Poroszlói Napsugár Óvoda és Egységes Óvoda- Bölcsőde Pedagógiai Programja

Poroszlói Napsugár Óvoda és Egységes Óvoda- Bölcsőde Pedagógiai Programja

2016.

Poroszlói Napsugár Óvoda és Egységes Óvoda- Bölcs de

Tartalomjegyzék AZ INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA ................................................................................................. 5 HELYZETELEMZÉS ................................................................................................................... 5 MOTTÓNK ............................................................................................................................... 7 GYERMEKKÉP, ÓVODAKÉP ............................................................................................. 8 Alapvető értékeink: ........................................................................................................................................ 9 Testi nevelés ................................................................................................................................................ 12 Egészségvédelem- edzés, mozgásfejlesztés .................................................................................................. 12 Pihenés ........................................................................................................................................................ 13

AZ ÉRZELMI, ERKÖLCSI NEVELÉS ÉS SZOCIALIZÁCIÓ BIZTOSÍTÁSA ........................................ 13 A szocializálódást segítő nevelés feladatai .................................................................................................. 13 A szocializálódás alakulásának színterei: ................................................................................................... 14 Az óvodapedagógus, mint modell ................................................................................................................ 18 Az anyanyelvi , az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása ................................................................... 18 Az óvoda csoport szerkezete ........................................................................................................................ 19

AZ ANYANYELVI, AZ ÉRTELMI FEJLESZTÉS ÉS NEVELÉS MEGVALÓSÍTÁSA ............................. 20 Az óvodai anyanyelvi kommunikációs fejlesztés fő területei ........................................................................ 21 Beszédművelés: ............................................................................................................................................ 21 Beszédfejlesztés, kommunikáció, illem: ....................................................................................................... 22

IV. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSÉNEK ELVEI ................................................................. 22 Napirend ...................................................................................................................................................... 24 Játék ............................................................................................................................................................ 25 A külső világ tevékeny megismerése ............................................................................................................ 27 Környezet és természetvédelem feladatai .................................................................................................... 29 Képességfejlesztés lehetőségei a külső világ tevékeny megismerése során ................................................. 31 A környezetünk mennyiségi és formai összefüggése, matematikai nevelés .................................................. 31 Vers – mese .................................................................................................................................................. 32 Ének, zene, énekes játék, gyermektánc ........................................................................................................ 36 Mozgás......................................................................................................................................................... 41 Munka jellegű tevékenységek....................................................................................................................... 46 A tevékenységekben megvalósuló tanulás ................................................................................................... 48 A tanulás lehetséges formái az óvodában: .................................................................................................. 49

JÓ KAPCSOLATOT TART A HELYI TÁRSADALOM GYERMEKVÉDELMI RENDSZERÉBEN ÉRINTETT SZERVEKKEL, SZEMÉLYEKKEL ............................................................................................... 50

ÓVODÁNK SAJÁTOS FELADATAI ............................................................................................ 51 Gyermekvédelem.......................................................................................................................................... 51

2

Poroszlói Napsugár Óvoda és Egységes Óvoda- Bölcs de Cigány kisebbséghez tartozó gyermekek nevelése ....................................................................................... 52 Sajátos nevelési igényű gyermekek nevelése, habilitációs, rehabilitációs tevékenységek ........................... 53 Halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek nevelése ................................................................................. 54

VII. ELLEN

RZÉSI ÉS ÉRTÉKELÉSI RENDSZER ........................................................................ 54

A helyi foglalkozási program elemzése, értékelése ...................................................................................... 54

VIII. AZ ÓVODA SZAKMAI DOKUMENTUMAI.......................................................................... 57 A gondozónő dokumentációs feladatai: ....................................................................................................... 57 Az óvodai csoportok dokumentációi: ........................................................................................................... 57 Pedagógiai – működési terv tartalma: ........................................................................................................ 58 IX. Az óvoda kapcsolatai ............................................................................................................................. 58 Család – óvoda ............................................................................................................................................ 59 Iskola – Óvoda............................................................................................................................................. 60 Egyéb intézmények....................................................................................................................................... 60 A PEDAGÓGIAI PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE........................................................................................................................................................... 61 A NAPSUGÁR ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJÁNAK JOGSZABÁLYI HÁTTERE ............................ 63 LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK .............................................................................................................................. 64

3


I. BEVEZETÉS

Az óvoda jellemz adatai: Az óvoda neve: Poroszlói Napsugár Óvoda és Egységes Óvoda - Bölcs de Címe: 3388 Poroszló, József Attila út 15. sz. Telefon: 06-36/353-225 Az óvoda fenntartója: Poroszló Község Önkormányzata Címe: 3388 Poroszló, F út 6. sz. Telefon: 06-36/553-040 Az óvodai csoportok száma: 3 óvodai és 1 egységes óvoda-bölcs dei csoport Fér helyek száma: 9ő OM: 201927

4


Az intézmény bemutatása Napsugár Óvoda és Egységes Óvoda-bölcs de többcélú, ezen belül közös igazgatású közoktatási intézmény. A Napsugár Óvoda és Egységes Óvoda-bölcs de önálló intézményeként működik. Az alaptevékenységünk:  Bölcs dei nevelés - alapfeladata a 2-6 éves gyermekek szakszerű gondozása, nevelése, iskolai életmódra való felkészítése. - a sajátos nevelési igényű gyermekek ellátását egészséges csoportba integráltan a szervezeti egység fel tudja vállalni, amennyiben adottak a személyi és tárgyi feltételek 

Óvodai nevelés 3-7 éves korú gyermekek óvodai nevelése, iskolai életmódra való felkészítése (TEÁOR 8510) - más településr l bejáró gyermekek nevelése - étkeztetés - sajátos nevelési igényű, a megismer funkciók vagy a viselkedés fejl désének organikus okokra visszavezethet , vagy vissza nem vezethet tartós és súlyos rendellenességgel küzd gyermekek integrált nevelése: - gyógypedagógiai nevelés, - testi, érzékszervi és autista gyermekek nevelése - beszédfogyatékos, enyhe értelmi fogyatékos és pszichés fejl dés zavara miatt a nevelési folyamatban tartósan akadályozott gyermekek nevelése - kizárólag magyar nyelven folyó, a roma kisebbséghez tartozó gyermekek nevelése - gyermek- és ifjúságvédelemmel összefügg szociális juttatások, szolgáltatások - halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek integrációs és képesség kibontakoztató programjának működtetése

Helyzetelemzés Településünk a Tisza-tó mellett helyezkedik el. Ez a természeti adottság eleve meghatározza, hogy nevelési programunk súlypontját a környezeti nevelésre helyeztük. A tanösvény, és a madárrezervátum jó lehet séget biztosít nekünk elképzeléseink megvalósításához. Intézményünk 2008-ban elnyerte a Zöld Óvoda címet, amire nagyon büszkék vagyunk, de sok feladatot is ró ránk. A József Attila úton található a Napsugár Óvoda és Egységes Óvoda- Bölcs de, amely új, szép, tágas. Az esztétikai nevelés szempontjából is kifogástalan. Minden a gyermekek kényelmét, és a nevelés eredményességét szolgálja. Nyitottak vagyunk az új dolgok bevezetésére is. Az oviban lehet ség van idegen nyelv, ovi-foci és néptánc oktatásra. Sajnálatunkra egyre nagyobb a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek aránya intézményünkben. Az felzárkóztatásuk és szociokulturális hátrányuk leküzdése komoly kihívás pedagógusaink számára. Ezért csatlakozunk az Integrációs Pedagógiai Programhoz. Intézményünk ellátja a sajátos nevelési igényű gyerekek integrált fejlesztését is a 2/2005. (III.1) OM rendelet alapján. 5


A gyermekeket 14 f s személyzet látja el. Fontosnak tartjuk az óvodapedagógusok állandó továbbképzését, a módszertani, pszichológiai ismeretek folyamatos korszerűsítését, az óvodapedagógusok állandó részvételét akkreditált képzéseken.

Az óvodapedagógusok száma: 8 f Gondozón : 1f Pedagógiai asszisztens: 1f Dajkák: Őf

6


Mottónk

„Ha teheted kézzel – fejjel – szívvel, személyes érdekl désedt l indíttatva, szabadon játszva, próbálkozva, tévedve, egyéni ütemben haladva, az önkifejezés lehet ségével élve, leleményesen, kreatívan önállóan felfedezve, önbizalommal, felel sséggel, tárgyi és érzelmi biztonságban, gazdag ihlet környezetben, figyelmes segítséggel, ösztönz támogatással, szeretettel, megértéssel befogadva, jó szándékkal bírálva, nyitottan, rugalmasan, tolerálva, egyéni különbségeket tiszteletben tartva, a közösség segít erejére támaszkodva szárnyakat adhatsz…” (Zsámboki Károlyné – Horváthné Szigligeti Adél: Matematika kézzel, fejjel, szívvel)

7


GYERMEKKÉP, ÓVODAKÉP Az óvodai nevelésünk gyermekközpontú, befogadó, ennek megfelel en a gyermeki személyiség teljes kibontakoztatására törekszik, biztosítva minden gyermek számára hogy egyformán magas színvonalú és szeretetteljes nevelésben részesüljön, s meglév hátrányai csökkenjenek. A gyermek szellemi, erkölcsi és biológiai értelemben is egyedi személyiség és szociális lény egyszerre. Olyanná igyekszünk ket nevelni, akik érdekl d ek a környezetük és a világ dolgai iránt. Felfedeztetjük velük a szépet, a jót, az igazat. Úgy irányítjuk tevékenységeiket, hogy közben figyeljenek egymásra, segítsenek a rászorulóknak. Óvodánkra jellemz a befogadó attitűd, különböz ségek tisztelete, elfogadása, a nemek társadalmi egyenl ségének tiszteletben tartása. Problémamegoldó gondolkodásra serkentjük ket. El kívánjuk érni, hogy életkoruknak és adottságaiknak megfelel módon, önállóan végezzék feladataikat. Célunk, hogy testben, lélekben és szellemileg egészséges, boldog kiegyensúlyozott, szociálisan érett, az iskolában „sikeressé” váló gyermekek hagyják el intézményünket. Ennek érdekében fokozottan figyelünk a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek fejl désére. Az óvodáskorú gyermek nevelésének els dleges színtere a család. Az óvoda a köznevelési rendszer szakmailag önálló nevelési intézménye, a családi nevelés kiegészít je, a gyermek harmadik életévét l az iskolába lépésig. Az óvoda pedagógiai tevékenységrendszere és tárgyi környezete biztosítja az óvodáskorú gyermek fejl désének és nevelésének legmegfelel bb feltételeit. Az óvodában, miközben az teljesíti a funkcióit, a gyermekekben megteremt dnek a következ életszakaszba (a kisiskolás korba) való átlépés bels pszichikus feltételei. Az óvodai nevelés célja az, hogy el segítse az óvodások sokoldalú, harmonikus fejl dését, a gyermeki személyiség kibontakozását, a hátrányok kiegyenlítését, tehetséggondozás, az életkori és egyéni sajátosságok és az eltér fejl dési ütem figyelembevételével (ideértve a kiemelt figyelmet igényl gyermek ellátását is). Az óvodai nevelésben alapelv, hogy: a) a gyermeki személyiséget, elfogadás, tisztelet, szeretet, megbecsülés és bizalom övezi; b) a nevelés lehet vé teszi és segíti a gyermek személyiségfejl dését, a gyermek egyéni készségeinek és képességeinek kibontakoztatását; c) az óvodai nevelésben alkalmazott pedagógiai intézkedéseknek a gyermek személyiségéhez kell igazodniuk. Az óvodai nevelés az alapelvek megvalósítása érdekében gondoskodik: a gyermeki szükségletek kielégítésér l, az érzelmi biztonságot nyújtó derűs, szeretetteljes óvodai légkör megteremtésér l; a testi, a szociális és az értelmi képességek egyéni és életkor-specifikus 8

Poroszlói Napsugár Óvoda és Egységes Óvoda- Bölcs de alakításáról; a gyermeki közösségben végezhet sokszínű - az életkornak és fejlettségnek megfelel - tevékenységekr l, különös tekintettel a mással nem helyettesíthet játékra; e tevékenységeken keresztül az életkorhoz és a gyermek egyéni képességeihez igazodó műveltségtartalmak emberi értékek közvetítésére; a gyermek egészséges fejl déséhez és fejlesztéséhez szükséges személyi, tárgyi környezetre. A nemzetiséghez tartozó gyermekek óvodai nevelésében biztosítani kell az önazonosság meg rzését, ápolását, er sítését, átörökítését, nyelvi nevelését, a multikulturális nevelésen alapuló integráció lehet ségét. A hazájukat elhagyni kényszerül családok (a továbbiakban: migráns) gyermekeinek óvodai nevelésében biztosítani kell az önazonosság meg rzését, ápolását, er sítését, társadalmi integrálását. A bölcs dés korú, óvodás gyermekek sokoldalú harmonikus fejl désének, a gyermeki személyiség kibontakoztatásának el segítése az életkori és egyéni sajátosságok figyelembe vételével (ideértve a különleges gondozást igényl gyermekek ellátását és a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek fejlesztését), különös tekintettel a környez valóság tevékeny megismerése a gyermekek aktív részvételével, a környezetünkben él k példamutatásával. A lelki egészség, a biztonságérzet feltételeinek megteremtésével érzelem gazdag légkörben való nevelés biztosítása. Célunk a családi és óvodai bölcs dei nevelés összehangolása a kisgyermekek védelme érdekében. Szeretnénk utat mutatni az éppen nyiladozó, a világra még rácsodálkozó kisgyermekeknek. Ahhoz, hogy munkánkkal a bölcs dei szolgáltatást igénybe vev kisgyermekek, szül k és mi magunk is elégedettek legyünk, szükséges saját szakmai tudásunk karbantartása, a legújabb ismeretek integrálása szakmai fejl désünk érdekében. Feladatunk az egészséges emberi környezetben található értékek megláttatása. A tevékeny tapasztalatszerzés során a jóra, szépre, igazságosságra nevelés, különös hangsúllyal a környezet megismertetésére, a környezetvédelmi nevelésre.

Alapvet értékeink: 1. Erkölcsi alapértékeink: együttérzés, segít készség, önzetlenség, figyelmesség mind a gyermek, a nevel k és a szül k közösségében egyaránt. 2. A gyermeki akarat fejlesztése mindennapos feladatunk: önállóság, önfegyelem, kitartás, feladattudat, szabálytudat kialakítása. 3. A gyermekek életkorának és egyéni fejlettségi szintjének megfelel , sokszínű tevékenységgel aktivitásuk fokozása. 4. A másság elfogadására nevelés – a fogyatékos és a nemzeti, etnikai kisebbséghez tatozó és a migráns gyermekek vonatkozásában – fontos feladatunk.

9


Óvodai, bölcs dei nevelésünk alapelvei: A szakszerű gondozás – nevelés akkor valósulhat meg, ha a csoportban érvényesülnek a következ alapelvek: 

Egyéni bánásmód. A gyermekek életkori- és egyéni sajátosságainak figyelembe vétele. A kisgyermekek fejlettségi szintje nagyon eltér . Ez még akkor is így van, ha az életkoruk teljesen azonos. Minden gyermeknek meg van a maga fejl dési ritmusa, bels programja. Az idegrendszer érésének megfelel sorrendben indulnak fejl désnek a gyermekek különböz testi és pszichés funkciói. Nem tanítható meg egy kisgyermek sem arra, amire még nem „érett” meg, aminek a bels feltételei még nem alakultak ki.



Egységes nevel i hatások. A gondozón és óvodapedagógusok összehangolt munkája. Egyetértés a gyermek elfogadásában, alapvet nézetek, nevel i gyakorlatok egymáshoz közelítése.



A gondozás-nevelés egysége. A gondozás minden színterén nevelés is folyik, viszont a nevelés nem csupán gondozási helyzetekre korlátozódik.



Pozitívumokra való támaszkodás. Az elismerés, a meger sítés, a példaadás a pozitív megnyilvánulások el idéz i.



Állandóság. A kisgyermek akkor érzi magát biztonságban, ha a körülötte lév személyi- és tárgyi környezet állandó.



Az aktivitás, az önállóság segítése. Olyan környezet megteremtése, amely motivál. Valamint szükséges a megfelel id biztosítása és a gyermekek folyamatos ösztönzése.



Rendszeresség. A napi események ismétl dése a gyermekek számára kiszámíthatóságot, tájékozódási lehet séget, stabilitást eredmény, ami növeli biztonságérzetét.



Fokozatosság. Alkalmazkodóképességük fokozatos terhelése, pedig lehet vé teszi a változások zökken mentes elfogadását, az új megismerését, a szokások kialakulását. A gyermek tisztelete. Tiszteletet érdemel az a nyíltság, bizalom, amellyel gondozón je iránt viseltetik. Tiszteletet érdemel a kisgyermek szintesége, hitelessége. Tiszteletet érdemel minden kisgyermek, mert k a jöv , mert óriási a bennük rejt zköd potenciál! Intézményünk, mint alapfokú nevelési- oktatási intézmény a 3-7 éves korú gyermekek intézményes nevelését látja el. A gyerekeket szeretetre és a feln ttek és egymás iránti tiszteletre neveljük. A természet szeretete és védelme fontos szerepet kap óvodánkban. A gyermeki személyiséget feltétel nélkül elfogadjuk. Egyéni képességeket fejlesztünk, figyelembe véve a következetességet, er sítve a gyermek önbizalmát. A játéki és egyéb változatos tevékenység biztosításával teremtjük meg az óvodánkba járó gyermekeknek a „Boldog gyermekkort”. A zökken mentes iskolakezdést els sorban a neveltségi mutatók alapján, az önállósulás, jártasságok, készségek kialakításával kívánjuk segíteni.



     

10

Poroszlói Napsugár Óvoda és Egységes Óvoda- Bölcs de 

Folyamatos nevel -fejleszt tevékenységünkkel arra törekszünk, hogy a gyermekek az óvodáskor végére érjék el a Helyi Programunk kimeneti jellemz it.

III. Az óvodai, bölcs dei nevelés feladatai: 1. Az egészséges életmód alakítása: Az óvodai nevelés egyik alapvet feladata a 2-7 éves gyermekek testi, lelki szükségleteinek kielégítése, a heti és napi életritmus kialakítása. Az egészséges életmódra nevelés területei közé tartozik a gondozás, testi nevelés, betegségmegel zés, egészségvédelem- edzés, mozgásfejlesztés, pihenés. 2. Gondozás Az óvodai-bölcs dei csoportban bens séges, interakciós helyzet a gondozón és a gyermek között, melynek els dleges célja a gyermek testi szükségleteinek kielégítése. Az ellátás műveleteinek fokozatos módon megvalósuló átadása, kisgyermek önellátásához szükséges készségek, szokások kiépítése. A gondozás intimitásának biztosításával megteremteni a kisgyermek érzelmi biztonságát, fejl désének, nevelésének pszichés alapját. A gondozó munkájába beépíti a szükséges és kapcsolódó nevelési tennivalóit. A kisgyermek még nem képes önmaga ellátására, az ehhez szükséges én funkciói kialakulatlanok. Mint „segéd – én” a gondozón je végzi el a gyermek ellátásához szükséges műveleteket. Megteszi a gondozón mindazt (öltözködés, étkezés, tisztasági tennivalók stb.), amit majd a kisgyermek, lépésr l – lépésre megtanul és átvesz t le. A közös együttműködés, gyakorlás, nevelés nyomán egyre precízebben, alaposan, egyre kevesebb segítséget igényelve képes és kész a kisgyermek önmaga ellátását megoldani. Mindez nagyon komoly tanulási folyamat. Egy életre szóló, nagyon er s önszabályozó automatizmusok, készségek, szokások dolgozódnak így ki, valóban lépésr l-lépésre. A kisgyermeket gondozni csak testközeli, intim helyzetben lehet. Ezek a bens séges, közelséggel, érintéssel, intenzív egymásra hangolódással jellemezhet percek, stimulusok óriási jelent séggel bírnak az idegrendszer érése, a gyermek fejl dése szempontjából. Ezek az intim helyzetek teremtik meg a fejl dés/fejlesztés /nevelés keretét és alapját. A gyermek fejl déséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezet biztosítása; a környezettudatos magatartás megalapozása.

Célja a gyermek szükségleteinek megfelel komfort érzés biztosítása, apró lépésekkel az önállóság elérésének segítése. Testápolás, öltözködés, étkezés, önkiszolgálás közben természetes módon fejl dik és fejleszthet a gyermek. Fejl dési jellemz k az óvodáskor végére   

Önállóak a tisztálkodásban (mosakodás, fogápolás, fésülködés) A WC-t szükség szerint önállóan használják Öltözködésben megfelel sorrendben, id járásnak megfelel en öltöznekvetk znek. 11

Poroszlói Napsugár Óvoda és Egységes Óvoda- Bölcs de       

Vigyáznak a ruhadarabok rendjére Tudjanak cip t kötni, gombolni, hajtogatni Szükség szerint használják a zsebkend t Ismerik a kulturált étkezés szokásait Megfelel en használják az ev eszközöket, - játék és egyéb eszközöket Segítenek a csoport szoba átrendezésében, tisztántartásában, a rend meg rzésébe Pihenés közben nyugodtak, a pihenni vágyókat nem zavarják.

Testi nevelés Célunk a gyermekek mozgásigényének kielégítése a teremben és a szabadban egyaránt, a testi fejl désük el segítése érdekében. F feladatunk:    

a természetes mozgáskedv fenntartása, a mozgás megszerettetése a rendszeres mozgással egészséges életvitel kialakítása testi képességek, fizikai er nlét fejlesztése minél több id szabadban történ eltöltése

Egészségvédelem- edzés, mozgásfejlesztés Célja a testmozgás megkedveltetése, a szabadban tartózkodás igényének felkeltése, a kondicionáló, edz tevékenység által. A megfelel környezet biztosításával, mozgásfejleszt eszközökkel, játékokkal segítve a gyermek kidolgozza a számára leggazdaságosabb és legharmonikusabb mozgásokat, izomzata fiziológiásan alakul ki és fejl dik. A napirend is az egészséges életmódra nevelést szolgálja. A táplálkozás, tisztálkodás, mozgás-leveg zés, és az alvás meghatározott ideje az egészséges fejl dés feltétele is egyben. A gyerekek edzését, mozgáskoordinációjának fejlesztését sok tevékenység szolgálja:     

labdázás szánkózás égfürd zés, napfürd zés csúszkálás a jégen, vízhez szoktatás séták, kirándulások, a Tisza-tó adta lehet ségek kihasználása

Az egészséges életmódra nevelés keretén belül a prevenciós tevékenységünk célja minden évszakban a gyermekek mozgásigényének kielégítése. Feladatunk a gerinc-rendellenességeket kiváltó okok csökkentése, illetve megszüntetése. Helytelen testtartás, mozgáshibák észrevétele. Fontos a mozgás megszerettetése, a rendszeres mozgás iránti igény kialakítása. Kulcsszerepe van az óvón nek, gondozón nek a prevencióban és a korrekcióban, mely teljes odaadást, odafigyelést, teljes embert igényel. Esetleges gyógy testnevelést igényl tartási és mozgáshibák felderítése orvos segítségével, korrekciója gyógytornász közreműködésével. Pozitív viszonyulások kiépítése az orvossal, a gyógyító eljárásokkal kapcsolatban, tudatos egészségvédelem alapjainak lerakása példaadással és szoktatással. 12

Poroszlói Napsugár Óvoda és Egységes Óvoda- Bölcs de A gyermek testi, fizikai fejlesztése meghatározó szerepet játszik a gyermekek személyiségének kialakításában.

Pihenés Az óvodás és bölcs dés korú gyermekek alvásszükségletének kielégítése részben az óvodára hárul. A nyugodt pihenés biztosítása érdekében. Feladataink: a csoportszoba fektetés el tti kiszell ztetése, a fektet k elhelyezése egymástól 20-30 cm-re  télen a gyermekek alá takarót teszünk, a gyermekek pizsamában fekszenek  a pihenés idejének biztosítása, a gyermekek egyéni alvásigényének figyelembevételével  nem alvó gyerekek számára különféle tevékenységek felkínálása, úgy, hogy a pihenni vágyókat ne zavarják  pihenésüket segítjük azzal, hogy maguk mellé vehetik kedvenc személyes játékukat, személyes tárgyukat  elalvás el tt a halk dúdolgatás, zene, rövid mese nyugtató hatású A helyes életritmus kialakítása az egészséges testi és szellemi fejl dés alapfeltétele. A gyerekek óvodában eltöltött idejét tudatosan és élettani szükségleteiknek figyelembe vételével tervezzük. A nyugodt, kiegyensúlyozott élettempó érdekében a gyerekek óvodában eltöltött idejét ésszerűen, a szükségleteiknek megfelel en osztjuk be. A helyes életritmust fokozatosan, az életkori és egyéni sajátosságoknak megfelel en, a családdal együttműködve alakítjuk ki. 

Az érzelmi, erkölcsi nevelés és szocializáció biztosítása A szocializálódást segít nevelés feladatai 



Feladatunk, hogy egymással párhuzamosan fejlesszük mind az egyes gyereket, mint a közösség aktív tagját, mind a közösséget, mely feler sítve a különböz pozitív és negatív hatásokat segíti a gyermekek fejl dését, és éntudatának alakulását, önkifejez törekvéseit. Az énkép fejl déséb l, a dackorszakból származó frusztráció elviselésével megbirkózzon. Egyre inkább képes legyen a kisgyermek mások érzelmeinek felismerésére és elfogadására.



Az óvoda alkalmazottai és a gyermek, a gyermekek, valamint az óvodai alkalmazottak közötti kapcsolatot pozitív attitűd, érzelmi töltés jellemezze. az óvoda nevelje a gyermeket annak elfogadására, megértésére, hogy az emberek különböznek egymástól.



Az óvoda a gyermek nyitottságára épít, és ahhoz segíti a gyermeket, hogy megismerje szűkebb és tágabb környezetét, amely hazaszeretet és a szül földhöz való köt dés 13

Poroszlói Napsugár Óvoda és Egységes Óvoda- Bölcs de alapja, hogy rá tudjon csodálkozni a természetben, az emberi környezetben megmutatkozó jóra és szépre, mindazok megbecsülésére.     

A kiemelt figyelmet igényl gyermekek esetében szükség szerint különösen jelent s az óvoda együttműköd szerepe az ágazati jogszabályokban meghatározott speciális felkészültséggel rendelkez szakemberekkel. Célunk biztosítani a kisgyermekkorban elvárható szabályok, normák, értékek megismerését, megteremteni azokat az optimális feltételeket, hogy ezeket akarja és tudja betartani. Ezáltal a mások iránti nyitottság, empátia és tolerancia tovább fejl dhessen. Mivel mi fejleszt program alapján dolgozunk, fontos, hogy direkt módon is teremtsünk olyan szituációt, ami el segíti a gyerekek szocializációját. Arra szoktatjuk a gyerekeket, hogy egyedül próbálják megoldani konfliktusaikat. Tudatosodjon bennük, hogy a megoldás során nem legy zni kell valakit, hanem meggy zni.

A szocializálódás alakulásának színterei: 1. 2. 3.

A beszoktatás id szaka. Együttlét a mindennapokban Óvodai ünnepnapok.

1. Feladataink a beszoktatás id szaka alatt: 

     

Az óvodapedagógus és a gondozón , a gyermek óvodába lépése el tt kapcsolatot teremt, ismerkedik a családdal és az óvodába, kerül gyermekekkel. Meghívja a szül t és a gyermeket, együtt, látogassanak el a csoportba. Fontos a kölcsönös megegyezés a beszoktatás kezdési id pontjában és menetében, a szül kérésének figyelembe vétele az anyás beszoktatás lehet ségeivel kapcsolatban. A beszoktatás addig tart, amikortól a szül , az óvodapedagógus és a gondozón is úgy érzi, hogy a gyermek viselkedésében már megfigyelhet k az idegen személy és a környezet elfogadásának jelei. El készíti a csoportban lév gyerekeket az új társak elfogadására. Az óvodába lépéshez barátságos, melegséget árasztó környezetet alakít ki kuckókkal, tevékenységet késztet eszközökkel . A szoktatás kezdeti id szakában mindkét óvón és a gondozón egész nap a csoportban tartózkodik.

2. Együttlét a mindennapokban A gyermek óvodában eltöltött idejét úgy tervezzük és szervezzük, hogy mindvégig érezze a számára legfontosabbat: az érzelmi biztonságot. Ehhez szükséges a gyermekkel közvetlenül foglalkozó óvodapedagógus, gondozón és dajka elfogadó, gondoskodó, segít személye. Az óvodapedagógus, gondozón és a gyermek kapcsolatának fontos követelménye, hogy e kapcsolatban az óvoda valamennyi feln tt dolgozójának magatartása legyen 14

Poroszlói Napsugár Óvoda és Egységes Óvoda- Bölcs de határozott, következetes, barátságos, szeretetteljes, szinte, minden gyermek számára elfogadható és toleráns, tehát mintaértékű: - különös tekintettel a nehezen szocializálható, valamint a kiemelked képességű gyermekek nevelése esetében. A szocializáció szempontjából különös jelent ségű a játék, a közös élményekre épül közös tevékenységek gyakorlása. Ezért olyan óvodai élet szervezése kívánatos, amely segíti a gyermek erkölcsi tulajdonságainak fejl dését. A jó – rossz felismerése, az szinteség, igazmondás, igazságosság, felel sségvállalás, a gyengébb védelme, segítése – saját élethelyzeteikben való megtapasztalása, érzelmi átélése mellett – a nevel személyes példáján keresztül. Alapvet , hogy a gyermekek megismerjék és gyakorolják a társas együttélés, önérvényesítés alapvet szabályait:  egymásra figyelés, együttérzés, egymás segítése  a nevelési helyzetekben az er feszítésekre való képesség mellett a jó megoldásra ösztönz bels igény, a jól végzett feladat utáni megelégedettség, mint jutalom – értékének alakítása  érzelmek feletti – életkorban elvárható kontroll er sítése

Érzelmi, erkölcsi nevelés és szocializáció

Fejl dési jellemz k az óvodáskor végére  A gyerekek önállóan köszönnek, használják a kérem-köszönöm szavakat.  Ismerik és értik az óvodapedagógus metakommunikációs jelzéseit.  Önállóan a vállalt feladatok elvégzésében.  Együttműködnek a közös cél érdekében, örülnek a csoport közös sikereinek.  Felajánlják segítségüket a feln tteknek, gyermektársainak, ha ennek szükségét látja.  Tisztelettudóak viselkedésükben, igazmondók, önzetlenek, toleránsak.  Képesek egyéni érdekeiket a csoport érdekeinek alárendelni.  Társkapcsolattal rendelkeznek a csoporton belül.  Érdekl d ek társaik és a feln ttek iránt.  Elfogadják az adott tevékenység által megkívánt magatartási formákat, szabályokat. A korszerű óvodapedagógust és gondozón t gyermekismeret, gyermekszeretet jellemzi, valamint innovatív kísérletez . Általános és szakmai műveltséggel, fejlett pedagógiai képességekkel, gyermekközpontú, érzelem-gazdag beállítódással, ön- és emberismerettel a családdal együttműködve alkalmas az óvodás gyerek tudatos fejlesztésére. A gyermeki személyiséget sokszínű tevékenységgel, f ként a játékkal differenciáltan képes fejleszteni. Tudatos, tervszerű nevel munkával és a feltételek, megteremtésével segíti a gyermekek képességeinek alakulását, felfedezve az adottságokat, lehet vé teszi a tehetség kibontakozását.

3. Óvodai ünnepnapok, rendezvények

Az ünnepek emelkedjenek ki az óvoda mindennapi életéb l, de el zményei és emlékei illeszkedjenek a gyerekek természetes életmenetébe. Fárasztó el készítés helyett tevékeny várakozás el zze meg. Az ünnep fényét emelheti a feldíszített óvoda, a gyerekek és a feln ttek ünnepl ruhája, a meglepetések és a kölcsönös ajándékozás. 15

Poroszlói Napsugár Óvoda és Egységes Óvoda- Bölcs de Kiválasztásukban és megszervezésükben fontos szempont, hogy az életkori sajátosságokat szem el tt kell tartani, kizárólag az óvoda testületének döntése alapján, az óvoda kialakult hagyományai a szül k igényei figyelembevételével. Állandó ismétl déssel térnek vissza az év ünnepei. A természetóvó jeles napok az utóbbi években kerültek be a közgondolkodásba. A gyerek érzelmein át ismerkedik az él világgal, a madarak, a fák, a föld számára „társ”. Természetes a folyamatos gondozáson, tör désen túl az ünneplésük (Víz napja, Föld napja, Madarak, fák napja…) Óvodánkban hagyománya van a gyerekek születés és névnapi köszöntésének, számukra ez várva várt esemény. A gyerek központba kerül, társai ráfigyelnek, vele tör dnek, kívánságát teljesítik (az általa kiválasztott mondókát mondjál, dalt éneklik, kedvenc meséjét hallgatják) t ünneplik. Ünnepek, rendezvények

Ideje

A Köztársaság kikiáltásának és az 1956-os okt. 23. forradalom és szabadságharc évfordulójának ünnepe

Mikulás

Karácsony

Farsang

Tartalma a csoportszoba feldíszítése, az óvodapedagógus megemlékezése, a h sök emlékművénél virág elhelyezése

Szervezeti kerete

6 évesekkel közösen

Résztvevők köre

gyerekek, óvodai dolgozók

dec. 06.

felkért szül mikulás jelmezbe öltözve megajándékozza a gyerekeket a szabad csoportonként játéktevékenység alatt a szül k által készített csomagokkal. A gyerekek dallal, verssel köszöntik a Mikulást.


december

az óvodások közösen díszítik a feny fát a saját készítésű díszekkel, egymás megajándékozása, közösen karácsonyi dalok, versek, el adása, ünnepi ebéd, ünnepi asztalnál halk zene mellett.

gyerekek, óvodai dolgozók, az óvoda támogatói

február

gyerekek jelmezes

szül k, gyerekek,

16

közösen

Poroszlói Napsugár Óvoda és Egységes Óvoda- Bölcs de Ünnepek, rendezvények

Ideje

(alapítványi márc. 15. rendezvény) Az 1848-as forradalom és szabadságharc évfordulója

Húsvét

Gyermeknap

április

Tartalma

felvonulása, 6 évesekkel télbúcsúztatás, közösen népszokások felelevenítése, vidám táncos mulatság. vonulásos, huszáros játékok, óvón és gyerek megemlékezése az ünnep jelent ségér l, Ő8-as dalok, történetek el adása, séta kokárdával, zászlóval a h si emlékűmhöz. tavaszvárás, megújulás hagyománya, csoportszoba díszítése közösen: barkával, virággal, virágos ággal, óvón meséje a régi csoportonként népszokásokról a gyerekek életkori sajátosságainak megfelel en, locsolkodás, tojásfestés, tréfás versek, mondókák

Családi csoportvetélked k, népi, május utolsó dalos játékok a hete feln ttekkel közösen, kézműves tevékenységek

Ünnepélyes évzáró június

Szervezeti kerete

Az óvodás évek alatt tanult dalok, táncok, kedves mesék dramatizálása

Résztvevők köre minden érdekl d a községb l gyerekek, óvodai dolgozók


közösen (együtt az egész óvoda)


6 évesek

gyerekek, szül k, pedagógusok, érdekl d k

Az óvodapedagógus feladatai a szocializáció támogatásában   

a gyermekek társas kapcsolatainak megfigyelése és alakítása (a magányos gyermekek felé a páros kapcsolat er sítése) a közös élmények forrásainak gazdagítása, a társadalmi tapasztalatok körének b vítésével a gyermekek elképzelései és döntései alapján a szül k bevonásával a csoportélet hagyományainak kialakítása és ápolása

17

Poroszlói Napsugár Óvoda és Egységes Óvoda- Bölcs de               

a viselkedés-kultúra megalapozása a közösségi élet szokásainak és az együttműködés szabályainak alakításában a gyermekek aktivizálása, egyezkedésekkel, kompromisszumokkal a mikro-csoportos tevékenységek körének b vítése a felajánlott, szervezett keretekben a társas, szabályjátékok rendszeres biztosítása a gyermekek közreműködésével a hazához, tájhoz, kultúrához köt dés er sítése, az értékek megbecsülésére nevelés a gyermekélet tájjellegű hagyományainak ápolása a családok, id sebb generációk bevonásával a gyermekek személyes vonatkozású ünnepeinek közös szervezése az óvodában (csoporttársak, a család, és az óvodapedagógus) a gyermekeket érint pozitív családi események alkalmankénti számbavétele a jeles napok, szimbolikus ünnepeink, a nemzeti ünnep hagyományainak megteremtése az óvodai életben a tevékenységekben a gyermekek erkölcsi tulajdonságainak fejlesztése: az együttérzés, az önzetlenség formálása, a tolerancia, a mások érdekeinek figyelembevételére nevelés a konfliktusok megbeszélésének és lerendezésének, bemutatása indirekt formában, demokratikus légkörben a megkezdett tevékenységek befejezésére ösztönzés a gyermekek által vállalt feladatokban az akadályok leküzdésére motiválás az elképzeléseket, közös terveket összehangoló stratégiában a játszótársként, alkalmanként bekapcsolódó óvodapedagógus személyes mintaadása a gyermekek pozitív értékelése, az egyéni igényekhez, szükségletekhez és fejlettséghez igazodó hangsúlyokkal és gyakorisággal.

Az óvodapedagógus, mint modell Az óvodapedagógus és a gondozón legfontosabb kihívása, hogy minden gyerek számára megtalálja azt az utat, amely neki a legmegfelel bb. Észrevétlenül, természetes egyszerűséggel segítse t ahhoz, hogy megtalálja helyét a világban, megismerje önmagát és annyi segítséget, valamint optimális feltételt biztosítson számára, amennyit az adott pillanatban igényel ahhoz, hogy képességeit kibontakoztathassa. Továbbá feladata, hogy egymással párhuzamosan fejlessze mind az egyes gyereket, mint a közösség aktív tagját, mind a közösséget, mely feler sítve a különböz pozitív és negatív hatásokat segíti a gyermekek fejl dését.

Az anyanyelvi , az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása Az óvoda, a gyermek érdekl désére, kíváncsiságára, mint életkori sajátosságra építve biztosítson a gyermeknek változatos tevékenységeket, melyeken keresztül tapasztalatokat szerezhet a természeti és társadalmi környezetr l.

Az óvodapedagógus és a gondozón feladatai:

A gyermekek értelmi fejlesztéséhez megteremteni a szükséges optimális feltételrendszer egyensúlyát. A játéktevékenységen keresztül megismeri a rábízott gyerekek egyéni sajátosságait:  mi érdekli a gyermekeket,  milyen tapasztalatokkal rendelkezik, 18

Poroszlói Napsugár Óvoda és Egységes Óvoda- Bölcs de   

az értelmi funkciója milyen fokon áll. fejleszti a megismerés funkciókat. Az hogy a gyerekeket megismerve el készítése és megtervezze az egyénekre szabott fejlesztési területeket.  Problémahelyzeteket teremtve aktivizálja a gyermekeket a logikus gondolkodásra.  A funkcióöröm és a meger sítés hatására sikerélményekhez jutnak.  Élményeket nyújt, s olyan érzelmi hatásokat, amelyek meger sítik a cselekvésen keresztül szerzett ismereteket.  Infokommunikációs eszközök használatával /CD-, DVD lejátszó, laptop, projektor, diavetít …/ ismeret-, élménynyújtás  Tapasztalatokat gyűjt a gyermek mozgásfejlettségér l: - hogyan végzi az egyszerű mozgásokat, - a nagymozgásokat, - milyen a szem- kéz, szem- láb koordinációja, - finom – motorikus mozgások szintje, - a test ismerete (jobb, bal irány), - a térészlelése. A megfigyelések az egyes gyerek értelmi szintjének megállapításához szükségesek, ez az egyéni fejlesztés kiinduló alapja. Megfigyeli, hogy a gyermekeknél bels szükségletb l fakadó érdekl dés adott-e, milyen intenzitással kapcsolódnak be az alkotó tevékenységekbe, milyen a társakhoz való viszonyuk. Családdal együttműködve alakítja ki az egyes gyermekekhez igazodó módszereket, amellyel a gyermek személyiségfejlesztését segíti. Az óvodapedagógus magyarázat keresésre, elgondolkodtatásra indítja ket, fedezzék fel a világot, éljék át a felismerés örömét. Fontos, a motivációs helyzetek átgondolása, a gyerekek értékelése. A pozitív meger sítés hatására meg tanul a gyermek bízni önmagában.

Az óvoda csoport szerkezete Óvodánkban arra törekszünk, hogy az azonos életkorú gyerekek egy csoportba kerüljenek. Célszerű ez azért, mert azonosak életkori sajátosságaik, hasonló érdekl dési körük. Ehhez szeretnénk szervesen bekapcsolni a kisgyermeknevelést az óvodai-bölcs dei csoportban is. Mindhárom korosztálynál hasonlóak a nevelési célok, a nevelési alapelvek, a tevékenységi formák, figyelembe véve az életkori sajátosságokat. A gyermekek fejl dését mindenkor a saját maguk fejl déséhez kell viszonyítani és ennek alapján értékelni. A program el készítésekor a szül k kérése az volt, hogy a csoportok kialakításánál a hagyományokhoz híven életkor alapján történjen a gyermekek csoportba sorolása. El fordulhat az is, hogy a beíratott gyermekek létszáma nem teszi lehet vé osztott csoportok kialakítását. Ez esetben részben osztott csoportokat hozunk létre. Ennek el nye, hogy a nagyobb gyermekek minden területen jó példát mutatnak kisebb társaiknak és segítik ket.

19


Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása „Az anyanyelv fejlesztése és a kommunikáció különböző formáinak alakítása – helyes mintaadással- az óvodai nevelőtevékenység egészében kiemelt jelentőségű. Különösen a beszédkedv fenntartására, a gyermek meghallgatására, a gyermeki kérdések érvényesülésére, s a válaszok igénylésére szükséges figyelmet fordítani.” (Nagy Jenőné: Óvodai programkészítés, de hogyan?) Az anyanyelv a legfontosabb eszköze a szociális kapcsolatok kiépítésének és az emberek közötti kommunikációnak. A beszéd és a gondolkodás egymással szoros kapcsolatban áll. A beszéd által er södik a gyerek biztonságérzete, növekszik tájékozottsága, gazdagodnak ismeretei. A helyes és szép beszéd mélyíti érzelmeit, fejleszti esztétikai érzékét, el készíti t irodalmi élmények befogadására. Az óvodai anyanyelvi nevelés komplex folyamat, ami a nevelési folyamat egészében jelen van. Minden feladatot, minden tevékenységet áthatva segíti, a gyermek önbizalmának kifejl dését, szociális kapcsolatainak kialakulását és el segíti a gyermek zökken mentes iskolai tanulásának megkezdését. Minden gyermek beszédét meghatározza az otthoni nyelvi környezet. „A beszédet nem örököljük, hanem szüleinktől illetve gyermekkori környezetünkből tanuljuk. Úgy beszélünk, ahogy velünk beszéltek az első négy-öt évben” (Az óvodai nevelés országos alapprogramja Magyar Közlöny 1996. 71. szám 4511-4516 p.) A játékot, a hagyomány rz és a természetszeret tevékenységeket kísér kommunikációs helyzetek lehet séget nyújtanak a gyerek differenciált fejlesztésére. A szerep vagy „mintha” játékok párbeszédei, a társasjátékok, a mozgásos játékok szabály megfogalmazásai is gazdagítják, a gyerek szókincsét. Az óvón által szervezett nyelvi játékok, a szavak játékából fakadó örömérzésén túl, sikerélményhez juttatják a gyerekeket. A tudatos fejlesztés céljából is kezdeményezhet párbeszédet, beszélgetést egy-egy gyerekkel vagy gyerekcsoporttal. Az aktualizálás: a beszéltetés és beszélni hagyás az óvón feladata. Közben alakul a gyerek beszédfegyelme, önuralma. A gyerek helytelen, rossz kiejtését az óvón helyesen ismétli meg, hasonló értelmű mondatba helyezve, nem feltűn en. (a javítgatás elkerülésével) Az anyanyelvi nevelés szerves része a képeskönyvek nézegetésén keresztül a könyvek szeretetére, az „olvasásra” nevelés. Az óvoda környezetében megtalálható könyvek az irodalmi élménynyújtáson túl hozzájárulnak a gyerekek esztétikai ízlésformálásához és lehet séget nyújtanak az anyanyelvi szókincsük gyarapodásához. Az óvón szorgalmazza és segítséget nyújt a családoknak a könyvvásárláshoz. A fejlesztésnek a gyerek élményeihez kapcsolódva és tapasztalatszerzéssel lehet értelme. Az óvodapedagógusnak és gondozón nek arra kell lehet séget biztosítani, hogy nyugodt légkörben, életszerű helyzetekben minden gyermek beszélhessen arról, ami érdekli, 20

Poroszlói Napsugár Óvoda és Egységes Óvoda- Bölcs de ami foglalkoztatja. Semmiféle türelmetlenség vagy a gyermek korlátozása nem megengedhet az anyanyelvi nevelés során. Az óvoda tevékenységgel gazdag élete, a kellemes nyugodt légkör alapvet en meghatározza az anyanyelvi nevelés fejlesztését. Ilyen körülmények között a gyermekek szívesen és gyakran beszélnek. A nap folyamán bármikor adódhat lehet ség a beszélgetésre, de célszerű a hétf i napokon erre külön is tekintettel lenni, hiszen ilyenkor az otthonról hozott rengeteg élményt és tapasztalatot mondják el a gyermekek. A környezet példamutató tiszta és szép beszéde mintát nyújt, ösztönzést ad a kisgyermeknek a beszédre. Fontos, hogy az óvodapedagógus és a gondozón ügyeljen beszédének stílusára, a hanglejtés, a dinamika, a hangsúly megfelel alkalmazására. Beszéde legyen érthet , egyszerű és világos. Figyeljen arra, hogy a gyermekek mindig választ kapjanak kérdéseikre. Ne vegye el a gyermekek kedvét állandó javítással és figyelmeztetéssel a folyamatos beszédt l. Dicsérje és bíztassa a bátortalanabb gyermekeket, serkentve ket a beszédre. A gyermekek anyanyelvi fejlettségét folyamatosan kísérje figyelemmel. Figyeljen arra a gyermekre, amelyik beszédhibával, beszédgátlásossággal, beszédbeli elmaradással küzd. Szükség esetén kérje szakember segítségét.

Az óvodapedagógus feladatai az anyanyelvi nevelés fejlesztésében:  

   

beszélgetésre alkalmas nyugodt, kiegyensúlyozott légkör megvalósítása a beszédöröm biztosítása: arra nevelni a gyermekeket, hogy bátran nyilatkozzanak meg, mondják el élményeiket lehet séget teremteni minden gyermeknek a folyamatos beszéd gyakorlására képessé tenni a gyermekeket arra, hogy tudjanak másokat is meghallgatni a gyermekek szókincsének folyamatos b vítése a beszédszínvonal emelése olyan formában, hogy a gyermekek képesek legyenek a nyelvi kifejezés eszközeit variálni - beszédmegértés fejlesztése - beszédtechnika fejlesztése, a helyes kiejtés gyakorlása - a gyermeki kérdések inspirálása, megválaszolása - a beszédhibák megfelel módszerekkel történ javítása

„A nyelv az életet szolgálja. Nemcsak a jelenét, a jövőjét is: azt a nyelvet, amelyet örökbe kaptunk, új szellemmel fényezve, csorbítatlanul át kell adnunk utódainknak.” (Szebenyi Péter: Hogyan készítsünk helyi tantervet? Miskolc B-A-Z.Megyei Pedagógiai és Közművelődési Intézet 1993. 12.p.)

Az óvodai anyanyelvi kommunikációs fejlesztés f területei Beszédművelés: Célja: a beszéd automatizmusainak, a beszédmozgásoknak és a beszédhallásnak finomítása, korrigálása. Arra szolgál, hogy a gyermekek érthet bben, artikuláltabban tudjanak beszélni.

21


Beszédfejlesztés, kommunikáció, illem: Ahhoz, hogy a gyerekek az élet produkálta helyzetekben mindig gyorsan és megfelel en tudjanak eligazodni, meg kell nekik tanítani a helyes viselkedés és együttélés elemi szabályait, melyeket természetes élethelyzetekben gyakorolhatnak: - a köszönés módjára vonatkozó illemszabályok - bemutatkozással kapcsolatos illemszabályok - megszólítás, tudakozás, kérés - étkezés, vendégfogadás, vásárlás szabályai - illemszabályok az udvaron - a jó megjelenés illemszabályai - óvodán kívüli viselkedés, öltözködés kulturális és más intézményekben - az ajándékozás illemszabályai Fejl dési jellemz k az óvodáskor végére  aktívan használják a tapasztalatok során b vült szókincsüket.  ismernek f fogalmakat és tudnak alárendelni.  nyugodtan és figyelmesen tudják végighallgatni a feln tteket és egymást.  párbeszédben végigvárják társuk megnyilatkozását, saját kérdésüket, válaszukat az adott témához igazítják.  alkalmazzák a párbeszéd jellegzetes fordulatait: a figyelemfelhívást, megszólítást, köszöntést, udvariassági kifejezéseket.  ismerik és használják a térbeli irányokat, helyzeteket jelöl kifejezéseket.  Értenek, és jól használnak id vel kapcsolatos kifejezéseket, jelen múlt és jöv idejű igéket, névmásokat  ismernek ellentétpárokat  beszédük jól érthet , többnyire megfelel hangsúlyozású, hanglejtésű, hangerejű és sebességű beszéd.  tisztán ejtenek minden beszédhangot.

IV. Az óvodai élet megszervezésének elvei Személyi feltételek A kisgyermekekkel a nevel -gondozó munkát a gondozón végzi. A nyitvatartási id nagy részében jelen van, felel s a csoport egész részéért. szoktatja be a gyermeket a csoportba, vezeti a gyermek dokumentációját, els sorban tartja a kapcsolatot a szül kkel. A gondozón érzelmileg és fizikailag is a gyerekek rendelkezésére áll, és a gyerekek ebb l a „jelenlétb l” (modell, interakciók és reakciók sokasága, folyamatos kommunikáció) építkeznek. Saját fejlettségüknek, fejl dési ritmusuknak megfelel en merítenek bel le (utánoznak, azonosítanak, engedelmeskednek, interiorizálnak stb.), építik fel önmagukat. A gondozási id fennmaradó részét az óvodapedagógusok végzik, aki 60 órás tanfolyam keretében megismerkednek a legkisebbek ellátásával. A dajkának hozzá kell járulnia a bölcs dei nevelés eredményességéhez is. A dajka a legkisebbek ellátásában csak esetenkénti felügyeletet, segítséget biztosít. 22


Feladatunk az óvoda nyitvatartási igényének megfelel en, a színvonalas nevel munka megtartása. Ennek feltétele az óvodapedagógusok, dajkai létszámok, egyéb kisegít dolgozók törvényben meghatározott létszámú foglalkoztatása. Ez biztosítja a szakszerű ellátást, a min ségi munkavégzést. Az óvodapedagógusi tevékenység és az óvoda működését segít nem pedagógus alkalmazottak összehangolt munkája hozzájárul az óvodai nevelés eredményességéhez.

Tárgyi feltételek Az egységes óvoda-bölcs de tárgyi felszereltsége megfelel a „A bölcs dei gondozás-nevelés minimumfeltételei” című módszertani kiadványban el írtaknak. A játékkészlet összeállítása a módszertani levél útmutatásainak megfelel . Az eszközök beszerzése során a célunk, hogy a gyerekek minél több tevékenység eszközeihez hozzájuthassanak. A csoportszoba egy védett részében alakítjuk ki a legkisebbek életterét. Az udvari játéklehet ség, leveg zés biztosított. A gyermekeknek tágas mozgásteret biztosít az udvar, melyben homokozó és mozgásfejleszt eszközök vannak. Külön játszóudvari részt alakítunk ki a 3 év alatti gyermekek számára, így a gyermekek biztonságérzetéhez a kortársak nagymértékben hozzájárulhatnak. A gyermekeket körülvev környezet biztonságossá tételére és balesetmentességére törekszünk. A gyermeket életkoruknak megfelel bútorzat, berendezés veszi körül. Nagyon fontos a tevékenykedtetéshez szükséges eszközök megteremtése és azoknak a gyermekek számára hozzáférhet módon történ elhelyezése. A gyermekek mozgásigényének kielégítését szolgáló helyiségek, udvar, megfelel mozgásfejleszt eszközök rendelkezésre állnak. A gyermekeket körülvev környezet biztonságosságára és balesetmentességére törekszünk. Megfelel helyet biztosítunk a szül k fogadására. Az eddig létrehozott értékek védelme, meg rzése, lehetséges fejlesztése, a takarékos működtetés közös feladata minden dolgozónak. A tárgyi eszközök fejlesztése érdekében törekedni kell a pályázatok, a szponzori, szül i támogatások, alapítványok megnyerésére. A bölcs dei élet megszervezése Folyamatos napirend: a gyermekek igényeinek, szükségleteinek kielégítését, a nyugodt és folyamatos gondozás feltételeit, annak megvalósulását biztosítja – megteremtve a biztonságérzetet, kiszámíthatóságot, az aktivitás és az önállósodás lehet ségét. A csoporton belül a két eltér igényű korosztálynak párhuzamosan kétféle napi forgatókönyve van. Az óvodásokétól viszonylag független, állandó forgatókönyve van a legkisebbek ellátása során megvalósuló napi eseményeknek. Így a kicsik kiismerik magukat az id ben, az egymás követ események között. Az ellátásnak ebben a kialakított rendszerében stabil, állandó helye van minden kisgyermek ellátásának. Ez biztonságot ad számukra. Csak a gyerekek fejl dése, igényeik változása indokolja a napirend finom módosítást, a fejl dést követ utána hangolást.

23

Poroszlói Napsugár Óvoda és Egységes Óvoda- Bölcs de Állandó helye van a gyerekeknek nemcsak az ellátás sorában, hanem az étkezésnél, fekvésnél is. Ez biztonságot jelent számukra és segíti az én fejl dést is. Folyamatos jelenlét a csoportban: a gyerekek soha nem maradhatnak magukra sem a szobában, sem az udvaron. A gondozón vagy egy a felügyeletben besegít személy a nap minden id szakában jelen van a csoportban.

Az óvodai élet megszervezése A helyes életritmus kialakítása az egészséges testi és szellemi fejl dés alapfeltétele. A gyerekek óvodában eltöltött idejét tudatosan és élettani szükségleteiknek figyelembe vételével tervezzük. A nyugodt, kiegyensúlyozott élettempó érdekében a gyerekek óvodában eltöltött idejét ésszerűen, a szükségleteiknek megfelel en osztjuk be. A helyes életritmust fokozatosan, az életkori és egyéni sajátosságoknak megfelel en, a családdal együttműködve alakítjuk ki. Napirend Az óvodai élet keretét a napirend adja. A jól szervezett, de rugalmas keret a gyerekek kiegyensúlyozott életritmusát, biztonság érzetét adja. A napirend kialakításánál a következ kre kell figyelnünk:  növekedjen a játékid  a tevékenységeket a játékid n belül – mint választható tevékenységet – kell szervezni a 3-7 éves korosztály életkori sajátosságaihoz igazodóan.  a folyamatos napirend zökken mentes megvalósítása érdekében alaposan átgondolt, a gyerekekkel elfogadtatott, megtanított, betartott szokásrendszert alakítunk ki  lehet séget kell teremtenünk arra, hogy a gyerekek a tevékenységeket egyéni tempó, teljesít képesség, egyéni igény szerint végezzék  a napot nagy intervallumokra bontjuk, kevés tevékenység idejét határozzuk meg (kezdet, befejezés)  folyamatos napirend nyugodt légkört eredményez, nincs stressz, sürgetettség, várakozási id  a folyamatosságot mi a következ képpen értelmezzük: minden felesleges csoportos várakozást igyekszünk kiküszöbölni, ugyanakkor természetesnek tartjuk, hogy az egészséges személyiség fejl désnek az is velejárója, hogy a cselekvés motívumait fokozatosan egymás alá tudjuk rendelni, vágyaink azonnali kielégítését késleltetni tudjuk. Óvodánk napirendje 7,00- 9,00: a gyermekek fogadása, szabadon választott tevékenységek 9,00- 11,30: tízóraizás, napi tevékenységformák, leveg zés, tisztálkodás, 11,30-tól: ebéd, készül dés a pihenéshez. 13- 14,30: csendes pihen 14,30 – 17: öltözködés, uzsonna, szabadon választott tevékenység haza bocsájtásig.

24


V. Az óvodai élet tevékenységi formái és az óvodapedagógus feladatai Az ókorban megfogalmazott bölcsesség, hogy „amit hallok, elfelejtem, amit látok, arra emlékezem, amit csináltam, azt tudom is.” Ebb l a gondolatból következik, hogy a fejl dés el segítése érdekében olyan tevékenységeket, motiváló helyzeteket kell teremteni, ahol a gyerekek nem kész tényekkel, ismeretekkel találják magukat szemben, hanem az egyéni tapasztalatszerzéssel, felfedezéssel, kutatással.

Játék A játék a kisgyermekkor legfontosabb és legfejleszt bb önkéntes tevékenysége, s így az óvodai nevelés leghatékonyabb eszköze. A szabadjátékban az a legfontosabb, hogy a gyerek élvezi és ezen keresztül éli meg magát az életet. Ezért a cél az, hogy a gyerek minden tevékenységet játékként élhessen meg. A folyamatos játékot az étkezések ideje, a gondozási tevékenységek, a pihen id szakítják meg. A két éves kisgyermeknél már megjelenik az én tudat. Az „én akarom”, „én idézem el ” a játékban is megfigyelhet . Kés bb pedig már szeretnének hasonlítani a környezetükben lév feln ttekhez, utánozzák ket, elkezdenek szerepet játszani. A bölcs dés korú gyermekeknél a gyakorló játékot tartjuk a legfontosabbnak, mert változatosan lehet alkalmazni. A mozgást gyakorló játék során egy-egy mozgás műveletet ismételnek, a sikeres végrehajtás az öröm forrása. Eszközzel való játszás közben rakosgatják, tologatják a tárgyakat, gyakran mozgással kísérve. Ezekb l, a tevékenységekb l alakul ki az épít és konstruáló játék A hang és beszéd gyakorlása fokozza beszédkedvüket, gyarapítja szókincsüket. Ezt rövid mondókák mondogatásával, kitalált szöveggel, játékos mozdulatok ismétlésével végezzük.  Alkotó játék során megtapasztalják a különböz anyagok (víz, papír, homok, gyurma, stb..) tulajdonságait, fejl dik képzeletük, kreativitásuk, sok ismeretet, tapasztalatot szereznek.

Mire jó a játék?        

örömforrás gondolkodás fejleszt tanulási képességeket megalapozó ügyességet tökéletesít szókincset b vít kreativitást fejleszt szórakoztató mozgást fejleszt 25

Poroszlói Napsugár Óvoda és Egységes Óvoda- Bölcs de     

társas kapcsolat kialakító (pl: együttérzés, kibékülés, vigasztalás, kivárás, engesztelés érzése) ízlésfejleszt gyermeki szabadságot biztosító fantázia fejleszt kitartásra ösztönz

Az óvodapedagógus és a gondozón feladatai:

Megfelel légkört, helyet, id t, eszközt és élményt biztosít a játékhoz. A játékhelyzet dönti el, hogy az óvodapedagógus illetve a gondozón milyen funkciót tölt be a játékid ben: csendes szemlél vagy aktív résztvev . Meger sít viselkedésével alakítja a csoportban a toleranciát, elfogadtatja az eltér viselkedésű gyerekeket. A feln tt beavatkozása csak mintaadás, megoldási lehet ségek felállítása, választhatóság, valamint a testi épség megóvása szempontjából indokolt.

Játékfajták:  









Gyakorló vagy funkció játék Játékszerekkel, különféle anyagokkal végzett gyermeki manipulációk. A gyermekek mozgásigényének és a manipulációs vágyának kielégítését biztosítják. Épít játék A gyermekek a konstrukciós játékokból, épít elemekb l különféle építményeket, játékaikhoz használt modelleket hoznak létre. A spontán készült építményeket fokozatosan felváltják a bonyolultabb alkotások, cél az elképzelt tárgy pontos megközelítése, a játékelemek biztos kezelése. Szimbolikus-szerepjáték (utánzásos játék) A gyerekek vállalt szerepükön keresztül ábrázolják valóságból szerzett, számukra lényeges mozzanatokat. Játékukban az ket körülvev , közvetlen és közvetett környezetükben él emberek munkáját, emberi magatartását jelenítik meg. E játék segíti leginkább a gyerekek közötti társas kapcsolatok fejl dését, az alá – fölé rendelt szerep elfogadását. Dramatikus játék, bábozás Els sorban óvón i kezdeményezésre történik. Irodalmi alkotások feldolgozása kötetlen formában. Segíti a gyermekek közötti kapcsolatok alakulását, a helyes viselkedési minták elsajátítását. Szerepe van a negatív élmények feldolgozásában. A gyermekek részvétele spontán. Arra neveljük a gyerekeket, hogy a játékeszközre, amelyre még szüksége lenne, tudjon várni, amíg a társa befejezi azzal a játékot. A Tisza – tónál szerzett élmények alapot biztosítanak a játéktémák kialakuláshoz. Szabályjáték (tartalmában a feladat és a szabály fokozott tudatosítása, kiemelése) Jellemz je, hogy pontos meghatározott szabályok szerint zajlik. Ide tartoznak mozgásos játékok (testnevelési játékok, képes kirakók, dominók, nyelvi játékok) Barkácsolás Részt vesznek a játékok javításában. Az óvodapedagógussal együtt a játékhoz különböz eszközöket készítenek. A szükséges anyagokat szül k segítségével gyűjtik össze (termések, dobozok, fonalak ……stb.)

26

Poroszlói Napsugár Óvoda és Egységes Óvoda- Bölcs de Fejl dési jellemz k az óvodáskor végére.          

Szükségleteiknek és életkoruknak megfelel játékot választanak. Bekapcsolódnak a közös játékokba. Pozitív érzelmek alakulnak ki társaik iránt. Aktívan vesznek részt ügyességet igényl játékokban. Képesek a szabályjátékok megtanulására. Betartják és követik a megismert szabályokat. Vigyáznak a játékeszközök épségére, segítenek azok megjavításában. Képesek saját élményeik eljátszására. Létrehoznak egyszerű modelleket, maketteket. Önálló játékötleteik vannak.

A küls világ tevékeny megismerése Az emberiség szinte együtt lélegzik környezetével, a legfontosabb törvényszerűségeket a természetb l meríti. A gyermek egész lényét az érdekl dés, a megismerési vágy hatja át. A világ felfedezése, a meghódítása motiválja fejl dését. Teljes érzelmi nyitottsággal fordul a körülette lév él és élettelen környezet felé. Érdekli minden jelenség, történés, tárgy, dolog amivel kapcsolatba kerül. Mindez kedvez a tevékenységeken keresztül történ tapasztalatszerzésnek. A 2007-2008-as tanévben elnyertük a „ZÖLD ÓVODA” címet. Sokat kirándulunk, túrázunk, „zöld napokat” tartunk. Az óvodapedagógus irányításán múlik, hogy milyen szemlélettel, értékrenddel fog viszonyulni a gyermek a természeti és társadalmi környezethez.

A tevékenység célja: 

   

Hogy a gyerekek szűkebb és tágabb természeti, társadalmi környezetr l olyan tapasztalatokat szerezzenek, amelyek az életkoruknak megfelel , biztonságos eligazodásukhoz, tájékozódásukhoz nélkülözhetetlenek. Ismerjék meg a szül föld, az ott él emberek, a hazai táj, a helyi néphagyományok, szokások és a tárgyi kultúra értékeit, tanulják meg ezek szeretetét, védelmét is. A cél az, hogy amit láttatni lehet azt lássák, amit érezni lehet érezhessék, amit megtehetnek meg tudják tenni. A Tisza-tó közelsége lehet séget ad arra, hogy a vízi világgal közelebbr l megismerkedjenek. Tudják a nevét az itt gyakran el forduló növényeknek (pl.: sás, nád, tavirózsa, moszat, stb.) álatoknak (sirály, szürke gém, vízi csirke) Ismerjék meg a Tisza-tó körül dolgozó emberek munkáját, munkaeszközeit (pl. halászat - varsa , Vadászat – állatok etetése) Amennyiben nap mint nap figyelemmel kísérhetik a természet változásait, rácsodálkozhatnak arra, megszeretik azt, akkor a természetet és az életet tisztel magatartásforma beleivódik minden egyes gyerekbe. Szert tesznek az érzelmi köt désre, amelyet feln ve a szül föld szereteteként fogalmaznak meg.

27












A küls világ tevékeny megismerésének tartalma

Család Beszélgetnek a család tagjairól, azok munkájáról, szituációs helyzetekben megjelenítik azokat. Az emberi test Ismerik a testrészeket, érzékszerveket, azok funkcióit, védelmét, ápolását. Évszakok szi, téli, nyári, tavaszi id járás változásai, a jelenségek összehasonlítása, ezek hatása az él világra. A Tisza-tó partján minden csoportnak van egy fája, bokra, ahol a különböz id szakokban a megfigyeléseket végzik. Állatok A környezetünkben él állatokat tulajdonságaik szerint különböz csoportokba sorolják. (Ház körül él k: macska, kutya, sertés, tehén, baromfik, vadon él k: nyúl, zike, vaddisznó, róka) B vítjük ismereteiket a Tisza tóban él vízi él lényekkel (halak és fajtái: keszeg, ponty, kárász, csuka, törpeharcsa, madarak: vízi csirke, sirály, gólya, szürke gém, vadkacsa, vadliba) kagyló, vízi csiga, vízi pók, vízi siló, árva szúnyog, rák, vékák, vidra, lepkék, bogarak: katicabogár, bodobács Növények A környezetükben él növényeket tulajdonságaik szerint különböz csoportokba sorolják. (Fák: akác, nyár, gesztenye, fűz, Bokrok: aranyes , orgona, csipkebogyó, sóskaborbolya) Virágok Különös tekintettel a Tisza- tó virágaira: tavirózsa, vízi liliom, buzogány, sulyom, sárga n szirom, vízi tök, mezei virágok: pitypang, gólyahír, kamilla, pásztortáska, zöldségfélék, gyümölcsök, vízi növények a Tisza, tóban: hínár, békalencse, moszat, nád, gyékény, sás Emberi foglalkozások Szüleik foglalkozásán kívül megismerkednek még s, következ foglalkozásokkal: postás, bolti eladó, orvos, pék, tanító, fodrász, autószerel , k műves, varrón . Mivel a Tisza tó mellett élünk megismerkednek a csónakkészítés és a hálókötés munkafolyamataival. Közlekedés Megismerik, közlekedési eszközöket, utazunk autóbuszon, vonaton. Felismernek néhány jelz táblát, gyakorolják a gyalogos közlekedés szabályait. A víz közelsége szükségessé teszi, hogy tudják, az mennyi veszélyt rejt magában. Csak feln tt kíséretében ülhetnek vízi járműre és tartózkodhatnak a víz közelében.

Az óvodapedagógus feladatai:    

Olyan feltételek megteremtése, amely lehet vé teszi minél több tapasztalat szerzését a természetben, spontán és szervezett keretek között. Tudatosan törekedjen arra, hogy minél több élményt gyűjtsenek a gyerekek saját természeti és társadalmi környezetükb l. Biztosítson minden eszközt és lehet séget a gyermekeknek természetben való folyamatos tevékenykedtetéshez (pl: Tisza tó vizének vizsgálata a helyszínen, nagyítók, szűr k, mikroszkóp állat- és növényhatározók segítségével) Biztosítsa a feltételeit annak, hogy az évszakra jellemz gyümölcsök, zöldségfélék, virágok a Tisza tó partján közös kirándulások alkalmával gyűjtött termések, kavicsok, 28


kagylók, faágak, növény- és állathatározók albumok, földgömb, nagyító, zsebtükör, mikroszkóp az óvodában kialakított él sarok részei lehessenek.

Környezet és természetvédelem feladatai „Ha a jövő évről akarsz gondoskodni – vess magot, Ha egy évtizeddel számolsz – ültess fát. Ha terved egy életre szól – embert nevelj!” Ez az idézet hűen tükrözi a természetvédelem lényegét. A gyerekeket arra neveljük, hogy a természetet óvni kell, mert az életünk része, de tönkre is tehetjük, ha nem vigyázunk rá. Az a gyerek, aki szereti a természetet, az gondoskodik is róla, mert amit szeretünk, azt óvjuk és védjük.

A kisgyermeknek meg kell tanulnia:   

óvja, gondozza a virágokat, növényeket (ne tépje, ne törje az ágakat, leveleket) figyelje meg, védje a bogarakat, állatokat (az erd ben, védett területen ne hangoskodjon) a szemetet a tárolókba, tartókba tegye

Fejl dési jellemz k az óvodáskor végére

Ismerik a környezetükben lév épületek funkcióját, falujuk nevezetességeit. Tudják személyi adataikat (név, lakcím, szül k neve, foglalkozása, testvérek neve) Megnevezik testrészeiket, érzékszerveiket. Tudják az évszakok nevét, jellemz it, napok nevét, sorrendjét, napszakokat ismerik. F bb csoportokba helyezik az él lényeket (ember, állat, növény) Ismerik az él -, élettelen fogalmát. Ismerik különböz foglalkozásokat, szakmákat. Természeti környezetükb l sokrétű ismerettel rendelkeznek a Tisza tó növény és állatvilágával kapcsolatban.  Alapvet közlekedési ismeretekkel rendelkeznek! (gyalogos közlekedés, járművek csoportosítása)  Részt vesznek a természetvédelmi tevékenységben. Mi indokolja, hogy programunkban központi helyet foglal el a környezeti nevelés, és ez áthatja minden tevékenységünket? A következ k: A környezeti nevelés és az egészséges, harmonikus életre nevelés egy t r l fakad. Bels világunk ugyan külön világ, mégis ezer szállal köt dik a környezethez, éppen ezért kiegyensúlyozottságunkat csak úgy tudjuk elérni, ha képesek vagyunk a természeti és az ember alkotta környezetünk harmóniáját megteremteni. Ennek megvalósítása a gyermek számára a küls világ megismerését, tapasztalatok, élmények, benyomások szerzését jelenti. A gyermek beleszületik egy adott környezetbe, s rajtunk feln tteken, a családon és az óvodán múlik az, hogy hogyan tapasztalja meg és milyenné válik a viszonya ahhoz. Ez az életkori szakasz, a személyiségfejl dés szempontjából nagyon fontos, hiszen ebben a korban mélyen átélt élmények dönt en befolyásolják a gyermekek magatartását, értékrendjük alakulását. A környezeti nevelés sajátos területe a környezetvédelem. Amikor arról beszélünk egészségünket is védjük.        

29

Poroszlói Napsugár Óvoda és Egységes Óvoda- Bölcs de Általa tanulják meg a gyermekek az esztétikai értékek befogadását, az élet értékként való tiszteletét. A környezetismeret tartalmában is szoros kapcsolatban áll az óvoda egész napi életével, hiszen a napirendben megjelen játék, munka, tanulás és egyéb teend k- mind olyan tevékenységek, melyek egyúttal a küls világ megismerésében is segítik a gyermekeket. A játék által kibontakoznak magasabb rendű érzelmeik – intellektuális, esztétikai, erkölcsi – melyek segítségével a környezetükhöz való viszonyuk is megváltozik. A veteményes és virágoskert, az udvar rendben tartása, a növények folyamatos ápolása számtalan lehet séget nyújt a környezettudatos magatartás kialakítására. A komplexitást szem el tt tartva igyekszünk a gyermekek megismer tevékenységét megszervezni, hiszen a küls világ tevékeny megismerése által szerzett élményanyagokból a kapcsolat természetesen adódik. A környez világra való rácsodálkozás során az esztétikai élmény, gondolkodásra és szóbeli kifejezésre készteti a gyermekeket, miközben fejl dik beszédkészségük, gyarapodik szókincsük. A vizuális tevékenység, a környezeti tapasztalatok és esztétikai élmények, vizuális megjelenítésre ösztönzik a gyermekeket, általa fejl dik vizuális látásuk. A kép vagy tárgyi megjelenítés hozzásegíti ket ismereteik, tapasztalataik felidézésére, mélyítésére. Az énekes-dalos játékok, a versek, történetek kiegészítik a gyerekek valóságról szerzett ismereteit, színesítik a környezeti témák feldolgozását, segítik az esztétikai élmények befogadását. A szabadban való mozgás során megtanulják a gyermekek a környezetben való eligazodást, a térben való tájékozódást és olyan matematikai tartalmú ismeretekhez jutnak, mely által észlelésük, megfigyelésük pontosodik, és egyre objektívebben látják a környez világot.

30


Képességfejlesztés lehet ségei a küls világ tevékeny megismerése során TESTI

ÉRZELMI SZOCIÁLIS

ÉRTELMI

KOMMUNIKÁCIÓS

Egyensúlyérzék, finommotorika, nagymozgások, szem – kéz, szem – láb koordináció. Manipulációs készség, gyors reagálás.

A természethez való pozitív érzelmi viszony szül föld, emberek, a táj szeretetre nevelés, tárgyi kultúra értékeinek szeretete, védelme. Feladattudat, szabálytudat, kitartás, türelem, ítél képesség, kapcsolatteremt képesség, közösségi érzés, szociabilitás, másokkal való kapcsolat igénye, testséma önmaga felismerése. Intellektuális érzelmek, együttműködési készség, feladattartás, önálló feladatmegoldás.

Érzékelés, íz érzék, térérzékelés, id érzékelés, érzékszervi működés. Figyelem – koncentrált, - szándékos: Formaalakítás, hallási érzékelés, szem fixációs működése, tapintásos érzékelés. Téri helyzetek, cselekvések, színek, irányok, formák, tulajdonságok, méretek felismerése. Fogalomalkotás, számfogalom, számolási készség, problémamegoldó gondolkodás Szándékos figyelem Problémakezelés Analizáló-szintetizáló készség fejlesztése

Beszédkultúra, kérdéskultúra, kifejez készség, magabiztos tudatos kreatív önkifejezés. Választékos nyelvi eszközökben gazdag, kultúrált stílus különböz kommunikációs helyzetekben. Beszédbátorság er sítése, beszédtechnika fejlesztése, szövegértés, kialakítása szövegalkotási kedv felkeltése Kommunikációs igény motiválása. Szókincsb vítés, tiszta artikuláció fejlesztése, verbális fejlesztés, testrészek neve.

A környezetünk mennyiségi és formai összefüggése, matematikai nevelés Célja: A minket körülölel világ mennyiségi, formai kiterjedésbeli összefüggéseinek felfedezése, megtapasztalása játékos formában, a gyermekek igényeihez, ötleteihez igazodva.

A tevékenység tartalma       

tájékozódás a térben személyek, tárgyak összehasonlítása, válogatása, osztályozása, összemérése számlálás síkbeli, térbeli alakzatok felismerése, másolása mennyiségi viszonyok felismerése, létrehozása sorba-rendezés, t - és sorszámnevek halmazok keletkezése 31


Fejl dési jellemz k az óvodáskor végére          

Képesek mennyiségek összehasonlítására (több, kevesebb, ugyanannyi) Felismernek, megneveznek különböz relációkat. (pl. hosszúság, szélesség) Kialakul számfogalmuk Felismernek, megneveznek térbeli viszonyokat. Tudnak tárgyakat csoportosítani különböz tulajdonság szerint. Képesek alakzatok másolására síkban és térben. Tulajdonság szerint felismernek síkbeli alakzatokat. Felismernek, megneveznek térbeli alakzatokat. Helyesen használják a t - és sorszámneveket. Ismerkednek mérésekkel (súly, magasság, terület, hosszúság)

Vers – mese Az irodalmi nevelés az anyanyelvi kultúra és a műveltség megalapozását szolgálja. Fontos eszköze, módszere és az egyik szervezeti formája az anyanyelvi nevelésnek. Az irodalmi művek tartalma hozzájárul a gyerekek világképének kialakulásához, - ráébreszt a realitásra -, a nemzeti kultúra alapjainak lerakásához, az erkölcsi és esztétikai értékek közvetítéséhez. Hatását tekintve gazdagítja, színesebbé teszi a gyerekek lelkivilágát. Az irodalmi nevelés tartalmát tekintve szorosan kapcsolódik a környezet jelenségeihez, a természethez és társadalomhoz, azok mindennapi eseményeihez. Átfogja azokat a helyi körülményeket tükröz népi hagyományokat, amelyek a hétköznapokat és az ünnepnapokat hagyománnyá, szokássá alakítják.

A tevékenység tartalma Az érzelmi biztonság megadásának, s az anyanyelvi nevelésnek egyaránt fontos eszközei a többnyire játékos mozgásokkal is összekapcsolt mondókák, dúdolók, versek. Ezek ritmusokkal, a mozdulatok és szavak egységével a gyermekeknek érzéki-érzelmi élményeket adnak. A verset a hangzás és a hangulat fel l fogják meg a gyerekek. Mondóka, dramatikus szöveges gyermekjáték mindennap el kerül. A népköltészet versanyaga eleve mozgásos játék és párban, kisebb csoportokban közösen a játéköröm kedvéért számtalan önkéntes ismétléssel ragad rá a gyerekekre. A nagy magyar költ k versei, strófái egy-egy alkalmas helyzetben kifejezik a feln tt kedélyállapotát, fokozzák a játék illúzióját. A vers a nyelvvel, az érdekesen, szépen hangzó beszéddel. Mondani kell és nem tanítani. „A gyermekkornak két tündérvilága van: a cselekvés síkjára a játék, szellemi síkon a mese. Milyen odaadás, mennyi mindenről megfeledkező áhítat ül ki a mesét hallgató arcára…” (Esztétikai nevelés az óvodában TK. Bp. 1966. 105, 108. oldal) Ha az óvón és a gondozón tiszta szívb l mesél. A 2-7 éves kor a szavakkal való játéknak, a szavak muzsikájában való gyönyörködésnek a kora. 32

Poroszlói Napsugár Óvoda és Egységes Óvoda- Bölcs de Mesét vagy verset a hét minden napján hallanak a gyerekek. Szeretik sokszor hallani ugyanazt a mesét, néhány kedvenc meséjüket. Minden ismétlés én er sít hatású. Szöveghűen, általában szemléltet eszközök nélkül mesélnek az óvón k, hogy a gyerekek képesek legyenek a bels képalakításra (a televízióhoz szokott gyerekek a képet masszívan fogadják be) A mesélés a kommunikációs képesség fejlesztés legfontosabb eszköze. Az a gyerek, akinek naponta mesélnek, nyelvi fejlettség terén jóval megel zi a mesét alig hallgató kortársait. A mesén való részvétel a gyerekek számára önkéntes. A mesélés játékid n belül történik. A gyerekeknek ismerniük kell a mese alatti szabályokat, szokásrendszert: nem lehet kiabálni, játékszerekkel zörögni. Fontos az elhelyezkedés mesehallgatáskor. Az óvón és a gyerekek közötti kapcsolat akkor teljes, ha végig szemben ülnek egymással, az óvón tartja a gyermekekkel a szemkontaktust. Az ilyen elhelyezés biztosítja a pontosabb megértés, láthatóvá teszi a mese, vers érzelmi töltésének mimikai megjelenését az óvón arcán, és a tiszta hangképzést, helyes artikulálást. Az óvón számára a gyermek arcán tükröz d érzelemjelzéssel szolgál a mese, a vers hatásáról. Az óvón el adásmódjára a helyes hangképzés, hangsúlyozás, hanglejtés, hangszín, beszédtempó megválasztása, szabályos mondatszerkesztés mondatfűzés a nyelvhelyességi szabályok betartása legyen jellemz . A mindennapi mesék hatására n a gyerekek bábozó, dramatizáló kedve, melyet fokoz az óvón bábjátéka is. Ez azért mert a szorongásos, visszahúzódó gyerekek is megfeledkeznek gátlásaikról, felszabadultan merülnek el a bábozásban. Osztott és osztatlan csoportban a mese, vers meghallgatásának szervezése ugyanúgy történik. Osztott csoportban az anyag kiválasztásánál el térbe kell, hogy kerüljenek az életkori sajátosságok. Osztatlan csoportban különböz típusú és bonyolultságú meséket kell összegyűjteni, hogy minden gyerekeknek legyen megfelel . A gyűjtemény nagyobb részét a magyar népmesék és népi mondókák adják. Fontos mesék, versek helyes arányának megválasztása, ne kerüljön egyik se túlsúlyba. A mesék, versek komplexen (hangulatban, témakörben) kapcsolódjanak más tanulási tevékenység tartalmához, pl. évszakokhoz, énekanyaghoz, ünnepekhez, egyéb aktualitásokhoz. A hangulati egység fokozottabban biztosítja a gyermekek számára az esztétikai élményt. „Akkor jó a mese, a vers választása, ha minden egybehangzik benne, ha az irodalmi mű nyelve, mondanivalója, a cselekménye, a hősök alája ugyanazt sugallja, miként „A só”ban: Élj és beszélj tisztán! Légy becsületes és ezt tudd, akard kifejezni! Az őszinteség, az önzetlenség, az önzetlenség, mások szeretete tisztelete a nyelvben is él!” (Az óvodai anyanyelvi nevelés továbbfejlesztése Tanítóképző Főiskola, Kecskemét 1989. 57. oldal) Fontos, hogy az óvodapedagógus olyan mondókákat, verseket, meséket, szólásokat, közmondásokat is mutasson be a gyermekeknek, amelyek közel állnak a Tisza-tó él világához. (pl. Mondókák: Békák beszéde…, Gólya bácsi, gólya….) Mesék: A hattyú, a csuka meg a rák, A rút kiskacsa Versek. Zelk Zoltán: Gólya, gólya Csanádi Imre: Vadkacsás…)

Az óvodapedagógus feladatai: 

Az irodalmi anyag kiválasztását általános műveltsége és szakmai felkészültsége határozza meg – az egyetemes értékű és a népi művek megfelel arányának 33

Poroszlói Napsugár Óvoda és Egységes Óvoda- Bölcs de megállapítása, valamint azok el adásmódja rendkívül fontos.  Személyes kapcsolata a gyerekekkel feltétele a mese hatására keletkezett élmények bels vé válásának és feldolgozásának.  A mindennapi mesélés igényének kialakítása egyik biztosítéka annak, hogy a gyerekek a régi és új benyomásokat elfogadják, és többször feldolgozzák.  A gyerekeket a mindennapi életr l szóló vagy annak egy-egy mozzanatát magában foglaló állatmesékkel, rövid történetekkel, halmozó és lánc szerkezetű mesékkel vezeti a bonyolultabb népmesék képi világához és történéseihez.  Ritmikus ismételgetésekkel, a nyelvi megformáltsággal és a képzeleti képek összekapcsolásával biztosítja a mesehallgatás örömét. Törekedjen arra, hogy az úgynevezett „meseírtó” helyzeteket elkerülje. Ne töltse ki mesével a várakozási id t” ne mondjon mesét úgy, hogy közben a mesét, hallgató gyerekeket bármi vagy bárki megzavarja.  A meséhez kapcsolódó bábfigurákkal és egyéb kellékekkel teremtett játékszituációkba kapcsolja be a gyerekeket. Játsszák el a hallottakat, személyesítsék meg a mese szerepl it. A játék akkor lesz igazán teljes, ha maga a mese is alkalmas párbeszédes cselekvésre.  Kapcsolódjon be az el készítés feladataiba és a szerepek felosztásába, ha a gyerekek kívánják. A drámajátékok – pedagógiai vezetéssel – lehet séget adnak arra, hogy a gyerekek kijátsszák, amit átéltek, újabb összefüggésekkel ismerkedjenek meg. Az egymástól eltanult szavakat és mozdulatokat kés bb a saját értelmezésükben adják vissza.

Fejl dési jellemz k az óvodás kor végére:  

 

Szívesen mondanak játék közben is mondókákat, verseket, meséket. Várják, kérik a mesemondást, maguk is segítenek a mese hallgatás feltételeinek megteremtésében. Igényük van a hallott irodalmi művek újrahallgatására. Megjegyzik a mese legfontosabb elemeit (szerepl k, események) megnevezik azokat. A kedvenc mesei motívumok bábozása, dramatizálása, rajzolása, kedvenc szórakozásaik közé tartozik. Van néhány kedvenc meseh sük, a velük megtörtént dolgokat beleviszik játékukba. Könyvben, kép alapján tudnak tájékozódni, vigyáznak a könyvekre.

  

Ismert meserészleteket szóban ki tudnak egészíteni. Figyelmesen tudják végighallgatni óvón jüket, társaikat. A folyamatos mesék, verses mesék, meseregények szálait össze tudják kötni.

  

34


A képességfejlesztés lehet ségei a vers és mesehallgatás alkalmain

ÉRZELMISZOCIÁLIS Érzelmi biztonságuk kialakítása, érzelmi életük gazdagítása, igazságérzet kialakítása. kapcsolatteremt képesség.

ÉRTELMI Bels képi világuk, fantázia, reprodukció készség mese megértése, id rendiség, Testrészek ismerete, testséma fejlesztése, dominancia

35

VERBÁLIS

TESTI

Mozgásos észlelés, tapintásos észlelés, hallás, hangészlelés, auditív emlékezet, beszédritmus,. Beszédkedv felébresztése, artikulációs tisztaság, beszédkészség, nyelvi kifejez készség, beszédkultúra, pantomimika. Nonverbális készségek

Ritmusérzék, auditív ritmus egyensúlyérzék, finommotoros tevékenység: beszéd és mozgás összekapcsolása


Ének, zene, énekes játék, gyermektánc Az ének és a zene az óvodáskorú gyermekek életében a legszebb élmények forrása, értelmi és érzelmi világuk formálója. A népi játékok, a népdalok, mondókák hozzátartoztak az ember mindennapjaihoz. Kifejezték vele örömüket, bánatukat. Minden alkalommal meg volt a saját dal és szokásrendszere. A zenei élmény sajátos eszköz: énekléskor, zeneművek hallgatásakor újfajta kapcsolatba kerülnek egymással, a közvetlen környezettel, a gyermekek. Az éneklés, zenélés a gyermek mindennapi tevékenységének részévé válik a feln tt minta spontán utánzásával.

A zenei nevelés feladata:  

Az éneklés játékok, a zene megszerettetése, a szép tiszta éneklésre való szoktatás A gyermekek zenei élményekhez való juttatása az óvón éneke, vokális és hangszeres zene segítségével, közös éneklésen és a zenei érdekl dés felkeltésén keresztül.  A gyermekek zenei hallásának, zenei emlékezetének fejlesztése  Az esztétikai- zenei ízlés, mozgáskultúra formálása.  A népi hagyományok – a műzenei és más népek dalainak, zenéinek megismertetése  Közösségi élmények nyújtása énekes játékokon, közös énekléseken, zenéléseken keresztül. A zenei nevelés tartalma, dallam-, ritmus-, hallás fejlesztés, zenehallgatás: A zenei anyagot alkotják: 1.) A korosztálynak megfelel magyar népi énekes – mozgásos játékok: a) egy és kétszemélyes játékok b) altatók, lovagoltatók, simogatók, tapsoltatók… c) körjátékok és dalaik 2.) Magyar népszokások, hagyományok dalai, játékai a) kapuzók, táncok, vonulások… b) Népszokások évszakokhoz kapcsolódva 3.) Más népek dalai, játékai Ő.) Gyermekeknek írt műdalok 5.) Zenehallgatási dalanyag (hangulatot, érzelmet, mintát nyújt) megválasztásánál az óvodapedagógus figyelembe veszi a nemzetiségi nevelés esetében a gyermekek nemzetiségi hovatartozását is.

Az óvodapedagógus feladatai 

  

Az óvón zenei műveltsége, a zenével való viszonya és zenei aktivitása meghatározza a gyermek zenei neveltségének szintjét. Az óvón t l szerzett zenei élmény serkenti a gyermekek esztétikai kíváncsiságát, alkotókedvét, megalapozza a zenei anyanyelv kialakulását. A gyermekkel való ismerkedés a beszoktatás során, a személyes kontaktus létrehozásában segítséget nyújt az éneklés. Az éneklés, énekes játékok kezdeményezése kapcsolódhat a spontán kialakult játékhelyzetekhez és a környezetükben szerzett élményeikhez. (pl. zenehallgatás: Tisza partján… Hej halászok….) A részvétel önkéntes, a gyerekek maguk döntik el, hogy aktívan részt vesznek-e benne. Az óvón segíti a tanult mondókák, dalok, 36

Poroszlói Napsugár Óvoda és Egységes Óvoda- Bölcs de mozgáselemek gyakorlása mellett az improvizációs megnyilvánulásokat is, tág teret biztosít az önkifejezésmód gyakorlására.      

Az óvón segíti a családi nevelést abban, hogy a gyermekek otthon is énekelgethessenek együtt a szüleikkel. A szervezett közös programokon a szül k is bekapcsolódhatnak a különböz dalos játékokba, éneklésekbe. Nem a dal anyag mennyisége a fontos. Kevesebb mondókát, énekes játékot, dalt tanítsunk, de azt szívesen, örömmel, igazi élményt adva, gazdag leleménnyel, sokszor ismételjük, játsszuk! Az óvodapedagógusnak törekedni kell a gyermek, hangi adottságainak megfelel magasságú mozgásfejlettségének adekvát tempójú éneklésre, játékvezetésre. Meg kell találni egy-egy dalos játék, műdal sajátos karakterét, mely a helyes tempó, hanger sség megválasztásában, a szövegmondás ritmikusságában nyilvánul meg. Ügyelni kell a tisztaságra, a pontos egyöntetű azonos magasságú dalkezdésre. Nem szabad megfeledkezni az egyéni énekeltetésr l sem. Minden zenei készség – és képességfejlesztés az éneklésen alapul, melynek megfelel és legf bb formája az élvezetes, minden résztvev számára élményt nyújtó énekes játék. Kedvelt az éneklésmesélés (többstrófás dalok bemutatása)

Fejl dési jellemz k az óvodáskor végére:  

       

Tudnak természetes tempóban, egyöntetűen körbejárni, segítség nélkül tempót tartani. Tisztán énekelnek, illetve mondanak 10-12 dalt (dalos játék, műdal, ünnepi dal) 6-8 mondókát csoportosan és önállóan is. Megkülönböztetik a halk – hangos, magas – mély, gyors – lassú fogalom-párokat. Cselekvéssel kifejezik a dalritmust és az egyenletes lüktetést. Képesek rövid – kétütemes – ritmus és dallammal visszahangozni. Felismerik a tanult dalokat dúdolásról, hangszerjátékról Képesek mondókát, egyszerű dalt folyamatos ismétlés közben hangosan és magukban is mondani (dallambújtatás) Tudnak egyszerű táncos mozgásokat végezni, helyes testtartással (sarokkoppantás, páros forgás, átbújás, kifordulás) Ismernek néhány térforma alakítási lehet séget (vonal, hullámvonal) Figyelmesen hallgatják a bemutatott zenét.

37


Képességfejlesztés lehet ségei az ének, zene, énekes játék tevékenységében

ÉRZELMISZOCIÁLIS Zenehallgatás – befogadás, zenei ízlés, népi hagyományok ápolása, ismerkedés a klasszikus zenével a szép, - mint esztétikai élmény egymáshoz való pozitív viszony érzelmi élet gazdagodjon. Alkalmazkodó képesség, együttműköd készség, közösségi érzés.

ÉRTELMI

VERBÁLIS

Auditív memória, bels hallás, vizuális memória, dallam felismerés hangszerr l, énekhangról, dallamvisszhang. Zenei érdekl dés, téri tájékozódás – keresztcsatornák, zenei kreativitás, zenei improvizáció, pontos szövegkiejtés, tiszta éneklés és artikuláció. Testséma, testrészek

Hangszín felismerés: zörejhangok, különböz hangú tárgyakkal halk hangos felismerés, maga – mély hang érzékelése, megkülönböztetése, felismerése, ritmusérzék, egyenletes lüktetés, környezet hangjainak megfigyelése

38

TESTI Mozgáskultúra fejlesztés, mondóka, játékos mozgással, egyenletes lüktetés, különböz mozgásformákkal, ritmustartás, ritmustapsolás, ritmushangszerek megismerése, mondóka ritmusa, nagy mozgások fejlesztése: gyors – lassú mozgások, egyensúlyérzék és finommotorika


Rajzolás, festés, mintázás, kézi munka A bölcs dés korú gyerekek is kapjanak esztétikai élményeket a napi ellátás során, rajz formájában is. Élvezzék és igényeljék is ezt, egyre inkább képesek legyenek nemcsak befogadni, hanem maguk is létrehozni. A vizuális nevelés önmagában is összetett és sokszínű nevelési terület. Magában foglalja a rajzolást, festést, mintázást, képalakítást, a konstruálást, díszítést, műalkotásokkal való ismerkedést, környezetalakítást. Hatására a gyerekek egyéni fejlettségi szintjüknek megfelel en képi- plasztikai kifejez képesség birtokába jutnak, kialakítja bennük az elemi képolvasási, komponáló, térbeli tájékozódó és rendez képességet.

A vizuális nevelés feladata:      

vizuális tapasztalatok nyújtása életkornak megfelel en a gyerekekben formálódjon a vizuális alkotáshoz, befogadáshoz szükséges készség a vizuális jelrendszer megismertetése (vonal, pont színek, formák) a vizuális észlelés fejlesztése a képi plasztikai konstruáló kifejez képességek kibontakoztatása tapintásos ingerek er sítése

Szín és formavilág gazdagodása:

Egyszerű munkafogások és eszközhasználat képességének fejlesztése. Alakuljon kézügyességük, vizuális alkotókészségük és esztétikai igényük, alapozódjék a „művészeti látás” képessége. Kézmozgások finomítása. Az alkotás örömének megtapasztalása (nem a mű, az eredmény a fontos) sokféle lehet ség megmutatása a képi- térbeli megjelenítésre. Képi gondolkodás, térbeli tájékozódó képesség fejlesztése. A környez valóság megfigyelése, a természeti szépségek észrevétele.

A vizuális tevékenység tartalma:

A fejlesztés tartalma a korosztálynak megfelel en: képalakítás, plasztikai munkák, építés feladatkörében 5-6 éves korban b vül műalkotások nézegetésével. Megismerteti a gyermekeket a különböz anyagokkal, munkafogásokkal, technikai alapelemekkel. Ezek a tevékenységek az egész nap folyamán biztosítottak. 1. Vizuális észlelés:  alak, háttér: rejtett formafelismerés, alak és háttér, cseréje  térbeli helyzetek: tárgyak egymáshoz viszonyított helyzete  térbeli viszonylagosság: alak kiegészítés, részek összeillesztése alakállandóság, formaállandóság 2. Vizuális nyelv:  képalakítás a vizuális elemek használatával  vizuális elemek rendezése a képen (soralkotás) 3. Kifejezés:  képz és népművészeti: alkotások nézegetése  vizuális kommunikáció:  a mindennapokban használt információs jelek megismertetése  tárgy és környezetkultúra  tárgyalkotás szabadon  térrendezés 39


Az óvodapedagógus feladatai:      

Fontos feladat, hogy az óvodapedagógus és a gondozón megteremtse a feltételeket a gyerekeknek képi – plasztikai kifejez nyelvének, ábrázoló és konstruáló képességének fejl déséhez. Keltse fel a gyerekekben az ábrázolás anyagaival, eszközeivel való tevékenység vágyát. A vizuális tevékenységek lehet ségét az óvón egész nap biztosítja a gyerekek számára, építve a gyerekek természetes érdekl désére, tevékenységvágyára. Kezdetben megmutatja, majd javasol, illetve hagyja a gyerekeket, hogy alkotóvágyuk kibontakozhasson. A gyerekek kíváncsiságára épít, de megadja számukra a választás lehet ségét. Egyénileg nyújt segítséget a gyermekek továbbfejlesztése érdekében. Az épület helyiségein kívül az udvar, a természeti környezet lehet ségeit is kihasználja, amely a gyerekek vizuális tevékenységét gazdagítja. - Tisza a-tó partján kavics, kagyló gyűjtése, ezekb l építés – a strandon rajzolás a homokba - Megfigyelés után a táj festése, rajzolása a helyszínen (különböz évszakokban) - Népi színez anyagok (bodzabogyó, diólevél) gyűjtése, felhasználása az alkotás munkában - Segítse a szül ket, hogy otthon is adjanak lehet séget az ábrázolásra, a kész alkotásokat becsüljék, rizzék, örüljenek neki.

Fejl dési jellemz k az óvodáskor végére:

         

az alapvet térviszonylatok ismeretében, tevékenyen vesznek részt az ket körülvev tér berendezésében. képesek a tárgyak térbeli kiterjedésének tapasztalati fölismerésére, a f formai jellemz k megnevezésére. alkotásaikban hangsúlyozzák a jellemz jegyeket, formákat. ismerik a helyes ceruzafogást, egyéb eszközöket is megfelel en használnak (olló, stb.) emberábrázolásaikban megjelennek a részletek, egyszerű mozgások. megnevezik a színeket, azok sötét, világos árnyalatait. képesek véleményt nyilvánítani saját munkáikról, közös művekr l. megfigyelés után tudnak mintát utánozni. saját elképzelés alapján díszítenek, alkotnak. a festés, ragasztás, hajtogatás technikájában otthonosan mozognak.

40


Képességfejlesztés lehet ségei a rajzolás, a mintázás, kézimunka tevékenységeiben

ÉRZELMISZOCIÁLIS

ÉRTELMI

VERBÁLIS

Akarati tulajdonságok, igényesség, szép iránti fogékonyság, esztétikai érzelmek, frusztráció. Önismeret, önértékelés, önbizalom, testséma, testrészek, keresztcsatornák, pozitív énkép, önelfogadás, alkalmazkodási készség.

Alaklátás, formaállandóság, rajzi kifejez képesség, emlékezet, fantázia, alkotóképesség, észlel képesség, formák, arányok, méretek, színek, színharmóniák, színárnyalatok. Formaérzék, formaismeret, formaképzelet, színérzék, díszít érzék, irányérzék, mozgásos észlelés rész – egész látás, tapintás, észlelés, megfigyel képesség, vizuális memória, ritmus, összehasonlítás, szétválasztás, csoportosítás, téri tájékozódás síkban, térbeli alakzatok felismerése, létrehozása.

Fogalomrendszer, szókincsb vítés Id viszonyok Tárgyi megnevezések Testfogalom Verbális fejlesztése Rajzi kifejez készség komplex fejlesztése

TESTI Egyensúlyérzék, Finommotorika, kézügyesség. Helyes eszközfogás, ülés, testtartás Nagymozgások szem – kéz, szem – láb koordinációja, mozgás feletti kontroll, mozgás tudatos irányítása, szemmozgatás, szemfixáció

Mozgás A mozgás – testnevelés az óvodai nevelés folyamatában a gyerekek egészséges testi és mozgásfejlesztése útján szolgálja személyiségük fejl dését. Az örömmel végzett gyakorlatok, játékok el segítik a gyerekek helyes testtartásának, szép mozgásának kialakulását. A rendszeres mozgás mely tudatosan irányított az óvón k által, kedvez en befolyásolják a szervezet növekedését, a légz , keringési, izom és csontrendszer teherbíró képességét. A rendszeres egészségfejleszt testmozgás, a gyermekek egyéni fejlettségi szintjéhez igazodó mozgásos játékok és feladatok, a pszichomotoros készségek és képességek 41

Poroszlói Napsugár Óvoda és Egységes Óvoda- Bölcs de kialakításának, formálásának és fejlesztésének eszközei. Az óvodáskor a természetes hely-, helyzetváltoztató-, és finommotoros mozgáskészségek tanulásának, valamint a mozgáskoordináció intenzív fejl désének szakasza, amelyeket sokszínű, változatos és örömteli, érzelmi biztonságban zajló gyakorlási formákkal, játékokkal szükséges el segíteni. Mindezek nagymértékben hozzájárulnak a tanulási képességek, kompetenciák kialakulásához, fejl déséhez. A gyermek természetes mozgásigényére figyelemmel, a játékba, azon belül a szabad játékba ágyazott mozgástevékenységeket, az óvodai élet egyéb tevékenységeibe komplexen beépített testmozgást kiegészítik az irányított mozgástevékenységek, amelyek együtt hatnak a gyermek személyiségének fejl désére (pl. pozitív énkép, önkontroll, érzelemszabályozás, szabálykövet társas viselkedés, együttműködés, kommunikáció, problémamegoldó gondolkodás). A mozgásos játékok, tevékenységek, feladatok rendszeres alkalmazása kedvez en hatnak a kondicionális képességek közül különösen az er és az állóképesség fejl désére, amelyek befolyásolják a gyermeki szervezet teherbíró képességét, egészséges fejl dését. Fontos szerepük van a helyes testtartáshoz szükséges izomegyensúly kialakulásában, feler sítik, kiegészítik a gondozás, és egészséges életmódra nevelés hatásait. A spontán, a játékba, azon belül a szabad játékba ágyazott mozgástevékenységeknek, az egészségfejleszt testmozgásnak az óvodai nevelés minden napján, az egyéni szükségleteket és képességeket figyelembe véve, minden gyermek számára lehet séget kell biztosítani. Törekedni kell a gyermekeket legjobban fejleszt , kooperatív mozgásos játékok széleskörű alkalmazására, a szabad leveg kihasználására.

Az óvodapedagógus feladatai:     

a gyermekek adottságait, képességeit megismerve, a fokozatosság elvét figyelembe véve szervezzük meg óvodánkban a mindennapos mozgást. adjunk lehet séget arra, hogy minél változatosabb szerek segítségével minél változatosabb lehet ségek biztosításával élvezhessék a gyerekek a mozgás örömét. ismerkedjenek meg azokkal a szerekkel, melyeket majd az iskolában is használni fognak (bordásfal, gyűrű, ugrószekrény) adjunk lehet séget a kézi szerek gyakori alkalmazására (labda, babzsák, kend , szalag, a tornakarika) fontos, hogy az óvón k testi neveléshez való viszonya aktivitásukban jelentkezzen – bekapcsolódva, szívesen, örömmel mozogjanak együtt a gyermekkel – örüljenek a gyermekmozgásban elért sikerének.

A mozgás tartalma:

A testnevelés, mozgásfejlesztés két részb l tev dik össze. 1. Mindennapos testnevelés – napi 10 perc Feladata: a szervezet felfrissítése, megmozgatása. Anyaga: gimnasztikai gyakorlatok, mozgásos játékok, melyek a középpontba állítva szolgálják igazán az aktív pihenést, zenés gimnasztikai, mely frissít , üdít jelleget ad. Fontos, hogy minden esetben alkalmazkodjék az óvón a gyerekekhez – saját képességeik, tempójuk szerint végezzék a gyakorlatokat. Kiemelked az óvón – gyerek aktív együttműködése. Ha az id járás és a tér engedi lehet leg a szabadban, végezzük a mindennapi frissít mozgást. 42

Poroszlói Napsugár Óvoda és Egységes Óvoda- Bölcs de 2. Testnevelés foglalkozás o heti egy alkalommal: kis csoportban középs csoportban o heti két alkalommal: nagycsoportban Amennyiben lehetséges a szabadban tartsuk a foglalkozásokat. Ezek legyenek kötelez , de nem kényszerít jellegűek.

A testnevelés dönt feladata:  



A gyermeki szervezet sokoldalú, arányos fejlesztése, a vázizomzat er sítése, a helyes testtartás kialakítása, a mozgásigény kielégítése sok játékkal, természetes mozgással. A természetes gyakorlatok mellett bonyolultabb, nagyobb er kifejtést igényl feladatok alkalmazása, az egyes gyakorlatok nehezítése kézi és tornaszerek alkalmazásával történik. A foglalkozások játékban gazdagok, kell aktivitást biztosítóak legyenek. Kiemelten kezeljük a sokoldalú mozgástapasztalat szerzését. Helyi adottságainkat kihasználva nem feledkezhetünk el a téli sportolási lehet ségekr l, melyhez a Tisza tó és környéke kínál kedvez lehet séget. Csúszkálás a gátoldalról a hóban szánkóval, csúszkálás a jégen. Kiadós séták a gátoldalon fel és le. Jó id ben futás, gurulás, a gátoldalon le és fel. A szabadban történ nagymozgások fokozottan fejleszti állóképességüket. Éljünk a természet adta lehet ségekkel minél gyakrabban.

Részfeladatok:  

  

Testi fejl dés – vázizomzat, szervrendszerek fejlesztése Motoros képesség fejlesztése: - állóképesség - téri tájékozódás - egyensúly, ritmuskészség - hajlékonyság - mozgékonyság Mozgásműveltség kialakítása: - mozgásos cselekvések gazdaságos végrehajtása, szép kivitelezése - elméleti ismeretek elsajátítása Játék és versenyigény felkeltése – akarati tulajdonságok fejlesztése - fegyelmezettség – önfegyelem - kitartás Kiegészít mozgásfejlesztéshez: - a lábboltozat és a talpboltozat süllyedése, a hanyag testtartás megakadályozása fontos feladatunk

- a gyermekek izomzatának meger sítése igen sokoldalúan történhet. Jól alkalmazhatóak erre a lábtorna gyakorlatok. Heti egy alkalommal minden korcsoportban ajánlott e gyakorlatok végzése.

Fejl     

dési jellemz k az óvodáskor végére: Növekszik a teljesít képességük Mozgásuk összerendezett, kitartó, gyors Fél lábon egyensúlyoznak. Megértik a vezényszavakat A természetes járás ütemes járássá alakul 43


     

Akadályt átugranak Páros lábon szökdelnek Labdát vezetnek, kislabdát hajítanak távolba Állórajtból indulva 120-130 métert futnak Guruló átfordulást végeznek el re Függésben lábmozgásokat végeznek.

44


Képességfejlesztés lehet ségei a mozgástevékenység terén

ÉRZELMI – SZOCIÁLIS Er , ügyesség, Aktivitás, érzelmi összerendezett mozgás, motiváltság er sítése, egyensúlyérzék. kitartás, szabálytudat, Finommotorika, nehézségek leküzdése. állóképesség, Közösségi magatartás, mozgásigény, kudarc elismerése, nagymozgások, szem – önbizalom, önértékelés, kéz koordináció. testfogalom, testséma, testrészek és funkcióik megismerése, oldaliság, a törzs függ leges zónájának kialakítása, önmaga felismerése (tükör). TESTI

ÉRTELMI

KOMMUNIKÁCIÓS

Térérzékelés, téri irányok és viszonyok, alak, forma, szín, méret megismerése, keresztcsatornák, vizuális, tapintásos, hallásos. Vizuális id rendiség és ritmus, vizuális diszharmónia.

Tárgyak testrészek megnevezése, téri irányok viszonyok megnevezése, méret, hasonlóság, különböz ség megnevezése, mozgással és a testsémával kapcsolatos szavak gyakorlása

45


Munka jellegű tevékenységek Helye a nevelési folyamatban: A munka az óvodában aktív tevékenység. A játék és a munka közötti különbséget az jelenti, hogy a munkának mindig konkrét célja van és többnyire küls irányítással folyik. A munka gyermek óvodai életének szerves része, önként vállalt tevékenység. Munkavégzés közben a gyermekek megfigyeléseket végeznek, tapasztalatokat szereznek természeti és társadalmi környezetükb l. A sikerrel végrehajtott munkaösztönz , motiváló hatása a személyiség fejl désében kiemelked szerepet kap. (önállóság, eredményre törekvés, kitartás, fegyelmezettség, szabályok betartása, munkamegosztás, együttműködés, figyelem) A munka el segíti a gyermek önértékelési képességének és társas kapcsolatainak fejl dését. A közösség által elismert munka öröme a közösségi kapcsolatok el segít je. Az óvodában végzett munka megalapozza a kés bbi munka iránti tiszteletet. Meg tanulják mások munkáját értékelni. A munka legyen rendszeres és folyamatos tevékenység.

Fontos, hogy:   

a gyerekek tudják, hogy mikor végeznek hasznos, eredményt, létrehozó munkát. szívesen kapcsolódjanak be, önként vállalják a munkában való részvételt tanulják meg a munkavégzés pontos menetét, mert itt a részmozzanatokat nem lehet felcserélni.  becsüljék meg mások munkáját, a közös tevékenység alatt tudjanak alkalmazkodni egymáshoz, pozitív viszony alakuljon ki bennük a munkához.  tapasztalják, hogy a munka rendszeres ismétl d tevékenység, újra- és újra el kell végezni. A különböz munkafajták el készítésében és végzésében a dajkák is aktívan, felkészülten vegyenek részt. Folyamatosan tájékozódjanak azokról a nevelési feladatokról, melyet az adott csoportban szeretnének megvalósítani. Az óvón és dajka beszéljék meg a konkrét feladatokat arra vonatkozóan, hogy az egyes munkafajták végzésekor hogyan és mennyi segítséget adjanak a gyerekeknek: tízórai és uzsonna el tt dajkák irányítják a gondozási feladatok végzését a mosdóban. Leveg zés és séta el tt és után segítik a gyerekeket az öltözködésben és vetk zésben. Ez irányú tevékenységüket az óvón útmutatásai alapján végezzék. Az óvoda udvarának gondozásában a dajka példamutatása alapján is végezhetik a gyerekek a fák, bokrok, virágok locsolását, és a homok lazítását. A dajka az óvón vel történt megbeszélés szerint dolgozik. Az óvodai munkavégzés ösztönz leg hat a családi házra, a szül kre is. A csoportokban végzett munkákról tájékozódhassanak a szül k (faliújság), hogy milyen nevelési feladatokat szeretnének megvalósítani a munkavégzés során.

Az óvodapedagógus feladata   

Minden gyermeknek biztosítson lehet séget arra, hogy önkéntesen, önállóan, kedve és képessége szerint végezhesse az önmagával kapcsolatos önkiszolgáló tevékenységet, illetve a társai érdekében végzett munkatevékenységet. folyamatosan biztosítsa, b vítse a munkatevékenységhez szükséges, gyermekek számára megfelel munkaeszközöket. a munkaeszközök számára biztosítson olyan helyet, ahol a gyerekek bármikor elérhetik és használhatják a szükséges eszközöket. 46


adjon lehet séget a gyerekeknek bármilyen ket érdekl munkatevékenység elvégzéséhez, még akkor is, ha a gyermek tevékenységi vágya és képességei nincsenek teljesen összhangban. arra törekedjen, hogy minden munkatevékenység örömöt jelentsen a gyermekeknek, és teljes önállósággal végezhessék azokat. az óvón munkához való viszonyában mutasson példát a gyerekeknek, munkatársainak és a szül knek.

Munkafajták:

 Önkiszolgáló munka  Naposi munka  Alkalomszerű munka  Növények gondozása Önkiszolgáló munka  Saját magukkal kapcsolatos tevékenység. Elvégzését nem kötjük életkorhoz, de fokozatosan elvárjuk az öntevékeny részvételt, majd a teljes önállóságot mindenkit l, saját fejl dési ütemben, tempójában.  Taralma: étkezés, öltözködés, testápolás  Az óvón teremtsen olyan feltételeket, hogy a gyermekekben kialakuljon az igény az esztétikus, tiszta, rendezett küls és környezet iránt. Naposi-munka  A naposság közösségi megbízatás. Gyakorlása során a gyerekek olyan munkát végeznek, amely nélkülözhetetlen a csoport életrendjében. A naposságot 4 éves kortól lehet bevezetni. A naposság feladattudatot feltételez, figyelemösszpontosítást igényel.  A naposok kiválasztásának rendje: Helyes, ha minden csoportban önállóan alakítják ki a kiválasztás rendszerét. A kiválasztás lehet névsor, ülésrend vagy valamilyen más rend és ennek alapján a gyerekek tartsák számon, hogy mikor kerülnek sorra. Az óvón egy nappal korábban jelezze a napos táblán, hogy kik a naposok.  A naposokat megfelel kellékkel kell ellátni. Ügyelni kell arra, hogy minden gyerek sorra kerüljön. A feladatvállalás ne legyen er ltetés. A visszautasítás okát mindenképpen ki kell deríteni, majd türelemmel és tapintattal munkakedvüket, érdekl désüket fel kell kelteni, majd ezután lehet ket megbízni a naposi munka feladatainak ellátásával. A naposok ismerjék meg, hogy az egyes területeken milyen feladataik lesznek. A naposi munka feladatai étkezéskor: (5 - 6 – 7 évesek) Önállóan felteszik az asztalterít t, kiosztják az étkezéshez szükséges eszközöket, és esztétikusan elrendezik az asztalon. Étkezés után leszedik az asztalt, a terít t önállóan összehajtják, és a helyére teszik. A szalvétatartóba elegend szalvétát raknak. Letörlik az asztalt, felsöprik az asztal környékét. Alkalomszerű munkák Az óvoda, a csoport életében vannak olyan feladatok, amelyeket a gyerekek alkalomszerűen végeznek. Az alkalomszerű megbízatások a gyerekek önállóságához, képességeihez igazodnak. Alkalmi munkák, feladatok 4 - 5 – 6 – 7 éves korban:  üzenetközvetítés  rendrakás, tisztogatás, kisebb javítások  ajándékkészítés, díszít munkák egyéni ötletek alapján – segítségadás a kisebbeknek 47

Poroszlói Napsugár Óvoda és Egységes Óvoda- Bölcs de kérésre és önálló indíttatásra. Növények gondozása  az él sarok és a kert növényeinek gondozása (locsolás)  magvak, termések, növényi részek gyűjtése, csoportosítása.  rügyeztetés, csíráztatás  az udvar és a kert rendezése (gereblyézés, gyomtalanítás)

Fejl dési jellemz k az óvodáskor végére:        

 

Önállóságra törekednek önként vállalnak feladatokat. Felismerik saját képességeik határait. Képesek a munka menetének pontos betartására. Ismerik az eszközök használatával járó veszélyeket. Egyéni fejlettségüknek megfelel en feladatokat végeznek. Pontosan teljesítik megbízatásaikat. Felismerik a segítségadás lehet ségeit. Megbecsülik a feln tt és társaik munkáját, a munkavégzés során alkalmazkodnak egymáshoz Ismerik a szerszámok, munkaeszközök tárolási helyét, azok használatát. Vigyáznak saját és mások testi épségére.

A tevékenységekben megvalósuló tanulás A bölcs dés korú gyermekek nevelése során megjelennek az évszakok és az ünnepek témakörei, s ehhez választunk odaill ábrázolási technikákat, dal és mondóka anyagot, mozgásos játékokat. Cél az, hogy a kisgyermek képességei arányosan és jól fejl djenek. Változatos tevékenységeket biztosítunk, a gyermek érdekl désére, kíváncsiságára építünk, s ez által tapasztalatokat szerezhet önmagáról, tárgyi-, természeti-, és társadalmi környezetér l. Mivel ebben az életkorban a legf bb tevékenység a játék, így minden értelmi nevelés játékosan jelenik meg. Az óvodában a tanulás folyamatos jelent s részben utánzásos, spontán tevékenység, amely nem szűkül le az ismeretszerzésre, az egész óvodai nap folyamán adódó helyzetekben, kirándulásokon, az óvodapedagógus által kezdeményezett foglalkozásokon és id keretben valósul meg.

A tanulás: Elsődleges célja az óvodás gyermek kompetenciáinak fejlesztése, attitűdök erősítése és a képességek fejlesztése.

Az óvodában a tanulás folyamatos, jelent s részben utánzásos, spontán tevékenység, amely a teljes személyiség fejl dését, fejlesztését támogatja. Nem szűkül le az ismeretszerzésre, az egész óvodai nap folyamán adódó helyzetekben, természetes és szimulált környezetben, kirándulásokon, az óvodapedagógus által kezdeményezett tevékenységi formákban, szervezeti és id keretekben valósul meg. Az óvodai tanulás els dleges célja az óvodás gyermek kompetenciáinak a környezetéb l és az óvodai élet során megszerzett ismereteinek, tudásának fejlesztése. Az óvodapedagógus a tanulást támogató környezet megteremtése során épít a gyermekek el zetes tapasztalataira, ismereteire.

48

Poroszlói Napsugár Óvoda és Egységes Óvoda- Bölcs de A tanulás feltétele a gyermek cselekv aktivitása, a közvetlen, sok érzékszervét foglalkoztató tapasztalás, felfedezés lehet ségének biztosítása, kreativitásának er sítése.   

Ismeretek elsajátítása készségek, jártasságok kialakítása a tevékenységeken keresztül tudás gyarapítása

Óvodapedagógus feladatai: 



Olyan légkör teremtése, melyben a gyerek számára az önkéntelen tanulás lehet sége az egész nap folyamán adott. Pozitív meger sítéssel, dicsérettel ösztönzi, sikerélményhez juttatja a gyerekeket. A tanulás az óvodáskor végére az óvodai élet sokszínű tevékenységeinek segítségével válik teljesen elkülönült, önálló tevékenységi formává.

A tanulás lehetséges formái az óvodában:    

az utánzásos, minta- és modellkövetéses magatartás és viselkedéstanulás (szokások alakítása) spontán játékos tapasztalatszerzés a gyermeki kérdésekre, válaszokra épül ismeretszerzés az óvodapedagógus által irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés - a gyakorlati problémamegoldás

Tanulási szituációban addig kell a gyereket segíteni, hogy lehet leg ne érje kudarc. A segítés módja mindig egy-egy gyerekr l szól: van, akinek egy szó, másiknak egy kérdés elég. Ha minden igyekezetünk ellenére bekövetkezik a kudarc, tapasztaltassuk meg a gyermekkel, hogy az újrakezdés segítségével sikerül azon úrrá lenni. Problémamegoldó gyerekeket szeretnénk, tehát nem csináljuk meg helyettük a feladatot, megvárjuk, míg k maguk kérik a segítséget. A tanulás saját élményű legyen, ne készen odanyújtott. A gyermek felfedez ként, kutatóként szerezze meg az ismereteket. A kötött és kötetlen foglalkozások alakítják a gyerekek magatartását. Óvodánkban az óvodapedagógus dönti el – a gyerekek fejlettségi szintjét l és a kiválasztott anyagtól függ en – a foglalkozások jellegét.

VII. AZ ÓVODA GYERMEKVÉDELMI FELADATAI, SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSE, ESÉLYEGYENL SÉGET SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK Cél: Segítségnyújtás a gyermek testi, érzelmi, erkölcsi és értelmi fejl désének, jólétének, a családban történ nevelésének el segítéséhez, a veszélyeztetettség megel zéséhez és a kialakult veszélyeztetettség megszüntetéséhez, valamint a gyermek családjából történ kiemelésének a megel zéséhez. Esélyegyenl ség biztosítása, a szociális hátrányok enyhítése. Az óvodapedagógus feladatai: El segíti a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű gyermekek óvodába kerülését, járását.

49


Biztosítja a gyermekeket megillet jogok érvényesülését az óvodán belül, szükség esetén véd – óvó intézkedésekre javaslatot tesz. A gyermekeket és családjukat lehet ségeihez képest minél jobban megismeri. A problémákat a hátrányos helyzet okozta tüneteket felismeri és ha szükséges ehhez szakember segítségét kéri. A felzárkóztatást és tehetséggondozást megvalósítja. Egyéni differenciált bánásmóddal a testi, érzelmi, erkölcsi, értelmi fejl dést el segíti, folyamatosan ellen rzi. Részt vesz az egészségügyi szűr vizsgálatok lebonyolításában, a szűrést szükség esetén soron kívül javasolja. A rendszeres óvodalátogatást figyelemmel kíséri, szükség esetén az óvodavezet nek jelzi a hiányzást. A családok szociális és anyagi helyzetének megfelel en a különböz támogatásokhoz való hozzájutást javaslatával el segíti. A szül kkel együttműköd , partneri kapcsolatot alakít ki, a szül i szerep eredményesebb betöltését el segíti. Jó kapcsolatot tart a helyi társadalom gyermekvédelmi rendszerében érintett szervekkel, személyekkel Az alábbi esetekben fokozottan figyelemmel kíséri a gyermeke testi lelki állapotát: Ha - fejl dési -

beilleszkedési, magatartásbeli zavart észlel,

-

sajátos tör dést igényel (dyslexia, fogyatékos)

-

egészségügyi problémákat tapasztal,

-

nemzetiséghez tartozik,

-

hátrányos, veszélyeztetett helyzetű,

-

szül k egymás közötti kapcsolata rossz,

-

szül – gyermek kapcsolata nem megfelel ,

-

különleges gondozásban részesül (Családsegít Szolgálat tevékenysége)

A gyermekvédelmi munka várható eredményei: Minden veszélyeztetett gyermek szerepel a gyermekvédelmi nyilvántartásban. Minden veszélyeztetett gyermek családja tájékoztatást kap a támogatás lehet ségeir l, és segítséget ügyeinek elintézéséhez. Minden rászoruló gyermek megkapja a jogosultság szerinti kedvezményeket. Bizalommal fordulnak felénk a szül k. Elfogadják javaslatainkat, segítségünket. Segít szolgálatok tanácsait igénybe veszik Az óvodavezet feladatai: Képviseli a gyermek és ifjúságvédelmi szempontokat, szervezi, irányítja és személyes részvételével el segíti ezek érvényesülését. 50

Poroszlói Napsugár Óvoda és Egységes Óvoda- Bölcs de A családdal és a pedagógusokkal együttműködve kiküszöböli a veszélyeztetett gyermekekre ható ártalmakat, védi ket a testi, lelki, erkölcsi károsodásoktól illetve ellensúlyozza a veszélyeztet hatásokat. A nevelési év elején megtervezi a gyermekvédelmi munkaprogramot. Munkájáról évente beszámol a nevel testületi értekezleten. Kapcsolatot tart konkrét esetekben a Szakért i Bizottsággal, gyámhatósággal, pártfogókkal, nevel szül i felügyel kkel, rend rséggel, valamint a családokkal foglalkozó szakemberekkel. Rendszeresen figyeli a gyermekvédelemmel kapcsolatos jogszabályok változását, a helyi önkormányzat kapcsolódó rendeleteit, és ezt kollégái tudomására hozza. Segíti és szorgalmazza a veszélyeztetettség, a hátrányos helyzet kritériumainak intézményi szintű megállapítását. Összehangolja a gyermekvédelmi tevékenységet az óvodában dolgozó óvón k között. Nyilvántartja a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű gyermekeket, az intézkedéseket, az eredményeket. El segíti a csoportvezet óvón k felderít tevékenységét. Szükséges esetekben családlátogatást végez a csoport óvón ivel. Továbbképzéseket tart az óvodapedagógusoknak. Részt vesz a gyermekvédelmi munka intézményi ellen rzésében, értékelésében és min ségbiztosításában.

Óvodánk sajátos feladatai Gyermekvédelem A gyermekvédelem szorosan kapcsolódik az óvoda pedagógiai munkájához. Olyan pedagógiai tevékenységet kell kialakítani, amely eleve kizárja annak a lehet ségét, hogy bármelyik gyerek színe, vallása, neme, nemzeti etnikai hovatartozása vagy bármilyen más oknál fogva hátrányos, kitaszított helyzetbe kerüljön. A pedagógiai tevékenységgel szemben támasztott alapvet követelmény, hogy mindenki részére biztosítsa a fejl déshez szükséges feltételeket. A gyermekvédelemmel kapcsolatos teend kért alapvet en az óvoda vezet je felel. Munkáját a gyermekvédelmi felel ssel együtt végzi. Feladatuk a gyermekvédelmi munka megszervezése, összefogása. Kapcsolattartás azokkal a szervekkel, szervezetekkel, amelyek segítséget nyújtanak a sajátos feladatok ellátásához (véd n i szolgálat, családgondozó, orvos, iskola gyermekvédelmi felel se.) Minden óvodapedagógus és a gondozón köteles gyermekvédelmi tevékenységet végezni. Nevel és oktató munkája során, figyelembe kell, hogy vegye a gyermek egyéni képességét, tehetségét, fejl désének ütemét, szociokulturális helyzetét, fogyatékosságát. Segítse a gyermek képességeinek kibontakozását, illetve a bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetben lév gyermek felzárkóztatását. Kötelessége továbbá, hogy a gyermekek részére az egészségük, testi épségük meg rzéséhez szükséges ismereteket átadja, és azok elsajátításáról meggy z djön. Közre kell működnie a gyermek fejl dését veszélyeztet körülmények feltárásában, megel zésében, megszüntetésében.

51

Poroszlói Napsugár Óvoda és Egységes Óvoda- Bölcs de Feladata, hogy a szül ket rendszeresen tájékoztassa a gyermekét érint kérdésekr l, figyelmeztesse, ha gyermeke fejl désének el segítése érdekében intézkedéseket tart szükségesnek. A gyermek védelme a családban történ nevelésének el segítése, veszélyeztetettségének megel zésére és megszüntetésére irányuló tevékenység. Az óvodapedagógusnak és a gondozón nek fel kell figyelnie a családban jelentkez gondokra, problémákra, akár a szül k gazdasági helyzetének romlása vagy más ok is lehet. Más a helyzet abban az esetben, ha a szül k jövedelme vagyoni helyzete akadályozza a megfelel gondoskodást, és más abban az esetben, amikor a szül k életmódja, életvitele, gyermekükhöz való hozzáállása is akadályozza gyermek megfelel fejl dését. Az óvoda részére rendelkezésre álló eszközök els sorban pedagógiai eszközök. A nagyobb odafigyelés, a fokozott tör dés, a felzárkóztató foglalkozás, az egyéni foglalkozás megtartása igen sok esetben járulhat hozzá a hátrányok leküzdéséhez. Az óvoda legfontosabb feladata, hogy megfelel en megismerje a beírt gyermek családi hátterét, figyelemmel kísérje azokat a családokat, amelyek anyagi helyzetüknél, vagy más oknál fogva nem képesek egyedül eleget tenni a gyermekneveléssel kapcsolatos feladataiknak. További halaszthatatlan feladat a kapcsolatfelvétel a gyermekjóléti szolgálattal és ezen keresztül kezdeményezni azoknak az intézkedéseknek a megtételét, amelyek az óvoda pedagógiai eszközein túl segítséget nyújthatnak a gyermekek és szüleik részére. Ezen túl fokozott figyelmet kell fordítani arra, hogy az 5. életévüket betöltött és a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek rendszeresen részt vegyenek legalább a délel tti tevékenységeken. Minden tanév elején felmérést készítünk a gyermekek családi helyzetér l a következ szempontok alapján:  az óvodások száma összesen  ebb l a veszélyeztettek száma  hátrányos helyzetű gyermekek száma  három vagy többgyermekes családban él k száma  sajátos nevelést igényl gyermekek száma  csonka családban nevelked k száma (elvált, vagy egyedülálló) A gyermekek veszélyeztetettségének okait vizsgáló szempontok:  nevelési hiányosságok  erkölcstelen családi környezet  italozó szül k  bűnöz családi helyzet  rossz lakásviszonyok  egészségügyi okok  anyagi okok  megromlott családi kapcsolat

Cigány kisebbséghez tartozó gyermekek nevelése A cigány gyermekek nevelése multikulturális keretek között történik. A cigány kultúrából merítünk az irodalom és a zenei anyag kiválasztásakor. Vizuális nevelés során figyelembe vesszük, sajátos szín és formavilágukat. A családból hozott hátrányaikat egyéni, differenciált fejlesztéssel igyekszünk megszüntetni. Különös figyelmet fordítunk a szül kkel való egyéni foglalkozásra is.

52

Poroszlói Napsugár Óvoda és Egységes Óvoda- Bölcs de A helyi Cigány Kisebbségi Önkormányzattal rendszeres a munkakapcsolata óvodánknak, a cigány családok helyzetének javítása érdekében. Évente több alkalommal látogatást tesznek az óvodai csoportokban és beszélgetnek az óvodapedagógusokkal a cigány gyermekek sajátos helyzetér l.

Sajátos nevelési igényű gyermekek nevelése, habilitációs, rehabilitációs tevékenységek Az óvodánk felvállalja a fogyatékos gyermekek nevelését. Az óvodába a sajátos nevelési igényű gyermekeket, a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakért Bizottság szakvéleménye alapján vesszük fel, melyb l egyértelműen kitűnik, hogy a gyermek integráltan nevelhet az egészséges gyermekekkel. Fejlesztésük szakember iránymutatásával, az irányelveknek megfelel en történik. A gyermeket származása, képessége miatt nem érheti hátrányos megkülönböztetés. Nem min sül hátrányos megkülönböztetésnek a nevel és oktató munka jellegéb l, vagy természetéb l egyértelműen következ különbségtétel, ha az törvényes célok érdekében, szükséges eszközök alkalmazásával történik. Óvodai nevelési programunk elkészítésekor, valamint napi munkánk során ezért figyelembe vesszük a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelvében foglaltakat. Az integrált nevelésre vonatkozó általános alapelveink:  A sajátos nevelési igényű gyermekek esetében is általános nevelési célkitűzéseink megvalósítására törekszünk 

Kiemelt célunk el segíteni e gyermekek alkalmazkodó készségének, akaraterejének, önállóságának, érzelmi életének fejl dését.



Biztosítjuk a sajátos nevelési igény szerinti környezetet, tárgyi és személyi feltételeket. Amennyiben a személyi feltételeink hiányosak, utazó gyógypedagógiai szolgáltatást igénylünk az arra kijelölt intézményt l.



A habilitációs tevékenységünket team-munkában kialakított és szervezett folyamatban valósítjuk meg. A team munkában a gyógypedagógus, a gyermeket nevel óvón k és dajkák vesznek részt.



Habilitációs, rehabilitációs célú fejleszt terápiás programjaink jellemz en az óvodai pedagógiai programba, így a napi óvodai életbe beágyazottan valósulnak meg, a gyermekek szakvéleményben foglalt valós igényeihez igazodóan, a gyógypedagógus közreműködésével elkészített éves „Egyéni fejlesztési terv” szerint. A team döntése szerint kerül sor egyéni kiegészít fejleszt , habilitációs, illetve terápiás foglalkozásokra.



Az egyéni igényekhez igazodó foglalkoztatás megvalósulás érdekében rugalmas szervezeti kereteket alakítunk ki.



A sajátos nevelési igényű gyermekkel végzett munkánk során arra törekszünk, hogy kihasználjuk mindazon lehet ségeket személyiségük – így különösen a befogadás, empátia fejlesztése, a segít viselkedésformák és tevékenységek tanítása- fejlesztésére, amit a sérült társaikkal való együttélés nyújt. 53


Az elfogadás szemléletét úgy alakítjuk, hogy tartózkodunk mindazon viselkedésminták adásától, amely a sérült gyermekek különböz ségét hangsúlyozza.

Halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek nevelése Óvodánk kiemelt figyelmet fordít a szociokulturális hátrányokkal hozzánk kerül gyermekek nevelésére. Ennek érdekében bevezettük intézményünkben az Integrációs Pedagógiai Programot, melynek segítségével külön figyelmet fordíthatunk a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek hátrányainak leküzdésére. Szeretnénk elérni, hogy minden 3 éves kisgyermek kerüljön be intézményünkbe az említett körb l. Ennek érdekében együttműködünk a Gyermekjóléti Szolgálattal és a helyi Véd n i Szolgálattal is.

VII. Ellen rzési és értékelési rendszer A helyi óvodai foglalkozási programot nem elég elkészíteni, és nem elég az sem, hogy a gyakorlatban annak alapján dolgozunk. Érvényesülését, működését folyamatosan kell ellen rizni, értékelni. A bels ellen rzés, értékelés a vezet és az azzal megbízott nevel testületi tagok feladata. /Bels Ellen rzési Csoport/ Ez a munka két nagyon fontos tényez re irányul:  a gyermek fejl désének ellen rzése és értékelése  magának a helyi foglalkozási programnak a vizsgálatára abból a szempontból, hogy beválik-e a nevelési gyakorlatban A helyi foglalkozási program értékelése mintegy kontrollját képezi a gyakorlatban történ beválásának. Az óvoda helyi programját a megvalósulás, a nevelési gyakorlat tapasztalatai oldaláról kritikusan elemezzük.

A helyi foglalkozási program elemzése, értékelése   

bevezetése el tt, egyrészt a vezet és a nevel testület tagjai bevezetés közben az els szakaszban, az els nevelési év folyamatában tervezési, elemzési, értékelési ciklusonként számba vesszük a tapasztalatokat a bevezetés után az eredményesség megítélése érdekében, az adott nevelési év végén Az elemzési folyamatban szerzett tapasztalatokat az újonnan, kés bb belép gyerekek nevelési gyakorlatában is hasznosítjuk.

A helyi foglalkozási programban az alábbi területeket vizsgáljuk: Magának a programnak a felépítését, a logikáját, vagyis:  a gyerekek tevékenységei hogyan szolgálják a fejlesztési célokat?  az óvodapedagógus, a gondozón feladatai hogyan segítik a gyermeki tevékenységek megvalósulását? 54


a helyi eszközrendszer alkalmas-e az adott célok elérésére?

 

a nevelés, a fejlesztés különböz területei között megfelel -e az összhang? az óvoda alapvet nevelési keretei: a gyerekek élettere – ennek szervezettsége, pszichés klímája – kell biztosítékokkal épül-e be a helyi foglalkozási programba, mint a nevelés alapvet feltételrendszere?

Vizsgálnunk kell a helyi foglalkozási programunk használhatóságát, amely els sorban arra vonatkozik, hogy a választott keret, és az ebb l készített helyi program milyen kapcsolatban áll magával az óvodai környezettel, annak feltételeivel.

A feltételek lehetnek:      

tárgyi feltételek (eszközök, játékok, berendezési tárgyak) elhelyezési feltételek a gyermekek korától is függ en a nevel testület felkészültsége, pedagógiai beállítottsága az óvoda és a család kapcsolata (ennek szokásai, tartalma, az együttműködés formái) a szül k óvodával szemben támasztott helyi igényei a programnak megfelel fejlesztés pénzügyi forrásai,

A helyi foglalkozási program „beválásának” vizsgálata tehát azt jelenti, hogy a program céljait és a megvalósulás helyi tényez it az egymáshoz történ viszonyításban elemezzük, értékeljük. A helyi foglalkozási program hatásának vizsgálata azt jelenti az óvoda számára, hogy a gyakorlatban, a gyerek nevelésében az el re elképzelt fejleszt hatások valóban megjelennek-e, megfigyelhet ek-e a gyerekek viselkedésében, létrejön-e a kedvez változás. Ezen a területen a következ kérdésekre keressük a választ: A gyerek fejl dési mutatóiban milyen eredményeket hozott a szocializáció a megismerkedésben, a kommunikációban, az eredmények mennyire épülnek a gyermek játéktevékenységére, mennyire biztosítja a tapasztalatszerzés játékos lehet ségeit és mennyire alapos az életkori sajátosságok egyéni változásaira. A programban megfogalmazott kiemelt feladat megvalósulása:  A nevel testület pedagógiai kultúráját, munkakedvét mennyire fokozta, serkentette? Az óvodapedagógusok alkotó fantáziáját, az innovációs folyamatok kibontakozását motiválta-e a program?  Mit mutatnak a szül k visszajelzései?  Fokozódik-e komfortérzetük az óvodával kapcsolatban? Kialakult-e kell bizalom és partnerkapcsolat az óvodapedagógussal és gondozón vel? Rendelkezik-e a szül kell mennyiségű és megfelel tartalmú információval a fenti kérdések megválaszolására, a helyi programra utaló észrevételeinek megalapozott megfogalmazásához? A helyi program értékelésekor alkalmazott módszerek:  a dokumentumelemzés  a feltételek vizsgálata  a gyermeki fejl dési szint nyomon követése, a közvetlen megfigyelés és a beszélgetés módszereivel  interjú  kérd ív A dokumentumelemzés kiterjed:  az Alap-, és a helyi program követelményeinek összevetésére  a helyi program globális koncepciójának megítélésére  a globális koncepció és a nevelési, fejlesztési tervek (csoporttervek is) összevetésére, 55


megfelelésére fejlesztés területeinek összehangoltságára, annak feltárására a foglalkozási eszközök megfelelésére az ellen rzési, elemzési, értékelési rendszer bírálatára

E fontos kérdések számbavétele kell információt nyújt arról, hogy elég szakszerű, és valóban gyermek centrikus-e a helyi programunk. A feltételek vizsgálata – a nevel testületi attitűdöket és a gyerekek, továbbá a fenntartó helyi önkormányzatok álláspontját és az anyagi, tárgyi körülményeket foglalta magába. Az óvoda nevel testületének közreműködése e vizsgálati eljárásban nem nélkülözhet . Az óvodapedagógus, gondozón értékelései gyerekenként A gyerek fejl désének nyomon követése egész évben folyamatosan: - a megfigyelés területein, a gyerekek:  motoros, szenzoros, verbális, szociális fejl désében  tevékenységek különböz jellemz iben  beilleszkedésben, kapcsolatteremtésben, szabályokban –instrukciókban  megismerési folyamatokban, érzelmi állapotokban, akarati jellemz kben  etikai értékrendek kialakulásában, viselkedésben, magatartásban  tevékenységek képességfejleszt , magatartásformáló színvonalában, min ségében. A helyi program elemzésére – ellen rzésére-, értékelésére els dlegesen óvoda nevel testülete hivatott. Fontos feladat annak megállapítása, hogy jól tervezett-e, beváltak-e, vagy módosításra szorulnak a tervek. Ajánlott küls szakért (szaktanácsadó, stb.…) segítségét is igénybe venni. A program értékelése els dlegesen az óvoda feladata, kiegészül a helyi önkormányzat és a szül i munkaközösség képvisel ivel. A programértékel munka megszervezése:  a munkacsoport létrehozása.  a munka céljának tisztázása.  a megvizsgálandó területek számbavétele, a munkaprogram elkészítése.  a vizsgálati eszközök megtervezése, kidolgozása, elkészítése. lebonyolítása.  a kapott eredmények elemzése.  a következtetések levonása. A vizsgálat három-négyévenként ajánlatos. A folyamatos elemzés bizonyos részterületekre terjed csak ki, amelynek szempontjait a testület közreműködésével a vezet és a munkaközösség vezet fogalmazza meg, kizárólag abból a célból, hogy a nevelési folyamat gyakorlati problémáit sikerrel oldjuk meg, s a szükséges korrekciókat menet közben elvégezhessük. Az óvoda helyi programjának központi kérdése az, hogy ott az adott feltételek között hogyan alakítjuk ki a gyerek napirendjét. Mennyire adunk id t a kötetlen játéktevékenységre? Hogyan ügyelünk, és hogyan szervezzük a kisgyermek egészséges életmódját? Szeretnek-e a gyerekek óvodába járni, a szül nyugodtan dolgozik-e a munkahelyén, mert tudja gyermeke biztonságban, jó helyen van, s az óvoda légköre szeretetteljes, meleg, biztonságot árasztó gyermeknek, feln ttnek egyaránt.

56


VIII. Az óvoda szakmai dokumentumai    

Az els számú szakmai dokumentumunk az Alapprogram. Ennek alapján dolgoztuk ki az óvodai nevelés helyi programját. A vezet óvodapedagógus elkészíti az óvoda pedagógiai működési tervét, amely részletezi az éves feladatokat, tartalmazza a gyermekvédelmi munka és a munkaközösség éves tervét. A gyermekcsoport nevelési – fejlesztési programja. Az óvoda nem teljesítmény centrikus, viszont a gyerek fejl dését tudatosan szervezi, tervezi, s a pedagógiai hatásról, a befolyásolásról nem mondhat le. A vezet számára fontos tájékozódási forrást jelent a csoportok dokumentum elemzése, mely kiegészül szakmai beszélgetésekkel, vitákkal, melyek fejleszt hatásúak.

Kiindulási pont az, hogy az óvodapedagógusnak a tervezés, jelenti az els lépcs t a nevelési folyamatban. A nevelési eredményeket együttműködéssel valósítjuk meg az adott csoportban. Ilyen értelemben az óvodapedagógusnak nem lehet magánügye, hogy milyen rendszerben és miként tervezi meg a gyermekcsoport életét.

A gondozónő dokumentációs feladatai:  Eseménynaplót vezet  Jelentést készít az óvoda GYIV felel sének a hátrányos helyzetr l.  Figyelemmel kíséri a gyermek egyéni fejl dését  Rögzíti a gyermek fejl désével, egészségi állapotával kapcsolatos megfigyeléseit, adatokat, tapasztalatokat. Ezek szolgálnak alapul a gyermek egyéni fejlesztéséhez.

Az óvodai csoportok dokumentációi:  

Felvételi és mulasztási napló (vezetés naprakészen) Csoportnapló – az óvoda nevelési, szervezési feladatai, értékelés (éves terv, tematikus terv, projekt terv, reflexió)  Az egyéni fejl dés – fejlesztés dokumentumai, a fejl dést el segít tartalmak, a csoport életével kapcsolatos feljegyzések (folyamatos)  Az egyéni fejl dés – fejlesztés dokumentumai:  egyéni fejl dési naplók /anamnézis felvétele, a négy évet betöltött gyermekek fejlettségi szintjének mérése Difer módszerrel/  mérési eredmények /szükség esetén középs csoportosok szűrése, iskolaérettségi vizsgálat Nevelési Tanácsadó által/  az orvos, véd n megjegyzései (törzslapok)  a pszichológus, gyógypedagógus, logopédus észrevételei stb.… A bejegyzéseket fontos dátumozni és kézjeggyel ellátni.

57


Pedagógiai – működési terv tartalma:  

Helyzetfeltárást (el z év elemzését, értékelését) Az új nevelési év feladatait - átfogó f feladatokat (programfejlesztés, gyermekvédelem, továbbképzés, munkaközösségi tevékenység) - konkrét feladatokat (az el z ekben leírt feladatok lebontása, felel si rendszer megtervezése) - egészség- és környezetvédelmi feladatokat (szokásrendszerek, a gyermekek gondozottsága, táplálkozás, környezetvédelem, baleset megel zés, a gyermekek alkalmazkodása, helyes viselkedés) - kapcsolattartást (a küls , bels kapcsolatok, szakmai információk áramoltatása) - a nevel munka ellen rzését, elemzését, értékelését (a vizsgált terület tartalma kire terjed ki, id pontok, módszerek) - a nevel testületi értekezleteket (témája, feladatok elosztása, id pontjai) - alkalmazotti értekezleteket

IX. Az óvoda kapcsolatai A bölcs de kapcsolatai Legfontosabb kapcsolata az adott óvodai csoporttal van, ahova a kisgyermekek, napközbeni ellátása beágyazódik. Ugyanígy integrálódik az ellátás a befogadó intézményi körbe. Kiemelt kapcsolata van az ellátásnak az ellátottak szüleivel. A családi neveléssel együtt, de azt jól kiegészítve szolgálja a bölcs de a gyermekek fejl dését. Az együttműködés formái változatosak, a személyes kapcsolattól az írásos tájékoztatáson át a különböz rendezvényekig magukba foglalják azokat a lehet ségeket, amelyeket a bölcs de, illetve a család teremt meg. Formái: beszélgetések érkezéskor, hazamenetelkor, egy-egy id szak végén; üzen szül i értekezletek; közös programok; családlátogatások; hirdet tábla

füzet;

A szül k és az intézmény folyamatosan, kölcsönösen tájékoztatják egymást a gyermek fejl désér l – ez alapvet en fontos a személyre szóló bölcs dei gondozás–nevelés kialakításában – és a családokat is segíti a gyermek nevelésében. A tájékoztatás mindig szinte, hiteles és személyes hangvételű, etikai szempontból megfelel , az érintettek személyiségi jogait tiszteletben tartó. Azon szakmák képvisel i, akik a kisgyermekek korábbi, illetve jelenlegi ellátásában részt vettek: gyermekorvos, véd n , gyermekjólét, családsegít , gyámhatóság, fenntartó. A kisgyermekek napközbeni ellátásának szakmai munkáját segít , ellen rz Bölcs de szaktanácsadóival.

58

Módszertani


Család – óvoda Az óvoda a család mintájára szervezett intézmény. A gyermek els sorban a családban nevel dik, intelligenciája, viselkedése, viszonyai, érzelmi élete, szokásai f ként a családi minta szerint formálódik. Az óvoda ebben meger sít, segít, ott, ahol tud. Ezért fontos megfelel tartalmi kapcsolat kialakítása s szül kkel. Ennek módjai:  Családlátogatás A leend kiscsoportost óvodába lépés el tt ismerjék meg leend óvón i. Így lehet ség nyílik a gyerek szokásainak megismerésére, jó alkalom a kapcsolatok kialakítására, a család életkörülményeinek megismerésére. A kés bbi években csak bizonyos indokolt esetekben szükséges, pl. a gyermek rossz érzelmi állapota képességeinek hanyatlása. Itt vegyük igénybe a gyermekvédelmi felel s segítségét.  Beszoktatás Az új környezet elfogadásának segítése a szül segítségével. Folyamatosan történjék napi 1-2 óra növelésével. Otthonról hozott kedvenc játék, maci stb. lehet ségének biztosítása.  Szül i értekezletek (évi 2 alkalommal) Formája egyszerű – inkább beszélgetés jellegű legyen. Fontos, hogy ismerje meg a szül az óvodai életet, az ott soron következ nevelési feladatokat. Az óvón hallgassa meg a szül k véleményét, javaslataikat vegye figyelembe. A szül i értekezletek hangulata változatosabbá tehet tesztek, kérd ívek alkalmazásával.  Fogadóóra Célszerű, hiszen a gyermek egyéni fejl désér l, képességeinek alakulásáról egyénileg lehet meggy z en beszélgetni. Így nevezhet kapcsolattartásunk bizalmas jellegűnek. El zetes egyeztetés esetén a szül nek és az óvón nek megfelel id pontban tarthatjuk.  Nyílt napok A szül az el re jelzett id pontban bármikor megfigyelheti az óvodai életet, a nevel munkát.  Ünnepeken – rendezvényeken való találkozás Anyák napi ünnepségek Sportnapok Alapítványi rendezésű játékos napok  Óvodai honlap és levelez program /MyModulz/  Faliújságokon A csoport nevelési terveinek, munkáinak folyamatos megismertetése. Ötletfüzetben – szül k javaslatainak kikérése. A kapcsolattartás formáit kiegészíti a csoportok szül i közösségének javaslata. SZMK működése – aktuális dolgokban segítségnyújtás szervezési feladatokban aktív részvétel.

59


Iskola – Óvoda Az iskolákkal fontos a jó, tartalmi együttműködés. A nevelés eredményessége érdekében az óvodapedagógusoknak ismerniük kell az iskola tartalmi szabályozását. Ugyanakkor az iskola pedagógusainak ismerniük kell az óvodai nevelés alapvet célját, feladatát. Az alsó tagozatos munkaközösséggel való folyamatos kapcsolat. Kapcsolattartás módjai:  a nagycsoportosok a második félévben meglátogatják az els osztályosokat, „iskolakóstoló”  A leend els s tanító nénik az év folyamán többször ellátogatnak a nagycsoportokhoz.  A nagycsoportosok részt vesznek iskolai kulturális rendezvények (bábszínház, gyermeknap, stb.…)  Leend els s tanítónénikkel közösen részt vesznek egy iskolai órán, ismerkedés jelleggel az új környezetben.

Egyéb intézmények A helyi könyvtár látogatása több alkalommal. Kapcsolat a Pedagógiai Szakszolgálatokkal Nevelési Tanácsadóval Logopédussal Kapcsolat a Gyermekjóléti Szolgálattal. Kapcsolat az orvossal, véd n vel – folyamatos vizsgálatok elvégzése mellett. egyéni problémák megbeszélésének lehet sége. Kapcsolat a helyi etnikai kisebbséggel, vallási felekezetekkel. Kapcsolat a fenntartóval Kapcsolat a poroszlói és Újl rincfalvai Id sek Otthonával

60


A pedagógiai program megvalósításához szükséges eszközök és felszerelések jegyzéke: A Pedagógiai Programunk megvalósításához az alábbi eszközök felszerelések szükségesek (az összeállításnál figyelembe vettük a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendeletet) Csoportszoba berendezési tárgyai: 9ő db óvodai feketet k, 95db gyermekszék, 30 db gyermekasztal, fényvéd és dekor-függöny ablakonként, sz nyeg csoportonként, 24 db játéktartó polc, ő db fektet tároló, ő db él sarok állvány, ődb h mér , ő db eszköz el készít asztal, 2 db textiltároló szekrény, és 10 db szeméttároló, 12 db könyvszekrény, 125 db öltöz rekesz és öltöz pad, 60 db abrosz Gyermekmosdó berendezési tárgyai: 15 db falitükör, 10 db fogmosó polc, 95 db fogmosó pohár, 9 db körömkefe, 15 db szappantartó, 5 db fésűtartó, 15 db folyékony szappanadagoló, 5 db fedeles szeméttároló, Tornaszoba felszerelése: 10 db tornapad, 4 db tornasz nyeg (szivacs), Ő db bordásfal, 4 db mászó készlet, 10 db mászókötél, 30 db léglabda, 30 db ugráló kötél, 30 db bot, 30 db tornakarika, 2db gyermekgyűrű, 10 db füles labda, 10 db egyensúlydeszka, 2 db bújócs , 2db egyensúlytölcsér, egyéb speciális fejleszt eszközök típusonként 2 – 2db, Játékok: Szerepjátékok, épít , konstruáló és szabályjátékok, dramatizálás és bábozás, barkácsolás eszközei a csoport összetételének megfelel en minden fajtából, érzékel észlel játékok, emlékezet, figyelem, képzelet fejleszt játékok, gondolkodtató játékok fajtánként 3db/csoport. Ének, zenei énekes játékok: Feln tt kézre: ő db furulya, 5 db dob, 8 db triangulum, 8 db kiscintányér, fajtánként 6 db üt hangszerek vegyesen, kézi csörg készlet, ritmus-szett, CD lejátszó, Gyermekkézre: teljes hangszerkészlet (ritmus és hallásfejleszt k) 1 db csoportonként Anyanyelvi fejlesztés eszközei: 1 db „ képek az anyanyelvi neveléshez” , 18 db kártyakészlet (szókincsb vítéshez), Meseláda alapkészlet 1 db, Bábkészlet csoportonként 1 db, Kreatív készlet csoportonként 1 db, Könyvek csoportonként 20 db, anyanyelvi fejleszt eszközök 20 db csoportonként Vizuális tevékenység: Zsírkréta, filctoll, ceruzák, kréta, tempera, gombfesték, ecset, üvegfesték, tollak, olló, ragasztó, gyurma, különböz méretű és anyagú papírok, fólia, tus, henger, textilfesték, táblák, fűz , agyag. Fest és rajzkészlet 1-1 db csoportonként Küls világ tevékeny megismerés eszközei: 1 – 1 szemléltet képsorozatok, 1 – 1 állatok, növények, közlekedés, emberek világa képsorozat, 1db minimat készlet, 30 db tükör, 30 db logikai készlet, 6 db teljes alakot mutató tükör, nagyítókészlet 1 db csoportonként, mikroszkóp 1 db csoportonként, videó és hangkazetták, 3 televízió, 6 db magnetofon, mini projektor, laptop, 1 db diavetít , 1db vetít vászon, 1 db zárt rendszerű akvárium, 1-1 db csoportonként fa babaház-teljes családdal, Logico játékok 6 db, bogárvizsgáló, távcsövek,

61

Poroszlói Napsugár Óvoda és Egységes Óvoda- Bölcs de környzetismereti fejleszt eszközök 20 db csoportonként, Matematikai fejleszt eszközök 20 db csoportonként, geometriai készlet 1-1 db csoportonként. Mágneses játék 2 db csoportonként Munka tevékenység eszközei: gyermek méretű szerszámok: locsoló kanna, gereblye, seprű, lapát, lombseprű, talicska Pedagógiai munkát segít eszközök: Feln tt asztalok székek, tároló szekrények, könyvszekrény, iratszekrény, telefon, fax, számítógép, laptop, mini projektor, internet hozzáférhet ség, e-mail cím, nyomtató, fénymásoló, laminálógép, papírvágó, folyóiratok és szakkönyvek, véd -, és munkaruha, ment láda.

Feln tt munkavégzéshez szükséges eszközök: Mosógép, centrifuga, vasaló, vasaló állvány, hűt gép, porszívó, takarító eszközök. Lombseprű, locsolótöml és kocsi, gereblye, ásó, kapa, ecsetek, kézi szerszámok.

62


A Poroszlói Napsugár Óvoda Pedagógiai Programjának jogszabályi háttere - A nemzeti köznevelésr l szóló 2011. évi CXC. törvény - 363/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról - 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működésér l és a köznevelési intézmények névhasználatáról - 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról - 2003. évi CXXV. Törvény az egyenl bánásmódról és az esélyegyenl ség el mozdításáról - 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet a pedagógusok el meneteli rendszerér l és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történ végrehajtásáról - 2011. évi CLXXIX. törvény a nemzetiségek jogairól - 1997. évi XXXI. tv. a Gyermek védelemr l és gyámügyi igazgatásról - Az 1998. évi XXVI. Törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenl ségének biztosításáról - 48/2012. (XII.12.) EMMI rendelet a pedagógiai – szakmai szolgáltatásokról, a pedagógiai – szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekr l és a pedagógiai – szakmai szolgáltatásokban való közreműködés feltételeir l - 277/1997. (XII.22.) kormányrendelet a pedagógus – továbbképzésr l, a pedagógus – szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben részt vev k juttatásairól és kedvezményeir l Fejlesztést segít szakemberek: - Logopédus - Gyógypedagógus - Pszichológus Elérhet ségük: a hirdet táblán, a fejleszt szoba ajtaján megtalálható Fogadó órájuk: El zetes megbeszélés szerint Az óvoda működési köre: Önkormányzat által kijelölt körzet - 1ő/2013. (II.26. EMMI rendelet a pedagógiai szakszolgálati intézmények működésér l - 2003. évi CXXV. törvény az egyenl bánásmódról és az esélyegyenl ség el mozdításáról - 17/2013. (III.1.) EMMI rendelet a nemzetiség óvodai nevelésének irányelve és a nemzetiség iskolai oktatásának irányelve kiadásáról - Az óvoda hatályos Alapító Okirata - Nevel testületi határozatok

63


Legitimációs záradék

1. Véleményezte __________________________ ____________________________ Dátum

Szül i Munka Közösség

2. Elfogadta __________________________ ___________________________ Dátum

Nevel testület

3. Jóváhagyta _________________________ ____________________________ Dátum

Óvodavezet

4. Érvényességi nyilatkozat: 2013. szeptember 1-t l visszavonásig. 5. Felülvizsgálat, értékelés id pontja: évente 6. Módosítás el írásai

   

Törvényi változás esetén Feladatváltozás esetén A nevel testület 2/3-os többségi kezdeményezése alapján, a nevel testület dönt a módosítás elfogadásáról. Írásbeli el terjesztés nevel testületnek, óvoda vezet ségnek.

7. Nyilvánosságra hozatala: A fenntartó és a partnereink által megtekinthet a vezet i irodában és a nevel i szobában.

64

Poroszlói Napsugár Óvoda és Egységes Óvoda- Bölcsőde Pedagógiai Programja

Recommend Documents