Petőfalvi Ágnes * MAGYARORSZÁGI NAGYVÁLLALATOK, MULTINACIONÁLIS CÉGEK KÉPZÉSI-TOVÁBBKÉPZÉSI, TRÉNING LEHETŐSÉGEI HAZÁNK KASTÉLYAIBAN Mottó: „A kultúra nagy célja az, hogy törekedjünk megismerni, mi a tökéletesség, és igyekezzünk azt érvényre juttatni.”1
BEVEZETÉS Hazánkban a 2000-es év nemcsak a millennium, hanem a kastély- és örökségturizmus éve is, ezért úgy gondoltam, hogy dolgozatomban olyan témát dolgozok fel, amely szoros kapcsolatot mutat e jeles év eszméjével. Magyarországon rengeteg műemlék épület található; ezek nagy részét a teljes pusztulás fenyegeti, és az utókor már csak könyvekből ismerheti meg eme pazar épületek szépségeit, és a velük együtt megsemmisült kultúra hordozóit. A műemlékek körében speciális csoportot képeznek a kastélyok és a kúriák. Főleg a rendszerváltozás után érezhetően elindult egy pozitív irányú mozgás hazánk kastélyainak hasznosítása terén. Ezek a hasznosítási koncepciók, amelyek sajnos nagyon sok kastélyunkra az ismert okok miatt nem terjednek ki, jelentősen hozzájárulhatnak ahhoz, hogy az eljövendő generációk is gyönyörködhessenek ezekben a pompás, kultúrahordozó épületekben. Miután hazánkban a rendszerváltozás végbement, számos külföldi multinacionális cég, nagyvállalat fektette be tőkéjét, alapított leányvállalatot. Nyugat-Európában már régóta bevett szokás, hogy ezek a nagyvállalatok, cégek a munkavégzés hatékonyságának növelése érdekében vezetőiket, illetve alkalmazottaikat továbbképzésekre, tréningekre küldik. Figyelembe véve ezt a tényt, célszerűnek és hasznosnak ígérkezhet, ha az erre alkalmas hazai kastélyaink szolgálnának eme típusú oktatások lebonyolításának színhelyéül, ezzel is serkentve a belföldi turizmus növekedését. Nem is szólva a résztvevők igény szerinti kulturális és szabadidős kikapcsolódási lehetőségeiről a tréning ideje alatt.
* BGF Külkereskedelmi Főiskolai Kar, Külgazdasági szak, Idegenforgalmi szakirány nappali tagozat 2000/2001 tanévben végzett hallgatója. Témavezetője: dr. Menyhárt Ádám főiskolai docens. 1 Matthew Arnold, angol költő, kritikus (1822-1888). 35
KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI FÜZETEK, 9. 1. A MAGYARORSZÁGI KASTÉLYOK SORSA KIMOZDUL A HOLTPONTRÓL 1.1. Tulajdonviszonyok - Helyzetkép Ugyan nem képzik a világörökség részét, de ugyanolyan páratlan látványt nyújtanak hazánk kastélyai is. Magyarország rendkívül gazdag kastélyokban, sajnos állapotuk azonban néhány kivételtől eltekintve szomorúságra ad okot. Az Országos Műemlékvédelmi Hivatal (továbbiakban: OMVH) adatai szerint hazánkban jelenleg összesen 789 műemlék kastély és kúria található körülbelül 2500 milliárd forint értékben! A tulajdonosi viszonyokat tekintve az alábbi három csoportot lehet megkülönböztetni: 1. csoport: Állami tulajdonú kastélyok • Kincstári Vagyoni Igazgatóság (továbbiakban: KVI) kezelése alatt áll körülbelül hetven épület • A Műemlékek Állami Gondnoksága (továbbiakban: MÁG) kilenc épülettel rendelkezik • Helyi önkormányzatok tulajdonában lévő épületek 2. csoport: Magántulajdonú kastélyok • Ebbe a kategóriába többnyire azok a kastélyok tartoznak, amelyek már a rendszerváltozás előtt is magánkézben voltak, illetve amelyeket a rendszerváltozás után magánszemélyeknek kedvező áron sikerült megvásárolniuk. 3. csoport: Bérlői réteg • A bérbevevők az állami tulajdonú, de el nem idegeníthető épületekre pályázhatnak, és a KVI-től akár 99 évre is megkaphatják általában felújítás fejében. A jogot magánszemély, jogi személy, magyar és külföldi állampolgár egyaránt megkaphatja. Nem hivatalos adatok szerint hazánkban jelenleg kastélymúzeumként körülbelül tizenöt, szállodaként negyven-negyvenöt kastély és kúria működik (Angliában 1500-ra tehető ez a szám). Ezen kívül iskolaként, kórházként, szociális otthonként, művelődési házként nagyon sok épületet használnak, amelyek fenntartása, állagmegóvása nagy gondot okoz. Rengeteg a gazdátlan, az enyészetre váró kastély is. Az, hogy mi lesz a jövőjük ezeknek az épületeknek, már csak az új tulajdonosok üzleti érzékén, rátermettségén és elkötelezettségén fog múlik. A probléma sajnos ott van, hogy nagyon sok kastély esetében a tulajdonosi viszony még mindig nem egyértelmű, nem tisztázott, ezért a különböző hasznosítási tervek megvalósítása akadályba ütközik. Enyhítve ezt a problémát, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma (továbbiakban: NKÖM) és az OMVH kidolgozott egy olyan tanulmányt Nemzeti Kastélyprogram elnevezéssel, amely elősegítheti a tartósan állami tulajdonban maradó kastélyok közül a használaton kívül álló, de jelentős kulturális és turisztikai értékekkel bíró épületek hasznosítását, egységes kezelését.2 A tanulmány inkább a kastélyhasznosítás jogi lehetőségeit tartalmazza, finanszírozási kérdésekre nem tér ki! A Nemzeti Kastélyprogram célja olyan szabályozási rendszer kialakítása, amely nem gátolja a kastélyok idegenforgalmi hasznosítását, és egy kézbe – például a MÁG-nak – adja az állami épületek kezelését és működését. Nagy valószínűség szerint jelenlegi program bővített, végleges változata a Széchenyi-terv részévé válhat.
2
N. Kósa Judit: Kész a Nemzeti Kastélyprogram, Népszabadság, LVIII.. évf. 220. szám.
36
PETŐFALVI ÁGNES: MAGYARORSZÁGI NAGYVÁLLALATOK… 1.2. Különböző pénzeszközök felhasználása a kastélyépületek felújítására, hasznosítására Hazánkban már a rendszerváltás előtt is foglalkoztatta az államot a kastélyok megóvása, védelme és fenntartása. Voltak egyéni és helyi kezdeményezések, de igazán átfogó döntések sohasem születtek. Most, hogy közeledünk az európai uniós csatlakozáshoz, több szervezet összefogásával talán sikerülhet végre megoldani ezt a régóta húzódó problémát. 1.2.1. Külföldi befektetők Az Országgyűlés Idegenforgalmi Bizottsága francia kezdeményezésre, elsősorban külföldi tőke igénybevételével kastélyfelújítási programot szándékozik indítani („A közép-európai kastélyok útja” program). A francia kormány megbízásából működő kulturális szervezet, a FIPE kezdeményezésére megindult munka célja, hogy Lengyelország, Csehország, Szlovákia és Magyarország állami tulajdonában lévő műemlék kastélyai megújuljanak, és kulturális funkciókat is hordozó luxusszállodákká alakuljanak, természetesen csak akkor, ha a kastély adottságai ezt lehetővé teszik. A program részleteinek kidolgozása 1999 végén kezdődött. A felújításra váró tíz magyarországi kastély a következő lenne: a fehérvárcsurgói, a dégi, a fóti, a seregélyesi, a gödöllői, a keszthelyi, a fertődi kastély, az edelényi, a tiszadobi, és a szabadkígyósi kastély3. A program finanszírozása úgy történik, hogy a szükséges pénzeszköz mintegy 50-55%-a az Európa Tanács fejlesztési alapjából, illetve a Világbanktól származna. Mivel a befektetés állami garanciát követel, a programban kizárólag állami tulajdonú kastélyok felújításáról lehet szó. A további költségeket a FIPE magánbefektetők révén fedezné, sőt elképzelhető részvények kibocsátása is. A kastélyok idegenforgalmi hasznosításáról már a többségben állami tulajdonban lévő ingatlanokat kezelő társaságok döntenek. Amikor ezek az ingatlankezelő cégek megalakulnak, a FIPE fokozatosan visszavonul, és a továbbiakban mint tanácsadó szervezet funkcionál. Fontos szempont, hogy a befektetők törekedjenek arra, hogy a kulturális értékek ne veszítsenek, hanem nyerjenek a program révén. Sajnos az idén különösebb előrelépés az ügyben nem történt, még úgy sem, hogy már csak három három kastéllyal számolnak országonként. 1.2.2. Állami finanszírozás Bizakodásra ad okot, hogy a kormány Széchenyi-tervének részeként a turizmus is kiemelt szerephez jut, sőt több kiemelt jelentőségű turisztikai ágazat fejlesztésére irányuló koncepción túl megfogalmazódott a kastély-és várturisztikai alprogram is, amely már többek között finanszírozási kérdésekkel is foglalkozik. Az alprogram részletes leírása a http://www.gm.hu/szechenyi/szt_turizmus.htm internet címen megtalálható. 1.2.3. Hazai magánbefektetők A kastélyok rendbehozatalához nagyon sok pénz kell, ezért csak kevesen vállalkoznak arra, hogy magukban, illetve üzleti vállalkozásként nekiveselkedjenek ennek az embert próbáló feladatnak. Helyzetüket nehezíti, hogy az úgynevezett védett kastélyépületek esetében a Műemlékvédelmi Felügyelet képviselői nem fogalmazzák meg világosan és részletesen elvárásaikat az épülettel kapcsolatban. Éppen ezért sokan nem védett épületeket keresnek. Így tett egy ambiciózus hölgy is, aki „életformaváltásként” 1997-ben felújítatta a történelmi hangulatú misefai kastélyt, amely tavaly 60%-os foglaltságot ért el.
3
N.K.J.: Kastélyból luxusszálló, Népszabadság, LVII. évf. 260. szám. 37
KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI FÜZETEK, 9. A kevesek közé tartozik egy középkorú házaspár, amely felvéve a kesztyűt a Műemlékvédelmi Felügyelettel 1999-ben egy négycsillagos, nyolcvan ágyas termálvizű medencés szállodát varázsolt az elhanyagolt zalacsányi kastélyból. A szilveszteri nyitás óta az érdeklődés olyan nagy, hogy hétvégeken már gyakori a telt ház. Általánosnak mondható, hogy a kastélyfelújítók érzelmileg kötődnek az adott épülethez, és ez nem csak az egykori tulajdonosok leszármazottaira igaz. A parádsasvári kastélyszálló igazgatója már húsz éve álmodozott arról, hogy az épületben elegáns luxusszállodát alakítson ki. Tervét üzleti vállalkozásként a legmagasabb színvonalon meg is valósította, és az odalátogató vendégek több mint 80%-a magyar! Az utóbbi években már volt példa arra is, hogy más területen sikeres hazai magáncégek idegenforgalmi vagy reprezentációs célra vettek meg műemlék épületeket. Ezekben az esetekben is olyan épületek kerültek szóba, amelyek a cég vezetője szülőhelyének közelében voltak. Sajnálatos, hogy a rendszerváltozással együtt járó kárpótlási törvényből a magyar nemességet kihagyták, így az egykori főúri családok leszármazottainak alig van reményük és lehetőségük arra, hogy egykori javaikat visszavásárolják. 1.2.4. Alapítványok, közhasznú társaságok Léteznek hazánkban olyan kastélyok, amelyek felújítására, hasznosítására alapítványok, illetve közhasznú társaságok jöttek létre. Példaként említhető a Cziráky Kastély Műemléki Alapítvány, amely 1995-ben jött létre.4 Célja a lovasberényi Cziráky-kastély, a hozzá tartozó történeti park, valamint a barokk kápolna helyreállítása, a későbbiekben pedig az egész műemléki együttes méltó hasznosítása. Az Alapítvány 1996-ban vette bérbe az épületegyüttest, majd Magyarországon elsőként nyilvános pályázat útján hatvan évre elnyerte a kastély, a kápolna és a park vagyonkezelési jogát. Az Alapítvány szeretné, ha a kastélyegyüttes kulturális központtá alakulna, helyet adva különböző művészeti fesztiváloknak, komolyzenei koncerteknek. Azon partnereknek, amelyek üzleti előnyök szerzése révén kívánják segíteni az Alapítvány munkáját, szponzori szerződés keretében hirdetési felületeket kínálnak (programajánló szórólapok, hirdetések, belépőjegyek hátoldalán lévő felületek, kastély parkolójában álló reklámtáblák stb.). További példaként említhető a gödöllői Királyi Kastély Közhasznú Társaság, amely a gödöllői Királyi Kastély helyreállítását és méltó hasznosítását tűzte zászlajára. A Kht. vezetése szeretné megvalósítani az úgynevezett „magyar Salzburg” koncepciót. A terv lényege kulturális és konferenciaközpont létrehozása, valamint négy vagy ötcsillagos szálloda kialakítása a kastélyban. A lehetőségeket tovább növeli a kastély alatt 1300 méter mélyen található, 74 ºC-os termálvíz is. A Kht. 1999-ben 240 millió forintnyi állami támogatásban részesült. Ez év október közepén a kormány úgy döntött, hogy felszámolja az előző kabinet által alapított Esterházy Kastély Kht-t. A közhasznú társaság feladata a fertődi kastély és területe kezelői jogának egységesítése lett volna, de azt nem sikerült megvalósítania. A kormánydöntés új kezelőként a MÁG-ot jelölte meg. A kérdés csupán az, hogy a kormány összesen mennyit hajlandó költeni Fertődre. Mindenesetre a jövő évi állami költségvetés szerint 100 millió forintra már számíthatnak!
4
Kastély nagy tervekkel, http://www.turizmus.com/m/M9828/cikk19.html.
38
PETŐFALVI ÁGNES: MAGYARORSZÁGI NAGYVÁLLALATOK… 1.3. A műemlékvédelem szerepe A Magyar Gallup Intézet az idén a kulturális örökség napjai alkalmából (szeptember 23 - 24) felmérést készített arról, hogy milyen vélemény él a lakosság körében a hazai műemlékek állapotáról és műemlékvédelem fontosságról. • • • •
A felmérés egy 1056 fős véletlen országos felnőtt mintán készült. Az összes megkérdezett 71%-ának véleménye szerint a műemlékek védelme Magyarországon ma komoly, illetve nagyon komoly probléma. A megkérdezettek 71%-a szerint a műemlékek inkább rossz, illetve nagyon rossz állapotban vannak. A műemlék épületek karbantartásának, felújításának finanszírozását a megkérdezettek elsődlegesen az állam (41%), illetve a tulajdonosok (39 %) feladatának tartják, és csak 17% azoknak az aránya, akik szerint elsődlegesen az önkormányzatok feladata volna. A megkérdezettek 61%-ának van tudomása lakóhelye vagy munkahelye közelében műemlékről.
1. ábra „Tudomása szerint az Ön környezetében vannak-e műemlék épületek?”
2. ábra „Véleménye szerint ezek az épületek mennyire vannak megfelelő állapotban?”5
Úgy gondolom, hogy a műemlékvédelemben részesített épületek megőrzése, fenntartása, felújítása a jövőben elképzelhetetlen társadalmi támogatottság nélkül. Fontos, hogy az emberek megismerjék, megszeressék és becsüljék a környezetükben lévő műemlékek(et), és a civil szervezetek közreműködésével tudatosodjon bennük az épített örökségek fontossága. Lényeges, hogy már a fiatalok ilyen szemlélettel rendelkezzenek. A fent említettek alapfeltétele a lakosság tájékoztatása, művelése, a megvalósítandó célokról való meggyőzése. Ennek módszerei a következők lehetnének: • nyomtatott sajtó • elektronikus média • helyi szervezésű programok • könnyen hozzáférhető ismertetők A világ számos helyén léteznek olyan kiadványok, amelyek tartalmazzák a műemlékek tulajdonosainak, illetve kezelőinek, használóinak jogait és lehetőségeit, a pénzszerzés pályázati rendszereit, a felújításra felhasználható műhelyekre vonatkozó információkat stb. Magyarországon sajnos még mindig nincs ilyen kiadvány.
5
Magyar Gallup Intézet, 2000. szeptember. 39
KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI FÜZETEK, 9. Hazánkban 10 500 műemlék található, amelyek egyharmada sürgős beavatkozásra szorulna. Az állam idén közel 15 milliárd forintot költ a műemlékek védelmére, amely bár sokszorosa a két-három évvel ezelőtti összegnek, a védett állomány állapotát tekintve nagyságrendekkel többre volna szükség. A magyar műemlékvédelem egyik legakutabb problémájává vált az üres, vagy az épület állagát veszélyeztető módon, rosszul üzemeltetett kastélyok megmentésének kérdése. Ennek ellenére a kastélyok rekonstrukciójára az idén mindössze 1 milliárd forint áll rendelkezésre! 1999-ben egy érdekes kezdeményezés indult el hazánkban „Nagymamaprogram” néven.6 A program keretében a MÁG harmincöt szerződést kötött annak érdekében, hogy a hajdan kifosztott, most múzeumként is hasznosított kastélyok berendezéseit pótolni tudják. A felajánlott darabok között bútorok, festmények, használati tárgyak is akadtak. Tény azonban, hogy eddig senki nem jelentkezett azzal, hogy jogtalanul elvitt tárgyat adna vissza. A MÁG kezdetben 100 millió forintot jelölt meg annak fedezetéül, hogy reális áron megvásárolhassa a felkínált értékeket. Ez a pénzösszeg a későbbiekben 45 millió forintra apadt. A MÁG az idén a felajánlott tárgyak (gyertyatartók, ebédlőszekrény, fotelek, ládák stb.) mintegy kétharmadát vette meg. De miért „Nagymamaprogram”? A szakemberek azt tapasztalták, hogy az egykori vásárlók, „megszerzők” leszármazottai adják el most az államnak a berendezési tárgyakat. Visszaadásról egyébként szó sincs, a kifosztott kastélyok környékén lévő településekről egyetlen egy felajánlás sem érkezett. Sokkal gyakoribb, hogy a jelentkező családja annak idején bizományi értékesítés útján jutott a tárgyakhoz. A legnagyobb veszély az, hogy a szűkös anyagi források miatt a meg nem vett tárgyak külföldre kerülnek. Véleményem szerint Magyarország jó úton halad a műemlékvédelem terén, azonban még nagy erőfeszítésekre, jelentős anyagi forrásokra, és nem utolsó sorban szemléletváltásra van szükség ahhoz, hogy a jövőben műemlékeink ezen belül kastélyaink a régi dicsőségre emlékeztető pompájukban ragyogjanak. 2. KASTÉLYÉPÜLETEK A HAZAI TURIZMUS SZOLGÁLATÁBAN A kastélyaink sajátos és kiemelten jelentős szerepet tölthetnek be a turizmusban, mivel – egyedi vonzerőként – egy-egy térség, település történelmi értékeinek együttes megjelenését nyújtják. Hazánkban a kastélyturizmusban rejlő lehetőségek ma még javarészt kihasználatlanok. Ennek legfőbb okai egyrészt az épületek leromlott állapota, a már említett tulajdonviszonyi nehézségek, illetve a tőkeerős befektetők hiánya. Elindult azonban egy reménykeltő folyamat, amely, ha lassan is, de a turizmus eme ágának felvirágoztatását hozhatja. 2.1. Kastélyhasznosítási lehetőségek Jelenleg hazánkban a szálloda vagy turisztikai hasznosítású kastélyok, kúriák száma nem éri el a százat! A műemlékvédelmi szakma egy része a kastélyok hasznosításán egyértelműen állami hasznosítást, a bemutatáson pedig szinte kizárólag kastélymúzeumot ért. Hazánkban azonban rengeteg felújításra érdemes kastély, és sajnos sokkal kevesebb kiállításra érdemes tárgy van. A múzeumok látogatottsága annak ellenére csökken, hogy számuk az elmúlt tíz évben még növekedett is. Hasznosabbnak ígérkezhet, ha öt-tíz kiemelkedő jelentőségű épületre, múzeumra koncentrálnák a rendelkezésre álló forrásokat (például: Fertőd, Sárvár, Sárospatak alkalmasak gazdag tematikus kiállításra), a kastélyépületek többségénél pedig hagynák érvényesülni a magánkezdeményezéseket (szálloda létrehozása). 6
N. Kósa Judit: Folytatódik a „Nagymamaprogram”, Népszabadság, LVIII. évf. 10. szám.
40
PETŐFALVI ÁGNES: MAGYARORSZÁGI NAGYVÁLLALATOK… Természetesen a két funkció nem mond ellent egymásnak – ha kellő szakértelemmel társítják őket. Annál is inkább, mert az ilyen jellegű kínálatra napjainkban hazai és nemzetközi viszonylatban is egyre erősebb kereslet mutatkozik. Ennek oka, hogy a fogyasztói szokások kezdenek átalakulni, és az egyedi turisztikai termékek kerülnek előtérbe. Magyarországon megfogalmazódott egy olyan szándék, hogy a magas kultúrát képviselő kastélyokat kizárólag szállodává alakítják. A veszély nagy, mert a kastélyok zömének értékeit még nem tárták fel, így a beruházás alatt észrevétlenül eltüntethetők például a vakolat alatti freskók. Így, előzetes kutatás nélkül újították fel és alakították luxusszállodává a röjtökmuzsaji kastélyt.7 Megoldás lehet, ha a kialakított múzeum köré szerveznék a szállodai és idegenforgalmi funkciókat (oldalszárnyak, melléképületek). Kastélyaink többsége azonban még mindig „idegen” funkcióknak ad otthont, de a hasznosításukban rejlő lehetőségek felszínre kerültek, és ha lassan is, de a pozitív eredmények felmutatása biztosnak mondható. 2.2. A turizmus szempontjainak érvényesülése kastélyaink esetében 2.2.1. Megközelíthetőség, közlekedés A kastélyok kiemelkedő helyet foglalnak el az adott településen. Közvetlen környezetüket díszkert, park övezi, amelyhez területileg csatlakoztak vagy különállóan is létesültek a gazdasági épületek. Fontos, hogy a turizmusban hasznosítani kívánt kastélyépület a közlekedés szempontjából jól megközelíthető legyen. Lényeges a megfelelően kialakított, jó minőségű út(ak) a kastélyépülethez mind a személygépkocsival, mind az autóbusszal érkezők számára, és a könnyebb megtalálhatóság kedvéért célszerű az útbaigazító táblák alkalmazása is. Nagyon fontos a megfelelő méretű parkoló kialakítása. Az érkezéskor szerzett első benyomások tehát döntően befolyásolhatják a kastélyban töltött órák, vagy napok minőségét. Egy kastélyhotel esetén az adott település kezdetén elhelyezett útbaigazító tábláknak nem csak a könnyebb megközelítés segítése a cél, hanem nagy szerepük van abban, hogy az éppen arra járó turistákat arra ösztönözzék, hogy betérjenek, és esetleg meg is szálljanak az adott kastélyszállodában. Természetesen a vonattal érkező vendégek számára is könnyen megközelíthetőnek kell lennie a kastélynak, ezért célszerű egy saját jármű (például kisbusz) üzemeltetése, amely felveszi a környékbeli állomásokra érkező vendégeket, és a kastélyhoz szállítja őket. 2.2.2. A vonzerő Ha egy kastélyszálloda olyan szerencsés helyre épült, ahol valamilyen földrajzi, természeti adottság megtalálható, akkor bekapcsolódása, illetve tevékenysége az idegenforgalomban szinte biztosított. Hazánk bővelkedik termál- és gyógyforrásokban, amelyek nagy vonzerőt jelentenek mind a belföldi mind a külföldi turisták számára. Ha egy kastélyhotel rendelkezik ezzel az értékes adottsággal, akkor érdemes kiaknáznia ezt az egyedülálló lehetőséget. Ezt teszi a jövő év augusztusában megnyíló hőgyészi termálkastély is. A kastély tulajdonosainak eltökélt szándéka, hogy a kastély udvara alatt lévő 50-55°C-os termálvíznek köszönhetően főleg a csontritkulásban szenvedőknek nyújtson segítséget. A kastélyban létesülő gyógyászati központ magába foglalja a fizikoterápiát, balneoterápiát, a gyógytornát, és a gyógymasszázst is.
7
Bugár-Mészáros Károly: A nemzet „elcsomagolt” méltósága, Magyar Nemzet, LXIII.évf. 140.szám 41
KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI FÜZETEK, 9. A szintén saját hőforrással rendelkező, Hévíztől mindössze nyolc kilométerre található zalacsányi Batthyány kastélyhotel a múlt év végétől nyitotta meg kapuit vendégei számára. További vonzerőként említhető, ha a kastély tájvédelmi körzetben vagy természetvédelmi területen helyezkedik el. Nem mindegyik kastélyszálloda van azonban ilyen szerencsés helyzetben. Ezek a kastélyhotelek különböző „specialitásokkal” próbálják magukhoz csalogatni a turistákat. Léteznek olyan kastélyszállodák, amelyek úgynevezett wellness részlegeket alakítottak, illetve alakítanak ki, ahol uszoda, szauna, pezsgőfürdő, fitneszterem, stb. áll a vendégek rendelkezésére. Példák: Bikal, Röjtökmuzsaj, Parádsasvár. Úgy gondolom, hogy célszerű, ha az idegenforgalomban tevékenykedő, valamilyen adottsággal, vonzerővel rendelkező kastélyszállodák különleges szolgáltatásaik, programjaik felkínálásával olyan arculatot alakítanak ki maguknak, amely reményeik szerint kedvelté és vonzóvá teszi a szállodát, ezzel is növelve az odalátogató vendégek számát. 2.3. A turizmusban hasznosított kastélyok hatása környezetükre 2.3.1. Munkahelyteremtés Egy kastélyszálloda zökkenőmentes üzemeltetése, valamint a hozzátartozó kastélykert rendben tartása sok munkát igényel, ezért a legcélravezetőbb, ha az egyes feladatok ellátására az adott település lakosságából vagy annak vonzáskörzetéből kerülnek ki a legmegfelelőbb szakemberek. Ez kihívást, megfelelni vágyást jelent számukra, ezáltal igényesebbek lesznek, megindulhat a település fejlődése, aktív részvétele az idegenforgalomban. Elmondható tehát, ha egy helyreállított kastély úgynevezett nyitott funkciót kap (szálloda, múzeum), és a vezetése, üzemeltetése megfelelő, akkor az adott település lakossága számára mindenképpen munkahelyeket biztosít. Ha azonban az adott kastély zárt funkciót kap (magántulajdon, bérlés), a tulajdonos, használó minimális személyzetet alkalmaz, az idegenforgalom elkerüli, akkor a település fejlődésére nincs jelentős hatása. Nem elég azonban egy kastély az adott településen – legalább olyan fontos a lakosság idegenforgalmi szemlélete is. Ez főleg azokra a falvakra vonatkozik, ahol az iparból, mezőgazdaságból szinte lehetetlen megélni, vagyis a munkanélküliségi arány magas. Ebben az esetben a lehető legjobb megoldás az, ha a lakosság a tájat és a vendégszeretetét adja el, tehát a turizmusra épít, abból próbál megélni. 2.3.2. Területfejlesztés Ha egy kastély már aktív szereplője az idegenforgalomnak, akkor velejárója az adott település infrastruktúrájának fejlődése, fejlesztése is. Egy kastélyszálloda létezése, működése elképzelhetetlen megfelelő utak, gáz-, víz-, csatorna-, telefonhálózat nélkül. Fontos a különböző kiszolgáló üzletek megléte is, hiszen a kastélyhotel beszerzéseinek egy része az adott településről történik (például élelmiszer). A kastélyszálloda vendégei nem csak az adott kastélyhotelre, hanem a falura, a környékre is kíváncsiak. Ezért a helyi jellegzetességeket bemutató és árusító kis boltokra, illetve a helyi specialitásokat kínáló vendéglőkre nagy szükség lehet. Úgy gondolom, hogy mindenféleképpen hasznos és előnyös, ha egy, az idegenforgalomban valamilyen formában hasznosított kastély együttműködik a környezetével, hiszen így a jövőben mindkét fél számára előnyös kapcsolatok, illetve pozitív eredmények születhetnek.
42
PETŐFALVI ÁGNES: MAGYARORSZÁGI NAGYVÁLLALATOK… 3. AZ ALKALMAS KASTÉLYHOTELEK KAPCSOLÓDÁSA A VÁLLALATI KÉPZÉSI, TRÉNING IGÉNYEK KIELÉGÍTÉSÉHEZ 3.1. Képzések, tréningek jelentősége „A képzés is egyfajta befektetés, és fontos, hogy – mint minden invesztíció – megfelelő profitot hozzon.”8 Az elmúlt évek gazdasági fejlődése az üzleti világban olyan nagy versenyhelyzetet teremtett, hogy egyetlen komoly vállalkozás sem tekinthet el alkalmazottai, illetve vezetői folyamatos oktatásától. A különböző készségfejlesztő tréningek során a munkatársak elsajátíthatják azokat a fogásokat és módszereket, amelyek segíthetnek az ügyfeleknek döntéseik meghozatalában, megtanulják, milyen a helyes viselkedés, sőt akár még azt is, hogy miként nyugtathatják meg a legkönnyebben az ingerült, panaszos vevőt. Megállapítható tehát, hogy egy cég azért képezteti alkalmazottait, hogy segítségükkel jobb eredményt érjen el, növekedjen a bevétel és a profit, ésszerűsítse a költségeket, elégedettebbek legyenek partnerei. 3.2. A továbbképzések sikeréhez hozzáadott érték: a kastélyszálloda Véleményem szerint a továbbképzés sikerét, hatékonyságát a tréner személye és a feldolgozott téma után a tréning helyszíne befolyásolja a leginkább. A résztvevők közérzetét, részvétel intenzitását nagyban meghatározza az, hogy milyen környezet veszi őket körül az oktatás ideje alatt. Felmerülhet a kérdés, hogy egy cég a hagyományos értelemben vett képzési helyei (cég tárgyaló terme, szálloda) helyett miért egy kastélyhotelt vegyen igénybe tréningjei lebonyolítására. • • • •
Úgy gondolom, hogy az alábbi érvek meggyőzőek lehetnek: A kastélyszálloda miliője, történelmi hangulata a tréning idejére kiszakítja a résztvevőket a szürke hétköznapokból, és ez inspirálólag hathat rájuk. A szabadidős, illetve kikapcsolódási lehetőségek szélesebb skálájának biztosítása (például lovaglás, kerékpározás stb.). A kastélyhotel nyugodt, csendes, a város zajától távol eső területen helyezkedik el. Nincsenek zavaró tényezők. Kisebb átmenő forgalom. A tréningcsoport közvetlenebb kapcsolata a kastélyszálloda vezetésével. Családiasabb hangulat.
Véleményem szerint, egy kastélyhotel igénybevétele tréningcélokra az egyik legjobb megoldásként szolgálhat a cégek számára. Mivel még nem igazán terjedt el ez a lehetőség, ezért saját gyűjtőmunka alapján fejtem ki, elemzem tapasztalataimat, és vonom le következtetéseimet. 3.3. Az egyik oldal: nagyvállalatok 3.3.1. A mintavételezés módszere Hetven Magyarországon tevékenykedő nagyvállalat, multinacionális cég körében végeztem felmérést a témára vonatkozóan. A kiválasztás alapjául a sajtóban, évkönyvekben, tőzsdén szereplő cégek szolgáltak. Kérdéseimet kérdőív formájában postai úton, illetve e-mail segítségével küldtem el, illetve személyesen tettem fel az egyes cégek humánpolitikai osztály vezetőjének, illetve a továbbképzésekért felelős személyeknek. A kérdőívezés ez év augusztus végén kezdődött, és szeptember végén zárult. Nagy érdeklődéssel fogadtak a cégek, nem ütköztem akadályokba, és egy hatvan százalékos értékelhető visszaérkezési arányt is sikerült elérnem. Ez a magasnak mondható arány jól tükrözi, hogy az igények igen is változnak, mégpedig pozitív irányban, és a cégek kezdenek rájönni, hogy bár több ráfor8
Pozvai Zsolt: Hol a profit a tréningekben? Költőpénz, a Bank & Tőzsde Életmód magazinja, 2000/3.szám. 43
KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI FÜZETEK, 9. dítással, de egy színvonalas, kultúrált környezetben az oktatás hatékonysága sokkal magasabb szintet érhet el. Dolgozatomban a cégnevek nem kerülnek említésre. 3.3.2. A vállalatok kategorizálása A visszaérkezett kérdőívek, illetve a személyes megkérdezés alapján az alábbi cégtípusokat tudtam megkülönböztetni: • értékesítés területén működő cégek • bankok, biztosítók • távközlési és híradástechnikai cégek • vegyipari és gyógyszergyártó vállalatok • élelmiszeripari cégek • ásványi- és üzemanyag-feldolgozó vállalatok • közlekedési vállalatok A vállalatok tulajdonosi szerkezetét tekintve változatos képet mutatnak. A legtöbb cég külföldi érdekeltséggel rendelkezik (leányvállalat), de van köztük vegyes tulajdoni szerkezetű és magyar vállalat is. A cégek 50%-a részvényeivel jelen van a Budapesti Értéktőzsdén, és 88%-uk budapesti székhellyel rendelkezik. 3.3.3. A kérdőívek értékelése Miután a kérdőívezés lezárult, és a kiértékelés megtörtént, az alábbi következtetéseket vontam le a témával kapcsolatban (a százalékértékek kerekített formában szerepelnek): A tréningszervezés gyakorisága
Kereskedelmi tevékenységet végző nagyvállalatok 73%-ánál a tréningek általában folyamatosan (havonta) kerülnek lebonyolításra. Ez az arány jól tükrözi, hogy ezen a piacon sok a szereplő, ezért a vevők szakszerű meggyőzése, kiszolgálása elengedhetetlen a versenyben maradáshoz. Nem is szólva a folyamatosan piacra kerülő újabb és újabb termékekről, amelyek tulajdonságait nem csak a vevővel kell megismertetni, hanem az értékesítőnek is alapos információkkal kell rendelkeznie az adott termékről. Ennek megvalósításához pedig szükséges a munkatársak folyamatos képzése. A cégek fennmaradt 27%-a elegendőnek tartja, ha alkalmazottait negyedévente, félévente küldi továbbképzésekre. Bankok, biztosítók 87%-a gondolja úgy, hogy elengedhetetlen a munkatársak folyamatos képzése. Ezt a magas arányt a jelenlegi pénzpiaci körülmények indokolják, hiszen a napról-napra változó pénzügyi viszonyok a piaci részesedés megtartása, illetve növelése érdekében megkövetelik a mindig friss információval rendelkező, felkészült munkatársakat. Mivel ezen a területen az értékesítési képviselők határozott fellépésén, meggyőzőképességén is sok múlhat, ezért eme kézségek fejlesztése is alapfontosságú. Itt kell megemlítenem egy olyan új tendencia megjelenését a pénzügyi világban, amely a közeljövőben alapvetően megváltoztatja a hazai bankstruktúrát. A bankcentralizáció keretében a jelenleg hazánkban működő negyven bank helyett mindössze nyolc-kilenc bank fog tevékenykedni. Ahhoz, hogy ez az átállás sikeresen megvalósuljon feltétlenül szükséges az ezzel kapcsolatos új ismeretek, feladatok szakszerű és pontos elsajátítása. A fennmaradt 23 % nem igényli a munkatársainak félévente gyakrabban történő továbbképzését. A távközlési és híradástechnikai vállalatok 86%-ánál gyakori az alkalmazottak tréningeken való részvétele. Ahhoz, hogy a cégek lépést tudjanak tartani a technika rohamos fejlődésével, nem is beszélve arról az óriási versenyről, ami az ügyfelek megszerzéséért folyik, feltétlenül szükséges a legújabb újdonságok és módszerek elsajátítása különböző továbbképzések keretében.
44
PETŐFALVI ÁGNES: MAGYARORSZÁGI NAGYVÁLLALATOK… A vegyipari és gyógyszergyártó cégek 89% szintén a folyamatos képzést preferálja munkatársai részére. A magas arány okaként említhető, hogy a közeljövőben a magyarországi leányvállalatok egyesülése várható, és ez új feladatokat támaszt mind a menedzsmenttel mind a beosztottakkal szemben. Ezenkívül a gyógyszergyártó vállalatok termékeinek kétharmadát külföldön értékesítik, ami kiterjedt kereskedelmi és marketing hálózatot követel, ezért a folyamatos képzés elengedhetetlen. A cégek 11%-a csak negyedévente, illetve félévente szervez tréningeket. Az élelmiszeripari nagyvállalatok 74%-a szintén fontosnak tartja a folyamatos képzést. Ez az arány nem meglepő, hiszen a piaci szereplők száma jelentős hazánkban, nem is beszélve a különféle termékek sokaságáról. Ilyen versenyhelyzetben nem lehet lemondani a sikeres működéshez nagyban hozzájáruló munkatársak oktatásáról. A vállalatok 26%-a azonban úgy gondolja, hogy inkább negyedévente, félévente szán egy bizonyos összeget munkatársai továbbképzésére. Az ásványi-és üzemanyag feldolgozó cégek esetében az alkalmazottak folyamatos tréningrészvételi aránya mindössze 38%-os. Ez az alacsony arány annak köszönhető, hogy ezeknél a vállalatoknál a termékválaszték nem sűrűn változik, ezért az ilyen típusú tréningek ritkák. A cégek fennmaradó 62%-a csak félévente, évente szervez alkalmazottainak főleg nyelvi képzéseket. Érdekesnek mondható, hogy a közlekedési vállalatok 66%-a évente, 34%-a pedig félévente küldi munkatársait tréningekre. A folyamatosság tehát abszolút nem jellemző. A hazai közlekedési vállalatok többsége jelenleg még magyar tulajdonban van (vegyes tulajdonlás azért már megjelent), és súlyos gazdasági problémákkal küszködnek. Ebből az következik, hogy a tréningek szervezésére csak csekély pénzösszegeket tudnak fordítani. Azonban az Európai Unióhoz való csatlakozás közeledtével nagyon fontos lenne, hogy egy EU-kompatibilis magyar közlekedési rendszer jöjjön létre, aminek megvalósításához többek között szükséges az ágazatban tevékenykedők megfelelő, szakszerű képzése. A fent említett adatokat a következő oldalon található 3. ábra szemlélteti. A tréningeken való részvétel
A vállalatok 84%-a függetlenül a tevékenységi körétől egy-egy tréningre átlagosan 20-25 főt küld. Úgy gondolom, hogy a hatékonyság szempontjából ez a szám az ideális. Ilyen létszámnál jól alkalmazható a csoportmunka, ami nem csak a feladatok végrehajtásánál egy bevált módszer, hanem a csoporttagok közötti empátia fejlesztésére is szolgál. Természetesen más a helyzet egy nyelvi képzés esetén, ahol a hatékonyság szempontjából a kisebb létszámú, 5-10 fős csoportok az ideálisak. Az anyagi oldalát tekintve egy tréning lebonyolítása nem mondható olcsónak (egy 10-12 fős csoport háromnapos tréningje körülbelül kétmillió forintba kerül, természetesen a tréninghelyszíntől függően!).9 Éppen ezért a cégek nagyon odafigyelnek, hogy a résztvevők létszáma, a napok száma, illetve a tréning típusa összhangban legyen egymással.
9
Biczó Henriett: Divatba jöttek a tréningek, Népszabadság, LVIII. évf. 106. szám. 45
KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI FÜZETEK, 9.
3. ábra A tréningszervezés gyakorisága A tréningnapok száma
A vállalatok 87%-a úgy gondolja, hogy egy tréning lebonyolítására 2-3 nap elegendő, amely rendszerint a hét utolsó napjaira esik. A képzésre szánt napok számánál meghatározó lehet, hogy a cég székhelye milyen távolságra fekszik a tréninghelyszíntől, illetve, hogy milyen a cég anyagi helyzete. Fontos, hogy a tréningre szánt idő ne az utazással menjen el, hanem a tényleges tanulással, és jusson idő esetleges kikapcsolódásra is. A cégek fennmaradt 13%-ánál a végletek jelentkeznek. Vannak olyan vállalatok, amelyeknél 4-5 órás, 1 napos tréninget szerveznek, van ahol 5-7 naposat. Úgy gondolom, hogy az első esetben a hatásfok igen alacsony, a második esetben csak akkor tűnik megalapozottnak ez a hosszú időtartam, ha a cég tevékenységéhez szorosan kapcsolódó, szakmai anyaggal bővített továbbképzésről van szó (workshop). A tréning színhelyének változtatása
Felmérésem alapján a cégek fele rendszeresen változtatja tréningjei helyszínét. Ezek a vállalatok felismerték, hogy a változatos, nem megszokott környezet pozitív irányba befolyásolja a tréningek hatásfokát. A cégek másik fele elegendőnek tartja, ha csak néha keresnek új helyszínt továbbképzéseik lebonyolítására. Eme döntés alapja lehet a cég pénzügyi helyzete, illetve a tréning típusa. A vállalatok elenyésző hányada egyáltalán nem változtatja a helyszínt. Ebbe a körbe azok a cégek tartoznak, akik saját oktatási központtal rendelkeznek. Legfontosabb szempontok a tréninghelyszín kiválasztásakor
Ez az a kérdés, amelynél cégtevékenységtől függetlenül a legváltozatosabb a kép. A vállalatok legalább 65%-ánál elsődleges szempont a tréninghelyszín távolsága a cég székhelyétől. Vannak olyan cégek, amelyek inkább a székhelyhez közeli lehetőséget keresik továbbképzéseik lebonyolítására, illetve olyanok, amelyek úgy gondolják, hogy annál hatékonyabb az oktatás, minél 46
PETŐFALVI ÁGNES: MAGYARORSZÁGI NAGYVÁLLALATOK… távolabb, kiszakadva a megszokott környezetből bonyolítják le tréningjeiket. A vállalatok 78%-ának a székhelyétől való távolság, illetve a tréningkörülményeken felüli szolgáltatások egyformán fontosak. Ezeknél a vállalatoknál már felmerül az igény, hogy a tréning ideje alatt a résztvevők olyan szolgáltatásokat vegyenek igénybe a helyszínen (uszoda, sportolási lehetőségek, étkezés, stb.), amelyek hozzájárulhatnak ahhoz, hogy minél hatékonyabban tudjanak részt venni a munkában. A cégek fennmaradó 22%-ánál olyan új szempontok merültek fel, mint például a megfelelő ár, színvonalas kiszolgálás, jó parkolási lehetőség, kellemes környezet. Természetesen ebben az esetben is nagy szerepet játszik a továbbképzésre fordítható pénzösszeg. „Elbújás” a külvilág elől a tréning idejére
Erre a kérdésre igen egységes válaszok figyelhetők meg. A vállalatok 91%-a úgy véli, hogy előnyös, ha a résztvevők a továbbképzés idejére „elbújnak” a külvilág elöl. Érthető ez a magas arány, hiszen fontos, hogy ne legyenek olyan zavaró tényezők, amelyek hátráltatnák a tréning sikeres lebonyolítását. A résztvevőknek nyugalomra van szükségük, ezért célszerű olyan helyszínt választani, ahol ennek a feltételei adottak. Azért is érdemes egy kastélyhotel igénybe venni tréningek lebonyolítására, mert a résztvevőknek nincs módjuk „megszökni” a helyszínről, hiszen egy „zárt” területről van szó. A cégek 4%-ának egyáltalán nem fontos, hogy kizárják a külvilágot a tréning idejére, 5%-ának pedig nagyon fontos. Lazító programok iránti igény
Úgy gondolom, hogy egy tréningen való részvétel, főleg, ha az több napot vesz igénybe igen fárasztó is lehet. Éppen ezért célszerű, ha a továbbképzés ideje alatt bizonyos időközönként úgynevezett lazító programokat iktatnak be. Ezáltal a résztvevők kiszakadnak egy kis időre a koncentrálásból, felfrissülnek, és újult erővel foghatnak hozzá a tanuláshoz. Ez a lehetőség óriási mértékben hozzájárulhat a hatékonyság növeléséhez. A cégek 79%-a felismerte ezt, és igénylik a tréning ideje alatti szabadidős programokat (kreatív és mozgásos tevékenységek egyaránt). A fennmaradó 21% nem igényli az ilyen fajta programokat, illetve még fel sem merült bennük ez a lehetőség. Kastélyszálloda igénybevétele
Felmérésem alapján a vállalatok mindössze 25%-a vett igénybe kastélyszállodát továbbképzései lebonyolítására. 75%-uk ez idáig vagy saját előadóját vette igénybe, vagy egy oktatási központban rendezte meg tréningjeit. Véleményem szerint nagyon sok cég még inkább a „kényelmesebb” lehetőséget választja, és inkább cégen belül rendezi továbbképzéseit. A 4. ábra tükrözi a válaszkülönbséget.
47
KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI FÜZETEK, 9.
4. ábra „Vettek-e már igénybe kastélyszállodát tréningjeik során?” A tréningekre alkalmas kastélyhotelek címlistájának igénylése
A cégek 84%-a kézhez kívánja kapni a címlistát. Számomra ez az arány igen meggyőző, és jól mutatja, hogy nagy az érdeklődés eme újfajta lehetőség iránt. A legtöbb cégnek, amely amellett dönt, hogy kastélyhotelt vesz igénybe továbbképzése lebonyolítására, nincs egységes képe arról, hogy melyik kastélyszálloda lenne az ideális számára (távolság, teremnagyság, felszereltség, férőhely, szolgáltatások skálája stb.). Megállapítható tehát, hogy a vállalatok többsége nagy hangsúlyt fektet alkalmazottai folyamatos képzésére, hiszen felismerték, hogy a cég jövedelmezőségét, jó hírnevét, ha nem is közvetlenül, de a munkatársak különféle tréningeken megszerzett képességei, kézségei, szakmai felkészültsége óriási mértékben befolyásolhatja. Sajnos azonban vannak olyan vállalatok, amelyek szűkös anyagi helyzetük miatt nem, vagy csak ritkán engedhetik meg maguknak, hogy alkalmazottaikat továbbképzésekben részesítsék. 3.4. A másik oldal: kastélyszállodák A nagyvállalatokon kívül olyan kastélyszállodákat is megkerestem kérdéseimmel (postai út, email) – természetesen más aspektusból –, amelyek a cégek számára ideális tréninghelyszínül szolgálhatnak. Itt is pozitív fogadtatásra találtam. A kérdéseimre kapott válaszok összegző értékeléséből az alábbi következtetéseket vontam le: • A legtöbb cég információit egy adott, tréning lebonyolításra is alkalmas kastélyhotelről főleg prospektusok alapján, szájhagyomány útján, illetve az Interneten keresztül szerzi be. Éppen ezért rendkívül fontos, a kastélyhotel mindent megtegyen annak érdekében, hogy az ott tréningen levő cég pozitív benyomásokat szerezzen, hiszen a jó szájreklám felbecsülhetetlen jelentőséggel bírhat. Ezenkívül amelyik kastélyszálloda csak teheti megjelenik a világhálón is. • A tréningek többsége az őszi és tavaszi hónapokban bonyolódik le, de előfordul, hogy a téli hónapokban is felkeresik a cégek valamelyik kastélyhotelt ilyen típusú igénnyel. Az időpontválasztás
48
PETŐFALVI ÁGNES: MAGYARORSZÁGI NAGYVÁLLALATOK…
•
•
•
•
•
érthető, hiszen nyáron sokan mennek szabadságra, és ilyenkor nincs sok értelme továbbképzést szervezni. Érdekes adat, hogy inkább a multinacionális cégeknek van igényük arra, hogy tréningjeit kastélyszállodában bonyolítsák le. Ennek oka, hogy a legtöbb nagyvállalat anyagilag megengedheti magának ezt a különleges helyszínt. Természetesen előfordul, hogy közepes és kisvállalatok is felkeresik a kastélyhoteleket ilyen céllal, de nem ez a jellemző. Ők inkább saját székhelyükön tartanak továbbképzéseket. Ami a kastélyszálloda tréningkörülményeken felüli szolgáltatások skáláját illeti, különösen nagy igény mutatkozik az uszoda, szauna, fitnesz igénybevételére. Ez a népszerűség egyrészt annak is köszönhető, hogy igazi felüdülést jelenthet egy ilyen típusú szolgáltatás igénybevétele a tréning ideje alatt, másrészt eme szolgáltatások árait a szobaár magába foglalja (ez a cégnek fontos). Meg kell említeni a teniszezés lehetőségét is, amely szintén megfelelő lazítási program a tréningek szüneteiben. Egyes kastélyhoteleknél lehetőség nyílik arra, hogy a résztvevők lovagoljanak, horgásszanak, kerékpározzanak. Ezek a szolgáltatások már hosszabb időt vesznek igénybe, ezért inkább a 3-4 napos továbbképzések kikapcsolódási programjai lehetnek. Esti programként főleg a biliárd, illetve a teke népszerű. Véleményem szerint jó módszer lehet egy ügyességet és kreativitást igénylő feladatokkal tarkított kirándulás megszervezése is abból a célból, hogy a tréningen kialakult csoportok tagjai még inkább összekovácsolódjanak, és ezáltal eredményesebben oldják meg a tréningen felmerülő kérdéseket, feladatokat. Úgy gondolom, hogy nagyon fontos, a résztevők pihenése, kikapcsolódása a tréning ideje alatt, hiszen ezáltal fokozódik részvételi intenzitásuk kellemes élményeket is szerezhetnek, feltöltődve térnek vissza a munkahelyre, ezáltal hatékonyabban végzik a rájuk bízott munkát, és nem utolsó sorban az adott vállalat image-a is nő a szemükben. Nem igazán jellemző, hogy távozáskor a kastélyhotel kitöltetne egy, a résztvevők véleményét, benyomásait jól tükröző kérdőívet. Véleményem szerint ez azonban igazán hasznos lehet, hiszen a résztvevők azonnali benyomásai - a visszacsatolás - a jövőre nézve alapfontosságú a kastélyhotel számára. A résztvevők véleményét az esetleges újbóli jelentkezéskor tudják mérni, illetve a kastélyszálloda vendégkönyve is rendelkezésre áll. A válaszokból az is kiderült, hogy a cégek következő tréningje színhelyéül általában más helyszínt választ. Ez érthető is, hiszen egy magára adó vállalat presztízs okokból más-más helyeket kíván „megmutatni” alkalmazottainak. Az azonban előfordul, természetesen csak akkor, ha a cég egyszer már egy színvonalat is kapott a pénzéért, illetve megfelelő PR-munka esetén, hogy pár év múlva visszatér a korábbi tréninghelyszínre. Bevált módszer, hogy a kastélyszálloda bizonyos árkedvezmények felajánlásával (előre, illetve előleg fizetésnél, időszaktól függően, company rates alkalmazása) inspirálja a vállalatot, hogy következő tréningjét is az adott kastélyszállodában rendezze meg. Gyakran előfordul, hogy egy-egy tréning befejezése után, a résztvevők olyannyira elégedettek, hogy magánemberként, vagy családdal együtt kikapcsolódás céljából visszatérnek az adott kastélyszállodába. Talán ez bizonyítja a legjobban, hogy egy színvonalas, kultúrált környezetben eltöltött pár napnak milyen turistageneráló hatása lehet.
49
KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI FÜZETEK, 9. Elmondható, hogy azoknak a kastélyhoteleknek, amelyek felkészültek arra, hogy színhelyül szolgáljanak egy továbbképzés lebonyolítására, arra is figyelmet kell fordítaniuk, hogy a résztvevők kívánságait a tőlük telhető legmagasabb színvonalon kielégítsék, és mindent megtegyenek annak érdekében, hogy a kastélyhotel minél szélesebb körben ismert legyen, akár cégek, akár egyéni látogatók számára, ezzel is elősegítve a belföldi turizmus növekedését. 1. táblázat A kastélyhotelekhez intézett kérdéseimre kapott válaszok összesítő táblázata Információforrás
prospektus szájhagyomány prezentáció direct mail internet hirdetés Szolgáltatások uszoda szauna biliárd, teke fitnesz tenisz szolárium vadászat horgászat lovaglás kerékpározás
9 9
Időszak
9
Cégnagyság
9 9 9 9 9 A tréning hosszától függően
Felmérés a benyomásokról Visszatérés
tél tavasz nyár ősz kis- és közép nagy kérdőív készítése vendégkönyv visszatérés alapján cég magánszemélyként
előfordul
9 9 N.J.
9 9 9 9
N.J. = nem jellemző
A kastélyhotelek felkészültségén az alábbi szempontokat értem: • a kívánt férőhellyel rendelkező szobák biztosítása (cégvezetőknek egyágyas, munkatársaknak esetleg két-háromágyas szobák) • kifogástalan minőségű technikai eszközök, és berendezések rendelkezésre bocsátása a tréninghelyiségben • természetes fényviszonyok • minden igényt kielégítő ételek felkínálása (például vegetáriánus) 3.5. A megismertetés módszerei 3.5.1. Kommunikációs eszközök A szállodaipar esetében minden olyan eszközt figyelembe kell venni, amely a vendéget közvetlenül vagy közvetve befolyásolja. Ezek az eszközök a következők: • reklám • vásárlásösztönzés (sales promotion) • kapcsolatszervezés (PR-munka) 3.5.1.1. Reklám
A vendégek tervszerű, közvetlen befolyásolásának leghatékonyabb eszköze a reklám. A kastélyszálloda részéről a befolyásolás elsősorban az adott cég emberi erőforrások osztály vezetőjére, a tréningszervező cégekre irányul, másodsorban a résztvevőkre.
50
PETŐFALVI ÁGNES: MAGYARORSZÁGI NAGYVÁLLALATOK… A kastélyhotel feladata, hogy ajánlatát a címzett számára kívánatossá tegye (reakciót váltson ki!), a célszemély ismerje meg az ajánlatot, annak jellemzőit, értékelje pozitívan, és végül ami a legfontosabb, hogy vásárolja is meg az adott szolgáltatást. A kastélyszállodának tehát információkat kell nyújtania a cég számára arról, hogy egy magas színvonalú tréning megrendezéséhez milyen adottságokkal rendelkezik. Ezeket az ismereteket reklámüzenet formájában tudja eljuttatni a vállalat ebben illetékes személyéhez. A reklámüzenet főbb elemei: • alapinformációk (név, helyszín, szállodatípus, kategória, árszint) • kiemelt információk az adott szolgáltatásról (termek száma, férőhely, felszerelés stb.) A következőkben részletesen bemutatom azokat a reklámeszközöket, illetve reklámhordozókat, amelyek véleményem szerint az ideálisak és leghatásosabbak egy kastélyhotel, illetve annak szolgáltatásainak bemutatásához. • A kastélyhotel prospektusa A klasszikus és leggyakrabban alkalmazott reklámeszköz a szállodaprospektus. Segítségével számos információt lehet a kastélyhotelről közvetíteni, és fényképekkel kiegészítve nagyon hatékonyan szemléltet. Nagyon fontos, hogy a mondanivaló legyen áttekinthető, rendszerezett, valamint a szöveges és a képi információk egymást kiegészítsék. A reklámfunkció mellett azonban egy másik fontos feladatot is el kell látnia a prospektusnak: mivel szolgáltatásról van szó, ezért nincs mintapéldány mint a termékek esetében, tehát az igénybevétel létrejöttéig a prospektus helyettesíti az elvárt szolgáltatást. Nagyon fontos, hogy a szállodaprospektus ne veszítse el aktualitását. Ez azt jelenti, hogy legalább kétévente aktualizálni kell az adatokat. A fényképillusztrációnak is azt a benyomást kell tükröznie, ami az ajánlatra jellemző. A szállodaprospektus tehát nem más, mint a kastélyhotel névjegye az adott cég számára. Éppen ezért a kialakítására érdemes nagy hangsúlyt fektetni. Fontos, hogy amelyik kastélyszálloda úgy dönt, hogy prospektus formájában közvetíti reklámüzenetét bizonyos cégeknek, egy jól szerkesztett, jó minőségű, egyediséget tükröző és színvonalas prospektussal kell hogy előrukkoljon, és ezáltal szinte biztos lehet benne, hogy hamarosan már megrendelésekkel számolhat. • A reklámlevél (direct mail) Amennyiben a szállodaprospektus kerül postázásra, amelyhez természetesen egy kísérőlevél is kapcsolódik, úgy máris direct mailről beszélhetünk. Ebből adódóan a legközvetlenebb, legszemélyesebb reklámeszközről van szó. Mivel a reklámlevél egy pontos, névre és címre szóló postai küldemény, ezért „azonnal” a vállalat képzésekben illetékes személyének kezébe kerül, így figyelemfelkeltő hatása jobb, mint bármely reklámeszközé. • A hirdetés Személy szerint nagyon ritkán találkozom olyan kastélyszálloda hirdetéssel, amely konkrétan a cégek felé irányul, mégis úgy gondolom, hogy leginkább a célcsoport-specifikus szaklapok hasábjain lenne érdemes hirdetni a kastélyhotelt, illetve szolgáltatásait (például: Cégvezetés, Cash-Flow), hiszen ezeket a lapokat nagy valószínűséggel többek között cégvezetők is forgatják. Még így is nagy lehet azonban a publicitás, éppen ezért a kastélyhotelek döntő hányada úgy gondolja, hogy inkább személyesebb utat választanak a bemutatkozásra (például: direct mail). Véleményem szerint nagyon hasznos lenne egy olyan színvonalas katalógus létrehozása, amely hazánk összes tréningekre alkalmas kastélyszállodáját magába foglalná, részletesen bemutatva azok továbbképzésre alkalmas helyiségeinek pontos paramétereit, technikai felszereltségét. A kiadvány tartalmazná továbbá a kastélyhotelek által felkínálható egyéb szolgáltatásokat és azok jellemzőit. Színes fotókkal, térképpel illusztrálva úgy gondolom, hogy hiánypótló műről lenne szó. A terjesztés kizárólag vállalatok körében zajlana. • Prezentáció, videofilm 51
KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI FÜZETEK, 9. A kastélyszálloda reklámüzenetének eljuttatására kitűnő módszer lehet, ha a hotel egy képviselője személyesen felkeresi az adott céget, és egy prezentáció keretében részletes információkkal látja el a vállalat továbbképzések lebonyolításában illetékes személyét. Azért is hasznos lehet ez a módszer, mert így a visszacsatolás is biztosított, az esetleges kérdések megválaszolása azonnali. A hatásfok még inkább növelhető, ha létezik egy olyan színvonalas, kitűnő minőségű reklámfilm, amely bemutatja a szóban forgó kastélyhotelt és annak szolgáltatásait. Úgy gondolom, hogy a jövőben a szinte biztos siker érdekében a kastélyszállodának érdemes pénzt fordítania egy ilyen bemutatkozó film elkészítésére. • Az interenet Az információs technológia fejlődésével kialakult a legújabb számítógépes kapcsolatteremtési lehetőség az internet. Ez a lehetőség új kapukat nyitott meg mind a szolgáltatatók (szálloda) mind a szolgáltatást igénybevevők között. A szállodáknak is lehetőségük van arra, persze csak akkor, ha van honlapjuk, hogy jelen legyenek, és online rendeléseket vegyenek fel az interneten keresztül. Véleményem szerint rövid időn belül Magyarországon is uralkodóvá válik ez a lehetőség. Mivel a nagyvállalatok nagy valószínűséggel rendelkeznek már internet-hozzáféréssel, ezért amelyik kastélyhotel megteheti, megjelenik a világhálón. A szálloda honlapja tartalmazza a ház fotóját, rövid történeti leírást, szolgáltatások skáláját, megközelítési lehetőségeket (térkép!), kapcsolatfelvételi lehetőségeket, árakat stb. Fontos, hogy egy adott kastélyhotel honlapja jól áttekinthető legyen. • Szájreklám - Személyes propaganda Ha a tréning résztvevői kellemes élményekkel, elégedetten távoznak a kastélyszállodából, szinte biztos, hogy pozitívan fognak nyilatkozni barátainak, ismerőseinek az adott kastélyhotelben eltöltött pár napról. A pozitív szájreklám tehát a résztvevők elégedettségét tükrözi, és ezáltal a vendégszám növekedését váltja ki. A negatív szájreklámnak értelemszerűen fordított a hatása. Ebből az következik, hogy egy kastélyszállodának erőteljes befolyásoló tevékenységet kell folytatnia annak érdekében, hogy a szájpropaganda számára kedvező irányba fejtse ki hatását. 3.5.1.2. Vásárlásösztönzés (sales promotion)
A vásárlásösztönzés alatt egy olyan gyűjtőfogalmat értünk, amelyhez számos értékesítést növelő intézkedést rendeltek hozzá, és így például a reklám által gerjesztett értékesítést rövid távon fokozni tudja.10 Megkülönböztetünk: • saját értékesítő személyzetre • kereskedőre • végfelhasználóra (vendégre) irányuló lépéseket A kastélyszálloda esetében a saját értékesítő személyek alatt azokat a szállodai dolgozókat értjük, akik a vendégekkel személyesen kapcsolatban állnak. Az ő feladatuk, hogy a tréning résztvevőit a kastélyhotel teljes kínálatával a helyszínen megismertessék. Feladatkörükbe tartozik továbbá, hogy a szolgáltatásokat eladásra felkínálják. Azonban az adott cég és a kastélyhotel közötti megállapodás szerint a továbbképzés ideje alatt a megrendelt szolgáltatások szabadon igénybe vehetők a résztvevők számára. Természetesen lehetnek olyan szolgáltatások is, amelyeket a résztvevők csak saját számlájukra vehetnek igénybe. Ilyen esetben a résztvevőkkel való bánásmódnak lehet értékesítést „ösztönző” és „gátló” hatása is. Ez azt jelenti, hogy a vendég a szolgáltatás igénybevételénél felmerülő esetleges problémáit a lehető legnagyobb szakértelemmel és körültekintően kell megoldani, teljesíthető és sikeresnek ígérkező
10
Philip Kotler: Marketing Menedzsment, Műszaki Könyvkiadó, 1998, 640. old.
52
PETŐFALVI ÁGNES: MAGYARORSZÁGI NAGYVÁLLALATOK… alternatívákat kell számára felkínálni. Ez esetben a vendég elégedett lesz és megnyugszik, ellenkező esetben viszont a fordított hatás váltható ki. A kereskedők fogalma a szállodáknál, így a kastélyhoteleknél is az utazásszervezők, utazásközvetítők, idegenforgalmi hivatalok körét foglalja magába. A vásárlásösztönzés alapfeltétele ebben az esetben az, hogy a kastélyszállodának el kell látnia a fent említett értékesítési szerveket prospektusanyagával, árlistájával és egyéb ajánlati információival (különleges akciók). A leghasznosabbnak a velük fenntartott személyes kapcsolat ígérkezhet. Ez a következő módon építhető ki: • utazási irodák képviselőinek meghívása a kastélyhotel meglátogatására • a szállodai munkatársak látogatása az értékesítési szerveknél • figyelmességek a kastélyszálló részéről (születésnapi kártyák, ünnepi üdvözletek) A résztvevők vásárlásösztönzésének érdekében – vagyis, hogy a meghatározott szolgáltatásokon túl más szolgáltatást is igénybe vegyenek – a kastélyhotel a következő lépéseket teheti: • a szobában elhelyezett brosúrák • az adott szolgáltatás egyszeri ingyenes igénybevétele • két szolgáltatás igénybevétele egy áráért 3.5.1.3. Kapcsolatszervezés (PR-munka)
Fontos, hogy az adott kastélyhotel szimpátiát, bizalmat keltsen és megértést találjon a nyilvánossággal. A fáradozások középpontjában tehát a kastélyszálloda jó hírneve áll. Mindenképpen előnyös, ha a kastélyszálloda rendelkezik egy olyan PR-szakemberrel, aki megfelelő hozzáértéssel, odaadással és fellépéssel végzi el ezt a nem könnyű munkát. Maga a kastélyhotel tulajdonosa is bizalmat kelthet személyes varázsával, és így nagyban hozzájárulhat a szálloda tekintélyének növeléséhez. Fontos, hogy a kastélyhotel kívülről és belülről is kifogástalan állapotban fogadja a vendégeket. A stílusos berendezés, az ízléses kiegészítők, virágdekorációk nem csak a vendégeknek kellemes érzés, hanem a nyilvánosság előtt is növeli a szálloda tekintélyét. Maguk a kastélyhotel dolgozóinak is fontos szerepük van, hiszen meghatározzák a szálloda arculatát, pozitív és negatív értelemben is. A személyzetnek tisztában kell lennie azzal, hogy megjelenése, viselkedése a vendégekkel szemben valamilyen hatást kelt. Az előzékeny kiszolgálás, a segítőkészség, a barátságos hangnem, az igényesség szintén felértékelik a kastélyhotel arculatát. Úgy gondolom, hogy a konferenciák, tréningek résztvevőivel a közvetlen, folyamatos kapcsolattartás nagyon fontos. • • • •
Ennek megvalósításához a következő eszközök elengedhetetlenek: a kastélyszálloda igazgatója által írt vendéglevél; forródrót az észrevételek jelzésére; mailing-akciók ünnepek alkalmából; vendégújság.
Elmondható tehát, hogy a fent említett kommunikációs eszközök közül a reklám olyan „fegyver” egy kastélyhotel kezében, amely segítségével igényes és színvonalas módon elérheti és meggyőzheti
53
KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI FÜZETEK, 9. az adott cégeket, és így jó esélye van arra, hogy vállalati tréningek lebonyolításával javítani tudja szobakihasználtságát a nyaralásra kevésbé alkalmas hónapokban. A vásárlásösztönzés és a kapcsolatszervezés segítségével a kastélyszállodának sikerülhet kivívnia egy olyan szintű elismertséget és bizalmat, amely hosszú időre meghatározhatja helyét a szállodaiparban, így az idegenforgalomban is. BEFEJEZÉS - JÖVŐKÉP Dolgozatomban a turizmus egy sokat ígérő ágát mutattam be, egy olyan még nem igazán elterjedt, speciálisnak mondható szolgáltatásnyújtási lehetőség szemszögéből, amely magas fajlagos költéssel jár, és az elkövetkezendő években jelentős mértékben hozzájárulhat a belföldi turizmus további erőteljes növekedéséhez. Egyes kastélyépületeink nem csak kiemelkedő történelmi építészeti emlékeink, de egy-egy környék fontos kulturális, turisztikai, társadalmi, sőt gazdasági központjai lehetnének a jövőben. A mai világban a cégek számára rendkívül fontos hogy minőséget, színvonalat nyújtsanak bármely területen is tevékenykednek. Ez azonban csak úgy lehetséges, ha az adott vállalat maga is törekszik arra, hogy alkalmazottait olyan képzésben részesítse, és olyan helyszínen, amely magas színvonalat képvisel. Mivel Magyarország bővelkedik kastélyokban és kúriákban, és egy bíztató kastélyfelújítási és hasznosítási folyamat már elkezdődött, ezért a jövőben az ország bármely részén tevékenykedő nagyvállalat - ha igénye van rá -, akkor biztosan megtalálja a számára legjobb kastélythotelt tréningjei lebonyolítására. Felmérésemből egyértelműen kiderült, hogy a multinacionális cégek 75%-a folyamatos képzésben részesíti munkatársait, és ez idáig csak 23%-uk vett igénybe kastélyszállodát ilyen céllal, ezért a kastélyhoteleknek érdemes munkát fektetni abba, hogy minél több cég számára ismertté tegye ezt az exkluzív lehetőséget, ezzel is hozzájárulva a tömegturizmust egyre inkább háttérbe szorító minőségi turizmus fejlődéséhez. Ezért a jövőt mindenképpen pozitívan ítélem meg.
FELHASZNÁLT IRODALOM Ajánlás a kastélyok megmentésére és védelmére; Műemlékvédelem, XL. évf., 3. szám BERGER ZS.: Kastélyok és mágnások az ezredfordulón; Figyelő, XLII. évf., 51-52. szám BUGÁR-MÉSZÁROS K.: A nemzet „elcsomagolt” méltósága; Magyar Nemzet, LXIII. évf., 140. szám DÉSI A.: Negyven kastélyt Kelet-Közép Európának; Népszabadság, LVII. évf., 266. szám DROMARD, C.: „A közép-európai kastélyok útja” program; Turizmus Bulletin, II. évf., 2. szám FERNER, F. K.: Idegenforgalmi Marketing; Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1994, 161-162., 169., 172-173. oldal JOBBER, D.: Európai Marketing; Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1998, 363. oldal KATONA A.: Kastélyaink többsége elhanyagolt; Népszava, CXXVIII. évf., 163. szám KOTLER, P.: Marketing Menedzsment; Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1998, 640. oldal LUKÁCS K.: Elkészült a Nemzeti Kastélyprogram; Heti Turizmus, III. évf., 40. szám 54
PETŐFALVI ÁGNES: MAGYARORSZÁGI NAGYVÁLLALATOK… MEDGYESI K.: Hogyan őrizhetők meg a kastélyok?; Népszabadság, LVIII. évf., 151. szám N. KÓSA J.: Folytatódik a „Nagymamaprogram”; Népszabadság, LVIII. évf., 10. szám N. KÓSA J.: Kastélyból luxusszálló; Népszabadság, LVII. évf., 260. szám POZVAI ZS.: Hol a profit a tréningekben? Költőpénz, a Bank &Tőzsde Életmód magazinja, 2000/3. sz. RIBA I.: A múlt újjáépítése? Heti Világgazdaság, XXII. évf., 42. sz. SÁNDOR I., SZELES P.: Marketingkommunikáció az idegenforgalomban; Idegenforgalmi Propaganda és Kiadó Vállalat, 1985, 111., 113-115., 117., 120. oldal SEITZ, G.: Hotelmenedzsment; Springer Orvosi Kiadó Kft, 2000, 144-150., 153-154. oldal VERES Z.: Szolgáltatásmarketing; Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1998, 303. oldal További források: Magyar Gallup Intézet statisztikája, 2000. szeptember Országos Műemlékvédelmi Hivatal tudományos főosztálya Kastélyhotelek prospektusai http://www.gm.hu/szechenyi/szt_turizmus.html http://www.turizmus.com/m/M9828/cikk19.html
55
