Pohner Tamás* A RENDSZERVÁLTOZÁSOK HATÁSA MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁRA
1. KELET- ÉS KÖZÉP-EURÓPAI ORSZÁGOK TURIZMUSA 1990 UTÁN A kelet-közép-európai volt szocialista országok politikai és gazdasági rendszerváltást követı felzárkózása a fejlett piacgazdaságokhoz különbözı eszközökkel és ütemben valósul meg (BEHRINGER, HERBSZT, K ISS , T ÖRÖK 2001). A változások óhajtott tendenciája többé-kevésbé azonos a térség valamennyi országában, a totalitárius pártállamtól a pluralista demokrácia, illetve a központosított tervgazdálkodástól a piacgazdaság felé mutat (BODNÁR 2000). Az átalakulás a turizmust is érintette: • A belföldi turisztikai kereslet visszaesett, mert az árak az állami támogatás csökkenése miatt nagymértékben emelkedtek, s ezt nem követte a bérek növekedése. Az emberek ezt elsısorban a diszkrecionális jövedelmükbıl tudták ellensúlyozni, és ez a turizmusban is jelentkezett; • A szociálturizmus is összezsugorodott, mert az eddig zömmel állami és szakszervezeti támogatásból fenntartott üdülık központi hozzájárulása fokozatosan csökkent, illetve megszőnt, amit a lakosság elszegényedése miatt nem tudtak áremeléssel ellensúlyozni. Ennek következtében a legtöbb üdülı kereskedelmi szálláshellyé alakult át vagy folyamatos tulajdonos váltások miatt ki sem nyitott, többet közülük be is zártak; • A kelet- és közép-európai országok nemzetközi turizmusából csaknem teljesen eltőnt az eddig domináló egymás közötti szervezett forgalom, eleinte a drágulás, a konvertibilis valutára való áttérés és az üzleti kapcsolatok szétesése miatt, késıbb az elszegényedés számított, továbbá az a tény, hogy a tehetısebb rétegek inkább az eddig szinte elzártnak számító területekre, a tengerentúlra, vagy a fejlett nyugati országokba utaztak (utaznak). 2. MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁRÓL Amikor 1989 ıszén ujjongva ünnepelte az ország a rendszerváltást, a köztársaság kikiáltását, még kevesen gondoltak arra, hogy a politikai kurzusváltás milyen alapvetı gazdasági változásokat generál majd. A változás egyik nagy kárvallottja éppen a turizmus ágazat volt, amelynek az 1990-es évtized kezdetétıl mind forgalma, mind bevételei drámai módon visszaestek. A legfıbb okokat a turizmuskutatás mostanára egyértelmően tisztázta: • a keleti piac összeomlása; • a szociálturizmus összeomlása; • a két Németország újraegyesítése; • a délszláv háború; • alacsony színvonalú turisztikai termékek; • tapasztalatlanság a nyugati piacokon; • tıkehiány; *
Kodolányi János Fıiskola, Turizmus Tanszék, fıiskolai tanársegéd, PhD-hallgató, Széchenyi István Egyetem MTDI, Gyır. 99
POHNER T.: A RENDSZERVÁLTOZÁSOK HATÁSA MAGYARORSZÁG … • •
szakismeret hiánya; a turizmusmarketing idı- és pénzhiánya.
Az 1980-as évek mennyiségi növekedésével ellentétben az 1990-es évek során a magyarországi beutazó turizmust volumenében csökkenés jellemezte. A vasfüggöny leomlását követıen 1991-ben és 1993-ban még emelkedett a külföldi turistaérkezések száma. Magyarországon az elızı évhez képest, azonban a kelet-európai országok iránti, az évtized elejét jellemzı érdeklıdés, a kuriózum keresés hatásának megszőnése, a többi volt szocialista ország népszerőségének növekedése, illetve a balkáni háború kitörésének és a kelet-európai küldı piacok gazdasági nehézségeinek hatására 1994-tıl 1999-ig a turistaérkezések száma fokozatosan csökkent Magyarországon: 1999-ben 14,4 millió külföldi turista kereste fel hazánkat. 2000 és 2002 között ismét emelkedett a Magyarországra érkezı turisták száma, becslések szerint 2002-ben 15,8 millió turista kereste fel Magyarországot, amely a világ nemzetközi turistaérkezéseinek 2,21%-át jelentette (MTzRT 2002). A magyarországi határátkelıhelyek adatai szerint 2006-ban 40 963 000 külföldi utazott be Magyarországra, ez persze nem jelenti azt, hogy ennyi Magyarországra érkezı turista lenne, hiszen ebben az adatban az összes határátlépés benne van, így például az átutazók, ill. a rokonlátogatások, a Magyarországon tanuló diákok és a hazánkban dolgozók rendszeres határátlépései, és egyéb nem turisztikai célú látogatások is. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalma szerint a belföldi vendégek száma 2006-ban 3 873 000 volt, ez 7,1 százalékos növekedést jelent 2005-höz képest, ugyanakkor a külföldi vendégek száma 3 310 000-re, 4 százalékkal csökkent. A külföldi vendégéjszakák száma 6,8 százalékkal csökkent, míg a belföldi 7,2 százalékkal nıtt. A külföldi és belföldi vendégéjszakák összesítése szerint a vendégek száma 1,7%-kal nıtt, míg a vendégéjszakák száma 0,7 százalékkal csökkent. (MTzRT 2006) 3. A RENDSZERVÁLTOZÁSOK HATÁSA MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁRA HOVA TŐNTEK A LENGYEL ÉS „CSEHSZLOVÁK” TURISTÁK ? A kérdés megválaszolására vizsgáljuk meg az érintett országok jelenlegi turizmusát: Szlovákia turizmus fejlıdésében az elmúlt években óriási szerepe van annak, hogy Pozsony lett a Sky-Europa fapados légitársaság központja. A szlovák nemzeti bank adatai alapján a turisztikai kiadások (deviza kiadások) 2006-ban elérték 2547,9 millió szlovák koronát, ami 22,3% növekedést jelent 2005-höz képest. A külföldre utazók 82,2%-a egyéni turista, 13%-uk szervezett utazáson résztvevı és 4,8% hivatás turizmus keretein belül hagyta el az országot. A szlovák turisták fele belföldön tölti el szabadidejét. Szlovákok szívesen utaznak a hegyekbe, a tavakhoz és a gyógyfürdıhelyekre. A szlovák utazási irodák szövetségének (SACKA) adatai alapján 2006-ban 470 ezren foglaltak és utaztak valamely szlovák utazási irodával külföldre. A legfıbb külföldi úti célok: Horvátország (21%), Görögország (19%), Olaszország és Bulgária (9-9%), Tunézia (8%), Törökország (6%), Ausztria (3%), Spanyolország (2%), és egyéb desztinációkba (23%). A közép- és kelet-európai országok között Magyarország beutazó vendégforgalmában Lengyelország 2006-ban Európán belüli adatok tekintetében a kereskedelmi vendégéjszakákból 3,18%-kal részesült ezzel a hatodik legfontosabb küldı országunk. 2006-ban 65,1 millió volt az érkezések száma Lengyelországban (ez 1% több mint 2005-ben) becslések szerint ebbıl 15,7 millió volt a turista. A turista érkezések tekintetében az elsı helyen a Németország áll, ahonnét 5 440 000 fı turista érkezett a második helyen Ukrajna áll 2 500 000 fıvel, míg a harmadik helyen a többi Európai Unió tagországaiból érkezı turisták (Németországon kívül) 2 365 000 fıvel foglalnak helyet (1. ábra). Jelentıs még a balti államokból érkezı turisták száma is. A legtöbb turista 2,7 millió a fıvárost, Varsót kereste fel, a második legnépszerőbb város Krakkó, melyet 1,1 millióan látogattak meg 2006-ban.
100
POHNER T.: A RENDSZERVÁLTOZÁSOK HATÁSA MAGYARORSZÁG … A kiutazások száma 44,7 millió fı volt (9,4%-kal több mint 2005-ben) ebbıl körülbelül 7,3 millió volt a turisztikai célú kiutazás. A lengyel turisták legkedveltebb úti céljai: Németország, Hollandia, Csehország, Olaszország, Szlovákia, Horvátország, Franciaország, Magyarország.
1. ábra A turizmus alakulása Lengyelországban1
2. ábra Utazási motivációk a lengyel turizmusban2 A 2. ábrából az utazási motivációk olvashatók le: a turisták 44%-a üdülési céllal, 23%-uk barát és rokon látogatására, 19% hivatásturizmus kereteiben utazik külföldre.
1 2
Institute of Tourism Poland. Institute of Tourism Poland. 101
POHNER T.: A RENDSZERVÁLTOZÁSOK HATÁSA MAGYARORSZÁG … Az idegenforgalmi ágazat jelentıs tényezıje a cseh gazdaságnak. Az idegenforgalomból származó devizabevétel 2006-ban elérte a 113,1 milliárd cseh koronát, melynek így a GDP-n belüli aránya 3,53%. Az ágazatban a WTTC (World Travel & Tourism Council) szerint 2007-ben 105 000 fı fog elıre láthatólag dolgozni (az összes foglalkoztatott 2,2%-a). Az idegenforgalomban foglalkoztatottak aránya a kapcsolódó ágazatokkal együtt 569 000 fı 11,7% az összes foglalkoztatottból, ami azt jelenti, hogy minden 8. ember az idegenforgalomban vagy valamely közeli ágazatban dolgozik. 2005-ben a cseh lakosság összes üdülésének 56%-a belföldre irányult. A csehek külföldi utazásai és üdülései az európaiak utazásainak és üdüléseinek 1,7%, illetve 1,8%-át tették ki 2004-ben. A külföldi utazások 72,4%-a szabadidıs céllal történt. A külföldi utazások száma 1996 és 2004 között 8%-kal, a szabadidıs célú külföldi utazások száma viszont másfélszeresére nıtt. A European Travel Monitor adatai szerint 2004-ben a csehek szabadidıs célú utazásainak döntı többsége (97,3%) Európába irányult, a kontinensen belül Dél-Kelet-Európa (a szabadidıs célú külföldi utazások 33,7%-a) részesedése kiemelkedı. A Magyarországot is magába foglaló KeletEurópát a szabadidıs utazók 17,3%-a választotta. 1996-ban ezek az arányok közel azonosak voltak. A legkedveltebb desztinációk között az elsı helyen Horvátország áll, ahová a szabadidıs célú külföldi utazások 15,9%-a irányult. A képzeletbeli dobogó második és harmadik helyét Szlovákia és Ausztria foglalja el. Csehország 2006-ban 2,21%-kal részesedett a magyarországi kereskedelmi szálláshelyek vendégéjszakáinak számából (szintén az európai adatok figyelembevételével). A három ország turizmusának áttekintése után megállapítható, hogy Magyarország nem szerepel az elsıdleges úti célként a szlovák, lengyel és cseh turisták esetében. Tehát a turisztika szakembereknek a feladat adott a régi baráti szocialista országok turistáinak visszacsalogatása, új kapcsolatok kiépítése (illetve a régi kapcsolatok újraélesztése) a volt keleti-blokk országai között. 4. A MAGYAR TURISTÁK UTAZÁSI SZOKÁSAINAK VIZSGÁLATA A magyar lakosság körében 2007 márciusától júniusáig a Kodolányi János fıiskola idegenforgalmi szakos hallgatóinak közremőködésével kérdıíves felmérést végeztünk, a kutatás eredményeinek egyes részleteit mutatom ebben a fejezetben. A minta 977 fı, melyet az ország különbözı pontjain rögzítettünk. A megkérdezettek nemek szerinti megoszlása: 56% nı és 44% férfi volt. Az életkor szerinti megoszlást a 3. ábrán láthatjuk.
3. ábra A felmérés résztvevıinek kor szerinti megoszlása
102
POHNER T.: A RENDSZERVÁLTOZÁSOK HATÁSA MAGYARORSZÁG … A 3. ábráról leolvasható, hogy az utazók egyharmada (33%-a) a 19 és 25 év közötti korosztály, míg a második helyre a 26-35 év közöttiek (22%-kal) kerültek. A két adatot figyelembe véve elmondhatjuk, hogy a magyarországi turisták több mint fele 35 év alatti. A családi állapotra vonatkozó kérdésre adott válaszokból a következı eredmény született a válaszadók 53%-a hajadon vagy nıtlen, míg 47%-uk családos. A belföldi turisták 55%-a városban, 30%-uk falun illetve községben és 15%-uk a fıvárosban él. A közlekedési eszköz választását a 4. ábrán mutatom be. A válaszadók 30%-a utazott autóval, két százalékkal megelızve az autóbusszal utazókat. A normál nemzeti légitársaság által üzemeltetett repülıvel utazók is csak 3%kal elızik meg a fapados vagy diszkont légitársaságot választókat.
4. ábra Közlekedési eszköz választása
A megkérdezettek kicsit több, mint fele 52%-a a családdal, 36%-uk a barátokkal és csak 12% utazott egyedül. Szálláshely megválasztásában a legtöbben (a megkérdezettek közel egyharmada) 2 vagy 3 csillagos hotelben szállt meg, második legnépszerőbb szálláshely a panzió volt (25%), a harmadik pedig 4, illetve 5 csillagos szálloda, ahol a turisták közel egyötöde (18%) foglalt szállást. A turisztikai szolgáltatásokat a mintavételben szereplık közel fele (49%) megfelelınek, 27%-uk teljes körőnek, közel egy ötödük (18%) közepesnek, 6%-uk nem rossznak minısítette.
A turisztikai információszerzés megoszlását az 5. ábrán láthatjuk.
5. ábra Információforrások Az 5. ábrából kitőnik, hogy a többségében 35 év alatti korosztály az internetrıl szerzi be információit utazásai megtervezéséhez (39%) a második legnépszerőbb hírszerzési csatorna az utazási iroda (33%), míg a harmadik a televízió (11%). A tartózkodási idıre vonatkozóan a következı eredmények születtek: az utazók majdnem fele (49%) 6-10 nap közötti idıt, közel egy harmaduk (30%) 1-5 napot 17%-uk 11-20 napot és mindöszsze csak 4%-uk 20 napot vagy annál többet jelölt meg. Az elızı eredmények tükrében kimondhatjuk, hogy az egyhetes utazások a legnépszerőbbek a magyar turisták körében.
103
POHNER T.: A RENDSZERVÁLTOZÁSOK HATÁSA MAGYARORSZÁG … Külföldi úticélként a 6. ábrán szereplı országokat jelölték meg a válaszadók.
6. ábra Célországok A magyar turisták körében a legkedveltebb cél ország még mindig Horvátország: a megkérdezettek 38%-a jelölte úti céljául, a második Olaszország (23%) a harmadik Spanyolország (17%) bár csak 1%-kal elızi meg Görögországot (16%) és a külföldre utazók 6%-a Franciaországba tervez utazást. Arra a kérdésre, hogy mennyire voltak segítıkészek a helybéliek a következı válaszok születtek: a megkérdezettek 38%-a szerint a helyi lakosság nagyon segítıkész volt és többségük valamilyen idegen nyelvet is beszélt. Közel az egy ötöde az utazóknak (22%) úgy fogalmazott, hogy segítıkészek voltak, de semmilyen idegen nyelvet nem beszéltek. 21%-uk gondolta úgy, hogy közömbösek voltak, de többségük beszélt valamilyen idegen nyelvet. A turisták 6%-a nem érintkezett a helybéliekkel. A megkérdezettek 46%-a már nem, 54% viszont még tervez az idénre utazást. • • • • • • • • • • •
A fenti kutatási eredmények alapján tipizáltam egy magyar turistát, aki (2007-ben): 18-25 év közötti korú, városban élı, hajadon hölgy, a családjával autóval utazott, egy hétre, Horvátországba, 2-3 csillagos szállodában szálltak meg, az utazáshoz az információkat az internetrıl szerezte be, a kapott szolgáltatásokkal meg volt elégedve, a helybéliekkel jó volt a kapcsolata és még tervez utazást ez évben.
5. ÖSSZEFOGLALÁS 1989 után nemcsak a gazdasági életben történt megtorpanás, hanem a turizmusban is a beutazók számának visszaesése volt megfigyelhetı A turisták száma 1985-ben 9 724 ezer, 1990-ben 20 510 ezer, 1995-ben 20 690 ezer fı volt (KOLLEGA TARSOLY 1996-200). A turistaszám stagnálásának egyik oka, többek között a volt KGST országokból érkezı turisták csökkenésére vezethetı vissza. A három ország vizsgálata alapján megállapítható, hogy egyik ország turistáinál sem szerepel elsıdleges cél országként Magyarország (Lengyelország esetében az is
104
POHNER T.: A RENDSZERVÁLTOZÁSOK HATÁSA MAGYARORSZÁG … csupán a 8. helyet foglaljuk el). A tömegturizmus kora befejezıdött, már nem érkeznek különvonatokkal lengyel, cseh, szlovák és orosz turisták. Hazánkban és a környezı kelet - közép- európai országokban is a minıségi turizmus fejlesztése a cél. De, mindezek figyelembe vételével Magyarország vonzerıi továbbra is léteznek (Balaton, Budapest, gyógyfürdıink stb.), még ha a régi barátok („baráti szocialista országok”) errıl meg is feledkeztek. Nemcsak a környezı országok turistáinak, hanem a magyar turistáknak is megváltoztak az utazási szokásai. A harmadik fejezetben e témakörben végzett kutatás eredményeirıl számoltam be. A magyarok kedvelt üdülıhelye a szomszédos Horvátország, ahova többségük a családdal autóval utazik. Az átlagos tartózkodási idejük 6-10 nap a kereskedelmi szálláshelyek tekintetében a 2-3 csillagos szállodákat részesítik elınyben. A cél desztinációról az információkat az internetrıl szerzik be, ami összefügghet azzal, hogy az utazók többsége 35 év alatti és az ı esetükben a világháló használata intenzívebb, mint az idısebb korosztály körében. Konklúzió: a volt szocialista országok turistái járják a saját útjaikat, és ezen utak nem minden esetben a szomszédba vezetnek. Hiszem, hogy a kárpát medence népeinek újra egymásra kell találnia, hiszen közös a múlt, a történelem, a kultúra, és erre alapozva a jövıt illetıen, Kelet-KözépEurópa sikerének záloga a térség régióinak összefogása lehet. BIBLIOGRÁFIA BEHRINGER ZS. – MESTER T. (2001): Turisztikai trendek a világban és Európában, Turizmus Bulletin V évf. 3. sz. BEHRINGER ZS.- HERBSZT A.-KISS K.-TÖRÖK P. (2002): Közép-Kelet-Európa Turizmusa, Turizmus Bulletin.VI.évf. 1. szám. BODNÁR L. (2000): Az idegenforgalom hazai és nemzetközi vonatkozásai, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. CZEGLÉDI J. (1982): Korunk turizmusa, Panoráma Kiadó, Budapest. CZEGLÉDI J. (1989): Turizmus itthon és külföldön, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest DALÁNYI L. – KİSZEGI M. (1983): Az üdülési igények alakulása és kielégítésük lehetıségei, Településfejlesztés 3. sz. KOLLEGA TARSOLY ISTVÁN szerk. (1996-2000): Magyarország a XX. században, Babits Kiadó, Szekszárd. PROBÁLD Á. (1983): Üdülési szokások Magyarországon. Településfejlesztés 3. PROBÁLD Á. – KOVÁCS GY. (1997): Turizmus Magyarországon - 1996. Turizmus Bulletin. RÁTZ T. (1999): A turizmus társadalmi kulturális hatásai, Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem, PhD-disszertáció, Budapest. SZIGETI E. (1983): Az idegenforgalom fejlesztésének néhány fontosabb kérdése. Településfejlesztés 3. Tourism Customers Directorate and Eastern Europe; Perspektives of Development. Commission of the European Communities Directorate – General XXIII., 1993, Brüsszel-Luxemburg. WTO’s 1995 International Tourism Overview, 1996. Jan., Madrid. FORRÁS JEGYZÉK Tourism Highlights 2001 - WTO, 2000 Tourism in Central and Eastern Europe - Travel & Tourism Intelligence, 1999 www.world-tourism.org www.statistics.sk www.slovakiatourism.sk www.poland.travel/folder_listing www.czechtourism.com www.ksh.hu www.itthon.hu
105
