PÓCSI GABRIELLA1 DINAMIKUS ÁTALAKULÁSOK BUDAIHEGYEN, KECSKEMÉT VÁROS-VIDÉK PEREMZÓNÁJÁBAN
Dynamic changes at Budaihegy the rural-urban fringe of Kecskemét Nowadays there are many changes at the border of the cities, especially in the fringe belt. Thanks to the growth of the urban area the land use, the morphology, the function and the ownership of the plots are changing very fast at the border of the rural and the urban area. This area is called rural-urban fringe. This is conspicuous in the last ten/fifteen years in the Hungarian cities, although there has been only a few research dealing with it (TIMÁR J. 1993a, 1998; KISS J. 1999; TIMÁR J.-BAUKÓ T. 1999). This is one of the most changing space of the citystructure, and it causes social-economic-environmental and political conflicts. Thus, it is important to recognize the process and the characteristic of the ruralurban fringe for the settlement geography and the settlement development. So, the aim of this research is to introduce the rural-urban fringe relying upon international and national bibliography, and to introduce the characteristic of this area in a Hungarian place, called Kecskemét-Budaihegy. Bevezetés Napjainkban jelentıs változásokat figyelhetünk meg a városok peremén. Megváltozik a területek morfológiája, új funkcióik jelennek meg, régiek szőnnek meg vagy alakulnak át. Gyorsan változnak a területhasználat fıbb vonásai, jelentısen nı a népességszám ezeken a részeken, társadalmuk differenciálódik. Ez az átalakulás a városi tér és a vidéki tér találkozásánál figyelhetı meg, hisz a városok térbeli növekedése során a közvetlen környezetükhöz tartozó vidéki tér folyamatosan átalakító mechanizmusoknak van kitéve, oly szinten, hogy bizonyos idı elteltével a városi tér szerves részévé válik ez a terület (WHITEHANDMORTON 2006). Ezen átalakulások színtere a város-vidék peremzóna, a ruralurban fringe (RUF). E terület az átalakulás során a települések térszerkezetének egyik dinamikusan fejlıdı területévé válik, valamint társadalmi – gazdasági – környezeti – és politikai konfliktusok színterévé is. Ezen tényezık és folyamatok megismerése mind a településföldrajz, mind a településfejlesztés számára hasznos információkkal szolgál, így vizsgálata indokolt, és szükséges. 1
Pócsi Gabriella PhD hallgató, Szegedi Tudományegyetem, Társadalomföldrajz Tanszék; Email:
[email protected]
1
Gazdaság-
és
A tanulmány során a város-vidék peremzóna fıbb jellemzıit kívánom bemutatni, a nemzetközi szakirodalom alapján. E mellett egy hazai példán keresztül kívánom bemutatni azt is, hogy milyen sajátosságokkal bír a város-vidék peremzóna egy alföldi város (Kecskemét-Budaihegy) esetében. Részletesebben kitérek arra is, hogy milyen eltérések és hasonlóságok figyelhetık meg a peremzóna hazai és a nemzetközi átalakulásának fıbb tendenciáit tekintve. 1. A város-vidék peremzóna értelmezése A város(-vidék) peremzóna, mint térbeli egység mindig is jelen volt a városok térszerkezetében. A középkori feljegyzések alapján a városperem elsısorban a városfalon kívüli részeket jelentette, és az alacsonyabb társadalmi rétegek győjtıhelye volt. A XX. századra átalakultak a városperemek. Párizs peremzónája esetében például különbözı intézményeket találhatunk itt: pszichiátria, menedékház, különféle laboratóriumok, temetı, vízmő stb. (ARNOLD 1981). Tehát már a korábbi idıszakokban is folyamatos átalakulást lehetett megfigyelni a peremeken. Ezen átalakulás mára jelentısen megváltozott, megjelenésében, funkciójában és dinamikájában is. A társadalmi és gazdasági folyamatok megjelenésének egyik színterévé vált. A nyugati országokban a város-vidék peremzóna karakterisztikus és dinamikus átalakulása, más urbanizációs jelenségekhez hasonlóan hamarabb jelent meg, mint hazánkban (ENYEDI GY. 1988). Már az 1960-as évektıl kezdve számos tanulmány foglakozik e térszerkezeti elem dinamikus változásával. Annak ellenére, hogy közel ötven éve foglalkoznak az ilyen területetekkel, ez idáig nem sikerült pontosan lehatárolni, definiálni ıket. Számos tanulmányban a város-vidék peremzóna eltérı értelmezése a különbözı megközelítéseknek köszönhetı (ARNOLD 1981; LAWTON-WEAVER 2001; WU 2006; OORT 1987, 1989; POND-YEATES 1994; WHITEHAND-MORTON 2006;). A peremzóna vizsgálata során azonban fontos megjegyezni, hogy napjainkban a kutatások elsısorban a város-vidék peremzónát befolyásoló mechanizmusok vizsgálatára irányulnak, nem pedig a definiálására, lehatárolására (LAWTON-WEAVER 2001; WU 2006; POND-YEATES 1994; WHITEHAND-MORTON 2006). Mivel a hazai geográfiában e téma a kevésbé vizsgált terek közé tartozik, ezért a dolgozat célja elsısorban a peremzóna bemutatása és nem az aktuális kutatási eredményeké. The dictionary of Human Geography-ban (JOHNSTON, R.J.-GREGORY, D.-PRATT, G.-WATTS 2000) található definíció szerint a város vidék peremzóna egy olyan, átmenti zóna, ahol a városi és az agrárjellegő területhasználat keveredik egy nagyváros peremén. Azaz a mezıgazdasági területek mellett erdık, lakóházak és egyéb célból (repülıtér, kórház, bevásárlóközpont, sportlétesítmények) igénybe vett területek találhatók. Leginkább olyan városi funkciók találhatók itt, melyek számára a város belterületén nincs megfelelı mérető hely. A területhasználat és a
2
társadalom differenciálódása mellett a város-vidék peremzóna a konfliktusok kialakulásának potenciális helye is egyben. Oort (1987) amellett, hogy a város-vidék peremzóna folyamatainak egy sematikus modelljét készítette el, részletesebben bemutatja, hogy más kutatók miként közelítik meg a RUF-t. Néhány megközelítés Oort rendszerezése alapján: Sinha egy dinamikusan változó területként kezeli a RUF-t, ami folyamatosan mozog (hátrál) a város és a vidék között. Az amerikai szakirodalomban különbözı tulajdonságok alapján határozzák meg a város- vidék peremzónát: a városi és vidéki jegyek keveredése, urbánus és rurális területhasználat, a területhasználat gyors változása, átalakulása, telekspekuláció, társadalmi rétegek keveredése. Bryan morfológiai és funkcionális oldalról közelíti meg. Ez alapján megkülönböztet egy belsı és egy külsı peremet. Elıbbinél a morfológiai karakter a domináns, míg utóbbi esetében a funkcionális karakter. Azaz a belsı zónánál a területhasználat keveredése a domináns, a külsı zóna esetében még az agrárjelleg a jellemzı, de a városi funkciók egyre dominánsabbá válnak mind két részen. E megközelítés alapján Oort a következı peremzóna típusokat különbözteti meg: − „Vonalas” fringe az utak mentén, ahol az urbánus és a rurális területhasználat keveredik. − Fringe exklávé, ami a külsı zónában található. − Az exurbiák, amelyek a városi zóna peremén, a rurális térben lévı önálló, részben városias egységek. − Peremzóna maradvány (enklávé), ami a várostestbe beékelıdve található meg (OORT 1987). Arnold (1981) szintén, részletesebben is foglalkozott a peremzónával. Oort-hoz hasonlóan, szintén említ néhány példát a RUF értelmezésével kapcsolatban: R. E. Phal-t emeli ki, aki a város-vidék peremzónának három fı jellemzıjét határozta meg a társadalmi oldalról: − Népességnövekedés: fiatalabb, mobilisabb társadalom beköltözése. Elsısorban lakóhelynek tekintik a peremzónát (lakóhelyi szuburbanizáció), munkahelyük és a mindennapi tevékenységeik a városhoz köti ıket. − Szegregáció: a beköltözések egy adott társadalmi réteget érintenek, akik jelentısen különböznek az „ıslakosoktól”, így a zónán belül megjelenik ezeknek a társadalmi csoportoknak a térbeli elkülönülése. − Népesség kicserélıdés a kiköltözések révén. A fent említett néhány példából is jól látható, hogy a város vidék peremzóna milyen sokféle módon megközelíthetı. Összességében elmondhatjuk, hogy ha ki is emelnek egy-egy sajátosságot, és az alapján definiálják a város- vidék peremzónát, a következı jellemvonásaiban egyetértenek: az urbánus és a rurális területhasználat keveredése; fı mozgatórugó a város expanziója; nagyon gyorsan, dinamikusan változnak a sajátosságaik; a városi jegyek (rekreációs létesítmények, lakóhelyek, sportcentrumok, kereskedelmi egységek, ipari telephelyek) egyre nagyobb méreteket öltenek a vidéki jegyek rovására; a társadalom differenciálódik
3
a beköltözéseknek köszönhetıen. Többen kiemelik a szuburbanizációt is, mint a peremzóna képét alkotó folyamatot, ezzel kapcsolatban még viták folynak a kutatók között. 2. A város-vidék peremzóna a magyar geográfiában A hazai geográfiában a város-vidék peremzóna a kevésbé tanulmányozott témák közé tartozik. Ez eddig mindösszesen négy tanulmány jelent meg a témában (TIMÁR J. 1993a, 1998; KISS J. 1999; TIMÁR J.-BAUKÓ T. 1999). Ezek közül Kiss J. elsısorban a város-vidék peremzóna közlekedésére helyezte a fı hangsúlyt, míg a további tanulmányok a RUF területi lehatárolásaival és fıbb jellemzıivel foglalkoznak részletesebben. Ahogy már említettem, a város-vidék peremzóna lehatárolásával kapcsolatban bizonytalanságok figyelhetık meg a szakirodalomban. E probléma megoldására vállalkozik Timár J. és Baukó T. (1999). A nyugati szakirodalom alapján a területhasznosítást emelték ki a fıbb jellemzık közül, és a beépítettség mellett ennek változását kísérelték meg nyomon követni öt alföldi (Békéscsaba, Debrecen, Kecskemét, Nyíregyháza, Szolnok) nagyvárosunknál. A vizsgálatuk eredményeként arra következtetésre jutottak, hogy „az alföldi nagyobb városok központi, zárt beépítéső részeinek peremein igen intenzív „mozgás” valósult meg:…” (az 1990-es években) „…a területhasznosítási/használati viszonyok szinte állandó mozgásban vannak…” Így általánosságban elmondható: − „A fringe egy mobilis övezetnek tekinthetı, és sok esetben nemcsak közvetlenül a belterület és külterület határánál található. − Mozaikszerően ékelıdik be más funkciójú területek közé. − Zömében a mezıgazdasági területek csökkenését eredményezi a városok terjeszkedése. − Egymás mellett lévı különbözı területhasználatok konfliktusokhoz vezetnek.” (TIMÁR J.-BAUKÓ T. 1999. 100 p.) E tanulmány Békéscsaba tanyás zónájával, mint város-vidék permzónával is foglalkozik. A területen kimutathatók azok a jellemvonások, mellyel a nyugati szakirodalomban is találkozhatunk: az urbánus és rurális területhasználat keveredése; lakosságszám és az árutermeléssel foglalkozó tanyák számának (jövedelem kiegészítés céljából) emelkedése. Ugyanakkor azoknak tanyáknak a száma, melyek eredetüknél fogva önellátásra és árutermelésre voltak berendezkedve, jelentısen lecsökkent. Ez elsısorban annak köszönhetı, hogy e tanyák lakói munkahelyük révén manapság már szorosan kötıdnek a közeli városhoz (Békéscsabához), és a tanyák „csak” a lakóhely szerepét tölti be életükben. Tehát az urbánus társadalom aránya ezeken a területeken egyre nagyobb, az agrárnépességével szemben (TIMÁR J. 1993a; TIMÁR J.-BAUKÓ T. 1999). Ezek a sajátosságok nemcsak a város közvetlen környezetében, hanem a szélesebb körben is megfigyelhetık, így lehatárolható egy „szőkebb értelemben
4
vett város-vidék peremzóna mellett …” (a várostest belterülete mentén, sőrőbb beépítéssel és erısebb városi hatással) „…a külterület tanyás része is egyfajta szélesebb peremzónának lehet tekinteni beleértve a szuburbanizálódó egyéb belterületeket is” (TIMÁR J.-BAUKÓ T. 1999. 100 p.) 3. Alkalmazott módszerek A kutatás kezdetén számos probléma merült fel azzal kapcsolatban, hogy miképp is lehet mérni, vizsgálni e folyamatot. Az eddigi tanulmányok alapján elmondható, hogy a város-vidék peremzóna a város expanziójának hatására jelentısen átalakul, így heterogén tájkép alakul ki. (ARNOLD 1981; OORT 1987, 1989; TIMÁR J.-BAUKÓ T. 1999). Ezeket a jellemvonásokat figyelembe véve három tényezı vizsgálata mellett döntöttem: telekfunkciók változásának vizsgálata, területhasználati típusok meghatározása valamint társadalmi differenciáltság feltárása. A társadalmi jellemzık vizsgálatához különbözı statisztikai adatokat használtam. A felhasznált adatbázis elkészítése szintén akadályba ütközött. Budaihegy Kecskemét egyik külterületi része, Központi Statisztikai Hivatal adatbázisában azonban csak korlátozott számban találhatók az ilyen jellegő területekre vonatkozó adatok. A megoldást a kecskeméti Népesség Nyilvántartó Hivatal jelentette, ahol a Budaihegy lakosságára vonatkozó adatokat sikerült győjtenem. E népességre vonatkozó adatok mellett szükségem volt még a telekfunkciók változására és a területhasználatra vonatkozó információkra. A telekfunkciók változásának meghatározására a társadalomföldrajzban kevésbé alkalmazott módszert választottam: 2000-ben és egy 2005-ben készült légifotókat hasonlítottam össze, és a telekfunkciók változását vizsgáltam. A területhasználatot, ami a város-vidék peremzóna egyik legszembetőnıbb indikátora, terepbejárással határoztam meg. A területhasználati kategóriákat Timár J.-Baukó T. (1999.) tanulmánya alapján alakítottam ki. A felmérés során a többször volt alkalmam félig strukturált interjúkat készítenem a helyi lakosokkal. Ezek spontán beszélgetések voltak, melyek során minden esetben kitértem az itt élık közti kapcsolatokra. Arra is rákérdeztem, hogy mi a véleményük arról, hogy az elmúlt idıszakban többen költöztek ki a városból Budaihegyre, valamint, hogy Budaihegy egyre jobban egybeépül Kecskeméttel. 4. Kutatási terület Kecskemét-Budaihegy Kecskemét, alföldi városaink közül az egyik legnagyobb külterülettel és külterületi népességgel rendelkezı városunk még ma is. A külterületi népességszámot tekintve (2001-ben 13732 fı) elsı az ország összes települése közül. Mindez alföldi városaink sajátos történelmi múltjának köszönhetı. (BECSEI J. 1995, 2000, 2003, 2004; LETTRICH E. 1968, 1973) Az elmúlt években Kecskemét tanyás zónájában jelentıs változások történtek. Sorra jelentek meg
5
gazdag villák ezeken a területeken, miközben düledezı tanyák, parlagon hagyott területek találhatók környezetükben. Párhuzamosan e folyamattal a klasszikus termelı tanyák háttérbe szorultak, helyettük „csak” lakófunkciónak helyt adó otthonok jeletek meg. (CSATÁRI B. 2006) Ezek mellett különbözı kereskedelmi és ipari létesítmények épülnek egyes részeiken (TIMÁR J-BAUKÓ T. 1999.). Mivel a Budaihegyen megfigyelhetık a tanyás térségekre jellemzı folyamatok, melyek a város-vidék peremzóna jellemzıi között is megtalálhatók, így ezt a területet választottam kutatási területemnek. Kecskemét külterületei fıbb tulajdonságaik alapján négy csoportba sorolhatók. Budaihegy a belsı kertövezethez tartozik, melyek a várostest közvetlen környezetében találhatók. Területük jelentısen lecsökkent, mivel többször is Kecskemét központi belterületéhez csatoltak egy-egy kisebb részt belılük (CSATÁRI B. 2006). Morfológiai szempontból Budaihegy a kertségek II. övezetéhez tartozik. A szomszédos területekhez képest azonban jelentıs eltérésekkel bír, így Budaihegyen a tanyák magasabb arányban találhatók, mint a hétvégi kertek (LETTRICH E. 1968). A Budaihegyet nyugatról az 5-ös számú fıút határolja, ami a terület elérhetısége szempontjából igen kedvezı. A 370 hektárnyi kiterjedéső területet a fı dőlık, melyek a város sugaras úthálózatába kiválóan illeszkednek, négy részre osztják. 1. rész: kiskertek, tanyák és út menti üzletek egyvelege. A Budai út mentén alakult ki ez a rész; többféle kereskedelmi egységet találhatunk itt (boltok, autószerelı mőhelyek, autókereskereskedések). Az üzletek között a kiskertek és tanyák váltogatják egymást. Sőrő beépítettség és elaprózódott birtokszerkezet jellemzi. 2. rész: tanyák, kiskertek és családi házak egymás közvetlen szomszédságában. A külterület és a belterület közvetlen szomszédságában lévı területen szintén a sőrő beépítettség és az elaprózódott birtokszerkezet a jellemzı. A sőrő beépítettségnek köszönhetıen a tanyák már-már összefüggı utcasorokat alkotnak ezen a területen. A lakóházak - melyek egy része régi tanya, másik újonnan épült családi ház - magas aránya elsısorban a jó közlekedési viszonyoknak köszönhetı. Személyautóval a városközpont 10-15 perc alatt elérhetı. 3. rész: tanyák és családi házak 50-100 méterenként – Budaihegy DK-i része. Ezen a részen a beépítettség szembetőnıen ritkább, és a telkek is nagyobbak. A lakóházak közötti részeken mezıgazdasági földmővelés folyik. 4. rész: tanyák gazdasági épülettel, növény-, és állattenyésztéssel – Budaihegy ÉK-i része. A négy terület közül ez adja vissza a leghőbben a Budaihegy régi képét. Itt még megtalálhatók a tipikus állattenyésztéssel és növénytermesztéssel foglalkozó tanyák, valamint a hétvégi kertek. 5. Kecskemét-Budaihegy mint város-vidék peremzóna A város-vidék peremzóna fıbb jellemvonásait figyelembe véve, ahogy már fentebb is említettem három területre koncentrálódott vizsgálatom: telekfunkciók
6
változása, területhasználati típusok meghatározása valamint társadalmi differenciáltság feltárása. A terület átalakulásának során a telekfunkciók jelentısen megváltoznak. Ezen változásokat egy 2000-ben és 2005-ben készült légifotó összehasonlításával vizsgáltam. Az összehasonlítás során eltéréseket kerestem a két légifelvétel között. Összesen 51-et találtam, melyeket csoportokba soroltam (1. táblázat). 1. táblázat – A telekfunkciók változása a 2000-es és 2005-ös légifotók közti eltérések alapján Típusok Új lakóhely Új kereskedelmi/ipari egység Új mezıgazdasági tevékenység (fólia) Valami hiányzik, megszőnt 2000 óta Egyéb Összesen
Változás mértéke (db) 39 3
Változás megoszlása (%) 76,5 5,9
3
5,9
4 2 51
7,8 3,9 100
Forrás: Saját felmérés és számítás Megállapítható, hogy a lakóhelyek száma nagyobb mértékben növekedett a többi funkcióhoz képest. Elhelyezkedésüket tekintve nem figyelhetünk meg erıs területi koncentrációt. Igaz a belterület és a külterület határán valamelyest magasabb az újonnan épült házak aránya. A kereskedelmi és ipari egységek elsısorban az 5-ös fıút mentén helyezkednek el. Az újabb mezıgazdasági tevékenységek új fóliasátrak felállítását jelentik. Ezek elsısorban a belsıbb részeken találhatók, ahol nagyobb arányban figyelhetı meg agrártevékenység Budaihegy más területeihez képest. Az egyéb kategóriába többek között egy újonnan épült gokart pályát soroltam. Így más nyugati városok peremzónájához hasonlóan itt is megjelennek a szabadidıs tevékenységek (ARNOLD 1981; OORT 1987, 1989). Az 51 kategóriából mindösszesen négy objektum volt, ami a 2005-ös fotón már nem szerepelt. Ezeken a helyeken 2000-ben fóliasátor volt, melyek azóta megszőntek. Szintén megfigyelhetı, de a légifotók összehasonlítása során nem, csak a terepbejárás során derült ki, hogy több változás is történt Budaihegyen. Vannak olyan telkek, ahol 2000-ben és 2005-ben is található lakóház, azonban a helyszínen egy épp hogy kész lakóházat találtam. A további vizsgálódás során kiderült, hogy a hat évvel ezelıtti légifotón látható ház egy régebbi épület, melyet lebontottak és a helyébe újat építettek. A terepbejárás alatt összeírtam azokat a lakóházakat is, melyek a bejárás ideje alatt épültek. Összesen 11 új lakóépület épült 2006 nyarán. Ezek elsısorban a külterület és a belterület határára koncentrálódnak. Így összesen 2000 és 2006 között mintegy 66 változás figyelhetı meg.
7
Ha figyelembe vesszük a fent említetteket, akkor egyértelmően megállapítható, hogy a területen zajló folyamatok igen dinamikusan zajlanak. Ezek mellett több telken is találtam „Eladó telek” feliratot. Ezért valószínő, hogy a továbbiakban folytatódni fognak a kiköltözések a Budaihegyen. Valamint a felirat és az aláírt szöveg (építési engedéllyel, vízzel, villannyal, gázzal) arra enged következtetni, hogy építési vállalkozók, esetleg telek spekulánsok is megjelentek a területen. A város-vidék peremzónáról szóló tanulmányok minden esetben kitérnek a területhasználat sajátosságaira is. (ARNOLD 1981; OORT 1987, 1989; TIMÁR J.-BAUKÓ T. 1999) Hisz a RUF legszembetőnıbb és legfıbb jellemvonása az urbánus és a rurális jegyek keveredése. Ezért a kutatás során egyik legfontosabb feladatomnak tartottam a Budaihegy területhasználatának felmérését. Mivel a város-vidék peremzóna egy gyorsan, dinamikusan változó terület, ezért célszerő volt a terepbejárás során nyert információk alapján meghatározni a területhasználatot. A felmérés során 10 különbözı kategóriát különítettem el. A csoportok kialakításában Timár J. és Baukó T. (1999) munkájában található területhasználati kategóriákat vettem alapul. Ezeket további részekre bontottam, a telket ez alapján osztályoztam, majd térképen ábrázoltam (1. ábra).
1. ábra – Területhasználat sajátossága és területi differenciáltsága Kecskemét-Budaihegyen
8
Budaihegy 630 telekre osztható. A telkek 44,8 %-a lakóhely míg 30%-a mezıgazdasági mővelés alatt álló terület. Ennek oka elsısorban a terület múltjának köszönhetı. A tanyás múlt, a város közelsége és a jó közlekedési viszonyok (5-ös fıút) mellett ma kiváló kiköltözési célpont a városi lakosok számára. Így ennek köszönhetıen a lakóhelyek száma igen magas. Folyamatos emelkedés azonban nem figyelhetı meg (1970: 240, 1990: 291, 2001: 273 lakás) a kikötözések növekedésének ellenére. Ennek oka, hogy a terület egy részét a belterülethez csatolták, valamint a régi tanyák egy része lakatlanná vált, így a lakások száma összességében nem növekedett (CSATÁRI B. 2006). A területi elhelyezkedésüket tekintve megállapítható, hogy a Budai úthoz, valamint a belterülethez közeledve egyre sőrőbben helyezkednek el (1.ábra). Azaz a területi beosztás alapján az elsı és a második rész, az ahol számuk igen jelentıs. A Budaihegy ÉK-i határa felé folyamatosan nı a mezıgazdasági területek aránya, a lakóhelyeké pedig csökken (1.ábra). Mind a belterülettıl, mind a fıúttól a legtávolabb ezek a találhatók, így hatásaik itt még nem olyan erısek, mint máshol. A régi tanyás zóna sajátosságai még napjainkban is megfigyelhetık. Ezt követıen a parlagon hagyott területek (9,8 %) és a hétvégi kertek (9,3 %) aránya jelentısebb - igaz, az elıbb említett két kategóriához képest jóval kisebb mértékben. A hétvégi kertek száma ma töredéke a két évtizeddel korábbinak, ugyanis az államszocialista rendszer alatt számuk jelentısen csökkent. (BELUSZKY P. 1982, KISS A. 2000) A fennmaradt kiskertek között több esetben is megfigyelhetı, hogy a megszokott kis szerszámos épületek mellett, kisebb lakóépületek is találhatók. Ezek hétvégi pihenési lehetıséget biztosítanak tulajdonosaik számára, de állandó lakóhelyként nem említhetık. Ezek ma szétszórtan találhatók meg Budaihegyen (1.ábra). A parlagon hagyott területek viszonylag magas aránya két okra vezethetı vissza. A Budaihegy déli, a városhoz közelebb esı részén az építési tilalom miatt nagyobb arányban találhatók. Ez az építési tilalom a tervezett Északi körútnak (Nagy Károly körút folytatása) köszönhetı. A másik terület, a már említett középsı rész ÉK-i csücske, ahol az eladó telkek találhatók (1.ábra). A kutatás során azonban nem derült ki, hogy ez minek köszönhetı. Különbözı kereskedelmi egységek (élelmiszer bolt; autókereskedés); ipari telepek (építıipari), valamint az egyéb kategória, amibe többek között a már említett gokart pályát is soroltam. Ezek mind a Budai út közelében találhatók. Itt kell megemlítenem, hogy a Budai út mentén található kereskedelmi egységeknél szintén több esetben megfigyelhetı, hogy a régi tanyaépületet nem bontották le, hanem átépítették és felújították az igényeiknek megfelelıen, majd abban nyitották meg az üzletet. Ez szintén egy tipikus jellemvonása a város-vidék peremzónának, sok esetben ugyanis a város terjeszkedése nem tünteti el teljesen a vidéki jegyeket, hanem átalakítja a számára legmegfelelıbb formára (OORT 1989). Összességében elmondható, hogy az urbánus és a rurális jegyek keveredése kimutatható Kecskemét-Budaihegyen. Igaz a rurális jegyek még igen nagy arányban vannak jelen. Ez utal arra, hogy a város-vidék peremzóna kialakulása
9
még kezdeti szakaszában van. A Budai út mentén azonban már megfigyelhetı a „vonalas fringe” (OORT 1987), ahol az urbánus és a rurális területhasználat keveredik. A fejlett nyugati országokhoz hasonlóan itt is találhatunk nagyobb helyigényő létesítményeket (gokart pálya). Igaz nem pont a területen, de a közvetlen határában a DK-i résznél találhatunk egy szódaüzemet, míg az ÉNY-in pedig a Tesco épült az elmúlt években. Ez az új lakóhelyek elhelyezkedéséhez hasonlóan arra utal, hogy a peremzóna pontosan le nem határolható átmeneti zóna. A város-vidék peremzóna fı tulajdonságai közé tartozik a társadalom differenciálódása is. Budaihegy népességszáma az elmúlt években jelentısen csökkent (1970: 779 fı; 2001: 630 fı) Ez több tényezınek is köszönhetı. Egyrészrıl a terület egy kis részét becsatolták Kecskemét belterületébe. Másrészt az idısek aránya magas, így magas halandóság jellemzi a területet. Budaihegy népességszám változása mellett az itt lakók korösszetételét is vizsgáltam. Ennek kapcsán a következı problémával kerültem szembe: nem állt rendelkezésemre a körösszetételre vonatkozó statisztikai adat a vizsgált területre, csak Vacsihegy adataival együttesen. Így Vacsihegy és Budaihegy lakosságának korösszetételét együtt kellett vizsgálnom. Azonban ez több szempontból megközelítve sem jelent problémát. Egyrészrıl mind két terület hasonló múlttal rendelkezik. Mindkettı a belsı tanyás zóna része, kertségekkel tarkítva. Vacsihegyen is megfigyelhetı a városi népesség kiköltözése. Ezek mellett Vacsihegyen 315-en, a Budaihegyen pedig 630-an élnek. Tehát a vizsgált terület lakossága Budai-, és Vacsihegy lakosságának kétharmadát adja. Így jó közelítéssel hasonló értékeket kapunk Budaihegy lakosságára. A lakosság korszerinti összetételét vizsgálva a belsı tanyás zónákra jellemzı sajátosságok figyelhetık meg. Budaihegy korösszetétele hasonló tendenciákat mutat, mint más homokhátsági tanyáké. A külterületi népesség újra koncentrációja figyelhetı meg itt is, a fiatalabb korosztály beköltözésének köszönhetıen. Így a Budaihegy korösszetételében kettısség figyelhetı meg: tanyás múltjának köszönhetıen alacsonyabb az idısek aránya (23%), mint a homokhátsági tanyáké, ahol az idısek aránya 40-42% (PETRÁS E. 2006. 65. p.). Ezzel egyetemben mind a közép (41%), mind a fiatal (16%) korúak aránya magasabb Budaihegyen. A vizsgált területrıl így elmondható, hogy korszerkezetét tekintve fiatalodás figyelhetı meg az újonnan beköltözı családoknak köszönhetıen, és a ma már nem a tanyás térségekre jellemzı tipikusan korösszetétel a meghatározó itt. A Budaihegy lakosságának vizsgálata során rendelkezésemre álltak a mintegy 273 háztartás közül 155 háztartás demográfiai adatai. Ez házankét legalább 4 adatot jelentett, mivel a tanyás zónára általában, de Budaihegyen kifejezetten jellemzı a többgenerációs családmodell. Ezek az adatok, azonban még nem alkalmasak arra, hogy a lakosság területi megoszlását egyértelmően ábrázolni tudjuk. Ezért ki kellett dolgoznom egy olyan módszert, melynek segítségével torzítás nélkül ábrázolhatóak. Megoldásként az adatok elemzését követıen családtípusokat határoztam meg. A kategóriák meghatározása a következı kritériumok alapján történt: Elsıként három nagy csoportot alakítottam ki a
10
népesség korszerinti megoszlásánál alkalmazottak alapján – fiatal, középkorú és idıs családok. Ezt követıen megnéztem, hogy ezeken a kategóriákon belül milyen eloszlás figyelhetı meg. Az biztos volt, hogy vannak olyan családok, ahol van gyerek, és olyanok, ahol nincs, illetve ahol a családdal együtt él(nek) a nagyszülı(k), vagy pedig teljesen egyedül él(nek). Ezért a nagyobb kategóriák között alkategóriákat hoztam létre. A következı lépés az volt, hogy most már pontosan meghatározzam, hogy kor alapján kiket sorolok az egyes csoportba. Ezt a fiatal és középkorú családoknál a gyermek kora határozta meg. Minden esetben a 10 évesnél idısebb gyerekkel rendelkezı családoknál a szülık életkora 40 év felett volt (kései gyerekvállalás miatt). Így célszerőnek láttam ezt kritériumnak venni a fiatal és az középkorú családok meghatározásánál. Abban az esetben, ha nem volt gyerek, akkor a gyermekes családoknál tapasztaltak alapján a 40 és 60 év közöttieket soroltam a középkorúak csoportjába. Az idıs családok így egyértelmően a 60 év felettiek voltak, ahol három alkategóriát alakítottam ki és a következı eloszlást kaptam. (2. táblázat). Egyértelmően kimutatható, a többgenerációs családmodell Budaihegyen (2 és 5. kategória). Szintén megmutatkozik a tanyás zóna egy fı jellemzıje, azaz az egyedül élı idıs korúak magas aránya (9. és 10. kategória). 2. táblázat – Budaihegy lakosai családtípusok szerint Családtípus Fiatal család, maximum 10 éves gyermekkel (1) Fiatal család, maximum 10 éves gyermekkel és nagyszülıvel (2) Fiatal család, gyerek nélkül (3) Középkorú család, 10 évesnél gyermekkel (4) Középkorú család, 10 évesnél gyermekkel és nagyszülıvel (5) Középkorú házaspár (6) Egyedül élı középkorú személy (7) Idıs szülı gyermekével (8) Egyedül élı idıs személy (9) Idıs házaspár (10) ÖSSZESEN
idısebb idısebb
Háztartások száma 22
Háztartások aránya (%) 14,2
5
3,2
3
1,8
22
14,2
17
11,0
19 17 8 17 25 155
12,3 11,0 5,2 11,0 16,1 100
Forrás: Kecskeméti Népesség Nyilvántartó Hivatal, 2006
A családok területi elhelyezkedését tekintve elmondható, hogy a középkorú és idıs személyek elsısorban a központi belterülethez közeli részeken élnek. A fiatal
11
családok ezzel épp ellenkezıleg, a várostól távolabb esı részeken. Az is megfigyelhetı, hogy azokon a telkeken élnek a fiatal családok, ahol az elmúlt években új lakóházak épültek. Tehát Budaihegyre elsısorban fiatal családok költöznek ki. Az újonnan beköltözık (fiatal családok) esetében erıs területi koncentráció nem figyelhetı meg. Így a nyugati országok város-vidék peremzónájával ellentétben, a vizsgálat eredménye szerint nem mutatható ki még élesen a szegregáció, de jelei már felfedezhetık. A terepbejárás során alkalmam volt néhány itt élıvel beszélgetnem. Köztük voltak olyanok, akik az elmúlt pár évben költöztek ki és olyanok is, akik születésük óta itt élnek. Az újonnan kiköltözık minden esetben a város közelségét (a városközpont 2,2 km-re van) és a csendet, nyugalmat emelték ki pozitívumként Budaiheggyel kapcsolatban. Amikor rákérdeztem, hogy van-e valamiféle konfliktus az újonnan beköltözık és az „ıslakosok” között, ık nemmel válaszoltak. Ugyanezen kérdésre azonban ellentétes választ kaptam azoktól, akik már évtizedek óta itt laknak. İk elsısorban abban látták a legnagyobb gondot, hogy azok, akik kiköltöznek, nem ismerik azokat a régi szokásokat, amelyek itt éltek. Egy idıs úr említette, hogy régen például télen az volt a szokás, hogy mindenki a saját portájára esı területen a havat eltakarítja, azonban az új lakosok ezzel nem foglalkoznak, és épp csak a legszükségesebb helyen takarítanak havat. Szintén többen említették, hogy az új lakosok kevésbé tartják a kapcsolatot, nem úgy, mint régen, amikor a szomszédok nagyon jó viszonyban voltak. Ezért úgy vélem, hogy az újonnan kiköltözöttek és az „ıslakosok” között konfliktusok léteznek az eltérı életmódnak köszönhetıen. Azonban ez nem feltétlenül jelent problémát mind két fél számára. Elsısorban az „ıslakosok” érzik ennek terhét. Összegzés A tanulmány célja a város-vidék peremzóna bemutatása volt, nemzetközi és hazai szakirodalom, valamint egy konkrét terület példáján keresztül. Választ kívántam adni, hogy milyen társadalmi-gazdasági sajátossággal bír Budaihegy. Választ kívántam adni arra is, hogy a nemzetközi tendenciákhoz képest milyen eltérések és hasonlóságok figyelhetık meg a vizsgált területen. A telekfunkciók változását vizsgáltam 2000 és 2006 között. Ebben az esetben a lakóhelynek helyt adó otthonok számának nagyarányú növekedését figyelhetjük meg. E mellett más urbánus funkciók száma folyamatosan emelkedett az elmúlt hat évben, és formálta Budaihegy térszerkezetét. Egyre több kereskedelmi egység, ipari telephely jelenik meg. Megjelennek a nagyobb helyigényő intézmények is: gokart pálya, a terület északnyugati határánál a Tesco, illetve a délkeletinél egy szódaüzem. Ezek igen szembetőnıen változtatták Budaihegy képét. Tehát elmondható, hogy a területre ható folyamatok
12
nagymértékben alakítják a város-vidék peremzónát, és nemcsak egy konkrétan lehatárolt területre hatnak. Másodikként a területhasználatot tanulmányoztam. A területhasználat igen differenciált Kecskemét – Budaihegyen. A városi és vidéki jegyek egyaránt megfigyelhetık. Ezek közül is kiemelkedik a lakóhely, és a mezıgazdasági mővelés alá bevont telkek száma, aminek oka a tanyás múltban és az elmúlt évek beköltözéseiben kereshetı. A területi megoszlásokat tekintve bizonyos szabályosságokat figyelhetünk meg. A Budai út, valamint a belterület és külterület határához közeli részeken a lakóhelyek dominálnak, míg a mezıgazdasági területek aránya igen alacsony. A terület ÉK-i része felé pedig épp az ellenkezıje figyelhetı meg: magas a mezıgazdasági mőveléső területek aránya, míg a lakóhelyek ritkábban helyezkednek el. A Budai útnak köszönhetıen a kereskedelmi egységek és az ipari telephelyek ezen a részen koncentrálódnak a jó közlekedési körülményeknek köszönhetıen. Harmadikként Budaihegy társadalmi jellemzıit vizsgáltam különbözı mutatók alapján. Budaihegyen, szintén a tanyás múlt örökségeként magas az idıskorúak aránya. Az újonnan beköltözı fiatal családoknak köszönhetıen a gyerekek aránya magasabb más tanyás térségekhez képest. A többgenerációs családmodell, mely tanyás térségeink egyik jellemvonása ma is, megfigyelhetı Budaihegy esetében is. Tehát a vizsgált területet egy heterogén társadalomkép jellemzi. Tehát Kecskemét-Budaihegyre, mint város-vidék peremzónára, a nyugati városok peremzónáinak sajátosságai szintén jellemzıek. Azaz: − az urbánus és a rurális területhasználat keveredése; − a városi jegyek (lakóhelyek, sportcentrumok, kereskedelmi egységek, ipari telephelyek) egyre nagyobb méreteket öltenek a vidéki jegyek rovására; − a társadalom differenciálódik a beköltözéseknek során. A helyi sajátosságok azonban a város vidék peremzóna elemeinek arányát jelentısen befolyásolják. Nyugat-Európában a város – vidék peremzónában a fı urbánus jegyek elsısorban rekreációs, kereskedelmi és ipari egységek. Ugyanakkor a Budaihegyen a lakóhelyek száma dominál. Ezek mellett a rurális jegyek még jelentıs arányt képviselnek a városi jegyek mellett. Tehát itt még a peremzóna kialakulásának kezdeti szakasza figyelhetı meg. A nemzetközi szakirodalomban a folyamatok mozgatórugójának elsısorban a várostest térbeli terjedését említik. Ez a vizsgált területre is igaz. Azonban Budaihegy a városhatártól távol esı részein több új lakóház jelent meg az elmúlt években, melyekben fiatal családok élnek. Mint tudjuk, a szuburbanizáció fıbb jellemzıi között ezt a két tényezıt is említik. (BAJMÓCY P. 2003; TIMÁR J. 1993b; TIMÁR J.-BAUKÓ T. 1999) Ezért véleményem szerint ezeken, a részeken nemcsak az urbanizáció, hanem a szuburbanizáció térformáló hatása is megjelenik.
13
Mint láthatjuk az eredmények alapján a város-vidék peremzóna különbözı jegyek keveredésének színtere. Ezért társadalmi, környezeti, gazdasági és építési szempontokból is konfliktus zóna. Mivel e területek túlnyomó része a városok határában található, ezért a települések rendezési terveinek egyik szerves részét képezik. Azonban konfliktuszóna lévén a problémák sokasodása miatt nehéz e tervek megvalósítása. Így ezek feltárása, majd megoldása teremthet megfelelı teret a tervek megvalósítására. Ezek mellett e területek jelentısen módosítják a városok térszerkezetét, így ebbıl a szempontból is sürgetı ezek megismerése, sajátosságainak feltárása. Irodalom ARNOLD E. (1981): The Rural-Urban Fringe In: Harold Center: The Study of Urban Geography 3. 1981. pp. 316-326. BAJMÓCY P. (2003): Szuburbanizáció a budapesti agglomeráción kívüli Magyarországon Szeged, 2003. (doktori disszertáció) BECSEI J. (1995): Az alföldi város és külterületi népesség, Budapest, MTA FKI 1995. 113 p. BECSEI J. (szerk.) (2000): Társadalomföldrajzi vizsgálatok két évezred találkozásánál, Szeged, 2000. 114 p. BECSEI J. (2003): Tanulmányok a tanyákról, IPSZILON Kiadó, Békéscsaba, 2003. 107 p. BECSEI J. (2004): Fejezetek az általános társadalmi földrajz tanulmányozásához II., Budapest, IPSZILON Kiadó és Pedagógiai Szolgáltató Kft., 2004. 191. p. BELUSZKY P. (1982): Egy alig ismert településszerkezeti elem – a kertség. In: Földrajzi Értesítı 1982. 2/3. pp. 325-328. CSATÁRI B. (témafelelıs) (2006): Legnagyobb tanyás városunk, Kecskemét külterületének társadalmi problémái, MTA RKK ATI, Kecskemét 2006. ENYEDI GY. (1988): A városnövekedés szakaszai, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1988. 115 p. JOHNSTON, R. J.-GREGORY, D.-PRATT, G.-WATTS, M. eds. (2000): The dictionary of Human Geography (fourth edition), London, Blackwell KISS A. (2000): A kecskeméti szuburbán tér arculata Szeged, 2000. 78. p. (diplomamunka) KISS J. (1999): A város-vidék peremzóna személyközlekedésének átalakulási folyamatai az Alföld négy megyeszékhelyén (1980-1998), In: Alföldi Tanulmányok, 1999. pp. 112-129 LAWTON L. J. - WEAVER D. B. (2001): Resident Perceptions int he urbanrural fringe, Annals og Tourism Research, 28. 2. 2001. pp. 439-458 LETTRICH E. (1968): Kecskemét és tanyavilága, Akadémiai kiadó, Budapest, 1968. 125 p.
14
LETTRICH E. (1973): Kecskemét, legnagyobb tanyás városunk, In: Földrajzi közlemények 21. 1. pp. 1-18. OORT G. VAN (1987): The theoretical dimensions of conceptual model of the rural-urban fringe; Department of Geography, University of Utrecht 1987 12 p. – kézirat OORT G. VAN (1989): Urban fringe policy and planning : A case study of Utrecht In: H. Christians – V.R. Singh – N.K. Singh /ed./ (1989) Dynamism and developement in rural and urban fringe PETRÁS E. (2006): A homokhátsági tanyák népesedési adatai és társadalmának néhány jellemzıje. Falu 21. 2. pp. 63-70. POND B. – YEATES M. (1994): Rural/urban land conversion III: A technical note on leading indicators of urban land developement. In: Urban Geography, 1994. 15. pp. 207-222 TIMÁR J. (1993a): A városok körüli rurális peremzóna alakulásának néhány sajátossága az Alföldön In: Kovács T. (szerk.) Kiút a válságból II. Falukonferencia. Pécs: MTA RKK: pp. 303-308. TIMÁR J. (1993b): Az alföldi szuburbanizáció néhány sajátossága, In: Alföldi Tanulmányok XV. Kötet, Békéscsaba, 1993. pp. 217-231 TIMÁR J (1998): Recent Changes and Governmental Problems in Urban-Rural Fringes in the Great Hungarian Plain. In: Barlow, M-Lengyel, I Welch, R (eds.): Local Development and Public Administration in Transition. Szeged: JATEPress. pp 150-157. TIMÁR J. – BAUKÓ T. (1999): A „város-vidék peremzóna” néhány sajátossága és szerepe az alföldi városok alakulásában, In: Alföldi Tanulmányok, 1999. pp. 94111. WHITEHAND, J. W. R. - MORTON, N. J. (2006): The Fringe-belt Phenomenon and Socioeconomic Change. Urban Studies. 43. 11. pp. 2047-2066. WU, J. (2006): Environmental amenites, urban sprawl, and community characteristic, Journal of Environmental Ecocnomics and Management 52, 2006. pp. 527-547
15
