Pocsaji Lorántffy Zsuzsanna Általános Iskola és Pocsaji Lorántffy Zsuzsanna Általános Iskola Bocskai István Tagintézménye

PEDAGÓGIAI

PROGRAM

Pocsaji Lorántffy Zsuzsanna Általános Iskola és Pocsaji Lorántffy Zsuzsanna Általános Iskola Bocskai István Tagintézménye

Érvényes: 2013/2014-es tanévtől

Tartalom BEVEZETÉS ............................................................................................................................................................. Intézményi adatatok .............................................................................................................................................. Iskoláink vonzereje: .............................................................................................................................................. HELYZETELEMZÉS ................................................................................................................................................. A gesztor intézmény bemutatása ........................................................................................................................... 2.Tagintézmény bemutatása .............................................................................................................................. 11 NEVELÉSI PROGRAM ......................................................................................................................................... 13 1. A nevelő-oktató munka, pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai .................. 2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok .................................................................. 3. Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ..................................................................... 4. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv ........................................ 5. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ...................................................................... 6. A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai ....................................................................... 7. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos tevékenység ............................................................ 8. Tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítése ............................................................... A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős feladatai ................................................................................................. 9. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje ................ 10. Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel .............................................................. 11. Az iskolaváltás, valamint a tanulók átvételének szabályai, felvételi eljárás szabályai, az iskola magasabb évfolyamába lépés feltétele .............................................................................................................. HELYI TANTERV ...................................................................................................................................................... 1.1 A választott kerettanterv megnevezése ..................................................................................................... 1.2 Az iskola egyes évfolyamán tanított tantárgyak, kötelező és választható tanórai foglalkozások, ezek óraszámai, az előírt tananyag és követelmények. .............................................................................................. 1.3 Egész napos iskolai oktatás ..................................................................................................................... 1.4 Erkölcstan/hit- és erkölcstan oktatásának megszervezése ........................................................................... 1.5 Óratervek a kerettantervhez 1.6 Óratervek tantárgyi rendszerünk a 2013. szeptember 1-től kifutó rendszerben 1.7 SNI tanulók inkluzív nevelése 1.8 A tankönyvek és más taneszközök kiválasztásának elvei ............................................................................. 1.9 A nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának részletes szabályai ........................................................................................................................................................... 1.10 Ajánlás az osztályfőnöki órák helyi tantervéhez 1.12 Választható tantárgyak, egyéb foglalkozások, továbbá ezek esetében a pedagógusválasztás szabályai ... A szülők az első osztályba való beíratás előtt választhatnak az iskola által meghirdetett speciális tagozat ill. képzési formák közül. ........................................................................................................................................ 1.13 Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái .................................. 1.14Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai ............ 1.15 A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek ......................................... 1.16A nemzetiséghez nem tartozó tanulók részére a településen élő nemzetiség kultúrájának megismerését szolgáló tananyag ............................................................................................................................................. 1.17 Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának terve ...................................................................... 1.18 Az iskola környezeti nevelés programja ................................................................................................... 1.19A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei .......................................... 1.20 A tanulmányok alatti vizsgák és az alkalmassági vizsgák rendje, lebonyolításának szabályai 1.21 Kerettantervek a román kisebbségi nyelvoktatáshoz ................................................................................. 2.1 Választott kerettanterv megnevezése ....................................................................................................... 2.2 A választott kerettanterv feletti óraszám/ felmenő rendszerben kerül bevezetésre az 1. és 5. osztályban, a többi évfolyamon kifutó rendszerben!/ ........................................................................................................... 2.3 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei ...................................... 2.4 A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának részletes szabályai ........................................................................................................................................................... 2.5 Mindennapos testnevelés ......................................................................................................................... 2.6 A választható tantárgyak, foglalkozások ................................................................................................. 2.7 Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái ................................ 2.8 Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása ......................................... 2.9 A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek ....................................... 2.10 Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei ........................................................................... 2.11 A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei ........................................ MELLÉKLETEK .......................................................................................................................................................

BEVEZETÉS Intézményi adatatok

Az intézmény neve, címe

083008 Pocsaji Lorántffy Zsuzsanna Általános Iskola, 4125 Pocsaj, Nagy utca 41 szám

A tagintézmény neve, címe

083008 Pocsaji Lorántffy Zsuzsanna Általános Iskola Bocskai István Tagintézménye, 4126 Kismarja, Bocskai utca 30 szám

A társult intézmények fenntartója

Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, 1051 Budapest, Nádor utca 32.

Alaptevékenységek

Tanköteles korú gyerekek általános iskolai nevelése, oktatása.

Az alapító okirat kelte

2013. 01. 01.

Az intézmény vezetője

Molcsán Piroska

Telefon és fax száma

00-36-54/ 415-007 ill.00-36-54/419-900

E-mail címe

[email protected] [email protected]

„A mi iskolánk elsősorban nem szavakban, hanem tettekben határozza meg önmagát”! Mindkét iskolának kialakult arculata van, a helyben lakó szülők gyermekei járnak iskoláinkba. A sajátos demográfiai helyzetet kezelni kell, ami felelős döntés elé kényszeríti a mindenkori vezetőket és az itt tanító pedagógusokat. Ezen okok miatt a lehetőségeink is változatosak, célpályázataink elérték a kívánt hatást. Különösen fontosak ezek mindakkor, amikor Pocsaj és Kismarja községek gyermeklétszáma folyamatosan csökken, a pedagógusok felé a törvény által szabályozott előírások egyre nőnek, iskolák zárnak be, tanulócsoportok szűnnek meg. A szülői igények, elvárások egyre nagyobb nyomást gyakorolnak iskolára, pedagógusra egyaránt. Az iskolaválasztás lehetősége versenyhelyzetet teremt az intézmények között, így azok egyre inkább az eladhatóságra törekednek. Az iskolára új szerep hárul, ugyanis azon kívül, hogy növendékeit alapvető ismeretekkel és készségekkel látja el, magas szintű gondolkodást, fejlett kommunikációs készséget és társas viselkedést is ki kell, alakítsa diákjaiban. Intézményeink megítélésében a közvetlen és közvetett partnerek felé, meghatározó szerepe van a személyi és tárgyi adottságainknak és az iskolában folyó oktató-nevelő munkának. Mindezek az iskola külső jó megjelenését, a szülők érdeklődésének felkeltését és a tanulószám biztosítását is jelentik. Tanárként elsődleges feladatunk, hogy diákjainkban a boldogulásukhoz leginkább szükséges készségeket fejlesszük, ezért gondosan szemügyre kell vennünk társadalmunk szociális, gazdasági viszonyait. A szocializációs űrt az iskolának kell betöltenie. Ha sikeres pedagógusok szeretnénk lenni, az a feladatunk, hogy diákjainkat olyan világra készítsük fel, amelyben az ő sikerességükhöz szükséges készségekkel rendelkeznek:  saját boldogulásuk érdekében meg kell tanulniuk kommunikálni  másokkal többféle társas helyzetben sikeresen együttműködni, (olyan társas megnyilvánulásokra, mint a törődés, az önzetlenség, a segítésnyújtás.) Ha nem változtatunk tanítási gyakorlatunkon, képtelenek leszünk társadalmunk többségét az oktatás akárcsak minimális elvárásainak megfelelő szintjére fejleszteni. Olyan új pedagógiai módszereket kell alkalmaznunk tanításaink során, amellyel:  módunkban áll, ha csak kis időre is megtapasztaltatni, hogy igenis vannak olyan helyzetek, amelyekben az egymás segítése gyümölcsöző és nem hátráltató lehetőséget biztosítunk diákjainknak a demokrácián alapuló oktatásra. Fontos, hogy más, amit egy iskola mond magáról és megint más, hogy valójában mi is történik ott. Mi az a minőség, amit fel tud mutatni a szülőknek, mint megrendelőknek, a fenntartónak.

Mindezt egy jól képzett tantestület biztosítja, amely nyitott a továbbtanulásra, a továbbképzéseken való részvételre, versenyek rendezésére, az iskolai hagyományok megteremtésére és megőrzésére.

Iskoláink vonzereje: Mindkét iskola nyolc évfolyamos, demokratikus szellemiségű, barátságos légkörű, gyermekközpontú és a gyermeki jogokat tiszteletben tartó nevelési-oktatási intézmény. Jellemzői:  az esélyegyenlőség biztosítása  maximális a szakos ellátottság az intézményben  interaktív eszközök használata a mindennapi oktató-nevelő munkában  az európai humanista értékeket, erkölcsiséget közvetíti tanítványai számára  tudást és tehetséget felismeri és sokoldalú tevékenykedtetéssel azok fejlesztésére, sikeres teljesítmények elérésére ösztönöz.  célja a környezetét és az őt körülvevő közösségek (család, osztály, iskola, település stb.) szabályait elfogadó, környezetére pozitívan ható, öntevékeny fiatalok nevelése,  működése során tekintettel van tanítványai adottságaira, mentális és szociális környezetére, állapotára, személyiségére,  tevékenységében meghatározó az életkori sajátosságokra alapozott sikerorientáltság, a játék, a gyermeki kíváncsiság, a tudásvágy.  Alapvető cél az önálló életkezdés alapkészségeinek kialakítása.  toleráns, a másságot elfogadó, közösségéért, szüleiért, rokonaiért és környezetéért felelős magatartást alakít ki tanulmányaiban,  megismerteti tanulóival a román és roma kisebbség életét, annak értékeit és segíti az egymás mellett élésre való felkészülést  műveltségeszménye a sokoldalúan tájékozott, szilárd alapkészség körrel rendelkező, az önálló tanulás technikáit elsajátító, az önművelődő, nyitott, alapvető művészeti ismeretekkel, konvertálható tudással rendelkező, érzelmileg kiegyensúlyozott, a társadalom makro- és mikroközösségeinek rendjét elfogadó, pozitív kritikai szemléletű, egészséges nemzeti és lokális identitású ifjú.

HELYZETELEMZÉS

A gesztor intézmény bemutatása Az iskola épületei 1960-ban és 1989 - 2011-ig épültek. A régi épületrész állapota korszerűtlen: Hiányzik a termekben kézmosási lehetőség. Könyvtárunk 12000 kötetes, amely egyben a községi feladatokat is ellátja. Megfelelő méretű tornateremmel rendelkezünk, melyben színpad is található. Ez ad helyet a tanulók jeleneteinek, műsorainak. Az udvar - különösen a felsősök udvarrésze - parkosítását, padok, játékok beszerzését önerőből nem tudjuk felvállalni. Az iskolában jelenleg 23 tanterem van, ebből 4 szaktanterem jellegű. Ebből a 2011/2012-es tanévben történt iskolabővítés során 2 tanteremmel, 1 fejlesztő szobával és 1 családi szobával lettünk gazdagabbak. A fűtés módja: gázenergiával ellátott önálló rendszerű. A pocsaji intézmény elhelyezkedése rendkívül jó lehetőséget biztosít tanulóink számára, egyetlen épületegyüttesben taníthatunk. Az épületek állaga jónak mondható, kivételt képeznek a régi épületrész ablakai, de 2012. október 4-től folyamatosan elkezdődik a cseréjük. Intézményünknek rendezett játszóudvara és sportpályája van. Maximálisan kihasználjuk a tornaterem nyújtotta lehetőségeket. Az elmúlt tanévben a pályázati lehetőségeinket sikerült hatékonyan kihasználni intézményeinkben, főleg a legnagyobb volumenű IPR pályázatból igyekeztünk az iskolát felszerelni a 21. század követelményeinek megfelelően, szem előtt tartva az igényesség, célszerűség, higiéniai feltételek, esztétikum minden követelményét.

Épület Főépület Régi rész

Új rész /20 éves/

Új rész /2 éves/

Udvari épület

Eszközrendszer

Helyiség tanterem igazgatói iroda igazgató h. iroda titkári iroda nevelői szoba vizesblokk szertár takarító szertár folyosó lépcső kazánház számítástechnika szaktanterem tanterem nevelői szoba szertár takarító szertár folyosó zsibongó lépcsőház könyvtár tornaterem öltöző tornatermi öltöző tantermi orvosi szoba gondnoki szoba büfé vizesblokk (felnőtt) vizesblokk (tanuló) akadálymentes vizesblokk nyelvi labor tanterem fejlesztő szoba szertár tanterem technika tanterem szertár kazánház

Mennyiség 4 1 1 1 1 2 3 1 2 1 1 1 10 1 5 3 2 2 1 1 1 2 4 3 1 1 4 8 1 1 2 2 2 2 2 3 1

Tantermi felszereltségünk szinte kiválónak mondható, szemléltető eszközök, és bútorzat területén iskolánk még korszerűsítésre szorul. Más környékbeli iskolákkal összevetve megfelelő. Az oktatástechnikai eszközök korszerűek, természetesen állandó frissítésük szükséges A szertárak felszereltsége kívánnivalót hagy maga után. A természetismereti tárgyak szemléltető eszközei igen hiányosak, pótlásra, cserére szorulnak, a kémiai, fizikai kísérletek elemi anyagai rendelkezésre állnak. Nyelvi labor korszerű informatikai eszközökkel van felszerelve, mely magas szintű nyelvoktatást tesz lehetővé. A magyar, történelem illetve az alsó tagozatban használható kézikönyvek, rendelkezésre állnak. A technika oktatásához rendszeresen a gyerekek által hozott alapanyagokat használják fel. A testnevelés szertár felszereltsége jó, szükséges az elhasználódott eszközök folyamatos pótlása. A 2006/2007-es évtől megoldódott az úszásoktatás. A Létavértesen működő tanuszodában évente két osztály tanulói sajátíthatják el az úszás technikáját a testnevelő tanáraink segítségével. Játékok, kézikönyvek, a könyvtárban kerültek elhelyezésre, ahol ezeket szabadidős tevékenységekhez, igénybe lehet venni. Igény van a kézműves tevékenykedtetés lehetőségét bővítő műhelyek kialakítására, melyet a technikaoktatásra éppúgy lehetne hasznosítani, mint a szakköri és szünidei foglalkoztatás, működtetésére is. E feltételek megteremtése, pótlása elengedhetetlen körülménye a színvonalas oktató-nevelő munkának, a tehetség ígéretű gyerekek esélyei biztosításának. Mérlegelve a számba vehető forrásokat úgy véljük, hogy fokozatos, jól megtervezett és körültekintő fejlesztéssel szinten tartható az iskola tárgyi felszereltsége, melyhez pályázati források bevonása is feltétlenül szükséges. Szakaszos a pedagógiai - művelődési program tartalmához illeszkedő tárgyi- technikai fejlesztést tartunk kivitelezhetőnek, amely szakmailag átgondoltan, az intézmény komplex funkcióira tekintettel valósulhat meg. Személyi feltételek Intézményben foglalkoztatottak beosztása: Az iskolai oktató-nevelőmunkát 29 fő pedagógus, ebből 15 tanító, 1 könyvtáros tanító és 13 tanár látja el. A pedagógusok munkáját 2 pedagógia asszisztens segíti. Az intézmény munkáját 6 fő technikai dolgozó és 1 iskolatitkár segíti, akik biztosítják a rendezett munka működési feltételeit. A 2012/2013-as tanévben 299 tanulónk van, akik. 16 párhuzamos normál osztályban tanulnak. Egy olyan osztály, akik az Eltérő tagozaton gyógypedagógus irányításával tanulnak. Várhatóan a 2013/2014-es tanévben az alsó tagozaton az SNI - s tanulók (létszám csökkenés miatt) integráltan és nem szegregáltan lesznek, oktatva. Ez utóbbi osztályba csak szigorúan szakvélemények alapján kerülhetnek be a gyerekek, folyamatos felülvizsgálatok alapján.

A másnapra történő felkészülés 2 napközis és 1 tanulószobai csoportban folyik. A 2013/2014es tanévtől várhatóan felső tagozaton 2 napközis csoport beindítására lesz lehetőség, mivel a tanulók 16 óráig tartandó foglalkozásokon kötelesek rész venni, kivéve, ha a szülő kérelmezi ez alól való felmentését. Tanulócsoportok száma: Az iskolában összesen 20 csoport működik:

alsó - 8 felső - 8 napközi - 2 tanulószoba- 1 eltérő tagozat-1

Az alsó tagozat 1 évfolyama a 2013/2014-es tanévtől az egész napos iskola szerint működik fog működni. Az intézmény nem rendelkezik főzőkonyhával, az étkeztetést az önkormányzat által működtetett konyha látja el. Évfolyamonként egy-egy osztályban a heterogén összetétel miatt, vannak gyengén és jól teljesítő tanulóink. Szükség van, hogy új módszerekkel ismerkedjünk meg, s ezeket alkalmazzuk a tanulók megsegítésére, felzárkóztatása érdekében.

A tanulóifjúság adottságai, helyzete A tanulók csaknem fele él kulturális, szociális tekintetben, hátrányos családban, egzisztenciális problémákkal, értékzavarokkal, szeretet nélkül. E családok képtelenek ellátni, a legalapvetőbb szocializálással nevelni gyermekeiket. A családok egyre növekvő várakozással, elvárással tekintenek az iskolára, olyan feladatokat is áthárítva, amelyeket eddig a család látott el vagy finanszírozott. Nemcsak a lehetséges legjobb tanulási teljesítményt feltételező felkészítést, a megfelelő neveltségi szintet várja el: igényli a tehetséggondozást, a pályaorientációt, a sikeres életkezdéshez szükséges alapokat, a szociális gondoskodást, a szeretetet, a törődést gyermekeinkkel. Nincs könnyű helyzetben az iskola azért sem, mert a tudás társadalmi értékítélete megváltozott, a gyerekek adottságai, fegyelme, életmódja, munka- és tudásvágya romlik az elmúlt időszakban. A hosszú évek alatt nevelési, szocializációs téren elért eredmények a kereső nélkül maradt cigány családok életében rohamosan leépülnek. Helyzetük kilátástalan, a sokgyermekes család többsége számra a tankötelezettség teljesítése sem jelentheti a biztos megélhetést ígérő szakmaszerzést, a továbbhaladáshoz elegendő alapműveltséget. Az iskola múltját, hagyományait figyelembe véve elmondhatjuk, hogy tanulóink többsége bejut az általuk választott középiskolába. Szép eredmény, hogy tanulóink nagy része gimnáziumokban, középiskolákban és szakképzőkben folytatják tanulmányaikat

Az iskola hagyományai:     

Iskolai ünnepek, tanévnyitó, ballagás, tanévzáró, elsős avató Nemzeti ünnepek: március 15, október 6, október 23. Nemzetiségi napok– magyar, román roma napok Lorántffy hét Kulturális programok: Farsang Klubdélutánok, diszkók Költészet napja Színházlátogatások, Múzeumlátogatások  Sportversenyek / helyi és területi/ Tanaszi kupa, Barátság kupa/  Kirándulások: Helytörténeti túrák, Tanulmányi kirándulások  Ünnepkörök, társadalmi hagyományok: Anyák napja, Pedagógusnap, Mikulás ünnepség, Adventi ünnepség, karácsony  Kiállítások (helytörténeti kiállítás: a helytörténeti kör folyamatos gyűjtésével létrehozott anyag, mely folyamatosan bővül.)  Környezetvédelmi hét: Föld Napja, a Víz Napja, Szelektív hasznos anyaggyűjtés Környezetvédő túrák, akciók A program formálása során a következőkre voltunk tekintettel: Célcsoportok:  Eltérő tantervű tanulócsoportba áthelyezett tanulók  Tehetségígéretű gyerekek  Normál képességű tanulók  Felzárkóztatásra, szintre hozásra szoruló tanulók  Szorgalmi attitűddel rendelkezők, stb.  Az esélyegyenlőség megteremtése, bizonyos területeken a hátrányok csökkentése (pl. idegen nyelv, informatika)  Halmozottan hátrányos helyzetű tanulók  Kisebbség nyelvének oktatása – román  A növekvő arányú cigány gyermekek felzárkóztatására, szocializálására nyelvi és kulturális identitásuk elősegítésére, magyar és anyanyelv kommunikációs szintjére.  Az iskola szociális, közművelődési funkcióira  A nevelésközpontú gyermekszerető légkör kialakítása, megőrzése.  Folyamatos párbeszéd együttműködés fenntartása az iskolai élet szereplői között

2.Tagintézmény bemutatása A Bocskai István Általános Iskola Tagintézmény Kismarjában található – 2007. augusztus 1jétől az esztári Általános Iskola, Óvoda és AMI tagintézménye. 2012. július 01-től a PocsajKismarja Lorántffy Zsuzsanna Általános Iskola Tagintézménye. Megbízott tagintézményvezető Kustor István Zsolt. Iskolánk meghatározó szerepét a jövőben is szeretnénk megőrizni a faluközösség életében, mint kezdeményező, szervező, kultúrát - értéket közvetítő, közösségeket alakító szervezet. Az iskola korszerűsítésével, bővítésével, külső – belső megjelenítésével a benne folyó tartalmi munkával arra törekszünk, hogy nemcsak a falu, hanem a környék elismert iskolái közé tartozzon. Mint Bocskai István erdélyi fejedelem nevét viselő iskola fontosnak tartjuk, hogy értékeinkben, hagyományainkban örökítsük és hirdessük a múlt, a történelem megismerésének szükségességét. Ápoljuk az emlékhelyeinket, gyűjtsük az emlékeket. A megemlékezések révén is szolgáljuk nevelési céljaink megvalósítását, nagy hangsúlyt helyezve a hazaszeretet tevékenységekben megnyilvánuló gyakorlásához. Helytörténet tanításával, iskolatörténeti ismeretek átadásával szeretnénk a tanulók érdeklődését felkelteni a nemzeti kultúra ápolása iránt, mely elképzelésünk szerint az intézmény szervezeti kultúráját is alakítja, fejleszti. Szeretnénk megtartani a rajz és vizuális kultúra, valamint a sport (kézilabda) terén elért eredményeinket. Lehetőséget teremteni tanulóink számára a továbbfejlődésre iskolán kívül is. Az iskolában jelenleg 15 pedagógus (1 fő GYED- en van), 1 iskolatitkár, 3 takarító dolgozik. A szakos ellátottság 90 %-os. A tantestület innovatív, nyitott, az újra fogékony. Rendszeresen részt veszünk valamennyien továbbképzéseken, tanfolyamokon, többen másoddiplomát is szereztek. Tárgyi feltételek A 2004/2005-ös tanévben felújításra került a régi iskolaszárny kívül-belül. 2006 augusztusában került átadásra az emeletes új szárnyépület az aulával, szaktantermekkel és tankonyhával, mely 150 milliós beruházással valósult meg, így mind a 8 osztály egy épületben tanulhat. Eszközellátottságunk jónak mondható – pályázatok útján folyamatosan gyarapítjuk felszereltségünket. Hagyományok: Az iskola hagyományainak ápolása, megtartása és újak teremtése jelentősen befolyásolja az iskola sajátos arculatát, az iskola nevelési szintjének helyzetét. Munkánk során ezért erre is nagy gondot fordítunk. Iskolai rendezvények  

Tanévnyitó, évzáró, ballagás, Nemzeti ünnepünk (okt. 23. márc. 15. )

  

Iskolai megemlékezések (okt.15 - Bocskai István, az Álmosdi csata győzelme, október, 6. Az Aradi vértanúk napja) A kultúra napja, Karácsonyi ünnep

Az osztályközösségek rendezvényei   

Mikulás Anyák napja Kirándulások ( gyalogos, kerékpáros )

Egyéb közösségek rendezvényei   

 

DÖK - farsang Színjátszók bemutató előadása Természetjárók rendezvényei o A víz világnapja o A Föld Napja o Madarak fák napja o Túrák szervezése -szűkebb, tágabb környezetünk megismerése Községi majális Községi mikulás

Másrészt: 

a tanulási időn kívül szervezett programok (a tehetséggondozástól a felzárkóztatásig) szorosan kapcsolódnak a tanórákon folyó nevelő oktató munkához (szakkörök,helyi és területi versenyek, pályázatok, tömegsport, úszásoktatás szervezés az alsó tagozatban).

Új hagyományok teremtése, ápolása   

Iskolatörténeti anyaggyűjtés Helytörténet tanítása osztályfőnöki órán a felső tagozatban Varga Gyula könyve alapján. Bocskai várdomb ápolása, környezetépítés, környezetszépítés.

A tanév programjai, szabadidős tevékenységek

  

Tanévnyitó, tanévzáró Szülői értekezlet (szeptember, február, május) Fogadóórák – osztályfőnökök indítványozására

       

Megemlékezés a nemzeti ünnepekről Nevelőtestületi értekezlet: tanévnyitó, pedagógiai nevelési, félévi értekezlet, tanévzáró, félévi osztályozó, év végi osztályozó Fenyőünnep Kultúra Napja Madarak fák napja Bocskai nap (okt. 15) DÖK programjai Osztályprogramok

Kapcsolataink A Bihari Iskolaszövetségen keresztül testvériskolai kapcsolatot építettünk ki a mezőtelegdi általános iskolával. Részt vettünk egy nemzetközi pályázatban (Iskolák a határon – School on Borders) ahol Magyarországot csak a mi iskolánk képviselte. A további részt vevő országok: Olaszország, Görögország, Szlovénia és Románia. Az elmúlt években több sikeres esélyegyenlőséget szolgáló pályázatban vettünk részt: PHARE, HEFOP. Rendszeresen képviseltetjük magunkat a határon túli iskolák által rendezett versenyeken (Bors, Bihar)

NEVELÉSI PROGRAM 1. A nevelő-oktató munka, pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Tanulóinknak egy életre szóló útravalót kívánunk adni olyan szempontból is, hogy felismerni és élni tudjanak a lehetőségeikkel. Legyen erejük és képességük újrakezdeni, tudjanak

támaszt, segítséget adni-kérni maguk és mások számára. Szeretnénk olyan tanulókat nevelni, akik megbízhatóak, megértőek, gyakorlatiasak. Ápolják és védik az épített és a természeti környezetet. Nem szakadnak el iskolájuktól, falujuktól. Sok idő elteltével is szívesen visszatérnek oda és foglalkoztatja őket a változás, fejlődés lehetősége. A szülőket legfontosabb partnerüknek tekintjük. Számítunk együttműködő, gyermekért, iskoláért tenni akaró munkájukra. Tisztában vagyunk társadalmi felelősségünkkel, a jövő nemzedékét neveljük, ezért minden pedagógustól, munkatárstól elvárjuk kötelességének maradéktalan teljesítését. Alapelvek, értékek Iskolánk nevelő-oktató munkáját az alapvető emberi értékek, a nemzeti értékek, a környezeti értékek és a másság, a más népek iránti nyitottság hatja át. Alapvető emberi, nemzeti és környezeti értéknek tekintjük:              



A gyermeki egyéniség tiszteletét A felelősségtudatot A közösségi demokráciát A pozitív jellemvonásokat, alapvető erkölcsi normákat Az általános műveltség szilárd alapjait Toleranciát, megértést, nyitottságot, a másság, más népek, más kultúrák iránt A beteg, sérült emberek iránti elfogadó, segítőkész magatartást Esélyegyenlőséget, a kiteljesedést, az emberi szabadságot Nemzeti hagyományainkat, nemzeti azonosságtudatunkat Az európai közösség kultúráját A világnézeti és vallási sokszínűséget Fogékonyságot a környező természet értékei iránt Felelősséget a társadalmi és természeti környezetért Igényt a kulturált, esztétikus környezetért Nyilvánosság Esélyegyenlőség Együttműködés Differenciált fejlesztés Integráció Türelmesség Tolerancia Szolidaritás Őszinteség Becsületesség



pedagógiai tevékenységünket a gyermek mindenek feletti érdeke vezérelje

        

Célok:

            



      

  

őrizzük meg és fejlesszük tovább az iskolába lépő kisgyermekben a kíváncsiságot, játékosságot, érdeklődést, nyitottságot továbbra is adjunk teret a gyermekjáték- és mozgás iránti vágyának vezessük át a gyermekeket – az életkori sajátosságok figyelembevételével – az óvoda játékközpontú tevékenységeiből az iskolatanulási tevékenységeibe biztosítsuk a hibázás jogát az elfogadó, nyugodt légkörrel, a bizalommal és a pozitív megerősítéssel a testi és lelki egészség megőrzése érdekében segítsük elő a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását tegyük fogékonnyá a tanulókat saját környezetük, a természet és a társas kapcsolatok értékei iránt a kommunikációs készségek alakításával sajátítassuk el az alapvető viselkedési szokásokat, fogadtassuk el a magatartási és társadalmi normákat a szellemi és fizikai fejlődés optimális feltételeinek biztosításával fejlesszük a problémamegoldás, kreatív gondolkodás képességét teremtsünk valóságos tanulási környezetet, közvetítsünk elemi ismereteket, nyújtsunk alkalmazható tudást jellemezze oktató-nevelőmunkánkat a tevékenység- és gyakorlatközpontúság, a fokozatosság és folyamatosság neveljük együtt a különböző érdeklődésű, eltérő értelmi, érzelmi, testi fejlettségű, képességű, motiváltságú, szocializáltságú és kulturáltságú gyerekeket – a tehetséggondozás és a felzárkóztatás párhuzamos megvalósításával törekedjünk differenciált fejlesztéssel, egyéni bánásmóddal az esélyegyenlőség maximális biztosítására különösen a hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók esetében alakítsuk ki igényüket az egészséges életmód, a tartalmas szabadidős tevékenységek, az önművelés, és az élethosszig tartó tanulás iránt fejlesszük az önálló tanulás és ismeretszerzés képességét egyénre szabott tanulási módszerek és technikák kialakításával, hosszabb időkeret biztosításával tudatosan fejlesszük jól működő képességeik, értékeik, adottságaik megismerését, reális önértékelésüket, erősítsük kudarctűrésüket, önbecsülésüket korszerű tanulásszervezési eljárások alkalmazásával alakítsuk a kulcskompetenciákat, képességeket, alapvető készségeket, szokásokat törekedjünk a tudás- és a képességfejlesztés helyes arányára az alapműveltség kialakításához fejlesszük a digitális írástudást, az IKT használatát és az idegen nyelvek ismeretét készítsük fel a tanulókat érdeklődésüknek, képességüknek és tehetségüknek megfelelően a továbbtanulásra, a társadalomba való majdani beilleszkedésre, a felnőttlét kihívásaira, a jogok és kötelességek gyakorlására fejlesszük a sikeres munkaerő-piacalkalmazkodáshoz szükséges, az egész életen át tartó tanulás megalapozását szolgáló képességeket fejlesszük a nevelőközösség módszertani kultúráját integrált nevelő-oktatómunkánk célja, hogy a sajátos nevelési igényű gyermekek adottságainak és korlátainak figyelembe vételével a legteljesebb habilitációt vagy

rehabilitációt tegyük lehetővé, hogy a hiányzó vagy sérült funkciókat helyreállítsuk,  kompenzáljuk, új funkciókat alakítsunk ki, az ép funkciókat bevonjuk a hiányzók pótlására.  Differenciált képességfejlesztéssel csökkentsük a tanulási és magatartási hátrányokat.  Elemi erkölcsi és magatartási normák, a viselkedéskultúra megalapozása, demokratikus közösségi magatartásra nevelés az állampolgári kultúra elemeinek kialakítása, gyakorlása.

Szeretnénk e célok megvalósítása során elérni, hogy az iskolánkból kikerülő gyerekek:     

humanista szemléletűek legyenek értékeljék azt, hogy békében élünk képesek legyenek élni jogaikkal, ismerjék kötelességüket is legyenek tisztában azzal, hogy a tanulás folytonos tudjanak értéket alkotni, ismerjék saját értékeiket is, ápolják, tiszteljék a hagyományokat szűkebb, tágabb környezetükben

Céljainkat akkor tekinthetjük elértnek, ha:  az iskola elfogadó, nyugodt légköre lehetővé teszi a zökkenőmentes átmenetet az óvodából az iskolába  tanulóink pedagógiailag igényes, magas szintű oktató-nevelő munka során sajátítják el az elemi ismereteket  tanulóink kulcskompetenciáit, alapvető készségeit, képességeit, az életkori sajátosságaiknak megfelelően fejlesztjük  tanulóink elsajátítják az alapvető viselkedési szokásokat, elfogadják a társadalmi normákat, pozitív beállítódásokat, s ezek beépülése mindennapi kommunikációjukban, viselkedésükben  kialakul a tanulókban az egészséges életmód és a kulturált szabadidő eltöltésének igénye  az iskola biztosítja az optimális feltételeket a szellemi, fizikai fejlődéshez, önálló ismeretszerzéshez  a tehetséggondozás és felzárkóztatás során minél több tanulónk jut el saját képességei maximumára  a digitális írástudás felhasználói és alkalmazói szinten minden tanuló számára elérhető tanulóink minden segítséget megkapnak hátrányaik leküzdéséhez, a továbbtanuláshoz és a társadalomba való beilleszkedéshez  tanulóink rendelkeznek önmaguk és a társak másságának pontos ismeretével, a megértéssel

 a sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztése növeli önbizalmukat és kudarctűrő képességüket, a gyermekek sérülésétől függően felkészíti őket az önállóság általuk elérhető szintjére  az intézmény tartósan képes a különböző szociokulturális háttérrel és eltérő képességekkel érkező gyerekek fogadására és együttnevelésére  oktató-nevelőmunkánkban kiemelt szerepet kapnak az együttneveléshez szükséges módszerek  az iskola párbeszédet alakít ki minden szülőkkel  lehetőségekhez képest nő az évfolyamvesztés nélkül továbbtanuló hátrányos helyzetű tanulók aránya, illetve csökken az osztályt ismételni köteles hátrányos helyzetű tanulók aránya.  csökken az intézményben a tankötelezettségi kor határa előtt kikerülők száma az iskolai rendszerből. A sikerkritériumok mérésének eszközei, módszerei:     

továbbtanulási mutatók tantárgyi mérések, tesztek kompetencia Difer-mérés, beszédvizsgálat, pedagógiai- és pszichológiai mérések megfigyelés készítése

Feladatok         





a pedagógiai munka középpontjában a személyre szóló fejlesztés álljon sajátíttassuk el az adottságokhoz és korlátokhoz rugalmasan alkalmazkodó mennyiségű és minőségű műveltségtartalmakat gazdagítsuk az érzelemvilágot, fejlesszük a felelősségtudatot, a kitartást alapozzuk meg tanulási szokásokat sajátítassuk el az önálló ismeretszerzés technikáit, a feladat- és problémamegoldás módszereit segítsük a gyerekeket tanulási nehézségeik leküzdésében, hátrányaik csökkentésében erősítsük a humánus magatartásmintákat, a pozitív viselkedési szokásokat, biztosítsuk az elfogadó nyugodt légkört elégítsük ki a gyermekek mozgásigényét a mozgáskultúra megalapozásával, fejlesztésével fejlesszük alapkompetenciáikat, az olvasás, írás, számolás képességét, a biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat kialakítását, ha szükséges, speciális módszerek és a digitális pedagógia alkalmazásával fejlesszük a tanulókban azokat a készségeket, képességeket, amelyek a környezettel való harmonikus kapcsolathoz, illetve a társadalomba való beilleszkedéshez szükségesek erősítsük a pozitív jellemvonásokat:

        

     





 



az önismeretet a segítőkészséget a szolidaritás érzését az empátiát az együttműködési készséget a megbízhatóságot, a becsületességet, a szavahihetőséget gyakoroltassuk a demokratikus normarendszert az elemi állampolgári ismeretek és a mindennapi életvitellel összefüggő praktikus ismeretek elsajátításával tudatosítsuk az egyéni és közérdek fogalmát, ezek -*fontosságát kapcsolatokban építsük tovább az alapműveltséget az önálló tanulás és az önművelés gyakoroltatásával, a képességek célirányos fejlesztésével, a közvetett kommunikáció gyakorlásával, a művészeti készségek fejlesztésével, a digitális írástudás elsajátíttatásával biztosítsuk a tanulók felé a folyamatos visszajelzést teljesítményükről, magatartásuk és szorgalmuk minőségéről a tanórán kívüli foglalkozásokkal, az iskolai rendezvényekkel segítsük a tartalmas és személyiségüket gazdagító szabadidő-eltöltést törekedjük a tanítási órák hatékony és maximális kihasználására nyílt napok, bemutató órák szervezésével nyújtsunk betekintést oktató-nevelő munkánkba a továbbtanuló diákjainknak szervezzünk középiskolai előkészítő programot a beiskolázott tanulók eltérő képességeihez, felkészültségéhez, szándékaihoz és lehetőségeihez alkalmazkodó egyedi módszerekkel, differenciálással biztosítani minden tanuló személyiségfejlesztését, képességei kibontakoztatását a kötelező tanórai és nem kötelező órakeretek ésszerű felhasználása – a tantárgyi szükségletek, a szülők igénye, a tanulók érdeklődése alapján – az iskola alapvető feladata, a tehetséggondozó, felzárkóztató munka, valamint a speciális illetve kiegészítő ismeretek átadása. Hátrányos helyzetű tanulók integrációs és képesség kibontakoztató felkészítése program alapján; A sajátos nevelési igényű tanulók integrációját segítő program alkalmazása. Sokrétű tevékenységgel az iskola hagyományainak ápolása, újak megteremtése Környékbeli intézményekkel, szervekkel való együttműködés (egyház, szülők, védőnő, háziorvos, rendőrség, pedagógiai szakszolgálat, gyámügy.) (A gyermekek védelméről szóló és a nemzeti köznevelési törvény alapján) A Hajdú-Bihar megyei köznevelési fejlesztési tervben megfogalmazottak alapján kapcsolattartás a pedagógiai szakszolgálat intézményeivel szakmai szolgáltató intézményekkel.

Speciális feladataink a tanulói összetétel következtében:



 

  

  

olyan habilitációs, rehabilitációs tevékenységrendszer kidolgozása, amely figyelembe veszi a fogyatékosság típusát, súlyossági fokát, kialakulásának idejét, a tanuló sajátosságait, a társadalom integrációs elvárásait sajátos nevelési igényű tanulóinknál sérülés-specifikus egyéni fejlesztési tervek alapján történő oktatás a tanulásban akadályozottak és más fogyatékosok fejlesztése a sérülés-típusához igazodó csoportos és egyéni oktatással-neveléssel, melynek során kiemelt hangsúlyt helyezünk a sérült funkciók korrekciójára a tanulók értelmi fejlesztése a sérülés súlyosságához alkalmazkodva a sérült kommunikációkülönböző szintjeinek korrekciója, fejlesztése a sérülés típusától és súlyosságától függően a követelmények teljesítéséhez az egyéni haladási ütemet figyelembe vevő, rugalmas, időkeret biztosítása azon tanulók számára, akiknél az évfolyamra meghatározott követelmények teljesítése akadályozott sokoldalú szemléltetéssel, cselekvéssel biztosítani az egyes tantárgyakhoz kötődő képesség- és készségfejlesztés, a tevékenységek bővülő körét a szülők és az iskola között olyan kapcsolat megteremtése, ahol a nevelési feladatok megvalósításában partnerként vesz részt a szülő a tanulási zavarok (olvasási, írási, számolási gyengeség) esetén speciális terápiás módszerek alkalmazása.

Integrációs Pedagógiai Program (IPR) bevezetéséből adódó feladatok:                 

az iskolába való bekerülés előkészítése az óvoda-iskola átmenet segítése heterogén osztályok kialakítása kulcskompetenciákat fejlesztő programok és programelemek beépülése az intézményi munkába eszközjellegű kompetenciák fejlesztése szociális kompetenciák fejlesztése. tantárgyi képességfejlesztő programok kommunikációs képességeket fejlesztő programok közösségfejlesztő, közösségépítő programok mentálhigiénés programok előítéletek kezelését szolgáló programok az integrációt elősegítő módszertani elemek megjelenése a tanórai munkában az egyéni haladási ütemet segítő differenciált tanulásszervezés kooperatív tanulásszervezés projektmódszer drámapedagógia multikulturális tartalmak megjelenése a különböző tantárgyakban, illetve projektekben

 

a továbbhaladás feltételeinek biztosítása – pályaorientáció, továbbtanulásra felkészítő program együttműködések – partnerségi kapcsolatok kiépítése: szülői házzal, gyermekjóléti és családsegítő szolgálattal, szakmai és szakszolgáltatókkal, középfokú oktatási intézményekkel, kisebbségi önkormányzattal, önkormányzattal, kormányhivatallal, civil szervezetekkel.

Lehetőségekhez képest:      

lemorzsolódás csökkentése évfolyamismétlések számának csökkenése intézményi rendszerből kimaradók számának csökkenése tanulmányi eredmények növekedése mérési eredmények javulása továbbtanulási mutatók javulása

Eljárások, eszközök, módszerek: Nevelő-oktató munkákban a nevelés valamennyi feladatára alkalmazható módszerek jelen vannak: követelés, meggyőzés, gyakorlás, ellenőrzés, értékelés, elismerés, büntetés, ösztönzés, kényszerítés, gátlás, diagnosztikus-, formatív- és szummatív mérések. A megvalósításának keretei:              

hatékony és újszerű tanulási módszerek bevezetése nem tanórai formában megszervezett kötelező „tananyagátadás” (projektek, témahét, stb.) egyenlő hozzáférés biztosítása IKT eszközök alkalmazása egész napos nevelés Integrációs Pedagógiai Program szerint képesség-kibontakoztató és integrációs felkészítés biztosítása csoportbontások tanórai differenciált foglalkozások felzárkóztató, fejlesztő foglalkozások, habilitációs, rehabilitációs foglalkozások szakkörök, sportkörök gyógytestnevelés, úszásoktatás, rendszeres és alkalmi szabadidős tevékenységek, tanórán kívüli programok, kooperatív – interaktív tanulási technikák és tanulásszervezési módszerek

A jelen gazdasági és szakmai kihívások, nehézségek az oktatás módszertani megújulását indítottak el intézményeinkben:

 Pályázataink elősegítik az esélynövelést, képességfejlesztést;  Több projekt eredményes motivációs lehetőséget jelenthet a tanulásmódszertan és az oktatásszervezés területen is;  Szülő-nevelő kapcsolatot erősítése, új lehetőségek a tájékoztatásra, az iskolai élet minden területen;  Hagyományainkat megőriztük és újakkal bővítettük;  Szülői támogatások az intézményi felújításokban;  Fenntartói támogatással megvalósult felújítások. További innovációs lehetőség lehet:         

  

  

 

Első a kompetenciamerés eredményeinek javítása, minden lehetséges eszközzel: IKT, informatika. egyéni fejlesztés, gyakoroltatás stb. Szemléletformálás a jó gyakorlatok, pályázatok, projektek megvalósítása terén Fogékonyság az új lehetőség iránt pl. elektronikus úton elküldött üzenetek megválaszolása, kiegészítése stb. Az IKT eszközök, be kell, épüljenek a mindennapok tanítási óráiba Testvértelepüléseink kapcsolataiból adódó nyelvi táborok, továbbképzési lehetőségek fejlesztése. Tanulóink fejlődésének biztosítása a családi háttér, ill. társadalmi helyzetétől függetlenül. A ránk bízott gyermekek képességeinek teljes körű kibontakoztatása, ismereteik bővítése, személyiségük pozitív alakítása. A tanulók egyéni teljesítményének differenciált értékelése. Az önálló, motivált tanulás kialakítása jól kiválasztott és alkalmazott pedagógiai módszerekkel. Az eddig megismert óraszervezési módszereket megpróbáljuk a lehető legszélesebb körben alkalmazni, hogy tanítványaink a képességüknek megfelelően folyamatosan fejlődhessenek. Iskolánkban két gyógypedagógus, egy fejlesztő pedagógus segíti az együttnevelkedés megvalósítását. Tanítványaink teljesítményét rendszeres központi és házi mérésekkel követjük. Tanulóink pozitív személyiségjegyeit igyekszünk erősíteni, a tanulást, a műveltséget értékként mutatjuk fel, folyamatosan odafigyelünk más kultúrák (roma) megismerésére, elfogadására. Az alsó és felső tagozaton az egyéni fejlődést figyelembe véve, a követelményekhez igazodva, írásban értékeljük tanítványaink teljesítményét. Az alsós, felsős tanítók kéthavonta szakmai megbeszélést tartanak. A szabadidős programokat úgy szervezzük, hogy diákjaink a szórakozás mellett ismereteiket is bővíthessék, zenetanulás, úszásoktatás, sportkörök, rajzszakkörök stb. Pályázatokkal igyekszünk a technikai feltételeinken javítani. A pedagógusok IPR módszertani továbbképzését támogatjuk.



 

A nyitott iskola megvalósítása azt jelenti, hogy a szülők szabadon bejöhetnek az iskolába, ha igényt tartanak rá, a szülői értekezleteken és fogadó órákon szervezett keretek között találkozhatnak a pedagógusokkal. Jó kapcsolatok ápolása, együttműködés a településen kívüli intézményekkel, szervezetekkel valamint személyekkel. Körzetünk demográfiai összetételének felmérése, a várható gyerekszám feltérképezése.

2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Pedagógiai programunk a NAT-ban leírt és képviselt értékekre, valamint a helyi sajátosságokra épül. E két feladatunk azt a célt szolgálja, hogy tanulóink       

a különböző szintű adottságaikkal, az eltérő mértékű fejlődésükkel, az iskolai és iskolán kívüli tanulásukkal, egyéb (érdeklődési körüket érintő) tevékenységükkel, szervezett ismeretközvetítéssel, spontán tapasztalataikkal összhangban minél teljesebben bontakoztassák ki személyiségüket. Képzésünk tartalma az emberre, a társadalomra, a művészetekre, a természetre, a tudományokra, a technikára vonatkozó kultúra alapvető eredményeit foglalja magába, a tanulók életkori fejlettségi szintjéhez méretezett kiválasztással, elrendezéssel.

Feladat: Esetleg feljegyzések készítése, tevékenységek szervezése a megismerés segítésére.  A tanulók életkori és egyéni sajátosságainak feltárása, figyelembevétele a környezeti feltételekkel való kapcsolatok számbavétele alapján a minőségbiztosítás elveinek alapján.  Mindenki számára az önmagához viszonyított fejlesztés biztosítása.  Személyre szóló fejlesztő értékelés és pozitív megerősítés.  Megismertetni a gyerekekkel kulturális és nemzeti értékeinket. A tananyag feldolgozása, az összefüggések feltárása megalapozza a tanulók:   

műveltségét világszemléletük, világképük formálódását társas kapcsolatát

 

eligazodásukat saját testükön, lelki világukban tájékozódásukat szűkebb és tágabb környezetükben.

A pedagógiai program összeállításánál figyelembe vettük, hogy olyan követelményeket határozzunk meg, amelyek ösztönzik a személyiségfejlesztő oktatást. Fontosnak tartjuk, hogy iskolánk pedagógiai programja, nevelési, tanítási-tanulási folyamata adjon teret:   

a színes, sokoldalú iskolai életnek, tanulásnak, játéknak, munkának. fejlessze tanulóink önismeretét, együttműködési készségüket, eddze akaratukat. járuljon hozzá életmódjuk, motívumaik, szokásaik kialakításához.

Pedagógiai programunk alapja olyan közös gondolkodást kíván az iskolafenntartó és iskolahasználó részéről, amelyben a tanulók tudásának, képességeinek, egész személyiségének fejlődése, fejlesztése áll a középpontban, figyelembe véve, hogy az oktatás színtere nemcsak az iskola, hanem a társadalmi élet és tevékenység számos más fóruma is. Személyiségjegyek fejlesztése      

önismeret, önértékelés fejlesztése, pályaorientáció önbecsülés – önkritika – önbizalom viselkedési normák elsajátítása, alkalmazása kommunikációs képességek fejlesztése jellem, személyiségformálás az egyensúly, a harmónia megteremtése

A szocializáció fejlesztése     

tanulási technikák megtanítása művelődés, önművelés praktikus ismeretek elsajátítása szabadidő igényes eltöltése hagyományápolás

Szokásrendszerek alakítása  

szokások alakítása egészséges életmódra nevelés

A kompetencia alapú oktatás személyiségfejlesztéssel kapcsolatos tartalmi elemei  

a kompetencia alapú oktatás elterjesztése a tanulói motiváció fejlesztése érdekében a tanulás iránti motiváció fejlesztése, a megismerési vágy fenntartása, és az iskola változatos, gazdag fejlesztő programkínálata közti összefüggések felvázolása

  







 

a tanulók képességfejlesztésében az ismeret, tudás, attitűd megfelelő arányának kialakítását támogató szemlélet hangsúlyozása a kompetencia alapú oktatás és a tanulók tanulási folyamatban garantálható sikerességének kapcsolata az érdeklődés (mint tanult motívum) pozitív élményekkel történő felkeltése, a kielégítését szolgáló, örömet adó aktivitás lehetőségének biztosítása a kompetencia alapú programcsomagokhoz tartozó tevékenységrendszer bevezetésével olyan tanulásirányítási módok alkalmazása, amelyben minden gyerek megtalálja a kedvére való elfoglaltságot, felhasználva ehhez az egyes tantárgyakban rejlő lehetőségeket is a nevelés, a tanítás-tanulás folyamatában az alkotó jellegű feladatok alkalmazása a személyiség fejlődéséhez az együttműködés (projektek, csoportmunka és páros munka alkalmazása) az iskola következetes, reális a tanulói teljesítményértékelése kapcsán jelentősen átalakul a tanulók önértékelése, és inkább a tanulási folyamat értékelésére, illetve a fejlesztő értékelésre helyeződik a hangsúly a számonkérés elsődleges szempontja nem az ismeretközpontúság, hanem a mindennapi élethelyzetekhez való alkalmazkodás és helytállás az egyéni képességek figyelembe vétele, a differenciált terhelés, illetve

3.

Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

Törvényi háttér Az Alkotmány környezetvédelemmel kapcsolatos paragrafusai (1) Mindenkinek joga van a testi és lelki egészséghez. (2) Az (1) bekezdés szerinti jog érvényesülését Magyarország genetikailag módosított élőlényektől mentes mezőgazdasággal, az egészséges élelmiszerekhez és az ivóvízhez való hozzáférés biztosításával, a munkavédelem és az egészségügyi ellátás megszervezésével, a sportolás és a rendszeres testedzés támogatásával, valamint a környezet védelmének biztosításával segíti elő. XXI. cikk (1) Magyarország elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez. (2) Aki a környezetben kárt okoz, köteles azt - törvényben meghatározottak szerint helyreállítani vagy a helyreállítás költségét viselni. (3) Elhelyezés céljából tilos Magyarország területére szennyező hulladékot behozni.

Környezet- és természetvédelmi jogszabályok Környezetvédelmi törvény: a törvény célként az ember és környezete harmonikus kapcsolatának kialakítása Legfontosabb alapelvei: a megelőzés, az elővigyázatosság, a leghatékonyabb megoldás, a helyreállítás, a felelősség, az együttműködés, a tájékozódás és a nyilvánosság. A törvény 54. § 1. cikkelye szerint „minden állampolgárnak joga van a környezeti ismeretek megszerzésére és ismereteinek fejlesztésére”. A nevelés állami és önkormányzati feladat. Legfontosabb dokumentumaként a NAT-ot, a Nemzeti Környezetvédelmi Programot (illetve annak részeként a Nemzeti Környezet-egészségügyi Akcióprogramot) említi. A természetvédelmi törvény kimondja, hogy a természeti értékeink védelme, a természetvédő szemlélet kialakítása elsődleges állami feladat. Kiemelt szerepet kell biztosítani a természet értékeinek megóvásában a civil szférának, az állampolgároknak, hiszen a nemzeti kincsnek minősülő természeti értékeink megőrzése az állampolgárok és önszerveződő csoportjaik aktív részvétele nélkül nem lehetséges. Az állatok védelméről és kíméletéről szóló törvény célja, hogy elősegítse az állatvilág egyedeinek védelmét, fokozza az emberek felelősségtudatát az állatokkal való kíméletes bánásmód érdekében, valamint meghatározza az állatok védelmének alapvető szabályait. A törvény kimondja, hogy az oktatás során állatkísérletek elvégzésére a diákokat nem lehet kötelezni. A törvény alapján a hulladékgazdálkodással kapcsolatos ismereteket oktatni kell, azok a Nemzeti Alaptanterv részét képezik. Ezeknek az ismereteknek az oktatásával és terjesztésével – az állami, önkormányzati intézmények és más szervezetek bevonásával, valamint közszolgálati hírközlő szervek igénybevételével – elő kell segíteni, hogy a társadalom környezeti kultúrája növekedjen.

Közoktatási jogszabályok A nemzeti köznevelésről szóló törvény szerint a pedagógusok kötelessége különösen, hogy egymás szeretetére és tiszteletére, a családi élet értékeinek megismerésére és megbecsülésére, együttműködésre, környezettudatosságra, egészséges életmódra, hazaszeretetre nevelje a gyermekeket, tanulókat. A testi, lelki, mentális egészség fejlesztése, a magatartási függőség, a szenvedélybetegség kialakulásához vezető szerek fogyasztásának és a gyermeket, tanulót veszélyeztető bántalmazásnak a megelőzése. A Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló kormányrendelet kiemelt fejlesztési feladatként definiálja a környezeti nevelést. Elengedhetetlenül szükséges a NAT részeként a környezetvédelmi, természetvédelmi oktatás továbbfejlesztése. 1998-ban tizenhárom környezeti neveléssel foglalkozó társadalmi szervezet összefoglalta a környezeti nevelés eddig elért eredményeit és a Nemzeti Környezeti Nevelési Stratégia c. kiadványban megfogalmazta a közeljövő fontosabb feladatait. 2003-ban megjelent a kibővített, átdolgozott kiadás.

Az egészséges életmódra nevelés nem csak a betegségek megelőzésének módjára tanít, hanem az egészséges állapot örömteli megélésére és a harmonikus élet értékként való tiszteletére is nevel. Célmeghatározás:      

A család mellett az iskola az egészségfejlesztés kiemelkedő színtere. Kedvező irányba változzon az intézményi légkör. Növekedjék a születéskor várható élettartam, valamint a betegségtől mentes életszakasz hossza és javuljon az életminőség. Az egészséges életmód gyakorlásának lehetősége (közétkeztetés, mindennapi testedzés, stressz-mentes környezet). A hátrányos helyzetű gyermekek családtagjai számára is lehetőséget biztosítani az egészséges életmód elemeinek elsajátítására. Az itt dolgozók számára az intézmény váljék egészséges munkahellyé.

Az emberi egészség rizikófaktorainak megismertetése:        

dohányzás alkoholfogyasztás drogfogyasztás táplálkozás aktív testmozgás hiánya egészségtelen környezet (allergének) mentális betegségek AIDS

Megvalósítás stratégiai irányai:  Prevenció fejlesztése.  Gyermekkori elsődleges és másodlagos prevenció fejlesztése.  Közétkeztetés fejlesztése – az egészséges táplálkozás alapelveinek bevezetése, alkalmazása (minden csoportos étkeztetésben legyen mindennap úgynevezett zöldválaszték).  A gyermekek biológiai allergénekkel való megismertetése.  Mentális zavarok elsődleges megelőzése, a lelki betegségekhez és a lelki élet zavaraihoz kapcsolódó előítéltek, tévhitek folyamatos leépítése.  Az egészségnevelés részeként családi életre nevelési ismeretek oktatása elősegítve a gyermekek értékrendjének, személyiségének fejlődését, felelős szexuális és drogelkerülő magatartás kialakítása.  Intézményünkben szakemberek bevonásával ( iskolaorvos, védőnő,…) megvalósuljon az egészség- és környezeti nevelést támogató gyakorlat, melynek része az egészségtan oktatása tantárgyakba beágyazva  A mindennapos testnevelés további megszervezésével el szeretnénk érni, hogy gyermekeink mind szélesebb körében kialakuljon a mozgás gazdag életmód, a

testedzés szerves szükségletté váljon, a sportolás közösségi és társadalmi programként általánosan elfogadott legyen fontos a gyermekek lelki, egészségi állapotának javítása, pozitív beállítódás, az egészségtudat fejlesztése, a lelki egészségnek mint értéknek a felmutatása, a lelki betegségekhez és a lelki élet zavaraihoz kapcsolódó előítéletek és tévhitek folyamatos leépítése. Hosszú távú pedagógiai célok              

az általános célokra vonatkozó érték- és szokásrendszer érzelmi, értelmi, esztétikai és erkölcsi megalapozása az ökológiai gondolkodás kialakítása, fejlesztése rendszerszemléletre nevelés a környezetetika hatékony fejlesztése tapasztalaton alapuló, kreatív környezeti nevelés tolerancia kialakítása a környezettudatos magatartás és életvitel segítése helyes fogyasztói magatartás kialakítása, fogyasztói kultúra fejlesztése az egészség és a környezet összefüggéseinek feltárása helyzetfelismerés, ok–okozati összefüggések problémamegoldó gondolkodás, döntésképesség létminőség választásához szükséges értékek, viselkedési normák kialakítása a családi életre nevelés fejlesztése az egészséges életvitelhez szükséges képességek fejlesztése

Konkrét célok és feladatok  természeti környezetünk ismerete, óvása, fejlesztése  helyi értékek és problémák feltérképezése (környezeti, egészségi, kulturális)  helyi célok megfogalmazása (fák megóvása, faültetés, madárvédelem, energiatakarékosság)  lakóhely megismerése (értékek, gondok – a megoldás lehetséges módjai)  az épített környezet védelme  hagyományok védelme (család – iskola – település – nemzet szinteken)  a szülőkkel, az iskola környezetében élőkkel a kommunikáció fejlesztése  a család és az iskola közelítése  legalapvetőbb egészségvédelmi ismeretek megismertetése, védőnői szűrővizsgálatok és felvilágosító alkalmak támogatása  fogápolási ismeretek, iskolafogászati szűrővizsgálat támogatása  az egészségre káros szokások biológiai – élettani – pszichés összetevőinek megismertetése  a tanulók számára a mindennapi testedzés biztosítása (testnevelés tanórák és sportkörök)

 a napköziben és a tanulószobán játékos, egészségfejlesztő testmozgás biztosítása (DÖK túrák, osztálykirándulások, uszodai programok)  takarékoskodás vízzel és energiával  szelektív hulladékgyűjtés (papír, PET palack, szárazelem)  lehetőség szerint részvétel környezetvédelmi vetélkedőkön, rendezvényeken  a tantárgyi koncentrációs lehetőségek folyamatos felülvizsgálata és alkalmazása Szempontok az alkalmazott módszerek kiválasztásához             

alkalmazkodjanak az életkori sajátosságokhoz vonjanak be minél több tanulót az iskola keretein túl is legyenek hatással a természetbe szervezett tevékenységek száma a lehető legtöbb legyen alapvetően pozitív szemléletet tükrözzenek a lakóhelyi vagy közeli konkrét példára alapozzanak, kötődjenek a napi élethez az érzelmeken át hassanak a személyes megtapasztaláson alapuljanak együttműködésen is alapuljanak változatosak legyenek: egyéni, páros, kooperatív és kiscsoportos munkák tanévenként az iskolai projektben is jelenjen meg legyen bennük több játékos elem egészségnevelési versenyek

Művészi kifejezés:    

Vizuális művészet a környezeti és az egészségnevelésben Irodalmi alkotások Esztétikai érzékenység és élmény fejlesztése A tanulók önkifejezése

Az egészségvédelmi és környezetvédelmi program megvalósulása tantárgyi keretek között: A testnevelés tantárgy keretei között Iskolánk tantestülete fontos célkitűzésének tartja tanulóink egészségének védelmét, az egészséges életmód, életszemlélet kialakítását és a betegségek megelőzését a testnevelés és a sport által. A civilizációs ártalmak ellensúlyozására a rendszeres testmozgás jótékony hatással van. Biztosítani kell a tanulóknak a mindennapi testmozgás lehetőségét. A mindennapos testmozgás alappillérei:



 

A testnevelés órák A testnevelés órákat testnevelés szakos tanáraink és az alsó tagozatban tanítók irányítják. A gyógytestnevelés foglalkozásokon helyben vehetnek részt tanulóink. A diáksportköri foglalkozások

Diáksportköri foglalkozásokat az igényeknek megfelelően indítunk. Az alsó tagozatban a labda ügyességfejlesztésre helyezzük a hangsúlyt. Egyéb foglalkozások: tömegsport órák, napközis foglalkozások, egyéb sportolási lehetőségek. Akiket nem az előbbi sportágak érdekelnek, azok más játékokkal, életmód-sportágakkal elégíthetik ki mozgásigényüket és a tömegsport órákon, házibajnokságokban is részt vehetnek. A napközis csoportokban a délelőtti tanulási idő után adódik lehetőség elsősorban a szabadban (sportudvar, sportpálya, iskola körüli tér, játszótér) végzett mozgásaikra. Ezeket az alsó tagozatos és felsős napközis nevelők irányítják. Biztosítsunk legalább harminc perces mozgást. Igyekszünk a tanulóink órarendjének, napirendjének összeállításakor figyelembe venni, hogy meg legyen a naponkénti mozgásmennyiség. Gyógytestnevelés: A gyógytestnevelés a testnevelés módszereinek felhasználásával betegségek megelőzésére és gyógyítására alkalmas. Feladata a gyermek speciális egészségügyi célú testnevelési foglalkoztatása. Iskolánk fontos feladatai közé tartozik a gyógytestnevelési ellátás biztosítása. A szakorvosi lelet alapján az iskolaorvos sorolja be a tanulókat a testnevelési kategóriákba. E besorolás alapján vesz részt a gyermek a testnevelési foglalkozásokon: Az I. könnyített testnevelési kategóriába azok a tanulók kapnak besorolást, akik részére a testnevelési órán könnyített testnevelés szükséges, hosszabb betegség utáni gyenge fizikai állapot, az átlagtól feltűnően eltérő diszharmonikus testi adottságok, ill. mozgásszervi, belgyógyászati, stb. elváltozások miatt. A II. gyógytestnevelési kategóriába azok a tanulók kapnak besorolást, akiknek nagyobb mértékű egészségi (funkcionális) állapotváltozásuk van, vagy a testnevelés mellett speciális gyógytestnevelést igényelnek. Ezek közül: II./A kategóriába sorolandók azok, akik az orvos útmutatása szerint - a kontraindikált gyakorlatok kivételével - testnevelési órán is részt vehetnek. II./B kategóriába sorolandók azok, akik elváltozásaik miatt csak gyógytestnevelésen vehetnek részt. A III. kategóriába azok a tanulók tartoznak, akik egészségi állapotváltozásuk miatt az egészségügyi intézményrendszerben történő ellátásra (gyógytorna, stb.) szorulnak, így az iskolai testnevelés alól átmenetileg, vagy végleg felmentendők. A kategorizálás időtartama általában ½-1 év. Év közben csoportváltozás azokban az esetekben történhet, amikor a tanuló egészségi állapotában bekövetkezett változás átsorolást tesz szükségessé. Az egészségnevelési program várható eredményei:

 Az egészség és az egészségfejlesztés szempontjai a mindennapi élet részévé válnak, javul az egészségtudat és a tudatos választás képessége.  Az egészségfejlesztési program hatékonysága nő.  Az esélyegyenlőség elve a mindennapi élet színterein az egészség, az egészségfejlesztés tekintetében is érvényesül.  Az egészségi állapot javul, az egészségi állapotban meglévő társadalmi, demográfiai szempontok szerinti egyenlőtlenségek mérséklődnek.  Az egészségi kapacitás hasznosítása javul.

4. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának célja, hogy a tanulók  ismerjék meg az elsősegélynyújtás fogalmát;  ismerjék meg az élettannal, anatómiával kapcsolatos legfontosabb alapfogalmakat.  ismerjék fel a vészhelyzeteket;  tudják a leggyakrabban előforduló sérülések élettani hátterét, várható következményeit;  sajátítsák el a legalapvetőbb elsősegély-nyújtási módokat;  ismerkedjenek meg a mentőszolgálat felépítésével és működésével;  sajátítsák el, mikor és hogyan kell mentőt hívni. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos kiemelt feladatok:  a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek elsősegély-nyújtási alapismeretek területén;  a tanulóknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük elsősegély-nyújtás alapismereteit;  a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások keretében – foglalkoznak az elsősegély-nyújtással kapcsolatos legfontosabb alapismeretekkel. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos feladatok megvalósításának elősegítése érdekében  az iskola kapcsolatot épít ki az Országos Mentőszolgálattal;  tanulóink bekapcsolódnak az elsősegély-nyújtással kapcsolatos iskolán kívüli vetélkedőkbe;  támogatjuk a pedagógusok részvételét 30 órás, elsősegély-nyújtási ismeretekkel foglalkozó továbbképzésen. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek tevékenységformák szolgálják:

elsajátítását

elsősorban

a

következő

 a helyi tantervben szereplő alábbi tantárgyak tananyagaihoz kapcsolódó alábbi ismeretek:

TANTÁRGY

biológia

kémia

fizika testnevelés

ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK - rovarcsípések - légúti akadály - artériás és ütőeres vérzés - komplex újraélesztés - mérgezések - vegyszer okozta sérülések - savmarás - égési sérülések - forrázás - szénmonoxid mérgezés - égési sérülések - forrázás - magasból esés

(A megfelelő tantárgyakat végleges formában a kerettantervi szabályozás alapján a helyi tantervbe kerülő tantárgyak ismeretében lehet majd beírni.)

 az ötödik-nyolcadik évfolyamon az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott elsősegély-nyújtási ismeretek: teendők közlekedési baleset esetén, segítségnyújtás baleseteknél; a mentőszolgálat felépítése és működése; a mentők hívásának helyes módja; valamint az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele félévente egy alkalommal az ötödik-nyolcadik évfolyamon egy-egy osztályfőnöki óra megtartásában az elsősegély-nyújtási alapismeretekkel kapcsolatosan. Az egészségnevelést szolgáló egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások:  szakkörök,  évente egy egészségvédelemmel, egészséges életmóddal, helyes táplálkozással, elsősegély-nyújtással foglalkozó projektnap (témanap) egészségnap szervezése az alsó és a felső tagozatos tanulók számára.

5.

A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

A közösség olyan emberi együttélés, amelyet a közös érdek, közös cél, közös értékrend és közös tudat tart össze. Fontos az együttes élmény ereje, a közös szokások révén kialakult elvárások lesznek a szabályozók. A közösségfejlesztés az a folyamat, amely az egyén és a társadalom közötti kapcsolatot kialakítja, megteremti. Célja, hogy a közösség, mint tevékenységi keret segítse az egyén fejlődését, képességeinek kibontakozását úgy, hogy azok egyéni lehetőségeinek maximumára jussanak el. A család, az iskola, az iskolán kívüli közösségek a közösségi nevelés területei.

Alapja

 az osztály, iskola céljainak megfogalmazása, elfogadtatása és a megvalósításban való aktív részvétel. A közösségek bevonásával felelősség, döntésvállalás. Feltétel 

a célok megfelelő operacionalizálása, feladatosítása és ezzel a minőségi munka motiváció kialakítása, kooperatív cselekvő tevékenység megfelelő kommunikációval, DÖK-kel együttműködni.

Legfontosabb célunk  Tanulói közösség, osztályközösség kialakítása, iskolaközösséggé, pedagógusközösséggé formálása.  közös célt megfogalmazni és annak érdekében működni;  az egyén véleményalkotó, vélemény-nyilvánító képességét fejleszteni;  másságot elfogadtatni, együtt érző, harmonikus embertársi kapcsolatokat kialakítani.  Tervszerű céltudatos munkavégzés, körülhatárolt munkamegosztás szerint.  A kooperáció megvalósítása  egyéni arculat kialakítása  együttműködés a tanulói és a szülői közösséggel. Iskolánkban a közösségfejlesztés fő területei         

a tanórák: szaktárgyi órák osztályfőnöki órák tanórán kívüli foglalkozások: napközi, tanulószoba séta, kirándulás szakkörök diák-önkormányzati munka szabadidős tevékenység

Feladataink a közösségfejlesztéssel kapcsolatban 

  

Minden tanuló ismerje meg azokat a társas együttélés alapvető szabályait, amelyek a közösségben való harmonikus kapcsolatok kialakításához nélkülözhetetlenek. Ismerje meg népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit. Sajátítsa el azokat az ismereteket, tevékenységeket, amelyek az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismeréséhez, megbecsüléséhez vezetnek. Legyen nyitott és megértő a különböző szokások, kultúrák, vallás és a másság iránt.

          

  

Váljon érzékennyé a környezet állapota iránt. Kapcsolódjon be közvetlen környezetének értékeinek megőrzésébe, gyarapításába. Legyen jellemző rá a természet tisztelete, a felelősség, a környezeti károk megelőzésére való törekvés. Tudjon társaival, és a felnőttekkel adott témáról anyanyelvén szabatosan kommunikálni. Ismerje meg a leggyakoribb egészséget, testi épséget veszélyeztető tényezőket és ezek elkerülési módjait. Kapjon kellő mennyiségű ismeretet a káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzéséhez. Tanuljon meg tanulni. Legyen képes önellenőrzésre, egymás segítésére. Az azonos érdeklődésű közösségek erősítése (szakkör, témahét, projektek, stb.) Az iskolába lépő első osztályosok közösségének kialakítása(szokásrendszer). Közösségi tevékenységek szervezése – a közös cél megvalósítása érdekében – Lásd. tanórai, tanórán kívüli tevékenységek, iskolai rendezvények, hagyományok. Vizsgálatok, mérések végzése (Támaszkodás a tanulói véleményekre, mérések végzése pl. szociometria, attitűd). Ezek értékelése, ezzel kapcsolatos teendők meghatározása. Az iskola szervezeti kultúrájának feltárása (hagyományok, hiedelmek, jelképek, stb.) Nevelési értekezletek tartása (szülők, tanulók, pedagógusok) Pedagógus közösség kialakítása, működtetése sarkalatos pont – tanár-diák kapcsolat, tanár-tanár kapcsolat.

A tanórán megvalósítható közösségfejlesztési feladatok         

A tananyag elsajátítása, a tanulás tanítása segítse a tanulók kezdeményezéseit, járuljon hozzá a közvetlen tapasztalatszerzéshez, a közvetlen tapasztalatszerzés segítse elő a harmonikus kapcsolat kialakítását a természeti és a társadalmi környezettel, biztosítson elegendő lehetőséget a közösségi cselekvések kialakításának, fejlesztésének segítésére, mélyítse el a nemzeti önismeretet, a hazaszeretetet, ösztönözzön a környezet hagyományainak feltárására, ápolására, alakítsa ki a tanulóban, hogy a környezetkímélő magatartás meghatározó alapelveit ösztönözze a tanulókat abban, hogy az önálló ismeretszerzés, véleményalkotás és kifejezés álljanak a kommunikációs kultúra középpontjában, adjon ismereteket a betegségek, balesetek, sérülések elkerülésére, az egészség megőrzésére, fejlessze a beteg, sérült, fogyatékos embertársak iránti elfogadó és segítőkész magatartást,



fordítson figyelmet a családi életre, a felelős, örömteli párkapcsolatokra történő felkészítésre, adjon átfogó képet a munka világáról, a változatos munkaformák erősítsék az együvé tartozás, az egymásért való felelősség érzését. (homogén csoportmunka, differenciált csoportmunka, egyéni munka, kísérlet, verseny) a tanulás támogatása tanulók együttnevelésének tudatos megszervezése a 11/1994. MKM rendelet 39.§ D, E pontja alapján: kölcsönös segítségnyújtással közösségi ellenőrzéssel tanulmányi- és munkaerkölcs erősítésével

 

    

A tanórán kívüli közösségfejlesztés színterei         

a diák önkormányzati munka a szakkörök az egész napos nevelés szabadidős tevékenységei napközi tanulószoba séta, kirándulás versenyek megemlékezések rendezvények

Tennivalóink: A tanórán kívüli foglalkozások közösségfejlesztési feladatai    

a közös munka során az önismeret elmélyítése, az önfegyelem fejlesztése, az együttműködés megalapozása, fejlesztése közösségi magatartás erősítése sokoldalú és változatos tevékenységformák biztosításával (irodalmi, zenei, képzőművészeti, kézműves, kulturális foglalkozások) képességeik, szociális motívumaik (szociális kompetenciájuk) fejlesztése, hogy a gyerekek kapcsolataikat alakítani tudják, képesek legyenek beilleszkedni a különböző szűkebb vagy tágabb csoportokba, közösségekbe, ezekben megtalálják helyüket.

A diák önkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai A diákönkormányzatok a tanulók önirányító közösségei, melynek keretében a tanulók pedagógus irányítóval együtt intézik saját ügyeiket. Demokratikus úton választja

tisztségviselőit, hozza létre megfelelő szerveit, amelyek a közösség megbízásából hivatottak az ügyek megvitatására, határozathozatalra. Feladata:      

Olyan közös és konkrét célok kijelölése, amelyek összhangban vannak az egyéni érdekekkel. Hagyományokon alapuló közösségi tevékenységek fejlesztése. A régi tevékenységek mellett új hagyományok teremtése. Esztétikai élményeket nyújtó tevékenységek szervezése. A közösség érdekeit szolgáló tevékenységek szervezése. A kötelességek és jogok érvényesítése a közösség életében. Indokolt esetben iskolagyűlés összehívása.

Hagyományok: Az iskola hagyományainak ápolása, megtartása és újak teremtése jelentősen befolyásolja az iskola sajátos arculatát, az iskola nevelési szintjének helyzetét. Munkánk során ezért erre is nagy gondot fordítunk. Iskolai rendezvények: Tanévnyitó, évzáró, ballagás, Nemzeti ünnepünk okt. 23. márc. 15. Iskolai megemlékezések okt.15 - Bocskai István, az Álmosdi csata győzelme október 6-a, az Aradi vértanúk, A Költészet napja, Nemzeti Összetartozás Napja június 4-e, A kultúra napja, Karácsonyi ünnepség. Az osztályközösségek rendezvényei: Mikulás, Anyák napja, Kirándulások. Egyéb közösségek rendezvényei: DÖK, 8. osztály – farsang, Színjátszók bemutató előadása, Természetjárók rendezvényei (A víz világnapja, A Föld Napja, Madarak fák napja, Túrák szervezése - szűkebb, tágabb környezetünk megismerése) Községi majális, Községi mikulás a kismarjai tagintézményben Másrészt:  a tanulási időn kívül szervezett programok (a tehetséggondozástól a felzárkóztatásig) szorosan kapcsolódnak a tanórákon folyó nevelő oktató munkához (szakkörök, versenyek, pályázatok, tömegsport, úszásoktatás szervezés az alsó tagozatban).

Új hagyományok teremtése, ápolása   

Iskolatörténeti anyaggyűjtés Helytörténet tanítása osztályfőnöki órán a felső tagozatban Varga Gyula könyve alapján. Bocskai várdomb ápolása, környezetépítés, környezetszépítés.

A tanév programjai, szabadidős tevékenységek

Tanévnyitó, tanévzáró  Szülői értekezlet (szeptember, február, május)  Fogadóórák – osztályfőnökök indítványozására  Megemlékezés a nemzeti ünnepekről  Nevelőtestületi értekezlet: tanévnyitó, pedagógiai nevelési, félévi értekezlet, tanévzáró, félévi osztályozó, év végi osztályozó  Fenyőünnep  Kultúra Napja  Madarak fák napja  Bocskai nap (okt. 15)  DÖK programjai  Osztályprogramok 

6.

A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai

A nevelőtestület minden tagjának feladata Legmagasabb szinten a lehetőségeket legjobban hasznosítva nevelni, oktatni iskolánk tanulóifjúságát, a NAT, a kerettantervek, és a pedagógiai program alapelvei, értékei, cél- és feladat rendszerének betartása és teljesítése, szakmailag, pedagógiailag tovább képezni magát, iskolai érdekeket szem előtt tartva tevékenykedni. A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza. A pedagógusok általános működési feladatai: / ügyeleti rend, ügyviteli feladatok, rendezvényszervezés, tanórán kívüli feladatok stb. / az iskola színvonalas működéséhez szükséges mértékben olyan módon határozzuk meg, hogy a tantárgyi szakmai munka elsődlegessége és eredményessége mellett biztosítsuk a tanulók személyiségének optimális fejlődését és az iskola általános működési biztonságát is garantáljuk. Minden pedagógusi munkamegosztás elvi alapja az arányosság. Minden pedagógus alapvető munkaköri kötelessége az iskolai munka zavartalanságát,

eredményességét, a pedagógiai programokban rögzített célok elérését biztosító feladatok teljesítése. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatai:  a tanítási órákra való felkészülés  a tanulók dolgozatainak javítása  a tanulók munkájának rendszeres értékelése  a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése  érettségi, különbözeti, felvételi, osztályozó vizsgák lebonyolítása  kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése  a tanulmányi versenyek lebonyolítása  tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok  felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken  iskolai kulturális és sportprogramok szervezése  osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása  az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása  szülői értekezletek, fogadóórák megtartása  részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken  részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken  a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor  tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése  iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel  részvétel a munkaközösségi értekezleteken  tanítás nélküli munkanapokon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés  iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés  szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása  osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása  a tantervek végrehajtása  a pedagógiai etika írott vagy íratlan törvényeinek betartása;  a feladatok vállalása önkéntes, kivéve az iskola vezetői által meghatározott feladatokat /pl.: helyettesítés, ügyelet/;  a problémák nyílt mindenkori megbeszélése történjen meg a megfelelő hangnemben tanulóval - szülővel - kollégával - vezetővel egyaránt;

 az egészség, testi épség megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, azok elsajátításáról meggyőződik;  a szükséges intézkedéseket megteszi, ha észleli, hogy a gyermek balesetet szenved, vagy ennek veszélye fennáll;  a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatos tevékenységeket megszervezi  a megelőzésével kapcsolatos ellenőrzési tevékenységeinek eleget tesz  a tanulók iskolán kívüli rendezvényein, tanulmányi kirándulásokon a tanulók baleseteinek megelőzése érdekében a szükséges tennivalókat megteszi;  a védő- óvó előírásokat betartja és betartatja  szükség esetén gondoskodik az illetékes szervek értesítéséről, az intézmény gyors és szakszerű kiürítéséről;  kulturált viselkedés, öltözködés / ünnepélyeken a közösség íratlan törvényének betartása/; ünnepélyeken a közösség döntése által meghatározott öltözködés. Az osztályfőnökök feladatai  Az osztályfőnököt az igazgató jelöli ki az érintett előzetes egyeztetésével  Munkáját az általános iskola nevelési és oktatási terve, valamint az iskolai munkaterv alapján végzi.  Felelős vezetője az osztály közösségének. Feladata a tanulók személyiségének alapos, sokoldalú megismerése, differenciált fejlesztése, közösségi tevékenységük irányítása, öntevékenységük és önkormányzó képességük fejlesztése. Munkájában támaszkodik a diákönkormányzat vezetőségére, segíti, és figyelemmel kíséri tevékenységüket.  Együttműködik az osztályban tanító szaktanárokkal, napközis nevelőkkel.  Felelős osztálya rendjéért, tisztaságáért.  Látogatja az osztálya tanítási óráit, tanórán kívüli foglalkozásait. Észrevételeit megbeszéli az érintett nevelővel.  Vezeti az osztálya osztályozó értekezleteit, és itt értékeli az osztálya helyzetét, neveltségi szintjét, magatartását, tanulmányi helyzetét.  Törekszik a tanulók személyiségének sokoldalú fejlesztésére, gondot fordít a gyengébbek felzárkóztatására, a differenciált foglalkoztatásra, tehetséggondozásra.  A tanulók személyiségfejlesztése érdekében összehangolja az iskola és a család nevelőmunkáját, együttműködik a szülőkkel.  A továbbtanulásra jelentkezést megelőzően segíti a pályaválasztási munkát.  Családlátogatást a veszélyeztetett tanulóknál tanév elején ajánlott végeznie a gyermekvédelmi felelőssel együtt. Utána csak akkor, ő maga szükségesnek tartja a

tanulmányi munka, szülői- gondviselői munka elmulasztása, valamint magatartási problémák miatt. Fogadóórát a munkatervben meghatározott rendben tart. Havonta ellenőrzi az osztálynapló és az ellenőrző jegyeit. Az ellenőrző könyvben tájékoztatja a szülőket a tanuló magatartásáról, tanulmányi előmeneteléről. Elvégzi az ügyviteli, adminisztrációs teendőket, megírja az anyakönyveket, kitölti a bizonyítványokat. Felelős az osztálynapló rendes és folyamatos vezetéséért. Haladás naplóba az órarendet beírja, a bejegyzéseket ellenőrzi, az igazolásokat, összeszedi, az osztályzatok számát figyelemmel kíséri. A napló "megjegyzés" rovatában gondoskodik a jutalmazások- büntetések bejegyzéséről ill. bejegyeztetéséről. A tanulói házirendet, a balesetvédelmi és tűzvédelmi szabályokat az első tanítási napon a tanulókkal, az első szülői értekezleten a szülőkkel ismerteti. Bombariadó és tűz esetén az intézményben elfogadott intézkedési rend alapján tevékenykedik. Ellenőrzi a tanulók szakkörre, való jelentkezését. Igazolt mulasztást engedélyezhet 3 napon belül.

   

    

Az osztályfőnököt – az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével konzultálva – az igazgató bízza meg minden tanév júniusában, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve. Az osztályfőnök által készített statisztikák, jelentések az osztályról Tanév eleji statisztikai adatok az osztályról:  Tanulók száma, ebből leány  Állami nevelt (gondozott)  Hátrányos helyzetű, ebből halmozottan hátrányos helyzetű tanuló  Tanulási, magatartási, beilleszkedési zavarral küzdő tanuló  Sajátos nevelési igényű tanuló  Az iskolában étkező, ebből normatív támogatásban részesülő tanuló  Az étkezőkből csak ebédelő, illetve háromszor étkező tanuló  Az iskolába járás alól felmentett tanuló (magántanuló)  Egyes tantárgyakból az értékelés alól felmentett tanulók  Nem magyar állampolgár  Évfolyamismétlő Statisztikai adatok az első félév és a tanév végén az osztályról     

Tanulók száma Osztályozott tanulók száma és aránya Osztályozatlan tanulók száma és aránya Az egyes tantárgyakban elért osztályzatok száma és a tantárgyak osztályátlaga Az osztály tanulmányi átlaga

        

Kitűnő tanulók száma és aránya Szaktárgyi dicséretek Magatartás és szorgalom átlaga Egy tantárgyból bukott tanulók száma és aránya Két tantárgyból bukott tanulók száma és aránya Három vagy több tantárgyból évfolyamismétlésre bukott tanulók száma és aránya A bukások száma tantárgyanként Versenyek eredményei (házi, terület, országos) Nyolcadik évfolyamon a középiskolai továbbtanulás jellemzői  A középiskolai felvételi eljárást megelőző írásbeli vizsgán elért eredmények (magyar, matematika)  Középiskolai felvétel a tanulók választása alapján  A választott középiskolák közül az elsőként megjelölt iskolába felvett tanulók száma és aránya  A választott középiskolák közül a másodikként megjelölt iskolába felvett tanulók száma és aránya  A választott középiskolák közül a harmadikként megjelölt iskolába felvett tanulók száma és aránya  Továbbtanulás iskolatípusok szerint  Gimnáziumba felvett tanulók száma és aránya  Szakközépiskolába felvett tanulók száma és aránya  Szakiskolába (szakmunkásképzőbe) felvett tanulók száma és aránya  Egyik középiskolába sem felvett tanulók száma és aránya

Osztályközösségek tevékenységének, fejlődésének értékelése az első félév és a tanév végén a nevelőtestületi értekezleten:  

   

Az osztályközösség életét jellemző legfontosabb adatok (létszám, fiúk-lányok aránya, új tanulók, távozók). Az osztály szociális összetétele (a családok szociális helyzete, a családok kulturális elvárásai, hátrányos és halmozottan hátrányos tanulók, gyermek- és ifjúságvédelmi munka). A tanulási teljesítmény (tanulmányi átlageredmények, tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, a bukások, a tehetséges tanulók eredményei). Neveltségi szint (magatartás, társas viselkedés, beilleszkedési és magatartási nehézségekkel küzdő tanulók). A közösségi tevékenység (önkormányzás szintje, közös programok és rendezvények felsorolása, egyéb (tanórán kívüli) foglalkozásokon való részvétel). A szülői házzal való kapcsolat (a családlátogatások és a szülői értekezletek tapasztalatai, a szülők nevelési elvei, a szülők kapcsolata az iskolával).

7. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos tevékenység

Kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló:    

sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló, beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló, kiemelten tehetséges gyermek, tanuló, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, tanuló,

Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: 





   

A sajátos nevelési igényű tanulók nevelését-oktatását a 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet 2. sz. mellékleteként kiadott Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve alapján szervezzük meg. A sajátos nevelési igényű tanulók a tanítási órákon túl gyógypedagógus vezetésével – habilitációs, rehabilitációs fejlesztést szolgáló órakeretben – egyéni fejlesztési terv alapján terápiás fejlesztő foglalkozásokon vesznek részt. A sajátos nevelési igényű tanulókat (tanulásban akadályozott, beszédfogyatékos, hallássérült, testi fogyatékos és a pszichés fejlődés zavara miatt a nevelési és tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott tanulók) a Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakvéleménye alapján egyéni fejlesztési terv alapján neveljük. Számukra a rehabilitációs foglalkozásokat intézményen belül igyekszünk biztosítani. Megszerveztük a sajátos nevelési igényű gyermekek integrált oktatását. Megteremtettük a személyi és tárgyi feltételeket, és a Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakvéleménye alapján készült fejlődési terv szerint dolgozunk. Iskolánk a sajátos nevelési igényű tanulók neveléséhez-oktatásához igénybe veszi az illetékes pedagógiai szakszolgálati, illetve pedagógiai-szakmai szolgáltatást nyújtó intézmények szolgáltatásait.

A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztéséhez biztosított feltételek:  gyógypedagógus végzettségű pedagógus alkalmazása,  az Irányelvek figyelembevételével készített eltérő tanterv része az iskola helyi tantervének,  a fogyatékosság típusának megfelelő tankönyvek, tanulási segédletek,  a tanulók képességének megfelelő differenciált foglalkoztatás,  a fogyatékos tanulók részére kidolgozott értékelési formák alkalmazása,  képességfejlesztő játékok, eszközök,  számítógépek fejlesztő programokkal.

Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzd BTMN: Ellátása:  integrált oktatás, nevelés  fejlesztő foglalkoztatás  a fejlesztő foglakozások szakvéleményekben megfogalmazottak szerinti szervezéséért az intézmény vezetője a felelős  tantárgyi mentesítés az értékelés, minősítés alól

A tanulók fejlesztésének hosszú folyamatában 



  

az aktuális igényeknek megfelelően kell módosulni az ismeretek tartalmának és mélységének, a tevékenységformáknak, az alkalmazott módszereknek, a tanítás szervezeti kereteinek (egyéni, csoport, osztály), valamint a pedagógiai folyamat korrekciós, kompenzáló jellegének. Az 1-4. évfolyamot felölelő szakaszban nagyobb hangsúlyt szükséges fordítani a tanuláshoz nélkülözhetetlen pszichés funkciók fejlesztésére. Differenciált eljárásokkal, tartalmakkal és oktatásszervezési megoldásokkal, terápiákkal kell alkalmazkodni a tanulók között meglévő nagyobb eltérésekhez. A képességfejlesztésben hangsúlyosan jelen kell lennie a közvetlen érzéki tapasztalatoknak, a tárgyi cselekvéses megismerésnek, a céltudatosan kiválasztott tevékenységnek. Az alapozás évei különösen fontos időszakot jelentenek az enyhe értelmi fogyatékos tanulók további iskolai pályafutásában. Ezért ebben a szakaszban egy évfolyam tananyagának elsajátítására egy tanévnél hosszabb időtartamot tervezünk. A hosszabb időkeret nagyobb esélyt nyújt az alapvető kultúr technikák eszközszintű elsajátítására, amennyiben megfelelő motiváltság mellett, ismétlődő tanulási folyamatban, állandó aktivitásban egyre önállóbb tanulási tevékenységre készteti a tanulókat. A gyógypedagógiai nevelésnek az egész személyiség fejlesztésére kell törekednie. E szakaszban nagyobb hangsúlyt kap a tanulási, magatartási és viselkedési szokások következetes kialakítása és megerősítése. Az 5-8. évfolyamot felölelő szakaszban a tanulók fejlesztése az előző pedagógiai szakasz eredményeire épül. Hangsúlyosabbá válik az önálló tanulási tevékenység. A tanítás-tanulás folyamatában előtérbe kerül a verbális szint, de a tanulók fejlettségének megfelelően, differenciált módon jelen van a manipulációs és a képi szint is.

Rehabilitációs-habilitációs foglalkozás: Tanulóinknál gyakran jelentkeznek olyan tanulási nehézségek és egyéb sajátos nevelői feladatok, amelyeket osztályfoglalkozás keretében, a tanítási órákon nem lehet megvalósítani eredményesen. Ilyen feladat mindenekelőtt a tanulók beszédhibájának javítása, a különböző

mozgászavarok korrigálása és az egyes tantárgyak elsajátításánál jelentkező nehézségek megoldása, amelyek egyéni, vagy kiscsoportos foglalkozás keretében oldható meg. Ezeken az órákon többféle pedagógiai tevékenységre kerül sor. A tanév elején egyéni felmérést, és individuális vizsgálatokat ajánlott elvégezni a tanulóknál. Fejlesztési tervet kell készíteni, melyről egészségügyi és pedagógiai célú habilitáció, rehabilitáció egyéni fejlődési lapot kell vezetni. Az érvényes nevelési feladatok mellett indokolt az alábbi nevelőjellegek hangsúlyozása:        

pozitívumokra való szemlélet szükségessége, a neveltek önbizalmának fejlesztése, a helyes önértékelés kifejlesztésének fontossága, az iskola légkörének szerepe a nevelőmunkában, a szervezettség jelentősége az iskola életében, a helyes napirend szerepe és fontossága, a helyes követelményrendszer kialakítása a nevelőmunkában, az iskola és az élet reális kapcsolata.

Tanulóinkat az életben való boldogulásra kell felkészíteni, hogy az iskolából kikerülve továbbjussanak fejlődésükben. Az integrált nevelés - oktatás bevezetésének feltételei A fogyatékos gyermeknek joga, hogy különleges gondozás keretében állapotának megfelelő pedagógiai ellátásban részesüljön attól kezdve, hogy a fogyatékosságát megállapították. A 2003. évi törvény módosítás adott először lehetőséget a sajátos nevelési igényű tanulók együtt nevelésének - oktatásának gyakorlati megvalósítására ép társaikkal. A program elemei:  

Azon tanulók számára, akik beilleszkedési- és magatartászavarral küzdenek, külön program keretében kompenzáló, korrekciós lehetőségeket biztosítunk. A magatartászavaros és nehezen nevelhető gyerekek az érzelmi-akarati sérültek közé tartoznak, akiknél az érzelmi, akarati élet zavart szenved.

Alsó tagozaton    

Prevenció: óvodai kapcsolattartás (a gyerekek megismerése még az első tanév előtt) Az óvoda – iskola közti könnyű, zökkenőmentes átmenet biztosítása Egyéni bánásmód alkalmazása a magatartási nehézségekkel küzdő tanulóknál (játékosság, pozitív megerősítés dominanciája) Rugalmas óravezetés a tanulók igényeinek megfelelően (szünetek, lazító gyakorlatok közbeiktatása)

  

A tanóra és szabadidős tevékenységek arányos elosztása az egyenletes terhelés érdekében a nap folyamán Szakemberek segítségének igénybevétele (gyermekvédelmi felelős, fejlesztő pedagógus, stb.) A szülők bevonása, a problémák közös megbeszélése, megoldása.

Felső tagozaton         

        

A 4. osztályból 5. osztályba való átmenet megkönnyítése A negatív személyiségtulajdonságok visszaszorítása A pozitív személyiségtulajdonságok kialakítása Társas- közösségi tevékenységek megszervezése Önismeretre nevelés A fejlődés értékelése, új célok meghatározása Csoportmunkában, differenciált tevékenykedtetés Mentálhigiénés konfliktuskezelési program kidolgozása és alkalmazása. A kompetencia alapú oktatás implementációja változatos tevékenységformákkal segíti a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének biztosítását, illetve megvalósulását Differenciált tanulásszervezés Kooperatív technikák alkalmazása Projekt-módszer elterjesztése Tevékenységközpontú pedagógiák Individuális tanulás előtérbe helyezése. Az alapozó időszak elnyújtása. Fejlesztő értékelés bevezetése Inkluzivitás (befogadó iskola, esélyegyenlőség) A tapasztalatszerzés lehetőségeinek kitágítása IKT eszközhasználattal

A tehetség, a képesség kibontakoztatását segítő tevékenység Iskolánkban a felzárkóztatás mellett a tehetséggondozásnak kiemelt szerepet kell kapnia. Tanulóink nagy része hátrányos helyzetű, veszélyeztetett, tanulási és magatartási zavarokkal küzdő. A velük való foglalkozás jelentős erőfeszítéseket követel az itt dolgozó pedagógusoktól. Ebben a nehéz helyzetben különös gondot kell fordítanunk arra, hogy tehetséges tanítványaink – környezeti és szociális adottságaik miatt – nehogy elkallódjanak. A sok problematikus tanuló mellett kiemelt figyelmet követelnek. Minden tanulónak meg kell kapnia a lehetőséget és a segítséget annak érdekében, hogy képességének, érdeklődésének, adottságainak megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön. A tehetséggondozás feladatai iskolánkban tanulóink speciális adottságai felszínre kerüljenek.

   





Az optimális fejlődés feltételeinek megteremtése, működtetése, hogy minden tanuló eljuthasson adottságai lehetőségeinek legfelső határáig. A folyamatosság biztosítása alsó- és felső tagozatban egyaránt. A megfelelő tevékenységek lehetőségeinek sokszínű biztosítása a képesség és tehetség kibontakoztatása terén Az alapkészségek biztos elsajátítását minden tanuló számára lehetővé téve (egyéni fejlődés üteme). Fejlesztési eljárásainkat minden esetben a tanuló szüleinek egyetértésével szervezzük meg. Fontos feladatunknak tartjuk a tehetséggondozást és a különböző szintű (iskolai, körzeti, megyei, regionális, országos) tanulmányi, kulturális – és sport versenyekre való felkészítést, versenyeztetést. Folytatni szeretnénk a jól működő szakköri tevékenységeket, melynek célja, hogy egyrészt kiegészítsék a tanórai ismereteket, másrészt lehetőséget biztosítsanak az egyéni képességek fejlesztésére. Igények felmérése alapján történik a szervezésük.

Megvalósítási stratégia A tehetség felismerése       

Tehetséges gyerek az, aki erősen motivált, könnyen és gyorsan tanul, átlagon felüli teljesítményekre képes, kreatív; egy-egy tantárgyból (speciális tehetségű) minden tantárgyból (általánosan jó intellektusú). A korai felismerés meghatározó fontosságú. A kiemelkedő képességűek (megfelelő foglalkoztatás hiányában) gyakran visszafejlődnek, sérülnek, kirekesztődnek. A korai felismerés szakértelmet, körültekintést kíván.

A tehetség felismerésének eszközei 

Konzultáció az óvónőkkel az iskolába lépés előtt szoros együttműködés a Nevelési Tanácsadó munkatársaival (tanácsadás, mérések, tesztek, szűrések) Személyi feltételek: a programot végző, vezető pedagógusok át- ill. továbbképzése, a felismerést segítő módszerek elsajátítása Tárgyi feltételek: a szükséges taneszközök, a szükséges órák biztosítása

 

A felismert tehetség fejlesztése tanórán  

Osztályon belüli differenciálás A választható tanórán tanulható tantárgyak tanulása

Módszerei:   

képességek szerinti csoportok létrehozása (a tanulók aktuális felkészültsége alapján szerveződő, nyitott, átjárható csoportok) gyorsítás + dúsító program (a tananyag gyorsabb elvégzése, a fennmaradó időben dúsító program) gazdagítás és elmélyítés (nem több ismeret elsajátítása, hanem önállóságot, kreativitást igénylő feladatok végzése)

Szabadidőben  





gazdag szakkörválaszték iskolai, városi, megyei, regionális és levelezős versenyek (fontos személyiségfejlesztő hatásuk van: egészséges versenyszellem, önértékelés, sportszerűség, kudarctűrés) napközis, tanulószobás, szabadidős foglalkozások, ahol a gyerekek „kipróbálhatják” magukat (környezeti- és vizuális kultúra, színjátszás, drámajátékok, bábozás, emberismeret, illem, kommunikáció, vers- és meseírás, rejtvényfejtés-készítés, művelődés, önművelés, barkácsolás, kézművesség, számítógépes és programozói ismeretek, sakk, sport, origami, zenei ismeretek) az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata

A középiskolai továbbtanulás irányítása, segítése A kompetencia alapú oktatás alkalmazása  EU szintű tudás átadásával a kompetencia fejlesztésével  a nem tantárgyi tehetségek fejlesztésével (pl.: szervezőkészség, kommunikáció,)  a megújuló tanulásszervezési eljárások alkalmazásával (individuális tanulás, differenciált tanulásszervezés, kooperatív technikák, projektmódszer, tevékenységközpontú pedagógiák) A feltételek biztosítása Tárgyi feltételek:     

Iskolai könyvtár, digitális tananyaggyűjtemény Számítógép, mint fejlesztőeszköz, Videó, zenei anyagok, Variálható tanterem berendezés a csoportfoglalkozásokhoz Megfelelő tankönyvek és szakmai könyvek (egyszerű alapfeladatokkal, többszintű nehézségi fokkal, szorgalmi és választható feladatokkal)

Személyi feltételek:        

A tanár gyerekekkel szembeni beállítódása (igenlő legyen, ne ambivalens, ne előítéletes). Hatékony tanuló megismerési technikák alkalmazása. A tanár nevelési stílusa megfelelő legyen (együttműködő, ne erőszakos, ne tehetetlen, ne korlátozó, ne közömbös). Differenciálás heterogén csoportban. A tanár tudása megfelelő legyen. Legyen képes a pedagógus önművelésre, önképzésre. IKT eszközhasználat, web alapú tanulásirányítás. Jó kapcsolat a családdal. Szükség esetén bevonva az ifjúságvédelmi felelőst és a Családsegítő Szolgálat munkatársait. Továbbképzések a differenciált tanulásszervezéshez. A tehetséggondozó tevékenység közben mindvégig elengedhetetlenül fontos a személytulajdonságok fejlesztése: belső motiváció, lankadatlan érdeklődés, helyes önértékelés, nehézségek vállalása és leküzdése, a kitartó, szívós munka megkedveltetése ill. annak igényének kialakítása.

Tehetséggondozó csoport kialakítása intézményünkben Iskolánkban a pocsaji Lorántffy Zsuzsanna Általános Iskolában,intézményesített formában a 2012/2013-as tanévben elindítottuk a jelenlegi 4.a és 4.b osztály tanulóiból a tehetséggondozó csoportot. Mivel sem tapasztalatunk, sem iskolánkra teljesen alkalmazható modellt nem találtunk így a szakirodalom tanulmányozása után egy saját Tehetséggondozás Pocsajban, című elsősorban szakirodalomra támaszkodó előtanulmányt próbáltunk megírni. A pedagógiai gyakorlat igazolja a tehetség időben történő felismerésének fontosságát. Vizsgálatok bizonyítják, hogy azoknál a gyerekeknél, akiknek tehetségét a pedagógusok időben felismerik, iskolai teljesítményük eredményessége nő, azokhoz képest, akiket átlagosnak minősítenek. 



Az iskolai tehetségfejlesztő programok tervezéséhez annak az ismerete is szükséges, hogy milyen területen kívánjuk a gyermekeket kiemelten fejleszteni. Tehetségesnek tekinthetők azok a tanulók, akik egy vagy több részképességük alapján kiemelkedő teljesítményre képesek. Ez a meghatározás a minőség alapján differenciál. A tehetség személyiségstruktúrában történő értelmezése jelenik meg már 1918ban Révész Gézánál. Ő a tehetségre irányuló hajlamok három összetevőjét említi: az intelligenciát, az intuíciót vagy spontaneitást és a gyermek magatartását. Ez utóbbi azt jeleni, hogy hogyan választja ki a tanuló a neki megfelelő tevékenységet, milyen mohósággal kötelezi el magát a feladatban, milyen a kitartása és az érdeklődése. Ez a meghatározás a tehetséget a személyiségstruktúrában értelmezi: a képességek (intelligencia) mellet megjelennek az irányultság jellemzői (érdeklődés) valamint az akarati

tulajdonságok is (kitartás, döntési képesség). Fontos összetevő lehet a tehetség kibontakozásában az intuíció is, melynek forrása a pszichikum tudattalan tartománya. Joseph Renzulli három gyűrűs elmélete terjedt el széles körben, az utóbbi évtizedben. Az alkotó emberekkel kapcsolatos kutatások arra utalnak, hogy nem egyetlen vonás vagy jellegzetesség határozza meg a tehetséget, hanem három tényező együttes jelenlétének, interakciójának eredményekét jelenik meg az a komplex tulajdonság. Elméletében a három összetevő: az átlag feletti intelligencia, a kreativitás és a feladat iránti elkötelezettség. Ez az elképzelés abban tér el számos tehetségdiagnózistól, hogy nem túlozza el a képességek szerepét, hanem azt is egy összetevőnek tekinti a másik két lényeges személyiségtulajdonság mellett. A Renzulli - modell iskolai alkalmazása

(Lásd az 1. számú mellékletben) 8. Tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítése Kudarcról akkor beszélünk, ha a gyermek, illetve a tanuló teljesítménye a normahatár alatt marad, azaz nem felel meg a követelményeknek. Nehezen nevelhető gyermeknél gyakran jelentkezik a kudarc, és ez általában még súlyosbítja a gyermek helyzetét. A kudarc fakadhat nem tudásból vagy nem akarásból egyaránt. Néha gátlások következtében áll elő a kudarc. A kudarctól tartó tanulóknál nincs meg a megfelelő tanulási készség, sőt pszichés gát nehezíti a tanulást. Az előbbit a tudásvágyra épülő érdekes, vonzó, aktivizáló oktatási módszerekkel érhetjük el. Természetesen a családi körülmények mindig domináló szerepet játszanak. Az iskolás időszakban rendkívül fontos a szülők és a gyermekek közti érzelmi kapcsolat. A tanuló kiegyensúlyozatlan érzelmi élete, magányossága, érzelmi sérülése okozza igen gyakran a személyiségzavart és a problematikus nevelési helyzetet. Cél: A tanulási kudarc okainak feltárása, szükség esetén szakember bevonása – rendszeres konzultációval egyéni vagy csoportos felzárkóztatás. (probléma lehet – szorongás, dyslexia, dysgráfia részképesség zavarok – ennek megállapítása szakember feladata)

Feladatok:



Fontos a korai feltárás, mert a hosszas tanulási kudarc – magatartás zavaros viselkedés kialakulásához vezet, ami már nehezen kezelhető. Önbizalom, önbecsülés nevelése. Közösségfejlesztés (hagyományok-tanórán kívüli tevékenységek). Az alkalmazott oktató nevelő módszerek helyes megválasztása (ösztönzés, dicséret). Felzárkóztatás: egyéni fejlesztés, csoportos fejlesztés. Felzárkóztatás és esélyegyenlőség megteremtésére.

  

A tanulást segítő módszerek megtanítása Az önálló ismeretszerzést szolgáló módszerek használata Önálló szabályalkotás képességének kialakítása

    

Gyermek- és ifjúságvédelemi feladatok Intézményünkben a gyermek-és ifjúságvédelmi felelős tervezi, szervezi és koordinálja a tevékenységet. ( A gyermekvédelmi törvény ismerete minden pedagógusnak) A gyermek-és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatainkat a 8/2000.(V.24.) OM rendelettel módosított 11/1994.MKM rendelet 6.§ (3),(4),(5) tartalmazza.          

    



Hátrányos helyzetű tanulók tanulmányi előmenetelének, mulasztásainak figyelemmel kísérése. Szükség esetén családlátogatással tájékozódás a hatékonyabb segítés érdekében. A tanulók napközbeni ellátása (étkezés, napközi, tanulószoba) Titoktartási kötelezettség 40.§ (4) 2. számú melléklet A gyermekek, tanulók hátrányos megkülönböztetésének tilalma 3.§ (8) – (12) Étkezési hozzájárulás Tankönyvtámogatás minden tanulónak. Táborozási költség - hozzájárulás megítélése, elbírálása, javaslattétel Rendszeres és rendkívüli nevelési segélyre javaslatétel Veszélyeztetett gyermekek életútjának nyomon követése - osztályfőnökök ( Gyermekek védelméről szóló törvény.) Pályaválasztás segítése Kapcsolattartás - Nevelési Tanácsadó, Gyámügyi Hivatal Derecske Veszélyeztető okok megléte esetén értesíteni a Gyermekjóléti szolgálatot Kiemelt figyelmet fordítunk az iskolai egészségfejlesztési munkára (Testilelkiegészséggel kapcsolatos felvilágosító munka, egészségügyi szűrővizsgálatok). Ehhez képzett szakemberek segítségét is igénybe vesszük (pl. iskolaorvos, védőnő). Gyerekeknek osztályfőnöki óra keretén belül, a szülőknek előadás szervezésében. A gyermekek jogainak ismerete, ismertetése tanulókkal, szülőkkel (óvodai vezetés, iskolai vezetés, DÖK

A gyermeki jogok védelme

(Lásd a 2. számú mellékletben)

A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős feladatai 94/11 MKM rendelet 6. § (5) A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős segíti az iskola pedagógusainak gyermek- és ifjúságvédelmi munkáját. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős feladata különösen: a) az osztályokat felkeresve tájékoztatja a tanulókat arról, hogy milyen problémával, hol és milyen időpontban fordulhatnak hozzá, továbbá, hogy az iskolán kívül milyen gyermekvédelmi feladatot ellátó intézményt kereshetnek fel. b) a pedagógusok, szülők vagy tanulók jelzése, a velük folytatott beszélgetés alapján megismert veszélyeztetett tanulóknál – a veszélyeztető okok feltárása érdekében – családlátogatáson megismeri a tanuló családi környezetét, c) gyermekbántalmazás vélelme vagy egyéb pedagógiai eszközökkel meg nem szüntethető veszélyeztető tényező megléte esetén kezdeményezi, hogy az igazgató értesítse a gyermekjóléti szolgálatot, d) a gyermekjóléti szolgálat felkérésére részt vesz az esetmegbeszéléseken, e) a tanuló anyagi veszélyeztetettsége esetén kezdeményezi, hogy az iskola igazgatója indítson eljárást a tanuló lakó-, illetve ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítása, szükség esetén a támogatás természetbeni ellátás formájában történő nyújtása érdekében, f) az iskolában a tanulók és a szülők által jól látható helyen közzéteszi a gyermekvédelmi feladatot ellátó fontosabb intézmények (pl. gyermekjóléti szolgálat, nevelési tanácsadó, drogambulancia, ifjúsági lelkisegély telefon, gyermekek átmeneti otthona stb.) címét, illetve telefonszámát, g) az iskola nevelési programja, gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatai keretében egészségnevelési, ennek részeként kábítószer-ellenes program kidolgozásának segítése, végrehajtásának figyelemmel kísérése; szükség esetén intézkedés megtételének kezdeményezése az iskola igazgatójánál, tájékoztatás nyújtása a tanulók, a szülők és a pedagógusok részére. 39/D. § (7) A képesség kibontakoztató felkészítésben részt vevő tanuló haladását, fejlődését, illetve az ezeket hátráltató okokat az osztályfőnök és az érdekelt pedagógusok legalább három havonta értékelik. Az értékelésre meg kell hívni a tanuló szülőjét, a tanulót, a gyermek- és ifjúságvédelmi felelőst, indokolt esetben a gyermekjóléti szolgálat, a gyámhatóság, illetve a nevelési tanácsadó képviselőjét.

A pedagógus, illetve az iskola, mint intézmény gyermekvédelmi feladatai Kt. 19. § (7) A pedagógus alapvető feladata a rábízott gyermekek, tanulók nevelése, tanítása. Ezzel összefüggésben kötelessége különösen, hogy d) közreműködjön a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a gyermek, tanuló fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében,

94/11. MKM rendelet 6. (1) A nevelési-oktatási intézmények közreműködnek a gyermekek, tanulók veszélyeztetettségének megelőzésében és megszüntetésében, ennek során együttműködnek a gyermekjóléti szolgálattal, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal. (2) Ha a nevelési-oktatási intézmény a gyermekeket, tanulókat veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni, segítséget kér a gyermekjóléti szolgálattól. (6) Az iskolának és a kollégiumnak kiemelt figyelmet kell fordítania a szenvedélybetegségek megelőzésére, illetve a gyógyult szenvedélybeteg tanulók beilleszkedésének elősegítésére. (7) Az iskola továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadással segítséget nyújt a tanulónak és a szülőnek a középiskolai, szakiskolai, felsőfokú iskolai tanulmányok megkezdéséhez. A gyermekvédelem céljainak megvalósítását szolgáló tevékenységek iskolánk pedagógiai munkájában              

felzárkóztató foglalkozások, tehetséggondozó foglalkozások, indulási hátrányok csökkentése, differenciált oktatás és képességfejlesztés, pályaválasztás segítése, személyes, egyéni tanácsadás (tanulónak, szülőnek), egészségvédő és mentálhigiénés programok szervezése, családi életre történő nevelés, napközis és tanulószobai foglalkozások, az iskolai étkezési lehetőségek, az egészségügyi szűrővizsgálatok, a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, szünidei programok), a tanulók szociális helyzetének javítása (segély, természetbeni támogatás), szülőkkel való egyeztetés, tájékoztatás a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról.

A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység Szociálisan hátrányos helyzetűnek azokat a tanulóinkat tekintjük, akiket különböző jellegű szociális tényezők gátolnak adottságaikhoz mért fejlődésükben. Hátrányos helyzetűnek azt a tanulónkat tekintjük, akit családi körülményei, szociális helyzete miatt a jegyző védelembe vett, illetve aki után rendszeres gyermekvédelmi támogatást folyósítanak. Az iskola humán szolgáltató szervezet. Szocializációs és korrekciós feladatokat is el kell látnia. Programunk célja  A gyermekek személyiségének fejlesztése

         

Szociális hátrányok leküzdése A veszélyeztetettség kialakulásának megelőzése - prevenció Amennyiben létrejött a veszélyeztetettség, annak megfelelő kezelése. Mindezekhez elengedhetetlen feltétel a szülők, az iskola dolgozóinak és a gyermekvédelemmel foglalkozó szervek együttműködése. Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal, Pedagógiai Szakszolgálattal való együttműködés. Orvosi, védőnői hálózat kialakítása A törvényi változásoknak megfelelően kezelni kell az igazolatlan mulasztásokat. A tanulók fejlődését veszélyeztető okok megszüntetésének érdekében iskolánk Együttműködik a területileg illetékes: Felvilágosító munkánk a következő területeket érinti a családokban megjelenő nevelési gondok enyhítésére.

Feladatunk:   



 

      

    

Osztályfőnöki segítséggel – hátrányok, veszélyek felmérése jelzés szülői, gyermekjóléti szolgálat polgármesteri hivatal felé. Segíteni minden hátrányos helyzetű tanulót képességeinek kibontakoztatásában, adottságaihoz mért fejlődésében. Együttműködés a gyermekjóléti szolgálattal jelzések, esetmegbeszélések, tanulókra vonatkozó egyéni foglalkoztatási terv készítése, végrehajtása, értékelés, korrekciók végzése. Igény és szükség szerint a tanulók napközbeni ellátása – napközi, tanulószoba, étkezés, szabadidő hasznos eltöltése. Ellátásban részesülhet mindenki, akár az étkezés igénybevétele nélkül is annak érdekében, hogy a tanórákra való felkészülése biztosítva legyen. Tanórán kívüli tevékenység szervezése. Tehetséggondozás - szakkör Felzárkóztatás – egyéni fejlesztés A szabadidő hasznos eltöltéséhez programok szervezése, iskola rendezvények, ezekre való felkészülés. Testi-lelki nevelés, érzelmi nevelés – osztályfőnöki órákon. DÖK véleményének kikérése tanulókkal kapcsolatos kérdésekben, Iskola-egészségügyi feladatok ellátásának szervezése. Konzultációk, rendszeres kapcsolattartás a Pedagógia Szakszolgálattal Az önművelés igényének kialakítása. A tolerancia, segítőkészség kialakítása, a másság elfogadása. A mindennapi élethez szükséges készségek kialakítása. Családi életre és egészséges életmódra nevelés. A testnevelés és sport sajátos eszközeivel kialakítani az alapvető mozgás - és feladatmegoldó képességet, az egészséget értéknek tekintő gondozásmódot, a szabadidő tartalmas eltöltésének igényét.

Tevékenységeink a szociális hátrányok enyhítésére: Tanórákon:  A tanulás tanítása minden szaktárgy óráin differenciált fejlesztés.  Interkulturális ismeretnyújtás: életvezetés, cigány irodalom, a cigányság története. Tanórán kívül:          

Tehetséges tanítványaink pályázatokra, versenyekre való felkészítése. Felzárkóztató foglalkozás a tanulásban lemaradóknak. Szakkörök Igény szerint, napközi, tanulószoba biztosítása. Sportolási lehetőségek (úszás, labdarúgás, kézilabda) Túrák, táborok szervezése, osztálykirándulások. Kulturális rendezvények csoportos látogatása. A diák önkormányzati programok. Pályázatok figyelése! Szülőkkel közös programok (pl. kirándulás, főzőcske, Szülői Klub)

Anyagi támogatás lehetősége:  tankönyvtámogatás, tartós tankönyv biztosítása  étkezési hozzájárulás  pályázatok útján nyert támogatások elosztása (ruha, cipő vásár, tanszertámogatás, stb.) Rendszeres vagy eseti kapcsolatot tartunk a következő intézményekkel: (A kapcsolattartás formáját az SZMSZ-ben rögzítettük.)  Klebersberg Intézményfenntartó Központ Derecskei Tankerület  Gyermek ideggondozó  Iskolaorvos, védőnő  Polgármesteri Hivatal  Román Kisebbségi Önkormányzat.  Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat  Pedagógiai Szakszolgálat A pedagógus feladata a szociális hátrányok enyhítésében  végzi a koordinációs munkát  egyéni fejlődési naplóját vezeti, a tanuló teljesítményét folyamatosan tanulmányozza, konzultál a szakemberekkel, javaslatot tesz a gyermek érdekében,  tanulás-módszertani segítséget nyújt szükség szerint, szervezi a gyermek szabadidős elfoglaltságát, hétvégi programokat is javasol,

 a tanuló bizalmas közléseit a gyermek érdekében hasznosítja (jogszerűség megőrzésével),  kutatja a gyermek támogatását szolgáló ösztöndíj lehetőségeket,  segíti a pályaválasztásban, a motiváltság erősítésében,  kezeli a tanuló személyi anyagát, a tanító, fejlesztő pedagógus, pszichológus, a bizottságok szakvéleményeit, kiegészíti azokat rendszeres feljegyzéseivel, a gyermek véleményét tükröző felmérésekkel,  a háromhavonta kötelező értékeléssel párhuzamosan kikéri a gyermek véleményét saját teljesítményéről, iskolai közérzetéről, sikereiről, problémáiról, javaslatairól. Értékelés: A háromhavonta kötelező kompetencia alapú értékelési rendszer - az IPR szerinte képesség kibontakoztató és integrációs felkészítésben résztvevő tanulók esetében: A felkészítésben részt vevő tanuló egyéni fejlődési terv alapján történő haladását, fejlődését háromhavonként értékelni kell, amelyre meg kell hívni a tanulót, a szülőt, az ifjúságvédelmi felelőst, indokolt esetben a gyermekjóléti szolgálat, a gyámhatóság, illetve a nevelési tanácsadó képviselőjét, valamint részt vesz rajta az osztályfőnök, az intézmény vezetője vagy helyettese, illetve az IPR tagja (ha nem esik egybe az intézményvezetővel vagy helyettesével). Az értékelésről feljegyzést kell készíteni, azt alá kell íratni valamennyi résztvevővel.

9. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje A diákönkormányzat: Az intézmény tanulói feladat-ellátási helyenként diákképviselettel diákönkormányzatot alakítanak. A diákönkormányzat az iskola nevelési-oktatási célkitűzéseinek megvalósítását az életkori sajátosságok fegyelembevételével, sajátos eszközökkel, a tanulói aktivitás és öntevékenység fejlesztésével segíti. A diákönkormányzat éves munkaterv alapján dolgozik. Tevékenysége során törekszik a tanulmányi munka fejlesztésére, közreműködik a színvonalas kulturális- és sportélet megszervezésében és a tanulóközösség érdekképviseletében, gyakorolja a tanulóközösség és saját jogosítványait. A diákönkormányzat vezetője beszámolási kötelezettséggel tartozik a végzett munkáról az őt megválasztó közösségnek, tájékoztatási kötelezettsége van iskolavezetés és nevelőtestület felé. A diákönkormányzat tisztségviselői:  Gyermekvezetők: osztályonként 2-3 képviselő  Felnőtt segítők, vezetők:

DÖK vezetői A gyermekvezetők véleményét, javaslatát, észrevételeit a felnőtt vezetők továbbítják a nevelőtestülethez. A diákönkormányzat működése  A Diáktanács havonta tart megbeszélést a soros feladatokról.  Döntési joga van a diákság közösségi életének tervezésében, szervezésében, ellenőrzésében és értékelésében.  Egyetértési joga van a házirend kialakításában,az SZMSZ diákokat érintő kérdéseiben,a tanulók fegyelmi és jutalmazási szabályzatának kialakításában.  Véleményezési joga van: tanév rendjének meghatározásában; a szabadidős,tanórán kívüliprogramok szervezésében, lebonyolításában;  Meghirdetett versenyek, pályázatok értékelésben;  A tanulók kitüntetésében, jutalmazásában, büntetésében;  Javaslattevő joga van: minden, a diákok jogait és kötelességeit érintő kérdésekben.  A diákönkormányzat feladata és jogköre néhány területen az ellenőrzés és értékelés is.

10. Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel A gyermek nevelésének két fő színterén az iskolában és a családban összhangot, egységet kell teremteni a közös cél érdekében. Alapvető fontosságúnak tartjuk a szülőkkel való harmonikus, jó viszony kialakítását, ápolását. A tanár-szülő kapcsolatnak kölcsönös bizalmon, őszinteségen, megbecsülésen, megértésen kell alapulnia. A partnerközpontú intézmény kialakításnak folyamatában elsődleges az iskola és a szülői ház kapcsolata. Célja, hogy a,  szülő tájékozott legyen az iskolaiban folyó munkáról, ismerje törekvéseinket, gondjainkat, eredményeinket,  megismerhessük elvárásait az iskolával kapcsolatosan,  a gyermek nevelése-oktatása érdekében biztosítsuk az együttműködés lehetőségét.  a gyermeki személyiség fejlesztése  az iskola feladatainak megvalósítása érdekében az információk cseréjének biztosítása Feladata Szóbeli és írásbeli közlések megvalósítása, cseréje kommunikációs kapcsolat létesítése, működtetése időben kapjanak szóbeli, írásbeli tájékoztatást valamennyi szinten: Tanuló Tanuló

– –

tanár osztályfőnök

Tanulócsoport Tanulócsoport Tanuló Tanulócsoport Szülő Szülő Szülő

– – – – – – –

tanár osztályfőnök iskolavezetés iskolavezetés tanár osztályfőnök iskolavezetés között.

Módja, formája – napi kapcsolatok tanulókkal, szülőkkel (SZMSZ, házirend szerint). Szóbeli hirdetés kihirdetés o egyéni beszélgetés – fogadóórán vagy alkalom szerint o konzultáció o szülői értekezlet o családlátogatás o iskolai rendezvények  esetmegbeszélések, értekezletek 

Írásbeli  hirdetés  bejegyzés ellenőrzőbe  plakátok segítségével írásbeli értesítés, figyelemfelhívás Együttműködés 

     

rendezvények szervezésében (iskolai, községi) szülők fórumának szervezése szülők iskolájának szervezése közös munkák szervezése (iskolaszépítés) iskolai rendezvényeken való megjelenés, közös programok, SZM- tájékoztatása az iskola céljairól, feladatairól minden évben. Szülői igények, elképzelések felmérése 1-2 évenként beépítése a pedagógiai programba, munkatervbe. Minőségbiztosítás partnerkapcsolat segítségével Partneri kapcsolat kialakítása o klímamérés

Hogyan kapcsolódhat be a szülő az iskola közéletébe? Az iskola működésében a következő szülői szerepek jelennek meg:  A szülő, mint a szolgáltatás megrendelője.  A szülő, mint a tanulási – nevelési folyamat segítője.  A szülő, mint az iskolai közélet szereplője. A szülő, mint a szolgáltatás megrendelője a következő segítségeket kérheti

    

Az ifjúságvédelem segítése. A pszichológus és a logopédus segítsége. A napközi otthonos ellátás. Az étkeztetési hozzájárulás. A nem kötelező, tanórán kívüli foglalkozások szervezése.

A szülő, mint a tanulási-nevelési folyamat segítője az alábbi területeken tevékenykedhet  Az iskola eszközparkjának gazdagításában;  Az iskola esztétikai arculatának alakításában;  A turisztikai feltételek javításában (pl. Erdei iskola) tárgyi, környezeti feltételeinek jobbításában. Formái   

Pénzadomány Tárgyi támogatás Szellemi és társadalmi munka

A szülő, mint a tanulási-nevelési folyamat szereplője Minden olyan szülői kezdeményezés iránt nyitottak vagyunk, mely az intézményünkben folyó oktatási-nevelési feladatok sikerességét támogatja, erősíti, színesíti. Színtere lehet:    

Az osztályfőnöki óra A szülői értekezlet A szabadidős tevékenységek Kulturális területek

Kezdeményezője:   

A szülői munkaközösség Az osztályfőnök Az iskola vezetése

11. Az iskolaváltás, valamint a tanulók átvételének szabályai, felvételi eljárás szabályai, az iskola magasabb évfolyamába lépés feltétele Az első és magasabb évfolyamba való lépés feltételei  

Beiratkozás minden év áprilisában. Feltétel az óvoda vagy nevelési tanácsadó által igazolt iskolaérettség



A tanulók felvételéről a tankötelezettség szabályozása szerint kell eljárni.

Minden gyermek, aki az adott évben, augusztus 31. napjáig betölti a 6. életévét, legkésőbb az azt követő évben tankötelessé válik. (2011.évi CXC. tv.45.§(2.)) Aki ez után tölti be a 6. életévét felvételt nyerhet ha  az óvoda és a nevelési tanácsadó javasolja  a szülő ragaszkodik hozzá A beiratkozáskor a szülő nyilatkozik a napközi otthoni ellátás igényléséről, az iskolával kapcsolatos elvárásairól.   









     

A körzethatáron belül lakó tanulókat fel kell venni! Körzeten kívüli tanuló csak igazgató engedéllyel írható be a férőhely figyelembe vételével. Más iskolából történő átiratkozás esetén a helyi tantervek különbözőségeiből adódó tantárgyi lemaradást pótolni kell, felkészítéséről a szülőnek kell gondoskodni. A tanuló az iskola magasabb évfolyamába akkor léphet, ha az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. A tanuló az első évfolyamon csak abban az esetben utasítható évfolyamismétlésre, ha a tanulmányi követelményeket az iskolából való igazolt és igazolatlan mulasztás miatt nem tudta teljesíteni. A szülőt tájékoztatni kell azokról a lehetőségekről, amelyekkel az iskola segítséget tud nyújtani gyermeke eredményes felkészüléséhez. E rendelkezések alkalmazásában eredményes felkészülés azoknak az ismereteknek, képességeknek, készségeknek a negyedik évfolyam végére történő elsajátítása, amelyek az ötödik évfolyamba lépéshez szükségesek. A tanuló részére engedélyezhető az iskola évfolyamának megismétlése, abban az esetben is, ha egyébként felsőbb évfolyamra léphetne. Az engedély megadásáról a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő kérésére az iskola igazgatója dönt. A szülő kérésére az első-negyedik évfolyamon engedélyezni kell az évfolyam megismétlését. Ha a tanuló az első évfolyamon első alkalommal nem tesz eleget az előírt követelményeknek, munkáját osztályfőnöke az év végén szöveges formában értékeli a tanuló részére kiadott iskolalátogatási bizonyítványon. Az előző évfolyam eredményes elvégzése – bizonyítvány A sajátos nevelési igény szerint tanulóknak osztályozó vizsga év végén A helyi tanterv legalább minimumkövetelményének teljesítése Bármely tantárgyból és angolból bukás esetén sikeres javító vizsga (legalább elégséges) tétele. Kérelem beadása - a szülő beleegyezésével Értékelés szóbeli - írásbeli osztályozó vizsga eredményei alapján.

Integrált oktatás:

 

Az alapító okirat tartalmazza a fogyatékos tanulók integrált oktatását is. A Pedagógiai Szakszolgálat javaslata alapján az intézményvezető dönt határozat formájában az egyedi foglalkozásokról, felmentésekről, mentesítésekről.

Magántanulók:  

Felmentést a mindennapi iskolába járás alól az igazgató adhat. A magántanulók felkészítéséről, továbbhaladásuk elősegítésének formáiról a intézményvezető dönt.

Könnyített és gyógytestnevelés ellátása: 

A könnyített és gyógytestnevelési foglalkozásokra besorolás, szakorvosi vélemény alapján történik. A foglalkozások megszervezése az igazgató feladata a Pedagógiai Szakszolgálattal történő megállapodás alapján.

Külföldről érkező tanuló felvétele: 

Külföldi bizonyítvány elismeréséről, a különbözeti vizsgákról a felettes szerv véleménye alapján az igazgató dönt.

A 2-8. osztályba történő felvételnél be kell mutatni iskolaváltoztatás esetén:    

a tanuló anyakönyvi kivonatát, a szülő személyi igazolványát, az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt, az előző iskola által kiadott átjelentkezési lapot.

Iskolaváltoztatás esetén – jelentkezéskor megbeszélés, tájékoztató: Az iskola lehetőségeinek ismertetése.  Tájékozódás - tantárgyrendszerek követelmény teljesítésének szintjéről  Felmérések a tankönyvek használatáról, ezek elemzése, szükség esetén segítségadás megszervezése (szaktanár, osztályfőnök). 

Az idegen nyelv esetén, ha nem tanulta, egyéni felzárkóztatás vagy felmentés kérelem alapján. A napközibe, tanulószobai foglalkozásokra történő felvétel Az egész napos foglalkozást igénylő tanulóknak igény szerint egész napos, napközis és tanulószobai csoportokat szervezünk. A csoportok szervezését igényfelméréssel kezdjük.

Igényfelmérés  

Minden tanév elején felmérjük az igényeket írásban, A felvételről és az esetleges elutasításról tájékoztatjuk a szülőket.

Felvétel 

lehetőség szerint minden jelentkezőt fel kell venni.

Elutasítás esetén figyelembe kell venni:     

Mindkét szülő dolgozik, a gyermek felügyelete - ellátása nem biztosított, a tanuló érdeke, iskolai felkészülése szükségessé teszi a felvételt, nem sérti a csoport, a többi tanuló érdekeit, munkáját, gyermekvédelmi esetek feltárása után a gyermekvédelmi felelős javaslatára.

HELYI TANTERV 1.

Lorántffy Zsuzsanna Általános Iskola

1.1A választott kerettanterv megnevezése A helyi tanterv készítésének alapelvei Az Alapító okiratban foglaltaknak megfelelően 8 évfolyamos oktatásra dolgoztuk ki tantervünket. A kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet (a továbbiakban: kerettantervi rendelet) által meghatározott kötelező tantárgyak és azok minimális heti óraszámai csak pozitív irányban változtathatóak meg a Nat rendelet 8. § (3) bekezdésében meghatározott mérték erejéig (tanórai engedélyezett többletórakeret). Ekkor azonban e megnövelt tanórák számával csökkenteni kell a tanórán kívüli foglakozásokra fordítható keretét az engedélyezett osztályidőkeret és a tanuló számára kötelező tantárgyi órakeret differenciájának, hiszen az előbbi túl nem léphető, kivéve a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 6. sz. melléklete CB, CC, D és E oszlopában foglaltak – így az egyházi iskolában a hittan tantárgy, a 6 és 8 évfolyamos gimnáziumok egyes évfolyamain meghatározott tantárgyi óraszámok, a nemzetiségi nevelésoktatás, valamint az SNI-integráció – esetén.

A helyi tantervet több tanterv család ajánlásával készítettük el: /Apáczai és román/ tantárgyi rendszerünk megfelel a Kerettantervi rendelet előírásainak. Az óraterv kialakításánál figyelembe vettük EMMI rendelet és a Kerettantervi rendeletvonatkozó előírásait. Az óraterv elkészítése után a nem kötelező időkeretből megmaradt keretet tanórán kívüli foglalkozásokra, valamint csoportbontásra kívánjuk fordítani, a mindenkori tanulói és szülői igények figyelembevételével: tömegsport, szakkörök, felzárkóztatás, tehetséggondozás, korrepetálás, csoportbontás, középiskolára előkészítő, zenei oktatás. Helyi tantervünk tartalmazza a kerettantervi rendelet által biztosított 10%-ot, valamint a nem kötelező órakerettel megemelt óraszámok tartalmát a tananyag biztos elsajátítására, rendszerezésre, gyakorlásra kívánjuk fordítani.

1.2Az iskola egyes évfolyamán tanított tantárgyak, kötelező és választható tanórai foglalkozások, ezek óraszámai, az előírt tananyag és követelmények. Az elkövetkező években, az általános iskolákban a nevelő-oktató munka két pedagógiai program, és két helyi tanterv szerint folyik majd, hiszen  a köznevelési törvény előírása szerint az iskola a pedagógiai programját vagy annak módosítását a jóváhagyást követő tanévtől felmenő rendszerben vezetheti be,  illetve a Nemzeti alaptanterv bevezetéséről szóló rendelet szabályozása alapján a 2012-ben kiadott NAT 2013. szeptember 1-jén az első, az ötödik és a (kilencedik ilyen nálunk nincs) évfolyamon – majd ezt követően minden tanévben felmenő rendszerben – kerül bevezetésre. Ezért 2013. szeptember 1-jétől:  az első, az ötödik és a (kilencedik ilyen nálunk nincs) évfolyamon az iskolai nevelés és oktatás a most felülvizsgált és módosított pedagógiai program és helyi tanterv szerint folyik majd;  míg a többi évfolyamon a jelenleg is hatályos pedagógiai program és helyi tanterv szerint kell majd megszervezniük nevelő-oktató munkájukat. Az egyes évfolyamokon a különféle tantervek szerinti oktatást a következő táblázatban foglaltuk össze: TANÉV

ÉVFOLYAM

1. 20132014 20142015 20152016 20162017

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

9.

10.

11.

12.

2013 2007 2007 2007 2013 2007 2007 2007 2013 2007 2007 2007 2013 2013 2007 2007 2013 2013 2007 2007 2013 2013 2007 2007 2013 2013 2013 2007 2013 2013 2013 2007 2013 2013 2013 2007 2013 2013 2013 2013 2013 2013 2013 2013 2013 2013 2013 2013

A táblázatban használt jelölések az alábbi pedagógiai programokat, illetve tantervi változatokat jelentik: 

2007 = a 2007-ben felülvizsgált és módosított NAT (202/2007. (VII. 31.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet módosításáról) alapján elfogadott – jelenleg is használt – pedagógiai program és helyi tanterv.



2013 = a 2012-ben felülvizsgált és módosított NAT, a köznevelési törvény, illetve a 2012-ben kiadott új kerettantervek alapján elkészített 2013 szeptemberétől érvényes pedagógiai program és helyi tanterv.

(A választott kerettantervre, az iskolában tanított kötelező és nem kötelező (választható) tantárgyakra és óraszámaikra, vagyis az óratervre vonatkozó pontos szabályozást a kerettantervek ismeretében lehet majd részletesen kidolgozni.) Iskolánk helyi tanterve az emberi erőforrások minisztere által kiadott kerettantervek közül az alábbi tantervre épül: A kerettantervek kiadásának és jogállásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet alapján:

Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek-angol Idegen nyelv-német Matematika

Apáczai Kiadó Oxford University Press Apáczai Kiadó Apáczai Kiadó Mozaik Kiadó Erkölcstan Apáczai kiadó Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Apáczai Kiadó, Mozaik Kiadó Természetismeret Apáczai Kiadó Fizika Apáczai Kiadó Kémia Apáczai Kiadó Biológia-egészségtan Apáczai Kiadó Földrajz Apáczai Kiadó

Ének-zene Hon- és népismeret Vizuális kultúra Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki

Apáczai Kiadó Apáczai Kiadó Apáczai Kiadó Apáczai Kiadó Apáczai Kiadó Apáczai Kiadó Apáczai Kiadó

Iskolánk helyi tantervében a kötelező tanítási órák keretében tanított tantárgyak tananyagai és követelményei teljes egészében megegyeznek az oktatási miniszter által kiadott kerettantervekben meghatározott tananyaggal és követelményekkel. A miniszter által kiadott kerettantervben meghatározott szabadon tervezhető órák számával valamint a kötelező óraszám 10% -ával biztosítjuk a román nemzetiségi nyelv oktatását. A nemzetiségi nyelvet első osztályban szabadon választhatják a szülők. Célunk ezzel az volt, hogy folytassuk intézményünk és községünk hagyományait. Ezzel is erősítve kapcsolatainkat a helyi Román Kisebbségi Önkormányzattal és intézményünk két testvértelepülésével (Budureasa, Tomesti). A gyermekeink halmozottan hátrányos helyzetűek, ezért ezen nyelvtanulás miatt rengeteg versenyen és ingyenes kirándulásokon vehetnek részt. Iskolánk az ötödik évfolyamon választható Dráma és tánc, illetve Hon- és népismeret tantárgyak közül a Hon- és népismeret tantárgyat tanítja. Iskolánk miniszter által kiadott kerettantervben szereplő választható („A változat” illetve „B változat”) kerettantervek közül az alábbi tantervek alapján tanít:

ÉVFOLYAM 1-4. évfolyam 5-8. évfolyam 5-8. évfolyam 5-8. évfolyam 5-8. évfolyam

VÁLASZTOTT KERETTANTERV Ének-zene B változat Magyar nyelv és irodalom B változat Matematika B változat Fizika B változat Ének-zene B változat

A jelenlegi központi kerettanterv-változatok a korábbi OM kerettantervektől eltérően két évfolyamra határozzák meg a tananyagot és a követelményeket. A választott kerettantervben szereplő tananyagok évfolyamonkénti bontása, illetve az egyes témákhoz tartozó órakeretek meghatározása. (A jelenlegi kerettanterv tervezetek két évfolyamra határozzák meg a tananyagot és a követelményeket. Ezeket az iskoláknak helyi tantervükben le kell bontaniuk egy-egy évfolyamra. E munkában várhatóan segítséget jelentenek majd a tankönyvkiadók tantervi javaslatai, hiszen ezek a – kiadók által engedélyezésre benyújtott – tankönyvek (évfolyamokra, tanítási témákra, leckékre lebontott) tematikájához fognak igazodni. Javasoljuk, hogy az

iskolák kísérjék figyelemmel a tankönyvkiadók ez irányú tevékenységét, és a kiadók tantervi javaslatait építsék be helyi tantervükbe.) Iskolánkban a tanulók az idegen nyelvi órákon az angol, vagy a német nyelvet tanulják, negyedik osztálytól.

1.3 Egész napos iskolai oktatás Törvény: amennyiben az általános iskola egész napos iskolaként működik, az oktatásért felelős miniszter által kiadott, vagy saját maga által kidolgozott és az Nkt.-ben meghatározottak szerint jóváhagyott nevelési-oktatási programot.

Egész napos oktatás (iskolaotthon) Az egész napos oktatás időt biztosít ahhoz, hogy a szabadidős tevékenység megfelelő arányban helyet kapjon az oktató-nevelő munkában. Ez a foglalkozási tervekben csoportra lebontva a csoport összetételének, életkori sajátosságainak, érdeklődésének megfelelően jelenik meg. Figyelembe veszi a tanulók belső igényeit, és erre alapozva tervezi programjait. A közoktatási törvény előírásainak megfelelően az iskolában tanítási napokon a délutáni időszakban az 1-4. évfolyamon egész napos (iskolaotthonos) oktatás és napközi, valamint az 5-8. évfolyamon tanulószoba működik. Az egész napos oktatás nevelési céljai: A tanórákon szerzett ismeretek elmélyítése, játékos gyakorlása. A tanórákon szerzett ismeretek felhasználása, kapcsolása szabadon választott tevékenységekhez. A szabadidővel való tudatos gazdálkodás képességének elsajátítása. A nevelőkkel való családias légkör kialakítása, társaikhoz való viszony mélyítése. Az egész napos oktatás feladatai: A nevelő munka akkor válik hatékonnyá, ha a szabadidő és a játékos foglalkozások gondosan tervezettek, szervezettek. Fontos feladat a tanulás tanítása, a tanulási technikák megismertetése az ismeretszerzés hatékonyabbá tételében. Az egész napos munkában a tapasztalás, a láttatás, a cselekedtetés, az önálló ismeretszerzés, önálló véleménynyilvánítás kiemelt szerepet kap, ezek elősegítik a tanítási órákra való felkészülést. A tanuláshoz, környezethez, társakhoz, a felnőttekhez való pozitív hozzáállás erősítése. A tanulók egészségének védelme érdekében az időjárásnak megfelelő öltözködés, az önállóság, önkiszolgálás készségének kialakítása. Az iskola külső és belső megjelenésének esztétikus formálása. Iskolaotthon A szervezeti forma sajátossága, hogy az új ismeretszerzés, tanulás - gyakorlás folyamata végig az iskolában zajlik. Az osztályban dolgozó két tanító megosztva tanítja a fő tantárgyakat illetve a készségtárgyakat. A gyerekek speciális órarend szerint haladnak, melyben tanítási órák, önálló tanulási tevékenység és szabadidős programok váltják egymást.

Egész nap az iskolában vannak, itt készítik a házi feladatokat, részt vesznek a felzárkóztatásban, tehetséggondozásban. Lehetőség van az önálló tanulási tevékenység kialakítására és szabadidős programok megszervezésére, és alkalom nyílik a differenciálásra, felzárkóztatásra, tehetséggondozásra. Amikor a szülő beíratja gyermekét az egész napos iskolába, akkor vállalja, hogy gyermekének a délelőtti és a délutáni órákban is iskolába kell járnia, nincs mód a tanulók foglalkozások alóli felmentésére, az esetleges hiányzásokat igazolni kell. Ez a szervezési mód lehetővé teszi, hogy 8.00-16.00 óra között a tanulóink tanórai és tanórán kívüli foglalkozásokon részt vegyenek. Ezek órarendbe történő beosztását a tanulók terhelhetőségét legmesszebbmenőkig figyelembe vevő figyelemmel oldjuk meg. Az egész napos – 16 óráig tartó – iskolai foglakozásokon való egyéb foglalkozásokon történő részvétel alól az igazgató a tanulót a szülő kérelmére felmentheti [Nkt. 55. § (1)];

Az egész napos iskolai nevelés-oktatás keretében kell biztosítani  a segítségnyújtást a házi feladatok elkészítéséhez,  a tananyag megértéshez és elsajátításához kapcsolódó többlet pedagógiai támogatást azon tanulók részére, akik bármely okból kifolyólag egyéni tanulási nehézséggel, a tananyag értelmezési problémájával küzdenek,  a felzárkóztatással és a tehetséggondozással kapcsolatos feladatok ellátását.  A fenntartónak az egész napos iskolai nevelés és oktatás megszervezése esetén is biztosítania kell az ingyenes tankönyvellátást és étkezést mindazon tanulók számára, akik a külön jogszabályban foglalt feltételeknek megfelelnek. A fenntartónak az intézményvezető közreműködésével meg kell teremtenie továbbá a feltételeket a tankönyvek, füzetek és más tanulói felszerelések biztonságos iskolai tárolásához.  E szakasz rendelkezéseit az iskolaotthonos nevelés-oktatásra kifutó rendszerben kell alkalmazni.

1.4 Erkölcstan/hit- és erkölcstan oktatásának megszervezése A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (továbbiakban Nkt.) 35. § rendelkezései alapján az érintett állami általános iskolákban a 2013/2014-es tanévtől meg kell szervezni az erkölcstanoktatást, illetve a helyette választható hit- és erkölcstan oktatást. A tanügyi dokumentumokban minden esetben az „Erkölcstan/Hit- és erkölcstan” megnevezést kell használni. Így ezek a dokumentumok nem fognak információt adni arról, hogy az adott tanuló erkölcstant, vagy helyette választott, egyházi jogi személy által szervezett hit- és erkölcstant tanult-e. A világnézet hivatalos és nyilvános dokumentumban történő rögzítésére nem kerül sor. Rendelet szabályozza, hogy az intézményvezető hogyan és meddig köteles biztosítani az egyházak bemutatkozásának lehetőségét, a szülő hogyan és mikor választhat a hit- és erkölcstanoktatás között, miként változtathatja meg a döntését, hogyan történik a hit- és

erkölcstan értékelése, valamint azt is, hogyan kell a csoportokat megszervezni. Abban az esetben, ha a szülő nem tesz nyilatkozatot, továbbá, ha az egyházi jogi személy a hit- és erkölcstanoktatást nem vállalja, az iskola a tanuló számára erkölcstanoktatást szervez. Amennyiben a szülő a hit- és erkölcstanoktatást választja, az erről szóló nyilatkozatával egyidejűleg ahhoz is hozzájárul, hogy az iskola a gyermeke nevét és az osztálya megnevezését az érintett egyházi jogi személynek átadja. A beiratkozáskor a hit- és erkölcstanoktatás megszervezését a következő tanévben vállaló egyházi jogi személy képviselője is jelen lehet, a szülőnek –igénye esetén – hit- és erkölcstanoktatással kapcsolatban tájékoztatást nyújthat. az erkölcstan helyett választott hit- és erkölcstan órákat elsősorban az erkölcstan órák számára az órarendben meghatározott időben kell megtartani. Amennyiben az egyházi jogi személy az erkölcstan órával egyidejűleg a hit- és erkölcstan órát nem tudja megtartani, az érintett szülők írásbeli egyetértő nyilatkozata alapján az igazgató és az egyházi jogi személy képviselője írásban megállapodhat arról, hogy a hit- és erkölcstan órákat az egyházi jogi személy más időpontban vagy más időpontban az iskola épületén kívül tartja meg. A hit- és erkölcstan tantárgy értékelése és minősítése az Nkt. 54.§ (2)-(3) bekezdésének vagy (4) bekezdésének megfelelően az iskola pedagógiai programjában meghatározottak szerint történik. Az iskola tanügyi dokumentumaiban az „Erkölcstan/Hit- és erkölcstan” megnevezést használja. Amennyiben az egyházi jogi személy nem tud gondoskodni a hitoktató, hittantanár szakszerű helyettesítéséről, az iskola köteles a hit- és erkölcstan órán részt vevő tanulók felügyeletéről gondoskodni.”

1.5 Óraterv a kerettantervhez Érvényes 2013/2014-es tanévtől felmenő rendszerben történő bevezetéssel 1. és 5. évfolyamtól. 1. Alsó tagozat (1-4. évf.)

Tantárgy

1. évf.

2. évf.

3. évf.

4. évf.

Magyar nyelv

3

3

3

2

Magyar irodalom

4

4

3 (+1)

4

Idegen nyelvek

2

Matematika

4

4

4

4

Erkölcstan v. hit-és erkölcstan

1

1

1

1

Környezetismeret

1

1

1

1

Ének-zene A v. B variáns

2

2

2

2

Vizuális kultúra

2

2

2

2

Életvitel és gyakorlat

1

1

1

1

Testnevelés és sport

5

5

5

5

2

2

2

3

Szabadon választható órák: Román nyelv Magyar irodalom Tanórai rendelkezésre álló időkeret

1 25

25

25

27

Román nyelv

2

2

2

2

Román népismeret

1

1

1

1

Összesen

28

28

28

29

5. évf.

6. évf.

7. évf.

8. évf.

Magyar nyelv B variáns

2

2

1

2

Magyar irodalom

2

2

2

2

Idegen nyelvek

3

3

3

3

Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Erkölcstan v. hit-és erkölcstan

4

3+1

3+1

3+1

2

2

2

2

1

1

1

1

Természetismeret

2

2

Biológia-egészségtan B variáns

2

1

Fizika B variáns

2

1

Kémia B variáns

1

2

Földrajz

1

2

1

1

Tantárgyi engedélyezett többlet órakeret:

2. Felső tagozat (5-8. évf.) Tantárgy

Ének-zene B variáns

1

1

Vizuális kultúra

1

Hon- és népismeret

1

Informatika

1

1

1

1

1

1

Technika, életvitel és gyakorlat

1

1

1

Testnevelés és sport

5

5

5

5

Osztályfőnöki

1

1

1

1

2

2

2

2

1

1

1

28

28

31

31

Román nyelv

2

2

2

2

Román népismeret

1

1

1

1

Összesen

31

31

34

34

Szabadon választott óra: Román nyelv Matematika Tanórai rendelkezésre álló időkeret Tantárgyi engedélyezett többlet órakeret

1.6 Óratervek, tantárgyi rendszerünk /2013. szeptember 1-től/ kifutó rendszerben 1-4. évfolyam 2013/2014-es tanévre 1. évf. heti - éves óraszáma

2. évf. heti - éves óraszáma

3. évf. heti - éves óraszáma

4. évf. heti - éves óraszáma

Magyar nyelv

3

111

4

148

4

148

3

111

Magyar irodalom

4

148

4

148

4

148

4

148

Matematika

4

148

5

185

5

185

4

148

Idegen nyelv (angol/ német)

-

-

-

-

-

-

3

111

Környezetismeret

1

37

2

74

2

74

2

74

Ének-zene

2

37

1

37

1

37

1,5

56

Tantárgy

Rajz és vizuális kultúra

2

37

1,5

56

1,5

56

1,5

56

Technika és életvitel

1

37

1

37

1

37

1,5

56

Testnevelés és sport

5

185

5

185

2,5

93

3

93

Hit-és erkölcstan

1

37

-

-

-

-

-

-

Kötelező óraszám a törvény alapján:

25

-

20

-

20

-

22,5

-

Választható órakeret:

2

-

2

-

3

-

3

-

Román*

4

-

4

-

4

-

4

-

Román népismert*

1

-

0,5

-

0,5

-

0,5

-

Összes óra

28

28

25,5

28

* Választható órakeret + a kötelező óraszám 10% -a = 5 választható román óra!

5-8. évfolyam Tantárgy/ Modultárgy

Magyar irodalom

5. évf. heti - éves óraszám

6. évf. heti - éves óraszám

7. évf. heti - éves óraszám

8. évf. heti - éves óraszám

2

74

2,5

93

2

74

2

74

Magyar nyelvtan

2

74

2

74

2

74

2

74

Történelem

2

74

2

74

2,5

93

2,5

93

Hon- és népismeret

1

Idegen nyelv

3

111

3

111

3

111

3

111

Matematika

4

148

4

148

4

148

4

148

Informatika

-

-

1

37

1

37

1

37

Természetismeret

2

74

2

74

-

-

-

-

Fizika

-

-

-

-

2

74

1,5

55,5

Biológia és egészségtan

-

-

-

-

1,5

55,5

1,5

55,5

Kémia

-

-

-

-

2

74

1,5

55,5

Földrajz

-

-

-

-

1,5

55,5

1,5

55,5

Ének-zene

1

37

1

37

1

37

1

37

Rajz és vizuális kultúra

1

37

1,5

55,5

1,5

55,5

1,5

55,5

Technika és életvitel

1

74

1,5

56

1

37

1,5

55,5

Testnevelés és sport

5

185

5

185

2

74

2,5

93

Osztályfőnöki

1

37

1

37

1

37

1

37

Erkölcstan

1

37

-

-

-

-

-

-

Román nyelv

4

148

4

148

4

148

-

-

Román népismeret

1

37

0,5

19

0,5

19

-

-

Összes óra

31

31

31

28

1.7 Sajátos nevelési igényű tanulók inkluzív nevelése Tantárgyi rendszer és óraszámok Intézményünk különös gondot fordít a különleges gondozásra igényt mutató gyerekek nevelésére. A tanulásban akadályozott tanulókat a Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakvéleménye alapján egyéni fejlesztésű terv alapján neveljük. Számukra a habilitációs foglalkozásokat intézményen belül igyekszünk biztosítani. Ehhez a személyi és tárgyi feltételeket megteremtettük, azokat folyamatosan fejlesztjük. Az enyhe értelmi fogyatékos tanulók általános iskolái számára (1–8. évfolyam)

Szakaszok – Évfolyamok Tantárgyak Bevezető szakasz

Kezdő szakasz

Alapozó szakasz Fejlesztő szakasz

Magyar nyelv és irodalom Magyar nyelv és irodalom – dráma Élő idegen nyelv Matematika Informatika Környezetismeret Történelem és társadalomi ismeretek (hon- és népismeret) Természetismeret Természetismeret– Fizika, kémia Természetismeret–Biológia, egészségtan Ének-zene Ének-zene – tánc Rajz és kézművesség Rajz és médiaismeret Földrajz Életvitel és gyakorlati ismeretek Testnevelés és sport Osztályfőnöki Habilitáció Kötelező óraszám Szabadon tervezhető órák

1. évfolyam

2. évfolyam

3. évfolyam

4. évfolyam

7

7

7

7

5. évfolyam

6. évfolyam

7. évfolyam

8. évfolyam

6

5

4

4

4 1 2

4 1 2

3 -

3 -

4 2

4 2

4 2

4 2

-

-

-

-

-

-

2

2

-

-

-

-

22

23

3

-

-

-

-

-

-

3

-

-

1

1

1

1

1

1

1

-

1

1

1

1

1

1

1

1

-

-

-

-1.5

1

1

1.5

2

2

2

Ter.ism mmm 2

3.5

5

6

6

3 3

3 3

3 3

3 3

3 4

2.5 4

2 4

2 4

20

20

20

22.5

22.5

22.5

25

25

1.8 A tankönyvek és más taneszközök kiválasztásának elvei Iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok csak olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép stb.) használnak a tananyag feldolgozásához, amelyek a hivatalos tankönyvjegyzékben szerepelnek. A nyomtatott taneszközön túl néhány tantárgynál a tanulóknak egyéb eszközökre is szükségük van. Ezek a testnevelés, a vizuális kultúra, valamint a technika, életvitel és gyakorlat. Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket a nevelők szakmai munkaközösségei (illetve, ahol nincs munkaközösség, ott az egyes szaktanárok) határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján, a tankönyvrendelést és a taneszközök kiválasztását minden évben körültekintő gondossággal a legfrissebb információk, jogszabályok alkalmazásával kell elkészíteniük.

A tankönyvválasztás elsődlegesen a hivatalosan tankönyvvé nyilvánított tankönyvekből történik. A tankönyvek kiválasztásánál alapvető szempontnak tartjuk, hogy a felmenő évfolyamok tankönyvei, tematikájuk egymásra épüljenek. A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt (a megelőző tanév májusáig szülői értekezleteken) tájékoztatjuk. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetéig a szülők kötelessége. A taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek a következő szempontokat veszik figyelembe:   

A taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének. Az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell előnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatóak. A taneszközök használatában az állandóságra törekszünk: új taneszköz használatát csak nagyon szükséges, az oktatás minőségét lényegesen jobbító esetben vezetünk be.

Az iskola arra törekszik, hogy saját költségvetési keretéből, illetve más támogatásokból egyre több nyomtatott taneszközt szerezzen be az iskolai könyvtár számára. Ezeket a taneszközöket a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók ingyenesen használhatják. A tankönyvek és más taneszközök kiválasztásának elvei: Iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok csak olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép stb.) használnak a tananyag feldolgozáshoz, amelyeket a minisztérium hivatalosan tankönyvvé nyilvánított. A nyomtatott taneszközön túl néhány tantárgynál egyéb eszközökre is szükség van: testnevelés, technika, rajz, matematika. A nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke

Magyar nyelv és irodalom 1-4.évfolyam        

hívóképek betűkártyák szókártyák képgyűjtemény applikációs képek mesekazetták, műsoros kazetták szemléltető táblázatok IKT eszközök

Matematika 1-4. évfolyam             

színes rúd készlet logikai készlet szöges tábla méterrúd űrmérték mérleg-súlykészlet számkártya tört korongkészlet hőmérő szám-és jelkártya készlet vonalzókészlet szemléltetőtáblák (számok, szorzótábla, mértékek) IKT eszközök Természetismeret 1-4. évfolyam

   

térképek (domborzati, közigazgatási, megye, Debrecen, domború világtérkép) világatlasz földgömb szemléltető táblázatok (háziállatok, vadállatok, növények, vízinövények, bogarak, madarak, mezők és szántóföldek madarai, tavak és vizek életközössége, emberi test, járművek)  kísérletek elvégzéséhez szükséges készletek (mágnesesség, rugalmasság, halmazállapot változás)  IKT eszközök Ének-zene 1-4. évfolyam        

ritmus és betűkottás készlet dob xilofon,furulya cintányér dallamkirakó hangkazetták Cd-s magnó Lemezjátszó Technika 1-4. évfolyam

 építőkocka  szerelőkészlet

   

olló tükör papíralakítás szerszámai famunkák szerszámai Rajz 1-4. évfolyam

 

reprodukciók, modellek IKT eszközök Számítástechnika

  

tábla számítógépek programok Idegen nyelvi szaktanterem

  

nyelvi labor magnetofon írásvetítő

Tornaterem-sportudvar              

kosárlabda palánk gyűrű mászórúd szabadtéri labdajátékok felszerelése magasugró állvány, léc távolugró gödör futópálya kislabda dobbantó tornapad gumilabda medicinlabda gumilabda Technika óra 5-8. évfolyam

 papíralakítás szerszámai  famunkák szerszámai  vezetékek, fonal, textil

     

elektrotechnikai szerelőkészlet fémépítő, konstrukciós szerelőkészlet fémsatu, fűrész, tolómérő, reszelő fémmunka anyagai gépelemek (tengely, csapágy, fogaskerék)

Eszközrendszer: Fontos, hogy megjelenjenek a modern IKT eszközök – számítógép, projektor, interaktív tábla az oktatásban. Biztosítani kell a változatos módszerekhez szükséges berendezést, mobil bútorzatot, multimédiás eszközöket Fontos, hogy megjelenjenek a modern IKT eszközök – számítógép, projektor, interaktív tábla az oktatásban. Biztosítani kell a változatos módszerekhez szükséges berendezést, mobil bútorzatot, multimédiás eszközöket Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket a nevelők határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján, a pedagógusok módszertani szabadságát figyelembe véve. A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt (a megelőző tanév májusában) tájékoztatjuk. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetéig a szülők kötelessége. Tankönyvek        

Megfelelés a kerettantervi előírásoknak Feleljen meg a helyi tantervnek Tartalmazza az élőírt ismeretanyagot Elégítse ki a didaktikai követelményeket Lehetőség szerint tantárgyanként egy tankönyvcsalád alkalmazása A taneszközök több éven keresztül történő használhatósága Meghatározó szempont a minőség, tartósság Alkalmazkodjon a korosztályok intellektuális fejlettségi szintjéhez

Egyéb tanulmányi segédletek, taneszközök A tantárgyak tanításához szükséges eszközök egy része elavult, ezek pótlása és a XXI.század kihívásainak való megfelelése rendkívül fontos. Pl: interaktív tananyagok, cd, mérőeszközök, szertárak feltöltése, a technika, környezetismeret és a testnevelés tantárgyhoz szükséges eszközök biztosítása alsó és felső tagozaton, valamint a magyar nyelv és irodalom oktatásához szükséges szótárak, lexikonok pótlása. A tankonyha korszerűsítése szükségszerű.

1.9 A nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának részletes szabályai Erkölcsi nevelés Az életben való eligazodáshoz erkölcsi elvekre van szükség. Az erkölcsi oktatás és nevelés a szülők és az iskola feladata, az egyén és a társadalom érdekeit egyaránt szolgálja. Cél: az erkölcsi gondolkodás, erkölcsi ítéletalkotás, felelős döntés képességeinek fejlesztése. A pedagógus feladata a választásra nevelés, a döntéshez szükséges képességek kialakítása. Az erkölcsi nevelés az iskolában folyó pedagógiai tevékenység egészét átfogó és jellemző folyamat. A különböző tantárgyak tanítási óráin, az óraközi szünetekben, a szabadidős tevékenységekben, az osztályfőnöki, erkölcsi, hittan órákon jelen van. Tartalmait részletesen kijelölik a helyi tantervek, s az egyes tantárgyi programok. Az erkölcsi tartalmak középpontjában az emberi cselekvés áll. Gyakori témák: család, szülők, idősek és én kapcsolata, párkapcsolatok, munka, barátság, szerelem, szexualitás, kötelesség, felelősség, lelkiismeret, emberi méltóság, társadalmi együttélés, bűnözés uniós létezés, stb. Mindezen témákról a gyermek érdeklődésének, életkori sajátosságainak, a fokozatosság elvének betartásával kell szót ejteni.

Eszközök:          

az erkölcsi normák tudatosítása értékelő jelzések a nevelésben egyénnek és közösségnek konkrét élethelyzetek elemzése, közös megbeszélése, a tanulságok levonása /hétköznapok, iskolai olvasmányok/ Nevelői és dolgozói példamutatás az erkölcsi jó saját élményű tanulása /iskolai élet, tanulás, tanórai foglalkozások, szabadidős tevékenységek/ közösségformálás /ünnepi műsorok, szakköri tevékenységek, DÖK, testnevelés/ hittan erkölcstan oktatása vita, érvelés erkölcsi problémahelyzetekről, sajátélményű konfliktusokról irodalmi művek, történelmi események elemzése, amely erkölcsi dilemmákhoz vezet



drámajáték foglalkozások döntési helyzetek mérlegeléséhez, stb.

Az erkölcstan feladata, hogy segítsen a jó és rossz döntés között különbséget tenni, eligazodni az emberi kapcsolatok bonyolult világában. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés A hazaszeretetre nevelés az erkölcsi nevelés egyenes folytatása. A gyermek személyiségében a nemzeti érzés, a magyar identitás, a hazaszeretet csak indirekt úton építhető, fejleszthető.  Elengedhetetlen, hogy a tanulók megismerjék népünk kulturális örökségének sajátosságait, nemzeti kultúránk nagymultú értékeit.  Mélyedjenek el a kiemelkedő magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók tevékenységének tanulmányozásában!  Ismerjék meg Magyarország földrajzát, irodalmát, történelmét, mindennapi életét!  Sajátítsák el azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza megbecsüléséhez, az ezekkel való azonosuláshoz vezetnek!  Ösztönözzük diákjainkat szűkebb környezetük történelmi, kulturális és vallási emlékeinek, hagyományainak feltárására, ápolására!  Tudatosítanunk kell bennük, hogy felnőtt életüket már az Európai Unió polgáraként fogják leélni, ezért arra kell törekednünk, hogy olyan ismeretekkel, személyes tapasztalatokkal gazdagodjanak, amelyek birtokában meg tudják majd találni helyüket az európai nyitott társadalmakban.  Tiszteljék a hazánkban és szomszédságunkban élő más népek, népcsoportok értékeit, eredményeit!  Váljanak nyitottá és megértővé a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások iránt!  Tudatosítanunk kell diákjainkban, hogy a határon túl élő magyarok szintén egységes nemzetünk részei. Az iskolának kiemelkedő feladata a nemzeti, a nemzetiségi és etnikai hagyományok tudatosítása és ápolásukra nevelés. Ennek színtere rendkívül változatos, történhet tanórákon –pl. történelem és magyar irodalom órákon -, szabadidős foglalkozásokon, épülhet egyéni és közösségi tevékenységekre egyaránt. Része a nemzeti ünnepeinkről való méltó megemlékezés, az iskola hagyományos ünnepeire való felkészülés /Lorántffy-napok/, különféle versenyek, pályázatok, tanulmányi kirándulások hazánk bármely vidékére, illetve a határon túlra. A mindennapokban a történetmesélés, a közös éneklés, tánc, képzőművészeti alkotások elemzése szintén részei az ilyen jellegű nevelésnek. Az iskola mellett a család, a társadalmi szervezetek, az önkormányzat és a civil szervezetek sokat tehetnek a diákok hazafias neveléséért.

Állampolgárságra, demokráciára nevelés Hazánk demokratikus jogállam. Alaptörvénye, törvényei és jogszabályai biztosítják a jog uralmára épülő közélet működését. Ennek alapja az állampolgári részvétel, amely erősíti a nemzeti öntudatot és kohéziót, összhangot teremt az egyéni célok és a közjó között. Ezért kiemelkedő feladat a cselekvő állampolgári magatartás, a törvénytisztelet, az együttélés szabályainak betartása, az emberi méltóság és az emberi jogok tisztelete, az erőszakmentesség, a méltányosság beláttatása és kialakítása. Az iskolának meg kell teremteni annak a lehetőségét, hogy a gyermekek megismerjék a főbb állampolgári jogokat és kötelességeket. Ha tisztában vannak alapvető jogaikkal megértik, hogy a jogok kötelezettségekkel is járnak. A közügyekben való részvétel megkívánja:  

a kreatív, önálló kritikai gondolkodást az elemzőképesség és vitakultúra fejlesztését.

A felelősség, az önálló cselekvés, a megbízhatóság, a kölcsönös elfogadás elsajátítását hatékonyan támogatják a tanulók tevékeny részvételére építő tanítás- és tanulásszervezési eljárások, a diák önkormányzati munka, az önkéntesség, a karitatív tevékenység. A felnőtt lét szerepeire való felkészülésben a nevelés új, fontos területe a kezdeményezőkészség és a vállalkozói kompetencia összetevőinek fejlesztése. Olyan személyiségvonások formálása, amelyek a későbbiekben nélkülözhetetlenek az értékes társadalmi tevékenységekben való részvételhez, az egyén boldogulásához. /Pl. érdekérvényesítés, kockázatvállalás, kreativitás, probléma felismerés, a tervezés és végrehajtás végig vitele, megbízhatóság, precizitás, felelősségvállalás, kitartás, újrakezdés./ A fejlesztés keretét a célirányosan szervezett tanulási és szabadidős tevékenységek és a természetes élethelyzetek adják. Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése Az önismeret a társas kultúra alapja. Tanulóinknak személyes tapasztalataik és megszerzett ismereteik tudatosításán keresztül kell fejlődő és fejleszthető képességekre szert tenniük. A nevelés-oktatás folyamatában elő kell segítenünk diákjaink kedvező szellemi fejlődését, készségeinek optimális alakulását, tudásának, kompetenciáinak kifejezésre jutását, s valamennyi tudásterület megfelelő kiművelését. Ahhoz, hogy a nevelési-oktatási folyamatban résztvevő tanulók az elsajátított készségekre és tudásra támaszkodva énképükben gazdagodjanak, a tanítás-tanulás egész folyamatában támogatást igényelnek. A megalapozott önismeret hozzájárul a kulturált egyéni és közösségi élethez, mások megértéséhez és tiszteletéhez, a szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakításához.

Az önismeret, a reális én-kép és a társadalmi beilleszkedés folyamatához nélkülözhetetlen a személyiség szociális kompetenciáinak megalapozása, beilleszkedésének, én-védelmének és önvédelmének kialakítása, különös tekintettel az alábbiakra:       

az egészség értékének tudatosítása az egészségmegőrző szokások kialakítása a vészhelyzetek és kockázati tényezők felismerése a kritikai gondolkodás és mérlegelés fejlesztése a helyzetfelmérésre és döntésre való képesség kimunkálása a feszültség- és konfliktuskezelés megtanulása a segítségnyújtás módjai, lehetősége, felelőssége

A mindennapos testnevelés hozzájárul a reális énkép kialakulásához, az önkontroll fejlesztéséhez, a szabályközvetítő magatartás kialakításához, a küzdeni tudáshoz. Összességében tehát hozzá kell segíteni tanulóinkat ahhoz, hogy képessé váljanak érzelmeik hiteles kifejezésére, a mások helyzetébe való beleélésre, empátiás képességük fejlesztésére, valamint egymás kölcsönös elfogadására. Családi életre nevelés Összetett feladat, melynek keretében felkészítjük a gyerekeket a tudatos párválasztásra, a felelős házaséletre, a család életének és tevékenységének szervezésére, a családon belüli mindennapi teendők ellátására, a konfliktuskezelésre, illetve megelőzésre, a gyermekneveléssel kapcsolatos teendők elvégzésére. Sokrétű nevelési feladat, ellátását több tantárgy /ofi., biológia, egészségtan/, és tantárgyon kívüli foglalkozás is szolgálja. A családi életre nevelés nemcsak a fenti teendőkkel kapcsolatos ismeretek közvetítését jelenti, hanem magatartási és életvezetési minták elemzését és tudatos meggyőződés formálást is. Konkrét tartalmak:  családi hagyományok tisztelete  ünnepek a családban  kapcsolataink szűkebb és tágabb családtagjainkkal  alkalmazkodás, egymás iránti megbecsülés a családon belül  egymás segítése, kölcsönös szeretet és tisztelet pozitív példái  szexuális felvilágosítás, a gyermekvállalás feltételei /biológiai, pszichológiai és társadalmi érettség/  a háztartás és családi életvitel alapvető feladatai  erőszak a családon belül Mivel kevés a mintaértékű család, a tanulók szociokulturális hátrányait az iskolának kell kompenzálni az érzelmi és szociális kompetenciák fejlesztésével. A pedagógusnak a családi életre nevelésnél figyelembe kell venni a gyermek szociális hátterét, lakásviszonyait, életkörülményeit.

Néhány módszer:   

mintaállítás szemléltetés irodalmi művekkel, filmekkel, művészeti alkotásokkal, játékfilmekkel, kultúrtörténeti érdekességekkel szerepjátékok, stb.

A családi életre nevelés olyan feladat, amely szülő, iskola, orvos, egészségügyi személyzet, családvédelem, mentálhigiénés szakemberek, pszichológus együttműködő tevékenységét feltételezi és igényli.

Médiatudatosságra nevelés Mára a média mindennapjaink nélkülözhetetlen elemévé vált: szórakozásunk, szabadidőnk, munkánk, információszerzésünk, a világgal való kapcsolatunk nem képzelhető el nélküle. Ma már a mozgókép /ezen belül a televízió/ legalább olyan fontos szerepet játszik a fiatalok kulturális és szellemi fejlődésében, mint a nyomtatott tartalmak. Az információ robbanásszerű terjedése kiváló lehetőség a tudás térhódítására. Ugyanakkor a diákoknak meg kell tanulniuk szükségleteiknek megfelelően szelektálni és szintetizálni az információkat, mindenkor értékelve azok pontosságát, elfogulatlanságát, megbízhatóságát. A XXI. század gyermekeit meg kell tanítani a mozgóképek kritikus és kreatív értelmezésére. A médiatudatosság főbb ismérvei: A médiatudatos, azaz kritikus néző  képes a valós tények és a fikció megkülönböztetésére  felismeri a valóság ábrázolásának különböző szintjeit  egyre többet tud a tévéműsorok, a videó- és számítógépes játékok, a filmek, az interaktív rendszerek és weboldalak működési mechanizmusáról, ezek gyártásáról, terjesztésének módjáról, céljáról  tudatában van annak, hogy reklámokkal műsorokon belül is találkozhat, ezekhez kritikusan viszonyul  képes megindokolni, miért kedveli az általa preferált médiatartalmakat. A médiatudatosságra nevelés valamennyi pedagógus feladata, ugyanakkor eredményességét erőteljesen megkérdőjelezi, ha a szülő otthon nem a gyermeke életkorának megfelelő médiatartalmakat jelenít meg. Gazdasági és pénzügyi nevelés A munkahelyen, családban, illetve a szűkebb és tágabb közösségekben nap mint nap hozunk gazdasági döntéseket, melyek nagy felelősséggel és társadalmi hatással járhatnak, pl. a

fenntartható családgazdálkodás, pályaválasztás, munkaerő piaci magatartás, öngondoskodás, közteherviselés terén. Ezekre a döntésekre alapvető gazdasági, pénzügyi ismeretekkel kell felkészíteni a következő generációkat, hogy az egyének és a közösség szintjén is mielőbbi viselkedésbeli változást, nagyobb tudatosságot érjünk el. A tudatos pénzügyi nevelést már kisgyermekkorban érdemes elkezdeni, legelőször a család mindennapjaiba bevonva a gyermeket.

Néhány lehetőség erre:        

saját pénzügyi szokásaink átvizsgálása, kiadás/bevételi napló vezetése, tervezés a gyerekkel együtt önálló vásárlás pénzzel kapcsolatos játékok adakozás tanítása takarékosságra, gyűjtésre nevelés célok fontossági sorrendbe rakása zsebpénz beosztása, stb.

Az állampolgári kompetenciák fejlesztéséhez tartozik, hogy      

már kisiskolás korban, tisztában legyenek a munka értékteremtő és létfenntartó szerepével korosztályuknak megfelelő szinten tudjanak bánni a pénzzel ismerjék a fizetőeszközöket, azok nagyságrendjét szerezzenek tapasztalatot családjuk pénzfelhasználásáról, annak tervezhetőségéről a pénzzel, idővel, anyaggal, erővel, stb. való takarékoskodásról a közösség vagyonának keletkezéséről, megbecsülésérő

A tudatos fogyasztói szemlélet megalapozását már kisiskoláskorban el kell kezdeni szemléletformálással. Nevelni kell a tanulókat a környezetkímélő, helyes vásárlási szokások kialakítására. Tudatosítanunk kell a reklámok valódi szerepét, káros hatásaikat. Korán el kell kezdeni a takarékossági szempontok felismertetését, gyakoroltatását. A gazdasági, pénzügyi nevelés terén kiemelt szerepe van a személyes tapasztalatoknak, az ismételten átélt élethelyzeteknek. Érdemes ezeket többféle nézőpontból megbeszélni, a véleményeket ütköztetni, s a pozitív magatartásformákat folyamatosan gyakorolni.

Különösen fejlesztő hatásúak - a gyermekek környezetében megfigyelhető és jól érzékelhető környezeti problémaszituációk, válságjelenségek megoldására szervezett – a gyermekek öntevékenységére, ötleteire építő kreatív feladatok és projektjellegű tevékenységek. /Leggyakrabban osztályfőnöki, történelem, matematika, technika, rajz, drámajáték órákon, szabadidős foglalkozásokon kirándulások alkalmával foglalkozunk konkrétan ilyen jellegű neveléssel, de családi és társadalmi életünk mindennapjaiban kikerülhetetlenek a pénzügyi, gazdasági tevékenységgel kapcsolatos szituációk, döntési helyzetek.

Pályaorientáció Folyamat, amely nem csupán a különböző szakmákról, de önmagunkról és a minket körülvevő társadalmi környezetről szerzett ismereteket is magában foglalja. A pályaorientáció, mint tájékozódó jellegű folyamat a megfelelő döntést készíti elő, a felnőttlét szerepeit készíti elő. A jó döntés feltételei:    

Reális kép önmagunkról /Azon tulajdonságok és képességek feltérképezése, amelyek a későbbi pálya betöltéséhez szükségesek./ Széleskörű ismeretek a választható szakmákról A munkaerő piaci környezet ismerete /túlképzés, elhelyezkedési lehetőségek/ A képzési lehetőségekre vonatkozó információk.

Mivel településünk a gazdaságilag is egyik leghátrányosabb bihari térségben helyezkedik el, ezért kiemelt figyelmet kell szentelnünk erre a területre. A szülők nagy része maga is iskolázatlan, munkanélküli, így kevés követendő minta található a családban. Szülő és gyermek egyaránt tanácstalan.

Eszközeink a jó döntéshez:  pszichológusok által tartott önismereti foglalkozások az osztályközösségekben  üzemlátogatások szervezése a környék működő vállalkozásaiba  a tanulók részvétele a megye középiskoláinak nyílt napjain  beszélgetések osztályfőnöki órán a pályaválasztásról  középiskolai tanárok tájékoztató előadásain részvétel  a pályaválasztási füzetek megrendelése, az információk összegzése, értékelése, rendszerezése  „Szelet a vitorlába” c. megyei pályaválasztási kiállítás megtekintése Debrecenben  pályaválasztási szülői értekezlet tartása  egy-egy szakma bemutatása kötetlen foglalkozás keretében  egykori diákjaink beszámolói jelenlegi középiskoláikról

Az iskolának – a tanulók életkorához és a lehetőségekhez képest – átfogó képet kell nyújtania a munka világáról. Ezért olyan tevékenységek biztosítására van szükség, ahol kipróbálhatják képességeiket, érdeklődési körüknek megfelelő irányban elmélyedhetnek. Tudatosítanunk kell bennük az élethosszig tartó tanulás fogalmát, s azt, hogy életpályájuk során többször pályamódosításra kényszerülhetnek, ahol a mobilitás előny lesz.

Felelősségvállalás másokért, önkéntesség „A NAT ösztönzi a személyiség fejlesztését, kibontakozását, segíti a nevelést oktatást: célul tűzi ki a hátrányos helyzetű vagy fogyatékkal élő emberek iránti szociális érzékenység, segítő magatartás kialakítását a tanulókban úgy, hogy saját élményű tanuláson keresztül ismerik meg ezeknek a csoportoknak a sajátos igényeit, élethelyzetét. A segítő magatartás számos olyan képességet igényel és fejleszt egyúttal /együttérzés, együttműködés, problémamegoldás, önkéntes felelősségvállalás és megvalósítás/, amelynek gyakorlása elengedhetetlen a tudatos, felelős állampolgári léthez.” Arra kell törekedni, hogy a személyiségfejlesztés – ezen belül a szociális kompetenciák fejlesztése – gyakorlati teendőkkel párosuljon. Egyszerű, egyénileg vagy közösséggel végzett karitatív tevékenység, drámapedagógiai foglalkozások, tréningek biztosítják annak átélését, milyen érzés lehet szegénynek, fogyatékosnak, kiszolgáltatottnak lenni. /Ebben a nagy empátiával, hozzáértéssel bíró pedagógusoknak kiemelkedő szerepük van./ Mivel intézményünkben nagyszámú a hátrányos, halmozottan hátrányos szociokulturális hátránnyal rendelkező tanulók száma, ezért az iskola, a gyermek-és ifjúságvédelem, a gyermekjóléti- és családsegítő szolgálat szoros, napi szintű együttműködése elengedhetetlen.

1.10 Ajánlás az osztályfőnöki órák helyi tantervéhez A fejlesztési területek – nevelési célok a teljes iskolai nevelési-oktatási folyamat közös értékeit jelenítik meg, így áthatják e pedagógiai folyamatok egészét. E területek – összhangban a kulcskompetenciákban megjelenő ismeretekkel, képességekkel, attitűdökkel – egyesítik a hagyományos értékeket és a XXI. század elején megjelent új társadalmi igényeket. A Nat-ban megjelenő nevelési célok tematizálják a felsőbb évfolyamokon (5–8. évfolyam) az osztályfőnöki órák témaköreit, ezáltal érvényesülnek a tartalmi szabályozás különböző szintjein és valósulnak meg a köznevelés folyamatában: A fejlesztési területek, nevelési célok intézményi szintű tudatos követése, valamint a hozzájuk rendelt feladatok végrehajtása és végrehajtatása az intézményi pedagógiai kultúra és a színvonalas pedagógiai munka meghatározó fokmérője, a pedagógiai-szakmai ellenőrzés egyik fontos kritériuma.

Az erkölcsi nevelés A köznevelés alapvető célja a tanulók erkölcsi érzékének fejlesztése, a cselekedeteikért és azok következményeiért viselt felelősségtudatának elmélyítése, igazságérzetük kibontakoztatása, társadalmi beilleszkedésük elősegítése. Az erkölcsi nevelés legyen életszerű: készítsen fel az életben elkerülhetetlen értékkonfliktusokra, segítsen választ találni a tanulók erkölcsi és életvezetési problémáira. Az erkölcsi nevelés lehetőséget nyújt az emberi lét és az embert körülvevő világ lényegi kérdéseinek különböző megközelítésmódokat felölelő megértésére, megvitatására. Az iskolai közösség élete, tanárainak példamutatása támogatja olyan, a tanulók életében nélkülözhetetlen készségek megalapozását és fejlesztését, mint a kötelességtudat, a mértéktartás, az együttérzés, segítőkészség és a tisztelet. A tanulást elősegítő beállítódások kialakítása – az önfegyelemtől a képzelőtehetségen át intellektuális érdeklődésük felkeltéséig – kihat egész felnőtt életükre, és elősegíti helytállásukat a munka világában is. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés A tanulók ismerjék meg nemzeti, népi kultúránk értékeit, hagyományait. Tanulmányozzák a jeles magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók munkásságát. Sajátítsák el azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni-közösségi tevékenységeket, amelyek az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismeréséhez, megbecsüléséhez vezetnek. Alakuljon ki bennük a közösséghez való tartozás, a hazaszeretet és az a felismerés, hogy szükség esetén Magyarország védelme minden állampolgár kötelessége. Európa a magyarság tágabb hazája, ezért a tanulók, magyarságtudatukat megőrizve, ismerjék meg történelmét, sokszínű kultúráját. Tájékozódjanak az egyetemes emberi civilizáció kiemelkedő eredményeiről, nehézségeiről és az ezeket kezelő nemzetközi együttműködési formákról. Állampolgárságra, demokráciára nevelés A demokratikus jogállam működésének alapja az állampolgári részvétel, amely erősíti a nemzeti öntudatot és kohéziót, összhangot teremt az egyéni célok és a közjó között. Ezt a cselekvő állampolgári magatartást a törvénytisztelet, az együttélés szabályainak betartása, az emberi méltóság és az emberi jogok tisztelete, az erőszakmentesség, a méltányosság jellemzi. A közügyekben való részvétel a kreatív, önálló kritikai gondolkodás, az elemzőképesség és a vitakultúra fejlesztését kívánja. A felelősség, az önálló cselekvés, a megbízhatóság, a kölcsönös elfogadás elsajátítását hatékonyan támogatják a tanulók tevékeny részvételére építő tanítás- és tanulásszervezési eljárások. Az önismeret és a társas kapcsolati kultúra fejlesztése Az önismeret – mint a személyes tapasztalatok és a megszerzett ismeretek tudatosításán alapuló, fejlődő és fejleszthető képesség – a társas kapcsolati kultúra alapja. Elő kell segíteni a tanuló kedvező adottságainak, szellemi és gyakorlati készségeinek kifejezésre jutását és kiművelését. Hozzá kell segíteni, hogy képessé váljék érzelmei hiteles kifejezésére, empátiára és kölcsönös elfogadásra. Ahhoz, hogy az elsajátított tudást és készségeket énképébe be tudja építeni, a tanítás-tanulás egész folyamatában támogatni kell abban, hogy érezze, alakítani tudja fejlődését, sorsát és életpályáját. A megalapozott önismeret hozzájárul a boldog,

egészséges és kulturált egyéni és közösségi élethez, mások megértéséhez és tiszteletéhez, a szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakításához. A családi életre nevelés A családnak kiemelkedő jelentősége van a gyerekek, fiatalok erkölcsi érzékének, önismeretének, testi és lelki egészségének, közösségi létének alakításában. Ezért társadalmi elvárásként fogalmazódik meg a nevelési-oktatási intézményeknek a gyermekek nevelésében, az erkölcsi normák közvetítésében, a harmonikus családi minták közvetítésében való fokozott részvétele. A szűkebb és tágabb környezet változásai, az értékrendben jelentkező átrendeződések a családok egy részének működésében bekövetkező zavarok szükségessé teszik a családi életre nevelés beemelését a köznevelés területére. A családi életre való felkészítés segítséget nyújt a gyermekeknek és fiataloknak a felelős párkapcsolatok kialakításában, valamint a családi életükben felmerülő konfliktusok kezelésében. Az iskolának foglalkoznia kell a szexuális kultúra kérdéseivel is.

A testi és lelki egészségre nevelés Az egészséges életmódra nevelés hozzásegít az egészséges testi és lelki állapot örömteli megéléséhez. A pedagógusok készítsék fel a tanulókat arra, hogy legyen igényük a helyes táplálkozásra, a mozgásra, a stresszkezelés módszereinek alkalmazására. Legyenek képesek lelki egyensúlyuk megóvására, gondozására, társas viselkedésük szabályozására, a társas konfliktusok kezelésére. A gyerekek, fiatalok sajátítsák el az egészséges életmód elveit, és – amennyire csak lehet – azok szerint éljenek. Az iskola feladata az is, hogy a családdal együttműködve felkészítse a tanulókat az önállóságra, a betegség-megelőzésre, továbbá a szabályok betartására a közlekedésben, a testi higiénében, a veszélyes körülmények és anyagok felismerésében, a váratlan helyzetek kezelésében. A pedagógusok motiválják és segítsék a tanulókat a káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzésében. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség A Nat ösztönzi a személyiségfejlesztő nevelést-oktatást, melynek része az akadályozott, hátránnyal élő fiatalok képességeinek fejlődéséhez szükséges feladatok meghatározása. Ez akkor lehet eredményes, ha az intézmények pedagógiai programja, a helyi tanterv külön figyelmet szentel minden tanuló képességbeli és társadalmi különbözőségének. A nevelésioktatási intézmény alakítsa ki a gyerekekben, fiatalokban a beteg, sérült, fogyatékkal élő emberek iránti együttérző és segítő magatartást. Saját élményű tanuláson keresztül fejlessze ki a tanulókban a szociális érzékenységet és számos olyan képességet (együttműködés, problémamegoldás, önkéntes feladatvállalás és -megvalósítás), amelyek gyakorlása elengedhetetlen a tudatos, felelős állampolgári léthez. Fenntarthatóság, környezettudatosság A felnövekvő nemzedéknek ismernie és becsülnie kell az életformák gazdag változatosságát a természetben és a kultúrában. Meg kell tanulnia, hogy az erőforrásokat tudatosan, takarékosan és felelősségteljesen, megújulási képességükre tekintettel használja. A nevelés célja, hogy a természet szeretetén és a környezet ismeretén alapuló környezetkímélő, értékvédő, a

fenntarthatóság mellett elkötelezett magatartás váljék meghatározóvá a tanulók számára. Az intézménynek fel kell készítenie őket a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességek és jogok gyakorlására. Törekedni kell arra, hogy a tanulók ismerjék meg azokat a gazdasági és társadalmi folyamatokat, amelyek változásokat, válságokat idézhetnek elő, továbbá kapcsolódjanak be közvetlen és tágabb környezetük természeti és társadalmi értékeinek, sokszínűségének megőrzésébe, gyarapításába. Pályaorientáció Az iskolának – a tanulók életkorához igazodva és a lehetőségekhez képest – átfogó képet kell nyújtania a munka világáról. Ennek érdekében olyan feltételeket, tevékenységeket kell biztosítania, amelyek révén a tanulók kipróbálhatják képességeiket, elmélyülhetnek az érdeklődésüknek megfelelő területeken, és képessé válnak hivatásuk megtalálására, foglalkozásuk és pályájuk kiválasztására és a hozzájuk vezető erőfeszítések megtételére. Ehhez fejleszteni kell bennük a segítéssel, az együttműködéssel, a vezetéssel és a versengéssel kapcsolatos magatartásmódokat és azok kezelését. Gazdasági és pénzügyi nevelés A felnövekvő nemzedéknek hasznosítható ismeretekkel kell rendelkeznie a világgazdaság, a nemzetgazdaság, a vállalkozások és a háztartások életét meghatározó gazdasági-pénzügyi intézményekről és folyamatokról. Cél, hogy a tanulók felismerjék saját felelősségüket az értékteremtő munka, a javakkal való ésszerű gazdálkodás, a pénz világában és a fogyasztás területén. Tudják mérlegelni döntéseik közvetlen és közvetett következményeit és kockázatát. Lássák világosan rövid és hosszú távú céljaik, valamint az erőforrások kapcsolatát, az egyéni és közösségi érdekek összefüggését, egymásrautaltságát. Médiatudatosságra nevelés A médiatudatosságra nevelés lehetővé teszi, hogy a tanulók a mediatizált, globális nyilvánosságnak felelős résztvevői legyenek; értsék az új és hagyományos médiumok nyelvét. Az értelmező, kritikai és tevékenybeállítódás kialakítása révén felkészít a demokrácia részvételi kultúrájára és a médiumoktól is befolyásolt mindennapi élet értelmes és értékelvű megszervezésére, tudatos alakítására. A médiatudatosságra nevelés során a tanulók megismerkednek a média működésével és hatásmechanizmusaival, a média és a társadalom közötti kölcsönös kapcsolatokkal, a valóságos és a virtuális, a nyilvános és a bizalmas érintkezés megkülönböztetésének módjával, valamint e különbségek és az említett médiajellemzők jogi és etikai jelentőségével. A tanulás tanítása A tanulás tanítása az iskola alapvető feladata. Minden pedagógus teendője, hogy felkeltse az érdeklődést az iránt, amit tanít, és útbaigazítást adjon a tananyag elsajátításával, szerkezetével, hozzáférésével kapcsolatban. Meg kell tanítania, hogyan alkalmazható a megfigyelés és a tervezett kísérlet módszere; hogyan használhatók a könyvtári és más információforrások; hogyan mozgósíthatók az előzetes ismeretek és tapasztalatok; melyek az egyénre szabott tanulási módszerek; a tanulók csoportban miként működhetnek együtt; hogyan rögzíthetők hívhatók elő pontosan, szó szerint a szövegek, meghatározások, képletek stb. Olyan tudást kell kialakítani, amelyet a tanulók új helyzetekben is képesek alkalmazni a változatok

sokoldalú áttekintésével és értékelésével. A tanulás tanításának elengedhetetlen része a tanulás eredményességének, a tanuló testi és szellemi teljesítményeinek lehetőség szerinti növelése és a tudás minőségének értékelése.

5. évfolyam Változás – szabály – rendszer – értékelés – szervezés Ki vagyok én, hol a helyem a közösségben, a családban? Kommunikáció – médiatudatosság Tanuljuk a tanulást Egészséges életmód, környezettudatosság Mi a pályánk? Gazdasági életre nevelés

12 óra 7 óra 4 óra 5 óra 3 óra 3 óra 2 óra

Tematikai egység/ Órakeret Változás – szabály – rendszer – értékelés – szervezés Fejlesztési cél 12 óra Az iskola szabályrendszerének ismerete. Iskolai ünnepélyek, hagyományok ismerete. Társakkal való együttműködés: Hogyan Előzetes tudás dolgozunk páros munkában és csoportmunkában? Az értékelés, önértékelés fejlesztése. A szabálykövetés fontosságának A tematikai egység felismertetése. A hagyományok tisztelete és továbbvitele igényének nevelési-fejlesztési kialakítása. Az osztály, mint közösség kommunikációs és együttműködési képességének fejlesztése. céljai Ismeretek/fejlesztési követelmények Év eleji és évközi adminisztrációs feladatok (tankönyv-, taneszközproblémák)

Kapcsolódási pontok

Alsó felső tagozat átmenetének kezelése A tanórák optimális tanulási környezetének kialakítása. Az egyes tantárgyak sajátságos jellegének, egymástól eltérő tanulási módjainak elemzése. Napirend fontossága, annak kialakítása. Az egyes osztályban szükséges felelősök megválasztása. Együttműködési képesség fejlesztése. Az osztálydemokrácia alapjainak megteremtése. Azaz a cselekvő állampolgári magatartás alakítása, a közügyekben való részvétel. A felelősség, az önálló cselekvés, a megbízhatóság, a Magyar nyelv: szóbeli kölcsönös elfogadás elsajátításának támogatása kommunikáció fejlesztése Közösségalakítás, formálás. Egymás megismerése élményeken keresztül: pl. nyári élmények, szünidők tervezése. Erkölcstan: Iskola bemutatása, szabályai szabálykövetés, Házirend szabálytudat, törvény, Tűzrendészet, balesetvédelem, vagyonvédelem előírás

A tanulók erkölcsi érzékének fejlesztése, a cselekedeteikért és azok következményeiért viselt felelősségtudatának elmélyítése, igazságérzetük kibontakoztatása, társadalmi beilleszkedésük elősegítése Hagyományok Szakkörök, diákélet, iskolaélet A tanulók ismerjék meg az iskola hagyományait!

Hon és népismeret: a tanulók ismerjék meg nemzeti, népi kultúránk értékeit, hagyományait.

Értékelés – Önértékelés A félévi és év végi munka önértékelése. Közösségi munka értékelése. Az elsajátított tudást és készségeket tudja énképébe beépíteni. A tanítás-tanulás egész folyamatában tudjon aktívan részt venni, tudja alakítani fejlődését, sorsát és életpályáját. Kulcsfogalmak/ rend, szabály, szabálykövetés, törvény, előírás, hagyomány, érték, értékelés, önértékelés fogalmak Tematikai egység/ Ki vagyok én, hol a helyem a közösségben, a Órakeret Fejlesztési cél családban? 7 óra A család fogalma. Különböző közösségek felismerése, megnevezése. Előzetes tudás A tematikai egység A közösség fogalmának értelmezése. A család, mint közösség. Az nevelési-fejlesztési osztály mint közösség. A barátság fogalmának értelmezése céljai Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok A rend és a káosz különbözősége. A drámajátékok Irodalom A mesék pozitív és Ki vagyok én? negatív szereplői Elő kell segíteni a tanuló kedvező adottságainak, szellemi és gyakorlati készségeinek kifejezésre jutását és kiművelését. Az önismeret fejlesztése. Helyem a közösségben Drámapedagógia Hozzá kell segíteni, hogy képessé váljék érzelmei hiteles Kommunikációs kifejezésére, empátiára és kölcsönös elfogadásra. kapcsolatteremtés, Mozgásos önkifejezés szituációk, helyzetgyakorlatok A családnak jelentősége a gyerekek, fiatalok erkölcsi érzékének, Magyar nyelv: önismeretének, testi és lelki egészségének, közösségi létének A testbeszéd alakításában. Harmonikus családi minták közvetítése. értelmezése Az osztályközösség: Mi a közösség célja? Kik a közösség tagjai? Milyen normák érvényesek ebben a közösségben? Irodalom: A felnőttek és gyerekek kapcsolat: a „közös nyelv” kialakítása. A Irodalmi alkotások a felnőttek tisztelete. Példamutató felnőttek szerepe a tanulók erkölcsi felnőtt-gyerek nevelésében, fejlődésében. kapcsolat bemutatására Társismeret: Milyennek látok másokat? Mások hogyan látnak Erkölcstan: a másság engem? A szociális érzékenység fejlesztése, a másság elfogadása. Az elfogadása

együttélés szabályrendszere. önismeret, társas Kulcsfogalmak/ énkép, szabályrendszere, példakép fogalmak

kapcsolatok,

közösség,

együttélés

Tematikai egység/ Órakeret Kommunikáció – médiatudatosság Fejlesztési cél 4 óra Kit tegezünk? Kit magázunk? Megvárjuk, amíg a másik befejezi Előzetes tudás mondandóját. A tematikai egység Az elemi kommunikációs szabályok megismertetése. nevelési-fejlesztési céljai Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Kommunikáció tényezői: a verbális és nem verbális kommunikáció Magyar nyelv: eszközei: Hogyan kommunikálunk? Aktív részvétel a Szituációs játékok: kommunikációs játékok különféle Alapismeretek a kommunikáció tényezőiről: kommunikációs feladó, címzett, üzenet, kód, csatorna. helyzetekben A kommunikáció tanult tényezőinek felismerése játékos formában. Siketek jelbeszéde. A verbális és nem verbális kommunikáció eszközeinek és kódjainak, Magyar nyelv, a különböző információ-hordozók üzeneteinek megértése és Irodalom: feldolgozása. Különböző típusú szövegek értelmezése A beszédhelyzetnek megfelelő, kulturált nyelvi magatartás Magyar nyelv: nyelvi megismerése, egyénre szabott alkalmazása: tegeződés, magázódás, kifejezési formák: tetszikelés tegeződés, magázódás, tetszikelés Informatika: e-mail, chat Mindennapi kommunikációs helyzeteink: Hogyan ismerkedünk? Szituációs játékok: kommunikációs játékok Bemutatkozás, bemutatás, beszélgetés, szándéknyilvánítás, köszönés, megszólítás tudakozódás stb. páros és csoportmunkában. Új osztálytárs, új tanár, új szomszéd kerül kapcsolatba velünk.

Drámapedagógia Erkölcstan: viselkedési normák, pl.: köszönés, megszólítás, bemutatkozás, bemutatás Kulcsfogalmak/ Kommunikáció: adó, vevő, csatorna, kód, üzenet. Verbális kommunikáció. Nem verbális kommunikáció. Kommunikációs illemszabályok. fogalmak

Tematikai egység/ Órakeret Tanuljuk a tanulást Fejlesztési cél 5 óra Szövegértelmezés kérdéseken keresztül. Olvasott szöveg tartalmának Előzetes tudás néhány mondatos összegzése. Páros munka és csoportmunka szabályai

A tanulók tanulási kultúrájának fejlesztése. A tanulási módszerek A tematikai egység megismertetése, fejlesztése, bővítése. Szövegértő és szövegalkotó nevelési-fejlesztési képesség fejlesztése. Különböző munkaformákban történő tanuláson céljai keresztül az együttműködés képességének fejlesztése Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Hogyan tanuljak? A tanulók személyiségéhez leginkább igazodó tanulási módszerek megtanítása. Magyar nyelv, Szövegfeldolgozás algoritmusainak elsajátítása. Irodalom: Szövegértés írásban és szóban A szövegértő képesség A szövegértő képesség fejlesztése különböző szövegtípusokon fejlesztése különböző keresztül. típusú szövegeken Az előzetes ismeretek és tapasztalatok mozgósításának módszerei. Egyénre szabott tanulási módszerek. Csoport- vagy páros munkában az együttműködés szabályainak Erkölcstan: elsajátítása. Mások véleményének tiszteletben tartása Kérdéskultúra és kérdésértelmezés Ösztönző, megtámogató problémaszító, -megoldást elősegítő hozzáállás, gondolkodtató kérdéskultúra kialakítása. A kérdésértelmezés, mint szövegértési problematika fejlesztése. Jegyzetelési technikák tartalmi kivonat készítése folyószöveggel, fogalmi háló készítése, gondolati térkép készítése, kulcsszavak kiemelése, cédulázás Vázlatkészítés címszavas vázlat, mondatokból álló vázlat, fogalmi vázlat A tanulás eredményességének, a tanuló testi és szellemi teljesítményeinek lehetőség szerinti növelése és a tudás minőségének értékelése. Az információforrások kritikus használatának megtanítása A tanulók a mediatizált, globális nyilvánosságnak felelős résztvevői Informatika: legyenek; értsék az új és hagyományos médiumok nyelvét. Az Online szótárok értelmező, kritikai és tevékenybeállítódás kialakítása révén készítsük használata fel őket a demokrácia részvételi kultúrájára és a médiumoktól is befolyásolt mindennapi élet értelmes és értékelvű megszervezésére, tudatos alakítására. Kulcsfogalmak/ szövegértés, szövegalkotás, vázlat, gondolati térkép, jegyzet fogalmak Tematikai egység/ Órakeret Egészséges életmód – környezettudatosság Fejlesztési cél 3 óra Helyes napirend. Öltözködési az időjárásnak megfelelően. Mely ételek Előzetes tudás egészségesek és melyek nem? A mozgás fontossága.

A tanulók felkészítése az egészségük megőrzésére: öltözködés, mozgás, A tematikai egység étrend, napirend, alvásigény. A közlekedésben való biztonságos nevelési-fejlesztési részvételre való felkészítés. A serdülőkorral együtt járó változások céljai higiéniás kezelésére való felkészítés. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Az egészséges életmód elveinek elsajátítása. f Készítse fel a tanulókat az önállóságra, a betegség-megelőzésre, Természetismeret: továbbá a szabályok betartására a közlekedésben, a testi higiénében, az emberi szervezet a veszélyes körülmények és anyagok felismerésében, a váratlan működése helyzetek kezelésében Egészséges életrend. A tanulókban a helyes táplálkozás, a mozgás, a stresszkezelés módszereinek alkalmazása igényének kialakítása Kapjanak a tanulók mintákat a társas konfliktusok kezeléséhez Játék, sport, testedzés, tánc, étkezés Felkészülés a serdülőkori változásokra. Természetismeret: Hormonok változása, nemi sajátosságok, problémák kezelése menstruáció, (pattanások, menstruáció, zsíros haj stb. magömlés Kulcsfogalmak/ egészséges életmód, étrend, mozgás, serdülőkor, hormonális változások fogalmak Tematikai egység/ Órakeret Mi a pályánk? Fejlesztési cél 3 óra Melyik tantárgyból vagyok jó? Mit szeretek tanulni leginkább? Milyen Előzetes tudás sportágban vagyok ügyes? Milyen a kézügyességem? A tanulók ismerjék fel, hogy bizonyos tulajdonságaik, akár belső, akár A tematikai egység külső alkalmassá vagy alkalmatlanná teszik őket egyes szakmák nevelési-fejlesztési elsajátítására. A személyiségük, az érdeklődésük legyen befolyásoló céljai tényező a szakmaválasztásban. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Érdeklődési kör Mely területek, milyen tantárgyak, milyen iskolán kívüli tevékenységek motiválják a tanulókat? Technika, Vizuális Kapcsolódási pontok keresése az egyes szakmák és az érdeklődési kultúra, Ének-zene, körök között. Informatika Énkép, önismeret A magunkról alkotott kép alapján elindulva kapcsolódások keresése az egyes személyiségtulajdonságok és szakmák között Olyan feltételek, tevékenységek biztosítása, amelyek révén a tanulók Technika, kipróbálhatják képességeiket, elmélyülhetnek az érdeklődésüknek kultúra megfelelő területeken, és képessé válnak hivatásuk megtalálására,

Vizuális

foglalkozásuk és pályájuk kiválasztására és a hozzájuk vezető erőfeszítések megtételére. Szakmaismeret Az iskolának – a tanulók életkorához igazodva és a lehetőségekhez képest – átfogó képet kell nyújtania a munka világáról. Kulcsfogalmak/ érdeklődési kör, önértékelés, személyiségjegyek, fogalmak Tematikai egység/ Órakeret Gazdasági életre nevelés Fejlesztési cél 2 óra A pénz fogalma, mint fizetőeszköz. Mennyi pénzből lehet mindennapi Előzetes tudás élelmiszereket vásárolni? Milyen havi kiadásai vannak egy családnak? Ismerje a pénz fogalmát, legyen tisztában a pénz értékével, hogy mennyi pénzért mi vásárolható meg. Tudjon kalkulálni zsebpénz A tematikai egység mértékű összegekkel nevelési-fejlesztési Ismerje a család háztartási kiadásait, hogy milyen közüzemi számlákat kell fizetni. céljai Ismerje a takarékosság fogalmát, tudjon megfogalmazni olyan lehetőségeket, amivel spórolhat/tunk. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok A háztartások életét meghatározó gazdasági pénzügyi Technika és életvitel intézményekről való ismeretek bővítése. háztartástan A saját felelősség felismerése az értékteremtő munkában. Tudjanak a tanulók ésszerűen gazdálkodni a pénz világában, kiindulási pontként a zsebpénzükkel. Szerezzenek ismereteket az ésszerű fogyasztással és az ehhez Matematika: a pénz kapcsolódó takarékossággal kapcsolatosan. vásárlói értéke Lássák világosan rövid és hosszú távú céljaik, valamint az erőforrások kapcsolatát, az egyéni és közösségi érdekek összefüggését, egymásrautaltságát. Kulcsfogalmak/ pénz, érték, takarékosság fogalmak

6. évfolyam Változás – szabály – rendszer – értékelés – szervezés Ki vagyok én, hol a helyem a közösségben, a családban? Kommunikáció – médiatudatosság Tanuljuk a tanulást Egészséges életmód, környezettudatosság Mi a pályánk? Gazdasági életre nevelés

9 óra 4 óra 8 óra 6 óra 3 óra 3 óra 3 óra

Tematikai egység/ Órakeret Változás – szabály – rendszer – értékelés – szervezés Fejlesztési cél 9 óra Értékelés, önértékelés, szabálykövetés, felelősségtudat Előzetes tudás Az értékelés, önértékelés fejlesztése. A szabálykövetés fontosságának A tematikai egység felismertetése. Az osztály, mint közösség kommunikációs és nevelési-fejlesztési együttműködési képességének fejlesztése. céljai Ismeretek/fejlesztési követelmények Év eleji és évközi adminisztrációs feladatok (tankönyv-, taneszközproblémák)

Kapcsolódási pontok

Megbízatások az osztályban feladattudat, önkontroll, önértékelés, mások értékelése. Az egyes osztályban szükséges felelősök újraválasztása. Osztálykirándulás tervezése, szervezéssel kapcsolatos munkák felosztása Osztálykirándulás – élménykommunikáció Magyar nyelv: szóbeli Nyári élmények, kommunikációs gyakorlat, helyzetgyakorlat kommunikáció Közösségalakítás, formálás. Új ismeretek szerzése a társakról, fejlesztése egymásról való tudás, ismeret bővítése élményeken keresztül: pl. nyári élmények, szünidők tervezése. A nyári szünidő tervezése. Közösségalakítás, formálás. Egymás megismerése élményeken keresztül: pl. nyári élmények, szünidők tervezése. Társadalmi normák, az együttélés szabályai családban, iskolában, baráti közösségben Együttműködési képesség fejlesztése. Az osztálydemokrácia alapjainak szélesítése. Azaz a cselekvő állampolgári magatartás alakítása, a közügyekben való részvétel. A felelősség, az önálló cselekvés, a megbízhatóság, a kölcsönös elfogadás elsajátításának támogatása Értékelés – Önértékelés Mit vártam magamtól? Helyes volt-e az elvárásom? A félévi és év végi munka önértékelése. Közösségi munka értékelése.

Erkölcstan: szabálykövetés, szabálytudat, törvény, előírás

Az elsajátított tudást és készségeket tudja énképébe beépíteni. A tanítás-tanulás egész folyamatában tudjon aktívan részt venni, tudja alakítani fejlődését, sorsát és életpályáját. Kulcsfogalmak/ szabály, szabálykövetés, közösség, érték, értékelés, önértékelés fogalmak

Tematikai egység/ Ki vagyok én, hol a helyem a közösségben, a Órakeret Fejlesztési cél családban? 4 óra Előzetes tudás A tematikai egység A közösség fogalmának értelmezése. A család, mint közösség. Az nevelési-fejlesztési osztály mint közösség. A barátság fogalmának értelmezése céljai Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Milyen teljesítményt várok önmagamtól a hatodik osztályban? Célkitűzés, önmegvalósítás Irodalom A mesék pozitív és negatív szereplői Jellemzés – Önjellemzés Társismeret: Milyennek látok másokat? Mások hogyan látnak engem? A szociális érzékenység fejlesztése, a másság elfogadása. Az együttélés szabályrendszere. Drámapedagógia Kommunikációs Ki vagyok én, hol a helyem a közösségben, a családban? kapcsolatteremtés, Elő kell segíteni a tanuló kedvező adottságainak, szellemi és szituációk, gyakorlati készségeinek kifejezésre jutását és kiművelését. helyzetgyakorlatok Az önismeret fejlesztése. Magyar nyelv: Hozzá kell segíteni a tanulót, hogy képessé váljék érzelmei hiteles A testbeszéd kifejezésére, empátiára és kölcsönös elfogadásra. értelmezése Mozgásos önkifejezés Irodalom: A családnak jelentősége a gyerekek, fiatalok erkölcsi érzékének, Irodalmi alkotások a önismeretének, testi és lelki egészségének, közösségi létének felnőtt-gyerek alakításában. Harmonikus családi minták közvetítése. kapcsolat bemutatására Az osztályközösség: Mi a közösség célja? Kik a közösség tagjai? Erkölcstan: a másság Milyen normák érvényesek ebben a közösségben? elfogadása önismeret, társas Kulcsfogalmak/ énkép, szabályrendszere, példakép fogalmak

kapcsolatok,

Tematikai egység/ Kommunikáció – médiatudatosság Fejlesztési cél

közösség,

együttélés

Órakeret 8 óra

Kommunikációs zavarok ismeret, feloldása Előzetes tudás A tematikai egység Az elemi kommunikációs szabályok megismertetése. nevelési-fejlesztési Írásbeli és szóbeli kommunikáció elemei: párbeszéd, vita, leírás A média tudatos kritikai kezelése céljai Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok A kommunikációs zavarok Magyar nyelv: Értelek, nem értelek, félreértelek! Szituációs játékok: Aktív részvétel a kommunikációs zavarok bemutatására. A kommunikációs képesség különféle fejlesztése. kommunikációs helyzetekben Médiatudatosságra nevelés Neked tetszett? Kritikus megnyilvánulások könyvvel, filmmel kapcsolatosan Hírek a tv-ből, rádióból Magyar nyelv, Tegyük lehetővé a tanulók számára, hogy a tanulók a mediatizált, Irodalom: globális nyilvánosságnak felelős résztvevői legyenek; értsék az új és Különböző típusú hagyományos médiumok nyelvét. Készítsük fel a tanulókat az szövegek értelmezése értelmező, kritikai és tevékenybeállítódás révén a demokrácia részvételi kultúrájára és a médiumoktól is befolyásolt mindennapi élet értelmes és értékelvű megszervezésére, tudatos alakítására. Ismertessük meg a tanulókat a média működésével és hatásmechanizmusaival, a média és a társadalom közötti kölcsönös kapcsolatokkal, a valóságos és a virtuális, a nyilvános és a bizalmas érintkezés megkülönböztetésének módjával, valamint e különbségek és az említett médiajellemzők jogi és etikai jelentőségével. Amikor nem unatkozom… A szabadidő hasznos eltöltése: hobbi, Természetismeret szakkör, sportkör stb. a sport szerepe az Készítsük fel a tanulókat az önállóságra, önálló döntésekre, amelyek egészségmegóvásban a testi és lelki egészségüket is szolgálják, például a szabadidő hasznos eltöltésén keresztül. Drámapedagógia Szövegalkotás. Párbeszéd – Leírás –Vita Erkölcstan: viselkedési Szituációs játékok normák, pl.: köszönés, A beszédhelyzetnek megfelelő, kulturált nyelvi magatartás megszólítás, fejlesztése. bemutatkozás, bemutatás Kulcsfogalmak/ Kommunikációs szabályok. Írásbeli és szóbeli kommunikáció elemei: párbeszéd, vita, leírás. Médiatudatosság. fogalmak

Tematikai egység/ Órakeret Tanuljuk a tanulást Fejlesztési cél 6 óra Különböző tanulási módszerek ismerete. Szövegértő-, szövegalkotó Előzetes tudás képesség. Együttműködési képesség páros vagy csoportmunkában.

A tematikai egység Jegyzetelési technikák megismerése. Szövegértő-, szövegalkotó nevelési-fejlesztési képesség fejlesztése. Kérdéskultúra aktiválása, fejlesztése. céljai Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Szövegértés írásban – Szövegértés szóban Magyar nyelv, Irodalmi szövegekben a meghökkentő cím és szöveg meghökkentése Irodalom: A szövegkohézió, a szövegegységek ismerete. A szövegértő képesség Szövegfeldolgozás algoritmusainak gyakorlása. fejlesztése különböző típusú szövegeken Humor az irodalomban A szöveg alapértelmezésén túl a másodlagos jelentésének felismerése. A szövegértő képesség fejlesztése különböző szövegtípusokon keresztül. Jegyzetelési technikák – Filmkritika Tartalmi kivonat készítése folyószöveggel, fogalmi háló készítése, gondolati térkép készítése, kulcsszavak kiemelése, cédulázás. Az alkalmazott szövegen keresztül médiatudatos magatartás alakítása. Az információforrások kritikus használatának gyakorlása. Kérdéskultúra, kérdésértelmezés Ösztönző, megtámogató problémaszító, -megoldást elősegítő hozzáállás, gondolkodtató kérdéskultúra kialakítása. A kérdésértelmezés, mint szövegértési problematika fejlesztése. Kulcsfogalmak/ szövegértés, szövegalkotás, vázlat, gondolati térkép, jegyzet fogalmak Tematikai egység/ Órakeret Egészséges életmód – környezettudatosság Fejlesztési cél 3 óra Ember és környezetének kapcsolata. Előzetes tudás A tematikai egység Környezettudatos magatartás alakítása. A szelektív hulladékgyűjtés nevelési-fejlesztési fontossága. A környezet ismerete és szeretete. A fenntarthatóság fogalmának ismerete. céljai Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok A környezettudatos magatartás Hívjuk fel a tanulók figyelmét az életformák gazdag változatosságára a természetben és a kultúrában. Tudatosítsuk, hogy az erőforrásokat Természetismeret: tudatosan, takarékosan és felelősségteljesen, megújulási az emberi szervezet képességükre tekintettel használják. működése Ismeretterjesztő szöveg a szelektív hulladékgyűjtésről Cél, hogy a természet szeretetén és a környezet ismeretén alapuló Természetismeret: környezetkímélő, értékvédő, a fenntarthatóság mellett elkötelezett Környezetvédelem, magatartás váljék meghatározóvá a tanulók számára. tájvédelem Törekedni kell arra, hogy a tanulók ismerjék meg azokat a gazdasági és társadalmi folyamatokat, amelyek változásokat, válságokat idézhetnek elő, továbbá kapcsolódjanak be közvetlen és tágabb környezetük természeti és társadalmi értékeinek, sokszínűségének

megőrzésébe, gyarapításába. Kulcsfogalmak/ Környezettudatos magatartás. Szelektív hulladékgyűjtés. Fenntarthatóság. fogalmak Tematikai egység/ Órakeret Mi a pályánk? Fejlesztési cél 3 óra Tantárgyak követelményeinek és tartalmának ismerete. Saját Előzetes tudás képességek felmérése. Szakmákhoz kapcsolódó ismeretek. A tanulók ismerjék fel, hogy bizonyos tulajdonságaik, akár belső, akár A tematikai egység külső alkalmassá vagy alkalmatlanná teszik őket egyes szakmák nevelési-fejlesztési elsajátítására. A személyiségük, az érdeklődésük legyen befolyásoló céljai tényező a szakmaválasztásban. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Érdeklődési kör Mely területek, milyen tantárgyak, milyen iskolán kívüli tevékenységek motiválják a tanulókat? Technika, Vizuális Melyik a kedvenc tantárgyam? kultúra, Ének-zene, Kommunikáció – Érvelés. Tudják a tanulók érvekkel alátámasztani, Informatika hogy miért az a tantárgy a kedvencük. Miben vagyok jó? Hol kell fejlődnöm? Önismereti tréning. Egy szakma bemutatása Technika, Az iskolának – a tanulók életkorához igazodva és a lehetőségekhez kultúra képest – átfogó képet kell nyújtania a munka világáról.

Vizuális

Énkép, önismeret A magunkról alkotott kép alapján elindulva kapcsolódások keresése az egyes személyiségtulajdonságok és szakmák között Olyan feltételek, tevékenységek biztosítása, amelyek révén a tanulók kipróbálhatják képességeiket, elmélyülhetnek az érdeklődésüknek megfelelő területeken, és képessé válnak hivatásuk megtalálására, foglalkozásuk és pályájuk kiválasztására és a hozzájuk vezető erőfeszítések megtételére. Kulcsfogalmak/ érdeklődési kör, önértékelés, személyiségjegyek, fogalmak

Tematikai egység/ Órakeret Gazdasági életre nevelés Fejlesztési cél 2 óra Különböző hivatalok ismeret. Mit, hol ügyintézünk? Milyen tevékenységeket, feladatok lát el a postahivatal? Az internet világában Előzetes tudás hogyan kommunikálhatunk?

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Családi kiadások a postán. Ismerjék meg a tanulók és tudják önállóan is használni a posta szolgáltatásait. Tudják, hogy a szolgáltatások is pénzbe kerülnek. Tudjanak a hivatali környezetben megfelelő magatartásmintákat alkalmazni. Saját ügyek intézése: diákigazolvány, szakköri jelentkezés stb. Vállaljanak a tanulók felelősséget, alakítsuk ki bennük az önálló cselekvés igényét. A tanulók tevékeny részvételére építő ügyintézés hatékonyan támogatja a megbízhatóság kialakítását. Informatika: Az internet világa, avagy idő és költséghatékony kommunikációs e-mail, chat formák: SMS, e-mail, chat Ismerjék meg a tanulók az internet nyújtotta kommunikációs lehetőségek előnyeit és hátrányait.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

7. évfolyam Változás – szabály – rendszer – értékelés – szervezés Ki vagyok én, hol a helyem a közösségben, a családban? Kommunikáció – médiatudatosság Tanuljuk a tanulást- Egészséges életmód, környezettudatosság - Mi a pályánk? Gazdasági életre nevelés

9 óra 8 óra 5 óra 8 óra 5 óra

Tematikai egység/ Órakeret Változás – szabály – rendszer – értékelés – szervezés Fejlesztési cél 9 óra Az iskola szabályrendszerének ismerete. Társakkal való Előzetes tudás együttműködés: Szervezetek működése, működés szabályozása. Az értékelés, önértékelés fejlesztése. A szabálykövetés fontosságának A tematikai egység felismertetése. Az osztály mint közösség kommunikációs és nevelési-fejlesztési együttműködési képességének fejlesztése. céljai Ismeretek/fejlesztési követelmények Év eleji és évközi adminisztrációs feladatok (tankönyv-, taneszközproblémák) Nyári élmények, kommunikációs gyakorlat, helyzetgyakorlat Közösségalakítás, formálás. Új ismeretek szerzése a társakról,

Kapcsolódási pontok

egymásról való tudás, ismeret bővítése élményeken keresztül: pl. nyári élmények, szünidők tervezése. Mit várunk a tanévtől? Kommunikációs gyakorlatok. Osztálykirándulás – élménykommunikáció A nyári szünidő tervezése – élménykommunikáció

Magyar nyelv: szóbeli kommunikáció fejlesztése

Félévi bizonyítványterv készítése Önismeret fejlesztéséhez előkészítő tevékenység. Félévi értékelés. Mit vártam magamtól? Helyes volt-e az elvárásom? Értékelés – Önértékelés A félévi és év végi munka önértékelése. Közösségi munka értékelése. Az elsajátított tudást és készségeket tudja énképébe beépíteni. A tanítás-tanulás egész folyamatában tudjon aktívan részt venni, tudja alakítani fejlődését, sorsát és életpályáját. Erkölcstan: szabálykövetés, Tanulói jogok és kötelességek DÖK szabálytudat, törvény, A tanulók erkölcsi érzékének fejlesztése, a cselekedeteikért és azok előírás következményeiért viselt felelősségtudatának elmélyítése, igazságérzetük kibontakoztatása, társadalmi beilleszkedésük elősegítése A tanulók legyenek tevékenyen részesei az osztályközösségnek: Osztálykirándulás tervezése, szervezéssel kapcsolatos munkák felosztása Kulcsfogalmak/ rend, szabály, szabálykövetés, törvény, előírás, értékelés, önértékelés fogalmak Tematikai egység/ Ki vagyok én, hol a helyem a közösségben, a Órakeret Fejlesztési cél családban? 8 óra Énkép, önismeret, társas kapcsolatok, kapcsolati rendszerekben működő Előzetes tudás szabályok. A tematikai egység Az osztály mint közösség. A barátság fogalmának értelmezése. nevelési-fejlesztési Magunkról való tudás. Gondolati térkép. céljai Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Helyem az osztályban Helyem az osztályban, mint közösségben Drámapedagógia Hozzá kell segíteni, hogy képessé váljék érzelmei hiteles Kommunikációs kifejezésére, empátiára és kölcsönös elfogadásra. kapcsolatteremtés, Mozgásos önkifejezés szituációk, helyzetgyakorlatok Hogyan változtam az elmúlt években: külső és belső tulajdonságok Magyar nyelv: Énkép és önismeret fejlesztése. A pozitív énkép erősítése, a negatív A testbeszéd énkép alakítása pozitív irányba. értelmezése Ki vagyok én? Irodalom: Elő kell segíteni a tanuló kedvező adottságainak, szellemi és Irodalmi alkotások a gyakorlati készségeinek kifejezésre jutását és kiművelését. felnőtt-gyerek kapcsolat bemutatására

Az önismeret fejlesztése. Testbeszéd, beszélnek a testrészeink. Megjelenésünknek, a rólunk alkotott képnek a szerves részét képezik a testbeszédünk, a gesztusaink, a mimikánk. Mindezek fejlesztése, alakítása nagyon fontos a rólunk kialakított kép pozitív attitűdjéhez. Barátságtérkép

Társismeret: Milyennek látok másokat? Mások hogyan látnak Erkölcstan: a másság engem? A szociális érzékenység fejlesztése, a másság elfogadása. Az elfogadása együttélés szabályrendszere. A felnőttek és én A felnőttek és gyerekek kapcsolat: a „közös nyelv” kialakítása. A felnőttek tisztelete. Példamutató felnőttek szerepe a tanulók erkölcsi nevelésében, fejlődésében. A szülők szerepe a gyerekek, fiatalok erkölcsi érzékének, önismeretének, testi és lelki egészségének, közösségi létének alakításában. Harmonikus családi minták közvetítése. Kulcsfogalmak/ énkép, önismeret, társas kapcsolatok, közösség, fogalmak Tematikai egység/ Órakeret Kommunikáció – médiatudatosság Fejlesztési cél 5 óra Az elemi kommunikációs szabályok megismertetése. Alapismeretek a kommunikáció tényezőiről: Előzetes tudás feladó, címzett, üzenet, kód, csatorna. A tematikai egység A kommunikáció eszköztárának stabil, helyzetnek megfelelő nevelési-fejlesztési használata. A kommunikációs tényezők biztos felismerése. Kulturált kommunikációs illemszabályok betartása. céljai Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Hogyan mondjam? Magyar nyelv: A verbális és nem verbális kommunikáció eszközeinek és kódjainak, Aktív részvétel a a különböző információ-hordozók üzeneteinek megértése és különféle feldolgozása. kommunikációs helyzetekben Magyar nyelv: nyelvi A beszédhelyzetnek megfelelő, kulturált nyelvi magatartás kifejezési formák: megismerése, egyénre szabott alkalmazása: tegeződés, magázódás, tegeződés, magázódás, tetszikelés. tetszikelés Szituációs játékok: vita, meggyőzés, kérdésfeltevés Mindennapi kommunikációs helyzeteink: Hogyan ismerkedünk? Szituációs játékok: kommunikációs játékok Bemutatkozás, bemutatás, beszélgetés, szándéknyilvánítás, köszönés, megszólítás tudakozódás stb. páros és csoportmunkában. Új osztálytárs, új tanár, új szomszéd kerül kapcsolatba velünk.

Informatika: chat

e-mail,

Drámapedagógia Erkölcstan: viselkedési normák, pl.: köszönés, megszólítás, bemutatkozás, bemutatás

Kulcsfogalmak/ Kommunikáció: adó, vevő, csatorna, kód, üzenet. Verbális kommunikáció. Nem verbális kommunikáció. Kommunikációs illemszabályok. fogalmak Tematikai egység/ Tanuljuk a tanulást – Egészséges életmód – Órakeret Fejlesztési cél környezettudatosság – A mi pályánk? 7 óra Szövegértés és szövegalkotás korosztálynak megfelelő szintje. A Előzetes tudás kiemelés mint jegyzetelési technika. Mi a környezettudatos magatartás? Szövegértő és szövegalkotó képesség fejlesztése. A kiselőadás készítésének ismérvei, az informatikai tudás beépítése a A tematikai egység kiselőadásokba, például ppt. A fejlesztés a környezettudatos magatartást nevelési-fejlesztési és az egészséges életmódot érintő témákon keresztül történik, fejlesztve céljai ezáltal a szövegértést és a tanulási kompetenciát is. A felvételi helyzet előzetes megteremtése a kiselőadásokkal. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Szövegfeldolgozás algoritmusainak gyakorlása. Szövegértés írásban és szóban Magyar nyelv, A szövegértő képesség fejlesztése különböző szövegtípusokon Irodalom: keresztül. A szövegértő képesség fejlesztése különböző Az előzetes ismeretek és tapasztalatok mozgósításának módszerei. típusú szövegeken Egyénre szabott tanulási módszerek. Csoport- vagy páros munkában az együttműködés szabályainak elsajátítása. Magyar nyelv, Jegyzetelési technikák elsajátítása, lépéseinek gyakorlása különböző Irodalom: típusú hallott vagy leírt szövegeken keresztül: tartalmi kivonat A jegyzetelési techkészítése folyószöveggel, fogalmi háló készítése, gondolati térkép nikák gyakorlása készítése, kulcsszavak kiemelése, cédulázás Kiselőadások készítése – szóbeli kommunikáció gyakorlása Olyan szempontrendszer kialakítása, amely alapján a tanulók kiselőadásokat tudnak készíteni, és azokat az osztályközösség előtt elő is tudják adni. Az önértékelés és mások értékelésének fejlesztése. A felvételire való felkészítés olyan helyzetek megteremtésével, ahol a tanulóknak alkalmuk nyílik a vizsgahelyzet megszokására, illetve a magabiztos előadásmód gyakorlására. Olyan feltételek, tevékenységek biztosítása, amelyek révén a tanulók kipróbálhatják képességeiket, elmélyülhetnek az érdeklődésüknek Informatika: megfelelő területeken, és képessé válnak hivatásuk megtalálására, Online szótárok foglalkozásuk és pályájuk kiválasztására, valamint a hozzájuk vezető használata erőfeszítések megtételére. Kiselőadások készítése prezentációval A prezentáció fogalmának és fajtáinak ismerete. A papíralapú prezentáción túllépve a digitális kompetencia előtérbe helyezése. PowerPoint előadás készítésének mechanizmusa, az ehhez kapcsolódó előadásmód fejlesztése. Kulcsfogalmak/ szövegértés, szövegalkotás, jegyzetelés, kiselőadás PowerPoint fogalmak

Tematikai egység/ Órakeret Gazdasági életre nevelés Fejlesztési cél 5 óra A pénz fogalma mint fizetőeszköz. Mennyi pénzből lehet a mindennapi Előzetes tudás élelmiszereket vásárolni? Milyen havi kiadásai vannak egy családnak? Ismerje a pénz fogalmát, legyen tisztában a pénz értékével, hogy mennyi pénzért mi vásárolható meg. Tudjon kalkulálni zsebpénz A tematikai egység mértékű összegekkel. nevelési-fejlesztési Ismerje a család háztartási kiadásait, hogy milyen közüzemi számlákat kell fizetni. céljai Ismerje a takarékosság fogalmát, tudjon megfogalmazni olyan lehetőségeket, amivel spórolhat/tunk. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok A saját felelősség felismerése az értékteremtő munkában. Pénzvilág és gazdaság osztályszinten projekt 2 órában Az osztálypénz kezelése, a felelősök kijelölése, a felhasználásról demokratikus döntéshozatal. Komplex osztálykirándulási tervek készítése, költségvetéssel, Matematika: a pénz programokkal. vásárlói értéke Költségvetés tervezés, ajánlatok összehasonlítása, kivitelezéshez előkészítés, foglalások rendezése stb. Osztály szintű karácsonyi ünnepség költségvetésének készítése Költségvetés készítés: a költségvetés részei, tervezés, számítások végzése, megvalósítás, elszámolás. Lássák világosan rövid és hosszú távú céljaik, valamint az erőforrások kapcsolatát, az egyéni és közösségi érdekek összefüggését, egymásrautaltságát. Pénzvilág és gazdaság osztályszinten projekt megvalósulásának elemzése Osztálypénz elszámolás, a költségek elszámolása számlák ellenében, elemzés, hogy milyen területeken volt eltérés a tervezett és a megvalósult költségek között. Mi volt az eltérés oka? Kulcsfogalmak/ pénz, érték, takarékosság fogalmak

8. évfolyam Változás – szabály – rendszer – értékelés – szervezés Kommunikáció – médiatudatosság Mi a pályánk? Egészséges életmód, környezettudatosság Gazdasági életre nevelés

6 óra 3 óra 17 óra 4 óra 5 óra

Tematikai egység/ Órakeret Változás – szabály – rendszer – értékelés – szervezés Fejlesztési cél 6 óra Társakkal való együttműködés: Szervezetek működése, működés Előzetes tudás szabályozása. Az értékelés, önértékelés fejlesztése. Az osztály mint közösség és az A tematikai egység egyén kommunikációs, valamint együttműködési képességének nevelési-fejlesztési fejlesztése. céljai Ismeretek/fejlesztési követelmények Év eleji és évközi adminisztrációs feladatok (tankönyv-, taneszközproblémák)

Kapcsolódási pontok

Nyári élmények, kommunikációs gyakorlat, helyzetgyakorlat Közösségalakítás, formálás. Új ismeretek szerzése a társakról, egymásról való tudás, ismeret bővítése élményeken keresztül: pl. nyári élmények, szünidők tervezése. Mit várunk a tanévtől? Kommunikációs gyakorlatok. Osztálykirándulás – élménykommunikáció A jövőbeni tervek – élménykommunikáció

Magyar nyelv: szóbeli kommunikáció fejlesztése

Félévi szöveges önértékelési terv készítése Önismeret fejlesztéséhez előkészítő tevékenység. Félévi értékelés. Mit vártam magamtól? Helyes volt-e az elvárásom? Értékelés – Önértékelés A félévi és év végi munka önértékelése. Közösségi munka értékelése. Az elsajátított tudást és készségeket tudja énképébe beépíteni. A tanítás-tanulás egész folyamatában tudjon aktívan részt venni, tudja alakítani fejlődését, sorsát és életpályáját. Kulcsfogalmak/ értékelés, önértékelés, kommunikáció fogalmak

Tematikai egység/ Órakeret Kommunikáció – médiatudatosság Fejlesztési cél 3 óra Az internet fogalma, használata. Az etikett fogalma Előzetes tudás Az internetnyelv megjelenése mellett az anyanyelv helyes A tematikai egység használatának fontosságára nevelés. Az internet szabályrendszerének, nevelési-fejlesztési normáinak megismertetése a tanulókkal, valamint e terület céljai közösségformáló hatásának ismertetése. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Internetnyelv A 20-21. századi vívmányok biztos és kulturált használata mellett az Informatika: e-mail, anyanyelvi kultúra megtartásának fontossága. chat A normakövető helyesírás alkalmazása e-mailezés és chatelés

alkalmával. A levél tartalmi és formai elemeinek megőrzése e-mail írásakor.

Magyar nyelv és irodalom: A levél tartalmi és formai jellemzői

Etikett netikett Az alapvető viselkedési normák kiterjesztése a mindennapi Drámapedagógia viselkedés területén megjelenő internetes világra is. Tudatosítani kell Erkölcstan: viselkedési a tanulókban, hogy a netikett, azaz az internet etikettje, írott és íratlan normák, szabályai is mindenki számára kötelező érvényűek. Az internetes közösségek hagyományos közösségekhez hasonló működésének ismertetése, annak érdekében, hogy tudják a tanulók, ezek a közösségek is kiközösítik azokat a tagokat, akik a szabályrendszerüket nem tartják be. Kulcsfogalmak/ internetnyelv, etikett, netikett, szabályrendszerek fogalmak

Tematikai egység/ Órakeret A mi pályánk? Fejlesztési cél 17 óra Tehetség fogalma. Szakmák ismerete, Saját adatok ismerete. Illemtani szabályok. Kommunikációs ismeretek. Szövegértés és szövegalkotási Előzetes tudás képesség. A tematikai egység A tehetség jegyeinek felismerése önmagunkon. Szövegértő és nevelési-fejlesztési szövegalkotó képesség fejlesztése. céljai Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Mindenki tehetséges valamiben. Te miben? A tehetség területeinek megismerése, a saját képességek reális ismerete, annak felismerése miben tud a tanuló kiemelkedőt nyújtani. Magyar nyelv, Irodalom: Pályaorientáció. Pályaválasztás 4 óra A szövegértő képesség A tanulók kapjanak átfogó képet a munka világáról. Ennek fejlesztése különböző érdekében olyan feltételeket, tevékenységeket kell biztosítania típusú szövegeken számukra, amelyek révén a tanulók kipróbálhatják képességeiket, elmélyülhetnek az érdeklődésüknek megfelelő területeken, és képessé válnak hivatásuk megtalálására, foglalkozásuk és pályájuk kiválasztására és a hozzájuk vezető erőfeszítések megtételére. Ehhez fejleszteni kell bennük a segítéssel, az együttműködéssel, a vezetéssel és a versengéssel kapcsolatos magatartásmódokat és azok kezelését. Hogyan készülök az írásbeli felvételire? A felvételire, való felkészítése a tanulóknak olyan helyzetek Informatika: megteremtésével, ahol alkalmuk nyílik a vizsgahelyzet Online szótárok megszokására, illetve a magabiztos előadásmód gyakorlására. használata Olyan feltételek, tevékenységek biztosítása, amelyek révén a tanulók kipróbálhatják képességeiket, elmélyülhetnek az érdeklődésüknek megfelelő területeken, és képessé válnak hivatásuk megtalálására,

foglalkozásuk és pályájuk kiválasztására és a hozzájuk vezető erőfeszítések megtételére. Az önéletrajz Az új típusú önéletrajz tartalmi és formai követelményei. Magyar nyelv, Az írásban történő bemutatkozás szabályai a papíralapú és online Irodalom: felületen. A kézzel írt önéletrajz küllemének követelményei: Önéletrajz olvasható írás, a helyesírás fontossága, áthúzások, satírozások, lefestők mellőzése. Az online felületen küldött önéletrajz kísérőlevelének formai és tartalmi, netikettbeli követelményei. Felvételi adminisztráció, jelentkezési lapok. Szövegértés gyakorlása a kitöltési útmutató alapján. Az írásbeli felvételi tapasztalatai – kommunikációs gyakorlat Hogyan készülök a szóbeli felvételire – kommunikációs gyakorlatok Kiselőadások készítése – szóbeli kommunikáció gyakorlása Olyan szempontrendszer kialakítása, amely alapján a tanulók kiselőadásokat tudnak készíteni, és azokat az osztályközösség előtt elő is tudják adni.

Magyar nyelv, Irodalom: kiselőadás

Megjelenés a felvételin – A divat, amely megmondja ki vagy Öltözködési és viselkedési normák alakítása. A helyszínnek és időpontnak megfelelő magatartásformák gyakorlása. A szóbeli felvételi tapasztalatai– kommunikációs gyakorlatok Kulcsfogalmak/ szövegértés, szövegalkotás, kiselőadás, illemtan fogalmak

Tematikai egység/ Egészséges életmód – Környezettudatosság Órakeret Fejlesztési cél 4 óra Testi és hormonális változások, valamint azok következményei Előzetes tudás A tematikai egység A serdülőkorral együtt járó változások higiéniás kezelésére való nevelési-fejlesztési felkészítés. A szerelem meghatározása vagy meghatározatlansága céljai Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Halló fiúk, halló lányok Biológia Hormonok változása, nemi sajátosságok, problémák kezelése Hormonális változások (pattanások, menstruáció, zsíros haj stb. és külső hatásai Készítsük fel a tanulókat az önállóságra, a testi higiénében. Az egészséges életmódra nevelés hozzásegít az egészséges testi és lelki állapot örömteli megéléséhez. Szerelem és más dolgok A tanulók érzelmi

felkészítése

a

túlfűtött

érzelmi

megnyilvánulásokra. A másik nem tiszteletére megbecsülésére nevelés. Segítsük a tanulókat, hogy legyenek képesek a lelki egyensúlyuk megóvására, gondozására, társas viselkedésük szabályozására, a társas konfliktusok kezelésére. Kulcsfogalmak/ hormonális változások, érzelem, szerelem, lelki egyensúly fogalmak Tematikai egység/ Órakeret Gazdasági életre nevelés Fejlesztési cél 5 óra A pénz értéke, mint fizetőeszköz. Költségvetés fogalma. Előzetes tudás A tematikai egység Ismerje a pénz fogalmát, legyen tisztában a pénz értékével, hogy nevelési-fejlesztési mennyi pénzért lehet utazni, programokat szervezni, szállást foglalni. céljai Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Utazás kirándulásszervezés Az osztálypénz kezelése, a felelősök kijelölése, a felhasználásról Földrajz: demokratikus döntéshozatal. Magyarország Komplex osztálykirándulási tervek készítése, költségvetéssel, nevezetességeinek, programokkal. természeti kincseinek Költségvetés tervezés, ajánlatok összehasonlítása, kivitelezéshez ismeret, turisztikai előkészítés, foglalások rendezése stb. célpontok Lássák világosan rövid és hosszú távú céljaik, valamint az erőforrások kapcsolatát, az egyéni és közösségi érdekek Informatika: összefüggését, egymásrautaltságát. Útvonaltervező, exceltáblázat használata, Pénzvilág és gazdaság osztályszinten projekt megvalósulásának elemzése Osztálypénz elszámolás, a költségek elszámolása számlák ellenében, Matematika elemzés, hogy milyen területeken volt eltérés a tervezett és a a pénz vásárlói értéke megvalósult költségek között. Mi volt ennek az oka? Praktikumok: diákok által felvetett gazdasági témák megvitatása, tapasztalatszerzés egymástól. Kulcsfogalmak/ pénz, érték, takarékosság, költségvetés, fogalmak

1.11 Mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja Az új köznevelési törvény kiemelt figyelmet szentel a rendszeres testmozgásnak. A szabályozás így szól.

27. § Az iskola a nappali rendszerű iskolai oktatásban azon osztályokban, ahol közismereti oktatás is folyik, megszervezi a mindennapos testnevelést heti öt testnevelés óra keretében, amelyből legfeljebb heti két óra a) a kerettanterv testnevelés tantárgyra vonatkozó rendelkezéseiben meghatározott oktatásszervezési formákkal, műveltségterületi oktatással, b) iskolai sportkörben való sportolással, c) versenyszerűen sporttevékenységet folytató igazolt, egyesületi tagsággal rendelkező vagy amatőr sportolói sportszerződés alapján sportoló tanuló kérelme alapján a tanévre érvényes versenyengedélye és a sportszervezete által kiállított igazolás birtokában a sportszervezet keretei között szervezett edzéssel váltható ki. (12) Az iskola a kötelező tanórai foglalkozások keretében gondoskodik a könnyített testnevelés szervezéséről. (13) A legalább négy évfolyammal működő iskola biztosítja az iskolai sportkör működését. Az iskolai sportkör feladatait – az iskolával kötött megállapodás alapján – az iskolában működő diáksport egyesület is elláthatja. Az iskolai sportköri foglalkozások megszervezéséhez – sportágak és tevékenységi formák szerint létrehozott iskolai csoportonként – hetente legalább kétszer negyvenöt perc biztosítható. A sportköri foglalkozásokat olyan szakedző vagy a sport területén képesítéshez kötött tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítések jegyzékéről szóló külön jogszabályban meghatározott képesítéssel rendelkező szakember is vezetheti, aki a felsőoktatási intézmény által szervezett, legalább 120 órás pedagógiai továbbképzésben vett részt. A 27. § (11) bekezdés szerinti mindennapos testnevelést az iskolai nevelés-oktatás első, ötödik, kilencedik évfolyamán 2012. szeptember 1-jétől kezdődően felmenő rendszerben kell megszervezni. A többi évfolyamon a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény szerinti mindennapos testmozgást kell kifutó rendszerben megszervezni.

1.12 Választható tantárgyak, egyéb foglalkozások, továbbá ezek esetében a pedagógusválasztás szabályai A szülők az első osztályba való beíratás előtt választhatnak az iskola által meghirdetett speciális tagozat ill. képzési formák közül. Nemzetiségi nyelv tanulására a hatályos törvények betartása mellett lehetőség van, már az első évfolyamtól kezdve. Szabadon választható a román nyelv tanulása. Erről a szülők a gyermekük első osztályba való beíratásánál nyilatkoznak. Kötelezően az idegen nyelv tanulását, a 4. évfolyamon kezdik a tanulók, ekkor választhatnak az angol és a német nyelv között. Minden tanévben május 15-ig felmérjük, hogy a tanulók milyen nyelvi órán kívánnak részt venni. A csoport bontásokat az osztályokban a mindenkori tanulói létszámok teszik függővé a nyelvi és informatikai órákon. Egyéb foglalkozások szervezési rendje:

Iskolánk személyi feltételei nem teszik lehetővé a pedagógusválasztást, a tanulók viszont szabadon dönthetnek arról, melyik szakkörben szeretnének tevékenykedni. A tanítók és tanárok a tanév elején szeptember 15-ig meghirdetik szakkörüket, melyre a tanulók az osztályfőnöknél írásban jelentkezhetnek szülői engedéllyel. Várhatóan indított szakkörök, foglalkozások:        

képzőművészetek: rajz, batik cigány népismeret magyar és matematika előkészítő egészség- és környezetnevelési szakkör sportkör tanulószoba, napközi, egész napos iskola tanulmányi versenyek, házi és iskolák bajnokságok, diáknap, rendezvények

közötti

1.13 Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái Az értékelés és a tanulói teljesítmények mennyiségi és minőségi elemzése és összegzése. A tanulók teljesítménye tudásukban, szorgalmukban, magatartásukban realizálódik. Alkalmazzuk a formatív, a szummatív és a diagnosztizáló értéklelést aszerint, hogy mi a célunk, mit akarunk elérni. Az értékelés célja:       

  

meggyőződés a követelményszint elsajátításának mértékéről, a továbbhaladás lehetőségéről a tanuló motiválása a gyermek tudásállapotának felmérése, minősítése a tanítás- tanulás hatékonysági mutatóinak felmérése az alapkészségek fejlettségének szintmérése az érték speciális céljainak sajátos értékelemzése (összesítő, diagnosztizáló, összehasonlító, stb..) Legyen rendszeres, a készségtárgyak esetében is konzekvens, (ellenőrzőben, munkadarab bemutatásával a szülőket is tájékoztatva) sokoldalú mérések, tanulói teljesítmények differenciált mérlegelésével Célunk a fiatalok felkészítése az alapműveltségi vizsgára, az eredményes szereplést gátló stressz kiiktatására. tájékoztatás szelektálás

 motiválás  visszajelzés  megerősítés Az értékelés alapelvei: A tanulói teljesítmények értékelésekor sokrétű, változatos eszközökkel módszerekkel operálva kell elérnünk a optimális teljesítményt.  Legyen reális, hiteles, tényszerű, objektív  Vegye figyelembe a tanuló személyiségének sajátosságait, aktuális állapotát  Legyen rendszeres, a készségtárgyak esetében is konzekvens, (ellenőrzőben, munkadarab bemutatásával a szülőket is tájékoztatva) sokoldalú mérések, tanulói teljesítmények differenciált mérlegelésével.  Fontos a diákok önmagukhoz és egymáshoz viszonyított értékelése, ennek a célnak a fejlesztő értékelés felel meg a legjobban.  A tanulói teljesítmények szintjének meghatározására a folyamatos adatgyűjtés, mérés, összehasonlítás szolgál. Az értékelés a tanuló fejlődését állapítja meg, feltárja szükségleteit, és ehhez igazítja a tanítást, segítve a tanulási folyamatot.  Az iskola mérési szintjeit az országos és nemzetközi mérésekhez kell közelíteni.  Az értékelés időrendje: folyamatos szóbeli, félévi és év végi írásbeli.  A nevelők a tanulók tanulmányi teljesítményének és előmenetelének értékelését, minősítését elsősorban az alapján végzik, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul a követelményekhez, emellett azonban azt is figyelembe veszik, hogy a tanulói teljesítmény hogyan változott, fejlődött-e vagy hanyatlott az előző értékeléshez képest. Az értékelés tárgya:  a tanulók teljesítményeinek, eredményeinek értékelése  a tanulói folyamatokat determináló és befolyásoló tényezőknek különböző szintű értékelése Az értékelés módszerei:  Számszerű értékelés (osztályozás, feladatlap, pontszám)  Mérés (normára vagy kritériumra orientált mérőlapok) / a pedagógusok annak a tudásnak az értékelésében érdekeltek, amelyet korábban megtanítottak. Ez 100%. Ahhoz képest vagyunk kíváncsiak a tanulók aktuális tudására. Osztályozásra kevésbé alkalmas. A normára orientált tantárgytesztnél a tudás, az elsajátítás mértékére vagyunk kíváncsiak/). Az értékelés módjai:

 Megfigyelés, szóbeli feleltetés, írásbeli feleltetés. Feladatlap, mérőlap, tantárgytesztek Értékelés információinak hasznosítása:  A tanulók, szülők, pedagógusok, középiskolák tájékoztatása Értékelés információinak nyilvánossága:  Eredmények közzététele szülők, gyerekek, pedagógusok számára  Eredmények nevelőtestületi értekezleten történő megvitatása  Az első évfolyamon és a második évfolyam félévkor minden tantárgy esetén csak szöveges értékelést alkalmazunk.  A második évfolyam év végétől a nyolcadik évfolyamig a tanulók teljesítményét, előmenetelét év közben, és évvégén minden tantárgyból érdemjegyekkel minősítjük a tanulókat.  Idegen nyelvet kötelezően negyedik évfolyamtól tanulnak a gyerekek, félévkor szöveges értékelést alkalmazunk, évvégén érdemjegyekkel minősítjük a tanulókat.  Nem kötelezően (választható) első évfolyamtól lehetőség van a román nyelv tanulására, első évfolyamon és második évfolyamon félévkor szöveges értékelést alkalmazunk, évvégén érdemjegyekkel minősítjük a tanulókat. A szöveges minősítés Az első évfolyamon félévkor és év végén, a második évfolyamon félévkor szöveges értékeléssel értékelik a pedagógusok a tanulókat.    

kiválóan teljesített jól teljesített megfelelően teljesített felzárkóztatásra szorul

Az érdemjeggyel történő minősítés  A második évfolyamon, év végén, valamint harmadik-nyolcadik évfolyamon félévkor és év végén a tanulók teljesítményét, előmenetelét osztályzattal minősítjük.  A félévi és év végi osztályzatot az adott félév során szerzett érdemjegyek és a tanuló év közbeni tanulmányi munkája alapján kell meghatározni.  Az egyes tantárgyak érdemjegyei és osztályzatai: Jeles /5/

Jó /4/ Közepes /3/ Elégséges/ 2/ Elégtelen /1/  A tanuló előmenetelének folyamatos értékelése érdekében minden tantárgyból témakörönként, de legalább havonta egy érdemjeggyel kell értékelni munkáját.  A kapott érdemjegyekről a szülőt a tájékoztatófüzeten keresztül kell értesíteni

A tanulói teljesítmények értékfelése, ellenőrzése egységes rendszer alapján  Az értékelés rendszeressége Minden hónapban minimum 1 osztályzat. Félévkor és év végén összesítő jellegű. Figyelembe vesszük a fejlődést illetve hanyatlást. A témazáró és felmérő érdemjegyek meghatározó jellegűek az összesítő értékeléskor.

 Százalékos értékelés A témazárók és felmérők százalékos értékelése:     

91-100 % 76- 90% 50-57% 30-49% 0-29%

jeles jó közepes elégséges elégtelen

Értékelő szimbólum Érdemjegyek A naplóba különböző színű jegyek kerülhetnek, amelyek jelentése a következő:  Piros színű  Kék színű  Zöld színű

témazáró, felmérő felelet (írásbeli vagy szóbeli) egyéb jegyek

Pontozás Az órai munka során a következő színű pontok adhatók  Piros pont (órai munka, sikeres feladat gyűjtő munka, szorgalmi feladat, írásbeli munka)  Fekete pont (felszerelés hiánya, házi feladat hiánya, csúnya külalak, gondatlan munka, órai munka hiánya)  Egyéb:  (első és második évfolyam, órai munka, sikeres feladat gyűjtő munka, szorgalmi feladat, írásbeli munka)   (első és második évfolyam, csúnya külalak, gondatlan munka, órai munka hiánya) Negyedéves értékelés A HHH tanulók értékelésének elkészítése egységes rendszer alapján. Szülők tájékoztatása az értékelésről. Az iskola mérési szintjeit az országos és nemzetközi mérésekhez kell közelíteni. Az értékelés időrendje: folyamatos szóbeli, félévi és év végi írásbeli. Az osztályzatoknak megfelelő követelmények A tanuló tudása jeles, ha:  a helyi tantervben optimumként meghatározott ismereteket maradéktalanul elsajátította,  felismeri ezek összefüggéseit, képes azokat a gyakorlatban alkalmazni,  elsajátított kiegészítő ismereteket is,  ellenőrzések során tudásáról életkorának megfelelő szinten önállóan tud számot adni. A tanuló tudása jó, ha:  a tantervi optimumot elsajátította,  képes a tanult ismeretek közötti összefüggések megértésére és az ismertek gyakorlati alkalmazására  az ellenőrzések során tudásáról kevés segítséggel képes számot adni. A tanuló tudása közepes, ha:

 a tantervi optimumot csak részben sajátította el,  ismeretet felszínesek vagy hiányosak,  az összefüggéseket nem minden esetben érti meg és ismereteit csak részben tudja alkalmazni  az ellenőrzések során a tudásáról csak elemenként kérdések segítségével tud számot adni. A tanuló tudása elégséges, ha:    

csak a tantervi minimumot sajátította el, az ismeretek közötti összefüggéseket nem érti meg, ismereteit nem tudja alkalmazni az ellenőrzések során tudásáról csak a tantervi minimum elemeire vonatkozó kérdések alapján tud számot adni.

A tanuló tudása elégtelen, ha:  ha a tantervi minimumot sem volt képes elsajátítani,  az ellenőrzések során még segítő kérdések alapján sem képes a minimális ismerteket visszaadni

Az iskolai beszámoltatások formái: szóbeli és írásbeli beszámoltatások Szóbeli beszámoltatás:  felelet  kiselőadás  vita Írásbeli beszámoltatás      

írásbeli felelet röpdolgozat dolgozat év eleji, félévi és év végi felmérés a tanár által készített mérőeszközök standardizált mérőeszközök

Rendje: Az írásbeli felelet az óra számon kérő részében a szóbeli feleletet helyettesíti. Ennek keretében két-három tanuló írásban ad számot tudásáról, míg társai szóban felelnek. Teljes értékű érdemjeggyel értékelhető írásbeli beszámoltatási forma.

A röpdolgozat előző néhány óra tananyagát tartalmazó kérdéssor megoldását jelenti, amelyet szintén érdemjeggyel értékelünk. Rendje: röpdolgozat előzetes bejelentés nélkül, bármikor, témazáró nagyobb egységek lezárásaként, nagy dolgozat pedig a tantervi követelményekhez igazodóan íratható. A tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepük, súlyuk eltérő: amíg a röpdolgozat a szóbeli felelettel egyenérték, addig a témazáró- és nagydolgozatok a félévi és év végi értékelésnél hangsúlyosabban esnek latba. A témazáró dolgozat egy adott témakör lezárásakor kerül sor, melyre a tanulókat felkészítjük, megírásának időpontját előre közöljük, íratásánál figyelembe kell venni a tanulók terhelhetőségét, az efféle dolgozatokból napi kettőnél több nem íratható. A dolgozatra adott érdemjegy fontos szerepet játszik a félévi és év végi osztályzatokban. Az év eleji, félévi és év végi felmérések anyagát a munkaközösségek tagjaival egyeztetjük. Akárcsak a témazáró dolgozatokat, ezeket is meghatározott időben íratjuk, s idejüket tanmenetben rögzítjük. A félévi és év végi felmérésekben a tanulók egy egész időszakban megszerzett tudás, ismeretanyag elsajátításáról adnak számot. Egységes kérdéssorral igyekszünk biztosítani a tanulócsoportok ismereteinek összehasonlíthatóságát is. Ezekre az írásbeli beszámoltatási formákra adott érdemjegy kapja a legnagyobb hangsúlyt a félévi, illetve az év végi osztályzatokat illetően. Minden tantárgycsoportban helyet kapnak ezek az értékelési formák. Alkalmazásuk gyakorisága és a választott forma tantárgyakként változó. Az írásbeli beszámoltatási formáknál a tanulókkal előre közöljük az értékelés szempontjait. A tanulók magatartását, szorgalmát az osztályfőnökök havonta értékelik az oktatónevelőmunkában részt vevő nevelők véleménye alapján, konszenzus elven. Az első évfolyamon félévkor és év végén, második évfolyamon félévkor szöveges minősítéssel kell kifejezni, hogy a tanuló kiválóan, jól vagy megfelelően teljesített ill. felzárkóztatásra szorul. Második évfolyam év végétől, nyolcadik évfolyam év végéig félévkor és év végén - a tanulókat osztályozással értékeljük. A második évfolyamtól kezdődően – magasabb évfolyamra akkor léphetett, ha sikeresen teljesítette az adott évfolyamon előírt tanulmányi követelményeket. A tanuló az első évfolyamon továbbra is csak abban az esetben utasítható évfolyamismétlésre, ha a tanulmányi követelményeket az iskolából való igazolt és igazolatlan mulasztás miatt nem tudta teljesíteni. Ha a tanuló „felzárkóztatásra szorul” minősítést kap, az iskolának a szülő bevonásával értékelnie kell a tanuló teljesítményét, fel kell tárni a tanuló fejlődését, haladását akadályozó tényezőket, és javaslatot kell tenni az azok megszüntetéséhez szükséges intézkedésekre. A többi évfolyam és tantárgy esetében egytől ötig terjedő osztályzatokkal történik az értékelés. A tanulók teljesítményét a követelményeknek megfelelően a tanítók, tanárok értékelik érdemjeggyel havonta legalább egy alkalommal, melyről a szülőt az ellenőrzőn keresztül értesítik. A félévi és év végi minősítéseket a tanítók és a szaktanárok állapítják meg. Az iskolai évfolyam sikeres befejezéséhez legalább az elégséges szint szükséges. Az osztályzatokra váltható motiváló pontozási rendszerek szabadon választhatók, de erről év elején a tanítók, szaktanárok tájékoztatják a szülőket és a tanulókat.

Félévkor és év végén a nevelőtestület hagyja jóvá a tanítók és a szaktanárok által megállapított minősítéseket, érdemjegyeket. Amennyiben az osztályzatok, és a tanár értékelése között jelentős eltérés mutatkozik, a nevelőtestület többségi határozattal – kizárólag a tanuló javára – módosíthatja a tanítók és szaktanárok minősítéseit. Az írásbeli beszámoltatás korlátai:  A tanulóktól csak a megtanított ismereteket kérhetjük számon.  A nagyobb hangsúllyal bíró dolgozatokra tanulóinkat, előzetes összefoglaló, rendszerező órán, órákon készítjük fel.  A témazáró dolgozatokról legalább egy héttel előre tájékoztatjuk a tanulókat. Egy nap legfeljebb egy témazáró (félévi, év végi dolgozatot) íratunk.

Az értékelés időrendje: folyamatos szóbeli, félévi és év végi írásbeli. RENDSZERTERV

Matematika

Értékelés Idegen Történelem Informatika Magyar fajtája nyelv

Módszer

Tudás mérés (helyi) 1-4.évf.

Téma Téma elejénelejénvégén végén

Téma elejénvégén

szummatív

kritériumra orientált

Tudás mérés (helyi) 5-8 évf.

Téma Téma elejénTéma elején- Téma elejénelejénvégén végén végén végén

Téma elejénvégén

szummatív

kritériumra orientált

Tudás mérés (helyi) 6. évf.

tanév végén

tanév végén

szummatív

kritériumra orientált

Tudás mérés 1.évf. Kompetencia mérés (központi) 4. 6. 8. o.

bemeneti

tanév végén

tanév végén

bemenet kritériumra diagnosztizáló i orientált

tanév végén

diagnosztizáló

Neveltségi szint mérése 1-8.o.

tanév elején

Negyedéves értékelés (IPR-ben résztvevő tanulók részére) A HHH tanulók szüleivel történő negyedévenkénti értékelés

1.14Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai Iskolánkban a házi feladatok meghatározásával kapcsolatosan az alábbi szabályok érvényesülnek:  a házi feladatok legfontosabb funkciója a tanórán feldolgozott tanagyaghoz kapcsolódó gyakorlás (készség- és képességfejlesztés), valamint a tanagyaghoz kapcsolódó ismeretek megszilárdítása,  a tanítási napokra szóbeli és írásbeli házi feladatot adunk, figyelembe véve a tanulók életkorát és terhelhetőségét,  hétvégére nem adunk házi feladatot azokból a tantárgyakból, amelyek a hétfői órarendben szerepelnek.  az első-negyedik évfolyamon a tanítási szünetek idejére nem kapnak sem szóbeli, sem írásbeli házi feladatot,  az ötödik- nyolcadik évfolyamon a tanulók a tanítási szünetek idejére- a szokásos (egyik óráról a másikra esedékes) feladatokon túl – nem kapnak sem szóbeli, sem írásbeli házi feladatot,  a tanulók eredményes felkészülésének érdekében egy tanítási napon belül egy-egy osztállyal legfeljebb kettő témazáró, illetve félévi vagy év végi felmérő dolgozatot lehet íratni.  Iskolánk 1-2 évfolyamán a Lépésről lépésre program keretein belül választható jelleggel, egyénre szabottan kapnak házi feladatot a tanulók.

Az otthoni (napközis és tanulószobai) felkészülés korlátozó elvei:   

  

A házi feladat (szóbeli és írásbeli) az iskolában tanultak gyakorlását, elmélyítését szolgálja, és legyen fejlesztő hatású. Legyen egyensúlyban egy tantárgyon belül a szóbeli és írásbeli feladat aránya. A tanulónak az egyik napról a másikra feladott házi feladat megoldására fordított ideje ne haladja meg az 1-1,5 órát, tehát mennyisége ideális legyen (kivételt képez a hosszabb hiányzás miatti lemaradás pótlása) A hét végére, illetve tanítási szünetre feladott házi feladat mennyisége ne haladja meg az egyik napról a másikra feladott házi feladat mennyiségét. Napközis, tanulószobai tanulmányi foglalkozásról csak szóbeli házi feladat vihető haza. A napközinek, tanulószobának fontos szerepe legyen a szociális hátrányok enyhítésében. Ehhez megfelelő csoportlétszámot kell biztosítani.

Az otthoni felkészülés és a pihenéssel eltöltött idő arányának befolyásoló tényezői:       

az órarend összeállításának szempontjai az egyes tantárgyak tananyaga az egyes tantárgyak heti óraszáma témazáró írásbeli számonkérések elosztása az otthoni felkészülési idő lerövidítése: a nem kötelező tanórai foglalkozások keretén belül (tehetséggondozás, felzárkóztatás, szakkörök, stb.) differenciált házi feladat adása az egyéni képességhez mérten helyes napirend, tanulási technikák, módszerek kialakításában való segítségnyújtás osztályfőnöki órákon, önismereti, tanulószobai és napközis foglalkozásokon.

1.15 A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek A fizikai és motorikus képességek mérésére alkalmas tesztek:  egyszerűek  kevés szerigényűek, és bárhol végrehajthatók  megmutatják a gyerekek fizikai felkészültségének mértékét

A teszteket évente kétszer tanév elején ősszel, és tanév végén májusban végezzük 1-8. évfolyamban. Először az izomerő tesztet vagy izomerőt mérő teszteket és utoljára az állóképességi futást végezzük. A tanulóknak mindig megfelelő pihenési időt kell hagyni, a tesztek között. A motiváció nagyon fontos, miért végeztetjük. Összehasonlítási lehetőséget nyújtunk hol áll a tanuló (személyre szólóan):  tavalyi eredményhez képest  vagy év elejéhez képest  vagy az osztályátlaghoz képest Igény esetén szülőnek tájékoztatás: hogy tisztán lássanak és ösztönözhessék gyermekeiket fizikai fittségük fejlesztésére. Ha kéri az iskolaorvos, illetve a Központi Adatfeldolgozó elküldjük az értékelést. Iskolánkban egyszerű vizsgálati módszerként a terhelhetőség/egészség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek méréséhez a HUNGAROFIT módszert alkalmazzuk.

Ez a tesztrendszer terhelhetőséggel/egészséggel összefüggő objektív mérés.  A tanulók fizikai állapotának mérését a testnevelés tantárgyat tanító nevelők végzik el a testnevelés órákon, tanévenként két alkalommal október, illetve május hónapban. (A felmérés a „Hungarofit teszt” alapján került összeállításra. Lásd: Módszerek a tanulók fizikai felkészültségének, teljesítményének mérésére, értékelésére – Szerkesztette: Andrásné Dr. Teleki Judit, MKM 1997.) 

A mérés eredménye alapján a nevelők a tanulók fizikai állapotát, általános teherbíró képességét minősítik, az évente kapott eredményeket összehasonlítják, és ezt a tájékoztató füzeten keresztül a szülők tudomására hozzák.



A tanulók fizikai állapotának mérését szolgáló feladatok, illetve az elért eredményekhez tartozó pontszámok:

1. feladat: Helyből távolugrás (Az alsó végtag dinamikus erejének mérése.) Kiinduló helyzet: A tanuló az elugróvonal (elugródeszka) mögé áll úgy, hogy a cipőorrával a vonalat nem érinti. Feladat: Térdhajlítás – és ezzel egyidejűleg páros karlendítés hátra, hátsó rézsútos mélytartásba, előzetes lendületszerzés –, majd erőteljes páros lábú elrugaszkodás és elugrás előre. Értékelés: Az utolsó nyom és az elugró vonal közötti távolságot mérjük méterben.

Az elért eredmények pontszámmá alakítása: Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén) Pontszám 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21

1. évfolyam 1,00 1,03 1,06 1,09 1,12 1,15 1,18 1,21 1,24 1,27 1,30 1,33 1,36 1,39 1,42 1,45 1,48 1,51 1,54 1,57 1,61

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

1,10 1,13 1,16 1,19 1,22 1,25 1,28 1,31 1,34 1,37 1,40 1,43 1,45 1,48 1,52 1,56 1,58 1,62 1,66 1,70 1,74

1,23 1,26 1,29 1,30 1,34 1,37 1,40 1,44 1,47 1,50 1,53 1,56 1,59 1,62 1,65 1,68 1,72 1,76 1,80 1,84 1,87

1,34 1,37 1,40 1,43 1,46 1,49 1,52 1,55 1,58 1,61 1,64 1,67 1,70 1,73 1,76 1,79 ,82 1,85 1,89 1,94 1,98

1,45 1,48 1,51 1,54 1,57 1,60 1,63 1,66 1,69 1,72 1,75 1,78 1,81 1,84 1,87 1,90 1,93 1,97 2,01 2,05 2,09

1,55 1,58 1,61 1,64 1,67 1,70 1,73 1,76 1,79 1,82 1,85 1,88 1,91 1,94 1,97 2,00 2,03 2,07 2,11 2,15 2,19

1,64 1,67 1,70 1,73 1,76 1,79 1,82 1,85 1,88 1,91 1,94 1,97 2,00 2,03 2,06 2,09 2,12 2,16 2,20 2,24 2,28

1,72 1,75 1,78 1,81 1,84 1,87 1,90 1,93 1,96 1,99 2,02 2,05 2,08 2,11 2,14 2,17 2,20 2,24 2,28 2,32 2,36

Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén) Pontszám 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10

1. évfolyam 0,97 1,00 1,03 1,06 1,09 1,12 1,15 1,19 1,22 1,25

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

1,08 1,11 1,14 1,17 1,20 1,23 1,26 1,29 1,32 1,35

1,17 1,20 1,23 1,26 1,29 1,32 1,35 1,38 1,14 1,44

1,24 1,27 1,30 1,34 1,38 1,41 1,44 1,47 1,50 1,53

1,31 1,34 1,37 1,40 1,43 1,45 1,48 1,51 1,54 1,57

1,38 1,14 1,44 1,47 1,50 1,53 1,56 1,59 1,62 1,65

1,43 1,45 1,48 1,51 1,54 1,57 1,60 1,63 1,66 1,69

1,47 1,50 1,53 1,56 1,59 1,62 1,65 1,68 1,71 1,74

11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21

1,29 1,32 1,35 1,39 1,41 1,44 1,47 1,50 1,54 1,57 1,61

1,38 1,41 1,44 1,48 1,50 1,53 1,57 1,60 1,64 1,68 1,72

1,48 1,50 1,53 1,57 1,60 1,64 1,67 1,70 1,74 1,78 1,81

1,56 1,59 1,62 1,65 1,68 1,71 1,74 1,77 1,80 1,84 1,88

1,60 1,63 1,66 1,69 1,72 1,76 1,80 1,80 1,88 1,92 1,96

1,68 1,71 1,74 1,77 1,80 1,84 1,87 1,90 1,94 1,98 2,02

1,72 1,71 1,77 1,80 1,83 1,87 1,91 1,95 1,99 2,03 2,07

1,77 1,80 1,84 1,87 1,90 1,94 1,98 2,02 2,05 208 2,11

2. feladat: Hasonfekvésből törzsemelés és leengedés folyamatosan (A hátizmok dinamikus erő-állóképességének mérése.) Maximális időtartam: négy perc Kiinduló helyzet: A tanuló a hasán fekszik úgy, hogy az állával megérinti a talajt, és mindkét karja laza tarkótartás helyzetében van. A vizsgálatot végző személy az egymáshoz tett lábfejüket a földhöz szorítja. Feladat: a tanuló az

1. ütemre törzsemelést végez, 2. ütemre összeérinti a könyökét az álla alatt, 3. ütemre visszanyit tarkótartásba, 4. ütemre törzsét leengedve visszafekszik a földre.

Értékelés: négy perc alatt végrehajtott törzsemelések száma Az elért eredmények átszámítása pontszámmá: Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén) Pontszám 1 2 3 4 5

1. évfolyam 20 24 28 32 36

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

22 26 30 34 38

24 28 32 36 40

26 30 34 38 42

28 32 36 40 44

30 34 38 42 46

32 36 40 44 48

34 38 42 46 50

6 7 8 9 10 11 12 13 14

40 44 48 52 56 60 64 68 74

42 46 50 54 58 62 66 70 74

44 48 52 56 60 64 68 72 76

46 50 54 58 62 66 70 74 78

48 52 56 60 64 68 72 76 80

50 54 58 62 66 70 74 78 82

52 56 60 64 68 72 76 80 84

54 58 62 66 70 74 78 82 86

Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén) Pontszám 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14

1. évfolyam 16 20 24 28 32 36 40 44 48 52 56 60 64 68

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

19 23 27 31 35 39 43 47 51 55 59 63 67 71

22 24 28 32 36 40 44 48 51 56 60 64 68 74

25 29 33 37 41 45 49 53 57 61 65 69 73 77

28 32 36 40 44 48 52 56 60 64 68 72 76 80

29 33 37 41 45 49 53 57 61 65 69 73 77 82

30 34 38 42 46 50 54 58 62 66 70 74 78 83

32 36 40 44 48 52 56 60 64 68 72 76 80 84

3. feladat: Hanyatfekvésből felülés térdérintéssel folyamatosan (A hasizmok erő-állóképességének mérése.) Maximális időtartam: négy perc

Kiinduló helyzet:

A tanuló torna vagy egyéb puha szőnyegen a hátán fekszik, és mindkét térdét 90 fokos szögben behajlítja. Laza tarkótartás előre néző könyökkel.

Feladat: A tanuló üljön fel, könyökével érintse meg azonos oldalon a combokat. Hanyattfekvés és újabb felülés következik folyamatosan.

Értékelés: A szünet nélküli szabályosan végrehajtott felülések száma négy perc alatt Az elért eredmények átszámítása pontszámmá:

Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén) Pontszám 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14

1. évfolyam 25 30 35 40 45 50 55 60 65 70 75 80 85 90

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

28 33 38 43 48 53 58 63 68 73 78 83 88 93

31 36 41 46 51 56 61 66 71 76 81 86 91 96

34 39 44 49 54 59 64 69 74 79 84 89 94 98

36 41 46 51 56 61 66 71 76 81 86 91 96 100

38 43 48 53 58 63 68 73 78 83 88 93 98 102

40 45 50 55 60 65 70 75 80 85 90 95 100 104

42 47 52 57 62 67 72 78 82 87 92 97 102 106

Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén) Pontszám 1 2 3 4 5

1. évfolyam 20 25 30 35 40

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

23 28 33 38 43

26 31 36 41 46

29 34 39 44 49

32 36 41 46 51

34 38 43 48 53

36 40 45 50 55

38 42 47 52 57

6 7 8 9 10 11 12 13 14

45 50 55 60 65 70 78 80 85

48 53 58 63 68 73 78 83 88

51 56 61 66 71 76 81 86 91

54 59 64 69 74 79 84 89 94

56 61 66 71 76 81 86 91 96

58 63 68 73 78 83 8 93 98

60 65 70 75 80 85 90 95 100

62 67 72 77 82 87 92 97 102

4. feladat: Fekvőtámaszban karhajlítás és - nyújtás folyamatosan (A vállövi és a karizmok dinamikus erő-állóképességének mérése.) Maximális időtartam:

lányok 2 perc

fiúk 4 perc

Kiinduló helyzet: Mellső fekvőtámasz (tenyerek vállszélességben előre néző ujjakkal, egyenes törzs, nyak a gerinc meghosszabbításában, nyújtott térd, merőleges kar).

Feladat: A tanuló mellső fekvőtámaszból indítva karhajlítást- és nyújtást végez. A törzs feszes, egyenes tartását a karnyújtás és karhajlítás ideje alatt is meg kell tartani, a fej nem lóghat. A karhajlítás addig történik, amíg a felkar vízszintes helyzetbe nem kerül.

Értékelés: A szünet szabályosan végrehajtott ismétlések száma. Az elért eredmények átszámítása pontszámmá:

Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén) Pontszám 1 2 3 4

1. évfolyam 5 7 9 11

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

7 9 11 13

9 11 13 15

11 13 15 17

13 15 17 19

15 17 19 21

17 19 21 23

19 21 23 25

5 6 7 8 9 10 11 12 13 14

13 15 17 19 21 23 25 26 27 28

15 17 19 21 23 25 27 28 29 30

17 19 21 23 25 27 29 30 31 32

19 21 23 25 27 29 31 32 33 34

21 23 25 27 29 31 33 34 35 36

23 25 27 29 31 33 35 36 37 38

25 27 29 31 33 35 37 38 39 40

27 29 31 33 35 37 39 40 41 42

Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén) Pontszám 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14

1. évfolyam 1 1 2 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

1 2 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13

2 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14

2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15

3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16

4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17

5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18

6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19

A tanulók minősítése a négy feladatban elért összes pontszám alapján:

Elért összes pontszám 0-11 12-22 23-33 34-43 44-52 53-63

Minősítés igen gyenge gyenge elfogadható közepes jó kiváló

A próbák elvégzését mindig előzze meg általános és speciális bemelegítés! A teljes próbarendszert egy (max. két) héten belül el kell végezni.  Fel kell készíteni a tanulókat, hogy ne szorongjanak, ne szenvedjenek futás közben.  Meg kell értetni velük, hogy az emberek nem csak különféle - testi biológiai, fiziológiai – adottságokkal születnek, hanem még az egészséges tanulók pillanatnyi fizikai állapota között is igen lényeges az eltérés.  El kell érni, hogy ne legyen szégyenérzete senkinek azért, mert jelenleg esetleg gyengébb fizikai állapotban lévők csoportjába tartozik, de tanári segítség mellett igyekezettel, akaraterővel felzárkózhat.  Meg kell értetni velük, hogy egyéni képesség szerinti testneveléssel 2-3 év alatt fel tudja számolni a hiányosságait.  Minden mérést a testnevelő irányítja, ellenőrzi. Figyel a balesetveszélyre, a feladatot végzők és a várakozó tanulók tartózkodási helyére.  A mérések befejeztével az útmutatóban lévő évfolyamonkénti és egyéni, összesített minősítő adatlapokat kitöltve írásbeli értékelést kapunk iskolánk tanulóinak fizikai állapotáról. Tájékoztathatjuk Igazgatónkat és kérésre a Fenntartónkat, Oktatási Minisztériumot.

1.16A nemzetiséghez nem tartozó tanulók részére a településen élő nemzetiség kultúrájának megismerését szolgáló tananyag (Lásd a 3. számú mellékletet!)

1.17 Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának terve Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítását az iskolában feladat-ellátási helyenként az iskolavédőnői hálózat segítségével szakköri formában valósítjuk meg. A szakkör célja, a tanulók ismerjék meg:      

a korszerű elsősegély elsajátításának jelentőségét, saját ténykedésük lehetséges életmentő értékét, az újraélesztés fogalmát és az időhatáraiból folyó emberi kötelezettséget, az alapvető életműködések biológiai lényegét és funkcionális anatómiai áttekintését, az alapvető életműködések legfőbb zavarait, az újraélesztés ABC-jének értelmét, az elsősegélynyújtás általános szabályait.

Sajátítsák el:

    

az életmentésre és elsősegélynyújtásra irányuló készséget, hozzáállást, az alapvető életműködések zavarainak felismerését, az újraélesztés ABC-jéből az „A” és „B” betűkkel kapcsolatos teendőket, a legfontosabb egyéb elsősegély-nyújtási tudnivalókat, a segélyhívás helyes módját.

Legyenek képesek:     

a légút-biztosítás szabályos elvégzésre, hangsúlyozottan beleértve a stabil oldalfekvés önálló létesítését, a légzés, illetve a vérkeringés megszűnésének megállapítására, befúvásos lélegezetés elvégzésére, egyszerű sebvédelemre és vérzés csillapítására, ütőerek nyomáspontjainak felkeresésére és ütőeres nyomókötés alkalmazására, balesetek, betegek megfelelő ideiglenes nyugalomba helyezésére.

1.18 Az iskola környezeti nevelés programja „A környezeti nevelés, szándékos, megtervezett pedagógiai folyamat, összetett személyiség-, közösség-, magatartás-, és attitűd-formálás, amely képessé tesz másokkal való együttműködésre, együttélésre. (Havas Péter)”

A környezeti nevelés általános célja:  Elősegíteni a környezettudatos magatartás és életvitel kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezeti válság megakadályozására, elősegítve az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntarthatóságát.  Megalapozni a környezet ismeretén és személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartást egyéni és közösségi szinten egyaránt, amely váljon a gyermekek életvitelét meghatározó alapelvvé.  Érzékennyé tenni a tanulókat a környezet állapota iránt.  Bekapcsolódni a közvetlen környezet értékeinek megőrzésébe, gyarapításába.  Legyen meghatározó életmódjukban a természet tisztelete, a felelősség vállalása.  Váljon meghatározóvá a környezeti károk megelőzésére való törekvés.  Képessé tenni arra, hogy személyes tapasztalatai alapján együtt tudjon működni a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása során.  Elismertetni, hogy közös és egyéni kötelesség: o az emberiség közös öröksége,

o o o o o o

a környezet minőségének közös fenntartása és javítása, általános emberi egészségvédelem, az ökológiai egyensúly fenntartása, a természeti erőforrások előrelátó és ésszerű felhasználása, minden egyes ember hozzájárulása a környezetvédelméhez, képessé válni e területen is az élethosszig tartó tanulásra.

Környezeti nevelés feladatai:

Környezetbarát attitűdöket, szokásokat alakítunk ki a gyermekekben. A természeti és társadalmi környezetről tényeket, ismereteket, problémamegoldó gondolkodást közvetítünk. Segítjük a környezeti folyamatok, összefüggések megértését. Környezeti nevelés színterei:  Általános iskolai neveléstanítási órákon (hon- és népismereti tevékenység)  Általános iskolai neveléstanítási órákon kívül (hon- és népismereti tevékenység)  Tanulmányi séták, kirándulások, kézműves foglalkozások egy-egy ünnephez vagy jeles naphoz kötötten, nyári táborok, versenyek  Környezetvédelmi akciók (szelektív hulladékgyűjtés) szervezése Környezeti nevelési programunk alapelvei:        

Fenntartható fejlődés. A kölcsönös függőség, ok-okozati összefüggések. A helyi és globális szintek kapcsolatai, összefüggései. Alapvető emberi szükségletek. Emberi jogok. Demokrácia. Elővigyázatosság. Biológiai és társadalmi sokféleség.

Jövőképünk:  Környezettudatos állampolgárrá váljanak a gyermekek. Ennek érdekében ki kell alakítani bennük:  a környezettudatos magatartást és életvitelt,  a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő, takarékos magatartást és életvitelt,  a környezet (természetes és mesterséges) értékei iránt felelős magatartást, annak megőrzésének igényét és akaratát,  a természeti és épített környezet szeretetét és védelmét, a sokféleség megőrzését,  rendszerszemléletet,

 tudományosan megalapozni a globális összefüggések megértését,  az egészséges életmód igényét, és elsajátíttatni az ehhez vezető technikákat, módszereket.

A célok eléréséhez szükséges készségek kialakítása, fejlesztése a gyermekekben:             

alternatív, problémamegoldó gondolkodás, ökológiai szemlélet, gondolkodásmód, szintetizálás és analizálás, problémaérzékenység, integrált megközelítés, kreativitás, együttműködés, alkalmazkodás, tolerancia és segítő életmód, vitakészség, kritikus véleményalkotás, kommunikáció és médiahasználat, konfliktuskezelés és megoldás, állampolgári részvétel és cselekvés, értékelés és mérlegelés készsége.

A környezeti nevelés értékelése: Pedagógusok elvárásokkal:   

környezeti nevelési gyakorlatának színvonalát minősíthetjük az alábbi szakmai hozzáértés; környezettudatosság; felkészültség; együttműködésre törekvés; sokoldalú személyes tapasztalatszerzési lehetőség és kommunikációs helyzet biztosítása; egyéni és kooperatív tanulás formáinak illetve a differenciálás lehetőségeinek biztosítása képességek fejlesztésekor.

A gyermekek környezeti nevelési eredményeinek értékelési szempontjai: Egyes gyermekek esetében:  az intézményi cél- és értékrendszer megvalósulása;  a szociális képességek alakulása;  a beállítódások és értékorientáció fejlődése;  a csoporthelyzet megismerése;  a konfliktuskezelés módjai. Közösségek esetében:  a csoportviszonyok alakulása;  a közvélemény, a morális gondolkodás változása;  az informális kapcsolatrendszerek alakulása;  a tevékenységi rendszer megismerése.

Hagyományok Az iskolánk a környezeti nevelés terén már rendelkezik olyan hagyományokkal, melyek kifejezetten a tanulóink környezeti nevelését szolgálják. Van parkosított nagy udvara, sportpályája, hozzá csatlakozó füves pálya és egy tölgyerdő. Csoportjaink részt vesznek a falutakarításon, a falu hagyományőrző műsorain, osztálykirándulásainkat a helyi, a régió vagy az ország természeti illetve környezeti értékeinek megismertetésére szervezzük, rendszeresen szervezünk helyi környezetvédelmi vetélkedőket, évek óta részt veszünk regionális és megyei vetélkedőkön, de időszakonként országos versenyeken és pályázatokon is sikerrel szerepelnek diákjaink. Szakköreink eredményes munkáját kiállítások, rendszeres szereplések bizonyítják. Vannak olyan hagyományai, melyek közvetve tartalmaznak környezeti nevelési célokat, (pl. DÖK nap, Lorántffy nap, farsang, karácsony, nemzetiségi napok stb..) A fent felsorolt évek óta bevált programok sikeresek, továbbfejlesztésük a pénzügyi háttértől függ. 

Erdei iskola: „Az erdei iskola olyan többnapos, szorgalmi időben megvalósuló, a szervező intézmény székhelyétől különböző helyszínű, környezethez illeszkedő nevelési-tanulásszervezési egység, melynek során a tanulás folyamatát – a tanulói képességek fejlesztését és a tananyag elsajátítását – a tanulók aktív, együttműködő, cselekvő (kooperatív-interaktív) megismerő tevékenységére építik. az ismeretszerzés folyamatában elsősorban tanulási technikákra helyezi a hangsúlyt. A tanítás tartalmilag és tantervileg egyaránt szorosan és szervesen kapcsolódik a választott helyszín természeti, ember által létesített és szociokulturális környezetéhez. Kiemelkedő nevelési feladata a környezettel harmonikus, egészséges életvezetési képességek fejlesztése és a közösségi tevékenységekhez kötődő szocializáció.” (Lehoczky János)

 Témanap – témahét: Iskolánkban évek óta tartunk témanapot vagy témahetet (cigány napok, román napok, Lorántffy napok). Ilyenkor választunk egy témát, melyet projektmódszerrel dolgozunk fel, korosztályoknak megfelelően. A Lépésről lépésre programmal haladó csoportok élnek ezzel a módszerrel.  Jeles Napok: Ide a hagyományosan, minden évben megtartott, állandó programmal rendelkező jeles napok tartoznak, melyen kötelező tananyagot sajátíttatunk el. Iskolánkban ilyen a Víz Világnapja, a Madarak és Fák Napja.  Terepgyakorlatok: Nagyon jó módszer alsó tagozatban, de például az 5-6. évfolyam számára is, Magyarország élőhelyeinek, ezek élővilágának megismerésében. Iskolánkban a vizek élővilágáról szóló tananyaggal kapcsolatos ismeretek elmélyítése az Ér folyóhoz szervezett terepgyakorlat keretében történik.

 Nem a tanteremben tartott óra: Iskolánkban a háziállatfajták oktatásánál meglátogatunk egy gazdasági udvart. A történelmi tananyagok tanulásánál lehetőségünk nyílik a műemlékek, múzeumok meglátogatására, és itt a tananyag feldolgozására.(Nagykereki vár, Bihar Múzeum, Déry Múzeum) Tanórán kívüli lehetőségek                 

szakkörök gyűjtőmunka diákkonferencia fórum vetélkedő disputa nyári tábor kézműves foglalkozás színház, mozi akciók, kampányok kirándulás, túra tanulmányút múzeum, állatkert látogatása pályázatokon való részvétel hulladékgyűjtés kiállítás (készítés, megtekintés) települési környezet szépítése

Módszerek Használunk hagyományos módszereket, de a környezeti nevelés szempontjából sokkal hatékonyabbak az élményalapú, tevékenységalapú, érzékenyítő, interaktív módszerek. Törekedni kell ezek minél sokoldalúbb alkalmazására. Pedagógusaink által alkalmazott módszerek:  játékok  modellezés  riportmódszer  kreatív tevékenység  művészi kifejezés  projektmódszer  témahét  kooperativ tanulási technikák

Környezetvédelmi jeles napok Február 2. Március 6. Március 22. Március 23. Április 3. Április 4. Április 7. Április 22. Április 24. Május 8. Május 10. Május 15. Május 15. Május 18. Május 24. Május 31. Június 5. Június 8. Június 17. Június 21. Június 25. Július 11. Augusztus 9. Szeptember 16. Szeptember 22. Szeptember 23. Október 1. Október 4. Október 8. Október 8. Október 10. Október 15. Október 16. Október 21. Október 31. November 17. November 27. December 1. December 29.

Vizes Élőhelyek Nemzetközi Energiahatékonyság Nap Víz Világnapja Meteorológiai Világnap Csillagászati Világnap Laboratóriumi Állatok Napja Egészségügyi Világnap Föld Napja Kísérleti Állatok Védelmének Napja Nemzetközi Vöröskereszt Napja Madarak és Fák Napja Állat- és növényszeretet napja (Magyarországon) Nemzetközi Klímaváltozási Akciónap Múzeumi Világnap Európai Nemzeti Parkok Napja Dohányzásmentes Világnap Környezetvédelmi Világnap Óceánok Világnapja Világnap az El sivatagosodás ellen A Nap Napja Barlangok Világnapja Népesedési Világnap Állatkertek Napja Ózon Világnapja Autómentes Nap Takarítási Világnap Habitat Világnap Állatok Világnapja Madárfigyelő Világnap Természeti Katasztrófák Elleni Védekezés Világnapja Lelki Egészség Napja Nemzeti Gyaloglónap Élelmezési Világnap Földünkért Világnap Takarékossági Világnap Füstmentes Nap Fogyasztásszüneteltetési Nap AIDS elleni világnap Biodiverzitás Védelmének Napja

1.19A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei Jutalmazás Az a tanuló, aki képességeihez mérten      

Példamutató magatartást tanúsít Folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el Közösségi munkát végez Tanulmányi, sport, kulturális versenyeken vesz részt Hozzájárul az iskola jó hírnevének növeléséhez Az iskola jutalomba részesíti

Formái:     

Szaktanári dicséret Osztályfőnöki dicséret Igazgatói dicséret Nevelőtestületi dicséret Tanév végén a kiváló eredményt elérő tanulók, valamint a nyolc éven át kitűnő tanulók oklevelet és könyvjutalmat kapnak, melyet a tanévzáró ünnepélyen vehetnek át. A nyolc éven át kitűnő eredményt elért tanulók felkerülnek iskolánk „Dicsőség táblájára”.  Az iskolai szintű versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók osztályfőnöki dicséretben részesülnek.  Az iskolán kívül versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók igazgatói dicséretben részesülnek.  A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni. A dicséretet írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni. Büntetés Az a tanuló, aki tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti büntetésben részesül.  Házirend előírásait megszegi  Igazolatlanul mulaszt  Bármely módon árt az iskola hírnevének Formái:

       

Szaktanári figyelmeztetés Napközis nevelői figyelmeztetés Osztályfőnöki figyelmeztetés Igazgatói figyelmeztetés Igazgatói megrovás Tantestületi figyelmeztetés Tantestületi megrovás A következő érdemjegyeket illetve osztályzatokat használjuk: Példás /5/ Jó /4/ Változó /3/ Rossz /2/  A tanuló magatartását az első évfolyamon a félév és a tanítási év végén az osztályfőnök osztályzattal minősíti és ezt az értesítőbe, illetve a bizonyítványba bejegyzi.  A második-nyolcadik évfolyamon a tanuló magatartását az osztályfőnök minden hónap végén érdemjegyekkel értékeli.  A magatartás félévi és év végi osztályzatát az osztályfőnök az érdemjegyek és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról.

Magatartás értékelésének követelményei Példás az a tanuló, aki:     

a házirendet betartja a tanórán és tanórán kívül példamutatóan, rendesen viselkedik kötelességtudó, feladatait teljesíti tisztelettudó társaival, nevelőivel, a felnőttekkel szemben udvariasan, előzékenyen, segítőkészen viselkedik  az osztály és az iskolaközösség életében aktívan részt vesz  óvja és védi az iskola felszerelését, a környezetet  nincs írásbeli figyelmeztetése, intője, megrovása

Jó az a tanuló, aki:

     

a házirendet betartja tanórán vagy tanórán kívül foglalkozásokon rendesen viselkedik feladatait a tőle elvárható módon teljesíti feladatokat önként nem, vagy ritkán vállal, de a rábízottakat teljesíti az osztály vagy az iskolaközösség munkájában csak felkérésre, biztatásra vesz részt nincs írásbeli intője vagy megrovása

Változó az a tanuló, aki:       

az iskola házirend előírásait nem minden esetben tartja be a tanórán vagy tanórán kívül többször fegyelmezetlenül viselkedik feladatait nem minden esetben teljesíti előfordul, hogy társaival, a felnőttekkel szemben udvariatlan, durva igazolatlanul mulasztott osztályfőnöki intője van a közösség, az iskola szabályaihoz nehezen alkalmazkodik.

Rossz az a tanuló, aki:       

a házirend előírásait sorozatosan megsérti feladatait egyáltalán nem, vagy csak ritkán teljesíti magatartása fegyelmezetlen, rendetlen társaival, a felnőttekkel szemben rendszeresen udvariatlanul, durván viselkedik viselkedése romboló hatású, az iskolai nevelést, oktatást akadályozza több alkalommal igazolatlanul mulaszt több szaktanári figyelmeztetést kapott, illetve van osztályfőnöki megrovása, vagy ennél magasabb fokú büntetése.

A tanulók szorgalmának értékelése és minősítése az első-nyolcadik évfolyamon A szorgalom érdemjegyi  A következő érdemjegyeket illetve osztályzatokat használjuk: Példás /5/ Jó /4/ Változó /3/ Hanyag /2/

A szorgalom értékelésének követelményei Példás az a tanuló, aki:

     

képességeinek megfelelő, egyenletes, tanulmányi teljesítményt nyújt tanulmányi feladatait minden tantárgyból rendszeresen elvégzi a tanórákon aktív, szívesen vállal többlet feladatokat is, és azokat elvégzi munkavégzése pontos, megbízható a tanórán kívüli foglalkozásokon, versenyeken önként részt vesz taneszközei tiszták, rendesek, és ezeket a tanítási órákra mindig elhozza.

Jó az a tanuló, aki:    

képességeinek megfelelő, viszonylag egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt rendszeresen, megbízhatóan dolgozik a tanórákon többnyire aktív többletfeladatot, tanórán kívül foglalkozáson vagy versenyeken való részvételt önként nem vagy ritkán vállal, de az ilyen fellegű megbízatást teljesíti  taneszközei tiszták, rendezettek. Változó az a tanuló, aki:  tanulmányi eredménye elmarad képességeitől  tanulmányi munkája ingadozó, a tanulásban nem kitartó, feladatait nem mindig teljesíti  felszerelése, házi feladata gyakran hiányzik  érdemjegyeit, osztályzatait több tárgyból is lerontja  önálló munkájában figyelmetlen, a tanórán többnyire csak figyelmeztetésre, felügyelettel dolgozik. Hanyag az a tanuló, aki.       

képességeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében az előírt követelményeknek csak minimális szinten felel meg tanulmányi munkájában megbízhatatlan, figyelmetlen feladatait többnyire nem végzi el felszerelése hiányos, taneszközei rendetlenek a tanuláshoz nyújtott nevelői vagy tanulói segítséget nem fogadja el, annak ellenszegül félévi vagy év végi osztályzata valamely tantárgyból elégtelen.

1.20 A tanulmányok alatti vizsgák és az alkalmassági vizsgák rendje, lebonyolítási szabályai Tanulmányok alatti vizsgák rendje:

   

A tantárgyak minimum szintje tantárgyanként, évfolyamonként megtalálható az egyes tantárgyak kerettanterveiben. Továbbra is ez a mérvadó. Osztályozó vizsgát tesznek a magántanulók, és a mulasztás miatt nem osztályozható tanulók, ha a nevelőtestület ezt számukra lehetővé teszi. Az osztályozó vizsgához szükséges minimum követelményekről a magántanulókat magántanulóvá válásuk időpontjában, a mulasztás miatt osztályozó vizsgára kötelezetteket a határozattal egy időben tájékoztatjuk. A tanulmányi vizsgákat félévente tartjuk a záró értekezletek előtt legkésőbb 1 héttel. A vizsgára az érintett tanulókat az iskola értesíti a vizsga pontos idejéről szintén azt megelőzően egy héttel levélben.

A mindennapos iskolába járás alól felmentett (magán) tanuló osztályozó vizsgáját (1. félév) január 15-től február 5-ig és (2. félév.) május 15-től június 15-ig teheti meg. A tanuló minősítéséről, magasabb évfolyamba lépéséről a nevelőtestület dönt Ha a tanuló a tantervi követelményeket 1-2 tárgyból szorgalmi időben nem teljesíti, csak akkor léphet magasabb évfolyamba, ha a javítóvizsgán megfelelt. A javítóvizsga időpontja: augusztus 15-31. között van. Az osztályozó és javító vizsgák bizottság előtt folynak, melyet az iskola igazgatója bíz meg. Elnöke: igazgatóhelyettes vagy a munkaközösségi vezető Tagja: a buktató-, vagy a vele azonos szakú nevelő, de ennek a bizottságnak legalább 3 tagúnak kell lenni. Ha a tanuló a kijelölt vizsgán igazoltan nem tud megjelenni, a vizsgát a tárgyév szeptember 115. között teheti meg. Az osztályozó és javítóvizsga jegyzőkönyveit iktatottan kell tárolni

1.21 Kerettantervek a román kisebbségi nyelvoktatáshoz (Lásd a 4. számú mellékletet)

2.

2.1

Pocsaji Lorántffy Zsuzsanna Általános Iskola Bocskai István Tagintézményének helyi tanterve Választott kerettanterv megnevezése

A választott kerettanterv tantárgyait és kötelező minimális óraszámait az alábbi táblázatok tartalmazzák.

Óraterv a kerettantervekhez – 1–4. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Informatika Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret

1. évf. 7+1,5

2. évf. 7+1,5

3. évf. 6+1

4+0,5 1 1 2 2 1 5 0 2 25

4+0,5 1 1 2 2 1 5 0 2 25

4+1 1 1 2 2 1 5 0+1 3 25

4. évf. 6+1 2+1 4 1 1 2 2 1 5 0+1 3 27

Óraterv a kerettantervekhez – 5–8. évfolyam Tantárgyak

5. évf. 4+0,5 3 4

Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Történelem, társadalmi és 2 állampolgári ismeretek Erkölcstan 1 Természetismeret 2 Biológia-egészségtan 0+0,5 Fizika Kémia Földrajz Ének-zene 1 Vizuális kultúra 1 Dráma és tánc/Hon- és 1 népismeret* Informatika 0+1 Technika, életvitel és 1 gyakorlat

6. évf. 4+0,5 3 3+1

7. évf. 3+1 3 3+1

8. évf. 4 3 3+1

2

2

2

1 2 0+0,5

1

1

1 1

2 2 1 1 1 1

1 1 2 2 1 1

0+1

0+1

0+1

1

1

1

1

1 0+1

Mozgókép és médiaismeret Testnevelés és sport

5

5

5

5

Osztályfőnöki 1 Szabadon tervezhető órakeret 2 Rendelkezésre álló órakeret 28 2013/2014

1 3 28

1 3 31

1 3 31

2014/2015

2015/2016

2016/2017

A kerettantervek közül az alábbiakat alkalmazzuk:

Tantárgy megnevezése Magyar nyelv és irodalom Matematika Fizika Kémia Biológia-egészségtan Ének-zene alsó tagozat Ének-zene felső tagozat

Változat A B B A A

2.2 A választott kerettanterv feletti óraszám/ felmenő rendszerben kerül bevezetésre az 1. és 5. osztályban, a többi évfolyamon kifutó rendszerben!/ 2013. szeptember 1-jétől érvényes tantárgyi rendszerünk

Óraterv a kerettantervekhez –1–4. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Hittan Informatika Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret

1-2. évf. 7+1,5

3. évf. 8,5

4+0,5 1 2 2 1 5 1+0 0 2 25

4,5 1 1 1+1 1 3+2

4. évf. 7,5 3 3 2 1 1+1 1 3+2

3 20

1 3 22,5

Óraterv a kerettantervekhez –5–8. évfolyamon Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Etika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Erkölcstan Természetismeret Biológia-egészségtan Fizika Kémia Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Dráma és tánc/Hon- és népismeret* Mozgókép és médiaismeret Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret

5. évf. 4+0,5 3 4

6. évf. 3,5 3 3,5

7. évf. 3,5 3 3 0,5

8. évf. 3,5 3 3

2

2

2

2+0,5

1 2 0+0,5

2 0+0,5

1 1

1 1

1 1,5 1,5 1,5 1 1

1 1,5 1,5 1,5 1 1

0,5/0,5

0,5/0,5

0,5/0,5

0,5/0,5

0+1

1

1

0+1 1

1

1

1

1

5 1 2 28

2,5+2,5 1 2 22,5

2,5 1 3 25

2,5 1 3 25

2.3 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei  Tartalmazza a kerettantervben meghatározott tantárgyak és tantervi modulok tananyagát.  Tartalmilag, szerkezetileg az általunk kiválasztott tantárgyi rendszerben dolgozza fel a témaköröket, tananyagokat.  Tudományosan alátámasztott, hiteles ismereteket közöljön.  Stílusa, szerkesztése, képanyaga, ábrái az adott évfolyam számára feldolgozható legyen, segítse a megértést, a tanulást, fejlessze a logikus gondolkodást  Példákat a gyermek számára ismert környezetből, ismeretből hozzon.  Jó minőségű, mérsékelt áru legyen.  A felmenő rendszerben készülő tankönyvcsaládokat előnyben részesítjük  Gazdasági szempontból - több éven át használható legyen.  Tankönyvcsalád legyen  Esztétikailag, tartalmában feleljen meg a kor követelményeinek.  A szemléletesség lényeges jegye legyen.  Megfelelő előkészítés (munkaközösségi megbeszélések, egyeztetések) után terepet adunk az új tankönyvcsaládok kipróbálásának. Fő szempont azonban, hogy ezek a könyvek felmenő rendszerben kerüljenek bevezetésbe, biztosítva a logikaimódszertani folyamatosságot és csökkentve az alsó és a felső tagozat közötti átmenet problémáit.  Az iskolai tananyag lineáris felépítésének megfeleljen 8.§ (5)  Hasonlóan megfelelő taneszközök esetén az olcsóbbak előnyberészesítése.

2.4 A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának részletes szabályai Az 1-2. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása Az alsó tagozat első két évében a tanulók között tapasztalható különösen jelentős egyéni fejlődésbeli különbségek pedagógiai kezelése. Bevezető és kezdő szakasz:

 az óvoda játékközpontú világából való átmenet megkönnyítése a tanulásközpontú iskolai élet felé  a tanulás iránti érdeklődés felkeltése, befogadóképesség - fogékonyság kialakítása az új ismeretek iránt  az iskolai életet hátrányokkal kezdők segítése; a tanulói kudarc kerülése  az iskolai élet, társas kapcsolatok elemi ismereteinek közvetítése (rend, munkafegyelem, tisztaság, igényesség a környezet iránt, közösségi élet az osztályban) A fenti célok megvalósítása érdekében főbb feladataink:  a tanulók életkori sajátosságainak megfelelő tanulási-tanítási módszerek alkalmazása: a játékos ismeretszerzés; a felfedezés lehetőségének megteremtése; a tanulói kíváncsiság kielégítése,  az alapkészségek fejlesztésének hangsúlyos kezelése,  a pedagógiai munkában a személyre szabott fejlesztésre való törekvés,  az egyéni képességek kibontakoztatása,  a tanulási problémákkal küzdők egyéni fejlesztése,  a felelősségtudatra, kitartásra, munkafegyelemre szoktatás a motivációs lehetőségek sokoldalú alkalmazásával,  a tanulási szokások megalapozása,  szociális-kulturális környezetből fakadó hátrányok csökkentése,  a humánus magatartásminták erősítése, közösségi értékrend megalapozása. A 3-4. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása Az alsó tagozat harmadik-negyedik évfolyamán meghatározóvá válnak az iskolai teljesítmény-elvárások által meghatározott tanítási-tanulási folyamatok. Fokozatosan előtérbe kerül a Nat elveiből következő motiválási és a tanulásszervezési folyamat. A bevezető és kezdő szakasz nevelő - oktató munkájára épülve a kialakított képességek, készségek továbbfejlesztése, Az osztott oktatás erősíti a személyes kötődés fennmaradását, sokat javíthat a tanulói teljesítményen. Az eltérő érdeklődésű, képességű, motivációjú tanuló egyéni teljesítménye maximumának elérése. Az önálló tanulás képességének kialakítása; a sokrétű ismeretközléssel a problémamegoldó képesség, kreativitás fejlesztése. A társas kapcsolatok, közösségi élet fejlesztése; a közösségben való helytállás, szerepvállalás kialakítása, magatartási formák elsajátítása. Az 5-6. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása

A felső tagozaton folyó nevelés-oktatás feladata elsősorban a sikeres iskolai tanuláshoz, a tanulási eredményességhez szükséges kulcskompetenciák, képességek-együttesek és tudástartalmak megalapozásának folytatása.  Mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat-és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait.  A mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztésével; a koncentráció és a relaxáció képességének alapozásával.  A kreativitás fejlesztése; az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés; a tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő értékelésük.  A személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozásával; helyes magatartásformák megismertetésével és gyakoroltatásával.  A biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat és az alapvető képességek, készségek elsajátításával; a mentális képességek célirányos fejlesztésével; az önálló tanulás és az önművelés alapozásával. A 7-8. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása A felső tagozat 7-8. évfolyamán folyó nevelés-oktatás alapvető feladata – a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben – a már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése, az életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása, valamint az, hogy fektessen hangsúlyt a pályaválasztásra, pályaorientációra.  Az egészséges életvitel kialakításához az egészségtan gyakorlati jellegű oktatásával kívánunk hozzájárulni.  Az értelmi és érzelmi intelligencia mélyítését, gazdagítását a drámapedagógia eszköztárának alkalmazásával kívánjuk megvalósítani.  Az önismeret alakításával, a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének fejlesztésével, az együttműködés értékének tudatosításával a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban.  A tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont: az életkori jellemzők figyelembevétele; az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása.  Fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és tanulásszervezési módokat.

Oszályozó vizsga tantárgyi könyvetelményei Magyar nyelv és irodalom alsó

1. osztály I. félévi követelmény A tanult kis- és nagybetű biztonságos ismeretében tudjon a tanuló némán és hangosan olvasni. Oldja meg a tanító rávezetésével a szavakhoz kapcsolódó ismert típusú feladatokat. Biztosan tájékozódjon a tanuló a vonalrendszerben, tudja alakítani a tanult kis- és nagybetűket, az írásjeleket másoláskor, tollbamondáskor és emlékezetből íráskor. Az írás terjedelme kb. 4-6 sor legyen. Az írás teljesítményének szintje érje el kb. a 8-11 betűt percenként. Másoláskor legfeljebb 2-3 írástechnikai hibát kövessen el. A betű és a hang különbségének felismerése. Tudja a tanuló tisztán ejteni a hangokat. Szavakat és szópárokat tudjon utánmondással, helyes idő-tartammal ejteni. Tudjon udvariasan megszólítani felnőtteket, gyermekeket. Tudjon helyesen bemutatkozni. Tudjon 1-2 mondatot alkotni eseményt ábrázoló képről. Tudjon köszönni a felnőtteknek és gyermekeknek a napszaknak megfelelően. Csoportosítsa az olvasott mesék gyakran előforduló szereplőit (csodás lények, emberek, állatok). Különböztesse meg a verset a prózától. Ismerje föl, hogy a mű-költészeti alkotásoknak van címe, szerzője. Tudja, hogy a verset általában versszakok alkotják. Jelezze a tanult módon (tapssal, kopogással) a versek ritmusát. 1. osztály év végi követelmény Olvasson a tanuló némán szóanyagában ismert 15 soros szöveget. Értelmezze szócserével, bővítéssel a némán vagy hangosan olvasott mondatokat. Önállóan oldja meg a szövegekhez kapcsolódó – ismert típusú – szóbeli és írásbeli feladatokat. Önállóan tudjon címszavakat keresni a gyermeklexikonban. Ismerje a címszó, hasáb, szócikk fogalmát. Az írás során a betűket szabályos vonal-vezetéssel alakítsa és kapcsolja. Az írás teljesítményének szintje érje el kb. a 12-18 betűt percenként. Írástechnikai hibát ne kövessen el. A mondatkezdő nagy-betűk és mondatzáró írásjelek biztonságos használata. Szókapcsolatokat és rövid, egyszerű mondatokat tudjon helyes hangsúllyal és hanglejtéssel ejteni. Tudakozódásra tudjon rövid választ adni. Tudjon 2-3 mondatos szöveget alkotni eseményt ábrázoló képről, képsorról. Tudjon kérni a helyes nyelvi formák alkalmazásával. Ismerje fel a mesét. Ismerje fel a mesében szereplő helyszínt, a próbatételeket és a kezdő és befejező nyelvi fordulatokat. Tudja, hogy a versszakok sorokból épülnek föl: A versszakokban érezhető a ritmus. A tartalomjegyzék segítségével gyakorolja a könyvben való tájékozódást.

Nevezze meg 3 könyv írójának nevét, a könyvek és kedvenc olvasmányának címét, továbbá szereplőinek tulajdonságát. Tudjon beszélgetni az irodalomban megjelenített gyermek - felnőtt kapcsolatokról. Aktívan vegyen részt az improvizációs és beszédtechnikai gyakorlatok végzésében. 2. osztály I. félévi követelmény Olvasson lassú folyamatossággal. Fogalmazza meg szóban (tömören egy mondattal) az olvasmány egy-egy gondolategységét nevelői segítséggel. Érzékeltesse a tanuló a beszélő szándékát helyes hanglejtéssel (kijelentő, kérdő mondat) nevelői minta alapján. Tartson szünetet a mondatok végén. Használja az Ablak-Zsiráf című gyermeklexikont címszó megadásával. A tanuló írása – a betűk alakja és kapcsolása – a normához közelítsen. Legyen könnyen olvasható. Az írás terjedelme 7-8 sor legyen. Az írás teljesítményének szintje érje el kb. a 12-18 betűt percenként. Másoláskor legfeljebb 1-2 írástechnikai hibát követhet el. A felismerés és a megnevezés szintjén ismerje a tanuló a tanterv alábbi témáit: - szavak - szótagok - hang és betű - magán- és mássalhangzók Szókapcsolatokat és rövid, egyszerű mondatokat tudjon helyes hangsúllyal és hanglejtéssel ejteni. Különböztesse meg a verset a prózától. Ismerje fel, hogy a művészeti alkotásoknak van címe, szerzője. Tudja, hogy a verset versszakok alkotják. Jelezze a tanult módon (tapssal, kopogással) a versek ritmusát. 2. osztály év végi követelmény Hangos olvasása közelítse meg a természetes beszéd ütemét Fogalmazza meg a szöveg alapgondolatát. A hangos olvasási hibák közül ne kövessen el újrakezdést. Érzékeltesse a beszélő szándékát helyes hanglejtéssel valamennyi tanult mondatfajta esetében. Érzékeltesse a mondat közi írásjelek közül a vesszőt nevelői minta alapján. A tartalomjegyzék segítségével gyakorolja a könyvben való tájékozódást. Nevezze meg 3 könyv írójának nevét, a könyvek és kedvenc olvasmányának címét, továbbá azon tulajdonságát, amiért megszerette őket. Írása legyen tetszetős. Helyezze el írásmunkáját gazdaságosan, írás-munkája legyen tiszta. Az írás terjedelme kb. 9-10 sor legyen. Az írás teljesítményének szintje érje el kb. a 19-28 betűt percenként.

Írástechnikai hibát ne kövessen el. A felismerés és megnevezés szintjén ismerje a tanterv alábbi témáit: - az egyszerű mondat fajai (felkiáltó, fel-szólító, óhajtó) - a ki?, mi?, milyen?, mit csinál?, mi történik? kérdésre csoportosítható szavak - szótő és a toldalék (elsősorban ragos főnevek esetében) Hangsorokat, szósorokat tudjon helyes artikulációval ejteni. Ismerje fel a mesét. Ismerje fel a mesében szereplő helyszínt, a próba-tételeket és a kezdő és befejező nyelvi fordulatokat. Tudja, hogy a versszakok sorokból épülnek föl, a vers-szakokban érezhető a ritmus. Önálló véleményt alkosson az olvasmányokban szereplő személyek viselkedéséről

Magyar nyelv és irodalom 3. osztály I. félév Hangos olvasása közelítsen a természetes beszéd üteméhez. Olvasson a tanuló némán 1 oldal terjedelmű szöveget. Emeljen ki lényeges információkat kérdések segítségével. Az írása legyen könnyen olvasható, írásmunkája tetszetős. Az írás terjedelme kb. 8-10 sor legyen. Az írás teljesítményének szintje érje el a 19-28 betűt percenként. Ismerje fel és tudja megnevezni a tanult anyanyelvi ismereteket. Tudjon 5-7 mondatos fogalmazást írni a tanult műfajnak megfelelő eszközök felhasználásával képsor vagy átélt közös élmény alapján. Ismerje fel a tanult költészeti alkotásokat. Ismerje a legfontosabb családi, vallási és nemzeti ünnepeinket. Év vége Olvasson a természetes beszéd ütemének megfelelően. Hangos olvasása legyen szöveghű. Olvasson a tanuló némán másfél oldal terjedelmű szöveget. Bizonyítsa az ismeretterjesztő szöveg megértését információk önálló kiemelésével. Füzete legyen tiszta. Írásmunkájának elhelyezése legyen áttekinthető. Az írás terjedelme kb. 10-12 sor legyen. Határozza meg és alkalmazza a tanult anyanyelvi ismereteket. Tudjon 8-12 mondatos fogalmazást írni önállóan a tanult műfajnak megfelelő eszközök felhasználásával képsor vagy átélt közös élmény alapján. Tudja a tanult költészeti alkotásokat. Ismerje a magyar nemzet legfontosabb történelmi eseményeit.

Magyar nyelv és irodalom 4. osztály I. félév Olvasás: Olvasson a tanuló némán másfél oldal terjedelmű szépirodalmi és egy oldal ismeretterjesztő szöveget. Olvasson az élőbeszéd ütemének megfelelően. Kérdések segítségével tagolja a szöveget. Vázlatírás tanítói segítséggel. Könyvek önálló keresése a könyvtárban. Helyesírás, anyanyelvismeret:Rendezett, olvasható írás. A tanult szófajok felismerése, megnevezése. A tanult anyanyelvi ismeretek alkalmazása. Beszédművelés, kommunikáció: Legyen képes a tartalomnak megfelelően elmondani a tanult verseket, szövegrészeket. Hibáit tudja javítani tanítói minta alapján. Fogalmazás: A tanult műfajokban legyen képes 8-10 mondatos szöveget írni, megtartva a műfaj sajátosságait. Vázlat alapján tudja tagolni a fogalmazását. Irodalom:Ismerje fel az olvasott alkotásokat. Ismerje fel a rímeket, vegye észre a rokon értelmű szavakat, jelzős szószerkezeteket. Év vége Olvasás:Olvasson két oldal szépirodalmi és másfél oldal ismeretterjesztő szöveget. Olvasson a tartalomnak megfelelő tempóban. Önállóan tagolja a szöveget és írjon vázlatot. Fogalmazza meg, hogy a kölcsönzött könyvben mi és miért tetszett. Helyesírás, anyanyelvismeret:Rendezett, olvasható írás, gazdaságos szövegelrendezés. A meghatározás és alkalmazás szintjén ismerje a tanult szófajokat. Alkalmazza a tanult anyanyelvi ismereteket. Helyesírását önellenőrzéssel felülvizsgálja, szükség esetén javítja. Beszédművelés, kommunikáció:Legyen képes alkalmazni a tanult mondat- és szövegfonetikai eszközöket a tanult versek és szövegrészek elmondásakor, hibáit tudja önállóan javítani. Fogalmazás: A tanult műfajokban legyen képes kb. egy oldalas szöveget írni, megtartva a műfaj sajátosságait. Önálló vázlat alapján tagolja fogalmazását. Irodalom: Ismerje fel a tanult alkotásokat. Ismerje fel a rímeket, megszemélyesítéseket, hasonlatokat. Az egyszerű szerkezetű mesék, elbeszélések tartalmát időrendben, néhány összefüggő mondattal mondja el.

Matematika alsó 1.osztály I. félév

Számtan, algebra - Biztos számfogalom a 10-es számkörben - Egyjegyű szám fogalmának ismerete - Páros, páratlan fogalma - Sorszám helyes használata szóban Sorozatok - Növekvő, csökkenő számsorozatok felismerése adott szabály szerint Műveletek értelmezése, műveletvégzés - Számok bontása, leolvasása kirakásról - Összeg és különbségalak leolvasása - Szóbeli számolási eljárások elvégzése 10-es számkörben - Összeadás,kivonás biztos elvégzése 10-es számkörben - Egyszerű összefüggések megfogalmazása szóban Összefüggések szöveges feladatokban - Egyszerű szöveges feladat értelmezése Függvények - Egyszerű függvénykapcsolatokhoz összetartozó elempárok keresése II. félév Számtan, algebra - Biztos számfogalom a 20-as számkörben - Kétjegyű szám fogalmának ismerete - Sorszám helyes használata Műveletek értelmezése, műveletvégzése - Valamennyi kéttagú összeg és különbség ismerete 20-as számkörben - Szóbeli számolási eljárások elvégzése 20-as számkörben - Összeadás, kivonás biztos elvégzése 20-as számkörben - Egyszerű összefüggések lejegyzése relációs jelek alkalmazásával Összefüggések szöveges feladatokban - Szövegösszefüggés lejegyzése számokkal, művelettel Sorozatok - Növekvő és csökkenő sorozatok képzése adott szabály alapján Függvények - Egyszerű függvénykapcsolatok kifejezése nyíljelöléssel, matematikai jelekkel - Válogatás alakzatok közül megadott tulajdonságok alapján Geometria - Igaz, hamis állítások eldöntése a tanult alakzatokról Mérés - A m, kg, l egységek használata szám és egyszerű szöveges feladatokban - A hét, nap, óra időtartamok helyes alkalmazása

2.osztály I. félév Számtan, algebra - Biztos számfogalom a 100-as számkörben - Állítások igazságának eldöntése - Számok helye a különböző beosztású számegyenesen - Az egyjegyű és kétjegyű számok tulajdonságainak ismerete és alkalmazása - A számok rendezése legfeljebb két szempont szerint - A sorszám ismerete, írása, olvasása,helyes használata Műveletek értelmezése, műveletvégzés - Az összeadás és kivonás kapcsolatainak ismerete - Tudja készségszinten a kéttagú összegeket és a kivonás eseteit a 20-as számkörben és az analóg eseteketa100-as számkörben Összefüggések szöveges feladatokban - Tudjon nyitott mondatokba számokat behelyettesíteni - Egyszerű szöveges feladatok önálló olvasással történő értelmezése, megoldása - Szöveges feladatok megoldása, lépéseinek kialakítása, alkalmazása Sorozatok - Sorozatok képzése adott szabály alapján Függvények - Tudjon egyszerű függvénykapcsolatokhoz összetartozó elempárokat keresni

II. félév Műveletek értelmezése, műveletvégzés - Tudjon több műveletből álló műveletsort elvégezni a zárójel használatával is - Tudja a kéttényezős szorzási eseteket készségszinten és a nekik megfelelő osztási eseteket - Tudja az osztás, a szorzás fordított műveletét - A szorzás tényezőinek felcserélhetőségeit alkalmazza - Tudja az osztást maradékkal Sorozatok - Néhány elemével adott sorozathoz szabályok keresése Síkidomok, testek - A négyzet, téglalap tulajdonságainak megfigyelése, a megfigyelés megfogalmazása, kifejezése válogatással Mérés - A hosszúság, idő, tömeg, űrtartalom méréséről tanultak alkalmazása szöveges feladatokban - Mennyiségek összehasonlítása, műveletek mennyiségekkel 3. osztály I. félév Számtan,algebra

- Biztos számfogalom a 10000- es számkörben - Igaz- hamis állítások megfogalmazása, állítások igazságának eldöntése - Alaki-, helyi-, valódi érték ismerete, alkalmazása Műveletek értelmezése, műveletvégzés - A tagok, tényezők felcserélhetőségének ismerete és alkalmazása - Az összeadás és kivonás kapcsolatának ismerete és alkalmazása - Az eredmény ellenőrzése a becsült értékkel való összevetéssel, inverz művelettel Összefüggések, kapcsolatok, szöveges feladatok - A számítások helyességének ellenőrzése és az eredmény értelmezése - Egyszerű nyitott mondat kiegészítése igazzá, hamissá - Nyitott mondat igazsághalmazának megkeresése kis véges alaphalmazokon behelyettesítéssel - Egyszerű szöveges feladat megoldása ábrákkal és matematikai jelekkel Sorozatok - Kapcsolatok leolvasása ábráról, értelmezése, lejegyzése művelettel - Sorozatok folytatása Geometria - Élek, csúcsok, lapok felismerése, számbavétele a kocka és a téglatest esetében - A kocka, téglatest, négyzet, téglalap tulajdonságainak megfigyelése A megfigyelés megfogalmazása, kifejezése válogatással II. félév Számtan, algebra - 5-tel, 10-zel, 100-zal osztható számok felismerése, alkalmazása a számok szétválogatásában, rendszerezésében Műveletek értelmezése, műveletvégzés - Az egyjegyűvel való írásbeli osztás, szorzás pontos elvégzése, az ellenőrzés ismerete - Törtek fogalmának tapasztalati előkészítése - Törtek a mindennapi életben Összefüggések, kapcsolatok, szöveges feladatok - Összetett valamint egyszerű, fordított szövegezésű szöveges feladat megoldása ábrákkal és matematikai jelekkel Függvények - Adott szabályú függvényérték táblázatnak a kiegészítése Geometria - A téglatest és kocka felismerése, a köztük lévő kapcsolat ismeret - A négyzet és téglalap legfontosabb tulajdonságainak felsorolása - Párhuzamos és merőleges egyenes párok felismerése síkban - Alakzatok tükrösségének ismerete Mérés - A mérőeszközök és használatuk ismerete - A tanult mértékegységek közti kapcsolatok ismerete - Mérésekkel kapcsolatos legegyszerűbb átváltások végrehajtása - Mérésekkel kapcsolatos ismeretek alkalmazása szöveges feladatok értelmezésében, megoldásában

Valószínűség, statisztika - Adatok leolvasása grafikonról, diagramról, táblázatról 4. osztály I. félév Számtan, algebra - Biztos számfogalom a 10000-es számkörben - Számok nagyságszerinti összehasonlítása, rendezésük - A relációs jelek helyes használata - Számok közelítő helye különböző beosztású számegyenesen - „Nem”, „és”, „van olyan”, „minden” kifejezések használata Műveletek értelmezése, műveletvégzés - Biztonság a szóbeli műveletek elvégzésében - Szorzás 10-zel, 100-zal készségszinten - A négy alapművelet készségszintű alkalmazása - Összeg, különbség, szorzat, hányados becslése - A műveleti elnevezések használata - A becsült és számított eredmény összevetése, a tévedés javítása - Számítások ellenőrzése - Összetett, 2-3 műveletet tartalmazó számfeladat megoldása - A helyes műveleti sorrend, a zárójel alkalmazása a négy alapművelet körében Összefüggések, kapcsolatok, szöveges feladatok - Összetett és fordított szövegezésű szöveges feladatok értelmezése néma olvasással - Több megoldás keresése Sorozatok - A sorozatképzés szabályainak megfogalmazása, leírása - Néhány elemével megadott sorozathoz többféle szabály készítése II. félév Számtan, algebra - Mennyiségek felének, harmadának, negyedének, tizedének felismerése, meghatározása - Hőmérőről negatív értékek leolvasása, változások felismerése Műveletek értelmezése, műveletvégzés - Írásbeli szorzás, osztás egyjegyű és kétjegyű számmal - Törtek megnevezése, lejegyzése - Számláló, nevező, tört vonal Függvények - Tapasztalati adatok táblázatba rendezése - Összefüggés keresése a táblázatban Mérés - A tanult mértékegységek közti kapcsolatok ismerete, alkalmazása, szöveges feladatok értelmezésében, megoldásában - A téglalap és négyzet kerületének mérése, számítása konkrét esetben Valószínűség, statisztika

- Példák megfogalmazása a biztos, a lehetséges és a lehetetlen fogalmának használatával Környezetismeret alsó I. félév Megfigyeléseiről, tapasztalatairól tudjon szóban beszámolni tanítói kérdések alapján. Tapasztalatait rögzítse rajzban. Ismerje fe a tanult jelenségeket rajzról, képről. Használja helyesen a napszakok nevét sorolja fel az évszakokat és a hónapokat helyes sorrendben. Nevezze meg az évszakok jellemző időjárási jelenségeit. Tudja az évszakoknak megfelelő időjáráshoz való alkalmazkodást. Ismerje fel az időjárási piktogrammokat. Ismerjen fel néhány a környezetében leggyakrabban előforduló növényt és állatot. Ismerje a természetvédelem fontosságát. Tudjon egyszerű megfigyeléseket, vizsgálatokat és kísérleteket végezni a természetben.

II.

félév

Az egészséges életmód alapvető elemeinek ismerete és alkalmazása. Öltözködjön az időjárásnak megfelelően. Igényeljék a tisztaságot és a testük edzését. Tudják, hogy az edzettség és a tisztaság ellenállóbbá tesz a betegségekkel szemben. Alapvető tájékozódás az iskolában. Nevezze meg otthona és az iskola között lévő legfőbb közlekedési veszélyforrásokat, ismerje azok elkerülési módját. Tudja útba igazítani az idegent a lakóhelyén. Ismerje lakóhelye főbb jellegzetességeit. Ismerje lakóhelyének nevét, címét.

Környezetismeret 2. osztály I. félév A mesterséges és természetes életközösségek összehasonlítása, az eredmények megfogalmazása, ábrázolása. Ok-okozati összefüggések megállapítása. Élőlények csoportosítása megadott szempont álapján. Tudjon tájékozódni az iskola környékén. A megismert közlekedési szabályok szerint közlekedjen. Ismertessen egyet a település hagyományi közül. Ismertesse településének jellemző természeti formáit. II. félév Tudjon tájékozódni az iskola környékén. Legyen képes önállóan méréseket végezni, az ok-okozati összefüggéseket megállapítani. Ismerjék fel a tárgyak rendeltetése és tulajdonsága, az anyagok tulajdonsága és a felhasználása közötti kapcsolatot. Tudja megkülönböztetni a mesterséges és a természetes anyagokat. Ismerje fel a halmazállapotokat. Ismerje létfontosságú szerveink alapműködését. Tudja leírni teste nemre és korra jellemző arányait.

Környezetismeret 3. osztály 1. félév Legyen képes a megfigyelés, leírás, szóban, rajzban összehasonlítás, csoportosítás alkalmazására. Végezzen egyszerű kísérleteket, állapítsa meg az ok-okozati összefüggéseket. Az idő mérése, időtartamok becslése. Tudjon hőmérsékletet mérni. Tudja meghatározni a halmazállapot-változás okát. A megszerzett ismereteiről szerzett megfigyeléseit, tapasztalatait tudja a saját szavaival egyszerűen megfogalmazni. Ismerje fel a környezet változásainak hatását az élőlényekre. Egy természetes életközösséget tudjon bemutatni. Ismerje a leggyakoribb gyermekbetegségeket és azok tüneteit. Az egészséges életmód elemeit tudja alkalmazni. Az egészség megőrzésének és a betegségek elkerülésének ismerete. 2. félév Olvasson le a térképről adatokat a színek és a számok segítségével. Ismerje a felszíni formákat és vizeket, valamint azok jelölését. Nevezze nevén lakóhelye jellemző közlekedési eszközeit. Tudja útba igazítani az idegent a lakóhelyén. Ismerje a gyalogos közlekedés szabályait. Tudja megnevezni hazánk fővárosát. 4. évfolyam 1. félév Tudja a fát és a cserjét megkülönböztetni. Nevezze meg egy madár, egy emlős és egy gerinctelen állat testrészeit. Az élőlények szerveződési szintjeinek és az életközösségek kapcsolatainak bemutatása, az élőlények csoportosítása tetszőleges és adott szempontok szerint. Ismerje az ember életkori szakaszait, a kisiskoláskor jellemzőit. Ismerjen életmóddal összefüggő betegségeket. Az életkornak megfelelően a helyzethez illő felelős viselkedés segítségnyújtást igénylő helyzetekben. Ismerje a domborzat jelölését a térképen. Találja meg lakóhelyét, nagytájainkat Magyarország domborzati térképén. Magyarország elhelyezkedése a földrajzi térben néhány fő kulturális és természeti értékének ismerete.

2. félév

A tanuló önállóan keressen a tankönyvön kívül más ismerethordozókból a tananyaghoz kapcsolódó információkat. Tanítói kérdése néhány mondatos felelettel válaszoljon. Legyen képes önállóan leírást készíteni néhány tanult jelenségről, növényről, állatról. Informatikai és kommunikációs eszközök irányított használata az információ keresésben és problémák megoldásában. A hosszúság mérése, a mindennapi életben előforduló távolságok. Ismerje a levegő-, víz-, talajszennyeződés megelőzéseit és a védekezés lehetőségeit. A fenntartható életmód jelentőségének magyarázata. A természeti környezettel való harmonikus kapcsolat kialakítása illetve felépítésében való részvétel. Ismerje a kerékpáros közlekedésre vonatkozó szabályokat. Angol 5. osztály I.félév TÉMAKÖR 1.Az én világom bemutatkozás, személyi adatok

2.Az iskolai élet tantárgyak, órai utasítások, számok, melléknevek, színek 3.Család és barátok családtagok nevei, foglalkozások

4.Mindennapi életünk napok, pontos idő:óra,perc,napszakok, napirend, tevékenységek, kedvenc elfoglaltságok

NYELVTANI SZERKEZETEK Hogy hívnak?Honnan származol? Országnevek, nemzetiségek Visszakérdezés,betűzés,térb eli viszonyok,elöljárók

KOMMUNIKÁCIÓS SZÁNDÉKOK Tudni a napszaknak megfelelően köszönni,információt kérni,kérdezni,bemutatkozn i. (Bocsánat. Segíthetek?) Dolgok,személyek megnevezése

Többes szám, létige, birtokos névmás, teljes és összevont alakok, felszólító Tudjon képeslapot mód, közelre,távolra írni,telefonon információt mutató névmások adni magáról.Tudja lakcímét kérdésre Birtokos szerkezet (Nekem válaszolva megmondani. van…Toninak a fia…) Tudjon felelni tantárgyakat érintő kérdésekre. Tudja bemutatni családját szóban,valamint Tőszámnevek,időpontok, levélformában. Ismerje a egyszerű jelen igeidő, helyes levélformát, annak segédigéi, ragozás, valamint a pontos és helyes állító, kérdő, tagadó címzést. mondatok. Eldöntendő kérdések, rövid válaszok. Tudja a pontos időt megkérdezni,valamint érdeklődésre megmondani. Tudja egy napját napirend szerint ismertetni. Szabadidős, kedvenc

tevékenységek, sportok, hangszeres zenetanulás alapvető szókincse. MÁSODIK FÉLÉV Tud, nem tud, képességek 1. Ház, lakás helyiségek, berendezés, kifejezése bútorok, háziállatok, város, Modalitás kifejezése falu, boltok tud,kell,gyerünk! szavakkal. Épületek elhelyezkedése, 2. Vásárlás alapvető árucikkek, térbeli viszonyok mennyiségek, árak, térképvázlaton. Irányok. pénznemek Tudna segíteni?Mennyibe kerül?Kérek…összegek, visszajáró kifejezése, 3. Személyleírás, alapvető ruhaneműk, ételek öltözködés nevei egyes, többes számban. 4. Tevékenységek a Külső, belső családi élet színterén jellemvonások. Neki van… Ki mit tesz most? Folyamatos jelen. Az igeidő állító, tagadó, kérdő mondatstruktúrája. Eldöntendő kérdések, rövid válaszok. Az időhatározók.

Angol 6. osztály 1. félév.

Tudja bemutatni lakásukat, szobáját. A tárgyak helye a szobában. Elöljárószók. Információkérés térképhez, utcán való tájékozódás. Irányváltoztatások kifejezése. Tudjon vásárolni, étteremben ételt, italt, rendelni. Tudja az árakat megkérdezni, megköszönni udvariasan a kiszolgálást. Saját viselet, képleírás, híresség bemutatása Képleírás. Házimunkák elmondása. Melyik szereplő, milyen tevékenységet végez?

TÉMAKÖR

1.Az én világom: bemutatkozás, személyi adatok Család és barátok, osztálytársak: a családtagok nevei, foglalkozások. 2. Mindennapi életünk, napirend, iskola Tantárgyak, szabadidős tevékenységek számok, színek, tulajdonságok a hét napjai, hónapok, napszakok, időpontok 3.Állatok Házi és vadállatok, kedvencek testrészek Külső tulajdonságok bemutatása Projektmunka: Egy kedvenc állat bemutatása 4. Étkezés: néhány étel és italfajta, étkezési szokások, kínálás Egy egyszerű (angol) étel receptje

3.

NYELVTANI SZERKEZETEK

KOMMUNIKÁCIÓS SZÁNDÉKOK, KÉSZSÉGEK

Határozott és határozatlan névelők Hogy hívnak?Honnan származol? Mit csinálsz? A létige ragozása, (there is/are szerkezet) órai utasítások, térbeli viszonyok, elöljárók A két jelen idő (egyszerű és folyamatos) ismerete melléknevek tőszámnevek és sorszámnevek 100-ig, dátumok időhatározós elöljárók (at, in , on) gyakoriság kifejezése Többes szám, birtokos névmás (az én…..m) Birtokos szerkezet (Nekem van…) a melléknév közép-és felsőfoka a hasonlító szerkezet (as big as)

Tudjon köszönni,elköszönni, információt kérni, bemutatkozni. Tudja bemutatni családját szóban és levélformában. Tudjon képeslapot írni, telefonon információt adni. Tudja lakcímét, személyi adatait kérdésre válaszolva Tudja a napirendjét (szabadidős tevékenységeit ) feleljen az iskolát, a szabadidejét érintő kérdésekre. Tudja a pontos időt, a dátumot megkérdezni, megmondani. Tudja a születésnapját szóban és írásban

felszólító mód, megszámlálható és megszámlálhatatlan mennyiségi viszonyok (a, an, some, any valamint a containers) a „going to” jövő idős szerkezet

Tudja bemutatni, összehasonlítani az állatokat. Egy kedvencéről készítsen képes posztert vagy albumot Tudjon vásárolni, étteremben ételt, italt, rendelni. Tudja az árakat megkérdezni, udvariasan kínálni és megköszönni a kiszolgálást

MÁSODIK FÉLÉV

1. Időjárás: időjárási viszonyok, évszakok 2. Öltözködés: ruhadarabok nevei,

Folyamatos és egyszerű jelen idő alakalmazása képességek kifejezése mellékneves szerkezetek

Képleírás:különböző évszakokról Tudja kedvenc évszakát bemutatni szóban és

az ember külső leírása, testrészek (az arc) egyenruhák, ruhavásárlás 3. Egészség, betegség a leggyakoribb betegségek és sérülések; orvosnál.

Tudna segíteni? Mennyibe kerül? Árak, összegek, visszajáró kifejezése, Az egyszerű múlt idő (szabályos és rendhagyó alakok) must, mustn’t, needn’t, have to szerkezetek

írásban (levelírás egy nyaralásáról, kirándulásról Saját öltözék bemutatása, képleírás (divatbemutató) Tudjon kérni és reagálni egy ruhaüzletben Értsen meg egyszerű, rövid múltbeli történeteket Érdeklődés hogylét iránt és arra reagálás Óvintézkedések az egészésg és balesetmegelőzés érdekében

Angol 7. osztály 1. félév TÉMAKÖR 1. Az én világom bemutatkozás, személyi adatok, családtagok, foglalkozások, sportok és hobbik, szabadidős tevékenységek, levélírás egy barátnak

NYELVTANI SZERKEZETEK Hogy hívnak? Honnan származol? Egymás bemutatása, Az idő Országnevek, nemzetiségek Egyszerű és folyamatos jelen idő. A gyakoriság határozószói

KOMMUNIKÁCIÓS SZÁNDÉKOK

Személyes információ megadása, vezetéknév betűzése, országod és nemzetiséged megnevezése köszönni, információt kérni, kérdezni, bemutatkozni. Milyen tevékenységeket szeretsz csinálni és miket nem. 2.A múlt és a jelen Dátumok pontos kifejezése, Különböző munkák leírása. Családfa, a Királyi család, a családtagok pontos múltbeli események jellemzése, egy múltbeli Életrajz írása. Múltbeli összehasonlítása a jelenkori esemény leírása, egyszerű esemény, pl. nyaralás eseményekkel, a hét napjai, múlt idő, rendhagyó és nem leírása. Ellentétes dátumok, képleírás rendhagyó igék, melléknevek megnevezése. időhatározós prepozíciók, Kérdések feltevése múlt 3.Szórakozás, szórakoztatás ’used to’ szerkezet időben. Tárgyak leírása, életedben megtapasztalt dolgok Present perfect szerkezet leírása, vidámparkok Yet, already, just Tárgyak leírása (anyag, Since, for minta, szín, forma) 4.Az orvosnál Vidámparki élmény leírása

Panaszok, gyógymódok, segítségnyújtás

Elvesztett tárgy leírása Kell, nem kell, tilos Tudja elmondani a panaszait, tudjon tanácsot adni egy betegnek, értse meg az orvos javaslatát

4.

MÁSODIK FÉLÉV

1. Közlekedés Közlekedési eszközök, helyváltoztatás Érzések 2. Balesetek Balesetek és sérülések leírása Érzések kifejezése 3. Utazás és öltözködés Jövőbeli nyaralási tervek 4. Az időjárás

Egyszerű múlt és folyamatos múlt igeidők Épületek elhelyezkedése, térbeli viszonyok térképvázlaton. Irányok.

Kérdések feltevése folyamatos múlt időben Információkérés térképhez, utcán való tájékozódás. Irányváltoztatások kifejezése.

Egyszerű és folyamatos múlt igeidők, határozószók Narráció, egy történet képzése melléknevekből elmesélése egyszerű és folyamatos múlt igeidőkkel Going to és will jövő idő használata, jövőbeli Ruhavásárlás, képeslapírás jóslatok, ruhák és a divat egy barátnak, saját világa ruhaviselet leírása, utazási Világvárosok részletes tervek ismertetése időjárása, időjárásjelentés Időjárásjelentés megértése, írása időjárási szimbólumok Európa térképen való elhelyezése

Angol 8.osztály, 1.félév TÉMAKÖR 1 1.Ételek és italok, az egészséges étkezés: ételek,

NYELVTANI SZERKEZETEK

KOMMUNIKÁCIÓS SZÁNDÉKOK, KÉSZSÉGEK

Kérések, felajánlások

Éttermi rendelés és

italok, fogások, ételpiramis, ízek, főzési-sütési formák, konyhai felszerelések 2. Fesztiválok Fesztiválok szerte a világon, különböző népek szokásai

A, an, some, any, rendhagyó többesszámok Little, few, How many? How much?

panasztevés, étlap megértése, fizetés, számlakérés

Érdeklődés a helyi Egyszerű jelen idő használata, szokásokról, kérdések egy fesztivál leírása feltevése egy bizonyos városodban fesztivállal kapcsolatban, 3.Állatok Házi és vadállatok, kedvencek különböző kultúrák Állatok testrészeinek részletes fesztiváljainak megismerése bemutatása A két jelen idő (egyszerű és Külső és belső tulajdonságok folyamatos) ismerete Tudja bemutatni, bemutatása Feltételes mondatok első összehasonlítani az állatokat. típusa Projektmunka: Egy kedvenc Melléknevek fokozása, az állat bemutatása 4. Környezetvédelem és unless szerkezet használata környezetszennyezés Veszélyeztetett fajok és Must, mustn’t, have to, can, Te mit teszel a újrahasznosítás can’t, could, couldn’t, should, környezetedért? shouldn’t Tanácsadás a környezetvédelemmel kapcsolatban 5.

MÁSODIK FÉLÉV

1. Nagyszerű helyek és épületek: helyek és épületek pontos leírása 2. Öltözködés: ruhadarabok nevei, az ember külső leírása, testrészek (az arc) egyenruhák, ruhavásárlás 3. Sport, hobbi, szabadidő Személyi jellemzők

A szenvedő szerkezet használata

Árak, összegek, visszajáró kifejezése Emberek külső és belső tulajdonságainak leírása Igék vonzatai, a túlságosan és az elég használata

Egy világváros és annak híres épületeinek bemutatása Saját öltözék bemutatása, képleírás (divatbemutató) Tudjon kérni és reagálni egy ruhaüzletben Filmajánló írása Egy híres embere külső és belső tulajdonságainak jellemzése

Matematika felső 5. évfolyam Témakör I. félév 1. Gondolkodási módszerek

Követelmény A gondolkodási módszerek követelményei a többi témában konkretizálódnak.

2. Számtan, algebra

A tanult számok helyes leírása, olvasása, számegyenesen való ábrázolása, két szám összehasonlítása. A tízes számrendszer biztos ismerete. Kitekintés más számrendszerekre Tudjon 10-zel, 100-zal, 1000-rel szorozni, osztani a természetes számok körében (írásban, szóban) Mértékváltás. Helyes művelei sorrend biztos alkalmazása a négy alapművelet, és zárójeles műveleti sorok esetén. Egyszerű egyenletek, szöveges feladatok megoldása következtetéssel.

3. Összefüggések, függvények, sorozatok

II. félév 4. Geometria, mérés

Számegyenes, szám-intervallumok ábrázolása, ábráról való leolvasása. Konkrét pontok ábrázolása, pontok koordinátáinak leolvasása. Ismert szabály alapján elemek meghatározása Síkidomok, ábrák készítése Descartes-féle derékszögű koordináta rendszerben. Több megoldás keresése. Körző, vonalzók helyes használata, két vonalzóval párhuzamosok, merőlegesek rajzolása. Elemi szerkesztések Szakasz másolása, adott távolságok felmérése Adott tulajdonságú pontok keresése. Kör, gömb szemléletes fogalma, előfordulásuk a gyakorlati életben. A szög fogalma, mérése, szögfajták felismerése

Téglalap (négyzet) kerületének, területének, kocka felszínének és térfogatának kiszámítása konkrét esetekben. Hosszúság és terület szabványmértékegységei és egyszerűbb átváltások konkrét gyakorlati feladatokban. A térfogat, űrtartalom, idő, tömeg mértékegységei. Szögfajták megnevezése

5. Valószínűség, statisztika

Konkrét feladatok kapcsán a biztos és a lehetetlen események felismerése. Két vagy több szám számtani közepének (átlagának) meghatározása . Egyszerű grafikon értelmezése, készítése.

Matematika 6. osztály TÉMAKÖR I. SZÁMOK ÉS MŰVELETEK 1.) Természetes számok

TARTALOM Az egymilliónál nagyobb természetes számok írása, olvasása. Szorzás, osztás 10-zel, 100-zal, 1000-rel, … Mértékegységek, mértékváltás. Hosszúságmérés, tömegmérés, űrtartalommérés, időmérés Kerekítés, közelítő érték. Az átlag kiszámítása Osztó, többszörös ,a legnagyobb közös osztó, a legkisebb közös többszörös Oszthatósági szabályok: a 10-zel, 2-vel, 5-tel, 100-zal, A 4-gyel, 20-szal, 25-tel, 50-nel

2.) Egész számok

Az egész számok értelmezése, összehasonlítása, ellentett, abszolútérték., Egész számok összeadása, kivonása. Egész szám szorzása egész számmal Egész szám osztása egész számmal.

Egész számok szorzása Műveletek sorrendje, zárójelhasználat. Hatványozás Derékszögű koordináta-rendszer Természetes számok írása, olvasása, kerekítése. Mérés, mértékegységek. Osztó, többszörös, egyszerű oszthatósági szabályok. Műveletek egész számokkal, műveleti tulajdonságok, a műveletek sorrendje, zárójelek használata. Hatványozás. 3.) Törtek

Törtek értelmezése Vegyesszámok. Egyszerűsítés, bővítés Törtek összeadása, kivonása Tört szorzása természetes számmal Tört szorzása törttel. Törtrész kiszámítása. Vegyesszám szorzása vegyesszámmal. Szöveges feladatok. A tört osztása természetes számmal Osztás törttel

4.) Tizedes törtek

Tizedestörtek írása, olvasása, egyszerűsítése, bővítése, összehasonlítása tizedestörtek összeadása, kivonása Szorzás tizedestört alakú számmal Osztás tizedestört alakú számmal Számok tizedestört alakja Az osztás ellenőrzése szorzással. Műveletek sorrendje A tanult számolási eljárások kiterjesztése a negatív törtekre, tizedestörtekre. Törtekkel kapcsolatos hétköznapi matematikai problémák, szöveges feladatok megoldása. Mértékegységek átváltása. Sorozatok, szabályjátékok.

Műveletek a törtek és a tizedestörtek körében. Műveleti tulajdonságok alkalmazása, műveletek sorrendje, zárójelek használata. A műveletek végrehajtása a teljes racionális számkörben. A fentiek alkalmazása sorozatok, táblázatok hiányzó elemeinek megadásában, egyszerű szöveges feladatok

II. GEOMETRIAI ALAKZATOK VIZSGÁLATA 1.) Alapszerkesztések

2.) Kör

megoldásában, geometriai számítások (kerület-, terület-, térfogat-, felszínszámítás). Geometriai alapismeretek, Alakzatok előállítása, Alapszerkesztések Körző, vonalzók helyes használata, két vonalzóval párhuzamosok, merőlegesek rajzolása. Elemi szerkesztések Szakasz másolása, adott távolságok felmérése A pont, egyenes, szakasz fogalmának helyes használata. Szakaszfelező merőleges fogalma, szerkesztése Párhuzamos és merőleges egyenesek előállítása, szögmásolás, szögfelezés Szerkesztő eszközök biztos használata. A kör. ( középpont, sugár, átmérő) A kör részei A kör húrja, érintője

3.) Szögek

4) Háromszögek

5.) Négyszögek

6..) Testek

I FÉLÉV VÉGE

A szögek fajtái; mérése; mértékegységek: egyenesszög; fok. A szögmérő használata Szögmásolás, szögfelezés. Szög törtrészének megszerkesztése szögfelezéssel, szögmásolással 60°-os szög szerkesztése. 60°-os szög törtrészeinek szerkesztése ( 30°, 15°, 45°, 75°, 120°, ) Háromszögek Elnevezések a háromszögekben. Háromszög-egyenlőtlenség A háromszög belső szögeinek az összege Háromszögek, szerkesztése Háromszög szerkesztése oldalaiból .Konvex, nem konvex sokszögek. Az oldalak, csúcsok, átlók száma. Négyzet, téglalap szerkesztése Négyzet, téglalap kerülete, területe Téglatest felszíne és térfogata A térfogat és űrtartalom mértékegységeinek átváltása. Kerület, terület, felszín, térfogat mértékegységei, átváltásuk Összetett felszín és térfogat számítás téglatestek esetében

III. ÖSSZEFÜGGÉSEK, SZÁZALÉKSZÁMÍTÁS 1.) Egyenes arányosság, fordított arányosság

TARTALOM

Grafikonok, táblázatok Diagramok, grafikonok elemzése, készítése.

2.) Százalékszámítás

Aktuális statisztikai adatokat szemléltető diagramok vizsgálata. Hőmérséklet mérése, belső energia. Idő-út grafikon. Két szám aránya Az egyenes arányosság fogalma, tulajdonságai. Az egyenes arányosság grafikonja. Egyenesen arányos mennyiségek ismeretlen értékeinek meghatározása (elsősorban) következtetéssel A fordított arányosság fogalma, grafikonja és tulajdonságai Fordítottan arányos mennyiségek ismeretlen értékeinek meghatározása (elsősorban) következtetéssel. A százalékérték kiszámítása Adó, bruttó jövedelem; nettó jövedelem. Arányos következtetések. Az alap kiszámítása következtetéssel és törttel való osztással A százalékláb kiszámítása Vegyes százalékszámítási feladatok megoldása. Arányos osztás Az arányos osztás fogalma.

IV. TENGELYES TÜKRÖZÉS

Kördiagram szerkesztése. Adott pont tükörképének megszerkesztése kétféleképpen. Egyenes, szakasz, szög; sokszög, kör tükörképének megszerkesztése Egyszerű alakzatok tengelyes szimmetriája A háromszögek közül a tengelyesen szimmetrikus háromszögek kiválasztása, tulajdonságaik vizsgálata. Tengelyesen szimmetrikus háromszögek szerkesztése. A tükrös háromszög területe Szabályos sokszögek értelmezése, tulajdonságaik vizsgálata. Tengelyesen tükrös négyszögek A négyszögek közül a tengelyesen tükrös négyszögek kiválasztása. A szimmetriatengely helyzetének vizsgálata (a csúcsokon megy át, vagy az oldalakat felezi).

A deltoid értelmezése, tulajdonságai.

V. NYITOTT MONDATOK

Konvex, nem konvex deltoid. Deltoid szerkesztése. A rombusz mint speciális deltoid. Rombusz szerkesztése A húrtrapéz A húrtrapéz értelmezése, tulajdonságai Négyszögek belső szögei Elsőfokú egyismeretlenes egyenletek, egyenlőtlenségek megoldása. A megoldások ábrázolása számegyenesen. A mérlegelv megismerése. Egyenletek, mérlegelv alkalmazása Egyenletek megoldása a két oldal egyenlő változtatásával Szöveges feladatok megoldása egyenlettel

Matematika 7. osztály Első félév SZÁMTAN, ALGEBRA Témakörök

Tartalmak

Racionális számok

A racionális számok írása, olvasása, nagyság szerinti összehasonlításának, ábrázolásának számegyenesen, kerekítés. Törtek tizedes tört alakja. Alapműveletek (összeadás, kivonás, szorzás, osztás) elvégzése egész számok, törtek és tizedes törtek körében. Mennyiségek törtrésze, törtrészből egész kiszámítása. Műveletek sorrendje, zárójelek alkalmazása. Hatványozás pozitív egész kitevő esetén. A hatványozás azonosságainak alkalmazása konkrét példákon. Tíz pozitív egész kitevőjű hatványai. Tíznél nagyobb számok normálalakja.

Osztó, többszörös, oszthatósági szabályok

Prímszám, összetett szám fogalma, számok prímtényezőkre bontása. Legnagyobb közös osztó, legkisebb közös többszörös meghatározása. Egyszerű oszthatósági szabályok (hárommal, kilenccel, hattal, kettővel, öttel, néggyel, huszonöttel).

Arány, arányos osztás, százalékszámítás, statisztika

Arány, aránypár, arányos osztás, egyszerű gyakorlati esetekben. Egyenes és fordított arányosság felismerése és alkalmazása konkrét feladatokban. Százalékszámítási és egyszerű kamatszámítási feladatok. Alap, százalékláb, százalékérték kiszámítása. Számtani átlag, a szóródás terjedelme, táblázatok, diagrammok, grafikonok készítése, elemzése. Gyakoriság, relatív gyakoriság.

Hozzárendelés, függvény

Két halmaz közötti hozzárendelések megjelenítése nyíldiagrammal, táblázattal, grafikonnal. Egyértelmű többértelmű hozzárendelések felismerése. Az egyértelmű hozzárendelések ábrázolása derékszögű koordináta rendszerben. Lineáris függvények y = a ∙ x + b értelmezése, ábrázolása értéktáblázat segítségével. Speciális függvények: egyenes arányosság, elsőfokú és nulladfokú függvény. Pontok koordinálásának meghatározása. Az egyenes és a fordított arányosság mint függvény. Az egyenes és a fordított arányosság grafikonja. A sorozat mint függvény.

GEOMETRIA Témakörök

Tartalmak

Egybevágósági transzformációk

A vektor fogalma, jelölései. Eltolás végrehajtása párhuzamos egyenesek szerkesztésével. Merőleges párhuzamos egyenesek szerkesztése. Az eltolás tulajdonságai. A tengelyes tükrözés végrehajtása, tulajdonságai. Középpontos tükörkép megszerkesztése, a tengelyes és a középpontos tükrözés összehasonlítása. Tengelyesen és középpontosan tükrös alakzatok. Forgatás végrehajtása, forgásszimmetrikus alakzatok.

Sokszögek

Szabályos sokszögek. Háromszögekkel és négyszögekkel kapcsolatos legegyszerűbb szerkesztések, területszámítások.

Szögpárok

Az egyállású szögek, a csúcsszögek, a váltószögek, a mellékszögek és a társszögek fogalma, felismerése.

Második félév Az első félév anyag, valamint a következő témakörök anyagai ALGEBRA Algebrai kifejezések

Az algebrai egész kifejezés fogalma. Egynemű, különnemű kifejezések felismerése. Egynemű tagok összevonása, helyettesítési érték kiszámítása. Egytagú kifejezés szorzása, osztása egytagú kifejezéssel. Többtagú kifejezés szorzása egytagú kifejezéssel. Többtagú kifejezés szorzattá alakítása kiemeléssel.

Egyenlet, egyenlőtlenség

Egyszerű elsőfokú egyismeretlenes egyenlőtlenségek megoldása következtetéssel, mérlegelvvel. Törtegyütthatós egyenletek és egyenlőtlenségek megoldása a mérlegelv alkalmazásával. Egyenletek, egyenlőtlenségek grafikus megoldása. Szöveges feladatok megoldása egyenlettel, egyenlőtlenséggel.

GEOMETRIA Síkidomok, sokszögek

Konvex és konkáv síkidomok, sokszögek, a sokszögek átlóinak száma, kerülete. Mértékegységek átváltása konkrét gyakorlati példák kapcsán.

Háromszögek

Elnevezések, jelölések, csoportosítás, oldalak és szögek szerint. A belső és a külső szögek közti kapcsolat, a belső szögek összegek. A háromszög szerkesztésének alapesetei, az

egyértelmű szerkeszthetőség feltételei. A háromszögek egybevágóságának alapesetei. Magasságvonalak, a terület kiszámítása. Négyszögek

A kör

A négyszögek belső szögeinek összege. Négyszögek csoportosítása különböző szempontok szerint. A trapéz meghatározása, elnevezések. Speciális trapézok. A paralelogramma meghatározása, tulajdonságai, szerkesztése. A sokszögek területének kiszámítása, mértékváltások. Körvonal, körlap, sugár, átmérő, szelő, húr, körív, körszelet, körcikk, körgyűrű és a középponti szög fogalma, felismerése. A kör kerületének és területének kiszámítása.

A hasáb

Az egyenes hasábszármaztatása, hálója, felszíne, elnevezések. A téglatest, a kocka és az egyenes hasáb térfogata.

Az egyenes körhenger

Az egyenes körhenger származtatása, felszíne, térfogata.

MATEMATIKA 8. évfolyam I.félév 12.

TÉMAKÖRÖK

Elemek halmazokba rendezése, halmazok elemeinek felsorolása konkrét példák kapcsán. A tanult halmazműveletek alkalmazása konkrét feladatokban. Természetes számok Számtan, algebra Hatványozás, műveletek hatványokkal. Legnagyobb közös osztó, legkisebb közös többszörös meghatározása. Egész számok. Racionális szám fogalma (véges, végtelen tizedestörtek), példák nem racionális számra (végtelen, nem szakaszos tizedestörtek). Normálalak. A négyzetgyök fogalma. Algebrai kifejezések. Nevezetes azonosságok alkalmazása. Szorzattá alakítás kiemeléssel egyszerű esetekben. Algebrai egész kifejezések szorzása, osztása.

Gondolkodási módszerek

1.

Síkidomok, felületek, testek

Sokszög fogalma, átlók száma, belsőszögek összege. A háromszög oldalaira, ill. szögeire vonatkozó állítások. A háromszög nevezetes vonalai és szerkesztésük. Pitagorasz- tétel és alkalmazása. Négyszögek áttekintése. A kör. A hasáb, henger, gúla felszíne és térfogata. A kúp. A gömb. Számításos feladatok a geometria különböző területeiről.

II. félév

13.

TÉMAKÖRÖK

Elsőfokú vagy elsőfokúra visszavezethető egyenletek, elsőfokú egyenlőtlenségek megoldása. Alaphalmaz, megoldáshalmaz. Szöveges feladatok megoldása. Típusegyenletek megoldása. Egybevágósági transzformációk. Geometriai Eltolás. transzformációk Elforgatás, eltolás a síkban. Vektor, mint irányított szakasz. Középpontos nagyítás és kicsinyítés konkrét arányokkal. A tanult transzformációk áttekintése. Szerkesztési feladatok. Függvények és ábrázolásuk a derékszögű Összefüggések, függvények, koordinátarendszerben. sorozatok Lineáris függvények ábrázolása derékszögű koordinátarendszerben táblázat nélkül. Nem lineáris függvények ábrázolása. xx2 xIxI Függvénytranszformációk. Adott feltételnek eleget tevő pontok a koordinátarendszerben. Egyismeretlenes egyenletek grafikus megoldása. Sorozatok és vizsgálatuk. Számtani, mértani sorozatok. Egyenletek, egyenlőtlenségek

14. Valószínűség, statisztika

Adathalmazok elemzése és értelmezése, ábrázolásuk. Valószínűség kiszámítása. Grafikonok készítése, elemzése.

Kémia 7. osztály TÉMAKÖR I. MINDENNAPI ANYAGAINK

II. ATOMOK ÉS ELEMEK

III. ELEMEK ÉS VEGYÜLETEK

IV. KÉMIAI REAKCIÓK:

TARTALOM A levegő összetétele, levegőszennyező anyagok, szmog, üvegházhatás A víz, természetes vizek és szennyezéseik, desztillált víz, a víz alkotórészei A hidrogén tulajdonságai ( szín, szag, halmazállapot, előállítás, éghetőség) Az oxigén tulajdonságai ( szín, szag, halmazállapot, élettani hatás, előfordulás, kimutatás, előállítás) Durranógáz Fogalmak: Kémiai változás, fizikai változás Egyesülés, bomlás Exoterm változás, endoterm változás Az égés feltételei, gyors égés, lassú égés, tűzoltás Elem, vegyület, keverék,oldat Oldatok tömegszázalékos összetételének kiszámítása AZ ELSŐ FÉLÉV VÉGE ( heti 1órával) FÉLÉVI KÖVETELMÉNYEK A periódusos rendszer első 20 elemének vegyjele. A mól jelentése. Az atom felépítése Az első 20 elem elektronszerkezete A periódusos rendszer felépítése Tájékozódás a periódusos rendszerben( rendszám, periódusszám, főcsoportszám, nemesgázszerkezet, 1 mól atom tömege) Fémes elem, nemfémes elem. Elemmolekulák: hidrogén, oxigén, klór, nitrogén összegképlete, szerkezeti képlete, az anyagok tulajdonságai Vegyületmolekulák: víz, szén-dioxid, hidrogén-klorid, ammónia összegképlete, szerkezeti képlete, az előző anyagok tulajdonságai Ion, ionvegyületek, a nátrium-klorid A kémiai reakció fogalma A tömegmegmaradás törvénye Egyszerű kémiai egyenletek írása: hidrogén égése, szén égése, kén égése, magnézium égése, víz bomlása, ammónia keletkezése, nátrium és klór egyesülése Kémiai számítások az előző egyenletek alapján egyenes arányossági következtetéssel Oxidáció, redukció, redoxi reakció fogalma pH skála jelentése, savas,lsemleges, lúgos kémhatás indikátorok színváltozásai( lakmusz, fenolftalein, univerzál

indikátor) Sav, bázis, sav-bázis reakció fogalma Hidrogén-klorid és víz reakciója Ammónia és víz reakciója Nátrium-hidroxid és sósav reakciója ÉV VÉGE- ÉV VÉGI KÖVETELMÉNYEK

Kémia 8. osztály TÉMAKÖR I.) A NEMFÉMES ELEMEK ÉS VEGYÜLETEIK

II.) A FÉMES ELEMEK ÉS VEGYÜLETEIK

III.) HÉKÖZNAPI KÉMIA

TARTALOM A következő anyagok összegképlete, színe, szaga, halmazállapota, élettani hatása, előfordulása, előállítása, felhasználása, kémiai reakcióik jelölése egyenlettel, egyszerű kémiai számítások: Hidrogén, víz Klór, sósav Oxigén, ózon Kén, kén-dioxid, kénsav Nitrogén, nitrogén-dioxid, salétromsav, királyvíz Foszfor, foszfor-pentaoxid, foszforsav Grafit, gyémánt, ásványi szenek, szén-dioxid, szén-monoxid, szénsav Szilícium, szilícium-dioxid, I. FÉLÉV VÉGE - KÖVETELMÉNY A fémek általános jellemzése, Redukálósor alkalmazása az egyenletek felírásában Nátrium, nátrium-hidroxid, nátrium-klorid, Kálcium, kálcium-karbonát, égetett mész, oltott mész, gipsz Lágy víz, kemény víz, vízlágyítás Alumínium és előállítása Vas és előállítása Fémek korróziója Arany, ezüst,réz, cink jellemzése Megújuló energiaforrások Meg nem újuló energiaforrások, szén, kőolaj, földgáz Tápanyagok:zsírok, olajok, szénhidrátok, fehérjék Építőanyagok Porcelán, üveg Műanyagok Háztartási vegyszerek ÉV VÉGE -KÖVETELMÉNY

Természetismeret 5. évfolyam I. félév Tájékozódás a térképen és a természetben. Az időjárás és az éghajlat. Tudjon tájékozódni a térképen és a természetben, ismerje a fő és mellékvilágtájakat. Tudja használni az arányszámot és a vonalas mértéket. Ismerje fel a domborzati formákat a színek és a magassági számok alapján. Tudja az időjárás és az éghajlat elemeit, jellemezze hazánk éghajlatát. II. félév Gyümölcseink, zöldségféléink és károsítóik Ismerje a gyümölcsök és zöldségek jellemzőit. Tudja felsorolni és jellemezni károsítóikat. A folyóvizek és a tavak világa A földfelszín változása Ismerje a folyók, tavak keletkezését és az ezekhez kapcsolódó fogalmakat. Legyen tisztában vele, hogy a tiszta víz mindannyiunk számára kincs! Ismerje a hegységek keletkezési folyamatát, felépítő kőzeteit, a szél és a víz felszínformáló munkáját. Tudja ismertetni a síkságok kialakulását, legyen tisztában vele, hogy legértékesebb természeti erőforrásunk a talaj. Ismerje az ember környezet átalakító tevékenységét. Háziállatok Tudja felsorolni és jellemezni a legfontosabb háziállatainkat. Ismerje a házi állatok igényeit, felhasználásuk módjait. Ház körül élő állatok Ház körül élő állatokat tudja felsorolni, a tartásuk legfontosabb jellemzőivel. Madárvédelem jelentősége. Akváriumok és terráriumok jellemzői, jelentőségük az emberi élettérben. Természetismeret 6. évfolyam I. félév Hazánk erdői Egy fa, egy cserje, egy virágtalan növény bemutatása. Egy növényevő, egy ragadozó, egy ízeltlábú ismertetése. Erdei életközösség, erdők védelmének jelentősége. A Föld bolygó A Föld éghajlata Ismerje a földrajzi fokhálózatot, tudjon a térképen tájékozódni a szélességi és a hosszúsági körök segítségével. Mutassa meg a térképen a kontinenseket és az óceánokat, viszonyítsa egymáshoz nagyságukat. Ismerje a Föld mozgásait, tudjon tájékozódni térben és időben. Ismerje a Föld éghajlati övezeteit, területeit és jellemezze azokat. Lássa meg az éghajlathoz kapcsolódó összefüggéseket, tudja használni a diagramokat. II. félév

„ Nekem szülőhazám” Tudja elhelyezni Magyarországot a Kárpát-medencében. Ismerje hazánk nagytájainak fő jellegzetességeit, nagyobb városait, legfontosabb természeti értékeit. (Alföld, Kisalföld, Alpokalja, Dunántúli-középhegység, Dunántúli-dombság, Északi-középhegység) Mutassa meg az ezekhez kapcsolódó topográfiai fogalmakat. Legyen tisztában a természet- és környezetvédelem fontosságával! A testek fizikai tulajdonságai - Kölcsönhatások Két – három igaz kijelentést tud mondani a szilárd a folyékony és a légnemű halmazállapot jellemzőiről. Meg tudja mérni különböző tárgyak hosszúságát és a hosszúság mértékét ki tudja fejezni a hosszúság mértékegységeivel. Meg tudja mérni, ki tudja számítani a tanult síkidomok területét és a terület mértékét ki tudja fejezni a terület mértékegységeivel. Meg tudja mérni, ki tudja számítani a tanult testek térfogatát. Tud tömeget mérni és a tömeg mértékét ki tudja fejezni a tömeg mértékegységeivel. Tudja mérni a hőmérsékletet. Tud időtartamot mérni és az időtartam mértékét ki tudja fejezni az időtartam mértékegységeivel. Az anyag belső szerkezete A légnemű, a folyékony, a szilárd halmazállapot jellemzése. Halmazállapot változások a természetben : olvadás és fagyás, párolgás, forrás és lecsapódás. Vizek és vízpartok élővilága Egy mikroszkopikus élőlény, egy növény, egy gerinctelen, egy hal és egy madár bemutatása. Vízszennyezés következményei, vizek védelme. Füves területek élővilága Rétek fajtái, egy fűféle, egy ízeltlábú, egy emlős, egy madár bemutatása. Fogtípusok jellemzői. Füves területek életközössége és védelme. Hazánk nemzeti parkjai. Magyar nyelv felső 5. osztály I. félév I. A kommunikáció A hangsúlyozás, dallam, tempó és szünettartás szerepe a beszédben. Alapismeretek a kommunikáció tényezőiről: feladó, címzett, üzenet, kód, csatorna. A kapcsolatfelvétel, a megszólítás, a köszönés, a kérdés különféle formáinak ismerete. A testbeszéd fő formáinak: arcjáték, gesztus, testhelyzet, távolságtartás, szemkontaktus szerepe. A testbeszéd elemeinek kapcsolata a nyelvi kifejezőeszközökkel.

II. Hang és betű A hangok, a beszédhangok keletkezése, a hangképzési folyamat. A hang és a betű megkülönböztetése. Hang- betű- írásjegy.

A beszélőszervek és működésük. Beszédhangok csoportosítása: magán- és mássalhangzók. A rövid és hosszú magánhangzók; az ajakkerekítéses és ajakréses magánhangzók; magas és mély magánhangzók. A magánhangzótörvények (hangrendtörvény, illeszkedés). Az ábécé és a betűrend. A mássalhangzók csoportosítása jegyeik és időtartamuk szerint. Zöngés és zöngétlen mássalhangzók. A mássalhangzótörvények (részleges hasonulás, teljes hasonulás, összeolvadás, egyéb msh. törvények). Hangtörvények a hangok között, a beszédben létrejövő törvényszerűségek. II. félév III. A magyar helyesírás Helyesírási alapelveink: - a kiejtés elve, - a szóelemzés elve, - a hagyomány elve, - az egyszerűsítés elve. Az elválasztás. Az egyszerű és összetett szavak elválasztása. Különböző műfajú szövegek olvasása. A szövegfeldolgozási algoritmus megismerése. A mássalhangzótörvények helyesírási kérdései, a helyesírási alapelvek. A magyar helyesírás szabályai című mű megismerése. IV. A szavak alakja és szerkezete Egy-, többjelentésű és azonos alakú szavak; hasonló alakú szavak; rokon értelmű szavak és kifejezések. Szólások és közmondások. Az ellentétes jelentésű szavak. A hangutánzó és a hangulatfestő szavak. A szavak szerkezete: az egyszerű és az összetett szavak; a toldalékos szavak. V. Kommunikációtörténet Őseink beszéde. Hogyan beszél az emberiség? Hogyan ír az emberiség? Magyar nyelv 6. osztály I. félév A kommunikáció A nyelvi és nem nyelvi kifejezőeszközök tudatos alkalmazása. A testbeszéd önkéntelen és szándékos gesztusai. Kapcsolatfelvétel, kapcsolattartás. Véleménynyilvánítás. Vita. A beszédhelyzethez (szándék, címzett, tartalom) és a nyelvi illem alapvető szabályaihoz alkalmazkodó beszédmód a kommunikáció iskolai helyzeteiben. Szófajok A szófajok kialakulása. A magyar nyelv szófaji rendszere.

Szavak szófajának felismerése, megnevezése szövegben (ige, főnév, melléknév, számnév, névmás, igenév, viszonyszó, mondatszó). A szófajok jelentéstani és alaktani jellegzetességeinek ismerete. Az ige: Az ige jelentése, az igékhez járuló ragok, a ragozott igealakok helyesírása. Az igemódok és igeidők kapcsolata. Az ikes igék helyes használata. Az igékhez kapcsolódó helyesírási problémák megbeszélése, nyelvhelyességi problémák tisztázása. A helyesírási szabálygyűjtemények tudatos használata. A névszók: -A főnév: A tulajdonnév és a köznév. (A személynevek, állatnevek, földrajzi nevek, csillagnevek, intézménynevek, márkanevek, kitüntetések, címek helyesírása.) A szófajok helyesírására, helyes használatára vonatkozó szabályok ismerete és alkalmazása szóbeli és/vagy írásbeli nyelvhasználat során. -A melléknév fogalma, szerepe, fokozása, jelentésárnyalatai. -A számnév fogalma, fajtái. A kifejezőképesség fejlesztése a szófajtani ismeretek felhasználásával. II. félév - A névmások fajtáinak megismerése. A nyelvi elemzési készség és a rendszerező képesség fejlesztése, a nyelvtani fogalmak tudatos használata. A névszókhoz járuló jelek: a többes szám jele, a birtokos személyjelek, egyéb névszókhoz járuló jelek. Az igenevek: A főnévi igenév személyragozása, a melléknévi igenév fajtái, a határozói igenév. A határozószók: Használata és helyesírása. A viszonyszók: A névelő, a névutó, a kötőszók, az igekötők, a segédigék, a módosítószók helyes használata. A nyelvi eszközök (határozószók, viszonyszók) alkalmazása szóbeli és írásbeli nyelvhasználatban. A mondatszók A 6. osztályban tanult szófajtani, alaktani és jelentéstani ismeretek rendszerezése. A helyesírási szabályok alkalmazása írásbeli tevékenységek során. Szövegértés gyakorlása különböző szövegtípusokon.

Magyar nyelv 7. osztály I. félév I. Kommunikáció A kommunikáció tényezői.

Tudja az írásbeli és a szóbeli közlésmódok különbségét. A testbeszéd. Metakommunikáció, gesztusok szerepe. A hétköznapi és irodalmi kommunikáció sajátosságai, különbségei. Az áttételes jelentések felismerése, használata. II. A szöveg A szövegek kommunikációs szempontú csoportosítása. A szöveg kommunikációs szerepe. Verbális, nem verbális szövegek. A szöveg szerkezete, általános tagolása. A szövegösszetartó erők. III. Az egyszerű mondat szerkezete A mondat fogalma. A mondat fajtái szerkezetük szerint: egyszerű és összetett. Az egyszerű mondat: - tagolatlan mondat - tagolt mondat: a./ teljes: tő vagy bővített b./ hiányos Az egyszerű mondatok a beszélő szándéka szerint, a mondatok hanglejtése, logikai minősége. Az egyszerű mondat helyesírása, a mondatvégi írásjelek. A mondatrészek: A, Á, T, H, J. Az alany és az állítmány a mondat fő részei. A predikatív (alany-állítmányi) szerkezet. A hozzárendelő szószerkezet. Az állítmány szófaja, fajtái: igei, névszói, névszói-igei. Az alany szófaja, fajtái: határozott, határozatlan, általános. Az alany, állítmány egyeztetése. A bővítmények. Az alárendelő szószerkezet, és a mellérendelő szószerkezet megkülönböztetése, felismerése. A tárgy, a tárgy szófaja és alakja. A tárgy fajtái: határozott, határozatlan. A tárgyas szószerkezet. II. félév (III. Az egyszerű mondat szerkezete – a témakör folytatása) Határozók, határozós szintagmák (szószerkezetek) a mondatban. A határozók fajtái, kifejezőeszközei, jelölésük az ágrajzban. - helyhatározó és képes helyhatározó, helyhatározós és képes helyhatározós szintagmák - idő-és számhatározó, idő-és számhatározós szintagmák - mód-és állapothatározó, mód-és állapothatározó szintagmák - eszköz-és társhatározó, eszköz-és társhatározó, szintagmák - ok-és célhatározó, ok-és célhatározó szintagmák - állandó határozó, állandó határozós szintagmák - ritkábban használt határozók és határozós szintagmák: eredet-, eredmény-, fok-, mérték-, hasonlító határozó Jelzők, a jelzős szószerkezetek, a jelzők fajtái, kifejezőeszközei, jelölésük elemzéskor: - a minőségjelző és a minőségjelzős szószerkezet, - a mennyiségjelző és a mennyiségjelzős szószerkezet, - a birtokos jelző és a birtokos jelzős szószerkezet, - az értelmező jelző és az értelmező jelzős szószerkezet.

Magyar nyelv 8. osztály I. félév I. Az összetett mondat Az összetett mondat szerkezete, a tagmondatok sorrendje. A mellérendelő összetett mondat fajtáinak felismerése, ilyen típusú mondatok alkotása. Az alárendelő összetett mondat fajtáinak felismerése, ilyen mondatok alkotása és ábrájuk jelölése A főmondat és mellékmondat fogalma, az utalószó és a kötőszó szerepe. Az összetett mondatok központozása: a mondatközi (vessző, pontosvessző, kettőspont) és a mondatvégi írásjelek használata. A szó szerinti és a tartalom szerinti idézés helyes írásmódja. A többszörösen összetett mondatok felismerése és a mondat ábrájának leírása. II. Kommunikáció Az alapvető tömegkommunikációs műfajok (hír, tudósítás, kommentár, interjú, riport, kritika, cikk) sajátosságainak ismerete. Hír, tudósítás, interjú, riport írása. III. Szövegértés A szövegelemzés alapvető eljárásainak önálló alkalmazása: a lényeg kiemelése, adatkeresés, ok-okozati kapcsolatok felfedezése, vázlatkészítés. II. félév I. A szöveg szerkezete A szöveg mikroszerkezetével kapcsolatos fogalmak ismerete: mondatszöveg, mondategész, mondategység, szabad mondat. II. A szóalkotás Az alárendelő szóösszetételek fajtái és helyesírásuk. A mellérendelő szóösszetételek fajtái és helyesírásuk. A szóképzés fogalma, és leggyakoribb képzőinek az ismerete. A ritkábban használt szóalkotási módok felismerése: szóelvonás, szóvegyülés, mozaikszóalkotás. III. A magyar nyelv története A nyelvrokonság fogalma. Híres magyar nyelvkutatók—Sajnovics János, Kőrösi Csoma Sándor, Reguly Antal— megismerése. Szókincsünk ősi elemeinek, idegen szavaknak és jövevényszavaknak az ismerete, megkülönböztetése. Az idegen szavak megítélése a mai magyar nyelvben. IV. Hivatalos szövegek Kérvény írása, postautalvány és megrendelőlap kitöltése. Jegyzőkönyv, elismervény, nyugta, szerződés szövegének megismerése. V. A magán- és közéleti kommunikáció

Hagyományos és új típusú önéletrajz írása. TÖRTÉNELEM

5. OSZTÁLY I. félév Élet az őskorban -Hogyan élt az őskori ember? gyűjtögetés, vadászat, halászat, munkamegosztás, földművelés, állattenyésztés, mesterségek, az első földművelő közösségek, mágia Hol rejtőzik a múlt? A történelem forrásai, régészet, időszámítás, a történelem korszakai Az ókori Kelet Mezopotámia Tigris, Eufrátesz, öntözéses földművelés, városállam, Hammurapi, birodalom, ékírás Az Egyiptomi Birodalom Nílus, öntözéses földművelés, a társadalom rétegei, piramis, múmia, többistenhit, szobrászat A Távol- Kelet Az ókori India monszun, hindu vallás, lélekvándorlás, Indus, Ganges Kína Árasztásos földművelés, Nagy fal, az ókori kínai találmányok Hogyan írtak az ókori Keleten? ékírás, hieroglifák, hangjelölő írás Az „ígéret földje” Biblia, Ószövetség, egyistenhit, özönvíz, Jeruzsálem, Ádám, Éva, Noé, Mózes, Salamon, Dávid III.félév Az ókori Görögország Istenek és hősök Balkán-félsziget, mítosz, többistenhit, Olümposz, Zeusz, Pallasz Athéné, Poszeidon, Héra, kereskedelem, városállam, Olümpia Athén és Spárta athéni demokrácia, népgyűlés, démosz, Spárta, a katonaállam A görög-perzsa háborúk a marathoni csata története, Kr.e.490, Xerxész, Leonidász, Thermophülai-szoros Periklész korának műveltsége: színház, Akropolisz, Hérodotosz Nagy Sándor birodalma Perzsa Birodalom, Alexandria, összgörög szövetség Az ókori Róma -A város alapítása Kr.e.753, Romulus, latinok, királyság, szenátus Köztársaság, népgyűlés, konzul -A pun háborúk

Karthágó, Hannibál, provincia, punok, csapóhíd -A köztársaság gondjai A császárság a parasztok tönkrementek, gyengülő hadsereg, politikusok ellentétei, rabszolgafelkelés, gladiátor, Spartacus császár, teljhatalom, zsoldoshadsereg, Julius Caesar, Augustus -A Római Birodalom Az „Örök Város”, Róma a provinciák, limes, latin nyelv és írás Róma híres épületei: Colosseum, Forum Romanum, amfiteátrum, jogtudomány, Cicero -Pannónia provincia légió, limes, Aquincum, Augustus -A kereszténység kialakulása és elterjedése a birodalomban keresztény, Újszövetség, Megváltó, evangélium, apostol, Betlehem, Jézus, Mária, József, vallás, egyház, pap, püspök, pápa -Róma bukása barbár, hunok, népvándorlás, Kr. u. 476 A magyar nép őstörténete -A magyar nép születése, vándorlás a szteppéken finnugor, őshaza, Urál, nomád pásztorkodás, nagycsalád, nemzetség, törzs, táltos,Volga, Káma A vérszerződés, honfoglalás Levédia, Etelköz, törzsszövetség, fejedelem, Álmos, Árpád, Vereckei-hágó, Kárpát- medence, honfoglalás 6. OSZTÁLY I. félév Képek a középkori Európa életéből -Európa új arca: középkor; germánok; feudalizmus; zsinat; pátriárka -Az uradalom: földesúr; jobbágy; uradalom; majorság; jobbágytelek; robot; terményadó; nyomásos gazdálkodás; ugar; nehézeke; önellátó gazdálkodás -A középkori keresztény egyház és kultúra: plébános; püspök; érsek; pápa, tized; szerzetes; kolostor; szent; legenda; ereklye; eretnek; kódex; román stílus; gótika; humanizmus és a reneszánsz -A nyugati keresztény császárság: császár; hűbérúr; hűbéres; hűbéri lánc; Nagy Károly -A lovagság és a lovagi élet -A török támadása (1453) Magyarország az Árpádok idején -A kalandozások -A keresztény magyar állam megalapítása: Géza fejedelem; Vajk; Gizella; vármegye; püspökség; érsekség; tized; Koppány; Szent István; Imre herceg; Vazul; 1000; Esztergom -(Szent) László és Könyves Kálmán királysága -III. Béla és II. András kora:

kancellária; oklevél; bárók; Aranybulla; Anonymus -A tatárjárás: kán; kunok; IV. Béla, Julianus; Muhi -A második honalapítás: telepesek; III. András; 1301 II. félév A virágzó középkor Magyarországon -I. Károly országa: bandérium; aranyforint; kapuadó; árumegállító jog; Visegrád -Nagy Lajos: kilenced; ősiség; úriszék; pallosjog; 1351 -Hunyadi János, a törökverő: hosszú hadjárat; kormányzó; Dugovics Titusz; Nándorfehérvár -Hunyadi Mátyás: fekete sereg; füstadó; rendkívüli hadiadó; Beatrix; corvina -A mohácsi vész Az újkor kezdetén -Fölfedezők és hódítók, a fölfedezések hatása: Kolumbusz; Amerigo Vespucci; Magellán; 1492 -Reformáció és katolikus megújulás: Luther; Kálvin; Loyolai Szent Ignác -Forradalom Angliában: parlament; vasbordájúak; alkotmányos királyság; Cromwell Magyarország az újkor kezdetén -Az ország három részre szakadása: hódoltság; Erdélyi Fejedelemség; királyi Magyarország -A végvári hősök: Dobó István; Zrínyi Miklós -Bocskai István Habsburg-ellenes harca -A török kiűzése Magyarországról (1686) -A Rákóczi-szabadságharc (1703-1711): kurucok; labancok; szécsényi országgyűlés; Bercsényi Miklós; Esze Tamás; Bottyán János; ónodi országgyűlés; trónfosztás; szatmári béke TÖRTÉNELEM 7. OSZTÁLY I. félév A polgári átalakulás kora -Amerikai függetlenségi háború: 13 gyarmat; bostoni teadélután; George Washington; Függetlenségi nyilatkozat; 1776. július 4. – a függetlenség napja -A felvilágosodás legfontosabb gondolatai, képviselői -A francia forradalom története (1789- 1794):

a három rend; XVI. Lajos, labdaházi eskü; 1789. július 14. – Bastille lerombolása; Emberi és polgári jogok nyilatkozata; jakobinus terror; Robespierre -Napóleon uralkodásának jellemzői: hadjáratok; Lipcse; Waterloo; Szent Szövetség -Forradalom az iparban és a mezőgazdaságban: vetésforgó; gőzgép; szabad versenyes kapitalizmus; James Watt; Fulton; Stephenson; Morse -Változások a társadalomban A XVIII és XIX. század első felének Magyarországa -Mária Terézia uralkodása, rendeletei: úrbéri rendelet; kettős vámrendelet; oktatási rendelet; felvilágosult önkényuralom -A kalapos király, II. József rendeletei: jobbágyrendelet; türelmi rendelet; nyelvrendelet -Széchenyi István, a legnagyobb magyar, elméleti és gyakorlati munkái -Széchenyi és Kossuth programjának összehasonlítása: Pesti Hírlap; Védegylet; érdekegyesítés; közteherviselés; önkéntes és kötelező örökváltság II. félév Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc -1848. március 15. eseményei: Fiatal Magyarország; 12 pont; polgári forradalom; első felelős kormány; Batthyány Lajos gróf; sajtószabadság Az első támadás az alkotmányos Magyarország ellen: jobbágyfelszabadítás; nemzetőrség; népképviselet; Pákozd; Jellasics; Országos Honvédelmi Bizottmány; második bécsi forradalom -Tavaszi hadjárat és az orosz beavatkozás-vereség: Klapka György; Isaszeg; Függetlenségi Nyilatkozat; 1849. április 14.; Habsburg-ház trónfosztása; Buda felszabadulása; I. Miklós orosz cár; Haynau; Segesvár; Világos; 1849. augusztus 13. -Önkényuralom és az ellenállás formái: 1849. október 6.; Haynau rémuralma; Bach-rendszer; passzív ellenállás; Deák Ferenc A nemzetállamok kora -Az olasz és a német egység kialakulása -A technika és a művészetek fejlődése, találmányok a századfordulón: elektromosság; Edison; Bell; a fonográf; Remington; Zeppelin; Benz; Zeppelin; Wrightfivérek A dualizmus kora Magyarországon -Az osztrák–magyar kiegyezés létrejötte (1867) -A dualizmus rendszere -Változások a gazdaságban és a társadalomban a XIX. század második felében Az első világháború -A „nagy háború” okai -A világháború szakaszai (1914-1918): keleti front; nyugati front; déli front; villámháború; állóháború; gépfegyver; Ferenc Ferdinánd; 1914. június 28.; Szarajevó; blokád; tengeralattjáró; harci gáz; repülőgép; léghajó; tank; Verdun

-Magyaroszág részvétele a háborúban TÖRTÉNELEM 8. OSZTÁLY I. félév I. A világ az 1920-as és az 1930-as években - Békekonferencia, Népszövetség Clemenceau Párizs, Lengyelország, Csehszlovákia, Szerb– Horvát–Szlovén Királyság, Románia 1919 világhatalom, parlamenti demokrácia, fasiszta párt, náci párt, pártállam, Mussolini, Róma; kommunista, Szovjetunió, proletárdiktatúra, személyi kultusz, tervgazdálkodás Lenin, Sztálin, - nemzetiszocialista, fajelmélet, antiszemitizmus, koncentrációs tábor, diktátor Hitler 1933 Németország II. Magyarország a két világháború között -őszirózsás forradalom, Magyar Nemzeti Tanács, földosztás, Kommunisták Magyarországi Pártja, Tanácsköztársaság, Forradalmi Kormányzótanács, IV. Károly, Károlyi Mihály, Kun Béla, 1918. november 16., 1919. március 21 -fehérterror, koalíciós kormány, kormányzó, revízió, irredentizmus Horthy Miklós Párizs, Trianon 1919. ősz, 1920. március 1. pengő, kisantant, Egységes Párt Bethlen István Független Kisgazdapárt, Szociáldemokrata Párt, Nemzeti Munkaterv, nyilasok, Gömbös Gyula, Szálasi Ferenc 1930. szeptember 1. -első bécsi döntés, második bécsi döntés Teleki Pál Szlovákia, Kárpátalja, Észak-Erdély, Délvidék 1938, 1940 III. A második világháború - Molotov–Ribbentrop-paktum, második világháború, furcsa háború, Maginot-vonal, Barbarossa-terv Winston Churchill, 1939. szeptember 1. - Vörös hadsereg, Wehrmacht, Atlanti Charta, Egyesült nemzetek nyilatkozata - Zsukov, Rommel, Montgomery - 1941. június 22., 1941. december 7, Leningrád, Moszkva, Pearl Harbor, Midway-szigetek, Sztálingrád, , gettó, partizánmozgalom, Auschwitz, D-nap, radar, T–31-es, Katyusa 1944. június 6., Szicília, Normandia - V–1, V–2, kamikaze, atomfegyver, nürnbergi per, 1945. május 9. 1945. szeptember 2. Teherán, Jalta, Potsdam, Ardennek, Hirosima, Nagaszaki II. félév Magyarország részvétele a háborúban - munkaszolgálatos, hintapolitika, 2. magyar hadsereg, hintapolitika Teleki Pál, Bárdossy László, Kállay Miklós, -1941. június 27., 1944. március 19, Don-kanyar 1941. április 11., T: Jugoszlávia, Délvidék, Bácska

-

-sárga csillag, deportálás, gettó, Szálasi Ferenc, Bajcsy-Zsilinszky Endre 1944. október 15. IV. A globalizálódó világ -Egyesült Nemzetek Szervezete, kitelepítések, szuperhatalom, hidegháború, Marshall-segély blokád, megszállási övezetek, NATO, pártállami rendszer, áruhiány, hiánygazdaság -hidegháború, koreai háború, vietnami háború; kubai rakétaválság, atomháború, berlini fal -harmadik világ, erőszakmentes ellenállás, zsidó állam, Gandhi, Mao Ce-Tung CIA, gerilla -Varsói Szerződés, emberarcú szocializmus, áruhiány, Brezsnyev-doktrína, szabad választások, Európai Unió, euro, Európai Parlament, Hruscsov, Gorbacsov, 1953, 1956, 1968 V. Hazánk a XX. század második felében - malenkij robot, Ideiglenes Nemzetgyűlés, Ideiglenes Nemzeti Kormány, infláció, forint, Magyar Kommunista Párt, Szociáldemokrata Párt, Nemzeti Parasztpárt,Kéthly Anna, Tildy Zoltán, Nagy FerencBaloldali Blokk, szalámitaktika, Magyar Dolgozók Pártja, egypárti diktatúra, Rákosi Mátyás - tervgazdálkodás, államosítás, kollektivizálás, kötelező beszolgáltatás, kulák, téesz, koncepciós perek, Rajk-per, Államvédelmi Hatóság, Mindszenty József, Nagy Imre, Gerő Ernő, 1956. október 23, lyukas nemzetiszín zászló, Sztálin-szobor, Magyar Rádió, Molotovkoktél - munkásőrség, Kommunista Ifjúsági Szövetség, Kádár-korszak, Hazafias Népfront, úttörőmozgalom, Kádár-rendszer, „legvidámabb barakk”, VI. Állampolgári ismeretek -demokratikus állam, állampolgár, állampolgári jogok és kötelességek, alkotmány -törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás, országgyűlés, köztársasági elnök, kormány, bíróság, ügyészség -választójog, népszavazás, választott képviselők, nyilvánosság, média, diákönkormányzat Magyar irodalom felső 5. OSZTÁLY I.

félév

Ritmusos játékok – játékos ritmusok -A ritmus -A mondóka, népi játék, találós kérdés, közmondás, szólás, népdal jellemzői -Az ütemhangsúlyos verselés ritmusának ismerete. A hangsúlyos és a hangsúlytalan szótag megkülönböztetése -A gyakori rímfajták (páros, kereszt-, bokor-, ölelkező, félrím) ismerete, a tiszta rím és az asszonánc -Az időmértékes verselés, a rövid és a hosszú szótag megkülönböztetése -Tudja önállóan elmondani az alábbiakat (memoriterek): Petőfi Sándor: Befordultam a konyhára… két találós kérdés, két közmondás, két szólás

Mesék bűvöletében -A népmese és a műmese, a verses és a prózai forma közötti különbség felismerése -Az állatmese, a tréfás mese, csalimese, tündérmese műfaji sajátosságának ismerete, egy-egy példa felsorolása, cselekményük tömör összefoglalása -A mesei jellemzők, motívumok, meseformulák (mesekezdet, mesezárás, állandó kifejezések, meseszámok, átváltozások, eszközök, tárgyak, ismétlődő tettek, cselekedetek, szereplők, helyszínek) -Elbeszélő fogalmazás írása II. félév Petőfi Sándor: János vitéz -Petőfi Sándor pályaképe -A mű keletkezése, cselekménye, szerkezeti felépítése -Az elbeszélő költemény jellemzői -A hasonlat, a megszemélyesítés és metafora, s néhány nyelvi alakzat (megszólítás, felkiáltás, kérdés, felsorolás, ismétlés) felismerése -A meseszerű és a valós elkülönítése az elbeszélő költeményben -Az elbeszélés és leírás jellemzőinek ismerete -Tudja önállóan elmondani az alábbiakat (memoriterek): Petőfi:Sándor: János vitéz 1. fejezet, 4.fejezet 8-9-10. vsz. Múltunk a mítoszokban -A mítoszok és a mitológia fogalma, a mítosz műfaji jellemzői -A mítosz és a mese megkülönböztetése -Három mítosz ismerete (Prométheusz, Parisz ítélete, A küklopsz barlangjában) A Biblia világa -A Biblia, Ószövetség-Újszövetség, evangélium, próféta, szállóige -A világteremtése, A vízözön története, Jézus, az ember fia c. bibliai történetek ismerete Az emberek világa -A tájleíró költemény, az életkép, a regény műfaji jellemzői -Az alkotások műfaji sajátosságainak felismerése az alábbi versekben: Petőfi Sándor: Az alföld, István öcsémhez, Egy estém otthon, Arany János: Családi kör -Tudja önállóan elmondani (memoriter) Petőfi Sándornak Az alföld c. versét -Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk: -A mű cselekménye, szerkezete, a szereplők cselekedeteinek, jellemének megértése

6. osztály I. félév Monda, rege, ballada

A szóbeli közlés jellemzői. Ősköltészet: munkadalok, mondókák, kiszámolók, játékdalok, találós kérdések, közmondások, varázsénekek. A monda műfaji jellemzői, néhány mondatípus (hiedelemmonda, történeti monda, eredetmonda, helyi monda). A rege műfaji jellemzői. Hősi ének, motívum. A monda és a mese műfaji jellemzőinek megkülönböztetése. Monda írása megadott motívumra (elbeszélés leírással, párbeszéddel). A ballada műfaji jellemzői (népballada, műballada). Az időmértékes verselés, a leggyakoribb verslábak. Szóképek, nyelvi alakzatok. A románc ismertetőjegyei (Vörösmarty Mihály: Szép Ilonka) Tudja önállóan elmondani az alábbiakat (memoriterek): - Arany János: Rege a csodaszarvasról (legalább 6 versszak a műből) - Kőmíves Kelemenné (balladarészlet-36sor) - Arany János: A walesi bárdok - Arany János: Mátyás anyja Arany János: Toldi Arany János pályaképe. A Toldi forrásai. Fogalmak: elbeszélő költemény, előhang, mottó. Az epikus művek szerkezeti egységei és jellemzőik. A mű cselekménye és szerkezete, a konfliktus kibontakozása. Az életkép fogalma. A fordulópont. Néhány szókép (hasonlat, megszemélyesítés, metafora, allegória) és jellemzői. Nyelvi sajátosságok. Az epizód fogalma. A hangsúlyos (ütemhangsúlyos, magyaros) verselés, a felező tizenkettes. A páros rím. Tudja önállóan emlékezetből elmondani az alábbiakat (memoriterek): Előhang végig; Első ének:1-3. vsz.; Második ének: 12. vsz.; Harmadik ének: 7- 8. vsz.; Negyedik ének: 4. vsz.; Ötödik ének: 15. vsz.; Hatodik ének: 15. vsz. II. félév Toldi Miklós összetett jelleme: próbatételek, konfliktusok, lélekábrázolás. A fordulat. A tetőpont. A jellemzés tartalmi és formai követelményei: a jellemzés, mint műfaj, a jellemzési módok. Elbeszélő fogalmazás írása jellemzéssel és/vagy leírással. Petőfi és Arany levelezése. A költői levél, az episztola műfaji jellemzői. Tudja önállóan elmondani az alábbiakat (memoriterek): Hetedik ének: 7. vsz.; Nyolcadik ének: 13. vsz.; Kilencedik ének: 8. vsz.; Tizedik ének: 20. vsz.; Tizenegyedikének: 16-17. vsz.; Tizenkettedik ének: 19-20. vsz. Petőfi Sándor: Arany Jánoshoz (6-7. vsz.) Gárdonyi Géza: Egri csillagok A regény forrásai, a történelmi regény. A szöveg nyelvi sajátosságai. Az adott kor, a mű cselekménye és szerkezete. Ismétlődő motívumok, helyzetek, kalandok, konfliktusok, helyszínek, az idő és a tér mozzanatai. Szereplők, jellemzések, sorsok. Memoriter: Dobó esküje. Emberábrázolás a történetmondás műfajaiban

Fazekas Mihály: Lúdas Matyi Az elbeszélő költemény, a vándormotívum, szereplők, sorsok, konfliktusok, helyzetek, kalandok, jellemzések. Népmesei jegyek a műben. Ismétlődő motívumok. Az időmértékes verselés, a hexameter. Memoriter: az Első levonás utolsó 13 sora. A novella. Az elbeszélő művek szerkezeti felépítése. Ízelítő a költészet megfejthető titkaiból Képek és formák a költészetben. A lírai műnem sajátosságai. Memoriter: Csokonai Vitéz Mihály: Zsugori uram Nagy László: Balatonparton 7. OSZTÁLY I. félév A reformkor -A reformkor, a romantika a jellemzői - Kölcsey Ferenc pályaképe -A romantikus stílusjegyek felismerése, az alábbi művek elemzése: Kölcsey Ferenc: Himnusz, Huszt, Parainesis Kölcsey Kálmánhoz Vörösmarty Mihály: Szózat - Vörösmarty Mihály életútja - Az epigramma, a himnusz, a parainesis, az óda fogalma, egy-egy példa felsorolása - Hasonlóságok és különbségek a Szózat és a Himnusz között - Petőfi Sándor élete - A lírai, epikai műfaji sajátosságok felismerése Petőfi Sándor költészetében, az alábbi művek elemzése: A Tisza (leíró vers) Reszket a bokor, mert… (dal) Szeptember végén (elégia) Egy gondolat bánt engemet (rapszódia) Úti levelek (útinapló) - Arany János pályaképe - A szatíra, anekdota, szállóige fogalma, megjelenése Arany János A fülemile c. művében - A ballada műfaji és nyelvi sajátosságai Arany János Szondi két apródja c. írásában - Tompa Mihály A madár, fiaihoz című versének elemzése, az allegória - Tudja önállóan elmondani az alábbi műveket (memoritereket): Kölcsey Ferenc: Huszt, Himnusz Vörösmarty Mihály: Szózat Petőfi Sándor: Reszket a bokor, mert…, Szeptember végén, Nemzeti dal Kölcsey Ferenc: Parainesis Kölcsey Kálmánhoz-10 sornyi részlet II. félév A regény változatai

- Jókai Mór pályaképe - Jókai Mór: A kőszívű ember fiai: a regény cselekménye, a szerkezet jellemzői, szereplők és jellemek - Elbeszélés írása jellemzéssel - Mikszáth Kálmán életútja - Mikszáth Kálmán: Szent Péter esernyője: az idő és a tér, a cselekmény és a szerkezet, a legendák és jellemek Kisepikai alkotások - Mikszáth Kálmán A néhai bárány, Bede Anna tartozása című műveinek elemzése, a novella szerkezeti jellemzői, a karcolat - A tárca, karcolat, kroki megjelenése Krúdy Gyula munkásságában - Kosztolányi Dezső Ozsonna c. novellájának elemzése - Karinthy Frigyes pályaképe, a paródia A korszerű színházművészet kialakulása Heltai Jenő: A néma levente: a színmű cselekménye és a jellemek

8. OSZTÁLY I.

félév

A Nyugat írói -A megjelölt írók, költők pályaképe, felsorolt műveik műfaji sajátosságainak bemutatása, s az irodalmi fogalmak alkalmazása. -Ady Endre: A föl-földobott kő, /memoriter/ Lédával a bálban, Őrizem a szemed /memoriter/ A Tűz csiholója /szimbolizmus/ -Móricz Zsigmond: Hét krajcár /novella, tragikomikum/ Légy jó mindhalálig /ifjúsági regény/ kötelező olvasmány -A mű cselekménye, szerkezete, a szereplők cselekedeteinek, jellemének megértése -Babits Mihály: Új leoninusok /rímes disztichon, hexameter, pentameter/ A csengettyűs fiú /látomás, szinesztézia/ -Juhász Gyula: Magyar nyár 1918 /tájvers, impresszionizmus/ Milyen volt…, /memoriter/ Anna örök /párhuzam, fordulat/ -Kosztolányi Dezső: A szegény kisgyermek panaszai című ciklusból részletek: És látom őt, a Kisdedet… , A rút varangyot véresen megöltük… , Ez a beteg, borús, bús, lomha Bácska /versciklus/ Ötévi fegyház /lélektani novella/ -Tóth Árpád: Körúti hajnal /memoriter/ /tájvers, szinesztézia/ -Karinthy Frigyes: „ A szegény kis trombitás szimbolista klapec nyöszörgései” című ciklusból /paródia, karikatúra/

Tanár úr kérem /novellaszerű humoreszkek sorozata, ciklusa/ /részletek a műből/ / helyzetkomikum, jellemkomikum, tragikomikum, irónia, groteszk/ II. félév Írók a két világháború között -Kassák Lajos: Mesteremberek /szabad vers, avantgárd/ -Tamási Áron: Ábel a rengetegben /regény, trilógia, humor, népi írók/ /A mű keletkezése, cselekménye, szerkezeti felépítése, jellemek/ -Szabó Lőrinc: Új lakásban, Tücsökzene /önéletrajzi vers/ -József Attila: Curriculum Vitae (részletek ) Tiszta szívvel // memoriter / Ringató, A Dunánál /gondolati költemény, triptichon, szerelmi dal/ -Radnóti Miklós: Tétova óda, Nem tudhatom /memoriter / /óda, sormetszetes jambikus sorok/ -Gelléri Andor Endre: Kisgerezdek /novella/ Újabb irodalmunk Illyés Gyula: Egy mondat a zsarnokságról /egyetlen óriási mondat/ -Örkény István: Arról, hogy mi a groteszk, Kenyér / groteszk, abszurd, novella/ -Weöres Sándor: Szán megy el ablakod alatt, Majomország /gyermekdal, szójáték, karikatúra/ -Pilinszky János: Harbach, 1944 /közvetett kifejezésmód/ Egy lírikus naplójából (részlet) /esszé/ -Nagy László: Ki viszi át a szerelmet /a lét értékeiről vall/ Tűz /képvers/ Magyar színjátszás: reneszánsz, felvilágosodás, romantika, naturalista színjátszás Arcok és művek a 20. század irodalmából -Áprily Lajos: Március / táj, hangulat / -Füst Milán: A magyarokhoz /szabad vers / -Jékely Zoltán: Futballisták / elégia / -Csanádi Imre: Az 56-os évre /vers / -Kertész Imre: Sorstalanság (részlet a regényből) / Nobel-díjas mű, holokausztirodalom / -Lázár Ervin: Az asszony /legenda / -Sütő András: Anyám könnyű álmot ígér (részlet) / napló, emlékirat / -Kányádi Sándor: Nyergestető /vers/ / legenda / A sajtóismeret alapjai: tudósítás, kommentár, publicisztika, riport, helyszíni tudósítás, szociográfia, glossza, kritika, tárca, karcolat, kroki, hirdetés, reklám

Földrajz 7. évfolyam: Témakörök: I. félév: A Föld története, Afrika, Ausztrália és Óceánia, A Sarkvidékek. Ismerje a földtörténet korbeosztásait és eseményeit. Tudja bemutatni Afrika, Ausztrália és Óceánia, a Sarkvidékek természeti adottságait. (felszín, tájak, éghajlat, vízrajz)

Ismerje fel az éghajlat és a mezőgazdaság közötti összefüggést. Tudja bemutatni Egyiptom, a Dél-afrikai Köztársaság és Ausztrália gazdaságát. Mutassa meg a térképen a tanult topográfiai fogalmakat. II. félév: Amerika, Ázsia, Európa. Tudja bemutatni Amerika és Ázsia természeti adottságait. Ismerje az Amerikai Egyesült Államok, Mexikó, Brazília, India, Kína, Japán gazdasági életét és a hozzá kapcsolódó topográfiai fogalmakat. Tudja elhelyezni a földtörténeti korokban Európa kialakulását. Ismerje az Európai Unió országait és tevékenységét. Legyen képes önállóan jellemezni Észak-Európa (Norvégia, Svédország, Finnország, Dánia) Nyugat-Európa (Nagy-Britannia, Franciaország) és Dél-Európa (Spanyolország, Olaszország, Horvátország, Szerbia) országainak természet- és társadalomföldrajzát. Ismerje az ezekhez kapcsolódó topográfiai fogalmakat.

8. évfolyam: Témakörök: I. félév: Kelet-Európa, Közép-Európa, Magyarország természeti és társadalmi viszonyai. Tudja önállóan jellemezni Kelet-Európa (Oroszország, Ukrajna) és Közép-Európa (Németország, Lengyelország, Csehország, Ausztria, Szlovénia, Szlovákia, Románia) országainak általános természeti és gazdaságföldrajzát. Ismerje a térség országainak közös és eltérő vonásait. Tudja megmutatni a tanult topográfiai fogalmakat. Ismerje a Kárpát-medence földtani szerkezetét, felszínének kialakulását, a földtörténeti múlt emlékeit Magyarországon, időjárásunkat, természeti erőforrásainkat. II. félév: Hazai tájakon- Alföldjeink és dombvidékeink Hazai tájakon- Hegyvidékeink Tudja bemutatni hazánk tájainak természeti értékeit, gazdaságföldrajzi jellemzőit és kapcsolja hozzá a tanult topográfiai fogalmakat. Ismerje és védje természeti örökségeinket

Biológia 7. osztály Távoli tájak életközösségei

I. félév Trópusi esőerdő elhelyezkedése, egy jellemző növény ismeretetése, egy növényevő, egy ragadozó bemutatása, tápláléklánc. Szavanna elhelyezkedése, egy jellemző növény ismeretetése, egy növényevő, egy ragadozó bemutatása, tápláléklánc. Sivatag elhelyezkedése, egy jellemző növény ismeretetése, egy növényevő, egy ragadozó bemutatása, tápláléklánc. Mediterráneum elhelyezkedése, egy jellemző növény

ismeretetése, egy növényevő, egy ragadozó bemutatása, tápláléklánc. Füves puszták elhelyezkedése, egy jellemző növény ismeretetése, egy növényevő, egy ragadozó bemutatása, tápláléklánc. Lombhullató erdők elhelyezkedése, egy jellemző növény ismeretetése, egy növényevő, egy ragadozó bemutatása, tápláléklánc. Tajga elhelyezkedése, egy jellemző növény ismeretetése, egy növényevő, egy ragadozó bemutatása, tápláléklánc. Tundra elhelyezkedése, egy jellemző növény ismeretetése, egy növényevő, egy ragadozó bemutatása, tápláléklánc. Közép-Európa magashegységei elhelyezkedése, egy jellemző növény ismeretetése, egy növényevő, egy ragadozó bemutatása, tápláléklánc. Sarkvidékek elhelyezkedése, egy jellemző növény ismeretetése, egy növényevő, egy ragadozó bemutatása, tápláléklánc. Tengerek, óceánok elhelyezkedése, egy jellemző növény ismeretetése, egy növényevő, egy ragadozó bemutatása, tápláléklánc.

Az élővilág általános jellemzése

II. félév Tűrőképesség, környezeti tényezők, életközösség jellemzői. A tápláléklánc. Az ember hatása a bioszférára.

Az élőlények rendszerezése

Törzs, osztály, faj fogalma. Egy eukarióta, egy növényi, egy állati és egy gomba törzs jellemzése.

8. osztály I. félév Testfelépítés Szervezetünk anyagcseréje

Sejt, szövet, szerv. Szövetek jellemzése. Csontrendszerünk, izmaink. A bőr felépítése. A táplálkozási szervrendszer részei és jellemzői, betegségei. A fog rajza. Légzési szervrendszer részei és jellemzői, betegségei. A vér és a keringési szervrendszer alkotói és jellemzői, betegségei. Kiválasztó szervrendszer alkotói, jellemzői, betegségei. II. félév

Szabályozás Szaporodás

Idegi működés, érzékszervek működése és betegségei. Hormonrendszer működése és betegségei. Szaporodási szervrendszer működése és betegségei. Az emberi élet szakaszai és jellemzésük.

FIZIKA 7.évfolyam I.félév Témakörök

Tartalmak

Az anyag néhány tulajdonsága, kölcsönhatásuk Az anyag mérhető tulajdonságai (hosszúság, tömeg, felszín, idő, térfogat). Kölcsönhatások

Termikus, mechanikai, mágneses, elektromos, gravitációs (példák)

A testek mozgása Az egyenes vonalú egyenletes mozgás

Egyszerű út- és időmérés. Út- idő grafikon készítése és elemzése. Az út és az idő közötti összefüggés felismerése. A sebesség fogalma, a sebesség kiszámítása. A megtett út és a menetidő kiszámítása.

Az egyenletesen változó mozgás

Az egyenletesen változó mozgás. A sebesség változásának felismerése, a gyorsulás fogalma. Az átlag- és a pillanatnyi sebesség.

A szabadesés

A szabadon eső test mozgásának jellemzése.

A dinamika alapjai A testek tehetetlensége és tömege

Egyszerű kísérletek a tehetetlenség megnyilvánulására. A tehetetlenség törvénye.

Erő és mozgásállapot változás

A test mozgásállapot változása mindig egy másik test által kifejtett erőhatásra utal. Az erő mérése rugós erőmérővel. Az erő mértékegysége.

Erőfajták

Gravitációs erő - (a Föld vonzása a testekre). Súly (és súlytalanság). Súrlódás és közegellenállás (gyakorlati jelentősége. Rugóerő ( a rugós erőmérő működése).

Egy testre ható erők együttes hatása

Egy egyenesbe eső azonos és ellentétes irányú erők összegzése, az erőegyensúly fogalma

Erő- ellenerő

Az erő két test közötti kölcsönhatásban.

A mechanikai munka

A munka értelmezése, mértékegysége. Egyszerű számításos feladatok a munka, erő és az út kiszámítására.

Az egyszerű gépek: emelő, lejtő

A forgatónyomaték. Az egyensúly feltétele emelőkön (az egyensúly létesítéséhez szükséges erő ill.erőkar kiszámítása). Az egyszerű gépek gyakorlati haszna.

II. félév A nyomás Szilárd testek által kifejtett nyomás

A nyomás értelmezése egyszerű kísérletek alapján.

Nyomás a folyadékokban és gázokban

A hidrosztatikai nyomás. Közlekedőedények; környezetvédelmi vonatkozások pl. kutak , vizek szennyezettsége. A légnyomás.

Arkhimédész törvénye, a testek úszása

A felhajtóerő kísérleti vizsgálata Az úszás, lebegés, elmerülés feltételei Arkhimédész törvénye.

Mechanikai energia fajták

A magassági, a mozgási és a rugalmas energia fogalma.

energia-megmaradás Munka és energia

Az energia megmaradása. A testek melegítése munkavégzéssel, a termikus energia felhasználását munkavégzésre.

Teljesítmény és hatásfok

A teljesítmény fogalma, kiszámítása. A hatásfok kiszámítása.

Hőtan Hőtani alapjelenségek

Hőmérséklet és mérése. A hőtágulás jelensége szilárd anyagok, folyadékok esetén, a hőtágulás jelensége a hétköznapi életben.

Hő és energia

A testek felmelegítésének vizsgálata a fajhő, az égéshő. Energia-megmaradás termikus kölcsönhatás során.

Halmazállapotok, halmazállapot- változások

Az anyag atomos szerkezete, halmazállapotok. A halmazállapot változások - olvadás, fagyás, párolgás, forrás, lecsapódás - jellemzése, hétköznapi példák Az olvadáspont (fagyáspont), forráspont fogalma. Az olvadáshő (fagyáshő), forráshő értelmezése. A halmazállapot- változás közben bekövetkező energiaváltozások kiszámítása.

Fizika 8.évfolyam I.félév Témakörök Elektromos alapjelenségek, egyenáram

Tartalmak

Elektrosztatikai alapismeretek

Az elektrosztatikai kísérletek elemzése, az elektromos töltés.

Az elektromos áram

Az elektromos áram fogalma, érzékelése hatásain keresztül.

Egyszerű elektromos áramkörök

Az elektromos áramkör részei.

Ohm törvénye

Ohm törvénye, az elektromos ellenállás fogalma, az ellenállás kiszámítása és mértékegysége. Ohm törvényével kapcsolatos egyszerű kísérletek (pl. fogyasztók soros és párhuzamos kapcsolása). Ohm törvényével kapcsolatos egyszerű feladatok megoldása.

Az elektromos munka és teljesítmény Az elektromos áram hatásai Az elektromos áram hőhatása

Az elektromos munka és az elektromos teljesítmény

Az elektromos áram vegyi- és élettani hatása Az elektromos áram mágneses hatása

Az elektromos áram hőhatásának kísérleti vizsgálata. Az áram hőhatásán alapuló eszközök (pl. olvadó biztosíték, izzólámpa, elektromos fűtőtest).

Az elektromos munka és teljesítmény kiszámítása. Háztartási berendezések teljesítménye és fogyasztása. Az elektromos áram vegyi hatása. Az elektromos áram élettani hatása, balesetmegelőzési szabályok. Mágneses alapjelenségek.

Elektromágneses indukció, Váltakozó áram Az elektromágneses indukció

Az indukciós alapjelenségek.

Váltakozó áram

A váltakozó feszültség keltése indukcióval. A váltakozó áram, jellemzése, hatásai.

II. félév

Az elektromágneses indukció gyakorlati alkalmazásai

Az elektromos energia-hálózat

A transzformátor kísérleti vizsgálata (összefüggés a transzformátor tekercseinek menetszáma, feszültségek és az áramerősségek között). A transzformátor gyakorlati alkalmazásai. Az elektromos hálózat, energia-ellátás. Az energiatakarékosság. Az energiatakarékosság hétköznapi, gyakorlati megvalósítása

Az energiatakarékosság Fénytan A fény tulajdonságai

Fényforrások. A fény egyenes vonalú terjedése, árnyékjelenségek.

A fény visszaverődése

A fényvisszaverődés jelenségének kísérleti vizsgálata, a tükrös fényvisszaverődés törvénye. A sík-és gömbtükrök gyakorlati alkalmazásai.

A fénytörés

A fénytörés jelenségének kísérleti vizsgálata. Domború- és homorú-lencsék alkalmazási lehetőségei (pl. egyszerű nagyító, vetítő, fényképezőgép, emberi szem, szemüveg, mikroszkóp, távcső).

A fehér fény színeire bontása

A fehér fény színekre bontása és újra egyesítése, a testek színe.

5.évfolyam

TÉMAKÖRÖK

I. félév Tartalmak, tevékenységek

Az információ. Információ megjelenési formái, beszéd, írás, nyomtatott forma kommunikáció. Jelölő és jelölt, a kettő kapcsolata, a jelek fajtái (képi, ikon, szimbólikus, stb). Információ továbbítása, fogadása. Az információ továbbításának eszközei: távíró, morze, telefon. Egy lehetséges, játékos működési modell. A számítógép Az információ feldolgozásának számítástechnikai eszközei: részei és Bevitel ( billentyűzet ) működése Kivitel ( monitor ) Feldolgozás ( memória ) Tárolás ( mágneses háttértárak ) A gép működésének bemutatása (" emberke" modell). Háttértárak jelölése váltása, könyvtár kiválasztása, eligazodás, mozgás a Operációs háttértáron. Programok futtatása, használata, könyvtárak létrehozása. rendszer Könyvtárszerkezet tudatosítása, elérési út, gyökérkönyvtár, alkönyvtár, használata aktuális könyvtár fogalma. A párbeszédablak és elemei, meghajtók azonosítója. Állományok fogalma, állományok azonosítója indítható állományok. Háttértárolók megjelenítése a sajátgép objektummal. Asztal, tálca, parancsikonok. Az egér használata. Parancsikonok megnyitása. Alkalmazás ablakok részei, kezelése. Több alkalmazás futtása. Váltás alkalmazások között. Informatikai alapok

II. félév TÉMAKÖRÖK Algoritmusok és adatok

Könyvtárhasználat

Algoritmusok szöveges, rajzos megfogalmazása, értelmezése. Algoritmusok végrehajtása számítógépen. Algoritmus fogalmának játékos bevezetése. Alapfogalmak. A teknőc szerepe, irányítása. Programkészítés lépései. A teknőc állapotai. Teknőcműveletek. Számláló ciklus, ismétlések. Eljárások, paraméter nélküli eljárások. Eljárások módosítása, javítása. Memória használata, szerkesztési eljárások, elkészített logo file mentése. Alapfogalmak. Dokumentumismeret. Betűrendes leíró katalógus szerkezete, használata.

6. évfolyam I. félév TÉMAKÖRÖK Információ

Operációs rendszer használata

Algoritmusok Leíró nyelvek (LOGO nyelv)

II. félév

Számfogalom kialakulása, kódolása, Babilónia(idő mérése, 60-as számrendszer), római számok, arab számok, tizes számrendszer ( helyiértékes rendszer ). A BIT fogalma, a kettes számrendszer csak említés szintjén. Byte, Kbyte, Mbyte. Operációs rendszer pontosítása. Tárolási kapacitás Állomány keresése, másolása. Hálózati belépés és kilépés módja. Lemezek formatálása, rendszerlemez készítése a sajátgép objektum segítségével. Állományok másolása, törlése a sajátgép vagy intéző segítségével. Törölt állományok, könyvtárak visszaállítása. Változók fogalma. Változók beolvasása kiíratása. Programkészítés alapvető műveletek segítségével. Ciklusok egymásba ágyazása. (Ismétlés az ismétlésben.) Feltételes utasítások, ciklusok. Algoritmusok leírása metanyelven. Egyszerűbb példák metanyelvre. Többparaméteres eljárások. Rekurzió fogalma, rekurzív eljárások.

TÉMAKÖRÖK Ajánlott óraszámok Ismerkedés alkalmazói programokkal

Rajzolás a Paint programmal. Rajzi alapelemek Színbeállítás, háttér kifestése. Szövegírása a rajzlapra. Kész rajz betöltése, módosítása. Rajzok nyomtatása. Műveletek rajzrészletekkel. A vágólap fogalma. Transzformációk. Tükrözött, elforgatott ábrák készítése.

Szövegszerkesztés alapjai

Dokumentum és tipográfiai alapok. Dokumentumkészítés lépései. Gépeléssel, javítással kapcsolatos lehetőségek. Oldal-beállítások. Mentés, megnyitás, nyomtatás. Betűformátum:(betűtípus, betűméret, betűstílus, különlegességek). Blokkok kijelölése, másolása. Formázási lehetőségek. Bekezdések igazítása, formázása. Gyorsmenü használata a szerkesztésben. Saját készítésű rajzok beillesztése. Raktári rend: szépirodalom, betűrend. Ismeretközlő irodalom: szakrend. Dokumentumtípusok: nyomtatott (könyv, sajtótermékek) és nem nyomtatott ismerethordozók. Betűrendes leíró katalógus szerkezete, használata.

Könyvtárhasználat

7. évfolyam I. félév TÉMAKÖRÖK

Tartalmak, tevékenységek

Az informatika alapjai Az információ fogalma, legfontosabb információ forrásaink, az információ mennyisége. A jel fogalma, a jelek csoportosítása érzékelés szerint, és a technikai megvalósítás szempontjából (analóg vagy digitális). Bináris jelrendszer, a bináris jelrendszer adatmennyisége. Átváltás a mennyiségek között (bit, byte …), számítások. Kódolás és dekódolás. Az ASCII-kódrendszer ismertetése. A zaj fogalma, redundáns információ. Hardvereszközök és szoftverek

A számítógép részei. Háttértárak és adathordozók. Perifériák. Mobil eszközök. Szoftverek fajtái.

Az operációs rendszer használata

Ismerkedés a Windows operációs rendszerrel. Az ablakok kezelése. Programok indítása. Az alkalmazói jelek rendszerezése. Az alkalmazásablakok felépítése és működése. A mapparendszer szerkezete és kezelése Állományok és mappák kezelése a Sajátgéppel. Fájl és mappaműveletek. A tömörítés lehetősége, fajtái. Tömörítőprogramok használata (Windows Commander, WinRar).

II. félév TÉMAKÖRÖK

Tartalmak, tevékenységek

Dokumentumkészítés számítógéppel

Képek beszúrása dokumentumba. Táblázat készítése. Az Internetről letöltött dokumentumok elhelyezése saját dokumentumban. Tantárgyi anyag készítése.

Feladatmegoldás, algoritmizálás

Az algoritmus fogalma, életből vett és matematikai példák. Az algoritmus leírásának lehetőségei. Mondatszerű algoritmusleírás. Az adattípusok, a programkészítés menete, a lépésenkénti finomítás elve. Folyamatábra készítés.

Multimédiás dokumentumok készítése

A multimédia fogalma. Digitális fényképrögzítés, videózás. A mobiltelefon multimédiás lehetőségei. Prezentációkészítő programok. Előadás tervezése az Előadás tervező varázslóval a PowerPoint programban. Egyéni animáció. Hang beszúrása a bemutatóba. A prezentáció készítés főbb szabályai A kézikönyvtárban található források, azok felépítése. A könyvtárak típusai, feladataik, elektronikus könyvtárak az interneten.

Könyvtárhasználat

8. évfolyam I. félév TÉMAKÖRÖK Az informatika

Tartalmak, tevékenységek A számítógépek története, Neumann-elv.

alapjai

Algoritmusok és adatok

Magyar tudósok szerepe az informatikai kultúra fejlődésében. A számítógépek alkalmazási területei a társadalomban. Informatikai alapfogalmak. Hardver, szoftver. A számítógép felépítése. Cpu Alu Operatív tár és fajtái Autonóm csatornák, buszrendszer. Algoritmusok készítése, leírása algoritmus-leíró nyelven. Mondatszerű leírás, folyamatábra és elemei. Algoritmusok kódolása a számítógép számára „érthető” egyszerű programozási nyelven. A ciklus, mint ismétlés fogalma. Egyszerűbb programok tömb segítségével. A tömb fogalma. Beolvasás feltételes utasítás segítségével. Stringkezelés, szövegkezelő függvények Sorozatok, Beolvasás, kiíratás tömb segítségével. Rendezés, keresés, minimum –maximum kiválasztás. A program áttekinthetősége. Egy programrészlet többszöri végrehajtásának elkerülése. Paraméterátadás, globális, lokális változók. Példák eljárásokra. II. félév

TÉMAKÖRÖK Dokumentumkészítés számítógéppel

Az adatkezelés alapjai

Tabulátorok használata. Szöveg átrendezése, keresés, csere, helyesírás. Táblázat készítése. Az Internetről letöltött dokumentumok elhelyezése saját dokumentumban. Szerzői jog. Felhasználói etika. Tantárgyi anyag készítése. Táblázat fogalma, részei. Táblázatok, cellák kitöltése módosítása, másolása. Az adatbázis-táblázatra vonatkozó alapfogalmak rekord, mező, mezőnevek fogalma megadása, adatbevitel lehetséges módozatai. A táblázat celláinak azonosítása, egyszerű táblázat létrehozása. Egyszerűbb műveletek cellák között. Képletek bevitele cellákba. Táblázat, cellák formázása. Egyszerűbb adattípusok. Keresés, válogatás. Keresési lehetőségek. Keresési feltételek megadása, logikai feltételek. Javítás, törlés, bővítés. Rendezés különböző szempontok szerint. Táblázatok oszlopainak és sorainak rendezése adott feltételek alapján.

Egyszerűbb függvények használata. Grafikonvarázsló használata. Grafikon készítése. Könyvtárhasználat

Tárgyi katalógusok: szakkatalógus, tárgyszó katalógus.

II. félév TÉMAKÖRÖK Dokumentumkészítés számítógéppel

Képek beszúrása dokumentumba. Táblázat készítése. Az Internetről letöltött dokumentumok elhelyezése saját dokumentumban. Tantárgyi anyag készítése.

Feladatmegoldás, algoritmizálás

Az algoritmus fogalma, életből vett és matematikai példák. Az algoritmus leírásának lehetőségei. Mondatszerű algoritmusleírás. Az adattípusok, a programkészítés menete, a lépésenkénti finomítás elve. Folyamatábra készítés.

Multimédiás dokumentumok készítése

A multimédia fogalma. Digitális fényképrögzítés, videózás. A mobiltelefon multimédiás lehetőségei. Prezentációkészítő programok. Előadás tervezése az Előadás tervező varázslóval a PowerPoint programban. Egyéni animáció. Hang beszúrása a bemutatóba. A prezentáció készítés főbb szabályai

Könyvtárhasználat

2.5

A kézikönyvtárban található források, azok felépítése. A könyvtárak típusai, feladataik, elektronikus könyvtárak az interneten.

Mindennapos testnevelés

 A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módját a köznevelési törvény 27. § (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezzük meg a következő módon.  (A jogszabályi változások miatt, melyek lépcsőzetesen, felmenő rendszerben lépnek érvénybe az egymást követő tanévekben.)  Az 1. és 5. évfolyamon felmenő rendszerben kerül bevezetésre.  A többi évfolyamon (heti 2 óra) sportkör formájában valósul meg (lásd: táblázat).

A választható tantárgyak, foglalkozások

2.6

Tanórán kívüli foglalkozások, szakkörök: Alsó (heti) Sportkör

2

Felső (heti) Lány: 2 (foci) Fiú: 2 (kézilabda)

Rajz, grafika

2

2

Tehetséggondozás matematika

1

2

Magyar

1

2

Természetismeret

1

2

Énekkar

1

2.7 Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái A beszámoltatás formái:  szóbeli: - felelet - órai munka - tanulói kiselőadás  írásbeli: - felelet - témaközi dolgozat - témazáró dolgozat - év eleji, félévi, év végi felmérés  gyakorlat - gyűjtőmunka - szorgalmi feladat - tabló Követelményei:  Olyan tananyagot lehet számonkérni, aminek a feldolgozása tanórán –rövidebb, hosszabb formában- megtörtént.

 Egész éves folyamatos tanórai ellenőrzés.  Szóbeli feleleteknél, írásbeli munkáknál figyelembe vesszük: - nyelvi kifejezőkészség - szakkifejezések használata - tényszerűség - tartalmi teljesség - önállóság mértéke - felépítettség - ábrák elemzése - rajzok készítése Írásbeli feladatok értékelése Iskolánkban a következő írásbeli beszámoltatásokkal élünk:  felelet: max.15 perc az előző óra(k) anyagából(egyénileg vagy akár teljes osztály részére)  témaközi dolgozat  témazáró dolgozat: a tantervi tematikus egységek után, minimum 45 perc  év eleji, félévi, év végi felmérő dolgozat teljes tanévet felölelő dolgozat, dolgozat, minimum 45 perc. Formája lehet:- kérdés – felelet,  standardizált mérőlap  kifejtést igénylő Szerepe és súlya alapján: a témazáró és nagydolgozat érdemjegye döntő szerepű az osztályzat kialakításánál. A tanév során szerzett valamennyi érdemjegy a naplóban rögzítésre kerül. A témazárót, az év eleji és év végi felmérő dolgozatot piros színnel kell a naplóban rögzíteni.

2.8 Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása Iskolánkban a házi feladatok meghatározásával kapcsolatosan az alábbi szabályok érvényesülnek:  a házi feladatok legfontosabb funkciója a tanórán feldolgozott tananyaghoz kapcsolódó gyakorlás (készség és képességfejlesztés), valamint a tananyaghoz







  



 

kapcsolódó ismeretek megszilárdítása az első – negyedik évfolyamon a tanulók hétvégére (szombatra, vasárnapra), valamint a tanítási szünetek idejére nem kapnak sem szóbeli, sem írásbeli házi feladatot (Kivétel képeznek ez alól a szorgalmi feladatok) 2004. szeptember 1-én lép hatályba az első évfolyamon, majd felmenő rendszerben. az ötödik – nyolcadik évfolyamon a hét végére (szombatra, vasárnapra) a szokásos szóbeli és írásbeli feladatokat kapják, tanítási szünetekre, és ünnepnapokra nem kapnak írásbeli házi feladatot. A tanulók eredményes felkészülésének érdekében egy tanítási napon belül egy-egy osztállyal legfeljebb kettő témazáró, illetve félévi vagy év végi felmérő dolgozatot lehet íratni. A kötelező olvasmányokat a pedagógus az év elején, lehetőleg az 1. tanórán köteles bejelenteni a várható időpont körülbelüli megjelölésével. Önálló modulok (hon- és népismeret 5-8.osztály,) értékelésére a tanulói teljesítményértékelés általános szabályai vonatkoznak. Összevont tantárgy esetén legalább évi 2 érdemjegyet kell adni a tanulónak (történelem-etika 7. osztály, ének-tánc 1-8.osztály, természetismeret-biológia egészségtan 5-8. osztály ). Integrált tantárgy esetén a modulok követelményei egybeépülnek az alaptantárgy követelményeivel, így a számonkérésben és az értékelésben is együtt kell figyelembe venni a tantárgy követelményeit (magyar irodalom-dráma 1-8.osztály). Az önálló modulok ugyanúgy beleszámítanak az év végi eredménybe, mint bármely más tan tárgy. Ennek megfelelően a modul tantárgyak teljesítése is feltétele az iskolai továbbhaladásnak a következő évfolyamba.

2.9 A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek A fizikai fitness-szint legegyszerűbb módon : az aerob kapacitással (alap állóképességgel) és az izomerővel (általános fizikai teherbíró-képességgel) fejezhető ki. Motorikus próbák az általános fizikai teherbíró-képesség mérésére: 

A tanulók fizikai állapotának mérését a testnevelés tantárgyat tanító nevelők végzik el a testnevelés órákon, tanévenként két alkalommal október, illetve május hónapban. (a felmérés a „Hungarofit teszt” alapján került összeállításra. Lásd: Módszerek a tanulók fizikai felkészültségének, teljesítményének mérésére, értékelésére Szerkesztette: Anrásné Dr. Teleki Judit, MKM 1997.)





A mérés eredménye alapján a nevelők a tanulók fizikai állapotát, általános teherbíró képességét minősítik, az évente kapott eredményeket összehasonlítják, és ezt az értesítő könyvön keresztül a szülők tudomására hozzák. Az aerob állóképesség mérése (Cooper-teszt) a mindennapi tevékenységünk során leggyakrabban használt izomsorok erő, erő-állóképességének mérése az alsó végtag dinamikus erejének mérése a kar, a törzs és a lábizmok együttes erejének mérése - a váll-és a törzsizmok gyorsasági erejének mérése - a vállöv és a kar erejének, erő-állóképességének mérése - a csípőhajlító és a hasizmok erő, erő-állóképességének mérésre a hátizmok erő, erő-állóképességének mérése

A tanulók fizikai állapotának mérését szolgáló feladatok: 1. feladat: Helyből távolugrás (Az alsó végtag dinamikus erejének mérése) 2. feladat: Hasonfekvésből törzsemelés és leengedés folyamatosan (A hátizmok dinamikus erő-állóképességének mérése) 3. feladat: Hanyattfekvésből felülés térdérintéssel folyamatosan (A hasizmok erőállóképességének mérése) 4. feladat: Fekvőtámaszban karhajlítás- és nyújtás folyamatosan (A vállövi és a karizmok dinamikus erő-állóképességének mérése)

2.10

Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei

Alapelveink: Elősegítjük a tanulók és a tantestület egészségének védelmét, az egészség fejlesztését és az eredményes tanulást Egészséges környezetet, iskolai egészségnevelést és az iskolai egészségügyi szolgáltatásokat biztosítjuk, ezekkel párhuzamosan együttműködünk a helyi közösség szakembereivel. Kiemelt jelentőséget tulajdonítunk az egészséges étkezésnek, a testedzésnek és a szabadidő hasznos eltöltésének, teret adunk a társas támogatást, a lelki egészségfejlesztést és tanácsadást biztosító programoknak. Olyan oktatási-nevelési gyakorlatot folytatunk, amely tekintetbe veszi a pedagógusok és a tanulók jól-létét és méltóságát, többféle lehetőséget teremt a siker eléréséhez, elismeri az erőfeszítést, a szándékot, támogatja az egyéni előrejutást.

Az iskolai egészségnevelés célja Az egészségnevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók egészségfejlesztési attitűdjének, magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék minden tagja képes legyen arra, hogy folyamatosan nyomon kövesse saját egészségi állapotát, érzékelje a belső és külső környezeti tényezők megváltozásából fakadó, az egészségi állapotot érintő hatásokat és ez által képessé váljon az egészség megőrzésére, illetve a veszélyeztető hatások csökkentésére. A teljes fizikai, szellemi és szociális jól-lét állapotának elérése érdekében az egyénnek vagy csoportnak képesnek kell lennie arra, hogy meg tudja fogalmazni, és meg tudja valósítani vágyait, hogy megtalálja a megfogalmazódott szükségleteihez vezető, egészségét védő, és a környezet védelmére is figyelő optimális megoldásokat, továbbá környezetével változzék vagy alkalmazkodjék ahhoz. Az egészséget tehát alapvetően, mint a mindennapi élet erőforrását, nem pedig, mint életcélt kell értelmezni. Az egészség pozitív fogalom, amely a társadalmi és egyéni erőforrásokat, valamint a testi képességeket hangsúlyozza. Az egészségfejlesztés következésképpen nem csupán az egészségügyi ágazat kötelezettsége, hanem az egészséges életmódon túl a jól-létig terjed. Az egészségnevelés iskolai feladatai  

 

  

    

Az egészség megvédésére, megedzésére, visszaszerzésére vonatkozó közérthető, de tudományos ismeretek átadása, az egészségvédő lehetőségek sokoldalú bemutatása. Megtanítani, hogy alapvető értékünk az élet és az egészség. Ezek megóvására magatartási alternatívákat ajánljon, tanítson megfelelő egészségvédő magatartásra, gyakorlással, segítéssel, példamutatással. Motiválja, ösztönözze a tanulókat az egészségvédő magatartás szabályainak megtartására, közös véleményformálással, támogató tanácsadással is. Segítse mind az egészségeseket, mind a betegeket az egészségvédő öntevékenységben, az egészséges életmód kialakításában, a döntési alternatívák kidolgozásában, és a helyes döntések megvalósításában. Minden tevékenységével szolgálnia kell a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését. Adjon ismereteket a betegségek, balesetek, sérülések elkerülésére, az egészség megőrzésére. Személyi, tárgyi környezetével segítse azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek az ifjak egészségi állapotát javítják. Az egészséges életmódra nevelés feladata, hogy neveljen az egészséges állapot örömteli megélésére és a harmonikus élet értékként való tiszteletére. Segíteni kell a diákokat abban, hogy önálló felnőtt életükben legyenek képesek életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket hozni, egészséges életvitelt kialakítani. Fejleszteni kell a tanulók elfogadó és segítőkész magatartását a beteg, sérült és fogyatékos embertársaik iránt. Akadályozza meg az iskola a káros függőséghez vezető szokások kialakulását. Foglalkozzon a szexuális kultúra és magatartás kérdéseivel.

  

Fordítson figyelmet a családi életre, a felelős, örömteli párkapcsolatokra történő felkészítésre. Fordítson figyelmet a veszélyes anyagok, illetve készítmények helyes kezelésére, legfontosabb szabályaira. A pedagógusok mutassanak példát életvitelükkel az egészséges testi, lelki, szociális fejlődéshez.

Rövid távú célok, feladatok és sikerkritériumok Rövid távú célok

Feladatok

Sikerkritériumok

Az egészséges életmódra nevelés az oktatás és nevelés valamennyi területén jelenjen meg!

A helyi tantervben és az osztályfőnöki és a tantárgyi programokban is jelöljük meg a feladatokat!

Az iskolai élet egészét átfogó egészségnevelés valósul meg. A tanórákon több egészséges életmód szemlélet kialakításával foglalkozó tartalom.

Egészségfejlesztő, egészségnevelőmentálhigiénés szakember képzése

60-120 órás továbbképzésen való részvétel

Egészségfejlesztésben jártas pedagógus végzi, segíti munkánkat.

A személyi és környezetünk higiéniájának megteremtése. Környezeti ártalmak: zaj, légszennyezés, hulladékkezelés

Feltételek kialakítása, biztosítása. Rendszeres, majd alkalmankénti ellenőrzések.

Tiszta, esztétikus környezet, ápolt, egészséges tanulók.

Osztálytermekben az egészségügyi előírásoknak megfelelő berendezési tárgyak biztosítása. (székek, asztalok, világítás stb.)

Feltételek kialakítása, biztosítása

Egészségrontó tényezők kiküszöbölése.

A tanulók egészséges testilelki fejlődésének elősegítése a testmozgás eszközeivel.

A mindennapi testmozgás biztosítása. Sportfoglalkozások, sportnapok.

A diákok igénylik a mozgást, szívesen vesznek rész sportprogramokon.

A dohányzás, alkoholfogyasztás és kábítószer használat megelőzése. Ifjúságvédelmi felelős továbbképzése.

Előadások, beszélgetések. Programok szervezése az ifjúságvédelmi felelős segítségével.

Tanulóink tudnak nemet mondani az egészségkárosító szerek használatára és társaikat is erre buzdítják.

Egészséges szexuális életmód Felvilágosító beszélgetések szemlélet egészségügyi kialakítása / Barátság, szakemberek bevonásával.

Kiegyensúlyozott párkapcsolatra törekvés az egészség

párkapcsolatok, a szexualitás szerepe az egészségmegőrzésben. /

megőrzése érdekében. A nemhez illő viselkedésformák elsajátítása.

A tanulók ismerjék meg az étkezés, a táplálkozás egészséget befolyásoló szerepét.

Részvétel az Helyes étkezési szokás alakul egészségnevelési, táplálkozási ki. programokon. Beszélgetés a témával kapcsolatban.

Lelki egészség védelme. Személyes krízishelyzetek felismerés és kezelési stratégiák

Konfliktuskezelő programok, Tanulók jól érzik magukat a önismereti „bőrükben”. programok szervezése, működtetése.

Balesetek megelőzése elsősegélynyújtási ismeretek

Elsősegély nyújtási ismeretek, A diákok felelőséggel óvják balesetvédelmi, saját és tűzvédelmi és az intézmény egymás testi épségét. óvó-védő intézkedések szabályzatának elsajátíttatása.

Alkalmazott módszerek:          

interjúk, felmérések készítése az iskola közvetlen partnerei és az egészség viszonyáról, önismereti csoport-foglalkozások, kortárssegítők képzése, problémamegoldó gyakorlatok, értékeléssel, szituációs játékok, részvétel a helyi egészségvédelmi programokon, sport, kirándulás, egészségnap(ok) rendszeres szervezése, érveléstechnikai gyakorlatok (hatékony kommunikáció elsajátítása), a szabadidő hasznos, értelmes eltöltésére irányuló programok szervezése, az egészséges életmódra nevelés tantárgyakban történő megjelenítése.

Az egészségfejlesztő tevékenység eredményessége:     

A tanulók korszerű ismeretekkel és azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek az egészségük védelme érdekében. Felismerik az összefüggést az életmód, a viselkedés és az egészségi állapot között. Erősödik bennük az önmagukkal szembeni felelősségérzet. Felismerik, hogy miért szükséges a jövő tervezése, az életút tudatos építése. Gyakorlatot szereznek egyéni döntések, helyzetmegoldási, megküzdési technikák alkalmazásában.

 

Helyesen értelmezik azt a tényt, hogy az egészség megőrzése egyéni tetteken, választásokon, személyi kapcsolatok minőségén múlik. A diákok saját életükre alkalmazni tudják az elsajátítottakat.

Az iskola környezeti nevelési elvei Napjainkban a világ figyelme a fenntartható fejlődés megteremtése felé irányul. A diákok számára olyan oktatást kell az iskolának biztosítania, amelyben a szakmai képzésen kívül hangsúlyt kapnak az erkölcsi kérdések és a környezettudatos életmód. Kreatív, együttműködésre alkalmas, felelős magatartást kialakító, döntéshozásra, konfliktus-kezelésre és megoldásra képes készségeket kell kialakítani. Mindezek megkívánják az új értékek elfogadtatását, kialakítását, megszilárdítását és azok hagyománnyá válását. Szemléletet csak úgy lehet formálni, ha minden tantárgyban és minden iskolán kívüli programon törekszünk arra, hogy diákjaink ne elszigetelt ismereteket szerezzenek, hanem egységes egészként lássák a természetet, s benne az embert. Minden pedagógusnak kötelessége, hogy saját eszközeivel, módszereivel meglátassa diákjainkkal, hogy minden egyes ember környezettudatos magatartása, viselkedése segíti elő a Földünk globális fennmaradását, felismertesse az egyén felelősségét a természet megóvásában.

A környezeti nevelés célja A környezeti nevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók környezettudatos magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elősegítve az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlődését. A fenntarthatóság pedagógiai gyakorlata feltételezi az egész életen át tartó tanulást, amelynek segítségével olyan tájékozott és tevékeny állampolgárok nevelődnek, akik kreatív, problémamegoldó gondolkodásmóddal rendelkeznek, eligazodnak a természet és a környezet, a társadalom, a jog és a gazdaság terén, és felelős elkötelezettséget vállalnak egyéni vagy közös tetteikben. A környezeti nevelés feladatai Megismertetni a diákokkal, a környezetvédelemmel, természetvédelemmel kapcsolatos alapvető fogalmakat, kiemelten kezelni azokat a témákat, amelyek segítik e fogalmak (fenntartható fejlődés, kölcsönös függőség a természet és az ember összefüggésében, a helyi és globális szintek kapcsolatai, összefüggései, állampolgári felelősség, környezettudatos magatartás és életvitel jellemzői, egészség és környezet összefüggései stb.), összefüggések megértését.

Ki kell alakítani a diákokban:





  

    

Az egyetemes Természetnek, mint létező értéknek tiszteletét és megőrzését, beleértve az összes élettelen és élő létezőt, így az embert is, annak környezetével, kultúrájával együtt; A környezettel való harmóniára törekvést. Azt az aktivitást, ami lehetővé teszi, az egyén cselekvését, hozzájárulását a Föld egészséges (természetes ökológiai) folyamatainak megtartásához, visszaállításához. A bioszféra és a biológiai sokféleség megőrzésének igényét. A környezettudatos magatartást és életvitelt. A környezet ismeretén és személyes felelősségen alapuló környezetkímélő, takarékos magatartást, egyéni és közösségi szinten egyaránt, mely váljon a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelvvé. Aktív cselekvési, együttműködési készséget közvetlen – és tágabb - környezeti értékeink megőrzésére, gyarapítására. A környezet (természetes és mesterséges) értékei iránti felelős magatartást, annak megőrzésének igényét. A rendszerszemléletet, tudományosan megalapozni a globális összefüggések megértését. Az egészséges életmód igényét és elsajátíttatni az ehhez vezető technikákat, módszereket Fejleszteni szükséges a tanulókban azon készségeket, képességeket, amelyek lehetővé teszik a környezettudatos magatartás és életvitel gyakorlását, reagálást a kihívásokra.

Ilyenek:           

alternatív, problémamegoldó gondolkodás, ökológiai szemlélet, gondolkodásmód, szintetizálás és analizálás, problémaérzékenység, integrált megközelítés, kreativitás, együttműködés, alkalmazkodás, tolerancia és segítő életmód, vitakészség, kritikus véleményalkotás, kommunikáció, média használat, konfliktuskezelés és megoldás, állampolgári részvétel és cselekvés, értékelés és mérlegelés készsége

Rövid távú célok, feladatok és sikerkritériumok Célok

Feladatok

Sikerkritériumok

A környezeti nevelés az oktatás és nevelés valamennyi területén jelenjen meg!

A helyi tantervben, osztályfőnöki és tantárgyi programokban is konkrétan jelöljük meg a feladatokat és az alkalmazni

Az iskolai élet egészét átfogó környezeti nevelés valósul meg: - átdolgozott programok, - hatékonyabb környezeti

kívánt módszereket.

nevelés - változatosabb tanítási, környezeti nevelési módszerek.

A pedagógusok, a felnőtt dolgozók személyes példájukkal legyenek a környezettudatos életvitel hiteles terjesztői!

Képzések, továbbképzések értekezletek tartása az adott témában.

A dolgozók rendelkeznek mindazon ismeretekkel, szakmai hozzáértéssel és személyiségvonásokkal, amelyek a környezettudatosság alakítása során mintaként szolgálnak.

A tanulók ismerjék meg természeti környezetük értékeit, problémáit!

Tanulmányok készítése közvetlen környezetről. Problémák gyűjtése, kiállítás rendezése a témában.

Ha ismeri környezetét, jobban szereti, kötődik hozzá és megóvja.

Legyenek a tanulók környezetük, szülőföldjük védelmezői!

Környezetvédelmi akciókon való részvétel, beszámoló az akciók eredményességéről. Környezetvédelmi akciók szervezése, „zöld klub” létrehozása és működtetése.

Javul védett területünk állapota, a tanuló átérzi munkájának fontosságát, jelentőségét, kötődik szülőföldjéhez!

Fejlesszük az önálló ismeretszerző képességet „zöld” feladatokkal.

Búvárkodás lehetőségének megteremtése, feladatok adása. az iskolai könyvtárban: szakkönyvek, folyóiratok, videó-anyag és CD-k beszerzése. Internethozzáférés biztosítása.

A tanulókban kialakul az önálló ismeretszerzés-rendszerezés képessége. Kiselőadások tartásával, cikkek írásával hatnak társaik környezettudatára is.

Fejlesszük a Projekt módszer alkalmazása. problémamegoldó gondolkodást, erősítsük a tantárgyközi kapcsolatokat, hogy a tanulók egységben lássák az egy témához tartozó ismereteket.

A széttagolt ismeretek rendszerszemlélettel összekapcsolódnak. Sikeres projektek alakítják a projekt szemléletet. Fejlődik a problémamegoldó, a kooperációs, kommunikációs képesség a diákokban.

Takarékoskodás az energiával.

Intézkedések takarékosságra a Eredmény mutatkozik e diákok és dolgozók területen. körében.

Az iskola tisztaságának javítása, szemét

Tisztaság rendszeres ellenőrzése a DÖK

Javul az iskola tisztasága, kevesebb

mennyiségének csökkentése.

bevonásával. Szelektív hulladékgyűjtés szervezése.

szemét képződik.

A környezeti nevelés színterei az iskolában: Az összes tantárgy tanórai foglalkozásai. A nem hagyományos tanórai foglalkozások (pl. témanapok, projekt-tanítás és más komplex, tantárgyközi foglalkozások). Tanórán kívüli foglalkozások (pl. szakkörök, tábor, rendezvények, versenyek). Az iskola környezettudatos működése és az ezzel kapcsolatos foglalkozások.

Alkalmazott módszerek:          

  

    



Természettudományos megfigyelések Interjúk, felmérések készítése az emberek és a környezet viszonyáról Helyi, országos és globális döntéshozatali rendszerek tanulmányozása „Öröm- és bánattérkép” készítés Jegyzetek, feladatmegoldások összehasonlítása, elemzése. Új ismerethez kapcsolódó kérdések megfogalmazása csoportosan. Adatgyűjtés, feldolgozás információrögzítés együttműködéssel. Esszé kidolgozása csoportosan (ötletgyűjtő, kidolgozó, véleményező feladatok munkamegosztással). Problémamegoldó gyakorlat ötletrohammal, értékeléssel. Fogalmak, jelenségek, összefüggések, törvényszerűségek kollektív definiálása, pontosítása, tisztázása. Adott témának analitikus, analógiás és holisztikus körüljárása Írásbeli értekezések, vitairatok, készítése, vélemények, beadványok, javaslatok megfogalmazása és értelmezése csoportos munkában. Viták, szituációs játékok, Érveléstechnikai gyakorlatok (hatékony kommunikáció elsajátítása) Természetvédelmi tevékenységek Részvétel a helyi környezetvédelmi tevékenységben (helyi környezetvédelmi program megismerése, véleményezése, a megvalósítás segítése).

Várható eredmény:

Iskolánkat látogató diákok olyan tájékozott és tevékeny állampolgárokká válnak, akik kreatív, problémamegoldó gondolkodásmóddal rendelkeznek, eligazodnak a természet és a környezet, a társadalom, a jog és a gazdaság terén, és felelős elkötelezettséget vállalnak egyéni vagy közös tetteikben. Érzékennyé válnak környezetük állapota iránt, és így képesek lesznek a környezet sajátosságainak, minőségi változásainak megismerésére és elemi szintű értékelésére, a környezet természeti és ember alkotta értékeinek felismerésére és megőrzésére, a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességeik vállalására és jogaik gyakorlására. A környezet ismeretén és a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartás egyéni és közösségi szinten egyaránt a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelv. (Nat)

2.11 A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei A magatartás értékelésének elvei Magatartás

Példás (5 )

Jó ( 4 )

Változó ( 3 )

Rossz ( 2 )

1. Aktiválás, példamutatás 3. Hatása a közösségre 4. Törődés a társaival 5. Házirend betartása 6. Viselkedés hangnem 7. Fegyelmezettség

igen jó, nagyfokú

közepes

gyenge

pozitív

befolyást gyakorol segítőkész

negatív, romboló negatív

gondos, segítőkész betartja, ösztönöz kifogástalan nagyfokú

arra betartja kívánnivalót maga után megfelelő

nem nem árt ingadozó

vagy

közömbös, gátló

részben tartja be sokat vét ellene hagy udvariatlan, nyegle gyenge

durva, goromba elégtelen

Magatartásból adott érdemjegyek feltételei Példás érdemjegyet kap az a tanuló, aki  közösség alakítását, fejlődését munkájával, jó kezdeményezéseivel, véleményének megfelelő nyilvánításával, valamint példás viselkedésével elősegíti, és társait is erre ösztönzi  szereti a közösségi életet, szívesen tevékenykedik érte és benne  a Házirendet megtartja, társait is erre ösztönzi  nevelőivel, társaival, szüleivel szemben tisztelettudó, udvarias  fegyelmezett, megbízható, pontos, segítőkész.  kulturáltan beszél

   

másokra pozitívan hat jóindulatú a tanítási órákra mindig pontosan érkezik mindig betartja a kultúrált közlekedés szabályait

Jó érdemjegyet kap az a tanuló, aki  részt vesz a közösségi életben, a rábízott feladatokat elvégzi, iskolai és iskolán kívüli viselkedése ellen általában nincs kifogás  a Házirendet és az iskolai együttélés szabályait megtartja  nevelőivel, társaival, szüleivel szemben tisztelettudó, udvarias  fegyelmezett, segítőkész, általában megbízható, pontos.  időnként feledékeny  jóindulatú  a tanítási órákra pontosan érkezik betartja a kulturált közlekedés szabályait Változó érdemjegyet kap az a tanuló, aki  a közösségi munkában csak vonakodva vesz részt, alakítására nincs befolyással, viselkedésével szemben kifogás merül fel, de igyekszik javulni  a Házirendet és egyéb szabályzatokat csak ismételt állandó figyelmeztetéssel tartja be  nevelőivel, társaival, szüleivel szemben nem udvarias és nem tisztelettudó  társai viselkedését közömbösen nézi, nem segít  fegyelme ingadozó, munkája pontatlan.  jóindulatú  igyekszik javulni  -általában pontosan érkezik a tanítási órákra  a legtöbbször betartja a kulturált közlekedés szabályait Rossz érdemjegyet kap az a tanuló, aki  munkájával a közösség fejlődését hátráltatja, iskolai és iskolán kívüli viselkedésével rossz példát mutat társainak, hibáit nem látja be  közösségi munkát nem végez, másokat is visszatart, szándékosan árt a közösségnek  a Házirendet nem tartja meg ismételt figyelmeztetések ellenére sem  nevelőivel, társaival, szüleivel szemben tiszteletlen, udvariatlan, nyegle  fegyelmezetlen, durván beszél, verekszik.  ártó szándékú  felelőtlen, megbízhatatlan  gyakran érkezik pontatlanul a tanórákra  nem tartja be a kulturált közlekedés szabályait A szorgalomjegyek megállapításának elvei

Szorgalom

Példás ( 5 )

Jó ( 4 )

Változó ( 3 ) Hanyag ( 2 )

1. Tanulmányi munkája 2. Munkavégzés

igényes

figyelmes

ingadozó

kitartó, pontos, rendszeres megbízható mindent ösztönzésre elvégez dolgozik

3.Ált. tantárgyi munkavégzés, önálló munkavégzés 4. Többféle igen feladatot vállal-e 5.Munkabeosztás igen jó - önellenőrzés - önálló munkavégzés 6. Tanórán kívüli igen sokszor információk rendszeresen felhasználása 1. Megjegyzés : A 2., sajátosságokat.

hanyag

rendszertelen megbízhatatlan önállótlan

feladatait nem végzi el

keveset

ritkán

nem

jó

közepes

gyenge vagy nincs

előfordul

ritkán

egyáltalán nem

3. és 4. szempontnál figyelembe kell venni az életkori

A szorgalmat minősítő érdemjegy tartalma:

Példás 1. Tanulmányi munkában: Figyelembe kell venni a tanulmányi munka tényezőit: - az életkörülményeket - a képességek szintjét. Igényli tudása bővítését: céltudatosan és ésszerűen szervezi meg munkáját. Minden tárgyban elvégzi feladatait. 2. Önállóság szintje: Önálló a munkában, önellenőrzése rendes. 3.Kötelességtudata: magas fokú, munkatempója állandó, lankadatlan, mindig felkészült, figyel, érdeklődik. 4. Érdeklődése: az iskolán kívüli ismeretanyagra is kiterjed. Egyes iskolai tárgyakban a tananyagon felül is produkál. Tanulmányi versenyeken részt vesz.

Jó 1. Figyel az órákon, házi feladatait lelkiismeretesen elvégzi. Az órákra

lelkiismeretesen készül fel. Rendszeresen és megbízhatóan dolgozik. 2. Ösztönző hatásokra: rendszeresen dolgozik és ellenőrzi önmagát. Tudja, hogy mihez kell segítséget nyújtania. 3. Általában felkészül, de különösebb érdeklődést nem árul el. 4. Érdeklődése megmarad az iskolai tananyag keretein belül.

Változó 1. Munkája ingadozó, időszakonként dolgozik, máskor figyelmetlen, pontatlan. 2. Önállótlan, csak utasításra kezd munkához, nem ellenőrzi munkáját. 3. Munkája változékony jellegű. 4. Szétszórtság jellemzi, ritkán figyel valamire. 5. Felszerelése gyakran hiányos. Hanyag

1. 2. 3. 4. 5.

Figyelmetlenül dolgozik, megbízhatatlan, feladatait nem végzi el. Nem hajlandó munkavégzésre. Nem törődik kötelességeivel. Érdektelenség, teljes közöny jellemzi. Felszerelése többnyire hiányos, szinte nincs.

A jutalmazás, fegyelmezés iskolai elvei Jutalmazás: Azt a tanulót, aki  példamutató magatartást tanúsít, vagy  folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el, vagy  az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez, vagy  iskolai, illetve iskolán kívül tanulmányi, sport, kulturális, művészeti, stb.  versenyeken, vetélkedőkön vagy előadásokon, bemutatókon vesz részt, vagy  bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és  növeléséhez, az iskola jutalomban részesíti. Az iskolai jutalmazás formái: Az iskolában tanév közben elismerésként a következő dicséretek adhatók:  szaktanári dicséret,  napközis nevelői dicséret,  osztályfőnöki dicséret,  igazgatói dicséret,



nevelőtestületi dicséret

Egyéb jutalmak, elismerések: Kiemelkedő közösségi munka elismerésére a DÖK és a nevelőtestület javaslata alapján a tanuló oklevelet és könyvjutalmat kaphat. Az iskolai szintű versenyek 1-3. helyezettjei oklevelet és szaktanári dicséretben részesülhetnek, valamint a kiemelkedően szereplő tanulók igazgatói dicséretet is kaphatnak. Az iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók igazgatói dicséretben részesülnek. A sport, énekkar, tánc (csoportos) rendezvényeken való fellépésükért a csoport tagjai szaktanári, osztályfőnöki dicséretet kapnak és tanév végén egy tanítás nélküli munkanapot igénybe vehetnek közös program szervezésére. A községi, iskolai ünnepségeken való kiemelkedő szereplésért, igazgatói, osztályfőnöki dicséretet kaphatnak a tanulók. A dicséretet írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására hozni. A fegyelmező intézkedések elvei, formái: Azt a tanulót, aki:  tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti, vagy  a Házirend előírásait megszegi, vagy  igazolatlanul mulaszt, vagy  bármely módon árt az iskola jó hírnevének, büntetésben kell részesíteni. Az iskolai büntetések formái:      

szaktanári figyelmeztetés, intés, megrovás, napközis nevelői figyelmeztetés, intés, megrovás, osztályfőnöki figyelmeztetés, intés, megrovás, igazgatói figyelmeztetés, intés, megrovás, nevelőtestületi figyelmeztetés, tantestületi intés, tantestületi megrovás fegyelmi tárgyalás

Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben – a vétség súlyára való tekintettel – el lehet térni. A büntetést írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni. Súlyos fegyelmi vétség esetén a Nemzeti köznevelési Törvény szerint kell eljárni. A jutalmazás és büntetés szabályait az iskolánk Házirendje tartalmazza a Szervezeti és működési szabályzat mellékleteként. Ha a tanuló az iskolának jogellenesen kárt okoz – a kár értékének megállapítása után – a kárt meg kell térítenie a szülőnek.

MELLÉKLETEK 1.

számú melléklet

A Renzulli - modell iskolai alkalmazása A három fő klaszter az iskolai munka során a következő dolgokban nyilvánulhat meg. Az átlag feletti intelligencia 







Az s- faktor azokat a képességeket jelenti, amelyek egy-egy tehetséges gyerek tipikus vonását adják, ezek egy meghatározott tevékenység szűkebb körén b elül jelentkeznek. Ilyen lehet a nyelvérzék, az abszolút hallás képessége, a térészlelés, a rajképesség, a technikai konstruáló képesség stb. Az intelligencia g- faktora teszi lehetővé az információk kezelését, a megértést, a szokatlan problémahelyzethez való rugalmas alkalmazást. Ennek órai megnyilvánulása a magas szintű elvont gondolkodás képessége, a könnyed fogalomalkotási képesség (ami az analízisen, az absztrakción és a rendszerbe soroláson, mint elemi, illetve összetett gondolkodási műveleteken alapul elsősorban) valamint a kombinációs képesség. Az ilyen gyereket a pedagógiai köznyelv az „okos” jelzővel illeti, utalva arra, hogy eredményeinek eléréséhez a racionális-logikus gondolkodását használja. Ez a tanuló, ha odafigyel az órán, akkor otthoni készülés nélkül is jól teljesít. (Elkallódásának éppen ez az egyik veszélyforrása, hiszen ha nem szoktatjuk rá az otthoni rendszeres készülésre, akkor feladattudata alacsony lesz, és képességei ellenére is lemaradhat a többiektől.) a fejlett érzelmi intelligencia (EQ) az indulatok szabályozásának képességén, a megfelelő mértékű frusztráció tolerancián, a kiegyensúlyozott hangulati állapoton, jelentős mértékű késleltetési képességen (DGP), a jó empátiás képességen és a fejlett szociabilitáson alapul. A műveltség a rögzült intelligenciát jelenti: ez a megszerzett tudás és képességek alkalmazása. Jól mérhető a passzív szókincs nagyságával, és ez korrelál, ezekre a „művelt” gyerekekre az általános tájékozottság, a jó emlékezeti képességek (különösen a tartós megőrzés és pontos felidézés képessége) a jellemzőek. Rendszerint a humán területeken tűnnek ki meglepő mennyiségű ismereteikkel.

A kreativitás

A másik tulajdonságcsoport a kreativitás. Ez egy olyan képességkombináció, amely lehetővé tesz valamilyen szintű alkotást. A három összetevő közül ennek van a legnagyobb hatása a gyermek magatartására, jellemvonásaira. Ez azt jelenti, hogy a gondolkodási folyamat egyszerre több szálon fut, és így lehetőség van több megoldás kipróbálására, természetesen a helytelen utak számos lehetőségével is. Ez akkor a legnyilvánvalóbb, ha nincs egységes végkövetkeztetés: a problémának több megoldása is lehet. A divergens stílus kevéssé kötött a célhoz, a gondolatik itt szabadon szárnyalhatnak, és ha szükséges, akkor a régi megoldások elvetése és új irányok keresése történik. A divergens gondolkodási stílus alapvetően négy képességen alapul:  





Könnyedség (fluencia), amely a szellemi tevékenység könnyedségét jelenti. Az ötletgazdagság a gondolatok szabad áramlásán alapul. Rugalmasság (flexibilitás) a gondolkodásnak a változó körülményekhez való alkalmazkodását, ugyanannak a problémának a több szempontú megközelítésében rejlő fejlett decentrálást, a gyors szempontváltás képességét jelenti. A változó helyzetekhez való alkalmazkodás az információk többfajta osztályának egyidejű figyelembevételén alapul. A könnyedség és a rugalmasság együtt fejleszthető, tanítható: olyan helyzeteket kell teremteni, ahol a gyerekek lehetőséget kapnak arra, hogy ötleteiket mindenfajta negatív értékelés veszélyes nélkül elmondhassák (a gondolatok szabad áramlása). Eredetiség (originalitás) a szokatlanságnak, az eredményre vezető újszerűségnek a megjelenése a szellemi tevékenységben. Többlépcsős asszociációk, egyedi, ritka, nem hétköznapi, nem sablonos megoldások jellemzik a fejlett originalitású tanulót. Újrafogalmazás (rederfiniálás) a sémák szükség esetén történő átalakítását, a szellemi struktúrák gyors átszervezésének képességét jelenti, amelynek az eredménye olyan produktum, ami az egyén korábbi a tapasztalataiban ilyen módon vagy szerveződésben még nem volt meg. Az iskolai munkában ez a képesség a tanított ismeretanyag különböző értelmezési módjainak gyakorlásával fejleszthető.

A tehetséges tanulók munkáját figyelve sokszor láthatjuk, hogy a kreativitás kibontakozásában a divergens stílus mellett megjelenhetnek a konvergens gondolkodás jellemzői is. A konvergens stílus azoknál a feladatoknál jellemző, melyeknek egy és csakis egy helyes válasza lehetséges és gondolkodási célja ennek megtalálása. Műveleti téren ez olyan osztályozási szempontok kidolgozását jelenti, amelyek segítségével a fogalmak közötti viszonyokat lehet tisztázni. Az eredményességet itt a reprodukciós eljárások mozgósítása határozza meg. Ezen a területen három képességet említünk meg: a problémaérzékenységet, a kidolgozottságra törekvést és a szelekciós képességet.  Problémaérzékenység (szenzitivitás) a problémahelyzetek észrevételét, a probléma megfogalmazását, valamint a probléma által kiváltott belső motivációs feszültséget jelenti. Fejleszthető a gyermekek autonómiájának támogatásával, az intrinsic (belső) motiváció erősítésével. Lényeges, hogy a tanulók által érdeklődésből, kíváncsiságból megfogalmazott problémákra ne jutalmazással reagáljunk, mert az könnyen átveheti a belső indítékok szerepét, és ez után hajlamosak lehetnek csak az elismeréssel kecsegtető problémákra figyelni. A szoros felügyelet, a büntetés csökkenti a problémaérzékenységet.

 Kidolgozottságra törekvés (elaboráció) a részletek kidolgozásával, az implikációk és konzekvenciák kifejtésével a problémák komplex megoldására való törekvésének igényét jelenti. Lehet olyan integratív folyamat is, amely egy átfogó terv kialakításával végződik. Így a fejlett elaborációs képességű tanuló a hiányos információkra építve is képes feltevéseket megfogalmazni. Ez a képesség az akarati tulajdonságokon keresztül (akaraterő, kitartás, céltartás képessége, késleltetési képesség) fejleszthető leginkább. Matematikai feladatoknál, pl.: egyenletek, egyenletrendszerek megoldásánál a gyök(ök) „próbája” is erre a képességre hat.  A tehetség és a kreativitás kontextusában sokszor lényeges szerepet játszik a szelekciós képesség is, alapja a begyűjtött információkra irányuló értékelő tevékenység. Itt az alkotóképesség a válogatatásban nyilvánul meg, ami a begyűjtött információk szelekciója egy adott konceptuális modell kívánalmainak megfelelően. Például a Newton- féle általános tömegvonzási törvény a ma már a megfelelő adatok ( a Kepler törvények) összegyűjtésével könnyedén levezethető. Most már tudjuk, hogy milyen adatokra van szükségük, e annak idején Newton kreativitásának lényeges eleme volt az adatszelekció A feladat iránti elkötelezettség A tehetség harmadik összetevőjét jelentő feladat iránti elkötelezettség a pszichológia motiváció fogalomkörével kapcsolható össze. Alapja az önmegvalósítás szükséglet: vagyis a tanuló azzá váljon, amire képességei alapján lehetőség van. Ez a motívumok forrását tekintve mindig a feladatból származó ösztönzés, vagyis belső (intrinsic) motiváció. A késztetés eredményeként kialakuló akarati tulajdonság a kockázatvállalás, ami abban jelenik meg, hogy a tehetséges gyerekek könnyen belemennek új szituációkba, és olyan területeken is hajlamosak erőfeszítéseket tenni, ahol csekély a siker valószínűsége. A feladat iránti elkötelezettség gyakran fejlett elaborációs képességet is kialakít, amely a részletek kidolgozására való törekvés. sokszor ebből fejlődik ki az ilyen tanulókra jellemző ”monománia”, ami egy-ez részfeladatnál való megtapadás, a figyelem perszeverációja, vagy az affektív tulajdonságokkal leírva az állandó érdeklődés, ami a tevékenység állandóságában nyilvánul meg. Az elaboráció ebben a kontextusban gyakran jelent olyan integratív folyamatot is, amely egy átfogó terv kialakításával végződik. A belső motiváció az iskolai munka során jó hatásfokkal felkelthető az olyan feladatokkal, melyek információtartalma hiányos, megoldásuk függőben marad. Itt a befejezetlenség feszültsége okozza a cselekvésre késztetést (Zeigarnyik- effektus). A diagnózis: a tehetség felismerése A pedagógiai munka számára lényeges annak a megfogalmazása is, hogy az előzőekben- a Renzulli modell kifejtésében- szereplő személyiségjellemzők milyen, az órai munkában és a magatartásban is megjelenő tulajdonságok alapján azonosíthatók. Három életkori periódusban fogalmazzuk meg ezeket.  Beiratkozáskor, iskoláskor előtt  Alsó tagozat, középső gyermekkor

A tanító először a fejlett beszéd- és intellektuális képességekre figyel fel. Az osztálymunkában ezek a gyermekek aktívak, tevékenyek, aminek mozgatója élénk fantáziájuk. Emocionális fejlődésük lassúbb az intellektuálisnál. Oka abból a belső konfliktusból származó türelmetlenség, ami pszichomotorikus képességeinek lassúbb fejlődése és intellektuális (elsősorban gondolkodási) képességeinek gyorsabb fejlődése miatt alakul ki. A tehetséges gyermekek szülei sokszor elégedetlenek az iskolával: úgy érzik, hogy a tanító nem megfelelő, vagy az iskola nem értékeli megfelelően gyermeküket. Gyakran keveslik, amit az iskola nyújt, ez motiválja a más iskola keresését, illetve a kiegészítő foglakozásokat (különórák), amelyek gyakran tovább mélyítik a tehetséges tanuló és az átlagos képességű gyerekek közti szociális távolságot.  Felső tagozat, középiskola, serdülőkor A pedagógus a szokatlan kérdésekre, illetve az ő kérdéseire adott meglepő, furcsa válaszokra figyel fel először. Az órai munkában kiemelkednek ezek a gyermekek az ingerekkel szembeni nyitottságukkal: a társaikhoz képest hamarabb és gyorsabban észreveszik, ha valahol valami érdekes, izgalmas probléma van. reakcióik nemcsak rugalmasak, de igyekeznek a felnőttek és a társak segítsége nélkül is önállóan dolgozni. Nem értékelik a sablonos megoldásokat, szívesen kockáztatnak. Gyakran erős belső kontroll attitűd alakul ki náluk. A tehetség felismerése ebben a periódusban viszonylag problémamentes: a különböző tanulmányi versenyek jó fórumot adnak az s- faktor megnyilvánulásának. A pedagógus szerepe a tehetséggondozásban A kreatív attitűd A pedagógus irányultságát tekintjük a személyisége legdinamikusabb összetevőjének. Az irányultságot, beállítódást leíró szociálpszichológiai elméleti fogalom az attitűd. A személyiség attitűdrendszere a viselkedést befolyásolja, így a magatartás előrejelzőiként szolgálhatnak, ugyanakkor, mintegy szűrőrendszert kialakítva szerepük van a megismerésben is. Iskolai tehetséggondozásunk szempontjából a személyiség attitűdrendszerének kiemeljük egy részhalmazát, a kreatív attitűdöt, mint a szociális attitűd egy speciális esetét. Ez a beállítódás a tehetséges tanulókra, a saját pedagógiai kultúrájára és a tananyagra irányuló értékelő viszonyulásként fogható fel. Szerkezetét tekintve három komponensét különíthetjük el,ezek a következők:  A kognitív vagy megismerési összetevő jelenti azokat az ismereteket, melyeket az adott tehetséges gyerekről tudásként él meg. Ide tartoznak szaktárgyi, szakdidaktikai ismereteinek azon részei is, melyek a tehetséggel való foglalkozással kapcsolatosak. Lényeges eleme ezen ismerthalmaznak a különböző oktatási programokban a tehetséggondozással kapcsolatos tájékozottsága is.  Az affektív vagy érzelmi komponens a tehetséges tanulóval kapcsolatos érzelmeket, a tanuló felé irányuló emocionális- indulati feszültséget tartalmazza elsősorban, ami a gyermekkel való kapcsolatban a kötődést kiváltó érzelmekben (szeretet, szimpátia) vagy a kötődés visszautasításában (közömbösség) jelenik



meg. Ide tartozik még az önmaga hatékonyságába vetett hit is és az elfogadó vagy elutasító érzelmi viszonyulás a különböző oktatási programok tekintetében. A konatív vagy viselkedési összetevő azokat a szándékokat foglalja magába, amelyekre a tehetséges gyermekkel kapcsolatban indíttatást érez. Ennek lehet része az a motiváció is, mely szakmai továbbképzéseken való részvételre, tantervtananyagfejlesztő munkára ösztönzi a pedagógust.

A kreatív attitűd a pályaszocializáció folyamatában szerzett tapasztaltok, során szerveződik. Maga a kreatív attitűd inkább több összetevőből álló attitűdrendszerként értelmezhető, melynek irányító hatása a tanár- diák interakció lényeges történéseiben nyilvánul meg. Kialakulásában egy fontos momentum az, hogy a tanár mit vár el, mit remél a tanítványaitól. A kísérleti eredmények bizonyítják, hogy ezen elvárások az objektív tényezőktől függetlenedve is igazolódásra törekszenek. R. Merton önmagát beteljesítő jóslatnak nevezi azt a jelenséget, amikor az elvárások által sugallt viselkedés megjelenik. A filozófiában a Thomas teoréma írja le a folyamatot: ha valóságosnak definiálunk egy szituációt, akkor az következményeiben reális lesz. A jelenség pedagógiai vonatkozásait Rosenthal és Jacobson vizsgálta az Amerikai Egyesült Államok egy iskolájában. Először minden tanulónál a Test of General Abiling segítségével meghatározták a fejlettség objektív szintjét. Ezután az iskola tanulóiból az egyszerű véletlen mintavételezés technikájával kiválasztottak egy 72 fős kísérleti csoportot, róluk azt mondták a pedagógusoknak, hogy ezek a diákok a közeljövőben jelentős intellektuális fejlődésre lesznek képesek. A tanév végén, illetve a két év múlva felvett tesztek eredményei igazolták, hogy kísérleti csoport fejlődése szignifikánsab jobb volt a kontroll csoportnál. A kísérlet azt mutatja, hogy a tarári elvérások- melyek, mint attitűdök irányítják a pedagógusok viselkedését- okozták a tanulók intellektuális fejlődését. –ezért tartjuk a tehetséges gyermekekre irányuló kreatív attitűdöt a tehetséggondozás determináló szubjektív tényezőjének. A kreatív attitűd, mint értékelő viszonyulás a nevelési folyamat során a nyílt viselkedésben elsősorban visszacsatoló funkciójában jelenik meg három területen:   

A tehetséges tanulók értékelésében: a szaktárgyi tudásszint és a személyiségtulajdonságok fejlettsége megítélésében. A tanítási- tanulási folyamat során, mint a saját eredményességről alkotott véleményben. A pedagógiai célrendszerről és a tantervekről kialakított véleményben.

Így ez az attitűdrendszer a diagnosztikus pedagógiai értékelés tartalmát határozza meg, mivel a két fogalom (az attitűd és az értékelés) céltárgyai azonosak: a tanulói személyiség, a pedagógiai hatásfolyamat és célrendszer. A diagnosztikus pedagógiai értékelés feladata a beavatkozás, jelen esetben a tehetségfejlesztés. A nevelési folyamat kezdetén a beavatkozás a pedagógiai hatásrendszer megalapozását, a fejlesztő módszerek kiválasztását jelenti. A folyamat közben az új módszerek adaptációjában a meglévők esetleges korrekciójában nyilvánul meg.

Az attitűdalakítás lehetőségei

Fontos, hogy a tanárnak ne legyenek előítéletei a tehetséges tanulókkal szemben, legyen elfogadó és együttműködő. Elvárásait a tanulóval szemben a realitás jellemezze, intellektuális fejlődésüket olyan feladatokkal segítse, amelyek a teljesítőképesség határzónájába esnek, elkerülve ezzel a könnyű sikersorozatok unalmát, biztosítva a kudarc- erőfeszítés-siker egészséges arányát. A pedagógus legyen érzékeny a finom különbségekre. A tehetséges gyermekeknek vannak közös vonásai, de vannak olyan különbségek, amelyek eltérő, esetenként egyedi bánásmódot igényelnek. Jutassa érvényre a tanár vezető szerepét, keltse a tanulóban a fejlesztés terén az irányítottság érzését, de ugyanakkor adjon teret a tanítványban meglévő gazdag belső lehetőségek és szükségletek kiteljesedésére is. Claire Lascattiv megfogalmazásában a tanár legyen katalizátor, akinek a legfontosabb szerepe az ösztönzés vagy a direkt irányítás, hogy a tanulóban fölszabaduljon a mentális energia. A jó katalizátor-tanár akkor ösztönöz és irányít, ha a tanulás nem megy, a problémamegoldás elakad, de ha a gyerek túljut a holtponton, akkor ezek a pedagógusi hatások gyengülnek. Magyari Beck István történelmi személyek példái alapján mutatja be, hogy a tehetséges emberek egyidejűleg rendelkeztek a konformitás, a deviancia és a pszichológia jellegzetességeivel. A pedagógusnak látnia kell, hogy az a tanuló, aki csak konform, csak deviáns vagy csak pszichopatológiás tüneteket mutat, az nem lehet kreatív. az alkotóképesség esetén a konformizmus mellett a deviancia vagy a pszichopátia vagy mindkettő jellegzetességeinek meg kell mutatkoznia. Ezt pedig az iskolák nehezen tolerálják. A pedagógus egyik feladata lehet segíteni ennek a másságnak az elfogadtatását, míg az iskolavezetés a Rendtartás alapján kialakított Házirend rugalmasságával teremtheti meg azt a légkört, amely kedvez a tehetségfejlődésnek. Úgy vélem, hogy a kreativitás fejlesztése a pedagógiai munkában nemcsak képességfejlesztést jelent, hanem a tanuló irányultságának, jellemének alakítását is, tehát komplex személyiségfejlesztést. A tehetségfejlesztés szervezeti lehetőségei  AP-kurzusok  Kutatókhoz kapcsolódás  Léptetés, gyorsítás (akcelerációs program). Ennek segítségével egy-egy tanuló nagyobb iramban haladhat: hamarabb léphet iskolába, osztályt ugorhat. Teleszkopizálásnak nevezzük azt a folyamatot, amikor a diák 3 tanévet 2 év alatt vagy 4 tanévet 3 év alatt végez el. Így korábban felvételizhet a felsőoktatási intézménybe is. Népszerű módszere ez a tehetséggondozásnak az USA egyes államaiban. Nálunk ennek formai kivitelezése az osztályozó vizsgával lehetséges.  Szegregáció. Ez külön iskolákat, illetve az iskolákban külön osztályokat jelent, ahol az intelligencia s-faktorának megfelelően szervezik a tanítást. Az első kezdeményezések ezen a területen az Amerikai Egyesült Államokban és a Szovjetunióban jelentek meg a múlt század második felében.  Gazdagítás, dúsítás. A normál iskolai munka mellet kap személyre szóló fejlesztést a gyermek. Sokféle formája van ennek hazánkban. Ide sorolhatók az

órán kívüli felkészítések a különböző tanulmányi, a nyári tehetséggondozó táborok (pl. Káptalanfüred) A fejlesztés során követendő alapelvek:  Fokozatosság elve.  Differenciálás elve.  Aktivitás elve.  Játékosság elve.  Az önállóság elve.  Transzferhatás elve. Iskola és család együttműködése a tehetségfejlesztésében Mint sok más feladatot a tehetséggondozást sem tudja a család hatékony közreműködése nélkül sikeresen megoldani az iskola. A szülőkkel való folyamatos kapcsolattartás, információcsere, együttműködés. Ennek legfőbb tartalmi vonatkozásait az alábbiakban lehet összegezni:       

célok tisztázása, egyeztetése, azonos követelményrendszer kialakítása, a tanuló megismerése, tehetségének felismerése, a fejlődés közös értékelése, a pedagógus tanácsa, módszertani segítségnyújtása, a gyerek érzelmi támogatása, elfogadása, odafigyelés, közös programok szervezése, pályaválasztás irányítása.

Ezen formák kialakításában a kezdeményező szerepet az iskolának kell felvállalnia, s ezek során az aktuális feladatok, problémák megbeszélése mellett továbbképzésben is kell részesíteni a szülőket a korszerű tehetséggondozás alapismereteinek, módszereinek közvetítésével.

2.

számú melléklet

A gyermeki jogok védelme

Gyvt. 11. § (1) A gyermeki jogok védelme minden olyan természetes és jogi személy kötelessége, aki a gyermek nevelésével, oktatásával, ellátásával, ügyeinek intézésével foglalkozik. 11/ A. § (1) A gyermekjogi képviselő ellátja a gyermekvédelmi gondoskodásban részesülő gyermek e törvényben meghatározott jogainak védelmét, és segíti a gyermeket jogai megismerésében és érvényesítésében. A gyermekjogi képviselő kiemelt figyelmet fordít a különleges vagy speciális ellátást igénylő gyermek védelmére. (7) A gyermekjogi képviselő figyelemmel kíséri az óvoda, az iskola, a kollégium és a pedagógiai szakszolgálat intézményeiben folyó gyermekvédelemmel kapcsolatos tevékenységet, segíti a gyermeki jogok érvényesülését. A gyermekjogi képviselő indokolt esetben megkeresi az említett intézmények fenntartóját, illetve szükség szerint a gyermek érdekében a gyámhatóságnál eljárást kezdeményez. A gyermekvédelmi jelzőrendszer Gyvt. 17. § (1) Az e törvényben szabályozott gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot látnak el – a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítése, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése érdekében – a törvényben meghatározott alaptevékenység keretében a) az egészségügyi szolgáltatást nyújtók, így különösen a védőnői szolgálat, a háziorvos, a házi gyermekorvos, b) a személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatók, így különösen a családsegítő szolgálat, a családsegítő központ, c) a közoktatási intézmények, így különösen a nevelési-oktatási intézmény, a nevelési tanácsadó, d) a rendőrség, e) az ügyészség, f) a bíróság, g) a menekülteket befogadó állomás, a menekültek átmeneti szállása, h) a társadalmi szervezetek, egyházak, alapítványok. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott intézmények és személyek kötelesek a) jelzéssel élni a gyermek veszélyeztetettsége esetén a gyermekjóléti szolgálatnál, b) hatósági eljárást kezdeményezni a gyermek bántalmazása, illetve súlyos elhanyagolása vagy egyéb más, súlyos veszélyeztető ok fennállása, továbbá a gyermek önmaga által előidézett súlyos veszélyeztető magatartása esetén. Ilyen jelzéssel és kezdeményezéssel bármely állampolgár és a gyermekek érdekeit képviselő társadalmi szervezet is élhet. (3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott személyek, szolgáltatók, intézmények és hatóságok a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítése, a veszélyeztetettség megelőzése és megszüntetése érdekében kötelesek egymással együttműködni és egymást kölcsönösen tájékoztatni Az igazgató és a fenntartó gyermekvédelemmel kapcsolatos feladatai Kt. 54. § (2) A nevelési-oktatási intézmény vezetőjének feladatkörébe tartozik különösen g) a gyermek- és ifjúságvédelmi munka irányítása;

94/11 MKM rendelet 6.§ (3) Az iskola vezetője gondoskodik a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős munkájához szükséges feltételekről. (4) A tanulókat és szüleiket a tanév kezdetekor írásban tájékoztatni kell a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős személyéről, valamint arról, hogy milyen időpontban és hol kereshető fel. Kt. 55. § (2) A fenntartó c) ellenőrzi a közoktatási intézmény gazdálkodását és működésének törvényességét, a szakmai munka eredményességét, nevelési-oktatási intézményben továbbá a gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységet, a tanuló- és gyermekbaleset megelőzése érdekében tett intézkedéseket; ha a fenntartó nem helyi önkormányzat, a tanuló- és gyermekbalesetet jelenti a nevelési-oktatási intézmény székhelye szerint illetékes fővárosi, megyei főjegyzőnek; 104. §(1) A törvényesség biztosítása keretében kell a) ellenőrizni a házirend, valamint – a kollektív szerződés és a közalkalmazotti szabályzat kivételével - más belső szabályzatok elfogadására előírt eljárási rendelkezések megtartását, a szabályzatban foglaltak jogszerűségét, a működés és döntéshozatal jogszerűségét, így különösen a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésével, a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásával, a nevelő- és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtésével összefüggő tevékenységet.

3.

számú melléklet

A nemzetiséghez nem tartozó tanulók részére a településen élő nemzetiség kultúrájának megismerését szolgáló tananyag

A településen élő román és cigány nemzetiségi kisebbség kultúrájának megismerését szolgáló tananyag a nemzetiségi kisebbséghez nem tartozó tanulók részére Célok és feladatok:  A múlt megismerésével a tanulók azonosságtudatának kialakítása és jövőképük formálása.  A tanulók először ismerkedjenek meg a magyarországi románok é romák legfontosabb hagyományaival, életmódjával és kultúrájával. Tiszteljék a magyar nép és az országban élő más kisebbségek kultúráját, ismerjék fel a népek közötti kapcsolódási pontokat.  A tanulók ismerkedjenek meg a magyarországi nemzetiségek kultúrájával, értékeikkel.  A román és roma lakosság történetének tanulmányozása a magyar államalapítástól a mostani ezredfordulóig vezesse el a tanulókat ahhoz a tényhez, hogy a kisebbség sokszínűségével és kisugárzásával hatást gyakorol a többségi nemzetre.  A történelmi ismeretek segítséget nyújtanak az előítéletek megjelenési formáinak felismerésében és a jelenség hátterének feltárásában. A fiatalok igazodjanak el a mai kisebbségi lét megjelenési formáiban, ismerjék meg a szervezeteket, a testületeket és a sajtót, továbbá ösztönözzük őket arra, hogy a tanulmányok befejezése után is önálló kutatással foglalkozzanak a magyarországi nemzetiségek kultúrájával.  A történelemi témakörök a történelem tantárgy óráin kerüljenek feldolgozásra.  Az interkulturális tanulás segítségével rávilágítunk a nyelvi és kulturális sokszínűség előnyeire és a saját, valamint más kultúrák megbecsülésére nevelünk.  A tanulók tudják a magyarországi nemzetiségek helyzetét az európai dimenzióban elhelyezni. 1 – 4. évfolyam Az általános iskola alsó tagozatában a nemzetiségismereti tartalmak közvetítése kizárólag cselekvésközpontú legyen. Ne tanítsunk adatokat, meghatározott ismereteket. A tartalmak egyrészt integrálhatók a tantárgyakba: ének-zene, technika, művészeti nevelés. Ebben a korban célszerűbb az integráció, több motivációs lehetőséget biztosít. A tanulók:  nyerjenek betekintést a magyarországi nemzetiségek jelenébe és múltjába élmények alapján, szerezzenek alapvető ismereteket azok életéről és mindennapi munkájáról.  tudatosuljon bennük – főként a szokások terén – az emberek mássága. Ismerkedjenek meg legalább két különböző szokással.  kapjanak indíttatást mondókák, dalok, játékok gyűjtésére, ismerjék meg a népköltészet értékét és szépségét.  mutassanak érdeklődést a hagyományok iránt. Készítsenek három tárgyat, ismerjék használatukat. Ismerjék fel a hagyományápolás fontosságát.  tantárgyakba integráltan sajátítják el a tananyagot.

5 -8. évfolyam A tanulók:  nyerjenek betekintést egy románok lakta település életébe, ismerjenek meg magyarországi románok által lakott területeket földrajzi adottságaikkal együtt. Tudják, hogyan és miként kerültek a nemzetiségek Magyarországra. Ismerjék a betelepítés okait, a magyarországi románok és romák által lakott területeket, tudjanak néhány fontos eseményt elmesélni.  ismerjék a naptári évhez és a valláshoz kötődő legfontosabb ünnepeket, maguk is gyűjtsenek szokásokat, tudják a tanult szokásokat felsorolni és röviden ismertetni. Ismerjék meg a magyar nép és a románok, romák legfontosabb tradícióit, ismerjék fel a hagyományok különbözőségét és azonosságait. Ébredjen fel érdeklődésük más kultúrák iránt, tiszteljék azokat.  nyerjenek betekintést a magyarországi nemzetiségek paraszti és iparos világ mindennapi életébe, ismerjék meg a település, az udvar és a ház berendezését. Legyenek alapvető ismereteik a település formájáról és a legfontosabb berendezési tárgyakról. Sorolják fel a legfontosabb paraszti munkákat, kézműves mesterségeket, ételeket és ruhadarabokat. Ismerjék az akkori és mostani étkezés és öltözködés közti különbségeket, a magyarországi nemzetiségek “lakó- hagyományait”, és a hasonlítsák össze a magyarokéival.  fedezzék fel és elevenítsék fel a nemzetiségi hagyományokat, ismerjék a nemzetiségek közötti kapcsolatokat  Ismerjék a Magyarországon élő kisebbségeket, és legfontosabb jogaikat sorolják fel.  ismerjék a román és cigány származású művészek szerepét a magyar kultúra kibontakoztatásában, sorolják fel legalább három művész egy-egy alkotását, ill. ismerjenek műveket a magyarországi nemzetiségi irodalomból. tantárgyakba integráltan sajátítják el a tananyagot

Tananyag a roma kisebbség oktatásához, valamint a roma kisebbséghez nem tartozó tanulók számára a kisebbség kultúrájának megismeréséhez. Anyanyelvi nevelés 1-4. osztály Témakörök:  

Roma mondókák, pl.: Jó Mikulás Roma népköltések, pl.: Szél fúj

   

Roma költők versei, pl.: Kassai Ervin: Mikor még kisfiú voltam Roma népmesék, pl.: Két koldus meg Mátyás Mondák, szólások, közmondások, pl.: A romák eredetmondája Mesék, történetek, pl.: Csenki Sándor: A ravasz cigány, Romák a magyar szólásokban, közmondásokban

Műismereti követelmények: 

A tanulók életkorának megfelelő versek, mondókák, mesék segítségével ismerkedjenek meg a romák eredetével, szokásaival. Ismerjék fel, hogy a természettel való szoros kapcsolatuk milyen módon jelenik meg irodalmukban. Az egyes művek tartalmának értelmezése, a szereplők tulajdonságainak felismerése. Tudják a tanulók, hogy a romák indiai eredetűek.



Ismerjék meg a magyar és roma népköltészet eltérő vonásait.

5-6. osztály Műismeret:  Roma viccek, adomák, anekdoták. Pl.: Békés István: Magyar anekdotakincs Irodalmi ismeretek:  A szájhagyomány és az írásbeliség szerepe az irodalomban.  A népköltészet műfajai: pl.: Orsós Jakab: Gyökerezés  Irodalomolvasás: A magyar irodalom kiemelkedő alkotásainak roma ábrázolásai (novellák, elbeszélések, regényrészletek, elbeszélő költemények) Pl.: Hegedüs Sándor-Varga Ilona: Irodalmi szöveggyűjtemény, Beri Károly: A varázsló sétálni indul Követelmények:  Tudjanak különbséget tenni az adoma és anekdota között. Orsós Jakab: Gyökerezés c. kötetéből egy elbeszélés kötelező olvasmányaként való feldolgozása.  Két költemény szöveghű felidézése.  Jelentősebb roma költők, írók életének, főbb műveinek ismerete. 7-8. osztály Témakörök: Irodalom olvasása: A XX. századi magyar irodalom romákról alkotott képe. A világirodalom híres roma ábrázolásai. Irodalmi ismeretek: 

A magyarországi roma prózairodalom nyelvi- és stílusrétegei.



Lakatos Menyhért: Füstös képek



Osztojkán Béla: Nincs itthon az Isten



Holdosi József: Kányák

Irodalomtörténet: A magyar romairodalom története. Könyvtárhasználat: Roma újságok és folyóiratok rendszeres figyelemmel kísérése Kommunikáció: Roma és roma ill. roma és nem roma kommunikációjának jellemzői az egyes művekben, valós élethelyzetekben. Követelmények: A valósághű roma ábrázolás téma- és eszközkészletének, formavilágának megismerése. Egy-egy roma lírikus motívum, szimbólum készletének kigyűjtése. A romalizációs képességek fejlesztése egy-egy irodalmi művön keresztül. A romák történelme 4-8. osztály Témakörök: Ország ismeret: 

    

Magyarországon belül a romák területi elhelyezkedése a térkép alapján. A mondák, történetek a romák eredetéről, múltjáról, a nevezetes eseményekről, a híres magyarországi roma emberekről. A roma őshazára utaló mondák, elbeszélések. Történetek példaértékű roma emberekről. Roma jelképek, emlékhelyek az eredetmondákból. Irodalmi szemelvények híres roma művészekről, politikusokról. A szabadságküzdelmek roma zenészei és fémművesei; az I és II. világháború roma honvédei.

Az ember társaslény:  A roma és a többségi szabályai,tevékenységei, céljai.  Hagyományok megőrzése. Honismeret:

társadalom

viszonya,

jellegzetességei,

 A roma lakosság letelepedésének kezdetei, életük változásának főbb pontjai. közösség hagyományos viselete és annak változása.  Helyük Európában és a nagyvilágban.  Mindennapi élet régen és ma.  A romák lehetséges rokon népei.

A

Témakörök:  A vándorlás kezdetei, lehetséges útvonalai, fontosabb állomásai; élet a vándorlás alatt. A vándorló romák társadalmi keretei.

 Fő gazdasági tevékenységek, hagyományok.  A vándorlástól a letelepedésig. Közép-Kelet-Európa.  Követelmények:  A hazánkban élő roma csoportok nyelvének ismerete. A hagyományok, kulturális értékek megóvásának igénye. Tudják, hogy a helyi romák mióta élnek a településen.  Legyen elképzelése a származásukról; ismerje a vándorló romák sajátosságait, a vándorlás szerepét az életükben. Tudják mikortól és miért lett Közép-KeletEurópa a letelepedés helyszíne.  Fontos, jelentős történelmi személyek munkásságának ismerete. A különböző roma csoportok legjellemzőbb mindennapi szokásainak ismerete hogyan olvad bele a kereszténység kultúrájába.  A kisipar és a kereskedelem jelentősége a romák életében. A népismereti tananyagot az emberismeret és a hon- és népismeret tanórákon építjük be a tananyagba. A kultúra tananyagot a technika, vizuális kultúra, ének, tánc és dráma tantárgyakhoz kapcsolódva tanítjuk. A követelményeket az adott tantárgyak követelményrendszerébe beépítve találhatjuk. A magyar nyelv és kultúra elsajátítása évfolyamonként, integrált nevelésben, oktatásban történik. A roma tanulók részére felzárkóztató, tehetséggondozó foglalkozást és korrepetálást tartunk. Napköziben, tanulószobán egyenként is foglalkozunk a roma tanulókkal, hogy minél jobban elsajátítsák a tananyagot

4.

számú melléklet

Kerettantervek a román kisebbségi nyelvoktatáshoz A román nyelv oktatása Célunk: A román nyelv és kultúra elsajátítása, hagyományok ápolása, azonosságtudat formálása, a nyelvközösség alakító és megtartó erejének tudatosítása, a kétnyelvűség – minél magasabb szinten – való érvényesülése. Sikerkritérium: Beszédértési készség, beszédkészség kialakulása. A tanulók pozitív érzést táplálnak nyelvnemzetük, a román nép kultúrája, történelme iránt.

Mérhetőség: Anyanyelvi versenyeken sikeres szereplés, a nemzetiségi középiskolába történő beiskolázás aránya nő. Tanulók ösztönzése nyelvvizsga megszerzésére. Eszközök, eljárások: Szakkör, kirándulások az anyaországba.

csoportbontás,

testvériskolai

kapcsolatok

ápolása,

Román- és idegen nyelvi projekt megvalósítása az intézményben A jelenleg közoktatásban részt vevő tanulók már az Európai Unió polgáraiként fogják felnőtt életüket elkezdeni, ezért kiemelt célként arra kell törekednünk, hogy iskolás éveik alatt olyan készségekkel, képességekkel, kompetenciákkal, ismeretekkel, személyes tapasztalatokkal gazdagodjanak, amelyek birtokában magyarságtudatukat megőrizve, kellő felkészültséggel, magabiztosan és sikerrel találják meg helyüket az európai nyitott társadalmakban. A hatékony társadalmi beilleszkedéshez, az együttéléshez és ahhoz, hogy diákjaink hazánk, Európa és a nagyvilág művelt, mobilis, többnyelvű polgárai lehessenek, használható és továbbfejleszthető idegen nyelvi tudással, autonóm tanulásra képes személyiséggel, fejlett kommunikációs készségekkel, illetve számos szociális és társadalmi kulcskompetenciával kell rendelkezniük. Ahhoz, hogy mindezt meg tudjuk valósítani, át kell gondolnunk a jelenlegi módszereinket, és újakkal kell megismerkednünk. Céljaink a nyelvtanítás keretein belül: A nyelvtanulás során a tanulók egész személyiségének, képességeinek, tudásának fejlődése, fejlesztése, adottságainak minél teljesebb kibontakoztatása áll a középpontban az érzékszerveket és érzelmeket bevonó feladatokon keresztül. A nyelvtanulás igen hatékony eszköze a személyiség sokoldalú fejlesztésének, melynek színtere nemcsak az iskolai tanóra, hanem a társadalmi élet és tevékenység számos egyéb területe, formája is. Az idegen nyelv tanulása e téren is kiemelkedő szerepet tölt be, hiszen a kommunikáció, az ismeretszerzés, a tapasztalatgyűjtés számára számos lehetőség adódik a számítógép, az internet, a tv, a film, a zene, az utazás, az olvasás, a művészetek, a sport és a szórakozás területein. A román nyelvi és idegen nyelvi órákon lehetőség nyílik olyan komplex tevékenységek végzésére, melyek miközben elősegítik, hogy a tanulók kipróbálhassák képességeiket, azt is lehetővé teszik, hogy elmélyedhessenek az érdeklődési körüknek megfelelő témákban, ezzel is fejlesztve ön- és pályaismeretüket, formálva ön- és világszemléletüket. Fontos, hogy a román nyelvi és idegen nyelvi órákon is törekedjünk a gondolkodási képességek fejlesztésére, többek között a rendszerezés, a megtapasztalás, a következtetés, az összehasonlítás, az általánosítás és a konkretizálás gyakorlására. Olyan készségek, képességek, valamint idegen nyelvi tudás elsajátítása a cél, amelyet a tanulók új helyzetekben is képesek alkalmazni. A nyelvtanításban alkalmazott tevékenységi formák segítségével olyan tájékozott és tevékeny fiatalokat nevelhetünk, akik önálló és együttes munkavégzésre képesek, természettudományos problémamegoldó gondolkodásmóddal, kreativitással, képzelőerővel, kellően fejlett érzelmi intelligenciával, és kitartással rendelkeznek, valamint jól ismerik saját tanulási stratégiáikat, stílusukat, szokásaikat, és nyitottak az új ismeretek megismerésére, emberi kapcsolatok kialakítására.

Az 1–8. évfolyamokon elsősorban az életkornak megfelelő kommunikatív nyelvtudás kialakítása a cél (nem ismereteket kell szerezniük a nyelvről, hanem használni kell tudni a nyelvet). A nyelvtanulás célja ezen kívül a 7–14 éves korosztály olvasóvá nevelése az idegen nyelvi gyermek- és ifjúsági irodalom iránti érdeklődés felkeltése révén. Ugyancsak kiemelt cél az informatikai eszközök használata iránti igény felkeltése és fenntartása, információkeresés a világhálón (román- és idegen nyelvű oldalakon) az őket érdeklő témákban (mese- vagy regényhősök, állatok, nevezetességek, híres emberek stb.). A nyolc év során a tanulóknak el kell jutniuk a nyelvtanulási stratégiák olyan szintű használatáig, amely lehetővé teszi számukra az osztályterem falain kívüli idegen nyelvi hatások hasznosítását (anyanyelvi beszélővel való kommunikáció pl. külföldi utazás során, a világháló használata, tv-műsorok megértése). A 8. osztály végére nyelvtudásuk eléri azt a mérhető szintet, amelynek birtokában képesek ismert témakörökben idegen nyelven (románul, angolul, németül) információt megérteni és adni, interakciókban sikerrel részt venni, és képesek az 1-8. évfolyamokon megszerzett tudást a későbbiekben továbbfejleszteni. A nyelvoktatás hatékonyságát nem csak a diákok körében tervezzük fejleszteni, hanem a pedagógusok körében is. Célunk, hogy azok a pedagógusok is, akik nem kétnyelvűen oktatnak az iskola nemzetiségi jellegéből adódóan ismerjék, beszéljék a román nyelvet. A nem nyelvet tanító pedagógusoknak a szakjukhoz kapcsolható, használható, nem feltétlenül nyelvvizsgához köthető nyelvtudás elérése a cél. Fejlesztési elképzeléseink a román nyelv és idegen nyelv tanítása kapcsán:         

Célnyelvi újságok olvasása Könnyített olvasmányok feldolgozása Project munka alkalmazása Internet és számítógépes segédanyagok használata a tanításban Kirándulások (célnyelvi országokba) Csoportbontás bevezetése Ötletbörze tanároknak (kiegészítő anyagok, módszerek cseréje, egymás segítése) Diákok számára a külföldi utazás (Romániába) támogatása Pedagógusok számára a nyelvi környezetben történő továbbképzés támogatása

/ Molcsán Piroska, Rugan Andrea és Györgyné Ócs Angéla készítette, amit a képviselő testület 2010.november 22-én a Pedagógiai Program módosításaként hagyott jóvá. / Román nyelv és irodalom (a nyelvoktató nemzetiségi nevelés-oktatás számára) 1-4. évfolyam A hazai román nemzetiségi nyelvoktató (hagyományos és bővített) iskolák alsó tagozatán a román nyelv és irodalom tantárgy legfőbb célja a kisiskolások román nyelvi szókincsének megalapozása, olyan nyelv (tan)i ismeretek átadása, képességek és készségek fejlesztése,

amelyek alkalmassá teszik őket a hallás utáni beszédértésre, az önálló szövegalkotásra, értő olvasásra és olvasható írásra. Nagy hangsúlyt tesz a pozitív nyelvi attitűdök és a beszédbátorság kialakítására dialogikus és többszereplős beszédhelyzetekben egyaránt, valamint a nyelv iránti érdeklődés felkeltésére. Nyelvoktató iskolák főleg a határ menti asszimiláltabb településeken működnek, ezért a román nyelv ismerete egyrészt a gyökerekhez való ragaszkodás jelképe, másrészt ebben a régióban egy jól hasznosítható eszköz, hiszen a határon átnyúló gazdasági, kulturális, turisztikai kapcsolatrendszer egyre élénkebb és szerteágazóbb lett. Az iskola megalapozza mindazokat a tudástartalmakat és kompetenciákat, amelyek magukban hordozzák a nyelvi továbbépítkezés, a gyakorlati életben hasznosítható nyelvtudás megszerzésének lehetőségét. Mivel a nyelvoktató iskolába beiratkozó kisgyermekek alig, vagy egyáltalán nem rendelkeznek román nyelvtudással, a román nyelv és irodalom tantárgy kerettanterve mindkét oktatási formában – a bővített esetében minden részterületen mélyrehatóbban – olyan nyelvi kompetenciák fejlesztését szorgalmazza, melyek által a tanulók képesek lesznek önálló beszédkezdeményezésre, életkoruknak megfelelő olvasmányélmények és kulturális értékek befogadására. A nyelvi kompetenciák fejlesztésén túl nagy hangsúlyt tesz arra is, hogy a gyermekek ízelítőt kapjanak az irodalmi alkotások rejtelmekkel teli világából. Ugyanakkor papíralapú és elektronikus formájú funkcionális szövegek alkotására is motiválja a tanulókat. A kerettanterv alapelve, célrendszere a komplex személyiségfejlesztés, az életkorának megfelelő ismeretekkel, íráskultúrával, különböző kompetenciákkal, etikai és esztétikai érzékkel rendelkező individuum nevelése és oktatása. Pedagógiai felfogása, hogy oldott légkörben, motivált nyelvi környezetben, diákbarát taneszközökkel, játékos és interaktív módon gyarapítsa a gyermek (nyelv)tudását, és fejlessze a különböző képességeit, készségeit, formálja a nyelv-, irodalom- és életszemléletét. Önálló gondolkodásra, véleményformálásra, vitatkozási kultúrára tanítja. Célja az, hogy kíváncsi és érdeklődő befogadóvá formálja a tanulót, valamint fogékonnyá a szépre és a jóra, mindarra, ami nemesíti a lelkét és a szellemét. 1-2. évfolyam A nyelvoktató iskolák első évfolyamában a kerettanterv a hallás utáni beszédértés képességének fejlesztésére, és a mindennapi kommunikációs folyamatban előforduló életszerű kifejezések, utasítások, köszönési formák, megszólítások elsajátíttatására teszi a hangsúlyt. A beszédértés és a beszédkészség fejlesztését szolgálják mindazok a tantárgyi interaktív nyelvleckék, amelyek a leggyakoribb társalgási témákhoz (köszönés, bemutatkozás, család, iskola, szabadidő, vásárlás, orvosnál, postán…) kapcsolódnak. Fontos, hogy a tanító és a tanuló (tanulópárok, csoporttársak, osztálytársak) szorongásmentes, motiváló közegben dolgozzanak élve az IKT eszközök nyújtotta segítséggel is. A differenciált feladatok, a nyelvi gátlásokat oldó, és a beszédbátorságot generáló nyelvi módszerek nélkülözhetetlenek a tanítási, - tanulási folyamatban. A nyelvi szókincs megalapozásának időszakában nagy hangsúly esik a román nyelv specifikus hangjainak a kiejtésére, és a hangsúlyozás technikáinak a megismerésére, a harmonikus mondatdallamra. A hallott mondókák, rigmusok, versecskék és más művészi produktumok, valamint a dramatikus népszokások is fejlesztik a tanulók szókincsét és szépérzékét.

A második évfolyam legbonyolultabb feladata az olvasásértés és íráskészség előkészítése, a szövegértés és alkotás technikáinak megtanítása, annak ellenére, hogy a gyermekek már rendelkeznek bizonyos ismeretekkel, tapasztalatokkal a magyar nyelvű írás és olvasás területéről. A kerettanterv szorgalmazza a fokozatosság elvére épülő írástechnikák átadásának és gyakoroltatásának módszertanát. A román nyelvű szövegek másolásakor, később alkotásakor egyre lendületesebb írástempóra kell szert tenniük a kisiskolásoknak. Mindezekkel egyetemben a kerettanterv a román kommunikációs kultúra megalapozására, a szép és rendezett írás igényének a kialakítására motivál.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás Tantárgyi fejlesztési célok

Beszédértés

Órakeret 60 óra

Iskolaérettség. HAGYOMÁNYOS NYELVOKTATÓ FORMA (H.): Beszédértési képesség fejlesztése. A mindennapi kommunikációs folyamatban előforduló életszerű kifejezések: utasítások, köszönések, köszöntések lényegének megértése. Tevékenységek/Ismeretek Követelmények Kapcsolódási pontok H.: A tanuló képes: Magyar nyelv és irodalom: A beszédhallás és beszédértés  önmagára, családjára és a közvetlen beszédértés. fejlesztése. környezetére vonatkozó gyakori A helyes és helytelen formák interaktív használatú szavakat megérteni, ha Informatika: megkülönböztetése. A tanuló leckék. lassan és érthetően ejtik ki; személyére, családjára, otthonára,  megjegyezni a sokszor hallott iskolájára, lakókörnyezetére kifejezéseket és egyszerű Román népismeret: tájnyelvi vonatkozó egyszerűbb közlések mondatokat, melyek a mindennapi szövegek. megértése, az azokra történő élet szükségleteivel kapcsolatosak; visszajelzés.  az élő kontextusban hallott és az Hallásgyakorlatok. Új szavak IKT-eszközökkel közvetített rövid felismerése különböző mondókák, rigmusok, altató dalok szituációkban. Rövid párbeszédek tartalmi lényegének megértésére, ha megfigyelése, és az azokban való van ideje feldolgozni a hallottakat. közreműködés. A hallott mondókák, rigmusok, altatódalok

meghallgatása. Beszélgetésre ösztönző gyakorlatok. Nyelvhelyességi játékok (pl. a helyes egyeztetés). Kulcsfogalmak/fog almak

Szóbeli szöveg, beszédértés, hallott szöveg (hangsúly, hanglejtés, hangerő), beszédhallás, közlés, nyelvhelyességi játék, testbeszéd, csoportos munka.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás Tantárgyi fejlesztési célok

Beszédkészség

Órakeret 60 óra

Iskolaérettség. HAGYOMÁNYOS NYELVOKTATÓ FORMA : Beszédkészség fejlesztése. A tanuló merjen román nyelven megszólalni, az egyszerű utasításokra szóban reagálni. Tevékenységek/Ismeretek Követelmények Kapcsolódási pontok H.: A tanuló képes: Vizuális kultúra: beszéd és Témakörök: az én világom, család,  kiejteni a tanult „ă”, „â”, „î” kép, illusztráció. ház, iskola, mindennapi tevékenységek, hangokat, a diftongusokat (oa) és időjárás, ünnepek. Informatika: interaktív triftongusokat (aeu); Helyes kiejtéssel kapcsolatos  részt venni a csoportos kiejtési és nyelvleckék. gyakorlatok. hangsúlyozási gyakorlatokban és A román nyelvre jellemző „ă”, „â” Román népismeret: játékokban; hangok, valamint diftongusok és  néhány tájnyelvi kifejezések, szóban, egyszerűbb triftongusok helyes kiejtésének mondatokban értelmesen reagálni a megszólítások, gyakorlása (mindkét oktatási köszönések. hozzá intézett kérdésekre; formában).  adekvát módon alkalmazni a tanult Az „oa”, „ea” kettőshangzók tiszta köszönési és bemutatkozási kiejtése (gyakorlás). formákat; Csoportos kiejtési gyakorlatok.  néhány köznapi tevékenység Játékok (páros játékok, szituációs felsorolására (jelen időben), játékok). valamint az őt közvetlenül Köszönés és visszaköszönés körbevevő tárgyak jelölésére;

találkozáskor és búcsúzáskor.  bekapcsolódni néhány tő, illetve Bemutatkozás (Mă numesc..., Pe mine bővített mondatos dialógusba a mă cheamă..., Eu sunt...). tanult témakörökben; Információ adása és kérése (Vă rog, te  5-6 mondóka, 4-5 szólás és rog, unde este? ce face?). Mindezek közmondás megtanulására hallás gyakorlása szituációs játékokban. alapján. Köznapi tevékenységek kifejezése jelen időben (învăţ, citesc, mănânc). Személyek, tárgyak leírása (bun, rău, frumos, urât...). Óhaj kifejezése (doresc, aş dori). Rövid szövegalkotási gyakorlatok: kérdés- és válaszadás a tárgyalt témakörökben. A beszéd összekapcsolása mozgással. Gondolatok egyszerű közlése testbeszéddel. Kulcsfogalmak/fog Beszédkészség, szóbeli szöveg, kiejtés, magánhangzó, mássalhangzó, diftongus, triftongus, szituációs játék. almak Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás Tantárgyi fejlesztési cél

Olvasásértés 1. Órakeret Az olvasástanulás előkészítése 28 óra Iskolaérettség. HAGYOMÁNYOS ÉS BŐVÍTETT NYYELVOKTATÓ FORMA: Román nyelvű szövegek olvasásának előkészítése mindkét oktatási formában.

Tevékenységek/Ismeretek Követelmények H. – B.: A tanuló képes: Képolvasás.  a magyar és a román hangok A román ábécé elsajátítása a megkülönböztetésére; fokozatosság elvével.  felismerni a román specifikus A magyar ábécé hangjaival azonos hangokat (betűket), a diftongusokat, román hangok gyakorlása. A román triftongusokat; ábécé specifikus hangjainak  a hang és kép összekapcsolására; (betűinek) hangcsoportjainak  helyes szótagolásra, (betűcsoportjainak) pontos olvasása, a helyesírási szabályok gyakorlati kiejtése. alkalmazására; A hang és a betű összefüggéseinek  a tanult betűk összekapcsolására; felismerése.  egyedül is gyakorolni a szótagoló Kis- és nagybetűk írott és nyomtatott olvasást. formáját felismerő és megkülönböztető gyakorlatok. Szótagok felismerése, szótagoló olvasás gyakorlása. A tanult betűk összeolvasása. Kulcsfogalmak/fog Cím, szöveg, bekezdés, mondat, szó, szótag, hang (betű). almak Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás Tantárgyi fejlesztési célok

Olvasásértés 2. Az olvasás jelrendszerének elsajátíttatása Iskolaérettség. HAGYOMÁNYOS ÉS BŐVÍTETT NYELVOKTATÓ FORMA: A dekódolási képesség kialakítása mindkét oktatási formában.

Tevékenységek/Ismeretek Követelmények H. – B.: A tanuló: Néhány betűből álló szavak  ismeri a román ábécé nyomtatott szótagolás nélküli összeolvasása. kis- és nagybetűit; A betű-összeolvasási képesség  felismeri és helyesen ejti ki az „ă”, fejlesztése gyakorlással. „â” hangokat, a diftongusokat (au, Ritmusvariációk, tempóváltások. ou) és a triftongusokat (eau); A hangos és néma olvasási készség  betű-összeolvasási képességei fokozatos fejlesztése. Szavak, megfelelőek; szószerkezetek, mondatok, rövidebb  biztonsággal olvas: szavakat, szövegek olvasása. szószerkezeteket, mondatokat; A hangos és néma olvasási készség  olvasási készségét folyamatosan fokozatos fejlesztése. fejleszti; Olvasmánnyal kapcsolatos ismeretek:  használni tudja az iskolai szerző, költő, prózaíró, olvasó, cím, könyvtárat; szöveg, bekezdés.  tud egyszerűbb szövegeket olvasni. A mondatvégi írásjelek figyelembe vétele. Kulcsfogalmak/fog Hang, betű, írásjel, diftongus, triftongus, szószerkezet, cím,szerző, író, olvasó. almak Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás Tantárgyi fejlesztési célok

Kapcsolódási pontok Vizuális kultúra: képolvasás, betűminták.

Órakeret 28 óra

Kapcsolódási pontok Vizuális kultúra: betű- és szótagminta.

mondat, bekezdés, szöveg,

Olvasásértés 3. Órakeret Szövegértő olvasás, olvasmányélmény 28 óra Iskolaérettség. HAGYOMÁNYOS ÉS BŐVÍTETT OKTATÁSI FORMA: A szövegértő olvasás képességének fokozatos fejlesztése, különböző szövegtípusok 243

ismertetése. Tevékenységek/Ismeretek H.: A hangos és néma olvasási technikák készségszintű elsajátíttatása. A három érzékterület összekapcsolása (látás, érzékelés, hallás). Olvasmányok alapvető információinak kigyűjtése, kiemelése. Az olvasottak tartalmának és címének összefüggése. Szereplők felismerése elbeszélő szöveg alapján. Népköltészeti alkotások: mondókák, szólások és közmondások megismerése az alábbi alkotók műveiből: Emil Gârleanu, Elena Dragoş, Elena Farago, Otilia Cazimir, Victor Sivetidis. Hazai román szerzők alkotásaiból: Mesemondóink világa: Vasile Gurzău és Mihai Purdi. Mesetípus, mesehős. Hazai román költők: Lucia Borza, Ana Crişan verseiből. Részvétel dramatikus népszokásokban.

Követelmények Kapcsolódási pontok A tanuló (képes): Vizuális kultúra: kép és  a mindennapok konkrét szöveg. szükségleteivel kapcsolatos információk szövegben megérteni az Informatika: böngészése. egyszerűbb közléseket;  megérteni a szöveg üzenete és az illusztrációk közötti Magyar nyelv és irodalom: szövegek olvasása. összefüggéseket;  a tanító irányításával figyelni a szöveg szegmentumaira (tér, idő, főszereplő, ok-okozati összefüggések);  rendelkezik a szereplő jellemzéséhez szükséges szókinccsel;  igyekszik a mondatvégi írásjeleknek megfelelő hanglejtéssel olvasni;  könyvtárhasználattal kapcsolatos alapismeretei az életkorának megfelelőek;  ismer 2-3 népmesét, 5-6 mondókát, 2-3 legendát;  megérti a tanult versek szövegeinek a lényegét;  memoriterek: 5-6 költemény prezentálására;  szókincsének megfelelően mondja el az olvasott mesék tartalmi lényegét;  felismeri a pozitív és a negatív szereplők közötti különbséget;  a szereplők jellemzésére (jó, rossz, bátor, gyáva…);  a szerepének megfelelő szöveg megtanulására és előadására;  közléseiben nagyjából megfelelően alkalmazza a szóés mondathangsúlyt. B.: A tanuló képes: a szabadon választott Ének-zene: zeneszöveg és Minden részterületen további 4-6 és közösen tárgyalt alkotások kotta olvasása. szabadon választott alkotás üzenetének megértésére. Dráma és tánc: szöveg és értelmezése. Memoriterek: (+3-4 alkotás) mozgás összekapcsolása. prezentálása. Kulcsfogalmak/fog Érzékterület, főszereplő, mellékszereplő, olvasási technika, olvasmány, tartalom, cím, tér, idő, főszereplő. almak

244

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás Tantárgyi fejlesztési célok

Íráskészség 1. Órakeret Az írás előkészítése 60 óra Iskolaérettség. HAGYOMÁNYOS NYELVOKTATÓ FORMA: Íráskészség megalapozása a jelrendszer megtanításával. A magyar és a román ábécé közötti különbségek felismertetése. A helyes testtartás, tolltartás és betűformálás készségének fejlesztése.

Tevékenységek/Ismeretek H.: Ismerkedés a román magánhangzókkal és mássalhangzókkal. A román ábécé betűinek megtanulása. A magyarral azonos és a magyartól eltérő betűk megismerése és azok szétválogatása. Helyes írástechnikák kialakítása (szem, kéz koordinációja). Betűformák (kis és nagybetűk, írott és nyomtatott formák). Szavak, szószerkezetek, rövid mondatok írása. Íráskészség, fejlesztő gyakorlatok. Kulcsfogalmak/fog almak

Követelmények Kapcsolódási pontok A tanuló: Vizuális kultúra: betűminták.  ismeri a román ábécét, és képes annak betűhű lejegyzésére;  képes megkülönböztetni a magyar és Magyar nyelv és irodalom: a román és a magyar betűk a román betűket;  helyesen kerekíti, formázza és összevetése. ügyesen köti össze a betűket;  minták alapján pontosan másol;  írástempója, kézcsúsztatása, betűformálása a korosztályának megfelelő;  képes szavak, tőmondatok írására tollbamondás alapján és emlékezetből;  füzetvezetése igényes (tinta és szamárfül nélküli). Testtartás, koordináció, betűformálás, írástempó, kézcsúsztatás, vonalvezetés, íráskép, jelrendszer.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás Tantárgyi fejlesztési célok

Íráskészség 2. Órakeret Az eszközszintű írás, szövegalkotás 60 óra Iskolaérettség. HAGYOMÁNYOS NYELVOKTATÓ FORMA : A szép, olvasható, rendezett írás igényének kialakítása sok-sok gyakorlással. Az íráskészség továbbfejlesztése helyesírási szabályok elsajátíttatásával.

Tevékenységek/Ismeretek H.: Helyesírási ismeretek megalapozása. A román nyelv szabályainak megismerése és gyakorlati alkalmazása. Szótagolási szabályok ismerete. Ismert szavak, kifejezések helyesírása, másolása kevés hibával, lassú tempóban. A helyes szótagolás gyakorlása, szerkesztési alapismeretek; papíralapú és elektronikus közlésformák. Önálló szóalkotás, mondatalkotás. Helyesírási szabályzat és szótár használata. Egyéni szótárfüzet vezetése.

Követelmények A tanuló:  kezdetben figyelmesen másol, majd az ismerős témakörökben szótár segítségével egyszerű, rövid közléseket fogalmaz meg;  képes írásbeli interakcióra, a kapcsolatait ápoló egyszerű szövegek megírására: e-mail, üdvözlet;  írástechnikája és -tempója korosztályának megfelelő;  a mondatok modalitásának (kijelentő, kérdő, óhajtó, felkiáltó, felszólító) megfelelő központozást használ;  képes a tanult helyesírási szabályok gyakorlati alkalmazására; 245

Kapcsolódási pontok Vizuális kultúra: szótagolási minták. Informatika: internet e-mail, üdvözlet; elektronikus szótár használata. Magyar nyelv és irodalom: a román és a magyar nyelv összevetése (hangok, szavak, szószerkezetek).



Kulcsfogalmak/fogalmak

A fejlesztés várt eredményei a két évfolyamos ciklus végén

ismeri a román DOOM-ot, és az életkori sajátosságainak megfelelően használja.

Írástechnika, papíralapú közlésforma, elektronikus közlésforma, margó, elválasztás, szótag, szabály, DOOM, (Dicţionarul ortografic, ortoepic, morfologic al limbii române). A román nyelv helyesírási, kiejtési és morfológiai szótára.

HAGYOMÁNYOS NYELVOKTATÓ FORMA: Rendelkezzen az életkorának megfelelő alapismeretekkel, a beszédértés, beszédkészség, olvasásértés és íráskészség területén. Értse a mindennapi társalgási helyzetekhez, családjához, közvetlen környezetéhez kapcsolódó szavakat, szófordulatokat, egyszerűbb mondatokat. Legyen képes a rövid, életszerű közlések, utasítások és kérdések megértésére. Rendelkezzen olyan szókészlettel, amely alkalmassá teszi őt arra, hogy egyszerű nyelvtani szerkezetekkel válaszoljon a kérdésekre, és alapvető információkat adjon magáról és közvetlen környezetéről. Tudjon bemutatkozni, és néhány mondatban az élményeiről beszélni. Törekedjen a helyes egyeztetésre. Legyen képes a folyamatos olvasásra, hangosan és némán egyaránt. Értse a néhány mondatos, mindennapi szövegek lényegét, és a tanult versecskék, mesék üzenetét. Írjon olvasható, szép, kerek betűkkel. Törekedjen mondanivalójának logikus, összefüggő elrendezésére, a tanult helyesírási szabályok betartására. Legyen motivált beszéd és íráskultúrájának fejlesztésére, olvasmányélményeinek feldolgozására.

3-4. évfolyam A hazai román nyelvoktató iskoláink alsó tagozatának 3-4. évfolyamaiban folytatódik mind a négy terület (beszédértés, beszédkészség, olvasás, írás) fokozatos fejlesztése, a tanuló szókincsének tudatos gyarapítása újabb és újabb társalgási témák bevezetésével, új szellemi produktumok (mondókák, versek, legendák) megismerésével, szinonimák, antonimák, új szófordulatok használatával. A kerettanterv kellően fókuszál mindazoknak a kompetenciáknak a fejlesztésére, amelyek alkalmassá teszik a kisdiákot az önálló kommunikációra (főleg a tanult témakörökben), különböző tudástartalmak befogadására, alapműveltségének megszerzésére. A kisiskolás az évek során (a 3-4. évfolyam végére) képessé válik gyakori témájú, rövid lélegzetű, élőszavas és írásos szövegek alkotására, beszélgetés kezdeményezésére és folytatására. A korosztályának megfelelő olvasmányokban megérti a mélyebb igazságokat, megérzi a lírai költemények hangulatát.

246

A tanult népköltészeti alkotások (népdalok, mondókák, mesék) és műalkotások (lírai költemények, elbeszélések, állatmesék) fejlesztik a kisiskolás szókincsét, konfliktusfelismerési és konfliktuskezelési érzékét, valamint az elvonatkoztató képességét is. A tanító feladata, többek között az is, hogy tanítsa meg tanítványát önállóan tanulni, anyagot gyűjteni, szelektálni, rendszerezni és feldolgozni, kezdetben az ő segítségével, majd egyre önállóbban. Meg kell tanítania a rendeltetésszerű könyvtár- és internethasználatra, és tudatosítania benne a könyv, az olvasás fontosságát a személyiség sokoldalú fejlesztésében, a jó ízlés és helyes ítéletalkotás formálásában. Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

Beszédértés

Órakeret 80 óra

HAGYOMÁNYOS NYELVOKTATÓ FORMA(H.): Érti a mindennapi társalgási helyzetekhez, családjához közvetlen környezetéhez kapcsolódó szavakat, szófordulatokat, egyszerűbb mondatokat (köszönés, bemutatkozás, kérdezés…). Tantárgyi fejlesztési HAGYOMÁNYOS NYELVOKTATÓ FORMA (H.): A tanuló beszédértési képességének további fejlesztése. A verbális és nonverbális célok jelrendszer üzenetének egyre könnyebb megfejtése. Tevékenységek/Ismeretek Követelmények Kapcsolódási pontok H.: A tanuló: Informatika: beszélgetés Beszédértési feladatok: interaktív  képes a mindennapi Messengeren; a hallás utáni információk egyre élethelyzetekhez kapcsolódó leckék. helyesebb és gyorsabb értelmezése. szavak, szófordulatok, mondatok A beszélő testbeszédének Román népismeret: tájnyelvi dialógusok megértésére; (arcmimikájának,  a többszereplős beszélgetésekből a szövegek megértése. kézmozdulatainak, hangerejének, szóbeli közlések és a nem nyelvi mondatdallamának) megfigyelése jelek megfejtésével értelmezi az az információ megértése érdekében. üzenetet; Alkalmazkodás a beszélgetőtárshoz.  megérti a tanár szóbeli utasításait Kellő figyelem a (a gyakori szófordulatokat); beszélgetőpartnerre.  egyre jobban befogadja a tanári Felkészülés a tömegkommunikáció magyarázatot is; egyirányú üzenetközlésének a  érti az egyszerűbb mesék, befogadására. történetek, élménybeszámolók A román nemzetiségi rádió- és tvlényegét; műsorainak figyelemmel kísérése,  képes tudásés szókincsegy-egy gyakori használatú gyarapításra a román szófordulat megjegyzése. (nemzetiségi) rádió- és tvCD-re rögzített szövegek, versek, műsorainak figyelemmel mondókák, rövid mesék követésével; megjegyzése hallomásból.  érti az iskolarádió saját Dramatikus gyermekjátékok korosztályához szóló üzenetét szövegeinek befogadása, (kulcsszavak, gyakori memorizálása. szófordulatok…); Egy-egy olvasmány összefoglalt  hallás alapján tanul memoritereket, szövegének megértése, befogadása. meséket, idézeteket, mondókákat, Az osztálytárs szólásokat és közmondásokat, élménybeszámolójának dalocskákat; meghallgatása, érdeklődés  megérti a távolból Messengeren tanúsítása nem nyelvi eszközökkel beszélő barátjának az üzenetét. (szemkontaktus, arcmimika). 247

Messengeren közvetített üzenetek befogadása. Kulcsfogalmak/fog Információ, tömegkommunikáció, egyirányú közlés, mimika, szófordulat, iskolarádió, élménybeszámoló. almak

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

Tantárgyi célok

fejlesztési

Beszédkészség

Órakeret 80 óra

HAGYOMÁNYOS NYELVOKTATÓ FORMA: Egyszerűbb közlésformában (nyelvtani szerkezetekkel) válaszol a feltett kérdésekre, és képes rövid információkat adni önmagáról és közvetlen környezetéről. HAGYOMÁNYOS NYELVOKTATÓ FORMA: A helyes kiejtés, a beszédkészség további fejlesztése. Saját élmény, gondolat, vélemény, érzés egyszerű és világos kifejezésének a képessége (szókincsgyarapítás). A szövegfonetikai eszközök egyre tudatosabb alkalmazása.

Tevékenységek/Ismeretek Követelmények Kapcsolódási pontok H.: A tanuló: Magyar nyelv és irodalom: A román nyelvre jellemző „ă”, „â”  törekszik a helyes hangképzésre, magyar és román hangok, diftongusok „oa”, triftongusok beszédhangok kiejtésre („ă”, „â”); „eau” helyes kiejtése. Sok-sok  egyre nagyobb figyelmet fordít a összehasonlítása. gyakorlás a helyes kiejtés, az egyéni hangerőre, beszéd tempójának gyorsítása a hanglejtésre, a mondatok érdekében. dallamára, az akcentusMegközelítőleg korrekt közlések mentességre; megfogalmazása a mindennapi  képes arra, hogy egyszerű beszédhelyzetekben előforduló mondatokkal megközelítőleg témákról (utasítások, köszönések, korrekt közléseket fogalmazzon köszöntések). meg közvetlen környezetével A gesztusnyelv egyre tudatosabb (család, iskola, barátság) alkalmazása a monologikus és kapcsolatosan; dialogikus közlési folyamatokban.  szerény (néhány mondatos) Odafigyelés a beszédpartnerre, adekvát megfogalmazásban kifejezi válaszadás a feltett kérdésekre. gondolatait, érzéseit, véleményét Önálló vélemény kifejtése. az érdeklődési és tevékenységi Rövid olvasmányok tartalmának köréhez tartozó témákban; összefoglalása, lényegének elmesélése  időrendi sorrendben beszél egynéhány mondatban. Rövid egy eseményről; élménybeszámoló.  képes egyszerű kérdésfeltevésre Részvétel dramatikus népszokásokban. és válaszadásra; Szövegmondás a gesztusnyelv  részt vesz a színjátszókör alkalmazásával. előadásaiban. Memoriterek (a hazai alkotók műveiből is). Kulcsfogalmak/fog Tempó, monologikus, dialogikus, leírás, bemutatás, dramatikus népszokás, akcentus. almak

248

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

Tantárgyi célok

fejlesztési

Olvasásértés

Órakeret 82 óra

HAGYOMÁNYOS NYELVOKTATÓ FORMA: A hangos és néma olvasás technikáinak ismerete, szépirodalmi és nem irodalmi szövegek lényegének megértése. Néhány memoriter. HAGYOMÁNYOS NYELVOKTATÓ FORMA: Szövegértési képesség fejlesztése sok gyakorlással.

Tevékenységek/Ismeretek H.: Ismert szépirodalmi és közismereti szövegek értelmező olvasása megfelelő tempóban. Különböző szövegtípusok közötti különbségek megfigyelése. Olvasási gyakorlatok: szövegek, ábrák, illusztrációk összhangjának felismerése és alkalmazása a szövegértésben. Szövegértési technikák elsajátítása és gyakorlása (tanítói irányítással). Szövegszerkesztési ismeretek: a szöveg tagoltságának megfigyelése. Szépirodalmi szövegek szószerinti, majd mögöttes jelentéseinek fokozatos megfejtése. Válogatás a klasszikus és modern gyermekirodalomból: Lucia Borza: Mama mea és Elena Dragoş: Cu tata című költemények értelmezése. Otilia Cazimir: Bunica és Elena Dragoş: Bunicul című versek témavilágának megismerése. Közös motívumok keresése. Továbbá szabadon válogatott művek az alábbi alkotóktól: George Coşbuc, George Topârceanu, Mihai Eminescu, Emil Gârleanu, Elena Dragoş, Elena Farago, Otilia Cazimir, Victor Sivetidis, Tudor Arghezi, Ana Blandiana, Lucia Borza, Ana Crişan, Maria Berényi. Népmesemondóink: Vasile Gurzău, Teodor Şimonca, Mihai Purdi. Könyvtárhasználat, IKT-eszközök igénybevétele (mindkét oktatási formában).

Követelmények A tanuló képes:  a tanult olvasási stratégiákat és technikákat egyre rutinosabban alkalmazni;  olvasási tempóját megfelelően gyorsítani;  a saját hibáit észrevenni és kijavítani;  a mondanivaló megfejtésekor a szöveget és az illusztrációt összekötni;  felismerni a tanult szépirodalmi és közismereti szövegek közötti különbséget, és többnyire megérteni azok információit;  az értelmezett versek üzenetének megértésére, közös motívumok feltárására;  5-6 költemény szöveghű prezentálására.

A tanuló képes:  a könyvtárat és az IKT-eszközöket a korosztályának megfelelően használni;  képes a művekben rejlő üzenetek 249

Kapcsolódási pontok Román népismeret: a mesemondás közege. Informatika: különböző szövegtípusok böngészése. Magyar nyelv és irodalom: a kétnyelvű mesemondás.

megfejtésére tanári irányítással; motívumok, kulcsszavak, ismétlések felismerésére;  két-három szabadon választott mese olvasás utáni újramondására;  tud érvelni a főszereplő mellett, a negatív erők ellen. Hangos, néma olvasás, szövegszerkesztés, szépirodalmi, közismereti szöveg, tér, idő, főszereplő, mellékszereplő. 

Kulcsfogalmak/fog almak

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

Tantárgyi fejlesztési célok

Íráskészség Órakeret Fogalmazási, szövegalkotási gyakorlatok 82 óra HAGYOMÁNYOS NYELVOKTATÓ FORMA: Egyszerű írásbeli feladatok megoldása, szöveg másolása, tollbamondás utáni helyes szövegírás. HAGYOMÁNYOS NYELVOKTATÓ FORMA: Íráskészség fejlesztése, különböző szövegtípusok írása (papíralapú) elbeszélés, leírás, jellemzés (elektronikus) e-mail, meghívó, sms. Igény a szép írásra.

Tevékenységek/Ismeretek H.: Törekvés a szép, kerek betűformálásra. Az egyéni írásmód és tempó, valamint a helyes írásszokások kialakítása. Fogalmazási alapismeretek: témaválasztás, anyaggyűjtés, cím, bekezdések, tér, idő. Különböző fogalmazástípusok megismerése: elbeszélés, leírás, jellemzés. A funkcionális szövegek sajátosságai.

Kulcsfogalmak/fog almak

Követelmények Kapcsolódási pontok A tanuló (képes): Vizuális kultúra: power-point prezentáció.  olvasható, rendezett írásra;  a tanult helyesírási szabályok Román népismeret: alkalmazására; népismereti szövegek.  (szótár)füzete rendezett, tiszta;  néhány mondatos szöveg alkotásakor egyre önállóbban alkalmazza a fogalmazásírással kapcsolatos ismereteit;  tudja, hogy figyelni kell a tartalom és a forma összhangjára;  különböző fogalmazástípusokat ismer meg és alkot tanítói irányítással;  egyszerű, néhány soros funkcionális szöveget formál a tanult témákkal kapcsolatosan (pl. meghívó születésnapra, rövid üzenet) többnyire tanító segítségével. Fogalmazásírás, fogalmazástípus, szövegalkotás, elbeszélés, leírás, jellemzés, tagolás, bekezdés, cím, tartalom, forma, íráskép.

250

A fejlesztés várt eredményei a két évfolyamos ciklus végén

A tanuló rendelkezzen életkorának megfelelően fejlett szövegértési (szóbeli és írott) képességgel. Beszéd- és íráskészségének fejlettségi foka feleljen meg a tantárgyi követelményeknek mind a két oktatási formában. HAGYOMÁNYOS OKTATÁSI FORMA: A tanuló értse a tanult témákkal kapcsolatos életszerű közléseket, a gyakori használatú szövegek lényegét, a tanári utasításokat és magyarázatot, társai élménybeszámolóját figyelemmel kísérve a nem nyelvi jelzéseket is (arcmimika, kézmozdulatok, hangerő, mondatdallam). Hallás alapján is memorizáljon verseket, dalokat, prózarészleteket. Legyen képes saját gondolatainak, élményeinek, véleményének megfogalmazására, elmondására érthetően, nagyobb egyeztetési hibák nélkül. Testbeszédét hangolja össze a mondanivalójával. Törekedjen a beszédszituációnak megfelelő szókincs használatára, a világos közlésformákra, a helyes egyeztetésre és akcentusmentességre. Értse az olvasmány lényegét, és formáljon önálló véleményt (pl. a főszereplő jelleméről). Fogalmazásaiban törekedjen a tartalom és a forma egységére, a helyesírási szabályok követésére.

Román nyelv és irodalom (a nyelvoktató nemzetiségi nevelés-oktatás számára) 5-8. évfolyam A hazai román hagyományos és bővített nyelvoktató iskolák 5-8. évfolyamán a román nyelv és irodalom tantárgy alapvető célja és feladata az alsó tagozatban szerzett szókészlet aktivizálása és gyarapítása, a szövegértési és szövegalkotási képesség továbbfejlesztése, az olvasás iránti érdeklődés mélyítése; az íráskultúra fejlesztése különböző fogalmazástípusok megismerésével, és a helyesírási szabályok tudatos alkalmazásával. Egyidejűleg vállalkozik új tudástartalmak átadására, képesség- és készség együttesek fejlesztésére. A tantárgyi feladatok multifunkcionálisak, jól szolgálják a diák kommunikációs kultúrájának, problémamegoldó és absztraháló képességének fejlesztését, egészséges értékrendjének, etikai és esztétikai érzékének kialakítását, személyiségének komplex formálását. Minden évfolyam alapkövetelménye a köznyelvi normákhoz igazodó nyelvi stílus kialakítása. A tantárgy jellegéből adódóan kellő hangsúly esik az irodalmi kultúra fejlesztésére, a művészi alkotások „kódjainak” megfejtésére az életkori sajátosságoknak és a tanult műfajoknak megfelelően. Fontos, hogy a tanulók a román nyelv és irodalom tanulása során építeni tudjanak más tantárgyak keretében szerzett ismereteikre, többek között a magyar nyelv és irodalom órákon elsajátított műértelmezési képességeikre is. A tantárgy fő célkitűzése, hogy az általános iskola befejezésekor a gyermek legyen képes mondanivalójának minél érthetőbb és helyesebb kifejtésére, a tanult helyesírási szabályok készségszintű alkalmazására. A kerettanterv nemcsak a szépirodalmi, hanem az ismeretterjesztő szövegek értő olvasására és helyes értelmezésére is fókuszál. Jelen kerettanterv lépcsőzetesen jelöli a tudástartalmakat a hagyományos és bővített oktatási formák számára. Természetesen kevesebb irodalmi alkotást jelöl, mint a tanítási nyelvű és 251

kétnyelvű iskolák kerettanterve, de fontosnak tartja a diákok irodalomszemléletének formálását, az önálló és helyes ítéletalkotás képességének kialakítását és fejlesztését. Célja a fejlett konfliktuskezelési képességgel és erkölcsi tartással bíró fiatalok képzése, akik nyitottak a világra, és megértik az élethosszig tartó tanulás szükségességének üzenetét. Pozitív attitűdökre, a családi élettel kapcsolatos harmonikus együttélésre motiválja az új nemzedéket, és hangsúlyozza a környezet- és egészségvédelem fontosságát, a médiatudatos magatartás, a testi-lelki-szellemi épség és önismeret kialakítását. 5-6. évfolyam A nyelvoktató iskolák 5-6. évfolyamában a román nyelv és irodalom tantárgy fő célja a tanuló beszédértésének, beszédkészségének, olvasási és íráskultúrájának továbbfejlesztése, a mindennapi élet beszédhelyzeteiben jól hasznosítható szókincsének bővítése. Fontos célja az is, hogy a hétköznapi társalgási témákhoz kapcsolódó szókészletén túl, olyan felkészítésben részesüljön, hogy képes legyen szépirodalmi szövegek értelmezésére, üzenetük megfejtésére, különböző életkori sajátosságoknak megfelelő (papíralapú és elektronikus) funkcionális szövegek alkotására a tanult helyesírási szabályok betartásával. Ebben a ciklusban a tanulónak olyan román nyelvtudással, képességekkel és készségekkel kell rendelkeznie, hogy megértse többek között a népismereti tankönyv szakszövegeit, és képes legyen azok tömör összefoglalására. Ezekben az évfolyamokban már elvárható, hogy a tanuló a hallott és az olvasott szövegről legyen képes élőszavas és írásos összefoglalást adni, és önálló véleményt formálni. A diák egyre jártasabbá válik a könyvtár- és internethasználatban és az önálló tanulásban. Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

Beszédértés

Órakeret 54 óra

HAGYOMÁNYOS NYELVOKTATÓ FORMA (H.): A hallott szöveg (köszönés, bemutatkozás, köszönet, dicséret, bocsánatkérés, tanári utasítás, magyarázat, kérdés) megértése. A gyakori társalgási témákhoz kapcsolódó egyszerűbb szövegek megértése. Versek, mondókák, rövid népmesék tartalmának hallás utáni befogadása. Tantárgyi fejlesztési HAGYOMÁNYOS NYELVOKTATÓ FORMA (H.): A beszédértési kompetencia fejlesztése. A szóbeli szövegek és a gesztusnyelv célok összehangolt üzenetének megértése hallás után. Képességfejlesztés: a hallott szépirodalmi szövegek és nem irodalmi szövegek (meghívók, felhívások) megértése. A beszédértés tudatos fejlesztése versmondással, dramatikus játékkal. Tevékenységek/Ismeretek Követelmények Kapcsolódási pontok H.: A tanuló képes: Dráma és tánc: Új témakörökhöz kapcsolódó  az új témakörökkel kapcsolatos kommunikációs tevékenységek, ismeretek: szépirodalmi és ismeretterjesztő kapcsolatteremtés A gyermek és világa; a természet és a beszédhelyzetekben. szövegek hallás utáni megértésére; környezet; a társadalom, a  érzékelni a fő mondanivaló és a képzeletbeli világ; mindennapi másodlagos információk közötti Magyar nyelv és irodalom: tevékenységek. szövegértési eljárások, különbséget; E témakörökhöz kapcsolódó szövegek  visszatérő motívumok, kulcsszavak stratégiák. hallás utáni megértése. megjegyzésére a többször hallott Reagálási gyakorlatok Román népismeret: költeményekben együttműködésekre és utasításokra. szövegek, (pl. a családtagokról, otthoni népismereti Beszédértési gyakorlatok többféle folklóralkotások, román 252

megoldási lehetőséggel. Mondatok tárgyakról); szólások és közmondások. kiválasztása egy sorozatból,  megérteni a gyakori reklámszövegek és azok rendszerezése a hallott szöveg Ének-zene: népdalok és lényegét alapján. A beszélő nyelvi és nem modern dalok. (pl. egészséges táplálkozás); nyelvi magatartásának megfigyelése,  megfigyelni a beszélő partner nem tanulságok levonása. nyelvi eszközeit (arcjáték, Idegen nyelv: interaktív Szépirodalmi alkotások (legendák, kézmozgás), és így értelmezni a leckék. versek, mesék, elbeszélések) és hallottakat; tájékoztató szövegek (pl.  megtanulni a természetfilmekben Erkölcstan: önismeret. reklámszövegek) lényegének (vagy meteorológiai jelentésekben) megértése hallás után. visszatérő kifejezéseket, A természeti filmekben gyakran szófordulatokat, mondatokat, előforduló kifejezések megértése (pl. a rövidebb szövegeket; természeti jelenségekről, a növény és  érdeklődéssel hallgatni a román állatvilágról). nemzetiségi rádió- és tv-műsorait, A román nemzetiség életéhez részben megérteni a közvetlen kapcsolódó népköltészeti és környezetével, iskolájával kapcsolatos műköltészeti alkotások meghallgatása, műsorok üzenetét, részben megtekintése a rádió- és tvkövetkeztetni azok lényegére. műsorokban. Kulcsfogalmak/fog Nemzetiségi rádió, tv, tájékoztató szöveg, motívum, kulcsszó, nyelvi magatartás. almak Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

Beszédkészség

Órakeret 54 óra

HAGYOMÁNYOS NYELVOKTATÓ FORMA (H.): Részvétel mindennapi beszédhelyzetekben, adekvát válaszadás a feltett kérdésekre. Beszélgetés kezdeményezése. Tantárgyi fejlesztési HAGYOMÁNYOS NYELVOKTATÓ FORMA (H.): Az újabb témakörökhöz (vásárlás, ügyintézés, közlekedés…) kapcsolódó szókincs célok fejlesztése, adekvát alkalmazása. Memoriterek prezentálása helyes kifejezésmóddal (az erre való igény kialakítása). Tevékenységek/Ismeretek Követelmények Kapcsolódási pontok H.: A tanuló: Dráma és tánc: Egyre tudatosabb figyelem az egyéni  törekszik a helyes kiejtésre, az kommunikáció nyelvi és nem beszédre, nyelvi jelekkel. akcentusmentességre; a mondatfonetikai eszközökre (szünetre, a minél hibátlanabb beszédre hanglejtésre, hangerőre, népismeret: (nagyobb egyeztetési hibák Román mondatdallamra). Kiejtési gyakorlatok szokásmagyarázat; népi elkerülésére); (egyéni módon, csoportosan).  ügyel a hangerőre, költemények. Különböző modalitású mondatok a beszédtempóra, az „ă”, „â” (kijelentő, kérdő, felszólító, óhajtó, Ének-zene: népdalok és hangok helyes kiejtésére; felkiáltó) adekvát használata.  adekvát modalitású mondatokat modern dalok. A nonverbális jelek minél használ (kérés, tájékoztatás, természetesebb alkalmazása a Idegen nyelvek: interaktív felhívás); tudástartalmak, érzések, gondolatok  mondandójának közlésekor a leckék. kifejezésében. Helyes, odaillő reagálás a beszélgetőtárs szemébe néz, és beszélgetőtárs mondanivalójára. testbeszédével is kifejezi üzenetét; Erkölcstan: beszélgetés, vita, Monologikus beszéd, élménybeszámoló  képes a beszédhelyzetnek és a erkölcsi döntés. személyes történésekről. Részvétel kommunikáció céljának különböző didaktikai játékokban. megfelelően nyilatkozni a saját Beszédszándékok kifejezése tematikus szavaival, szerény, de fokozatosan 253

és szituációs helyzetekben. Például: engedélyezés (Permite-mi să..., dă-mi voie să).  információ adása és kérése (személyre, környezetre – Spune-mi, te rog; Unde este? Cine este?);  öröm és bánat kifejezése (Sunt bucuros că..., sunt supărat că...);  elnézés kifejezése (Scuză-mă, iartămă...);  felköszöntés, jókívánság kifejezése (Vă felicit, Vă urez, La mulţi ani);  elégedettség és elégedetlenség (Îmi place, nu-mi place);  helyviszonyok – hely, távolság (aici, acolo, lângă...);  időviszonyok (sunt, eram, am fost). Memoriterek: Dramatikus formák kipróbálása (mesejelenet, népszokások költészete).

Kulcsfogalmak/fogalm ak Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

bővülő szókincsével; monologikus és dialogikus helyzetekben egyaránt törekszik a helyes beszédre.  rövid élménybeszámolót tart az osztálytársainak;  szívesen vesz részt didaktikai játékokban;  helyesen alkalmazza az udvariassági formulákat;  beszédszándékait megfelelő helyzetben és a beszélgetőtárs kellő figyelembe vételével fejezi ki;  a memoritereket egyre kifejezőbben adja elő;  aktívan, átéléssel vesz részt különböző dramatikus játékokban;  egyre inkább észreveszi, ha hibázik, és törekszik az önkorrekcióra;  személyes üzeneteit Messengeren is kifejezi (pl. távolban élő barátainak üzen);  csoportmunkában szívesen és segítőkészen vesz részt;  képes az alábbi alkotások szöveghű tolmácsolására;  3-4 mondóka, 4-5 szólás és közmondás;  Miorţa (részlet); Mihai Eminescu: Copii eram noi amândoi; Elena Farago: Un porumbel. Beszédkészség, beszédkultúra, egyéni tempó, monológ, tájékoztatás, felhívás, kérés. 

Olvasás

Órakeret 55 óra

HAGYOMÁNYOS NYELVOKTATÓ FORMA (H.): A szövegértéshez szükséges megfelelő tempójú, hangos és néma olvasás. Az olvasmány lényegének megértése tanári irányítással. Tantárgyi fejlesztési HAGYOMÁNYOS NYELVOKTATÓ FORMA (H.): Olvasási technikák további fejlesztése, értő-érző olvasóvá nevelés. célok Tevékenységek/Ismeretek Követelmények Kapcsolódási pontok H.: A tanuló: Vizuális kultúra: szöveg és Újabb olvasási stratégiák és technikák  képes folyamatos, megfelelő kép, ábra, illusztráció. gyakorlása. tempójú (hangos és néma) Olvasásgyakorlás a mondatdallam Magyar nyelv és irodalom: olvasásra; érvényesítésével, a helyes légzés és  figyel a helyes mondatdallamra és könyvtárhasználat. szünettartás igényével. szünettartásra;

254

Ismert szépirodalmi és ismeretterjesztő  érti az olvasmány lényegét, s Informatika: szövegek megfelelő tempójú olvasása. információkeresés. ebben az illusztrációk is segítik; Az értő-érző, értelmező olvasás; a szöveg  felismeri a különböző és kép értelmezésének összehangolása. szövegtípusok közötti Egyéni és csoportos olvasási gyakorlatok; különbséget; olvasás szereposztással. Szépolvasási  figyel a szöveg tagolására a tanult verseny. A különböző típusú szövegek szempontok alapján. közötti különbségek megfigyeltetése. A szövegtagolás szempontjainak megismerése, gyakorlása. Rövid irodalmi szövegek (versek, mesék, legendák, fabulák, elbeszélések) önálló olvasása. Az olvasás iránti igény felkeltése. Kulcsfogalmak/fogalm Mondatdallam, légzés, szünettartás, szövegtagolás, tempó, szünettípusok. ak Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Irodalmi kultúra

Órakeret 55 óra

HAGYOMÁNYOS NYELVOKTATÓ FORMA (H.): Az alsó tagozatban tanult néhány vers, rövid mese ismerete. HAGYOMÁNYOS NYELVOKTATÓ FORMA (H.): Tantárgyi fejlesztési célok Irodalmi ízlés kialakítása, értő-érző olvasóvá nevelés. Képességfejlesztés, mögöttes tartalom megértetése. Tevékenységek/Ismeretek Követelmények Kapcsolódási pontok H.: A tanuló: Magyar nyelv és irodalom: Bibliai történetek olvasása, megbeszélése.  megérti a bibliai példázat bibliai történetek; mesék, A mesék birodalmában. elbeszélések, novellák. mögöttes üzenetét, tanulságát; Mesetípusok, mesehősök. A mese, mint  képes néhány mondatban kompozíció: kultúra: összefoglalni a lényeget és Vizuális (szerkezeti egységei, nyitó, köztes és záró megfilmesített bibliai konklúziókat levonni; formulák).  képes a meseszöveget megérteni példázatok, képes biblia; Hazai román mesemondók. mesefilmek, rajzfilmek, hallás vagy olvasás után; A mesemondás művészete. Animal Planet.  befogadja a történet üzenetét; Kétnyelvű mesemondás.  képes a jó és a rossz, a fény és az Vasile Gurzău: Omul fericit, Mintea şi Román népismeret: árnyék megkülönböztetésére; norocul. mesemondás a  ismeri a pozitív princípiumokat: hagyományos világban. bölcsesség, hit, remény, szeretet,

Előzetes tudás



  

küzdelem, akarat, kitartás; felismeri a mese főbb szerkezeti elemeit: bevezetés, konfliktus, bonyodalom, tetőpont, végkifejlet; főszereplők, mellékszereplők; képes a mesehősöket jellemezni (pozitív, negatív tulajdonságok); érvelni a jó mellett és a rossz ellen; ismer néhány meseírót (mesemondót) a román, a magyar és a világirodalomból.

255

Epikai alkotások értelmezése: Silvia Kerim: Câinele, mint az ember és a kutya igaz barátságának, hűségének örökérvényű műve.

A tanuló:  érti Silvia Kerim: Câinele című művének lényegét;  fel tudja sorolni a fabula jellemzőit;  képes az állatmese mondanivalóját feltárni, az ember és állat (kutya) barátságáról összefüggően beszélni;  érti a „kutya” és a „veréb” párbeszédét;  tud érveket felsorakoztatni a barátság, a hűség, a szeretet, a ragaszkodás fontosságáról;  érvelni képes az igazi barátság mellett;  tud mesélni az olvasmányélményhez kapcsolódó kalandokról és a saját gyerekkori történéseiről.

Emilia Căldăraru: Compunerea; Simona Popescu: Exuvii; Ana Radics Repisky: Ludaie de ieri şi azi. Továbbá szabadon választott prózai alkotások, az alábbi szerzők műveiből: Ion Creangă, Anton Pan, Mircea Sântimbreanu, George Topârceanu, Mihail Sadoveanu, Simona Popescu, George Şovu. A tanuló: Közismereti szövegek:  megérti az egyszerűbb érdekességek olvasása. közismereti szövegeket; Lírai költemények értelmezése.  képes lírai költeményekben A művek téma és formavilágának felfedezni a visszatérő témákat, bemutatása tanári segítséggel. Témák, motívumokat; motívumok, szóképek és stiláris eszközök  örömmel és érdeklődéssel olvassa szerepe az alkotások hangulati hatásának és értelmezi a megteremtésében. szülőföldélményről, az anyaElena Dragoş: Printre plopii doinitori; gyermek, ember és táj Emilia Căldăraru: Bine e la noi acasă; kapcsolatáról szóló verseket; Virgil Carianopol: Septembrie; George  képes a gyakoribb szóképek, Coşbuc: Iarna; Mihai Eminescu: Copii stiláris eszközök szerepének eram noi amândoi; Petre Dimitru Popescu: felismerésére, auditív és vizuális Tu eşti mamă; Lucia Borza: Mama mea. elemek kigyűjtésére, hangulati Továbbá szabadon választott költemények hatásuk megértésére. klasszikus és modern költők műveiből:  Memoriterek: (5-6 lírai alkotás, 2George Coşbuc, Mihai Eminescu, Ştefan 3 prózarészlet). Octavian Iosif, Otilia Cazimir, Emilia Căldăraru, Elena Dragoş, Victor Eftimiu, Elena Farago, Simona Popescu, Tudor Arghezi, Maria Berényi. Kulcsfogalmak/fogal Kétnyelvű mesemondás,mesetípus, mesehős, példázat, auditív, vizuális szókép, stiláris 256

eszköz, téma, mesei motívum.

mak Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

Írás Órakeret Szövegalkotás 56 óra HAGYOMÁNYOS NYELVOKTATÓ FORMA (H.): Egyszerű írásbeli feladatok megoldása, tollbamondás után helyes szövegírás. Különböző szövegtípusok írása a tanult helyesírási szabályok betartásával. Tantárgyi fejlesztési HAGYOMÁNYOS NYELVOKTATÓ FORMA (H.): A tanuló íráskészségének további fejlesztése. Ösztönzés egyre esztétikusabb íráskép célok és lendületesebb tempó elérésére, valamint összefüggő szöveg alkotására. Tevékenységek/Ismeretek Követelmények Kapcsolódási pontok H.: A tanuló: Informatika: elektronikus Írásgyakorlás tollbamondás alapján  képes hibák nélkül másolni; levelezés, funkcionális és emlékezetből megírt  egyre tudatosabban alkalmazza a szövegek. szövegalkotással. helyesírási szabályokat; Az írástechnika fokozatos  törekszik a szép betűformálásra, a Magyar nyelv és irodalom: tökéletesítése, a tempó növelése. tiszta, igényes írásra, az egyéni különböző Az egyéni írásmód kialakítása. fogalmazástípusok. stílus kialakítására; A vázlatés jegyzetkészítés  egyre jobban ismeri a logikus és szempontjainak megtanulása és arányos szövegalkotás Idegen nyelvek: kétnyelvű gyakorlása. szótárfüzet vezetése. szempontjait; Fogalmazásírás: cím, szerkezeti  füzete, szótárfüzete tiszta; egységek: bekezdés, tér, idő,  törekszik az önálló esemény. Különböző vázlatkészítésre; fogalmazástípusok (elbeszélés,  figyel a cím és a tartalom leírás, jellemzés) sajátosságainak összhangjára; megismerése.  képes néhány soros fogalmazás Funkcionális szövegek szerkesztése: (elbeszélés, leírás, (levél, e-mail, üdvözlet). élménybeszámoló) megírására; Hagyományos és modern levelek  tud papíralapú és elektronikus megfogalmazása. Különbözőségek üdvözlő lapot, meghívót megfigyelése. A levél részei. szerkeszteni; Megfelelő nyelvi eszközök  egyszerűbb nyomtatványokat ki tud használata (megszólítások, tölteni; dátumozás).  képes egy rövid baráti levél megfogalmazására. Kulcsfogalmak/fog Vázlat, jegyzet, írástechnika, elbeszélés, leírás, jellemzés, funkcionális szövegek, hagyományos levél, modern levél, megszólítások. almak Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás Tantárgyi célok

fejlesztési

Nyelvtani, nyelvhelyességi és helyesírási ismeretek

Órakeret 50 óra

HAGYOMÁNYOS NYELVOKTATÓ FORMA (H.): A különböző nyelvi szintekhez kötődő minimális ismeretek, nyelvtani alapfogalmak. HAGYOMÁNYOS NYELVOKTATÓ FORMA (H.): Az íráskultúra, a kreatív szövegalkotás képességének fejlesztése. Hangtani, szófajtani, jelentéstani, mondattani és szövegtani ismeretek átadása, és azok gyakorlati alkalmazása.

Tevékenységek/Ismeretek H.: Nyelvtani fogalmakkal kapcsolatos ismeretek bővítése. A román nyelv

Követelmények A tanuló (képes):  a tanult nyelvtani fogalmakat a gyakorlatban is alkalmazni (tanári 257

Kapcsolódási pontok Magyar nyelv és irodalom: nyelvi szintek, megszólítási formulák magyar és román

hangzóinak helyes kiejtése és írása. Szófajtan: Az igekötők gyakorlása, helyes alkalmazása az élőszavas és írásos közlésben. Főnév (szám, nem, ragozás). A főnév+melléknév; illetve melléknév+főnév ragozása. Tulajdonnevek helyesírása. Egyeztetési gyakorlatok. Életszerű gyakorlatok a melléknév fokozásával. A névmások (személyes, udvariassági, visszaható, birtokos) helyes alkalmazása. A számnevek világában. Játékos szituációk, nyelvgyakorlás (pl. sorszámnév). Mondattan: a bővített mondat, mondatalkotási gyakorlatok.

Kulcsfogalmak/fog almak

segítséggel); nyelven. megfigyelni a különböző időben helyesírási végbemenő történéseket, Informatika: program alkalmazása. cselekvéseket;  a létigék helyes használatára;  egyre természetesebben egyezteti a Dráma és tánc: szöveg és mozgás, szöveg és tánc főneveket és a mellékneveket;  igyekszik a főnevekkel kapcsolatos összekapcsolása. törvényszerűségek minél helyesebb gyakorlati alkalmazására;  helyesen használja a nagybetűket személy és állatnevek, földrajzi nevek, ünnepek írásakor;  helyesen alkalmazza a fokozott melléknévi formákat;  ismeri a köszönési szokásokat felnőtt és gyermek között; gyermek és gyermek között, és adekvátan használja az udvariassági formulákat;  ismeri a különböző mondatfajtákat;  jól érti a mondathalmaz és a szöveg közötti különbséget;  ismeri a szövegszerkesztés és -kidolgozás menetét;  önálló szövegalkotásra, a tanult nyelvhelyességi és helyesírási szabályok betartására. Hangtan, szófaj, ige, igekötő, igeragozás, főnév, nem, szám, személy, eset, köznév, tulajdonnév (személynév, állatnév, intézménynév, földrajzi név, márkanév), melléknév (fokozása), névmás (személyes, udvariassági, visszaható, birtokos, kérdő, mutató).

A fejlesztés várt eredményei a két évfolyamos ciklus végén



HAGYOMÁNYOS NYELVOKTATÓ FORMA (H.): A tanuló mind a négy részterületen: beszédértés, beszédkészség, olvasás, írás bizonyítson fejlődést. Hallás után értse a mindennapi élet társalgási témáihoz kapcsolódó szóbeli közlések lényegét. Figyelje meg a beszélgetőtárs testbeszédét, arcjátékát, kézmozdulatát, hogy közölnivalóját ezáltal is még jobban megértse. Kezdeményezzen beszélgetést az ismert témakörökben (üzletben, postán). Legyen képes tárgyszerű szóbeli információkat adni a hozzá intézett kérdések alapján. Igyekezzen a tanult memoritereket kifejezően elmondani. Legyen képes a hallott (élő szituációban, vagy CD-re rögzített formában) művészi alkotások (versek, mesék) üzenetének megértésére, valamint az önálló, értő és kifejező olvasásra, a hangos és néma olvasás gyakorlására. Írásbeli munkáiban gondolatait logikusan építse fel, fogalmazását tagolja a tanult szempontok alapján. Írjon szépen, olvashatóan és helyesen.

258

7-8. évfolyam Az általános iskola utolsó évfolyamaiban a román nyelv és irodalom tantárgy fő célkitűzései a már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése, a tanuló beszédbátorságának erősítése, stílusának pallérozása, irodalom- és nyelvszemléletének formálása. Ebben a ciklusban a diák már helyesebben artikulál, és gördülékenyebben kommunikál. Természetesebben alkalmazkodik a kommunikációs szituációhoz és a beszélgetőtárshoz. Beszélő szándékát adekvátabban fejezi ki, és képes a verbális és nonverbális jelrendszer összehangolására. A csoportmunkában sokkal kooperatívabb és aktívabb, a kérdésfeltevésben és a válaszadásban pedig sokkal bátrabb és önállóbb. Képes különböző kommunikációs technikák alkalmazására, rutinosabb a könyvtárhasználatban és az online-dokumentumok tanulmányozásában. Sokkal önállóbb az anyaggyűjtés, szelektálás, feldolgozás, valamint a vázlat- és jegyzetkészítés gyakorlatában. A tanult szövegszerkesztési és helyesírási szabályokat készségszinten alkalmazza. Ezekben az évfolyamokban újabb műfajokat és fogalmakat tanul, és egyre jobban megérti a művek tartalmi és formai, poétikai, stilisztikai összefüggéseit, mondanivalójuk lényegét. Tisztában van a környezet- és egészségvédelem fontosságával, a kétnyelvűség (háromnyelvűség) előnyeivel, a tömegkommunikáció szerepével és jelentőségével. Digitális kompetenciáit ügyesen kamatoztatja az ismeretszerzésben és az információcserében. Román nyelvtudása alkalmassá teszi arra, hogy kétnyelvű (román-magyar) gimnáziumban folytassa a tanulmányait. Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

Tantárgyi célok

fejlesztési

Beszédértés

Órakeret 54 óra

HAGYOMÁNYOS NYELVOKTATÓ FORMA (H.): A tanult társalgási témákkal kapcsolatos szóbeli közlések hallás utáni megértése, és az azokra való helyes reagálás. Hallott szövegek (versek, mesék) megértése. HAGYOMÁNYOS NYELVOKTATÓ FORMA (H.): A beszédértési képesség fejlesztése. Eddig még nem ismert szövegtípusok hallás utáni megértése (köszöntők, szónoklatok, felhívások).

Tevékenységek/Ismeretek

Követelmények

259

Kapcsolódási pontok

H.: H.: Valamennyi tantárgy: Beszédértés az életszerű és némileg A tanuló: kiselőadások, tanári elvontabb tartalmú témakörökben:  megérti a diákéletben és a magyarázatok. természeti és kulturális környezet, mindennapi beszédhelyzetekben fejlődés és változás, kamaszkor, előforduló román nyelvű szövegek Magyar nyelv és irodalom: szerelem, barátság. irodalmi művek feldolgozási, lényegét; Szövegértési gyakorlatok:  aktívan és magabiztosan vesz részt elemzési eljárásai. különböző típusú szövegek hallásértési feladatokban; meghallgatása és értelmezése. népismeret:  motivált különböző szövegtípusok Román A beszélő hangszínváltozásainak és népszokások költészete. meghallgatására és a helyes nonverbális jeleinek a megfigyelése reagálásra; a beszélgetés során.  képes a beszélgetőtárs testbeszédét Ének-zene: dalszövegek. Román nyelvű (hallás utáni) értési is megfigyelni és fejtegetni; feladatok egyre magabiztosabb  a hallás utáni értési gyakorlatokat megoldása. magabiztosan oldja meg; Egyszerűbb utasítások végrehajtása.  érti a monologikus és dialogikus A hallott szöveggel kapcsolatos szövegeket; kérdések megfogalmazása.  képes a CD-re vagy hangkazettára Tanári magyarázatok, szónoklatok, rögzített irodalmi és közismereti tanulói kiselőadások, színjátszóköri szövegek tartalmának megértésére; előadások, (nemzetiségi)  követi a román nyelvű utasításokat, tévéműsorok tartalmi lényegének tanári magyarázatokat, az iskolai megértése. szónoklatokat; Diákprogramokkal kapcsolatos  megérti a román nemzetiségi szövegek (tájékoztató, felhívó) értőműsorok lényegét; érző befogadása. Versek, idézetek,  hallás után képes verseket, dalokat, reklámszövegek megtanulása. meséket megtanulni. Zenei szövegek (népdalok, műdalok, slágerek) szövegeinek megjegyzése hallás után. Kulcsfogalmak/fog Tömegkommunikáció, sajtó, rádió, televízió, internet, tanári magyarázat, szónoklat, ünnepi beszéd. almak

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

Beszédkészség

Órakeret 54 óra

HAGYOMÁNYOS NYELVOKTATÓ FORMA (H.): Gondos, helyes hangképzés, szó, mondat- és szövegformálás. Kommunikáció valós élethelyzetekben adekvát szókincs használatával. Alkalmazkodás a különféle beszédhelyzetekhez és a beszélgetőtárshoz. Tantárgyi fejlesztési HAGYOMÁNYOS NYELVOKTATÓ FORMA (H.): A román nyelvi kommunikációs képesség fejlesztése, szókincsgyarapítás. célok Tevékenységek/Ismeretek Követelmények Kapcsolódási pontok H.: H.: Valamennyi tantárgy: Élőszavas közlések megértése, A tanuló: részvétel beszélgetésben, értelmezése és alkotása. feleletek,  képes a mindennapi szóbeli Különféle mindennapi román nyelvű élethelyzetekhez szükséges kiselőadások. megnyilatkozások (otthon, iskolában, szókincs hasznosítására; postán, lakásban...). Beszédbátorság.  érti a tömegkommunikáció főbb Magyar nyelv és irodalom: Helyes reagálás a beszélgető partner szóbeli megnyilvánulások üzeneteit mondanivalójára. formái; memoriterek. (pl.: a diákéletre vonatkozót); Beszédkészség, beszédbátorság  képes önálló szövegalkotásra 260

erősödése életszerű beszédhelyzetekben (sok-sok gyakorlás). Beszédszándékok gyakorlása tematikus és szituációs helyzetekben. Például: egy meghívás elfogadása, elutasítása: Voi veni cu plăcere, Regret, nu pot veni. Figyelemfelhívás kifejezése: Ascultă! Privește! Fii atent! Javaslattevés: Propun să-i... Cred că... Öröm/bánat: Mă bucurMă supăr. Törekvés a szövegfonetikai eszközök helyes használatára az önálló szövegalkotásban (élménybeszámoló, történetmondás). Kommunikáció iskolai helyzetekben: megbeszélés, hozzászólás, kiselőadás. A kommunikációs célnak adekvát szókincs és testbeszéd alkalmazása. H.: Memoriterek.





(pl.: élménybeszámoló, történetmondás, kiselőadás, hozzászólás) a szövegfonetikai eszközök helyes használatával; a kommunikációs célnak megfelelően alkalmazza a nonverbális jeleket; a sokat gyakorolt memoritereket kifejezően adja elő.

H.: 3-4 mondóka, közmondás.

4-5

szólás

Idegen nyelv: kommunikációs helyzetek. Román népismeret: népszokások és azok költészetének prezentálása.

és

Miorița (részlet); Mihai Eminescu: Sara pe deal; George Coșbuc: La oglindă (részlet); Ion Luca Caragiale: Vizită (részlet); Elena Farago: Un porumbel; Ana Blandiana: Părinții. Hazai román alkotók: 1-2 népmese, Mária Berényi: Să nu uit limba, Lucian Magdu: Aducere-aminte. Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

Tantárgyi célok

fejlesztési

Olvasás, írott szöveg értése

Órakeret 56 óra

HAGYOMÁNYOS NYELVOKTATÓ FORMA (H.): Román nyelvű szépirodalmi és közismereti szövegek folyamatos olvasása. Önkorrekció. Olvasmányok szövegeinek kiemelése a szövegkörnyezetből. Újabb szövegfeldolgozási módok megismertetése, gyakoroltatása. Az értő-érző olvasás további fejlesztése adekvát mondat- és szövegfonetikai eszközök helyes alkalmazásával. Jó ízlésű, nyitott olvasóvá nevelés.

Tevékenységek/Ismeretek H.: Folyamatos, értő és kifejező olvasás (hangosan és némán). Új szövegfeldolgozási technikák megismerése és gyakorlása. Képek, ábrák, illusztrációk kapcsolata a szöveggel.

Követelmények H.: A tanuló:  értelemszerűen, folyamatosan, pontosan és megfelelő hangsúllyal olvas;  az ismert olvasási technikákat helyesen alkalmazza, és 261

Kapcsolódási pontok Mindegyik tantárgy: szépirodalmi és közismereti szövegek. Vizuális kultúra: illusztrációk, ábrák, képek értelmezése.

Olvasmánnyal kapcsolatos élmények, érzések kifejezése, a lényeg kiemelése. A különböző információhordozók mélyebb megismerése és rendeltetésszerű használata. Adatkérés, kezelés és értelmezés. Az etikus forráshasználat módszertanának elsajátítása (bibliográfia, jelentéskészítés). Kulcsfogalmak/fog almak Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

fogékony új szövegfeldolgozási Magyar nyelv és irodalom: módok befogadására; különböző szövegtípusok.  képes a szöveg és a kép együttes üzenetének megértésére;  képes az olvasmányokból kiemelni a lényeget, és önálló véleményt formálni;  eligazodik különböző szövegtípusokban, látja a köztük lévő különbséget. Olvasási stratégia, technika, szövegfeldolgozási mód, szöveg- és képolvasás.

Irodalmi kultúra, az irodalmi művek értelmezése

Órakeret 76 óra

HAGYOMÁNYOS NYELVOKTATÓ FORMA (H.): Néhány gyermekirodalmi alkotás ismerete a klasszikus és modern román irodalomból és a hazai román szerzők műveiből. Rövid terjedelmű lírai és epikai alkotások (mese, elbeszélés, legenda) önálló olvasása, tartalom összefoglalása, szereplők jellemzése. Tantárgyi fejlesztési HAGYOMÁNYOS NYELVOKTATÓ FORMA (H.): Az irodalmi ízlés, a műértelmezési képesség fejlesztése. célok Román nyelvű lírai költemények és epikus alkotások többletjelentéseinek megfejtése, egyre több értelmezési szempont ismeretével. Absztraháló képesség fejlesztése. A lírai alkotások formanyelvének megismerése (szóképek, stiláris eszközök). Epikus művek jellemzői: kompozíció, tér, idő, cselekmény szegmentumainak feltárása. Tevékenységek/Ismeretek Követelmények Kapcsolódási pontok H.: H.: Magyar nyelv és irodalom: Román nyelvű lírai és epikus A tanuló: hasonló témájú, műfajú alkotások olvasása, értelmezése. irodalmi művek,  ismer néhány lírai műfajt; A művek többletjelentésének  képes a lírai alkotások üzenetének, színházművészet. megfejtése. tartalmi-hangulati hatásának a Az alkotók rövid pályarajza. Informatika: adatkeresés a megfejtésére; Különböző lírai alkotások téma- és  megnevezi a fogalmakat, kikeresi szerzők életrajzához. formavilágának megismerése a a vizuális és auditív elemeket, klasszikus és modern román kultúra: gyakoribb szóképeket, stiláris Vizuális irodalomból. Művek önálló képzőművészeti alkotások (pl. eszközöket. (fel)olvasása, értelmezése, üzenetük Nicolae Grigorescu: összefoglalása, műfajuk Țărăncuța, Parasztlány). megnevezése. George Coșbuc: La oglindă. A tanuló George Coșbuc: La oglindă Dráma és tánc: díszletek, jelmezek. című művében:  figyelemmel kíséri a serdülő leányka lelkében zajló folyamatokat és a külső cselekvéseket;  a műből kiindulva képes beszélgetni a gyermekkorról, a jövővel kapcsolatos vágyakról, álmokról, barátságról, a kamaszkor problémáiról, 262

konfliktusairól; felfedezi a képi motívumokat, megérti a hasonlatok, metaforák szerepét. A tanuló Mihai Eminescu Dorința című költeményében: - felismeri az alkotás fő motívumait, ember és táj szoros kapcsolatát, a szerelemélményt, a mikro- és makrokozmosz viszonyát, a tartalom és a forma összhangját; 

Mihai Eminescu: Dorința.

Fő motívumok hazai román költők alkotásaiban: anyanyelv, identitás, gyökerekhez való ragaszkodás. Maria Berényi: Să nu uit limba.

Szabad válogatás az alábbi prózaírók műveiből: Ion Creangă, Ion Luca Caragiale, Barbu Șt. Delavrancea, Mihail Sadoveanu, Petre Rezuș, Gala Galaction, Vasile Voiculescu, George Șovu. Epikus művek komplex értelmezése meghatározott szempontok alapján (idő, helyszín, szereplők, cselekmény). Ion Luca Caragiale: Vizită, D-l Goe.

B. Șt. Delavrancea: Bunica, Jean Bart: Evocări despre învățătorul Ion Creangă. Mihail Sadoveanu: Trandafir.

Domnu

További szabadon válogatott alkotások a fenti prózaírók írásaiból. Színielőadások megtekintése, feldolgozása. Monologikus és dialogikus szövegek megkülönböztetése. Médiaszövegek, sajtóműfajok.



képes elgondolkodni Maria Berényi „Să nu uit limba” című versének mondanivalóján, a „Ne felejtsd el anyanyelvedet” című kulcsmondatán.

A tanuló képes: - a Caragiale karcolatok fő mondanivalójának megfejtésére; - önálló jellemzés készítésére; - vitatkozásra az akkori világ nevelési módszereiről (érvek, ellenérvek). A tanuló képes: - felismerni a Bunica című elbeszélés tartalmi-szerkezetihangulati egységét; - értelmes beszélgetésre a generációk közötti kapcsolatokról (szeretet, párbeszéd); - megérteni az önéletrajz jellegű írások lényegét; - felismerni azokat az emberi erényeket, pozitív tulajdonságokat, amelyek halhatatlanná teszik a tanítót a tanítványa emlékezetében; - önálló érvelésre; - különböző szereplőés 263

Dráma és tánc: szöveg és mozgás.

Kulcsfogalmak/fog almak

embertípusok megjelenítésére közös drámajátékokban; - médiaszövegek értelmezésével és alkotásával fejleszteni ismereteit, képzelőerejét. Líra, idill, ballada, elbeszélés, novella, karcolat, regény, konfliktus, szerep, szereplő, hír, riport.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

Írás Órakeret Szövegalkotás 56 óra HAGYOMÁNYOS NYELVOKTATÓ FORMA (H.): A tanult helyesírási szabályok alkalmazása tollbamondáskor és az egyszerű, de önálló szövegek alkotásakor (tanult fogalmazástípusok: elbeszélés, jellemzés; román nyelvű nyomtatványok kitöltése; képeslap, meghívó, sms alkotása; néhány papíralapú és digitális szövegtípus). A vázlatkészítés szempontjainak ismerete és gyakorlása. Tantárgyi fejlesztési HAGYOMÁNYOS NYELVOKTATÓ FORMA (H.): A műfaji sajátosságoknak megfelelő szövegalkotási képesség és íráskészség célok fejlesztése. Megélt tapasztalatokkal vagy verssel, mesével, elbeszéléssel kapcsolatos élmények megfogalmazása rövid, de megfelelő szövegtípusban. A lényeglátó képesség fejlesztése. Tevékenységek/Ismeretek Követelmények Kapcsolódási pontok H.: H.: Vizuális kultúra: különböző Fogalmazás írása képről, személyes és A tanuló: témájú képek. olvasmányélmény alapján a tanult  képes román nyelvű fogalmazás nyelvi törvényszerűségek, helyesírási megírására képről, személyes és Magyar nyelv és irodalom: szabályok betartásával. olvasmányélmény alapján a műfajok, szövegtípusok. nyelvhelyességi szabályok Megadott szempontok alapján Idegen nyelv: fordítási betartásával; összefüggő szövegek alkotása, írása (új  tud papíralapon és digitális technikák. szövegtípusok is) nyomtatott és formában különböző elektronikus formában. Pl.: önéletrajz, szövegtípusokat szerkeszteni; leírás, hagyományos és modern levél, üdvözlet, meghívó, felhívás, hír,  képes ismert szöveg fordítására interjú, riport. románról magyarra Rövid, ismert szövegek fordítása szótárhasználattal; románról magyarra, szótárhasználattal.  képes kulturáltan internetezni. Megjelenés román nyelven, különböző internetes felületen. Kulcsfogalmak/fog Digitális szöveg, curriculum vitae (hagyományos és modern típusú), kérvény, hivatalos levél, hír, interjú, riport. almak Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

Ismeretek a román nyelvről Órakeret A román nyelv változatai 28 óra HAGYOMÁNYOS NYELVOKTATÓ FORMA (H.): Hangtani, szófajtani, jelentéstani, mondattani, szövegtani alapismeretek. Tantárgyi fejlesztési HAGYOMÁNYOS NYELVOKTATÓ FORMA (H.): Annak felismertetése, hogy a nyelv eltérő nyelvváltozatokban él. célok A román nyelvnek kommunikációs eszközként való értelmezése. Tevékenységek/Ismeretek Követelmények Kapcsolódási pontok H.: H.: Magyar nyelv és irodalom: 264

Nemzeti nyelv. Köznyelv beszélt és írott változata. Az irodalmi nyelv, mint a köznyelv igényesebb változata. A nyelv területi tagozódása: regionális köznyelv, nyelvjárások, tájszólások. A hazai románok által beszélt bihari és körös-marosi tájszólás sajátosságai. Csoportnyelvek, hobbinyelvek, rétegnyelvek felsorolásszerű ismerete. Rétegnyelvek: gyermeknyelv, diáknyelv, ifjúsági nyelv, az argó és a szleng.

A tanuló:  megérti, hogy a román nyelv eltérő nyelvváltozatokban él;  fel tudja sorolni a különböző nyelvi változatokat;  egy szövegről képes megállapítani, hogy köznyelvi-e, vagy nyelvjárási, esetleg tájszólási;  tudja, hogy a határ menti románok a bihari és körös-marosi tájszólásokat beszélik;  valamely tájszólást némileg ismeri, beszéli, és tudja jellemezni;  képes diákszótár összeállítására.

265

nyelvi gyermeknyelv, ifjúsági nyelv.

változatok; diáknyelv,

Idegen nyelv: nyelvcsaládok.

különböző

Ének-zene: népdalok.

Kulcsfogalmak/fog almak A fejlesztés várt eredményei a két évfolyamos ciklus végén

Nemzeti nyelv, köznyelv, nyelvjárás, tájszólás, csoportnyelv, hobbinyelv, rétegnyelv, gyermeknyelv, diáknyelv, ifjúsági nyelv, argó, szleng, diákszótár. HAGYOMÁNYOS NYELVOKTATÓ FORMA (H.): A tanuló értse a beszélgetőtárs közléseit dialogikus és többszereplős beszédhelyzetekben egyaránt. Legyen képes helyesen értelmezni a beszélgetőtárs nonverbális jelzéseit (arcjáték, szemkontaktus, kézmozdulatok, mondatdallam, hangerő). Tudjon a beszédpartnerek kérdéseire, feltevéseire tárgyszerűen, jól érthető nyelvi eszközökkel válaszolni. Rendelkezzen olyan szókinccsel, mely alapján megérti az IKTeszközökkel közvetített szépirodalmi szövegeket (költemények, mesék, elbeszélések…) valamint az egyszerűbb tömegkommunikációs közléseket, nemzetiségi rádió- és tvműsorok diákélettel kapcsolatos közléseit, falubéli interjúalany megnyilatkozásait (a lényeget). Egy-egy téma kapcsán tudjon önállóan érvelni (pro és kontra érvekkel egyaránt). Értse és emelje ki írott szövegek (olvasmányok) tartalmi lényegét, legyen képes információk visszakeresésére. Ismerje a vázlat- és jegyzetkészítés szempontjait, módszereit. A tanult fogalmazástípusokban (elbeszélés, leírás, jellemzés,önéletrajz) teremtse meg a tartalom és a forma összhangját.

Román népismeret A hazai román nemzetiség számára a nyelv és a kultúra az identitás fenntartásának és megerősödésének alapvető feltétele. A már évtizedek óta érzékelhető előrehaladott asszimilációs folyamat következtében megnőtt a nevelési és oktatási intézmények szerepe a nyelv, a kultúra és az identitás továbbadásában. A nevelés és oktatás feladatai éppen ezért nem korlátozódhatnak csak az ismeretek átadására és a készségek fejlesztésére. Gyakorlati és sokrétűen felhasználható tudásra és képességekre kell törekedni, amelyek egyben feltételei az értékeken alapuló cselekvésnek. Az önmeghatározás, az ítélőképesség, a tudomány és művészet iránti nyitottság és a mindenkori személyes adottságok és lehetőségek határain belüli teljesítmény elérése a cél. Ez a feltételrendszer nyit utat a felelősségteljes élet felé. Az élethosszig tartó tanulás jegyében a magyarországi nemzetiségek legfontosabb oktatáspolitikai célja egy olyan nevelési és oktatási kínálat fenntartása és fejlesztése, amely mindenki számára elérhető és átjárható. A nemzetiség nyelvén felkínált nevelés és oktatás épít arra, hogy a nemzetiséghez tartozók ezzel a lehetőséggel minden életszakaszban élhetnek. A nyelv magas szintű birtoklása, a helyi nyelvjárások és szokások ápolása, a történelem és a jelen ismerete – mindezek az identitás nélkülözhetetlen részét képezik. Modern világunkban az emberi kapcsolatokon keresztül történő tanulás éppoly fontos, mint a tudás és az információ megszerzése, valamint cselekvési stratégiák kifejlesztése. A hazai nemzetiségek számára ez meghatározó jelentőséggel bír, hiszen két anyanyelv birtokában vannak. Figyelembe kell venni ugyanakkor, hogy a már említett asszimiláció következtében az oktatási intézmények nem építhetnek a tanulók otthonról hozott nyelvi ismereteire. Az oktatás eredményességének érdekében ennek a megváltozott helyzetnek tükröződnie kell a fejlesztendő kompetenciákban és a közműveltségi tartalmakban is. A román nemzetiségi iskolák tanulói először élményszerű helyzetekben találkoznak a legfontosabb hagyományokkal, az életmóddal és a nemzetiség kultúrájával. Ezekre az élményekre építve cselekvés- és projektorientált oktatási formákban a fokozatosság elve 266

alapján szereznek ismereteket a nemzetiség történelméről, néprajzáról, nyelvéről, irodalmáról és a médiáról. A tanulók tájékozottak abban, hogy a hagyományőrzés családon kívüli színterei különböző intézmények és szervezetek. A román népismeret tantárgy tanulása a tanulók számára lehetővé teszi, hogy toleránsak és nyitottak legyenek a mássággal szemben, amely alkalmassá teszi őket más nemzetiségek és népek elfogadására. A heti egy tanítási óra tizenkét évfolyamon keresztül intenzív és alapos ismeretszerzést és készségfejlesztést tesz lehetővé. Függetlenül attól, hogy az ismeretanyag más tantárgyakba való integrálása már nem lehetséges, a más tantárgyakkal való kapcsolódást szem előtt kell tartani, ennek lehetőségét a tananyag tartalmak magukban hordozzák. A népismeret tantárgy feladata – identitás- és értékközvetítés – hatással van a módszerek megválasztására. A nyitott oktatási formákban történő tanítás olyan ismeretszerzést biztosít, amely az élménytől a cselekvésen és megértésen át a tapasztalathoz vezet. E kreatív és cselekvésközpontú feldolgozási formák (állomásokon való tanulás1, műhelytanítás, múzeumpedagógiai foglalkozások, iskolai projektek) a tanulókat olyan tapasztalatokhoz segítik, amelyre saját környezetükben már nem tehetnek szert. Így fokozatosan kialakulnak bennük azok a kompetenciák, amelyek alkalmassá teszik őket önálló projektek lebonyolítására. 1–2. évfolyam Az óvodából az iskolába lépő gyermek fokozatosan integrálódik az új közösségbe. Megtanulja a „betűvetés művészetét”, és alapismereteket sajátít el a múlt kulturális örökségéből és a jelen értékeiből. Ebben a korai korszakban fontos, hogy megismerkedjen az identitását formáló helyi jellegzetességekkel, a román nemzetiség tárgyi és szellemi értékeivel. A tantárgy sokrétűen fejleszti a legkülönbözőbb kompetenciákat. Az információszerzést, a tanulást úgy is támogatja, hogy megfigyeléseket végeztet régi dokumentumok, tárgyak, eszközök alapján. A tanulók ismereteket sajátíthatnak el személyes beszélgetésekből, filmekből, parasztházak megfigyeléséből. A múzeumok, kiállítások anyagának megtekintésével tovább tágul a kulturális horizontjuk. A különböző tudástartalmak közvetítésén túl fejleszti a diákok kritikai gondolkodását, értő, érző és érvelő befogadókká formálja őket. Kommunikációs kultúrájukat a fokozatosság elvével fejleszti, kellő hangsúlyt fektetve a verbális és nonverbális közlésformákra (pl. élmények, tapasztalatok elmesélése; társasjátékok pantomimmal). A tantárgy a térbeli és időbeli tájékozódást is elősegíti. Megalapozza a térképhasználattal kapcsolatos készségeket, és lehetővé teszi az idő tagolására szolgáló román nyelvű kifejezések használatát.

1

Egy nyitott oktatási módszer, amely a tanulók önellenőrzésén alapul. 267

Tematikai fejlesztési cél

egység/

Órakeret 12 óra

1. A magyarországi románok

Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

A szülőföld szépségének, kulturális sokszínűségének a megismertetése és az otthonosság érzésének megerősítése. Az elődeink múltja iránti érdeklődés felkeltése. Az identitástudat alapozása a tárgyi és szellemi értékek megismerésével.

Ismeretek

Fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok

Hazánk, Magyarország. Magyarország földrajzi fekvése. Szomszédos országai és honi nemzetiségei. A magyarországi románok. Honnan származnak az elődeink? Család- és ragadványnevek. Román nyelv (tájnyelv, köznyelv).

Annak megértése, hogy Magyarországon nemcsak magyar ajkú emberek élnek, hanem más nemzetiségűek is: németek, szlovákok, szerbek… és köztük románok is, akik gyökereikkel, nyelvükkel, szokás- és hagyományvilágukkal, hitéletükkel egy másik néphez is kötődnek.

Környezetismeret: országunk földrajzi jelképei; a Körösök vidéke.

Kulcsfogalmak/ fogalmak Tematikai fejlesztési cél

Román nyelv és irodalom: tájnyelvi szavak, helységnevek, családnevek.

Országhatár, nemzet, nemzetiség, gyökerek, családnév, ragadványnév, állampolgárság, nyelv, nyelvjárás, tájszólás. egység/

Órakeret 12 óra

2. Család és otthon

Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Az író üzenetének megértése: „Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne.” Az apáról fiúra, anyáról leányra öröklődő értékek iránti érdeklődés, tisztelet és megbecsülés érzésének erősítése.

Ismeretek

Fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok

A család, mint minden emberi közösség alapja. A család élete a tradicionális közösségekben. A gyermek szerepe, helye a múltban. Családunk élete a mai modern világban. Én és a családom. Emlékképek saját családunk történetéből. Rokoni kapcsolataink. Érzelmi kötődéseink. Viselkedésminták.

A családi, rokoni kapcsolatok, szerepek megjelenítése beszélgetésekben, rajzban, mozgásos, énekes formában. A generációk közötti párbeszéd üzenetének egyre jobb megértése. Annak megértése, hogy a „családi fészek” a biztonság, a szeretet, az oltalmazás bölcsője, életre szóló értékek közvetítője.

Technika, életvitel és gyakorlat; környezetismeret; erkölcstan: a család és az otthon. Környezetismeret: itthoni tájakon, Körösök vidéke. Román nyelv és irodalom: mamaversek, költemények a családról; a gyermek az irodalomban. Ének-zene: bölcsődalok, altatódalok, népdalok a szülőföldről, a családról, az édesanyáról. Vizuális tájábrázolás,

268

kultúra: anya-

gyermek kapcsolatát ábrázoló festmények, portrék a gyermekekről. Erkölcstan: családból hozott viselkedésminták; „Tudni illik, hogy mi illik.” Kulcsfogalmak/ fogalmak Tematikai fejlesztési cél

Család, parasztcsalád, polgári család, családfa, családi ünnep.

egység/

3. A család nagy eseménye: a gyermek születése

Órakeret 8 óra

Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Az elvonatkoztató képesség fejlesztése a mögöttes jelentések „megfejtése” során. A tanulók etikai és esztétikai értékrendjének fejlesztése. Az önálló gondolkodási képesség fokozatos fejlesztése.

Ismeretek

Fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok

Gyermekjövendöléssel kapcsolatos cselekmények. A közösség viszonyulása az áldott állapotban lévő nőhöz. Születési népszokások. Újszülöttre vonatkozó pozitív rítusok. Tárgyak, jelképek, jelképes cselekvések. Bölcsődalok. Névadási szokások. Keresztelő.

Születéssel kapcsolatos történetek megértése és elmesélése. Annak megértése, hogy a kistestvér érkezésekor a szülői szeretet nem osztódik, hanem sokszorozódik, valamint azt, hogy minden egyes ember (individuum) világra jövetele egy és megismételhetetlen „csoda”, amelynek egyedi rendeltetése van. Annak megértése, hogy a népi kultúrában minden egyes cselekménynek, rítusnak mögöttes jelentése van (pl. az első fürdővíz, a bazsalikom, a szentelt víz többletjelentésének megfejtése). Anyáról szóló versek értő-érző olvasása és értelmezése. Egyszerű mondókák, dalok tanulása, jelenetek eljátszása.

Környezetismeret: utódlás, szülés, születés.

Kulcsfogalmak/ fogalmak Tematikai fejlesztési cél

Román nyelv és irodalom: a „születés” kifejezés szinonimái, szócsaládja.

Születés, keresztelő, névadás, átmeneti rítus, áldás, bazsalikom, mise, ortodox, görögkeleti, baptista. egység/

Órakeret 16 óra

4. A lakóház és környéke

Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai Ismeretek

A szűkebb lakókörnyezet legfőbb érdekességeinek, látnivalóinak, jellegzetességeinek megismertetése. Önismeretre nevelés a múlt értékeinek közvetítésével. Az időbeli és térbeli tájékozódás fejlesztése. Fejlesztési követelmények

269

Kapcsolódási pontok

Az építkezés régen és ma. Kétosztatú (kisszoba, konyha) és háromosztatú (tisztaszoba, konyha, kisszoba) parasztházak. Mai modern házak. Berendezési tárgyak: bútorok, népi textíliák, háztartási eszközök. Népi étkezési szokások. Ruházkodás. Az udvar. A kert.

A hajdani és a mai öltözködés (berendezési tárgyak, ételek, étkezési szokások stb.) összevetése képek, fotók, tapasztalatok alapján, saját vélemény formálása és kifejtése.

Környezetismeret: A határ menti régiók települései. Önellátás, állati és növényi eledelek, biokultúra. Vizuális fotóművészet.

kultúra:

Technika, életvitel és gyakorlat: „kézművességi” tevékenységek. Román nyelv és irodalom: tájnyelvi kifejezések.

Földművesség, önellátás, parasztház, lakberendezés, lakásfelszerelés.

Kulcsfogalmak/ fogalmak Tematikai fejlesztési cél

egység/

Órakeret 18 óra

5. Gyermekjátékok, játékszerek

Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Komplex személyiségfejlesztés és közösségépítés játékos formában. A memória fejlesztése kiszámolók, mondókák elsajátításával. A kreativitás és a kézügyesség fejlesztése a játékszerkészítés folyamatában.

Ismeretek

Fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok

Gyermekjátékok, játékszerek a múltban és a jelenben. Nagyszülők és unokák játékai: (tapsikolás, lovagoltatás, cica az árokban, sárgolyósdi…). Játékszabályok. Játéktípusok. Esővarázsló rítusok. Kiszámolók, mondókák. Játékszerek készítése a tradicionális világban. A számítógépes újvilág játékai, játékszerei. A játék mint cselekvés és alkotás.

Nyelvi és nem nyelvi társasjátékok, a játékszabályok megismerése és betartása. Játékszerek készítése (pl. csutkából csőszkunyhó, kút, labdakészítés rongyból, bútordarab bogáncsból). Régi és új játékok összehasonlítása. Mondókák, kiszámolók megtanulása.

Román nyelv és irodalom: szókincsgyarapítás, szinonimák, antonímák, természeti jelenségekhez és állatokhoz kapcsolódó mondókák, kiszámolók. Testnevelés és sport: ugróiskola, labdajátékok. Technika, gyakorlat: készítése.

életvitel és játékszerek

Vizuális kultúra: festés. Kulcsfogalmak/ fogalmak

A fejlesztés várt eredményei a két évfolyamos ciklus végén

Gyermekjáték, játék, kiszámoló, mondóka, rigmus.

A tanulók rendelkezzenek kellő alapismeretekkel a tárgyalt témakörben. Legyenek képesek románul is megnevezni a szomszédos országokat, a honi nemzetiségeket. Sorolják fel azokat a magyarországi településeket, ahol román ajkúak is laknak. Beszéljenek arról, hogy honnan és mikor érkeztek az elődeik ezekre a tájakra. Legyenek képesek röviden, de összefüggően beszélni és írni a saját családjukról, 270

rokonaikról, egy-egy emlékezetes eseményről. Vázolják fel a rokoni kapcsolatrendszert (rokonok megnevezése tájnyelven és irodalmi nyelven). Ismerjék fel a lakóhelyük és a környékük jellegzetességeit és nevezetességeit. Soroljanak fel neves személyiségeket. Prezentáljanak népi játékokat, mondókákat, kiszámolókat, és készítsenek játékszereket. Mutassák be rövid, de összefüggő szövegben a nagyszüleik gyermekkorát (azok élménybeszámolói alapján).

3–4. évfolyam A 3–4. évfolyam tananyaga tovább bővíti az elődök történetéhez, nyelvéhez, néprajzához, hitéletéhez kapcsolódó ismereteket, és fejleszti mindazokat a kompetenciákat, etikai és esztétikai normákat, amelyek képessé teszik a tanulókat ennek az örökségnek a befogadására. A román népismeret tantárgy arra motiválja a gyermekeket, hogy ismereteket szerezzenek, információkat gyűjtsenek az elődök életéről, szokás- és hagyományvilágáról, neves személyiségekről nagyszülők kérdezésével és meghallgatásával. Ízelítőt ad a számukra a régmúlt világ népszokásaiból és a keresztény ünnepkörből (karácsony, húsvét). Folklór alkotások megtanulásával fejleszti a memóriájukat és az előadói készségüket. A dramatizált népszokások színes szerepeket kínálnak, amelyek segítségével fejlődik a gyermekek szókincse, ritmusérzéke, szépérzéke, komplex személyisége. A tanulók kritikai gondolkodását fejleszti egy-egy téma több szempontú feldolgozása csoportmunkában, tanári irányítással. A színes tananyag bőven kínál olyan tudástartalmakat, amelyek fejlesztik a diákok kommunikációs képességét, kreativitását, önálló gondolkodását, beszéd- és íráskultúráját. Lehetővé teszi a kulturált vitatkozás alapnormáinak az elsajátítását. Az „eltűnt idők nyomába” vezeti a gyermekeket, a XVIII., XIX. századi román települések világába, s e „tér- és időbeli” utazással mutatja be, hogyan éltek, ünnepeltek az őseink, mit ettek, hogyan öltözködtek, mivel közlekedtek. Tematikai fejlesztési cél

egység/

Órakeret 12 óra

1. Gyermekfolklór

Előzetes tudás

A családból, az óvodából és az iskola 1–2. évfolyamából hozott ismeretek: a magyarországi románok múltjáról, származási helyéről, nyelvéről, a tradicionális és modern családról, lakóházról, népviseletről, gyermekek életteréről, játékairól.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Román szólások és közmondások, találós kérdések, természeti jelenségekhez kapcsolódó rigmusok megismertetése. A logikus gondolkodásmód fejlesztése találós kérdésekkel. A kooperatív készség fejlesztése népi társasjátékokkal.

Ismeretek

Fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok

Román szólások és közmondások. Találós kérdések. Természeti jelenségekkel (eső, villám, szivárvány) kapcsolatos rigmusok. Versecskék a növény- és állatvilágról. Évszakok és népi költemények.

A szólásokban és közmondásokban rejlő bölcsességek „megfejtése”. Tájés versélmény összekapcsolása. Az állatok beszédének a megfejtése. Jellemábrázolás (Milyennek nem szabad lennünk?).

Román nyelv és irodalom: népi költemények, tájversek, fabulák, legendák.

271

Környezetismeret: flóra és

Csúfolódó csasztuskák. Altatódalok. Kiszámolók. Mondókák. Adomák. Mókás, csattanós népi produktumok. Népi társasjátékok. Körjátékok, táncok.

Mókás történetek megismerése, elmesélése, eljátszása. Táncos mozgáselemek megtanulása.

fauna; jelenségek.

természeti

Ének-zene: altatódalok. Dráma és tánc: népi játékok és költemények. Román nyelv és irodalom: tájnyelvi szavak, köznyelvi kifejezések.

Kulcsfogalmak/ fogalmak Tematikai fejlesztési cél

Szólás, közmondás, kiszámoló, adoma, altató dal, rigmus.

egység/

Órakeret 12 óra

2. Növény- és állatvilág

Előzetes tudás

Természeti jelenségekről, évszakokról szóló népi költemények ismerete. Népi társasjátékok.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

A környezetismereti kultúra fejlesztése. A növény- és állatvilággal kapcsolatos román szókincs fejlesztése. Az érvelőképesség fejlesztése pro és kontra érvekkel. Az állatvilághoz kapcsolódó pozitív attitűdök fejlesztése.

Ismeretek

Fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok

Növények és háziállatok „nagyszüleink” kertjében. Történetek állatokról. Az állatok mint társak és mint látványosságok. Elődeink állatbarátai (ló, kutya, cica). Gyermek és állat (kutya, cica…) barátsága: szeretet, hűség, gondoskodás.

A növény- és állatvilágról szóló egyszerű, rövid, irodalmi és nem irodalmi szövegek értő olvasása. Az állatmese mögöttes tartalmának megfejtése. Tanulságok levonása és összefoglalása szóban és írásban. Az állatok kommunikációjának, viselkedés-lélektanának, jelrendszerének figyelemmel kísérése. Nyitottság a játék örömének és katartikus élményének a befogadására.

Környezetismeret: növény- és állatvilág; növény- és állatvilág a Körösök vidékén.

Kulcsfogalmak/ fogalmak Tematikai fejlesztési cél

Román nyelv és irodalom: állatmesék, bibliai történetek, balladák, novellák.

Viselkedés-lélektan, „állatok beszéde”, humorérzék.

egység/

Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Órakeret 12 óra

3. Természeti jelenségek

Növény- és állatvilág ismerete a mindennapi élet, az irodalmi és nem irodalmi szövegek alapján. Környezettudatos és állatbarát magatartásformák erősítése.

Ismeretek

Fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok

Természeti jelenségekhez (nap, jégeső, villám) fűződő szokások és hiedelmek.

A földművelő ember természettel való szoros kapcsolatának megértése.

Környezetismeret: pl. esőfajták: harmateső,

272

Az elődök „himnusza” a Naphoz és az esőhöz. A természeti jelenségek építő és romboló hatása. Időjárást jövendölő névnapok. Esővarázslási rítusok, szokások, mágikus versecskék, dalocskák. Napóra – tájékozódás árnyék alapján. Tudomány – modern ember.

Napóra, hagymakalendárium készítése. Meteorológiai jelentés készítése „rajzos naptár” formájában. Egyszerű ok-okozati összefüggések felismerése. Tapasztalatokon alapuló megfigyelések a növények, madarak, állatok viselkedéséről szélsőséges időjárás, természeti csapás előtt. Az állatok viselkedésének megfigyelése (pl. a házi kedvenc játékszere). Különleges történetek gyűjtése az ember és állat kapcsolatáról.

csendes eső, futó eső, záporeső, vastag eső… Román nyelv és irodalom: különböző műfajú művekben előforduló hiedelmek, szokásleírások, ember és állat viszonya. Népi bölcsességek, hangutánzó szavak. Technika, gyakorlat: készítése.

életvitel és tárgyak

Dráma és tánc: dramatizált népszokások. Testnevelés és sport: az időjárás-változás jelzése pantomimmal. Kulcsfogalmak/ fogalmak Tematikai fejlesztési cél

Hiedelem, rítus, viselkedés-lélektan, napóra.

egység/

4. Naptári ünnepek – Hazai román népszokások

Órakeret 15 óra

Természeti jelenségekhez, évszakváltáshoz fűződő szokások és hiedelmek, mondókák, rigmusok.

Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Ősrégi naptári ünnepek szokásvilágának és költészetének megismertetése. Az elvonatkoztató képesség fokozatos fejlesztése.

Ismeretek

Fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok

Vallási közösségek. A naptári ünnepek szokásköre és költészete. Téli ünnepkör: Mikulás (Szt. Miklós napja), szent karácsony. Szokásleírás és népköltészet: Csillagjárás, betlehemes játékok, kolindálás. Újévi népszokások és folklór alkotások: jövőt (és időjárást) prognosztizáló rítusok (hagymanaptár, „Sorcova”…). Jókívánságok. Szt. Kereszt ünnepe. Tavaszi ünnepkör: virágvasárnap, húsvéti szokások, pünkösd.

Ősrégi folklóralkotások élményszerű előadása. Annak megértése, hogy először minden népnek (nemzetiségnek) saját múltját, szokás- és hagyományvilágát, hitéletét kell megismernie, hogy azután a másokét is megértse és tiszteletben tartsa. Egyszerűbb stílusú népismereti szövegek és művészi alkotások téma- és formavilágának értelmezése. Karácsonyi díszek, ajándékok, jelmezek összeállítása, tojásfestés, pünkösdi „búzakoszorú” fonása.

Román nyelv és irodalom: bibliai történetek: Jézus születése, a mágusok utazása; kolindák (népi költemények), karácsonyi énekek.

Kulcsfogalmak/

Vizuális kultúra: a kisded születése, háromkirályok megjelenése. Ének-zene: karácsonyi énekek, kolindák. Technika, életvitel és gyakorlat: tárgykészítés.

Kolindálás, rítus, folklóralkotás, jókívánság. 273

fogalmak Tematikai fejlesztési cél

egység/

5. A legendák és mesék birodalmában, mesemondóink világa

Órakeret 15 óra

Előzetes tudás

Alapismeretek a naptári ünnepek szokásköréből és népköltészetéből.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Annak megértése, hogy mit jelent(ett) a mesemondás művészete a hajdani és a mai gyermekek számára. Az önálló érvelési képesség fejlesztése.

Ismeretek

Fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok

Hazai tájakon ismert román legendák. A mesemondás és -hallgatás kedvelt színhelyei. A mesemondó portréja. A mesék világa. Emberi kapcsolatok, életproblémák és mesei megoldások. Igazságkeresés és igazságtétel. Harc a harmónia visszaállításáért (próbatételek). Mesetípusok.

A hallott és olvasott legendák és mesék lényegének megértése és megfogalmazása szóban és írásban. A többletjelentések megfejtése. Okokozati összefüggések megértése. Tanulságok, konklúziók levonása. A különböző mesetípusok (tündérmese, csalimese, állatmese) felismerése. A mesék etikai és esztétikai kódexének a megfejtése korosztálynak megfelelően (fény-árnyék figurák; a jó és a rossz harca). Szerepvállalás egy színpadon megjelenített mesében (előadásmód, hangszín…). Híres mesemondók és mesehősök neveinek a megjegyzése.

Román nyelv és irodalom: történelmi és földrajzi legendák; népmesék (állatmesék, tündérmesék, csalimesék).

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Mese, mesemondó, legenda.

274

Hon- és népismeret: A hajdani tradicionális falu. Mesemondásiés hallgatási alkalmak. Dráma és tánc: mese színpadi megjelenítése.

A fejlesztés várt eredményei a két évfolyamos ciklus végén

A tanulók legyenek képesek megmagyarázni az ismert szólások és közmondások lényegét. Ismerjenek és adjanak elő természeti jelenségekkel, évszakváltozással, valamint a növény- és állatvilággal kapcsolatos népi költeményeket (rigmusokat, mondókákat, esővarázsló versecskéket…). Állítsanak össze rövid referátumot egy természeti jelenségről népi hiedelmek alapján, majd „tudományos” szempontból. Tudjanak és prezentáljanak egy-két népi adomát, mókás, csattanós történetet, állatmesét. Soroljanak fel híres mesemondókat a román, a magyar és a világirodalomból. Tudjanak jellemezni néhány nagyon híres mesehőst. Tudják elmondani kedvenc meséjüket. Kreatív és kooperatív módon vegyenek részt társasjátékokban. Tudjanak fogalmazást írni, mesélni házi kedvencükről.

Román népismeret A hazai román nemzetiség számára a nyelv és a kultúra az identitás fenntartásának és megerősödésének alapvető feltétele. A már évtizedek óta érzékelhető előrehaladott asszimilációs folyamat következtében megnőtt a nevelési és oktatási intézmények szerepe a nyelv, a kultúra és az identitás továbbadásában. A nevelés és oktatás feladatai éppen ezért nem korlátozódhatnak csak az ismeretek átadására és a készségek fejlesztésére. Gyakorlati és sokrétűen felhasználható tudásra és képességekre kell törekedni, amelyek egyben feltételei az értékeken alapuló cselekvésnek. Ez a feltételrendszer nyit utat a felelősségteljes élet felé. Az élethosszig tartó tanulás jegyében a magyarországi nemzetiségek legfontosabb oktatáspolitikai célja egy olyan nevelési és oktatási kínálat fenntartása és fejlesztése, amely mindenki számára elérhető és átjárható. A nyelv magas szintű birtoklása, a helyi nyelvjárások és szokások ápolása, a történelem és a jelen ismerete – mindezek az identitás nélkülözhetetlen részét képezik. Modern világunkban az emberi kapcsolatokon keresztül történő tanulás éppoly fontos, mint a tudás és az információ megszerzése, valamint cselekvési stratégiák kifejlesztése. A hazai nemzetiségek számára ez meghatározó jelentőséggel bír, hiszen két anyanyelv birtokában vannak. Figyelembe kell venni ugyanakkor, hogy a már említett asszimiláció következtében az oktatási intézmények nem építhetnek a tanulók otthonról hozott nyelvi ismereteire. Az oktatás eredményességének érdekében ennek a megváltozott helyzetnek tükröződnie kell a fejlesztendő kompetenciákban és a közműveltségi tartalmakban is. A román nemzetiségi iskolák tanulói először élményszerű helyzetekben találkoznak a legfontosabb hagyományokkal, az életmóddal és a nemzetiség kultúrájával. Ezekre az élményekre építve cselekvés- és projektorientált oktatási formákban a fokozatosság elve alapján szereznek ismereteket a nemzetiség történeleméről, néprajzáról, nyelvéről, irodalmáról és a médiáról. A tanulók tájékozottak abban, hogy a hagyományőrzés családon kívüli színterei különböző intézmények és szervezetek.

275

5–6. évfolyam Az 5–6. évfolyamon a gyerekek román nyelvi szókincse, valamint szövegértő és -formáló képessége már eléri azt a fejlettségi szintet, hogy a nemzetiségi közösség történetét mélyrehatóbban és nagyobb összefüggésekben értsék. A közvetített ismeretek tágabb történelmi horizontokat világítanak meg a román nép és nyelv eredetéről, az Európában élő román közösségekről, a hazai románság földrajzi és szociokulturális közegéről, a románok által is lakott települések helytörténetéről, a hajdani háziasszonyok tevékenységeiről, a családi élet nagy eseményeiről. A tanulók megismernek néhány – Románia földrajzához és történelméhez kapcsolódó – legendát, neves magyarországi személyiséget, régi mesterségeket, szokásokat és hagyományokat. A hagyományos és a modern (tan) eszközök, a román népismereti tankönyvek, a tanári magyarázatok, a megtekintett filmek és tárgyi emlékek, a modernizált népi költemények mind az ismeretszerzés, a tanulás pozitív forrásait jelentik. Ez a tantárgy lehetőséget nyújt az ősök kultúrkincsének megismerésére, a magyarországi románság helytörténetének tanulmányozására (pl. hazai román kutatók munkái, régi dokumentumok, tárgyak, eszközök, fotók alapján). Felkészíti a tanulókat a főbb események (újratelepítés, hitélet, oktatás, művelődés) megismerésére. Arra ösztönzi a diákokat, hogy gyűjtsenek (autentikus) anyagot a terepen, a könyvtárban, a levéltárban, az egyházi archívumban és az internetről. Hallgassanak történéseket a régmúlt időkről, az elődeik életmódjáról, hétköznapi és ünnepi szokásairól. A tantárgy fejleszti a tanulók kritikai gondolkodását, múlt- és jelenismeretét, látásmódját, érvelési képességét (érvek és ellenérvek), vitatkozási kultúráját. Önálló kérdések és vélemények megfogalmazására ösztönözi őket. Lehetővé teszi a román népcsoport sajátos arculatának felismerését, fejlődéstörténetének megértését. Pozitív kereteket biztosít a kommunikációs képesség fejlesztésére, román szaknyelvi szavak elsajátítására, valamint a különböző generációk közötti párbeszédre. Egy-egy népismereti téma megvitatásakor a diákok jól alkalmazhatják a tárgyilagos érvelés technikáját. A gyermekek figyelmét leköti a tárgyakkal, fotókkal, régi dokumentumokkal való kommunikáció is. Történelmi és földrajzi térkép, időszalag és kronológiai táblázat használatával elősegíti a tájékozódást térben és időben, tekintettel a hazai románság helytörténetére, társadalmi, gazdasági és kulturális fejlődésére. Tematikai egység/ Fejlesztési cél

1. Múltismeret: általános ismeretek a román nép és nyelv eredetéről

Órakeret 10 óra

Előzetes tudás

Az alsó tagozatban szerzett tudás a magyarországi románok múltjáról és jelenéről: a tanuló lakóhelyéről, a családjáról, a gyermekek életéről (játékok, játékszerek); jelentősebb népszokásokról és azoknak a költészetéből (mondókák, rigmusok).

A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai

A tér- és időbeli utazás képességének fejlesztése. A román nép és nyelv eredete iránti érdeklődés felkeltése.

Ismeretek

Fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok

Románok Európában. A román nép és nyelv eredetéről.

Felkészülés „utazásra”.

Természetismeret: románok Európában és a

276

térés időbeli Tanári magyarázat

Arománok, isztrorománok, meglenorománok. Mítoszok, legendák, mondák.

Kulcsfogalmak/fogalmak

követése, népismereti szövegek, mondókák, legendák megismerése, filmek megtekintése, megbeszélése. Általános tájékozottság megalapozása.

nagyvilágban. Román nyelv és irodalom: a román nyelv latin eredetű; nyelvjárások, tájszólások.

Eredet, etimológia, aromán, isztroromán, meglenoromán, nyelvemlék.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

2. Jelenismeret: intézményrendszere

a

magyarországi

románság

Órakeret 10 óra

Előzetes tudás

Általános ismeretek a román nép és nyelv eredetéről. Térképhasználat. Mítoszok, mondák, legendák.

A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai

A hazai román intézmények megismertetése, szerepük megértetése a nyelv, a tárgyi és szellemi értékek megőrzésében és átörökítésében, a gyermekek oktatásában és nevelésében, identitástudatuk fejlesztésében. Érdeklődés felkeltése a román nyelvű publikációk iránt. A közösséghez való tartozás érzésének erősítése a szerzett tudás által.

Ismeretek

Fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok

Hazai román intézmények: Román Ortodox Püspökség, országos és helyi nemzetiségi önkormányzatok, általános iskolák, gimnázium, civil szervezetek, mass media.

Szervezetek, intézmények megismerése, értékőrző, -teremtő és értékközvetítő szerepük megértése. Egy-két román nyelvű rádió- és TVműsor megtekintése, ismerkedés román nyelvű sajtótermékekkel.

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: honi nemzetiségek, a magyarországi románok múltja és jelene. Természetismeret: a hazai románság mint szporadikus közösség.

Kulcsfogalmak/fogalmak

Tematikai Fejlesztési cél

egység/

Nép, nemzet, nemzetiség, többség, kisebbség, mass média, szórvány, civil szervezet, identitástudat, állampolgár, nemzetiségi jogok, emberi méltóság.

3. Helytörténet, kultúra, művelődés

Órakeret 30 óra

Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

A magyarországi románság földrajzi, társadalmi és kulturális közegének a megismerése. Az identitástudat és a kommunikációs képesség fejlesztése. Az együttélés, a befogadás képességének fejlesztése. Az érvelési képesség fejlesztése.

Ismeretek

Fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok

A magyarországi románok által is lakott határ menti települések (hely)története; múltja és jelene. Mozaikok Gyula város történetéből. Földrajzi fekvésük (térképhasználat). Szomszédos települések határon innen és azon túl. Honnan és mikor érkeztek az elődök?

A tanult időszak változásainak felismerése, ok-okozati összefüggések megértése. Történelmi, földrajzi nevek román nyelvű változatának készségszintű használata. Vázlatok, referátumok, interjúk készítése. Különböző tudomány- és művészeti

Földrajz: a románok által is lakott települések földrajzi fekvése.

277

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek; vizuális kultúra: Gyulai vár.

A lakosság összetétele, nyelve, hitélete, szokásés hagyományrendszere. Műemlékek, templomok, „beszélő házak”. Intézmények, szervezetek. Nemzetiségek együttélése. Kulturális kölcsönhatások. Neves személyiségek.

ágakat érintő ismeretek összekapcsolása. A kulturális sokszínűség értékelése. Önálló vélemény formálása neves személyiségek életútjáról.

Kastélyok, templomok (stílusjegyek), múzeumok, galériák. Hazai román képzőművészek alkotásai; szobrok, emlékművek. Román nyelv és irodalom: mondókák, balladák, legendák.

Kulcsfogalmak/ fogalmak Tematikai Fejlesztési cél

Együttélés, tolerancia, demokrácia, vallás, erkölcs, emberi méltóság.

egység/

Órakeret 16 óra

4. A magyarországi románok hajdani foglalkozásai

Előzetes tudás

A magyarországi románság helytörténetével, életmódjával kapcsolatos ismeretek.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Az őseink életvitelének megismertetése (hogyan éltek, mit és mivel dolgoztak?).

Ismeretek

Fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok

Kenderfeldolgozás (a növény ültetésétől a szövés-fonás művészetéig). Használati és munkaeszközök (rokka, szövőszék…). Népi textíliák. Házi készítésű ruházat. Kenyérsütés. Kukoricatermesztés.

Egy-egy munkafolyamat leírása szóban és írásban. Önálló vélemény kifejtése a régi és az új generációk életviteléről, gondolkodásmódjáról. A népi textíliák funkciójának és motívumainak megismerése; a helyi sajátosságok felismerése. A népviselet jelrendszerének megértése (pl. a vegyes nemzetiségű falvakban a román asszonyok sötétebb ruhákban jártak, mint a más nemzetiségűek). A régi és az új világ használati és munkaeszközeinek összevetése.

Hon- és népismeret: a magyarok és az országban élő más ajkú embercsoportok életvitele, szokásrendszere. Biológia-egészségtan: növényi kultúra. Technika, életvitel és gyakorlat: „barkácsolás” régi és új eszközökkel. Román nyelv és irodalom: népköltészet (esővarázsló rigmusok). Vizuális kultúra: emberi portrék, régi használati és munkaeszközök lerajzolása.

Kulcsfogalmak/ fogalmak A fejlesztés várt eredményei a két évfolyamos ciklus végén

Vegyes nemzetiség, jelképrendszer, portré, rusztikus, népi textília, motívum.

A tanulók legyenek képesek megtalálni Európa térképén (Románián kívül is) azokat a tájegységeket, ahol román nyelvű, kultúrájú, vallású embercsoportok élnek. Tudják felsorolni a Románia határain belül élő, más nemzetiségű közösségeket is. Rendelkezzenek alapvető ismeretekkel a román nép és nyelv eredetéről.

278

Ismerjenek három-négy mondát, legendát. Értsék a nép, nemzet, nemzetiség, többség, szórvány fogalmát. Tudjanak összefüggően beszélni és fogalmazást írni (referátumot, beszámolót) lakóhelyük természeti adottságairól, földrajzi fekvéséről, történetének főbb eseményeiről (pl. újratelepítés), civilizációs értékeiről (vár, templomok, kastélyok, szobrok), a hazai románok ruházatáról, főbb tevékenységeiről (pl. kenderfeldolgozás, szövés-fonás, kenyérsütés), használati és munkaeszközeiről. Ismerjék és tartsák be a társadalmi együttélés alapvető szabályait.

7–8. évfolyam A 7–8. évfolyamon a tanulók népismerettel kapcsolatos „tér- és időbeli utazása” egyre jobban túllépi a hazai román nemzetiség határait, és a történelmi provinciák világába, valamint Románia különböző földrajzi tájegységeire vezet. Megismerik az ország földrajzi szimbólumait (hegyek, vizek, barlangok), jelentősebb városait és azoknak a civilizációs értékeit (várak, templomok, kastélyok, kolostorok, falumúzeumok, emlékházak és különböző szoborcsoportok). Általános képet szereznek egy-egy tájegység jellegzetességeiről, az ott élő emberek életéről (foglalkozásairól, mesterségeiről), hajdani népviseletéről, gasztronómiájáról. A tanulók a tanórákon és azokon túl ismereteket szerezhetnek a román kultúra és civilizáció fejlődéséről történelmi, földrajzi, művelődéstörténeti szövegek értő olvasásával, filmek megtekintésével, albumok, útikalauzok lapozgatásával, és lehetőségtől függően valódi kirándulással. Sokat tanulhatnak és fejlődhetnek a személyes élményekből, festői tájak, nevezetességek megismeréséből, múzeumok, kiállítások anyagának megtekintéséből. Elsajátíthatják a projektkészítés, az információgyűjtés, szelektálás, rendszerezés, feldolgozás módszertanát. A tantárgy lehetőséget nyújt a hagyomány és újítás, valamint a kultúrák kölcsönhatásának megismerésére. Ebben az életszakaszban is tovább mélyíti a növendékek kritikai gondolkodását. Arra motiválja őket, hogy önálló véleményt formáljanak a (rég)múlt idők örökségéről, nemzetiségi eseményekről, a nemzedékek közötti kommunikációról; a fiataloknak a múlt értékeihez való viszonyáról, az egyéni és kollektív identitástudatról, a kétnyelvűségről, a globalizálódó világ előnyeiről és értékfaló, -roppantó tulajdonságairól. Ez a tantárgy a szokások változásának és vándorlásának a felismerésére is ösztönzi a gyermeket. Sokféle, változatos formát biztosít a kommunikációs képesség fejlesztésére, például beszélgetést a nemzetiségi létről, a Romániával kapcsolatos hírekről, kirándulásokról, személyes tapasztalatokról. A tanulók a népismereti órákon élménybeszámolót tarthatnak egy romániai kirándulásról (PowerPoint) prezentációval. A tantárgy fejleszti a tér- és időbeli tájékozódás képességét, pl. útvonaltervek készítésével itthonról kiindulva különböző közlekedési eszközökkel (pl. a Fekete-tengerre), vagy neves személyiségek emlékházainak megkeresésével a térképen, térképvázlatok készítésével különböző tájegységekről, lakóhelyekről.

279

Tematikai Fejlesztési cél

egység/

1. A hajdani román táncmulatságok, fonó

falu

hagyományos

összejövetelei:

Órakeret 5 óra

Előzetes tudás

A hazai románság (ős)régi foglalkozásainak, életvitelének ismerete.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Egyén és közösség viszonyának erősítése. Néptánckultúra, ritmusérzék fejlesztése.

Ismeretek

Fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok

A táncházak mint a kapcsolatteremtés, a párválasztás kedvelt színhelyei. Kommunikáció a zene, a tánc, a „csujogatások” nyelvén. Helyi jellegzetességek a táncrigmusokban. A fonó szerepe a paraszti társadalmak életében. Népi játékok, mimetikus cselekmények, népi énekek.

A „csujogatások” hangulatteremtő, ritmusfokozó és koordináló szerepének a felismerése; etikai és esztétikai kódjainak a megfejtése. A fonó komplex szerepének a megértése: munkaalkalom, szórakozás, ismerkedési lehetőség, integrációs funkció. Népi játékok, mimetikus cselekmények, népi énekek megismerése, eljátszása, éneklése. A test, lélek, szellem harmóniájának megélése. A régi és a mai fiatalok szórakozási szokásainak összevetése.

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: a paraszti világ társadalmikulturális miliője.

Kulcsfogalmak/ fogalmak Tematikai fejlesztési cél

Dráma és tánc: a néptánc és a táncrigmus összeolvadása, népi játékok. Ének-zene: népdalok.

Csujogatás, táncszó, réjja, ritmus, etikai és esztétikai kódex.

egység/

2. Lakodalmi népszokások

Előzetes tudás

A hagyományos falu szórakozási keretei.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Az előadói készség fejlesztése.

Órakeret 8 óra

Ismeretek

Fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok

A házasságkötés mint szentség. A lakodalom mint a házasságkötés ceremóniája. Menyegzői szokások leírása (főbb mozzanatok). A vendéghívogatás cselekménye és költészete. Vőfélyversek. Az ifjú pár és a násznép öltözete és szertartásos viselkedése. Ősi eredetű próbák, álmenyasszonyos jelenetek a menyasszonyos háznál. Menyasszonysiratók. A menyasszony befogadása az ifjú férj családjába. Rituális elemek, vallásos-mágikus eljárások, népköltészeti alkotások.

Ősrégi és mai menyegzői szokások megismerése és összevetése. Egy mai meghívó megtervezése. A vőfély dísztárgyainak, esküvői kellékek elkészítése. A különböző cselekmények, rítusok, teátrális játékok többletjelentéseinek megfejtése. Annak megértése, hogy az elődök számára a házasságkötés szentséget jelentett. A szájhagyományozó költészet üzenetének megfejtése. Részvétel különböző dramatikus jelenetekben.

Román nyelv és irodalom: A menyegző a különböző népköltészeti és műköltészeti alkotásokban; román, magyar és világirodalmi művekben. Népi költemények tájnyelven.

280

Ének-zene: népi énekek. Dráma és tánc: a népszokás dramatizálása.

Lakodalmi étkezések, ételköszöntők. Menyasszonytánc, felkontyolás szokáshagyománya. Mai menyegzők.

Technika, életvitel és gyakorlat: dísztárgyak, kellékek elkészítése. Informatika: szövegszerkesztés.

Kulcsfogalmak/ fogalmak Tematikai Fejlesztési cél

Szentség, rítus, többletjelentés, rigmusköltészet.

egység/

Órakeret 26 óra

3. Tér- és időbeli utazás romániai tájakon

Előzetes tudás

Mozaikok a magyarországi románok lakodalmi szokásaiból és népköltészetéből.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

A különböző tájegységek természeti adottságainak és civilizációs produktumainak megismertetése. Az olvasási, a beszéd- és íráskultúra fejlesztése. Az utazási vágy felkeltése, a szépérzék fejlesztése. A kulturális örökség iránti kíváncsiság és tisztelet kialakítása. Digitális kompetencia fejlesztése.

Ismeretek

Fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok

Tér- és időbeli utazás Románia festői tájaira: Körösök vidéke, Bánát, Olténia, Munténia, Dobrudzsa, Moldova, Bukovina, Máramaros, Erdély. Tájak és civilizációs értékek megjelenítése a(z): irodalomban, képzőművészetben, filmekben, fotóalbumokban. Specifikus jelképek (hegyek, vizek…). Tájélmény kifejezése a népköltészetben és a műköltészetben, irodalmi és nem irodalmi szövegekben (útikalauz, reklámanyag, tudományos könyvek). Románia nagy csodái. A világörökség monumentális alkotásai (kolostorok, kastélyok, várak). Az új nemzedékek felelőssége az értékek átmentésében.

Földrajzi tájakhoz, kulturális örökségekhez, „csodákhoz” kapcsolódó szépirodalmi szövegek (legendák, balladák, novellák) lényegének megértése, a többletjelentések megfejtése. Útikönyvek, naplók, leírások, földrajzi és művelődéstörténeti szövegek értő olvasása. Természetfilmek szövegeinek megértése. Élménybeszámolók, meggyőző szövegek alkotása szóban és írásban. Leíró fogalmazások a mesés tájakról, a természeti csodákról, káprázatos kastélyokról. PowerPoint prezentációs anyag összeállítása választott témáról. Kommunikáció messengeren, üdvözlőlapokon, e-mailben.

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: civilizációs produktumok (várak, kastélyok, kolostorok, templomok). Földrajz: mesés tájak (Olt völgye, Duna-delta, Vaskapu…). Biológia-egészségtan: növény- és állatvilág. Román nyelv és irodalom: népköltészet: mítoszok, mondák, legendák. Vizuális tájak.

kultúra:

festői

Informatika: prezentáció készítése, kommunikáció elektronikus formái. Kulcsfogalmak/ fogalmak Tematikai Fejlesztési cél Előzetes tudás

Specifikus jelkép, tér- és időbeli utazás, fiktív utazás, világörökség, „csoda”.

egység/

4. Az (ős)régi népviselet

Órakeret 9 óra

Országismeret, történelmi és földrajzi tájegységek „csodáinak”, jelképeinek ismerete. Tájékozódás térben és időben (térképhasználattal).

281

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

A népviselet változása és a társadalmi-kulturális kontextus fejlődése közötti párhuzam felismertetése.

Ismeretek

Fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok

A különböző régiók népviselete, jellegzetes motívumszerkezete. A népviselet mint a régmúlt idők tanúbizonyítéka, az ősök életvitelének, mesterségeinek a kifejezője. Történelmi személyiségek, uralkodók jellegzetes öltözéke. Híres műhelyek.

A népviselet motívumrendszerének a megfejtése, a tájegység főbb jellegzetességeinek felfedezése. A családi állapot, társadalmi státusz, anyagi helyzet, korosztályhoz tartozás jeleinek olvasása a ruházat színvilágából, formájából, anyagából, díszítőelemeiből. A ruhadarabok és díszek (pl. tollas kalap, pénzes nyakék, bocskor) felsorolása és funkciójuk leírása román nyelven, szóban és írásban egyaránt. Önálló vélemény formálása a(z) (ős)régi népviseletről, a hazai románok ruházatáról és a mai uniformizálódó világ divatjáról. Uralkodók jellegzetes öltözékeinek leírása, a tanult szókincs aktivizálása.

Román nyelv és irodalom: népszokásokhoz, népviselethez fűződő alkotások. Vizuális kultúra: ruhába öltözött megjelenítése.

népi pár

Ének-zene: népdalok. Dráma és tánc: táncrigmusok a népviseleti kellékekről; népi ruha, népi tánc, népi költészet. Informatika: PowerPoint prezentáció. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek; földrajz: a régiók megnevezése.

Kulcsfogalmak/ fogalmak Tematikai Fejlesztési cél

Társadalom, státusz, társadalmi kontextus, motívumrendszer, jel, uniformizálódó világ, bocskor. egység/

5. A románok ősrégi foglalkozásai és mesterségei

Órakeret 9 óra

Előzetes tudás

(Ős)régi népviselet jellemzése, megértése.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

A románok életmódváltozásának bemutatása, régi és új mesterségek összevetése. Az elemzési képesség fejlesztése. A szintézisteremtő képesség fejlesztése, a kreativitás felszínre hozása.

Ismeretek

Fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok

A románok ősrégi foglalkozásai és mesterségei: juhtenyésztés, fazekasság, szűcsmesterség, molnárkodás. Leghíresebb fazekasműhelyek. Az agyagedények jellegzetes motívumai. Molnárkodás (vízi malom, szélmalom). Régi és új mesterségek.

Térképhasználattal a híres fazekasműhelyek (pl. Horeziu, Mănăstirea Argeşului, Korond mint magyar központ) bemutatása. Agyagedények főbb motívumainak megismerése. Irodalmi és nem irodalmi szövegek értelmezése, A pásztori világ bemutatása román és magyar alkotások összehasonlító elemzésével (pl. Mioriţa, M. Sadoveanu A balta és Móricz Zs. Barbárok című novellája).

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: ősrégi foglalkozások, mesterségek.

282

Földrajz: hegyek, völgyek, esztenák. Biológia-egészségtan: juhtenyésztés.

Referátumok, prezentációk készítése az ősi mesterségekről.

Román nyelv és irodalom: pásztori világgal kapcsolatos irodalmi alkotások (balladák, legendák, novellák, mesék). Ének-zene: foglalkozások, mesterségek témájára épülő dalok. Technika, életvitel és gyakorlat: agyagból formázott csecsebecsék.

Kulcsfogalmak/ fogalmak Tematikai Fejlesztési cél

Juhtenyésztés, molnárkodás, szűcsmesterség, vízi malom, szélmalom, agyagedény.

egység/

Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

6. Ősrégi foglalkozásokhoz és mesterségekhez kötődő román népszokások

Órakeret 9 óra

Ősrégi foglalkozások, mesterségek; híres fazekasműhelyek, ezekről szóló irodalmi művek. Ősrégi foglalkozások és román népszokások szoros kapcsolatának feltárása, megértetése.

Ismeretek

Fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok

Ősi foglalkozásokhoz kapcsolódó román népszokások: Sâmbra oilor (juhok cimborasága); Caloianul; Paparudele; Cununa de grâu (Búzakoszorú). Pünkösd ünnepe „Căluşul” néptánc. Rítusok, hiedelmek. A búzaaratás ünneplése: „crucea grâului”, ősi rítusok, cselekvések, szokások. Esővarázsló rítusok, szokások: Caloianul és „Păpăruga”. Leányvásár (Muntele Găina).

A május első vasárnapján ünnepelt népszokás (Sâmbra oilor) üzenetének megértése: a pásztorok a juhaikkal elindulnak hosszú útra, hegyvidékes tájakra. A régi és új világ összekapcsolása. Pünkösd ünnepéhez és a „Căluşul” néptánchoz fűződő jelképek és hiedelmek korosztálynak megfelelő megértése. A „búzakoszorú” ünnepének és a hozzá kapcsolódó termékenységi rítusoknak a leírása szóban és írásban. Esővarázsló rítusok összehasonlítása (Caloianul és Păpăruga – ez utóbbi magyarországi román népszokás).

Román nyelv és irodalom: népköltészet: rigmusok, esővarázsló versecskék.

283

Dráma és tánc: népszokás dramatizálása.

Kulcsfogalmak/fog almak

Pünkösd, „Căluşul”, leányvásár, búzakoszorú, termékenységi rítus.

A fejlesztés várt eredményei a két évfolyamos ciklus végén (8. évfolyam)

A tanulók legyenek képesek a román kultúra tágabb kontextusába ágyazni a hazai románok népszokásait. Ismerjék a jelentősebb ősrégi foglalkozásokat, mesterségeket, és értsék a szokások változásának és vándorlásának okait, valamint azoknak a többletjelentéseit. Ismerjék a különböző tájegységek történelmi, földrajzi fekvését, természeti „csodáit” (szorosok, barlangok, tavak). Ismerjék civilizációs produktumait (várait, kastélyait, kolostorait, neves személyiségek emlékházait), és értsék, hogy miért lettek a Világörökség szerves részei. Tudjanak a térképen helyesen orientálódni, a neves emberek szülőhelyét megjelölni, a tájegységek „emblematikus” helyeire rávilágítani (pl. Olténiában: a világhírű C. Brâncuşi szoborparkjára; Munteniában: a Curtea de Arges-ra; a Peleş kastélyra, a bukaresti Falumúzeumra, a moldovai kolostorokra, a Duna-delta növény- és madárvilágára, a máramarosi Vidám temetőre; az erdélyi Gyilkos-tóra, a Tordai hasadékra stb.). Rendelkezzenek a különböző korokkal és stílusokkal kapcsolatos (alap)ismeretekkel. Tudjanak román nyelven folyamatosan kommunikálni, helyesen beszélni és írni, és alkalmazzák rendeltetésszerűen az IKT-eszközöket (e-mail, messenger, PowerPoint prezentáció). Tiszteljék a múlt örökségét, és legyenek nyitottak a további ismereteknek a befogadására.

284

A Pocsaji Lorántffy Zsuzsanna Általános Iskola, Pocsaji Lorántffy Zsuzsanna Általános Iskola Bocskai István Tagintézmény közös Pedagógiai Programját a Tantestület a Szülői Szervezetek, a Diákönkormányzatok megismerték és véleményezték.

Pocsaj, 2013. szeptember 27.

285