Hulladéklerakás
A hulladéklerakó környezetre gyakorolt hatásai
Hulladéklerakás számokban • Hazánkban ~85%-ban lerakásos ártalmatlanítás - EUban 60-65%; • 1100 lerakó kapott uniós támogatást rekultivációra, illetve továbbiak támogatása várható. • Jelenleg 70 lerakó. • 100-120 regionális lerakó kell az országos hálózathoz; • A lerakóba kerülő hulladékban a szerves alkotók mennyiségét csökkenteni kell (2004: 75%, 2007: 50%, 2014: 35% - 2002.12.-hez képest) • Nincs korrekt szelekció: veszélyes komponensek! • 1 m3 tárolókapacitás 5 laza m3 hulladékot fogad be;
2009. július 15-ig működtethető a települési hulladéklerakó-telep
Hulladék lerakás hulladéklerakó típusok ► építési
mód alapján:
•
gödör típusú
•
dombépítéses típusú
terepadottságok alapján: •
felszín-közelben kialakított
•
védőgáttal kiemelt
•
hányószerűen kialakított
•
lejtőoldalnak támaszkodó hulladéklerakó
A hulladékgazdálkodási törvény és a 1999/31/EK irányelv szerint, hulladéklerakóban előkezelés nélkül hulladék nem ártalmatlanítható. Ennek megfelelően a jogszabályok teljesítése érdekében a hulladékártalmatlanítást megfelelő előkezelési eljárásnak kell megelőznie, mely magába foglalja: - a hulladék begyűjtését, - tárolását, - hasznosítását, - ártalmatlanítását elősegítő tevékenységeket.
Helykiválasztás szempontjai területfejlesztési (lakó- és üdülőterületektől, energiaszállító vezetékektől való távolság); ► terület- és településrendezési; ► tájvédelmi; ► termőföld védelmi (mg területektől való távolság); ► környezet- és vízföldtani (felszínmozgásos, erózió által érintett, karsztos területek); ► felszíni és felszín alatti vízvédelmi (felszíni vizektől való távolság, árvíz- és belvízveszélyes területek); ► levegőtisztaság-védelmi; ► közegészségügyi (vízadó bázisok védőövezete); ► természetvédelmi (védett természeti területen); ► hulladékgazdálkodási; ► tűzvédelmi. ►
Hulladékgazdálkodási szempontok ► Begyűjtési
terület
Nagysága, ellátandó lakosság száma, éves ingadozása legalább 30 éves üzemelési időszak alatt; Termelő létesítmények jellege ► Hulladék
tekintetében
Hulladék mennyisége, éves ingadozása, várható változása legalább 30 éves időszakban; Hulladék összetétele, fizikai és kémiai jellemzői; ► Hulladékgyűjtés
rendszerének tekintetében
Gyűjtőedényzet és –járművek típusai, jellemzői; Szállítási távolságok, gyakoriságok, költségek; Telephely megközelíthetősége
Szigetelőrendszer ► Több
elem alkotja;
Szigetelőréteg Szivárgóréteg Védőréteg ► Természetes
és mesterséges szigetelőrétegek egymást kiegészítő tulajdonságait ki kell használni ► Települési szilárd hulladék esetében kötelező a kombinált szigetelés, ► Inert hulladék esetében elegendő természetes anyagú megoldás
Rétegrend nem veszélyes hulladék lerakására alkalmas telep esetén
Felül és alul
Veszélyeshulladék-lerakótelep szigetelési rendszerének kialakítása
Szükséges létesítmények ► Utak,
parkolók, hídmérleg, szociális és adminisztrációs épületek, abroncsmosó, konténermosó; ► Csurgalékvíz-gyűjtés, -elvezetés, -kezelés; ► Biogáz-kinyerés, -kezelés, -hasznosítás; ► Csapadékvíz-elvezetés és monitorozás létesítményei; ► Tűzvédelem létesítményei; ► Kerítés, kapu, vagyonvédelem; ► Hulladékfogó háló; ► Védőerdő; ► Meteorológiai állomás.
Utógondozás és monitoring
talajvíz szintváltozásának és minőségének kontrollja
biogázképződés ellenőrzése
lerakó szintjének süllyedési adatai
csurgalék- és felszíni víz mennyiségi és minőségi kontrollja
műszaki berendezések ellenőrzése
gyepfelület: kialakítását minél hamarabb el kell végezni, később cserjék, alacsonyabb fák ültetése - megnöveli a rézsűk állékonyságát, csökkenti, illetve megakadályozza az eróziót és deflációt
Urban mining
Veszélyes hulladékok
A veszélyességi jellemzők jegyzéke "Robbanó":
"Oxidáló": anyagok és készítmények, amelyek más, elsősorban gyúlékony anyagokkal érintkezve erősen hőtermelő reakcióba lépnek "Tűzveszélyes": "Irritáló vagy izgató": bőrrel vagy nyálkahártyával történő rövid idejű vagy hosszan tartó vagy ismételt érintkezésük esetén gyulladást okozhatnak
"Ártalmas": halált vagy heveny egészségkárosodást okozhatnak "Mérgező": kis mennyiségben is halált vagy heveny egészségkárosodást okozhatnak "Karcinogén": daganatot okoznak, vagy előfordulásának gyakoriságát megnövelik "Maró" (korrozív): élő szövettel érintkezve azok elhalását okozzák "Fertőző": életképes mikroorganizmusokat vagy azok toxinjait tartalmazó anyagok, amelyek betegséget okoznak az emberben vagy más élő szervezetben "Reprodukciót és az utódok fejlődését károsító": "Mutagén": genetikai károsodást okoznak vagy megnövelik a genetikai károsodások gyakoriságát Anyagok és készítmények, amelyek vízzel, levegővel vagy savval érintkezve mérgező vagy nagyon mérgező gázokat fejlesztenek Anyagok és készítmények, amelyek hajlamosak arra, hogy belőlük a lerakást követően valamely formában pl. kimosódás - a felsorolt tulajdonságok bármelyikével rendelkező anyag keletkezzék "Környezetre veszélyes": a környezetbe jutva a környezet egy vagy több elemét azonnal vagy meghatározott idő elteltével károsítják, illetve a környezet állapotát, természetes ökológiai egyensúlyát, biológiai sokféleségét megváltoztatják
Jelentősebb mennyiségben keletkező veszélyeshulladék-fajták 2000-ben Magyarországon (ezer t) 900 800 700 600 500 400 300 200 100 0 vörösiszap
erőművi füstgáztisztítási maradék
erőművi égetési maradék
állatok feldolgozásából származó
ipari szennyvíztisztításból származó szű rőpapírok
települési hulladékégetés salakja
Megelőzés Újrahasználat Újrafeldolgozás
Égetés Lerakás
A II. veszélyességi osztályba tartozó hulladékok tárolójának metszete
Az I. v.o.-ba tartozó veszélyes hulladékok tárolójának metszete
Az aszódi végleges veszélyes hulladék lerakó telep helyszínrajza
Radioaktív hulladék MSZ14344 számú szabvány (1988) ► "olyan
hulladékanyag, amely sugárvédelmi jellemzők alapján nem kezelhető közönséges hulladékként."
Aktivitás-koncentráció szerint osztályozva: • kis aktivitású hulladékok (low level waste LLW): < 5*105 kBq/kg • közepes aktivitású hulladékok (intermediate level waste - ILW): 5*105-5*108 kBq/kg • nagy aktivitású hulladékok (high level waste HLW): > 5*108 kBq/kg
Nemzeti Radioaktívhulladék-tároló
„Nagy aktivitású radioaktív hulladék végleges elhelyezése 2010 előtt egyetlen országban sem várható” Ormai Péter
Radioaktív Hulladékokat Kezelő Kht.
Fizikai Szemle 2006/10. 329.o.
