Pétervásárai TAMÁSI ÁRON ÁLTALÁNOS ISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

1

Pétervásárai TAMÁSI ÁRON ÁLTALÁNOS ISKOLA

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

2013.

2

TARTALOMJEGYZÉK

A köznevelési intézmények szervezeti és működési szabályzatára vonatkozó jogszabályi előírások

4

A szervezeti és működési szabályzat általános rendelkezései, szervezeti és működési szabályzat hatálya 17 Az iskola alapadatai

18

Az iskola szervezeti rendszere, irányítása

20

A dolgozók munkaköri leírásainak mintája

23

Az iskola szervezeti egységei

24

Az intézmény közösségei, ezek kapcsolatai egymássalés intézmény vezetésével 25 Az iskolaközösség

25

Az iskolai alkalmazottak (közalkalmazottak) közössége

25

A nevelők közösségei

25

A szülői szervezet (SZMK)

30

A tanulók közösségei

32

Az iskola közösségeinek kapcsolattartása

33

Az iskolai sportkör, valamint az iskola vezetése közötti kapcsolattartás formái

38

Az iskola vezetésének és közösségeinekkülső kapcsolatai

40

Az iskola működési rendje

43

Az egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások

48

Az intézményben folyó belső ellenőrzésre vonatkozó szabályok

51

A pedagógiai (nevelő és oktató) munka belső ellenőrzésének rendje

55

Az iskolai könyvtár működési rendje

57

A tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása

64

Az intézmény dolgozóinak feladatai a tanulói- és gyermekbalesetek megelőzésében, illetve baleset esetén (intézményi védő, óvó előírások)

65

A rendkívüli esemény esetén szükséges teendők

71

A fegyelmi eljárás lefolytatásának szabályai

75

Az iskolai tankönyvellátás rendje

77

Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt iratok kezelése

79

3

A felnőttoktatás formái

81

Az iskolai hagyományok ápolásávalkapcsolatos feladatok

82

A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés feltételei

81

A szervezeti és működési szabályzatelfogadása és jóváhagyása

82

Melléklet: Adatkezelési szabályzat

88

Melléklet: Az iskola szervezeti felépítésének vázlata

119

4

A KÖZNEVELÉSI INTÉZMÉNYEKSZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATÁRAVONATKOZÓ JOGSZABÁLYI ELŐÍRÁSOK A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvénynek a szervezeti és működési szabályzattal kapcsolatos rendelkezései: „25. § (1) A köznevelési intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a szervezeti és működési szabályzat (a továbbiakban: SZMSZ) határozza meg. (4) A köznevelési intézmény SZMSZ-ét, a nevelési-oktatási intézmény házirendjét nevelési-oktatási intézményben a nevelőtestület, más köznevelési intézményben a szakalkalmazotti értekezlet az óvodaszék, iskolaszék, kollégiumi szék, továbbá az iskolai vagy a kollégiumi diákönkormányzat véleményének kikérésével fogadja el. Az SZMSZ és a házirend azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra többletkötelezettség hárul, a fenntartó egyetértése szükséges. Az SZMSZ és a házirend nyilvános. 32. § (1) Ha a nevelési-oktatási intézményt egyház tartja fenn: f) SZMSZ-ében és házirendjében a fenntartó egyház tanításával összefüggő viselkedési és megjelenési szabályokat, kötelességeket, jogokat és hitéleti tevékenységet írhat elő, i) a nevelési-oktatási intézmény SZMSZ-e, házirendje, valamint a nevelési-oktatási intézmény pedagógiai programja a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. 43. § (1) A köznevelési intézmény iratkezelési szabályzatában, ha ilyen készítése nem kötelező, a köznevelési intézmény SZMSZ-ének mellékleteként kiadott adatkezelési szabályzatban kell meghatározni az adatkezelés és -továbbítás intézményi rendjét. 46. § (1) A tanuló kötelessége, hogy h) megtartsa az iskolai, kollégiumi SZMSZ-ben, továbbá a házirendben foglaltakat. (9) A nevelési-oktatási intézmény, valamint a tanuló közötti eltérő megállapodás hiányában a nevelési-oktatási intézmény szerzi meg a tulajdonjogát minden olyan, a

5

birtokába került dolognak, amelyet a tanuló állított elő a tanulói jogviszonyából, kollégiumi tagsági viszonyából eredő kötelezettségének teljesítésével összefüggésben, feltéve, hogy az annak elkészítéséhez szükséges anyagi és egyéb feltételeket a nevelésioktatási intézmény biztosította. A tanulót az SZMSZ-ben meghatározott mértékű díjazás illeti meg, ha a nevelési-oktatási intézmény a tulajdonába került dolog értékesítésével, hasznosításával bevételre tesz szert. Ha az előállított dolog a Ptk. szerinti szellemi alkotás, e rendelkezéseket azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a szellemi alkotás átadására a munkaviszonyban vagy más hasonló jogviszonyban létrehozott szellemi alkotás munkáltató részére történő átadására vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. (11) A (9) bekezdésben meghatározott esetben a tanulót megfelelő díjazás illeti meg. A megfelelő díjazásban a tanuló – tizennegyedik életévét be nem töltött tanuló esetén szülője egyetértésével – és a nevelési-oktatási intézmény állapodik meg, ha alkalomszerűen, egyedileg elkészített dolog értékesítéséből, hasznosításából származik a bevétel. Az oktatás keretében, az oktatási folyamat részeként rendszeresen elkészített dolog esetén a megfelelő díjazást a teljes képzési folyamatban részt vevők által végzett tevékenységre megállapítható eredmény (nyereség) terhére kell megállapítani. Ennek szabályait az SZMSZ-ben kell meghatározni oly módon, hogy a szabályozás figyelembe vegye a tanuló teljesítményét. 48. § (4) A diákönkormányzat véleményét ki kell kérni: a) az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt, 58. § (14) A fegyelmi eljárás lefolytatásának alapvető szabályait jogszabály állapítja meg. A fegyelmi eljárás lefolytatásának részletszabályairól az SZMSZ-ben kell rendelkezni. 62. § (1) A pedagógus alapvető feladata a rábízott gyermekek, tanulók nevelése, oktatása, óvodában a gyermekek Óvodai nevelés országos alapprogramja szerinti nevelése, iskolában a kerettantervben előírt törzsanyag átadása, elsajátításának ellenőrzése, sajátos nevelési igényű tanuló esetén az egyéni fejlesztési tervben

6

foglaltak figyelembevételével. Ezzel összefüggésben kötelessége különösen, hogy m) a pedagógiai programban és az SZMSZ-ben előírt valamennyi pedagógiai és adminisztratív feladatait maradéktalanul teljesítse, 63. § (1) A pedagógust munkakörével összefüggésben megilleti az a jog, hogy i) az iskola könyvtárán keresztül használatra megkapja a munkájához szükséges tankönyveket, tanári segédkönyveket, az intézmény SZMSZ-ében meghatározottak szerinti informatikai eszközöket, 69. § (1) A köznevelési intézmény vezetője d) felelős az intézményi szabályzatok elkészítéséért, 70. § (2) A nevelőtestület b) az SZMSZ elfogadásáról, dönt. 71. § (2) A szakmai munkaközösség tagja és vezetője a belső értékelésben és ellenőrzésben akkor is részt vehet, ha köznevelési szakértőként nem járhat el. A szakmai munkaközösség – az SZMSZ-ben meghatározottak szerint – gondoskodik a pedagógus-munkakörben

foglalkoztatottak

nevelő-oktató

munkájának

szakmai

segítéséről. A nevelési-oktatási intézmény SZMSZ-e a szakmai munkaközösség részére további feladatokat állapíthat meg. 83. § (2) A fenntartó i) ellenőrzi a pedagógiai programot, a házirendet, valamint a SZMSZ-t. 84. § (9) Az állami fenntartó az alapító okirata szerint nemzetiségi óvodai nevelésben, iskolai nevelés-oktatásban, kollégiumi nevelésben közreműködő nevelési-oktatási intézmény, továbbá az érintett gyermekek, tanulók ellátásában közreműködő pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézmény d) SZMSZ-ének jóváhagyásához,

7

beszerzi az érintett települési nemzetiségi önkormányzat, térségi feladatot ellátó intézmény esetében a területi nemzetiségi önkormányzat és országos feladatot ellátó köznevelési intézmény esetén az országos nemzetiségi önkormányzat egyetértését.

85. § (1) A fenntartónak, ha egyetértési joga van a köznevelési intézmény SZMSZ-e, házirendje, pedagógiai programja tekintetében, az egyetértés kialakítására harminc nap áll rendelkezésre. 97. § (15) A tíznél több szakmai munkaközösséggel működő nevelési-oktatási intézmény 2012. december 31-ig felülvizsgálja és módosítja az SZMSZ-ét annak érdekében, hogy megfeleljen a 71. § (1) bekezdésében foglaltaknak. (71. § (1) A nevelési-oktatási intézményben legalább öt pedagógus hozhat létre szakmai munkaközösséget. Egy nevelési-oktatási intézményben legfeljebb tíz szakmai munkaközösség hozható létre. A szakmai munkaközösség részt vesz a nevelési-oktatási intézmény szakmai munkájának irányításában, tervezésében, szervezésében és ellenőrzésében, összegző véleménye figyelembe vehető a pedagógusok minősítési eljárásában.)”

A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet szervezeti és működési szabályzattal kapcsolatos rendelkezései: „4. § (1) A nevelési-oktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatában (a továbbiakban: SZMSZ) kell meghatározni a) a működés rendjét, ezen belül a gyermekeknek, a tanulóknak, az alkalmazottaknak és a vezetőknek a nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendjét, b) a pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendjét,

8

c) a belépés és benntartózkodás rendjét azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel, d) ha a nevelési-oktatási intézmény tagintézménnyel, intézményegységgel rendelkezik, a tagintézménnyel, intézményegységgel való kapcsolattartás rendjét, e) a vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendjét, formáját, továbbá a vezetők közötti feladatmegosztást, a kiadmányozás és a képviselet szabályait, a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendjét, f) az intézményvezető vagy intézményvezető-helyettes akadályoztatása esetén a helyettesítés rendjét, g) a vezetők és az iskolaszék, az óvodaszék, a kollégiumi szék, az intézményi tanács, valamint

az

óvodai, iskolai,

kollégiumi szülői

szervezet, közösség

közötti

kapcsolattartás formáját, rendjét, h) a nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezéseket, i) a külső kapcsolatok rendszerét, formáját és módját, beleértve a pedagógiai szakszolgálatokkal, szolgálattal,

a

valamint

pedagógiai az

szakmai

szolgáltatokkal,

iskola-egészségügyi

ellátást

a

biztosító

gyermekjóléti egészségügyi

szolgáltatóval való kapcsolattartást, j) az ünnepélyek, megemlékezések rendjét, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat, k) a szakmai munkaközösségek együttműködését, kapcsolattartásának rendjét, részvételét a pedagógusok munkájának segítésében, l) az alapfokú művészeti iskola kivételével a rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendjét, m) az intézményi védő, óvó előírásokat, n) bármely rendkívüli esemény esetén szükséges teendőket, o) annak meghatározását, hogy hol, milyen időpontban lehet tájékoztatást kérni a pedagógiai programról, p) azokat az ügyeket, amelyekben a szülői szervezetet, közösséget az SZMSZ véleményezési joggal ruházza fel,

9

q) a nevelési-oktatási intézményben a tanulóval szemben lefolytatásra kerülő fegyelmi eljárás részletes szabályait, r) az elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítésének rendjét, s) az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendjét, t) az intézményvezető feladat- és hatásköréből leadott feladat- és hatásköröket, munkaköri leírás-mintákat, u) mindazokat a kérdéseket, amelyek meghatározását jogszabály előírja, továbbá a nevelési-oktatási intézmény működésével összefüggő minden olyan kérdést, amelyet jogszabály rendelkezése alapján készített szabályzatban nem kell, vagy nem lehet szabályozni. (2) Az iskola, kollégium SZMSZ-e az (1) bekezdésben foglaltakon kívül a) az egyéb foglalkozások célját, szervezeti formáit, időkereteit, b) a felnőttoktatás formáit, c) a diákönkormányzat, a diákképviselők, valamint az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formáját és rendjét, a diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételeket (helyiségek, berendezések használata, költségvetési támogatás biztosítása), d) az iskolai sportkör, valamint az iskola vezetése közötti kapcsolattartás formáit és rendjét, e) szakképző iskola esetén a gyakorlati képzést folytatókkal és szervezőkkel való kapcsolattartás formáit és rendjét, f) a gyermekek, tanulók egészségét veszélyeztető helyzetek kezelésére irányuló eljárásrendet, g) az alapfokú művészeti iskola kivételével az iskolai, kollégiumi könyvtár SZMSZ-ét tartalmazza. (3) Az egységes gyógypedagógiai módszertani intézmény SZMSZ-e az (1) bekezdésben foglaltakon kívül tartalmazza az intézmény által szakmailag támogatott nevelésioktatási intézmények mindegyikére vonatkozóan a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók többi gyermekkel, tanulóval együtt történő nevelésének, oktatásának segítését szolgáló tevékenységek tartalmát, szervezeti formáját, időkeretét. (4) Az SZMSZ-ben meghatározhatók azok a nevelési-oktatási intézmény biztonságos

10

működését garantáló szabályok, amelyek megtartása kötelező az intézmény területén tartózkodó szülőknek, valamint az intézménnyel kapcsolatban nem álló más személyeknek. (5) Ha iskolaszék, óvodaszék, kollégiumi szék nem működik, az SZMSZ elfogadásakor az óvodai, iskolai, kollégiumi szülői szervezet, közösség véleményét kell beszerezni.

(6) A közös igazgatású köznevelési intézmény és általános művelődési központ SZMSZe tartalmazza a működés közös szabályait és – intézményegységenként külön-külön – az egyes intézményegységek működését meghatározó előírásokat. 53. § (1) A nevelési-oktatási intézményben folytatott tanulói fegyelmi eljárás és a fegyelmi tárgyalás pedagógiai célokat szolgál. (2) A fegyelmi eljárást egyeztető eljárás (a továbbiakban: egyeztető eljárás) előzheti meg, amelynek célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegéssel gyanúsított és a sérelmet elszenvedő közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztető eljárás részletes szabályait az SZMSZ-ben kell meghatározni. 82. § (1) Az óvoda, az iskola és a kollégium a pedagógiai programjának legalább egy példányát oly módon köteles elhelyezni, hogy azt a szülők és a tanulók szabadon megtekinthessék. (2) Az óvoda, iskola, kollégium vezetője vagy az általa kijelölt pedagógus köteles a szülők, tanulók részére tájékoztatást adni a pedagógiai programról. (3) Az SZMSZ-t, a házirendet és a pedagógiai programot a nevelési-oktatási intézmény honlapján, annak hiányában a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hozni. (4) A házirend egy példányát az óvodába, iskolába, kollégiumba történő beiratkozáskor a szülőnek, a tanulónak át kell adni, továbbá annak érdemi változása esetén arról a szülőt, a tanulót tájékoztatni kell. (5) A szülőket a megelőző tanév végén tájékoztatni kell azokról a tankönyvekről, tanulmányi segédletekről, taneszközökről, ruházati és más felszerelésekről, amelyekre

11

a következő tanévben a nevelő és oktató munkához szükség lesz. Tájékoztatni kell őket továbbá

az

iskolától

kölcsönözhető

tankönyvekről,

taneszközökről

és

más

felszerelésekről, valamint arról is, hogy az iskola milyen segítséget tud nyújtani a szülői kiadások csökkentéséhez.

(6)

Az

(1)–(5)

bekezdésben

meghatározott

kérdések

SZMSZ-ben

történő

szabályozásánál az iskolaszéket, óvodaszéket, kollégiumi széket, vagy ha az nem működik, az iskolai, óvodai, kollégiumi szülői szervezetet, közösséget és az iskolai kollégiumi diákönkormányzatot véleményezési jog illeti meg. 87. § (1) A nevelési-oktatási intézmény által használt nyomtatvány lehet d) elektronikus úton előállított, az intézmény SZMSZ-ében meghatározott rend szerint hitelesített papíralapú nyomtatvány. (2) Az elektronikus okirat az oktatásért felelős miniszter által jóváhagyott rendszer alkalmazásával elektronikus úton előállított, az intézmény SZMSZ-ében meghatározott rend szerint elektronikus aláírással ellátott, elektronikusan tárolt irat. 117. § (1) A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból – meghatározott időre vagy alkalmilag – bizottságot hozhat létre,

valamint

egyes

jogköreinek

gyakorlását

átruházhatja

a

szakmai

munkaközösségre, az iskolaszékre vagy a diákönkormányzatra. Az átruházott jogkör gyakorlója a nevelőtestületet tájékoztatni köteles – a nevelőtestület által meghatározott időközönként és módon – azokról az ügyekről, amelyekben a nevelőtestület megbízásából eljár. E rendelkezéseket nem lehet alkalmazni a pedagógiai program, az SZMSZ és a házirend elfogadására. 120. § (5) Az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat véleményét – az Nkt. 48. § (4) bekezdésben meghatározottakon túl g) az intézményi SZMSZ-ben meghatározott ügyekben

12

ki kell kérni. 121. § (7) Az intézményi tanács véleményt nyilváníthat a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni az intézményi tanács véleményét a pedagógiai program, az SZMSZ, a házirend, a munkaterv elfogadása, továbbá a köznevelési szerződés megkötése előtt.

122. § (9) Az iskolaszék véleményt nyilváníthat a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni az iskolaszék véleményét a pedagógiai program, az SZMSZ, továbbá a házirend elfogadása előtt. 129. § (5) Az óvoda, az iskola, a kollégium SZMSZ-ében kell meghatározni azokat a védő, óvó előírásokat, amelyeket a gyermekeknek, tanulóknak az óvodában, az iskolában, a kollégiumban való tartózkodás során meg kell tartaniuk. 160. § A kormányhivatal az egyházi és más nem állami, nem települési önkormányzati fenntartású nevelési-oktatási intézmény fenntartói tevékenységének törvényességi ellenőrzése keretében különösen azt vizsgálja, hogy g) egyházi fenntartó esetében az SZMSZ jóváhagyásával kapcsolatos eljárás törvényes-e, 163. § (2) Az iskolai, kollégiumi könyvtár SZMSZ-e szabályozza működésének és igénybevételének szabályait. E rendelet határozza meg azokat az előírásokat, amelyeket minden iskolai, kollégiumi könyvtár működtetésénél meg kell tartani, továbbá amelyek figyelembevételével, a könyvtár igénybevételével és használatával kapcsolatos rendelkezéseket el kell készíteni. (3) A könyvtári SZMSZ mellékletét képezi a) a gyűjtőköri szabályzat, b) a könyvtárhasználati szabályzat, c) a könyvtárostanár, könyvtáros munkaköri leírása,

13

d) a katalógus szerkesztési szabályzata, e) a tankönyvtári szabályzat. (6) Az iskolai, kollégiumi könyvtár SZMSZ-ét – elfogadása előtt – iskolai könyvtár szakterületen köznevelési szakértői tevékenység folytatására jogosult szakértővel kell véleményeztetni. 168. § (1) Az óvoda, iskola, kollégium SZMSZ-ében kell meghatározni a nevelésioktatási intézmény vezetőinek, pedagógusainak, valamint más alkalmazottainak feladatait a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésében és a baleset esetén (intézményi védő, óvó előírások). 187. § Az e rendeletben foglaltakat a közös igazgatású köznevelési intézmény és az általános művelődési központ tekintetében azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a) az SZMSZ-ben meg kell határozni aa) a közös igazgatású köznevelési intézmény és az általános művelődési központ vezetési szerkezetét, a vezetők közötti feladatmegosztást, ab) az igazgatótanács létrehozásának és működésének szabályait, ac) ha működik, a vezetői és szakértői testületek létrehozásának, működésének szabályait, jogkörét, b)

az

intézményegység

munkáját

az

intézményegység

vezetője

irányítja,

intézményegység-vezetői megbízást a közös igazgatású köznevelési intézmény és az általános művelődési központ igazgatója is kaphat. 188. § (1) A nevelési-oktatási intézmény vezetője, beleértve a tagintézmény, az intézményegység vezetőjét is – az SZMSZ-ben foglaltak szerint – köteles gondoskodni arról, hogy ő vagy helyettesének akadályoztatása esetén a vezetői, vezető helyettesi feladatokat ellássák. (2) Ha a nevelési-oktatási intézménynek – bármely oknál fogva – nincs vezetője vagy a vezető a feladatokat akadályoztatása okán nem tudja ellátni, a vezetési feladatok ellátását az SZMSZ-ben meghatározottak szerint kell biztosítani. 2. melléklet a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelethez JEGYZÉK

14

a nevelési-oktatási intézmények kötelező (minimális) eszközeiről és felszereléséről Az e mellékletben előírt minimum követelmények teljesülésével a pedagógus – az óvoda, iskola SZMSZ-ében, házirendjében meghatározott – védő, óvó előírások figyelembevételével viheti be az óvodai foglalkozásokra, az iskolai tanórákra az általa készített, használt pedagógiai eszközöket.”

A államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról rendelkező 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendeletnek a költségvetési szervek szervezeti és működési szabályzatával kapcsolatos rendelkezései: „13. § (1) A költségvetési szerv szervezeti és működési szabályzata tartalmazza a) a költségvetési szerv alapításáról szóló jogszabály teljes megjelölését, ha a költségvetési szerv alapításáról jogszabály rendelkezett, b) a költségvetési szerv alapító okiratának – ha azt az alapítás óta módosították, a hatályos, egységes szerkezetbe foglalt alapító okiratának – keltét, számát, az alapítás időpontját, c) az ellátandó, és a szakfeladatrend szerint szakfeladat számmal és megnevezéssel besorolt alaptevékenységek, rendszeresen ellátott vállalkozási tevékenységek, valamint az alaptevékenységet szabályozó jogszabályok megjelölését, d) azon gazdálkodó szervezetek részletes felsorolását, amelyek tekintetében a költségvetési szerv alapítói, tulajdonosi (tagsági, részvényesi) jogokat gyakorol, e) a szervezeti felépítést és a működés rendjét, a szervezeti egységek - ezen belül a gazdasági szervezet - megnevezését, engedélyezett létszámát, feladatait, a költségvetési szerv szervezeti ábráját, f) azon ügyköröket, amelyek során a szervezeti egységek vezetői a költségvetési szerv képviselőjeként járhatnak el, g) a szervezeti és működési szabályzatban nevesített munkakörökhöz tartozó feladat- és hatásköröket, a hatáskörök gyakorlásának módját, a helyettesítés rendjét, az ezekhez

15

kapcsolódó felelősségi szabályokat, h) jogszabályban meghatározott kivétellel a munkáltatói jogok gyakorlásának ideértve az átruházott munkáltatói jogokat is - rendjét, és i) az irányító szerv által a 10. § (1)-(3) bekezdése szerint a költségvetési szervhez rendelt más költségvetési szervek felsorolását.”

A költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet szervezeti és működési szabályzattal kapcsolatos rendelkezései: „15. § (2) A belső ellenőrzést végző személy vagy szervezet, vagy szervezeti egység jogállását, feladatait a költségvetési szerv szervezeti és működési szabályzatában elő kell írni.” A tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény szervezeti és működési szabályzattal kapcsolatos rendelkezései: „8/E. § A kis példányszámú nemzetiségi, szakmai, speciális tankönyvforgalmazás keretében az iskolák részére eljuttatott tankönyveket az iskolai könyvtárban, könyvtárszobában kell elhelyezni, és könyvtári kölcsönzés útján kell a tanulókhoz eljuttatni. A tankönyv az iskolai könyvtártól megvásárolható az iskola szervezeti és működési szabályzatában meghatározott feltételekkel és használati idő eltelte után. 29. § (3) Az iskolai tanulók tankönyvtámogatása megállapításának, az iskolai tankönyvellátás megszervezésének, a tankönyvrendelés elkészítésének helyi rendjét az iskola szervezeti és működési szabályzatában kell meghatározni. Ennek során egyetértési jogot gyakorol az iskolaszék, iskolaszék hiányában az iskolai szülői

16

szervezet (közösség) és az iskolai diákönkormányzat.” A tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló 23/2004. (VIII. 27.) OM rendelet szervezeti és működési szabályzattal kapcsolatos rendelkezései: „23. § (5) A tankönyvrendelés elkészítésének – e rendeletben nem szabályozott – kérdéseit az iskolai szervezeti és működési szabályzatban kell meghatározni.”

17

A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEI, A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT HATÁLYA

ATamási Áron Általános Iskola szervezeti felépítésére és működésére vonatkozó szabályzatot az intézmény vezetőjének előterjesztése alapján a nevelőtestület 2013. március 26-án fogadta el. 1. Az szervezeti és működési szabályzatot elfogadása előtt a jogszabályban meghatározottak szerint véleményezte: 

az iskolai diák-önkormányzat,



az iskolai szülői szervezet,



az iskola fenntartója.

2. A szervezeti és működési szabályzat, valamint az egyéb intézményi belső szabályzatok (igazgatói utasítások) előírásai minden, az intézménnyel jogviszonyban álló személyre nézve kötelezőek.

18

AZ ISKOLA ALAPADATAI  Az intézmény neve:TAMÁSI ÁRON ÁLTALÁNOS ISKOLA  Az intézmény székhelye, címe:3250 Pétervására, Szabadság tér 12.  Az intézmény telephelyei:Erdőkövesd, Petőfi u. 2. Istenmezeje, Nefelejcs út. 16. Erdőkövesden és Istenmezején egy összevont osztállyal működik az alsó tagozat. Az intézmény vezetője: az igazgató, akit a fenntartó nevez ki.  Az intézmény alapító okiratát elfogadó határozat száma:  Az intézmény alapító okiratának  száma:  kelte:  Az intézmény alapításának időpontja:  Az intézmény gazdasági szervezetének megnevezése:  Az intézmény jogállása: .  Az intézmény gazdálkodási jogköre:  Az intézmény fenntartója:Klebelsberg Intézményfenntartó Központ - Az intézmény alaptevékenységei: A szakfeladat megnevezése

Száma

Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, 852011 oktatása 1-4. o. Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, 852021 oktatása 5-8. o. Általános iskolai napközi otthoni nevelés 855911 Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók 852012 nappali rendszerű oktatása 1-4.o. Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók 852022 nappali rendszerű oktatása 5-8. o.

19

 Az intézmény alaptevékenységeit meghatározó jogszabályok:  A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény  A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet  Az intézmény számlaszáma: 10035003-00330510-00000000  Az intézmény adóhatósági azonosító száma: 1 5799658-2-41  Az intézmény statisztikai számjele: 15799658-8412-312-01  Az intézmény OM azonosító száma: 031492

20

AZ ISKOLA SZERVEZETI RENDSZERE, IRÁNYÍTÁSA

Az iskola szervezete

Az intézmény tagintézményei (intézményegységei), engedélyezett létszámai és ezek feladatai  általános iskola,  Istenmezeje egy összevont alsó tagozatos osztály,  Erdőkövesd egy összevont alsó tagozatos osztály.

Az iskola igazgatósága 1. Az iskola igazgatóságát az igazgató, valamint közvetlen munkatársai alkotják. Az igazgató közvetlen munkatársai közé az alábbi vezető beosztású dolgozók tartoznak:  az igazgatóhelyettes,  intézményegységek vezetői,  munkaközösség vezetők,  Diákönkormányzatot segítő tanár,  Gyermek- és ifjúságvédelmi felelős,  Közalkalmazotti Tanács vezetője.

2.

Az iskola felelős vezetője az igazgató, aki munkáját a magasabb jogszabályok, a fenntartó, valamint az iskola belső szabályzatai által előírtak szerint végzi. Megbízatása az intézmény alapító okiratában megfogalmazott módon és időtartamra történik.

21

3. Az intézmény képviseletét az igazgató látja el. Az igazgató ezt a jogkörét alkalmanként átruházhatja az intézmény dolgozóira. 4. Az intézményben a kiadmányozási (aláírási) jogkört az igazgató gyakorolja. Távollétevagy

akadályoztatása

esetén

az

azonnali

intézkedéseket

tartalmazóésrendkívüli eseményre vonatkozóügyiratokatazigazgatóhelyettesírja alá. 5.

Az igazgató munkáját igazgatóhelyettes segíti.

6. Az igazgatóhelyettes megbízatása a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény és a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvénynek a közoktatási intézményekben történő végrehajtásáról szóló 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet előírásai szerint pályázati eljárás keretében történik. 7. Az igazgatóhelyettes és a más vezető beosztású dolgozók munkájukat munkaköri leírásuk, valamint az igazgató közvetlen irányítása alapján végzik. 8. Az igazgatót távollétében teljes jogkörrel az igazgatóhelyettes helyettesíti.

9. Az igazgatóság kéthetente egyszer tart megbeszélést az aktuális feladatokról. Az igazgatóság megbeszéléseit az igazgató vezeti.

Az iskola vezetősége 1. Az iskola vezetőségének a tagjai:  az igazgató,

22

 az igazgatóhelyettesek és más vezető beosztású dolgozók,  intézményegységek vezetői,  a szakmai munkaközösségek vezetői,  a diákönkormányzat vezetője,  a közalkalmazotti tanács elnöke,  a diákközgyűlésen megválasztott diákképviselő, 2. Az iskola vezetősége az iskolai élet egészére kiterjedő konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkező testület. Az iskola vezetősége rendszeresen kéthetente egyszer tart megbeszélést az aktuális feladatokról. A megbeszélésről írásban emlékeztető készülhet. Az iskolavezetőség megbeszéléseit az igazgató készíti elő és vezeti. 3.

Az iskola vezetőségének a tagjai a belső ellenőrzési szabályzatban foglaltak szerint ellenőrzési feladatokat is ellátnak.

Az iskola dolgozói Az iskola dolgozóit a magasabb jogszabályok előírásai alapján megállapított munkakörökre, a fenntartó által engedélyezett létszámban az iskola igazgatója alkalmazza. Az iskola dolgozói munkájukat munkaköri leírásaik alapján végzik.

23

A DOLGOZÓK MUNKAKÖRI LEÍRÁSAINAK MINTÁJA 1. Az intézmény dolgozói feladataikat munkaköri leírásuk alapján végzik. 2. A munkaköri leírásoknak a következőket kell tartalmazniuk: a) A munkakörrel kapcsolatos adatok -

a dolgozó neve,

-

munkaköre,

-

beosztása,

-

heti munkaideje,

-

pedagógusok esetében heti kötelező óraszáma,

-

a munkáltatói jogkör gyakorlójának megnevezése,

-

a dolgozó közvetlen felettesének megnevezése,

-

a dolgozó bérezését meghatározó jogszabályok megnevezése.

b) A főbb felelősségek és feladatok felsorolása, ezen belül -

a tanulókkal kapcsolatos felelősségek és feladatok,

-

az iskolai dolgozókkal kapcsolatos felelősségek és feladatok,

-

az iskolai élet egyes területeinek tervezésével kapcsolatos felelősségek és feladatok,

-

a pénzügyi döntésekkel kapcsolatos felelősségek és feladatok,

-

a bizalmas információkkal, az adatkezeléssel kapcsolatos felelősségek és feladatok,

-

az ellenőrzés, értékelés feladatai,

-

a dolgozó iskolán belüli és külső kapcsolatai,

-

a dolgozó sajátos munkakörülményei.

c) A munkaköri leírás hatályba léptetése -

a munkaköri leírás hatályba lépésének dátuma,

-

az igazgató aláírása,

-

a dolgozó aláírása a munkaköri leírás tudomásul vételéről.

24

AZ ISKOLA SZERVEZETI EGYSÉGEI Az iskola intézményegységei Erdőkövesd

Az intézményegység élén az alábbi felelős beosztású vezető áll

Istenmezeje

Az intézményegységek vezetőit távollétükben az igazgató által megbízott dolgozók helyettesítik az igazgató által meghatározott jogkörökben.

Az iskola szervezeti egységei Erdőkövesd Istenmezeje

A szervezeti egység élén az alábbi felelős beosztású vezető áll

25

AZ INTÉZMÉNY KÖZÖSSÉGEI, EZEK KAPCSOLATAI EGYMÁSSAL ÉS AZ INTÉZMÉNY VEZETÉSÉVEL

Az iskolaközösség 1. Az iskolaközösséget az iskola dolgozói, a szülők és a tanulók alkotják. 2. Az iskolaközösség tagjai érdekeiket, jogosítványaikat az e fejezetben felsorolt közösségek révén és módon érvényesíthetik.

Az iskolai alkalmazottak (közalkalmazottak) közössége 1. Az

iskolai

alkalmazottak

közösségét

az

intézménnyel

közalkalmazotti

jogviszonyban, valamint munkaviszonyban álló dolgozók alkotják. 2. Az iskolai közalkalmazottak jogait és kötelességeit, juttatásait, valamint az iskolán belüli érdekérvényesítési lehetőségeit a magasabb jogszabályok (elsősorban a Munka Törvénykönyve, a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény, a köznevelésről szóló törvény, illetve az ezekhez kapcsolódó rendeletek), valamint az intézmény közalkalmazotti szabályzata és kollektív szerződése rögzítik.

A nevelők közösségei A nevelőtestület 1. A nevelőtestület a nevelési-oktatási intézmény legfontosabb tanácskozó és döntéshozó szerve. 2. A nevelőtestület tagja az iskola valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottja, valamint az oktató-nevelő munkát közvetlenül segítő felsőfokú végzettségű dolgozók.

26

3. A nevelőtestület a magasabb jogszabályokban megfogalmazott döntési jogkörökkel rendelkezik. 4.

A nevelőtestület véleményét ki kell kérni a magasabb jogszabályokban megfogalmazott esetekben.

5.

A nevelőtestület véleményt nyilváníthat, vagy javaslatot tehet az iskola működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben.

6.

A nevelőtestület a magasabb jogszabályokban megfogalmazott jogkörei közül a szakmai munkaközösségekre vagy a szülői szervezetre (közösségre) vagy a diákönkormányzatra az alábbi jogokat ruházza át:  A döntési jogkörök közül: o … o …  A kötelező véleményezési jogkörök közül: o … o … Az iskola nevelőtestülete feladatkörének részleges ellátására az alábbi

7.

állandó bizottságo(ka)t, illetve munkacsoporto(ka)t hozza létre a következő feladat- és hatáskörrel: A bizottság (munkacsoport) Megnevezése

Feladata és hatásköre

Fegyelmi bizottság

Iskolai fegyelmik, büntetések

Leltározó bizottság

Éves iskolai leltárak elvégzése

27

8.

A több tanéven keresztül működő állandó bizottságok (munkacsoportok) tagjait ezen tisztségükben a nevelőtestület évente egy alkalommal, a tanévnyitó értekezleten megerősíti. Az állandó bizottságok (munkacsoportok) tagjai maguk közül a tevékenység összehangolására, irányítására vezetőt választanak.

9.

Egy tanév során a nevelőtestület az alábbi értekezleteket tartja:  tanévnyitó értekezlet,  tanévzáró értekezlet,  félévi és év végi osztályozó értekezlet,  Kétalkalommal nevelési értekezlet,  havonta munkaértekezlet

10. A nevelőtestületi értekezlet akkor határozatképes, ha azon tagjainak több mint ötven százaléka jelen van. A nevelőtestület döntéseit – ha erről magasabb jogszabály, illetve a szervezeti és működési szabályzat másként nem rendelkezik – nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. 11.

A nevelőtestület személyi kérdésekben – a nevelőtestület többségének kérésére – titkos szavazással is dönthet.

12.

A nevelőtestületi értekezletről jegyzőkönyvet vagy emlékeztetőt kell vezetni.

13.

A nevelőtestületi értekezletekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni abban az esetben is, ha az aktuális feladatok miatt csak a tantestület egy része, többnyire az azonos beosztásban dolgozók vesznek részt egy-egy értekezleten. (Ilyen értekezlet lehet az egy osztályban tanító nevelők értekezlete, vagy valamelyik tagozat nevelőinek értekezlete stb.)

28

A nevelők szakmai munkaközösségei 1. Az iskola pedagógusai az iskola pedagógiai tevékenységének egy-egy területéhez kapcsolódva szakmai munkaközösségekben tevékenykednek. A munkaközösség szakmai, módszertani kérdésekben segítséget ad az iskolában folyó nevelő és oktató munka tervezéséhez, szervezéséhez, értékeléséhez és ellenőrzéséhez. 2. Az iskolában az alábbi szakmai munkaközösségek működnek:  Alsó tagozatos szakmai munkaközösség o tagjai: alsó tagozatos nevelők,  Osztályfőnöki szakmai munkaközösség o tagjai: osztályfőnökök, nevelők  Reál szakmai munkaközösség o tagjai: reál tantárgyakat tanító nevelők  Humán szakmai munkaközösség o tagjai: humán tantárgyakat tanító nevelők  Napközis szakmai munkaközösség o tagjai: napközis nevelők (kifutó jelleggel, régi tantervet alkalmazó osztályokban) 3. A szakmai munkaközösségek a magasabb jogszabályokban megfogalmazott jogkörökkel rendelkeznek. 4. A szakmai munkaközösségek feladatai az adott szakmai-pedagógiai területen belül:  az adott szakmai-pedagógiai területnevelő és oktató munkájánaksegítése, tervezése, szervezése, értékelése és ellenőrzése,  az iskolai nevelő és oktató munka belső fejlesztése, korszerűsítése,  egységes követelményrendszer kialakítása: a tanulók ismeretszintjének

29

folyamatos ellenőrzése, mérése, értékelése,  pályázatok, tanulmányi versenyek kiírása, szervezése, lebonyolítása,  a pedagógusok továbbképzésének, önképzésének szervezése, segítése,  az iskolai belső vizsgák tételsorainak összeállítása, értékelése,  a költségvetésben rendelkezésre álló szakmai előirányzatok véleményezése, felhasználása,  a pedagógusok munkájának segítése hospitálásokkal, bemutató órák szervezésével, szakmai-módszertani kiadványok és a tanításhoz használható eszközök beszerzésével,  a pályakezdő pedagógusok munkájának segítése patronáló nevelő (mentor) kijelölésével,  a munkaközösség vezetőjének megválasztása vagy javaslattétel az iskola igazgatójának a munkaközösség-vezető személyére,  a munkaközösség éves munkatervének összeállítása,  a munkaközösség tevékenységéről készülő elemzések, értékelések elkészítése, 5. A szakmai munkaközösségek az iskola pedagógiai programja, munkaterve valamint az adott munkaközösség tagjainak javaslatai alapján összeállított, egy tanévre szóló munkaterv szerint tevékenykednek. A szakmai munkaközösség munkaterve tartalmazza a szakmai munka belső ellenőrzésének éves tervezését is. 6. A szakmai munkaközösség munkáját munkaközösség-vezető irányítja. A munkaközösség vezetőjét a munkaközösség tagjainak véleményezése után az igazgató bízza meg. 7. A munkaközösségek vezetői munkájukat munkaköri leírásuk alapján végzik. Alkalmi feladatokra alakult nevelői munkacsoportok 1. Az iskolai munka egyes aktuális feladatainak megoldására a tantestület tagjaiból munkacsoportok alakulhatnak a nevelőtestület vagy az igazgatóság döntése alapján.

30

2. Amennyiben az alkalmi munkacsoportot az igazgatóság hozza létre, erről tájékoztatnia kell a nevelőtestületet. 3. Az alkalmi munkacsoportok tagjait vagy a nevelőtestület választja, vagy az igazgató bízza meg.

A szülői szervezet (SZMK) 1. Az iskolában a szülők jogainak érvényesítése, illetve kötelességeik teljesítése érdekében szülői szervezet (SZMK) működik. 2. Az osztályok szülői szervezeteit (SZMK-t) az egy osztályba járó tanulók szülei alkotják. 3. Az osztályok szülői szervezetei (SZMK) a szülők köréből a következő tisztségviselőket választják: Egy elnök, Egy elnökhelyettes, Kettő vezetőségi tag. 4. Az osztályok szülői szervezetei (SZMK) kérdéseiket, véleményeiket, javaslataikat az osztályban választott elnök vagy az osztályfőnök segítségével juttathatják el az iskola vezetőségéhez. 5. A legmagasabb szintű döntéshozó szerve az iskola szülői szervezet (SZMK) választmánya

vagy

vezetősége.

Az

iskolai

szülői

szervezet

(SZMK)

választmányának vagy vezetőségének munkájában az osztály szülői szervezetek (közösségek) elnökei, elnökhelyettesei stb. vehetnek részt. 6. Az iskolai szülői szervezet (SZMK) választmánya (vezetősége) a szülők javaslatai alapján megválasztja az iskolai szülői szervezet (közösség) alábbi tisztségviselőit:

31

 elnök,  elnökhelyettes,  vezetőségi tag  vezetőségi tag 7. Az iskolai szülői szervezet (SZMK) elnöke közvetlenül az iskola igazgatójával tart kapcsolatot. 8. Az iskolai szülői szervezet (SZMK) választmánya (vezetősége) vagy az iskolai szülői értekezlet akkor határozatképes, ha azon az érdekelteknek több mint ötven százaléka jelen van. Az iskolai szülői szervezet (SZMK) választmánya (vezetősége) döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. 9. Az iskolai szülői szervezet (SZMK) választmányát (vezetőségét) az iskola igazgatójának tanévenként legalább három alkalommal össze kell hívnia, és ezen tájékoztatást kell adnia az iskola feladatairól, tevékenységéről. 10. Az iskolai szülői szervezetet (SZMK) az alábbi döntési, véleményezési, egyetértési jogok illetik meg:  megválasztja saját tisztségviselőit,  megválasztja a szülők képviselőit az iskolaszékbe,  kialakítja saját működési rendjét,  az iskolai munkatervhez igazodva elkészíti saját munkatervét,  képviseli a szülőket és a tanulókat az oktatási törvényben megfogalmazott jogaik érvényesítésében,  véleményezi az iskola pedagógiai programját, házirendjét, munkatervét, valamint a szervezeti és működési szabályzat azon pontjait, amelyek a szülőkkel, illetve a tanulókkal kapcsolatosak,  véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a szülőkkel és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben,

32

A tanulók közösségei Az osztályközösség 1. Az

azonos

évfolyamra

járó,

közös

tanulócsoportot

alkotó

tanulók

osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség élén – mint pedagógus vezető – az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt ezzel a feladattal az igazgató bízza meg. Az osztályfőnökök osztályfőnöki tevékenységüket munkaköri leírásuk alapján végzik. 2. Az osztályközösség saját tagjaiból az alábbi tisztségviselőket választja meg:  osztálytitkár,  tanulmányi felelős,  egy fő képviselő (küldött) az iskolai diákönkormányzat vezetőségébe, A diákkörök A tanulók közös tevékenységük megszervezésére diákköröket hozhatnak létre. Az iskolában működő diákkörök fajtáit a házirend tartalmazza. A diákkörök saját tagjaik közül egy-egy képviselőt választanak az iskolai diákönkormányzat vezetőségébe. Az iskolai diákönkormányzat 1. A tanulók és a tanulóközösségek érdekeiknek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. 2. Az iskolai diákönkormányzat jogosítványait az iskolai diákönkormányzatot segítő

33

nevelő

érvényesítheti.

A

diákönkormányzatot

megillető

javaslattételi,

véleményezési és egyetértési jog gyakorlása előtt azonban ki kell kérnie az iskolai diákönkormányzat vezetőségének véleményét. 3. Az iskolai diákönkormányzat a magasabb jogszabályokban megfogalmazott jogkörökkel rendelkezik. 4. Az iskolai diákönkormányzat szervezetét és tevékenységét saját szervezeti és működési szabályzata szerint alakítja. 5. Az iskolai diákönkormányzat munkáját segítő felsőfokú végzettségű és pedagógus szakképzettségű személyt a diákönkormányzat vezetőségének javaslata alapján – a nevelőtestület egyetértésével – az igazgató bízza meg. 6. Az iskolai diákközgyűlést évente legalább két alkalommal össze kell hívni. A diákközgyűlésen

a

diákönkormányzatot

segítő

nevelő,

valamint

a

diákönkormányzat gyermekvezetője beszámol az előző diákközgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, valamint az iskola igazgatója tájékoztatást ad az iskolai élet egészéről, az iskolai munkatervről, a tanulói jogok helyzetéről és érvényesüléséről, az iskolai házirendben meghatározottak végrehajtásának tapasztalatairól. A diákközgyűlés összehívását a diákönkormányzat vezetője kezdeményezi. A diákközgyűlés összehívásáért az igazgató felelős. A diákközgyűlés egy év időtartamra a tanulók javaslatai alapján három fő diákképviselőt választ.

Az iskola közösségeinek kapcsolattartása Az igazgatóság és a nevelőtestület kapcsolattartása 1. A nevelőtestület különböző közösségeinek kapcsolattartása az igazgató segítségével a megbízott pedagógus vezetők, illetve a választott képviselők útján

34

valósul meg. 2. A kapcsolattartás fórumai:  az igazgatóság ülései,  a különböző értekezletek,  megbeszélések, Ezen fórumok időpontját az iskola éves munkaterve határozza meg. 3. Az igazgatóság az aktuális feladatokról a tanári szobában elhelyezett hirdetőtáblán, valamint írásbeli tájékoztatókon keresztül értesíti a nevelőket. 4. Az iskolavezetőség tagjai kötelesek:  az iskolavezetőség ülései után tájékoztatni az irányításuk alá tartozó pedagógusokat az ülés döntéseiről, határozatairól,  az irányításuk alá tartozó pedagógusok kérdéseit, véleményét, javaslatait közvetíteni az igazgatóság, az iskolavezetőség felé. 5. A nevelők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy munkaköri vezetőjük, illetve választott képviselőik útján közölhetik az igazgatósággal, az iskola vezetőségével. A szakmai munkaközösségek kapcsolattartása 1. Az

iskolában

tevékenykedő

szakmai

munkaközösségek

folyamatos

együttműködéséért és kapcsolattartásáért a szakmai munkaközösségek vezetői felelősek. 2. A szakmai munkaközösségek vezetői a munkaközösség éves munkatervének összeállítása előtt közös megbeszélésen egyeztetik az adott tanévre tervezett feladataikat különös tekintettel a szakmai munka alábbi területeire:

35

 a munkaközösségen belül tervezett ellenőrzések és értékelések,  iskolán belül szervezett bemutató órák, továbbképzések,  iskolán kívüli továbbképzések,  a tanulók számára szervezett pályázatok tanulmányi,

kulturális és

sportversenyek. 3. A szakmai munkaközösségek vezetői az iskolavezetőség ülésein rendszeresen tájékoztatják egymást a munkaközösségek tevékenységéről, aktuális feladatairól, a munkaközösségeken belüli ellenőrzések, értékelések eredményeiről.

A nevelők és a tanulókkapcsolattartása 1. A tanulókat az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról  az igazgató o az iskolai diákönkormányzat vezetőségi ülésén havonta, o

a diákközgyűlésen évente legalább két alkalommal,

o Az elhelyezett hirdetőtáblán keresztül folyamatosan,  az osztályfőnökök az osztályfőnöki órákon, tájékoztatják. 2. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanároknak folyamatosan szóban és írásban tájékoztatniuk kell. 3. A tanulók a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított jogaiknak az érvényesítése érdekében –szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján – az iskola igazgatóságához, az osztályfőnökükhöz, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz vagy az iskolaszékhez fordulhatnak. 4. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján közölhetik az iskola

36

igazgatóságával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel. A nevelők és a szülőkkapcsolattartása 1. A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról  az igazgató: o a

szülői

szervezet

(SZMK)

vezetőségi

ülésén

két havonta, o az iskolai szülői értekezleten tanévenként háromalkalommal, o az elhelyezett hirdető táblán keresztül,  az osztályfőnökök: o az osztályszülői értekezleten, o fogadóórákon, o fogadó délután (kettő) tájékoztatják. 2. A szülők számára a tanulók egyéni haladásával kapcsolatos tájékoztatásra az alábbi lehetőségek szolgálnak:  a családlátogatások,  a szülői értekezletek,  a nevelők fogadó órái,  a nyílt tanítási napok,  a tanuló fejlesztő értékelésére összehívott megbeszélések,  írásbeli tájékoztatók a tájékoztató füzetben, 3. A szülői értekezletek és a nevelők fogadóóráinak időpontját az iskolai munkaterv tartalmazza. 4. A szülők a tanulók és a saját – a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított – jogaiknak az érvényesítése érdekében szóban vagy

37

írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján az iskola igazgatóságához, az adott ügyben érintett gyermek osztályfőnökéhez, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz vagy az iskolaszékhez fordulhatnak. 5. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőtestületével.

6. A szülők és más érdeklődők az iskola pedagógiai programjáról, szervezeti és működési szabályzatáról, illetve házirendjéről az iskola igazgatójától, valamint igazgatóhelyettesétől az iskolai munkatervben évenként meghatározott igazgatói, igazgatóhelyettesi fogadóórákon kérhetnek tájékoztatást. 7. Az iskola pedagógiai programjának, szervezeti és működési szabályzatának és házirendjének előírásai nyilvánosak, azt minden érintettnek (tanulónak, szülőnek, valamint az iskola alkalmazottainak) joga van megismernie. 8. A pedagógiai program, a szervezeti és működési szabályzat, illetve a házirendegy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg:  az iskola honlapján,  az iskola fenntartójánál,  az iskola irattárában,  az iskola könyvtárában,  az iskola nevelői szobájában,  az iskola igazgatójánál és igazgatóhelyetteseinél,  a nevelők szakmai munkaközösségeinek vezetőinél, 9. A házirend egy példányát az iskolába történő beiratkozáskor a szülőnek át kell adni.

38

AZ ISKOLAI SPORTKÖR, VALAMINT AZ ISKOLA VEZETÉSE KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS FORMÁI

1. Az iskolai diáksportkör diákönkormányzatként működik, melynek munkáját az iskola nevelőtestülete által megválasztott vagy az iskola igazgatója által megbízott testnevelő tanár segíti. 2. Az iskolai sportkör munkáját segítő testnevelő képviseli az iskolai sportkört az iskola igazgatójával, illetve az iskola vezetőségével folytatatott megbeszéléseken. 3. Az iskolai sportkör munkáját segítő testnevelő véleményét minden esetben ki kell kérni az iskolai testneveléssel, sporttal kapcsolatos kérdésekben, valamint a az iskolai munkaterv és a tantárgyfelosztás összeállítása előtt. 4. Az iskolai sportkör munkáját segítő testnevelő az osztályokban, illetve az diákönkormányzat iskolai vezetőségében minden tanév májusában felméri, hogy a tanulók a következő tanítási évben milyen iskolai sportköri foglalkozás megszervezését igénylik, és ez alapján – minden év május 31-éig – javaslatot tesz az iskola igazgatójának az iskolai sportkör következő tanévi szakmai programjára.

A

megvalósításához

szakmai

programra

szükséges,

vonatkozó

felhasználható

javaslatát

időkeretet,

az

annak

valamint

a

rendelkezésre álló vagy megteremthető személyi és tárgyi feltételeket figyelembe véve készíti el, illetve megvizsgálja azt is, hogy a településen működő

sportszervezet

a

szakmai

program

megvalósításába

milyen

feltételekkel vonható be. 5. Az iskolai sportkör egy tanítási évre szóló szakmai program szerint végzi munkáját. Az iskolai sportkör szakmai programját minden évben az iskolai munkaterv részeként kell elfogadni. Az iskolai diáksportkör foglalkozásait (sportágak, tevékenységi formák, sportköri csoportok) az iskolai sportkör szakmai programjában kell meghatározni.

39

6. Az

iskolai

sportkör

foglalkozásaihoz

az

iskola

biztosítja

az

iskola

sportlétesítményeinek, valamint sport eszközeinek használatát. 7. Az iskolai sportkör feladatait az iskolában működő diáksport egyesület látja el.

40

AZ ISKOLA VEZETÉSÉNEK ÉS KÖZÖSSÉGEINEK KÜLSŐ KAPCSOLATAI

1. Az iskolai munka megfelelő szintű irányításának érdekében az iskola igazgatóságának

állandó

munkakapcsolatban

kell

állnia

a

következő

intézményekkel:  Az intézmény fenntartójával: Klebelsberg

Intézményfenntartó

Központ,

Pétervásárai

Tankerülete,

Pétervására, Kossuth u. 1.  Az intézmény működtetőjével: ua.  A területileg illetékes önkormányzati képviselőtestülettel és polgármesteri hivatallal: o Pétervására,

Váraszó,

Kisfüzes

Társult

Képviselőtestülete

és

Erdőkövesd, Ivád, Istenmezeje Képviselőtestülete  A megyei pedagógiai intézettel: o Pedagógiai és Közművelődési Intézmény, Eger, Szvorényi út 27.  A helyi oktatási intézmények vezetőivel és tantestületeivel: o Napközi otthonos Óvoda Pétervására, Kossuth u. 1. o VMASzK-Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium Pétervására, Keglevich u. 19.  A területileg illetékes nevelési tanácsadóval: o „Aranykapu” Kistérségi Humán Szolgáltató Központ Pétervására, Szent Márton u. 14. A munkakapcsolat megszervezéséért, irányításáért az igazgató a felelős. 2.

Az eredményes oktató- és nevelőmunka érdekében az iskola rendszeres munkakapcsolatot

tart

fenn

az

alábbi

intézményekkel,

szervezetekkel,

gazdálkodókkal:  Az

iskolát

támogató

Pétervására

város

Fejlődéséért

41

Közalapítványkuratóriumával.  Az alábbi közművelődési intézményekkel:

Szántó Vezekényi Művelődés

Háza és Könyvtár Pétervására, Szent Márton u. 3.  Az alábbi társadalmi egyesületekkel: Pétervására Sportegyesület  Az alábbi gyermek- illetve ifjúsági szervezetekkel: Pétervásárai Ifjúsági Egyesület  Az alábbi egyházak helyi gyülekezeteivel: Római Katolikus Egyház, Jézus Szeretete Egyház 3.

A

munkakapcsolat

megszervezéséért,

felügyeletéért

az

igazgatóhelyettes a felelős. Az egyes intézményekkel, szervezetekkel kapcsolatot tartó nevelőket az iskola éves munkaterve rögzíti. 4.

A tanulók egészségi állapotának megóvásáért az iskola igazgatósága rendszeres kapcsolatot tart fenn a Pétervásárai Egészségügyi Központ illetékes egészségügyi dolgozóival, és segítségükkel megszervezi a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatát.

5.

A tanulók veszélyeztetettségének megelőzése, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok eredményesebb ellátása érdekében az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi felelőse rendszeres kapcsolatot tart fenn az „Aranykapu” Kistérségi

Humán

Szolgáltató

Központ

Gyermekjóléti

Szolgálattal.

A

munkakapcsolat felügyeletéért az igazgatóhelyettes a felelős. 6.

Az iskola helyiségeit, épületét a nevelőtestület vagy az igazgatóság döntése alapján térítésmentesen használhatjaa diákönkormányzat

7.

A nevelők szakmai, pedagógiai munkájának segítésének, fejlesztésének céljából az iskolában működő szakmai munkaközösségek közül az alábbiak kapcsolódnak be a területi (iskolaközi) szakmai munkaközösségek munkájába:  Reál munkaközösség,

42

 Humán munkaközösség,  Alsó tagozatos munkaközösség,  Osztályfőnöki munkaközösség.  Napközis munkaközösség.

43

AZ ISKOLA MŰKÖDÉSI RENDJE 1. Az iskola épülete szorgalmi időben hétfőtől péntekig reggel 7.00 órától délután 17.00 (16.00-tól szülők külön kérésére 17.00-ig) óráig tart nyitva. Az iskola igazgatójával történt előzetes egyeztetés alapján az épület ettől eltérő időpontban, illetve szombaton és vasárnap is nyitva tartható. 2.

Szorgalmi időben hétfőtől péntekig a nyitva tartás idején belül reggel 7.00 óra és délután 16.00 óra között az iskola igazgatójának vagy egyik helyettesének az iskolában kell tartózkodnia.

3. A vezetők benntartózkodásának rendjét ahavi munkatervben kell írásban meghatározni. 4.

Amennyiben rendkívüli és halaszthatatlan ok miatt az igazgató vagy egyik igazgatóhelyettes sem tud az iskolában tartózkodni, az esetleges szükséges intézkedések megtételére a nevelőtestület egyik tagját kell megbízni. A megbízást a dolgozók tudomására kell hozni.

5. Az iskolában a tanítási órákat a helyi tanterv alapján 8.00 óra és 14.20 óra között kell megszervezni. A tanítási órák hossza 45 perc. Tanórák közötti szünetek rendje: 1. óra

8.00-tól – 8.45-ig

Szünet

8.45-től – 8.55-ig

2. óra

8.55-től – 9.40-ig

Szünet

9.40-től – 9.50-ig

3. óra

9.50-től – 10.35-ig

Szünet

10.35-től – 10-45-ig

4. óra

10.45-től – 11.30-ig

Szünet

11.30-tól – 11.40-ig

5. óra

11.40-től – 12.25-ig

44

6.

Szünet

12.25-től – 12.45-ig

6. óra

12.45-től – 13.30-ig

Szünet

13.30-tól – 13.35-ig

7. óra

13.35-től – 14.20-ig

A délutáni csoportok munkarendje a délelőtti tanítási órák végeztével a csoportba járó tanulók órarendjéhez igazodva kezdődik és 16.00 óráig tart (szülők külön kérésére 17.00-ig). A napközis csoportok munkarendje a délelőtti tanítási órák végeztével a csoportba járó tanulók órarendjéhez igazodva kezdődik és 16.00 óráig tart (a régi pedagógiai program kifutásáig).

7.

Az iskolában reggel 7.30 órától a tanítás kezdetéig és az óraközi szünetekben tanári ügyelet működik. Az ügyeletes nevelő köteles a rábízott épületben vagy épületrészben a házirend alapján a tanulók magatartását, az épületek rendjének, tisztaságának megőrzését, a balesetvédelmi szabályok betartását ellenőrizni.

8.

Az iskolában a tanári ügyeletet az osztályfőnöki munkaközösség vezetője osztja be. Az ügyeleti rend a tanári helyiségben kifüggesztésre kerül. Az egyes ügyeletes nevelők felelősségi területe az alábbi épületekre vagy épületrészekre terjed ki:  Az iskola épületében: -

földszint, aula, alsós és felsős folyosórész

-

első szint, aula, alsós és felsős folyosórész

-

felső szint,

-

osztálytermek.

 Az iskola udvara (jó idő esetén külön beosztás szerint). 9.

A tanuló a tanítási idő alatt csak a szülő személyes, vagy írásbeli kérésére, az osztályfőnöke (távolléte esetén az igazgató vagy az igazgatóhelyettes), írásos engedélyével hagyhatja el az iskola épületét. Rendkívüli esetben – szülői kérés

45

hiányában – az iskola elhagyására csak az igazgató vagy az igazgatóhelyettes adhat engedélyt. 10.

Az egyéb (tanórán kívüli) foglalkozásokat 14.00 órától 16.00 óráig (szülők külön kérésére 17.00 óráig) vagyis a délutáni nyitva tartás végéig kell megszervezni. Ettől eltérni csak az igazgató beleegyezésével lehet. (Ebben az esetben a reggeli nyitva tartás kezdetétől a vezető beérkezéséig, illetve a délutáni nyitva tartás utáni időben az esetleges foglalkozást tartó pedagógus a felelős az iskola működésének rendjéért, valamint ő jogosult és köteles a szükségessé váló intézkedések megtételére.)

11.

Szorgalmi időben a nevelői és a tanulói hivatalos ügyek intézése az iskolatitkári irodában történik 7.30-tól- 15.30-ig

12.

Az iskola a tanítási szünetekben a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti rendet az iskola igazgatója határozza meg, és azt a szünet megkezdése előtt a szülők, a tanulók, a nevelők, illetve a fenntartó tudomására hozza. A nyári szünetben az irodai ügyeletet hetente (hétfői napokon) kell megszervezni.

13.

Az iskola épületeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően kell használni. Az iskola helyiségeinek használói felelősek:  az iskola tulajdonának megóvásáért, védelméért,  az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért,  a tűz- és balesetvédelmi, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért,  az iskola szervezeti és működési szabályzatában, valamint a tanulói házirendben megfogalmazott előírások betartásáért.

14.

A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit csak pedagógus felügyeletével használhatják. Ez alól csak az iskola igazgatója adhat felmentést.

46

15.

Az iskola épületében az iskolai dolgozókon és a tanulókon kívül csak a hivatalos ügyet intézők tartózkodhatnak, illetve azok, akik erre az iskola igazgatójától engedélyt kaptak (pl.: helyiségbérlet esetén). Az iskola épületébe érkező szülők, illetve idegenek belépését a portaszolgálat ellenőrzi. Az iskolába érkező

külső

személyeket

a

portaszolgálat

köteles

nyilvántartani.

(A

portaszolgálatot ellátó dolgozó köteles feljegyezni a belépő nevét, a belépés célját, a belépés és a távozás idejét.) 16.

Az iskola berendezéseit, felszereléseit, eszközeit az iskola épületéből elvinni csak az igazgató engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet.

17.

Az iskola helyiségeit – elsősorban a hivatalos nyitvatartási időn túl és a tanítási szünetekben – külső igénylőknek külön megállapodás alapján át lehet engedni, ha ez az iskolai foglalkozásokat, rendezvényeket nem zavarja. Az iskola helyiségeit használó külső igénybe vevők, az iskola épületén belül csak a megállapodás szerinti időben és helyiségekben tartózkodhatnak.

18. A tanuló által előállított termék, dolog, alkotás vagyoni jogára vonatkozó díjazás szabályai:  A tanuló jogutódjaként az iskola szerzi meg a vagyoni jogokat minden olyan, a birtokába került dolog felett, melyet a tanuló állított elő, a tanulói jogviszonyából eredő kötelezettségének teljesítésével összefüggésben, illetve a tanulói jogviszonyhoz kapcsolódó, azonban az abból származó kötelezettségekhez nem kötődő feladatok teljesítésekor.  A tanulót díjazás illeti meg, ha az iskola a vagyoni jogokat másra ruházza át.  Ha az iskola a dologgal kapcsolatos vagyoni jogokat nem szerzi meg, köteles azt – kérelemre – a tanuló részére az iratkezelésre vonatkozó rendelkezések megtartása mellett a jogviszony megszűnésekor visszaadni.  Az első pontban meghatározott esetben a tanulót megfelelő díjazás illeti meg. A megfelelő díjazásban a tanuló – 11. életévét be nem töltött tanuló

47

esetén szülője beleegyezésével – és a nevelési, oktatási intézmény állapodik meg, ha a vagyoni jog átruházása alkalomszerűen, egyedileg elkészített dologra vonatkozik. A tanítási órák keretében, a tanítási folyamat részeként, rendszeresen, osztály, csoport keretében elkészített dolgok vagyoni jogának átruházása esetén a megfelelő díjazást a teljes oktatási

folyamatban

részt

vevők

által

végzett

tevékenységre

megállapítható eredmény (nyereség) terhére kell megállapítani.

48

AZ EGYÉB (TANÓRÁN KÍVÜLI) FOGLALKOZÁSOK Az intézményben a tanulók számára az alábbi – az iskola által szervezett – egyéb (tanórán kívüli) rendszeres foglalkozások működnek:  tanulószoba,  szakkörök,  énekkar,  iskolai sportköri foglalkozások,  tömegsport foglalkozások,  felzárkóztató foglalkoztatások,  egyéni foglalkozások,  tehetséggondozó foglalkoztatások,  továbbtanulásra előkészítő foglalkozások,  tanulmányi versenyekre felkészítések.  napközi otthon (régi pedagógiai program szerint, kifutó)

Azegyéb (tanórán kívüli) foglalkozásra vonatkozó általános szabályok 1. A tanórán kívüli foglalkozásokra való tanulói jelentkezés – a felzárkóztató foglalkozások, valamint az egyéni foglalkozások kivételével – önkéntes. A tanórán kívüli foglalkozásokra történő jelentkezés tanév elején történik, és egy tanévre szól. 2.

A felzárkóztató foglalkozásokra, valamint az egyéni foglalkozásokra kötelezett tanulókat képességeik, tanulmányi eredményeik alapján a tanítók, szaktanárok jelölik ki, részvételük a felzárkóztató foglalkozásokon kötelező, ez alól felmentést csak a szülő írásbeli kérelmére az iskola igazgatója adhat.

3.

A tanórán kívüli délutáni foglalkozások megszervezését (a foglalkozások megnevezését, heti óraszámát, a vezető nevét, működésének időtartamát) minden tanév elején az iskola tantárgyfelosztásában kell rögzíteni.

49

4.

A tanórán kívüli foglalkozások megszervezésénél a tanulói, a szülői, valamint a nevelői igényeket a lehetőségek szerint figyelembe kell venni.

5.

A tanórán kívüli foglalkozások vezetőit az iskola igazgatója bízza meg, akik munkájukat munkaköri leírásuk alapján végzik. Tanórán kívüli foglalkozást vezethet az is, aki nem az iskola pedagógusa.

6.

Az iskola a tehetséges tanulók fejlődésének elősegítése érdekében tanulmányi, sport és kulturális versenyeket, vetélkedőket szervez. A versenyek megszervezéséért,

a

résztvevő

tanulók

felkészítéséért

a

szakmai

munkaközösségek, illetve a szaktanárok a felelősek. 7. A tanulók önképzésének, egyéni tanulásának segítésére az iskolában iskolai könyvtár működik. Az iskolai könyvtár működésének szabályait a könyvtár szervezeti és működési szabályzata tartalmazza. 8.

Az iskolában a területileg illetékes bejegyzett egyházak hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes. Az iskola a foglalkozásokhoz tantermet biztosít az intézmény órarendjéhez igazodva. A tanulók hit- és vallásoktatását az egyház által kijelölt hitoktató végzi.

A napközi otthon működésére vonatkozó általános szabályok Az új pedagógiai program és tanterv bevezetésével felmenő rendszerben folyamatosan megszűnik. 1. A napközi otthonba történő felvétel a szülők kérésére történik. 2. A napközi otthon működésének rendjét a napközis nevelők munkaközössége állapítja meg a szervezetős és működési szabályzat előírásai alapján és azt a napközis tanulók munkatervébe rögzíti. A napközis tanulók házirendje az iskolai tanulók házirendjének részét képezi.

50

3. A napközis foglalkozásról való eltávozás csak a szülő személyes, vagy írásbeli kérelme alapján történhet, a napközis nevelő engedélyével. Rendkívüli esetben – szülői kérés hiányában – az eltávozásra az igazgató vagy az illetékes igazgató helyettes adhat engedélyt.

51

AZ INTÉZMÉNYBEN FOLYÓ BELSŐ ELLENŐRZÉSRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK 1. Az iskolai belső ellenőrzés feladatai:  biztosítsa az intézmény törvényes (a jogszabályokban, az iskola pedagógiai programjában és egyéb belső szabályzataiban előírt) működését;  segítse elő az intézményben folyó nevelő és oktató munka eredményességét, hatékonyságát;  segítse elő az intézmény takarékos, gazdaságos, hatékony működését;  az iskolavezetés számára megfelelő mennyiségű információt szolgáltasson a dolgozók munkavégzéséről;  feltárja és jelezze az iskolavezetés és a dolgozók számára a szakmai (pedagógiai) és jogi előírásoktól, követelményektől való eltérést, illetve megelőzze azt,  szolgáltasson megfelelő számú adatot és tényt az intézmény működésével kapcsolatos belső és külső értékelések elkészítéséhez. 2. A belső ellenőrzést végző alkalmazott jogai és kötelességei: a) A belső ellenőrzést végző dolgozó jogosult:  az ellenőrzéshez kapcsolódva az iskola bármely helyiségébe belépni;  az ellenőrzéshez kapcsolódó iratokba, dokumentumokba betekinteni, azokról másolatot készíteni;  az ellenőrzött dolgozó munkavégzését előzetes bejelentés nélkül figyelemmel kísérni;  az ellenőrzött dolgozótól írásban vagy szóban felvilágosítást kérni. b) A belső ellenőrzést végző dolgozó köteles:  az ellenőrzéssel kapcsolatban, a jogszabályokban és az iskola belső szabályzataiban foglalt előírásoknak megfelelően eljárni;  az ellenőrzés során tudomására jutott hivatali titkot megőrizni;  az észlelt hiányosságokat írásban vagy szóban közölni az ellenőrzött

52

dolgozókkal és a saját, illetve az ellenőrzött dolgozók közvetlen felettesével;  hiányosságok feltárása esetén az ellenőrzést a közvetlen felettesétől kapott utasítás szerint időben megismételni. 3. Az ellenőrzött alkalmazott jogai és kötelességei: a) Az ellenőrzött dolgozó jogosult:  az ellenőrzés megállapításait (kérésére: írásban) megismerni;  az ellenőrzés módjára és megállapítására vonatkozóan írásban észrevételeket tenni, és ezeket eljuttatni az ellenőrzést végző közvetlen feletteséhez. b) Az ellenőrzött dolgozó köteles:  az ellenőrzést végző dolgozó munkáját segíteni, az ellenőrzéssel összefüggő kéréseit teljesíteni;  a feltárt hiányosságokat, szabálytalanságokat azonnal megszüntetni. 4. A belső ellenőrzést végző dolgozó feladatai:  Az ellenőrzést végző dolgozó a belső ellenőrzést köteles a jogszabályokban, az iskola belső szabályzataiban, a munkaköri leírásában, az éves ellenőrzési tervben előírtak szerint a tanév során folyamatosan végezni.  Az ellenőrzések teljesítéséről, az ellenőrzés megállapításairól közvetlen felettesét tájékoztatnia kell.  Az ellenőrzés tényét és megállapításait írásba kell foglalnia, ha bármelyik érintett fél (az ellenőrzést végző, illetve az ellenőrzött, vagy annak felettese) kéri.  Hiányosságok feltárása esetén az ellenőrzést végzőnek: o a hiányosság megszüntetésére fel kell hívnia az ellenőrzött dolgozó figyelmét; o a hiányosságok megszüntetését újra ellenőriznie kell. 5. A belső ellenőrzésre jogosult dolgozók és kiemelt ellenőrzési feladataik:

53

 Igazgató: o ellenőrzési feladatai az iskola egészére kiterjednek; o ellenőrzi az iskola összes dolgozójának pedagógiai, gazdálkodási és ügyviteli és technikai jellegű munkáját; o ellenőrzi a munkavédelmi és tűzvédelmi szabályok megtartását; o elkészíti az intézmény belső ellenőrzési szabályzatát; o összeállítja tanévenként (az iskolai munkatervhez igazodva) az éves ellenőrzési tervet; o felügyeletet gyakorol a belső ellenőrzés egész rendszere és működése felett.  Igazgatóhelyettesek, tagintézmény-vezetők: o folyamatosan ellenőrzik a hozzájuk beosztott dolgozók nevelő-oktató és ügyviteli munkáját, ennek során különösen:  a szakmai munkaközösségek vezetőinek tevékenységét;  a pedagógusok munkavégzését, munkafegyelmét;  a pedagógusok adminisztrációs munkáját;  a

pedagógusok

nevelő-oktató

munkájának

módszereit

és

eredményességét;  a gyermek- és ifjúságvédelmi munkát.  Munkaközösség-vezetők: folyamatosan ellenőrzik a szakmai munkaközösségbe tartozó pedagógusok nevelő-oktató munkáját, ennek során különösen: o a pedagógusok tervező munkáját, a tanmeneteket; o a

nevelő

és

oktató

eredménymérésekkel).

munka

eredményességét

(tantárgyi

54

6. Az igazgató egyes esetekben jogosult az intézmény dolgozói közül bárkit meghatározott céllal és jogkörrel felruházva belső ellenőrzési feladat elvégzésére kijelölni.

7. Az egyes tanévekre vonatkozó ellenőrzési feladatokat, ezek ütemezését, az ellenőrzést végző, illetve az ellenőrzött dolgozók kijelölését az iskolai munkaterv részét képező belső ellenőrzési terv határozza meg. A belső ellenőrzési terv elkészítéséért az igazgató a felelős. 8. A belső ellenőri tevékenységet az intézménybenkülön megbízás alapján látjákel.

55

A PEDAGÓGIAI (NEVELŐ ÉS OKTATÓ) MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK RENDJE 1. A pedagógiai (nevelő és oktató) munka belső ellenőrzésének feladatai:  biztosítsa az iskola pedagógiai munkájának jogszerű (a jogszabályok, a nemzeti alaptanterv, a kerettanterv, valamint az iskola pedagógiai programja szerint előírt) működését,  segítse elő az intézményben folyó nevelő és oktató munka eredményességét, hatékonyságát,  az igazgatóság számára megfelelő mennyiségű információt szolgáltasson a pedagógusok munkavégzéséről,  szolgáltasson megfelelő számú adatot és tényt az intézmény nevelő és oktató munkájával kapcsolatos belső és külső értékelések elkészítéséhez. 2. A nevelő és oktató munka belső ellenőrzésére jogosult dolgozók:  igazgató,  igazgatóhelyettesek,  tagintézmény-vezetők,  munkaközösség-vezetők. 3. Az igazgató – az általa szükségesnek tartott esetben – jogosult az iskola pedagógusai közül bárkit meghatározott céllal és jogkörrel ellenőrzési feladat elvégzésére kijelölni. 4. Kiemelt ellenőrzési szempontok a nevelő-oktató munka belső ellenőrzése során:  a pedagógusok munkafegyelme,  a tanórák, tanórán kívüli foglalkozások pontos megtartása,  a nevelő-oktató munkához kapcsolódó adminisztráció pontossága,  a tanterem rendezettsége, tisztasága, dekorációja,  a tanár-diák kapcsolat, a tanulói személyiség tiszteletben tartása,

56

 a nevelő és oktató munka színvonala a tanítási órákon: o az órára történő előzetes felkészülés, tervezés, o a tanítási óra felépítése és szervezése, o a tanítási órán alkalmazott módszerek, o a tanulók munkája és magatartása, valamint a pedagógus egyénisége, magatartása a tanítási órán, o az óra eredményessége, a helyi tanterv követelményeinek teljesítése, a tanórán kívüli nevelőmunka, az osztályfőnöki munka eredményei, a közösségformálás.

57

AZ ISKOLAI KÖNYVTÁR MŰKÖDÉSI RENDJE 1. Az iskolában a nevelő-oktató munka és a tanulók önálló ismeretszerzésének elősegítése érdekében iskolai könyvtár működik. 2.

Az iskolai könyvtár feladata a tanításhoz és a tanuláshoz szükséges dokumentumok rendszeres gyűjtése, feltárása, nyilvántartása, őrzése, gondozása, e dokumentumok helyben használatának biztosítása, kölcsönzése, valamint tanórai és tanórán kívüli foglalkozások tartása.

3.

Az iskolai könyvtár tartós tankönyveket és a tanulók által alkalmazott segédkönyveket szerez be, melyeket a rászoruló tanuló számára egy-egy tanévre kikölcsönöz.

4.

Az iskolai könyvtár vezetője, a könyvtáros tanár rendszeres kapcsolatot tart fenn az alábbi könyvtárral:  Szántó Vezekényi Könyvtár Pétervására

5.

Az iskolai könyvtár működtetéséért, a könyvtárral kapcsolatos feladatok ellátásáért a könyvtáros tanár a felelős, akinek munkáját a könyvtáros asszisztens segíti. A könyvtáros tanár és a könyvtáros asszisztens feladatait munkaköri leírásuk tartalmazza.

6.

Az iskolai könyvtár gyűjteményének gyarapítása a gyűjtőköri szabályzat alapján a nevelők és a szakmai munkaközösségek javaslatának figyelembe vételével történik.

7. Az iskolai könyvtár gyűjtőköri szabályzata: a) Kézikönyvtári állomány: Gyűjtendőek a műveltségi területek alapdokumentumai az életkori sajátosságok figyelembe vételével: általános és szaklexikonok, általános

58

és szakenciklopédiák, szótárak, fogalomgyűjtemények, kézikönyvek, összefoglalók, adattárak, atlaszok, térképek, tankönyvek.

b) Ismeretközlő irodalom: Gyűjtendőek szakkönyvek,

a a

helyi

tantervnek

tantárgyakhoz

megfelelő

meghatározott

ismeretterjesztő házi

és

és

ajánlott

olvasmányok, a tanulói munkáltatáshoz használható dokumentumok. c) Szépirodalom: Gyűjtendőek a tantárgyak tantervi és értékelési követelményeinek megfelelő kiadványok, a tantervben meghatározott antológiák, házi és ajánlott olvasmányok, életművek, népköltészeti alkotások. d) Pedagógiai gyűjtemény: Válogatva

gyűjtendőek

a

pedagógiai

szakirodalom

és

határtudományainak dokumentumai:  Pedagógiai és pszichológiai lexikonok, enciklopédiák.  Fogalomgyűjtemények, szótárak.  Pedagógiai, pszichológiai és szociológiai összefoglalók.  A pedagógiai programban megfogalmazott nevelési és oktatási célok megvalósításához szükséges szakirodalom.  A tehetséggondozás és felzárkóztatás módszertani irodalma.  A tantárgyak módszertani segédkönyvei, segédletei.  A tanításon kívüli foglalkozásokhoz kapcsolódó szakirodalom.  Az iskolával kapcsolatos jogi, statisztikai szabálygyűjtemények.  Oktatási intézmények tájékoztatói.  Általános pedagógiai és tantárgymódszertani folyóiratok.  Az iskola történetéről, névadójáról szóló dokumentumok. e) Könyvtári szakirodalom (segédkönyvtári anyag): Válogatva gyűjtendőek a következők:  A könyvtári munka módszertani segédletei, összefoglaló munkák.

59

 Könyvtári jogszabályok, irányelvek.  Az iskolai könyvtárakkal kapcsolatos módszertani kiadványok, folyóiratok. f) A könyvtár gyűjtőköre dokumentum típusok szerint:  Könyvek, térképek, atlaszok, időszaki kiadványok, folyóiratok, közlönyök,

évkönyvek,

audiovizuális

dokumentumok,

hangkazetták, videofilmek, diafilmek, CD, DVD. 8.

Az iskolai könyvtár szolgáltatásait ingyenesen igénybe vehetik az iskola dolgozói, a tanulók és azok csoportjai.

9.

Az iskolai könyvtár szolgáltatásai:  tájékoztatás az iskolai könyvtár dokumentumairól és szolgáltatásairól,  tanórai és tanórán kívüli foglalkozások tartása,  könyvtári dokumentumok helyben történő használatának biztosítása,  könyvtári dokumentumok kölcsönzése,  számítógépes informatikai szolgáltatások és számítógép használatának biztosítása,  tájékoztatás nyújtása más könyvtárak szolgáltatásairól és dokumentumairól, valamint más könyvtárak által nyújtott szolgáltatások elérésének segítése.

10.

A könyvtár szolgáltatásait csak azon iskolai dolgozó és tanuló veheti igénybe, aki az iskolai könyvtárba beiratkozott. A beiratkozás minden tanév elején egyénileg történik, és egy tanévre szól. A beiratkozáskor közölt adatokban történt változásokat a beiratkozott dolgozónak, vagy tanulónak haladéktalanul a könyvtáros tanár tudomására kell hoznia.

11.

Az iskolai könyvtártanításinapokon 7.30-tól 15.30-ig tart nyitva. Ezen belül a könyvtári dokumentumok 7.30-tól – 8.00-ig, délután 12.30-tól – 14.30-ig hétfői napokon 12.30-tól – 15.30-ig kölcsönözhetőek.

60

12.

A nevelőknek az iskolai könyvtárban, illetve a könyvtáros tanár közreműködésével tervezett tanórai és tanórán kívüli foglalkozások várható időpontját, témáját, az igényelt szolgáltatások körét a tanév elején tanmenetükben, munkatervükben tervezniük, majd a könyvtáros tanárral egyeztetniük kell.

13.

Az iskolai könyvtár dokumentumait (a tartós tankönyvek és a tanulók által használt segédkönyvek kivételével) két hét időtartamra lehet kikölcsönözni. A kölcsönzési idő két alkalommal meghosszabbítható.

14.

Az iskolai könyvtárból az alábbi dokumentumok nem kölcsönözhetők:  kézikönyvek,  számítógépes szoftverek,  muzeális értékű dokumentumok,

15.

A könyvtárhasználó (kiskorú tanuló esetén a tanuló szülője) a könyvtári dokumentumokban okozott gondatlan, vagy szándékos károkozás esetén, illetve ha a kikölcsönzött dokumentumot az előírt határidőre nem hozza vissza, a magasabb jogszabályokban előírt módon és mértékben kártérítés fizetésére kötelezhető. A kártérítés pontos mértékét a könyvtáros tanár javaslata alapján az iskola igazgatója határozza meg.

16. A könyvtáros-tanár munkaköri feladata  Éves munkatervet, tanévvégi beszámolót, könyvtári statisztikát készít.  Tájékoztatást ad a nevelőtestületnek a tanulók könyvtárhasználatáról.  Figyelemmel kíséri és végzi a könyvtári célokra jóváhagyott összegek tervszerű, gazdaságos felhasználását.  Vezeti a könyvtár ügyviteli dokumentumait.  Részt vesz szakmai értekezleteken, továbbképzéseken.  Végzi a könyvtári állomány folyamatos, tervszerű gyarapítását. A megrendelésekről, a beszerzési összegek felhasználásáról nyilvántartást vezet.

61

 Elvégzi a dokumentumok állományba vételét, naprakészen vezeti az egyedi és összesített állomány-nyilvántartásokat.  Folyamatosan építi a könyvtár katalógusait, a feltárást az osztályozás és a dokumentum-leírás szabályainak megfelelően végzi.  Folyamatosan kivonja a könyvtár állományából az elhasználódott, elavult dokumentumokat.  Gondoskodik az állomány védelméről, a raktári rend megtartásáról.  Előkészíti és lebonyolítja az időszakos vagy soron kívüli leltározást, s elvégzi annak adminisztratív teendőit.  Lehetővé teszi és segíti az állomány egyéni és csoportos helyben használatát, végzi a kölcsönzést.  Tájékoztatást ad a könyvtári szolgáltatásokról, irodalomkutatást, témafigyelést végez, bibliográfiákat készít.  Vezeti a kölcsönzési nyilvántartásokat. Figyelemmel kíséri a kikölcsönzött dokumentumok visszaszolgáltatását.  Megtartja a tantervekben rögzített alapozó jellegű könyvtárhasználati órákat  Biztosítja a szaktanároknak és tanulóknak az ismeretszerzés folyamatában a könyvtár teljes eszköztárát, a tájékoztató apparátusát és szolgáltatásait.  Felkészíti a tanulókat a könyvtárhasználati versenyekre. 17. A katalógus szerkesztési szabályzata  Az iskolai könyvtár állománya alapkatalógusokkal feltárva áll az olvasók rendelkezésére. A könyvtári állomány feltárása jelenti a dokumentumok formai (dokumentum leírás) és tartalmi (osztályozás) feltárását, s ezt egészíti ki a raktári jelzet megállapítása.  Az adatokat rögzítő katalóguscédula tartalmazza: - raktári jelzetet, - bibliográfiai és besorolási adatokat, - ETO szakjelzeteket, - tárgyszavakat.

62

 A könyvtárban alkalmazott egyszerűsített bibliográfiai leírás adatai: - főcím, párhuzamos cím, alcím, egyéb címadat, - szerzőségi közlés, - kiadás sorszáma, minősége, - megjelenési hely, kiadó neve, megjelenés éve, - oldalszám, mellékletek, illusztráció, méret, -sorozatcím, sorozatszám, ISSN szám, - megjegyzések, - kötés, ár, - ISBN szám.  Az iskolai könyvtárban az alábbi besorolási adatokat kell rögzíteni: - a főtétel besorolási adata (személynév vagy testületnév, vagy a mű címe), - cím szerinti melléktétel, - közreműködői melléktétel, - tárgyi melléktétel. 18. Az ingyenes és a tartós tankönyvek kezelésének szabályai

 Az ingyenes tankönyvre jogosult tanulók az iskolai könyvtár nyilvántartásába felvett tankönyveket szeptembertől júniusig egy tanévre kapják meg használatra. 

A könyvtáros köteles gondoskodni arról, hogy minden arra jogosult tanuló megkaphassa a számára szükséges tankönyveket.

 A tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülője köteles a kölcsönzött tankönyv elvesztéséből, megrongálásából származó kárt az iskola szervezeti és működési szabályzatában meghatározottak szerint az iskolának megtéríteni.  Az iskolai könyvtár külön nyilvántartást az ingyenes tankönyv biztosításához szükséges tankönyvekről.  A könyvtáros tanár feladatai az ingyenes tankönyvek használatával kapcsolatosan: -

az ingyenes tankönyvek nyilvántartása,

-

szeptemberben az iskolai gyermekvédelmi felelőssel közösen az

63

ingyenes tankönyvek kiosztása a tanulóknak, -

júniusban az ingyenes tankönyvek összeszedése,

-

tankönyvrendelésnél egyeztet a rendelést összeállító pedagógussal a szükséges ingyenes tankönyvek számáról,

-

intézi az ingyenes tankönyvekkel kapcsolatos selejtezési feladatokat.

64

A TANULÓK RENDSZERES EGÉSZSÉGÜGYI FELÜGYELETE ÉS ELLÁTÁSA 1. A tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása érdekében az iskola fenntartója megállapodást köt. 2.

A megállapodásnak biztosítania kell:  az iskolaorvos rendelési számát (alkalom) az iskolában (tanévenként meghatározott napokon és időpontban),  az iskolai védőnő heti egy alkalommal rendelését az iskolában (tanévenként meghatározott napokon és időpontban),  a tanulók egészségügyi állapotának ellenőrzését, szűrését az alábbi területeken: o fogászat: két alkalommal, o általános szűrővizsgálat: évente egy alkalommal,  a tanulók fizikai állapotának mérését évente egy alkalommal, május hónapban  a továbbtanulás, pályaválasztás előtt álló tanulók általános orvosi vizsgálatát,  a tanulók higiéniai, tisztasági szűrővizsgálatát évente 3 alkalommal,

3.

A szűrővizsgálatok idejére a tanulócsoportok mellé az iskola nevelői felügyeletet biztosít.

65

AZ INTÉZMÉNY DOLGOZÓINAK FELADATAI A TANULÓI- ÉS GYERMEKBALESETEK MEGELŐZÉSÉBEN, ILLETVE BALESET ESETÉN (INTÉZMÉNYI VÉDŐ, ÓVÓ ELŐÍRÁSOK) Az iskola minden dolgozójának alapvető feladatai közé tartozik, hogy a tanulók részére az egészségük és testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, valamint ha észleli, hogy baleset veszélye fennáll, vagy azt, hogy a tanuló balesetet szenvedett a szükséges intézkedéseket megtegye. Az iskola dolgozóinak feladatai megelőzésével kapcsolatosan

a

tanuló-

és

gyermekbalesetek

1. Minden dolgozónak ismernie kell, és be kell tartania az iskolai munkabiztonsági (munkavédelmi) szabályzatának, valamint a tűzvédelmi utasításnak és a tűzriadó tervnek a rendelkezéseit. 2.

Az iskola helyi tanterve alapján minden tantárgy keretében oktatni kell a tanulók biztonságának és testi épségének megóvásával kapcsolatos ismereteket, rendszabályokat és viselkedési formákat.

3.

A nevelők a tanórai és az egyéb (tanórán kívüli) foglalkozásokon, valamint ügyeleti beosztásuk ideje alatt kötelesek a rájuk bízott tanulók tevékenységét folyamatosan figyelemmel kísérni, a rendet megtartani, valamint a balesetmegelőzési szabályokat a tanulókkal betartatni.

4.

Az osztályfőnököknek az osztályfőnöki órákon ismertetniük kell a tanulókkal az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, az egyes iskolai foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, valamint a különféle iskolai foglalkozásokon tilos és elvárható magatartásformákat.

66

5.

Az

osztályfőnököknek feltétlenül foglalkozniuk

kell

a balesetek

megelőzését szolgáló szabályokkal a következő esetekben:  A tanév megkezdésekor az első osztályfőnöki órán. Ennek során ismertetni kell: o az iskola környékére vonatkozó közlekedési szabályokat, o a házirend balesetvédelmi előírásait, o rendkívüli esemény (baleset, tűzriadó, bombariadó,

természeti

katasztrófa stb.) bekövetkezésekor szükséges teendőket, a menekülési útvonalakat, a menekülés rendjét, o a tanulók kötelességeit a balesetek megelőzésével kapcsolatban.  Iskolán kívüli foglalkozások (kirándulások, túrák, táborozások stb.) előtt.  A tanév végén a nyári idénybalesetek veszélyeire kell felhívni a tanulók figyelmét. 6.

A nevelőknek ki kell oktatniuk a tanulókat minden gyakorlati, technikai jellegű feladat, illetve tanórán vagy iskolán kívüli program előtt a baleseti veszélyforrásokra, a kötelező viselkedés szabályaira, egy esetleges rendkívüli esemény bekövetkezésekor követendő magatartásra.

7.

A tanulók számára közölt balesetvédelmi ismeretek témáját és az ismertetés időpontját az osztálynaplóba be kell jegyezni. A nevelőnek visszakérdezéssel meg kell győződnie arról, hogy a tanulók elsajátították-e a szükséges ismereteket.

8.

A fokozottan balesetveszélyes tanítási órákat (testnevelés, fizika, kémia, technika) tartó nevelők baleset-megelőzési feladatait részletesen a munkaköri leírásuk vagy a munkabiztonsági (munkavédelmi) szabályzat tartalmazza.

9.

Az iskola igazgatója az egészséges és biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeit munkavédelmi ellenőrzések (szemlék) keretében rendszeresen ellenőrzi. A munkavédelmi szemlék tanévenkénti időpontját, a szemlék rendjét és az

67

ellenőrzésbe bevont dolgozókat az intézmény munkabiztonsági (munkavédelmi) szabályzata tartalmazza.

Az iskola dolgozóinak feladatai a tanulóbalesetek esetén 1. A tanulók felügyeletét ellátó nevelőnek a tanulót ért bármilyen baleset, sérülés, vagy rosszullét esetén haladéktalanul meg kell tennie a következő intézkedéseket:  a sérült tanulót elsősegélyben kell részesítenie,  ha szükséges orvost kell hívnia,  a balesetet, sérülést okozó veszélyforrást a tőle telhető módon meg kell szüntetnie,  a tanulói balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jeleznie kell az iskola igazgatójának. E feladatok ellátásában a tanulóbaleset helyszínén jelenlévő többi iskolai dolgozó is köteles részt venni. 2.

A balesetet szenvedett tanulót elsősegélynyújtásban részesítő dolgozó a sérülttel csak azt teheti, amihez biztosan ért. Ha bizonytalan abban, hogy az adott esetben mit kell tennie, akkor feltétlenül orvost kell hívnia, és a beavatkozással meg kell várnia az orvosi segítséget.

3.

Az iskolában történt mindenféle balesetet, sérülést az iskola igazgatójának ki kell vizsgálnia. A vizsgálat során tisztázni kell a balesetet kiváltó okokat és azt, hogy hogyan lett volna elkerülhető a baleset. A vizsgálat eredményeképpen meg kell állapítani, hogy mit kell tenni a hasonló balesetek megelőzése érdekében és a szükséges intézkedéseket végre kell hajtani.

A tanuló által nem használható gép, eszköz  a jogszabályban, használati utasításban veszélyesnek minősített gép, eszköz  a 220 V feszültséggel működő gépek, szerszámok

68

A tízévesnél idősebb tanulók által pedagógus felügyelete és irányítása mellett használható eszköz, gép  a villamos fúrógép  a barkácsgép a következő tartozékokkal: korong- és vibrációs csiszoló, dekopírfűrész, polírkorong,  a törpefeszültséggel működő forrasztópáka,  a 220 V feszültséggel működő, kettős szigetelésű úgynevezett „pillanat”forrasztópáka,  a villamos háztartási gép,  a segédmotoros kerékpár, szerelési gyakorlathoz (az üzemanyagot és a motort nem kezelheti a tanuló),  a kerti gép, szerelési gyakorlathoz (az üzemanyagot és a motort nem kezelheti a tanuló).

A tanulóbalesetekkel kapcsolatos jogszabályok előírásai alapján

iskolai

feladatok

a

magasabb

1. A nevelési-oktatási intézmény vezetője felel a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a tanuló- és gyermekbaleset megelőzéséért. 2. A pedagógus kötelessége különösen, hogy a gyermek testi-lelki egészségének fejlesztése és megóvása érdekében tegyen meg minden lehetséges erőfeszítést: felvilágosítással, a munka- és balesetvédelmi előírások betartásával és betartatásával, a veszélyhelyzetek feltárásával és elhárításával, a szülő – és szükség esetén más szakemberek – bevonásával. 3. A tanuló kötelessége, hogy óvja saját és társai testi épségét, egészségét, a szülő

69

hozzájárulása esetén részt vegyen egészségügyi szűrővizsgálaton, elsajátítsa és alkalmazza

az

egészségét

és

biztonságát

védő

ismereteket,

továbbá

haladéktalanul jelentse a felügyeletét ellátó pedagógusnak vagy más alkalmazottnak, ha saját magát, társait, az iskola, kollégium alkalmazottait vagy másokat veszélyeztető állapotot, tevékenységet vagy balesetet észlelt. 4. A nevelési-oktatási intézményben bekövetkezett tanuló- és gyermekbaleseteket nyilván kell tartani. 5. A nyolc napon túl gyógyuló sérüléssel járó tanuló- és gyermekbaleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni. Ennek során fel kell tárni a kiváltó és a közreható személyi, tárgyi és szervezési okokat. 6. A nyolc napon túl gyógyuló sérüléssel járó tanuló- és gyermekbaleseteket az oktatásért felelős miniszter által vezetett, a minisztérium üzemeltetésében lévő elektronikus jegyzőkönyvvezető rendszer segítségével kell nyilvántartani, vagy ha erre rendkívüli esemény miatt átmenetileg nincs lehetőség, jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyvek egy-egy példányát – az elektronikus úton kitöltött jegyzőkönyvek kivételével – a kivizsgálás befejezésekor, de legkésőbb a tárgyhót követő hónap nyolcadik napjáig meg kell küldeni a fenntartónak. Az elektronikus úton kitöltött jegyzőkönyv kinyomtatott példányát, a papíralapú jegyzőkönyv egy példányát át kell adni a tanulónak, kiskorú gyermek, tanuló esetén a szülőnek. A jegyzőkönyv egy példányát a kiállító nevelési-oktatási intézményében meg kell őrizni. Ha a sérült állapota vagy a baleset jellege miatt a vizsgálatot az adatszolgáltatás határidejére nem lehet befejezni, akkor azt a jegyzőkönyvben meg kell indokolni. 7. Amennyiben a baleset súlyosnak minősül, akkor azt a nevelési-oktatási intézmény a rendelkezésre álló adatok közlésével – telefonon, e-mailen, telefaxon vagy személyesen – azonnal bejelenti az intézmény fenntartójának.

70

8. A

súlyos

baleset

kivizsgálásába

legalább

középfokú

munkavédelmi

szakképesítéssel rendelkező személyt kell bevonni. 9. Súlyos az a tanuló- és gyermekbaleset, amely  a sérült halálát (halálos baleset az a baleset is, amelynek bekövetkezésétől számított kilencven napon belül a sérült orvosi szakvélemény szerint a balesettel összefüggésben életét vesztette),  valamely érzékszerv (érzékelő képesség) elvesztését vagy jelentős mértékű károsodását,  a gyermek, tanuló orvosi vélemény szerint életveszélyes sérülését, egészségkárosodását,  a gyermek, tanuló súlyos csonkulását (hüvelykujj vagy kéz, láb két vagy több ujja nagyobb részének elvesztése, továbbá ennél súlyosabb esetek),  a beszélőképesség elvesztését vagy feltűnő eltorzulását, a tanuló bénulását, vagy agyi károsodását okozza. 10. Az iskolában lehetővé kell tenni a szülői szervezet és az iskolai diákönkormányzat képviselője részvételét a tanuló- és gyermekbaleset kivizsgálásában. 11. Minden tanuló- és gyermekbalesetet követően meg kell tenni a szükséges intézkedést a hasonló esetek megelőzésére.

71

RENDKÍVÜLI ESEMÉNY ESETÉN SZÜKSÉGES TEENDŐK

1. Az iskola működésében rendkívüli eseménynek kell minősíteni minden olyan előre nem látható eseményt, amely a nevelő és oktató munka szokásos menetét akadályozza, illetve az iskola tanulóinak és dolgozóinak biztonságát és egészségét, valamint az intézmény épületét, felszerelését veszélyezteti. Rendkívüli eseménynek minősül különösen:  a természeti katasztrófa (pl.: villámcsapás, földrengés, árvíz, belvíz, stb.),  a tűz,  a robbantással történő fenyegetés. 2.

Amennyiben az intézmény bármely tanulójának vagy dolgozójának az iskola épületét vagy a benne tartózkodó személyek biztonságát fenyegető rendkívüli eseményre utaló tény jut a tudomására, köteles azt azonnal közölni az iskola igazgatójával, illetve valamely intézkedésre jogosult felelős vezetővel.

3.

Rendkívüli esemény esetén intézkedésre jogosult felelős vezetők:  az iskola igazgatója,  az iskola igazgatóhelyettese,  tagintézmény vezetők.

4.

A rendkívüli eseményről azonnal értesíteni kell  az intézmény fenntartóját,  tűz esetén a tűzoltóságot,  robbantással történő fenyegetés esetén a rendőrséget,  személyi sérülés esetén a mentőket.

72

5.

A rendkívüli esemény észlelése után az igazgató vagy az intézkedésre jogosult felelős vezető utasítására az épületben tartózkodó személyeket a csengő szaggatott jelzésével, elektromos áram hiányán a kézi harang megkongatásával értesíteni kell, valamint haladéktalanul hozzá kell látni a veszélyeztetett épület kiürítéséhez. A veszélyeztetett épületet a benntartózkodó tanulócsoportoknak a tűzriadó terv mellékletében található "Kiürítési terv" alapján kell elhagyniuk.

6.

A tanulócsoportoknak a veszélyeztetett épületből való kivezetéséért és a kijelölt területen történő gyülekezésért, valamint a várakozás alatti felügyeletért a tanulók részére tanórát vagy más foglalkozást tartó pedagógus a felelős.

7.

A veszélyeztetett épület kiürítése során fokozottan ügyelni kell a következőkre:  Az épületből minden tanulónak távoznia kell, ezért az órát, foglalkozást tartó nevelőnek a tantermen kívül (pl.: mosdóban, szertárban stb.) tartózkodó gyerekekre is gondolnia kell!  A kiürítés során a mozgásban, cselekvésben korlátozott személyeket az épület elhagyásában segíteni kell!  A tanóra helyszínét és a veszélyeztetett épületet a foglalkozást tartó nevelő hagyhatja el utoljára, hogy meg tudjon győződni arról, nem maradt-e esetlegesen valamelyik tanuló az épületben. A nevelőnek a tanulókat a tanterem elhagyása előtt és a kijelölt várakozási helyre történő megérkezéskor meg kell számolnia!

8.

Az igazgatónak, illetve az intézkedésre jogosult felelős vezetőnek a veszélyeztetett épület kiürítésével egyidejűleg – felelős dolgozók kijelölésével – gondoskodnia kell az alábbi feladatokról:  a kiürítési tervben szereplő kijáratok kinyitásáról, (Bodnár László)  a közművezetékek (gáz, elektromos áram) elzárásáról, (Báry István)  a vízszerzési helyek szabaddá tételéről, (Szabó József)  az elsősegélynyújtás megszervezéséről, (Tóthné Zay Andrea)

73

 a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek (rendőrség, tűzoltóság, tűzszerészek stb.) fogadásáról. (Szántó Lászlóné) 9.

Az épületbe érkező rendvédelmi, katasztrófaelhárító szerv vezetőjét Szántó Lászlóné igazgatóhelyettes tájékoztatja az alábbiakról:  a rendkívüli esemény kezdete óta lezajlott eseményekről,  a veszélyeztetett épület jellemzőiről, helyszínrajzáról,  az épületben található veszélyes anyagokról (mérgekről),  a közmű (víz, gáz, elektromos stb.) vezetékek helyéről,  az épületben tartózkodó személyek létszámáról, életkoráról,  az épület kiürítéséről.

10.

A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek helyszínre érkezését követően a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv illetékes vezetőjének igénye szerint kell eljárni a további biztonsági intézkedésekkel kapcsolatosan. A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv vezetőjének utasításait az intézmény minden dolgozója és tanulója köteles betartani!

11.

A rendkívüli esemény miatt kiesett tanítási órákat a nevelőtestület által meghatározott szombati napokon be kell pótolni.

12. A tűz esetén szükséges teendők részletes intézményi szabályozását a „Tűzriadó terv” c. igazgatói utasítás tartalmazza. 13.

A tűzriadó terv elkészítéséért, a tanulókkal és a dolgozókkal történő megismertetéséért, valamint évenkénti felülvizsgálatáért az intézmény igazgatója a felelős.

14.

Az épületek kiürítését a tűzriadó tervben és a bombariadó tervben szereplő kiürítési terv alapján évente legalább egy alkalommal gyakorolni kell. A gyakorlat megszervezéséért az iskola igazgatója a felelős.

74

15.

A tűzriadó tervben megfogalmazottak az intézmény minden tanulójára és dolgozójára kötelező érvényűek.

16.

A tűzriadó tervet lezárt borítékban az intézmény alábbi helyiségeiben kell elhelyezni:  Igazgatói iroda  Portásfülke

75

A FEGYELMI ELJÁRÁS LEFOLYTATÁSÁNAK SZABÁLYAI 1. Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, – a vétség elkövetésétől számított három hónapon belül – fegyelmi eljárás alapján, fegyelmi büntetésben részesíthető. 2. A fegyelmi eljárást anemzeti köznevelésről szóló2011. évi CXC. törvény, illetve anevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendeletrendelkezései alapján kell lefolytatni. 3. A fegyelmi eljárást egyeztető eljárás előzheti meg, amelynek célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, valamint ennek alapján a kötelességszegéssel gyanúsított és a sérelmet elszenvedő tanuló közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztető eljárás lefolytatására akkor van lehetőség, ha azzal a sérelmet elszenvedő tanuló szülője, valamint a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló szülője is egyetért. 4. Az

egyeztető

eljárás

lefolytatásáért,

az

azzal

kapcsolatos

feladatok

végrehajtásáért az iskola igazgatója a felelős. 5. Az egyeztető eljárást levezető nagykorú személyre az iskola igazgatója tesz javaslatot az érdekelt feleknek. 6. Ha a tanuló a kötelességeit megszegi a nevelőtestület joga dönteni arról, hogy indít-e a tanuló ellen fegyelmi eljárást. 7. A fegyelmi eljárás lefolytatásáért – a nevelőtestület döntése alapján – az iskola igazgatója a felelős.

76

8. A nevelőtestület a fegyelmi eljárás lefolytatására háromtagú fegyelmi bizottságot hoz létre. A fegyelmi bizottság feladata a kötelezettségszegés kivizsgálása, a fegyelmi büntetés meghozatalának előkészítése, a fegyelmi tárgyalás lefolytatása, a fegyelmi büntetés kiszabása. 9. A

fegyelmi

büntetés

kiszabásának

előfeltétele,

hogy

a

tanuló

a

jogszabályokban, illetve az iskola szervezeti és működési szabályzatában vagy a házirendjében meghatározott kötelezettségét vétkesen és súlyosan megszegje. A kötelességszegést a fegyelmi tárgyalássorán bizonyítani kell. 10. A

tanulónak

fegyelmi

büntetés

csak

akkor

adható,

ha

a

tanuló

kötelességszegése a tanulói jogviszonyból ered. Így fegyelmi büntetés csak akkor adható, ha a tanuló kötelességszegése az iskola területén, az iskolai élet különböző helyszínei közötti közlekedés alatt vagy az iskolán kívüli – az iskola által szervezett, a pedagógiai program végrehajtásához kapcsolódó – rendezvényen történt. 11. A fegyelmi büntetés kiszabásának előfeltétele, hogy a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan szegje meg.  Vétkesség alatt a tanuló szándékosságát, illetve gondatlanságát kell érteni. Gondatlan kötelességszegés esetén meg kell vizsgálni a gondatlanság mértékét is.  A fegyelmi büntetés kiszabásánál – tanuló életkorát és értelmi fejlettségét figyelembe véve – vizsgálni kell, hogy a kötelességszegés mennyire volt súlyos. 12. A tanulói fegyelmi ügyekben – a fegyelmi eljárásban és a döntéshozatalban – az a pedagógus, aki a kötelezettségszegésben bármilyen módon érintett, nem vehet részt. Őt a fegyelmi bizottság vagy a nevelőtestület csak tanúként hallgathatja meg.

77

AZ ISKOLAI TANKÖNYVELLÁTÁS RENDJE 1. Az

iskolai

tankönyvellátás

megszervezéséért

az

iskola

igazgatóhelyettese a felelős. A tankönyvfelelős tanár Lakatos Katalin és Molnárné Vincze Zsuzsanna. 2.

Az iskola éves munkatervében rögzíteni kell annak a felelős dolgozónak a nevét, aki az adott tanévben:  elkészíti az iskolai tankönyvrendelést,  részt vesz az iskolai tankönyvterjesztésben.

3.

A tankönyvrendelésben, illetve a tankönyvterjesztésben résztvevő iskolai dolgozókkal az iskola igazgatója megállapodást köt. A megállapodásnak tartalmaznia kell:  a felelős dolgozók feladatait,  a szükséges határidőket,  a tankönyvterjesztés (árusítás) módját, helyét, idejét,  a felelős dolgozók díjazásának módját és mértékét.

4.

Az iskola igazgatója minden év április 1-jéig – az osztályfőnökök, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős közreműködésével – tájékoztatja a szülőket arról, hogy a következő tanévben kik jogosultak normatív kedvezményre, valamint felméri, hogy hány tanuló jogosult a normatív kedvezmény igénybevételére.

5. A szülők a normatív kedvezmény iránti igényüket az oktatási miniszter által kiadott igénylő lapon jelezhetik. Ennek benyújtásával együtt az iskola gyermekés ifjúságvédelmi felelősének be kell mutatniuk a normatív kedvezményre való jogosultságot igazoló iratot.

78

6. Az iskola biztosítja, a tanulószobai foglalkozásokon megfelelő számú tankönyv álljon a tanulók rendelkezésére a tanítási órákra történő felkészüléshez. 7. Az iskola igazgatója kezdeményezi a települési önkormányzatnál annak a rászoruló tanulónak a támogatását, akinek a tankönyvellátását az iskolai tankönyvtámogatás rendszere nem tudja megoldani. 8.

Az iskolai tankönyvrendelést az iskola igazgatója által megbízott iskolai dolgozó készíti el. A tankönyvjegyzékből az iskola helyi tantervének előírási alapján és a szakmai munkaközösségek véleményének figyelembe vételével a szaktanárok választják ki a megrendelésre kerülő tankönyveket.

9.

A nevelőtestület a szakmai munkaközösségek javaslata alapján dönt arról, hogy a tartós tankönyv vásárlására rendelkezésre álló összeget az iskola mely tankönyvek vásárlására fordítja.

10.

A tankönyvrendelés elkészítéséhez az iskola igazgatója beszerzi az iskolai szülői szervezet és az iskolai diákönkormányzat véleményét.

11. Az iskolától kölcsönzött tankönyv elvesztése, megrongálásával okozott kárt a tanulónak (szülőnek) az iskola részére meg kell téríteni. A kártérítés összege megegyezik a tankönyvnek az adott tanévi tankönyvjegyzékben feltüntetett fogyasztói árával. Az előző években megjelent tankönyvek esetében a kártérítés összegéről a diák-önkormányzat véleményének figyelembe vételével az iskola igazgatója dönt. 12. A kis példányszámú (nemzetiségi, szakmai, speciális) tankönyvforgalmazás keretében az iskola részére eljuttatott tankönyveket a tanulók a megjelenéstől számított

ötödik

megvásárolhatják.

tanév

után

az

eredeti

ár

huszonöt

százalékáért

79

AZ ELEKTRONIKUS ÚTON ELŐÁLLÍTOTT, HITELESÍTETT ÉS TÁROLT IRATOK KEZELÉSE 1. Az intézményben keletkező, illetve az intézménybe érkező elektronikus iratokat ki kell nyomtatni. A kinyomtatott iratot hitelesíteni kell. 1. Az intézményben keletkező kinyomtatott elektronikus irat hitelesítését az iskola igazgatója, végezheti el.Az így hitelesített papír alapú irat lesz az elektronikus irat irattári példánya. 2. Az intézményben keletkező, illetve az intézménybe érkezőelektronikus irat hitelesítését az iskola igazgatója, igazgatóhelyettese vagy iskolatitkára végezheti el.Az így hitelesített papír alapú irat lesz az elektronikus iratirattári példánya. 3. Az intézménybe érkező elektronikus irat esetén megnyitás, felhasználás előtt el kell végezni a vírusellenőrzést és vírusirtást.

4. Az elektronikus iratokat az iskola titkári számítógépén elektronikus úton meg kell őrizni. A titkári számítógépen őrzött elektronikus iratokról hetente biztonsági mentést kell készíteni. 5. Az

elektronikus

úton

előállított,

hitelesített

és

tárolt

elektronikus

iratokselejtezése és megsemmisítése az általános szabályok szerint történik.

80 6. Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt elektronikus iratok

kezelésért az intézményi rendszergazda segítségével az iskolatitkár a felelős.

81

A FELNŐTTOKTATÁS FORMÁI

Az iskolánkban felnőttoktatás nem folyik.

82

AZ ISKOLAI HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSÁVALKAPCSOLATOS FELADATOK 1. Az iskola zászlója, címere Zászlaja: fehér alapon, arany rojtozással, közepén Tamási Áron Általános Iskola Pétervására felirat, a címerben az iskolánk egy tintatartó tollal, alatta kék mezőbe fehér nyitott könyv, vonalzókkal, körzővel piros, zöld és fehér színű könyvjelző, a könyvből lefelé eredő öt fehér sugár. A címer kerete ezüstszínű, fekete szegéllyel. Betűk, feliratok aranyszínű, kék árnyalattal. Őrzésének helye, igazgatói iroda. A zászlót a ballagási ünnepélyen a 8.-os tanulók adják át a 7. osztályosoknak. 2. Az iskola jelvénye Jelvénye:Kerek, átmérője 45 mm, feltűzhető, a címer kicsinyített mása. Beszerzése: Beck Stúdió Kft. Budapest, utánrendelés minden év nyara, tanévnyitón kerül átadásra az új tanulóink részére. Kötelező viselni minden iskolai rendezvényen, iskolai és iskolán kívüli vetélkedőn. Minden olyan „külső” rendezvényen, ahol gyerekeink képviselik iskolánkat. 3. Az iskolai egyenruha vagy egyensapka nincs. 4. Az iskolának évkönyvenincs. 5. Az iskola névadója, emlékének ápolása Tamási Áron, születéséről minden év szeptember 20-án iskolai kiemelt rendezvényen emlékezünk meg. 6. Testvériskola kapcsolatok ápolása A 2002-ben megkötött együttműködési megállapodás szerinti testvériskola kapcsolat működtetése a szlovákiai feledi és az erdélyi gyulakutai iskolával.

83

- tantestületek tapasztalatcseréi - kölcsönös csereüdültetés 7. Az iskolai ünnepségek, megemlékezések, rendezvények Minden évben az éves munkatervünk tartalmazza a megemlékezések, ünnepségek listáját. 8. Iskolánk kitűnő tanulóinak könyvjutalom átadása tanévzáró ünnepségen. Ez alapján minden évben kötelezően tartalmazza a következő ünnepségeket:  Tanévnyitó ünnepély  Tamási Áron születésének évfordulója  Aradi vértanúk napja  Nemzeti ünnep Október 23.  Karácsonyi ünnepély  A kommunista és egyéb diktatúrák áldozatainak napja  Március 15.  Holokauszt áldozatainak emléknapja  Nemzeti összetartozás napja  Ballagás  Pedagógus nap  Tanévzáró ünnepély Rendezvényeink:  Népmese napja  Versmondó verseny alsó tagozatosoknak  Házi Kazinczy verseny  Mikulás  Öregek napja  Farsang  Népdaléneklési verseny  Szerenád

84

 Nőnap 8. Kitüntetések a szülők, a dolgozók és a tanulók körében Iskolánk legmagasabb kitűntetési a „Tamási Áron” Díj alapítva 2002-ben. Tanulói: az a tanuló kapja, aki 8 éven keresztül kitűnő eredményt ér el. Emlékplakett dobozban, díszoklevéllel. Átadás: iskolai ballagáson. Tanári: Díj emléklap, aranygyűrű vagy medál „Tamási Áron Díj” felirattal Évente egy fő pedagógus kapja. Odaítélés: tavaszi nevelési értekezleten, az iskola vezetőségének javaslatára, titkos szavazással a tantestület dönt. Szavazategyenlőség esetén a szavazás megismétlődik. A jelelölés szempontjai: csak a Pétervásárai tantestület aktív tagja javasolható. A tantestületben végzett legalább 10 éves kiemelkedő munka. Egy személy, csak egyszer kaphatja. Indokolt esetben szüneteltethető az odaítélés. Kiemelkedő munka szempontjai: kiemelkedő pedagógiai munka, tanórán kívüli többlettevékenységek, iskola fejlesztése (pályázatok írása, nyert pályázatok),

eredményesség.

Kiemelkedő,

példamutató,

emberi

-

pedagógusi magatartás. Átadás: a ballagási ünnepségen. 9. Iskolaújság, iskolarádió, iskolai internetes honlap Iskolaújság alkalomszerű megjelenése „Vásárfia” néven. A szerkesztőbizottság tagjait és az újság megjelenését a humán munkaközösség vezetője koordinálja. 10. Iskolatörténeti emlékek gyűjtése Időszaki kiállítások rendezése, ennek helye a díszterem.

85

A KIEMELT MUNKAVÉGZÉSÉRT JÁRÓ KERESET-KIEGÉSZÍTÉS FELTÉTELEI 1. A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítést meghatározott időre (havonként) kapják meg a dolgozók, a folyamatosan végzett többletfeladatok ellátásának elismeréseképpen. E többletfeladatokat és az értük járó havi keresetkiegészítést a iskola éves munkatervében kell meghatározni. 2. A kiemelt munkavégzésért járó kereset kiegészítés dolgozóknak történő odaítéléséről az iskola vezetőség tagjainak javaslata alapján az iskola igazgatója dönt. 3. A pótlékok kifizetése a mindenkori jogszabályoknak megfelelően történik.

86

A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT ELFOGADÁSA ÉS JÓVÁHAGYÁSA A Pétervásárai Tamási Áron Általános Iskola szervezeti és működési szabályzatátaz iskolai diák-önkormányzat 2013.március 26-án tartott ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta. (Mellékelve az elfogadásról készült jegyzőkönyvi kivonat: jelenléti ív; a határozatképesség megállapítása; az elfogadás mellett, az elfogadás ellen, illetve a tartózkodó szavazók száma és aránya; keltezés; a diák-önkormányzat vezetőjének aláírása.) A Pétervásárai Tamási Áron Általános Iskola szervezeti és működési szabályzatátaz iskolai szülői szervezet 2013.március 20-án tartott ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta.

(Mellékelve az elfogadásról készült jegyzőkönyvi kivonat: jelenléti ív; a határozatképesség megállapítása; az elfogadás mellett, az elfogadás ellen, illetve a tartózkodó szavazók száma és aránya; keltezés; a szülői szervezet vezetőjének aláírása.) A Pétervásárai Tamási Áron Általános Iskola szervezeti és működési szabályzatáta közalkalmazotti tanács 2013.március 18-án tartott ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta.

(Mellékelve az elfogadásról készült jegyzőkönyvi kivonat: jelenléti ív; a határozatképesség megállapítása; az elfogadás mellett, az elfogadás ellen, illetve a tartózkodó szavazók száma és aránya; keltezés; az intézményi tanács elnökének aláírása.)

87

A Pétervásárai Tamási Áron Általános Iskola szervezeti és működési szabályzatát a nevelőtestület 2013. március 26. napján tartott ülésén elfogadta.

(Mellékelve az elfogadásról készült jegyzőkönyvi kivonat: jelenléti ív; a határozatképesség megállapítása; az elfogadás mellett, az elfogadás ellen, illetve a tartózkodó szavazók száma és aránya; keltezés; a jegyzőkönyv-vezető és a hitelesítők aláírása.) Pétervására, 2013. március 26.

Végh István igazgató

A fenntartóra vonatkozó részeket megismertem. Pétervására, 2013. április 10.

Barcziné Horváth Márta tankerületi igazgató

88

ADATKEZELÉSI SZABÁLYZAT APétervásárai Tamási Áron Általános Iskola szervezeti és működési szabályzatának melléklete Az intézményünkben folyó adatkezelésnek és adattovábbításnak mindenben meg

kell

felelnie

az

információs

önrendelkezési

jogról

és

az

információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény, valamint a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény előírásainak. 1. Az intézményben csak azon személyes és különleges adatokat lehet kezelni, melyekre a magasabb jogszabályok előírásai lehetőséget biztosítanak. Kivételes esetben (Pl.: statisztikai adatgyűjtésnél, tudományos kutatásnál stb.) ez alól az iskola igazgatója felmentést adhat, de ebben az esetben az érintett dolgozóval vagy az érintett tanuló szülőjével közölni kell, hogy az adatszolgáltatás önkéntes. 2. Az intézmény adatkezelési tevékenységéért az intézmény igazgatója egy személyben felelős. Adatkezelési jogkörének gyakorlásával az intézmény egyes dolgozóit bízza meg az alábbi pontokban részletezett módon. 3. Az adatok felvételével, nyilvántartásával megbízott dolgozók a munkaköri leírásukban szereplő feladatokkal kapcsolatosan: a)

az alkalmazottak adatait felvehetik, nyilvántarthatják:  igazgatóhelyettesek,  gazdasági vezető,  iskolatitkár,  stb.

b)

a tanulók adatait felvehetik, nyilvántarthatják:  igazgatóhelyettesek,

89

 gazdasági vezető,  iskolatitkár,  osztályfőnökök,  napközis nevelők,  gyermek- és ifjúság védelmi felelős,  stb. 4. Az adatok továbbításával megbízott dolgozók a köznevelési törvény által engedélyezett esetekben: a) az alkalmazottaknak a munkaköri leírásukban szereplő feladatokkal kapcsolatos adatait továbbíthatja:  igazgató,  igazgatóhelyettes,  gazdasági vezető,  gazdasági ügyintéző,  iskolatitkár,  stb. b) az alkalmazottak adataita bíróságnak, rendőrségnek, ügyészségnek, a közneveléssel összefüggő igazgatási tevékenységet végző közigazgatási szervnek,

a

munkavégzésre

vonatkozó

rendelkezések

ellenőrzésére

jogosultaknak és a nemzetbiztonsági szolgálatnak az intézmény igazgatója továbbíthatja. 5. A tanulók adatait a köznevelési törvény által engedélyezett esetekben továbbíthatja:  a fenntartó, a bíróság, rendőrség, ügyészség, a települési önkormányzat jegyzője, a közigazgatási szerv, a nemzetbiztonsági szolgálat,a középiskola, az

egészségügyi,

iskola-egészségügyi

feladatot

ellátó

intézmény,a

családvédelemmel foglalkozó intézmény, szervezet, a gyermek- és ifjúságvédelemmel foglalkozó szervezet, intézmény,a tankönyvforgalmazó,a pedagógiai szakszolgálat intézményei, a KIR működtetője, a szülő részére

90

az intézmény igazgatója;

 a fenntartó, a középiskola, az egészségügyi, iskola-egészségügyi feladatot ellátó intézmény,a családvédelemmel foglalkozó intézmény, szervezet, a gyermek-

és

ifjúságvédelemmel

foglalkozó

szervezet,

intézmény,a

tankönyvforgalmazó,a pedagógiai szakszolgálat intézményei, a KIR működtetője, a szülő részére az intézmény igazgatóhelyettese;  a fenntartó, a középiskola, az egészségügyi, iskola-egészségügyi feladatot ellátó intézmény,a családvédelemmel foglalkozó intézmény, szervezet, a gyermek-

és

ifjúságvédelemmel

foglalkozó

szervezet,

intézmény,a

tankönyvforgalmazó,a pedagógiai szakszolgálat intézményei, a KIR működtetője, a szülő részére az iskolatitkár;  a középiskola, a családvédelemmel foglalkozó intézmény, szervezet, a gyermek-

és

ifjúságvédelemmel

foglalkozó

szervezet,

intézmény,a

pedagógiai szakszolgálat intézményei, a szülő részére az osztályfőnök;  a családvédelemmel foglalkozó intézmény, szervezet, a gyermek- és ifjúságvédelemmel foglalkozó szervezet, intézmény,a szülő részére a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős;  a tankönyvforgalmazó részére a tankönyvfelelős. 6. Az alkalmazottak adatait a közalkalmazottak személyi anyagában kell nyilvántartani. A személyi anyag része a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény alapján összeállított közalkalmazotti alapnyilvántartás. A személyi anyagot az e célra személyenként kialakított gyűjtőben zárt szekrényben kell őrizni. Az alkalmazottak személyi anyagának vezetéséért és rendszeres ellenőrzéséért az igazgató a felelős.

91

ÜGYVITELI ÉS IRATKEZELÉSI SZABÁLYZAT

Tartalmazza:

 Irányadó jogforrások  Az ügyvitel rendje  Az ügyiratok kezelésének rendje  Az ügyiratok iktatása  Az ügyintézés és a kiadmányozás  Az irattározás és az iratselejtezés rendje  A tanügyi nyomtatványok, nyilvántartások iratkezelési szabályai  Irattári terv  Az intézmény által alkalmazott záradékok  Záró rendelkezések

92

Irányadó jogforrások        

1995. évi LXVI: törvény a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről. 335/2005. (XII. 29.) Kormányrendelet a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről. 4/2006. (IV. 29.) BM – IHM – NKÖM együttes rendelet a közfeladatot ellátó szerveknél alkalmazható iratkezelési szoftverekkel szemben támasztott követelményekről. 2001. évi XXXV. Törvény az elektronikus aláírásról. Az 1991. évi XVIII. Törvény, valamint az aktuális adó és TB jogszabályok. 2000. Évi C. tv., valamint az aktuális adó és TB jogszabályok. 2005. évi XC. Törvény az elektronikus információszabadságról. 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendeletet

A Pétervásárai Tamási Áron Általános Iskolaügyintézésének, továbbá iratkezelésének rendje érdekében az alábbi intézményvezetői utasítást adom ki. Az intézmény székhelye: Pétervásárai Tamási Áron Általános Iskola 3250 Pétervására, Szabadság tér 12. Az intézmény telephelyei:  Pétervásárai Tamási Áron Általános Iskola 3250 Pétervására, Szabadság tér 12. 

Pétervásárai Tamási Áron Általános Iskola Erdőkövesdi Tagintézménye 3252 Erdőkövesd, Petőfi u. 2.



Pétervásárai Tamási Áron Általános Iskola Istenmezejei Tagintézménye 3253 Istenmezeje, Nefelejcs u. 16/A.

A Pétervásárai Tamási Áron ÁltalánosIskola iratainak iktatása az intézmény székhelyén – 3250 Pétervására, Szabadság tér 12. – történik.

93

Az ügyvitel rendje 1. Az ügykör és az ügyvitel fogalma Az ügykör az intézmény hatáskörébe tartozó személyek vagy szervezetek érdekét érintő helyzetek, tényállások csoportja. Az ügykörbe tartozó ügyek megoldásáról az intézmény illetékes alkalmazottainak kell gondoskodni. Az intézmény főbb ügykörei: - Vezetési és igazgatási ügykör. - Személyi ügykör. - Nevelési és oktatási ügykör. - Tanulói ügykör - Gazdasági ügykör. Az ügyvitel (ügyintézés) az intézmény ügykörébe tartozó hivatalos ügyek intézésében kifejtett tevékenység. Az intézmény működésével kapcsolatos ügyvitelt a hatályos jogszabályok és jelen szabályzat rendelkezéseinek megfelelően kell ellátni. 2. Az ügyvitellel kapcsolatos feladatok 2.1 Az intézmény vezetőjének feladatai - Elkészíti és kiadja az intézmény ügyviteli és iratkezelési szabályzatát. - Jogosult az intézménybe érkező küldemények felbontására. - Jogosult kiadmányozni. - Meghatározza a telephelyek vezetőinek és a tagintézmény-vezetőjének feladatait. - Irányítja és ellenőrzi az intézmény iskolatitkárának munkáját. - Kijelöli az iratok ügyintézőit. - Meghatározza az iratok selejtezésének és levéltárba küldésének évét. 2.2. A székhelyintézmény-vezető és telephelyvezető feladatai Az intézményvezető által meghatározott feladatokat látja el: - Ellenőrzi, hogy a székhelyintézményben és a telephelyeken az iratkezelés a vonatkozó jogszabályok és a belső szabályzat előírásai szerint történjen. - Figyelemmel kíséri az iratkezelésre vonatkozó jogszabályokat, és annak változása esetén kezdeményezi az iratkezelési szabályzat módosítását. - Jogosult az érkező levelek felbontására. - Az intézményvezető távollétében jogosult a kiadmányozásra. - Ellenőrzi az iskolatitkár munkáját. - Kijelöli az iratok ügyintézőit. - Előkészíti és lebonyolítja az irattári anyag selejtezését és levéltári átadását. 2.3. Az iskolatitkár feladatköre Az intézményi feladatok ellátásával kapcsolatos hivatalos ügy szervezése és végzése, valamint az ügyeket kísérő iratkezelés az iskolatitkár munkakörébe tartozik.

94

Fontosabb feladatai alábbiak: - A hivatali ügyek nyilvántartása. - Az ügyiratok és a bélyegzők nyilvántartása. - A küldemények átvétele, kezelése. - Az iratok iktatása, előírat számának feltüntetése. - A határidős ügyek nyilvántartása. - Kiadmányozás előkészítése, a kiadmányok továbbítása, postai feladása. - Az ügyiratokról hivatalos másolat és másodlat készítése. - Az elintézett ügyek iratainak irattári elhelyezése. - Az irattár kezelése, rendezése, az irattári jegyzékek készítése. - Az irattári anyag selejtezése. 3. Az ügyek és az ügyiratok nyilvántartása Az intézmény vezetője által szignált határidős és egyéb iratokat a nyilvántartó könyvbe kell bevezetni, és még a szignálás napján át kell adni az ügyintézőknek. Az iskolatitkár az ügyintézők részére – elintézés céljából – az ügy iratait az iktatószám, a cím és az átvétel időpontjának feltüntetésével, valamint határidő kitűzésével aláírásuk ellenében adja át. Az iratok visszavételét jelezni kell. Az ügyek határidejének betartásáért az iskolatitkár felel, ezért a határidőhöz kötött ügyek határidejéről is nyilvántartást kell vezetni. A határidő-nyilvántartás az iktatókönyvben, történik. A határidőt az iktatókönyv „Határidő” rovatában a naptári nap megjelölésével kell feltüntetni. Az ügyintéző az ügyeket haladéktalanul, érkezési sorrendben, illetve határidejük figyelembevételével köteles elintézni. Az ügyintézés határideje: - A tanulókkal kapcsolatos ügyekben legkésőbb az iktatás napjától számított 3 nap. - Az iskola működésével kapcsolatos ügyekben legkésőbb az iktatás napjától számított 15 nap. - Az intézménybe érkezett iratok általános elintézési határideje az iktatás napjától számított 22 munkanap. Az intézményvezető szükség esetén meghosszabbíthatja a határidőt. Az engedélyt az ügyet kísérő iraton fel kell tüntetni.

95

4. Az intézményi bélyegzők nyilvántartása Az intézményvezető engedélye alapján készített hivatalos bélyegzőket az iskolatitkárnak kell nyilvántartania. A bélyegzők nyilvántartó lapjának fejléce Sorszám

Bélyegző Kiadásának napja lenyomata

Bélyegzőt használó szerv, csoport, személy megnevezése

A bélyegzőt átvevő neve és aláírása

Jegyzet /visszaadás ideje, átvétel igazolása/

Az iskolatitkár gondoskodik – a bélyegzőt használók jelzése alapján – a sérült és elavult bélyegzők megsemmisítéséről, valamint az új bélyegzők beszerzéséről és a bélyegzők szétosztásáról. A bélyegző használója felelős a bélyegző biztonságos őrzéséért és a hivatali munkával kapcsolatos rendeltetésszerű és jogszerű bélyegzőhasználatért. A bélyegző eltűnése esetén a bélyegző felkutatása és az ügyben lefolytatott eljárás, valamint szükség esetén a bélyegző érvénytelenítése érdekében az intézményvezető intézkedik. 5. Felvilágosítás hivatalos ügyekben Az intézményben bármely üggyel kapcsolatban érdemi felvilágosítást csak az ügyben eljáró illetékes ügyintéző vagy vezető adhat. Tanulónak, valamint szülőjének (vagy a tanuló igazolt képviselőjének) a tanulóra vonatkozó iratokba való betekintést oly mértékben kell biztosítani, amennyire ez mások személyiségi jogainak sérelme nélkül lehetséges – az adatvédelmi törvény rendelkezéseinek megfelelően. Hivatalos szerveknek (fenntartó, különböző hatóságok) a személyiségi jogokat nem sértő adatokat és információkat csak írásos megkeresés alapján lehet rendelkezésre bocsátani. A személyesen benyújtott iratok átvételét kérelemre igazolni kell. A benyújtott irat és az igazolásul felhasznált másolat egyezőségéről az ügyiratkezelőnek meg kell győződnie. Ha az ügy jellege megengedi, az ügyiratban foglaltak távbeszélőn, illetőleg a jelenlévő érdekelt személyes tájékoztatásával is elintézhetők. Távbeszélőn vagy személyes tájékoztatás keretében történő ügyintézés esetén az iratra rá kell vezetni a tájékoztatás lényegét, az elintézés határidejét és az ügyintéző aláírását. 6. Az ügyvitel és az ügyiratkezelés irányítása és felügyelete Az intézmény ügyviteli és iratkezelési feladatait az intézményvezető irányítja, és ellátja annak felügyeletét és ellenőrzését is. A tanuló-nyilvántartással kapcsolatos ügyvitel ellenőrzése is az intézményvezető feladatköre. Az ellenőrzéssel kapcsolatos észrevételeket és utasításokat dokumentálni kell.

96

Az ügyiratok kezelésének rendje 1. Az ügyiratkezeléssel kapcsolatos fogalmak Irat minden írott szöveg, rajz, vázlatrajz, terv, tervrajz, fénykép, kép, hangfelvétel, film, térkép, kotta, mágneses és más adathordozó (adattároló), valamint a megjelenés formájától függetlenül minden más dokumentáció, amely bármilyen anyagon, bármely elnevezéssel (feljegyzés, előterjesztés, jelentés, átirat, tájékoztató, tervezet stb.) bármely eszköz felhasználásával keletkezett. Irattári anyagnak kell tekinteni az intézmény és jogelődei működése során keletkezett iratokat, valamint az iratokhoz kapcsolódó mellékleteket, amelyekre ügyviteli szempontból még szükség van. Az irattári terv foglalja rendszerbe az intézmény által ellátott ügyköröket, és az elintézendő ügyekhez kapcsolódó iratokat ennek megfelelően tagolja. Az irattári terv az iratok rendszerezésének az alapja. 2. Az ügyiratok védelmével kapcsolatos egyes szabályok Iratot a munkaköri feladat ellátásán kívül az intézményi munkahelyről kivinni, valamint munkahelyen kívül tanulmányozni, feldolgozni, tárolni csak az intézményvezető engedélyével lehet, ügyelve arra, hogy tartalmát illetéktelen személy ne ismerje meg. Az alkalmazott az iskolatitkárnál, ügykezelőnél lévő iratba akkor tekinthet be, ha a munkájával, tevékenységével összefüggő feladatok ellátása ezt szükségessé teszi. 3. Az ügyiratok másolatainak és másodlatainak kiadása Az intézmény ügyeinek iratairól másolatot az iskolatitkár az intézményvezető engedélyével adhat ki. A másolatot „A másolat hiteles, az eredetivel mindenben megegyezik” felirattal, keltezéssel és az engedélyező aláírásával kell ellátni. Másodlatot kell kiadni az intézmény által kiállított egyes okmányokról (bizonyítványok, oklevelek...) azok elveszése, megsemmisülése esetén, a törzslap alapján. 4. Küldemények átvétele és felbontása Az intézmény részére postán vagy kézbesítő útján érkező iratokat, tértivevényeket és más küldeményeket, valamint az ügyfelek által közvetlenül benyújtott beadványokat és kérelmeket az iskolatitkár veszi át. A nyilvántartott küldeményeket (ajánlott, expressz-ajánlott, távirat, csomag...) a posta szabályainak megfelelően kézbesítőkönyvvel kell átvenni. Felbontás nélkül kell a címzetthez továbbítani: - A tévesen címzett küldeményeket. - A névre szóló iratokat, amelyekről az iratkezelő megállapítja, hogy tartalmuk magánjellegű, és ezért hivatalos elintézést nem igényelnek. - A diákönkormányzat, a szülői szervezet részére érkezett iratokat. - A többi küldeményt az intézményvezető, telephelyvezető, tagintézmény-vezető bonthatja fel.

97 Fel kell bontani minden küldeményt, amelyről a boríték (csomagolás) alapján megállapítható, hogy nem magánjellegű. Így felbontandók azok a levelek is, amelyeken – az intézmény neve előtt vagy után – névre szóló címzés található, és feltételezhető, hogy a küldemény tartalma hivatalos jellegű. A névre szóló iratot, amennyiben az hivatalos elintézést igényel, a címzett a felbontást követően juttatja vissza az iratkezelőhöz iktatás céljából. Amennyiben a felbontásra jogosult vezető azt állapítja meg, hogy a küldemény által jelzett ügyben az intézménynek nincs hatásköre, akkor köteles a küldeményt a hatáskörrel ellátott intézményhez továbbítani. Ha az illetékes ismeretlen, a küldeményt – értesítés mellett – vissza kell küldeni a feladónak. A küldemény téves felbontása esetén az átvétel és a felbontás tényét a dátum megjelölésével kell dokumentálni, majd gondoskodni kell a küldemény címzetthez való eljuttatásáról.

Az elektronikus iratot elektronikus adathordozón átvenni vagy elküldeni csak papíralapú kísérőlappal lehet. Az adathordozót és a kísérőlapot, mint iratot és mellékelt iratot kell kezelni. A kísérőlapon a címzés adatai mellett fel kell tüntetni a számítógépes adathordozón lévő irat(ok) tárgyát, a fájlnevét, fájltípusát, rendelkezik-e elektronikus aláírással és az adathordozó paramétereit. Átvételkor ellenőrizni kell a kísérőlapon feltüntetett azonosítók valóságtartalmát. A személyesen benyújtott iratok átvételét kérelemre igazolni kell. 5. A küldemények feldolgozása A küldemény felbontásakor egyeztetni kell a feltüntetett tartalom meglétét, ellenőrizni kell a feltüntetett és a ténylegesen beérkezett mellékletek számát. Jelezni kell továbbá, ha a boríték sérült, illetve a mellékletek között pénz, nemzetközi válaszbélyegszelvény, illetékbélyeg található. Az esetlegesen felmerülő irathiányt a küldő szervvel – lehetőleg rövid úton – tisztázni kell, és ennek tényét az iraton rögzíteni kell. Soron kívül kell az intézményvezetőhöz továbbítani a fenntartótól érkezett megkereséseket, az intézményhez címzett idézéseket, meghívókat, továbbá az intézményvezető nevére érkező küldeményeket, amelyeket az ügyiratkezelő soron kívül továbbít a címzetthez. A borítékot akkor kell az irathoz csatolni és ezt az iraton feltüntetni, ha a postára adás időpontjához jogkövetkezmény (fellebbezés, bírósági idézés, jelentkezés, pályázat) fűződhet, valamint a feladó neve és pontos címe az iratból nem állapítható meg.

98

Az ügyiratok iktatása Az intézménybe érkezett, illetőleg azon belül keletkezett iratokat iktatni kell. Az iktatás iktatókönyvbe történő bevezetéssel, naptári évenként eggyel kezdődő sorszámos rendszerben történik az iratok érkezésének sorrendjében. Minden naptári évben új iktatókönyvet kell nyitni, és az év végén – az utolsó iktatás alatt – az intézményvezető és az iskolatitkár aláírásával le kell zárni. Az irat tárgyát úgy kell megjelölni, hogy az ügy lényegét röviden és szabatosan fejezze ki, valamint ennek alapján a helyes mutatózás elvégezhető legyen. Az iktatás sorszámozása az első iktatószámtól megszakítás nélkül folyamatosan halad. Az iktatókönyvben iktatószámot üresen hagyni nem szabad. A téves bejegyzéseket semmiféle technikai eszközzel nem szabad megszüntetni vagy más módon eltüntetni (radírozás, ragasztás, kifestés). A tévesen bejegyzett adatokat vékony vonallal át kell húzni úgy, hogy az eredeti (téves) bejegyzés olvasható maradjon, és fölé kell írni a helyes szöveget. Iktatáskor az irat jobb felső sarkát el kell látni az iktatási bélyegző lenyomatával, és ki kell tölteni annak rovatait. Az iktatási bélyegző tartalma, lenyomata:

99 1. Az iktatás szabályai Az ügyiratok minden mellékletére rá kell írni az irat iktatószámát. A visszaküldendő mellékleteket célszerű már az iktatáskor borítékba tenni, és az iktatószámot, évszámot, valamint tételszámot azon feltüntetni. 335/2005. Korm. rendelet 41.§ alapján egy főszámra kell iktatni az ugyanazon ügyben keletkezett iratokat, és csak az alszámok változnak. Nem kell iktatni a beérkező küldemények közül az alábbi iratokat: - a jogkövetkezménnyel nem járó tömeges értesítéseket (meghívókat, sajtótermékeket, reklámcélú kiadványokat, prospektusokat, szaklapokat és folyóiratokat). A táviratok és telefaxok iktatása oly módon történik, hogy az értesítés szövegét a vonatkozó irathoz kell csatolni. Faxon érkezett irat esetén először gondoskodni kell az információkat tartósan őrző másolat készítéséről. A másolat hitelesítését a szervezeti egység ügykezelője végzi, záradékkal. Az egyéb iratkezelési feladatok az általános szabályokkal megegyezők. Ha az ügynek még nincs írásos előzménye, a távirati vagy faxszöveget előadóívhez kapcsoltan kell beiktatni. Elektronikus iratok esetén, ha az irat nem az iktatásra jogosult ügykezelőhöz érkezett, azt az illetékes ügykezelőhöz kell továbbítani. Az ügykezelő köteles az elektronikus iratot is szignálásra bemutatni az illetékes vezetőnek. Gyűjtőszámos iktatást kell alkalmazni akkor, amikor az időszakos jelentések, adatszolgáltatások nagy mennyisége ezt szükségessé teszi, különösen, ha együttesen történik az ügyek elintézése is. Gyűjtőszám (közös iktatószám) alatt iktathatók az egy személytől származó vagy a pályázati kiírásra beérkező jelentkezések, az azonos ügyre vonatkozó panasziratok stb. Mivel az intézményben kezelt iratok száma évenként meghaladja a százat, ezért név- és tárgymutatót kell vezetni.

Az ügyintézés és a kiadmányozás 1. Az ügyintézők és a kiadmányozási jogkör Az ügyintézők az ügyeket érkezési sorrendben és sürgősségük figyelembevételével kötelesek elintézni. A kiadmányozás az arra jogosult szakmai vezetőnek az ügy érdemi elintézésére vonatkozó rendelkezése. A kiadmányozási jog elsősorban a tervezetek jóváhagyásának, az érdemi

100 döntésnek, az írásbeli intézkedésnek, az irat irattárba helyezésének stb. jogát foglalja magában. Az intézményben kiadmányozási joggal az alábbi vezető beosztású dolgozók rendelkeznek: - Az intézményvezető – minden irat esetében, gazdasági ügyekkel kapcsolatos iratok esetében is. - A telephelyvezető és tagintézmény-vezető – a tanulókkal és az iskola működésével kapcsolatos iratok esetében. Az ügyintéző által benyújtott tervezetet a kiadmányozási joggal rendelkező dolgozó a kiadmányozás engedélyezése esetén „K” jelzéssel, dátummal és aláírásával látja el, valamint rendelkezik a tisztázás módjáról. A kiadmányozásra engedélyezett tervezetet az iskolatitkár tisztázza. A tisztázás során az alábbiak betartása kötelező: - Tisztázni csak „K” betűvel, dátummal és aláírással ellátott tervezetet szabad (ettől eltekinteni csak az intézményvezető külön utasítására lehet). - A tisztázatnak szó szerint meg kell egyeznie a tervezet szövegével. - A tisztázatnak tartalmilag és formailag meg kell felelnie az e szabályzatban megfogalmazottaknak. - Leírás után a tisztázatot összeolvasás útján egyeztetni kell a tervezettel. 2. A kiadmány tartalma Az intézmény ügyintézésével kapcsolatban keletkező ügyiratoknak (kiadmányoknak) az alábbiakat feltétlenül tartalmaznia kell: - Az intézmény nevét, székhelyét. - Az iktatószámot és a mellékletek számát. - Az ügyintéző nevét. - Az ügyintézés tárgyát. - Az ügyintézés helyét és idejét. - Az irat aláírójának nevét és beosztását. - Az intézmény körbélyegzőjének lenyomatát. Amennyiben az irat szövege az elintézendő üggyel kapcsolatban hozott határozat, ezt minden esetben indoklással kell ellátni. A határozat felépítése: bevezető és rendelkező rész, valamint indokolás. A határozatnak tartalmaznia kell a döntés alapjául szolgáló jogszabály megjelölését, illetőleg ha a döntés mérlegelés alapján történt, az erre történő utalást. Utalni kell arra, hogy az eljárással kapcsolatban jogorvoslatra nyílik lehetőség. Ha a határozat ellen a törvényben megállapított fellebbezési határidőn belül fellebbezéssel élnek – és az intézmény elsőfokú határozatát nem vonja vissza, illetve nem módosítja –, az intézmény 8 napon belül köteles felügyeleti szervének megküldeni az ügyben keletkezett összes eredeti iratot. Ebben az esetben az irattárba iratpótlóként az eredeti irat másolata kerül. A határozatokkal kapcsolatos iratokat úgy kell kézbesíteni, hogy annak megtörténte, továbbá az irat átvételének a napja megállapítható legyen az esetleges jogviták, illetve fellépő jogkövetkezmények tisztázása érdekében. 3. A kiadmány alaki kellékei

101

A kiadmány alaki kellékekkel rendelkezik, amelyeknek egy részét a kiadmány bal felső részén kell feltüntetni. Ezek az alábbiak: - Az intézmény jellemzői (név, cím, irányítószám, postafiók és távbeszélő száma). - Az irat iktatószáma. - Az ügyintéző neve. A kiadvány jobb felső részén a következőket kell feltüntetni: - Az irat tárgya. - Az esetleges hivatkozási szám, a mellékletek száma. A fentieket követi a címzés, majd a kiadmány szövege. Az elintézett ügyekkel kapcsolatos kiadmányokat eredeti aláírással lehet elküldeni. A kiadmány szövegének végén, a keltezés alatt, a levélpapír jobb oldalán a kiadmányozó nevét, alatta pedig a hivatali beosztását kell feltüntetni. Bélyegzőlenyomat (körbélyegző) csak az elküldött eredeti iratanyagon szerepel. 4. A boríték címzése és a kiadványok továbbítása A borítékokat a kiadmányon feltüntetett címzettek részére az iskolatitkár készíti el. A borítékon fel kell tüntetni a kiadmány iktatószámát, postai irányítószámot és a továbbítás módjára vonatkozó különleges utasítást (expressz, ajánlott...) is. A boríték címzését a postai előírásoknak megfelelően kell végezni. A küldeményeket közönséges, ajánlott, expressz, ajánlott expressz, tértivevényes, ajánlott tértivevényes levélként, csomagban, illetve táviraton vagy telefaxon, elektronikus adatátvitel esetén interneten lehet elküldeni vagy továbbítani. Az elküldés módjára – ha az nem közönséges levélként történik – az ügyintéző köteles az iraton utalást adni. Expressz levélként, táviratként csak a soron kívüli postai kézbesítést igénylő küldeményeket, illetve értesítéseket szabad továbbítani. Ajánlott levélben csak fontos bizonyítványokat...) szabad küldeni.

vagy

nehezen

pótolható

iratokat

(okmányokat,

Tértivevénnyel kell elküldeni azt az iratot, ha átvételének időpontjáról az intézménynek tudomást kell szereznie. A kézbesítés az intézményvezető által kijelölt alkalmazott feladata.

Az irattározás és az iratselejtezés rendje 1. Az iratok irattárba helyezése Az elintézett ügyek iratait az alábbi záradékkal kell ellátni: „További intézkedést nem igényel, ezért irattárba helyezhető”, valamint dátummal és az intézményvezető aláírásával. Csak olyan iratot szabad az irattárba elhelyezni, amelynek kiadmányai továbbításra kerültek, és határidős kezelést már nem igényel.

102

Az irattárba helyezés előtt az iskolatitkár köteles az iratot átvizsgálni, hogy nincs-e benne idegen irat, továbbá hogy minden kezelési utasításnak eleget tettek-e. Az irattárba helyezést az iktatókönyv megfelelő rovatában aláírással, a hónap és a nap feltüntetésével kell feljegyezni. 1.1. A kézi irattár Az intézmény három évnél nem régebbi iratait a kézi irattárban kell kezelni és őrizni az évek, (ezen belül az iktatószámok) sorrendjében, jól zárható szekrényben. Minden tárgykört külön dossziéban, a dossziékat pedig dobozokban kell tárolni. A kézi irattár helye az intézmény irattár helyisége. 1.2. Az irattári őrzés Három év elteltével az ügyiratokat az irattárban az irattári terv tételszámai szerint történő csoportosításban, ezen belül a sorszámok, illetve az alapszámok növekvő sorrendjében kell elhelyezni. Az irattár helye az intézmény emeletén lévő irattár helyisége. Az irattárban elhelyezett iratokat hivatalos használatra az ügyintézőnek legfeljebb 30 napra, az irattári kölcsönzési füzetbe bejegyezve és elismervény ellenében lehet átadni. Az elismervényt az irattárban az irat helyére kell tenni. Az irattárban kezelt iratról másolat kiadását csak az iskola kiadmányozási joggal felruházott vezető beosztású dolgozója engedélyezheti. Az irattári őrzés idejét az irat végleges irattárba helyezésének évétől kell számítani. 2. Az irattári anyag selejtezése Az irattári anyagnak azt a részét, amelyre az ügyvitelben már nincs szükség, a vonatkozó jogszabályok szerint kell selejtezni. Az irattárban őrzött iratokat legalább ötévenként felül kell vizsgálni, és ki kell választani azokat, amelyeknek az őrzési ideje lejárt. Az iratok selejtezését az intézményvezető rendeli el és ellenőrzi. A selejtezéssel járó szervezési és ellenőrzési feladatok ellátására 3 tagú selejtezési bizottságot kell létrehozni. Az intézménynél keletkezett, de nem iktatott iratokat az irattári tervben megállapított őrzési idő után szabályos selejtezési eljárással – az iratok egyenkénti elbírálásával – kell selejtezni.

2.1 Az iratselejtezési jegyzőkönyv Az iratselejtezés időpontját az illetékes Magyar Nemzeti Levéltár Pest Megyei Levéltárnak (rövidítve: MNL-PML). írásban be kell jelenteni. A selejtezés a levéltár hozzájárulásával kezdhető meg. A selejtezésre szánt iratokról három példányban selejtezési jegyzőkönyvet kell készíteni.

103 A selejtezéshez jegyzőkönyvet és tételes jegyzéket kell készíteni a selejtezni kívánt iratokról. A selejtezés tényét az irattári jegyzéken iktatás után fel kell tüntetni. A selejtezési jegyzőkönyv két példányát meg kell küldeni a levéltárnak. A kiselejtezett iratok megsemmisítésére, értékesítésére csak a levéltárnak a visszaküldött jegyzőkönyvre vezetett hozzájárulása után kerülhet sor. A ki nem selejtezhető Törzslapokat 50 év után, a ki nem selejtezhető többi iratot 15 év után az illetékes Magyar Nemzeti Levéltár Pest Megyei Levéltárának kell átadni. Ha intézményünk jogutódlással megszűnik, az el nem intézett, folyamatban lévő ügyek iratait, továbbá az irattárat a jogutód veszi át. Az el nem intézett, folyamatban lévő ügyeket a jogutód iktatókönyvébe be kell jegyezni. Az irattár átvételéről jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek egy példányát meg kell küldeni a Magyar Nemzeti Levéltár Pest Megyei Levéltárának. Ha az intézményünk jogutód nélkül szűnik meg, az intézmény vezetője a fenntartó intézkedésének megfelelően gondoskodik az iratok elhelyezésével kapcsolatban. Az irattárban elhelyezett iratok jegyzékét és az iratok elhelyezésével kapcsolatos intézkedésről szóló tájékoztatást meg kell küldeni a Magyar Nemzeti Levéltár Pest Megyei Levéltárának. 3. Az iratok levéltárba adásának rendje A levéltár számára átadandó ügyiratokat az ügyviteli segédletekkel együtt nem fertőzött állapotban, levéltári őrzésre alkalmas savmentes dobozokban az intézmény költségére az irattári terv szerint, átadás-átvételi jegyzőkönyv kíséretében, annak mellékletét képező átadási egység szerinti (doboz, csomag, stb.) tételjegyzékkel együtt, teljes, lezárt évfolyamokban kell átadni. A visszatartott ügyiratokról külön jegyzéket kel készíteni. Az átadási jegyzéket és a visszatartott iratokról készített jegyzéket – a levéltárral egyeztetett módon – elektronikus formában is át kell adni.

A tanügyi nyomtatványok, nyilvántartások iratkezelési szabályai 1. A tanügyi nyilvántartások megnyitása, érvényesítése A mulasztási naplót, foglalkozási naplót a tanév első tanítási napján az intézmény vezetője és a naplót vezető pedagógus nyitja meg. Amennyiben év közben változás következik be a naplóért felelős pedagógus személyében, azt a napló első oldalán jelezni kell. 2. A tanügyi nyilvántartások vezetése, adatjavítás, módosítás módja, zárása, hitelesítése Beírási napló A beírási napló kitöltésénél az alábbiak szerint kell eljárni: - Az intézménybe felvett és áthelyezett tanulók beírására szolgál. - A tanköteles tanulók iskolai nyilvántartására is szolgál.

104 -

-

A tanulót a beírási naplóból csak akkor lehet törölni, ha a tanulói jogviszonya megszűnt. A törlést a mellékletben megállapított megfelelő záradék bejegyzésével kell végrehajtani. Az osztályismétlésre utasított tanuló nevét a megfelelő záradék szövegével kell törölni az eredeti beírási naplóból és egyidejűleg az új osztálynak megfelelő naplóba kell átvezetni. Ha az iskola beilleszkedési, magatartási nehézséggel küzdő sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló nevelését, oktatását is ellátja, a beírási naplóban fel kell tüntetni a szakvéleményt kiállító nevelési tanácsadó, a szakértői és rehabilitációs bizottság nevét, a szakvélemény számát és kiállításának keltét, a felülvizsgálat időpontját. A beírási naplót az iskolatitkár vezeti.

A foglalkozási napló A foglalkozási napló általában két részből áll: - Haladási és mulasztási rész. - Osztályozó, értékelő rész A foglalkozási naplót a pedagógus minden tanórán köteles vezetni. A haladási naplóban a tanóra anyagát magyar nyelven köteles bejegyezni. A bejegyzésnek tartalmaznia kell: - Az óra számát. - A tanóra anyagát, a fejlesztési területet. - A mulasztó tanulók felsorolását. - A tanár aláírását. Pontos vezetése a foglalkozást tartó pedagógus feladata. Az értékelési naplóban a pedagógus az érdemjegyeket, osztályzatokat, megjegyzéseket tintával köteles bejegyezni. A szóbeli feleletek jelölése: kék színű. A témazáró dolgozatok jelölése: piros színű. Az osztályozó rész a tanulók adatait, az írásbeli, szóbeli és gyakorlati teljesítményüket értékelő érdemjegyeket, 1. évfolyam esetében a félévi és év végi szöveges értékelést, 2. évfolyam esetében a félévi szöveges értékelést és a % - os teljesítményt (1. és 2. évfolyam esetében), az esetleges dicséreteket, jutalmakat, büntetéseket, valamint a félévi és az év végi osztályzatokat tartalmazza. Az órák és érdemjegyek naprakész beírása a foglalkozást tartó pedagógus feladata. A naplók vezetéséért és rendben tartásáért az osztályfőnök a felelős. Hatáskörébe tartozik: - A mulasztások igazolása és összesítése. - Az igazolatlan órák esetében a pontos, naprakész adminisztráció vezetése. - A jutalmazások, fegyelmi büntetések bejegyzése. - A tanulók iskolai munkájával, életével összefüggő egyéb események záradékai.

105

A naplók belső vezetése az osztálynaplóban lévő utasítás, illetve értelemszerű kitöltés alapján történik. A naplók hátulján lévő statisztikai összesítőket – amennyiben a napló tartalmaz ilyen oldalt – értelemszerűen és folyamatosan vezetni kell. Csak az iskolába beiratkozott tanuló neve kerülhet a naplóba. A tanulókat névsor szerint kell beírni. Az anyakönyvi lapokon lévő adatoknak pontosan egyezni kell a napló adataival. Az osztálynaplók vezetésének ellenőrzéséért a telephelyvezető, illetve a tagintézményvezetője a felelős. Az osztálynaplókat az intézményben őrzik az irattári tervben meghatározott ideig. A félévi és év végi osztályozóértekezletet követően az értékelési naplóban az osztályzatokat az osztályfőnök köteles haladéktalanul tintával átírni. Félévkor kékkel, év végén pirossal. A mulasztási és értékelési naplót az intézmény vezetője és a naplót vezető pedagógus zárja le a napló első oldalán. A haladási és mulasztási naplót az utolsó bejegyzett oldalon a naplót vezető pedagógus a következő záradékkal zárja le: Ezt a haladási naplót ………….. tanítási nappal lezártam Az értékelési naplót az utolsó bejegyzett oldalon a naplót vezető pedagógus a következő záradékkal zárja le: 1.osztály esetében: Ezt az értékelő naplót ….. azaz ….. (betűvel) értékelt tanulóval lezártam. 2 – 8. osztály esetében: Ezt az értékelő és osztályozó naplót… azaz…(betűvel) osztályozott tanulóval lezártam. A tanulószobai , illetve napközis napló két részből áll: - Nevelői munkanapló - Egyéni lap A nevelői munkanaplót az utolsó bejegyzett oldalon a naplót vezető pedagógus a következő záradékkal zárja le: Ezt a haladási naplót ….. év ..…. hó….. nap lezártam. Az egyéni lapokat az utolsó bejegyzett oldalon a naplót vezető pedagógus a következő záradékkal zárja le:

106

Ezt a haladási naplót ….. azaz ….. (betűvel) bejegyzett tanulóval lezártam. A szakköri, foglalkozási naplót az utolsó bejegyzett oldalon a naplót vezető pedagógus a következő záradékkal zárja le: Ezt a haladási és mulasztási naplót ….. azaz ….. (betűvel) órával és …… azaz ……(betűvel) bejegyzett tanulóval lezártam. A lezárást követő oldalakat kék színű tintával átlósan áthúzott módon érvényteleníteni kell. A napló lezárását az intézményvezető hitelesíti. A lezárást az intézményvezető engedélyével a telephelyvezető és a tagintézmény-vezető is aláírhatja. A téves bejegyzések javítása áthúzással történhet oly módon, hogy a téves bejegyzés is látható maradjon. A hibás bejegyzéseket aláírással, keltezéssel és az iskola körbélyegzőjével kell hitelesíteni. Az elektronikus napló vezetésével kapcsolatos intézményvezetői rendelkezéseket az ezzel kapcsolatos külön szabályzat tartalmazza. Törzslap Az iskolai tanulmányok alatti törzslap „Az iskola a tanulókról a felvételt követő harminc napon belül nyilvántartási lapot (a továbbiakban: törzslap) állit ki.” A törzslap csak a közoktatási törvény 2. számú mellékletében meghatározott adatokat tartalmazhatja. Az iskolában a törzslapon fel kell tüntetni a teljes tanulmányi időre kiterjedően a tanuló év végi osztályzatait, továbbá a tanulók ügyeivel kapcsolatos döntéseket, határozatokat. A megsemmisült vagy elveszett törzslap helyett a rendelkezésre álló iratok, adatok alapján póttörzslapot kell kiállítani. A póttörzslapot az a/ b/ pontban foglaltak szerint kell kiállítani.

A törzslap kitöltésével, folyamatos vezetésével kapcsolatban a leírtakon túl az alábbiak szerint kell eljárni: - A tanulók személyi adatait, tanév végi osztályzatait, mulasztásait, a tanulókkal kapcsolatos határozatokat, valamint a tankötelesek nyilvántartását tartalmazó törzslapot az osztályfőnök vezeti. - A meghatározott tanulmányi időre rendszeresített törzslapot október hó 1-ig az osztályfőnök állítja ki, abba a tanulókat névsor szerint bejegyzi. A később felvett tanulók adatait a névsor végén, folytatólagosan kell bejegyezni. - A törzslapra a tanuló személyi adatait a születési anyakönyvi kivonat adatai alapján, a tantárgyak osztályzatait betűvel és a mulasztott órákat számmal az osztálynapló adatai alapján, a továbbhaladási és egyéb záradékot az előírt szöveggel kell bevezetni. - Az összefűzött törzslapokat a bal ill. jobb felső sarokban oldalszámozással kell ellátni 1től… ig. (Első oldal a borító 1ap utáni első oldal.) - Ha az iskola testi, érzékszervi, értelmi vagy más fogyatékos tanuló nevelését – oktatását is ellátja, a törzslapon fel kell tüntetni a szakvéleményt kiállító szakértő és

107

-

rehabilitációs bizottság nevét, címét, a szakvélemény számát és kiállításának keltét, a felülvizsgálat időpontját. A törzslap személyi és tanév végi adatainak az osztálynapló és a bizonyítványok adataival való egyeztetését két összeolvasó tanár közreműködésével az osztályfőnök végzi. Összeolvasás után az adatok megegyezését mindhárman aláírásukkal igazolják. Az adatok egyezőségéért az összeolvasók, az összeolvasás ellenőrzéséért az igazgató felelős.

A törzslapon javítani csak a következő módon szabad: - A hibás szöveget egyszeri áthúzással kell érvényteleníteni úgy, hogy az eredeti szöveg olvasható maradjon. - Az érvénytelenített szó vagy szöveg közvetlen közelében, a legalkalmasabb helyre kell a helyes szót vagy szöveget beírni. Ha a helyesbítés, javítás igazolására itt nem lenne elég hely, csillaggal vagy indexszámmal kell a bejegyzett szöveget és az igazoló záradékot ellátni. - A záradékot a javítást végző osztályfőnök és az intézményvezető írja alá, és az intézmény körbélyegzőjével hitelesíti - A törzslapon ráírással, radírozással, kaparással, vegyszerrel, a hibás szöveg lefestésével, vagy ragaszásával javítani tilos. - A törzslap üresen maradt, felesleges rovatait az utolsó tanév lezárásakor az üresen maradt tartaléklapokat is át kell húzni. Az igazgató illetve a tagintézmény vezetője a törzslapot tanévenként ellenőrzi, aláírásával és az iskola bélyegzőjével hitelesítve lezárja. A megsemmisült vagy elveszett törzslap helyett az intézményvezető a rendelkezésre álló értesítők, évkönyvek, felvételi iratok, osztálynaplók, továbbá más hivatalos iratok, feljegyzések adatai alapján pótanyakönyvet készít. Ezt is szabályszerű nyomtatványűrlapon kell kiállítani, a rovatok közül csak azokat szabad kitölteni, amelyeknek adatai hitelt érdemlően igazolhatók. A póttörzslap fedőlapjára záradékot kell írni, s azt az összeállításban közreműködő tanároknak is alá kell írniuk. Az anyakönyvi lapokat az intézményben őrzik az irattári tervben meghatározott ideig. Bizonyítvány -

-

A közoktatásban a tanuló által elvégzett évfolyamokról kiállított év végi bizonyítványokat egy bizonyítványkönyvbe kell vezetni, függetlenül attól, hogy a tanuló hányszor változtatott iskolát, iskolatípust. Az egyes évfolyamokról a bizonyítványt a törzslap alapján kell kiállítani. A tanuló által elvégezett évfolyamokról év végi bizonyítványt kell kiállítani. A bizonyítványban fel kell tüntetni az OM azonosítót. Az elveszett vagy megsemmisült bizonyítványról – kérelemre – a törzslap (póttörzslap) alapján másodlat állítható ki. A másodlatért a külön jogszabályban meghatározottak szerint illetéket kell leróni. Törzslap (póttörzslap) hiányában, az iskolában meglévő nyilvántartások alapján – kérelemre – pótbizonyítvány állítható ki. A pótbizonyítvány azt tanúsítja, hogy a tanuló melyik évfolyamot, mikor végezte el.

A bizonyítvány-nyomtatványok kezelése

108 -

Az iskola az üres bizonyítvány-nyomtatványokat köteles zárt helyen elhelyezni oly módon, hogy ahhoz csak az igazgató vagy az általa megbízott személy férjen hozzá. Az iskola az elrontott és nem helyesbíthető, illetve a kicserélt bizonyítványról jegyzőkönyvet készít, és a bizonyítványt megsemmisíti.

Az intézmény nyilvántartást vezet:  Az üres bizonyítvány-nyomtatványokról.  A kiállított és kiadott bizonyítvány-nyomtatványokról.  Az elrontott és megsemmisített bizonyítványokról.  Bizonyítvány pótlapokról.  Általános iskolai bizonyítvány másodlatról.  Iskolalátogatási bizonyítvány az 1. osztály tanítási óráin részt vett tanuló számára nyomtatványról.  Törzslapokról.  Pedagógus igazolványokról.  Diákigazolványokról.  Pénztárbizonylatokról.  Szabadság nyilvántartásokról.  Belföldi kiküldetési utasítás és költségelszámolásról.  Kiküldetési rendelvényről.

Tantárgyfelosztás és órarend Az iskolai pedagógiai munka tervezéséhez, a pedagógusok kötelező óraszámának, a kötelező óraszámban beszámítható feladatainak, munkáinak meghatározásához tantárgyfelosztást kell készíteni. A tantárgyfelosztást az intézmény vezetője – a nevelőtestület véleményének kikérésével – írja alá, majd a fenntartó hagyja jóvá. A tantárgyfelosztás alapján készített órarend tartalmazza a tanórai és tanórán kívüli foglalkozások rendjét. A jegyzőkönyv Jegyzőkönyvet kell készíteni, ha jogszabály előírja, továbbá, ha a nevelési – oktatási intézmény nevelőtestülete, szakmai munkaközössége a nevelési – oktatási intézmény működésére, a gyermekekre, a tanulókra vagy a nevelő – oktató munkára vonatkozó kérdésben határoz (dönt, véleményez, javaslatot tesz), illetőleg, ha a jegyzőkönyv készítését rendkívüli esemény indokolja, s elkészítését a nevelési – oktatási intézmény vezetője elrendelte. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell elkészítésének helyét, idejét, a jelenlévők felsorolását, s az ügy megjelölését, az ügyre vonatkozó lényeges megállapításokat, így különösen az elhangzott nyilatkozatokat, a hozott döntéseket, továbbá a jegyzőkönyv készítőjének az aláírását. A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyv készítője, továbbá az eljárás során végig jelen lévő két alkalmazott írja alá, mint hitelesítők.

109 Tanuló kimaradásának vezetése A tanuló a jogszabályokban előírt feltételek mellett történő kizárásával, törlésével a tanulói jogviszony megszüntetésének dátumát és a tanulói jogviszony megszűnésének okát a napló megjegyzési rovatába kell beírni. Pontosan, ugyanennek a dátumnak és záradéknak kell szerepelni a „Beírási napló”-ban, a tanuló (törzs) „Anyakönyvi lap”-ján. Ezért a bejegyzés megtétele előtt az osztályfőnök a titkárságon egyeztesse a tényállást. A bejegyzést mindig azon a napon kell megtenni, amikor a törlés, kizárás, stb. érvénybe lép. Az iskolai tanulólétszámot az év bármely napján a Beírási napló, Anyakönyvi lap, Osztálynapló alapján egyértelműen lehessen megállapítani. Egyéb adminisztratív feladatok ellátása Az intézmény a fenntartónak a következő iratokat köteles megküldeni: -

A tantárgyfelosztást. Az intézményvezetői megbízást tárgyaló, az intézmény munkáját értékelő nevelőtestületi ülésekről készült jegyzőkönyvet, továbbá azokat a jegyzőkönyveket, amelyek jóváhagyását igénylő döntések alkalmával készülnek. Megkeresésre azokat a jegyzőkönyveket és más iratokat, amelyek a döntések és határozatok törvényességi felülvizsgálatához szükségesek, az értekezletet követő nyolc napon belül.

Az OM által meghatározott nyomtatványok használata kötelező.

110 3. Az intézményben kezelt tanügyi nyomtatványok listája Alapfokú művészetoktatás

Az általános iskolai oktatás Sorszám 1. 2. 3. 4. 5.

Kötelezően használt nyomtatvány Alapvizsga bizonyítvány Beírási napló Bizonyítványkönyv Diákigazolvány Ellenőrző

Sorszám 1. 2. 3. 4. 5.

6.

Javítóvizsga-jegyzőkönyv

6.

7.

Jegyzőkönyv a vizsgához

7.

Kötelezően használt nyomtatvány Beírási napló Tájékoztató füzet (Ellenőrző) Egyéni foglalkozási napló Csoportos foglalkozási napló Tantárgyfelosztás Összesített kimutatás a térítési díj és tandíj befizetéséről Javítóvizsga-jegyzőkönyv Javítóvizsga-jegyzőkönyv

8.

8.

Jegyzőkönyv a vizsgához

9. 10.

Órarend, Órarendi kimutatás Összesítés a vizsgát tett tanulókról Osztálynapló

9. 10.

11.

Osztályozóív a vizsgához

11.

12.

Osztályozóvizsga-jegyzőkönyv

12.

13.

Sportnapló

13.

14.

Tantárgyfelosztás

14.

Osztályozóív a vizsgához Osztályozóvizsga-jegyzőkönyv Jegyzőkönyv a tanuló- és gyerekbalesetekről Nyilvántartás a tanuló- és gyermekbalesetekről Bizonyítványkönyv (alapfokú művészetoktatási intézmény művészeti ágai – zeneművészet, táncművészet, képzőés iparművészet, színés bábművészet – szerint) Törzslap külív, belív (alapfokú művészetoktatási intézmény művészeti ágai – zeneművészet, táncművészet, képzőés iparművészet, színés bábművészet – szerint)

15. 16. 17. 18.

Törzslap külív (volt anyakönyvi külív és törzslap) Továbbtanulók nyilvántartása Jegyzőkönyv a tanuló- és gyermekbalesetekről Nyilvántartás a tanuló- és gyermekbalesetekről

15.

Szülői nyilatkozat

111

Irattári terv Irattári terv (4. számú melléklet a 20/2012. EMMI rendelet alapján) 78/2012. (XII.28.) BM rendelet alapján Tételszám

Tétel megnevezése

Vezetési, működési, igazgatási ügyek 1. Intézménylétesítés, átszervezés, fejlesztés 2. Intézményi vezetők munkakör átadás-átvétele Intézmények beruházásával, felújításával 3. kapcsolatos iratok 4. Belső ellenőrzési jelentések 5. Biztonsági és egészségvédelmi intézkedések 6. Érintésvédelmi vizsgálati jegyzőkönyvek 7. Hírlap-, folyóirat- és könyvrendelés 8. Alapító okirat 9. Szervezeti és Működési Szabályzat 10. Fenntartói irányítás Munkabalesetek és foglalkozási betegségek 11. nyilvántartása Munkavédelmi ügyek (munkahelyek kialakítása, 12. rovar-rágcsálóirtás, dohányzóhelyek kijelölése stb.) Jogi ügyek (peres és nem peres ügyek, jogi 13. képviseleti tevékenység) 14. Statisztika (időszaki) Kapcsolattartás civil, egyházi és ifjúsági 15. szervezetekkel 16. Sikertelen pályázatok Informatikai üzemeltetés és karbantartási operatív 17. ügyek 18. Állásfoglalások kérése

Tételszám 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27.

Tétel megnevezése Az intézményműködtetésével, karbantartásával kapcsolatos ügyek Adatvédelemmel kapcsolatos ügyek Ünnepélyek, rendezvények szervezése Munka-, szakmai értekezleti jegyzőkönyvek Beszámolók, jelentések, munkatervek (időszaki) Munkarend, ügyrend Munkakör átadás-átvételi jegyzőkönyvek Körlevelek (intézkedést igénylő) Intézkedést nem igénylő körlevelek, meghívók, tájékoztatók

Selejtezési Levéltárba idő adás (Év) (Év) NS 5

15 -

10 10 2 15 2 NS NS 10

15 15 -

75

-

10

-

15 5

-

5 5

-

5 5

-

Selejtezési Levéltárba idő adás (Év) (Év) 5 5 5 5 5 5 10 2

-

1

-

112 28. Tájékoztatások, adatszolgáltatások 29. Belső szabályzatok 30. Kártérítések Nevelési – oktatási ügyek Általános iskolával és alapfokú 31. művészetoktatással kapcsolatos iratok Oktatási, nevelési, kulturális, művészeti tárgyú 32. pályázatok, támogatások, ösztöndíjak 33. Nevelési – oktatási kísérletek, újítások 34. Törzslapok, póttörzslapok, beírási naplók 35. Felvétel, átvétel 36. Tanulói fegyelmi és kártérítési ügyek 37. Naplók 38. Diákönkormányzat szervezése, működése 39. Szülői munkaközösség szervezése, működése 40. Tantárgyfelosztás 41. Gyermek- és ifjúságvédelem 42. Tanulók dolgozatai, témazárói, vizsgadolgozatai Állandó pedagógushelyettesítési rendszer 43. megszervezése 44. Bizonyítványmásodlatok kiállítása Gyermekek szakértői vizsgálata, iskolaérettséget 45. Tanúsító vizsgálat, szakvélemény Intézményi felvételi és fegyelmi ügyekben 46. törvényességi kérelem 47. Iskolai felvételi eljárás szervezése 48. Kötelező felvételt biztosító iskola kijelölése 49. Tanuló-és gyermekbaleseti ügyek 50. Pedagógus igazolvány ügyek 51. Integrált oktatás során keletkező iratok 52. Tankötelezettség teljesítésével kapcsolatos ügyek 53. Tanulói jogviszony igazolása 54. Közoktatási Információs Rendszer ügyei Intézmények beruházásával, felújításával 55. kapcsolatos iratok Oktatási, nevelési, kulturális, művészeti tárgyú 56. pályázatok, támogatások, ösztöndíjak 57. Jogi ügyek Iratkezelés, ügyvitel Belső ügyviteli segédkönyvek, (előadói 58. munkakönyv, érkeztető könyv, iratátadó könyv, postakönyv stb.) Kiadmányozásra használt és más, joghatás 59. kiváltására alkalmas bélyegzők, elektronikus aláírások nyilvántartása 60. Iktatókönyv, mutatókönyv, irattári segédkönyvek 61. Iratselejtezési jegyzőkönyvek Kézi irattárból a központi irattárba történő 62. iratátadás- átvétel jegyzőkönyvei

1 10 10

-

15

-

10 10 NS 20 5 5 5 5 5 3 1

50 -

5 2

-

5

-

2 2 10 5 2 5 2 2 5

-

10

-

10 15

-

5

-

NS

HN

NS NS

15 HN

15

-

113 63. Levéltári iratátadás-átvételi jegyzőkönyvek Személyzeti, bér- és munkaügyek Bér- és munkaügyi kimutatások, nyilvántartások, 64. jelentések 65. Bérnyilvántartás (bérkarton) A foglalkoztatottak illetményügyei (bérjegyzék, illetménykiegészítés, illetménypótlékok, személyi illetmény megállapítása, járulék-elszámolás, 66. jutalom, munkáltatói kölcsön, távolléti díj, letelepedési támogatás, stb.) Személyzeti tárgyú pályázati kiírások és beadott 67. pályázatok 68. Üres álláshelyekről tájékoztatás Szabadságolási rend, szabadságügyek, egy 69. hónapnál rövidebb fizetés nélküli szabadság Kinevezés, megbízás, besorolás, átsorolás, áthelyezés, minősítés, egyéni teljesítményértékelés iratai, munkaköri leírás, hatósági bizonyítványok, címek, kitüntetések 70. adományozása, munkaviszony igazolása, nyugdíjazás, végkielégítés, eseti megbízások, 71. Fegyelmi ügyek Egy hónapot meghaladó fizetés nélküli szabadság 72. ügyek 73. Fizetési előleg 74. Helyettesítések 75. Kereseti igazolás 76. Jelenléti ívek 77. Baleseti, rokkantsági ügyek 78. Megbízási szerződések 79. Munkába járás költségei, utazási utalványok 80. Napidíjak Kitüntetések, díjak adományozásának 81. előkészítése, lebonyolítása Munkáltató által biztosított egyedi szociális 82. támogatások ügyei 83. Tanulmányi szerződés Továbbképzés, átképzés egyedi ügyei, szakmai 84. gyakorlat 85. Továbbképzési éves és középtávú terv Egyetemi és főiskolai hallgatók szakmai 86. gyakorlata (konzulens kérése) Pénz- és vagyonkezelés 87. Adóügyek Analitikus nyilvántartások (eszköznyilvántartás, 88. könyvelési naplók, leltár, selejtezés) Anyag- és készletnyilvántartás, kisebb

NS

HN

10 75

-

50

1

2 2

-

5

-

75

-

10

-

75 2 2 2 5 75 5 5 5

-

5

-

5 10

-

2 10

-

2

-

5

-

10

-

114 89. 90. 91.

92.

93. 94. 95. 96. 97. 98. 99. 100. 101.

beszerzések, megrendelések Banki és pénzügyi levelezés, átutalási megbízások, bankszámlakivonat, bankszámlanyitás Közbeszerzéssel járó beruházások, építési koncessziók szervezése és pénzügyi lebonyolítása, közbeszerzés lebonyolítása. Közbeszerzéssel nem járó beruházások szervezése és pénzügyi lebonyolítása, épületfenntartás, felújítási terv, felújítások szervezése és pénzügyi lebonyolítása Bizonylatok (bevétel-kiadási bizonylatok, pénztárbizonylatok, pénztárnaplók, számlák, számlatömbök tőpéldányai, készpénzellátmány bizonylatai Fizetési felszólítás, számlareklamáció, számlarendezés, számlaegyeztetés, követelés érvényesítése, adósság-elengedés Gépkocsik üzemeltetése Illetményszámfejtés Költségvetési beszámoló (időszaki) Céltámogatások igénylése és lebonyolítása, pályázatok pénzkezelése Hitelfelvétel és lebonyolítás, hitelnyilvántartás Költségvetési és beszámoló előkészítése, költségvetési koncepció Leltárfelvételi ívek

5

-

5

-

15

-

5

-

10

-

5

-

2 10 10

-

15 15

-

15 5

-

Az intézmény által alkalmazott záradékok A 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 4. számú melléklete alapján)

Sorszám 1. 1/A. 2. 3.

Záradék Felvéve (átvéve,.... számú határozattal áthelyezve) a/z/ (iskola címe)....................................................... iskolába. Az első évfolyam követelményeit nem teljesítette, munkája előkészítőnek minősül, tanulmányait az első évfolyamon folytathatja. A ....................... számú fordítással hitelesített bizonyítvány alapján tanulmányait a/z/ (betűvel) ........évfolyamon folytatja. Felvette a/z/ (iskola címe)......................................... iskola. Tanulmányait, évfolyamismétléssel kezdheti meg, illetve

Dokumentumok Bn., N., TI., B. Bn., N., TI., B. Bn., TI. Bn., TI., N

115 4. 4/A. 4/B. 4/C. 5. 6. 7.

8. 9. 10. 11. 12. 13.

osztályozó vizsga letételével folytathatja. ……………. tantárgyból tanulmányait egyéni továbbhaladás szerint végzi. Mentesítve ….. tantárgyból az értékelés és a minősítés alól. ….. tantárgy ….. évfolyamainak követelményeit egy tanévben teljesítette a következők szerint:….. Egyes tantárgyak tanórai látogatása alól a 20…../….. tanévben felmentve …………………………. miatt. Kiegészülhet: Osztályozó vizsgát köteles tenni. Tanulmányait a szülő kérésére (szakértői vélemény alapján) magántanulóként folytatja. Mentesítve a(z) [a tantárgy(ak) neve] ….. tantárgy tanulása alól. Megjegyzés: A törzslapra be kell jegyezni a mentesítés okát is. Tanulmányi idejének megrövidítése miatt a(z) …………… évfolyam tantárgyból osztályozó vizsgát köteles tenni. A(z) évfolyamra megállapított tantervi követelményeket a tanulmányi idő megrövidítésével teljesítette. A(z) ………. Tantárgy óráinak látogatása alól felmentve …………. – tól ………… - ig. Kiegészülhet: Osztályozó vizsgát köteles tenni. Mulasztása miatt nem osztályozható, a nevelőtestület határozata értelmében osztályozó vizsgát tehet. A nevelőtestület határozata: a (betűvel) …… évfolyamba léphet, vagy A nevelőtestület határozata: iskolai tanulmányait befejezte, tanulmányait ……… évfolyamon folytathatja. A tanuló az ….. évfolyam követelményeit egy tanítási évnél hosszabb ideig, …… hónap alatt teljesítette.

Bn., TI., N N., TI., B. N., TI., B. N., TI., B. N., TI., B. N., TI. N., TI., B.

N., TI. N., TI., B. N. N., TI. N., TI., B. N., TI.

116

Sorszám

Záradék A(z) ……. tantárgyból javítóvizsgát tehet.

14. 15. 15/A. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24.

25.

26. 27.

28.

29. 30. 31. 32.

A javítóvizsgán ……. tantárgyból ……. osztályzatot kapott, …… évfolyamba léphet. A …… évfolyam követelményeit nem teljesítette, az évfolyamot megismételheti. Az ……. Évfolyamot az 1993. évi LXXIX. Törvény 72. §ának (4) bekezdésében foglaltak alapján megismételte. A javítóvizsgán ….. tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott. Évfolyamot ismételni köteles. A(z) …….. tantárgyból …. –án osztályozó vizsgát tett. Osztályozó vizsgát tett. A(z) ….. tantárgy alól …… okból felmentve. A(z) ….. tanóra alól ……… okból felmentve. Az osztályozó (beszámoltató, különbözeti, javító-) vizsga letételére …………..- ig halasztást kapott. Az osztályozó (javító-) vizsgát engedéllyel a(z) …………. iskolában független vizsgabizottság előtt tette le. A(z) …….. szakképesítés évfolyamán folytatja tanulmányait. Tanulmányait ………….. okból megszakította, a tanulói jogviszonya …………..-ig szünetel. A tanuló jogviszonya a) kimaradással, b) ……… óra igazolatlan mulasztás miatt, c) egészségügyi alkalmasság miatt, d) térítési díj, tandíj fizetési hátralék miatt e) …………. iskolába való átvétel miatt megszűnt, a létszámból törölve. ………………… fegyelmező intézkedésben részesült. ……………… fegyelmi büntetésben részesült. A büntetés végrehajtása ……… -ig felfüggesztve. Tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása esetén a) A tanuló ….. óra igazolatlan mulasztása miatt a szülőt felszólítottam. b) A tanuló ismételt ….. óra igazolatlan mulasztása miatt a szülő ellen szabálysértési eljárást kezdeményeztem. Az a) pontban foglaltakat nem kell bejegyezni a Bn. és TI. dokumentumokra. Tankötelezettség megszűnt. A ….. szót (szavakat) osztályzato(ka)t ….. –ra helyesbítettem. A bizonyítvány ….. lapját téves bejegyzés miatt érvénytelenítettem. Ezt a póttörzslapot a(z) ………….. következtében elveszett (megsemmisült) eredeti helyett ……. adatai (adatok) alapján állítottam ki.

Dokumentumok N., TI., B. TI., B. N., TI., B. N., TI., B. TI., B. N., TI. TI., B. TI., B. TI., B. TI., B. TI., B. TI., B., N. Bn., TI.

Bn., TI., B., N.

N. N.

Bn., TI., N

Bn. TI., B. B. Pót. TI.

117

33. 33/A.

34. 35. 36. 37. 38. 39. 40.

Ezt a bizonyítványmásodlatot az elveszett (megsemmisült) eredeti helyett ……. adatai (adatok) alapján állítottam ki. A bizonyítványt ….. a ….. számú bizonyítvány alapján, téves bejegyzés miatt állítottam ki. Pótbizonyítvány. Igazolom, hogy név …………, anyja neve ............. a(z) …… iskola …….. szak (szakmai, speciális osztály, két tanítási nyelvű osztály, tagozat) ……… évfolyamát a(z) …… tanévben eredményesen elvégezte. Kiemelkedő tanulmányi munkájáért nevelőtestületi dicséretben részesült Kiemelkedő tanulmányi munkájáért és szorgalmáért nevelőtestületi dicséretben részesült Sikeres alapfokú vizsgát tett. Alapfokú tanulmányait befejezte. Ezt a haladási naplót …… tanítási nappal (órával) lezártam. Ezt az értékelő és osztályozó naplót …… azaz (betűvel) osztályozott tanulóval lezártam. Ezt az értékelő naplót …… azaz (betűvel tanulóval lezártam.

Alkalmazott rövidítések: Beírási napló Osztálynapló Törzslap Bizonyítvány

Bn. N. TI. B.

Pót. TI. TI., B. Pót. B. N., Ti. B. N., Ti., B. Bn., TI., N N. N. N.

118

Záró rendelkezések 1. A szabályzat időbeli és személyi hatálya A szabályzat hatálya kiterjed az intézmény valamennyi alkalmazottjára és más foglalkoztatottjára. Jelen igazgatói utasítás 2013. év augusztushónap 31. napjával lép hatályba, és ezzel egyidejűleg minden korábbi e tárgykörben kiadott belső utasítás hatályát veszti.

2. A szabályzat hozzáférhetősége és módosítása A szabályzat tartalmát az intézményvezető köteles ismertetni a beosztott munkatársakkal. A szabályzat egy példányát hozzáférhetővé kell tenni az intézmény valamennyi alkalmazottja számára a székhelyintézmény, tagintézmények igazgatói irodáiban és a tanári szobákban. Az intézményvezető gondoskodik jelen szabályzat olyan módosításáról, amely az új, módosuló jogszabályok hatálybalépése miatt szükséges. Kelt: Pétervására, 2013. március 26.

Végh István igazgató A fenntartóra vonatkozó részeket megismertem.

Pétervására, 2013. április 10. Barcziné Horváth Márta tankerületi igazgató

119 MELLÉKLET A TAMÁSI ÁRON ÁLTALÁNOS ISKOLA SZERVEZETI FELÉPÍTÉSÉNEK VÁZLATA

IGAZGATÓ

Igazgató helyettes

alsós mk. vezető

alsós mk. tagok, nevelők

napközis mk. vezető

napközis nevelők

Igazgató helyettes

takarítók

felsős mk. vezető

felsős mk. tagok, nevelők

osztályf. mk. vezető

osztályfőnökök

Erdőkövesdi

Istenmezejei

tagint. vezető

tagint. vezető

portás, karbantartó

DÖk

Iskola-

vezető

titkár

adminisztrátor