Popp József Az állati eredetű termékek piaci kilátásai
Aktuális agrárpolitikai kérdések és állattenyésztésünk helyzete és kilátásai Budapest 2010. 11. 23.
A magyar élelmiszergazdaság külkereskedelme (2003-2009) Egyenleg: 1,92 milliárd €
millió EUR
6 000 5 500 5 000 4 500 4 000 3 500 3 000 2 500 2 000 1 500 1 000 500 0
Egyenleg: 1,7 milliárd €
Egyenleg: 1,36 milliárd €
2003
2004 Export
2005
2006 Import
2007
2008
2009
Egyenleg
Forrás: KSH
1
Élelmiszergazdaságunk külkereskedelmi egyenlege 2001-03 (%)
Mezőgazdasági termék
41
77
Összesen
100
100
Forrás: AKI
Összesen
Elsődleges feldolgozás terméke
2001-03 (%)
392 1273
20 09 *
-68
20 07
20 06
20 05
20 04
20 03 (r ég i) 20 03 (ú j)
-
Importszerkezet Másodlagos feldolgozás termékei Elsődleges feldolgozás termékei Mezőgazdasági termékek
20 02
20 01
20 00
19 99
19 98
19 97
19 96
Mezőgazdasági termék
20 08
519
0 -200
1502
1271
365
311 85
348 514
662
388 429 543
237
378 424
415 622
474
501
396
464
337
200
506
400
634
433
447
335
432
800 600
403
413
392
563
645
1000
440
millió EUR
1200
663
459
1400
541
471
1600
12
1800
-1 24 25
2000
2007-09 (%)
29 30
388
Másodlagos feldolgozás terméke Elsődleges feldolgozás terméke
Másodlagos feldolgozás terméke
2007-09 (%)
38 38 24
48 32 20
100
100
2
A legnagyobb húsimportőr országok eltérő trendet mutatnak A nemzetközi húskereskedelem bizonytalansága befolyásolja a globális húsipart !
4500 4000 3500 3000 2500 2000 1500 1000
Oroszország: húsimport alakulása (2000-2015) Cél:
? Gazdasági növekedés
3500
Juhhús Marhahús Sertéshús Baromfihús
2500
Juhhús
2000
Marhahús
1500
Sertéshús
1000
Baromfihús
500
500 0
0
2000
2005
2010
2015
2000
3000
függvénye!
2500
1500
Juhhús Marhahús Sertéshús
1000
Baromfihús
2000
2010
2015
1600
Cél: minimális import!
1400 1200 1000 tonna
3500
9 Jövedelem (olajár)
2005
Kína: húsimport alakulása (2000-2015)
Közép-Kelet és Észak-Afrika: húsimport alakulása ( 2000-2015)
1000 tonna
9
85% önellátottság húsból 2020-ra
3000
$ árfolyam függvénye! 1000 tonna
1000 tonna
USA: húsimport alakulása ( 2000-2015)
1000 800
Juhhús Marhahús
600
Sertéshús Baromfihús
400
500
200
0
0
2000
2005
2010f
2015
2000
2005
2010
2015
Forrás: Gira, 2009
Kína: a húsimport a termeléshez viszonyítva elhanyagolható, de mennyiségét tekintve nem 1000 tonna
1 200 1 100 1 000 900 800 700 600 500 400 300 200 100 0
Kína húsimportjának alakulása
2009
2008
2007
2006
2005
2004
2003
Baromfihús Sertéshús Marhahús Juhhús
Megjegyzés: az adatok nem tartalmazzák a különböző húsfélékből készült termékeket Forrás: Gira, 2009
3
Brazília húsexportja versenyképes A brazil húsexport alakulása
1000 t
4 500 4 000 3 500
8,5 millió t húsexport 2015-re! A gyors exportnövekedés megtörtént, most a felértékelődő nemzeti valuta hatása érezhető A piacra jutás adott, Brazília nagy kapacitása a hústermelés további növekedését teszi lehetővé
3 000 2 500 2 000 1 500 1 000 500 0 1995
2000 Marha
2005
2010(b)
Baromfi
Sertés
2015(b)
Forrás: Gira, 2009
Bizonytalan gazdasági környezet: fő stratégiai kérdések A globális húskereslet növekedésének üteme, helye és ideje? Hol, mikor és mennyivel bővül a húskereskedelem; hol érdemes beruházni?
A piacszabályozási kérdések befolyásolják a beruházók bizalmának alakulását Megengedi-e a politika a globális lehetőségek kiaknázását globális szereplőknek vagy továbbra is a hazai marad a vonzó? Milyen húsellátási láncot akarnak a fogyasztók? Hogyan reagálnak a beruházók a környezetvédelmi kihívásokra?
Kockázat Hogyan minimalizálható/kezelhető a húsellátási lánc kockázata? A vertikális integráció vagy csak a tőke lekötése számít?
Profitosztoszkodási kérdések az ellátási lánc szereplői között A befektetőknek engedélyezi-e a kereskedelem az elfogadható megtérülési rátát? Milyen az optimális tulajdonszerkezet megoszlása?
Túlméretezett kapacitások és a húsipar fregmentációja Mit lehet tenni a húsipar versenyképességének javítása érdekében az EU-ban?
Mit és mennyit fog Kína importálni? A brazil agribusiness válasza a versenyképesség és kapacitás kérdéseire Milyen jövő vár a kisüzemekre, családi gazdaságokra az EU-ban?
4
A húsipar koncentrációja (felvásárlások és összeolvadások) Vezető globális húsipari vállalatok (2009) Elsődleges feldolgozás mennyisége (1000 tonna)
Következő 10
(Kína) (Kína) (USA)
Shineway Group National Beef Packers
(Brazília) (Brazília) (Dánia)
Marfrig incl. Seara Danish Crown
Marhahús Sertéshús
(Hollandia)
Vion
Baromfihús
(USA)
Smithfield Foods
(Brazília) (Brazília)
Brasil Foods
(USA )
Cargill Meat Solutions
(Bertin: Bertin: Brazília)
JBS/Bertin/Pilgrims
(Bertin:BR) Bertin:BR)
Tyson Foods 0
2000
Részesedés a vágásból, % Top 10 Második top 10
4000 Marhahús 26 2
6000
8000
Sertéshús 11 4
10 000
Baromfihús 17 4
12 000
Összes 17 3
Forrás: Gira, 2009
EU: húsipari koncentráció … még hosszú utat kell bejárni Fregmentált, nemzetorientált húsipar, igazi multinacionális szereplők nélkül … a JBS kivételével az Inalca-ban A VION Németországban katalizátor szerepet játszik a koncentrációs folyamatban … az Egyesült Királyságban a GCFG követi a példát Franciaországban a marha- és borjúhússzektorra koncentrál az ABCS Hosszú út előtt áll Spanyolország és Olaszország Csökkenő marhaállomány, csökkenő kereslet EU-ban hústermelés csökken
AIBP Others Grampian Foyle Dawn
VION Others
W oodhead Bros.
W estfleisch
Müller Fleisch
Gausepohl Färber
Others ABCS Vezető húsipari vállalat piaci részesedése az 5 legnagyobb hústermelő országban (1000 t)
Kerméné
1800
Inalca
NorteñosGypisa SAT Fribin
Unipeg
El Encinar de Humienta
Others
Colomberotto F.lli Schellino Bugin
MercaCarne Viñals Soler
Net production ('000 t cwe)
SVA Others
2005/2006
1600
Socopa
Terrena
1400 1200 1000
Egyéb termelők Other producers
N°5 producer Top 5 N°4 producer Top 4 N°3 producer Top 3 Top 2 N°2 producer Top 1 Leader
800 600 400 200 0 France
Forrás: Gira, 2009
Source: Gira estimates
Germany
Italy
United Kingdom
Spain
5
A baromfihús világpiaci kilátásai Globális termelés: 94-ről 115 millió tonnára bővül 2019-ig (USA, Kína, Brazília és EU részesedése 65%) Globális kereskedelem 10,3-ról 12,2 millió tonnára nő 2019-ig (Brazília és USA részesedése exportból 65%)
EU-27 0,9 m t (0,9 m t) USA 3,1 m t (3,3 m t)
EU-27 11,7 m t (12,1 m t)
Kína 16 m t (20 m t)
EU-27 0,9 m t (0,9 m t) Mexikó 0,6 m t (0,7 m t) Brazília 13 m t (15 m t)
Kína 0,6 m t (1,2 m t)
Szaúd-A. 0,7 m t (1,0 m t)
Termelés (2019)
(2019)
Import (2019) Forrás: OECD – FAO (2010); USDA (2010)
Oroszor. 2,5 m t (4,5 m t)
Önellátottság 2020-ra a cél!
- kedvezményes vámkvóta csökkentése - klóros vízzel kezelt import tiltása
USA 18,5 m t (21,3 m t)
Export
Oroszor. 0,8 m t (0,1 m t)
Brazília 3,7 m t (4,7 m t)
Japán 0,4 m t (0,3 m t)
Kína 0,4 m t (0,6 m t)
Dél-Afrika 0,3 m t (0,6 m t)
EU-ba fő exportőr Brazília és Thaiföld (hőkezelt termék) USA 10 éve nem exportálhat EU-ba baromfihúst klóros kezelés miatt USA 2010-től nem exportálhat Kínába baromfihúst klóros kezelés miatt
6
A pecsenyecsirke-előállítás költségének nemzetközi összehasonlítása (2007) Magyarország: a társas és egyéni gazdaságok átlagos termelési költsége (a jobb gazdaságok költsége alacsonyabb volt) a takarmányköltség relatíve magas volt (a tengerparti termelők olcsóbb gabonahelyettesítőket is etettek) 90 80 70 60
€cent/kg
50 40 30 20 10 0 -10
Hollandia
Németország Franciaország
Alapanyag
Takarmány
Egyesült Királyság
Energia
Lengyelország
Egyéb
Munkabér
USA
Épület
Thaiföld
Brazília
Általános
Magyarország
Trágyakezelés
Az International Poultry Council szerint azok az országok lesznek versenyképes baromfihús-exportőrök, ahol alacsony a takarmányra kivetett vám és a munkabér, valamint kedvező a gazdasági környezet (Románia, Szerbia, Magyarország, Dél-Afrika, Brazília, Ukrajna, Argentína, Kína, USA, Mexikó, Thaiföld, Indonézia, Fülöp-szigetek, India, Egyiptom és Chile)!!! Forrás: 2010 Annual Report avec, 2010 és AKI
A pecsenyecsirke előállításának, feldolgozásának költsége nemzetközi összehasonlításban (2010) 2,00
Elsősorban a pecsenyecsirke-előállításban van költségelőnye Kelet-Európának (feldolgozásban kevésbé) EU: 2010 június 30 óta leadott élőcsirke tömeg legfeljebb 42 kg/m2 (UK terv: 39 kg/m2)
1,80 1,60 1,40
€/kg
1,20 1,00 0,80 0,60 0,40 0,20 0,00 Dél-Európa
Nyugat-Európa
Kelet-Európa
Dél-Amerika
Oroszország 2011-től tervezi megtiltani a fagyasztott csirke importját arra hivatkozva, hogy csak hűtött baromfihús használható fel baromfitermékek előállításához (Oroszország európai és ázsiai része közötti szállítás is gyakran meghaladja a hűtött csirkére előírt 2 napos szavatossági időt): ez gyakorlatilag az USA és Brazília exportjának végét jelentené Forrás: McDonalds, 2010
7
EU: a magyar baromfihús külkereskedelmének alakulása Baromfihús: 131 ezer tonna export és 45 ezer tonna import; ebből csirkehús: 37 ezer tonna export és 22 ezer tonna import pulykahús: 37 ezer tonna export és 8 ezer tonna import Az exportpiacok megtartása mellett a belföldi értékesítésben az import aránya 12-ről 20%-ra nőtt
125 ezer tonna
100 75 50 25 0 2003 baromfihús export
2004
2005
baromfihús import
2006
2007
2008
csirkehús export
2009 csirkehús import
Forrás: KSH
Versenyhátrányok a magyar baromfivertikumban Genetika tíz évvel a hazai átlagos tartástechnológia előtt halad ¾ Állategészségügyi problémák, hazai állomány magas szalmonella-fertőzöttsége (a problémával indokolt szembenézni)
Hitelfelvétel nehézsége: idegen tőke kamata még mindig nagyon magas Fekete- és szürkegazdaság hátráltatja a koncentrációt ¾ Illegális húskereskedelem árversenye nehezíti a legális feldolgozók helyzetét
Vagyonvédelem növekvő költséget jelent
Hatósági díjak magasak (állatorvos, húsvizsgálat, stb.) Elaprózódott feldolgozóipari struktúra, de néhány külföldi tulajdonos kivételével magyar kézben maradt, ugyanakkor az elavult technológia és alacsony kapacitás-kihasználtság problémát jelent
8
A sertéshús világpiaci kilátásai Globális termelés: 108-ről 126 millió tonnára bővül 2019-ig (Kína, EU és USA részesedése 70%) Globális kereskedelem 5,8-ról 6,3 millió tonnára nő 2019-ig (USA, EU és Kanada részesedése 75%) Kanada 1,2 m t (1,2 m t)
Kanada 2,2 m t (2,2 m t)
EU-27 1,3 m t (1,3 m t)
USA 0,4 m t (0,5 m t USA 2,0 m t (2,5 m t)
(2019)
(2019)
Import (2019) Forrás: OECD – FAO (2010; USDA (2010)
Oroszor. 0,4 m t (0,1 m t)
Japán 1,1 m t (1,1 m t) Korea 0,5 m t (0,6 m t)
Mexikó 0,5 m t (0,4 m t)
Export
Oroszor. 2,2 m t (2,8 m t)
Kína 50 m t (62 m t)
USA 10,1m t (11,0 m t)
Termelés
EU-27 22,4 m t (23,6 m t)
Brazília 3,1 m t (3,6 m t) Brazília 0,6 m t (1,1 m t)
Brazília és az USA versenyképességének javulása szembetűnő USA versenyképességi előnyök miatt 6 millió malacot hoz be Kanadából EU nemzetközi versenyképessége csökken
9
EU: eltérő állatjóléti, környezetvédelmi és termelési szabályozás Hollandia hagyományos előnye az olcsóbb takarmány (6-9 ct/kg vágott súly) Németországhoz, Dániához és Franciaországhoz viszonyítva csökken: ventillátoros levegőcsere: szagelszívás és ammónia összegyűjtése (3,3 €/hízó); trágyakezelés (7 €/hízó); termelés bővítésénél termelési jog díja: 500 €/koca és 170 €/hízó; 2013-ra 0,8 m2/hízó alapterület (EU: 0,65 m2, Németország: 0,75 m2), Albert Heijn szupermarket állatjóléti jelölés (=/>1 m2/hízó)
Dániában 2010 04.01.-ig az engedélyezett sertéslétszám a saját földterület nagyságához kötötték: magas földárhoz vezetett (40 000 €/ha); új szabályozás a földár drasztikus eséséhez vezetett; nitrát direktíva: 140 kg/ha, ventillátoros levegőcsere
Franciaországban a sertéshús termelői ára alacsonyabb a német árnál (5ct/kg vágott súly): ALDI és LIDL német sertéshúst árusít Franciaországban; német feldolgozók munkabér költsége alacsonyabb
Németországban az istállóépítési szabályozás szigorítása és a növekvő földbérleti díj csökkenti a sertéstartás versenyképességét: a takarmány felének saját termelésből kell származni
Magyarország: az élősertés és a sertéshús exportjának és importjának alakulása (2002-2010) 120000 100000 Sertéshús export
tonna
80000 Sertéshús import
60000
Élősertés import: vágásra kerülő sertés 25%-a import
40000 Élősertés export
20000 0 2000 sertéshús export
2003
2004
2005
sertéshús import
2006
2007
élősertés export
2008
2009
élősertés import
Sertéshús 2009-ben: export 235 m €; import: 173 m € (volumen szaldója: 7 ezer tonna) + élősertés = nettó import Forrás: KSH
10
Versenyhátrányok a magyar sertéshús vertikumban Szervezetlen termékpálya (kocasüldőt gyakran a hizlalók állítják elő) Heterogén genetikai alapok, kevés tenyésztő, kis állomány, kis szelekciós bázis Környezetvédelmi előírások teljesítése – különösen recesszióban – versenyhátrányt okoz Fogyasztói szokások országonként, régiónként eltérnek (több országban működő multinacionális cégek előnye) Hagyományos termékek piaci részesedése, készítmények fogyasztása csökken Kereskedelmi márkás termékek piaci részarányának további növekedése várható (feldolgozók haszna csökken) Vágás, darabolás és készítménygyártás Magyarországon nem vagy ritkán válik szét Gyenge logisztikai háttér Elavult technológia, alacsony kapacitás-kihasználtság Hatékonysági mutató: évi teljesítmény helyett életciklus teljesítmény: élve született malac: 80; választott malac (12% elhullás): 70; vágósertés (5% elhullás): 67; élősúly/kg (109 kg átlagsúly): 7,303 tonna a koca életteljesítménye alatt előállított húsmennyiség (Tonnes of meat per sow lifetime: (TMS; Előállított húsmennyiség/tonna takarmámy (Meat produced per tonne of feed: MTF): 325 kg
11
A marhahús világpiaci kilátásai Globális termelés: 66-ről 75 millió tonnára bővül 2019-ig (USA, Brazília, EU és Kína részesedése 55%) Globális kereskedelem 7,6-ról 8,6 millió tonnára nő 2019-ig (Brazília, Ausztrália, az USA és India részesedése 65%) Költséghatékonyság miatt a legelőről magasabb súllyal kerül hizlaldába a húsmarha (USA, Brazília) Kanada 0,5 m t (0,5 m t)
Kanada 1,5 m t (1,6 m t)
EU-27 0,4 m t (0,6 m t)
USA 11,5 m t (12,0 m t)
USA 0,8 m t (1,3 m t)
USA 1,3 m t (1,5 m t)
Mexikó 0,3 m t (0,3 m t)
Oroszor. 1,8 m t (2,5 m t)
s: e dá po tőség a l l e egá eth Kína j m köv 5,9 m t ú n t t o (6,7 m t) özö yom k gyenge genetika lia e, n kevés gyepterület azí lés Br jelö E U ato k ál l
Brazília 9,3 m t (11,0 m t)
Termelés
Oroszor. 0,6 m t (0,3 m t)
EU-27 7,8 m t (7,6 m t)
(2019)
Brazília 2,0 m t (2,7 m t)
Japán 0,7 m t (0,7 m t)
Száj- és körömfájás! Korea 0,3 m t (0,3 m t)
Ausztr. 2,4 m t (2,6 m t)
Ausztr. 1,5 m t (1,4 m t)
Export Arg.
(2019)
3,1 m t (3,2 m t)
Import (2019)
Arg.
Új-Z. 0,6 m t (0,6 m t)
Új-Z. 0,5 m t (0,5 m t)
0,6 m t (0,5 m t)
Forrás: OECD – FAO (2010; USDA (2010)
A marhahús nemzetközi kereskedelmének alakulása (2008) 2008: globális kereskedelem 6-7 millió tonna 55 24 121
160
64
201
858
103 177 107
91
307
343 90
35
208
203
126
281
530
480
28
131
468 244 46
118
56 40
81 67
Kereskedelem: 1000 t 50-100 100-150 150-200 200-300 300-400 400-500 > 500
57 270 75
Nettó importőr Nettó exportőr 70
Piros nyíl: csökkenő kereskedelem (n+1) Fekete nyíl: nincs jelentős változás Kék nyíl: növekvő kereskedelem (n+1): Dél-Amerika és Európa között; Óceánia és Észak-Amerika között
Forrás: Gira, 2009
12
A magyar élőmarha és marhahús külkereskedelmének alakulása (2003-2009) 40
Az élőmarha-export célországai: Görögország, Ausztria, Horvátország, Olaszország Hollandia, Oroszország
ezer tonna
30 20 10
0 2003
2004
Élő marha export
2005
Marhahús export
2006
2007
Élő marha import
2008
2009
Marhahús import
Forrás: KSH
EU: marhahús piaci helyzete A marhahús iránti kereslet rövidtávon csökken a világgazdasági válság hatására – Húsfogyasztás csökken (termelés + import csökken) – A kereslet a darált hús javára változott (a bélszín és karaj kárára) – Csökkenő éttermi étkezés (otthoni étkezés aránya nő)
A marhahús-előállítás valószínűleg tovább csökken – Tejpiaci válság: tehénállomány csökken – Versenyképesség csökken: a marhahús-előállításban hiányzik a hosszú távú bizalom szintű
EU/USA megállapodás a hormonkezelt marhahús vitájában – EU vámcsökkentése az USA-ból származó növekvő „hormonmentes” marhahús importra – De továbbra is érzékeny téma Észak-Amerika termelési rendszere: állatjólét hízlalásnál
Egyre több vita várható a környezetvédelemről és az élelmiszer-termelés fenntarthatóságáról
13
Magyarország: versenyhátrányok a marhahús-előállításban A hazai minőségi marhahús értékesítési ára nagymértékben az exportpiacok függvénye, ezért az ágazati szereplők kiszolgáltatottsága viszonylag nagy A hazai marhahústermelés több mint 50%-át a tejhasznosításból származó selejt tehenek adják, a jövőben célszerű a magyar tarka és húsmarha fajták létszámának növelése A Minőségi Marhahús Program választási lehetőséget adhat a magyar fogyasztóknak, amihez elengedhetetlen a kiegyensúlyozott minőségű végtermék folyamatos előállítása A marhahús felhasználási lehetőségeinek (magasabb szintű feldolgozott termékek, pácolt termékek stb.) bővítésére és a kereskedelem aktív tájékoztató és promóciós tevékenységére van szükség Amennyiben az előző pontokban leírtak nem történnek meg, akkor a vágómarhatartás jelentősége a jövőben Magyarországon csökkenni fog, húshasznú vágómarhák továbbra is a külpiacokon kerülnek értékesítésre A húsmarhatartás feltétele a saját gyepterület (legeltetés és kaszálás) és a lelkiismeretes „állomány-menedzsment”
14
Tejtermelés – önellátottság a legtöbb országban 100% alatt KÍNA 37 m t (57 m t)
Termelés/többlet/deficit és önellátottság alakulása tejtermékeknél
USA 85 m t (95 m t)
Nettó exp.: exp.: zs. zs. tejpor Nettó imp.: imp.: vaj, sajt és s. tejpor De alacsony a fogyasztás
EU-27 146 m t (151 m t)
ARG/BRA 40 m t (50 m t)
Önellátottsági szint (%)
INDIA 111 m t (134 m t)
Új-Z/AUSZ 26 m t (30 m t)
bivalytej 60%
Nettó exp.: exp.: vaj és s. tejpor Többlet Deficit Dr. G. millió t Dorfner, AG 4a, März 2007
= termelés mennyisége: 2009-ban és (2019-ban)
xx
Világ ~ 701 m t (847 m t) [29]
Globális termelés: 701-ról 847 millió tonnára bővül 2019-ig (EU, India, USA és Kína részesedése 60%) Globális kereskedelem: termelés 5-6%-a tejegyenértékben kifejezve (Új-Zéland, EU, Ausztrália és az USA részesedése 70%) Forrás: OECD – FAO (2010; USDA (2010)
EU tejpiac: árvolatilitás és árstabilitás EU tejkvóta kihasználása 2008/2009 és 2009/2010-ben csupán 95% körül alakult A tejpiaci válság oka a tejtermék iránti kereslet visszaesése, nem a többlettermelés EU-ban a nyerstej 60%-át termelői tulajdonú szövetkezet dolgozza fel Javaslatok: termelői csoport erősítése; transzparens szerződés és transzparens ár Makrogazdasági szinten: áringadozás csökkentése az összes piaci szereplő számára Vámvédelem + termelési kvóta/kínálatszabályozás+intézményi árak Mikrogazdasági szint: áringadozás hatásának, veszteség csökkentése vállalat szinten Előszállítási ügylet+határidős és opciós ügylet Németország sovány tejporra és vajra 2010 május 31-én bevezette a határidős ügyletet (Frankfurt) A határidős ügylet nem stabilizálja az árakat, de korlátozza az egyéni árkockázatot! Vajon az USA példája alapján kiépíthető ez az infrastruktúra az EU-ban Kinek a felelőssége mellett és kinek a bevonásával (feldolgozók és/vagy termelők)
Európai Bizottság? De az információ legyen transzparens, független és megbízható!
30
Forrás: Európai Bizottság
15
Példa: A FrieslandCampina esetében a tejvalorizáció részleg (Milk Valorization and Allocation: MVA) FrieslandCampina “többet hoz ki a tejből”
“
A FrieslandCampina erőssége a tudás és tapasztalat A FrieslandCampina célja a legnagyobb tejvalorizáció
Az MVA (tej valorizáció & allokáció) felel • >10 mrd kg nyerstej kibocsátás allokációjáért • > €500 millió euró érékű tejpor és tej beszerzéséért (termelés, vagy vétel vagy eladás) információ gyűjtésére, feldolgozására és előrejelzésére alapozott lineáris neáris modellezéssel
MVA felelőssége
Tisztességes, Transzparens, Objektív
Az MVA felel a tisztességes, transzparens és objektív döntésekért és különböző szcenárió fejlesztéséért
Modellezés, Előrejelzés, Kommunikáció
A tejpiaci információk elemzéséért felelős részleg kiemelt szerepet játszik az előrejelzések kidolgozásában, az előrejelzésben (kínálat, kereslet, a tejpiac változása, stb)
Forrás: FrieslandCampina, 2009
EU: tejtermelés alakulása A kereslet és kínálat egyensúlya megbomlott: a tejkvóta fokozatos leépítése középtávon a termelői árak csökkenését és a termelés szerény mértékű növekedését eredményezi A tejtermékek iránti kereslet csökkenése alacsony termelői árakhoz és a tejtermelés további visszaeséséhez vezet Megoldási lehetőség?
A tejpiac volatilitása: a kereslet növekedésével megszűnik a tartósan alacsony ár
Kvótaemelés korlátozása: rövidtávon nincs hatása, középtávon a kereslet növekedése nagyobb támogatást jelent a tejtermelő gazdáknak mint az árcsökkenés kompenzálása
A határidős ügyletek nem stabilizálják a tejpiacot, de csökkenti a gazdák árkockázatát: az EU-ban hiányzik a tejtermékek határidős ügyletének a struktúrája
Árvolatilitás és FrieslandCampina: tejvalorizáció több tejtermék és régió vonatkozásában (termelni vagy vásárolni)
32
16
Magyarország: nettó külkereskedelmi pozíció (tartalmazza a feldolgozott termékeket is, nyersanyag-egyenértékre átszámítva) millió t 300 224
205 200 100
146 59
173 132 42
156
163
151
41
20
0 -33
-100
-14,6 -54 -95
-100
-106
-200
-169 -209 -262
-300
-324
-332
2008
2009
-360
-400 2002
2003
2004
folyadék tej
2005
2006
2007
tejtermékek
összesen
Magyarország: versenyhátrányok a tejvertikumban Elavult feldolgozóipari technológia, alacsony kapacitás-kihasználtság Kisebb feldolgozók egyre gyengébb pozícióba kerülnek Nincs törekvés a feldolgozók között a racionális munkamegosztásra Termelői összefogás hiánya az inputköltségek csökkentésére Az átlagos fehérje- és zsírtartalom viszonylag alacsony Földrajzi hátrány Intenzív gyepgazdálkodás és alacsony költségű legeltetés hiánya, drágább intenzív tartás Drágább fehérjeforrások Drágább export harmadik országokba Kevés csapadék, intenzív tartás
Regionális feldolgozó mozgásteret adna keresekelemmel szemben
17
18
