PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY. Az európai lakosság utazási szokásai 2005-ben 2 TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

TARTALOM

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY Magyar Turizmus Zrt., Piac- és Termékelemzési Iroda

Az európai lakosság utazási szokásai 2005-ben

2

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS Meszter László

Budapest főváros turisztikai stratégiája és 2010-ig szóló fejlesztési programja

7

Lőrincz Katalin

A Tourinform-hálózat működésének regionális különbségei

18

TURISZTIKAI TERMÉKEK Dr. Rátz Tamara

Mindenszentek és halottak napja szerepe a magyar lakosság utazási magatartásának befolyásolásában

27

Dr. Michalkó Gábor – Hinek Mátyás – Dr. Jusztin Márta – Váradi Zsuzsanna – Vizi istván

Taxi és turizmus: a taxiközlekedés szerepe Budapest nemzetközi vendégforgalmában

36

TURIZMUSMENEDZSMENT Vécsei Dalma

Az új turisztikai számbavételi rendszer hatása és alkalmazhatósága

44

TÉNYEK ÉS ELŐREJELZÉSEK Magyar Turizmus Zrt., Piac- és Termékelemzési Iroda

Magyarország turizmusának alakulása 2006 első félévében

51

A magyarországi MICE-piac jellemzői 2006 első félévében

57

A magánszálláshelyek vendégforgalma 2005-ben

61

Budapest a turisztikai statisztikák tükrében

64

TALLÓZÓ Konferencia

ETC – ECT TourMIS workshop Az ETC máltai deklarációja a piackutatás jelentőségéről I. Magyar Turizmusföldrajzi Szimpózium

66 67 67

Kutatósarok – A bor és gasztronómia jegyében

A magyar lakosság borfogyasztási szokásai

68

Gastronomic Tourism – Europe

70

Tourism and gastronomy

71

Folyóirat-ajánló

Szemelvények a nemzetközi idegenforgalmi szaksajtóból, 2006/2. szám

56

NAPTÁR

72

TURIZMUS BULLETIN X. ÉVFOLYAM 3. SZÁM

1

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY Az európai lakosság külföldi utazásai 2005-ben Összeállította: a Magyar Turizmus Zrt. Piac- és Termékelemzési Irodája Az IPK International német kutatóintézet által éves rendszerességgel végzett felmérés adatai szerint az európai lakosság 2005-ben 376 millió külföldi utazást tett, ami 5,4%-kal több, mint 2004-ben.1 A rövid, egy-három éjszakás tartózkodással járó utazások száma 10%-kal, az ennél hosszabb utazások száma 2%-kal emelkedett. Mindez öszszességében 3,5 milliárd (+2%) külföldön eltöltött vendégéjszakát eredményezett. Az európaiak utazásaik során összesen 330 milliárd eurót költöttek (+5%), az egy utazásra eső költés 888 eurót (-2%), a napi költés 94 eurót tett ki. A szabadidős utazások száma 255 millió volt, ami 4,7%-os növekedést jelent a 2004. évhez képest.

Bevezetés Az IPK International német kutatóintézet évente végez kutatást az európai lakosság körében. A harmincöt küldőországra vonatkozó adatokat tartalmazó felmérés a külföldi utazások számát és úti céljait, valamint az utazási szokásokat (motiváció, az utazás időpontja és időtartama, az igénybevett szálláshely és közlekedési eszköz, foglalás/szervezés, költés és demográfiai jellemzők) vizsgálja. A kutatás a külföldi utazások közül a szabadidős céllal történt külföldi utazásokat (az ún. üdüléseket) vizsgálja részletesen, amelyek az európaiak külföldi utazásainak 68%-át tették ki 2005-ben.

1. Az európaiak külföldi utazásainak célja Az európai lakosság 2005-ben 376 millió külföldi utazást tett, ami 5,4%-kal több, mint 2004-ben. A szabadidős utazások száma 255 millió volt, ami 4,7%-os növekedést és 11,4 millióval több utazást jelent a 2004. évhez képest. Az utazások további 17%-ában az utazók barátaikat, rokonaikat keresték fel, az üzleti utazások részesedése 15%-ot tett ki. A rövid, egy-három éjszakás tartózkodással járó utazások száma 10%-kal, az ennél hosszabb utazások száma 2%-kal emelkedett.

A szabadidős célú utazások döntő többsége (82%) legalább négyéjszakás tartózkodási idővel járt, a rövid utazások aránya mindössze 18%-ot tett ki.

2. A legjelentősebb európai küldőországok A legtöbb külföldi utazást a nyugat-európai küldőországok lakosai tették az elmúlt évben (a külföldi utazások 44%-a), a dobogó második, illetve harmadik helyén Észak- (26%) és Dél-Európa (14%) áll. A külföldi utazások számát tekintve a legdinamikusabb növekedés Kelet-Európát (+9%), a volt szovjet tagállamokat (+6%) és Észak-Európát (+6%) jellemezte. A külföldi utazásokhoz hasonlóan a szabadidős célú utazások tekintetében is a nyugat- és az észak-európai küldőpiacok dominanciája figyelhető meg. A szabadidős célú külföldi utazások száma a legdinamikusabban a Szovjetunió utódállamaiban és Kelet-Európában emelkedett 2005-ben (1. táblázat). 2005-ben mind a külföldi, mind a szabadidős célú külföldi utazások tekintetében a tíz legfontosabb küldőország Németország, az Egyesült Királyság, Franciaország, Hollandia, Olaszország, Svájc, Spanyolország, Belgium, Oroszország és Ausztria voltak. Az elmúlt évben 1. táblázat

A külföldi utazások és szabadidős célú külföldi utazások száma, 2005 Küldőterület Nyugat-Európa Észak-Európa Dél-Európa Kelet-Európa Szovjetunió utódállamai Összesen

millió utazás 164,6 97,3 53,0 33,8 27,0 375,7

Külföldi utazások részesedés 2005/2004 (%) (%) 44 +5,0 26 +6,0 14 +5,0 9 +9,0 7 +6,0 100 +5,4

Forrás: IPK International 1

Az IPK a 15 éves és idősebb lakosság legalább egyéjszakás külföldi utazásait vizsgálja.

2


Szabadidős célú külföldi utazások millió részesedés 2005/2004 utazás (%) (%) 122,2 48 +6,0 65,2 26 +6,0 36,1 14 -4,5 19,4 8 +7,7 12,5 5 +9,9 255,4 100 +4,7

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY 1. ábra A legfontosabb küldőpiacok részesedése a külföldi utazásokból és üdülésekből, 2005 (%) Németország

20

21

16 16

Egyesült Királyság 8 8

Franciaország 7

Hollandia Olaszország

5

6 6

4 4 4 4 4 4

Svájc Spanyolország Belgium Oroszország

3

Ausztria

3 3

4

0%

5%

10%

15%

külföldi utazások

20%

25%

szabadidős célú külföldi utazások (üdülések)

Forrás: IPK International

képest, Franciaország ugyanakkor nagymértékű (+17,9%) növekedést ért el.

e tíz küldőpiac adta a külföldi utazások közel háromnegyedét, illetve a szabadidős célú külföldi utazások 77%-át. Minden tíz külföldi utazásból, illetve szabadidős célú külföldi utazásból öt a négy legjelentősebb küldőországnak köszönhető (1. ábra). A tíz legjelentősebb küldőország közül csak Olaszországban (-1,7%) csökkent az utazások száma az előző évhez képest. A legnagyobb növekedést Spanyolország (+20,8%) és Oroszország (+10,4%) könyvelhette el. Az üdülések tekintetében az olaszok (-12,0%) és a belgák (-7,4%) szabadidős utazásainak száma csökkent 2004-hez

3. Az európaiak legfontosabb úti céljai A küldőpiacokhoz hasonlóan a fogadóterületek esetében is nagymértékű koncentráció figyelhető meg: a négy legkedveltebb úti cél – Spanyolország, Franciaország, Németország és Olaszország – a külföldi utazások közel 40%-át mondhatta magáénak 2005-ben. Az Európán kívüli 2. ábra

A külföldi utazások úti céljai, 2005 (%) Spanyolország

12,9

Franciaország

10,8

Németország

8,3

Olaszország

7,6

Ausztria

5,5

Távol-Kelet

5,3

Egyesült Királyság

5,2

Törökország

4,1

Oroszország

4,1

Görögország

3,2 0%

2%

4%

6%

8%

10%

12%

14%



3

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY 3. ábra A szabadidős célú külföldi utazások úti céljai, 2005 (%) Spanyolország

15,9 11,1

Franciaország Olaszország

8,4 6,4

Németország Ausztria

5,6 5,0

Törökország Egyesült Királyság

4,5 4,3

Távol-Kelet Görögország

4,1

Horvátország

2,9 0%

2%

4%

6%

8%

10%

12%

14%

16%

18%


területek közül a távol-keleti régiónak (5%-os részesedés) és az Amerikai Egyesült Államoknak (3%) van jelentősebb szerepe, ám részesedésük jóval alacsonyabb, mint a vezető európai országoké. 2004-hez képest a legnagyobb növekedést az Egyesült Királyság (+17,1%), Lengyelország (+14,1%) és a Távol-Kelet (+10,8%) könyvelhette el, csökkenést mutatott viszont Franciaország (-1,3%) és Hollandia (-1,3%) beutazó turizmusa. A külföldi utazások esetében Németország, a TávolKelet, Oroszország, Hollandia, Lengyelország és Belgium szerepe jelentősebb, a szabadidős célú külföldi utazások esetében Olaszország, Törökország, Görögország, Horvátország, Portugália és Svájc piaci részesedése nagyobb (2. és 3. ábra). A szabadidős célú utazások tekintetében dinamikus növekedés jellemezte Törökországot (+17,3%), az Egyesült Királyságot (+13,8%), Oroszországot (+12,6%), Portugáliát (+9,2%), Hollandiát (+8,8%) és Németországot (+7,7%). Ezzel szemben az európaiak Franciaországba (-4,2%), Görögországba (-1,8%) és Horvátországba (-0,6%) kevesebb utazást tettek. A legfeljebb hároméjszakás tartózkodással járó, ún. rövid utazások esetében Franciaország töltött be vezető szerepet (rövid utazások 15%-a), amelyet Németország (10%), Olaszország (8%), Spanyolország (8%) és Ausztria (8%) követett. Ezen öt desztináció a rövid utazások közel felét mondhatta magáénak. A legalább négyéjszakás tartózkodással járó, ún. hosszú utazások legkedveltebb desztinációi 2005-ben Spanyolország (18%), Franciaország (10%) és Olaszország (8%) voltak. A hosszú utazások 13%-a irányult a tengerentúlra.

4


4. A külföldre utazó európaiak jellemzői A szabadidős céllal utazók (31%) legtöbbje tengerparti üdülést választott, amelyet a körutazás (17%) követ. Ezen motivációk részaránya 2004-hez képest csökkent. A városlátogatások népszerűsége tovább növekedett: 2005-ben az utazók 16%-a kelt ezzel a céllal útnak. A külföldi utazások 44%-ára a május-augusztus közötti időszakban került sor. Az időbeli koncentráció csökkenését jelzi, hogy ez az arány 2004-ben 47% volt. A szabadidős célú utazások esetében a május-augusztus időszak részesedése 50%-ot tett ki. A külföldi utazások során az átlagos tartózkodási idő 9,4 éjszaka volt, a szabadidős célú utazásokat ennél hosszabb tartózkodási idő (9,9 éjszaka) jellemezte. Az európaiak által a külföldi utazásokhoz leggyakrabban használt közlekedési eszköz a repülőgép volt (a külföldi utazások 47%-a, a szabadidős célú külföldi utazások 49%-a), amelyet a személygépkocsi (31%; 32%) és az autóbusz (10%; 8%) követett. A külföldi, illetve a szabadidős célú külföldi utazások közel egynegyedében az utazók vagy rokonoknál, barátoknál vagy saját tulajdonú ingatlanban szálltak meg. A szállodák részesedése az utazások esetében 51%-ot, a szabadidős utazások esetében 50%-ot tett ki. Ezen belül a közép- és a magasabb kategóriájú szállodák szerepe jelentős. Az európaiak utazásaik során összesen 330 milliárd eurót költöttek (+5% 2004-hez viszonyítva). Egy külföldi utazás átlagosan 888 euróba került, a szabadidős célú utazásokat ennél magasabb költség (929 euró) jellemezte.

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY 2. táblázat A külföldi utazások és a szabadidős célú külföldi utazások jellemzői, 2005 Külföldi utazás

Szabadidős célú külföldi utazás

• Szabadidős célú: 68% • Egyéb szabadidős célú: 17% (7% VFR*, 1% tanulás, 9% egyéb) • Üzleti: 15%

• • • • • • • • • • • • •

Szálláshely

• Kereskedelmi: 77% (ezen belül szálloda: 51%) • Nem kereskedelmi: 23%

• Kereskedelmi: 78% (ezen belül szálloda: 50%) • Nem kereskedelmi: 22%

Közlekedési eszköz

• Repülőgép: 47% • Személygépkocsi: 31% • Autóbusz: 10%

• Repülőgép: 49% • Személygépkocsi: 32% • Autóbusz: 8%

Utazási szolgáltatást előzetesen foglalók aránya (ezen belül utazási iroda által szervezett utazások aránya)

68% (27%)

72% (31%)

Átlagos tartózkodási idő Egy utazásra eső költség Egy fő egy napra eső költsége

9,4 éjszaka 888 euró 94 euró

9,9 éjszaka 929 euró 94 euró

Motiváció

* Visiting Friends and Relatives = Barátok és rokonok meglátogatása.

Az egy napra eső költség a külföldi és a szabadidős célú külföldi utazások esetében egyaránt 94 eurót tett ki. A 2005. évben az egy utazásra és az egy napra eső költség nőtt, a szabadidős célú utazások estében az átlagos költés csökkent, az egy napra eső költés pedig nőtt (2. táblázat).

Tengerparti üdülés: 31% Körutazás: 17% Városlátogatás: 16% Vidéki pihenés: 7% Speciális motivációval történő utazás: 5% Hegyvidéki pihenés: 4% Síelés: 4% Hajóút: 2% Sportolás: 2% Rendezvényen való részvétel: 2% Egészségturizmus: 2% Élménypark: 1% Egyéb: 7%


5. Az európaiak magyarországi utazásai A kutatás eredményei szerint 2005-ben az európai lakosság 6,5 millió magyarországi utazást tett, ezen belül a szabadidős célú utazások száma 4 milliót tett ki. A Magyarországra irányuló utazások száma az előző évhez 3. táblázat

A versenytárs országokba irányuló külföldi utazások és szabadidős célú külföldi utazások, 2003-2005 (ezer)* Külföldi utazások Desztináció Ausztria Horvátország Lengyelország Csehország Magyarország Bulgária Szlovákia Románia Szlovénia

Helyezés 2005 5. 12. 13. 16. 18. 24. 35. 36. 37.

2003

2004

2005

19 668 7473 7105 5476 6442 3321 1633 1813 1357

20 157 8202 7400 6672 6512 4217 1772 1796 1507

20 495 8544 8445 6903 6464 4348 1858 1794 1556

2005/2004 Helyezés (%) 2005 +1,7 5. +4,2 9. +14,1 20. +3,5 14. -0,7 16. +3,1 23. +4,9 35. -0,1 40. +3,3 38.

Szabadidős célú külföldi utazások 2005/2004 2003 2004 2005 (%) 13484 14354 14427 +0,5 6683 7456 7410 -0,6 3011 3107 3672 +18,2 3173 4232 4367 +3,2 3634 3952 3978 +0,7 2164 2663 3006 +12,9 1210 1244 1381 +11,0 1112 1147 955 -16,7 915 1202 1099 -8,6

* Az országok sorrendje az adott országba irányuló külföldi utazások száma alapján került meghatározásra. Forrás: IPK International


5

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY hasonlóan alakult, és a szabadidős célú utazások száma sem változott jelentősen. Magyarország 2005-ben az európaiak 18. legkedveltebb desztinációja volt, a szabadidős célú utazások úti céljai között pedig a 16. helyet foglalta el. A külföldi utazások tekintetében Magyarország részesedése 1,7%-ot, a szabadidős célú külföldi utazások esetében 1,6%-ot tett ki 2005-ben. A külföldi utazások esetében Magyarország részesedése egy százalékponttal csökkent, a szabadidős célú utazások számából való részesedés nem változott a 2004. évhez képest. 2005-ben Magyarország versenytársai közül mind a külföldi, mind a szabadidős célú külföldi utazások tekintetében hazánkénál jobb pozíciót ért el Ausztria, Horvátország és Csehország. Ezzel szemben az európai lakosság Bulgáriába, Szlovákiába, Romániába és Szlovéniába kevesebb utazást tett, mint Magyarországra (3. táblázat). Versenytársaink közül a szabadidős célú utazások tekintetében dinamikus növekedést ért el Lengyelország (+18,2%), Bulgária (+12,9%), Szlovákia (+11,0%) és Csehország (+3,2%). Ezzel szemben a magyarországinál kisebb mértékű emelkedés volt tapasztalható Ausztriában (+0,5%), a Romániába (-16,7%), Szlovéniába (-8,6%) és Horvátországba (-0,6%) történő szabadidős utazások száma pedig csökkent (3. táblázat).

6. Az európaiak külföldi utazásait befolyásoló tényezők A 2005. évi utazásokat befolyásoló tényezők közül a diszkont légitársaságok piaci térnyerése, az erős euró, a

6


számos küldőországot jellemző gazdasági helyzet javulása és a változó időjárás voltak a legfontosabbak. A diszkont légitársaságok jelentőségét mutatja, hogy 2005-ben a repülővel utazók 33% -a választott diszkont járatot, szemben a 2004. évi 24%-kal. Az európai IATA tagok utaskilométer alapján számított forgalma 6,4% -kal bővült, az átlagos kapacitás-kihasználtság 76,4% volt 2005-ben. Az Airport Council International (ACI) adatai szerint a repülőterek nemzetközi utasforgalma 2005-ben 1027 millió fő volt, ami 6,7%-os növekedést jelent a 2004. évhez képest. Az európai repülőterek az átlagosnál kisebb mértékű növekedést mondhattak magukénak: a nemzetközi utasforgalom 5,8%-kal (586 millió fő), a belföldi utasforgalom (170 millió fő) 2,8%-kal nőtt. Ennek hátterében az áll, hogy Európa fogadó- és küldőterületként egyaránt fejlettebb, kisebb növekedési potenciállal rendelkező kontinens. Az internetet egyre több utazó használja: 2005ben a külföldre utazók közel fele (45%) hívta segítségül a világhálót. Ezen belül az interneten csak tájékozódók aránya 30%-ot, a foglalók aránya 15%-ot tett ki. További információ: www.ipkinternational.com; Magyar Turizmus Zrt., Piac- és Termékelemzési Iroda, 1012 Budapest, Vérmező út 4., telefon: (1) 488-8710, fax: (1) 488-8711, e-mail: [email protected], honlap: www.itthon.hu > Szakmai oldalak > Piackutatások és Turizmus Bulletin. A Magyar Turizmus Zrt. Piac- és Termékelemzési Irodáján rendelkezésre álló kutatások – előzetes bejelentkezés után – minden csütörtökön, 14 és 17 óra között megtekinthetők.

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS Budapest főváros turisztikai stratégiája és 2010-ig szóló fejlesztési programja – Felzárkózási stratégia – Szerkesztette: Meszter László1 Budapest főváros Közgyűlésének Kereskedelmi és Turisztikai Bizottsága 2004 márciusában pályázatot írt ki Budapest Főváros turisztikai stratégiájának és 2010-ig szóló fejlesztési programjának kidolgozására, a „Budapest mint márka” marketing szempont érvényesítésével. A pályázat kiírója a stratégia és a fejlesztési program kidolgozásával a GKI Gazdaságkutató Zrt., a Horwath Consulting, az Inn-Side Tanácsadó Kft. és az Ogilvy&Mather Budapest Rt. által alkotott konzorciumot (továbbiakban „Konzorcium”) bízta meg. Budapest jövőképét a tanulmány a következők szerint írja le: „Budapest izgalmas város, amely egyszerre látványos, hangulatos, szórakoztató, kényeztető és lendületes. A város egész évben látogatható, folyamatos és bő programkínálata révén minden alkalommal újat nyújt a turisták részére, és visszatérésre csábít.” Az e jövőkép elérése érdekében kialakított Felzárkózási stratégia négy fő program köré szerveződött: A turistafogadás feltételrendszerének továbbfejlesztése; Turisztikai vonzerőfejlesztés; Szervezet-, intézmény- és humánerőforrás-fejlesztés, valamint Budapest mint márka megalkotása és kommunikálása a szakmai szervezetek, a vállalkozások és a nagyközönség, a leendő turisták felé.

1. Bevezetés A tanulmány a „Felzárkózási stratégia” alcímet kapta. Ennek a címnek két alapvető indoka van: • az elmúlt évtizedben Budapest nem tudott lépést tartani a versenytársainak tekintett városokkal, mind versenyképessége, mind turisztikai vonzereje jelentős fejlesztést igényel, ugyanakkor, • a város minden adottsággal rendelkezik ahhoz, hogy felzárkózzon elsődleges versenytársai (Bécs, Prága) turisztikai kínálatának szintjére. 1.1. MÓDSZERTAN A tanulmány készítése során a Konzorcium elsődleges és másodlagos kutatásokat végzett, amelyek átfogták a nagyon összetett feladat szinte összes részletét, és aktivizálták a szakmabeliek Budapesttel kapcsolatos ötleteit. A másodlagos kutatásban felhasználtuk a turisztikai, gazdasági és marketing adatokat, információkat az elmúlt időszakban elkészült valamennyi koncepciót, tervet. Kiemelt szerep jutott a Budapesttel közvetlen versenyhelyzetben lévő desztinációk vizsgálatának, illetve a vizsgálati eredmények elemzésének. Szakmai újdonságnak számított, hogy a tanulmányban meghatározott főbb stratégiai irányok modellezésre kerültek. A változások előrejelzését és 1

A szerző az Inn-Side Tanácsadó Kft. vezetője, aki a tanulmányt készítő konzorcium nevében szerkesztette a cikket.

számszerűsítését a tanulmány a GKI Gazdaságkutató Zrt. és az amerikai Maryland University által közösen kifejlesztett, úgynevezett „DUNA- modellel” vizsgálta. A modellezés célja annak bemutatása volt, hogy az egyes stratégiai programok – a multiplikátor hatások figyelembe vételével – végrehajtásuk esetén hogyan és milyen mértékben járulhatnak hozzá a város gazdaságának fejlődéséhez. A modell figyelembe vette mind a közvetlen (iparűzési adó, idegenforgalmi adó, társadalombiztosítási és egyéb járulékok, adó többletbevételek stb.), mind a közvetett multiplikátor hatásokat (például foglalkoztatottság növekedése). Az egyik cél annak bemutatása volt, hogy a turisztikai beruházások összességében milyen közvetett és közvetlen hatást gyakorolnak Budapest gazdaságára. A Konzorcium brand-építési módszer tana a „Brand Stewardship” volt, amelynek segítségével az Ogilvy&Mather nemzetközi, neves brandek stratégiáját építi. A „Brand Stewardship” a márkastratégia helyes kialakításának módszertanát jelöli, amely a fogyasztó (turista) és a brand (Budapest) kapcsolatának ismeretén alapszik. A „Brand Stewardship” felépítéséhez a Konzorcium tanulmányozta a rendelkezésre álló, vendégelégedettségi kutatások eredményeit, és felhasználta megállapításaikat. Az elsődleges kutatások középpontjában a Buda pest vezető turisztikai szakembereivel (szakmai szö vetségek vezetői, szállodavállalatok vezetői) és az érdekelt Budapest Főváros Polgármesteri Hivatalának illetékes szakembereivel, a Kereskedelmi és Turisztikai Bizottság képviselőivel és a Bizottság nem képviselő


7

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS tagjaival folytatott interjúk, beszélgetések és workshopok álltak. Interjúk készültek a versenytárs-pozíció meghatározásához, az elsődleges és másodlagos versenytárs városok (országok) turisztikai irányító szerveinek vezetőivel is. Mélyinterjú készült továbbá a turizmus erőforrásait biztosító szakterületek érintettjeivel, mint az oktatás, a közlekedés, a vonzerők, a kulturális események, a városfejlesztés (Városkutatás Kft.) és a kapcsolódó területek felelőseivel, döntéshozóival, valamint a budapesti civil szervezetek tagjaival. 1.2. A STRATÉGIA KIALAKÍTÁSA ÉS FELÉPÍTÉSE A stratégia figyelembe vette a jelenlegi fejlesztési irányokat, Budapest Városfejlesztési Koncepcióját, a főváros kulturális lehetőségeiről és fejlődési irányairól elkészített koncepciókat, valamint a Nemzeti turizmusfejlesztési stratégia irányelveit. Budapest nemzetközi versenyhelyzetének bemutatása alapján összefoglaló SWOT analízis készült, amelyet követően, ennek eredményeire és következtetéseire alapozva került megfogalmazásra Budapest jövőképe. A jövőkép azt a víziót fogalmazza meg, amelynek megfelelően kívánjuk Budapestet mint metropoliszt látni és láttatni. A jövőkép szemlélteti a város jövőbeli sikertényezőit, legfontosabb üzeneteit és emocionális értékeit, valamint megcélzott nemzetközi versenypozícióját. A jövőkép megmutatja, hogy a főváros hogyan képes kihasználni a turizmus kínálta lehetőségeket és előnyöket. Ebben a munkafázisban került meghatározásra a stratégia fő céljaként a felzárkózás a versenytárselemzésben elsődlegesen megjelölt versenytársaihoz, Bécshez és Prágához. A megfogalmazott „Jövőkép” elérése érdekében Budapest számára minőségi (sarkalatos stratégiai célok) és mennyiségi célok, majd azokhoz rendelt konkrét programok kerültek meghatározásra. Ezt követően tárgyalja a stratégia az EU-csatlakozás lehetséges hatásait és az uniós fejlesztési források bevonásának lehetőségeit, valamint a PPP2 finanszírozás alkalmazásának turisztikai lehetőségeit. A tanulmányt a turizmus gazdasági jelentőségének (adóbevételek) bemutatása, a turizmusba (általánosan és program specifikusan) történő fejlesztési források bevonásának GDP-re és a foglalkoztatásra való hatásának elemzése (DUNA-modell), valamint a turizmus monitoring rendszerének ismertetése zárja.

2

Public-Private Partnership = a magán és az állami szféra együttműködése.

8


2. Helyzetfeltárás 2.1. A TURIZMUS HELYZETE ÉS SZEREPE BUDAPEST GAZDASÁGÁBAN Budapest az ország gazdaságilag legfejlettebb régiójának középpontjában, a nemzetközi kereskedelmi és turisztikai folyosók metszéspontjában fekszik. A hazai és nemzetközi közlekedési hálózat Budapest-centrikus. Budapesten érzékelhető a nemzetközi cégek képviseleteinek koncentrált megjelenése, a külföldi tőke koncentrációja, a munkanélküliség relatív alacsony szintje. A főváros meghatározó jelentősége figyelhető meg az oktatás/képzés, a kulturális élet, az üzleti szolgáltató tevékenységek területén. 2.2. VONZERŐ ÉS AZ ÁLTALÁNOS KÖRNYEZET Budapestet, kínálatának elemzésekor, a tanulmány az Európai Unió legkeletebbre fekvő metropoliszaként vizsgálta, amely magában foglalja a főváros környékének turisztikai kínálatát és főbb turisztikai attrakcióit. Budapest számos, a nemzetközi piacon ismert, markánsan meghatározható turisztikai vonzerővel rendelkezik: a város és a Duna összeforrott látványa, a világörökségi területek, az épített örökség, a gasztronómia, a fesztiválok/rendezvények, a gyógy- és termálvizek. Földrajzi fekvésénél és gazdasági logisztikai szerepénél fogva, valamint vonzerőinek összetétele révén a főváros turizmusában nagyságrendileg meghatározó a városlátogató és az üzleti motiváció. A városmag közvetlen közelében és a régióban kellemes kirándulóhelyek teszik egyedivé a nagyvárosi környezetet. Kiemelkedő kulturális attrakciókkal (rendezvények, kiállítások, építészeti értékek), kulináris élményt nyújtó vendéglátóhelyekkel és egy európai, emberi léptékű város adottságaival rendelkezik Budapest. A turisztikai kínálat meghatározó elemeinek koncentráltsága ellenére a város inkább alkalmas a közlekedési eszközökkel történő bejárásra, mint a városi sétára, mivel Budapest meghatározó attrakció-helyszínei szétszórtan, egymástól távol helyezkednek el. A Duna, amely sok szempontból meghatározó tényezője a városnak, nincs kihasználva sem szórakoztatásra, sem pedig közlekedésre. A városfejlesztésben a turizmus nem játszik súlyának megfelelő szerepet, és a gyakorlatban gyenge a turisztikai együttműködés a kormányzati szervek és a főváros vezetése, valamint a fővárosi és a kerületi önkormányzatok, továbbá a gazdaság szereplői között. A megvalósuló jó ötletek – sétálóutcák, rendezvények – fővárosi szinten még nem képeznek egységes vonzerőt. A főváros turizmuspolitikája a szakma előtt nem ismert. Nincsen(ek) Budapesten olyan központi fekvésű látogatóközpont(ok), ahol a turista amellett, hogy minden

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS szükséges, átfogó információhoz hozzájut, komplex szolgáltatásokat (vásárlás, szórakozás, pihenés, higiénia, étkezés) vehet igénybe. Hiányoznak Budapesten – sőt egész Magyarországon is – a jó minőségű, speciálisan budapesti ajándéktárgyak. Hiányoznak a fővárosból a turistákat vonzó, szórakoztató, látványos, hagyományteremtő vagy azokat újjáélesztő garantált programok, mindig azonos időpontban ismétlődő attrakciók, vizuális show-elemek (mint a látványos őrségváltások, huszárok felvonulása, harangjátékok stb.). Növekszik a nagy nemzetközi találkozók, konferenciák, kongresszusok száma, de a növekedésnek gátat szab, hogy a fővárosban nincs nagy befogadóképességű konferenciaközpont. A fővárosi közutak állapota a külföldről érkező turisták számára is elrettentő. A főváros elmúlt évszázadokban kialakított útvonal-hálózata a jelen kor követelményeihez nem igazodik, emellett a repülőtér megközelíthetősége is nehézkes. A zajt és szennyezést növeli a városon áthaladó jelentős tranzitforgalom. Mindezek a helyi lakosok életminőségét is negatívan befolyásolják. Az utak állapotához hasonlóan a köztisztaság is mind a turistákra, mind a lakosságra negatívan hat. A tömegközlekedés színvonala viszonylagos szervezettsége ellenére nem megfelelő. A parkolás helyzete, lehetősége kaotikus. A kerékpár használata – mindamellett, hogy gyakorlatilag lehetetlen – életveszélyes. 2.3. A KÍNÁLAT ALAKULÁSA A kínálati elemek változásának tendenciáját a tanulmány a készítés idejéhez (2004-2005) viszonyított nyolc év távlatában vizsgálta. A készítéstől eltelt időszakban a növekedési tendenciák – elsősorban a szálláshelyek kínálata tekintetében – felgyorsultak. Budapest kereskedelmi szálláshelykínálata a vizsgált 1995-2003 közötti időszakban 20%-kal nőtt. A szállodák számában a leglátványosabb fejlődés az ötés négycsillagos hotelek esetében ment végbe, amely kapacitásbővülés a mai napig folyamatos. Szembetűnő változás az egy- és kétcsillagos hotelek esetében az egységek számának visszaesése, valamint az ifjúsági szálláshelyek kapacitásának gyors emelkedése. Magyarország idegenforgalmi szálláshelykínálatának 30%-a Budapestre koncentrálódik. A vendéglátóhelyek száma Budapesten évente négy-öt százalékkal emelkedett az elmúlt években. A vendéglátóhelyek számának gyors szaporodása mellett az üzletek színvonalemelésére, a belső enteriőr igényes kialakítására és az egyedi arculat megteremtésére való törekvés figyelhető meg.

A kiskereskedelmi egységek számának növekedési üteme és területi koncentrációja követte a vendéglátóhelyek tendenciáját. A kínálat alakulásával kapcsolatban szembetűnő trend, hogy a nagyméretű bevásárlóközpontok meg jelenése a belvárosban jelentősen átalakította a főváros üzleteinek arculatát, és a vásárlóközönség bevásárlóközpontokba koncentrálódása jellemző. A turisztikai célú ajándéktárgyak piacán az olcsó ajándéktárgyak mellett az utóbbi években jelentősen bővült a képzőművészeti tárgyak kereskedelmének szektora. 2.4. TELEPÜLÉSKÉP A városképnek szerves részét képezi a társadalmi, a természeti és a művi környezet, sőt az illatok és zajok is. Nem pusztán esztétikai kérdés, hanem társadalmi környezetünk tükörképe. A turizmus számára sürgető beavatkozási területek a történelmi városrész épületállományának állapot javításai, a rakpartok megújulása, a gyalogos területek bővítése, a városfejlesztés koncepciójában „Agora” programként nevesített területi funkció váltások keretein belül megvalósítandó terek bővítése, állapotjavítása, új szerepkörrel való ellátása, a zöldfelületek fejlesztése. 2.5. KERESLETI TÉNYEZŐK ÉS TRENDEK Budapest kereskedelmi szálláshelyein az elmúlt évtizedben 1,68 millió (1995) és 1,97 millió (2003) fő közötti vendégszámot regisztráltak, amely a vizsgált kilenc év átlagában 17,3 százalékos bővülést mutat. A 2005. évben a vendégszám meghaladta a 2,54 millió főt, 2006 első félévében pedig elérte az 1,10 millió főt (-6,2%). A budapesti kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák száma 1995 és 2003 között 24,5 százalékkal emelkedett, 4,15 millióról 5,17 millióra. (2005-ben a vendégéjszakák száma 7,2%-kal nőtt a 2004. évhez képest, és meghaladta a 6,47 milliót, 2006 első félévében a vendégéjszakák száma 7,5%-os csökkenést mutatott és 2,74 millió vendégéjszakát tett ki.) A kereskedelmi szálláshelyeken a külföldi vendégek jóval magasabb arányt (2005: 84,78 %) képviselnek, mint a belföldi vendégek. Az átlagos tartózkodási idő 2,5-2,7 nap között változik. Budapest fő küldőpiacai továbbra is Németország, Nagy-Britannia, az USA, Olaszország, Spanyolország és Franciaország. A belföldi piac folyamatos erősödik. A szállodák szobakihasználtsága a magasabb kategóriájú hotelek esetében kedvezőbb, mint a három csillag és az alatti szállodák esetében. Szobafoglaltság tekintetében a budapesti szállodák az őszi hónapokban a legkihasználtabbak.


9

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS Budapest kereskedelmi szálláshelyein a 2003. év során 45,4 milliárd, (2005-ben 62,78 milliárd) forint szállásdíj bevétel képződött, amelynek 97% -a a szállodákban realizálódott. A KSH adatai szerint a Budapestre látogató külföldiek utazási motivációi között 2003-ban 30% az üzleti céllal, 15% a konferenciára és 55% a szabadidő eltöltésére érkezők aránya. A turisztikai szolgáltatások iránt jelentős az igény, de nemzetközi tendencia, hogy miközben az utazások száma folyamatosan növekszik, az ebből származó bevétel, illetve jövedelem sokkal lassabban gyarapszik. Magyarországon hasonló tendenciák tapasztalhatók.3 2.6. VERSENYTÁRSELEMZÉS A turisztikai kínálat és kereslet tekintetében a konkurensek megjelölésénél a tanulmány vezérfonalnak tekintette azt, hogy Budapest nem a „központi fekvésű, első vonalba” tartozó világvárosokkal versenyez. Budapest fő versenytársai Prága és Bécs. A turisták motivációs tényezőit tekintve a városlátogató turisták szegmensén belül is Bécset és Prágát tekinthetjük elsődleges versenytársnak, ahol a városvezetés tudatos üzletpolitikát folytatva igyekszik megnyerni a turistákat, és a programjaik, tájékoztatási rendszerük egyértelműen turistabarátnak mondható. A konferencia- és rendezvényturizmus szegmensén belül Budapest kedvelt és kedvező ár/érték aránnyal bíró desztináció, amely a rendezvények számát tekintve az előkelő kilencedik helyen áll (Prága a tizenegyedik). A résztvevők számát tekintve azonban a magyar főváros helyzete már nem ilyen jó, hiszen Budapest csak az 56. helyen szerénykedik, míg Prága a hatodik, Bécs pedig a harmadik helyet foglalja el. Budapest esetében a legszembetűnőbb gyengeség a konferencia szektor kínálata (rendezvényhelyszínek, nagyméretű kongresszusi központok stb.), amelynek hiánya, illetve alulfejlettsége miatt a város jelentős bevételektől esik el, és a pozíciója Európában tovább romolhat. Az üzleti utazók szektorában Budapest földrajzi helyzete miatt továbbra is részese marad a közép-európai átalakulási folyamatoknak, miközben az Európai Unió határországa, ilyen értelemben dél-keleti kapuja, egyrészt esélyt kap arra, hogy dél-kelet európai regionális üzleti szolgáltató központtá váljon, másrészt szembe kell néznie a térség fővárosainak fejlődésével is. A vendégéjszakák tekintetében (némi ingadozással) folyamatos növekedés állapítható meg az utóbbi tíz évben, ám a versenytársak esetében ez a növekedés dinamikusabb volt, ezért Budapest Bécshez és Prágához 3 Budapest turizmusának alakulásáról további információkat olvashatnak a Turizmus Bulletin 64. oldalán. (A szerk.)

10


képest lemaradt. Bécs fejlődési pályája Budapestéhez hasonló görbével ábrázolható, míg Prága esetén robbanásszerű fejlődési ütem volt jellemző, ezért mindkét város jelentősen lehagyta Budapestet. A valós helyzet sokkal drámaibb, ha az elmúlt tíz év halmozott különbségeit vizsgáljuk az abszolút számok alapján. A vendégéjszaka statisztikák alapján elmondható, hogy Bécsben és Prágában is hozzávetőleg 27 millió vendégéjszakával volt több az elmúlt tíz évben, mint Budapesten ugyanebben az időintervallumban. A kereslet dinamikájának elemzése mellett a tanulmány összehasonlította Budapestet, Bécset és Prágát a kínálati oldal olyan jellemzőivel, mint a földrajzi fekvés, a kultúra, a gazdaság, a közlekedés, a marketing, az internetes oldalak és utazásszervezői katalógusok. Az elemzés során megjelennek olyan városok is, amelyek potenciális versenytársaknak számítanak. Földrajzi fekvéüks és méretük alapján Budapest kiemelt vetélytársai között Bécs, Prága és Varsó említendők, földrajzilag mindegyik fontos központként jelenik meg, míg méretüket tekintve bár Budapestnél kisebbek, az egymilliónál népesebb lakosságukkal az úgynevezett „kritikus ponton” túl vannak. Kulturális szempontból a fent említett városok mellett másodlagos vetélytársakként megjelenik Pozsony, Graz, Ljubjana, Zágráb és Krakkó is. Az utazásszervezői katalógusok esetében Budapest szerepel a legkevesebb oldalon mind az általános leírásokat, mind a szállodai kínálatot illetően. A kirándulási és programlehetőségeket vizsgálva szintén elmaradást állapíthatunk meg. A kínált programok árait tekintve Bécs többnyire a legdrágább, Budapest a második, Prága a harmadik helyet foglalja el. Kedvezőtlen tény ugyanakkor, hogy mindkét versenytárs szerepel önálló desztinációként, míg Budapestet csak Béccsel és/ vagy Prágával együtt kínálják a városlátogató körutakra specializálódó utazásszervezők. Budapest célpiacai sokszereplősekké váltak. Sokan tudják azt nyújtani, amit mi tudunk, és sokan dolgoznak azonos piacrészeken. A városlátogató turizmus számára kiemelten fontos tényező a város kulturális öröksége, annak állapota, megtekinthetősége. Budapest ebből a szempontból felemás helyzetben van. A világörökség része a Budai Vár – Dunapart, az Andrássy út, állapotuk azonban egyáltalán nem méltó a státuszukhoz. Különösen igaz ez a Budai Várra, amely fizikai állapotát tekintve teljes rekonstrukcióra szorul. Funkcióját tekintve drasztikusan meg kell változtatni érdektelen ürességét, és átütő erejű turisztikai termékké kell fejleszteni. A versenytársak vizsgálata azt a megállapítást támasztja alá, hogy Bécsnek és Prágának ebben a tekintetben is látványosan sikerült erősíteni a pozícióikat Budapesttel szemben, jelentős infrastrukturális beruházások zajlottak

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS le, illetve vannak folyamatban, és számos infrastrukturális fejlesztési projekt szerepel a 2010-ig tartó városfejlesztési stratégiákban. Budapest számára a kitörés iránya, a jelenlegi stagnáló helyzetben, két dimenzióban látszik: • a város élményértékének/vonzerejének és látványértékének növelése; • a turisták komfortérzetének biztosítása (tisztaság, higiénia, információ, biztonság, ellátás).

3. Budapest jövőképe Budapest márkaszempontú jövőképét, versenystratégiáját és stratégiai programjait a 2010-ig terjedő időszakra, illetve az azt meghaladó évekre a helyzetelemzés, a versenytárs összehasonlítás és a SWOT analízis eredményei határozták meg. Ezek alapján Budapest jövőképét a következőkben lehet összefoglalni: 3.1. GAZDASÁG – TÁRSADALOM – INFRASTRUKTÚRA Budapesten megvalósulnak azok az alapvető infrastrukturális fejlesztések, amelyek a város élhetőségét, a lakosság életminőségét javítják, és megfelelő mértékben szolgálják a turisztikai célok elérését. A turizmus eredményeinek hasznosulásában érdekelt a főváros lakossága, amely elsőszámú haszonélvezője a turisztikai fejlesztéseknek, és mindazon szervezetek, intézmények, vállalkozások, amelyek a turisztikai értékek hasznosításával foglalkoznak. Kialakulnak a hatékony együttműködés alapjai, a lakosság számára külön megfogalmazott üzenetekkel. 3.2. A TURISTAFOGADÁS FELTÉTELRENDSZERE A turisztikai versenyképesség dinamikusan növekszik, fejlődik a turistafogadás feltételrendszere. A Budapest – Bécs – Prága versenyfutásban a főváros hátrányai csökkennek, Budapest felzárkózik versenytársaihoz, miközben lerakja a modernizáció legfontosabb alapköveit, és javítja általános és turisztikai infrastruktúráját. A város könnyen megközelíthető. Felújításra és bővítésre kerülnek Ferihegy 1 és 2 repülőterek, és a repülőterekről a városba bejutás a tömegközlekedés és a gyorsvasút fejlesztésével praktikusan megoldott és megfelelő kapacitású lesz. A fővárosi kerületek területhatárain túlnyúló, kijelölt és összefüggő turisztikai zónákon kívül is praktikusan és kényelmesen bejárható a megfelelő információs pontokkal és látogatóközpontokkal. A látogatóközpontok interaktív bemutató és kiszolgáló kereskedelmi funkciókkal bírnak, a tematikusan elhelyezett létesítmények megjelennek a turisták által legkeresettebb útvonalakon.

Budapest egy nagy befogadóképességű, multifunkciós konferencia-, kiállítási és rendezvényközpont megvalósításával kedvelt konferenciavárossá fejlődik. A közterületek, a nyilvános mellékhelyiségek és a tömegközlekedési eszközök tiszták, az épületek felújításra kerülnek, az elhanyagolt városnegyedek revitalizációja megtörténik, továbbá a turisták által leglátogatottabb útvonalakon pihenőhelyek állnak rendelkezésre fokozottabb közbiztonsági intézkedésekkel. Megújulnak a vasútállomások, kibővített kereskedelmi és szórakoztató funkciókkal. 3.3. TURISZTIKAI VONZERŐK Budapest egyedi és nemzetközi viszonylatban megkülönböztető élményeit elsősorban a természeti környezet és épített adottságok együttese, a Duna panorámája, a város kulturális programjai és építészeti emlékei, gasztronómiai élményei és fürdőlétesítményei biztosítják. Kialakulnak a turisztikai látványosságok megközelíthetőségének és átjárhatóságának feltételei. A látványhelyszínek között sétáló zónák teremtenek közvetlen kapcsolatot. A belvárosi attrakciók között a látogatóközpontok, a kiépített fotópontok, irányító-, információs táblák a turisták tematikus irányíthatóságát teszik lehetővé. Budapestet meghatározza a lenyűgöző dunai panoráma, amelyet élettel tölt meg a város pezsgő kulturális, szórakoztató és sporteseményekkel teli élete. Budapest változatos programokat kínál, ahol a város értékeit és attrakcióit, rendezvényeit kereső és a város titkait feltáró turisták jól érzik magukat. A város és a Duna kapcsolata életre kel, a folyó a Budapesten lévők mindennapjainak részévé válik, és a szigeteken megépülő attrakciók új lehetőségeket kínálnak. A város egyedülálló építészeti emlékei és értékei, a Világörökség részévé nyilvánított attrakciói a turistafogadás feltételeinek javulásával kerülnek bemutatásra; egyedi karakterrel bíró városnegyedek alakulnak ki. A Budai Vár ismét „királyi lesz” és az európai városlátogató turizmus közkedvelt célpontja. 3.4. SZERVEZET-, INTÉZMÉNY- ÉS EMBERI ERŐFORRÁS FEJLESZTÉS Létrejön az állam, a főváros és a kerületek együttműködése, amely lehetővé teszi a közös értékek fejlesztését a közös érdekek mentén. A főváros turizmusban érdekelt intézményei és szervezetei átalakulnak, a szervezeti rendszer átláthatóbbá válik, és ezzel működési hatékonysága is jelentősen fejlődik. Átlátható és szakmai alapon szervezett irányítási és érdekérvényesítési rendszer alakul ki, pontosan körülhatárolt jog- és felelősségi körökkel, továbbá a turizmus


11

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS célszervezeteinek finanszírozása nem forráskeveredés és újraelosztás, hanem forrástermelés és -visszaforgatás elvén, eredményorientált módon történik, függetlenül a város aktuális pénzügyi helyzetétől. Ebben a javasolt rendszerben a BTH Budapesti Turisztikai Szolgáltató Kht. költségvetése elsősorban a turizmus szereplői által megtermelt idegenforgalmi adóbevételekből áll, amelyhez hozzárendelik az egyéb önkormányzati, állami, kamarai (gazdaság szereplőinek befizetései) és saját bevételeket. A felzárkózás és együttműködés stratégiájának megvalósításában kialakul a turizmusban közvetlenül érdekelt szervezetek (szakmai és civil szerveződések, vállalkozások és az önkormányzatok turisztikai testületei) és a közvetve érintett szereplők (rendőrség, köztisztasági vállalatok, közlekedési vállalatok stb.) közötti együttműködés és párbeszéd. A szakemberképzés és az emberi erőforrások területén Budapestről és Magyarországról kialakul és erősödik az a kép, hogy a szolgáltatók tudása, hozzáállása valamint nyelvismerete megfelel a turisták elvárásainak, sőt meghaladja azt. Ezáltal a magyarok vendégszeretete és a „vendégkezelés” a főváros és az ország egyik egyedi és megkülönböztető értéke lehet. 3.5. MARKETINGKOMMUNIKÁCIÓ ÉS BRAND Budapest stratégiailag tervezett város- és termékmarketing tevékenysége során olyan képet közvetít magáról, amelyben jól felismerhetők a város turisztikai erősségei, a célcsoportok megszólítva érzik magukat. Budapest mint brand hosszú távon érvényesíthető a turizmus piacán. A fejlesztési stratégia végrehajtásával olyan helyzet jön létre, amelyben a Budapestet meglátogatni kívánó turista már otthonában, az utazás előkészítése alkalmával megtapasztalja, hogy olyan várost fog megismerni, amely a vendég kívánsága „elé megy”. A vendég az út megszervezéséhez szükséges minden információhoz felhasználóbarát módon hozzájut. Otthonából tudja programjait saját anyanyelvén összeállítani és elektronikus úton az internet segítségével lefoglalni. A főváros alkalmazza a brand-menedzsment marketingelemeit a piaci szereplők, a beruházók és a lakosság irányában. A jövőkép akkor válhat sikeressé, ha az széles körben elfogadott és mögötte megvalósítása érdekében erős és aktív elkötelezettség áll.

4. Budapest turizmusfejlesztési stratégiája Budapest 2010-ig szóló turisztikai stratégiájának lényege a felzárkózással, együttműködéssel, a modernizáció alapjainak lerakásával foglalható össze, amelynek során

12


megvalósulnak az alapvető infrastrukturális fejlesztések, kialakításra kerülnek a turizmus fogadófeltételei, a vonzerőfejlesztés, a hatékony marketingkommunikáció és a szervezeti rendszer. Budapest vonzerejét tekintve felzárkózik elsődleges versenytársai szintjére, mert megvalósított infrastrukturális, szervezeti és marketingfejlesztései révén jelentősen javul versenyképessége. Budapestre és a város turizmusára jellemző lesz a tudatos és koncepciózus márkaépítés, a kialakított márka- és a célcsoport-orientált koncepció hosszú távú használata. A márka alapüzenete a természetes fejlődés mellett megmarad, függetlenül a döntéshozó és végrehajtó szervezetek állandóságától vagy változásától. A turizmusból származó adóbevételek célorientált visszaforgatása lehetővé teszi a turisztikai célszervezetek (elsősorban a BTH Budapesti Turisztikai Szolgáltató Kht.) költségvetésének emelését és hatékonyságuk növelését. A város kialakítja a jövő turizmusának kihívásaira reagálni képes szervezeti és marketing-erőforrás elosztási rendszert, amelyek a humán és anyagi erőforrások hatékony újraelosztásán keresztül újratermelik a turizmus bázisát. Budapest lakossága az elsőszámú haszonélvezője a turizmus gazdasági eredményeinek, a szebb és kulturáltabb környezetnek, és aktívan részt vesz egy izgalmas, dinamikusan fejlődő város másoktól eltérő élményértékének alakításában. 4.1. A STRATÉGIAI PROGRAMALKOTÁS ALAPJAI A Felzárkózási stratégia átfogó célja négy kiemelt program megvalósítása, amelyek a stratégiai programalkotás legfontosabb elemei, és egyben a stratégia átfogó célrendszerét tartalmazzák: • a turistafogadás feltételrendszere; • a turisztikai vonzerőfejlesztés; • a szervezet-, intézmény- és emberi erőforrás-fejlesztés; • Budapest mint márka. A stratégiai programalkotás alapelvei a turizmus fenntartható fejlesztésében, Budapest turizmusának komplex fejlesztésében, a turisztikai vonzerők és az azokra épített turisztikai szolgáltatások harmonizált fejlesztésében, a versenyképesség és fogadóképesség feltételeinek javításában, minőségi szolgáltatásokban és a természeti értékek védelmében foglalható össze. Mindezek figyelembevételével kiemelt cél, hogy növekedjenek a fővárosba turisztikai céllal érkezők és az általuk eltöltött vendégéjszakák száma, valamint ennél nagyobb mértékben a turizmusból származó bevételek.

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS 4.1.1. Minőségi célok A megfogalmazott „Jövőkép” elérése és a Felzárkózási stratégia sikere érdekében Budapest számára az 1. táblázatban összefoglalt minőségi (sarkalatos stratégiai) célokat fogalmaztuk meg a programalkotás elemei alapján. 4.1.2. Mennyiségi célok A főváros kereskedelmi szálláshelyein eltöltött vendégéjszakák alapján 2010-re a teljes bevétel a 2002. évi

403 milliárd forintról emelkedjen 600 milliárd forintra, elérve a főváros teljes GDP-jének 8,3%-át a 2002. évi 6,7%-hoz képest. (Ez átlagosan évi 3,8%-os GDP termelésnövekedést feltételez.) A turizmusnak köszönhető budapesti foglalkoztatottság emelkedjen 110 ezer főre, ami a teljes fővárosi foglalkoztatás 11,5%-a. A városban realizálódó kereskedelmi vendégéjszakák száma érje el 2010-re a 7,5 milliót a 2003-ban regisztrált 5,17 millióhoz képest, amely 45% -os növekedést jelent. 1. táblázat

4.2. STRATÉGIAI PROGRAMOK ÉS VÉGREHAJTÁSUK ESZKÖZEI

Jövőkép

Budapest jövőképe Budapest izgalmas város, amely egyszerre látványos, hangulatos, szórakoztató, kényeztető és lendületes. A város egész évben látogatható, folyamatos, programkínálata és eseményei révén minden alkalommal újat nyújt a turisták részére és visszatérésre csábít Felzárkózási stratégia 2010-ig

Stratégiai programok/ Átfogó célok

I. A turistafogadás feltételrendszerének továbbfejlesztése – a stratégia sikerének alapfeltétele

II. Turisztikai vonzerőfejlesztés

III. Szervezet-, intézmény- és -erőforrás fejlesztés

IV. Budapest mint márka megalkotása és kommunikálása

Minőségi célok/ Sarkalatos célok

Dinamikus fejlődés, csökkenő versenyhátrány – folyamatos felzárkózás. A turistafogadás feltételei mind a szabadidős, mind pedig a hivatásturizmus területén jelentősen javulnak.

A turisztikai attrakciók szélesítésével az átlagos tartózkodási idő hosszabbodik, és nő az egy főre eső költés. Budapest divatos várossá válik. A város megőrzi és fejleszti kulturális értékeit és örökségét.

Hatékonyabb szervezeti és felelősségi rendszer. Az együttműködés erősödése. A fővárosiak környezetüket ápolják.

Jól meghatározott és kitalált üzenetekkel a turisták és a helyi lakosság megszólítása. Budapest széles körben elfogadott, felismerhető és könnyen megkülönböztethető márkanévvel bír.

Kiemelt programok/ Specifikus célok

Fogadópontok, a közlekedés infrastrukturális fejlesztése. Konferenciaközpont fejlesztése. Kommunikációs rendszer fejlesztése. Szálláshelyek és vendéglátás fejlesztése.

Látványos Budapest: a Világörökség és a kapcsolódó területek fejlesztése. Új, kreatív, a város arculatát erősítő attrakciók fejlesztése. Egyedi karakterű városnegyedek, utcák, terek kialakítása. Kényeztető Budapest: „A fürdők városa” arculat kialakítása és a szolgáltatások színvonalának fejlesztése. Szórakoztató és lendületes Budapest: Nagyrendezvények koncepciójának megalkotása és promóciója, helyszínének biztosítása.

Szervezetfejlesztés. Humánerőforrás/ közbiztonság.

Éld ezt a várost – Live this city! A Te Budapested!


13

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS Emelkedjen a konferencia-résztvevők száma 44 ezerre a jelenlegi 11 ezerről (az ICCA statisztikai definíciója alapján), a javasolt kongresszusi központ által generált konferencia vendégéjszakák száma érje el a háromszázezret. A kereskedelmi szálláshelyek összes vendégéjszakájából a belföldiek részaránya a 2003. évi 16%-ról érje el a 18%-ot. (Ez plusz 522 000 vendégéjszakát jelent.) Az átlagos tartózkodási idő a kereskedelmi szálláshelyek vendégei esetében emelkedjen 3,0 éjszakára a jelenlegi 2,6 éjszakáról. Budapest metropolisz turizmusának gazdája, a BTH Budapesti Turisztikai Szolgáltató Kht. költségvetése háromszorozódjon meg. 2010-re a szervezet költségvetése érje el a kétmilliárd forintot, amelynek 80%-át fordítsák marketingre. 4.3. A STRATÉGIAI PROGRAMOK ÉS ALPROGRAMOK RENDSZERE A 2. táblázatban összefoglaljuk Budapest fejlesztési koncepciójának stratégiai programjait és alprogramjait, azok prioritási fokát, megvalósításuk időhorizontját és az alprogramok felelőseit és együttműködésüket. A kiemelt stratégiai programok és az alprogramok csoportosítását a tanulmány az alábbi főbb szempontok szerint rendezi: • Prioritási fok: 1-3-ig terjedő skálán; • Időhorizont: rövidtáv – 2007-ig megvalósul, középtáv – 2010-ig megvalósul, hosszútáv – 2010 után valósul meg teljes körűen, azonnali kezdés/folyamatos eredmények. • Finanszírozó szervek és együttműködés: Á – állami feladat Ö – önkormányzati feladat P – privát szféra befektetése, PPP – Public Private Partnership (vagyis az állami és a magánszféra együttműködése).

5. Budapest mint márka

minden baráti élménybeszámoló, egy jó film vagy érdekes esemény is hozzájárul a városról alkotott szubjektív képhez. A brand tudatos építése nem más, mint a rendelkezésre álló összes hír- és élményforrás felhasználásával gazdagítani és a meghatározott jövőbeli pozíciónak megfelelően alakítani a brand képét. A márka építése egy több éven átívelő komplex folyamat, amelynek alapja a brand meghatározása, definíciója, ezt követi a brand kifejezése, megjelenítése a célcsoportok felé. A brand-meghatározás szakaszban a brand alapjai, a versenyképességet biztosító, megfelelő üzenetrendszer kerülnek megfogalmazásra, amelyek a márka erősségeire és személyiségére épül. A brand-megjelenés szakasz célja a megfelelő üzenet eljuttatása a célcsoportokhoz megfelelő kommunikációs stratégia segítségével, valamint az eredményesség mérése. A tanulmány megfogalmazza a „Budapest brand” alapjait képező tartalmi elemeket, azaz a márkapilléreket, valamint azon emocionális és hangulati élményértékeket, amelyek együttesen meghatározzák a város márkaszemélyiségét, lényegét. 5.1. BRAND CÉLOK Olyan új és bátran megalkotott élményelemekkel és szolgáltatásokkal gazdagítani a város kínálatát, amelyeket a célcsoportok elvárnak. Építeni a város eddigi sikertényezőire (például látvány, kultúra, épületek, Duna, gasztronómia), és jobban megismertetni Budapest város valós erősségeit a kiemelt célcsoportokkal. Konkrét, élő imázst, személyiséget adni a városnak, amely érzelmi kötődést épít a vendégekkel. „Egy Budapest” brand – Budapest lakosságát is bevonni a programba, tudatosítva bennük, hogy saját környezetük, viselkedésük is meghatározza a városképet. 5.1.1. CÉLCSOPORTOK

A város jövőképének megvalósításában fontos szerepet játszik az egységes és versenyképes Budapest márkanév széles körben elfogadott, felismerhető és könnyen megkülönböztethető megjelenítése a hazai és nemzetközi turisztikai piacokon. Egy város esetében a hozzáférhető információk, képi és hangi anyagok, elbeszélések, benyomások, híradások, szóbeszédek összessége alkotja a potenciális látogató számára a brand képet. A márka jelenléte, tudatosulása és vonzó megjelenése tehát elsődleges döntésbefolyásoló tényező, ezért fontos meghatározni és konzisztensen építeni a Budapest márkát. A brand képe spontán is formálódik, hiszen minden híradás, vagy a hír hiánya, minden sajtófotó,

14


A brandépítés szempontjából célcsoportnak tekintjük a motivációik alapján behatárolt azon csoportokat, amelyek a város sikerének meghatározói, a legnagyobb forgalmat és turisztikai bevételt generálják, hírnevet hoznak vagy tevékenységükkel befolyásolják a város teljesítményét. 5.1.2. A BRAND PILLÉREK ÉS SZEMÉLYISÉGJEGYEK A márka személyisége nem más, mint a márkához kapcsolódó értékek, személyiségjegyek, hangulatok öszszessége, amely tükrözi a város emocionális hatását a látogatókra. Budapest jövőképe egy látványos, hangulatos,

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS 2. táblázat Budapest fejlesztési koncepciójának stratégiai programjai és alprogramjai Kiemelt stratégiai programok

Fogadópontok, a közlekedés infrastrukturális fejlesztése

Kommunikációs rendszer

Szálláshelyek és vendéglátás

Világörökségi helyszínek és csatlakozó területek fejlesztése

Fürdővárosi arculat kialakítása

Városi nagyrendezvények kínálatának és promóciójának fejlesztése Új, kreatív, a város arculatát erősítő turisztikai attrakciók kialakítása látványfejlesztés Szervezet-, intézményés emberi erőforrás-fejlesztés Budapest mint márka

Alprogramok

Prioritási fok

Időhorizont

A turistafogadás feltételrendszere Turisztikai látványosságok megközelíthetőségének és átjárhatóságuk 1 Rövidtávú, 2007-ig biztosítása, gyalogos híd megépítése Vasúti közlekedés 2 Közúti közlekedés 2 Parkolási rendszer 1 Azonnali kezdés, folyamatos eredmények Légi közlekedés 1 Tömegközlekedés 2 Vízi közlekedés 2 Konferenciaközpont 1 2008-ig Látogatóközpont 1 Rövidtávú, 2007-ig Internet 1 2005 Promóciós eszközök 2 Azonnali kezdés „Budapest Kapu” projekt 1 Azonnali kezdés Tájékoztató és irányító táblák 2 Azonnali kezdés Budapest turisztikai kártya 2 Azonnali kezdés Kávéházi és éttermi teraszok, úszó szórakozó 1 Folyamatos eredmények negyedek a Dunán Szálláshelyfejlesztés, innovatív kínálat a Dunán 2 Középtávú, 2010-ig Szállodák bevonása a célszegmensek meg2 Azonnali kezdés szólítási folyamatába és a programszervezésbe Éttermek és kávéházak 3 Folyamatos eredmények Bárok 3 Folyamatos eredmények Klubélet 3 Folyamatos eredmények Egyéb vendéglátás 3 Folyamatos eredmények Turisztikai vonzerőfejlesztés Azonnali kezdés, FolyamaHelyszín-, épülethasznosítás, állagmegóvás, 1 tos eredmények, 2010 után rekonstrukció valósul meg teljes körűen Irányítási, bemutatási rendszerek kiépítése 2 2009 Térkapcsolatok, turistaáramlási útvonalak, Azonnali kezdés, 1 programértéket fokozó szolgáltatások Folyamatos eredmények Történelmi fürdők épület-, műszaki és 1 Középtávú, 2010-ig szolgáltatásfejlesztése Ivó- és szökőkutak, ivócsarnokok kialakítása 2 Középtávú, 2010-ig Városi parkok, pihenő és rekreációs területek 2 Középtávú, 2010-ig kialakítása Promóciós eszközrendszer 2 Rövidtávú, 2007-ig Látogatómenedzsment program 1 Azonnali kezdés Budapest nagyrendezvény koncepció 1 2006 Állandó és időszakos nagyrendezvény helyszínek fejlesztése Promóciós stratégia

Felelős szervek és együttműködés

ÁÖP ÁÖP – PPP ÁÖ ÁÖP ÁÖ ÁÖ ÁÖP PPP ÁÖP ÖP Ö Ö Ö Ö ÖP ÁÖP ÖP ÖP ÖP ÖP ÖP

ÁÖ ÁÖ ÁÖ ÁÖ ÁÖ ÁÖ Ö Ö Ö

3

Középtávú, 2010-ig

ÁÖ

1

2006

Ö

Egyedi karakterű városnegyedek és köztéri látványfejlesztés

2

Folyamatos eredmények

ÁÖ

Piacok és vásárok

1

Azonnali kezdés

Ö

Szervezet-, intézmény- és humánerőforrás-fejlesztés Azonnali kezdés, 2005-től Szervezetfejlesztés 1 folyamatosan Azonnali kezdés, 2005-től Humánerőforrás-fejlesztés/közbiztonság 1 folyamatosan Budapest mint márka Budapest, Éld ezt a várost! 1 2006-ig, azonnali kezdéssel A Te Budapested! 1 2006-ig, azonnali kezdéssel

Ö ÁÖ Ö Ö


15

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS 3. táblázat Brand pillérek és emocionális értékek Lenyűgöző dunai panoráma Az épített örökség sokszínűsége Izgalmas kulturális pezsgés A vizek és fürdők városa A gasztronómiai élmények városa Dinamikus üzleti központ

szórakoztató, kényeztető és lendületes város képét vetíti előre, ezek azok a tulajdonságok, melyek a brandépítésben a márka személyiségjegyeit adják (3. táblázat). 5.1.3. A BRAND ESSZENCIA A brand esszencia egy rövid meghatározás, mely a brand lényegét fejezi ki. A brand esszencia egy olyan emocionálisan motiváló gondolat, amely megragadja a brand egyedi előnyét, amelyet a látogatónak nyújt: Mit fejez ki a brand esszencia, mit ad Budapest a látogatóknak? Budapest Európa közepén kényelmesen elérhető és izgalmas élményt ígér • a Duna lélegzetelállító panorámájával, • sokszínű kulturális gazdagságával, • testet-lelket kényeztető gasztronómiai és fürdőélményekkel, • autentikus, változatos, titokzatos hangulatával. „A Duna izgalmas, élvezetes, nagystílű metropolisza, felfedezni való város, amelyet érdemes megélni!” ÉREK ÉS EMOCIONÁLIS ÉRTÉKEK 5.1.4. A BRAND KIFEJEZÉS STRATÉGIAI MEGKÖZELÍTÉSE A brand-meg jelenés meghatározása és teljes körű elfogadása után következhet majd a későbbiekben a kommunikációs kampány részletes kidolgozása minden olyan eszközre, amely hatékonyan teremt kontaktust a potenciális látogatókkal. A tanulmány javaslata a kommunikációs stratégia alapelveire szorítkozik, valamint projekttervezési irányokat jelenít meg. A márkaépítés két legfontosabb stratégiai programja a következő: • „Éld ezt a várost! - Live this city!” program, amely komplex marketing üzenetrendszer és információs rendszer kidolgozását feltételezi az idelátogató külföldiek tájékozódásának megkönnyítése érdekében; • „A Te Budapested” program, amely együttműködést jelent a budapesti lakóközösségekkel és civilszervezetekkel annak érdekében, hogy a város lakossága is magának érezze Budapest fejlesztésének ügyét. A program célja, hogy Budapest lakói legyenek

16


„A látványos Budapest” „A hangulatos Budapest” „A szórakoztató Budapest” „A kényeztető Budapest” „A lendületes Budapest”

igényesebbek saját mikrokörnyezetükkel szemben, gondozzák, szépítsék kertjeiket, házaikat, valamint az idelátogató utazókkal találkozva legyenek nyitottak és segítőkészek.

6. A javasolt stratégia gazdasági hatása, a multiplikátor hatás bemutatása 6.1. A TURIZMUS GAZDASÁGI SZEREPE A FŐVÁROSBAN A Fővárosi Önkormányzat számára az iparűzési adó jelent meghatározó adóbevételt. A szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ágazatból az összes iparűzési adóbevétel mintegy 1,4%-a, 2,2 milliárd forint származott 2003-ban. A turizmushoz közvetlenül kapcsolódó adónem az idegenforgalmi adó. A Fővárosi Önkormányzat 2003-ban 612 millió forint idegenforgalmi adót szedett be. Mind az iparűzési adó, mind az idegenforgalmi adó a főváros és a kerületek közötti forrásmegosztási rendszerben kerül szétosztásra. A Fővárosi Önkormányzat és a kerületi önkormányzatok közötti forrásmegosztásról szóló 2003. évi XCV. Törvény rendelkezik – többek között – az említett adónemek leosztási mechanizmusáról. A megosztásra kerülő források 2003-ban összesen mintegy 140 milliárd forintot tettek ki. (Ennek 85%-a egyébként az iparűzési adóból származott.) A főváros és a kerületek saját jogon szerzett folyó bevétele összesen – a 2003. évi tervezett költségvetések szerint – 176 milliárd forint volt. A 2003. évi eredeti forrásmegosztás szerint tehát a megosztandó források a saját jogon szerzett források közel 80%-át teszik ki, amely jól érzékelteti, hogy az érintett önkormányzatok költségvetéseiben ezen forrásoknak a szerepe meghatározó. Összességében természetesen a súlyuk ennél kevesebb, ugyanis a forrásmegosztás az önkormányzatok felhalmozási célú bevételeivel nem számol. A turizmushoz kapcsolódó adóbevételekre vonatkozóan az alábbi főbb megállapítások tehetők. Az iparűzési és az idegenforgalmi adók sajátossága, hogy a főváros és a kerületek közötti forrásmegosztási rendszerben kerülnek szétosztásra. Az iparűzési adón és az idegenforgalmi adón kívül a turizmusnak az önkormányzatok saját bevételeire egyéb

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS 4. táblázat A Felzárkózási stratégia céljai és eredménymutatói 2010-re Indikátorok Vendégéjszakák száma Turizmus bevételei

Stratégiai célok 2010-re 45%-os emelkedés 2003-hoz képest 200 milliárd forintos növekedés 2003-hoz képest

A stratégiai programok megvalósulásával elérhető eredmények 2010-ben 7,5 millió 600 milliárd Ft

1,6 százalékpontos emelkedés 2002-hez képest

8,3%

Foglalkoztatottság

6700 új munkahely

6700 új munkahely, 110 ezer fős foglalkoztatottság, amely a teljes fővárosi foglalkoztatottság 11,5%-a; Társadalombiztosítási járulékok és egyéb járulékok: 3,2 milliárd Ft. Általános adóterhelés: 1,55 milliárd Ft.

Idegenforgalmi adó

A vendégéjszakák számának 45%-os növekedése

1,2 milliárd Ft

Iparűzési adó

A vendégéjszakák számának 45%-os növekedése

3 milliárd Ft

Turizmus súlya a fővárosi GDP-ben

hatása gyakorlatilag nincs. A turizmus ágazatból 2003-ban a fővárosi önkormányzatok számára összességében – figyelembe véve a közvetett bevételi forrásokat is (például nem a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ágazatból, de a turizmushoz kapcsolódó tevékenységek után beszedett idegenforgalmi adó) – 3-3,5 milliárd forint állt rendelkezésre. Budapest súlya Magyarország ipari termelésében valószínűleg nem nő tovább; a magas iparűzési adót eredményező, alapvetően lakossági fogyasztásra épülő gazdasági tevékenységek alakulása (például kereskedelem, távközlés stb.) gyakorlatilag függetlenek a főváros által kitűzött gazdaságpolitikától. Megfontolandó, hogy a turizmust ösztönző beruházások a főváros gazdaságpolitikájában sokkal nagyobb súllyal érvényesüljenek, az idegenforgalmat élénkítő intézkedések magasabb prioritást nyerjenek. ETT ÖRÖKSÉG 6.2. A JAVASOLT STRATÉGIA GAZDASÁGI HATÁSA, A MULTIPLIKÁTOR HATÁS BEMUTATÁSA A fővárosra a hazai kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák aránya alapján 403 milliárd forint GDP jut, ami a főváros 2002-es 6043 milliárd forintnyi GDP-jének

6,7%-a. A GDP arányos foglalkoztatás alapján 103,3 ezer fő, a budapesti foglalkoztatás 10,8% -a köszönhető a turizmusnak. Magyarországon a turizmus közvetlen és közvetett súlya a teljes hazai össztermék arányában ennél magasabb, ugyanakkor a turizmus súlya a főváros összes teljesítményében és foglalkoztatásában ennél természetesen kisebb, hiszen a fővárosban jelentős nem gazdasági tevékenység koncentrálódik: itt van az ország közigazgatási, oktatási és egészségügyi központja, s ez mind a foglalkoztatásban, mind a GDP-termelésben számottevő. A 4. táblázatban a Felzárkózási stratégia fő mennyiségi céljait és a programok megvalósulásával 2010-re elérhető eredményeket, gazdasági hatásokat mutatjuk be. A táblázat azt a remélt helyzetet mutatja be, amely a legfontosabb stratégiai programok megvalósításával érhető el Budapesten a kijelölt időhorizonton belül – a „Felzárkózási stratégia” sikeres lesz. Budapest főváros turisztikai stratégiája és 2010-ig szóló fejlesztési programja, a Felzárkózási stratégia teljes terjedelemben olvasható a főváros honlapján, amelynek címe: www.budapest.hu.


17

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS A Tourinform-hálózat működésének regionális különbségei Szerző: Lőrincz Katalin1 Hálózatépítés, alulról szerveződés, versenyképesség, információ – mind-mind olyan téma, amelyekkel tudományos konferenciák, vállalati stratégiák és fejlesztési programok egyaránt kiemelten foglalkoznak. Ma a siker és a fejlődés egyik kulcskérdése: tudunk-e együttműködni, kihasználjuk-e az információs forradalom nyújtotta lehetőségeket, képesek vagyunk-e a megújulásra, illetve a mennyiségi szemlélet helyett teret adunk-e a minőségnek és a teljesítménynek? A Tourinform-hálózat 25. születésnapja fontos dátum: összegzésre, ugyanakkor jövőbe tekintésre is késztet. A hazai turizmusirányítás területi megújítása, ezen belül a komplex desztináció-menedzsment kialakítása – beleértve a Tourinformhálózat működtetésének finanszírozási reformját – időszerűvé vált. A tanulmány ehhez nyújt háttérinformációt.

1. Bevezetés Az információ hatalom – mondják és valóban az. Igaz ez a turizmus területén is, ahol a fogadóterületről, a küldőpiacokról, a vendégekről és a konkurenciáról szóló információknak meghatározó jelentősége van. Mára mindennapossá vált az internet-használat, a portálok, a különböző adatbázisok és a kereső rendszerek forradalmát éljük; de ezzel párhuzamosan óriási az igény az emberi szóra, az ügyfélszolgálatra, az azonnali és kézzelfogható segítségre is. A Tourinform irodák – a hazai turisztikai információs rendszer alappillérei – ebben a környezetben látják el mindennapi feladataikat: szolgálják a települést, a kistérséget, frissítik a turisztikai adatbázisokat, fogadják a vendégeket, és persze mindent megtesznek a turisztikai szakma helyi fejlődése érdekében. Kutatásunk arra a kérdésre keresi a választ, hogy léteznek-e regionális különbségek a Tourinform-hálózat működésében, mit takar a gyakorlatban a turisztikai kereslet és kínálat összehangolása, milyen konkrét szerepe és feladata van az irodáknak a települések vonzerőfejlesztésében, és végül melyik az az optimális fejlesztési irány, amely a hálózat számára a stabil működéshez elengedhetetlen.

• 2002-ben és 2004-ben kérdőíves felmérést végeztünk a Tourinform-hálózat irodáiban. A kérdőíveket elektronikus úton juttattuk el az irodáknak. A kérdések megfogalmazása során szem előtt tartottuk, hogy a hálózat marketingmunkáját, térbeli munkakapcsolatait és a turisztikai fejlesztésekre való hatását központilag nem mérik, így elsősorban az ezekkel kapcsolatos információkhoz kívántunk hozzájutni; • a Magyar Turizmus Zrt. információ-szolgáltatásá nak segítségével elvégeztük a Tourinform Koordinációra 2 beérkezett adatok területi bontású, összehasonlító elemzését a 2002-2005 közötti időszakra vonatkozóan. A vizsgálat ezen része elsősorban a statisztikailag mérhető teljesítmény-mutatókra koncentrált: a forgalom, a kiadványterjesztés és a gyűjtőterület feltérképezését jelentette; • mélyinterjúkat készítettünk a Tourinform-hálózat egyes tagjainak munkatársaival. A mélyinterjú kérdései főleg a hálózat minőségi továbbfejlesztésének mikéntjére vonatkoztak.

2. Módszertan

A 2002-ben és 2004-ben beérkezett kérdőívek elemzése során elsősorban a humánerőforrást, a munkakapcsolatokat, a konkrét marketingtevékenységet és a A Bevezetőben megfogalmazott probléma feltárása turisztikai fejlesztésekben való részvételt vizsgáltuk érdekében széleskörű módszertani apparátust alkal(1. táblázat). maztunk: 1. táblázat A Tourinform-hálózat kérdőíves felmérése, 2002, 2004 2002 (db)

2002 (%)

2004 (db)

2004 (%)

123

100

145

100

A visszaérkezett kérdőívek száma

75

60

67

46

Az értékelhető kérdőívek száma

75

60

63

43

A Tourinform irodák számára kiküldött kérdőívek száma

Forrás: saját szerkesztés

1

A szerző a Tourinform Veszprém irodavezetője, a Pécsi Tudományegyetem Földrajzi Intézetének PhD hallgatója.

18


2 A Magyar Turizmus Zrt-n belül működő Tourinform Koordináció látja el az országos Tourinform-hálózat szakmai koordinációját, menedzseli a névhasználati rendszert, továbbá felelős a hálózat működésének szabályozásáért, ellenőrzéséért és a hálózat tevékenységének minőségi fejlesztéséért.

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS A Tourinform Koordináció információi az irodák forgalmát, gyűjtőterületét, a terjesztett kiadványok mennyiségét és a hálózati besorolást támasztják alá. Tovább árnyalják a hálózati működés mechanizmusát és problémáit azok a mélyinterjúk, amelyek a hálózatban dolgozókkal készültek. A tanulmány jövőre vonatkozó javaslatai a fenti kutatási eredmények alapján kerültek megfogalmazásra.

3. A területi szintű nonprofit információs tevékenység fejlődése: az idegenforgalmi hivataloktól a Tourinform irodákig A rendszerváltást követően a központi hatalom helyett az önkormányzatok, a direkt irányítás helyett az indirekt eszközök, a központi ellátás helyett pedig a piaci viszonyok kerültek előtérbe. E változások az önkormányzatok jogainak, kötelezettségeinek és ebből adódóan feladatainak növekedése mellett az alulról jövő kezdeményezések, a köz- és magánszféra összefogásának felértékelődését is eredményezték. 3 A turizmus nonprofit információs rendszere az utóbbi negyedszázadban gyökeresen átalakult: az állampárti rendszerben működő, megyei szintű idegenforgalmi hivatalok 1992-ben megszűntek. A korábbi hivatalok utódai a profitorientált, főként kiutaztatással foglalkozó utazási irodák lettek (például Savaria Tourist, Ciklámen Tourist, Mecsek Tourist), amelyek nem foglalkoztak tovább az adott terület propagandájával. Az átalakulással párhuzamosan született meg a gondolat, hogy a budapesti Sütő utcai információs iroda mellett – a helyi érdekek kiszolgálására – több vidéki Tourinform iroda is létesüljön. Települési önkormányzatok pályázhattak turisztikai információs iroda alapítására, amelyhez az akkori minisztérium másfél millió forint központi forrást biztosított. A települési információs irodák hálózattá fejlődésével párhuzamosan továbbra is tisztázatlan maradt a feladatmegosztás, a hatáskör és a finanszírozás kérdése. Ennek okait a következőkben foglaljuk össze: Az 1990. évi LXV. törvény a helyi önkormányzatokról és az 1991. évi XX. ún hatásköri törvény 66. paragrafusa értelmében a megyei önkormányzatok közszolgáltatási feladatai között meg jelenik az érdek-összehangolás az idegenforgalom területén. A Regionális Idegenforgalmi Bizottságok (RIB) 1998-as létrejöttével párhuzamosan e törvényt nem módosították, a területi és országos érdek harmonizálása így 3

KRAFTNÉ SOMOGYI G. (2000): A turizmus területi jellemzői a kilencvenes években. In: Horváth Gy.-Rechnitzer J. (Szerk.): Magyarország területi szerkezete és folyamatai az ezredfordulón. Pécs, MTA RKK, 335-353.

két szerv felelősségéhez tartozik. A RIB-ek és munkaszervezeteik feladatairól szóló 28/1998. IKIM rendelet alapján – a Tourinform-hálózattal összefüggésben – tevékenységükbe tartozik: • a turisztikai infrastruktúra fejlesztésének segítése, • a nonprofit jellegű termékfejlesztési és információs munka koordinálása, • az együttműködés az önkormányzatokkal, a gazdasági kamarákkal, a szakmai szervezetekkel, a területfejlesztési tanácsokkal, a megyei és települési idegenforgalmi hivatalokkal és a Tourinform irodákkal. A kialakult turizmusirányítási rendszer hiányosságai és átfedései befolyásolják a Tourinform irodák szakmai irányítását, az irodák tevékenységi körének kiterjedését, és erőteljesen hatnak a desztinációs marketingkommunikációra. Eszközök hiányában a megyei önkormányzatok koordinációs törekvései kevés eredménnyel járnak; e téren pozitív példaként említhető a Veszprém Megyei Önkormányzat koordinációs és finanszírozási rendszere. A RIB-ek és munkaszervezeteik, a Regionális Marketing Igazgatóságok létrejöttével párhuzamosan nem történt meg a középszintű igazgatási rendszer újragondolása, a kapcsolatok és a munkamegosztás szabályozása. A törvényalkotás és a gyakorlat eltérése jól nyomon követhető a nonprofit termékfejlesztés és információs munka terén. A Tourinform irodák létét, finanszírozását és tevékenységének körét leginkább a helyi önkormányzatok turizmushoz való hozzáállása befolyásolja. 2006 szeptemberében a helyi irodák 97,3%-ának alapítója és fenntartója – esetenként az idegenforgalmi referens munkáltatója – az a helyi önkormányzat, amelynek törvényi szinten nem kötelező feladata a turizmus támogatása és fejlesztése. Az önként vállalt feladat beillesztése a kötelezettségek közé természetesen jól felfogott érdek, az ágazatból származó bevételek, a munkahelyteremtés és a települési imázs pozitív formálása pedig tovább erősítik a turizmus pozícióit.

4. A hazai turizmus nonprofit hálózata: a Tourinform-hálózat 4.1. A TELEFONVONALTÓL A HÁLÓZATIG A Tourinform irodák 2006-ban ünneplik 25. születésnapjukat: negyedszázada, 1981-ben létesült az első információs telefonvonal, és éppen húsz esztendeje, 1986-ban nyitották meg a turisták előtt a budapesti Sütő utcai irodát. Jelentősebb mennyiségi fejlődés történt 1997-1998 között, amikor egy év alatt 55 új irodát hoztak létre. Számuk az 1999-ben századikként alapított ópusztaszeri irodával tekintélyessé növekedett. 2001 és 2003 között a névhasználati rendszer és a hálózati besorolás kidolgozásával a minőségi fejlesztésre tevődött a hangsúly. 2006 szeptemberében a hálózathoz 150 iroda tartozott.


19

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS 2. táblázat A Tourinform-hálózat szintjeinek regionális megoszlása, 2005 Információs iroda

Területi információsés marketing iroda

4

Nyugat-Dunántúl

6

8

2

16

Közép-Dunántúl

3

10

2

15

Dél-Dunántúl

2

13

3

18

Budapest-Közép-Dunavidék

8

7

1

16

Észak-Magyarország

2

14

3

19

Észak-Alföld

5

7

3

15

12

9

2

23

Tisza-tó Összesen

0

Összesen

Balaton

Dél-Alföld

15

Megyei iroda

19

5

4

0

9

47

87

16

150

Forrás: Magyar Turizmus Zrt., saját szerkesztés

4.2. A TOURINFORM IRODÁK TEVÉKENYSÉGE ÉS BESOROLÁSA A Tourinform-hálózat meghatározó szerepet tölt be a hazai turisztikai kereslet és kínálat összehangolásában, a helyi és térségi információnyújtás megszervezésében, valamint az információs ügyfélszolgálat ellátásában. A hálózat 58%-a (87 iroda) – anyagi és humánerőforrása függvényében – ellátja az ún. desztináció-marketing tevékenységet is, amely a gyakorlatban kiadványok készítését és terjesztését, kiállításokon való részvételt, PR tevékenységet és az e-marketing bizonyos elemeit jelenti. A 150 hazai iroda természetesen nem képes azonos színvonalon ellátni mindezeket a feladatokat; differenciálásra – és elsősorban a nonprofit turisztikai marketing terén – feladatmegosztásra van szükség. A megoldást a Tourinform irodák kategóriákba való besorolása hozta, amelyet a Magyar Turizmus Zrt. végzett el. Az irodák besorolásakor megtörtént a feladatok és a tevékenységek konkretizálása is, így a hálózathoz csatlakozó irodák adottságaiknak és lehetőségeiknek megfelelően kötötték meg a névhasználati szerződést. A kategóriák a következők: 1. Információs iroda 1.1. Szezonálisan nyitva tartó információs iroda 1.2. Egész évben nyitva tartó információs iroda 2. Területi információs és marketingiroda 2.1. Egész évben nyitva tartó területi információs és marketingiroda 3. Megyei iroda 3.1. Ügyfélforgalommal nem foglalkozó megyei iroda 3.2. Ügyfélforgalmat is ellátó megyei iroda.

20


2005-ben turisztikai régiós összehasonlításban vizsgálva, a Tourinform-hálózat a 2. táblázatban összefoglalt jellegzetességeket mutatta. 4.3. A TOURINFORM IRODÁK INFRASTRUKTÚRÁJÁNAK FEJLESZTÉSE A Tourinform irodák színvonalas működésének egyik meghatározó eleme a fejlett technikai és informatikai háttér. Természetesen ezzel tisztában voltak az alapítók is, így a helyi Tourinformok létrehozásának pillanatában – jelentős, 50%-os központi támogatással – igyekeztek a legmodernebb felszereléseket beszerezni. 1998-ban PHARE projekt keretében, ír szakemberek vezetésével tanulmány készült a hazai Tourinform irodák működéséről és fejlesztési irányukról. A zárótanulmány alapján került kidolgozásra az a névhasználati rendszer, amely tisztázta a Magyar Turizmus Zrt. és a hálózathoz csatlakozó irodák feladatait és szolgáltatásait. További fontosabb megállapítás volt a rendszer alulfinanszírozottságának ténye, amely a mindennapok üzemeltetési nehézségein túl a technikai fejlesztések gátját is jelentette. (Az irodák többsége a vizsgálat időpontjában legalább nyolc-tíz éve működött.) A felmerült problémákat orvosolva a Magyar Turizmus Zrt. több lépésben segítette a hálózat tevékenységét: 1. 1999-ben a Tourinform-hálózat összes egysége korszerű számítógépet kapott. 2. 2003-ban – a Tourinform Szövetséggel együtt – kidolgozásra került az a minősítési és ösztönző rendszer, amely alapján az egyes irodák differenciált támogatási forrást kaptak. A vissza nem térítendő támogatással a névhasználati rendszer kezelője, a Magyar Turizmus Zrt. az irodák egységes nyitva tartását és technikai színvonalát ösztönözte.

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS 1. ábra A Tourinform irodák központi támogatása régiós bontásban, 2003 (ezer Ft) 25 000 21 900 20 000 17 700

17 600

17 100

15 000

14 100 12 200

11 700

11 200

10 000

5 000

4000

Ti

sz

a-

tó

K Du öz ná ép nt úl

fö kAl És za

Kö B zé u d p - ap Du e na stvi dé k

ld

l tú án un l-D Dé

N Du y u n á ga nt túl

ld l fö l-A Dé

ag Ész ya a k ro rs zá g M

Ba

la

to

n

0


Az irodák a számítástechnikai és irodatechnikai színvonal emelésére, forgalomszámláló rendszer kiépítésére és a meghosszabbított nyitva tartás biztosítására fordították a támogatást. Az 1. ábrán az egyes régióknak nyújtott pénzügyi támogatás nagyságát mutatjuk be.

Ha összevetjük a pénzügyi támogatások mértékét az egyes régiókban elhelyezkedő irodák számával, illetve a régiók tényleges turisztikai jelentőségével, látható, hogy a támogatás nem a területi különbségek mérséklését célozta. Az egy irodára jutó támogatást elemezve a Balaton, a Nyugat-Dunántúl és a Budapest-Közép-Dunavidék 2. ábra

Az egy Tourinform irodára jutó támogatási összeg turisztikai régiónként, 2003 (ezer Ft) 1400 1221

1217

1200

1170 1018

1000

932

880 763

800

705 571

600 400 200

tó Ti

sz

a-

l tú án un l-D Dé

za És

Dé

l-A

kAl

fö

l fö

ld

ld

g ag Ész ya a k ro rs zá M


n


to la Ba


0



21

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS régiók irodáit fejlesztették leginkább. Ennek oka az, hogy a kidolgozott minősítési és ösztönző rendszer4 alapján ezek az irodák kapták a legmagasabb pontot.

5. Információgyűjtés, információnyújtás mint alaptevékenység 5.1. A TOURINFORM IRODÁK FORGALMA A hálózaton belül regisztrált személyes forgalom 2002 és 2005 között igen intenzíven nőtt, a négy év alatt 193%-kal. Amíg 2002-ben 7296 főt szolgált ki átlagosan egy-egy Tourinform iroda, addig 2005-ben minden egyes irodára 17 100 vendég jutott (3. ábra). A vizsgált időszakban a hálózat irodáinak száma 25%-kal bővült; tény tehát, hogy a forgalom robbanásszerű változásához a budapesti irodák mellett a regionális központokban, megyei jogú városokban és kiemelt turisztikai vonzerejű helyeken működő irodák egyaránt hozzájárultak. Budapest 2005-ben a Tourinform-hálózat teljes forgalmának egyharmadát adta. 3. ábra A Tourinform irodák személyes forgalma, 2002-2005 (ezer fő) 3000 2634 2500 1909

2000 1484

1500 1000

897

4. ábra A Tourinform-hálózat forgalmának regionális megoszlása, 2005

Közép-Dunántúl 4%

Nyugat- Tisza-tó Dunántúl 1% 7%

Balaton 14%

Észak-Alföld 7% ÉszakMagyarország 6% Dél-Dunántúl 7%

Dél-Alföld 14%

BudapestKözép-Dunavidék 40%


A régiós átlagok persze sok mindent eltakarnak, Kelet-Magyarországon kifejezetten éles különbségek mutatkoznak az egyes területeken belül. 2005-ben a „második helyezett” Dél-Alföld esetén például Ópusztaszer a turisztikai régió irodai vendégforgalmának 53%-át adta, de hasonló a helyzet az Észak-Alföldön (Debrecen 47%), a Tisza-tónál (Abádszalók 63%) és az Észak-Magyarország régióban (Eger 40%) is. A központi régión belül 80%-ban a főváros Tourinform irodái bonyolítják le a személyes forgalmat. 5.2. AZ IRODÁK GYŰJTŐTERÜLETE

500 0 2002

2003

2004

2005


Vizsgáltuk, hogy az egyes régiókban milyen mértékben nőtt a Tourinform irodákba betérő vendégek száma, vagyis a személyes forgalom. Az időszak elején, 2002-ben a Budapest-Közép-Dunavidék, a Balaton és a Nyugat-Dunántúl turisztikai régiók irodái regisztrálták a legnagyobb forgalmat. 2005-ben változott a turisztikai régiók sorrendje: a listavezető a Budapest-Közép-Dunavidék, ezt követi a Balaton és a Dél-Alföld régió. A területi különbségek eltolódását jelzi, hogy amíg 2002-ben a Balaton adta az összforgalom 20%át, addig 2005-ben a központi régió bonyolította le a teljes Tourinform-hálózat forgalmának 40%-át (4. ábra). 4

A minősítő rendszer kritériumai: az adott iroda működési területének turisztikai jelentősége, a fenntartó által biztosított működési költség, személyes fogalom, adatgyűjtési mutatók, kiadványterjesztés, saját bevétel, irodai aktivitás.

22


A hálózatban dolgozó irodák döntő többsége adatszolgáltatási kötelezettséget vállal a névhasználati szerződés aláírásakor, azaz éves szinten gyűjti és frissíti a területéhez tartozó turisztikai vonzerők és szolgáltatók információit. Kutatásunk során megvizsgáltuk, hogy az egyes régiók milyen mértékben vesznek részt e munkában. A gyűjtőterület regionális különbségei megfelelnek a településhálózat hazai elrendezésének, tehát az aprófalvas Nyugat- és Dél-Dunántúl régió, valamint az Észak-Magyarország régió gyűjti a települések 56%-ának adatait (5. ábra). 5.3. AZ ORSZÁGOS KIADVÁNYOK NÉPSZERŰSÍTÉSE Az országos kiadványok terjesztése a hálózat egészére jellemző. Igazodva az elmúlt évek nemzetközi trendjeihez, a Magyar Turizmus Zrt. egyre kevesebb papír alapú kiadványt készít, így e téren is nő a helyi és a térségi kiadványok jelentősége. A Tourinform irodák 2005-ben 3,3 millió turisztikai kiadványt terjesztettek, amely 14% -kal kevesebb, mint 2004-ben.

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS 5. ábra A Tourinform-hálózat gyűjtőterületének nagysága régiónként, 2005 (települések száma) 700

651 609

600 527 500 374

400

328 266

300 220 200

147

100

58

tó asz Ti


M


fö És

za

kAl

án un l-D Dé

ag Ész ya a k ro rs zá g

ld

l tú

ld l fö l-A Dé


Ba

la

to

n

0


Regionális összehasonlításban vizsgálva elmondható, hogy minden régióban csökkent a központi kiadványok száma, de a csökkenés mértéke különböző. A 3. táblázatban áttekintjük a hálózatnak az országos kiadványok népszerűsítése terén végzett munkáját. A 3. táblázat harmadik oszlopa mutatja, hogy az egyes régiók milyen arányban vették ki részüket a központi kiadványok terjesztéséből 2005-ben. 5.4. KOMMUNIKÁCIÓ ÉS NYELVTUDÁS A Tourinform-hálózatban 2005-ben 361 szakember dolgozott, többségükben nők. A munkatársak szakmai felkészültségének fejlesztése, a speciális ismeretek

elsajátítása, valamint a Tourinform-hálózatban dolgozók szakmai presztízsének emelése érdekében a Magyar Turizmus Zrt. a BGF Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Főiskolával közösen 2001 és 2003 között Idegenforgalmi szakmenedzser, Tourinformátor szakirány és Tourinform továbbképző tréning szakokat indított. A képzésen 83 fő, a Tourinform-hálózatban dolgozók közel harmada vett részt. 2002-ben a vizsgálatba bevont 75 Tourinform iroda dolgozóinak 84%-a egyaránt beszélt angolul és németül, 35%-uk pedig harmadik idegen nyelven is képes volt kommunikálni. Az irodák munkatársai az angol és a német mellett a francia (16%), az orosz (12%) és az olasz (8%) nyelvet ismerték. 3. táblázat

Központi kiadványok terjesztése, 2004-2005 (db) Régió neve

2004

2005

Részesedés 2005

Változás 2004/2005

Balaton régió

249 310

224 602

13%

90%


822 122

809 452

49%

98%

Dél-Alföld

220 178

147 249

8%

67%

Dél-Dunántúl

118 948

91 641

5%

77%

Észak-Alföld

121 994

72 820

5%

60%


161 820

108 383

6%

67%

Közép-Dunántúl

102 643

84 818

5%

83%

Nyugat-Dunántúl

142 591

115 355

7%

81%

24 455

26 197

2%

107%

1 964 061

1 680 517

100%

86%

Tisza-tó Összesen



23

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS 2004-ben a vizsgált 63 iroda 92%-ában tudtak angol és német nyelven egyaránt kommunikálni a vendégekkel. Angolul vagy németül minden megkérdezett irodában beszélnek, harmadik idegen nyelvet – elsősorban franciát, oroszt és olaszt – a válaszadó Tourinform irodák 47%-a használ. Kiemelkedő a településhierarchia csúcsán álló két legnépesebb város, Budapest (Liszt Ferenc tér) és Debrecen irodáiban dolgozó munkatársak nyelvtudása, ahol összesen hat idegen nyelvet ismernek.

6. Települési és térségi marketing, a termékfejlesztés egyes elemeinek vizsgálata 6.1. TÉRBELI KAPCSOLATOK AZ IRODÁK KÖZÖTT A beérkezett válaszok alapján az egyes turisztikai régiók határai nem esnek egybe a tényleges hálózati kapcsolatokkal. Azt feltételezve, hogy az egyes Tourinform irodák munkakapcsolatai tükrözik a valós térbeli kötődéseket, a következő megállapításokat tehetjük: • A Dél-Alföld és a Dél-Dunántúl turisztikai régióban elhelyezkedő irodák tudnak – saját régiójukon belül – leginkább együtt dolgozni, az irodák 95%-ának, illetve 93%-ának van kizárólag régiós munkakapcsolata. • A „középmezőnybe” a Budapest-Közép-Dunavidék, a Nyugat-Dunántúl, a Balaton és az Észak-Magyarország régiók tartoznak, ahol az irodák jelentős hányada (81-87% -a) elsősorban saját régiójából választott irodával tart fenn szorosabb kapcsolatot. • Nehezebb és ellentmondásosabb a helyzete az ÉszakAlföld, valamint a Közép-Dunántúl régiónak, ahol jelentős számú iroda jelölt meg másik – leginkább valamelyik szomszédos régióba tartozó – irodát legfontosabb partnerként. A kérdés kiértékelése választ ad többek között a régiós alapon bonyolított marketingmunka további árnyalásának szükségességére, s ezen túl a Regionális Marketing Igazgatóságok közötti együttműködés erősítését támasztja alá. 6.2. A REGIONÁLIS ÉS MEGYEI TURISZTIKAI VÁSÁROKON VALÓ RÉSZVÉTEL A rendszer regionális különbségeinek vizsgálatakor kiemelten kezeltük a turisztikai vásárok kérdését. A 2004-ben végzett kutatás arra is rávilágított, hogy az egyes irodák szakmai megítélése szerint – pénzügyi kötöttségek nélkül – mely vidéki kiállításokat tartják a

24


legfontosabbaknak. Válaszukban az irodák három helyszínt jelölhettek meg, ezeket kétféle szempont szerint csoportosítottuk: • Az összesített eredmények alapján a hazai regionális, illetve megyei vásárok közül öt helyszínt tartanak fontosnak, a megkérdezettek szerint Miskolcon, Szegeden, Debrecenben, Veszprémben és Pécsett érdemes leginkább kiállítani. • Amennyiben azt vizsgáljuk, hogy melyik vidéki turisztikai vásárt tették az első helyre, úgy igencsak érdekes eredményt kapunk; az első helyezett Miskolc és Veszprém egyenlő szavazattal, ezeket a városokat követi Szeged, Pécs, majd Debrecen. 6.3. AZ EURÓPAI UNIÓ TURIZMUSFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PÁLYÁZATAIN VALÓ RÉSZVÉTEL (ROP 2004-BEN) Magyarország 2004-ben csatlakozott az Európai Unióhoz, s ebben az évben indult útjára a Regionális Operatív Program, amelynek egyik fejezete a hazai turisztikai vonzerők fejlesztését támogatta. Kérdőíves felmérésünk idején még viszonylag kevés pályázatírásra, projektmenedzsmentre szakosodott vidéki cég működött, így feltételeztük, hogy a helyi Tourinform irodákat – szakmai tudásuk, hozzáértésük és első kézből vett tapasztalataik alapján – nagy számban vonták be a turisztikai pályázatok előkészítésébe. Feltételezésünket az irodák megcáfolták: a válaszadók csupán 27%-a ismerte az adott településnek a Regionális Operatív Programba benyújtott turisztikai vonzerő-pályázatát, s ebből mindössze a fele vett részt a pályázati anyagok előkészítésében. Ez utóbbi a gyakorlatban azt jelentette, hogy a tervezéssel megbízott mérnöki irodák, területfejlesztési szervezetek, cégek már kész elképzeléseit véleményezték vagy a pályázatnak a település turizmusával kapcsolatos alfejezeteit – például kereslet-kínálat bemutatása, vendégstatisztikai adatok – készítették el. A tapasztalatok tehát azt mutatják, hogy a Tourinform hálózatban felhalmozott, a turisztikai keresletre és a trendekre vonatkozó ismeretek nem hasznosulnak. Az irodákat fenntartó települések vagy kistérségi társulások – amelyek többnyire vonzerőfejlesztésre, turisztikai infrastruktúra bővítésére pályáznak – külső, többségében a valós helyzetet csak statisztika alapján ismerő tanácsadó cégeket vonnak be több évtizedre meghatározó fejlesztéseik kidolgozásába.

7. Következtetések A hazai turisztikai régiók Tourinform-hálózattal kapcsolatos vizsgálata több fontos következtetéshez vezet. Az egyes tevékenységek súlyát és területi dimenzióit a

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS 4. táblázat A Tourinform-hálózat tevékenységének regionális összehasonlítása, 2005 (részesedés) Régió

Gyűjtőterület

Irodai forgalom

Központi kiadványok terjesztése

Vendégéjszakák száma

Balaton

5%

14%

13%

22,5%


7%

40%

49%

36,6%

Dél-Alföld

8%

14%

8%

5,7%

Dél-Dunántúl

19%

7%

5%

4,6%

Észak-Alföld

12%

6%

5%

7,5%


17%

7%

6%

7,1%

Közép-Dunántúl

10%

4%

5%

4,6%

Nyugat-Dunántúl

20%

7%

7%

10,0%

2%

1%

2%

1,3%

100%

100%

100%

100,0%

Tisza-tó Összesen Forrás: Magyar Turizmus Zrt., KSH

4. táblázatban tesszük közzé – megjegyezve, hogy az adatok a 2005. évi állapotot mutatják be. A turisztikai régiók jelenlegi határai elmossák az egyes irodai teljesítmények közti különbségeket. E térbeli rendszerben – a kritériumok vizsgálata során – a legegységesebb képet a Budapest-Közép-Dunavidék, a NyugatDunántúl és a Balaton régiók mutatják. Minden egyes turisztikai régióban megtalálható az a négy-öt iroda, amely a statisztikailag mérhető mutatók (forgalom, kiadványok, kiállításokon való részvétel stb.) döntő többségét adja, s leszakadva – vonzerő, megfelelő humánerőforrás vagy finanszírozás híján – következnek a hálózat munkájához kisebb mértékben hozzájáruló Tourinform irodák. A hálózat irodáinak 97,3%-át a települési vagy megyei önkormányzatok (illetve többségi önkormányzati részesedésű turisztikai közhasznú társaság, egyesület, társulás) finanszírozzák, a munkatársak munkajogi besorolása ennek megfelelően közalkalmazotti. A települési önkormányzatok tehát a kötelező feladatokon túl, központi támogatás nélkül tartják fenn e tevékenységet, természetesen a turisztikailag frekventált, jelentős vendégforgalommal és vonzerővel rendelkező települések saját jól felfogott érdekükből finanszírozzák a Tourinform iroda működését. A 2006. évi önkormányzati költségvetések elfogadásánál mutatkozott meg igazán, hogy a forráshiányos önkormányzatok – államháztartási és jogszabályi reformok hiányában – először az önként vállalt feladataikat (a turizmus is idetartozik) lesznek kénytelenek visszaszorítani vagy feladni. A turisztikai információnyújtás ráadásul további informatikai, technikai fejlesztéseket igényel(ne), nem beszélve a marketing terén jelentkező látványos megoldásokig. Általában véve elmondható, hogy a Tourinformhálózatban dolgozók nyitott, kommunikatív, több nyelvet

beszélő, a térséget jól ismerő szakemberek. Ez utóbbi állítást igazolja a Magyar Turizmus Zrt. által, a Tourinform irodákba betérő turisták körében 2003-ban végzett ügyfél-elégedettségi vizsgálat is. A tanulmány megállapítása szerint a Tourinform szolgáltatásaival az azokat igénybe vevők egyértelműen elégedettek. Különösen igaz ez az információ-szolgáltatás körülményei (a dolgozók hozzáállása, az iroda elhelyezkedése, a kiszolgálás gyorsasága, az elérhetőségre vonatkozó információk, a nyitva tartás) vonatkozásában, de a rendelkezésre álló információk mennyiségének, minőségének választékának is kezdvező a megítélése. A megkérdezettek 83%-a nagyon elégedett volt a dolgozókkal, akik véleményük szerint minden kérdésre kellő felkészültséggel válaszoltak. A munkatársak elhivatottságára azonban hosszú távon nem lehet alapozni, ezen a téren is szükség van a humánerőforrás-fejlesztésre, valamint a teljesítményarányos anyagi juttatásokra. Amennyiben komolyan vesszük a Tourinform-hálózat színvonalas működtetését, úgy a jelenlegi rendszer finanszírozása gyökeres reformra szorul: • Racionalizálás: a hálózatban jelenleg működő irodák számát és elhelyezkedését a tényleges turisztikai vonzerőkhöz kell alakítani. Fontos cél a működési színvonal emelése, a tevékenység minőségének egységesítése. Ennek megvalósítása érdekében a Magyar Turizmus Zrt. a névhasználati szerződés minden területét érintő ellenőrzési rendszert működtet, s a sorozatos negatív eredményeket látva megvonja a névhasználati jogot. • Stabil, tervezhető pénzügyi háttér: meg kell teremteni a regionális/központi finanszírozás teljesítményhez kötött rendszerét, a decentralizációt. Helyi szinten a turizmus révén beszedett adókból – jogszabályi kötelezettséggel – biztosítani kell az irodák stabil


25

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS működésének pénzügyi hátterét. Az évente több mint 2,5 millió vendéget személyesen kiszolgáló Tourinform irodák információikkal keresletet gerjesztenek, amely a vállalkozók bevételeiben realizálódik. Az irodák tevékenysége tehát közvetve jelentősen hozzájárul az állami turisztikai bevételekhez, másként fogalmazva: a Tourinform irodák jelentős mértékben állami feladatot látnak el. Három pillérre (állam, helyi önkormányzat, vállalkozói szféra) támaszkodó finanszírozási rendszerre lenne szükség, amely biztosítja az irodák zavartalan, hosszú távú működését. • Hierarchikus rendszer: az erre alkalmas irodák bevonásával ki kell építeni a térségi desztináció-marketing szervezeteket. • Humánerőforrás: versenyképes juttatásokkal, a szakmai előmenetel lehetőségével érdekeltté kell tenni a hálózatban dolgozókat. A Nemzeti turizmusfejlesztési stratégia Intézkedési terve az attrakciófejlesztés témakörének tárgyalásanál foglalkozik az információ-szolgáltatás fejlesztésével, s a 2006-2008 közötti időszakra a következőképpen javasolja a hálózat továbbfejlesztését: „A turisták és a szakma teljes körű tájékoztatásának kialakítása érdekében a Magyar Turizmus Zrt. létrehoz egy turisztikai információs rendszert a jelenlegi ONTIR bázisán, amelyhez az RMI-k (és a később kialakuló desztinációs szervezetek) kapcsolódnak, így sor kerül a regionális internetes portálok ki-, illetve továbbépítésére. A turisztikai szervezetek együttműködésében megújításra kerülnek a papír alapú információs anyagok, promóciós eszközök, szóróajándékok. A Magyar Turizmus Zrt. és az önkormányzatok együttműködésében éjjel-nappal nyitva tartó Tourinformok nyílnak, rendőrségi jelenléttel.” Vitathatatlan, hogy a 2007-2013 közötti európai uniós fejlesztési ciklusban újabb pályázati lehetőségek nyílnak meg turizmusfejlesztésre. Mind regionális, mind pedig települési szinten szükség lesz a vonzerőfejlesztések megalapozására, megvalósíthatósági tanulmányok készítésére, vendégfelmérésekre és persze az elmúlt évek turizmussal

26


összefüggő tapasztalataira. Ha ebből a szemszögből vizsgáljuk a témát, nincs több kérdés: az információ hatalom és ennek egyik igen fontos sarokköve a jól működő Tourinformhálózat. A kutatásról további információ: Tourinform Veszprém, 8200 Veszprém, Vár u. 4., e-mail: [email protected]. A tanulmány szerzője külön köszöni a Tourinform Koordináció Iroda vezetőjének és munkatársainak segítségét.

Felhasznált irodalom AUBERT A. (2001): A turizmus és a területfejlesztés stratégiai kapcsolata Magyarországon. Turizmus Bulletin 2001/1. sz. KRAFTNÉ SOMOGYI G. (2000): A turizmus területi irányítása. Comitatus 2000/1., pp. 119-133 KRAFTNÉ SOMOGYI G. (2000): A turizmus területi jellemzői a kilencvenes években. In: Szerk. Horváth Gy.-Rechnitzer J.: Magyarország területi szerkezete és folyamatai az ezredfordulón. Pécs, MTA RKK, pp. 335-353 MAGYAR TURIZMUS Zrt. – Tourinform Koordináció Iroda adatszolgáltatása (2002-2005) MAGYAR TURIZMUS Zrt./M.Á.S.T. Kft.: Ügyfél-elégedettség vizsgálat a Tourinform irodákban, 2003 MAGYAR TURIZMUS Zrt. /MONITOR Társadalomkutató Intézet és Módszertani Központ: A Tourinform irodák ismertségének és az irodába betérő ügyfelek elégedettségének vizsgálata, 2002. november MAGYAR TURIZMUS Zrt./SZONDA IPSOS: Próbavásárlás vizsgálat az ország különböző régióiban működő Tourinform irodákba,n 1999. december, 2000. augusztus MAGYAR TURIZMUS Zrt./SZONDA IPSOS: Ügyfél-elégedettség vizsgálat a Tourinform irodákban, 2000. január, 2000. augusztus MICHALKÓ G. - RÁTZ T. (2003): A sátorverésen túl. A turizmustudomány magyarországi állapotairól. Magyar Tudomány. 48. 6. Nemzeti turizmusfejlesztési stratégia 2005-2013

TURISZTIKAI TERMÉKEK Mindenszentek és halottak napja szerepe a magyar lakosság utazási magatartásának befolyásolásában Szerző: dr. Rátz Tamara1 Jelen tanulmány célkitűzése, hogy összefoglalja az ünnepek turisztikai szerepének legfőbb jellemzőit, illetve bemutassa a mindenszentek és a halottak napja szerepét a hazai lakosság utazási magatartásának befolyásolásában egy 2005 őszén elvégzett felmérés alapján. A tanulmány része egy kutatássorozatnak, amelynek célja az ünnepek turisztikai szerepének feltárása. A kutatás eredményei alapján kirajzolódó kép szerint Magyarországon mindenszentek és halottak napja elsősorban családi ünnep, amely viszonylag jelentős utazási keresletet és kiskereskedelmi forgalmat generál. Az ünnephez kapcsolódó utazásokat alapvetően interperszonális tényezők határozzák meg, a turizmus szektor kínálata viszont megjelenhet kiegészítő jelleggel.

Bevezetés Bár az ünnepek a turizmus fejlődéstörténete során végig komoly szerepet játszottak az utazási kereslet befolyásolásában, ráadásul ez a jelentőség napjainkban sem halványult el – elég csak az ünnepekhez kapcsolódóan világszerte megélénkülő turistaforgalomra (Kammerhofer-Aggermann et al 2003, Hall – Duval 2004, China Business Guide 2006) vagy az ünnephez és az ünnepléshez kapcsolódó események és egyéb mesterséges attrakciók turisztikai vonzerőként való hasznosítására gondolni (Pretes 1995, Rátz – Patterman 2004, Rintala-Gardin 2004) –, az ünnepekhez kapcsolódó utazási magatartás vizsgálata eddig viszonylag kevés figyelmet kapott a turizmuskutatásban (DeMicco et al 2006, Rátz 2006). A Kodolányi János Főiskolán 2005 elején elkezdődött egy kutatássorozat, amelynek célja az ünnepek turisztikai jelentőségének vizsgálata, valamint az ünnepek által a hazai lakosság utazási magatartásának befolyásolásában játszott szerep elemzése. A 2005 során elvégzett felmérések a húsvéthoz (Rátz 2006), illetve a mindenszentekhez és a halottak napjához kapcsolódó utazási szokások feltárására irányultak, 2006 első hónapjaiban pedig a karácsonyi turizmus jellemzőinek vizsgálatára került sor.2

1. Mindenszentek és halottak napja a turizmusban Mindenszentek napján azokról a szentekről emlékezünk meg, akiknek nincs külön emléknapjuk. Bár az ünnep kezdetei a IV. századba nyúlnak vissza, november első napja a megemlékezés napjaként 741-ben, III. Gergely pápa idejében jelent meg először, egyetemes ünneppé pedig IV. Gergely 1

Közgazdász, a Kodolányi János Főiskola Turizmus Tanszékének főiskolai tanára. 2 Az utóbbi kutatás eredményeit a Turizmus Bulletin 2006/4. számában tesszük közzé.

pápa tette 844-ben. A halottak napja jóval későbbi eredetű, mint a mindenszentek ünnepe: az elhunytakra való megemlékezés szokása Szent Odiló clunyi apáttól ered, akinek az emléknapra vonatkozó 998-as rendeletét a XIV. század elejétől a római katolikus egyház is átvette. Az ünnephez kapcsolódó rituálék, mint a gyertyavagy mécses-gyújtás, illetve a sírok virágokkal és koszorúkkal való feldíszítése, alapvetően népi hiedelmekre vezethetők vissza. A gyertyák fénye elősegíti azt, hogy a „véletlenül kiszabadult lelkek” visszataláljanak a maguk sírjába és ne kísértsék az élőket, a sírok megtisztítása, megszépítése pedig hozzájárul ahhoz, hogy a holtak szívesen maradjanak végső lakhelyükön (Tátrai – Karácsony Molnár 2006). Szintén november elsejéhez kapcsolódik az Egyesült Államokból indult, angolszász Halloween, amely egy ideje Közép-Európában is meghonosodott. Bár az ünnep neve a keresztény mindenszentek angol elnevezéséből származik 3, Halloween az egyik legrégibb ünnep, amelynek mai formája az évszázadok során több kultúra – a római Pomona-nap, a kelta Samhain fesztivál és a keresztény mindenszentek napja – hagyományainak keveredésével alakult ki (Forát A-H. 2004). Az ünnep jellemzőiből kiindulva feltételezhető – és a kutatás során vizsgáltuk is ezt a hipotézist –, hogy mindenszentek és halottak napja elsősorban a belföldi VFR4-turizmus keresletének élénkítéséhez járul hozzá.

3

„All Hallows’ Eve” mindenszentek előestéjét jelenti, amely a kelta hagyományban a kóbor lelkek éjszakája volt. A XVII-XVIII. században terjedt el az a szórakoztató formában ma is élő szokás, miszerint az emberek félelmetes maskarát öltve jártak házról házra annak érdekében, hogy ijesztő külsejükkel távol tartsák a visszatérő gonosz lelkeket az otthonuktól. A töklámpások eredete szintén erre az időszakra vezethető vissza: a kivájt sütőtököket, bennük gyertyával, a holtak lelkeinek felajánlott ételáldozatként tették ki a házak elé (Baksay 2005). 4 VFR = Visiting Friends and Relatives (barát- és rokonlátogatás).


27

TURISZTIKAI TERMÉKEK 1. táblázat A válaszadók életkor és nem szerinti megoszlása (%) Válaszadó neme

Életkor

Férfi 11,8 9,2 15,8 9,2 46,0

15-25 26-39 40-59 60+ Összesen

Összesen

Nő 14,8 6,6 17,4 15,2 54,0

26,6 15,8 33,2 24,4 100,0

Forrás: saját kutatás

Az elhunyt hozzátartozók sírjainak felkeresésére irányuló igény turisztikai motivációként való megjelenése a Maslowféle szükséglethierarchia-modell „valahová tartozás”szükségletének sajátos kifejeződése (Michalkó 2004), az ezen szükséglet által indukált VFR-keresletet azonban az észlelt társadalmi kötelezettségek is jelentős mértékben befolyásolják (Seaton 1994). A kiválasztott ünnepek turisztikai aspektusait vizsgálva megállapítható, hogy mindenszentek és halottak napja hazánkban elsősorban személyes és családi ünnep, amelyhez főként az elmúlás és az emlékezés asszociációi kapcsolódnak. Ebből adódóan ezen ünnepek lényegesen kevésbé kommercializálhatóak, mint a karácsony vagy a húsvét, bár az ünnep fogalmának inherens részét képező, az időszak különlegességét jelző, azt a mindennapoktól elhatároló kellékek – főként virágok, különösen a mindenszentek szimbólumává vált krizantém, továbbá koszorúk, mécsesek, gyertyák – kereskedelme a kegyeleti napok esetében is erőteljesen érvényesülő jelenség. Mint azt a rendelkezésre álló, viszonylag szűk körű szakirodalom is alátámasztja (Rátz 2006, Rátz – Patterman

2004, Pozsony 1998), az ünnepek és a turizmus közös jellemzői közé tartozik a hétköznapi életből, a mindennapok rutinjából való kilépés, részben fizikailag, azaz az állandó lakóhely elhagyása során, részben pedig mentális és érzelmi síkon. A mindenszentek és a halottak napja esetében, amikor alapvetően (meg) emlékezésről és nem a szó hagyományos értelmében vett „ünneplésről” beszélhetünk, az ünnepek érzelmi dimenziója különösen erőteljesen érvényesül. Ugyanez az érzelmi töltet azonban rendkívüli mértékben megnehezíti ezen ünnepek turisztikai hasznosítását: Európa legtöbb országában mindenszentek és halottak napja ugyanis alapvetően visszafogott, személyes jellegű megemlékezést jelent. Ezzel szemben a közép-amerikai halottak napja vagy az angolszász Halloween esetében az ünnephez a szórakozás és a vidámság is hozzátartozik, lehetőséget nyújtva ezáltal az ünnep(lés) kulturális turisztikai attrakcióként való megjelenítésére (Newall 1987). 1973-as létrehozása óta például Greenwich Village Halloween Parádéja a New York-i fesztiválprogram egyik kiemelkedően népszerű eleme, amely az esemény jelentésének összetettségéből

1. ábra

2. ábra

A válaszadók állandó lakóhely szerinti megoszlása Dél-Alföld 12% Észak-Alföld 2% ÉszakMagyarország 8%

Közép-Magyarország 18%

Vezető 2% Tanuló 20%

Alkalmazott 20%

Vállalkozó 10%

Dél-Dunántúl 15% KözépDunántúl 31% Nyugat-Dunántúl 14% Forrás: saját kutatás

28

A válaszadók foglalkozás szerinti megoszlása


Inaktív 26% Értelmiségi 12% Forrás: saját kutatás

Fizikai 10%

TURISZTIKAI TERMÉKEK adódóan lehetőséget nyújt a résztvevők és a nézők eltérő interpretációjának kifejezésére is, hozzájárulva ezzel a negyed kultúraközi kommunikációjának élénküléséhez (Kugelmass 1991). A kegyeleti ünnepek sajátos megjelenési formájának tekinthető, alapvetően az örökségturizmus mint turisztikai termék fogalomkörébe sorolható közép-amerikai „Halottak napja” elsősorban Mexikóban vonz jelentős látogatóforgalmat. Az esemény által indukált nemzetközi turisztikai kereslet nagymértékben hozzájárult az ünnep örökségértékének növekedéséhez és elősegítette annak a mexikói kultúra szimbólumaként való pozicionálását (Brandes 1998). Kulturális jelentőségükön túl az ünnepek a mobilitás elősegítése, a turizmus keretfeltételeinek megteremtése révén is jelentős szerepet játszhatnak az utazási szokások befolyásolásában (Rátz 2006). Ezt a következtetést támasztják alá a KSH 2005. évre vonatkozó hazai statisztikai adatai is (KSH 2006): 2005 novemberében mindenszentek ünnepének hétköznapra esése – a „hosszú hétvégézés” lehetőségének megteremtése révén – a belföldi vendégforgalom dinamikus növekedését okozta, amely elsősorban a hazai wellness szállodák, apartmanszállodák és a négycsillagos szállodák esetében eredményezett jelentős keresletemelkedést (MTH 2006). A szálláshelyek adatain kívül a közlekedési infrastruktúrára nehezedő nyomás is jelzi a kegyeleti ünnepekhez kapcsolódóan élénkülő

forgalmat: a megemelkedő utazási kereslet kielégítése érdekében a MÁV és a Volán társaságok évről évre mentesítő járatokat indítanak az ünnepnapokon.

3. A kutatás módszertana A mindenszenteknek és a halottak napjának a hazai lakosság utazási magatartására gyakorolt hatását feltáró vizsgálat egyaránt tartalmazott elsődleges és másodlagos kutatási módszereket. Szekunder kutatás keretében áttekintettük az ünnepek turisztikai szerepével foglalkozó – meglehetősen szűk körű – szakirodalmi forrásokat, különös tekintettel az angolszász Halloween, valamint a latin-amerikai „Halottak napjának” turisztikai jelentőségére. Primer kutatási módszerként 2005 őszén, mindenszenteket és halottak napját követően sor került egy standard kérdőívre épülő felmérés elvégzésére. A felmérést 1026 fős, magyarországi mintán végeztük el, az ország lakosságának nem és életkor szerinti megoszlását figyelembe vevő kvótás mintavétellel kiválasztott résztvevők bevonásával. A megkérdezettek életkor és nem szerinti megoszlását az 1. táblázat mutatja be. A minta szocio-demográfiai megoszlását az 1. és 2. ábrák mutatják be. Mivel a mintavétel során csak életkor és nem szerinti kvótákat alkalmaztunk, a válaszadók lakóhely szerinti megoszlását tekintve, 3. ábra

A temetőlátogatások időbeni megoszlása, 2005 (%) 45 39,6

40 35 30,6

30,3

30 25 20 14,8

15 10 6,8 5

4,6

3,6

0 Korábbi napon

10.28. péntek

10.29. szombat

10.30. vasárnap

10.31. hétfő

11.01. kedd

Későbbi napon



29

TURISZTIKAI TERMÉKEK 4. A kutatás eredményei és következtetései

4. ábra A mindenszentekhez kapcsolódó utazások során megtett távolság (%) 50 km 30 29,3 25 20 15

Több mint 400 km

100 km

10

24,4

5

8,3

0

15,6 22,4 200 km

400 km Forrás: saját kutatás

a magyar népesség tényleges megoszlásához viszonyítva, a Dunántúl, különösen a közép-dunántúli régió túlreprezentált, míg az ország keleti régiói alulreprezentáltak (1. ábra).

2005-ben a felmérés résztvevőinek 67,8% -a utazott el mindenszentek és halottak napja alkalmával állandó lakóhelyén kívüli településre azzal a céllal, hogy ott temetőbe látogasson. Az állandó lakóhelyüket temetőlátogatási motivációval elhagyók átlagosan 1,81 temetőt kerestek fel, ezen belül a megkérdezettek közel fele (48,7%) 5 egy temetőbe látogatott el, háromnál több lakóhelyén kívüli sírkertben pedig csak 7,7% -uk tett látogatást. A látogatások időbeli megoszlását vizsgálva látható, hogy a válaszadók közel 40%-a a hagyományoknak megfelelően november 1-re, azaz mindenszentek ünnepére időzítette a temetőlátogatást, de számottevő volt a vasárnap, és az október 31-i munkaszüneti napnak köszönhetően a hétfő szerepe is (3. ábra). Az ünnepek alatt a megkérdezettek által temetőlátogatási céllal megtett távolság átlagosan 139,4 km volt (az oda-vissza megtett út teljes hosszát, nem pedig a temetők állandó lakóhelytől való távolságát vizsgálva), ez a távolságérték azonban meglehetősen nagy szóródást takar. Amint azt a 4. ábra mutatja, a válaszadók 29,3% -a 50 km-t vagy annál kevesebbet

5. ábra A mindenszentekhez kapcsolódó utazások költésstruktúrájának összetevői (Ft) Koszorú, mécses, virág

4639

Közlekedés

3843

Ajándék

1116

Vendéglátás

333

Egyéb élelmiszer

293

Szállás

6 0

500

1000

1500

2000

2500

3000

3500

4000

4500

5000


Foglalkozási szempontból nézve (2. ábra) a megkérdezettek változatos szocio-ökonómiai jellemzőket mutatnak, noha a diákok – részben abból következően, hogy a felmérést lebonyolító kérdezőbiztosok a Kodolányi János Főiskola turizmus szakos hallgatói közül kerültek ki – némiképp felülreprezentáltak.

30


5

Tekintettel arra, hogy jelen kutatás célja a mindenszentekhez és a halottak napjához kapcsolódó turisztikai aktivitás vizsgálata volt, a temetőlátogatások jellemzőinek tárgyalása során csak az állandó lakóhely elhagyásával együtt járó látogatásokat elemezzük. Ebből következően a temetőlátogatásokra vonatkozó statisztikai adatok ismertetése során 100%-nak a megkérdezettek azon halmazát tekintjük, akik legalább egy, állandó lakóhelyükön kívüli településre elutaztak temetőlátogatási céllal.

TURISZTIKAI TERMÉKEK tett meg, egynegyedük pedig nem utazott többet 100 km-nél. Több mint 400 km-t a megkérdezetteknek csupán 8,3%-a tett meg; ebben a csoportban az átlagos utazási táv 211,3 km volt, a leghosszabb megtett út pedig 1400 km. A sírkertek felkereséséhez a megkérdezettek döntő többsége (83,8%) személygépkocsit vett igénybe; távolsági buszjárattal csupán 9,7%, vonattal pedig mindössze 5,9% utazott (a fennmaradó 0,6% kerékpárral közlekedett). Megvizsgálva a megtett távolság és az utazáshoz használt közlekedési eszköz közötti kapcsolatot megfigyelhető, hogy a legrövidebb (30 km-nél kevesebb) és a leghosszabb (500 km feletti) távolságokon egyeduralkodó az autó, főként rugalmasságának és kényelmességének köszönhetően. Mindazok körében, akik a tömegközlekedést választották, a távolság függvényében nőtt a vasút iránti preferencia, illeszkedve ahhoz a nemzetközi trendhez, miszerint rövidebb távolságokon a közúti közlekedés dominál, közepes távolságokon viszont emelkedik a vonat jelentősége (Lengyel 2004). A mindenszentek ünnepének és a halottak napjának családi jellegét alátámasztja az is, hogy a válaszadók 64,2%-a családi körben (házastársával/párjával és gyermekével) utazott temetőlátogatásra, 18,9% pedig

házastársával vagy párjával kettesben. Egymagában a megkérdezettek 10,1%-a keresett fel állandó lakóhelyén kívül temetőt, a fennmaradó 6,8% pedig szüleivel vagy testvérével vett részt temetőlátogatáson. Hasonlóan a 2005 tavaszán lefolytatott, a húsvéti ünnepek turisztikai szerepét vizsgáló kutatás eredményeihez (Rátz 2006), a mindenszentekhez kapcsolódó utazások túlnyomó többsége is kirándulásnak tekinthető, hiszen a látogatók 81,3%-a egyetlen éjszakát sem töltött a felkeresett desztinációban, 11,6% pedig mindössze egy éjszakát. A temetőlátogatási motiváció által indukált utazás során a látogatók tartózkodási idejét befolyásolta a megtett távolság is: amint azt az ANOVA varianciaanalízis eredménye mutatja, a nagyobb távolságra utazók jóval nagyobb valószínűséggel töltöttek el éjszakát a felkeresett területen (F=9,310; szig.=0,000). Hatást gyakorolt továbbá az eltöltött éjszakák számára az igénybe vett közlekedési eszköz is: a tömegközlekedéssel utazók nagyobb valószínűséggel töltöttek el legalább egy éjszakát a meglátogatott desztinációban, mint az autóval érkezők (χ2 =72,235; szig.=0,000), ami valószínűleg részben a menetrendek rugalmatlanságára vezethető vissza, részben pedig arra, hogy az a megkérdezett választotta a lassúbb és kötöttebb tömegközlekedést, aki eleve hosszabb tartózkodást tervezett. 6. ábra

A mindenszentekhez kapcsolódó utazások költésstruktúrája a válaszadók életkorának függvényében (Ft) 6000 15-25 év 26-39 év 40-59 év 60+ év

5000

4000

3000

2000

1000

0 Közlekedés

Koszorú, mécses, virág

Vendéglátás

Egyéb élelmiszer

Szállás

Ajándék



31

TURISZTIKAI TERMÉKEK Azon válaszadóknak, akik legalább egy éjszakát eltöltöttek a meglátogatott helyszínen, 93,8%-a rokonoknál vagy barátoknál szállt meg, ami egyértelműen alátámasztja kutatásunk azon hipotézisét, miszerint a mindenszentek ünnepéhez és a halottak napjához kapcsolódó utazási tevékenység főként VFR turizmusnak tekinthető. Temetőlátogatási céllal történő utazás során egyébként a megkérdezettek közül senki sem vett igénybe kereskedelmi szálláshelyet: a fennmaradó 6,2% részben saját nyaralóban (4,1%), részben pedig falusi szálláshelyen (2,1%) éjszakázott. A temetőlátogatásokhoz kapcsolódó kiadások átlagos értéke a megkérdezettek körében 10 230 Ft volt. Megvizsgálva a kiadások összetételét megfigyelhető, hogy a megkérdezettek elsősorban az ünnep kellékeire (koszorúkra, mécsesekre, virágokra) és közlekedésre költöttek: a sokaság átlagát nézve ez a két tétel generálta a teljes költés 82,9%-át (5. ábra). Az átlagértékek mögött természetesen jelentős szórás rejlik: a felmérés résztvevőinek 1%-a semmit sem költött (ők mindannyian családjukkal és személygépkocsival kerestek fel állandó lakóhelyükön kívüli temetőt, tehát feltételezhető, hogy egyszerűen nem vették figyelembe az oda- és visszautazás költségét), 0,3% számára viszont 85 000 Ft-ba került az ünnepi utazás. Amint azt a 6. ábra is mutatja, a mindenszentekhez és a halottak napjához kapcsolódó kegyeleti

utazások kiadásstruktúrájából a szorosan vett turisztikai kiadások – szállás, közlekedés, vendéglátás – aránya (40,9%) viszonylag mérsékelt az ünnep társadalmi és interperszonális jellegéhez kapcsolódó kiadásokhoz (56,2%) képest, mint amilyenek a felkeresett sírokra vásárolt koszorúkra és mécsesekre vagy a meglátogatott rokonoknak és barátoknak szánt ajándékra fordított összegek (szemben a szabadidős turizmust általában jellemző költésstruktúrával, amelyben rendszerint a helyváltoztatással és a desztinációban való tartózkodással kapcsolatos költségek dominálnak (Puczkó – Rátz 2005). A temetőlátogatásokhoz kapcsolódó kiadások átlagos mértékét meghatározó tényezőket vizsgálva szignifikáns kapcsolatot tapasztaltunk a megkérdezett életkora és költési szintje között (F=2,580; szig.= 0,000). Amint azt a 6. ábra mutatja, a meglátogatott barátoknak, rokonoknak szánt ajándékokra fordított összegek esetében az életkor emelkedése egyértelműen a kiadások növekedésével járt, de az ünnep kellékeire szánt kiadások is jelentős mértékben korfüggőnek bizonyultak. Az állandó lakóhelyén kívüli temetőlátogatást a felmérés résztvevőinek 79,1%-a mindig vagy többnyire összekapcsolja rokonok vagy ismerősök meglátogatásával is, ami szintén megerősíti a kutatásnak a mindenszentek 7. ábra

Az állandó lakóhelyen kívüli temetőlátogatások gyakorisága az elhunytak rokonsági foka függvényében Nagyszülő

4,4

Szülő

2,6

Nagybácsi, nagynéni

2,4

Barát, jó ismerős

2,1

Após, anyós

1,8

Egyéb rokon

1,6

Unokatestvér

1,4

Testvér

1,2 0,0

0,5

1,0

1,5


32


2,0

2,5

3,0

3,5

4,0

4,5

5,0

TURISZTIKAI TERMÉKEK 2. táblázat Az életkor hatása az állandó lakóhelyen kívül nyugvó hozzátartozók sírja felkeresésének gyakoriságára

Szülő Nagyszülő Testvér Unokatestvér Nagybácsi/nagynéni Após/anyós Egyéb rokon Barát, jó ismerős

Átlag* 2,57 4,41 1,23 1,36 2,35 1,83 1,58 2,07

Szórás* 3,25 2,94 2,48 2,36 2,82 2,81 2,61 2,78

F-érték 8,633 2,405 6,371 3,330 3,259 8,035 2,275 1,923

Szignifikanciaszint 0,000 0,000 0,000 0,000 0,000 0,000 0,000 0,000

*1-től 7-ig terjedő skálán, ahol 1 = soha nem keresi fel a sírját, 7 = évente többször felkeresi a sírját Forrás: saját kutatás

ünnepéhez és a halottak napjához kapcsolódó utazási tevékenység elsősorban VFR turizmus-jellegére vonatkozó hipotézisét. Amint azt a 7. ábra mutatja, az állandó lakóhelyen kívüli temetőlátogatások gyakoriságát befolyásolja egyrészt az elhunytak rokonsági foka, másrészt pedig a generációk közötti, életkorban kifejeződő távolság: a megkérdezettek leggyakrabban a hozzájuk szoros rokoni, érzelmi szálakkal kapcsolódó, de két generációnyi távolságra lévő nagyszülők sírját keresik fel. A válaszadók életkora és a különböző rokonsági fokú hozzátartozók sírjának felkeresése között szignifikáns kapcsolat mutatható ki (2. táblázat), amit főként az a tény magyaráz, hogy az életkor előrehaladtával párhuzamosan rendszerint növekszik az elhunyt hozzátartozók száma, másrészt pedig – részben ebből is következően – az idősebb korosztályra inkább jellemző a rendszeres temetőlátogatás. Bár az ünnep jellegéből adódóan a mindenszentekhez és a halottak napjához kapcsolódó utazásokat

döntően a temetőlátogatásban kifejeződő kegyelet, azaz az elhunyt családtagokra és barátokra azok sírjánál való emlékezés igénye motiválja, a kutatás keretében azt is megvizsgáltuk, hogy milyen egyéb tényezők befolyásolják a vizsgált ünnepek alatt tapasztalható utazási magatartást. Mivel a varianciaelemzés alapján az életkor szignifikánsnak bizonyult az egyes változók jelentőségét tekintve (3. táblázat), a 8. ábra életkori bontásban mutatja be a felmérés során elemzett tényezők hatását a megkérdezettek mindenszentekhez és a halottak napjához kapcsolódó utazásaira. A 3. táblázat első oszlopának átlagér tékeit elemezve megállapítható, hogy bár egyik vizsgált tényező sem bizonyult kiemelkedően fontosnak a megkérdezettek kegyeleti utazásait illetően, összességében az interperszonális tényezők – mint az elhunyt hozzátartozó rokonsági foka, a család többi tagjának utazási hajlandósága vagy a barátok és rokonok meglátogatásának lehetősége – jelentősebb hatótényezőnek bizonyultak az olyan, az utazást rendszerint inkább 3. táblázat

A mindenszentekhez kapcsolódó utazást befolyásoló tényezők jelentősége Változó Válaszadó egészségi állapota Elhunyt hozzátartozó rokonsági foka A család többi tagjának részvétele VFR lehetősége Időjárás Válaszadó anyagi helyzete Megszokás Célterület földrajzi közelsége Célterület megközelíthetősége Odautazás költségei Elhunyt hozzátartozó halála óta eltelt idő

Átlag* 3,02

Szórás* 1,45

F-érték** 2,764

Szignifikanciaszint 0,000

2,72

1,55

1,978

0,000

2,35 2,32 2,25 2,19 2,17 2,09 2,09 1,81

1,34 1,37 1,36 1,33 1,43 1,27 1,26 1,16

2,254 1,859 2,930 2,199 1,823 2,346 2,308 2,444

0,000 0,000 0,000 0,000 0,000 0,000 0,000 0,000

1,73

1,15

1,997

0,000

*1-től 5-ig terjedő skálán, ahol 5 = teljes mértékben befolyásolja az utazást, 1 = egyáltalán nem befolyásolja az utazást. ** Az adott tényező és a válaszadó életkora közötti kapcsolat. Forrás: saját kutatás


33

TURISZTIKAI TERMÉKEK 8. ábra A mindenszentekhez kapcsolódó utazást befolyásoló tényezők jelentősége a válaszadó életkora függvényében* Válaszadó egészségi állapota Időjárás Elhunyt rokonsági foka Földrajzi közelség Család többi tagjának részvétele Megközelíthetőség Válaszadó anyagi helyzete Megszokás VFR lehetősége 15-25 év 26-39 év 40-59 év 60+ év

Odautazás ára Elhunyt halála óta eltelt idő 0,0

0,5

1,0

1,5

2,0

2,5

3,0

3,5

4,0

*1-től 5-ig terjedő skálán, ahol 5=teljes mértékben befolyásolja az utazást, 1=egyáltalán nem befolyásolja az utazást. Forrás: saját kutatás

korlátozó tényezőknél, mint a célterület távolsága, megközelíthetősége vagy az odautazás költségei. Jelen kutatás eredményei is alátámasztják tehát a szakirodalmi forrásoknak (például Seaton 1994, Seaton – Tagg 1995, Williams et al 2000, Duval 2003) a VFR turizmus keresletére vonatkozó azon megállapítását, miszerint a társadalmi kötelezettségek turisztikai motivációként való megjelenése erőteljes hatást gyakorolhat az érintettek utazási magatartására.

Összefoglalás Összességében a kutatás eredményei alapján megállapítható, hogy hazánkban mindenszentek és halottak napja elsősorban családi ünnep, amely viszonylag jelentős utazási keresletet és kiskereskedelmi forgalmat generál. Eltérően a karácsonyi vagy a húsvéti ünnepektől, a kegyeleti napok gyakorlatilag nem járulnak hozzá a turisztikai szolgáltatások iránti kereslet növekedéséhez – mivel jellegükből adódóan korlátozott az ünnepi hagyományok turisztikai attrakcióként való megjeleníthetősége –, az ünnepi időszakban megnövekedett szabadidő, illetve az ünnepekkel társadalmunkban hagyományosan együtt járó interperszonális kötelezettségek azonban ösztönzik az utazást.

34


A kutatás eredményei azt jelzik, hogy az ünnephez kapcsolódó utazási magatartáson belül jelenleg két szint különíthető el: a temetőlátogatás igényére mint alapvető motivációra épül rá a barátok, rokonok meglátogatásának kiegészítő, de szintén jelentős igénye. A turizmus szektor számára a mindenszentekhez kapcsolódó lehetőség abban rejlik, hogy sikerüljön a fogyasztók tudatában megjeleníteni egy lehetséges harmadik szintet, a turisztikai szolgáltatások szintjét, ezáltal elérve azt, hogy jelenlegi nagymértékű utazási kereslet egyúttal turisztikai termékek iránti keresletté is váljon.

Felhasznált irodalom BAKSAY, K. (2005): Halloween misztikuma, eredete; http:// www.helloinfo.hu/main.php?folderID=830&articleID=704 8&ctag=articlelist&iid=1 (letöltve 2006.09.11.) BRANDES, S. (1998): The Day of the Dead, Halloween, and the Quest for Mexican National Identity; Journal of American Folklore 111(442):359-380 CHINA BUSINESS GUIDE 2006 (2006); China Economic Review Publishing, Wanchai, Hong Kong DEMICCO, F.J. – LIN, Y. – LIU, L. – REJTŐ, L. – BELDONA, S. – BANCROFT, D. (2006): The Effect of Holidays on Hotel Daily

TURISZTIKAI TERMÉKEK Revenue; Journal of Hospitality and Tourism Research 30(1):117-133 DUVAL, D.T. (2003): When Hosts Become Guests: Return Visits and Diasporic Identities in a Commonwealth Eastern Caribbean Community; Current Issues in Tourism 6(4):267-308 FORÁT, A-H. (2004): Halloween kicsit körbe; www.fangoria. hu/archivum/2/2halloween.pdf (letöltve 2005.10.15.) HALL, C.M. – DUVAL, D.T. (2004): Linking Diasporas and Tourism: Transnational Mobilities of Pacific Islanders Resident in New Zealand; In: T.E. Coles – D.J. Timothy (eds.): Tourism, Diasporas and Space; Routledge, New York, pp.78-94 KAMMERHOFER-AGGERMANN, U. – HIEBL, E. – KEUL, A.G. – BACHLEITNER, R. –SCHREUER, M. (2003): Weihnachtsmärkte: Zentren der Sehnsüchte und des Tourismus; Tourismus Journal 7(3):329-354 KSH (2006): Turizmus, 2005. január-november; Központi Statisztikai Hivatal, Budapest KUGELMASS, J. (1991): Wishes Come True: Designing the Greenwich Village Halloween Parade; Journal of American Folklore 104(414):443-465 LENGYEL, M. (2004): A turizmus általános elmélete; Heller Farkas Gazdasági és Turisztikai Szolgáltatások Főiskolája – Kereskedelmi és Idegenforgalmi Továbbképző Kft., Budapest MICHALKÓ, G. (2004): A turizmuselmélet alapjai; Kodolányi János Főiskola, Székesfehérvár MTH (2006): A Magyar Turisztikai Hivatal havi hírlevele. Statisztikai adatok és hírek a turizmus világából. 2006/1; www.mth.gov.hu (letöltve 2006.09.12.)

NEWALL, V.J. (1987): The Adaptation of Folklore and Tradition (Folklorismus); Folklore 98(2):131-151 POZSONY, F. (1998): Turizmus és népszokások; In: Fejős, Z. (szerk.): A turizmus mint kulturális rendszer; Néprajzi Múzeum, Budapest, pp.125-129 PRETES, M. (1995): Postmodern Tourism. The Santa Claus Industry; Annals of Tourism Research 22(1):1-15 PUCZKÓ, L – RÁTZ, T. (2005): A turizmus hatásai, 4. javított kiadás; Aula Kiadó, Budapest. RÁTZ, T. (2006): A húsvét szerepe a magyar lakosság utazási magatartásának befolyásolásában; Turizmus Bulletin 10(1):30-38 RÁTZ, T – PATTERMAN, L. (2004): A karácsony mint turisztikai attrakció; Turizmus Bulletin 8(3):18-25 RINTALA-GARDIN, T. (2004): Regional Economic Impact and Development of Tourism in Rovaniemi 1995-2003; Rovaniemi Tourist Board, Rovaniemi, Finland SEATON, A.V. (1994): Are Relatives Friends? Reassessing the VFR Category in Segmenting Tourism Markets; In: A.V. Seaton et al (eds.): Tourism: The State of the Art; John Wiley & Sons, Chichester, UK, pp.316-321 SEATON, A.V. – TAGG, S. (1995): Disaggregating Friends and Relatives in VFR Tourism Research: The Northern Ireland Evidence 1991-1993; 6(1):6-18 TÁTRAI, Zs. – KARÁCSONY MOLNÁR, E. (2006): Jeles napok, ünnepi szokások, 4. kiadás; Mezőgazda Kiadó, Budapest WILLIAMS, A.M. – KING, R. – WARNES, A. – PATTERSON, G. (2000): Tourism and International Retirement Migration: New Forms of an Old Relationship in Southern Europe; Tourism Geographies 2(1):28-49


35

TURISZTIKAI TERMÉKEK Taxi és turizmus: a taxiközlekedés szerepe Budapest nemzetközi vendégforgalmában1 Michalkó Gábor2 – Hinek Mátyás3 – Jusztin Márta4 – Váradi Zsuzsanna5 – Vizi István6 Az MTA Földrajztudományi Kutatóintézetének kezdeményezésére, a Kodolányi János Főiskola Turizmus Tanszékének közreműködésével 2005 második félévében megvalósított kutatás széleskörűen tárta fel Budapest taxiközlekedésének és nemzetközi turizmusának kapcsolódási pontjait. A vizsgálatok során alkalmazott gazdag módszertani apparátus jelentősen elősegítette a probléma objektív, tudományos igényű elemzését, amelynek eredményeit az elméleti és a gyakorlati szakemberek a főváros turizmusát és taxiközlekedését egyaránt érintő munkájuk során sikerrel hasznosíthatják. E helyütt az Országos Turisztikai Bizottság és a Fővárosi Önkormányzat Kereskedelmi és Turisztikai Bizottsága által is tárgyalt kutatási zárótanulmány rövidített változatát adjuk közre, amely elsősorban a téma elméleti megközelítéseit, valamint a probléma szempontjából legizgalmasabbnak tekinthető empirikus eredményeket tárja fel.

Bevezetés A Magyar Tudományos Akadémia Földrajztudományi Kutatóintézetének kezdeményezésére, a Kodolányi János Főiskola Turizmus Tanszékének közreműködésével megvalósított kutatás Budapest taxiközlekedésének turizmus szempontú vizsgálatára vállalkozott, amely munkát eredendően kettős cél vezérelte. Az eredmények egyrészt szolgáljanak alapvető adatbázisul a „Magyarország modern turizmusföldrajza” című kutatási program közlekedéssel kapcsolatos részterületének összeállításához, másrészt a Budapest turizmuspolitikájával foglalkozó szakemberek számára adjanak átfogó, reális és előítéletektől mentes képet arról a szolgáltatásról, amely beépülve a turisták tartózkodásának folyamatába, végső soron a főváros idegenforgalmi kínálatának részévé vált. Ilyen jellegű, egy európai főváros taxiközlekedésének turisztikai vonatkozásait sokrétűen bemutató vizsgálatra – eddigi ismereteink szerint – még nem került sor, így az elvégzett kutatás nemcsak hazai, hanem nemzetközi viszonylatban is egyedülállónak tekinthető. Az említett hiátuson túlmenően a jelen vizsgálat eredetisége és az abban felhasznált módszerek érvényessége ösztönöz 1

A jelen tanulmányban közreadott eredmények feltárására az MTA Földrajztudományi Kutatóintézetben zajló, „Magyarország modern turizmusföldrajza” elnevezésű OTKA (T046074) kutatási program megvalósítása során, a Kodolányi János Főiskolával való együttműködés keretében került sor. A kutatást a Fővárosi Közgyűlés Kereskedelmi és Turisztikai Bizottsága 80/2005 (VI.29.) sz. határozata alapján Budapest Főváros Önkormányzata támogatta. 2 Tudományos főmunkatárs, MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 3 Főiskolai adjunktus, Kodolányi János Főiskola. 4 Főiskolai docens, Budapesti Gazdasági Főiskola. 5 Tudományos segédmunkatárs, MTA Szociológiai Kutatóintézet. 6 Tanszékvezető főiskolai docens, Kodolányi János Főiskola.

36


minket a nemzetközi összehasonlításra alkalmat adó, jövőbeni kutatások indítványozására. Budapest taxiközlekedésének problematikája számos szociológiai aspektussal rendelkezik, amelynek komplex feltárása meghaladta volna a turizmus-orientált megközelítés kereteit. Így e helyütt nem térünk ki a sofőrök és a taxitársaságok közötti, valamint a különböző taxitársaságok egymáshoz fűződő viszonyaira, a taxiszolgáltatásban részt vevők és a felügyeletükkel foglalkozó szervezetek, hatóságok kapcsolatrendszerére és az egyes helyszíneken taxiszolgáltatást nyújtó társaságoknak, közösségeknek az adott színtérhez fűződő érdekeltségeire sem. A tanulmány fókuszában Budapest nemzetközi turizmusa áll, a főváros taxiközlekedésének igénybevétele során azonban lehetetlen egymástól megkülönböztetni a turisztikai céllal átmenetileg itt-tartózkodókat a munkavégzés, tanulás vagy éppen letelepedési szándékkal huzamosabb ideig jelen lévő külföldiektől. Ennek megfelelően az értekezés címében a vendégforgalom kifejezéssel igyekeztünk utalni arra, hogy a taxiszolgáltatást igénybe vevő külföldi nem minden esetben turista. Természetesen a munka kontextusa világosan jelzi, hogy a probléma tárgyát a fővárosban tartózkodó, nem magyar állampolgárságú turisták magatartása és a taxik igénybevétele kapcsán az ő kiszolgálásukat hivatott intézmények képezik.

1. Problémafelvetés A taxiközlekedés, a turisztikai szakirodalom szerint, a település alap infrastruktúrájához sorolható, mivel a vonzerők megközelítésében, a lokális vagy a térségi mobilitás elősegítésében kap szerepet (Michalkó 2004). A taxiközlekedés a turizmus helyi feltételein belül, a fogadóképesség szerves részét képezve ékelődik a település

TURISZTIKAI TERMÉKEK vendégeit kiszolgáló tárgyi keretek közé, és kizárólagos vagy kiegészítő eszközét jelenti a turisták helyváltoztató mozgásának. Ahol a helyi tömegközlekedés nem biztosítja a turisták kívánt mértékű mobilitását, ott a taxik – átvéve a település személyszállítási feladatkörét vagy bizonyos relációk hiányos ellátottságát kiküszöbölendő – domináns szerephez jutnak. A taxiközlekedés sajátossága, hogy a legritkább esetben tesz különbséget a szolgáltatást igénybe vevő piaci szegmensek között, általában ugyanazt a kínálatot jeleníti meg a helyi társadalom és a település vendégei számára. A taxiközlekedés reprezentánsa a társadalmi, gazdasági fejlettségnek, a rendelkezésre álló gépkocsipark minőségi összetétele, a szolgáltatás igénybevételének módozata, a taxisofőr magatartása, az elszámolás mind-mind a lokális valóság tükörképe. Számos hasonlósága ellenére alapvetően tér el a tömegközlekedés funkcióitól és turizmusformáló szerepétől (Puczkó – Rátz 2003), mivel itt a szolgáltatásba kódolt személyes elem, az útvonal megválasztásának alternatív volta, ebből következően az ár flexibilitása olyan kockázati tényezőket képviselnek, amit a taxit igénybe vevőknek – a beszállás pillanatában létrejövő szerződéses viszony alapján – vállalniuk kell. A helyi tömegközlekedés biztonságos működtetését a tulajdonos vállalatok vagy önkormányzatok szavatolják (Tiner 1998a), a taxik esetében ez a fajta külső (központi) garancia érvényesülése kevésbé jelenik meg, a taxitársaságok hiánya (a céhes kontroll elmaradása) pedig még inkább felerősíti a tisztességtelen piaci magatartást. A taxiközlekedés számos európai és tengerentúli nagyváros mindennapi életének, ugyanakkor imázsának is szerves részét alkotja. Amíg a New Yorkba vagy Londonba látogatók tevékenységének elengedhetetlen eleme a helyi taxik kipróbálása, addig Budapest esetében ennek a közlekedési eszköznek az igénybevétele pillanatnyilag kevésbé sorolható a kötelező turisztikai programok közé. A taxi önálló vonzerőként való tudatos megjelenítése a városmarketingben vagy spontán módon történő attrakcióvá válása hozzájárul a település imázsának sokszínűségéhez, ugyanakkor a szolgáltatás rossz híre hátráltatja a turisták mobilitásának sikeres kiteljesedését. A városok többségében azonban a taxiszolgáltatás pusztán a lakosság és a település vendégeinek motorizált individuális helyváltoztatást segíti elő, egyszerűen észrevehetetlen, a helyi közlekedési rendszerbe simuló jármű. A városok külföldi vendégeinek taxiszolgáltatás iránti kereslete elsősorban a biztonságra való törekevés igényével magyarázható, amely egy ismeretlen helyre való érkezést követő, sikeres helyváltoztatás végzésének szándékából fakad. Az eltévedés, a nem megfelelő tömegközlekedési eszköz kiválasztása vagy annak igénybevételi feltételeire vonatkozó információk hiánya

nemkívánatos konfliktusokhoz, jelentős időveszteséghez vezet, ezt küszöböli ki a taxi. Különösen a városközponttól kieső pályaudvarokra, repülőterekre történő érkezés, illetve az onnan történő indulás ösztönzi a taxiközlekedés előnyben részesítését, az éjszakai és a hajnali utazás pedig egyenesen elkerülhetetlenné teszi azt. A bonyolult, nehezen átlátható tömegközlekedési rendszer vagy a taxiszolgáltatás viteldíjának relatív olcsósága szintén motiválja az igénybevételt. Az optimális külső tényezők ellenére is sokan választják a taxit, amely döntésükben a kényelem és a nehéz csomagok cipelésének elkerülése játszik közre. A hivatásturizmusban a taxi a presztízs megteremtésének és fenntartásának eszköze. A taxizás összességében az általános utazási kultúra része, amelynek során elkerülhető a tömegközlekedés gyenge pontjaival való szembesülés. Az elméleti alapvetéseken túlmenően valójában kevés információ áll azzal kapcsolatban a döntéshozók, a gyakorlati szakemberek és a Budapesttel foglalkozó kutatók rendelkezésére, hogy milyenek a fővárosba látogató külföldiek taxizási szokásai, illetve a taxiközlekedés hogyan illeszkedik Budapest turisztikai kínálatába. A főváros külföldi vendégeinek turisztikai tevékenységét feltáró korábbi vizsgálatokból mindössze arra kaphattunk választ, hogy a megkérdezettek mekkora aránya vette igénybe a taxiközlekedés nyújtotta helyváltoztatási lehetőségeket, és részükről milyen elégedettségi mutatókkal írható le ez a szolgáltatás (Ligeti 1999). A jelen kutatás újdonsága abban rejlik, hogy nem annyira a kereslet, mint inkább a szolgáltató oldaláról, a lehető legkomplexebb módon kívánja megközelíteni a problémát.

2. Kutatási előzmények Az elmúlt évszázadban a közlekedési eszközök technológiai fejlődésének, az emberek életmódbeli változásainak, a szabadidő-eltöltés sajátos formái kialakulásának következtében a közlekedés és a turizmus egyre jobban összefonódott (Erdősi 2005, Tiner 1998b). A két ágazat egyre szorosabb kapcsolatára a tudományos élet is felfigyelt, főként a geográfia, a turizmus-, valamint a közlekedéstudományban tevékenykedő kutatók körében kapott egyre nagyobb hangsúlyt a két terület kutatása (McIntosch – Goeldner 1995, Michalkó 2004, Mill – Morrison 1992, Sessa 1983). A témával kapcsolatos tudományos munkák több aspektusból közelítik meg a személyszállítás és a turizmus viszonyát, de összességében elmondható, hogy ma már a legtöbb általános turizmustudományi műben helyet kap a közlekedés szerepkörének hangsúlyozása. A taxik jelentőségével, a turizmusban betöltött szerepének vizsgálatával kapcsolatban azonban még nem született átfogó értékelés, a kutatók csak felszínesen érintették a témát.


37

TURISZTIKAI TERMÉKEK A kérdéskörrel foglalkozó nemzetközi és hazai tudományos munkák alapvető jellemzője, hogy elsősorban a városi közlekedés általános sajátosságainak feltárására helyezik a hangsúlyt, ezen belül a tömegközlekedés változó szerepkörének bemutatására, valamint a privát személygépkocsi-állomány növekedése által generált problémákra fókuszálnak, a taxi kérdésköre leginkább a járművek modernizálódása kapcsán jelenik meg (Boniface – Cooper 1994, Page 1994, Prideaux 1999, Tiner 1995). A nemzetközi turisztikai kutatásokat áttanulmányozva megállapíthatjuk, hogy mindössze néhány publikáció foglalkozik konkrétan a turizmus és a taxi kapcsolatával. Waryszak és King (2000) tanulmánya – miközben a taxik turizmusban betöltött szerepkörének változására koncentrál – az ausztrál Victoria állam példáján keresztül mutatja be a kérdéskört. A taxiközlekedés fontosságát emeli ki Turton (1992) értekezése, amelyben arra mutat rá, hogy a taxik jelentős szerepet játszanak a városi közlekedésben, mivel azok a legalkalmasabbak a rövid, belvárosi utak megtételére, bevásárlásra, az üzleti ügyek elintézésére, valamint egyes esetekben a tömegközlekedési eszközök elérésére. A tanulmány nagy hangsúlyt helyez az úgynevezett informális taxik, valamint a nem motorizált közlekedési eszközök (például riksa, tuk-tuk) jelentőségének kiemelésére, különösen a fejlődő országok nagyvárosaiban, mivel e területeken a tömegközlekedés az esetek többségében alacsony színvonalú. A kutatási előzmények között kell megemlítenünk mindazokat az alternatív közlekedési lehetőségeket, amelyeket az európai nagyvárosok kínálnak (például a berlini velotaxi), és amelyek sokkal inkább az élmények iránti igényből, mintsem a valós lokális mobilitási kényszerből fakadnak (Sistenich–Zanger 1998).

3. Kutatási módszerek A 2006 februárjában záródó kutatás két fázisból állt. Az elsőben egy desk jellegű vizsgálat során képet alkottunk a taxiközlekedés minőségi és mennyiségi mutatóiról, annak turisztikai célú hasznosításáról, illetve igénybevételéről. Ennek keretében az alábbi vizsgálatokat végeztük el: • a taxiközlekedéssel összefüggésbe hozható hazai és nemzetközi publikációk témaspecifikus elemzése, • a Magyarországra/Budapestre érkező külföldiek utazási szokásait, elégedettségét vizsgáló adatbázisok másodelemzése, • az internetes turisztikai portálok tartalomelemzése, • a történelemtudományi munkák és források elemzése,

38


• a Budapest Főváros Közigazgatási Hivatalához tartozó Fogyasztóvédelmi Felügyelőség irattárának, az ott elhelyezett vizsgálati jegyzőkönyveknek az áttekintése, • a magyarországi napi sajtóban tetten érhető, taxis vonatkozású (különösen a vendégek és a szolgáltató viszonyát taglaló) írások elemzése. A második fázisban került sor az empirikus vizsgálatokra, amelynek során: • 321 budapesti taxissal készítettünk személyes interjút, amelyhez egy tíz kérdésből álló standard kérdőívet használtunk, • a budapesti szállodák közvetlen közelében, illetve környékén várakozó taxik utasfelvételi magatartását, valamint a szállodák recepciójának taxirendelési szokásait vizsgáltuk, • a pályaudvarokon a külföldi vendégeket leszólító taxisok magatartását figyeltük meg, • kísérletet folytattunk a taxi idegen nyelvű, diszpécseren keresztül történő megrendelése tárgyában.

4. Vizsgálati eredmények Budapest taxiközlekedésének sajátosságai közé tartozik, hogy a tömegközlekedés mellett kiegészítő szerepet játszik a turisták helyváltoztató mozgásában, nem tesz különbséget a szolgáltatást igénybe vevő piaci szegmensek között, általában ugyanazt a kínálatot jeleníti meg a helyi társadalom és a főváros vendégei számára. A szolgáltatás igénybevétele számos, az újságírók által előszeretetel felnagyított kockázattal jár. Önmagában az a tény, hogy Budapest egyik legnagyobb múlttal rendelkező taxivállalatának marketingkommunikációjában központi helyet foglal el a „Meglepetések helyett” üzenet, azt sugallja, hogy a külföldi állampolgárok is ki vannak téve a tisztességtelen taxisofőrök visszaéléseinek. Ennek a minimalizálása Budapest elemi érdeke. A szakirodalom áttekintését meghaladó szekunder kutatások során megállapítást nyert, hogy a budapesti taxizás történetében már a két világháború között jelen voltak a turizmus szolgálata érdekében tett lépések, ebben a tekintetben a korszak vezetői különösen a képzés szerepét tartották kiemelkedőnek (Nagy – Szabó 1977). A szocializmus korának taxiszolgáltatásában is tetten lehetett érni a turizmus szerepét, ez – a nagyrendezvényekre érkező külföldiek mobilitási igényeinek kielégítésén túlmenően – a városnézési programok biztosításában öltött testet (Keresztes 1978). A Magyar Turizmus Zrt. megbízásából lefolytatott, küldőországokkal kapcsolatos vizsgálatokban vagy a korábban a Budapesti Turisztikai Hivatal közreműködésével lebonyolított, úgynevezett FECTO kutatásban a külföldiek taxizásával kapcsolatos kérdések periférikus szerepet

TURISZTIKAI TERMÉKEK 1. táblázat Az európai turistavárosok internetes portáljainak információ tartalma Megfigyelési szempont Turistaváros portálja összesen Ebből: Nem működik Kizárólag a helyiek által használt nyelven olvasható Tömegközlekedésről szóló információt is kínál Taxiszolgáltatásról szóló információt is kínál Ebből: Alapinformációt kínál a taxiszolgáltatásról Az alapinformáción túlmenően a taxiszolgáltatás árait is megjeleníti A taxiszolgáltatással kapcsolatban komplex információhalmazt ad közre

Elemszám 63 6 10 24 32 21 1 10

Forrás: www.europeancitiestourism.org

kaptak, így azok érdemi elemzésére nem kerülhetett sor. A magyarországi sajtóelemzés azonban rámutatott, hogy az egy-egy fogyasztóvédelmi ellenőrzés során napvilágra kerülő visszaélések, a külföldiek által különösen a nyári főszezonban tapasztalt negatív jelenségek könnyen a nyomtatott média középpontjába állítják a főváros taxiszolgáltatását, így egy-egy „renitens” taxisofőr az egész szakmára érvényes, végső soron Budapest turisztikai imázsát romboló előítéleteket generálhat.

Budapest idegen nyelven is elérhető turisztikai honlapja illeszkedik az európai fővárosok hasonló internetes információhordozóihoz. Annak ellenére, hogy a taxival kapcsolatban nem áll külön link az érdeklődők rendelkezésére, Budapest turisztikai honlapja minden olyan lényegi információt tartalmaz, amely elégséges az előzetesen tájékozódni óhajtó vendégek igényeinek kielégítéséhez (1. táblázat). A díjszabás, az egyes taxitársaságok telefonon való elérhetősége, a taxigépkocsik felismerése, a számlaadási 1. ábra

A Budapesten taxizó külföldiek tipikus úti céljai (N=321, az összes válaszadó százalékában) 0%

10%

20%

30%

40%

50%

60%

70%

80%

90%

Ferihegyi repülőtér Szálloda Turisztikai nevezetességek Étterem Keleti pályaudvar Nyugati pályaudvar Gyógyfürdő Déli pályaudvar Bevásárlóközpont Múzeum, kiállítás Színház, operaház Panzió Belgrád rakpart hajóállomás Cég, ahol üzleti ügyeket is tárgyal Örömlányok Sportrendezvény Népliget buszpályaudvar Nagykövetség, konzulátus Koncert Stadionok buszpályaudvar Strand, uszoda Magáningatlan Bank, pénzintézet Mozi Kínai piac Használtcikk piac (Ecseri út) Fodrászat, kozmetika Orvosi rendelő, kórház Ügyvédi iroda Rendőrség Egyéb Forrás: saját adatgyűjtés


39

TURISZTIKAI TERMÉKEK 2. ábra A sofőrrel folytatott beszélgetés témái (N=321, az említések aránya az összes válaszadó százalékában) 0%

10%

20%

30%

40%

50%

60%

70%

80%

Látnivalók A tartózkodás vagy az utazás célja Szórakozási lehetőségek Vendéglátás Vásárlási lehetőség Magyar lányok Időjárás Közlekedés Sport Politika Hétköznapok Egyéb Forrás: saját adatgyűjtés

kötelezettség mind-mind azon információk közé tartoznak, amelyeket a legtöbb európai főváros – Budapesthez hasonló módon – megjelenít. A taxisofőrök körében végzett vizsgálat szerint a Budapesten tartózkodó külföldiek telefonon taxitársaságtól rendelnek gyakrabban (87%) gépkocsit, míg a taxiállomásokon inkább az önálló fuvarozók szolgáltatásait (58,2%) veszik igénybe. A tipikus úti célok közül messze kiemelkedik a Ferihegyi repülőtér (82%) és a szállodák (81%) megközelítése, de a válaszadók 50% feletti arányban nevezték meg a turisztikai nevezetességeket (72%), az éttermeket (58%), a Keleti (55%) és a Nyugati (52%) pályaudvart mint a „fuvarok” végcélját. A külföldiek sajátos turisztikai magatartására mutat rá az a figyelemre méltó adat, hogy a tipikus úti célok 22%-a az örömlányokat fedi (1. ábra). Amennyiben az egyes városrészekben való mozgást elemezzük, megállapíthatjuk, hogy az V. (77%) és az I. (53%) kerületben elhelyezkedő objektumok képezik a külföldiek elsődleges úti céljait, ezen kívül a XIV., a VI. és a XI. kerületben találkozhatunk 10%-os látogatottságot meghaladó célállomásokkal. A külföldi „fuvarok” aránya a vizsgált területen dolgozó taxisofőrök körében akár napi, akár heti viszonylatban átlagosan 40%-ot tesz ki. Az önálló fuvarozók között magasabb a külföldi kereslet (48%) aránya, mint a taxitársasághoz tartozók (31%) esetében. A szolgáltatást igénybe vevők 90%-a német, 70%-a brit, 51%-a pedig olasz állampolgárságú. A sofőrök 50%-a a munkavégzéshez szükséges szinten megérteti magát a külföldiekkel, mindössze 3% nyilatkozott arról, hogy semmilyen idegen nyelven sem képes a kommunikációra. A zökkenőmentes beszélgetéshez szükséges nyelvtudással csak minden tizedik taxis rendelkezik. A használt idegen nyelvek között az angol vezet (85%), a német ismeretével csak a sofőrök fele rendelkezik.

40


A taxisofőrök jelentős részt vállalnak Budapest nevezetességeinek bemutatásában. A külföldiekkel való beszélgetésben is ez a téma vezet (69%), sőt a válaszadók kétharmada nyilatkozott arról, előfordult már, hogy külföldi utasát városnézésre vitte, 16% esetében pedig ez rendszeres tevékenységnek számít (2. ábra). A külföldi utasok mintegy 30%-a nem ad borravalót a fuvarozónak, 40%-a szinte minden esetben elkéri a számlát, 18%-uk pedig a reklamálók közé tartozik. A klasszikus személyszállításon kívül igénybe veszik a taxisokat küldemények továbbítására, virág és ajándék vásárlására vagy éppen valamilyen aktuális rendezvényre szóló belépőjegy beszerzésére. A taxitársaságok diszpécserközpontjainak többségében általában nem okoz problémát az idegen nyelven történő telefonos kommunikáció, azonban annak színvonalában és a beszélt nyelvekben jelentős eltérések mutatkoznak. Míg a külföldiek kiszolgálására berendezkedett társaságoknál mind a német, mind az angol nyelven való fuvarvállalásra és az azzal kapcsolatos kérdések kezelésére készen állnak, addig a többi cég esetében a német nyelv ismerete jóval alatta marad az angolénak. A kísérletet lebonyolító személyek három szempont szerint értékelték az egyes társaságokkal lefolytatott beszélgetést: • az idegen nyelvű kommunikáció (értés, beszédkészség) minősége, • az attitűd és • az információközlés tartalma szerint. Mindegyik megfigyelési szempont kétfokozatú skálán szubjektív módon került minősítésre, így a könnyebb összehasonlítás kedvéért pozitív (+) és negatív (-) értékeléssel jellemeztük a kommunikációt. A pozitív (+) jel a kísérletet folytató elégedettségét, a negatív (-) az elégedetlenségét fejezte ki (2. táblázat).

TURISZTIKAI TERMÉKEK 2. táblázat A taxitársaságok idegen nyelvű kommunikációjának komplex értékelése Budapesten Társaság

Nyelv + + +

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11

Német nyelvű Attitűd + + + + + +

Információ + + + + +

Nyelv + + + + + + + + + +

Angol nyelvű Attitűd + + + + + + + + + -

Információ + + + + + + + + + +

Forrás: saját adatgyűjtés

A kísérletben részt vevő tizenegy társaságból háromnál beszéltek németül és tíznél angolul. A nyelvtudás hiánya kedvezőtlen attitűdbeli magatartásformákat generált (például értelmetlen kapcsolgatás, a beszélgetés megszakítása). A külföldiek érdeklődése több esetben ösztönözte a társaságokat az előírt normáktól eltérő tarifa alkalmazásának kilátásba helyezésére. Budapest szállodáinak 45%-a ajánl fel vendégeinek úgynevezett hoteltaxi szolgáltatást. A hoteltaxi szolgáltatás a belvárosban vagy az ahhoz közel fekvő magasabb kategóriájú szállodákban fordul elő nagyobb valószínűséggel, a belvárostól távolabb, illetve alacsonyabb osztályba sorolás esetén kevesebb az esélye, hogy a vendégnek szervezett módon biztosít taxit a szálloda (3. táblázat). Több budapesti ötcsillagos szálloda előtt találkozhatunk a hotel neve alatt futó, illetve annak emblémájával ellátott taxival. Annak ellenére, hogy a megfigyelt hotelek kapcsán előfordulnak a taxitársaságokkal fennálló szerződéses viszonyok is, vélelmezhető, hogy a meglévő kapcsolatok többségét kevésbé kötött feltételek mellett tartják fenn. A fuvarvállalás szempontjából a pályaudvarok folyamatos és biztos kínálati piacot jelentenek az elsősorban onnan dolgozó taxisok számára. A vasúttal érkező külföldiek a szolgáltatásukat összetéveszthetetlen

kommunikációs elemekkel, leginkább erőteljes verbalitással, leszólítással kínáló budapesti taxisofőrökkel találkozhatnak. Ebben a szegmensben sokkal inkább a rámenős, de nem feltétlenül tolakodó magatartás, mintsem a nyelvtudással alátámasztott szolgáltatás a jellemző. A pályaudvari leszólításban a társasághoz tartozó és az önálló fuvarozók egyaránt részt vesznek, az engedéllyel nem rendelkezők aránya elenyésző. A pályaudvari drosztok és az azokhoz közeli parkolók egyaránt kiindulási pontjait képezik a leszólítás útján szerzett külföldi „fuvaroknak”. Annak ellenére, hogy a taxiszolgáltatás a köztudatban a kardinális fogyasztóvédelmi kérdések közé tartozik, az utóbbi évek bejelentései alapján az összes fuvar becsült számát tekintetbe véve a külföldi panaszok száma elenyésző. A Fogyasztóvédelmi Felügyelőség adatai szerint az utóbbi öt évben (2001-2005) a budapesti taxiszolgáltatással kapcsolatban regisztrált 178 bejelentés 36%-a érkezett külföldiektől (4. táblázat). A budapesti taxisofőrök által a külföldiek sérelmére elkövetett visszaélések értékelése során megállapítást nyert, hogy a konkrét bejelentéseken keresztül vizsgált időszak (2003-2005) esetei kapcsán tipikus magatartásformák írhatók le. Ezeknek, a külföldiekkel szembeni deviáns viselkedésből fakadó eseteknek a száma ugyan meglehetősen alacsony, azonban áttekintésükből jól 3. táblázat

Hoteltaxi szolgáltatás Budapesten Osztályba sorolás 5 csillag 4 csillag 3 csillag 2 csillag 1 csillag

Összes egység száma 10 38 70 4 5

Hoteltaxi szolgáltatást nyújtó egységek száma 8 23 26 1 1

Hoteltaxi szolgáltatást nyújtó egységek az összes százalékában 80% 61% 37% 25% 20%

Forrás: www.travelport.hu


41

TURISZTIKAI TERMÉKEK 4. táblázat A taxiszolgáltatással kapcsolatban tett fogyasztóvédelmi panaszok száma Budapesten Csoport Belföldiek Külföldiek Összesen

2001 30 19 49

2002 28 13 41

2003 33 13 46

2004 11 8 19

2005 12 11 23

Forrás: Fogyasztóvédelmi Felügyelőség

körvonalazódnak azok az események, amelyek alapján elkészítettük az alábbi tipizálást. A vizsgáltba vont három év során a budapesti taxisofőrök visszaéléseivel kapcsolatban mindössze 32 külföldi tett bejelentést a fogyasztóvédelem területileg illetékes szervezeténél. A beadványok legnagyobb részében (47%) a külföldiek az ugyanazon útvonalon alkalmazott, eltérő összegű viteldíjat sérelmezték, de a nem a napszaknak megfelelő tarifa alkalmazása (37%) vagy a taxióra használaton kívül helyezése is (37%) is a kiemelt panaszok között szerepelt. A panaszosok körét tekintve nem lehet tipikus állampolgárságú áldozatról beszélni, tény azonban, hogy a 32 bejelentő között hat-hat német és amerikai, három osztrák, két-két svájci, izraeli és angol volt, a másik tizenegy, eltérő nemzetiségű mellett. A taxisofőrök által elkövetett visszaélések többsége azt a cél szolgálja, hogy az adott fuvar kapcsán, a szolgáltatásért jogosan járó, tehát a tarifának megfelelő díjon felül adómentes, extra jövedelemre tegyenek szert. Ennek érdekében a taxisok a legkülönbözőbb trükköket alkalmazzák, amelyek a figyelmetlen, nem elég óvatos külföldiek számára kivédhetetlenek. A Fogyasztóvédelmi Felügyelőség irattárában található jegyzőkönyvekből származó, alábbi esettanulmányaink az önkényes díjszabás és az összejátszás egy-egy tipikus esetét mutatják be (értelemszerűen bármilyen azonosítást lehetővé tévő információ nélkül): • 2003-ban egy amerikai hölgy magyarországi rokonlátogatásból utazik haza kisgyermekével. Mivel a Népligeti buszpályaudvarról nincs közvetlen járat Ferihegyre, kénytelen taxiba ülni. „Az állomáson ekkor két taxit találtam, közülük egyik vállalta a fuvart. Az elterjedt rémhírektől tartva, próbáltam az illetőnél információhoz jutni, hogy vajon milyen fuvardíjjal dolgozik, de sajnos a válaszadás elől elzárkózott. Így jóhiszeműen beszálltam az autóba. Sajnos a gyanúm be is igazolódott, hiszen a taxis számla nélkül 19 980 forintot számolt egy mindössze alig negyedórás fuvarért… Mikor kérdeztem, mire ez a hihetetlen díjszabás, az úr közölte velem, hogy ez egy városon kívüli fuvar volt, és ilyenkor a visszautat is fizetnem kell… Egy pici kisbabával az ölemben azonban nem nagyon volt alkalmam a vitatkozásra és minden nálam lévő forintot oda adva – még egy üveg vízre sem maradt a babának – keserűen kiszálltam.”

42


A panasz e-mailben érkezett a fogyasztóvédelemhez. Mivel a hölgy nem mellékelte a számlát, így érdemi intézkedésre a hatóság részéről nem kerülhetett sor. • 2004-ben egy budapesti cég külföldi partnerének szállást foglal az egyik nagykörúti hotelben, de érkezésekor a taxis a foglalás ténye ellenére egy másik szállodába viszi. „….külföldi vendégünk számára szállást foglaltunk a hotelben. Erről az igazolást megkaptuk és a külföldi partnerünknek továbbítottuk. Az úr Budapestre megérkezve beült egy taxiba, és a sofőrnek megmutatta a visszaigazoláson szereplő hotel nevét és címét. Ezután a taxi vezetője – mint utóbb megtudtuk – elvitte vendégünket egy másik hotelbe. Az úr jelezte, hogy nem ilyen nevű hotelben foglalt neki a cégünk szállást, de ott az alkalmazottak azt mondták, hogy minden rendben van, ott van a foglalása. Másnap az eredeti hotelből telefonáltak hozzánk, hogy hol a vendégünk, mert nem érkezett meg, és a cégünk nem is mondta le a szállást. Ekkor kezdtem el nyomozni, és megtudtam, hogy a vendég megérkezett, csak másik hotelba vitték...” A panaszt a magyar cég tette közvetlenül a fogyasztóvédelemnél. A hatóság azzal utasította el az eljárás lefolytatását, hogy a vállalatok ügyei a jogkörén kívül esnek.

Összefoglalás Összefoglalóan megállapítható, hogy a budapesti taxiközlekedés igen szoros szimbiózisban áll a főváros nemzetközi turizmusával. Budapest turizmusáért és a területén zajló taxiszolgáltatásért felelős szakemberek professzionális módon igyekeznek ezt a közel százéves múltra visszatekintő együttműködést még eredményesebbé tenni. A „fuvarokért” zajló kiélezett versenyben a külföldiek sokkal könnyebben válnak a normákra fittyet hányó taxisofőrök áldozatául, mint a tapasztalataiknak köszönhetően óvatosabb belföldi utasok. A taxiszolgáltatás működési mechanizmusa hű tükre a főváros turisztikai szempontú biztonságának, Budapest társadalmi, gazdasági és széles értelemben vett kulturális fejlettségének. Mivel egyetlen nemkívánatos esemény is elegendő lehet a magyar főváros negatív imázsának kialakulásához, az érintett szervezetek

TURISZTIKAI TERMÉKEK taxitársaságokkal való párbeszédének folytatására, a sofőrök szervezett nyelvi és kommunikációs tréningjének szorgalmazására, valamint a szakmán belüli társadalmi marketing mielőbbi beindítására teszünk javaslatot.

Felhasznált irodalom BONIFACE, B. – COOPER, C. 1994: Worldwide Destinations: the Geography of Travel and Tourism. ButterworthHeinemann. Oxford. ERDŐSI F. 2005: Magyarország közlekedési és távközlési földrajza. Dialóg Campus Kiadó. Budapest–Pécs. KERESZTES E. (szerk.) 1978: A kockás taxi 10 éve. Fővárosi Autótaxi Vállalat. Budapest. LIGETI Á. 1999: Eurocity felmérés Budapesten. Turizmus Bulletin. 3. 3. pp. 29-34. MCINTOSH, R. W. – GOELDNER C. R. 1995: Tourism – Principles, practices, philosophies. John Wiley and Sons Inc. New York. MICHALKÓ G. 2004: A turizmuselmélet alapjai. Kodolányi János Főiskola, Székesfehérvár. MILL, R. C. – MORRISON, M. A. 1992: The Tourism System. Prentice-Hall International Inc. NAGY E. – Szabó D. 1977: Budapest közlekedése tegnap, ma, holnap. Műszaki Könyvkiadó, Budapest.

PAGE, S. 1994: Transport for Tourism. Routledge, London. PRIDEAUX, B 1999: The role of the transport system in destination development. Tourism Management. 21. 1. pp. 53-63. PUCZKÓ L. – RÁTZ T. (szerk.) 2003: Turizmus történelmi városokban: tervezés és menedzsment. Turisztikai Oktató és Kutató Kkt. Budapest. SESSA, A. 1983: Elements of Tourism Economics. Catal, Roma. SISTENICH, F. – ZANGER, C. 1998: Velotaxis auf dem Berliner Kurfürstendamm – erlebnisorientierte Positionierung eines innerstädtischen Verkehrsmittel. Tourismus Journal. 2. 4. pp. 457-476. TINER T. 1995: Traffic Policy and Urban Sustainability in Budapest. Moravian Geographical Reports. 3. 1-2. pp. 30-43. TINER T. 1998a: Közlekedés. In: Beluszky P. - Kovács Z. (szerk.) Magyarország megyei kézikönyvei, Budapest 20/1. CEBA Kiadó. Budapest. p. 195-202. TINER T. 1998b: Helyzetjelentés a zsákutcából Budapesti példákkal. Földrajzi Értesítő. 47.1. pp. 71-87. TURTON, B. 1992: Urban Transport Patterns. In: Hoyle, R. D. – Knowles, R. D. (eds): Modern Transport Geography. Belhaven Press. London. p. 51-67. WARYSZAK, R.– KING, B. 2000: Tourist and Taxis: An Examination of the Tourism Transport Interface. Journal of Vacation Marketing. 6. 4. pp. 292-388.


43

TURIZMUSMENEDZSMENT Az új turisztikai számbavételi rendszer hatása és alkalmazhatósága Szerző: Vécsei Dalma1 A 2006 tavaszán publikált magyarországi turizmus szatellit számla2 új fejezetet jelent a hazai idegenforgalmi statisztika történetében. A turizmus Magyarország és az egész világ egyik húzóágazata, kedvező gazdasági hatásainak számszerűsítése azonban eddig nem volt megoldott. A hagyományos statisztikák az idegenforgalom egy-egy részjelenségéről, azon belül is elsősorban a reálfolyamatokról adnak képet. Mivel a turizmus a nemzeti számlák szintjén nem jelenik meg önálló ágazatként, ezért a statisztikusok a turizmus összgazdasági hatásának kimutatásához a nemzeti számlákhoz ún. szatellit számlát kapcsolnak. Így számszerűsíthetővé válik az idegenforgalom GDP-ből való részesedése, a foglalkoztatásra gyakorolt és beruházásösztönző hatása, valamint költségvetési kapcsolatai. Mivel a szatellit számla összeállítása hosszú időt vesz igénybe és mutatói erősen aggregáltak, ezért az eredmények elsősorban makroszinten hasznosíthatók. A turizmus szatellit számla módszertanát nemzetközi együttműködés keretében alakították ki, és már több ország első tapasztalatai is rendelkezésre állnak. Ezek közé tartozik Ausztria, ahol az országos mellett már a regionális turizmus szatellit számlák kidolgozása is megkezdődött.

1. A magyarországi idegenforgalmi statisztika jellegzetességei a turizmus szatellit számla bevezetése előtt A turizmus hagyományos számbavételi rendszere, habár több részjelenséget is megfigyel, nem képes az ágazat teljes körű mérésére. Magyarországon – immáron a szatellit számla mellett – az idegenforgalomról rendszeres időközönként elkészülő legfontosabb statisztikák, kimutatások az alábbiak: • a szálláshely-statisztika, • az utazásszervezési tevékenységről szóló statisztika, • a határstatisztika, • az integrált gazdaságstatisztika, • a fizetési mérleg. A kínálati oldalt a szálláshely-statisztika és az utazásszervezési tevékenységről szóló statisztika vizsgálja. A szálláshely-statisztikák közül a legmegbízhatóbbnak a kereskedelmi szálláshelyek havi adatszolgáltatása tekinthető, míg a magánszálláshelyekről készülő kimutatásokra kevésbé lehet támaszkodni, mivel itt feltételezhetően jelentős a vendégelhallgatás aránya. A kereskedelmi

1 A szerző jelenleg a Budapesti Corvinus Egyetem ötödéves hallgatója. Jelen tanulmány a szerzőnek a Budapesti Gazdasági Főiskolán elkészített szakdolgozatán alapul, amely a Magyar Turizmus Zrt. által meghirdetett, „Az év turisztikai témájú szakdolgozata, 2005” c. pályázaton, újszerű témaválasztás kategóriában 2. helyezett lett. Konzulense Dr. Szalók Csilla volt. 2 A magyarországi turizmus szatellit számlák első eredményeit 2006 májusában publikálta a Központi Statisztikai Hivatal. A kiadvány a KSH honlapjáról (www.ksh.hu) letölthető. (A szerk.)

44


szálláshelyek jelentéseiből több fontos mutató (szobafoglaltság, átlagár, RevPAR3) is kiszámolható, ami segíthet a vállalkozásoknak saját működésük értékelésében és piaci pozíciójuk meghatározásában. 2003-ban a KSH bevezette az ún. „Szállodai gyorsjelentés”-t is, aminek legfontosabb jellemzője, hogy keretében a megfigyelési körbe bevont szállodák adatait a tárgyidőszak végét követő néhány napon belül feldolgozzák. Az utazásszervezői tevékenységre vonatkozó bejegyzéssel rendelkező gazdasági szervezetek évente szolgáltatnak adatot forgalmukról. A közvetlen internetes foglalások elterjedésével ugyanakkor a szervezett turizmus aránya előreláthatóan csökkeni fog, így az utazásszervezők „megszondázásával” az idegenforgalomnak csak egy egyre zsugorodó szelete lesz feltérképezhető. Magyarországon – a szálláshely-statisztikához hasonlóan – a keresleti oldalt vizsgáló határstatisztika is több évtizedes múltra tekint vissza. Az EU-csatlakozás következtében 2007-től nem valósítható meg az összes határátkelőhelyen az utas- és járműforgalom folyamatos megfigyelése, mivel az EU belső határain csak esetenkénti lesz az ellenőrzés. Ráadásul a határátlépések számának kiértékelésekor óvatosnak kell lenni, hiszen az nem csak turisztikai célból történő mozgásokat tartalmaz (például munkába járás, üzemanyag-vásárlás). A keresleti oldal komplex felmérése a 2003-ban elkezdett új adatfelvételeket megelőzően hiányzott az idegenforgalmi statisztikák köréből. A korábbi években a KSH több kutatást is végzett a külföldiek magyarországi fogyasztási szokásainak és a magyar lakosság utazási szokásainak vizsgálatára. Időnként a KSH-tól független 3

RevPAR = Revenue per Available Room – Egy kiadható szobára jutó bevétel.

TURIZMUSMENEDZSMENT piackutató vállalkozások is végrehajtanak idegenforgalmi témájú felméréseket, ezekben az esetekben viszont a pontosság rovására mehet a minta kis mérete. A magyarok utazási szokásairól a Magyar Turizmus Zrt. rendszeresen végez átfogó felméréseket. A vállalati statisztika keretében a tevékenységük szerint a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás nemzetgazdasági ágba és az utazásszervezés ágazatba tartozó szervezetek munkaügyi, teljesítmény- és beruházás adatairól lehet makroszintű információkhoz jutni. Az így nyert adatokból következtetni lehet a „H” nemzetgazdasági ág GDP-hez való hozzájárulására, a tőkeképződésben, illetve a foglalkoztatásban betöltött szerepére, de a kapott eredmények nem egyenlők a turizmus makrogazdasági mutatóival. Az idegenforgalom ugyanis jóval sokrétűbb jelenség, amelynek csak egy része a HORECA4 szektor, vagy akár az utazásszervezés alszektor. Amellett, hogy a turizmus a nemzeti számlákban nem jelenik meg önálló nemzetgazdasági ágként, a helyzetet az is bonyolítja, hogy a legtöbb igénybe vett szolgáltatásra a „kevert” használat jellemző. Így például a vendéglátóhelyeken természetesen nem csak turisták, hanem helyi lakosok is megfordulnak. Ebből kifolyólag problémát jelenthet annak megállapítása, hogy például az árbevétel mekkora része köszönhető a turistáknak, és mekkora a helyi lakosoknak. A nemzetközi idegenforgalom pénzügyi oldalról történő számbavételének egyedüli eszköze – az új, keresleti oldalra koncentráló felvételek beindulása előtt – a fizetési mérleg volt. A fizetési mérlegből lehet kiolvasni a beutazó és kiutazó forgalomhoz kapcsolódó idegenforgalmi bevételek és kiadások alakulását. A turizmuslobbi egyik hagyományosnak mondható fő érve a pozitív idegenforgalmi egyenleg, az ágazat devizabevételeket generáló és a folyó fizetési mérleg passzívumát enyhítő hatása. Mégis a fizetési mérlegben megjelenő idegenforgalmi adatok hosszú ideje a viták kereszttüzében állnak, a számokat visszamenőleg többször is módosították az elmúlt években. A probléma fő oka, hogy a közelmúltig alkalmazott módszertan (a 2004-es évre vonatkozó idegenforgalmi adatokat már az új keresletfelmérés eredményei alapján állították össze) a kötött devizagazdálkodás körülményeire épült, amikor még az MNB engedélyére volt szükség a rezidensek és a nem rezidensek közötti pénzmozgások realizálásához. Az engedélyek alapján megvalósítható volt a fizetési mérleget érintő adatok megbízható gyűjtése, ami a devizaliberalizáció óta már nem mondható el. Összességében megállapítható, hogy Magyarországon a hagyományos statisztikai számbavételi rendszer elsősorban a reálgazdasági folyamatokat tükrözi. A pénzügyi folyamatok mérése leszűkül egyrészt olyan

részjelenségekre, mint a kereskedelmi szálláshelyek vagy az utazásszervezéssel foglalkozó vállalkozások árbevételi adatai. Másrészt a fizetési mérleg ugyan a teljes nemzetközi turisztikai forgalmat számba veszi, a banki módszerrel előállított adatok helyessége azonban megkérdőjelezhető. A hagyományos számbavételi módszerek nem tudnak pontos, statisztikailag megalapozott adatokkal szolgálni a turizmus nemzetgazdasági szerepéről sem. Szükséges lenne az is, hogy az idegenforgalmat egy összefüggő rendszer keretein belül tudjuk vizsgálni, valamint, hogy a reál- és pénzügyi folyamatok együttes elemzésére is lehetőség nyíljon.5 Mindehhez segítséget jelenthet a turizmus szatellit számla. Kidolgozásának egyik első lépése a keresleti oldal teljes körű felmérése volt, amely Magyarországon 2003 nyarán indult el „Számokban utazunk” elnevezés alatt. A „Számokban utazunk” adatfelvételei több részterületből állnak. A lakosság külföldi és belföldi turisztikai keresletének felmérésére a KSH kérdezőbiztosai negyedévente mintegy 12 ezer háztartást keresnek fel. A határátkelőkön az országot elhagyó külföldieket (kb. évi 120 000 esetben) és a külföldről hazatérő magyarokat (évente kb. 24 000 főt) „interjúvolják meg”.6

2. A turizmus szatellit számlarendszer felépítése 2.1. A TURIZMUS SZATELLIT SZÁMLA FOGALMA, ÖSSZEÁLLÍTÁSÁNAK CÉLJAI Egy adott ország gazdasági teljesítménye mérésének alapvető eszköze a nemzeti számlák rendszere, amelyet Magyarországon a KSH állít össze az EU/Eurostat módszertana alapján (European System of Accounts 1995), amely összhangban van az ENSZ előírásaival. Vannak azonban olyan ágazatok (ilyen például a turizmus is), amelyek részét képezik a nemzeti számláknak, de nem kerülnek külön kimutatásra. Ezen ágazatok esetében célszerű a szatellit számla elkészítése, amely egy „olyan, a nemzeti számlákhoz néhány fő mutatón keresztül kapcsolódó statisztika, amely alkalmas egyegy gazdaságpolitikai szempontból kiemelt gazdasági jelenség sajátos elszámolására” (Hüttl, 2003). A turizmus szatellit számla összeállításának céljai (Eurostat, 2002): • a turizmus gazdasági szerepéről való pontosabb információk, az adatok hitelessége, a nemzeti számlákkal való konzisztencia, a turizmus időbeli, térbeli (más országokkal, területekkel) és egyéb gazdasági ágazatokkal való összehasonlíthatósága, az adatok rendszeres előállítása, 5

4

HORECA = Hotels, Restaurants and Catering - Szálláshelyek, éttermek és vendéglátás.

További információ: www.itthon.hu. A KSH “Számokban utazunk” című felméréséről további információ olvasható a KSH honlapján: www.ksh.hu.

6


45

TURIZMUSMENEDZSMENT • a turizmus elismertségének növelése, • a turizmus szerkezetének átláthatóbbá tétele, • információ a vállalkozásoknak, különös tekintettel a KKV szektorra, • eszköz a gazdaságpolitika, a régiók és a desztinációk döntéshozásában, • a turizmussal kapcsolatos kutatások segítése. Ahogyan a nemzeti számlák rendszere, úgy a turizmus szatellit számlarendszer is nemzetközi együttműködés keretében került kidolgozásra. A munkában olyan szervezetek vettek (vesznek) részt, mint a UNWTO, az OECD és a Eurostat. A közös munka egyik fontos végeredményének tekinthető, hogy az ENSZ Statisztikai Bizottsága 2000ben jóváhagyta a turizmus szatellit számla ajánlott módszertanát („Tourism Satellite Account: Recommended Methodological Framework”). Érdemes kihangsúlyozni, hogy nemzetközi szinten csak a módszertani keretek felvázolása történt meg, amelyet minden kivitelező ország rugalmasan adaptálhat a saját igényei és lehetőségei szerint. A nemzetközi együttműködésnek köszönhetően az egyes országok ugyanazon módszertani alapokat, definíciókat és osztályozásokat használhatják a saját turizmus szatellit számlájuk kidolgozása során, így lehetőség nyílik a kapott eredmények országok (adott esetben régiók) közötti összehasonlítására. 2.2. A TURIZMUS SZATELLIT SZÁMLA KERESLETI ÉS KÍNÁLATI OLDALÁNAK MEGKÖZELÍTÉSE A turizmus szatellit számla vonatkozásában a turizmust a UNWTO definíciójának megfelelően mint olyan személyek tevékenységeit kell értelmezni, akik szokásos környezetüktől eltérő helyre utaznak szabadidős, üzleti vagy egyéb célból, és ott kevesebb, mint egy évet töltenek el. További kritérium, hogy tevékenységük nem jár a meglátogatott területről származó keresettel. A turizmus szatellit számla tehát nemcsak a legalább egy vendégéjszakát eltöltő turistákat veszi számba, hanem az egynapos látogatókat is. Ha körül szeretnénk írni a turizmust mint jelenséget, a látogatótól, azaz a keresleti oldalról kell kiindulnunk. Minden olyan áru és szolgáltatás, amelyet a látogató (vagy a látogató részére valaki más) megvesz, részét képezi a turizmusnak. Éppen abban rejlik az idegenforgalom mérésének egyik fő nehézsége, hogy nem lehet egységes egészként kezelni, hiszen több ágazat különböző termékei és szolgáltatásai kerülnek a turisták által elfogyasztásra. A turizmus szatellit számla ráadásul nem csak az út alatt vásárolt javakat és szolgáltatásokat veszi figyelembe, hanem az út előtt, illetve után vásároltakat

46


is, amennyiben azok az utazáshoz kötődnek. Mindebből egyértelmű, hogy elképzelhetetlen a szatellit számla összeállítása a keresleti oldal alapos ismerete nélkül. Ugyanakkor le kell szögezni, hogy amennyiben a turizmus teljes gazdasági hatását szeretnénk kimutatni, úgy nem szűkíthetjük le a turisztikai keresletet a látogatók végső, pénzben kifejezett fogyasztási kiadásaira. A teljes keresleti oldal a következőkből áll: • a látogatók végső fogyasztási kiadásai, ezen belül pénzügyi és nem pénzügyi tranzakciók (tehát például második otthonok használata is), • üzleti utak, amelyek közül a belföldiek a nemzeti számlákban termelő felhasználásként kerülnek elszámolásra, • az államháztartás végső fogyasztási kiadásai egy részt olyan közösségi fogyasztású javakra, amelyeket a turisták is igénybe vesznek (például közbiztonság), másrészt természetbeni társadalmi juttatásokra, amelyek egyénileg kerülnek elfogyasztásra (például egy szociális alapon működő üdülő központi támogatása), • beruházások (például egy szálloda felépítése). Az áruknak és szolgáltatásoknak az a része, amely iránt a keresletet nem a rezidensek generálják, exportnak tekintendő. A turizmus kínálati oldalához azok az ágazatok tartoznak, amelyek a turisztikai keresletet kielégítik. A turizmus szatellit számlában azok az ágazatok jelennek meg, amelyek a turistákkal közvetlen kapcsolatban állnak. Ebből következik, hogy amennyiben a turizmus tovagyűrűző hatásaira is kíváncsiak vagyunk, össze kell kapcsolnunk a szatellit számlát az ágazatok közötti relációkat modellező input-output táblákkal. A kettő együttes használatával lehetővé válik a turizmus beszállítói kapcsolatokon keresztüli, termelési multiplikátor hatásának feltárása, amely megmutatja, hogy egységnyi turisztikai kereslet hogyan hat a gazdaság bruttó kibocsátására. A turizmus szatellit számlában az ágazatok, valamint az általuk kibocsátott termékek és szolgáltatások az idegenforgalommal való kapcsolat szorossága szerint a következő bontásban jelennek meg: • specifikus termékek és szolgáltatások, amelyet tovább bontanak turizmusra jellemzőkre és kapcsolódókra, • nem specifikus termékek és szolgáltatások. A „turizmusra jellemző” kategóriába csak szolgáltatások tartoznak, míg a „kapcsolódó” és „nem specifikus” csoportban termékek és szolgáltatások is szerepelnek. Míg a turizmusra jellemző (az idegenforgalomhoz legszorosabban kapcsolódó) szolgáltatásokat a nemzetközi módszertan tételesen felsorolja, a kapcsolódó és nem specifikus termékek és szolgáltatások vonatkozásában

TURIZMUSMENEDZSMENT az egyes kivitelező országokra bízza, hogy azok között mely tevékenységeket mutatja ki. Az egyes tevékenységek bruttó hozzáadott értékét úgy kaphatjuk meg, ha a bruttó kibocsátásukból levonjuk a termelő felhasználást. (A látogatók által elfogyasztott javak egy része származhat importból, ami nem képezi részét a hazai értéktermelésnek.) A turizmus hatásait vizsgálva azonban azt szeretnénk tudni, hogy az előállított új érték mekkora része köszönhető a látogatóknak. Ez pedig elvezet a keresleti és kínálati oldal összekapcsolásához: az egyes tevékenységek bruttó kibocsátásából és hozzáadott értékéből a turizmus olyan arányban részesedik, amilyen arányban az egyes tevékenységek árui és szolgáltatásai a látogatók által elfogyasztásra kerülnek. A keresleti oldal feltérképezése után tudjuk meg, hogy a látogatók az egyes termékek és szolgáltatások iránt mekkora igényt támasztanak, amelyet összevetve az adott tevékenység összkínálatával megkapjuk a turizmus részesedését a kibocsátásból. 2.3. A TURIZMUS SZATELLIT SZÁMLA FELÉPÍTÉSE A UNWTO által kiadott Tourism Satellite Account: The Conceptual Framework (1999) a turizmus szatellit számlát tíz táblára osztja. Az 1-6. táblák a látogatók fogyasztási keresletét és az azt kielégítő kínálati oldalt mutatják be, a 7. a foglalkoztatást, a 8. a tőkeképződést (beruházásokat), a 9. az államháztartás végső fogyasztási kiadásait közösségi fogyasztású javakra, a 10. pedig néhány naturális mérőszámot. A legkimunkáltabbnak az 1-6. táblák tekinthetők, amelyek segítségével kimutatható, hogy a látogatók fogyasztása a tárgyidőszakban közvetlenül mennyi hozzáadott értéket generált a nemzetgazdaságban. (A 3. tábla ilyen szempontból „kakukktojásnak” tekinthető, mivel az a hazai nemzetgazdaságban új értéket nem generáló kiutazásokat mutatja be.) Ezeknek a tábláknak a kidolgozására a Eurostat is elkészítette a kézikönyvét (European Implementation Manual on Tourism Satellite Accounts, 2002).

3. Alkalmazási lehetőségek 3.1. A TURIZMUS SZATELLIT SZÁMLÁTÓL MINT MAKROSZINTŰ ESZKÖZTŐL VÁRHATÓ ELŐNYÖK A szatellit számla hasznos eszköznek bizonyulhat a turizmus makroszintű tervezési folyamatában. Az új módszertan és a hagyományos statisztikák együttes alkalmazásával részletes elemzést lehet készíteni az idegenforgalom bázis időszaki alakulásáról, ez alapján – egzakt számok formájában is – ki lehet tűzni a jövőbeni célokat, és nyomon lehet követni a

tervszámok alakulását. A célok elérése érdekében eszközölt ráfordítások és az elért eredmények összevetésével akár költség-haszon elemzések készítése is elképzelhető. A szatellit számla foglalkoztatási modulja segítségével feltérképezhető az ágazatban dolgozók száma és megoszlása különböző jellemzők szerint. A jelenlegi munkaerő-struktúra és a turisztikai kereslet alakulásának összevetésével lehetővé válik a munkaerőigény előrejelzése, valamint az emberi erőforrás képzésének megalapozott tervezése. A turizmus gazdaságba való beágyazódásának jobb megismerése által a turisztikai beruházások gazdaságélénkítő hatásáról is több információ fog rendelkezésre állni. A turizmus szatellit számla összeállításához elengedhetetlen a keresleti oldal alapos megismerése. Az így összegyűjtött adatok önmagukban is a turisztikai marketing fontos információ-forrásaivá válhatnak. A költési szerkezet feltérképezése a turisták igényeinek megismerésében és ezáltal a kínálat fejlesztési irányvonalainak meghatározásában segít. A külföldi látogatókat érintő felmérések alapján küldőpiaconként is következtetni lehet az egyes nemzetek utazási és fogyasztási szokásaira, amely a nemzeti turisztikai marketingmunkában is felhasználható információ. (Például annak eldöntéseben, hogy a külföldi vásárokon való megjelenéskor melyik kínálati elemre helyezzük a hangsúlyt.) A keresletről való pontosabb ismeretek Magyarország versenyképességének meghatározásához, illetve pozicionálásához is eszközt jelentenek. Ebben a vonatkozásban fontos mutatószám például az egy főre jutó költés vagy az átlagos tartózkodási idő. Eddig is voltak ilyen jellegű adataink a fizetési mérlegből, illetve a szálláshelystatisztikából, de az új felmérés által szolgáltatott adatok – mivel a látogatók közvetlen megkérdezésén alapulnak – olyan tényezőket is figyelembe vesznek, amelyeket a korábbi statisztikák nem. Így például lefedik azokat a turistákat is, akik olyan szálláshelyek szolgáltatásait veszik igénybe, ahol vélhetően magas a vendégelhallgatás aránya, illetve akik második otthonokban vagy rokonoknál/barátoknál szállnak meg. A szatellit számla által produkált eredmények az idegenforgalom lobbizási pozícióját is erősíthetik. A turizmus sokszor hangzik el varázsszóként, amikor terület- és vidékfejlesztésről, az országimázs javításáról vagy akár a fizetési mérleg deficitjének csökkentéséről esik szó. A pozitív hatások minél teljesebb kibontakozásához arra lenne szükség, hogy az idegenforgalmat a legmagasabb döntéshozói szinten is stratégiai fontosságú területként kezeljék, és a támogatások kiszámítható biztosításával lehetővé tegyék a hosszú távú tervezést és a koncepcionális fejlesztést.


47

TURIZMUSMENEDZSMENT Nemcsak a GDP-hez való hozzájárulás, de a foglalkoztatásban betöltött szerep, illetve a költségvetési kapcsolatok feltérképezése után az idegenforgalom nettó költségvetési egyenlege is várhatóan mind olyan sarokszámok lesznek, amelyek jobb érdekérvényesítő pozíciót biztosítanak a turizmus számára. A turizmus megítélése pedig nem csak a fő politikai-gazdasági döntéshozók körében javulhat, hanem a lakosság, illetve a többi, az idegenforgalomban közvetlenül vagy közvetetten érintett ágazat szemében is, amennyiben nyilvánvalóvá válik a számukra, hogy mennyi előnyük származik a turizmusból. (Itt is meg lehet említeni például az ágazat munkahelyteremtő képességét, illetve a gazdaságba tovagyűrűző, a többi ágazat számára is keresletet teremtő hatását.) A szatellit számla alkalmazhatóságának ugyanakkor korlátai is vannak. A turizmus tervezhetőségét, a folyamatok előrejelzését nehezíti, hogy az ágazat nagy mértékben függ olyan rajta kívül álló tényezőktől, mint a terrorizmus, a háborúk, a járványok, a természeti katasztrófák vagy akár a fő küldőpiacok gazdasági helyzete és azzal összefüggésben az ottani lakosság diszkrecionális jövedelmének alakulása. Továbbá nem csak a turizmusnak van tovagyűrűző hatása a nemzetgazdaságba, hanem a nemzetgazdaság is hatással van a turizmusra. Így például a kamatok nagysága befolyásolja a turisztikai fejlesztések volumenét, a konjunkturális ingadozások pedig a vállalkozások üzleti utakra szánt kiadásait. Ebben a vonatkozásban a kritikus pont a külső tényezők és azok hatásainak megjósolhatósága. A turizmus szatellit számla tervezésre-előrejelzésre való felhasználása szempontjából hátrány az időtényező is. Mivel a számla összeállítása aprólékos munkát igényel, ezért a tárgyévi előzetes adatok valószínűleg csak valamikor a következő év végén fognak rendelkezésre állni. (A végleges eredmények pedig a végleges GDP-számítások után.) Mindez a – szatellit számlában is tükröződő – változásokhoz való gyors alkalmazkodást nehezíti. 3.2. A TURIZMUS SZATELLIT SZÁMLA HASZNOSÍTHATÓSÁGA MIKROSZINTEN A SZÁLLODÁK PÉLDÁJÁN KERESZTÜL A szállodáknak, mint minden gazdálkodó szervezetnek, piaci információkra van szükségük a sikeres működéshez. A versenyben elfoglalt hely meghatározásához, az elmúlt időszak eredményeinek értékeléséhez, a jövőbeni fejlesztési irányok kidolgozásához stb. egyaránt ismerni kell a keresletet (a vendégek igényeit, szokásait) és a kínálatot (a versenytársakat). A szükséges adatokhoz a szállodák több forrásból juthatnak hozzá, mindegyik forrásból más-más jellegű és mélységű információt lehet kinyerni. A KSH kiadványai

48


általában összevontabb adatokat tartalmaznak és sokszor a tárgyidőszakhoz képest jelentős késéssel jelennek meg. A KSH kimutatásainak előnye ugyanakkor a megbízhatóság, illetve a megfigyelési kör nagyarányú lefedése. Az információ-szolgáltatásban a szakmai szövetségek is szerephez juthatnak. Korábban a Magyar Szállodaszövetség Fehér Könyve összegezte a szakmai szervezet tagszállodái körében végzett felmérések eredményeit, azonban a kiadvány néhány éve már nem jelenik meg. A szállodák egyéni igényeik kielégítésére piackutató cégeket is megbízhatnak különböző kutatások kivitelezésével, illetve saját maguk is készíthetnek felméréseket, például a vendégeik körében végzett kérdőívezéssel. A szállodacsoportok és -láncok esetében fontos szerephez juthat a központi információ-gyűjtés és -elosztás. Több tanácsadó cég is figyelemmel kíséri a piacot, így például a Horwath Consulting, amelynek azonban 2002-ben jelent meg utoljára a magyar szállodaipart bemutató publikációja. Ez az anyag kitért a szállodák gazdálkodási jellemzőire is. A szállodák egymás megkérdezésével is információhoz jutnak, ez jelenleg elsősorban Budapesten a négy- és ötcsillagos házak között valósul meg. A napi adatcsere az előző éji foglaltságra és az átlagárra terjed ki. Ami az információ-szerzés gyakoriságát illeti, a fentiekből is látható, hogy a szállodák sűrű rendszerességgel, adott esetben naponta igyekeznek képet nyerni a piacról. Ezzel szemben a szatellit számla vélhetően éves rendszerességgel és a bemutatott időszakhoz képest jelentős időbeli eltolódással fog meg jelenni. Másrészt például egy négycsillagos budapesti háznak nem az összes többi azonos kategóriájú budapesti szállodához érdemes magát mérnie, hanem célszerű kiválasztania azt a négy-öt fontosabb versenytársát (az elhelyezkedés, a szolgáltatások, a vendégkör stb. szempontjából), amelyek a közvetlen piaci környezetét jelentik. A szállodáknak tehát sokszor olyan részletezettségű adatokra van szükségük, amelyek előállítása nem oldható meg a központi adatszolgáltatás keretében. Így megállapítható, hogy a szállodák szempontjából korlátozottak az aggregált adatokat tartalmazó szatellit számla felhasználásának a lehetőségei. A szatellit számla előbb említett jellemzői miatt a szűkebb körű alkalmazhatóság a turisztikai vállalkozásokra általában is igaz. A szatellit számlán keresztül kimutatott makroadatok (GDP-ből való részesedés, foglalkoztatottság stb.) elsősorban közvetett hatást gyakorolhatnak az egyes szállodákra. Méghozzá azáltal, hogy kedvezőbb lobbizási pozícióba hozzák a turizmus ágazatot, amiből természetesen a vállalkozások is profitálnak. Közvetlenül hasznosíthatóak ugyanakkor az új keresletfelmérés eredményei. Egy ilyen átfogó kutatás költség-, munka- és időigényénél fogva csak „központilag”

TURIZMUSMENEDZSMENT valósítható meg, eredményei viszont több szinten is felhasználhatók. A szállodák képet kaphatnak a vendégkörükbe tartozó nemzetek, illetve vendégtípusok (szabadidős, üzleti) utazási szokásairól, motivációiról (például üdülés, falusi turizmus, körutazás, városnézés, gyógykezeltetés, egészségmegőrzés, konferencia, kongresszus, üzleti út, vásár, kulturális rendezvény, sportesemény, vallási okok stb.), költési hajlandóságáról és kiadási szerkezetéről. Amennyiben más fogadó országokról is rendelkezésre állnak ilyen jellegű adatok, érdekes összehasonlításokra is lehetőség nyílik. (Például elméletileg össze lehet vetni, hogy mennyit költ átlagosan egy német turista szálláshely-szolgáltatásra Magyarországon, illetve Ausztriában.) Így a Magyarországon működő szállodák a nemzetközi versenyképességük meghatározásához is segítséget kaphatnak. Mindez természetesen az adatokhoz való hozzáférés függvénye is.

4. Egy gyakorlati példa: az osztrák turizmus szatellit számla 4.1. AZ OSZTRÁK SZATELLIT SZÁMLA ÖSSZEÁLLÍTÁSA Ausztria a világ vezető turisztikai desztinációi közé tartozik, ahol az idegenforgalom a gazdaság egyik húzóágazatának számít. Az osztrák turizmus szatellit számla 2001-ben került publikálásra, a legelső év, amelyről az új adatok rendelkezésre állnak, az 1999-es. A turizmus szatellit számla összeállításához nagyon nagy adatbázisra van szükség. Ezért bizonyos információkat más célra készült statisztikákból kell kinyerni különböző módszerekkel, illetve a közvetlenül a turizmushoz kapcsolódó felmérések esetében is szükség van időnként becslés alkalmazására. (A látogatókat nem lehet túl hosszú kérdőívekkel terhelni, illetve néhány szükséges adatot – például, hogy az utazási csomag ára hogyan oszlott meg az egyes szolgáltatások között – nem is tudnának megadni.) A becslések ugyan a pontatlanság veszélyét hordozzák magukban, de a hatalmas adatigény miatt más megoldás nemigen képzelhető el. Ezzel a problémával Ausztriában is szembesültek, ahol régebbi statisztikákat és más országok kutatási eredményeit is felhasználták. Így többek között a második otthonokra vonatkozó turisztikai fogyasztást a nemzeti számlák, illetve az 1981-es népszámlálás eredményei alapján becsülték meg. De megemlíthető az is, hogy a külföldiek egynapos útjaira vonatkozó adatok elsődleges forrásaiként az Ausztriával szomszédos országok fizetési mérlegeit használták fel. Az egyes szomszédos országokból származó idegenforgalmi bevételek egynapos látogatók és turisták közötti megoszlását pedig minden országra (kivéve Németországot) az olasz vendégeknél tapasztalt arányok alapján számolták ki.

A költési szerkezet megállapításában a Gästebefragung Österreich (Osztrák Vendégfelmérés), majd az annak szerepét átvevő Tourismusmonitor Austria (a vendégek megkérdezésén alapuló és folyamatosan frissülő számítógépes adatbázis), valamint a DWIF (Német Idegenforgalmi Gazdaságtudományi Intézet) felmérései nyújtanak segítséget. Látható, hogy a turizmus szatellit számla összeállításának mikéntje és egyben a kapott eredmények pontossága függ a helyi statisztikai rendszertől, az adatok rendelkezésre állásától, ami országonként változik. Ausztriában elsőként a szatellit számla „magját” állították össze, amelynek segítségével ki lehet mutatni, hogy a hazai turisztikai kereslet közvetlenül mennyi hozzáadott értéket generál. A turizmus szatellit számla egyik fő hozadékának az idegenforgalom GDP-hez való hozzájárulásának kimutatását tartják. Ausztria esetében 2001-ben a turizmus direkt hozzáadott értéke 13,566 milliárd eurót tett ki, ami 6,4%-os részesedést jelent a GDP-ből. A belföldi üzleti utak kizárása, és az így kapott eredmények input-output multiplikátorokkal való felszorzása után a turizmus hozzáadott értéke 2001-ben 20,164 milliárd eurót tett ki. Ez 9,5%-os részesedést jelent a GDP-ből (Laimer; Smeral, 2003). 4.2. EDDIGI TAPASZTALATOK Dr. Peter Laimer, a Statistik Austria munkatársa az alábbi információkkal szolgált az osztrák turizmus szatellit számlával kapcsolatos eddigi tapasztalatokról. A turizmus szatellit számla leginkább egy olyan makroökonómiai eszköznek tekinthető, amelynek segítségével hiteles számokkal is bizonyítást nyerhet az idegenforgalom jelentősége. A kapott eredmények fényében remélhető, hogy a turizmus politikai súlya is nőni fog. Ennek érdekében a számadatokat (elsősorban a GDP-ből való részesedést) a BMWA (Gazdasági és Munkaügyi Minisztérium), a WKO (Osztrák Gazdasági Kamara) és az osztrák nemzeti marketingszervezet, az Österreich Werbung különböző rendezvényein prezentálják. A gazdaságpolitikai hasznosíthatóság mellett felmerül a kérdés, vajon a vállalkozások milyen előnyöket várnak az új módszertan bevezetésétől. Dr. Laimer szerint az ő körükben eddig nem keltett nagy visszhangot a szatellit számla publikálása, aminek vélhető oka, hogy a számla számadatai a makroszintre vonatkoznak, tehát túlságosan is összevont jellegűek ahhoz, hogy egy vállalkozás a saját szűkebb piaci környezetéről információhoz jusson belőlük. A szatellit számla kapcsán a következő fő problématerületeket határolták körül: • az adatok beszerzése körüli nehézségek (a számla összeállításához igen széles adatbázisra van szükség),


49

TURIZMUSMENEDZSMENT • az aprólékos elemzések szükségessége (az adatok például sokszor nem állnak rendelkezésre a szükséges részletezettségben, így az összevont adatokból kiindulva kell őket kikalkulálni), • a széles nyilvánosság körében a módszer érthetőségének nehézségei. Ausztriában felkérés alapján összeállítják az egyes tartományok turizmus szatellit számláját is. Ennek hátterében az állhat, hogy az osztrák tartományok történelmi múlttal rendelkező, sok szempontból önálló területi egységek és az EU is szorgalmazza a regionalizációt. Továbbá maga a turizmus is regionális jelenségnek tekinthető, hiszen a turisták általában nem egy egész országot, hanem egy kisebb területi egységet választanak desztinációként. Elsőként Bécs és Felső-Ausztria szatellit számlája készült el.

5. Összegzés A hagyományos turisztikai számbavételi rendszer hiányosságai Magyarország esetében is indokolttá tették a turizmus szatellit számla kidolgozását. Az új módszertan bevezetése természetesen nem teszi feleslegessé a korábbi statisztikákat, hiszen egyrészt maga is felhasználja azokat, másrészt azokkal együtt tud a korábbinál átfogóbb és mélyebb képet mutatni Magyarország idegenforgalmáról. A szatellit számlához elengedhetetlen új keresletoldali felmérések első eredményei már a nyilvánosság számára is hozzáférhetőek. A kapott adatok alátámasztják azt a feltevést, hogy a Magyarországon tartózkodó külföldiek jelentős hányada elkerüli a központi számbavételt. Mivel a külföldiek kérdőívében az igénybe vett szállás típusára, illetve a felkeresett régiókra is rákérdeznek, elvileg kiderülhet, hogy hova „tűnnek” a hivatalos nyilvántartásokban nem szereplő látogatók. Az új keresletfelmérés eredményeit a Magyar Nemzeti Bank is felhasználja, a 2004. évi fizetési mérleg idegenforgalomra vonatkozó sorainak összeállítása már azok alapján történt. A magyarországi szatellit számla publikálásától a kereslet jobb megismerése mellett számos további előny várható, inkább makro-, mint mikroszinten. Az új módszer segítséget nyújthat a tervezéshez, így a különböző fejlesztési koncepciók elkészítéséhez, illetve a kivitelezés során a folyamatok nyomon követéséhez. A számla segítségével tisztább képet kaphatunk a turizmus gazdaságba való beágyazódásáról, a többi ágazattal, illetve a költségvetéssel való kapcsolatáról. Bizonyítást nyerhet az idegenforgalomnak a turisztikai szakma által régóta hangoztatott gazdasági jelentősége (például a közel 10%-os GDP-részesedés), ezáltal javulhat az ágazat lobbizási pozíciója mind a politikai-gazdasági döntéshozók, mind pedig a lakosság körében. Ugyanakkor kritikus pontként értékelhető az új statisztika összeállításának adat- és időigényessége, bizonyos esetekben a becslések elkerülhetetlensége, a keresletfelmérés

50


költségessége. A statisztika ráadásul jelentős mértékben a látogatók személyes megkérdezésén alapul, ami szintén a pontosság rovására megy, különösen azért, mert sokan nem szívesen nyilatkoznak anyagi kiadásaikról, illetve a felejtés veszélye is nagy. Az EU-csatlakozás kapcsán a határon történő felmérések kivitelezése is problémássá válik. Az új módszer eredményeinek közvetlen hasznosíthatósága a vállalkozások szempontjából korlátozott. Ennek két fő oka az adatok aggregált volta és az időbeli eltolódás a vizsgált időszak és a számla várható elkészülése között. Az osztrák példa a számbavétel többirányú alkalmazási lehetőségét bizonyítja. Itt egyebek közt a politikai-gazdasági döntéshozók meggyőzéséhez, a lakosság hozzáállásának javításához és Bécs turizmusfejlesztési stratégiájának kidolgozásához használták/használják fel a kapott eredményeket. Az új számbavételi rendszer előnyeként feltétlenül meg kell említeni az egységes nemzetközi módszertant és ezáltal a kapott eredmények országok közötti összehasonlíthatóságát. A turizmus ugyanis amellett, hogy regionális jelenség, egyben globális is, a fontos küldőországokban tapasztalható gazdasági fellendülés, a légi közlekedés olcsóbbá válása, illetve egy háború, járvány vagy terrortámadás idegenforgalomra kifejtett hatása sokszor több nemzetgazdaságot is érint. A szatellit számla segíthet annak az összehasonlításában, hogy az országokon átívelő tendenciák hogyan jelennek meg az egyes államok idegenforgalmában. Továbbá támpontot nyújthat a nemzetközi versenyképesség vizsgálatához is.

Felhasznált irodalom EUROSTAT 2002. European Implementation Manual on Tourism Satellite Accounts (Final draft, Version 1.0) GKI GAZDASÁGKUTATÓ RT. 2004. A turizmus makrogazdasági szerepe, pp. 76. HÜTTL A. 2003. A gazdasági mérés történetéről (Adatok, elmélet, gazdaságpolitika) - Közgazdasági Szemle L. évf. 1. sz., pp. 181. HÜTTL A.; PROBÁLD Á. A szatellit számla szerepe a turizmus nemzetgazdasági szerepének meghatározásában - Turizmus Bulletin IV. évf. 1. sz., pp. 8-13. Központi Statisztikai Hivatal: www.ksh.hu LAIMER, P.; SMERAL, E. (Statistik Austria and WIFO) 2002. A Tourism Satellite Account for Austria 1999-2003 (The Economics, Methodology and Results) LAIMER, P.; SMERAL, E. (Statistik Austria und WIFO) 2003. Ein Tourismus-Satellitenkonto für Österreich (Aktualisierung 2003) PROBÁLD Á. 2001. Az idegenforgalmi statisztikai rendszer és a fejlesztés követelményei - Gazdaság és Statisztika XIII. évf. 6. sz., pp. 68-77. WTO 1999. Tourism Satellite Account (TSA): The Conceptual Framework

TÉNYEK ÉS ELŐREJELZÉSEK Magyarország turizmusának alakulása 2006 első félévében1 Összeállította: a Magyar Turizmus Zrt. Piac- és Termékelemzési Irodája 2006 első félévében a Magyarországra látogató külföldiek száma 17,7 millió fő volt, 8,5%-kal több, mint az előző év azonos időszakában. A Központi Statisztikai Hivatal előzetes adatai szerint – ugyanebben az időszakban – a kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalma kismértékben csökkent: a vendégek száma (2998 ezer fő) 1,7%-kal, a vendégéjszakák száma (7657 ezer éjszaka) 3,7%-kal maradt el 2005 első félévének eredményeitől. A csökkenés – akárcsak az első negyedévben – a külföldi vendégforgalom mérséklődéséből adódott: a kereskedelmi szálláshelyeken 1391 ezer külföldi vendéget (-5,7%) és 4098 ezer (-7,8%) külföldi vendégéjszakát regisztráltak. A kereskedelmi szálláshelyek belföldi vendégforgalma ugyanakkor emelkedett: a vendégek száma (1608 ezer fő) 2,2%-kal, a vendégéjszakák száma (3559 éj) 1,5%-kal haladta meg az előző év azonos időszakában regisztrált értéket. A külföldi és belföldi vendégek átlagos tartózkodási ideje 2006 első hat hónapjában 2,6 éjszaka volt. A kereskedelmi szálláshelyek szállásdíjbevétele az inflációt jelentős mértékben meghaladó ütemben, 10,9%-kal növekedett, és 54,6 milliárd forintot tett ki.

1. A Magyarországra látogató külföldiek száma A Magyarországra látogató külföldiek száma 2006 első félévében 8,5%-kal nőtt az előző év azonos időszakához képest, és így meghaladta a 17,7 millió főt. A növekedés elsősorban az Európai Unió országaiból érkező látogatószám növekedésének (+12,5%) köszönhető. Az év első hat hónapjában a látogatók 97,8%-a Európából érkezett, számuk 8,6%-kal emelkedett 2005 első félévéhez képest (1. táblázat).

2. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalma A Központi Statisztikai Hivatal előzetes adatai szerint – a külföldi vendégforgalom csökkenésének és a belföldi turizmus növekedésének köszönhetően – 2006 első félévében a kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalma kismértékben csökkent: a vendégek száma (2998 ezer fő) 1,7%-kal, a vendégéjszakák száma (7657 ezer éj) 3,7%-kal maradt el az előző év azonos időszakának értékétől. Az első nyári hónapban, júniusban a vendégek száma stagnált (+0,1%), a vendégéjszakák száma 3,8%-kal maradt el a 2005 júniusában mért értéktől. 2006 első félévében az átlagos tartózkodási idő 2,6 éjszaka volt: a külföldi vendégek 2,9 éjszakát, a belföldi vendégek 2,2 éjszakát töltöttek a magyarországi kereskedelmi szálláshelyeken. A vendégéjszakák háromnegyedét regisztráló szállodák, azon belül a magasabb kategóriájú házak forgalmát az átlagosnál kedvezőbb eredmények jellemzik:

a szállodákban a kereskedelmi szálláshelyek átlagánál csekélyebb mértékű, 1,6% -os forgalom visszaesést regisztráltak, így a szállodai vendégéjszakák száma meghaladta az 5,7 milliót. Az ötcsillagos házakban 2,2%os csökkenés, a négycsillagos házakban ezzel szemben 3,7%-os bővülés volt tapasztalható, és a háromcsillagos házak forgalma is növekedést (+0,6%) mutatott. A vendégéjszakák 67%-át a három-, négy- és ötcsillagos szállodákban regisztrálták 2006. január-júniusa között (1. ábra). 2006 első félévében a kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött minden tíz vendégéjszakából négyet a BudapestKözép-Dunavidék régióban regisztráltak. További jelentős részesedés a Balaton (17,9%) és a Nyugat-Dunántúl (10,8%) régiókat jellemezte (2. ábra). 1. ábra A vendégéjszakák számának megoszlása szállástípusok szerint, 2006. január–június 1 csillagos szálloda, 2 csillagos 2% szálloda, 5% 3 csillagos szálloda, 30%

turistaszálló, 4% ifjúsági szálló, 3% üdülőház, 3% kemping, 5% 5 csillagos szálloda, 8% 4 csillagos szálloda, 29%

1

Forrás: a Központi Statisztikai Hivatal külföldi látogatókra vonatkozó végleges és kereskedelmi szálláshelyekre vonatkozó előzetes adatai.

panzió, 11%

Forrás: KSH


51

TÉNYEK ÉS ELŐREJELZÉSEK 2. ábra A turisztikai régiók vendégforgalma (részesedés 2006. I-VI.; változás 2006. I-VI./2005. I-VI.) Közép-Dunántúl (4,5%; -4,8%)

Tisza-tó (1,0%; -10,9%)

Dél-Dunántúl (4,8%; -3,2%) Dél-Alföld (5,6%; +5,2%) ÉszakMagyarország (7,4%; +0,6%) Észak-Alföld (8,6%; +8,3%)

Nyugat-Dunántúl (10,8%; -3,5%) Balaton (17,9%; -3,4%)

BudapestKözép-Dunavidék (39,3%; -7,7%)

Forrás: KSH

A legdinamikusabb és egyben a legnagyobb volumenű vendégéjszakaszám bővülést az Észak-Alföldön (+8,3%) regisztrálták. A három növekedést mutató régió (ÉszakAlföld, Dél-Alföld és Észak-Magyarország) eredménye a többi régióban tapasztalt forgalomcsökkenést csak részben kompenzálta. 2006. január-júniusban a magyarországi gyógyszállodák 332 ezer vendéget fogadtak, az általuk eltöltött vendégéjszakák száma 1,2 millió volt. A vendégek száma 2,3%-kal emelkedett, a vendégéjszakák száma 1,7%-kal csökkent 2005 első félévéhez képest. A gyógyszállodák jelentőségét mutatja, hogy a kereskedelmi szálláshelyek vendégeinek 11,1%-át, a vendégéjszakák 15,5%-át regisztrálták gyógyszállodákban, és a turisták minden öt szállodai vendégéjszakából egyet gyógyszállodában töltöttek. Az átlagos tartózkodási idő a gyógyszállodákban a kereskedelmi szálláshelyi átlagot (2,6 éjszaka) jelentősen meghaladta (3,6 éjszaka). Ugyanebben az időszakban a magyarországi wellnessszállodákban 209 ezer vendéget és 490 ezer vendégéjszakát regisztráltak: a vendégek száma háromnegyedével, a vendégéjszakák száma több mint nyolctizedével emelkedett a 2005. év azonos időszakához képest. A kereskedelmi szálláshelyek közül a legjelentősebb forgalombővülést hónapról-hónapra a wellness-szállodák mutatják. Az átlagos tartózkodási idő a wellness-szállodákban valamivel a kereskedelmi szálláshelyi átlag alatt maradt: 2,3 éjszaka volt 2006 első félévében. 2.2. A KERESKEDELMI SZÁLLÁSHELYEK KÜLFÖLDI VENDÉGFORGALMA 2006 első félévében – az első negyedéves tendencia folytatásaként – a beutazó turizmus vonatkozásában

52


kisebb visszaesés figyelhető meg. A kereskedelmi szálláshelyeken 1391 ezer külföldi vendég (-5,7%) 4098 ezer vendégéjszakát (-7,8%) töltött el. A külföldiek aránya a vendégek számát tekintve 46,4%-ot tett ki, a vendégéjszakák számából azonban – hosszabb (2,9 éjszakás) átlagos tartózkodási idejüknek köszönhetően – magasabb arányban, 53,5%-kal részesedtek. 2006 első hat hónapjában a külföldi vendégéjszakák 72,5% -a az Európai Unióból érkező vendégektől származott. Elsődleges küldőpiacaink közül az amerikai (+2,0%) és a norvég (+1,8%) vendégéjszakák száma emelkedett. A fejlődő küldőpiacok közül a kínai (+8,5%), az orosz (+28,6%), a román (+5,3%) és a spanyol (+6,4%) vendégek töltöttek több vendégéjszakát a kereskedelmi szálláshelyeken, mint 2005 azonos időszakában. Az abszolút számokat tekintve 2006. január- június között a kereskedelmi szálláshelyeken az orosz (+21,4 ezer éjszaka), a cseh (+7,6 ezer), a görög (+7,2 ezer), a spanyol (+6,8 ezer), az ukrán (+5,6 ezer) és a szlovák (+5,5 ezer) vendégéjszakák száma nőtt a legjelentősebben. A legnagyobb visszaesés a német (-213 ezer éjszaka), a brit (-48 ezer), a francia (-17 ezer), a japán (-17 ezer), a svájci (-16 ezer), az izraeli (-13 ezer) és a szerbia-montenegrói (-11 ezer) piacot jellemezte (1. táblázat). A visszaesés ellenére ebben az időszakban is kiemelkedő jelentőségűnek bizonyult a német vendégforgalom: a kereskedelmi szálláshelyeken regisztrált külföldi vendégéjszakák 28% -át tette ki. Nagy-Britannia továbbra is a második helyet foglalja el 9% -kal. Nagy-Britanniát Ausztria (8%), Olaszország (6%) és az Amerikai Egyesült Államok (5%) követte. Ezen öt küldőpiac együttesen a kereskedelmi szálláshelyek külföldi vendégéjszakáinak 56% -át adta (3. ábra). 3. ábra A kereskedelmi szálláshelyek legfontosabb küldőpiacai, 2006. január–június Németország, 28%

egyéb, 31%

Japán, 2% Spanyolország, 3% Románia, 2% Oroszország, 2% Franciaország, 4% Forrás: KSH

NagyBritannia, 9% Ausztria, 8% USA, 5%

Olaszország, 6%

TÉNYEK ÉS ELŐREJELZÉSEK A külföldiek minden tíz vendégéjszakából nyolcat szállodában töltöttek 2006 első félévében; a szállodák közül a legtöbb külföldi vendéget a négy- és a háromcsillagos házak fogadták (1527 ezer, illetve 1189 ezer külföl di vendégéjszaka). A szállodákban összességében 7,7% -kal csökkent a külföldi vendégéjszakák száma; ezen belül az ötcsillagosokat 2,6% -os, a négycsillagosokat 5,0 % -os, a háromcsillagosokat 12,9% -os

visszaesés jellemezte. A wellness-szállodák külföldi vendégéjszaka száma viszont az átlagosnál jóval kedvezőbben (+98,8%) alakult, és az ifjúsági szállókban is jelentősen, 40% -kal bővült a külföldi vendégforgalom. Az üdülőházakban 1,1% -os növekedést regisztráltak. Az egyéb kereskedelmi szálláshelyeken eltérő mértékben (2,2-14,7%) csökkent a külföldi vendégéjszakák száma. 1. táblázat

Magyarország belföldi és beutazó turizmusa országonkénti bontásban, 2006. január-június*

Belföld összesen Németország Nagy-Britannia Ausztria Olaszország USA Franciaország Spanyolország Oroszország Hollandia Románia Japán Svájc Svédország Lengyelország Csehország Izrael Ukrajna Finnország Dánia Belgium Norvégia Szlovákia Görögország Írország Szerbia és Montenegró Horvátország Kanada Törökország Kína Szlovénia Bulgária Portugália Luxemburg Európai országok Európai Unió (24) Külföld összesen Mindösszesen *

Látogatók 2006/2005 ezer fő (%) 1 310,5 +4,2 165,1 -14,4 2 793,6 +2,6 286,6 +3,4 164,4 +2,4 145,7 -2,3 50,5 +2,5 45,4 +17,2 119,5 +3,3 3 780,7 +13,1 43,1 -7,8 97,9 +4,5 62,6 +4,5 419,3 +18,8 324,6 +21,2 41,2 -5,8 939,4 -17,6 34,0 +4,4 33,6 +1,1 52,5 +3,6 27,5 +1,3 3 526,3 +21,2 45,5 -1 22,5 -5,9 1 454,8 +3,5 581,4 +4,5 33,5 +0,4 57,6 -7,8 15,1 +14,4 338,2 -3,9 437,4 -6,1 14,8 +5,8 2,7 -25,4 17 311,5 +8,6 9 801,0 +12,5 17 709,2 +8,5 17 709,2 +8,5

2006-2005 (ezer fő) +52,8 -27,8 +312,6 +9,4 +3,9 -3,4 +1,2 +6,7 +3,8 +437,9 -3,6 +4,2 +2,7 +66,4 +56,8 -2,5 -200,7 +1,4 +0,4 +1,8 +0,4 +616,8 -0,5 -1,4 +49,2 +25,0 +0,1 -4,9 +1,9 -13,7 -28,4 +0,8 -0,9 +1 370,9 +1 089,0 +1 387,4 +1 387,4

Vendégek 2006/2005 2006-2005 ezer fő (ezer fő) (%) +34,6 1607,6 +2,2 -50,1 269,0 -15,7 -16,8 131,6 -11,3 -1,0 110,9 -0,9 -18,7 82,9 -18,4 +4,6 79,6 +6,2 -7,7 59,3 -11,5 +4,3 44,4 +10,8 +4,0 25,1 +18,7 -2,1 32,7 -6,1 +10,4 51,8 +25,1 -2,9 44,8 -6,0 -4,2 24,1 -14,7 +0,6 28,2 +2,3 -3,6 33,0 -9,8 +1,5 25,3 +6,4 -4,0 20,9 -16,2 +4,8 26,2 +22,7 -1,0 19,0 -5,1 -0,4 15,8 -2,5 -1,5 18,9 -7,2 +0,5 14,4 +3,8 +2,2 18,6 +13,3 +2,8 14,2 +24,3 -0,8 10,3 -7,4 -4,5 13,6 -25,0 -0,2 14,1 -1,4 +1,7 9,3 +21,7 +0,3 8,6 +4,0 +1,7 9,0 +23,7 -1,1 7,6 -13,0 -1,2 7,5 -13,7 +0,2 5,0 +3,8 -1,4 1,7 -45,1 -81,4 1 170,3 -6,5 -96,2 938,2 -9,3 -84,1 1 390,8 -5,7 -51,9 2 998,4 -1,7

Vendégéjszakák 2006/2005 2006-2005 ezer (ezer) (%) +52,6 3558,6 +1,5 -212,7 1159,3 -15,5 -48,4 351,5 -12,1 -2,6 326,3 -0,8 -47,7 231,1 -17,1 +4,3 219,0 +2,0 -17,3 145,5 -10,6 +6,8 112,7 +6,4 +21,4 96,3 +28,6 -6,2 93,6 -6,2 +4,7 92,5 +5,3 -17,0 92,2 -15,6 -16,3 88,4 -15,6 +0,3 79,8 0,4 +0,2 79,0 +0,2 +7,6 67,1 +12,8 -12,8 64,7 -16,5 +5,6 57,6 +10,7 -4,6 56,8 -7,5 -9,4 54,0 -14,8 -2,7 50,1 -5,2 +0,8 42,7 +1,8 +5,5 38,2 +17,0 +7,2 36,8 +24,3 -1,5 32,7 -4,3 -10,7 31,7 -25,2 -1,6 27,9 -5,5 +2,5 24,3 +11,2 +1,1 21,9 +5,5 +1,3 17,0 +8,5 -1,4 14,5 -8,6 -2,3 13,9 -14,4 -0,3 12,8 -2,6 -1,7 4,4 -28,1 -321,3 3 550,3 -8,3 -330,0 2 969,7 -10,0 -346,7 4 098,3 -7,8 -294,2 7 656,9 -3,7

A külföldi országok sorrendje a kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák száma alapján került kialakításra. Forrás: KSH


53

TÉNYEK ÉS ELŐREJELZÉSEK 2.3. A KERESKEDELMI SZÁLLÁSHELYEK BELFÖLDI VENDÉGFORGALMA

A beutazó turizmus területi koncentrációját jelzi, hogy 2006 első félévében a kereskedelmi szálláshelyeken regisztrált külföldi vendégéjszakák közel 90%-át regisztrálták a három legnépszerűbb régióban: a Budapest-Közép-Dunavidéken (a vendégéjszakák 59,1%-a), a Balatonnál (16,1%) és a Nyugat-Dunántúlon (9,5%). A gyógyszállodák vendégeinek több mint négytizede (45,6%) érkezett külföldről, a külföldiek részesedése a vendégéjszakák számából 56,7% volt. 2006 első félévében a külföldi vendégek számában 5,7% -os, a vendégéjszakák számában 9,2% -os csökkenés volt tapasztalható 2005 azonos időszakához képest. A külföldi vendégek átlagosan 4,5 éjszakát töltöttek a magyarországi gyógyszállodákban. A legfontosabb küldőpiacok Németország (a gyógyszállodákban regisztrált külföldi vendégéjszakák 45,1% -a), Ausztria (15,7%), Svájc (4,2%), az Amerikai Egyesült Államok (3,1%), Nagy-Britannia (3,1%) és Oroszország (3,1%) voltak. Az egészségturizmus jelentőségét jelzi, hogy 2006 első félévében a Németországból érkezők által szállodában eltöltött vendégéjszakák több mint egyharmadát (35,2%) a gyógyszállodákban regisztrálták; Ausztria esetében ugyanez a mutató 41,7% -ot, Svájc esetében 36,8% -ot, az Amerikai Egyesült Államok esetében 11,7%-ot, NagyBritannia esetében 6,4%-ot, Oroszország esetében pedig 24,4% -ot tett ki. A wellness-szállodákban a beutazó vendégforgalom dinamikus növekedést mutatott: a külföldi vendégéjszakák száma csaknem kétszeresére (+98,8%) bővült. A külföldi vendégek átlagosan 3,5 éjszakát töltöttek a wellness-szállodákban.

2006 júniusában, a nyár első hónapjában a belföldi turizmus kismértékű csökkenést mutatott: a belföldi vendégek száma ugyan 4,6%-kal nőtt, a vendégéjszakák száma viszont 0,7%kal elmaradt az előző év azonos időszakának értékeitől. A belföldi vendégforgalmat 2006 első félévében összességében továbbra is növekedés jellemezte: a vendégek száma 2,2%-kal, a vendégéjszakák száma 1,5%-kal emelkedett, így az 1608 ezer belföldi vendég (az összes vendég 53,6%-a) összesen 3559 ezer vendégéjszakát (az összes vendégéjszaka 46,5%-a) töltött el hazánk kereskedelmi szálláshelyein. 2006. január-júniusban a belföldi vendégek átlagos tartózkodási ideje a kereskedelmi szálláshelyeken – akárcsak az év első három hónapjában – 2,2 éjszaka volt. 2006 első félévében minden tíz belföldi vendégéjszakából hatot regisztráltak szállodában. A belföldi vendégéjszakák száma a négycsillagos szállodák esetében 22,3%-kal, a háromcsillagos házak esetében 9,0%-kal haladta meg az előző év azonos időszakában regisztrált értéket. A wellness-szállodákban a belföldi vendégéjszakák száma több mint háromnegyedével nőtt, és az átlagosnál magasabb növekedést regisztráltak a gyógyszállókban (+10,2%) is. Az egyéb kereskedelmi szálláshelyek forgalma kevésbé kedvező képet mutatott: ezekben az egységekben 7,7-22,0%-os csökkenést regisztráltak. A belföldi turisztikai kereslet igényesebbé válását, a magasabb színvonalú, több szolgáltatást nyújtó szálláshelyek népszerűségének növekedését mutatja a 4. ábra. 4. ábra

A belföldi vendégéjszakák számának változása a különböző szállástípusok esetében, 2006. január-június (%) 5 csillagos szálloda

88,8

4 csillagos szálloda

2005. január-június=100%

122,3


109


97


93,3

gyógyszálloda

110,2

wellness-szálloda

176,9

apartman-szálloda

55

panzió turistaszálló

86,6

ifjúsági szálló

78

üdülőház

92,3

kemping

100,2 0

20

40

60

Forrás: KSH

54

kereskedelmi szálláshelyek átlaga: 101,5

93,6


80

100

120

140

160

180

200

TÉNYEK ÉS ELŐREJELZÉSEK A belföldi turizmus szempontjából legjelentősebb három régió – a Balaton (a vendégéjszakák 19,9%), a Budapest-Közép-Dunavidék (16,6% -a) és az Észak-Alföld (13,7%) – a vendégéjszakák felét mondhatta magáénak. A belföldi vendégéjszakák száma az országos átlagot (+1,5%) meghaladó mértékben emelkedett az ÉszakAlföldön (+19,2%), a Dél-Alföldön (+7,0%) és a Balatonnál (+6,0%). A gyógyszállodák belföldi vendégforgalmát dinamikus növekedés jellemezte: a belföldi vendégek és vendégéjszakák száma egyaránt egytizedével emelkedett. A gyógyszállodák vendégeinek 54,4%-a belföldi volt, tőlük származott a vendégéjszakák 43,3%-a. A belföldi vendégek átlagosan 2,8 éjszakát töltöttek a magyarországi gyógyszállodákban. A wellness-szállodákban továbbra is a belföldi vendégforgalom a meghatározó: a vendégek több mint nyolctizede, a vendégéjszakák több mint héttizede a belföldi vendégektől származik. A belföldi vendégforgalom dinamikus növekedést mutatott: a vendégéjszakák száma 76,9% -kal bővült. A belföldi vendégek átlagosan 2,1 éjszakát töltöttek a wellness-szállodákban.

3. A kereskedelmi szálláshelyek kapacitása 2006. június 30-án 3666 kereskedelmi szálláshelyet, ezen belül 2634 működő egységet regisztrált a Központi Statiszikai Hivatal. A működő kereskedelmi szálláshelyek 107 657 szobával és 280 255 férőhellyel várták a vendégeket, a férőhelyek száma az előző évhez viszonyítva 3,0% -kal csökkent. A férőhelyek több mint 40% -a a szállodákban, ezen belül a legtöbb férőhely (49 ezer, az összes szállodai férőhely 45,0% -a) a háromcsillagos házakban várta a vendégeket. A férőhelyek további jelentős hányadát, 30 ezer férőhelyet (az összes szállodai férőhely 27,8% -át) a négycsillagos házak adták. 2006. június 30-án 55 gyógy- és 40 wellness szállodát tartott nyilván a KSH. A gyógyszállodák összesen 13 888 férőhellyel (-13,1% 2005-höz képest), a wellness szállodák 8037 férőhellyel rendelkeztek (+72,7%).

53,7% -os, a háromcsillagosakat pedig 38,5% -os szobakapacitás-kihasználtság jelemezte. 2006. január-júniusban a gyógyszállodák átlagosan 58,3%-os szobakapacitás-kihasználtsággal működtek, ami jelentősen meghaladja a szállodák átlagos kihasználtságát. A wellness-szállodák kihasználtsága a szállodák átlagánál kissé magasabb, 45,1%-os volt.

5. Szállásdíjbevételek A kereskedelmi szálláshelyek 54,6 milliárd forint szállásdíjbevételt realizáltak 2006 első félévében, ami 10,9%-os növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest. Ez folyó áron 4%-os növekedésnek felel meg az egy évvel korábbi bevételhez viszonyítva. A szállásdíjbevételek 70%-a a külföldi vendégektől származott, és ezek növekedési üteme (+14,8%) jelentősen meghaladta a belföldi szállásdíjbevételek növekedési ütemét (+3,1%). A kereskedelmi szálláshelyek összes szállásdíjbevételének 89,4%-át a szállodák realizálták az év első hat hónapjában. A kereskedelmi szálláshelyek vendéglátásból származó bevétele 24,4 milliárd forintot, egyéb szolgáltatásból származó bevétele 20,1 milliárd forintot tett ki (5. ábra). Így a kereskedelmi szálláshelyeken összesen 99,1 milliárd forint bevétel keletkezett, ami 3,8% -kal haladta meg az előző év azonos időszakában regisztrált adatot. Eközben az ágazat fogyasztói árindexe közel 4% -os volt. A bevételek szempontjából három legfontosabb régió a Budapest-Közép-Dunavidék, a Balaton és Nyugat-Dunántúl voltak. Az összes szállásdíjbevétel 61,8%-a a Budapest-Közép-Dunavidék régióban, 11,0% -a a Balatonon, 8,0% -a pedig a Nyugat-Dunántúlon képződött. A külföldi szállásdíjbevételek megoszlását magas 5. ábra A kereskedelmi szálláshelyek bevételeinek forrásai, 2006. január–június egyéb bevételek 20%

4. A kereskedelmi szálláshelyek kapacitáskihasználtsága 2006 első félévében a magyarországi szálláshelyek 36,4% -os szobakapacitás-kihasználtsággal működtek, ami 2,4% -kal haladta meg az előző év azonos időszakában regisztrált adatot. Az egyes szállástípusok közül a legmagasabb kihasználtsággal (43,5%-os szobakapacitás-kihasználtság, +0,1%) a szállodák működtek. Az ötcsillagos szállodákat 60,4% -os, a négycsillagosakat

szállásdíj 55%

vendéglátás 25% Forrás: KSH


55

TARTALOM

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY Magyar Turizmus Zrt., Piac- és Termékelemzési Iroda

Az európai lakosság utazási szokásai 2005-ben

2

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS Meszter László

Budapest főváros turisztikai stratégiája és 2010-ig szóló fejlesztési programja

7

Lőrincz Katalin

A Tourinform-hálózat működésének regionális különbségei

18

TURISZTIKAI TERMÉKEK Dr. Rátz Tamara

Mindenszentek és halottak napja szerepe a magyar lakosság utazási magatartásának befolyásolásában

27

Dr. Michalkó Gábor – Hinek Mátyás – Dr. Jusztin Márta – Váradi Zsuzsanna – Vizi istván

Taxi és turizmus: a taxiközlekedés szerepe Budapest nemzetközi vendégforgalmában

36

TURIZMUSMENEDZSMENT Vécsei Dalma

Az új turisztikai számbavételi rendszer hatása és alkalmazhatósága

44

TÉNYEK ÉS ELŐREJELZÉSEK Magyar Turizmus Zrt., Piac- és Termékelemzési Iroda

Magyarország turizmusának alakulása 2006 első félévében

51

A magyarországi MICE-piac jellemzői 2006 első félévében

57

A magánszálláshelyek vendégforgalma 2005-ben

61

Budapest a turisztikai statisztikák tükrében

64


ETC – ECT TourMIS workshop Az ETC máltai deklarációja a piackutatás jelentőségéről I. Magyar Turizmusföldrajzi Szimpózium

66 67 67

Kutatósarok – A bor és gasztronómia jegyében

A magyar lakosság borfogyasztási szokásai

68

Gastronomic Tourism – Europe

70

Tourism and gastronomy

71

Folyóirat-ajánló

Szemelvények a nemzetközi idegenforgalmi szaksajtóból, 2006/2. szám

56

NAPTÁR

72


1

TÉNYEK ÉS ELŐREJELZÉSEK területi koncentráció jellemzi: a bevételek közel nyolctizedét a Budapest-Közép-Dunavidék régióban, további 7,5%-át a Balatonon, 5,7%-át pedig a Nyugat-Dunántúlon realizálták. A belföldi vendégektől származó bevételek a külföldinél kevésbé koncentráltak: a bevételek egy negyede a Budapest-Közép-Dunavidéken, 18,7% -a a Balatonon, 13,0% -a pedig a Nyugat-Dunántúlon képződött. 2006 első félévében a gyógyszállodákban realizált szállásdíjbevételek 8,2 milliárd forintot tettek ki, ami 11,2%-kal haladta meg az előző év azonos időszakában mért adatokat. A szállásdíjbevételek kétharmada a külföldi vendégektől származott. A külföldi szállásdíjbevétel kismértékű (+4,4%) növekedése mellett a belföldi szállásdíjbevételek értéke több mint egynegyedével (+26,5%) emelkedett 2006 első félévében.

6. A nemzetközi turisztikai bevételek és kiadások alakulása 2006. január-júniusban a turizmus devizamérlege a Magyar Nemzeti Bank adatai szerint javult: a turizmusból származó devizabevételek 1502 millió eurót (-12,2% az előző év azonos időszakához képest), a kiadások pedig 792 millió eurót (-32,9%) tettek ki. A turizmus egyenlege 2006 első félévében 709 millió euró volt, ami az előző év azonos időszakához képest 33,8% -os emelkedést jelent. 2006. január-június között az áruk egyenlege a folyó fizetési mérlegben -355 millió euró volt. A turizmus egyenlegének pozitívuma a fizetési mérlegnek az áruforgalomból származó hiányát teljes mértékben fedezte.

Szemelvények a nemzetközi idegenforgalmi szaksajtóból, 2006/2. szám A Magyar Turizmus Zrt. támogatásával, a Budapesti Gazdasági Főiskola Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Főiskolai Karának kiadásában jelent meg a Szemelvények a nemzetközi idegenforgalmi szaksajtóból című folyóirat legfrissebb, 2006/2-es száma, amelyben a következő periodikák kerültek szemlézésre: Current Issues in Tourism, Erlebnis- und Konsumwelten, Geographie der Freizeit und des Tourismus: Bilanz und Ausblick, Journal of Hospitality & Tourism Research, Journal of Vacation Marketing, Stadtetourismus, The Service Industries Journal és Tourism Management. A tartalomból: • Berlin idegenforgalma a kereslet és a kínálat tükrében (Geographie der Freizet und des Tourismus: Bilanz und Ausblick) • Graz – 2003 kulturális fővárosa (Stadtetourismus) • Baráti és rokonlátogatások. Valóban marginális piac? (Journal of Vacation Marketing) • A környezeti kockázat mint konstruktum tesztelése és kidolgozása a vendéglátóipari stratégiai kutatás területén (Journal of Hospitality & Tourism Research) • A márkatőke és a cégteljesítmény kapcsolata luxusszállók és étteremláncok esetében (Tourism Management) • A turizmus és az új fogyasztási kultúra: irányzatok, helyszínek, értékmérők (Stadtetourismus) • Nagy kiterjedésű védett területek és a látogatói információkezelés Németországban (Current Issues in Tourism) • A tengerparti turizmus jövője (Tourism Management) • A szolgáltatások szerepe a regionális és városi fejlődésben: a korábbi nézetek újraértékelése (The Service Industries Journal) • Vendégkapcsolatok a városi turizmusban (Stadtetourismus) További információ: Budapesti Gazdasági Főiskola, Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Főiskolai Kar, Idegenforgalmi Szakkönyvtár, Pataky Ernőné, könyvtárvezető, Cím: 1072 Budapest, Klauzál tér 5., telefon: (1) 268-0590, fax: (1) 322-6553, e-mail: [email protected], honlap: http://idfokvt.kvif.bgf.hu/szemelv.html.

56


TÉNYEK ÉS ELŐREJELZÉSEK A magyarországi MICE-piac jellemzői 2006 első félévében Összeállította: Simonyi Norbert1 A Magyar Turizmus Zrt. több mint 200 szolgáltató segítségével 2001 óta negyedévente gyűjt és dolgoz fel adatokat a hazai MICE2-turizmus jellemzőinek megismerése céljából. Az idei évben kibővített kérdőívet használtunk annak érdekében, hogy a korábbiakhoz képest még részletesebb és pontosabb információkhoz jussunk a piacról. A 2006 első félévének nemzetközi konferenciáira3 vonatkozó statisztikai adatok alapján a magyarországi kongresszusi turisztikai piac – magas rendezvényszámmal és minden eddiginél hosszabb átlagos tartózkodási idővel – eredményes félévet zárt. Az előző év azonos időszakához képest a nemzetközi konferenciák száma 8,8%-kal nőtt, a konferenciákon részt vevő nemzetek száma pedig átlagosan meghaladta a tizet. A Magyar Turizmus Zrt. 2006-ban átfogó kutatást indított a MICE-piac helyzetének megismerése céljából, így a 2001 óta negyedéves rendszerességgel végzett felmérés kérdőívét kibővítettük, annak érdekében, hogy a vizsgálatban rendszeresen részt vevő, több mint 200 szolgáltató segítségével bővebb információhoz juthassunk a piac jellegzetességeiről. A két negyedév végén összesen 428 kérdőívet küldtünk ki, amelyből 332 érkezett vissza, a válaszadási arány 2005 első félévéhez képest kissé alacsonyabb, 77,6%-os volt. A MICE-piac kínálati oldalát alkotó különböző szolgáltatóknak kiküldött kérdőívek visszaérkezési arányait az 1. táblázat mutatja be. 2006 első félévében 79 cég szervezett vagy tartott a kritériumoknak megfelelő konferenciát, valamint

100 helyszíngazda, szervező, illetve szövetség kritériumoknak nem megfelelő rendezvényének is hazánk adott helyszínt. Amióta a Magyar Turizmus Zrt. MICE-statisztikát készít, az első félévek adatait figyelembe véve 2006 első hat hónapjában regisztráltuk a kritériumoknak megfelelő legtöbb konferenciát, összesen 197-et. Ha a vásárokkal együtt vizsgáljuk a rendezvényeket, akkor is eredményes féléven vagyunk túl: a magyarországi kongresszusi piac a rendezvények száma tekintetében 11,7%-os növekedést mutatott. A nemzetközi konferenciákon átlagosan több mint tíz nemzet képviselői vettek részt (összesen 73 országból érkeztek résztvevők), az átlagos tartózkodási idő 4,4 nap volt, ami 2001 óta a leghosszabb (2. táblázat). 1. táblázat

A felmérésben részt vevő szolgáltatók, 2006. I. félév* Rendezvényszervezők Konferencia-helyszínek és szállodák Szervezetek Összesen

Kiküldött kérdőívek 113 (108)

Visszaérkezett kérdőívek 73 (84)

Válaszadási arány 64,6% (78%)

305 (310)

250 (250)

82,0% (81%)

10 (10) 428 (428)

9 (8) 332 (342)

90% (80%) 77,6% (80%)

* Zárójelben 2005. I. félévének adatai.

Forrás: Magyar Turizmus Zrt.

2. táblázat A kritériumoknak megfelelő konferenciák jellemzői, 2001-2006. I. félév 2001

2002

2003

2004

2005

2006

I. félév Konferenciák száma Vásárok, kiállítások száma A konferenciákon részt vevők száma (fő) A konferenciákon részt vevő nemzetek száma átlagosan A konferenciák átlagos időtartama (nap)

166 13 24 379

185 11 41 289

199 12 46 681

158 12 34 414

181 16 33 854

197 23 33 251

10,0

9,6

9,8

11,9

10,9

10,3

3,4

3,7

3,2

4,2

3,7

4,4


1

A szerző a Magyar Turizmus Zrt. Piac- és Termékelemzési Irodájának munkatársa. 2 MICE = Meetings, Incentives, Conferences and Exhibitions (tanácskozások, konferenciák, kiállítások és ún. ösztönző utak).

3

Nemzetközi konferencia: a minimum 50 fő és minimum három országból érkezők részvételével lebonyolított rendezvény.


57

TÉNYEK ÉS ELŐREJELZÉSEK 1. ábra A konferenciák résztvevők száma szerinti megoszlása, 2001-2006. I. félév 60% 2001. I. fé. 2002. I. fé. 2003. I. fé. 2004. I. fé. 2005. I. fé. 2006. I. fé.

50%

40%

30%

20%

10%

0% -100

101 - 250

251 - 500

501 - 1000

1001 - 2500

2501 -


Az előző év azonos időszakához képest a száz fő alatti rendezvények részaránya 47%-ról 43%-ra csökkent. A 100-500 fős konferenciák részaránya hét százalékpontos emelkedést mutat (54%), az ötszáz fő feletti rendezvények részaránya pedig 6%-os részarányról a felére csökkent (1. ábra). Az első félévben 23%-ról 27%-ra nőtt az alacsony átlagos résztvevőszámú (149 fő) gazdasági rendezvények száma, ezzel ellentétben a legmagasabb átlagos résztvevőszámmal jellemezhető (228 fő), orvosi témájú konferenciák részaránya hat százalékpontos csökkenés után 18%-ot mutat. Ezeknek a változásoknak a következményeként a konferenciákon részt vevők száma 1,8%-kal, átlagosan 171 főre csökkent.

Az egyéb tudományos konferenciák részaránya 23%-ról 15%-ra csökkent, az informatikai rendezvények – a 3%-os aránycsökkenés ellenére is – 10%-os részarányt képviselnek a nemzetközi konferenciákból (3. táblázat). A rendezvények 79% -át szállodákban, 12% -át kongresszusi központokban tartották, ami 3% -os részarány-növekedés az előző év azonos időszakához képest (2. ábra). A konferenciák 75%-ának helyszínéül Budapestet választották, ami 3%-os részarány-bővülést jelent (3. ábra). A konferenciák 23%-án nem vettek részt magyarok, a rendezvényeken az összes résztvevő 69%-a külföldi volt. Az egynapos rendezvények aránya közel 3. táblázat

A konferenciák téma szerinti megoszlása, 2002-2006. I. félév

Orvostudomány Gazdálkodás Tudományok Közlekedés Számítástechnika Turizmus Egyéb

2002

2003

19% 25% 26% 4% 8% 9% 9%

26% 25% 14% 4% 6% 6% 19%


58


2004 I. félév 22% 34% 9% 4% 4% 5% 22%

2005

2006

24% 23% 23% 1% 13% 4% 12%

18% 27% 15% 3% 10% 3% 24%

Átlagos létszám (fő) 228 149 138 118 165 162 189

TÉNYEK ÉS ELŐREJELZÉSEK felére esett vissza (8%), 2005. első félévéhez képest ugyanennyivel nőtt a hat napnál hosszabb konferenciák aránya (4. ábra). Külföldről a legtöbb magyarországi konferenciát a britek (11%), a németek (7%) és a franciák (6%) rendelték meg, a magyar konferencia megrendelések részaránya 57% volt (5. ábra). A nemzetközi rendezvények közel

3. ábra A konferenciák területi megoszlása, 2006. I. félév Vidék 24% (29%) 48

2. ábra A konferenciák helyszín szerinti megoszlása, 2006. I. félév Egyéb helyszínek 5% (11%) Konferenciaszállodák 79% (71%)

9

Kongresszusi központ 12% (9%) Egyetemek és tudományos intézetek 4% 25 (9%) 7

156

() 2005. I. fé.


Budaest 76% (71%)

149

() 2005. I. fé.


kétharmadán vett részt német vendég, 60%-án brit, több mint 40%-án pedig francia látogatók is képviseltették magukat (6. ábra). Az adatlap bővítésének eredményeként a kritériumoknak nem megfelelő, több mint 6200 további hazai rendezvényről és 325 ezer résztvevőjéről is képet kaptunk. Ezeken a konferenciákon az átlagos részvevőszám (52 fő) a kritériumoknak megfelelő rendezvények átlagos résztvevőszámának (171 fő) kevesebb, mint az egyharmada. A nemzetközi konferenciák kritériumainak 4. ábra

A konferenciák időtartam szerinti megoszlása, 2001-2006. I. félév 60% 2001. I. fé. 2002. I. fé. 2003. I. fé. 2004. I. fé. 2005. I. fé. 2006. I. fé.

50%

40%

30%

20%

10%

0% 1 nap Forrás: Magyar Turizmus Zrt.

2-3 nap

4-5 nap

6 nap -


59

TÉNYEK ÉS ELŐREJELZÉSEK 5. ábra A magyarországi konferenciát megrendelő cégek nemzetisége, 2006. I. félév svájci, 3% holland, 3%

egyéb, 6%

7. ábra A kritériumoknak megfelelő, illetve nem megfelelő konferenciák számának szezonális alakulása, 2006. I. félév A kritériumoknak megfelelő konferenciák száma 60

USA, 3%

54

58

50

belga, 4%

40 német, 6%

34

30

19

20 francia, 7%

29

26

10 0 január

magyar, 57%

brit, 11%

február március

április

május

június

A kritériumoknak nem megfelelő konferenciák száma 1400


nem megfelelő rendezvényekre jellemző továbbá, hogy esetükben a vidéki helyszínek kedveltebbek (30%), mint a nemzetközi rendezvényeknél (25%). Az egyéb rendezvények piaca sokkal kiegyensúlyozottabb, itt a szezonalitás kevésbé jellemző; amíg a kritériumoknak megfelelő konferenciákból a legerősebb hónapban háromszor annyi rendezvényt tartottak, mint a leggyengébb hónapban, addig a kritériumoknak nem megfelelő rendezvények esetében az eltérés kevesebb, mint kétszeres volt (7. ábra). További információ: Magyar Turizmus Zrt., Piac- és Termékelemzési Iroda, 1012 Budapest, Vérmező út 4., telefon: (1) 488-8710,

1000

1273

1184

1200 986

1000

974

845

800 600 400 200 0 január

február március

április

május

június


fax: (1) 488-8711, e-mail: [email protected], honlap: www.itthon.hu > Szakmai oldalak > Piackutatások és Turizmus Bulletin. 6. ábra

A konferenciákon részt vevő nemzetek aránya, 2006. I. félév 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% magyar lengyel

német

brit

francia

osztrák

USA

olasz

szlovák

belga

román

cseh

orosz

svéd

spanyol

holland


60


TÉNYEK ÉS ELŐREJELZÉSEK A magánszálláshelyek vendégforgalma 2005-ben Összeállította: a Magyar Turizmus Zrt. Piac- és Termékelemzési Irodája A Központi Statisztikai Hivatal évente egyszer, júniusban teszi közzé a magánszálláshelyekre vonatkozó, előző évi adatokat.1 A legfrissebb adatok szerint 2005-ben 240 ezer férőhely várta a vendégeket a magánszálláshelyeken, amelyeknek a kétharmada a Balaton régióban található. A múlt évben a magánszálláshelyeken 667 ezer vendég (-1,9%) összesen 2,9 millió (-4,7%) vendégéjszakát töltött el. A magánszálláshelyeken belül a falusi szálláshelyeken 568 ezer, a fizetővendéglátásban 2,4 millió vendégéjszakát töltöttek el. A fizetővendéglátást jellemző csökkenéssel ellentétben a falusi szálláshelyek vendégforgalma 2004-hez képest dinamikusan növekedett. A magánszálláshelyeken regisztrált vendégéjszakák több mint fele (51,8%-a) belföldi vendégektől származott. A Balaton régió kivételével mindenütt a belföldi vendégforgalom túlsúlya volt megfigyelhető. A beutazó forgalom magas területi koncentrációját jelzi, hogy a magánszálláshelyeken regisztrált külföldi vendégéjszakák 65%-át a Balaton régióban regisztrálták.

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2005-ben a kereskedelmi szálláshelyek által kínált csaknem 330 ezer férőhely mellett a magánszálláshelyeken további 240 ezer férőhely várta a vendégeket 2. A férőhelyek kétharmada (65,4%) a Balaton régióban található, emellett a Dél-Dunántúl (6,9%) és az Észak-Magyarország (6,3%) régiót jellemzi jelentősebb kapacitás (1. ábra). 2005-ben a magánszálláshelyeken 667 ezer vendég összesen 2,9 millió vendégéjszakát töltött el. A vendégek száma 1,9%-kal, a vendégéjszakák száma 4,7%-kal maradt el a 2004. évi értékektől. A magánszálláshelyeken belül a falusi szálláshelyeken 153 ezer vendéget és 568 ezer vendégéjszakát, a fizetővendéglátásban pedig 514 ezer vendéget és 2,4 millió vendégéjszakát regisztráltak. A fizetővendéglátást jellemző csökkenéssel (a vendégek száma 6,6%-kal, a vendégéjszakák száma 8,4%-kal esett vissza) ellentétben a falusi szálláshelyek vendégforgalma dinamikusan növekedett: a 2004. évhez képest a vendégek száma 17,5%-kal, a vendégéjszakák száma 14,6%-kal nőtt (1. táblázat). Országosan a magánszálláshelyeken regisztrált vendégéjszakák valamivel több mint fele (51,8%) származott a belföldi vendégektől. A Balaton régió 1

A Központi Statisztikai Hivatal magánszálláshelyekre vonatkozó, 2005. évi adatai letölthetők a következő internet címről: http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xftp/idoszaki/pdf/jeltur05. pdf. 2 Módszertani megjegyzés: a 110/1997. (VI.25.) Kormányrendelet értelmében a lakások, üdülők és egyéb épületek, illetve azok egy részének, valamint a hozzájuk tartozó helyiségeknek és területeknek idegenforgalmi célú üzletszerű hasznosítása magánszállásadói tevékenységnek minősül. A magánszálláshely idegenforgalmi célú, üzletszerű hasznosítása a fizetővendéglátás és a falusi szállásadás. Fizetővendéglátás a városokban, kiemelt gyógyhelyeken, kiemelt üdülőhelyeken, a gyógy- vagy üdülőhelyeken folytatott magánszállásadói tevékenység. Falusi szállásadásnak minősül a fizetővendéglátásnál nem említett községben és a már kialakult tanyás térségben folytatott magánszállásadói tevékenység.

kivételével minden régióban a belföldi vendégforgalom túlsúlya volt megfigyelhető 2005-ben. A belföldi vendégéjszakák aránya a Dél-Alföld (87,7%) és az ÉszakMagyarország régiókban (84,9%) kiemelkedően magas, 80% feletti volt. A belföldi vendégforgalmat a külföldi forgalomnál kisebb mértékű területi koncentráció jellemzi: 2005-ben a Balaton régióban a belföldi vendégéjszakák 30%-át regisztrálták. A belföldi vendégek által kedvelt úti célok közül kiemelkedik továbbá az Észak-Alföld (13,4%), a NyugatDunántúl (12,1%) és az Észak-Magyarország (10,9%) régió. 1. ábra A magánszálláshelyek férőhely-kapacitása turisztikai régiók szerint, 2005 Nyugat- Tisza-tó Közép- Dunántúl 2,1% Dunántúl 5,2% 2,8% Észak-Magyarország 6,3% Észak-Alföld 5,9% Dél-Dunántúl 6,9% Dél-Alföld 2,4% Budapest-KözépDunavidék 3,0%

Balaton 65,4%

Forrás: KSH

Három régió – a Közép-Dunántúl, a Dél-Dunántúl és a Tisza-tó – kivételével minden régióban emelkedett a magánszálláshelyeken regisztrált belföldi vendégek száma. Kiemelkedően dinamikus, 10%-ot meghaladó ütemű


61

TÉNYEK ÉS ELŐREJELZÉSEK növekedés jellemezte a Budapest-Közép-Dunavidék régiót (+20,6%), az Észak-Alföldet (+15,6%), a Balatont (+14,4%) és Észak-Magyarországot (+13,7%). Ennek eredményeként a magánszálláshelyeken 2005-ben regisztrált 28 ezres belföldi vendégszám növekedéshez a Balaton régió 15 ezer fővel, Észak-Magyarország 6,6 ezer fővel, BudapestKözép-Dunavidék 5,8 ezer fővel, Észak-Alföld pedig 5,7 ezer fővel járult hozzá. A belföldi vendégéjszakák száma az Észak-Alföld régióban 22,6% -kal, a Budapest-Közép-Dunavidék régióban 20,6% -kal, a Balatonnál 11,3% -kal haladta meg

a 2004. évben regisztrált adatokat. Összességében 66 ezerrel nőtt a belföldi vendégéjszakák száma, amely elsősorban a Balaton régiónak (+47 ezer éjszaka), az Észak-Alföld régiónak (+38 ezer éjszaka) és a Budapest-Közép-Dunavidék régiónak (+24 ezer éjszaka) köszönhető. A beutazó forgalom magas területi koncentrációját jelzi, hogy a magánszálláshelyeken regisztrált külföldi vendégéjszakák kétharmadát (65%) a Balaton régió mondhatta magáénak. További jelentős részesedést a Nyugat-Dunántúl (8,9%) ért el. A vendégek száma 1. táblázat

A magánszálláshelyek vendégforgalma, 2004–2005 2004 Magánszálláshelyek Belföldi vendégek száma vendégéjszakák száma átlagos tartózkodási idő (nap) Külföldi vendégek száma vendégéjszakák száma átlagos tartózkodási idő (nap) Összesen vendégek száma vendégéjszakák száma átlagos tartózkodási idő (nap) Belföldi vendégek száma vendégéjszakák száma átlagos tartózkodási idő (nap) Külföldi vendégek száma vendégéjszakák száma átlagos tartózkodási idő (nap) Összesen vendégek száma vendégéjszakák száma átlagos tartózkodási idő (nap)

62

390 611 1 527 411 3,9

+7,8% +4,5% -3,1%

317 929 1 632 597 5,1

276 400 1 421 459 5,1

-13,1% -13,0% +0,1%

667 011 2 948 870 4,4

-2,0% -4,7% -2,8%

254 683 1 072 960 4,2

274 171 1 130 830 4,1

+1,1% +1,1% -2,1%

295 712 1 525 627 5,2

240 242 1 250 160 5,2

-18,8% -18,1% +0,9%

514 413 2 380 990 4,6

-6,6% -8,4% -2,0%

107 652 388 667 3,6

116 440 396 581 3,4

+8,2% +2,0% -5,7%

22 217 106 970 4,8

36 158 171 299 4,7

+62,7% +60,1% -1,6%

129 869 495 637 3,8

152 598 567 880 3,7

+17,5% +14,6% -2,5%

550 395 2 598 587 4,7 Ebből: Falusi szállásadás

Forrás: KSH


2005/2004

362 335 1 461 627 4,0

680 264 3 094 224 4,5 Ebből: Fizetővendéglátás

Belföldi vendégek száma vendégéjszakák száma átlagos tartózkodási idő (nap) Külföldi vendégek száma vendégéjszakák száma átlagos tartózkodási idő (nap) Összesen vendégek száma vendégéjszakák száma átlagos tartózkodási idő (nap)

2005

TÉNYEK ÉS ELŐREJELZÉSEK alapján szintén a Balaton szerepe kiemelkedő (a külföldi vendégek 60,7%-a éjszakázott itt). Emellett azonban 10% körüli részesedés jellemezte a Nyugat-Dunántúlt és az Észak-Alföldet (9,8 – 9,8%), valamint Észak-Magyarországot (9,7%) is. A külföldi vendégek száma dinamikusan emelkedett a Tisza-tó (+61,1%), a Dél-Alföld (+36,6%) és a BudapestKözép-Dunavidék (+22,3%) régiókban. A vendégéjszakák számában növekedést elért desztinációk közül a Tisza-tó (+40,0%) és a Budapest-Közép-Dunavidék (+22,9%) régiók emelkedtek ki. Az összességében 211 ezerrel kevesebb vendégéjszaka szám hátterében elsősorban a Balaton régió (-173 ezer éjszaka) és a Dél-Dunántúl (-28 ezer éjszaka) forgalmának csökkenése áll. A magánszálláshelyeken az átlagos tartózkodási idő 4,4 éjszaka volt 2005-ben, amely jelentősen meghaladja a kereskedelmi szálláshelyeken regisztrált

átlagos tartózkodási időt. A magyarok átlagosan 3,9, a külföldiek átlagosan 5,1 éjszakát töltöttek el a magánszálláshelyeken. A 2005. év során az üdülési csekk beváltásból származó bevétel a magánszálláshelyeken 676 millió forintot tett ki, az üdülési csekket elfogadó magánszálláshelyek száma 1010 volt. További információ: Központi Statisztikai Hivatal, www. ksh.hu, Magyar Turizmus Zrt., Piac- és Termékelemzési Iroda, 1012, Budapest, Vérmező út 4., telefon: (1) 488-8710, fax: (1) 488-8711, e-mail: [email protected], honlap: www. itthon.hu > Szakmai oldalak > Piackutatások és Turizmus Bulletin. A Magyar Turizmus Zrt. Piac- és Termékelemzési Irodáján rendelkezésre álló kutatások – előzetes bejelentkezés után – minden csütörtökön, 14 és 17 óra között megtekinthetők.


63

TÉNYEK ÉS ELŐREJELZÉSEK Budapest a turisztikai statisztikák tükrében Összeállította: a Magyar Turizmus Zrt. Piac- és Termékelemzési Irodája A Központi Statisztikai Hivatal végleges vendégforgalmi adatai szerint a budapesti kereskedelmi szálláshelyeken 2,6 millió vendéget és 6,5 millió vendégéjszakát regisztráltak 2005-ben. A vendégek száma 9,1%-kal, a vendégéjszakák száma 7,2%kal emelkedett a 2004. évhez képest (1. táblázat). Az elmúlt évben 2,2 millió külföldi vendég 5,6 millió éjszakát töltött el Budapesten, ami 9,4%-os külföldi vendégszám és 7,6% külföldi vendégéjszakaszám növekedést eredményezett. A 389 ezer belföldi vendég összesen 874 ezer vendégéjszakát töltött el a fővárosban, ami 7,6%-os vendégszám és 4,7%-os vendégéjszakaszám növekedést eredményezett. A főváros Magyarország beutazó és belföldi turizmusában is kiemelt helyet foglal el, azonban míg a külföldi vendégéjszakák 51,9%-át regisztrálták Budapesten az elmúlt évben, a belföldi vendégéjszakák számát alapul véve a főváros részesedése csupán 9,8% volt. Összehasonlításképpen a beutazó turizmus tekintetében Magyarország második legnépszerűbb városában, Hévízen 630 ezer külföldi vendégéjszakát regisztráltak, a belföldi utazók pedig Budapestet követően Hajdúszoboszlón töltötték a legtöbb, 405 ezer vendégéjszakát. Budapest turizmusában a kereskedelmi szálláshelyeken belül a szállodák játsszák a legfontosabb szerepet: 2005-ben a vendégek 93,1%-át, a vendégéjszakák 93,5%-át regisztrálták a szállodákban. A hotelekben a vendégek száma 8,6%-kal, a vendégéjszakák száma 6,8%-kal nőtt az előző évhez képest. A vendégek a legtöbb éjszakát a négycsillagos házakban töltötték (2,7 millió éjszaka), amelyet a három- (1,8 millió éj-

szaka) és az ötcsillagos házak (1,3 millió éjszaka) követtek. A legdinamikusabb növekedés az öt- (+12,3%) és a négycsillagos szállodákat (+9,0%) jellemezte. Az egyéb kereskedelmi szálláshelyek közül a 249 ezer vendégéjszakát (+19,6%) regisztráló panziókat és a 105 ezer vendégéjszakát (+18,0%) regisztráló ifjúsági szállókat szükséges kiemelni. A kereskedelmi szálláshelyeken regisztrált külföldi vendégéjszakák kétharmadát (64,6%) az Európai Unióból érkezők adták 2005-ben. A főváros tizenkét legfontosabb – legalább 30 ezer vendéget és 100 ezer vendégéjszakát jelentő – küldőpiaca együttesen a vendégéjszakák héttizedét (69,6%) adta (2. táblázat). Budapest legfontosabb küldőországai közül kiemelkedő növekedés jellemezte a brit és a japán piacot. Egytizedével bővült a svéd, az amerikai és a német vendégéjszakák száma, és a spanyol és az orosz vendégek is több vendégéjszakát töltöttek a magyar fővárosban 2005-ben, mint a megelőző évben. A további – 100 ezernél kevesebb vendégéjszakát hozó – küldőpiacok közül dinamikusan, 10%-ot meghaladó mértékben nőtt a lengyel, az ukrán, a norvég, a dán, az ír, a török, a portugál, a kínai és a bolgár vendégéjszakák száma. A budapesti kereskedelmi szálláshelyeken az átlagos tartózkodási idő 2,5 éjszaka (-1,8%) volt 2005-ben. A belföldi vendégek átlagosan 2,2 éjszakát (-2,7%), a külföldi vendégek átlagosan 2,6 éjszakát (-1,7%) töltöttek a magyar fővárosban. A leghosszabb átlagos tartózkodási idő (3,3 éjszaka) a dán vendégeket jellemezte. Emellett az 1. táblázat

Budapest turizmusának alakulása, 2005 Kereskedelmi szálláshelyek 2005

2005/2004

Szállodák 2005

2005/2004

Belföldi vendégek száma (ezer fõ)

389

+7,6%

324

+8,9%

vendégéjszakák száma (ezer éjszaka)

874

+4,7%

735

+6,2%

átlagos tartózkodási idõ (éjszaka)

2,2

-2,7%

2,3

-2,5%

vendégek száma (ezer fõ)

2165

+9,4%

2052

+8,6%


5599

+7,6%

5314

+6,9%

2,6

-1,7%

2,6

-1,5%

vendégek száma (ezer fõ)

2554

+9,1%

2376

+8,6%


6473

+7,2%

6049

+6,8%

2,5

-1,8%

2,5

-1,6%

Külföldi

átlagos tartózkodási idõ (éjszaka) Összesen

átlagos tartózkodási idõ (éjszaka) Forrás: KSH

64


TÉNYEK ÉS ELŐREJELZÉSEK 2. táblázat Budapest fő küldőpiacainak vendégforgalma, 2005 Küldőpiac* Belföld összesen Külföld összesen Németország Nagy-Britannia Olaszország USA Spanyolország Franciaország Japán Izrael Svédország Ausztria Hollandia Oroszország Mindösszesen

fő 388 504 2 165 062 291 017 274 863 168 170 156 722 124 047 104 960 98 420 53 714 48 365 69 643 41 271 32 859 2 553 566

Vendég részesedés** 100,0% 13,4% 12,7% 7,8% 7,2% 5,7% 4,8% 4,5% 2,5% 2,2% 3,2% 1,9% 1,5% -

2005/2004 +7,6% +9,4% +8,6% +40,8% +1,1% +9,6% +9,4% -3,2% +28,7% -28,3% +13,9% -8,9% +1,7% +4,9% +9,1%

éjszaka 873 589 5 599 047 782 327 739 309 473 763 454 387 328 125 262 328 197 906 170 640 142 370 132 005 108 719 105 367 6 472 636

Vendégéjszaka részesedés*** 100,0% 14,0% 13,2% 8,5% 8,1% 5,9% 4,7% 3,5% 3,0% 2,5% 2,4% 1,9% 1,9% -

2005/2004 +4,7% +7,6% +9,1% +41,6% -0,2% +9,7% +8,7% -3,7% +26,9% -31,0% +10,2% -11,4% -2,0% +5,5% +7,2%

* Az országok sorrendje a kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák száma alapján került meghatározásra. ** A részesedés a külföldi vendégek számához viszonyítva került meghatározásra. *** A részesedés a külföldi vendégéjszakák számához viszonyítva került meghatározásra. Forrás: KSH

átlagosnál hosszabb tartózkodási idő volt tapasztalható az izraeli (3,2 éjszaka), az orosz (3,2 éjszaka), az amerikai (2,9 éjszaka), a svéd (2,9 éjszaka) és az olasz (2,8 éjszaka) vendégek esetében is. A budapesti turizmus kínálati oldalát tekintve megállapítható, hogy a főváros jelenleg a magyarországi kereskedelmi szálláshelyek férőhely-kapacitásának 12,3%-ával, szállodai férőhely-kapacitásának mintegy egyharmadával rendelkezik. A budapesti kereskedelmi szálláshelyek férőhelyeinek több mint nyolctizedét a szállodák adják, amelyből kiemelkedik a négy- és a háromcsillagos házak szerepe (1. ábra). Az elmúlt néhány évben Budapesten számos szállodaberuházás valósult meg, 1. ábra A budapesti férőhely-kapacitás megoszlása szálláshelytípus szerint, 2005 Ifjúsági szálló Kemping 2,1% 4,5% Turistaszálló 5 csillagos 4,9% 17,3% Panzió 5,6% 1 csillagos 2,5% 2 csillagos 3,1%

3 csillagos 27,8% Forrás: KSH

4 csillagos 32,1%

amelyek Budapest nemzetközi mércével mérve is magas színvonalú turisztikai kínálatát tovább bővítették. A város minden keresleti szegmenst kielégítő szálláshelykínálata folyamatosan bővül: 2005-ben tizenhárom ötcsillagos és negyvenkilenc négycsillagos szálloda várta a vendégeket. A New York Palace Budapest ötcsillagos szálloda 2006 első félévében nyitotta meg kapuit. Budapest turizmusának kiemelkedő gazdasági jelentőségét jelzi, hogy 2005-ben a budapesti kereskedelmi szálláshelyek 63,3 milliárd forint szállásdíjbevételt realizáltak (a magyarországi kereskedelmi szállásdíjbevétel 55,5%-a), amelynek jelentős része, több mint nyolctizede (86,7%-a) a külföldi vendégektől származott. A közlekedési statisztikák is azt mutatják, hogy Magyarország közúti, vasúti és légi közlekedése Budapestközpontú, így gyakran az ország bármely részére utazó turista is először Budapestet érinti. 2005-ben a budapesti Ferihegyi repülőtéren 8,1 millió utast regisztráltak, ami 1,6 millióval több, mint egy évvel korábban. A diszkont légitársaságok utasainak száma 2005-ben rendkívül dinamikus emelkedést mutatott, a 2004. évhez képest több mint kétszeresére nőtt, amelynek eredményeként az elmúlt évben 2,2 millió fő – vagyis minden negyedik utas – utazott diszkont légitársasággal. További információ: Központi Statisztikai Hivatal, www. ksh.hu, Magyar Turizmus Zrt. Piac- és Termékelemzési Iroda, 1012 Budapest, Vérmező út 4., telefon: (1) 488-8710, fax: (1) 488-8711, e-mail: [email protected], honlap: www.itthon.hu > Szakmai oldalak > Piackutatások és Turizmus Bulletin.


65


ETC – ECT TourMIS workshop Budapest, 2006. szeptember 20-21. Összeállította: a Magyar Turizmus Zrt. Piac- és Termékelemzési Irodája A harmincöt európai ország nemzeti turisztikai hivatalait tömörítő Európai Turisztikai Bizottság (European Travel Commission, ETC), az Európai Városok Szakmai Szövetsége (European Cities Tourism, ECT), valamint a Magyar Turizmus Zrt. együttműködésében 2006. szeptember 20. és 21. között Budapesten került megrendezésre az idei TourMIS workshop. A rendezvényen, amelynek megvalósítását Budapest Főváros Főpolgármesteri Hivatala is támogatta, huszonkét országból negyvenhét turisztikai szakember vett részt: Ausztria, Belgium, Dánia, Finnország, Magyarország, Írország, Lettország, Litvánia, Málta, Hollandia, Norvégia, Lengyelország, Portugália, Románia, Szlovákia, Szlovénia, Spanyolország, Svédország, illetve Amsterdam, Antwerpen, Bécs, Brüsszel, Budapest, Koppenhága, Drezda, Genova, Ghent, Hamburg, Malmö, Oslo, Reykjavik, Santiago de Compostela, St. Etienne és Turku képviseletében. A workshop kiemelkedő jelentőségű az ETC és az ECT közötti együttműködésében, hiszen első alkalommal került sor közös turizmusstatisztikai megbeszélésre. Az ETC, az osztrák nemzeti turisztikai hivatal (Österreich Werbung), illetve a bécsi egyetem (Wirtschaftsuniversität Wien) együttműködésében 2000 óta működtetett TourMIS turisztikai marketing információs rendszer célja, hogy naprakész, összehasonlítható piaci információkat biztosítson az elméleti és gyakorlati turisztikai szakemberek, az állami, regionális és helyi szinten tevékenykedő turisztikai szervezetek és vállalkozások, a turisztikai tanácsadó cégek, a turizmuskutatással és -oktatással foglalkozó munkatársak és a jövő szakemberei, a diákok számára. Az elmúlt években végzett fejlesztések eredményeként az adatbázis használata még könnyebbé és gyorsabbá vált: az regisztráció egyszerűsödött, megújult a honlap formai megjelenése, a táblázatok excel formátumban is letölthetők. A statisztikai, vendégforgalmi adatokhoz az érdeklődők ingyenes regisztrációt követően férhetnek hozzá. Az adatbázisban az ETC harmincöt tagországának és az európai városok vendégforgalmának adatai (látogatók száma, turistaérkezések száma, vendégek és vendégéjszakák száma a kereskedelmi szálláshelyeken, vendégek és vendégéjszakák száma a szállodákban

66


és hasonló létesítmények ben), valamint Ausztria turizmusának részletes információi találhatók meg. A közelmúltban történt legfontosabb fejlesztések az alábbiak voltak: • az adatbevitelt megkönnyítő, új formátumú táblázat elkészítése, • a lábjegyzetek feltüntetésének fejlesztése, amely különböző definíciókat és különböző időpontokhoz való hozzárendelést tesz lehetővé, • új táblázat készítése a hosszú távú idősorok és a havi adatok vizsgálatára, • az alkalmazott definíciók áttekintése. A budapesti rendezvényen részt vett a Turisztikai Világszervezet (United Nations World Tourism Organization, UNWTO) és a EUROSTAT képviselője is. A workshop során a szervezetek közötti együttműködés is megvitatásra került, amelynek célja, hogy minél naprakészebb és hasznosabb, összehasonlítható turizmusstatisztikák legyenek elérhetőek. A TourMIS rendszert működtető szakemberek az adatbevitelhez és megjelenítéshez kapcsolódó gyakorlati kérdések mellett a jövőbeni fejlesztési irányokat, javaslatokat is megvitatták. Ezek között szerepel a főbb piacok gazdasági mutatóinak lehetséges szerepeltetése a rendszerben; az európai turisztikai vonzerők és látványosságok látogatószámainak gyűjtése; és végül az egyes desztinációkra és piacokra vonatkozó előrejelzési modellek kidolgozása. A másfél napos workshopot követően, szeptember 22-én a European Travel Commission kutatói munkacsoportja, a Market Intelligence Group szintén Budapesten tartotta munkaülését, amelynek kiemelt jelentőségét adja, hogy az ETC a 2006-os évet a piackutatás évének nyilvánította. A jelenleg folyamatban lévő kutatások közül a kínai piackutatás, a turisztikai előrejelzések kézikönyve, valamint a turisztikai piacszegmentációs kézikönyv a legjelentősebbek. A European Travel Commission által eddig lebonyolított kutatások és további hasznos információk, háttéranyagok a szervezet honlapján ingyenesen elérhetők. További információ: TourMIS turisztikai marketing információs rendszer, www.tourmis.info; European Travel Commission, www.etc-corporate.org.

TALLÓZÓ Az ETC máltai deklarációja a piackutatás jelentőségéről Összeállította: a Magyar Turizmus Zrt. Piac- és Termékelemzési Irodája A harminchét európai ország nemzeti turisztikai hivatalait tömörítő Európai Turisztikai Bizottság (European Travel Commission, ETC) Kutatói Munkacsoportja, a Market Intelligence Group 2006-ban fennállásának 20. évfordulóját ünnepli. Ennek alkalmából a szervezet az idei évet a piackutatás, vagyis a „Market Intelligence” évének nyilvánította. Az ETC 2006. október 4-én Máltán tartott értekezlete – amelyen Dr. Galla Gábor, a Magyar Turizmus Zrt. vezérigazgatója és az ETC igazgatóságának tagja is részt vett – a Market Intelligence témakörére fókuszált. A szakemberek, egyetértve a piackutatás fontosságát illetően, úgy határoztak, a jövőben minden eszközzel fel kívánják hívni a figyelmet arra, hogy a hatékony marketingtevékenység alapja a piackutatás. Arthur Oberascher, az ETC elnöke hangsúlyozta: információ nélkül nincs hatékony marketing, ezért a nemzeti turisztikai marketingszervezetek egyik legfontosabb küldetése a piaci információk feldolgozása. A szervezet képviselői elfogadták a Máltai Deklarációt a piackutatásnak az európai turizmus fejlődésében betöltött szerepéről.

Az ETC Kutatói Munkacsoportjának tevékenységében a Magyar Turizmus Zrt. is aktívan részt vesz. A Magyar Turizmus Zrt. kutatási tevékenységének és az ETC kutatásaiban való részvételének elismeréseként 2006 szeptemberében az ETC Market Intelligence Committee Budapesten tartotta ülését, amelyről a 66. oldalon számolunk be. A Máltai Deklaráció teljes szövege és a szimpózium előadásai megtalálhatóak az ETC weboldalán: http://www. etc-corporate.org/modules.php?name=Content&pa=sho wpage&pid=199. További információ: www.etc-corporate.org, Magyar Turizmus Zrt., Piac- és Termékelemzési Iroda, 1012 Budapest, Vérmező út 4., telefon: (1) 488-8710, fax: (1) 488-8711, e-mail: [email protected], honlap: www.itthon.hu > Szakmai oldalak > Piackutatások és Turizmus Bulletin. A Magyar Turizmus Zrt. Piac- és Termékelemzési Irodáján rendelkezésre álló kutatások – előzetes bejelentkezés után – minden csütörtökön, 14 és 17 óra között megtekinthetők.

I. Magyar Turizmusföldrajzi Szimpózium Kodolányi János Főiskola, Budapest, 2007. szeptember 7. Az MTA Földrajztudományi Kutatóintézet Társadalomföldrajz Osztálya, a Kodolányi János Főiskola Közgazdaságtudományi és Turisztikai Intézete és a Magyar Földrajzi Társaság Közép-dunántúli Osztálya együttműködésében, a Kodolányi János Főiskola Budapesti Oktatási Központjában, 2007. szeptember 7-én kerül megrendezésre az I. Magyar Turizmusföldrajzi Szimpózium. A rendezvény célja fórumot teremteni a Kárpátmedencében élő magyar turizmuskutatók számára azzal a céllal, hogy együttműködésük még hatékonyabban táplálhassa a turizmusról mint tudományról gondolkodó szakmai közösségek oktatási és kutatási tevékenységét. A tanácskozás fókuszában a turizmus földrajzi megközelítése áll, amely – reményeink szerint – más tudományágak képviselőit is a térorientált gondolkodásban rejlő vizsgálati lehetőségek felfedezésére és alkalmazására ösztönzi. A rendezvény az eredmények formális, prezentációkban és szakkönyvben1 való közzététele mellett a párbeszédre helyezi a hangsúlyt. A rendezvényen bemutatkoznak a hazai turizmusföldrajzi kutatóműhelyek, amelynek keretében egy vezető kutató 1 A szimpózium délutáni szekcióiban bemutatásra kerülő kutatási eredményeket a Kodolányi János Főiskola Turizmus Akadémia c. szakkönyvsorozatának 4. kötetében jelentetjük meg.

és egy PhD hallgató közös, a turizmusföldrajz kurrens kérdésével foglalkozó értekezése kerül közzétételre és megvitatásra. Ezt követően párhuzamos szekcióban hat-hat olyan előadást hallgathatnak és vitathatnak meg a résztvevők, amelyek a Térspecifikus turisztikai termékek témakör mentén szerveződnek. A szimpózium szervezői hazai és határainkon túl élő turizmuskutatók absztraktjait is várják e témában. A rendezvény résztvevői a turizmus kutatásáért és oktatásért elkötelezett, a geográfiai problémák iránt érzékeny szakemberek, egyetemi, főiskolai és szakközépiskolai tanárok, illetve kutatóintézetek, tanácsadó irodák, önkormányzatok és kormányhivatalok munkatársai. A szervezők kiemelkedően fontosnak tartják, hogy ne csak az előadók, hanem a téma iránt érdeklődők, a párbeszédre kész kollégák is megtiszteljék a rendezvényt. A jelentkezési határidő: 2006. november 15. A javasolt előadás absztraktjának beküldési határideje: 2006. december 15. Visszaigazolást az elfogadott absztraktról 2007. január 31-ig küldenek a szervezők. A szakkönyvben megjelenő tanulmány kéziratának leadási határideje 2007. május 31. További információ a rendezvénnyel és az absztrakttal kapcsolatban, jelentkezési lap igénylés és jelentkezés: Laczkó Margit ([email protected]), MTA Földrajztudományi Kutatóintézet, 1112. Budapest, Budaörsi út 45.


67

TALLÓZÓ Kutatósarok

A magyar lakosság borfogyasztási szokásai Az Agrármarketing Centrum Kht. megbízásából készült kutatás alapján összeállította a Magyar Turizmus Zrt. Piac- és Termékelemzési Irodája A magyar lakosság borfogyasztási szokásairól a korábbi években több felmérés került lebonyolításra. Jelen összefoglaló az Agrármarketing Centrum Kht. megbízásából 2003 novemberében készült átfogó kutatásra támaszkodik, amely a korábbi felmérések eredményeit is feldolgozta.1 A szőlő és a bor fogyasztása egyre elterjedtebb a világon. Az elmúlt években a hagyományos bortermelő országokban (például Olaszország, Spanyolország vagy Franciaország) a szőlőtermelés csökkent, ezzel párhuzamosan a piacon egyre népszerűbbé váltak az új, korábban ismeretlen bortermelő országok (például Ausztrália, Új-Zéland, Kalifornia vagy Dél-Afrika) termékei. Magyarországon 93 ezer hektáron folyt szőlőtermelés, ami az európai szőlőtermelő területek 1,9%-át tette ki. A bortermelés elérte az 5,4 millió hektolitert, ami az európai bortermelés 2,9%-ának felelt meg. Magyarországon az elmúlt években az éves átlagos borfogyasztás 30 liter körül alakult 2, ami az európai országok közül Dánia és Ausztria borfogyasztásához hasonló érték3. Ezzel hazánk a középmezőnyben foglal helyet. Az alkoholos italok közül a bor és a sör hasonló népszerűségnek örvend. A magasabb jövedelemmel rendelkező háztartások több – de nem feltétlenül drágább – bort fogyasztanak, átlagosan a nettó jövedelem 0,4%-át költik borra. A borra kiadott összeg a gyermek nélküli háztartásokban magasabb. A borfogyasztáson belül a saját termelésű bor aránya 22,4%-ot tesz ki. A borfogyasztók 31%-a havi, 25,8%-a heti, 19,1%-a pedig napi rendszerességgel iszik bort4. (MT Zrt.: havonta 1-3 alkalommal: 22,1%; hetente 1-6 alkalommal: 18,3%; naponta: 5,4% – A szerk.) 5 Bort gyakrabban választanak a férfiak és a 40-49, illetve az 50-59 évesek. (MT Zrt.: férfiak 1

A Magyar Turizmus Zrt. (a továbbiakban MT Zrt.) megbízásából a M.Á.S.T. Piac- és Közvéleménykutató Társaság 2005 folyamán végzett felmérést a magyar lakosság étkezési és alkoholfogyasztási szokásairól. A felmérés eredményeit a Turizmus Bulletin 2006/1. számában, a 39-49. oldalon tettük közzé. A kutatás alátámasztotta azt a feltevést, hogy a borfogyasztási szokások néhány év távlatában gyakorlatilag nem változnak, a teljesség kedvéért ezért jelen tanulmányt is közreadjuk a bor- és gasztronómiai turizmussal foglalkozó Kutató sarok rovatban. 2 A KSH adatai szerint az egy főre eső átlagos évi borfogyasztás 35 liter volt. 3 Franciaországban az egy főre eső éves borfogyasztás 57 liter, a finnek ezzel szemben 6,8 liter bort fogyasztanak átlagosan. 4 Forrás: Szocio-Gráf Piac- és Közvéleménykutató Intézet, 1998. 5 A Magyar Turizmus Zrt. több esetben hasonló kategóriákat alkalmazott, mint az Agrármarketing Centrum. Így az adatok egy része összehasonlítható. A tanulmányban zárójelben közöljük a Magyar Turizmus Zrt. felmérésének vonatkozó eredményeit.

68


és a 30-60 évesek – A szerk.) A megkérdezettek 45,1%-a fehérbort, 36,5%-a vörösbort, 18,4%-a pedig mindkettőt fogyaszt. (MT Zrt.: fehérbor: 39,4%; vörösbor: 39,0%; rozé: 3,7%; alkalomtól függően: 17,9% – A szerk.) A vörösbor a fiatalok és a magasabb iskolai végzettséggel rendelkezők körében kedveltebb, míg rozét a fiatalok, a magasabb végzettségűek és jövedelműek, valamint a ritkábban fogyasztók választanak. A bort leggyakrabban barátokkal, a pezsgőt családtagokkal isszák a megkérdezettek. Őstermelőtől a férfiak és a kisvárosokban élők vásárolnak, a kereskedelemben kapható palackozott borokat pedig a fiatalok, a nők, a magasabb társadalmi státuszúak és a budapestiek részesítik előnyben. A háztartások 40,0%a fogyaszt kimért bort, 32,0%-a palackozott minőségi bort, 16,4%-a palackozott asztali bort és 58,6%-a pezsgőt. A bort nem fogyasztók 36%-a nem szereti a bor ízét, 35,1%-uk pedig soha nem fogyaszt alkoholt. Jelentős továbbá az egészségügyi problémákra, gyógyszerszedésre hivatkozók aránya (16,5%) 6. A borok között legnépszerűbbek a minőségi palackozott borok és a pezsgők. Az italok íze szerint a félédes italok szerepelnek az első helyen: a megkérdezettek 24,7%-a fogyaszt félédes fehérbort, 28,6%-uk félédes vörösbort, 20,6%-uk pedig félédes pezsgőt. (MT Zrt.: édes: 24,6%; félédes: 29,1%; félszáraz: 16,0%; száraz: 16,1%; alkalomtól függ: 14,3% – A szerk.) A magasabb iskolai végzettséggel rendelkezők körében jóval kedveltebbek a vörösborok. A fehérbor fogyasztás esetében demográfiai különbségek nincsenek. Bár a nők egyértelműen az édesebb italokat részesítik előnyben, a férfiak körében is a félszáraz és a félédes borok a legkedveltebbek. A borfogyasztás elsősorban társasági összejövetelhez kötött: ünnepi alkalmakkor a megkérdezettek 70%-a, vendégségben 67%-a, otthon, vendégekkel pedig 61%-a fogyaszt bort. A szórakozóhelyen bort fogyasztók aránya 19%, a szüreten fogyasztóké 14%, az étteremben, kávéházban fogyasztóké 11%, a termelői pincelátogatáson részt vevőké 9%, a borkóstoló programokon fogyasztók aránya 6%. Bortúrán a megkérdezettek 3%-a szokott bort fogyasztani. (MT Zrt., évente legalább egyszer: otthon, étkezéskor: 50,8%; otthon, vendégekkel: 57,7%; vendégségben: 55,8%; vendéglátóhelyen: 32,3%; borkóstoláson: 15,5%; szüreten: 15,4%, borúton: 1,9% – A szerk.) A magyar lakosság körében sokak számára a bor tradicionális ital (4,2). A megkérdezettek többsége a 6

Forrás: TNS Hungary Kft., 2003.

TALLÓZÓ megszokott ízeket szereti (3,7), véleményük szerint a bor minden alkalomhoz illik (3,3), a bor az alkoholos italok királynője (3,1), elegáns (3,1) és könnyed (3,1) ital.7 A pozitív megítélés ellenére a megkérdezettek borral, borászattal és borvidékekkel kapcsolatos ismeretei gyakran hiányosak8. A megkérdezettek többsége szerint a borfogyasztás nem része a mindennapoknak, inkább alkalomhoz kötött. Az AMC felmérése a borfogyasztókat az alábbi szegmensekbe csoportosította: borbarátok (16,9%), gourmand-ok (17,3%), a középkategóriát keresők (27,0%), az ajándékozók (17,3%) és az absztinensek (20,1%). A bor- és gasztronómiai turizmus szempontjából ezen szegmensek közül a borbarátok és gourmand-ok a legfontosabbak. A borbarátok szeretik a bort, a fogyasztás hozzátartozik a mindennapjaikhoz. Számukra a bor az alkoholos italok királynője, értéket képvisel. A borászat iránti érdeklődésük ugyan mérsékelt, de az átlagosnál nagyobb. Nyitottak a borkülönlegességek és az import borok iránt is. Ebbe a szegmensbe elsősorban a férfiak, a középkorúak, a szakmunkások, a magasabb iskolai végzettséggel és jövedelemmel rendelkezők és a városban élők tartoznak. A gourmand szegmens képviselői is szívesen fogyasztanak bort, import borokat, ők kiemelten szeretik a borkülönlegességeket. Számukra a borfogyasztás inkább alkalomhoz kötött, a bor egy elegáns ital. Ritkábban, de akkor minőségi bort isznak. A gourmand-ok elsősorban Budapesten vagy más városokban élnek, magas iskolai végzettséggel és magasabb jövedelemmel rendelkeznek. A borok iránt a leginkább az ún. fiatal értelmiséghez tartozók érdeklődnek, ők a borfesztiválok, boregyetemek és borkurzusok állandó résztvevői. A borhoz való kötődés ebben a szegmensben a családi környezetből (szüretek, esti borozások stb.) ered. Számukra a borok megítélése nem jelent problémát, jellemzően a neves borászok/pincészetek termékeit fogyasztják. A fiatalok egy része számára a borral való kapcsolat a nemzeti identitásuk részét is képezi. A borral való foglalkozás divatos téma a fiatalok körében, a társasági élet részét képezheti egy-egy borfesztivál felkeresése, pincelátogatás vagy más, borral kapcsolatos rendezvény. Borral kapcsolatos rendezvényen a megkérdezettek csekély hányada jelent meg: 10,7%-uk vett részt szüreti rendezvényen, 3,7% -uk járt borfesztiválon, 7

Az FVM Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet által 1998-ban végzett felmérés alapján. A kutatás statisztikai értelemben túlreprezentált a magasabb végzettségűek és a városi népesség körében. A megkérdezettek 1-től 5-ig terjedő skálán értékelték, melyik állítással értenek egyet (1 = egyáltalán nem ért egyet, 5 = teljes mértékben egyetért). 8 A Szocio-Gráf 1998. évi felmérése szerint az emberek átlagosan öt borvidéket ismernek.

4,1%-uk borkóstolón, 2,1%-uk pedig borhoz kapcsolódó kiállításon/vásáron9. (MT Zrt.: szüret: 15,4%; borfesztivál: 10,7%; borkóstolás: 15,5%; gasztronómiai rendezvény: 9,9% – A szerk.) A borok minőségének megítélése nem egységes a lakosság körében. Az ismerethiány következtében sem a palackon található információk, sem az ár nem irányadó. A tájékoztatást különösen a bort szívesen fogyasztó, de a borászattal mélyebben nem foglalkozó szegmens hiányolja. Ők az árakat sem tartják minden esetben mérvadónak, a médiában megjelenő negatív hírek pedig fokozzák bizonytalanságukat. Nem ragaszkodnak a neves borászokhoz/pincészetekhez, szívesen vásárolnak kevésbé ismert/ismeretlen termelőktől. Általánosságban a fogyasztók számára a bor minőségét elsősorban a termelőhely, borvidék (34%) garantálja, amelyet a bor fajtája (21%), a termelő, márka (14%), a címke és az ár (6-6%), valamint az évjárat (4%) követ. A borral kapcsolatos asszociációk alapvetően pozitívak, a legnagyobb számban az ünnephez és az örömhöz kapcsolódó gondolatokat említenek a magyarok10. Magával a borral kapcsolatos említések is alapvetően kedvezőek (például szép szín, jó aroma, nemes, finom ital). Az étkezés tekintetében a bor mind az ételkészítés, mind a fogyasztás kapcsán megjelenik a mindennapi életben. A megkérdezettek a bort – különösen a vörösbort – egészségesnek tartják. A hagyományok kiemelt szerepére utalnak azok a borral kapcsolatos megjegyzések, mint például: „borban az igazság”, tradíció, országimázs része, történelem. A magyarországi borturizmus fejlődését nagyban elősegítette, hogy az 1990-es évek elejétől egyre több borász jelent meg a közvélemény előtt. A fogyasztók körében egyre népszerűbbé váltak a borászatok, nőtt a pincelátogatások iránti érdeklődés. Egy-egy pincelátogatás alkalmával a vendégek megismerkedhetnek a borászattal, a borkészítéssel és a különböző borokkal, ami a továbbiakban a borfogyasztás kedveltségét is növeli. Az ebben rejlő lehetőségeket maguk a borászok is felismerték, egyre gyakoribbak a pincészetek fejlesztései, a szolgáltatások bővítése, a vendégek számára komplex szolgáltatás nyújtása. A hazai borturizmust támogatja, hogy egy 2000. szeptemberi kormányrendelet értelmében a bortermelők saját maguk is értékesíthetik boraikat az előállítás/bortermelés helyszínén. 2003. december végén országosan 2180 termelői borkimérés (11,2%-kal több, mint egy évvel korábban) várta a vendégeket, elsősorban a borturizmusban is aktívabb régiókban (például Balatonfelvidéken, Somlón és Észak-Magyarországon). Az FVM Agrármarketing Centrum Kht. megbízásából 2003 novemberében készült piackutatás teljes anyaga letölthető a www.amc.hu honlapról. 9 10

Forrás: TNS Hungary Kft., 2003. Forrás: TNS Hungary Kft., 2003.


69

TALLÓZÓ Gastronomic Tourism – Europe1 Összeállította: a Magyar Turizmus Zrt. Piac- és Termékelemzési Irodája A Mintel tizenkét ország turisztikai szervezetei és statisztikai hivatalai körében végzett felmérést a gasztronómiai turizmus kínálatáról. A kutatásban részt vevő országok Ausztria, Franciaország, Olaszország, Portugália, Spanyolország, Svájc, valamint a gasztronómiai turizmus szempontjából fejlődő országnak számító Belgium, Ciprus, az Egyesült Királyság, Magyarország, Románia és Svédország voltak. A felmérés kiterjedt az egyes országok főbb turisztikai jellemzőinek, vendégforgalmi adatainak, valamint a gasztronómiai turizmus kínálati elemeinek vizsgálatára. A tanulmány bemutatja továbbá a gasztronómiai turizmus jellemzőit és a turisták utazási motivációit, valamint a piacon tevékenykedő főbb utazásszervezőket. A turisztikai desztinációk ételkülönlegességeinek megismerése mindig is jelentős szerepet játszott a turizmusban, a helyi kultúra teljes körű megismerésének elválaszthatatlan részét képezte. A gasztronómiai turizmus napjainkban is dinamikusan fejlődő termék, ennek ellenére kevés kutatás foglalkozik a benne rejlő lehetőségek feltárásával. A gasztronómiai turizmus egyre inkább összefonódik a gyalog- és kerékpáros túrákkal is, a határvonal az egyes turisztikai termékek között elmosódni látszik. A kulináris élvezetek megismerése céljából utazók többségükben 30-50 év közötti, átlag feletti jövedelemmel rendelkező párok. A gasztronómiai turizmusban való részvétel során a turisták nemcsak a helyi ételkülönlegességekkel ismerkedhetnek meg, hanem betekintést nyerhetnek a vidéki életbe, hagyományokba is, hozzájárulva ezzel a falusi turizmus élénkítéséhez. Az ár fontos szerepet játszik abban, hogy a turizmus ezen terméke szűk keresleti szegmenssel jellemezhető, az árérzékeny turisták inkább az olcsóbb szolgáltatásokat nyújtó desztinációkat részesítik előnyben. Az európai országok körében egy főétkezés Olaszországban (36 euró) és Írországban (36 euró) a legdrágább, átlagosan pedig 30 euróba kerül.

marketingtevékenységében már megfigyelhetőek a kulináris terület népszerűsítésére vonatkozó törekvések. A kínálatban a hagyományos ételek (bécsi szelet, almás pite) mellett egyre hangsúlyozottabban jelennek meg egyéb termékek is, mint például a borutak és a különböző borfesztiválok, továbbá kiemelkedő jelentőségű Bécs vendéglátóipara, amely kétszáz évre visszanyúló kávéházi kultúrával rendelkezik. 2. FRANCIAORSZÁG Franciaország kiemelkedő étel- és italkínálattal rendelkezik, a bortermelésben pedig világelső, ennek köszönhetően gasztronómiája mind a belföldi, mind a külföldi turisták számára igen vonzó. Európán belül itt található a legtöbb Michelin-csillaggal ellátott étterem, amelyek a jó ár-érték aránynak köszönhetően igen nagy népszerűségnek örvendenek. Szinte minden francia régiónak megvan a maga specialitása, az évente több mint hatszáz gasztronómiai program és a különböző borutak pedig országszerte népszerűek. 3. OLASZORSZÁG Olaszország turisztikai kínálatában a kulturális turizmus, a gazdag történelmi múlttal rendelkező városok játsszák a főszerepet, emellett évente kétmillió turista látogat el Olaszországba a gasztronómiai kínálat, az olasz borvidékek megismerése végett. Az olaszok nagy hangsúlyt fektetnek a hagyományos és változatos ételek megőrzésére, ennek érdekében számos rendezvényt szerveznek. 1989-ben elindult az „agrotourismo” program, amely a tradicionális, természetes ízekre épülő olasz konyha, a vidéki ízek népszerűsítését tűzte ki céljául. Ősszel a turisták végigjárhatják a különböző borutakat, amelyek népszerűsége évről évre nő. 4. PORTUGÁLIA

1. AUSZTRIA Ausztria turizmusában a legjelentősebb szerepet a síelés játssza, de a nyári programlehetőségek (például gyalogtúrák, egyéb aktív turisztikai lehetőségek) is egyre népszerűbbek. A gasztronómia Ausztriában másodlagos szerepet játszik az aktív turisztikai kínálat mellett, de az ország 1

Gasztronómiai turizmus Európában

70


Portugália ismertsége a Labdarúgó Európa Bajnokságnak köszönhetően megnőtt, a sportesemény lehetőséget teremtett az ország addig kevésbé ismert régióinak népszerűsítésére. Portugália turizmusában kiemelt jelentőségű a gasztronómia, amely a 2004. évi turisztikai kampányban hangsúlyozottan szerepelt. A borutak kedveltsége folyamatosan emelkedik, a borturizmus népszerűsége a belföldi turisták körében az elmúlt évtizedben ugrásszerű növekedést mutatott.

TALLÓZÓ Európa egyik legnagyobb szabású gasztronómiai rendezvénye minden évben Sanatrémben kerül megrendezésre, itt a portugál konyha különlegességeinek megismerése mellett kulturális rendezvényeken is részt vehetnek a turisták.

turizmus összekapcsolása, a kerékpáros útvonalakat sokszor a bortermelő vidékek, borutak mentén alakítják ki.

5. SPANYOLORSZÁG

Az európai gasztronómiai turizmus szempontjából a kiadvány a fejlődő piacok közé Belgiumot, Ciprust, az Egyesült Királyságot, Magyarországot, Romániát és Svédországot sorolja. A szerzők véleménye szerint ezen országokban a gasztronómia egyelőre nem tartozik a turizmus legjelentősebb területei közé, a turisztikai szervezetek azonban már felismerték a benne rejlő lehetőségeket, amelynek köszönhetően a gasztronómia egyre hangsúlyosabban jelenik meg a kínálatban. A kiadványban közreadottak szerint Magyarországon a gasztronómiai igények kielégítése még nem elsődleges motiváció, de jelentősége egyre nő, és a kiváló minőségű borok, valamint a népszerű ételek jó lehetőséget biztosítanak a jövőbeni fejlődésnek.2

Az elmúlt években Spanyolország a tengerparti üdülés mellett egyre nagyobb hangsúlyt fektetett egyéb turisztikai termékekre – így például a gasztronómiai turizmusra is –, ennek köszönhetően a falusi turizmus (ezen belül a borutak) népszerűsége jelentősen nőtt. A borturizmus jelentősége kiemelkedő, a spanyol borok számos fajtája világszerte ismert. A spanyol konyha a hagyományok megőrzése mellett az újdonságokra is koncentrál, Európában jelenleg a leginnovatívabb konyhának számít. Minden régiónak megvan a maga ételkülönlegessége, kiemelkedő jelentőségű Barcelona, ahol a 2005-2006. év a turizmusban a gasztronómia jegyében telik. A spanyol konyha szorosan kötődik a különböző fesztiválokhoz, amelyek országszerte népszerűek. 6. SVÁJC Svájc turizmusában a hegyek, a téli sportok játsszák a főszerepet, de a kulináris élvezetek (elsősorban a csokoládé) is egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a turisztikai kínálatban. Népszerű a kerékpáros és a gasztronómiai

7. A FEJLŐDŐ PIACOK

A kiadvány – előzetes bejelentkezést követően – megtekinthető csütörtökönként 14.00 és 17.00 óra között a Magyar Turizmus Zrt. Piac- és Termékelemzési Irodájában (1012 Budapest, Vérmező út 4. telefon: (1) 488-8710, fax: (1) 488-8711, e-mail: [email protected]). 2 Gastronomic Tourism – Europe, Travel & Tourism Analyst, Mintel International Group Ltd., London, 2004, internet: www. mintel.com

Tourism and gastronomy1 Összeállította: a Magyar Turizmus Zrt. Piac- és Termékelemzési Irodája A könyv számos turisztikai szakember kutatási eredményeit gyűjti össze a gasztronómia szerepéről és jövőjéről a turizmus piacán. Az elmúlt években a gasztronómiai turizmus szerepe világszerte jelentősen nőtt, a turisztikai desztinációk kulináris kínálata – a történelmi nevezetességekhez, múzeumokhoz hasonlóan – a helyi kultúra részét képezi. A téma jelentőségének felismerése ellenére kevés kutatás foglalkozik a turizmus és a gasztronómia kapcsolatával, a kötet többek között ezt a hiányosságot kívánja pótolni. A könyv első felében a témakörrel kapcsolatos fontosabb elméletek kerülnek bemutatásra, míg a második részben számos esettanulmány és azok több szempontú elemzése található. A vizsgálat tárgyát képező országok

Ausztria, Görögország, Olaszország, Portugália, Skócia, Spanyolország, Szingapúr, Új-Zéland és Wales. A kutatások kiterjednek például a fenntartható fejlődés, a szellemi vagyon, a globalizáció és lokalizálódás, a gasztronómia és a regionális vagy nemzeti identitás, valamint a gazdasági fejlődés kérdéseire is.2 A kiadvány megrendelhető a következő internet-címen: http: //www.ebookstore.tandf.co.uk/html /moreinfo. asp?bookid=536892008

1

Turizmus és gasztronómia Greg Richards - Anne-Mette Hjalager: Tourism and Gastronomy, Taylor and Francis (Routledge), London, 2002.

2


71

TALLÓZÓ Naptár 2006. NOVEMBER 6-9. 8-10. 9. 9-11.

9-12.

14-16.

16-17. 28-30.

WTM – World Travel Market (London, Nagy-Britannia) ATLAS SIG Meeting – Gastronomy and Tourism Research Group (Makaó, Kína) eTourism Workshop – Future Destination System (Bécs, Ausztria) DGT 2006 – 10th Congress of the German Society on Tourism Science (Drezda, Németország) Spa & Wellness Egészségturisztikai Szakkiállítás, Konferencia és Vásár (Budapest, Magyarország) OECD 8th International Forum on Tourism Statistics – An Insight into Tourism Statistics (Cáceres, Spanyolország) European Tourism Forum (Ciprus) EIBTM The Global Meetings & Incentives Exhibition (Barcelona, Spanyolország)

2007. FEBRUÁR 7-9. 22-25.

2007. MÁRCIUS 7-11.

ITB Berlin – International Tourism Exchange (Berlin, Németország) 20. Moscow International M.I.C.E. Forum (Moszkva, Oroszország) 24-24. MITT – Moscow International Travel & Tourism Exhibition (Moszkva, Oroszország) 30-ápr. 2. Utazás 2007 (Budapest, Magyarország)

2007. ÁPRILIS 13-14.

2006. DECEMBER 5-9.

First HERITY International Scientific Conference (Róma, Olaszország)

2007. JANUÁR 4-4. 24-26.

FITUR – International Tourism Trade Fair (Madrid, Spanyolország) IFITT’s Global Travel & Tourism Technology and e business Forum (Ljubljana, Szlovénia)

UNWTO Desztinációs Marketing Konferencia (Budapest, Magyarország) BIT – International Tourism Exchange (Milánó, Olaszország)

ATE 2007 – Advances in Tourism Economics (Villa Nova de Sto. André, Portugália)

2007. SZEPTEMBER 5-8.

ATLAS Annual Conference 2007: Destinations revisited. Perspectives on developing and managing tourist areas (Viana do Castelo, Portugália)

Forrás: Magyar Turizmus Zrt., Piac- és Termékelemzési Iroda, www.world-tourism.org, www.atlas-euro.org, www.ime.es, www.spahungary.hu, www.businesstravelshow.hu

A Magyar Turizmus Zrt. Piac- és Termékelemzési Irodájának fogadóórája A Magyar Turizmus Zrt. Piac- és Termékelemzési Irodája folyamatosan gyűjti és rendszerezi a társaság tevékenységében kiemelt szerepet játszó és dinamikus fejlődéssel jellemezhető küldőpiacokról, a versenytársakról, a turisztikai termékekről és a turizmust érintő egyéb területekről rendelkezésre álló információkat. A másodlagos információk – többek között a legnevesebb nemzetközi turisztikai szaklapok (Annals of Tourism Research, Current Issues in Tourism, Travel & Tourism Analyst, International Journal of Hospitality Management, Journal of Travel Research, Tourism Journal) újságcikkei, a tanulmánykötetek, hírlevelek, a nemzetközi szervezetek (például a United Nations World Travel Organisation, a World Travel & Tourism Council, a European Travel Commission) közleményei – mellett, a Magyar Turizmus Zrt. által készített elsődleges kutatások eredményei is megtekinthetők a Piac- és Termékelemzési Irodában. A Piac- és Termékelemzési Iroda a Magyar Turizmus Zrt. 1012, Bp. Vérmező út 4. szám alatt található épületében minden csütörtökön 14 és 17 óra között várja az érdeklődőket, akik előzetes bejelentkezés után személyesen tájékozódhatnak, illetve tanulmányozhatják a kutatási anyagokat. További információ és bejelentkezés a (06-1) 488-8710-es telefonszámon vagy a [email protected] elektronikus címen.

72


IMPRESSZUM

Turizmus Bulletin A MAGYAR TURIZMUS ZRT. NEGYEDÉVENTE MEGJELENŐ SZAKMAI ÉS TUDOMÁNYOS FOLYÓIRATA X. évfolyam, 3. szám Megjelenés: 2006. november Lapzárta: 2006. október Felelős kiadó: Dr. Galla Gábor vezérigazgató Főszerkesztő: Kiss Kornélia kutatási igazgató Szerkesztő: Polgár Judit kutató – Halassy Emőke vezető kutató Szerkesztőbizottság

Dr. Aubert Antal Pécsi Tudományegyetem, Turizmus Tanszék

Dr. Badacsonyi György Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége

Egriné Pap Ilona Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium

Háber Tamás Magyar Vendéglátók Ipartestülete

Horkay Nándor VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Kht.

Dr. Jancsik András Pannon Egyetem, Turizmus Tanszék

Kopócsy Andrea Magyar Szállodaszövetség

Könyves Erika Szolnoki Főiskola, Turizmus Tanszék

Kővári István Heller Farkas Gazdasági és Turisztikai Szolgáltatások Főiskolája

Dr. Lengyel Márton Magyar Turisztikai Egyesület

Meszter László Idegenforgalmi Koordinációs Testület Magyarországi Ifjúsági Szállások Szövetsége

Dr. Michalkó Gábor Magyar Tudományos Akadémia, Földrajztudományi Kutatóintézet

Molnár Gabriella Magyar Utazásszervezők és Utazásközvetítők Szövetsége

Dr. Probáld Ákos Központi Statisztikai Hivatal, Szolgáltatás-statisztikai Főosztály

Dr. Puczkó László Turisztikai Tanácsadók Szövetsége

Stefkóné Vermes Judit Magyarországi Rendezvényszervezők Szövetsége

Dr. Szabó Géza Falusi és Agroturizmus Országos Szövetsége

Dr. Szalók Csilla Budapesti Gazdasági Főiskola, Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar

Dr. Tasnádi József Budapesti Corvinus Egyetem, Marketing és Média Intézet

Tárnoki László Vendéglátó és Idegenforgalmi Munkaadók Országos Szövetsége

Dr. Várnai Zsuzsanna Vendéglátó és Idegenforgalmi Szakszervezet

Vizi István Kodolányi János Főiskola, Turizmus Tanszék

Dr. Wolff Péter Országos Idegenforgalmi Bizottság

Kiadó: Magyar Turizmus Zrt., 1012 Budapest, Vérmező út 4. Előkészítés: VIVA Média Holding • Nyomdai kivitel: Komáromi Nyomda és Kiadó Kft. Megrendelhető: Magyar Turizmus Zrt., Piac- és Termékelemzési Iroda 1012 Budapest, Vérmező út 4., Tel.: (1) 488-8710, Fax: (1) 488-8711, E-mail: [email protected] Megtekinthető a www.itthon.hu > Szakmai oldalak internetcímen ISSN 1416-9967 (online: ISSN 1587-0928) A folyóirat megrendelőlapja honlapunkról letölthető, előﬁzetési díja 2500 Ft+5% áfa/évfolyam.

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY. Az európai lakosság utazási szokásai 2005-ben 2 TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

Recommend Documents