Pll 'CZÉS ZOLTA,' S2.UAlJ(lS ADÁCS LAJOS sz.woos. Osmm:.sxlIJ. qp'niilf$iio:

I I

Osmm:.sxlIJ .

Pll 'CZÉS

ZOLTA,'

qp'Niilf$IIO:

S2.UAlJ(lS

E GJELE

•

l

HA

O. TA

ADÁCS LAJOS

H

sz.woos

ROMSlOR

S7ERXESTTOSU ES ILUJ(lBJYAJAl: Sl'DAftST. L SÖSZÖIIlIENlI-tr ll. 51. TnUll

.

; l· ti

I

XXI. évfolyam.

FŐSZERKESZTÖ:

Budapest,

PINCZÉS ZOLTÁN

ELÖFIZETtSI ÁRA : Egész évre iéién e 6

12

pengő

Megjelenik havonta háromszor

1.

13.

MAHÁCS LAJOS

szám.

SZÁZADOS.

SZERK ESZTÖS t G ts KIA DÓJJIVATAL: Budapest, L,

Böszörményi-út 21.

TELEFON: 501·90.

.. . Annál nagyobb befelé. Mért annak, hogy a csend­ orseg, a .munka men?yíségére tekintet nélkül, mindig egy o �an pontos, a;.a van: nem pengőben, hanem enel glaban, mullkaeroben. Csak már sokszor kicsé­ p'elt szalmát csépelünk a megállapítással, hogy az orsparancsnoknak túlsokat kell íróasztal mellett ül­ �ie, �agasabb parancsnokságaink pedig túlsok csend­ ort kenytelenek elvonni a szolgálattól az iroda ked­ véért. Most vagy késóbb, de jönnie kell a segítségnek. . Nem egy-ket beadvány vagy előjegyzés eitörlésének képében, hanem összes adminisztrációs elveink gyö­ keres reviziój ában. Túllőne a célon, aki az irodai munkát kevesebbre akarná csökkenteni, mint amennyi el nem kerülhető. Vannak dolgok amelyekbe bele kell törődnünk' ilye­ nek: széttagoltságunk, a csendőrök személyes gyes­ bajos dolgainak a honvédségiekét lényegesen megha­ ladó nagyobb száma, a háború után nagyon megvál­ tozott közbiztonság és közállapot és még sok hasonló rajtunk kívül álló köriflmeny, mind olyan melegágy amely bármilyen védekezés dacára bürokráciát ter­ meI. Az tehát, hogy irodai dolgaink a háború előttiek­ hez képest alaposan megBzaporodtak, bizonyos mér­ tékig természetes és a megváltozott viszonyoknak ma­ gától értetődő következménye. Igazi feladatunk azonban az lenne: megtalálni a határt az elkerülhetetlen és a felesleges között. Nem lehetetlen feladat. Néhány rövid pontban össze is le­ hetne foglalni az ehhez szükséges legfontosabb intéz­ kedéseket : még hIányzó utasításaink mielőbbi ki­ adása, az alsóbbfokú pafancsnokok hatáskörének tá­ gításában megnyilvánuló decentralizáció, az iratcso­ mózás eltörlése, vagy legalább alapos csökkentése, az örsök: szolgálatkezelésének s a szolgálatkezelés szárny­ paranenoki ellenőrzésének egyszerüsítése, gazdászat­ kezelésünk Ireformja. legeslegfőképen pedig minden­ féle, idejétmult kancelláriás elvnek, nemsietős, öreguras körülményességnek, felesleges formaságnak sürgős sutbadobása. Amig ezek az elvek át nem törj]( a konzervatív bürokrácia vasfalát, gyökeres köny­ nyebbséget nem igen várhatunk. Néhány évvel ezelőtt kiadott ügyviteli szabályza­ tunk megpróbálkozott már az irodai egyszerűsítés fel­ adatával. Nem jutott ugyan messze vele, de első lé­ pésnek az is elég volt, hogy némileg határt szabott neki. A közeljövőben megkezdi a tanulmányi bizott­ ság az ügyvitelre beérkezett javaslatok tárgyalását. Élénk szerencsekívánatunk és az a hő óhajunk kíséri munkáját, vajha alaposan megsínylené azt nagytekin­ télyű "irály tanunk" és hatalmában meggyöngülve, régi fényéből pedig csak megtíírt, meJlékes rosszá té­ páz\a kerülne ki a küzdelemből. Ne haragudjék a Csüsz., hogy ennyi rosszat kí­ vánunk neki, de egyenesen a kormánytól vetttik h\Jzza a nagy bátorságot.

:

Amen.

Harc az iroda ellen. Az állami adminisztráció egyszerűsítése, a köz­ . Igazgatás racionalizálása, vagy ha magyarul tetszik: észszerűsítése, egyike azoknak a programmpontoknak, a melyeket a kormány a közeljövőben meg szeretne valósítani. Jobban mondva, amelyeket ez a kormány is meg szeretne valósítani, mert emberemlékezet nem emlékszik sem kormányra. sem ellenzékre, amelynek programmjából vagy követeléseiből hiányzott volna a bürokratizmus kiirtása. A polgári hivatalos ügyvitel egyszerűsítésének multévi, s ha szabad őszintéknek lennünk: nem na­ gyon sikerült kísérlete után most kormánybiztos ke­ rült a hivatali túltengés ellen indítandó hadjárat élére, akinek most már nemcsak az a feladata, hogy az elő­ jegyzéseket vagy az iktatószámokat csökkentse, hanem az is, hogy a baj gyökeréig nyúljon s a bürokratizmus­ nak n e csak a megnyilvánulásait, újra meg újra ki­ növő vadhajtásait nyesegesse nagy meddőséggel. Az egész állami közigazgatás reformja sokkal bonyolultabb és messzebbmenő feladat, semhogy az­ zal itt, a Csendőrségi Lapokban, foglalkoznunk le­ hetne vagy érdem es lenne. Aztán meg elég, ha kinek­ kinek a maga gondjáért fáj a feje, ne menjünk hát fejtörésért, amikor a ma­ a polgári hatóságokhoz gunk portáján is akad bőségesen. Egyelőre persze csak halvány reménysugár szá­ munkra, hogy az iroda ellen indított nagy kormány­ támadás talán a mi arcvonalunkat is tehermentesí­ teni fogja némileg. Mert lehet az is, hogy nem. A csendőrségnél nincs közhasználatú értelemben szer­ vett bürokrácia. Nem hisszük, hogy lenne még in­ vezet az országban, améTy nagyobb gyorsasággal nk nincs átra � tézné a közönség ügyeit, min t mi. Nálu s, sem kergetes : ml lék ' nincs kilincselés, aktatologatá hogy hus�o�négy­ vaIóban elmondhatjuk magunkról, . Nem akadt meg ugyes­ órá s terminusokkal dolgozunk. kodo t volna, hogy a baj os ember, aki azon panasz . , . mtezkedese 1,ese­ tett ben eké érd ő az k gne rsé csendő még kevésbé, hogy :,e e delmes volt. Azon persze elég hamarosan. A Iro­ szemben nem intézkedtünk ig már egészen te�'mesz;­ ságok meg a hatóságok ped , . rség percnyI pontoss�gat s h�t ndő cse a k tjá tar nek tes az örsre, amelYIk valamIszerencsétlenség zúdulna lahonnan. a , ' . ké pe n sürgetést kapn va �s �l­ lan alt az y ag á oss � lak a , é � � Egyszóval k f� . . abol a nu burokratIzj ont mp sze lO rac szt ini adm i lam rtétel. musunk nem tehe

�

�

�

! �

május

sZÁZADOS, SEGtOSZERKESZTÖ:

pengő,

Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban Hiszek MagYa?'o1'szág feltámadásá b an.

1931

�

Ü

;

CSENDŰRSÉGI

�

BALOGH BÉLA

\'úi

kl'l ken illdi, erre I " I latkoz ú a n a k("\l'1 k n;!'gj!'gyeznünk: :'Ilinhog\' a hútsú üll'sen ula/ók Il'gt,"olabh es· : Ilpk a T fO! "ástl'Il"eh·tiíl, enn(>lfog\u l'zek az ST-ni'l öriven lehetetlen�égiiknel fogva IHl"yobh s u ' ar ü

IIH'it

Gépjáróműbalesete okai és azok nyomozasa. Írta:

19:H máj us l.

LAPOK

{ÍI'llagy.

t'I .

a bl'nlillJllotor, az uta,ok , az auto­ Wlülle ,an a tengely ek e minu Ilwhil ), az ponloú"al jL'lzptt ,ikj:inak (2. úbr�l. ol�al.nézel al l'gl'sZ l Iozg l>rl'nd,zer ,ulyponlJa l .ellllotl fogl hL'lwl. ;\ tl' lwll' t1en,ég lónénye ,zennl azonban a \lintho'"

k

.

.

k ir pii l n ek a ko c sib úl es szerelH:,és ('s('thell Iha l. i. nelll a ft'jükrl' esnek), g �'akr a n kisehh /l'IZ!'-

UH'"

(Befejező közle1llél1�.)

�o

e

,,'

riil,'piiLl1l'n� l

s

Jllo'zgún'llu,zer ,illypontja a nll'gll'\ö (az ábriLb.ull mill:!1 jdzl'll; sl'l1l's,éget irúny l'S nWllnybeg ,zennl l :'ytlfúnt nll'�tar t ani türl'k,zik . Ez azonhan a jl'll'n Il'lll'hégl's, ha T kngdy kürül úgy c,ak ,' �lhl'1l lorgólllllzga, jön létre" igy II n'n,!'/l'r S sú ypontj a . az ST wgaru kör SI i, én t og lo\abb Jllllzogm. \'agyIs

�

!

__

,-...;;V_-+

I 'S __

I ld I L

I

I

"____

.-J

__ _

�

'fl

l'

hahu.lú Jn()zga� energiúja forgú�i ellergün a alakul at. Az automobil háls<'l részt' tehál II h enl iilő kkel ,'gy üll fölellll'lkl'dik , megfelelo sebesség eselén telje­ sen ,Ilfoniul az ..hó tengely körül. :'Il inlhogy e köz­ hen al S sulyponl a földi nehézségl'rü\'e\ ellenkező irlinyban s m�ternyi utat t esz III eg. akljes úlfordulú s

l'sak akk,H kö\'etkezlll'tik bl'. ha a renu'IN mozgási energiúja nag�·ohb. lllint a nehéz..,égeró\'('1 !)zenlben 'l'gzl'ndö 1 1 200 , ) mkg-nyi lllunka. .\7 a l lagos t'>etek­ ben aznnban ez az s út nl'11I éri el

így mindössze ,zó.

körülbelül

ennek leküzdésére

u

2000 mkg

2

mélert sem. , \an

l Il unk ,i rú l

pedig már úrü nkint

20

km

�ebe� ...0gnl;1 i ... elegendo nlolgú�i energia úll J't!lldf"lke­ yésünkre.

Ami az ulItomobil

úlforuuJ,isanak

kiin'tkezmé-

(hlS"kk :!1

llll'nekülnck

llI\'g.

Ul' sel1lUliesl'lre

�l'111

kl'­

r ii l twk a fölhorul,) kocsi alú. Ennél sok k al w."a!>" 1 1 l'lylelhen \all az automobil Yl'zC'liíje. Jllt'rl r:'lné.(ll' a

l'l'pül':;si

kül' sugara sokkal kise hh ll" én ST -nl l. l e g­

inkább üt fenyegeti a H'szély. hogy a fölborul" koc,i ahi kt>rül. ahol az lltjúhan álló korl1lanyker(>k kön�­ nyen ibszel'ol1csohatja � az esetleg fiilrobbanó be l

l­

linmotor i, halúllal fenyegeti. Ez az oka annak. hogy

H'szecleh'l1l l"e(,'n a soffőr ii,zti insz e rü :lulomobilbúl,

h ogy a

biztos

en

n agyobb

"selleg kisehb baj ,irún l'lkerülhesse.

k i ugri k az

\'eszedelllwt

i\1egkiizelili ('zI m(>g az az l'sd. mikor ,>jj"l

:l

na�y

,,'/)pss{>gg,,1 halado automobil ki nem, il:igíloll snrOll1-

Tu/,íll őSl'Ím bús sóJlII;a

c:

fi. IJlllfÍrolllnlÍl ...

I�l ke :of, ocsi.

üpegka/itkfl

IIIt(JIJng. [lnmJifi:ik

u

s:t'irke csiinrlbcll.

.J "I lipnli urrtk és puccos dámrík

t/llek bent s cyy sincs, uki mCylliibbcn

fl o IllIÍroIllnríl.

fi.éflycs uss: onlJlwI!g hull ],i belülröl.

./I bécsi gyorSOD. S:lflad

II

- Föúr. kérem, nem friss

uonal Pesiről Bécs felé.

S cs:r" s, ueSS=üh fi (J/wíromnríl ...

rlÍnhs=ríll

u:

/i.Jr
TorfJwwa megáll II YÖ=PllrifJu.

.\ éllríny rr;uid

I'eft:

((

lurlú=kudlís.

Dl' c= is flíj. mert rias=ló csu
nút s:éyycn vI/n ill: hlllrírlÍllnmrís l\ 111m; ro Dl/IIi/. lfip/llI/.: €l liiI,. jlÍls=ljllÍrsrtim, DI odIlIii CSeh :rí.\:11Í Ic nye",.:.

Ti/o,

fl:

kapillr!

Mi/ bánja Ö. hogy rlÍnkcsodálko:iJ,

Jlcy-mcgponflglil, kigyó=6 lesi,. fÚIt/ngá. .=úgó ritmuslI ringat.

u

út' CSl/k .\:c1/!i s:cill II/nw

.�:. ii:letUrtíly

vas/IIg s:ipurfcil L!cyul/CI! s:ípju. míg buraijet. flulldom Unl sikl/Dllrí!; éled

lIi:cicg JlO:=á. S II !lérl nem lci/jll li. umároDlnll1.

.1 leny('fnyi !lert. mi hiábu hullt.

S: eyéI!Yd.. k6I!nyel. mi SOIWseDl joyy ..t. . Mmd rrínk:rídítju a cso nka-hnllir, S I1l!lyIJur IIral" ti nell! pirl/lIok ci l\tlmtÍromnll/:' ! _

. ' " I'ít' e: I,II=SIlS J1/:.'<1. •

1'931 máj us

o..

C�ENDÖHSEGI LAPOK

póba, vagy bármilyen szil árd akauályba ütközik. Ek­ kor az első ker eke k a dol og tenllészete �zerint össze­ törnek, s a kocsit a mozgási energiának még megma­ radó része rendszerint föl tudj a borítani. Hasonló az az eset is, lnikor a fékrendszer mon dja fel a szolgála­ lot s csak az első kerékpárt fékezi, a hátsó t ellenben felol dva hagyja. Az automobil hátsó része ilyenkor is fölemelkedik, s ha nem fordul is át teljesen, a benn· ülőket mindenesetre kiröpíLi.

Az eddigiekben mindig egyenes ir�U1yban haladó automobilt tartollam szem előtt, irányváltozá�ról még

nem esett szó. A következőkben látni fogjuk, hogy a tehetellenség elvénél' fogva a legtöbb szerencséLlenség hirtelen kanyarodásoknál történik s a fölborulá� \ é· szedelme is ilyenkor fenyegeti leginkább az uta�okat.

Az automobil irányítása tudvalevően az első ke­ rékpár tengel)jének elforgatásával történik. Ezt az elforgatást az úgynevezett kormánykerék közvetíti. Minthogy azonban egy-egy kerék tömege a gumigyű­ rűkkel együll csak kg körül jár, ennélfogva a

40

kormánykerékkel az automobil tömegéből ból) a tengellyel együtt csak mindössze

100

(önsúlyá­

kg-ot le­ het közvetlenül iranyílani. Kis sebességeknél ezt az irányválLozást az automobil tömege minden nagyobb nehézség nélkül átveszi, nagy sebe ségeknél azonban a tehetetlenség hatása kellemellen módon jelentkezik.

Tegyük fe ugyanis, hogy az elsŐ kerékpár hir­

telen irányváltozást szenved, vagyis elfordított hely­ zetbe

�

az

kerül. Ekkor, miként az e!öbb említettem,

l

e"ész moz"ó tömegnek alig egy tizede kövéli az irány­

1l?0

v ltozást a kényszerkapcsolat miall) , a többi kg súly azonban tehetetlenségénél fog"a a benne fol-

halmozódoll irányban

347 nagy

akar

mozga�1 energiával továbbrobanni. Mi lesz

az el"edeti

már most ennek a következménye? Elöször is: az első pillana­ tokban az elfordított első kerékpárt mint surlódási akadályt fogja maga előtt tolni az eredeti irányba, � ezzel a kerekeket meglehelősen igénybe veszi (gyak­ ran össze is lapítja) . Amikor pedig néhány pillanat III ul va végre átveszi az irányváltozá�t, a görbe pálya miatt ff'llépő s szintén a tömeg tehetetlenségéből szár­ mazó úgynevezett centrifugális hatá, miatt a pá l y a görbületi sugarának irányába kiftlé, ,·agyi, oldalra fog görbülnl. A fölborulás ilyen esetekben majdnem teljes bizonyos,ággal bekövetkezik, lllert ilyenkor a felfordulas tengelyét a két külső kerék központjain átmenö egyenes képviseli, ehhez pedig a rendszer S súlypontja �okkal közelebb van. mint a második ábrán fellüntetell esetben.

Ezek mérlegelése után könnyebben megérthetjük a szolgálatunk alatt előfordult, vagy az ujságokban olvasott autóbalesetek keletkezését, metyek ezideig rejtélyek "ollak előitiink. Az eddig tárgyalt körülmények egyike, "agy mindkettő párosul \'a, rendszerint minden au tó- s egyéb

közlekedé�i szerencsétlenségnél előfordulhat. De ezeken kívül rendszerint egyéb körülmények -­

okok - is kőzbejátszallak, melyek alapjában vé"e közvetell előidézői az idegélet és a fizikai tönények által okozott szerencséLlenségeknek.

Ezen kübö okokat, részben az alábbiakban is­ mertetelll, hangsúlyozva, hogy c,ak részben, mérI annyi külső ok ,an. illeh'e jöhet létre, hogy azokat meghatározni alig leluétne. Elmondhatjuk, hogy

=

Hej! virágszál""" h·ta: NÁRAI NÁRAY ANTAL vkszt. őrnagy.

Nótás ember lesz ebből a Jani gyerekből, ha f e liperedik! - mondogatta Somogyi Baka Lajos plébá��s úr vasárnapi sétáin, h a Juhász Kiss Ferencék portaja előtt meg-megál l t. - Talán kántor is! , Hanem Juhász Kiss Ferenc bizony szegény zs: l er­ Nem tellett néki a gyerek nevelteteser.� . ember volt. Nem lett hát a Janiból kántor. Pártfogó ját, a fehérhaJ u p lébános urat meg azóta rég kivitték a fe végre, az öreg mérnök úr szérűske rtje mellé, a borostyanos, szo­ _

�

�

morkodó temetőbe. . Azért a p l ébános úrnak mégis igaza lett! A "Ja �1 . gyerek " nótás emberré nőtt fel . Igaz, hogy nem a szol­ lősi kis templom szuszogó orgonájá t nyomorgatta, ha� nem a csöglei vásáron vett hatlikú furulyá ból csalt kl at., A sóhaj os, vágyako zó, légvára s magyar d a l, l amo , Juhasza Zichy- Ferrarisz Lajos grofek ugyani 3 Jani ter�lgetet t napon ta Kétsz áz egyné hány birkát lett. Szöllősből Iszkáz felé, no meg vissza IS. . . r. Kánt or hát n e m lett, csak magy ar m uzslkás .embe De h á t van-e h ímese bb virág a szél en hajla dozó uzslkák egy ma­ vadv irágn ál ? És vann ak-e igaza b gáno s, e l hagy atott férfil élek daiam áI: . az ak o1Egy szom bates tén, am ikor a nyáj megt él t . né ör nes sze páp ő, , tipeg öreg az : � . ba édes szülé je, . . kl Vitt t V'alo ítel11 eleg felm kis egy pra v a árna ,) � alat t csak láun t az fene sok szal onn ára. - Hat nap I i d es ellY .f'I am . . zak adt óri ást , aztán . Né zte azt a nagyi a n ooott tag bas " sZipog ott . csü csk ét szorosabbra huz va. e k't a kendoJ e é jus i esték öre gas szo nyn ak. Hűvöse K m g az I'1 Y en má

�

� �

?

�� �

�

oo '

ne hagyjon már olyan gyorsan ma­ - Ejnye, gamra ! évődött véle a legény. Jaj, dehogy kérette magát az anya; rátelepedett a szűrre. Betakarta fázós kezét, lábát. Tudta már, mi következik. Nóta! Új nóta ! Lehe lletszerűen, elmélázón szólalt meg a magyar . mező hangszere. A Jani furulyázott. Panaszkodott, bl­ ?akodott, sírt, kacagott egyvégtiben. . . . . Aztán elhal lgatott. Ránézett az anyjára. A �za vá t várta. No, ides! Nincs szava hozzá ? - kérdezte kritikusát. . . , , Hát szép. szép. de tudod-e. JanI. Idesapad Igen rendes ember volt, aztán mégse muzsikált. Nem dógos embernek, cigánynak való mesterség az. fiam! , Megcsókolta a legényt, aztán nekivágott a hegyut­ nak. Lassan el nyelték az égbenyúló százados nyárfák. A Somlyóhegy a szürkületben, mint a doro�bolo Felborzolt szorrel. mac. ka púposodott ki a rónából. Karóina k m i l l ióival. _

_

A legény lelkében a kritika széjjeltépte a

�

a �� ,u­ , latnak á lmodozásban szövögetett aranyos pokhaloJat. Fájt neki. hogy az anyja nem érzi azt a gyönyö !űséget. amit ő érez küszködö lelkében fogant muzsIkálában.

A furulya egy álló hétig nem került elő a tarisz­ nyából. Körülötte meg csengett-bongott a kolomp, sikolto­ zott, uj jrn<;ott a tavasz. A m ez ; yi rágok, fe léssel bontogatták szirmaikat, mu togattak balalkat. A Jani lelke is megtelt vággya l , tavasszal .. . Megmá­ morosodott s a mámor tűnése után valami ismeretlen bánat, valami kísértő panasz szán tott benne. Új rögö­ ket vetett fel a lelke. Új színeket. A furulya újra me)!­ Újra panaszosan és mérhetetlen vágyakozásszólalt.

e

szet; ér mes . .

34'

edési baleset for· ahány automobil·. vagy más kiizlek és mások. , dnl élű, a kül ö okok mindis 1mbnk bály­ sza s edé lek kiiz ti ü köz a ek: J\ ülsű okok lehetn Syalog()�ok, kerék· zst.íban fo"laltak be nem tart,ba. éb j r ­ ' sok, állatcsoportok. , gép- .é� S?, . páro,nk, IO a laSI­ ! \' l. ana a hajt d. ;sén zetl e \ néL művek közlekedésé neru tartott t:i ánál. karo, fény- � hangjellé�nél be é�. kanyazabálvok, úttesten áthaladás, kitérés. elöz al. rodás. - fordulás, elindulás é� megállá alkalmáv ' gdarabok II ak s egyéb a kiizlekedési ,zegeknek, ü\e ..,zkűzÖkön megrongálá�t előid';zű tárgyaknak az út­ te tre heh'ezé e, dróthuzalok kife zité e. fatörz�ek el­ helyezé .. útjelzö-ké 'zül';kek megrongilhba, építkezé­ ,('knél a zabilyok be nem tartú a. �tb. Gépjárólllüyekre ro szindulatú lih'öldiizé�ek. do­ báhbok. Gép- és egyéb járómü\t.'knek előzele en valú föként ,er�enyek sa.. melYek zándékos me!!Ton"áli � b a alkalmával -zoktak elöfordulni. küliinlélt' caok érde­ kében. péld(lul személye bo� zll, nyere ég ,-ágy. az e�-e � :írak közötti versengések, stb. Röviden összefogalya: külső okok mindazok, me­ be nem tartá a a közúti h'eknek elmulasztása.. ya�Y �� közlekedé i rendé zet egységes zabályzatilba ütkö­ zik. \a - �- amelyek szúndéko-�á". vagy mula-ztús foly­ tún egyébként i büntettet Ya!:.'!- \é ' t éget képeznek. :-iem bt'szélek külön azokról a ball' etekról. ame­ Iyeknek inditóokát - mint említt'ttem is - az alko­ hol túlzott éln'zetében vag)' pedi" az eh'akult sport, kell kere nünk, mert ezekkel ,zenvedélyben . . . különö, en az utóbbiyal zentben szinte tehetetlenek va­ � 'Ullk. É \a ' nnak \t' ' gü! bale etek. amelyeket aJna­ lato� yéletlenek idéznek elö é� alllelyekért senkit sem

:

�

��

:

�

Felrezzent. Bosszúsan nézegette a háta mögött álló

leanyt. a gazdag Kósa Gábor u ra m Eszti lányát. Az meg

lHmutatá t adok erre is. Ha közlekedé i bale�et fordult elő, a hely zínen megjelenö járörnek célszerűség sorrendjében. az aláb­ I,iakra kell figyelemmel lennie: 1. .\ ball' et helyszínén rendszerint ok ki\'ánc"i nézi) \a ' n, .\ járőr a jelenlhók közül azokat. akik a balesetnek zemtanui yoltak, Yagy az esetre fehilágo­ ,ítá t tudnak adni, magához szólítja, míg a cak bá­ mé zkodókat a hely zínrol eltá\'Olítja, mert jelenlétük c ak za "arólag hat. 2, ebe ültekröl gondoskodá . t.\zért \'ettem ezl nubodik te\'ékeny égnek, mert esetleg fontos szelll­ tanuk, a sebe�ültek el zállítá ával. a hel",zínröl pl, tá\'oznak.' 3. Hely�zinen talált állapot .izsgálata. .\ szeren"Hej! virágszál, virágszál!

, ,

Amióta itthagytál, de szomorú lettem . C ak furulyám, meg a bú maradt itt mell€ tten::;.

. . .

Jani

és játszott.

J ó len ne most vel etek Önéki üzenr.i

Ha nevet is a szeme. 'Ír majd még

_

f �gott. A ieány meg ott i ll egette magát

a gyonyorkodo legeny szomjas �zemei előtt. Kipirult ar,­

cal kacérkodott véle. A legény utánakapott.

.

- Eredj má', megbolondultál ! - Te kold us fattya!

.�

�

�Jan� �'ere�"

meg. mikor a távozó riszá!ódó p ty­ éppen olyasfélét érzett a szemé­ ben, =tha �Ieröpült volna eg)' ügyefog)'ott mezei le­ gyecske, Azt hItte, megszakadt benn e mind en élet. ,) es �z?knyaJat nezte.

A�án �ultak. ha nehezen is de multak a napok, A leg:�y m�r, a tarlókat járta. Dele lőre letelepedett a ' kckonCa.5 széle re, , e
."

J

.

a kek emmibe. Aztán tekintete egy mag , ányos. árva . � bu:a"'''1rago � akadt meg. A \irág színp ompás volt és eróteljes, Kaceran hajladozott a déli szélb en ".legiogan t a lelke'ben a csaIatkowtt szerelmes szelíd szem rehányása:

'.

szavára

.

.

•

es&; ősz! este:'

.

l

-e,

'

A búzavirágot már csak elmo oooH '--'rv =lakban látta, E:öntötte zemét a könny "Hej! virágszál, vi rágszal ! miert ..-inigo!:' ? Kök én y 'zem ű barna l ány merre haj adozrál!

J uhás zlegény a leán)'t nagyhiába \-arja. A legelot a nyájjal szomorú�m járja."

- �lost vígabbat, Janikám !

.\ bizalmas hang mel eg boldogságot borított a szí­

égen, Kisszöllős felől a So;clyó felé

"Hej! ti szálló fellegek, d e tudtok repül;:;

Öreg harang

- lIert szép volt! végigmérte a leányt, �Iost tetszett neki elóször ennyire, Örült a dícséretn:ek

Cs�rd,�?a

Odafe nt az

�

fehér felhőgomol)-agokat sodort a szél

\'é le a gyepre.

- �liért?

kinek Yirágoztál?

Ha tudtad, hogy nem szeretsz, miért csaJogattál:

mulatott zavarán, Aztán a fiú elé kerülve, letette ebéd­ hordó kosarát a mesgyére, maga meg szembetelepedett - Xo. fújjá! még valamit!

májWl l.

lphet felelös�égfl' \onni, a tapasztalat azon ban azt iga­ zolja, hogy az ilyenek �záma elenyé ző az olyanoké tarto­ mellett. amelyekért valaki igpni felelö�sé�;!e] zik. �liufán a gépjá rómű- � e;;yéb közlekedé i bal­ esetek tekintélyes része a csendór é" műkö dé i teru­ letén történik, az örsökre hárul a feladat, hooY azok okát és a felelős személyt kinyomozzák, Ezt a nyomo­ zást azonban csak az a ("sendör tudja ehégezni, "alább azokkal ti"ztában van, amiket ebben a aki le '" tikkemben leírtam, Ezek nélkül a leoelemibb i meretek nélkül a c�endör \'ag)' laiku� ta1ál�tásra le l ulaha. \a�y pedig a legtöbb�zör érdekelt "zereplők he, lIlond,bait le z kénytelen birálat neIküJ elfo"adni, ezt pedig emmiképpen em ne\'ezhetjűk nyomozásnak. Ho�' a járöröknek az ilyen nyomozások alkal, múyal ,'aló eljárását megkönnyít em, az alábbiakban

sal. .\ hangok szertefoszlottak, mint a le l ké be n tükröző álmok zivárványos tükörképei, A dé li harangszót elhozta hozzá a tavaszi szellő, J ó keresztény létére abbahagyta a játékot. - Be szép volt. J ani!

vér�.

1931

CSENDÖRSÉGI LAPOK

A szél meg dobszót hozott a tus elseje volt.

falu ielJ!. 19U augusz­

Elment a "Jani gyerek" is, pánt 'kásan, jo -e
�

Eszti mind gyakrabban járt el a Pipai-utl'ába. öz�' e ��' Juhás: Kiss Ferencné ass!on)-noz �. kis ele. mozsla\-al antt ruha . , ' ,'s l . •... ' z orega .. sszon,' aJkan m1I'. ' dIg fe!tolakodott egy szó: Ja ikA!" I n Eszti két SZ�

1_9_31

__

_'� ma jus_ _ '_l_ '

__

____ ____

C _S� E�N �D��R�� S �G�1-=A L �P� O�K�

____ ____ ___ _

csétl ensé get okoz ott vagy szenvedett járóm ü nyomait vissz amen ve 100-500 méte r távolságig meg kell vizs­ gálni, anna k megállapítása végett, hogy a járómü a balese t helyéig egyenes vagy cikk-cakkos vonalon ha­ ladt-e? A kerek ek nyom ai - a pneumatikok - egy­ forma szélesek-e? A baleset színhelyéig nem mentek-e változás on keresztül? Ezekből megállapítható az eset­ leges defektus (a kocsi húzása a defektusos oldal felé), a keréknyo m közbeesö szélességi változásából az eset­

lege

defektus helye, megjegyezve, hogy defektus -­ pneumatik kipukkadása - a baleset színhelyén, ütő­

dés, esés, hirtelen fékezés, fordulás alkalmával is elő­ állhat. A keréknyomok "izsgálatait mielőbb b e kell fe­ jezni, mert azokat a forgalom hamar megsemmisíti.

4. Sértettek, balesetet szem'edett egyének kikér­

dezése,

ha az sérülésük figyelembevételével lehetsé­ ges. Sérültekről orvosi bizonyítvány beszerzése.

5. A tanukat fel kell állítani arra a helyre, ahon­

nan a balesetet látták. Ha csak lehet, a helyszínen kell öket kikérdezni, természetesen

bizalmi egyének je­

lenlétében. Azért fontos a tanuknak helyszínen való kikérdezése, mert a járőrvezető a tanuk által mon­ dottakat - látottakat, - a helyszínen azonnal ellen­ őrizheti, s így a

baleset alkalmával

erősen

működö

képzelőtehetség, ferde, helytelen elgondolás, rossz em­ lékezés okozta tévedéseket figyelembe véve, a tanuk bemondásait kellően mérlegelni és értékelni tudja. ;\Iinden tanut a balesetet okozott vagy szenve­ dett járóműre, gyalogosokra v�.gy kárt sze�ve ett " tárgyra, a fentebb tárgyalt kul o okokra, továbba a

�

közúti közlekedési rendészet szabályzatának idevonat,

méből pedig mindig aláereszkedett egy-egy meleg, .�ós gyöngy. Az öregasszony simogatta az elhagyott szurt, a leány becézgette az elárvult furulyát. Egy vasárnapi misén aztán Eszti észrevette, hogy örzse néni többet sír a kelleténél. Kérdezte: - Csak nincs valami nagy baj? . " I Jaj, lEilkem, egyetlenem odaveszett aPIavenal. és a roskadó lábú öregasszonyt roskadó lélekkel ve_

_

zette haza aznap Eszti. , A sebesülten haza ert De hát másként történt. Szőke Károly nem jól tudta az igazságot, mert amI o� 1918-ban leesett az első hó, a bolondos Kabuka J ��SI nagy. lelkendezve szaladta végig a falut: - Megjott a Juhász Kiss István, egészségesen! zokogott a bolDrága, egyetlenegy i{jes fiam dogságtól az öreg örzse -, mennyit ríttunk é�ted!. a -' Hát, hogy te ríttál, tudom anyám,
: �

-

_

.

"ma , SI'k"? Hát az Eszti, a furulyád is ott van nála .I étszer nem kellett mondani a mi Jánosunknak ; dagaszt­ esze nélkül szaladt az, a kocsma előtti kátyú t va Esztiékhez. Esztikém, meggyüttem! . _ , " tesze tbol , ko A ott. A leány felfigyelt és kijózanod "I m. - Hát Nem tudo tt oru az életbe pottyant vissza. allg�tott. - Add nem szeretsz, Eszti? - A lány csak h kezeben furul.�á­ vissza hát akkor a furulyámat - és fedetlen feJJ�1 nélkül, köszöntés 'át szorongatva, ld, ócska katonaz.ub onyaS yta ott János, sárgászö . g Jut tt. mai ? Kósa Gábor hajlékát. De csak a kocs a nt utána roha ogan bold tva, nga siko y leán eggyötört . en. , es bújt meg a mell osa Esz a ; A falubeliek szerint: tisztára elment . megjott vegre . y hog csak : dom mon azt tel' esze; e'n meg

K

_

"

� •

!

�

!

�� -

.

�

________ __ ________ ______

3_t _ 9_

kozó rendelkezéseire külön-külön és kifejezetten ki kelJ kérdezni. Ugyanezekre a sértetlek és gyanusítot­ tak is kikérdezendők.

Ha a sértetteket, tanukat, gyanusítoltakat kikér­ dezte a járőrvezető, rendszerint meg fogja tudni ál­ lapítani, hogy mik voltak azok a külső okok, amelyek a tulajdonképpeni balesetet előidézték. Tanuk bemondása útján kell megállapítani a járóművek sebességének fokát is. Például: az autó a hídnál levő kanyarulattól a baleset helyéig a távol­

--

ságot mennyi idő alatt tette meg? Ha ezen utat 500 m - az autó körübelül fél perc alatt futotta be, ügy az autó órákint körülbelül 60 km-es sebességgel haladt; ez a sebesség a Közlekedé i Kódex 5. és 8t. §-a szerint lakott területeken meg nem engedett. Fa­ lusi emberhez az ő életviszonyainak megfelelő kérdé st intézünk a sebesség megállapítása végett, példá ul az autót a hídnál látta feltünni, amíg az autó ide, a bal­ eset színllelyére ért, mit mondott a barátjának? vagy

hány lépést tett, hányat szippantott pipájából? stb. Ismerve a falusi nép tempósságát, az adott feleletekből az

autó sebességét hozzávetőlegesen többnyire meg tudjuk állapítani. Figyelemmel kell lenni arra, hogy a balesetet előidéző vezetők rend zerint kisebb sebes­ séget szoktak bemondani. Ezt nehéz ellenőrizni. mert a sebességmérő az ugrik.

autó megállása alkalmával

O-ra

6. Gyanusítottak kikérdezése, e etleges őrizetbe-

vétel, elfogás.

7. Minden baleset színhelyéről a Szut . 463. pont

szerint helyszíni vázlatot kell készíteni. Az értelmes és világos, a Szut. 12. mellékiete zel'Ínti helyszínrajz elengedhetetlen kellék. A vázlatból az utat ps annak közvetlen közelében levö műtárgyakat, terepfedezetet stb., továbbá azokat a tárgyakat, ,amelyek a balesettt'l kapcsolatban állanak vagy azzal kapcsolatba hozha­ tók, továbbá a tanuk álláspontját pontosan ki lehessen ,enni. A helyszínleírás és a helyszínrajz az esetleges késöbbi bírói vagy szakértői zemle megejtésénél, a szándékos ág "agy gondatlanság tényének megállapí­ tásánúl, vagy a tovúbbi polgári. kártérítési perek fo­ lyamún döntő fontossággal bírhat.

8, Vezető ittassá ga. Balc:set után a balesetet okozott "czeIŐ ittassági fokát. ha arra alap van, orvos­ sal l"ne" kell állapíttatni, a vizsgálat eredményéröl 01'­ vosi bi onyít\'ányt kell beszerezni . Az on'osi bizonyít­ ványnak az ittasság fokát kifejezetten meg ell I a­ . , pítani. Ha a szerencsétlenseg f olyta � a ;· e.�eto, ak eset okozója volt, meghalt, bonco as \1tJa �l s�o tak . megállapítani, hogy a hullában 1U11):en I?llloscgu é> . . mennyiségű szeszes Ital marad"aI1y�l tal�ltatt�k .: A vezetö ittassága esetében az Ittassag koruIl1l ­ nyei, az elindulás helyétől a megtett lt vona on végig szintén nyomozás tárgyát kell, hogy kepezzek. .. Fonto annak a megállapítása is. hogy a vezeto nem lelt-e rosszul. vagy nem halt-e meg külső behatá­ sok nélkül? (Sziv-, agyhüdések, stb.) 9. Az autó szerkezetét. főként a korUJányszerke­ zetet szakértö által meg kell viz�gállatni, hogy a bal­ esetet nem szerkezeti hiba okozta-e. Altalában a gép­ járómü felszerelése szabályszerű YoJt-!"! A járórnü ' helyesen volt-e terhelve? . 10. Fökén! géperejíí járó1l1űyekre történő dobá­ hb, IÖ"öldözés alkalmával, a dobálás, lövés irányának megállapitása kell hogy a n�'o1l10zás kiindulópontjál

�

� ..

�

�

!

� � �: � �

képezze, A dobáló, lövő egyén álláspontjának é az ott talált nyomoknak, tárgyaknak. biinjeleknek fE'l-

1 9:n

CS EN DO HS EG I LA PO K

.'

/1 h R Pf(S/ lY. CS ENDOR

1.

-

PA KS/ ORS,

XERULfT.

n

május

IfEl Y�ZINRAJZ

lálos frimenelelü ha ni de ló or rak -o 15 en .10 lis jJrt o ! igJ A 'ks Aiizsefjbffl � . auld ba/es e/róL . E.

Jelmaqljarázaf

�

e � ,

� "

Ei<::),

� '�

f(ereszt -tdca . 69 5Z

H�Z

'!:l

,� T! § � ZSINA \5' C,O M

'

l1:

T2 •

-B

t:l

�

-.8

� �

�9

�

•

-

=

=

-

=

he!!dfoqai.tL!ova.5jrúmii. B me!�ef side!! eiózd! _

'

" \.; '"

-

./'filiI? : 1 cm.

JI

,

�. �,

VLllanlJ utca

� �

:::J

=

o'S

<>

•

hLL/la heh/e .5idelfJzeÚje !zonnan az ulca md�1 k oldalára úz· ddL _ -+ 5. mmelirdT1lla. T 1 . 2. 3. !a/llL� /zelyt'. A az e!gázolaJ!oRom!!ado:

H

=

4mé!er.

X. fh . CJ.Pk .

Paks, 1931. aprilis 10

a k i nint eredményt. A kiirnYl'ken l a k ó gya nu"íto l t a k ­

esc tl'ben a gyun usítnttnt közegészség é� t e s t i épség e l l e n i k i h ú gá s m i a t t a K ih . 13 th. 92- 1 25 . s-a a l apjá n k e l l feljel e n te u i .

l'Iiíkeríté,e ,égett .

d e l l s csak a k ö z ú t i

k u tatú"a. a t f:' l L ,únhehe kiirii l i terep, h ú zc,oporlok, rend,zeri n t

köz,égrész alapo, ú t k u'tat,ba nitl indokolt

11.

e,etbt>n

kelI

k u tatá"t

A balesetet okozott

meghozzák

'ezelütöl a hetl'tlapot e l

kell ,'enn i é, a feljelentéshez k e l l c\atolni.

':-,i

1 4.

számú Csendőr,égi Közlöny.)

Cél zerii ség

szempontjáLúl

:\yomozali Értesítő

1 030. é, i 84.

te�ílé�l, mely �zeri n t :

bűnjelek

tartani

Ha az

(L.

fe l e m l ítem

1 928,

még

a

"t:lmúban fogl a l t ér­

ür,paranc,nokság a u t ó

vagy' motorkerékpár á l l a l tiirtént elgúzolá, esetén a z

a u t ó vagy

motorkeré k p ú r

tulajdono;ánl1 k

nevét

l's lakhelyl'! ,ürgősen meg a k a rja ú l l a p í t a n i , lig\'

a"'tbhiak

szer i n t járjon

el :

Heggel

8 úrútúl

este

és

az

20

"rúig búrmely időben t e l efonon k to m i k e l l B udapest Főkapitány,ágot I telefon : 1 00-48) '> ha a z jelent k e­

zik. kérni k e l l , hogy kapcsolják a . . K ö z i ga zga t á s i osz­

hil,,"-!. A k iizigngatási

a

kérdéses autó vagy

osztáh nak

l ll.'

motorkerékpúr

kPlI

mondani rendszá m á t. A

kiizigaz.gatási osztály nyomban Illf'gad.la a hogy k l a tulajdonos és h ol l a k i k .

választ,

H a a ny'omozás sonín heigazohbt nyert, ho"y a

járÓ'mtí

bales l nél a gépjár�m(j ' agy bármely II1ÚS �. ' ezetoJe gondatlansag foly tán má; l 1 a k h a l á l á l idéztp

l'lii, '-a gy súly os �: ,ti,értést okozott, cselek ményét a . 13 t h. 29 1 . § . . J l l e toleg 3 1 0. !l-a zerint k e l l m i nő,íle n i

l', ft'\jel enteni a k irá l y i iigYl",z,égnek, B a l eset foly tá n

szem ede l l k ii n ny ü

te,t isértés

lIa a hal eset fol y t á n sériilésl

l a iha

ü t közii

köz iga zga túsi

k ihúgús ford u l t elő, h a l ó,úghoz k e l l

scn k i

�(,Ill 'll'nn" hatún onl1·

rendto,zet

közlek edési

a frll'lib egvl' n t

l eljelenleni.

II

nyOlllozúsról a Szu t. érleImében sZf:' r k e z t e l l jelentrs a S z u t . 450. p o n l s z e l l e m é n e k meg fog fp le l n i , I I tóla­ go, megá l lapításokra nem igen k e r ü l h e t sor. A közúti balesetek röl szerl; cszle t l feljele nttoslH 'z c,atol n i k e l l : 1 . Srrtellek orvosi bizonyí lní nyait. 2, K ö n nyíí te,tbért{>s e,elében n y i l a t k oz a t o t . 3. Ha a n'­ zelö i l la, \'o l t , a z erről szól ó ' on'osi b i zo lly íl\'án�'t. 4 . .\z

392. és

így eredményesen végzett

li

463.

pon tja

E r k iilc,i é s , a gyon i b i zonyih <Íll) t . 5 . H a a gya n u s i­ loll f i a t a l k orli, s z ü le t é s i a n y a k i in n i khonat át . 6.

1It'ly,>z ínrajzo l . 7.

H'zetö okozta .

A

B e t é l I a po t

:

ha

a

balese tet

autó.

kiiziga zgatús i h a t ó s á g n a k Illt"'k ü ld e n dö : a , . S t a t i s z t i k a i l a p a k ö z li t i forga l o m b a n Iöford ul t hal -

�

� "vesszöflltás"-nak neveze tt n a gyon r�góia. b"Lokásos testi I." nylté ket l855-ben szüntették he, Ezen fenyí ték abbó l állot t. hogy a hu nosn ek mezt elen h á t t a l b izonyo& .zá m ú (100-200) . két orlJan l'lD'm ással szem ben felál litot t kato na kiizö tt fVlY­ swr vagy töbh ször kelle tt Yégi ghal adlli , k i k n,'k lI\inlt.-gy ik�

..

-a

!'''Y ulogobok ]'u.k uvesszÖ vcl, a lova' ok kpng)' , ' I .. zijja l rgy-('g"�· Üté... t mtil' t 1"H.

f:armatrt nl!K Rl

"RIO'

193 1

máj u s

i.

CSENDORSÉGl LAPok

' ( 1 92 9. év i 4 . sz.. Cs on , dO '" l seg l. K őzlö n" és J r\.- o ·· z l e ed ési K ód ex 1 1 7 . ' C i k ke m me gír , ás/ 'tra a z a k. oru " " l me ny is kés ztet ett, " ' .. h0 b "Y ll) en lar S) tC koz lem , enl l) el mé b : a nem lalá lko z­ ,

ese l e k rő l".

�

§.)

l a m , h ? lot t a z ors ök köz biz ton sáa i tee ndőI' k OZO " " tt b '" . gyak o rI a k' O b Z lI t l köz leke dés böl szúr maz ó bal espl ek , . n �o mo zasa . de Ilye n irán y ú álta lá nos ism eret ek szer ­ zese, hez és böv ítés éhe z is bi m pon lot óha J'tott alll adn i. Az

*

�

degé lelre és a f i r i k a i tön' énye kre vona tkoz ó e �yes res eket a , T rn lésze ltudo mán yi � Közl öny 58 � . , k O l el 4 . es 1 1 . szam abol , Bodó cs I l,'án úr köd emé­ : , , n): ebol \'e te �l t a K i r. :'ILag y. Term észet tudo mány i , Ta r u l a t L J t k arsag anak zÍ\'es enge délyé vel.

�

�

Idegenforgalo m és csendőrség. írta: MIL VIU S ATT ILA százados.

� , .n �m �ell

,ku hisze

bőveb ben fejtegetnem, hogy egy ors � ag gazda sagi eleter e m I l yen nagyj elentő ségű tényez ő aZl Idegen forgal om. Az idegen egy újabb fogyasztót jelent. A fogyas ztók számán ak gya'rapodása előnyösen hat vissza a termelö kre. A idegen elmegy, de itt hagyja a pénzét. Ez­ zel gyarapí tja a nemzeti vagyont . Ez a 'Pénz belekerü l az ország gazdasá gi vérkerin gésébe. Ennek hatása előnyös a mezőgaz daságra, ipal'ra, keresked elemre egyaránt. Vannak olyan országok, melyek gazdasági életében az idegenfor­ galom képezi a legjelentősebb tényezőt. Svájc például a legrövidebb idő alatt gazdasági tönk szélére jutna, idegen­ forgalom nélküL De gazdaságilag erősen megalapozott or­ szágok sem vetik meg ezt a jövedelmi forrást. Sőt. Min­ dent elkövetnek, hogy az országot minél nagyobb számbar, keressék ;fel a külföldiek. Kérdés, hQgy mik az élénk Ide·

genforgalom előfeltételei ? Rendszerint azoknak az orszá­

goknak van j elentős i degenforgalma, melyek rende lkeznek

olyasvalamivel,

ami

az

i degeneket odavonzza. Ilyenek :

természeti szépségek., történelmi helyek é- emlékek, éghaj­ lat, .művészi alkotások stb. Mint második feltétel az olcsó élet biztosítása j elentkezik. Végül szükséges, hogy az ide­ gen jól érezze magát.

Or3zágunk nehéz gazdasági bajokkal küzd, ezért min­ den lehetőséget ki kell használn ia, mely e t�ren javulást idézhet elő. Az i degenforgalo m egyike ezeknek a lehető­ ségeknek. Nálunk az idegenforga lomnak azonban a gazda­ sági előnyökön kívül: még más szempontokból is van jelen­ tősége. A multban az Osztrák-Magyar Monarchi a kere­ tében elfoglalt különös közjogi helyzetün k, elsősorban az önál1ó külképvis eletek h i ánya, sok kárt okozott nekünk. A külföld ön nem ismertek bennün ket és nem ismerne k még ma sem eléggé . Ellensé geink állandó rágalomhadjárata , ezért talál megha llgatásra a külföld ön. Nem utolsó helyen pnnek köszönhetj ü k a triano ni békeszerződés legsúl yosabb zere en­ rende lkezés eit is. A z i degenforgalom kitün ő ellens immu nizáló ­ nek. Aki itt jár nálun k : megi smer benn ünke t, ha már előzőleg d i k az ellenséges propaganda e!len , vagy nk, úgy kény ­ annak révén helyt elen nézet et akotott felőlü alap ján megváltoz­ te1en azt az i tt látottak és tapasztaltak zer már túlesett, a jövó ­ tatn i. A z a kü1földi, aki ezen egys sége ink ross zhis zem ű hi­ ben már kétkedéssel fogja ellen ain alap uló bírá lattal' le res ztel ései t fo.g adn i és tapasztalat re szá llíta ni. fog ja azokat a kellő érté kük való törekvést tehát Az idegenforgalom növelésére és kül poli tika i helyzete gazdasági C nkamagyaror zág aror. lye n a helyzete Csonka � a,g ará nt me gkí ván ja. Mi e ol . Van galom feltételei szempont)ab .szágnak az idegenfor

;�

;

351

egy szép, mode rn, gyönyörű fekvésű fővár os unk itt ,'an a B alaton, int természeti szépség és a Hortob gy, mint .. , kulon leges seg. Ezze l a mágnesek - melyek idegeneket ide­ onz atna k többé -kevé sbé ki is merü ltek. Az olcsó meg­ � , elhet est reszben nyuj tani tudjU k. Azer mond tam reszben t mert a ma as valut j ú o rszágok fiai (ame rikai , angolo . , s b.) ml aral kat altalá ban igen olcsónak, a franciák, bel ­ gak o.asz k dragábbnak fogjá k találni. Tehá t ennek a má­ � sodik feltételnek sem tudun k teljes en megfelelni. Tekintet­ tel a :a ' hogy a francia Rivie ra éghajlatát, a kölni dómot, � svaj ?. AIPokot vagy a waterlooi csatateret nem tudjuk . l evarazsolDl , az olcsóság vagy drága;ág pedig propagan­ daval vagy rendeletekkel nem szabályozható nem marad ' más hátra , mint különös súlyt helyezni a harmadik felté­ telre �agyiS arra hogy az idegen nálunk jól érezze magát : ,: � tolunk a lehető, legkellemesebb emlékekkel l ávozzék , Ez az e é zelhetö legjobb propaganda. Ahhoz, hogy az ide­ gen Jol erezze magát, sok mindenféle kel� mindezzel nem is akarok itt foglalkozni. Én a sok közül csak egy pontot aka­ rok kiragadn i .és a magam felfogása szerint megvilágítani, azt ugyanis, mivel tudnánk mi, csendőrök, az elérendő cél­ hoz hozzáj árulni ? Csendőr baj társaimat nem kell figyelmeztetnem az idegenekkel szemben tanusítandó, legmesszebbmenő udva­

;n

�

�

�

�·

�

�

�

i

�

�

ak

k

<

�� �

riasságra, hisz utasításaink szellemében ez mindenkinek kijár a mi l-€szünkről. Arra sem kell senkit intenem, hogy

az érdeklődő külföldinek a szolgálattal össze nem függő felvilágosítást is udvariasan meg kell adni és segítségére lenni, mert nem tudok magamnak olyan csendőrt elkép­ zelni, aki kívánatra bárkinek, ki hozzá fordul, meg ne adná készséggei azt a felvilágos ítást, amit az illető tőle kér, vo­ natkozzék az valamely útra vagy helyiségre, vagy akár arra, hogy éppen hány óra van. Szóval az kétség­ telen, hogy a csendőrben megvan a készség és a jó szándék

De csakis ez. Éppen itt jön a bÖKkenő, ahová ki akarok lyukadni. Az angol, német. francia. olasz : világnyelvek. Ezeknek a nemzeteknek a fiai nem igen tartják szüksé­ gesnek, hogy más nyelveken is megtanuljanak beszélni. Főleg nem tanulnak meg magyarul vagy mondjuk, boi· gárul, egy autótúra vagy párheti magyarországi vagy Ibulgáriai tartózkodás kedvéért. Hogyan érintkezzék ezek­ kel a csendőr ? Hány olyan csendőrünk van. aki ezeket a nyelveket beszéli ? N agyon kevés, olyan kevés, hogy számításba sem jöhet. Leginkább németül tudó csendőr akad, de ilyen is csak elenyésző csekély számban. Ezzel megérkeztünk annak a megállapításához, hogy a csendőr szívesen rendelkezésére állana a külföldinek, de nem ké­ pes erre, mert nem tudják egymást megérteni . Kérdenl, hogy az az angol autótúrista, aki országunkban a falvak sorozatán keresztülszáguldhat, míg egy olyan emberre bukkan, aki megérti, akitől felvilágosítást, segítséget. az őt ért sérelem orvoslását kérheti, jól érezheti-e magát nálunk ? É n határozott nemmel válaszolok erre, mert is­ merem ezt az érzést tapasztalatból , Hogyan lehetne eze II egíten i ? l\Iegtanítsuk talán csendőreinket ezekre az i degen nyelvekre, legalább oly mértékben, hogy azokat E z lehetetlenség , Leg­ szükségből értsék és beszéljék ? alább minden két csendőrnek ( a járőr tagjai) együtt­ véve beszélnie kellene mind a négy nyelvet. lilás meg­ oldást kellene keresni . Azt hiszem, hogy én találtam is egyet, amely legalább szükségből megfelelne. Ez a módszer nem tenné ugyan képessé a csendőrt arra, hogy egy idegennel órákon keresztül kellemes eszmecserét foly­ tasson, de igenis, lehetővé tenné azt. hogy a csendőr az

idegennel a lehető legszükségesebb mértékben érintkezni tudjon. Meg tudja adni a legszükségesebb felvilágosítá­ sokat és útbaigazításokat. A szolgálatból kifolyó kérdé-

1 9 31 máj us l .

CS E ND ÖR SE GJ LA PO h

352

nek, az azokra kapott vá­ ,eket fel tudja tenni az idegen laszokat meg is értheti. füzetek seg ítségével Ezt a célt különböző nyelvű kis négy szót kell ene me �­ lehetne elérni. A csendőrnek csak Fran�aJs (an g�l ) ? t�nu lni : Deutsch (német) ? Eng lish nehez. Err e mm ­ ( francia ) ? Ital iano (ola sz ) ? E,z nem csendőr a hozz á for­ den szajkót meg lehet tanítani. A van vala mi dol �a duló idegenhez vagy ahhoz, akivel neki meg tud)a , ( fellépés ) , ezeket a kérdéseket intézné. Ebbő n a dolog hogy az illető milye n nyelven beszé l. Ezuta Minde n csendőr részére rendszeresí telll igen egyszerű. lehetne egy német, angol, francia és olasz nyelv-füzetecs­ két, mely egymás mellett magyarul és az illető idegen nyelven a legszükségesebb kérdéseket és válaszokat tar­ talmazza: Az angol füzet címlapja például a következő­ ( Nyomtatás vastag, feltűnő be­ képpen nézhetne ki :

�

tűkkel ) :

PLEASE READ IT.

I arn a géndarme. I don 't speak English but pltlase. take this booklet and show me the question, what you want to ask. I shall answer on the 3ame way ! ( l\I agya­ rul : Tessék elolvasn i ! Csendőr vagyok. Nem beszélek ango­ lul, de tessék a könyvecskét kézbevenni és azt a kérdést, ame­ lyet nekem feltenni kíván, megmutatni. Én ugyanezen a mó­ don fogok válaszolni . ) Ha az idegen akar valamit kárdezni a csendőrtől, átadja neki a megfelelő füzetet. Az idegen kikeresi a maga kérdését és megmutatja a csendőrnek. A csendőr elolvassa az idegen kérdés mellett áJ:ó ma­ gyar szöveget. Ezzel egy nagy lépéssel jutott tovább. mert most már tisztában van vele, hogy az mit akar. Ezután magáhozveszi a füzetet, kikeresi a megfelelő vá­ laszt és azt megmutatja az idegennek, aki a magyal' kérdés mellett álló idegen szövegből megértheti a vála3zt. Ha a csendőr a kezdeményező, úgy egyszerűen megmu­ tatja a füzetből a megfelelő kérdést vagy felszólítást az idegennek. Minden nyelvfüzetecske két főrészhől áJana. Az egyik a külföldi részére, a másik a csendőr használa­ tára szánva. A külföiili része kérdésekre és válaszokra, a csendőr része kérdésekre, válaszokra és felszólítá­ sokra tagozódhatna. E gy térkép képezné a füzetek mel­ lékletét.

Ennek a módszernek nagy előnye az, hogy a csend­ ornek egy szót sem kell beszélni. Tulajdonne veket nem lehet természetesen felvenni a füzetbe. Az angol kér­ dezheti pl., hogy mi ennek a falunak vagy hegynek a neve. A csendőr erre kikeresi a füzetből (csendőr része, második csoportból ) a térképen fogom megmuta tni " , " vagy "a nevet leírom" mondato t és erre rámutat . Ez­ után megmutatja az idegenn ek az il lető helyet a tér­ képen, vagy leírja a nevét egy darab papírr a. Azt mondh atja erre valaki. hogy ez mind szép, de . mJlyen vastag lesz az a füzet. amelyb e minde n elkép­ z � lhető kérdé st és álaszt fel lehetn e venni ? Az ilyen : tenyleg nagyon ter) delme s lenne és abból négy darab � mlkep pen sem ferne el az amúg y is jól felsze rel t ��� . ) arortáskáb an. Ilyen terje delem re azonb an n i n cs i s szükség. SzülGégtelen vo'na ebben a kérdésben arra az állás pont ra helye zked ni, hogy mind ent vagy semm it. A kettő közö tt van közé pút is. A füze tek csak a leg­ . szukse. gesebbeket tartalm azhatn ák, mégpe dig távü'at­ stílus ban. A megértés szem pontj ából teljes en mind egy hogy azt kérd ezem vala kitől : "Len ne szíve s kére m ne kem megm onda ni, hogy hol talál hatom meg a legkö ze­ , . lebbJ benzm kutat ?", vagy pedig rövid en csak azt kér­ dezem : "Benzinkút hol?" Mi lyen felvi lágos ítá8r a lehet egy idege n turis tá•

�

nak szüksé ge az 'Jrszág úton, község ekben , vasútá lI n_ E l tévedh et, tehát útbaig azításé rt fordul a mások on ? Érdek lődhet valam elyik út járhat ó sága. csendő rhöz. valame ly hegy, folyó, község neve u tá n . Keresh et ben­ m ű helyt, vendég l ői, autójav ító garázst , zinkuta t, ó gép­ a, vontat orvosr SzükRé ge lehet gyógys zertárt . kocsira vagy ál latokra , bérautó ra, el őfogatr a , éjjeli Érhette őt va lami sérelem, amiért panas zt �zállásra . Vasútá l l omásoko n vonatind ulás. csatla ­ akar emel n i . kozás lehetnek olyanok, amire nézve kérdést akar fel­

t enni stb. Mi beszélniva lója lehet a csendőrne k a k ü l földi­ vel, eltekintv e a kérdésre adandó válaszok tól ? Figyel­ meztetés. p l . közlekedés i szabályok, tilalmak betartá­ sára ; igazoltatás , kikérdezés . A törvény nevében valO

felszólítás, elóvezetés stb. Ez a fogalomkör nem olyan tág, hogy a legszük­ ségesebbeke t egy kis oktávalakú , mondjuk 20-30 oldal teJ'jedelmű füzetbe össze ne lehetne fog l a l n i . H á l a a propagandának, melyet az i l l etékes ténye­ zők kifejtenek, idegenforga l m u n k álla ndóan növekedn Autóúthálózatunk szépen fej lődik, így arányt mutat. kilátás van arra, hogy a nyári hónapokban a k ü l fö l ­ diek évről-évre nagyobb számban fogják országunkat felkeresni. Érdekünk, hogy ezek jól érezzék magukat minálunk. Azt hiszem, hogy szerény gondolatom meg­ valósítása szintén hozzájáruIna ahhoz, hogy az idegen őrizzenek meg magyar­ kellemes emlékeket turi sták országi k i rándul ásukról és a magyar csendórróL

Küzdelmes napok . tl'ta:

CZEINER GYÖRGY

tisztlleJyeHes

ny. (Szentgotthál'd) ,

A forradalom kitörése idejében az alhói örsöt vezet­ tem. Sajnos, nekem is azzal kell az irásomat kezdenem. amivel majdnem mindegyik öreg bajtársam kezdeni szok­ ta : az én kedves, régi örsáIJomásom ma már megszállott területen van. Az osztrákoknak jutott a nagy osztoz­ kodáson. A csendőrlétszámmal természetesen az alhói örsön is bajok voltak. Annyira, hogy egészen magamra marad­ tAm, néhány népfelkelő tánaságában Mert :sak társa­ ságnak nevezhetem ezeket a j ó embereket, akikkel na­ gyon jól megvoltunk : én nem követeltem tőlük azt, ami­ hez nem érthettek, ők meg tiszteletben tartották bennem a7 örsparancsno ki mivoltomon felül az örs egyetlen csendőrét. Igy hát szép csendben éldegéltü nk az örsön. a körletben pedig gombamódra szaporodt ak a katonaszöke­ vények, züllöttek a közbizto nsági viszonyo k, a fejetete­ jére állott .:n inden. mert 'bizony itthon egy csendőrt ől a . 8-9 csendon g sokkal súlyosa bb volt ( é s lesz ! ) a különb­ ség, mint odakin t a fronto n egy század tól a 8-9 szá­ zadig. Azt pedig - bizonyos vagyok benn� - senki sem gondol ta komoly an, hogy a népfölk elók pótoln i fogják II hiányz ó csendőröket. Saj átságos dolog. de én azt tapasz­ taltam, hogy 9 csendő r E'zel'Íe lé is szét tud szakad ni, ha kell, egy csendőr azonban - kétfelé sem. Baj volt hát az alhói örsön is, mint minde nütt ; súlyos , nagy hiba , de már most ezen h iába lamentálnék . De bár legalább a jövőben ne történnék ez meg soha többé a csend őrség gel ! Amik or a forradalom árad ata a külön ben csen de� A Ihó községet és körn yéké t elönt ötte a felka vart tö­ megszenvedéllye] szem ben s a felfe g verzett katonaszö­ kevények ellenében ott állott egye tlen egy csen dőr. !\Iert azt talán mon dano m sem kell, hog y a népf elke lőim, iIle_

;

193 1 m á j u s 1 .

CS EN DÓ RS EG I LA PO l<

353

-=�

-----------

A Nemzeti, Lovarda Eg�let s�?kásos éV,i " Gróf Andr� ssy Géza tereplovaglását" április 19-én tartották meg a budai tere­ , pen s a celban - a Vermezon - felalhtott akadal yokkal. A: Vérmezőn lefolyt versenyt Kormán!lz6 Cr Ofömé/t6sága lS megtekmtette. Schaffer felrétele.

delmesen ugyan, de konok elhatározással búe út vettek tőlem s mentek haza a családjukhoz, kipihenni a nehéz csendőrségi szolgálat fáradalmait. A katonaszökevények pedig munkábafogtak. Felke­ rekedtek tizenhatan s egyenest a Schlenger Sámuel nagy­ bi rtokos majorjába mentek. A cselédséget elhallgattat­ ták é s valami 5,7'.000 korona értékű élelmiszert szedtek össze. A község jobb és bátrabb emberei közül magam­ hoz vettem néhányat s a 1 6 fegyveres katonaszökevényt tisztán csak a fellépésem révén elfogtam, megbilincsel­ tem és Szombathelyre kísértem s ott a helyőrségnek át­ adtam. Ezzel az alhói forradalom egyelőre el volt in­ tézve, mert h íre szaladt a dolognak s az első napokban megbillen t egyensúly t ez a kis lökés szépen helyreállítot­ ta. Lauringe r István felsőőri iőszolgabíró és dr. Szücs Zoltán járásbír ó urak ezért annak idején elismerésüket fejezték ki. Azután jöttek az osztrákok, megszá llták Alhót és én Felsőő rbe került em örsparancsno'knak, Ott ért a komm unizmu s, ami olyan helyzetekbe so­ - esemé­ dort, hogy azokhoz képest az addigi forradalmi 28-án j u­ nyeke t j elenté ktelen eknek mond hatom . Apriw s nknek és leron­ tott el hozzá nk Buda pestr ől a szétz ülJésü lénk "kom én"­ gyoló dásu nkna k ez a furcsasága, amit mife tek meg az embe­ nek neve ztek és egyáltalán nem értet . Jöttek a "poli tikai megb i­ rek de még azóta sem értik al, amik ből a falu si emb r zot ak" min denf éle j elszavakk ha már így esett a dolog, hat egy kuk kot sem értett, de

t

�

nem i igen tettek ellene semmit. A nadrágos, jelszava. ag itátorokat még a vigécnél is job.ban lenézték, elkerül­ ték, különben pedig nem törődtek velük. Annál inkább foglalkoztam azonban velük én. EI ő dolguk volt, hogy az Öl' öt elnevezték vörösőr­ szakasznak. Elhatároztam, hogy kivárom a dolog folyta­ tását, mi alakul ki ebből ? Néhány nap mulva ez a kiala­ kulás azzal kezdődött, hogy Ballai Péter, egy vasútí rak­ t8rnokból lett járási politikai megbízott szemet vetett Adorján Samu felsőőri lakosnak a kövér - nem lányá­ ra, hanem - dis7.najára. Azt mondotta, hogy most kom· munizmus van, ő hát a sertést elviszi magának. Adorján Samu pedig azt bizonygatta - nem éppen barátságos szavakkal -, hogy fütyül ő a " komén"-re, a disznót ő hizlalta, hát ő is eszi meg. Nekem i hírül adták a vitát, ami a verekedéshez közeledett már, amikor betoppantam Adorján udvarára. Megmondottam Ballainak, hogy ne­ kem mindegy, hogyan keresztelték át a hivatásszerű el­ nevezésemet, de ha az Adorján disznajának, va y bárld más vagyonának bántódása esik, éppen úgy megbilincse­ lem, mint a többi rablót szoktam. 'Ez hatott, Ballai lógó orral távozott. Pár nap mulva másfelé akadt dolgom s amíg távol " oltam, Ballai járási politikai megbizott 'felhasználta az alkalmat és néhányadmagával fényes nappal kifosztotta Fliegenschnee felsőőri vaskereskedő üzletét. Mihelyt ha­ zaérkeztem s- a dolog(ól értesültem, Ballait azonnal őri­ zEtbe vettem, megbilincseltem, a lopott holmikat vissza-

g

CSE ND öR S!l:G I

354

. Egy nap ig őriztem a adtam a ki rab olt kereskedőnek , , akkor az n eszem e­ megbilincselt politikai megbizottat , ahova atadhatnam j l1tot t, hogy nincs hatóság, bíróság a don �ngedte � . Egy így megfelelő lecke után szab . s aJ . Meg Je�y�em, mi ideig nem i- volt a községben sem . . boi kiS testorseget erek emb ató bizh meg k, deré igen hogy szen'eztem már ekkor.

tá;

?

�

Természetes. hogy a kommunista vezetőséghez is el­ jutottak ezeknek az eseményeknek a hirei, én tehát megbizhatatlan lettem. �lájus első felében B dapestr .. 1 � � " küldöttek egy keményebb vörös legényt Felsoorre, aki­ nek Szőcs volt a neve s az lett volna a feladata, hogy r�ndet csináljon körülöttem. �likor megérkezett, néhány napig alig láttam. Szimatolt. lIIegtudta természetesen azt is. hogy a 15--1 8 főnyi kis gárdának a vezetője Posch János ny. elemiiskolai igazga tó. tartalékos főhadnagy. ::Ilájus 18-án elérkezettnek látta Szőcs az időt a cselek­ \'ésre. összeszedett néhányszáz mindenre kíváncsi em­ bert, ezekkel zeneszó kíséretében bevonult a lIIóger-ven­ déglőbe, megalakította a vésztörvényszéket és 1 6 felsőőri polgárembert halálraítélt. A vasmegyei és szombathelyi ellenforradalmak történetét megörökítő könyvben benne is vannak ezek a polgárok.. Engem nem ítéltek halálra. �Iég csak elcsapatásra ,'agy más büntetésre sem. Ellenben tudomásomra adták, hogy nekem és Posch ny. igazgató-tanítónak kell a mi kis gárdánkkal a halálos ítéleteket végrehajtanunk. Ben­ kő József községi rendőr hozta ezt a hirt előbb nekem, azután Posch igazgató úrnak és felmutatta Vágó és Kun Béla népbiztosok rendeletét, amelyhen Szőcsöt FelsOOl korlátlan és felelőtlenül teljhatalmú urává tették me!! élet, halál és vagyon fölött. Láttam, hogy ez most mát ném tréfás dolog. első dolgom volt tehát, hogy alaposan nekifegyverkeztem a bekövetkezendő óráknak. Posch igazgató-tanítóval, Benkő rendőrrel - aki szintén a mi emberünk volt - és két bátor nemzetőrrel (ahogy akkor neveztük ezeket a derék embereket) állig felfegyverkezve beálIítottunk a vésztörvényszékhez. Csak annyit szóltunk, hogy - itt vagyunk. Szőcsnek termé­ szetesen fogalma sem volt róla, hogy fegyveres megje­ lenésünk a ki\'égzésre \'aló hajlandóságunkat, vagy éppen ennek a megforditottját jelenti-e. Hogy nem túlságosan b:zott bennünk. azt arról a két hatalmas forgópisztolyról láttam, amit a két markában szorongatott, amíg a kivég­ zendő 16 emher nevét előttünk felolvasta. Azután felszó­ lltott bennünket, hogy engedelmeskedjünk neki s a ki­ ,égzések után abban is j árjunk a kezére, hogy a felsőőri bankokat megkaphassa. Bizony, akkoriban már nagyon kellett a . .kék pénz", ahogyan a lakosság a régi jó ban­ kókat elnevezte és a láda fen ekén őrizgette jobb időkre. Egyébként azzal fenyegetett meg bennünket Szőcs, hogy engedetlenség esetén elcsap bennünket s bizalmasan kö­ zölte. hogy már meg is ,annak erre az esetre a parancs­ nokjelöltjei. Ezt az elcsapatást én nagyon szívesen vállaltam \'01na, sőt magamtól is ezt a megoldást kerestem volna kez­ dettől fo �a, ha nem sajnáltam volna a békességes, dol­ gos .akossagot ezeknek a kalandoroknak a kényére-ked­ \'ére otthagyni. Szőc elcsapás i kilátásaira tehát azzal ,álaszoltam, hogy nekiugrotlam és kivertem a két mar­

kából

a forgópisztolyokat.

Xéhány másodperc mulva pedig ott volt a bilincs­ l� m a t ljhatalmú ,észtörvényszéki elnök csuklóján. � � );éhany elszantabb cimborája nekünk akart támadni de azokra rászól tam. hogy lövök, ha moccannak, így

�tán

LAPOt{

19:31 május 1 .

nem történt semmi baj. összefogdostuk a főbbeket. Tanu erre egész Felsöőr, hogy így történt. De hiszen nem is nagy dolog ez, inkább csak arra alkalmas, hogy lássuk : milyen könnyen lehet nagy eredményeket elérni a legki­ sébb kockázattal is, ha nem ijedez ünk, hanem merün k é� - cselekszünk. Szőcsöt természetesen nem adhatt uk hatósági kéz­ re, nem volt hová átadni s így szélnek eresztettem. Fel­ sőőr megszabadult tőle. A megyei d i rektóri umból azon­ ban egyre sűrűbbe n jöttek az üzenetek, hogy súlyos do­ log lesz abból, ha így csinálju k tovább a dolgaink at Fel­ sooron. De az üzeneteken kívül békességben hagytak bennünket s mi a mi kis portánkon meg voltunk a hely­ zettel elégedve. Igy telt az idő június 5-ig. Ennek a napnak a reggelén lélekszakadva rontott be hozzám egy Buti nevű - most szentgotthárdi - vasúti tisztviselő. Hírülhozta, hogy a vasutasok sztrájkba lép­ tek s a lakosság felkelése is folyamatban "an a kom­ munizmus ellen. Erre már nagyot dobbant a szívem. Elszaladtam Posch igazgató úrhoz, hogy megbeszélj ü k : mit kell itten gyor­ san és jól cselekedni. Bevontuk a tárgyalásba Fuith An­ tal volt tartalékos főhadnagy urat is - elhatároztuk. hogy megszervezzük a vidéket és nekimegyünk az akkor még vörös Szombathelynek. Első utunk a szolgabíróságra ,ezetett, hogy a direk­ tóriumot lefegyverezzük. Posch-sal és Benkő községi együttesen, hárman vállaltuk ezt a feladatot. rendőrrel Amint a kapubejárat alá érkeztünk, valaki megállította a társaimat, de csak néhány szót "áltottak s jöttek után­ nam. Közben azonban elém toppant Ko"ács Károly járási pol itikai megbízott vezetése alatt az egész direktórium , lE:hettek vagy heten-nyolcan. A mi tön-énveink nevében tt;domására adtam Kovácsnak, hogy elfogom. ő azonban előkapott egy pisztolyt a nadrágja zsebéből. De nem használhatta, mert megmarkoltam, kivertem a kezéből. öt pedig vittem egyenesen a járásbírósági fogdába. Be­ zártam. Nyomban utána jöttek a társaim kísérete alatt

a többiek. Azok is lakat alá kerültek. Xémeth Pál ,olt zirci járásbíró és Lauringe r Istyán föszolgabíró urak i5 szemtanui voltak ennek a kis csetepaténak. Most már a telefonhoz siettem feIhí"l'tam a rohonci örsöt. Tudomására adtam az ottani bajtársaknak, hogy az ellenforradaimat Fel -őórröl irányít juk, ök egyelöre annyit tegyenek, hogy felszed ik a Szombathely felé I'e­ zető va úti síneke t. FelsÖÓl' felé senkit n e engedjenek, hirdessék ki a lakosság körében, hogy az ellenf orrada­ lom kiütött é s fogják el az ottan i direb.,óriu mi tagok . at i\! indezekröl értes It -ék eg�' mellékvonalon a kósze gi örsöt s a környező községeket is igyekezzenek be,o nni a mo z-

193 1

má jus

1.

CS EN DO RS €G I

LAPOK

355

Kínai katonák. gal omba, amíg a további utasít ásokat Felsőőn'ől megkap­ ják. Ezt az értesítésemet Horváth Ferenc alhadnagy, je­ lenleg körmendi szakaszparancsnok, - akkor rohonci örs­ parancsnok - vette át. Egy óra mulva már kaptam is tőle telefon{)n az értesíté t, hogy mindent elintéztek úgy, ahogyan megbeszéltük. A pinkafői örsnek is ugyanezeket telefonáltam meg, de azt már nem tudom, hogy k i vette át az értesítése­ met. Annyi bizonyos, hogy ez az örs i s azonnal megtett mindent, akár csak a rohonci örs. És itt - n incs tovább . . . Elszigetelten állottunk, nem sikerülhetett a dolgunk. Menekülnünk kellett. Jú­ nius 6-án kocsira ültem szegény Posch urral s nekihaj­ tottunk az útnak Ausztria felé. B i zonytalan, ismeretlen jövőnek. Azt az elégtételt azonban még megszereztem magamn ak, hogy a direktóri um tagjai által használt ko­ csira ültem s azt vittem el magammal. Menekültek a ak gyalogo­ többiek is, k i kocsin, ki kerékpáron, vagy

san . Ahogya n az: már ilyenkor lenni szokott. Amiko r az alhói határh ídhoz érkeztünk, az üldöző vörösök már a nyomu nkban jártak . összevissza lövöldöz­ lani és tek de azért tanácso abb volt a kocsiról leszál n terepe gy logosan mene külni tovább az úttal� n erdő atkelt unk, át ' Amik or Vas-F arkasfalvánál a Lapwcson rzett vörösőr. Ne­ a nyak unko n term ett öt állig felfegyve r alján, P.os h kem még sike rült meglapulnom egy boko , . Hat talalattal Vittek igazgató urat azonban észrev tték , . nagyon súl yos allapotban Alh ora elé rt�m Feld.bachot E ngem nem vettek észre . s gy, , r tisz ti zaszloalJná l telJesitet(Au sztri a ) , ahol a magya

�

�

�

�

�

tem szolgálatot augusztu 19-ig. Később aztán a nyugat­ magyarországi rendcsinálá ban is résztvettem. A Vas­ Farkasfalvánál ránklövöldöző öt vörösőrt a szombathelyi kir. törvényszéken ieljeJ.mtettem, egyik közülük annak­ idején megszökött s így fölötte csak 1929 novemberében hozott ítéletet a törvényszék. Azután elszolgáltam még egy ideig s több érdekes eseménynek lehettem még részese. A szívem azonban felmondotta a szolgálatot, súlyo­ san beteg lett azoktól a zűrzavaros dolgoktól, főként pe­ dig a menekülés lesujtó és elkeserítő izgalmaitól s ma a nyugdíjból gondolok vissza életemnek erre a legnehe­ zebb esztendejére. Nem panaszkodom, mert úgy érzem. hogy, ha még egyszer kellene kezdenem, ugyanigy ::s i­ nálnék megint mindent. A felsooriek különben is gondo kodtak arról, hogy a megbecsülésüknek kifejezé t adja­ nak : rendőrbiztosi állást szerveztek a részemre. de bi­ zony a szívem ezt sem bírja már. Legkedvesebb emlé­ keim sorában őrzöm aztán a "Júniusi Bajtársak Szövet­ ségének" a tagságát igazoló d íszoklevelet és a szövetség j elvényét. A csendőrségi előljáróim részéről elismerés nem érhetett, mert amidőn a testület működése a rendes kerékvágásba zökkent s erre talán or kerülhetett volna. akkor én már a ro sz szívemmel kiállottam a sorból s ezekről az eseményekről nem tettem j elentést vagy emlí­ test senkinek. Most is csak a Csendőrségi Lapoknak é azon keresztül a bajtársaim számára irtam le, mint aho­ gyan az öreg bajtárs szokott beszélni - hivalkodás nél­ kül - a maga küzdelmes multjáról fiatalabb bajtársai­ nak okulására.

CSE NDORSEGI

856

Kémj elentések

továbbítása távírón .

I rta: K

. . . . ..

A. volt tábOl'i l"Sl'"dŐrszázados.

A vi lágháborúban meglehető�e n gyakran foglal­ kozott a napisajtó hivatalos és nemh ivatalos források­ kém­ ,;zármazott értesülései a apján a galíciai ból csapatainknak hősie,en küzdö amelyek kedésekkel. annyI kellemetlensége t és bajt okoztak. Ezekből az ujságközleményekből a közvélemény csak magát a tényt ismerte meg, azt, hogy a monarchiának ezen a határ­ menti területén lépten-nyomon ott ólálkodott az árulá5 és sokan arra használták fel ezt a tényt, hogy a kor­ mányzatot és a hadvezetőséget támadják . Persze, :l \'ádaskodás könnven kicsúszik az emberek száján, még akkor is. ha a dolgok okairól és a körü Iményekről hal­ dny fogalmuk sincsen, mint ahogyan annak idején ebben a vádaskodásban résztvevők zöme sem ismerte az akkori külön leges galiciai viszonyokat. amelyek annyira kedveztek a kémkedésnek. A galíciai rutén lakosság a világháború kezdetén már ott tartott. hogy az északi szlávokat annyira jel­ lemző türelme is fogytán volt s a helyzet a sorsdöntő, nyilt felkelés küszöbén állott. Ezen már azért sem lehet csodálkozni, mert hiszen a galíciai fehéroroszok tulajdonképpen egészen közeli vérrokonságban vannak a nagyorosz nemzettel . A fehérorosz keleti testvérétől várta a felszabadulását, ezzel a hittel vannak telítve a népdalaik, de ezt tanították a serdülő gyermekeknek a tanítók, erről prédikáltak a papok, és aztán - a rubel is gurult Galícia felé s a guruló rubelek rengeteg em­ bert szédítettek bele a kémkedés veszedelmeibe. A há­ ború k itörésekor a galíciai rutének azt az üzenetet kapták Oroszországból, hogy most már eljött a cselek­ vés ideje, de ne a nyilt felkelést válasszák, hanem fUI'­ fanggal, ármánnyal, kémkedéssel ártsanak a központi hatalmak hadseregének ott, ahol ártani tudnak. Tábori cRendőrtiszti szolgálatomban bőséges alkal­ mam nyilt arra, hogy a galíciai kémhálózat működését megismerjem. A sok esetből elmondok egyet, amelyik. ből azt a tanulságot lehet leszűrni, hogy néha egészen jelentéktelennek látRZó megfigyelések vezetnek a kém­ kedés nyomára. Az eset a hadseregünk felvonulása szempontjából . Igen fontos egyik kis vasúti állomáson játszódott le 1 9 1 4 eseménydús augusztus havában, amikor táma� dásra indultunk a túl erőben lévő orosz hadsereg ellen. A vonatok egymás nyomában futottak be az állomásra ontották a csapatokat. A kopott, füstös kis állomás � épület tömve volt minden fegyvernembeli és minden rend fokozatú tiszttel, az épület körül pedig lovak sze­ kerek, teherautók és csapatok beláthatatlan t mege

Ö

LA PO K

1!l3 1 máju

L

tábor ozott. Húsz tábori csend őrömmel bizon y volt tenn ivalón k elég, hogy rende t tartsu nk ebben a rop­ pant táborba n. rel­ ;\ Iagam ál landóa n jöttem -mente m, figyelt em. t ű nt. hogy mindan nyiszor , amikor új szá l l í tmány érke­ zik az ál lomásra , az á l lomásé pület egyik elsőeme leti saroka blakába n egy nő jelenik meg. Eleinte azt hittem, hogy csupa kíváncs iság az, ami az asszony t az ablak· hoz viszi, ezt elvégre meg is lehetett érteni, hiszen i lyen óriási forgaIm at az a kis ál lomás soha nem is álmodha tott. És hát, mit tagadju k : az egyenru ha mégis csak egyenru ha a nők szemébe n is, így hát meg tudtan, magyará zni az asszony kíváncsi ságát. nem is sok .. t törődtem vele azután. Ösztönös kötelessé gtudatom aZOTt­ ban ennél a megnyugt ató magyaráz atnál i s erőspbb \"olt, önkéntele nül is újra és újra az ablakra tévedt a tekintetem . ;\Iögötte m i nden vonatérke zésnél ponto�an megjelent a nő. Az egyik száll ítmány érkezésekor meg­ figyeltem, hogy a 30 év körül i asszony jól szemügyr>! \'ette a vonatot s amikor elford u l t az ablakból, egy darab papirosra felj egyzett valamit. Most már komo­ lyabban vettem a dolgot. Tudtam, hogy ruténben kémet lehet keresni, az asszony ped ig kerek, széles, tömpe­ egyáltalában nem intell igens arcki­ orrú, szélesajkú, fejezésü, tipikus rutén nő volt. Az egyik csendőröm hamaro�an megállapította. hogy az á'lomás távirá�z2nak a felesége. A távirász egy jókora ládányi f ü l kében dol gozott az állomásépület mellett. Folytonosan és SZOl'­ galmasan kopogott a készülékén. ;\lost már ezt i s gya­ nusnak találtam : miféle rengeteg táviratot k ü ldöz uz az ember? Nincs-e valami összefüggé- a láza távira­ tozás és az asszony feljegyzései között ? Az asszony további szemmeltartását egyik le.:­ derekabb öreg csendőrömre bíztam, magam pedig- be­ mentem az á l lomáselöljáró irodájába. Az ál lomáselöl­ járótóI azt a felvilágosítást kaptam a távirászról. hogy rutén származású ember ugyan, de három évig kif()gá�­ talanul szolgált a tüzérségnél, j ózan, szerény err,ber, a szolgálatát nagy szorgalommal látja el s közel egy évi itt-tartózkodása alatt tökéletesen megbízh3.tó E'm­ bernek mutatkozott. Politikai kérdésekben lárkózott és szófukar. - Ugyan kérem ! - nevette el magát a fel­ világosítás után a kedélyes, hosszú harcsabai uszú, bor­ virágos orrú állomáselöljáró és kivett a szt:krénybő! egy pálin kásüveget, mellé természetesen két poharat is . . . - Ugyan kérem ! - ismételte. miközbeTJ m,'gtöl­ tötte a poharakat jerzsabinkával és engem is ivásra noszogatva, felhajtotta a maga k u p icáját -, ugyan kérem, tudja azt bizonyosan a százados ú r is. hogyan vagyunk mi a ruténekke l. Rájuk is áll az a közmondá s, hogy amelyik kutya ugat, az nem harap. De hát azért nem csodálkoz nám túlságosa n, ha éppen úgy alakulna ez a dolog . . . - Amikor i d eért a mond6ká jával, h irte­ len elh arapta a szót, ujját a szájára tette s a pálinká s üveget a háta mögé dugta. Az emelet re vezető falépc sőn könny ed léptek nesze hallatsz ott . - Az asszo ny ebéde t visz az urána k - súgta a fülem be az ál lomás elöljá ró. - Ha gyanu s a dolog a száza dos úr el őtt, most itt a legjob b alkal om arra, hogy leleple zhesse őket. lIfegvárta, amíg az asszo ny beme nt a távir ász fül­ kéj ébe, aztán egy h i rtele n rúgá ssal k ivág ta az ajtó t, ame lyik a fülké t az irodá val kötö tte össz e. A távir ás z látha tóan elsáp adt, fel ugro tt a kész ülék e mell ől ' sötét tekin tete pedi g rém ülte n mer edt reán k. Az assz o ny ke­ zéből csör ömp ölve h u l lott az edé ny az asz talr a és gyors

193 1 máj u s II..

CSE NDO RSEGI LAP DK

m o z d u latt al egy asz talk end őt teregetett ·szé t az aszt a­ l o n . Szem em zonb an gyo rsab b volt s meg látt am, hog y a a s talk endo. alat t papí rsze letek vann ak. Ezek et a c d u laka t a z assz ony a kezé ben tart hatt a, amik or be­ lepet t a f ü l kébe . P i l l anat ig sem tarto tt, mig oda ugrot­ tam az aszta l h o z és a papír szele teket felma rkolt am. - Atkoz ott ! - károm kodta el magát a foga között szisze gve, a távirá sz. Az asszon y halkan nyöszö rögni kezdet t, egyik kezéve l rátám aszkod ott az asztalkára. remege tt az egész teste és csak rendkív üli önuralm a tartotta vissza attól, hogy eláju ljon, amint ziháló. zaggatot t lélekzete ket vett. A papírs zeletek en szép sorjáb an sorako ztak a szá­ mok. Az első p i l l a natban megálla pítottu k, hogy az elso számok a vonatok számai . Ezeket k i sebb számok követ­ ték : 20, 30, 25 stb., ezek a vasúti kocsik számai voltak . A zután megint nagyobb számok sorakozt ak, egyik­ m á s i k m e l l ett kérdőjel s mindegy ik szám mellett betű : L ( I nfanterie = gyalogság ) , A. ( Arti l lerie = tüzérség ) .

� ;

�

�

K. ( Kavallerie = lovasság) , M . G . A . ( Maschinen ­ gewahrab teil u n g = géppuská s osztag ) . A z i s bebizonyosod ott, hogy az asszony a távirász utasítására i rogatta fel ezeket az adatokat, amelyeket aztán a távirász a közeli Belicz nevű határszéli köz­ s é g - szintén - kém-távirászához j uttatott el a dró­ ton. Szerencse, hogy ezeket a leadásokat a lehallgató járőreink legnagyobbrészt megzavarták.

Rettenetesen sikoltozott az asszony, amikor elve7.ettük. A vonat alá akarta magát vetni. A férje eg." szót sem szólt, hangot is a fogai val h a l latott csupán.

amint csikorgatta azokat.

H a d itörvényszék elé kerültek, amely halál raítélte őket, de ezt 2 Z í t életet a?:tán kegyelmi úton 1 0 évi su ­ lyos börtönre enyh ítették.

I I E l l l IE I) N. 65. Kérdés : 'Mily szabályok á I"usítására vasárnap?

állanak

fenn

szeszesitalQk

M as tett szes.zesitalok árusíthatók a nyitvatartás ideje alatt. oz italokh más sem , tisztán sem t ital ü:ruetekben égetett szeszes lőben, vendég ; áltatni kiszolg s ni keverve nem szabad árusíta an szabad a kávéházban , kávémérésben és a cukrászboltb . . . .. . áltatm kiszolg rumot . szokásos menn yiségben . '! ?�­ ki�ru: an . rlatl ,? k a 5Ört bort , cs öl Bort, mustot, gyüm )]aplto� zaroo :alg letekben reggel ,7 órától kewve a mega nezekn ek az ltaln�uek­ lehet árusítani és kiszolgáltatni. Ugya nek Ily� ban eladá sa, valamint az e�es �zletek nek nagy . hlcsmyben az uz­ üzletága körében iparszeru eladasa irán a : Budapesten reglyiségen k>Ívül történő fogy.as.,:tásr leti 0 oral g van meg ngedve. gel 7 órától 9-ig, másutt 7-1 l a � ávéh�k� an .. 83 A korlátolt kimérő üzletek közü tatás8; áll?, es �i1? lgál rnak �dszo cukrászboltban csemeg ebo megallapltott zarO'e tekr ezekre ,az üzle \ ern:légek részére az e. . óráig van megengedv a ;'Y';vaések sked kere yes veg , tek u �zru: és csemegeüzle az üzlet en.ged.é1yeben .kiszolgáltathatják . táS Idej e alatt tar evel . kgetett szeszesitalok kl Vetel az at lok a t ' es , fog ait sz ze5!

!

..

�

_

A kizárólagos pálinkaméréseket egé sz . tartanI.

�

vasá rnap zárva kell

66. Kérdés : 1 1 ily bü.nte tő jogszabály ba ütköző cselekménye . . . kot'et e l az, ak! Járómíivével a gyaLogjáróra felha jt s az o t t g yalog közlekedő egyének testi épségét veszé lyezte ti? , Valasz : A közlekedésügyi szabályzat 2. §..a szerint a köz­ for�lom céljaira s zol gá ló utaka t csak rendeltetésüknek meg­ fe leloleg szabad haszn áni . Aki tehát a g alogjárón, amely a gyalo halad ók számára y: g . "an fenntar�va, gepkocsival, szánn al vagy szekérrel jelenik meg, az !l ko z.fu rgal ?�n levö utat rende ltetés ének nem meg­ .. fe elo mód�n h 1aIJa , tehát járémüvét szabály'baianul � és . mas�k testi epse gét veszélyeztető módon vezdi s így az idézett szabályzat 1 1 8. §-ának e) pon tj ába ütköz ő kihágásiJ követi el. _ 67 Kerd .s 1.- Szut. 4J7 a) pontja s zeTint a csendőr saját � ; . kezdemenyezeseb ol házIcutatast tobbe k kozt . csak akkor tart­ hat, ha a házzal vagy helyiséggel rendelkező kÍt'ánja és csaki, azokk al szemb en, akiket a lakással rende lkező akkor és ott a lakásban elköve tett büncselekménnyel vádol. Milye n gyakorlati e�et7',! l'o,w.tkoz,k ez a rendelkezés, mert első tekintetre úgy latsz!k, hogy a . lakással 7'endelkezőnek ez esetben nem házku­ tatás a �élja, hane·", s emélymotozás, amelyet személyi erőszak � . . nélleül o maga nem v,hetne végbe? Vál as� : A gyako.r1atban többféle eset képzelhetó el, ami­ kor a la;kás l ren e ezö személ i e rős z nélkül a szükséges �� X , t kutatas saJat lakasaban. sem vegezhetn.e el '!\aga, sőt arra 8mcsen esetleg hatalma , hogy a:li illetöt, akit bün cselekmény­ nyel �ád?l � lakásából eltávolítsa. Ilyen esetben lehet szüksége c rendors egI karhatalom ra a saját laká�ában szük. �ge. kutatás megejtésére. Ilyen gyakorlati eset elöfordulhat például köZŐ3 lakás esetén, amikor a gyanusítottna.k a közös lakásban elzárt holmija van, de akkor is, ha. a gyanusított csak ágyrajáró. Tegyük csak fel, hogy a sértett töpörödött öregasszony, a gya­ nusított pedig megtermett, erös férfi. Vagy vegyük azt 'az esetet, amikor a sértett nem ok nélkül az hiszi , hogy a gylU1u­ sítottaJ egyetértenek a lakásban tartózkodók mindannyian s az ö rendelkezö j oga csak né. lege s s épen e miatt a lakásban levö elrejtett holmi felkeresésébe-n ezek mindannyian meggá­ tolnák. Avagy a 'sértettnek éppen az a célja, hogy a csendör a saját érdekében k-utasson át mindent, mert esetleg a gyanusí­ tott azzal védekezik, hogy a keresett holmit a sértett rej­ tette el. 68. Kérdés : A gyanusított felhasználva a,t az alkalmat, hogy a k{jzségi kondás a lWzségi tenlfészkanokat egy időre fel­ iigyele� nélkül Iw.gyta., e Ilw.j tja azokat abból a célbM, hogy saját nőstény sertéseinek megtermékenllitése végett felhasz­ nálja? Kővetett-e el a gyanll.sított büntetendő cselekményt s a tenyészkanok tenyésztő célra való jogtalan felhasználásáé>·t van-e kártala.nító felelősség e ? Válasz : A gyanusított tulajdonképen lopással lenne első­ sorban gyanusíth ató , mert a kanok elhajtásának ténye a lo­ Azt neki kell valószínűsítenie, pás gyanuját megállapítja. hogy az elhajtá s nem jogtalan eltulajdonítás célzatávaJ tör­ tént. Ha ezt valószínüsíteni tudja, mindenesetre fennfo rog a KbiJk. 127. §-ának 1 . bekezdésébe ütköző kihágás tulajdon el­ len, mert idegen ingó dolgot tudva jogtalanuL használj; s ezzel

�

�

. •

.

.•

? !k

�

okozott_ hatáskörébe E Icihágás elbí rálása a kir. járásbíróság tartoz:ik s a sz,ükséges magánindítványt a községi bíró vagy helyettese terjeszti elö. Am a kárt, amelyet a község szenvedett - és ami ",alószí­ núleg csak a fedeztetési díj lesz . - a gy,,:n�ítottnak .meg k<;ll . tél'Ítenie. Ezt a büntetöp e rben lS lehet ervenyesítem, de ku­

kárt

Válasz : A gyógysze rtá rakban az orvosszerül rendelt 'ég�­

k

357

•

lön per útján is.

A járőr igazolás >"a szólít fel egy ismeretlen egyént. Az illető megtagadja aZ igazolcist. HOl'a kell az ilyen egyént előt'ezetni? Helyes-e, ha ől a já,őr nem az örsre, 00nem egyenesen az illetékes főszolgabíróhoz " ezet; elő? Válasz : A Szut. 308 . pontjának 5. bekezdése szerint azokat az egyéneket, akik magukat igazolni nem akarják, igazoltatá­ suk végett a legközelebbi községi előljárósághoz, il letőleg od a , ah ol igamlásuk lehetséges, elö !..-ell ,·ezetni. Itt mindenekelött meg kell jegyezni, hogy itt olyan hiva­ talos cselelanényről van szó, a melyet a csendörn ek saját ha­ táskörében kell elvégeznk Legcélszerúbb tehát, ha az illetót az örsre vezetik elő, de ha az távol van, a csendör lehetőleg ha tósági helyiséget keressen a toyábbi szolgálati csele.1ané­ nyek megej tése vég-ett, azért említi a Szut. elsösorban a községi előljáróságot, mint amely:nél egyúttal 'a csendör ható­ sági támoga tás t talál. Nagyon természetes azonban, hogy az igazoltatás célj ából yal6 elövezetés más helyre is történhetik, csak az a fonto s, hogy a csendőr ezen a helyen az elj árást 69. Kérdés:

CSENDORSEGl

358

ali helyiséget c�lsz" riien le tudja folytatni. Ha a csendó� hi"at azt: hogy kell !e kerul leg leheto , ? ken's !l,dbbi eljárásához .Jo? Mm thogy a foszol ga­ " damel)' hivatalt munkájában za"ar . , si jogi hatáskörét tekllüve altalában nem .az hín> közigazg"tí ke �­ al'''''l>nyabb fokú hatoságok köz'; tartoz.� k, az ! gaz� ltatás alo, tenlllv des. pedig rendszerint lényegtelene�b kozrendesz ,; t1. ab­ csak gablro � a c:;endor már tapintatból sem fogj a a foszol meg ejtsen . t�st blH a célb'" zanlm i. hOhTy helyiségében ig.azolta . 3 4 btk. K a e 7g r � Igaz. hog)' az igazol�st megtagad ? . el, t kovet klhagas valo szakaszába ütközé hatósag ellen ;melynek elbirálás� a közigazgatási hatóság hatáskörébe tar­ ozik: ámde a gyanusítottnak a főszolgabíró, mint rendórség'i büntetlibíró elé való állítása e kihágás mintt csak akkor tór­ ,<'nyes és megokolt. ha 31 cs<;ndőr őt � S.z ut. 3 1 2 . B . 10 : p �� tja alapján elfogta, róla tenyvazlatot keszI tett s ezt egyldeJuleg átadja. 70. K érdés : Mikor lIIi"ŐSIlI u "" tóság közege e Ile II e lkö t' e­

t

o'liszal.- b il u t c t té l Büntdté m inűsül-t? akkor, h a a= 'u:;; : ok 0111 t l,,'{ tú� t5rt é$ b f n lllfill'Cí n u [ IllCg, a m elynek 9YÓ,Q YH ­ lá.
t

Yálasz : A hatóság közege ellen való erőszak általában ,étség. Bűntetté akkor minósül, ha felfegyverkezve követik el, vagy ha a hatósági közeg az országgyűlés egyik házának Yagy bizottságának közege vagy pedig a ház vagy a bizott­ ság tiszt\-iselőjének rendelkezése alatt álló őrség tagja, Ha az eröszak testisértésben nyilvánult meg, ezért kü­ lönben büntetőjügi felelósség terheli az elkövetőt, mert a bí­ rósag állandó gyak< data szerint a testisértés már több, mint a tettleges elleT",'Iás vagy a hatósági közeg akadályozása . Ha tehát a testi" ,tés gyógyulása húsz napnál tovább tartott, a tettPS .'zé"t külön felel súlyos testisértés bűn tette miatt, akár h �túsagl közeg, akár hatósági tag sél'elmére követte el. 71 . n.erdés: Megel/gedhetö-r. hopy a· cse ndör a baneselek­

,r. J H <é rle té l/ tettel/ért egyén elfogásá,'al addig "úrjon, m íg a= befejezi a megkezdett blincselekményt ? Miként tör­ tél/ik általábal/ cl kís érle ti bíineselekmény nyomozása? " álasz : A Szut. 349. pontjának 2. bekezdése értelmében

a csendórnek kötelessége a megkezdett bűncselekmények vég!'e­ hajtását személyes közbelépéssel megakadályozn i, sot, ha tu­ domására jut, hogy bűncselekmény elkövetését forgatj ák egyesek fejükben, alkalmas módon ez ellen is fel kell lépnie, Ez a köteleség a megelőző szolgálat elvéből, a bűncselekmé­ nyek meggátlására irányuló tevékenységből folyik. Szó sem lehet tehát III rról, hogy a csendőr azért, hogy a gyanusított ellen nagyobb súllyal vagy biztosabbnak látszó jogcímmel léphessen fel, a gyanúsított megkezdette bűncselek­ ménynek szabad folyást engedjen. Ilyen magatartást még ak­ kor sem szabad tanusítania, ha az észlelt kísérlet önmagában nem bűncselekmény, vagy mint gondatlanságok esetén, a gya­ nusított magatartását csak esetleg követhetné valamely büll­ tetés alá esó eredmény. Ha bűncselekmény kísérletéröl van szó, a csendórnek kö­ telessége a cselekmény folytatása ellen szolgálatilag fellépni, a nyomozást azonnal bevezetni s megállapítani, hogy büntetés alá eső kísérletről van-e szó, vagy sem ; avagy csak egyszerű elókészület történt. A bűntett kísérlete mindig büntetés alá esik, a vétségeké csak abban az esetben, .amikor ezt a tör­ ,-ény kimondja. Bün tetés alá esik pl. a vallásháborítás, a lopás, csalás, zsarolás stb. kísérlete. A kísérleti bűncselekmények nyomousa általában fíno­ mabb érzéket, pontosabb és körültekintőbb munkát kíván a csendórtöl, mint a befejezett bűncselekmény nyomozása, mert it� nem áll rendelekzésre az eredmény, amelyből a tettes szán­ dékára és célzatára tárgyilag következtetni aránylag nem ne­ héz. Ezért a csendőrnek a kísérlet nyomozásánál mindig szem előtt kell tartania a bevégzett bűncselekmény tényálladékát, hogy a bűncselekmény véghezvitelének megkezdését helyesen tudja értelmezni. Hogy miben áll a végrehajtás megkezdése, ezt minden egyes esetben külön kell megállapítan i. Altalános szabályul csak annyit lehet mondani, hogy a l
q

lIlunkát A llu". loma tán a gyan"sítot� a !sértett által félre1'ar '" kott torott kot<ekbo l b!zonyos mennYUléget e lvesz és azt a sa­ ját m"ga l'égezte "",nkaként .tüntetv én fel több munkabé1't ér el. ('dily büncselekményt követet t el 'Q, g an!isíto tt?

y

Valasz : A gyanusított cselekményében fellelhető a fon­ �o.rlat, .má� téved sbeejtése, a jogtalan vagyoni haszonr a Ira,?yulo c.el, a masnak okozott vagyon i kár; a eselekmény tehat csalas.

�

1931

LAPOK

máju� 1.

73. Kérdés : Mily biinc.elckmén yt köpd CI lL fc/es ke t e t / . fegyt'ert ,
kaszának a) pontj ába ütköző mezőrendőri kihág'ás, mert a mezőőr, ha egyébként hatósági közeg is, közhivatalnokna k nem tekinthető, S így a Btk . ;;;)6. szakasz<'Ínak 9. pontja reá nem vonatkozik. A Btk. ;)37. szakasza (fegyveres lopás) szin­ tén nem alkalmazható, mert a mezőrendőri törvény 60.- P- t meg nem érö gazdasági terményeknek a mezőről ellopásával kapcsolatosan ezt a törvényhelyet, mint amely a mezei lopást büntetté minősíti, meg nem említi. 74. Kérdés : A s ér te t t 1 9 1 7-ben 850 K-t elvesztett. Ezt {/

gyanl/sított 1I1egt(llcílta s jóllehe' tl/dta, ld az elvesztö, II ,'énzl nem adta ,·issza, h a n e m g(lzd(lságába befektette. 1 9J 1 - bcn (I gyanusított sú lyos betegségbe eHél/, tettét meg l' a Uo t t l. a sé r­ tettnek s tőle bocsána.tot kért. Mit tehet a sérte t t é rdekeinek védelmében 's mily blíncselekmény gy(l1Hljá vlll illet h e l ű II

gyantlsított?

Válasz : Mi ndenekelőtt megjegyzendő, hogy az elvesztett

850 K mai értéke mintegy 7 fillér s így a gyanusított cse­

lekménye akár j ogtalan elsajátításnak, akár lopásnak tekint­ sük, elévült s így a gyanusitott büntetójogilag felelősségre már nem vonható. A sértett tehát magánj og'i ig'ényét csak polgári per útján érvényesítheti. 75. I{érdés : Az orgazdasággal gylLnusított kerc.kcdő ga ­

b on aj e gy e t nem (I d lL lopással gy(lnusított ellLdónak lL me!l­ ,'ásá1'olt b " Záb·t. Mi a tennü
mely jövedéki kihágás elkövetéséről értesül, ezt anélkül, hogy a nyomozást megejtené, örsparancsnokának bejelenti. Az örs­ parancsnok értesíti a legközelebbi pénzügyőri szakaszt a jö­ vedéki eljárás megindítása végett. Ezt a szabályt kell követni a kérdésben forgó esetben is, annyival is inkább, mert ilyen esetben a jövedéki eljárásban felvetödő jogi kérdés sokszor igen bonyolult lehet. Megokolt tehát, hogy a csendór az eljárásba bele ne avatkozzék. Nem minden esetben forog fenn ugyanis jövedéki eljárás szüksége, ha gabonát az 1930 : XXII. t.-C. ellenére gabon aj egy nélkül ruháznak át, hanem csak akkor, pa bebizonyítható, hogy a szabályok ellen vétő fél tudatosan, rosszhiszeműen, a törvény kijátszása végett vagy a búza és rozs értékesliése érdekében létesült állami alap megkárosítása végett sértette meg a sza­ bályokat. Legegyszerűbb, ha az örs a büntetöhatósághoz intézett feljelentés hiteles másolatát küldi meg a pénzügyőri szakasz­ nak. Ezzel megtakarítja a külön átirat fogalmazásával járo fáradságot, mert a feljelentésben az adásvétel körülményei­ nek, az eladó és vevó személyi viszonyainak (főleg annak, mily úton jutott az eladó a gabona birtokába) úgyis benne kell lennie, 76. iKérdés : Ha gye nnekkor1Í (12. életévén a/ul levő) egyén követ el a Btk.-be iitköző cselekmé nyt , a köteles fel­ ügyelet elmulasztMa miatt s e m mutatkozik a lap az eljlÍ1'ú s m , hova keU a csendőrnek jelentést tennie ?

Válasz: Bár a gyermekkorú egyén semmiféle körülmé­ nyek közt és semmiféle címen nem vonható felelősségre, a fennálló törvényes rendelkezések szerint a h atóságok olyan esetben is kötelesek fellépni, amikor gyermek követ el bűn­ cselekményt. A hatósági fellépés célja a gyermek erkölcsi fej­ lödésének védelme. Ezért, ha a hatóság, illetve a csendór mint hatósági közeg, anól értesül, hogy valamely gyermek � büntetendő jogszabályokba ütköző cselekményt követett el és úgy látja, hogy a gyermek érdekében a h atósági intézkedés kívánatos, a tudomására j utott adatok közlése mellett a fiatal­ korúak bíróságát értesíti, illetve neki jelentést tesz. Ilyen esetben a törvény a fiatalkorúak bíróságát széles hatáskön:el rl:':h zza fel, a��ly mélyen belenyulh at a gyer­ . a mek cs �ladl koreb,; es �.ZUIOl hatalomba . Joga van a szülőt . kell o figyelmeztetessel , sot arra való utasításs al is ellátni h ?gy a gyermek,; t fenyíts e �eg. Joga van a ,gyermeket kü� , , Ion felugyel et ala helyezni, sot környezetétól el is távolíta ni. Ha a bíró a gyermeket eltávol ítja környezetéből erről az in ­ téz ke�éséről . mindig értesí!;; .. a gyá,mhatóságot is, amely . , mondj a ki aztan utobbl a vegso szót ebben a kérdés ben. ..Is teljük hogy a törvé':l Y célja a \gyerm ek erkölcsi � . : feJ!ödese':l ek v�delme. Ha t�hat a csendó r úgy látja, hogy t �IJe�en J e!e �t�ktelen dol?�rol van szó, amely a gyermek er­ , , . kolcs1 fe] lodese nek kerdes evel egyáltalán nincs összefüggés­ . ben, tehat, ha egy rendes, kifogá stalan család gyermekéröl . van szo, � kmek cselekménye erkölcsi hibát nem foglal magá­ ban s SZ!} s em I �het arr l , h ?gy a gyermek erkölc si lejtőn . . lenne, a felJelentest melloz hetl s megelégedhetik azzal, hogy

�

�

?

1931

máj us

1.

i;� � �� n��f� f Pe ;:?

CSE NDO RSE GI

a szü lők figyeimét t ' . t t n, e e� . cselek m� nyére felh.ivj!i s ő ke t d s b gy e et k el! . . . . 77 Kerdes . Ke II-e Je lcnt est len Ili s ha igen, hova oly esel ­ " ben a;llikol'

tö,.-

kide1"l.l. lt, hog !! bÜrl letendő csel ekm ény nem a 'panaszos " agaszkodik felj elen tésé hez . va , ol .�mtl;o,. ezt ct (Jctllaszos belá tjn és felje l�nt és el: a , t' g�l n; eset ben , I", kidel'ül, hogy a feljelenl tett csele lcme n !I mdl tl'an !/!, de a jJanaszos mag ánindítv ányt nem tesz .?

��rt beé '

de

l én ; ,

!t�

abba,,!:

yál a�z : 1;-

� �lO

fe ls H ol t ��te mind egyi kébe n jelen tést kell tenm a� 1 1Iet ek,es, kIr. u gyeszseghez, járás bírós ágho z vagy köz­ I�azgatasl � atos:; g z aszer int, mily bűnc selek mény volt a sertett. fel J ele n!é senek vagy .a . nyom ozásn ak a tárgya. Kö­ vetke zIk ez abbol.� hogy sem mfele feljel entés dolgá ban nem � h l v�tOt t ll; c sendor az utoiso szót kimon dani, mert azokat a , J � gI , k erd eseket , hog� va n-e bűncselekmény vagy nincs, in­ a!t':��l-e a csele meny vagy sem, mindi g a cselekmény el ­ l ll r a ! a sa r a a torven y szerin t hivatott hatósá g ( bí róság kir . ugyeszség) hatáskörébe tartozik.

�

�

'

Keréklopás kiderílése. i l'la: MÓDOS GERGELY lÖl'zsörmesler, nyomozta NAGY SÁNDOR V I I. örmeslerrel ( Szil) .

1927 j ú l i u s 18-án a herceg Esterházy-hitbiz omán.v eszterházai j ó s zágfelügyelőj e az eszterházai örsöt tele­ fonon arról értesítette, hogy aznap virradóra a "Mag­ nemesítő telep" -ről az öntöző vizeskocsi 4 drb kerekét

ismeretlen tettesek ellopták. telefonon vett panaszt a z örsparan csnoknak A azonnal bejelent ettem, aki engem és Nagy Sándor VIr. csendőr t vezénye lt k i a z eset nyomoz ására. Eszter házán eléggé alapos helyi és személ yi isme­ rettel rendelk eztem. Tudtam azt, hogy a herceg i épü­ letek ( Iparte lep, Vár, Magne mesítő stb.) körül állan­ (l óan 2-3 éjjeliő r teljesí t szolgá latot, ezért előszö r is ntot ezeket kerest em fel, hátha adhat nak valam i támpo Minde gyik éjjeliő rtől ér­ a nyom ozás megk ezdés éhez. semm i­ deklő dtem, sajno s, a lo,pás plkövetését illetően féle útbai gazítá st sem tudta k a d n i . kb. A helys zín a herce gi várra l szemb en, észak ra telep ítő 1 00 m távol ságra feksz ik. A vár és magn emes i út, mely terül ete közöt t húzó dik el egy törvé nyha tóság 10 m táv�l­ Süttö r közsé gbe vezet . Az úttól észak ra, kb. n volt a kere k ságr a elter ülő, lóher ével beve tett földö M e l l ette fekü dt egy kb. 3 méte r n é l k ü l i öntö zőko c s i . elYet a tet­ , hoss zú és 10 cm átmé rőjű akác fado rong � , raka sbol hO zta,k yobb nag álló én vég ld refö lóhe a tese k , ezen doro ng sege lye­ i d e . Val ószí nűn ek láts zott , hog y Töb bes szám ban kell be­ vel vett ék le a koc si kere keit . otta m hog y eg� ember szél nem , mer t lehe tetl enn ek tart : min d a negy k ? rek� t s eg ít� a tíz máz sa neh éz koc sina k . . , a koc sJte nge lyro l. Lab- vagy seg n é l k ü l l e tud ja eme lni . k fel fe d ezm . kéz nyo mo kat nem tud tun elg ond olv a, a tettesek A bűn cse lek mé ny lefo lyá sát lós zín ű nek tartottam, � Ogy I eg lább is ket ten vol tak . Va a elő bb kis zed ték , . azu tan ere kek et rög zít ő sze get fele m'i>]y alá d ugták éR így a kOC SIt OrO ngot a ten gel

�

:

LAP O K

ték. Egyikük addig a vállán tartotta a dorongot, amíg a másik levette a kerekeket. Ez elég fáradságos munka lehetett. Amíg a négy kereket ilyenformán levették, eleget vesződhette k és így joggal feltételezhe ttem, hogy emelés közben valamelyi k tettes ruháját megrongá lta, vagy arról legalább is egy gombot leszakított a dorong.

J árőrtársam at ezen feltevésem ről tájékoztat tam. Mint­

hogy a nyomozá s megkezdé séhez semmifél e támpon­ tunk nem volt, a fenti elgondol ás alapján elhatároz ­ tuk, hogy a kocsi közvetle n közelébe n, a térdig érő ló­ herét alaposan átvizsgál juk. Körülbel ül 1 órai keresés után - nem kis örömünk re - járőrtár sam egy darab

fekete fagombot talált. A gomblyuk ban rövid fehér cérnaszál darabok voltak. Nagyon megörültü nk, de örö­ münk nem sokáig tartott. Abban az időben járőrtár­ sam és én magam is fiatal, csak igen kevés nyomozási gyakorlatta l rendelkező csendőrök voltunk. Volt egy gomb a kezünkben, mely valószínű, hogy a tettes ruhá­ járól - még pedig a kabátjáról - szakadt le. Ezt a kabátot kellett volna nekünk megtalálni. Ebhez nem sok reményünk volt. A helyszín megszemlélés ét még tovább folytattuk, de a gombon kívül más, nyomra ve­ zető tárgyat nem találtunk. Gombunkat egyelőre jól megőriztük, de a nyomozás ki indulópont jául valami más után kellett néznünk. Azon gondolkoztam, hogy helybeli, vagy pedig inkább idegen emberek tettességp tételezhető-e fel ? Azt tudtam, hogy úgy Eszterháza, mint Süttör községekben a legtöbb ember iparos, gazdasági cseléd vagy napszámos minőségben a hercegi uradalom szol­ gálatában állott. Ezek számára az uradalom biztos megélhetést jelentett, éppen ezért bűncselekményeket az uradalom kárára csak a legritkább esetben követtek el, mert jól tudták, hogy kid erülés esetén eliVeszitenék kenyerüket. De eltekintve ettől, helybeli tolvaj a kere­ keket sem használni, sem értékesíteni nem meri s így ránézve nem lett volna semmi értelme. a lopásnak. Arra a meggyőződésre jutottam, hogy a tetteseket a szomszédos községekben kell keresni. Tudjuk, hogy a helyszín az úttól kb. 10 m távolságra volt. Az úton közlekedőknek tehát kitünő alkalom kínálkozott a lopáR elkövetésére. A tettesek Süttör vagy Sarród községek irányából jöhettek kocsival. A helyszínhez érve, ott senkit nem láttak, a vizeskocsi kerekeit levették, azt el­ tették s elvitték . A bűne e1ekmény kocsijukra e\indultam Süttör követését ilyenképpen átgondolva, községbe azzal. hogy az éjjel iőrök, valamint az or�z3
Suworow cári tábornagy vezérlete alatt. Az oszh'ák és orosz seregek auóusztus 15-én alaposan megverték a franciákat és győzelemittasan vonultak be Milánóba. A bevcnulásnál a cs. kir. vezér, báró Melas lovassági tábornok,

fényes kíséretével

az orosz tábornagy elé lovagolt, aki az egyesült seregek főpa­ rancsnoki szerepét töltötte be. Suworow tábornagy, éles ellen­ tétben a rizsporos hajfonalú, díszes öltözetű cs. kir. generá­ lissal "sak egy szegényesen nyergelt kozák gebén lovagolt; fején sisakalakú, kopott börsapkát viselt, zubbonya végig ki volt gombolva, kezében

egyszerű pedig

vászon­

kancsukát

SZOl'ongatott. A találkozáson olyan hevesell ölelte meg Melast,

hogy lerántotta a lóról. Azután a székesegyházhoz lovagolt, ott leugrott

a gebéről,

földre vetette mag'át

berohallt a templomba, és

kitárt

karokkal

az

oltár

előtt

imádkozott. Majd

felemelkedett, a jelenlevőkre áldást osztott, kifutott a temp­ lomból, lovára ült és szállására -ietet t .

CSENDORSEGI Itt eredményt nem a hajn ah .5rákban elha ladó kocs it. értem el. községben eg� A keré l,;\op á,;t megelózólei!' Süttó r et három 6 ÜttÖ !'1 buza lopá ,.ügyben nyomoztam. mely . . t eg)'ma:; ko­ lei!'ém: ' kovl'tett el. A búzáért kapott penz eszembe j u tott zo t l losztották es elmu latták. Ez az eset te. �s ngn>lmemet a falus i aranyifj úságra terel t. Yasárnap .-\. keréklopás hetfón virradóra történ Abban az éjjel -arród községben táncm ulatsá g volt. ­ idóhen azon a vidéken igen ::ok táncm ulatságot tano! tak . .-\. falusi legények hú ,éges látogatói voltak ezek­ nek a mulatságoknak. A sok mulatozás persze pénzbe kerül. ennek pedig a legények szúkében voltak. mert a

1 93 1 máju,; l .

LAPOK

mikén t iiyen búnjel et :,zemp ontjáb ól. Ha az a - valami sajátos sággal \-onni a tettes kilétére .

értéke ,iteni a nyomozá tárgy - jelen esetbe n a gomb úgy követk ezteté, t lehet bír. Például egy egyenru ha gomb­ lehet

ból. Ez a gomb azonban semmi értékkel nem bírt ebból a szempon tból. A gombho z való kabátot és annak gaz­ dáját csupán a gomb segítség é"el felkutat ni. lehetet­ Az ilyen bűnjelet egyelőre félretess zük és a lenség. tettes kilétét más úton igyekszü nk kideríte ni. Ha van akkor azután szerep jut a gombnak már gyanu ' i tott.

is. Ha sikerül a gyanusítot tól való származásá t kimu­ tatni. úg}' az ilyen bűnjel gyanu ított tettes:;ége mel­ lett szóló fontos bizonyítékká \"lilik.

,-agy csak igen kevés slülóktól vagy egyáltal án nem. pénzt kaptak. Azért úgy segitettek a bajon. hog)' meg· megfúrták a búzahombárokat. Lehetségesnek tartottam, hogy a mulatságon részt·

vett szomszédos községbel i legények a hajnali órákban kocsival hazafelé menet. az ú t mellett megláthatták a yizeskocsit és a kínálkozó alkalmat kihasználva. ellop­ ták a kerekeit. Ezen felteyésemet tett követte. Az alig fél km távolságra lé,'ó Sarród községbe mentünk. Ott hogy vasárnapról hétfór� virradóra tar· megtudtam. tott táncmulatság zártkörú volt. melyet a helybeli önk. túzoltóf"· a Felkerestem rendezett. túzoltótestület parancsnokot és a mulatságon résztvettek után érdek­ Xagy örömömre megtudtam tóle. hogy a be­ lódtem. léptidíj miatt a megjelente!.:Tól névjegyzéket vezettek. Elkértem a né"jeg}'zéket és tanulmányozni kezdtem.

Két olyan. nálunk is állandóan elóforduló betegség­ gel fogunk megismerkedni. amelyek - különösen a mult­

:Uunkámban a túzoltófóparancsnok támogatott szemé­ A néyjeg)-zék egyik oldalán három lyi iSII1eretei'·el. idegen legény neye volt feltüntet\· e. A tú zoltófóparancs­

ban - borzasztó csapásként nehezedtek é- reszben nehe­

nok közölte. hogy ezek fertószentmikl6siak ,·oltak. ;.. névjegyzéket teljesen átnéztem és ezután elhatároz­

szorgalommal. a szellemi és anyagi erók megfesz!tésével küszködik és jut egyre közelebb a gyógyítás megoldá á·

tam. hOg}' embereimet.

iJIeb-e a tetteseket

legelóször

zednek még ma i- az emberre. Ezek eg)ike a rák. má­ sika pedig a veszettség. A rák ellen

szinte

h ihetetlen

hoz az on'osi tudomány. A veszett-ég teljes biztonsággal

is a fertószentmiklósi legények személyében fogom ke­

gyóg}'ítható akkor. ha az erre vonatkozó rendeletek

re ni. �eveiket fe!írtam. A községben megtudtam még

szabályok

azt is, hogy a legenyek Egresi� János fertószentmiklósi

zegeinek az utasításait betartjuk.

:I�

zerint járunk el, ba a ható�ágok és azok kö­

lakos legény kocsijá\"'31 távoztak el a mu latságból kb. bajnali 3 órakor.

A rák.

)Iég aznap este átmentünk Fertó­

szentmikló- községbe. A községi bírót és egy esküdtet megkértem. hogy jöjjenek ,-elem Egre i Jánoshoz. mert azt egy ügyben azonna: ki kelj kérdeznem Am i'<:or az advarába �rtünk, Egresi éppen akkor lépett ki a kony­ hából és felénk jött. Anélkül. hogy egy szót is szóltam " olna hozzá. azt mondta. b Og}' : ,.tudom. a kerékért jön­ nek".

Én

hogy igen.

is. amely ellen már éyezredek óta állandóan egyre job­ �an és jobban fokozódó kitart !Ís,al kü 'zködik az embe­ rlseg.

idónkénti nagy

Ha az

csak idónként

háborúkat és az ug)-an­

ferépő nag)' j árványokat nem számítjuk,

megadni.

mert hiszen ezek hosszabb-rö"idebb idő muh'a úgyis biz­

Erre vonakodás nélkül meg is mutatta a

rosan elmulnak. akkor csak néhány o'yan betegség maraa meg. amelyek napról-napra állandóan t izedeJik a még életre szant emberi éget : ezek közé tartozik pl. a tub€r­ kulózis. meg a rák.

természetesen

siettem a yálaszt

pajtában elrejt\-e yolt kerekeket.

melyeket a község­

bázáboz szállíttattam. Egresi Jánost és két társát ki­ kérdeztem. kik a lopá- elkövetését bei.merték. A heh'­

k

,;zínen talált gombot az Egresi kabátján lé,'o gombo ­ kal összehasonlítottam s azokkal egyezett is. A biánvzó

t

gombot már pótolta. de nem ug}'anolyannal, min a többi. A ta!á:t gombot ó is sajátjának ismerte el. Őrizetbe vettem a kabátot is, s a tettesek et - men a cselekmény abban az idóben még büntette t képezet t a kir. ügyészségbez feljele ntette m. A helyszíni szemle alkalmával megkönnyíti a bizo­ feltalálását a cselekmény lefolyásának elkép­ nyí ko zelese es az ebból levont kÖ\'etkeztetések. J elen esetben

�é �

is ezzel a módszerrel jutott a járőr a gombhoz' mel\' : mint olyan tárgy. melyet a tettes hagyhatott a he!; ­ színen. fontos bűnjelet képezett. Az a kérdés. hogy egy . •

Xézzünk egy�zer szembe Ezzel az ijesztó betegséggel

A neveket megváltoztattuk. (.4.

.•oerk.)

A

tárgyalásánál ( C endőrségi Lapok hallottuk hogy Csonkamag}'aror5Zágon

tuberkulózis

1931) július �O )

é,-ente 24 ezer embert visz el a tuberkulózis. ho�'\' i : ' 20-24. életé,'ekben zed i az áldozatait . hogy min den egymilli ó lakos közül 3500 szenved ebben a bajban. Az� is hallottuk . hogy egy német on-o� ( Koch ) már l S.;2-ben felfedez te a t uberku lózi- bacil l u sait. hogy i merjük terjedési módját. hOg}' tudunk is ellene védekezni és

li

_

ami a legfontosabb minden ek között -. hogy oh.,etle:l kl lehet belőle gyógyu lni. ha a megfelelő idő és az am-a' gi e-zközök rendelkezésre állanak. A rák is egyi dó- a tuber kulózi ssal. de az ellene való küzdelem egyelóre még sokkal kevesebb eredmén\'eket ' felmu tatni. É :ezredek óta ma i- ott tartu nk. hogy meg ma sem tudju k azt. hogy mi okozza a rákot söt . még azt sem tudju k biztosan. hogy fertöző b.:teg ség-�

tU?

•

1931 nláj u s ll.

C�E NDO RSE GI

vag y nem , tehá t, hog y vala mi bac illus hozza-e létr e, vagy yara mi egy éó kör ülm ény, I.gy volt az emb eris ég a XV III . száz adig pl. a vérb ajja l, a vesz ettséggel, a leprával is. Azon ban azóta felfe dezt ék ezeknek a bajo knak az okozó bacil lusai t és azóta gyógyíthatók is. Csak a rák dacol velün k. A rák túlny omó részb en ' az 50. év körül támad­ j a meg az ember t. Lappangva, észrev étlenü l jő. Egyik igen nagy veszed elme abban van, hogy sokáig egyáltalá­ ban nem fáj. Amiko r pedig már fáj n i kezd, akkor rend­ �zerint már nagyobb ' terül etre terjedt szét. E-z. az egyik főoka annak, hogy a rákban szenvedők a legtöbb esetben későn j utnak orvosi kezelés alá. A ráktól való

rettegésnek pedig az a magyarázata, hogy pl. a tuber­ kulózis saI, a vérbaj jal szemben a rák már rövid 2-3

év alatt végez az emberre l. M i okozza a rákot? Biztosan nem tudjuk, csak egyes körülmé nyeket ismerün k, amelyek előidézn i, illetve elő­

segíteni látszanak ezt a betegséget. Ma az egész világ orvosai két rákelmé let körül csoportosulnak : egyik nézet szerint a megszületés elötti időkből visszamaradt sejt­ csi rákból h!etkezik a rák ; a másik e!mé'et pedig, a ta­ pasztalatok óriási tömegére támaszkodva, azt vallja, hogy testünk minden olyan helyén támadhat rák, ahol állandó,

vagy nagyon gyakori izgalmak ( dörzsölés, nyomás, szorí­ tás stb.) hatnak arra a Wstrészre. Tény, hogy majdnem

minden egyes ráknál megtaláljuk azokat a hosszú idei g , tartó apró ingereket, amelyek következtében rák le­ pett

fel.

Ezt a német orvos által ( Vi rchow) felállított elmé­

letet nagyszerűen igazolják két h í re s japán orvos kísér­ letei, akik nyu1aknak, egereknek, a bőrét k i s helyeken

2-3 hónapon keresztül naponta kátránnyal kenték be.

Ezen állandó izgatás révénl az állatoknál bőrrák lépett fel amely csakhamar a belső szervekre is átterjedt és , az ' állatokat megölte. Azóta hasonló kísérleteket az e �esz

�

�

világon végeztek é s így vált nyilvánvalóvá ogy ml rt : tranyterm a kátránnyal, a' bőrrák a gyakori olyan :k­ � mlm-, pa�·af m­ így az ke1 foglalkozó munkásoknál ; munkásoknál a brikett-készi tőknél, tovabbá a kemeny­

�

seprőknél,

�

.t

rr:

ert a füst i s tele van kátránytermékekkel.

;

É rdekes tapasztalat a következő is : A Ka akorum . óriási hegylán cai mellett fekvő h í re� Kasmir all mban � (ahonna n a kasmir-k endő is szár��zlk ) a agy hldege n. . ellen úgy védekez nek ezek az indiai bennszu lottek, hog) for'r'o' paráz'l.S al telt kis kosarakat hordan ak a hasuko n.

�

h o �y hasuk ', A tüzes parázs nak ez állandó hor dás'avaI Jal', .. bőrét igen sokszo r megég etik. Ezeknek a has bor n I.evo t égési hegek nek állandó és újabb elégetés ?i, izgalmai mla . y ame ban, " tte'k tömeg ei szenvednek. borrák " Io a b ennszu . a para'l.SaSkosal·ak által érmtett testreszen IéI) ' mm d 19 · ' k" néven " KangI !' ra , fel. Az orvos tudom ányba n ez a rak ismere tes. RöntgenHaso nló álland ó izgatás következmé nye a, regen anny i ok ozta bőrrá k is, amely még nem is olyan " " I . A betegeknek azon­ áldozatot szede tt az orvosok k ozu " , mert ok csak azért ól rákt gena Rönt félni kell m b . . akkor is nagy időközökben és rövid Ideig s o' Ell enb n -sugarakkal. � J�u tnak ' érintkezésbe a Röntgen ozza en és esetb 30 20ában napj bőre s . rv " tge n-o � Ron , a Röntgen-sugár Izga' téve k I p na n m m vre ől-é éH � . i állandó Röntgen-izgalom tásának. Igy JO lét! e Pá . osok u ' gy védekeznek ez , " ák ' Ma már az orv után a borr ,, ozben o'lomkötényeket, ólomkes2eII en, 11 ogy rontgenezé s k" " tgenIZ os ve' d eImet nyu jt a Ron tyű ket hordanak, ami b ' t okozta bőrrák ellen. " mm dlg csak a pipázó férV agy pI . az alsóajakrák

�

�

'

.

:� ; �

•

:

_

?

���

.

LAP O K

fiaknál keletkezik, A rák pontosan és mindi g ott lép fel, ahol hosszú éveken át a pipaszopóka az alsóajkat nyomta . Hogy azonban tényleg a pipaszopóka által okozott kis nyomási inger okozta-e a rákot, avagy ez a kis' nyomá s­ okozta régi izgatás csak elősegítette egy még nem is­ mert rákbac illus behatolását az aj akba, azt ma még nem tudjuk . Az azonban bizonyos, hogy a pipaszopóka-okozta alsó- ( sohasem felső ! ) ajakrák igen gyakori jelens ég a pipáló férfiaknál. Emellett bizon yít az is, hogy nők kö­ zött csakis a pipáló cigányasszonyoknál lehet alsóaj ak­ rákot látni. A száj belsejében, a nyálkahártyán fellépő rák pe­ dig a bagózóknál igen gyakor i. Ugyanígy gyakori ez 'a rák Indiában az Ú. n. betel-rágóknál. ( A betel egy ázsiai növény, amelynek leveleiből tésztaszerű anyagot

készítenek. Ize igen csípős, a nedve vörös. Ezt rágják a bennszülöttek, mert izgat, jókedvre hangol, jó étvá� gyat csinál stb.) Úgy a bagó, mint a betel csípős, erős, ami állandó izgalma révén hozhat létre szájnyálkahár­ t�'a-rákot.

Ugyanilyen okból, állandó izgalmak révén, keletke­ zik legtöbbször a nyelvrák is. Különösen az erős dohá­ nyosoknál, bagózóknál. Közismert az ú. n. térképszerű nyelv ( lingua geographi ca ) , amikor a folytonos izgal­ mak következtében hosszirányú, haránt i rány ú mély re­ pedések, barázdák keletkeznek a nyelv hátán, amelyek a dohány hatására fekete csíkokat mutatnak. Rendkívül fontos a következő tény i s : esetleg egészen ismeretlen okból, avagy valamely éles, letörött szélű fog állandó izgatására, évek mulva, egyáltalában nem fájdalmas sze­

mö!cs lép fel, rendesen a nyelv szélén, esetleg másutt is. Ezek a nyelvszemölcsök eleinte teljesen ártatlan kis kép­ ződmények, de az állandó izgalmaknak kitett nyelven idővel igen könnyen rákká alakulhatnak át. Ebből követ­ kezik, hogy a nyelven levő minden szemölcsöt a lehető leggyorsabban e1 kell onnan távolítani. Az eltáv�1ítás . szót sem érdemlő, igen kisfokú, ambulansan IS eIvegez­ hető beavatkozás . Csak sebész végezheti, aki gyökerestől kivágja a szemölcsöt. A leégetés, lápiszozás stb. kevese , az állando ér mert a szemölcs gyökere visszamarad es é etésre, lápiszra, - mint izgalmakra - még gyorsab­ ban alakulhat át rákká.

�

�

Gyakori megfigyelés eredménye a következő i s : va­ lakinek az arcán szemölcs van, ezt a testünkre nézve tel· jesen idegen. vendégszámba menő szemölcsöt a, �!?den­ napi borotválkozásnál esetleg mindennap me�s: rtJ uk. A . hosszú évek okozta mindennapi sérülés miatti Izgal omla : , ez a kis da�anat rosszindulatú formába mehet at eos esetleg' kifej lődhetik belőle a rák, Viszont ugyanez a , esetleg meg ártatlan, nö'knél s2iemölcs a nem borotválkozó szépségszámba is menő képződmény marad az egész

életen át, Fe l kell még említeni a mindennapi életben annyiszor hallott, 'a nőknél előforduló emlőrákot. Nern s bad itt szó nélkül hagyni azt a tényt, hogy az e�lorakba? szenvedőknél a Jegtöbb esetben k i l ehet mutatm valami­ lyen előzetes erőművi behatást ( trau mát ) . a �ely a be eg emlőt érte és amely utfm csak hosszabb Ido mulva Iep. . tek fel a mellben a villámló fájdalmak, majd pedig li kemény göb. Ilyen traumák pl. ajtókilincsekbe v�ló gya­ beleütközés, elesésL�(. megszorítások, tenmszlabda­ kori ütések stb. A mellben ilyenkor hónapokon át időnként fellépő szúró, villámló fájdalmak jelentkeznek, idővel pe : dig fájdalmatlan mogyorónyi-.oiónyi, jól körülfogha o és mozgatható kemény göb keletkeZik. Ez a daganat me!! nem rák. Még soká lesz azzá. De könnyen azzá lehet, h it ..

�

:

�

a, akkor soha elhanyagolju k. H iszen, ha ez a göb fájn idejé ben or­ egy asszonynak sem lenn e mell rákja, mert hagyja a dolgot. ,"oshoz menne vele. De, mert nem fáj, indu latú daga­ I!: vek mulva azután a jóind ulatú göb rossz va szétter­ nattá, rákká alakul át, hegyes kötegeket alkot fájdalmakat jed a mellm irígyekben és zsugorodásával okoz. Ekkor kezdik komolya n venni a bajt. Rögtön előre­ z bocsátom, hogy még ekkor sincs baj, ha azonnal sebés kezebe kerül a beteg, mert éppen az emlőrák az, amely még idejében a legkönnyebben, a legjobb eredménnyel lIJég felemlí tek itt egy tünetet , amelyről gyógyí tható. "fu'ki, akár sötétben is, felismerheti az emlőrákot. l\Iin­ den emlődaganat - mint a neve is mutatja - kifelé dagadva, gömbölyűen előre domborodik, azért előrefelé, Inert errefelé nem ütközik ellenállásb a. A jóindulatú em­

lőgöb mind így viselkedik. Ellenben a rákos kemény göb �llenkezőleg visszahúzód ik és az emlő bőrét is befelé, maga után húzza. Igy az emlőn kis gödör keletkezik. amely alatt kemény hegek érezhetők. A különben síma emlő felületét végigsímító kéz látatlanban is észreveszi, megérzi ezt a szokatlan kis gödröt, amely alatt ott van Természetes dolog, a keményheges és szétterült rák. hogy nem minden emlőgöb alakul át rákká. De viszont sem tudhatja, azért az is igaz, hogy ezt előre senki iyen bajjal azonnal sebészhez kell fordulni.

Az ös�zes rákok közt leggyakoribb a gyomorrák, amely főleg férfiaknál fordul elő, valószínűleg azért, mert sokszorosan bővebben élnek alkohollal, erősen fűsze­ res ételekkel, mint a nők. Az utolsó 15 évben meghárom­ szorozódott a gyomorfekélyes betegek száma. A gyomor­ fekély tárgyalásánál hallottuk, hogy az elhanyagolt fe­ kélyeknek több mint fele rákos elfajulásba mehet át. Ezért az ez ellen való védekezés szempontjából utalok az ott mondottakra.

Érdekes megfigyelés a rákra nézve, hogy vannak bizonyos vidékek, egyes városok, sőt a városokban egyes utcák, sőt házak is, ahol gyakori a rák. Az is tapaszta­ lati tény, hogy a rák túlnyomó részben a kultúrembere­ ket támadja meg ; e téren vezet a gyomorrák. Egész fia­ taloknál, valamint a nagyon öregeknél ritka a rák, in­ kább a 40-60 évek közti életkorban lép fel. Egy má8ik kérdés, hogy örökölhető-e a rák ? Tény. hogy egyes csa­ ládok�an gyako ri. így pl. maga N apoleon, meg három . trstvere, valammt az atyja is rákban haltak meg. A nagyszámú tapasztalat dacára sem mondhatj uk azonban biztosan, hogy a rák örökölhető.

A rák gyógyítása ma az orvostudomány legnagyobb problémája. N em ismervén a kórokozóját, ezért nehéz az ellene való küzdelem is. D e ugyanígy volt az emberis é!" évezredek �n át a tuberkul ózissal, a leprával, a vérbajjai a veszettseggel, a difterit isszel is, amelyeknek azóta máI' . mmd ismerj ük a bacillu sát és tudunk i s ellene védeke zni. Ig� l:sz majd a rákkal is. Ezt célozzák az egész világo n felalhtott rákkutatóintézetek, különösen a néme tekné l' A rák ���gyítás�r� ma két jó eszközünk van : egyik az oper�cl�, a masl� a besugárzás ( Röntgen és rádiu m). Eg�ebken� egye�ore csak védekezhet ünk a rák ellen ; ez a vedekezes pedig abban áll, hogy küzd enün k, illetve k,�­ . rulnu nk kell a:ok�t a körü lményeket, amelyek a r';kot . . meg szokták elozD l, I lletve azt előid ézni , teha ' t ku " l OlJosen " a mar I ett a ' 1 !a�d?, apró, izgató bántalmak ellen . Rá. e� rt egyennel �alo ermtkezés alkamával pedig tekü,tsük . ugy a bajt, ml�t ha ragályos volna és nagy gondot fordi. tsunk a tlsztasagra. Ne feled jük el soh a, h ogl' " egyelore a ra' k egyetI en legbiztosabb gyógyszere a kor i

:

.

�os

1 931 május l .

CSE ND ORS Il:GI LAP OK

362

�

�

operálás és a besugá rzás, mig ezzel szemben a várako­ zás pár éven belül okvetlen a szervezet elpuszt itására vezet.

A veszettség.

Mint a neve is mutatj a - egészen a mult századig egyike volt a legborzalmasabb betegségnek, ( 1882) amely átlag egy héten keresztül gyötörte áldozatát, míg végre a biztos halál megváltotta. A veszettség fertőző beteg/Jég, amely azonban kizá­ rólag csakis sebzett helyen tud az emberbe behatolni , tehát olyan formán fertőz, mini pl. a rozsdás-p iszkos szeg ( vérmérgezé s), vagy a vérbaj, amely betegségek dörzsölés stb. ré­ szintén csak valami sérülés, repedés, vén tudnak az emberi testbe hatolni. A veszettség mérge a veszett emberek, veszett állatok nyálában van benne. Ha ez a nyál akár a sebbe, akár valami hajszálvékony, esetleg szabad szemmel nem is látható kis repedésbe be­ -

lej ut, kész a veszettséggel való fertőzés. Viszont teljesen nyugodtan akár be is kenhetj ük a bőrünket a veszett kutya habzó nyálával akkor, ha a bőrünkön n i ncs sérü­ lés, mert az ép bőrön nem tud a nyál mérgezni . Innen van az, hogy pl. ha a veszett kutya öt embernek meg­ nyalta a kezét, akkor nem lesz mind az öt ember beteg, hanem csak azok, akiknek a kutya által megnyal t bőr­ részletükön valami sérülés volt. E gészen más a harapás, amikor minden megharapott egyén fertőződ ik. Természe­ tes dolog. hogy a veszett embernek, állatnak nemcsak a szája, hanem a kezei, lábai, karmai, a ruhája, az evő­ eszközei. sétabotj a is esetleg mind megfertőzheti az em­ bert akkor, h a azokra nyál jutott. Igy 1esz fertőző pl. a veszett macskának a karmolása is. A veszettségnek ép­ pen azért igen könnyű gátat vetni, mert a veszett álla­ tokat, embereket, továbbá azok ruháit, tárgyait könnyű zár alá venni. Viszont, mint láttuk, a tuberkulózis, az influenza stb. a levegőben úsznak, azért olyan nehéz a terjedésüket megakadályozni.

Sajátsága a veszettségnek az, hogy a többi fertőzé­ sek útjaival ellentétben, ezt nem a vér vagy a nyirok viszi szét a testben, hanem az idegszálakon! jut el oda, A veszettség ahol hatását ki tudja fejteni, az agyba. ugyanis kizárólag az agyvelőt támadja meg. M int már tudjuk, majdnem az összes fertőzőbetegségek lappangási ideje. vagyis azon idő, amely a fertőzéstől a baj kitöré­ séig eltelik, 2-14 nap között váltakozik. Csak a veszett­ ség az, amely a harapás napjától számítva az emberen, állato n átlag 1-2 hónap mulva tör k i . Gyermekeknél ez az idő valamivel rövidebb : 20-22 nap. Legsúlyosabba k az arcon történt fertőzések, az agyvelő közelsége miatt. A veszettséget a legtöbbször a kutyák és a macskák terje�ztik, ritkábban farkasok, rókák, sza\-vasmarhák, ba­ romfiak, lovak stb. A fertőzést az segiti elő, hogy a megveszett emberek, állatok valóságos kóborlás i lázba e: nek és útközbe �, bizonyos kénysze rnél fogva, minden targyat, embert, alla tot megha rapdál nak.

M ilyen a veszett kutya viselke deoe ? Erről sokféie mese forog közszá jon. Igy; pl. nem igaz az, hogy a ve­ szett �utya a farkát behúz va csakis egyenesen szalad , valam mt az sem, hogy a szája tajték zó! habba l van bo­ rítva. A� is mese, hogy a kutyá k a forró ételtő l, vagy . a hideg tol, nagy meleg t6I, avagy a nemi ösztö nük k i nem elégíth etése m i�tt kapnák meg a veszettséget. A veszett­ , . segge l n: e�fertozö�t kutya a baj kitörése alkalm ával a , kovetk:zokeppe� visel kedik : a� első 4-5 napo n nyugta­ lan, mmd e ? kl tol, mmd entő l fél, i de-oda majd bujk ál ; messze elkobol'ol, a hely ét ehol A szeme sem talál ja.

1� _3_1_m _� i J_ us��' d�

__

�� �CS E NDÓ RS ÉGt

__ __ __ __ __ __ __

élénkpiros, a szembogara erősen ki van tágulva. J ell em­ ző, hogy rendes ételek h elyett mege mészthetetlen tárgy a­ kat eszik, mint pl. fát, földet, mindenféle szemetet. A másik igen j ellemz ő tünet, hogy a veszett kutya min­ dent és minden útjába kerülő embert, állatot megharap­ dál, sőt még saját magát. is összeharapdálja. A rendes ugatás helyett rekedt, szomorú hangon üvölt. Ezen négy­ öinapi dühöngési idő után teljesen kifáradva, csont-bőr­ re l esoványodva megnyugs zik, rendesen valami rejtett helyre húzódva búvjk meg. Ilyenkor már kezd a teste megbénulni , nem tud nyelni, a fej e, a nyelve, az egész alsó állkapcsa, valamint a farka szinte élettelenül lógnak Ic, harapni sem tud már, lábai nem bírják, ezért oldalra­ dőlve feksz.ik. A lélekzése is igen kínos és egyre lassúbb. Hangja alig van. Szemeiben szomorúság tükröződik visz­ sza, szinte segítségért rimánkodva néz az emberre. EILt a súlyos bénulási szakot azutáIII 2-3 nap mulva követi a megváltó halál. Igy az egész tulaj donképpeni veszett­ ség lezajlása úgy 7-8 napig tart. Sokkal szánalmasabb a megveszett embernek a sor­ sa. M int hallottuk, a kutyaharapástól számítva a gyer­ mekeknél három hét mulva, felnőtteknél pedig 4-8 hét mulva tör ki a veszettség. Az első két hét alatt alig tör­ ténik valami, ezalatt a harapott seb is rendesen már be­ gyógyult. A harmadik héten azonban apró hőemelkedé­ sek lépnek fel, mjalatt a már rég begyógyult seb körül néha-néha villámló fájdalmak jelentkeznek, máskor meg nagy viszketés, hangyamászásszerű bőrizgalom, égetés­ szerű érzések támadnak a gyógyult harapási seb kör­ nyékén. A nagy mértékben nyomott hangulat mellett is belső nyugtalanság lepi meg a beteget, aki i de-odajár, szokatlan hosszú sétákat végez úgy a szabadban. mint a szobában. A negyedik héten vagy később azután megjelennek a veszettség tünetei : a görcsök. Ezek az örökös halálfé­ lelmet okozó görcsök leginkább a légzőcsőbenr és a nyelő­ csőben jelentkeznek. Minden ilyen görcs a megfulladás­ hoz közel lévő állapotot hoz létre, ami egyre és egyre ismétlődi,K. Ezektől a megfulladás érzését keltő görcsök­ től való félelem okozza már jóelőre a nagyfokú nyugta­ lanságot. A nyelőcső görcse is hasonló súlyos kínokkal jár. Eleint e még a szilárd dolgokat - kenyeret,. zsem­ nagy fájdal om mellet t valahogyan lenyeh a be­ Iyét " " teg, a vizet azonban már képtelen lenyelm. Ku!o� osen a víz az, amin ek már a látása, sőt annak az e �htése , I S kínos , görcsös fájda lmakat vált ki. Ez az a: hIres " VIZ­ iszony, amely a kitör t veszettségre anny ira J ellemzo. Közben a beteg természetesen nagymér:ékben , les? ­ , ványodik, ami a fertqzés, a magas lazak es, � z ehseg ko­ miat t érthető is . A veszett ember t udatában leven a sz � I . Iz­ :Ilelgő, görcsök okozta fájdalomnak, igen Iz �a � ott cs�� gatottságában i de-odaszaladgál, ugrál, a vegell! � ar 1 mal a földö n mászkál, miala tt hörögve ( mert bes�I �. álla ­ o � nem tud) próbálj a magát megértetni. E,z a veg . 1';"­. pot átlag 24 óráig tart, amely után bealI a halaI SO l'sánaJ. ember sorsa azért szörnyübb a veszett kutya . a to­ tI men meg esen rend és alöv pusk mert a kutyát egy , percig .ve.gli'; vább i kínoktól, míg az embernek az utolsó esetleges IIlJe k­ kell szenvednie szőr nyű sorsát, ami t az ciók csak ném ileg eny híte nek . ebb a kuty� A megveszett álla tok köz t legveszélyes án támad . embel­ , a macska . Maga az ember csak ritk es amIkor az ' eszetts eg, . tár sair a. Az úgynevezett csen d es v. k, mkább az dna ara kIm ök rcs � g ási lad fuJ yos em lite tt súl lm . embernél szokott elő for du " veszelyesebb a du" hön gii A veszettség rosszabb es _

LAP O�

őrültségnél is, mert a bajt mások is megkaphatják, mert egy veszett ember, állat, esetleg százakat is a saját sor­ sára juttathat. Szerencsére igen könnyü a� ellene való védekezés. Ezért nem bosszankodni, hanem éppen nagyon is örülnünk kell, ha az "Ebzárlat" című hi rdetményeket látjuk, vagy ha a csendőr a szájkosár elhanyagolásáért bennünket felelősségre von, mert hiszen! ezzel az előbb leírt szörnyü betegségtől védelmez meg bennünket. A védekezésre nézve pedig a következőket kell tudni : 1. 1\1 inden kutyaharapás veszélyesnek tekintendő. Ez alól nem lehet kivétel még az Ú. n. "gyermeket" helyet­ tesítő legdrágább szobakutya sem. 2. Legelső, legfontosabb ténykedés az, hogy a hara­ pási sebet alaposon ki kell mosni. Legjobb a sebet erő­ sen folyó vízvezeték alá tartani, vagy pedig a sebre ma­ gasra tartott kancsóból vizet öntözni. Ennek a mosás­ nak az a célja, hogy a sebbe jutott mérges nyálat onnan kifolyó vízzel kimossuk, ezért a kimosás Igen alapos, igen erélyes legyen és okvetlen sok vízzel történjék. A lavór­ ban, a sajtárban stb. való sebmosás semmit sem ér, mert c�ak nyálas vízben mosakodnánk. 3 . A kimosás után jól k i kelll nyomkodni a vért a sebből, hogy így az esetleges mélybe jutott nyáLat is el­ távolí thassuk. A vér kinyomogatását sokszor meg ken ismételni. 4. A legszigorúbban tilos a vért a sebből szájjal ki­ szívni, mert az emberi ajkak mindig tele vannak apró repedésekkel s így a vért kiszívó egyén saját magát fer­ tőzi meg. Nemrégen egy anya így oltotta magába a ve­ szettséget a saját gyermekétől. Szerencsére mindketten kigyógyultak. 5. A seb kitisztítása után jöhet a szubl imát, a jód, stb. 6. Különösen olyan vidéken, ahol ebzárlat van ( B u­ ' dapesten pl. majdnem állandóan az van ) , vagy ha egyéb­ ként is a legkisebb gyanu is forogna fent (pl. a kutya viselkedése stb. ) , akkor tekintet nélkül arra, hogy a se­ bet kitisztítottuk, kiégettük, a megmart egyént azonnal Pestre kell hozni a Pasteur-intézetbe ( Budapest, IX. ker., Rákos-utca 7-9.), ahol az orvosi kezelés, az oltások teljesen ingyenesek, szegénynek-gazdagnak egyaránt. Még a vasúti szállítás is az állam terhére, tehát ingyen tör­ ténik. A Pasteur-intézetbe való szállítást egyébként a törvény kötelezően elő is írja, az ez ellen vétők pedig szigorú büntetésben is részesülnek, nem is szólva arról. hogy az esetleges eltitkolók, vagy a Budapestre való szállítást meggátolók utólag nagy anyagi veszteségekbe is sodorhat ják magukat. Pasteur-intézet az egész ország­ ban csak egy van. Másutt tehát nem is tudják ezt a bajt hzelni. Rendkívüli módon kell ügyelni a következő fontos körülményre is : Láttuk, hogy pl. a. veszett ember is rendkívül nyugtalan, hogy még a bezárt szobában is ide-odajárkál, vagy mászkál, mialatt a nyála folyik, mert hiszen azt nem tudja lenyelni. Igy természetesen a szoba butorait stb. mind összenyálazhatja. Ezért úgy magát az elszállításra kerülő beteget, valamint a butoro­ kat, tárgyakat stb. csakis kesztyűs kézzel szabad meg­ fogni. Különben pedig mindenben az okvetlen odahívott orvos utasításai szerint kell eljárni (elégetes, fertőtlení­ tés stb. ) . Ugyanígy óvatosan kell eljárni a veszett kutya elföldelésekor, valamint az általa benyálazott tárgyakkal szemben is. Aki különben a veszettséget ismertető ezen rövid leírá t figyelmesen elolvassa. szükség esetén bizo­ nyosan lekiismel'etesen fog eljárni. Dr. Kemény Gyula

altan. orvos.

1931 máJ'us l .

h.---------------L PO A � � 1 � G� c� S� R� O� ' S�E�N�D�� �C� ,.,.

4 �3�6�

___ __ __

__ __ __ __ __ __ __ __ __ __ __ __

l'OI'. Cúbók JfllŐ, JallkOtt ics Plil, Foss Islvl/1I, Bencsi!( Józsel t i szlh<'IH 'l t"s{'k�l ; DVl'a József, Gé va i Junos, ewrga Lajo •• ' Oy [i" 'I'elt" Sz a bó LajOS lll" K u l i J6zsef l" Iz m i ll di Isll'ÓlI, N ,ViiI/eI' Fere nc, 0116, Délll'S Imre, J'ida Sándol', J 'l" Ta kacs , VurOll FI6ritill Sán · vlic,' Ko , f e s óz J ÖSI l 'o/(,'ai Lajos, GYÖIIOY ll, /o'arh-aR Hu'mall Z{[mbó Ernő, Pill/él' , Il O (/01' Il" BO/t'OI' lst " Lajos, Kol/o/h Gábor, Szabó Fer e nc lJ" Sallla József, Er,/ií.

�'<'I' e ll C , Szomba th László, Pel h ll hcil'oly, Ta/wcs J "1/{j l örzs· ől'IllPsll�l'('kl)t t's Lellclvut Lajos, Né"l(!di AIiha/y, Tóth Géza T. . Tó II, József I" NUfJY Lojos IT'., Ném I h Gy roy J., Sza bó K,,· roll/ ll .. .1lolnol' Lajo" ll" Takács SalldOl II" JUlln-t·il's 1',,1, To rdai Pál. Pinté,. IstNh] ÖI'IUC' t('rC'kel, hosszalS l· ...('ll(lti l·s�gl ,zolgoálati idcjük "Inti a kÖ7ibizl onsagi szo lgálal ter�ll lunka·

ö

LUllUnk mal ...t:ámút a nyomda I I IUJ II s ,'>]s..\jt'j lIlu ukaszii i. Ildc 111 iuU t'sak e:,.'1' uapi ké:-.cud'ÚllllUl'} t utlt II k po:-.hh'n aeln ))ic��retck . Á m . kir. Bf!liigym; ,,; ...�It)T l'r [1) l y t) l'vi Ular­ ,' lU. 16'11 11 kt' l t 2H,5i9 YI-..." 1931, S"lúmú l'elldrletév el a '·esz·

prt'mi osz t ü l ,rparanc:o.ll oks:ig a l lom,luY{tha t a r t ozó Lupdll J6z�t'1 t i:-,·d ht.·b· Nh�st II m. kiT. postnki ncst.ür r.. é rclmoére �lköy('tptt ktit ,'�n dl.lt'l i okirathamisítá:;sal pál'o 'ult esalú, ('S cgy lopá-i {'sd tl·tt ��t" n l·k iarad.sagot lll�m j,soIlH'l'ij. S7jVÓS k i t u l'tús.su! é::, ll..rl�lJlt" lln�·l\1 tö l·tt�ut kiu('ril"'s�'>tirt . u lct tl'Sl'klWk H Z igHz.ságs"Zol ­ tl i���l'ö okirattal l u t l a t.�l. g'ú l l ntu� kl'z..él'l' jl1 t l utfu;áért.

A �·z{;ke·r;;fehérNíl'i ll. cseH(/űrlwrü l ( parancsJ/oko dicsérő nk­ ir(�tt(l l a t t n t:'1 : Koma JÓz:H l. Rácz hd l'dll. Krnkolli(';;' Józ..... ef. Soók!1 .lIliai, Horvatll hl t'ulI l l" l 'w'Oll 181 1'''" J" .\ � ," e l " Pe·

lel' �� :-. K u l izs ZSjgmond t isJ.the-lyctte sekt,t. ho��zú e ....t>ll,lörségi �z.:,rga l ati idpjük alatt u kiizbi:ttOll�Ugi �zolga l a t ttll'Pll Ilugy szurg'ulolHlllUl klfl'j tctt ig'('n buz.gó és credmenyes tcYékcnysé­ :!ii kél'l. ntlauliut ürsparant'snoki lninö�égbcn alűn�lldcltj('i knek bt'IYt"l irányú llcy�lése és bcfoly·usolásáe.l't ; Ge re n csé r Ist pfÍn l . . iJrllil Ld.=Ió, Luprill JÓz.cf, I'iléz Kiss IS/l'lill, Dákai Pé/el', ' "[{oldi JÓz:,·ef. Z .... uu.Juils József. Gábel Béla. Gre,\chwT Jcinos, J �Cll'a dl Z�;gntond. Dil'I,ga Jd n os , Sipos István. Csrisz�il' Oyulu 1i ..... zthelyl'ttt·seket ho sz.Ú c�end6r (".rd bzolgú l a t i id(�j iik alatt u , közhizton.!>iugi s�Jlgálal teJ'�n nuf..�- szorgalomnw l kiú'jt e l l igen t,rt'dmén�'es te,·ókeny.égükórt, \'alamint alúrendeltjd knt>k he· ly('s iranyú befolyásolá.s.ti ér t ; Tó/h Jallus I., Cseh Jállos, Kor· do' Jlillos J" Du,'oli József, Káli Józsel, Ii: iss A ll drris l l"

J{os::;rik Pál, L a ld Isil1áJ/ to!:; Jfol n lÍ r Janos l/l. t ö rzsnl'Cs· II köz· tf'rt'ket hosszú c!'Ieudől'ségi szolgülati idejük ulalt lan­ iuöségben m 'töi jÚl'őryeu.. I»zolgúlnt t erén biztolH;a.gi igen fejtett i k l buzgalomma kadatlan szorg'ulommal és nagy törzsőrmestert J,i1los Dózsa te\'ékenységükéTt� e réumimye" .zoj· közbiztonsági a t l a nl ho.,.,,,,,s esondörbtÍgi szolgáln ti idej" gazdá· a alkalmazásban l'ouai i j!'úlut terén által ában, valamint szati �• •zámvileli teendők különhözö ága2atuiban kifejte t t

bnzgó t's erE.'dményes tevéken�·.égéé rt ; Horválh Júzspf xn', tör70.-.őrmestert hosS7:Ú c.-;endörwgi szolgá lati ideje alatt I I közbiztonsági szolgálat terén járót"ve7Jetól m inőségben, vala­ mint az utóbbi időben szárnysegédmunkási alkalmazasban lan· kadatlan szorgalommal és nagy buzgalommal kifejtett igen igell

t-redménye. tevékenységéért ; Schiller Gáspár tiszthelyettest, hQ,>Zú csendőroégi szolgálati ideje alalt a közb iztonoági szo l ·

/,;'lilat l�rén általá ban, de különösen i rodai segédmunkási m l · nÖbégben lan kadatlan szorga lommal és nagy buzgalommal ki· lejtett igen eredményes tevék en)'ségéé rl ; Gcíspcíl' Józse' tiS"lt, helyet test és Magyarósi Imre csendőrt, 1930, évi október 2O·lÍll

,l ásd k özséghe n t artá. és

keletkezett

tűzvész

a l kalmá val

a

l'euMenll.

a

\a , gyonm enté,. valamint a tűzvész tovÍl bbterj". dásánek meggátlása körül gyors e l h a w rozássa l , nag)' szor. galommal kifej l e t t és az átlagon messze felűlemelkedő buzgó levékeny.égéé rt; Vitél Szabó Imr e tiszt lll'lyeltebl 1929, évben Felpéc község hatarában elöfo,'!lult gyil kosság tettesének ki. deritése körül a nyollltnást 'l'ezető özakaszparanc,noklUlJk igen leleményes szaktudássa l, nagy szorgalomm al és fáradh atatlan buzgalommal kifej tett odaadó támogata sáért ; Tó/h Dén es és C" rll1l'st� 1'<,ket, hog "'as csendöl"öégi szolgála ti e:.jés János tö ,oPJuk alatt a k07Jblztonsagi szolgála t terén á l t a l ában de kü. lönö.en az utóbbi idöben segédok tatói minöségben fár dhatal. l a n s,? rgal0;,rumal k �jtett igen eredményes tevékenységükért, ,'alam mt alaren deltJClknek helyes irányú befoly ásolós áért és példns magavisel etűkért ; P i ncze Jcínos nyugáJlomán yú alhad. nagyot, és Fül� községekhen 1928 decem her haváb an a p os takincstar relmére P kár6rtékben e l k ö vetett kétrend. , heh ok,ra tham lsitáss al paros nlt csalás, t.ovúb há 1929 deec>mbel' h �vában Lep�éllY községben a posta k i lleRlá r ká,'ára 6354 p ka rértékben elkov �tctt b�töréS(>s lopás t'elles ének kid "" í tésénél a n�'omozó j ál' rn ..� áradságot nem ismerií buzga lommal tör. tént helyes , anY(tasaért. - Nyilt'cíllosan meOd icsérl e: Czih-a , r,' .. an. Voln" r Tm I'P. Szabó Gy,lIa, Al mási Józsel, Bajz{[ 1.1.

l:z"Ö

�

�

C0R;jág �

�

?

2?OO

�

d n t l u n �zorga lomm ul é::;: nngy bU?Igal offi111 n l k i fl'j h·tt ig'l'll cl't'd­ Gyirh-i .. IS/ ,'áll lllén�'os t�,·ékeny�';güké l't; Tó/Il Kalm án l" i id�jiik a l o l t t l l l szolgit liirl,őrtne,t ert'kt>l 110"'208 cS('ndőrs�gi i n t irodai a l . m a l n kö�bi zlonsúgi S2lo1gal ut tN'ÓU ú l talabull, va kn)l1HlZ-úbbon H gazdú:szati é s száDl\·itt�li tf't'ndők kiil'Öll hijzö úg-uultn ibull nagy btn.ga lollllnal és lanka dut l u n 1:i1.ol'galoll1 l1lul

k i ft'j telt igen b u zgó és t'r�dméu�'es tevékenységii kér i ; Cugledi Ja n o", IÖI-L.Őrmes tert 1929, éybcn Felpéc kÖ21s�g h n l lÍ''Óban elő · I'o lxl u l t g' y i lkossúj!' teltes",\rk kidel·i l ,'." körtil júrőrVl-zetöjÁ. neK

i�ll

kife-jt('{t

t-.

Fiilr

Jlagy

�Lorgulolll1nul

l \S

fil,l'HcJ11 u:ltu t l u n

buzgalommal

odnudú tilmogut usáért ; Ultl i.Q Zolllin CSl'nclűl�t U�ajút.:' kÖ?;Sllgek ben 1928 drc"m b�,' h,,,,á ban a po , t a k i l lesl',,' St'"

,'('lnll\ " � 2000 P kúrérl{-kbt'll elkö"e t � l t kél l'�ndb,'l i o k i rA l h n l ll t . l'iítús.�nl pá rosu l t cSHlá!o., t o vábhá ]929 clC'Ct'lllhf'T huviíban T.,rp­ spny köz ...é.. gbcn fi })ost u k i llc t.ál' kúrü l'tl 6354 P k tÍ rédHcbrn r 1 · küvclt'lt h t'l ö r«q e s lopá.' l � l t es é n � k k i d�ritésénél jfl l'ől'\'('9.('IIl. jt'i.u('"k t'úl,'udsú.got nem isnw l·ö. ounndó hl1z.ga l o lH Jn n l tib"U'lIt pl'rchntll1YC's t ú m oga túsáért.

.A nemzeti zász)ö kötelezó hasz n ü l a la i\[ostu nitig- M'lI1ll1 i ­ félt' h i "utalo'" reurlL,lk·'zrs n('lll \'olt u nÓ I . hogy a II e-11I'l.d i :aszlót JIlikor kell k i t ü zni. Az volt a s7.o kű:-.. hogy II uagyohh

np>mzt ' l i Üll(H' p(�k nlkalru.áwll n kóúga%gatási hatósÍl gok ,orzPWi felszólítottak fi h á z l u lajdonoookat, hO!!J' (űzes�k ki II nem. zt'fi lobogót. il10" t töbh lllt'g�'c i város s7..ah"lyrelld�lctc( kész;. l e l i , am"'�' köte!ewvé teszi bizonyos nemzt'ti ünnepek a l k a l . máhó; fi nelllZ\-l i wb'Zló kitűzés"l . Ezeke l fl r�n(h,i('l�hl fl hol. iigy m i n b--zt.el' jóváhagyta.

FegY \'Cl'hasZlllUa tok. Csi z m ad i a Sú ndol' lJ(ü-h,-'Ő l' I I I ('s te r és Cse l e i János őrmcs terbiíl á l lott, ollyillgi örsbeli j ú ről' HorvolÍ t h Uyörgy és Horváth Ferenc balatonki l i t i l aJoosok e l l e n úprilis IB·án 14 órakor Balrllo n k i l itin, nzél'l mert azok a házkut aloás.

JlIlk el1enszegii l tek és n járort megtámadták, szurouY'fog�'vel't hasZtllált. Horváth György súlyos, de nem élet ve zé lyes, flÚ g' I:!ol'v-.ilh Ferenc könnyű sérülést szenvedett.

.ó Isán GYörgy őr. A tápiógyö rgyei örs á l lományába tarto • me.tert O l á h Mihály tápiógyörgyei lakos április 20·án. 2 Óra. kor Tápiógyörgye köz.ség templomt
Örsparancsn okl kllle\'ezés: A székesfehérv ári I I , cs('udör. kerület p arancsnoka G e re n csér IstválL és Ha dn ao y ddám tiszl. belyetteseke l, II Pécsi lY, esendőrkerü l e l parancsnoka G o nd" Fe,'ellc, SipiJcz GyŐZÖ és J e1l te li cs Isi ván ti8ztbelyett esekl't, míg a .zegedi y, cseudőrke rület parancsn oka Sza bó János l l . é s Szabó (Szalkai) Imre t i s7.thelyel tesel«lt ÖrSll nro.nCsnokk á ne. vezte k i . E�y költe� ény bonyoda lmai. A Csendő?'ségi Lapok ápri. , l l . 20-Jlt, 12, S1.amánnk 326, oldalún . . Eslriihöz!" cím alatt egy k,öl tem ényt kÖz?ltünk , amelyet a m, k i r , csendörségi felszere. lesl anyagraktárhoz beosztott Juhász Lajos !Jazdásznli tiszt. h elyeltes küldött be hozzánk közlésre,

A költemé ny kaptuk :

megjelenése

után

a

következő

levelet

"A Csendőrségi .. Lap k tekint etes Szerkesztőségének, ? B1(d( }Jest, A Cse td l'ségt Lapak fol!ló évi április 20.án � � � m,e fJ;ele n / 12. Sza mu ban a 326, oldalo lI méll/s éoe" meg. dobbenéssel és megbo t,'állkozással olvast am (( "Juhá s: Lalos g. tt,?zthely et.tes, Buda pest " aláírá ssal "Eskü höz!" , cunen ,meOJ elent kolte mény t, amel " nagyon cseké ly szö. veg �elt ,'álto ztatá so�kal, az általam azonos sze?'z e t t , cf '�l1l, s (( >ná,' , megsz ll t "Rend" dma lafl 192J . évfolJlao l,� ma ban. 1'(,la n" t ,kés obb, a "Rend" által � � 192iJ , él.ben ki. adot t "Re,ndörs egt A l1nanach" 467, oldal án is nlJom talás. ban a saJá l n� v ,, alatt má?- kétíz ben � ! is leköz61t költe. m éllye m ,,!e� nnnosühe t tleniU vak me?' ő pu'gizálása, � ' A ,mdőn erede h ..kolt emé nye mne k hite les szöv egét a . tete s Szer lekm ke,� zto8 éon ek tiszt elet tel be m uta to m , k�.

193 1

május

:': 1l1,

o. .

CSE ND OR SEG I

,,�i

hog y nd nag ybe csű lapjukkal, mind ped ig vele m , "ken � Den elko vet� t t "'odalmi o" zással szem ben nek e", cl kell?. véde lmet es ,negfelelő elég tétel t nyujtani szíves­ kedJ ék. A cse "!!döregyénhez külö nben sem illő ezen eljárás . m w l / a kolte méIlY p l ag izá lóia ellen az 1921. év LIV. t.-r. 18. �- ba tköZ v 1 tség címén �iintc tu!djele " test fogok , e tS ttsztel tenm e � ma" e lo" ettel Jelzem, hogy az illetőnek vagy om és nem vagyoni /oá,·térítés,·e kötelezését feltétl e­ nül igényelni fogom . Végtelenii l sajnálo III , hogy magas színvonalú, min­ denkor élvezet tel olvasot t Lapjuk ilyen erkölcsileg is sú­ lyos megítélés alá eső cselekm ény követke ztében szintén példátlan megbántásnak tétetett ki a tettes " észé"ől, a védekezéshez és elégtételszerzéshez azonban teljesen jo­ gos magáné" dekemb öl is ragaszkodni vagyok kénytelen . Kiváló tisztelet em nyilvánításával vagyo/c : Szeged, 1981 lÍp,-i.lis 2 1 . Igaz hívük : Dr. Krisztin/cot'ich Antal m . kú·. rendőrtanácsos."

�

A

if

?

levélhez mellékelt költemény szövege a következő : "ESKÜHÖZ !"

hősö k

�

?

c.

r

�

rende7.ctt

i

m cgtart a n L

A z (,s7.lis é , életmentés oktatása cÍlnü könyy re ismételten

Felhívjuk

olvasóink figyeI Jllél. Bővebben legutÓbbi számunk h i rei között fogla lkoztunk vele. Ara 1.W-2 P l es z s a meg· l'e nd plés (' kel jpvpl ező!wpon R e v iczky Zsi·gmond csendőrsz-úz8,loshoz ( 1A'lltendre) kell eljuttatni. iI1{'gjelenik május végéll.

:

iai oszt álYaJ:uk � A l l ami Térk épéS'Let fotogrammetr k'l . e l so ma� ,�l. a'Z. . Ez . Öss"" l litot l á et t kes kis k ö nyv LŐJe elt térk ép zés lényegét, el :" Ik cj y a () ant .. l ők tájé kozt atására ' o gal· t a keroők és él'deklöd U'1l va HaJ o­ gond A i. on isme rt'eL l nSba � k " é ''Lhe W mód . m ÖJ' összefogla él é i e és S z wők l' ke r . s i l luszt rá l t · a . g san os""c n llitot t , ha· el üdvözö l h e t i es mm örő t ete Cz i' v�h ('tő n yelven ké ' k i n fotof;MlTI1Tl1t"' tr!a l té-r J o 1111.1 nd p �1k i . a ,zon llal forg' a t h a l

�: � egí .r

emlé ktáb lá.ia. A volt cs. és "ir. 15. tábor i mely nek kiegészít ő c sa p a t t este előb b Kassán k sőbb Jledi � Lőc<én állom ásoz ott , a v i l ághá ború ban hősi ha: l a l t hall baJt ársa i cmlé két folyó évi mítj us hó IO-én déle lőtt 10 órak or a m isko l c i Rudolf-l akta nyá ban a m. kir. Gőrg e�' Ar�u r 18. h on védgyal ge 7.re álla " Gya logság nap " � ke t tében lelep leo;e ndo emle lcfáb lava l ö rö k í t i meg . Gyü leke zés az "� mep élyr e �élelőtt 9 ó ak or a Szécheny i · u le a i Leil er- VeTI ' dégl őben . Az u nll{'pé l �' re ulaz ók réS7-érc a MÁ \' " ona la n i 30 s�ázal é� os u t azás i ked ve zmén y biztositva "an. A volt cs. , és ku'. 1�. l ab o ri vadászzászlóalj bajtársa i nevében vilh , l:J"r� za Pál rel1 ]őrfő!elüg.velő, B uda p e st , Y., '-adá,.,,-lltea 14. , �les ett

va dtiszzás zlóa li,

vet h el y czhi'ssc n e k cl. Az em l ékműve t már el is készíttették Margó Edé,·e l . Az emlékmű azt a dicső fcgy" ertényt ől'őkíti meg, ami kor " l'rzem�'slnél han'oló szegedi ezred e l foglalt" l ' opo rtepka m n gasl" t.á i . A r.·la\'fl t á:,t n közdjö " ó h cn n ka rj ú k

· költemények összehasonlítása után mind enki m�gálla IS, ra dac k s eltéré gtelen � � pítha tja, hogy a kettő, a lénye . ", h�gy teljesen azonos. Kötelességünknek tartjuk m �gJ :, gyez � meny kolte ti ld ?e�u ánk hozz által '? a Juhász g. tiszthelyettes a m ��egy�t szövege a fenti költemény szövegével szorol-szor helytel�nul v,& zett Miután azonban az eredeti költemény tar:tozo szav ­ lem,i�lva, egyik helyen felesleges, oda ne� eg�sz . sorok" ki , kal volt megtoldva, másutt meg szavak, so� . seg· zemu Johls s telje maradtak a beküldött kéziratot mi ész[�t�uk. J:elt : gel termé�zetesen - kijav ítgattuk és kieg ve �'Slro gy or� a a m hián okat nem másolási hibá nak, hane , álJu k a ellem ec­ lans gának tulajdon ítottuk. Ö �zinté.n sajp . . t�ttun . . lens é et, amelyről egyébként ml IS Jelentest . ss Jozs e f , a m. Voro el címm ba etriá evezetés a fotogramm ve

: i

i

A szeged i 5-ös hOll\'ti dek emlék t áb! áj a. '-itéz Sli ,'oy Kál­ m á n dr. t � bo rno k, a sl.egcdi vegy("�dandár paranc snoka. méltó formá han k ív á nj a Ilwgörökítrni a bábol11 ban vitézül ha l'coH .His hOll védgyu l ogezl'ed emlékt't . Átirato t i ntézett Szeged "á· ros hatóságlÍ hoz. amelybe Jl hoz-zájá rulús! kér nhhoz. hogy -a Fogada lm i rrcInpl c m csonka tornyána k ("gyik szabadon állI') falán az j-ös hOllvédek YittY�ségét J1tegörökí tö b r�IIZS1;ohormü'

A

e

t

r

_

fotogrammetriai

a

emlé kére május 3·án Szombath elyen a'h Erzsébet­ p a rkba ll l e l e p l ezi az e lk ész ü l t nug)'S za1íású emlé kmű vet. A tá ­ bori m i sét Mikes János gróf szom bathe lYi püspök tartj a. Az I'mlék ?psz&rlek után díme héd les-l a Sabár iában . Az ünnep élyt mege lőző napnl l este 7 óra'ko r a ádiób an Br rkes Róbert az ozred volt tartal ékos főhadnagya .,Vasba k'lk II hazn " éd p j' i1é­ ben é
Nevedre büszke légy - nem szürke holmi Szent h ivatás és férfias erény : Lemondva küzdve a közért harcolni, ört állni künn az élet harcterén. És nézz a hősök hosszú, nagy sorára, Példát ragyogva sok tekint feléd, Ki lenn az utca szomjazó porábn V érével írta névtelen nevét. Kitartva esküjökhöz élve-halva H agyták reád is a rendör nevet ; Légy érdemes és méltán. . bü.szke arra ! És így emeld az eskuhoz kezed ! Krisztinkovich Anta l.

� ;'

, koru n k eme egyi k legs7,clIem e.eb b vívm ánya iránt ér­ d ek l o d J k . R ki érték elni tudja és figyel emmel kisérni óhaj tja n:t a". út törő jelen tőségű siker es mun káL, amit Allam i 'férk é­ . Pilszetun k a fotogranune tIi a hasz nosit á u, alka lmawa és fej­ lesz ése terén kifejt. Az 52 o a lda s füzet l a Térképészet i Köz­ . l ny a . sz. külön füzete gyan � ánt ao; Allam i Térk épészet kiadá­ . sa�all J�le�ll meg. Bol t ára 2 p e n gö . A Térk épész eti Közlő ny e1őfl.:etol rngyen kapják. pez

A volt cs. és k i r. 83. gyalogezred a vil ágháborúban eles"tt

Pajzsod szilárd : a törvény és igazság. E vértbe küzd a rendnek harcosa, S ki ezzel áll, azt meg nem ingathatják, Gyarló erő meg nem töri soh a ! Mert lásd : amott az ördögarcú élet, lI'linden nyomán ezernyi bÜll fakad, Ki gyönge lélek, az hinárba téved, És megtörik az ősi harc alatt. Gyűlöld a bűnt ,de szánd a bűnös embel·t, Segítsd föl azt, ki gyenge, vétkezett, Kétszer ne sujtsd, kit árva sorsa megvert, - És így emeld az eskühöz kezed !

�

�

365

., JJlek hose

Bajtárs, ki most felesküszöl rendőrnek, És felkötöd rendőri kardodat: Isten után hazád álljon előtted, Mikor az ajkad esküvést fogad. Viseld a terhet és kemény hatalmai, E hivatás amit ruház reád, S a kard ,mit im erős kezedbe adnak, Szolgálja híven összetört hazád. Hogy szebb idő köszöntsön még e földre, Melyért a nemzet annyit vérezett, S boldog j övőben éljen mindörökre ! - És így emeld az eskühöz kezed !

I i

LA Pu h

t'

IU ájus m ásod i k á n a vi l ág összes hal'angjai megkondulnak. O l u ,zol'szágból indult ki az a mozgalom, b ogy a világháborli hősi hn lottuinak eml ékezetére ugyanabban az időben a világ m i nden táján azonos jellegű megnyilatkozús történtiék Igy ha­ . t,á rozt á k el. hog�' május másodikán este 9 Óra -10 pe rc k or a V i l á gh á b o ú ilősi halottai nak pmlékezetéri!' a minden katolikus templomában a harangokat megko ngatj á k . A hit­ felekezetek ezzel k apc solatba n híveike! a templomokba szólít­ ják holn' ne csak hitső demonstrációval szol gáljá k a kcgye­ 'l {'It t, h:ll (l-m 11lIájus l11ásodikán e t(' . k il ('>l1 c órakor a harctel'e­ is tartsanak. iszteletekct t isten ünnepi hősökért ken elesett

r

yilág

�

é nykép és-z.eti sz"klap indult meg ""ell a cí­ Foloéle!. Új lllen D,.. Gyulai Ferenc srorkes7!tésében. Dr. Gyulai az egye­ dilli fotoUlest.er aki a fényképe-z;ésből kiilföldön főiskolai kép7.el tségpt szerz tt. Az új lap célja, hogy a magyar szakfény· k rpés'2 (>� amatől'ü'trsadalma t kö�ö� . hiborba gJiijt\·c olcsó. ', l é Il�zrrí.i. {lt" mégis t udományos sz kla. po l adjallak azok kc­ z,,"be is, akik m:í r ré e n nélkülözik a magya,' szakfolyó i rnt ok

f

�

g

a

köziil ép]>en ezt. amelyhez h a son ló l ap c!>knak ugyanis az volt a hiúnyuk. n� drRgák voltak és v a gy CSQlk a szakféoykép&"Zek ya y ho� csak az aOla török igéuyci t larlott>i.k szem előt t . A ..Fotoélef' m i n d a "'l akfény képészet, mind p"d�g az amatörfényképezé.' ö &'Les aktuális kérdése i vel foglalkozik. münyollló papi­ l'on jelenik meg, ára enn6k dacára is olcsó; külön böző kép Yer­ .enYl"k rendezésével pedig a lk a l m at fog adni a fényképé·

g

n;gig

sz�knek arra, hogy magukat továbhképczzék. A l apnak. . llUH ly h a \T o n k in t jelenik mog, előfizetési ára egész .évre négy jJt'ng-ő, s za l ll O Il'k i n t vúsúrolva egyf'1S s1.in l ára: 40 fi l l é r. Az első l b1.ám tad a l m a : Teslél'Y: Bckös:1JÖnlő; - lac: foloélet amatőr­

isko l
g

1" 'Il'tIl'lhdö

CSÉ NbÓRstG1 TI�ir�' i . OSl.1 Ú'f' � � X;-

i �7.J.lll1nl lkbn ll dl', Urh r�i�·azít:�. ltt'g' utú h h Jt hl n c.su­ é ht' t.\rtl\lt...ml..a \"l�.ró .. ba � I , t nl ll ·r,-' Jlt.hH"fo)fllllll:1 ZÓ cikk lI l1;! ltOt 9. . $Z. ll l 'lu .. r johhh a�abj,ún n . �lA)t l twl..' .-, .\ �l�-I. olda l -C'tt fl koy C'tkC' w szoveg hC'I) k ultn fog-I h('n �St"k l ('zd . Hl. l" ll. bl"'k . a C hctú !lcn - Itt n111 clhelyc'L . IH'h t " l I ú : Y"Ir) IH11d "ul a k ctJu s kcre Itt t. orto (',op alkotha tunk c-r ('z.' Cs, .K, (1 is . lJe , 7. :1 nbC'h b l'oko tlkU fOll<, úc�, - H Y. p..qdün l II Cifr a. Ko\t. rln. ... Gáyni. Cio-Ónl. stb. lln· }'-tll'k t t kl'l'l', hl'ljük példá ul a I rtot. csopo G-d

?

_

"':

.Alko thatu nk _

nevc ket. Csolhis, Kóta i, (lat tyan, Kau ar stb. z, Z, Zs, St. l'ZYC az dhelY yan t t j "l bdún S "agy az példá ul alkot ha t u nk R-c csoport o t . I t t k" I�s llCtjük Sch i. rsi�"er �th. Jll " -l'ket. fi &l�i. R'znku('s. Zúgon yi. Zsiga, _

I csoportot. Itt kcrcslwtjük példáu l '-ug)- alkotha tunk a Zsidf'k. Zoluaj , Zsi l ''Ui. Szita stb. no\-ek et. .Az

3 n go l

léj!'\'édelem parancsnokának ropülöka!asz!rófája,

almar­ Az aogol légügyi miuiszt l'rjwu jel€'nt i . hogy Holt légi délután saIt, :\7l augliai )t!�i yédelem pa raoc�nokn. úprj}i� 23· ún Rus�ex-gró rsúgbnu a t n ugmcn'i r('piilötér köz.eJébcn, - amelyet az aImal'salI éppen előzőleg szemlélt meg - mpülőhalesct kö­ \. ropülőgép, amelyben Holt lég­ "etk"zt�bell ';letH w.-,t<'lte ügyi yjC(�nHu'sall ült, 1500 ]ú h mugn.Sú.guan összeüt között egy •

.

llllisik rCj>iilőj!'éppel ';s lezulwlll. A v ieema l'sa ll és " pi/ótatiszt s;:ö,."yetllaltak. A másik l'l'pülőg�p p i l ó tája tc/jese" séTtetlen maradt. Szcmtanuk l át tú "t'lték, hogy a lerohant gép egyik u t a�n cHlbh í'jlöernyóY('1 próbált lCl'l'l'szkC"dni. l\Iúr ki is ugrott II IrCphő l, Ul' túbúgos!ln kiizel volt a fölc!höz és nz emyll nem "yilt ki, Holt 'l'ieemal·sall. a k i nrgyyenö t h'cs "olt, az angol légihaderőnck

llH'galakulá,tól

k,'zdv()

tagja

"olt.

A

világ­

háborúban n francia hadszíntér"n több ízb en k i t üntett. Iilllg át. 19'20-b3n m i ,sz iót "ezetett Kínába. ké�öbb az nngol hadirepü\ő­ iskolát vezette. A légi yédelem parancsnokávÍl ez év április clF.ejrJl IH'Yl'zték kL Ez yolt p�yéb'ként 1\Z irlé-n nz angol légi­

hnderő

/i:e"IIetedil,

�-ut ma. 1wnu inrhél.

lIaitilos

bale.,ete.

A

h"híloo

áldozatok

Yolt haultell g'crészck bajtlirsi összejö\·etelc. A volt magyar hadit..ngerósz,'k. bajtársi emlékeik felújítására, mú.;ius 2-áll.
T.

PUC R-MOVEK

RT.

Ih'\ndök.

Hoh enháromezer a u tó l a x i Ne\\ y ork ba n . Londonból kl "n­ tik: Ncwyorkbn n II rClldöl's�g ki n m ta tása i sMrÍll t 73.626 antó·

taxi "nu forgnlolUbu n. A l'ondörs"g közh'kedési h i vatnia jó­ részt ounek /lZ óriási tnxiin�lúci ónak t ulaj(lonítja , hogy tOl'· galmnsnbb órtlkban NC'wyol'k u l c { d n gyol'sah bnn lrlwt lry:dog l"15l'cjuhli , lll.hlt untounSZO ll vagy t nx i n.

A z lS30-�1-l k i l en gye l felkeléshen elesett magynrok Cm­ léke. Az 1830-31-i lengye l fö lkol�"h"n elesett mng:.',u'ok �llllé­

megünll�plésél'o a lrukull bizottság április 19-{'n " arsúban l'rnlékün ll('pélyl rende." tt. Az ülésen r1hulill·(}zt ák. hogy a 1"11' g:.·,'1 fiilkclésboll elescLt mag:.-'ll'ok ('lUlékét emléktúhlúval (ini, kílik m('g és delrgáeiót küldenek Bndapestre, amely a le ngy,,1 szejtn és s7.A:'n.ntus, vulnmint a lengyel nCID'ZCt n<, ,·(>ob{'n ag-u�z­ tus 20-ún a mag)-ar n"mzetn"k n parlament Útjil ll i ll nyujljn kén..k

a Polon i a Res t i h l t a rcndjeld és a z erről 5"l616 okmányt.

H.lborús műszaki ernlékmii. A mü�z"ki

�s

mérnöki

karu

IlZ

Orsz[lgos

Kaminó

tú rsadnlom tiszti székbáuíban g)'lll�.t

tudott, amell'en Szede/'jei Elemé/' ll)'. a l t áh orn agy elnökölt. A

gyuló {'n c 1 hatú roztúk, hogy ol'szágos egyetemes hc.'lbol'ÚS mü­ sznki

emlékmuvet

létesitene-k. Az

emlékmii

mcgvalósitúsúvlll

részint fl m ű ,zaki csapatok hő"i halQL tainnk emléke iránt óhaj­ tunak k<.'g)'elettel adó-nn i, milsrészt n. míiszaki alakulatok em­ berfölötti

t"ljesi!mén):cit.

valam,nt

n.

miíszaki szolgú l at

fon ­

tosságát akarja k dokn mell t ú I n i . J\. g�'íi lésen meg'\'ál asztottú k !IZ Országos hlüs?aki Elulékbizottságot, mnelynek (líszelniik�iil Giim uös Gyula honvédl'lmi mini�t"rt k�rik fül.

Megjelent a Kl h,ilrúsok Kézikönyvének 1Il1Í"ouik kiadúsa. A tusnádi l�lthes Gyula dr. ú l t " l a l l l . kir. e8l'ndiít-"ég s'Lámára írt Ki!túgúsok Kézikönyvének bővitctt és tcljesen á t d olgozo t t músod i k k l adúsn. megjelent. A könyvel a Csend őrségi Lapok 12. ,-zú rrui.ban l'észlctcseD ismertett·ük . .Az 592 oldalnyi torje­ ,lelmu künn' telj e s "!Í$'lonköté.ben - kizárólag a escnd61'­ t isztikar és aoz 6 rszomél)'zet lagjni ré�zél'e - megl'!'n del lwt<1 kétpell!rŐs havi rés�leh'e is a ,zeI'wnH (Budapest, zen t k i ni l ." i n i c " 35 nI., 8.). Ára 1 0 pengő é,_ a post llköltség. .•

FIÓKTELEPE

BUDAPEST

­

�

GYÁ R I F I Ó K:

1.

l{; s-röl III i ndcH ki mugu goudoskod ik. ll1C'l't a. l'l\gi )'ang HZ ÜSRzr­ jö\?ctcleu é l·\�tÓJlyes. K i m�tüé.sek Papp Ju;,"w! kÚn"t-iUHk. a hadi­ t('ngt'l''',z·ö ..szej(jvetel rés"", 1'(', l'jpcst. ÁrtHül-ú( 66. címre kiil·

Ö römm e l ér tes H e m a· t e kinte l es Címet. h ogy az Ünöktől " {<sárolt Puch moto,'ke­ rékpúrral teljes m ér té k ben meg vag !lOk ele­ ged"e. Rö,'id ;dő alatt kb. 12.000 k m - t le.:;aladta m !'ele úg!l, hogy legcsekél1/ebb baJom sem fordult ,'ele elő. Ez köszönheti; egyrész t a Ill o to r j6 m inőségének, m á,,­ Cím �é�zt ",wg annnl., hogy a teleintetes ,donként a m otor/w;; jól b·tő alkalnwz ott­ jukat kiküldték át,'izsgálás " ége I t , miáltal az ese tleg készülőben lel'ű hibák kiküszö­ bölh ető!; lettek. Ezenfel ül az e lőző kön1/ !'!ik be n leírt hibákat én is mindenféle kép . ke. rulm ,gyekez te m . m íg az abb a n foglalt kore elmén!leknel. pedig sieltem eleget tenn � igy ell<eriilh< aJanlo m a Pueh lII otoTke l'ékpárt.

I

1 !'l:�1 m:'tjus

LAPOt{

Teljes ti.•z t e le tt el

VIRÁG BÉLA csendőr, Tata.

motorkerékpárok a legü zem b i z t o s a b b a k l

Egyszerű a kezelés ük és üzeman yagfogyasz ­ tásuk a legcsekélyebb, csendőr öknek ige 1 kedve ző t'izetési feltéte lek. - Érdek lődők­ nek el ül djük csend őrvev őink listáját, hogy m o t o T j a l, D k r ó l i n f o r m á l ó d h a s s a n a k

�

Kérj e n m é g m a áraj á n l atot!

B ud apest, V I., Li sz t Fe re nc�tér 9 . sz.

•

1931

máj u s

L

CSEN DOR SEGI LAPO K

c

'e.ndŐI'SlÍg szak köny vtár ának új köny vei . .A S'Zornbal­ hely i c endörségi szakköny vtár újah ban a következő műveke: ""(>rezto me'g : II, CSOportba : dl'. CZhík y Fere nc: A magy al' ka­ tona i bünt ető és fegyelmi jog' ezel'é ves törté nete, Max Rong e: Kriegs- und Industl'ie-SPionage. Conr ad: Aus l1lf'inl''' Dien !;zeit, 1901>-1918, - A m, kir. hadtö rt.éne lmi levéll ár i l'a l­ anyag ának áttek in tése. - Dl'. Lotar Rendu lié: l\Ii l i t llrpsychol J­ gibChe StmU cn, - Militiirische Aurga ben. Samm lung, Leye n : Taktik in Anfga ben und Lösun gen. R. Stollb ergw : Kamp fschul e fül' rlie Infantcrie. - F. Lippmaun : Die Einz"-l ­ gefeeh f.sausb Hdung . '- Neues Ranodb uch der Taktik . Romá n t;lIIulm ányi bizottság látogatása az osztrák csen tI­ örségn él. l\Iftrcius :ui-án az alsóaus7itl'ia i tartománYi csE'ndő r­ parancsn{)ksá ghoz há l'om magas rangú rendörtiS'litviselöbö l álló rnmán t.anulm ánYi bizotts ág érke1Jett, mely megtek inte((e " C endőr8 égi in (é=én YE'ket. A bizotts ág kül{in6 sen a segédtisZL­ ség �ervezete, a s7.Jámvcvöség, a k iegészíLés, gépjár művek és a próbacsendőr kiképzés i ráni érdekJ!ő dött. Megte1ltintett két Bécs környé ki Öl' ö t is. Az utazás alkaLmá val 10 csendőrSégi posta­ galamb ot bocsúbo ttak fel jelentésekkel. A galflIDb ok hiányta ­ lanul és sért�tle nül 6rkezlE'k be állormís ducukba , Cigúnyo k nyilván tart:ísa a "Bul'gclllalldban ", Az osztn ik cselIdőrség az átcsatolt területek en (Burgenl and) nYilvúnt artja a z összes Cigányoka t . l\linden cigá n yt, fiút, leányt egyaránt, am int 14. életévél betöltötte, a csendőrség lefényképe z és kezei­ ről ujjuyomall apot vesz fel. A 1�. életévüket betöltijtt cigá­ lJyoKra nézve az osztrák hntóságok i gnzolván)"kö tele'zettséget i léptettek életbe, Ebben a kO l']Ja n mrblden cigány részére a l'C­ képpel eHátott s1Jemélya'lonossági igazolváuyt á l lítanak ki. melyet tulajdon{) u k tartozik állandóan magával horda n i . A ki e z ('l1en vét, ki hágás t követ e l é s megbüntetik.

.A

_

_

_

_

_

Új ta;,k, Az Ji; wkamerikai Egyesüil-AlI!I!ll10k hadserege számára újtípúsú hnr0koc'it b"1'ártottak. A harckocsi egyarúnt t u d mozogn'i hernYószel'k'e7JCttel és kerekeken is. Oránkéu t i se­ bessége h ern�-ósze['ke7,eltel 10 km. , kel'&ken 110 k m , A vil ;ig­ n ak C1lt a legtökél\'tesebb tankját most próbálj ú k ki. .A lengyel hadsereg létszáma és szervezete, A Lengyel had­ léf.száma 278.200 fő, a tengerészct.é 8500, a határőrtestü­ leté 27.500, ami összesen 3().!.200 embel't te" ki. Ehhez a lét­ -zámh02 járul még a nyngati hatá rőr,'i ég 6200 0mbere é 32.800 fő rendő, ég. Szerveze l : 00 gyalogezred és 2 lövés?JzáS'Zlóalj, 1

sereg

iskolaroá zlóalj, 1 géPPuskás7.ászlóalj - 80 hados,.;t:álYba tömö­ rítve, - 40 lovasezred (1 10vashadoS1Jtály é 11 önálló lov".­ dandár utóbbiak 2--4 ezredböl állallak), 8() könnyű tiizérl'zl'('d. tüzél'C'Zred, �3 lovagló tü7iéro ztály, 1 t'iivlÍr iSkOlae1Jl;d. 1 10 n e h éz tüzél'ezred , 1 legnCihezebb tü'llérE'Zred, � század ,a �­ � t üzel', l ezred é 6 osztály légelhárí t ó tü'llér,eg, l :'ep � lo­ zászlóal j, 1 h i d roplán-osztá l y ; 2 léghajós zászlóa �J ;. 8 ,,,,: k� S"� ­ lt del h Slül Y 2 motoro, 1 ai-, � � 1 hidépit ö-, 1 elektrotechnik � . � áviró-�zred, 1 [áyiróezred, 7 ta '-J1'O zu>zlou l .I, ,. ,, ' 'Zi'l o' "al J' 1 s"ikrat zas ó , " �gUg � 1 l öuállQ tá v�l'ósZlá�a d; 10 cSE'n ��rO:::7L tag: 1O � , (lg; �Z"::t . . o�z a"" . ,• A l � zá zlóalj ; 10 Yonat oszLH g ; 1 0 �ozlga'Zg.ala�� _'9 g, � � . ZC�llJ :-' iol"{"J0 E O '" . ... ., 1. dl est 6 dand'Ú fI'a () ZllIk. t alOcua A 1"11 kl lcn. ' ' l c e o dk"l ezrc en ' 1 O a.- ló' l ' é-, 20 lov",s y,úzad, réSl7lb alat t lengN cg)' , hajó) (7 ő : J l Lorpe dóha jó-os ztáJy ból ge

beb"1,i

�

�� :� :

_,

: �

•

367

járó osztál�Tból (3 hajó) és néhány különleges jáJ.wúböl álla­ nak. További két tengera l at tjáró építése tervbe van vén. Fo, l yamörö k : 8 ffi{)Uitor é. 5 folyamágyúnaszád, A tengeri kerc.'­ kedelm i flottán ak 26 hajója van . Automatlku s puskák bevezetését javasolják, Reboul fmncia alezredes a "Temp. "-bl"D cikket frl, melyben a hadberegnek, a gyalogSágnak, a golyószórók egyidejű csökkentése mellett, aut<:»m atikus fegyverekkel való ellátá,út java;olja. SZHi n t<' ('ltől a l ép ; től az eg)'.!; á l l amokat ma már kizárólag­ esak a köl tség szempontja ria ztja �1. Amint eg)"ell�n Illi d,-pze­ (ö'óg kE're,ztiilviszi n r. álfe!!,verz"st, a töhbi�k azonnal kö­ vdni fogják. Sikerült az olajmotoros rCIJüJögé11 első útja, Aprilis 22-én óra 15 perckor B�rlin-T("J1)jlelhofhól megérke....t t a ham­ burgi légi kikötőbe a Junkel's-féle első uehw,olajmoloros re­ pülőgép. Noha erős ellenszél fujt, poniosan két óra alatt tette Il l eg az utat Berlin161 Ramhurgig és m indöSS'lR ll)'olcvan l i tel' ü�p.m anyagot fogyasmott. 17

Halálozás, A nyírmeggyesi örs állományába tartozó Gál!

" l v6n csendőr a budapesti 2. szám'Ú honvéd és kÖZ1'\'ndészeli

kÓl-há"ban április bó 19-én tüdőgümőkór betegséghen megbalt. A mátyásCöldi repülőtéri esendől'k ülcnítmény állomán)'>Í b a lad o7.Q Olnsel' Gyu'O törz.,őrrncs(er április hó 2,'J-án a z 1. sz. hon véd �" közrendészet i kórházban hi rlőgümőkór befeg.égbeu Ill('ghalt. Gl ascr törzső)'mcst�l' hOSSzabb ideig teljesített szol­ f6 J. 1 n t o t Budap�st(>n. mely ielö alatt S'zorga lma és jó maga\"j �Pl('t(' :.illal PWljúl'ói lnegelégf'(r;;�ét r� hajt ál"�ai szerl.t"tét dvla k i . Az elbalt lörzsőrmestert folyó hó 26-én a kórház haloltash;i zá ból lcnwtték. Tcmebé- ' n "..á mos yolt tiszti elől­ ji , rója és haj"í J'sa vett r" zI. Elöléptck; A bud<J TJesti J. kerületben törzsr;r me.tel'l',;. [�útlkai ,Józsd, ,Jónás Károly, ,Joó Miklós, Sándor De"I,. �[jhúl)', R'Ílkai Lajos, Ilanyi József, Dányi ándol', Tóth La­ zihigyi Sándor és Bujá kJ- Antal örme., terek; ikm "tf!' jos, János, C�eh Gábor. rekké: Bne.i G-úbor, Balogh Ján()s, ,'s Ádúm Is(\-án csendőrii k ; a péCSi IV. "el'ülelben gazdásw.h I i.'zthelyetlessé: Xyers László gawászali t i szlhdy�tt"SJ"lolt, t örzSÖl'mestel'; törzsőrmeslerré: Szabó Ferenc II.. Takler ht " á n ' " a rga J ózsef n'" H"s'kó Mihály, \'arga Józs�f ''L, San­ tI(}1' ,Tános II., Piro József, Nagy Lajos és Kere ke. � ntal Öl'­ l I I "stcl'"k ; ör", e"terré: Varga .János ''TIT. és Tób",s Imre csendőrö k ; a ., <egedi V. "eriile/ben tőrzsör/l l,,,le,'/'é; Duda" ; SÓ lIdrl\" őrl1l('stc r; örmeslc rré: �zél Miklós csendor.

Dezső,

De,\k

}hi7.assá�ot kötötlek : (f székesfehérpári ll. 7t-en"ilelbe�l .Tú� lI USSY Hudolf alhadna g')7 Linka 'Máriáv al Győrhen ; fi ""egedI , al Buda, r. ""riile tben ,Józsa Is(yán ti-zth" lycltrs JO-b_U AnJJtlv pf'Sle n. su e.� PapI' :II 1 1..\1 Y t keresik , a k i I I Ch',"'lw I Y llleg\- ei sziileté . o� .Tal á1i. s7JŰ1 l I l1hH SoprOJ ster � 1�(,�'1 � 1921 -hC'1l m i n t CSl?lldŐl'őrme ta,lh�7.­ gl J('lC�(' n üg-yhe ödési öl"Ökii. elhalt t psLvél"c ulúu való . CImet, " tudja kl � g'ei> szüksé .a kodás i helyén �k megá llapitá r)kl'H. )!U S/. 'l �-ZOVi küzjt'gJ'. i k iklós ls, a l Kalm azva volt. •

.

� é'\"'f's, .���t�

A SZ E NT IMRE JU BIL EU MI ÉV RÖlo

� v i s s z a m a r a d t l e p e d ö!k b ö l 2 - 2.5 0 úgyszintén a taka rókb óI 5.20 P-ért még oqyob\l mennyiség kapható a szállí tónál 1.20 P Azon kívü l ágynemü creto n , .- P Kanavász --- --- - " " " I k ozo 1.- P Toru ___

__

___

___

-

--_

___

___

___

___

___

___

___

___

___

___

___

___

Továbbá a l e g j o b b g y á r t m á n y ú v á s z n a k , damasz tok, zsebken dök, zefírek. =�paplanok és törlöruhák r é s z l e t f i z e t é s r e i s vásárolhatók I

K I SS ENDRE

Gróf Tisza Islván-u. 16

_1 93 1_

K�� �O �P JA ) I� �� CS E N DOR SgG

__ __ __ __ __ __ __ __ __ __

•

. U$ 1 _ J_ a_ m_

__

__

. lulkoznnk . - A Inll r.;súre :;zánt közlemén yeket, leyeJeket sth rkesztósegne e sz n a a h m e kell k nem a szerke8ztok n e ,' ére , \ Csendörségi Lapok szerkesztós�gének, Buda­ címezni, így : }les t . 1 . , Böszörmén "i·Út 2 1 . szám." ...". ---oo_

Saida. Hiányos szöYegű pályázatát vnrjuk. Túl h osszü ul' leg yen . Vig y ázzon al'l'a is, h �gy 5'z örsö ön " megfejtés hez . me glegyen n kellő se�deszkoz. KeresztreJtvény�t nem hasz­ n ál hatj uk mert sok benne ll: fö lös ékezet ü szó. H a újnt külcl be, az eh::i.lasztó kockákat sz abál yo an helyezze eJ s ft szö veget lehetöleg a csen dö rségi életböl vegye .

�

Olvassa el, mielőtt

ír

Vúg. RéYai N agy Lek.szikonának 10. kötete külön mell éJt­ hitbi z omán yokat az 1913. lel ben felsorolja a mag y a r családi évi állapot szerint. Ebben a jeg yzé kben az említett hit bizo mány nem található. Nem is valószínű, h ogy ilyen h i tbizomán y valaha is létezett, mert aligha volt arra eset, hogy 120 holdnyi i n ga tlan ból hitbizományt létesítettek volna. A hitbi z omán y célja ugyanls az, hog y a osalá d tekintélyét és fény ét fenntartsa a családi vagyon i1ymódon való biztosításaval. E zzel a céllal pedig i lyen , aránylag kis va·g yon, nincs összh angba n . Az is teljesen \'alósz ín ütl en , hogy hitbizomán yt olyan VIIIg yonból léte5itsenek, nmelyet \"alaki ily célra egy szegény családnak aj{mdékoz. Ha Ön ebben a kérdésben tisz tán a�ar látni, elöször i s azt kellene .megállapitani a telek köny vből, Inily természetűe.k a kérdé.�es in gatlanok s molm ak, a'k ik jel enl eg birtokában vannak, Inily j o gc! mük van ene, illetőle g mit ll100d erre v on atk oz ó l ag a telekkönyv. Ha a telekkönyvből sem lehetne netán eli gaz odn i, akkol' l eh etne szó arról, hogy bi z onyos, a telekkönyvadta nyo mokon elindul jon s az ingatl an ra O rszágos Levéltárban, illetéJtes törvényszék ;ra.tt..�rában, az valrunint az említett egyházi h atóság iratt..'Írában kutasson. Mi eNe a munkára ne m vállalkozhatunk, a legjobb akaratu.nk mellett sem, ezt bizonyúra ,te rmészete5nek fogja találni, Úgy látjuk, hogy igényének él'\'é n�sftése nagyon ne h éz lenne, ama feltétel mellett is, hogy az e gész nem déli báb, hanem valami alapja van. Attól Inindenesetre öl�zkedj ék, hogy költségekbe v"rje magát, hanem inkább kiséTelje meg '3z érdeklődést a helyi vis zon yok ban jártas ismerősei révén s ha már biz on yos adatai v annak, forduljon lel kii smeretes és komoly j ogtudó embeThez.

nekünk !

Közleményt nemcsak a csendőrség t agj a i t ól , hanem bárkitöl elfo gadunk . .t m..gjelent közlem ény eket t iszteletdíjban ré
...."II'0.........."ll'

�._.._ íi

CSENDŐRSÉGI SZÁLLíTÓ ! ,

4 O év óta feDlJ álló cég. a csendőrség r é g i e l i s m e rt bevásárló h e l y e !

MARER

egyenruházatI I n t é z e te

B U D A P E S T, V I I I., BAROSS-TÉR 9_ SZÁM_

(A keleti p" yaudvar é,kez6 •• oldal'n) TELEFuN : J. 321-78.

Khaki poszló, Loden, szinlart6 gyapju, a legerósebb

strapára, mélerje - - - Ugyanaz .Herku les Loden" minósé�ben Khaki kamgarn, szinlarl6, tiszta gyapju Ugyanaz exlra !inomban -

-

-

-

-

-

15'20

- 17. ­

- 18'50

22'50-25 .­

CSOlld6rkalap-toU, valódi kakastoll, csak dupla, dus

kivilelb .. 'l van rakláron. toII rorgólokkal együtt

Ecyearah.6.1r. kitö. mérték atAD 3-6 bavi hitelre.

7.60

Egyenruha-aubós6gom és sapke.mühelyem 8 helyninen nemélye a IZskkepzett vezeléaem mellett működik

P

Három a magyar igazság

Három dolog szük séges ahhoz, hogy a t e a m ara­ dé ktalan élvezetet nyujtsoo : 1. 2. 3.

A k everék helyes megválasztása. Az ital helyes elkészitése. A hozzávaló helyes megválasztása. Válassza k i közismert teakeveré k e i n k k özül a z izlésének l egjobban megfelelő t és ne tévessz e sze m elől

teaszaküzletünk

évtized es tapasz tal atokon nyugv ó útmuta tásait.

ME INL GY UL A R.-T.

1 93 1

má jus

\1.

CSE NDO RSE GI

LAP OK

369

-------

Ez ter� észeteset; sokakra váratlan és nyomasztó terhet jelent de a tOl'vényho 0!lak � mási fél érdekét is figyelembe kellett � . venn;e, az o�zt? I �sag zennt. 'Nem is történt itt ;gaz ságta­ lansag, ezt oszmten bevallhatj uk maO'unkna k ' hiszen az a tény, hogy a követelés nem volt beh:jtható, nem jelentette azt, hogy az adós azzal nem tartozilc s a hitelezőnek az a !dvánsága, hogy >lI2t behajtsa, jogosula.tlan . Hogy illetményeit nem íbíróilag tiltották le, hanem közvetlenül a felperes kérel­ mére történt a levonás, ezt, ha valóban így történt, nem tart­ j uk szabályszerünek. Ha sérelm esnek ,találja, szolgálati úton panasszal, élhet az inté7Jke dés eLlen. IEzzel tennéswtesen, nem ér el semmiféle előnyt, mert a levont összegeket nem kapja vissza s ha visszakapná is, újabb intézkedésN ismét meg kel­ lene fi ze tnie. Az emlitett dgazságügyminiszteri rendelet al'ap­ ján Ön semmiféle sérelem orvoslására igényt nem tarthat, mert az olyan esetre szól, amikor a rendel et életbelépte előtt tévesen foglalták le valakinek az, iJI etményét. Hogy a meg­ ítélt tartásdíj at vagy annak egy rész,ét a m. kir. népjóléti és munkaügyi miniszter úr eset'leg elengedje, ezt kérelmezni mindenesetre lehet ; célszerü, ha. a kérvényt szo;gálati úton nyujtja be s minden t oruattal jgazol, amiről gondolja, hogy kéreImének támogatására alkalmas. 19y elsősorban azt kell igazoln.i'a, hogy szolgálati illetményein kívül más jöve del me ninc.s s vagyontalan ; hogy illetményeit esetleg más kötelezett­ ségek (pl. szülő 1laJItása) is te rhelik stb. Ily kérelem kedvez,ő elintézése esetén a fő szempont minden valószínűség szerint az lehet, hogy az illetö kérvényező rendkívül nyomasztó helyz,etbe Ikerült s egyéni viszonyait tekintve, a kedvewbb ki­ vételes el bánás méltányosnak látszik. A kérvényt a szokásos kérvény-bél yeggel lássa eJ.

�

H. B . Mag:ínügyeknek 'l'ész,int elvool, részint pedig idő hiányában nem jáMiatunk utána. Felvétel különben is legjobb esetben júliusban lesz, addig pedig biztosan eljut a kérelme i;letékes ihelyre.

.

Baku. Középiskolai tanulmányok céljaim 1cülőn szabadság ne.'lJ engedélyezhető, mert oly;.n ren delk�és , an:�y ik ez� m eg­ . . engedné, nincsen . Az, a csendor te at , aki po!gary Isko!3l VIZS­ gára kész,ül, tanulmánYait a szolgaJ.a� en tes ldeJe n, .Ue�ve a rendes évi szabadságán !keD Jlogy vegezze. Magara a VIzsga letételére azonban az előljárók rendszerint megadják az egy­ ren des sz:J.­ kétnapi rendkívüli szabadságo�. Leg�ko.sabb az badságot úgy kérni, hogy !" VIzs�a l �eJe bel � , �ert í.g� a viz,sga előtt; erósebb rtanulashoz IS .Jut oSzabadido es oa Vlz,,,ga napjára is biztosítva VI3.11 a sz,abadsag. Szekszárdi gy.-tanalosztály. Va:lószínü, hogy a levelbe te­ vedésbö.I került 3 6. ,helyett 368. pont. Az előbbire fog�k v�­ laswlni a leksziiko n-rovatban, az utóbbinak különben runcs IS 4. bekezdése. F. J . .A Cs. 20. ut asítás II. fejezet ,3. pontjának 3: 3. ,be­ t �� et kez,dése értelmében az, i de iglenesen vezeny�ltek a . n.apl t otdlJa p tési el e zen ha , � fizetik lten �. � 20 S7iáz-alékkal feleme kap nem t potdlJa I eltetés vezény írja kapna k. Ön - mint

�

�

�vi �

-

"

�

s így az utasítás hivatkozott pontja szószerinti értelm ében tUlajdonképen nem voln:J. köteles a fe lemelt napibe téteket fizetni. Amint azonban a leveléből következtetjük, a vezény e�­ tetési pótdíjat az,ért nem kapja, mert a vezénylé a saját ér­ s dekében történt, hogy kezeltethesse magát, de a közgazdáLko­ dás szempontjából külö nben is egyremegy: kap-e Ön vezényel. tetési pótdíjat, vagy sem. A közgazdál kodás alapelve ugyanis az, hogy a rendes napibetéteket csak azok fizetik, akik a köz­ gazdálkodásnak 'részes tagjai, akik tehát viselik a közö" gazdálkodás kockázatait és elvégzi k aznkat a munkálatokat, amelyek a részes ,tagokra háramJanak. Az ideiglenesen vezé­ nyelteknek azonban nincs más közük a közgazdálkodáshoz , mint az, hogy ott étkez,nek. Vonatkozik ez önre is, a felemelt napibetéteket meg kell tehát fizetnie. A napibetétek vissza­ térítésére vonatkozó lag az idézett utasítás III. fejezet 13 . pontja az iTányadó. Nem értjük, hogy a gazdasági hivatal miért nem téríti meg önnek most azokat a vasúti költségeket amelyeket a másik örsáHomásáról tett utazások után meg. térített. Egészen jelentéktelen ös�zegről van ugyan sz,ó, de �zolgálati úton ezt i s kérheti. Azt sem lehet a leveléből meg. érteni, hogy ha az an yaörsé re visszakerül, miért akarja ezen. túl a sajátjából fedezni a vasúti költségeke t, ha azelőtt a kincstár fedezte. ValószínÜIJek látjuk , hogy a vasúti .költségek megtakarítása kedvéért vezényelték közelebbi ömre, de ez sem megoldás, h a onnan is vonattal kell bejárni a városba. Zavar03 az egész ügy l egokos abban teszi, ha bejelenti örskihaJlgatá­ son, hogy a keze:tetésének erre a módjára nagyon ráfizet s kéri, hogy vezényeljék vissza az anyaörsére. Az,t sem értjük, hogyan vezényelték Önt vezényeltetési pótdij nélkül. Aki ve. zényelve van, annak vagy áthelyezés! költség, vagy vezényel­ tetési pótdij jár aszerint, hogy tartósan vagy ideig�enesen van-e vezényelve. Ezt semmiféle címen nem lehet megtagadni.

,

,

az

Duna. 1. A rendeletben írt összeg illeti meg, a zsebkönyv tárgyalja. 2. I gen. 3 . Megtéríti .

alapilletményt

örkény. Csak a nőtleneket és a gyermektelen elváltakat, H;etve özvegyeket veszik vissza. Ezen nem lehet segíteni, másfelé kelJ kenyér után néznie.

Túrkeve. Ön a levelében hivatkozott rendelet kiadása elött szerelt le amikOO' még hatévi csendőrségi szolgálat kel. lett ahhoz, ho y a csendőr őrmesterré legye� előléptethet? A leszerelése után kiadott rendeletre nem alapIthat olyan Ike. rést, hogy azért, �ert önne i� m�an a: ötévi cs:mdőrsé� nyen k.erelemnek .szolgálata , utólag o rmeste :- r e leptessék el ,? különben sincsen helye, akarmIkor szerelt IS le vaI.aki, mert az előléptetést nem lehet úgy felfogni, mint a havIzsoidot. Az elöléptetésnek sok egyéb feltétel mellett az a fófetétele, hog} az érdekelt egyénisége erre al kalmas � ��e,!,es .legyen . �Io. . al tovabb mdonel Jov fordulhat tehát, hogy a megszab.ott hat. kell ·szolgálnia a csendő mek , amIg ormes!".er lehet. Re.n�oko­ zatokra való "igényjogosultság" t�át . nmcsen, de kulonben I S : n yu gá llományban nem ·lehet elolepru . K . P. tiszthelyettes. Győr. iH asználja egészségge l.

g

�

_

etésre ! Csendőrtisztek, altiszlek és azok családtagjai 10 havi részletfiz Az Urak részére :

Egyéb egyeoru�aszövetek nagy vAlasztékban Kész öltö nyö k, felöltők Fér!i fehéroemuek Hubertus- K abAt ok és trench-coatok Pulló verek. kötöt t -nellé nyek Téli kab átok , bun dAk Fehérnem üaoy agok. méterszAmra Öltö ny· és felö l töszővetek . szövetek ru hAk, lürdőköpenyek Úszó katonaI A H. M. új előí rásá nak megfelelő ítünk saját m ühelyüokben eoru hák at mérték szerint kész Öltö nyö ket , felöltőket és egy

A Hölgyek részére :

. Úszóruhák, fürdőköpenyek .ok tilm kosz és ltők . felö női z Kés Menyasszo::: yi kelengyék táO l és estély i ruh ák délu em, se�y és .. vet szö női z Kés Agygar nitú rAk k alja , zok ek blú u , m rne lAk fehé gyo női Pnn Kész, o ott kosztilmök és k'T yek lléo me ött köt k ere táru lóv asz, Pul Dam K·' eny · é � ruhaszövetek Aszt ali készlet számra ek . Sezlóntakarók, díszp nAk, szob a. és futószönyeg S l me k és m.ilselym e k méter . _ . stb VászonAruk, sl!ón t kész!tü n k saját muhe lyunk ben .. .. és ruhák at mérté k szerin _ FelöJtőke t, kos ztu mo ket

� !r

�

SS UT H LA JO S-UT IV. KE RÜ LET, KO

-

��: ���:!

Ys W E I S S G Y U L A R ÉS Z V É N CA 18 .

•

S

Á R U H Á Z A B U DA P E S T O N : 895-41. _' FENNÁLL 62 ÉVE !

CSE N DORSEGl

370

Zala. A keltezésből ítélve, áJnévvel aláírott levél,

éppen

('zé rt nem adunk rá választ. kép !,sgyon . hom ályos . �� atőr­ Csanádpalotai örs. A . Jönne kl belole. Kulonben : sem semmi munka, nyomás alatt csak hadd csinálj ák. Nekúnk marad. Kenderes 1931 . 1 . Kisérje figyelemmei a lekszikon rova­ tás­ tot. 2. Az 193 , 1. évi III. t.-c.-ben tárgyalt állásokat lómuta: is, azt tik feltünte ásban kimutat a s ban fogják :felsorolni gén� i lehet n yal �gazolvá en mil 'a állások� � hogy az egyes y . . tartani. Amíg ez a kImutatás :meg nem Jelemk, addIg ml sem tudunk a kérdésére felvilágosítást 'adni. A nyáron vagy

az ösz elején kiadják.

lI1átra 1 9 0 1 Csak neveletlen emberek nem törődnek azzal, hogy az otthonukban lis hogyan öltözködnek és viselkednek, mert a környezetére mindenkinek itekintettel kell lennie, olyankor is, 'amikor a legszűkebb körben, az otthonában pihen, étkezik vagy szórakozik. Fokozottan kell erre ügyelni e a nőtlen csendörnek, akinek a laktanya az otthona, amelyet nem szűk családi körrel, hanem a hajtársakkal kell meg­ osztania, akik pedIg az illendőség betartását egymás között is megkövetelhetik. A nyitott nyakkal, kigombolt zubbonnyal asztalhoz ülő csendőr bizony nem javít a többiek étvágyán. Eltekintve azonban attól, hogy a kigombolt zubbony nem valami gusztusos és épületes látvány, így a meleg ellen sem lehet eredményesen védekezni , mert si törzset mégis csak melegíti a zubbony S az a. kis szabadon hagyott rész inkább csak a lehülés illuziój a, mintsem komoly ellenszer a hőséggel szemben. Igy aztán ao: illendőség is, meg a gyakorlatiasság is azt kívánja, hogy amikor a nőtlen csendőr a bajtársaival együtt az étkezőasztalhoz ül, öltse fel, gombolj a be a zubbo­ nyát, úgy, mint máskol' szokta, adja meg a kellő tiszteletet ezzel a bajtársaina-k, a rendfokozatának é� - önmagának is. Ha. nagyon nagy a hőség, akkor étkezés 'Után Sf:gíthet magán, úgy, hogy ingujjra vetkőzik s úgy pihen, az ingnek azonban kifogástalanul tisztának és frissnek kell lennie, máskülönben !lem irigyeljük a környezetét. Ha azután a hőség rendkivül nagy, közös megegyezéssel az étkezöasztalhoz is ingujjban lilhetnek, de ez is csak a külvilág előtt teljesen elzártan történjék meg. Az legyen az elv, hogy 'lll szűk családi körön kívül tartozó polgári egyének a csendőrt soha másként, mint szabályszerűen felöltözve, ne lássák, egymás között pedig inkább túlozzák egy kicsit az illendőség betartását, semhogy megsértsék azt. Az asztalnál étkező legidősebb bajtársnak kötelessége erre vigyázni. .

•

Jóska. Gyalogtiszti kardot őrmesterek és törzsőrmesterek irodában és szolgálaton kívül viselhetnek ( 1 9.043!eln. 5. 1921. sz. H. M. (rendelet, .13. oldal ) . Renden- és soronkívüii díszbe a csenddr szolgálaton kíviil, illetve nem szolgálati jellegű alkalmakkor is öltözködhetik, pl. lamikor a z öltözeti táblázat "D íszöltözet" viselés i alkalom rovatának a d) pont­ jában felsorolt esetekben az örs 'tagj ai templomba mennek. Külön rendelet - amelyet fentebb idéztünk - csak arra vonatkozölag van, hogy őrmesterek és törzsőrmestel'ek irodá­ ban és szolgálaton kiviil gyalogtiszti kardot viselhetnek, ezel> a szolgálatonkívüli alkalmak azonban semmiféle rendeletben felsorolva nincsenek. Az öltözeti t:íblázatból tűnik tki az,után az, hogy a renden- és soronkívüli díszöltözet mikor áll szol­ gálati j ellegű ténykedéssel vagy megjelenéssel kapcsolatban s mikor nem. Az öltözeti táblázat III díszöltözet viselési alkal­ mainak csak a legkiemelkedőbb eseteit sorol j a fel s ha ebben a felsorolásban pl. az !Ünnepélyes formák között megtartott esküvő nem szerepel is, nem fogják a csendőrt felelősségre vonni, ha ilyen alkalomkor l'endeDJ és soron kíviiI díszben

1931

LAPO K

máj us

l.

jelenik meg. Azért van a csendőr számára díszruha rend­ szeresítve, hogy azt ünnepélyes alkalmakk or viselje s így az ünnepélyes formákhoz 'a'L öltözetével alkalmazkodni tudjon . De ennek aztán valóban ünnepélyes alkalomnak kell lennie. A mondottakl>ól meg lehet érteni, hogy mit lehet olyan ünnepélyes lalkaJomnak tekinteni, amikor ,a csendőr díszbe ö!tözhetik és mit nem, de valószínű, hogy a legközelebbi újabb öltözeti táblázatban - amely munka alatt \l'an\ - ezt a kél'dést is részletesebben fogják szabályozn i. Annyi bizo­ nyos, hogy az la felfogás, hogy aZI őrmester és a. törzsőrmes­ ter renden- és soronkívüli díszben soha gyalogtiszti kardot nem köthetne, téves. 2. örmesterek és törzsőrmester�k a fentebb hivatkozott H . M . l'endelet éttelmében tábori barna kardpaszományt viselnek, mert csak a kardbojt viselését SZll­ bályozták ao:óta úgy, hogy az ezüst laz említett rendfokoza­ túak számára is, a paszományra azonban ez az új szabályo­ zás nem terjed ki. Valószínű, hogy kiterjes,.;tik.

Zöld ág. 1. Az 1912. évi L ' XV. t.-C. 42. §, 1. ,bekezdése és az 1930. évi XXVI. t.-C. 7. §-a értelmében az a' csendőr egyén, aki a szolgálatából kifolyóan vált teljesen munka- és; kere­ setképtelenné és a Inyugdíjhoz kellő szolgálati ideje még nincs meg, ennek ellenére is olyan nyug'díjban részesül, mintha ao: ehhez egyébként szükséges legkisebb szolgálati ideje megvolna. 2. Budapest tel ülete (9 év, 6 hónap, 1 nap) 1 94 . 4 km2• Betegségiilll<. A Szut. 262. pontja a portyázás közben való menetelésnek az álta,lános elveit adja meg, az {utasítás 6. mellékIete pedig ezt a kérdést részletes számadatokkal szabá­ lyozza. A futárszolgálatra vagy az összpontosítás esetére kerékpárosnak ez ia melléklet 10 percet ír elő kilométeren­ kint, de azt is kimondj a, hogy szükség esetén ennél gyor­ sabb menetet � s elő lehet írni. Látszólag ez a rendelkezés ellentétben áll /\lZ utasítás hivatkozott pontj ával, amely sze­ kilométerenkint. rint 7 percet lehet számítani kerékpáron A kerékpáros ;részére előírt portyázási időkiszabatokban ez az alap, a ifutárszolgálattal és az összpontosítás sal megálla­ pított idő pedig azért magas-abb, mert ilyen alkalmakkor rendszerint nagyobb távolságot kell megtenni egyhuzamban s rendszerint sokkal kevesebb pihenővel, a kilométerenkint megkívánható átlagos teljesítmény éppen ezért kisebb annál, amit a kerékpáros portyázás )<:özuen teljesít amikor terep­ tárgyról terep tárgyra /Illegy, a tel'eptárgyaknál tartózkodik bizonyos ideig s közben kisebb pihenőket is tarthat. A foly­ tonos megszakításokkal a kerékpározás sokkal kevésbé 'veszi igénybe az erőt, mint az egyhuzamban megtett út. A l evél­ ben említett [járőrt egy 28 lan távolságra fekvő községbe vezényelték vásárügyeleti szolgálatba. H a idegen örskörletben ,'an ez a község, akkor a z összpontosításra megállapított kilométerenkénti lO percet kell számítani de ezt keli sze­ rintiink alapul venni abban az esetben is, ha a v�sár a saját örskörletben van, mert lakkor is csak egyhuzamban kell meg­ tenni az utat, a portyázásra megállapított időkiszabatot tehát erre az esetre sem lehet alkalmazni, mert ez nem portyázás. A 7 perce t egyébként a Szut. 262. pontja is csak rendes időjárási és t�repviszonyokra írja elő, nagy sárban :esőben s amikor útközben több olyan közoégen kell áthalad �i ame­ lyekben a kerékpárt sár miatt esak vezetni lehet, 'akk � r ter­ mészetesen megfelelően több időt kell adni.

Rábaköz. A folyó évi ll. .számun'kban a megf�jtők sorában Tóth Imre tiszthelyettes állomáshelye sajtóhiba folytán téve­ sen Budapest, .a helyes : BllIltavár.

M. E. ny. alhadnagy, Eger. Előfizetése \rendben van, elmaradt példányokat pótol tuk .

�

• ••• •••••••• •••• ••••••• • • • • • • •• • • • • • • • • • •

csendőrség l egrégi b b , legmegbjz­ hatóbb és legOlcsóbb bevásárlási helye A

I

Bud apest,

8

VIII. ,

Üllő i-út

h

a v i r é s z l e t! ruházati R. T. -

14.

N6i·, f�rti-. "alamint e g y e D r u h szövetek, bélés:iruk vászon s'r t6rOltOzók, ahoroszok, kötOtt gyermekgarnitur6.k. keztyOk, harisnyá'k. lké�� k�rt��kk�abá��t�bf:gá:��� II��kian6�� �éclfimfeékhér�emaek .készen és, rendeIbre . it igyUl, gyArllasr staiIid tollak és pelyhek, paplanok, mindennemO mosó kelmék kap::t6'.1. a

•••••••• •••••

I

� ---- - - - -�- - _ . . . . . . . . . . . . . . •

•

1931

máj us

1.

CSE NDO RSE GJ (.APO R

" Igazoltatás. Ol vassa el U'apunk f eV\ .l O. szamaban ,,Era só .. .. H." jelig ére küld ött uzen . etünk 5 . pont Jat Hogy

még bba e � i- armadik személy" kitét elt: első sze ly � . ��;��� m ?o; � l . az 19a.zoltatandó, harmadik pedi.,. ezeken . kívül 'k ' � mas. A hivatkozott üzenetünkben példákat is mondo :tu�lk . 1 •

"

•

;'�

. L. H ., . Dad. Kell mind a k
�

371

gőlege� első két betűje: Egyik kutya, másik 56 Hegys� �ve. 58. Pa. al .foveg. 59 . Jóte"kony ige. 60. Lőver� p seny muszo. 6 1 . BIztato szocska. 64. Ének . 66 . A nyereg . resze . ' 68 . Va11 as ' ' rOVl d l'� vese. 69 . Nem szerez örömet. 70 . Az egyt' k 0I -'

� 3.

'

"

.

1

l!>

Itj 15

lb [7

. 15 F-,

Je '� :6

I� 110

11

.

•

�

�

Keresztrejtvény.

Vízszintes � o"úk : 1. Bűntett. ).3. Fordítva ékezettel költe­ . n:e Y. 1 4 . F � rdltva nem valódi. 1 5 . Tagadó szócska. 1 6 . Régi , al fontos resze . 18. Ok az elfogásra. 22. Lovasságnál van ll y'en osz tag. 23. Hegy része. 25. Ékezettel állati férőhely. 26. . P?khendl embert e �n:ú. 27. Ferdére hajlik. 28. Papagály nev. 28/a. .Ilyen hanm IS van . 3 0 . Ilyen tyúk is van., 32. Épü­ le� 0n:ladeka . . 34. A 1 2 . függőlege ellentéte. 3 5 . S zemélyes ne�s. 3 6 . Jarom. 37. VIsszafelé táncoló ra mondj ák. 39 . A csendo.rnek mncs vele dolga. 42. Bűnhödik. 43. Kis részecske. . 4 4 . Tobb m1l1t gyanusított . 4 6 . A samarium kémiai jele. 47. Azonos mássalhangzók. �8. A méh lakása. 49. Ilyen előnyt nem fogadhat el a csendor. 5 1 . Közismert rövidítés. 52. Ha,l. 54 . Amely csendőr tanul az . . . 55. Napszak rövidítése. 57. Visszafelé állat n évelővel. 59. Inkább fl lovascsendőrnek van vele dolga. 6 1 . Kegyetl€n római császár volt. 62.. A litium vegyj€lc és kínai hosszmérték, mely 442 morel egyenlő. 63. Azonos mássalhangzók. 65 . Idegen köMszó. 66. Aratáskor rakják. 67. Füstölve jó. 69. Vidáki megszólít.ás. 70. = 69. víz­ �:ointes. 7 1 . Ez ,a hajszoló a71 élvezetek utan szalad. 72. A be­ törő a szekrényeket. 74. Csendőrségnél iSi van ilyen. 76. E'Zzel, ha tisztességte len, megsértjük a nőt. 77. Nem régi. Függöleges sorok : 1 . Aki ezt testi, a Btk-ba ütközik. 2. J &tékony ige, de latin prepoúció is. 3 . Másképen dőre. 4. Er­ délyi folyó. 5. Akadályozva van., 6 . Folyó neve, mely Passaun ál ömlik a Dunába . 7. PI . a szalmakazal. 8. H a valakit meg­ vernek . 9. Vízi.növény. 1 0 . 'Azonos mássalhangzók. l l . A frontot . ' . 12 . A 34. vízS71intes ellentéte. 1 7. A:n ezüst vegy­ 21. jele. 1 9 . . . . te csalsz. 20. Iskolában tartja a csendőrtiszt. t gondo sok rnek csendő A Régi hosszmérték = 7 8 cm-re l. 24. elez. J . 1 3 tése. l·övidí okoz. 29. A régi Kassa-Oderberg-i vasút 37. E zzel a bűnözővel is sok baja van a csend őrségnek. , rajta át halad ebben Lovascsendőr kőnnyen, gyalogos nehez név. török ít,ta Ford 40. h a nincs en híd. 38., Ford ítva áldomás. . 48. A bűnözőt 4 1 . Húz maga után valamit. 45. Há7liszárnYlls 52. A 4�. fügos. solat tanuval kapc a más ik állam nak . . . 50. A

�

.i p

33.

CSE NDŐ RSÉ GI SZÁLLlTÓ !

IS

dal. 72. Ilyen . s�ó is van. 73. Német helyeslés. neve helyett lrJuk. 75. Fordítva áll&víz .

74. Ismeretlen

•

Megfejtést csak a csendőI'�g legénységI egyéneitől fo­ gad�:>k el. Ha ,idő : . ,".áju-s 20. A helyes megfejtök között Petotl Sándo,' koltemellyewek díszkiadá$á.t sorsoljuk ki. Az eredményt a június l-i számunkban közöljük.

w

Megfejtés.

A folyó évi 10. számu!1kban közölt "Ki tud többet ?" eímü pályázatunk helyes megfejtése a következő : 1 . Szodavízgyártás és elárusítás. 94.537-1 921. sz. IC. nr rendelet II. rész /l) alpontja. Május l-től szeptember :; O-ig. 2. Fürdőintézeteknél a pedikürmunkák, valamint a szük­ séges egyéb munkák. 60.243-1922. sz. K. M. rendelet 4. §. és 94.537-19 21. sz. K. M. rendelet 19. §. 3. J égnek a gyártása, árusítása, szállítása, szállítás cél­ jából feladása, rendeltetési helyén kiadása, s az állomásról el fuvarozása. 94.537-192 1. sz. IC M. rendelet 1�. §. 4. A nyomdaiparban halasztást nem tűrő állami és ha-

R E F O R M R u h á z a ti R t.

KEDVEZŐ FIZETÉSI FELTÉTELEK!

Budapest, VI, Vilmos császár út 5. (TELEFON : Automata 130-96, 132-96)

ÁLLANDÓ DÚS VÁLASZTÉK :

en, sz6v.t-, n, öUönyökben, nöl ruhákban: fohérnemQekb tava szi és átmeneti kabá'okba .. yo k6t6tt� sz6n en,: Kész nöl, lérfl és gyer mek .n,_ gokb r6kb n, taka an okba ... és aszt alno müe kben , papl ágy an, tárub diva és sely em .., bélés .. szövö"árukban, stb.., stb.

AZ NA P

1IIIIfllllllllllllllilllllllllmllllllllllllllllllllllllllHllllllllllllllllllllllllilll11111111111111111111 1 1 11111111111111111111111111111111111111111111 1 11 11

I B UT

O ft

tartós, modern kivIIeiben, kén y elmes r6solelflze'esro kaphat ó :

KISIPaRI TERMÉKEK 8ÚTORCSftRNOKA RT.

Budapest, VII., Dohány-utca 66. sz.

1111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111

CSEN DOH.SEGI

372

t6sági nyomtatványok, színlapok, műsorok, gyászjelentések és koszorúszalagok előáJlitása és széthordásn. 94.537-1921 . sZ . K. M. rendelet 19. §. 5. Baromfihizlaldák üzembentartásával j áró 'Összes ;munkálatok. 94.537-1921. sz. K. M. rendelet 19. §. 6. Az utcákon és tereken a cipőtisztitással kapcsolatos munkák. 88.625-1922. sz. K. M. rendelet. 7. Kerékpárkölcsönzés. 73.631-1925. sz. K. M. rendelet. 8. Az agyag,- porcellán-, majolika-, kőedény-, mész-, fösz-, cement- és téglavetőiparban az égetési munkák. 94.5371921. sz. K. M. rendelet 22. §. 9. Borkereskedőknél, illetve borraktáraknál és pm césze­ teknél a helyszínen végzendő halaszthatatlan j avítási mun­ kák. 94.537-1921. sz. K. M. l'endelet 22. §. 10. Cukorgyártással és finomítással járó munkák. 94.537-1921. sz. K. M. rendelet 22. § . 1 1 . Ecetiparban feltöltési és erjedési műveletek körül \'égzendő munkák. 94.537-1 921. sz. K. M . rendelet 22. §. 12. Keményítöiparban a félbeszakítást nem tűrő mun­ kák. 94.537-1921. sZ. K. M. rendelet 22. §. 13. Kenderáztatási iparban az a munkarész, amely félbe­ szakítást nem tűr. 94.537-1921. sz. K. M. rendelet 22. §. 14. Kertészeti iparban a termeléssel és a műveléssel kap­ csolatos félbeszakíthatatlan sürgös munkák. 94.537-1921. sz. K. M . rendelet 22. §. 15. Kőolajfinomításnál a cfélbeszakítást nem tűrő mun­ kák. 94.537-1921. sz. K. M. rendelet 22. §. 16. Lég�zesziparban kizárólag a légszesz előállítására, a lámpák meggyujtására és eloltására szükséges munkák. 94.537-1921. sz. K. M. rendelet 22. §. 17. Malmokban az őrlési műveletek augusztus 1. és november 15. között. 94.537-1921. sz. K. M. rendelet 22. §. 18. Papíro, papírpép- és celluloze-iparban a félbeszakítást nem tűrő munkák. 94.537-1921. sz. K. M. rendelet 22. §. 19. Pótkávé- és katángszárítóiparban az az ipari munka, mely ősszel a répa vagy gyökér feldolgozására és szárítására okvetlenül szükséges. 94.537-1921. sz. K. M . rendelet 22. §. 20. Sajtkészítőipal'ban és vajgyártásnál a tejszín meg­ savanyodása miatt károk nélkül félbe nem szakítható munka. 94.537-1921. sz. K. M. rendelet 22. §. 21. Selyemgubók átvétele és továbbítása, fojtása és gondozása, valamint a selyempetekészítés által igényelt mun­ kák. 94.537-1921. sz. K . M . :rendelet ,22. §. 22. Serfőző-, maláta- és a szeszipari munka, vala:rrrin t a szeszfinomítás és élesztőgyártás, az élesztőnek elfuvarozása, nemkülönben a szeszipar és a szeszfinomítás akadálytalan fo­ lyamatának biztosítása céljából el nem halasztható javítási munkálatok. 94.537-1921. sz. K. M. rendelet 22. § . 23. Színnyomásnál és kékfestésnél végzendő, a folytonos üzem fenntartása végett szükséges mun·kák. 94.537-1921. sz. K. M . rendelet 22. §. 24. üveggyártásnál, amennyíben azt fűtőkészülékkel űzik, a fűtési, olvasztási és üvegfúvási félbeszakítást nem tűrő munkák. 94.537-1 921. sz. K . M . rendelet 22. §. 25. Vas- és acélgyárak üzemágainál mindazok a munkák, amelyek félbeszakítást nem szenvedhetnek. 94.537-1921. sz. K. M. rendelet 22. §. 26. Vegyészeti iparban az üzemnek azok az egyes műve­ letei, amelyek félbe nem .szakíthatók. 94.537-1921, sz. K. M. rendelet 22. § . 27. Villamoserőt illetőleg ámmot előállító tpJepeknél elő­ forduló ipari munká . 94.537-1921. "'2. K. M. rendelet 22. §. 28. Zománcozott vasedényíparban az olvasztási égetési és ónégetési munkák. 94.537-1 921., s:z;. K .. M . rendelet 22. §. 29. Árvíz és más elemi csapás elleni védelmi munkák. 04.537-1921. sz. K. M. rendelet 23. '§. 30. Honvédelmi szempontból sürgős építkezési, felszere­ lési vagy szállítási ipari munkák. 94.537-1 921. sz. K . M . ren­ delet 23. §. 31. Olyan ipari munka, mely a nyílvános közlekedés és biz.­ tonság érdekéból halasztást nem szenvedhet. 94.537-1 921. sz. K. M. rendelet 23. §. 32. Társaskocsi- és bérkocsiipar, valamint a hordár- és targoncaipar körébe vágó munkák. 94.537-1 92 1 . sZ. K. M . rendelet 23. § . 33. Temetke2lési vállalatok munkája, valamint a hulla­ szállítás. 94.537-1921. sz. K. M. rendelet 23. §.

.

k

HALÁSZ GYULA

C S E N D ŐRSÉGl DOLMANYOK

1931 május 1 .

LA PO h

34. Ünnepélyeknél bármily diszítési munka·. !J4.5371921. sz. K. M. rendelet 23. §. 35. Vasúti és hajózási üzemek, valamint a posta, táv­ irda és távbeszélő üzemeknél előforduló ipari munka. 94.5371921. sz. K. M. rendelet 23. §. 36. Élő állatok felhajtása, szállítása, valamint robbané­

kony áruknak a szállítási eszközökből való kirakása és haza­ szállítása. 94.537- 1 U 21. sz. IC M. rendelet 26. §. 37. Gyorsfényképészet, midön a felvétel után a megren­ delt gyorsfényképet azonnal át kell adni. 60.243-1922. sz. K. M . rendelet. 38. Színházakban, orfeumokban és kabarékban az előadá­ sokhoz szükséges fodrászmunka. 94.537-1921. sz. K . M. ren­ delet 16. §. 39. Országos kirakóvásár alkalmáyal az ipari és keres­ kedelmi árusitás az illető község vagy város területén is, va­ lamint az árunak a vevő által kívánt átalakítása. 94.5371921. sz. K. M. rendelet 9. § . 40. N apilapoknak és folyóiratoknak a vasúti állomásokon való árusítása. 94.537-1921. sz. K. M. rendelet 7. §. 41. Élelmiszerek és cukorkáknak vasúti és hajóállomá­ sokon való árusítása. 1804-1927. sz. M . E. és 73.243-1927. sz. K. M. rendeletek.

42. Gesztenye, alma, burgonya és télitöknek az öszi és téli hónapokban való sütése és árusítás", az utcákon és tere­ ken. 9 1.655-1925. sz. K. M. rendelet. 43. Fagylalt utcai árusítása. 63.013-1926. sz. K. M . rendelet. 44. Dohány és dohánygyártmányok, gyufa, szivarka­ papír és papírszipka, továbbá postai értékjegyek és okmány­ bélyegeknek a vasúti és hajóállomásokon való árusítása. 89.101-1927. sz. K. M . rendelet.

45. Friss gyümölcsnek és főzelékféléknek a vasúthoz való szállítása, berakása, kirakása és elszállítása június l-től szeptember 30-ig. 94.537-1921. sz. K . M. rendelet. 46. Azok az 1898. évi XXIII. t.-c. alapján létesített ipari és gazdasági hi telszövetkezetek, amelyeknél az üzleti tevé­ kenység kizárólag vas ár -és ünnepnapokra szorítkozik és ame­ lyek nem rendelkeznek állandó személyzettel. 94.537-1927. sz. K. M. rendelet 12. §. 47. Kirándulóhelyeken, játék- és sporttelepeken péksüte­ mény, kolbászka, cukorka, mézeskalács, száraz cukorsüte­ mény és egyéb cukrászati készítmények, szeszt nem tartal­ mazó üdítőitalok, valamint gyümölcs és élővirág az emlitett helyek látogatásának tartama alatt árusíthatók. 91 .655-1925. �z. K. M. rendelet. 48. Sajtolt parafalemez gyártásával kapcsolatos fűtési munkák. 120.499-1930. sz. K . M . rendelet. 49. Bányászati és lohászati iparban a halasztást nem tűrő munkák. 1740-1891. sZ. P. M. rendelet I. rész a), b) és c) alpontok. Itt megjegyezzük, hogy a 28.559-1903. sz. P. M. rendele­ tet az 1921. évi 94.537. sz. rendelet hatályon kívül helyezte. A beérkezett 126 pályázatból azokat, amelyek a rende­ letekre nem hivatkoztak, nem vettük figyelembe. El fogadható és egyenértékű pályázatot küldtek be s így a sorsolásban résztvettek a következők : Bányai Imre őrm. (Kecskemét), Körhegyi Ferenc őrm. ( Tura), Kéri And,'ás tőrm. (Hajdúsámson), Bugyi István cs. (Kwrancskeszi) , Füleki József alhdgy. ( Toponár) , Juhász József cs. (Debrecen), Császár Antal ő1·m. (Veszprém), Pá­ lyi Lajos cs. (Szirák), Ny." s László g. th. (KaposvM), CSa1J Mihály őrm. (Szeghalom), Kertész Mihály őrm. (Berzence), Oláh Ele'. őrm. (Kerepes) , Menyhárt István tőrm. (Szombat­ hely), Makm tőrm. (Gacsály), Szerdahelyi Elek ŐNn. (Szi­ rák), Deák Kálmán cs. (Veszprém), Csap Mihály őrm. (Somoskőújfal,,) . A sors"lás során ·2.Z ébl'esztőórát (Szirák) nyerte. Cimére elküldöttük.,

Pályi Lajos

csendőr

A szerkesztésért és kiadásért felelős :

PINCZÉS

ZOLTÁN

százados.

Stádium Sajtóvállalat Rt., Budapest, VI., Rózsa-utca lll. sz. Felelős üzemvezető : Győry Aladár.

!

úri ozabósága éa ul. kir. egyenruházati és fe szerelési intézete

BUDAPEST, IV., APPONYI-TER 1.

���r':�:i

SPECIÁLIS KÉSZITŐJE. - Tel . : Aut. 833-39. Alapilási év, 1915. Eziistko8zOl'Ú. mester