Philatelica TARTALOM B7Í1

Philatelica

B7Í1

VT TARTALOM Köri vezető gyűjtőtársainkhoz ........................................................................ ............................................................................................................... Balzsay Ágoston Helyi kiadású okmánybélyegek Beszterce-Naszódon 1945-ben (B. Á.) ......................................................................................................................................................................... DR. PALOTÁS ZOLTÁN: A katonai határőrvidék postahelyei és postabélyegzői............................................................................................. SONNEVEND GYÖRGY: Vasúti postaútvonalak Magyarországon az osztrák postaigazgatás idejében (1850-1867) ............................. PETŐ ANDRÁS: Az 1921-1924. évi HIVATALOS bélyegek lemezhibái és ezek elhelyezkedése az íveken ................................................. Nagy magyar gyűjtemény árverése (SURÁNYI LÁSZLÓ) ....................................................................................................................................... Figyelmébe ajánljuk - Könyvismertetés (KÖZLEKEDÉSI ESZKÖZÖK TÖRTÉNETE) ...................................................................................... Hozzászólás SÍPOS JÓZSEFNÉ 86/2. számban közölt cikkéhez (DR. ZLA TEV ISTVÁN) .................................................................................. Idegen nyelvű tartalom ..................................................................................................................................................................................................

A MAGYAR BÉLYEGGYŰJTŐK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE TUD O M ÁN YO S KÖZLÖNYE BUDAPEST VI., VÖRÖSMARTY U. 65. FELELŐS SZERKESZTŐ: SURÁNYI LÁSZLÓ SZERKESZTŐK: HRABÁL LÁSZLÓ, DR. SIMÁDY BÉLA, SIM O N GY. FERENC ÉS VISNYOVSZKI GÁBOR MŰSZAKI SZERKESZTŐ: TÖLGYESI BEÁTA FELELŐS KIADÓ: KISS ERNŐ XVII. ÉVFOLYAM A KIADVÁNYT AZ EDITORG GM GONDOZTA

1

2 4

18 27 30 37 38 39

Köri vezető gyűjtőtársainkhoz

Szövetségünk 1986. X. 11-i közgyűlése úgy határozott, hogy a körök tagonként évi 10 forintot fizetnek be az irodalmi alap fejlesztésére a szövetség pénztárába, aminek fejében a legfontosabb szakmai-irodalmi kiadványokat kapják meg a körök. Közismert a bélyeggyűjtés általános és hazai helyzete. A gyors technikai fejlődés házhoz visz űj szórakozási, szabad időt kitöltő foglalatosságokat, amelyek mind a felnőttek, mind a fi­ atalok között a bélyeggyűjtés versenytársaként, sőt vetélytár­ saként jelentkeznek. Mégis, főként a divat szintjén hódítanak a videó, a számítógép és a többi nagyszerű technikai eszköz. M a ezek, rövid időn belül más, újabb és újabb műszaki csodák hódítanak m ajd, az egyszerű em ber számára egyre követhetet­ lenebb áron. A bélyeggyűjtés is hobbi. Voltak időszakok, am ikor a szervezett gyűjtők száma m eghaladta a negyedmilliót. Akik mindig, minden körülm ények közt hűek m aradtunk a bélyeg­ gyűjtéshez, tudtuk, hogy ezek a számok nem reálisak. Mégis: arra kell törekednünk, hogy azokat, akik - bármilyen indítta­ tással - egyszer közénk álltak, meg is tartsuk. A m egtartás esz­ köze, ha m egszerettetjük aTbélyeggyűjtést, m egism ertetjük szépségeit. Aki m egvásárolja az újdonságokat és gyönyörködve ra­ kosgatja album aiba, csak a kezdeti lépéseket tette meg. A gyűjtés ennél sokkal többet kínál, történelm i összefüggéseket tár fel, m űvelődéstörténeti, esztétikai ism ereteket, a kutatás

pedig izgalmas élményt ajánl. Aki ilyen szem pontok szerint kezdi rendezni a bélyegeit, tudásban és szakértelem ben válik gazdagabbá, és ezzel együtt sokszor gyűjteménye értéke is m egsokszorozódik. A bélyeggyűjtésnek hatalmas az irodalm a. Nemzetközi összehasonlításban büszkék lehetünk irodalmi eredm ényeink­ re. Könyveink, folyóirataink a legnagyobb elismerést vívják ki. A szövetség nagy anyagi áldozatot hoz szakkönyvtára ál­ landó bővítésével és a kiadványok előállításával. Mégis az a ta­ pasztalat, hogy viszonylag kevesen használják az írásos útm u­ tatásokat a gyűjtés legérdekesebb és leghasznosabb módsze­ reihez. E nnek változását hivatott szolgálni közgyűlési hatá­ rozatunk. Évente kétszer jelenik meg a PH IL A T E L IC A , közzétéve a legrangosabb magyar kutatási eredm ényeket. G yakran ta­ pasztaltuk, hogy külföldön nagyobb az érdeklődés irántuk, mint itthon. Ez évtől minden kör m egkapja a PH IL A T E L IC Á -t. Kér­ jük, olvassák, és adják tovább olvasásra egyes számait. írják meg vélem ényüket, javaslataikat, igényeiket. Az egyes tanulm ányok írói, szakértői szívesen tartanak konzultációkat, vitákat szakmai tém ákból. M eggyőződésünk, hogy a köri vezető gyűjtőtársakra kez­ dem ényezésünk végrehajtásában mint a legelkötelezettebb se­ gítőkre tám aszkodhatunk.

1

BALZSAY ÁGOSTON 1914 -1987 E z év január 10-én együtt ünnepeltük A magyar bélyegek kézikönyve megjelenését, amelyben az 1944-1945-ös helyi kiadások egyik szerzőjeként ő is megelégedetten nyugtázta eddigi kutatásainak eredményét. Mosolyogva, jókedvűen írta alá a szerzőtársak tiszteletpéldányait. Senki sem hitte, hogy két és fél hét múltán örökre el kell bú­ csúznia kedves bélyegeitől, nekünk pedig egy jóbarátunktól, szerzőtársunktól. 73 éves volt, de korát meghazud­ toló aktivitással és frissességgel dolgozott azoknak a fehér foltoknak a megszüntetésén, amelyek a magyar filatéliának talán legkevésbé ismert és felderített területei voltak egészen az utóbbi évekig. Cikkei, a kézikönyv a későbbi nemzedékek számára is megőrzik az ő és segítői munkáját, gyűjtőbarátai pedig fiatalos alakját, gesztu­ sait, a személyes emlékeket. A Philatelica utolsó írásával búcsúzik Balzsay Ágostontól.

Helyi kiadású okmánybélyegek Beszterce-Naszódon 1945-ben A 85/1. szám ban, a „Helyi bélyegkiadás Besztercén 194445-ben” című tanulm ányban utaltunk az ugyanott és azonos időben kiadott, öt értékből álló okmány bélyeg-sorozatra, amelyeket különféle illetékek és adók lerovására használtak. Az 1 ,2 ,3 ,6 és 20 pengős értékekből álló sorozat bélyegképein rom án nyelvű „JU D . N A SA U D ” (Naszód megye) és „Timbru fiscal” (okmánybélyeg) felirat található. Az értékszám mellé 1 1. ábra

2. ábra

az akkor még ott is forgalomban lévő pénznem , a „pengő” megjelölés került. Az okmánybélyegeket 150x85 mm-re vágott, famentes, citromsárga árnyalatú, enyvezett papírra nyom ták, fekete nyom dafestékkel, tízes kisívekben (egyes bélyegek láthatók az 1. ábrán, egy teljes kisív a 2. ábrán).

2

A 6 pengős érték marhalevélen is ism ert, rányom ottan (3.

scainria nnxta Füstrm fifÍHw.y#/ . I •oxl í'.tl .....----■—-

ábra), valamint törvénykezési illetékként felhasználva „Fize­ tési meghagyás”-on, az 1944-es nyíregyházi helyi kiadású bé­ lyegekhez hasonló rózsaszínű papíron (4. ábra, az okmány hátoldala). 3. ábra ftrefectura judetului Násaud

L.

•A 'Á '"Ltl

rin* Comurtá ........................

N r.......... ....../1Q4...

Seria............. .

A

Bitet de adeverirea proprietatii . §i sánátá|ii animalelor

r :-

Doninál o Jw leoritcrri .


In an u.l 1945 ar. ira p n in u ttt l u i S e lc ia a Co&ataut t l n eoonora in oonunu í l á j c n i i de erua irama de 3 0 Pengő# i'ánú a a i d 1b 1 *.c r ú i r:uu nu ral-a r e s t i t ű i t b o n ll« j ri-.i u lv o n a tu l n-ni cu t.c t r e a p e c tu l Vá i-og ná b iu o v o i tia a o b ii g a p r l u n a n d u t do p la tá pc iö lo ia n u C o n n ta n tin c a in te m e n de 15 s i l e a i uub i» a á r i l e e x e e a ti e i s i i i t e 3á-m i p lá te a e c á 300 l ’eagö o a p i t a l cu l a t e r e e e le g u le d a la i u r e g i s t r a r o a a o e r.te i c á r , r i a i t o a t e ap ez e le de j u d e a t á , Cu a t iu á

l u l i u

B á l á n

Numele §i pronumele proprietarului: — .......................................

Domiciliul (strada $i Nr.) .......................-.................................. .... Numárul §i specia animalelor:............................................ ............. Numárul, data $i locul de eiiberare a vechiului bitet: ....... -.......

Locul de destinatie: ......................... ................................................ Se adevere$te cA animalele süni sánátoase §i cá in comuna de origine mi existá níci o boalá epizoticá sau tansmisibilA (a aceastá spécié. Data ................................. ..................... m . . .

N ótái:

4. ábra

A nyom da a 2 és 20 pengős értékekhez csak öt darab, azo­ nos okmánybélyeg nyomásához elegendő klisével rendelke­ zett, am elyeket vízszintesen egymás mellé szedtek. A nyomás­ nál a kisíveket két fogással, először egyik, m ajd másik oldaluk­ kal rakták be a nyomdagépbe. így az íveken 5x2 sorban a víz­ szintes csík bélyegképei fordított állásba kerültek. A 2 és 20 pengős okmánybélyegek felül vágottak, három másik oldalukon pedig gyenge minőségű sorfogazattal lettek ellátva. A többi értéknél előfordulnak különböző fogazási és vágási változatok. Valamennyi érték példányszám adatai eddig ism eretlenek, összefüggésben pedig igen ritkák. | Balzsay Ágoston |

3

A katonai határőrvidék postahelyei és postabélyegzői DR. PALOTÁS ZOLTÁN

M agyarország déli határőrvidékének története a közép­ korig nyúlik vissza. Az egykori ún. hűbéres tartom ányok (a macsói, ozorai, sói, jajcai stb. bánságok) nem utolsó sorban a terjeszkedő török hatalom elleni védekezést szolgálták. Ahogy a török észak felé nyomult, úgy került egyre északabb­ ra a magyar határvédelem is. Buda eleste után a védelm et az ország belsejében a végvárak láncolata biztosította. Az ozm án hatalom tól felszabadított területek határm enti részeit a H absburg uralkodók nem csatolták vissza az egykori megyékhez, hanem katonai igazgatás alatt hagyták: széles te­ rületsávokon ezredekre, századokra tagolt ún. határőrvidéket ^ (katonai végvidéket) szerveztek (a továbbiakban rövidítve H Ő V ). A határőrvidék területi elhelyezkedése, kiterjedése a hó­ doltsági területek visszafoglalásának előrehaladtával többször változott. így például ameddig a temesi bánság török fennha­ tóság alatt m aradt (karlócai béke, 1699), addig a M aros északi és a Tisza nyugati partsávja határőrvidékké lett: a jórészt el­ pusztított A rad, M akó, Szeged, Szabadka, Z enta, Óbecse, sőt Z om bor környékére is a Balkánról m enekült harcias szerbeket telepítették (Csernovics A rzén ipeki pátriárka népének be­ vándorlása). A z udvar a bevándorolt szerbekből szervezte meg a török határ védelm ét a „rebellis” , „m egbízhatatlan” magyarok helyett, akiknek az ősi földre való visszatelepedést sem engedték meg. Kevéssé ism ert, hogy Bécs ezzel a telepí­ tett szerb határövezettel zárta el herm etikusan Rákóczi csapa­ tait potenciális szövetségesüktől, Törökországtól. (A kurucok ezt a határsávot sohasem tudták elfoglalni.) Ahogy később a török a Száva-D una vonalra szorult viszsza, a határőrvidék is lejjebb került: az A driától a Kulpa, Szá­

4

va és az A l-D una északi partjai m entén húzódó, hol szélesebb, hol keskenyebb sávba helyeződött át, o tt kezdték meg a „granicsár” ezredek szervezését az 1700-as évek elejétől kezdve. Ez a legkésőbbi határőrvidék - illetve ennek postája és postabélyegzői - lesz vizsgálatunk tárgya. A H Ő V területi elhelyezkedése (1. ábra) két figyelemre m éltó geopolitikai jellegzetességet mutat: - az országhatár menti sáv, amelynek nyilvánvaló rendeltetése a török elleni védelem; - a Magyarország felé kinyúló két terület: Az egyik a Horvátország és Szlavónia határán elhelyezkedő nagyobb, kerekded terület, a körösi és szentgyörgyi ezredek területe, amely a fenti határm enti sávtól messze északra, az­ zal alig összefüggve feküdt, és nemcsak a Dráváig terjedt, hanem attól északra - hídfőt alkotva - három községet is m agába foglalt. (Ez az ún. R épás-kerület, amely sokáig vitás terület volt Magyarország és Horvátország között. A régi H Ő V -határ máig is országhatár.) A másik, M agyarország felé m utató kinyúlás az ún. titeli saj­ kás kerület, az Alsó-Tisza és a D una háromszöge ugyancsak messze esett az akkori török határtól, a Bácskába nyúlt bele. Itt állomásozott a „Titler Tschaykisten-Bataillon” , a fo­ lyamőrséghez hasonló funkciót ellátó zászlóalj (amelyet ném et elnevezését átvéve - sokan csajkás kerületnek nevez­ nek, de helyesen: „sajkás”). Tovább, kelet felé, Erdélyben, a K árpátok belső íve m en­ tén ugyancsak határőrvidéket létesített Bécs. A Székelyföldön a határőrség szervezése (két gyalog- és egy huszárezred) a la­ kosság éles ellenállásába ütközött, am elynek letörésére a kive­ zényelt osztrák katonaság fegyveres erőszakot alkalmazott. Ez

volt a „madéfalvi veszedelem” (1764), nyomában a székelyek ezrei m enekültek, m ajd vándoroltak ki Moldovába. Később, 1766-ban Erdély rom ánlakta részein két „oláh” határőrezred került felállításra. Az erdélyi H Ő V 1851-ig állt fenn. Volt továbbá a H Ő V -nek egy elszigetelt kis területe is Ká­ roly várostól (Karlovac) északra, a krajnai osztrák határ m en­ tén. Ez volt az un. „zsamberki uszkok kapitánysága” , a szluini határőrezredhez tartozó egyik század területe. (Egyetlen pos­ tahivatala Konstanjevac volt.) A H Ő V népessége általában vegyes: nyugaton zömmel horvát és szerb, a közepén szerb és ném et (sváb), keleten pe­ dig rom án volt. E z a részben m enekült, illetve telepített „granicsár” népesség „életfogytiglan” katonai szolgálatra és szol­ gáltatásokra volt kötelezve, am iért jelentős kedvezményeket, sőt kiváltságokat (adómentesség, helyi önkorm ányzat) kapott a bécsi központi korm ánytól. Katonai közigazgatás alatt, a

délszláv „zadruga” nagycsalád-rendszerben éltek és gazdál­ kodtak, kiszolgált határőrök vezetésével. A határőr-katona­ ság nem laktanyában állomásozott, hanem - jó pénzért - a la­ kosságnak kellett elszállásolnia és élelmeznie. A „granicsáro k ” rendkívül büszkék voltak kiváltságos helyzetükre és álta­ lában hűek voltak Bécshez. Nem nehéz levonni a következte­ tést, hogy a határőrvidéknek nemcsak törökellenes funkciója volt, hanem a magyar önállósági törekvések visszaszorításá­ ban is szerepet szántak neki a H absburgok, így nem csodálha­ tó , ha a m agyarokkal szemben népessége ellenséges érzülettel viseltetett. A későbbi polgárosításba, a m egyerendszerbe való visszatérésbe - a H Ő V m egszüntetésébe - csak nehezen törőd­ tek bele. A H Ő V jellege-legalábbis kezd etb en -szerb nemzeti mi­ lícia volt. A Hóm an-Szekfű: Magyarország története c. mű IV. kötetének 262. oldalán ezt olvashatjuk: „A katonai szol­

5

gálatot teljesítők ún. katonai hűbéreket kaptak: 16-18 hold földet, szabad erdőhasználatot, papjaiknak két, tanítóiknak egy szabad telket és mindennemű (jobbágyi) szolgálattól fel voltak m entve.” Az akkori (nemesi) vármegyéknek semmi be­ leszólásuk nem volt az egykori területükön létesített H Ő V ügyeibe. A M onarchia számára a határőrvidék a XIX. századtól már inkább csak rendészeti-egészségügyi funkciót látott el („cordon sanitaire” szerep), ilyen értelem ben volt védősáv a ha­ nyatló török birodalom legforrongóbb, legzűrzavarosabb bal­ káni tartom ányaiból rendszeresen betörő m artalócok, állan­ dóan özönlő m enekültáradat és az általuk behurcolt járványok ellen. A M onarchiának jelentős rendészeti feladatokat és anyagi megterhelést jelentett a török szomszédság. A török katonaság képtelen volt rendet tartani és a helyzet már az egész európai békét veszélyeztette, am ikor a nagyhatalmak berlini kongresszusa felhatalmazta a M onarchiát Bosznia és Hercegovina megszállására (1878), ezáltal a török távol került határainktól és lehetővé vált a H ŐV teherm entesítése, illetve fokozatos megszüntetése. Ferenc József király és császár - főként a magyar kormány állandó és ismételt sürgetésére - már 1869-ben aláírta az első polgárosítás elvi („de ju re”) ren­ deletét, de a H Ő V tényleges („de facto”) megszüntetése ké­ sőbb, három szakaszban, lassan történt meg: 1871-ben először a török határtól legmesszebbre eső Szentgyörgyi (St. Georgen) és Körösi (Kreuz) ezredeket osz­ latták fel (ezek a Drávánál, a magyar határhoz közel helyez­ kedtek el), valamint 3 várost polgárosítottak; majd 1873-ban a szoros értelem ben vett Magyarország terüle­ tén,-a Bácskában és a Bánságban lévő granicsár-ezredeket szá­ molták fel, beleolvasztva területüket Bács-Bodrog, Torontál, Temes és Krassó-Szörény megyébe (1872. XXVII. t. c.); végül 1882-ben a Horvát-Szlavónországban szervezett ezrede­ ket szüntették meg és területeiket a horvát megyékhez csatol­ ták (1882. XL. t. c.) Közbevetpleg: a H Ő V egyes részeinek tényleges megszű­ nése időpontját nehéz pontosan m egállapítani; talán nem is egészen pontosak a fenti dátum ok. Itt az „in dubio mitius” elv alkalmazását szeretném javasolni, tehát „kétség esetén az eny­

6

hébbet” : a Bánság esetében elfogadhatóbbnak látszik az 1873. év az 1872 helyett, m ert részben csak ekkorra készültek el ill. kerültek használatba a „H Ő V ” alcímes postam esteri bélyeg­ zők. A HŐV a kiegyezéskor, illetve azt követően még csak­ nem egy évig cs. kir. katonai igazgatás - azaz közvetlenül a bé­ csi hadügyminisztérium - irányítása alatt állt, így postája is ki volt véve a magyar igazgatás hatásköréből. A magyar kor­ m ánynak azonban sikerült elérnie, hogy a HŐV -en közös, osztrák-m agyar igazgatást vezessenek be: a H Ő V részére kü­ lön postaigazgatóságot szerveztek Zimony székhellyel. A kö­ zös postaigazgatást kimondó rendelet a HŐV -en 104 helység­ ben 105 postahivatalt sorol fel (Zimonyban két hivatal volt). Ez a helyzet 1868. április 1-től 1870. decem ber 31-ig állt fenn. A Magyar Posta csak 1871. január 1-én vette át ezt a terü le te tde a H Ő V nagy része még hosszú évekig fennmaradt! Az ismert külföldi szakirodalom (különösen Miiller, Clement, újabban Khan stb.) csak azokat a bélyegzőket, illetve postahelyeket tekinti (említi) a HŐV-hez tartozónak, am e­ lyek az osztrák-m agyar postaigazgatás végén megvoltak. Az em lített szakírók a magyar postaigazgatás által forgalomba ho­ zott bélyegzőkről, a megnyitott új postahelyekről nem tesznek em lítést, feltehetőleg abban a hiszemben, hogy ekkorra a ka­ tonai H Ő V megszűnt. Ám de facto még sokáig létezett! A H Ő V fennállása alatt a Magyar Posta 21 új hivatalt szervezett, néhány rég megszűntet újra m egnyitott és számos megváltoztatott bélyegzőt vett használatba, az eddigiek mellé, melyek nagy része továbbra is használatban m aradt. A H Ő V 1870 utáni további de facto fennállását, mint történelm i tényt, illetőleg mint elvi álláspontot, el kell fogad­ nunk. Következésképpen nemcsak az 1867-es kiadású bélye­ geken fordulhatnak elő HŐV-bélyegzések, hanem ide kell sorolnunk az 1871-es kőnyomatos és rézm etszetű, valamint az 1874-es levélrajzú bélyegek határőrvidéki - a de facto pol­ gárosítás előtti - bélyegzéseit is. Ezek felismeréséhez azon­ ban jól kell ismerni a H Ő V bélyegzőit, illetve tudni kell, hogy azok a H Ő V három leírt területe közül melyikhez tar­ toztak, hiszen ezeknél a polgárosítás különböző időben kö­ vetkezett be. Forrás: Pallas Lexikon VIII. 748. old., Révai Lexikon IX. 584. old.

polgárosítás előtti: a legbecsesebb ritkaságok! Az új postahe­ lyek száma 6, és két helyen a magyar igazgatás a postát újra m egnyitotta. A horvátországi H Ő V részére a M agyar Posta 15 új hiva­ talt létesített és egynek m űködését közel 50 éves szünet után újra m egindította (Ostaria). A H Ő V postájának egyes korszakaira (osztrák, közös és magyar) m ás és más bélyegzőtípusok jellem zők: Az újabbak általában nem szorítják ki a régieket, hanem legtöbbször-leg­ alábbis egy ideig - együtt vannak használatban. A legrégibb bélyegzőtípus a sorbélyegző: eleinte gót, ké­ sőbb latin betűkkel, különböző tipográfiai változatokban, egyvagy többsorosak, dátum m al vagy anélkül. Számos díszítéses sorbélyegző is akad. Ezek nagy része még a bélyeg előtti kor­ ból - tehát 1850 előttről - származik; számuk a H Ő V területén m eghaladja az 50-et. Csaknem egyidősen kerültek használatba a keretes, ovál vagy szögletes bélyegzők, olykor pazar díszítéssel. Ovális bé­ lyegzőkből 32 félét, a szögletes fajtákból 14-et számoltunk össze.

3. ábra Évszám nélküli egykörös bélyegzők

Az 1871. jan u ár 1. után használatba vett HŐV-bélyegzők két fő csoportba oszthatók: - Új postahelyek, ahol előzőleg még nem volt posta. Ide sorolhatók azok a postahelyek is, ahol ugyan valamikor volt, de hosszú ideig szünetelt a posta m űködése és ezeket a Magyar Posta még a H Ő V fennállása alatt újból m egindította. - Névváltoztatások folytán m ódosított szövegű bélyeg­ zők: helyenként a ném etet felváltó horvátosítás, magyarosí­ tás, továbbá a kétnyelvű bélyegzők (horvát, magyar, ném et és olasz kom binációk) . A magyarországi (bánsági) H Ő V „új” bélyegzői viszony­ lag későn, általában 1872-ben kerültek használatba, egyik-má­ sik csaknem egyidőben a polgárosítással. Közöttük találjuk a kevés számú magyar nyelvű (és ném et) postam esteri bélyeg­ zőt, alul „H atár-Ő rvidék” stb. megjelöléssel. H a ezek kelte a

7

Nagy változást hozott az egykörös, évszámMiélküli bélyeg­ zők rendszeresítése az 1840-es évek körül. Ez a típus a leggya­ koribb a H Ö V -en, számuk meghaladja a 80-at. A t egykörösök alfaját képezik az alul díszítményes (palm ettás), m ajd jóval később az évszámos bélyegzők is. A kétkörös bélyegzők is a m últ század közepe táján buk­ kannak fel, számuk azonban jóval kevesebb - 12 körül - az egykörösökénél. A vázolt bélyegzőtípusok az osztrák postaigazgatás idejé­ ből származnak. Számos ilyen bélyegző a H Ő V megszűnése után is több-kevesebb ideig (egyesek még évtizedekig is) hasz­ nálatban m aradt. Ezeknek az űn. „továbbélő” bélyegzőknek a gyűjtése is érdekes és érdem es. A H Ő V közös postaigazgatásának ideje alatt (1868-70) rendszeresítették a legtöbb ún. „gyűszű”-bé\yegzőt. Á tm érő­ jü k 17-20 m m ; sokan ide szám ítják a 20-22 m m -eseket is. Igen kedveltek a gyűjtők között. Számuk m egközelíti a 40-et. A magyar postaigazgatás idejében, 1871-től á legelterjed­ tebb bélyegzőtípus az egykörös-évszámos (az f típ u s), de akad­ tak m ások, így egyedi rajzú postam esteri bélyegzők is. (Ezek közé tartoznak az em lített, alul H Ö V alcímmel ellátott bélyeg­ zők.) Függelékül több táblázatot, illetve felsorolást közlünk: - A H Ő V területi megoszlásáról, népességéről, posta­ helyeiről 1868 és 1882 között; - Az egyes igazgatási egységek (H Ő -ezredek) posta­ helyeiről, kiemelve az 1871 utániakat és a megszűn­ teket; - Az egyes bélyegzőtípusok előfordulásáról 1870-ig; - Az 1871 utáni „űj” H Ő V postabélyegzőkről. Itt helyénvalónak látszik röviden kitérnem egy fontos rendszerezési-m ódszertani kérdésre, nevezetesen a bélyegzés­ katalógusok által alkalm azott A BC-sorrend kérdésére. Egyes ilyen m unkák a tárgyalt bélyegzők eredeti szövege szerinti A B C -sorrendet alkalmazzák. (Ezt „történeti m ód­ sze rén e k nevezhetjük.) Mások egy - rendszerint későbbi „hivatalos” helységnév-rendszert (helységnévtárak ABC-sorrendjét) követik. D e vannak olyan bélyegzéskatalógusok is, amelyek többé-kevésbé függetlenítik m agukat a fenti két m ód­

8

4. ábra Évszámos gyűszűbélyegzők (18 és 20 mm átmérővel)

szertől és szinte tetszőlegesen - pl. a ma használt vagy ismert elnevezés szerint - szedik ABC-sorrendbe az ism ertetett pos­ tabélyegzőket. A legtöbb ilyen mű term észetesen a bélyegző eredeti nevét is hozza (kénytelen hozni, m ert hiszen anélkül nem lehetne a keresett, régi bélyegzőt megtalálni). A magam részéről - okulva a HŐV-bélyegzők kutatásá­ nak tapasztalatain - azok véleményéhez csatlakozom, akik a történetiség elvi alapján állva a bélyegzők eredeti (lehetőleg el­ ső) szövege szerinti A B C -sorrendet alkalmazzák. Kell hozni term észetesen a későbbi (pl. m agyarosított) nevet is. D e sze­ rintem ez még mindig nem elég: szükséges, hogy mai hivatalos nevét is feltüntessük, vagyis annak az állam nak elnevezését, amelyhez a bem utatott postahely jelenleg tartozik. 5. ábra Azonos helység kétféle bélyegzőtípusa

Különösen indokolható ez az elvi álláspont a H Ő V eseté­ ben, ahol az osztrák postaigazgatás kezdetben sokszor németes, ritkán m agyaros írásm óddal, fonetikával - szinte archai­ zálva - nevezte a horvát-szerb helységeket a postabélyegző­ kön. (L ehet, hogy akkor még a zsenge horvát helyesírás szabá­ lyai nem juto ttak el Bécsig.) Am elyik helységnek viszont né­ m et neve (is) volt, ezt használták. Az osztrák időben magyar bélyegzővel csak elvétve találkozunk; olasszal csak két adriai település esetében. Rom ánnal egyáltalában nem. A H Ő V esetében tehát mintegy adva van a zavar forrása: egyes katalógusok hol a ném etes, hol a (rendszerint későbbi) horvátosított (vagy m agyarosított) helynevek szerinti ABCsorrendet alkalm azzák, leginkább azonban m inden logikának fittyet hányva, m indezeket összekeverve. Ami nemcsak törté­ nelmietlen, hanem gyakorlatiatlan is, m ert kom plikálja, meg­ nehezíti az eredeti bélyegzők megtalálását. A H Ő V postatörténete még korántsem feltárt, kielégítő­ en m egkutatott terület. Valószínű, hogy a jelen tanulm ányban le írta k h o z , még kiegészítések, helyesbítések következnek m ajd. A kutatóm unka több irányban is folyik (eddig eléggé el­ szigetelten). Az eredm ények nyilván tökéletesebbek lesznek, ha a kutatók (és gyűjtők!) eredm ényeik közzététele előtt kon­ zultálnak egymással. A H Ő V postabélyegzőinek gyűjtése leginkább Ausztriá­ ban volt elterjedve, de az érdeklődés m ár o tt is erősen alább­ hagyott. N álunk - és érdekes m ódon Jugoszláviában is - alig m éltatják figyelemre. N oha leginkább talán H orvátország elő­ tö rtén etét érinti, mind az osztrák, mind a magyar postatörté­ net érdekes része.

iKonstanjevac / General^*J/Bariloviő ^Sto

i

7 4

Ogulin TOUNJ WUun Voiqií OStaria« PENAC v'

10

3

Jtzerana •pia$kf - ^ m & e l o v Bründlt Rakovica. \ 'Prosicenikamen Zengő \ . . 'Pro* N DREZNIKa t St.Georben BrL°9 3tacia, '----- ' - - „ A h.Z*ngg - * verhonne Otoőac * Peirovoselo Zavjtljt

JabLonac

LESC^ Z Korenica P e r u s i c ^ ^ 16

/ * V . r - v r 4,

v------ / _'

KKarlopago-G° SpiŐ

^ ■

ö t Roch

áterUtpac Bruvno *

Gracac MaLTflallan-

,$er*

\Zermanitn

6. ábra A határőrvidék részletes térképvázlata a postahelyekkel I.

9 * Jk

FORRÁSMUNKÁK 1. CLEMENT, A.: Handbuch dér Féld- und Militár-Post Österreich. Graz,1964.1. köt. 83-102.1. (Rövid történeti áttekintés, részletes táblázatok: katonai szervezet, ezredek, századok, postabélyegzők.) 2. KHAN, Abdul G.: Austro-Hungarian Administration in the Military Zone 1868-1870. Croatian Philatelic Society USA, „The Trumpeter” 1978/4 (xerox). Elismeri a HÓV postájának ma­ gyar korszakát 1871. január 1-től. 3. REND, F.: A magyar bélyegek monográfiája, III. kötet. Az 1867-es kiegyezési postabélyegek kibocsátása c. (II.) fejezetben vázolja a HŐV történetét és dokumentumokat is idéz, pl. a HÓV

postájának magyar kézbe adásáról szóló egyezmény 5. pontjában ez olvasható: „... 1871. jan. 1-től kezdődőleg a katonai HŐV kü­ lönálló részét képezi a magyar postaigazgatás területének...” tehát a HŐV ezután még (soká) fennállt. (I. m. 20-27.1.) 4. SÍPOS J-né: Az 1867-es provizórium. Philatelica 1980/1. (Közli a HŐV postahelyeinek táblázatos névsorát az 1868. ápr. 1-i helyzet szerint.) 5. - A nyelvi kérdés postatörténeti vonatkozásai. Filatéliai Szemle, 1986.2. és 3. (Figyelemre méltó kérdésfelvetés, alaposabb kidolgo­ zása hálás téma lenne.)

7. ábra A határőrvidék részletes térképvázlata a postahelyekkel II.

FERDÍNANDSBEQG*

8. ábra A határőrvidék részletes térképvázlata a postahelyekkel III. A határőrvidék területi megoszlása, postahelyei Katonai-közigazgatási egység 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.

Likkai ezred Otocsáci ezred Ogulini ezred Szluini ezred Körösi ezred Szentgyörgyi ezred Bródi ezred Gradiskai ezred Péterváradi ezred

Terület Népes­ Vá­ (osztrák s é g i ro­ Köz­ n. méri.) (1000) sok ségek 45,3 48,3 44,0 25,2 28,4 36,2 34,3 29,1 54,0

84,1 76,8 86,5 68,8 63,4 93,1 82,5 61,6 102,8

1 1 -

1 1 1 1 3

105 87 113 321 192 177 98 141 61

Postahivatalok sz. 1868 1870 1873 1882 10 8 9 6 4 6 9 8 9

11 11 10 7 8 6 9 8 18

11 11 11 8

12 12 14 8

-

-

-

-

10 8 18

12 9 19

Katonai-közigazgatási egység 10. 11. 12. 13. 14. 15.

Terület Népes­ Vá­ (osztrák s é g i ro­ Köz­ n. méri.) (1000) sok ségek

Első báni ezred Második báni ezred Német-Báns. ezred Román-Báns. ezred Illir— Báns. ezred Sajkás zászlóalj

24,1 24,3 41,4 102,0 30,6 15,8

HÖV összesen

583,0

Nagy-Magyarország

70,0 66,1 114,5 98,3 94,8 34,4

_

2 1 1 1 -

126 148 34 99 58 14

1200,0 14

1764

Postahivatalok sz. 1868 1870 1873 1882 3 7 7 10 6 2

3 9 11 12 10 3

6 9 15 14 11 4

7 11 -

-

104 136 136 104

5600,4 15417

A HÖV területe tehát Nagy-Magyarországénak 10,4%-a, a lakosságénak 8,4%-a.

11 *

*

A határőrvidéki ezredek postahivatalai (az 1868 . évi elnevezés szerint) A postahivatal neve m ellett a működési időt és az ezerben m egadott lakosszámot tüntettük fel. Külön kiem eltük a városokat. Az esetenkénti pontos adatok hiányát kérdőjellel jeleztük. Az 1871 után nyitott postahelyeket nagybetűvel írtuk. A + jelzés a hivatal megszűnésére utal. 1. LIK K A I E Z R E D (-1882) Bruvno GospiÖ (e. pság) Graöac Karlopago város Mali-Hallan Medak Serb St. Roch Udbina Unter-Lapac Zermanien

18691790184917901838181618671838186118641849-

nép. (1000) 1,3 1,6 1,9 0,7 -

1,4 1,0 2,1 1,3 1,5 0,4

2. OTO C SÁ C I E Z R E D (-1882) Brlog Stacia BuniŐ Jablonac Korenica l e Sc e - o t o C a c Otoóac (e. pság) PeruSiö Petrovoselo St. Georgen b. Zengg Verhovine Zavalje Zengg város

187018661870186218791790179018621869186218621824-1871

12

0,3 0,6 0,7 1,4 0,5 2,5 0,2 1,4 1,4 0,8 1,5 0,5 0,0

4. SZLU IN I E Z R E D (-1882) 2,0 1,7 0,9 4,6 1,8 2,7 0,6 2,0 0,6 2,3 0,7 3,0

3. O G U L IN I E Z R E D (-1882) Bründl d r e Zn i k k o d R A K O V IC E

1784Generalskistol 1784Jezerana 1784Josephstahl 1752- ? + ModruS M UNJAVA/JO SEFSTAH L 18701782Ogulin (e. pság) 1790-1825+ OStaria Plaáki 1861Prosiíenikam en 18631863Rakovica 1882TO U NJ 1873ZDENAC Zutaloqua 1784-

1861-

1,9

1875-

0,9

Bariloviő Kostanjevac KRNJAK PrimiSlje Szluin Valisselo Veljun Voinid

18641864187318711864186418641787-

0,4 0,3 0,4 2,1 2,0 0,7 0,5 0,4

5. V A RA SD -K Ő R Ö SI E Z R E D (1871) Alt-PloSCica Cazma GareSnica Jvanié város MiklouS

18691868186918631849-1856^-

0,4 0,5 1,2 0,7 0,6

Mii. Klost. Ivanií Mii. Kriá Mii. St. Jván Stefanje Rem etinec

17871849184718687-1848+

0,7 0,5 0,7 0,6 0,7

6. V A R A SD -SZEN TG Y Ö R G Y I E Z R E D (-1871) Bellovar város Gergjevac Mii. Severin Pitomaéa Mii. St. Georgen Mosti Virje

178718631866184918491787-1795+ 1862-

2,2 1,2 0,7 2,8 5,4 0,8 5j9

7. B R Ó D I E Z R E D (-1 8 8 2 ) bo

Sn j a k i

Brod város CÉRNA D renovce Garcsin IV A N K O V O M ikanovce Podvin Őrölik Rajevoselo Samac W erpolje W inkowze (e. pság) 2upanje

18741814— 187318701787188017871787-1825+ 178718611864178717871861-

3,7 2,4 1,4 1,6 0,4 2,2 1,1 0,5 0,4 0,8 0,4 1,1 3,1 2,4

8. G R A D ISK A I E Z R E D (-1882) A lt Gradiska 1803,1838CERNIK 1877Banovajaruga 1868Neugradiska (e. pság) 1787Novska 1787Okuéane (Bodegray) 1849Oriowatz 1787Sibinj 1866Werbowa 1834-

0,2 1,7 0,3 2,0 1,1 0,4 0,2 0,9 0,6

9. P É T E R V Á R A D I E Z R E D (-1882) AdaSevcze A lt Banovce A lt Pazua Beschka Golubincze Hertkovce Jamina JA R A K Karlowitz város Klenak Kupinova Kuzmin Mitrowitz (e. pság) Morovic N eu Slankamen Peterwardein város Ra6a Sémiin város Simanovce Surőin

18701870175217491787-1856+ 186518701875176318651870187017871870186917491870178118651870-

1,8 1,7 5,8 1,2 3,4 1,2 1,2 0,9 4,9 0,7 1,2 2,6 5,0

1,0 2,3 4,2 0,6 10,0

U 2,5

10. ELSŐ BÁNI E Z R E D (-1882) Ce m e r n i c a Glina (e. pság) GORA KLASNIÓ k r a l j e v Ca n i

18731787187318721875-

Topusko Verginmost

1838,18581787-

1,0 0,4

11. M ÁSODIK B Á N I E Z R E D (-1882) Bednik Beslinac Dubicza Jasenovac

Kostainiza város Mii. Sissek Petrinja (e. pság) P odove/D vor Sunja TO PO LO VA C K O D SISKA VOLINJA

178718691787180917871870178718651867-

3,2 2,4 2,1 1,7 2,1 0,5 0,9

18751882-

0,6 0,2

0,3 -

12. N ÉM ET BÁNSÁGI E Z R E D (-1873) Antalfalva Bavaniste Banat-Neudorf FRA N C Z FE L D GLO G O N HO M OLICZ Jarkovacz Kubin O PO V A Pancsova (e. pság) Perlas Sakula Thomaschewatz Uzdin Zrepaja

187118681787187318721872186418251872176018511869186918531853-

Bosovics 1863F E R D IN A N D S B E R G 1872Herkules-Bad 1853Karansebes (e. pság) 1753Kornya 1753Mehadia 1753Neu Borloven 1869Ogradina 1850-1852+ Ohaba Bistra 1862Petnik 18691843- ? + Plavisevicza Ruszkberg 1851Schupanek 1804-1811+ Szlatina 1753Teregova 1753-

14. i l l í r (-1873)

-

3,5 1,5 2,0 0,5 0,6 0,7 1,1 0,4 2,7 0,6 1,7 2,7

bá n sá g i ez r e d

Allibunar A lt Moldava

3,2 5,9 6,7 3,7 2,8 4,1 2,4 4,4 3,7 13,7 3,4 2,6 2,7 5,3 4,4

3,1 1,0

17601868Bánát Weisskirchen v. 1769Baziasch 1857Bersaska 1843Carlsdorf b. Alibunar 1870Deliblat 18701870Dobriza DOLLOVÁ 1872Lagerndorf 1769Racz Poxeshena 1845-1852+ Szvinicza 1843-1852+ Ulma 1788-

3,7 1,8 7,5 1,0 1,2 2,8 3,6 2,7 6,1 1,7 0,6 1,0 2,8

15. TITELI SAJKÁS ZÁ SZLÓ A U (-1873)

1,1

1,5 0,6 1,6 0,3

13. RO M Á N B Á N SÁ G I E Z R E D (-1873) A lt Orsóvá

1804-

1,6

Csurug Josefsdorf Kaács Titel (zlj. pság)

187018671851-53,18731858-

4,3 6,7 3,0 2,7

13 *

A határőrvidék postabélyegzői 1870 végéig típusok szerint Sorbélyegző: Bellowar, Bellovar (2), Beshka, Bodegray, Brood/in/Slavon., Dubicza, Garcsin, Generalskistoll, Generalski stol, Glina, Gospich/Illyrie, Gospich, Gospic, Jasenowaz, Jezerana, Josephsthal (3), Carlobago, Kostaniza, Kostaniza, Mali H allan, M edak, Mikanowcze, Sz. Iván Mii. G r., Mitrovicz, Neu-G radiska, Novska, Oriowacz, O ttochaz, Ottocsaz, O ttocsac, Perussich, Peterwardein (2), von Petrinia, Petrinia/Illyrie, Petrinia/Illyrien, Petrinia, Sémiin (4), v. Sémiin, St. Roch, W erginmost, W erpolje, Winkowze (2), Zengg/in M ilit., Éutaloqua. Oválbélyegző: Allibunar, Alt-Orsova, Banat-N eudorf, Weis Kirchen/im B ánát, Bellovar (2), Bellovar/Francirt, Bellovar/Recom m andirt, Besska, B rood, Dubicza/Recommandirt, Glina (3), Gospich/Franco/und/Recomm andirt, Caransebes, Kubin, M ehadia, Mitrowitz, Mitrowicz, Novska, Pancsova (3), Peterw ardein, Sémiin (3), W erbova, Winkovcze, Zengg/Recomm andirt, Segna. Szögletes bélyegző: Gospich, Carlobago, Carlobago/V. L. A ., CarlobagoA^LL.A , Carlovitz (2), Pancsova, Petrinia, Zengg/Franco, Zengg/ ... (dátum), Segna/V.L.N., Segna/V.N°, Zengg/V.L. A ., Weisskirchen. Egykörös bélyegző: Allibunár, Alt-G radiska, Alt-Moldova, A lt Orsóvá, Alt-Pazua, Bánát-W eisskirchen, Barilovic, Baziasch, Bednik, Bellovar, Beschka, Bosovics, B rood,

Bründl, Bunic, Dubicza, Generalski-stol, Gergjevac, Gospic, H erkules-bad, Hertkovce, Jvanic, Jarkovac, Jasenovac, Josefsdorf, Karansebes, Karlobago, Karlo Pago, Karlovitz (2), Klenak, Korenica, Kornya, Kostainica, Kubin, Lagerndorf, M ehadia, Mikanovce, MilrKlost. Ivanié, M ilitár-Severin, Novska, Ogulin (2), O haba Bistra, Okuöane, Őrölik, Otoőac, Pancsova, Perlas, Perusic, Petrinia, Petrovoselo, Plaski, Podove, Prosiőenikamen, Rajevoselo, Rakovica, Ruszkberg, Sakula, Samac, Serb, Sibinj, Simanovce, Sunja, Szluin, Teregova, Titel, Topusko, Udbina, Ulm a, U nter-L apac, Valisselo, Veljun, Verginmost, Verhovine, V irje, Voinic, Zavalje, Zrepaja, Z upanje, Éutaloqua. Egykörös, évszámmal: Alt-Orsova, Banovajaruga, Glina. Egykörös, alul díszítménnyel: Glina, Zengg Kétkörös bélyegző: B ánát Neudorf, Bán. Weisskirchen, Graéac, M ilitár-Kriz, Mii. St. Georg, Mii. St. Jván, Neu-Gradis­ ka, Pancsova, Peterw ardein, Pitomaca, Szlatina, Zerm anien. Gyűszűbélyegző: Adasevce, Alt-Banovce, Alt-PloScica, Antalfalva, Bavaniste, Bersaska, Beslinac, Brlog Stacia, Bruvno, Carlsdorf b. A libunar, Cazma, Csurug, Deliblat, Dobricza, Drenovce, Garesnica, Jabíonac, Jam ina, Karlovitz, Kupinovo, Kuzmin, Mitrovié, Morovié, Neu Borloven, Neu Slankamen, Orsóvá, Petnik, Peterw ardein, Primiálje, Raca, Sakula, Stefanje, St. Georgen b. Zengg, Surőin, Thomaschewatz, Vinkovce, Zengg, Zavalje.

FELHÍVJUK olvasóink figyelmét, hogy kiadványunk alábbi számai m ég megvásárolhatók: 1972/1 szám 24101979/2 szám 1976/1 szám 24^ 1980/1 szám 181976/2 szám 24nem jelent meg! 1980/2 szám 1977/1 szám 301981/1 szám 181977/2 szám 1981/2 szám 30181978/1 szám 1982/1 szám 30181978/2 szám 1982/2 szám 30181979/1 szám 241983/1 szám 30A füzetek a székházban, a földszinti árusítóhelyen szerezhetők be.

14

1983/2 1984/1 1984/2 1985/1 1985/2 1986/1 1986/2

szám szám szám szám szám szám szám

3 0 ,3 0 ,3 0 ,4 0 ,4 0 ,4 0 ,4 0 ,-

A határőrvidék új postabélyegzői 1871-1882 A sorszám után zárójelben M üller 1867-es katalógusa szerinti sorszámot és helynevet tüntettük fel, továbbá a határőrezred számát az első táblázat szerint (1-15), a posta megnyitásának évét, valamint az 1871 előtt használt bélyegzők típusait, az alábbi rövidítések szerint: e = egykörös, eé = egykörös évszámmal, gy = gyűszű, k = kétkörös, o = ovál, s = so r, sz = szögletes bélyegző. Az 1871 utáni bé­ lyegzőket nagybetűvel és albetűs sorszámmal jelöltük. A mm-ben m egadott m éretek átm érőt jelentenek.

Sorsz.

Szöveg, ezred, típus

1 (5039 Alt-Gradiska, 8,1859, e) la Ó-STARA-GRADISKA 2 (5044 Alt-Orsova, 13,1804, o ,e ,k ) 2a ALT-ORSOVA/ MILIT. GRENZE 2b ORSOVA18 mm, gy 2 c ORSOVA 23,5 mm 3 (5051 Antalfalva, 12,1871, gy) 3a ANTALFALVA/ NÉMETBÁNSÁG 4 (5085 Banat-Neudorf, 12,1787, o,k) 4a BÁNÁT-ÚJFALU 5 (5091Banovajaruga,8,1868,eé) 5a BANOVAJARUGA 6 (5096Barilovic,4,1864, e) 6a BARILOVIÉ 7 (5128Bersaska, 14,1843, e) 7a BERSZASZKA 8 BOSNJAKI, 7, új ph 9 (5181 Bosovics, 13,1863, e) 9a BOZOVICS 10 (5182 Brood, 7 , 1814,o, s ,s ,s ,e ,s ) 10a BROOD USLAVONIJ/ BROOD-SLAV. 10b BROOD/SZÁVA 3 változat 10c BROOD/SZÁVA A 11 (5221 Carlsdorf, 14,1870, gy) Ha KARLSDORF 12 CÉRNA 7, új ph

Használat HÓV-i További

Forrás: Monográfia kötet, old.

1878-82

VI. 140.

1872-73 1870-72 1872-73

1873-86 1873—86

VI. 67,79. VI. 140. VI. 140.

1872-73

1873-84

VI. 67,79.

1873

1873-88

VI. 82.

1876-82

1882-901

VI. 81.

1878-82

1882-93

VI. 81.

1873 1874-82

1873-906 1882-06

VI. 84. VI. 86.

1873

1873-97

VI. 87.

1871-73 1873-82 1881-82

18821882-93

VI. 87. VI. 87. VI. 87.

1873 1873-82

1873-74 1882-04

VI. 112. VI. 91.

Sorsz.

Szöveg, ezred, típus

13 CEMERNICA, 10, új ph 14 DOLLOVÁ/HATÁRÓRVIDÉK, 14, új ph 15 DRCÉNIK/KOD RAKÓ VICE, 3, új ph (téves, helyesen DRE&NIK 16 (5336 Dubicza, 11,1787, s ,e ,o ) 16a DUBICA 17 FERDINANDSBERG, 13, új ph 18 FRANCZFELD/ NÉMET BÁNSÁG, 12, új ph 19 (5440 Generalski-Stol, 3, 1784,s,e) 19a GENERALSKI STOL 20 GLOGON/HATÁR-ÓRVIDÉK, 12, új ph 21 GORA, 10, új ph 22 (5455Gospic, 1 ,17 9 0 ,s,d ,d ,s,s,e) 22a GOSPIÓ 23 (5522 Herkules-Bad, 13,1838,1840,1853-) 23a HERKULES-FÜRDÓ 24 HOMOLICZ/HAT-ŐRVIDÉK, 12, új ph 25 IVANKOVO, 7, új ph, 22 mm 26 JABLONAC,2,újph,kétméret 27 JARAK, 9, új ph 28 (5391 Jezerana, 3,1784, s) 28a JEZERANA

Használat HÖV-i További

Forrás: Monográfia kötet, old.

1873-80

VI. 92.

1872-73

1873-82

VI. 67,96.

1875-82

1882-13

VI. 96.

1879-82 1872-73

1882-09 1873-80

VI. 96. VI. 101.

1872-73

1873-79

VI. 67,101.

1880-82

1882-04

VI. 103.

1872-73 1873-82

1873-84 1882-09

VI. 103. VI. 103.

1872-73

1873-90

VI. 107.

1872-73 1880-82 1870-82 1875-82

1873-83 1882-84 1882-05

VI. 67,108. VI. 110. VI. 110. VI. 110.

1873-82

1882-89

VI. 111.

1871-82

15 *

Sorsz.

Szöveg, ezred, típus

29 (5395 Josephsth'al,3,1784,s,s,s,s) 29a MUNJAVA/JOSEFSTHAL 30 KÁCS,Sajk. zlj. 1851-53? 31 (5613 Karansebes, 13,1753,o, e) 31a KARANSEBES,23,5 mm 32 (5616Karlopago, 1 ,1790,sz,s,e,sz,sz,e) 32a CARLOBAGO 33 (5617Karlovitz, 9,1763, o, e, e, f) 33a KARLOVITZ, 23,5 mm 34 KLASNlC, 10, új ph 35 (5677 Klenak, 9,1865, e) 35a KLENAK, 24,5 mm 36 (5712Komya, 13,1753-71,1850,e) 36a KORNJA 37 (5717Kostainica, 10, 1 7 8 7 ,s,s,s,e,s) 37a KOSTAJNICA antikva betűk 38 KRALJEVCANI, 10, új ph 39 KRNJAK,4,új ph 40 LE§CE/OTOCAC, 2, új ph 41 (5834Medak, 1,1816, s, e) 41a MEDAK 42 (5865 Mikanovce, 7,1787, s, e) 42a MIKANOVCE 43 (5871 MilitárSt. Georgen, 6,1849, k) 43a MIL. S. GEORGEN (HŐV megszűn. után!) 44 (5876M itrowitz,9,1787,s,s,f) 44a MITROVICA 44b MITROVICZ/MITROVICA 45 (5988 Neugradiska, 8 ,1787,o,o,s,k ,gy) 45a GRADISKA 45b UJ-NOVA-GRADISKA 46 (5994Neu-Slankamen,9,1869,gy) 46a UJ-NOVI-SLANKAMEN

16

Használat HŐV-i További

Forrás: Monográfia kötet, old.

1870-82 1873

1882-89 1873-74

VI. 75,129. VI. 113.

1873

1873-83

VI. 112.

1880-82

1882-85

VI. 91.

1882 1872—4

1882-88

VI. 112. VI. 117.

1873-82

1882-84

VI. 117.

1871-73

1873-87

VI. 118.

1873-82 1875-82 1873-82 1879-82

1882-09 1882-92 1882-86 1882-98

VI. 118. VI. 119. VI. 120. VI. 122.

1882

1882-10

VI. 126.

1880-82

1882-93

VI. 127

1875-87

VI. 67,127

1882-90 1882-08

VI. 128. VI. 128.

1870-82 1881-82

1874-82 1877-82

1882-87 1882-89

VI. 54. VI. 166.

1879-82

1882-86

VI. 166.

Sorsz.

Szöveg, ezred, típus

47 (6003 Novska, 8,1757,o ,s, o, e) 47a NOVSKA 48 OGRADINA, 13, új ph 49 (60400gulin,3,1782-85,1838, e) 49a OGULIN 50 (6048 Okucane, előbb Bodegray, 8,1850, s,e ) 50a OKUCANE, 24mm 51 OPOVA/HATÁR-ŐRVIDÉK 12, új ph 52 (6058 Oriowacz, 8,1787, s) 52a ORIOVAC 53 OSTARIA, 3,1790-1825? új ph 54 (6071 Otocac, 2,1790, s, s, e) 54a OTTOCAC 55 (6083 Pancsova, 1 2 ,1 7 6 0 ,o ,o ,o ,sz,k ,e,g y ) 55a PANCSOVA antikva b. 23 mm 55b PANCSOVA groteszk b. 23 mm 56 (6109Perlas, 12,1851,e) 56a PERLASZ 57 (6123 Petrinja, 11,1 7 8 7 ,s,s,s,s,sz,e) 57a PETRINJA 58 (6143 előbb Podove 11,1856? 1865, e) 58a DVOR 59 (6166 PrimiSlje, 4,1871, gy) 59a PRIMlSUE 60 (6189 RajevoselO, 7,1861, e) 60a RAJEVOSELO 61 (6241 Sakula 13,1869, gy) 61a SZÁKULA 62 (6243 Samac, 7,1864, e) 62a SAMAC (hibás, helyesen SAMAC)

Használat HÓV-i További

Forrás: Monográfia kötet, old.

1877-82 1873

1882-96 1873-74

VI. 139. VI. 139.

1873-82

1882-93

VI. 139.

1877-82

1882-91

VI. 139.

1872-73

1873-84

VI. 139.

1869-82 1874-82

1882-99 1882-09

VI. 139. VI. 140.

1876-82

1882-98

VI. 140.

1870-73

1873-83

VI. 141.

1873

1873-92

VI. 141.

1873-82

1882-92

VI. 143.

1878-82

1882-12

VI. 97.

1871-82

1882-03

VI. 146.

1880-82

1882-95

VI. 147.

1873

1873-88

VI. 153.

1880-82

1882-89

VI. 149.

1873

Sorsz.

Szöveg, ezred, típus

63 (6266Sémiin, 9 ,1 7 8 1 ,s ,s ,s ,s ,o ,o ,o ,s ,e ) 63a ZIMONY-ZEMUN 63b ZIMONY/ZEMUN 23,5 mm (2 típus) 63c ZIMONY/ZEMUN 26 mm 64 (6317 St. Roch, 1,1838, s) 64a SCT. ROK-SV. ROK 64b SVETI-ROK 65 (6464Teregova, 13,1753,e) 65a TEREGOVA/ MILIT. GRENZE 65b TEREGOVA 22,5 mm 66 (6470Thomaschewatz, 12,1869, gy) 66a TAMÁSSEVACZ 67 (6492Titel,Sajk.zlj. 1838, e) 67a TITEL/BÁCS 68 TOPOLOVEC KOD SISKA, 11, új ph

Használat HŐV-i További

Forrás: Monográfia kötet, old.

1874-82

1882-92

VI. 173.

1875-82 1882

1882-99 1882-00

VI. 173. VI. 173.

1876-82 1882

1882-92

VI. 75,154. VI. 5,154.

1870-73 1973

1873-86

VI. 67,161. VI. 161.

1873

1873-03

VI. 162.

1872-73

1873-88

VI. 163.

1875-82

1882-97

VI. 163.

Sorsz.

Szöveg, ezred, típus

69 (6506Topusko, 10,1838,1858, e) 69a TOPUSKO 70 TOUNJ,3,újph 71 (6553Unter-Lapac, 1,1864, e) 71a DOLNJI-LAPAC 72 VOLINJA, 10, új ph 73 (6646Werbowa,8,1834, s) 73a VERBOVA 74 (6647 Werpolje, 7,1787, s) 74a VERPOLJE 75 (6651 Winkowze, 7 , 1787,o,s,s,s,gy) 75a VINKOVCE 25 mm 75b VINKOVCE 24 mm 76 ZDENAC,3,új ph 77 (6692 Zupánje, 7,1861, e) 77a ZUPANJE 78 (6694 Zutaloqua, 3,1784, s, e) 78a 2UTALOKVA

Használat HŐV-i További

Forrás: Monográfia kötet, old.

1873-82 1882

1882-90 1882-89

VI. 163. VI. 164.

1875-82 1882

1882-05 1882-91

VI. 96. VI. 171.

1879-82

1882-10

VI. 169.

1871-82

1882-86

VI. 170.

1878-82 1881-82 1873-82

1882-95 1882-95 1882-10

VI. 170. VI. 170. VI. 172.

1880-87

1882-90

VI. 173.

1882

1882-10

VI. 174.

Í7 A

Vasúti postaútvonalak Magyarországon az osztrák postaigazgatás idejében (1850-1867) SONNEVEND GYÖRGY

Bevezetés A Philatelica 85/2. számában jelent meg Orbán Ferenc ta­ nulm ánya a határátlépő postajáratokról, amelyben a szerző panaszolja, hogy az akkori postaútvonalakról aránylag kevés adat áll rendelkezésünkre. E bben a cikkben bem utatom az osztrák postaigazgatás idején ép ített vasútvonalakat, felállításuk sorrendjében, megemlítve azokat a régi postaútvonalakat, amelyeket a vasúti postai szállítás felváltott. A feldolgozás alapján a levelek gyűjtői elkülöníthetik a vasúton szállított levele­ ket. O rbán Ferenc tanulm ányában egy 1901-es vasúthálózatot ábrázoló térkép segíti a tájékozódást, e cikkben két korábbi térképvázlatot m utatunk be, az egyiken az 1850-ig, a másikon az 1867-ig létesült vasútvonalakkal. Ehhez elsődleges forrás­ ként Térfi Béla: Bélyegelőtti levelek és azok lebetűzései c. köny­ vének térképm elléklete szolgált. A postaútvonalak összefoglalásához két fontos forrás­ m unkát használtam: Galgóczi Károly: Közlekedési Naptár az 1855. közönséges esztendőre (Pest, Emich Gusztáv), illetve Guzman Dénes: Magyarország s az ahhoz tartozó részeket be­ hálózó Posta-Láncolatok (Pest, Bartalis Im re, 1863.) c m un­ káit. Galgóczi m unkája először a Pestről kiinduló 12 fővonalat írja le, m ajd az ezeken keresztülvágó fő- és mellékvonalakat. Közli M agyarország gőzvontatású vasútvonalainak m enet­ rendjét Bécs (W ien)-Pest-Szolnok, valamint Sopron és Bécs­ újhely (W iener N eustadt) között, továbbá a Pozsonyból Szere­ dig járó lóvasút m enetrendjét is.

18

Guzman 1863-ban kiadott Postaláncolataiban Galgóczi fő- és m ellékvonalait rövidebb útszakaszokra bontotta fel és ezeket nevezte postaláncolatoknak. Figyelembe vette az útvo­ nalak időközben bekövetkezett változásait is. Jegyzékének második része az akkori vasúthálózatot ism erteti az egyes állo­ mások felsorolásával. A vasutak útvonala legtöbbször nem követte a régi posta­ járatok útját. Ugyanazon kezdő- és végállomás esetén a vasút pályája gyakran más helységeket érintett, mint a régi postaút­ vonal. A vasútvonalak felsorolása előtt tekintsük át röviden a pá­ lyaudvari bélyegzőket, valamint a vasúti postai szállítással be­ következett változásokat. Pályaudvari bélyegzések A pályaudvari bélyegzőket 1852-ben vezették be Magyarországon, eleinte B -H rövidítéssel, m ajd 1858-tól a „Bahnhof” felirat feltüntetésével, megkülönböztetve a pályaudvari hivatalt a városban m űködő postahivataltól. Ilyen bélyegzőt alkalmaztak 1852-től 1856-ig a Pest és Pozsony, m ajd 1853-tól 1857-ig a Pest és Szeged közötti vasút­ vonal egyes állomásainál. Ezek a bélyegzések elég ritkák. 1857 után m ár csak a következő állomások használtak B -H , illetve B ahnhof feliratú bélyegzőt: Abony, A rad, Ofen (B uda), D ebrecen, Gross Kikinda (Nagy Kikinda), Nyíregy­ háza, Pest, Pressburg (Pozsony), Sziszek, Tem esvár, Tokaj, Agram (Zágráb), végül 1865-től Gross Kanizsa (Nagy­ kanizsa).

A vasúti postai szállítással beállt változások A lófogatú kocsi átlagos teljesítm énye napi száz kilométer körül mozgott. A vasúti postai szállítás bevezetése a szállítási időt m egrövidítette. H a a levelek feladási helye és acélállomás közötti távolság a 100 kilom étert m eghaladta, és az érkezési bélyegzés szerint a levél a feladás napján m egérkezett rendel­ tetési helyére, akkor arra következtethetünk, hogy a levelet vonattal szállították. A zt is feltételezhetjük, hogy az egyes vas­ útvonalak m egépítése után kisebb távolság esetén is vonattal szállították a leveleket. Új vasútvonal indítása után gyakran m egváltoztatták a ré­ gi postajárat irányát. Ezt tanúsítja a következő három levél, amelyeket a Sopron és Nagykanizsa közötti vasútvonal meg­ nyitása után adtak postára:

ugyancsak vonattal. (A hátoldali bélyegzéseket m utatja az 1. ábra.) 2. A m ásodik levelet Szombathelyről küldték G rácba, de ezt sem a korábban szokásos útvonalon, Körm enden és Fürstenfelden át, hanem először vonattal Bécsbe irányítot­ ták, m ajd onnan szintén vonattal tovább Grácba. Bécsben a levelet átm enő bélyegzéssel látták el (2. ábra).

1. Az első levelet Grácból Körm endre küldték 1867-ben, de nem a korábban szokásos útvonalon, Fürstenfeld posta­ helyen át, hanem először vonattal Naykanizsára irányít­ va, ahol az állomás bélyegzőjével kezelve továbbították a levelet K örm endre, Nagykanizsától Szombathelyig 1. ábra

3. A harm adik levelet 1866-ban Sopronból küldték Sárvár­ ra, de nem a szokásos közvetlen fővonalon. A levelet elő­ ször vonattal Szombathelyre irányították, m ajd onnan to ­ vábbították hagyományos m ódon Sárvárra (3. ábra).

A bem utatott levelek alapján levonhatjuk azt a következ­ tetést, hogy a vasúti közlekedés m egindulása után átszervezték a postaútvonalakat és a közlekedési hálózat vasútcentrikussá vált. A vasút építése előtti időben a postaútvonalak aránylag

19

3. 1847. július 1-én átadták a Pest és Szolnok, majd 4. 1847. augusztus 20-án a Sopron és Bécsújhely (W iener Neustadt) közötti vasútvonalat.

A mellékelt első térképen bem utatjuk az 1850. V. 31. után is használt fontosabb postaútvonalak hálózatát és a fenti vasútvonalakat.

A postaútvonalakat felváltó vasútvonalak 1850-1867 között A második térképmelléKieten az 1867-ig felállított vasút­ vonalakat m utatjuk be. A térképvázlatok összehasonlításával jól követhetők a változások. 1867-ben a postaszállító vasútvonalak az alábbiak voltak:

keveset változtak. A postahelyek személyzete a régi postaút­ vonalakon a levelek irányítását jól begyakorolhatta. A vasút térhódításával a postam estereknek figyelemmel kellett kísérni a vasúti m enetrend változásait is, figyelmet fordítva arra, hogy a küldem ények a vasúti m enetrend szerinti legrövidebb idő alatt érkezzenek rendeltetési helyükre. A vasúti szállítás előnye elsősorban a hosszabb útvonalaknál, főleg a 200 kilom éternél nagyobb távolságoknál érvényesült, ahogy ez az egyes vona­ laknál em lített példákból is látható.

M agyarország vasútvonalai 1850-ben 1850-ben a következő négy vonalon közlekedtek vona­ tok: 1. Lóvasút létesült 1840-ben Pozsony, Nagyszombat és Szered között, ám ez a lóvontatású vonat m ég nem vehette fel a versenyt a postako­ csival. 2. Az első, gőzmozdonnyal üzemelő vasútvonal 1846. július 15-én nyílt meg Pest és Vác között, amelyet 1850. decem ber 16-tól Párkánynánán át Pozsony és Bécs felé m eghosszabbítottak.

20

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15.

Pozsony-N agyszom bat P est-Pozsony-M archegg-W ien (határátlépő) Sopron-Bécsújhely (W iener Neustadt) (határátlépő) P est-Szolnok-D ebrecen-M iskolc-K assa P est-C egléd-Szeged-T em esvár-B aziás Oravica-Stájerlak (Steierdorf) Gőzhajótársulati kőszénbánya-Ü szög-M ohács B écs-B ruck-G yőr-Székesfehérvár (határátlépő) Püspökladány-Nagy várad Szolnok-A rad Pragerhof-Nagykanizsa-Buda (határátlépő) Sziszek-Zágráb-Steinbrück (határátlépő) Zágráb-Károlyváros (Karlstadt, Karlovac) Sopron-Nagykanizsa Pest-H atvan

Guzm an postaláncolatainak áttekintésekor m egállapít­ hatjuk, hogy csak néhány olyan postaútvonal m aradt, amelyen a vasútvonalakkal párhuzamosan hagyományos postajáratok is közlekedtek. Ezek a következők: 3. 32. 45. 78. 188.

sz. sz. sz. sz. sz.

járat P est-V ác járat T em esvár-V ersec járat Cegléd és Szeged járat Szeged-H orgos-T em esvár járat Pécs-M ohács között

A vasútvonalak időbeni kiépülése Térképünkön a kiegyezéskori vasúthálózatot ábrázoltuk. A vasútvonalak azonban szakaszosan épültek ki, ezért a to­ vábbi vonalak részletes tárgyalása előtt összefoglaljuk az 1867-ig ép ített vasútvonalakat időrendi egymásutániságban: C egléd-Félegyháza (5. vonal) Félegyháza-Szeged (5. vonal) Gőzhajótársulati kőszénbánya-Ü szög (7. vonal) Bruck-G yőr (8. vonal) G yőr-Ú jszőny (8. vonal) Ü szög-M ohács (7. vonal) Szeged-Tem esvár (5. vonal) Szolnok-D ebrecen (4. vonal) Püspökladány-Nagyvárad (9. vonal) Szolnok-A rad (10. vonal) D ebrecen-M iskolc (4. vonal) Nagykanizsa-Pragerhof (11. vonal) Ű jszőny-Székesfehérvár (8. vonal) M iskolc-K assa (4. vonal) N agykanizsa-Buda (11. vonal) Sziszek-Zágráb-Steinbrück (határátlépő) (12. vonal) Zágráb-Károlyváros (Karlovac) (13. vonal) 1865. jú n iu si. 1865. szeptember 21. Sopron-Nagykanizsa (14. vonal) Pest-H atvan (15. vonal) 1867. április 2.

1853. szeptember 3. 1854. március 4. 1854. d ecem b eri. 1855. decem ber 24. 1856. augusztus 10. 1857. május 2. 1857. november 15. 1857. november 23. 1858. április24. 1858. október 25. 1859. m ájus24. 1860. április 25. 1860. június 1. 1860. augusztus 14. 1861. április 1. 1862. október 1.

A vasútvonalakat építésük sorrendjében vizsgáljuk. A P E S T -S Z E G E D K Ö ZÖ TTI V A SÚ TV O N A L (5. vonal) A régi postaútvonal

Soroksár, Őcsa, Örkény, Lajosmizse, Kecskemét, Kiskunfél­ egyháza, Péteri, Kistelek, Szatymaz postahelyeken át vezetett Szegedre. Az 1854. március 4-én megnyílt vasútvonal Ceglédnél ágazott el a Pest-szolnoki vonalról és Kecskem éttől kezdve követte a fent leírt régi postaútvonalat. A Pest és Szeged közötti 190 km-es távolságot a vonat kö­ rülbelül 6-7 óra alatt tette meg.

A legtöbb esetben ilyen párhuzamos postaláncolat nincs, ebből arra következtethetünk, hogy ezeken az útvonalakon ekkor m ár átállt a posta a vasúti szállításra. Az alábbiakban részletesebben megvizsgálunk egv-egy vasútvonalat, röviden ismertetve a régi postautakat, amelyek a vasút m egépülésével m ódosultak, ill. megszűntek. A PE ST-PO ZSO N Y K Ö ZÖ TTI VASÚ TV O N A L A régi postaútvonal Térfi térképe szerint a következő nagyobb helyeken át haladt Pestről Pozsony felé:

Vác, Ipolyság, Léva, Nyitra és Nagyszombat. Az 1850. decem ber 16-án elkészült vasútvonal csak Vácig követte a régi postaútvonalat, m ajd

Nagymaros, Esztergom-Nána, Érsekújvár és Galánta útvonalon át ért Pozsonyba és onnan Bécsbe. A kisebb állomásokat nem soroljuk fel. 1863-tól a Pest-Pozsony-Bécs közötti vasútvonalon moz­ góposta-hivatal is közlekedett. Galgóczi Közlekedési Naptárában közölt 1855. évi vasúti m enetrend szerint a Pest és Pozsony közötti 213 kilométeres út általában 6 óráig, a Pest és Bécs közötti 278 km-es út mintegy 9 óráig tartott. A m íg az 1850-es évek elején a Pozsonyból Pestre irányí­ tott levél csak a harmadik napon érkezett meg, addig később a hatvanas években - az ilyen Pozsonyban feladott leveleken legtöbbször aznapi pesti érkezési bélyegzés látható. Az utóbbi leveleket vonattal továbbították. A Bécsből Pestre küldött levelek általában másnap érkez­ tek meg, de ismerünk néhány levelet a XIX. század ötvenes, hatvanas éveiből, amelyeken a bécsi feladással azonos napi pesti érkezési bélyegzés látható. Ism erünk olyan Bécsből Szegedre küldött levelet, am e­ lyen a bécsi feladás utáni nap szegedi érkezési bélyegzése lát­ ható. Minthogy a Bécs és Szeged közötti távolság 468 km volt, nem kétséges, hogy a levelet vonattal továbbították. A B R U C K ÉS G Y Ő R K Ö ZÖ TTI VASÚ TV O N A L (8. vonal) A Bécset Budával összekötő (a fővárosokat második vo­ nalként összekapcsoló) vasútvonal több szakaszban épült meg,

21

Rozsnyó Kassa ----------- :-------- 1 y\ Beszterc&banya (eiéj / Torna ) / Hidas- / 4 nemeit. / ] [Tornaija , /}

postaát Besztercebánya -ffeíé

vasút Nagyszombat^^0

NWjJ^i^^obráric \(Jngvár

Ivtcsz

/ Szcredm ] /Sátoraljaújhely

J fe

- Marcftt®L özer^^v^rebekj. jPiáazeQ ^ -- * ' ** lOiaaztiszka ... ,, , — ^Jfömócz ..— v á s á r o s - XTíszaujlak .Miskolq IIJf, w u ^^^N^Jőkaj ^^^vasaros\lpotysaJg Hainbui^W PoZSOnV \ Zsáíz. ^Berkeaz nam^ny v^Halml Balassagyarmat Harsány/ Nyíregyházi Wmoic Érsek-V^ . v , , y -j •j'j &. AranyosNagu- l| P x ^ N e z s i d e r ú j v á r /Kernend. /Retsaíg Eger. / Nyírbátor medoues" ívofta'ny\ í , YMosorunagyarNuEroSWvS^N3na / Uifehen o NaqP“”*‘’ "'->v ]>» ^yöng , , ^ \ /-Sere _ \o v a r . .. ^ uxr ~~ Mezőkövesd ^Mó \ ^^ozatmarnemetú Hajdáhadház PtókojXNagykároly | 5eés felé

7 Miklós / őrs lKőszeg / . . , A Sárvar Szombat-V^-*—s - ^ betű Kisczeíl #/ Varosíod ,. • J \\ Vasvár > 5^7 kt<7v^ \ r míaí^ s©-~~*-V5 ü meq Stotj \ /Slaber Zalalovój X^Vzalaeger3zeg

n.

\Mór ..

. i 7 * ^ ^ ,••„.» Teteny,/ i^S&yu?.

/ L,

,

,

Ersemjen ^Bzékelyhíd Margittá

Hajduszoboszli ^

..jilesd "‘Mezotelegd

Nagyvára

^

^

■ o«rKjogárdi Sza&a^erzEnce ^ x&abocsa P&sváray kszék Horgos JArad Llstvándi Pér*» \Duna-\ yKiskanizsa ■Zertgg fele| C * iV ^ ^ T V J s z ö q ^akC3ő\ -Szabadka Szigetvár sJ-Bríaeí /^S- l -áMnhárs \^ara ^Mokrin SzatóntaJ^*?*WM í Lapancfity h \\ Kiskomlós ^ ló ^ f r ^ v J f T0p0^ Kisbecskereí^Jlémesvár ftadkersburq felé

»

ll n b o r l

Eszék\

| felt ]

>

Kfe" e3yeS

^Vtrbász

^ Belqrád -fcít]

TVersec féié|

Térképvázlat az 1850. XII. 31. előtt épített vasútvonalakról és az 1850. V. 31. előtt felállított és ezután is használt fontosabb postaútvonalakról

22

Uig,IOS

Kolozsvár felé

posUút

Rozsnyó

Bes2 tercebánya vasát

Modor

Becs felé

^

Pozsony

Brucl l Randorfalu ^Rajka VimpacA Hegyeshalom Nagynőfl^ nosonm^jarB écsújhelyc (W. Neusfadt^te?°Pro n ^ /lfcVftrtŐS2.rtk1ós

Szabadbaráni

Kapuvar

\üngvár

iH id a s -

Szerednye* / nemetú / /Sátoraljaújhely

Losonc Putnok »-— .V

l t Hajni

jVecse

Torna

R,mas2omba^Tornaja^

Gaigóc .. ..

Lembem fele

K M S te s ^ S z o e rin c

f Munkács

J r \ T;jii,f l y feá'roB patak

Beregszász^NaqLlr HusZ* Sa^ SZt tP^ \ T zsetí XBalassaqqarmat ^ ,Sk°*Cr % ^ ^ ! ! B s J okaÍ /^SsSrosriafTKiy tezaüjöít x x „ ^ ^ er, , , ^ ^ /H J e r k e s z . Halmi uJvar^ ^ ^ Jkéménd VRétság E ^ T N y re g y h a z a ^ ^ ^ \ •kánynáíia tomarom/ E ö S ^ B S T ^ ^ ^ ^ fc iV á c , ----Mezőkövesd f(jjfehíto~v-\ ./™*d9yeS I Nagykároly németi # r^fö d ö iíő /S S S '/ h-vm \ Debrecen I p^«ot Nagy- #»«;, Tata vörosv*^ M f _

,

------^°Leva

BUDA jJ g H Plft!s+ J ás zb eré n y / H a jd ú -v ^ ^ T VámospSa^rsemjén \ T a s n á d . T 't ^ r ^ ^ g ö I . . , 'Madarí ^ S z e W y h ^ M a r g t t ia Pápa. \ Pinkafő \ M a r to n -^ ^ / \ oTapioszeíe yftlsÓ őr ’ _ vásár^r/./ \0 c s a % J rsa I r K . ^J^WDerecske ^Kísczeli ^^öi^szállás^s|^erettyőújfa(u , VárpalotA ^ ÍU chazk ^ ^ ^ ./S z o lfto fc Jyöroslóay*^ ^^^ékes- / \ \ - r -----Kolozsvár 'T íjr k e v e M e z o ^ ^ ^ Meaőteíegd w «r . jb' vfthérvar\Ad0^ \ K j riS z .^ P rkeiy keresz-ter5^ " — o-^Öesd felé /,.. VtózPí^ / S ^ r , \s a r k e - \ cxA ^ikló s \ 1 M ezőtúr Nagyváraa feumrg f^ ^ ^ p Sea y \ r « * Ur k t e ^ Af 1 _ „ Rátóy xofok \ L. __ w* a ^KunSz /Ouna______ _ Őrt £a. / 2 a ía - v Sairbcuj 'Nagyszalonta Márton pfifcívar Radkers- ^ fe r egerazeg LCece a Izsák] burg Mura-Z.Sj. Mihályi ®SzőiÓ5györök wagyDon feli ^ ^ p o m b a t ^ B a k s a P a k s „ Ásoüvác Kískoröv 'ö o r v a ^Marcali BeLabm 1 Ki^eoo VKis/_ .. “Kalocsa P ™ g ^ C g |W ^ ^ lck Tdtkom(ós\ föKöshá /j Tolna txNagybajom 'óim ánd ífKiSkun! halas ^harosberíny VSz&kszárd S z e g e d - A ^_ 3 _/Kurtics m * VT . /V á r a s d 'oSerzence lö áta s zé k Melyta rMakó Kőszegi

ksajtoskal

igmand^Uiíber

Tét

.Mór

nsj*r

5teiabtück •felé

Némettád Nagylak

^ ^ Z á g rá b

Karoly va ros

,5ziszek.

tvár'v S i ^ Z S z a ía n ta Í

f Mohács

A rad

6ara

Déva feíé

Villány

S f k ló s v ------ \ /iw UpáncsaXBaranyavar

Laskaf^u E&wbőr

Belgrádi J e lé I

Nokrin

Nagyk ik in d a

Kossé

Kiskomlós

_

__

Zsombolyt

Eszek

Térképvázlat az 1867-ig épült vasútvonalakról és az 1862-ig felállított fontosabb postaútvonalakról

23 A

a teljes összeköttetés - T atán és Bicskén át - csak a kiegyezés után épült ki. A G yőrből Bécsbe vezető postaútvonal Térfi térképén Öttevény, Mosonmagyaróvár, Rajka , Köpcsény és Hamburg postahelyeken m ent át. A Bruck és G yőr közötti vonalszakasz 1855. decem ber 24-én nyílt meg. A vasút Győrtől Mosonmagyaróvárig követte a régi postaútvonalat, onnan nyugat felé tért el, m ajd Hegyes­ halom után a L ajta m enti Bruckot érintve vezetett Bécsbe.

E zt a vonalat Versectn és Fehértemplomon át meghoszszabbították Báziásig, ül. Oravicától Steierdorfig, de ezzel m ár nem foglalkozunk részletesen. A feladási és érkezési bélyegzések szerint a Pestről T e­ m esvárra küldött levelek 1858-tól kezdve általában m ásnap m egérkeztek. Tekintve a 303 km-es távolságot, nyilvánvalóan ezeket a leveleket is vasúton továbbították. Főleg Tem esvárról találhatunk gyakran és Nagykikindáról ritkábban B -H rövidítéssel állomási bélyegzést.

A G Y Ő R ÉS Ű JSZ Ő N Y K Ö ZÖ TTI V A SÚ TV O N A L (8. vonal)

A SZO LN O K ÉS D E B R E C E N K Ö Z Ö T T I V A SÚ TV O N A L (4. vonal)

A régi postaút Győrből

Gönyü és Ács postahelyeken m ent át. Az Űjszőnyig kiépített szakaszt 1856. augusztus 10-én ad­ ták át a forgalom nak Szent János, Ács és Újszőny állomásokkal. Mivel a vasútvonal Gönyüt elkerülte, az itteni postahely Szent János állomásról kapott új postajáratot (Guzman 201. sz. postaláncolata). A vasútvonal folytatása 1860-ban épült ki (lásd később). G Ő Z H A JÓ T Á R S U L A T I K Ő S Z É N B Á N Y A -Ü S Z Ö G M O H Á CS (7. vonal) 1857. m ájus 2-án indult meg a Pécs, Üszög és Mohács kö­ zötti helyi jelentőségű vasút, de ezzel nem foglalkozunk bő­ vebben. A S Z E G E D ÉS T E M E SV Á R K Ö Z Ö T T I V A SÚ TV O N A L (5. vonal) A régi postaútvonal Szegedről Horgos, Kiskanizsa, Mokrin , Bánátkomlós , Csatád és Kisbecs-

kerek postahelyeken át vezetett Tem esvárra. A z 1857. novem ber 15-én átadott vasútvonal csak Mokriwnál érintette a régi postaútvonalat és Szőreg, Oroszlámos , Mokrin , Nagykikinda , Zsombolya ,

Gyertyámos, Szakálháza állom ásokon át m ent Tem esvárra.

24

A régi postaútvonal

Törökszentmiklós , Bánhalma , Karcag, Nádudvar és Hajdú­ szoboszló postahelyeken át vezetett D ebrecenbe. A vasútvonal 1857. novem ber 23-án nyílt meg, a postaút­ vonaltól csak kisebb m értékben tért el, am ennyiben Fegyvernek, Kisújszállás, Püspökladány és Kaba is kapott vasútállomást. D ebrecenben 1859-től használtak B -H rövidítéssel pá­ lyaudvari bélyegzőt. A PÜ SPÖ K LA D Á N Y ÉS N A G Y V Á R A D K Ö Z Ö T T I V A SÚ TV O N A L (9. vonal) Térfi térképe szerint a régi postaútvonal Pestről

Debrecen és Hosszúpályi postahelyeken át m ent Nagyváradra. A z 1858. április 24-én megnyílt vasúti szárnyvonal Püspökladány , Sáp , Berettyóújfalu és Biharkeresztes állom ásokon át vezetett Nagyváradra. A SZO LN O K ÉS A R A D K Ö Z Ö T T I V A SÚ TV O N A L (10. vonal) A m íg a régi postaútvonal Pestről

Soroksár , Örkény , Kecskemét, Kiskunfélegyháza , Csongrád, Szentes , Orosháza , Tótkomlós és Battonya postahelyeken át ju to tt A radra, addig az 1858. október 25-én átadott vasútvonal Szolnokról - más irányban

Mezőtúr, Gyoma , Mezőberény, Békéscsaba, Lökösháza és Kurtics

Nagykanizsa , Kottori és Csáktornya állomásokon át vezetett a stájerországi Pragerhofra.

állomásokon át biztosított összeköttetést - 255 kilométeres vasúti pályán - Pest és A rad között. Az aradi vasútállomás postahivatala 1859-től használt B ahnhof feliratos bélyegzőt. Ism erünk olyan állomási bélyegzés nélküli levelet Békés­ csabáról Pestre (1863-ból), és két másik levelet A radról (1863, 1867), am elyeken aznapi érkezési bélyegzés látható. Ismert olyan Pozsonyban feladott levél, amely m ár másnap m egérke­ zett A radra - nyilvánvalóan vonaton szállították.

Térfi térképe szerint G yőrt és Székesfehérvárt a

A D E B R E C E N ÉS M ISKOLC K Ö ZÖ TTI VASÚ TV O N A L (4. vonal)

A M ISKOLC ÉS KASSA K Ö ZÖ TTI VASÚ TV O N A L (4. vonal)

Térfi szerint a postaútvonal Debrecenből

Hajdúhadház, Újfehértó, Nyíregyháza és Tokaj postahelyig haladt, m ajd utána északnyugati, ill. északi irány­ ba fordulva

Tállya, Vizsoly, Hidasnémeti útvonalon vezetett Kassára. Az 1859. m ájus 24-én megnyílt vasútvonal Tokajig követ­ te a postaút vonalát, m ajd onnan nyugat felé tért el és Szerencs, Tiszalúc és Zsolca állomásokon át vezetett Miskolcra. A térképen jól látható, hogy vasúttal csak nagy kerülővel lehetett Pestről M iskolcra (D ebrecenen és Nyíregyházán át) utazni. Még 1867-ben is lófogatú kocsi járt a Hatvan, Gyón gyös, Mezőkövesd és Miskolc közötti úton. Ism eretesek olyan levelek (1860-ból), amelyek Pesten fel­ adva, Nyíregyházán át irányítva a harm adik napon érkeztek M unkácsra. A N A G Y K A N IZ SA ÉS P R A G E R H O F K Ö ZÖ TTI V A SÚ TV O N A L (11. vonal) A régi postaút Nagykanizsától nyugat felé

Letenye , Alsólendva, Bellatincz, Muraszombat és a stájeror­ szági Radkersburg postahelyeken át m ent Grácba. Az 1860. április 25-én megnyílt vasútvonal

A Z Ú JSZŐ N Y ÉS S ZÉK ESFEH ÉR V Á R K Ö ZÖ TTI V A SÚ TV O N A L (8. vonal)

Mezőőrs, Kisbér és Mór postaútvonal kötötte össze. Az 1860. június 1-én megnyílt vasútvonal Kisbérnél talál­ kozott, s onnan követte a régi postaútvonalat.

A régi postaút Miskolcról

Szikszó, Forró és Hidasnémeti postahelyeken át vezetett Kassára. Az 1860. augusztus 14-én megnyílt vasútvonal Miskolcról először Zsolca állomást érintve haladt Kassáig a régi postaút m entén. A vonal átadása után felesleges lett a Tokaj-Hidasnémeti közötti régi postaútvonal. Ezt a vasúttal párhuzam os postaút­ vonallal együtt megszüntették. Guzman 1863-ban postalánco­ lataiban m ár nem is sorolta fel. A leveleket kutatva találunk olyan, 1860-ban Kassáról a 230 km -re lévő D ebrecenbe küldött levelet, am elynek hátolda­ lán aznapi érkezési bélyegzés látható. Ism eretesek olyan, Kas­ sáról Pestre küldött levelek is, am elyeken a feladási kelettel azonos pesti érkezési bélyegzés látható. Ez - tekintettel a 446 km-es távolságra - csak vasúti továbbítással volt lehetséges. A N A G Y K A N IZSA ÉS B U D A K Ö ZÖ TTI V A SÚ TV O N A L (10. vonal) A régi postaútvonal Budáról

Tétény, Martonvásár, Velence, Székesfehérvár, Lepsény, Sió­ fok, Balatonszemes, Szöllősgyörök, Öreglak, Marcali, Nemesvid és Iharosberény postahelyeken át vezetett Nagykanizsára. Az 1861. április 1-én m egnyitott vasútvonal Budától Balatonszemesig követte a régi postautat, onnan a Balaton partján

25

haladva Balatonboglár és Komárváros állomásokon át haladt Nagykanizsáig. A vasúti szállítást igazolja az az 1866-ban Varasáon fel­ adott levél, amelyen aznapi pesti érkezési bélyegzés található, azaz a levél a Csáktornyától Budáig tartó 269 km-es utat egy napon belül tette meg. A Steinbrück-Zágráb-Sziszek (1862. október 1.), vala­ m int a Zágráb-Károlyváros (1865. június 1.) vonalakkal nem foglalkozunk bővebben. A SO PRO N É S N A G Y K A N IZSA K Ö ZÖ TTI V A SÚ TV O N A L (14. vonal) A régi postaútvonal Térfi térképe szerint Sopronból Szabadbáránd ( Warasdorf), Kőszeg , Szombathely , Körmend ,

Zalaegerszeg és Hahót postahelyeken át m ent Nagykanizsára. A vasút új pályán haladt Lövő és Rábamolnári irányában, elkerülve Kőszeget, Körmendet, Zalaegerszeget. Az új vonal a nagyobb postahelyek közül csak Szombathelyt érintette. Térképünkön a Sopron és Nagykanizsa közötti vasútvo­ nalon M olnári, Zalaszentiván és Zalaszentmihály nevek nem postahelyet, hanem vasútállomást jelentenek. Sípos Józsefné tanulm ányából (Új adatok posta - és helytörténeti gyűjtemények összeállításához, Philatelica 86/2., 15. és 17. old.) tudjuk, hogy Zalaszentivánon és Zalaszentm ihályon a postahivatalt csak később, a m agyar igazgatás idejében állították fel.

26

E rről a vonalról is ism ertek Nagykanizsán feladott és még aznap Bécsbe érkezett levelek (a távolság 247 km). A PEST ÉS H A TV A N K Ö ZÖ TTI V A SÚ TV O N A L (15.) Térfi térképe Pestről indulva a postaútvonalon

Kerepes, Bag és Hatvan postahelyeket tünteti fel. 1867. április 2-án adták át a Salgótarjánba vezető vonal H atvanig terjedő szakaszát, Kerepes helyett többek között Gödöllő és Aszód kapott vasútállomást.

Zárszó A vasúthálózat a kiegyezés után roham os fejlődésnek in­ dult. Cikkünk csak az 1867-ig épült vonalakat tárgyalta, első­ sorban a levelek szállításával összefüggő postatörténeti érde­ kességek miatt. Szükségesnek tartom m egem líteni, hogy cikkem befeje­ zése után még felhasználtam néhány adat ellenőrzésére Csík­ vári Jákó - a Figyelmébe ajánljuk rovatban is ism erteit reprint sorozatban m egjelent m űvét, A Közlekedési Eszközök Története c. könyvet. Kedves kötelességem nek tartom , hogy végezetül köszö­ netét m ondjak az Országos Széchenyi Könyvtár - és ezen belül a térképtár - dolgozóinak, akiktől sok segítséget kaptam a for­ rások kutatásánál.

Az 1921-24. évi HIVATALOS bélyegek lemezhibái és ezek elhelyezkedése az íveken PETŐ ANDRÁS

A kiadás bélyegképe (az értékjelzést övező keret) az 1903-ban kibocsátott portóbélyegével azonos. A M agyar Bélyegek M onográfiája a IV. kötet 375-376. oldalán foglalkozik a sorozat nyomási különlegességeivel, ezen belül a nyomólemez sérüléseinek következtében létrejött hibás nyom atú példányokkal. A rendszeresen visszatérő, főleg a bélyegek feliratain, illetve a keretvonalon m utatkozó lemez­ hibák azonban csak felsorolásszerűen találhatók meg a M o­ nográfiában. Jászai Emánuel A magyar bélyegek katalógusa c. m unkájában a 20 filléres fordított H IV A TA LO S felirattal és fordított 20-as értékjelzéssel nyom ott ham is1bélyeg m ellett csu­ pán egy lem ezhibát ism ertet. Bán Willy A magyar bélyegek adattárában ugyanezeket közli, azzal a különbséggel, hogy amit közöl, abból m ár semmi sem helytálló2. Mivel jelentősebb mennyiségű ívanyagot volt módom át­ tanulm ányozni, megkísérlem a legjellegzetesebb és visszatérő lem ezhibákat rendszerezni. M egállapítható, hogy a nyomási rendellenességek a feke­ te értékszám ú filléres cím leteken az alábbiak szerint fordulnak elő (eddigi kutatásaim alapján):

A bélyegképen felül lévő felirat (MAGYAR KIR. POSTA) hibái

1. A „M A G Y A R ” szó „M” betűje jobb oldalon felül hiányos (1. ábra) - a 10, 60 és 350 filléres cím letek minden ívének 37. bélyegén

2. A „M AG YAR” szó „R” betűjében színes pont van (2. ábra) - a 20 filléres cím let minden ívének 97. bélyegén

3. A „M AG YAR” szó „R” betűjének jobb alsó szára rövidebb (3. ábra) - a 10 filléres cím let egyes íveinek 25. bélyegén - a 60 filléres cím let minden ívének 92. bélyegén - a 250 filléres cím let 81. bélyegén - az 500 filléres cím let 3. bélyegén

4. A „KIR” szó utáni pont a) hiányzik (4. ábra) - a 10 filléres cím let különböző ívein az 1., 4 ., 11., 27. é s 45. bélye­ geken

1-4. ábra

1A 20 filléres címlet a „HIVATALOS” felirat fordított nyomásával is előfordul (nagy ritkaság!). A bélyeget a tévnyomat ismerete nélkül hamisították úgy, hogy a „HIVATALOS” feliraton kívül az értékszámot is fordítva nyomták. Jászai és Bán is ezt a hamis tévnyomatot írta le. 2Bán az ívek 62. bélyegén lévő lemezhibát is rosszul ismertette. Az általa leírt hi­ ba a „KIR” szócska „R” betűjének hibáját említi, holott a megjelölt bélyegen a „FILLÉR” értékjelzés „R” betűjének sérülése látható.

27 *

-

a 20 filléres cím let különböző ívein a 27., 75. és 81. bélyegeken a 100 filléres cím let 27. és 75. bélyeghelyén a 250 filléres cím let 11., 17. és 48. bélyegein a 350 filléres cím let 40. és 91. bélyegein az 1000 filléres cím let 17. és 46. bélyegein

b) gyenge, alig látható - a 10 filléres cím let különböző ívein az 1., 4 ., 24., 37., 40., 83., 88. és 91. bélyegeken - a 20 filléres cím let egyes íveinek 81. bélyegén - a 60 filléres cím let 24. és 40. bélyegein - a 100 filléres cím let 81. bélyegén - a 350 filléres cím let 4 ., 24. és 81. bélyegein - az 1000 filléres cím let 80. bélyegén

5. A „KIR” szó „I” betűje felül rövidebb (5. ábra) - a 10 filléres cím let egyes íveinek 51. bélyegén - a 20 filléres cím let minden ívének 19. bélyegén

6. A „KIR” szó „I” betűje középen hiányos (6. ábra) - a 60 filléres cím let 59. bélyegén (az általam látott íveken nem is­ m étlődő, de jellegéből adódóan valószínűleg visszatérő eltérés) 7

A keret hibái

8. A keretvonal a „POSTA” szó „OS” betűi felett sérült (8. ábra) - a 20 és 100 filléres cím letek 25. bélyeghelyén

9. A keretvonal a „KIR” szó „R” betűje felett sérült (9. ábra) - a 1 0 ,6 0 ,2 5 0 és 350 filléres cím letek minden ívének 46. bélyegén (E zen az ívhelyen a „M A G Y A R ” szó „G ” betűje is hiányos az alsó ív és a vízszintes vonal találkozásánál.)

10. A keretvonal a „M A G Y A R ” szó „R” betűje felett sérült (10. ábra) - a 1 0 ,6 0 ,2 5 0 és 350 filléres cím letek minden ívének 36. bélyegén

11. A keretvonal a jobb oldali saroknál (felül) lefelé hajlik (11. ábra) - a 20 és 100 filléres cím letek íveinek 24. bélyegén

12. A jobb oldali függőleges keretvonal a felső saroknál befelé hajlik (12. ábra) - az 1000 filléres cím let 15. bélyegén

7. A „KIR” szó „K” betűjének bal felső szára rövidebb

(7. ábra) - a 60 és 350 filléres cím letek egyes íveinek 41. bélyegén

M

5-7. ábra

g 8. ábra 9-10. ábra

$

a '

28

v

& W f .. - / S S L

M

pö

1

1

* ■ f* * ' * *

Az alsó felirat (FILLÉR) hibái

13. A „F IL L É R ” értékjelzés „R” betűje hibás, „K” betűhöz hasonló (13. ábra) - a 10, 20, 60, 100, 250, 350, 500 és 1000 filléres cím letek első gyártású íveinek 62. bélyegén

Ism eretes a 250 filléres cím let olyan példánya, amelyen a „FIL L É R ” „I” b etűje alul kissé rövidebb, az „L” és az „É ” be­ tűk alsó szárai hiányoznak (14. ábra). Ism étlődően nem talál­ koztam vele. A 60 filléres bélyegek között is találtam olyan példányt, amelyen a „M A G Y A R ” szó „G ” betűjének alsó íve (jobb oldalon) hiányos (75. ábra). Ezek a sorszám nélkül is-

m ertetett lemezhibák - noha ism étlődésükről nem volt mó­ dom meggyőződni - feltehetően visszatérőek. Ugyancsak is­ m étlődő hiba lehet a 20 filléres cím let egyik ívén, a 45. bélye­ gen látható eltöm ődés a „M A G Y A R ” felirat második „A ” be­ tűjének felső részében. A fekete értékszám ú 10,60,100,250 és 350 filléres címle­ teken előforduló lemezhibák term észetesen a piros értékszám­ mal felülnyomott bélyegeken is jelentkeznek.

13. ábra

29

ír

Nagy magyar gyűjtemény árverése

SURÁNYI LÁSZLÓ

A többszörösen aranyérem mel kitüntetett, nálunk is jól ismert izraeli Klein Jakab hagyatékát örökösei novem berben árvereztették el a svájci Dávid Feldm ann cégnél. Az árverésre a gyűjtem ényt 119 tételbe állították össze és ebből mindössze egyetlen tétel nem talált gazdára. Igaz, hogy az egy 1868. ki­ adású 2 kr-os hírlapilleték-bélyeg hibás 20-as töm bje volt. A kikiáltási árak felett magasra licitáltak a vevők. Érdekesség, hogy egyes tételekre - főleg gyűjtem ényrészekre - nem adtak kikiáltási árat, nyílná tették az ajánlati lehetőséget. Ezek a té­ telek is magas áron keltek el. A z árverés bevétele 224 724 sváj­ ci frank volt. E hhez az összeghez hozzászámolandó még 15%, amelyet szintén a vevőknek kellett megfizetniök. (Összesen: 258 559 C H F.) M iután az árverés érdekesen dokum entálja a klasszikus magyar bélyegek jelenlegi világpiaci értékét, úgy gondoljuk, tájékoztatásként jó szolgálatot teszünk, ha leközöljük az árve­ rés csaknem teljes listáját. Bizonyítani szeretnénk ezzel is, hogy a magyar bélyegek iránt töretlen az érdeklődés. E rre vall az is, hogy a m űit évi legrangosabb világkiállításokon (AM ER IPE X , STO C K H O LM IA ) feltűnően sok magyar gyűjte­ mény nyert nagy arany és arany díjat. Ugyanezt példázza, hogy az U SA -ban az 1986. évi nemzeti nagydíjat magyar gyűj­ tő, éspedig Steven A rató 10 keretben kiállított levélborítékrajzú tanulm ánygyűjtem énye nyerte el.

30

ajánlott bérmentesítés bélyeg

bélyegzés címszalag díjjegyes függőleges géppapír kőnyomatos könyvnyomás különféle kézi papír Müller szögletes

levlap Mi: öf P R: R! rézny táv típ v.bérm vízsz vj

levelezőlap Michel összefüggő pont Ryan Raritás réznyomat távolsági típus vegyesbérmentesítés vízszintes vízjel

Előfutárok

NEUTRA, piros 1826 SZOLNOK negatív 1830 TYRNAU, piros, ovál 1820 COMORN, LEUTSCHAU, OEDENBURG 7 db lev 11 db klb ovál bgz Mü 697 p 4 db klb ovál bgz Mü 144 p 6 db vonal bgz Mü 310 p

100,150,50,-

200,200,80,-

50,200,50,130,-

85,300,100,190,-

Osztrák posta Magyarországon

Rövidítések: ajl bérm bg

bgz címsz díjj függ gP kŐny könyvny klf kp Mü szög

kr lev lev db

krajcár levél levéldarab

1850.1 kr Ib. okkersárga kp 3-as vízsz csík KREMNITZ (23) 1 bgz lev 1850.1 kr la. kp aranysárga 3-as függ csík OEDENBURG (3) 118 szög. bgz lev

750,-

950,-

260,-

380,-

Az árverés néhány kiemelkedő darabja

31 t

1850.1 kr III. kp kádniumsárga nyomtatványon N A G Y K Á R O L Y (2) 8 körbgz 1850.1 kr aranysárga Ib nyomtatványon P EST H /2.8bgz 1850.2 kr szürkésfekete kp la . vj. helyi lev PESTH/19.11 körbgz 1850.2 kr szürkésfekete kp Ib. helyi lev T E M E SV Á R /27.9 széles ívszél 1850.2 kr szürkésfekete kp la PESTH/2.9 1850.2 kr fekete kp III. 3-as csík D IA K O V Á R /18.5 1851. o. 6 k ék Merkúr la . ovál T E M E SV Á R címsz 1851. o. 6 k ék Merkúr Illb . párban javított utánfestett újságon B IST R IT Z IN SIE B E N B Ü R G E N /25.4 1851. o. 6 kr kék Merkúr Ib. SÜ M EG /4.6 lev db-on 1851. o. ók rk ék Merkúr II. 3-as csík D E B R E C Z IN szépen vágott 1854.3 kr okm ánybélyeggel bérm lev M ISKOLCZ/5.1 1854.3 kr okm ánybélyeg levélen Z SO L N A /27.2 a bg törött 1858.1 kr hirdetmény bg újságon 1858.2 kr sárga II. 5 db táv lev Bécsbe C O M O R N /16.5 bgz 1858.2 kr sárga 2 d b + 3 kr fekete Ib. M O D O S/6.5 kissé foltos lev 1858.2 kr sárga I .+ 3 kr zöld I . ZELITZ/22.11 bgz 1858.2 kr narancs V ESZ PR IM /15.1 bgz 1858.2 kr sárga II. + 3 kr zöld ACS/15.6 1858.2 kr sötétsárga I . M A RM SZIGETH bgz nyomtatványon 1858.2 kr sárga II. + 3 kr zöld D O B SC H A U /30.3 lev db 1858. 3 kr fekete Ib. 5 db bélyeggel II. oszt. bérm lev H A D H Á Z /3 0 .4 1858.3 kr zöld 5 db bélyeggel bérm lev IPO LY SÁG /26.4 1858. 3 kr fekete I. + 5 kr II. helyi ajl lev PESTH A B E N D S /9.3

32

150-

320-

240-

3 0 0 ,-

200-

3 0 0 ,-

1 0 0 ,100-

2 0 0 ,15 0 ,-

150150-

3 2 0 ,2 2 0 ,-

260100-

3 2 0 ,180-

200-

400-

500-

850-

100100-

40016 0 ,-

500-

1500,-

500-

7 5 0 ,-

500260260-

9 5 0 ,5 5 0 ,4 0 0 ,-

200-

3 4 0 ,-

260-

3 0 0 ,-

500-

1100-

500-

1800,-

260-

5 0 0 ,-

1858.3 kr PESTH A B E N D S /28.7 lev 1858.5 kr II. + 1 5 kr II. hátul kr II. V E R O E C E /9.4 1858.5 kr II. 2 x + 1 0 k r II.+ h á tu l lO krII. P A N C SO V A /18.5 bgz 1858.15 kr II/2 db párba+ 1 db PESTH A B E N D S /15.2 hátul 1 db 10 kr II. 1861.2 kr+ 3 kr D E B R E C Z IN /29.7 bgz 1861.2 kr 2 db túlsúlyos nyomtatványon LUBL O /20. JU N . (egyik bg hibás) 1861.2 kr 4-es sá v + 1 db JO LSV A/16.4 1861.3 kr 5 db bg-gel bérm lev A G R A M /16.4 1. E X bgz 1861.3 kr 5-ös sáv lev db B E R E G S Z Á S Z /27.10 1861.3 kr 5 bg-es lev db B E L A /25.10 1861.5 kr díjjegyesből kivágottal bérm lev SZ A M O SÚ JV Á R /22.11 bgz 1861.5 kr díjj boríték + 1 0 kr díjj-ből kivágottal bérm K A B A /25.6 bgz 1861.5 kr + 1 0 kr + 1 5 kr+ hátul 5 kr D E B R E C Z E N /22.2 bgz ajl lev 1861. lO k rd íjjb o ríték + 5 k r 1858. II. T E M E S V Á R B . H ./19.2+ h átu l 1 8 5 8 .1 0 kr II. ajl 1861.10 kr díjj kivágva borítékon N E U T R A /23.10 1861. lO krdíjj b o ríték + 5 k rP A P A /6 .7 1861.10 kr lev db 8-as blokk T EM E SV Á R /6.3 1861.10 kr 8 d b + 1 db hátul SZ Á SZ -R É G E N /25.7 1 8 6 1 .1 5 k r5 d b + 1 8 5 8 . lO krII. hátulM Á R M . SZ IG E T H /18.6bgzlev 1863.2 kr 2 összef pár+ 1 db (5) SÁ R K E R E SZ T Ű R /25.6 1863.2 db 2 kr Svájcba cím zett nyomtatványon O E D E N B U R G /11.3.5. N. 1863.2 k r + 1 861.3kr (14-esfog) A B A Ú JS Z Á N T Ó /28.12 bgz lev 1863.3 kr díjj-ből kivágottal bérm lev T E M E SV Á R /23.4bgz 1863.3 kr 2 d b + 3 db hátul, ajl lev N E U T R A /8 .8 bgz 1863.5 k r + 1861.5 kr lev db-on V A R A SD IN /26.2

1 0 0 ,100,-

150,3 6 0 ,-

100,-

5 5 0 ,-

1 5 0 ,7 5 ,-

4 4 0 ,170,-

4 0 ,150,-

170,3 8 0 ,-

2 6 0 ,-

1100,-

150,1 5 0 ,-

3 6 0 ,3 0 0 ,-

2 6 0 ,-

8 0 0 ,-

2 6 0 ,-

400-

150,-

3 8 0 ,-

5 0 0 ,2 6 0 ,100,2 6 0 ,2 6 0 ,-

1200,9 0 0 ,5 0 0 ,4 0 0 ,4 0 0 ,-

160,-

4 8 0 ,-

5 0 0 ,-

1200,-

2 0 0 ,-

8 0 0 ,-

2 0 0 ,-

3 8 0 ,-

1500,-

2 6 00,-

5 0 0 ,-

1500,-

2 6 0 ,-

3 8 0 ,-

1863.10 kr 2 db tértivényen 501863.3 kr helyi ajl lev hátul 1864.5k rP E ST H /18.?b gz 1 0 0 ,1864.91/2 fog ajl levél ovál R E C O M M A N D IR T bgz elöold -on 5 kr+ hátoldalon 3 kr függ pár+ 2 kr pár K A L O C SA /9.5 bg 8001864.5 kr provizórium (1867) B UC S/30.5 bgz lev 5 0 0 ,1864.2 kr pár+ 3-as c sík + 5 kr (6 db) + hátul D E B R E C Z IN R E C O M A N /31.5 nyolcszög bgz ajl lev 2 6 0 ,1864.2 db 2 k r + 1863.3 kr párban B Á N /28.1 2 6 0 ,1864.2 k r p á r + 3 k r pár N E U T R A /27.2 hátoldalon 1864.2 k r+ 3 kr 1 5 0 ,1864.2 k r+ 3 kr pár KECSKEM ÉT/7.8 bgz lev 13 0 ,1864.3 k r + 1863.2 kr A L T -ST U B N A /19.9 lev 1 5 0 ,1864.5 kr 6-os csíkban (függ)+6+5 függ tömb + 2 db (= 19 db) nagy alakú express ajl táv lev Zilahra SZ IL Á G Y SOM L Y Ó /l 2.9 bgz 2 6 0 ,Í8 6 4 .5 kr 5-ös blokkban SC H A ESSB U R G /26.7 ajl lev 1301864.5 kr 8-as blokkban, 4-es blokkban, 15 kr 4-es blokkban. Használt bg-ek 2 6 0 ,1864.15 k r+ 1 863.15k r+ h á tu l 1864.10 kr ajl lev B écsbe T EM E SV Á R /15.3 bgz 10 0 ,1850/1864 51 darabból álló levélösszeállítás 5 0 0 ,1853-59 hírlapilleték-bélyegek kiállítási lapon (5 db) 15 0 ,1858-63 hírlapbélyegek kiállítási lapon köztük az 1858.1.05 kr II. címsz. (18 db) nyílt

8 0 ,260-

1600,9 0 0 ,-

8 0 0 ,8 0 0 ,4 0 0 ,3 6 0 ,7 5 0 ,-

1200.2 0 0 ,4 0 0 ,4 4 0 ,24004 8 0 ,1800,-

Bélyegzések (OPM) B A JA /Z l. JU N piros vonalbgz 1850. 9 kr-on R: r 600 B E L L O V Á R /17.9 egykörös kék bgz 1864. 5 kr-on lev db R:200 B E SH K A /13.Á P R vonalbgz 1850.3 kr 2 páron R: 9 0 .4X D . F Ö L D V Á R ovál, 1850.6 kr lev db R:400

3 0 0 ,-

4 6 0 ,-

6 0 2 6 0 200 300-

FER T Ő SZ E N T M IKLÓS/ÁPR:21 vonalbgz 1850.,3 kr lev hátul 6 k t R :80.2X F Ö L D V Á R /21II. egykörös kék bgz 1864. 5 k r le v R : R! G A R A /28.7 egykörös díszítőéi, bgz 1850.3 k r le v R : 150 G R A N négyszögi keretbgz 1850.3 kr lev R: 800 HOLITSCH/11. F E B E R vonalbgz lev R: 150 JO SEPH STAH L/19. JA N . vonalbgz 1850. 3 + ó k rlev R : 100 2X M É LY K Ű T /21. JU N . vonalbgz 1850.3 kr sarok pl András kereszt végződés, lev R: 100 N :B EC SE ovál bgz 1850.9 kr lev db R:400 N ém a bgz (PE STH ) malomkerék/1850. Ik r R : 500 P O P R Á D ovál díszítőelem m el 1850.3 kr lev R: 900 R Á K O S P A L O T A egykörös zöld bgz 1863.5 kr R: gR! lev S. A . Ű JH E L Y /5 .1 0 1850.6 kr lev db, ovál bgzR :800 SEM LIN ovál bgz 2 x 2 összef 1850. 9 kr lev db R: 1 5 0 .2x ST EIN B A C H /16.2 kétkörös dísz. elem 1850.3 kr lev db R: 400 S Z O B R Á N C Z /18.10 Kétkörös dísz. elem 2 db 1850.3 kr-on R: 300 T Y R N A U /22 M A R vonal bgz 1850.3 kr lev db R: 150 Ü R M É N Y /26.4 egykörös bgz lev db R:300 VIZSO LY/7.11 kétkörös D ísz elem 1850. 6k r lev d b R : 200 V U C IN IC SELLO /27.12 kétkörös bgz 1864.5 kr 3 db lev dbR : 200 W E R SC H E T Z ovál dísz elem 1850. 9 kr lev d b R : 400 W INKO W CZE ovál és sorbgz 1850.3+6 kr lev dbR :530 1850-1863-asokon bélyegzések 25 db levél, 122 db lev db és 31 db bg, köztük kék, zöld és sárga bgz

100,-

2 6 0 ,-

7 5 0 ,-

2200,-

100,6 0 0 ,100,-

150,9 5 0 ,150,-

130,-

2 8 0 ,-

160,2 0 0 ,-

5 0 0 ,3 0 0 ,-

5 0 0 ,-

7 0 0 ,-

6 0 0 ,-

9 5 0 ,-

1000-

1100,-

4 0 0 ,-

7 0 0 ,-

7 5 ,-

190,-

2 0 0 ,-

3 2 0 ,-

150-

2 8 0 ,-

6 0 ,150,-

9 0 ,2 4 0 ,-

100,-

4 0 0 ,-

100,-

160,-

150,-

180,-

2 6 0 ,-

3 8 0 ,-

nyílt

7000,-

33 4

1867. durva nyomáson magyar kiadás 2 kr lev T Ö R Ö K B E C SE /10.1 egykörös bgz 2 kr 2 db nyomtatv. Amsterdamba T E M E SV Á R /4.12 2 k r + 1864.3 kr lev db MIL: KLOST: IV A N IC /4.4 kék bgz 3 kr függ pár +3 db függ csík aj 1lev T A T A /28.7.69 2 kr 3 d b , 3 kr 3 db és 15 kr lev db-okon kiállítási lapra feldolgozva 3 kr 5-ös csíkban lev db kék N A G Y M A R O S /11.6 bgz 5 kr+hátul 5-ös csík 2 kr ajl lev SZ É K E SFE H É R V Á R V Á R O S/15.2.71 5 kr díj j kivágás bg-ként K A R Á N SE B E S/19.8 lev 3 k r+ 5 kr helyi ajl lev A R A D A JÁ N L O T T bgz 10 kr+ 1 5 F IU M E/20.6. N . M. 69 bgz Angliába lev 25 kr túlsúlyos ajl lev PEST T E R É Z V Á R O S /5 .6.69 25 kr túlsúlyos táv ajl lev M ISKOLCZ/20.8.70 50 kr 2 db kék pénzesutalvány bgz-sel N A G Y K A N IZ S A ,.......S V Á R (T E M ESV Á R ) leáztatott 28 db levél, köztük nyomtatványok, helyi és távolsági levelek H írlapbélyegek, köztük 8-as csík, 6-os blokk, 7 db kiállítási lapra feldolgozva

15 0 ,-

2 4 0 ,-

100-

400-

10 0 ,-

700-

400-

1000-

nyílt

9 5 0 ,-

150-

4 2 0 ,-

5 0 0 ,-

1500-

2 6 0 ,-

8 5 0 ,-

100,10 0 ,-

2 0 0 ,320-

5 0 0 ,500-

8 0 0 ,1300,-

2 6 0 ,-

6 5 0 ,-

5 0 0 ,-

3 6 0 0 ,-

nyílt

8 0 0 ,-

100,-

6 0 0 ,-

1 5 0 ,-

2 4 0 ,-

7 5 0 ,-

1800,-

3 0 0 ,-

8 5 0 ,-

Bélyegzések M O Z G Ó PO ST A N o 3/T E M E SV Á R -PE ST kétkörös bgz 5 kr díjjegyesen Mü: 200 M O Z G Ó PO ST A N o 8 /B U D A -P R A G E R H O F kétkörös bgz ném et-horvát nyelvű 2 kr díjj lev lapon M ü:280 P A R N D O R F /30.7 egykörös bgz 5 kr lev db Mü: 680 R Á K O S-P A L O T A /23.12 egykörös zöld bgz 5 k rlev dbM ü: 320

34

SA K U L A /26.7.70 egykörös kék bgz Határőrvidék 2 kr ném et ny díjj lev lapon Szerb-Horvát határőrvidék 5 db lev és 2 db levél Mü: 320 6 db kék lev d b + PR O M O N TO R és PEST B R IEFSA M M LU N G 9 db nyugat-magyarországi bgz lev d b + kék B O L D O G A S S Z O N Y és FEK E TE V Á R O S lev 6 lev db Kárpát Ukrajnából + 1 lev Mü: 375 6 lev db Horvát Szlavón, 1 db lev és 1 db lev lap Mü: 288 6 db határőrvidéki lev d b + 2 boríték, köztük kék B R O D A . D . K U LPA 6 db m agyar-ném et nyelvű lev db és levlap 6 db lev d b + 1 boríték N Y ÍR E G Y H Á Z A A JÁ N LO T T 8 szögű bgz Mü: 440 9 db észak-magyarországi bgz lev d b + 1 lev kék V E R B Ó b gz 9 db erdélyi lev d b + 1 lev N A G Y B Á N Y A ovál bgz 70 db lev db és boríték 2-15 kr-osokon Mü: 3310

2 0 0 ,-

5 5 0 ,-

nyílt

5 5 0 ,-

nyílt

9 0 0 ,-

3 0 0 ,nyílt

1100,7 0 0 ,-

150,-

2 4 0 ,-

nyílt

1000,3 0 0 ,-

-

2 0 0 ,-

3 2 0 ,-

nyílt

7 5 0 ,-

180,nyílt

3 2 0 ,3 4 00,-

1500,-

2 8 00,-

5 0 00,1000,1500,5 0 00,5 0 0 ,1000,-

15000,24 0 0 ,9 5 00,8 0 00,8 0 0 ,1500,-

2 6 00,-

60 0 0 ,-

5 0 00,-

8 0 00,-

2 0 0 ,-

5 0 0 ,-

1871. Kőnyomatos 2-25 kr 11 db használatlan részben falcos, falznyomos és használt (5 ,1 0 ,1 5 ,2 5 kr használatlan) V egyes bérm entesítésű lev 2 db 2 kr kő narancs+ 2 db 1867.3 kr T EM E SV Á R /26.7 bgz Falzos sor (-2 -2 5 ) V . bérm lev 5 kr III. t í p + 1867.3 kr 2 kr 6-os blokk eredeti gumival II-II-IV . típ 2 kr falcos pár IX -V III. típ 3 kr I. típ helyi lev PEST/16.7.71 LIPÓ TVÁ R O S E löl 5 kr III. típ, hátoldalon 5 db 2 kr ebből 2 függ. összef, I+IX. típ PÉC SFÜ N K IR C H E N 17.7.71 bgz

1871. Réznyomatos 4-es blokk sorozat a 2 kr narancs+ kanárisárga 2 kr kanárisárga nyomtatványon O R A V IC Z A /7.4 bgz

Tétel levélből, lev db-ból és használt bg-ből, benne 2+3 kr a lev előoldalán, hátul 2 db 2 kr+ 2 db 3 kr ritka, 15 kr-os bérm 3 kr vegyesen 1874. 2 kr-sal ORCZNIK K O D R A K O V IC E 20.5.75 kétnyelvű ajlbgz: PR E PK O R U C E N O -R E C O M A N D IR T (2x5 kr ajl díj leválasztva) 5 kr kék Z A V A L JE bgz Törökországban feladott és 20 pa +1 Pi bérm levél pótlólagos bérm entesítéssel 5 kr Z A V A L JE 11.1 (1873) levél a törökországi BIH A C -ból felezett és negyedelt 2 Pi bg-gel 5 kr párban B R O O D 5/7 (1872) ajl lev 6 db Svájcba cím zett levél klb bérm entesítés 10 kr kettős nyomat lev Brüsszelbe K O L O Z SV Á R /2.4.74 25 kr lev db-on Párizsba PEST bgz (1872) 15kr + 15krkőnv. V. típ a jlv . bérm 2kr + 3krkőny V. típ bérm lev 5 kr pár + 5 kr kőnyom. IX. típ. V. bérm lev SZ A B A D SZ Á L L Á S 5 kr, a hátoldalon 10 krrézny + 25 kr kőny. fakult V ili. típ az előoldalon Z A G R E B -A G R A M 8.9 Újnyom at sor eredeti gumival + 4-es blokk hírlap bg Űjnyomat sor kartonból kivágott 4-es blokk 1 db hírlap bg-gel 137 db-os bélyegzés gyűjtemény használt bg, lev db és lev

Fekete számjegy 2 6 0 ,-

8 5 0 ,-

5 0 0 ,-

1200,-

750300-

2200,7 5 0 ,-

1505004004 0 0 ,150,5 0 ,-

2401300,1300,8 5 0 ,4 4 0 ,140,-

150,150,-

2 2 0 ,2 2 0 ,-

2 6 0 ,7 5 ,-

6 5 0 ,120,-

7505 0 0 ,-

1100,8 0 0 ,-

2 6 0 ,5 0 ,100,5 0 0 ,-

7 0 0 ,8 0 ,2 2 0 ,7 5 0 ,-

2 6 0 ,-

4 8 0 ,-

2 0 0 ,-

3 0 0 ,-

150,-

6 5 0 ,-

150,-

4 8 0 ,-

2 6 0 ,-

7 0 0 ,-

Általános kiadások 3 0 0 ,-

550-

600-

1200,-

4 0 0 ,260nyílt

8 0 0 ,4806 5 0 ,-

2 6 0 ,300 1000500-

4005 0 0 ,1600,1200,-

260 -

6 5 0 ,-

150-

1700-

7 5 0 ,-

1200,-

500-

7 5 0 ,-

1500-

3600 -

1874/1899 borítékrajzú Színes számjegy 1874. 5 kr 3-as csík R A JE V O SE LO 15/12(1877) kör alakú 2 nyelvű ajl bgz 100 db-ból álló gyűjtemény 1874-81

100 db-ból álló gyűjtemény 1888. kiadás 100 db-ból álló gyűjtemény 1898. kiadás fogazat, vízjel, típus gyűjt. 173 darabos 1899. tanulmánygyűjtemény

4001200-

7 5 0 ,3000,-

1900. Turul kiadatlan tervei 27 db 412 db-os Turul 1900. speciál gyűjtemény 168 db-os Turul 1904. speciál gyűjtemény 210 db-os Turul 1906. speciál gyűjtemény 251 db-os Turul 1909/16. speciál gyűjtemény 1919 Tanácsköztársaság arcképes álló vj négyesbl 1938 V ISSZ A T É R T K O M ÁR O M 3 db, L O SO NC 4 db levelezőlapon csehszlovák bélyegekkel bérm 1939-54 blokkok 15 db Michel: 2000 DM

Díjjegyesek N ém et-horvát nyelvű tértivény 10 kr rézny-sal P O Z S E G A /6 .9 .1874. 15 db 2 kr (1869) lev lap 1871.2 kr lev la p + 2 x 2 kr rézny túlbérm D E B R E C Z E N bgz Németországba 1871.2 kr lev lap + 1 0 kr rézny M ISKOLCZ 1871.2 k r le v la p + 2 k r r é z n y B U D A P E ST /74. OCT. 7 -8 LIPÓ TVÁ R O S Svájcba 12 db használatlan és bgz 1871.2 kr-os lev lap 1867-es borítékok: 2 db 3 kr helyi levél és 3 db 5 kr-os 1871. 3 db 5 kr-os boríték kőny. III. + V ., IX. típ 1871.15 krkönyvny. PEST/9.3.73 L IPÓ T V Á R O S 1871. könvvny. lev lapok: 3 k r 2 d b , 1 0k r4d b 15 kr + 5 kr használt 11 db + 2kr (összesen 19 db) 1871.3 kr díj j boríték + 2 kr rézny narancssz. N Y IT R A /4.11.73. 1871. 5 krkönyvny. boríték + 1 0 kr kőny V. típ a hátoldalon G A L Á N T H A /15.10 40 db pénzesutalvány 1868/1897. különböző típ köztük érdekes bérm-ek

35

Helyi kiadások

Levél-távirat 1871.15 kr rézny-sal bérm Prágába B ESZ T E R C E B Á N Y /6.5.74. ajl Tudakozvány 1871.5 kr rézny-sal P Ü SP Ö K L A D Á N Y /14.2 1871-1917.76 db tudakozvány, újság cím sz, utalvány űrlapok stb.

500-

1300,-

100-

160,-

2 6 0 ,-

7 5 0 ,-

Hírlaphírlapilleték-, portó- és távírdabélyegek 1868. hírlapilleték-bélyeg 2 kr rézvörös 9-es tömbben 1868. hírlapilleték-bélyeg 1 kr-ból Összeállítás különböző blokkokban (40-es, 6-os, 4-es) 17 db 1868.2 kr hírl. il. bg 50-es és 4-es blokk 1881. hírl. ill. bg. 1 kr 100-as ív 3 db hibás 1871-1904. hírlapbélyegek 137 db specializált gyűjtemény Okm ánybélyegek 1905-1918. specializált gyűjtemény 1868.1 kr hírl. ill. bg 100-as ívben 1868.2 kr 20-as blokk hibás

750-

1100,-

10005 0 0 ,-

16008 0 0 ,-

2 6 0 ,-

3 0 0 ,-

500-

9 5 0 ,-

2 6 0 ,4 0 0 ,2 0 0 ,-

4 0 0 ,1 2 00,-

Baranya 10 db-os összeállítás lev lapok és levelek bérm eredeti magyar bg-ekkel 4 db Fiume ajl lev, 2 db lev lap

900,340,-

2000,-

7500,*

20 0 0 ,-

6000,-

nyílt

1300,-

nyílt nyílt

1600,1400,-

30 0 0 ,-

7500,-

Hotelposták 1896-1924 specializált gyűjtemény, benne használatlan töm bök, Bistra és Magúra levelek (36 db) 1900-1924 H ohe Rinne gyűjtemény borítékok és lev lapok 37 db, Bistra 10 db, Magúra 46 db, használatlan bg (essaik, új nyomatok)

Különböző tételek 1871-1921 használatlan bg-ek gyűjteménye 1871-1970 gyűjtemény 2 albumban használatlan több száz db és használt (Mi: 37 300 D M ) 1871-72 kis gyűjtemény kő- és rézny Mi: 22 000 1900-05 600 bg és lev lap klb bérm entesítések sok érdekes specialitás

Klasszikus és modern bélyeggyűjteményeket, régi leveleket, jobb darabokat állandóan vásárolok

Szekeres Benedek József bélyegszaküzlet 1 1 3 7 B U D A P E S T X III., K atona Jó zsef u. 2 /e . T elefo n : 1 2 9 -3 5 0

36

2 6 0 ,150,-

k ö n y v is m e r t e t é s 1986 vége0 látott

„apvOM OiaM "*"4'’

M w om .u AzA«a*n

A K O B íja í* 1 ESZKÖZÖK

tÖ B T É N ^6 -

be\sócim»aP>ötl

AV«UT^'°St*K ^ S ÉSM!MHWÖ

BUDA^ f t NYVNVOMOAJA F R M . ^ T A RS U ^ Ö

együttesen 3 6 0 r «■

, ok p o W * * .^ 1' 0^ W » * “ '

' £

a

t s

s

t 8

e

&

»

~

~

‘

"“

Hozzászólás

SÍPOS JÓ ZSEFNÉ 8 6 /2 . S Z Á M B A N KÖZÖLT CIKKÉHEZ

A P hilatelica 86/2. száma fig y e le m re m é ltó cikket közöl Sípos Józsefné to llá b ó l. Ehhez a cikkhez szeretnék néhány olyan m eg­ jegyzést fűzn i, am ely a g yű jtő k áttekintőképességét és tájé ko zo tt­ ságát bővítheti. - A cikkben a szerző ö t olyan - ez idáig ism eretlen - bélyegző le­ n yo m a tá t közli, am elyek - valószínűsíthetően - csak egészen rö vid ideig lehettek nyitva 1868-ban, m ert a korabeli helységnévtárak szerint e helységekben 1867-1871 között postahivatal nem m ű k ö d ö tt, és a későbbi néhány évből sem ism eretesek bélyegzések. Ezek a helységek: BÁNYABÜK, CSIK-RÁKOS, LlCZE, MIKEFALVA, RESINÁR. - T ovábbra is n y ito tt kérdés jó n é há n y helység esetében a bé­ lyegző használatának kezdete. A bélyegzők leszállításának és használatba vételének ideje o lyko r jelentősen eltérő lehet. Van néhány o lyan bélyegző, am elynél M ü lle r, Kostyán, v a la m in t m agam is későbbi m egnyitási d á tu m o t ism ertünk, m in t a m it Siposné közöl. Ezeknél a bélyegzéseknél te h á t to vá b b ra is n y i­ to tt kérdés a pontos használatba vételi (nyitási) id ő p on t, a m it csak a to v á b b i kutatások tisztázhatnak. Ezek a bélyegzések az alábbiak (a Z latev-katalógus sorszám aival m egadva): 32/b, 36, 39, 8 4 ,1 4 1 ,1 5 2 , 268, 324, 334, 388, 3 91,413,430, 592, 594, 599, 620, 644, 670, 686, 700, 704, 705, 782, 787, 791, 804, 814, 817, 819, 828, 840, 845, 1018, 1025/b, 1027, 1079, 1121, 1152, 1189, 1200, 1235, 1304, 1306, 1344, 1406, 1486, 1517, 1 5 1 9 ,1 5 7 7 ,1 5 7 8 ,1580/b, 1591,1606 és 1624.

38

-

Fel szeretném hívni a fig y e lm e t arra is, hogy a nyitások fe lso ro ­ lásánál használt írásm ód nem azonos a bélyegzők szövegével. Ez esetleg félreértést okozhat, ha valaki nem kellően in fo rm á lt. V onatkozik ez elsősorban a megyejelzésekre, de a névváltozá­ sok következtében is adódhatnak eltérések. így például Perlak 1857-től m ár m ű kö d ö tt, m in t Prelog, az 1868-as nyitással is­ m e rte te tt Orczyfalva pedig Monostor néven m ár 1850 e lő tt m ű­ ködött.

- Vannak olyan postahelyek is, am elyek a korábbi adataim sze­ rin t már 1866-ban is m űködtek, így itt is további kutatási lehető­ ségek vannak. Ezek: Kis-Alm ás, Kisfalud, M ih á lyi, Pleternica, S ibinj, Újkécske, Ve­ resm art és Zalaszentm ihály.

Rövidesen m egjelenik a MABÉOSZ által kiadott Zlatev-ka­ ta ló g u s pótlása, számos új adattal és korrekcióval. Ez a m u n ­ ka azonban soha sem lehet befejezett: az elm életi nyitási idő­ p o n t és a fila té lia i d o ku m e n tu m o k adatai nem m in d ig adnak egyértelm ű m egoldást, és gyakran nehezítik a végleges vá­ laszadást egy-egy adattal kapcsolatban olyan mozzanatok is, m in t például egy postahivatal ideiglenes bezárása stb. A hozzá­ szólásokat és kiegészítéseket a továbbiakban is köszönettel ve­ szem.

dr. Zlatev István

Index

O

To our club leaders

The author deals w ith the plate deficencies and printing errors of the Hungárián "O fficial" stamps. Somé photos iltustrate their positions on the sheets.

Due to the decision of the generál meeting of MABÉOSZ the Philatelica w ill be dispatched to each club aswell by increasing the number o f copies to be published. The present notice has the object to draw the club leaders attention to the importance of the propagation of philatelic knowledge and literature. Ágoston Balzsay Local revenues o f Beszterce-Naszód in 1945. (Á. B.)

^

A

^

András Pető: The plate errors ofthe 1921-24 official stamps

Auction o fa large Hungárián collection (L Surányi)

A summary of the auction list and results of the laté Mr. J. Klein's great Hungárián coilection is given based on the auction held by the Swiss Co. Feldmann in Nov. 1986, giving thereby a picture about the demand in Hungárián classical stamps on the world markét. Please note

4 ■

Dr. Zoltán Palotás: Post offices and postai cancellations o f the M ilitary Bordér

The speciálist of the Austro-Hungarian MB territory mention the postai cancels until 1871 only as those o f the MB. Bút the largest part of the MB territory remained - de facto - under m ilitary control until 1873 resp. 1882. The Hungárián Post used the form er postai cancels and prepared somé new ones and opened a few new post offices. Conseqently Hungárián stamps of the 1871 and 1874 issues with such cancels belong to the MB. The author gives a list of these cancels.

O ^

György Sonnevend: Railwaypostai routes in Hungary during theAustrian postai adm inistration (18501867)

The article describes the setting up of railway lines and the impact of same on mail carriage. It discusses the im provem ent of mail carrying and the shortening of transport tim e by comparing the railway transport w ith that on the old postai routes. Comparative maps serve this aim too, on the basis of which the route of somé shipments can be followed.

Sommaire Aux dirigeants des Cercles Philatéliques Sur décision de l'Assemblée Générale de la MABÉOSZ - et prenant en considération l'augmentation du tirade de la Revue "Philatelica" celle-ci parviendra á ravenir á tous les cercles philatéliques. Ágoston Balzsay Sur les émissions locales de timbres de documents de Beszterce-Naszód in 1945. (Á. B.)

1 1

Bookreview (History of transport means) Comments to the article of Mrs. J. Sípos in issue 86/2 (dr. István Zlatev)

Dr. Zoltán Palotás: Bureaux de poste et cachets postaux des régions frontaliéres

La littérature de l'historie postale ne reconnait que les cachets ém isjusque 1871, appartenantá la Zone de la frontiére Militaire. Mais, en réalité, deux grands territoires sont restés - de facto jusque 1873 resp. 1882 comme ZFM. Las Poste Hongroise (a laquelle cette zone appartenait depuis 1871) a laissé les cachets antérieurs en cours et a fourni plusieurs nouveaux cachets et mérne a ouvert quelques nouveaux offices de poste. Tous ces nouveaux cachets, figurant sur les timbres hongrois, d'émissions 1871 et 1874, appartiennent a la ZFM. L'auteur présente une liste de ces nouveaux cachets émis apréa 1871.

O ^

György Sonnevend: Trains postaux en Hongríe au temps de la direction postale autrichienne (1850-1867)

Cet article s'étend sur la form ation des iignes ferroviéres et les transports du courrier postai. Prenant en considération le réseau existant á l'époque il tire les conclusions sur le développement atteint dans le transport du courrier postai et le raccourcissement dans le temps de trans­ port. Tout cela est expliqué sur des cartes géographiques comparatives, á l'appui desquelles on peut suivre le trajet des différents courriers postaux.

39

O **

András Pető: Défuts officiels des timbres sur les planches et leur pia­ cé sur celles-ci durant la péríode de 1921 á 1924

L'auteur s'occupe dans ce cours article des tim b­ res de taxe officiels possédant le mérne cadre et de leurs défauts sur les planches. Cet article est illustré pár des dessing, présentant ceux-ci et leur piacé sur la planche.

Vente aux enchéres d'une importante collection hongroise (László Surányi) Donne un aperpu du matériel de la collection de timbres hongrois, propriété de J. Klein, mise en vente aux enchéres en novembre 1986 pár la maison suisse Feldmann et le prix atteint, donnant aínsi une image sur la demande et la valeur internationale des timbres classiques hongrois. Nous vous recommandons L'édition de T H isto ire des Moyens de Communication" Dr. István Zlatev: Opinion sur l'article de Mme J. Sípos, paru dans notre numéro 86/2.

Inhaltsverzeichnis Zu unseren Sammelkreis Le/tern A uf Grund des Beschlusses dér Generalversammlung dér MABÉOSZ w ird die Philatelica - dérén Auflage erhöht wurde - jeden Sammelkreis zugesandt. Dér A ufruf hat es das Ziel, da& die Leiter jedes Sammelkreises die Rropagierung dér Fachkenntnisse und dér Fachbücher als eine wichtige Aufgabe betrachten sollen. Ágoston Balzsay Lokálé Stempelmarken in Beszterce-Naszód in 1945. (Á . B.)

1 ■

Dr. Zoltán Palotás: Die Postorte und Poststempel dér Militárgrenze

Die Fachliteratur hált nur die Poststempeln bis 1871 (biszurEndeder „gemeinsamen" Postverwaltung für poststempeln des MGG. In dér Tat sind aber zwei ausgedehnte Zonen weiterhin bis 1873. bzw. 18 82 -d e fa cto -M G G g e b lie b e n . Die ungarische Post Hess die bisherigen Stempel weiter im Gebrauch, dabei versah sie mehrere Orte m it neuen Stempeln, dabei errichtete sie auch einige neue Postámter. Allé diese neuen Stempeln auf den ungarischen Markenausgaben 1871 und 1874 záhlen so zu den Poststem­ peln dér MGG. Dér Verfasser legt eine Liste diesen „neuen" MGG-Stempeln bei.

O ^

György Sonnevend: EisenbahnPostwege in Ungarn wáhrend dér österreichisen Postdirektion (18501867)

Dér Artikel beshreibt den Ausbau dér Eisenbahnlinien sowie die Beziehungen dieser zu dem Brieftransport. Die Entwicklung des Brieftransportes sowie die Abkürzung dér Transportzeit w ird m it dem frűheren Postwegwn vergleichend untersucht. Die Vergleichsmappen die-

40

nen den Zweck des Überblickes, des Weg dér einzelnen Sendungen kann damit vervolgt werden. O ^

András Pető: Die Plattenfehler dér Dienstmarken von 1921-24

Dér Verfasser beschreibt die Fehler und Beschádigungen dér Druckplatten dér ungarischen Dienstmarken von 1921-1924, zeigt dérén Position auf den Bogén m it Photos.

4

Auktion einer grossen sammlung (L. Surányi)

Ungam-

Die Zusammenfassung gibt die Angebots- und Resultat Liste dér durch die schweizerische Fa. Feldmann im November 1986 versteigerte Ungarnsammlung des verstorbenen Herrn J. Klein bekannt und gibt damit gleichzeitig auch ein Bild über den Nachsuch ungarischer klassischer Briefmarken am Weltmarkt. Bitté beachten sie Buchbeschreibung (Die Geschichte dér Verkehrsmittei) Beitrag zum Artikel dér Frau J. Sípos in dér Nr. 86/2 (dr. István Zlatev)

C oA epm aH M e

K pyKoeodumeiwM Kpyxcxoe n o peweHMK) oőiuero coŐpaHMB MaÖeoc, AasibHeuLueM Bee Kpy>KKM (JjiinaTejiMCTOB 6yAyT nonynaib K3AaBaeMy»o őonbiuuM TMpaxoM CpMJiaTejuiK>. Ue/ibio npn3biBa, nBnneicn yK33aTb pyKOBOflMTe/lBM KpyxKOB Ha BaXCHOCTb npOnOraHAbl 3HaHHH m jiMTepaTypbi no cneuManbHOCTM. b

Banxcau Aeou/moH ílpednaeaeM ecnueMy q h u m o h u k ) repöoBwe MapKM MecTHoro Bbinycxa 1945 roAa b BecTepue— HacoA (5 . A.)

1 Ap. llo/JomoLU 3onmaH: ílomnoQbte

cmaHuuu u LumoMnbi npuepOHUHHou 30Hbf

B JimepaTypHbix MCTOHHMKax, noHTOBbie ujTaMnbi ripMrpaHMHHOM 3 ohw 3aperncTpnpoBaHbi ronbKO ao 1871 roAa (ToecTb ao KOHiia <
eiue a o 1873, 1882 to ao b . B stmx MecTHOCTHx BeHrepcxan noMTa, coxpaHMB cTapbie ujTaMnbi, BBena b ynoTpeÖ/ieHue HOBbie. 3 tm LUTaMnbi Ha BeHrepcKMx Mapxax 1871 m 1874 to aob , moxcho cseTáTb LUTaMnaMH ripurpaHMMHOH 30Hbt. A bto p npOBOAMT hobbim nepeneHb LUTaMnOB npHrpaHMHHOÍÍ 30Hbl.

2 3oHHeeeHd Abopdb. )K. d. novmoebie

nuHuu BeHepuu go opeMeHa aecmpuucKoeo novmoeoeo ynpoenenuR

CiaTba paccMdTpMBaeT B/iMAHne c e m >Kene3HOAOpOXKHocTb npocneAMTb nyTb oTAenbHbix nocbinox.

3 /lemé Andpauj: 1921-1924

OluuÓku nnacmuHOK ocfiuuuafibHbix MapoK u ux pacnonoMeHue

B KpaTKOÍí cTaTbe aBTop paccMaTpMBaeT M3-bflHbi nesaTHbix nnacTMH «o4)MUnanbHbix» M apox, n3AaHHt>ix c paMKaMM nopTO M apox, 3HaxoMn C OWMÖKaMM M nnnK)CTpnpyR MX npkl nOMOLAM CjDOTOrpacf)MM.

4 AyxuuoH Öofibiuoü eeneepcKoü Konnemuu (UJypaHu Jlacno)

CiaTbB AaeT oöoÖmeHHyK) nHcjDopMaunM3 no MaTepManaM H. KneMHa

06

mcxoahwx

oKOHHaTe/ibHbix ueHax ayxuHOHa ÖojibLuoH BeHrepCKOM KonnexuHH, m

npoBeAeHHoro b Honőpe 1 9 8 6 roAa LUBeííuapcKOM $ m pm om OenbAMaHH, m TeM caMbiM OTpaxcaa c n p o c Ha K/iaccHMecKMe BeHrepcxne MapKM Ha MMpOBOM pbíHKe.

flpednoeaeM eauieMy qhumohuk) 3HaKOMCTBO C KHMTOM (HCTOPMH TPAHCnOPTHblX CPEflCTB).

3aMeHQHUR k cmamte Ülunout töoxce&He, HanenaTaHHOM bo 2 - om HOMepe 3a 1986

roA. (AP- 3naT6B MuiTBaH).

Ára: 40,- Ft