Pannon Egyetem Interdiszciplináris Doktori Iskola: Bölcsészettudományok és Társadalomtudományok Neveléstudományi doktori program Pedagógusképzés Pedagógiája alprogram
PhD értekezés tézisei
Heszteráné dr. Ekler Judit
A testnevelés értékreprezentációja a közoktatásban -Quo vadis iskolai testnevelés? –
Témavezető: dr. Rétsági Erzsébet egyetemi docens
Veszprém 2006
Napjaink iskoláiban – a kompetencia alapú oktatás elvét követve - az úgynevezett készségtantárgyak szerepe nő. Így van ez –legalábbis elviekben – a testnevelés esetében is. A testnevelés és sport - sajátos, sokoldalúan használható mozgásanyagával és műveltségtartalmával, a személyiségre (kognitív, affektív és szociális területen) gyakorolt pozitív hatásaival – nagy hatásfokkal járulhat hozzá a kulcskompetenciák kialakulásának folyamatához. Az oktatásirányítás kétszintűvé (állami és helyi szint) válása miatt, egy új tanári szerep is körvonalazódik. A pedagógusoknak a jövőben nagyobb részt kell vállalniuk az innovációban, és új tanítási és tanulási stratégiákat kell elsajátítaniuk 1. A kutatás célja • feltárni a testnevelés és sport értékeinek reprezentálódását a Vas megyei iskolák értékhierarchiájában • megtalálni az iskolai testnevelés hatékonyságát döntően befolyásoló sarokpontokat • gyakorlati jelentőségű elméleti ismereteket nyerni a testnevelő tanárképzés számára 2. A vizsgált minta Vas megye valamennyi iskolája (147). Az intézmények település, iskolafok, fenntartó és méret alapján is nagyon sokfélék. 3. A kutatás hipotézisei 1. Feltételezzük, hogy minden vizsgált iskola pedagógiai programjában a, szerepelnek a testnevelés és sport értékei, b, de ez a reprezentáció az általános megfogalmazások szintjén marad, c, és szinte kizárólag a testi egészség megőrzésével kapcsolatban szerepel. 2. Feltételezzük, hogy a pedagógiai programokban megmutatkozó reprezentációban a, nem lesz különbség az iskolák objektív körülményeinek különbözősége miatt, b, de különbséget várunk a személyi feltételek – elsősorban a testnevelő tanárok számára, pozíciójára gondolunk – szerint. 3. Feltételezzük, hogy az egyes iskolákban, a testnevelés és sportról megfogalmazott értékítélet a tervezési dokumentumok szintjén, illetve a testnevelés tényleges gyakorlata között, nincs összhang. 4. A kutatás módszerei Adatgyűjtés: • a, tartalomelemzés: A testnevelés értékeinek konkrét és látens előfordulásai alapján a pedagógiai programokat négy kategóriába soroltuk: 1. „Nem reprezentálja az iskolai testnevelés és sport értékekeit”, azaz az adott iskola pedagógiai programjának vizsgált része nem tartalmazza az iskolai testnevelés és sport értékeit. 2. „Gyengén reprezentálja az iskolai testnevelés és sport értékeit”: A pedagógiai program célrendszerének valamely elemében, vagy konkrét tevékenységben jelennek meg az iskolai testnevelés és sport értékei. 3. „Közepesen reprezentálja az iskolai testnevelés és sport értékeit” A kiemelt értékek között, vagy a célrendszer valamely elemében szerepeltetik a testnevelés 2
és sport értékeit és a tantárggyal kapcsolatban konkrét tevékenységeket is meghatároznak a pedagógiai programban. 4. „Jól reprezentálja az iskolai testnevelés és sport értékeit”. A kiemelt értékek között és a célrendszer valamely elemében, valamint konkrét tevékenységekben is szerepelnek az iskolai testnevelés és sport értékei. • b, dokumentumelemezés: A tanórai és tanórán kívüli óra- és munkaterv, éves program A tanórán kívüli foglalkozásokból, illetve az iskolai programokból elkülönítettük a mozgásos programokat (%). • c, interjú: az iskolák vezetőjével és testnevelőjével. Az interjúk témakörei: az iskola tanórán kívüli (szabadidős) tevékenységeinek, illetve évről - évre megrendezésre kerülő rendezvényeinek száma, tartalma, rendszere és ezek lebonyolítási formái. Anyagfeldolgozás: • alapstatisztika • kereszttáblák • korreláció • khi² próba 5. A kutatás eredményei 5.1. A testnevelés értékreprezentációja a tervezési dokumentumokban A vizsgált 147 iskola pedagógiai programjában a testnevelés értékeinek reprezentálása túlnyomó részben (39,90%) gyenge. 37 a közepes, és 38 a jó pedagógiai programot készítő iskolák száma. A vizsgált iskolák 8,80 százalékának (13 iskola) pedagógiai programja „az iskolai oktatás és nevelés alapelvei, céljai és feladatai” című részében nem szerepeltet semmilyen testneveléssel kapcsolatos értéket. A jó pedagógiai programokra jellemző, hogy a sport valamely célértékét az iskolai oktató-nevelő munkát meghatározó alapelvek, vagy értékek közé sorolják. Ennek alapján célokat tűznek ki, melyekhez feladatokat rendelnek, illetve a feladatok megoldásához konkrét eszközöket, megjelölve a teljesülés feltételeit, kritériumait és néhány helyen a felelősöket is. Hangsúlyozott értékeik: testi és lelki egészség, edzettség, a sporttal kialakítható és erősíthető személyiségvonások, szocializációs lehetőségek, stb. Céljaik: a sport műveltségtartalmainak elsajátítása, a mozgásműveltség fejlesztése, a szabadidős sportoláshoz szükséges ismeretek elsajátítása, kompenzáló, korrigáló technikák megismerése, stb. A közepes minősítésű pedagógiai programokban már nincs meg az alapelvek, célok és feladatok konzekvens egymásra épülése. A gyenge programok pedig csak az általánosságok szintjén fogalmaznak. Szignifikánsan jobb a testnevelés értékeinek reprezentálása a városi (p = 0,046), és az egyházi fenntartású (p = 0,014) iskolákban. Tendencia jelleggel azokban, ahol testnevelés tagozat működik ( p = 0,056) és ezáltal arányában több testnevelő tanár dolgozik (p = 0,055). Meglepő módon szignifikánsan rosszabb a reprezentálás a testnevelés helyi tantervét egyénileg elkészítő iskolák pedagógiai programjában (p = 0,020). 5.2. A testnevelés értékreprezentációja a napi gyakorlatban A legrosszabb helyzetben a hét, vagy annál kevesebb tanulócsoporttal működő intézmények vannak (p = 0,007). Ez a tanórai testnevelés szignifikánsan (p = 0,005) 3
alacsonyabb számából adódik, amit a szabadidős sportfoglalkozások valamivel az átlag feletti aránya sem tud ellensúlyozni. Tendencia jelleggel (p = 0,076) jobb sportgyakorlatot folytatnak a városi iskolák, ami elsősorban a saját készítésű helyi testnevelési tantervnek tudható be. Ilyen tervet készített a városi iskolák 45%-a. Szignifikánsan (p = 0,000) rosszabbak a szabadidős sportfoglalkozások arányát tekintve az évfolyamonként éppen egy osztályt indító intézmények. A mozgásos iskolai programok arányát tekintve, pedig a falusi iskolák jobbak szignifikánsan (p = 0,043), a megyeszékhelyen működő iskolákkal összehasonlítva. 5.3. A tervezésbeli és a gyakorlati reprezentáció viszonya Az elméleti és gyakorlati reprezentáció összevetése szerint, az egyes csoportok között nincs a véletlentől eltérő különbség (p = 0,497). A testnevelési értékek mélyebb ismerete, azok tudatosulása nem vezet minőségében jobb iskolai sportgyakorlathoz, ahogy a testnevelés értékeinek gyenge szerepeltetése az iskolai pedagógiai programban sem jár feltétlenül együtt gyenge gyakorlati sportélettel. A vizsgált iskoláknak kevesebb, mint az egyharmadában (30,80% = 45 iskola) van azonos minőségi kategóriába sorolható elméleti és gyakorlati reprezentáció. Az iskolák 54,10% -ában a mindennapjaikat jellemző sportmunka jobb, 15,10%-ában rosszabb, mint amilyen értékelést pedagógiai programjukban leírtak. 6. Összefoglalás 6.1. A testnevelés értékei a pedagógiai programokban (1. hipotézis) Vizsgálatunkban feltételeztük, hogy valamennyi iskola pedagógiai programja tartalmaz valamilyen testneveléssel, sporttal kapcsolatba hozható értéket (hipotézis 1.a). Feltételeztük ezt azért, mert az egészség alapvető emberi érték, melynek önértéke folytán biztos helye kell legyen az iskolai életben is. Ennek ellenére a vizsgált iskolák 8,2%-ának pedagógiai programjában említés sem esett ilyen értékekről. Az iskolák jelentős részének (40,10%) pedagógiai programjában - ahogy feltételeztük (hipotézis 1.b) -, íróik csak általánosságokban fogalmaznak. A megemlített testneveléssel kapcsolatos értékek mindössze kétféle, további kibontásra nem kerülő formában szerepelnek, mint az egészség megtartása és az egészséges életmód kialakítása. Az, hogy a testnevelés és sport - a szorosan vett egészségen túl - értékhordozó a személyiségfejlesztés vagy a közösségépítés terén is, valamint, hogy egyedi tartalmai az emberi kultúra részét képezik, csak a tantestületek 26,50%-ában fogalmazódik meg és került így bele az iskolák pedagógiai programjába. Ez az adat beigazolta feltételezésünket (hipotézis 1.c), hogy a pedagógiai programok jelentős részében a testnevelési értékek értelmezése a szorosan vett egészség területére korlátozódik. 6.2. A pedagógiai programbeli reprezentációt befolyásoló tényezők (2. hipotézis) A vizsgálat megkezdésekor abból a feltételezésből indultunk ki, hogy a nevelőtestületek az iskolájukban folyó oktatást-nevelést meghatározó alapelvek és célok kitűzésekor értékeket választanak, amit nem befolyásolhatnak tárgyi feltételek (hipotézis 2.a). Az eredmények azonban rácáfoltak hipotézisünkre. Azok a körülmények, jobbára korlátok, amelyek az iskolai sporttevékenységeket befolyásolhatják, egyértelműen rányomják bélyegüket már az iskolai oktató-nevelő munkát meghatározó alapvetésekre is. Ez a negatív hatás a kis tanulólétszámú és folyamatosan fogyó (fejkvóta), önkormányzati fenntartású iskolákban érezhető legerősebben. Ezek az iskolák leginkább a falvakban, gyakran összevont osztályokkal, kis létszámú tantestülettel dolgoznak. Tendencia
4
jelleggel jobbak a sport értékeinek pedagógiai programbeli reprezentálásában az évfolyamonként több tanulócsoporttal működő, nagyobb (városi) iskolák. Minden jel arra mutat, hogy a városi iskolák tudatosabban gondolják végig azokat az iskolahasználók számára vonzó és az iskolai kínálatot bővítő lehetőségeket (mint például a sport), amelyekkel a szabad iskolaválasztás idején, a minél nagyobb tanulólétszámot biztosítani tudják. A sport értékeinek pedagógiai programbeli reprezentálódásával erős tendencia jellegű kapcsolatot mutat a testnevelők tantestületen belüli magasabb aránya. Ez azonban legtöbbször az iskolában működő testnevelés tagozat természetes velejárója, és nem oka, hanem következménye a magasabb értékelésének. Ezt az összefüggési irányt erősíti az is, hogy a testnevelő tanárok iskolavezetési pozíciója nincs minőségemelő hatással a sport értékeinek reprezentálódására az iskolai dokumentumokban. Az a feltételezésünk (hipotézis 2.b), hogy a testnevelési értékeket legjobban ismerő testnevelő szakemberek magasabb létszámaránya, illetve vezető pozíciója a tantestületben, az egész közösség értékítéletét a testnevelésről és sportról pozitívan befolyásolja, nem igazolható. 6.3. Az elméleti reprezentáció hatása az iskolai sportéletre (3. hipotézis) Kutatásaink azt bizonyítják, hogy a pedagógiai program, az iskolai gyakorlatot valóban meghatározó ereje – a testnevelés vonatkozásában – csak esetleges, legtöbbször csupán a véletlen műve. Így a – 3. – feltételezésünk beigazolódott. Ennek oka egyrészt a helyi tervezés újszerűsége és az abban résztvevők gyakorlatlansága és felkészületlensége. A másik ok az érdekérvényesítés gyengeségében kereshető. A pedagógiai programokban szerepeltetett, testneveléssel kapcsolatos értékek szűk körű és legtöbbször a testi egészségre korlátozott megjelenése azt bizonyítja, hogy a tantestületekben nem ismertek igazán a sport értékei. Az ezeket legjobban ismerő testnevelő tanároknak viszont nincs a szóbeli érdekképviseletben gyakorlatuk. Ezt támasztja alá kutatásunknak az az eredménye is, amelyből kiderül, hogy a saját helyi testnevelési tantervet készítő iskolák – összesen 20 iskola a 146-ból, ami a feladat nehézségét, ugyanakkor az ott dolgozó testnevelők elhivatottságát és szakmai felkészültségét bizonyítja – pedagógiai programjában a testnevelés értékeinek reprezentálása szignifikánsan rosszabb, mint a valamilyen mintát felhasználó iskolák esetében. Azaz a jó szakmai munkára képes és vállalkozó testnevelő tanárok számára sem természetes, hogy az iskolai oktató-nevelő munka tervezése során képviseljék tantárgyuk, műveltségterületük érdekeit, növeljék presztízsét, elfogadottságát. 7. Ajánlások A kutatás eredményei alapján ajánlásokat fogalmazunk meg - a jelen kutatás nyomán megnyíló további kérdések kutatására, - az iskolákban, akár azonnal is elindítható változtatási lehetőségekre, - a felsőoktatás számára általában, - a testnevelő tanár- és tanítóképzés számára. 7.1. További kutatási területek a, Ahhoz, hogy biztosak lehessünk abban, hogy a Vas megyei intézmények vizsgálata alapján levont megállapításaink érvényesek az egész magyar közoktatásra, indokolt lenne hasonló kutatást, kutatásokat folytatni az ország más megyéiben is.
5
b, Kutatásunk alapján azt a következtetést vontuk le, hogy szakembereink legnagyobb része a kötelező óraszám növelésében látja a hatékonyságnövelés egyedüli lehetőségét. Ezt viszont nem tekintjük előrevivő véleménynek. Érdemes volna tehát a testnevelő tanárok erre a kérdéskörre vonatkozó nézeteit és az ezek hátterében meghúzódó okokat, tapasztalatokat is megismerni. 7.2. Lehetséges tennivalók az iskolákban Az iskolákban dolgozó, más szakos tanárok keveset tudnak a testnevelés értékeiről. A pedagógusok ismeretbővítése a helyi tervezésben betöltött szerepük miatt kiemelten fontos. Jobb együttműködés várható megfelelően informált, a testnevelés és sport a kompetenciafejlesztésben betöltött lehetőségeivel tisztában lévő tanártársaktól. A testnevelés értékeit, illetve sokoldalú hasznosságát bemutató szóbeli kommunikációnak, érték- és érdekképviseletnek nincs működő gyakorlata a testnevelő kollégák körében. Ezt a ma egyre fontosabb kompetenciát testnevelő tanári továbbképzéseken lehetne megszerezni. A továbbképzések anyagába be kell illeszteni az iskolai testnevelésbe maguknak helyet követelő új sportágakat, és a modern módszertani megoldásokat is. A tantestületek tagjainak ismeretbővítését megszervezni, illetve a testnevelő kollégákat a továbbképzéseken való részvételre biztatni az iskolaigazgatók feladata. Ők koordinálhatják az e tárgykörbe tartozó szülői és diák igények megismerését is, csakúgy, mint az iskola holdudvarába tartozók közreműködési lehetőségeinek (edző, hobbisportoló) feltérképezését. Az iskolavezetés feladata az is, hogy a jól működő gyakorlatot értékén kezelje, és az egész iskolaközösség számára felismerhetően elismerje. Az iskolai testneveléssel kapcsolatos szemléletformálásban a testnevelő szakembernek, az iskolavezetésben kell az első számú partnerét megtalálni. 7.3. Ajánlások a felsőoktatás számára A társadalmi elfogadottság növelését szolgálhatja a sport értékeire vonatkozó ismeretek bővítése valamennyi pedagógus számára, sőt minden művelt felnőtt számára, foglalkozástól függetlenül (hiszen ők alkotják a későbbiekben az iskolahasználók „szülői” elemét). Azonban az ismeretek – éppen a sport speciális jellegéből adódóan - nem korlátozódhatnak csupán az elméleti tudás megszerzésére. Csak a jó gyakorlati tapasztalatokkal megerősített kollégáktól és szülőktől kaphatunk igazi támogatást a testnevelés műveltségterület érdekérvényesítése során. Ez megint a köz- és felsőoktatás testnevelés és sportjának minőségére – és elfogadottságára és támogatottságára - irányítja a figyelmet. A felsőoktatás bolognai rendszerű átalakítása éppen aktuális kereteket teremt ehhez. A Bsc képzés deklarált elve az általános értelmiségi képzés erősítése, amiből nem hiányozhat az egészséges életmódra nevelés (benne az aktív, sportos élet valamennyi értékének megismerése) sem. Nagy vétek volna a felsőoktatás sportját a tudatosabb kihasználás helyett, elsorvadni hagyni! 7.4. Ajánlások a testnevelő tanár- és tanítóképzés számára a, Érték- és érdekképviselet Az értékképviselet – és ezen keresztül a testnevelés ügyének - kulcsembere egyértelműen a testnevelő tanár. Nyilvánvalóan nem várhatjuk el mástól a testnevelői szakma, és rajta keresztül a testnevelés érdekképviseletét sem. Látnunk kell, hogy mindezek megvalósításához a testnevelő tanároknak készeknek és felkészülteknek kell lenniük, egy - a mainál határozottabb és eredményesebb - értelmiségi szerepvállalásra. Ehhez erősíteni kell az
6
elméleti képzést általános és szakmai területen is, hiszen ezek a tartalmak adják az értelmiségi lét intellektuális hátterét. A képzésnek fel kell készítenie a jövendő testnevelőket a testnevelésen és sporton keresztül átadható értékek szóbeli képviseletére is. Különlegesen fontosnak tartjuk ezt a 6.3. fejezetben kifejtett eredmény ismeretében. b, A tanóra és a szabadidősport Jellemző tendencia a szabadidős sporttevékenységek felértékelődése. A mindennapos mozgáslehetőség megteremtése mellett előnye a kötelező és szabadon választott testedzési lehetőségek egyforma kezelésének az is, hogy kimondottan értékké emeljük az önkéntes, belső igényből fakadó tevékenységet, ami a későbbi egészséges életvezetéshez is elengedhetetlen. A testnevelés tanórán kívüli formái szabadidő-szervezés szempontjából is kiemelt jelentőségűek. Aktív gyermekfelügyeletet (tanítóképzés), a szabadidő értelmes eltöltését, megelőzést (pl: drogprevenció) jelentenek. Sok tanulónak ez az egyetlen, anyagilag is elérhető lehetősége új sportágak megismerésére. A kötelező és a szabadon választható iskolai sportgyakorlat sikeressége kettős alapon nyugszik. Az egyik az a testnevelő tanár, aki olyan sokoldalú, vonzó, a kevésbé tehetségeseket sem kirekesztő és az értelemre is ható testnevelési órákat tart, hogy tanítványai magától értetődően jönnek a szabadidős foglalkozásokra is. A másik a teljes iskolai közösség megerősítő értékítéletű támogatása. c, Tartalom és módszer Azokban az iskolákban működik hatékonyan a sport, ahol modern tartalmakat és módszertani megoldásokat alkalmaznak a testnevelés minden iskolai színterén. A szakemberképzés jelenleg működő tanterveiben is helyet kapnak a hagyományos iskolai sportágak mellett a különböző szabadidősportok, táncok és küzdősportágak. Szükséges azonban ezek jelentőségét az oktatás során növelni, és az egyéni különbségeket, képességeket és hajlamokat is figyelembe vevő oktatásszervezést, a testnevelésben is meg kell erősíteni d, Tanártovábbképzés A kutatás eredményei szerint a testnevelő tanári továbbképzések során az alábbi témaköröket érdemes érinteni: - érdekképviseleti kompetenciák, - a nem hagyományos sportágak alapfokú oktatása, - modern módszertani és szervezési formák. 7.5. Ajánlások a döntéshozók számára A kutatás rávilágított arra, hogy a testkulturális értékek megfelelő színvonalú átadásához szükség van a speciális infrastruktúra elfogadható szintjére, valamint a tanórakereten kívüli iskolai feladatok finanszírozására is. Gyakorlatilag két területen van szükség több pénzre: sportlétesítmények építésére, felújítására és karbantartására, illetve a tanórán kívüli foglalkozások - a tanóraival azonos elismerését bizonyító – fizetett óraszámának biztosítására. A hazai testnevelési gyakorlat erősségeit megtartva, szellemében és módszereiben is haladni kell a kor igényeivel, hogy az iskolai testnevelés betölthesse feladatait.
7
Publikációk és előadások a kutatás témájában
1. H.Ekler J. (2002) A helyi tervezés és a tantárgy-pedagógia, A Tudomány Napja, PTE TTK Pécs 2. H.Ekler J. (2002) A tantárgy-pedagógia és a helyi tervezés. Apáczai Nemzetközi Tudományos Konferencia. Győr 3. Rétsági E., H.Ekler J. (2002) Az iskolai testnevelés és sport értékreprezentációja a helyi tervezés szintjén, avagy a tervezés tantárgy-pedagógiai kérdései. II. Országos Neveléstudományi Konferencia Testnevelés Szimpózium. MTA 4. H.Ekler J., Rétsági E. (2003) Az iskolai testnevelés és sport értékreprezentációjáról. Magyar Sporttudományi Szemle 2003/4. szám, 24 – 30. 5. H. Ekler J. (2003) Az iskolai testnevelés és sport értékreprezentációja, a helyi tervezés szintjén. Művészet – Pedagógia – Sport. A Testnevelési és Művészeti Főiskolai Kar tudományos közleményei. Szombathely.109 - 129. 6. H. Ekler J. (2003) A sport és testnevelés értékreprezentációja a Vas megyei közoktatásban. Országos Tudományos Diákköri Konferencia. Phd szekció. Győr 7. H. Ekler J. (2003) A tantervváltások hatása a tanórai testnevelés óraszámára. III. Országos Neveléstudományi Konferencia. Konferenciakötet 400. 8. H. Ekler J., Rétsági E. (2003) The Values of PE and sport in local planing. 8th Annual Congress European College of Sport Science. Salzburg. Konferenciakötet 423. 9. Rétsági E., H.Ekler J. (2003) PE curricula in 2003 in Hungary. 8th Annual Congress European College of Sport Science. Salzburg. Konferenciakötet 420. 10. H. Ekler J. (2004) A tantervváltások hatása a tanórai testnevelés óraszámára. Művészet – Pedagógia – Sport II., A Testnevelési és Művészeti Főiskolai Kar tudományos közleményei. Szombathely. 97 – 104. 11. H.Ekler J. (2004) A tantervváltozások hatása az iskolai testnevelésre – pedagógiai programok vizsgálata alapján. Iskolai testnevelés és sport. 22. szám. 14 – 18. 12. H.Ekler J. (2004) A mozgásos aktivitás lehetőségei a közösségformálásban (az iskolában, az iskolák között és a lakókörnyezetben). IV. Országos Neveléstudományi Konferencia. Konferenciakötet. 350. 13. Rétsági E., H.Ekler J. (2004) Az iskolai testnevelés és sport értékreprezentációja a helyi tervezés szintjén. Kalokagathia, 1-2. szám. 101 - 108. 14. H.Ekler J. (2004) A tantervváltozások hatása az iskolai testnevelésre – pedagógiai programok alapján. Iskolai testnevelés és sport, 22. szám. 14 - 18 15. H.Ekler J. (2004) Az iskolai testnevelés közösségformálásban betöltött szerepe. A Tudomány Napja, BDF Testnevelési és Művészeti Főiskolai Kar, Szombathely 16. H.Ekler J. (2005) Az iskolai testnevelés megújítási lehetőségei. „Naprakész iskolai testnevelést!” Konferencia. Tapolca 17. H.Ekler J. (2005) Az iskolai testnevelés szerkezeti változásai (Sport a tanórán és a tanórán kívül). IV. Országos Sporttudományi Kongresszus. Tanulmánykötet. 112 116. 18. H.Ekler J. (2005) Új módszerek a testnevelés oktatásában. „Szemléletváltás az oktatásban” Konferencia Kisfaludy –Ramassetter Okt. Intézmény, Sümeg 19. H.Ekler J. (2005) A testnevelő tanár, mint a testnevelés értékeinek iskolai képviselője. V. Országos Neveléstudományi Konferencia. Konferenciakötet. 100. 20. H.Ekler J. (2005) Életmód – egészség, és amit a testnevelő tanár ezért tehet. V. Országos Sporttudományi Kongresszus
8
21. H.Ekler J. (2005) Naprakész iskolai testnevelés. Sporttudományi Konferencia, Szombathely 22. H.Ekler J. (2005) Új kihívások a testnevelő tanár- és tanítóképzésben – egy empirikus vizsgálat tanulságai. Pedagógusképzés, 2005. 2. szám. 41-52. 23. H.Ekler J. (2005) Az iskolai testnevelés tervezése és gyakorlata a helyi tervezésben. Testnevelő tanári továbbképzés, BTTE, Pécs 24. Rétsági E., H.Ekler J. (2006) New and Traditional Branches of Sports in Physical Education and Sports at Schools. 11st Annual Congress European College of Sport Science. Lousanne 25. H.Ekler J. (2006) Tendencies for PE and sport to change in Hungary. Journal of Coimbra Network on Exercise Sciences Published by International Network of Member University Institutions. megjelenés alatt 26. H.Ekler J. (2006) A sport értékei a modern társadalomban. Kalokagathia. megjelenés alatt 27. H.Ekler J. (2006) The impact of PE teachers on schools’ sporting activities. World Congress of Performance Analysis of Sport 7. Konferenciakötet 163.
9
