kerteszet_beliv.qxd
06/1/12
22:16
Page 39
39
Szô
lészet
Pihenés tölgyfahordókban Amikor az erjedés befejezôdik, a borász még nem palackozza rögtön a bort. Elôtte néhány hónapig pihenni hagyja hordókban. Néhány vörösbort tölgyfahordókban kell érlelni. Ez a fafajta különleges aromát ad a bornak. A tölgyfában található anyagok, például a tannin vagy csersav, a borral érintkezve felszabadulnak. A tannin tartósítja a bort. Ezért a bor 10, 20, sôt akár 30 évig is iható marad, feltéve, hogy tudunk vele addig várni.
És a pezsgô? A habzóbor egy másik kedvelt termék. Az asti borokban, a spanyol cavaban, a német sektben a francia crémantsban és természetesen a champagne-ban is vannak buborékok. De ez nem azt jelenti, hogy ugyanúgy készülnek. Honnan is jönnek ezek a buborékok? Amikor a bort bepalackozzák, a borász egy kis cukrot ad hozzá. Az élesztôgombák ismét mûködni kezdenek, és megint széndioxid szabadul fel, de ez már benne marad az üvegben, amit tökéletesen lezár a dugója. Ez a folyamat újfajta zamatot is ad a bornak. Hacsak nem akarunk csúnya meglepetést, a borosüvegeknek erôsnek kell lenniük, és a dugót is megfelelô dróttal kell rögzíteni.
A borkóstolás nem ugyanaz, mint a borivás! Ahhoz, hogy a bor minôségét ellenôrizzék, a borásznak és az önológusnak* meg kell kóstolnia. Ez azonban nem egyenlô az ivással. A borkóstolás azzal kezdôdik, hogy megnézzük a bort, meghatározzuk a színét, és megvizsgáljuk, hogy tiszta-e. A vizuális elemzés az elsô lépés. Másodszor meg kell szagolni, hogy megállapítsuk, milyen illatokat ad a bor magából. A beaujolais például banánillatot, míg a burgundi borok málna és erdei gyümölcs illatúak. Az idôsebb borok bôrszagúak is lehetnek. Ez a szagteszt. Most lehet megkóstolni a bort. A szájpadlásunkon is sok aromát érzékelhetünk, ha például pirított mandula ízt érzünk, mondhatjuk, hogy könnyû a bor. De persze ismerni kell a szakzsargont! És ezután kiköpjük. Összejöveteleken és vacsorákon természetesen isszuk a bort. De csak felnôttek ihatnak belôle, és ôk is csak módjával, mivel alkoholt tartalmaz. Az alkohol pedig veszélyes lehet.
kerteszet_beliv.qxd
06/1/12
22:16
Page 40
nle
ye
Kü
lö
k
40
ges
h a s z o nnö
vé
n
Olajfa Az olajfa fontos természetes anyag a mediterrán országokban. Az olajág a béke szimbóluma. Ma kitûnô minôségének köszönhetôen az olajbogyó és olaja minden európai asztalon megtalálható.
Száz éves fa Az olajfák lassan nônek. 7-10 évbe is beletelhet, míg egy fiatal fa elôször gyümölcsöt hoz. Ezután viszont hosszú kort megérhet. A száz éves fák igen gyakoriak, de van olyan, amelyikrôl azt tartják, már ezer éves. Ha egy olajfa elhal, a tövén új hajtások sarjadnak. Több mint 30 fajta olajfát ismerünk. Minden fajtának megvan a sajátos mérete, színe és íze. Olajfák Spanyolországban, Görögországban, Olaszországban, Portugáliában és DélFranciaország egyes területein nônek. Az öt országban összesen mintegy 500 millió olajfa van.
Olajfa liget
Fekete vagy zöld? Az olajbogyónak – más néven olívának – két fajtája van, a zöld és a fekete. De a szín csak az érettség kérdése. Ahogy érnek, a zöld olajbogyók feketévé válnak. Akár zöldek, akár feketék, a fán található olajbogyók túl keserûek ahhoz, hogy megegyük ôket. Az ehetôség érdekében sós pácban* kell ôket áztatni. A zöld olívát októbertôl szedik. De ha a fán hagyják, akkor megváltozik a színük. Feketévé vállnak, kevesebb vizet és több olajat tartalmaznak. A fekete olívát decembertôl takarítják be. Ahol nem túl kedvezôek a körülmények az olajfák számára, ott 5 kg olíva takarítható be fánként. De a dél-olaszországi hatalmas olajfákon akár 400 kg is teremhet évente.
Olívaszedés
kerteszet_beliv.qxd
06/1/12
22:16
Page 41
l
ön
ye
Kü
k
41
leg
e s h as zo n nö v
én
Olívaolaj Ez az olaj tette gazdaggá a görög, krétai és római kereskedôket. Az olajkereskedelem igen fejlett volt a római korban: az olajat messzire tudták szállítani, mivel jól tartotta magát a hatalmas agyagedényekben. Az olívaolaj régóta alapvetô összetevô a mediterrán országok lakóinak étrendjében: minden receptben feltûnik. Szeretik az íze miatt, de az orvosok szerint is ez az egyik legegészségesebb olaj, amit csak fogyaszthatunk.
Toszkánában az étkezések elsô fogása mindig egy szelet olívaolajos kenyér, Spanyolországban ez hagyományosan a reggeli része.
Az olaj kisajtolása Az olajat általában zöld olívából készítik. Régiótól és ízléstôl függôen fekete olívából is sajtolnak olajat. Vannak gazdák, akik megvárják, hogy a bogyók maguktól lehulljanak a fáról, és csak ezután gyûjtik össze ôket, de ez hatással lehet az olaj minôségére. Már kb. 2000 éve sajtolunk olajat az olívából. Az olívát elôször olajos masszává morzsolják össze. Ezután centrifugában vonják ki az olajat a masszából, majd hûvös, sötét helyen tárolják a felhasználásáig.
Régen malomkövekkel zúzták össze az olívát, majd prés alá helyezték, és az összes folyadékot kisajtolták belôle. Az olajat ezután hagyták a folyadék aljára ülepedni, és így el lehetett választani az olívalétôl. Még ma is használják ezt a technikát.
Olíva délen – vaj északon Európa északi és déli részein más-más zsírforrást használnak. A mediterrán országokban az olívaolaj a legelterjedtebb. Északabbra az állati eredetû zsírok gyakoribbak: a vaj és a zsír – általában disznózsír, de egyes helyeken még libazsírt is használnak. De más növényi olajokat is használnak, például napraforgó-, repce-, vagy szójaolajat. Manapság az olívaolaj egyre népszerûbbé válik az északi országokban is.
A legújabb öntözési módszerek segítségével az olajfát már 3-5 éves korában termôre tudják fordítani.
Az olaj színe az olíva fajtájától függ
kerteszet_beliv.qxd
06/1/12
22:16
Page 42
nle
ye
Kü
lö
k
42
ges
h a s z o nnö
vé
n
Gombák: furcsa társaság Az alakjuk furcsa, a színük különös. Ezek a szokatlan zöldségek szinte primitívnek látszanak, ám termesztésük nagyon nehéz.
Csak egy növény? A gombák rendszertanilag a valódi gombák törzsébe tartoznak. A gombákról általában mint növényekrôl beszélünk. És valóban sokban hasonlítanak is a növényekre – például a talajon nônek. De más növényekkel ellentétben nincs szükségük fényre a növekedéshez. Egyes gombák az erdôk mélyén élnek, teljes sötétségben. Általában olyan helyen találkozhatunk velük, ahol sok az elhalt szerves anyag, például elkorhadt fatörzseken vagy trágyadombokon. A gomba a bomló anyagokkal táplálkozik. Tehát a gombák növények, de nagyon különleges növények.
A termesztett csiperke
Mibôl lesz a gomba? A gombáknak nincs gyökere, szára és levele. Akármilyen alakúak is, fonalakból állnak, amelyek fajtától függôen sûrûek vagy kevésbé tömöttek. Ezek a fonalak alkotják a micelliumot. A gyümölcsökön és lekvár tetején növô penész is micellium. A penész is a gombák családjához tartozik. A gombák szára és kalapja ugyanolyan fonalakból épül fel. A szár nem gyökér, hanem az is micellium.
Gombatermesztés Csak két gombafajt lehet termeszteni: a termesztett csiperkét és a pleurotus. Noha egyszerû felépítésû növények, termesztésük nehéz. Még ma sem tudjuk, hogyan lehetne reprodukálni más gombafajták életterét és fejlôdésük körülményeit.
A pleurotus
kerteszet_beliv.qxd
06/1/12
22:16
Page 43
nle
ye
Kü
lö
k
43
ges
h a s z o nnö
vé
n
A szakemberek együtt dolgoznak A gombatermesztéshez elôször is meg kell találni a megfelelô alapanyagot. Ez lehet szalma*, vagy lótrágya*. Ezután „gombamagok” kellenek. Valójában ez összezúzott gombából nyert micellium, amit szétszórnak a szalmán, vagy a trágyán. A gombatermesztôk legtöbbször elôre elkészített és bevetett anyagot vesznek erre szakosodott cégektôl.
A termesztett csiperke Ez a rövid szárú, fehér kalapos fajta a legismertebb. Sötétben nô rothadó lótrágyán. A sötét megakadályozza más növények kifejlôdését, a többi gombafaj pedig nem kedveli a lótrágyát. A gomba termôhelyének nyirkosnak is kell lennie. Ha minden megfelelôen alakul, egy hónapon belül lehet szedni a termést. Hollandia ma Európa legnagyobb csiperketermesztô országa.
Csiperkék termesztése zsákokban
A pleurotus A pleurotus a természetben fák törzsén nô. Több fajtáját is termesztik, de különleges igényei vannak: rothadó szalmán kell nevelni, nem pedig trágyán, és a csiperkével ellentétben neki váltakozó fényre és sötétre van szüksége, csakúgy, mint a természetben. Ha sötétben tartják, a tönkje megnyúlik, de nem nô meg rendesen. Ez pedig nem valami étvágygerjesztô. Ez a gombafajta egyszerû kamrában, gazdasági épületben termeszthetô, de a hômérsékletet és a nedvességtartalmat nagyon pontosan kell beállítani. A pleurotus 4-6 hét alatt fejlôdik ki teljesen.
Pleurotus termesztése
A szarvasgomba A szarvasgomba fekete, labdaszerû gomba, ízéért rajonganak az ínyencek. Általában bizonyos tölgyfák tövében nô Spanyolország, Olaszország és Dél-Franciaország erdôiben. Nem lehet termeszteni, magadnak kell felkutatni, és szakértônek kell lenned, hogy tudd, merre keresd. A szarvasgombaszedôk kutyákat és sertéseket használnak a felkutatására. A fekete szarvasgomba
kerteszet_beliv.qxd
06/1/12
22:16
Page 44
nle
ye
Kü
lö
k
44
ges
h a s z o nnö
vé
n
Fûszernövények Egyetlen étel sem teljes fûszerek nélkül. Sokan a természetben gyûjtenek, vagy saját kertjükben nevelnek fûszereket, de vannak gazdák, akik kifejezetten fûszertermesztéssel foglalkoznak.
A kertben Minden kertész hagy egy kis helyet a kertjében, ahol fûszereket – petrezselymet, snidlinget, turbolyát, lestyánt vagy koriandert – termeszt. Használjuk ôket frissen és szárítva is. De miért kezdték az emberek fûszerezni az ételt? A fûszereket eredetileg arra használták, hogy a romlott ételek kellemetlen szagát és ízét leplezzék. Ez persze még ma is megtehetô, de ma már az ízükért használjuk a fûszereket.
Fûszernövények
Nem csak a konyhába!
Levendulaaratás
Vannak fûszernövények, amiket nem fôzési célokra termesztenek. Egyes növények, mint a levendula vagy a rozmaring esszenciát* is szolgáltat. A levendulát Európa déli országaiban termesztik, Spanyolországban, Olaszországban és Franciaországban. Amikor a levendula virágzik, a mezô élénk kékbe borul. A virágokat összeszedik és lepárolják, azaz forró gôz fölött melegítik, amíg apró „illattartályaik” felrepednek és az illatanyag kinyerhetô. A levendula esszenciáját* parfümök készítésére használják fel. Néhány cseppje távol tartja a molyokat a ruhásszekrénytôl.
Gyógynövények A gyógyszeripar egyes növényeket kapszulák és gyógyteák készítéséhez használ fel. Sok gyógynövényt az Európai Unión kívülrôl importálnak, de vannak európai gazdák, akik kamillát, hársfavirágot, verbenát és más gyógynövényeket termesztenek. Ez a fajta termelés nagy mértékben függ a fogyasztói kereslettôl.
kerteszet_beliv.qxd
06/1/12
22:16
Page 45
nle
ye
Kü
lö
k
45
ges
h a s z o nnö
vé
n
Ízesítô növények Vannak termékek, amelyeket azért adunk az ételeinkhez, hogy azoknak valamilyen különleges ízt adjanak. A legismertebb a mustár. Ezt egy repcéhez hasonló növénybôl csinálják. Hogy mustárt kapjunk, a mustármagokat össze kell törni, és össze kell keverni ecettel és fûszerekkel. Amikor friss, olyan csípôs, hogy könnyezik tôle a szemünk. A francia Dijon városa a mustárjáról híres. Németországban a tormát kedvelik. Ez egy mélyen a föld alatt növekedô gyökérbôl készül. Reszelve és fûszerezve sajátos ízt kölcsönöz a német ételspecialitásoknak. Mustárvirág
Fûszerek A fûszerek az Egyenlítô vidékérôl származnak. Némelyik, mint a fahéj és a szerecsendió a francia Martinique és Guadeloupe szigeteken is terem. A fahéjat egy fa kérgébôl készítik. Németországban és Ausztriában nincs karácsonyi asztal fahéjas, vaníliás, csillagánizsos vagy ánizsmagos aprósütemény nélkül. Spanyolországban kedvelt növény a sáfrány. Ez egy apró virág, aminek a porzószálait kézzel szedik le. Megszárítják ôket, azután óvatosan felmelegítik. Ebbôl lesz az egész vagy ôrölt sáfrány.
Sáfrányszedés Spanyolországban
A sáfrány porzószálait kézzel távolítják el
A Földközi-tenger melletti országokban találkozhatunk még többféle paprikával is; az egyik fajta az apró, erôs chilipaprika, a másik az édes fûszerpaprika, ami megszárított és megôrölt pirospaprika.
Európa támogatja ezeket a ritka gazdálkodási formákat. Az elmúlt években sok gazda hagyott fel a fûszertermesztéssel, mert egyre kevésbé nyereséges ez az üzletág. De a levendula például reneszánszát éli a franciaországi Provance tartományban, ahol a növényt mind az illatszeripar, mind a gyógyszeripar igényli. Chilipaprika
Paprika
kerteszet_beliv.qxd
06/1/12
22:16
Page 46
nle
ye
Kü
lö
k
46
ges
h a s z o nnö
vé
n
Len és kender Ezek a növények létfontosságúak voltak az ember számára a gyapot és a mûszál megjelenése elôtt. Még ma is divatosak.
Közös történelem A lennek és a kendernek közös a történelme: ôk a legrégebbi rostnövényeink. Sok helyen termesztették ôket a gyapot megjelenéséig. Kettôs céllal termelték ôket: textilkészítésre és olajpréselésre. A szár tartalmazza a rostokat, az olajat pedig a magokból, vagy a virágból nyerték. Ma az Európai Unió támogatja ezeknek a hagyományos anyagoknak a termesztését.
Virágzó lenföldek
Len termesztés A lennek két fajtáját termesztik, az olajlent és a rostlent. Mindkettô a meleg, de nedves idôjárást kedveli, ezért Franciaország észak-nyugati részén, valamint Belgiumban és Hollandiában a legelterjedtebbek. A termesztés ugyanúgy történik, mint a többi növény esetében: vetés, gyomlálás és így tovább, de vegyszeresen nem szokták kezelni, mivel a len nagyon szívós* fajta. Aratáskor a növényt nem kaszálják le, hanem kihúzzák a földbôl, hogy minél hosszabb rostokat tudjanak majd elôállítani. Ahogy a mezôgazdaság más ágazataiban is, itt is vannak gazdák, akik csak magot terelnek, és vannak, akik a növény termesztésével foglalkoznak.
Lenaratás
kerteszet_beliv.qxd
06/1/12
22:16
Page 47
nle
ye
Kü
lö
k
47
ges
h a s z o nnö
vé
n
Áztatás A kender és len szárában lévô rostokat kezelni kell, mielôtt felhasználják ôket. Ezt hívják áztatásnak. A rostokat szétválasztják, és eltávolítják az ôket összetartó „ragasztóanyagot”. Régen ezt erjesztéssel* érték el: a szárakat vízbe tették és hagyták összerohadni, majd néhány héttel késôbb összegyûjtötték a szövésre kész rostokat. Ma az áztatást másképp végzik: aratás után a növényeket a földön hagyják – az esô és a napsütés elvégzi a munkát. Ezután a rostokat meg kell tilolni, hogy eltávolítsák az esetleges szármaradványokat.
A len áztatása
A len felhasználási területei A lenbôl nyert olaj ipari olaj, amit festékek és lakkok elôállításához használnak. Miután az olajat kivonták a lenbôl, a megmaradt növényi masszából marhapogácsa* készül, szarvasmarha takarmányozása céljából. A lenrostok nagyon erôsek, de nehezen fehéríthetôk és festhetôk. Nagyon kényelmes ruhaanyagot lehet belôle elôállítani. Az Európai Unió kiváló minôségû lenvásznat állít elô, amit a világ minden részére exportálnak.
A lenszálak tilolása
Kender A kendert kötelek, halászhálók és vitorlák készítésére használják, mert még a tengervíz sem tud kárt tenni benne. Régen cipôtalpat is csináltak kenderbôl. Bár a kender kevésbé ellenálló, mint a bôr, olcsóbb és elterjedtebb volt. Régen Spanyolország nagy kendertermesztônek számított. Egy hektár* kender 250 liter olajat, 750 kg marhatakarmányt és 3 tonna rostot terem. Még vonzóbbá teszi, hogy nincs szükség vegyszerre a termesztéséhez. Leginkább Franciaországban termesztik, de más országok, például Ausztria, Finnország és Portugália is kezdik újra felfedezni. A kendert nemcsak vászoncipôk gyártására használják, hanem szônyegek és ipari szigetelôanyagok elôállítására is. Kender öltözteti nemcsak az otthonainkat, de még az autóinkat is!
kerteszet_beliv.qxd
06/1/12
22:16
Page 48
nle
ye
Kü
lö
k
48
ges
h a s z o nnö
vé
n
Gyapot Ez a trópusi rostnövény csak Dél-Európában terem. Jó minôségû rostjainak köszönhetôen gyorsan felváltotta a ruhák készítéséhez addig használt növényeket.
Egy kis történelem A gyapot bokros növény, hazája India. Az arabok hozták Európába. Sok nyelvben – például az angolban és a franciában – a gyapot szó az arab el kutun szóból származik. Az elsô európai gyapotföldeket Szicíliában ültették. A középkortól kezdve a megtermelt gyapotot Belgiumban dolgozták fel. Évszázadokig luxuscikknek számított, annak ellenére, hogy számos elônye volt a lennel és a kenderrel szemben. A gyapotszálakat például nem kell semmilyen eljárásnak alávetni, hogy textilt szôhessenek belôle – nem úgy, mint a lent és a kendert (lásd 47. old.).
Gyapotföld
Egy igényes növény A gyapotnak sok napfényre és vízre van szüksége, amíg növekszik. Ám Európában az elég napos helyeken sosincs túl sok víz. Hogy ezt a problémát áthidalják, a gyapotot öntözni kell. Ráadásul a gyapotot a kártevôvel és betegségekkel szemben is védeni kell. Ezért rendszeresen kell kezelni. És noha sok vizet igényel a növekedése során, a betakarításkor száraz idôre van szükség.
Gyapotvirág
kerteszet_beliv.qxd
06/1/12
22:16
Page 49
nle
ye
Kü
lö
k
49
ges
h a s z o nnö
vé
n
Meleg vidékek növénye Európában leginkább Görögországban és Spanyolország déli részén jellemzô a gyapottermesztés. Noha az ültetvények nem nagyok, mégis jelentôs szerepet játszanak ezeknek a tartományoknak a gazdaságában. Francia gyapottermesztôk természetesen színezett gyapottal kísérleteznek. Európában kevés gyapotot termesztenek, de fejlett textiliparunk nagyon sokat használ fel. Ezért nagy mennyiséget importálunk az Egyesült Államokból, Oroszországból és Szíriából.
A gyapot feldolgozása külön üzemekben történik
Ipari növény A gyapot ugyanúgy rostokat és olajat termel, mint a len és a kender. Az olaja ehetô, de mi Európában nem fogyasztjuk, mert nem része a kultúránknak. A gyapotszálak a növény gyümölcsében képzôdnek. Amikor a növény beérik, a tasakok kinyílnak, és kieresztik a magokat, amik köré 2-6 centiméteres fehér szálak tekerednek. Ezek a gyapotszálak, amiket összegyûjtenek.
A gyapotszálak a növény magja körül vannak
Jó minôségû rost A gyapot rostjának sok hasznos tulajdonsága van: • elég erôs a szövéshez, • természetes fehér színû és könnyen festhetô, • kitûnô nedvszívó. Ezen a tulajdonsága miatt sebkötözésre használják. Ahhoz, hogy a gyapot egészségügyi felhasználásra alkalmas legyen, minden szennyezôdést gondosan el kell távolítani a szálakról.
A rosttól a fonalig Mielôtt a gyapotot fel tudnánk használni, fonalat kell belôle készíteni. Amikor a szálakat összegyûjtik, azok összevissza állnak. Ki kell ôket kártolni, azaz ki kell fésülni, hogy a szálak párhuzamosan fussanak. Ez a mûvelet egyben a túlságosan rövid szálakat is eltávolítja a gyapotból. Amikor a szálakat kikártolták, fonallá sodorják ôket, ami már készen áll a szövésre.
kerteszet_beliv.qxd
06/1/12
22:16
Page 50
nle
ye
Kü
lö
k
50
ges
h a s z o nnö
vé
n
Komló A komlót a virágjáért termesztik, ami a sör ízét adja.
Óriás kúszónövény A komló kúszónövény. A termesztett fajták magas fák, oszlopok köré nônek, és komlóföldeket alkotnak. 20 vagy több évig nônek. Németország a világ vezetô komlótermesztôje, de megtalálható más európai országokban is, például Nagy-Britanniában, Belgiumban, Ausztriában, Portugáliában, Franciaországban.
Nôivarú virágok A komlónövények közül van, amelynek virága porzós – hímivarú –, míg másoké termôs – nôivarú. Csak az utóbbiakat termesztik és aratják. Kúp alakú, savanyú folyadékban, lupulinban gazdag virágai vannak. Ez az az anyag, amire a sörfôzôknek szüksége van a sör ízesítéséhez.
Komlóföld
Ôsi hagyomány A virágokat ôsszel szedik le. Megszárítják, majd naptól és friss levegôtôl védve tárolják. Ezután kivonják belôlük a lupulint. Csak nagyon kis mennyiség, 100-200 gramm szükséges egy hektoliter sörbe. A komlóval történô sörízesítés hagyománya a XV. századra nyúlik vissza.
Komlóvirág
A komló nyugtató hatású anyagokat is tartalmaz. Ezért a komlót a gyógyászatban az álmatlanság kezelésére használják. Nagyapáink idejében még divat volt, hogy egy marék komlót és citromfavirágot tettek a párnáikba. Valószínûleg ezért horkoltak annyit!
kerteszet_beliv.qxd
06/1/12
22:16
Page 51
nle
ye
Kü
lö
k
51
ges
v h a s z o nnö
én
Dohány
A dohány Amerikából származik. Európába Kolumbusz Kristóf hozta magával. A növény leveleit használjuk fel.
A növény A dohány a paradicsommal és a burgonyával egy családba tartozik. Nagyjából két méteresre nô. Különbözô dohányfajták vannak: a barna dohány, a szôke dohány és a keleti dohány. Néhány fajtáját kertekben is termesztik szép virága miatt.
Virágzó dohányföld
Leveléért termesztjük A dohányt üvegházakban vetik el. Amikor a növény elég nagyra nôtt, és már hajtott levelet is, a gazda kiülteti a földekre. A növény fejlôdése során a gazda folyamatosan ellenôrzi, hogy a levele sértetlenek-e. A növénynek ugyanis jó néhány ellensége van: a levéltetû kiszívja a levelek nedvét, így azok deformálódnak, a szöcske megrágja a növényt, így a gombák könnyen megtelepednek rajta. De a legrosszabb a jégesô, ami teljesen elpusztíthatja a növényt. A gazdák visszavágják a virágokat, hogy a levelek nyugodtan, egészségesen erôsödhessenek. Dohányt termesztenek Görögország, Olaszország, Spanyolország, Portugália és Franciaország egyes területein. Van, ahol a dohány az egyetlen megélhetési forrás a helyi lakosok számára, mivel a talaj alkalmatlan más növények termesztésére.
Dohányvetemény üvegházban
Betakarítás és szárítás A szár legalján lévô leveleket szedik le elôször. Ezután a gazda minden alkalommal, amikor kimegy a földre, egyre feljebb halad a száron a szedésben. A betakarítás után a dohánylevelek a szárítóba kerülnek; a barna dohány nyílt levegôre, a szôke dohány kemencékbe. Ha a levelek megszáradtak, a dohánygyárakba küldik ôket, ahol dohányáru lesz belôlük. Dohánylevelek szárítása
A dohány veszélyei A dohányzás káros az egészségre. A dohányzás közben felszabadulnak a dohányban lévô természetes anyagok, de más, mérgezô anyagok is vannak a füstben, például kátrány és szén-monoxid. Ezek az anyagok súlyos légúti betegségeket okozhatnak, például krónikus hörghurutot vagy tüdôrákot. A veszély csak halmozódik, ha az ember fiatalon kezd dohányozni. A dohányban lévô nikotin függôsséget okoz a dohányosoknál. A dohányzás a dohányzó kismama magzatára is hatással van. Azok a gyerekek, akiknek édesanyja dohányzik, általában kisebbek és vékonyabbak társaiknál.
kerteszet_beliv.qxd
06/1/12
22:16
Page 52
52
Térk pek é
Zöldségek
Friss zöldség ezer tonnában Ausztria
530
Franciaország
6 300
Németország
2 850
Belgium
1 530
Görögország
3 980
Olaszország
15 150
Hollandia
3 700
Portugália
Dánia Egyesült Királyság Finnország Forrás: Eurostat 1999.
220 2 900 240
Írország Luxemburg
245 2
Spanyolország Svédország Európai Unió
2 700 12 130 250 52 700
kerteszet_beliv.qxd
06/1/12
22:16
Page 53
53
Térk pek é
Magvas gyümölcsök
Magvas gyümölcs (alma és körte) ezer tonnában Ausztria
520
Franciaország
2 940
Belgium
700
Görögország
40 260
Dánia Egyesült Királyság Finnország Eurostat 1999.
2
Németország
1 090
400
Olaszország
3 150
Hollandia
710
Portugália
Írország
13
Spanyolország
Luxemburg
13
Svédország Európai Unió
430 1 650 19 11 940
kerteszet_beliv.qxd
06/1/12
22:16
Page 54
54
Térk pek é
Nyári csonthéjasok
Nyári csonthéjasok ezer tonnában Ausztria
95
Franciaország
662
Németország
Belgium
5
Görögország
558
Olaszország
Dánia
4
Hollandia
Egyesült Királyság
7
Írország
<1
Spanyolország
Luxemburg
<1
Svédország
Finnország Forrás: Eurostat 1998. <1: ezernél kevesebb
<1
4
Portugália
Európai Unió
104 1 835 92 1 283 1 4 650
kerteszet_beliv.qxd
06/1/12
22:16
Page 55
55
Térk pek é
Diófélék
Diófélék ezer tonnában Ausztria
14 100
Franciaország
40 300
Németország
Belgium
500
Görögország
87 000
Olaszország
Dánia
<1
Hollandia
<1
Portugália
Egyesült Királyság
<1
Írország
<1
Spanyolország
Finnország
<1
Luxemburg
Forrás: Eurostat 1998. <1: ezernél kevesebb
105
Svédország Európai Unió
280 293 000 33 000 246 000 <1 714 000
kerteszet_beliv.qxd
06/1/12
22:16
Page 56
56
Térk pek é
Bogyós és erdei gyümölcsök
Bogyós és erdei gyümölcsök ezer tonnában Ausztria
34
Franciaország
161
Németország
323
Belgium
51
Görögország
55
Olaszország
580
8
Hollandia
54
Portugália
Egyesült Királyság
59
Írország
6
Finnország
11
Luxemburg
Dánia
Forrás: Eurostat 1998. <1: ezernél kevesebb
<1
Spanyolország Svédország Európai Unió
40 412 10 1 805
kerteszet_beliv.qxd
06/1/12
22:16
Page 57
57
Térk pek é
Citrusfélék
Citrusfélék ezer tonnában Ausztria
0
Franciaország
29
Belgium
0
Görögország
1 039
Dánia
0
Hollandia
0
Portugália
Egyesült Királyság
0
Írország
0
Spanyolország
Finnország
0
Luxemburg
0
Svédország
Forrás: Eurostat 1998.
Németország Olaszország
Európai Unió
0 2 101 324 5 127 0 8 710
kerteszet_beliv.qxd
06/1/12
22:16
Page 58
58
Térk pek é
Szôlô
A szôlôtermesztés északi határa
Szôlôtermesztés ezer tonnában Ausztria
387
Franciaország
8 137
Belgium
1
Görögország
832
Dánia
0
Hollandia
Egyesült Királyság
2
Írország
Finnország
0
Luxemburg
Forrás: Eurostat 1999. <1: ezernél kevesebb
<1 0 25
Németország
1 659
Olaszország
9 424
Portugália Spanyolország Svédország Európai Unió
752 5 421 0 26 640
kerteszet_beliv.qxd
06/1/12
22:16
Page 59
59
Térk pek é
Olíva
Olíva termelô területek
Olívatermesztés ezer tonnában Ausztria
0
Franciaország
17
Belgium
0
Görögország
2 227
Dánia
0
Hollandia
0
Portugália
Egyesült Királyság
0
Írország
0
Spanyolország
Finnország
0
Luxemburg
0
Svédország
Forrás: Eurostat 1998. <1: ezernél kevesebb
Németország Olaszország
Európai Unió
0 3 751 334 3 395 0 9 7124
kerteszet_beliv.qxd
06/1/12
22:16
Page 60
60
Szó
s zedet
Szószedet Baktérium: mikroszkopikus egysejtûek. Száz egymás mellé helyezett baktérium hossza mindössze egy milliméter.
Parazita: élôlény, növény vagy állat, ami más élôlényen élôsködik (gazdán).
Erjesztés vagy fermentáció: szerves anyagok átalakítása erjesztô mikroorganizmusok munkája által. A szôlôlé borrá alakításához például élesztôt használnak, és baktériumok segítségével erjesztenek a tejbôl joghurtot.
Ragadozó: olyan állat, amelyik más állatokkal táplálkozik.
Esszencia: a növényekbôl nyert tömény illatanyag, illatos folyadék formájában. Fajta: a fajnál kisebb rendszertani kategória. Több fajta alma van, például a reinette, és a golden delicious. Fehérje vagy protein: az élô szervezet alapvetô anyaga. Nagy mennyiségben található a húsban, halban és egyes zöldségfélékben. Hektár: a mezôgazdaságban a területek méretének meghatározására használt területegység. Egy hektár egy 100 méteres oldalú négyzetnek felel meg, azaz 10000 négyzetméternek. Keresztezés: azonos fajú, de különbözô fajtájú növények és állatok keresztezése. A különbözô fajták keresztezését hibridizációnak nevezik. Marhapogácsa: melléktermék, ami az olajnövények (repce, napraforgó, szója, len, stb.) kisajtolása után marad vissza. Állatok takarmányozására használják. Önológus: borász. Szakember, aki a bor készítését és tartósítását irányítja.
Szalma: a gabonanövények aratás után visszamaradó szára. Szívós: ezzel a kifejezéssel jellemezzük azokat az állatokat és növényeket, amelyek képesek szélsôséges életkörülményeket is elviselni, például a hideget, a szárazságot, a táplálékhiányt, stb. Trágya: állati ürülék, szalmával és alommal keverve. A trágyát trágyázásra használják. Trágyázás vagy tápanyag-visszapótlás: a talaj termékenységének növelése. Szövetkezet: a mezôgazdaságban ez gazdák csoportját jelenti, akik szövetkeznek, hogy együtt dolgozzanak. A szövetkezet révén olcsóbban tudják megvenni a nyersanyagokat, és jobb áron tudják eladni a termékeiket. A szövetkezetek lehetôvé teszik a gazdák számára azt is, hogy segítsék egymást a munkájuk során, és hogy közösen vegyenek vagy használjanak bizonyos eszközöket. Sós víz: sózott, ízesített víz, amiben az olajbogyót fogyasztás céljából tartják. Húsokat, halat és zöldségeket is tárolnak sós vízben. Szôlôinda: a fiatal hajtás a szôlôn, ami a növény törzsébôl ágazik ki.
kerteszet_bor.qxd
06/1/12
22:12
Page 2
A CEJA köszönetet mond mindazon partnereinek, akik segítettek a TELLUS csomag megalkotásában: Európai Bizottság: Mezôgazdasági és Halászati Fôigazgatóság Oktatásügyi és Kulturális Fôigazgatóság Európai szervezetek: CIBE Cukorrépatermesztôk Nemzetközi Szövetsége EFMA Európai Mûtrágyagyártók Szövetsége ECPA Európai Növényvédelmi Szövetség ESA Európai Ûrügynökség Europabio Európai Biotechnológiai Szövetség EUFIC Európai Élelmiszerinformációs Bizottság FEDESA Európai Állategészségügyi Szövetség FEFAC Európai Takarmánygyártók Szövetsége Minisztériumok: Ausztria Belgium Vallon Régió Finnország Németország Görögország Írország Luxemburg Hollandia Mások:
Szövetségi Mezôgazdasági, Erdôgazdálkodási és Környezetvédelmi Minisztérium Agriinfo Mezôgazdasági Minisztérium Mezôgazdasági és Erdôgazdálkodási Minisztérium Oktatási Minisztérium Szövetségi Fogyasztóvédelmi, Élelmezésügyi és Mezôgazdasági Minisztérium Földmûvelésügyi Minisztérium Demetra (mezôgazdasági oktatásra és képzésre szakosodott szervezet) Oktatási és Tudományügyi Minisztérium Oktatási Minisztérium Mezôgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium Mezôgazdasági, Környezetgazdálkodási és Halászati Minisztérium Syngenta (vetômagok és növényvédelem)
Fôszerkesztô: Elisabeth Vallet Szerkesztôbizottság: Rémy Battinger Illusztrálta: Jean-Marc Dubois Külön köszönet Miguel Garcia-nak, Georg Häusler-nek, Jean-Claude Parot-nak az értékes közremûködésükért. A CEJA oktató csomag kidolgozásában részt vettek a francia Gazdaképzô Felügyelôség (Mezôgazdasági és Halászati Minisztérium, Oktatási és Kutatási Fôigazgatóság) szakértôi. Külön köszönet Jean-Claude Tussaint-nek, a mezôgazdasági és kertészeti oktatási szakfelügyelônek a füzet lektorálásáért. Copyright © CEJA – February 2002 D/2002/9406/2 A fenti forrásmegjelölést minden fénymásolaton fel kell tüntetni. ISBN 963 87022 5 7 Fényképek: © Copyright – Cover: MAP. P4: Spanish Ministry - MAFF. P5: MAP/Silvana Reggiardo - INRA/J.Weber. P6: MAP.René Brassart - INRA/L.Damour. P7: MAP/René Brassart - Spanish Ministry - MAP/R.Petronio. P8: INRA/J.Gambier. P9: INRA/N.Hawlitzky, JP.Onillon, J.Gambier. P10: CEDUS. AID/Peter Meyer. P11: MAP - O.Barbaroux/IFREMER. P12: MAP – INRA - ISMEA. P13: INRA/R.Vogel, Blondel. P14: MAFF - INRA. P15: MAP. P16: INRA/A.Beguey. P17: MAP/L.Gueneau, F.Nocivelli. P18: MAFF - MAP/N.Brokensha - INRA/J.Nioré. P19: INRA/M.Pitoch, R.Marocke. P20: C.Recatala. P21: Ministry of Agriculture(Portugal) - INRA/G.Paillard. P22: C.Recatala. P23: C.Recatala. P24: MAP. P25: AID/Peter Meyer - MAP/Pascal Baudry. P26: Demetra(G) - ISMEA. P27: INRA/H.Laterrot, Y.Debon. P29: AID/Peter Meyer. P30: ONF. P31: INRA/C.Slagmulder. P32: ONF. P33: E.Vallet. P34: MAP/R.Petronio. AID/Peter Meyer. P35: MAP. P36: MAP/N.Brokensha. Spanish Ministry of agriculture - AID/Peter Meyer. P37: MAP/N.Brokensha, R.Petronio. P38:MAP/R.Petronio. P39: MAP/Brokensha. P40-41: Oli-ifolie. P42: INRA/J.Guimberteau. P43: INRA/J.Weber, JM.Olivier, J.Laborde. P44: MAP/Silvana Reggiardo. P45: INRA/G.Paillard, G.Gilly. MAP: P.Xicluna, P.Baudry. Madrid. P46-47: AGPL - MAP/Brokensha. P48: Demetra INRA/J.Nioré. P49: Demetra. ISMEA. P50: INRA/G.Paillard. P51: INRA/M.Adrian. ANITTA.
Ezt a dokumentumot a CEJA adja ki. Az Európai Bizottság semminemû felelôsséget nem vállal a kötetben található információk felhasználásával kapcsolatosan.
kerteszet_bor.qxd
06/1/12
22:12
Page 1
1. füzet
2. füzet
3. füzet
4. füzet
T
E
5. füzet
L
L
6. füzet
U
S
Kertészet, borászat, különleges haszonnövények
Conseil Européen des Jeunes Agriculteurs 23-25 Rue de la science Bte 11 • B-1040 Bruxelles • tel : + 32.2.230.42.10 • fax : + 32.2.280.18.05 Email :
[email protected] • http://www.ceja.org
A magyar nyelvû változat A Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége - AGRYA gondozásában, az Európai Unió Phare Access Programjának támogatásával készült. Cím: 1138 Budapest, Váci út 134/C. • Telefon/fax: 06 1 3200 429 e-mail:
[email protected] • web: www.agrya.hu
Készítette a Fiatal Gazdák Európai Szövetsége
Az Európai Bizottság támogatásával
A magyar nyelvû változat az Európai Unió Phare Access Programjának támogatásával készült
