Popp József A pénzügyi-gazdasági válság hatása a vállalkozások kilátásaira „Mikro- és kisvállalkozások környezettudatos magatartásának és vállalkozói kompetenciájának erősítése” Zalaszentgrót 2011. június 17.
Pénzügyi és gazdasági válság (I) •
2009-ben Magyarország az előző 3 év, a környező országok az előző 1 év növekedését bukták el: azóta is adósságcsapdában vergődünk (kiderült, hogy a pannon puma valójában pannon csiga)
•
A magas államadósság a GDP 4 százalékának megfelelő folyamatos kamatterhet jelent az államnak, de az IMF és EU lélegeztető gépére kerültünk
•
A sodródó gazdaságpolitikai szemléletet egy globális buborékgazdaság változtatta csak meg
•
A kis feltörekvő országok gazdasági növekedésüket külföldi tőkével és a külföldi kereslet által vezérelt munkahelyekkel alapozták meg
•
Még élesebb verseny lesz közöttük, mert elégséges tőke és munkahely nélkül leszakadnak
•
Magyarország tehát nem nélkülözheti a külföldi tőkét és ezen keresztül érkező technológiát
•
Óriási kihívás a csökkenő globális tőkeexportból komolyabb részesedést szerezni az eladósodott, alacsony versenyképességű Magyarországon
•
A pénzügyi rendszerben nagy a morális kockázat, mert a gyors profit reményében felelőtlen szintű kockázatot vállaltak a pénzkezelő intézmények (lásd pénzügyi-gazdasági válság)
•
Ezeket a kockázatokat felelősségteljes szabályozással kell kezelni, egyébként sérül a pénzügyi szektor gazdasági növekedést támogató funkciója is
Pénzügyi és gazdasági válság (II) •
Recessziós időszakban a kormányok feladata a visszaeső kereslet pótlása az állami eladósodás növekedésének árán is
•
A bizalmi válságot felváltotta a fogyasztást és beruházást élénkítő állami költekezésbe vetett korlátlan bizalom: a piac nem old meg mindent, de az állam sem!
•
Ma a reálgazdaság és a piacok mesterségesen létrehozott gazdasági környezetben működnek, ahol a fiskális és monetáris beavatkozások (eladósodás és olcsó pénz) elfedik a valóságot
•
A vállalkozások növekedési pályára állítása állami és jegybanki intervenciókkal történt
•
Ennek árát később a fogyasztók fizetik meg (adó, infláció), mert ingyen ebéd nincs - az infláció féken tartása érdekében a többletlikviditást a jegybankok kivonják a gazdasági rendszerből - a kormányok magasabb adóterhekkel és/vagy csökkenő kiadásokkal ellensúlyozzák a növekvő államadósságot
•
A hitelezés visszaesése nem kedvez a gazdasági növekedésnek, a bankok veszteségét tetézi a bankadó
•
Következmény: alacsony gazdasági növekedés és alacsony vállalati jövedelmezőség a befektetések alacsony hozama mellett
A pénzügyi válság hatása az élelmiszerlánc (termékpálya) szereplőire Mg-i input Vásárló
Árképzés
Finansz.
.
Kereslet csökken
Műtrágyaár követi az output árváltozását
Versenyképes pozíció függ az árfolyamkockázat alakulásától, a devizacsere-ügylet (foreign exchange swap: FX swap) költségeitől
Stratégia Konszolidáció
Alapanyagtermelés Kereslet csökken
Áralakulás kevésbé pozitív Árkockázati fedezeti ügylet kötése nehezebb
Hitelfelvétel szigorodik
Ágazatonként eltér
Kereskedelem Volatilitás nő (világker. csökken:10%)
Feldolgozás
Kiskereskedelem
Termékkínálat átalakul (olcsó áru) Értékesítés csökken
Gyártói/saját márka Eladás csökken
Drágább fedezeti ügylet
Árrés szűkül
Árverseny
Működő tőke csökken Fizetésképtelenség kockázata nő (partner)
Hitellehetőség beszűkül Szerződési feltételek szigorodnak
Hitellehetőség beszűkül
Kockázat-kezelés
Nagyobb hangsúlyt kap a stratégia kiválasztása
Árvezérelt
A termékpálya szereplőinek válaszlépései a gazdasági válságra? Fókusz
Konzervatív finanszírozási modell
• • • •
• •
Alacsonyabb szintű finanszírozás Pénzügyi források diverzifikálása
•
Cash flow előrejelzés
Visszatérni a reálgazdasághoz – élelmiszergazdaság Hatékony tőkefelhasználás Piacos termék Stratégiai partnerek
Szigorú kockázat-ellenőrzés • • •
Szorosabb kapcsolat ügyfelekkel (vevő és beszállító) Kockázat-ellenőrzés és -kezelés Gazdaságpolitika kiválasztása
Helyi lehetőségek • •
Termékinnováció Fenntarthatóság
Dolgozók motiválása •
Informálás/iránymutatás és bizalom
Globális kihívások mezőgazdasági perspektívából Élelmezés-biztonság: világnépesség létszáma nő + étrend változik
Energia-biztonság: növekvő olajáraknál újra fontos téma lesz 70%-kal nő az energiaigény 2050-re
2050-ig Világnépesség létszáma: 6,9-ről 9 mrd főre nő
A
Alacsony CO2 kibocsátás
Növekvő függőség
Élelmiszer iránti kereslet nő
Globális élelmiszer-termelés 70%-os növelésére van szükség kisebb területen, kevesebb víz-, energia-, műtrágya és növényvédő szer felhasználása mellett! Az EU-ban az állattenyésztés használja a mezőgazdasági terület 66%-át: szántóföld takarmányozásra + gyepterület
Élelmiszer Takarmány Bioalapú anyag (pl. bioüzemanyag) 1 kilogramm hús előállításához 5-10szer több takarmányra van szükség!
Környezet-biztonság! közvetett földhasználat-változás korlátozása: A Megújuló Energia Direktíva!
Input-intenzív mezőgazdaság helyett tudásintenzív mezőgazdaság!
Klímaváltozás: élelmiszer-, energia- és vízbiztonság összefüggése
Főbb kérdések 1. Tudjuk-e biztosítani 9 milliárd fő egészséges és fenntartható élelmiszerellátását?
Növekvő kereslet 70%-kal 2050-re (IEA)
2. Megbirkózunk-e a növekvő vízszükséglettel?
Energia
3. Tudunk-e elegendő mennyiségű energiát termelni a növekvő szegény népesség számára?
Klímaváltozás Élelem
Víz
Növekvő kereslet 70%-kal 2050-re (FAO)
Növekvő kereslet 100%-kal 2050-re (IMWI)
4. Tudjuk-e mérsékelni a klímaváltozást és ahhoz alkalmazkodni?
5. Megtudjuk-e mindezt valósítani a biodiverzitás csökkenésének megállítása és az ökoszisztéma megőrzése mellett? 6. Megtudjuk-e változtatni az erőforrások elosztását a jelenlegi társadalmi és gazdasági berendezkedés mellett?
Biodiverzitás
A világ népességének alakulása POPULÁCIÓS BOMBA
Jelenleg (2010. 09) 7 milliárd fő
7 6
Napi gyarapodás: 200 ezer fő
5
milliárd ember
Évenként + 1% 70 millió fő
4 3 2 1 0
0 10 0 20 0 30 0 40 0 50 0 60 0 70 0 80 0 90 0 10 00 11 00 12 00 13 00 14 00 15 00 16 00 17 00 18 00 19 00 20 00
Percenként 140 fő
Kr. u.
Fogyasztói társadalom versus éhezés
Jólétünk fokozódik (ettől szenvedünk) 1 milliárd fő
…de nekünk nem (ettől szenvedünk)! 1 milliárd fő
A Föld biokapacitása (potenciál) A Föld felszínének csupán 22%-a biológialig termékeny Bioproductive segments
Óceán:
Óceán:
alacsony termékenység 67%
termékeny 4%
22%:
Termőterület: 18% 13,1mrd ha:
productive land +ocean
-1,6 mrd ha szántó +ült. -3,4 mrd ha gyep -4,0 mrd ha erdő -4,1 mrd ha egyéb
Termékeny föld + óceán: 22%
Sivatag, jég és kopár terület 11%
Alig/nem termékeny föld
+ óceán: 78%
A növények a hulladékból erőforrást termelnek a napenergia segítségével! Az állatok elfogyasztják, a növények újratermelik az erőforrásokat!
Élelmezésbiztonsági célú földvásárlás/földbérlés más országokban (2009) A multinacionális cégek földvásárlása Oroszországban és Ukrajnában felveti a kérdést, hogy élelmezés-biztonsági vagy kereskedelempolitikai célokat szolgál-e a befektetés? Országok, amelyek termőföldet bérelnek/vásárolnak
Ezer hektár
Egy-egy négyzet 50 ezer hektárnak felel meg, ahol ennél kisebb a külföldiek által bérelt/vásárolt terület, ott egy négyzet szerepel.
Forrás: UNEP/GRID-ARENDAL
Vízhasználat A „vízbuborék” nem fenntartható és törékeny: ma 7 milliárd ember ugyanannyi vízmennyiségen osztozik, mint a 300 millió globális népesség a római birodalom idején
Felhasználás
Liter
Ivóvíz
2 - 5 liter/fő/nap
Háztartás
20 - 500 liter/fő/nap
Búza
500 - 4 000 liter/kg
Hús
5 000 - 15 000 liter/kg
Bioüzemanyag
1 000 - 3 500 liter/liter
Póló (pamut)
2 000-3 000 liter
Mezőgazdaság
3 000 liter/fő/nap 1 liter/kalória
Föld vízkészlete: 97,2% tenger, 2,3% jégtakaró, 0,5% légkör, folyó, tavak és talajvíz (édesvíz)
Élelmiszer-termelés vízfelhasználásának 78%-a esőből származik A vízfelhasználás egyre nagyobb részét az öntözés biztosítja
Forrás: IWMI ([2007) In: Water for Food, Water for Life: A Comprehensive Assessment of Water Management in Agriculture, London: Earthscan, and Colombo: International Water Management Institute
Élelmiszerlánc vesztesége
Termelők
ételmaradék = el nem zárt vízcsap
Term./betak.veszteség
Kártevők/betegségek/technológiai veszt.
Elő-feldolgozás Szállítás
Törött szem, hántolás Kiömlés, szivárgás
Raktározás
Feldolgozás/ Csomagolás
10-15% mennyiségben
Rovar, rágcsáló, baktérium Hámozás, darabolás
Marketing Ételmaradék Forrás: IWMI ([2007)
20-40%
Kiskereskedelem Fogyasztók/ kereskedők
Fogyasztók
25-50% értékben (minőség)
5-30% fejlett országok 2-20% fejlődő országok
A világ fosszilis energiafogyasztása Terawatt/óra/év
csúcs
igény
gáz hatékonyság növeléssel szén
olaj
Forrás: Energy Bulletin, 2009
jelen
Meddig elegendő a kőolajkészlet? Néhány évig vagy néhány évszázadig? Tényleges készlet (véges) megismert készlet Érdek pl. kvóta
Közölt készlet (OPEC!)
Technológiai fejlesztés
Kitermelhetőség (EROI)
Terror, háború,stb.
Termelési kapacitás
Olajkutatás
Tőke társadalmi tudat életszínvonal
Piaci hozzáférhetőség
CO2 limit NGL és egyéb „liquid” termelése
Ár
Igény
?
Kína, India megújuló energia fejlesztése
Fogyasztás
Primer energiaellátás globális szerkezete egyéb 0,7%
megújuló tüzelőnyag
9,8%
nukleáris energia 5,9%
81,4% fosszilis
+ 5,9% nukleáris =
gáz 20,9%
87,3% nem megújuló, véges készletek! Forrás: Energy Bulletin, 2009
kőolaj 34%
vízienergia, 2,2%
szén 26,5%
A „környezeti válság” tünetei Levegő Talaj Víz Táj Biodiverzitás Ökológiai szolgáltatások Ózonpajzs Globális klíma Anyagciklusok
Hőmérséklet és szén-dioxid kibocsátásának alakulása az elmúlt 400 ezer évben Egy faj a sokmillió közül (Homo sapiens) felforgatja a világot! (Ez eddig csak egy vizipáfránynak sikerült: az úgynevezett „Azolla jelenség” 49 millió évvel ezelőtt, 800 ezer év leforgása alatt.)
385 ppm
FENNTARTHATÓ BIOSZFÉRA
O2 CO2
NÖVÉNYEK (fotoszintézis)
NÖVÉNYEVŐK + növényi paraziták
HÚSEVŐK + állati paraziták
H2O
LEBONTÓK
sók
Komplexitás – diverzitás – rugalmasság - hatékonyság
FENNTARTHATÓ/ Kisajátított BIOSZFÉRA
O2 CO2
NÖVÉNYEK (fotoszintézis)
NÖVÉNYEVŐK + növényi paraziták
HÚSEVŐK + állati paraziták
Klímaváltozás Diverzitásvesztés
H2O
LEBONTÓK
Kipusztulás
sók
Komplexitás – diverzitás – rugalmasság - hatékonyság
Mire jó a biodiverzitás?
Stabilitás Rugalmasság Hatékonyság
Miben?
Egykori működésének eredménye a mai energiabőség!
„ökoszisztéma szolgáltatások”
(minden szinten)
Atmoszféra szabályozás Klímaszabályozás Hidrológiai szabályozás Anyagciklusok szabályozása Kártevők szabályozása Beporzás (Európában növények 2/3-da rovarbeporzású) Talajképzés stb.
Hosszabb távon: Evolúcióképesség
Ökológiai lábnyomunk összetevői Globálisan 17,6 milliárd hektár biológiailag produktív terület kellene (2,7 ha/fő lábnyom esetén). Ezzel szemben 2005-ben 13,1 milliárd hektár volt = 2,1 ha/fő lábnyom: ez már 31%-os túllépés. Szemléletváltás nélkül a 2030-as években két Földre lenne szükség életmódunk fenntartásához. 1986-ban használtunk fel annyi megújuló erőforrást, mint amennyi abban az évben képződött, azóta nem létező környezeti hitelből (2009-ban 110 nap volt) élünk. Albert Einstein: „egyetlen probléma sem oldható meg abban a szemléletben, amely létrehozta azt.”
Erdőterület
Eladó telkek
Gyepterület Nem váltottunk stratégiát az új „megtelt Föld” helyzetre, hanem továbbra is a korlátlan növekedés lehetőségében reménykedünk!
Városi terület
Ökológiai lábnyom Ökológiai
lábnyom
Szántóterület
Halászati terület Forrás: Wackernagel, M.: Involving Society in Valueing Ecosystem Services. World Science Forum, Budapest, 2009. november 6.
Élelmiszer és energia Van-e kapcsolat a mezőgazdaság élelmiszer- és energiatermelése között? Lesz-e elegendő mezőgazdasági terület? A világpiaci élelmiszerárak alakulásáért nem a bioüzemanyag-gyártás a fő felelős - a bioüzemanyag-gyártás szerepe az élelmiszerek árváltozásában korlátozott, ársokknál nagyobb
Földhasználatra gyakorolt hatás:
Brazília: A cukornád a szántó 2,5%-át foglalja el (etanol-termeléshez a szántó 1,2%-a szükséges)
USA: Bioüzemanyag-gyártás hatása a földhasználatra: 136 mrd l 2022-re: szántó 15%-a (jelenleg 7%-a)
EU: 10% kötelező felhasználás (2020-ra) hatása a földhasználatra: szántó 15%-a (jelenleg 3-4%)
Második generációs technológia?
Globális üzemanyag célú etanol és biodízel-gyártás (2009) Etanol: a globális gabonatermelés 7%-a (nettó 4,7%-a); a globális cukornád/-répatermelés 10%-a Biodízel: globális növényolaj-termelés 11%-a
Világtermelés: bioetanol: 73 mrd l (globális benzinfogyasztás 2-3%-a) biodízel: 16 mill. t (globális gázolajfogyasztás 1%-a)
Kanada Etanol: 1 mrd l
EU-27
USA Etanol : 41 mrd l Biodízel: 1,9 mill. t
Etanol: 3,6 mrd l Biodízel: 9,0 mill. t
Brazília
Biodízel: 1,3 mill. t Forrás: F.O. Licht’s World Ethanol & Biofuels Report [2011]
Etanol: 2,0 mrd l
Brazíliában a benzinbe már 50%< etanolt kevernek (térfogat-egyenértékben)
Etanol: 24 mrd l Biodízel: 1,1 mill. t
Argentína
Kína
A rendszerszemlélet hiánya A túl nagy ismeretanyag csak elenyésző része fér az ember fejébe A versengő tudományok a specialistát díjazza (scientometria – a tudomány GDP-je). Szakember mítosz, territórium féltés, ágazati érdek érvényesítése (lásd agrárgazdaság: élelmezés-/környezetbiztonság) Következmény:komplex problémák tüneti kezelése szakterületenként („A pokolhoz vezető út jó szándékkal van kikövezve”)
Rendszerszemlélet hiánya: Szent-Györgyi Albert „Új, kozmikus világban élünk, nem ehhez készült az ember. Hogy fennmarad-é ez most attól függ, milyen gyorsan és milyen helyesen tud alkalmazkodni, át tudja-e építeni eszméit és elgondolásait társadalmi, gazdasági és politikai szervezetté. Léte attól függ, gyorsabban tud-e alkalmazkodni, mintsem alantas erők elpusztítanák. Pillanatnyi helyzete előnytelen. Arra kényszerültünk, hogy ősemberi aggyal nézzünk szembe ezzel a helyzettel; olyan aggyal, mely nem sokat változott azóta, amióta kialakult. Idejemúlt gondolkodással, intézményekkel és módszerekkel fogadjuk a változásokat, olyan politikai vezetőkkel, akik szellemi gyökereikkel egy régi, pretudományos világba kapaszkodnak, és azt hiszik, hogy a problémák megoldásának az egyetlen módja a csalafintaság, a kétszínűség, ...” Forrás: Németh Tamás: Kihívások az agrárium előtt, az élelmiszerbiztonság fő kérdései. A GDP-n túl: a gazdasági teljesítmény és a társadalmi jól-lét mérése c. konferencia. MTA. Budapest. 2009. 11. 25.
Mindenből több, jobb
Tudjuk-e, hogy merre halad a világ ?
Válság, összeomlás
A GDP a sebességet mutatja – nem az irányt!
A CRB élelmiszer-index alakulása (1987 január – 2011 május) 550 500 450
1967 = 100 %
400 350 300 250 200 150 100 50
19 8 19 7 8 19 8 8 19 9 9 19 0 9 19 1 9 19 2 9 19 3 9 19 4 9 19 5 9 19 6 9 19 7 9 19 8 9 20 9 0 20 0 0 20 1 0 20 2 0 20 3 0 20 4 0 20 5 0 20 6 0 20 7 0 20 8 0 20 9 1 20 0 11
0
Búza (Kansas City, Minneapolis), cukor, hízómarha, hízósertés, kakaó, kukorica, szójaolaj, vaj és sertészsír
Forrás: CRB Reuters/Jefferies
A gabonafélék készlet/felhasználás-arányának alakulása (2000/2001–2011/2012) 40 35 30 27,0
százalék
25 20
19,0
15
15,0
10 5
20 00 /2 00 1 20 01 /2 00 2 20 02 /2 00 3 20 03 /2 00 4 20 04 /2 00 5 20 05 /2 00 6 20 06 /2 00 7 20 07 /2 00 8 20 08 /2 00 9 20 09 /2 01 0 20 10 /2 01 1 20 11 /2 01 2
0
Összes gabona (rizs nélkül)
Forrás: USDA
Búza
Kukorica
A búza globális piaca Termelés (mio t)
2009/2010
2010/2011
2011/2012
60,4
60,1
55,6
-7,5%
Meghatározó importőrök (2010/2011)
138,1
136,1
138,6
+1,8%
Észak-Afrika: 22,4 mio t
CAN
26,9
23,2
26,0
+12,1%
AUS
21,9
26,0
24,5
-5,8%
ARG
11,0
15,0
13,5
-10,0%
FSU-12
113,9
81,0
100,6
+24,2%
Egyéb
311,6
305,8
310,8
+1,6%
Világ
683,8
647,2
669,6
+3,5%
BRA: 6,5 mio t
808,1
850,4
844,3
851,8
670,5
733,8
662,1
740,6
654,3
FSU-12: 5,7 mio t
641,5
2011/2012: becsült adatok
Délkelet-Ázsia: 14,0 mio t
616,6
2010/2011: előzetes adatok
1 000 900 800 700 600 500 400 300 200 100 0
Közel-Kelet: 13,1 mio t
615,5
EU-27
millió tonna
USA
2006/2007 2007/2008 2008/2009 2009/2010 2010/2011 2011/2012
Forrás: USDA
Termelés
Nyitó készlet
Felhasználás
Az EU-27 búza- és árpatermelése Termőterület 25
Átlagosnál kevesebb eső
millió hektár
20
15
10 Átlagosnál több eső
5 22,9
2,8
13,9
23,0
2,9
12,3
23,0
2,7
Termelés
12,2
140
0 2010
Búza
Durumbúza
2011
120
Árpa
2011: becsült adatok
Megjegyzés: az Európai Bizottság adatai nem egyeznek az USDA és az IGC adataival
100 millió tonna
2009
80 60 40 20
8,6 128,8
8,9 61,5
125,8
8,5 52,5
128,6
52,3
0 2009
Forrás: Európai Bizottság
2010
Búza
Durumbúza
2011
Árpa
A búza határidős jegyzései CBOT: 2011. 06. 06.
szeptemberi lejárat
198,35 €/t szeptember-december spread: +13,84 €/t
MATIF: 2011. 06. 06.
augusztusi lejárat
227,75 €/t augusztus-január (2012) spread: -0,50 €/t
Forrás: Barchart, BÉT
BÉT MALM1108 (2011. 06. 06.): 57 850 Ft/t = 218,14 €/t
Hogyan változhat a hazai búzaszabvány? A búzával szemben támasztott minőségi követelményeknél nagy a különbség a magyar malomipar és a kereskedelem között: A nyugat-európai és más kontinensek piacai más paramétereket és vizsgálati módszereket részesítenek előnyben A gabonakereskedők jellemzően az esésszám, a Zeleny-index és a nyersfehérje-tartalom, az alveográfos és az extenzográfos értékek ismeretében kötnek üzleteket A hazai malmok, amelyek jelentős hányada egyébként nem rendelkezik megfelelő laboratóriumi vizsgálóeszközzel, leggyakrabban a nedvessikér mennyiségét és a sütőipari értékszámot tekintik mérvadónak Cél: • Külpiaci szabványokkal harmonizál • Jobban koncentrál az élelmiszerbiztonsági követelményekre • Egyszerűbb • Orientálja a termelőket
Előterjesztés (GOSZ, Martonvásár, BME): • 4 malmi és 2 durumkategória helyett 3 malmi (prémium, malmi I. és malmi II.) és 1 durumkategória bevezetése • Sikérterülés és sütőipari érték vizsgálatának megszűntetése • Farino-, alveo- és extenzográfos vizsgálatok bevezetése a tésztaképző (reológiai) tulajdonságok jellemzésére • Kisebb változtatások a beltartalmi és tisztasági paramétereknél
Reakciók: Sikérterülés és sütőipari érték vizsgálata + valori- és farinográfos vizsgálatok bevezetése Alveo- és extenzográfos vizsgálatok legyenek szabadon választhatók (prémium kategória) Sikérminőségre indokolt koncentrálni Nedvességtartalommal és tisztasággal kapcsolatban viták várhatók
A kukorica globális piaca Termelés (mio t)
2009/2010
2010/2011
2011/2012
USA
332,6
316,1
343,0
+8,5%
Meghatározó importőrök (2010/2011)
EU-27
57,28
55,5
59,3
+6,8%
Japán: 16,1 mio t
CHN
158,0
168,0
172,0
+2,3%
Mexikó: 9,0 mio t
ARG
22,8
22,0
26,0
+18,2%
BRA
56,1
55,0
55,0
0,0%
UKR
10,5
11,9
14,5
+21,8%
Egyéb
175,7
186,9
197,9
+5,9%
Világ
813,0
815,4
867,7
+6,4%
Délkelet-Ázsia: 7,3 mio t EU-27: 6,5 mio t
960,8
989,9
860,8
962,2
838,6
931,1
816,8
900,7
782,0
837,1
771,4
Egyiptom: 5,4 mio t
728,3
2011/2012: becsült adatok
millió tonna
2010/2011: előzetes adatok
1 000 900 800 700 600 500 400 300 200 100 0
Dél-Korea: 8,0 mio t
2006/2007 2007/2008 2008/2009 2009/2010 2010/2011 2011/2012
Forrás: USDA
Termelés
Nyitó készlet
Felhasználás
A kukorica határidős jegyzései CBOT: 2011. 06. 06.
júliusi lejárat
196,77 €/t július-december spread: -15,11 €/t
MATIF: 2011. 06. 06.
júniusi lejárat
245,00 €/t június-november spread: -26,00 €/t
Forrás: Barchart, BÉT
BÉT TKUK1108 (2011. 06. 06.): 63 000 Ft/t = 237,56 €/t
Az EU-27 gabonakivitele és -behozatala a 2010/2011. gazdasági évben (lekötések) Export 2010/2011 2011. 05. 17. Összesen
2009/2010 48. hét
2010/2011 2011. 05. 17.
2009/2010 48. hét
25,5 mio t
20,0 mio t
10,9 mio t
7,1 mio t
17,2 mio t
15,7 mio t
2,0 mio t
2,9 mio t
Búzaliszt*
1,2 mio t
1,3 mio t
32 e t
31 e t
Durumbúza
1,7 mio t
744 e t
1,8 mio t
2,0 mio t
Árpa
4,3 mio t
922 e t
146 e t
97 e t
949 e t
1,1 mio t
6,2 mio t
2,1 mio t
Búza
Kukorica *
Import
Szemegyenértékben megadva.
Takarmánybúza 12 €/t (TRQ: 2,99 mio t) és árpa 16 €/t (TRQ: 306 e t) kedvezményes vámtarifájának lenullázása még februárban
Magyarország: Búzaexport (2010/2011. július-február): 1,378 mio t (+6,7%) Árpaexport (2010/2011. július-február): 0,333 mio t (+125%) Forrás: Európai Bizottság, KSH
A repce globális piaca Termelés (mio t)
2009/2010
2010/2011
2011/2012
EU-27
21,73
20,56
*19,5
-5,2%
Meghatározó importőrök (2010/2011)
CHN
13,10
12,10
12,80
+5,8%
Repceolaj
CAN
12,42
11,96
13,50
+12,9%
USA: 1,22 mio t
IND
6,00
7,20
7,00
-2,8%
Kína: 0,95 mio t
AUS
1,90
2,12
UKR
1,87
1,49
**2,06
+38,3%
Egyéb
3,62
3,68
60,64
59,21
60,94
+2,9%
Világ
EU-27: 0,55 mio t
62,64
67,67
65,92
66,43
57,30
58,45
54,97
57,32
54,94
51,98
2011/2012: becsült adatok
100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0
48,25
2010/2011: előzetes adatok
millió tonna
** UkrAgroConsult
45,90
* Oil World
2006/2007 2007/2008 2008/2009 2009/2010 2010/2011 2011/2012
Forrás: Oil World, USDA (2011/2012)
Termelés
Nyitó készlet
Crushing
A repce határidős jegyzései ICE: 2011. 06. 06.
júliusi lejárat
BÉT REPC1108 (2011. 06. 06.): 129 800 Ft/t = 489,44 €/t
BÉT NAPR1110 (2011. 06. 06.): 411,19 €/t július-november spread: +2,51 €/t
MATIF: 2011. 06. 06.
augusztusi lejárat
465,75 €/t augusztus-november spread: -7,75 €/t
Forrás: Barchart, BÉT
116 500 Ft/t = 439,29 €/t
A napraforgó globális piaca Termelés (mio t)
2009/2010
2010/2011
2011/2012
EU-27
6,99
6,98
6,80
-2,6%
RUS
6,60
5,60
7,70
+37,5%
UKR
7,30
7,90
7,00
-11,4%
EU-27: 0,94 mio t
ARG
2,65
3,40
2,80
-17,6%
India: 0,60 mio t
CHN
1,65
1,71
USA
1,38
1,24
Egyéb
6,25
6,18
32,82
33,01
Világ
Meghatározó importőrök (2010/2011) Napraforgóolaj
Egyiptom: 0,37 mio t Törökország: 0,18 mio t Oroszország: 0,16 mio t
+1,8%
33,60
37,27
35,75
34,80
35,25
29,46
29,43
31,08
30,31
32,85
30,93
Irán: 0,14 mio t
25,13
2011/2012: becsült adatok
50 45 40 35 30 25 20 15 10 5 0
27,64
2010/2011: előzetes adatok
millió tonna
Irak: 0,15 mio t
2006/2007 2007/2008 2008/2009 2009/2010 2010/2011 2011/2012
Forrás: Oil World, USDA (2011/2012)
Termelés
Nyitó készlet
Crushing
Növényolajok fizikai piaci árának alakulása (nearby forward kötések) Napraforgóolaj**:
Repceolaj*: 2011. 06. 24.
1 452 USD/t (júl)
2011. 06. 24.
1 470 USD/t (júl)
2011. 04. átlaga 1 450 USD/t 2011. 03. átlaga 1 414 USD/t
2011. 04. átlaga 1 405 USD/t 2011. 03. átlaga 1 389 USD/t
2011. 02. átlaga 1 402 USD/t 2011. 01. átlaga 1 447 USD/t
2011. 02. átlaga 1 456 USD/t 2011. 01. átlaga 1 492 USD/t
2010. 12. átlaga 1 396 USD/t 2010. 11. átlaga 1 249 USD/t
2010. 12. átlaga 1 454 USD/t 2010. 11. átlaga 1 441 USD/t
2010. 10. átlaga 1 156 USD/t 2010. 09. átlaga 1 037 USD/t
2010. 10. átlaga 1 284 USD/t 2010. 09. átlaga 1 114 USD/t
2010. 08. átlaga 1 013 USD/t 2010. 07. átlaga 946 USD/t
2010. 08. átlaga 1 074 USD/t 2010. 07. átlaga 937 USD/t
2010. 06. átlaga
2010. 06. átlaga
* FOB
897 USD/t
Észak-nyugat-európai kikötők
Forrás: Oil World, Reuters
** Rotterdam,
949 USD/t
FOB ex-works
A gabonafélék áfakulcsa az EU tagállamaiban 26 24 22 20 18 százalék
16 14 12 10 8 6 4
• A magas áfa megemeli a fogyasztói árat, ami visszaveti a keresletet • Az előzetesen felszámított adó megfizetése és visszaigénylése között eltelt idő pótlólagos tőkelekötést és költséget jelent a vállalkozásoknak • A magas áfa az adóelkerülésre ösztönöz, emiatt a tisztességes piaci szereplők versenyhátrányba kerülnek • Az élelmiszergazdaság 2005-től nettó áfabefizető Magyarországon
2
U
K IE M T LU ES IT PL C Y FR B E N L PT D E SL C Z A T SE FI EL B G EE SK LT LV R O D K
0
Az áfa csökkentése rövid távon nem hatásos, ugyanis a kereskedelem nem érvényesíti azonnal és maradéktalanul, mint az áfa emelését, így keresletet élénkítő és a foglalkoztatást növelő hatása később és a reméltnél kisebb mértékben jelentkezik Ugyanakkor a mezőgazdasági termékek esetében az áfa csökkentése hosszabb távon a termelés „kifehéredését” segíthetné Forrás: AKI Pénzügypolitikai Osztály
Az áfakulcs csökkentésének jogszabályi keretei Az áfa csökkentésének lehetőségeit az EU jogszabályi előírásai és a hazai költségvetési realitások szabják meg Az EU adóharmonizációs és adóegyszerűsítési törekvéseinek nyomán a hozzáadottérték-adó minimális mértékéről a 2006/112/EK tanácsi irányelv rendelkezik Az általános áfakulcs a tagállamokban 15% vagy ennél nagyobb lehet Egy vagy két kedvezményes áfakulcs engedélyezett, amely(ek) nem lehet(nek) kisebb(ek), mint 5% A kedvezményben részesíthető termékeket és szolgáltatásokat az irányelv III. melléklete sorolja fel: „1. Emberi és állati fogyasztásra szolgáló élelmiszerek (beleértve az italokat is, de az alkoholos italok kivételével); általában élelmiszer-készítésre szolgáló élő állatok, magvak, növények és összetevők; általában élelmiszer kiegészítésére vagy helyettesítésére szolgáló termékek […]”
Nem érvényes a minimum, ha ezek közül egy adott termék vagy szolgáltatás 1991. január 1-je előtt alacsonyabb áfaadózási körbe tartozott
Vis maior A VM közleményben állt ki a szerződéseket vis maiorra hivatkozva nem teljesítő gazdálkodók mellett: „a vis maior igazolással rendelkező gazdákat, gazdálkodókat, valamint az igazolásokban megjelölt területeket nemcsak a támogatások igénybevételével összefüggő, hanem más – ide értve a polgári jogviszonyokat is – eljárásokban is vis maior esemény által sújtott gazdának, gazdálkodónak, valamint területnek kell tekinteni” Törvénytervezet: „semmis az olyan szerződéses kikötés, amely szerint a maga termelte mezőgazdasági termény szolgáltatására elháríthatatlan külső ok (vis maior) miatt egészben vagy részben nem képes termelő a hiányzó mezőgazdasági terményt teljesítés céljára mástól beszerezni, vagy helyette más szolgáltatást nyújtani köteles"
Példa hazai szerződéses gyakorlatra: A termelő adott terményből adott áron adott mennyiséget adott időpontig leszállít, ha az megterem
Vis maior Külföldi példa: a terméskiesés nem vis major, ha a terményből vannak szabad készletek („failure of crop not force majeure when other supplies available”) Bunten & Lancaster Ltd vs Wilts Quality Products (London) Ltd [1951] 2 Lloyd's Rep
Nemzetközi kereskedelem: a Gafta (szemestermény- és takarmánykereskedelmi szövetség) standard szerződéseit alkalmazzák, amelyekben van vis maior záradék
Magyarország: A szerződésekben a vis maior záradék igen ritka
Megoldás? Vis maior záradék…
A legnagyobb húsimportőr országok eltérő trendet mutatnak A nemzetközi húskereskedelem bizonytalansága befolyásolja a globális húsipart !
4500 4000 3500 3000 2500 2000 1500 1000
Oroszország: húsimport alakulása (2000-2015) Cél:
? Gazdasági növekedés $ árfolyam függvénye! Juhhús
Marhahús Sertéshús Baromfihús
2500
Juhhús
2000
Marhahús
1500
Sertéshús
1000
Baromfihús
0
2000
2005
2010
2015
2000
2500
Juhhús
2000
Marhahús
1500
Sertéshús Baromfihús
1000
800
Marhahús
600
Sertéshús
0
2015
Baromfihús
400
0
2010f
Juhhús
1000
200
2005
Cél: minimális import!
1200
500
2000
2015
1400 1000 tonna
3000
2010
1600
Jövedelem (olajár) függvénye!
3500
2005
Kína: húsimport alakulása (2000-2015)
Közép-Kelet és Észak-Afrika: húsimport alakulása ( 2000-2015)
1000 tonna
3000
500
500 0
Forrás: Gira, 2010
85% önellátottság húsból 2020-ra
3500
1000 tonna
1000 tonna
USA: húsimport alakulása ( 2000-2015)
2000
2005
2010
2015
Kína: a húsimport a termeléshez viszonyítva elhanyagolható, de mennyiségét tekintve nem 1000 tonna
1 200 1 100 1 000 900 800 700 600 500 400 300 200 100 0
Kína húsimportjának alakulása
2009
2008
2007
2006
2005
2004
2003
Baromfihús Sertéshús Marhahús Juhhús
Megjegyzés: az adatok nem tartalmazzák a különböző húsfélékből készült termékeket Forrás: Gira, 2010
Brazília húsexportja versenyképes A brazil húsexport alakulása
1000 t
4 500 4 000 3 500 3 000 2 500 2 000 1 500
1 000 500 0 1995
2000 Marha
Forrás: Gira, 2010
2005
2010(b)
Baromfi
Sertés
2015(b)
Bizonytalan gazdasági környezet: fő stratégiai kérdések A globális húskereslet növekedésének üteme, helye és ideje? Hol, mikor és mennyivel bővül a húskereskedelem; hol érdemes beruházni?
A piacszabályozási kérdések befolyásolják a beruházók bizalmának alakulását Megengedi-e a politika a globális lehetőségek kiaknázását globális szereplőknek vagy továbbra is a hazai marad a vonzó? Milyen húsellátási láncot akarnak a fogyasztók? Hogyan reagálnak a beruházók a környezetvédelmi kihívásokra?
Kockázat Hogyan minimalizálható/kezelhető a húsellátási lánc kockázata? A vertikális integráció vagy csak a tőke lekötése számít?
Profitosztoszkodási kérdések az ellátási lánc szereplői között A befektetőknek engedélyezi-e a kereskedelem az elfogadható megtérülési rátát? Milyen az optimális tulajdonszerkezet megoszlása?
Túlméretezett kapacitások és a húsipar fregmentációja Mit lehet tenni a húsipar versenyképességének javítása érdekében az EU-ban?
Mit és mennyit fog Kína importálni? A brazil agribusiness válasza a versenyképesség és kapacitás kérdéseire Milyen jövő vár a kisüzemekre, családi gazdaságokra az EU-ban?
A húsipar koncentrációja (felvásárlások és összeolvadások) Vezető globális húsipari vállalatok (2009) Elsődleges feldolgozás mennyisége (1000 tonna)
Következő 10
(Kína) (Kína) (USA)
Shineway Group National Beef Packers
(Brazília) (Brazília) (Dánia)
Marfrig incl. Seara Danish Crown
Marhahús Sertéshús
(Hollandia)
Vion
Baromfihús
(USA)
Smithfield Foods
(Brazília) (Brazília)
Brasil Foods
Cargill Meat Solutions (Bertin: Brazília)
JBS/Bertin/Pilgrims
(Bertin:BR)
Tyson Foods 0
Forrás: Gira, 2010
Részesedés a vágásból, % Top 10 Második top 10
2000
4000 Marhahús 26 2
6000 Sertéshús 11 4
8000 Baromfihús 17 4
10 000 Összes 17 3
12 000
EU: húsipari koncentráció … még hosszú utat kell bejárni Fregmentált, nemzetorientált húsipar, igazi multinacionális szereplők nélkül … a JBS kivételével az Inalca-ban A VION Németországban katalizátor szerepet játszik a koncentrációs folyamatban … az Egyesült Királyságban a GCFG követi a példát Franciaországban a marha- és borjúhússzektorra koncentrál az ABCS Hosszú út előtt áll Spanyolország és Olaszország Csökkenő marhaállomány, csökkenő kereslet EU-ban hústermelés csökken
AIBP Others Grampian Foyle Dawn
VION Others
Woodhead Bros.
Westfleisch
Müller Fleisch
Gausepohl Färber
Others ABCS Vezető húsipari vállalat piaci részesedése az 5 legnagyobb hústermelő országban (1000 t)
Kerméné
1800
SVA Others
Inalca
NorteñosGypisa SAT Fribin
Unipeg
El Encinar de Humienta
Others
Colomberotto F.lli Schellino Bugin
MercaCarne Viñals Soler
Net production ('000 t cwe)
Terrena
2005/2006
1600
Socopa
1400 1200 1000
Egyéb termelők Other producers
N°5 producer Top 5 N°4 producer Top 4 N°3 producer Top 3 Top 2 N°2 producer Top 1 Leader
800 600 400 200 0 France
Forrás: Gira, 2009
Source: Gira estimates
Germany
Italy
United Kingdom
Spain
Versenyhátrányok a magyar baromfivertikumban Genetika tíz évvel a hazai átlagos tartástechnológia előtt halad Állategészségügyi problémák, hazai állomány magas szalmonella-fertőzöttsége (a problémával indokolt szembenézni)
Hitelfelvétel nehézsége: idegen tőke kamata még mindig nagyon magas Fekete- és szürkegazdaság hátráltatja a koncentrációt Illegális húskereskedelem árversenye nehezíti a legális feldolgozók helyzetét
Vagyonvédelem növekvő költséget jelent
Hatósági díjak magasak (állatorvos, húsvizsgálat, stb.) Elaprózódott feldolgozóipari struktúra, de néhány külföldi tulajdonos kivételével magyar kézben maradt, ugyanakkor az elavult technológia és alacsony kapacitás-kihasználtság problémát jelent
Versenyhátrányok a magyar sertéshús vertikumban Szervezetlen termékpálya (kocasüldőt gyakran a hizlalók állítják elő) Heterogén genetikai alapok, kevés tenyésztő, kis állomány, kis szelekciós bázis
Környezetvédelmi előírások teljesítése – különösen recesszióban – versenyhátrányt okoz Fogyasztói szokások országonként, régiónként eltérnek (több országban működő multinacionális cégek előnye) Hagyományos termékek piaci részesedése, készítmények fogyasztása csökken Kereskedelmi márkás termékek piaci részarányának további növekedése várható (feldolgozók haszna csökken) Vágás, darabolás és készítménygyártás Magyarországon nem vagy ritkán válik szét Gyenge logisztikai háttér Elavult technológia, alacsony kapacitás-kihasználtság Hatékonysági mutató: évi teljesítmény helyett életciklus teljesítmény: élve született malac: 80; választott malac (12% elhullás): 70; vágósertés (5% elhullás): 67; élősúly/kg (109 kg átlagsúly): 7,303 tonna a koca életteljesítménye alatt előállított húsmennyiség (Tonnes of meat per sow lifetime: (TMS; Előállított húsmennyiség/tonna takarmámy (Meat produced per tonne of feed: MTF): 325 kg
EU: eltérő állatjóléti, környezetvédelmi és termelési szabályozás Hollandia hagyományos előnye az olcsóbb takarmány (6-9 ct/kg vágott súly) Németországhoz, Dániához és Franciaországhoz viszonyítva csökken:
ventillátoros levegőcsere: szagelszívás és ammónia összegyűjtése (3,3 €/hízó); trágyakezelés (7 €/hízó); termelés bővítésénél termelési jog díja: 500 €/koca és 170 €/hízó; 2013-ra 0,8 m2/hízó alapterület (EU: 0,65 m2, Németország: 0,75 m2), Albert Heijn szupermarket állatjóléti jelölés (=/>1 m2/hízó)
Dániában 2010 04.01.-ig az engedélyezett sertéslétszám a saját földterület nagyságához kötötték: magas földárhoz vezetett (40 000 €/ha); új szabályozás a földár drasztikus eséséhez vezetett; nitrát direktíva: 140 kg/ha, ventillátoros levegőcsere
Franciaországban a sertéshús termelői ára alacsonyabb a német árnál (5ct/kg vágott súly): ALDI és LIDL német sertéshúst árusít Franciaországban; német feldolgozók munkabér költsége alacsonyabb
Németországban az istállóépítési szabályozás szigorítása és a növekvő földbérleti díj csökkenti a sertéstartás versenyképességét: a takarmány felének saját termelésből kell származni
Abbildung: Übersicht über Überschuss- und Defizitländer bzgl. Milch und Milch [Hemme, Deeken–etönellátottság al. (2005)] Tejtermelés a legtöbb országban 100% alatt Termelés/többlet/deficit és önellátottság alakulása tejtermékeknél
USA 85 m t (95 m
KÍNA 37 m t (57 m t)
Nettó exp.: zs. tejpor Nettó imp.: vaj, sajt és s. tejpor De alacsony a fogyasztás
EU-27 146 m t (151 m t)
t)
Önellátottsági szint (%)
ARG/BRA 40 m t (50 m t)
Új-Z/AUSZ 26 m t (30 m t)
INDIA 111 m t (134 m t) Nettó
bivalytej exp.: 60% vaj és
s. tejpor
Többlet
Világ ~ Dr. G. Dorfner, AG 4a, März 2007 701 [56] m t (847 m t) Deficit
xx
= termelés mennyisége: millió t 2009-ban és (2019-ban)
Globális termelés: 701-ról 847 millió tonnára bővül 2019-ig (EU, India, USA és Kína részesedése 60%) Globális kereskedelem: termelés 5-6%-a tejegyenértékben kifejezve (Új-Zéland, EU, Ausztrália és az USA részesedése 70%) Forrás: OECD – FAO (2010; USDA (2010)
Példa: A FrieslandCampina esetében a tejvalorizáció részleg (Milk Valorization and Allocation: MVA) FrieslandCampina “többet hoz ki a tejből”
MVA felelőssége
“
A FrieslandCampina erőssége a tudás és tapasztalat A FrieslandCampina célja a legnagyobb tejvalorizáció
Az MVA (tej valorizáció & allokáció) felel • >10 mrd kg nyerstej kibocsátás allokációjáért • > €500 millió euró érékű tejpor és tej beszerzéséért (termelés, vagy vétel vagy eladás) információ gyűjtésére, feldolgozására és előrejelzésére alapozott lineáris modellezéssel
Tisztességes, Transzparens, Objektív
Az MVA felel a tisztességes, transzparens és objektív döntésekért és különböző szcenárió fejlesztéséért
Modellezés, Előrejelzés, Kommunikáció
A tejpiaci információk elemzéséért felelős részleg kiemelt szerepet játszik az előrejelzések kidolgozásában, az előrejelzésben (kínálat, kereslet, a tejpiac változása, stb)
Forrás: FrieslandCampina, 2009
EU: tejtermelés alakulása A kereslet és kínálat egyensúlya megbomlott: a tejkvóta fokozatos leépítése középtávon a termelői árak csökkenését és a termelés szerény mértékű növekedését eredményezi A tejtermékek iránti kereslet csökkenése alacsony termelői árakhoz és a tejtermelés további visszaeséséhez vezetett Jelenlegi helyzet
A tejpiac volatilitása: a kereslet növekedésével megszűnt a tartósan alacsony ár
A határidős ügyletek nem stabilizálják a tejpiacot, de csökkenti a gazdák árkockázatát: az EU-ban hiányzik a tejtermékek határidős ügyletének a struktúrája
Árvolatilitás és FrieslandCampina: tejvalorizáció több tejtermék és régió vonatkozásában (termelni vagy vásárolni)
58
Magyarország: versenyhátrányok a tejvertikumban Elavult feldolgozóipari technológia, alacsony kapacitás-kihasználtság Kisebb feldolgozók egyre gyengébb pozícióba kerülnek
Nincs törekvés a feldolgozók között a racionális munkamegosztásra Termelői összefogás hiánya az inputköltségek csökkentésére Az átlagos fehérje- és zsírtartalom viszonylag alacsony Földrajzi hátrány Intenzív gyepgazdálkodás és alacsony költségű legeltetés hiánya, drágább intenzív tartás Drágább fehérjeforrások Drágább export harmadik országokba Kevés csapadék, intenzív tartás
Regionális feldolgozó mozgásteret adna keresekelemmel szemben
A KAP költségvetésével kapcsolatos álláspontok KAP költségvetése 2009-ben (abszolút értékben) 140 120 100
KAP költségvetése 2009-ben (relatív értékben) 60%
Az EUköltségvetés 41%-a
140 mrd € 50% 40%
80 30%
Az EU GDPjének 0,5 %a
60 20%
40
57 mrd € 10%
20
0%
0
A GDP százalékában
Milliárd EUR-ban
KAP-kiadások
EU költségvetése
KAP-kiadások
Az EU összes közkiadása
Az EU költségvetése: a bruttó nemzeti jövedelem (GNI: Gross National Income) 1,16%-a Forrás: Európai Bizottság, Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság
Az 1. pillér közvetlen támogatásainak 2013. évi alakulása Támogatásra jogosult területre vetítve (172 m ha; 45,6 mrd €) összes mezőgazdasági terület: 182 millió ha)
600 544 447
346 343
324 310
300
295 283
264 258 249 247 247 243
295 236 206
200 197
200
174
185 143
118 112
Estonia
Romania
Lithuania
Portugal
Poland
Slovakia
Spain
Austria
Bulgaria
United Kingdom
Sweden
Finland
Czech Republic
Hungary
Slovenia
France
Ireland
Italy
Germany
Cyprus
Denmark
Belgium
Netherlands
Malta
Greece
Megjegyzés: Bulgária és Románia: 2015. évi jogosultságok
Luxemburg
100 0
265
83
EU-27
EUR/ha
366
EU-12
394
400
EU-15
469
Latvia
494 500
Átalánytámogatás bevezetése az összes közvetlen támogatás közel 16%-ának (7 mrd €) újraelosztását jelenti! Forrás: Zahrnt (2009)
Lassú, korlátozott és aszimmetrikus ártranszmisszió az élelmiszer-ellátási láncban ÉLELMISZERÁR-SOKK
„CSÚSZÓ” HATÁS
„ CSÚSZÓ” HATÁS
(Feldolgozók)
(Kiskereskedők)
STABILIZÁCIÓ
120 Termelői árak
Élelmiszeripar átadási ára
115
Fogyasztói árak
110
105
95
Átlagos infláció (harmonizált fogyasztói árindex)
jan.07 febr.07 márc.07 ápr.07 máj.07 jún.07 júl.07 aug.07 szept.07 okt.07 nov.07 dec.07 jan.08 febr.08 márc.08 ápr.08 máj.08 jún.08 júl.08 aug.08 szept.08 okt.08 nov.08 dec.08 jan.09 febr.09 márc.09 ápr.09 máj.09 jún.09 júl.09
100
A mezőgazdaság részesedése az élelmiszer-ellátási láncban a 2000-2005 között 29-ről 24 %-ra csökkent, ugyanakkor az élelmiszeripar, a nagykereskedelem és kiskereskedelem részesedése egyaránt nőtt. Forrás: Európai Bizottság, Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság, Eurostat
A 2. pillér támogatásainak 2013. évi alakulása Támogatásra jogosult területre vetítve (172 m ha; 45,6 mrd €)
1032
400 350
250
229
200
164 162 160 152 144
150
130 125 120 119 118 115
100
114
99 96 90 90 85 77 74 67
74
59
Forrás: Zahrnt (2009)
EU-27
EU-12
EU-15
United Kingdom
Denmark
France
Netherlands
Germany
Ireland
Sweden
Latvia
Romania
Luxemburg
Lithuania
Italy
Hungary
Finland
Czech Republic
Poland
Estonia
Bulgaria
Cyprus
Greece
Austria
Portugal
Slovakia
Slovenia
Malta
0
Belgium
42 40 35 33 23 17
50
Spain
EUR/ha
300
KAP kiadások megoszlása pillérenként (2009) Az összes kiadás % -a
100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20%
1. pillér
Málta
Románia
Bulgária
Lettország
Észtország
Szlovénia
Szlovákia
Litvánia
Portugália Cseh Köztársaság Lengyelország
Ausztria
Magyarország
Ciprus
Finnország
Luxemburg
Svédország
Írország
Olaszország
Németország Egyesült Királyság Spanyolország
Görögország
Belgium
Hollandia
Dánia
0%
Franciaország
10%
2. pillér
Az új tagállamokban a közvetlen kifizetés évi növekedésével (2009: 60%-os szint) csökken a 2. pillér támogatásainak aránya Forrás: Európai Bizottság, Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság
Kérdések: társfinanszírozási arány (2. pillér)? Általános
Konvergencia régiók
1. és 3. tengely
50%
75%
2. tengely és LEADER
55%
80%
75%
90%
Új kihívások (klímavédelem, vízgazdálkodás, biodiverzitás megőrzése)
A pénzügyi szolidaritás sokkal inkább a támogatások újraelosztásáról és nem az európai szolidaritásról szól!
Forrás: European Commission
KAP 2014-2020 2. opció: közvetlen támogatások Capping: közvetlen támogatások gazdaságonkénti maximalizálása legyen a foglalkoztatottak létszámától függő
Termeléshez kapcsolt támogatások: a 73/2009/EK tanácsi rendelet 68. cikkelyéhez hasonló megoldás „Specifikus természeti korlátokkal” rendelkező területek támogatása: opcionális nemzeti kiegészítő támogatással „Zöld komponens”: EU szerte egyformán érvényes, nem szerződésen alapuló „agrárkörnyezeti” intézkedések teljesítése esetén „Alapjövedelem-támogatás”: jogosultságokon alapuló országos vagy regionális átalányösszeg
„Kistermelők” egyszerűsített támogatása
Kifizetés: csak az „aktív” gazdálkodóknak
„Méltányosság”: a gazdálkodók minden tagállamban kapják meg legalább az EU fajlagos közvetlen támogatási átlagának egy bizonyos minimumát (de csak átlagban!)
Az élelmiszertermelés fejlődését meghatározó megatrendek: egészség, fenntarthatóság, kényelem, élvezet K+F+I Öregedő lakosság
Egészség !!!
Globalizáció Növekvő választék
Szocializáció
Érték megőrzése, nosztalgia, Fenntarthatóság !!! Etnikai kérdés autentikusság Technológia
Tradíció
fejlődése
Élelmiszerbiztonság
A trendek az inspiráció forrásai, amelyek innovációhoz vezethetnek: K+F+I ! Forrás: saját illusztráció
Regionalizáció
Kényelem !!! Élvezet !!!
Azonosítsuk az ígéretes fogyasztókat és az új termékkel kapcsolatos ötleteket: K+F+I !
KULTURÁLIS I D E N T I TÁS
Magyarország: Jegyzett tőke változása az élelmiszeriparban (1992 - 2009) 400 350
milliárd forint
300 250 200 150 100 50 0 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009
JEGYZETT TŐKE
Ebből: állami
Ebből: külföldi
Ebből: belföldi társas
Source: Kapronczai I. (2011): A magyar agrárgazdaság. AZ EU-csatlakozástól napjainkig. Szaktudás Kiadó Ház Zrt. Budapest, 2011.
A kkv szektor* részesedése az élelmiszeripar egészéből 50%
KKV: magyar élelmiszeripar árbevételének 40%-át adja (mikrovállalkozás nélkül)! 40% 30% 20% 10% 0% 2004
2005
árbevétel
2006
jegyzett tőke
2007
export
2008
vagyon
külföldi tőke
*mikrovállalkozás nélkül Source: Kapronczai I. (2011): A magyar agrárgazdaság. AZ EU-csatlakozástól napjainkig. Szaktudás Kiadó Ház Zrt. Budapest, 2011.
Globális/regionális élelmiszerpiac KKV értékesítési struktúrájában a független kisboltok a legfontosabbak, amelyek aránya folyamatosan csökken, így részben kényszerből nő a beszállítás a hiper- és szupermarketbe! Üzlettípusok részesedése a napi fogyasztási cikkek forgalmából Magyarországon,% Hipermarket Hipermarket
Szupermarket Szupermarket Diszkont Diszkont
Cash&carry Cash&carry Lánchoz tartozó Kisbolt-lánc kisboltok Független Független kisbolt
14
15
16 6 7
28
17
15
15
19
14
15
5
4
10
11
25
24
Drogériák Drogéria 1 Egyéb Egyéb
14
1
1
13
12
21
22
23,9
24,1
24,7
23,4
14
15
13,7
14,7
14,8
16,7
27
Csak további expanzió által!
22 15 4 14
21 1 10
15 4 16
16,5 3,3 14,6
17,3
18,3
17,9
3,3
3
2,7
14,5
13,6
14,1
17
16,2
15
14,6
13,7
1
1,9
2,2
2,1
2,3
8,9
8,9
9
10
9,8
2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 Forrás: Consumer és GfK szakértői becslés 2013. Forrás:GfK Feiner P.: A Tracking, kereskedelmi szektor hatása az érték-láncolatra.
22
A Plus üzletek átkerültek a szupermarketcsatornába
1 13 7 4 4
…
Csak további expanzió által!
2013
Előadás. IAMA Világfórum és Szimpózium. Budapest, 2009. 09.30
KKV-k beszállítói problémái A gazdasági válság hatására egyre inkább a költséghatékony regionális, európai tendereztetés kerül előtérbe: olcsóbb, (gyenge minőségű) élelmiszer a trend A magyar piacról is kiszorítják a beszállítót, mert kapacitáskorlát miatt nem tud versenybe szállni regionális beszállítókkal A válság hatására szűkülő cikkszám súlyosan érinti a KKV-at, mert erős gyártói vagy saját márka hiányában kiesnek a beszállítói versenyből A kereskedelem raktárkészletének drasztikus csökkentése a KKV-k esetében a forgalom visszaeséséhez és kilistázáshoz vezet (logisztikai és IT hátrány miatt) Segítséget jelenthet a folyamatosan jó kapcsolat fenntartása kereskedelmi osztályvezetőkkel és/vagy nagy gyártóval (KKV nyűg a kereskedelemnek az alacsony cikkszám miatt) A tőkehiány, a hitelfelvételi nehézség, az adósságállomány miatt az innovációs háttér elapadt, ezért a kiút: innovációs támogatás növelése + innovációs források racionális felhasználása
Minden és mindenki helyettesíthető belföldről vagy külföldről
Magyar élelmiszertermelés nélkül is lesz élelmiszer-kereskedelem Forrás: Györe, D. – Popp, J – Stauder, M. – Tunyoginé Nechay, V. (2009): Az élelmiszer-kiskereskedelem beszerzési és árpolitikája. Agrárgazdasági Tanulmányok. Agrárgazdasági Kutató Intézet, 2009.10. szám
Következtetés A fiskális és monetáris beavatkozások elfedik a valóságot, így a reálgazdaság és a piacok mesterségesen létrehozott gazdasági környezetben működnek Középtávon is alacsony gazdasági növekedés és vállalati jövedelmezőség, valamint a befektetések alacsony hozama várható
Vállalati magatartásra a visszafogott finanszírozás, a hatékony tőkefelhasználás, a szigorú kockázat-ellenőrzés, a dolgozók motiválása és az innováció jellemző Az alapvető élelmiszerek és bioüzemanyagok kereslete meglehetősen rugalmatlan – Az érdeklődés megint az élelmiszergazdaság felé fordul, hiszen azt, hogy egy évtized múlva hogyan teljesít e szektor, a fejlesztésekkel most kell megalapozni – Mennyiségi és minőségi igények növekedése – A tőke már most a termőföld expanziójára lehetőséget adó országokba vándorol, megszerzi az erőforrásokat
Magyarországon az infrastruktúra és logisztika elmaradottsága a legnagyobb probléma, vagyis a termékek piacra juttatása Következő KAP-reform (2014-): prioritás továbbra is az élelmezés-biztonság lesz, a környezetbiztonság támogatása a vártnál kisebb szerepet kap
KÖSZÖNÖM A FIGYELMÜKET ! !
Tudjuk, hogy innen hová kerül a biodiverzitás… a távoli emlékezetbe és történelem könyvekbe.
KÉRDÉSEK?
[email protected]
