Focus
Plenáris ülés: június 14-17. Az unió által követendő gazdaságpolitika, a Gázai övezetbe tartó hajók elleni izraeli kommandósakció, európai hitelminősítő felállítása, származékos ügyletek, millenniumi fejlesztési célkitűzések – ezek lesznek a júniusi plenáris ülés fő témái. Kedden Tőkés László alelnöki tisztségéről szavaz az EP. További napirendi témák: a busz és teherautósofőrök munkaideje, az új uniós élelmiszercímkék, a tolmácshoz való jog büntetőeljárásokban, a nemzetközi válások, valamint a kínzóeszközök kereskedelmének a tilalma.
HU
Sajtószolgálat Média Igazgatóság Igazgató-szóvivő : Jaume DUCH GUILLOT Reference No.: 20100607FCS75591 Press switchboard number (32-2) 28 33000
1/20
Focus A plenáris ülés legfontosabb témái Tőkés László alelnökké választásáról szavaz az EP Az Európai Néppárt frakciója Tőkés Lászlót jelölte az EP alelnöki tisztségére, miután Schmitt Pál korábbi alelnököt a Magyar Országgyűlés képviselőjévé, majd elnökévé választották. Az új alelnököt kedden délben választják meg. Az Európai Parlamentnek 14 alelnöke van. Árvizek Közép-Európában Az Európai Parlament szerda este vitázik az magyarországi, szlovákiai, lengyelországi és csehországi árvizek kapcsán. A képviselők csütörtökön állásfoglalásról is szavaznak. Busz- és teherautósofőrök: ugyanannyi lenne a függetlenek és a cégnél dolgozók munkaideje Az EP foglalkoztatási szakbizottsága ugyanolyan szabályokat alkalmazna az alkalmazott és az önálló busz-, illetve teherautósofőrökre, ezért elutasítja a Bizottság ezzel ellentétes javaslatát. Most a parlament egésze szavaz. Az új uniós élelmiszercímkékről szavaz az EP Az uniós élelmiszer-címkézési szabályok felülvizsgálatáról szavaz az EP. A javaslat célja a fogyasztók jobb tájékoztatása. A képviselők szeretnék elkerülni ugyanakkor, hogy az új szabályok túlzott terhet jelentsenek az élelmiszeripar, különösen a kis- és közepes vállalatok számára. Gáza: Ashtonnal vitázik a parlament A képviselők szerdán az EU külügyi főképviselőjével vitáznak a Gázai övezetbe tartó hajók elleni izraeli kommandósakcióról, valamint a gázai humanitárius helyzetről. Tolmácshoz való jog büntetőeljárásokban Az unió polgárainak joga lesz tolmácsoláshoz és fordításhoz, ha büntetőeljárás alá vonják őket az EU valamelyik tagállamában, amennyiben az Európai Parlament is megszavazza a javaslatot. A segítség a gyanúsítás tényének közlésétől egészen az eljárás végéig járna, az adott tagállam költségén. A tagországoknak három évük lenne az irányelv nemzeti jogba történő átültetésére. Uniós párok válása: Tizennégy tagállam polgárai számára egyszerűbb jogválasztás Az EP szavaz arról, engedélyezi-e, hogy tizennégy tagállam közös szabályokat vezessen be arról, melyik állam joga legyen mérvadó a nemzetközi elemmel bíró házasságok felbontása esetén. Származékos ügyletek: szigorúbb szabályokról szavaz az EP Jelentősen csökkentenék a származékos ügyletekkel kapcsolatos spekulációs lehetőségeket a képviselők, akik egy véleményadó jelentésről szavaznak. Új uniós műholdprogram segíthet a természeti katasztrófák kezelésében Áradások, földrengések, olajszivárgások és más katasztrófák esetén nyújthat fontos segítséget a2014-től működésbe lépő uniós földmegfigyelő műholdrendszer. Az EP most dönt a program 2011-13-as előkészítő elemeiről és az ehhez szükséges 107 millió eurós támogatás megadásáról. Millenniumi fejlesztési célok: új források kellenek Új, innovatív fejlesztéstámogatási mechanizmusokra, így például a pénzügyi tranzakciók megadóztatására lenne szükség, ha 2015-ig el akarják érni a millenniumi fejlesztési célkitűzéseket - áll az EP véleményadó jelentésének tervezetében. 20100607FCS75591 - 2/20
Focus Állásfoglalás az uniós gazdaságpolitikáról és az EU2020-stratégiáról A képviselők két állásfoglalásban mondanak véleményt az unió által követendő gazdaságpolitikáról. A májusban már megszavazott szövegekben az EP az európai gazdaság sikerességéhez nélkülözhetetlennek nevezte az egységes piac kiteljesítését, a fenntartható adósságpolitikát és a kohéziós politikát. A képviselők egy későbbi, szélesebb egyetértés reményében elhalasztották viszont az EU2020-stratégiáról szóló szavazást. Kínzóeszközök uniós tilalma Az EP-képviselők szerint felül kell vizsgálni a halálbüntetés, a kínzás vagy más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés során alkalmazható áruk kereskedelmének szabályozásáról szóló, 2005-ös EU-s rendeletet, a tagállamok ugyanis nem tesznek eleget kötelezettségeiknek, és a tiltott áruk jegyzéke sem megfelelő. Tagállami hiányadatok, hitelminősítő intézetek: erősebb felügyeletet akar az EP Erősebb jogkört adna az EP az Eurostatnak annak megakadályozására, hogy a tagállamok hibás vagy félrevezető adatokat közöljenek saját költségvetési helyzetükről. A képviselők kockázatosnak tartják a magánkézben lévő hitelminősítő intézetek tevékenységét, ezért fontolóra vennék egy európai hitelminősítő felállítását.
20100607FCS75591 - 3/20
Focus Plenáris ülés Strasbourgban Az EP strasbourgi ülésszakának kezdetén Jerzy Buzek EP-elnök megemlékezett a három balti államnak a Szovjetunióba történő bekebelezésének hetvenedik évfordulójáról, továbbá elítélte az iráni kivégzéseket és Padovese érsek törökországi meggyilkolását. Észtország, Lettország és Litvánia hetven évvel ezelőtti szovjet megszállása kapcsán az EP elnöke emlékeztetett, hogy az Európai Közösség 1983-ban elítélte az annexiót. Buzek az iráni elnökválasztás évfordulóján megemlékeztetett, hogy az elmúlt évben 488 embert végeztek ki Iránban, és több ezren még mindig börtönben ülnek. Luigi Padovese érsek törökországi meggyilkolása az elnök szerint egy újabb szem a hasonló gyilkosságok láncolatában a világ ezen részén. Jerzy Buzek megemlékezett arról, hogy Spanyolország és Portugália 25 évvel ezelőtt írta alá az Európai Közösséggel a csatlakozási szerződést.
20100607FCS75591 - 4/20
Focus Származékos ügyletek: szigorúbb szabályokról szavaz az EP Jelentősen csökkentenék a származékos ügyletekkel kapcsolatos spekulációs lehetőségeket a képviselők, akik egy véleményadó jelentésről szavaznak. A számos javaslat között az EP szakbizottsága támogatja, hogy tegyék kötelezővé a pénzintézetek közötti klíring bevezetését minden elszámolható derivatív terméknél, és azt is, hogy ezekkel a lehető legtöbb esetben szervezett piacokon kereskedjenek. A képviselők azt is szeretnék elérni, hogy a származtatott ügyletek árai a jövőben jobban tükrözzék a kockázatot.
20100607FCS75591 - 5/20
Focus Az új uniós élelmiszercímkékről szavaz az EP Az uniós élelmiszer-címkézési szabályok felülvizsgálatáról szavaz az EP. A javaslat célja a fogyasztók jobb tájékoztatása. A képviselők szeretnék elkerülni ugyanakkor, hogy az új szabályok túlzott terhet jelentsenek az élelmiszeripar, különösen a kis- és közepes vállalatok számára. A javaslat összevonná, egyszerűsítené és felülvizsgálná a meglévő uniós élelmiszer-címkézési szabályokat. A címkéken kötelező lenne feltüntetni az energia-, zsír-, telítettzsír-, szénhidrát-, cukor- és sótartalmat. Az EP-képviselők a listát kiegészítenék a protein-, rostés transzzsírsavtartalom jelzésével is. A parlament egyelőre megosztott abban a kérdésben, hogy a legfontosabb adatokat egy a közlekedési lámpákéhoz hasonló színrendszerrel is illusztrálják-e. A szakbizottságban egyelőre szűk többséggel elvetették az ötletet. A képviselők kötelezően feltüntettetnék a hús-, tejtermékek, gyümölcsök, zöldségek, valamint a feldolgozott hús-, baromfi- és haltermékek eredetét. A javaslat szerint az allergén összetevőket nem csak az előre csomagolt termékeken, hanem például az éttermekben is jelezni kellene. A parlament a nanoanyagok jelenlétét is feltüntetnék az összetevők között. A téma parlamenti felelőse Renate Sommer (néppárti, német) az új javaslat több pontját is kritizálja. Szerinte a túl részletes fogyasztói tájékoztatás, illetve a 3 milliméteres betűmérettel nyomtatott feliratok nagyobb méretű és költségesebb csomagolást eredményeznének. A nagyobb mennyiségű csomagolóanyag környezetszennyező, emellett felesleges költségekkel terhelné az élelmiszeripart – véli a jelentéstevő.
20100607FCS75591 - 6/20
Focus Sarah Ludford a büntetőeljárás alá vont polgárok tolmácshoz való jogáról Büntetőeljárás keretében az EU valamely tagországában hallgatják ki és nem beszéli az ország nyelvét? Hogy lehet igazságot tenni, ha a védett vagy a gyanúsított nyelvi akadályok miatt nem tudja követni az eljárást? Amennyiben az Európai Parlament is megszavazza a javaslatot, az unió polgárainak joga lesz tolmácsoláshoz és fordításhoz, ha büntetőeljárás alá vonják őket. A segítség a gyanúsítás tényének közlésétől egészen az eljárás végéig járna, az adott tagállam költségén. A tagországoknak három évük lenne az irányelv nemzeti jogba történő átültetésére. A témáról a parlamenti raportőrrel, Sarah Ludforddal beszélgettünk. Miért van szükség az új jogszabályra? A határokon átnyúló bírósági tárgyalások igazságosabbá tételéhez szükségessé vált a védettek és a gyanúsítottak jogainak erősítése. Már tíz éve elismert tény, hogy új szabályok kellenek és az európai letartóztatási parancs is kiegészítésére szorul. Az Emberi Jogok Európai Egyezményének joggyakorlatához az unió tagországai is csatlakoztak, ezért elméletileg igazságos körülményeket kellene biztosítaniuk bírósági tárgyalások során. A gyakorlat azonban azt mutatja, hogy az egyezményben foglalt ajánlásokat a tagállamokat nem tartják be. Az elmélet gyakorlatba ültetésével az új európai jogszabály az egész EU-ban javítaná a büntető eljárások minőségét. Az igazságszolgáltatás nem vallhat kudarcot. Az új szabályok igazságos bánásmódot biztosítana a külföldi hatóságoknak átadott vagy külföldön letartóztatott személyeknek. Hogyan biztosítaná a fentieket az új jogszabály? Az új irányelv értelmében, ha egy személyt az unió valamely tagállamában gyanúsítanak, letartóztatnak, kihallgatnak vagy büntetőeljárás alá vonnak és nem beszéli az ország nyelvét, akkor – bizonyos feltételek mellett – joga van tolmácsolást és fordítást kérni a kihallgatásokhoz, a tárgyalások folytatásához, és az ügyvéddel történő megbeszélésekhez. Tágabb értelemben véve az adott ország nyelvét beszélő, helyi polgárokkal azonos jogok illetnék meg. Nem csupán arról van szó, hogy a feltételezett bűnözőkkel jól bánunk, hanem arról, hogy precízebb és a hatékonyabb eljárást biztosítunk, ami igazságosabb bírói döntéshez is vezet. A polgárok igazságszolgáltatásba vetett bizalma szorosabb együttműködést, ezáltal hatékonyabb nyomozást eredményezhet. A jobb igazságszolgáltatás gyorsabb eljárásokat jelent, több bűnöző kézre kerítését teszi lehetővé, ugyanakkor az emberi jogokat is tiszteletben tartja. Előnyös mindkét fél részére. Ismertetne egy jó példát? A futballhulliganizmussal gyanúsított brit Garry Mann példáját osztanám meg, akit 2000 elején Portugáliában letartóztattak és bíróság elé állítottak. Hivatásos tolmács és fordító nélkül 24 órás, gyorsított eljárással vizsgálták ki az ügyét. A szomszédos bár egy vendége segített a hatóságokkal folytatott kommunikációban. 24 óra leforgása után azt mondták neki: „ítéletet hozunk az ügyében, ha beleegyezik abba, hogy kitoloncoljuk és nem hallunk önről többet. Ezek után nem kell további következményekkel számolnia”. Évekkel később Portugália mégis visszarendelte és elfogatóparancsot adott ki ellene. A brit bíróság arra célzott, hogy az igazságszolgáltatás megcsúfolása, ami ellen tehetetlenek. A sértett elmondása szerint nem tudta, hogy miről szólt ténylegesen az eljárás. Az ügy félresiklásában a nyelvi nehézség meghatározó tényező volt. Hiszek az európai letartóztatási parancsban, de szükség van egy következetes stratégiára, amellyel megerősítjük az uniós polgárok jogait.
20100607FCS75591 - 7/20
Focus A büntetőeljárások alatt az érintettek csak az EU hivatalos nyelvein vehetik-e igénybe a tolmácsolást és fordítást? Mi a helyzet a kisebbségi nyelvekkel? A tagországoktól függ. A hatóságoknak szükség esetén késlekedés nélkül biztosítania kell a tolmácsolást. Lehetetlen meghatározni a tolmácsolandó nyelvek listáját. Ki fedezi a tolmácsolás költségét? A tagállamoknak kell állniuk a tolmácsolás költségét, ezért is alakult ki heves vita a követelmények szigorúsága kapcsán. A pénzügyi megszorítások idejét éljük és valóban egy költséges szolgáltatásról van szó. Azt mondom erre, hogy a büntető igazságszolgáltatás költségvetését kell hatékonyabban felhasználni. Ha már az eljárás elején jól érthető az eset, megspórolhatjuk az igen költséges fellebbezést. A pontatlan kommunikáció igazságtalan ítéletekhez, anyagi veszteséghez és az igazságszolgáltatás hírnevének romlásához vezethet. A jó igazságszolgáltatás hatékony igazságszolgáltatás. Tisztességes, nem pedig olcsó igazságszolgáltatást szeretnénk.
20100607FCS75591 - 8/20
Focus Hitelminősítő intézetek: erősebb felügyeletet akar az EP Erősebb jogkört adna az EP az Eurostatnak annak megakadályozására, hogy a tagállamok hibás vagy félrevezető adatokat közöljenek saját költségvetési helyzetükről. A képviselők kockázatosnak tartják a magánkézben lévő hitelminősítő intézetek tevékenységét, ezért fontolóra vennék egy európai hitelminősítő felállítását. Kedden a tagállamok által szolgáltatott hiányadatokról és az uniós statisztikai hivatal, az Eurostat jogköreiről vitázik az EP. A képviselők azt kérdezik az Európai Bizottságtól, kivizsgáltae, hogy pontatlan adatokat közöltek-e egyes tagállamok - szándékosan vagy véletlenül. A parlament állásfoglalás-tervezete nagyobb hatáskört biztosítana az Eurostat számára, hogy megelőzhetők legyenek az ilyen esetek. Politikailag elfogadhatatlan és gazdaságilag kockázatos, ha az EU és a tagállamok magánvállalkozások által készített hitelminősítéseket vesznek alapul - áll abban az Európai Bizottságnak benyújtott kérdésben, amelyet szerdán vitat meg a plenáris ülés. A képviselők többek között azt kérdezik, mi a Bizottság álláspontja egy a hitelminősítést akadályozó érdekellentétek feloldását szolgáló európai hitelminősítő intézet felállításáról.
20100607FCS75591 - 9/20
Focus Származékos ügyletek: szigorúbb szabályozás mellett az EP Szigorúan szabályozná az EP a derivatív pénzpiaci termékeket. Erős központi felügyeletet, pénzintézetek közötti elszámolást vezetnének be, és betiltanák a hitel nemfizetésére játszó csereügyleteket, illetve a nyersanyagokkal és mezőgazdasági termékekkel folytatott, tisztán spekulatív ügyleteket is. A parlament üdvözli, hogy az Európai Bizottság „erőteljesebb szabályozás” alá vonná a származékos piacokat, miután „felhagyott azzal az általánosan uralkodó nézettel, hogy a származékos piacokat nem kell tovább szabályozni”. Az EP-ben kedden megszavazott véleményadó jelentés szerint a képviselők kötelezővé tennék a pénzintézetek közötti klíring bevezetését minden elszámolható származtatott terméknél. A parlament azt szeretné, hogy a jövőben minél több elszámolható származtatott termékkel szervezett piacokon kereskedjenek. Központi szerződő felek A képviselők támogatják, hogy elfogadott európai szabványok alapján, az Európai Értékpapír-piaci Felügyeleti Hatóság felügyelete alatt központi szerződő feleket hozzanak létre. Az EP felszólítja az Európai Bizottságot, hogy a pénzügyi stabilitás és az árak átláthatóságának biztosítása érdekében terjesszen elő megfelelő jogalkotási javaslatokat a származékos termékek fedezetlen eladásával járó ügyletek szabályozására. Hitel-nemfizetési csereügyletek A parlament szerint ennek megvalósulásáig a hitel-nemfizetési csereügyleteket (CDS) egy európai központi szerződő félen keresztül kellene lebonyolítani a partnerkockázat mérséklése, az átláthatóság növelése és a teljes kockázat csökkentése érdekében. Az EP betiltaná az olyan mögöttes hitel nélküli, tisztán spekulatív hitel-nemfizetési csereügyleteket, amelyek nemfizetésre spekulálnak és ezáltal a hitel-nemfizetési biztosítások mesterséges drágulásához vezetnek. Nyersanyag-spekuláció Az EP azt kéri, hogy a származékos ügyletek szabályozása vessen véget a nyersanyagokkal és mezőgazdasági termékekkel folytatott tisztán spekulatív ügyleteknek. Az Európai Bizottság szeptemberben tesz javaslatot a származékos ügyletek uniós szabályozására. Az EP és a Tanács ezt követően együttesen dönt a jogszabályról.
20100607FCS75591 - 10/20
Focus Millenniumi fejlesztési célok: új források kellenek Új, innovatív fejlesztéstámogatási mechanizmusokra, így például a pénzügyi tranzakciók megadóztatására lenne szükség, ha 2015-ig el akarják érni a millenniumi fejlesztési célkitűzéseket - áll az EP kedden megszavazott jelentésében. A képviselők ambiciózus és egységes uniós álláspont kialakítását várják a júniusi EU-csúcsra. Az ENSZ millenniumi fejlesztési céljairól szeptemberben tartanak csúcstalálkozót New Yorkban. Az EP szerint új, eredményorientált, átlátható és mérhető kötelezettségvállalásokra van szükség. A millenniumi fejlesztési célok alapján az ezredfordulóhoz képest többek között a felére csökkentenék a szegénységet és az éhínséget, általánossá tennék az elemi szintű oktatást és az egészségügyi ellátást. A jelentésben az áll, hogy a tagállamok még saját, nemzeti jövedelmükhöz képesti 0,56 százalékos támogatási vállalásukat sem teljesítik, pedig - a jelentéstevő, Michael Cashman (szocialista, brit) szerint - legalább a GNI 0,7 százalékát kellene fejlesztésre költeniük.
20100607FCS75591 - 11/20
Focus Globalizációs alkalmazkodási alap: az EP támogatja a spanyol és ír munkavállalóknak nyújtandó segélyeket Az EU globalizációs alkalmazkodási alapjából 11 millió euró pénzügyi támogatásban részesül mintegy kétezer spanyol munkanélküli, illetve az ír Waterford Christal nevű cég és beszállítóinak egykori munkatársai. A támogatottak képzésekben vehetnek részt, céget alapíthatnak vagy karrier-tanácsadást vehetnek igénybe. Globalizációs alkalmazkodási alap A globalizációs alapból a globalizáció és a pénzügyi válság következményei által sújtott munkavállalókat lehet támogatni. 2009-ben 52,3 millió euró értékű EGAA-támogatást szavazott meg az Európai Parlament. Az EGAA igénybevételének felső korlátja évi 500 millió euró. A tagállamok akkor pályázhatnak az európai globalizációs alkalmazkodási alap igénybevételére, ha egy vállalatnál 4–9 hónapon belül legalább 500 főt bocsátottak el. A támogatás főleg az álláskeresésre, továbbképzésekre, saját vállalkozás beindítására használható. A globalizációs alapból fizetik az összköltségét 65 százalékát, a többit az állam, a régió vagy a helyi hatóság teszi hozzá. A segélyek folyósításához mind az EP, mind pedig az európai szakminisztereinek támogatása szükséges. Idén a támogatási tervekről az olasz, néppárti Barbara Matera készített jelentést . Írország: Waterford Christal Idén a dél-írországi kristályüveg gyártó Waterford Crystal három beszállítójával, a Fennell Engineering Ltd, a RPS Engineering Services és a Abbey Electric nevű cégekkel együtt pályázott az alapokból nyújtható támogatásra. A cégek 653, 2009 januárja és májusa között munkanélkülivé vált dolgozója számára kért támogatást, akik közül 598 jogosultnak bizonyult. Az EP kedden 573 igen szavazattal, 48 nemmel és 25 tartózkodással elfogadta az ír dolgozók támogatását. Az intézkedések várható költsége összesen 3 955 159 euró lesz. Írország 2 570 853 eurót kért az EU-tól, a fennmaradó összeget pedig maga fedezi. Waterford Crystal több uniós tagországban működtet üzemet. Dolgozóik a pénzügyi válság következtében máshol is elveszítették állásukat, támogatást azonban csak az írek kapnak, mert a többi tagállam nem nyújtott be pályázatot. Spanyolország: kerámia üzemek, Castilla-La Mancha 2008 szeptembere és 2009 júniusa között 181 kerámia előállító kis- és középvállalkozás 2425 dolgozója vesztette el a munkáját a spanyolországi Valencia régióban. Közülük 1600 jogosult EGAA-támogatásra. A spanyol kerámiaüzemek dolgozóinak támogatási tervét kedden az Európai Parlament 575 igen szavazattal, 51 nemmel és 25 tartózkodás mellett elfogadta. A teljes költség a becslések szerint 10 151 900 euró lesz, amelyből az EU 6 598 735 eurót áll. Egy spanyol nagyvállalat, az ajtókat és ajtókereteket előállító Castilla-La Mancha 585 dolgozója vált munkanélkülivé 2008 novembere 2009 júliusa között. Közülük 557 kap EGAAtámogatást, miután ezt az EP 580 igen, 50 nem és 24 tartózkodás mellett jóváhagyta. A Castilla-La Mancha egykori dolgozói összesen 3 millió kapnak, amiből az EU 1.95 millió eurót nyújt. Félidős értékelés A három munkanélkülieket támogató tervezeten kívül a parlament 562 igen, 55 nem és 40 tartózkodással elfogadta a Bizottság a félidős értékeléshez szükséges 1 110 000 euró támogatást. Az összegből a Bizottság tanulmányokat végezhet, adatbázist hozhat létre, szakértői konferenciákat szervezhet, valamint fejlesztheti az EGAA honlapját. 20100607FCS75591 - 12/20
Focus Új uniós műholdprogram a természeti katasztrófák kezelésére Áradások, földrengések, olajszivárgások és más katasztrófák esetén nyújthat fontos segítséget a 2014-től működésbe lépő uniós földmegfigyelő műholdrendszer. Az EP döntött a program 2011-13-as előkészítő elemeiről és az ehhez szükséges 107 millió eurós támogatás megadásáról. A műholdrendszer kiépítése után az EU saját adatokat gyűjthet, és nem lesz rászorulva az amerikai műholdak segítségére. Az EP és a Tanács előzetes megegyezése szerint a helyi, regionális és tagállami igénylők is ingyenesen használhatják majd a rendszer szolgáltatásait, ezzel is megkönnyítve a katasztrófák elleni védekezést. A műholdak alkalmasak lesznek az éghajlatváltozás nyomon követésére, valamint segítséget nyújtanak a mező- és erdőgazdasággal, energiával, városfejlesztéssel, infrastruktúrával kapcsolatos döntések meghozatalához is. A három éves előkészítő szakasz tervezett költsége 107 millió euró. Ezt a hetedik kutatási keretprogramból 209 millióval egészítik ki. *** Kérdéseinkre a téma parlamenti felelőse, a német, szocialista Norbert Glante válaszolt: Miért van szükség egy európai Föld-megfigyelési programra? A GMES egy Föld-megfigyelő kezdeményezés, amelyet az EU a tagállamokkal együttműködve irányít. Az adatokat jelenleg a tagállamok, a kutatóintézetek, a magánvállalkozások és a katonai megfigyelés gyűjtik. Hiányzik azonban az adatok kompatibilitása. A GMES megbízható adatok összegyűjtéséről és előkészítéséről szól a műholdak és a földi létesítmények segítségével. Az EU partnerségben az Európai Űrügynökséggel műholdakat épít, míg a tagállamok használhatják majd a légi, földi és tengeri alapú eszközöket adatok rögzítésére és feldolgozására, és elérhetővé tehetik őket a felhasználók számára. A projekt hamarosan működési fázisba lép. Miben lehet hasznos a rendszer az uniós polgárok számára? A cél a környezet hatékonyabb kezelésének biztosítása a Föld felszínéről, a biológiai sokféleségről, az óceánok állapotáról, illetve a légkör összetételéről gyűjtött információk által. Ez nagyobb biztonságot nyújthat a lakosság számára, például a természeti katasztrófákkal kapcsolatban. Konkrétan, ha történik egy földrengés, akkor műholdak segítségével pontos térképeket lehet előállítani, ami lehetővé teszi a mentőalakulatok hatékonyabb kezelését. A tengerek szintjének alakulását is pontosan lehet mérni, hogy megfigyeljék az éghajlatváltozás következményeit. A GMES emellett nyomon tudja követni egy olajkiömlés terjedését, ha egy tankhajó katasztrófát szenved, és figyelmezteti a parton tartózkodókat. Ha teljesen üzemszerűen működne a GMES, megelőzhetőek lennének�e az olyan katasztrófák, mint például a haiti földrengés? Természetesen a természeti katasztrófákat nem lehet megakadályozni az olyan rendszerekkel, mint a GMES. Ám a negatív hatásokat korlátozni lehet. Miután megtörtént a katasztrófa, a GMES segíthet a mentőalakulatok gyorsabb megszervezésében. A műholdas képek segíthetnek azonosítani a problémás térségeket. Látható a megrongálódott infrastruktúra – az utcák, a vonatok, látható, hogy megrongálódott�e a repülőtér vagy sem. Hatékonyabban lehet evakuálni vagy segíteni a lakosságot. Az elmúlt 10 évben soha nem volt ennyire magas a munkanélküliség, mint most. Hogyan igazolhatóak a projekt tekintélyes költségei az európai adófizetők számára? Egyértelműen még nem tisztázott, mennyi a teljes költség. Mindenesetre néhány száz millióról beszélünk csupán – ez igazán nem sok egy infrastrukturális beruházás esetén. Senki sem érvelne egy autópálya építése ellen, akkor, amikor magas munkanélküliség, mert az túl költséges.
20100607FCS75591 - 13/20
Focus Az EP megszavazta az euró észtországi bevezetését Az euróövezetet érintő jelenlegi pénzügyi válsággal dacolva Észtország eltökélten készül az euró január elsejei bevezetésére. Az Európai Parlament szerdán 589 igennel, 40 ellenszavazattal és 52 tartózkodással támogatta Észtország tervét. „Nagyon jelentő előrelépés, hogy egy kis ország a legsúlyosabb pénzügyi, gazdasági és szociális válság idején az euróövezet ajtaján kopogtat. Ez sokat elárul a tagjelöltről, csakúgy, mint az eurózónáról” – mondta a témafelelős, a máltai szocialista Edward Scicluna a szavazást előtti vita során. „Az eurózóna legfrissebb bővítése is az azt mutatja, hogy a Gazdasági és Monetáris Unió teljes mértékben működőképes. A bővítéssel párhuzamosan a gazdaságirányítást is meg kell erősítenünk. Ez az egyetlen módja annak, hogy továbbra is erős gazdasági és monetáris uniót működtessünk” – mondta a hétfői vitában a gazdasági és monetáris ügyekért felelős biztos, Olli Rehn. „Az euróövezet nehéz időket él, de látjuk az alagút végén a fényt, ezért fenntartjuk az euró iránti érdekeltségünk” – mondta az észt, szocialista EP-képviselő, Ivari Padar. Az ír, jobbközép Gay Mitchel azt hangoztatta, hogy a kis országok elveszettek az Európai Központi Bank és a többi tagállam segítsége nélkül. „Észtország szimbolizálja az EU vívmányai iránt örökös érdeklődést” – tette hozzá, a német liberális Wolf Klinz. Az állásfoglalás megállapítja, hogy Észtország kormánya és állampolgárai keményen dolgoztak a kritériumok teljesítése érdekében. A szövegben a Bizottság azon megjegyzése is olvasható, hogy az Eurostat ellenőrizte az összes, észt hatóságok által szolgáltatott statisztikai adat érvényességét. Az állásfoglalás felszólítja az észt hatóságokat, hogy gyorsítsák fel a felkészülés gyakorlati lépéseit a zökkenőmentes átállás érdekében és bizonyítsák be, hogy az euró bevezetését nem használják fel ürügyként rejtett áremelésekre. A szöveg arra is felhívja az észt kormány figyelmét, hogy az árstabilitás kockázatával és a makrogazdasági egyensúly kihívásaival továbbra is foglalkoznia kell. Az állásfoglalás a fenntartható árstabilitás tekintetében kitér a Bizottság és az Európai Központi Bank jelentései közötti eltérésekre is.
20100607FCS75591 - 14/20
Focus Busz- és teherautósofőrök: ugyanannyi lenne a függetlenek és a cégnél dolgozók munkaideje Az önfoglalkoztató busz- és teherautósofőrök is 48 órát dolgozhatnának hetente. A képviselők - megerősítve a parlamenti szakbizottság korábbi döntését - szerdán elutasították az Európai Bizottság javaslatát, hogy a sofőröket kivegyék a munkaidő-irányelv hatálya alól. Az Európai Parlament 368-301 arányban, mindössze 8 tartózkodás mellett döntött úgy, elutasítja a Bizottság javaslatát, amely kivonná az önfoglalkoztató sofőröket a közúti fuvarozók munkaidejéről szóló 2002-es irányelv hatálya alól. A módosított jogszabály egészét 383-263-23 arányban fogadták el a képviselők. A jelentés témafelelőse, Bauer Edit (néppárti, Szlovákia) a bizottsági javaslatot támogatta. A képviselőnő azt mondta, példa nélküli lenne, ha önfoglalkoztatók munkaidejét szabályoznák. Mivel a szavazás kimenetelével nem értett egyet, Bauer Edit azt kérte, vegyék le a nevét a jelentésről. A bizottsági javaslat elutasítása azzal jár, hogy a független fuvarozókra továbbra is vonatkozni fog a munkaidő-irányelv. Vagyis a többi munkavállalókra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni rájuk például a be- és kirakodással, az utasoknak adandó segítséggel, a takarítással és karbantartással, a rendőrségi és vámelőírásokkal kapcsolatban. A mostani szabályok szerint az alkalmazott sofőrök heti átlagban legfeljebb 48 órát dolgozhatnak. Ez 60 órára emelkedhet, ha négy hónap átlagában tartják a 48 órát.
20100607FCS75591 - 15/20
Focus Átláthatóbb élelmiszercímkézést akar az EP Az élelmiszercímkéken fel kell tüntetni a tápanyag-összetételre és a napi bevitelre vonatkozó adatokat - erről döntött első olvasatban az EP szerdán. A képviselők elvetették viszont, hogy a közlekedési lámpákéhoz hasonló színekkel jelöljék a só-, cukor-, és zsírtartalmat. A parlament által megvitatott élelmiszercímkézési javaslat célja a fogyasztók jobb tájékoztatása. A képviselők szeretnék elkerülni ugyanakkor, hogy az új szabályok túlzott terhet jelentsenek az élelmiszeripar, különösen a kis- és közepes vállalatok számára. Az Európai Bizottság javaslata összevonná, egyszerűsítené és felülvizsgálná a meglévő uniós élelmiszer-címkézési szabályokat. Feltüntetni A szerdai parlamenti szavazás értelmében a címkéken kötelező lenne feltüntetni az energia-, zsír-, telítettzsír-, cukor- és sótartalmat. Emellett a csomagoláson közölni kell a napi ajánlott bevitel mennyiségét, és feltüntetnék a protein-, rost- és transzzsírsavtartalmat is. A parlamenti többség elutasította azt az indítványt, amely piros, sárga, zöld színekkel jelölte volna a magas, közepes, illetve alacsony só-, cukor- és zsírtartalmat. Származási ország, hústermékek Bizonyos termékeknél - például a marhahúsnál, a méznél, olivaolajnál, gyümölcsnél, zöldségnél - már most is kötelező a származási ország feltüntetése. A képviselők támogatták azt a javaslatot, hogy ezt kiterjesszék az összes hús- és tejtermékre, valamint egyösszetevőjű termékre. A hústermékek címkéinek tartalmazniuk kell az állat születésének, tartásának és levágásának helyét. Azt is jelölni kell, ha az állatot - bizonyos vallási előírások miatt - kábítás nélkül ölték le. Kivéve a nem előre csomagolt és az alkoholtermékeket A képviselők a nem előre csomagolt termékeket - ilyen például a hentesnél vásárolt húst - kivennék a tápértékcímkézési kötelezettség alól. A kézzel gyártott élelmiszertermékeket előállító mikrovállalkozásoknak szintén nem kellene címkézniük. A parlamenti többség az alkoholokat is mentesítené a kötelezettség alól, viszont szigorúan címkézné a kevert alkoholos italokat. Hatályba lépés Az EP 559 igen, 54 nem vokssal, 32 tartózkodás mellett fogadta el a szöveget. A tervezet azonban a tagállamokat képviselő Tanácsból jó eséllyel második olvasatra visszakerül a parlamentbe. A jogszabály végleges elfogadása után az élelmiszeriparnak három éve lesz az átállásra, kivéve a száznál kevesebb főt foglalkoztató, ötmillió eurónál kisebb forgalmú cégeket, amelyek öt évük lesz a felkészülésre.
20100607FCS75591 - 16/20
Focus EP-állásfoglalás az EU2020 stratégiáról A képviselők több konkrétumot várnak az EU2020-as növekedési és munkahelyteremtési stratégiától. A GDP három százalékát költenék kutatásra és fejlesztésre, kötelező célokat határoznának meg az üvegházgáz-kibocsátás csökkentésére, és a felére csökkentenék a szegénységet az unióban. Az EP 507 igen, 91 nem, 29 tartózkodó vokssal szerdán megszavazott állásfoglalása szerint a képviselők csalódottságukat fejezik ki az Európai Tanács által 2010. március 26-án elfogadott EU2020 stratégia kapcsán, és „valóban előremutató, ambiciózus és koherens stratégia” kidolgozását várják. „Az államháztartási kiadások és a bürokrácia csökkentése, az állampolgárok pozíciójának erősítése, valamint a vállalkozói kedv és az innováció serkentése érdekében a tagállamoknak strukturális reformok bevezetésével növelniük kellene gazdasági teljesítményüket, a jogszabályokat pedig kkv-barátabbá kellene tenniük” - áll a szövegben. A parlament jobb, versenyképesebb és hatékonyabb egységes piacot szeretne, és úgy véli, a 2020-as stratégiában kiemelt szerepet kell játszania a magas színvonalú foglalkoztatásnak. Az EP felszólítja a tagállamokat, GDP-jük 3 százalékát költsék kutatásra és fejlesztésre. A képviselők az EU számára kötelező kibocsátáskorlátozási célok elfogadását kérik. Eszerint például az üvegházhatást előidéző gázok kibocsátását 2020-ra 30 százalékkal kellene csökkenteni. A parlament 2020-ig célul tűzné ki, hogy mindenki vegyen részt a középfokú oktatásban, a népesség legalább 40 százalékának pedig felsőfokú, vagy azzal egyenértékű végzettsége legyen. Az EP belevenné az EU2020 stratégiába az unión belüli szegénység felére csökkentését és a nemek közötti egyenlőséget is. Az állásfoglalás kiemelten foglalkozik az innovációval, a fiatalok támogatásával, a digitális technológiákhoz való hozzáféréssel, a hatékonyabb energiafelhasználással, a fenntartható iparpolitikával és a közös agrárpolitika reformjával is.
20100607FCS75591 - 17/20
Focus Tolmácshoz való jog büntetőeljárásokban Az unió polgárainak joga lesz tolmácsoláshoz és fordításhoz, ha büntetőeljárás alá vonják őket az EU valamelyik tagállamában, miután szerdán az Európai Parlament is megszavazta a javaslatot. A tolmácsolási-fordítási segítség a gyanúsítás tényének közlésétől egészen az eljárás végéig jár majd. A gyanúsított számára minden lényeges dokumentumot le kell fordítani anyanyelvére, vagy egy általa ismert nyelvre. A költségeket - az eljárás kimenetelétől függetlenül - az eljárást folytató tagállamnak kell állnia. Az EP szerdán 637 igen, 21 nem szavazattal, 19 tartózkodás mellett szavazta meg a szöveget, amely az első, az Európai Parlament és a Tanács között együttdöntéssel tárgyalt uniós büntetőjogi jogszabály. A tagállamokban (a kivételt kérő Dániát leszámítva) a jogszabály kihirdetését követő három éven belül kell alkalmazni az új rendelkezéseket.
20100607FCS75591 - 18/20
Focus Első példa a megerősített együttműködésre: jogválasztás uniós párok válásakor • •
Az első alkalom, hogy megerősített együttműködés formájában vezetnek be egy uniós szabályozást 14 tagállam - köztük Magyarország - tenné egyszerűbbé a jogválasztást nemzetközi válás esetén
Az unió történetében először fordul elő, hogy élnek a megerősített együttműködés lehetőségével, és - egyhangúság híján - a tagállamok egy csoportja csak rájuk érvényes, közös szabályokat vezet be. Az EP szerdán 615 igen és 30 nem vokssal hozzájárult ahhoz, hogy tizennégy tagállam közös szabályokat vezessen be arról, melyik állam joga legyen mérvadó a nemzetközi elemmel bíró házasságok felbontása esetén. A következő lépésben a képviselők konzultációs eljárásban vitathatják meg a válásról szóló jogszabály tervezetét. A jogszabály bevezetését a Tanács 2006 óta késleltette. A jogszabály a nemzetközi elemmel bíró házasságok (különböző nemzetiségű, különböző országokban élő, vagy együtt, de az állampolgárságuk szerinti országtól távol élő házastársak) felbontásánál az alkalmazandó jog megválasztását szabályozza majd. A megerősített együttműködésben a következő országok vesznek részt: Ausztria, Belgium, Bulgária, Franciaország, Lettország, Luxemburg, Málta, Magyarország, Németország, Olaszország, Portugália, Románia, Szlovénia, Spanyolország. Egy magyar-német pár válása Belgiumban Egy Belgiumban élő magyar-német pár eszerint választhatna, hogy válásukkor a magyar a német vagy a belga jogot alkalmazzák-e. A jelentéstevő Tadeusz Zwiefka (néppárti, lengyel) szerint „a párok válásuk kapcsán a mostaninál nagyobb szabadságot kapnak életük ezen nehéz pillanatában”. Megerősített együttműködés Az Amszterdami Szerződés által, 1999-ben bevezetett megerősített együttműködési eljárás lehetővé teszi a tagállamok legalább egyharmada számára (jelenleg 9 tagállam), hogy – amennyiben ezt óhajtják – szorosabb együttműködést alkalmazzanak egymás között. Az ilyen együttműködés eredményeként hozott jogszabályok csak az indítványozó országokra vonatkoznak, nem lehetnek diszkriminatívak a többi tagállammal, sőt azok később önként is csatlakozhatnak.
20100607FCS75591 - 19/20
Focus A gázai blokád feloldására szólítja fel Izraelt a parlament Elítéli a segélyszállító hajók elleni izraeli támadást az EP, és a gázai blokád feloldását követeli. A képviselők szerint az EU-nak jelentős politikai szerepet kell játszania a térségben, és elő kell segítenie az életképes palesztin állam létrehozását. Az Európai Parlament csütörtökön 470 igen, 56 nem szavazattal, 56 tartózkodás mellett állásfoglalást szavazott meg a segélyszállító hajók elleni, május 31-ei izraeli katonai műveletről és a Gázai övezet blokádjáról. Az EP elítéli a flottilla elleni, nemzetközi vizeken végrehajtott, a nemzetközi jogba ütköző támadást, és azonnali, pártatlan nemzetközi vizsgálatot követel. A parlament felszólítja Izraelt, azonnal vessen véget Gáza blokádjának. A képviselők szerint a blokád „humanitárius katasztrófát okozott és a helyzet rendkívüli súlyosbodását idézte elő, és Izrael, valamint az egész térség biztonságát veszélyeztető tényezővé vált”. A képviselők azt is követelik, hogy azonnal szüntessék be az Izrael elleni támadásokat, és haladéktalanul bocsássák szabadon a Hamász által 2006-ban elrabolt és azóta Gázában fogvatartott izraeli katonát, Gilad Shalitot. „Az EU-nak – miközben a humanitárius segélyeket továbbra sem szabad feltételekhez kötnie –, olyan politikai szerepet kell betöltenie, amely kézzelfogható előrelépést hoz egy életképes palesztin állam létrehozása felé, valamint arányban áll az általa nyújtott pénzügyi segítség jelentőségével és az EU térségben betöltött gazdasági súlyával” - fogalmaz a szöveg. Az EP szerint „sürgősen és átfogó jelleggel át kell alakítani az EU Közel-Kelettel kapcsolatos politikáját ahhoz, hogy az unió meghatározó és koherens szerepet tölthessen be a béke és a biztonság előmozdítása érdekében”. Az EP arra kéri Törökországot, diplomáciai és politikai erőfeszítésekkel segítse a palesztin nép helyzetének javítását, és járuljon hozzá a közel-keleti békefolyamat sikeréhez. A képviselők üdvözlik, hogy Egyiptom megnyitotta a rafahi határátkelőt Gáza felé.
20100607FCS75591 - 20/20
