Philatclica TARTALOM. DR. NAGY FERENC (BÉCS): Az es szabadságharc postatörténeti dokumentumai... 1

Philatclica

TARTALOM

......................................................... ORBÁN FERENC (DÁNIA): Díjnégyszögek, díjövek - Távolságok mérése a posta és a távirda szolgálatában ......................................... NAGY FERENC (BUDAPEST): Az 1918. évi „ PERÜLŐ POSTA" előzményei és története - 1. rész ..................................................... DR. PALOTÁS ZOLTÁN: Kiegészítések a felvidéki pótbélyegzők 1987/2 számunkban közölt térképeihez .............................................. Idegen nyelvű tartalom .............................................................................................,..................................... DR. NAGY FERENC (BÉCS): Az 1848-1849-es szabadságharc postatörténeti dokumentumai

A MAGYAR BÉLYEGGYŰJTŐK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE TUDOM ÁNYO S KÖZLÖNYE BUDAPEST VI., VÖRÖSMARTY U. 65. FELELŐS SZERKESZTŐ: SURÁNYI LÁSZLÓ SZERKESZTŐK: HRABÁL LÁSZLÓ, DR. SIMÁDY BÉLA, SIMON GY. FERENC ÉS VISNYOVSZKI GÁBOR MŰSZAKI SZERKESZTŐ: TÖLGYESI BEÁTA FELELŐS KIADÓ: KISS ERNŐ XVIII. ÉVFOLYAM A KIADVÁNYT AZ EDITORG GM GONDOZTA 88.744 SZOLNOKI NYOMDA - FELELŐS VEZETŐ: GOMBKÖTŐ BÉLA ISSN 0324—4806

1 18 36 39 40

Az 1848-1849-es szabadságharc postatörténeti dokumentumai (A forradalom 140. évfordulója tiszteletére) D R . N A G Y FE R E N C (BÉCS)

„Nemzeti kincseink akkor igazán kincsei a

nemzetnek, ha a nemzet valóban tud róluk. ” Dr. Makkal László a MABÉOSZ O. V. ülésén, 1987. szeptember

Történelmünk e fontos időszakáról számtalan mű jelent már meg. Annál érdekesebb, hogy tanulmányozásuk köz­ ben döbbenünk rá, mennyire hiányos postatörténeti feldol­ gozásuk. Alfréd Clement 1964-ben Grácban megjelent „Handbuch dér Féld- und Militárpost in Österreich” (Az osztrák tábori és katonai posta kézikönyve) című munkájának első kötetében foglalkozik ugyan ezzel az időszakkal (Dér Krieg in Ungarn - A háború Magyarországon - 137-142. old.), de magyar vonatkozású adatai csak néhány sorra szorítkoznak. Bér Andor egy kitűnő és alapos dolgozatban elemezte a rö­ vid ideig független magyar posta tarifaszabályait a Philatelica 71/2 számában. Mivel ezen időszak a bélyeg előtti levelek korába esik, a katalógusokban is elmarad megemlítésük. A felhasznált bélyegzők összegzését Térfi Béla végezte el 1943-ban meg­ jelent „Bélyegelőtti levelek és azok lebetűzései” című köny­ vében. E három mű ki is meríti a postatörténeti forrásokat. Tanulmányom célja, hogy kiválasztott filatéliai doku­ mentumok alapján közelebb hozzam e történelmi korszakot bélyeggyűjtő közönségünkhöz. A tanulmány megírását az tette lehetővé, hogy egy hihe­ tetlen véletlen folytán rábukkantam Bécsben egy magánkéz­ ben levő levélgyűjteményre. A levelek fontosságára és érde­

kességére magam is csak megvételük után, tüzetesebb tanul­ mányozásuk közben jöttem rá. Minden levelet hivatalos vagy katonai szervek írtak és ezért az ismeretes „Ex offo” (Hiva­ talból) jelzéssel látták el, a portómentesség igazolására. Az ilyen levelek a szabadságharc idejéből azért ritkák, mert később a császáriak vagy elkobozták azokat, vagy a cím­ zettek semmisítették meg. Az elkobzott példányok egy része visszakerült Magyarországra, egy részük azonban a bécsi irat­ tárakban szunnyadt. Magánkézben ilyen levelek alig létezhet­ nek. Az irattári anyaggal az a fő probléma, hogy legtöbb eset­ ben csak a leveleket rakták le, a borítékokat megsemmisítet­ ték. Minket viszont éppen ezek érdekelnének. A tanulmányommal kapcsolatos kutatásaim során buk­ kantam rá Friedrich Walter könyvére: „Magyarische Rebellenbriefe 1848” (Magyar lázadólevelek 1848). Érdekes módon Münchenben ezt a könyvet éppen abban az évben adták ki, mint a fent említett Clement művet (1964-ben). A könyvben 103 levelet ismertet a szerző a következő al­ címmel: yyA lázadó magyar kormánynak, vezetőinek és köve­ tőiknek hivatalos és magánlevelezése”, A könyv német nyelven közli a forradalom nagyjainak leveleit, pl. Batthyány Lajos, Perczel Mór, Szemere, CsányU Gorove, Andrássy le­ veleit Kossuth-hoz és az ezekre adott néhány választ. A törté­ nelmi levelezést minden ábra nélkül közli a könyv. Izgatott, hogy hol lehetnek az eredeti levelek. A bécsi levéltárak egyi­ kében rátaláltam a „Bach hagyatékira, amelynek egy része a könyv anyagát képezi. Nagy csalódással kellett megállapíta­ nom, hogy itt sem az eredeti leveleket találtam, hanem azok német fordítását. Sajnos az eredeti levelek és borítékjaik már fellelhetetlenek. 1

*

Az alábbiakban bemutatott dokumentumok közreadásá­ nak fontossága még jobban megerősödött bennem, mivel a fent említett könyv csak történelmileg érdekes, de postatörténetileg semmit sem ad. Ezt erősíti meg az is, hogy kérdése­ imre sem az osztrák Honvédelmi Minisztérium történelmi osztálya, sem a Bécsi Egyetem e korral foglalkozó profeszszora nem tudott felvilágosítást adni. A bemutatásra kerülő leveleket négy kategóriába sorol­ tam:

2

1/ Postán szállított hivatalos levelek; 2/ Futárral szállított szabadságharcos-posta; 3/ Osztrák állami posta útján szállított magyar vonatkozású levelek; 4/ Osztrák táboriposta-levelek Magyarországra. Mint filatelista kutató nem vállaikozhatom a szabadságharc ismertetésére, a dokumentumok viszont magukért be­ szélnek. Az én szerepem tehát csak a kísérő adatok hozzá­ adására szorítkozik.

Az önálló magyar hadügy kiépítésének postatörténeti dokumentumai A március 15-i 12 pont közül az 5. a Nemzetőrség felál­ lítását követelte. A 12.: „Katonáinkat ne vigyék külföldre, a külföldieket vigyék el tőlünk”. A szervezés központi irányí­ tója az Országos Nemzetőri Haditanács volt, gróf Batthyány Lajos miniszterelnök közvetlen felügyelete alatt. Az első dokumentum (Ha ábra) Horváth Rudolf k.k. főszáza­ dos nemzetőri őrnaggyá való kinevezése. Hajtogatott levél Nagykikindára, „vagy ahol” kereső utasítással, amellyel még többször találkozunk, alul balra „Hbol” és „a 2. sz. huszár ezredb.”. A levelet Nagybecskereken kézbesítették, amit a fel­ adási kétkörös Pesth bélyegzővel egyező típusú érkezési bé­ lyegző tanúsít. A levél július 4-i kézhezvételekor a főszázados már őr­ nagy volt, amint az a levél tartalmából kiderül (11b ábra). A kinevezést Baldacci Manó ezredes írta alá, aki a hivatásos tisztek besorolásával és zászlóaljak szervezésével foglalkozott.

•• í

2. ábra

(Horváth Rudolf elfogadta ugyan a kinevezést, de 1849. ja­ nuár elején jelentkezett Pesten az osztrákoknál, akik őrnagy­ ként nyugdíjazták.) A második dokumentum (2. ábra): Dedinsky Antal nemzetőr őrnagynak szóló levél. Szintén hivatalból (Hból) és helyben címzéssel. A feladó itt is az országos haditanács elnöke, ami pesti helyszínt jelez. A postai felvevő bélyegzés hiánya csak értékesebbé teszi a levelet, mivel ez annak bizonyítéka, hogy katonai futár kézbesítette. Dedinsky politikai nézeteltérései miatt 1849. ápr. 30-án nyugállományba vonult. Az aradi had­ bíróság mégis rang- és nyugdíjvesztésre ítélte. Az udvarral szembeni önállósági törekvés dokumentuma A harmadik dokumentum: Deák Ferenc igazságügyi miniszter Bécsbe küldött levelének borítékja (3. ábra). Feladási bé­ lyegző: BUDA SEP. 7. Az „OFEN”-t felváltó magyar nyelvű bélyegző 1849-ben a császáriak bevonulása után eltűnik és 1850-től újra az OFEN bélyegzőt használják. A levél második érdekessége, hogy a külügyminiszternek szól, holott ilyen hi­ vatalosan nem lehetett. Eszterházy Pál akkor „ófelsége sze­ mélye körüli miniszter” volt. Eszterházyt mai viszonyokra fordítva követnek vagy ügyvivőnek lehet tekinteni. A Bécsbe címzett levélen még a 8 lat postai súlymeghatározás is látható. 3

*

*

Belpolitikai dokumentumok A negyedik dokumentum: Lahner György ezredes, mint a 33. gyalogezred egy zászlóaljának parancsnoka 48 nyarán részt vett a délvidéki harcokban, majd a levél (4. ábra) keltekor már fegyvertári felügyelő, 1849. II. 16-tól pedig a Honvé­ delmi Minisztérium tüzérségi és felfegyverzési osztályának vezetője tábornoki rangban. Egyike a tizenhárom aradi vérta­ núnak! Különös érzés egy fílatelistának ilyen nagy történelmi személyhez címzett levelet kézben tartania, melyet egykor ő is olvasott! Az ötödik dokumentum (5. ábra): Az előzőhöz hasonlóan KÉSMÁRK-ról küldött levél, de nem Budára, hanem Pestre, „Az országos honvédelmi bizottmánynak” címmel. Az első felelős magyar „Minisztérium” (kormány) 48 őszén, Jellasics 4

betörésekor lemondott és a kormányzati teendőket a Honvé­ delmi Bizottmány vette át, Kossuth elnökletével. A hatodik dokumentum (6. ábra): Mészáros Lázár hadügy­ miniszterhez címzett levél. Bihar vármegye egyeteme nem a mai értelmű felsőoktatási intézményt, hanem a megye lakos­ ságát jelenti. A Budapest címzés annak bizonyítéka, hogy már a 40-es évek eleje óta voltak törekvések a két város egye­ sítésére, de ezt Bécs megakadályozta. A névhasználat itt még nem hivatalos, mert a „két testvér főváros” egyesítéséről szóló rendelet csak később, a Közlöny című hivatalos lap 1949. június 24-i számában jelent meg Szemere Bertalan belügyminiszter aláírásával. A császáriak bevonulásával e rendeletet hatályon kívül helyezték és az ismételt egyesítés véglegesen csak 1872-ben, mint a kiegyezés késői eredménye jöhetett létre.

5. ábra

*

6

A Bihar szó alatti kezelési jel az ajánlás jele, amely ere­ detileg „Nóta Bene” felirat volt, később NB-re rövidült, majd idővel a levélben is látható kacskaringós jelre módosult. A hetedik dokumentum (7. ábra): A gyűjtők által kedvelt és keresett kék színű negatív Fogaras bélyegzést láthatunk A Felséges Királyi fő Kormánynak Kolosvárt címzésű boríté­ kon. A címzés nem azt jelenti, hogy a kormány Kolozsvárott székelt, hanem azt, hogy Erdélynek akkor még külön kor­ mánya volt. Úgy tűnik, hogy az osztrákok a kolozsvári irattá­ rat nem kobozták el. A bemutatott objektum azt bizonyítja, hogy ennek egyes darabjai később kereskedelmi forgalomba kerültek, mert ilyen címzésű levelekkel gyakran találkozunk. A nyolcadik dokumentum (81a és 81b ábra) : A z „oszdd meg és uralkodj” politika bizonyítéka. A kormánybiztostól Újbánya városa Közönségének címzett és Selmecbányán feladott levél arra hívja fel a város lakóinak figyelmét, hogy „Hodscha, Stur és Húrban a már ismeretes Pánszlávok Miava helység mellett egy rabló tsoporttal Nyitra megyébe beütének...” Hozzá kell fűznöm, hogy a szlovák felkelőket Miavánál a nemzetőrség szétverte ugyan, de Galíciában újraszervez­ kedve decemberben újra megjelennek, immár a császáriak seregének oldalán.

7 *

ábra

Az 1848-49-es hadműveletek dokumentumai 1848. december 2-án V. Ferdinánd lemondott trónjáról és helyette Ferenc József, 18 éves unokaöccse vette át az ural­ mat. Őt nem kötötték politikai ígéretek, az „áprilisi törvé­ nyek” és a magyar alkotmányra tett eskü. Azonnal nekilátha­ tott egy általános támadás szervezéséhez a magyar forrada­ lom ellen. A december közepén megindult élethalálharc első fázisa az ún. Téli Hadjárat volt. Windischgrátz tábornagy fő­ serege, Jellasics tábornok csapatait is magába olvasztva mint­ egy 130000 főnyi haderővel támadta meg az országot külön­ 8

böző pontokon. A számban hasonló, de felszerelésben gyenge nemzetőrség nem tudta megakadályozni Buda elestét. A kilencedik dokumentum (9. ábra): A „7-ik hadmegye főparancsnokának” címzett levélen egy BUDA V. díszítményes kétkörös bélyegzést látunk. Ez a bélyegzés a Festung Ofen magyar változatának felel meg, amelyben a „V” várat jelent. Ugyanilyen bélyegzőt V nélkül az alsóvárosban is használtak. A Hadmegye egy hadkiegészítő körzetet jelen­ tett, amelynek területén az egyes hadtesteket sorozás útján egészítették ki.

A tizedik dokumentum (10. ábra): Levél december 6-ról a nagyváradi vár parancsnokától Budapestre. A Fő-hadi-kormány az Országos Honvédelmi Bizottmány volt, amely szept. 16-án alakult meg Kossuth Lajos elnökletével. A tizenegyedik dokumentum (11. ábra): Levél Prágából 1848. dec. 23-ról „An das löbliche kk. Armee Obercommando Sr. Durchlaucht des Herren Fürsten Windischgrátz kk. Feldmarschall in Ungarn” (Őfőméltósága a császári hadsereg tekintetes főparancsnokának herceg Windischgrátz császári tábornagy úrnak). A feladó nem tudhatta a címzett pontos

helyét, ezért használta a legszélesebb körű meghatározást: „Magyarország”. A kézírásos belső feljegyzésből kitűnik, hogy a levél 1849. jan. 4-én eljutott a címzetthez. A tizenkettedik dokumentum (12ia és 12!b ábra): Osztrák tá­ bori posta levél Kremsierből, az akkor ott székelő Osztrák Bi­ rodalmi Gyűlés színhelyéről. A levelet január 23-án adták át az állami postának, amely azonban a szállítást a „K.K. OESTR. FELDPOSTAMT”-ra bízta. Ennek bélyegzését a le­ vél hátoldalán láthatjuk 26. 1. kelettel. Miután Pest már ja­ nuár 5-én elesett, a levelet pontosan lehetett címezni.

*

Budapest feladása arra kényszerítette a kormányt, hogy székhelyét Debrecenbe tegye át. A Közlöny című hivatalos lap január 14-én már Debrecenben jelent meg. Első számá­ ban mindjárt a posta átszervezéséről intézkedett. Már a lap fejléce is erről beszél: „A kihordás iránt czélszerű intézkedés nem tétethetvén, a helybeli előfizetők a kiadóhivatalból hordatják a példányaikat” (lásd a 11. oldalon). Windischgrátz követte kelet felé a visszavonuló nemzet­ őri csapatokat, és Kál-Kápolnánál február 27-én összecsapott velük. E csata eredményeként mindkét fél várakozó pozí­ cióba vonult, a magyarok a Tiszántúlra, a császáriak pedig 10

a Tiszán innenre, Jászberény-Tápiószele-Cegléd-NágykorösKecskemét vonalra rendezkedvén be, respektálva a folyó ve­ szélyes és számukra ismeretlen ingoványait. Ezzel viszont a debreceni katonai vezetőség lehetőséget kapott, hogy egy el­ lentámadás tervét kidolgozza és előkészítse. Az ún. „Tavaszi Hadjárat” Klapka György tábornok ter­ vei alapján április 2-án indult meg a császáriak ellen, és rövid idő alatt nagyszerű eredményekkel járt. Hatvannál, Tápióbicskénél, majd a híres isaszegi csatában - már Pest közelé­ ben - megverték az egyre inkább hazafelé menekülő Win­ dischgrátz csapatait, akit magát április 12-én felmentették

Debreczen

1. sz.

Vasárnap, január 14,1849,

■■

II

KÖZLÖNY, h

i

v

a

t

a

l

o

s

l

a

p

.

A’ „K ű z l ö n y “ mai naptól kezdve hétfőt kivéve, naponkint jelenik meg. — A' körülmények változtával lapjaink tartalmában is változásnak kell történni; ’s mi nem érlenuk hivatá­ sunkat, ha ezentúl is csak hivatalos közlésekre és események száraz előadására szorítkoznánk. Mi tehát ezután elmélkedni is fogunk ügyeink fölött. — Ára lapjainknak helyben 7 frt, és postán négyszeri szét küldéssel hetenként 7 frt 42 kr pp., naponkinti szétküldéssel 8 frt pp. — Felvételnek mindennemű hirdetések, mcUyek hasábsordért 5 p. kr. vétetik. — Előfizethetni minden áUadadalmi postahivataloknál és a’ kiadd hivatalban Debreczenben. — A' kihordás iránt czélszerü intézkedés nem tétethetvén, a’ helybeli előfizetők a’ kiadó hivatalból hordalják el példányaikat. — Kaphatni egyes példányt G pengő kiajczirjával.

HI VATALOS RÉSZ.

v é f l c l u i b i z o t t m á n y t t a g n a k 11 azonnal felbontatlanul jI A. 433C4. egyenesen Debreczenbe küldessenek. j 2 ) A’ felső magyarországi postajárásokra nézve |! A’ 37-ik g y a l o g e z r e d 3 -ik z á s z l ó a l j á h o z 80 szára, R; P. K. rendeltetik, hogy kincveztetnek: Melíynél fogva mindazon áltodulmi liivatalnokok, kikDeba) minden hazai hivatalos levelek a' kormányhoz vagy a' F ő h a d n a g y o k ú i : Rippeli Rudolf, Xaborszky János reczenbe megérkezvén, főnökeik tuég eddigi meg nem jelenése ministerium bármelly ágazatához, alhadnagyok. . . miatt foglalkozásUlanúl hivatalos állásukban nem működhetnek, A l h a d n a g y o k ú i : Bügözy Miksa, Pálya Emil b) minden az ellenségtől az ellenséghez, vagy bárhonnan oda úlasiUatnak: hogy a* további intézkedés végett magukat a* és bárhova küldendő hivatalos, vagy bármikép gyanús levelek A’ 38-ik h o n v é d z á s z l ó a l j t ó l : rendőri hivatalban Farkas Lajos tanácsnoknál haladéktalamil be­ is, vagy bármi proclamatiók, hirdetmények ’sat, a* nyitjái pos­ 2-dik o s z t á l y ú a l h a d n a g y o k k á : Werner Adolf jelentsék. Kelt Debreczenben 4849-ki január 12-kén. táról Lévának, Balassa-Gyarmatnak, Losoncznak, Rimaszombat­ őrmester és Seyfried Károly hadirnok. As. országos honvédelmi bizottmány tagja. nak Miskolcinak, ügy továbbá a* zólyomi levelek Rimaszom­ Mindezen kinevezések rang, és illetményekre nézve 4649batnak, és innét szintcMiskoicznak, Miskolczről pedig mindég évt dcc. 18- tó l számítandók. Mé s z á r o s Lázár, li. Ottódnak lesznek Dcbreczenbe száUitandók. badügyúiinister. 22 sz. R. P. K. 3or. Hogy a* dunántúli megy ék minél szorosabb össze­ Az országos honvédelmi bizottmánytól. köttetésbe jöjjenek Debreczennel, Somogy, Sopron, Fehér, T ol- A. 42068. Az országos rendőrség és postaosztály tisztviselői na­ . Da, Baranya, Vas, Zala, Győr és Mosony megyékből minden né­ S. A* 2 -ik g y a l o g e z r e d h e z k i n c v e z t e t n e k : gyobb részben megérkeztek ugyan már Dcbreczenbe, mint az ven nevezendő levelek nem Pestnek, hanem Pécsen útBátaszékS z á z a d o s o k ú i : Ramtning A ugust, Reisz Lőrincz. országos honvédelmi bizottmány mostani székhelyén: de fiogy nck küldendők, im végett a' bálaszéki póstaállofnás azonnal ma­ sikeres rendelkezések tetethessenek, ezennel oda útasittatnak a’ gát a' bajai postával összeköttetésbe teendi, és a’ bajai vonalon Oszvodits Antal, Hassinger Károly, Baumann Ferencz, Schober János, Hoffmann Henrik, Scharitzer József, Dossen Mátyás fő­ magokat még Debreczcnbe he nem jelentett rendőri és posta- Szeged felé fognak a’ levelek Debreczenbe szállíttatni. hadnagyok. osztályi tisztviselők, hogy ezen rendeletnek közhírré tételétől 4er. Kaposvár és Pécs közölt egyedül a’ levelek szállí­ F ő h a d n a g y o k ú i : Mikessich A dolf, Baverlc János, 45 nap alatt múlhatlanúl Debreczenben megjelenjenek, és eddigi tására lovas póstaállomások fognak rögtön felállitatni. ^ kimaradásuk okát kellőleg, igazolják, ellenkező esetre mint le­ / 5-ür. Az aradi póstabivutalnak mcghagyalik, hogy Er­ Wrabely Armand, Rosschitz Victor, Klicgl Dénes, Borotzv Já­ tett esküjükhöz hűtlenek fognak tekintetni. Debrcczen, január délyből szóló levelek, mellyck eddig Pestre küldetlek , ez en tú l nos, Leég László, Spuller Ferencz, Nagy Lajos, Schomlay Sán­ dor, Schüinegh József, Thienel János, W olf Lajos, Krcutter Fe­ 10-kén 1849, Az orsz. honv. bizottmány tagja, ne Pestre, hanem egyenesen Debreczenbe küldessenek. M a d a r á s z L á .« z 1ú. 6-or. .V paksi posta Talajon át Izsákkal fog összekuttel- rencz, Max Vilmos, Martessik Tivadar, Borsitzky László, Krizsán 1JI. i ni, és Kecskemét, Páka, Félegyház, Csongrád, Szentes érintésé- János, Redl János, Simon Alajos, Szatzky József, Fritz Fridrik 10. sz. j vel jün Debreczennel biztos kapcsolatba, mi végett Paks, és b. Glauer Oszkár, alhadnagyok. A l h a d n a g y o k u l : Kramar Károly. Máár Domonkos. A z o r s z á g o s h o n v é d e 1 tn i b i z o 11 m á n y t ú I a z á 1.i- I Izsák között Talajon új levél pósta/.'ilpmás fog- rögtön fehillilatR E N D K L E T E K .

*■

Madarász László,

r-

*

tisztsége alól. Utóda Welden táborszernagy lett, aki Wohlgemuth altábornagy segítségével részben Pozsony felől, részben Galíciából jövet Eperjesnél támadt a magyarokra. A következő két dokumentum táboriposta-anyagunk gyöngyszemei. Nagy megindulással és tisztelettel tartottam kézben őket tanulmányozásukkor, érezve a mögöttük rejlő drámai lüktetést. A t i i f h w i l i l r dokumentum (131a ábra) a nagysallói csata emlékét idézi. Görgei csapata Klapka, Dessewffy és Damja­ nich részvételével döntő vereséget mért a frissensült Wohlgemuth táborszernagyra, 1849. ápr. 19-én. Az itt látható levelet a csata idején írták a táborszernagynak, „mittelst Estafette” tehát futár útján, eredetileg Sempthe ibi ubi ibi címzéssel, te­ hát „keresendő”. Mivel ő maga már menekülőben volt Görgeiék elől, ezért a címet először a nyugatabbra fekvő Sellyé­ re, majd még nyugatabbra Pressburg (Pozsony)-ra korrigál­ ták. Serege visszavonulását a mellékelt térképen láthatjuk (13/b ábra). A tizennegyedik dokumentum (14. ábra) hátteréről a követke­ zőket olvashatjuk a krónikában: „Április utolsó felében Észak-Magyarországon is kisebb harcok alakultak ki.

12/b ábra 12

13/a ábra

A Vogel altábornagy vezetésével Galíciában gyülekező császári hadtest április közepén lépte át a határt, hogy a csá­ szári fősereg segítségére siessen. A hadtest egy-egy dandára Eperjesre, Lőcsére, illete a Vereckei-szoroson Munkács felé tartott.” A fentieket Madarassy őrnagy lovas futárral küldött le­ vélben jelenti. A boríték címzése: „Boronkay Albert Zemplin megyei Kormány Biztos úr­ nak. Ujhelyben.

Hivatalosan igen sietve küldje az Izsépi bíró.” A levél hátoldalán: „Az Izsépi bíró küldje lohatos em­ berrel.” -a Mind a címzésben, mind a levélben előforduló ékezet­ hiányok, nyelvtani hibák annak következményei, hogy a tisz­ tikar Ausztriában kapta kiképzését, így a magyar írásszabá­ lyokkal sokan hadilábon álltak. A levél a drámai helyzetről ad jelentést (14/b ábra). 13

*

„Boronkay Albert K. Biztos Úrnak! Az ellenséges csapat áll Eperjesen 2 Zászló ally Hohenegg 1 — — Palombini 1 — — Wilhelm hozzá 250 gránátos 1 Divisio Vasas 40 Chevalegeur 40 Jager 6 Ágyú 6 fontos Schreider (?) a Parancsnok. Vogel varatik lovassággal és reserv batalionokkal. Mink allig 2000 összesen, illy erőnek ellentálni lehetet­ lennek sőt a Hazára veszélyesnek is látszik annálfogva Hidas Németibe vonulunk vissza, ezt Önnel tudatni kötelességem­ nek tartom, annyival inkább minthogy, az ellenséges Csapa­ tok kétfelé osztása szándékoltatik, és állítólag egy része Zemplinnek más része utannunk jövendő. Kassa 14ik apr 849.

A levél a szabadságharc lovasfutár-postájának non plusz ultrája!

Madarassy őrnagy”

A győztes tavaszi hadjárat, melynek folyamán 1849. má­ jus 21-én Buda is felszabadult, nem jelenthette a forradalom

14

végleges győzelmét. Túl nagy volt a veszély egész Európa számára, hogy egy abszolutizmust csak így meg lehessen dön­ teni. A francia és angol vezetésnek nem fűződött érdeke Ausztria széthullásához, így nagy örömmel vették a hírt, hogy a segítségre hívott cári orosz csapatok, Ferenc József császár és a cár május 21-i varsói találkozásának eredménye­ ként hajlandók az osztrákokkal együtt Magyarországot meg­ támadni. Az osztrák csapatokat időközben átszervezték és to­ borzással megerősítették. Parancsnokuk Haynau lett, kinek neve mint a „bresciai hiéna” ment át a köztudatba. Az ő ve­ zetésével indult meg a harmadik, a „Nyári Hadjárat”.

A tizenötödik dokumentum (75. ábra) Haynau serege hadi­ kórházának előremozgását mutatja be, a harci események kísérőjeként. A Győrben postán feladott levelet Kecskemétre címez­ ték, de a címzett Rittmeister Pokomy a hadikórházzal már továbbvonult Szegedre, majd Temesvárra (ahol is az ottani posták bélyegzőiket a levél hátoldalára ütötték). A sikeres hadjárat után a kórházat Pesten keresztül Prágába vonták vissza, ez derül ki a kézírásos megjegyzésből, középen alul: „Am Marsche auf Prag” (menetben Prágába). A levél közel egy hónapig volt úton és szinte hihetetlen, hogy a posta ilyen viszonyok között egyáltalán működött.

A rosszul felszerelt, fáradt és a rossz hírektől demorali­ zált honvédség nem tudott megfelelő ellenállást kifejteni. Jú­ lius első napjaiban a fővárost megint kiürítették és a kormány ezúttal dél felé, Szegedre költözött.

A tizenhatodik dokumentum: Aulich Lajos hadügyminiszter 1849. augusztus 1-jén, Makón írta Orosházára az ottani kór­ házparancsnoknak. E levélben a hadügyminiszter úgy intéz­ kedik, hogy az orosházi kórházat ki kell üríteni, a járóbetege-

15 *

A délre történt összpontosítás sem tudta a véget megaka­ dályozni. A világosi fegyverletétel megpecsételte szabadságharcunk sorsát. Görgei letette a fegyvereket a cári csapatok előtt, abban bízva, hogy a császári megtorlás így talán eny­ hébb lesz. Nem így történt. Az oroszok kiszolgáltatták a ma­ gyar tiszteket az osztrákoknak, akik Aradon egy vérbíróságot állítottak fel. A tizenhetedik dokumentum ennek az aradi „kk. Militár-Special-Untersuchungs-Commission” (császári különleges kato­ nai vizsgálóbizottságának küldték Nagyváradról, 1849. novemberében. Ez a bemutatott levélanyagot szinte szimbo­ likusan zárja (17. ábra). Ez a vizsgálóbizottság volt felelős az aradi szörnyűségekért.

két az újaradi tábori kórházba kell összevonni, a súlyosabba­ kat pedig a helyi hatóságok gondozására kell bízni. Először kerül szóba Arad neve. Fenti levél írója, Aulich Lajos egyike aradi vétanúinknak. A levél rendkívül értékes történelmi dokumentum (161a és 16lb ábra). 16

17. ábra

18. á b ra

A levelek a postai dokumentumoknak csupán egy válo­ gatását mutatják be. Helyhiány miatt lehetetlen egy folyóirat szűk keretein belül minden meglévő darabot bemutatni. Maradt még néhány levél, amelyeket fájó szívvel ki kellett hagynom. Mégsem tudom megállni, hogy szokásomhoz híven be ne mutassam a szabadságharc pénzeinek is egy-egy példá­ nyát, lenyűgöző érdekességük miatt (18. és 19. ábra). Külön tanulmány anyagát képezhetné a szabadságharcos emigráció levéldokumentumainak felkutatása és filatéliai fel­ dolgozása. Bach hagytékában egy titkos jelentés pontosan analizálja (1850-51-ben) a külföldön élő magyarok hollétét és tevékenységét. Ez azonban inkább történelmi és nem posta­ történeti anyag. E jövendő munka anyagát illusztrálom az itt bemutatott újságbélyeges címszalaggal, amelyet a bécsi Döbling-i elmegyógyintézetbe címeztek gróf Széchenyi Istvánnak (20. ábra). Emlékezzünk őseinkre... Irodalom:

19. á b ra

Magyarország hadtörténete. Zrínyi Kiadó Budapest, 1985. Erdély története. Akadémiai Kiadó Budapest, 1986. A dolgozatomban említett művek. Külön köszönetét mondok Török Sándor bécsi történelemtudósnak, aki hatalmas adattárával volt segítségemre, valamint Sípos Józsefné muzeológus asszonynak, aki a könyvtári kutatómunkában adott sok segítséget. 17

Díjnégyszögek, díjövek. Távolságok mérése a posta és távírda szolgálatában O R B Á N FE R E N C (D Á N IA )

Bevezető

A postautak hosszának felmérése

„Két postaállomás vagy postaház közt a’ távolság nem mindenütt egyenlő; mert mielőtt Posták létesültek volna, ál­ láspontjaik, mint városok és faluk, már ott fekvének; ’s en­ nélfogva az azok közti távolságok’ kimérésekor különböző resultátumok származának.” így bölcselkedik Benczédy Zsigmond 1840-ben megje­ lent postászati segédkönyvében (1). Valójában nagy igazság rejlik ebben, ezért e tanulmányom célja ismertetni a távolságmérés elveit a posta és a távirda szolgálatában. Viteldíj-politikai szempontból a távolságok alapján meg­ szabott szolgáltatás három különféle elven mérhető:

Az utak hosszának a felmérésére a korai középkor óta az ún. hodométer nevű berendezést használták. Műszakilag többféle megoldás ismert (taxaméter), de valamennyi műkö­ dési elve az, hogy egy kocsira szerelt számláló szerkezet mu­ tatja a kocsi gördülő kereke által megtett út hosszát. Csendes László (2) említi: „így pl. tudunk arról, hogy a térképész a távolságmeghatározáshoz még a századfordulót követően is lovaskocsin tette meg a megmérendő távolságot, és a kerékre szerelt ,koppantó’ számlálása alapján állapította meg a megtett út hosszát.” A magyar postaigazgatás 1876. január 1-jén (3) az oszt­ rák postaigazgatással egyetértve tért át a távolságmérésben a méterrendszerre. Ez ideig osztrák-magyar viszonylatban az osztrák mér­ földet használták az utak hosszának a mérésére. Egy osztrák mérföld hossza egyenlő volt 4000 bécsi öllel, vagyis 7585,936 méterrel. (Egy bécsi öl hossza 1,896 méter.) E hosszúságmértéket a magyarok gyakran német mér­ földnek is nevezték, ugyanis Magyarországon használatos volt a 8357 méter hosszúságú magyar mérföld. Az osztrák mérföld ismeretes postamérföld néven is. A tulajdonképpeni német, másnéven földrajzi mérföld hossza az egyenlítői hosszúsági fok 1/15 részeként lett megha­ tározva, vagyis hossza 7420 méter. A posta szempontjából az útvonalhosszak mértékegy­ sége a posta, másnéven stáció vagy állomás volt. Ennek hoszsza megfelelt 8000 bécsi ölnek, vagyis két osztrák mérföld­ nek. 1876 után egy posta 15 kilométernek számított.

1. A megtett út hosszával arányosan. Ezen elv uralkodott a 18. század elejétől a 19. század közepéig. 2. Lépcsőzetesen, vagyis díjövekben (zónarendszer). A díjövrendszert különböző időpontokban vezették be a szol­ gálat egyes ágaiban. 3. Egységes viteldíj, tekintet nélkül a távolságra. A levél­ postánál az egységes, vagyis a távolságtól független viteldíj­ rendszert hazánkban 1866. január 1-jén vezették be. A kocsipostaintézmény utódjánál, a csomagszállításnál a díjöveket 1946. január 14-én törölték el. Viteldíj-politikai szempontból más tényezők is jelentős szerepet játszottak, így például a küldemény súlya és értéke; táviratoknál a szószám; telefon díjöveknél a beszélgetés idő­ tartama, de mindezekre itt nem térek ki. 18

A bevezetőben említett Benczédy-könyv leszögezi, hogy az 1750-es években a rendszeres postakocsijáratok bevezeté­ sekor csak a meglévő településeken volt postaállomás, lóvál­ tás. A török uralom alól felszabadult, gyéren lakott országré­ szeken tulajdonképpeni utakról szó sem esett. Egy 1875-ben kelt udvari rendelet javítani kívánván a pos­ taszolgálaton az addigi kettős vagy másfeles távolságú posták­ nak új állomások, vagy csupán lóváltóhelyek közbeiktatásával egyes állomásokká való berendezését rendelte el. (1. ábra) 1835-ig az állomások egymás közti távolságát új felméré­ sek alapján 1/4 postányi pontossággal szabták meg. Az 1835. március 18-án kelt legfensőbb elhatározással a császár elrendelte a posta-távolságok 1/8 postányi, vagyis 1000 ölnyi pontossággal való meghatározását azon esetekben, ha ezt az útvonal változtatott vezetésével indokolva vagy valami terepakadály miatt kérelmezték. (4) A rendelet meghatározta a posta egységet 8000 bécsi ölben és ennek 1/8 részét, vagyis 1000 bécsi ölt, mint legkisebb mér­ tékegységet. Az 1000 ölön felüli maradékot számításon kívül hagyták, kivéve azon eseteket, amikor az útvonal nehézsége ezt indokolta, ill. amikor az útvonal ellenkező irányú szakasza szintén adott maradékot. Ily esetekben felkerekítették a távol­ ságot 1000 ölre. Az rendelet intézkedett azon postaszakaszokról is, ame­ lyek hossza 8000 ölnél rövidebb volt. Ezek hossza csak azon esetekben volt megrövidíthető, ha ezt korábban nem engedé­ lyezték, és ha az útszakasz terepviszonya, esetleg más termé­ szeti akadály a rövidítést indokolta. Elrendelte, hogy az állomások egymásközti távolságát az illető helységek közepétől közepéig kell mérni. Elszigetelten, egyedülálló állomások esetében magától az állomástól kellett a távolságot mérni a szomszédos helység közepéig. Benczédy említi, hogy Magyarországon elsőként a Mosony-Rajka útszakaszt szabták meg 1 1/8 postára, de ennek nem található nyoma a korabeli sematizmusokban. Szintén említi a Székesfehérvár-Moór útszakaszt, amelyet 1839-ben 1 5/8 postányira mértek fel. E távolság először az 1841-es sematizmusban szerepel. A postatérképekre a két állomást összekötő vonalra kü­ lönleges jelekkel rárajzolták az illető állomások közötti távol-

344

34í

G

E

N

E

R

POSTARUM num

4 f 6 7 g p IO I I

ii

13 14

Ij 17

18 10 10 21

L

E

S

CURSUS.

Tort MM. 21 Labancza i * 23 B aran yavár i 2 jjiuaim x 24 L askafeld i 2 feu 2 Póft.Mill. a f E fzek in um 1 2 6 V e ra i-f- 3 L a xen b tm g i 1 ■27 V u k o v á r 1 2 W im p a ílin g i 1 2 2 8 O pacovacz i N a g y - H on­ i p Illők Ii 3 fiéin. I 1 30 Szufzek 1 S o p ro n iu m i 2 1 3 1 C serevics l 2 N a g y -B a ro m .i 1 3 2 Pecro - V araG in fiu m . i 2 dinum 2 Sabaria. I 1 4 2 K ö rm e n d I-J- 3 3 3 P ecsk a 4 3 4 B an o vcze i-I- 3 B ö rö n d . I 2 3Í Szem linum i-l : 3 S z a la - E g e r 36 Belgradum 1 fzeg I in S e rv ia — 1 A lio H ab ot I-L 3 N a g y -K a n ifa Sum m a 41-L 83 3 1 Iharos. 1 Breznitz. I 2 V IE N N A p e r B u d á m ,

V IE N N A p e r Ejxcki-

I a 3

A

,

B eh ra d u m .

Babocsa íjlítv á n d i N a g y -S z ígectu I S zen t - Lö« rincz 1 Q u in q u e-E cclefiae. .1 Szalonea. 1 Sik lós 1

3 3 1 2 1 2

2

M .M ilL 2 7 M ofonium 1 8 Ö cev en y n 3 p Ja u rin u m , 1 2 10 G on yö 1 2 1 1 Á cs 1 2 £2C om arom íum 1 2 1 3 N efzm ély 1 2 1 4 N y e rg e s -CJj* falu. 1 2 D orog 1 2 1 6 V ö rö svár 1= 3 1 7 B uda 1 2 1 r 8 So ro k sár. 2 i p O csa 1 2 2 0 In n áros 1 2 ai E r k c n y 1 2 22 L á jo s 1 2 2 3 K ec sk em ét 1 2 2 4 Paka 1 2 2 7 F él-E gy h áz a 1 2 T e m e s v a n n u m , i n 2 6 Pécen 1 2 *1 r a n fy lv a n ia m . 2 7 K is-T e le k i 2 D ifla n tu feu 2 8 Szatzm ás 1 2 PofLMiJJ 2p Szegedinum 1 2 3 0 H orgas I Sch w echet 1 2 1 2 2 Fiícham ent 1 3 1 K is-K a n ifa 1 2 2 3 2 M o k ria 3 R egelsbrun 1 2 14 3 3 3 K o m ló s 2 4 O varin u m I 1 2 3 4 C sa ta t 1 f K ö p c sé n y 1 2 2 6 K a jk a 1 2 3 y K is B ecsker. 1 2 X :• Z.

1. ábra Az 1793-as naptár (Schematismus) egy oldala, amely mutatja a postajáratokat és az egyes állomások közötti távolságot postákban és mérföldekben

19

ságot (2. ábra). Noha a levélpostánál 1866 után figyelmen kí­ vül hagyták a távolságot, a kocsipostánál a távolság a viteldíj­ rendszer fontos tényezője maradt. Ezért a múlt század végi postatérképek még mindig mutatják - az ábrázolt jelekkel - a távolságokat postákban. Mint érdekesség megjegyzendő, hogy a megtett útvonal hosszától és a küldemény súlyától egyenes arányban függő vi­ teldíjrendszert először az 1699. január 1-jén életbe lépett brandenburgi postaszabályzat vezette be és mint látjuk, Ma­ gyarországon is ez a rendszer állt fenn 1842-ig. Az első lépés a távolsági fokozatokban számított vitel­ díjra már 1810. október 1-jén megtörtént, sőt ezt 1817-ben tovább fejlesztették, de a viteldíjak mindig arányosak voltak a megtett út hosszával. A távolságok mérése légvonalban. Az osztrák-magyar díjnégyszög-térkép Ausztriában Nell báró (5) az 1830-as évek közepén rá­ mutatott arra, hogy a vasúti postaszállítás bevezetésével az útvonalak hossza alapján való elszámolás értelmetlenné vá­ lik. Ezért javasolta, hogy az állomások egymás közti távolsá­ gának a mérésére vezessék be a távolságok légvonalban tör­ ténő mérését. 1835-ben a legfelsőbb udvari postaigazgatás engedélyt kapott olyan új viteldíjrendszer kidolgozására, amelyben a helységek egyenes vonalban mért távolsága képezte a díjsza­ bás alapját. Ehhez elkerülhetetlenül szükséges volt egy tér­ kép kidolgozása, amelynek segítségével lehetséges volt köz20

vétlenül mérni a helységek közötti távolságokat. (6) Úgyszin­ tén szükség volt mérföldmutatók szerkesztésére, amelyekből minden hivatal közvetlenül ki tudta olvasni a többi hivatalok­ tól mért távolságát. Az 1837. november 5-én kiadott postapátens és az ezzel kapcsolatos rendtartások előkészülete teljesen lekötötte a posta szakembereit, úgy hogy a tervezett viteldíjreform beve­ zetése elodázódott. Az 1842. március 15-én kelt 11380—449. sz. udvari kama­ rai rendelettel végre 1842. augusztus 1-jén hatályba lépett az új viteldíjszabályzat. A szabályzat 3. §-a így szól: „A távolságok, amelyeken a posta hivatalok között vagy az országhatárig a küldemények szállítása folyik, a postahely­ ségek földrajzi helyzete alapján egyenes vonalban mérföldek­ ben lesznek kikeresendők és kiszámítandók. Minden postahivatal el lesz látva egy hivatalosan kiállí­ tott táblázattal, amely az ilymódon kiszámított egyenesvonalú távolságokat ettől minden más belföldi hivatalig mutatja, amely táblázat a viteldíj kiszámítása alapjául szolgál...” A 4. § pedig így: „Küldemények oly helységekbe, ahol postahivatal nincs, a viteldíjszámítás a feladási hivatal és az illető helység kézbe­ sítő hivatala közötti egyenesvonalú távolság alapján vég­ zendő.” Ebből kitűnik, hogy az utolsó posta fogalom nem csupán irányítási, hanem viteldíj-megszabási szerepet is játszott. A szabályzat 11. §-a bevezeti a díjövrendszert. Az I. díj­ öv 10 mérföldig terjedt, a II. minden ezen túl fekvő helység. Az I. díjövet 1843. március 1-jén kiterjesztették 20 mérföld­ re. A levélpostai díjövek határai az 1865. november 15-én történt eltörlésükig 10, 20 és 30 mérföld között váltakoztak. A belföldi kocsiposta-forgalomban 1850. január 1-jén, 1850. november 1-jén, 1867. március 15-én, majd 1878. no­ vember 1-jén léptek életbe különböző távmértékű díjövrend­ szerek. Az utóbbira később még visszatérek. Külföldi viszonylatban az egyenes vonalbeli távolságmé­ rést először az Ausztria és Bajorország között 1842. augusztus 17-én kötött postaszerződésben találtam. A szerződés 1842. október 1-jén lépett hatályba (7).

A távolságokat két díjövben (mint Ausztriában), egyenes vonalban mérték, tekintet nélkül az országhatár vo­ nalára. (Korábban meghatározott határátlépési hivatalokon át számították a távolságot a megtett útvonalon.) Mint korábban már említettem, a távolságok légvonal­ ban való méréséhez szükséges volt egy alaptérképre, amely fedte az osztrák birodalom területét. Az eredeti - valószínű­ leg nagyalakú - térképet a bécsi postajárati iroda kezelte. Erre rávezette az újonnan nyitott hivatalok földrajzi helyze­ tét. Az eredeti térképet nem sikerült fellelnem a bécsi irattá­ rakban, csupán egy 1880 körül kiadott példányt (3. ábra). E térképen az akkori szokás szerint a keleti hosszúságok Ferrotól számíttattak. (8) A térkép alapján megszerkesztettem a Magyarország te­ rületét fedő belföldi díjterület díjnégyszög-hálózatát. (4.ábra) Az 1880-as térkép alsó sarkába nyomtatott használati utasítás szerint a térkép alatti mércét (valószínűleg készült ilyen szi­ lárd anyagból is) a feladó hivatal díj négyszögének középpont­ jába illesztve azt addig kellett forgatni, amíg érintette a cím­ zett hivatal díjnégyszögének középpontját. A két pont kö­ zötti távolság közvetlenül leolvasható volt a mércén mérföl­ dekben, egyszersmind az illető díjöv száma. Az 1878. november 1-jén életbe lépett kocsiposta cso­ magszállítási viteldíjszabályzat hat díjövre bontotta a tarifát (I. díjöv 0-10, II. 10-20, III. 20-5Ö, IV. 50-100, V. 100-150 mérföldig, végül a VI. díjöv a 150 földrajzi mérföldön felüli távolságig). A díj négyszögek számozásából kitűnik, hogy a térkép valójában régebbi időből ered, mert ezen már hiá­ nyoznak a Lombardiát és Velencét fedő számok. A 3. ábrán berajzoltam a Budapestre érvényes díjöveket. A díjnégyszög-térképek használatát a CS. és K. Keres­ kedelemügyi Minisztérium 1894. augusztus 1-jén kelt 2093. sz. rendeletével megtiltotta az osztrák posta területén (9). A megfelelő magyar rendeletet nem találtam. Ezt követően ki­ zárólag a belföldi távolságmérési táblázatokat kellett felhasz­ nálni a távolságok kiszámítására. Már az 1842-es viteldíjszabályzatnál szó volt arról, hogy minden hivatalt elláttak mérföldmutató táblázattal. Sajnos eddig ilyen táblázatot nem sikerült találnom az irattárakban. Ezzel szemben találtam a bécsi postamúzeumban egy 1894-ben kiadott jegyzéket a Monarchia összes posta- és táv-

irdahivataláról (10.) E jegyzékben az összes hivatal belföldi díj négyszögszáma fel lett tüntetve. Ugyancsak a bécsi postamúzeumban van egy 1873-ban kiadott táblázat, amely egy derékszögű koordinátarendszer­ ben adja meg minden díj négyszög középpontjának ordinátá­ ját és abszcisszáját. A koordinátarendszer vízszintes tengelye átmegy az 1. sz. díjnégyszög közepén, a függőleges tengelye az 1014. sz. díjnégyszögön. A tengelyek párhuzamosak a tér­ kép oldalaival és a 0-pont valahol Galíciában helyezkedik el. A táblázathoz tartozó négyzetszám- és négyzetgyöktáblázat és Pitagorasz tétele segítségével ki lehetett számítani két díj­ négyszög középpontja közötti távolságot. Egy példa: kiszámítandó a Budapest-Kolozsvár távol­ ság. Budapest, díj négy szögsz. 523, I. tényező 76, II. tényező 53 Kolozsvár, díj négy szögsz. 785, I. tényező 31, II. tényező 66 különbség: 45

13

45x45 a négyzettáblázatból 2025 13x13 169 összesen: 2194 Mivel 2194 nincsen a táblázatban, vesszük az ehhez leg­ közelebbi teljes négyzetszámot, ez 2209, amelynek gyöke 47. Tehát a Budapest-Kolozsvár közötti távolság 47 földrajzi mérföld. Noha se magyar, se osztrák mérföldmutató táblázat ed­ dig nem került elő, ismeretesek ezek részére a „Rendelvé­ nyek a magyar postahivatalok számára” c. hivatalos lapban közölt pótlások. Ezek jegyzék alapjában közölték az új hiva­ talok díjnégyszögszámát. Tulajdonképpen egy ilyen jegyzék­ ről kapott másolat keltette fel érdeklődésemet az itt közölt adatok összegyűjtésére és közzétételére (5. ábra). Magyar viszonylatban tovább kell kutatni a díjnégyszö­ gek használatát, mert különös érdekességnek számít, hogy az 1909-15 évektől ismeretesek csomagszállító-leveleken olyan magyar ragjegyek, amelyeken mind az osztrák-magyar (bel­ földi) díj négyszögszám, mind pedig a német díjnégyzetszám szerepel (6. ábra). 21

3. ábra Osztrák-magyar díjnégyszög-térkép a belföldi távolságok mérésére

23

*

0 n ik g f megje A poct&hiTit&l neve vagy kerület Nuue de* PotUmten LaaJ, CoroiUt odor Kreis |Kömlőd

Kom árom

mig, megye Belföl­ Vpostahivatalt»«v«Ó vngy kerület di díj L ú d, CocDÍtit Inl. Naaisde*Po*tamte> od er Kret* Tftlf!. Komlöd Komirom 511 AlkeDjér Szászváros* 990 szik Beczkó Trencséa 315 jMonoatorszeg Bics 933 j'Rovne Trencsén 175 Nyarlókékes Duboka 577 Mezö-Kagy-CsánTorda 786 ÍRáczalmá* Fehérmegye 528 Wolica Gácsország 236 Lipicadolna 248 n Jablonlca 404 ■ Leutasch 434 Tirol .Gosaensasz G38 • .Viehofen Alaó-Auatria 299 Kronsdorf Felső-Austria 287 Neu-Borloven Határőrvidék 1063 (.'estin Csehország 123 Dimoknr 36 , Elbenitz 268 n Koséi 20 n BLrinecz 33 a Leskau 100 • Moravan 134 a Rabenstein 13 n Ronow 133 • .Wopotan 127 „ Zamrak 135 jBergstadtel-Rati128 boritz Borohradek 46 .

Belföl­ di díj terület Inl. TaxH.

KBlfóUi dijaégysBÖg. Ausl. Taxqaadrat

511

4014

Késlekedik KBIfdUi E/bkUdiaVerbindnngmiUelit d>>dg7*e9g. Tfcveltigmint Au*l, Eotferoangw4e •poétájára!neme boncán kora TaxqaadrsL fir nscb GattangdérPort TOB K ö m lö d T a t* 4014 Tat* n 4920 Sibot vaspálya Arad Kirolyfehérvár 3424 Ó-Tura gyalogkfildöncz Beczkó Vigujhely 5045 Mohács küldönczkocsi- Monostor­ Bezdio poat* szeg 3178 — Rovne Predroér „ Nyárié- Szamos* 4198 Magyar» kékes Újvár Egregy 4452 Kolos M ezőN. Gyéréé " Csán 4344 Adooy gyalogposta R.-AImáa D.-Pentele 3076 Stry Személyszállító Lemberg St&nisló 3080 Brzezán küldöncz B^ursztyn Brzezan 3515 Mikuliczyn SzemélyezáUitó Kolomea Marra.*S
5. ábra Az 1869-es évfolyamú „Rendelvények a magyar posta hivatalok számára" egyik oldala és részlete

24

T ivoliig mint

Kdxlekedik Erbilt die Verbindnng mittelst

Entfernang wie a posUjirat neme fdr Gattnng dér Poat Tata

ff

hova nach

honnan ▼on Köm löd

Tata

- ' ■*'

4 9 . úué 2 3 ía n !c n í> 'u rg . (S E ű jrq u a b ra t: 3 4 1 . )

: |

©tciu i. ffllfr. O* **

---

663 rács 1

7Ü1 4893

;

1 5 2 4 627 Székesfehérvár 1 4258

Budapest 7 — Miskolcz 3 fe D 1 3 4 4 M .4 3 5 Í Szombathely 1 j Tatabánya : 97 ^ 2 6 0 S\ 6. ábra Fent német csomagragjegyek a kétféle egyleti díjnégyzet-hálózat számmal. Lent az osztrák-magyar és az egyleti díj­ négyzetszámot viselő magyar ragjegyek három különböző típusa (Glatz István gyűjteménye)

Az egyleti díjnégyzet-térkép A múlt század közepén Németország sok kis államból ál­ lott. Ezek postaszolgálatát részben a Thurn és Taxis posta­ szervezet, másrészt önálló állami postaszervek látták el. Európa gazdasági fejlődése indokolta, hogy létesüljön egy egységes postaszervezet. Poroszország és Ausztria kezde­ ményezésére 1847-ben Drezdában összeültek a kis német ál­ lamok a postaviszonyok megtárgyalására. Az 1848-as politikai helyzet elodázta a szervezet megala­ pítását, ami csak 1850. április 6-án történt meg Berlinben a „Német-Osztrák Postaegylet” létrehozásával. Az új szerve­ zet érdeklődést keltett a német államok között, többek csat­ lakozásával 1851. december 5-én Berlinben megújították a szerződést. Itt csupán a távolságmérésre vonatkozó adatokat közlöm. A kocsipostai viteldíjak számításánál megegyeztek a szerződő felek abban, hogy 20 mérföldnyi távolságon belül a hivatalok közötti távolságot légvonalban kell mérni, mind­ azon esetben, ha ezen vonal nem metszi egy harmadik ország területét (amely nem volt szerződő fél). A 20 mérföldnél tá­ volabb fekvő hivatalok között, valamint olyanok között, ame­ lyek egyenes vonalú mérése harmadik ország területét met­ szette, az erre kijelölt határátlépő állomásokon át kellett mér­ ni. Megjegyzendő ehhez, hogy akkor még nem létezett német díjnégyzet-hálózat (11). Az 1855-ben Bécsben tartott konferencia után a Mün­ chenben 1857. február 26-án kötött (hatályba lépett 1858. ja­ nuár 1-jén) postaszerződésben említik először a díjnégyzetet (ii). A pótszerződés értelmében a kocsiposta-forgalomban az indítási és érkezési hivatalok közötti távolságot egyenes vo­ nalban kell mérni, tekintet nélkül a határvonalakra. 20 mér­ földnyi távolságig a hivatalok közötti távolságot közvetlenül mérik (erre volt táblázat). Nagyobb távolságok mérése a 4x4 földrajzi mérföldes díjnégyzetek középpontjától középpont­ jáig eszközölendő. Minden ily négyzet területén fekvő hivatal távolsága a középpont távolságával számítandó. A négyzet oldalvonalain fekvő hivatalok az ettől keletre, délre, vagy délkeletre fekvő szomszédos négyzethez számítandók. Az egyleti területen átmenő, vagy onnan ki- és bemenő szállít­

mányok részére az illető államokkal kötött szerződésekben kijelölt határátlépési hivatalok voltak mérendők a távolságok számításában (11). A szóbanforgó díjnégyzet-hálózat, amely az osztrák há­ lózattól eltérően egy derékszögű hálózat volt, szükségessé tette egy alaptérkép szerkesztését. E térkép 1858-ban a bécsi postajárati irodában készült el, amely ezt a jövőben azsúrozta (12). Az eredeti térkép valószínűleg elpusztult. A postajárati hivatal minden postahivatal részére kiadott egy táblázatot a 20 mérföldön belül fekvő hivatalokról, valamint egy távolsági mutatót, amelynek segítségével az egyleti díjnégyzet-térkép minden négyzetének közepéig a földrajzi mérföldekben mért távolság és a díjöv száma kiolvasható volt (13). A díjnégyzet-térkép használati időszakában több válto­ zás történt a térkép által fedett területen, országrészek ideoda csatolása következtében. Mindez magyar szempontból nem érdekes. Guzman említi 1862-ben, hogy „A díjtételek a feladó helynek a leadóhelyig levő 4 mérföldet magában foglaló arányzati tételekre (Progression Satz) osztott távolságok sze­ rint szabály oztatnak”. Továbbá említi a minden postahivatal­ nál létező „egyesületi mértföld mutatót” is (14). Cassinelli (15) részletesebben foglalkozik a már fent em­ lített előírásoknál a kocsiposta-intézménynél használatos tá­ volságmérési szabályokkal. Az 1866-os osztrák-porosz háborúban Ausztria veresé­ get szenvedett és ennek következményeként kénytelen volt kilépni a német közösségből. Poroszország vezetésével rövi­ den tárgyalások kezdődtek az „Északnémet Szövetség” (Norddeutschen Bund) megalakítására. 22 állam részvételé­ vel 1867. április 16-án elfogadták a szövetségi alkotmányt, amely 1867. június 7-én lépett életbe (11). A szövetség postaügyeinek vezetése, így a külfölddel kö­ tendő postaszerződések joga a porosz koronára hárult. 1867. november 4-én 1868. január 1-jei hatállyal új postatörvényt alkottak, amely a kocsiposta számára behozott egy 17 díjöves viteldíjrendszert (11). 1867. november 23-án a korábbi, 1860. augusztus 18-án kö­ tött szerződés felmondása után új szerződést kötöttek. „Postaszerződés Ausztria-Magyarország egyrészről, az Északnémet-Szövetség, Bajorország, Württemberg és Báden 25

Nagyhercegség másrészről, tekintetbevéve a Berlinben kötött zárójegyzőkönyvet. 1867. november 23.” Ez volt a szerző­ dés címe. 6. cikkelye így szólt: „Távolság mérték. A forgalomban az egyes postaterületek közötti távolsá­ gok kizárólagosan a földrajzi mérföldek, az egyenlítői fok 15-öd részével méretnek. A viteldíjak meghatározásának alapjául szolgáló távolsá­ gok meghatározására a teljes postaterület 2 mérföld oldalnyi díj négyzetekre lesz felosztva. Az egyik négyzet diagonálisának a keresztező pontjától a másik négyzetéig képezi azon tá­ volságot, amely a küldemények viteldíj megszabására mér­ tékadó az illető postaintézettől a többi négyzetekig. A négy­ zet oldalvonalain fekvő postahelységek a keletre, délre vagy délkeleti irányban határos négyzethez lesznek számítva.” A mérföldek törtrészeit nem veszik számításba. A korábbi 4x4 mérföldes hálózat 2x2 mérföldre finomítá­ sa, valamint az osztrák-magyar postaterület (amely német részről külföldnek tekintetett) kiválása a négyzethálózat új számozását követelte. E számozás Kelet-Poroszországban kezdődött és nyugat-kelet irányban haladt a német területen a 2640-es négyzetig. Az osztrák-magyar postaterület számo­ zása a 2644-es négyzettel kezdődött (11). (7. ábra) Az 1867. május 1-jén önállóvá vált magyar posta nem volt külön képviselve Berlinben a novemberi tárgyalásokon, mert az Osztrák-Magyar Vámszövetség, amely ezt lehetővé tette volna, csak 1868. január 1-jén lépett életbe. A „Rendel­ vények a magyar postahivatalok számára” c. hivatalos köz­ löny 1868. március 20-án megjelent 7. számában közölte a 3799/997. sz. rendeletet: ”A mérföldmutatók kiállítása az észak-német szövetséghez tartozó s délnémetországi államok postahelyei távolságának kiszámíthatása czéljából”. Tekintve, hogy az új egyesületi kocsiposta-tarifa és az ez­ zel kapcsolatos új díjnégyzetrendszer már 1868. április 1-jén életbe lépett, a postajárati iroda kénytelen volt kitöltetlen mérföldmutatókat szétküldeni a hivataloknak azzal a megbí­ zással, hogy ezeket maguk a hivatalok töltsék ki. A kitöltet­ len mérföldmutatókhoz mellékeltek egy távolsági jelzőt, „mely kulcsul szolgál a mérföldmutatóba iktatandó távolsági szám kipuhatolására”. 26

A továbbiakban a rendelet útmutatást ad a távolsági jelző használatára, sőt bemutat egy példát is. Ebből arra lehet következtetni, hogy a távolsági jelző megadta a díjnégyzetek koordinátáit és ezek alapján Pitagorasz tételével lehetséges volt a feladó hivataltól a fogadó hivatalig a távolság kiszámí­ tása. Ez az Osztrák-Német Egylet, majd az Északnémet Egy­ let derékszögű rendszerében aránylag egyszerű művelet volt. Ennek természetes előfeltétele volt a koordinátarendszer tengelyeinek és minden postahivatal ordinátájának és absz­ cisszájának megadása jegyzék alakjában. Münzberg (11) említi, hogy a kor posta- és távirda-kézikönyvei a hivatalok, kereskedők, szállítók részére tartalmaz­ tak ily jegyzékeket. Könyvében bemutat egy részletet a „Verzeichnisses aller Postorte Deutschlands und Oesterreichs” (Németország és Ausztria összes postahelyeinek jegyzéke) c. kiadványból, amely kb. 11000 helység adatait tartalmazta. Az egyleti térkép Magyarországot fedő részlege (8ia-d ábra) és az alanti rekonstruált táblázat jobban érthetővé teszi a távolságok kiszámítását. Postaintézet neve Abaúj-Szántó Abony Abrudbánya Ács Ada Adony Agnethlen Agram Álba Al-Csill Alcsuth Allibunar Allios Almás (Bács) Álmosd Alpár Alsó-Csemáton

Díjnégyzetszám 3625 4266 4766 3942 5051 4260 4851 5029 4258 4685 4091 5336 4910 4899 4032 4432 4858

Távolságmérték I. 11. 112 130 142 122 150 130 144 150 130 140 126 160 146 146 124 134 144

56 66 34 86 64 78 18 108 82 44 80 54 50 72 48 66 4

27

41 42

43 44 45 46

47 48 49 50

5I

52 53 54 55 56 57 58 59 60 61

62 63

64 65 667

18 711

712~ 31lT 3116 3H7 / ---x r r 3177 3170 3179 3180 755 756 757 323^ 3240 3241 3242 3243

43 50 51 52 799

53 54 55

58 m

53 —

—

—

- -

60

62 63 64

» m ET3423 3424 3425 M2« 3427 3426 3429 3430 3431 3432 3435 3434 3435 3436 3437 849 648 8 S0 852 846 854 853 851 847 3480* 3481 3462 3489 3484 3485 3486 3487 3488 3489 3430 3491 5492 3493 3494 3495 3496 3497 3498

892

3542 3543 3544 3545 3546 3547 3548 3549 3550 3551 3552 3553 3554 3555 3556 3557 3558 3559 896 900 894 895 901 897 898 899 893 3604 3605 3606 36Ö7 3608 3609 3610 3611 3612 360 3614 3615 3616 3617 3618 3619 3620 3621 3622

68

3668 3669 3670 5671 3672 3673 3674 3675 3676 3677 3678 3679 3680 3681 3682 3683 3684 3685 3686 947 946 940 342 346 941 943 944 945 939 9734 3735) 3736 3737 3738 3739 3740 3741 3742 3743 3744 3745 3746 3747 3748 3749 3750 3751 3752 3753 3812 3813 3814 3815 3816 3817 3618 38(9 3820 989 390 992 991 3880 3881 3882 3883 3684 3885 3886 3887 3888 3946 3947 3948 3949 3950 3951 3952 3953 3954 1032 1031 1033 1034 4017 40Í8 4019 4020 4021 4022 4023 4024 4025

ms

;W79 4080 4081 4ÖŐ2 4083 4084 4085 4086 4087 4088 4089 4090 4091 4092 4093 4094 4095 4096 4097 4098 4099 4100 1071 1072 1074 1075 1070 1073 1076 1068 1069 1087 1066 4167 4469 4(64 4165 4166 4167 4168 4(69 4170 4m 4172 4173 4174 4175 4176 4177 4178 4179 4180 4161 4162 4183 4184

m

4^*6 m i 4248 4249 4250 4251 4252 4253 4254 4255 4256 4157 4158 4259 4260 4261 4262 4263 4264 4265 4266 4167 4268 1116 1115 1117 1108 4110 1112 1114 1109 1111 1113 ~ T 1107 433J 43^1 4>52 4555 4334 4335 4336 4337 4J36 4)39 &40 4}41 4342 4343 4344 4345 4346 4347 4348 4349 4350 4351 4351

66 67

CT“»

m 4419 4414 4415 4446 4417 4418 4419 4420(4 ^ ,44*2 4423 4424 4425 4416 4427 4428 4429 4430 4431 4432 4433 4434 .115-f 1160 1159 4151 1155 1156 1157 1158 1149 r - 1150 1152 i'ü 44931 4494 4495 4496 4497 4438 4493 450O‘ 4501. 450^ 4503 4504 4505 4506 4507 4508 4509 4510 4511 4512 4513 45(4 4515 4516 8/a ábra Magyarország egyleti díjnégyzet-térképe - északnyugati rész

28

3053 <Ó55>3056 716 713/ 715 714 3118 3119 3120 3 I2I 3122 L3124,3125* ZJ~ 3181 3102 3I83 3184 3185 3186 3187 3188 761 759 V 758 3244 3245 3246 3247 3248 3248 3249 3250

3301, I3502 3303 3504 3305 3306 3307 3308 3309 3310 3311 3312 33(3 3314 803 806 804 807 802 805 3361/ 3362 3363 3364 3365 3366 3367 3368 3369 3370 3371 3372 3373 3374 3373

5800* 3% 3802 3803 3804 3805 3806 3807 3808 3809 5810 3811 988 987 982 j 984 985 98£ 983J 3867 J860 366/ 3870 3671 3872 3873 3874 3875 3876 3877 3678 3873 ÍT 5934 3936 3937 3938 3939 3940 3941 3942 3943 3944 3945 4029 10}0 (&2? 1028 1026 m 1027 4004 4-005 4006 4007 4008 4009 4010 4011 4012 4013 4014 4015 4016

61

65

$359

668

845

56 57

800

66 67 68 69 10 71 n

n

73 74 75 76 77 78 79 80 81 82 8) 84 85 86 8 7 88 89 90 91 92 93 91 35 36 97 98 99 100 Í01 102 103

34 717 J18719_ 3126 M27" *5l25 3129 3130 K r~ m 3185 3190 3191 3192 3193 , « 764 762 763 1250 3251 3253 3254 3255 3256 3257

720

96

W 3196 765 X 767 3258 3259 3260 3261^ 3262

98 100

3315 3316 3317 3318 3319 3320 3321 3322 3323 3324 3325 3£6 812 8 i^ 815 808 810 813 ' 809 811 073 3376 3377 3378 3373 3380 3381 3882 3883 5884 3885 3886 3887 33881^389- }350

102

m

816

T~ >437 3438 3439 3440 3441 3442 3443 3444 3445 3446 3447 3448 3449 3450 3451 3452 3453, pm 861 860 863>862 856 858 859 855 857 3499 3500 3501 3502 3503 3504 3505 3506 3507 3508 3509 3540 3511 3512 3515 j3514 >515

(04 106 10£

864 w

Nj 3559 3560 3561 3562 3563 3564 3565 3566 3567 3568 3569 3570 3571 3572 3573 3574 3575 3576 3577 357833575 505 906 902 909 907 911 4 903 904 908 910 362Z 3623 3624 3625 3626 3627 3628 3629 3630 3631 3652 3633 3634 3635 3636 3637 3638 3630 3640 3641 364£ V68G 3687 3688 3689 3690 3691 3692 3693 3694 3695 3696 3697 3698 3639 3700 3701 3702 3703 3704 3705 37dá \ 952 951 349 950 354 355 956 957 958 953 >753 3754 3755 3756 3757 3758 3759 3760 3761 3762 3763 3764 3765 3766 3767 3768 3769 3770 3771 3772 3773

110 112 114 960

—

3779

u .

3820 3821 3822 3823 3824 3825 3826 3827 3828 3829 3830 3831 3832 3833 3834 3835 3836 3837 3838 3839 3840 3841 3842 995 ■Í0S4 994 998 993 999 IDOh 1002 997 1000 996 jOOjL 3868 3889 36$o 3091 38?2 3893 3894 3885 3896 3857 3898 3899 3900 6N^ o f 3908/ 3909 3910* 3911 0902 3903^ 3§04 3905 390-~

f

>954 3355 3956 3357 3558 3959 3960 3961 3962 3%3 3964 3965 3966 3367 3%8 3969. 3970 3971 3972 3973 3974 3975 3976 3,377 1036 1037 1041 1044 (039 1043 104G 1Q38 4040 1047 4045 1035 3025 4026 4027 4028 4029 4030 40M 4032 4033 4034 4035 4036 4037 4038 4039 4040 4041 4042 4043 4044 4045 4046 4Ű47 4^48 4049, 4050

h~ 1047a

7

116 118 120 122 124

HOQ 4101 4102 4103 4104 4105 4106 4107 4108 4109 4110 41(1 4(12 4113 4114^4115 4116 4117 4(18 4119 4120 4121 4122 4123 4124 412^ 41t27 1088 1078 1079 1082 1087 1080 1017 1081 1086 1090 1083 *084 1090a 1085 1099 1184 4185 4186 4187 4188 4189 4190 4191 4192 4193 4194 4195 4196 4197 4198 4199 4200 4201 4202 4203 4204 4205 42.08 4?07 4108 4709 4210 4?ifvwUlt

126 128

1268 4269 4270 4271 4172 4273 427* 4275 4276 4277 4278 4273 4280/ í S r 4282 4283 4284 4235 4286 4287 4288 4289 4290 1122 1123 1119 1121 1118 1120 1124 1126 M28 1125 4127 [352 4353, 4354_4355. 4356 4357 _*358 4359 4360 4361 4362 4363>*4364 4365 4366 4367 4%8 4369 *370 4371_4372 4373 4374 s 4435 4436 4437 4438 4439 4440 4+41 4442 4443 4444 4445 4446 4447 4448 4449 4450 4451 4452 4453 4454 4455 4456 1166 1164 1168 1165 1161 1162 1163 1170 1167 1171 1169 1516 4517 4518 4519 4520 4524 4522 4523 4524 4525 4526 4527 45VB 4529 4530 4531 4532 4533 4534 4535 4536 4537 4538

130

4291 4232 4293 4294 4295 « 1129 1130 11318 1131 4375 4576 4377 4378 437i 4380 4381N£382 / 4457 4456 4459 4460 4461 4462 4,463 4464 1172 1174 lÍ75 1173 4539 4540 4541 4541 4543 4544 4545- £546

132 134 136

8/b ábra Magyarország egyleti díjnégyzet-térképe - északkeleti rész 29

------ f

.

1150 1152 W ] 1151 1155 1157 1160 1149 1156 1159 ^iís T — 1«£I 4493| 449J 4435 449fi 4497 4491 4499. 4500' 4501, 450f 4503 4504 4505 4506 4507 4508 4509 4510 4511 4512 4513 45(4 4515 M L 4575 4576 4577 4578 4579 4580 4581 ÍSöT 4583 4584 4585 4S0C 4587 45B8 4589 4590 4591 4592 4593 4534 4595 4596 4597 4598 'V1196 1203 1195 1199 1198 1200 1205 1206 1204 1197 1201 1202 4654 4655 4656 4657 4658 4659 4660 4661 4662 4663 4664 4665 4666 4667 4668 4669 4670 4671 4672 4671 4674 4675 467L V

4730- ■4731 4732 4733 4754 4735 473G 4737 4738 4739 4740 4741 4742 4743 4744 4745 4746 4747 4748 4749 4750 4751 4752 1251 1248 4240 (J41- / 1250 1242^ 1246 1247 1252 1244 1245 1249 4243' 4605- Í 8O6 4807 4806 4809 4610 46tí\ 4812 4813 4814 4815 4816 4817 4818 4819 482D 4521 4822 4323 4824 4525 4826 4817 4&20 4829 < 5 p

1286 M

1329

4881 4882 4883 4884 4885 4866 m r % 8 4889 4890 4891 4892 4893 ■4694 4695 4896 4897 4890 4899 4900 4901 m i 4903 4904 1288 1287 1290 1293 1294 1289 1292 1296 1291 1295 1290 4297 4955 4956 4957 4958 4959 4960 4961 4962 4963 „4964 4965 4966 4967 4968 4969 4970 4971 4972 4973. 4974^ 4975_4976 4977 4975

5028 5025 5030 5Ö3( 3032 5033 5034 5035 5036 5oV *>,». sojp 5041 5042 5043 5044 5045 5046 5047 5040 5049 5050 5051 5052 1330 1331 13)5 1332 1333 1338 4335 1334 1339 4341 1342 1340 S. 5094j 5095 5096 5097 5098 5099 5100 5101 5102 510} 5104 5105 5106 5407 5408 5109 5140S5114 5112 5113 5114 5145 5146 5117 5118 5419 5120

£

5152 5(53 5154 5155 5156 5157 5158 5159 5160 5161 5162 5163 5164 5165 5166 5167 51ÖT5169" 5171 5171 5172 5173 5174 5175 5176 5177 4363 1368 4366 1375) 1367 4370 1372 4369 1576 4371 137/ m 1374 1378 52Í>4-(5sls 5206 5207 5206 5209 5210 5211 5212 5213 5214 5215 5216 5247 5218 5219 5220 5221 5222 5223 5224 5225 5226 5227 5228 5229 5230 5231

áír

5256 5257 52Ső 5259 5260 5261 3262 5263 5264 5265 5266 5267 5268 5269 L527D 5271 5272 5273 5274 3275 5276 5277 k7fr, 5279 5280 5201 5283 5204 1397 1398 095 09G 1338a A 13986 1402 1400 4399 4403 ----~i 4404' " v . ; XÓ? ■\sa1406 1401 5}04 53OS 3}0G 530? 5308/ 5309^ 5340 5311 3312\>531*V5314 53l5v53ie->Í5317» 5316 5319 5320 5321 5322 5323 5324 5325 53ZC 5327 5320 5329 5330 53M 5^» 'Vx'*

5SJA5358; 5359 5353 5354 5355 535^ 1419 m M18 5395 5396 5397 5398 53^9

p52

/

"

5360 5361 5362/ 3363 3364 &

536a 5369 5370 m a- 5372 5373 5374 5375 1419b l'42í 1422 J420y 3H00 5401. 5402 5403 54T* 5405 5406 5407

1419a —

Ű476 5427 5423 3429 5430'

~s

5432

1431 143J 1432 54$0 5451 5452 5453 5454 5455,

—

543V 5434, 343f — c '1433b 1433a .5456 5457

— -

5464 ^465 5466 5467 5468 5469 5470 1437 Í4 iT M38 <436, 5474 íif r 5476 5477 5478 5479

------

—

5464 5485 5*3? 54^7 5468 2489. m is 5496

118 116 114 112 110 108 106 104 102 100 98 96 94 92 90 68 86 84 82 80 78 76 74

8/c ábra Magyarország egyleti díjnégyzet-térképe - délnyugati rész 30

12 7D

88 66 64

n

1166 v 4168 1172 1163 1Í64 1 H74 iÍ75 1170 H65 1171 1167 4173 1169 IJw 4520 4524 4522 4523 4524 4525 4526 4527 4578 4529 4530 4531 4532 4533 4534 4535 4536 4537 4538 4539 4540 4541 4541 4343 4544 4545' 4546 ( 138 4602 4603 4604 4605 4606 4607 4C08 4609 I4610 4611 4612 4613 4614 4615 4616 4617 4618 4619 4620 46tl 4622 4623 4624 4625 4626 4627 4628 1 20 9 1212 1211 1213 1214 1215 1219 121 0 1217 1221 1216 12U -1220 12211 < 14/1 4680 4681 4681 4683 4684 4685 4686 4687 4688 4 6 8 ? 4650 *691 4652 4693 4694 4635 4636 4697 4698 4699 4300 47Ö1 4702 4703 4704 4705 4706 4707 n i / \ 4756 4757 4756 4759 4760 4-761 4762 4764 4765 4766 4767 4768 4769 4770 4771 4772 4773 4774 4775 4776 4777 4778 4779 4T80 4781 4782 478,3 n 1260 1256 1257 1262 4263 1264 (259 1261 1265 1266 1267a iAA ÍZ55 1267 í 4835 4834 4835 4836 4837 4838 4839 4640 48*1 48*2 4843 4844 4545 4846 4847 4848 4049 4850 4951 4652 4853 4854 4855 4856 4857 4858 4859 4860 m l 4908 4909 4910 49H 4912 4913 4914 4915 4916 4917 49(8 4315 4920 4421 4922 4923 4924 4925 4926 4927 4928 4929 4930 4931 4932 4933 49 W W)5 145 1302 1304 1310 1304 1305 1306 1312a 1303 1311 1312 1307 1312b 1309 4308 49?# 4983 4984 4935 4986 4987 4988 491J9 4990 4994 4992 4993 4994 4995 4996 4997 4998 4499 5000 5001 5002 5003 5004 5005 5006 5 0 0 1 . §008 .9009 í i p

150

5056 5057 5058 5059 »60 5061 5062 5O65 5064 5065 5066 5067 5068 5069 5070 5071 507T Í073* 5074 5075 5016 ) q{1 ?07fr 5079- 5
1W ÜL

154

5194 5181 5182 5183 5184 5185 5186 3187 5186 ^5189 5190 5131 5m 's . / 1384b 1384 1382 083 1384 \ 1384a 5215 5136 5237 5238 5259 5240 5241 5242 3 2 $ r '5245 5246 5247

aer ij d

158

5288 5289 5290 5291 5292 5293 5294 5295 Sl% 1411 1410 4409 1412 ) 533C 5337 5338 5339 5340 5341 5342 5343 5344 / 5379 5380 5361 5382 5363 5364 5585 5396, 5387 1427a! 1425 1426 1425 5411 5412( 5413^ 5414 5415 5416 54(7 5418 5419 543T 5440

4Ibi/ Cf)

162 iU Krt-

5441" ■54d 5443 5444 M45 1433c 5456 5455

m

Z7

168 170 172 174 176

54 32 50 48 46 44 42 40 38 36 3 4 32 30 28 26 24 22 20 18 16 14 12 10

6

6

4

2

0

8/d ábra Magyarország egyleti díjnégyzet-térképe - délkeleti rész 31

A táblázatban az I. rovat a díjnégyzetnek a vízszintes tengelytől mért távolságát adja mérföldekben, míg a II. rovat a függőlegestől mértet, jobbról balra menő irányban. Ha megismételjük az osztrák-magyar térkép alapján végzett Budapest (díjnégyzet 4093) és Kolozsvár (díjnégyzet 4450) közötti távolság kiszámítását, eredményül 49 mérföldet kapunk a korábbi 47 helyett. A különbség abból ered, hogy a távolságokat nem pontosan a helységek között mértük, ha­ nem az azokat képviselő díj négyszögek, illetve díj négyzetek közepétől közepéig. 1874. január 1-jén Németország áttért a kocsiposta-intézménynél egy hat díj öves viteldíjrendszerre. Ezt egyidejűleg bevezették Ausztriában és Magyarországon is, nálunk, mint az 1873. évi I. te. 50. §-át (közös postaterület). Ez idő tájt a postai kézikönyvek a német-osztrákmagyar postaterület térképére használatos koordinátarend­ szer 0-pontját már a térkép bal felső sarkába helyezték, on­ nan balra és lefelé számolták a sorokat és az oszlopokat. Vi­ gyázat, itt a négyzetek (2x2 mf) számáról van szó és nem mér­ földekről! A német postaterületre kiadtak egy hivatalos névjegyzé­ ket, amely az új rendszerben ABC-sorrendben és „balról”, ill. „felülről” számítva adta meg a keresett helység helyét a térképen. Minden hivatal berajzolta a saját földrajzi helyzeté­ ből kiindulva a díjöveket és így a térképből közvetlenül leol­ vashatták a díjöv számát, ennek megfelelően a viteldíjat is (7. ábra). Paulay az 1878-as kézikönyvében (17) a 249. §-ban fog­ lalkozik a mérföldmutatók kiegészítésével. „A belföldi mérföldmutatók egyszerűen a P.R.T. szerint töltendők ki. A német szövetség területét képező helyek közti távolság kiszámítására külön mérföldmutatók vannak, ezek kitöltése szintén a P.R.T. szerint, az ahhoz készített jelző segítségével történik. E jelző függélyes és vízszintes ro­ vatvonalai által képző sarokösszegben van a keresett távolság mérföldszáma. A mérföldszámok a mérföldmutató fehér czímlapjának hátoldalán látható jegyzék szerint alakítandó fokozati tételek szerint beírandók. E szerint az 1043 díjnégy­ szög mérföldje 133 fokozati tétele 15.” (?) (Megfejtés: Paulay könyvét a beregmegyei Bátyúban írta, onnan volt az 1043-as díj négyzet 133 mérföldre!) 32

Magyarország és Németország között a német díjnégyzethálózat az 1916. október 1-jén életbe lépő új postaszerző­ déssel lezárult. A távirda díjövrendszere és díjnégyszög-térképe A távirda múlt századbeli fejlődéséről adatokkal szolgál a Monográfia (III. kötet 519-526. oldalak), ezért itt csak a vi­ teldíjszabás elvi változásaira kívánok rámutatni. Amikor az osztrák Cs. K. Kereskedelemügyi Miniszté­ rium 1849. október 14-én engedélyezte az ez időpontban ki­ épített 10 állomás között a magántáviratok közvetítését, min­ den vonalra egy-egy külön tarifát szabtak meg. Bécs és Po­ zsony között egy 25 szavas nappali távirat közvetítési díja 5 forint volt, és ehhez további 24 krajcár kézbesítési díj járult. 1850. február 6-án az állomások egymás közti távolságá­ tól eltekintve bevezették a fix tarifarendszert, így egy 20 sza­ vas tarifa bárhová 2 forint 29 krajcár egységdíjba került. A Német-Osztrák Távirda Egylet megalakulása alkal­ mával 1850. október 1-jén új tarifarendszer lépett életbe. Eszerint egy 20 szavas távirat díja 10 mérföldig 1 forint, majd minden további 5 mérföldenként további 1 forint volt. Kezdetben a távolságot a vonal hosszával számították, de később áttértek a légvonalbeli távolság mérésére egy erre a célra szerkesztett díj négyszög-térkép alapján. A nemzetközi távíró kapcsolatokat számos államszerző­ dés szabályozta, s mint köztudomású, ilyeneket a kiegyezés után a magyar törvényhozás is törvénybe iktatott. így került a magyar törvények közé az „1870. évi I. t.c. az Észak-Német Szövetség-, Bajorország-, Württemberg-, Báden-, és Hol­ landiával 1868. october 25-én kötött távirdai egyezményről.” címmel (18). A törvény 5. cikkének témába vágó szövege így hangzik: „Az egyleti sürgönyzésért járó szállítási díjak meghatá­ rozása céljából, a magas szerződő felek összes távirdaterülete négyszögű térekre osztatik. E térek úgy képeztetnek, hogy minden szélességi fok 5, minden hosszúsági fok 3 egyenlő részre osztatik, s az osztási pontokon át dél- s párhuzamos kö­ rök vonatnak, mi által fokonkint 15-15 négyszög támad, me­ lyek díjazási négyszögeknek (Taxquadrate) neveztetnek.”

33

Szintén érdekes a 6. cikk, amely viteldíj szempontjából két zónára osztja fel az egyleti területet. E határvonal megha­ tározása így szól: .. valamint akkor is, ha a szállítás ezek (a díjnégyszögben levők. Sz.) és oly állomások közt történik, amelyek az állomás díjazási négyszögét körülfogó 8 legköze­ lebbi négyszög-sorban (díjazási négyzet, Taxviereck-ben) feküsznek azon 40 négyszög kihagyásával, melyek ezen díj­ négyzetbe beírt körön kívül esnek.” Mivel távirdai díj négyszög-térkép ez ideig irattárakból nem került elő, magam szerkesztettem meg a 9. sz. ábrán be­ mutatott térképet egyrészt a fent ismertetett rendszer, más­ részt a „Postai Rendeletek Tára” 1871. évi 13. számának mel­ léklete alapján. E melléklet közölte jegyzék alakjában mind­ azon helyeket az Osztrák-Magyar Monarchia határain belül, ahol állami távirdák működtek. Ugyancsak közölte a jegyzék az állomások díj négyszögszámát. A Magyarország területét fedő részlegből következtetni lehet a nem ismert eredeti térkép beosztására. Vízszintes irányban a díjnégyszögek száma 60-as csopor­ tokban ismétlődik. Ez megfelel 20 hosszúsági foknyi távolság­ nak, a Ferro-tól számított 21. és 41. fok közti térnek. így nyu­ gaton a hálózat fedte Hollandia területét. 1854-ben, a krími háború idején Ausztria meghosszabbí­ totta a már Lembergig kiépített vonalat Csemovicig, úgyszin­ tén kiépítette a Temesvár-Nagyszeben-Brassó vonalat a ha­ tárig, majd onnan tovább Bukarestig. 1854. szeptember 2-án nyitották meg a brassói hivatalt. E két keleti irányú terjeszkedés szükségessé tette a díjnégyszög-hálózat bővítését. Ezt érdekes módon oldották meg: a keleti peremen a 60-nal osztható díj négyszögszámok után még egy számjegyet fűztek; pl. a 3600 számtól keleti irányban a 36001, 36002 stb. díjnégyszögek sorakoztak. Az eredeti térkép észak-déli irányban valószínűleg a 42. és 58. északi szélességi körök közti területet fedte. Érdekes a zónahatár (díjöv) meghatározása: 8+1+8, vagyis 17 díjnégyszög oldalú díjazási „négyzet”, amelynek minden sarkán 10-10 díjnégyszög le lett vágva. A kételkedő olvasó maga ellenőrizheti 8,5 cm távolságot körzőbe véve és centiméter beosztású négyzetes papírra egy negyedkört fel­ rajzolva, hogy a nagy négyzet sarkában van 10 olyan lx l cm oldalú kis négyzet, amelyet a körvonal nem érint. Mivel a díj­ 34

négyszögek trapézalakúak voltak, az előző szerkesztés beírt kör helyett egy eltorzult ellipszist ad. Ebből következik, hogy az I. díjöv határa a feladó állomástól észak-dél irányban 25 mérföldre, kelet-nyugati irányban Magyarország területén kb. 28 mérföldre volt. Befejezés Remélem, hogy e tanulmány alapvető lehet továbbbi postatörténeti kutatásokhoz és hozzájárul a kocsipostai vitel­ díjak jobb megértéséhez. Szeretnék mindazoknak köszönetét mondani segítségü­ kért, akik a forrásanyag felkutatásában segítségemre voltak. Elsősorban Dr. Christine Kainznak, a bécsi Postamúzeum veztőjének, Gory S. Ryan úrnak a P.R.T.-ről készített máso­ latokért, hiszen ezek ismerete nélkül nem találtam volna rá a témára. Köszönet a bécsi Technikai Múzeumnak, az irattá­ raknak, a nemzeti könyvtárnak, a frankfurti postamúzeum­ nak, a müncheni filatéliai könyvtárnak.

Irodalomjegyzék:

(1) Benczédy ’Sigmond: Magyarország’ és Erdély Nagy-Fejedelem­ ség’ Postaintézete. Kassa 1840. (2) Csendes László: Térképhistória. Budapest-Dabas 1980. (3) P.R.T. 1876. 2. sz. és VOB 1875. 385. o. (4) Udvari Kamara 1835. április 6-án kelt 12631-507. sz. rendelete. (5) Oesterreichische Post-Biographie VIII. Franz Freiherr Nell von Nellenburg. Wien 1915. (6) Allgemeine Hofkammer 35.181/1535 és 51.079/2234-1835 sz. alatt. (7) Dr. R. Wurth: Die Tax-Regelung dér österreichischen-bayerischen Convention 1842. Sammlerdienst 19/1979. 1467. o. (8) Franciaországban XIII. Lajos király 1634. július 1-jén hozott '* rendelete előírta, hogy a fő délkör - a 0-meridián - Ferro szige­ tén haladjon át. Ausztria ezt a rendeletet használta a múlt szá­ zadbeli térképein. Ma a Greenwichen átmenő használatos. A Magyar Bélyeggyűjtők Háza a Ferro-tól számított 36° 45’ a Greenwichtől számított 19° 5’ keleti hosszúságon áll.

(9) Circular-Verordnunger dér k. k. Post- und Telegraphen Direction für Böhmen. 1849. Nr. 13. Prag. (10) Verzeichniss dér Post- und Telegraphen-Aemter, femer dér Eisenbahn- und Dampschiff-Stacionen in Oesterreich-Ungam und is Bosnien-Herzegowina. Verfasst in Post-Cours-Bureau des. k. k. Handels-ministeriums. Geschlossen mit 31. Mai 1894. (11) Wemer Münzberg: Taxquadrat und Gebührenfeld 1857-1964. Offenbach am Main 1969.

(12) Postvereins Vermessungskarte. (13) Tabelle zu Ermittelung dér Porto-Progressions Sátze von und nach jedem Taxfelde dér Postvereins-Vermessungskarte. (14) Guzman Dénes: Magyar Posta-Zsebkönyv. Pest 1862. 152. o. (15) Adalbert Cassinelli: Dér ausübende Staats-Postdienst in Oesterreich. Bruck a.M. 1866. 206. és 251. o. (16) Neumann: V. Recueil. 292. o. (17) Paulay J. Zs. Postaügyi Rendtartás, Bátyu/Ungvár 1878. (18) 1870. Törvények Gyűjteménye 2-12. o.

A Mabéosz Hagyományos, Postatörténeti és Díjjegyes Szakosztálya 1988. január 27-én tartott ülésén megtár­ gyalta és 1988. március 30-i ülésén véglegesített szöveggel elfogadta az alábbi állásfoglalást: „Az 1867-es bélyegkiadás az első magyar bélyegkibocsátás"

Indoklás A kiadás létrejöttének körülményeit és az ebből levonható következtetéseket a kutatók már publikálták, a legne­ vesebb európai bélyegkatalógusok is ennek megfelelően sorolják be ezeket a bélyegeket. Mindezek alapján indokolt, hogy a magyar bélyeggyűjtők szervezete hivatalosan is állást foglaljon ezen fontos kérdésben, mert ennek hiányá­ ban mind be!-, mind pedig külföldön hivatalos szervek és a gyűjtők körében bizonytalanság mutatkozik a kiadás jel­ legét illetően. Az egyesített szakosztály ennek kapcsán rámutat, hogy abból a nem vitás tényből, hogy a Magyar Posta 1867. május 1-jén szuverénné vált, az következik, hogy területén egyedül és kizárólagosan volt jogosult bélyeget kibocsá­ tani. Ennek pedig egyenes következménye az is, hogy az általa forgalomba bocsátott értékjegy magyar bélyegnek minősül. Nem változtat ezen a tényen az, hogy az osztrák postaigazgatás külön rendelettel saját területén ugyanilyen bélyegeket hozott forgalomba. Ez utóbbi bélyegek természetesen osztrák bélyegeknek minősülnek. Az 1867-es bélyegkiadás tehát egymástól független osztrák, illetve magyar kiadásnak minősül és mindkét or­ szágnál katalogizálandó. Ennek megfelelően egyben ezen kiadásnak a magyar postaigazgatás által forgalomba ho­ zott bélyegei minősülnek az első magyar bélyegeknek, a kiadás pedig az első magyar bélyegkibocsátásnak.

A Hagyományos, Postatörténeti és Díjjegyes Szakosztály részéről Bér Andor

dr. Simády Béla társelnökök

Visnyovszki Gábor

35

Az 1918. évi „REPÜLŐ POSTA” előzményei és története I. rész Az első magyar polgári légiposta 70. évfordulójára

N A G Y FE R E N C (B U D A P E ST ) Bevezető Ha egy bélyeggyűjtő csak „katalógus-gyűjteményt” épít, a „REPÜLŐ POSTA” felirattal felülnyomott Parlamentes bé­ lyegpár számára csak két albumhelyet jelez, azzal az elvárás­ sal, hogy a felülnyomat eredeti és a bélyegek minősége meg­ felelő legyen. Sajnos gyűjtőink jó része nem lépi túl ezt a kü­ szöböt, pedig e két bélyeg valójában a magyar polgári légi­ posta megindulásának szimbóluma. Történetük, s nem utolsó sorban használatuk története a vérbeli filatelistákat nem hagyja közömbösen. A Magyar Bélyegek Monográfiája IV. kötetének 245-251. oldalain közölt adatokból megtudhatjuk, hogy a felülnyomott 70 ezer bélyegpárból küldeményeken az 1 K 50 filléres értéknek csak mintegy tizedrészét, a 4 K 50 fil­ léres bélyegnek pedig 2%-nál is kevesebbet kitevő mennyisé­ gét használták fel. Ebből következik, hogy a bélyegek a gyűj­ teményekben leggyakrabban használatlanul fordulnak elő. A világon szerteszét szóródott postai küldemények becsült száma egy-két ezer lehet, ezekért a légipostát gyűjtők eseten­ ként kemény csatározásokat folytatnak, így kínálati piacról nem beszélhetünk. A használt bélyegeket gyűjtők birtokában lehet ugyan csekély számú ténylegesen használt példány, amit eredeti légipostái küldeményről áztattak le, ám a „használt” példányok zöme nagy valószínűséggel szívességi bélyegzésű. (Ma már kevesebben áztatják le a bélyegeket a régebbi leve­ lekről, mint a húszas években, de a légipostái leveleket már akkor is becsben tartották.) A fentieket végiggondolva egyértelmű, hogy a használt bélyegek - különösen a 4 K 50 filléres - értékesebbek, mint a használatlanok. Sajnos az árjegyzékek ezt csak kevéssé tük­ 36

rözték, és a levélen használt bélyegeket sem értékelték sokkal többre a használatlan példányoknál. Alapjában véve ennek nem is volt jelentősége, hiszen a piac nem hemzsegett az ilyen levelektől. Ez a szemlélet mégis - sok más értékünkhöz ha­ sonlóan - devalválta a valójában sokkal értékesebb objektu­ mokat. E sorok írója a magyar légipostái objektumok között is legkedvesebb területeként gyűjti az 1918. évi REPÜLŐ POSTA párral bérmentesített küldeményeket, és hosszú év­ tizedek gyűjtői munkája nyomán megtanulta azokat becsülni. Ennek a tanulmánynak az elsődleges célja, hogy a kedvek­ nek ugyan rendkívül kedvelt, de az utóbbi évtizedek szakiro­ daimában eléggé mostoha helyet elfoglaló légipostagyűjtés egyik legérdekesebb területére ráirányítsa a figyelmet, és át­ adja azokat a tapasztalatokat, amit a szerző gyűjtői munkája során szerzett és mások számára is hasznosíthatónak tart. Mielőtt a kiadással és a bélyegek felhasználásával foglal­ koznánk, szükséges megismerni az előzményeket, a légiposta megindulását megelőző események történetét. Az első magyar polgári légiposta előzményei Az első világháború hadszínterein a cári Oroszország és az Osztrák-Magyar Monarchia ellenségként állt egymással szemben. Az értelmetlen háború rengeteg szenvedést és meg­ próbáltatást zúdított az abban részt vevő népekre, döntést mégsem tudtak elérni a szembenálló hatalmak. A nagy októ­ beri szocialista forradalom győzelme után a Bolsevik Párt még áldozatok árán is - az azonnali békekötésre törekedett. A fiatal szovjet állam 1917. dec. 22-én Breszt-Litovszkban bé­

ketárgyalásokat kezdett a központi hatalmakkal, amelynek eredményeként 1918. február 18-án aláírták a fegyverszüne­ tet, majd március 3-án megkötötték a különbékét. A szerző­ dés értelmében önálló állammá vált Ukrajnát a központi ha­ talmak megszállták, kikötve - a végső kimerülés előtt álló gazdasági erőforrások pótlására hogy mennyi gabonát, te­ jet, cukrot, vágóállatot, sőt nyersolajat kell szállítania (az an­ tant hatalmak részére az Egyesült Államokból özönlött a ha­ dianyag és az élelem). 1918. elején megindult a végső versenyfutás a győzele­ mért. Az Ukrajnát megszálló központi hatalmak főparancs­ nokságukat Kievben állították fel. Azonnal hozzáláttak a ka­ tonai közigazgatás megszervezéséhez és a háborús gazdálko­ dás szempontjából fontos - főleg mezőgazdasági - temékek begyűjtéséhez. A nagy távolság és a rendkívül elhasználódott gördülőanyag a gyors és folyamatos vasúti szállítást megnehe­ zítette. A hadvezetés úgy döntött, hogy Odesszában nagy hajótér összevonásával megindítja a vízi szállítást. Az események gyors változásai miatt - több fronton egy­ idejű harcok folytak a Vörös Hadsereg, valamint az interven­ ciós csapatok, a cári ellenforradalmárok és a megszállók által támogatott ukrán csapatok között - szükség volt az állandó, megbízható és gyors összeköttetésre. Ezt az úgynevezett futár repülőgépek biztosították, Bécs és Kiev között. Ezek a gépek eleinte csak katonai, diplomáciai és közigazgatási vonatko­ zású hivatalos postát szállítottak, de miután beváltották a hozzájuk fűzött reményeket, 1918. március 31-én, húsvét va­ sárnap reggel megindult a naponta forduló rendszeres légijá­ rat Bécs-Krakkó-Lemberg-Kiev között, amely már polgári postai küldeményeket is szállított, egyelőre Lembergyg. A menetrend az alábbi volt:

Indulás Érkezés Indulás Érkezés

Oda

Vissza

5 ó 30 p (reggel) Aspern Krakkó 9ó Krakkó 9ó30p Lemberg 12 ó 30 p (délben)

Lemberg Krakkó Krakkó Aspern

10ó(de.) 13 ó 13 ó 30 p 15ó30p

/ A repülés időtartama Bécstől Krakkóig három és fél óra, ugyanennyi Krakkótól Lembergig. Vasúton - gyorsvonaton a menetidő ugyanezeken a távolságokon kilenc óra, illetve to­ vábbi nyolc óra volt. Az osztrák repülőposta-kiadás rövid története Úgy gondolom, érdemes a magyar repülőpostát meg­ előző osztrák kiadás adatait és történetét dióhéjban összefog­ lalni. A forgalmi sorozat elkészült, de kiadásra nem került, el­ térő színű értékeit, az ibolyaszínű 2 koronást, a sárga 3 koro­ nást és a szürke 4 koronást „FLUGPOST” felülnyomattal, a 2 és 3 koronás bélyegeket új értékjelzéssel (1.50 K és 2.50 K) látták el. A repülőpostán küldött levelek díjszabása: - rendes (súly szerinti) küldeménydíj (Leveleknél 20 g-ig 15 Heller, e felett további 20 g-onként 5 H, levelezőla­ poknál 8 H (ha díjjegyesek), ill. 10 H. Szeptember 1-jétől a levelek alapdíja 15 H-ről 20 H-re emelkedett, és a levelezőlapok díja egységesen 10 H lett.); - közvetítési díj: 1 korona, amelyet küldeményenként és „FLUGPOST” bélyeggel kellett leróni, végül - a repülővel való szállítás díja, ami szakaszonként (Bécs-Krakkó, ill. Krakkó-Lemberg és viszont) és 20 g-onként 1.50 K volt. A fentiek szerint egy 20 g-nál nem nehezebb levélre Bécs-Krakkó között 15 H értékű postabélyeget és a 2.50 K-s „FLUGPOST” bélyeget, Bécs-Lemberg viszonylatban ez utóbbi helyett 4 K értékű „FLUGPOST” bélyeget kellett ra­ gasztani. Á súlyosabb leveleket megfelelő számú 1.50 K-s bé­ lyeggel kellett kiegészíteni (ilyen esetben természetesen a normál alapdíj is nőtt). A repülőpostán feladott küldeményeket a felvételkor a főpostahivatalok bélyegzésével látták el (Wien 1-Krakau/ Kraków 1-Lemberg/Lwow 1). A repülőposta-bélyegzést a re­ pülőtéren ütötték a küldeményekre, Bécsben csak németül, a másik két városban lengyelül is (Poczta Lotnicza). A bélyeg­ zések részletes ismertetésére e cikk keretében nincs módunk. (A hivatalos küldeményeken használt bélyegzéseket lásd szerző 1986/1 számunkban megjelent cikkében. A szerk.) 37

Az egykori tudósítások szerint a bécsi főpostán egy új fülkét nyitottak, „Flugpost” feliratú táblával és a legközelebbi indítás idejével. A forgalom nagy volt, de tolongás, sorbanállás nem volt. Egy-egy igénylőnek legfeljebb öt sorozatot adtak ki (a bélyegeket így a feladó ragaszthatta a küldeményre, szemben a későbbi magyar gyakorlattal). Repülőposta-külde­ ményeket csak a három város főpostáján lehetett feladni. Krakkóban minden féltől csak egy-egy küldeményt fogadtak el. A feladásnál a levél vagy levelezőlap bal felső sarkában tüntették fel a felvételi sorszámot. A szabályok előírták, hogy ha a küldemény elvész, a feladó a bérmentesítési díjnak meg­ felelő költségtérítést kap. Ha pedig a szállítás időtartama két postahivatal között 12 óránál többet tenne ki, visszaszolgál­ tatják a repülőposta-bélyegeknek megfelelő költséget. A Bécs-Budapest-Odessza repülőjárat előkészületei A Monarchia és Ukrajna közötti légi kapcsolat tovább­ fejlesztésére több terv is volt. Az új déli szárnyat BudapestArad-Kolozsvár-Sinaia-Bukarest-Odessza, ill. BudapestSzabadka-Temesvár-Craiova-Bukarest-Odessza állomások­ kal tervezték. A légierők parancsnokságától Bittera Miklós hadnagy (aki az olasz fronton súlyos fejsérülést szenvedett és emiatt hátországi szolgálatra rendelték) kapta a parancsot, hogy az érintett városok közigazgatási vezetőivel tárgyaláso­ kat folytasson repülőterek létesítéséről (a parancsot a Közle­ kedési Múzeum őrzi). Amint tudjuk, a déli vonal kiépítésére már nem került sor, de első lépésként 1918. július 4-én megindult a légiforga­ lom a Monarchia két fővárosa, Bécs és Budapest között. A Bécs-Krakkó-Lemberg-Kiev légi kapcsolat a Budapest-Bécs közötti járatok megszüntetése után is, egészen no­ vemberig fennmaradt (a polgári repülőposta szállítását októ­ ber elején szüntették be). A járaton március és november között 11 baleset (lezuhanás, kényszerleszállás) történt. Az osztrák kiadás illusztrálására bemutatunk egy Buda­ pestre küldött repülőposta-küldeményt (7. ábra). A légi útvonalakat a 2. ábrán illusztráljuk. (Folytatjuk) 38

7. ábra Bécsből Budapestre küldött levél a 2.50 K-s repülőposta­ bélyeggel

TJUfg^. -N '--T ITii \W v uLh!TCVS2K<^P'-0szk u *j t n <s:rur ■ —^ V sarrSsOö 'v ,— , ' ] X f W n to d , p ' R Ö S j— v * B k! P i * - . D .> Cres/au*.p ,-.(' "Kj iélem / “\ 0Jfi-l /, : '1914.VIÜT3' Lublm K-'\

:
^

w

í ;

Brünn

v . S o r í í f c e ^ . Uzsoki-li. /

'neli

Á

A

|

^ VinnV‘ca

jelizave

T j t á r - h ,.V j

Kassa Vereckei-íi.. y . M uLinfcáfo-.. n k á b s - XV. v

í? Sony

i9i4 3?^

Kővel; \ H ;

\ — ’IC z é jn o w H i

A G Y ík^R p t ! 3 flD |)Q f| ; D e b r o r o n ...

s/« # 1 Ó fá 'Á A Zágráb*;-" l ' U,r' e

M iíro ’

m m - (B7 9r^ |^ ,4 K •■•wwcfGom ’aiátó-

S arai$y*i

i X

h

/Constanta ; ?-* í' K / j

2. ábra A repülőjáratok útvonalának vázlata

Kiegészítések a felvidéki pótbélyegzők 1987/2 számunkban közölt térképeihez D R . PALOTÁS ZOLTÁN

Folyóiratunk előző számában megjelent tanulmányom végén a forrásjegyzékből kimaradt a térkép eredetére való hi­ vatkozás: ezt annak idején (1938 novemberében) a PESTI HÍRLAP közölte. Nem tekinthető pontosnak, a lap akkor csak sebtében, vázlatosan tudta az olvasóközönséget tájékoz­ tatni az új határról. Számunkra most nem az akkori demarká­ ciós vonal pontos ismertetése volt a fontos, hanem azoknak a (kisebb) községeknek, postahelyeknek feltüntetése, ahol pót­ bélyegzőket használtak. Ezek a PESTI HÍRLAP térképén részletesen, általában pontosan rajta vannak. A térképekhez a következő helyesbítéseket, ill. magya­ rázatot kell hozzáfűznünk: Nyugatról kelet felé haladva, már Pozsony alatt találjuk az első hibát: Gutor és Szemet is Magyarországhoz került, Torcs ellenben Szlovákiánál maradt. A pozsonyi fővonalon fekvő Cseklészt 38-ban visszaítélték ugyan, de a 39-es határ­ rendezés során Szlovákiához csatolták. Magyargurab nem ke­ rült vissza. A Galántától északra fekvő Barakony és Gány 39ben visszakerült Szlovákiához, cserébe Vágóéit, amely 38ban még a demarkációs vonalon kívül feküdt. A Nyitra völ­ gyében a határ hibás: Berencs, Nyitrafalu és Kiscétény a dön­ tésben nem kerültek vissza. A Zsitva völgyében a jelzett ha­ tár jó, de Zsitvaújfalu és Nagyhind felirata téves, fel van cse­ rélve; 1939-ben Nagyhind magyar maradt, de Zsitvaújfalu visszakerült Szlovákiához. Ettől keletre Néved nem került vissza, valamint a Léva melletti Garamkelecsény sem. A Léva és Ipolyság között feleúton fekvő Apátmarótot és Szántót, va­ lamint az Ipolyságtól északra fekvő MeréX és a Balassagyar­ mattól északkeletre fekvő KürtösújfaluX sem csatolták vissza, Mikszáthfalvát (Szklabonya) pedig 1939-ben visszaadtuk.

A Losonctól nyugatra eső Maskófalva nem került vissza, sem a Jolsvától délnyugatra fekvő 3 falu: Nandrás, Gömörrákos és Kövi. Rozsnyó és Kassa között a jelzett határ helyes, de 1939-ben (cserébe) visszatért néhány kis hegyi falu: Ajfalucska, Jászómindszent, Rudnok és Aranyida, Nagyobb hibák vannak a PESTI HÍRLAP térképén Kas­ sától keletre: Rásy Alsóolcsvár, Nagyszalánc, Kalsa és Szalánchuta a döntés nyomán nem kerültek vissza. Itt érkeztünk el ahhoz a határszakaszhoz, ahol a bécsi döntés demarkációs vonala, illetőleg az 1939-ben ratifikált magyar-szlovák határ csaknem egybeesett a trianoni határral. Tovább, keletre is hi­ bás a határjelölés: Kolbása, Lasztóc, Velejte, Zemplénkelecsényt Barancs és Szalók a döntésben nem kerültek vissza. Tovább haladva Királyházát kell említenünk, melyet tévesen, valóságos helyétől északra jelöltünk: Királyháza a vasúti el­ ágazásnál fekszik, Nagyszőlőstől keletre. Látható tehát, hogy a fenti helyesbítés tulajdonképpen háromféle határvonalat említ: - a PESTI HÍRLAP térképén, néhol hibásan jelölt határt, - a bécsi döntés valóságos, ideiglenes demarkációs vona­ lát és - az 1939-ben ratifikált, „végleges” magyar-szlovák határt. A fenti kiegészítéssel elejét kívántam venni a várható, kétségkívül jogos kritikának, amely tanulmányom térképeit illetheti. Mindez azonban - úgy vélem - mondanivalóm lé­ nyegét: a pótbélyegzők dolgát alig érinti. 39

INDEX

I

Dr. Ferenc Nagy (Vienna): Postai historical documents o f the freedom war o f 1848-1849.

T h e au tho r publishes his study in h o no ur o f th e 140th an niversary o f th e 1848 revolution. The letters o rig inating fro m th e period o f th e fre e ­ d o m w a r and being bo und to sam e, are nőt o n ly v e ry in teresting fro m th e postai historical, bút alsó fro m th e historical point o f view . The docu m en ts are grouped by th e au tho r according to th e ir n atúré (h o m e affaires, w a r affaires, o p eratio n al, etc. do cu m en ts) and he gives com m ents to each. T h e va lu e o f th e study is enhanced by th e fa ct th a t sim ila r docum ents are scarcly to be seen, because th ey w e re either destroyed d u e to th e ir political natúré, or w ere kept secret. T h e study gives valuab le In fo rm a­ tio n w ith in a ch ap ter o f th e H ungárián postai history still fu ll w ith leakages.

^

Ferenc Orbán (Denmark): Quadringles and zones fór accounting o f pos­ tai rates - Measuríng o f distances w ithin the postai and telegraphic Services

T h e distances betw een th e senders and th e receivers places w e re an im p o rta n t facto r fó r the de term in atio n o f a g r e a t p art o f th e postai rates. T h e zo n e-tariff has been used during long tim e at th e Letter Post Service, ho w ev er m uch longer tim e w ith in th e Coach Post S ervice and the Telegraphs. T h e au th o r takes care o f th e issue co m p rehen sively, starting fro m th e base, follow in g th e d e v e lo p m e n t based on th e international postai treaties. Fór a better understanding and su rw a y help th e illu strations o f th e quadringles etc. w h ich are p atrly co ntem p orarly rem edies o r th e au tho rs works. T h e article is indispesible fó r th e students o f postai history.

40

O

Ferenc Nagy (Budapest): Antece dents and history o f the airm ail (Re­ pülő Posta) o f 1918.- Part I.

T h e article deals w ith one o f th e m ost interes­ tin g chapters o f th e H un gárián aero philately, th e antecedents and history o f th e issue o f th e first H un gárián airm ail stam ps. T h e au tho r w h o received recognitions w ith his 1918 m a té ­ ria!, containing ab o u t 50 airm ail docum ents o f th e 1918 flig h t, at international e x h ib itio n s -g i­ ves a co m p rehen sive picture ab o u t this issue on th e basis o f th e docu m en ts in his posession, fu rth e r based on th e data o f th ose docum ents he happens to kn ow , surpassing in n u m b er m a n y tim es th ose he posesses, gives an aid to th e ju d g e m e n t o f th e au thenticity o f th e airm ail letters w ith this issue, to th e ir evaluatio n and m ention es th e specialities o f th e stam ps, even th e ir fakes. T h e first part o f th e study is published in this issue, th e antecedents and circum stances o f th e issue.

Dr. Zoltán Palotás: A ddition to the maps published in connection w ith the „rese rve" postai cancellers in Upper-Hungary (in o u r issue No 1987/2). T h e basis o f th e m aps published in our previous issue in connection w ith th e study fó r the „reserve" postai cancellers in U p p er-H u n g ary in 1938, w a s a su p p lem en t o f th e new spaper entitled: Pesti Hírlap o f those tim es. This w as h o w e v e r nőt accurate, due to its quick com pilatio n and its publicistic character. T h e present short ad dition sum m arizes certain corrections and explan ations to said m aps.

SOMMAIRE

I

Dr. Ferenc Nagy (Vienne): Docu­ ments de l'histoire postale de la guerre de libération de 1848-1849

L'auteur a publié cette étude á l'occasion du 140 e anniversaire de cette révo lution. Les lettres datan t de cette ép oq ue de la lutte pour la liberté représentent un gran d in térét non seulem en t au point de vu e de l'histoire postale, m ais sont aussi fó rt intéressantes du point de vue historique. L'auteur a g rou pé ces docum ents d 'aprés leur caractére (p olitiqu e intérieure, m ilitaire, m ano euvres m ilitaires etc.) en y faisan t des rem arq ues appropriées. La va leu r de cette étude est d 'a u ta n t pius im p o rta n te que de tels docu m en ts n'ont presque jam ais été publiés, étant donné d'un cöté leur caractére po litiq ue ou bien o n t été détruits, ou encore éta ie n tte n u s strictem ent secrets. En un m o t l'étu d e d ö n t il est question do nn e des in form atio ns de va leu r et éclaire une période de l'histo ire de la poste hongroise qui contenait de n o m b re u x points inconnus jusqu'ici.

£m

Ferenc Orbán (Danemack): Carrés des valeurs-zone des valeurs - mesures des distances appliquées pár les Services de la poste et des télégrammes

Les tarifs postaux dans leur m ajo rité n'étaient pás indifférents en ce qui concernait la distance séparant le lieu d'e xp é d itio n et célúi de destination. La déterm in atio n du ta rif d 'aprés les zones a été ap pliq uéedu ran t un certain te m p s ég alem en t po ur les iettres, et ce ta rif a continué á étre en vig u e u r encore d u rant une certaine péri­ ode en ce qui concernait le service des paquets et des té lég ram m e s. L 'auteur a tra ité ce sujet partant de sa base po ur continuer á suivre són d é velo p p em en t au point de vu e des accords

po staux in ternation aux. La com p réhen sio n et une vu e d 'e n se m b le so n t m ieu x expliq uées pár les dessins représentant les „carrés des valeurs" qui en pa rtié so nt ceux o rig in au x qui étaien t disponibles á l'ép o q u e e t utilisés dans le calcul des distances e t co m p létés pár le travail personnel de l'au teu r. C ette étude représente des connaissances in dispensables p o u r tous ceux s'occupant de l'histo ire générale d e la poste eu ropéenne.

O

Ferenc Nagy (Budapest): Précédents et histoire de la Poste Aérienne de l'année 1918 - 1 partié

C et article s'occupe d 'u n des plus intéressants chapitres d e l'aé ro p h ilaté lie hongroise: l'ém ission du p re m ie r tim b re de la poste aérienne hongroise pár ce qui a précédé cette ém ission et d e són histoire. L 'auteur qui a pris p art avec un grand succés á plusieurs expositions internationales, avec un m atériel d e plusieurs centaines d'o bjets d e la poste d e 1918, en se basant sur le m atériel en sa possession, ainsi que sur les do nn ées du m atériel trés n o m b re u x qu'il co nn ait do nn e une id ée g é n érale de ces ém issions, aid an t leu r év alu a tio n , in diqu an t les particularités de ces tim b re s et m érn e les falsifications qui s'y trou ven t. D ans la p rem iere partié de cette étude nous indiqu on s les conditions et ce qui a précédé cette ém ission.

Dr. Zoltán Palotás: Compléments aux cartes de la Hongrie septentrionale parues dans notre N.2/1987sur les oblitérations complémentaires. Les Cartes fig u ran t dans l'étude publiée dans notre précédent n u m é ro et se rapp ortan t á l'étu d e en rubriq ue o n t été tirées d 'u n e an nexe du jo urnal „Pesti H írlap " {Journal de Pest) dö nt l'éb auche hátée n'a pás été trés exacte. L'auteur d o n n e á cette occasion certaines rectifications d e ces Cartes ainsi q u e qu elq ues explications.

INHALTSVERZEICHNIS

I

Dr. Ferenc Nagy (Wien): Die posthistorischen Dokumente des Freiheitskampfes 1848/49

Zu Ehren des 1 4 0 .-s te n Jahrestages d é r Revolution ve rö ffen tlicht dér A u to r seine S tud ie. Die aus dér Z e it des Freiheitskam pfes s ta m m e n den, und d a m it eng ve rb u n d en en B riefe sind nicht nur posthistorisch, sondern auch geschichtlich sehr interessant. D ie D o ku m en te w e rd e n vö m A u to r nach ih rer A rt g ru p p ie rt (innenpolitische, verteidig un gso rg anisato risch e, w ehrgeschichtliche etc. D o k u m en te), un d allé entsprechend ko m m en tiert. D ér W e rt d é r S tu ­ die w ird dadurch erhö ht, dass ahnliche D oku­ m en te bislang kaum vo rg e k o m m e n sind, w eil sie w e g e n ihres politischen In haltes e n tw e d e r ve rn ichtet w u rd en od er ab er kaum zugánglich a u fb e w a h rt w erd e n . D ie S tud ie liefert zu ein em nur sehr lückenhaft erforschten Kapitel dér ungarischen Postgeschichte w e rtv o lle In fo rm a tio nen.

^

Ferenc Orbán (Dánemark): Tarifqu adrate, Tarifzonen-Entfernungsmessung im Dienste dér Post und Telegraph/e

Bei dem grössten Teil dér Posttarife w a r die E ntfernung zwischen A u fg ab e- und Bestim m ung so rt nicht gleichgültig. Die T a rifb em es sung nach Tarifzonen w u rd e eine Z e it láng auch bei den Briefen an g ew en d et, w es en tlich t lánger g a lt sie ab er bei dér Paketpost und T eleg rap h ie. D ér A u to r bearbeitet das T h e m a um fassend, begin nen d bei den G run dlag en und dér Entw icklung fo lgend, im S pegel dér in tern atio n alen Postvertráge. Die A b b ild u n g en , d ie die Tarifquadrate darstellen, sind ein erseits zeitgenössische H ilfsm ittel zűr E ntfernungsberechnu ng , andererseits eig en e A rb eiten des A utors, und ve rh elfen zum V erstándnis und zűr Ü bersicht. D ér A rtikel ist unentbehrlich fü r Postgeschichtler.

ó

Ferenc Nagy sen. (Budapest): Die Vorgeschichte und Historie dér Flugpost 1918. - I. Teil

D ér Artikel bescháftigt sich m it ein em dér interessantesten Kapitel d é r ungarischen A erop hilatelie, m it d é r Vorgeschichte und H istorie dér A usgab e d é r ersten ungarischen Flugpostm arke. D ér A u to r, dér m it seinem um fangreichen M atéria! aus 1918 an zahireichen in ternation alen A usstellungen A n erkenn ung gefu n d en hat, gibt um fassendes Bild über diese A usgabe. A u f G rund seines eigenen M a terials , und darü b er hinaus auch au f G rund d é r noch u m fangreicheren, ihm bekannten Daten und D okum ente biete t er H ilfe zűr B eurteilung d é r Echtheit dér Poststücke, und dérén B ew ertu ng . Er berichtet über S pezialitáten, und auch über Fálschungen. In díeser A usgab e bringen w ír den ersten Teil dér S tud ie, über die V orgeschichte und U m stá nde dér V erausgabung.

Dr. Zoltán Palotás: Ergánzungen zu den Landkarten bezüglich Notstempel in Oberungarn in unserer Ausgabe 1987/2 Z ű r lllustration dér ob g e n an n te r A rb e it in unse­ rer vo rh erigen A usgab e d iente als G run dlag e fü r Kartenskizzen die Beilage d é r da m a lig e n Tageszeitung „Pesti H írlap ", d.h. „Pester Nachrichtenb latt". Diese w u rd e ab er hastig zusam m eng estellt und publizistischer A rt, nicht genau. D ér A u to r fasst in seiner kurzen Ergánzung seiner bezüglichen Korrekturen und Erklárungen zusam m en .

Á r a : 4 0 ,- F t

t®SSSf %0m