PIACI HÍREK A jövô gyümölcse KÖZLÖNY E lapszámunk kiemelt témája: világkereskedelmi tárgyalások. BORÍTÓ 2 Öngyógyító természet

Tartalom MAZSOLÁZÓ . . . . . . . . . . 3 HÍREK, ESEMÉNYEK Budapesten járt a mezôgazdasági fôbiztos . . . . . . . . . . . . . Importnyomás az európai juhhús piacokon . . . . . A kicsik elônye . . . . . . . . . Kié a gomba? . . . . . . . . . . Adós, fizess! . . . . . . . . . . . Brazil narancssûrítmény . Rohamosan fejlôdik Ukrajna . . . . . . . . . . . . Havasszépe vonzza a turistákat . . . . . . . . . .

PIACI HÍREK A jövô gyümölcse . . . . . . . . 28 KÖZLÖNY . . . . . . . . . . . . . 29

. 4 . . . . .

A Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium közremûködésével és támogatásával havonta megjelenô kiadvány.

5 6 6 6 7

Kiadja az Országos Mezôgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központ

. 7

Felelôs kiadó: Gulácsiné Pápay Erika

. 8

Szerkesztôség címe: 1012 Budapest, Attila út 93.

EU AGRÁRIUM ÉS PIACSZABÁLYOZÁS Tejpiaci helyzetkép . . . . . . 9 Tejtermékek kirobbanó behozatala 2005-ben . . . 11 Krízislepárlás újra . . . . . . . 12 Madárinfluenza: 740 esetben volt H5N1 . . 12 BRÜSSZELBE JÁRUNK Gabonahegyek helyett ésszerû termelés kell . . 13 AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ TÖRTÉNETE Rómától Rómáig II. . . . . . . 16 ARCKÉPCSARNOK Margot Wallström . . . . . . . 20 FALUSI TURIZMUS A falusi turizmus helyzete Olaszországban . . . . . . . 21 NÖVÉNYBIZTOSÍTÁS Mintájukra több nonprofit növénybiztosító alakult . 23 VILÁGKERESKEDELEM Egy nehéz nap éjszakája . . 24 Kölcsönös alkudozások . . . 27 2006. 11. évfolyam 6. szám

Az Európai Unió Agrárgazdasága 2006. 11. évfolyam 6. szám

Postacím: 1253 Budapest 13, Pf.: 15. Tel.: 489-4910 Fax: 489-4976 E-mail: [email protected]

E lapszámunk kiemelt témája: világkereskedelmi tárgyalások

BORÍTÓ 2 Öngyógyító természet BELSÔ SZÍNES 1–2 Zarándokturizmus megpezsdítette a vidéket BELSÔ SZÍNES 3–4 Havasszépe vonzza a turistákat BORÍTÓ 3 Biomassza üzem BORÍTÓ 4 Könyvajánló

Fôszerkesztô: Tamás Enikô Fôszerkesztô-helyettes: Siadak Balogh Beáta Szerkesztôbizottság: dr. Vajda László, Pallóné Dr. Kisérdi Imola, Schütz Nándor, Lükôné Örsi Gabriella, Román Zoltán Készült: AGROINFORM Kiadó Kft. 1149 Budapest, Angol u. 34. 2006/49 HU-ISSN 1416-6194 A címképterv Horváthné Fejes Ágnes munkája Címképünkön: Havasszépe (Tamás András felvétele)

1

Contents BROWSER . . . . . . . . . . . . . 3 NEWS, EVENTS The agricultural commissioner visited Budapest . . . . . . . . . . . . Pressure of lamb import on the European markets . . . . . . . . . . . . . Advantages of small ones . Whose mushroom is it? . . . Debtor, let’s pay! . . . . . . . . Brasilian orange juice concentrate . . . . . . . . . . Ukraine develops rapidly . . The beauty of high mountains attracts tourists . . . . . . . . . . . . . .

4

WORLD TRADE A hard day’s night . . . . . . . 27 Mutual chaffering . . . . . . . 27 MARKET NEWS The fruit of future . . . . . . . 28 BULLETIN . . . . . . . . . . . . 29

5 6 6 6

Monthly publication, published out with the assistance and support of the Ministry of Agriculture and Rural Development. Published by the National Agricultural Library and Documentation Centre

7 7

Responsible Publisher: Gulácsiné Pápay Erika

8

Address of the Editorial Office: 1012 Budapest, Attila út 93.

EU AGRICULTURE AND MARKET REGULATION Milk review on the dairy market . . . . . . . . . . . . . . 9 Exploding import of milk product in 2005 . . . . . . . 11 Crisis destillation again . . . 12 Avain flu: H5N1 in 740 cases . . . . . . . . . . . . 12

Postal address: 1253 Budapest 13, Pf.: 15. Tel.: 489-4910, Fax: 489-4976 E-mail: [email protected] Editor-in-chief: Tamás Enikô

Accentuated topic of this issue is World trade negotiations

ATTENDING BRUSSELS Rational production instead of grain heaps . . . . . . . . 13 THE HISTORY OF THE EUROPEAN INTEGRATION From Rome to Rome II. . . . 16 PORTRAIT Margot Wallström . . . . . . . 20 VILLAGE TOURISM The situation of village tourism in Italy . . . . . . . 21 PLANT INSURANCE Non-profit plant insurance company established . . . 23 2

AgraEconomy of the European Union Volume 2006/11., Issue 6.

COVER Self-healing nature INNER COLOURED 1–2 Pilgrim tourism invigorated the countryside INNER COLOURED 3–4 The beauty of high mountains attracts tourists

Vice Editor-in-chief: Siadak Balogh Beáta Editorial board: dr. Vajda László, Pallóné Dr. Kisérdi Imola, Schütz Nándor, Lükôné Örsi Gabriella, Román Zoltán Printed in: AGROINFORM House 1149 Budapest, Angol u. 34. HU-ISSN 1416-6194 Cover designed by Ágnes Horváth-Fejes Front Cover: Rhododendrons in blossom

COVER 3 Bio-mass plant COVER 4 Book commendatory

Photo: Tamás András

AZ EURÓPAI UNIÓ AGRÁRGAZDASÁGA

Mazsolázó

" A világ élelmiszerkereslete 2050-ig az elôrejelzések szerint megduplázódik. Hosszú távon nem tartható az intervenciós gabonakészletek növekedése, küszöbön áll a jelenlegi gabonapiaci szabályozás felülvizsgálata. A világ energiaproblémáit nem oldja meg csupán a bioenergia, ezért az energiával továbbra is takarékoskodni kell. (További részletek a 24. oldalon) " Ausztrál juhosok a siker reményében törekednek meghódítani az Európai Unió piacait. Részletek az 5. oldalon. " A kíméletlen gyûjtés miatt értékes gombafajok vészesen kiritkultak egyes erdôkben, különösen a fôvárosunkhoz közel. Míg az állami erdôkben a 2 kg-ot nem meghaladó gomba szedése megengedett, a magánerdôkben más a helyzet. (Bôvebben a 6. oldalon) " Exponenciálisan emelkedik a tej- és a tejtermékek behozatala Magyarországra az újonnan csatlakozott uniós tagországokból is. A hazai tejágazat igen nehezen élte, és éli meg a csatlakozással járó változásokat. A hazai gyártású termékek aránya folyamatosan csökken, a gyengébb minôségû, gyakran olcsóbb külföldi termékek iránt nô az érdeklôdés (Részletek a 9. és a 11. oldalon) " Még nincsen konkrét idôpont Románia és Bulgária csatlakozására a Bizottság jelenlegi álláspontja szerint. A madárinfluenza terjedésével kapcsolatos hírek keleti szomszédunknál nem bíztatók. Mit is tekinthetünk élelmiszernek? Milyen új allergén anyagokat kötelezô föltüntetni az élelmiszer címkéjén? Fontos aktualitások olvashatók a Brüsszelbe járunk rovatunkban, a 13. oldalon. " „Az EU körbevesz bennünket, áthatja életünk minden területét. Benne 450 millió nagyszerûen különbözô ember él együtt. Az elkövetkezô 5 évben azon fogok dolgozni, hogy növekedjen a demokrácia részvétele uniós szinten.” Margot Wallström, az EU elsô intézményi kapcsolatokért és kommunikációs stratégiáért felelôs biztosa szerint jobban oda kell figyelni a civilek véleményére. (Arcképcsarnok a 20. oldalon) " Nagy lendülettel fejlôdik a falusi turizmus Olaszországban. Az elmúlt évben csaknem 2 és fél millió vendég érkezett falusi vendéglátóhelyekre, a vendégek negyede külföldrôl jött. Hogyan érték el az olaszok ezt a szintet? (Cikkünk a 21. oldalon) " Mit tudunk a nonprofit növénybiztosításról? A tagok maguk a gazdák, akik saját maguk döntenek a pénzük fölhasználásáról. (Részletek a 23. oldalon) " Kibékíthetetlenek az ellentétek a világkereskedelmi tárgyalások során, vagy van remény a megegyezésre? A mezôgazdasági piacnyitás és támogatási szintcsökkentés fejében az Európai Unió ipari és szolgáltatáspiacokat kér. (Részletek a 24. és a 27. oldalon) " A jövô gyümölcse a gránátalma. Nagyon nôtt az utóbbi idôben a gyümölcs népszerûsége friss és földolgozott állapotban egyaránt. India nagy ültetvényeket, feldolgozó üzemeket létesített. (Részletek a 28. oldalon)

2006. 11. évfolyam 6. szám

3

Hírek, események

Budapesten járt a mezôgazdasági fôbiztos Nemzetközi jelentôségû agrárkonferencia Budapesten A COCERAL, az Európai Gabona- és Takarmánykereskedelmi Szövetség, valamint a Nemzetközi Élelmiszer és Mezôgazdasági Kereskedelempolitikai Tanács (IPC) 2006. május 10. és 12. között „Kihívások és lehetôségek egy globalizált piacon” címmel Budapesten rendezte közös kongresszusát. A kongresszuson három szekcióban vitatták meg a világkereskedelmi tárgyalások (WTO) aktuális kérdéseit, értékelték a bioüzemanyagok iránt megnövekedett keresletet, és végül az EU csatlakozás közép- és kelet-európai országokra gyakorolt hatása került terítékre. A kongresszuson Gráf József földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszteren és a hazai gabonaszektor vezetô magyar szakemberein kívül olyan nemzetközi személyiségek emelték a tanácskozás jelentôségét, mint Mariann Fischer Boel asszony, az EU agrárbiztosa, valamint Stuart Harbinson, a WTO mezôgazdasági ügyekben illetékes fôtanácsadója. Az EU agrárbiztos a nagy nemzetközi nyilvánosságnak szólva beszédét nem annyira a gabonaintervenció tervezett reformjára, mint inkább a WTO tárgyalások EU szempontból legfontosabb fôbb összefüggéseire koncentrálta. Bár a gabonaintervenciót illetôen afelôl nem hagyott kétséget, hogy 2008-ban az esedékes KAP reform keretében a gabonapiaci szabályozás felülvizsgálatát is meg kell ejteni, és „az Unióban az intervenciós készletek nem kívánatos mértékû növekedésének megfékezésére hosszú távú megoldást kell találni”. Az általános WTO kérdéseket illetôen az agrárbiztos kerülte a konkrétumokat. Ígéretet tett arra, hogy az EU mindent megtesz a tárgyalások mielôbbi sikeres befejezése érdekében, az agrártárgyalásokat ismét összekötötte a mezôgazdaságon kívüli területekkel, és eközben továbbra is annak a meggyôzôdésének adott hangot, hogy egy globalizált világban a bilaterális tárgyalások nem adnak megoldást a világkereskedelmi problémákra. Magyarul: a megoldást továbbra is a WTO keretében kell keresni, és az EU ott is keresi. 4

A fôbiztoshoz hasonlóan a konkrétumokat gondosan kerülte Stuart Harbinson, a WTO fôtanácsadója is, aki szerint a jelenlegi WTO fordulóban az álláspontok benyújtására megszabott végsô, április 30-i határidô elmulasztása természetesen elkeseredésre ad okot, de nem tekinthetô katasztrófának. Csak halasztásról és nem a tárgyalások felfüggesztésrôl van szó. Harbinson álláspontja szerint a tárgyalások folytatódnak. Ehhez kapcsolódóan a fejlett és fejlôdô világ jelenlévô vezetô agrár és élelmiszeripari szakemberei egyaránt annak szükségességét hangsúlyozták, hogy a mezôgazdasági termékek kereskedelmében a világnak mindenképpen „egészséges” szabályozásra van szüksége. Ezzel összefüggésben a mezôgazdasági termelôket arra biztatták, hogy a tapasztalható világkereskedelmi liberalizációra lehetôleg technikai-technológiai fejlesztésekkel reagáljanak és igyekezzenek élni azzal az óriási lehetôséggel, hogy a világ élelmiszerkereslete 2050-ig az elôrejelzések szerint megduplázódik. A Nestlé és az ADM világcégek képviselôi elôadásukban az „új hullámnak” megfelelôen a mezôgazdasági versenyképességi tényezôk között kiemelkedô jelentôséget tulajdonítottak a fenntartható növekedést szolgáló mezôgazdaságitechnológiai megoldásoknak. A biozüemanyag-gyártás jövôjét illetôen több elôadó is meglepô módon óvatosságra intett, és arra figyelmeztetett, hiba lenne, ha az egyes országok jelentôs állami támogatás révén túlreagálnák a rövid távon megnövekedett jelenlegi energiakeresletet. Mint kifejtették, szerintük ehelyett inkább arra volna szükség, hogy az egyes országokban fejlesszék tovább és tökéletesítsék a meglévô bioüzemanyag-gyártási technológiákat, és az elemzôk pedig hosszú távon stratégiai szempontok figyelembe vételével határozzák meg az ágazat piaci lehetôségeit. Az egyes gyártási technológiák értékelésénél fontos prioritásként kezelték, hogy egységnyi mezôgazdasági területrôl az adott technológia segítségével a lehetô legtöbb nettó AZ EURÓPAI UNIÓ AGRÁRGAZDASÁGA

Hírek, események energiát lehessen kinyerni, természetesen ismételten figyelembe véve a fenntartható mezôgazdasági termelés követelményeit, és lehetôleg kerülve a környezetre káros monokultúrás megoldásokat. Egybehangzó volt az a vélemény, miszerint a bioenergia sem oldja meg a világ energiaproblémáját, a bioenergia sem tekinthetô kimeríthetetlen energiaforrásnak. A bioenergiatermelés bôvülése mellett a világnak továbbra is takarékoskodnia kell az energiával. A harmadik, az Unió kibôvítésének hatását vizsgáló szekcióban egy magyar, egy cseh, egy szlovák és egy lengyel elôadás hangzott el. Csáki Csaba professzor adatai szerint

2004-ben az egyes régiók összehasonlításában a csatlakozó országok mezôgazdasági termelése nôtt a leggyorsabban, 8,3%-kal. Ezen belül azonban igen eltérô volt az állattenyésztés és a növénytermesztés változása, a csatlakozás elsôsorban a növénytermesztést segítette. Az eltérô megközelítések, és eltérô országhatások prezentálása mellett a témában megszólaló valamennyi elôadás megegyezett abban, hogy a kezdeti átalakulási és alkalmazkodási nehézségek ellenére a csatlakozás összességében pozitív hatást gyakorolt az új tagállamok mezôgazdaságára. Dr. Szôke Gyula MVH

Importnyomás az európai juhhús piacokon A Világkereskedelmi Szervezet (WTO) nyomására az Európai Unió tárgyalói támogatták az ausztrálok európai juhhús piaci nyitással kapcsolatos kezdeményezését. Mint ahogy az ausztrál ABC Hírügynökség beszámolt róla, az ausztrál Juhhús Szövetség eredményes tárgyalásokat folytatott Európában. Az EU elfogadta, hogy az ausztrálok a jövôben lényegesen több birkahúst szállítsanak az európai piacokra, mint eddig. A Juhhús Tanács elnöke szerint nehéz és bonyolult tárgyalások végére értek. Ennek eredményeként értékelhetô, hogy mostantól fogva az ausztrálok 20%-kal több juhhúst exportálhatnak az EU piacaira, ami nem csak a tenyésztôk, hanem az ausztrál húsipar számára is nyereséget 2006. 11. évfolyam 6. szám

hoz. Éppen ezért az ausztrál Hús Szövetség felkéri kormánya kereskedelmi miniszterét, hogy a most zajló multilaterális kereskedelempolitikai tárgyalásokon tartsa nyomás alatt az EU-t, hogy a jövôben még engedékenyebb legyen. A WTO tárgyalások eredményes lezárására az ausztráloknak is nagy szüksége lenne, ugyanis ha sikerül a most kialkudott, kedvezô feltételeket írásos dokumentumba foglalni és a nemzetközi szabályozás részévé tenni, akkor az elkövetkezô 10 évben az ausztrál juhosok biztos piaci szegmenshez jutnak Európában, ahol a fizetôképes kereslet garanciáját élvezhetik. (Minket is érint az ausztrál juhhús elôretörése az Unión belül, és sajnos hátrányosan. A szerk.) Sz. J. 5

Hírek, események

A kicsik elônye Német kiskereskedôk érdekképviseleti szervezetei okosabb, hatékonyabb marketing munkára biztatják tagjaikat. Mivel árverseny van, a konkurenciaharcot a kiskereskedôk ár vonatkozásában nem tudják fölvenni a nagy áruházláncokkal. Az áruk minôsége tekintetében azonban igen, és a személyre szóló, kedves kiszolgálásban mindenképpen helyzeti elônye van a kicsiknek. A multinacionális áruházlán-

cok szervezeti sajátosságából adódóan, és mert világukból hiányzik a személyre szóló, figyelmes kiszolgálás, a kis- és közepes méretû élelmiszerboltok helyzeti elônyt élveznek az igényes, a mindennapi élet minôségét fontosnak tartó vásárlóközönség megszerzésében és megtartásában. -tForrás: Magyar Rádió Esti Krónika

Kié a gomba? Magánerdô tulajdonosok birtokolják a hazai erdôállománynak mintegy a felét. Az erdô egyik kincse a gomba, a csapadékos tavasznak köszönhetôen idén bôségesen terem. A gombagyûjtésnek is van azonban etikája. Kifejlett példányokat lehet szedni, de a nagyon apró, fiatal, vagy éppen elöregedett példányokat hagyjuk az erdôben. A kiszóródó spórák ugyanis a faj fennmaradását szolgálják. A kíméletlen gyûjtés következményeként éppen a legértékesebb, legkeresettebb fajok eltûntek egyes területekrôl. A Budapest környéki erdôkben rókagombát, ízletes vargányát alig lehet találni. A gomba azé, aki megtalálja, vagy azé, aki a területet birtokolja? A törvényi szabályozás nem egyértelmû. Az állami erdôkben lehet gyûjteni gombát saját használatra,

maximum 2 kg-ot, vagyis nem kereskedelmi mennyiséget. A magánerdôkben a tulajdonos dönti el, lehet-e szabadon gyûjteni a területen, vagy csak a tulajdonos elôzetes engedélye alapján, esetleg a gomba pénzbeli megváltásával. Ezt azonban nehéz kivitelezni.

Adós, fizess! Bezárják a verespataki aranybányát, mivel a bányát mûködtetô cég óriási, mintegy 50 milliárd lejre rugó adósságot halmozott föl a román állammal szemben elektromos áram használatának ki nem fizetése miatt. A cég – 6

Erdei gyümölcsök, gomba, gyógynövények gyûjtésével keresik meg sokan a kenyerüket. 2006 szeptemberében törvény fogja védeni a kipusztulástól, a kíméletlen gyûjtéstôl a legkeresettebb, mintegy 30 vadon termô gombafajt. -tForrás: Kossuth Rádió Napközben

furcsa módon – mégis arra számít, hogy újabb aranybányát nyithat Romániában… Fokozza a cég nehézségeit, hogy arany koncentrátumát nem tudja eladni, most, mikor az arany felértékelôdött a valuták árfolyamának ingadozása miatt! Elgondolkodtató, hogy az Európa-szerte AZ EURÓPAI UNIÓ AGRÁRGAZDASÁGA

Hírek, események fölháborodást kiváltó 2001. évi tiszai ciánszennyezés miatt még csak föl sem merült a gyár bezárása, holott a használt technológia idôzített bombaként fenyegeti az élôvizeket Romániában csakúgy, mint Magyarországon.

A gyár puszta létezése tönkretett egy települést, Verespatakot és állandó környezeti katasztrófával fenyeget, mindez azonban bocsánatos bûnnek minôsült. A fölhalmozott adósság – a román állam szemében azonban a gyár bezárásához vezethet – a hírek szerint. -t-

Brazil narancssûrítmény 54.500 tonna fagyasztott narancslé sûrítményt exportált Brazília idén áprilisban, 33%-kal többet, mint egy évvel korábban. Brazília a világ elsô narancstermesztô és sûrítmény-gyártó országa. 2006 márciusában 92.700 tonna narancssûrítményt rakott hajóra. -tForrás: Fruit and Vegetables Makets 2006/201. május 9.

Rohamosan fejlôdik Ukrajna Ukrajna sertésállománya az elmúlt egy évben 11,6%-kal növekedett, ami összesen 7,63 millió állatot jelent. Ehhez hasonlóan nôtt a szárnyasállomány is 178,39 millióra, 5,1%-os emelkedést mutatva. A júniusi statisztikai adatok alapján megállapítható, hogy ugyanez az idôszak nem kedvezett a szarvasmarha tenyésztôknek, hiszen a szarvasmarha-állomány fogyatkozni látszik 7,15%-kal, ami számokban

2006. 11. évfolyam 6. szám

jelenleg 3,66 millió állatot jelent. Ennél enyhébb mértékben, de csökkent az ukrán kecske és juh állatlétszám is 2,1%-kal 2,04 millióra. A madárinfluenza járvány ellenére folyamatos fejlesztések és a befektetôk érdeklôdésének növekedése figyelhetô meg a sertés- és a baromfiszektorban, Ukrajnában. Az elôrejelzések szerint a következô év során 200 új sertéstelep kezdi el a mûködését, mintegy 2 millióval megemelve ezzel az ország sertésállományát. A baromfiszektorbeli fejlesztéseknek köszönhetôen pedig jövôre 550 ezer tonnára emelkedik a baromfihús elôállítás. A fogyasztás növekedése is ösztönzôként hat a folyamatokra. A szakértôk 50%-os növekedést jósolnak az ukrán lakosság baromfihús-fogyasztásában, ami jóval meghaladja a 2000. évi 12%-os emelkedést. A baromfiágazat jövedelmezôségére számító befektetôk a 2010-re szóló elôrejelzés szerint szeretnék elérni a szárnyastermelésben a 800 ezer tonna/év szintet, ami 500 ezer tonna/év brojlert foglal magába. B.B. Forrás: www.efeedlink.com 7

Hírek, események

Havasszépe vonzza a turistákat A Jeli Arborétumban fölavatták gróf Ambrózy-Migazzi István emlékházát 2006. május 11-én. Elôször a felvidéki Malonyán, a Kárpátok aljában, mostoha termôhelyi viszonyok között teremtett virágzó paradicsomot felesége birtokán. A trianoni döntés haza kényszerítette a virágos grófot, és a Vas megyei Jeliben alapított újabb tündérkertet. Kitûnô megfigyelôképességgel meglátta a hely különleges adottságait, amelyek lehetôvé teszik a mediterrán jellegû növényzet túlélését hazánk éghajlati adottságai közepette is. Új birodalmában alig több mint egy évtized alatt csodát mûvelt. Egy évvel ezelôtt helyezték el a ház alapkövét az arborétumban, s idei tavasszal már ünnepelhettük a méltó emlékhajlékot. Az ünnepség során a gróf arborétumbeli emlékoszlopánál Kronekker József, a Szombathelyi Erdészeti Zrt. vezérigazgatója emlékezett a kertépítô mágusra. A botanikus gróf munkásságát felidézve megállapította, hogy korának legnagyobb kertépítôje volt „a virágos gróf”, aki mûvész lett, és alkotásaival csodát teremtett. Azt vallotta: „A kertek az emberek, s nem a kertészek számára vannak! A kertek manapság a tömegek kultúrszükségletévé váltak, életszükségletté lettek mind az egyén, mind a társadalom számára.”

8

A virágözönben tett rövid séta után az emlékház elôterében költemények és zeneszámok teremtettek méltó hangulatot az ünnepély folytatásához.

Az avatóbeszédet Klemencsics András, a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium erdészeti fôosztályának vezetôje tartotta. Kiemelte, hogy hazánkban az állami tulajdonú erdészeti társaságokra kiemelt szerep hárul az erdôk közjóléti szerepének mûködtetésében, és ezen belül is a különleges közjóléti létesítmények nagyközönség számára történô bemutatásában. Ezt követôen Bárdics Lajos kanonok meleg hangú és bíztató beszéde után megszentelte az emlékházat. Egy népdal elhangzása után a fôosztályvezetô és a vezérigazgató leleplezték gróf Ambrózy-Migazzi István emléktábláját, majd a megye szakmai szervezeteinek képviselôi koszorúkat helyeztek el. Végül a bejáratnál kifeszített nemzeti színû szalag átvágásával Klemencsics András és Kronekker József fölavatták az emlékházat. Az európai mérce szerint is méltó emlékházban balról egy dolgozó és egy hálószoba található, az elôbbi a gróf bútoraival berendezve. Középen egy kutatószoba, jobbról pedig egy elôadóterem alkotja a gondosan kivitelezett épületbelsôt. Zétényi Zoltán AZ EURÓPAI UNIÓ AGRÁRGAZDASÁGA

EU Agrárium és Piacszabályozás

Tejpiaci helyzetkép Mi, magyarok, egyre több tejterméket fogyasztunk. Nem kell 15 év, és elérjük az EU fogyasztási átlagot. Az egészségtudatos táplálkozás mára divat lett, melynek hatását az élelmiszer elôállítók is megérzik. A tej, sajt, joghurtok, tejes desszertek méltán népszerûek, igaz, a kínálat ma már több mint bôséges, ki-ki eldöntheti, hogy a zsírosabbat, soványabbat, natúrt vagy az ízesítettet válassza. Az áruházak hûtôpultjai roskadoznak a tejtermékektôl, a vásárló pedig állhat negyed órákat elôttük, hogy eldöntse, melyiket szeresse. Aki kevesebb pénzt vitt magával, természetesen az olcsóbbat. De ezzel kit támogat? Legtöbbször nem a hazait. Az Európai Unióban ugyanis elönt bennünket az olcsó, legtöbbször Lengyelországból, Szlovákiából érkezô tej, sajt. 2003. és 2005. között lényegesen megváltozott a tejtermékek kiviteli-behozatali aránya hazánkban. Míg 2003-ban 65 ezer tonna tejtermék érkezett be, 2004-ben ez a szám már több mint duplájára emelkedett, 140 ezer tonnára, 2005-ben pedig megközelítette a behozatal a 200 ezer tonnát! Kivitelünk nem követte a behozatal növekedését. 2003ban 92 ezer tonna tejtermék hagyta el az országot, mely a következô évben még csökkent is, majdnem 2000 tonnával. Tavaly már tapasztalhattunk valamelyes javulást, így 118 ezer tonna tejtermékünk vándorolt ki. A számok tehát azt mutatják, hogy a tej ágazat elég nehezen élte meg a csatlakozással járó változásokat. Vajon mi lehet ennek az oka? 2002-ben megszûnt az addig elérhetô exporttámogatás. Források átcsoportosításával sikerült évi 10-18 milliárd forint támogatást juttatni a termelôknek, és közel 400 millió 2006. 11. évfolyam 6. szám

liter tejfelesleg levezetésre került. A csatlakozás után a nyerstej felvásárlási ára zuhanni kezdett, a 2003. éves 72 Ft/kg helyett 2004-tôl a termelô már csak 62 Ft-ot kapott. Csatlakozásunkkal az export szerkezete is megváltozott, a nyerstej kiszállított mennyi-

sége megkétszerezôdött, a tej feldolgozott formában pedig legfôképpen ipari célra hasznosul. Az EU tejpiaci szabályozása 2004. május 1-tôl Magyarországra is érvényes lett, a KAP reform alapján pedig csökkentek a támogatási összegek. A velünk együtt csatlakozott országok esetében pedig néhol 20%os eltérés is tapasztalható a tej árában. Litvánia, Lengyelország, Szlovákia mind olcsóbban kínálja portékáját. Emellett óriási gond, hogy a hazai gyártású termékek aránya folyamatosan csökken, hiszen az olcsó, többnyire importból származó termékek iránt nagyobb a kereslet. Pedig a magyar tej jó minôségû, ízletes, sajtjaink és édes tejtermékeink kiválóak. Sokan panaszkodnak, hogy a tartós dobozos tej, mely egy évig is eláll hûtés nélkül, seízû, sôt, van, akinek a gyomrát is bántja. Ma elég sok helyen kapni friss, házi tejet, melybôl még aludttej is 9

EU Agrárium és Piacszabályozás mért fel, ezek voltak a hasznosanyag-tartalom, tehát a termék fizikai és kémiai jellemzôi, a higiéniai-mikrobiológiai minôség, az érzékszervi tulajdonságok, termékjelölés, mennyiség, és a csomagolás. A vizsgált idôszak 2005. augusztus 1-tôl november 30-ig tartott, különbözô termékcsoportokban. A hôkezelt fogyasztói tejféleségek esetén a hasznosanyag-tartalommal volt a legtöbb probléma. A termékek ugyanis nem tartalmaztak annyi zsírt és fehérjét, amennyit az Európai Unió vonatkozó szabályai elôírnak. A kifogásolás aránya 15,9% volt. A csomagolásban ugyanakkor nem mutatkozott semmiféle hiba, a higiéniai jellemzôk vizsgálatakor pedig 12%-ban találtak kifogást. A savanyú tej- és tejkészítmények a jelölésben gyengélkednek a legjobban, a minták 32,9%-ánál találtak hibát. Jók voltak viszont a higiéniai vizsgálatok eredményei. A hasznosanyag-tartalomra vonatkozó adatok azonban 23%-ban voltak valótlanok. A natúr sajtok és sajtkészítmények legnagyobb hibája a jelöléshez köthetô, de 25%-ban az érzékszervi tulajdonságok is rossz eredményeket hoztak. A vizsgálatok során kiderült, hogy az ömlesztett sajtok 60%-a is jelölési rendellenességekkel küzd, emellett az íze sem jó, a sok savóportól kellemetlen volt elfogyasztani. A magyar ömlesztett sajtok semelyike sem volt rossz ízû a vizsgálatban, tehát megbízhatunk bennük. A vaj és vajkészítmények vizsgálatakor leginkább állományhibát, vízhibát találtak, vagy éppen semmi íze nem volt a terméknek. Az érzékszervi vizsgálatban 39% volt a kifogások aránya. A tejtermék-imitátumoknál a jelöléssel volt gond, az összes többi vizsgált tulajdonság megfelelt az elôírásoknak. A fent említett hibák természetesen nem azt jelentik, hogy a vizsgált termékek bármilyen mértékben is veszélyesek lennének a fogyasztókra. Inkább azt mondhatni, hogy

Forrás: Tej Terméktanács

készíthetô. És ha a piacon vesszük, vagy tejeskocsiról, biztosak lehetünk benne, hogy a magyar termelôt támogatjuk! A tejes valóság Az ágazat fejlôdéséhez össze kell fogni, mert csak így juthat elôre a gazdaság. A növekedés biztosításának egyik eszköze a termelô önköltségének csökkentése, mely jelenleg magasan tartja a magyar tejárakat. Mint ismeretes, a magyar tejtermékek nagy része folyadéktej formájában kerül kivitelre. Amennyiben ennek egy részét feldolgozott áru formájában tudnánk külföldre szállítani, a haszon nagyobb lenne. A termékfejlesztés alapvetô kulcs a sikerhez, segítségével széles fogyasztói kört lehet megcélozni, jövedelemtôl, kortól, társadalmi rétegektôl függôen. Piacunk és termékeink védelme szintén alapvetô kívánalom a tejágazat fejlôdése érdekében. Fokozni kell a bolti ellenôrzéseket, mert csak rendszeres ellenôrzéssel lehet hatékonyan kiszorítani az elôírásoknak nem megfelelô valamint a minôségileg kifogásolható termékeket. Országos tejfelmérés A Magyar Tejgazdasági Kísérleti Intézet a Tej Terméktanáccsal együttmûködve készített egy felmérést, melynek során 595 darab hazai és külföldi tejtermék minôségét vizsgálta meg. A vizsgálat hat tulajdonságot 10

so m

C

en ny is ég M

Je lö lé s

H

H

as z

no s

%

an ya g ig ié ni ai je lle Ér m zé zô ks k ze rv it ul aj do ns ág

35 30 25 20 15 10 5 0

ag ol ás

Fôbb minôségi jellemzôk kifogásolási arányai

AZ EURÓPAI UNIÓ AGRÁRGAZDASÁGA

EU Agrárium és Piacszabályozás a hiányosságok csökkentik az élvezeti értéket. A legmarkánsabb hiba a tejtermékek esetében a jelölésnél mutatkozott, ami tulajdonképpen a fogyasztó megtévesztését jelenti. A téves információt így tehát nemcsak a hirdetésekben kell kiszûrnünk, hanem a boltban is, amikor elolvassuk a termék leírását. Ember legyen a talpán, aki manapság nem dôl be egy-egy hamis információnak! Az érzékszervi tulajdonságok azonban már jobban „ellenôrizhetôk”, igaz, azok is csak a vásárlás után. De legalább eldönthetjük, hogy legközelebb ilyet aztán nem veszünk! Választék van bôven… A fenti helyzetkép remélhetôleg rávilágított arra, hogy tényleg nincsen elkényeztetve az ágazat, de a lehetôségek jó kihasználásával sikerágazatként léphet a mezôgazdaság ágazatai közé. Nekünk, fogyasztóknak csak annyi dolgunk van, hogy próbáljuk megta-

lálni a minôségit, lehetôleg a hazait, és persze fogyasszunk minél több tejterméket, mert a tej élet, erô, egészség! Prokai Dorina Forrás: Tej Terméktanács

Tejtermékek kirobbanó behozatala 2005-ben A tej behozatala nyolcszorosára növekedett Magyarországon 2005-ben. A tej és tejszín behozatala magasra nôtt, 2554 tonnáról egészen 14500 tonnára, értékben kifejezve pedig 1,3 millió USA dollárról 10,3 millió USA dollárra. A tejtermékek behozatali mennyisége viszont csak enyhén emelkedett 23,5 millió dollárról 26 millió dollárra az év elsô negyedében. Köszönhetôen az olcsó importnak, a hazai eladások 7%-kal nôttek csupán. A tartóstej-eladások különösen meredeken emelkedtek, a fôleg Szlovákiából származó termékek behozatalával (18 százalékos növekedés). A szaktárca elhatározta, hogy lépéseket tesz a behozatal csökkentésére. A 2,8%-os zsírtartalmú tejre – amelyet a magyar tejüzemek 2009-ig 2006. 11. évfolyam 6. szám

forgalmazhatnak – behozatali tilalmat rendelt el. Következô lépésként szigorú minôségi, címkézési és csomagolási ellenôrzést vezet be a tejtermékekre. Sôt, a hivatalos szervek pozitív diszkriminációt szándékoznak alkalmazni a hazai tejtermékekkel kapcsolatban, azt javasolva a fogyasztóknak, hogy a hazai termék fogyasztása biztonságosabb, sôt, mivel a nemzeti környezetvédelmi, állategészségügyi és higiéniai szabályok szigorúbbak, mint az Európai Unióban, ezért a szaktárca ezeken is könnyíteni akar. Az olcsón behozott termékek mind a termelôi, mind a fogyasztói árakat lefelé nyomják, amihez intenzív verseny társul. A nagy áruházláncok igen alacsony tej és tejtermék árakkal csalo-

gatják be a vevôket. A feldolgozók fölkészültek arra, hogy az árakat átlagosan 60 Ft/literrôl 57–58 Ft/literre csökkentik. Megfigyelôk azonban felhívják a figyelmet arra, hogy magyar gazdálkodók tömege megy tönkre, ha a felvásárlói árak 60 Ft/liter alá mennek. A tejtermelôk költsége 62–68 Ft/liter között változik. Bár a tej fogyasztói ára Magyarországon még mindig egyike a legmagasabbaknak Európában. A négy legnagyobb tejgyûjtô és tejértékesítô szövetkezet, amely a piac 20–25%-át ellenôrzi, újabban elhatározta, hogy közös árat és marketingstratégiát alakít ki a veszteségek felszámolása érdekében. T. E. Forrás: AgraFood East Europe 11

EU Agrárium és Piacszabályozás

Krízislepárlás újra A bor irányítóbizottság június 7-i ülésén Franciaország és Olaszország kérvénye kapott zöld utat. Franciaország számára 1,5 millió hl asztali bor és 1,5 millió hl minôségi bor kényszerlepárlását, míg Olaszország esetében 2,5 millió hl asztali bor és 100 ezer hl minôségi bor lepárlását szavazták meg a képviselôk. Görögország és Spanyolország beadványa még vizsgálat alatt áll. „A krízislepárlás kezd a közösségi borpiaci szabályozás nyomasztó jellemvonásává válni. Mialatt átmeneti segítséget nyújt a termelôknek, egyáltalán nem foglalkozik a probléma velejével. Éppen ezért sürgetô a szektor szabályozásának gyökeres

megreformálása. Növelnünk kell az európai bortermelôk versenyképességét, a világ legjobb minôségû boraiként kell erôsíteni az európai borok hírnevét, vissza kell szerezni a régi piacainkat és újakat kell meghódítani” – ezekkel a gondolatokkal értékelte a jelenlegi borpiaci helyzetet a döntést követôen Mariann Fischer Boel agrárfôbiztos. Véleménye szerint olyan rendszert kell alkotni a termelôk számára, amely egyértelmû szabályozáson keresztül megteremti és hosszú távon biztosítja az egyensúlyt a kereslet és kínálat között. Várhatóan június végére jelenik meg a borrendtartást megreformáló bizottsági javaslat. B.B.

Madárinfluenza: 740 esetben volt H5N1 fertôzés A Bizottság május végi jelentése alapján 2005 júliusától 2006 májusáig összesen 99 ezer vadvízi szárnyast vizsgáltak meg az EU-ban. A vizsgálatok során 13 tagállamban, 740 esetben mutatták ki az emberre is veszélyes H5N1 vírust. „A vírus elhárításának kulcs eszköze a szigorú felügyelet volt az elmúlt hónapokban” – nyilatkozta Markos Kyprianou, az EU élelmiszerbiztonságért felelôs biztosa, Rómában, egy madárinfluenzáról tartott nemzetközi konferencián. Igaz, az utóbbi hetekben visszahúzódni látszik a járvány, a védekezést tovább kell folytatni. Mindösszesen 4 esetben jelentkezett a fer12

tôzés kereskedelmi szárnyas állományban, amiket villámgyorsan fel is számoltak. A fertôzési görbe alapján látszik, hogy a járvány márciusban érte el a maximumot, amikor 326 esetet regisztráltak. Ez az érték ápri-

lisra 162-re, majd májusban 17-re csökkent le. A járványban leginkább veszélyeztetett madarak a hattyúk voltak (63%), ezután pedig a kacsák (16%), a libák (4%), a ragadozó madarak (4%) következtek. Az összehangolt védekezésnek köszönhetôen egyetlen humán fertôzést sem regisztráltak az EU területén. Közel 2,9 millió euró érhetô el a tagállamok számára a védekezési programok végrehajtására 2005 júliusa és 2006 decembere között. Az Egyesült Királyság kivételével a járványban érintett, mind a 13 tagállam igényt tart uniós segítségre a károk enyhítésében, amelynek kidolgozása jelenleg is tart. B.B.

AZ EURÓPAI UNIÓ AGRÁRGAZDASÁGA

Brüsszelbe járunk

Gabonahegyek helyett ésszerû termelés kell A COCERAL székhelye Brüsszelben található. Célja, hogy a világpiacon képviselje az európai gabona, takarmány, olajos magvak, olívaolaj termékek kereskedôit. Uniós érdekvédelmi szervezet, melynek tagjai az EU25-ök hasonló szervezetei. Részt vesz a közös politikát befolyásoló szakmai egyeztetéseken, döntéshozatali eljárásokban, elôrejelzéseket, statisztikákat készít az unió világpiaci teljesítményével kapcsolatosan. Az IPC célja, hogy elôsegítse a globális élelmiszer rendszer megfelelô mûködését, hatékony kiépülését. A washingtoni székhelyû szervezet emellett arra törekszik, hogy a világ minden országa biztonságos, jó minôségû és elérhetô élelmiszerekben részesüljön. A budapesti COCERAL konferencia sok tekintetben hasznos volt számunkra, hiszen minket, magyarokat szervesen érintenek a gabonával kapcsolatos ügyek. (Részletes híradás a konferenciáról a 4. oldalon olvasható.) Nemrégiben egy angol tanulmány látott napvilágot, mely szerint a gabona intervenciót mind pénzügyileg, mind földrajzilag csökkenteni kell. A hatalmas készletek fôleg azon országokban halmozódnak fel, melyek nem rendelkeznek tengeri kikötôkkel. Ilyen Magyarország is, érdeke az, hogy a felhalmozott készleteink értékesítésére ösztönzô támogatást kapjon Brüsszeltôl. Bár a Bizottság még nem közölt pontos akciótervet az ágazatot illetôen, az már biztos, hogy a következô évben megoldást kell találni a problémákra. Az újonnan kialakítandó tervekben mindenesetre néhány dolgot figyelembe kell venni. Mégpedig azt, hogy három jelentôs, kikötôkkel nem rendelkezô gabonatermô tagállam gabonakérdése meg2006. 11. évfolyam 6. szám

oldásra vár. A WTO tárgyalások mai állása szerint a nagyhatalmak érdeke a világpiac teljes liberalizációja, mely hosszú távon növeli az EU-ba beérkezô gabonamennyiséget. Emellett az EU-nak szembe kell néznie azzal a ténnyel, hogy a jövôben az export-

visszatérítésekkel nem fogja tudni ellensúlyozni a piaci krízishelyzeteket. Mariann Fischer Boel kihasználta az alkalmat, és újra hangsúlyozta az energianövények hasznosításának elônyeit, megemlítve azt a 2006-os felülvizsgálatot, mely amiatt vált esedékessé, hogy az egyszerûsített területalapú támogatási rendszert (angol rövidítése SAPS) alkalmazó új tagállamok (mi is ide tartozunk) jelenleg nem férnek hozzá a hektáronkénti 45 eurós energianövény prémiumokhoz. A felülvizsgálat magában hordozza azt a lehetôséget, hogy ez a prémium kiterjedjen a SAPS-ot alkalmazó tagállamokra is. Mariann Fischer Boel Gráf Józseffel való kétoldalú tárgyalása során elmondta, hogy a közös agrárpolitikára a jövôben is szükség van, a következô pénzügyi periódus félidejû felülvizsgálata során azonban lehetôleg törekedni kell arra, hogy az ne hozzon a akkora 13

Brüsszelbe járunk változást, mint az elôzô reform. Továbbra is meg kell tartani a KAP pilléreit, melyek közül a második pillérnek, a vidékfejlesztésnek, mint a modern mezôgazdálkodás szerves részének egyre növekvô szerepe van.

Két új allergén a listán Manapság egyre jobban terjednek az allergiás megbetegedések, melyek jórészt a mezôgazdaságban alkalmazott kemikáliák hatásaként és az ipari környezetszennyezés eredményeként jelentkeznek. Azokat az anyagokat, melyek allergiát okozhatnak szervezetünkben (függetlenül attól, hogy fémrôl vagy pollenrôl van szó), allergéneknek nevezzük. Az élelmiszerek gyártása során a tartósítószerek, adalékanyagok is kiváló elôidézôi az effajta betegségeknek, így az EU a gyártókat arra kötelezi, hogy a termékek címkéjén feltüntessék azokat az anyagokat, melyek allergiát okozhatnak. Így a kötelezôen feltüntetendô allergéneket listába gyûjtik, melyek folyamatosan bôvülnek. Most két új anyagot vettek lajstromba. Az egyik a lupin (farkasbab), mely kiváló nedvességmegkötô tulajdonságokkal rendelkezik. A másik allergén pedig az alluscus fajok

csoportja, mely a tengeri puhatestû állatokat takarja.

Napirenden az élelmiszerek Az élelmiszerlánc és állategészségügyi állandó bizottság ülésein hétrôl hétre izgalmas témák merülnek fel. Ilyen téma például az olyan „élelmiszerek”, melyek nem tartoznak semmilyen termékkörbe, mint a koleszterinszint csökkentésére alkalmas tabletták, vagy a fogyókúrás pirulák. Ezek nem tekinthetôk különleges élelmiszereknek, mert nem lehet meghatározni azt a célcsoportot, amely fogyasztja ôket. Így feltehetjük a kérdést, hogy vajon mit tekintünk élelmiszernek? Egyes javaslatok szerint azokat, melyeket az ember megesz, és meg is emészt. Ez azonban nem állja meg a helyét, mivel a rúzst használó hölgyek is lenyelik a „színt”, meg is emészti szervezetük, mégsem mondhatjuk, hogy élelmiszer. Másik ilyen érdekes kérdéskör azokról az élelmiszerekrôl szól, melyeket a legújabb egészségtudatos táplálkozás hatására megbélyegzünk. Ha visszaemlékezünk, még a tejre is azt mondták egy idôben, hogy nem ajánlatos fogyasztani, ez a tévhit szerencsére megszûnt. Viszont a só, a zsír és a cukor a mai trendek szerint az ember tipikus „rosszakarói”. Pedig mindhárom egészséges, csak tudni kell mértékkel fogyasztani! A megbélyegzésnek pedig gazdasági, piaci következményei lehetnek, mely hátrányt jelent a felsorolt termékek termelôinek.

Származási ország: EU Nemrégiben az olaszok azzal a kérelemmel álltak a Bizottság elé, hogy hazájukban elôállított, kivitelre szánt paradicsompüréikre ráírhassák, hogy „Made in Italy”, vagyis hogy a termék olasz. A többi tagállam képviselôi ezt nem nézték jó szemmel, 14

AZ EURÓPAI UNIÓ AGRÁRGAZDASÁGA

Brüsszelbe járunk hiszen a jelenleg érvényben lévô szabályok szerint a származási helynek az EU-t kell megjelölni, mely a tagállamok számára egyenlô versenyhelyzetet teremt. Természetesen más a helyzet a lapunkban már többször tárgyalt hagyományos földrajzi jelölésû termékekkel. Ezek más kategóriába esnek, egy hosszadalmas eljárás keretében kell bizonyítani, hogy a termék miért abban a bizonyos régióban a legjobb minôségû, mely minôség máshol elô nem állítható. A „hétköznapi” termékek piaca nem ismer kivételt egy tagállammal sem. Így az olasz ötletet elvetette a brüsszeli munkacsoport.

Románia is szenved Romániában a madárinfluenza az ország 30 megyéjét sújtja, mely igencsak rossz hatással van a gazdaságra. (A szigorú hazai állategészségügyi intézkedések ellenére sem mi, sem Európa más országa sincs bebiztosítva a madárinfluenza terjedése ellen.) A Bizottság közölte, nem tartja megfelelônek a két csatlakozni kívánó ország állategészségügyi felkészültségét. A keleti terjeszkedéssel az EU határai ismét megváltoznak, ezzel párhuzamosan a leendô tagországoknak – így Romániának is – az EU-s elôírásoknak megfelelôen kötelezô az állat- és növényegészségügyi határállomások kiépítése.

EU2-2007? Napvilágot látott a Bizottság ajánlása Románia és Bulgária számára, mely beszámol 2006. 11. évfolyam 6. szám

arról, hogy a két tagjelölt ország jelentôs lépéseket tett a belsô jogharmonizáció tekintetében, azonban számos olyan hátránnyal küzd, mely alapján kétséges a jövô januári csatlakozás. A tavaly októberi bizottsági ajánlásokat, úgy tûnik, megszívlelték szomszédaink. Bulgária tavaly 16 problémás kategóriába esô területtel rendelkezett, ezt a számot mára 6-ra szorította le, Romániában pedig a 14 kifogásolt területbôl idén már csak 4 „megbélyegzett” terület van. A KAP közvetlen kifizetéseket lehetôvé tévô rendszer kiépítése azonban mindkét ország esetében késik. A MePAR rendszer, mely a mûholdas parcellaazonosítást teszi lehetôvé, Románia és Bulgária viszonylatában még ugyancsak megoldandó feladat. Ennek kiépítése feltétele a közvetlen támogatások utalásának. Magyarország felajánlotta segítségét a MePAR rendszer kiépítéséhez. Késik a támogatások tagországi lehívásához szükséges kifizetô ügynökség felállítása, valamint az Integrált Irányítási és Ellenôrzési Rendszer kiépítése, mely a támogatások tagállami kezelésének informatikai hátterét adja. Jelentôs infrastrukturális beruházást igényel. Mindenesetre hazai szakértôink állandó kapcsolatban vannak román és bulgár kollégáikkal, és az „öreg motorosokkal” karöltve igyekszünk mindent megtenni annak érdekében, hogy a két ország minél elôbb csatlakozhasson az Európai Unióhoz. A Bizottság jelenlegi álláspontja szerint még nincs konkrét idôpont. Prokai Dorina 15

Az Európai Integráció története

Rómától Rómáig II. Az európai integráció elônyei és hátrányai Az elônyök és hátrányok problémája az integrációs elmélet legösszetettebb kérdése. Az elônyök többsége politikai jellegû (a biztonság növekedése, a demokrácia garantálása), vagy az integráció olyan gazdasági és társadalmi következményeit tartalmazzák, amelyeket nem lehet számszerûsíteni. Azt lehet mondani, hogy ezek a nemzet, az egész társadalom hosszú távú stratégiai érdekeit fejezik ki, súlyuknál és jelentôségüknél fogva önmagukban elegendôek ahhoz, hogy döntésünket meghozzuk. A tapasztalatok alapján egyértelmû, hogy a korábbi csatlakozásoknál (görög, portugál, spanyol) ezek a megfontolások különleges szerepet játszottak, s gyakorlatilag “felülírták” a gazdasági elônyök és hátrányok bizonytalanabb mérlegét. Az EK-n belül már az 1960-as évektôl számos kísérlet történt az integráció hatásainak számszerûsítésére.

Cecchini-jelentés A költség-haszon mérleg meghatározására az egyik legátfogóbb hatáselemzést az egységes európai piaccal kapcsolatosan végezték, amit az ún. Cecchini-jelentés összegezett. A jelentés mikro- és makroszinten vizsgálta a hatásokat, és igyekezett azokat összegezni. Az elemzéseknek minden várakozást felülmúló fogadtatása volt, s nagyot lendített azon, hogy az 1980-as évek elején eluralkodó “europesszimizmust” “eurofória” váltotta fel, s az egységes piac programja általános társadalmi és politikai támogatást kapott. A Cecchini-jelentés fô következtetése az, hogy a határformalitások eltörlése, a közületi megrendelések közösségi szintû terítése, a pénzügyi szolgáltatások kötöttségeinek oldása, a méretgazdaságossági elônyök kihasználása és az élezôdô verseny nyomán kibontakozó újfajta munkamegosztás és ésszerûbb vállalat- és termékstruktúra összhatásaként a régió valamennyi alapvetô gazdasági mutatója kedvezôen alakulna. 4,5 százalékkal bôvülne a bruttó hazai termék, 1,8 16

millió új munkahely keletkezne, 6,1 százalékkal csökkennének a fogyasztói árak, javulna a Tizenkettek külkereskedelmi mérlege és enyhülhetnének az államháztartási terhek is. 26 év távlatából visszatekintve a jelentés azonban túl optimistának bizonyult! A mikrogazdasági elônyöket illetôen olyan tényezôket vizsgáltak, mint a korlátozások leépítésébôl származó közvetlen megtakarítások a kereskedelemben és a termelésben, a határok megszüntetésébôl származó elônyök, a méretgazdasági elônyök kihasználása vagy az intenzívebb verseny hatásai.

Beszûkül a nemzeti gazdaságpolitika A makrogazdasági elemzéseknél a gazdasági növekedést, a foglalkoztatási hatásokat, a fogyasztói árakat és a fizetési mérleghatásokat vizsgálták. Az elônyök és a hasznok mérésénél a gazdasági növekedésre gyakorolt hatásoknak különös figyelmet szenteltek. Végül is a növekedésgyorsító hatásokat tekintik az integrációs elônyök együttes mutatójának. Végsô soron a mikro-elônyök is a gyorsabb gazdasági növekedésben összegezôdnek, és az elemzések gyakorlatilag azt vizsgálják, hogy az adott integrációs intézkedések mennyit “tesznek hozzá” a gazdasági növekedéshez. A Maastrichti Szerzôdéssel 1992-ben létrejött az Európai Unió és ezzel együtt a Gazdasági és Monetáris Unió. Egy gazdasági és monetáris uniótól általában a makrogazdasági stabilitás erôsödése, a gazdasági növekedés ösztönzése és a hatékonyság javulása várható. Legfôbb elônye az egységes piac teremtette lehetôségek kiaknázásának az elôsegítése. Gazdasági vizsgálatok alapján a statikus hatékonysági elônyök mindössze a GDP néhány százalékát teszik ki. A gazdasági és monetáris unió megteremtése, valamint az euró bevezetése önmagában nem eredményez látványos gazdasági növekedést. Elônyei sokkal inkább mikrogazdasági szinten jelentkeznek, azaz az üzleti szférának AZ EURÓPAI UNIÓ AGRÁRGAZDASÁGA

Az Európai Integráció története és a háztartásoknak kedvez a legnagyobb mértékben. Ellenérvként fôként makrogazdasági szempontokat lehet említeni, amelyek úgy összegezhetôk, hogy beszûkíti a nemzeti gazdaságpolitika mozgásterét.

Mikrogazdasági elônyök ... A gazdasági és monetáris unió (GMU) létrejöttével, az euró bevezetésével megszûnnek az átváltási költségek, ami folyamatos megtakarítást eredményez. Emellett a közös valuta kiküszöböli az árfolyamkockázatot az euróövezet tagállamai között. Ez kedvezôen hat az üzleti életre, mert biztonságot teremt a kereskedelemben. Az euró bevezetésével feleslegessé vált az árfolyamkockázatok fedezeti ügylettel történô kivédése, ami további megtakarítást hoz. Az euró vállalati szférára gyakorolt hatása abban nyilvánul meg, hogy javítja a külsô piaci értékesítési és beszerzési feltételeket, valamint pozitívan befolyásolja az elosztást és a marketingstratégiát. A kamatlábak csökkenését is eredményezi a GMU megvalósítása, ami kedvezô az adósságállomány finanszírozása szempontjából, valamint növekedést válthat ki azokban a szektorokban, amelyek érzékenyek a kamatláb változására. Hozzájárul az inflációs ráták kiegyenlítôdéséhez, ami elôsegíti az erôforrások tagállamok közötti hatékonyabb felosztását. Emellett egyes szakértôk a bérszínvonalak hosszabb távú kiegyenlítôdését is várják. Az árfolyamkockázatok kiküszöbölése révén erôteljesebben érvényesülhet a GMU integráló ereje a gazdasági életben. A valutáris korlátok leküzdésével a 80-as évek közepétôl megindul a vállalatok beszállítóinak koncentrációja. Az euró bevezetése a vállalati belsô munkamegosztást és a telephelyválasztást is befolyásolja. Korábban azok a vállalatok, 2006. 11. évfolyam 6. szám

amelyek több országban is folytattak gazdasági tevékenységet, megpróbálták az egyes országokban kiegyensúlyozni a gazdasági mûveleteiket még olyan áron is, hogy méretgazdaságossági szempontból nem voltak optimálisak. Ez a törekvés lelassította a specializált üzemek kialakítását. Az euró nyújtotta elônyökbôl az unión belüli és kívüli vállalatok is meríthetnek, a verseny sok területen fokozódni látszik, ami pedig végsô soron a fogyasztók javát szolgálja. (Az elônyök ellenére az erôs nemzeti valutával rendelkezô tagállamok nem mind tértek át a közös valutára. A szerk.) A közös valuta legfôbb makrogazdasági elônye, hogy növeli nemzetgazdaságban bekövetkezô váratlan események kezelhetôségét, a helytelenül összehangolt monetáris politikából eredô váratlan következményeket pedig megszünteti.

... és a makrogazdasági hátrányok Egyes elgondolások szerint a legfôbb gazdasági hátrány abból adódik, hogy a közös valutával a tagországok elvesztik nemzeti árfolyam- és monetáris politikai autonómiájukat, így a versenyképességet átmenetileg javítani képes valutaleértékelés többé nem lehetséges. A tôkeáramlás liberalizálása miatt a tagországok a tôkemozgások korlátozásának eszközével sem élhetnek. A GMU mellett ezzel szemben úgy érvelnek, hogy a valutaleértékelés hatása mindig is kétséges volt. A nemzeti árfolyampolitika eltûnésével a nemzetközi versenyképesség fenntartása, valamint a világgazdasághoz történô alkalmazkodás nehézségei kizárólag a reálszférára hárulnak, ami pedig elsôsorban a bér- és az árrugalmasságtól függ. Mivel a legtöbb országban mindkét tényezô rugalmatlan, így fennáll a termelés csökkenésének és a munkanélküliség növeke17

Az Európai Integráció története

désének veszélye. (A közös Európa legnagyobb gondja manapság a munkanélküliség. A szerk.) A nemzeti valutákból és árfolyameltérésekbôl adódó versenyképességi elônyök, illetve hátrányok eltûnnek, helyette viszont az egyes régiók közötti fejlettségbeli és versenyképességi tényezôk változnak.

Az európai integráció modelljei Az európai politika szándékosan hagyja nyitva azt a kérdést, hogy az Európai Unió milyen irányt, milyen integrációs modellt követ. A történelem során az egyes modellek szerepének hatásai és korlátai nyilvánvalóvá váltak. Németországban, ahogy több más tagállamban is, a föderális Európai Állam ötlete egy „szuperállam” rémálmává vált. A brit megközelítés ezzel szemben a szuverén államok Európája volt. Ezek a hagyományos elképzelések az idô múlásával, az integráció mélyülésével valamint az integráció és az egyes nemzetek kapcsolatát jellemzô növekvô bizonytalanság hatására mindinkább háttérbe szorultak. Azt gondolnánk, hogy a jelenlegi viszonylag stabil helyzetben, az integráció Maastrichtban elért foka, valamint a kelet-nyugati szembenállás megszûnte miatt a hagyományos elképzelések helyett a jövôképben kon18

szenzus jöhetne létre. Ezzel szemben a vélemények polarizációja továbbra is fennáll. Jelen pillanatban az integrációs folyamatokról szóló vitákban három fô álláspont szerepel. Az elsô szerint Európa fokozatosan távolodik az „Európai Egyesült Államok” ideájától, helyette a nemzetek szövetségének formája felé mozdul, ahol a nemzeti szuverenitás és az integráció különleges rendszerben történô folyamatos összekapcsolódása történik. A második érvrendszer az európai polgároknak az integrációhoz való hozzáállásából ered. Az Európai Unióról szóló szerzôdés fogadtatásának azt kellett volna jeleznie, hogy az emberek integrációval kapcsolatos vágyai beteljesültek. A harmadik elképzelés nem egyeztethetô össze mindenben az elôzô kettôvel. Az Európai Unió bôvítése azt eredményezi, hogy a nyugat-európai integráció alapelvei és szervezetei egész Európára kiterjednének. Így a politikai, hatalmi egyensúlyban változás áll be, ami hátrányosan érintheti az integráció eddigi eredményeit. Ezek az elgondolások Európa differenciáltabbá tételérôl, különbözô szerkezetû Európáról szóló vitákban merültek és merülnek föl. Az 1950-es években az európai közösség kiépítésének megkezdésekor az integráció leírására két elnevezés volt használatos: föderális Európa, vagy európai államok szövetsége. Ennek az elképzelésnek fôként Olaszország, Németország és a Benelux-államok voltak a hívei. Ezzel szemben állt a francia felfogás, a nemzetek Európája, ahol a szuverén államok képezik az integráció alapját. Az integráció fejlôdése során ez a két modell hatott a közösség formálódására. A kialakult struktúra azonban mindkét elképzelés jellegzetességeit tartalmazza. Az integrációs folyamat föderalista vonásai több ponton fedezhetôk fel, AZ EURÓPAI UNIÓ AGRÁRGAZDASÁGA

Az Európai Integráció története aminek vázát a Római Szerzôdés adja. Az 1980-as években ismét elôtérbe került a francia elképzelés – a brit politika részérôl – a monetáris unió, a közös kül- és biztonságpolitika elutasításának alátámasztására. Az 1970-es évektôl kezdve az „Európai Unió” fogalom úgy szerepelt, mint az integrációs modellek egységesítésének eszköze. Úgy tûnt, hogy a Maastricthi Szerzôdéssel létrehozott Európai Unió megvalósította az európai politika régóta várt célkitûzését. Azonban az Unió formája nem oldotta fel a fogalom és tartalom körüli nézeteltéréseket. A szerzôdéssel megvalósuló változások, például az együttdöntés és a szubszidiaritás inkább föderális jellegzetességeket hordoz, ezzel szemben a preambulum úgy jellemzi a közösséget, mint „az európai népek közötti unió”. Ezen felül az Európai Unió nem rendelkezik olyan nemzetközi jogi státusszal, mint az Európai Közösség. Az EU szerzôdés három pillére a szupranacionális és a kormányközi struktúrák párhuzamos vonásait emeli ki. A közös kül- és biztonságpolitika a tagállamok közötti egyetértésen alapul, viszont minôsített többséget igénylô döntésre eddig nem volt szükség, és mindössze egy közös intézményt, az Europolt sikerült kialakítani a szerzôdés harmadik pillére keretében. Az uniós állampolgárság bevezetése és az európai választójog tartózkodási helyen történô gyakorlása viszont az EU, mint állam képét erôsítette meg. A Közösség továbbra is megosztott a nemzetek feletti és a kormányközi együttmûködés közötti választást illetôen. Európa jövôje „Eljön a nap, amikor e kontinens összes nemzete egy magasabb egységbe olvad anélkül, hogy fel kellene adniuk sajátosságaikat és dicsôséges egyéniségüket, és így hozzák létre az európai testvériséget. Eljön a nap, amikor már csak a gondolatok csapnak össze – az elmék síkjain. Eljön a nap, amikor a puskagolyók és a bombák helyét a szavazatok veszik át.” – Victor Hugo 1849-ben fogalmazta meg ezeket 2006. 11. évfolyam 6. szám

a mondatokat. A gondolat megvalósulásáig több mint száz évnek kellett eltelnie. Az Unió alapegyezménye olyan, szuverén nemzetek közötti megállapodás, amelyek közös elhatározásból közös sorsot vállaltak, és szuverenitásukat fokozatosan egyesítették olyan területeken, melyeket az európai polgárok a leginkább a szívükön viselnek: ilyen a béke, a biztonság, a részvételi demokrácia, az igazság és a szolidaritás. A közösség intézményei már bizonyítottak az idôk során, de újabb és újabb feladatok kerülnek elô az egyre bôvülô tagsággal. Minél több ország kerül be az Unióba, annál nagyobb az esély, hogy a kialakult egyensúly felborul, és az egység megbomlik. A jelenlegi közösségi rendszer valamennyi nagyléptékû változtatása mellett továbbra sem szabad elfeledkezni az Európa gazdagságát jelentô különbségek tiszteletben tartásáról és Európa sokszínûségérôl, hiszen Európa legértékesebb jellemzôje pontosan a sokszínûség és nemzeteinek különbözôsége. Az új reformok célja egy hatékonyabb döntéshozatali eljárás kialakítása. Ha az Unió továbbra is makacsul kitartana az egyhangú hozzájárulás eszköze mellett, az könnyen a rendszer ellehetetlenüléséhez vezetne. A jövôben ezért a többségi szavazáson alapuló és beépített ellenôrzô és kiegyensúlyozó mechanizmusokkal mûködô politikai és törvényi berendezkedés tûnik az egyetlen járható útnak. A Konvent által kidolgozott alkotmánytervezet célja, hogy leegyszerûsítse az alapszerzôdéseket, és átláthatóbbá tegye az uniós döntéshozatali folyamatokat. Az Unió polgárainak ismerniük kell az EU-t, és át kell érezniük, hogy ez a mindennapi élet szempontjából is létfontosságú. Az alkotmány-szerzôdés újabb jelentôs mérföldkô afelé, hogy az európai országok együtt lépjenek fel. Ennek elsô lépéseit sikeresen megtettük, a további lépésekhez, s a folyamatos elôrehaladáshoz népek közös gondolkodására, nemzetek összehangolt, rendezett tenni akarására van szükség. Iván Gábor FVM 19

Arcképcsarnok

Margot Wallström, az EU intézményközi kapcsolatokért és a kommunikációs stratégiáért felelôs biztosa Állampolgárság: svéd Személyes adatok: 1954. szeptember 28-án született. Férjezett, két gyermeke van. Iskolai végzettség: 1973 Gimnáziumi érettségi.

2002-ben az European Voice felmérése alapján az Év Európai Biztosának választják. 2004. IAIA (International Association for Impact Assessment) Általános Környezetvédelmi Díj (Global Environmental Award) kitüntetettje. 2004. A Mälardaleni Egyetem (Svédország) díszdoktora. 2004-ben megjelenik Göran Färm, európai parlamenti képviselôvel közösen kiadott publikációja: A NÉP EURÓPÁJA, avagy Miért olyan nehéz az EU-t szeretni? (“FOLKENS EUROPA eller Varför är det sä svärt att älska EU?”)

Karrier 1974–1977 Ombudsman, Svéd Szociáldemokrata Ifjúsági Liga. 1977–1979 Könyvelô, Alfa Savings Bank, Karlstad. 1979–1985 között parlamenti képviselô. 1986–1987 Fôkönyvelô, Alfa Savings Bank, Karlstad. 1988–1991 Polgári ügyek Mit gondol minisztere (FogyasztóMargot Wallström? védelmi ügyek, Nôk és Ifjúság). Az Európai Bizottság tör1993–1994 CEO, TV ténetének elsô intézményi Värmland (Regionális kapcsolatokért és kommuTelevízióhálózat). nikációs stratégiáért felelôs 1993–1999 A svéd Szociálbiztosa nem kisebb feladaMargot Wallström demokrata Párt Végretot kapott kinevezésekor, hajtó Bizottságának mint közelebb hozni az Eutagja. rópai Unió intézményeit az uniós állampol1994–1996 Kulturális ügyek minisztere. gárokhoz, sôt ezen túl megszerettetni, „ál1996–1998 Szociális ügyek minisztere. lampolgár-központúvá” tenni az egész Euró1998–1999 Igazgatósági alelnök, Worldview pai Uniót. Wallström asszony feladata, az EU Global Media, Colombo, Sri Lanka. barátságosabbá tétele egyáltalán nem irigy1999–2004 Az Európai Bizottság tagja, kör- lésre méltó dolog. Kinevezésekor Margot nyezetvédelmi biztos. Wallström így nyilatkozott a céljairól: „az EU 2004 novembere óta a José Manuel Barroso körbevesz bennünket, áthatja életünk minden vezette Európai Bizottság alelnöke, az területét. Benne 450 millió nagyszerûen küIntézményközi kapcsolatokért és a lönbözô ember él együtt. Az elkövetkezendô 5 kommunikációs stratégiáért felelôs évben azon fogok dolgozni, hogy növekedjen biztos. a demokrácia részvétele uniós szinten.” Az elmúlt két évre visszatekintve úgy tûEgyéb nik, szinte lehetetlen feladat teljesítésével 2001-ben a Chalmers-i Egyetem (Svédor- bízták meg. Mandátumának kézhez vétele szág) díszdoktorává avatják. után néhány hónappal bekövetkezett az 20

AZ EURÓPAI UNIÓ AGRÁRGAZDASÁGA

Arcképcsarnok – Falusi turizmus Unió megítélésének mélypontja: a francia és a holland választópolgárok az EU Alkotmányának elutasítása mellett döntöttek. Igazi kihívás volt ez a biztosnak. Az EU új kommunikációs stratégiára várt, az uniós állampolgárok pedig a hangjuk meghallgatására. Arra, hogy az egyszerû ember véleménye is eljusson a „brüsszeli magaslatokba“. Munkája során ezt próbálja megvalósítani Margot Wallström. A két népszavazás eredményét hallva úgy vélekedett, hogy Európának egy új tervre van szüksége, egy ún. B tervre, ami a demokráciát jelentené, „jobban oda kell figyelni a politikusoknak az emberek véleményére, jó lenne, hogyha a civileknek több lenne a beleszólása, és egy pillanatra megállna most az Európai Unió, és végiggondolná, hogy mi az a jövô, amelyet érdemes megcélozni, és amely mellé az embereket oda lehet állítani.” Megvalósult tervei sorában elsô volt az a 2005 júliusában elfogadott, kommunikációról szóló bizottsági cselekvési terv, melyben a Bizottság saját kommunikációs tevékenységének megreformálására kezdeményez intézkedéseket annak érdekében, hogy közelebb kerüljön a polgárokhoz, és válaszolni tudjon az ôket foglalkoztató kérdésekre. Ezzel párhuzamosan, a negatív kimenetelû népszavazások megtárgyalása céljából összeültek Európa vezetôi, és egy nyilatkozatot fogadtak el, mellyel széleskörû vitára hívtak, és egy „útkeresési idôszakot” hirdettek meg. Ezt követôen az Európai Bizottság 2006. február 1-jén elfogadta az ún. Fehér Könyvet

az európai kommunikációs politikáról. Margot Wallström ezzel kapcsolatban a sajtótájékoztatóján elmondta: „Az embereknek joguk van tudni arról, hogy az EU milyen tevékenységet végez és mit képvisel. Joguk van továbbá teljes mértékben részt venni az európai projektben. Az Európáról folytatott kommunikáció nem csupán „brüsszeli ügy”: az EU-intézményeknek és tagállamoknak most közös erôfeszítést kell tenniük.” A Fehér Könyv célja az volt, hogy mozgósítsa az összes érintett szereplôt: a közösségi intézményeket és szerveket, a tagállamokat, a regionális és helyi hatóságokat, a politikai pártokat és a civil társadalmat. Az „útkeresési idôszak” lezárásaként 2006. május 5-én a Bizottság megjelentette a „polgárközpontú programját”, amely egyesíti az EU tagállamaiban zajló, közel egy éves vita eredményeit a Bizottság D-tervével. „Ezzel a menetrenddel azt bizonyítjuk, hogy meghallgattuk a polgárokat, akik szeretnék szavukat hallatni, és akik vezetô szerepet várnak Európától annak ellenére, hogy vegyes érzelmeik vannak az EU tagsággal, illetve az Unió mûködésével kapcsolatosan. A polgárok a politikák megvalósítását várják az Európai Uniótól.” mondta Margot Wallström, a Bizottság intézményi kapcsolatokért és kommunikációs stratégiáért felelôs alelnöke. Megnyugtató érzés tudni, hogy létezik egy biztos, aki biztosan az Unió sokszínûségét megtestesítô 450 millió ember hangjának érvényesülésén dolgozik. Siadak Balogh Beáta

A falusi turizmus helyzete Olaszországban Rugalmas szabályozás Jó évet zártak a falusi turizmust üzemeltetôk Olaszországban, 2005-ben. Folytatódott az évek óta tartó fellendülés, folyamatosan nôtt az „agroturismo” különbözô szolgáltatásait nyújtó vállalkozások száma, a hazai és

2006. 11. évfolyam 6. szám

külföldi turisták körében az ágazat népszerûsége, s ebbôl következôen az árbevétele is. Néhány adat az elmondottak szemléltetésére: A falusi turizmussal foglalkozó vállalkozások száma 14.700 volt 2005-ben, mint-

egy 9%-kal több mint az elôzô évben. Ebbôl 11.750 kínált szálláslehetôséget is. Az átlagos ágyszám vállalkozásonként 13 volt, így a teljes kínálat elérte a 152.700 ágyat. Az év során 2,4 millió vendég érkezett, akiknek kb.

21

Falusi turizmus

25%-a volt külföldi. A vendégek átlagosan 4,6 éjszakát töltöttek a falusi vendéglátóhelyeken, így az összes vendégéjszakák száma meghaladta a 11 milliót. A teljes kapacitáshoz viszonyítva ez mintegy 20%-os kihasználtság. Étkezési lehetôséget az összes falusi vendéglátókból 8.900 kínált, ezek közül 2.600 szálláslehetôség biztosítása nélkül. 1.420 falusi vendéglátóhelyen tartottak lovakat, és kínáltak lovaglási és/vagy kocsikázási lehetôséget. Kerti uszodát is sok falusi vendéglátó tartott fenn. Közkedveltek voltak az egyéb rekreációs lehetôséget (természetjárás, madárfigyelés, kerékpározás, golf, tenisz, stb.) ajánló vállalkozások is. A szállást is kínáló falusi vendéglátók 44%-a a fogyatékkal élôknek is tud elhelyezést biztosítani. Számottevôen növekedett a földrajzi árujelzôs, valamint a hagyományos mezôgazdasági termékeket, élelmiszereket és ételeket kínáló, népszerûsítô vállalkozások száma is. 22

A biotermeléssel és biotermékek értékesítésével a falusi vendéglátók 25%-a foglalkozik. Nôtt a népszerûsége az elmúlt évben az ún. didaktikus gazdaságoknak, ahol elsôsorban az iskolás korú fiatalok részére mutatják be, mesélik el a hagyományos mezôgazdaság, az állattenyésztés vagy akár a borkészítés rejtelmeit. Az olasz falusi turizmus 2005-ben 797 millió euró árbevételt ért el, ami vállalkozásonként átlagosan 54.220 eurót jelentett.

A falusi turizmus Olaszországban várhatóan tovább növekszik 2006-ban is, a különbözô mutatókat illetôen átlagosan 5–10%-os növekedésre számítanak. A falusi vendéglátóhelyek 1996 májusa óta az Interneten is elérhetôk, az elmúlt 6 hónap során a http://www.agriturist.it/ oldalt felkeresôk száma megduplázódott. A falusi turizmussal foglalkozó, azt üzemeltetô vállalkozások 75%-ának van önálló honlapja. Jelenleg a foglalások mintegy 65%-a az Interneten keresztül valósul meg. Az elmúlt években tapasztalt dinamikus növekedés szükségessé tette a vonatkozó jogi szabályozás változtatását is. 2006. február 8-án, az áprilisi választások miatt feloszlatott parlament mûködésének utolsó napján fogadták el a korábbi (1985. december 5-én jóváhagyott 730. sz. törvény) helyett a falusi turizmusra vonatkozó új kerettörvényt. Az új szabályozás egyszerûsíti és gyorsítja az engedélyezés folyamatát (pl. bizonyos könnyítések a

AZ EURÓPAI UNIÓ AGRÁRGAZDASÁGA

Falusi turizmus – Növénybiztosítás legfeljebb 10 fôt fogadó vállalkozásoknak). Egy további lényeges változást tartalmaz az új törvény az éttermi vendéglátással is foglalkozó falusi vendéglátóhelyek számára, a saját termelésû termékek felhasználására vonatkozó kötelezettséget illetôen. A korábbi, túl szigorú, a gyakorlatban betarthatatlannak és így értelmetlennek bizonyult elôírás csak saját termelésû termékek értékesítését, felhasználását tette lehetôvé. A most elfogadott új törvény szerint ez a kikötés érvényét veszti. Nem saját termelésû élelmiszerek is felhasználhatók, pl. az éttermi vendéglátásban illetve

termékértékesítésben is. A korlátozás mindössze arra vonatkozik, hogy a kínált menü feleljen meg az adott régió, tájegység gasztronómiai hagyományainak, és a vásárolt, nem saját termelésû termékek lehetôség szerint a környékbeli más termelôktôl származzanak. Csak a kiegészítô, helyben meg nem található élelmiszerek szerezhetôk be a normál kereskedelmi csatornákon keresztül. Az olasz sajátosságoknak megfelelôen az elfogadott törvény a köztársasági elnök ellenjegyzését és a hivatalos közlönyben való megjelenését követôen életbe lépett

ugyan, de a tartományoknak meg kell hozniuk a végrehajtásra, alkalmazásra vonatkozó helyi, tartományi jogszabályukat is. További fontos újdonság, hogy a mezôgazdasági minisztérium mellett létrehoztak egy felügyeletet. Ennek szerepe alapvetôen az új törvény bevezetésének, végrehajtásának figyelemmel kísérése, rendszeres konzultációs lehetôség és tapasztalatcsere biztosítása a tartományok és az érintett szakmai szervezetek számára, a szektor további fejlôdésének érdekében. Kálmán Zoltán mezôgazdasági attasé Róma

Mintájukra több nonprofit növénybiztosító alakult

2006. 11. évfolyam 6. szám

valamint a közgazdasági körülményeknek és az idôjárásnak való nagyfokú kiszolgáltatottság miatt. Nyugat–Európában növekszik a nonprofit biztosítók szerepe, a biztosítási piac meghatározó részét uralják, Svédországban például több mint a felét. Ausztriában pedig csaknem egyeduralkodók a mezôgazdasági biztosítás területén, többek között fagy, jég, szárazság, belvíz, hófúvás, tartós esôzés okozta károk megtérítésre szövetkeztek. Az Egyesület fejlôdése, biztosítási díj és kár kifizetésének összehasonlítása 80000 70000

Biztosítási díj E Ft.

öbb mint egy évtizede mûködik eredményesen az 1992-ben alapított Baranya Megyei Nonprofit Növénybiztosító Egyesület. A 2004-ben a befizetett biztosítási díjak 70 százaléka, tavaly pedig 74 százaléka maradt, amelynek felhasználásáról a tagok dönthetnek. Az országban elsôként létrejött szervezet dinamikusan fejlôdik, tagjainak száma évrôl évre emelkedik. Ennek elsôdleges oka, hogy egyre több gazdálkodó ismeri fel az egyesület keretein belül kötött biztosítás elônyeit. A megalakulás óta tizenötszörösére nôtt a tagok száma, jelenleg 51 jogi- és 143 magánszemély alkotja az egyesületet, akik a mûvelés alatt álló 80.000 hektárból 34.000 hektárnyi földterületüket biztosították. Annak idején úttörô szerepet vállaltak az alapító gazdálkodók, akik arra szövetkeztek, hogy biztonságuk megteremtésére saját növénybiztosító egyesületet hoznak létre. A mezôgazdaságban különösen nagy jelentôsége van ennek, az ágazat pénzügyi helyzete,

T

60000 50000 40000 30000 20000 10000 0 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005

Év

Díj (E Ft.)

Kár (E Ft.)

23

Növénybiztosítás – Világkereskedelem aranyában az ország elsô növénybiztosító egyesületét, nonprofit biztosítóját 1992 végén – 13 mezôgazdasági nagyüzem, egy magántermelô, a Baranya megyei TESZÖV, az Argosz Biztosító Rt. segítségével – hozták létre a gazdák. A szántóföldi növénytermesztésben bekövetkezô tûz- és jégkárokra vállalnak fedezetet, 30 százalékos önrész mellett. A tagok jelentôs része kistermelô, de van közöttük részvénytársaság, kft. és néhány szövetkezet is. Többségük 50-100 hektáron gazdálkodik, de vannak olyanok is, akik csak 4-5 hektáron termelnek. Az egyesület az eltelt évek alatt a megye második legnagyobb növénybiztosítójává nôtte ki magát. Mintájára az országban már 30 nonprofit biztosító társaság mûködik, amelyek ma már a biztosítási piac 2 százalékát uralják. Néhány esztendôvel ezelôtt életre hívták országos érdekképviseleti szervezetüket, a Magyarországi Nonprofit Biztosító Egyesületek Szövetségét. A tagok mind önkéntesen léptek be az egyesületbe. A döntéseket közösen hozzák meg: a biztosítási díjak mértékétôl, a nyereség visszaosztásán át egészen a kárfelmérésig, a szakértôket is maguk választják ki. A tagdíj 1000 forint, a terület nagyságától függetlenül. A tagok egyszeri vagyoni betétet fizetnek a mûvelt terület után, ami hektáronként 21 forint. A kötelezô tartalékképzésen

B

felül keletkezô megtakarítást díjkedvezmény formájában visszakapják. Mint Huszár István, a Baranya Megyei Nonprofit Növénybiztosító Egyesület igazgatója elmondta, az eltelt tizenhárom év alatt két rossz évük volt, amikor hozzá kellett nyúlniuk a tartalékokhoz is. Nyolc nagyon jó évük volt, amikor nem csak tartalékot tudtak képezni, de jelentôs összegû díjat osztottak vissza. A 2005. év az összes közül kiemelkedik, ugyanis a befizetett díjak 74 százaléka kerülhet visszaosztásra. Az elmúlt esztendôkben megmaradt díjak 30–40 százalékát osztották fel a tagok között, a fennmaradó rész a tartalékalapba került. z egyesület igazgatója szerint a nonprofit szervezet elônye, hogy maguk a tagok, a közgyûlésen döntenek a pénzek felhasználásáról, valamint a termelôket ért legkisebb kárt is teljes mértékben megtéríti a szervezet. A jövôben újabb egyesületek létrehozását is kezdeményezik, amelyhez az induló tôkét a Magyarországi Nonprofit Biztosító Egyesületek Szövetsége biztosítja. Mindemellett az országos szervezet létrehozott egy katasztrófa alapot is, amelybôl a jelentôs károk kifizetéséhez pályázati úton nyerhetnek el támogatást az induló, vagy kevés felhalmozott tôkével rendelkezô nonprofit növénybiztosítók. Szalay Kornélia

A

„Egy nehéz nap éjszakája” (WTO egyezség az utolsó pillanatban?) John Lennon és Paul McCartney híres, 68-as évjáratú dalának nyitó sorait idézve emlékeztetett a vendéglátók részérôl Tsang külügyminiszter a kifulladásig hajtott tárgyalások nehézségi fokára, az elvégzett munka gyötrelmeire. „It’s been a hard day’s night and I’ve been working like a dog.” („túljutva egy nehéz nap éjszakáján, úgy kivagyok, mint egy liba, kutya, albán szamár, …stb.”) Ha nem is szöveghû fordításban, de a Beatles 60-as évek végén született dalszövege 24

elég jól jellemzi a történteket, a „last minute” megállapodásnak is nevezett „kvázi” megállapodást. A Hongkongban tetô alá hozott miniszteri deklaráció tehát nem az évek óta tartó tárgyalások befejezését jelenti. A munka java ugyanis még hátravan. A támogatás leépítési mértékekrôl 2006. április 30-ig kellett volna megállapodni a feleknek.

Hongkong utóélete Hongkong adott helyszínt múlt év decemberében a 6. WTO Miniszteri Konferenciának. A magas szintû találkozótól sokat várAZ EURÓPAI UNIÓ AGRÁRGAZDASÁGA

Világkereskedelem tak a fejlôdô országok és bármennyire is furcsa, de komoly ambíciókkal érkeztek a fejlett országok is, kiváltképp az Európai Unió. A 149 tagország részvételével megtartott magas szintû multilaterális világkereskedelmi találkozó azonban felemás eredménnyel zárult. A fejlôdésben elmaradott országok akár a nyertesnek joggal kijáró boldogságtudattal is távozhattak volna a helyszínrôl, hiszen vámmentes piacra jutásukra a fejlett országok ígéretet tettek, sôt, a gyapottermelô afrikai országokat is elégedettséggel tölthette el az USA-tól kiküzdött engedmény, az amerikai gyapotexportra adott exporttámogatások felszámolása. Elvette a kedvüket ugyanakkor az a felismerés, hogy a vámok drasztikus leépítése az eddig élvezett preferenciákat is leértékeli, így a relatív versenyelônyük vészesen zsugorodik. Csalódottság lehetett úrrá az Európai Unió tagállamain is, hiszen a Közösség úgy veszítette el tárgyalási mozgásterét, hogy agrártámogatásainak és agrárvámjainak jelentôs leépítése fejében még ígéretet sem kapott, offenzív érdekeként megfogalmazott céljai nem teljesültek. A fejlôdô országoktól, agrárkoncessziók fejében remélt ipari és szolgáltatáspiaci piacnyitás nem következett be. Azonban az EU kereskedelmi riválisai sem érezhetik nyeregben magukat, mert nem sikerült az EU-t teljes mértékben harcképtelenné tenni, és exportösztönzô rendszerétôl megfosztva másodhegedûsi szerepre kárhoztatni a nemzetközi élelmiszerkereskedelemben. A Közösség ugyanis komoly kapaszkodóra tett szert a hongkongi záródokumentum 24. paragrafusával, ami a más tárgyalási területeken elért haladástól 2006. 11. évfolyam 6. szám

teszi függôvé az agrártámogatások részbeni felszámolását. A végeredményt nézve a külsô szemlélônek az a kényszerképzete támadhat, hogy a világnak nincs is más gondja manapság, mint a mezôgazdasági termékpiacok Európai Uniót fókuszba helyezô szabályozása. A recesszióból kilábalni kívánó Európa nem osztja ezt a nézetet, és makacsul ragaszkodik a tárgyalások alapelvét képezô azon felfogásához, hogy számára a WTO tárgyalások nem egy, hanem valamennyi tárgyalási témakör arányos megtárgyalását, kiegyensúlyozott szabályozását jelenti. Gondolva itt például az ipar és a szolgáltatás piacok megnyitására, az ún. NAMA rövidítés mögé rendezett „nem agrártermékek” piacra jutásának elôsegítésére.

Sok beszéd – kevés eredmény Átfogó megállapodás tehát nem született Hongkongban, pusztán azt sikerült elérni, hogy az új Megállapodás legfontosabb elemét jelentô „modalitások”, szabályozási részletek kidolgozásának céldátumát rögzítsék. A megállapodás tetô alá hozásának feltétele, hogy a felek 2006 április végéig állapodjanak meg a szabályozási részletek tekintetében. Az érdekek kereszttüzében formálódott végeredmény látványos bukáshoz tehát Hongkongban ugyan nem vezetett, de túlzottan nagy eredményeket sem hozott. Talán megkockáztatható az a vélemény, hogy meglehetôsen nagy áldozatok árán, az utolsó pillanatban sikerült némi kompromisszumra jutni és a részletes szabályozás kidolgozásának határidejét 2006. április 30-ra kitolni. 2006. április 30-án azonban túljutottunk. 25

Világkereskedelem A WTO Mezôgazdasági Megállapodásának újratárgyalási folyamata március utolsó hetében új, számunkra kedvezôtlen fejleményekkel szolgált. Az idô szorításában, minden áron megegyezésre törekvô EU, külsô és belsô nyomásra újabb javaslatokkal állt elô. Jelentôs elmozdulás következett az eddig képviselt közösségi tárgyalási álláspontban a kedvezményes piacra jutási (GATT) kvóták számítási módszertana, a kék dobozos támogatások felsô határának megállapítása és az érzékeny termékek körének meghatározása tekintetében.

Hogy valójában mekkora az esélye egy ilyen megállapodás tetô alá hozásának, nem lehet elôre látni. Az érdekellentétek mélysége miatt feltehetôen nem a szakértôkön múlik majd a konszenzus kialakítása, hanem a politikusokon. Ez pedig nem túl megnyugtató. A már közel hat éve folyó tárgyalásokon nem véletlenül manifesztálódtak a máig kibékíthetetlennek tûnô ellentétek. A fejlôdô országok ugyanis az iparilag fejlett, magas életszínvonalú országok élelmiszerpiacának érzékelhetô megnyitásáért és a fejlett országok piactorzító támogatásainak lehetô legteljesebb körû felszámolásáért küzdenek.

Régi és új tagállamok A közvetlen kifizetések mozgásterét erôsen szûkítô újabb bizottsági engedmény keretében az EU felhagyott azzal a törekvésével, hogy az ún. kék dobozos, termeléscsökkentô programok keretében nyújtott, jövedelempótló támogatásainak plafont szabó, eddig a mezôgazdasági bruttó termelési érték 5%-át képviselô felsô határt tovább védje. Amerikai és a G-20-as csoport országainak (India, Kína, Brazília, Argentína, stb.) nyomására az EU belement egy, a kifizethetôségi korlátot drasztikusan szûkítô, az új WTO Megállapodás keretében 2,5%-ra zsugorodó felsô kifizethetôségi határ kialakításába. A termékhez kötött támogatások plafonértékének leszállítása, ha a menekülési teret jelentô ún. zöld dobozos támogatási lehetôség is bezárul az EU számára, akkor végletesen leszûkítheti a Közösség közvetlen támogatásokkal kapcsolatos beavatkozási lehetôségeit. Az érzékeny termékek körének szûkítése pedig azzal a veszéllyel járhat, hogy a jobb érdekérvényesítô képességgel rendelkezô régi tagállamok saját érzékeny termékeik jelölésével kitöltik a szûkre szabott kereteket, így az újonnan csatlakozott és jövô év elején csatlakozó országok számára nem marad hely érzékeny termékeik vámrendszeren keresztüli, megkülönböztetett védelmére! 26

Valamit valamiért! Az Európai Unió pedig a recesszióból való kilábalás kényszerétôl hajtva elsôsorban a fejlôdô országok és a feltörekvô piacok ipari termékvámjainak érzékelhetô leépítéséért és ezen országok szolgáltatás piacának megnyitásáért küzd. Reményt keltô mozzanat, hogy ebben a tekintetben csendestársra lel a Közösség a fejlett országok zöménél. Mezôgazdasági piacnyitás és támogatási szintcsökkentés fejében tehát az EU ipari és szolgáltatáspiacokat kér. Ebbôl következik, hogy Hongkongban az EU számára is léteztek offenzív érdekek. Léteztek ugyanakkor defenzív érdekek is, mint a közös agrárpolitika biztosította támogatási színvonal és piaci garanciarendszer lehetôség szerinti megóvása és a 2003-ban elindított KAP reform változatlan formában való továbbvitele. Hasonló defenzív érdek a közösségi exporttámogatás hosszú ideje követelt megszüntetésének kemény feltételekhez való kötése, valamint a földrajzi árujelzôk, eredetvédelmi jogosultságok emelt szintû védelmének, borokon és égetett szeszes italokon túli, más mezôgazdasági és élelmiszeripari termékekre történô kiterjesztése és a WTO Mezôgazdasági Megállapodás keretében történô kezelése. Összeállította: Szabó Jenô AZ EURÓPAI UNIÓ AGRÁRGAZDASÁGA

Világkereskedelem

Kölcsönös alkalmazkodás Brazílián a felelôsség! Brazília, mint a most is zajló világkereskedelmi tárgyalások egyértelmû nyertese, sokat tehetne a tárgyalások sikeréért. Az agrártermékek piacra jutási lehetôségeit nézve nyerô pozícióban lévô braziloknak, az április elején Washingtonban hivatalos tárgyalásokat folytató francia kereskedelmi miniszterasszony szerint hajlandóságot kellene mutatniuk az ipari termékpiacaik és szolgáltatáspiacuk megnyitása terén. Ellenkezô esetben blokkolhatják a tárgyalásokat. Ipari vámjaik leépítésével a brazilok lendületet adhatnának a megrekedt tárgyalásoknak, újra indíthatnák a két és többoldalú egyeztetések folyamatát. A felelôsség, a franciák szerint, mint ahogy azt a Reuters 2006. április 7-én, Washingtonban közzé tett híranyaga is tartalmazza, nem Európát terheli a mára kialakult helyzetért és a hongkongi Deklarációban rögzített, a multilaterális tárgyalások részletes szabályainak kialakítására kijelölt április 30-i határidô betarthatatlanságáért. Mint ismeretes, Hongkongban, a 149 WTO tagországra rákényszerített április végi határidôig legalább tervezet szintjén ki kellett volna dolgozni a megállapodást. Valamelyest megegyezni a globális kereskedelem elôtt álló akadályok alacsonyabb szintjéhez igazodó paraméterekben, a mezôgazdasági és ipari vámleépítések rendszerében, a belsô támogatások leépítésének új mechanizmusában. A fejlett országok tettek is azért, hogy a megállapodás a jelzett határidôre elkészüljön. Az EU megreformálta a közös agrárpolitikáját. Ennek keretében liberalizálta támogatáspolitikáját, és a múlt év ôszén rendkívüli horderejû ajánlatokkal igyekezett megállapodásra bírni a WTO tagságot. Ajánlatai közül kiemelendô az exporttámogatás 2013-ig történô felszámolására tett ígéret, amennyiben az exporttámogatás megkerülésére 2006. 11. évfolyam 6. szám

alkalmas eszközök és támogatási formák (pl.: támogatott exporthitelek rendszere, nemzetközi élelmiszersegélyek kereskedelmi indíttatású folyósítása és a monopol helyzetû kereskedelmi vállalatok) is hasonló elbírálás alá kerülnek. Nagyvonalú ajánlatot tett továbbá a belsô támogatások terén (70%-os leépítés) és a kék dobozos támogatások plafonértékének szûkítése (megfelezése) terén. Mezôgazdasági érdekeit negatívan érintô felajánlásait abban a reményben tette, hogy a nagy népességû, fejlôdô országok, ennek fejében csökkentik rendkívül magas (30–40% közötti) ipari vámjaikat és megnyitják szolgáltató piacukat az EU befektetôi elôtt. 27

Világkereskedelem – Piaci hírek A nem mezôgazdasági termékpiacok megnyitására vonatkozó feltételeik teljesítésére azonban a fejlôdô országok nem mutatnak hajlandóságot. Kiváltképp Brazília és India merev álláspontja, a piacnyitással kapcsolatban hangoztatott ellenérdektelensége veszélyezteti a WTO tárgyalások eredményes lezárásának esélyét. Az EU már több ízben is nyilvánvalóvá tette, hogy további engedmények nyújtására is hajlandó lenne, ha a nem mezôgazdasági termékpiacokon (ipari és szolgáltató piacokon) jobb feltételek mellett kereskedhetne. Ugyanakkor azt is egyértelmûvé tette, hogy a fejlôdô országok elzárkózása esetén visszavonja eddig tett ajánlatait. Az USA is konstruktív javaslatokkal igyekezett lendíteni a tárgyalások menetén, hiszen a kereskedelemtorzító belsô támogatások leépítésére a maga részérôl 60%-os

leépítési kötelezettséget vállalna, a mezôgazdasági termékvámok leépítése kapcsán pedig 55%-tól 90%-ig vállalna kötelezettséget. De az USA sem rejti véka alá, hogy ajánlata a viszonosság szintjétôl függ. Véleménye szerint, ha mások – példaként említve az EU-t vagy Brazíliát – nem fogadták el az amerikai elképzeléseket és maguk részérôl nem tartanák követhetônek az USA javaslatait, akkor az USA is megfontolná ajánlatainak fenntarthatóságát. A franciák a szellemi tulajdonjogok tiszteletben tartását és nemzetközi egyezmény keretén belül történô rendezését is elengedhetetlennek tartják az élelmiszertermékek esetében, különben a jogbitorlók, akik a fogyasztói bizalom kialakítására nem áldoztak, a termékpiacokon versenyelônyt élveznek. Összeállította: Szabó Jenô

A jövô gyümölcse Indiában 2002 óta hatszorosára nôtt a gránátalma export. Ez késztette a kormányt arra, hogy újabb befektetéseket eszközöljön. A Mezôgazdasági és Élelmiszeripari Export Fejlesztô Hatóság (APEDA) speciális bemutató utakat tervez az Egyesült Arab Emirátusokba, Szaud-Arábiába, Svédországba, Németországba, az Egyesült Királyságba, Hollandiába, Kínába és Hongkongba, hogy megismertesse, megszerettesse, és népszerûsítse mind a friss, mind a földolgozott gránátalmát. A gránátalma italok népszerûsége, egészségmegôrzô tulajdonságainál fogva óriásira nôtt.

Új ültetvény Maharashtra és Karnakata, valamint Andhra Pradesh körzetében új ültetvényeket telepítettek a keresett gyümölcsbôl. Az APEDA és Maharashtra állam közösen épít Baramatiban egy hûtô és csomagoló házat a gránátalma export elôsegítésére. Egyenként 30 tonna befogadóképességû 2 hûtôhelyiséget 28

és két, egyenként 5 tonnás elôhûtôegységet is megépítenek. Építés alatt áll egy feldolgozóegység is, a magán Sharad Agro cég beruházásában. Az APEDA azon dolgozik, hogy a feldolgozó kapacitás minél nagyobb legyen, mivel a jelenlegi földolgozó kapacitás igen szûkös. T.E. Forrás: Fruit and Vegetable Markets 2006/201. március AZ EURÓPAI UNIÓ AGRÁRGAZDASÁGA

Közlöny

Az Európai Unió Hivatalos Lapjában megjelenô rendelkezések Az alábbiakban felsorolt EU rendelkezéseket az Európai Unió Hivatalos lapja (Official Journal) L sorozatának 2006. májusban megjelent számaiból válogattuk. A lista teljesség igénye nélkül szelektálja a mezôgazdasággal és élelmiszeriparral foglalkozó rendelkezéseket. Az Európai Unió teljes magyar nyelvû joganyaga elérhetô az Európai Unió Hivatalos Lapjának különkiadásában.

Magyarország A Bizottság 705/2006/EK rendelete (2006. május 8.) a Belgium, a Cseh Köztársaság, Spanyolország, Franciaország, Írország, Olaszország, Magyarország, Lengyelország, Szlovákia és Svédország intervenciós hivatala birtokában lévô cukor közösségi piacon történô értékesítésére vonatkozó folyamatos pályázati felhívás megnyitásáról szóló 22/2006/EK rendelet módosításáról Hivatalos Lap, 49. évfolyam, L122, 2006. május 9. 13. oldal Állategészségügy, takarmányozás, növényvédelem A Bizottság 2006/321/EK határozata (2006. április 28.) a 2005/710/EK, 2005/733/EK és 2005/758/EK határozatnak a romániai, törökországi és horvátországi magas patogenitású madárinfluenzával kapcsolatos egyes védekezési intézkedések alkalmazási idôszakának meghosszabbítása tekintetében történô módosításáról (az értesítés a C(2006) 1710. számú dokumentummal történt) (1) Hivatalos Lap, 49. évfolyam, L118, 2006. május 3. 18. oldal A Bizottság 688/2006/EK rendelete (2006. május 4.) a 999/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet III. és XI. mellékletének a fertôzô szivacsos agyvelôbántalmakra vonatkozó járványügyi megfigyelés és a szarvasmarhafélék különleges fertôzési veszélyt jelentô anyagai tekintetében, Svédország vonatkozásában történô módosításáról (1) Hivatalos Lap, 49. évfolyam, L120, 2006. május 5. 10. oldal 2006. 11. évfolyam 6. szám

A Bizottság 2006/327/EK határozata (2006. április 28.) a 2003/526/EK határozatnak az egyes tagállamokban elôforduló klasszikus sertéspestisre vonatkozó védekezési intézkedések alkalmazásának meghosszabbítása tekintetében történô módosításáról (az értesítés a C(2006) 1719. számú dokumentummal történt) (1) Hivatalos Lap, 49. évfolyam, L120, 2006. május 5. 24. oldal A Bizottság 2006/328/EK határozata (2006. május 4.) a klasszikus sertéspestis németországi elôfordulásával összefüggô egyes védekezési intézkedésekrôl szóló 2006/274/EK határozat módosításáról (az értesítés a C(2006) 1897. számú dokumentummal történt) (1) Hivatalos Lap, 49. évfolyam, L120, 2006. május 5. 25. oldal A Bizottság 699/2006/EK rendelete (2006. május 5.) a 2092/91/EGK rendelet I. mellékletének a baromfi szabadtéri kifutókhoz való hozzáférésének tekintetében történô módosításáról Hivatalos Lap, 49. évfolyam, L121, 2006. május 6. 36. oldal A Bizottság 2006/330/EK határozata (2006. április 5.) az emberi fogyasztásra szánt húskészítmények harmadik országokból történô behozatalára vonatkozó állat- és közegészségügyi feltételek és bizonyítványminták megállapításáról, valamint a 97/41/EK, a 97/221/EK és a 97/222/EK határozat hatályon kívül helyezésérôl szóló 2005/432/EK határozat módosításáról (az értesítés a C(2006) 1319. számú dokumentummal történt) (1) Hivatalos Lap, 49. évfolyam, L121, 2006. május 6. 43. oldal 29

Közlöny Halászat A Tanács 700/2006/EK rendelete (2006. április 25.) a halászati engedélyeken feltüntetendô szükséges információk szabályozását megállapító közösségi rendszer létrehozásáról szóló 3690/93/EK rendelet hatályon kívül helyezésérôl Hivatalos Lap, 49. évfolyam, L122, 2006. május 9.1. oldal A Bizottság 742/2006/EK rendelete (2006. május 17.) a teljes kifogható mennyiségek (TAC) és kvóták éves kezelésére vonatkozó kiegészítô feltételek bevezetésérôl szóló 847/96/EK tanácsi rendelet alapján egyes halállományokra vonatkozó 2006. évi kvóták kiigazításáról Hivatalos Lap, 49. évfolyam, L130, 2006. május 18. 7. oldal Támogatások A Bizottság 2006/322/EK határozata (2006. április 28.) a tagállami kifizetô ügynökségek az Európai Mezôgazdasági Orientációs és Garanciaalap (EMOGA) Garanciarészlege által a 2005-ös pénzügyi évre vonatkozóan finanszírozott kiadásokat érintô számláinak elszámolásáról (az értesítés a C(2006) 1750. számú dokumentummal történt) Hivatalos Lap, 49. évfolyam, L118, 2006. május 3. 20. oldal A Tanács 679/2006/EK rendelete (2006. április 25.) a 2771/75/EGK és a 2777/75/EGK rendelet rendkívüli piactámogatási intézkedések alkalmazása tekintetében történô módosításáról Hivatalos Lap, 49. évfolyam, L119, 2006. május 4. 1. oldal A Bizottság 682/2006/EK rendelete (2006. május 3.) az 1375/2005/EK rendeletnek a cseh intervenciós hivatal birtokában lévô árpa kivitelére vonatkozó folyamatos pályázati eljárás tárgyát képezô mennyiség tekintetében történô módosításáról Hivatalos Lap, 49. évfolyam, L119, 2006. május 4. 11. oldal Bizottság 703/2006/EK rendelete (2006. május 8.) a cseh intervenciós hivatal birtokában 30

lévô kukoricának a közösségi piacon történô viszonteladására vonatkozó folyamatos pályázati felhívás tárgyát képezô mennyiség tekintetében az 1845/2005/EK bizottsági rendelet módosításáról Hivatalos Lap, 49. évfolyam, L122, 2006. május 9. 7. oldal A Bizottság 704/2006/EK rendelete (2006. május 8.) a szarvasmarhafélék 0202 KN-kód alá tartozó, fagyasztott húsára, illetve a 02062991 KN-kód alá tartozó termékekre vonatkozóan vámkontingens megnyitásáról, valamint e vámkontingensnek a 2006. július 1-jétôl2007. június 30-ig tartó idôszak alatti kezelésérôl Hivatalos Lap, 49. évfolyam, L122, 2006. május 9. 8. oldal A Bizottság 713/2006/EK rendelete (2006. május 10.) az 1695/2005/EK rendeletnek a francia intervenciós hivatal birtokában lévô közönséges búza kivitelére irányuló folyamatos pályázati felhívás tárgyát képezô mennyiség tekintetében történô módosításáról Hivatalos Lap, 49. évfolyam, L124, 2006. május 11. 10. oldal A Bizottság 714/2006/EK rendelete (2006. május 10.) a lengyel intervenciós hivatal birtokában lévô kukoricának a közösségi piacon történô viszonteladására vonatkozó folyamatos pályázati felhívás tárgyát képezô mennyiség tekintetében az 1164/2005/EK bizottsági rendelet módosításáról Hivatalos Lap, 49. évfolyam, L124, 2006. május 11. 11. oldal A Bizottság 2006/334/EK határozata (2006. április 28.) Az Európai Mezôgazdasági Orientációs és Garanciaalap (EMOGA) Garanciarészlege terhére a tagállamok által kifizetett egyes kiadásoknak a közösségi finanszírozásból való kizárásáról (az értesítés a C(2006) 1702. számú dokumentummal történt) Hivatalos Lap, 49. évfolyam, L124, 2006. május 11. 21. oldal A Bizottság 740/2006/EK rendelete (2006. május 17.) az 1063/2005/EK rendeletnek a cseh intervenciós hivatal birtokában lévô közönséges búza kivitelére vonatkozó folyamatos AZ EURÓPAI UNIÓ AGRÁRGAZDASÁGA

Közlöny pályázati eljárás tárgyát képezô mennyiség tekintetében történô módosításáról Hivatalos Lap, 49. évfolyam, L130, 2006. május 18. 5. oldal A Bizottság 741/2006/EK rendelete (2006. május 17.) az 1060/2005/EK rendeletnek a szlovák intervenciós hivatal birtokában lévô közönséges búza kivitelére vonatkozó folyamatos pályázati eljárás tárgyát képezô mennyiség tekintetében történô módosításáról Hivatalos Lap, 49. évfolyam, L130, 2006. május 18. 6. oldal

gens megnyitásáról és kezelésérôl (2006. július 1-jétôl 2007. június 30-ig terjedô idôtartam) Hivatalos Lap, 49. évfolyam, L126, 2006. május 13. 9. oldal A Bizottság 734/2006/EK rendelete (2006. május 16.) a 2006/2007. tárolási évben egyes sajtok magántárolásához nyújtható közösségi támogatás odaítélésével kapcsolatban az 1255/1999/EK tanácsi rendelet alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról Hivatalos Lap, 49. évfolyam, L129, 2006. május 17. 3. oldal

Egyéb A Bizottság 2006/331/EK határozata (2006. május 5.) a 2005. évi betakarításhoz kapcsolódó görögországi nyersdohány szállításra vonatkozó határidô meghosszabbítása tekintetében a 2848/98/EK rendelettôl való eltérésrôl (az értesítés a C(2006) 1784. számú dokumentummal történt) Hivatalos Lap, 49. évfolyam, L121, 2006. május 6. 55. oldal A Bizottság 2006/335/EK határozata (2006. május 8.) a 2002/53/EK irányelvvel összhangban a mezôgazdasági növényfajok közös fajtajegyzékében szereplô, MON 810 vonalú, géntechnológiával módosított kukoricahibrid 16 fajtája használatának a Lengyel Köztársaságban történô betiltása engedélyezésérôl (az értesítés a C(2006) 1795. számú dokumentummal történt) Hivatalos Lap, 49. évfolyam, L124, 2006. május 11. 26. oldal A Bizottság 2006/338/EK határozata (2006. május 8.) a 2002/53/EK tanácsi irányelvnek megfelelôen a mezôgazdasági növényfajok közös fajtajegyzékében felsorolt bizonyos kukoricafajták használatának a Lengyel Köztársaság területén történô betiltása engedélyezésérôl (az értesítés a C(2006) 1790. számú dokumentummal történt) Hivatalos Lap, 49. évfolyam, L125, 2006. május 12. 31. oldal A Bizottság 727/2006/EK rendelete (2006. május 12.) a feldolgozásra szánt fagyasztott marhahúsra vonatkozó behozatali vámkontin2006. 11. évfolyam 6. szám

A Bizottság 735/2006/EK rendelete (2006. május 16.) a Grana padano, ParmigianoReggiano és Provolone sajtokra vonatkozó magánraktározási támogatás nyújtásának részletes szabályairól szóló 2659/94/EK rendelet módosításáról Hivatalos Lap, 49. évfolyam, L129, 2006. május 17. 9. oldal A Bizottság 767/2006/EK rendelete (2006. május 19.) az egyes alpesi és hegyi fajtájú, nem vágásra szánt bikákra, tehenekre és üszôkre vonatkozó behozatali vámkontingensek megnyitásáról és kezelésérôl szóló 1081/1999/EK rendelet módosításáról Hivatalos Lap, 49. évfolyam, L134, 2006. május 20. 14. oldal A Bizottság 769/2006/EK rendelete (2006. május 19.) 2006. május 23-tól a C cukorra vonatkozó kiviteli engedélykérelmek benyújtási lehetôségének felfüggesztésérôl és a C cukorra alkalmazandó átmeneti intézkedések tekintetében a 493/2006/EK rendelet módosításáról Hivatalos Lap, 49. évfolyam, L134, 2006. május 20. 19. oldal Készítette: Román Zoltán, EU információs koordinátor Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, Irányító Hatósági Fôosztály Az itt felsorolt jogszabályokról érdeklôdni lehet a 301-4055-ös telefonon és a [email protected] email címen. További jogszabályok megtekinthetôk a www.eu-info.hu oldalon. 31

Tájékoztató Az Országos Mezôgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központ

EURÓPAI UNIÓ GYÛJTEMÉNYE • A gyûjteményt az Országos Mezôgazdasági Könyvtár olvasói használhatják. • A szabad polcokon elhelyezett mintegy 1500 könyv- és 50-féle folyóirat-állomány helyben olvasható. Egyes anyagrészekrôl olvasóinknak igény szerint fénymásolatot készítünk a szerzôi jogvédelmi szabályok figyelembevételével. • Az Európai Unió statisztikai és jogi CD-ROM adatbázisainak használatához szükség esetén térítésmentesen segítséget nyújtunk. Az adatbázisok anyagának nyomtatása, ill. floppyra mentése azonban térítésköteles.

Megjelent a 2005-ös MAGYAR MEZÔGAZDASÁGI BIBLIOGRÁFIA A CD-n megjelent bibliográfia teljes áttekintést ad a hazai mezôgazdaságnak és határterületeinek szakirodalmáról. Mintegy 200 folyóirat feldolgozásával készül, évente több ezer bibliográfiai tételt tartalmaz. A mezôgazdaság szakterületei szerint rendezett, katalogizált kiadvány használatát külön Tárgy- és Névmutató könnyíti meg. A Word-formátumban feldolgozott címanyag egészben és részenként is kinyomtatható, ill. saját publikációk, tudományos dolgozatok, szakdolgozatok és pályázatok irodalomjegyzékébe tetszôleges válogatással közvetlenül átmásolható (átemelhetô). Segíti továbbá a könyvtárban való célirányos tájékozódást is; elôzetes (otthoni) használatával már elôre tervezhetô, hogy a könyvtárban melyik szakanyagot kérjük ki. Megrendelhetô telefonon: 06-1-489-4910 és e-mail-en: a [email protected]

AGRÁRKÖNYVTÁRI HÍRVILÁG Könyvtárunk koordinációs központi feladatából következôen rendszeres tájékoztatást adunk szakmai munkánkról, tudományos tevékenységünkrôl, szolgáltatásainkról, terveinkrôl, rendezvényeinkrôl a hazai és nemzetközi eseményekrôl az agrárágazat könyvtárosai és az érdeklôdôk számára. Megjelenik negyedévente, térítésmentesen. Megrendelhetô telefonon: 06-1-489-4960 és e-mail-en: [email protected]

SZAKIRODALMI SZOLGÁLTATÓHÁZ Szaklapok és folyóiratok, magyar és idegen nyelvû szakkönyvek, tankönyvek, elektronikus adathordozók és dokumentumok értékesítése a hazai szakkönyvkiadók teljes választékával. A Szolgáltatóházban mûködik az elsô hazai mezôgazdasági szakkönyv-antikvárium.

BUDAI TELEHÁZ Szolgáltatásainkból: számítógép-használat, nyomtatás, fénymásolás, faxolási lehetôség, CD-írás, szkennelés és Internet-használat. Számítógépes programok használata: szövegszerkesztés, táblázatkészítés, adatbázis-kezelés stb. Internetes könyváruház. Telefon/fax: 06-1-489-4974, e-mail: [email protected], honlapunk: www.budaitelehaz.gportal.hu

ORSZÁGOS MEZÔGAZDASÁGI KÖNYVTÁR ÉS DOKUMENTÁCIÓS KÖZPONT 1012 Budapest, Attila út 93. • 1253 Budapest 13, Pf.: 15 • Telefon: 06-1-489-4900 Pénzforgalmi jelzôszám: MNB 10032000-01494532

32

AZ EURÓPAI UNIÓ AGRÁRGAZDASÁGA