Miskolci Egyetem Marketing Intézet Gazdaságtudományi Kar
A magyar borászat Európai Uniós csatlakozást követő kihívásai és ennek turizmusra gyakorolt hatása
Mocsári Henrietta 2016
Mily boldog lehet ez a vidék, ahol ily mézédes források törnek fel a porhanyós anyaföldből! Milyen jókedvű, kiegyensúlyozott, egészséges nép lakhatik a magyar Tokajon! Milyen derű s harmónia lakozhatik ott. Milyen forró szerelem, mennyi kultúra, hűség, barátság, értelem! Ülnek az aranyfolyó partján és kedvükre meríthetnek belőle. Ilyennek képzelem a görög Istenek tanyáját az Olümposzon.” Anatole France a Tokaji borról
Tartalom 1.Bevezetés ............................................................................................................................ 1 2. A szőlészet és a borászat, valamint a világ borpiacának elméleti háttere ......................... 3 2.1 A hazai bortermelés története ...................................................................................... 5 2.2. A bor világpiaci helyzete ............................................................................................ 6 3.
A magyar bor és borászat jellemzői ............................................................................. 10 3.1. Ökológiai feltételek ................................................................................................... 10 3.2.A magyar szőlő- és bortermelés alakulása számokban .............................................. 10 3.3. A hazai borfogyasztók .............................................................................................. 12
4. Csatlakozás az Európai Unióhoz ..................................................................................... 15 4.1. Az Európai Unió borpiaci helyzete csatlakozásunk előtt ......................................... 15 4.2. Az Európai Unió borpiaci politikája és rendtartása .................................................. 15 4.2.1. Termelési potenciált befolyásoló szabályozások ............................................... 16 4.2.2. A piac szabályozásának intézkedései ................................................................. 17 4.3. A csatlakozás előkészítése hazánkban ...................................................................... 18 4.3.1. Borkereskedelmi megállapodás.......................................................................... 18 4.3.2. Az 1997-es bortörvény ....................................................................................... 19 4.3.3. A 2004-es bortörvény ......................................................................................... 20 5. Borturizmus hazánkban ................................................................................................... 22 5.1.A turizmus alapfogalmai ............................................................................................ 22 5.2. A magyar borturizmus .............................................................................................. 22 5.3.Országunk borkultúra és turizmus intézményrendszere ............................................ 24 5.4.Hazánk borvidékei ..................................................................................................... 26 5.5. Hazánk borútjai ......................................................................................................... 27 5.6. Borfesztiváljaink ....................................................................................................... 29 5.7. Bormarketing ............................................................................................................ 31 6.
Módszertani fejezet ...................................................................................................... 32
7.
Az egyéni kutatás eredményei és annak értékelése ...................................................... 33
8. A magyar borturizmus jövője az Európai Uniós csatlakozás hosszú távú hatásainak szempontjából - felhasznált irodalmon és saját kutatáson alapuló következtetések ........... 42 Összefoglalás ....................................................................................................................... 43 Summary.............................................................................................................................. 46 Felhasznált irodalom ........................................................................................................... 49
Internetes források ........................................................................................................... 49 Ábrák és táblázatok jegyzéke........................................................................................... 52 Ábrák: ........................................................................................................................... 52 Táblázatok .................................................................................................................... 54 Mellékletek .......................................................................................................................... 55 1.melléklet........................................................................................................................ 55 2.melléklet........................................................................................................................ 56 3.melléklet........................................................................................................................ 57 4.melléklet........................................................................................................................ 58 5.melléklet........................................................................................................................ 59
1.Bevezetés Egy utazásnak és a szerzett élményeknek szerves része a bor és a gasztronómia. Nem csak a bor legnagyobb kedvelői térnek be egy látványpincébe, borkóstolásra, vagy borfesztiválra az utazás során, hanem olyanok is, akik különleges élményre vágynak. Kipróbálják a helyi ételeket, borokat, megismerik a helyi hagyományokat és közben gyönyörködnek a természeti kincsekben. Napjainkban, hazánkban a borturizmus az egyik leggyorsabban fejlődő ágazat a turizmuson belül és más turisztikai ágazatokkal egymást kölcsönösen is képesek fellendíteni. Hazánk 2004-ben - hosszas előkészületek után - csatlakozott az Európai Unióhoz. A csatlakozással számos új lehetőség nyílt meg előttünk, de ugyanakkor ez számos új kihívást is jelentett. Úgy gondolom most, 12 év távlatában már ismerjük a csatlakozás hosszabb távú hatásait, melyekből következtetéseket tudunk levonni és tanácsokat megfogalmazni a jövőre nézve. A borászat és a borturizmus szorosan kapcsolódnak egymáshoz, hatással vannak egymásra, így mind a kettőt érdemes megvizsgálnunk a csatlakozás óta végbement változások szempontjából. Dolgozatomban ezeket a változásokat szeretném megvizsgálni és elemezni. Ehhez borászati és egyéb szakmai tankönyvek, interneten megtalálható tananyagok, internetes szakmai cikkek és egyetemen gyűjtött tudásom nyújt segítséget. Azért döntöttem a téma mellett, mert kulturális turizmus szakirányos hallgatóként úgy gondolom, hogy a borturizmus a kulturális turizmus egy olyan része, melyre fontos figyelmet fordítani. Úgy vélem, a borturizmus hazánk turizmusának egy olyan szegmense, mely egyediségével, összetettségével, természeti-és kulturális szépségeivel, hagyományaival tökéletes lehetőség országimázsunk pozitív irányú formálására. Dolgozatomat szeretném az alapfogalmak tisztázásával és a borászat történelmi hátterével kezdeni. Fontosnak tartom, kiemelni, hogy a bor a történelem során, mennyire mélyen részesévé vált az emberiség kultúrájának. A magyar borászat rengeteg újítást köszönhet a történelmi eseményeknek és nem elhanyagolhatók az évszázadok óta fennálló tradíciók, szokások sem. A XX. század történelmi eseményei segítenek megérteni a kialakult gazdasági helyzetet, melyből az EU harmonizációs tevékenységek kiindultak. Felvázolom a bor világpiaci helyzetét és főbb változásait, majd bemutatom a magyar 1
borpiacot és annak számszerű változásait. Fontosnak tartom megemlíteni a magyar borfogyasztók szokásait és a jelenlegi fogyasztási trendeket. A továbbiakban felvázolom az Európai Unió borpiaci rendtartásának fontosabb pontjait, majd áttérek a magyar jogharmonizáció rövid összefoglalására. Ezt követően bemutatom a magyar borturizmust, kialakulásának okait, fontosabb termékeit. Két hipotézist szeretnék felvázolni. Az első, miszerint a magyar emberek nem eléggé tájékozottak a borvidékek által nyújtott turisztikai lehetőségekkel kapcsolatban. A második hipotézisem szerint az Európai Unióhoz való csatlakozás fellendítő hatással volt a magyar borturizmusra.
Hipotéziseimet
kérdőíves
kutatással
eredményeket elemezni és véleményezni. .
2
szeretném
alátámasztani,
az
2. A szőlészet és a borászat, valamint a világ borpiacának elméleti háttere „A bor a szőlőből erjesztett alkoholos ital.” (Birkás I. et al.– A borturizmus alapjai, 2011. 8.o.) „A más gyümölcsökből, de ugyancsak erjesztéssel, és cukor hozzáadásával készült italt gyümölcsbornak nevezzük. A gyümölcsbor egyféle gyümölcsből készült borital, amelynek nevében a gyümölcsöt is megnevezik (pl. almabor, málnabor, eperbor). A gyümölcsbor csak annyiban különbözik az eredeti gyümölcslétől, hogy a benne lévő és a hozzáadott cukorból alkohol lesz.” (www.borkostolo.wordpress.com) A bor minőségét meghatározó tényezők:
Klimatikus tényezők
Fiziografikus tényezők
Talajtényezők
Biotikus tényezők
(Birkás, 2011) „Az évjárat az egyes évek időjárásának változása. Befolyásolja a cukortartalmat, a savtartalmat és a cukormentes extrakt tartalmat. A szőlőfajta az eredményes termelés egyik alapfeltétele.
Minőségét
meghatározó
fajtatulajdonságok
a
főösszetétel
és
a
finomösszetétel. A fajta megválasztását meghatározó tényezők az ökológiai feltételek, a piaci igények, fogyasztási szokások, tőkeművelés és metszésmód, termesztéstechnológia.” (Birkás, 2011,10.o.) „A bortörvény a bor készítésével, ellenőrzésével, árusítással kapcsolatos törvény, amelyhez számos minisztériumi rendelet kapcsolódik. A borkészítés Magyarországon szigorúan szabályozott, a bor rontását, hamisítását, nem engedélyezett anyagokkal való javítását szigorúan büntetik.” (www.borkostolo.wordpress.com) „A borszőlő termőhelyi katasztere a termőhelyek egységes nyilvántartási rendszere, amely borszőlő termesztésére való alkalmasság szempontjából ökológiailag minősített, osztályozott és lehatárolt határrészek nyilvántartása külterületi átnézeti térképeken és adatlapokon. A térképeken a környezeti tényezők alapján értékelt területeket (ökotópok) be kell határolni, és azonosító kódszámmal, valamint osztályjelöléssel kell ellátni.” (www.tankonyvtar.hu: Eperjesi I. : Borászati technológia) 3
„A bor története az emberiség története.”- így szól a mondás és nem is téved. Az ember vélhetően már a mezőgazdasági művelés megkezdését megelőzően felfedezte a szőlő erjedéséből nyert nedűt. Ezt régészeti leletek támasztják alá többek között BelsőÁzsia (Irán), Kína és Görögország területén, ahol szőlőpréselésre utaló maradványokat, illetve borkősav maradványokat találtak. (www.kisalfold.hu) A mai Grúzia területén találtak olyan leleteket, melyek a szőlőtermesztést és borkészítést először össze tudták kapcsolni. (Központi Statisztikai Hivatal, 2015) Különböző kultúrákban más-más személynek tulajdonítják a szőlőtermesztés megteremtését. A kínaiak Fokkhinak (kr.e. 3000.), míg Indiában Mon.Sotii-Wrata-nak vagy Prithu-Siva-nak, az egyiptomiak Ozirisznak, a perzsák Dzsemsid királynak. A szőlőtermesztés kultúrája először a leletek szerint Egyiptomban volt a legkiterjedtebb, ahol a vörös bort részesítették előnyben. (www.kisalfold.hu) Talán egyik gyümölcs sem lett ennyire a különböző népek kultúrájának része, mint a szőlő és a belőle készült bor. Már az ókortól tesznek említést róla szerzemények, a történelem során rengeteg bordal és borvers is születik. A sumer őseposz is említi a bort, pontosabban annak kóstolását: Gilgames találkozását a borral. (www.miri.hu) Általánosan ezt tekintik a borról született első írásos emléknek. A bor a vallások kultúrájában is fontos szerepet játszik és játszott. Nagy kultusza volt az ókori görög- és római vallásvilágban is. A görög hitvilágban Dionüszoszként, a rómaiban pedig Bacchusként volt ismert. A legenda szerint Bacchus – mielőtt isten vált belőle – sikeres borkereskedő volt. A görögök úgy vélték, hogy Dionüszosz nem más, mint Zeusz és halandó szerelmének közös gyermeke, aki egy szőlőlevelekkel benőtt barlangban élt. (www.boraszportal.hu) Egyes mai élő vallások tiltják fogyasztását (pl. iszlám), másokéban viszont komoly kultúrája van.
1. kép: A bor bibliai ábrázolása Forrás: archimedia.hu 4
2.1 A hazai bortermelés története A szőlő őshonos növény hazánk területén. Őseink a honfoglalás idején már kész szőlőültetvényeket találtak a Kárpát-medencében és a művelést folytatták a területen. (www.scaphoideus.weebly.com) Feltehetőleg a korábban itt élő kelták kezdték el a borkészítést. „Szőlő”, „bor”, „szűr” szavaink török eredetűek. (www.finnugor.elte.hu) I. István államalapítónk a népét szervezett földművelésre szoktatta és kötelezte. A keresztény hitre való áttérés után a bortermesztés európai minta szerint folytatódott. A szőlőművelés gyakorlatát elsősorban szerzetesek terjesztették, ugyanis a bor fontos szerepet játszott már akkor is a keresztény szertartásokon. Terjesztő szerepe volt rajtuk kívül
még
a
külföldi
jövevényeknek
(hospeseknek)
és
a
kereskedőknek
is.
(www.tankönyvtar.hu) A XI. századtól maradtak fenn írásos emlékek (adójegyzékek), melyek megemlítik a dézsmabort, mely a földesúrnak járó terményadó volt és a földesúr tulajdonában lévő ivókban került kimérésre. (www.scaphoideus.weebly.com) A történelmi borvidékek kialakulását azok a törvények, rendeletek segítették elő, melyek a XIII. századtól meghatározták, hogy mely területek alakíthatók ki szőlőtermesztésre. Ez jelentős méretű erdőterületek irtását eredményezte. (www.scaphoideus.weebly.com) A XIV. századra Magyarország Európa nagy bortermelői közé tartozik. A következő évtizedekben folytatódik a területi koncentráció. Mátyás király uralkodása és a reneszánsz ideje alatt rengeteget gazdagodik a hazai szakmai ismeret. (www.tankönyvtar.hu) A török hódoltság idejében a bortermelést a kereskedelemből és adóztatásból származó bevételek miatt nem tiltották. Tokaj-Hegyalja felvirágzik, kifejlesztik az aszúbor készítésének technológiáját, ekkor kerül országunk területére a Kadarka és a vörösbor készítésének módszere. 1550-ben a zempléni vármegye címerének része lesz a szőlőfürt, mely a hegyaljai termesztést hivatott elismerni. A XVII. század közepére a tokaji aszú megkülönböztetett jelentőségűvé válik és adómentességet kap. (www.tankönyvtar.hu) Mária Terézia uralkodása alatt kezdetben segíti, majd szándékosan gátolja a bor kereskedelmét a jelentősen rosszabb minőségű osztrák bor javára. 1797-ben nyílik meg Keszthelyen a Georgikon minőségi szőlészeti, borászati oktatással. A XIX. század elején a futóhomok által érintett területeket szőlővel ültetik be. 1825-ben Pozsonyban nyílik meg az ország első pezsgőgyára. 1875-ben a filoxéravész eléri országunkat és 10 év alatt az 5
ültetvények majdnem felét elpusztítja.
Megalakul az Országos Filoxéra Bizottság,
javaslatukra bevezetik a Franciaországban kifejlesztett védekezési technológiákat. 1893-ra törvénybe foglalják a 21 hegy-és dombvidéki borvidék nevét. 1897-ben végleg megállítják a filoxéravészt és az I. világháborúig a területek csaknem 90%-át újratelepítik. (www.tankönyvtar.hu) A világháború után elveszítjük termőterületünk 1/3 részét, a nyugati országok elzárkóznak a magyar exporttól, néhány híres borvidékünk pedig a határon kívülre kerül. 1922-ben egy budapesti nagyszabású borbemutató valamelyest lendített az eladásokon, de az 1929-es világválság azt ismét visszahúzta. (www.boraszat.hu) Következő csapásként 1939-ben megkezdődött a II. világháború, mely ebben az ágazatban
is
súlyos
munkaerőhiányt
eredményezett,
megcsappant
az
anyag-és
eszközkészlet, a borgyártás minősége tovább romlott. (www.boraszat.hu) 1949-ben feloszlatják a hegyközségeket, borászati felügyelőségeket. A szőlőterületek felaprózódnak, államosításra kerültek, sok közülük hozzá nem értő kézbe kerül. (www.tankönyvtar.hu) A bortermelés egyre romló minőségét a II. ötéves terv lendítette fel, mely új borászati üzemek létrejöttét és egyéb fejlesztéseket tett lehetővé. A termelés a 70-es, 80-as években lendült fel. A színvonal emelkedésének akadálya az igénytelen szovjet piac, melyben a hangsúly a mennyiségen volt. A rendszerváltás jelentős korszerűsítéseket hozott magával. Többek között újraszervezték a hegyközségi rendszert, megkezdődött a mezőgazdaságnak ezen a területén is a privatizáció és megjelentek a külföldi tőkések. Nagy kihívást jelentett 40 év után a magyar borászatnak újra hírnevet teremteni és minőségi termelésbe kezdeni. (www.boraszportal.hu)
2.2. A bor világpiaci helyzete A FAO (Élelmezésügyi és Egészségügyi Világszervezet) 2013-as adatai szerint a szőlő termésmennyisége a világon 77,2 millió tonna volt. Ez a 2005-ös adatokhoz képest 15%-os emelkedést jelent. A legnagyobb mennyiséget Kína produkálta. A szőlőterületek nagysága ekkor 7,2 millió hektár volt, ami viszont csökkenést jelent. Földrészenkénti eloszlás tekintetében Európáé a vezető szerep 38%-al, őt követi Ázsia, majd Amerika. Európa részére ez 2005-höz képest 5%-os csökkenést mutat. 2012-es adatok szerint a szőlőtermelés értéke világszinten 64 milliárd dollárban számolható. (www.ksh.hu)
6
A világ legjelentősebb szőlőtermelő országai, 2013.
1.tábla: Rangso Ország r
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.
Mennyiség (millió tonna)
A termésátla érték mennyisé g 2012g éves (tonna/ha) ben átlagos (milliár változása d USA2005-höz Dollár) képest (%) 11,55 9 15,8 12,28 8,01 -0,8 11,4 2,77 7,74 1,1 19,6 4,91
Kína Olaszország Egyesült Államok Spanyolország 7,48 2,7 7,9 4,09 Franciaország 5,52 -2,6 7,3 11,11 Törökország 4,01 0,5 8,6 2,99 Chile 3,3 4,9 15 2,09 Argentína 2,88 0,2 12,3 1,88 India 2,48 5,9 21 1,2 Irán 2,05 -4,5 9,9 1,27 Világ összesen 77,18 1,7 10,8 64,32 Forrás: saját szerkesztés KSH 2013-as adatai alapján
Az érték éves átl. Változás a 20052012 között (%) 24,1 -4,3 5 1 3,3 -1,3 16,8 4,2 8,5 14 6,8
A világ termelt szőlőmennyiségének mintegy negyede kerül feldolgozatlanul elfogyasztásra. Az étkezési szőlő termelésének mennyisége Kínában a legmagasabb, őt pedig India követi a sorban. A fogyasztást tekintve is ez a két ország állnak az élen. A világ legnagyobb bortermelője 2013-ban Franciaország volt 4,3 millió tonnányi bormennyiséggel. Őt követi Olaszország és Spanyolország. Mind a három ország termelése csökkent a 2005-ös adatokhoz viszonyítva. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint országunk 2002-ben 333 millió liter bort termelt, 2014-re ez a szám már csak 259 millió liter. (www.ksh.hu)
7
2.tábla: A világ legjelentősebb bortermelő országai, 2013. Rangsor
Ország
1.
Franciaország
Mennyiség (ezer tonna) 4293
2.
Olaszország
4107
3.
Egyesült Államok
3217
4.
Spanyolország
3200
5.
Chile
1832
6.
Kína
1700
7.
Argentína
1498
8.
Ausztrália
1231
9.
Dél-afrikai Köztársaság
1097
10.
Németország
841
…
…
…
15.
Magyarország
262
Világ összesen
27422
Forrás: saját szerkesztés a KSH 2013-as adatai alapján A borexport listán Franciaország és Olaszország az elsők, az importlistán pedig az Egyesült Államok és Németország. A bor globális exportja 10,3 millió tonna a 2013-as adatok szerint, ami értékben kifejezve 32,8 millió dollárt jelent. A világexport a 2002-es adatokhoz képest jelentősen emelkedett. Országunk borexportjának érték szerinti besorolása alacsonyabb, mint mennyiség szerinti besorolásáé. Ennek oka, hogy érték szerint olcsóbb beárazású borokat exportálunk, mint a hozzánk hasonló mennyiségben termelő országok. Az importőrök rangsorán kiemelkedik Svájc és Japán magas árazása. A teljes borexport- és importrangsor az 1. és 2. számú mellékletben található. (www.ksh.hu) A Szőlőtermesztők és Bortermelők Nemzetközi Szövetsége által végzett 2014-es felmérés szerint a világ borfogyasztása kb. 240 millió hektoliter volt 2013-ban. A legtöbb bort az Egyesült Államokban fogyasztják, ott ez az érték 2000 óta 45%-al lett magasabb. Érdekes tény, hogy Olaszországban és Franciaországban –ahol a borfogyasztásnak nagy múltja és kultúrája van - évről évre csökken a borfogyasztás. (www.ksh.hu)
8
Spanyolország Egyesült Királyság Kína 2014
Németország
2000 Olaszország Franciaország Egyesült Államok 0
5
10
15
20
25
30
35
40
1.ábra: A világ legnagyobb – legalább 10 millió hektolitert – mennyiségben bort fogyasztó országai, 2014. Forrás: KSH 2014-es adatai és Szőlőtermesztők és Bortermelők Nemzetközi Szervezetének adatai alapján saját szerkesztés
9
3. A magyar bor és borászat jellemzői 3.1. Ökológiai feltételek A szőlő és a belőle készült bor több szempontból is különleges terméknek számít a mezőgazdasági termékek piacán. Az egyik ilyen jellemző, hogy szigorú ökológiai feltételekhez kötött a termelés minősége. A szőlő nem betelepített, hanem őshonos növény hazánkban, termelése nagy múltra nyúlik vissza. (Kelenföldi, 2005) A szőlő számára legmegfelelőbb időjárás a 9 és 21 Celsius fokos évi átlaghőmérséklet. Ezeken a területeken termelhető a legmegfelelőbb minőségben és mennyiségben. Ilyen átlag hőmérséklet a Föld északi féltekéjén a 30. és 50., a délin pedig a 20. és 40. szélességi fokok között található. Ez tovább tagolható három övezetre: a déli a vörös szőlők termelésének kedvez, a középső a vörös- és fehérboroknak úgyszintén, az északi pedig a fehér fajtáknak. Országunk az északi övezet határán található, az előbbiek szerint tehát inkább fehér szőlők termesztésére alkalmas. Ebből következik, hogy a termés kb. 2/3-ad része fehér, viszont a vörösborok aránya a megnövekedett piaci igényeknek köszönhetően. Lejtőket tekintve déli és délnyugati fekvésűekre érdemes ültetni, hiszen itt süt a nap a az ültetvényre a leghosszabb ideig. (Kelenföldi, 2005) Talajigényét tekintve a szőlő szikes és mocsaras területek kivételével szinte mindenhol megél, de legkedvezőbb számára a tápanyagban gazdag talaj. (www.mezohir.hu)
3.2.A magyar szőlő- és bortermelés alakulása számokban Fontos megemlíteni néhány számszerű adatot, mely a hazai borászat és szőlőtermesztés piacának alakulására jellemző. A szőlőtermelés mennyisége csökkenő tendenciát mutat, ennek okai gazdasági és ökológiai jellegűek is egyaránt. A gazdasági okok között szerepel az Európai Unióhoz való csatlakozás is, melyet a későbbiekben fogok tárgyalni. Az évenkénti eloszlások meglehetősen kiegyensúlyozatlanok és itt az időjárás és a nem megfelelő potenciálú ültetvények mennyisége
a meghatározó tényező.
Magyarország szőlőtermelésének alakulását az 1960-as évektől a következő diagramban foglaltam össze:
10
Szőlőtermelés alakulása 1200 1000 800 600 Szőlő(ezer tonna) 400 200
1961 1964 1967 1970 1973 1976 1979 1982 1985 1988 1991 1994 1997 2000 2003 2006 2009 2012
0
2.ábra: A szőlőtermelés alakulása Magyarországon Forrás: KSH adatai alapján saját szerkesztés Az 1961-as adatoktól számítva szőlőterületek nagysága is csökkenő tendenciát mutat, melyre először a rendszerváltás 1991-ben, majd a 2004-es Európai Uniós csatlakozás is nagy befolyással volt. A szőlőterületek csökkenése egyébként nem egyedi, a világon szinte mindenhol hasonló átalakulás ment végbe. Ezt a következő diagram szemlélteti:
Szőlőterület alakulása magyarországon (ezer hektár) 2015 2009 2003 1997 1991 1985 1979 1973 1967 1961
Szőlőterület (ezer hektár)
0
50
100
150
200
250
300
3.ábra: Szőlőterület alakulása Magyarországon Forrás: KSH adatai alapján saját szerkesztés
11
A KSH 2009-es szőlőültetvény-összeírásából kiderül, hogy 76.436 hektár szőlőterület valamely borvidék területére esik, 7.118,6 hektár pedig azokon kívüli területre. Ez is bizonyítja, hogy a szőlőterületek nagy részben területileg koncentráltan oszlanak meg az országban. Az összeírás említi még, hogy a 30 hektár és annál nagyobb ültetvények aránya összesen nincs 2.000 hektár (kb. 2%-ra tehető), míg a 0,05 és 0,09 hektár közötti ültetvények összesen több mint 4.000 hektár területet tesznek ki. A legnépszerűbb művelési módként a kordonművelést említi. (www.ksh.hu)
Bortermelés Magyarországon 2000. és 2014. között (millió liter) 600 500 400 Bortermelés Magyarországon 2000. és 2014. között millió liter
300 200 100
2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014
0
4.ábra: Bortermelés Magyarországon 2000-2014. Forrás: www.agroinform.com és www.ksh.hu A bortermelés mennyisége szintén csökkenő tendenciát mutat országunkban. Ennek oka leginkább az uniós csatlakozás idejében bevezetett kivágási támogatások igénybevétele. A mennyiségi csökkenés mellett folyamatos minőségi javulás és technikai fejlődés mondható el. A borfogyasztás mennyiségi csökkenése is elmondható. Ez a mennyiség 2002-ben még évi 7,9 millió liter volt, 2010-re 5,5 millió literre csökkent. (www.ksh.hu)
3.3. A hazai borfogyasztók A Borháló támogatásával idén megrendezésre került a Nagy Borteszt, mely az ország eddigi legnagyobb szabású - hazai borfogyasztási szokásokat vizsgáló - kutatása volt. 40.098 embert sikerült bevonni, a kutatási eredmények pedig nagyban hozzájárulnak a 12
magyar borászat fejlesztéséhez. A felmérés eredményeit a következő pontokban gyűjtöttem össze a Borászportál.hu összefoglalása alapján:
a válaszadók 6%-a naponta iszik bort
legnépszerűbb borvidékeink a Villányi Borvidék, az Egri Borvidék és a Tokaji Borvidék
a válaszadók nagy része a termelőhely, a szín és a szőlőfajta alapján választ
a rozé és siller borok most a legnépszerűbbek, egy 2013-as felmérésben még a vöröset részesítették előnyben (www.itthon.hu)
a népszerűségi lista második helyén a száraz vörös van
a legtöbben szuper-és hipermarketben vásárolják a bort
nőtt a nyitottság az online borvásárlásra
növekszik a borszaküzletekben vásárolt borok aránya
a résztvevők kb. ¾ része tisztán fogyasztja a bort
egyértelműen a hazai borokat részesítjük előnyben (www.boraszportal.hu)
Hazai és külföldi borok fogyasztásának megoszlása az elmúlt években (%) 8%
2% hazai borok más európai borok 90%
tengerentúli borok
5.ábra: Hazai és külfördi borok fogyasztásának megoszlása az elmúlt években Forrás: Borászportál.hu adatai alapján saját szerkesztés A dolgozat témájának szempontjából fontos információ, hogy a felmérésen résztvevőkről általánosan elmondható, hogy szeretik a boros rendezvényeket. A válaszadók fele évente egy-két alkalommal látogatja ezeket a rendezvényeket, 11%-uk 2-3 havonta, 3% pedig legalább havonta egyszer. A felmérésből kiderül még, hogy a borvidékek népszerűségét tekintve már évek óta jellemző az a tendencia, hogy a Villányi, az Egri és a Tokaji után a többi borvidék messze lemarad, azokról általánosságban kevesebb információval rendelkezünk. 13
A hazai borfogyasztókra jellemző még, hogy túlnyomó részük leginkább otthon fogyasztja a bort vagy vendégségben. Utazások alkalmával, illetve borkóstolókon jóval kevesebb arányban fogyasztják. (Bormarketing Műhely: A magyar lakosság borfogyasztási szokásai, Turizmus Bulletin XV. évf. 1. szám)
14
4. Csatlakozás az Európai Unióhoz 4.1. Az Európai Unió borpiaci helyzete csatlakozásunk előtt Az Európai Unió a kétezres évek elején a világ vezető bortermelője volt. A világ bortermeléséből 60%-al, fogyasztásából 55%-al, borfelesleg mennyiségéből pedig 25%-al vette ki a részét. Legnagyobb bortermelői Olaszország, Franciaország és Spanyolország voltak. A legnagyobb borexportőr szerepét is ez a három ország testesítette meg. Szőlőtermő területe kb. 3,3 millió hektárra volt tehető, mely az előző évekhez képest visszaesést jelentett. (Szakál, 2011.)
4.2. Az Európai Unió borpiaci politikája és rendtartása Az Európai Unió borpiaci szabályozását 1962-ben kezdték meg a Római Szerződés keretein belül, miután kialakították a közös agrárpolitikát (KAP). A szabályozás fő céljai a a termelők és fogyasztók védelme volt a piaci egyensúly fenntartása mellett. Az 1960-as évek végére jelentős túltermelés problémája lépett fel, ezért szabályozásokban igyekezték ezt kiküszöbölni. (Bozsik,2005.) „Az Európai Unió borpiaci politikájának alapelvei az alábbiak voltak:
a borpiac stabilizálása, a termelői jövedelmek biztosítása
a minőségi borok támogatás nélkül legyenek értékesíthetőek
az asztali borok termelésénél belső ártámogatás és külső védelmi rendszer működik, valamint
a szabályozás a mennyiségi adatokra épül, mely a kötelező adatszolgáltatáson alapul” (Bozsik Norbert, 2005: Magyarország és az Európai Unió közötti borkereskedelem elemzése, különös tekintettel a versenyképességre, 42.o.) 2000. augusztus elejétől lépett érvénybe az Agenda 2000. borpiaci rendtartás,
melynek rendeletei, szabályzásai két nagy csoportra oszthatók: 1. piacszabályozási intézkedések: egyensúly fenntartása, harmadik országokkal való kereskedelemre vonatkozó szabályok, borlepárlás, szerkezetátalakítási tervek 2. Versenysemlegességet segítő szabályozások: borászati eljárások, kiszerelés, adatszolgáltatás, ellenőrzés. (Bozsik, 2005.)
15
4.2.1. Termelési potenciált befolyásoló szabályozások Az Európai Unió területén tilos a már meglévő szőlőtermő területeket növelni 2010.07.31-ig. Ha a már meglévő területből vágnak, ki természetesen azt újra lehet ültetni, de az új ültetvény mérete nem haladhatja meg a régit. Kivételt képez ez alól az újonnan létrehozott telepítési jog felhasználása, mely az Unió területén összesen 68.000 hektárnyi területet érint. Ezeken a területeken minőségi vagy földrajzi jelzéssel ellátott asztali borokat lehet termelni, melyek kereslete kiemelkedő. (Mikulás-Bene, 2002) A borpiaci reform része továbbra is különböző kivágási támogatások igénybevétele, melyek a 0,5 hektárnál nagyobb területekre igénybe vehetők. (Lóth, 2002) Ilyenkor a támogatás igénybevevője lemond az újratelepítési jogról. (Mikulás-Bene, 2002) A szerkezetátalakítás támogatására szánt összeget az Európai Unió határozza meg, viszont csak szőlészeti fejlesztésekre igényelhető. A szerkezetátalakítást fajtaváltással, szőlőültetvények áthelyezésével illetve a művelési módok megváltoztatásával kívánták elérni. (Mikulás-Bene, 2002) A pincekönyv használatát is kötelezővé tették a rendelkezések. (Mikulás-Bene, 2002) A szabályozás egyéb elemei:
„A meghatározott termőhely olyan bortermőhely, amelyen kiemelkedő minőségi jellemzőkkel rendelkező borokat termelhetnek, és amelyek nevét a bor megjelölésére használják.” (Szakál Zoltán: A világ, az EU és Magyarország szőlőés bortermelése, valamint borpiaci trendjei, 2011, 8.o.)
A szőlőfajta besorolása a fajta nevének, színének, illetve a borkészítésen kívüli más felhasználási módjának meghatározását jelenti. (Bozsik, 2005.)
A tagállamoknak meg kell állapítaniuk minőségi boraikra egy megengedett maximális alkoholtartalmat, melynek alapja az előző tíz év alkoholtartalmai. (Bozsik, 2005.)
A
tagállamok
kötelesek
megállapítani
egy maximális
terméshozamot
a
meghatározott termőhelyről származó minőségi borokra tekintve, melynek alapja szintén az előző 10 év hozama. (Bozsik, 2005.)
A tagállamok kötelesek szabályozást hozni a művelési módokról és a borkészítési eljárásokról. (Bozsik, 2005.)
Kötelező kataszteri nyilvántartás 10évente az ültetvények nagyságáról. (MikulásBene, 2002) 16
A borpiaci rendtarás szerepe az uniós költségvetésben 4% 3% 1% szerkezet átalakítás 13%
33%
lepárlás alkohol értékesítése
16%
mustfelhaszn.támogatás magántár.tám.
30%
export vissz.tér. kivágási tám.
6. ábra: A borpiaci rendtartás szerepe az uniós költségvetésben Forrás: Dr. Mikulás Ildikó - A szőlő-bor ágazat Európai Uniós csatlakozásának gyakorlati kérdése, HNT Bp. 2003. ábra alapján saját szerkesztés 4.2.2. A piac szabályozásának intézkedései
Az export-visszatérítés célja a borok exportjának előmozdítása, a világpiaci és az Európai Uniós ár közötti eltérés kompenzálására lehetséges igénybe venni.
Harmadik országokkal folytatott kereskedelem során azok árai és áringadozásai ne befolyásolják az EU piaci stabilitását. A belső piac védelmét –alkoholtartalomtól függően- közös vámokkal kívánják elérni.
A magánraktározási támogatás lényege, hogy úgy csökkenjen a felesleg mennyisége, hogy a támogatást igénybe vevő visszatartja a piacról a termékét.
A borlepárlást érintő rendeletek is a feleslegmennyiség csökkentését hivatottak elősegíteni. (Bozsik, 2005.)
17
4.3. A csatlakozás előkészítése hazánkban A szőlészetről és borászatról szóló törvénykezés világszerte már ókorban is létezett. Ahogy más országokban, Magyarországon is az első rendeletek a borok hamisításának tiltásáról és
szankcionálásáról szólt.
Hazánk területéről származó első
ismert
borrendelkezés Fejér megyéből, Tordasról származik. (www.mywine.hu) A későbbiekben sok rendelet született a borászat szabályozására, de sok helyen az országban a „bortörvényeket” helyi szokások, tradíciók határozták meg. A jogi harmonizáción kívül szükséges a gazdasági harmonizáció is, tehát a termelőknek fel kell készülniük egy sokkal élesebb versenyhelyzetre. A magyar jogalkotás a borászat terén sok pontban megegyezik vagy közel áll az unióshoz, ám mégis szükség van lényeges változtatásokra. A hasonlóságok oka, hogy országunk alapító tagja a Nemzetközi
Szőlészeti
és
Borászati
Hivatalnak,
melynek
javaslatai
beépültek
rendeleteinkbe. (www.tankonyvtar.hu) A harmonizációt elősegítendő megalakult az EU Harmonizációs
Bor
Munkacsoport.
Feladatuk
az
Európai
Unió
borrendjének
tanulmányozása és a csatlakozási tárgyalásokon való érdekképviselet. (www.omgk.hu) 4.3.1. Borkereskedelmi megállapodás Magyarország és az unió csatlakozásunk előtt is közelítettek egymáshoz megállapodások formájában. 1993-ban került aláírásra a borkereskedelmi megállapodás, mely két részből állt. (Bozsik, 2005) Az eredetvédelmi megállapodás a bormegnevezések kölcsönös védelméről biztosítja a feleket. Lényege, hogy egyik fél sem használhatja a másik fél védett megnevezéseit saját borai nevében. A megállapodásban meghatározásra került a földrajzi megjelölés, a címkézés és a csomagolás fogalma. Fontos pontja a „tokaji” név védelme Magyarország javára, így azok az országok, akik boraik nevében használták a kifejezést (pl. Olaszország, Franciaország), 13 év átmeneti idő alatt kötelesek voltak lemondani használatáról. Ez alól egyedül Szlovákia egyes termelői képeztek kivételt, hiszen a Tokaji Borvidék egyes részei átnyúlnak a szomszédos országba. (Bozsik, 2005) A megállapodás borkereskedelmi részében kölcsönös vámkedvezmények biztosítása került rögzítésre, mely Magyarország számára 1995-re elérte a 60%-ot. (Bozsik, 2005)
18
4.3.2. Az 1997-es bortörvény A mostani értelemben vett első teljes körű bortörvény 1893-ban került hatályba. A későbbi években 1908-ban, 1924-ben,1929-ben, 1936-ban, 1959-ben és 1970-ben történtek borászattal kapcsolatos szabályozások. 1998-ban került hatályba az 1997-es CXXI. bortörvény, mely az uniós csatlakozáshoz való alkalmazkodás jegyében született. (Lóth, 2002) Fő céljai:
hatósági jogkörök kiterjesztése
hamisítások számának csökkentése
minőség-ellenőrzés hatékonyabb működése
hazánk
borainak
piacképességének
biztosítása,
minőségi
követelmények
betarttatása (Lóth, 2002) A gyakorlati megvalósulás 2000-ben kezdődött a szőlőkataszter elkészítésével, mely a KSH adatai alapján 93.000 hektárra tehető (2001-es adat). (Szikszai, 2002) Ez különösen fontos mozzanat a közös uniós piaci szabályok kialakításához. Bevezetésre került a pincekönyv kötelező használata és a kísérő dokumentumról szóló szabályozás is. Megkülönböztetünk szőlőpincekönyvet és szőlőbor-pincekönyvet. Az utóbbi vezetése annyival bonyolultabb, hogy fel kell tüntetni a termék előállítását az elvégzett műveletek sorrendjében. (www.boraszportal.hu) Mint már korábban említésre került, hazánk 1993-ban az Európai Unióval borkereskedelmi
megállapodást
kötött,
abban
elismerve
a
származási
hely
minőségtanúsítását. Ehhez az új bortörvény rendeleteinek alkalmazkodniuk kellett. Az új törvény értelmében az árutermő szőlőterület minimális mérete 500 m2 lett. A törvény megtiltotta direkttermő amerikai fajták ültetését, újratelepítését. (Lóth, 2002.) A magyar borok módosítás előtti kategorizálása minőség szerint:
asztali bor
tájbor
minőségi bor
különleges minőségű bor
muzeális bor
(Lóth, 2002.) 19
1997-es törvényben a „muzeális” minősítés már nem szerepelt illetve a minőségi és különleges minőségű bor megnevezése kiegészült a „meghatározott termőhelyről való származás” kifejezéssel. (Lóth, 2002.) Országunkat az EU a „C I b” szőlőtermelő övezetbe sorolta, ahol csak abból a mustból lehet bort készíteni, amelyek alkohol tartalmának alsó határa asztali boroknál 8 térfogatszázalék, minőségi boroknál 9 térfogatszázalék. (HorváthMikulás, 2002). 4.3.3. A 2004-es bortörvény Az Európai Unió rendeleteivel való végleges összhangba kerülés a 2004-ben hatályba lépő bortörvénnyel lett teljes. Alapjaiban a bortörvény nem változott, viszont kisebb részleteiben igen. A törvény tartalmából:
„A házkerti szőlő továbbra is az a szőlőterület, amely az 500 négyzetmétert nem haladja meg.
Meghatározott termőhely az a klasszifikált termőhely, amelyen termelt szőlőből minőségi bor készíthető és a bor származásihely-megnevezésére, azaz földrajzi eredetjelöltségre szolgál.
Borvidéki régió: szomszédos borvidékek társulása. Bor megnevezésére nem alkalmazható.
Borvidék:
több
település
közigazgatási
területére
kiterjedően
hasonló
adottságokkal rendelkezik, és amelyről sajátos jellegű borok származnak.” (2004. évi XVIII. törvény a szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról) A törvény két borkategóriát határoz meg, azokon belül pedig alkategóriákat. A két kategória a következő: 1) Földrajzi jelzéssel ellátott asztali bor 2) Meghatározott termőhelyről származó minőségi bor A törvényben külön fejezet foglalkozik a Tokaji Borvidékkel és a kapcsolódó különleges előírásokkal, melyek vonatkoznak többek között a termelésre és a tárolásra. Külön definiálja a tokaji szamorodnit, a tokaji máslást, a tokaji fordítást, a tokaji aszút, a tokaji aszúeszenciát és a tokaji eszenciát, mely nevek eredetvédelem alatt állnak. (2004. évi XVIII. törvény a szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról) Az új szőlő- és borreform 2008-ban került bevezetésre. Az újonnan csatlakozó tagállamok kiharcolták, hogy az eddigiekkel eltérően ne a múltbeli támogatásokat vegyék 20
figyelembe az új támogatások összegének megállapításakor. (Szakál, 2011) Ezen kívül az új reformban maradtak a kivágási támogatások is. (www.teol.hu)
21
5. Borturizmus hazánkban 5.1.A turizmus alapfogalmai A turizmus definiálása időről időre folyamatosan változott, sokan megfogalmazták, így egy konkrét definiációval nehéz jellemezni. A Hágai Nyilatkozatban 1989-ben a következőképp került megfogalmazásra: „A turizmus magába foglalja személyek lakó- és munkahelyén kívüli minden szabad helyváltoztatását, valamint az azokból eredő szükségletek kielégítésére létrehozott szolgáltatásokat.” (Lengyel, 2004. 79.o.) Michalkó alternatív turizmus megfogalmazásában: „A turizmus az egyén élményszerzéssel párosuló környezetváltozása, melynek során szolgáltatások igénybevételére kerül sor.” (Michalkó, 2010.34.o.) Ebben a definícióban – a régiebbi fogalmakkal ellentétben – már a turizmus élményszerző szerepére kerül a hangsúly.
Az 1963-as ENSZ konferencián elhangzottak alapján:
„látogató: minden olyan személy, aki állandó lakóhelyén kívül más országba látogat bármely más célból, kivéve, hogy ott kereső foglalkozást végezzen
turista: olyan időszakos látogató, aki legalább 24 órát tölt a meglátogatott országban és utazásának célja szabadidő eltöltése, vagy üzlet, család, kiküldetés, értekezlet.
kiránduló: az az időszakos látogató, aki nem tölt el 24 órát a meglátogatott országban, beleértve a körutazásokon résztvevőket is.” (Lengyel, 2004. 73.o.)
5.2. A magyar borturizmus A Központi Statisztikai Hivatal legutóbbi (2011) adatai szerint a turizmus ágazata a GDP-hez 9%-al járult hozzá, több, mint 300 000 ezer főt foglalkoztatott és a munkahelyek 8,6%-át generálta. 2014-es adatok szerint a külföldi és belföldi turisták költései együtt 1450,8 milliárd forintra tehetők. (www.itthon.hu) A borturizmus hazánkban dinamikusan fejlődik, országunk turisztikai úti célként sikeresebbnek mutatkozik, mint exportőrként. (www.turizmusonline.hu) „A borturizmus a borok kóstolása, fogyasztása, készítésének megismerése által motivált utazás. A borturizmus sokrétű fogalom, a pincelátogatásoktól borkóstolástól a szüreti eseményekig, borfesztiválokig.” (Várhelyi: Borturizmus,2012,11.o) „Főbb típusai: 22
pincelátogatás, borkóstoló
borút, borkóstoló túra
borvendéglők (borvidékeken)
borfesztivál (helyi)
borfesztivál több borvidék területén
szüret, szüreti fesztivál
borászok által nyújtott szálláskínálat, vendéglátás
bortrezor
borértékelés, borvásár kereskedők számára
oktatás
borral foglalkozó szervezetek utazásai
borbál, gasztronómia”
(Várhelyi: Borturizmus, 2012, 30.o.) A felsorolt típusok mindegyikéhez köthető valamilyen módon gasztronómiai élmény, hiszen a borhoz illő étel felszolgálása emeli az események színvonalát. Rengeteg boros rendezvény – különösen a borfesztiválok – vendéglátósok bemutatkozásául is szolgál, a látogató széles ételkínálat várja a borok mellé, a vendégek megismerhetik milyen fajta borokhoz, milyen jellegű ételt ajánlanak. Fontos megemlíteni, hogy a borturizmus gyakran egyéb más turisztikai ágazattal is összekapcsolódik. Ez napjainkban leggyakrabban a wellnessel való összekapcsolódást jelenti. Ennek oka, hogy az egészségtudatosság napjaink egyik jelentős trendje, a minőségi bor pedig –mértékkel- bizonyítottan egészséges. Egy település borturizmusának fejlettsége egyéb gazdasági előnyökkel is jár, hiszen
növeli a szálláshelyek foglaltságát, a szálláshelyek számát,
általa bővül a vendéglátóhelyek kapacitása, száma,
fejlődik az infrastruktúra,
figyelmet irányít a műemlékvédelemre és a rekonstrukcióra,
felhívja a figyelmet a környék természeti kincseire és azok védelmére, a környezetvédelemre
(www.edenkert.hu)
23
Ezen kívül a borturizmusnak köszönhetően látogató megismerheti a helyi hagyományokat, az adott terület történelmét, a helyi borászat kialakulásának történetét. Ezáltal a borturizmus hozzájárul hagyományaink, nemzeti értékeink őrzéséhez. Hazánk borturizmusára jellemző a területi koncentráltság. Értelemszerűen azokon a területeken virágzik a borturizmus, ahol maga a borászat is sikeres. Ezek a területek jellemzően az ország borvidékei.
5.3.Országunk borkultúra és turizmus intézményrendszere A hagyományos bortermelő országokhoz hasonlóan hazánk is kiterjedt, szerteágazó intézményrendszerrel rendelkezik. Az intézményrendszer megfelelő működésének alapja a szakmai szervezetek és a központi intézmények összhangja. Legfőbb feladataik a szabályozás, ellenőrzés és érdekképviselet. Az intézményrendszer elemeinek fajtái és a legfontosabb intézmények: 1. Ágazatszabályozási
és
ellenőrzési
intézményrendszer:
az
országgyűlés
Mezőgazdasági Bizottságának Szőlészeti- Borászati Albizottsága; Vidékfejlesztési Minisztérium, Igazságügyi Minisztérium; Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal; Nemzeti Élelmiszerbiztonsági Hivatal (NÉBIH); NÉBIH Borászati és Alkoholos Italok Igazgatósága (régen OBI); Növénytermesztési és Kertészeti Igazgatóság; Szőlő-Gyümölcs Szaporítóanyag Felügyeleti Osztály; Agrármarketing Centrum; Bormarketing Bizottság; Szőlőfajta Használati Bizottság; Fajtaminősítő Bizottság; Nemzeti Adó- és Vámhivatal 2. Önigazgatási és szakmai érdekérvényesítési intézményrendszer: Hegyközségek Nemzeti Tanácsa; Magyar Szőlő és Bortermelők Szövetsége; Magyar Bor Akadémia, Pannon Bormíves Céh; Magyar Borrendek Országos Szövetsége; Falusi és Agroturizmus Országos Szövetség (FATOSZ); Magyar Szőlőszaporítóanyag Termelők Szövetsége; Vindependent Független Szőlő- és Bortermelők Országos Szövetsége; Magyar Szőlő és Borkultúra Nonprofit Kft; Bacchus Arts Stúdió Magyar Szőlő-és Borvárosok és Borfalvak Szövetség Egyesülete; Regionális és helyi szervezetek 3. Minőségszabályozási és eredetvédelmi intézményrendszer: Országos Borszakértő Bizottság; Bor Eredetvédelmi Tanács
24
4. Oktatási, kutatási és ágazatfejlesztési intézményrendszer: Budapesti Corvinus Egyetem Borászati és Szőlészeti Intézete; Pannon Egyetem Agrártudományi Centrum Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet Badacsony; Pécsi Tudomány Egyetem Természettudományi Kar Szőlészeti és Borászati Intézet; Károly Róbert Főiskola
Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet Eger; Szőlészeti és Borászati
Kutatóintézet
5. Nemzetközi
szakmai
intézményrendszer:
Nemzetközi
bor
és
Párlat
Szövetség;Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Hivatal; nemzetközi versenyek (www.tokajiborvidek.hu) A felsoroláshoz hozzá kell tennünk, hogy a különböző intézmények feladatkörei között átfedések mutatkoznak, tehát egy szervezet, intézmény ugyanúgy foglalkozhat eredetvédelemmel, szabályozással és ellenőrzéssel egyaránt. Hazánk turisztikai intézményrendszere az évben átalakult, a Magyar Turisztikai Ügynökség Zrt. vette át az eddig Magyar Turizmus Zrt. néven működtetett intézmény munkáját. Meg kell említenem még a Magyar Turisztikai Desztináció Menedzsment Szövetség munkájának fontosságát is. Véleményem szerint borturizmusunkban a legfontosabb szerepet a regionális és helyi szervezetek, illetve az ezeket összefogó szakmai szervezetek, szövetségek (pl. Nyitott Pincék Szövetsége) töltik be, hiszen munkájuk nélkülözhetetlen egy-egy borrégió, borvidék, vagy borút turisztikai fellendítéséhez.
25
5.4.Hazánk borvidékei Jelenleg országunk területe 7 borrégióra osztható, melyeket tovább tudunk bontani 22 borvidékre. Ezeket a következő táblázatban foglaltam össze: 3.tábla: Hazánk borrégiói és borvidékei Borrégióó Balatoni borrégió
Borvidékek Badacsonyi borvidék Balaton-felvidéki borvidék Balatonfüred-Csopaki borvidék
Dél-Balatoni (Balatonboglári) borvidék Nagy-Somlói borvidék Zalai Borvidék Duna borrégió
Eger borrégió
Észak-Dunántúli
Dél- Pannónia Borrégió
Csongrádi borvidék Hajós-bajai borvidék Kunsági borvidék Bükki (Bükkaljai borvidék) Egri borvidék Mátrai borvidék Etyek-Budai borvidék
Soproni borrégió Tokaj borrégió
Tokaji borvidék
Csopak Környéki Borút Egyesület, Dörgicse és Környéke Borút Egyesület, Zánka – Nivegy-völgyi Borút Egyesület, Balatonakali Történelmi Szőlőhegyek Borút Egyesület, Balatonfüred és Környéke Borút Egyesület Dél-Balatoni Borút Egyesület Szent Margit borút, Somló és Környéke Borút Egyesület Zalai Borút Hajósi Pincefaluért Egyesület Monori Borút Bükkaljai Borút Egyesület Egri Borút Mátrai Borút Etyeki Borút Egyesület, Velence-tó Környéki Borút Egyesület Móri Borút Egyesület
Móri borvidék Neszmélyi borvidék Pannonhalmi borvidék Pécsi Borvidék Szekszárdi borvidék Tolnai borvidék Villányi borvidék Soproni Borvidék
Borutak Badacsonyi Történelmi Borút Egyesület
Pécsi-Mecseki Borút, Mohács-Boly Fehérborút Szekszárdi Borvidék Borút Egyesület Tolnai Borút Egyesület Villány-Siklósi borút, Soproni Borút Egyesület Tokaj-hegyaljai Borút Egyesület, Rákóczi Borút, Tokaji Borút
Forrás: www.falusiturizmus.hu és www.leonardoprogram.hu adatai alapján saját szerkesztés A 2004-es bortörvény alapján
„a borvidék olyan meghatározott termőhely, amely több település közigazgatási területére kiterjedően hasonló éghajlati, domborzati, talajtani adottságokkal, jellemző fajta- összetételű és művelésű ültetvényekkel, sajátos szőlő- és bortermelési hagyományokkal rendelkezik.
26
Borvidéki település: Borvidékbe olyan település sorolható, amelynek szőlő termőhelyi kataszterében nyilvántartott területe az összes mg-i terület 7%-át eléri, vagy amelyen bor adóraktár működik.
Borvidéki körzet: A borvidéken belül a termőhelyi sajátosságok azonossága alapján kialakított terület.
Borvidéki
dűlő:
Borvidéki
településen
belül
pontosan
körülhatárolt,
mikroökológiájában egységes termőhely, amelynek adottságai a bor karakterére jelentős hatással vannak.” (2004. évi XVIII. törvény a szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról)
5.5. Hazánk borútjai Máté Andrea megfogalmazásában: „a borút olyan összetett turisztikai termék, amely széleskörű élményt szolgáltat sajátos egyedi kínálatán keresztül. Akkor működtethető sikeresen, ha a résztvevők felismerik közös érdekeiket, és képesek térségben gondolkodni. A borút jellemzője, hogy helyi összefogáson alapszik, szervezett egységben működik, és szolgáltatásai minősítettek. A borút termékeinek piacra jutását közösségi marketing segíti.” (Modern Geográfia 2007. évi 4. szám, 3.o.) Az AREV (Assemblée des Régions Européennes Viticoles- Európai Bortermelő Régiók
Gyűlése)
meghatározásában
az
európai
borutaknak
három
fajtáját
különböztethetjük meg:
„Klasszikus borút: Konkrét bejárható útvonalat jelent, szervezett egységes rendszerben biztosított kínálattal. Olyan „borkörút”, ahol a borkínáló és eladóhelyek, vendéglők és szálláshelyek, valamint látnivalók és programok folyamatosan várják a turistákat. A látogatókat információs kiadványok és táblák irányítják a minősített szolgáltatásokhoz.
Tematikus borút: Ebben a típusban a borkóstoló helyek speciális programokkal egészülnek ki. Leggyakrabban a kultúra, a természet vagy a gasztronómia kapcsolódik hozzájuk a szolgáltatást biztosító vállalkozó egyéni szervezésében.
Nyitott borút: A borkóstoló helyek laza hálózata. Borkóstolásra, étkezésre és vendéglátásra felkészült egységek egy idegenforgalmi régióban.”
(Sarkadi Eszter: et al.: Borturizmus szervezők kézikönyve I., Baranya Megyei Falusi Turizmus Szövetség,2000, 25.o.) 27
A tematikus utak elődei már az ókorban és középkorban is léteztek elsősorban vallási zarándokutak képében. Később a tehetősebb réteg kiváltságaként lett divat a NyugatEurópa felkapottabb desztinációinak egy utazás köré felfűzött meglátogatása. A XX. században kerültek kialakításra az első túraútvonalak többek között hazánkban is. Ebben az időszakban jelentek meg Európában az első borutak is a Rajna mentén. (Sarkadi, 2000) A tematikus utak és borutak kialakulásának legfőbb oka a fogyasztói igények megváltozása. A tömegturizmus mellett egyre nagyobb figyelmet kaptak az alternatív turizmus különböző formái, a kalandturizmus, az ismeretszerzést, kulturálódást célzó utazások, a gyógyturizmus, a természetközeli és különleges élmények keresése, a főszezonon kívüli utazások igénye. Kialakult az igény egy olyan turisztikai termék fejlesztésére, mely magában foglalja az adott táj természeti szépségeinek, hagyományainak megismerését, gasztronómiai élmény szerzését és – borutak esetében – a borászati kínálat, a borkészítés folyamatának és helyi ízeinek megismerését. A tematikus utak kialakulását elősegítette még a „fenntartható turizmus” fogalmának megjelenése is. Globálisan kialakult a környezetvédelem témája iránti fokozott érdeklődés és érzékenység. Így volt ez a turizmusban
is.
„A
fenntartható
fejlődés
lényege,
hogy jelen
igényeinket
a
rendelkezésünkre álló erőforrások olyan mértékű és minőségű felhasználásával elégítsük ki, hogy a következő generációk legalább ilyen szintű igényei is kielégíthetők legyenek. A fenntartható turizmus tehát olyan turizmusformát takar, ahol az attrakciókat, látnivalókat utódaink számára is elérhetővé tesszük.” (www.itthon.hu :Sulyok Judit- Ökoturizmus) A borutak kialakulása által elmaradott kistelepülések sokasága kap esélyt a gazdasági fellendülésre, hiszen sokuk számára a fejlődés egyetlen lehetősége a turizmusban van. Általa a térségben megnő a bor-és egyéb termékek értékesítése, csökken a munkanélküliek száma, nő a fiatal generáció maradási hajlandósága. A fejlett európai borturizmus és ezen belül a borutak kialakítására az Európai Unió nagy hangsúlyt fektetett. Az 1992 és 1997. közötti időszakban három borturizmus- projektet támogatott Dyonisos, Reset és Ruraltour néven. Ezek kezdeményezője az AREV volt. A baranyai önkormányzat képviselői kezdetben a folyamatokat csak megfigyelték, majd aktív résztvevőként sikeres pályázatot készítettek a Villány-Siklósi Borút megvalósítására. A kilencvenes évek elején hazánkban egy borút létrejöttére leginkább alkalmas területnek a Villány-Siklósi Borvidék minősült. Nagyfokú összefogásra volt szükség mind a szakemberek, a vállalkozók, civil szervezetek, mind az önkormányzatok részéről, ezen kívül be kellett bizonyítaniuk, hogy minőségben is megállják a helyüket. (Sarkadi, 2000) 28
A borút fejlesztési stratégia állomásai a következők:
Előkészületek: helyzetelemzés, fejlesztési koncepció, megvalósítási ütemterv, költségvetés elkészítése, infrastrukturális fejlesztések, végrehajtásban résztvevő partnerség kialakítása, szervezeti forma megállapítása (egyesület, szövetség, stb.)
Megalapozás: a finanszírozás alapjainak megteremtése, minősítési rendszer kidolgozása, információs rendszer kialakítása, szakmai képzések megszervezése
Kiépítés: termékfejlesztés és vállalkozásösztönzés elméletben, majd gyakorlatban, marketing menedzsment tevékenység kialakítása, minősítési- és információs rendszer kiépítése, majd működtetése
Első borutunk végül 1994-ben alakult meg. (Sarkadi, 2000)
A Villány-Siklósi Borút minősített szolgáltatásainak megoszlása 1999ben 7%
7%
2% 2%
1% kóstoltatás 34%
18%
boreladás falusi turizmus panzió, hotel
29%
vendéglátás vinotéka
7.ábra: A Villány-Siklósi Borút minősített szolgáltatásainak megoszlása 1999-ben Forrás: Sarkadi Eszter: et al.: Borturizmus szervezők kézikönyve I.,37.o. ábra alapján saját szerkesztés
5.6. Borfesztiváljaink Az 1980-as években a fesztiválok egészen más jellegűek voltak és számuk nagyon alacsony volt. A rendszerváltás után kezdtek teret hódítani a könnyűzenei fesztiválok és a gasztronómiai fesztiválok. 12-13 éve pedig már hatalmas népszerűségnek örvendenek a kulturális, könnyűzenei, gasztronómiai, hagyományőrző fesztiválok szerte az országban. A 29
fesztiválok számának növekedésének egyik fő oka a turisztikai szezon tudatos kibővítése, melyre az őszi szüreti-és borfesztiválok tökéletes lehetőséget adnak. A Magyar Turizmus Zrt. 2007. és 2010. között vizsgálta a magyar emberek fesztivállátogatási szokásait. A fesztiváltípusok szerinti népszerűség ranglistáján mind a gasztronómiai,
mind
a
hagyományőrző
fesztiválok
szép
helyen
szerepelnek.
(www.szakmai.itthon.hu) Ezen fesztiválok népszerűsége véleményem szerint azóta is évről évre folyamatosan nőtt. Ezt a gasztronómiai és azon belül is a borfesztiválok számának folyamatos növekedése is bizonyítja. Legjelentősebb borfesztiváljaink közül néhány:
Szegedi Borfesztivál
Téli Egyeki Piknik, Tavaszi Etyeki Piknik
Rosalia
Egri Bikavér Ünnep
Bor, Mámor, Bénye
Budapest Borfesztivál (Budavári Borfesztivál)
Márton Napi Borfesztivál a Gellértben
Bioétel- és Borfesztivál Hajdúszoboszló
Budafoki- és Borfesztivál
A felkeresett fesztiválok megoszlása a fesztivál típusa szerint (%)
1.30% 2.10%
1.10%
3.60%
10.80% 30.80%
3.60% 5.40% 5.50%
18.60%
17%
Gasztronómiai Könnyűzenei Hagyományőrző Összművészeti Népművészeti Képző-és iparművészeti Színházi, tánc Komolyzenei Hobbi Film, videó, média Egyéb
8.ábra: A felkeresett fesztiválok megoszlása a fesztivál típusa szerint Forrás: www.szakmai.itthon.hu , Magyar Turizmus Zrt., M.Á.S.T. adatai alapján saját szerkesztés 30
5.7. Bormarketing A bortermékek marketingje meglehetősen komplex és összetett. A marketing eszközeit
összefoglaló
néven
marketingmixnek
nevezzük.
A
vállalkozók
ezen
marketingmix elemeinek a hasznosításával tudják elérni a vásárlót és vásárlásra ösztönözni. „A marketingmix 4 P eleme – termék (product), ár (price), értékesítési hely (place), vásárlásösztönzés (promotion) – az egyes versenyeszközök angol elnevezéseiből származik. Ismeretes még a marketingmix 5 P rendszere, amely a személyes eladást (personal selling) külön elemként kezeli.” A bortermék elemei a leginkább a bor megnevezéséhez kötődnek. Ilyen a földrajzi eredet megjelölés, származáshelymegnevezés, fajta, védjegy. A fajta négy csoportra bontható: a hagyományos fajtákra, a prémium fajtákra, a nemzetközi fajtákra és az új fajtákra. A bor árképzésének módjánál figyelembe kell venni a költségeket, a keresletet, a marketingmix elemeit és a vállalkozási árpolitikát. A bor értékesítésének helyszínei, elosztási csatornái a következők lehetnek: önfogyasztás,
helyi
fogyasztás,
hiper-
és
szupermarketek,
borszaküzletek,
élelmiszerboltok, benzinkutak, online értékesítés, éttermekben. A bor kommunikációs mixének elemei a borreklámok, a vásárlásösztönzés, a kapcsolati kommunikáció (PR), a személyes eladás és a direkt marketing. (Birkás, 2011) „Hungaricumnak nevezhetjük azokat a borokat, amelyek földrajzi és humán eredetét tekintve egyediségükből következtetve jól megkülönböztethetők a többi bortól, másrészt ökológiai és humán eredetük sajátos és mindez együttesen van jelen (pl. Furmint, Hárslevelű, Királyleányka, Irsai Olivér, Kéknyelű, Kadarka).” (Birkás I. et al.: A borturizmus alapjai, 2011, 66.o.) A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa idén „A magyarországi szőlő-bor ágazat stratégiában” fogalmazták meg egyebek között a közösségi bormarketing jövőbeli feladatait. Felhívták a figyelmet a fogyasztói szokások változására és borexport értékének növelésének fontosságára. (www.vinoport.hu)
31
6. Módszertani fejezet Egyéni kutatásként a választásom a kérdőíves megkérdezésre esett. Szerettem volna felmérni az átlag borfogyasztó preferenciáit és a döntéseiket meghatározó tényezőket. Első lépésként megfogalmaztam a hipotéziseimet, amelyeket majd a kutatás eredményei alátámasztanak vagy cáfolnak. Kutatást két féle adatforrásból tudunk készíteni. „A másodlagos adatok olyan adatok, amelyek más célból gyűjtöttek, és már léteznek. Elsődleges adatokat meghatározott célra vagy meghatározott kutatási projekthez frissen gyűjtenek.” (Kotler –Keller, 2006, 161.o.) „A marketingkutatók elsődleges adatok gyűjtésekor három fő kutatási eszköz közül választhatnak: kérdőívek, kvalitatív mérések és mechanikai eszközök. A kérdőív a megkérdezetteknek feltett kérdések sorozatából áll. Rugalmassága miatt primer adatok gyűjtésére a leggyakrabban használt eszköz.” (Kotler-Keller, 2006,165.o.) A kérdőívezés olyan kvantitatív módszer, amelyet hipotézisekre tudunk építeni, az adatokat számszerűsíteni tudjuk és statisztikai elemzést végezni rajta. (Bauer et al. 2007.) Két hipotézisem a következők voltak: 1. A magyar emberek nem eléggé tájékozottak a borvidékek által nyújtott turisztikai lehetőségekkel kapcsolatban. 2. Az Európai Unióhoz való csatlakozás fellendítő hatással volt a magyar borturizmusra. Kérdőívem a „Kérdőív a magyar borturizmus és az Európai Uniós csatlakozás kapcsolatáról” címet kapta és a www.kérdőivem.hu oldalon szerkesztettem. A kérdezettekhez e-mailben és közösségi oldal segítségével juttattam el, melyen borkedvelők és borutazók által alapított csoportok tagjai segítettek nekem. A kérdőívet 100 ember töltötte ki. Igyekeztem a kérdéseket úgy kialakítani, hogy azok egyértelműek és lényegre törőek legyenek. Pár demográfiai adat után szerettem volna megismerni a borfogyasztó és borkedvelő emberek borfogyasztási szokásait, tapasztalataikat az EU-s csatlakozás borászatra és borturizmusra vonatkozó részéről, illetve tájokozottságukat az egyes borvidékek ismeretéről és azok turisztikai kínálatáról.
32
7. Az egyéni kutatás eredményei és annak értékelése A kutatást 100 fős mintán végeztem, viszont az Európai Uniós csatlakozással kapcsolatos összehasonlításon alapuló kérdésre kapott válaszok közül csak a mai 30 év felettiek válaszát vettem figyelembe, hiszen a ma 30 évesek és 30 év alattiak még a csatlakozás előtt nem töltötték be 18. életévüket.
Demográfiai kérdések Első demográfiai adatként a nemek megoszlását kérdeztem, melynek arányai (nők: 55%; férfiak: 45%) megegyeznek a KSH adatival, ezért reprezentatívnak tekinthetők. (www.ksh.hu)
Nemek megoszlása (%) Nő
45%
Férfi
55%
9. ábra: Nemek megoszlása Forrás: Saját kutatás (2016) Következő kérdésem a korcsoportok megoszlására vonatkozott, ahol három lehetőség közül lehetett választani (18-30; 31-45; 45- ). A lehetőségek megadásánál a különböző életszakaszokat vettem figyelembe családi élet alakulása szempontjából. Az idősebb korcsoportok számára azért nem szerkesztettem külön lehetőséget, mert a kérdőívet az internet segítségével tölttettem ki és az internet-felhasználók körében jóval alacsonyabb arányban vannak az idősebb korosztály tagjai, így az esetleges senior korosztályba tartozó kitöltők a 45 év feletti kategóriába kerültek. Ezt jól bizonyítja a kapott megoszlás, melyben 58%-os arányban vannak a 18 és 30 év közöttiek.
33
Korcsoportok megoszlása (%) 22%
18-30 31-45
58%
20%
45-
10. ábra: Korcsoportok megoszlása Forrás: saját kutatás (2016)
Harmadik és egyben utolsó demográfiai adatként az iskolai végzettséget kérdeztem, melyben a 8 általánost végzettek és a szakmunkásképzőt végzettek aránya kimagaslóan alacsony volt.
Iskolai végzettség szerinti megoszlás (%) 2%
1% 8 általános szakmunkásképző
48% 49%
szakközépiskola vagy gimnázium főiskola vagy egyetem
11. ábra: Iskolai végzettség szerinti megoszlás Forrás: saját kutatás (2016) Első kérdésemben szerettem volna megtudni, hogy a kitöltők milyen gyakorisággal fogyasztanak bort. Mivel igyekeztem borkedvelő és a borokhoz értő közönséggel kitölttetni a kérdőívet, ezért nem meglepő, hogy a „szinte soha” választ mindössze egy személy választotta. Legmagasabb arányban (43%) azok a borfogyasztók voltak, akik havonta pár alkalommal isznak bort, de nem sokkal maradtak mögöttük (32%) a hetente bort fogyasztók is.
34
Borfogyasztás gyakorisága (%) 1%
szinte soha
4% 20%
32%
különleges események alkalmával havonta pár alkalommal hetente
43%
11. ábra: Borfogyasztás gyakorisága Forrás: saját kutatás (2016)
Második kérdésemben arra kerestem választ, hogy a borfogyasztók mi alapján választanak bort. Hét ismérvet rendeztek fontossági sorrendbe (íz, ár, szín, bor származása, évjárat, szőlőfajta, csomagolás) és az első helyekre helyezett ismérvek megoszlása alapján készítettem el a diagramot. A válaszokból kiderült, hogy egyértelműen íz (száraz, félszáraz, félédes, édes) alapján választanak, viszont számomra meglepő volt, hogy a csomagolást csak 5 ember tette az első helyre. Második és harmadik helyre közel azonos arányban az ár és a szín (vörös, fehér, rozé, siller) került.
Első helyre rendezett ismérvek megoszlása (%) 6%
íz
5%
ár
7%
35%
12%
szín származás évjárat szőlőfajta
16% 19%
csomagolás
12. ábra: Első helyre rendezett ismérvek megoszlása Forrás: saját kutatás (2016)
35
Bor színe szerinti preferenciában az általam kérdezett három választási lehetőség (vörös, fehér, rozé, siller) közül a vörösbor bizonyult a legnépszerűbbnek (34%), majd utána pár százalékkal a fehérbor (30%). Ha a rozé és siller borokat egy kategóriának tekintenénk, akkor megvalósulna a Nagy Borteszt által reprezentált új trend.
Bor színe szerinti preferencia (%) Fehér
Vörös
Rozé
10%
Siller
30%
26%
34%
13. ábra: Bor színe szerinti preferencia Forrás: saját kutatás (2016) A bor származása szerinti preferenciára vonatkozó kérdésemre adott válasz –úgy gondolom – igen kedvező lett, hiszen a válaszadók 93%-a a magyar borokat részesíti előnyben. Második helyre kerültek az Európai Unióból származó borok, viszont csak 5%-os megoszlással.
Bor származása szerinti preferencia (%) 5%
Magyar borok
2%
Európai Unió más országai
93%
egyéb külföldi borok
14. ábra: Bor származása szerinti preferencia Forrás: saját kutatás (2016)
36
Az egy üveg borra vetített fizetési hajlandóság tekintetében is meglehetősen pozitív eredmény született. A válaszadók 53%-a 1000 és 2000 forint közötti összegért vásárolna bort. A második helyre került (30%) a 2000 forint felett költők aránya. Véleményem szerint ez azért számít jó eredménynek, mert a kérdőívet 58% arányban 18-30 évesek töltötték ki, tehát olyan személyek, akiknek még nincs keresetük, vagy pályakezdők, ennek ellenére az 1000 forint alatt költők vannak a legalacsonyabb arányban.
Fizetési hajlandóság egy üveg borra vetítve (%) 2000 Ft felett
1000 és 2000 Ft között
1000 Ft alatt
17% 30%
53%
15. ábra: Fizetési hajlandóság egy üveg borra vetítve Forrás: saját kutatás (2016)
Szerettem volna megtudni, hogyan vélekednek az emberek az Európai Uniós csatlakozás boraink minőségére gyakorolt hatásáról, illetve látnak-e egyáltalán valamilyen minőségbeli változást. Ez a kérdés azért érdekelt különösen, mert a csatlakozással megváltozott bortörvény több új rendeletet, szabályozást, előírást vezetett be a magyar rendtartásba, amelyek a minőséget voltak hivatottak javítani, vagy annak romlását megakadályozni. A borok minősége és megítélése pedig szerves része a borturizmusban keletkezett eladások számának. Összességében elmondható, hogy az emberek pozitív (73%) változást vettek észre ezen a téren, 22 % pedig nem lát változást. A válaszok kiértékelésénél csak azon válaszadók válaszait vettem figyelembe, akik a csatlakozás idején már betöltötték a 18. életévüket, tehát a 18-30 éves korosztályt figyelmen kívül hagytam.
37
Vélemény az EU-s csatlakozás boraink minőségére gyakorolt hatásáról (30 év felett) Pozitív
Negatív
Nem érez különbséget
22% 5% 73%
16. ábra: Vélemény az EU-s csatlakozás boraink minőségére gyakorolt hatásáról (30 év felett) Forrás: saját kutatás (2016)
Úgy gondolom, fontos megvizsgálnia rendezvények látogatottságát, hiszen a boros rendezvények a borturizmus jelentős részét teszik ki. Első helyre került a rendezvényeket évente 1-2 alkalommal meglátogatók (45%) csoportja. Véleményem szerint ez egy jó eredmény viszont a „kevesebb, mint évente 1 alkalommal” látogatók és a”szinte soha” nem látogatók aránya még mindig magas, főleg azt tekintve, hogy igyekeztem kizárólag borkedvelő közönséggel kitölttetni a kérdőívet.
Boros rendezvények látogatásának gyakorisága szinte soha évente 1-2 alk.
kevesebb, mint évente 1 alk. évente több alk.
16%
18%
21% 45%
17. ábra: Boros rendezvények látogatásának gyakorisága Forrás: saját kutatás (2016)
Miután megtudtam, milyen gyakran látogatják a rendezvényeket, fontosnak tartottam, hogy ezt össze tudjam hasonlítani a csatlakozás előtti látogatottsággal, hiszen azóta a borfesztiválok és egyéb turisztikai események száma folyamatosan növekedett. A válaszadók 66%-a úgy vallja, a csatlakozás óta több ilyen rendezvényt látogat, 32% nem 38
vett észre változást (ebben benne vannak azok is akik előtte sem, és most sem látogatnak), a kevesebbet látogatók aránya pedig elenyésző (2%). Ennél a kérdésnél is kizártam a csatlakozás idején még 18 évét be nem töltött réteget.
Boros rendezvények látogatottsága az EU-s csatlakozás óta (30 év felett) Kevesebbet látogat Ugyanannyit 2% látogat Többet 32% látogat 66%
18. ábra: Boros rendezvények látogatottsága az EU-s csatlakozás óta Forrás: saját kutatás (2016) Kilencedik kérdésemben arra voltam kíváncsi, hogy a kérdezettek hogyan vélekednek saját tájékozottságukról borvidékeink turisztikai kínálatának szempontjából. Azoknak az aránya volt a legmagasabb, akik jól tájékozottnak gondolják magukat (38%). Viszont a „kevésbé ismeri” választ is elég nagy arányban választották (27%). Úgy vélem, ennek a számnak mindenféleképpen alacsonyabbnak kellene lennie.
Borvidékeink turisztikai kínálatának ismerete Kevésbé ismeri 27%
Jól ismeri 38%
Közepesen ismeri 35%
19. ábra: Borvidékeink turisztikai kínálatának ismerete Forrás: saját kutatás (2016) Szintén a tájékozottság felmérésére irányult utolsó kérdésem, melyben arra kértem a válaszadókat, hogy sorolják fel az általuk ismert borvidékeket. A válaszokat összeszámolva arra az eredményre jutottam, hogy a Tokaji Borvidéket (93 említés), az Egri Borvidéket (82 említés) és a Villányi Borvidéket (65 említés) ismerik a leginkább a 39
válaszadók. Utánuk nem sokkal lemaradva van a Badacsonyi Borvidék (49 említés), a Balaton- felvidéki Borvidék (35 említés) és a Szekszárdi Borvidék (29 említés). A legkevesebbet említést a Hajós- Bajai Borvidék kapta (4említés).
20.ábra: A kilenc leginkább említett borvidékünk Forrás: saját kutatás (2016) vaktérkép: www.cograf.hu
Az egyes borvidékek említéseinek száma Hajós-Bajai Csongrádi Zalai Nagy-Somlói Neszmélyi Pannonhalmi Móri Balatonfüred- Csopaki Tolnai Kunsági Etyek-Budai Pécsi Balatonboglári Bükki Soproni Mátrai Szekszárdi Balaton- felvidéki Badacsonyi Villányi Egri Tokaji
Az egyes borvidékek említéseinek száma
0
20
40
60
80
100
21. ábra: Az egyes borvidékek említéseinek száma Forrás: saját kutatás (2016) 40
A kutatás eredményei alapján úgy gondolom, az első hipotézisem, miszerint a magyar emberek nem elég tájékozottak a borvidékeink turisztikai kínálatáról, megdőlt, hiszen nagyobb a magukat tájékozottnak gondolók száma. Ennek ellenére szerintem ez az arány még alacsonynak számít, hiszen ha a magukat kevésbé tájékozottnak és magukat közepesen tájékozottnak tekintőket együtt nézzük, az már összesen 62%. Második hipotézisemet viszont a kutatás alátámasztotta, tehát az Európai Unióhoz való csatlakozás fellendítő hatással volt a magyar borturizmusra, az emberek elégedettek a magyar bor minőségével és nyitottak a boros rendezvények látogatására.
41
8. A magyar borturizmus jövője az Európai Uniós csatlakozás hosszú távú hatásainak szempontjából - felhasznált irodalmon és saját kutatáson alapuló következtetések
A magyar borturizmus fellendülőben van évek óta, és úgy gondolom, ez a folyamat még mindig tart. A fellendülésben nagy szerepet kap az Európai Unió, hiszen számos projekt EU-s támogatással kerül megvalósításra és a rendeletek nagy része is a minőség védelmében van kialakítva. Már bebizonyosodott, hogy nem kell az unió országaiból beáramló külföldi borok magyar borokat elnyomó hatásától tartanunk, hiszen a magyar boltok polcain habár jelen vannak, csak választékbővítő szerepet töltenek be ezek a borok. A saját kutatásomból és a Nagy Borteszt kutatásából is kiderült, hogy a magyar emberek túlnyomó többségben a magyar bort választják. Borászaink a külföldi termelőkkel kialakult új versenyhelyzetben is megállták a helyüket. A magyar borászat és borturizmus egyik aktuális problémája a fiatal borászok hiánya, mely megoldódni látszódik a Fiatal Vállalkozók Országos Szövetsége és egyéb kezdeményezések, támogatások, pályázatok és új képzések hatására. Hosszú távú következtetéseket még nem tudunk levonni ezek hatásáról, azonban észrevehetően nőtt a fiatalok vállalkozási kedve a szakmában. (www.fivosz.hu). Véleményem szerint a jövőben nagy hangsúlyt kell fektetni borturisztikai desztinációink megismertetésére, melyet összehangolt marketing tevékenységgel lehet elérni. Már évek óta jellemző az a tendencia, hogy van néhány borvidékünk, borutunk és borfesztiválunk, melyet az emberek többsége ismer, viszont a többit leginkább csak a helyiek és a régió lakói. Ezen mellőzöttebb desztinációkat fel kellene zárkóztatni. Úgy gondolom, napjainkban egyre nagyobb szerepet kellene, hogy kapjon az online marketing, hiszen az a fiatal generáció elérésének legegyszerűbb módja. Nagy figyelmet kell fordítani a trendkutatásra, hiszen a fogyasztói trendek határozzák meg a keresletet. Ezen trendeket figyelembe kell venniük a desztinációknak is kínálatuk kialakításánál (pl. rozé, siller borok növekedett népszerűsége, wellness-és gyógyturizmus, ökoturizmus, kalandturizmus, környezettudatosság trendjei). A marketingtevékenység során is törekedni kellene a borvidékek történelmi hátterének, tradícióinak, kulturális értékeinek, egyediségének kihangsúlyozására és megismertetésére.
42
Összefoglalás Egy utazásnak és a szerzett élményeknek szerves része a bor és a gasztronómia. Az Európai Unióhoz való csatlakozásunk számos kihívás és lehetőség elé állította hazánkat a borászat és a borturizmus területén is. A borturizmus kialakulása a megváltozott fogyasztói szokásoknak köszönhető. Megnőtt a kereslet az alternatív turizmus, a kulturális turizmus, az egészségturizmus, a kalandturizmus felé. Megjelent a „fenntartható turizmus” fogalma. A turizmus kezdett veszíteni szezonális jellegéből. A bor történelme egyidős az ember történelmével. Már az ókorból maradtak fenn leletek, melyek bizonyítják a szőlő tudatos termesztését és belőle bor készítését. A középkorban rengeteg mű született a bor ihletésében. Szerves része a mai napig is a keresztény és zsidó valláskultúrának. A szőlő országunkban őshonos növény, minden bizonnyal a kelták – őseink előtt – már foglalkoztak a területen szőlőtermesztéssel. Történelmünkkel együtt változott, formálódott a szőlő történelme is. Új fajták és új termelési technológiák kerültek be az országba, a borászat folyamatosan modernizálódott. A II. világháborút követő államosítás hatalmas minőségi romláshoz vezetett, melyet a rendszerváltás után kellett normalizálnunk. A FAO 2013-as adatai szerint a világ bortermelése 15%-os emelkedést mutatott a 2002-es adatokhoz képest. Földrészek közül még mindig a vezető szerep Európáé, bár 5%-os csökkenés mutatható ki. A két legnagyobb borexportőr ország Franciaország és Olaszország. Elmondható, hogy hazánk érték szerint olcsóbb bort exportál, mint a többi hasonló mennyiségben exportáló ország. Hazánk borpiacáról elmondható még, hogy mind szőlőterületben, mind termelt borban csökkenés mutatkozik az elmúlt 12-13 évben. Ennek oka nagy részben az Európai Uniós kivágási támogatásokban keresendő, mellyel a túltermelés és felesleg problémáját próbálták megoldani az unió országai. Országunk az északi bortermelő övezetben helyezkedik el mely a fehér borok termelésének kedvez. Egyegy év szőlőtermésének minőségét jelentősen befolyásolják az időjárási viszonyok. Idén került megrendezésre a Nagy Borteszt több, mint 40 ezer ember bevonásával, melyben a fogyasztói preferenciákat vizsgálták. Az átlag magyar borfogyasztóról elmondható, hogy 90%-ban a hazai borokat részesítik előnyben, növekedett a rozé borok népszerűsége, növekedett a boros rendezvények iránti érdeklődés, még mindig
43
szupermarketekben szerzik be a legtöbben a bort, nőtt a nyitottság az online borvásárlásra, a résztvevők kb. 75%-a tisztán fogyasztja a bort. Hazánk az csatlakozását az EU-hoz hosszas előkészítés és jogharmonizáció előzte meg a borászat területén is. Az 1997-es bortörvény már a csatlakozás jegyében került kialakításra, de a végleges összehangolás a 2004-es bortörvénnyel vált teljessé. A törvény külön fejezetben tárgyalja a Tokaji Borvidékkel kapcsolatos különleges eljárásokat és az eredetvédelem alatt álló fajtákat. A csatlakozás során felmerült piaci változásokhoz a magyar borászat viszonylag gyorsan alkalmazkodott. Ilyen változás volt pl. azon új külföldi cégek megjelenése, melyek teljesen modern technológiai hátterükkel kezdetben hátrányba szorították a magyar termelőket, de ezzel ugyanakkor modernizációra és felzárkózásra is kényszerítették őket. Országunkban a borturizmus dinamikus fejlődése mondható el. Sok kis település számára tulajdonképpen a turizmus jelenti az egyetlen fellendülési lehetőséget. A helyi turizmus növeli a bevételeket, az eladott termékek (bor, kézműves termékek) számát, a vendégéjszakák számát, a szálláshelyek számát, a vendéglátóhelyek látogatottságát és számát, a foglalkoztatottak számát, általa fejlődik az infrastruktúra és csökken az elvándorlás a térségből. Borturizmusunk fejlődésében hatalmas szerepet játszott az első borutunk megalapítása 1994-ben Villányban. A megvalósítás Európai Uniós pályázatnak köszönhető. Ezután sorra alapult meg a többi borutunk, folyamatosan bővült borfesztiváljaink száma. Kutatásom során néhány fogyasztói preferencián kívül kíváncsi voltam még a megkérdezettek borturizmusban való jártasságára, tájékozottságára. 100 megkérdezett emberből csupán 4 vallotta azt, hogy szinte soha nem fogyaszt bort. Borválasztási szempontként messze az íz tényezője vezet, majd azt követi az ár és a szín. Legkevésbé a bor csomagolása bizonyult fontosnak. A megkérdezettek nagy része a fehér bort preferálja, de nem sokkal utána van lemaradva a vörös bor. Származás alapján egyértelműen (94%) a magyar borokat fogyasztják szívesebben. A fizetés hajlandóság 1000 és 2000 Ft között a leggyakoribb, a 2. helyen pedig a 2000 Ft feletti érték áll. A megkérdezettek csaknem fele évente 1-2 alkalommal látogat boros rendezvényeket. A válaszadók kb. fele jobban találja az EU-s csatlakozás óta boraink minőségét, másik fele pedig nem vélt felfedezni minőségi változást. Azok aránya, akik ugyanannyi boros rendezvényt látogatnak meg, mint a csatlakozás előtt, 60%, azoké pedig akik azóta több rendezvényt 36%. Borvidékeink által 44
nyújtott turisztikai lehetőségek ismeretében az élmezőnyben helyezte el magát a legtöbb kitöltő. Az ismert borvidékek felsorolásánál túlnyomó többségben a Tokaji, az Egri és a Villányi borvidékre asszociáltak, őket követték a Balaton környéki borvidékek. A kutatás és a szakirodalom feldolgozása alapján elmondható, hogy a többi borvidék ismertsége elmarad a Tokaji, Egri és Villányi mögött és a borvidékeink nyújtotta turisztikai lehetőségekről a tájékozottság hiányos. Ennek kiküszöbölésére véleményem szerint a közösségi bormarketing reformálására lenne szükség, illetve olyan anyagi forrásra, amelyből a borvidékek saját maguk marketingjét önállóan tudják kezelni. Nagyobb hangsúlyt kellene fektetni kulturális örökségeinkre, hagyományainkra és borvidékeink egyéni történelmi múltjára. A borászat és ezzel a borturizmus egy másik megoldandó problémája a bortermelő generáció utánpótlása, ugyanis a csatlakozás utáni években fokozatosan csökkent a szakma iránti érdeklődés a fiatalok körében. Ennek kiküszöbölésére kialakításra került egy fiatal gazdákat ösztönző támogatási rendszer, melynek hatékonyságát a következő években tudjuk majd vizsgálni.
45
Summary Wine and gastronomy are integral parts of a journey and gained experience. Hungary faced several challenges and possibilities also in the area of vinery and wine culture, due to our join to the European Union. Changed consumer habits led to the emergence of wine culture. Demand have increased towards alternative tourism, cultural tourism, health tourism, and adventure tourism. The term ‘sustainable tourism’ appeared. Seasonal nature of tourism started to decay. The history of wine as old as the history of mankind. Ancient artefacts prove the conscious raising of grapes, and making wine from it. In the Middle Ages, loads of artifacts were born inspired by wine. It is essential part of the Christian and Jewish religion even today. Grape is native in Hungary, the Celts certainly grew it in the area – before our ancestors. The history of grape has changed and formed along with our history. New types and new production technologies appeared in the country, vinery continuously became moderner. The nationalization after World War II led to a huge qualitative decadence, which had to be normalized after the regime in Hungary. According to FAO’s data from 2013, the world’s wine production increased by 15% compared to the 2002 results. From all the continents, Europe still owns the leadership, nevertheless a decrease of 5% is detectable. The two largest wine exporter countries are France and Italy. We can say, that by value Hungary exports cheaper wine, than other countries which export in similar quantity. About Hungary’s wine market we can also say that both in the extent of vineyard and in the quantity of produced wine, decrease is detectable in the past 12-13 years. This is mainly due to the European Union’s support of excision, with which the countries of the union tried to solve the problem of overproduction. Our country is located in the Northern vine-grower zone, which favors the production of white wine. Sometimes weather conditions influence significantly the quality of the grape harvest. The Big Wine test was held this year, including more than 40 thousand people, in which consumer preferences were examined. About the average wine consumer we can say, that they prefer national wine by 90%, the popularity of rosé have increased, interest about events in connection with wine have increased, most people still buy wine at
46
supermarkets, open-mindedness spread in connection with online wine shopping, 75% of the participants drink wine purely. Hungary’s join to the European Union was preceded by long preparation and law harmonization in the area of vinery as well. The 1997 wine law was shaped in the join’s spirit, but the final coordination was completed with the 2004 wine law. The law negotiates Tokaj wine region’s special proceedings and types which are under the protection of origin in a separate chapter. Hungarian vinery conformed relatively fast to the changes in the market, which emerged due to the join. Such change was for example the appearance of those new foreign companies, which initially pushed Hungarian producers into disadvantageous situation with their completely modern technological background, nevertheless thereby Hungarians were forced to catch up and modernize. In our country wine tourism evolving in dynamic pace. For several settlement, tourism actually means the only possibility of upswing. Local tourism increases proceeds, the number of sold products (wine, crafts), the number of guestnights, the number of accommodations, the number of catering places and the number of their visitors, the number of employees, it develops infrastructure and the migration decreases from the region. Our first wine route, which was held in Villány in 1994, played a huge role in the development of our wine tourism. It was achieved due to a competition by the European Union. Thereafter other wine routes were established one after another, and the number of wine festivals were expanded continuously. During my research, besides getting knowledge about some consumer preferences, I wanted to gain information about how the respondents are informed about wine tourism. From 100 people only 4 said that they almost never drink wine. People choose wine mostly based on taste, which is followed by the price and the colour of the wine. The less important thing is the wrapping. Most of the respondents prefer white wine, but it is followed very closely by red wine. People (94%) obviously drink Hungarian wine with pleasure when the question is the wine’s origin. Willingness to pay most often falls between 1000 and 2000 forints, the second most often paid price is above 2000 forints. Nearly half of the respondents visit wine events once or twice a year. Approximately half of the respondents say, that the quality of Hungarian wine is better since Hungary joined to the European Union, the other half of them didn’t notice any changes in quality. 60% of people visit as much wine events as before the join, 36% visit more since the join. Due to 47
tourism opportunities which is provided by our wine regions, most filler have placed themselves in top-range. When people had to list famous wine regions, they mostly associated with Tokaj, Eger and Villány, it was followed by the Balaton region. Based on the research and after processing specialized literature, I can say that awareness of other wine regions falls behind Tokaj’s, Eger’s and Villány’s popularity and people are not familiar with tourism opportunities which are provided by Hungarian wine regions. In my opinion, communal wine marketing should be reformed, and financial resources should be provided for wine regions so they could manage their own marketing, and thereby these problems could be eliminated. We should put bigger emphasis on our cultural heritage, on traditions and on the historical past of our wine regions. Another problem of vinery and therefore of wine tourism which should be solved, is the reinforcement of wine-growers, namely in the years after the join, the interest decreased gradually towards this profession among the youth. A support system which inspires young farmers has been established to eliminate this problem, and we can examine its efficiency in the following years.
48
Felhasznált irodalom 1) Bauer András et al. (2007): Marketing alapismeretek, Aula Kiadó, Budapest, ISBN: 978 9639698161 2) Horváth Cs.- Dr. Mikulás I. (2002): A magyar borászat és az Európai Unió, Magyar Kereskedelmi és Ipar Kamara 3) Lengyel Márton (2004): A turizmus általános elmélete, Dr. Lengyel Márton és a Heller Farkas Gazdasági és Turisztikai Szolgáltatások Főiskolája, Budapest, ISBN: 9636373 4) Michalkó Gábor (2012): Turizmológia, Akadémiai Kiadó, Budapest, ISBN: 978963059216 1 5) P. Kotler –K.L.Keller (2006): Marketingmenedzsment, Akadémiai Kiadó, ISBN: 9789630583489 6) Sarkadi Eszter et al.(2000): Borturizmus szervezők kézikönyve I., Baranya Megyei Falusi Turizmus Szövetség 7) Szikszai Zsolt Tamás (2002): Szőlő-bor vertikum makrogazdasági kérdései, különös tekintettel a Tokaj-Hegyaljai szőlőféleségekre és borkülönlegességekre (diplomadolgozat), Szent István Egyetem
Internetes források 1) Borkóstolás alapfokon- fogalomtár https://borkostolo.wordpress.com/fogalomtar/ letöltés dátuma: 2016.07.25. 2) Eperjesi Imre et al.: Borászati technológia, Mezőgazda Kiadó, 2010 http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_521_Boraszati_technolo gia/ch01s03.html letöltés dátuma: 2016.08.02. 3) Központi Statisztikai Hivatal: Szőlőtermesztés és bortermelés, kereskedelem és fogyasztás a világon, 2015 http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/stattukor/szoloterm_borterm.pdf letöltés dátuma: 2016. 08.02. 4) A szőlő és a bor története II. 2010.11.10 http://www.kisalfold.hu/blog/bor-neked/a_szolo_es_bor_eredete_ii/138/1942/ letöltés dátuma: 2016.08.02. 5) Magyar Turizmus Zrt. Kutatási Iroda: Turizmus Magyarországon helyzetelemzés, 2015
49
http://itthon.hu/documents/28123/4083489/Helyzetelemzes_2015_12_160118.pdf/ac71 e601-e4ee-4438-95ed-134971f55e6a letöltés dátuma: 2016.08.02. 6) A turizmus jótékony hatásai 2012.08.27. http://www.turizmusonline.hu/aktualis/cikk/a_borturizmus_es_jotekony_hatasai letöltés dátuma: 2016.08.02. 7) A Magyar Turizmus Zrt. megbízásából készült kutatás alapján Sulyok Judit: A magyar lakosság fesztivállátogatási szokásai (Turizmus Bulletin XIV. évf. 3. szám) http://szakmai.itthon.hu/documents/28123/121718/1108_fesztivallatogatasi_szokasok.p df/5b6c4ef2-ad2c-4e17-a4fc-beb74ead9fa9 letöltés dátuma: 2016. 08.14. 8) Birkás I. et al.: A borturizmus alapjai, Szombathely, 2011 http://www.humantarhaz.hu/cgibin/itworx/itworx.cgi?modul=doctar/downloadfile&task=downloadfile&vid=366&doki d=51&uid=603 letöltés dátuma: 2016.08.14. 9) Bacchus legendája 2007.07.30. http://www.boraszportal.hu/borvilag/bacchus_legendaja-420 letöltés dátuma:2016.08.15 10) Kárpáti Péter- Bortúra a mesés kelet kapujában, a Márvány- és Égei-tenger partvidékén, 2013.05. http://www.miri.hu/index.php?ow_page_number=223 letöltés dátuma: 2016.08.15. 11) Bényei F. et al.: Szőlőtermesztés, Mezőgazda Kiadó, 2005 http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_521_Szolotermesztes/in dex.html Letöltés dátuma: 2016.08.15. 12) Kelenföldi Vanda: A magyar borok belső piaci helyzete és kilátásai, Budapesti Gazdasági Főiskola, 2005 http://elib.kkf.hu/edip/D_11520.pdf letöltés dátuma:2016.08.26. 13) Dr. Szakál Zoltán: A világ, az EU és Magyarország szőlő-és bortermelése, valamint borpiaci trendjei, 2011. http://www.nyf.hu/gtk/sites/www.nyf.hu.gtk/files/letoltesek/Borkulturatananyag2011.p df letöltés dátuma: 2016.08.27. 14) Bozsik Norbert: Magyarország és az Európai Unió közötti borkereskedelem elemzése, különös tekintettel a versenyképességre, Szent István Egyetem, 2005 http://archivum.szie.hu/JaDoX_Portlets/documents/document_3139_section_3249.pdf letöltés dátuma: 2016.08.27 15) A szőlőtermesztés környezeti feltételei, 2004.01.10. 50
http://mezohir.hu/mezohir/2004/01/a-szolotermesztes-kornyezeti-feltetelei/ letöltés dátuma: 2016.09.04. 16) Vécsey Bánk: Borról az igazság http://www.boraszat.hu/kodex.html letöltés dátuma:2016.09.06. 17) Sztanev Bertalan: A hegyközségek I.rész, 2014.08.15. http://www.boraszportal.hu/hirszuret/a-hegykozsegek-1-resz-5149 letöltés dátuma: 2016. 09. 18. 18) Bormarketing Műhely: A magyar lakosság borfogyasztási szokásai (Turizmus Bulletin XV. évf. 1. szám) http://itthon.hu/documents/28123/5659433/TB2013(1)_bormarketing_5056.pdf/322c6729-29a8-43ee-a150-a07d7d711f83 letöltés dátuma: 2016.09.18. 19) Hegyközségek Nemzeti Tanácsa: A magyarországi szőlő-bor ágazat stratégiája http://vinoport.hu/upload/files/a%20magyarosz%C3%A1gi%20sz%C5%91l%C5%91bor%20%C3%A1gazat%20strat%C3%A9gi%C3%A1ja.pdf letöltés dátuma:2016.09.27 20) Magyar borkrónika (Forrás: Magyar Turizmus Zrt.) http://www.mywine.hu/kronika.php letöltés dátuma: 2016. 10.01 21) Lóth Barbara: Magyarország helyzete a nemzetközi borpiaci környezetben az Európai Uniós csatlakozásra készülve, Budapesti Gazdasági Főiskola, 2002. http://elib.kkf.hu/edip/D_9095.pdf letöltés dátuma: 2016.10.01. 22) Sztanev Bertalan: Borászati adminisztrációs kötelezettségek: a pincekönyv, 2014.08.11. http://www.boraszportal.hu/hirszuret/boraszati-adminisztracios-kotelezettsegek-apincekonyv-5117 letöltés dátuma: 2016.10.04. 23) Dr. Mikulás Ildikó – Dr. Bene László: Szőlő és bor az Európai Unióban http://mek.oszk.hu/10700/10716/10716.pdf letöltés dátuma: 2016.10.04. 24) Kunszeri Miklós: Borozó, 2004.08.19 http://www.agraroldal.hu/bor-1.html letöltés dátuma: 2016.10.06. 25) Mauthner Ilona: A turizmus ihatja meg a borreform levét, 2007.10.22. http://www.teol.hu/helyi-ertek/borban-az-igazsag/a-turizmus-ihatja-meg-a-borreformlevet-99774 letöltés dátuma: 2016.10.10. 26) Farkas Ilona: Miért jó a borturizmus? http://www.edenkert.hu/vilagos-zold/zold-biznisz/a-borturizmus/370/ letöltés dátuma: 2016.10.10. 51
27) 2004. évi XVIII. törvény a szőlőtermesztésről és borgazdálkodásról http://www.hegykozseg.hu/doc/pdf/Bortorveny_2004-18.pdf letöltés dátuma: 2016.10.10. 28) Sulyok Judit: Ökoturizmus http://itthon.hu/site/upload/mtrt/Turizmus_Bulletin/01_12/Sz3.htm letöltés dátuma: 2016.10.13. 29) A portugál mezőgazdaság az EK tükrében http://www.omgk.hu/pages/euag/EA9734/eue2.html letöltés dátuma: 2016.10.14. 30) Központi Statisztikai Hivatal: Demográfiai adatok (2011) http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/nepsz2011/nepsz_04_2011.pdf letöltés dátuma: 2016.10.16. 31) Anatole France idézet http://www.nepfoiskola.hu/userfiles/file/Hirek/20140723_irasok_mondasok_a_borrol.p df letöltés dátuma:2016.10.16. 32) A szőlő és a bor eredete I. 2010.11.03. http://www.kisalfold.hu/blog/bor-neked/a_szolo_es_bor_eredete_i/138/1927/ letöltés dátuma: 2016.10.18. 33) Modern Geográfia 2007. évi 4. szám, Máté Andrea: A „Pannon Borrégió” borútjainak összehasonlító értékelése http://www.moderngeografia.eu/wp-content/uploads/2012/02/mate_andrea_2007_4.pdf letöltés dátuma: 2016.10.21.
Ábrák és táblázatok jegyzéke
Ábrák: 1) A világ legnagyobb – legalább 10 millió hektolitert – mennyiségben bort fogyasztó országai, 2014. Forrás: KSH 2014-es adatai és Szőlőtermesztők és Bortermelők Nemzetközi Szervezetének adatai alapján saját szerkesztés 2) A szőlőtermelés alakulása Magyarországon Forrás: KSH adatai alapján saját szerkesztés 3) Szőlőterület alakulása Magyarországon Forrás: KSH adatai alapján saját szerkesztés 52
4) Bortermelés Magyarországon 2000-2014. Forrás: www.agroinform.com és www.ksh.hu 5) Hazai és külfördi borok fogyasztásának megoszlása az elmúlt években Forrás: Borászportál.hu adatai alapján saját szerkesztés 6) A borpiaci rendtartás szerepe az uniós költségvetésben Forrás: Dr. Mikulás Ildikó - A szőlő-bor ágazat Európai Uniós csatlakozásának gyakorlati kérdése, HNT Bp. 2003. ábra alapján saját szerkesztés 7) A Villány-Siklósi Borút minősített szolgáltatásainak megoszlása 1999-ben Forrás: Sarkadi Eszter: et al.: Borturizmus szervezők kézikönyve I.,37.o. ábra alapján saját szerkesztés 8) A felkeresett fesztiválok megoszlása a fesztivál típusa szerint Forrás: www.szakmai.itthon.hu , Magyar Turizmus Zrt., M.Á.S.T. adatai alapján saját 9) Nemek megoszlása Forrás: saját kutatás (2016) 10) Korcsoportok megoszlása Forrás: saját kutatás (2016) 11) Borfogyasztás gyakorisága Forrás: saját kutatás (2016) 12) Első helyre rendezett ismérvek megoszlása Forrás: saját kutatás (2016) 13) Bor színe szerinti preferencia Forrás: saját kutatás (2016) 14) Bor származása szerinti freferencia Forrás: saját kutatás (2016) 15) Fizetési hajlandóság egy üveg borra vetítve Forrás: saját kutatás (2016) 16) Vélemény az EU-s csatlakozás boraink minőségére gyakorolt hatásáról (30 év felett) Forrás: saját kutatás (2016) 17) Boros rendezvények látogatásának gyakorisága Forrás: saját kutatás (2016) 18) Boros rendezvények látogatottsága az EU-s csatlakozás óta Forrás: saját kutatás (2016) 19) Borvidékeink turisztikai kínálatának ismerete Forrás: saját kutatás (2016) 53
20) Az egyes borvidékek említéseinek száma Forrás: saját kutatás (2016) Táblázatok 1) A világ legjelentősebb szőlőtermő országai, 2013. Forrás: saját szerkesztés KSH 2013-as adatai alapján 2) A világ legjelentősebb bortermelő országai, 2013 Forrás: saját szerkesztés a KSH 2013-as adatai alapján 3) Hazánk borrégiói és borvidékei Forrás: www.falusiturizmus.hu és www.leonardoprogram.hu adatai alapján saját szerkesztés
54
Mellékletek 1.melléklet
1.tábla: Világ legjelentősebb borexportáló és birimportáló országai, 2012 Forrás: http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/stattukor/szoloterm_borterm.pdf
55
2.melléklet
3.tábla: Borokra vonatkozó előírások a 2004. évi XVIII. törvény alapján Forrás: http://www.agraroldal.hu/bor-1.html
56
3.melléklet
4.tábla: Borvidékek elemzése Forrás: Sarkadi Eszter et al.(2000): Borturizmus szervezők kézikönyve I., Baranya Megyei Falusi Turizmus Szövetség, 54-55.o
57
4.melléklet
6.tábla: Borvidékek elemzése Forrás: Sarkadi Eszter et al.(2000): Borturizmus szervezők kézikönyve I., Baranya Megyei Falusi Turizmus Szövetség, 56.o.
58
5.melléklet
Kérdőív a magyar borturizmus és az Európai Uniós csatlakozás kapcsolatáról
Kedves Kitöltő! A nevem Mocsári Henrietta, a Miskolci Egyetem végzős turizmus-vendéglátás szakos hallgatója vagyok, és most írom a szakdolgozatomat. Választott témám: „A magyar borászat Európai Uniós csatlakozást követő kihívásai és ennek turizmusra gyakorolt hatása”. Nagy segítséget jelentene, ha kérdőívem kitöltésével hozzájárulna kutatásom eredményességéhez. Az Ön adatait kizárólag kutatásom céljára használom fel. Válaszát előre is köszönöm!
1) Az Ön neme:
A) férfi
B)nő
2) Az Ön életkora: A) 18-30 B) 30-45 C) 45-
3) Az Ön iskolai végzettsége: A) 8 általános B) szakmunkásképző C) szakközépiskola vagy gimnázium D) főiskola vagy egyetem
4) Ön milyen gyakran fogyaszt bort? A) szinte soha B) különleges események alkalmával
59
C) havonta pár alkalommal D) hetente E) naponta 5) Kérem, rangsorolja, mi alapján választ bort! Jellemzők: ár, szőlőfajta, szín, származás, évjárat, csomagolás, íz(édes/száraz) Sorrend:
1……………………….. 2……………………….. 3……………………….. 4……………………….. 5……………………….. 6………………………... 7………………………...
6) Ön milyen színű bort részesít előnyben? A) Vörös
B) Fehér
C)Rozé
D)Siller
7) Ön származás alapján milyen bort részesít előnyben? A) magyar borokat B) Európai Unió más országaiból származó borokat C)egyéb külföldi borokat
8) Ön mekkora összeget hajlandó kiadni egy üveg borért? A) 1000> 60
B) 1000-2000 C) 2000<
9) Ön szerint az EU-hoz való csatlakozás milyen hatással volt boraink minőségére? A) Pozitív B) Negatív C) Nem érzékeltem változást.
10) Milyen gyakran látogat boros rendezvényeket? A) szinte soha B) kevesebb, mint évente 1 alkalommal C) évente 1-2 alkalommal D) évente több alkalommal
11) Az EU-s csatlakozás előttihez képest Ön milyen gyakran látogatja a boros rendezvényeket? A) Azóta több rendezvényt látogatok. B) Azóta kevesebb rendezvényt látogatok. C) Ugyanannyi rendezvényt látogatok.
12) Ön mennyire ismeri hazánk borvidékeinek turisztikai kínálatát? A) Nagyon jól B) Közepesen ismerem
61
C) Nagyon jól ismerem
13) Kérem, sorolja fel az Ön által ismert borvidékeket! ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………. Köszönöm, hogy kitöltötte kérdőívem. További szép napot kívánok!
62
