PÉTERVÁSÁRAI KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA KÖZOKTATÁSI FELADAT-ELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS FEJLESZTÉSI TERVE (INTÉZKEDÉSI TERV)

Pétervásárai Kistérség Többcélú Társulása Közoktatási Intézkedési Terve 2008-2010

PÉTERVÁSÁRAI KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA KÖZOKTATÁSI FELADAT-ELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS FEJLESZTÉSI TERVE (INTÉZKEDÉSI TERV) 2008-2010

A felülvizsgált tervet elfogadta a Pétervásárai Kistérség Többcélú Társulásának Társulási Tanácsa 31/2008. (VIII. 26.) határozatával

KÉSZÍTETTE:

HARMATI LÁSZLÓNÉ

PANYIK ANITA

TANÜGYIGAZGATÁSI SZAKÉRTŐ SZAKÉRTŐI ENGEDÉLY SZÁMA:008141-02

PÉTERVÁSÁRAI KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA MUNKASZERVEZET-VEZETŐJE


2


TARTALOMJEGYZÉK I. BEVEZETÉS 1. Jogszabályi előírások 2. A Pétervásárai Kistérség Többcélú Társulása alapadatai 3. A kistérség települései, népessége, népsűrűsége 4. A többcélú kistérségi társulás által vállat közoktatási feladatok II. HELYZETELEMZÉS 1. A kistérség földrajzi elhelyezkedése, gazdasági, társadalmi helyzete 2. Demográfiai tendenciák 3. A kistérség településszerkezete és közlekedési viszonyai 4. A közoktatási feladatellátás biztosítása a kistérségben III. KÖZOKTATÁSI FELADATELLÁTÁS A KISTÉRSÉGBEN, TELEPÜLÉSENKÉNTI BONTÁSBAN BODONY 1. Helyzetelemzés 2. Kötelező közoktatási feladatok ellátása 3. Vállalt közoktatási feladatok 4. Szervezési és fejlesztési célok, intézkedések 5. Középfokú oktatás biztosításának intézményi és szervezeti keretei 6. Diákotthon és kollégiumi ellátás 7. Gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátás 8. Pedagógiai szakszolgáltatások 9. Egyéb a kistérségben ellátott közoktatási feladatok biztosítása 10. Nem állami, nem önkormányzati fenntartókkal történő együttműködés módjai 11. Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés 12. Záró rendelkezések BÜKKSZÉK 1. Helyzetelemzés 2. Kötelező közoktatási feladatok ellátása 3. Vállalt közoktatási feladatok 4. Szervezési és fejlesztési célok, intézkedések 5. Középfokú oktatás biztosításának intézményi és szervezeti keretei 6. Diákotthon és kollégiumi ellátás 7. Gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátás 8. Pedagógiai szakszolgáltatások 9. Egyéb a kistérségben ellátott közoktatási feladatok biztosítása 10. Nem állami, nem önkormányzati fenntartókkal történő együttműködés módjai 11. Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés 12. Záró rendelkezések BÜKKSZENTERZSÉBET 1. Helyzetelemzés 2. Kötelező közoktatási feladatok ellátása 3. Vállalt közoktatási feladatok 4. Szervezési és fejlesztési célok, intézkedések 5. Középfokú oktatás biztosításának intézményi és szervezeti keretei 6. Diákotthon és kollégiumi ellátás 7. Gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátás 8. Pedagógiai szakszolgáltatások

3

10 10 10 11 11 13 13 13 14 15 16 18 18 18 20 20 22 24 24 25 26 27 27 27 28 28 28 31 31 33 36 36 36 37 38 39 39 40 40 40 43 43 45 48 48 49


9. Egyéb a kistérségben ellátott közoktatási feladatok biztosítása 10. Nem állami, nem önkormányzati fenntartókkal történő együttműködés módjai 11. Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés 12. Záró rendelkezések ERDŐKÖVESD 1. Helyzetelemzés 2. Kötelező közoktatási feladatok ellátása 3. Vállalt közoktatási feladatok 4. Szervezési és fejlesztési célok, intézkedések 5. Középfokú oktatás biztosításának intézményi és szervezeti keretei 6. Diákotthon és kollégiumi ellátás 7. Gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátás 8. Pedagógiai szakszolgáltatások 9. Egyéb a kistérségben ellátott közoktatási feladatok biztosítása 10. Nem állami, nem önkormányzati fenntartókkal történő együttműködés módjai 11. Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés 12. Záró rendelkezések FEDÉMES 1. Helyzetelemzés 2. Kötelező közoktatási feladatok ellátása 3. Vállalt közoktatási feladatok 4. Szervezési és fejlesztési célok, intézkedések 5. Középfokú oktatás biztosításának intézményi és szervezeti keretei 6. Diákotthon és kollégiumi ellátás 7. Gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátás 8. Pedagógiai szakszolgáltatások 9. Egyéb a kistérségben ellátott közoktatási feladatok biztosítása 10. Nem állami, nem önkormányzati fenntartókkal történő együttműködés módjai 11. Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés 12. Záró rendelkezések ISTENMEZEJE 1. Helyzetelemzés 2. Kötelező közoktatási feladatok ellátása 3. Vállalt közoktatási feladatok 4. Szervezési és fejlesztési célok, intézkedések 5. Középfokú oktatás biztosításának intézményi és szervezeti keretei 6. Diákotthon és kollégiumi ellátás 7. Gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátás 8. Pedagógiai szakszolgáltatások 9. Egyéb a kistérségben ellátott közoktatási feladatok biztosítása 10. Nem állami, nem önkormányzati fenntartókkal történő együttműködés módjai 11. Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés 12. Záró rendelkezések IVÁD 1. Helyzetelemzés 2. Kötelező közoktatási feladatok ellátása 3. Vállalt közoktatási feladatok 4. Szervezési és fejlesztési célok, intézkedések 5. Középfokú oktatás biztosításának intézményi és szervezeti keretei 6. Diákotthon és kollégiumi ellátás

4

50 51 51 52 52 52 52 55 55 57 59 60 60 61 62 62 62 64 64 64 66 66 68 71 71 72 73 74 74 74 75 75 75 79 79 81 83 84 84 85 86 86 86 88 88 88 91 91 93 96


7. Gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátás 8. Pedagógiai szakszolgáltatások 9. Egyéb a kistérségben ellátott közoktatási feladatok biztosítása 10. Nem állami, nem önkormányzati fenntartókkal történő együttműködés módjai 11. Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés 12. Záró rendelkezések KISFÜZES 1. Helyzetelemzés 2. Kötelező közoktatási feladatok ellátása 3. Vállalt közoktatási feladatok 4. Szervezési és fejlesztési célok, intézkedések 5. Középfokú oktatás biztosításának intézményi és szervezeti keretei 6. Diákotthon és kollégiumi ellátás 7. Gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátás 8. Pedagógiai szakszolgáltatások 9. Egyéb a kistérségben ellátott közoktatási feladatok biztosítása 10. Nem állami, nem önkormányzati fenntartókkal történő együttműködés módjai 11. Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés 12. Záró rendelkezések MÁTRABALLA 1. Helyzetelemzés 2. Kötelező közoktatási feladatok ellátása 3. Vállalt közoktatási feladatok 4. Szervezési és fejlesztési célok, intézkedések 5. Középfokú oktatás biztosításának intézményi és szervezeti keretei 6. Diákotthon és kollégiumi ellátás 7. Gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátás 8. Pedagógiai szakszolgáltatások 9. Egyéb a kistérségben ellátott közoktatási feladatok biztosítása 10. Nem állami, nem önkormányzati fenntartókkal történő együttműködés módjai 11. Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés 12. Záró rendelkezések MÁTRADERECSKE 1. Helyzetelemzés 2. Kötelező közoktatási feladatok ellátása 3. Vállalt közoktatási feladatok 4. Szervezési és fejlesztési célok, intézkedések 5. Középfokú oktatás biztosításának intézményi és szervezeti keretei 6. Diákotthon és kollégiumi ellátás 7. Gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátás 8. Pedagógiai szakszolgáltatások 9. Egyéb a kistérségben ellátott közoktatási feladatok biztosítása 10. Nem állami, nem önkormányzati fenntartókkal történő együttműködés módjai 11. Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés 12. Záró rendelkezések PARÁD 1. Helyzetelemzés 2. Kötelező közoktatási feladatok ellátása 3. Vállalt közoktatási feladatok 4. Szervezési és fejlesztési célok, intézkedések

5

96 96 97 98 99 99 100 100 100 102 103 105 108 108 108 109 110 111 111 112 112 112 115 115 116 118 119 119 120 121 121 121 123 123 123 126 127 128 131 131 131 132 133 134 134 135 135 135 139 140


5. Középfokú oktatás biztosításának intézményi és szervezeti keretei 6. Diákotthon és kollégiumi ellátás 7. Gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátás 8. Pedagógiai szakszolgáltatások 9. Egyéb a kistérségben ellátott közoktatási feladatok biztosítása 10. Nem állami, nem önkormányzati fenntartókkal történő együttműködés módjai 11. Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés 12. Záró rendelkezések PARÁDSASVÁR 1. Helyzetelemzés 2. Kötelező közoktatási feladatok ellátása 3. Vállalt közoktatási feladatok 4. Szervezési és fejlesztési célok, intézkedések 5. Középfokú oktatás biztosításának intézményi és szervezeti keretei 6. Diákotthon és kollégiumi ellátás 7. Gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátás 8. Pedagógiai szakszolgáltatások 9. Egyéb a kistérségben ellátott közoktatási feladatok biztosítása 10. Nem állami, nem önkormányzati fenntartókkal történő együttműködés módjai 11. Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés 12. Záró rendelkezések PÉTERVÁSÁRA 1. Helyzetelemzés 2. Kötelező közoktatási feladatok ellátása 3. Vállalt közoktatási feladatok 4. Szervezési és fejlesztési célok, intézkedések 5. Középfokú oktatás biztosításának intézményi és szervezeti keretei 6. Diákotthon és kollégiumi ellátás 7. Gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátás 8. Pedagógiai szakszolgáltatások 9. Egyéb a kistérségben ellátott közoktatási feladatok biztosítása 10. Nem állami, nem önkormányzati fenntartókkal történő együttműködés módjai 11. Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés 12. Záró rendelkezések RECSK 1. Helyzetelemzés 2. Kötelező közoktatási feladatok ellátása 3. Vállalt közoktatási feladatok 4. Szervezési és fejlesztési célok, intézkedések 5. Középfokú oktatás biztosításának intézményi és szervezeti keretei 6. Diákotthon és kollégiumi ellátás 7. Gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátás 8. Pedagógiai szakszolgáltatások 9. Egyéb a kistérségben ellátott közoktatási feladatok biztosítása 10. Nem állami, nem önkormányzati fenntartókkal történő együttműködés módjai 11. Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés 12. Záró rendelkezések SIROK 1. Helyzetelemzés 2. Kötelező közoktatási feladatok ellátása

6

141 144 144 144 146 147 147 147 148 148 148 150 151 152 155 155 156 157 158 158 158 159 159 159 164 164 167 169 169 170 171 172 172 172 173 173 173 177 177 180 183 183 183 184 185 186 186 187 187 187


3. Vállalt közoktatási feladatok 4. Szervezési és fejlesztési célok, intézkedések 5. Középfokú oktatás biztosításának intézményi és szervezeti keretei 6. Diákotthon és kollégiumi ellátás 7. Gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátás 8. Pedagógiai szakszolgáltatások 9. Egyéb a kistérségben ellátott közoktatási feladatok biztosítása 10. Nem állami, nem önkormányzati fenntartókkal történő együttműködés módjai 11. Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés 12. Záró rendelkezések SZAJLA 1. Helyzetelemzés 2. Kötelező közoktatási feladatok ellátása 3. Vállalt közoktatási feladatok 4. Szervezési és fejlesztési célok, intézkedések 5. Középfokú oktatás biztosításának intézményi és szervezeti keretei 6. Diákotthon és kollégiumi ellátás 7. Gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátás 8. Pedagógiai szakszolgáltatások 9. Egyéb a kistérségben ellátott közoktatási feladatok biztosítása 10. Nem állami, nem önkormányzati fenntartókkal történő együttműködés módjai 11. Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés 12. Záró rendelkezések SZENTDOMONKOS 1. Helyzetelemzés 2. Kötelező közoktatási feladatok ellátása 3. Vállalt közoktatási feladatok 4. Szervezési és fejlesztési célok, intézkedések 5. Középfokú oktatás biztosításának intézményi és szervezeti keretei 6. Diákotthon és kollégiumi ellátás 7. Gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátás 8. Pedagógiai szakszolgáltatások 9. Egyéb a kistérségben ellátott közoktatási feladatok biztosítása 10. Nem állami, nem önkormányzati fenntartókkal történő együttműködés módjai 11. Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés 12. Záró rendelkezések TARNALELESZ 1. Helyzetelemzés 2. Kötelező közoktatási feladatok ellátása 3. Vállalt közoktatási feladatok 4. Szervezési és fejlesztési célok, intézkedések 5. Középfokú oktatás biztosításának intézményi és szervezeti keretei 6. Diákotthon és kollégiumi ellátás 7. Gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátás 8. Pedagógiai szakszolgáltatások 9. Egyéb a kistérségben ellátott közoktatási feladatok biztosítása 10. Nem állami, nem önkormányzati fenntartókkal történő együttműködés módjai 11. Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés 12. Záró rendelkezések TERPES

7

191 191 193 196 196 197 198 199 199 199 200 200 200 203 203 205 208 208 208 209 210 211 211 212 212 212 215 215 217 220 220 221 222 223 223 223 224 224 224 228 228 230 233 233 233 234 235 236 236 237


1. Helyzetelemzés 2. Kötelező közoktatási feladatok ellátása 3. Vállalt közoktatási feladatok 4. Szervezési és fejlesztési célok, intézkedések 5. Középfokú oktatás biztosításának intézményi és szervezeti keretei 6. Diákotthon és kollégiumi ellátás 7. Gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátás 8. Pedagógiai szakszolgáltatások 9. Egyéb a kistérségben ellátott közoktatási feladatok biztosítása 10. Nem állami, nem önkormányzati fenntartókkal történő együttműködés módjai 11. Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés 12. Záró rendelkezések VÁRASZÓ 1. Helyzetelemzés 2. Kötelező közoktatási feladatok ellátása 3. Vállalt közoktatási feladatok 4. Szervezési és fejlesztési célok, intézkedések 5. Középfokú oktatás biztosításának intézményi és szervezeti keretei 6. Diákotthon és kollégiumi ellátás 7. Gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátás 8. Pedagógiai szakszolgáltatások 9. Egyéb a kistérségben ellátott közoktatási feladatok biztosítása 10. Nem állami, nem önkormányzati fenntartókkal történő együttműködés módjai 11. Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés 12. Záró rendelkezések III. KÖZOKTATÁSI FELADATELLÁTÁS TERÉN MEGFOGALMAZOTT SZERVEZÉSI, FEJLESZTÉSI CÉLOK A KISTÉRSÉGBEN III.1. Fejlesztési célok, irányok, prioritások 1.1. Célok 1.2. Fejlesztési irányok III. 2. Az intézményrendszer működtetésével, fenntartásával, fejlesztésével (infrastrukturális és tartalmi) összefüggő elképzelések 2.1. Az intézményrendszer működtetésének, átszervezésének és fejlesztésének általános elvei 2.2. Óvodai ellátás 2.3. Általános iskolai ellátás III. 3. Az intézményrendszer átszervezésével összefüggő elképzelések 3.1. Óvoda 3.2. Általános iskola 3.3. Középfokú oktatás- kollégiumi ellátás 3.4. Sajátos nevelési igényű gyermekek ellátása 3.5. Alapfokú művészetoktatás 3.6. Nemzetiségi oktatás 3.7. Pedagógiai szakszolgálatok 3.8. Pedagógiai szakmai szolgáltatások 3.9. Feladatok az esélyegyenlőség biztosítása érdekében 3.10. Munkaszervezeti formák és azok eszközrendszere 3.11. Gyógypedagógiai-, konduktív pedagógiai ellátás 3.12. Felnőttoktatás- és képzés 3.13.Helyettesítési rendszer

8

237 237 240 240 242 244 244 245 246 247 247 247 248 248 248 251 252 254 256 257 257 258 259 259 259 261 261 261 261 262 262 265 267 270 270 270 271 271 271 271 271 273 273 274 274 275 275


3.14. Épületállomány 3.15. Iskolabusz-hálózat 3.16. Nem önkormányzati fenntartású intézmények III.4. Kistérségi pedagógiai innováció III.5. Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv III.6. A fejlesztési célok megvalósításának ütemezése, eszközrendszere IV. Az intézkedési terv összhangja a helyi és megyei szintű tervezéssel V. Kistérségi intézkedési terv elfogadásának, módosításának, felülvizsgálatának, nyilvánossá tételének szabályai ZÁRADÉK

275 276 276 276 278 279 280 281 281

MELLÉKLETEK 1. sz. melléklet: A Pétervásárai kistérség óvodái 2. sz. melléklet: A Pétervásárai kistérség óvodásaira vonatkozó speciális adatok 3. sz. melléklet: A Pétervásárai kistérség óvodái dolgozói és egyéb adatok 4. sz. melléklet: A Pétervásárai kistérség óvodái kihasználtsági és intenzitási mutatói 5. sz. melléklet: A Pétervásárai kistérség általános iskolái tanulói adatok 6. sz. melléklet: A Pétervásárai kistérség általános iskoláiban a tanulókra vonatkozó speciális adatok 7. sz. melléklet: A Pétervásárai kistérség általános iskolái dolgozói és egyéb adatok 8. sz. melléklet: A Pétervásárai kistérség általános iskolái kihasználtsági és intenzitási mutatói 9. sz. melléklet: A Pétervásárai kistérség közoktatási intézményeibe bejáró gyermekek 10. sz. melléklet: A pedagógiai szakszolgálat intézményeinek kötelező (minimális eszközeiről és felszereléseiről) a 14/1994. (VI.24.) MKM rendelet 4.sz.melléklete 11. sz. melléklet A 2005-ben készült intézkedési terv megvalósulásának elemzése 12. sz. melléklet: Közoktatási Intézményi Esélyegyenlőségi Program, települési esélyegyenlőségi helyzetelemzések és tervek, intézményi esélyegyenlőségi terv 13. sz. melléklet: Közoktatási intézmények infrastrukturális fejlesztései 2008-2010 14. sz. melléklet: A települési intézkedési tervek elfogadásáról készült testületi határozatok

9


I. BEVEZETÉS 1. Jogszabályi előírások A települési önkormányzatoknak a közoktatási törvény 85. § (4) bekezdése alapján Közoktatási feladat-ellátási, intézményhálózat-működtetési és fejlesztési tervet / továbbiakban Önkormányzati Intézkedési Terv / kell készíteni. A terv tartalmi előírásait a hivatkozott jogszabályi hely az alábbiak szerint határozza meg. „ Az önkormányzati intézkedési tervnek tartalmaznia kell , hogy az önkormányzat kötelező feladatait milyen módon látja el, illetve milyen nem kötelező feladatokat kíván a helyi önkormányzat ellátni. Tartalmaznia kell továbbá az intézményrendszer működtetésével, fejlesztésével, átszervezésével összefüggő elképzeléseket….a gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét, szolgáló intézkedéseket.” A közoktatási törvény 85.§(4) bekezdése az intézkedési terv tartalmát kibővíti. „Nem kell a helyi önkormányzatnak intézkedési tervet készíteni, ha tagja a többcélú kistérségi társulásnak, eltéve, hogy a többcélú kistérségi társulás önálló intézkedési terve – települések szerinti bontásban – tartalmazza mindazt, amit az önkormányzati intézkedési tervnek tartalmaznia kell.” A 2005-ben készült kistérségi intézkedési tervben szerepeltek ugyan településenként az intézményrendszer és feladatellátás mutatói, azonban nem tartalmazott önkormányzatonként minden előirt témakört. Ezért a jelenlegi kistérségi intézkedési terv felülvizsgálata során új terv készült, utalva az előző helyzetre, és a megfogalmazott feladatokra, ugyanakkor komplex tervet készítettünk valamennyi településre, és a kistérségre. A közoktatási törvény tartalmi előírásait betartva részletesebben kibontottuk azokat a tartalmi elemeket, amelyek a kistérségben sajátosak és jellemzőek. Az előző terv megvalósulását a 13. sz. melléklet elemzi. 2. A Pétervásárai Kistérség Többcélú Társulása alapadatai A 400. jelzőszámú Pétervására statisztikai kistérség 20 önkormányzata 2004. június 28-án hozta létre a Pétervásárai Kistérség Többcélú Társulását. Régió neve: Észak-magyarországi Régió Kistérség neve: Pétervásárai Kistérség Többcélú Társulása KSH azonosító: 1207010 KSH számjel: 15382874 7511 366 10 Kijelölt önkormányzat: Pétervására A Társulás székhelye: 3250 Pétervására, Kossuth Lajos út 1. A Pétervásárai Kistérség Többcélú Társulása célja – többek között: Szervezi, összehangolja, megoldja, a települési önkormányzatok megállapodásban rögzített közoktatási feladatait.

10


3. A kistérség települései, népessége, népsűrűsége (Valamennyi település tagja a többcélú kistérségi társulásnak.) Népesség Népesség (fő) (fő) (2006) (2007) 1. Bodony 864 851 2. Bükkszék 841 821 3. Bükkszenterzsébet 1213 1213 4. Erdőkövesd 665 658 5. Fedémes 381 370 6. Istenmezeje 1847 1793 7. Ivád 436 432 8. Kisfüzes 168 167 9. Mátraballa 842 833 10. Mátraderecske 2230 2186 11. Parád 2123 2083 12. Parádsasvár 506 501 13. Pétervására 2402 2427 14. Recsk 3097 3071 15. Sirok 2079 2039 16. Szajla 667 673 17. Szentdomonkos 544 527 18. Tarnalelesz 1891 1878 19. Terpes 219 217 20. Váraszó 595 593 21. ÖSSZESEN 22943 23333

sorszám

Település neve

Változás 2006-2007 között (%) -1,5 -2,3 0 -1,1 -2,9 -2,9 -0,9 -0,6 -1,1 -2,0 -1,9 -1,0 +1,0 -0,8 -1,9 +0,9 -3,1 -0,7 -0,9 -0,3 +1,7

Terület (km2) 28,96 15,30 24,86 17,17 8,62 32,79 11,94 4,81 26,35 13,99 37,20 16,96 33,87 45,37 63,39 8,70 18,40 37,13 2,20 27,05 475,06

Népsűrűség (fő/km2) 2007. évben 29,39 53,66 48,79 38,32 42,92 54,68 36,18 34,72 31,61 156,25 55,99 29,54 71,66 67,69 32,17 77,36 28,64 50,58 98,63 21,92 49,12

Forrás: KSH, Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatal személyiadat és lakcímnyilvántartása

4. A többcélú kistérségi társulás által vállalt feladatok a) b) c) d) e) f) g) h) i) j) k)

közoktatás, gyermekek átmeneti gondozása, egészségügy, belső ellenőrzés, területfejlesztési feladatok közös ellátása kistérségi ügyintézés korszerűsítése, gyermekjóléti szolgálat, mozgókönyvtári és egyes közművelődési feladatok, családsegítés, házi segítségnyújtás, támogató szolgáltatás.

A többcélú kistérségi társulás által vállalt közoktatási feladatok A társulási megállapodásban rögzítettek alapján a többcélú kistérségi társulás gondoskodik:  A logopédiai ellátásról (3 fő logopédus alkalmazásával)  A továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadásról  nevelési tanácsadásról (2007. szeptember 1-jétől) 11


A feladatot 2007. augusztus 31-től saját fenntartású intézmény, a Családsegítő- Gyermekjóléti Szolgálat és Nevelési Tanácsadó intézmény útján látja el a Társulás, amely 2008. január 31től az „Aranykapu” Kistérségi Humán Szolgáltató Központ nevet viseli. A logopédiai feladatot a Társulás mikro-körzetek szerint látja el, amely a 2007/2008. nevelési évben, tanévben az alábbiak szerint alakult: Pétervására iskola Erdőkövesd Váraszó Istenmezeje Ivád Kisfüzes Szajla Terpes Bükkszék

Recsk Parád Parádasvár Bodony Mátraderecske Mátraballa Sirok

Tarnalelesz Szentdomonkos Fedémes Bükkszenterzsébet Pétervására óvoda

A társult önkormányzatok a hatályos jogszabályoknak megfelelően a kötelező közoktatási feladatok ellátására, ezen belül elsősorban az általános iskolai ellátásra társulásokat hoztak létre, mely folyamat a közoktatási törvény 2006. évi módosítását, valamint a költségvetési törvény megjelenését követően felgyorsult. A társulási megállapodás III/B./2. pontja részletezi a közoktatási ágazat vállalt feladatait 16 pontban. (Lásd megállapodás hivatkozott bekezdése) Ezek közül a többcélú kistérségi társulás  összehangolja a közoktatási terveket (jelen esetben valamennyi település részére elkészíti az intézkedési terveket)  segíti a társult önkormányzatokat a fenntartói és irányítási feladatok ellátásában,  szervezi és segíti a zavartalan feladatellátást a térségben,  információs hálózatot működtet, stb. A megállapodásban felsorolt feladatok ellátását folyamatosan vezetik be, az infrastruktúra kiépítése, az ellátáshoz szükséges létszám biztosítása és a jogszabályi előírások, változások függvényeként. A munkaszervezetben még nincs oktatási szakember, az ágazati feladatokattöbb más szakmai feladattal együtt a munkaszervezet vezetője látja el. A Társulás 2008. évtől közoktatási referenst kíván foglalkoztatni.

12


II. HELYZETELEMZÉS 1. A kistérség földrajzi elhelyezkedése, gazdasági és társadalmi helyzete A Pétervásárai kistérség Heves megye északi részén, az Északi-középhegység területén helyezkedik el. A kistérséget öt természetföldrajzi kistáj érinti: Felső-Tarnai-dombság, Pétervásárai-dombság, Tarna-völgy, Parád-Recski-medence és a Mátralába. Éghajlata hűvös és mérsékelten hűvös – mérsékelten nedves és mérsékelten száraz, a domborzati viszonyoktól függően. A kistérség meghatározó vízfolyása a Tarna, illetve mellékvizei. A területen számos kisebb tó is található. Felszín alatti vizei gyógy és idegenforgalmi célból is jelentősek. Pl.: Parádfürdő csevice gyógyvize, Mátraderecske gyógyfürdője, Bükkszék Salvus gyógyvize. A kistérségből a Tarnavidéki tájvédelmi Körzethez tartozik: Bükkszenterzsébet, Istenmezeje, Szentdomonkos, Tarnalelesz, és Váraszó. A Mátrai Tájvédelmi Körzet 1995. óta védett, Bodony, Parád, Parádsasvár és Recsk községek tartoznak ide a kistérségből, valamint kismértékben Sirok község erdőterületei. Jelentősebb természetvédelmi területek: parádfürdői belterületi park, a siroki vár és környéke, a pétervásárai gyertyános –tölgyes, a bodonyi Lágyasilegelő, a siroki Nyírjes–tó. Gazdasági helyzetére a stagnáló vállalkozói aktivitás (helyenként csökkenő), a nem jelentős, gazdaságtalan mezőgazdasági termelés, valamint az erdő és vadgazdálkodás jellemző. Az ipari, termelő szektort és a szolgáltató ágazatot tekintve a kistérség az ország egyik leghátrányosabb helyzetű területe. Turisztikai és idegenforgalmi szempontból mind a régiónak, mind a megyének fontos, frekventált részét képezi. Az aktív dolgozók döntő többsége a környező városokban dolgozik. Jelentős a munkanélküliek aránya, a fiatalkorú népesség száma és aránya folyamatosan csökken, kicsi a térség népességmegtartó ereje. 2. Demográfiai tendenciák A kistérséghez 20 település tartozik. A helységek 60%-a 1000 fő alatti kisközség. Két nagyközség (Parád és Recsk) és egy város (Pétervására) képezi a nagyobb lélekszámú településeket. A kistérséghez tartozó 20 település népességszáma külön-külön és együtt is csökkenő tendenciát mutat. Legkisebb a fogyás Tarnaleleszen, legnagyobb mértékű Bükkszéken. A népességszám csökkenésének kistérségi aránya %-ban: 11,33 %.

13


Sor-

SZÉKHELY

szám 1. Bodony 2. Bükkszék

ÁLLANDÓ NÉPESSÉG 1996-ban

2004-ben

CSÖKKENÉS

2006-ban

%-os aránya 2006/1996

947 915

873 858

864 841

8,76 19,01

1 307

1 237

1 213

7,19

4. Erdőkövesd

728

672

665

8,65

5. Fedémes

445

384

381

14,38

2 037

1 890

1 847

9,32

7. Ivád

511

426

436

14,67

8. Kisfüzes

192

183

168

12,5

9. Mátraballa

985

877

842

14,51

10. Mátraderecske

2 506

2 276

2 230

11,01

11. Parád

2 390

2 177

2 123

11,17

12. Parádsasvár

582

522

506

13,05

13. Pétervására

2 529

2 437

2 402

5,02

14. Recsk

3 236

3 101

3 097

4,29

15. Sirok

2 378

2 139

2 079

12,57

16. Szajla

713

660

667

6,45

17. Szentdomonkos

628

563

544

13,37

1 958

1 919

1 891

3,42

19. Terpes

241

232

219

9,12

20. Váraszó

647

616

595

8,03

25 875

24 042

22 943

11,33

3. Bükkszterzsébet

6. Istenmezeje

18. Tarnalelesz

21. ÖSSZESEN

3. A kistérség településszerkezete és közlekedési viszonyai A Pétervásárai statisztikai kistérségben 20 település található: Bodony, Bükkszék, Bükkszenterzsébet, Erdőkövesd, Fedémes, Istenmezeje, Ivád, Kisfüzes, Mátraballa, Mátraderecske, Parád, Parádsasvár, Pétervására, Recsk, Sirok, Szajla, Szentdomonkos, Tarnalelesz, Terpes és Váraszó. A 20 településből mindössze 1 a város Pétervására, melynek népessége 2427 fő, ez a kistérség lakónépességének 10,4 %-a. A kistérség központja Pétervására, néhány közigazgatási funkcióval is bír, azonban a közigazgatási központ változatlanul a megyeszékhely Eger. A kistérség déli részének térségszervező települése Recsk. A közszolgáltatások jelentős részét a Pétervásárai Kistérség Többcélú Társulása végzi. A kistérség közlekedési viszonyait a 23. számú (Nagybátony-Pétervására-Ózd) és a 24. számú (Gyöngyös-Recsk-Eger) főút, és ezek alsóbbrendű útjai határozzák meg. A közlekedés kizárólag közúton zajlik, vasúti közlekedés már nincs a térségben.

14


4. A közoktatási feladatellátás biztosítása a kistérségben (2007/2008. nevelési év, tanév) 4.1. Intézményi feladatok ellátása A Pétervásárai kistérségben valamennyi óvoda és általános iskola önkormányzati fenntartású. Egyetlen középiskolája Pétervásárán található, melynek fenntartója a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium. Ezen kívül felnőttképzés van a recski Általános Iskolában. Sor- Székhely szám 1. Bodony

Óvoda

Általános Iskola 1-4. évfolyam 5-8. évfolyam Nincs iskola, Parádra járnak

Helyben önálló

2. Bükkszék

Helyben, a siroki óvoda tagintézménye 3. Bükkszenterzsébet Helyben, társulásban

Nincs iskola. A tanulók Sirokba járnak.

5. Fedémes

1-4. évf. helyben, 5-8. évfolyam tagintézményként Tarnaleleszre jár (Tarnalelesz) Helyben, a pétervásárai 1-3. évf. helyben, a 4-8. évfolyam óvoda tagintézményeként pétervásárai iskola Pétervásárára jár. tagintézményeként Nincs sem óvoda, sem iskola, Tarnaleleszre járnak

6. Istenmezeje

Helyben önálló

7. Ivád

Helyben, a pétervásárai Nincs iskola, 1-8.évf. Pétervásárára jár óvoda tagintézményeként Nincs sem óvoda, sem iskola, Pétervásárára járnak Helyben, a mátraderecs- 1-4. évf. helyben, a 5-8.évf.Mátrakei Óvoda - Általános mátraderecskei derecskére jár. Iskola tagintézménye Óvoda - Általános Iskola tagintézménye Helyben, a mátraderecs- 1-8. évfolyam helyben, társulásban kei Óvoda - Általános Iskola tagintézménye Helyben, társulásban 1-8. évfolyam helyben, társulásban Nincs sem óvoda, sem iskola, Parádra járnak Helyben önálló 1-8. évfolyam helyben, társulásban (társulásban) Helyben önálló 1-8. évfolyam helyben önálló Helyben önálló 1-8. évfolyam helyben, társulásban (társulásban) Helyben önálló Nincs iskola, 1-8. évfolyam (társulásban) Pétervásárára vagy Sirokba jár Nincs óvoda, Bükkszent- Nincs iskola, 1-8. évf. Tarnaleleszre jár erzsébetre járnak Óvoda, iskola helyben többcélú intézményként (ÁMK), társulásban Nincs óvoda, a gyerekek Nincs iskola, a tanulók a siroki iskolába a szajlai óvodába járnak járnak Helyben, a pétervásárai Nincs iskola, a tanulók Pétervásárára óvoda tagintézményeként járnak

4. Erdőkövesd

8. Kisfüzes 9. Mátraballa

10. Mátraderecske 11. Parád 12. Parádsasvár 13. Pétervására 14. Recsk 15. Sirok 16. Szajla 17. Szentdomonkos 18. Tarnalelesz 19. Terpes 20. Váraszó

1-6. évfolyam helyben, társulásban, a 7-8. évfolyam Pétervásárára jár

15


Az önkormányzatok a kötelező közoktatási feladataikat többségében mikro-társulásokban látják el. Meglévő, működő társulások és a hozzájuk társult települések: Óvoda: Bükkszenterzsébet Szentdomonkos

Mátraderecske Mátraballa

Parád Parádsasvár

Pétervására Erdőkövesd Ivád Kisfüzes Váraszó

Sirok

Szajla

Bükkszék

Terpes

Tarnalelesz Fedémes

Iskola: Mátraderecske Parád Mátraballa Bodony Parádsasvár

Pétervására Erdőkövesd Istenmezeje Ivád Kisfüzes Szajla Váraszó

Sirok Bükkszék Szajla Terpes

Tarnalelesz Bükkszenterzsébet Fedémes Szentdomonkos

Bodony és Istenmezeje községek óvodáikat önállóan tartják fenn. Recsk önkormányzata önállóan fenntartott intézményekben látja el kötelező feladatait. Recsk nagyközség, a kistérség legnagyobb települése, de nem is tudna társulni, ha kényszerülne sem, ugyanis minden körülötte lévő település más irányban társult. Két év múlva várható, hogy a gyermeklétszám csökkenése miatt Mátraderecske (amely most társulási székhely) további társulásra kényszerül. 4.2. Pedagógiai szakszolgálatok A Pétervásárai kistérségben a pedagógiai szakszolgálati feladatok a Pétervásárai Kistérség Többcélú Társulása szervezésében kerülnek ellátásra. 2007. augusztus 31-ig intézményfenntartó társulásokkal kötött megállapodásokkal valósult meg a logopédia és a továbbtanulási és pályaválasztási tanácsadás. Ezt követően a feladatot a Társulás saját fenntartású többcélú intézménye útján látja el, amelynek nevelési tanácsadó intézményegysége is van. 1. A Nevelési Tanácsadó Pétervására városban működik, többcélú intézmény intézményegységeként. A feladatellátásban a korábbi intézményfenntartó társulás 12 települése vesz részt. Társult önkormányzatok: Bükkszék, Bükkszenterzsébet, Erdőkövesd, Ivád, Istenmezeje, Kisfüzes, Mátraballa, Mátraderecske, Pétervására, Szajla, Terpes, Váraszó. A kistérség további 8 településén (Bodony, Fedémes, Parád, Parádsasvár, Recsk, Sirok, Szentdomonkos, Tarnalelesz) együttműködési megállapodás útján látja el a feladatot az Intézmény. Az intézmény neve: „Aranykapu” Kistérségi Humán Szolgáltató Központ

16


A nevelési tanácsadói feladatot a kistérség 20 településén túl Bélapátfalvai kistérség 10 településén is ellátta a 2007/2008. tanévben. A 2008/2009. tanévtől várhatóan a Bélapátfalvai kistérség települései az egri nevelési tanácsadó útján látják el a feladatot. A nevelési tanácsadó a kistérség területén 2007-ben 92 gyermek esetében 784 alkalommal végzett fejlesztést, a pszichológus 13 gyermekkel 96 alkalommal foglalkozott. 2. A Társulás ellátja a logopédiai feladatot is, 3 mikrotérségben, 1-1 fő logopédus alkalmazásával. 2007. évben 270 fő ellátottal foglalkozott a szolgálat, legalább heti 1 foglalkozási óra keretében. 3. A továbbtanulási és pályaválasztási tanácsadást igény és szükség szerint látja el a nevelési tanácsadó. 2007. évben 54 tanuló kereste fel legalább évi 2 alkalommal az intézményt. A pályairányítást, pályaválasztási tanácsadást az iskolák az 5. évfolyamtól folyamatosan végzik – elsősorban az osztályfőnök irányításával -, a tanácsadásra a bizonytalanok, vagy a képességeket nem megfelelően felmérő családok gyermekei jelennek meg képességet meghaladó- elsősorban szülői elvárások miatti-továbbtanulási szándék, terv esetén. Probléma lehet még a speciális pálya alkalmassági kérdése is. A KISTÉRSÉG SWOT ANALÍZISE Erősségek

Gyengeségek

  

Kialakult mikro-társulások  Gyenge gazdasági háttér Térségi szemlélet erősödése  Elmaradt, elöregedő térség Szakmai kapcsolatok konzultációk iránti  Sok hátrányos helyzetű család igény  Ellehetetlenítő finanszírozás  A települések közelsége  Lakosságszám/ gyermeklétszám fogyása  Fejlesztések iránti igény  Hiányos információs rendszer  Helyettesítési rendszer hiánya  Munkalehetőségek hiánya Lehetőségek Veszélyek      

A térségi szemlélet fejlesztése Pályázati lehetőségek maximális kihasználása Térségi fejlesztési- és minőségfejlesztési rendszer Információáramlás fejlesztése Helyettesítési rendszer kiépítése Munkahelyteremtés lehetőségeinek keresése, feltételek biztosítása

     

17

Ellenérdekeltség az önkormányzatok között A szabad iskolaválasztásból adódó szülői magatartás Elszegényedő, illetve szegény családok magas száma Egyre nehezebb anyagi feltételek Munkahelyteremtés szűkös lehetőségei Deviáns, erőszakos magatartás a felnőttek és a gyerekek körében


III. KÖZOKTATÁSI FELADATELLÁTÁS A KISTÉRSÉGBEN, TELEPÜLÉSENKÉNTI BONTÁSBAN BODONY 1. Helyzetelemzés A 851 fős lakosságszámú településen a munkalehetőség hiánya, ebből adódóan a munkanélküliség miatt a faluban egyre több az időskorú, kevés gyermek születik. A falu elöregedik, az önkormányzat anyagi helyzete romlik. A település demográfiai adatai:

Lakónépesség Születések száma Halálozások száma

1997

2004

2005

2006

2007

896 9 18

873 9 20

861 12 18

864 8 12

851 8

Csökkenés mértéke %-ban 1997/2007

5,02

2. Kötelező közoktatási feladatok ellátása 2.1. Óvoda 2.1.1.1. Általános jellemzés A településen óvoda működik önálló fenntartásban. A településen élő óvodás korú gyermekek száma 31 fő, melyből 19 fő hátrányos helyzetű. Ebből 16 gyermek jár a helyi óvodába, 12 főt azonban a szomszédos Parád község óvodájába járatnak a szülők. Az Önkormányzat nem tervezi az intézmény fenntartói jogának átadását, sem intézményfenntartó társulásban való működtetését. Amennyiben nem lesz jellemző az elvándorlás a településről, és az óvodás gyermekeket sem viszik el nagyobb arányban más intézménybe, az elmúlt évek születési adatai alapján egy összevont csoporttal tartható lesz a létszám kritérium, a minimum létszámmal. Amennyiben finanszírozási és/vagy jogszabályi változások miatt társulásba kényszerül az intézmény, tagintézményként működhet tovább. 12 fős gyermeklétszám alatt tudja fogadni Parád nagyközség óvodája a bodonyi gyermekeket. Az intézmény felvételi körzete: Bodony község teljes közigazgatási területe, az itt élő gyermekek felvételét, átvételét az óvoda nem tagadhatja meg. A gyermekeket elsősorban abba az óvodába kell felvenni, amelynek körzetében lakik, illetőleg ahol a szülője dolgozik. Az óvodai felvételről, átvételről az óvoda vezetője dönt. Ha az óvodába jelentkezők száma meghaladja a felvehető gyermekek számát, az óvodavezető bizottságot szervez, amely javaslatot tesz a felvételre. 2.1.1.2. Létszámadatok Az óvodáskorúak ellátása egy vegyes csoportban történik. A 2007/2008. nevelési évben 16 fő volt a gyermekek létszáma, valamennyi gyermek hátrányos helyzetű. A gyermekek kor szerinti megoszlása: 2-3 éves: 2 fő, 4-5 éves: 10 fő, 6-7 éves: 4 fő. Az intézménybe bejáró gyermek nincs. A várható gyermeklétszám: 2008/2009 17 fő

2009/2010 17 fő 18

2010/2011 17 fő


2.1.1.3. Személyi feltételek A gyermekekkel 2 óvónő és 1 dajka foglalkozik. Az intézmény 25 férőhelyes, kihasználtsága 68% (kistérségi adat: 87,14 %). Az egy óvónőre jutó gyermeklétszám: 8,5 fő, a kistérségi hasonló adat: 10,62 fő. 2.1.1.4. Tárgyi feltételek Az óvodaépület állapota jó, óvodának épült, 1997-ben adták át üzemeltetésre. Megfelelő műszaki és esztétikai állapotban van, felújítása, korszerűsítése folyamatban. Felszereltsége többségében megfelelő, azonban hiányzik: tornaszoba és orvosi szoba. A kötelező eszközjegyzékben szereplő berendezések, felszerelések nagy többségével rendelkeznek, hiánypótlás folyamatosan történik. Az óvodai nevelési program biztosítja minden gyermek számára a lehetőséget a képességek sokoldalú kibontakoztatására. Alapvető elv: a játékra, mesére alapozó nevelés. Gyermekközpontú, az életkori sajátosságokat szem előtt tartják. 2.1.1.5. Az intézmény SWOT-analízise Erőssége: családias, elfogadó, támogató légkör, ahol a nagyrészt hátrányos helyzetű családokból kikerülő gyermekek felzárkóztatása, fejlesztése kiemelt feladat. Gyengesége: Kevés az anyagi forrás a felszerelések pótlásához. Lehetőségek: pályázati eszközök igénybevételével az eszközfejlesztés gyorsítása, az óvónők innovatív képességének kihasználása, szabadidős tevékenységek szervezése. Veszélyek: legnagyobb veszély, hogy a születések alacsony száma miatt az óvoda működése, fenntartása veszélybe kerülhet. 2.1.1.6. Az óvodás korú sajátos nevelési igényű gyermekek ellátása Az intézményben az elmúlt nevelési évben nem volt, és a következő nevelési évben sem várható, hogy sajátos nevelési igényű gyermek lesz a csoportban. 2.1.1.7. A nemzeti és etnikai kisebbségi nevelés biztosítása Az óvoda cigány kulturális nevelést folytató óvoda. Feladata, hogy három éves kortól az iskolába járáshoz szükséges fejlettség eléréséig, legfeljebb hét éves korig gondoskodjon a gyermek neveléséhez szükséges, teljes óvodai életet magában foglaló foglalkozások tartásáról. 2.2. Általános iskola Az általános iskolát az alacsony tanulói létszám miatt 2005. évben bezárták, azóta az 1-8. évfolyam a parádi Fáy András Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézménybe jár. A két település társulási megállapodásban rögzítette a feladatellátást. A tanulók utaztatása –a felsőbb évfolyamra járók kivételével- iskolabusszal történik. A parádi Fáy András Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézménybe bejáró bodonyi tanulók száma (2007/2008. tanévben): 1. évfolyam 2. évfolyam 3. évfolyam 4. évfolyam

5 fő 6 fő 6 fő 8 fő

5. évfolyam 6. évfolyam 7. évfolyam 8. évfolyam

Összesen: 51 fő 19



3. Vállalt közoktatási feladatok a) Vállalt közoktatási feladat a logopédiai ellátás, amelyet a Pétervásárai Kistérség Többcélú Társulása útján lát el az önkormányzat. A logopédiai foglalkoztatók az oktatási-nevelési intézményekben találhatók. b) Az Önkormányzat 2004. évtől a többcélú kistérségi társulás útján ellátja a pályaválasztási tanácsadás feladatot, az „Aranykapu” Kistérségi Humán Szolgáltató Központ (korábbi Családsegítő- Gyermekjóléti Szolgálat és Nevelési Tanácsadó) pedagógiai szakszolgálatán keresztül. Szintén ezen intézmény útján valósul meg a nevelési tanácsadás feladatellátás is, a Szolgáltatóval kötött együttműködési megállapodás alapján. 4. Szervezési és fejlesztési célok, intézkedések 4.1. Mindkét közoktatási intézménynél alapvető cél:  Az oktatáshoz, neveléshez szükséges feltételrendszer és eszközrendszer biztosítása, a korszerű követelményeknek történő megfelelés,  A hatékony és gazdaságos működtetés összhangjának megteremtése,  Az esélyegyenlőtlenség csökkentése érdekében a korszerű módszerek és eljárások megismerése, alkalmazása, felzárkóztatás, tehetséggondozás, egyéni foglalkozások, integrált oktatás,  Az intézmény kapcsolatrendszerének ápolása, fejlesztése, erősítése,  Neveljen a kultúrák iránti nyitottságra, a másság elfogadására, egymás segítésére, fejlessze a környezettudatos magatartást, az egészséges testi, lelki, szociális fejlődést, az egészség védelmét és megőrzését. 4.2. Intézménytípusonként kiemelt célok 4.2.1.Óvoda Cél, hogy az óvoda rendelkezzen a megfelelő helyiségekkel, berendezésekkel, felszerelésekkel, eszközökkel, valamint a hátrányos és egyéni fejlesztést igénylő gyermekek esélyegyenlőségének javítása. A cél érdekében szükséges intézkedések  tornaszoba, orvosi szoba építése, vagy más módon történő megoldás keresése eredményes pályázattal támogatás biztosítása,  udvari játékok felújítása, karbantartása,  foglalkoztatási eszközök bővítése, cseréje,  a szülőkkel történő szorosabb kapcsolat kialakítása, ápolása,  pályázatokba történő hatékony bekapcsolódás,  korszerű, új módszerek megismerése, alkalmazása, a gyermekek felzárkóztatására, az esélyegyenlőség biztosítása érdekében. 4.2.2. Általános iskola  A jelenlegi színvonal és feltételrendszer szinten tartása,  Eredményes és hatékony oktatás megvalósítása, a továbbtanulásra történő alapos és sokoldalú felkészítés, különös tekintettel a lemaradók felzárkóztatására és a tehetségek gondozására, az idegen nyelv és az informatika oktatására,

20


 A szakos ellátottság javítása, a pedagógusok folyamatos és sokoldalú felkészítése, a korszerű ismeretek elsajátíttatása, a továbbképzések feleljenek meg a helyi igényeknek és a jogszabályi feltételeknek. 4.3. Közoktatási feladatok, intézkedések a településen 4.3.1. Mindkét intézményt érintő intézkedések  Az épületek szükség, igény és lehetőség szerinti felújítása  Az elavult eszközök folyamatos cseréje 4.3.2. Óvodai ellátás A tárgyi feltételek javítása érdekében a helyzetelemzésben megfogalmazott igényeknek megfelelően az udvari eszközök cseréje, felújítása, illetve pótlása. 4.3.3. Általános Iskolai ellátás  Tárgyi feltételrendszer javítása érdekében a régi szárnyban, a vizesblokk, öltözők, fűtés korszerűsítése, a tornaterem burkolatának cseréje, Az épület jelenlegi feltételei, kapacitása, további gyermekek fogadására is alkalmas. Tervezett infrastrukturális fejlesztés: 

  

Megnevezése: A Fáy András Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény infrastrukturális fejlesztése tetőtér beépítés, tornaterem felújítása, elektromos hálózat felújítása, vizesblokk felújítása, külső-belső akadálymentesítés, nyílászárók cseréje, eszközbeszerzés) Megvalósulása: 2009 Összköltsége: 175,6 millió Ft Forrása: ÉMOP-TÁMOP

 Személyi feltételek javítása érdekében szükséges feladatatok /intézkedések  100 %-os szakos ellátottság biztosítása,  az 5-6. évfolyam esetében a nem szakrendszerű oktatás biztosításához a pedagógusok továbbképzése 4.4. Intézkedések az esélyegyenlőség biztosítása érdekében  a Tanoda programban való részvétel folytatása  7-8. évfolyamon a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók részére a megsegítő program folytatása,  fejlesztő, felzárkóztató, egyéni foglalkozások szervezése  integrált oktatás  a jelenleg is működő egyéb programok folytatása, új lehetőségek keresése, pályázatokba történő bekapcsolódás 4.5. A célok megvalósítását szolgáló kapcsolatrendszer A célok elérése, és a feladatok megvalósítása érdekében szükség és igény szerinti kapcsolattartás szükséges a:  Pétervásárai Kistérség Többcélú Társulásával  Társult önkormányzatokkal 21


 Közoktatási intézményekkel  Kisebbségi Önkormányzatokkal  Szakmai szervezetekkel, továbbképző intézményekkel, szakmai szolgáltató intézményekkel  Helyi és térségi önkormányzatok egyéb intézményeivel  Országos és megyei szintű önkormányzati, közigazgatási hivatalokkal, szakmai szervezetekkel. 5. Középfokú oktatás biztosításának intézményi és szervezeti keretei 5.1. A feladatellátás biztosításának módja, formája A kistérségben élő tanulók többsége a megyeszékhely Eger intézményeiben, illetve Gyöngyösön tanul. Pétervására városban működik a térség egyetlen középfokú oktatási intézménye, az FVM Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium. Az intézmény 1962-ben került Pétervásárára, és 1963-ban kezdte meg működését. A festői környezetben lévő Keglevich kastély épületében található intézmény a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fenntartásában működik. 5.2. Intézményi struktúra, férőhelyek, osztálylétszámok, kihasználtsági mutatók Az intézményben található szakiskola (tanulók száma: 145) és szakközépiskola (105 fős tanulólétszámmal). 12 osztály van, az átlaglétszám: 20,83 fő. Szakközépiskolai adatok: Tanulók száma: Felzárkóztató foglalkozáson vesz részt: Tehetséggondozásban vesz részt: Kollégiumban lakik:

105 fő 12 fő 10 fő 49 fő

A szaktantermek száma: 5, tornaterem száma: 1, a férőhelyek száma: 175 fő, így a kihasználtság: 60 %. Szakiskolai adatok: Tanulók száma: Felzárkóztató foglalkozáson vesz részt: Tehetséggondozásban vesz részt: Kollégiumban lakik:

145 fő 45 fő 10 fő 63 fő

A szaktantermek száma: 7, tornaterem száma: 1, a férőhelyek száma: 245, így a kihasználtság: 59,18 %. Gépész (szakközépiskola) Képzésben résztvevők száma: Bejáró tanulók száma: A tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő tanulók száma: Hátrányos helyzetű tanulók száma: Ebből halmozottan hátrányos helyzetű:

22

54 fő 34 fő 3 fő 13 fő 10fő


Mezőgazdaság (szakközépiskola) Képzésben résztvevők száma: Bejáró tanulók száma: A tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő tanulók száma: Hátrányos helyzetű tanulók száma: Ebből halmozottan hátrányos helyzetű:

26 fő 9 fő - fő 8 fő 3 fő

Mezőgazdasági gépésztechnikus Képzésben résztvevők száma: Bejáró tanulók száma: A tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő tanulók száma: Hátrányos helyzetű tanulók száma: Ebből halmozottan hátrányos helyzetű:

25 fő 18 fő - fő 7 fő 5 fő

Összesen:

105 fő

Szakképző évfolyamok: Mezőgazdasági gépész Képzésben résztvevők száma: Bejáró tanulók száma: A tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő tanulók száma: Hátrányos helyzetű tanulók száma: Ebből halmozottan hátrányos helyzetű:

35 fő 20 fő ..- fő 13 fő 6 fő

Dísznövény- és zöldségtermesztő Képzésben résztvevők száma: Bejáró tanulók száma: A tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő tanulók száma: Hátrányos helyzetű tanulók száma: Ebből halmozottan hátrányos helyzetű:

10 fő 7 fő ..- fő 4 fő - fő

Lótenyésztő Képzésben résztvevők száma: Bejáró tanulók száma: A tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő tanulók száma: Hátrányos helyzetű tanulók száma: Ebből halmozottan hátrányos helyzetű:

5 fő - fő ..- fő 5 fő 2 fő

Pék-cukrász, virágkötő Képzésben résztvevők száma: Bejáró tanulók száma: A tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő tanulók száma: Hátrányos helyzetű tanulók száma: Ebből halmozottan hátrányos helyzetű:

77 fő 51 fő 8 fő 30 fő 19 fő

Összesen:

145 fő

23


A bejáró tanulók száma mindösszesen:

139 fő (55,6 %)

Képeznek:  lótenyésztő, dísznövény - és zöldségtermesztő, mezőgazdasági gépész, pék-cukrász, és virágkötő szakmunkásokat,  növénytermesztő és növényvédelmi technikusokat, és  mezőgazdasági gépésztechnikusokat. 5.3. Az intézmény humán erőforrás-, infrastrukturális és tárgyi feltételrendszerének jellemzői A tanulókat 12 osztályban 26 főállású pedagógus, valamint óraadók oktatják. A nevelő-oktató munkát közvetlenül segítők száma 15 fő, egyéb dolgozó (elsősorban technikai, konyhai és kisegítő létszám) 8 fő. Az egy pedagógusra jutó tanulók száma: 9,62 fő. Az intézményben 12 szaktanterem áll rendelkezésre, és 2 db tanulócsoportos foglalkozásra kialakított kisterem. Iskolai tanműhelyi képzési helyek száma 225. Iskolán kívüli tanműhely 1 (képzési helyeinek száma: 5). Az iskolának saját kollégiuma van, 115 férőhellyel. 5.4. Az iskoláskorú sajátos nevelési igényű gyermekek nevelése-oktatása Sajátos nevelési igényű tanulók Képzésben résztvevők száma: Bejáró tanulók száma: A tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő tanulók száma: Hátrányos helyzetű tanulók száma: Ebből halmozottan hátrányos helyzetű:

18 fő 10 fő 18 fő 18 fő 18 fő

5.5. Nemzeti és etnikai nevelés-oktatás biztosítása A nemzeti és etnikai nevelésre az intézményben nincs igény. 5.6. Bejáró tanulók és utazási feltételeik A bejáró tanulók jelentős része tömegközlekedéssel jut el az intézménybe, a többi tanuló egyéni megoldással. 6. Diákotthon és kollégiumi ellátás A kistérség egyetlen kollégiuma az FVM fenntartásában működő Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium intézményben található, amely valamennyi jelentkező igényt kielégít. A férőhelyek száma: 115 fő. Az elhelyezett tanulók száma: 112 fő, ebből lány 27 fő. A kihasználtság így 97,39 %-os. A kollégiumban 6 nevelő dolgozik. A patinás, barokk kastély a fiúkollégiumnak ad helyet, a lányok az ebédlő tetőterének beépítésével nyert férőhelyen, „szállodai színvonalú” ellátásban részesülnek. 7. Gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátás (sajátos nevelést igénylő gyermekek tanulók ellátása) Konduktív pedagógiai ellátás nincs a kistérségben, gyógypedagógiai ellátás az általános iskolákban valósul meg.

24


Az előző intézkedési terv készítésének időszakában, 4 intézményben oktatták külön osztályban a sajátos nevelést igénylő gyermekeket, az eltelt 2 év alatt megszűnt a csoport Recsken és Sirokban. E két településen a tanulók képzése integrált oktatás keretében, a többi tanulóval együtt valósul meg, s külön, egyéni fejlesztést kapnak. Ugyanez vonatkozik mindazon településre, ahol nem szerveztek részükre külön osztályt. Összevont osztályokban folyik az értelmi fogyatékos gyermekek oktatása:  Pétervásárán 1 összevont osztály (14 fő),  Tarnaleleszen 3 összevont osztály működik (összesen 35 fő ). Mindemellett vannak az említett iskolában olyan értelmi fogyatékosak is, akiket integráltan oktatnak. A kistérség 1628 tanulója közül sajátos nevelési igényű 194 fő, a tanulók 11,92 %-a (2007. október 1-jei statisztikai adat). 8. Pedagógiai szakszolgáltatások 8.1. Ellátott szakszolgálati feladatok, a feladatellátás módja, formája A Pétervásárai kistérségben a pedagógiai szakszolgálati feladatok a Pétervásárai Kistérség Többcélú Társulása szervezésében kerülnek ellátásra. 2007. augusztus 31-ig intézményfenntartó társulásokkal kötött megállapodásokkal valósult meg a logopédia és a továbbtanulási és pályaválasztási tanácsadás. Ezt követően a feladatot a Társulás saját fenntartású többcélú intézménye útján látja el, amelynek nevelési tanácsadó intézményegysége is van. 8.1.1. Nevelési tanácsadás A Nevelési Tanácsadó Pétervására városban működik, többcélú intézmény intézményegységeként. A feladatellátásban a korábbi intézményfenntartó társulás 12 települése vesz részt. Társult önkormányzatok: Bükkszék, Bükkszenterzsébet, Erdőkövesd, Ivád, Istenmezeje, Kisfüzes, Mátraballa, Mátraderecske, Pétervására, Szajla, Terpes, Váraszó. A kistérség további 8 településén (Bodony, Fedémes, Parád, Parádsasvár, Recsk, Sirok, Szentdomonkos, Tarnalelesz) együttműködési megállapodás útján látja el a feladatot az Intézmény. Az intézmény neve: „Aranykapu” Kistérségi Humán Szolgáltató Központ A nevelési tanácsadói feladatot a kistérség 20 településén túl Bélapátfalvai kistérség 10 településén is ellátta a 2007/2008. tanévben. A 2008/2009. tanévtől várhatóan a Bélapátfalvai kistérség települései az egri nevelési tanácsadó útján látják el a feladatot. A nevelési tanácsadó a kistérség területén 2007-ben 92 gyermek esetében 784 alkalommal végzett fejlesztést, a pszichológus 13 gyermekkel 96 alkalommal foglalkozott. 8.1.2. Logopédiai szolgálat A Társulás ellátja a logopédiai feladatot is, 3 mikrotérségben, 1-1 fő logopédus alkalmazásával. 2007. évben 270 fő ellátottal foglalkozott a szolgálat, legalább heti 1 alkalommal.

25


8.1.3. Továbbtanulási és pályaválasztási tanácsadás A továbbtanulási és pályaválasztási tanácsadást igény és szükség szerint látja el a nevelési tanácsadó. 2007. évben 54 tanuló kereste fel legalább évi 2 alkalommal (terápia) kereste fel az intézményt. A pályairányítást, pályaválasztási tanácsadást az iskolák az 5. évfolyamtól folyamatosan végzik – elsősorban az osztályfőnök irányításával -, a tanácsadásra a bizonytalanok, vagy a képességeket nem megfelelően felmérő családok gyermekei jelennek meg képességet meghaladó- elsősorban szülői elvárások miatti-továbbtanulási szándék, terv esetén. Probléma lehet még a speciális pálya alkalmassági kérdése is. 8.2. Humán erőforrási-, infrastrukturális és tárgyi feltételrendszer jellemzői A feladatokat 6 fő pedagógus (3 fő logopédus, 3 fő fejlesztő logopédus) látja el, közülük 1 fő szakmai vezető. A feladatellátáshoz a tárgyi feltételrendszer rendelkezésre áll, a szükséges helyiségek 2008. szeptember 1-jétől a Pétervására, Kossuth L. út 1. szám alatti irodaépületben biztosítottak lesznek: 1 tanári szoba, 2 foglalkoztató. 9. Egyéb a kistérségben ellátott közoktatási feladatok biztosítása 9.1. Pedagógiai szakmai szolgáltatások biztosítása A kistérség települései vásárlással oldják meg, a Heves Megyei Pedagógiai Intézettől és felsőoktatási intézményektől. 9.2. Alapfokú művészetoktatás biztosításának körülményei Alapfokú művészetoktatás a térségben egy általános iskolában folyik, Parádon. Zene-tánc-és képző-művészeti ágon folyik képzés, a településre járó gyermekeknek. A kistérség központjában indokolt lenne egy alapfokú zene- tánc- és képző-művészeti oktatást végző intézmény létrehozására és működtetése, akár többcélú intézmény keretében is, vagy közoktatási megállapodás keretében lehetne a feladatot elláttatni. 9.3. Munkaerő-gazdálkodási rendszer A kistérségben még nem működik munkaerő-gazdálkodási rendszer. 9.4. Helyettesítési rendszer Az intézményfenntartó társulások létrehozásának befejezésével (maximum két év múlva) várhatóan a szakos ellátás, valamint a humán erőforrással történő hatékony gazdálkodás is megvalósul. Remélhetőleg olyan szakos tanárok maradnak a pályán, akik vagy több szakosak (legalább kettő) vagy hajlandóak újabb szak megszerzésére. A kevés óraszámú tantárgyak oktatása, a gyógypedagógiai oktatás, a fejlesztés, valamint az idegen nyelv oktatása esetén várható igény a szakos tanítás utazó tanárral történő oktatására, illetve a távollévők, hiányszakosok helyettesítő tanárral történő ellátására. A helyettesítési rendszer bevezetését szorgalmazza az a jogszabályi rendelkezés is, mely az 56. évfolyamon a tanítók alkalmazását fogalmazza meg az órák 25-50 %-nak oktatásában. Továbbképzésen túl a pedagógusok utaztatása segíthet a jelentkező hiányok pótlásában. 26


9.5. Felnőttoktatás és -képzés Az FVM fenntartásában működő pétervásárai szakképző intézményben folyik gépészeti szakmában. A recski Jámbor Vilmos Általános Iskolában felnőttoktatás és –képzés is működik:   

Balassi Bálint Gimnázium recski tagintézménye, Angol-informatika tanfolyam, Talentum Vendéglátó-ipari tanfolyam

9.6. Iskolabusz-szolgáltatás rendszere Eddig 2 iskolabusz vásárlására került sor a Pétervásárai Kistérség Többcélú Társulása pályázatával, amelyek Mátraderecske és Parád mikrotársulásainál teljesítenek szolgálatot. A két iskolabusz üzembentartója a két gesztor önkormányzat. A bodonyi alsó tagozatos gyermekek iskolabusszal jutnak el a parádi intézménybe. A társulások számának emelkedése, valamint az egyre több települést érintő társulások létrejötte indokolja a további iskolabusz beállítását, illetve a tanulók szervezett utaztatását. Ez utóbbi nem feltétlen busz vásárlásával lesz a legolcsóbb megoldás, inkább a szolgáltatás vásárlásával. Iskolabusz szolgáltatás vásárlásával biztosítja a gyermekek, tanulók utaztatását Sirok Község Önkormányzata. 10. Nem állami, nem önkormányzati fenntartókkal történő együttműködés módjai Az egyetlen, nem önkormányzati fenntartású intézmény a kistérségben a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fenntartásában lévő pétervásárai Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium. A Pétervásárai kistérség egyik tagönkormányzata sem tervezi közoktatási intézményeit nem állami fenntartó részére átadni. 11. Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés Mellékletben. 12. Záró rendelkezések  Jelen intézkedési terv az érintett képviselő-testületek elfogadásával lép életbe, hatályos: 2010. július 31-ig.  Az intézkedési tervet 2 évenként, ha szükséges évenként felülvizsgáljuk és módosítjuk.  A mellékletben jelölt pénzügyi és gazdasági intézkedéseket értékeljük, szükség szerint módosítjuk  Az intézkedési terv végrehajtását folyamatosan ellenőrizzük, az elmaradást - felelősök és határidők megjelölésével – elemezzük, értékeljük, pótoljuk.  Az intézkedési tervet, az elfogadást követő 8 napon belül az elfogadó határozattal együtt a többcélú kistérségi társulásnak megküldjük.  Jelen intézkedési tervet Bodony Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a 34/2008. (VII. 24.) határozatával elfogadta. Az intézkedési terv tartalmazza a fejlesztések pénzügyi- és ütemtervét. 27


BÜKKSZÉK 1. Helyzetelemzés A térség egyik idegenforgalmi központja, a Salvus gyógyvíz, valamint a strand miatt. 150 üdülő található a településen, az állandó lakosság száma a nyári időszakban megtöbbszöröződik. Probléma a születések számának csökkenése, melynek eredményeként a falu elöregedik, az önkormányzat anyagi helyzete romlik. Ugyanakkor a halálozások száma évek óta többszörösen meghaladja a születések számát, így a település állandó népessége is fogy. A községben kevés az állandó munkalehetőség, az aktív népesség a turizmus szezonalitásának kitett, amely így nem ösztönzi a betelepülést. A település demográfiai adatai:


1997

2004

2005

2006

2007

849 3 15

858 7 12

855 0 18

841 4 15

821 3


3,3

2. Kötelező közoktatási feladatok ellátása 2.1. Óvoda 2.1.1.1. Általános jellemzés Az óvoda a siroki Kölyökvár óvoda tagóvodájaként működik. A 2006/2007-es nevelési évtől lett tagintézmény, addig az önkormányzat önállóan tartotta fenn. Az önkormányzat nem tervezi az intézmény újbóli önálló fenntartását, sem a fenntartói jog átadását, esetleges további társulást. A tagintézmény felvételi körzete: Bükkszék község teljes közigazgatási területe, az itt élő gyermekek felvételét, átvételét az óvoda nem tagadhatja meg. A gyermekeket elsősorban abba az óvodába kell felvenni, amelynek körzetében lakik, illetőleg ahol a szülője dolgozik. Az óvodai felvételről, átvételről az óvoda vezetője dönt. Ha az óvodába jelentkezők száma meghaladja a felvehető gyermekek számát, az óvodavezető bizottságot szervez, amely javaslatot tesz a felvételre. 2.1.1.2. Létszámadatok Az óvodáskorúak ellátása egy vegyes csoportban történik. A 2006/2007. nevelési évben 20 fő, a 2007/2008. nevelési évben 17 fős csoportlétszám volt a tagintézményben, és a születési adatok alapján további csökkenés várható. A gyermekek kor szerinti megoszlása: 2-3 éves: 6 fő, 4-5 éves: 6 fő, 6-7 éves: 5 fő. A hátrányos helyzetű gyermekek száma 5 fő. A más településre bejáró gyermekek száma: 1 fő. A várható gyermeklétszám: 2008/2009 11 fő

2009/2010 14 fő

2010/2011 14 fő

Az óvodai férőhelyek száma 25, így a kihasználtság: 68 % (kistérségi adat: 87,14 %).

28


2.1.1.3. Személyi feltételek A gyermekekkel 2 óvónő és 1 fő dajka foglalkozik. Az egy pedagógusra jutó gyermeklétszám 8,5 fő, a kistérségi hasonló adat: 10,62 fő. 2.1.1.4. Tárgyi feltételek Az óvodaépület állapota megfelelő, rendszeres karbantartásra van szükség. Minden szükséges helyiség rendelkezésre áll, a felszereltség megfelelő. Taneszközökkel rendelkeznek, csak az elhasználódás miatt szükséges pótlás. 2.1.1.5. Az intézmény SWOT-analízise Erőssége Az óvodai nevelés alapelve: nevelés játékkal, mesével. Nincs veszélyeztetett gyermek, a hátrányos helyzetű is kevés. Gyengesége: Kevés az anyagi forrás a felszerelések pótlásához és a működtetéshez. Veszély: A születések számának csökkenése veszélyezteti az intézmény fennmaradását. Lehetőségek: pályázati eszközök igénybevételével az eszközfejlesztés gyorsítása, az óvónők innovatív képességének kihasználása, szabadidős tevékenységek szervezése. 2.1.1.6. Az óvodás korú sajátos nevelési igényű gyermekek ellátása Az alábbi fogyatékossággal rendelkező sajátos nevelési igényű óvodás korú gyermekek oktatása-nevelése valósulhat meg az intézményben: a) Beszédfogyatékos, enyhe értelmi fogyatékos, a megismerő funkció vagy a viselkedés fejlődésének organikus okokra visszavezethetően tartós és súlyos rendellenessége, b) A megismerő funkció vagy a viselkedés fejlődésének organikus okokra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenessége. Jelenleg nincs ilyen gyermek az intézményben. 2.1.1.7. A nemzeti és etnikai kisebbségi nevelés biztosítása A településen nemzeti és etnikai kisebbségi nevelés biztosítására nincs igény, mivel nemzeti és etnikai kisebbség nem él a településen. 2.1.1.8. Bejáró gyermekek ellátása és utazási feltételek A bejáró gyermekek utaztatása egyéni megoldással történik (a szülő autóval vagy autóbusszal viszi óvodába a gyermeket). Jelenleg a tagintézményben nincs bejáró gyermek. 2.2. Általános iskola 2.2.1.1. Általános jellemzés Az általános iskolát az önkormányzat a 2005/2006. tanév kezdetéig önállóan tartotta fenn 1-8. évfolyammal, az alacsony létszámú évfolyamokon előfordult összevonás. A tanulólétszám csökkenése és a szabályozók változása az önkormányzatot arra késztette, hogy – bár eddig is társulásban látta el a feladatot társulási központként – további társulásba lépjen be. A 2005/2006. tanévtől a siroki általános iskola tagiskolája lett, az addig Bükkszékre járó szajlai és terpesi tanulókkal együtt. A négy önkormányzat társulási megállapodásban rögzítette a feladatellátás módját, feltételeit.

29


A szigorú létszámfeltételek miatt a 2007/2008. tanévtől a tagiskola is megszűnt, a siroki intézménybe járnak Bükkszék község tanulói. A szülők szabad iskolaválasztása miatt vannak olyan gyermekek, akik más intézményben tanulnak. 2.2.1.2. Létszámadatok A siroki Országh Kristóf Általános Iskolába bejáró bükkszéki tanulók száma (2007/2008. tanévben): 1. évfolyam 2. évfolyam 3. évfolyam 4. évfolyam

5 fő 3 fő 6 fő



Összesen: 28 fő 3 fő jár a pétervásárai Tamási Áron Általános Iskolába. 2.2.1.3. Személyi feltételek A siroki intézményben 18 fő pedagógussal a szakos ellátottság csaknem teljesen biztosított. 2.2.1.4. Tárgyi feltételek Az intézmény felszereltsége kb. 80 %-os, a taneszköz-ellátottsága jó. 2.2.1.5. Az intézmény SWOT-analízise Erősségek    



felkészült nevelőtestület jó eszközellátottság szaktárgyi eredmények speciális végzettségű pedagógusok integrált oktatás, fejlesztés, felzárkóztatás, tehetséggondozás

Lehetőségek  



Gyengeségek    

kevés gyermek, csökkenő létszám, az egyre nehezebb anyagi háttér hátrányos helyzetű tanulók magas, egyre emelkedő létszáma szülők szociális helyzetének romlása nem megfelelő szakos ellátottság

 Veszélyek   

pályázatok folyamatos készítése, benyújtása nyílt napok, szakmai találkozók szervezése kapcsolatok erősítése,a személyi feltétel javítása

 

folyamatos jogszabályváltozás a média negatív hatása gyermeki devianciák, káros szenvedélyek fejlesztési források hiánya a szabad iskolaválasztásból adódó szülői magatartás

2.2.1.6. Az iskolás korú sajátos nevelési igényű gyermekek ellátása Az alábbi fogyatékossággal rendelkező sajátos nevelési igényű iskolás korú gyermekek oktatása-nevelése valósulhat meg az intézményben: a) Beszédfogyatékos, enyhe értelmi fogyatékos, a megismerő funkció vagy a viselkedés fejlődésének organikus okokra visszavezethetően tartós és súlyos rendellenessége, b) A megismerő funkció vagy a viselkedés fejlődésének organikus okokra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenessége.

30


2.2.1.7. A nemzeti és etnikai kisebbségi nevelés biztosítása Az intézmény nemzeti és etnikai nevelést nem biztosít, azonban a hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek esélyegyenlősége biztosítása megteremtését célzó integrációs fejlesztést, felkészítést szerveznek az intézményben. 2.2.1.8. Bejáró gyermekek ellátása és utazási feltételek A gyermekek utaztatását iskolabusz szolgáltatás vásárlásával biztosítja az intézményfenntartó társulás gesztor önkormányzata, valamennyi évfolyamra bejáró tanuló esetében. 3. Vállalt közoktatási feladatok a) Vállalt közoktatási feladat a logopédiai ellátás, amelyet a Pétervásárai Kistérség Többcélú Társulása útján lát el az önkormányzat. A logopédiai foglalkoztatók az oktatási-nevelési intézményekben találhatók. b) Az Önkormányzat 2004. évtől a többcélú kistérségi társulás útján ellátja a pályaválasztási tanácsadás feladatot, az „Aranykapu” Kistérségi Humán Szolgáltató Központ (korábbi Családsegítő- Gyermekjóléti Szolgálat és Nevelési Tanácsadó) pedagógiai szakszolgálatán keresztül. Szintén ezen intézmény útján valósul meg a nevelési tanácsadás feladatellátás is. 4. Szervezési és fejlesztési célok, intézkedések 4.1. Mindkét közoktatási intézménynél alapvető cél:  Az intézmények folyamatos fejlesztése, korszerűsítése, szükség szerinti felújítása  A kötelező eszköz- felszerelésjegyzék követelményeinek biztosítása, az elhasználódott eszközök folyamatos cseréje,  A hatékony és gazdaságos működtetés összhangjának megteremtése,  Az esélyegyenlőtlenség csökkentése érdekében a korszerű módszerek és eljárások megismerése, alkalmazása, felzárkóztatás, tehetséggondozás, egyéni foglalkozások, fejlesztések,  Az intézmény kapcsolatrendszerének ápolása, fejlesztése, erősítése,  Neveljen a kultúrák iránti nyitottságra, a másság elfogadására, egymás segítésére, fejlessze a környezettudatos magatartást, az egészséges testi, lelki, szociális fejlődést, az egészség védelmét és megőrzését. 4.2. Intézmény típusonként kiemelt célok 4.2.1. Óvoda  Az óvodai nevelési programban igény szerint az etnikai nevelés bevezetése,  A gyermekek -életkorának felkészültségének, fejlettségének figyelembe vételévelsokoldalú, harmonikus fejlesztése,  Egyéni foglalkozásokkal, fejlesztésekkel, sokoldalú, színes tevékenységi formákkal a lemaradt gyermekek felzárkóztatása esélyegyenlőségük javítása. 4.2.2. Általános iskola  A tárgyi feltételrendszer biztosítsa a Bükkszékről átkerülő gyermekek megfelelő elhelyezését,  A pedagógiai program, minőségirányítási program felülvizsgálata 31


 Eredményes és hatékony oktatás megvalósítása, a továbbtanulásra történő alapos és sokoldalú felkészítés, különös tekintettel a lemaradók felzárkóztatására és a tehetségek gondozására, az idegen nyelv oktatására  A szakos ellátottság javítása, a pedagógusok folyamatos és sokoldalú felkészítése, a korszerű ismeretek elsajátíttatása, a továbbképzések feleljenek meg a helyi igényeknek és a jogszabályi feltételeknek. 4.3. Közoktatási feladatok, intézkedések a településen 4.3.1. Mindkét intézményt érintő intézkedések  Az épületek szükség, igény és lehetőség szerinti felújítása  Az elavult eszközök folyamatos cseréje  A helyiségek bútorzatának pótlása 4.3.2. Óvodai ellátásban  Az óvodai ellátásban a gyermeklétszám csökkenése csoportösszevonáshoz vezet, mely a dolgozói létszámot is érinti.  A tárgyi feltételek javítása érdekében a helyzetelemzésben megfogalmazott igények megvalósítása a várható új helyzet ismeretében. 4.3.3. Általános Iskolai ellátásban A bükkszéki iskolaépület oktatási intézménynek épült, 7 osztályterem, 2 szakterem és tornaterem van, felszereltsége hiányos, de az alapvető eszközökkel rendelkezik. A kiürült épület hasznosítható oktatási intézményként (pl. erdei iskolának), valamint idegenforgalmi célra. A feladatellátást biztosító siroki intézményben: Tárgyi feltételrendszer javítása érdekében  A gyermeklétszám növekedése miatt a berendezések, pótlása, a bejáró gyermekek számának növekedése miatt az utaztatás, étkeztetés megszervezése,  Az épületek, udvar karbantartása, új szemléltető eszközök vásárlása, játszóudvar fejlesztése, tetőszerkezet javítása,  A fejlesztések pénzügyi vonzatát az 1.sz. mellékletben rögzített ütemterv tartalmazza.  Az épület jelenlegi feltételei, kapacitása, további gyermekek fogadására is alkalmas. Személyi feltételek javítása érdekében szükséges feladatatok /intézkedések  100 %-os szakos ellátottság biztosítása, esetleg óraadó foglalkoztatásával,  az idegen nyelv oktatásához angol szakos pedagógus biztosítása,  az 5-6. évfolyam esetében a nem szakrendszerű oktatás biztosításához a pedagógusok továbbképzése. A stratégia megvalósítása érdekében tett lépések ÉMOP-pályázat az iskola felújítására, akadálymentesítésére, fűtéskorszerűsítésére Összköltsége: 267 M Ft, a megvalósulás várható ideje: 2009/2010

32


4.4. Intézkedések az esélyegyenlőség biztosítása érdekében     

A két iskolából összetevődő gyermekközösségek összeszoktatása, fejlesztő, felzárkóztató, egyéni foglalkozások szervezése, integrált oktatás, integrációs oktatás, a már folyó egyéb programok folytatása, új lehetőségek keresése, pályázatokba történő bekapcsolódás.

4.5. A célok megvalósítását szolgáló kapcsolatrendszer A célok elérése, és a feladatok megvalósítása érdekében szükség és igény szerinti kapcsolattartás szükséges a:  Pétervásárai Kistérség Többcélú Társulásával  Társult önkormányzatokkal  Közoktatási intézményekkel  Kisebbségi Önkormányzatokkal  Szakmai szervezetekkel, továbbképző intézményekkel, szakmai szolgáltató intézményekkel  Helyi és térségi önkormányzatok egyéb intézményeivel  Országos és megyei szintű önkormányzati, közigazgatási hivatalokkal, szakmai szervezetekkel. 5. Középfokú oktatás biztosításának intézményi és szervezeti keretei 5.1. A feladatellátás biztosításának módja, formája A kistérségben élő tanulók többsége a megyeszékhely Eger intézményeiben, illetve Gyöngyösön tanul. Pétervására városban működik a térség egyetlen középfokú oktatási intézménye, az FVM Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium. Az intézmény 1962-ben került Pétervásárára, és 1963-ban kezdte meg működését. A festői környezetben lévő Keglevich kastély épületében található intézmény a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fenntartásában működik. 5.2. Intézményi struktúra, férőhelyek, osztálylétszámok, kihasználtsági mutatók Az intézményben található szakiskola (tanulók száma: 145) és szakközépiskola (105 fős tanulólétszámmal). 12 osztály van, az átlaglétszám: 20,83 fő. Szakközépiskolai adatok: Tanulók száma: Felzárkóztató foglalkozáson vesz részt: Tehetséggondozásban vesz részt: Kollégiumban lakik:

105 fő 12 fő 10 fő 49 fő

A szaktantermek száma: 5, tornaterem száma: 1, a férőhelyek száma: 175 fő, így a kihasználtság: 60 %.

33


Szakiskolai adatok: Tanulók száma: Felzárkóztató foglalkozáson vesz részt: Tehetséggondozásban vesz részt: Kollégiumban lakik:

145 fő 45 fő 10 fő 63 fő


54 fő 34 fő 3 fő 13 fő 10fő




25 fő 18 fő - fő 7 fő 5 fő

Összesen:

105 fő


35 fő 20 fő ..- fő 13 fő 6 fő


34

10 fő 7 fő ..- fő 4 fő - fő



5 fő - fő ..- fő 5 fő 2 fő


77 fő 51 fő 8 fő 30 fő 19 fő

Összesen:

145 fő


139 fő (55,6 %)

Képeznek:  lótenyésztő, dísznövény - és zöldségtermesztő, mezőgazdasági gépész, pék-cukrász, és virágkötő szakmunkásokat,  növénytermesztő és növényvédelmi technikusokat, és  mezőgazdasági gépésztechnikusokat. 5.3. Az intézmény humán erőforrás-, infrastrukturális és tárgyi feltételrendszerének jellemzői A tanulókat 12 osztályban 26 főállású pedagógus, valamint óraadók oktatják. A nevelő-oktató munkát közvetlenül segítők száma 15 fő, egyéb dolgozó (elsősorban technikai, konyhai és kisegítő létszám) 8 fő. Az egy pedagógusra jutó tanulók száma: 9,62 fő. Az intézményben 12 szaktanterem áll rendelkezésre, és 2 db tanulócsoportos foglalkozásra kialakított kisterem. Iskolai tanműhelyi képzési helyek száma 225. Iskolán kívüli tanműhely 1 (képzési helyeinek száma: 5). Az iskolának saját kollégiuma van, 115 férőhellyel. 5.4. Az iskoláskorú sajátos nevelési igényű gyermekek nevelése-oktatása Sajátos nevelési igényű tanulók Képzésben résztvevők száma: Bejáró tanulók száma: A tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő tanulók száma: Hátrányos helyzetű tanulók száma: Ebből halmozottan hátrányos helyzetű: 5.5. Nemzeti és etnikai nevelés-oktatás biztosítása A nemzeti és etnikai nevelésre az intézményben nincs igény.

35

18 fő 10 fő 18 fő 18 fő 18 fő


5.6. Bejáró tanulók és utazási feltételeik A bejáró tanulók jelentős része tömegközlekedéssel jut el az intézménybe, a többi tanuló egyéni megoldással. 6. Diákotthon és kollégiumi ellátás A kistérség egyetlen kollégiuma az FVM fenntartásában működő Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium intézményben található, amely valamennyi jelentkező igényt kielégít. A férőhelyek száma: 115 fő. Az elhelyezett tanulók száma: 112 fő, ebből lány 27 fő. A kihasználtság így 97,39 %-os. A kollégiumban 6 nevelő dolgozik. A patinás, barokk kastély a fiúkollégiumnak ad helyet, a lányok az ebédlő tetőterének beépítésével nyert férőhelyen, „szállodai színvonalú” ellátásban részesülnek. 7. Gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátás (sajátos nevelést igénylő gyermekek tanulók ellátása) Konduktív pedagógiai ellátás nincs a kistérségben, gyógypedagógiai ellátás az általános iskolákban valósul meg. Az előző intézkedési terv készítésének időszakában, 4 intézményben oktatták külön osztályban a sajátos nevelést igénylő gyermekeket, az eltelt 2 év alatt megszűnt a csoport Recsken és Sirokban. E két településen a tanulók képzése integrált oktatás keretében, a többi tanulóval együtt valósul meg, s külön, egyéni fejlesztést kapnak. Ugyanez vonatkozik mindazon településre, ahol nem szerveztek részükre külön osztályt. Összevont osztályokban folyik az értelmi fogyatékos gyermekek oktatása:  Pétervásárán 1 összevont osztály (14 fő),  Tarnaleleszen 3 összevont osztály működik (összesen 35 fő ). Mindemellett vannak az említett iskolában olyan értelmi fogyatékosak is, akiket integráltan oktatnak. A kistérség 1628 tanulója közül sajátos nevelési igényű 194 fő, a tanulók 11,92 %-a (2007. október 1-jei statisztikai adat). 8. Pedagógiai szakszolgáltatások 8.1. Ellátott szakszolgálati feladatok, a feladatellátás módja, formája A Pétervásárai kistérségben a pedagógiai szakszolgálati feladatok a Pétervásárai Kistérség Többcélú Társulása szervezésében kerülnek ellátásra. 2007. augusztus 31-ig intézményfenntartó társulásokkal kötött megállapodásokkal valósult meg a logopédia és a továbbtanulási és pályaválasztási tanácsadás. Ezt követően a feladatot a Társulás saját fenntartású többcélú intézménye útján látja el, amelynek nevelési tanácsadó intézményegysége is van. 8.1.1. Nevelési tanácsadás A Nevelési Tanácsadó Pétervására városban működik, többcélú intézmény intézményegységeként. A feladatellátásban a korábbi intézményfenntartó társulás 12 települése vesz részt. Társult önkormányzatok: Bükkszék, Bükkszenterzsébet, Erdőkövesd, Ivád, Istenmezeje, Kisfüzes, Mátraballa, Mátraderecske, Pétervására, Szajla, Terpes, Váraszó.

36


A kistérség további 8 településén (Bodony, Fedémes, Parád, Parádsasvár, Recsk, Sirok, Szentdomonkos, Tarnalelesz) együttműködési megállapodás útján látja el a feladatot az Intézmény. Az intézmény neve: „Aranykapu” Kistérségi Humán Szolgáltató Központ A nevelési tanácsadói feladatot a kistérség 20 településén túl Bélapátfalvai kistérség 10 településén is ellátta a 2007/2008. tanévben. A 2008/2009. tanévtől várhatóan a Bélapátfalvai kistérség települései az egri nevelési tanácsadó útján látják el a feladatot. A nevelési tanácsadó a kistérség területén 2007-ben 92 gyermek esetében 784 alkalommal végzett fejlesztést, a pszichológus 13 gyermekkel 96 alkalommal foglalkozott. 8.1.2. Logopédiai szolgálat A Társulás ellátja a logopédiai feladatot is, 3 mikrotérségben, 1-1 fő logopédus alkalmazásával. 2007. évben 270 fő ellátottal foglalkozott a szolgálat, legalább heti 1 alkalommal. 8.1.3. Továbbtanulási és pályaválasztási tanácsadás A továbbtanulási és pályaválasztási tanácsadást igény és szükség szerint látja el a nevelési tanácsadó. 2007. évben 54 tanuló kereste fel legalább évi 2 alkalommal (terápia) kereste fel az intézményt. A pályairányítást, pályaválasztási tanácsadást az iskolák az 5. évfolyamtól folyamatosan végzik – elsősorban az osztályfőnök irányításával -, a tanácsadásra a bizonytalanok, vagy a képességeket nem megfelelően felmérő családok gyermekei jelennek meg képességet meghaladó- elsősorban szülői elvárások miatti-továbbtanulási szándék, terv esetén. Probléma lehet még a speciális pálya alkalmassági kérdése is. 8.2. Humán erőforrási-, infrastrukturális és tárgyi feltételrendszer jellemzői A feladatokat 6 fő pedagógus (3 fő logopédus, 3 fő fejlesztő logopédus) látja el, közülük 1 fő szakmai vezető. A feladatellátáshoz a tárgyi feltételrendszer rendelkezésre áll, a szükséges helyiségek 2008. szeptember 1-jétől a Pétervására, Kossuth L. út 1. szám alatti irodaépületben biztosítottak lesznek: 1 tanári szoba, 2 foglalkoztató. 9. Egyéb a kistérségben ellátott közoktatási feladatok biztosítása 9.1. Pedagógiai szakmai szolgáltatások biztosítása A kistérség települései vásárlással oldják meg, a Heves Megyei Pedagógiai Intézettől és felsőoktatási intézményektől. 9.2. Alapfokú művészetoktatás biztosításának körülményei Alapfokú művészetoktatás a térségben egy általános iskolában folyik, Parádon. Zene-tánc-és képző-művészeti ágon folyik képzés, a településre járó gyermekeknek. A kistérség központjában indokolt lenne egy alapfokú zene- tánc- és képző-művészeti oktatást végző intézmény létrehozására és működtetése, akár többcélú intézmény keretében is, vagy közoktatási megállapodás keretében lehetne a feladatot elláttatni. 37


9.3. Munkaerő-gazdálkodási rendszer A kistérségben még nem működik munkaerő-gazdálkodási rendszer. 9.4. Helyettesítési rendszer Az intézményfenntartó társulások létrehozásának befejezésével (maximum két év múlva) várhatóan a szakos ellátás, valamint a humán erőforrással történő hatékony gazdálkodás is megvalósul. Remélhetőleg olyan szakos tanárok maradnak a pályán, akik vagy több szakosak (legalább kettő) vagy hajlandóak újabb szak megszerzésére. A kevés óraszámú tantárgyak oktatása, a gyógypedagógiai oktatás, a fejlesztés, valamint az idegen nyelv oktatása esetén várható igény a szakos tanítás utazó tanárral történő oktatására, illetve a távollévők, hiányszakosok helyettesítő tanárral történő ellátására. A helyettesítési rendszer bevezetését szorgalmazza az a jogszabályi rendelkezés is, mely az 56. évfolyamon a tanítók alkalmazását fogalmazza meg az órák 25-50 %-nak oktatásában. Továbbképzésen túl a pedagógusok utaztatása segíthet a jelentkező hiányok pótlásában. 9.5. Felnőttoktatás és -képzés Az FVM fenntartásában működő pétervásárai szakképző intézményben folyik gépészeti szakmában. A recski Jámbor Vilmos Általános Iskolában felnőttoktatás és –képzés is működik:   


9.6. Iskolabusz-szolgáltatás rendszere Eddig 2 iskolabusz vásárlására került sor a Pétervásárai Kistérség Többcélú Társulása pályázatával, amelyek Mátraderecske és Parád mikrotársulásainál teljesítenek szolgálatot. A két iskolabusz üzembentartója a két gesztor önkormányzat. A társulások számának emelkedése, valamint az egyre több települést érintő társulások létrejötte indokolja a további iskolabusz beállítását, illetve a tanulók szervezett utaztatását. Ez utóbbi nem feltétlen busz vásárlásával lesz a legolcsóbb megoldás, inkább a szolgáltatás vásárlásával. Iskolabusz szolgáltatás vásárlásával biztosítja a gyermekek, tanulók utaztatását Sirok Község Önkormányzata, így a bükkszéki tanulók is így jutnak el az intézménybe, és onnan haza. 10. Nem állami, nem önkormányzati fenntartókkal történő együttműködés módjai Az egyetlen, nem önkormányzati fenntartású intézmény a kistérségben a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fenntartásában lévő pétervásárai Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium. A Pétervásárai kistérség egyik tagönkormányzata sem tervezi közoktatási intézményeit nem állami fenntartó részére átadni.

38


11. Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés Mellékletben. 12. Záró rendelkezések  Jelen intézkedési terv az érintett képviselő-testületek elfogadásával lép életbe, hatályos: 2010. július 31-ig.  Az intézkedési tervet 2 évenként, ha szükséges évenként felülvizsgáljuk és módosítjuk.  A mellékletben jelölt pénzügyi és gazdasági intézkedéseket értékeljük, szükség szerint módosítjuk  Az intézkedési terv végrehajtását folyamatosan ellenőrizzük, az elmaradást - felelősök és határidők megjelölésével – elemezzük, értékeljük, pótoljuk.  Az intézkedési tervet, az elfogadást követő 8 napon belül az elfogadó határozattal együtt a többcélú kistérségi társulásnak megküldjük.  Jelen intézkedési tervet a Bükkszék Község Önkormányzatának Képviselő-testülete 82/2008. (VIII. 25.) határozatával elfogadta.

39


BÜKKSZENTERZSÉBET 1. Helyzetelemzés A Pétervására és Tarnalelesz között elhelyezkedő, a Bükk déli lábánál fekvő település lakosságszáma 1213 fő, mérsékelten csökken (az elmúlt 10 év alatt alig 2 %-kal csökkent a lakosok száma ). A közoktatási feladatellátás társulásban fenntartott intézményekkel megoldott. A település demográfiai adatai:


1997

2004

2005

2006

2007

1235 8 14

1177 10 18

1207 20 26

1213 10 16

1213 15


1,78

2. Kötelező közoktatási feladatok ellátása 2.1. Óvoda 2.1.1.1. Általános jellemzés Az óvodát két vegyes csoporttal az önkormányzat –gesztorként- társulásban tartja fenn, ide járnak a szentdomonkosi gyerekek is. Az intézmény felvételi körzete: Bükkszenterzsébet és Szentdomonkos községek teljes közigazgatási területe, az itt élő gyermekek felvételét, átvételét az óvoda nem tagadhatja meg. A gyermekeket elsősorban abba az óvodába kell felvenni, amelynek körzetében lakik, illetőleg ahol a szülője dolgozik. Az óvodai felvételről, átvételről az óvoda vezetője dönt. Ha az óvodába jelentkezők száma meghaladja a felvehető gyermekek számát, az óvodavezető bizottságot szervez, amely javaslatot tesz a felvételre. 2.1.1.2. Létszámadatok A 2007/2008. nevelési évben az intézménybe járó gyermekek száma 56 fő (64 fő) volt. Ebből sajátos nevelési igényű gyermek 1 fő, gyógypedagógiai nevelésben résztvevő gyermek 2 fő volt. A kiscsoportos korúak száma 11 fő, a középső csoportos korúak száma 16 fő, a nagycsoportos korúaké 29 fő. A bejáró gyermekek száma 17 fő (Szentdomonkosról 13 fő, Tarnaleleszről 4 fő). A veszélyeztetett gyermekek száma: 11 fő, a sajátos nevelési igényű gyermekek száma: 3 fő, a hátrányos helyzetű gyermekek száma: 39 fő, halmozottan hátrányos helyzetű gyermek nincs az intézményben. A gyermekek kor szerinti megoszlása:

2-3 éves: 4-5 éves: 6-7 éves: Összesen:

9 fő 34 fő 13 fő 56 fő

Az egy óvodai csoportra jutó gyermeklétszám: 28 fő (a kistérségben 21,97 fő ). Az óvodai férőhelyek száma 50, a kihasználtság: 112 %-os, igen magas, a kistérségi átlag: 87,14 %. A várható gyermeklétszám: (zárójelben az SNI-kel korrigált létszám) 2008/2009 52 fő (58)

2009/2010 46 fő

40

2010/2011 40 fő


2.1.1.3. Személyi feltételek A gyermekekkel 4 óvónő és 2 dajka foglalkozik, az egyéb dolgozók (konyhai) száma: 4 fő. Az egy pedagógusra jutó gyermekszám 14 fő, a kistérségi hasonló adat: 10,62 fő. A viszonylag magas csoportlétszámok miatt az adat magasabb az átlagnál. 2.1.1.4. Tárgyi feltételek Az óvodaépület felújítására, belső festésére, nyílászárók cseréjére lenne szükség. A felszereltsége megfelelő, egyik csoportszobában esedékes lenne az asztalok, székek cseréje. Hiányzó helyiségek: tornaszoba, fejlesztő szoba, nevelői szoba. Taneszközökkel rendelkeznek, az elhasználódás miatt szükséges pótlás, valamint a közismeretei nevelésnél és az udvari játékoknál kellene fejleszteni. 2.1.1.5. Az intézmény SWOT-analízise Az óvodai nevelésben két éve indult el a Belső Gondozói Rendszer, ezen belül a testi nevelés célzott fejlesztése, mérése- értékelése – fejlesztés. A játék után a mozgás fejlesztése a kiemelt terület. Erősségek: Nagy zöld játszóudvar, a gyermekeknek helyben főznek, jól képzett pedagógusok, a gyermekek egyéni fejlesztése, logopédiai fejlesztés Gyengeségek: Nincs külön fejlesztő helyiség, nehéz rendben tartani a nagy udvart, a roma gyermekek nem járnak rendszeresen óvodába. Lehetőségek: A hiányzó helyiségek pótlása, pályázatokba történő bekapcsolódás, a szülő meggyőzése. Veszélyek: egyre több a szegény családból érkező, valamint a hátrányokkal induló gyermek. 2.1.1.6. Az óvodás korú sajátos nevelési igényű gyermekek ellátása Az intézmény alapító okirata és az intézmény jóváhagyott pedagógiai programja szerint     

a sajátos nevelési igényű –beszédfogyatékos, autista- gyermekek integrált óvodai nevelése, a sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelése utazó pedagógus segítségével, testi, érzékszervi, középsúlyos értelmi fogyatékos halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek nevelése, enyhe értelmi fogyatékos, a viselkedés fejlődésének organikus és nem organikus okokra visszavezethető tartós és súlyos rendellenessége miatt sajátos nevelési igényű gyermekek nevelése, beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő gyermekek fejlesztése – szakember segítségével.

2.1.1.7. A nemzeti és etnikai kisebbségi nevelés biztosítása A nemzeti és etnikai kisebbségi nevelés biztosítására eddig nem érkezett igény. 2.1.1.8. Bejáró gyermekek ellátása és utazási feltételek A bejáró gyermekek utaztatása egyéni megoldással történik (a szülő autóval vagy autóbusszal viszi óvodába a gyermeket). A gesztor önkormányzat az iskolai intézményfenntartó társulás településeivel közösen tervezi az iskolabusz szolgáltatás biztosítását.

41


2.2. Általános iskola 2.2.1.1. Általános jellemzés Az általános iskola 1-3 évfolyamát önálló iskolaként a 2007/2008. tanév kezdetéig volt az önkormányzat fenntartásában, a 4-8. évfolyam oktatását társulási megállapodás alapján a tarnaleleszi Általános Művelődési Központ iskolája látta el. Ezt követően valamennyi évfolyamra létrejött a társulás, a településen 1-4. évfolyammal működő tagintézmény működik, 2 összevont osztállyal. Az általános iskola a 2007/2008. tanévtől a tarnaleleszi ÁMK tagiskolája, 1-4. évfolyammal működteti kettős összevonással. A tagintézmény felvételi körzete: Bükkszenterzsébet község közigazgatási területe. Amennyiben finanszírozási és/vagy jogszabályi változások miatt bezárásra kerül az intézmény, a tanulók a tarnaleleszi anyaintézményben nyernek elhelyezést. 2.2.1.2. Létszámadatok Az 1-4. évfolyam két osztályába összesen 39 (47) gyermek tanul. Veszélyeztetett tanuló 3 fő, 8 fő sajátos nevelési igényű tanuló integráltan oktatott, s külön fejlesztésben részesül. A tanulókkal két pedagógus foglalkozik. Az egy osztályra jutó tanulólétszám 19,5 fő. A várható tanulói létszám: 2008/2009 39 (47) fő

2009/2010 35 fő

2010/2011 32 fő

Az 5-8. évfolyam tanulói az intézményfenntartó társulás székhely településére, Tarnaleleszre járnak. A tarnaleleszi Általános Művelődési Központba bejáró bükkszenterzsébeti tanulók száma (2007/2008. tanévben): 1. évfolyam 2. évfolyam 3. évfolyam 4. évfolyam

5 fő -


13 fő 6 fő 7 fő 16 fő

Összesen: 47 fő. A pétervásárai Tamási Áron Általános Iskola 3-8. évfolyamára 11 tanuló jár. 2.2.1.3. Személyi feltételek A tagintézményben 2 fő pedagógus tanít. Az egy pedagógusra jutó tanulói létszám 19,5 fő, a kistérségi hasonló adat: 11,55 fő. 2.2.1.4. Tárgyi feltételek Az iskolaépületben 3 osztályterem áll a tanulók rendelkezésére. A férőhelyek száma 60, a kihasználtság 65 % (kistérségi adat: 59,09 %). Az üres osztályterem még egy osztály fogadására alkalmas. Az iskolaépületet 2006-ban felújították, igen szép megjelenésű épület. A 3 osztálytermen kívül tanári szoba és udvar áll a gyermekek rendelkezésére, sajnos tornaszoba, ill. tornaterem nincs. A taneszköz-ellátottság az eszközjegyzéknek megfelelő.

42


2.2.1.5. A tagintézmény SWOT-analízise A tartalmi munkában a tanórai differenciált foglakozás, és az egyéni bánásmód elve érvényesül. Erősségek: a családias légkör, jó tanító-diák kapcsolat, s az összevonásból adódó sok ismétlés. Gyengeségek: a gyermekek nem megfelelő magatartása, a szülők nem megfelelő hozzáállása, a két osztályhoz két pedagógus van, a helyettesítés megoldása nagyon nehéz. Lehetőségek: a jelenleg az anyaintézménybe járó gyermekekből átszervezéssel biztosítani a székhelyen és a tagintézményben is a minőségi oktatás feltételeit. Veszélyek: a szigorítások és jogszabályváltozások befolyásolhatják az iskola jövőjét. 2.2.1.6. Az iskolás korú sajátos nevelési igényű gyermekek ellátása A sajátos nevelési igényű tanulók integráltan oktatottak, és külön fejlesztésben részesülnek. 2.2.1.7. A nemzeti és etnikai kisebbségi oktatás-nevelés biztosítása A nemzeti és etnikai kisebbségi nevelés-oktatás biztosítására eddig nem érkezett igény. 2.2.1.8. Bejáró gyermekek ellátása és utazási feltételek A tagintézménybe 1 bejáró gyermek jár, az ő utaztatása egyéni módszerrel történik (a szülő autóval vagy autóbusszal viszi iskolába a gyermeket). Hasonlóképpen történik a tarnaleleszi anyaintézménybe a tanulók bejárása. A társult önkormányzatok tervezik az iskolabusz szolgáltatás beindítását. 3. Vállalt közoktatási feladatok a) Vállalt közoktatási feladat a logopédiai ellátás, amelyet a Pétervásárai Kistérség Többcélú Társulása útján lát el az önkormányzat. A logopédiai foglalkoztatók az oktatási-nevelési intézményekben találhatók. b) Az Önkormányzat 2004. évtől a többcélú kistérségi társulás útján ellátja a pályaválasztási tanácsadás feladatot, az „Aranykapu” Kistérségi Humán Szolgáltató Központ (korábbi Családsegítő- Gyermekjóléti Szolgálat és Nevelési Tanácsadó) pedagógiai szakszolgálatán keresztül. Szintén ezen intézmény útján valósul meg a nevelési tanácsadás feladatellátás is. 4. Szervezési és fejlesztési célok, intézkedések 4.1. Mindkét közoktatási intézménynél alapvető cél:  Az oktatáshoz, neveléshez szükséges feltételrendszer és eszközrendszer biztosítása, a korszerű követelményeknek történő megfelelés,  A hatékony és gazdaságos működtetés összhangjának megteremtése,  Az esélyegyenlőtlenség csökkentése érdekében a korszerű módszerek és eljárások megismerése, alkalmazása, felzárkóztatás, tehetséggondozás, egyéni foglalkozások, integrált oktatás,  Az intézmény kapcsolatrendszerének ápolása, fejlesztése, erősítése,

43


 Neveljen a kultúrák iránti nyitottságra, a másság elfogadására, egymás segítésére, fejlessze a környezettudatos magatartást, az egészséges testi, lelki, szociális fejlődést, az egészség védelmét és megőrzését. 4 2. Intézmény típusonként kiemelt célok 4.2.1. Óvoda A minőségi nevelőmunka feltételeinek folyamatos biztosítása (tárgyi- és személyi feltételek), ehhez pályázati források felkutatása. 4.2.2. Általános iskola Folyamatosan jelentkező feladat a taneszközök pótlása, a felszerelési jegyzékben foglaltak megteremtése, a minőségi oktatás feltételeinek mind jobb megteremtése. Tervezett infrastrukturális fejlesztés (az anyaintézményben):    

Megnevezése: Iskola bővítése, korszerűsítése (tetőtér beépítés, nyílászárók cseréje és a fűtési rendszer korszerűsítése, tornaterem bővítés) Megvalósulása: 2009 Összköltsége: 180 millió Ft Forrása: ÉMOP (befogadott pályázat)

4.3. Közoktatási feladatok, intézkedések 4.3.1. Mindkét intézményt érintő intézkedések  Az épületek szükség, igény és lehetőség szerinti felújítása  Az előírt eszközök, felszerelések és taneszközök beszerzése, az elavult eszközök folyamatos cseréje,  A szükséges és hiányzó helyiségek biztosítása,  A tárgyi feltételek biztosításához a társult települések felszabaduló épületeinek hasznosításában is gondolkodni kell,  Élni kell a korszerűsítéshez, új módszerek alkalmazásához biztosított központi források pályázati úton történő megszerzésével. 4.3.2. Óvodai ellátás Az óvodai ellátásban, a helyzetelemzésben feltárt hiányosságok megszüntetése, lehetőségek keresése, pályázatokon források biztosítása. 4.3.2. Általános Iskolai ellátás A tárgyi feltételek biztosítása érdekében (az anyaintézményben)  A szükséges helyiségek és felszerelések időbeni és pénzügyi ütemezése,  A szükségtantermek kiváltása,  A különböző esélyegyenlőséget biztosító országos programokba történő bekapcsolódással a tárgyi és személyi feltételek, a tartalmi munka fejlesztése,  A bejáró gyermeklétszám növekedése miatt a berendezések pótlása, a bejáró gyermekek utaztatásának, étkeztetésének szervezése, biztosítása.

44


Tervezett infrastrukturális fejlesztés:    


A személyi feltételek javítása érdekében szükséges feladatatok/intézkedések  100 %-os szakos ellátottság biztosítása, esetleg óraadó foglalkoztatásával,  az 5-6. évfolyam esetében a nem szakrendszerű oktatás biztosításához a pedagógusok továbbképzése. 4.4. Intézkedések az esélyegyenlőség biztosítása érdekében     

etnikai oktatás és az integrációs oktatás bevezetése, integrált oktatás kiterjesztése, pedagógusok felkészítése, a program és egyéb felzárkóztató programok bevezetésére, a már folyó egyéb programok folytatása, új lehetőségek keresése, pályázatokba történő bekapcsolódás  a felzárkóztatás, esélyteremtés érdekében az országos roma-programok lehetőségeivel élni kell.

4.5. A célok megvalósítását szolgáló kapcsolatrendszer A célok elérése, és a feladatok megvalósítása érdekében szükség és igény szerinti kapcsolattartás szükséges a:  Pétervásárai Kistérség Többcélú Társulásával  Társult önkormányzatokkal  Közoktatási intézményekkel  Kisebbségi Önkormányzatokkal  Szakmai szervezetekkel, továbbképző intézményekkel, szakmai szolgáltató intézményekkel  Helyi és térségi önkormányzatok egyéb intézményeivel  Országos és megyei szintű önkormányzati, közigazgatási hivatalokkal, szakmai szervezetekkel. 5. Középfokú oktatás biztosításának intézményi és szervezeti keretei 5.1. A feladatellátás biztosításának módja, formája A kistérségben élő tanulók többsége a megyeszékhely Eger intézményeiben, illetve Gyöngyösön tanul. Pétervására városban működik a térség egyetlen középfokú oktatási intézménye, az FVM Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium. Az intézmény 1962-ben került Pétervásárára, és 1963-ban kezdte meg működését. A festői környezetben lévő Keglevich kastély épületében található intézmény a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fenntartásában működik.

45


5.2. Intézményi struktúra, férőhelyek, osztálylétszámok, kihasználtsági mutatók Az intézményben található szakiskola (tanulók száma: 145) és szakközépiskola (105 fős tanulólétszámmal). 12 osztály van, az átlaglétszám: 20,83 fő. Szakközépiskolai adatok: Tanulók száma: Felzárkóztató foglalkozáson vesz részt: Tehetséggondozásban vesz részt: Kollégiumban lakik:

105 fő 12 fő 10 fő 49 fő


145 fő 45 fő 10 fő 63 fő


54 fő 34 fő 3 fő 13 fő 10fő




25 fő 18 fő - fő 7 fő 5 fő

Összesen:

105 fő

46



35 fő 20 fő ..- fő 13 fő 6 fő


10 fő 7 fő ..- fő 4 fő - fő


5 fő - fő ..- fő 5 fő 2 fő


77 fő 51 fő 8 fő 30 fő 19 fő

Összesen:

145 fő


139 fő (55,6 %)

Képeznek:  lótenyésztő, dísznövény - és zöldségtermesztő, mezőgazdasági gépész, pék-cukrász, és virágkötő szakmunkásokat,  növénytermesztő és növényvédelmi technikusokat, és  mezőgazdasági gépésztechnikusokat. 5.3. Az intézmény humán erőforrás-, infrastrukturális és tárgyi feltételrendszerének jellemzői A tanulókat 12 osztályban 26 főállású pedagógus, valamint óraadók oktatják. A nevelő-oktató munkát közvetlenül segítők száma 15 fő, egyéb dolgozó (elsősorban technikai, konyhai és kisegítő létszám) 8 fő. Az egy pedagógusra jutó tanulók száma: 9,62 fő.

47


Az intézményben 12 szaktanterem áll rendelkezésre, és 2 db tanulócsoportos foglalkozásra kialakított kisterem. Iskolai tanműhelyi képzési helyek száma 225. Iskolán kívüli tanműhely 1 (képzési helyeinek száma: 5). Az iskolának saját kollégiuma van, 115 férőhellyel. 5.4. Az iskoláskorú sajátos nevelési igényű gyermekek nevelése-oktatása Sajátos nevelési igényű tanulók Képzésben résztvevők száma: Bejáró tanulók száma: A tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő tanulók száma: Hátrányos helyzetű tanulók száma: Ebből halmozottan hátrányos helyzetű:

18 fő 10 fő 18 fő 18 fő 18 fő

5.5. Nemzeti és etnikai nevelés-oktatás biztosítása A nemzeti és etnikai nevelésre az intézményben nincs igény. 5.6. Bejáró tanulók és utazási feltételeik A bejáró tanulók jelentős része tömegközlekedéssel jut el az intézménybe, a többi tanuló egyéni megoldással. 6. Diákotthon és kollégiumi ellátás A kistérség egyetlen kollégiuma az FVM fenntartásában működő Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium intézményben található, amely valamennyi jelentkező igényt kielégít. A férőhelyek száma: 115 fő. Az elhelyezett tanulók száma: 112 fő, ebből lány 27 fő. A kihasználtság így 97,39 %-os. A kollégiumban 6 nevelő dolgozik. A patinás, barokk kastély a fiúkollégiumnak ad helyet, a lányok az ebédlő tetőterének beépítésével nyert férőhelyen, „szállodai színvonalú” ellátásban részesülnek. 7. Gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátás (sajátos nevelést igénylő gyermekek tanulók ellátása) Konduktív pedagógiai ellátás nincs a kistérségben, gyógypedagógiai ellátás az általános iskolákban valósul meg. Az előző intézkedési terv készítésének időszakában, 4 intézményben oktatták külön osztályban a sajátos nevelést igénylő gyermekeket, az eltelt 2 év alatt megszűnt a csoport Recsken és Sirokban. E két településen a tanulók képzése integrált oktatás keretében, a többi tanulóval együtt valósul meg, s külön, egyéni fejlesztést kapnak. Ugyanez vonatkozik mindazon településre, ahol nem szerveztek részükre külön osztályt. Összevont osztályokban folyik az értelmi fogyatékos gyermekek oktatása:  Pétervásárán 1 összevont osztály (14 fő),  Tarnaleleszen 3 összevont osztály működik (összesen 35 fő ). Mindemellett vannak az említett iskolában olyan értelmi fogyatékosak is, akiket integráltan oktatnak.

48


A kistérség 1628 tanulója közül sajátos nevelési igényű 194 fő, a tanulók 11,92 %-a (2007. október 1-jei statisztikai adat). 8. Pedagógiai szakszolgáltatások 8.1. Ellátott szakszolgálati feladatok, a feladatellátás módja, formája A Pétervásárai kistérségben a pedagógiai szakszolgálati feladatok a Pétervásárai Kistérség Többcélú Társulása szervezésében kerülnek ellátásra. 2007. augusztus 31-ig intézményfenntartó társulásokkal kötött megállapodásokkal valósult meg a logopédia és a továbbtanulási és pályaválasztási tanácsadás. Ezt követően a feladatot a Társulás saját fenntartású többcélú intézménye útján látja el, amelynek nevelési tanácsadó intézményegysége is van. 8.1.1. Nevelési tanácsadás A Nevelési Tanácsadó Pétervására városban működik, többcélú intézmény intézményegységeként. A feladatellátásban a korábbi intézményfenntartó társulás 12 települése vesz részt. Társult önkormányzatok: Bükkszék, Bükkszenterzsébet, Erdőkövesd, Ivád, Istenmezeje, Kisfüzes, Mátraballa, Mátraderecske, Pétervására, Szajla, Terpes, Váraszó. A kistérség további 8 településén (Bodony, Fedémes, Parád, Parádsasvár, Recsk, Sirok, Szentdomonkos, Tarnalelesz) együttműködési megállapodás útján látja el a feladatot az Intézmény. Az intézmény neve: „Aranykapu” Kistérségi Humán Szolgáltató Központ A nevelési tanácsadói feladatot a kistérség 20 településén túl Bélapátfalvai kistérség 10 településén is ellátta a 2007/2008. tanévben. A 2008/2009. tanévtől várhatóan a Bélapátfalvai kistérség települései az egri nevelési tanácsadó útján látják el a feladatot. A nevelési tanácsadó a kistérség területén 2007-ben 92 gyermek esetében 784 alkalommal végzett fejlesztést, a pszichológus 13 gyermekkel 96 alkalommal foglalkozott. 8.1.2. Logopédiai szolgálat A Társulás ellátja a logopédiai feladatot is, 3 mikrotérségben, 1-1 fő logopédus alkalmazásával. 2007. évben 270 fő ellátottal foglalkozott a szolgálat, legalább heti 1 alkalommal. 8.1.3. Továbbtanulási és pályaválasztási tanácsadás A továbbtanulási és pályaválasztási tanácsadást igény és szükség szerint látja el a nevelési tanácsadó. 2007. évben 54 tanuló kereste fel legalább évi 2 alkalommal (terápia) kereste fel az intézményt. A pályairányítást, pályaválasztási tanácsadást az iskolák az 5. évfolyamtól folyamatosan végzik – elsősorban az osztályfőnök irányításával -, a tanácsadásra a bizonytalanok, vagy a képességeket nem megfelelően felmérő családok gyermekei jelennek meg képességet meghaladó- elsősorban szülői elvárások miatti-továbbtanulási szándék, terv esetén. Probléma lehet még a speciális pálya alkalmassági kérdése is.

49


8.2. Humán erőforrási-, infrastrukturális és tárgyi feltételrendszer jellemzői A feladatokat 6 fő pedagógus (3 fő logopédus, 3 fő fejlesztő logopédus) látja el, közülük 1 fő szakmai vezető. A feladatellátáshoz a tárgyi feltételrendszer rendelkezésre áll, a szükséges helyiségek 2008. szeptember 1-jétől a Pétervására, Kossuth L. út 1. szám alatti irodaépületben biztosítottak lesznek: 1 tanári szoba, 2 foglalkoztató. 9. Egyéb a kistérségben ellátott közoktatási feladatok biztosítása 9.1. Pedagógiai szakmai szolgáltatások biztosítása A kistérség települései vásárlással oldják meg, a Heves Megyei Pedagógiai Intézettől és felsőoktatási intézményektől. 9.2. Alapfokú művészetoktatás biztosításának körülményei Alapfokú művészetoktatás a térségben egy általános iskolában folyik, Parádon. Zene-tánc-és képző-művészeti ágon folyik képzés, a településre járó gyermekeknek. A kistérség központjában indokolt lenne egy alapfokú zene- tánc- és képző-művészeti oktatást végző intézmény létrehozására és működtetése, akár többcélú intézmény keretében is, vagy közoktatási megállapodás keretében lehetne a feladatot elláttatni. 9.3. Munkaerő-gazdálkodási rendszer A kistérségben még nem működik munkaerő-gazdálkodási rendszer. 9.4. Helyettesítési rendszer Az intézményfenntartó társulások létrehozásának befejezésével (maximum két év múlva) várhatóan a szakos ellátás, valamint a humán erőforrással történő hatékony gazdálkodás is megvalósul. Remélhetőleg olyan szakos tanárok maradnak a pályán, akik vagy több szakosak (legalább kettő) vagy hajlandóak újabb szak megszerzésére. A kevés óraszámú tantárgyak oktatása, a gyógypedagógiai oktatás, a fejlesztés, valamint az idegen nyelv oktatása esetén várható igény a szakos tanítás utazó tanárral történő oktatására, illetve a távollévők, hiányszakosok helyettesítő tanárral történő ellátására. A helyettesítési rendszer bevezetését szorgalmazza az a jogszabályi rendelkezés is, mely az 56. évfolyamon a tanítók alkalmazását fogalmazza meg az órák 25-50 %-nak oktatásában. Továbbképzésen túl a pedagógusok utaztatása segíthet a jelentkező hiányok pótlásában. 9.5. Felnőttoktatás és -képzés Az FVM fenntartásában működő pétervásárai szakképző intézményben folyik gépészeti szakmában. A recski Jámbor Vilmos Általános Iskolában felnőttoktatás és –képzés is működik:   


50


9.6. Iskolabusz-szolgáltatás rendszere Eddig 2 iskolabusz vásárlására került sor a Pétervásárai Kistérség Többcélú Társulása pályázatával, amelyek Mátraderecske és Parád mikrotársulásainál teljesítenek szolgálatot. A két iskolabusz üzembentartója a két gesztor önkormányzat. A társulások számának emelkedése, valamint az egyre több települést érintő társulások létrejötte indokolja a további iskolabusz beállítását, illetve a tanulók szervezett utaztatását. Ez utóbbi nem feltétlen busz vásárlásával lesz a legolcsóbb megoldás, inkább a szolgáltatás vásárlásával. Iskolabusz szolgáltatás vásárlásával biztosítja a gyermekek, tanulók utaztatását Sirok Község Önkormányzata. 10. Nem állami, nem önkormányzati fenntartókkal történő együttműködés módjai Az egyetlen, nem önkormányzati fenntartású intézmény a kistérségben a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fenntartásában lévő pétervásárai Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium. A Pétervásárai kistérség egyik tagönkormányzata sem tervezi közoktatási intézményeit nem állami fenntartó részére átadni. 11. Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés 12. Záró rendelkezések  Jelen intézkedési terv az érintett képviselő-testületek elfogadásával lép életbe, hatályos: 2010. július 31-ig.  Az intézkedési tervet 2 évenként, ha szükséges évenként felülvizsgáljuk és módosítjuk.  A mellékletben jelölt pénzügyi és gazdasági intézkedéseket értékeljük, szükség szerint módosítjuk  Az intézkedési terv végrehajtását folyamatosan ellenőrizzük, az elmaradást - felelősök és határidők megjelölésével – elemezzük, értékeljük, pótoljuk.  Az intézkedési tervet, az elfogadást követő 8 napon belül az elfogadó határozattal együtt a többcélú kistérségi társulásnak megküldjük.  Jelen intézkedési tervet a Bükkszenterzsébet Község Önkormányzatának Képviselőtestülete 44/2008. (VII. 31.) határozatával elfogadta. A terv melléklete a feladatok ütem- és pénzügyi-terve.

51


ERDŐKÖVESD 1. Helyzetelemzés A 658 fő lélekszámú település a kistérségi székhely Pétervására város közvetlen szomszéd községe. A településen magas a munkanélküliség, és az elöregedés jellemző. A település demográfiai adatai:


1997

2004

2005

2006

2007

704 10 10

672 4 18

660 3 11

665 7 16

658 10


6,53

2. Kötelező közoktatási feladatok biztosítása 2.1. Óvoda 2.1.1.1. Általános jellemzés A településen a 2007/2008. nevelési év kezdetéig egy önálló óvoda működött, ezt követően az óvoda a pétervásárai Napköziotthonos Óvoda tagintézménye lett. A tagintézmény felvételi körzete: Erdőkövesd község teljes közigazgatási területe, az itt élő gyermekek felvételét, átvételét az óvoda nem tagadhatja meg. A gyermekeket elsősorban abba az óvodába kell felvenni, amelynek körzetében lakik, illetőleg ahol a szülője dolgozik. Az óvodai felvételről, átvételről az óvoda vezetője dönt. Ha az óvodába jelentkezők száma meghaladja a felvehető gyermekek számát, az óvodavezető bizottságot szervez, amely javaslatot tesz a felvételre. 2.1.1.2. Létszámadatok Az óvodában, 1 csoportszobában, egy gyermekcsoportban 28 óvodáskorú nevelése folyik. Az intézményegységbe felvehető gyermekek száma 25 fő, így a kihasználtság jelenleg 112 %-os (kistérségi adat: 87,14 %). Az óvodások kor szerinti megoszlása: 2-3 éves: 8 fő, 4-5 éves: 11 fő, 6-7 éves: 9 fő, összesen: 28 fő, ebből bejáró 4 fő (1 fő Istenmezejéről, 3 fő Pétervásáráról). A hátrányos helyzetű gyermekek száma a tagintézményben 11 fő, melyből mind a 11 fő halmozottan hátrányos helyzetű. Sajátos nevelési igényű gyermek jelenleg nincs az intézményben. A várható gyermeklétszám: 2008/2009 24 fő

2009/2010 19 fő

2010/2011 20 fő

2.1.1.3. Személyi feltételek 2 óvónő, 1 dajka és egy konyhai dolgozó segíti az óvodai munkát. Az egy pedagógusra jutó gyermeklétszám: 14 fő (a kistérségi hasonló adat: 10,62 fő). 2.1.1.4. Tárgyi feltételek Az óvoda épülete felújításra szorul, a taneszköz ellátottság részben, főleg pályázat útján biztosított. Nincs tornaszoba és elkülönítő.

52


2.1.1.5. A tagintézmény SWOT-analízise Erőssége: a gyermeki személyiség védelme, szeretete, tisztelete és megbecsülése. A gyermekek részére úszásoktatást, táncoktatást, szerveznek, hangsúlyt fektetnek a hagyományőrzésre, fejlesztő pedagógia alkalmazására. Gyengesége: Gondot jelent a biztonságos anyagi háttér hiánya. Lehetőségek: A hiányzó helyiségek pótlása, pályázatokba történő bekapcsolódás, a szülő meggyőzése. Veszélyek: egyre több a szegény családból érkező, valamint a hátrányokkal induló gyermek. 2.1.1.6. Az óvodás korú sajátos nevelési igényű gyermekek ellátása Az intézmény alapító okirata szerint biztosítja a sajátos nevelési igényű gyermekek különleges gondozását, valamint a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek óvodai integrációs fejlesztését. 2.1.1.7. A nemzeti és etnikai kisebbségi nevelés biztosítása Az intézmény alapító okirata szerint biztosítja az etnikai kisebbséghez tartozó gyermekek gondozását, differenciált foglalkoztatását. 2.1.1.8. Bejáró gyermekek ellátása és utazási feltételek A tagintézménybe bejáró gyermekek utaztatása egyelőre egyéni megoldással történik (a szülő autóval vagy autóbusszal viszi be a gyermeket az intézménybe). 2.2. Általános Iskola 2.2.1.1. Általános jellemzés Az általános iskola a pétervásárai Tamási Áron Általános Iskola tagintézménye. Az általános iskola ellátás 1-3. évfolyam részére helyben, tagintézményben valósul meg. A 4-8. évfolyam oktatása-nevelése az anyaintézményben, a pétervásárai általános iskolában történik, ahová a gyermekek bejárnak. Ez -tekintettel arra, hogy a két település összeépült- nem okoz aránytalan terhet sem a szülőknek, sem a gyermekeknek. A településről bejáró tanulók száma az 1. sz. mellékletben található. A tagintézmény beiskolázási körzete: Erdőkövesd község közigazgatási területe, az itt élő tanulók felvételét az intézmény nem tagadhatja meg. 2.2.1.2. Létszámadatok Az 1-3. évfolyam összevont osztályában 19 gyermek tanul (korrigált létszám: 24 fő). A várható tanulói létszám: 2008/2009 18 fő

2009/2010 19 fő

A 4-8. évfolyam Pétervásárára, az anyaintézménybe jár.

53

2010/2011 19 fő


A pétervásárai Tamási Áron Általános Iskola anyaintézményébe bejáró erdőkövesdi tanulók száma (2007/2008. tanévben): 1. évfolyam 2. évfolyam 3. évfolyam 4. évfolyam




Összesen: 34 fő 2.2.1.3. Személyi feltételek A 19 fő tanulóval két pedagógus foglalkozik, és egy óraadó tanár tanórán kívüli foglalkozáson angolt tanít. Az egy pedagógusra jutó tanulói létszám 8,5 fő (a kistérségi adat: 11,55 fő). 2.2.1.4. Tárgyi feltételek Az iskola épülete oktatási célra épült, jelenleg külső felújítása, és a belső tisztasági festés időszerű. Felszereltsége hiányos, nincs nevelői szoba, öltöző, zuhanyzó. Taneszköz ellátottsága megfelelő. 2.2.1.5. A tagintézmény SWOT-analízise Az összevont, kis létszámú iskolában az esélyegyenlőség megteremtését egyéni foglalkozással, délután a tanórán kívüli tevékenység során, napköziben biztosítják. Első osztálytól délutáni foglalkozáson angol nyelvet tanulnak a kisdiákok. Fejlesztő foglalkozás, logopédiai ellátás is az esélyeket javítja. Erőssége: a családias égkör, az összevonásból adódó sok ismétlés. Gyengeség: A működés feltételét biztosító anyagi háttér hiánya. Veszélyek: egyre több a szegény családból érkező, valamint a hátrányokkal induló gyermek. Lehetőségek: pályázati eszközök igénybevételével az eszközfejlesztés gyorsítása. 2.2.1.6. Az iskolás korú sajátos nevelési igényű gyermekek ellátása A sajátos nevelési igényű tanulók nevelése-oktatása, a szakértői bizottság által javasolt fejlesztésük megvalósul az intézményben. Az intézmény alapító okirata szerint a sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű általános iskolai oktatásával valósul meg, az alábbi tanulók ellátásával:       

Enyhén értelmi fogyatékos, Középsúlyos értelmi fogyatékos, Gyengénlátó, Mozgássérült, Beszédfogyatékos, Diszlexia és egyéb részképesség zavarral küzdő, Súlyos magatartási, tanulási zavarral küzdő.

2.2.1.7. A nemzeti és etnikai kisebbségi nevelés biztosítása Az etnikai kisebbséghez tartozó tanulók oktatása, felzárkóztatása, tehetséggondozása az elkészített pedagógiai program alapján valósul meg.

54


2.2.1.8. Bejáró gyermekek ellátása és utazási feltételek A gyermekek a tagintézménybe egyéni megoldással jutnak be (a szülő autóval vagy autóbuszszal viszi a gyermeket az iskolába). Hasonlóképpen történik a felsőbb évfolyamokon tanuló tanulók utazása is a pétervásárai anyaintézménybe. 3. Vállalt közoktatási feladatok a) Vállalt közoktatási feladat a logopédiai ellátás, amelyet a Pétervásárai Kistérség Többcélú Társulása útján lát el az önkormányzat. A logopédiai foglalkoztatók az oktatási-nevelési intézményekben találhatók. b) Az Önkormányzat 2004. évtől a többcélú kistérségi társulás útján ellátja a pályaválasztási tanácsadás feladatot, az „Aranykapu” Kistérségi Humán Szolgáltató Központ (korábbi Családsegítő- Gyermekjóléti Szolgálat és Nevelési Tanácsadó) pedagógiai szakszolgálatán keresztül. Szintén ezen intézmény útján valósul meg a nevelési tanácsadás feladatellátás is. 4. Szervezési és fejlesztési célok, intézkedések 4.1. Mindkét közoktatási intézménynél alapvető cél: Az önkormányzat a két tagintézményt nem tervezi sem ismét önállóan működtetni, sem újabb társulásba vinni. Folyamatosan jelentkező feladat a taneszközök pótlása, a felszerelési jegyzékben foglaltak megteremtése, a minőségi oktatás feltételeinek mind jobb megteremtése. 4.2. Intézmény típusonként kiemelt célok 4.2.1. Óvoda  Az óvodai nevelési programok összehangolása, különös tekintettel a hagyományápolásra, etnikai nevelés alkalmazására,  A gyermekek-életkorának felkészültségének, fejlettségének figyelembe vételévelsokoldalú, harmonikus fejlesztése,  A gyermekek egészséges életmódra nevelése, színvonalas, igényes környezet iránti igény kialakítása, alkalmazkodásra, szeretetre, tiszteletre nevelése,  Egyéni foglalkozásokkal, fejlesztésekkel a lemaradt gyermekek felzárkóztatása esélyegyenlőségük javítása. 4.2.2. Általános iskola  A pedagógiai programok felülvizsgálata, összehangolása,  Az etnikai, az integrált oktatás, az integrációs nevelés folytatása, felzárkóztatás, és tehetséggondozás, sokoldalú és korszerű tevékenységi formák alkalmazása,  Eredményes és hatékony oktatás, a továbbtanulásra történő alapos és sokoldalú felkészítés, különös tekintettel a lemaradók felzárkóztatására és a tehetségek gondozására,  A pedagógusok folyamatos és sokoldalú felkészítése, a korszerű ismeretek elsajátíttatása, a jogszabályi feltételeknek történő megfelelés biztosítása,  Neveljen a kultúrák iránti nyitottságra, a másság elfogadására, egymás segítésére, fejlessze a környezettudatos magatartást, az egészséges testi, lelki, szociális fejlődést, az egészség védelmét és megőrzését.

55


4.3. Közoktatási feladatok Pétervására városban és társult községeiben 4.3.1. Óvodai ellátás Az óvodai ellátás a községi tagóvodában valósul meg. A várható gyermeklétszám a társult községekben (Erdőkövesd, Ivád, Váraszó) mérsékelt csökkenést mutat, ami azt jelenti, hogy még néhány évig helyben maradhat az ellátás. Ezt a jogszabályok módosítása, illetve a települések anyagi helyzete módosíthatja. A pétervásárai gyermeklétszám-előrejelzés stagnálást mutat. Elvileg a jelenlegi férőhelyek az igényeket kielégítik, a tagóvodai férőhelyek jobb kihasználásával hosszabb távon is megoldható az ellátás. Tárgyi feltételek javítása: Indokolt az intézményegységek korszerűsítése a meglévő eszközök fejlesztésével, az udvari játékok felújításával. A két utóbbi feladat anyagi feltételei pályázati eszközök igénybevételével is javítható, ugyanakkor nem nélkülözheti a fenntartói támogatást. Személyi feltételek javítása: A tagóvodák miatt az óvoda vezetőjének kötelező órája – a jelenleg hatályos közoktatási törvény szerint – heti 27 óráról 6 órára csökkent, ami 21 óra (hét ellátatlan órát jelent, s ha figyelembe vesszük, hogy a tagóvodákkal a vezető egyéb feladati megnövekedtek, ezért még 1 fő óvónő alkalmazása vált szükségessé. A 4 intézményegységgel kapcsolatos adminisztrációs terhek miatt szükséges egy óvodatitkár beállítása is. 4.3.2. Általános Iskolai ellátás Tárgyi feltételek javítása: Az általános iskolai oktatás Pétervására város iskolájában, illetve a hozzá tartozó erdőkövesdi és istenmezejei tagiskolában valósul meg. Mindhárom intézmény tárgyi feltételei megfelelőek. Tervezett infrastrukturális fejlesztés:    

Megnevezése: Informatikai és oktatási eszközök beszerzése Megvalósulása: 2008/2009 Összköltsége: 24 millió Ft Forrása: TIOP 1.1.1. (elnyert támogatás)

Személyi feltételek javítása: Amennyiben a Tamási Áron Általános Iskolában a társulási változások miatt osztálybontásra kerül sor, az értelemszerűen személyi fejlesztést von maga után. A fentiektől függetlenül, az iskola összetett feladatát, sokszínű tevékenységét, valamint a tagintézmények belépését tekintve indokolttá válhat még egy igazgató-helyettes beállítása, valamint legalább egy pedagógus átképzése gyógypedagógus szakra. Folyamatos elemzést igényel - a helyi és társult települések elvárásai miatt - a feladatok bővülése, változása s az igényekhez történő igazítása, a szükséges fejlesztések tervezése és ütemezése. A célok között jelölt tartalmi kérdések megvalósítása érdekében a társult községek között folyamatos szakmai konzultációk szervezése, a programok összehangolt átdolgozása, közös munka és szakmai megbeszélések, helyi továbbképzések szervezése szükséges. 4.4. Intézkedések az esélyegyenlőség biztosítása érdekében Az óvodai ellátás és az általános iskola ellátás is a pétervásárai intézményben valósul meg. A helyzetelemzésben részletesen szerepel az egyes intézmények e témával kapcsolatos tevékenysége, mely azt mutatja, hogy kiemelt feladatként kezeli mindkét intézmény a hátrányok csökkentését, a felzárkóztatást, az egyenlő esélyek megteremtését.

56


Az eddigi – fentiekben megfogalmazott – tevékenységi formák és programok folytatásával sokoldalú fejlesztést valósítanak meg, melynek eredménye nem maradhat el. A továbbiakban az új lehetőségek, kutatása, kihasználása, pályázati formák keresése szélesítheti az ilyen irányú tevékenységet. Nem maradhat el az uniós, kormányzati és ágazati források keresése és kihasználása. 4.5. A célok megvalósítását szolgáló kapcsolatrendszer A célok elérése, és a feladatok megvalósítása érdekében szükség és igény szerinti kapcsolattartás szükséges a:  Pétervásárai Kistérség Többcélú Társulásával  Társult önkormányzatokkal  Közoktatási intézményekkel  Kisebbségi Önkormányzatokkal  Szakmai szervezetekkel, továbbképző intézményekkel, szakmai szolgáltató intézményekkel  Helyi és térségi önkormányzatok egyéb intézményeivel  Országos és megyei szintű önkormányzati, közigazgatási hivatalokkal, szakmai szervezetekkel. 5. Középfokú oktatás biztosításának intézményi és szervezeti keretei 5.1. A feladatellátás biztosításának módja, formája A kistérségben élő tanulók többsége a megyeszékhely Eger intézményeiben, illetve Gyöngyösön tanul. Pétervására városban működik a térség egyetlen középfokú oktatási intézménye, az FVM Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium. Az intézmény 1962-ben került Pétervásárára, és 1963-ban kezdte meg működését. A festői környezetben lévő Keglevich kastély épületében található intézmény a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fenntartásában működik. 5.2. Intézményi struktúra, férőhelyek, osztálylétszámok, kihasználtsági mutatók Az intézményben található szakiskola (tanulók száma: 145) és szakközépiskola (105 fős tanulólétszámmal). 12 osztály van, az átlaglétszám: 20,83 fő. Szakközépiskolai adatok: Tanulók száma: Felzárkóztató foglalkozáson vesz részt: Tehetséggondozásban vesz részt: Kollégiumban lakik:

105 fő 12 fő 10 fő 49 fő

A szaktantermek száma: 5, tornaterem száma: 1, a férőhelyek száma: 175 fő, így a kihasználtság: 60 %. Szakiskolai adatok: Tanulók száma: Felzárkóztató foglalkozáson vesz részt: Tehetséggondozásban vesz részt:

145 fő 45 fő 10 fő

57


Kollégiumban lakik:

63 fő


54 fő 34 fő 3 fő 13 fő 10fő




25 fő 18 fő - fő 7 fő 5 fő

Összesen:

105 fő


35 fő 20 fő ..- fő 13 fő 6 fő


10 fő 7 fő ..- fő 4 fő - fő

Lótenyésztő Képzésben résztvevők száma: Bejáró tanulók száma: A tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő tanulók száma: Hátrányos helyzetű tanulók száma: 58

5 fő - fő ..- fő 5 fő


Ebből halmozottan hátrányos helyzetű:

2 fő


77 fő 51 fő 8 fő 30 fő 19 fő

Összesen:

145 fő


139 fő (55,6 %)


18 fő 10 fő 18 fő 18 fő 18 fő

5.5. Nemzeti és etnikai nevelés-oktatás biztosítása A nemzeti és etnikai nevelésre az intézményben nincs igény. 5.6. Bejáró tanulók és utazási feltételeik A bejáró tanulók jelentős része tömegközlekedéssel jut el az intézménybe, a többi tanuló egyéni megoldással.

59


6. Diákotthon és kollégiumi ellátás A kistérség egyetlen kollégiuma az FVM fenntartásában működő Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium intézményben található, amely valamennyi jelentkező igényt kielégít. A férőhelyek száma: 115 fő. Az elhelyezett tanulók száma: 112 fő, ebből lány 27 fő. A kihasználtság így 97,39 %-os. A kollégiumban 6 nevelő dolgozik. A patinás, barokk kastély a fiúkollégiumnak ad helyet, a lányok az ebédlő tetőterének beépítésével nyert férőhelyen, „szállodai színvonalú” ellátásban részesülnek. 7. Gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátás (sajátos nevelést igénylő gyermekek tanulók ellátása) Konduktív pedagógiai ellátás nincs a kistérségben, gyógypedagógiai ellátás az általános iskolákban valósul meg. Az előző intézkedési terv készítésének időszakában, 4 intézményben oktatták külön osztályban a sajátos nevelést igénylő gyermekeket, az eltelt 2 év alatt megszűnt a csoport Recsken és Sirokban. E két településen a tanulók képzése integrált oktatás keretében, a többi tanulóval együtt valósul meg, s külön, egyéni fejlesztést kapnak. Ugyanez vonatkozik mindazon településre, ahol nem szerveztek részükre külön osztályt. Összevont osztályokban folyik az értelmi fogyatékos gyermekek oktatása:  Pétervásárán 1 összevont osztály (14 fő),  Tarnaleleszen 3 összevont osztály működik (összesen 35 fő ). Mindemellett vannak az említett iskolában olyan értelmi fogyatékosak is, akiket integráltan oktatnak. A kistérség 1628 tanulója közül sajátos nevelési igényű 194 fő, a tanulók 11,92 %-a (2007. október 1-jei statisztikai adat). 8. Pedagógiai szakszolgáltatások 8.1. Ellátott szakszolgálati feladatok, a feladatellátás módja, formája A Pétervásárai kistérségben a pedagógiai szakszolgálati feladatok a Pétervásárai Kistérség Többcélú Társulása szervezésében kerülnek ellátásra. 2007. augusztus 31-ig intézményfenntartó társulásokkal kötött megállapodásokkal valósult meg a logopédia és a továbbtanulási és pályaválasztási tanácsadás. Ezt követően a feladatot a Társulás saját fenntartású többcélú intézménye útján látja el, amelynek nevelési tanácsadó intézményegysége is van. 8.1.1. Nevelési tanácsadás A Nevelési Tanácsadó Pétervására városban működik, többcélú intézmény intézményegységeként. A feladatellátásban a korábbi intézményfenntartó társulás 12 települése vesz részt. Társult önkormányzatok: Bükkszék, Bükkszenterzsébet, Erdőkövesd, Ivád, Istenmezeje, Kisfüzes, Mátraballa, Mátraderecske, Pétervására, Szajla, Terpes, Váraszó. A kistérség további 8 településén (Bodony, Fedémes, Parád, Parádsasvár, Recsk, Sirok, Szentdomonkos, Tarnalelesz) együttműködési megállapodás útján látja el a feladatot az Intézmény. Az intézmény neve: „Aranykapu” Kistérségi Humán Szolgáltató Központ

60


A nevelési tanácsadói feladatot a kistérség 20 településén túl Bélapátfalvai kistérség 10 településén is ellátta a 2007/2008. tanévben. A 2008/2009. tanévtől várhatóan a Bélapátfalvai kistérség települései az egri nevelési tanácsadó útján látják el a feladatot. A nevelési tanácsadó a kistérség területén 2007-ben 92 gyermek esetében 784 alkalommal végzett fejlesztést, a pszichológus 13 gyermekkel 96 alkalommal foglalkozott. 8.1.2. Logopédiai szolgálat A Társulás ellátja a logopédiai feladatot is, 3 mikrotérségben, 1-1 fő logopédus alkalmazásával. 2007. évben 270 fő ellátottal foglalkozott a szolgálat, legalább heti 1 alkalommal. 8.1.3. Továbbtanulási és pályaválasztási tanácsadás A továbbtanulási és pályaválasztási tanácsadást igény és szükség szerint látja el a nevelési tanácsadó. 2007. évben 54 tanuló kereste fel legalább évi 2 alkalommal (terápia) kereste fel az intézményt. A pályairányítást, pályaválasztási tanácsadást az iskolák az 5. évfolyamtól folyamatosan végzik – elsősorban az osztályfőnök irányításával -, a tanácsadásra a bizonytalanok, vagy a képességeket nem megfelelően felmérő családok gyermekei jelennek meg képességet meghaladó- elsősorban szülői elvárások miatti-továbbtanulási szándék, terv esetén. Probléma lehet még a speciális pálya alkalmassági kérdése is. 8.2. Humán erőforrási-, infrastrukturális és tárgyi feltételrendszer jellemzői A feladatokat 6 fő pedagógus (3 fő logopédus, 3 fő fejlesztő logopédus) látja el, közülük 1 fő szakmai vezető. A feladatellátáshoz a tárgyi feltételrendszer rendelkezésre áll, a szükséges helyiségek 2008. szeptember 1-jétől a Pétervására, Kossuth L. út 1. szám alatti irodaépületben biztosítottak lesznek: 1 tanári szoba, 2 foglalkoztató. 9. Egyéb a kistérségben ellátott közoktatási feladatok biztosítása 9.1. Pedagógiai szakmai szolgáltatások biztosítása A kistérség települései vásárlással oldják meg, a Heves Megyei Pedagógiai Intézettől és felsőoktatási intézményektől. 9.2. Alapfokú művészetoktatás biztosításának körülményei Alapfokú művészetoktatás a térségben egy általános iskolában folyik, Parádon. Zene-tánc-és képző-művészeti ágon folyik képzés, a településre járó gyermekeknek. A kistérség központjában indokolt lenne egy alapfokú zene- tánc- és képző-művészeti oktatást végző intézmény létrehozására és működtetése, akár többcélú intézmény keretében is, vagy közoktatási megállapodás keretében lehetne a feladatot elláttatni. 9.3. Munkaerő-gazdálkodási rendszer A kistérségben még nem működik munkaerő-gazdálkodási rendszer.

61


9.4. Helyettesítési rendszer Az intézményfenntartó társulások létrehozásának befejezésével (maximum két év múlva) várhatóan a szakos ellátás, valamint a humán erőforrással történő hatékony gazdálkodás is megvalósul. Remélhetőleg olyan szakos tanárok maradnak a pályán, akik vagy több szakosak (legalább kettő) vagy hajlandóak újabb szak megszerzésére. A kevés óraszámú tantárgyak oktatása, a gyógypedagógiai oktatás, a fejlesztés, valamint az idegen nyelv oktatása esetén várható igény a szakos tanítás utazó tanárral történő oktatására, illetve a távollévők, hiányszakosok helyettesítő tanárral történő ellátására. A helyettesítési rendszer bevezetését szorgalmazza az a jogszabályi rendelkezés is, mely az 56. évfolyamon a tanítók alkalmazását fogalmazza meg az órák 25-50 %-nak oktatásában. Továbbképzésen túl a pedagógusok utaztatása segíthet a jelentkező hiányok pótlásában. 9.5. Felnőttoktatás és -képzés Az FVM fenntartásában működő pétervásárai szakképző intézményben folyik gépészeti szakmában. A recski Jámbor Vilmos Általános Iskolában felnőttoktatás és –képzés is működik:   


9.6. Iskolabusz-szolgáltatás rendszere Eddig 2 iskolabusz vásárlására került sor a Pétervásárai Kistérség Többcélú Társulása pályázatával, amelyek Mátraderecske és Parád mikrotársulásainál teljesítenek szolgálatot. A két iskolabusz üzembentartója a két gesztor önkormányzat. A társulások számának emelkedése, valamint az egyre több települést érintő társulások létrejötte indokolja a további iskolabusz beállítását, illetve a tanulók szervezett utaztatását. Ez utóbbi nem feltétlen busz vásárlásával lesz a legolcsóbb megoldás, inkább a szolgáltatás vásárlásával. Iskolabusz szolgáltatás vásárlásával biztosítja a gyermekek, tanulók utaztatását Sirok Község Önkormányzata. 10. Nem állami, nem önkormányzati fenntartókkal történő együttműködés módjai Az egyetlen, nem önkormányzati fenntartású intézmény a kistérségben a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fenntartásában lévő pétervásárai Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium. A Pétervásárai kistérség egyik tagönkormányzata sem tervezi közoktatási intézményeit nem állami fenntartó részére átadni. 11. Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés Mellékletben.

62


12. Záró rendelkezések  Jelen intézkedési terv az érintett képviselő-testületek elfogadásával lép életbe, hatályos: 2010. július 31-ig.  Az intézkedési tervet 2 évenként, ha szükséges évenként felülvizsgáljuk és módosítjuk.  A mellékletben jelölt pénzügyi és gazdasági intézkedéseket értékeljük, szükség szerint módosítjuk  Az intézkedési terv végrehajtását folyamatosan ellenőrizzük, az elmaradást - felelősök és határidők megjelölésével – elemezzük, értékeljük, pótoljuk.  Az intézkedési tervet, az elfogadást követő 8 napon belül az elfogadó határozattal együtt a többcélú kistérségi társulásnak megküldjük.  Jelen intézkedési tervet Erdőkövesd Község Önkormányzatának Képviselő-testülete 41/2008. (VIII. 26.) határozatával elfogadta. A terv melléklete a feladatok ütem- és pénzügyi-terve.

63


FEDÉMES 1. Helyzetelemzés A 370 lélekszámú település a kistérség harmadik legkisebb faluja, a lakosságszám csökkenésének mértéke a kistérségi átlagot meghaladó mértékű 8,87 % (kistérségi átlag: 4,6 %). A település demográfiai adatai:


1997

2004

2005

2006

2007

406 3 8

384 2 5

366 0 5

359 3 6

370 2


8,87

A festői környezetben elhelyezkedő településen sem óvoda, sem általános iskola nem működik. A gyermeklétszám csökkenése, alacsony létszáma miatt mindkét kötelező közoktatási feladatot a tarnaleleszi ÁMK látja el, az önkormányzatok között meglévő társulási megállapodás alapján. 2. Kötelező közoktatási feladatok biztosítása 2.1. Óvoda 2.1.1.1. Általános jellemzés A gyermekek a tarnaleleszi Általános Művelődési Központ óvodájába járnak. Az intézményt fenntartó települések a feladatellátás módját és feltételeit társulási megállapodásban rögzítették. 2.1.1.2. Létszámadatok A 2007/2008. nevelési évben 3 fő bejáró gyermek volt a településről. A 2008/2009. nevelési évben már csak 2 fő fedémesi gyermek lesz az intézményben. 2.1.1.3. Személyi feltételek Az anyaintézményben biztosítottak. 2.1.1.4. Tárgyi feltételek Az anyaintézményben részben biztosítottak. 2.1.1.5. Az intézmény SWOT-analízise (ÁMK, Tarnalelesz) Erősségek   

Gyengeségek 

felkészült nevelőtestület etnikai kisebbség sokoldalú fejlesztése jó kapcsolat a szülőkkel

 

64

hátrányos helyzetű gyermekek magas aránya, és létszámuk emelkedése felszerelések, eszközök és helyiségek hiánya elszegényedő település és szegény családok





Veszélyek 

a megfelelő feltételek biztosítása, pályázati lehetőségek kihasználása sokoldalú tevékenységi formák, foglalkozások kapcsolatok ápolása



elszegényedő családok hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek számának emelkedése

2.1.1.6. Az óvodás korú sajátos nevelési igényű gyermekek ellátása Az anyaintézményben biztosított. 2.1.1.7. A nemzeti és etnikai kisebbségi nevelés biztosítása Az anyaintézményben biztosított, a fedémesi gyermekek részére ilyen igény nem jelentkezett. 2.1.1.8. Bejáró gyermekek ellátása és utazási feltételek A gyermekek utaztatása egyéni megoldással történik (a szülő autóval vagy autóbusszal viszi a gyermeket az intézménybe). 2.2. Általános Iskola 2.2.1.1. Általános jellemzés A tanulók a tarnaleleszi Általános Művelődési Központ iskolájába járnak, mely Tarnalelesz, Fedémes, Bükkszenterzsébet és Szentdomonkos Községek közös fenntartásában működik. A községek a feladatellátás módját és feltételeit társulási megállapodásban rögzítették. 2.2.1.2. Létszámadatok A tarnaleleszi Általános Művelődési Központba bejáró fedémesi tanulók száma (2007/2008. tanévben): 1. évfolyam 2. évfolyam 3. évfolyam 4. évfolyam

2 fő 1 fő



Összesen: 15 fő. 2.2.1.3. Személyi feltételek Az anyaintézményben részben biztosított. 2.2.1.4. Tárgyi feltételek Az anyaintézményben részben biztosított. 2.2.1.5. Az intézmény SWOT-analízise (ÁMK, Tarnalelesz) Erősségek Gyengeségek  felkészült nevelőtestület  az egyre nehezebb anyagi háttér  speciális végzettségű pedagógusok  veszélyeztetett helyzetű tanulók egyre emelkedő létszáma  integrált oktatás, fejlesztés, felzárkózta szülők szociális helyzetének romlása tás, tehetséggondozás  amatőr ifjúsági zenekar  nem megfelelő szakos ellátottság  hiányos felszerelés

65


Veszélyek Lehetőségek  pályázatok folyamatos készítése, be folyamatos jogszabályváltozás nyújtása  a média negatív hatása  nyílt napok, szakmai találkozók szerve gyermeki devianciák, káros szenvedézése lyek  kapcsolatok erősítése  fejlesztési források hiánya  a szakos ellátottság javítása  integrált oktatás kiszélesítése

2.2.1.6. Az iskolás korú sajátos nevelési igényű gyermekek ellátása A sajátos nevelési igényű gyermekek oktatása, fejlesztése az általános iskolában részben integrált, részben szegregált oktatás keretében megoldott, mind a tárgyi, mind a személyi feltételek megfelelőek, a tárgyi feltétel javítása érdekében a szükségtantermek kiváltása szükséges. A gyógypedagógiai tanterv szerint tanuló gyermekek oktatását, fejlesztését is felvállalták (a középsúlyos értelmi fogyatékosokat is). 2.2.1.7. A nemzeti és etnikai kisebbségi nevelés biztosítása A fedémesi tanulók részére ilyen igény nem jelentkezett. 2.2.1.8. Bejáró gyermekek ellátása és utazási feltételek A bejáró gyermekek utaztatása egyéni megoldással történik (a szülő autóval vagy autóbusszal viszi óvodába a gyermeket). A gesztor önkormányzat az iskolai intézményfenntartó társulás településeivel közösen tervezi az iskolabusz szolgáltatás biztosítását. 3. Vállalt közoktatási feladatok a) Vállalt közoktatási feladat a logopédiai ellátás, amelyet a Pétervásárai Kistérség Többcélú Társulása útján lát el az önkormányzat. A logopédiai foglalkoztatók az oktatási-nevelési intézményekben találhatók. b) Az Önkormányzat 2004. évtől a többcélú kistérségi társulás útján ellátja a pályaválasztási tanácsadás feladatot, az „Aranykapu” Kistérségi Humán Szolgáltató Központ (korábbi Családsegítő- Gyermekjóléti Szolgálat és Nevelési Tanácsadó) pedagógiai szakszolgálatán keresztül. Szintén ezen intézmény útján valósul meg a nevelési tanácsadás feladatellátás is, melyet együttműködési megállapodás alapján végez a Szolgáltató. 4. Szervezési és fejlesztési célok 4.1. Mindkét közoktatási intézményegységnél alapvető cél:  Az oktatáshoz, neveléshez szükséges feltételrendszer és eszközrendszer biztosítása, a korszerű követelményeknek történő megfelelés,  A hatékony és gazdaságos működtetés összhangjának megteremtése,  Az esélyegyenlőtlenség csökkentése érdekében a korszerű módszerek és eljárások megismerése, alkalmazása, felzárkóztatás, tehetséggondozás, egyéni foglalkozások, integrált oktatás,  Az intézmény kapcsolatrendszerének ápolása, fejlesztése, erősítése,  Neveljen a kultúrák iránti nyitottságra, a másság elfogadására, egymás segítésére, fejlessze a környezettudatos magatartást, az egészséges testi, lelki, szociális fejlődést, az egészség védelmét és megőrzését. 66


4 2. Intézmény típusonként kiemelt célok 4.2.1. Óvoda  Az óvodai nevelési programban az etnikai nevelés,  A gyermekek - életkorának felkészültségének, fejlettségének figyelembe vételével sokoldalú, harmonikus fejlesztése  Egyéni foglalkozásokkal, fejlesztésekkel, sokoldalú, színes tevékenységi formákkal a lemaradt gyermekek felzárkóztatása esélyegyenlőségük javítása. 4.2.2. Általános iskola  A pedagógiai program, minőségirányítási program felülvizsgálata  Eredményes és hatékony oktatás megvalósítása, a továbbtanulásra történő alapos és sokoldalú felkészítés, különös tekintettel a lemaradók felzárkóztatására és a tehetségek gondozására, az idegen nyelv oktatására  A szakos ellátottság javítása, a pedagógusok folyamatos és sokoldalú felkészítése, a korszerű ismeretek elsajátíttatása, a továbbképzések feleljenek meg a helyi igényeknek és a jogszabályi feltételeknek. 4.3. Közoktatási feladatok, intézkedések 4.3.1. Mindkét intézményt érintő intézkedések  Az épületek szükség, igény és lehetőség szerinti felújítása  Az előírt eszközök, felszerelések és taneszközök beszerzése, az elavult eszközök folyamatos cseréje  A szükséges és hiányzó helyiségek biztosítása  A tárgyi feltételek biztosításához a társult települések felszabaduló épületeinek hasznosításában is gondolkodni kell.  Élni kell a korszerűsítéshez, új módszerek alkalmazásához biztosított központi források pályázati úton történő megszerzésével. 4.3.2. Óvodai ellátás Az óvodai ellátásban, a helyzetelemzésben feltárt hiányosságok megszüntetése, lehetőségek keresése, pályázatokon források biztosítása. 4.3.2. Általános Iskolai ellátás a) A tárgyi feltételek biztosítása érdekében  A szükséges helyiségek és felszerelések időbeni és pénzügyi ütemezése,  A szükségtantermek kiváltása  A különböző esélyegyenlőséget biztosító országos programokba történő bekapcsolódással a tárgyi és személyi feltételek, a tartalmi munka fejlesztése,  A bejáró gyermeklétszám növekedése miatt a berendezések pótlása, a bejáró gyermekek utaztatásának, étkeztetésének szervezése, biztosítása.

67


Tervezett infrastrukturális fejlesztés:    


b) A személyi feltételek javítása érdekében szükséges feladatatok /intézkedések  100 %-os szakos ellátottság biztosítása, esetleg óraadó foglalkoztatásával,  az 5-6. évfolyam esetében a nem szakrendszerű oktatás biztosításához a pedagógusok továbbképzése. 4.4. Intézkedések az esélyegyenlőség biztosítása érdekében     


4.5. A célok megvalósítását szolgáló kapcsolatrendszer A célok elérése, és a feladatok megvalósítása érdekében szükség és igény szerinti kapcsolattartás szükséges a:  Pétervásárai Kistérség Többcélú Társulásával  Társult önkormányzatokkal  Közoktatási intézményekkel  Kisebbségi Önkormányzatokkal  Szakmai szervezetekkel, továbbképző intézményekkel, szakmai szolgáltató intézményekkel  Helyi és térségi önkormányzatok egyéb intézményeivel  Országos és megyei szintű önkormányzati, közigazgatási hivatalokkal, szakmai szervezetekkel. 5. Középfokú oktatás biztosításának intézményi és szervezeti keretei 5.1. A feladatellátás biztosításának módja, formája A kistérségben élő tanulók többsége a megyeszékhely Eger intézményeiben, illetve Gyöngyösön tanul. Pétervására városban működik a térség egyetlen középfokú oktatási intézménye, az FVM Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium. Az intézmény 1962-ben került Pétervásárára, és 1963-ban kezdte meg működését. A festői környezetben lévő Keglevich kastély épületében található intézmény a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fenntartásában működik.

68


5.2. Intézményi struktúra, férőhelyek, osztálylétszámok, kihasználtsági mutatók Az intézményben található szakiskola (tanulók száma: 145) és szakközépiskola (105 fős tanulólétszámmal). 12 osztály van, az átlaglétszám: 20,83 fő. Szakközépiskolai adatok: Tanulók száma: Felzárkóztató foglalkozáson vesz részt: Tehetséggondozásban vesz részt: Kollégiumban lakik:

105 fő 12 fő 10 fő 49 fő


145 fő 45 fő 10 fő 63 fő


54 fő 34 fő 3 fő 13 fő 10fő




25 fő 18 fő - fő 7 fő 5 fő

Összesen:

105 fő

69



35 fő 20 fő ..- fő 13 fő 6 fő


10 fő 7 fő ..- fő 4 fő - fő


5 fő - fő ..- fő 5 fő 2 fő


77 fő 51 fő 8 fő 30 fő 19 fő

Összesen:

145 fő


139 fő (55,6 %)

Képeznek:  lótenyésztő, dísznövény - és zöldségtermesztő, mezőgazdasági gépész, pék-cukrász, és virágkötő szakmunkásokat,  növénytermesztő és növényvédelmi technikusokat, és  mezőgazdasági gépésztechnikusokat. 5.3. Az intézmény humán erőforrás-, infrastrukturális és tárgyi feltételrendszerének jellemzői A tanulókat 12 osztályban 26 főállású pedagógus, valamint óraadók oktatják. A nevelő-oktató munkát közvetlenül segítők száma 15 fő, egyéb dolgozó (elsősorban technikai, konyhai és kisegítő létszám) 8 fő. Az egy pedagógusra jutó tanulók száma: 9,62 fő.

70


Az intézményben 12 szaktanterem áll rendelkezésre, és 2 db tanulócsoportos foglalkozásra kialakított kisterem. Iskolai tanműhelyi képzési helyek száma 225. Iskolán kívüli tanműhely 1 (képzési helyeinek száma: 5). Az iskolának saját kollégiuma van, 115 férőhellyel. 5.4. Az iskoláskorú sajátos nevelési igényű gyermekek nevelése-oktatása Sajátos nevelési igényű tanulók Képzésben résztvevők száma: Bejáró tanulók száma: A tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő tanulók száma: Hátrányos helyzetű tanulók száma: Ebből halmozottan hátrányos helyzetű:

18 fő 10 fő 18 fő 18 fő 18 fő

5.5. Nemzeti és etnikai nevelés-oktatás biztosítása A nemzeti és etnikai nevelésre az intézményben nincs igény. 5.6. Bejáró tanulók és utazási feltételeik A bejáró tanulók jelentős része tömegközlekedéssel jut el az intézménybe, a többi tanuló egyéni megoldással. 6. Diákotthon és kollégiumi ellátás A kistérség egyetlen kollégiuma az FVM fenntartásában működő Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium intézményben található, amely valamennyi jelentkező igényt kielégít. A férőhelyek száma: 115 fő. Az elhelyezett tanulók száma: 112 fő, ebből lány 27 fő. A kihasználtság így 97,39 %-os. A kollégiumban 6 nevelő dolgozik. A patinás, barokk kastély a fiúkollégiumnak ad helyet, a lányok az ebédlő tetőterének beépítésével nyert férőhelyen, „szállodai színvonalú” ellátásban részesülnek. 7. Gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátás (sajátos nevelést igénylő gyermekek tanulók ellátása) Konduktív pedagógiai ellátás nincs a kistérségben, gyógypedagógiai ellátás az általános iskolákban valósul meg. Az előző intézkedési terv készítésének időszakában, 4 intézményben oktatták külön osztályban a sajátos nevelést igénylő gyermekeket, az eltelt 2 év alatt megszűnt a csoport Recsken és Sirokban. E két településen a tanulók képzése integrált oktatás keretében, a többi tanulóval együtt valósul meg, s külön, egyéni fejlesztést kapnak. Ugyanez vonatkozik mindazon településre, ahol nem szerveztek részükre külön osztályt. Összevont osztályokban folyik az értelmi fogyatékos gyermekek oktatása:  Pétervásárán 1 összevont osztály (14 fő),  Tarnaleleszen 3 összevont osztály működik (összesen 35 fő ). Mindemellett vannak az említett iskolában olyan értelmi fogyatékosak is, akiket integráltan oktatnak. A kistérség 1628 tanulója közül sajátos nevelési igényű 194 fő, a tanulók 11,92 %-a (2007. október 1-jei statisztikai adat).

71


8. Pedagógiai szakszolgáltatások 8.1. Ellátott szakszolgálati feladatok, a feladatellátás módja, formája A Pétervásárai kistérségben a pedagógiai szakszolgálati feladatok a Pétervásárai Kistérség Többcélú Társulása szervezésében kerülnek ellátásra. 2007. augusztus 31-ig intézményfenntartó társulásokkal kötött megállapodásokkal valósult meg a logopédia és a továbbtanulási és pályaválasztási tanácsadás. Ezt követően a feladatot a Társulás saját fenntartású többcélú intézménye útján látja el, amelynek nevelési tanácsadó intézményegysége is van. 8.1.1. Nevelési tanácsadás A Nevelési Tanácsadó Pétervására városban működik, többcélú intézmény intézményegységeként. A feladatellátásban a korábbi intézményfenntartó társulás 12 települése vesz részt. Társult önkormányzatok: Bükkszék, Bükkszenterzsébet, Erdőkövesd, Ivád, Istenmezeje, Kisfüzes, Mátraballa, Mátraderecske, Pétervására, Szajla, Terpes, Váraszó. A kistérség további 8 településén (Bodony, Fedémes, Parád, Parádsasvár, Recsk, Sirok, Szentdomonkos, Tarnalelesz) együttműködési megállapodás útján látja el a feladatot az Intézmény. Az intézmény neve: „Aranykapu” Kistérségi Humán Szolgáltató Központ A nevelési tanácsadói feladatot a kistérség 20 településén túl Bélapátfalvai kistérség 10 településén is ellátta a 2007/2008. tanévben. A 2008/2009. tanévtől várhatóan a Bélapátfalvai kistérség települései az egri nevelési tanácsadó útján látják el a feladatot. A nevelési tanácsadó a kistérség területén 2007-ben 92 gyermek esetében 784 alkalommal végzett fejlesztést, a pszichológus 13 gyermekkel 96 alkalommal foglalkozott. 8.1.2. Logopédiai szolgálat A Társulás ellátja a logopédiai feladatot is, 3 mikrotérségben, 1-1 fő logopédus alkalmazásával. 2007. évben 270 fő ellátottal foglalkozott a szolgálat, legalább heti 1 alkalommal. 8.1.3. Továbbtanulási és pályaválasztási tanácsadás A továbbtanulási és pályaválasztási tanácsadást igény és szükség szerint látja el a nevelési tanácsadó. 2007. évben 54 tanuló kereste fel legalább évi 2 alkalommal (terápia) kereste fel az intézményt. A pályairányítást, pályaválasztási tanácsadást az iskolák az 5. évfolyamtól folyamatosan végzik – elsősorban az osztályfőnök irányításával -, a tanácsadásra a bizonytalanok, vagy a képességeket nem megfelelően felmérő családok gyermekei jelennek meg képességet meghaladó- elsősorban szülői elvárások miatti-továbbtanulási szándék, terv esetén. Probléma lehet még a speciális pálya alkalmassági kérdése is. 8.2. Humán erőforrási-, infrastrukturális és tárgyi feltételrendszer jellemzői A feladatokat 6 fő pedagógus (3 fő logopédus, 3 fő fejlesztő logopédus) látja el, közülük 1 fő szakmai vezető.

72


A feladatellátáshoz a tárgyi feltételrendszer rendelkezésre áll, a szükséges helyiségek 2008. szeptember 1-jétől a Pétervására, Kossuth L. út 1. szám alatti irodaépületben biztosítottak lesznek: 1 tanári szoba, 2 foglalkoztató. 9. Egyéb a kistérségben ellátott közoktatási feladatok biztosítása 9.1. Pedagógiai szakmai szolgáltatások biztosítása A kistérség települései vásárlással oldják meg, a Heves Megyei Pedagógiai Intézettől és felsőoktatási intézményektől. 9.2. Alapfokú művészetoktatás biztosításának körülményei Alapfokú művészetoktatás a térségben egy általános iskolában folyik, Parádon. Zene-tánc-és képző-művészeti ágon folyik képzés, a településre járó gyermekeknek. A kistérség központjában indokolt lenne egy alapfokú zene- tánc- és képző-művészeti oktatást végző intézmény létrehozására és működtetése, akár többcélú intézmény keretében is, vagy közoktatási megállapodás keretében lehetne a feladatot elláttatni. 9.3. Munkaerő-gazdálkodási rendszer A kistérségben még nem működik munkaerő-gazdálkodási rendszer. 9.4. Helyettesítési rendszer Az intézményfenntartó társulások létrehozásának befejezésével (maximum két év múlva) várhatóan a szakos ellátás, valamint a humán erőforrással történő hatékony gazdálkodás is megvalósul. Remélhetőleg olyan szakos tanárok maradnak a pályán, akik vagy több szakosak (legalább kettő) vagy hajlandóak újabb szak megszerzésére. A kevés óraszámú tantárgyak oktatása, a gyógypedagógiai oktatás, a fejlesztés, valamint az idegen nyelv oktatása esetén várható igény a szakos tanítás utazó tanárral történő oktatására, illetve a távollévők, hiányszakosok helyettesítő tanárral történő ellátására. A helyettesítési rendszer bevezetését szorgalmazza az a jogszabályi rendelkezés is, mely az 56. évfolyamon a tanítók alkalmazását fogalmazza meg az órák 25-50 %-nak oktatásában. Továbbképzésen túl a pedagógusok utaztatása segíthet a jelentkező hiányok pótlásában. 9.5. Felnőttoktatás és -képzés Az FVM fenntartásában működő pétervásárai szakképző intézményben folyik gépészeti szakmában. A recski Jámbor Vilmos Általános Iskolában felnőttoktatás és –képzés is működik:   


73


9.6. Iskolabusz-szolgáltatás rendszere Eddig 2 iskolabusz vásárlására került sor a Pétervásárai Kistérség Többcélú Társulása pályázatával, amelyek Mátraderecske és Parád mikrotársulásainál teljesítenek szolgálatot. A két iskolabusz üzembentartója a két gesztor önkormányzat. A társulások számának emelkedése, valamint az egyre több települést érintő társulások létrejötte indokolja a további iskolabusz beállítását, illetve a tanulók szervezett utaztatását. Ez utóbbi nem feltétlen busz vásárlásával lesz a legolcsóbb megoldás, inkább a szolgáltatás vásárlásával. Iskolabusz szolgáltatás vásárlásával biztosítja a gyermekek, tanulók utaztatását Sirok Község Önkormányzata. 10. Nem állami, nem önkormányzati fenntartókkal történő együttműködés módjai Az egyetlen, nem önkormányzati fenntartású intézmény a kistérségben a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fenntartásában lévő pétervásárai Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium. A Pétervásárai kistérség egyik tagönkormányzata sem tervezi közoktatási intézményeit nem állami fenntartó részére átadni. 11. Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés 12. Záró rendelkezések  Jelen intézkedési terv az érintett képviselő-testületek elfogadásával lép életbe, hatályos: 2010. július 31-ig.  Az intézkedési tervet 2 évenként, ha szükséges évenként felülvizsgáljuk és módosítjuk.  A mellékletben jelölt pénzügyi és gazdasági intézkedéseket értékeljük, szükség szerint módosítjuk  Az intézkedési terv végrehajtását folyamatosan ellenőrizzük, az elmaradást - felelősök és határidők megjelölésével – elemezzük, értékeljük, pótoljuk.  Az intézkedési tervet, az elfogadást követő 8 napon belül az elfogadó határozattal együtt a többcélú kistérségi társulásnak megküldjük.  Jelen intézkedési tervet Fedémes Község Önkormányzatának Képviselő-testülete 16/2008. (VIII. 11.) határozatával elfogadta. A terv melléklete a feladatok ütem- és pénzügyi-terve.

74


ISTENMEZEJE 1. Helyzetelemzés A község a kistérséget északról határoló település. Közvetlen földrajzi környezetét a Heves megyei és Nógrád megyei határvonal találkozása jelenti. A település demográfiai adatai:


1997

2004

2005

2006

2007

2037 18 36

1890 11 28

1779 11 35

1847 6 39

1691 6


16,99

A csökkenés mértéke 10 év alatt 16,99 %. 2. Kötelező közoktatási feladatok biztosítása 2.1. Óvoda 2.1.1.1. Általános jellemzés A községben egy óvoda működik, önkormányzati fenntartásban. 2008. szeptember 1-jétől az intézmény a siroki Kölyökvár Óvoda tagintézménye lesz, mely intézményt Sirok, Bükkszék és Istenmezeje községek önkormányzatai tartanak fenn, Sirok gesztorságával. A tagintézmény felvételi körzete: Istenmezeje község teljes közigazgatási területe, az itt élő gyermekek felvételét, átvételét az óvoda nem tagadhatja meg. A gyermekeket elsősorban abba az óvodába kell felvenni, amelynek körzetében lakik, illetőleg ahol a szülője dolgozik. Az óvodai felvételről, átvételről az óvoda vezetője dönt. Ha az óvodába jelentkezők száma meghaladja a felvehető gyermekek számát, az óvodavezető bizottságot szervez, amely javaslatot tesz a felvételre. Az alapfeladatok között kiemelten kezelt terület az anyanyelvi nevelés, a természet szeretetére, megóvására nevelés. Nevelési program tevékenységközpontú, az egyéni fejlettségre alapoznak. Minden gyermek esetében egyéni fejlesztési tervet készítenek évenként két alkalommal, az óvodába kerüléstől az óvodáskor végéig. Így biztosítják minden gyermek számára az esélyegyenlőtlenség mérséklését, a hátrányos helyzetűek felzárkóztatást, a tehetséggondozást. 2.1.1.2. Létszámadatok Az óvodáskorúak ellátása évek óta 2 csoportos önálló óvodában történik. Az óvoda 50 férőhelyes, az elhelyezett gyermekek száma 32 fő (33 fő), a kihasználtság: 64 %, a kistérségi átlag 87,14 %. Az egyes óvodai csoportok az átlaglétszám alatti létszámmal működnek. Az egy csoportra jutó gyermeklétszám átlaga: 16 fő (kistérségi mutató: 21,97 fő). Az óvoda legfontosabb adatai: Gyermeklétszám: 32 fő, ebből hátrányos helyzetű gyermek: 22 fő, ebből 7 fő halmozottan hátrányos helyzetű. Kor szerinti megoszlás: Összesen:

2-3 éves: 6 fő 4-5 éves: 15 fő 6-7 éves: 11 fő 32 fő 75


A várható gyermeklétszám: 2008/2009 30 fő

2009/2010 27 fő

2010/2011 24 fő

2.1.1.3. Személyi feltételek Dolgozók száma: 4 óvónő, 2 dajka és 5 egyéb dolgozó (konyhai). Az egy óvónőre jutó gyermeklétszám: 8 fő, ugyanez a kistérségre vonatkozóan: 10,62 fő. 2.1.1.4. Tárgyi feltételek Az óvoda épülete teljesen felújított korszerű épület. A csoportszobák és az egyéb helyiségek tágasak, ízlésesen berendezettek, otthonos környezet fogadja a gyermekeket. A felszereltség megfelelő, a taneszköz jegyzékben szereplő alapvető eszközökkel rendelkeznek. Hiányzik a tornaszoba. 2.1.1.5. Az intézmény SWOT-analízise Erősségek   


felkészült nevelőtestület személyiségfejlesztés egyéni fejlettség alapján jól működő kapcsolatrendszer

hiányos udvari játékok csökkenő gyermeklétszám tornaszoba hiánya több hiányzó szakos nevelő

Lehetőségek Veszélyek  tornaszoba biztosítása  anyagi források hiánya  sokoldalú tevékenységi formák, fog gyermeklétszám csökkenése lalkozások  kapcsolatok ápolása  szakmai bemutatók, továbbképzések szervezése 2.1.1.6. Az óvodás korú sajátos nevelési igényű gyermekek ellátása Az intézmény az a alapító okiratában foglaltak alapján biztosítja a sajátos nevelési igényű gyermekek különleges gondozását. 2.1.1.7. A nemzeti és etnikai kisebbségi nevelés biztosítása A településen eddig nem jelentkezett igény a nemzeti és etnikai kisebbségi nevelés biztosítására. 2.1.1.8. Bejáró gyermekek ellátása és utazási feltételek Az intézménybe csak helyi gyermekek járnak. 2.2. Általános Iskola 2.2.1.1. Általános jellemzés A 2007/2008. tanévtől az Önkormányzat a pétervásárai Tamási Áron Általános Iskolát fenntartó társulás tagönkormányzata. A helyi iskola tagintézménnyé alakult, melyben az 1-6. évfo-

76


lyam tanul, a 7-8. évfolyam tanulói Pétervásárára járnak. A 2008/2009. tanévtől az 5-6. évfolyam tanulói is Pétervásárára járnak. Az Önkormányzat nem zárja ki annak lehetőségét, hogy a 2009/2010. tanévtől más intézményfenntartó társulás tagjává váljon. A tagintézmény beiskolázási körzete: Istenmezeje község közigazgatási területe, az itt élő tanulók felvételét az intézményegység köteles biztosítani. Az intézményegység esetleges bezárása esetén a tanulók a pétervásárai anyaintézménybe nyernek felvételt. 2.2.1.2. Létszámadatok (2007/2008)-1-6. évfolyamos tagintézmény Osztályok tanulók bejáró napközis oktterem pedagógusok száma száma tanuló tan.szobás szaktant. száma 6 86 (96) 4 0 6+3 7 ----------------------------------------------------------------------------------------------A tanulók közül: sajátos nevelési igényű integráltan oktatott: 10 fő veszélyeztetett: 2 fő hátrányos helyzetű: 28 fő halmozottan hátrányos helyzetű: 8 fő felzárkóztatásban vesz részt: 36 fő tehetséggondozásban résztvevő: 40 fő fejlesztő foglalkozásban vesz részt 10 fő Az intézmény kihasználtsága és intenzitási mutatói Férőhelyek tanulók osztályok Száma száma száma 229 86 6 A kistérségre vonatkozó mutatók:

pedagó- férőhely egy oszt.-ra egy ped.-ra gusok sz. kihasználts. jutó tanuló 7 37,55 % 14,30 12,29 59,09 % 21,43 11,55

A pétervásárai Tamási Áron Általános Iskola anyaintézményébe bejáró istenmezejei tanulók száma (2007/2008. tanévben): 1. évfolyam 2. évfolyam 3. évfolyam 4. évfolyam

1 1 fő

3 fő 3 fő 14 fő 16 fő


Összesen: 38 fő Várható létszámadatok az alábbiak szerint alakulnak: Tanév 2008/2009 2009/2010 2010/2011 Tv.szerinti minimum* 

1. 10 13 12 16

2. 12 10 13 16

3. 15 12 10 16

4. 22 18 12 16

5. 15 22 15 17

6. 17 15 22 17

7. 10 17 15 15

8. 14 10 17 15

Összes 115 116 118

az anyaintézménybe járó gyermekek

*A közoktatási törvényben foglalt feltételeknek az intézmény valamennyi évfolyamán együttesen kell megfelelni, és a fenti adatok alapján biztosított (fokozatosan romló kihasználtsági mutatókkal).

77


A gyermeklétszámban a továbbiakban stagnálás, illetve minimális létszámnövekedés várható. 2.2.1.3. Személyi feltételek A dolgozók közül: vezető: tanító,tanár: adminisztratív, technikai: Összes dolgozó:

1 fő 6 fő 4 fő (1 fő teljes-, 3 fő részmunkaidős) 11 fő

A szakos tanítás aránya a társulásba történő belépést követően 100 %. 2.2.1.4. Tárgyi feltételek Az iskola épületének állaga megfelelő. Felszereltsége hiányos, nincs tornaterem, technika terem, orvosi szoba. A taneszköz jegyzékben előírt felszerelés többségében biztosított (hiányzik: zongora, szagelszívó berendezés). A helyiségek tágasak, jó állapotúak, a korszerű oktatás követelményeinek megfelelnek. 2.2.1.5. A tagintézmény SWOT-analízise Erősségek   

  Lehetőségek   



Gyengeségek  

felkészült nevelőtestület jó eszközellátottság sokoldalú szabadidős tevékenységek széleskörű, jó kapcsolatok informatika oktatása



csökkenő gyermeklétszám hátrányos helyzetű tanulók emelkedő létszáma finanszírozás hiányosságai

Veszélyek   

pályázatok folyamatos készítése, benyújtása az intézmény népszerűsítése nyílt napok szervezése kapcsolatok erősítése



folyamatos jogszabályváltozás a média negatív hatása gyermeki devianciák, káros szenvedélyek fejlesztési források hiánya

2.2.1.6. Az iskolás korú sajátos nevelési igényű gyermekek ellátása Valamennyi tanuló integráltan oktatott. A sajátos nevelési igényű gyermekek külön fejlesztéséhez szakképzett pedagógus nincs. Az esélyegyenlőséget biztosító módszerek az alábbiak:  kompetencia alapú oktatás,  egyéni fejlesztés,  felzárkóztatás A tanórán differenciált foglalkozással biztosítják a lemaradók felzárkóztatást, a tehetségek gondozását. A szabadidős, tanórán kívüli foglalkozások is szolgálják az esélyegyenlőtlenség mérséklését. 2.2.1.7. A nemzeti és etnikai kisebbségi nevelés biztosítása Az etnikai kisebbséghez tartozó tanulók oktatása, felzárkóztatása, tehetséggondozása az elkészített pedagógiai program alapján valósul meg.

78


2.2.1.8. Bejáró gyermekek ellátása és utazási feltételek A bejáró tanulók utaztatása egyéni megoldással történik (a szülő autóval vagy autóbusszal viszi iskolába a gyermeket). Az önkormányzat évek óta tervezi az iskolabuszos utaztatás biztosítását, saját autóbusszal, a pályázat azonban nem kapott támogatást. Ennek hiányában iskolabusz szolgáltatással utaztatják a 65 fő tanulót Pétervásárára. 3. Vállalt közoktatási feladatok a) Vállalt közoktatási feladat a logopédiai ellátás, amelyet a Pétervásárai Kistérség Többcélú Társulása útján lát el az önkormányzat. A logopédiai foglalkoztatók az oktatási-nevelési intézményekben találhatók. b) Az Önkormányzat 2004. évtől a többcélú kistérségi társulás útján ellátja a pályaválasztási tanácsadás feladatot, az „Aranykapu” Kistérségi Humán Szolgáltató Központ (korábbi Családsegítő- Gyermekjóléti Szolgálat és Nevelési Tanácsadó) pedagógiai szakszolgálatán keresztül. Szintén ezen intézmény útján valósul meg a nevelési tanácsadás feladatellátás is. 4. Szervezési és fejlesztési célok 4.1. Mindkét közoktatási intézménynél alapvető cél:  Az intézmények hiányzó helyiségeinek biztosítása,  A kötelező eszköz- felszerelésjegyzék követelményeinek biztosítása, az elhasználódott eszközök folyamatos cseréje,  A hatékony és gazdaságos működtetés összhangjának megteremtése,  Az esélyegyenlőtlenség csökkentése érdekében a korszerű módszerek és eljárások megismerése, alkalmazása, felzárkóztatás, tehetséggondozás, egyéni foglalkozások, fejlesztések,  Az intézmény kapcsolatrendszerének ápolása, fejlesztése, erősítése,  Neveljen a kultúrák iránti nyitottságra, a másság elfogadására, egymás segítésére, fejlessze a környezettudatos magatartást, az egészséges testi, lelki, szociális fejlődést, az egészség védelmét és megőrzését. 4.2. Intézmény típusonként kiemelt célok 4.2.1. Óvoda A célok és feladatok megfogalmazását alapvetően meghatározza az intézmény jövője. A jelenlegi és várható gyermeklétszám az óvoda estében a működést nem veszélyezteti, legfeljebb csoportösszevonást von maga után. 15 fős létszámig megfelel a társulási és egyéb létszámnormának is. Az önkormányzat abban az esetben, ha a gyermeklétszám egy csoport létszáma alá csökken (20 fő alá) társulásba tervezi vinni az intézményt (tagintézményként helyben maradna).  A gyermekek -életkorának felkészültségének, fejlettségének figyelembe vételévelsokoldalú, harmonikus fejlesztése,  Egyéni foglalkozásokkal, fejlesztésekkel, sokoldalú, színes tevékenységi formákkal a lemaradt gyermekek felzárkóztatása esélyegyenlőségük javítása.

79


4.2.2. Általános iskola Az általános iskola esetében az önkormányzat már a 2007/2008. tanévtől társulásba kényszerült a csökkenő gyermeklétszám, valamint a törvényi szabályozásból adódó nehéz gazdasági helyzet miatt. Az intézmény céljai és feladatai – tekintettel arra, hogy tagintézménnyé vált - a jogutód intézmény céljai és feladatai között jelent, azzal szinkronban. A további működés részleteit a társulási megállapodás határozza meg.  

Eredményes és hatékony oktatás megvalósítása, a továbbtanulásra történő alapos és sokoldalú felkészítés, különös tekintettel a lemaradók felzárkóztatására és a tehetségek gondozására, az idegen nyelv emelt szintű oktatására A szakos ellátottság javítása, a pedagógusok folyamatos és sokoldalú felkészítése, a korszerű ismeretek elsajátíttatása, a továbbképzések feleljenek meg a helyi igényeknek és a jogszabályi feltételeknek.

4.3. Közoktatási feladatok, intézkedések a településen 4.3.1. Óvodai ellátás    

Az óvodai ellátásban átszervezés várható. A gyermeklétszámban csökkenése miatt várható, hogy a későbbiekben egy összevont csoporttal működik tovább az intézmény, ez a foglalkoztatottak létszámát is érinti, A tárgyi feltételek javítása érdekében 2008-ra tervezett a tornaszoba kivitelezése, ugyancsak ütemezett az óvoda épületének felújítása, fűtés korszerűsítése, és tetőcseréje. A hiányzó helyiségek, felszerelések és taneszközök biztosítása, Sportobjektum létrehozása.

4.3.2. Általános Iskolai ellátás 

Tárgyi feltételrendszer javítása érdekében feladat, az egyes tantárgyak oktatásánál a kísérletekhez szükséges anyagok bővítése: pl. környezetismeret, fizika, kémia.



Személyi feltételek javítása érdekében szükséges feladatatok /intézkedések  az idegen nyelv oktatásánál a csoportbontás megvalósításához angol szakos pedagógus alkalmazása,  az 5-6. évfolyam esetében a nem szakrendszerű oktatás biztosításához a pedagógusok továbbképzése.

4.4. Intézkedések az esélyegyenlőség biztosítása érdekében     

fejlesztő, felzárkóztató, egyéni foglalkozások szervezése integrált oktatás a már folyó programok folytatása, új lehetőségek keresése, pályázatokba történő bekapcsolódás, gyermekjóléti és családsegítő szolgálattal közös terv kidolgozása a hátrányos és halmozottan hátrányos gyermekekkel, tanulókkal történő foglalkozások módszereire, tevékenységi formáira, kisebbségi önkormányzattal közös pontok, programok keresése, pályázatok készítése

80


4.5. A célok megvalósítását szolgáló kapcsolatrendszer A célok elérése, és a feladatok megvalósítása érdekében szükség és igény szerinti kapcsolattartás szükséges a:  Pétervásárai Kistérség Többcélú Társulásával  Társult önkormányzatokkal  Közoktatási intézményekkel  Kisebbségi Önkormányzatokkal  Szakmai szervezetekkel, továbbképző intézményekkel, szakmai szolgáltató intézményekkel  Helyi és térségi önkormányzatok egyéb intézményeivel  Országos és megyei szintű önkormányzati, közigazgatási hivatalokkal, szakmai szervezetekkel. 5. Középfokú oktatás biztosításának intézményi és szervezeti keretei 5.1. A feladatellátás biztosításának módja, formája A kistérségben élő tanulók többsége a megyeszékhely Eger intézményeiben, illetve Gyöngyösön tanul. Pétervására városban működik a térség egyetlen középfokú oktatási intézménye, az FVM Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium. Az intézmény 1962-ben került Pétervásárára, és 1963-ban kezdte meg működését. A festői környezetben lévő Keglevich kastély épületében található intézmény a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fenntartásában működik. 5.2. Intézményi struktúra, férőhelyek, osztálylétszámok, kihasználtsági mutatók Az intézményben található szakiskola (tanulók száma: 145) és szakközépiskola (105 fős tanulólétszámmal). 12 osztály van, az átlaglétszám: 20,83 fő. Szakközépiskolai adatok: Tanulók száma: Felzárkóztató foglalkozáson vesz részt: Tehetséggondozásban vesz részt: Kollégiumban lakik:

105 fő 12 fő 10 fő 49 fő


145 fő 45 fő 10 fő 63 fő

A szaktantermek száma: 7, tornaterem száma: 1, a férőhelyek száma: 245, így a kihasználtság: 59,18 %.

81


Gépész (szakközépiskola) Képzésben résztvevők száma: Bejáró tanulók száma: A tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő tanulók száma: Hátrányos helyzetű tanulók száma: Ebből halmozottan hátrányos helyzetű:

54 fő 34 fő 3 fő 13 fő 10fő




25 fő 18 fő - fő 7 fő 5 fő

Összesen:

105 fő


35 fő 20 fő ..- fő 13 fő 6 fő


10 fő 7 fő ..- fő 4 fő - fő


82

5 fő - fő ..- fő 5 fő 2 fő



77 fő 51 fő 8 fő 30 fő 19 fő

Összesen:

145 fő


139 fő (55,6 %)


18 fő 10 fő 18 fő 18 fő 18 fő

5.5. Nemzeti és etnikai nevelés-oktatás biztosítása A nemzeti és etnikai nevelésre az intézményben nincs igény. 5.6. Bejáró tanulók és utazási feltételeik A bejáró tanulók jelentős része tömegközlekedéssel jut el az intézménybe, a többi tanuló egyéni megoldással. 6. Diákotthon és kollégiumi ellátás A kistérség egyetlen kollégiuma az FVM fenntartásában működő Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium intézményben található, amely valamennyi jelentkező igényt kielégít. A

83


férőhelyek száma: 115 fő. Az elhelyezett tanulók száma: 112 fő, ebből lány 27 fő. A kihasználtság így 97,39 %-os. A kollégiumban 6 nevelő dolgozik. A patinás, barokk kastély a fiúkollégiumnak ad helyet, a lányok az ebédlő tetőterének beépítésével nyert férőhelyen, „szállodai színvonalú” ellátásban részesülnek. 7. Gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátás (sajátos nevelést igénylő gyermekek tanulók ellátása) Konduktív pedagógiai ellátás nincs a kistérségben, gyógypedagógiai ellátás az általános iskolákban valósul meg. Az előző intézkedési terv készítésének időszakában, 4 intézményben oktatták külön osztályban a sajátos nevelést igénylő gyermekeket, az eltelt 2 év alatt megszűnt a csoport Recsken és Sirokban. E két településen a tanulók képzése integrált oktatás keretében, a többi tanulóval együtt valósul meg, s külön, egyéni fejlesztést kapnak. Ugyanez vonatkozik mindazon településre, ahol nem szerveztek részükre külön osztályt. Összevont osztályokban folyik az értelmi fogyatékos gyermekek oktatása:  Pétervásárán 1 összevont osztály (14 fő),  Tarnaleleszen 3 összevont osztály működik (összesen 35 fő ). Mindemellett vannak az említett iskolában olyan értelmi fogyatékosak is, akiket integráltan oktatnak. A kistérség 1628 tanulója közül sajátos nevelési igényű 194 fő, a tanulók 11,92 %-a (2007. október 1-jei statisztikai adat). 8. Pedagógiai szakszolgáltatások 8.1. Ellátott szakszolgálati feladatok, a feladatellátás módja, formája A Pétervásárai kistérségben a pedagógiai szakszolgálati feladatok a Pétervásárai Kistérség Többcélú Társulása szervezésében kerülnek ellátásra. 2007. augusztus 31-ig intézményfenntartó társulásokkal kötött megállapodásokkal valósult meg a logopédia és a továbbtanulási és pályaválasztási tanácsadás. Ezt követően a feladatot a Társulás saját fenntartású többcélú intézménye útján látja el, amelynek nevelési tanácsadó intézményegysége is van. 8.1.1. Nevelési tanácsadás A Nevelési Tanácsadó Pétervására városban működik, többcélú intézmény intézményegységeként. A feladatellátásban a korábbi intézményfenntartó társulás 12 települése vesz részt. Társult önkormányzatok: Bükkszék, Bükkszenterzsébet, Erdőkövesd, Ivád, Istenmezeje, Kisfüzes, Mátraballa, Mátraderecske, Pétervására, Szajla, Terpes, Váraszó. A kistérség további 8 településén (Bodony, Fedémes, Parád, Parádsasvár, Recsk, Sirok, Szentdomonkos, Tarnalelesz) együttműködési megállapodás útján látja el a feladatot az Intézmény. Az intézmény neve: „Aranykapu” Kistérségi Humán Szolgáltató Központ A nevelési tanácsadói feladatot a kistérség 20 településén túl Bélapátfalvai kistérség 10 településén is ellátta a 2007/2008. tanévben. A 2008/2009. tanévtől várhatóan a Bélapátfalvai kistérség települései az egri nevelési tanácsadó útján látják el a feladatot.

84


A nevelési tanácsadó a kistérség területén 2007-ben 92 gyermek esetében 784 alkalommal végzett fejlesztést, a pszichológus 13 gyermekkel 96 alkalommal foglalkozott. 8.1.2. Logopédiai szolgálat A Társulás ellátja a logopédiai feladatot is, 3 mikrotérségben, 1-1 fő logopédus alkalmazásával. 2007. évben 270 fő ellátottal foglalkozott a szolgálat, legalább heti 1 alkalommal. 8.1.3. Továbbtanulási és pályaválasztási tanácsadás A továbbtanulási és pályaválasztási tanácsadást igény és szükség szerint látja el a nevelési tanácsadó. 2007. évben 54 tanuló kereste fel legalább évi 2 alkalommal (terápia) kereste fel az intézményt. A pályairányítást, pályaválasztási tanácsadást az iskolák az 5. évfolyamtól folyamatosan végzik – elsősorban az osztályfőnök irányításával -, a tanácsadásra a bizonytalanok, vagy a képességeket nem megfelelően felmérő családok gyermekei jelennek meg képességet meghaladó- elsősorban szülői elvárások miatti-továbbtanulási szándék, terv esetén. Probléma lehet még a speciális pálya alkalmassági kérdése is. 8.2. Humán erőforrási-, infrastrukturális és tárgyi feltételrendszer jellemzői A feladatokat 6 fő pedagógus (3 fő logopédus, 3 fő fejlesztő logopédus) látja el, közülük 1 fő szakmai vezető. A feladatellátáshoz a tárgyi feltételrendszer rendelkezésre áll, a szükséges helyiségek 2008. szeptember 1-jétől a Pétervására, Kossuth L. út 1. szám alatti irodaépületben biztosítottak lesznek: 1 tanári szoba, 2 foglalkoztató. 9. Egyéb a kistérségben ellátott közoktatási feladatok biztosítása 9.1. Pedagógiai szakmai szolgáltatások biztosítása A kistérség települései vásárlással oldják meg, a Heves Megyei Pedagógiai Intézettől és felsőoktatási intézményektől. 9.2. Alapfokú művészetoktatás biztosításának körülményei Alapfokú művészetoktatás a térségben egy általános iskolában folyik, Parádon. Zene-tánc-és képző-művészeti ágon folyik képzés, a településre járó gyermekeknek. A kistérség központjában indokolt lenne egy alapfokú zene- tánc- és képző-művészeti oktatást végző intézmény létrehozására és működtetése, akár többcélú intézmény keretében is, vagy közoktatási megállapodás keretében lehetne a feladatot elláttatni. 9.3. Munkaerő-gazdálkodási rendszer A kistérségben még nem működik munkaerő-gazdálkodási rendszer. 9.4. Helyettesítési rendszer Az intézményfenntartó társulások létrehozásának befejezésével (maximum két év múlva) várhatóan a szakos ellátás, valamint a humán erőforrással történő hatékony gazdálkodás is megvalósul. Remélhetőleg olyan szakos tanárok maradnak a pályán, akik vagy több szakosak (legalább kettő) vagy hajlandóak újabb szak megszerzésére. 85


A kevés óraszámú tantárgyak oktatása, a gyógypedagógiai oktatás, a fejlesztés, valamint az idegen nyelv oktatása esetén várható igény a szakos tanítás utazó tanárral történő oktatására, illetve a távollévők, hiányszakosok helyettesítő tanárral történő ellátására. A helyettesítési rendszer bevezetését szorgalmazza az a jogszabályi rendelkezés is, mely az 56. évfolyamon a tanítók alkalmazását fogalmazza meg az órák 25-50 %-nak oktatásában. Továbbképzésen túl a pedagógusok utaztatása segíthet a jelentkező hiányok pótlásában. 9.5. Felnőttoktatás és -képzés Az FVM fenntartásában működő pétervásárai szakképző intézményben folyik gépészeti szakmában. A recski Jámbor Vilmos Általános Iskolában felnőttoktatás és –képzés is működik:   


9.6. Iskolabusz-szolgáltatás rendszere Eddig 2 iskolabusz vásárlására került sor a Pétervásárai Kistérség Többcélú Társulása pályázatával, amelyek Mátraderecske és Parád mikrotársulásainál teljesítenek szolgálatot. A két iskolabusz üzembentartója a két gesztor önkormányzat. A társulások számának emelkedése, valamint az egyre több települést érintő társulások létrejötte indokolja a további iskolabusz beállítását, illetve a tanulók szervezett utaztatását. Ez utóbbi nem feltétlen busz vásárlásával lesz a legolcsóbb megoldás, inkább a szolgáltatás vásárlásával. Iskolabusz szolgáltatás vásárlásával biztosítja a gyermekek, tanulók utaztatását Sirok Község Önkormányzata. 10. Nem állami, nem önkormányzati fenntartókkal történő együttműködés módjai Az egyetlen, nem önkormányzati fenntartású intézmény a kistérségben a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fenntartásában lévő pétervásárai Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium. A Pétervásárai kistérség egyik tagönkormányzata sem tervezi közoktatási intézményeit nem állami fenntartó részére átadni. 11. Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés Mellékletben. 12. Záró rendelkezések  

Jelen intézkedési terv a képviselő-testület elfogadó határozatával lép életbe, hatályos: 2010. július 31-ig. Az intézkedési tervet 2 évenként, ha szükséges évenként felülvizsgáljuk és módosítjuk.

86


   

A mellékletben jelölt pénzügyi és gazdasági intézkedéseket értékeljük, szükség szerint módosítjuk. Az intézkedési terv végrehajtását folyamatosan ellenőrizzük, az elmaradást - felelősök és határidők megjelölésével – elemezzük, értékeljük, pótoljuk. Az intézkedési tervet, az elfogadást követő 8 napon belül az elfogadó határozattal együtt a többcélú kistérségi társulásnak megküldjük. Az intézkedési tervet Istenmezeje Község Önkormányzatának Képviselő-testülete 80/2008. (VIII. 26.) határozatával elfogadta.

A terv melléklete a fejlesztések terve és pénzügyi ütemezése.

87


IVÁD 1. Helyzetelemzés A település Pétervására várossal határos, a nógrádi megyehatár irányában. Azon kevés kistérségi település egyike, ahol az elmúlt években előfordult a lakosságszám növekedése. A település demográfiai adatai:


1997

2004

2005

2006

2007

496 8 13

426 3 9

426 5 5

436 5 5

432 5


12,9

2. Kötelező közoktatási feladatok biztosítása 2.1. Óvoda 2.1.1.1. Általános jellemzés A településen egy csoportos óvoda van, amely a 2007/2008. nevelési évtől a pétervásárai óvoda tagintézményeként működik. A tagintézmény felvételi körzete: Ivád község teljes közigazgatási területe, az itt élő gyermekek felvételét, átvételét az óvoda nem tagadhatja meg. A gyermekeket elsősorban abba az óvodába kell felvenni, amelynek körzetében lakik, illetőleg ahol a szülője dolgozik. Az óvodai felvételről, átvételről az óvoda vezetője dönt. Ha az óvodába jelentkezők száma meghaladja a felvehető gyermekek számát, az óvodavezető bizottságot szervez, amely javaslatot tesz a felvételre. Az intézményegység az elkövetkező 3-4 évben nem zárható be, mivel a közelben található intézmények kihasználtsága ezt nem teszi lehetővé. 2.1.1.2. Létszámadatok Az intézményegységbe maximálisan felvehető gyermekek száma 25 fő. A gyermekek száma 20 fő (ebből bejáró: 4 fő), az egy csoportszobával működő intézmény kihasználtsága így 80 %-os (kistérségi hasonló adat: 87,14 %). A tagintézménybe bejáró gyermekek száma: 4 fő (3 fő Pétervásáráról, 1 fő Szajláról). A hátrányos helyzetű gyermekek száma 10 fő, ebből a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma: 7 fő. Az óvodások kor szerinti megoszlása:

2-3 éves: 2 fő 4-5 éves: 13 fő 6-7 éves: 5 fő Összesen: 20 fő

A várható gyermeklétszám: 2008/2009 21 fő

2009/2010 20 fő

2010/2011 20 fő

2.1.1.3. Személyi feltételek A gyermekekkel 2 óvónő, egy dajka és 1 fő konyhai kisegítő foglalkozik. Az alapvető feltételekkel rendelkeznek. 88


2.1.1.4. Tárgyi feltételek Az óvoda felszereltsége jó, van tornaszoba, melegítő konyha, zuhanyzó, az alapvető eszközökkel rendelkeznek. 2.1.1.5. A tagintézmény SWOT-analízise Erőssége: magas szintű óvodai ellátás, hagyományápolás, egyéni képességek széles körű kibontakoztatása kiscsoportos foglakozás formájában. Gyengesége: Gondot jelent a biztonságos anyagi háttér hiánya, a fejlesztés az anyagi eszközök hiányában nem megfelelő. Lehetőségek: A pályázatokba történő bekapcsolódás útján fejlesztések megvalósítása. Veszélyek: egyre több a szegény családból érkező, valamint a hátrányokkal induló gyermek. 2.1.1.6. Az óvodás korú sajátos nevelési igényű gyermekek ellátása Az intézmény alapító okirata szerint biztosítja a sajátos nevelési igényű gyermekek különleges gondozását, valamint a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek óvodai integrációs fejlesztését. 2.1.1.7. A nemzeti és etnikai kisebbségi nevelés biztosítása Az intézmény alapító okirata szerint biztosítja az etnikai kisebbséghez tartozó gyermekek gondozását, differenciált foglalkoztatását. 2.1.1.8. Bejáró gyermekek ellátása és utazási feltételek A tagintézménybe bejáró gyermekek utaztatása egyelőre egyéni megoldással történik (a szülő autóval vagy autóbusszal viszi be a gyermeket az intézménybe). 2.2. Általános iskola 2.2.1.1. Általános jellemzés Általános iskolai ellátást nem intézményfenntartással, hanem a Pétervására, Erdőkövesd, Váraszó, Ivád és Kisfüzes települések képviselő-testületei által fenntartott Tamási Áron Általános Iskola látja el. A tanköteles korú gyermekek számát az 1. sz. melléklet tartalmazza (bejáró tanulók). Az önkormányzat ezt az ellátási módot tervezi a jövőben is. 2.2.1.2. Létszámadatok A pétervásárai Tamási Áron Általános Iskola anyaintézményébe bejáró ivádi tanulók száma (2007/2008. tanévben): 1. évfolyam 2. évfolyam 3. évfolyam 4. évfolyam



Összesen: 31 fő

89



2.2.1.3. Személyi feltételek A pétervásárai Tamási Áron Általános Iskolában 100 %-ban biztosítottak. 2.2.1.4. Tárgyi feltételek A pétervásárai Tamási Áron Általános Iskolában csaknem 100 %-ban biztosítottak. 2.2.1.5. Az intézmény SWOT-analízise (Tamási Áron Általános Iskola, Pétervására) 1. erősségek  magas színvonalú szakmai munka  etnikai nevelés  integrált oktatás  integrációs nevelés  sokoldalú fejlesztés, felzárkóztatás, tehetséggondozás  100 %-os szakos ellátottság  jól felszerelt, korszerű intézmény  két idegen nyelv oktatása  informatika 3. osztálytól 3. lehetőségek  eddigi tevékenységi formák még hatékonyabb alkalmazása  az integrált és integrációs oktatás folytatása  pályázati lehetőségek maximális kihasználása  kapcsolatok bővítése, hasznosítása  szakmai konzultációk továbbképzések szervezése

2. gyengeségek  sok sajátos nevelési igényű gyermek  hátrányos helyzetű gyermekek számának növekedése

4. veszélyek  közoktatási szabályozás folytonos változása  a személyi feltételek jogszabályokhoz történő folyamatos igazítása  gyermeki devianciák, fiatalkorú bűnözés, arogancia, káros szenvedélyek  média negatív hatása  szegény családok számának emelkedése

2.2.1.6. Az iskolás korú sajátos nevelési igényű gyermekek ellátása A sajátos nevelési igényű tanulók nevelése-oktatása, a szakértői bizottság által javasolt fejlesztésük megvalósul az intézményben. Az intézmény alapító okirata szerint a sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű általános iskolai oktatásával valósul meg, az alábbi tanulók ellátásával:       


2.2.1.7. A nemzeti és etnikai kisebbségi nevelés biztosítása Az etnikai kisebbséghez tartozó tanulók oktatása, felzárkóztatása, tehetséggondozása az elkészített pedagógiai program alapján valósul meg.

90


2.2.1.8. Bejáró gyermekek ellátása és utazási feltételek A gyermekek az intézménybe egyéni megoldással jutnak be (a szülő autóval vagy autóbusszal viszi a gyermeket az iskolába). 3. Vállalt közoktatási feladatok a) Vállalt közoktatási feladat a logopédiai ellátás, amelyet a Pétervásárai Kistérség Többcélú Társulása útján lát el az önkormányzat. A logopédiai foglalkoztatók az oktatási-nevelési intézményekben találhatók. b) Az Önkormányzat 2004. évtől a többcélú kistérségi társulás útján ellátja a pályaválasztási tanácsadás feladatot, az „Aranykapu” Kistérségi Humán Szolgáltató Központ (korábbi Családsegítő- Gyermekjóléti Szolgálat és Nevelési Tanácsadó) pedagógiai szakszolgálatán keresztül. Szintén ezen intézmény útján valósul meg a nevelési tanácsadás feladatellátás is. 4. Szervezési és fejlesztési célok, intézkedések 4.1. Minden közoktatási intézménynél alapvető cél:  Az intézmények folyamatos fejlesztése, korszerűsítése,  A kötelező eszköz- felszerelésjegyzék követelményeinek biztosítása, folyamatos cseréje,  A hatékony és gazdaságos működtetés összhangjának megteremtése,  Az esélyegyenlőtlenség csökkentése érdekében a korszerű módszerek és eljárások megismerése, alkalmazása,  Az intézmény kapcsolatrendszerének ápolása, fejlesztése. 4.2. Intézmény típusonként kiemelt célok 4.2.1. Óvoda  Az óvodai nevelési programok összehangolása, különös tekintettel a hagyományápolásra, etnikai nevelés alkalmazására.  A gyermekek-életkorának felkészültségének, fejlettségének figyelembe vételévelsokoldalú, harmonikus fejlesztése  A gyermekek egészséges életmódra nevelése, színvonalas, igényes környezet iránti igény kialakítása, alkalmazkodásra, szeretetre, tiszteletre nevelése.  Egyéni foglalkozásokkal, fejlesztésekkel a lemaradt gyermekek felzárkóztatása esélyegyenlőségük javítása. 4.2.2. Általános iskola  A pedagógiai programok felülvizsgálata, összehangolása,  Az etnikai, az integrált oktatás, az integrációs nevelés folytatása, felzárkóztatás, és tehetséggondozás, sokoldalú és korszerű tevékenységi formák alkalmazása,  Eredményes és hatékony oktatás, a továbbtanulásra történő alapos és sokoldalú felkészítés, különös tekintettel a lemaradók felzárkóztatására és a tehetségek gondozására,  A pedagógusok folyamatos és sokoldalú felkészítése, a korszerű ismeretek elsajátíttatása, a jogszabályi feltételeknek történő megfelelés biztosítása,  Neveljen a kultúrák iránti nyitottságra, a másság elfogadására, egymás segítésére, fejlessze a környezettudatos magatartást, az egészséges testi, lelki, szociális fejlődést, az egészség védelmét és megőrzését. 91


4.3. Közoktatási feladatok Pétervására városban és társult községeiben 4.3.1. Óvodai ellátás Az óvodai ellátás Pétervására város óvodájában, három községi tagóvodájában valósul meg. A városi intézményben több gyermek elhelyezésére nincs lehetőség, a jelenlegi állapot is zsúfoltságot mutat. A várható gyermeklétszám a társult községekben (Erdőkövesd, Ivád, Váraszó) mérsékelt csökkenést mutat, ami azt jelenti, hogy még néhány évig helyben maradhat az ellátás. Ezt a jogszabályok módosítása, illetve a települések anyagi helyzete módosíthatja. A pétervásárai gyermeklétszám- előrejelzés stagnálást mutat. Elvileg a jelenlegi férőhelyek az igényeket kielégítik, a tagóvodai férőhelyek jobb kihasználásával hosszabb távon is megoldható az ellátás. Tárgyi feltételek javítása: Indokolt a pétervásárai óvoda bővítése tornaszobával, korszerűsítése a meglévő eszközök fejlesztésével, az udvari játékok felújításával. A két utóbbi feladat anyagi feltételei pályázati eszközök igénybevételével is javítható, ugyanakkor nem nélkülözheti a fenntartói támogatást. Szükséges még az óvoda folyosójának árnyékolása, a nyílászárók cseréje, armatúrák cseréje, vizesblokk felújítása. Személyi feltételek javítása: A tagóvodák miatt az óvoda vezetőjének kötelező órája – a jelenleg hatályos közoktatási törvény szerint – heti 27 óráról 6 órára csökkent, ami 21 óra (hét ellátatlan órát jelent, s ha figyelembe vesszük, hogy a tagóvodákkal a vezető egyéb feladati megnövekedtek, ezért még 1 fő óvónő alkalmazása vált szükségessé. A 4 intézményegységgel kapcsolatos adminisztrációs terhek miatt szükséges egy óvodatitkár beállítása is. 4.3.2. Általános Iskolai ellátás Tárgyi feltételek javítása: Az általános iskolai oktatás a város iskolájában, illetve a hozzá tartozó erdőkövesdi és istenmezejei tagiskolában valósul meg. Mindhárom intézmény tárgyi feltételei megfelelőek. Tervezett infrastrukturális fejlesztés:    


Személyi feltételek javítása: Amennyiben a Tamási Áron Általános iskolában a társulási változások miatt osztálybontásra kerül sor, az értelemszerűen személyi fejlesztést von maga után. A fentiektől függetlenül, az iskola összetett feladatát, sokszínű tevékenységét, valamint a tagintézmények belépését tekintve indokolttá válhat még egy igazgató-helyettes beállítása, valamint legalább egy pedagógus átképzése gyógypedagógus szakra. Folyamatos elemzést igényel - a helyi és társult települések elvárásai miatt - a feladatok bővülése, változása s az igényekhez történő igazítása, a szükséges fejlesztések tervezése és ütemezése. A célok között jelölt tartalmi kérdések megvalósítása érdekében a társult községek között folyamatos szakmai konzultációk szervezése, a programok összehangolt átdolgozása, közös munka és szakmai megbeszélések, helyi továbbképzések szervezése szükséges.

92


4.4. Intézkedések az esélyegyenlőség biztosítása érdekében Az óvodai ellátás és az általános iskola ellátás is a pétervásárai intézményben valósul meg. A helyzetelemzésben részletesen szerepel az egyes intézmények e témával kapcsolatos tevékenysége, mely azt mutatja, hogy kiemelt feladatként kezeli mindkét intézmény a hátrányok csökkentését, a felzárkóztatást, az egyenlő esélyek megteremtését. Az eddigi – fentiekben megfogalmazott – tevékenységi formák és programok folytatásával sokoldalú fejlesztést valósítanak meg, melynek eredménye nem maradhat el. A továbbiakban az új lehetőségek, kutatása, kihasználása, pályázati formák keresése szélesítheti az ilyen irányú tevékenységet. Nem maradhat el az uniós, kormányzati és ágazati források keresése és kihasználása. 4.5. A célok megvalósítását szolgáló kapcsolatrendszer A célok elérése, és a feladatok megvalósítása érdekében szükség és igény szerinti kapcsolattartás szükséges a:  Pétervásárai Kistérség Többcélú Társulásával  Társult önkormányzatokkal  Közoktatási intézményekkel  Kisebbségi Önkormányzatokkal  Szakmai szervezetekkel, továbbképző intézményekkel, szakmai szolgáltató intézményekkel  Helyi és térségi önkormányzatok egyéb intézményeivel  Országos és megyei szintű önkormányzati, közigazgatási hivatalokkal, szakmai szervezetekkel. 5. Középfokú oktatás biztosításának intézményi és szervezeti keretei 5.1. A feladatellátás biztosításának módja, formája A kistérségben élő tanulók többsége a megyeszékhely Eger intézményeiben, illetve Gyöngyösön tanul. Pétervására városban működik a térség egyetlen középfokú oktatási intézménye, az FVM Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium. Az intézmény 1962-ben került Pétervásárára, és 1963-ban kezdte meg működését. A festői környezetben lévő Keglevich kastély épületében található intézmény a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fenntartásában működik. 5.2. Intézményi struktúra, férőhelyek, osztálylétszámok, kihasználtsági mutatók Az intézményben található szakiskola (tanulók száma: 145) és szakközépiskola (105 fős tanulólétszámmal). 12 osztály van, az átlaglétszám: 20,83 fő. Szakközépiskolai adatok: Tanulók száma: Felzárkóztató foglalkozáson vesz részt: Tehetséggondozásban vesz részt: Kollégiumban lakik:

105 fő 12 fő 10 fő 49 fő


93



145 fő 45 fő 10 fő 63 fő


54 fő 34 fő 3 fő 13 fő 10fő




25 fő 18 fő - fő 7 fő 5 fő

Összesen:

105 fő


35 fő 20 fő ..- fő 13 fő 6 fő


94

10 fő 7 fő ..- fő 4 fő - fő



5 fő - fő ..- fő 5 fő 2 fő


77 fő 51 fő 8 fő 30 fő 19 fő

Összesen:

145 fő


139 fő (55,6 %)


95

18 fő 10 fő 18 fő 18 fő 18 fő


5.6. Bejáró tanulók és utazási feltételeik A bejáró tanulók jelentős része tömegközlekedéssel jut el az intézménybe, a többi tanuló egyéni megoldással. 6. Diákotthon és kollégiumi ellátás A kistérség egyetlen kollégiuma az FVM fenntartásában működő Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium intézményben található, amely valamennyi jelentkező igényt kielégít. A férőhelyek száma: 115 fő. Az elhelyezett tanulók száma: 112 fő, ebből lány 27 fő. A kihasználtság így 97,39 %-os. A kollégiumban 6 nevelő dolgozik. A patinás, barokk kastély a fiúkollégiumnak ad helyet, a lányok az ebédlő tetőterének beépítésével nyert férőhelyen, „szállodai színvonalú” ellátásban részesülnek. 7. Gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátás (sajátos nevelést igénylő gyermekek tanulók ellátása) Konduktív pedagógiai ellátás nincs a kistérségben, gyógypedagógiai ellátás az általános iskolákban valósul meg. Az előző intézkedési terv készítésének időszakában, 4 intézményben oktatták külön osztályban a sajátos nevelést igénylő gyermekeket, az eltelt 2 év alatt megszűnt a csoport Recsken és Sirokban. E két településen a tanulók képzése integrált oktatás keretében, a többi tanulóval együtt valósul meg, s külön, egyéni fejlesztést kapnak. Ugyanez vonatkozik mindazon településre, ahol nem szerveztek részükre külön osztályt. Összevont osztályokban folyik az értelmi fogyatékos gyermekek oktatása:  Pétervásárán 1 összevont osztály (14 fő),  Tarnaleleszen 3 összevont osztály működik (összesen 35 fő). Mindemellett vannak az említett iskolában olyan értelmi fogyatékosak is, akiket integráltan oktatnak. A kistérség 1628 tanulója közül sajátos nevelési igényű 194 fő, a tanulók 11,92 %-a (2007. október 1-jei statisztikai adat). 8. Pedagógiai szakszolgáltatások 8.1. Ellátott szakszolgálati feladatok, a feladatellátás módja, formája A Pétervásárai kistérségben a pedagógiai szakszolgálati feladatok a Pétervásárai Kistérség Többcélú Társulása szervezésében kerülnek ellátásra. 2007. augusztus 31-ig intézményfenntartó társulásokkal kötött megállapodásokkal valósult meg a logopédia és a továbbtanulási és pályaválasztási tanácsadás. Ezt követően a feladatot a Társulás saját fenntartású többcélú intézménye útján látja el, amelynek nevelési tanácsadó intézményegysége is van. 8.1.1. Nevelési tanácsadás A Nevelési Tanácsadó Pétervására városban működik, többcélú intézmény intézményegységeként. A feladatellátásban a korábbi intézményfenntartó társulás 12 települése vesz részt. Társult önkormányzatok: Bükkszék, Bükkszenterzsébet, Erdőkövesd, Ivád, Istenmezeje, Kisfüzes, Mátraballa, Mátraderecske, Pétervására, Szajla, Terpes, Váraszó.

96






9.6. Iskolabusz-szolgáltatás rendszere Eddig 2 iskolabusz vásárlására került sor a Pétervásárai Kistérség Többcélú Társulása pályázatával, amelyek Mátraderecske és Parád mikrotársulásainál teljesítenek szolgálatot. A két iskolabusz üzembentartója a két gesztor önkormányzat. A társulások számának emelkedése, valamint az egyre több települést érintő társulások létrejötte indokolja a további iskolabusz beállítását, illetve a tanulók szervezett utaztatását. Ez utóbbi nem feltétlen busz vásárlásával lesz a legolcsóbb megoldás, inkább a szolgáltatás vásárlásával. Iskolabusz szolgáltatás vásárlásával biztosítja a gyermekek, tanulók utaztatását Sirok Község Önkormányzata. 10. Nem állami, nem önkormányzati fenntartókkal történő együttműködés módjai Az egyetlen, nem önkormányzati fenntartású intézmény a kistérségben a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fenntartásában lévő pétervásárai Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium. A Pétervásárai kistérség egyik tagönkormányzata sem tervezi közoktatási intézményeit nem állami fenntartó részére átadni.

98


11. Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés Mellékletben. 12. Záró rendelkezések  Jelen intézkedési terv az érintett képviselő-testületek elfogadásával lép életbe, hatályos: 2010. július 31-ig.  Az intézkedési tervet 2 évenként, ha szükséges évenként felülvizsgáljuk és módosítjuk.  A mellékletben jelölt pénzügyi és gazdasági intézkedéseket értékeljük, szükség szerint módosítjuk  Az intézkedési terv végrehajtását folyamatosan ellenőrizzük, az elmaradást - felelősök és határidők megjelölésével – elemezzük, értékeljük, pótoljuk.  Az intézkedési tervet, az elfogadást követő 8 napon belül az elfogadó határozattal együtt a többcélú kistérségi társulásnak megküldjük.  Jelen intézkedési tervet Ivád Község Önkormányzatának Képviselő-testülete 43/2008. (VIII. 25.) határozatával elfogadta. A terv melléklete a feladatok ütem- és pénzügyi-terve.

99


KISFÜZES 1. Helyzetelemzés A Pétervásárai kistérség legkisebb települése, a lakosságszám mindössze 167 fő, s folyamatos csökkenést mutat. Az elmúlt 10 évben 14,8 %-kal csökkent a lakosság száma. A születések száma évenként 0-1 fő évek óta. A település demográfiai adatai:


1997

2004

2005

2006

2007

196 1 4

183 0 3

172 0 4

168 1 3

167 0


14,8

A fentiek miatt a településen sem óvoda, sem általános iskola nem működik. 2. Kötelező közoktatási feladatok biztosítása 2.1. Óvoda 2.1.1.1. Általános jellemzés Az önkormányzat a rendkívül alacsony gyermekszám miatt nem tart fenn intézményt. Az óvodai feladatellátás tekintetében a Pétervására Város Önkormányzatával kötött megállapodás alapján látja el, a gyermekek a pétervásárai óvodába járnak. 2.1.1.2. Létszámadatok A 2007/2008. nevelési évben 1 fő nagycsoportos korú kisfüzesi gyermek járt az intézménybe, és várhatóan a 2008/2009. nevelési évben is 1 fő gyermek jár majd a kiscsoportba. 2.1.1.3. Személyi feltételek Az anyaintézményben biztosítottak, csoportonként 2 óvónő és 1 dajka foglakoztatásával. 2.1.1.4. Tárgyi feltételek Az anyaintézményben biztosítottak, a tornaszoba kivételével. 2.1.1.5. Az intézmény SWOT-analízise (Napköziotthonos Óvoda, Pétervására) 1. erősségek  jól felkészült nevelőtestület  gyermekközpontú nevelési szemlélet  kialakult hagyományrendszer  etnikai program

2. gyengeségek  hátrányos, halmozottan hátrányos gyermekek számának emelkedése  magas az egyéni bánásmódot igénylő gyermek  hiányos eszközrendszer  magas csoportlétszám  udvari játékok nem felelnek meg az előírásoknak

100


3. lehetőségek  szakmai bemutatók, konzultációk  szülők bevonása az óvodai munkába  kapcsolatok fejlesztése  az óvoda bővítése  az eszközök fejlesztése, gyarapítása

4. veszélyek  közoktatási szabályozás folyamatos változása  csökkenő pedagógus megbecsülés  elszegényedő családok  szülői közömbösség,  gyermeki devianciák

2.1.1.6. Az óvodás korú sajátos nevelési igényű gyermekek ellátása Az intézmény alapító okirata szerint biztosítja a sajátos nevelési igényű gyermekek különleges gondozását, valamint a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek óvodai integrációs fejlesztését. 2.1.1.7. A nemzeti és etnikai kisebbségi nevelés biztosítása Az intézmény alapító okirata szerint biztosítja az etnikai kisebbséghez tartozó gyermekek gondozását, differenciált foglalkoztatását. 2.1.1.8. Bejáró gyermekek ellátása és utazási feltételek A gyermekek az intézménybe egyéni megoldással jutnak be (a szülő autóval vagy autóbusszal viszi a gyermeket az óvodába). 2.2. Általános iskola 2.2.1.1. Általános jellemzés Az általános iskolai oktatást a Pétervására, Erdőkövesd, Váraszó, Ivád és Kisfüzes települések képviselő-testületei és Istenmezeje Község Önkormányzata által közösen fenntartott Tamási Áron Általános Iskola útján látja el az Önkormányzat. Ebben változás a jövőben sem várható, tehát nem kíván önálló intézményt létrehozni az Önkormányzat, és a jelenlegi társulási formát kívánja megtartani. 2.2.1.2. Létszámadatok A pétervásárai Tamási Áron Általános Iskola anyaintézményébe bejáró kisfüzesi tanulók száma (2007/2008. tanévben): 1. évfolyam 2. évfolyam 3. évfolyam 4. évfolyam

1 fő 3 fő



Összesen: 14 fő 2.2.1.3. Személyi feltételek A pétervásárai Tamási Áron Általános Iskolában 100 %-ban biztosítottak. 2.2.1.4. Tárgyi feltételek A pétervásárai Tamási Áron Általános nagy részben biztosítottak.

101


2.2.1.5. Az intézmény SWOT-analízise (Tamási Áron Általános Iskola, Pétervására) 1. erősségek  magas színvonalú szakmai munka  etnikai nevelés  integrált oktatás  integrációs nevelés  sokoldalú fejlesztés, felzárkóztatás, tehetséggondozás  100 %-os szakos ellátottság  jól felszerelt, korszerű intézmény  két idegen nyelv oktatása  informatika 3. osztálytól 3. lehetőségek  eddigi tevékenységi formák még hatékonyabb alkalmazása  az integrált és integrációs oktatás folytatása  pályázati lehetőségek maximális kihasználása  kapcsolatok bővítése, hasznosítása  szakmai konzultációk továbbképzések szervezése





2.2.1.7. A nemzeti és etnikai kisebbségi nevelés biztosítása Az etnikai kisebbséghez tartozó tanulók oktatása, felzárkóztatása, tehetséggondozása az elkészített pedagógiai program alapján valósul meg. 2.2.1.8. Bejáró gyermekek ellátása és utazási feltételek A gyermekek az intézménybe egyéni megoldással jutnak be (a szülő autóval vagy autóbusszal viszi a gyermeket az iskolába). 3. Vállalt közoktatási feladatok a) Vállalt közoktatási feladat a logopédiai ellátás, amelyet a Pétervásárai Kistérség Többcélú Társulása útján lát el az önkormányzat. A logopédiai foglalkoztatók az oktatási-nevelési intézményekben találhatók. 102


b) Az Önkormányzat 2004. évtől a többcélú kistérségi társulás útján ellátja a pályaválasztási tanácsadás feladatot, az „Aranykapu” Kistérségi Humán Szolgáltató Központ (korábbi Családsegítő- Gyermekjóléti Szolgálat és Nevelési Tanácsadó) pedagógiai szakszolgálatán keresztül. Szintén ezen intézmény útján valósul meg a nevelési tanácsadás feladatellátás is. 4. Szervezési és fejlesztési célok, intézkedések Az önkormányzat a későbbiekben sem kíván közoktatási intézményt fenntartani, és a születési adatok alapján ez nem is reális. 4.1. Minden közoktatási intézménynél alapvető cél:  Az intézmények folyamatos fejlesztése, korszerűsítése,  A kötelező eszköz- felszerelésjegyzék követelményeinek biztosítása, folyamatos cseréje,  A hatékony és gazdaságos működtetés összhangjának megteremtése,  Az esélyegyenlőtlenség csökkentése érdekében a korszerű módszerek és eljárások megismerése, alkalmazása,  Az intézmény kapcsolatrendszerének ápolása, fejlesztése. 4.2. Intézmény típusonként kiemelt célok 4.2.1. Óvoda  Az óvodai nevelési programok összehangolása, különös tekintettel a hagyományápolásra, etnikai nevelés alkalmazására.  A gyermekek-életkorának felkészültségének, fejlettségének figyelembe vételévelsokoldalú, harmonikus fejlesztése  A gyermekek egészséges életmódra nevelése, színvonalas, igényes környezet iránti igény kialakítása, alkalmazkodásra, szeretetre, tiszteletre nevelése.  Egyéni foglalkozásokkal, fejlesztésekkel a lemaradt gyermekek felzárkóztatása esélyegyenlőségük javítása. 4.2.2. Általános iskola  A pedagógiai programok felülvizsgálata, összehangolása,  Az etnikai, az integrált oktatás, az integrációs nevelés folytatása, felzárkóztatás, és tehetséggondozás, sokoldalú és korszerű tevékenységi formák alkalmazása,  Eredményes és hatékony oktatás, a továbbtanulásra történő alapos és sokoldalú felkészítés, különös tekintettel a lemaradók felzárkóztatására és a tehetségek gondozására,  A pedagógusok folyamatos és sokoldalú felkészítése, a korszerű ismeretek elsajátíttatása, a jogszabályi feltételeknek történő megfelelés biztosítása,  Neveljen a kultúrák iránti nyitottságra, a másság elfogadására, egymás segítésére, fejlessze a környezettudatos magatartást, az egészséges testi, lelki, szociális fejlődést, az egészség védelmét és megőrzését. 4.3. Közoktatási feladatok Pétervására városban és társult községeiben 4.3.1. Óvodai ellátás Az óvodai ellátás Pétervására város óvodájában, három községi tagóvodájában valósul meg.

103


A városi intézményben több gyermek elhelyezésére nincs lehetőség, a jelenlegi állapot is zsúfoltságot mutat. A várható gyermeklétszám a társult községekben (Erdőkövesd, Ivád, Váraszó) mérsékelt csökkenést mutat, ami azt jelenti, hogy még néhány évig helyben maradhat az ellátás. Ezt a jogszabályok módosítása, illetve a települések anyagi helyzete módosíthatja. A pétervásárai gyermeklétszám- előrejelzés stagnálást mutat. Elvileg a jelenlegi férőhelyek az igényeket kielégítik, a tagóvodai férőhelyek jobb kihasználásával hosszabb távon is megoldható az ellátás. Tárgyi feltételek javítása: Indokolt a pétervásárai óvoda bővítése tornaszobával, korszerűsítése a meglévő eszközök fejlesztésével, az udvari játékok felújításával. A két utóbbi feladat anyagi feltételei pályázati eszközök igénybevételével is javítható, ugyanakkor nem nélkülözheti a fenntartói támogatást. Szükséges még az óvoda folyosójának árnyékolása, a nyílászárók cseréje, armatúrák cseréje, vizesblokk felújítása. Személyi feltételek javítása: A tagóvodák miatt az óvoda vezetőjének kötelező órája – a jelenleg hatályos közoktatási törvény szerint – heti 27 óráról 6 órára csökkent, ami 21 óra (hét ellátatlan órát jelent, s ha figyelembe vesszük, hogy a tagóvodákkal a vezető egyéb feladati megnövekedtek, ezért még 1 fő óvónő alkalmazása vált szükségessé. A 4 intézményegységgel kapcsolatos adminisztrációs terhek miatt szükséges egy óvodatitkár beállítása is. 4.3.2. Általános Iskolai ellátás Tárgyi feltételek javítása: Az általános iskolai oktatás a város iskolájában, illetve a hozzá tartozó erdőkövesdi és istenmezejei tagiskolában valósul meg. Mindhárom intézmény tárgyi feltételei megfelelőek. Tervezett infrastrukturális fejlesztés:    


Személyi feltételek javítása: Amennyiben a Tamási Áron Általános iskolában a társulási változások miatt osztálybontásra kerül sor, az értelemszerűen személyi fejlesztést von maga után. A fentiektől függetlenül, az iskola összetett feladatát, sokszínű tevékenységét, valamint a tagintézmények belépését tekintve indokolttá válhat még egy igazgató-helyettes beállítása, valamint legalább egy pedagógus átképzése gyógypedagógus szakra. Folyamatos elemzést igényel - a helyi és társult települések elvárásai miatt - a feladatok bővülése, változása s az igényekhez történő igazítása, a szükséges fejlesztések tervezése és ütemezése. A célok között jelölt tartalmi kérdések megvalósítása érdekében a társult községek között folyamatos szakmai konzultációk szervezése, a programok összehangolt átdolgozása, közös munka és szakmai megbeszélések, helyi továbbképzések szervezése szükséges. 4.4. Intézkedések az esélyegyenlőség biztosítása érdekében Az óvodai ellátás és az általános iskola ellátás is a pétervásárai intézményben valósul meg. A helyzetelemzésben részletesen szerepel az egyes intézmények e témával kapcsolatos tevékenysége, mely azt mutatja, hogy kiemelt feladatként kezeli mindkét intézmény a hátrányok csökkentését, a felzárkóztatást, az egyenlő esélyek megteremtését.

104


Az eddigi – fentiekben megfogalmazott – tevékenységi formák és programok folytatásával sokoldalú fejlesztést valósítanak meg, melynek eredménye nem maradhat el. A továbbiakban az új lehetőségek, kutatása, kihasználása, pályázati formák keresése szélesítheti az ilyen irányú tevékenységet. Nem maradhat el az uniós, kormányzati és ágazati források keresése és kihasználása. 4.5. A célok megvalósítását szolgáló kapcsolatrendszer A célok elérése, és a feladatok megvalósítása érdekében szükség és igény szerinti kapcsolattartás szükséges a:  Pétervásárai Kistérség Többcélú Társulásával  Társult önkormányzatokkal  Közoktatási intézményekkel  Kisebbségi Önkormányzatokkal  Szakmai szervezetekkel, továbbképző intézményekkel, szakmai szolgáltató intézményekkel  Helyi és térségi önkormányzatok egyéb intézményeivel  Országos és megyei szintű önkormányzati, közigazgatási hivatalokkal, szakmai szervezetekkel. 5. Középfokú oktatás biztosításának intézményi és szervezeti keretei 5.1. A feladatellátás biztosításának módja, formája A kistérségben élő tanulók többsége a megyeszékhely Eger intézményeiben, illetve Gyöngyösön tanul. Pétervására városban működik a térség egyetlen középfokú oktatási intézménye, az FVM Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium. Az intézmény 1962-ben került Pétervásárára, és 1963-ban kezdte meg működését. A festői környezetben lévő Keglevich kastély épületében található intézmény a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fenntartásában működik. 5.2. Intézményi struktúra, férőhelyek, osztálylétszámok, kihasználtsági mutatók Az intézményben található szakiskola (tanulók száma: 145) és szakközépiskola (105 fős tanulólétszámmal). 12 osztály van, az átlaglétszám: 20,83 fő. Szakközépiskolai adatok: Tanulók száma: Felzárkóztató foglalkozáson vesz részt: Tehetséggondozásban vesz részt: Kollégiumban lakik:

105 fő 12 fő 10 fő 49 fő


145 fő 45 fő 10 fő 63 fő 105



54 fő 34 fő 3 fő 13 fő 10fő




25 fő 18 fő - fő 7 fő 5 fő

Összesen:

105 fő


35 fő 20 fő ..- fő 13 fő 6 fő


10 fő 7 fő ..- fő 4 fő - fő


106

5 fő - fő ..- fő 5 fő 2 fő



77 fő 51 fő 8 fő 30 fő 19 fő

Összesen:

145 fő


139 fő (55,6 %)


18 fő 10 fő 18 fő 18 fő 18 fő

5.5. Nemzeti és etnikai nevelés-oktatás biztosítása A nemzeti és etnikai nevelésre az intézményben nincs igény. 5.6. Bejáró tanulók és utazási feltételeik A bejáró tanulók jelentős része tömegközlekedéssel jut el az intézménybe, a többi tanuló egyéni megoldással. 6. Diákotthon és kollégiumi ellátás A kistérség egyetlen kollégiuma az FVM fenntartásában működő Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium intézményben található, amely valamennyi jelentkező igényt kielégít. A 107



108






9.6. Iskolabusz-szolgáltatás rendszere Eddig 2 iskolabusz vásárlására került sor a Pétervásárai Kistérség Többcélú Társulása pályázatával, amelyek Mátraderecske és Parád mikrotársulásainál teljesítenek szolgálatot. A két iskolabusz üzembentartója a két gesztor önkormányzat. A társulások számának emelkedése, valamint az egyre több települést érintő társulások létrejötte indokolja a további iskolabusz beállítását, illetve a tanulók szervezett utaztatását. Ez utóbbi nem feltétlen busz vásárlásával lesz a legolcsóbb megoldás, inkább a szolgáltatás vásárlásával. Iskolabusz szolgáltatás vásárlásával biztosítja a gyermekek, tanulók utaztatását Sirok Község Önkormányzata. 10. Nem állami, nem önkormányzati fenntartókkal történő együttműködés módjai Az egyetlen, nem önkormányzati fenntartású intézmény a kistérségben a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fenntartásában lévő pétervásárai Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium. A Pétervásárai kistérség egyik tagönkormányzata sem tervezi közoktatási intézményeit nem állami fenntartó részére átadni. 11. Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés Mellékletben. 12. Záró rendelkezések  Jelen intézkedési terv az érintett képviselő-testületek elfogadásával lép életbe, hatályos: 2010. július 31-ig.  Az intézkedési tervet 2 évenként, ha szükséges évenként felülvizsgáljuk és módosítjuk.  A mellékletben jelölt pénzügyi és gazdasági intézkedéseket értékeljük, szükség szerint módosítjuk 110


 Az intézkedési terv végrehajtását folyamatosan ellenőrizzük, az elmaradást - felelősök és határidők megjelölésével – elemezzük, értékeljük, pótoljuk.  Az intézkedési tervet, az elfogadást követő 8 napon belül az elfogadó határozattal együtt a többcélú kistérségi társulásnak megküldjük.  Jelen intézkedési tervet Kisfüzes Község Önkormányzatának Képviselő-testülete 17/2008. (VIII. 25.) határozatával elfogadta. A terv melléklete a feladatok ütem- és pénzügyi-terve.

111


MÁTRABALLA 1. Helyzetelemzés Mátraballa a pétervásárai kistérség észak - nyugati részén helyezkedik el. A 833 fős lakosságszámú településen egyre több az időskorú, kevés gyermek születik. A falu elöregedik, az önkormányzat anyagi helyzete romlik. A település demográfiai adatai:


1997

2004

2005

2006

2007

953 2 13

877 4 21

858 3 20

842 5 20

833 3


12,6

2. Kötelező közoktatási feladatok biztosítása 2.1. Óvoda 2.1.1.1. Általános jellemzés A településen egy csoportos óvoda van 18 fős gyermeklétszámmal. Az óvoda a 2007/2008. nevelési év kezdetéig közös igazgatásban működött az 1-4. évfolyamos általános iskolával. Ezt követően mindkét intézményegység társulásba került a mátraderecskei általános iskolával, így tagintézményként működnek. Az önkormányzat nem tervezi, hogy a közeljövőben ismét önálló intézményfenntartó legyen. A tagintézmény felvételi körzete: Mátraballa község teljes közigazgatási területe, az itt élő gyermekek felvételét, átvételét az óvoda nem tagadhatja meg. A gyermekeket elsősorban abba az óvodába kell felvenni, amelynek körzetében lakik, illetőleg ahol a szülője dolgozik. Az óvodai felvételről, átvételről az óvoda vezetője dönt. Ha az óvodába jelentkezők száma meghaladja a felvehető gyermekek számát, az óvodavezető bizottságot szervez, amely javaslatot tesz a felvételre. Az óvodai nevelési program biztosítja minden gyermek számára a lehetőséget a képességek sokoldalú kibontakoztatására. Gyermekközpontú, az életkori sajátosságokat szem előtt tartják. 2.1.1.2. Létszámadatok (2007/2008. nevelési év) A gyermekek száma 18 fő. A gyermekek kor szerinti megoszlása: 2-3 éves: 1 fő, 4-5 éves: 14 fő, 6-7 éves: 3 fő. A tagintézménybe felvehető maximális létszám 25 fő, így a kihasználtság 72 %-os (a kistérségi hasonló adat: 87,14 %). Veszélyeztetett és hátrányos helyzetű gyermek nem jár az intézménybe. Az integráltan oktatott gyermekek száma: 1 fő. Az intézményegységbe csak helyi gyermek jár. A várható gyermeklétszám: 2008/2009 15 fő

2009/2010 11 fő

2010/2011 18 fő

2.1.1.3. Személyi feltételek A gyermekekkel 2 felsőfokú végzettségű óvodapedagógus és 1 fő dajka foglalkozik. Az egy óvónőre jutó gyermeklétszám: 9 fő, a kistérségi hasonlóadat: 10,62 fő.

112


2.1.1.4. Tárgyi feltételek A tagintézményben 1 csoportszoba és 1 tornaszoba található. Az óvodaépület megfelelő, a felszerelési jegyzékben foglaltakkal rendelkeznek, hiányzik azonban az orvosi szoba. A kötelező taneszköz-jegyzékben szereplő alapvető eszközök többségével rendelkeznek, a hiánypótlás folyamatosan történik. 2.1.1.5. A tagintézmény SWOT-analízise Erősségek: családias, elfogadó, támogató légkör, ahol a nagyrészt hátrányos helyzetű családokból kikerülő gyermekek felzárkóztatása, fejlesztése kiemelt feladat. Gyengeségek: az anyagi forrás csökkenése a felszerelések pótlásához. Lehetőségek: pályázati eszközök igénybevételével az eszközfejlesztés gyorsítása, az óvónők innovatív képességének kihasználása. Veszélyek: legnagyobb veszély, hogy a gyermeklétszám csökken, a tagintézményként való működtetés is rendkívül sok forrást igényel. 2.1.1.6. Az óvodás korú sajátos nevelési igényű gyermekek ellátása Az alapító okiratban foglaltaknak megfelelően az intézményben megvalósul a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése. 2.1.1.7. A nemzeti és etnikai kisebbségi nevelés biztosítása A településen nemzeti és etnikai kisebbség nevelésére eddig nem jelentkezett igény. 2.1.1.8. Bejáró gyermekek ellátása és utazási feltételek Az intézménybe jelenleg csak helyi gyermekek járnak. 2.2. Általános iskola 2.2.1.1. Általános jellemzés Az általános iskolai ellátás az 1-4. évfolyam részére helyben, a Mátraderecske-Mátraballa Óvoda és Általános Iskola tagintézményeként valósul meg. Az 5-8. évfolyam oktatásanevelése a mátraderecskei anyaintézményben történik, ahová a gyermekek bejárnak, iskolabuszos utaztatással. Ezt a gyermeklétszám folyamatos csökkenése indokolta. A tagintézmény beiskolázási körzete: Mátraballa közigazgatási területe. Az önkormányzat nem tervezi az intézmény újbóli önálló fenntartását. Az intézményegység esetleges bezárása esetén a tanulókat a mátraderecskei anyaintézmény tudja fogadni. 2.2.1.2. Létszámadatok (2007/2008. tanév) A 2007/2008. tanévben a tanulói létszám 25 fő (ebből 4 fő bejáró, 1 fő sajátos nevelési igényű). A tanulók egy összevont csoportban tanulnak. A tagintézménybe felvehető maximális tanulói létszám 60 fő, így a kihasználtság 41,66 %-os (a kistérségi hasonló adat: 59,09 %). Tagintézményi létszám (1 tanulócsoport): 1. évfolyam 2. évfolyam

9 fő 3. évfolyam 7 fő 4. évfolyam Összesen: 25 fő

113

5 fő 4 fő


A Mátraderecske-Mátraballa Óvoda és Általános Iskola anyaintézményébe bejáró mátraballai tanulók száma (2007/2008. tanévben): 1. évfolyam 2. évfolyam 3. évfolyam 4. évfolyam

1 fő 1 fő


6 fő 4 fő 4 fő

Összesen: 16 fő A várható tanulói létszám: 2008/2009 30 fő (32)

2009/2010 28 fő

2010/2011 27 fő

2.2.1.3. Személyi feltételek A tagintézményben 3 fő teljes munkaidős pedagógus végez nevelő munkát (1 fő tagintézmény-vezető, 1 fő osztálytanító, 1 fő egyéb). 2.2.1.4. Tárgyi feltételek Az iskola épülete oktatási célra épült, összközműves, rendszeresen karbantartott. Felszereltsége jó, minden évben pótolják a hiányzó eszközöket. Hiányzik az orvosi szoba. Taneszköz ellátottsága kielégítő. 2.2.1.5. A tagintézmény SWOT-analízise Az intézmény erőssége a családias légkör, az összevonásból adódó sok ismétlés. Gond, a működés feltételét biztosító anyagi háttér hiánya. 2.2.1.6. Az iskolás korú sajátos nevelési igényű gyermekek ellátása Az alapító okiratban foglaltaknak megfelelően az intézményben megvalósul a sajátos nevelési igényű gyermekek iskolai oktatása. Az összevont, kis létszámú iskolában az esélyegyenlőtlenség mérséklését egyéni foglalkozással, iskolaotthonos módszer alkalmazásával biztosítják. A sajátos nevelési igényű gyermekeket integráltan oktatják. 2.2.1.7. A nemzeti és etnikai kisebbségi nevelés biztosítása A településen nemzeti és etnikai kisebbség nevelésére eddig nem jelentkezett igény. 2.2.1.8. Bejáró gyermekek ellátása és utazási feltételek A tagintézménybe 1 fő Pétervásáráról és 3 fő Recskről jár be. Az ő utaztatásuk egyéni megoldással történik (a szülő autóval vagy autóbusszal viszi a gyermeket iskolába). Az anyaintézménybe iskolabusszal történik a tanulók utaztatása, a gesztor önkormányzat által üzemeltetett 19 fős iskolabusz révén.

114


3. Vállalt közoktatási feladat a) Vállalt közoktatási feladat a logopédiai ellátás, amelyet a Pétervásárai Kistérség Többcélú Társulása útján lát el az önkormányzat. A logopédiai foglalkoztatók az oktatási-nevelési intézményekben találhatók. b) Az Önkormányzat 2004. évtől a többcélú kistérségi társulás útján ellátja a pályaválasztási tanácsadás feladatot, az „Aranykapu” Kistérségi Humán Szolgáltató Központ (korábbi Családsegítő- Gyermekjóléti Szolgálat és Nevelési Tanácsadó) pedagógiai szakszolgálatán keresztül. Szintén ezen intézmény útján valósul meg a nevelési tanácsadás feladatellátás is. 4. Szervezési és fejlesztési célok 4.1. Mindkét közoktatási intézményegységnél alapvető cél:  Az intézményegységek zavartalan működéshez a tárgyi feltételek biztosítása,  A hatékony és gazdaságos működtetés összhangjának megteremtése,  Az esélyegyenlőtlenség csökkentése érdekében a korszerű módszerek és eljárások megismerése, alkalmazása, felzárkóztatás, tehetséggondozás, egyéni foglalkozások, fejlesztések,  Az intézményegységek kapcsolatrendszerének ápolása, fejlesztése, erősítése,  Neveljen a kultúrák iránti nyitottságra, a másság elfogadására, egymás segítésére, fejlessze a környezettudatos magatartást, az egészséges testi, lelki, szociális fejlődést, az egészség védelmét és megőrzését. 4.2. Intézmény típusonként kiemelt célok 1.2.1. Óvoda  A gyermekek -életkorának felkészültségének, fejlettségének figyelembe vételévelsokoldalú, harmonikus fejlesztése  Egyéni foglalkozásokkal, fejlesztésekkel, sokoldalú, színes tevékenységi formákkal a lemaradt gyermekek felzárkóztatása esélyegyenlőségük javítása. 4.2.2. Általános iskola  A jelenlegi színvonal és feltételrendszer szinten - tartása  Eredményes és hatékony oktatás, sokoldalú felkészítés, különös tekintettel a lemaradók felzárkóztatására. 4.3. Közoktatási feladatok, intézkedések Mindkét intézményegységet érintő intézkedések     

Az épületek szükség, igény és lehetőség szerinti felújítása, karbantartása, Orvosi szoba kialakítás, berendezése, Az elavult eszközök folyamatos cseréje, A tagintézménnyé válás tervezési és szervezési feladatinak megnyugtató rendezése, Tartalmi munkában a szükséges a programok összehangolása, felülvizsgálata.

115


Tervezett infrastrukturális fejlesztés (a gesztor önkormányzattal közösen):    

Megnevezése: Akadálymentesítés, nyílászárók cseréje, fűtéskorszerűsítés, stb. Megvalósulása: 2009 Összköltsége: 100 M Ft Forrása: ÉMOP, saját erő (befogadott pályázat)


105 fő 12 fő 10 fő 49 fő


145 fő 45 fő 10 fő 63 fő 116



54 fő 34 fő 3 fő 13 fő 10fő




25 fő 18 fő - fő 7 fő 5 fő

Összesen:

105 fő


35 fő 20 fő ..- fő 13 fő 6 fő


10 fő 7 fő ..- fő 4 fő - fő

Lótenyésztő Képzésben résztvevők száma: Bejáró tanulók száma: A tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő tanulók száma: Hátrányos helyzetű tanulók száma: Ebből halmozottan hátrányos helyzetű: 117

5 fő - fő ..- fő 5 fő 2 fő



77 fő 51 fő 8 fő 30 fő 19 fő

Összesen:

145 fő


139 fő (55,6 %)


18 fő 10 fő 18 fő 18 fő 18 fő

5.5. Nemzeti és etnikai nevelés-oktatás biztosítása A nemzeti és etnikai nevelésre az intézményben nincs igény. 5.6. Bejáró tanulók és utazási feltételeik A bejáró tanulók jelentős része tömegközlekedéssel jut el az intézménybe, a többi tanuló egyéni megoldással. 6. Diákotthon és kollégiumi ellátás A kistérség egyetlen kollégiuma az FVM fenntartásában működő Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium intézményben található, amely valamennyi jelentkező igényt kielégít. A 118



119






9.6. Iskolabusz-szolgáltatás rendszere Eddig 2 iskolabusz vásárlására került sor a Pétervásárai Kistérség Többcélú Társulása pályázatával, amelyek Mátraderecske és Parád mikrotársulásainál teljesítenek szolgálatot. A két iskolabusz üzembentartója a két gesztor önkormányzat. A társulások számának emelkedése, valamint az egyre több települést érintő társulások létrejötte indokolja a további iskolabusz beállítását, illetve a tanulók szervezett utaztatását. Ez utóbbi nem feltétlen busz vásárlásával lesz a legolcsóbb megoldás, inkább a szolgáltatás vásárlásával. Iskolabusz szolgáltatás vásárlásával biztosítja a gyermekek, tanulók utaztatását Sirok Község Önkormányzata. 10. Nem állami, nem önkormányzati fenntartókkal történő együttműködés módjai Az egyetlen, nem önkormányzati fenntartású intézmény a kistérségben a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fenntartásában lévő pétervásárai Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium. A Pétervásárai kistérség egyik tagönkormányzata sem tervezi közoktatási intézményeit nem állami fenntartó részére átadni. 11. Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés Mellékletben. 12. Záró rendelkezések  Jelen intézkedési terv az érintett képviselő-testületek elfogadásával lép életbe, hatályos: 2010. július 31-ig.  Az intézkedési tervet 2 évenként, ha szükséges évenként felülvizsgáljuk és módosítjuk.  A mellékletben jelölt pénzügyi és gazdasági intézkedéseket értékeljük, szükség szerint módosítjuk 121


 Az intézkedési terv végrehajtását folyamatosan ellenőrizzük, az elmaradást - felelősök és határidők megjelölésével – elemezzük, értékeljük, pótoljuk.  Az intézkedési tervet, az elfogadást követő 8 napon belül az elfogadó határozattal együtt a többcélú kistérségi társulásnak megküldjük.  Jelen intézkedési tervet Mátraballa Község Önkormányzatának Képviselő-testülete 13/2008. (VIII. 26.) határozatával elfogadta. A terv melléklete a feladatok ütem- és pénzügyi-terve.

122


MÁTRADERECSKE 1. Helyzetelemzés Mátraderecske a pétervásárai kistérség észak-nyugati részén helyezkedik el. A település demográfiai adatai:


1997

2004

2005

2006

2007

2309 27 46

2276 21 38

2258 9 30

2230 11 45

2186 13

Csökkenés mértéke %-ban 1997/2007 5,3

2. A kötelező közoktatási feladatok biztosítása 2.1. Óvoda 2.1.1.1. Általános jellemzés Az óvodáskorúak ellátása 3 csoportos óvodában történik, amely a Mátraderecske-Mátraballa Óvoda és Általános Iskola tagintézménye. Komplex prevenciós program alapján dolgoznak, mely a hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatását és a tehetséggondozást célozza meg. Helyi specialitás: nyitott ünnepségek a szülők részvételével, sok kirándulás. Az intézmény felvételi körzete: Mátraderecske község teljes közigazgatási területe, az itt élő gyermekek felvételét, átvételét az óvoda nem tagadhatja meg. A gyermekeket elsősorban abba az óvodába kell felvenni, amelynek körzetében lakik, illetőleg ahol a szülője dolgozik. Az óvodai felvételről, átvételről az óvoda vezetője dönt. Ha az óvodába jelentkezők száma meghaladja a felvehető gyermekek számát, az óvodavezető bizottságot szervez, amely javaslatot tesz a felvételre. 2.1.1.2. Létszámadatok (2007/2008. nevelési év) Az óvoda 75 férőhelyes, az elhelyezett gyermekek száma 2007/2008. nevelési évben 59 fő (ebből 1 fő bejáró, sajátos nevelési igényű gyermek nincs), így a kihasználtság 78,66 % (a kistérségi hasonló adat: 87,14 %). A gyermekek közül 27 fő veszélyeztetett, 7 fő sajátos nevelési igényű, 36 fő hátrányos helyzetű ebből 27 fő halmozottan hátrányos helyzetű. Kor szerinti megoszlásuk: 2-3 éves: 14 fő, 4-5 éves: 24 fő, 6-7 éves: 21 fő. A várható gyermeklétszám: Mátraderecskén Mátraballán Összesen Tervezett csoportok száma Csoportok átlaglétszáma

2008/2009 48 15 63 4 15,75

123

2009/2010 47 11 58 3 19,33

2010/2011 43 18 61 3 20,33


2.1.1.3. Személyi feltételek A gyermekekkel 6 fő felsőfokú végzettségű óvodapedagógus foglalkozik (ebből 1 fő tagintézmény-vezető, 4 fő gyógypedagógiai nevelésben-oktatásban is foglalkoztatott), valamint 3 fő nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő dolgozó. Az egy óvónőre jutó gyermeklétszám 9,8 fő, a kistérségben a hasonló adat: 10,62 fő. 2.1.1.4. Tárgyi feltételek Az óvodaépület állapota átlagosnak mondható, a tető állapota nem megfelelő, beázik. Három csoportszobában folyik a nevelés. A csoportszobák ízlésesen berendezettek, otthonos környezet fogadja a gyermekeket. Tornaszoba van. A felszereltség megfelelő, a taneszköz jegyzékben szereplő alapvető eszközökkel rendelkeznek. Hiányzik azonban az orvosi szoba és a fejlesztő szoba. 2.1.1.5. Az intézmény SWOT-analízise Erősségek   

sokoldalú, innovatív nevelőtestület menedzser típusú vezetés bevált nevelési program

Lehetőségek   



az udvari játékok korszerűsítése sokoldalú tevékenységi formák, foglalkozások kapcsolatok ápolása szakmai bemutatók, továbbképzések szervezése

Gyengeségek 

néhány eszköz hiányzik

Veszélyek  



elszegényedő családok hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek számának emelkedése csökkenő gyermeklétszám

2.1.1.6. Az óvodás korú sajátos nevelési igényű gyermekek ellátása Az alapító okiratban foglaltaknak megfelelően az intézményben megvalósul a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése. 2.1.1.7. A nemzeti és etnikai kisebbségi nevelés biztosítása A nemzeti és etnikai kisebbségi nevelésre eddig nem mutatkozott igény a településen. 2.1.1.8. Bejáró gyermekek ellátása és utazási feltételek Az intézményegységbe jelenleg 1 gyermek jár, az ő utaztatása egyéni megoldással történik (a szülő autóval vagy autóbusszal viszi a gyermeket az óvodába). 2.2. Általános iskola 2.2.1.1. Általános jellemzés A Mátraderecske-Mátraballa Óvoda és Általános Iskola anyaintézménye a korábbi mátraderecskei Általános Iskola, amelyben 1-8. évfolyamon, évfolyamonként 1-1 osztállyal valósul meg a feladatellátás. IPR szerinti oktatás folyik az iskolában: integrációt elősegítő programok, új pedagógiai módszerek alkalmazása a tanítási órákon.

124


Az intézmény beiskolázási körzete: Mátraderecske község teljes közigazgatási területe, valamint az 5-8. évfolyam tanulói vonatkozásában Mátraballa község. Az itt élő tanulók felvételét, átvételét az iskola nem tagadhatja meg. 2.2.1.2. Létszámadatok Az intézmény kihasználtsága és intenzitási mutatói Tanulók Osztályok PedagóguFérőhelyek száma száma száma sok száma 200 154 8 16 A kistérségre vonatkozó mutatók

Egy osztályra jutó tanuló 19,25 20,35

Férőhely kihasználtság 77,00 % 59,09 %

Egy pedagógusra jutó tan. 9,63 11,38

A tanulók évfolyamonkénti megoszlása Évfolyam Tanuló(fő) Ebből bejáró Tagintézmény Ti-be bejáró Tanuló összes Bejáró összes

1. 16 9 1 25 1

A tanulók közül:

2. 16 7 1 23 1

3. 14 1 5 2 19 3

4. 20 1 4 24 1

5. 18 18 -

6. 28 6 28 6

7. 19 5 19 5

sajátos nevelési igényű integráltan oktatott: veszélyeztetett: hátrányos helyzetű: halmozottan hátrányos helyzetű: felzárkóztatásban vesz részt: tehetséggondozásban résztvevő: fejlesztésben résztvevő: napközis, tanulószobás:

8. 23 4 23 4

összesen 154 17 25 4 179 21

38 fő - fő 66 fő 49 fő 27 fő 38 fő 52 fő 22 fő

A várható létszámok az alábbiak szerint alakulnak Tanévek Tanulók száma tagintézményben összesen

2008/2009 149 fő 30 fő 179 fő

2009/2010 145fő 28 fő 173 fő

2010/2011 145 fő 27 fő 172 fő

2.2.1.3. Személyi feltételek A szakos tanítás aránya 95,9 %-os, a mátraderecskei általános iskola pedagógusa az énekzene oktatását kötelező órája keretében a recski iskolában is ellátja. A recski iskola a Mátraderecskén hiányzó testnevelés szakos ellátást biztosítja, az ellátandó 10 órából 5 órát tart a recski pedagógus. A dolgozók közül: tanító,tanár: ebből vezető: speciális képesítésű pedagógus: adminisztratív, technikai: Összes dolgozó:

15 fő 2 fő 1 fő 4 fő 20 fő

125


2.2.1.4. Tárgyi feltételek Az anyaintézményben 6 tanterem és 3 szaktanterem van (+ 1 szükségtanterem) és 1 tornaterem. Két iskolaépület van a településen. Az egyik épületbe az 1-4. évfolyam jár, a másikban az 5-8. évfolyam működik. Az épületek állaga megfelelő, a világítási, fűtési rendszer felújításra szorul, a külső homlokzat javítása szükséges. Az elmúlt években, valamennyi tanteremben új padok és székek beszerzésére került sor, a szekrények vásárlása várat magára. Az alapvető helyiségekkel rendelkeznek, ugyanakkor hiányzik a természettudományi szaktanterem, és a művészeti szaktanterem. A taneszköz jegyzékben előírt felszerelés biztosított. 2.2.1.5. Az intézmény SWOT-analízise Erősségek Gyengeségek  felkészült nevelőtestület  hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű tanulók magas, egyre emelkedő lét jó eszközellátottság száma  IPR szerinti oktatás  sok tanuló magatartási zavarral küzd  speciális végzettségű pedagógusok  szülők szociális helyzetének romlása,  sokoldalú szabadidős tevékenységek szegény családok számának emelkedése  széleskörű, jó kapcsolatok Lehetőségek Veszélyek  pályázatok folyamatos készítése, be folyamatos jogszabályváltozás nyújtása  a média negatív hatása  az intézmény népszerűsítése  gyermeki devianciák, káros szenvedé nyílt napok szervezése lyek  kapcsolatok erősítése  fejlesztési források hiánya  társulási megállapodásokkal társulási központtá válás

2.2.1.6. Az iskolás korú sajátos nevelési igényű gyermekek ellátása Az alapító okiratban foglaltaknak megfelelően az intézményben megvalósul a sajátos nevelési igényű gyermekek iskolai oktatása. 2.2.1.7. A nemzeti és etnikai kisebbségi nevelés biztosítása A nemzeti és etnikai kisebbségi nevelésre eddig nem mutatkozott igény a településen. 2.2.1.8. Bejáró gyermekek ellátása és utazási feltételek Az intézménybe járó gyermekek utaztatása Mátraballáról az intézményfenntartó társulás részére biztosított iskolabusszal valósul meg. A bejáró gyermeklétszám lehetővé teszi, hogy valamennyi évfolyam tanulóját a 19 fős kisbusszal szállítsák. 3. Vállalt közoktatási feladatok a) Vállalt közoktatási feladat a logopédiai ellátás, amelyet a Pétervásárai Kistérség Többcélú Társulása útján lát el az önkormányzat. A logopédiai foglalkoztatók az oktatási-nevelési intézményekben találhatók. b) Az Önkormányzat 2004. évtől a többcélú kistérségi társulás útján ellátja a pályaválasztási tanácsadás feladatot, az „Aranykapu” Kistérségi Humán Szolgáltató Központ 126


pedagógiai szakszolgálatán keresztül. Szintén ezen intézmény útján valósul meg a nevelési tanácsadás feladatellátás is. c) Egyéb nem kötelező feladatként az alapfokú művészetoktatáson belül a zeneművészeti oktatást vállalta fel a település, azonban ez a tevékenység a 2006/2007. tanévvel a gyermeklétszám jelentős csökkenése és az állami finanszírozás változása miatt megszűnt, illetve szünetel. 4. Szervezési és fejlesztési célok 4.1. Mindkét közoktatási intézményi feladatnál alapvető cél:  Az intézményben a korszerű feltételrendszer lehetőség szerinti biztosítása,  A hatékony és gazdaságos működtetés összhangjának megteremtése,  Az esélyegyenlőtlenség csökkentése érdekében a korszerű módszerek és eljárások folyamatos megismerése, alkalmazása, felzárkóztatás, tehetséggondozás, egyéni foglalkozások, fejlesztések,  Az intézmény kapcsolatrendszerének ápolása, fejlesztése, erősítése,  Neveljen a kultúrák iránti nyitottságra, a másság elfogadására, egymás segítésére, fejlessze a környezettudatos magatartást, az egészséges testi, lelki, szociális fejlődést, az egészség védelmét és megőrzését. 4.2. Intézmény típusonként kiemelt célok 4.2.1.Óvoda  A gyermekek -életkorának felkészültségének, fejlettségének figyelembe vételévelsokoldalú, harmonikus fejlesztése,  Egyéni foglalkozásokkal, fejlesztésekkel, sokoldalú, színes tevékenységi formákkal a lemaradt gyermekek felzárkóztatása esélyegyenlőségük javítása. 1.2.2. Általános iskola  A jelenlegi színvonal és feltételrendszer szinten – tartása,  Eredményes és hatékony oktatás megvalósítása, a továbbtanulásra történő alapos és sokoldalú felkészítés, különös tekintettel a lemaradók felzárkóztatására és a tehetségek gondozására, az idegen nyelv és az informatika oktatására,  A szakos ellátottság javítása, a pedagógusok folyamatos és sokoldalú felkészítése, a korszerű ismeretek elsajátíttatása, a továbbképzések feleljenek meg a helyi igényeknek és a jogszabályi feltételeknek. 4.3. Közoktatási feladatok- intézkedések a településen 4.3.1. Mindkét intézményt érintő intézkedések  

Az épületek szükség, igény és lehetőség szerinti felújítása, Az elavult eszközök, berendezések folyamatos cseréje.

4.3.2. Személyi feltételek javítása érdekében szükséges feladatatok /intézkedések  

100 %-os szakos ellátottság biztosítása, az 5-6. évfolyam esetében a nem szakrendszerű oktatás biztosításához a pedagógusok továbbképzése,

127




A tagintézményekké váló oktatási dolgozók beilleszkedésének segítése, a megfelelő személyi ellátottság kialakítása.

4.3.3. Intézkedések az esélyegyenlőség biztosítása érdekében    

fejlesztő, felzárkóztató, egyéni foglalkozások szervezése, integrált és integrációs program folytatása, jelenleg alkalmazott és új korszerű módszerek keresése, alkalmazása, pályázatokba történő bekapcsolódás, a nevelési és pedagógiai programok egységesítése során esélyegyenlőségi intézkedési terv készítése.


105 fő 12 fő 10 fő 49 fő

A szaktantermek száma: 5, tornaterem száma: 1, a férőhelyek száma: 175 fő, így a kihasználtság: 60 %. 128



145 fő 45 fő 10 fő 63 fő


54 fő 34 fő 3 fő 13 fő 10fő




25 fő 18 fő - fő 7 fő 5 fő

Összesen:

105 fő


35 fő 20 fő ..- fő 13 fő 6 fő


129

10 fő 7 fő ..- fő 4 fő - fő



5 fő - fő ..- fő 5 fő 2 fő


77 fő 51 fő 8 fő 30 fő 19 fő

Összesen:

145 fő


139 fő (55,6 %)


130

18 fő 10 fő 18 fő 18 fő 18 fő



131







133


11. Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés Mellékletben. 12. Záró rendelkezések  Jelen intézkedési terv az érintett képviselő-testületek elfogadásával lép életbe, hatályos: 2010. július 31-ig.  Az intézkedési tervet 2 évenként, ha szükséges évenként felülvizsgáljuk és módosítjuk.  A mellékletben jelölt pénzügyi és gazdasági intézkedéseket értékeljük, szükség szerint módosítjuk.  Az intézkedési terv végrehajtását folyamatosan ellenőrizzük, az elmaradást - felelősök és határidők megjelölésével – elemezzük, értékeljük, pótoljuk.  Az intézkedési tervet, az elfogadást követő 8 napon belül az elfogadó határozattal együtt a többcélú kistérségi társulásnak megküldjük.  Jelen intézkedési tervet Mátraderecske Község Önkormányzatának Képviselő-testülete 29/2008. (VIII: 25.) határozatával elfogadta. Az intézkedési terv melléklete tartalmazza a feladatok, fejlesztések ütemezését.

134


PARÁD 1. Helyzetelemzés Parád az Északi-Mátra lábainál elhelyezkedő település, mely Óhutát és Parádfürdőt is egyesíti. Figyelemre méltó adottságokkal rendelkezik. Természeti szépségén túl turisztikai látnivalók is vonzzák a kirándulókat. Itt – és Parádsasváron -csiszolják a híres parádi kristályt. A palóc tájegység hagyományainak ápolása, bemutatása és kutatása évtizedek óta folyik. Igen sok látnivaló található a mikro-térségben pl. a parádfürdői Freskó étterem és a hozzá kapcsolódó Ybl szálló, a Károlyi kastély, a kocsimúzeum. Igen híres a kénhidrogénes „csevice” Parádi víz (Parádsasváron fakad). Parád nagyközség a kistérség harmadik legnagyobb települése. A közoktatási feladatellátásban társulási központja Parádsasvár és Bodony községnek. A település demográfiai adatai:


1997

2004

2005

2006

2007

2247 8 63

2177 11 49

2140 18 60

2123 16 51

2083 23


7,3

2. Kötelező közoktatási feladatok biztosítása 2.1. Óvoda 2.1.1.1. Általános jellemzés Az óvodát a nagyközség Önkormányzata intézményfenntartó társulásban tartja fenn Parádsasvár Község Önkormányzatával. A három csoportos parádi óvoda a társulás egyetlen intézményegysége. A feladatellátás módját és feltételeit társulási megállapodásban rögzítették. Az intézmény felvételi körzete: Parád és Parádsasvár községek teljes közigazgatási területe, az itt élő gyermekek felvételét, átvételét az óvoda nem tagadhatja meg. A gyermekeket elsősorban abba az óvodába kell felvenni, amelynek körzetében lakik, illetőleg ahol a szülője dolgozik. Az óvodai felvételről, átvételről az óvoda vezetője dönt. Ha az óvodába jelentkezők száma meghaladja a felvehető gyermekek számát, az óvodavezető bizottságot szervez, amely javaslatot tesz a felvételre. A tartalmi munka legfontosabb jellemzői:  A nevelési program a tanulási zavarok korai kiszűrésére és megelőzésére alapul, az esélyegyenlőséget maximálisan biztosítja.  Helyi specialitás, hogy az óvodával közös irányítás alá tartozik a családsegítő- és gyermekjóléti szolgálat. 2.1.1.2. Létszámadatok A férőhelyek száma 75, a gyermeklétszám a 2007/2008. nevelési évben 64 fő volt, a kihasználtság 85,33 % (a kistérségi hasonló adat: 87,14 %). A bejáró gyermekek száma 17 fő. A hátrányos helyzetű gyermekek száma 21 fő, valamennyi halmozottan hátrányos helyzetű. Az óvodai csoportok létszáma 17-25-22 fő.

135


A gyermekek életkor szerinti megoszlása: 2-3 éves: 12 fő 4-5 éves: 48 fő 6-7 éves: 4 fő Összesen: 64 fő A születések számát alapul véve az óvodáskorúak várható létszáma ingadozó, illetve a jelenlegi létszámhoz képest csökkenő tendenciát mutat. Ugyanakkor az előző évek adataihoz képest az óvodába járó gyermekek száma emelkedett. A várható gyermeklétszám: 2008/2009 75 fő

2009/2010 67 fő

2010/2011 70 fő

2.1.1.3. Személyi feltételek A gyermekekkel 6 fő óvónő és 3 fő dajka foglakozik. Az egy pedagógusra jutó gyermeklétszám 10,66 fő, a kistérségi hasonló adat: 10,62 fő. 2.1.1.4. Tárgyi feltételek Az intézmény épületében 3 csoportszoba van, 75 férőhellyel, és 1 tornaszoba. Az óvoda épülete és környezete általában jó, megfelelő, azonban felújításra, karbantartásra mindenkor szükség van. Az óvoda felszereltsége megfelelő, minden helyiséggel rendelkeznek, kivéve az udvart. A taneszköz-ellátottság megfelelő, minden szükséges eszközzel rendelkeznek, az elhasználódott eszközök folyamatos pótlása szükséges. 2.1.1.5. Az intézmény SWOT-analízise Erősségek:  A program alapján a hátrányos helyzetű gyermekek időben megkapják a szükséges, személyre szabott fejlesztéseket,  A gyermekvédelem erőteljesen érvényesül. Gyengeségek:  Az udvari eszközök nem felelnek meg az EU-s szabványoknak,  Az udvar nem biztonságos. Lehetőségek:  Pályázatokba történő bekapcsolódással eszközfejlesztés,  Szülők hatékony bevonása az óvodai munkába,  Az óvoda kapcsolatrendszerének fejlesztése, ápolása. Veszélyek:  Fejlesztési és pályázati források csökkenése,  Szülők romló szociális helyzete. 2.1.1.6. Az óvodás korú sajátos nevelési igényű gyermekek ellátása A sajátos nevelési igényű gyermekek ellátása biztosított, gyógypedagógus végzettségű szakember alkalmazásával.

136


2.1.1.7. A nemzeti és etnikai kisebbségi nevelés biztosítása Az intézmény alaptevékenységéhez tartozik az etnikai kisebbséghez tartozó gyermekek részére felzárkóztató programok szervezése. Minden 3. életévét betöltött gyermek részére biztosított. 2.1.1.8. Bejáró gyermekek ellátása és utazási feltételek A bejáró gyermekek utaztatása iskolabusszal történik, Parádsasvárról és Bodonyból. Szintén iskolabusz szállítja a parádóhutai és parádfürdői gyermekeket. 2.2. Általános iskola 2.2.1.1. Általános jellemzés Általános iskolai oktatás a Fáy András Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézményben valósul meg. Az intézményt az önkormányzat intézményfenntartó társulásban tarja fenn, Bodony és Parádsasvár községek Önkormányzataival. E községekben nincs tagintézmény, az 1-8. évfolyam Parádra jár. A társult településekről bejáró gyermeklétszámot az 1. sz. melléklet tartalmazza. Az intézmény beiskolázási körzete: Parád, Parádsasvár és Bodony községek közigazgatási területe. Az intézményi létszámokból adódóan az elkövetkezendő években nincs továbbtársulási kényszerben a 3 fenntartó önkormányzat. 2.2.1.2. Létszámadatok (2007/2008. tanév) Évfolyam Tanuló(fő) Ebből bejáró Osztályok sz.

1. 32 15 1

2. 21 10 1

3. 24 12 1

4. 27 15 1

5. 36 17 2

6. 21 9 1

A tanulók közül: bejáró: napközis, tanulószobás: veszélyeztetett : hátrányos helyzetű ebből halmozottan hátrányos: tehetséggondozásban vesz részt: fejlesztésben résztvevő: integrált oktatásban vesz részt: alapfokú művészetoktatásban vesz részt:

7. 37 17 2

8. 26 14 1

összesen 224 109 10

109 fő 101 fő 12 fő 85 fő 62 fő 123 fő 24 fő 24 fő 153 fő

A férőhelyek száma 280+120, a kihasználtság: 56 %. Az egy osztályra jutó tanuló 22,4 fő (kistérségi átlag: 21,43 fő). A várható tanulói létszám: 2008/2009 215 (226) fő

2009/2010 213 fő

137

2010/2011 210 fő


2.2.1.3. Személyi feltételek A dolgozók közül: tanító,tanár: 25 fő ebből vezető: 3 fő ebből speciális képesítésű pedagógus: 5 fő ebből részmunkaidős alkalmazású: 4 fő óraadó: 2 fő adminisztratív, technikai 7 fő összes dolgozó: 36 fő A szakos tanítás aránya: 95,83%. Hiányzik szakképzett nevelő kémiából. Az egy pedagógusra jutó tanulók száma 8,96 fő, ugyanez a mutató a kistérség átlagában 11,55 fő. (Megjegyzés: a 23 pedagógusból az általános iskolai oktatásban foglalkoztatott 20.) 2.2.1.4. Tárgyi feltételek Az iskola épülete iskolának épült, állaga megfelelő. Felszereltsége jó, minden szükséges eszközzel rendelkeznek. Taneszköz-ellátottsága megfelelő. Osztálytermek száma 10, szaktanterem 6, + 1 tornaterem. Az iskola épülete -2005. év elejei átadással- egy közösségi házzal bővült. Ebben található egy nagyterem, ami elsősorban az iskolai étkeztetést szolgálja, ebédlőként, szükség és igény szerint színházterem, rendezvények színhelye, tehát települési igényeket is kielégít. Ehhez tartozik egy melegítő konyha, és kiszolgáló helyiségei. Ebben az épületrészben kistermek is vannak, amelyek az iskola szabadidős tevékenységeinek színterei. Az említett új épületrész működtetésével járó költségek az iskola költségvetésében vannak. 2.2.1.5. A tagintézmény SWOT-analízise Erősségek      




Gyengeségek 

felkészült nevelőtestület magas színvonalú, eredményes oktatás sokféle szabadidős tevékenység speciális végzettségű pedagógusok integrált oktatás, fejlesztés, felzárkóztatás, tehetséggondozás nyitottság, a falu és a térség felé

 

az egyre nehezebb anyagi háttér, mely belső feszültségeket szül hátrányos helyzetű tanulók egyre emelkedő létszáma szülők szociális helyzetének romlása


pályázatok folyamatos készítése, benyújtása nyílt napok, szakmai találkozók szervezése kapcsolatok erősítése




2.2.1.6. Az iskolás korú sajátos nevelési igényű gyermekek ellátása Az intézmény ellátja a sajátos nevelési igényű gyermekek iskolai nevelését, oktatását külön szakértői vélemény alapján.  

Valamennyi tanuló integráltan oktatott. A sajátos nevelési igényű gyermekek külön fejlesztése szakképzett pedagógus irányításával történik. 138


    

A lemaradók részére felzárkóztató foglalkozásokat szerveznek szükség szerint. A tehetséggondozás sokszínű és széles skálájú, emelt szintű oktatás van angolból és informatikából. Alapfokú művészetoktatás folyik az intézményben (zene, tánc, képzőművészet) A tanórán differenciált foglalkozással biztosítják a lemaradók felzárkóztatását, a tehetségek gondozását. A tanórán kívüli tevékenységek is a felzárkóztatást szolgálják (pl. napközi, tanulószoba)

2.2.1.7. A nemzeti és etnikai kisebbségi nevelés biztosítása Az intézmény helyi pedagógiai programja részeként kidolgozott etnikai kisebbségi irányelveknek megfelelően az etnikai kisebbség oktatását és nevelését is ellátja az intézmény. 2.2.1.8. Bejáró gyermekek ellátása és utazási feltételek A bejáró tanulók utaztatása iskolabusszal történik, Parádsasvárról és Bodonyból. Szintén iskolabusz szállítja a parádóhutai és parádfürdői tanulókat. 3. Vállalt közoktatási feladatok a) Vállalt közoktatási feladat a logopédiai ellátás, amelyet a Pétervásárai Kistérség Többcélú Társulása útján lát el az önkormányzat. A logopédiai foglalkoztatók az oktatási-nevelési intézményekben találhatók. b) Az Önkormányzat 2004. évtől a többcélú kistérségi társulás útján ellátja a pályaválasztási tanácsadás feladatot, az „Aranykapu” Kistérségi Humán Szolgáltató Központ pedagógiai szakszolgálatán keresztül. Szintén ezen intézmény útján valósul meg a nevelési tanácsadás feladatellátás is, a Szolgáltatóval kötött együttműködési megállapodás alapján. c) A sajátos nevelési igényű gyermekek oktatása, fejlesztése az általános iskolában integrált oktatás keretében megoldott, mind a tárgyi, mind a személyi feltételek megfelelőek. d) Egyéb nem kötelező feladatként alapfokú művészetoktatást vállalták fel, melyet az általános iskolával közös igazgatásban látnak el. Három művészeti ágban folyik képzés: zene-, tánc- és képző- és iparművészeti ágon. A tanulók száma összesen: 89 fő. Ebből: zeneművészeti ágon előképzőbe jár: alapfokú oktatásban vesz részt. Összesen: táncművészeti ágon modern kortárstánc tanszakon előképzőbe jár: kézműves szakon előképzőbe jár: Mindösszesen:

16 fő, 30 fő. 46 fő 20 fő 35 fő 101 fő.

A két összesen adat közötti eltérés a szolfézs oktatáson résztvevőkből adódik (12 fő vesz részt). A zeneművészeti ágon az alábbi hangszeres oktatás folyik: furulya, klarinét, kürt, trombita, harsona és zongora.

139


4 fő látja el az oktatást zeneművészeti ágon, (ebből 2 fő főállásban, 2 fő részmunkaidősként dolgozik), mind a 4 fő rendelkezik a megfelelő szakképzettséggel. 1 fő oktatja a társastáncot, 2 fő pedig a képző-és iparművészeti oktatásban vesz részt. Az utóbbi 3 fő, részmunkaidősként, illetve óraadóként dolgozik. A közös igazgatású intézmény pedagógiai programjába beépült a művészetoktatás. 4. Szervezési és fejlesztési célok, intézkedések 4.1. Mindkét közoktatási intézménynél alapvető cél:  Az intézmények folyamatos karbantartása, szükség szerinti felújítása  A kötelező eszköz- felszerelésjegyzék követelményeinek biztosítása, az elhasználódott eszközök folyamatos cseréje  A hatékony és gazdaságos működtetés összhangjának megteremtése  Az esélyegyenlőtlenség csökkentése érdekében a korszerű módszerek és eljárások megismerése, alkalmazása, felzárkóztatás, tehetséggondozás, egyéni foglalkozások, fejlesztések  Az intézmény kapcsolatrendszerének ápolása, fejlesztése, erősítése  Neveljen a kultúrák iránti nyitottságra, a másság elfogadására, egymás segítésére, fejlessze a környezettudatos magatartást, az egészséges testi, lelki, szociális fejlődést, az egészség védelmét és megőrzését 4.2. Intézmény típusonként kiemelt célok 4.2.1. Óvoda  A gyermekek -életkorának felkészültségének, fejlettségének figyelembe vételévelsokoldalú, harmonikus fejlesztése,  Egyéni foglalkozásokkal, fejlesztésekkel, sokoldalú, színes tevékenységi formákkal a lemaradt gyermekek felzárkóztatása, esélyegyenlőségük javítása. 4.2.2. Általános iskola  A jelenlegi színvonal és feltételrendszer szinten tartása,  Eredményes és hatékony oktatás megvalósítása, a továbbtanulásra történő alapos és sokoldalú felkészítés, különös tekintettel a lemaradók felzárkóztatására és a tehetségek gondozására, az idegen nyelv és az informatika oktatására,  A szakos ellátottság javítása, a pedagógusok folyamatos és sokoldalú felkészítése, a korszerű ismeretek elsajátíttatása, a továbbképzések feleljenek meg a helyi igényeknek és a jogszabályi feltételeknek. 4.3. Közoktatási feladatok, intézkedések a településen 4.3.1. Mindkét intézményt érintő intézkedések  Az épületek szükség, igény és lehetőség szerinti felújítása  Az elavult eszközök folyamatos cseréje 4.3.2. Óvodai ellátás A tárgyi feltételek javítása érdekében a helyzetelemzésben megfogalmazott igényeknek megfelelően az udvari eszközök cseréje, felújítása, illetve pótlása.

140


4.3.3. Általános Iskolai ellátás  Tárgyi feltételrendszer javítása érdekében a régi szárnyban, a vizesblokk, öltözők, fűtés korszerűsítése, a tornaterem burkolatának cseréje A fejlesztések pénzügyi vonzatát az 2.sz. mellékletben rögzített ütemterv tartalmazza. Az épület jelenlegi feltételei, kapacitása, további gyermekek fogadására is alkalmas. Tervezett infrastrukturális fejlesztés: 

  


 Személyi feltételek javítása érdekében szükséges feladatatok /intézkedések  100 %-os szakos ellátottság biztosítása,  az 5-6. évfolyam esetében a nem szakrendszerű oktatás biztosításához a pedagógusok továbbképzése 4.4. Intézkedések az esélyegyenlőség biztosítása érdekében  a Tanoda programban való részvétel folytatása  7-8. évfolyamon a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók részére a megsegítő program folytatása,  fejlesztő, felzárkóztató, egyéni foglalkozások szervezése  integrált oktatás  a jelenleg is működő egyéb programok folytatása, új lehetőségek keresése, pályázatokba történő bekapcsolódás 4.5. A célok megvalósítását szolgáló kapcsolatrendszer A célok elérése, és a feladatok megvalósítása érdekében szükség és igény szerinti kapcsolattartás szükséges a:  Pétervásárai Kistérség Többcélú Társulásával  Társult önkormányzatokkal  Közoktatási intézményekkel  Kisebbségi Önkormányzatokkal  Szakmai szervezetekkel, továbbképző intézményekkel, szakmai szolgáltató intézményekkel  Helyi és térségi önkormányzatok egyéb intézményeivel  Országos és megyei szintű önkormányzati, közigazgatási hivatalokkal, szakmai szervezetekkel. 5. Középfokú oktatás biztosításának intézményi és szervezeti keretei 5.1. A feladatellátás biztosításának módja, formája A kistérségben élő tanulók többsége a megyeszékhely Eger intézményeiben, illetve Gyöngyösön tanul.

141


Pétervására városban működik a térség egyetlen középfokú oktatási intézménye, az FVM Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium. Az intézmény 1962-ben került Pétervásárára, és 1963-ban kezdte meg működését. A festői környezetben lévő Keglevich kastély épületében található intézmény a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fenntartásában működik. 5.2. Intézményi struktúra, férőhelyek, osztálylétszámok, kihasználtsági mutatók Az intézményben található szakiskola (tanulók száma: 145) és szakközépiskola (105 fős tanulólétszámmal). 12 osztály van, az átlaglétszám: 20,83 fő. Szakközépiskolai adatok: Tanulók száma: Felzárkóztató foglalkozáson vesz részt: Tehetséggondozásban vesz részt: Kollégiumban lakik:

105 fő 12 fő 10 fő 49 fő


145 fő 45 fő 10 fő 63 fő


54 fő 34 fő 3 fő 13 fő 10fő




25 fő 18 fő - fő 7 fő 5 fő

Összesen:

105 fő 142



35 fő 20 fő ..- fő 13 fő 6 fő


10 fő 7 fő ..- fő 4 fő - fő


5 fő - fő ..- fő 5 fő 2 fő


77 fő 51 fő 8 fő 30 fő 19 fő

Összesen:

145 fő


139 fő (55,6 %)

Képeznek:  lótenyésztő, dísznövény - és zöldségtermesztő, mezőgazdasági gépész, pék-cukrász, és virágkötő szakmunkásokat,  növénytermesztő és növényvédelmi technikusokat, és  mezőgazdasági gépésztechnikusokat. 5.3. Az intézmény humán erőforrás-, infrastrukturális és tárgyi feltételrendszerének jellemzői A tanulókat 12 osztályban 26 főállású pedagógus, valamint óraadók oktatják. A nevelő-oktató munkát közvetlenül segítők száma 15 fő, egyéb dolgozó (elsősorban technikai, konyhai és kisegítő létszám) 8 fő. Az egy pedagógusra jutó tanulók száma: 9,62 fő. Az intézményben 12 szaktanterem áll rendelkezésre, és 2 db tanulócsoportos foglalkozásra kialakított kisterem. Iskolai tanműhelyi képzési helyek száma 225. Iskolán kívüli tanműhely 1 (képzési helyeinek száma: 5). Az iskolának saját kollégiuma van, 115 férőhellyel.

143


5.4. Az iskoláskorú sajátos nevelési igényű gyermekek nevelése-oktatása Sajátos nevelési igényű tanulók Képzésben résztvevők száma: Bejáró tanulók száma: A tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő tanulók száma: Hátrányos helyzetű tanulók száma: Ebből halmozottan hátrányos helyzetű:

18 fő 10 fő 18 fő 18 fő 18 fő

5.5. Nemzeti és etnikai nevelés-oktatás biztosítása A nemzeti és etnikai nevelésre az intézményben nincs igény. 5.6. Bejáró tanulók és utazási feltételeik A bejáró tanulók jelentős része tömegközlekedéssel jut el az intézménybe, a többi tanuló egyéni megoldással. 6. Diákotthon és kollégiumi ellátás A kistérség egyetlen kollégiuma az FVM fenntartásában működő Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium intézményben található, amely valamennyi jelentkező igényt kielégít. A férőhelyek száma: 115 fő. Az elhelyezett tanulók száma: 112 fő, ebből lány 27 fő. A kihasználtság így 97,39 %-os. A kollégiumban 6 nevelő dolgozik. A patinás, barokk kastély a fiúkollégiumnak ad helyet, a lányok az ebédlő tetőterének beépítésével nyert férőhelyen, „szállodai színvonalú” ellátásban részesülnek. 7. Gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátás (sajátos nevelést igénylő gyermekek tanulók ellátása) Konduktív pedagógiai ellátás nincs a kistérségben, gyógypedagógiai ellátás az általános iskolákban valósul meg. Az előző intézkedési terv készítésének időszakában, 4 intézményben oktatták külön osztályban a sajátos nevelést igénylő gyermekeket, az eltelt 2 év alatt megszűnt a csoport Recsken és Sirokban. E két településen a tanulók képzése integrált oktatás keretében, a többi tanulóval együtt valósul meg, s külön, egyéni fejlesztést kapnak. Ugyanez vonatkozik mindazon településre, ahol nem szerveztek részükre külön osztályt. Összevont osztályokban folyik az értelmi fogyatékos gyermekek oktatása:  Pétervásárán 1 összevont osztály (14 fő),  Tarnaleleszen 3 összevont osztály működik (összesen 35 fő ). Mindemellett vannak az említett iskolában olyan értelmi fogyatékosak is, akiket integráltan oktatnak. A kistérség 1628 tanulója közül sajátos nevelési igényű 194 fő, a tanulók 11,92 %-a (2007. október 1-jei statisztikai adat). 8. Pedagógiai szakszolgáltatások 8.1. Ellátott szakszolgálati feladatok, a feladatellátás módja, formája A Pétervásárai kistérségben a pedagógiai szakszolgálati feladatok a Pétervásárai Kistérség Többcélú Társulása szervezésében kerülnek ellátásra. 2007. augusztus 31-ig intézményfenn144


tartó társulásokkal kötött megállapodásokkal valósult meg a logopédia és a továbbtanulási és pályaválasztási tanácsadás. Ezt követően a feladatot a Társulás saját fenntartású többcélú intézménye útján látja el, amelynek nevelési tanácsadó intézményegysége is van. 8.1.1. Nevelési tanácsadás A Nevelési Tanácsadó Pétervására városban működik, többcélú intézmény intézményegységeként. A feladatellátásban a korábbi intézményfenntartó társulás 12 települése vesz részt. Társult önkormányzatok: Bükkszék, Bükkszenterzsébet, Erdőkövesd, Ivád, Istenmezeje, Kisfüzes, Mátraballa, Mátraderecske, Pétervására, Szajla, Terpes, Váraszó. A kistérség további 8 településén (Bodony, Fedémes, Parád, Parádsasvár, Recsk, Sirok, Szentdomonkos, Tarnalelesz) együttműködési megállapodás útján látja el a feladatot az Intézmény. Az intézmény neve: „Aranykapu” Kistérségi Humán Szolgáltató Központ A nevelési tanácsadói feladatot a kistérség 20 településén túl Bélapátfalvai kistérség 10 településén is ellátta a 207/2008. tanévben. A 2008/2009. tanévtől várhatóan a Bélapátfalvai kistérség települései az egri nevelési tanácsadó útján látják el a feladatot. A nevelési tanácsadó a kistérség területén 2007-ben 92 gyermek esetében 784 alkalommal végzett fejlesztést, a pszichológus 13 gyermekkel 96 alkalommal foglalkozott. 8.1.2. Logopédiai szolgálat A Társulás ellátja a logopédiai feladatot is, 3 mikrotérségben, 1-1 fő logopédus alkalmazásával. 2007. évben 270 fő ellátottal foglalkozott a szolgálat, legalább heti 1 alkalommal. 8.1.3. Továbbtanulási és pályaválasztási tanácsadás A továbbtanulási és pályaválasztási tanácsadást igény és szükség szerint látja el a nevelési tanácsadó. 2007. évben 54 tanuló kereste fel legalább évi 2 alkalommal (terápia) kereste fel az intézményt. A pályairányítást, pályaválasztási tanácsadást az iskolák az 5. évfolyamtól folyamatosan végzik – elsősorban az osztályfőnök irányításával -, a tanácsadásra a bizonytalanok, vagy a képességeket nem megfelelően felmérő családok gyermekei jelennek meg képességet meghaladó- elsősorban szülői elvárások miatti-továbbtanulási szándék, terv esetén. Probléma lehet még a speciális pálya alkalmassági kérdése is. 8.2. Humán erőforrási-, infrastrukturális és tárgyi feltételrendszer jellemzői A feladatokat 6 fő pedagógus (3 fő logopédus, 3 fő fejlesztő logopédus) látja el, közülük 1 fő szakmai vezető. A feladatellátáshoz a tárgyi feltételrendszer rendelkezésre áll, a szükséges helyiségek 2008. szeptember 1-jétől a Pétervására, Kossuth L. út 1. szám alatti irodaépületben biztosítottak lesznek: 1 tanári szoba, 2 foglalkoztató.

145


9. Egyéb a kistérségben ellátott közoktatási feladatok biztosítása 9.1. Pedagógiai szakmai szolgáltatások biztosítása A kistérség települései vásárlással oldják meg, a Heves Megyei Pedagógiai Intézettől és felsőoktatási intézményektől. 9.2. Alapfokú művészetoktatás biztosításának körülményei Alapfokú művészetoktatás a térségben egy általános iskolában folyik, Parádon. Zene-tánc-és képző-művészeti ágon folyik képzés, a településre járó gyermekeknek. A kistérség központjában indokolt lenne egy alapfokú zene- tánc- és képző-művészeti oktatást végző intézmény létrehozására és működtetése, akár többcélú intézmény keretében is, vagy közoktatási megállapodás keretében lehetne a feladatot elláttatni. 9.3. Munkaerő-gazdálkodási rendszer A kistérségben még nem működik munkaerő-gazdálkodási rendszer. 9.4. Helyettesítési rendszer Az intézményfenntartó társulások létrehozásának befejezésével (maximum két év múlva) várhatóan a szakos ellátás, valamint a humán erőforrással történő hatékony gazdálkodás is megvalósul. Remélhetőleg olyan szakos tanárok maradnak a pályán, akik vagy több szakosak (legalább kettő) vagy hajlandóak újabb szak megszerzésére. A kevés óraszámú tantárgyak oktatása, a gyógypedagógiai oktatás, a fejlesztés, valamint az idegen nyelv oktatása esetén várható igény a szakos tanítás utazó tanárral történő oktatására, illetve a távollévők, hiányszakosok helyettesítő tanárral történő ellátására. A helyettesítési rendszer bevezetését szorgalmazza az a jogszabályi rendelkezés is, mely az 56. évfolyamon a tanítók alkalmazását fogalmazza meg az órák 25-50 %-nak oktatásában. Továbbképzésen túl a pedagógusok utaztatása segíthet a jelentkező hiányok pótlásában. 9.5. Felnőttoktatás és -képzés Az FVM fenntartásában működő pétervásárai szakképző intézményben folyik gépészeti szakmában. A recski Jámbor Vilmos Általános Iskolában felnőttoktatás és –képzés is működik:   


9.6. Iskolabusz-szolgáltatás rendszere Eddig 2 iskolabusz vásárlására került sor a Pétervásárai Kistérség Többcélú Társulása pályázatával, amelyek Mátraderecske és Parád mikrotársulásainál teljesítenek szolgálatot. A két iskolabusz üzembentartója a két gesztor önkormányzat. Parád Nagyközség Önkormányzata Bodonyból és Parádsasvárról, valamint két külterületéről: Parádóhutából és Parádfürdőről utaztatja a gyermekeket és a tanulókat.

146


A társulások számának emelkedése, valamint az egyre több települést érintő társulások létrejötte indokolja a további iskolabusz beállítását, illetve a tanulók szervezett utaztatását. Ez utóbbi nem feltétlen busz vásárlásával lesz a legolcsóbb megoldás, inkább a szolgáltatás vásárlásával. Iskolabusz szolgáltatás vásárlásával biztosítja a gyermekek, tanulók utaztatását Sirok Község Önkormányzata. 10. Nem állami, nem önkormányzati fenntartókkal történő együttműködés módjai Az egyetlen, nem önkormányzati fenntartású intézmény a kistérségben a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fenntartásában lévő pétervásárai Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium. A Pétervásárai kistérség egyik tagönkormányzata sem tervezi közoktatási intézményeit nem állami fenntartó részére átadni. 11. Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés Mellékletben. 12. Záró rendelkezések  Jelen intézkedési terv az érintett képviselő-testületek elfogadásával lép életbe, hatályos: 2010. július 31-ig.  Az intézkedési tervet 2 évenként, ha szükséges évenként felülvizsgáljuk és módosítjuk.  A mellékletben jelölt pénzügyi és gazdasági intézkedéseket értékeljük, szükség szerint módosítjuk  Az intézkedési terv végrehajtását folyamatosan ellenőrizzük, az elmaradást - felelősök és határidők megjelölésével – elemezzük, értékeljük, pótoljuk.  Az intézkedési tervet, az elfogadást követő 8 napon belül az elfogadó határozattal együtt a többcélú kistérségi társulásnak megküldjük.  Jelen intézkedési tervet Parád Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete 50/2008. (VIII. 21.) határozatával elfogadta. Az intézkedési terv melléklete a feladatok ütem-és pénzügyi terve.

147


PARÁDSASVÁR 1. Helyzetelemzés A község a kistérséget nyugat felől, a Mátra felől záró település. A lakosságszám alapján a legkisebb települések közé tartozik. A faluban a születések száma igen alacsony, így önálló intézményeit megszüntette. A település demográfiai adatai:


1997

2004

2005

2006

2007

555 5 13

522 0 9

513 3 11

506 5 2

501 6


9,73

Közoktatási feladatait nem intézményfenntartással, hanem Parád Nagyközség Önkormányzatával kötött társulási megállapodások alapján. Az óvodáskorú gyermekek és a tanköteles korú tanulók is Parád nagyközség hasonló célú és feladatot ellátó intézményeibe járnak. 2. Kötelező közoktatási feladatok ellátása 2.1. Óvoda 2.1.1.1. Általános jellemzés Az Önkormányzat a feladatot a Parád Nagyközség Önkormányzatával kötött társulási megállapodás alapján látja el, a gyermekek a parádi Bendegúz Óvodába járnak. Az Önkormányzat a rendkívül alacsony születésszám miatt a közeljövőben nem tervezi önálló intézmény fenntartását. 2.1.1.2. Létszámadatok A parádi Bendegúz óvodába bejáró parádsasvári gyermekek száma (2007/2008. nevelési évben): 1 nevelési év csoportja -

2. nevelési év csoportja 4 fő

3. nevelési év csoportja 2 fő

2.1.1.3. Személyi feltételek A parádi Bendegúz Óvodában biztosított. 2.1.1.4. Tárgyi feltételek A parádi Bendegúz Óvodában biztosított. 2.1.1.5. Az intézmény SWOT-analízise (Bendegúz Óvoda, Parád) Erősségek:  A program alapján a hátrányos helyzetű gyermekek időben megkapják a szükséges, személyre szabott fejlesztéseket,  A gyermekvédelem erőteljesen érvényesül.

148


Gyengeségek:  Az udvari eszközök nem felelnek meg az EU-s szabványoknak,  Az udvar nem biztonságos. Lehetőségek:  Pályázatokba történő bekapcsolódással eszközfejlesztés,  Szülők hatékony bevonása az óvodai munkába,  Az óvoda kapcsolatrendszerének fejlesztése, ápolása. Veszélyek:  Fejlesztési és pályázati források csökkenése,  Szülők romló szociális helyzete. 2.1.1.6. Az óvodás korú sajátos nevelési igényű gyermekek ellátása A sajátos nevelési igényű gyermekek ellátása biztosított, gyógypedagógus végzettségű szakember alkalmazásával. 2.1.1.7. A nemzeti és etnikai kisebbségi nevelés biztosítása A nemzeti és etnikai nevelés az intézményben biztosított. Parádsasvári gyermekek részére ilyen igény nem érkezett. 2.1.1.8. Bejáró gyermekek ellátása és utazási feltételek Az óvodába járó gyermekek és az általános iskola 1-4. évfolyamára járó tanulók utaztatása a Pétervásárai Kistérség Többcélú Társulása tulajdonában lévő, Parád Nagyközség Önkormányzatának üzemben tartásra átadott iskolabusszal történik. 2.2. Általános iskola 2.2.1.1. Általános jellemzés Az Önkormányzat a feladat ellátását a Parád Nagyközség Önkormányzatával és Bodony Község Önkormányzatával kötött társulási megállapodásban szerint látja el, a parádi Fáy András Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézményben. Az Önkormányzat az alacsony tanulói létszám miatt nem tervezi, hogy a közeljövőben önálló intézményt működtessen. 2.2.1.2. Létszámadatok A parádi Fáy András Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézménybe bejáró parádsasvári tanulók száma (2007/2008. tanévben): 1. évfolyam 2. évfolyam 3. évfolyam 4. évfolyam

6 fő 2 fő 5 fő



Összesen: 23 fő 2.2.1.3. Személyi feltételek Az intézményben csaknem teljes körűen biztosított. A szakos ellátottság aránya: 95,83 %.

149


2.2.1.4. Tárgyi feltételek Az intézményben biztosított. 2.2.1.5. Az intézmény SWOT-analízise Erősségek      




Gyengeségek 

felkészült nevelőtestület magas színvonalú, eredményes oktatás sokféle szabadidős tevékenység speciális végzettségű pedagógusok integrált oktatás, fejlesztés, felzárkóztatás, tehetséggondozás nyitottság, a falu és a térség felé

 

az egyre nehezebb anyagi háttér, mely belső feszültségeket szül hátrányos helyzetű tanulók egyre emelkedő létszáma szülők szociális helyzetének romlása


pályázatok folyamatos készítése, benyújtása nyílt napok, szakmai találkozók szervezése kapcsolatok erősítése




2.2.1.6. Az iskolás korú sajátos nevelési igényű gyermekek ellátása       

Valamennyi tanuló integráltan oktatott. A sajátos nevelési igényű gyermekek külön fejlesztése szakképzett pedagógus irányításával történik. A lemaradók részére felzárkóztató foglalkozásokat szerveznek szükség szerint. A tehetséggondozás sokszínű és széles skálájú, emelt szintű oktatás van angolból és informatikából. Alapfokú művészetoktatás folyik az intézményben (zene, tánc, képzőművészet) A tanórán differenciált foglalkozással biztosítják a lemaradók felzárkóztatását, a tehetségek gondozását. A tanórán kívüli tevékenységek is a felzárkóztatást szolgálják (pl. napközi, tanulószoba)

2.2.1.7. A nemzeti és etnikai kisebbségi nevelés biztosítása A parádsasvári tanulók részéről ilyen igény nem jelentkezett. 2.2.1.8. Bejáró gyermekek ellátása és utazási feltételek Az óvodába járó gyermekek és az általános iskola 1-4. évfolyamára járó tanulók utaztatása a Pétervásárai Kistérség Többcélú Társulása tulajdonában lévő, Parád Nagyközség Önkormányzatának üzemben tartásra átadott iskolabusszal történik. 3. Vállalt közoktatási feladatok a) Vállalt közoktatási feladat a logopédiai ellátás, amelyet a Pétervásárai Kistérség Többcélú Társulása útján lát el az önkormányzat. A logopédiai foglalkoztatók az oktatási-nevelési intézményekben találhatók. b) Az Önkormányzat 2004. évtől a többcélú kistérségi társulás útján ellátja a pályaválasztási tanácsadás feladatot, az „Aranykapu” Kistérségi Humán Szolgáltató Központ pe-

150


dagógiai szakszolgálatán keresztül. Szintén ezen intézmény útján valósul meg a nevelési tanácsadás feladatellátás is, a Szolgáltatóval kötött együttműködési megállapodás alapján. 4. Szervezési és fejlesztési célok 4.1. Mindkét közoktatási intézménynél alapvető cél:  Az intézmények folyamatos karbantartása, szükség szerinti felújítása  A kötelező eszköz- felszerelésjegyzék követelményeinek biztosítása, az elhasználódott eszközök folyamatos cseréje  A hatékony és gazdaságos működtetés összhangjának megteremtése  Az esélyegyenlőtlenség csökkentése érdekében a korszerű módszerek és eljárások megismerése, alkalmazása, felzárkóztatás, tehetséggondozás, egyéni foglalkozások, fejlesztések  Az intézmény kapcsolatrendszerének ápolása, fejlesztése, erősítése  Neveljen a kultúrák iránti nyitottságra, a másság elfogadására, egymás segítésére, fejlessze a környezettudatos magatartást, az egészséges testi, lelki, szociális fejlődést, az egészség védelmét és megőrzését 4.2. Intézmény típusonként kiemelt célok 4.2.3. Óvoda  A gyermekek -életkorának felkészültségének, fejlettségének figyelembe vételévelsokoldalú, harmonikus fejlesztése  Egyéni foglalkozásokkal, fejlesztésekkel, sokoldalú, színes tevékenységi formákkal a lemaradt gyermekek felzárkóztatása, esélyegyenlőségük javítása. 4.2.4. Általános iskola  A jelenlegi színvonal és feltételrendszer szintentartása  Eredményes és hatékony oktatás megvalósítása, a továbbtanulásra történő alapos és sokoldalú felkészítés, különös tekintettel a lemaradók felzárkóztatására és a tehetségek gondozására, az idegen nyelv és az informatika oktatására  A szakos ellátottság javítása, a pedagógusok folyamatos és sokoldalú felkészítése, a korszerű ismeretek elsajátíttatása, a továbbképzések feleljenek meg a helyi igényeknek és a jogszabályi feltételeknek. 4.3. Közoktatási feladatok, intézkedések a településen 4.3.1. Mindkét intézményt érintő intézkedések  Az épületek szükség, igény és lehetőség szerinti felújítása  Az elavult eszközök folyamatos cseréje 4.3.2. Óvodai ellátás A tárgyi feltételek javítása érdekében a helyzetelemzésben megfogalmazott igényeknek megfelelően az udvari eszközök cseréje, felújítása, illetve pótlása.

151


4.3.3. Általános Iskolai ellátás  Tárgyi feltételrendszer javítása érdekében a régi szárnyban, a vizesblokk, öltözők, fűtés korszerűsítése, a tornaterem burkolatának cseréje A fejlesztések pénzügyi vonzatát az 2.sz. mellékletben rögzített ütemterv tartalmazza. Az épület jelenlegi feltételei, kapacitása, további gyermekek fogadására is alkalmas. Tervezett infrastrukturális fejlesztés: 

  


 Személyi feltételek javítása érdekében szükséges feladatatok /intézkedések  100 %-os szakos ellátottság biztosítása,  az 5-6. évfolyam esetében a nem szakrendszerű oktatás biztosításához a pedagógusok továbbképzése 4.4. Intézkedések az esélyegyenlőség biztosítása érdekében  a Tanoda programban való részvétel folytatása  7-8. évfolyamon a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók részére a megsegítő program folytatása,  fejlesztő, felzárkóztató, egyéni foglalkozások szervezése  integrált oktatás  a jelenleg is működő egyéb programok folytatása, új lehetőségek keresése, pályázatokba történő bekapcsolódás 4.5. A célok megvalósítását szolgáló kapcsolatrendszer A célok elérése, és a feladatok megvalósítása érdekében szükség és igény szerinti kapcsolattartás szükséges a:  Pétervásárai Kistérség Többcélú Társulásával  Társult önkormányzatokkal  Közoktatási intézményekkel  Kisebbségi Önkormányzatokkal  Szakmai szervezetekkel, továbbképző intézményekkel, szakmai szolgáltató intézményekkel  Helyi és térségi önkormányzatok egyéb intézményeivel  Országos és megyei szintű önkormányzati, közigazgatási hivatalokkal, szakmai szervezetekkel. 5. Középfokú oktatás biztosításának intézményi és szervezeti keretei 5.1. A feladatellátás biztosításának módja, formája A kistérségben élő tanulók többsége a megyeszékhely Eger intézményeiben, illetve Gyöngyösön tanul.

152



105 fő 12 fő 10 fő 49 fő


145 fő 45 fő 10 fő 63 fő


54 fő 34 fő 3 fő 13 fő 10fő




25 fő 18 fő - fő 7 fő 5 fő

Összesen:

105 fő

153



35 fő 20 fő ..- fő 13 fő 6 fő


10 fő 7 fő ..- fő 4 fő - fő


5 fő - fő ..- fő 5 fő 2 fő


77 fő 51 fő 8 fő 30 fő 19 fő

Összesen:

145 fő


139 fő (55,6 %)

Képeznek:  lótenyésztő, dísznövény - és zöldségtermesztő, mezőgazdasági gépész, pék-cukrász, és virágkötő szakmunkásokat,  növénytermesztő és növényvédelmi technikusokat, és  mezőgazdasági gépésztechnikusokat. 5.3. Az intézmény humán erőforrás-, infrastrukturális és tárgyi feltételrendszerének jellemzői A tanulókat 12 osztályban 26 főállású pedagógus, valamint óraadók oktatják. A nevelő-oktató munkát közvetlenül segítők száma 15 fő, egyéb dolgozó (elsősorban technikai, konyhai és kisegítő létszám) 8 fő. Az egy pedagógusra jutó tanulók száma: 9,62 fő. Az intézményben 12 szaktanterem áll rendelkezésre, és 2 db tanulócsoportos foglalkozásra kialakított kisterem. Iskolai tanműhelyi képzési helyek száma 225. Iskolán kívüli tanműhely 1 (képzési helyeinek száma: 5). Az iskolának saját kollégiuma van, 115 férőhellyel. 154


5.4. Az iskoláskorú sajátos nevelési igényű gyermekek nevelése-oktatása Sajátos nevelési igényű tanulók Képzésben résztvevők száma: Bejáró tanulók száma: A tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő tanulók száma: Hátrányos helyzetű tanulók száma: Ebből halmozottan hátrányos helyzetű:

18 fő 10 fő 18 fő 18 fő 18 fő

5.5. Nemzeti és etnikai nevelés-oktatás biztosítása A nemzeti és etnikai nevelésre az intézményben nincs igény. 5.6. Bejáró tanulók és utazási feltételeik A bejáró tanulók jelentős része tömegközlekedéssel jut el az intézménybe, a többi tanuló egyéni megoldással. 6. Diákotthon és kollégiumi ellátás A kistérség egyetlen kollégiuma az FVM fenntartásában működő Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium intézményben található, amely valamennyi jelentkező igényt kielégít. A férőhelyek száma: 115 fő. Az elhelyezett tanulók száma: 112 fő, ebből lány 27 fő. A kihasználtság így 97,39 %-os. A kollégiumban 6 nevelő dolgozik. A patinás, barokk kastély a fiúkollégiumnak ad helyet, a lányok az ebédlő tetőterének beépítésével nyert férőhelyen, „szállodai színvonalú” ellátásban részesülnek. 7. Gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátás (sajátos nevelést igénylő gyermekek tanulók ellátása) Konduktív pedagógiai ellátás nincs a kistérségben, gyógypedagógiai ellátás az általános iskolákban valósul meg. Az előző intézkedési terv készítésének időszakában, 4 intézményben oktatták külön osztályban a sajátos nevelést igénylő gyermekeket, az eltelt 2 év alatt megszűnt a csoport Recsken és Sirokban. E két településen a tanulók képzése integrált oktatás keretében, a többi tanulóval együtt valósul meg, s külön, egyéni fejlesztést kapnak. Ugyanez vonatkozik mindazon településre, ahol nem szerveztek részükre külön osztályt. Összevont osztályokban folyik az értelmi fogyatékos gyermekek oktatása:  Pétervásárán 1 összevont osztály (14 fő),  Tarnaleleszen 3 összevont osztály működik (összesen 35 fő ). Mindemellett vannak az említett iskolában olyan értelmi fogyatékosak is, akiket integráltan oktatnak. A kistérség 1628 tanulója közül sajátos nevelési igényű 194 fő, a tanulók 11,92 %-a (2007. október 1-jei statisztikai adat). 8. Pedagógiai szakszolgáltatások 8.1. Ellátott szakszolgálati feladatok, a feladatellátás módja, formája A Pétervásárai kistérségben a pedagógiai szakszolgálati feladatok a Pétervásárai Kistérség Többcélú Társulása szervezésében kerülnek ellátásra. 2007. augusztus 31-ig intézményfenntartó társulásokkal kötött megállapodásokkal valósult meg a logopédia és a továbbtanulási és 155


pályaválasztási tanácsadás. Ezt követően a feladatot a Társulás saját fenntartású többcélú intézménye útján látja el, amelynek nevelési tanácsadó intézményegysége is van. 8.1.1. Nevelési tanácsadás A Nevelési Tanácsadó Pétervására városban működik, többcélú intézmény intézményegységeként. A feladatellátásban a korábbi intézményfenntartó társulás 12 települése vesz részt. Társult önkormányzatok: Bükkszék, Bükkszenterzsébet, Erdőkövesd, Ivád, Istenmezeje, Kisfüzes, Mátraballa, Mátraderecske, Pétervására, Szajla, Terpes, Váraszó. A kistérség további 8 településén (Bodony, Fedémes, Parád, Parádsasvár, Recsk, Sirok, Szentdomonkos, Tarnalelesz) együttműködési megállapodás útján látja el a feladatot az Intézmény. Az intézmény neve: „Aranykapu” Kistérségi Humán Szolgáltató Központ A nevelési tanácsadói feladatot a kistérség 20 településén túl Bélapátfalvai kistérség 10 településén is ellátta a 2007/2008. tanévben. A 2008/2009. tanévtől várhatóan a Bélapátfalvai kistérség települései az egri nevelési tanácsadó útján látják el a feladatot. A nevelési tanácsadó a kistérség területén 2007-ben 92 gyermek esetében 784 alkalommal végzett fejlesztést, a pszichológus 13 gyermekkel 96 alkalommal foglalkozott. 8.1.2. Logopédiai szolgálat A Társulás ellátja a logopédiai feladatot is, 3 mikrotérségben, 1-1 fő logopédus alkalmazásával. 2007. évben 270 fő ellátottal foglalkozott a szolgálat, legalább heti 1 alkalommal. 8.1.3. Továbbtanulási és pályaválasztási tanácsadás A továbbtanulási és pályaválasztási tanácsadást igény és szükség szerint látja el a nevelési tanácsadó. 2007. évben 54 tanuló kereste fel legalább évi 2 alkalommal (terápia) kereste fel az intézményt. A pályairányítást, pályaválasztási tanácsadást az iskolák az 5. évfolyamtól folyamatosan végzik – elsősorban az osztályfőnök irányításával -, a tanácsadásra a bizonytalanok, vagy a képességeket nem megfelelően felmérő családok gyermekei jelennek meg képességet meghaladó- elsősorban szülői elvárások miatti-továbbtanulási szándék, terv esetén. Probléma lehet még a speciális pálya alkalmassági kérdése is. 8.2. Humán erőforrási-, infrastrukturális és tárgyi feltételrendszer jellemzői A feladatokat 6 fő pedagógus (3 fő logopédus, 3 fő fejlesztő logopédus) látja el, közülük 1 fő szakmai vezető. A feladatellátáshoz a tárgyi feltételrendszer rendelkezésre áll, a szükséges helyiségek 2008. szeptember 1-jétől a Pétervására, Kossuth L. út 1. szám alatti irodaépületben biztosítottak lesznek: 1 tanári szoba, 2 foglalkoztató. 9. Egyéb a kistérségben ellátott közoktatási feladatok biztosítása 9.1. Pedagógiai szakmai szolgáltatások biztosítása A kistérség települései vásárlással oldják meg, a Heves Megyei Pedagógiai Intézettől és felsőoktatási intézményektől.

156


9.2. Alapfokú művészetoktatás biztosításának körülményei Alapfokú művészetoktatás a térségben egy általános iskolában folyik, Parádon. Zene-tánc-és képző-művészeti ágon folyik képzés, a településre járó gyermekeknek. A kistérség központjában indokolt lenne egy alapfokú zene- tánc- és képző-művészeti oktatást végző intézmény létrehozására és működtetése, akár többcélú intézmény keretében is, vagy közoktatási megállapodás keretében lehetne a feladatot elláttatni. 9.3. Munkaerő-gazdálkodási rendszer A kistérségben még nem működik munkaerő-gazdálkodási rendszer. 9.4. Helyettesítési rendszer Az intézményfenntartó társulások létrehozásának befejezésével (maximum két év múlva) várhatóan a szakos ellátás, valamint a humán erőforrással történő hatékony gazdálkodás is megvalósul. Remélhetőleg olyan szakos tanárok maradnak a pályán, akik vagy több szakosak (legalább kettő) vagy hajlandóak újabb szak megszerzésére. A kevés óraszámú tantárgyak oktatása, a gyógypedagógiai oktatás, a fejlesztés, valamint az idegen nyelv oktatása esetén várható igény a szakos tanítás utazó tanárral történő oktatására, illetve a távollévők, hiányszakosok helyettesítő tanárral történő ellátására. A helyettesítési rendszer bevezetését szorgalmazza az a jogszabályi rendelkezés is, mely az 56. évfolyamon a tanítók alkalmazását fogalmazza meg az órák 25-50 %-nak oktatásában. Továbbképzésen túl a pedagógusok utaztatása segíthet a jelentkező hiányok pótlásában. 9.5. Felnőttoktatás és -képzés Az FVM fenntartásában működő pétervásárai szakképző intézményben folyik gépészeti szakmában. A recski Jámbor Vilmos Általános Iskolában felnőttoktatás és –képzés is működik:   


9.6. Iskolabusz-szolgáltatás rendszere Eddig 2 iskolabusz vásárlására került sor a Pétervásárai Kistérség Többcélú Társulása pályázatával, amelyek Mátraderecske és Parád mikrotársulásainál teljesítenek szolgálatot. A két iskolabusz üzembentartója a két gesztor önkormányzat. Parád Nagyközség Önkormányzata Bodonyból és Parádsasvárról, valamint két külterületéről: Parádóhutából és Parádfürdőről utaztatja a gyermekeket és a tanulókat. A társulások számának emelkedése, valamint az egyre több települést érintő társulások létrejötte indokolja a további iskolabusz beállítását, illetve a tanulók szervezett utaztatását. Ez utóbbi nem feltétlen busz vásárlásával lesz a legolcsóbb megoldás, inkább a szolgáltatás vásárlásával. Iskolabusz szolgáltatás vásárlásával biztosítja a gyermekek, tanulók utaztatását Sirok Község Önkormányzata. 157


10. Nem állami, nem önkormányzati fenntartókkal történő együttműködés módjai Az egyetlen, nem önkormányzati fenntartású intézmény a kistérségben a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fenntartásában lévő pétervásárai Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium. A Pétervásárai kistérség egyik tagönkormányzata sem tervezi közoktatási intézményeit nem állami fenntartó részére átadni. 11. Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés Mellékletben. 12. Záró rendelkezések  Jelen intézkedési terv az érintett képviselő-testületek elfogadásával lép életbe, hatályos: 2010. július 31-ig.  Az intézkedési tervet 2 évenként, ha szükséges évenként felülvizsgáljuk és módosítjuk.  A mellékletben jelölt pénzügyi és gazdasági intézkedéseket értékeljük, szükség szerint módosítjuk  Az intézkedési terv végrehajtását folyamatosan ellenőrizzük, az elmaradást - felelősök és határidők megjelölésével – elemezzük, értékeljük, pótoljuk.  Az intézkedési tervet, az elfogadást követő 8 napon belül az elfogadó határozattal együtt a többcélú kistérségi társulásnak megküldjük.  Jelen intézkedési tervet Parádsasvár Község Önkormányzatának Képviselő-testülete 21/2008. határozatával elfogadta. Az intézkedési terv melléklete a feladatok pénzügyi- és ütemterve.

158


PÉTERVÁSÁRA

1. Helyzetelemzés Pétervására város a kistérség egyetlen városa, kistérségi székhely, a Pétervásárai Kistérség Többcélú Társulása gesztor önkormányzata. A közoktatási feladatellátásban a város vonzáskörzetét is ellátó mikrotársulás központja, a körjegyzőség székhelye. A település demográfiai adatai:


1997

2004

2005

2006

2007

2356 25 49

2437 20 32

2434 23 34

2402 26 47

2427 28 34

Növekedés mértéke %-ban 1997/2007

3,0

A lakosság és az utóbbi években született gyermekszám is ingadozást mutat. A város vonzáskörzetéhez tartozó települések közoktatási feladatait – ezen belül a kötelező önkormányzati feladatokat– 2007. szeptemberétől teljes egészében felvállalta, ami azt jelenti, hogy a város társközségeiben működő óvodák tagintézményként a Pétervására Város Önkormányzata által fenntartott pétervásárai Napköziotthonos Óvodához kerültek, a korábban Erdőkövesd községben önálló intézményként működő 1-3. évfolyamos általános iskola a Pétervására, Erdőkövesd, Váraszó, Ivád és Kisfüzes települések képviselő-testületei által fenntartott Tamási Áron Általános Iskola tagintézménye lett. A város központi helyzetét jól mutatja, hogy a csökkenő gyermeklétszám miatt Istenmezeje Község Önkormányzata is társult az általános iskolai feladat ellátásában e településekhez, 1-6. évfolyamos tagintézménynyel. A 7-8. évfolyam tanulói Pétervásárára járnak be. 2. Kötelező közoktatási feladatok biztosítása 2.1. Óvoda 2.1.1.1. Általános jellemzés Pétervására város, Erdőkövesd, Ivád, Kisfüzes és Váraszó Községek Önkormányzatai Pétervására város, Erdőkövesd, Váraszó, Ivád, Kisfüzes községek önkormányzatai Óvodafenntartó Társulása címmel közösen tartják fent és működtetik a Pétervásárai Napköziotthonos Óvodát. Az óvodáskorúak ellátása az anyaintézményben 3 csoportos önálló óvodában történik. Az anyaintézmény felvételi körzete: Pétervására város közigazgatási területe, az itt élő gyermekek felvételét, átvételét az óvoda nem tagadhatja meg. A gyermekeket elsősorban abba az óvodába kell felvenni, amelynek körzetében lakik, illetőleg ahol a szülője dolgozik. Az óvodai felvételről, átvételről az óvoda vezetője dönt. Ha az óvodába jelentkezők száma meghaladja a felvehető gyermekek számát, az óvodavezető bizottságot szervez, amely javaslatot tesz a felvételre. 2.1.1.2. Létszámadatok (a 2007/2008. nevelési évben) A pétervásárai intézményegységbe maximálisan felvehető gyermekek száma: 75 fő, az elhelyezett gyermekek száma a 2007/2008. nevelési évben 78 fő (80 fő), a kihasználtság: 104 % (a kistérségi hasonló adat: 87,14 %). Az egyes óvodai csoportok a maximális létszám körüliek.

159


A hátrányos helyzetű gyermekek száma 44 fő, ebből halmozottan hátrányos helyzetű 38 fő. A bejáró gyermekek száma: 3 fő. Az intenzitási mutatók összességében itt a legmagasabbak a kistérségben: az 1 csoportra jutó gyermeklétszám: 26 fő, az egy óvónőre jutó gyermeklétszám: 13 fő (a kistérségi hasonló adat: 10,62 fő). Ez utóbbi az országos átlagot is meghaladó mértékű. Kor szerinti megoszlás (anyaintézmény):

intézményegység


gyermekszám

bejáró

76 28 20 13 137

3 4 4 11

Pétervására Erdőkövesd Ivád Váraszó Összesen

Kor szerinti megoszlás (intézmény):

SNI gyermek 1 1


14 fő 32 fő 30 fő 76 fő Gyógyped. nevelésben 1 1

csoportszám 3 1 1 1 6

25 fő 65 fő 47 fő 137 fő

2.1.1.3. Személyi feltételek Az intézményegységekben 12 fő teljes- és 1 fő részmunkaidős pedagógus dolgozik. 6 fő a dajkák, asszisztensek száma, 1 fő a műszaki dolgozó, 12 fő a konyhai dolgozók száma. Az anyaintézmény dolgozóinak száma: 6 óvónő, 3 dajka és 11 egyéb dolgozó (konyhai). A pétervásárai anyaintézményben 7 fő pedagógus dolgozik fő munkaviszony keretében (6 fő teljes-, 1 fő részmunkaidős). Ebből két fő vezető (óvodavezető, és –helyettes). 3 fő dajka, 1 technikai-kisegítő munkatárs és 9 fő konyhai dolgozó dolgozik az intézményben. 2.1.1.4. Tárgyi feltételek Az óvoda épülete megfelelő, de folyamatos felújítást igényel. Az óvoda kiegészítő helyiségei hiányosak (pl. nincs tornaszoba, orvosi szoba), felszereltsége átlagos, fejlesztése, pótlása folyamatos, pályázattal és az óvoda alapítványának segítségével javítják a lehetőségeket. 2.1.1.5. Az intézmény SWOT-analízise 1. erősségek  jól felkészült nevelőtestület  gyermekközpontú nevelési szemlélet  kialakult hagyományrendszer  etnikai program

2. gyengeségek  hátrányos, halmozottan hátrányos gyermekek számának emelkedése  magas az egyéni bánásmódot igénylő gyermek  hiányos eszközrendszer  magas csoportlétszám  udvari játékok nem felelnek meg az előírásoknak

160



4. veszélyek  közoktatási szabályozás folyamatos változása  csökkenő pedagógus megbecsülés  elszegényedő családok  szülői közömbösség,  gyermeki devianciák

2.1.1.6. Az óvodás korú sajátos nevelési igényű gyermekek ellátása Az esélyegyenlőség biztosítását szolgáló tevékenységek és formái:  differenciált, preventív fejlesztés,  korrekciós fejlesztés,  roma etnikai kisebbségi program,  sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelése. 2.1.1.7. A nemzeti és etnikai kisebbségi nevelés biztosítása Az etnikai kisebbséghez tartozó tanulók oktatása, felzárkóztatása, tehetséggondozása az elkészített Integrált Pedagógiai Program és az etnikai program (szülői nyilatkozat alapján) szerint valósul meg. 2.1.1.8. Bejáró gyermekek ellátása és utazási feltételek A bejáró gyermekek utaztatása egyéni megoldással történik (a szülő autóval vagy autóbusszal viszi a gyermeket az óvodába). 2.2. Általános Iskola 2.2.1.1. Általános jellemzés Pétervására város, Erdőkövesd, Ivád, Kisfüzes és Váraszó Községek Képviselő-testülete és Istenmezeje Község Önkormányzata közösen tartja fenn a pétervásárai Tamási Áron Általános Iskolát. A legnagyobb tanulólétszámmal működő általános iskola a kistérségben. A 2007/2008. tanévtől két tagintézménye van, Erdőkövesden egy összevont osztállyal 1-3. évfolyam működik, Istenmezején 1-6. évfolyammal – 2008. szeptember 1-jétől 1-4. évfolyammal működik a tagintézmény. Az anyaintézmény beiskolázási körzete: Pétervására város, Erdőkövesd, Istenmezeje, Kisfüzes, Ivád, Szajla és Váraszó községek közigazgatási területe. Az intézmény tartalmi munkájában az esélyegyenlőség biztosítása kiemelt feladatként szerepel. Ennek tartalmi és formai elemei, tevékenységi formái: felzárkóztatás, integrációs nevelés, etnikai oktatás, integrált oktatás, differenciált tanórai foglalkozás, egyéni fejlesztés, tehetséggondozás, két idegen nyelv oktatása, informatika oktatása 3. osztálytól, napközis és tanulószobai foglalkozások, tanórán kívüli tevékenységek. 2.2.1.2. Létszámadatok Az intézmény alapadatai: Tanulók Bejáró Napközis, Osztályterem, Osztályok Pedagógu(fő) tan.szobás Szaktanterem létszáma száma sok száma (fő) (fő) (db) (db) (fő) 524 215 170 33 29 41 A tanulók közül: sajátos nevelési igényű integráltan oktatott: 72 fő 161

Adminisztratív létszám (fő) 13


gyógypedagógiai tanterv szerint tanul: veszélyeztetett: hátrányos helyzetű: ebből halmozottan hátrányos helyzetű: etnikai nevelésben részesül: felzárkóztatásban vesz részt: tehetséggondozásban résztvevő:

17 fő - fő 199 fő 133 fő 20 fő 219 fő 102 fő

Az intézmény kihasználtsága és intenzitási mutatói Férőhelyek száma

Tanulók száma

Osztályok száma

Pedagógusok száma

1021 524 26 41 A kistérségre vonatkozó mutatók

Férőhely kihasználtság

Egy osztályra jutó tanuló

Egy pedagógusra jutó tan.

51,32 % 59,09 %

20,15 20,35

12,28 11,38

Az intézményegység (anyaintézmény) kihasználtsága és intenzitási mutatói Férőhelyek száma

Tanulók száma

Osztályok száma

Pedagógusok száma





54,70 % 59,09 %

20,95 20,35

13,09 11,38

2.2.1.3. Személyi feltételek (anyaintézmény) A dolgozók közül: vezető: 2 fő tanító, tanár: 11+19 fő ebből speciális képesítésű ped.: 6 fő ebből gyógypedagógus 2 fő óraadó tanár: 2 fő adminisztratív, technikai: 9 fő Összes dolgozó: 41 fő A szakos tanítás aránya 100 %. Többlet mutatkozik földrajz-testnevelésből, biológiaföldrajzból, és fejlesztő pedagógusból. 2.2.1.4. Tárgyi feltételek Az intézmény jól felszerelt, az elmúlt két évben újították fel, megfelel a helyi és a térségi igények kiszolgálására is. Rendelkeznek a szükséges helyiségekkel, kivétel tornaterem, a városi intézményt használják. Az ebédlő kisméretű, több turnusban szervezik az étkeztetést. A taneszközök, és berendezési tárgyak egy része az elhasználódás miatt cserére szorul, ugyanakkor a folyamatos tanulólétszám emelkedés miatt pótlásuk is szükséges.

162


2.2.1.5. Az intézmény SWOT-analízise (Tamási Áron Általános Iskola) 1. erősségek  magas színvonalú szakmai munka  etnikai nevelés  integrált oktatás  integrációs nevelés  sokoldalú fejlesztés, felzárkóztatás, tehetséggondozás  100 %-os szakos ellátottság  jól felszerelt, korszerű intézmény  két idegen nyelv oktatása  informatika 3. osztálytól 3. lehetőségek  eddigi tevékenységi formák még hatékonyabb alkalmazása  az integrált és integrációs oktatás folytatása  pályázati lehetőségek maximális kihasználása  kapcsolatok bővítése, hasznosítása  szakmai konzultációk továbbképzések szervezése





A sajátos nevelési igényű gyermekek oktatása, fejlesztése a pétervásárai Tamási Áron Általános Iskolában megoldott, mind a tárgyi, mind a személyi feltételek megfelelőek. A pszichés fejlődés zavara miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan akadályozott, továbbá a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekeket, tanulókat integráltan oktatják. A testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékosok, autista és halmozottan fogyatékos gyermekek közül az enyhe fokban értelmi fogyatékosok egy részét integráltan, más részét szegregáltan oktatják. Ugyanez mondható el a középsúlyos értelmi fogyatékosokra, a testi, érzékszervi fogyatékosokra és az autistákra is.

163


2.2.1.7. A nemzeti és etnikai kisebbségi nevelés biztosítása Az etnikai kisebbséghez tartozó tanulók oktatása, felzárkóztatása, tehetséggondozása az elkészített pedagógiai program alapján valósul meg. 2.2.1.8. Bejáró gyermekek ellátása és utazási feltételek A bejáró tanulók utaztatása egyéni megoldással történik (a szülő autóval vagy autóbusszal viszi iskolába a gyermeket). Az iskolabuszos utaztatás biztosítására pályázatot nyújtott be a Pétervásárai Kistérség Többcélú Társulása, azonban nem kapott támogatást. Ennek hiányában várható az iskolabusz szolgáltatás megszervezése a közeljövőben. 3. Vállalt közoktatási feladatok a) Vállalt közoktatási feladat a logopédiai ellátás, amelyet a Pétervásárai Kistérség Többcélú Társulása útján lát el az önkormányzat. A logopédiai foglalkoztatók az oktatási-nevelési intézményekben találhatók. A logopédiai szakszolgálatnál 3 fő utazó logopédus dolgozik. b) Az Önkormányzat 2004. évtől a többcélú kistérségi társulás útján ellátja a pályaválasztási tanácsadás feladatot, az „Aranykapu” Kistérségi Humán Szolgáltató Központ pedagógiai szakszolgálatán keresztül. Szintén ezen intézmény útján valósul meg a nevelési tanácsadás feladatellátás is. A Nevelési Tanácsadóban 1 fő vezető, 1 fő fejlesztő pedagógus, 1 fő mentálhigiénés, 1 fő pszicho-pedagógus dolgozik. 4. Szervezési és fejlesztési célok 4.1. Minden közoktatási intézménynél alapvető cél:  Az intézmények folyamatos fejlesztése, korszerűsítése  A kötelező eszköz- felszerelésjegyzék követelményeinek biztosítása, folyamatos cseréje  A hatékony és gazdaságos működtetés összhangjának megteremtése  Az esélyegyenlőtlenség csökkentése érdekében a korszerű módszerek és eljárások megismerése, alkalmazása  Az intézmény kapcsolatrendszerének ápolása, fejlesztése 4.2. Intézmény típusonként kiemelt célok 4.2.1. Óvoda  Az óvodai nevelési programok összehangolása, különös tekintettel a hagyományápolásra, etnikai nevelés alkalmazására.  A gyermekek-életkorának felkészültségének, fejlettségének figyelembe vételévelsokoldalú, harmonikus fejlesztése  A gyermekek egészséges életmódra nevelése, színvonalas, igényes környezet iránti igény kialakítása, alkalmazkodásra, szeretetre, tiszteletre nevelése.  Egyéni foglalkozásokkal, fejlesztésekkel a lemaradt gyermekek felzárkóztatása esélyegyenlőségük javítása.

164


4.2.2. Általános iskola  A pedagógiai programok felülvizsgálata, összehangolása,  Az etnikai, az integrált oktatás, az integrációs nevelés folytatása, felzárkóztatás, és tehetséggondozás, sokoldalú és korszerű tevékenységi formák alkalmazása,  Eredményes és hatékony oktatás, a továbbtanulásra történő alapos és sokoldalú felkészítés, különös tekintettel a lemaradók felzárkóztatására és a tehetségek gondozására,  A pedagógusok folyamatos és sokoldalú felkészítése, a korszerű ismeretek elsajátíttatása, a jogszabályi feltételeknek történő megfelelés biztosítása,  Neveljen a kultúrák iránti nyitottságra, a másság elfogadására, egymás segítésére, fejlessze a környezettudatos magatartást, az egészséges testi, lelki, szociális fejlődést, az egészség védelmét és megőrzését. 4.3. Közoktatási feladatok a városban és társult községeiben 4.3.1. Óvodai ellátás Az óvodai ellátás a város óvodájában, három községi tagóvodájában valósul meg. A városi intézményben több gyermek elhelyezésére nincs lehetőség, a jelenlegi állapot is zsúfoltságot mutat. A várható gyermeklétszám a társult községekben (Erdőkövesd, Ivád, Váraszó) mérsékelt csökkenést mutat, ami azt jelenti, hogy még néhány évig helyben maradhat az ellátás. Ezt a jogszabályok módosítása, illetve a települések anyagi helyzete módosíthatja. A pétervásárai gyermeklétszám- előrejelzés stagnálást mutat. Elvileg a jelenlegi férőhelyek az igényeket kielégítik, a tagóvodai férőhelyek jobb kihasználásával hosszabb távon is megoldható az ellátás. Tárgyi feltételek javítása: Indokolt a pétervásárai óvoda bővítése tornaszobával, korszerűsítése a meglévő eszközök fejlesztésével, az udvari játékok felújításával. A két utóbbi feladat anyagi feltételei pályázati eszközök igénybevételével is javítható, u. a. nem nélkülözheti a fenntartói támogatást. Szükséges még az óvoda folyosójának árnyékolása, a nyílászárók cseréje, armatúrák cseréje, vizesblokk felújítása. Személyi feltételek javítása: A tagóvodák miatt az óvoda vezetőjének kötelező órája – a jelenleg hatályos közoktatási törvény szerint – heti 27 óráról 6 órára csökkent, ami 21 óra (hét ellátatlan órát jelent, s ha figyelembe vesszük, hogy a tagóvodákkal a vezető egyéb feladati megnövekedtek, ezért még 1 fő óvónő alkalmazása vált szükségessé. A 4 intézményegységgel kapcsolatos adminisztrációs terhek miatt szükséges egy óvodatitkár beállítása is. 4.3.2. Általános Iskolai ellátás Tárgyi feltételek javítása: Az általános iskolai oktatás a város iskolájában, illetve a hozzá tartozó erdőkövesdi és istenmezejei tagiskolában valósul meg. Mindhárom intézmény tárgyi feltételei megfelelőek. Tervezett infrastrukturális fejlesztés:    


Személyi feltételek javítása: Amennyiben a Tamási Áron Általános iskolában a társulási változások miatt osztálybontásra kerül sor, az értelemszerűen személyi fejlesztést von maga után.

165


A fentiektől függetlenül, az iskola összetett feladatát, sokszínű tevékenységét, valamint a tagintézmények belépését tekintve indokolttá válhat még egy igazgató-helyettes beállítása, valamint legalább egy pedagógus átképzése gyógypedagógus szakra. Folyamatos elemzést igényel - a helyi és társult települések elvárásai miatt - a feladatok bővülése, változása s az igényekhez történő igazítása, a szükséges fejlesztések tervezése és ütemezése. A célok között jelölt tartalmi kérdések megvalósítása érdekében a társult községek között folyamatos szakmai konzultációk szervezése, a programok összehangolt átdolgozása, közös munka és szakmai megbeszélések, helyi továbbképzések szervezése szükséges. 4.4. Intézkedések az esélyegyenlőség biztosítása érdekében Az óvodai ellátás és az általános iskola ellátás is a pétervásárai intézményben valósul meg. A helyzetelemzésben részletesen szerepel az egyes intézmények e témával kapcsolatos tevékenysége, mely azt mutatja, hogy kiemelt feladatként kezeli mindkét intézmény a hátrányok csökkentését, a felzárkóztatást, az egyenlő esélyek megteremtését. Az eddigi – fentiekben megfogalmazott – tevékenységi formák és programok folytatásával sokoldalú fejlesztést valósítanak meg, melynek eredménye nem maradhat el. A továbbiakban az új lehetőségek, kutatása, kihasználása, pályázati formák keresése szélesítheti az ilyen irányú tevékenységet. Nem maradhat el az uniós, kormányzati és ágazati források keresése és kihasználása. 4.5. Vállalt közoktatási feladatok ellátása Az önkormányzat a logopédiai ellátást, a nevelési tanácsadást és a továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás feladatokat a Pétervásárai Kistérség Többcélú Társulása fenntartásába átadott intézmény, a korábbi Családsegítő- Gyermekjóléti Szolgálat és Nevelési Tanácsadó útján látja el, melyhez az intézménynek helyet adó ingatlant a Társulás részére ingyenesen használatba adta. Segíteni kívánja ezzel a kistérségben az egységes szakszolgálati központ létrehozását, a szakszolgálati feladatok teljes körű és hatékony ellátását. Egyéb nem kötelező közoktatási feladat ellátását a város önkormányzata nem tervezi, bár megfontolás tárgya lehetne - ha igény jelentkezne rá- egy művészetoktatási intézmény alapítása és fenntartása. Az előző intézkedési tervben középfokú oktatási intézmény létesítése is felvetődött, de úgy tűnik sem igény, sem szándék nincs a feladat ellátására. A FVM fenntartásában működő szakképző intézmény a város és térsége középfokú oktatási intézménye. A városi önkormányzat elképzelése az, hogy amennyiben valamilyen térségi feladat ellátására jelentkezik igény, azt célszerű a többcélú kistérségi társulás fenntartásában ellátni (pl. többcélú intézmény keretében: általános iskola - középfokú intézmény – művészetoktatás). 4.6. A célok megvalósítását szolgáló kapcsolatrendszer A célok elérése, és a feladatok megvalósítása érdekében szükség és igény szerinti kapcsolattartás szükséges a:  Pétervásárai Kistérség Többcélú Társulásával  Társult önkormányzatokkal  Közoktatási intézményekkel  Kisebbségi Önkormányzatokkal

166


 Szakmai szervezetekkel, továbbképző intézményekkel, szakmai szolgáltató intézményekkel  Helyi és térségi önkormányzatok egyéb intézményeivel  Országos és megyei szintű önkormányzati, közigazgatási hivatalokkal, szakmai szervezetekkel. 5. Középfokú oktatás biztosításának intézményi és szervezeti keretei 5.1. A feladatellátás biztosításának módja, formája A kistérségben élő tanulók többsége a megyeszékhely Eger intézményeiben, illetve Gyöngyösön tanul. Pétervására városban működik a térség egyetlen középfokú oktatási intézménye, az FVM Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium. Az intézmény 1962-ben került Pétervásárára, és 1963-ban kezdte meg működését. A festői környezetben lévő Keglevich kastély épületében található intézmény a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fenntartásában működik. 5.2. Intézményi struktúra, férőhelyek, osztálylétszámok, kihasználtsági mutatók Az intézményben található szakiskola (tanulók száma: 145) és szakközépiskola (105 fős tanulólétszámmal). 12 osztály van, az átlaglétszám: 20,83 fő. Szakközépiskolai adatok: Tanulók száma: Felzárkóztató foglalkozáson vesz részt: Tehetséggondozásban vesz részt: Kollégiumban lakik:

105 fő 12 fő 10 fő 49 fő


145 fő 45 fő 10 fő 63 fő


54 fő 34 fő 3 fő 13 fő 10fő

Mezőgazdaság (szakközépiskola) Képzésben résztvevők száma: Bejáró tanulók száma: A tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő tanulók száma: 167

26 fő 9 fő - fő


Hátrányos helyzetű tanulók száma: Ebből halmozottan hátrányos helyzetű:

8 fő 3 fő


25 fő 18 fő - fő 7 fő 5 fő

Összesen:

105 fő


35 fő 20 fő ..- fő 13 fő 6 fő


10 fő 7 fő ..- fő 4 fő - fő


5 fő - fő ..- fő 5 fő 2 fő


77 fő 51 fő 8 fő 30 fő 19 fő

Összesen:

145 fő


139 fő (55,6 %)

Képeznek:  lótenyésztő, dísznövény - és zöldségtermesztő, mezőgazdasági gépész, pék-cukrász, és virágkötő szakmunkásokat, 168


 

növénytermesztő és növényvédelmi technikusokat, és mezőgazdasági gépésztechnikusokat.

5.3. Az intézmény humán erőforrás-, infrastrukturális és tárgyi feltételrendszerének jellemzői A tanulókat 12 osztályban 26 főállású pedagógus, valamint óraadók oktatják. A nevelő-oktató munkát közvetlenül segítők száma 15 fő, egyéb dolgozó (elsősorban technikai, konyhai és kisegítő létszám) 8 fő. Az egy pedagógusra jutó tanulók száma: 9,62 fő. Az intézményben 12 szaktanterem áll rendelkezésre, és 2 db tanulócsoportos foglalkozásra kialakított kisterem. Iskolai tanműhelyi képzési helyek száma 225. Iskolán kívüli tanműhely 1 (képzési helyeinek száma: 5). Az iskolának saját kollégiuma van, 115 férőhellyel. 5.4. Az iskoláskorú sajátos nevelési igényű gyermekek nevelése-oktatása Sajátos nevelési igényű tanulók Képzésben résztvevők száma: Bejáró tanulók száma: A tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő tanulók száma: Hátrányos helyzetű tanulók száma: Ebből halmozottan hátrányos helyzetű:

18 fő 10 fő 18 fő 18 fő 18 fő

5.5. Nemzeti és etnikai nevelés-oktatás biztosítása A nemzeti és etnikai nevelésre az intézményben nincs igény. 5.6. Bejáró tanulók és utazási feltételeik A bejáró tanulók jelentős része tömegközlekedéssel jut el az intézménybe, a többi tanuló egyéni megoldással. 6. Diákotthon és kollégiumi ellátás A kistérség egyetlen kollégiuma az FVM fenntartásában működő Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium intézményben található, amely valamennyi jelentkező igényt kielégít. A férőhelyek száma: 115 fő. Az elhelyezett tanulók száma: 112 fő, ebből lány 27 fő. A kihasználtság így 97,39 %-os. A kollégiumban 6 nevelő dolgozik. A patinás, barokk kastély a fiúkollégiumnak ad helyet, a lányok az ebédlő tetőterének beépítésével nyert férőhelyen, „szállodai színvonalú” ellátásban részesülnek. 7. Gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátás (sajátos nevelést igénylő gyermekek tanulók ellátása) Konduktív pedagógiai ellátás nincs a kistérségben, gyógypedagógiai ellátás az általános iskolákban valósul meg. Az előző intézkedési terv készítésének időszakában, 4 intézményben oktatták külön osztályban a sajátos nevelést igénylő gyermekeket, az eltelt 2 év alatt megszűnt a csoport Recsken és Sirokban. E két településen a tanulók képzése integrált oktatás keretében, a többi tanulóval együtt valósul meg, s külön, egyéni fejlesztést kapnak. Ugyanez vonatkozik mindazon településre, ahol nem szerveztek részükre külön osztályt.

169


Összevont osztályokban folyik az értelmi fogyatékos gyermekek oktatása:  Pétervásárán 1 összevont osztály (14 fő),  Tarnaleleszen 3 összevont osztály működik (összesen 35 fő ). Mindemellett vannak az említett iskolában olyan értelmi fogyatékosak is, akiket integráltan oktatnak. A kistérség 1628 tanulója közül sajátos nevelési igényű 194 fő, a tanulók 11,92 %-a (2007. október 1-jei statisztikai adat). 8. Pedagógiai szakszolgáltatások 8.1. Ellátott szakszolgálati feladatok, a feladatellátás módja, formája A Pétervásárai kistérségben a pedagógiai szakszolgálati feladatok a Pétervásárai Kistérség Többcélú Társulása szervezésében kerülnek ellátásra. 2007. augusztus 31-ig intézményfenntartó társulásokkal kötött megállapodásokkal valósult meg a logopédia és a továbbtanulási és pályaválasztási tanácsadás. Ezt követően a feladatot a Társulás saját fenntartású többcélú intézménye útján látja el, amelynek nevelési tanácsadó intézményegysége is van. 8.1.1. Nevelési tanácsadás A Nevelési Tanácsadó Pétervására városban működik, többcélú intézmény intézményegységeként. A feladatellátásban a korábbi intézményfenntartó társulás 12 települése vesz részt. Társult önkormányzatok: Bükkszék, Bükkszenterzsébet, Erdőkövesd, Ivád, Istenmezeje, Kisfüzes, Mátraballa, Mátraderecske, Pétervására, Szajla, Terpes, Váraszó. A kistérség további 8 településén (Bodony, Fedémes, Parád, Parádsasvár, Recsk, Sirok, Szentdomonkos, Tarnalelesz) együttműködési megállapodás útján látja el a feladatot az Intézmény. Az intézmény neve: „Aranykapu” Kistérségi Humán Szolgáltató Központ A nevelési tanácsadói feladatot a kistérség 20 településén túl Bélapátfalvai kistérség 10 településén is ellátta a 2007/2008. tanévben. A 2008/2009. tanévtől várhatóan a Bélapátfalvai kistérség települései az egri nevelési tanácsadó útján látják el a feladatot. A nevelési tanácsadó a kistérség területén 2007-ben 92 gyermek esetében 784 alkalommal végzett fejlesztést, a pszichológus 13 gyermekkel 96 alkalommal foglalkozott. 8.1.2. Logopédiai szolgálat A Társulás ellátja a logopédiai feladatot is, 3 mikrotérségben, 1-1 fő logopédus alkalmazásával. 2007. évben 270 fő ellátottal foglalkozott a szolgálat, legalább heti 1 alkalommal. 8.1.3. Továbbtanulási és pályaválasztási tanácsadás A továbbtanulási és pályaválasztási tanácsadást igény és szükség szerint látja el a nevelési tanácsadó. 2007. évben 54 tanuló kereste fel legalább évi 2 alkalommal (terápia) kereste fel az intézményt. A pályairányítást, pályaválasztási tanácsadást az iskolák az 5. évfolyamtól folyamatosan végzik – elsősorban az osztályfőnök irányításával -, a tanácsadásra a bizonytalanok, vagy a képességeket nem megfelelően felmérő családok gyermekei jelennek meg képességet meghala-

170


dó- elsősorban szülői elvárások miatti-továbbtanulási szándék, terv esetén. Probléma lehet még a speciális pálya alkalmassági kérdése is. 8.2. Humán erőforrási-, infrastrukturális és tárgyi feltételrendszer jellemzői A feladatokat 6 fő pedagógus (3 fő logopédus, 3 fő fejlesztő logopédus) látja el, közülük 1 fő szakmai vezető. A feladatellátáshoz a tárgyi feltételrendszer rendelkezésre áll, a szükséges helyiségek 2008. szeptember 1-jétől a Pétervására, Kossuth L. út 1. szám alatti irodaépületben biztosítottak lesznek: 1 tanári szoba, 2 foglalkoztató. 9. Egyéb a kistérségben ellátott közoktatási feladatok biztosítása 9.1. Pedagógiai szakmai szolgáltatások biztosítása A kistérség települései vásárlással oldják meg, a Heves Megyei Pedagógiai Intézettől és felsőoktatási intézményektől. 9.2. Alapfokú művészetoktatás biztosításának körülményei Alapfokú művészetoktatás a térségben egy általános iskolában folyik, Parádon. Zene-tánc-és képző-művészeti ágon folyik képzés, a településre járó gyermekeknek. A kistérség központjában indokolt lenne egy alapfokú zene- tánc- és képző-művészeti oktatást végző intézmény létrehozására és működtetése, akár többcélú intézmény keretében is, vagy közoktatási megállapodás keretében lehetne a feladatot elláttatni. 9.3. Munkaerő-gazdálkodási rendszer A kistérségben még nem működik munkaerő-gazdálkodási rendszer. 9.4. Helyettesítési rendszer Az intézményfenntartó társulások létrehozásának befejezésével (maximum két év múlva) várhatóan a szakos ellátás, valamint a humán erőforrással történő hatékony gazdálkodás is megvalósul. Remélhetőleg olyan szakos tanárok maradnak a pályán, akik vagy több szakosak (legalább kettő) vagy hajlandóak újabb szak megszerzésére. A kevés óraszámú tantárgyak oktatása, a gyógypedagógiai oktatás, a fejlesztés, valamint az idegen nyelv oktatása esetén várható igény a szakos tanítás utazó tanárral történő oktatására, illetve a távollévők, hiányszakosok helyettesítő tanárral történő ellátására. A helyettesítési rendszer bevezetését szorgalmazza az a jogszabályi rendelkezés is, mely az 56. évfolyamon a tanítók alkalmazását fogalmazza meg az órák 25-50 %-nak oktatásában. Továbbképzésen túl a pedagógusok utaztatása segíthet a jelentkező hiányok pótlásában. 9.5. Felnőttoktatás és -képzés Az FVM fenntartásában működő pétervásárai szakképző intézményben folyik gépészeti szakmában. A recski Jámbor Vilmos Általános Iskolában felnőttoktatás és –képzés is működik: 

Balassi Bálint Gimnázium recski tagintézménye,

171


 

Angol-informatika tanfolyam, Talentum Vendéglátó-ipari tanfolyam

9.6. Iskolabusz-szolgáltatás rendszere Eddig 2 iskolabusz vásárlására került sor a Pétervásárai Kistérség Többcélú Társulása pályázatával, amelyek Mátraderecske és Parád mikrotársulásainál teljesítenek szolgálatot. A két iskolabusz üzembentartója a két gesztor önkormányzat. Parád Nagyközség Önkormányzata Bodonyból és Parádsasvárról, valamint két külterületéről: Parádóhutából és Parádfürdőről utaztatja a gyermekeket és a tanulókat. A társulások számának emelkedése, valamint az egyre több települést érintő társulások létrejötte indokolja a további iskolabusz beállítását, illetve a tanulók szervezett utaztatását. Ez utóbbi nem feltétlen busz vásárlásával lesz a legolcsóbb megoldás, inkább a szolgáltatás vásárlásával. Iskolabusz szolgáltatás vásárlásával biztosítja a gyermekek, tanulók utaztatását Sirok Község Önkormányzata. 10. Nem állami, nem önkormányzati fenntartókkal történő együttműködés módjai Az egyetlen, nem önkormányzati fenntartású intézmény a kistérségben a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fenntartásában lévő pétervásárai Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium. A Pétervásárai kistérség egyik tagönkormányzata sem tervezi közoktatási intézményeit nem állami fenntartó részére átadni. 11. Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés Mellékletben. 12. Záró rendelkezések  Az intézkedési tervet 2 évenként felülvizsgáljuk, a kialakult helyzethez igazítjuk, módosítjuk. A felülvizsgálat időpontja 2010. március- április  A mellékletekben jelölt pénzügyi és gazdasági intézkedéseket értékeljük, szükség szerint módosítjuk.  Az intézkedési terv végrehajtását folyamatosan ellenőrizzük, az elmaradást - felelősök és határidők megjelölésével – elemezzük, értékeljük, pótoljuk.  Jelen intézkedési terv az elfogadás napjától lép életbe, hatályos: 2010. július 31-ig.  Az intézkedési tervet az érintett önkormányzatok, valamint a többcélú kistérségi társulás az elfogadást követő 10 napon belül megkapják.  Az intézkedési tervet Pétervására Város Önkormányzatának Képviselő-testülete 46/2008. (VIII. 27.) határozatával elfogadta. Az intézkedési terv melléklete a feladatok pénzügyi- és ütemterve.

172


RECSK 1. Helyzetelemzés Recsk nagyközség a Pétervásárai kistérség legnagyobb lélekszámú települése. A település demográfiai adatai:


1997

2004

2005

2006

2007

3159 25 49

2959 28 49

3119 27 40

3097 26 49

3071 28


2,8

A településen a lakosságszám csökkenés mértéke 10 év alatt 2,8 %. A születések száma az utóbbi három évben változó, 2007. évben mutat jelentősebb csökkentést. A település közigazgatási területe: 45 km2. Közvetlen földrajzi környezetét a Mátra hegységgel való szoros kapcsolat jellemzi. A Pétervásárai kistérségen belül a déli településcsoport térségszervező települése. Gazdasági-földrajzi helyzete, adottsága infrastrukturális kiépítettsége alapján a környező hat település körzetközpontja lehet. A település erőssége a viszonylag magas és stabil népességszám, valamint a központi elhelyezkedés a kistérségben. Gyengesége a kevés és kis létszámú munkahely, ami miatt a munkaképes lakosság nagy százaléka más községbe, városba jár el dolgozni. A községben egy óvoda és egy általános iskola működik, mindkettő önkormányzati fenntartásban, melyet két körülmény indokol:  A gyermeklétszám miatt az intézmények hosszabb távon megfelelnek a jogszabályokban rögzített létszámfeltételeknek, így nincs társulási kényszerhelyzetben a község.  A környező települések mindegyike más irányban társult. 2. Kötelező közoktatási feladatok biztosítása 2.1. Óvoda 2.1.1.1. Általános jellemzés Az óvodáskorúak ellátása évek óta 4 csoportos önálló óvodában történik, melyet az önkormányzat önállóan tart fenn. A magas gyermeklétszám, a csoportok jó kihasználtsága miatt az intézmény a továbbiakban is működtethető, várhatóan csoportlétszám csökkenés nélkül. Az intézmény felvételi körzete: Recsk nagyközség teljes közigazgatási területe, az itt élő gyermekek felvételét, átvételét az óvoda nem tagadhatja meg. A gyermekeket elsősorban abba az óvodába kell felvenni, amelynek körzetében lakik, illetőleg ahol a szülője dolgozik. Az óvodai felvételről, átvételről az óvoda vezetője dönt. Ha az óvodába jelentkezők száma meghaladja a felvehető gyermekek számát, az óvodavezető bizottságot szervez, amely javaslatot tesz a felvételre. 2.1.1.2. Létszámadatok Az óvoda 100 férőhelyes, a 2007/2008. nevelési évben az elhelyezett gyermekek száma 96 fő (101 fő), a kihasználtság: 96 %, a kistérségi átlag 87,14 %. Az egyes óvodai csoportok az át-

173


laglétszám, vagy a fölötti létszámmal működnek. Az egy csoportra jutó gyermeklétszám átlaga: 24 fő (kistérségi mutató: 21,97 fő). Gyermeklétszám: 96 fő, bejáró gyermek nincs, sajátos nevelési igényű gyermek: 5 fő, etnikai nevelésben részesül: 96 fő, integrált gyógypedagógiai képzésben részesülő gyermekek száma: 5 fő. A veszélyeztetett gyermekek száma 14 fő, hátrányos helyzetű gyermek 41 fő, halmozottan hátrányos helyzetű 24 fő. Az egy idegen nyelvet tanuló gyermekek száma 25 fő. Kor szerinti megoszlás:


29 fő 49 fő 18 fő 96 fő

A várható tanulói létszám: 2008/2009 97 fő

2009/2010 93 fő

2010/2011 95 fő

2.1.1.3. Személyi feltételek Dolgozók száma: 9 óvónő, 4 dajka és 1 egyéb dolgozó (konyhai kisegítő). Az egy óvónőre jutó gyermeklétszám: 10,66 fő, ugyanez a kistérségre vonatkozóan: 10,62 fő. 2.1.1.4. Tárgyi feltételek A csoporttermek száma 4, a férőhelyek száma: 100. Az óvoda egy régi, patinás épületben nyer elhelyezést, mely 1800-as évek második felében épült, 1981 óta üzemel óvodaként. Teljes külső tatarozásra és tetőcserére szorul. A csoportszobák és az egyéb helyiségek tágasak, ízlésesen berendezettek, otthonos környezet fogadja a gyermekeket. Egy 80 négyzetméteres fedett zsibongó és mintegy 4000 négyzetméteres füves udvar biztosítja a gyermekek szabadidős foglalkozásait. A felszereltség megfelelő, a taneszköz jegyzékben szereplő alapvető eszközökkel rendelkeznek. Hiányzik a tornaszoba. 2.1.1.5. Az intézmény SWOT-analízise Erősségek Gyengeségek  sokoldalú, innovatív nevelőtestület  kedvezőtlen építészeti feltételek, nem óvodának épült  magas szintű, és egységes követelményrendszer  a főút miatt fokozott balesetveszély  etnikai nevelés, sokoldalú képességfej a hátrányos helyzetű gyermekek számálesztés nak emelkedése  szülői támogatottság  tornaszoba hiánya Veszélyek Lehetőségek  tornaszoba építése  elszegényedő családok  az épület felújítása  hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek számának emelke sokoldalú tevékenységi formák, foglaldése kozások  kapcsolatok ápolása  szakmai bemutatók, továbbképzések szervezése

174


2.1.1.6. Az óvodás korú sajátos nevelési igényű gyermekek ellátása Az intézmény biztosítja a sajátos nevelési igényű gyermek különleges gondozását, aki a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján a) Testi-, érzékszervi-, értelmi-, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okokra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd, b) A megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okokra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd. 2.1.1.7. A nemzeti és etnikai kisebbségi nevelés biztosítása Az intézmény biztosítja a nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozók program szerinti nevelését. A nevelési program tevékenységközpontú. Minden gyermek esetében egyéni fejlesztési tervet készítenek évenként két alkalommal, az óvodába kerüléstől az óvodáskor végéig. Így biztosítják minden gyermek számára az esélyegyenlőtlenség mérséklését, a hátrányos helyzetűek felzárkóztatást, a tehetségek gondozását. Az óvodában etnikai nevelés folyik, a hagyományápolás, a roma kultúra ápolása kiemelt szerepet kap (Paramicha mesemondó verseny). 2.1.1.8. Bejáró gyermekek ellátása és utazási feltételek Az intézménybe jelenleg csak helyi gyermekek járnak. 2.2. Általános Iskola 2.2.1.1. Általános jellemzés Az általános iskolai oktatás a Jámbor Vilmos Általános Iskolában valósul meg, 1-8. évfolyamon. Az intézmény beiskolázási körzete Recsk község közigazgatási területe. Az Önkormányzat az intézmény fenntartását a továbbiakban is önállóan, vagy intézményfenntartó társulás anyaintézményeként tervezi, ehhez a létszámfeltételek az elkövetkezendő években biztosítottak. 2.2.1.2. Létszámadatok (2007/2008. tanév) Az intézmény alapadatai: Tanulók létszáma (fő) 175

Bejáró (fő)

A tanulók közül:

3

Napközis, tan.szobás (fő) 65

Osztályterem, Szaktanterem (db) 15 + 1 tornaterem

Osztályok száma (db) 8

Pedagógusok száma (fő) 19

sajátos nevelési igényű integráltan oktatott: 36 fő veszélyeztetett: 4 fő hátrányos helyzetű: 98 fő halmozottan hátrányos helyzetű: 37 fő felzárkóztatásban vesz részt: 10 fő tehetséggondozásban résztvevő: 30 fő fejlesztésben résztvevő: 25 fő

175

Adminisztratív létszám (fő) 5


Az intézmény kihasználtsága és intenzitási mutatói Férőhelyek száma

Tanulók száma

Osztályok száma

Pedagógusok száma





51,47 59,09

21,88 20,35

9,2 11,38

2.2.1.3. Személyi feltételek A szakos tanítás aránya 100 %-os a 2007/2008. tanévtől, a mátraderecskei általános iskola két pedagógusa a kémia és ének-zene oktatását kötelező órájuk, illetve túlóra keretében a recski iskolában is ellátják. A recski iskola a Mátraderecskén hiányzó testnevelés szakos ellátást biztosítja. Az Intézményben így megoldottá vált a 100%-os szakos ellátás. Pedagógus munkakörben alkalmazottak száma: A dolgozók közül vezető: tanító,tanár: ebből speciális képesítésű ped.: óraadó tanár: adminisztratív, technikai létszám: Összes dolgozó:

19 fő 2 fő 19 fő 3 fő 2 fő 5 fő 26 fő

2.2.1.4. Tárgyi feltételek Az iskola jó állapotú, emeletes téglaépületben működik. 1958-ban épült oktatási célra. 1983ban 10 tantermi épületszárnnyal bővült, majd 1989-ben 100 férőhelyes ebédlő és központi konyha átadására került sor. 2001-2002-ben sátortetőt kapott lépcsőházi kialakítással. Központi fűtéssel ellátott, a vizesblokk korszerűsítése is megtörtént. A taneszköz jegyzékben előírt felszerelés biztosított. A helyiségek tágasak, jó állapotúak, a korszerű oktatás követelményeinek megfelelnek. A különböző szaktantermek felszereltsége jó (nyelvi labor, informatika, könyvtár, stb.). Az orvosi szoba felszereltsége hiányos, azonban az egészségház az iskola közelében található, a szűrések és orvosi vizsgálatok ott történnek. Taneszköz - ellátottság megfelelő, a legtöbb eszközt pályázattal biztosították. 2.2.1.5. Az intézmény SWOT-analízise Erősségek

Gyengeségek  túlterheltség  felkészült nevelőtestület  hátrányos helyzetű tanulók magas, egy jó eszközellátottság re emelkedő létszáma  idegen nyelv emelt szintű oktatása  veszélyes közlekedés  speciális végzettségű pedagógusok  szülők szociális helyzetének romlása  sokoldalú szabadidős tevékenységek  marketing tevékenység hiánya  széleskörű, jó kapcsolatok Veszélyek Lehetőségek  folyamatos jogszabályváltozás  pályázatok folyamatos készítése, be a média negatív hatása nyújtása  gyermeki devianciák, káros szenvedé az intézmény népszerűsítése lyek  nyílt napok szervezése  fejlesztési források hiánya  kapcsolatok erősítése  megállapodással társulási központtá válás

176


2.2.1.6. Az iskolás korú sajátos nevelési igényű gyermekek ellátása Valamennyi tanuló integráltan oktatott. A sajátos nevelési igényű gyermekek külön fejlesztése szakképzett pedagógus irányításával történik. Az értelmi fogyatékos gyermekek gyógypedagógiai tanterv szerint tanulnak gyógypedagógus vezetésével, habilitációs és rehabilitációs foglalkozás biztosított részükre. A részképesség zavarosok fejlesztését is szakképzett pedagógus végzi. 1-4. évfolyamon a lemaradók részére felzárkóztató foglalkozásokat szerveznek. A tanórán differenciált foglalkozással biztosítják a lemaradók felzárkóztatást, a tehetségek gondozását. A szabadidős, tanórán kívüli foglalkozások is az esélyegyenlőtlenség mérséklését szolgálják. 2.2.1.7. A nemzeti és etnikai kisebbségi nevelés biztosítása Az iskola biztosítja az etnikai kisebbség nevelését, oktatását a Művelődési és Közoktatási Minisztérium által jóváhagyott tanterv alapján. Roma mesemondó versenyen megyei 2. helyezést ért el az iskola. 2.2.1.8. Bejáró gyermekek ellátása és utazási feltételek Az intézménybe 3 fő bejáró tanuló jár. Az ő utaztatásuk egyéni megoldással történik (autóval viszi a gyermeket a szülő vagy autóbusszal utazik). 3. Vállalt közoktatási feladatok a) Vállalt közoktatási feladat a logopédiai ellátás, amelyet a Pétervásárai Kistérség Többcélú Társulása útján lát el az önkormányzat. A logopédiai foglalkoztatók az oktatási-nevelési intézményekben találhatók. b) Az Önkormányzat 2004. évtől a többcélú kistérségi társulás útján ellátja a pályaválasztási tanácsadás feladatot, az „Aranykapu” Kistérségi Humán Szolgáltató Központ (korábbi Családsegítő- Gyermekjóléti Szolgálat és Nevelési Tanácsadó) pedagógiai szakszolgálatán keresztül. Szintén ezen intézmény útján valósul meg a nevelési tanácsadás feladatellátás is, a Szolgáltatóval kötött együttműködési megállapodás alapján. Az intézményben felnőttoktatás és –képzés is működik:   


Egyéb vállalt közoktatási feladatok ellátását a település a továbbiakban sem tervezi. 4. Szervezési és fejlesztési célok 4.1. Mindkét közoktatási intézménynél alapvető cél:  Az intézmények folyamatos fejlesztése, korszerűsítése,  A kötelező eszköz- felszerelésjegyzék követelményeinek biztosítása, az elhasználódott eszközök folyamatos cseréje,  A hatékony és gazdaságos működtetés összhangjának megteremtése,

177


 Az esélyegyenlőtlenség csökkentése érdekében a korszerű módszerek és eljárások megismerése, alkalmazása, felzárkóztatás, tehetséggondozás, egyéni foglalkozások, fejlesztések,  Az intézmény kapcsolatrendszerének ápolása, fejlesztése, erősítése,  Neveljen a kultúrák iránti nyitottságra, a másság elfogadására, egymás segítésére, fejlessze a környezettudatos magatartást, az egészséges testi, lelki, szociális fejlődést, az egészség védelmét és megőrzését. 4.2. Intézmény típusonként kiemelt célok 4.2.1. Óvoda  Az óvodai nevelési programban a hagyományápolás, etnikai nevelés folytatása,  A gyermekek - életkorának felkészültségének, fejlettségének figyelembe vételével sokoldalú, harmonikus fejlesztése,  Egyéni foglalkozásokkal, fejlesztésekkel, sokoldalú, színes tevékenységi formákkal a lemaradt gyermekek felzárkóztatása, esélyegyenlőségük javítása. 4.2.2. Általános iskola  A pedagógiai program, minőségbiztosítási program felülvizsgálata,  Eredményes és hatékony oktatás megvalósítása, a továbbtanulásra történő alapos és sokoldalú felkészítés, különös tekintettel a lemaradók felzárkóztatására és a tehetségek gondozására, az idegen nyelv emelt szintű oktatására,  A szakos ellátottság javítása, a pedagógusok folyamatos és sokoldalú felkészítése, a korszerű ismeretek elsajátíttatása, a továbbképzések feleljenek meg a helyi igényeknek és a jogszabályi feltételeknek. 4.3. Közoktatási feladatok, intézkedések 4.3.1. Mindkét intézményt érintő intézkedések  Az elavult audiovizuális eszközök folyamatos cseréje,  A helyiségek bútorzatának folyamatos felújítása. 4.3.2. Óvodai ellátás  Az óvodai ellátásban átszervezés nem várható és nem is tervezett. A gyermeklétszámban nem várható, csak néhány fős változás, ami azonban a csoportok számát és a foglalkoztatottak létszámát sem érinti,  A tárgyi feltételek javítása érdekében 2007-re tervezett a tornaszoba kivitelezése,  Ugyancsak ütemezett az óvoda épületének felújítása, fűtés korszerűsítése, és tetőcseréje. 4.3.3. Általános Iskolai ellátás Az általános iskolában a várható tanulólétszám az alábbiak szerint alakul: Tanulók száma Osztályok száma Az átlaglétszám

2008/2009 180 (197) fő 8 22,5 fő

2009/2010 182 fő 8 22,7 fő

178

2010/2011 180 fő 8 22,5 fő


A gyermeklétszám a következő tanévben jelentősen nem változik, ebből adódóan 8 osztállyal, viszonylag jó átlaglétszámmal működhet az intézmény. Tárgyi feltételrendszer javítása érdekében feladat, az egyes tantárgyak oktatásánál a kísérletekhez szükséges anyagok bővítése: pl. környezetismeret, fizika, kémia. Bútorzat cseréje, terem-felújítás, udvari játékok javíttatása, udvarrendezés, futballpálya építés. Személyi feltételek javítása érdekében szükséges feladatatok /intézkedések  az idegen nyelv oktatásánál a csoportbontás megvalósításához angol szakos pedagógus alkalmazása,  az 5-6. évfolyam esetében a nem szakrendszerű oktatás biztosításához a pedagógusok továbbképzése,  álláspályáztatás. 4.4. Intézkedések az esélyegyenlőség biztosítása érdekében  fejlesztő, felzárkóztató, egyéni foglalkozások szervezése,  integrált oktatás,  a már folyó programok folytatása, új lehetőségek keresése, pályázatokba történő bekapcsolódás,  a gyermekjóléti és családsegítő szolgálattal közös terv kidolgozása a hátrányos és halmozottan hátrányos gyermekekkel, tanulókkal történő foglalkozások módszereire, tevékenységi formáira,  kisebbségi önkormányzattal közös pontok, programok keresése, pályázatok készítése. 4.5. A stratégia megvalósítására tett lépések ÉMOP-4.3. Óvoda korszerűsítésére benyújtott pályázat A fejlesztés rövid leírása: Az épület teljes rekonstrukciója: vizesblokk felújítása, többfunkciós (tornaszoba, rendezvényterem) terem kialakítása, az épület akadálymentesítése, homlokzati felújítás. Összköltsége: 102.080.000 Ft, megvalósulása legkorábban: 2009. TIOP-1.1.1-07 Iskolai számítástechnika oktatás feltételeinek megteremtése A fejlesztés rövid leírása:  16 db iskolai munkaállomás  4 db tantermi csomag  1 db alkalmazás szoftver Összköltsége és megvalósulása a közbeszerzés lebonyolításától függ. 4.6. A célok megvalósítását szolgáló kapcsolatrendszer A célok elérése, és a feladatok megvalósítása érdekében szükség és igény szerinti kapcsolattartás szükséges a:  Pétervásárai Kistérség Többcélú Társulásával  Társult önkormányzatokkal  Közoktatási intézményekkel  Kisebbségi Önkormányzatokkal

179


 Szakmai szervezetekkel, továbbképző intézményekkel, szakmai szolgáltató intézményekkel  Helyi és térségi önkormányzatok egyéb intézményeivel  Országos és megyei szintű önkormányzati, közigazgatási hivatalokkal, szakmai szervezetekkel. 4.7. Fejlesztési lehetőségek Recsk nagyközség a kistérségben az a település, amelyik a gyermeklétszám miatt nem késszerül társulásra. Természetes azonban, hogy a finanszírozási gondok miatt szívesen társulna, pénzeszközökhöz juttatva ezzel az intézményeket. Várható, hogy a közeljövőben néhány környező település a jelenlegi társulásával sem felel meg a társulási törvény és a közoktatási törvény létszám-feltételeinek, s Recsk községhez társulnak. Az önkormányzat-, mint a térség legnagyobb településének képviselője-, nyitott minden társulni szándékozó önkormányzat irányában. A szomszédos, már társulásban lévő nagyközségeknek egyelőre nincs szándékában Recsk Nagyközség Önkormányzatával társulást létrehozni, annak ellenére, hogy a vonzáskörzet legnagyobb, minden feltételnek megfelelő, jól felszerelt iskolájával és a gyermekek intézményi étkeztetését biztosító 400 adagos központi konyhával rendelkezik. Az intézmények jelenlegi feltételei, kapacitása, tagintézmények és további gyermekek fogadására is alkalmas. A fejlesztések, felújítások megvalósításával a tárgyi feltételrendszer tovább javul, s még inkább vonzóvá válik. 5. Középfokú oktatás biztosításának intézményi és szervezeti keretei 5.1. A feladatellátás biztosításának módja, formája A kistérségben élő tanulók többsége a megyeszékhely Eger intézményeiben, illetve Gyöngyösön tanul. Pétervására városban működik a térség egyetlen középfokú oktatási intézménye, az FVM Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium. Az intézmény 1962-ben került Pétervásárára, és 1963-ban kezdte meg működését. A festői környezetben lévő Keglevich kastély épületében található intézmény a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fenntartásában működik. 5.2. Intézményi struktúra, férőhelyek, osztálylétszámok, kihasználtsági mutatók Az intézményben található szakiskola (tanulók száma: 145) és szakközépiskola (105 fős tanulólétszámmal). 12 osztály van, az átlaglétszám: 20,83 fő. Szakközépiskolai adatok: Tanulók száma: Felzárkóztató foglalkozáson vesz részt: Tehetséggondozásban vesz részt: Kollégiumban lakik:

105 fő 12 fő 10 fő 49 fő


180



145 fő 45 fő 10 fő 63 fő


54 fő 34 fő 3 fő 13 fő 10fő




25 fő 18 fő - fő 7 fő 5 fő

Összesen:

105 fő


35 fő 20 fő ..- fő 13 fő 6 fő


181

10 fő 7 fő ..- fő 4 fő - fő



5 fő - fő ..- fő 5 fő 2 fő


77 fő 51 fő 8 fő 30 fő 19 fő

Összesen:

145 fő


139 fő (55,6 %)


182

18 fő 10 fő 18 fő 18 fő 18 fő



183







185


11. Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés Mellékletben. 12. Záró rendelkezések  Jelen intézkedési terv a képviselő-testület elfogadó határozatával lép életbe, hatályos: 2010. július 31-ig.  Az intézkedési tervet 2 évenként, ha szükséges évenként felülvizsgáljuk és módosítjuk.  A mellékletben jelölt pénzügyi és gazdasági intézkedéseket értékeljük, szükség szerint módosítjuk  Az intézkedési terv végrehajtását folyamatosan ellenőrizzük, az elmaradást - felelősök és határidők megjelölésével – elemezzük, értékeljük, pótoljuk.  Az intézkedési tervet, az elfogadást követő 8 napon belül az elfogadó határozattal együtt a többcélú kistérségi társulásnak megküldjük.  Az intézkedési tervet Recsk Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete 51/2008. (VIII. 8.) határozatával elfogadta. Az intézkedési terv melléklete a feladat-és pénzügyi-ütemterv.

186


SIROK 1. Helyzetelemzés A település a Mátra Bükk találkozásánál helyezkedik el, a két Tarna-patak összefolyásánál található völgykatlanban terül el. Nevezetessége a vár, amely a 294 méter magas Várhegy kúpján áll. A Mátravidéki Fémművek összeomlásával a településen a munkalehetőségek száma jelentősen csökkent. A település demográfiai adatai:


1997

2004

2005

2006

2007

2312 14 30

2139 7 31

2113 8 28

2079 22 28

2039 14


11,8

A közoktatási társulásokhoz tartozó települések földrajzilag egy háromszöget alkotnak, melyben legdélebbi település Sirok, északon Terpes zár. Terpestől délre Szajla, keletre Bükkszék. A települések egymástól való távolsága 3-4 kilométer, egymásnak szomszédai. Az Önkormányzat nem tervezi az intézményeit ismételten önállóan fenntartani. 2. Kötelező közoktatási feladatok biztosítása 2.1. Óvoda 2.1.1.1. Általános jellemzés Az Önkormányzat a feladat ellátását a Bükkszék Község Önkormányzatával kötött társulási megállapodás alapján biztosítja. Helyben az anyaintézmény található, Bükkszéken egy csoportos tagintézmény működik. Az Önkormányzat nem tervezi átadni az intézmény fenntartói jogát, sem további társulásba vinni az intézményt. 2008. szeptember 1-jétől az istenmezejei óvoda is a Kölyökvár Óvoda tagintézménye lesz. Az intézmény felvételi körzete: Sirok község teljes közigazgatási területe, az itt élő gyermekek felvételét, átvételét az óvoda nem tagadhatja meg. A gyermeket elsősorban abba az óvodába kell felvenni, amelynek körzetében lakik, illetőleg ahol a szülője dolgozik. Az óvodai felvételről, átvételről az óvoda vezetője dönt. Ha az óvodába jelentkezők száma meghaladja a felvehető gyermekek számát, az óvodavezető bizottságot szervez, amely javaslatot tesz a felvételre. A tartalmi munka legfontosabb jellemzői:  a játék és a mozgás kiemelt szerepe,  a potenciális tanulási zavarok megelőzése,  a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatása, kisebb funkció zavarok rendezése,  sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztése, sikeres iskolai beilleszkedésük segítése,  tehetséggondozás, játszóházi foglalkozások keretében. Összességében a szakmai munka alapelve az iskolai életre felkészítésben az esélyegyenlőség megteremtése.

187


2.1.1.2. Létszámadatok A Kölyökvár Óvoda anyaintézményének két csoportjába 36 gyermek jár, ebből 2 fő bejáró. A bükkszéki tagóvodával együtt a csoportok száma 3, az intézményegységbe felvett gyermekek száma 53 fő, a férőhelyek száma 90, a kihasználtság: 58,88 %. Az egy csoportra jutó gyermekek száma: 17,66 fő (a kistérségi átlag: 21,97 fő). Az anyaintézmény férőhelyeinek száma 50, annak kihasználtsága 72 % (a kistérségi átlag: 87,14 %). A sajátos nevelési igényű gyermekek száma 2 fő, a veszélyeztetett gyermekek száma 3 fő, a hátrányos helyzetű gyermekek száma 14 fő, a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekeké 11 fő. Kor szerinti megoszlás:


5 fő 22 fő 9 fő 36 fő

A várható gyermeklétszám: Sirok Bükkszék Összesen csoportok száma Átlaglétszám

2008/2009 32 fő 11 fő 43 fő 3 14,33

2009/2010 30 fő 14 fő 44 fő 3 14,66

2010/2011 31 fő 14 fő 45 fő 3 15 fő

Ez a gyermeklétszám három csoport esetén már 2008-tól az elvárt létszám alatt marad. A következő nevelési évben a sajátos nevelési igényű gyermekekkel korrigált létszámmal teljesíti az intézmény a minimum létszámfeltételt (15 fő). 2.1.1.3. Személyi feltételek Az óvónők száma 7, dajkák száma: 3 fő (intézmény). Az anyaintézményben 5 óvónő és 2 dajka vesz részt a feladatellátásban. Az egy óvónőre jutó gyermeklétszám az intézményegységben: 7,2 fő, intézményi szinten: 7,57 fő, a kistérségi átlag: 10,47 fő. 2.1.1.4. Tárgyi feltételek Az anyaintézményben 2 csoportszoba és 1 tornaszoba van. Az óvoda épülete és környezete felújításra szorul. A tető és a nyílászárók, valamint a vizesblokk felújítására, s gyermekmosdó, tálalókonyha kialakítására jelentkezik igény. Indokolt a gyermekágyak, és szekrények minőségi cseréje. Tornaszoba van, az orvosi szoba felszerelése hiányzik. A taneszköz ellátottság jó, az elhasználódás miatti folyamatos csere, illetve pótlás, valamint az udvari játékok cseréje szükséges. 2.1.1.5. Az intézmény SWOT-analízise Erőssége: felkészült, tapasztalt pedagógusok, eredményes fejlesztő és tehetséggondozó tevékenység. Gyengesége/probléma: a csökkenő gyermeklétszám. 188


Lehetőségek: az épület felújítása, eszközfejlesztés Veszélyek: a csökkenő gyermeklétszám miatt csoportösszevonás, a dolgozói létszám csökken. 2.1.1.6. Az óvodás korú sajátos nevelési igényű gyermekek ellátása Az alábbi fogyatékossággal rendelkező sajátos nevelési igényű óvodás korú gyermekek oktatása-nevelése valósulhat meg az intézményben: a) Beszédfogyatékos, enyhe értelmi fogyatékos, a megismerő funkció vagy a viselkedés fejlődésének organikus okokra visszavezethetően tartós és súlyos rendellenessége, b) A megismerő funkció vagy a viselkedés fejlődésének organikus okokra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenessége. 2.1.1.7. A nemzeti és etnikai kisebbségi nevelés biztosítása Az intézményben nemzeti és etnikai nevelésre vonatkozó igény nem jelentkezett ez ideig, azonban a hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek esélyegyenlősége biztosítása megteremtését célzó integrációs fejlesztést, felkészítést szerveznek az intézményben. 2.1.1.8. Bejáró gyermekek ellátása és utazási feltételek Az intézménybe bejáró gyermekek száma 2 fő, az ő utaztatásuk iskolabusszal történik (a gesztor önkormányzat vásárolja a szolgáltatást). 2.2. Általános iskola 2.2.1.1. Általános jellemzés Az Általános iskolai oktatás az önkormányzat által fenntartott Országh Kristóf Általános Iskolában valósul meg. Az intézményt a 2005/2006-os tanévtől Közoktatási Intézményt Fenntartó Társulás működteti. A 2007/2008. tanév kezdetéig az iskolának tagintézménye volt a bükkszéki általános iskola, ahová a helyben lakó tanulókon kívül a szajlai és a terpesi tanköteles korú gyermekek is jártak. Az iskolát fenntartó intézményi társulásnak ettől az évtől Sirok, Bükkszék és Terpes községek önkormányzatai tagjai. Szajla Község Önkormányzata e tanévvel kezdődően kivált a közoktatási intézményfenntartó társulásból. Az intézmény beiskolázási körzetéhez Sirok, Bükkszék és Terpes községek teljes közigazgatási területe tartozik. A tartalmi munka legfontosabb jellemzői, különös tekintettel az esélyegyenlőség biztosítására:  Valamennyi tanuló integráltan oktatott.  A sajátos nevelési igényű gyermekek külön fejlesztése szakképzett pedagógus irányításával történik.  A lemaradók részére felzárkóztató foglalkozásokat szerveznek szükség szerint.  A tehetséggondozás sokszínű és széles skálájú.  Integrációs oktatás is folyik az intézményben.  A tanórán differenciált foglalkozással biztosítják a lemaradók felzárkóztatást, a tehetségek gondozását.

189


2.2.1.2. Létszámadatok évfolyam 1. évfolyam 2. évfolyam 3. évfolyam 4. évfolyam

Osztályok száma 1 2 2 1

fő 27 32 33 27

évfolyam 5. évfolyam 6. évfolyam 7. évfolyam 8. évfolyam

Osztályok száma 1 1 1 1

fő 24 21 24 21

Összesen: 209 tanuló A tanulók közül: bejáró: 105 fő napközis, tanulószobás: 93 fő veszélyeztetett: 25 fő hátrányos helyzetű: 106 fő halmozottan hátrányos: 75 fő tehetséggondozásban vesz részt: 78 fő felzárkóztatásban részesül: 75 fő fejlesztésben résztvevő: 40 fő integrált oktatásban vesz részt: 40 fő Intenzitási és kihasználtsági mutatók A férőhelyek száma 264, a kihasználtság: 79,16 %. Az egy osztályra jutó tanuló: 20,9 fő (kistérségi átlag: 20,35 fő). Az egy pedagógusra jutó tanulók száma 11,6 fő, ugyanez a mutató a kistérség átlagában 11,38 fő. A várható tanulói létszám: 2008/2009 214 (232) fő

2009/2010 232 fő

2010/2011 230 fő

A várható létszám mérsékelt emelkedést mutat. 2.2.1.3. Személyi feltételek A dolgozók közül: tanító,tanár: ebből vezető: ebből pedagógiai képesítéssel rendelkező egyéb felsőfokú végz.: adminisztratív, technikai: Összes dolgozó:

17 fő 2 fő 1 fő 10 fő 28 fő

A szakos tanítás aránya 86 %. Nincs szakképzett nevelő rajzból és kémiából, többlet jelentkezik: magyar nyelv és irodalom, valamint történelem szakosokból. 2.2.1.4. Tárgyi feltételek Az iskola épülete iskolának épült, állaga megfelelő, de felújításra érett. Felszereltsége az előírásokhoz viszonyítva 80 %-os. Taneszköz-ellátottsága jó. Osztálytermek száma 6, szaktanterem 6, tanulócsoportos foglalkozásra kialakított kisterem 2, egyéb, oktatási célt szolgáló helyiség 2, tornaterem van.

190


2.2.1.5. Az intézmény SWOT-analízise Erősségek    











 


2.2.1.6. Az iskolás korú sajátos nevelési igényű gyermekek ellátása Az alábbi fogyatékossággal rendelkező sajátos nevelési igényű iskolás korú gyermekek oktatása-nevelése valósulhat meg az intézményben: a) Beszédfogyatékos, enyhe értelmi fogyatékos, a megismerő funkció vagy a viselkedés fejlődésének organikus okokra visszavezethetően tartós és súlyos rendellenessége, b) A megismerő funkció vagy a viselkedés fejlődésének organikus okokra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenessége. 2.2.1.7. A nemzeti és etnikai kisebbségi nevelés biztosítása Az intézmény nemzeti és etnikai nevelést nem biztosít, azonban a hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek esélyegyenlősége biztosítása megteremtését célzó integrációs fejlesztést, felkészítést szerveznek az intézményben. 2.2.1.8. Bejáró gyermekek ellátása és utazási feltételek Az intézménybe bejáró gyermekek száma 104 fő, ebből 95 fő utaztatása iskolabusszal történik (a gesztor önkormányzat vásárolja a szolgáltatást). A többi bejáró tanuló egyéni megoldással utazik (a szülő viszi autóval, vagy autóbusszal közlekedik). 3. Vállalt közoktatási feladatok a) Vállalt közoktatási feladat a logopédiai ellátás, amelyet a Pétervásárai Kistérség Többcélú Társulása útján lát el az önkormányzat. A logopédiai foglalkoztatók az oktatási-nevelési intézményekben találhatók. b) Az Önkormányzat 2004. évtől a többcélú kistérségi társulás útján ellátja a pályaválasztási tanácsadás feladatot, az „Aranykapu” Kistérségi Humán Szolgáltató Központ (korábbi Családsegítő- Gyermekjóléti Szolgálat és Nevelési Tanácsadó) pedagógiai szakszolgálatán keresztül. Szintén ezen intézmény útján valósul meg a nevelési tanácsadás feladatellátás is, melyet együttműködési megállapodás alapján végez a Szolgáltató. Egyéb nem kötelező feladat ellátását az önkormányzat nem tervezi.

191


4. Szervezési és fejlesztési célok 4.1. Mindkét közoktatási intézménynél alapvető cél:  Az intézmények folyamatos fejlesztése, korszerűsítése, szükség szerinti felújítása  A kötelező eszköz- felszerelésjegyzék követelményeinek biztosítása, az elhasználódott eszközök folyamatos cseréje,  A hatékony és gazdaságos működtetés összhangjának megteremtése,  Az esélyegyenlőtlenség csökkentése érdekében a korszerű módszerek és eljárások megismerése, alkalmazása, felzárkóztatás, tehetséggondozás, egyéni foglalkozások, fejlesztések,  Az intézmény kapcsolatrendszerének ápolása, fejlesztése, erősítése,  Neveljen a kultúrák iránti nyitottságra, a másság elfogadására, egymás segítésére, fejlessze a környezettudatos magatartást, az egészséges testi, lelki, szociális fejlődést, az egészség védelmét és megőrzését. 4.2. Intézmény típusonként kiemelt célok 4.2.1. Óvoda  Az óvodai nevelési programban igény szerint az etnikai nevelés bevezetése,  A gyermekek - életkorának felkészültségének, fejlettségének figyelembe vételével sokoldalú, harmonikus fejlesztése,  Egyéni foglalkozásokkal, fejlesztésekkel, sokoldalú, színes tevékenységi formákkal a lemaradt gyermekek felzárkóztatása esélyegyenlőségük javítása. 4.2.2. Általános iskola  A tárgyi feltételrendszer biztosítsa a Bükkszékről átkerülő gyermekek megfelelő elhelyezését,  A pedagógiai program, minőségirányítási program felülvizsgálata  Eredményes és hatékony oktatás megvalósítása, a továbbtanulásra történő alapos és sokoldalú felkészítés, különös tekintettel a lemaradók felzárkóztatására és a tehetségek gondozására, az idegen nyelv oktatására  A szakos ellátottság javítása, a pedagógusok folyamatos és sokoldalú felkészítése, a korszerű ismeretek elsajátíttatása, a továbbképzések feleljenek meg a helyi igényeknek és a jogszabályi feltételeknek. 4.3. Közoktatási feladatok, intézkedések 4.3.2. Mindkét intézményt érintő intézkedések  Az épületek szükség, igény és lehetőség szerinti felújítása  Az elavult eszközök folyamatos cseréje  A helyiségek bútorzatának pótlása 4.3.2. Óvodai ellátásban  Az óvodai ellátásban a gyermeklétszám csökkenése csoportösszevonáshoz vezet, mely a dolgozói létszámot is érinti.  A tárgyi feltételek javítása érdekében a helyzetelemzésben megfogalmazott igények megvalósítása a várható új helyzet ismeretében.

192


4.3.3. Általános Iskolai ellátásban Tárgyi feltételrendszer javítása érdekében  A gyermeklétszám növekedése miatt a berendezések, pótlása, a bejáró gyermekek számának növekedése miatt az utaztatás, étkeztetés megszervezése,  Az épületek, udvar karbantartása, új szemléltető eszközök vásárlása, játszóudvar fejlesztése, tetőszerkezet javítása,  A fejlesztések pénzügyi vonzatát az 1.sz. mellékletben rögzített ütemterv tartalmazza.  Az épület jelenlegi feltételei, kapacitása, további gyermekek fogadására is alkalmas. Tervezett infrastrukturális fejlesztés:    

Megnevezése: Az iskola felújítása, akadálymentesítése, fűtéskorszerűsítése Megvalósítása: 2009/2010 Összköltsége: 267 millió Ft Forrás: ÉMOP, saját forrás

Személyi feltételek javítása érdekében szükséges feladatatok /intézkedések  100 %-os szakos ellátottság biztosítása, esetleg óraadó foglalkoztatásával,  az idegen nyelv oktatásához angol szakos pedagógus biztosítása,  az 5-6. évfolyam esetében a nem szakrendszerű oktatás biztosításához a pedagógusok továbbképzése. Intézkedések az esélyegyenlőség biztosítása érdekében     


4.4. A célok megvalósítását szolgáló kapcsolatrendszer A célok elérése, és a feladatok megvalósítása érdekében szükség és igény szerinti kapcsolattartás szükséges a:  Pétervásárai Kistérség Többcélú Társulásával  Társult önkormányzatokkal  Közoktatási intézményekkel  Kisebbségi Önkormányzatokkal  Szakmai szervezetekkel, továbbképző intézményekkel, szakmai szolgáltató intézményekkel  Helyi és térségi önkormányzatok egyéb intézményeivel  Országos és megyei szintű önkormányzati, közigazgatási hivatalokkal, szakmai szervezetekkel. 5. Középfokú oktatás biztosításának intézményi és szervezeti keretei 5.1. A feladatellátás biztosításának módja, formája A kistérségben élő tanulók többsége a megyeszékhely Eger intézményeiben, illetve Gyöngyösön tanul. 193



105 fő 12 fő 10 fő 49 fő


145 fő 45 fő 10 fő 63 fő


54 fő 34 fő 3 fő 13 fő 10fő



Mezőgazdasági gépésztechnikus Képzésben résztvevők száma: Bejáró tanulók száma: A tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő tanulók száma: Hátrányos helyzetű tanulók száma: 194

25 fő 18 fő - fő 7 fő


Ebből halmozottan hátrányos helyzetű:

5 fő

Összesen:

105 fő


35 fő 20 fő ..- fő 13 fő 6 fő


10 fő 7 fő ..- fő 4 fő - fő


5 fő - fő ..- fő 5 fő 2 fő


77 fő 51 fő 8 fő 30 fő 19 fő

Összesen:

145 fő


139 fő (55,6 %)

Képeznek:  lótenyésztő, dísznövény - és zöldségtermesztő, mezőgazdasági gépész, pék-cukrász, és virágkötő szakmunkásokat,  növénytermesztő és növényvédelmi technikusokat, és  mezőgazdasági gépésztechnikusokat.

195


5.3. Az intézmény humán erőforrás-, infrastrukturális és tárgyi feltételrendszerének jellemzői A tanulókat 12 osztályban 26 főállású pedagógus, valamint óraadók oktatják. A nevelő-oktató munkát közvetlenül segítők száma 15 fő, egyéb dolgozó (elsősorban technikai, konyhai és kisegítő létszám) 8 fő. Az egy pedagógusra jutó tanulók száma: 9,62 fő. Az intézményben 12 szaktanterem áll rendelkezésre, és 2 db tanulócsoportos foglalkozásra kialakított kisterem. Iskolai tanműhelyi képzési helyek száma 225. Iskolán kívüli tanműhely 1 (képzési helyeinek száma: 5). Az iskolának saját kollégiuma van, 115 férőhellyel. 5.4. Az iskoláskorú sajátos nevelési igényű gyermekek nevelése-oktatása Sajátos nevelési igényű tanulók Képzésben résztvevők száma: Bejáró tanulók száma: A tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő tanulók száma: Hátrányos helyzetű tanulók száma: Ebből halmozottan hátrányos helyzetű:

18 fő 10 fő 18 fő 18 fő 18 fő

5.5. Nemzeti és etnikai nevelés-oktatás biztosítása A nemzeti és etnikai nevelésre az intézményben nincs igény. 5.6. Bejáró tanulók és utazási feltételeik A bejáró tanulók jelentős része tömegközlekedéssel jut el az intézménybe, a többi tanuló egyéni megoldással. 6. Diákotthon és kollégiumi ellátás A kistérség egyetlen kollégiuma az FVM fenntartásában működő Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium intézményben található, amely valamennyi jelentkező igényt kielégít. A férőhelyek száma: 115 fő. Az elhelyezett tanulók száma: 112 fő, ebből lány 27 fő. A kihasználtság így 97,39 %-os. A kollégiumban 6 nevelő dolgozik. A patinás, barokk kastély a fiúkollégiumnak ad helyet, a lányok az ebédlő tetőterének beépítésével nyert férőhelyen, „szállodai színvonalú” ellátásban részesülnek. 7. Gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátás (sajátos nevelést igénylő gyermekek tanulók ellátása) Konduktív pedagógiai ellátás nincs a kistérségben, gyógypedagógiai ellátás az általános iskolákban valósul meg. Az előző intézkedési terv készítésének időszakában, 4 intézményben oktatták külön osztályban a sajátos nevelést igénylő gyermekeket, az eltelt 2 év alatt megszűnt a csoport Recsken és Sirokban. E két településen a tanulók képzése integrált oktatás keretében, a többi tanulóval együtt valósul meg, s külön, egyéni fejlesztést kapnak. Ugyanez vonatkozik mindazon településre, ahol nem szerveztek részükre külön osztályt. Összevont osztályokban folyik az értelmi fogyatékos gyermekek oktatása:  Pétervásárán 1 összevont osztály (14 fő),  Tarnaleleszen 3 összevont osztály működik (összesen 35 fő ). 196


Mindemellett vannak az említett iskolában olyan értelmi fogyatékosak is, akiket integráltan oktatnak. A kistérség 1628 tanulója közül sajátos nevelési igényű 194 fő, a tanulók 11,92 %-a (2007. október 1-jei statisztikai adat). 8. Pedagógiai szakszolgáltatások 8.1. Ellátott szakszolgálati feladatok, a feladatellátás módja, formája A Pétervásárai kistérségben a pedagógiai szakszolgálati feladatok a Pétervásárai Kistérség Többcélú Társulása szervezésében kerülnek ellátásra. 2007. augusztus 31-ig intézményfenntartó társulásokkal kötött megállapodásokkal valósult meg a logopédia és a továbbtanulási és pályaválasztási tanácsadás. Ezt követően a feladatot a Társulás saját fenntartású többcélú intézménye útján látja el, amelynek nevelési tanácsadó intézményegysége is van. 8.1.1. Nevelési tanácsadás A Nevelési Tanácsadó Pétervására városban működik, többcélú intézmény intézményegységeként. A feladatellátásban a korábbi intézményfenntartó társulás 12 települése vesz részt. Társult önkormányzatok: Bükkszék, Bükkszenterzsébet, Erdőkövesd, Ivád, Istenmezeje, Kisfüzes, Mátraballa, Mátraderecske, Pétervására, Szajla, Terpes, Váraszó. A kistérség további 8 településén (Bodony, Fedémes, Parád, Parádsasvár, Recsk, Sirok, Szentdomonkos, Tarnalelesz) együttműködési megállapodás útján látja el a feladatot az Intézmény. Az intézmény neve: „Aranykapu” Kistérségi Humán Szolgáltató Központ A nevelési tanácsadói feladatot a kistérség 20 településén túl Bélapátfalvai kistérség 10 településén is ellátta a 2007/2008. tanévben. A 2008/2009. tanévtől várhatóan a Bélapátfalvai kistérség települései az egri nevelési tanácsadó útján látják el a feladatot. A nevelési tanácsadó a kistérség területén 2007-ben 92 gyermek esetében 784 alkalommal végzett fejlesztést, a pszichológus 13 gyermekkel 96 alkalommal foglalkozott. 8.1.2. Logopédiai szolgálat A Társulás ellátja a logopédiai feladatot is, 3 mikrotérségben, 1-1 fő logopédus alkalmazásával. 2007. évben 270 fő ellátottal foglalkozott a szolgálat, legalább heti 1 alkalommal. 8.1.3. Továbbtanulási és pályaválasztási tanácsadás A továbbtanulási és pályaválasztási tanácsadást igény és szükség szerint látja el a nevelési tanácsadó. 2007. évben 54 tanuló kereste fel legalább évi 2 alkalommal (terápia) kereste fel az intézményt. A pályairányítást, pályaválasztási tanácsadást az iskolák az 5. évfolyamtól folyamatosan végzik – elsősorban az osztályfőnök irányításával -, a tanácsadásra a bizonytalanok, vagy a képességeket nem megfelelően felmérő családok gyermekei jelennek meg képességet meghaladó- elsősorban szülői elvárások miatti-továbbtanulási szándék, terv esetén. Probléma lehet még a speciális pálya alkalmassági kérdése is.

197


8.2. Humán erőforrási-, infrastrukturális és tárgyi feltételrendszer jellemzői A feladatokat 6 fő pedagógus (3 fő logopédus, 3 fő fejlesztő logopédus) látja el, közülük 1 fő szakmai vezető. A feladatellátáshoz a tárgyi feltételrendszer rendelkezésre áll, a szükséges helyiségek 2008. szeptember 1-jétől a Pétervására, Kossuth L. út 1. szám alatti irodaépületben biztosítottak lesznek: 1 tanári szoba, 2 foglalkoztató. 9. Egyéb a kistérségben ellátott közoktatási feladatok biztosítása 9.1. Pedagógiai szakmai szolgáltatások biztosítása A kistérség települései vásárlással oldják meg, a Heves Megyei Pedagógiai Intézettől és felsőoktatási intézményektől. 9.2. Alapfokú művészetoktatás biztosításának körülményei Alapfokú művészetoktatás a térségben egy általános iskolában folyik, Parádon. Zene-tánc-és képző-művészeti ágon folyik képzés, a településre járó gyermekeknek. A kistérség központjában indokolt lenne egy alapfokú zene- tánc- és képző-művészeti oktatást végző intézmény létrehozására és működtetése, akár többcélú intézmény keretében is, vagy közoktatási megállapodás keretében lehetne a feladatot elláttatni. 9.3. Munkaerő-gazdálkodási rendszer A kistérségben még nem működik munkaerő-gazdálkodási rendszer. 9.4. Helyettesítési rendszer Az intézményfenntartó társulások létrehozásának befejezésével (maximum két év múlva) várhatóan a szakos ellátás, valamint a humán erőforrással történő hatékony gazdálkodás is megvalósul. Remélhetőleg olyan szakos tanárok maradnak a pályán, akik vagy több szakosak (legalább kettő) vagy hajlandóak újabb szak megszerzésére. A kevés óraszámú tantárgyak oktatása, a gyógypedagógiai oktatás, a fejlesztés, valamint az idegen nyelv oktatása esetén várható igény a szakos tanítás utazó tanárral történő oktatására, illetve a távollévők, hiányszakosok helyettesítő tanárral történő ellátására. A helyettesítési rendszer bevezetését szorgalmazza az a jogszabályi rendelkezés is, mely az 56. évfolyamon a tanítók alkalmazását fogalmazza meg az órák 25-50 %-nak oktatásában. Továbbképzésen túl a pedagógusok utaztatása segíthet a jelentkező hiányok pótlásában. 9.5. Felnőttoktatás és -képzés Az FVM fenntartásában működő pétervásárai szakképző intézményben folyik gépészeti szakmában. A recski Jámbor Vilmos Általános Iskolában felnőttoktatás és –képzés is működik:   


198


9.6. Iskolabusz-szolgáltatás rendszere Eddig 2 iskolabusz vásárlására került sor a Pétervásárai Kistérség Többcélú Társulása pályázatával, amelyek Mátraderecske és Parád mikrotársulásainál teljesítenek szolgálatot. A két iskolabusz üzembentartója a két gesztor önkormányzat. A társulások számának emelkedése, valamint az egyre több települést érintő társulások létrejötte indokolja a további iskolabusz beállítását, illetve a tanulók szervezett utaztatását. Ez utóbbi nem feltétlen busz vásárlásával lesz a legolcsóbb megoldás, inkább a szolgáltatás vásárlásával. Iskolabusz szolgáltatás vásárlásával biztosítja a gyermekek, tanulók utaztatását Sirok Község Önkormányzata, Bükkszék, Szajla és Terpes községekből és vissza. 10. Nem állami, nem önkormányzati fenntartókkal történő együttműködés módjai Az egyetlen, nem önkormányzati fenntartású intézmény a kistérségben a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fenntartásában lévő pétervásárai Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium. A Pétervásárai kistérség egyik tagönkormányzata sem tervezi közoktatási intézményeit nem állami fenntartó részére átadni. 11. Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés Mellékletben. 12. Záró rendelkezések  Jelen intézkedési terv az érintett képviselő-testületek elfogadásával lép életbe, hatályos: 2010. július 31-ig.  Az intézkedési tervet 2 évenként, ha szükséges évenként felülvizsgáljuk és módosítjuk.  A mellékletben jelölt pénzügyi és gazdasági intézkedéseket értékeljük, szükség szerint módosítjuk  Az intézkedési terv végrehajtását folyamatosan ellenőrizzük, az elmaradást - felelősök és határidők megjelölésével – elemezzük, értékeljük, pótoljuk.  Az intézkedési tervet, az elfogadást követő 8 napon belül az elfogadó határozattal együtt a többcélú kistérségi társulásnak megküldjük.  Jelen intézkedési tervet Sirok Község Önkormányzatának Képviselő-testülete 57/2008. (VIII. 25.) határozatával elfogadta. A terv melléklete a feladatok ütem- és pénzügyi-terve.

199


SZAJLA 1. Helyzetelemzés A 673 fő lélekszámú település szép földrajzi környezetben helyezkedik el. A két településrészből álló község teljesen egybeépült Terpessel. A kiépített infrastruktúrából még hiányzik a szennyvízcsatorna. Probléma a munkanélküliség, a munkahelyek hiánya, a rossz minőségű termőföld. A település demográfiai adatai:


1997

2004

2005

2006

2007

617 4 13

660 12 12

669 11 9

667 9 7

673 7


9,07

A kötelező közoktatási feladatát mindkét intézménytípusra társulással valósítja meg az önkormányzat. 2. Kötelező közoktatási feladatok biztosítása 2.1. Óvoda 2.1.1.1. Általános jellemzés A község önkormányzata az óvodai ellátást társulásban fenntartott intézményben, helyben látja el. Terpes község óvodáskorú gyermekei is Szajlára járnak. Az óvoda tartalmai munkájának legfontosabb jellemzői:    

az egészséges életmód kialakítása, társas kapcsolatok és érzelmi nevelés, a hátrányokkal küzdő gyermekek intenzív fejlesztése, egyéni fejlesztés, felzárkóztatás

Az intézmény felvételi körzete: Szajla és Terpes községek teljes közigazgatási területe, az itt élő gyermekek felvételét, átvételét az óvoda nem tagadhatja meg. A gyermekeket elsősorban abba az óvodába kell felvenni, amelynek körzetében lakik, illetőleg ahol a szülője dolgozik. Az óvodai felvételről, átvételről az óvoda vezetője dönt. Ha az óvodába jelentkezők száma meghaladja a felvehető gyermekek számát, az óvodavezető bizottságot szervez, amely javaslatot tesz a felvételre. 2.1.1.2. Létszámadatok Az óvodába 40 gyermek jár (2007/2008. nevelési év), ebből helyben lakó 30, bejáró 10. A gyermekek kor szerinti megoszlása: 2-3 éves 9 fő, 4-5 éves 17 fő, 6-7 éves 14 fő. Sajátos nevelési igényű 6 gyermek, etnikai nevelésben részesül 25 fő. A férőhelyek száma 40, így az intézmény kihasználtsága 100%-os (kistérségi adat: 87,14 %). A gyermekek 2 vegyes csoportot alkotnak.

200


2.1.1.3. Személyi feltételek 3 óvónő és 2 dajka, valamint 2 fő konyhai dolgozó adja az intézményi dolgozói létszámot. Az egy pedagógusra jutó gyermeklétszám 13,33 fő (a kistérségi hasonló adat: 10,62 fő). 2.1.1.4. Tárgyi feltételek Az óvoda épülete 1993-ban épült, ízlésesen berendezett 40 férőhelyes. Bár egy csoportszoba épült, azt utólag megosztották, s így két kisebb csoport elhelyezésére nyílik lehetőség. Az épület felszereltsége többségében megfelelő, rendelkezik fejlesztő szobával, ugyanakkor nincs tornaszoba. A taneszköz-ellátottsága jó. 2.1.1.5. Az intézmény SWOT-analízise Erőssége: összeszokott jól működő kollektíva, felkészült óvónők. Gyengesége: a gyermekek többsége korukhoz viszonyítva mind testi, mind érzelmi és értelmi szinten is elmaradott, kiemelt fejlesztést igényelnek. Lehetőségek: két csoport szervezésével a 3 éves korú gyermekeket is fel tudták venni, fejlesztésük így korábban kezdődik, felzárkóztatásuk, esélyegyenlőségük lehetősége javulhat. Veszélyek: a gyermeklétszámban egyre nagyobb arányú (100 %-hoz közeli) a halmozottan hátrányos, korához képest minden téren elmaradt gyermek. 2.1.1.6. Az óvodás korú sajátos nevelési igényű gyermekek ellátása Az intézmény alaptevékenységei körében biztosítja a sajátos nevelési igényű gyermekek nevelését. 2.1.1.7. A nemzeti és etnikai kisebbségi nevelés biztosítása Az intézmény alaptevékenységei körében biztosítja a nemzeti és etnikai kisebbségi nevelést. 2.1.1.8. Bejáró gyermekek ellátása és utazási feltételek A két társult település összeépült, így csak az intézménytől távolabb lakó gyermekeket szükséges utaztatni. Az ő közlekedésük egyéni megoldással történik (a szülő autóval viszi a gyermeket az óvodába). 2.2. Általános iskola 2.2.1.1. Általános jellemzés Általános iskola nincs a településen. Az önkormányzat ezt a kötelező feladatot a Pétervására város, Erdőkövesd, Kisfüzes, Ivád és Váraszó községek Önkormányzataival kötött társulási megállapodással látja el. 2.2.1.2. Létszámadatok A pétervásárai Tamási Áron Általános Iskolába 19 fő jár Szajla községből. A tanulók nagy része (45 fő) a siroki iskolába jár.

201


A pétervásárai Tamási Áron Általános Iskola anyaintézményébe bejáró szajlai tanulók száma (2007/2008. tanévben): 1. évfolyam 2. évfolyam 3. évfolyam 4. évfolyam

1 fő 5 fő 2 fő



Összesen: 19 fő A siroki Országh Kristóf Általános Iskolába bejáró szajlai tanulók száma (2007/2008. tanévben): 1. évfolyam 2. évfolyam 3. évfolyam 4. évfolyam




Összesen: 45 fő 2.2.1.3. Személyi feltételek A pétervásárai Tamási Áron Általános Iskolában 100%-os szakos ellátottsággal biztosított. 2.2.1.4. Tárgyi feltételek A pétervásárai Tamási Áron Általános Iskola jól felszerelt, a tornaszoba/tornaterem hiányzik. 2.2.1.5. Az intézmény SWOT-analízise 1. erősségek  magas színvonalú szakmai munka  etnikai nevelés  integrált oktatás  integrációs nevelés  sokoldalú fejlesztés, felzárkóztatás, tehetséggondozás  100 %-os szakos ellátottság  jól felszerelt, korszerű intézmény  két idegen nyelv oktatása  informatika 3. osztálytól 3. lehetőségek  eddigi tevékenységi formák még hatékonyabb alkalmazása  az integrált és integrációs oktatás folytatása  pályázati lehetőségek maximális kihasználása  kapcsolatok bővítése, hasznosítása  szakmai konzultációk továbbképzések szervezése

202






A sajátos nevelési igényű gyermekek oktatása, fejlesztése a pétervásárai Tamási Áron Általános Iskolában megoldott, mind a tárgyi, mind a személyi feltételek megfelelőek. A pszichés fejlődés zavara miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan akadályozott, továbbá a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekeket, tanulókat integráltan oktatják. A testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékosok, autista és halmozottan fogyatékos gyermekek közül az enyhe fokban értelmi fogyatékosok egy részét integráltan, más részét szegregáltan oktatják. Ugyanez mondható el a középsúlyos értelmi fogyatékosokra, a testi, érzékszervi fogyatékosokra és az autistákra is. 2.2.1.7. A nemzeti és etnikai kisebbségi nevelés biztosítása Az etnikai kisebbséghez tartozó tanulók oktatása, felzárkóztatása, tehetséggondozása az elkészített pedagógiai program alapján valósul meg. 2.2.1.8. Bejáró gyermekek ellátása és utazási feltételek A bejáró tanulók utaztatása egyéni megoldással történik (a szülő autóval vagy autóbusszal viszi iskolába a gyermeket). Az iskolabuszos utaztatás biztosítására pályázatot nyújtott be a Pétervásárai Kistérség Többcélú Társulása, azonban nem kapott támogatást. Ennek hiányában várható az iskolabusz szolgáltatás megszervezése a közeljövőben. 3. Vállalt közoktatási feladatok a) Vállalt közoktatási feladat a logopédiai ellátás, amelyet a Pétervásárai Kistérség Többcélú Társulása útján lát el az önkormányzat. A logopédiai foglalkoztatók az oktatási-nevelési intézményekben találhatók. b) Az Önkormányzat 2004. évtől a többcélú kistérségi társulás útján ellátja a pályaválasztási tanácsadás feladatot, az „Aranykapu” Kistérségi Humán Szolgáltató Központ (korábbi Családsegítő- Gyermekjóléti Szolgálat és Nevelési Tanácsadó) pedagógiai szakszolgálatán keresztül. Szintén ezen intézmény útján valósul meg a nevelési tanácsadás feladatellátás is. Egyéb nem kötelező feladat ellátását az önkormányzat nem tervezi.

203


4. Szervezési és fejlesztési célok 4.1. Mindkét közoktatási intézménynél alapvető cél:  Az intézmények folyamatos fejlesztése, korszerűsítése, szükség szerinti felújítása  A kötelező eszköz- felszerelésjegyzék követelményeinek biztosítása, az elhasználódott eszközök folyamatos cseréje,  A hatékony és gazdaságos működtetés összhangjának megteremtése,  Az esélyegyenlőtlenség csökkentése érdekében a korszerű módszerek és eljárások megismerése, alkalmazása, felzárkóztatás, tehetséggondozás, egyéni foglalkozások, fejlesztések,  Az intézmény kapcsolatrendszerének ápolása, fejlesztése, erősítése,  Neveljen a kultúrák iránti nyitottságra, a másság elfogadására, egymás segítésére, fejlessze a környezettudatos magatartást, az egészséges testi, lelki, szociális fejlődést, az egészség védelmét és megőrzését. 4.2. Intézmény típusonként kiemelt célok 4.2.1. Óvodai ellátás Tárgyi feltételek javítása A tárgyi feltételrendszer maradéktalan megteremtése érdekében szükséges tornaszoba kialakítása, melyhez pályázati forrásokat keres az önkormányzat. A személyi feltételekben a csoportbontás miatti létszámfejlesztés indokolt. 4.2.2. Általános iskolai ellátás Tárgyi feltételek javítása Az általános iskolai oktatás Pétervására város iskolájában, illetve a hozzá tartozó erdőkövesdi és istenmezejei tagiskolában valósul meg. Mindhárom intézmény tárgyi feltételei megfelelőek. Személyi feltételek javítása Amennyiben a Tamási Áron Általános iskolában a társulási változások miatt osztálybontásra kerül sor, az értelemszerűen személyi fejlesztést von maga után. A fentiektől függetlenül, az iskola összetett feladatát, sokszínű tevékenységét, valamint a tagintézmények belépését tekintve indokolttá válhat még egy igazgató-helyettes beállítása, valamint legalább egy pedagógus átképzése gyógypedagógus szakra. Folyamatos elemzést igényel - a helyi és társult települések elvárásai miatt - a feladatok bővülése, változása s az igényekhez történő igazítása, a szükséges fejlesztések tervezése és ütemezése. 4.3. Közoktatási feladatok, intézkedések 4.3.1. Óvoda A tornaszoba és a hiányzó eszközök pótlására pályázat benyújtása.

204


4.3.2. Általános iskola Tervezett infrastrukturális fejlesztés:    


4.4. Az esélyegyenlőséget szolgáló intézkedések A tartalmi munka terén az eddigi, elsősorban felzárkóztató, fejlesztő tevékenység és az etnikai nevelés folytatása szükséges, az esélyegyenlőséget biztosító központi pályázati lehetőségekkel élni kell. Keresni kell az új és korszerű, hatékony módszerek, programok beépítését az óvodai nevelési programba. 4.5. A célok megvalósítását szolgáló kapcsolatrendszer A célok elérése, és a feladatok megvalósítása érdekében szükség és igény szerinti kapcsolattartás szükséges a:  Pétervásárai Kistérség Többcélú Társulásával  Társult önkormányzatokkal  Közoktatási intézményekkel  Kisebbségi Önkormányzatokkal  Szakmai szervezetekkel, továbbképző intézményekkel, szakmai szolgáltató intézményekkel  Helyi és térségi önkormányzatok egyéb intézményeivel  Országos és megyei szintű önkormányzati, közigazgatási hivatalokkal, szakmai szervezetekkel. 5. Középfokú oktatás biztosításának intézményi és szervezeti keretei 5.1. A feladatellátás biztosításának módja, formája A kistérségben élő tanulók többsége a megyeszékhely Eger intézményeiben, illetve Gyöngyösön tanul. Pétervására városban működik a térség egyetlen középfokú oktatási intézménye, az FVM Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium. Az intézmény 1962-ben került Pétervásárára, és 1963-ban kezdte meg működését. A festői környezetben lévő Keglevich kastély épületében található intézmény a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fenntartásában működik. 5.2. Intézményi struktúra, férőhelyek, osztálylétszámok, kihasználtsági mutatók Az intézményben található szakiskola (tanulók száma: 145) és szakközépiskola (105 fős tanulólétszámmal). 12 osztály van, az átlaglétszám: 20,83 fő. Szakközépiskolai adatok: Tanulók száma: Felzárkóztató foglalkozáson vesz részt: Tehetséggondozásban vesz részt: Kollégiumban lakik:

105 fő 12 fő 10 fő 49 fő

205



145 fő 45 fő 10 fő 63 fő


54 fő 34 fő 3 fő 13 fő 10fő




25 fő 18 fő - fő 7 fő 5 fő

Összesen:

105 fő


35 fő 20 fő ..- fő 13 fő 6 fő

Dísznövény- és zöldségtermesztő Képzésben résztvevők száma: Bejáró tanulók száma: A tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő tanulók száma: 206

10 fő 7 fő ..- fő



4 fő - fő


5 fő - fő ..- fő 5 fő 2 fő


77 fő 51 fő 8 fő 30 fő 19 fő

Összesen:

145 fő


139 fő (55,6 %)


207

18 fő 10 fő 18 fő 18 fő 18 fő


5.5. Nemzeti és etnikai nevelés-oktatás biztosítása A nemzeti és etnikai nevelésre az intézményben nincs igény. 5.6. Bejáró tanulók és utazási feltételeik A bejáró tanulók jelentős része tömegközlekedéssel jut el az intézménybe, a többi tanuló egyéni megoldással. 6. Diákotthon és kollégiumi ellátás A kistérség egyetlen kollégiuma az FVM fenntartásában működő Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium intézményben található, amely valamennyi jelentkező igényt kielégít. A férőhelyek száma: 115 fő. Az elhelyezett tanulók száma: 112 fő, ebből lány 27 fő. A kihasználtság így 97,39 %-os. A kollégiumban 6 nevelő dolgozik. A patinás, barokk kastély a fiúkollégiumnak ad helyet, a lányok az ebédlő tetőterének beépítésével nyert férőhelyen, „szállodai színvonalú” ellátásban részesülnek. 7. Gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátás (sajátos nevelést igénylő gyermekek tanulók ellátása) Konduktív pedagógiai ellátás nincs a kistérségben, gyógypedagógiai ellátás az általános iskolákban valósul meg. Az előző intézkedési terv készítésének időszakában, 4 intézményben oktatták külön osztályban a sajátos nevelést igénylő gyermekeket, az eltelt 2 év alatt megszűnt a csoport Recsken és Sirokban. E két településen a tanulók képzése integrált oktatás keretében, a többi tanulóval együtt valósul meg, s külön, egyéni fejlesztést kapnak. Ugyanez vonatkozik mindazon településre, ahol nem szerveztek részükre külön osztályt. Összevont osztályokban folyik az értelmi fogyatékos gyermekek oktatása:  Pétervásárán 1 összevont osztály (14 fő),  Tarnaleleszen 3 összevont osztály működik (összesen 35 fő ). Mindemellett vannak az említett iskolában olyan értelmi fogyatékosak is, akiket integráltan oktatnak. A kistérség 1628 tanulója közül sajátos nevelési igényű 194 fő, a tanulók 11,92 %-a (2007. október 1-jei statisztikai adat). 8. Pedagógiai szakszolgáltatások 8.1. Ellátott szakszolgálati feladatok, a feladatellátás módja, formája A Pétervásárai kistérségben a pedagógiai szakszolgálati feladatok a Pétervásárai Kistérség Többcélú Társulása szervezésében kerülnek ellátásra. 2007. augusztus 31-ig intézményfenntartó társulásokkal kötött megállapodásokkal valósult meg a logopédia és a továbbtanulási és pályaválasztási tanácsadás. Ezt követően a feladatot a Társulás saját fenntartású többcélú intézménye útján látja el, amelynek nevelési tanácsadó intézményegysége is van. 8.1.1. Nevelési tanácsadás A Nevelési Tanácsadó Pétervására városban működik, többcélú intézmény intézményegységeként. A feladatellátásban a korábbi intézményfenntartó társulás 12 települése vesz részt. Társult önkormányzatok: Bükkszék, Bükkszenterzsébet, Erdőkövesd, Ivád, Istenmezeje, Kisfüzes, Mátraballa, Mátraderecske, Pétervására, Szajla, Terpes, Váraszó. 208


A kistérség további 8 településén (Bodony, Fedémes, Parád, Parádsasvár, Recsk, Sirok, Szentdomonkos, Tarnalelesz) együttműködési megállapodás útján látja el a feladatot az Intézmény. Az intézmény neve: „Aranykapu” Kistérségi Humán Szolgáltató Központ A nevelési tanácsadói feladatot a kistérség 20 településén túl Bélapátfalvai kistérség 10 településén is ellátta a 2007/2008. tanévben. A 2008/2009. tanévtől várhatóan a Bélapátfalvai kistérség települései az egri nevelési tanácsadó útján látják el a feladatot. A nevelési tanácsadó a kistérség területén 2007-ben 92 gyermek esetében 784 alkalommal végzett fejlesztést, a pszichológus 13 gyermekkel 96 alkalommal foglalkozott. 8.1.2. Logopédiai szolgálat A Társulás ellátja a logopédiai feladatot is, 3 mikrotérségben, 1-1 fő logopédus alkalmazásával. 2007. évben 270 fő ellátottal foglalkozott a szolgálat, legalább heti 1 alkalommal. 8.1.3. Továbbtanulási és pályaválasztási tanácsadás A továbbtanulási és pályaválasztási tanácsadást igény és szükség szerint látja el a nevelési tanácsadó. 2007. évben 54 tanuló kereste fel legalább évi 2 alkalommal (terápia) kereste fel az intézményt. A pályairányítást, pályaválasztási tanácsadást az iskolák az 5. évfolyamtól folyamatosan végzik – elsősorban az osztályfőnök irányításával -, a tanácsadásra a bizonytalanok, vagy a képességeket nem megfelelően felmérő családok gyermekei jelennek meg képességet meghaladó- elsősorban szülői elvárások miatti-továbbtanulási szándék, terv esetén. Probléma lehet még a speciális pálya alkalmassági kérdése is. 8.2. Humán erőforrási-, infrastrukturális és tárgyi feltételrendszer jellemzői A feladatokat 6 fő pedagógus (3 fő logopédus, 3 fő fejlesztő logopédus) látja el, közülük 1 fő szakmai vezető. A feladatellátáshoz a tárgyi feltételrendszer rendelkezésre áll, a szükséges helyiségek 2008. szeptember 1-jétől a Pétervására, Kossuth L. út 1. szám alatti irodaépületben biztosítottak lesznek: 1 tanári szoba, 2 foglalkoztató. 9. Egyéb a kistérségben ellátott közoktatási feladatok biztosítása 9.1. Pedagógiai szakmai szolgáltatások biztosítása A kistérség települései vásárlással oldják meg, a Heves Megyei Pedagógiai Intézettől és felsőoktatási intézményektől. 9.2. Alapfokú művészetoktatás biztosításának körülményei Alapfokú művészetoktatás a térségben egy általános iskolában folyik, Parádon. Zene-tánc-és képző-művészeti ágon folyik képzés, a településre járó gyermekeknek.

209


A kistérség központjában indokolt lenne egy alapfokú zene- tánc- és képző-művészeti oktatást végző intézmény létrehozására és működtetése, akár többcélú intézmény keretében is, vagy közoktatási megállapodás keretében lehetne a feladatot elláttatni. 9.3. Munkaerő-gazdálkodási rendszer A kistérségben még nem működik munkaerő-gazdálkodási rendszer. 9.4. Helyettesítési rendszer Az intézményfenntartó társulások létrehozásának befejezésével (maximum két év múlva) várhatóan a szakos ellátás, valamint a humán erőforrással történő hatékony gazdálkodás is megvalósul. Remélhetőleg olyan szakos tanárok maradnak a pályán, akik vagy több szakosak (legalább kettő) vagy hajlandóak újabb szak megszerzésére. A kevés óraszámú tantárgyak oktatása, a gyógypedagógiai oktatás, a fejlesztés, valamint az idegen nyelv oktatása esetén várható igény a szakos tanítás utazó tanárral történő oktatására, illetve a távollévők, hiányszakosok helyettesítő tanárral történő ellátására. A helyettesítési rendszer bevezetését szorgalmazza az a jogszabályi rendelkezés is, mely az 56. évfolyamon a tanítók alkalmazását fogalmazza meg az órák 25-50 %-nak oktatásában. Továbbképzésen túl a pedagógusok utaztatása segíthet a jelentkező hiányok pótlásában. 9.5. Felnőttoktatás és -képzés Az FVM fenntartásában működő pétervásárai szakképző intézményben folyik gépészeti szakmában. A recski Jámbor Vilmos Általános Iskolában felnőttoktatás és –képzés is működik:   


9.6. Iskolabusz-szolgáltatás rendszere Eddig 2 iskolabusz vásárlására került sor a Pétervásárai Kistérség Többcélú Társulása pályázatával, amelyek Mátraderecske és Parád mikrotársulásainál teljesítenek szolgálatot. A két iskolabusz üzembentartója a két gesztor önkormányzat. A társulások számának emelkedése, valamint az egyre több települést érintő társulások létrejötte indokolja a további iskolabusz beállítását, illetve a tanulók szervezett utaztatását. Ez utóbbi nem feltétlen busz vásárlásával lesz a legolcsóbb megoldás, inkább a szolgáltatás vásárlásával. Iskolabusz szolgáltatás vásárlásával biztosítja a gyermekek, tanulók utaztatását Sirok Község Önkormányzata. 10. Nem állami, nem önkormányzati fenntartókkal történő együttműködés módjai Az egyetlen, nem önkormányzati fenntartású intézmény a kistérségben a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fenntartásában lévő pétervásárai Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium.

210


A Pétervásárai kistérség egyik tagönkormányzata sem tervezi közoktatási intézményeit nem állami fenntartó részére átadni. 11. Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés Mellékletben. 12. Záró rendelkezések  Jelen intézkedési terv az érintett képviselő-testületek elfogadásával lép életbe, hatályos: 2010. július 31-ig.  Az intézkedési tervet 2 évenként, ha szükséges évenként felülvizsgáljuk és módosítjuk.  A mellékletben jelölt pénzügyi és gazdasági intézkedéseket értékeljük, szükség szerint módosítjuk  Az intézkedési terv végrehajtását folyamatosan ellenőrizzük, az elmaradást - felelősök és határidők megjelölésével – elemezzük, értékeljük, pótoljuk.  Az intézkedési tervet, az elfogadást követő 8 napon belül az elfogadó határozattal együtt a többcélú kistérségi társulásnak megküldjük.  Jelen intézkedési tervet Szajla Község Önkormányzatának Képviselő-testülete 87/2008. (VIII. 14.) határozatával elfogadta. A terv melléklete a feladatok ütem- és pénzügyi-terve.

211


SZENTDOMONKOS 1. Helyzetelemzés A szintén alacsony lakosságszámú településekhez tartozó község (527 fő) népessége folyamatosan csökken. A település demográfiai adatai:


1997

2004

2005

2006

2007

589 10 12

563 3 7

541 6 5

544 5 5

527 3


10,52

A születések számának mérséklődése miatt az óvodáskorúak és tanköteles korúak száma olyan alacsony lett, hogy az önkormányzat mindkét intézmény bezárására kényszerült. Ezt az intézkedést a létszámhelyzeten túl az anyagi lehetőségek hiánya is sürgette. 2. Kötelező közoktatási feladatok biztosítása 2.1. Óvoda 2.1.1.1. Általános jellemzés Az óvodáskorúak nevelése a bükkszenterzsébeti óvodában történik, a két önkormányzat között létrejött társulási megállapodás alapján. Az Önkormányzat nem tervezi, hogy a közeljövőben ismét önálló intézményt működtessen, és a születési adatok alapján ennek nincs is realitása. 2.1.1.2. Létszámadatok A feladatellátás helye a bükkszenterzsébeti óvoda, ahol két osztatlan csoportban folyik a nevelő munka. A 2007/2008. nevelési évben az intézménybe járó gyermekek száma 56 fő (64 fő) volt. Ebből sajátos nevelési igényű gyermek 1 fő, gyógypedagógiai nevelésben résztvevő gyermek 2 fő. Szentdomonkos községből 13 gyermek jár az óvodába. 2.1.1.3. Személyi feltételek A gyermekekkel 4 óvónő és 2 dajka foglalkozik, az egyéb dolgozók száma: 4 fő. Az egy pedagógusra jutó gyermekszám 14 fő, a kistérségi hasonló adat: 10,62 fő. A viszonylag magas csoportlétszámok miatt az adat magasabb az átlagnál. 2.1.1.4. Tárgyi feltételek Az óvodaépület felújítására, belső festésére, nyílászárók cseréjére lenne szükség. A felszereltsége megfelelő, egyik csoportszobában esedékes lenne az asztalok, székek cseréje. Hiányzó helyiségek: tornaszoba, fejlesztő szoba, nevelői szoba. Taneszközökkel rendelkeznek, az elhasználódás miatt szükséges pótlás, valamint a közismeretei nevelésnél és az udvari játékoknál kellene fejleszteni.

212


2.1.1.5. Az intézmény SWOT-analízise Az óvodai nevelésben két éve indult el a Belső Gondozói Rendszer, ezen belül a testi nevelés célzott fejlesztése, mérése- értékelése – fejlesztés. A játék után a mozgás fejlesztése a kiemelt terület. Erősségek: Nagy zöld játszóudvar, a gyermekeknek helyben főznek, jól képzett pedagógusok, a gyermekek egyéni fejlesztése, logopédiai fejlesztés Gyengeségek: Nincs külön fejlesztő helyiség, nehéz rendben tartani a nagy udvart, a roma gyermekek nem járnak rendszeresen óvodába. Lehetőségek: A hiányzó helyiségek pótlása, pályázatokba történő bekapcsolódás, a szülő meggyőzése. Veszélyek: egyre több a szegény családból érkező, valamint a hátrányokkal induló gyermek. 2.1.1.6. Az óvodás korú sajátos nevelési igényű gyermekek ellátása Az intézmény alapító okirata és az intézmény jóváhagyott pedagógiai programja szerint     

a sajátos nevelési igényű –beszédfogyatékos, autista- gyermekek integrált óvodai nevelése, a sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelése utazó pedagógus segítségével, testi, érzékszervi, középsúlyos értelmi fogyatékos halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek nevelése, enyhe értelmi fogyatékos, a viselkedés fejlődésének organikus és nem organikus okokra visszavezethető tartós és súlyos rendellenessége miatt sajátos nevelési igényű gyermekek nevelése, beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő gyermekek fejlesztése – szakember segítségével.

2.1.1.7. A nemzeti és etnikai kisebbségi nevelés biztosítása A nemzeti és etnikai kisebbségi nevelés biztosítására eddig nem érkezett igény. 2.1.1.8. Bejáró gyermekek ellátása és utazási feltételek A bejáró gyermekek utaztatása egyéni megoldással történik (a szülő autóval vagy autóbusszal viszi óvodába a gyermeket). A gesztor önkormányzat az iskolai intézményfenntartó társulás településeivel közösen tervezi az iskolabusz szolgáltatás biztosítását. 2.2. Általános iskola 2.2.1.1. Általános jellemzés Az iskoláskorúk oktatása 2005/2006-ös tanév végéig az 1-4. évfolyammal helyben, önálló intézményben történt. A 2006/ 2007-es tanévtől a 4. osztály is a tarnaleleszi Általános Művelődési Központba járt, az 5-8 évfolyammal együtt, az 1-3. évfolyam az említett intézmény tagintézményévé vált. A 2007/2008. tanévtől az 1-3 évfolyamos szépen felújított tagintézményt bezárták, valamennyi szentdomonkosi tanköteles tanuló a tarnaleleszi iskolába, illetve annak 1-4. évfolyamos bükkszenterzsébeti tagiskolájába jár.

213


2.2.1.2. Létszámadatok A tarnaleleszi Általános Művelődési Központba bejáró szentdomonkosi tanulók száma (2007/2008. tanévben): 1. évfolyam 2. évfolyam 3. évfolyam 4. évfolyam

3 fő 5fő 4 fő 5 fő



Összesen: 38 fő. A pétervásárai Tamási Áron Általános Iskolába 3 tanuló jár. 2.2.1.3. Személyi feltételek A dolgozók közül: tanító,tanár: ebből vezető: adminisztratív, technikai: Összes dolgozó:

25 fő 2 fő 15 fő 40 fő

A szakos tanítás aránya 93,61 %. Nincs megfelelő szakképzett pedagógus rajzból, informatikából. 2.2.1.4. Tárgyi feltételek Az intézmény felszerelés- és eszköz - ellátottsága 60-70 %-ban biztosított, a taneszközök többségével rendelkeznek. 2.2.1.5. Az intézmény SWOT-analízise Erősségek  

 

  



 

felkészült nevelőtestület speciális végzettségű pedagógusok integrált oktatás, fejlesztés, felzárkóztatás, tehetséggondozás amatőr ifjúsági zenekar

Lehetőségek 

Gyengeségek

  

az egyre nehezebb anyagi háttér veszélyeztetett helyzetű tanulók egyre emelkedő létszáma szülők szociális helyzetének romlása nem megfelelő szakos ellátottság hiányos felszerelés


pályázatok folyamatos készítése, benyújtása nyílt napok, szakmai találkozók szervezése kapcsolatok erősítése a szakos ellátottság javítása integrált oktatás kiszélesítése



214



2.2.1.6. Az iskolás korú sajátos nevelési igényű gyermekek ellátása A sajátos nevelési igényű gyermekek oktatása, fejlesztése az általános iskolában részben integrált részben szegregált oktatás keretében megoldott, mind a tárgyi, mind a személyi feltételek megfelelőek, a tárgyi feltétel javítása érdekében a szükségtantermek kiváltása szükséges. A gyógypedagógiai tanterv szerint tanuló gyermekek oktatását, fejlesztését is felvállalták (a középsúlyos értelmi fogyatékosokat is).    

az integráltan oktatott sajátos nevelési igényű gyermekek külön fejlesztése szakképzett pedagógus irányításával történik, a lemaradók részére felzárkóztató foglalkozásokat szerveznek, a tehetséggondozás széles skálájú (pl.: sport, táncoktatás, zenekari munka) A tanórán differenciált foglalkozással biztosítják a lemaradók felzárkóztatást, a tehetségek gondozását.

2.2.1.7. A nemzeti és etnikai kisebbségi nevelés biztosítása Az intézményben biztosított. 2.2.1.8. Bejáró gyermekek ellátása és utazási feltételek Mivel a társulásban lévő községek összeépültek, így az iskolába a gyermekeknek nem szükséges utazniuk, illetve a távolabb lakó tanulók egyéni megoldással jutnak el az intézménybe (a szülő viszi autóval a gyermeket, vagy autóbuszos közlekedéssel). 3. Vállalt közoktatási feladatok a) Vállalt közoktatási feladat a logopédiai ellátás, amelyet a Pétervásárai Kistérség Többcélú Társulása útján lát el az önkormányzat. A logopédiai foglalkoztatók az oktatási-nevelési intézményekben találhatók. b) Az Önkormányzat 2004. évtől a többcélú kistérségi társulás útján ellátja a pályaválasztási tanácsadás feladatot, az „Aranykapu” Kistérségi Humán Szolgáltató Központ (korábbi Családsegítő- Gyermekjóléti Szolgálat és Nevelési Tanácsadó) pedagógiai szakszolgálatán keresztül. Szintén ezen intézmény útján valósul meg a nevelési tanácsadás feladatellátás is, amelyet a Szolgáltatóval kötött együttműködési megállapodással lát el az Önkormányzat. Egyéb nem kötelező feladat ellátását az önkormányzat nem tervezi. 4. Szervezési és fejlesztési célok 4.1. Mindkét közoktatási intézményegységnél alapvető cél:  Az oktatáshoz, neveléshez szükséges feltételrendszer és eszközrendszer biztosítása, a korszerű követelményeknek történő megfelelés,  A hatékony és gazdaságos működtetés összhangjának megteremtése,  Az esélyegyenlőtlenség csökkentése érdekében a korszerű módszerek és eljárások megismerése, alkalmazása, felzárkóztatás, tehetséggondozás, egyéni foglalkozások, integrált oktatás,  Az intézmény kapcsolatrendszerének ápolása, fejlesztése, erősítése,  Neveljen a kultúrák iránti nyitottságra, a másság elfogadására, egymás segítésére, fejlessze a környezettudatos magatartást, az egészséges testi, lelki, szociális fejlődést, az egészség védelmét és megőrzését. 215


4.2. Intézmény típusonként kiemelt célok 4.2.1. Óvoda A minőségi nevelőmunka feltételeinek folyamatos biztosítása (tárgyi- és személyi feltételek), ehhez pályázati források felkutatása. 4.2.2. Általános iskola  A pedagógiai program, minőségirányítási program felülvizsgálata,  Eredményes és hatékony oktatás megvalósítása, a továbbtanulásra történő alapos és sokoldalú felkészítés, különös tekintettel a lemaradók felzárkóztatására és a tehetségek gondozására, az idegen nyelv oktatására,  A szakos ellátottság javítása, a pedagógusok folyamatos és sokoldalú felkészítése, a korszerű ismeretek elsajátíttatása, a továbbképzések feleljenek meg a helyi igényeknek és a jogszabályi feltételeknek. 4.3. Közoktatási feladatok, intézkedések a településen 4.3.1. Mindkét intézményt érintő intézkedések  Az épületek szükség, igény és lehetőség szerinti felújítása  Az előírt eszközök, felszerelések és taneszközök beszerzése, az elavult eszközök folyamatos cseréje,  A szükséges és hiányzó helyiségek biztosítása,  A tárgyi feltételek biztosításához a társult települések felszabaduló épületeinek hasznosításában is gondolkodni kell,  Élni kell a korszerűsítéshez, új módszerek alkalmazásához biztosított központi források pályázati úton történő megszerzésével. 4.3.2. Óvodai ellátás Az óvodai ellátásban, a helyzetelemzésben feltárt hiányosságok megszüntetése, lehetőségek keresése, pályázatokon források biztosítása. 4.3.2. Általános Iskolai ellátás A tárgyi feltételek biztosítása érdekében  A szükséges helyiségek és felszerelések időbeni és pénzügyi ütemezése,  A szükségtantermek kiváltása,  A különböző esélyegyenlőséget biztosító országos programokba történő bekapcsolódással a tárgyi és személyi feltételek, a tartalmi munka fejlesztése,  A bejáró gyermeklétszám növekedése miatt a berendezések pótlása, a bejáró gyermekek utaztatásának, étkeztetésének szervezése, biztosítása. Tervezett infrastrukturális fejlesztés:    


216


A személyi feltételek javítása érdekében szükséges feladatatok /intézkedések  100 %-os szakos ellátottság biztosítása, esetleg óraadó foglalkoztatásával,  az 5-6. évfolyam esetében a nem szakrendszerű oktatás biztosításához a pedagógusok továbbképzése. 4.4. Intézkedések az esélyegyenlőség biztosítása érdekében     


4.5. A célok megvalósítását szolgáló kapcsolatrendszer A célok elérése, és a feladatok megvalósítása érdekében szükség és igény szerinti kapcsolattartás szükséges a:  Pétervásárai Kistérség Többcélú Társulásával  Társult önkormányzatokkal  Közoktatási intézményekkel  Kisebbségi Önkormányzatokkal  Szakmai szervezetekkel, továbbképző intézményekkel, szakmai szolgáltató intézményekkel  Helyi és térségi önkormányzatok egyéb intézményeivel  Országos és megyei szintű önkormányzati, közigazgatási hivatalokkal, szakmai szervezetekkel. 5. Középfokú oktatás biztosításának intézményi és szervezeti keretei 5.1. A feladatellátás biztosításának módja, formája A kistérségben élő tanulók többsége a megyeszékhely Eger intézményeiben, illetve Gyöngyösön tanul. Pétervására városban működik a térség egyetlen középfokú oktatási intézménye, az FVM Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium. Az intézmény 1962-ben került Pétervásárára, és 1963-ban kezdte meg működését. A festői környezetben lévő Keglevich kastély épületében található intézmény a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fenntartásában működik. 5.2. Intézményi struktúra, férőhelyek, osztálylétszámok, kihasználtsági mutatók Az intézményben található szakiskola (tanulók száma: 145) és szakközépiskola (105 fős tanulólétszámmal). 12 osztály van, az átlaglétszám: 20,83 fő. Szakközépiskolai adatok: Tanulók száma: Felzárkóztató foglalkozáson vesz részt:

105 fő 12 fő 217


Tehetséggondozásban vesz részt: Kollégiumban lakik:

10 fő 49 fő


145 fő 45 fő 10 fő 63 fő


54 fő 34 fő 3 fő 13 fő 10fő




25 fő 18 fő - fő 7 fő 5 fő

Összesen:

105 fő


218

35 fő 20 fő ..- fő 13 fő 6 fő



10 fő 7 fő ..- fő 4 fő - fő


5 fő - fő ..- fő 5 fő 2 fő


77 fő 51 fő 8 fő 30 fő 19 fő

Összesen:

145 fő


139 fő (55,6 %)

Képeznek:  lótenyésztő, dísznövény - és zöldségtermesztő, mezőgazdasági gépész, pék-cukrász, és virágkötő szakmunkásokat,  növénytermesztő és növényvédelmi technikusokat, és  mezőgazdasági gépésztechnikusokat. 5.3. Az intézmény humán erőforrás-, infrastrukturális és tárgyi feltételrendszerének jellemzői A tanulókat 12 osztályban 26 főállású pedagógus, valamint óraadók oktatják. A nevelő-oktató munkát közvetlenül segítők száma 15 fő, egyéb dolgozó (elsősorban technikai, konyhai és kisegítő létszám) 8 fő. Az egy pedagógusra jutó tanulók száma: 9,62 fő. Az intézményben 12 szaktanterem áll rendelkezésre, és 2 db tanulócsoportos foglalkozásra kialakított kisterem. Iskolai tanműhelyi képzési helyek száma 225. Iskolán kívüli tanműhely 1 (képzési helyeinek száma: 5). Az iskolának saját kollégiuma van, 115 férőhellyel. 5.4. Az iskoláskorú sajátos nevelési igényű gyermekek nevelése-oktatása Sajátos nevelési igényű tanulók Képzésben résztvevők száma: Bejáró tanulók száma: A tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő tanulók száma: 219

18 fő 10 fő 18 fő



18 fő 18 fő

5.5. Nemzeti és etnikai nevelés-oktatás biztosítása A nemzeti és etnikai nevelésre az intézményben nincs igény. 5.6. Bejáró tanulók és utazási feltételeik A bejáró tanulók jelentős része tömegközlekedéssel jut el az intézménybe, a többi tanuló egyéni megoldással. 6. Diákotthon és kollégiumi ellátás A kistérség egyetlen kollégiuma az FVM fenntartásában működő Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium intézményben található, amely valamennyi jelentkező igényt kielégít. A férőhelyek száma: 115 fő. Az elhelyezett tanulók száma: 112 fő, ebből lány 27 fő. A kihasználtság így 97,39 %-os. A kollégiumban 6 nevelő dolgozik. A patinás, barokk kastély a fiúkollégiumnak ad helyet, a lányok az ebédlő tetőterének beépítésével nyert férőhelyen, „szállodai színvonalú” ellátásban részesülnek. 7. Gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátás (sajátos nevelést igénylő gyermekek tanulók ellátása) Konduktív pedagógiai ellátás nincs a kistérségben, gyógypedagógiai ellátás az általános iskolákban valósul meg. Az előző intézkedési terv készítésének időszakában, 4 intézményben oktatták külön osztályban a sajátos nevelést igénylő gyermekeket, az eltelt 2 év alatt megszűnt a csoport Recsken és Sirokban. E két településen a tanulók képzése integrált oktatás keretében, a többi tanulóval együtt valósul meg, s külön, egyéni fejlesztést kapnak. Ugyanez vonatkozik mindazon településre, ahol nem szerveztek részükre külön osztályt. Összevont osztályokban folyik az értelmi fogyatékos gyermekek oktatása:  Pétervásárán 1 összevont osztály (14 fő),  Tarnaleleszen 3 összevont osztály működik (összesen 35 fő ). Mindemellett vannak az említett iskolában olyan értelmi fogyatékosak is, akiket integráltan oktatnak. A kistérség 1628 tanulója közül sajátos nevelési igényű 194 fő, a tanulók 11,92 %-a (2007. október 1-jei statisztikai adat). 8. Pedagógiai szakszolgáltatások 8.1. Ellátott szakszolgálati feladatok, a feladatellátás módja, formája A Pétervásárai kistérségben a pedagógiai szakszolgálati feladatok a Pétervásárai Kistérség Többcélú Társulása szervezésében kerülnek ellátásra. 2007. augusztus 31-ig intézményfenntartó társulásokkal kötött megállapodásokkal valósult meg a logopédia és a továbbtanulási és pályaválasztási tanácsadás. Ezt követően a feladatot a Társulás saját fenntartású többcélú intézménye útján látja el, amelynek nevelési tanácsadó intézményegysége is van.

220


8.1.1. Nevelési tanácsadás A Nevelési Tanácsadó Pétervására városban működik, többcélú intézmény intézményegységeként. A feladatellátásban a korábbi intézményfenntartó társulás 12 települése vesz részt. Társult önkormányzatok: Bükkszék, Bükkszenterzsébet, Erdőkövesd, Ivád, Istenmezeje, Kisfüzes, Mátraballa, Mátraderecske, Pétervására, Szajla, Terpes, Váraszó. A kistérség további 8 településén (Bodony, Fedémes, Parád, Parádsasvár, Recsk, Sirok, Szentdomonkos, Tarnalelesz) együttműködési megállapodás útján látja el a feladatot az Intézmény. Az intézmény neve: „Aranykapu” Kistérségi Humán Szolgáltató Központ A nevelési tanácsadói feladatot a kistérség 20 településén túl Bélapátfalvai kistérség 10 településén is ellátta a 2007/2008. tanévben. A 2008/2009. tanévtől várhatóan a Bélapátfalvai kistérség települései az egri nevelési tanácsadó útján látják el a feladatot. A nevelési tanácsadó a kistérség területén 2007-ben 92 gyermek esetében 784 alkalommal végzett fejlesztést, a pszichológus 13 gyermekkel 96 alkalommal foglalkozott. 8.1.2. Logopédiai szolgálat A Társulás ellátja a logopédiai feladatot is, 3 mikrotérségben, 1-1 fő logopédus alkalmazásával. 2007. évben 270 fő ellátottal foglalkozott a szolgálat, legalább heti 1 alkalommal. 8.1.3. Továbbtanulási és pályaválasztási tanácsadás A továbbtanulási és pályaválasztási tanácsadást igény és szükség szerint látja el a nevelési tanácsadó. 2007. évben 54 tanuló kereste fel legalább évi 2 alkalommal (terápia) kereste fel az intézményt. A pályairányítást, pályaválasztási tanácsadást az iskolák az 5. évfolyamtól folyamatosan végzik – elsősorban az osztályfőnök irányításával -, a tanácsadásra a bizonytalanok, vagy a képességeket nem megfelelően felmérő családok gyermekei jelennek meg képességet meghaladó- elsősorban szülői elvárások miatti-továbbtanulási szándék, terv esetén. Probléma lehet még a speciális pálya alkalmassági kérdése is. 8.2. Humán erőforrási-, infrastrukturális és tárgyi feltételrendszer jellemzői A feladatokat 6 fő pedagógus (3 fő logopédus, 3 fő fejlesztő logopédus) látja el, közülük 1 fő szakmai vezető. A feladatellátáshoz a tárgyi feltételrendszer rendelkezésre áll, a szükséges helyiségek 2008. szeptember 1-jétől a Pétervására, Kossuth L. út 1. szám alatti irodaépületben biztosítottak lesznek: 1 tanári szoba, 2 foglalkoztató. 9. Egyéb a kistérségben ellátott közoktatási feladatok biztosítása 9.1. Pedagógiai szakmai szolgáltatások biztosítása A kistérség települései vásárlással oldják meg, a Heves Megyei Pedagógiai Intézettől és felsőoktatási intézményektől.

221


9.2. Alapfokú művészetoktatás biztosításának körülményei Alapfokú művészetoktatás a térségben egy általános iskolában folyik, Parádon. Zene-tánc-és képző-művészeti ágon folyik képzés, a településre járó gyermekeknek. A kistérség központjában indokolt lenne egy alapfokú zene- tánc- és képző-művészeti oktatást végző intézmény létrehozására és működtetése, akár többcélú intézmény keretében is, vagy közoktatási megállapodás keretében lehetne a feladatot elláttatni. 9.3. Munkaerő-gazdálkodási rendszer A kistérségben még nem működik munkaerő-gazdálkodási rendszer. 9.4. Helyettesítési rendszer Az intézményfenntartó társulások létrehozásának befejezésével (maximum két év múlva) várhatóan a szakos ellátás, valamint a humán erőforrással történő hatékony gazdálkodás is megvalósul. Remélhetőleg olyan szakos tanárok maradnak a pályán, akik vagy több szakosak (legalább kettő) vagy hajlandóak újabb szak megszerzésére. A kevés óraszámú tantárgyak oktatása, a gyógypedagógiai oktatás, a fejlesztés, valamint az idegen nyelv oktatása esetén várható igény a szakos tanítás utazó tanárral történő oktatására, illetve a távollévők, hiányszakosok helyettesítő tanárral történő ellátására. A helyettesítési rendszer bevezetését szorgalmazza az a jogszabályi rendelkezés is, mely az 56. évfolyamon a tanítók alkalmazását fogalmazza meg az órák 25-50 %-nak oktatásában. Továbbképzésen túl a pedagógusok utaztatása segíthet a jelentkező hiányok pótlásában. 9.5. Felnőttoktatás és -képzés Az FVM fenntartásában működő pétervásárai szakképző intézményben folyik gépészeti szakmában. A recski Jámbor Vilmos Általános Iskolában felnőttoktatás és –képzés is működik:   


9.6. Iskolabusz-szolgáltatás rendszere Eddig 2 iskolabusz vásárlására került sor a Pétervásárai Kistérség Többcélú Társulása pályázatával, amelyek Mátraderecske és Parád mikrotársulásainál teljesítenek szolgálatot. A két iskolabusz üzembentartója a két gesztor önkormányzat. A társulások számának emelkedése, valamint az egyre több települést érintő társulások létrejötte indokolja a további iskolabusz beállítását, illetve a tanulók szervezett utaztatását. Ez utóbbi nem feltétlen busz vásárlásával lesz a legolcsóbb megoldás, inkább a szolgáltatás vásárlásával. Iskolabusz szolgáltatás vásárlásával biztosítja a gyermekek, tanulók utaztatását Sirok Község Önkormányzata.

222


10. Nem állami, nem önkormányzati fenntartókkal történő együttműködés módjai Az egyetlen, nem önkormányzati fenntartású intézmény a kistérségben a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fenntartásában lévő pétervásárai Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium. A Pétervásárai kistérség egyik tagönkormányzata sem tervezi közoktatási intézményeit nem állami fenntartó részére átadni. 11. Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés Mellékletben. 12. Záró rendelkezések  Jelen intézkedési terv az érintett képviselő-testületek elfogadásával lép életbe, hatályos: 2010. július 31-ig.  Az intézkedési tervet 2 évenként, ha szükséges évenként felülvizsgáljuk és módosítjuk.  A mellékletben jelölt pénzügyi és gazdasági intézkedéseket értékeljük, szükség szerint módosítjuk  Az intézkedési terv végrehajtását folyamatosan ellenőrizzük, az elmaradást - felelősök és határidők megjelölésével – elemezzük, értékeljük, pótoljuk.  Az intézkedési tervet, az elfogadást követő 8 napon belül az elfogadó határozattal együtt a többcélú kistérségi társulásnak megküldjük.  Jelen intézkedési tervet Szentdomonkos Község Önkormányzatának Képviselőtestülete 33/2008. (VIII. 7.) határozatával elfogadta. A terv melléklete a feladatok ütem- és pénzügyi-terve.

223


TARNALELESZ 1. Helyzetelemzés A Pétervásárai kistérségen belül Tarnalelesz és a szomszédos települések a leginkább hátrányos település-együttes, fogyó, elöregedő, alacsony népességszámmal, sok halmozottan hátrányos, szegény családdal, minimális munkalehetőséggel, problémás közbiztonsági helyzettel. A szülők nevelési és oktatási feladatokhoz való hozzáállása sok kívánnivalót hagy maga után. Nehézkes az együttműködés, az intézmények, a szülők, családok között. A település demográfiai adatai:


1997

2004

2005

2006

2007

1811 17 34

1919 19 32

1909 30 42

1891 32 31

1878 20


3,7

Tarnalelesz községben 2004. évig emelkedő lélekszám volt jellemző, ezt követően azonban kis mértékben csökken a lakosság száma, az emelkedő születésszám ellenére. Ennek oka leginkább az elvándorlásban keresendő. A kötelező közoktatási feladatok ellátása intézményfenntartó társulás formájában történik. Tarnalelesz a mikrotársulás központja. 2. Kötelező közoktatási feladatok biztosítása 2.1. Óvoda 2.1.1.1. Általános jellemzés Az óvodai nevelés és az általános iskolai oktatás az Általános Művelődési Központként működő többcélú intézményben történik. Az egyes intézmény típusok a többcélú intézmény intézményegységei. Az óvodai ellátás két csoportos intézményegységben történik. A nevelési program tevékenységközpontú. Minden gyermek esetében fejlesztési terv készítésével biztosítják az esélyegyenlőtlenség mérséklését, a hátrányos helyzetűek felzárkóztatást, a tehetségek gondozását, különös tekintettel a cigány etnikum fejlesztésére, akik az óvodai létszám 60-70-%-át képviselik. Az intézmény felvételi körzete: Tarnalelesz és Fedémes községek teljes közigazgatási területe, az itt élő gyermekek felvételét, átvételét az óvoda nem tagadhatja meg. A gyermekeket elsősorban abba az óvodába kell felvenni, amelynek körzetében lakik, illetőleg ahol a szülője dolgozik. Az óvodai felvételről, átvételről az óvoda vezetője dönt. Ha az óvodába jelentkezők száma meghaladja a felvehető gyermekek számát, az óvodavezető bizottságot szervez, amely javaslatot tesz a felvételre. 2.1.1.2. Létszámadatok A két csoportba járó gyermekek száma: 66 fő. Két osztatlan csoport működik. A gyermekek kor szerinti megoszlása 2-3 éves: 9, 4-5 éves: 40, 6-7 éves 17 fő. Az óvoda 58 férőhelyes, az elhelyezett gyermekek száma 66 fő, a kihasználtság: 100 %, a kistérségi átlag 87,14 %. Az egyes óvodai csoportok az átlaglétszám, vagy a fölötti létszámmal működnek. Az egy csoportra jutó gyermeklétszám átlaga: 33 fő (kistérségi mutató: 21,97 224


fő), a maximális létszám feletti. Az óvoda kihasználtsági és intenzitási mutatói magasabbak a kistérségi átlagnál. A gyermeklétszámból bejáró gyermek: 2 fő, sajátos nevelési igényű: 1 fő. A hátrányos helyzetű gyermekek száma 54 fő, ebből halmozottan hátrányos helyzetű 22 fő. 1 gyermek veszélyeztetett. 2.1.1.3. Személyi feltételek Dolgozók száma: 4 óvónő és 2 dajka. Az egy óvónőre jutó gyermeklétszám:16,5 fő, ugyanez a kistérségre vonatkozóan: 10,62 fő. 2.1.1.4. Tárgyi feltételek Az óvoda épülete kevés helyiséggel, hiányos berendezéssel és felszereléssel rendelkezik. Hiányzik: tornaszoba, betegszoba. Kevés a gyermekmosdó és wc. A meglévő kiszolgáló helyiségek szűkösek, felújításra szorulnak. Szükséges a nyílászárók, a vizesblokk felújítása, a tisztasági festés, a berendezések és felszerelések cseréje, pótlása, korszerűsítése. Minden téren hiányosságok jelentkeznek. A taneszköz-jegyzékben az előirt eszközök kb. 10%-ával rendelkeznek. A feltételek biztosításának alapvető oka az anyagi források hiánya. A születések száma az óvoda fejlesztését, vagy a társult települések felszabaduló épületeinek óvodai célra történő igénybevételét vetíti előre. 2.1.1.5. Az intézmény SWOT-analízise Erősségek  felkészült nevelőtestület  etnikai kisebbség sokoldalú fejlesztése  jó kapcsolat a szülőkkel

Gyengeségek  hátrányos helyzetű gyermekek magas aránya, és létszámuk emelkedése  felszerelések, eszközök és helyiségek hiánya  elszegényedő település és szegény családok

Veszélyek Lehetőségek  a megfelelő feltételek biztosítása, pályá elszegényedő családok zati lehetőségek kihasználása  hátrányos és halmozottan hátrányos  sokoldalú tevékenységi formák, foglalhelyzetű gyermekek számának emelkedése kozások  kapcsolatok ápolása

2.1.1.6. Az óvodás korú sajátos nevelési igényű gyermekek ellátása Az intézmény ellátja a sajátos nevelési igényű gyermekek nevelését-oktatását. 2.1.1.7. A nemzeti és etnikai kisebbségi nevelés biztosítása Az intézmény nevelési programja alapján valósul meg, a gyermekek 60-70 %-a tartozik etnikumhoz. 2.1.1.8. Bejáró gyermekek ellátása és utazási feltételek A bejáró gyermekek utaztatása egyéni megoldással történik (a szülő autóval vagy autóbusszal viszi óvodába a gyermeket).

225


2.2. Általános iskola 2.2.1.1. Általános jellemzés Az általános iskolai oktatás az önkormányzat, illetve a Tarnalelesz, Bükkszenterzsébet, Fedémes és Szentdomonkos községek önkormányzatainak Intézményfenntartó Társulása által fenntartott Általános Művelődési Központ általános iskolájában történik. A 2006/2007-es tanévtől Közoktatási Intézményt Fenntartó Társulás által fenntartott iskolába jártak a tarnaleleszi, a bükkszenterzsébeti (4-8 évfolyamos) a fedémesi és a szentdomonkosi tanköteles korú gyermekek. 2007/2008. tanévtől az iskolának tagintézménye lett a bükkszenterzsébeti iskola, 1-4. évfolyammal. Ugyanettől a tanévtől a szentdomonkosi 1-3 évfolyamos tagintézmény bezárt. Az intézmény felvételi körzetébe Tarnalelesz, Bükkszenterzsébet, Szentdomonkos községek közigazgatási területe tartozik.

Fedémes

és

2.2.1.2. Létszámadatok (2007/2008. tanév) évfolyam 1. évfolyam 2. évfolyam 3. évfolyam 4. évfolyam 5. évfolyam 6. évfolyam

Osztályok száma 24 (27) 22 (26) 33 (38) 18 (20) 41 (47) 40 (41)

fő 1 1 2 1 2 2

évfolyam 7. évfolyam 8. évfolyam Összevont 1., 3. Összevont 2., 4. Gyógypedagógiai o. Összesen

Osztályok száma 27 (28) 38 (38) 20 (23) 19 (24) 35 (70) 317 (382)

fő 1 2 1 1 3 17

Az összes tanuló: 317 fő Ebből bejáró: 134 fő veszélyeztetett : 10 fő hátrányos helyzetű: 183 fő halmozottan hátrányos: 98 fő tehetséggondozásban vesz részt: 86 fő felzárkóztatásban részesül: 133 fő fejlesztésben résztvevő: 22 fő integrált oktatásban vesz részt: 22 fő gyógyped. tanterv szerint tanul 35 fő A várható tanulói létszám (anyaintézmény): 2008/2009 227 (238) fő

2009/2010 230 fő

2010/2011 230 fő

2.2.1.3. Személyi feltételek A dolgozók közül: tanító,tanár: ebből vezető: adminisztratív, technikai: Összes dolgozó:

25 fő 2 fő 15 fő 40 fő

A szakos tanítás aránya 93,61 %. Nincs megfelelő szakképzett pedagógus rajzból, informatikából. 226


Intenzitási mutatók (anyaintézmény): A férőhelyek száma 530, a kihasználtság: 58,8 % (a kistérségi hasonló adat: 59,09 %). Az egy osztályra jutó tanuló: 18,53 fő (kistérségi átlag: 20,35 fő). Az egy pedagógusra jutó tanulók száma 11,12 fő, ugyanez a mutató a kistérség átlagában 11,38 fő. 2.2.1.4. Tárgyi feltételek Az iskola két telephelyen, több épületben működik. Állaguk elfogadható, azonban a Szabadság úti iskola tetőszerkezete felújításra szorul. Az intézmény-együttes (iskola, óvoda, művelődési ház, könyvtár, étterem) nyílászárói rosszak, elavultak, emiatt az energiafelhasználás magas. A Fedémesi úti új iskolaépület fűtésének teljes rekonstrukciójára van szükség. Évek óta hiányos a tisztasági festés, az éves karbantartás. Megoldásra vár a fentieken túl: a 4 szükségtanterem kiváltása, a tornaterem korszerűsítése, az udvar felőli kijárat akadálymentesítése, a tantermek padlózatásnak cseréje (a legfontosabbakat említve), a Béke úti épület kibővítése zuhanyzókkal. Az intézmény felszerelés- és eszköz - ellátottsága 60-70 %-ban biztosított, a taneszközök többségével rendelkeznek. Hiányzik a nyelvi labor felszerelése, kevés a számítógép. Osztálytermek és szaktantermek száma együtt 23 és 4 szükségtanterem, valamint tornaterem is van az intézményben. 2.2.1.5. Az intézmény SWOT-analízise Erősségek  

 

Lehetőségek    



Gyengeségek  

felkészült nevelőtestület speciális végzettségű pedagógusok integrált oktatás, fejlesztés, felzárkóztatás, tehetséggondozás amatőr ifjúsági zenekar

  

az egyre nehezebb anyagi háttér veszélyeztetett helyzetű tanulók egyre emelkedő létszáma szülők szociális helyzetének romlása nem megfelelő szakos ellátottság hiányos felszerelés


pályázatok folyamatos készítése, benyújtása nyílt napok, szakmai találkozók szervezése kapcsolatok erősítése a szakos ellátottság javítása integrált oktatás kiszélesítése




2.2.1.6. Az iskolás korú sajátos nevelési igényű gyermekek ellátása A sajátos nevelési igényű gyermekek oktatása, fejlesztése az általános iskolában részben integrált részben szegregált oktatás keretében megoldott, mind a tárgyi, mind a személyi feltételek megfelelőek, a tárgyi feltétel javítása érdekében a szükségtantermek kiváltása szükséges. A gyógypedagógiai tanterv szerint tanuló gyermekek oktatását, fejlesztését is felvállalták (a középsúlyos értelmi fogyatékosokat is).  

az integráltan oktatott sajátos nevelési igényű gyermekek külön fejlesztése szakképzett pedagógus irányításával történik, a lemaradók részére felzárkóztató foglalkozásokat szerveznek, 227


 

a tehetséggondozás széles skálájú (pl.: sport, táncoktatás, zenekari munka) A tanórán differenciált foglalkozással biztosítják a lemaradók felzárkóztatást, a tehetségek gondozását.

2.2.1.7. A nemzeti és etnikai kisebbségi nevelés biztosítása Az intézményben biztosított. 2.2.1.8. Bejáró gyermekek ellátása és utazási feltételek A bejáró tanulók utaztatása egyéni megoldással történik (a szülő autóval vagy autóbusszal viszi iskolába a gyermeket). A társult önkormányzatok tervezik az iskolabusz szolgáltatás beindítását. 3. Vállalt közoktatási feladatok a társulásban a) Vállalt közoktatási feladat a logopédiai ellátás, amelyet a Pétervásárai Kistérség Többcélú Társulása útján lát el az önkormányzat. A logopédiai foglalkoztatók az oktatási-nevelési intézményekben találhatók. b) Az Önkormányzat 2004. évtől a többcélú kistérségi társulás útján ellátja a pályaválasztási tanácsadás feladatot, az „Aranykapu” Kistérségi Humán Szolgáltató Központ (korábbi Családsegítő- Gyermekjóléti Szolgálat és Nevelési Tanácsadó) pedagógiai szakszolgálatán keresztül. Szintén ezen intézmény útján valósul meg a nevelési tanácsadás feladatellátás is, melyet együttműködési megállapodás alapján végez a Szolgáltató. 4. Szervezési és fejlesztési célok 4.1. Mindkét közoktatási intézményegységnél alapvető cél:  Az oktatáshoz, neveléshez szükséges feltételrendszer és eszközrendszer biztosítása, a korszerű követelményeknek történő megfelelés,  A hatékony és gazdaságos működtetés összhangjának megteremtése,  Az esélyegyenlőtlenség csökkentése érdekében a korszerű módszerek és eljárások megismerése, alkalmazása, felzárkóztatás, tehetséggondozás, egyéni foglalkozások, integrált oktatás,  Az intézmény kapcsolatrendszerének ápolása, fejlesztése, erősítése,  Neveljen a kultúrák iránti nyitottságra, a másság elfogadására, egymás segítésére, fejlessze a környezettudatos magatartást, az egészséges testi, lelki, szociális fejlődést, az egészség védelmét és megőrzését. 4.2. Intézmény típusonként kiemelt célok 4.2.1. Óvoda  Az óvodai nevelési programban az etnikai nevelés,  A gyermekek - életkorának felkészültségének, fejlettségének figyelembe vételével sokoldalú, harmonikus fejlesztése  Egyéni foglalkozásokkal, fejlesztésekkel, sokoldalú, színes tevékenységi formákkal a lemaradt gyermekek felzárkóztatása esélyegyenlőségük javítása.

228


4.2.2. Általános iskola  A pedagógiai program, minőségirányítási program felülvizsgálata,  Eredményes és hatékony oktatás megvalósítása, a továbbtanulásra történő alapos és sokoldalú felkészítés, különös tekintettel a lemaradók felzárkóztatására és a tehetségek gondozására, az idegen nyelv oktatására,  A szakos ellátottság javítása, a pedagógusok folyamatos és sokoldalú felkészítése, a korszerű ismeretek elsajátíttatása, a továbbképzések feleljenek meg a helyi igényeknek és a jogszabályi feltételeknek. 4.3. Közoktatási feladatok, intézkedések a településen 4.3.1. Mindkét intézményt érintő intézkedések  Az épületek szükség, igény és lehetőség szerinti felújítása  Az előírt eszközök, felszerelések és taneszközök beszerzése, az elavult eszközök folyamatos cseréje,  A szükséges és hiányzó helyiségek biztosítása,  A tárgyi feltételek biztosításához a társult települések felszabaduló épületeinek hasznosításában is gondolkodni kell,  Élni kell a korszerűsítéshez, új módszerek alkalmazásához biztosított központi források pályázati úton történő megszerzésével. 4.3.2. Óvodai ellátás Az óvodai ellátásban, a helyzetelemzésben feltárt hiányosságok megszüntetése, lehetőségek keresése, pályázatokon források biztosítása. 4.3.2. Általános Iskolai ellátás A tárgyi feltételek biztosítása érdekében  A szükséges helyiségek és felszerelések időbeni és pénzügyi ütemezése,  A szükségtantermek kiváltása,  A különböző esélyegyenlőséget biztosító országos programokba történő bekapcsolódással a tárgyi és személyi feltételek, a tartalmi munka fejlesztése,  A bejáró gyermeklétszám növekedése miatt a berendezések pótlása, a bejáró gyermekek utaztatásának, étkeztetésének szervezése, biztosítása. Tervezett infrastrukturális fejlesztés:    


A személyi feltételek javítása érdekében szükséges feladatatok /intézkedések  100 %-os szakos ellátottság biztosítása, esetleg óraadó foglalkoztatásával,  az 5-6. évfolyam esetében a nem szakrendszerű oktatás biztosításához a pedagógusok továbbképzése.

229


4.4. Intézkedések az esélyegyenlőség biztosítása érdekében     



105 fő 12 fő 10 fő 49 fő


230



145 fő 45 fő 10 fő 63 fő


54 fő 34 fő 3 fő 13 fő 10fő




25 fő 18 fő - fő 7 fő 5 fő

Összesen:

105 fő


35 fő 20 fő ..- fő 13 fő 6 fő


231

10 fő 7 fő ..- fő 4 fő - fő



5 fő - fő ..- fő 5 fő 2 fő


77 fő 51 fő 8 fő 30 fő 19 fő

Összesen:

145 fő


139 fő (55,6 %)


232

18 fő 10 fő 18 fő 18 fő 18 fő



233







235


11. Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés Mellékletben. 12. Záró rendelkezések  Jelen intézkedési terv az érintett képviselő-testületek elfogadásával lép életbe, hatályos: 2010. július 31-ig.  Az intézkedési tervet 2 évenként, ha szükséges évenként felülvizsgáljuk és módosítjuk.  A mellékletben jelölt pénzügyi és gazdasági intézkedéseket értékeljük, szükség szerint módosítjuk  Az intézkedési terv végrehajtását folyamatosan ellenőrizzük, az elmaradást - felelősök és határidők megjelölésével – elemezzük, értékeljük, pótoljuk.  Az intézkedési tervet, az elfogadást követő 8 napon belül az elfogadó határozattal együtt a többcélú kistérségi társulásnak megküldjük.  Jelen intézkedési tervet Tarnalelesz Község Önkormányzatának Képviselő-testülete 100/2008. (VIII. 7.) határozatával elfogadta. A terv melléklete a feladatok ütem- és pénzügyi-terve, valamint a bejárókról készült kimutatás.

236


TERPES 1. Helyzetelemzés Terpes község a kistérség második legkisebb lélekszámú települése, Szajla és Pétervására között helyezkedik el. A település demográfiai adatai:


1997

2004

2005

2006

2007

216 4 6

232 1 4

227 1 5

219 4 5

217 2


0,46

A település lakosságszáma 2004. évig emelkedett, azóta azonban folyamatos csökkenés mutatkozik. A születések száma ingadozó. Közoktatási feladatait nem intézmény fenntartással, hanem társulási megbízással látja el. 2. Kötelező közoktatási feladatok biztosítása 2.1. Óvoda 2.1.1.1. Általános jellemzés Az óvodáskorú gyermekek Szajla község fenntartásában működő óvodába járnak, ellátásuk megnyugtatóan megoldott. A községek a feladatellátás módját és feltételeit megállapodásban rögzítették. 2.1.1.2. Létszámadatok Az óvodába 40 gyermek jár (2007/2008. nevelési év), ebből helyben lakó 30 fő, bejáró 10 fő (Terpes községből). A gyermekek kor szerinti megoszlása: 2-3 éves 9 fő, 4-5 éves 17 fő, 6-7 éves 14 fő. Sajátos nevelési igényű 6 gyermek, etnikai nevelésben részesül 25 fő. A férőhelyek száma 40, így az intézmény kihasználtsága 100%-os. A gyermekek 2 vegyes csoportot alkotnak. A 2007/2008. nevelési évben 10 fő terpesi gyermek járt az intézménybe, 1 fő kiscsoportos, 3 fő középső csoportos, 6 fő nagycsoportos. 2.1.1.3. Személyi feltételek 3 óvónő és 2 dajka, valamint 2 fő konyhai dolgozó adja az intézményi dolgozói létszámot. Az egy pedagógusra jutó gyermeklétszám 13,33 fő (a kistérségi hasonló adat: 10,62 fő). 2.1.1.4. Tárgyi feltételek Az óvoda épülete 1993-ban épült, ízlésesen berendezett 40 férőhelyes. Bár egy csoportszoba épült, azt utólag megosztották, s így két kisebb csoport elhelyezésére nyílik lehetőség. Az épület felszereltsége többségében megfelelő, rendelkezik fejlesztő szobával, ugyanakkor nincs tornaszoba. A taneszköz-ellátottsága jó.

237


2.1.1.5. Az intézmény SWOT-analízise Erőssége: összeszokott jól működő kollektíva, felkészült óvónők. Gyengesége: a gyermekek többsége korukhoz viszonyítva mind testi, mind érzelmi és értelmi szinten is elmaradott, kiemelt fejlesztést igényelnek. Lehetőségek: két csoport szervezésével a 3 éves korú gyermekeket is fel tudták venni, fejlesztésük így korábban kezdődik, felzárkóztatásuk, esélyegyenlőségük lehetősége javulhat. Veszélyek: a gyermeklétszámban egyre nagyobb arányú (100 %-hoz közeli) a halmozottan hátrányos, korához képest minden téren elmaradt gyermek. 2.1.1.6. Az óvodás korú sajátos nevelési igényű gyermekek ellátása Az intézmény alaptevékenységei körében biztosítja a sajátos nevelési igényű gyermekek nevelését. 2.1.1.7. A nemzeti és etnikai kisebbségi nevelés biztosítása Az intézmény alaptevékenységei körében biztosítja a nemzeti és etnikai kisebbségi nevelést. 2.1.1.8. Bejáró gyermekek ellátása és utazási feltételek A két társult település összeépült, így csak az intézménytől távolabb lakó gyermekeket szükséges utaztatni. Az ő közlekedésük egyéni megoldással történik (a szülő autóval viszi a gyermeket az óvodába). 2.2. Általános iskola 2.2.1.1. Általános jellemzés Az általános iskolai korosztály Sirok község Országh Kristóf Általános Iskolájába járnak, miután a 2007/2008. tanév kezdetével a bükkszéki tagintézmény bezárt. Bejárásukat szervezetten és kísérővel biztosítja az intézmény, iskolabusz szolgáltatás vásárlásával. 2.2.1.2. Létszámadatok A siroki Országh Kristóf Általános Iskolába bejáró terpesi tanulók száma (2007/2008. tanévben): 1. évfolyam 2. évfolyam 3. évfolyam 4. évfolyam




2.2.1.3. Személyi feltételek A dolgozók közül: tanító,tanár: ebből vezető: ebből pedagógiai képesítéssel rendelkező egyéb felsőfokú végz.: adminisztratív, technikai: Összes dolgozó:

238

17 fő 2 fő 1 fő 10 fő 28 fő


A szakos tanítás aránya 86 %. Nincs szakképzett nevelő rajzból és kémiából, többlet jelentkezik: magyar nyelv és irodalom, valamint történelem szakosokból. 2.2.1.4. Tárgyi feltételek Az iskola épülete iskolának épült, állaga megfelelő, de felújításra érett. Felszereltsége az előírásokhoz viszonyítva 80 %-os. Taneszköz-ellátottsága jó. Osztálytermek száma 6, szaktanterem 6, tanulócsoportos foglalkozásra kialakított kisterem 2, egyéb, oktatási célt szolgáló helyiség 2, tornaterem van. 2.2.1.5. Az intézmény SWOT-analízise Erősségek    











 


2.2.1.6. Az iskolás korú sajátos nevelési igényű gyermekek ellátása Az alábbi fogyatékossággal rendelkező sajátos nevelési igényű iskolás korú gyermekek oktatása-nevelése valósulhat meg az intézményben: a) Beszédfogyatékos, enyhe értelmi fogyatékos, a megismerő funkció vagy a viselkedés fejlődésének organikus okokra visszavezethetően tartós és súlyos rendellenessége, b) A megismerő funkció vagy a viselkedés fejlődésének organikus okokra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenessége. 2.2.1.7. A nemzeti és etnikai kisebbségi nevelés biztosítása Az intézmény nemzeti és etnikai nevelést nem biztosít, azonban a hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek esélyegyenlősége biztosítása megteremtését célzó integrációs fejlesztést, felkészítést szerveznek az intézményben. 2.2.1.8. Bejáró gyermekek ellátása és utazási feltételek Az intézménybe bejáró gyermekek utaztatása iskolabusszal történik (a gesztor önkormányzat vásárolja a szolgáltatást).

239


3. Vállalt közoktatási feladatok a) Vállalt közoktatási feladat a logopédiai ellátás, amelyet a Pétervásárai Kistérség Többcélú Társulása útján lát el az önkormányzat. A logopédiai foglalkoztatók az oktatási-nevelési intézményekben találhatók. b) Az Önkormányzat 2004. évtől a többcélú kistérségi társulás útján ellátja a pályaválasztási tanácsadás feladatot, az „Aranykapu” Kistérségi Humán Szolgáltató Központ (korábbi Családsegítő- Gyermekjóléti Szolgálat és Nevelési Tanácsadó) pedagógiai szakszolgálatán keresztül. Szintén ezen intézmény útján valósul meg a nevelési tanácsadás feladatellátás is. Egyéb nem kötelező feladat ellátását az önkormányzat nem tervezi. 4. Szervezési és fejlesztési célok 4.1. Mindkét közoktatási intézménynél alapvető cél:  Az intézmények folyamatos fejlesztése, korszerűsítése, szükség szerinti felújítása  A kötelező eszköz- felszerelésjegyzék követelményeinek biztosítása, az elhasználódott eszközök folyamatos cseréje,  A hatékony és gazdaságos működtetés összhangjának megteremtése,  Az esélyegyenlőtlenség csökkentése érdekében a korszerű módszerek és eljárások megismerése, alkalmazása, felzárkóztatás, tehetséggondozás, egyéni foglalkozások, fejlesztések,  Az intézmény kapcsolatrendszerének ápolása, fejlesztése, erősítése,  Neveljen a kultúrák iránti nyitottságra, a másság elfogadására, egymás segítésére, fejlessze a környezettudatos magatartást, az egészséges testi, lelki, szociális fejlődést, az egészség védelmét és megőrzését. 4.2. Intézmény típusonként kiemelt célok 4.2.1. Óvodai ellátás Tárgyi feltételek javítása A tárgyi feltételrendszer maradéktalan megteremtése érdekében szükséges tornaszoba kialakítása, melyhez pályázati forrásokat keres az önkormányzat. A személyi feltételekben a csoportbontás miatti létszámfejlesztés indokolt. 4.2.2. Általános iskola  A tárgyi feltételrendszer biztosítsa a Bükkszékről átkerülő gyermekek megfelelő elhelyezését,  A pedagógiai program, minőségirányítási program felülvizsgálata  Eredményes és hatékony oktatás megvalósítása, a továbbtanulásra történő alapos és sokoldalú felkészítés, különös tekintettel a lemaradók felzárkóztatására és a tehetségek gondozására, az idegen nyelv oktatására  A szakos ellátottság javítása, a pedagógusok folyamatos és sokoldalú felkészítése, a korszerű ismeretek elsajátíttatása, a továbbképzések feleljenek meg a helyi igényeknek és a jogszabályi feltételeknek.

240


4.3. Közoktatási feladatok, intézkedések a településen 4.3.1. Mindkét intézményt érintő intézkedések  Az épületek szükség, igény és lehetőség szerinti felújítása  Az elavult eszközök folyamatos cseréje  A helyiségek bútorzatának pótlása 4.3.3. Óvodai ellátásban  Pályázat benyújtása a tornaszoba megvalósítására,  Csoportbontásból adódó létszámfejlesztéshez álláspályáztatás. 4.3.3. Általános Iskolai ellátásban Tárgyi feltételrendszer javítása érdekében  A gyermeklétszám növekedése miatt a berendezések, pótlása, a bejáró gyermekek számának növekedése miatt az utaztatás, étkeztetés megszervezése,  Az épületek, udvar karbantartása, új szemléltető eszközök vásárlása, játszóudvar fejlesztése, tetőszerkezet javítása,  A fejlesztések pénzügyi vonzatát az 1.sz. mellékletben rögzített ütemterv tartalmazza.  Az épület jelenlegi feltételei, kapacitása, további gyermekek fogadására is alkalmas. Személyi feltételek javítása érdekében szükséges feladatatok /intézkedések  100 %-os szakos ellátottság biztosítása, esetleg óraadó foglalkoztatásával,  az idegen nyelv oktatásához angol szakos pedagógus biztosítása,  az 5-6. évfolyam esetében a nem szakrendszerű oktatás biztosításához a pedagógusok továbbképzése. Intézkedések az esélyegyenlőség biztosítása érdekében     


A stratégia megvalósítása érdekében tett lépések ÉMOP-pályázat az iskola felújítására, akadálymentesítésére, fűtéskorszerűsítésére Összköltsége: 267 M Ft, a megvalósulás várható ideje: 2009-2010 4.4. A célok megvalósítását szolgáló kapcsolatrendszer A célok elérése, és a feladatok megvalósítása érdekében szükség és igény szerinti kapcsolattartás szükséges a:  Pétervásárai Kistérség Többcélú Társulásával  Társult önkormányzatokkal  Közoktatási intézményekkel  Kisebbségi Önkormányzatokkal

241


 Szakmai szervezetekkel, továbbképző intézményekkel, szakmai szolgáltató intézményekkel  Helyi és térségi önkormányzatok egyéb intézményeivel  Országos és megyei szintű önkormányzati, közigazgatási hivatalokkal, szakmai szervezetekkel. 5. Középfokú oktatás biztosításának intézményi és szervezeti keretei 5.1. A feladatellátás biztosításának módja, formája A kistérségben élő tanulók többsége a megyeszékhely Eger intézményeiben, illetve Gyöngyösön tanul. Pétervására városban működik a térség egyetlen középfokú oktatási intézménye, az FVM Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium. Az intézmény 1962-ben került Pétervásárára, és 1963-ban kezdte meg működését. A festői környezetben lévő Keglevich kastély épületében található intézmény a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fenntartásában működik. 5.2. Intézményi struktúra, férőhelyek, osztálylétszámok, kihasználtsági mutatók Az intézményben található szakiskola (tanulók száma: 145) és szakközépiskola (105 fős tanulólétszámmal). 12 osztály van, az átlaglétszám: 20,83 fő. Szakközépiskolai adatok: Tanulók száma: Felzárkóztató foglalkozáson vesz részt: Tehetséggondozásban vesz részt: Kollégiumban lakik:

105 fő 12 fő 10 fő 49 fő


145 fő 45 fő 10 fő 63 fő


242

54 fő 34 fő 3 fő 13 fő 10fő





25 fő 18 fő - fő 7 fő 5 fő

Összesen:

105 fő


35 fő 20 fő ..- fő 13 fő 6 fő


10 fő 7 fő ..- fő 4 fő - fő


5 fő - fő ..- fő 5 fő 2 fő


77 fő 51 fő 8 fő 30 fő 19 fő

Összesen:

145 fő


139 fő (55,6 %) 243



18 fő 10 fő 18 fő 18 fő 18 fő

5.5. Nemzeti és etnikai nevelés-oktatás biztosítása A nemzeti és etnikai nevelésre az intézményben nincs igény. 5.6. Bejáró tanulók és utazási feltételeik A bejáró tanulók jelentős része tömegközlekedéssel jut el az intézménybe, a többi tanuló egyéni megoldással. 6. Diákotthon és kollégiumi ellátás A kistérség egyetlen kollégiuma az FVM fenntartásában működő Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium intézményben található, amely valamennyi jelentkező igényt kielégít. A férőhelyek száma: 115 fő. Az elhelyezett tanulók száma: 112 fő, ebből lány 27 fő. A kihasználtság így 97,39 %-os. A kollégiumban 6 nevelő dolgozik. A patinás, barokk kastély a fiúkollégiumnak ad helyet, a lányok az ebédlő tetőterének beépítésével nyert férőhelyen, „szállodai színvonalú” ellátásban részesülnek. 7. Gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátás (sajátos nevelést igénylő gyermekek tanulók ellátása) Konduktív pedagógiai ellátás nincs a kistérségben, gyógypedagógiai ellátás az általános iskolákban valósul meg. Az előző intézkedési terv készítésének időszakában, 4 intézményben oktatták külön osztályban a sajátos nevelést igénylő gyermekeket, az eltelt 2 év alatt megszűnt a csoport Recsken és 244


Sirokban. E két településen a tanulók képzése integrált oktatás keretében, a többi tanulóval együtt valósul meg, s külön, egyéni fejlesztést kapnak. Ugyanez vonatkozik mindazon településre, ahol nem szerveztek részükre külön osztályt. Összevont osztályokban folyik az értelmi fogyatékos gyermekek oktatása:  Pétervásárán 1 összevont osztály (14 fő),  Tarnaleleszen 3 összevont osztály működik (összesen 35 fő ). Mindemellett vannak az említett iskolában olyan értelmi fogyatékosak is, akiket integráltan oktatnak. A kistérség 1628 tanulója közül sajátos nevelési igényű 194 fő, a tanulók 11,92 %-a (2007. október 1-jei statisztikai adat). 8. Pedagógiai szakszolgáltatások 8.1. Ellátott szakszolgálati feladatok, a feladatellátás módja, formája A Pétervásárai kistérségben a pedagógiai szakszolgálati feladatok a Pétervásárai Kistérség Többcélú Társulása szervezésében kerülnek ellátásra. 2007. augusztus 31-ig intézményfenntartó társulásokkal kötött megállapodásokkal valósult meg a logopédia és a továbbtanulási és pályaválasztási tanácsadás. Ezt követően a feladatot a Társulás saját fenntartású többcélú intézménye útján látja el, amelynek nevelési tanácsadó intézményegysége is van. 8.1.1. Nevelési tanácsadás A Nevelési Tanácsadó Pétervására városban működik, többcélú intézmény intézményegységeként. A feladatellátásban a korábbi intézményfenntartó társulás 12 települése vesz részt. Társult önkormányzatok: Bükkszék, Bükkszenterzsébet, Erdőkövesd, Ivád, Istenmezeje, Kisfüzes, Mátraballa, Mátraderecske, Pétervására, Szajla, Terpes, Váraszó. A kistérség további 8 településén (Bodony, Fedémes, Parád, Parádsasvár, Recsk, Sirok, Szentdomonkos, Tarnalelesz) együttműködési megállapodás útján látja el a feladatot az Intézmény. Az intézmény neve: „Aranykapu” Kistérségi Humán Szolgáltató Központ A nevelési tanácsadói feladatot a kistérség 20 településén túl Bélapátfalvai kistérség 10 településén is ellátta a 2007/2008. tanévben. A 2008/2009. tanévtől várhatóan a Bélapátfalvai kistérség települései az egri nevelési tanácsadó útján látják el a feladatot. A nevelési tanácsadó a kistérség területén 2007-ben 92 gyermek esetében 784 alkalommal végzett fejlesztést, a pszichológus 13 gyermekkel 96 alkalommal foglalkozott. 8.1.2. Logopédiai szolgálat A Társulás ellátja a logopédiai feladatot is, 3 mikrotérségben, 1-1 fő logopédus alkalmazásával. 2007. évben 270 fő ellátottal foglalkozott a szolgálat, legalább heti 1 alkalommal. 8.1.3. Továbbtanulási és pályaválasztási tanácsadás A továbbtanulási és pályaválasztási tanácsadást igény és szükség szerint látja el a nevelési tanácsadó. 2007. évben 54 tanuló kereste fel legalább évi 2 alkalommal (terápia) kereste fel az intézményt.

245


A pályairányítást, pályaválasztási tanácsadást az iskolák az 5. évfolyamtól folyamatosan végzik – elsősorban az osztályfőnök irányításával -, a tanácsadásra a bizonytalanok, vagy a képességeket nem megfelelően felmérő családok gyermekei jelennek meg képességet meghaladó- elsősorban szülői elvárások miatti-továbbtanulási szándék, terv esetén. Probléma lehet még a speciális pálya alkalmassági kérdése is. 8.2. Humán erőforrási-, infrastrukturális és tárgyi feltételrendszer jellemzői A feladatokat 6 fő pedagógus (3 fő logopédus, 3 fő fejlesztő logopédus) látja el, közülük 1 fő szakmai vezető. A feladatellátáshoz a tárgyi feltételrendszer rendelkezésre áll, a szükséges helyiségek 2008. szeptember 1-jétől a Pétervására, Kossuth L. út 1. szám alatti irodaépületben biztosítottak lesznek: 1 tanári szoba, 2 foglalkoztató. 9. Egyéb a kistérségben ellátott közoktatási feladatok biztosítása 9.1. Pedagógiai szakmai szolgáltatások biztosítása A kistérség települései vásárlással oldják meg, a Heves Megyei Pedagógiai Intézettől és felsőoktatási intézményektől. 9.2. Alapfokú művészetoktatás biztosításának körülményei Alapfokú művészetoktatás a térségben egy általános iskolában folyik, Parádon. Zene-tánc-és képző-művészeti ágon folyik képzés, a településre járó gyermekeknek. A kistérség központjában indokolt lenne egy alapfokú zene- tánc- és képző-művészeti oktatást végző intézmény létrehozására és működtetése, akár többcélú intézmény keretében is, vagy közoktatási megállapodás keretében lehetne a feladatot elláttatni. 9.3. Munkaerő-gazdálkodási rendszer A kistérségben még nem működik munkaerő-gazdálkodási rendszer. 9.4. Helyettesítési rendszer Az intézményfenntartó társulások létrehozásának befejezésével (maximum két év múlva) várhatóan a szakos ellátás, valamint a humán erőforrással történő hatékony gazdálkodás is megvalósul. Remélhetőleg olyan szakos tanárok maradnak a pályán, akik vagy több szakosak (legalább kettő) vagy hajlandóak újabb szak megszerzésére. A kevés óraszámú tantárgyak oktatása, a gyógypedagógiai oktatás, a fejlesztés, valamint az idegen nyelv oktatása esetén várható igény a szakos tanítás utazó tanárral történő oktatására, illetve a távollévők, hiányszakosok helyettesítő tanárral történő ellátására. A helyettesítési rendszer bevezetését szorgalmazza az a jogszabályi rendelkezés is, mely az 56. évfolyamon a tanítók alkalmazását fogalmazza meg az órák 25-50 %-nak oktatásában. Továbbképzésen túl a pedagógusok utaztatása segíthet a jelentkező hiányok pótlásában. 9.5. Felnőttoktatás és -képzés Az FVM fenntartásában működő pétervásárai szakképző intézményben folyik gépészeti szakmában. 246


A recski Jámbor Vilmos Általános Iskolában felnőttoktatás és –képzés is működik:   


9.6. Iskolabusz-szolgáltatás rendszere Eddig 2 iskolabusz vásárlására került sor a Pétervásárai Kistérség Többcélú Társulása pályázatával, amelyek Mátraderecske és Parád mikrotársulásainál teljesítenek szolgálatot. A két iskolabusz üzembentartója a két gesztor önkormányzat. A társulások számának emelkedése, valamint az egyre több települést érintő társulások létrejötte indokolja a további iskolabusz beállítását, illetve a tanulók szervezett utaztatását. Ez utóbbi nem feltétlen busz vásárlásával lesz a legolcsóbb megoldás, inkább a szolgáltatás vásárlásával. Iskolabusz szolgáltatás vásárlásával biztosítja a gyermekek, tanulók utaztatását Sirok Község Önkormányzata. 10. Nem állami, nem önkormányzati fenntartókkal történő együttműködés módjai Az egyetlen, nem önkormányzati fenntartású intézmény a kistérségben a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fenntartásában lévő pétervásárai Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium. A Pétervásárai kistérség egyik tagönkormányzata sem tervezi közoktatási intézményeit nem állami fenntartó részére átadni. 11. Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés Mellékletben. 12. Záró rendelkezések  Jelen intézkedési terv az érintett képviselő-testületek elfogadásával lép életbe, hatályos: 2010. július 31-ig.  Az intézkedési tervet 2 évenként, ha szükséges évenként felülvizsgáljuk és módosítjuk.  A mellékletben jelölt pénzügyi és gazdasági intézkedéseket értékeljük, szükség szerint módosítjuk  Az intézkedési terv végrehajtását folyamatosan ellenőrizzük, az elmaradást - felelősök és határidők megjelölésével – elemezzük, értékeljük, pótoljuk.  Az intézkedési tervet, az elfogadást követő 8 napon belül az elfogadó határozattal együtt a többcélú kistérségi társulásnak megküldjük.  Jelen intézkedési tervet Terpes Község Önkormányzatának Képviselő-testülete 35/2008. (VIII. 28.) határozatával elfogadta. A terv melléklete a feladatok ütem- és pénzügyi-terve.

247


VÁRASZÓ 1. Helyzetelemzés Alacsony lélekszámú település, a lakosság száma: 595 fő, folyamatos csökkenést mutat. A település demográfiai adatai:


1997

2004

2005

2006

2007

624 5 7

616 3 9

607 3 13

595 3 10

593 4


4,97

2. Kötelező közoktatási feladatok biztosítása 2.1. Óvoda 2.1.1.1. Általános jellemzés A településen óvoda működik 14 fős gyermeklétszámmal, 1 vegyes csoporttal. A 2007/2008. nevelési év kezdetétől a pétervásárai Napköziotthonos Óvoda tagintézménye. Komplex prevenciós óvodai nevelési program szerint folyik az óvodások nevelése. Kiemelt feladat a tanulási zavarok megelőzése, az esélyegyenlőség megteremtése. Helyi specialitás a közösségi és népi hagyományok ápolása. Az intézmény felvételi körzete: Váraszó község teljes közigazgatási területe, az itt élő gyermekek felvételét, átvételét az óvoda nem tagadhatja meg. A gyermekeket elsősorban abba az óvodába kell felvenni, amelynek körzetében lakik, illetőleg ahol a szülője dolgozik. Az óvodai felvételről, átvételről az óvoda vezetője dönt. Ha az óvodába jelentkezők száma meghaladja a felvehető gyermekek számát, az óvodavezető bizottságot szervez, amely javaslatot tesz a felvételre. 2.1.1.2. Létszámadatok Az intézményegységbe járó gyermekek száma 13 fő, kor szerinti megoszlása: 2-3 éves: 1 fő, 4-5 éves: 9 fő, 6-7 éves: 3 fő. 1 bejáró és 1 sajátos nevelési igényű gyermek jár az intézménybe. A férőhelyek száma 25, az intézményegység kihasználtsága 52 %-os. 2.1.1.3. Személyi feltételek A gyermekekkel 2 óvónő és 1 dajka foglalkozik. Az intézmény intenzitási mutatói alacsonyak, egy óvónőre 6,5 gyermek jut (a kistérségi hasonló adat: 10,62 fő). 2.1.1.4. Tárgyi feltételek Az óvoda épülete régi, de jól karbantartott, a felszereltség és eszközellátottság jónak mondható.

248


2.1.1.5. Az intézmény SWOT-analízise Az intézményegység erőssége: derűs, családias légkör, esztétikus környezet, a kis létszámú vegyes csoportban a nevelési célok jól megvalósíthatóak, szakmailag igen felkészült nevelőkkel. Gond, probléma az egyre csökkenő gyermeklétszám. 1. erősségek  jól felkészült nevelőtestület  gyermekközpontú nevelési szemlélet  kialakult hagyományrendszer  etnikai program


2. gyengeségek  hátrányos, halmozottan hátrányos gyermekek számának emelkedése  magas az egyéni bánásmódot igénylő gyermek  hiányos eszközrendszer  magas csoportlétszám  udvari játékok nem felelnek meg az előírásoknak 4. veszélyek  közoktatási szabályozás folyamatos változása  csökkenő pedagógus megbecsülés  elszegényedő családok  szülői közömbösség,  gyermeki devianciák

2.1.1.6. Az óvodás korú sajátos nevelési igényű gyermekek ellátása Az esélyegyenlőség biztosítását szolgáló tevékenységek és formái:  differenciált, preventív fejlesztés  korrekciós fejlesztés  roma etnikai kisebbségi program,  sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelése. 2.1.1.7. A nemzeti és etnikai kisebbségi nevelés biztosítása Az etnikai kisebbséghez tartozó tanulók oktatása, felzárkóztatása, tehetséggondozása az elkészített Integrált Pedagógiai Program és az etnikai program (szülői nyilatkozat alapján) szerint valósul meg. 2.1.1.8. Bejáró gyermekek ellátása és utazási feltételek A bejáró gyermekek utaztatása egyéni megoldással történik (a szülő autóval vagy autóbusszal viszi a gyermeket az óvodába). 2.2. Általános iskola 2.2.1.1. Általános jellemzés Általános iskola nincs a községben, a 2005/2006-os tanév végén bezárták, a gyermeklétszám folyamatos csökkenése miatt. Addig is a pétervásárai általános iskola tagintézményeként működött 1-3. összevont osztállyal. A feladatot 1-8. évfolyamra társulási megállapodásban a általános iskolája látja el, s a jövőben is ezt tervezik.

249


Pétervására város, Erdőkövesd, Ivád, Kisfüzes és Váraszó Községek Képviselő-testülete és Istenmezeje Község Önkormányzata közösen tartja fenn a pétervásárai Tamási Áron Általános Iskolát, ahová a váraszói tanulók is járnak. 2.2.1.2. Létszámadatok A pétervásárai Tamási Áron Általános Iskola anyaintézményébe bejáró váraszói tanulók száma (2007/2008. tanévben): 1. évfolyam 2. évfolyam 3. évfolyam 4. évfolyam




Összesen: 39 fő 2.2.1.3. Személyi feltételek (anyaintézmény) A dolgozók közül: vezető: 2 fő tanító, tanár: 11+19 fő óraadó tanár: 2 fő ebből speciális képesítésű ped.: 6 fő gyógypedagógus 2 fő adminisztratív, technikai: 9 fő Összes dolgozó: 41 fő A szakos tanítás aránya 100 %. Többlet mutatkozik földrajz-testnevelésből, biológiaföldrajzból, és fejlesztő pedagógusból. 2.2.1.4. Tárgyi feltételek Az intézmény jól felszerelt, az elmúlt két évben újították fel, megfelel a helyi és a térségi igények kiszolgálására is. Rendelkeznek a szükséges helyiségekkel, kivétel tornaterem, a városi intézményt használják. Az ebédlő kisméretű, több turnusban szervezik az étkeztetést. A taneszközök, és berendezési tárgyak egy része az elhasználódás miatt cserére szorul, ugyanakkor a folyamatos tanulólétszám emelkedés miatt pótlásuk is szükséges. 2.2.1.5. Az intézmény SWOT-analízise (Tamási Áron Általános Iskola, Pétervására) 1. erősségek        



2. gyengeségek

magas színvonalú szakmai munka  etnikai nevelés  integrált oktatás integrációs nevelés sokoldalú fejlesztés, felzárkóztatás, tehetséggondozás 100 %-os szakos ellátottság jól felszerelt, korszerű intézmény két idegen nyelv oktatása informatika 3. osztálytól

250

sok sajátos nevelési igényű gyermek hátrányos helyzetű gyermekek számának növekedése


3. lehetőségek    



4. veszélyek

eddigi tevékenységi formák még hatékonyabb alkalmazása az integrált és integrációs oktatás folytatása pályázati lehetőségek maximális kihasználása kapcsolatok bővítése, hasznosítása szakmai konzultációk továbbképzések szervezése

   



közoktatási szabályozás folytonos változása a személyi feltételek jogszabályokhoz történő folyamatos igazítása gyermeki devianciák, fiatalkorú bűnözés, arogancia, káros szenvedélyek média negatív hatása szegény családok számának emelkedése



A sajátos nevelési igényű gyermekek oktatása, fejlesztése a pétervásárai Tamási Áron Általános Iskolában megoldott, mind a tárgyi, mind a személyi feltételek megfelelőek. A pszichés fejlődés zavara miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan akadályozott, továbbá a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekeket, tanulókat integráltan oktatják. A testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékosok, autista és halmozottan fogyatékos gyermekek közül az enyhe fokban értelmi fogyatékosok egy részét integráltan, más részét szegregáltan oktatják. Ugyanez mondható el a középsúlyos értelmi fogyatékosokra, a testi, érzékszervi fogyatékosokra és az autistákra is. 2.2.1.7. A nemzeti és etnikai kisebbségi nevelés biztosítása Az etnikai kisebbséghez tartozó tanulók oktatása, felzárkóztatása, tehetséggondozása az elkészített pedagógiai program alapján valósul meg. 2.2.1.8. Bejáró gyermekek ellátása és utazási feltételek A bejáró tanulók utaztatása egyéni megoldással történik (a szülő autóval vagy autóbusszal viszi iskolába a gyermeket). Az iskolabuszos utaztatás biztosítására pályázatot nyújtott be a Pétervásárai Kistérség Többcélú Társulása, azonban nem kapott támogatást. Ennek hiányában várható az iskolabusz szolgáltatás megszervezése a közeljövőben.

251


3. Vállalt közoktatási feladatok a) Vállalt közoktatási feladat a logopédiai ellátás, amelyet a Pétervásárai Kistérség Többcélú Társulása útján lát el az önkormányzat. A logopédiai foglalkoztatók az oktatási-nevelési intézményekben találhatók. A logopédiai szakszolgálatnál 3 fő utazó logopédus dolgozik. b) Az Önkormányzat 2004. évtől a többcélú kistérségi társulás útján ellátja a pályaválasztási tanácsadás feladatot, az „Aranykapu” Kistérségi Humán Szolgáltató Központ pedagógiai szakszolgálatán keresztül. Szintén ezen intézmény útján valósul meg a nevelési tanácsadás feladatellátás is. A Nevelési Tanácsadóban 1 fő vezető, 1 fő fejlesztő pedagógus, 1 fő mentálhigiénés, 1 fő pszicho-pedagógus dolgozik. 4. Szervezési és fejlesztési célok 4.1. Minden közoktatási intézménynél alapvető cél:  Az intézmények folyamatos fejlesztése, korszerűsítése  A kötelező eszköz- felszerelésjegyzék követelményeinek biztosítása, folyamatos cseréje  A hatékony és gazdaságos működtetés összhangjának megteremtése  Az esélyegyenlőtlenség csökkentése érdekében a korszerű módszerek és eljárások megismerése, alkalmazása  Az intézmény kapcsolatrendszerének ápolása, fejlesztése 4.2. Intézmény típusonként kiemelt célok 4.2.1. Óvoda  Az óvodai nevelési programok összehangolása, különös tekintettel a hagyományápolásra, etnikai nevelés alkalmazására.  A gyermekek-életkorának felkészültségének, fejlettségének figyelembe vételévelsokoldalú, harmonikus fejlesztése  A gyermekek egészséges életmódra nevelése, színvonalas, igényes környezet iránti igény kialakítása, alkalmazkodásra, szeretetre, tiszteletre nevelése.  Egyéni foglalkozásokkal, fejlesztésekkel a lemaradt gyermekek felzárkóztatása esélyegyenlőségük javítása. 4.2.2. Általános iskola  A pedagógiai programok felülvizsgálata, összehangolása,  Az etnikai, az integrált oktatás, az integrációs nevelés folytatása, felzárkóztatás, és tehetséggondozás, sokoldalú és korszerű tevékenységi formák alkalmazása,  Eredményes és hatékony oktatás, a továbbtanulásra történő alapos és sokoldalú felkészítés, különös tekintettel a lemaradók felzárkóztatására és a tehetségek gondozására,  A pedagógusok folyamatos és sokoldalú felkészítése, a korszerű ismeretek elsajátíttatása, a jogszabályi feltételeknek történő megfelelés biztosítása,  Neveljen a kultúrák iránti nyitottságra, a másság elfogadására, egymás segítésére, fejlessze a környezettudatos magatartást, az egészséges testi, lelki, szociális fejlődést, az egészség védelmét és megőrzését.

252


4.3. Közoktatási feladatok 4.3.1. Óvodai ellátás Az óvodai ellátás Pétervására város óvodájában, három községi tagóvodájában valósul meg. A városi intézményben több gyermek elhelyezésére nincs lehetőség, a jelenlegi állapot is zsúfoltságot mutat. A várható gyermeklétszám a társult községekben (Erdőkövesd, Ivád, Váraszó) mérsékelt csökkenést mutat, ami azt jelenti, hogy még néhány évig helyben maradhat az ellátás. Ezt a jogszabályok módosítása, illetve a települések anyagi helyzete módosíthatja. A pétervásárai gyermeklétszám- előrejelzés stagnálást mutat. Elvileg a jelenlegi férőhelyek az igényeket kielégítik, a tagóvodai férőhelyek jobb kihasználásával hosszabb távon is megoldható az ellátás. Tárgyi feltételek javítása: Indokolt a pétervásárai óvoda bővítése tornaszobával, korszerűsítése a meglévő eszközök fejlesztésével, az udvari játékok felújításával. A két utóbbi feladat anyagi feltételei pályázati eszközök igénybevételével is javítható, u. a. nem nélkülözheti a fenntartói támogatást. Szükséges még az óvoda folyosójának árnyékolása, a nyílászárók cseréje, armatúrák cseréje, vizesblokk felújítása. Személyi feltételek javítása: A tagóvodák miatt az óvoda vezetőjének kötelező órája – a jelenleg hatályos közoktatási törvény szerint – heti 27 óráról 6 órára csökkent, ami 21 óra (hét ellátatlan órát jelent, s ha figyelembe vesszük, hogy a tagóvodákkal a vezető egyéb feladati megnövekedtek, ezért még 1 fő óvónő alkalmazása vált szükségessé. A 4 intézményegységgel kapcsolatos adminisztrációs terhek miatt szükséges egy óvodatitkár beállítása is. 4.3.2. Általános Iskolai ellátás Tárgyi feltételek javítása: Az általános iskolai oktatás Pétervására város iskolájában, illetve a hozzá tartozó erdőkövesdi és istenmezejei tagiskolában valósul meg. Mindhárom intézmény tárgyi feltételei megfelelőek. Tervezett infrastrukturális fejlesztés:    


Személyi feltételek javítása: Amennyiben a Tamási Áron Általános iskolában a társulási változások miatt osztálybontásra kerül sor, az értelemszerűen személyi fejlesztést von maga után. A fentiektől függetlenül, az iskola összetett feladatát, sokszínű tevékenységét, valamint a tagintézmények belépését tekintve indokolttá válhat még egy igazgató-helyettes beállítása, valamint legalább egy pedagógus átképzése gyógypedagógus szakra. Folyamatos elemzést igényel - a helyi és társult települések elvárásai miatt - a feladatok bővülése, változása s az igényekhez történő igazítása, a szükséges fejlesztések tervezése és ütemezése. A célok között jelölt tartalmi kérdések megvalósítása érdekében a társult községek között folyamatos szakmai konzultációk szervezése, a programok összehangolt átdolgozása, közös munka és szakmai megbeszélések, helyi továbbképzések szervezése szükséges.

253


4.4. Intézkedések az esélyegyenlőség biztosítása érdekében Az óvodai ellátás a helyi tagintézményben, az általános iskola ellátás a pétervásárai intézményben valósul meg. A helyzetelemzésben részletesen szerepel az egyes intézmények e témával kapcsolatos tevékenysége, mely azt mutatja, hogy kiemelt feladatként kezeli mindkét intézmény a hátrányok csökkentését, a felzárkóztatást, az egyenlő esélyek megteremtését. Az eddigi – fentiekben megfogalmazott – tevékenységi formák és programok folytatásával sokoldalú fejlesztést valósítanak meg, melynek eredménye nem maradhat el. A továbbiakban az új lehetőségek, kutatása, kihasználása, pályázati formák keresése szélesítheti az ilyen irányú tevékenységet. Nem maradhat el az uniós, kormányzati és ágazati források keresése és kihasználása. 4.5. A célok megvalósítását szolgáló kapcsolatrendszer A célok elérése, és a feladatok megvalósítása érdekében szükség és igény szerinti kapcsolattartás szükséges a:  Pétervásárai Kistérség Többcélú Társulásával  Társult önkormányzatokkal  Közoktatási intézményekkel  Kisebbségi Önkormányzatokkal  Szakmai szervezetekkel, továbbképző intézményekkel, szakmai szolgáltató intézményekkel  Helyi és térségi önkormányzatok egyéb intézményeivel  Országos és megyei szintű önkormányzati, közigazgatási hivatalokkal, szakmai szervezetekkel. 5. Középfokú oktatás biztosításának intézményi és szervezeti keretei 5.1. A feladatellátás biztosításának módja, formája A kistérségben élő tanulók többsége a megyeszékhely Eger intézményeiben, illetve Gyöngyösön tanul. Pétervására városban működik a térség egyetlen középfokú oktatási intézménye, az FVM Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium. Az intézmény 1962-ben került Pétervásárára, és 1963-ban kezdte meg működését. A festői környezetben lévő Keglevich kastély épületében található intézmény a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fenntartásában működik. 5.2. Intézményi struktúra, férőhelyek, osztálylétszámok, kihasználtsági mutatók Az intézményben található szakiskola (tanulók száma: 145) és szakközépiskola (105 fős tanulólétszámmal). 12 osztály van, az átlaglétszám: 20,83 fő. Szakközépiskolai adatok: Tanulók száma: Felzárkóztató foglalkozáson vesz részt: Tehetséggondozásban vesz részt: Kollégiumban lakik:

105 fő 12 fő 10 fő 49 fő

A szaktantermek száma: 5, tornaterem száma: 1, a férőhelyek száma: 175 fő, így a kihasználtság: 60 %. 254



145 fő 45 fő 10 fő 63 fő


54 fő 34 fő 3 fő 13 fő 10fő




25 fő 18 fő - fő 7 fő 5 fő

Összesen:

105 fő


35 fő 20 fő ..- fő 13 fő 6 fő


255

10 fő 7 fő ..- fő 4 fő - fő



5 fő - fő ..- fő 5 fő 2 fő


77 fő 51 fő 8 fő 30 fő 19 fő

Összesen:

145 fő


139 fő (55,6 %)


256

18 fő 10 fő 18 fő 18 fő 18 fő



257







259


11. Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés Mellékletben. 12. Záró rendelkezések  Jelen intézkedési terv az érintett képviselő-testületek elfogadásával lép életbe, hatályos: 2010. július 31-ig.  Az intézkedési tervet 2 évenként, ha szükséges évenként felülvizsgáljuk és módosítjuk.  A mellékletben jelölt pénzügyi és gazdasági intézkedéseket értékeljük, szükség szerint módosítjuk  Az intézkedési terv végrehajtását folyamatosan ellenőrizzük, az elmaradást - felelősök és határidők megjelölésével – elemezzük, értékeljük, pótoljuk.  Az intézkedési tervet, az elfogadást követő 8 napon belül az elfogadó határozattal együtt a többcélú kistérségi társulásnak megküldjük.  Jelen intézkedési tervet Váraszó Község Önkormányzatának Képviselő-testülete 19/2008. (VIII. 27.) határozatával elfogadta. A terv melléklete a feladatok ütem- és pénzügyi-terve.

260


III. KÖZOKTATÁSI FELADATELLÁTÁS TERÉN MEGFOGALMAZOTT SZERVEZÉSI, FEJLESZTÉSI CÉLOK A KISTÉRSÉGBEN III.1. Fejlesztési célok, irányok, prioritások 1. Célok A kistérségben megfogalmazott célok az egyes települések intézkedési tervében jelennek meg részletesen. a) Szakmai célok a pedagógiai programokban fogalmazódtak meg, melyek intézménytípusonként tükrözik az egyes speciális nevelési területekhez kötődő sajátosságokat. A társult intézményeknél a pedagógiai programok átdolgozása, egységes nevelési elvek és oktatási célok megfogalmazása most következik. b) Minden intézménytípusnál alapvető cél:  A jogszerű és szakszerű működés,  A tárgyi és személyi feltételek jogszabály szerinti biztosítása. c) Minden intézménytípusnál kiemelt cél:  Az intézmények fejlesztése, korszerűsítése  A kötelező felszerelési és eszközjegyzék biztosítása,  Az esélyegyenlőség biztosítása jelenjen meg valamennyi intézmény programjában (lásd 12.sz.melléklet) d) Az óvodáknál megfogalmazott célok:  A gyermekek életkorának, egyéni fejlettségének megfelelő sokoldalú fejlesztése,  a sajátos nevelési igényű gyermekek speciális igényeinek figyelembe vétele,  a gyermekek, mint fejlődő személyiségek védelme  az óvoda nevelje a gyermekeket egymás szeretetére, tiszteletére, a másság elfogadására  az egészséges életmódra, az egészség védelmére, e) A kistérség általános iskoláiban kiemelt célok  a pedagógiai programok tartalmazzák mindazokat, amelyeket a jogszabályi előírások, a helyi elvárások, és a szakmai követelmények megkövetelnek.  biztosítsa mindenki számára az egyenlő esélyek megteremtését,  az intézmény készítse fel a tanulókat a továbbtanulásra,  biztosítsa az alapvető gyermeki jogok érvényesülését,  neveljen nyitottságra, egymás tiszteletére, a másik megbecsülésére, a másság elfogadására,  fejlessze a tanulók önismeretét, segítse a környezettudatos magatartás kialakítását, az egészséges testi, lelki, szociális fejlődését, az önálló eredményes tanulás elsajátítását. 2. Fejlesztési irányok A fejlesztések a fenti várható változásokból adódnak, amelyek nem minden esetben jelentenek tényleges fejlesztést, inkább a hatékonyabb, gazdaságosabb működés felé mutatnak.

261


Tekintettel arra, hogy a térségben az intézményfenntartó társulások kialakulásának, létrehozásának befejező szakaszában tartanak, az alábbi lépések várhatóak.     

   

A gazdaságtalan, szakmailag, hatékonyságában, eredményeiben elmaradó kis intézmények megszűnnek. Ha indokolt, (bár a jelenlegi létszámot alapul véve sehol nem látszik szükségesnek) épület bővítése. Fontos, hogy a hiányzó kiszolgáló helyiségek megépüljenek, vagy más módon biztosítsák azok meglétét (pl. más épület hasznosításával). Ezek elsősorban tornaterem/tornaszoba, orvosi szoba. A kötelező taneszközök beszerzésére nagyobb figyelmet szükséges fordítani, ugyanis vannak intézmények, ahol komoly hiányosság mutatkozik e téren. Az oktatásból kikerülő épületek hasznosítása, ha lehetséges az oktatás terén történjen, vagy legalább segítse a gyermekek szabadidős tevékenységét. Pl: erdei iskola, önképző körök, hagyományápolást szolgáló helyiségek, internet hozzáférést szolgáló helyiségek, táborok, Alternatíva ágazaton belül, a pedagógusok élet és munkakörülményeinek javítására történő felhasználás is. Az önkormányzatok még nem döntöttek a további hasznosításról, A színvonalas és eredményes munka nélkülözhetetlen feltétele a megfelelő szakember ellátottság. Ehhez kell a továbbképzéseket és átképzéseket igazítani, figyelembe véve a felszabaduló szakemberállományt is. Fel kellene eleveníteni és működtetni a kistérségi szintű vezetői és szakmai munkaközösségeket. Térségi szintű továbbképzések szervezésével olcsóbbá és vonzóbbá lehet tenni a tanulást. On-line újság, vagy fórum létrehozásával gyors és hatékony az információs rendszert.

III. 2. Az intézményrendszer működtetésével, fenntartásával, fejlesztésével (infrastrukturális és tartalmi) összefüggő elképzelések 2.1. Az intézményrendszer működtetésének, átszervezésének és fejlesztésének általános elvei A kistérség a közoktatási feladatellátásban a fenntartható, folyamatosan és biztonságosan működtethető, fejleszthető, többszintű és többfunkciójú intézményrendszer, hatékony intézménystruktúrák kialakítására törekszik. Az intézményrendszer működtetése  Az intézményrendszer a középtávú tervezési időszakban a kialakult fenntartói társulásokra és az érvényben lévő feladatátadási megállapodásokra alapozottan működjön, vagy konszenzusos döntés alapján kerüljenek többcélú társulási fenntartásba az intézmények,  Az intézményrendszer hálózati kapcsolatait a mikrotérségi oktatási központok, valamint szakmai programok, projektek mentén kell formálni. Az intézményrendszer átszervezése  Az intézményátszervezés valamennyi lépésének az érintett intézményfenntartók kölcsönös megegyezésén kell alapulnia,  Az intézményátszervezési döntések segítsék elő a közoktatási feladatellátás mikrotérségi struktúrájának erősítését, 262


  

A középiskolai feladatellátás erősödjön a térségben, Az alapfokú művészetoktatás fejlődjön a kistérségben, Szűnjön meg teljesen a sajátos nevelési igényű tanulók elkülönítését hordozó iskolastruktúra.

Az intézményrendszer tartalmi fejlesztése  Kistérségi óvodái illetve iskolái közötti együttműködés, szakmai kapcsolatok építése, fejlesztése: az egymástól tanulás erősítése, egymás jó gyakorlatainak átvétele, szakmai munkaközösségek működtetése, közös szakmai konferenciák, képzések megszervezése, közös fejlesztések. A pedagógiai együttműködés új területeinek aktiválása, alkalmazása (pl. közös mérések).  Az óvoda-iskola közötti átmenetet hatékonyan biztosító pedagógiai tevékenységek erősítése, fejlesztése. Integrált nevelés lehetőségeinek megteremtése, ehhez szakmai programok kialakítása.  Esélyegyenlőség előmozdítását elősegítő pedagógiai fejlesztések – olyan programok, módszerek alkalmazása, melyek alkalmasak a személyre szóló gondoskodásra, egyéni fejlesztésre,  

A kistérségi értékek, hagyományok beillesztése ill. megőrzése a nevelés, oktatás folyamatban A kompetencia alapú nevelési-oktatási programelemek megismerése, adaptálása, az alkalmazás folyamatos fejlesztése és értékelése.

A tartalmi fejlesztés főbb elemei az óvodai nevelésben:  A kompetencia-alapú képzés óvodai programcsomagjainak megismerése, alkalmazása, adaptálása, az alkalmazás folyamatos értékelése,  Az óvoda - iskola átmenetet segítő pedagógiai együttműködések kialakítása, fejlesztése.  Kistérségi értékek, hagyományok beillesztése a nevelési folyamatba.  Integrált nevelés feltételeinek megteremtése/fejlesztése, erre szakmai program kidolgozása/fejlesztése.  Esélyegyenlőség előmozdítását segítő pedagógiai fejlesztések kimunkálása.  Az együttműködő óvodai intézményi hálózat fejlesztése (az egymástól való tanulás biztosítása, egymás jó gyakorlatainak átvétele- munkaközösségekben működés, közös szakmai programok, közös fejlesztések, közös foglalkoztatás)  az IKT kompetenciák fejlesztése az óvodai feladatellátásban résztvevők körében, az IKT-nak a működési gyakorlatba illesztése. A tartalmi fejlesztés főbb elemei az iskolai oktatásban:  A kompetencia-alapú képzés bevezetése, ill. kiterjesztése a kistérség általános és középiskoláiban, implementáció,  Az intézményi mérési-értékelési gyakorlat fejlesztése,  Az együttműködő iskolai intézményi hálózat fejlesztése: ▪ az iskolafokok egymásra épülésének erősítése a nevelési programok és helyi tantervek összehangolásával; ▪ az egymástól való tanulás biztosítása, egymás jó gyakorlatainak megismerése; ▪ mentori hálózati működés; ▪ közös szakmai munkaközösségek és szakmai fórumok; 263


▪ közös képzések; ▪ közös pályázatok és fejlesztések Az intézményrendszer infrastrukturális fejlesztése    



Méretgazdaságos, korszerű technológiára alapozott, multifunkcionális kistérségi közoktatási infrastruktúra kialakítására kell törekedni. Fokozott figyelmet kell fordítani az óvodák, iskolák informatikai eszközfejlesztésére (óvodáknál az internet elérhetőség biztosítására is). Folytatni kell az óvodai udvari játékok EU-szabványnak megfelelő cseréjét és pótlását. Biztosítani kell a különböző nevelési, oktatási programok szerinti működés feltételeit, a korszerű, EU-követelményeknek megfelelő belső és külső környezetet. A közoktatási funkciójú épületeknek meg kell felelniük az építési, közegészségügyi, szabványoknak és egyéb előírásoknak, valamint a feladatellátáshoz szükséges felszereltségnek. Törekedni kell arra, hogy 2013-ig az egyenlő esélyű hozzáférés infrastrukturális feltételeinek biztosítása a kistérség valamennyi önkormányzati fenntartású közoktatási intézményében megoldott legyen.

A kistérség 20 települése közül olyan, amelyik a 2008/2009. tanévtől óvodát és iskolát is önállóan tart fenn, egyedül Recsk nagyközség lesz. A többi település társulásban, a helyzetelemzésben részletezett mikro-körzetekben látja el a feladatokat. A 2007/2008. nevelési évben/tanévben

Óvoda Általános iskola Általános művelődési központ Közös igazgatású közoktatási intézmény Összesen

Önállóan fenntartott 3 1

Intézményfenntartó társulásban 5 4 1 1

3

11

tagintézmény

összesen

4 2 1 (iskola) 3 (2 óvoda, 1 iskola,) 10

8 5 1 1 15

Tekintettel a gyermeklétszám folyamatos csökkenésére, további társulások várhatóak. Pl. Mátraderecske, Mátraballa Recskhez történő társulása bekövetkezhet 2-3 év múlva, s akkor nem lesz a kistérségben egyetlen település sem, amelyik mindkét intézményét önállóan tartja fenn. Kialakul tehát az egész kistérségben teljekörűen a társulásban történő intézményfenntartás. Az óvodák zöme helyben maradt, többségét tagintézménnyé szervezték át. Az általános iskolai ellátás teljes egészében intézményfenntartó társulásban vagy többcélú társulási fenntartásban fog működni, és iskolabusszal, kísérővel szállítják a gyermekeket a központi iskolába. Mindez azért oldható meg, mert az egyes mikro-társulási központok a legtávolabbi településtől sincsenek 10 km-nél messzebb. Fő szerepe a társulási központnak, Pétervásárának, illetve a többcélú társulásnak lesz. A többcélú társulás a kistérségben jelentkező térségi feladatok ellátásában vállal a jövőben nagyobb szerepet, melyek:

264


    

oktatási-nevelési intézmény fenntartása, a szakszolgálati feladatok, a szakmai szolgáltatás egyes feladatai, vagy teljekörű ellátása, a helyettesítési rendszer működtetése, mely a szakmai munka színvonalának emelését és a hatékonyság növelését eredményezheti. Az FVM fenntartásában működő középfokú oktatási intézmény jövőbeni sorsa is változást eredményezhet. Célszerű lenne, ha a középiskolai jelleg erősödne, esetleg gimnáziumi osztállyal, s a szakképzés letisztulna, s csak olyan szakmákat oktatnának, amelyre ténylegesen igény van, s a végzősök el tudnak helyezkedni.

2.2. Óvodai ellátás A kistérségben 15 településen működik óvoda (Bodony, Bükkszék, Bükkszenterzsébet, Erdőkövesd, Istenmezeje, Ivád, Mátraballa, Mátraderecske, Parád, Pétervására, Recsk, Sirok, Szajla, Tarnalelesz és Váraszó). Ebből 3 intézményt tart fenn önállóan az önkormányzat, 12 intézményfenntartó társulásban működik, ebből 2 többcélú intézmény intézményegységeként (Mátraballa, Tarnalelesz). Tagintézményeként működő óvoda 6 van (Bükkszék, Erdőkövesd, Ivád, Mátraballa, Mátraderecske, Váraszó). Nincs intézmény 5 településen, a feladatot megbízásos társulási megállapodásban látják el (Fedémes, Kisfüzes, Parádsasvár, Szentdomonkos és Terpes). Így az önállóan fenntartott intézmények száma 3 (Bodony, Istenmezeje, Recsk), 7 társulásban, működik (székhely települések: Bükkszenterzsébet, Mátraderecske –az iskola-, Parád, Pétervására, Sirok, Szajla és Tarnalelesz). A kistérség óvodáiban a férőhelyek száma: a gyermekek száma: ebből: bejáró: etnikai nevelésben részesül: étkezési kedv.-ben részesül: a férőhely kihasználtság: a gyermekcsoportok száma: az óvónők száma: a dajkák száma:

723 637 fő 61 fő 137 fő 352 fő 87,14 % 29 60 fő 30 fő

Az óvodákban az 1 csoportra jutó átlaglétszám: 21,97 fő, országos átlag: 1 óvónőre jutó gyermek: 10,62 fő, országos átlag:

22,5 fő 10,7 fő

Az önkormányzatok 1 kivétellel nem tervezik intézményük társulását, illetve további társulását. Istenmezeje Község Önkormányzata a 2008/2009. tanévtől várhatóan Sirok és Bükkszék Községek Önkormányzatai által létrehozott óvodai intézményfenntartó társuláshoz csatlakozik.

265


Az önállóan tovább működő intézmények 2, illetve 4 csoportosak. település 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20.

Bodony Bükkszék Bükkszenterzsébet Erdőkövesd Fedémes Istenmezeje Ivád Kisfüzes Mátraballa Mátraderecske Parád Parádsasvár Pétervására Recsk Sirok Szajla Szentdomonkos Tarnalelesz Terpes Váraszó

Feladatellátás jelenlegi for- Feladatellátásban tervezett mája változás Önállóan Nem tervezi Társulásban, tagintézménnyel Nem tervezi Társulásban, gesztorként Nem tervezi Társulásban, tagintézménnyel Nem tervezi Társulásban Nem tervezi Önállóan Társulással Társulásban, tagintézménnyel Nem tervezi Társulásban Nem tervezi Társulásban, tagintézménnyel Nem tervezi Társulásban, tagintézménnyel Nem tervezi Társulásban, gesztorként Nem tervezi Társulásban Nem tervezi Társulásban, gesztorként Nem tervezi önállóan Nem tervezi Társulásban, gesztorként Nem tervezi Társulásban, gesztorként Nem tervezi Társulásban Nem tervezi Társulásban, gesztorként Nem tervezi Társulásban Nem tervezi Társulásban, tagintézménnyel Nem tervezi

A Pétervásárai kistérségben működő óvodai intézményfenntartó társulások: Társulás székhelye Bükkszenterzsébet

Óvoda Társult települések Tagintézmény Szentdomonkos Mátraballa

x x

Parádsasvár

-

Erdőkövesd Ivád Kisfüzes Váraszó

x x x

Bükkszék

x

Terpes

-

Mátraderecske Parád Pétervására

Sirok Szajla Tarnalelesz 266

csoportszám 2 3 1 3 3 1 1 1 2 1 2 2


Fedémes

6

Összesen

22

A humán erőforrást a gyermeklétszámoknak megfelelően létrehozott csoportok létszámához szükséges igazítani. Várhatóan 1-2 éven belül pedagógus-elbocsátásokat von maga után 1-2 településen a csökkenő gyermeklétszám. A központi óvodákban a felszerelési- és taneszköz-jegyzékben szereplő eszközök biztosítása kiemelt és alapvető feladat a tartalmi munka összehangolása mellett. A kistérség óvodáinak részletes adatai az 1-2-3-4. sz. mellékletekben találhatóak. Az óvodákban a várható gyermeklétszám az alábbiak szerint alakul. Sor- Székhely szám

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21.

Bodony Bükkszék

2008/2009 Csop. Gyerm. Átlag száma száma létsz.

2009/2010 Csop. Gyerm. Átlag száma száma létsz.

2010/2011 Csop. Gyerm. Átlag száma létsz. létsz.

1 1 2 1

17 11 52 24

17 11 28 24

1 1 2 1

17 14 46 19

17 14 23 19

1 1 2 1

17 14 40 20

17 14 20 20

2 1

30 21

15 21

1 1

27 20

27 20

1 1

24 20

24 20

1 3 3

15 48 75

15 16 25

1 2 3

11 47 67

11 23,5 22,3

1 2 3

18 18 43 21,5 70 23,33

3 4 2 2

80 26,66 97 24,25 32 16 34 17

3 4 2 2

76 93 30 33

25,3 23,2 15 33

3 4 2 2

78 26 95 23,75 31 15,5 33 16,5

Tarnalelesz Terpes Váraszó

2

60

30

2

66

33

2

66

33

1

13

13

1

13

13

1

13

13

ÖSSZESEN

29

609

21,00

27

579

21,44

27

582

21,55

Bükkszenterzs.

Erdőkövesd Fedémes Istenmezeje Ivád Kisfüzes Mátraballa Mátraderecske

Parád Parádsasvár Pétervására Recsk Sirok Szajla Szentdomonkos

2.3. Általános iskolai ellátás A kistérség 20 települése közül 1-8. évfolyamos általános iskola a 2007/2008. tanévben jelenleg 6 településen működött: Mátraderecskén, Parádon, Pétervásárán, Recsken, Sirokban és Tarnaleleszen.

267


Ezek közül Recsken tartja fenn önállóan az intézményt az önkormányzat, a többi helyen intézményfenntartó társulásban működnek. Nem működik helyben iskola tagintézményként sem: Bodonyban, Bükkszéken, Fedémesen, Ivádon, Kisfüzesen, Parádsasváron, Szajlán, Szentdomonkoson, Terpesen és Váraszón. Tagintézményként a településen maradt az 1-3. évfolyam Erdőkövesden, az 1-4. évfolyam Bükkszenterzsébeten és Mátraballán, valamint az 1-6. évfolyam Istenmezején. A Pétervásárai kistérségben működő iskolai intézményfenntartó társulások: Társulás székhelye Mátraderecske

Iskola Társult települések Tagintézmény Mátraballa

x

Bodony Parádsasvár

-

Erdőkövesd Istenmezeje Ivád Kisfüzes Szajla Váraszó

x x -

Bükkszék Terpes

-

Bükkszenterzsébet Fedémes Szentdomonkos

x 4

Parád Pétervására

Sirok Tarnalelesz

összesen

csoportszám 8 1 3 3 1 6 1 1 10 15 2 51

Az önállóan fenntartott recski iskolában 8 tanulócsoport van. A kistérség általános iskoláinak legfontosabb mutatói: Általános iskolai tanulók száma: Osztályok száma: Férőhelyek száma: Pedagógusok száma: Férőhely kihasználtság: 1 osztályra jutó tanulók száma: 1 pedagógusra jutó tanulók száma:

1628 fő 80 db (2006-ban még 94!) 2755 143 fő 59,09 % 20,35 fő, országos átlag: 19,7 fő 11,38 fő, országos átlag: 10,1 fő

(Megjegyzés: az országos adat a 2005/2006-os tanév adata.)

268


Az általános iskolákban a várható gyermeklétszám az alábbiak szerint alakul: Sor-

SZÉKHELY

szám

2008/2009 létszám osztály

2009/2010

átlag létszám osztály átlag

2010/2011 létszám osztály Átlag

1.

Bodony

2.

Bükkszék

3.

Bükkszenterzsébet

49

2 24,50

35

2 17,50

32

2 16,00

4.

Erdőkövesd

18

1 18,00

19

1 19,00

19

1 19,00

5.

Fedémes

6.

Istenmezeje

59

4 14,80

53

4 13,25

47

2 23,50

7.

Ivád

8.

Kisfüzes

9.

Mátraballa

30

1 30,00

28

1 28,00

27

1 27,00

10.

Mátraderecske

149

8 18,60

145

8 18,13

145

8 18,13

11.

Parád

215

10 21,50

213

9 23,60

210

9 23,33

12.

Parádsasvár

13.

Pétervására

439

18 24,30

418

18 23,20

418

18 23,20

14.

Recsk

180

8 22,50

182

8 22,70

180

8 22,50

15.

Sirok

214

10 21,40

232

10 23,20

230

10 23,00

16.

Szajla

17.

Szentdomonkos

18.

Tarnalelesz

227

12 18,92

240

12 20,00

240

12 20,00

19.

Terpes

20.

Váraszó

21.

ÖSSZESEN

1613

78 20,68

1565

75 20,86

1548

71 21,80

 

anyaintézmény nincs intézmény

 

tagintézmény önállóan fenntartott intézmény

A fenti adatok mutatják, hogy az elkövetkezendő években a tanulólétszám évenként 1-2 osztálynyi gyermekkel csökken, ezzel szinkronban az osztályok száma kevesebb lesz évenként 12-vel. Az átszervezések befejezésével a kistérség területén az osztályok létszáma várhatóan mindenütt megfelel a többcélú kistérségekre vonatkozó költségvetési előírásoknak. Két év múlva történő felülvizsgálatnál ismételt elemzést igényel a működtetés, ugyanis a gyermeklétszám folyamatos csökkenése miatt további társulás várható. Ez érintheti a megmaradó tagintézményeket, de még székhelyintézményt is. Pl.:Mátraderecskét. 269


A kistérség általános iskoláinak részletes adatait az 5-6-7-8. sz. mellékletek tartalmazzák. III. 3. Az intézményrendszer átszervezésével összefüggő elképzelések 3.1. Óvoda település 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20.


Feladatellátás jelenlegi formája Önállóan Társulásban, tagintézménnyel Társulásban, gesztorként Társulásban, tagintézménnyel Társulásban Önállóan Társulásban, tagintézménnyel Társulásban Társulásban, tagintézménnyel Társulásban, tagintézménnyel Társulásban, gesztorként Társulásban Társulásban, gesztorként önállóan Társulásban, gesztorként Társulásban, gesztorként Társulásban Társulásban, gesztorként Társulásban Társulásban, tagintézménnyel

Feladatellátásban tervezett változás Nem tervezi Nem tervezi Nem tervezi Nem tervezi Nem tervezi Társulással Nem tervezi Nem tervezi Nem tervezi Nem tervezi Nem tervezi Nem tervezi Nem tervezi Nem tervezi Nem tervezi Nem tervezi Nem tervezi Nem tervezi Nem tervezi Nem tervezi

Feladatellátás jelenlegi formája Társulásban Társulásban Társulásban, tagintézménnyel Társulásban, tagintézménnyel Társulásban Társulásban, tagintézménnyel Társulásban Társulásban Társulásban, tagintézménnyel Társulásban, gesztorként Társulásban, gesztorként Társulásban Társulásban, gesztorként Önállóan Társulásban, gesztorként Társulásban Társulásban Társulásban, gesztorként Társulásban Társulásban

Feladatellátásban tervezett változás Nem tervezi Nem tervezi Nem tervezi Nem tervezi Nem tervezi Nem tervezi Nem tervezi Nem tervezi Nem tervezi Nem tervezi Nem tervezi Nem tervezi Nem tervezi Nem tervezi Nem tervezi Nem tervezi Nem tervezi Nem tervezi Nem tervezi Nem tervezi

3.2. Általános iskola település 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20.


270


 

anyaintézmény  nincs intézmény 

tagintézmény önállóan fenntartott intézmény

3.3. Középfokú oktatás- kollégiumi ellátás E területen feladat akkor jelentkezik, ha az FVM a fenntartásában működtetett szakképző iskolát megyei, térségi vagy városi fenntartásba kívánja adni. Ebben az esetben vélhetően, mint megyei kötelező feladat, nem a kistérség intézkedési tervét fogja érinteni. Ha mégis, arra külön intézkedés válik szükségessé. A kistérség településeinek közelsége, s a meglévő középiskola kollégiumi férőhelye a várható igényeknek hosszabb távon megfelel. 3.4. Sajátos nevelési igényű gyermekek ellátása Külön intézmény a sajátos nevelési igényű gyermekek oktatására nem kell a kistérségben, s úgy tűnik ilyen intézmény létrehozására nincs is igény, azon típusú fogyatékosság mely speciális intézményi ellátást igényel, a gyermekek körében csekély számban fordul elő. Ezen tanulókat, ha intézeti elhelyezésük nem megoldott, integráltan oktatják, s külön felkészítésben részesülnek. A beszéd- és az enyhe értelmi fogyatékos gyermekek egy részét, a pszichés fejlődés zavara miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan akadályozott, továbbá a beilleszkedési, magatartási nehézséggel küzdő gyermekeket teljes egészében integráltan oktatják. A személyi feltételek a kisiskolák kivételével biztosítottak. 3.5. Alapfokú művészetoktatás Alapfokú művészetoktatás a térségben egy általános iskolában folyik, Parádon. Zene-tánc-és képző-művészeti ágon folyik képzés, a településre járó gyermekeknek. A kistérség központjában indokolt lenne egy alapfokú zene- tánc- és képző-művészeti oktatást végző intézmény létrehozására és működtetése, akár többcélú intézmény keretében is, vagy közoktatási megállapodás keretében lehetne a feladatot elláttatni. 3.6. Nemzetiségi oktatás a kistérség területén nincs és nem is várható, hogy lesz. Ugyanakkor jelen van az etnikanevelés, oktatás a roma gyermekek részére. Ilyen jellegű program található: Recsken, Szajlán és Tarnaleleszen az óvodában, Pétervásárán az általános iskolában, mely igény szerint bővülhet. Több településen, illetve intézményben folyik az integrációs program a hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatására. Pl.: Mátraderecske, Sirok, Pétervására. Kiterjesztése javasolt. 3.7. Pedagógiai szakszolgálatok A többcélú kistérségi társulás a pedagógiai szakszolgálati feladatok közül a logopédiai ellátás, valamint a továbbtanulás és pályaválasztási tanácsadás mellett 2007. év szeptemberétől a nevelési tanácsadást is ellátja a Társulás. Tervezi egységes szakszolgálati központ létrehozását. Ez az elképzelés már az előző intézkedési tervben is megfogalmazódott. Megvalósulása elsősorban infrastrukturális hiányosságok és finanszírozási problémák miatt várat magára.

271


A többcélú kistérségi társulás átvette a 12 településből álló Intézményfenntartó Társulástól a Családsegítő- Gyermekjóléti Szolgálat és Nevelési Tanácsadó többcélú intézmény fenntartói jogát, Pétervására város az ellátáshoz szükséges épületet ingyenes használatba adta. A jogutód intézmény szakszolgálati intézményegysége  ellátja - a logopédiai szolgálat feladatait, - a nevelési tanácsadó feladatait, - a továbbtanulási és pályaválasztási tanácsadást, -2008. szeptemberétől a viselkedés fejlődésének organikus okokra visszavezethető tartós és súlyos rendellenessége miatt sajátos nevelési igényű gyermek/tanuló fejlesztését. A feladatok ellátását a többcélú kistérségi társulás hivatalának erre kialakított helyiségeiben, valamint a mikro-társulások centrumaiban, és az intézményekben szervezi. A tárgyi feltétel biztosításához a hatályos 14/1994.(VI. 24.) MKM rendelet 4. sz. mellékletét alapul véve 3 helyiség kialakítására van szükség. Ezek: 1 vizsgáló, 1 alkalmazotti iroda és 1 orvosi szoba. A többi hiányzó helyiség a meglévőkkel együtt is megoldható. A vizsgálók és az alkalmazotti szoba 2008. szeptemberétől az intézményegység rendelkezésére áll. A személyi feltétel részben adott, ugyanis a logopédusokat (3 fő) eddig is a többcélú társulás finanszírozta. A tervezett feladatok teljes körű ellátása kistérségi szinten létszámfejlesztést is jelent. 

A logopédusok által ellátott gyermekek létszámát alapul véve a fent hivatkozott rendelet 1. sz. melléklete alapján 5 logopédusra lenne szükség.



A pszichológus teljes munkaidőben történő foglalkoztatása indokolt, valamint gyermek szakorvos vagy gyermekpszichiáter is szerepel az előírt létszámnormában.



Az ellátást befolyásolja az a tény, hogy a nevelési tanácsadók szerepe megnő, a fejlesztési feladat az intézményektől a nevelési tanácsadókhoz kerül, ami ugyancsak létszámfejlesztést von maga után.

Tekintettel arra, hogy ennek személyi feltételeit a nevelési- oktatási intézmények az elmúlt évek során biztosították, a feladat ellátása semmiképpen sem történhet a meglévő infrastruktúra és humán erőforrás nélkülözésével. Jelenlegi adatok alapján fejlesztő pedagógus foglalkoztatásának többletigénye nem jelentkezik, ami a folyamatban lévő szakértői vizsgálatok eredményétől függően változhat. A tárgyi feltétel biztosításához a helyiségek és berendezések fejlesztése, bővítése szükséges, melynek biztosításához a pályázati lehetőségeket igénybe kell venni. A tényleges személyi és tárgyi feltételrendszer igénye függ: 

a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői Bizottság folyamatban lévő vizsgálatainak eredményétől, várható ugyanis, hogy a pszichés fejlődési zavarai miatt tartósan akadályozott és az enyhe fokban értelmi fogyatékos gyermekek, tanulók száma lényegesen lecsökken (lehet, hogy a felére, harmadára, ugyanis a kistérségben az országos átlagot jelentősen meghaladja arányuk).

272




a módosított közoktatási törvény ide vonatkozó rendelkezéseitől, mely szerint „Át kell tekinteni a nevelési tanácsadás rendszerét, és bővíteni, a változó igényekhez kell igazítani.” (Lásd www.okm.hu Dr. Szüdi János)

3.8. Pedagógiai szakmai szolgáltatások A Heves Megyei Pedagógiai Intézettől a települések által vásárolt szolgáltatás mellett helyi kezdeményezéssel a dolgozókhoz közel kellene hozni a továbbképzéseket, szakmai konzultációkat. A kistérségben egyre több a szakvizsgázott pedagógus, az oktatásvezető, a szakértő. Felkészültségüket, szakmai, gyakorlati és elméleti tudásukat hasznosítani kellene, illetve lehetne. Tapasztalható az egyes intézmények szegregációja, a korszerű és naprakész ismeretek hiányosságai is fellelhetőek. E téren igen fontos lenne a kistérségi vezetői- és szakmai- munkaközösség, létrehozása (óvodavezetőknek és iskolaigazgatóknak, esetleg még igazgató –helyetteseknek). Régebben volt ilyen jellegű szerveződés, most is van rá példa más kistérségben (egyesületi keretben is működik). Ezek a közösségek kidolgozhatnák, javaslatot tehetnének, illetve szervezhetnék a pedagógus továbbképzéseket, tapasztalatcseréket, szakmai konzultációkat, új és korszerű módszerek terjesztését, népszerűsítését. Jogszabályfigyelő - elemző, pályázatfigyelő, pályázatíró, programtervező szekciókat, szervezeti egységeket hozhatnának létre, segítve a különböző dokumentumok készítését, átdolgozását. 3.9. Feladatok az esélyegyenlőség biztosítása érdekében 

A többcélú kistérségi társulás munkaszervezete segíti a települések önkormányzatait és intézményeit: - a különböző fejlesztési lehetőségek kihasználásában, - információs hálózat működtetésével, - pályázatok készítésével, - pályázatok készítésében segítségnyújtással,



a lehetőségekre felhívja a figyelmet,



a többcélú társulás részére fennálló lehetőségeket maximálisan kihasználja,



infrastrukturális, felzárkóztatást segítő támogatások igénylésében segítséget nyújt, illetve pályázik,



igény- és szükség szerint fejleszti az iskolabusz hálózatot,



oktatási szakember alkalmazásával: - megszervezi a helyettesítési rendszert, - működteti az utazó pedagógusi hálózatot,



Fontos lenne a fejlesztési lehetőségeket rejtő szakmai programok, módszerek elterjesztése, pl.: képesség-kibontakoztató vagy integrációs program, esélyegyenlőségi program, (lásd www.okm.hu május 22.) stb.

273




A Pétervásárai Kistérség Többcélú társulási megállapodásának III/B./2. Közoktatási feladatok fejezetében megfogalmazott feladatok szakember alkalmazását követően valósulhatnak meg teljes körűen.

3.10. Munkaszervezeti formák és azok eszközrendszere A kistérségben a tanügyigazgatással kapcsolatos feladat és hatásköröket a jegyzők gyakorolják melyhez az intézményvezetők, szaktanácsadók és szakértők szakmai segítségét veszik igénybe - szükség szerint. Ágazati szakember egyetlen önkormányzatnál sincs. Pétervásárai Kistérség Többcélú Társulásának Munkaszervezete – ágazati szinten csak részben alakult ki. Legfontosabb lenne szakember alkalmazása. Az elmúlt időszakban szakértő alkalmi megbízásával pótolták a hiányt. Ágazati irányításban, és feladatellátásban a munkaszervezet vezetője vállalja magára a legfontosabb tennivalókat. 2008. szeptember 1-jétől napi 4 órában közoktatási referenst (tanügyigazgatási szakértőt) foglalkoztat az Intézményében a Társulás. Közoktatási feladatok ellátása A többcélú kistérségi társulás egy intézményt tart fenn. Ezen túl segíti : - az intézményfenntartó társulások létrejöttét, - az intézmények fejlesztését, - biztosítja a rendszeres információszolgáltatást elsősorban önkormányzatoknak, - a kiegészítő normatívákat igényli, azt továbbítja, - a munkaszervezet belső ellenőrzési rendszere segítségével ellenőrzi az önkormányzatok mellett a nevelési-oktatási intézményeket. Tárgyi feltételrendszer Az infrastrukturális háttér kiépült, egy felújított épületben 5 iroda, egy tanácskozó, egy irattár és egy főzőkonyha áll rendelkezésre. Minden iroda megfelelően felszerelt, minden dolgozó rendelkezik telefonnal, számítógéppel és internet hozzáféréssel. Személyi ellátottság A munkaszervezetben 1 vezető, 3 fős gazdasági csoport, 4 fő belső ellenőr, 1 fő területfejlesztési szakember, 2 fő adminisztrátor és 1 fő takarító dolgozik. A feladatok ellátásához, fejlesztési, felzárkóztató tervek készítéséhez 2007. év végéig eseti megbízással szakértőt foglalkoztatott a Társulás. 2008. nyarától közoktatási referens dolgozik a Társulásnál. 3.11. Gyógypedagógiai-, konduktív pedagógiai ellátás (sajátos nevelést igénylő gyermekek tanulók ellátása) Konduktív pedagógiai ellátás nincs a kistérségben, gyógypedagógiai ellátás az általános iskolákban valósul meg. Az előző intézkedési terv készítésének időszakában, 4 intézményben oktatták külön osztályban a sajátos nevelést igénylő gyermekeket, az eltelt 2 év alatt megszűnt a csoport Recsken és Sirokban. E két településen a tanulók képzése integrált oktatás keretében, a többi tanulóval 274


együtt valósul meg, s külön, egyéni fejlesztést kapnak. Ugyanez vonatkozik mindazon településre, ahol nem szerveztek részükre külön osztályt. Összevont osztályokban folyik az értelmi fogyatékos gyermekek oktatása:  Pétervásárán 1 összevont osztály (14 fő),  Tarnaleleszen 3 összevont osztály működik (összesen 35 fő ). Mindemellett vannak az említett iskolában olyan értelmi fogyatékosak is, akiket integráltan oktatnak. A kistérség 1628 tanulója közül sajátos nevelési igényű 194 fő, a tanulók 11,92 %-a (2007. október 1-jei statisztikai adat). A 2006. évi adathoz képest a felére csökkent a számuk. 3.12. Felnőttoktatás- és képzés Az FVM fenntartásában működő pétervásárai szakképző intézményben folyik gépészeti szakmában. A recski Jámbor Vilmos Általános Iskolában felnőttoktatás és –képzés is működik:   


Újabb képzés közeljövőben történő indítása nem ismert. 3.13.Helyettesítési rendszer Az intézményfenntartó társulások létrehozásának befejezésével (maximum két év múlva) várhatóan a szakos ellátás, valamint a humán erőforrással történő hatékony gazdálkodás is megvalósul. Remélhetőleg olyan szakos tanárok maradnak a pályán, akik vagy több szakosak (legalább kettő) vagy hajlandóak újabb szak megszerzésére. A kevés óraszámú tantárgyak oktatása, a gyógypedagógiai oktatás, a fejlesztés, valamint az idegen nyelv oktatása esetén várható igény a szakos tanítás utazó tanárral történő oktatására, illetve a távollévők, hiányszakosok helyettesítő tanárral történő ellátására. A helyettesítési rendszer bevezetését szorgalmazza az a jogszabályi rendelkezés is, mely az 56. évfolyamon a tanítók alkalmazását fogalmazza meg az órák 25-50 %-nak oktatásában. Továbbképzésen túl a pedagógusok utaztatása segíthet a jelentkező hiányok pótlásában. 3.14. Épületállomány A jelenlegi nevelési-oktatási épületek megfelelnek az elvárásoknak, felújítások, bővítések szükségesek, valamint a hiányzó helyiségek pótlása (tornaterem, tornaszoba, orvosi szoba) is fontos feladat. Az igények, tervek és feladatok az egyes települések tervében fogalmazódnak meg. A kistérségi központban a szakszolgálat (egységes szakszolgálati központ) tárgyi feltételrendszere hiányos.

275


A többcélú kistérségi társulás, mint intézményfenntartó nem rendelkezik épülettel, a feladatellátását szolgáló két ingatlan (Pétervására, Kossuth L. út 1. és Szent Márton út 14.) Pétervására Város Önkormányzata kizárólagos tulajdonában van, melyeket a feladatellátás idejére használatba adott. Az Egységes Szakszolgálati Központ létrehozásához a jelenlegi, Pétervására tulajdonában lévő többcélú intézményt kiszolgáló épületegyüttes nem biztosítja a jogszabályban megfogalmazott kötelező helyiségeket, ezért a Társulás nem tudja létrehozni azt. A pedagógiai szakszolgálatok finanszírozási rendszere is gátat emel az egységes pedagógiai szakszolgálat létrehozásához, ugyanis csak jelentős önkormányzati hozzájárulásokkal lehetne az intézményt fenntartani. Együttesen kell megvizsgálni valamennyi feladatra, hogy milyen megoldás lenne célszerű és gazdaságos. A legjobb, a jelenlegi épület bővítése lenne, azonban a szociális intézményegységek is helyhiánnyal küzdenek. Ezért a Kossuth úti épület kihasználatlan helyiségeinek hasznosításával, a pedagógiai szakszolgálatok leválasztásával célszerű biztosítani a feladatellátást. A későbbiekben oktatásból felszabaduló- más településen lévő, de könnyen megközelíthető – épület hasznosításában is lehetne gondolkodni ( Pl.: valamelyik bezárt iskola épülete). 3.15. Iskolabusz-hálózat Eddig 2 iskolabusz vásárlására került sor a Pétervásárai Kistérség Többcélú Társulása pályázatával, amelyek Mátraderecske és Parád mikrotársulásainál teljesítenek szolgálatot. A két iskolabusz üzembentartója a két gesztor önkormányzat. A társulások számának emelkedése, valamint az egyre több települést érintő társulások létrejötte indokolja a további iskolabusz beállítását, illetve a tanulók szervezett utaztatását. Ez utóbbi nem feltétlen busz vásárlásával lesz a legolcsóbb megoldás, inkább a szolgáltatás vásárlásával. Iskolabusz szolgáltatás vásárlásával biztosítja a gyermekek, tanulók utaztatását Sirok Község Önkormányzata. 3.16. Nem önkormányzati fenntartású intézmények Az egyetlen, nem önkormányzati fenntartású intézmény a kistérségben a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fenntartásában lévő pétervásárai Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium. A Pétervásárai kistérség egyik tagönkormányzata sem tervezi közoktatási intézményeit nem állami fenntartó részére átadni. III.4. Kistérségi pedagógiai innováció A Pétervásárai Kistérség Többcélú Társulása a térség közoktatásának minőségi fejlesztését, a pedagógiai innovációt a területi koordináció erősítésével, a kistérségen belüli együttműködési

276


rendszerek fejlesztésével, szakmai keretrendszerek, tanácsadói háttér biztosításával, adatbázisok kialakításával segíti. Ehhez a Társuláson belül Közoktatási Társulási Bizottság hozott létre, amely elősegíti a kistérségi közoktatási feladatellátás rendszeres áttekintését, a kistérségi közoktatási stratégia megvalósulásának nyomon követését, a beavatkozás szükséges irányainak kialakítását, az információcsere rendszerességét. A következő tervezési időszakban cél: 1. Kistérségi Iskolaszövetség létrehozása, amely közreműködik a pedagógiai szakmai közélet élénkítésében, az egymástól tanulás megvalósításában, a jó gyakorlatok terjesztésében, a pedagógiai módszertani kultúra fejlesztésében, a továbbképzési igények feltárásában, a pedagógiai innovációk előkészítésében, a pedagógiai szoláltatások iránti igény feltárásában. Ennek keretében tervezett: a) Igazgatói munkaközösség működtetése, b) A pedagógusok képzésének összehangolása, c) Tapasztalatcsere, bemutató-foglalkozások szervezése, d) Közös pályázatok készítése, e) Kistérségi tanulmányi és sportversenyek szervezése, összehangolása. 3. Minőségfejlesztés. Kistérségi minőségirányítási program kidolgozása, amely elősegíti a kistérségi minőségpolitika közös elveinek kialakítását, a kistérségi arculat formálását. a) Kistérségi információs bázis létrehozása, adatbázis kialakítása, amely megalapozza az oktatással kapcsolatos döntéseket, fejlesztéseket, pályázatokat és intézkedéseket. Cél:           

összehasonlításra lehetőséget adó mutatók, rendszeres gyűjtése az óvodák és az iskolák által a kistérségi szinten történt megállapodás szerint (továbbtanulási adatok, elégedettségmérések eredményei, pedagógiai teljesítménymutatók, intézmények összehasonlítását lehetővé tevő statisztikai és működési alapadatok, pályázatokon való eredményesség stb). Az adatok adatbázisba rendezése: csoportosítása, rendszerezése, tárolása, szükség szerint archiválása. Az adatok felhasználása értékelő, minősítő illetve döntéshozatalt segítő következtetések levonására, elemzések készítésére (különféle összevont adatok, mutatók képzésére, átlagok, normák meghatározására, az ezektől való eltérések bemutatására, az időbeli változások, trendek jelzésére, összehasonlítások, összefüggések feltárására).

A kistérség és az intézmények jelenleg rendelkezésre álló adataival, információival megkezdhető az adatbázis feltöltése, amely teljes értékű csak akkor lesz, amikor az ellenőrzési, értékelési program megvalósítása, illetve megismétlése után valamennyi területen rendelkeznek összehasonlítható adatokkal.

277


b) Kistérségi szintű mérési-értékelési rendszer kialakítása, amely biztosítja az intézményi eredményesség vizsgálatát, visszacsatolását és összehasonlíthatóságát, valamint megalapozza a pedagógiai fejlesztések tartalmát és irányát. A rendszer elemei:  Belső értékelés – Ennek keretében meg kell határozni az elérendő kimeneti teljesítményt, szabályozni kell a belső értékelés működésének közös elvek szerinti rendjét; fel kell használni a középfokú oktatási intézményektől ill. a felsőoktatástól visszakapott továbbtanulási információkat; a PDCA ciklus végén meg kell határozni a közös fejlesztési feladatokat.  A tanulók eredményeinek értékelése - Ebben a munkában elsősorban a pedagógiai programokban leírtakra és a kompetenciamérések eredményeire kell támaszkodni. Fontos megállapodni az eljárásrend ellenőrzésében is.  A pedagógusok munkájának értékelése - Tekintettel arra, hogy minden intézmény elkészítette, és fenntartója is jóváhagyta a pedagógusok teljesítmény-értékelését tartalmazó dokumentumot, az első időszakban - amíg a beválásról információk nincsenek -, külső értékelés keretében azokon a területeken indokolt vizsgálni az értékelés öszszegzéseként, amelyek a pedagógusok munkájának megújítását célozták. c) Kistérségi minőségirányítási team létrehozása Cél: rendszeres munkacsoport-tevékenység, a belső és külső értékeléssel összehangolt, de attól eltérő tematikájú értékelések, vizsgálatok, felmérések végzése. 

4. Kistérségi pályázati információs rendszer létrehozása, pályázatíró team-ek szervezése Cél: A források folyamatos feltárása + a pályázatok számában, a lehívott forrásokban növekedést elérni. A tervezési időszak kétéves ciklusaira vetítve a fenti, „bemeneti” mutatók folyamatos, 5-5 % - os javulását tartjuk elérendőnek a szakmai fejlesztési pályázatok fenti területein. A pályázási tapasztalattal rendelkező, pályázatírói tanfolyami képzésben részt vett pedagógusok pályázatíró team-ekbe szervezése az eredményesebb pályázás, közös koncepciók kialakításának elősegítésére. 5. A pedagógiai programok közös tartalmának meghatározása a kistérség szintjén, amelynek alappillérét az mindennapi életben való boldogulást elősegítő alapkompetenciák (szövegértés és írás, matematikai logikai készségek, az információszerzés-és feldolgozás készsége, az idegen nyelvi tudás, valamint az információs-kommunikációs technológiák használatának képesség) fejlesztése és a szociális, életviteli kompetenciák fejlesztése adja. A közös tartalmak mikrocentrumonként / intézményeként eltérő, a sajátosságokat figyelembe vevő speciális szakmai programok útján valósulnak meg. 6. A kistérségi utazó pedagógusi rendszer kimunkálása és működtetése, amely biztosítja a humán erőforrás gazdálkodás gazdaságos rendszerét, a megfelelő szakos ellátás valamennyi intézményben, valamint kiszolgálja a szakszolgálati ellátás iránti igényeket. III.5. Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv (mellékletben)

278


279


III.6. A fejlesztési célok megvalósításának ütemezése, eszközrendszere A feladatok ütemezése Sor- Feladat megnevezése Szám 1. Ágazati referens alkalmazása 2.

3.

4.

5. 6. 7. 8.

9. 10.

Felelős

társulási tanács, munkaszervezet vezetője A többcélú társulásnál egységes szakszolgála- társulási tanács, ti központ létrehozása, beindítása, működteté- munkaszervezet, se, a feltételrendszer kialakítása, bővítése, intézményvezető pályázati lehetőségek igénybevétele A gyermek/tanuló csoportok átlaglétszámát intézményvezetők, folyamatosan a jogszabályi előírásoknak meg- jegyzők, felelően szükséges tartani, az ehhez szükséges munkaszervezet intézkedéseket az illetékeseknek határidőre el kell végezni. (elemzés, testületi előterjesztés, munkáltatói intézkedések, pályázat) Intézmények korszerűsítése, a munkakörül- önkormányzatok, mények javítása munkaszervezet (igények begyűjtése, beterjesztés a társulás felé, azokra lehetőség szerint pályázatok készítése) Kistérségi helyettesítési rendszer kidolgozása intézményvezetők, munkaszervezet ágazati referense Kistérségi szintű vezetői és szakmai munka- intézményvezetők, közösségek létrehozása, működtetése munkaszervezet ágazati referense Tanügyigazgatási információs rendszer kiala- munkaközösségek, kítása, online-újság szerkesztése, programok munkaszervezet szervezése ágazati referense További intézményfenntartó társulások szer- önkormányzatok, vezése szükség szerint (létszám és hatékony- munkaszervezet ság elemzése, egyeztetések, társulások szervezése, megállapodások megkötése, testületi döntések, az átszervezés feladatai) Intézkedési tervek felülvizsgálata önkormányzatok, munkaszervezet Az esélyegyenlőséget biztosító szakmai prog- intézmények, ramok bevezetése, segítése, támogatása munkaközösségek, munkaszervezet ágazati referense

280

Határidő legkésőbb 2008. szeptember 1. 2007. aug.1. és értelem szerint minden év április 30. és értelem szerint évenként a költségvetés első fordulója, ill. értelem szerint 2008. szeptember 1. 2008. szeptember 1. legkésőbb 2009.jan.1. értelem szerint, ill. két év múlva 2009. június 30. Folyamatos


A KÖZOKTATÁSI INTÉZKEDÉSI TERV MEGVALÓSÍTÁSÁT SZOLGÁLÓ KAPCSOLATRENDSZER Kistérségen belül: o Mikro-társulásokkal o Települési Önkormányzatokkal o Nevelési-oktatási intézményekkel Megyei szinten o Heves Megyei önkormányzattal a feladatellátás koordinálása céljából o A Heves Megyei Pedagógiai Intézettel a szakmai szolgáltatások koordinálása és biztosítása céljából o Heves Megyei Gyógypedagógiai Módszertani Központ és Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottsággal o A megye kistérségeivel o Az Államkincstárral Régió szintjén o A régió központjával, illetve kistérségeivel o Az Oktatási Hivatal régiós intézményével (jelenleg OKÉV Észak-magyarországi Központja) Országos szinten o A Kistérségi Társulások Országos Szövetségével o A Továbbképzési és Képzési Központokkal o Országos irányító hatóságokkal o Pályázatkezelő hatóságokkal, szervezetekkel Nemzetközi szinten o Testvértelepülésekkel, / térségekkel o Meglévő, vagy alakuló európai uniós kapcsolatokkal IV. Az intézkedési terv összhangja a helyi és megyei szintű tervezéssel A kistérségi közoktatási intézkedési terv a települési (önkormányzati, intézményi) igények, elképzelések felmérését követően, a szülői szervezetekkel és a kisebbségi önkormányzatokkal egyeztetve készült, így a helyi elképzelésekkel ellentétes terveket nem tartalmaz. A helyi és kistérségi tervek összhangját a megyei szintű tervezéssel a közoktatási törvény előírásai garantálják. A tervezési folyamat egyeztetési fázisában a Heves Megyei Önkormányzattal történő egyeztetés megtörténik. A tervezési időszakban közoktatási intézményi feladat vonatkozásában várhatóan a megyei önkormányzatot érintő átszervezés nem várható a kistérségben, amennyiben valamelyik intézményfenntartó társulás nem további társulással kívánja intézményét, intézményeit működtetni, abban az esetben a Többcélú Társulás fenntartásába adás vélelmezhető. V. Kistérségi intézkedési terv elfogadásának, módosításának, felülvizsgálatának, nyilvánossá tételének szabályai

281


A kistérségi intézkedési terv elfogadását megelőzően az önkormányzatok képviselőtestületein kívül egyeztetés szükséges a szülői szervezetekkel, kisebbségi önkormányzatokkal, és a megyei önkormányzattal. A kistérségi intézkedési terv települési bontásban tartalmazza a tagönkormányzatok közoktatási feladatellátásáról készült terveket, így annak elfogadására, módosítására, felülvizsgálatára, nyilvánossá tételére vonatkozó szabályok megegyeznek a helyi nyilvánossá tétel szabályaival. Az intézkedési tervet az önkormányzat és a nevelési-oktatási intézmények honlapján, annak hiányában a helyben szokásos módon kell közzétenni (pl. az önkormányzati hirdetőkön való megjelentetés). A Társulás a közoktatási intézkedési tervet a honlapján teszi közzé (www.pvkisterseg.hu) ZÁRADÉK 1. A Pétervásárai Kistérség Többcélú Társulása a jelen intézkedési tervet 2010-ben felülvizsgálja és szükség szerint módosítja. 2. A módosítás menete azonos a készítés mechanizmusával. 3. A települési intézkedési tervek mellékletei a helyi önkormányzatoknál találhatóak meg. 4. A Társulási Tanács a felülvizsgálat eredményeként született új Közoktatási Intézkedési Tervet a 2008. augusztus ….-i ülésén elfogadta. Pétervására, 2008. július 30. Pál László s.k. Pétervásárai Kistérség Többcélú Társulása Elnöke

MELLÉKLETEK

282


1.

A PÉTERVÁSÁRAI KISTÉRSÉG ÓVODÁI Sor-

Óvoda

szám Székhelye

Jelenleg működő csoportok és csoportlétszámok Kis

Létszám

csoport

Középső

Létszám

csoport

Nagy

Létszám

csoport

Vegyes

Létszám

Összes

Összes

Átlag-

csoport

létszám

létszám

csoport

1.

Bodony

1

16

1

16

16

2.

Bükkszék

1

17

1

17

17

3.

Bükkszenterzsébet

2

56

2

56

28

4.

Erdőkövesd

1

28

1

28

28

5.

Fedémes

6.

Istenmezeje

2

32

2

32

16

7.

Ivád

1

20

1

20

20

8.

Kisfüzes

9.

Mátraballa

1

18

1

18

18

10.

Mátraderecske

1

22

1

15

1

22

3

59

19,66

11.

Parád

1

17

1

25

1

22

3

64

21,33

12.

Parádsasvár

13.

Pétervására

1

22

1

24

1

30

3

76

25,33

14.

Recsk

1

29

1

20

1

23

1

24

4

96

24,00

15.

Sirok

1

16

1

20

2

36

18

16.

Szajla

2

40

2

40

20

17.

Szentdomonkos

18.

Tarnalelesz

2

66

2

66

33

19.

Terpes

20.

Váraszó

1

13

1

13

13

21.

ÖSSZESEN

16

350

29

637

21,97

4 22,5 fő

90

4 21 fő

84

5 22,6 fő

113

21,88 fő

21,97 fő

sz. melléklet


2.

A PÉTERVÁSÁRAI KISTÉRSÉG ÓVODÁIRA VONATKOZÓ SPECIÁLIS ADATOK szám

székhelye 2-3 éves

4-5 éves

6-7 éves

Összesen

Sajátos nev-t igénylő fő

Ebből bejáró

Etnikai nev-ben résztv.fő

Rendszeresgyiv. tám.-ban

1. Bodony

2

10

4

16

2. Bükkszék

6

6

5

17

11

16

29

56

17

39

8

11

9

28

4

16

6. Istenmezeje

6

15

11

32

7. Ivád

2

13

5

20

1

14

3

18

10. Mátraderecske

14

24

21

59

1

11. Parád

17

25

22

64

17

13. Pétervására

14

32

30

76

3

14. Recsk

29

49

18

96

15. Sirok

5

22

9

36

2

2

16. Szajla

9

17

14

40

10

6

9

40

17

66

2

1

54

1

9

3

13

1

1

9

134 21,03

303 47,57

200 31,4

637 100

61 9,58

24 3,77

3. Bükkszenterzsébet 4. Erdőkövesd

16

Étk.-i kedv.-ben részesülő

16 5

5. Fedémes 1 4

10


1

3

7

35 26

12. Parádsasvár 1 5

44 96

45 14

25

36

17. Szentdomonkos 18. Tarnalelesz 19. Terpes 20. Váraszó 21. ÖSSZESEN %

284

137 21,51

n.a.

352 55,26

sz. melléklet

Pétervásárai Kistérség Többcélú Társulása Közoktatási Intézkedési Terve 2008-2010 3.

sz. melléklet

A PÉTERVÁSÁRAI KISTÉRSÉG ÓVODÁI – DOLGOZÓI ÉS EGYÉB ADATOK Sor-

Óvoda

szám

Székhelye

Óvodai

Óvónők

Dajkák

csoportok száma

Egyéb

száma

száma

Helyiségek száma

dolgozók

csoport

torna

száma

szoba

szoba

1. Bodony

1

2

1

1

2. Bükkszék

1

2

1

2


2

4

2

4

2

4. Erdőkövesd

1

2

1

1

1

6. Istenmezeje

2

4

2

5

2

7. Ivád

1

2

1

1

1

1

1

2

1

1

1

10. Mátraderecske

3

6

3

3

1

11. Parád

3

6

3

4

1

13. Pétervására

3

7

3

2

0

14. Recsk

4

9

4

1

4

15. Sirok

2

5

2

2

2

16. Szajla

2

3

2

2

2

2

4

2

2

1

2

1

1

29

60

30

1

5. Fedémes


12. Parádsasvár

1

17. Szentdomonkos 18. Tarnalelesz 19. Terpes 20. Váraszó 21.

ÖSSZESEN

24

31

6


4.

A PÉTERVÁSÁRAI KISTÉRSÉG ÓVODÁINAK KIHASZNÁLTSÁGI ÉS INTENZITÁSI MUTATÓI Sorszám

Székhelye

óvodai férőhelyek száma

óvodások száma

óvodai csoportok száma

óvónők száma

férőhely kihasználtság %-ban

egy csoportra jutó gyermek

egy óvónőre jutó gyermek

1. Bodony

25

16

1

2

64,00

16,00

8,00

2. Bükkszék

25

17

1

2

68,00

17,00

8,50


50

56

2

4

112,00

28,00

14,00

4. Erdőkövesd

25

28

1

2

112,00

28,00

14,00

6. Istenmezeje

50

32

2

4

64,00

16,00

8,00

7. Ivád

25

20

1

2

80,00

20,00

10,00

25

18

1

2

72,00

18,00

9,00

10. Mátraderecske

75

59

3

6

78,66

19,66

9,83

11. Parád

75

64

3

6

85,33

21,33

10,66

75

76

3

7

101,33

25,33

10,86

14. Recsk

100

96

4

9

96,00

24,00

10,67

15. Sirok

50

36

2

5

72,00

18,00

7,20

16. Szajla

40

40

2

3

100,00

20,00

13,33

66

66

2

4

100,00

33,00

16,50

25

13

1

2

52,00

13,00

6,50

731

637

29

60

87,14

21,97

10,62

5. Fedémes


12. Parádsasvár 13. Pétervására

17. Szentdomonkos 18. Tarnalelesz 19. Terpes 20. Váraszó 21. ÖSSZESEN

sz. melléklet


5. sz. melléklet

A PÉTERVÁSÁRAI KISTÉRSÉG ÁLTALÁNOS ISKOLÁI –TANULÓI ADATOK 2007/2008. TANÉV Létszám --- osztály Sorszám

Általános Iskola Székhelye

1.

2.

3.

4.

összevont

1.

Bodony

2.

Bükkszék

3.

Bükkszenterzsébet

4.

Erdőkövesd

5.

Fedémes

6.

Istenmezeje

7.

Ivád

8.

Kisfüzes

9.

Mátraballa

10.

Mátraderecske

16/1

16/1

14/1

20/1

11.

Parád

32/1

21/1

24/1

27/1

12.

Parádsasvár

13.

Pétervására

50/3

60/3

69/3

65/3

14.

Recsk

28/1

25/1

16/1

15.

Sirok

27/1

32/2

16.

Szajla

17.

Szentdomonkos

18.

Tarnalelesz

24/1

19.

Terpes

20.

Váraszó ÖSSZESEN % átlag

Létszám --- osztály

25/1

Átlag 1-4.évf. összesen létszám

5.

6.

7.

8.

összevont

5-8.évf. összesen

Átlag létszám

1-8.évf. összesen létszám -osztály

91/5

18,4

18/1

28/1

19/1

23/1

88/4

22,0

179/9

104/4

26,0

36/2

21/1

37/2

26/1

120/6

20,0

224/10

277/14

19,79

60/3

57/3

64/3

66/3

247/12

20,58

524/26

20/1

89/4

22,25

23/1

20/1

24/1

19/1

86/4

21,5

175/8

33/2

27/1

119/6

19,83

24/1

21/1

24/1

21/1

90/4

22,5

209/10

22/1

33/2

18/1

52/3

149/8

19,43

41/2

40/2

27/1

38/2

22/2

146/9

20,86

282/17

177/8

176/9

189/10

177/8

110/6

829/41

20,22

202/10

187/9

195/9

193/9

22/2

799/39

20,49

1628/80

10,87

10,81

11,61

10,87

6,76

50,92

12,41

11,48

11,98

11,86

1,35

49,08

100

22,125

19,55

18,9

22,125

18,33

20,22

20,2

20,77

21,66

21,44

11

20,49

20,35

33/2

287


6. sz. melléklet

A TANULÓKRA VONATKOZÓ SPECIÁLIS ADATOK A PÉTERVÁSÁRAI KISTÉRSÉG ÁLTALÁNOS ISKOLÁIBAN Székhelye

száma

napközis / tanulószobás

veszélyez- hátrányos tetett helyzetű tanuló tanuló

halmozottan hátrányos

tehetség- felárkózta- fejlesztésgondozás- tásban ben ban résztv. résztvevő résztvevő

integrált gyógypedaoktatásban gógiai tant. részesül szerint.tan.

Bodony Bükkszék Bükkszterzsébet Erdőkövesd

(18)

(11)

(8)

(3)

(6)

(4)

(3)

(1)

(28)

(8)

(40)

(36)

(10)

(10)

66

49

38

27

52

38

85

62

123

24

24

199

133

102

219

79

72

17 25

Fedémes Istenmezeje Ivád Kisfüzes Mátraballa Mátraderecske

179

22

Parád

224

101

Pétervására

524

180

Recsk

175

65

4

98

37

30

10

25

36

Sirok

209

93

25

106

75

78

75

40

40

10

183

98

86

133

22

22

35

51

737

454

457

464

242

232

77

12

Parádsasvár

Szajla Szentdomonkos Tarnalelesz

317

Terpes Váraszó ÖSSZESEN

1628

461

288


7. sz. melléklet

A PÉTERVÁSÁRAI KISTÉRSÉG ÁLTALÁNOS ISKOLÁINAK DOLGOZÓI ÉS EGYÉB ADATOK Sor-

Iskola

Vezető

Tanítók

Speciális

Adm.

Osztály-

Szakos el-

Szaktan-

Szükség-

Torna-

Egyéb

szám

Székhelye

állásúak

tanárok

képesíté-

technikai

termek

látottság

tantermek

tanterm.

terem

helyiségek

Az iskola felszereltsége

sűek

létszám

száma

aránya

száma

száma

szoba

száma

(1)

(3)

X

(1)

X

jó

megfelelő

1. Bodony 2. Bükkszék 3. Bükkszenterzsébet

(1)

(2)

4. Erdőkövesd

(1)

(2)

(1)

(7)

(1)

(3)

2 (1)

19 (16)

1

4

8 (6)

95,9

3

3

20

5

7

10

95,83

6

4 (2)

41 (32)

6 (6)

13 (9)

26 (19)

100

7 (4)

14. Recsk

2

19

3

11

8

100

4

1

15. Sirok

2

17

10

6

86

6

1

3 (2)

27 (25)

16 (15)

13 (11)

93,61

11 (11)

4

2

14

143*

61

71

95,22

37

5

6

5. Fedémes 6. Istenmezeje

(4)

(6)

(3)

X

7. Ivád 8. Kisfüzes 9. Mátraballa 10. Mátraderecske 11. Parád

(2)

(1) 1

X

1

X

1

X


X X 2

X

16. Szajla 17. Szentdomonkos 18. Tarnalelesz

X

19. Terpes 20. Váraszó 21. Összesen

15

2

zárójelben az intézményegységek adatai *az óraadó tanárok nem szerepelnek a létszámban 8. sz. melléklet

289

gyenge


A PÉTERVÁSÁRAI KISTÉRSÉG ÁLTALÁNOS ISKOLÁINAK KIHASZNÁLTSÁGI ÉS INTENZITÁSI MUTATÓI - 2007/2008. TANÉV Sorszám

férőhelyek száma

tanulók száma

osztályok száma

pedagógusok száma

férőhely kihasználtság %-ban

egy osztályra jutó tanuló

egy pedagógusra jutó tanuló

3. Bükkszenterzsébet

(60)

(39)

(2)

(2)

(65)

(19,5)

(19,5)

4. Erdőkövesd

(26)

(19)

(1)

(2)

(73,08)

(19)

(9,5)

(229)

(86)

(6)

(7)

(37,55)

(14,33)

(12,29)

(60)

(25)

(1)

(3)

(41,66)

(25)

(8,33)

260 (200)

179 (154)

9 (8)

19 (16)

68,85 (77,00)

19,88 (19,25)

9,42 (9,63)

280

224

10

20

1021 (766)

524 (419)

26 (19)

41 (32)

14. Recsk

340

175

8

19

51,47

21,88

9,21

15. Sirok

264

209

10

17

79,17

20,90

12,29

590 (530)

317 (278)

17 (15)

27 (25)

2755

1628

80

143

Székhelye

1. Bodony 2. Bükkszék

5. Fedémes 6. Istenmezeje 7. Ivád 8. Kisfüzes 9. Mátraballa 10. Mátraderecske 11. Parád

80,00

22,40

11,20


51,32 (54,70)

20,15 (22,05)

12,28 (13,09)

16. Szajla 17. Szentdomonkos 18. Tarnalelesz

53,73 (52,45)

18,64 (18,53)

12,29 (11,12)

19. Terpes 20. Váraszó 21. ÖSSZESEN

zárójelben az intézményegységekre eső adatok

290

59,09

20,35

11,38

Pétervásárai Kistérség Többcélú Társulása Közoktatási Intézkedési Terve 2008-2010 9. sz. melléklet

A PÉTERVÁSÁRAI KISTÉRSÉG KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNYEIBE BEJÁRÓ GYERMEKEK, TANULÓK – 2007/2008. NEVELÉSI ÉV, TANÉV

Sorszám

SZÉKHELY

Óvodások közül helyben lakó bejáró

Általános iskolások közül helyben lakó

bejáró

1. Bodony

16

2. Bükkszék

17

3. Bükkszenterzsébet

39

17

38

1

4. Erdőkövesd

24

4

17

2

82

4

21

4

5. Fedémes 6. Istenmezeje

32

7. Ivád

16

4


18

10. Mátraderecske

58

1

137

17

11. Parád

44

20

121

103

13. Pétervására

73

3

210

209

14. Recsk

96

172

3

15. Sirok

34

2

105

104

16. Szajla

30

10

62

4

175

103

65

1078

550

12. Parádsasvár

17. Szentdomonkos 18. Tarnalelesz 19. Terpes 20. Váraszó 21. ÖSSZESEN

13 572 637

%

89,80%

1628 10,20%

66,22%

33,78%


kimutatás bejáró tanulókról a 2007/2008. tanév adatai alapján Település (ahonnan a gyermek/tanuló bejár)

Település (ahová a gyermek/tanuló bejár)

utazási feltételek intézménytípus

létszám (fő)

iskolabusz

volán

egyéni megoldás

utazási távolság (km)

fő * km

Bodony

Parád

óvoda

12

12

Bodony

Parád

iskola

51

24

2,6

31,2

27

3,3

168,3

Bodony

Sirok

iskola

1

1

17,0

17,0

Bükkszék

Sirok

óvoda

1

1

8,9

8,9

Bükkszék

Sirok

iskola

28

28

8,2

229,6

Bükkszék

Pétervására

iskola

3

3

9,4

28,2

Bükkszenterzsébet

Pétervására

iskola

11

11

7,2

79,2

Bükkszenterzsébet

Tarnalelesz

iskola

47

47

1,6

75,2

Erdőkövesd

Pétervására

óvoda

1

2,5

2,5

Erdőkövesd

Pétervására

iskola

35

35

2,8

98,0

Fedémes

Tarnalelesz

óvoda

3

3

3,7

11,1

Fedémes

Tarnalelesz

iskola

17

17

3,7

62,9

Istenmezeje

Erdőkövesd

óvoda

1

6,7

6,7

Istenmezeje

Pétervására

iskola

38

38

9,5

361,0

Ivád

Pétervására

iskola

30

30

3,5

105,0

Kisfüzes

Pétervására

óvoda

1

1

5,2

5,2

Kisfüzes

Pétervására

iskola

14

14

4,9

68,6

Mátraballa

Mátraderecske

iskola

16

6,6

105,6

Mátraballa

Pétervására

iskola

1

1

10,6

10,6

Mátraballa

Sirok

iskola

1

1

17,4

17,4

Parádsasvár

Parád

óvoda

6

6

Parádsasvár

Parád

iskola

25

13

1

1

16

12

4,3

25,8

4,9

122,5 10,6

Pétervására

Mátraballa

iskola

1

1

10,6

Pétervására

Erdőkövesd

óvoda

3

3

2,9

8,7

Pétervására

Ivád

óvoda

3

3

3,5

10,5

Pétervására

Sirok

iskola

2

13,8

27,6

Recsk

Mátraballa

iskola

3

9,7

29,1

Recsk

Mátraderecske

óvoda

1

3,7

3,7

2 3 1


Recsk

Mátraderecske

iskola

1

Recsk

Parád

óvoda

2

2

1

3,7

3,7

6,0

12,0

Recsk

Parád

iskola

25

Sirok

Parád

iskola

1

25

6,0

150,0

1

13,8

Szajla

Ivád

óvoda

1

13,8

11,6

11,6

Szajla

Pétervására

óvoda

1

1

8,3

8,3

Szajla

Pétervására

iskola

19

19

8,4

159,6

Szajla

Sirok

óvoda

1

6,2

6,2

Szajla

Sirok

iskola

45

Szentdomonkos

Bükkszenterzsébet

óvoda

13

Szentdomonkos

Bükkszenterzsébet

iskola

1

Szentdomonkos

Pétervására

iskola

Szentdomonkos

Tarnalelesz

óvoda

Szentdomonkos

Tarnalelesz

Tarnalelesz

1

1

5,5

247,5

3,5

45,5

1

3,2

3,2

3

3

9,9

29,7

1

1

2,2

2,2

iskola

38

38

2,2

83,6

Bükkszenterzsébet

óvoda

4

1,6

6,4

Tarnalelesz

Pétervására

iskola

2

2

8,3

16,6

Terpes

Pétervására

iskola

12

12

7,4

88,8

Terpes

Sirok

iskola

22

6,4

140,8

Terpes

Szajla

óvoda

10

10

0,9

9,0

Váraszó

Erdőkövesd

iskola

2

2

3,5

7,0

Váraszó

Pétervására

iskola

39

39

5,8

226,2

19,3

38,6

Váraszó

45 13

4

22

Sirok

iskola

2

2

Recsk

iskola

3

3

összesen

601

123

435

43

3041,0

átlagos utazási távolság a Pétervásárai kistérségben: 5,06 km Gyöngyössolymos

Parád

iskola

1

1

25,4

25,4

Mátranovák

Pétervására

iskola

2

2

16,8

33,6

Zabar

Istenmezeje

iskola

3

8,1

24,3

Szilaspogony

Istenmezeje

iskola

1

1

8,4

8,4

Eger

Sirok

iskola

1

1

19,2

19,2

Szúcs

Tarnalelesz

iskola

1

1

7,3

7,3

Verpelét

Sirok

iskola

összesen

3

2 11

2 6

átlagos utazási távolság a kistérségen kívülről: 13,04 km

293

5

12,6

25,2 143,4


4. számú melléklet a 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelethez JEGYZÉK a pedagógiai szakszolgálat intézményeinek kötelező (minimális) eszközeiről és felszereléseiről Eszközök, felszerelé- Mennyiségi mutató Megjegyzés sek I. HELYISÉGEK vezetői iroda intézményenként önálló intézmény esetén; a helyettesi, (székhelyen) 1 gazdasági vezetői, alkalmazotti irodával közösen is kialakítható, ha a helyiség mérete ezt lehetővé teszi vezetőhelyettesi iroda intézményenként tagintézmény esetén; a gazdasági vezetői, (székhelyen és te- alkalmazotti irodával közösen is kialakítlephelyen) 1 ható, ha a helyiség mérete ezt lehetővé teszi gazdasági vezetői iro- intézményenként 1 önálló gazdálkodás esetén; a vezetői, da vezetőhelyettesi, alkalmazotti irodával közösen is kialakítható, ha a helyiség mérete ezt lehetővé teszi alkalmazotti iroda intézményenként ha a pedagógus és a nevelő-oktató munkát (székhelyen, telephe- segítő alkalmazotti létszám a hét főt meglyen) 1 haladja; vezetői, vezető-helyettesi, gazdasági vezetői irodával közösen is kialakítható, ha a helyiség mérete ezt lehetővé teszi vizsgáló, tanácsadó intézményenként valamennyi pedagógiai szakszolgálatot szoba (székhelyen és te- ellátó intézményben lephelyen), figyelembe véve az intézmény munkarendjét, az egyidejűleg megszervezett vizsgálatokhoz szükséges számban fejlesztő szoba intézményenként gyógypedagógiai szolgáltató központban, (székhelyen és te- nevelési tanácsadóban, konduktív pedagólephelyen) 1 giai intézetben a gyermekek, tanulók csoportos fejlesztő foglalkoztatásának megtartásához tornaterem intézményenként 1 gyógytestnevelést ellátó intézményben tornaszoba intézményenként gyógypedagógiai szolgáltató központban, (székhelyen és te- konduktív pedagógiai intézményben, nevelephelyen) 1 lési tanácsadóban orvosi szoba (vizsgá- intézményenként gyógypedagógiai szolgáltató központban, ló) (székhelyen és te- szakértői és rehabilitációs bizottságban, lephelyen) 1 nevelési tanácsadóban, logopédiai intézetben, konduktív pedagógiai intézetben


várószoba

intézményenként előtérben is kialakítható (székhelyen és telephelyen) 1 zuhanyozó (hideg, intézményenként meleg vízzel) (székhelyen és telephelyen) 1 WC, mosdó (személy- intézményenként zeti) (hideg, meleg (székhelyen és tevízzel) lephelyen) 1 WC, mosdó (gyer- intézményenként mek) (hideg, meleg (székhelyen és tevízzel) lephelyen) 1 raktár (eszköztár, irat- intézményenként 1 tár) II. HELYISÉGEK BÚTORZATA ÉS EGYÉB FELSZERELÉSI TÁRGYAI a) Vezetői iroda íróasztal 1 szék 1 tárgyalóasztal 1 szék 2 iratszekrény 1 könyvszekrény 1 telefon 1 b) Vezető-helyettesi, gazdasági vezetői iroda (több iroda esetén a felszerelések szükség szerint helyezhetők el) asztal felnőtt létszám figyelembevételével szék felnőtt létszám figyelembevételével iratszekrény 2 lemezszekrény 1 írógépasztal és szék 1-1 fénymásoló 1 számítógépasztal és 1-1 szék

számítógép (billen- 1 tyűzet, monitor, géptest, nyomtató, egér) telefon, fax 1-1 közös vonallal is működtethető c) Alkalmazotti szoba fiókos asztal pedagógusmunkakörben, nevelő és oktató munkát segítő munkakörben foglalkoztatottak létszáma szerint

295


szék

pedagógusmunkakörben, nevelő és oktató munkát segítő munkakörben foglalkoztatottak létszáma szerint könyvszekrény 2 legalább ötszáz könyvtári dokumentumnak könyvtári dokumen- 500 pedagógiai szakirodalom, folyóirat, jogtum szabálygyűjtemény, mesekönyvek, az alkalmazottak, a gyermekek és a tanulók részére d) Vizsgáló, tanácsadó szoba asztal 1 szék 4 gyermekasztal 1 gyermekszék 4 tábla 1 szekrény 1 játék- és könyvespolc 1 fogas 1 tükör 1 pelenkázó 2 gyógypedagógiai szolgáltató központban, konduktív pedagógiai intézetben, ha ötévesnél fiatalabb gyermekekkel foglalkozik; a váróban is elhelyezhető etetőszék 2 gyógypedagógiai szolgáltató központban, konduktív pedagógiai intézetben, ha ötévesnél fiatalabb gyermekekkel foglalkozik; a váróban is elhelyezhető babaülés

2

gyógypedagógiai szolgáltató központban, konduktív pedagógiai intézetben, ha ötévesnél fiatalabb gyermekekkel foglalkozik; a váróban is elhelyezhető

e) Fejlesztő szoba asztal szék gyermekasztal

1 4 gyermeklétszám figyelembevételével gyermekszék (ülőpár- gyermeklétszám na) figyelembevételével szőnyeg legalább a helyiség ötven százalékának lefedésére alkalmas méretben tábla 1 polcok 2

296


f) Tornaterem (berendezése és felszerelése az iskolai tornateremre vonatkozó rendelkezések szerint) g) Tornaszoba bordásfal 2-4 egyensúly- és mozgás- gyermek-, tanulói fejlesztő terápiás esz- létszám figyelembeközök (Ayres, vételével WESCO) falétra 3 fa mászóka 2 műbőrrel borított falap 2 tornaszőnyeg 2 h) Orvosi szoba, vizsgáló (berendezése és felszerelése során figyelembe kell venni a 26/1997. (IX. 3.) NM r. előírásait is.) magasságmérő 1 mérleg 1 III. VIZSGÁLÓ ÉS TERÁPIÁS ESZKÖZÖK intelligencia, mentális vizsgáló és tanács- az ellátott feladattól függően, az érintett funkció, mentális ké- adó szobánként 1-1 pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézpesség vizsgálatára, ményben verbális és nonverbális pszichológiai tesztek memória és figyelem- vizsgáló és tanács- az ellátott feladattól függően, az érintett funkciók, figyelem- adó szobánként 1-1 pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézkészség vizsgálatára ményben szolgáló tesztek, próbák, mesetesztek fejlődés vizsgálatát vizsgáló és tanács- az ellátott feladattól függően, az érintett szolgáló próbák, sze- adó szobánként 1-1 pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézmélyiségvizsgáló proményben jektív tesztek beszédértés, beszéd- vizsgáló és tanács- az ellátott feladattól függően, az érintett funkciók vizsgálatát adó szobánként 1-1 pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézszolgáló eszközök, ményben látás-, hallásfigyelem, beszéd, kommunikáció vizsgálatára szolgáló táblák, játékok speciális tornaeszkö- gyermek-, tanulói gyógypedagógiai szolgáltató központban, zök létszám figyelembe- konduktív pedagógiai intézetben, nevelési vételével tanácsadóban játékterápiához szük- gyermek-, tanulói gyógypedagógiai szolgáltató központban, séges alapjátékok létszám figyelembe- nevelési tanácsadóban vételével egyszerűbb és bonyo- gyermek-, tanulói gyógypedagógiai szolgáltató központban, lultabb játékok, rajzo- létszám figyelembe- nevelési tanácsadóban láshoz, festéshez szük- vételével séges eszközök

297


konduktív pedagógiai gyermek-, tanulói neveléshez megfelelő létszám figyelembespeciális bútorok vételével IV. A GYÓGYTESTNEVELÉS MEGSZERVEZÉSÉNEK TOVÁBBI ESZKÖZEI magnetofon 1 video (lejátszó) televí- 1 zióval vagy monitorral kéziszerek (ugrókötél, tanulói létszám figumikötél, színes tor- gyelembevételével nabot, karika, gumivagy műanyaglabdák) 1, 2, 3, 4 kg-os tömött 2-2 labdák 1, 2 kg-os kézisúlyzók 2-2 filcszőnyeg 2 lengőkötél 1 húzókötél 1 ugrószekrény 1 nyújtó 1 szobakerékpár 1 V. EGÉSZSÉG- ÉS MUNKAVÉDELMI ESZKÖZÖK mentőláda intézményenként 1 a közegészségügyi előírások szerint Gyógyszerszekrény intézményenként 1 a közegészségügyi előírások szerint Munkaruha a Munka Törvénykönyve, valamint a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1993. évi XXXIII. tv. és végrehajtási rendeletei alapján, a szakszolgálati intézmény kollektív szerződése szerint Védőruha a munkavédelemről szóló 1993. évi CXIII. tv. és végrehajtási rendeletei alapján, a szakszolgálati intézmény munkavédelmi szabályzata szerint tűzoltó készülék az érvényes tűzvédelmi szabályok szerint 1. Ha az építésügyi jogszabályokban előírt szakmai követelmények a mellékletben meghatározottaknál szigorúbb követelményeket állapítanak meg, új intézmény létesítésénél azt kell figyelembe venni. 2. A helyiségek rendeltetésszerű használatát biztosító - a mellékletben nem szabályozott bútorokról, berendezési eszközökről, tárgyakról helyben kell dönteni. Valamennyi helyiség berendezésénél az építésügyi jogszabályokban előírt szakmai és tartalmi követelményeket, a közegészségügyi előírásokat, a tűzvédelmi, az egészségvédelmi, a munkavédelmi követelményeket figyelembe kell venni. 3. A gyermekek részére vásárolt eszközöknek és felszereléseknek igazodniuk kell a gyermekek testméretéhez. 4. Ha az eszközöket, felszereléseket létszám figyelembevételével kell beszerezni, az adott eszközből, felszerelésből annyi szükséges, hogy minden egyidejűleg jelen lévő gyermek, tanuló, munkát végző felnőtt igényét egyidejűleg teljesíteni lehessen. Amennyiben az eszközöket, felszereléseket létszám szerint kell beszerezni, az adott eszközből, felszerelésből a tényleges, érdekelt létszámnak megfelelően kell az előírt mennyiséget beszerezni.

298


5. Ha vitás, hogy az előírt eszközök, felszerelések rendelkezésre állnak, az Országos Szakértői Névjegyzékben szereplő szakértő véleményét kell beszerezni. 6. Ha az intézmény többcélú közoktatási intézményben működik, a felnőttek részére kialakított helyiségek, a felnőttek munkavégzéséhez szükséges eszközök, a pedagógiai szakszolgálat feladatainak ellátásához igénybe vehetők. Ötéves kor alatt a gyermekek fejlesztő foglalkozása az e célra kialakított és kizárólag a szakszolgálatot ellátó intézmény által használt helyiségben történhet. 7. Ahol a melléklet a mennyiségi mutatónál az intézményenként megjelölést alkalmazza, azon a pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézményt kell érteni, függetlenül attól, hogy önálló intézményként vagy tagintézményként működik, illetőleg, hogy rendelkezik-e telephellyel, vagy hogy hány épületben működik. Amennyiben a melléklet a „székhelyen és telephelyen” megjelölést alkalmazza, azon érteni kell az intézmény székhelyét és valamennyi telephelyét, függetlenül attól, hogy a székhelyen, illetve a telephelyen hány épület van.

299


A 2005. ÉVBEN KÉSZÜLT ÉS 2007. ÉVBEN FELÜLVIZSGÁLT INTÉZKEDÉSI TERV MEGVALÓSULÁSÁNAK ELEMZÉSE 1. MEGVALÓSULT 1. 1. Az intézményhálózat egészében: a) b) c) d)

Az intézmények tárulásban történő fenntartása, Az intézmények székhely településen történő tartása, Tapasztalatcsere látogatások szervezése elsősorban települési szinten, Beindult Parádon a művészetoktatás.

1. 2. Kistérségi központban: a) b) c) d) e) f)

Továbbtanulási és pályaválasztási tanácsadás beindítása, Eseti megbízással ágazati szakember alkalmazása, Utazó logopédiai hálózat kialakítása, Iskolabusz-hálózat beindítása, Óvodák, általános iskolák működésének felülvizsgálata, a létszámnormák elemzése, Intézményfenntartó társulások áttekintése, a szükséges változások előkészítése, végrehajtása, g) Pályázatok készítése. 2. NEM VALÓSULT MEG 2. 1. Az intézményhálózat egészében a) Utazó pedagógusi hálózat kiépítése óvodai, általános iskolai és gyógypedagógiai területen, b) A vezetők és pedagógusok továbbképzésének kistérségi szinten történő szervezése és tervezése, c) Az intézményhálózat tárgyi feltételrendszere elmaradt a tervezett ütemtől. 2. 2. Óvodai nevelés területén a) A feltételrendszer nem fejlődött az igényeknek és a jogszabályi előírásoknak megfelelően, b) Megszűnt az intézmény (de helyben történik az ellátás ): Bükkszéken, Erdőkövesden, Ivádon, Mátraballán és Váraszón. 2. 3. Általános iskolai oktatásban a) A települések nem mindegyike felelt meg a kistérségi támogatási feltételeknek, bár a térségi ellátás nem sérült. b) Megszűnt az önálló intézmény, tagintézmény lett, de helyben történt az oktatás Bükkszéken és Szentdomonkoson, 2007. szeptember 1-jéig. c) Bezárt az intézmény a székhelyen: Bodonyban, Fedémesen és Váraszón. d) Nem születtek bázis iskolák, de a Társulás teljes körűvé válása egyben a mikrotársulási központok intézményei bázis intézménnyé válását is eredményezi. e) A pedagógusok szakképesítése most sem éri el a 100 %-ot.

300


3. Vállalt feladatokban a) A Nevelési Tanácsadó (Központi szakszolgálat ) többcélú társulási fenntartásba történő átvétele csak 2007. szeptember 1-jétől valósult meg, az egységes szakszolgálati központ létrehozása és az erre épülő bázis intézmények finanszírozási problémákból adódóan nem jött létre, 3 szakszolgálati feladatot lát így el a Társulás: logopédia, nevelési tanácsadás, továbbtanulási és pályaválasztási tanácsadás, b) Ágazati szakember alkalmazása, c) Módszertani, informatikai szervezési és mérési központ létrehozása ( bázis intézményekkel).

301


12. sz. melléklet

TÁRSULÁSI KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLŐSÉGI HELYZETELEMZÉS ÉS INTÉZKEDÉSI TERV

Készítette: Balákné Kovács Klára közoktatási esélyegyenlőségi szakértő

2008.

302


Tartalomjegyzék 1. Bevezetés ___________________________________________________________ 304 1.1. Jogszabályi hivatkozások _________________________________________________ 304

2. Társulási Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési terv______________________ 306 2.1. A Társulási Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv célja ________________ 306

3. Helyzetelemzés _______________________________________________________ 307 3.1. A Pétervásárai Többcélú Kistérségi Társulás településeinek bemutatása__________ 310 3.3. Demográfiai jellemzők ___________________________________________________ 331 3.4. Szociális helyzet a társulás településein _____________________________________ 332 3.5. A közoktatási feladatmegosztás mértéke és aránya____________________________ 333 3.6. Lemorzsolódási, évfolyamismétlési, továbbtanulási mutatók a kistérségben _______ 347

4. A helyzetelemzés összegzése: hogyan érvényesül az esélyegyenlőség a kistérség településein? __________________________________________________________ 348

303


1. Bevezetés 1.1. Jogszabályi hivatkozások

Az Országgyűlés az európai közösségi jogokra, valamint a Köztársaság nemzetközi kötelezettségeire figyelemmel alkotta meg az Egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvényt, ezzel „elismerve minden ember jogát ahhoz, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen, azon szándékától vezérelve, hogy hatékony jogvédelmet biztosítson a hátrányos megkülönböztetést elszenvedők számára, kinyilvánítva azt, hogy az esélyegyenlőség előmozdítása elsősorban állami kötelezettség.” „Az egyenlő bánásmód követelménye a kötelezettektől azt kívánja meg, hogy tartózkodjanak minden olyan magatartástól, amely bizonyos tulajdonságaik alapján egyes személyek vagy személyek egyes csoportjaival szemben közvetlen vagy közvetett hátrányos megkülönböztetést, megtorlást, zaklatást vagy jogellenes elkülönítést eredményez. Alapvetően tehát az egyenlő bánásmód követelménye az egyik oldalon negatív kötelezettséget jelent: a kötelezettek nem sérthetik meg mások egyenlő emberi méltóságát. Jogosulti oldalon ugyanakkor ez azt eredményezi, hogy mindenkinek jogosultságként kikényszeríthető igénye van arra, hogy őt egyenlő méltóságú személyként kezeljék. Ennek megfelelően az államnak az egyenlő bánásmód követelménye tekintetében a jogsérelmet elszenvedők számára elsősorban a jogsérelmekkel szembeni fellépés eszközrendszerét kell biztosítania. Az eleve hátrányos helyzetben levő személyek formálisan egyenlőként való kezelése ugyanakkor a hátrányos helyzet konzerválásával járna. Ahhoz, hogy a hátrányos helyzetben levő személyek ezt a hátrányukat ledolgozhassák, nem elegendő annak biztosítása, hogy őket a többiekkel azonos jogok illessék meg, hanem olyan pozitív intézkedésekre van szükség, amelyek lehetővé teszik, hogy a helyzetükből fakadó hátrányaikat csökkenteni, illetve megszüntetni lehessen. „

A törvény 35.§-a rendelkezik arról, hogy az esélyegyenlőség előmozdítása érdekében a települési önkormányzatok esélyegyenlőségi programot készítsenek, melyben a településen élő hátrányos helyzetű csoportok helyzetének alakulását elemezve határozhatják meg azokat a helyi közügyekkel és a települési önkormányzat által ellátott feladatokkal kapcsolatos célokat, a megvalósítás forrásigényét, illetve a végrehajtás tervezett ütemezését, amelyek a hátrányos helyzetű csoportoknál az esélyegyenlőség érvényesülését szolgálják. A törvény az egyenlő bánásmód követelményének szektorális kérdéseire is kitér, így többek között foglalkozik az oktatás igénybevételekor megjelenő hátrányos megkülönböztetéssel is. „27. § (1) Az egyenlő bánásmód követelménye kiterjed minden olyan nevelésre, oktatásra, képzésre, a) amely államilag jóváhagyott vagy előírt követelmények alapján folyik, vagy b) amelynek megszervezéséhez az állam ba) közvetlen normatív költségvetési támogatást nyújt, vagy bb) közvetve - így különösen közterhek elengedése, elszámolása vagy adójóváírás útján - hozzájárul (a továbbiakban együtt: oktatás). (2) Az egyenlő bánásmód követelményét az (1) bekezdésben meghatározott oktatással összefüggésben érvényesíteni kell különösen

304


a) az oktatásba történő bekapcsolódás feltételeinek meghatározása, a felvételi kérelmek elbírálása, b) az oktatás követelményeinek megállapítása és a követelménytámasztás, c) a teljesítmények értékelése, d) az oktatáshoz kapcsolódó szolgáltatások biztosítása és igénybevétele, e) az oktatással összefüggő juttatásokhoz való hozzáférés, f) a kollégiumi elhelyezés és ellátás, g) az oktatásban megszerezhető tanúsítványok, bizonyítványok, oklevelek kiadása, h) a pályaválasztási tanácsadáshoz való hozzáférés, valamint i) az oktatásban való részvétellel összefüggő jogviszony megszüntetése során. (3) Az egyenlő bánásmód követelményének megsértését jelenti különösen valamely személy vagy csoport a) jogellenes elkülönítése egy oktatási intézményben, illetve az azon belül létrehozott tagozatban, osztályban vagy csoportban, b) olyan nevelésre, oktatásra való korlátozása, olyan nevelési, oktatási rendszer vagy intézmény létesítése, fenntartása, amelynek színvonala nem éri el a kiadott szakmai követelményekben meghatározottakat, illetve nem felel meg a szakmai szabályoknak, és mindezek következtében nem biztosítja a tanulmányok folytatásához, az állami vizsgák letételéhez szükséges, az általában elvárható felkészítés és felkészülés lehetőségét. (4) Az oktatási intézményekben nem működhetnek olyan szakkörök, diákkörök és egyéb tanulói, hallgatói, szülői vagy más szervezetek, amelyek célja más személyek vagy csoportok lejáratása, megbélyegzése vagy kirekesztése. 28. § (1) Nem sérti az egyenlő bánásmód követelményét, ha az oktatást csak az egyik nembeli tanulók részére szervezik meg, feltéve, hogy az oktatásban való részvétel önkéntes, továbbá emiatt az oktatásban résztvevőket semmilyen hátrány nem éri. (2) Nem sérti az egyenlő bánásmód követelményét, ha a) közoktatási intézményben a szülők kezdeményezésére és önkéntes választása szerint, b) felsőoktatási intézményben a hallgatók önkéntes részvétele alapján olyan vallási vagy más világnézeti meggyőződésen alapuló, továbbá kisebbségi vagy nemzetiségi oktatást szerveznek, amelynek célja vagy tanrendje indokolja elkülönült osztályok vagy csoportok alakítását; feltéve, hogy emiatt az oktatásban résztvevőket semmilyen hátrány nem éri, továbbá ha az oktatás megfelel az állam által jóváhagyott, államilag előírt, illetve államilag támogatott követelményeknek. (3) A 27. § (2) bekezdésének a) pontjától a nyelvi vagy kulturális önazonosság megőrzését szolgáló, illetve egyházi, kisebbségi vagy nemzetiségi oktatási intézmény tekintetében jogszabály eltérően rendelkezhet. 29. § Törvény vagy törvény felhatalmazása alapján megalkotott kormányrendelet az iskolarendszeren belüli, valamint az iskolarendszeren kívüli oktatásban részt vevők meghatározott körére - az oktatással, képzéssel összefüggésben - előnyben részesítési kötelezettséget írhat elő.”

A települési közoktatási esélyegyenlőségi programok elkészítését a hátrányos helyzetű gyermekek esélyegyenlőségének elősegítésén túl a közoktatás-fejlesztési projektek támogatására, illetve a kiegészítő támogatások odaítélésére irányuló követelmények is indokolják. Az európai uniós támogatások megítélése esetén horizontális elvárásként jelenik meg az esélyegyenlőség és a fenntartható fejlődés biztosítása. Ez azt jelenti, hogy az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében megvalósuló programoknak, projekteknek hozzá kell járulniuk az esélyegyenlőség biztosításához. Az esélyegyenlőség érvényesítése érdekében ezért kiemelt figyelmet kell fordítani minden infrastrukturális, szakmai- és tartalmi fejlesztésre irányuló projekt

305


kidolgozása és megvalósítása esetén a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek/tanulók és a sajátos nevelési igényű gyermekek/tanulók oktatási helyzetének alakulására.

2. Társulási Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési terv A Társulási Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv a Pétervásárai Kistérség Többcélú Társulását létrehozó önkormányzatok és intézményfenntartói társulások településein élő hátrányos helyzetű gyermekek/tanulócsoportok ellátására, neveléséreoktatására vonatkozó esélyt teremtő tevékenységeket tartalmazó program. A többcélú társulás települései: Bodony, Bükkszék, Bükkszenterzsébet, Erdőkövesd, Fedémes, Istenmezeje, Ivád, Kisfüzes, Mátraballa, Mátraderecske, Parád, Parádsasvár, Pétervására, Recsk, Sirok, Szajla, Szentdomonkos, Tarnalelesz, Terpes, Váraszó. Az Intézkedési Terv részletezi a társulás településein élő hátrányos helyzetű gyermekek/tanulók esélyegyenlőségének előmozdítására irányuló törekvéseket, célokat, meghatározza a feladatokat, tartalmazza a végrehajtás akciótervét, a fenntartható fejlődés biztosításának feltételeit. Kiemelt figyelmet fordít az oktatási szolgáltatások minél jobb elérhetőségének biztosítására, ezzel segítve a gyermekek/tanulók jogainak érvényesülését. Az Intézkedési Terv elkészítésének alapját a települések, illetve a nevelési-oktatási intézmények által kitöltött adatlapok (Oktatási és Kulturális Minisztérium által közzétett adatlapok), érvényben lévő dokumentumok, határozatok, valamint személyes beszélgetések, konzultációk során összegyűjtött adatok, információk képezték, melyek az alábbi területekre irányultak:  az intézmények nevelési-, oktatási, szervezési gyakorlata;  az intézmények tanulói összetételének összehasonlítása, vizsgálata;  az intézmények infrastruktúrális ellátottsága;  a településen a diszkriminációmentesség, a szegregációmentesség, a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók oktatási és társadalmi integrációjának érvényesülése;  az oktatáshoz kapcsolódó szolgáltatások biztosítása, igénybevétele;  az oktatással összefüggő juttatásokhoz való hozzáférés biztosítása;  szakmaközi együttműködések érvényesülése. 2.1. A Társulási Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv célja A Társulási Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv konkrét céljai:  tudatos esélyegyenlőségi szemlélet kialakítása a program által érintett valamennyi szereplő körében;  teljes körű óvodáztatás biztosítása, kiemelt figyelemmel a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekekre;  a diszkriminációmentesség, a szegregációmentesség, a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók oktatási és társadalmi integrációjának érvényesítése, az esélyegyenlőség elősegítése;  a sajátos nevelési igényű gyermekek/tanulók integrált nevelésének-oktatásának hatékonyabb megvalósítása; 306




a közszolgáltatások minél jobb elérhetőségének biztosítása szakmaközi együttműködések kiépítésével, működtetésével;

A közoktatásban megvalósítandó esélyegyenlőségi feladatok összhangjának megteremtése érdekében a Társulási Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Tervvel kongruensnek kell lennie a települések Esélyegyenlőségi Intézkedési Terveinek, az önkormányzati intézkedési terveknek, valamint a nevelési-oktatási intézmények Esélyegyenlőségi Intézkedési Terveinek, a pedagógiai munkát szabályozó dokumentumoknak. A Kistérség Önkormányzatai elkötelezettek az esélyegyenlőség területén. A jogszabályokban meghatározott, egyenlő bánásmód és esélyegyenlőség biztosítására irányuló kötelező feladatok ellátásán túl vállalják, hogy a települések nem önkormányzati fenntartású intézményeivel, civil szervezeteivel, a megyei, illetve kistérségi közoktatási szociális– és egészségügyi szolgáltatást nyújtó intézményekkel az esélyegyenlőség érvényesítése érdekében a közoktatási feladatok ellátásában együttműködnek.

3. Helyzetelemzés A Pétervásárai Kistérség Heves megye északi területe, a megye gazdaságilag legelmaradottabb térsége. Kis lélekszámú, többségében 1000 fő alatti települések (12 település) jellemzik, a térség központja a közel két és félezer lelkes Pétervására. Gazdasági és társadalmi szempontból az elmaradott térségek közé tartozik. Jelentős ipari létesítmény nem található a kistérség területén, az itt működő bányák a kilencvenes évek folyamán bezárásra kerültek. Az iparszerkezet átalakítása nem valósult meg, a gyenge termőképességű talajok mezőgazdasági művelésre kevéssé alkalmasak, a meglévő kis - és középvállalkozások (műanyag, kozmetikum gyártása, kisebb fafeldolgozó üzemek, kereskedelmi vállalkozások) nem teremtettek megfelelő mennyiségű munkahelyet. A térségbe történő vállalkozói tőkebeáramlás csekély mértékű volt az elmúlt időszakban. A vállalkozások aránya a foglalkoztatottak létszáma, az átlagjövedelem az országos átlag alatt van, a kistérségben a nettó átlagkereset 89.918 Ft. A térségben jelentős a munkanélküliség, magas az időskorúak aránya, kicsi a térség népességmegtartó ereje. A térség egyes településein magas a roma lakosság számaránya. A Társulásban résztvevő települések állandó lakosainak száma csökkent, az elmúlt 8 évet vizsgálva átlagosan 7,1%-kal. A Pétervásárai Kistérség népességi és iskolázottsági adatait a következő két táblázat mutatja, 2001-től 2021-ig, valós adatokból kiindulva az előreszámított adatokig.

307


Kistérségi népesség-előreszámítás Alapváltozat Kistérség: Megye: Régió:

Pétervásárai Heves Észak-Magyarország

Mutató

2001

2006

2011

2016

2021

Népesség száma férfiak

22833 10893

22011 10446

21269 10101

20637 9844

20060 9642

11940

11565

11168

10793

10418

0-4 évesek 5-9 évesek

1069 1265

902 1084

891 918

908 909

924 926


1236 1209

1256 1139

1079 1161

916 1005

907 852


1421 1480

1259 1399

1193 1245

1230 1184

1065 1222


1292 1310

1465 1268

1389 1440

1239 1367

1180 1221


1581 1733

1305 1564

1268 1297

1444 1266

1373 1446


1484 1522

1727 1432

1567 1677

1305 1530

1279 1278


1566 1529

1442 1411

1370 1314

1614 1261

1480 1494


1293 1029

1332 1009

1251 1065

1173 1023

1135 964

80-84 évesek 85+ évesek

466 348

678 339

687 457

744 519

731 583

0-19 évesek

4779

4381

4049

3738

3609

20-64 évesek 65+ évesek

13389 4665

12861 4769

12446 4774

12179 4720

11544 4907

0-19 évesek (%)

20,9

19,9

19,0

18,1

18,0

20-64 évesek (%) 65+ évesek (%)

58,6 20,4

58,4 21,7

58,5 22,4

59,0 22,9

57,5 24,5

Átlagos kor

42,6

43,5

44,3

44,9

45,3

nők

Forrás: Megjegyzés:

KSH Népességtudományi Kutató Intézet, Előreszámítási adatbázis, 2003. Az előreszámítást az NKFP 5/175/2001. sz. kutatási program támogatta.

308


Területi iskolázottsági előrebecslés Alapváltozat Kistérség: Pétervásárai Megye: Heves Régió: Észak-Magyarország Befejezett legmagasabb végzettség

2001

2006

2011

2016

2021

Adatok főben

A legalább 15 éves népesség száma

19263 18769

18381

17904

17303

ebből: nő

10164

9934

9740

9459

9072

15-24 éves

2630

2398

2354

2235

1917

25-54 éves

8880

8728

8206

7805

7721

55-64 éves

3088

2874

3047

3144

2758

65 éves és idősebb

4665

4769

4774

4720

4907

8 osztálynál kevesebbet végzett

4184

3020

2122

1446

937

ebből: nő

2792

2093

1499

1025

650

15-24 éves

224

184

163

135

106

25-54 éves

577

477

387

299

242

55-64 éves

344

203

148

133

108


3039

2156

1424

879

481

8 osztályt végzett

7781

7416

6734

5758

4755

ebből: nő

4269

4178

3977

3574

3117

15-24 éves

1209

1090

1010

831

666

25-54 éves

2937

2388

1792

1358

1053

55-64 éves

2222

1663

1220

892

528


1413

2275

2712

2677

2508

Szakmunkás végzettségű

3748

4124

4415

4635

4699

ebből: nő

1169

1313

1397

1443

1424

15-24 éves

630

420

312

232

131

25-54 éves

3007

3268

3152

2856

2598

55-64 éves

111

436

863

1203

1202


0

0

88

344

768

Középfokú végzettségű

2831

3221

3879

4605

5267

ebből: nő

1560

1868

2277

2709

3058

15-24 éves

526

657

815

969

949

25-54 éves

1833

1904

2065

2374

2840

55-64 éves

306

402

584

645

629


166

258

415

617

849

309


Felsőfokú végzettségű

719

988

1231

1460

1645

ebből: nő

374

482

590

708

823

15-24 éves

41

47

54

68

65

25-54 éves

526

691

810

918

988

55-64 éves

105

170

232

271

291


47

80

135

203

301

Forrás: KSH Népességtudományi Kutató Intézet, Előreszámítási adatbázis, 2003. Megjegyzés: Az előreszámítást az NKFP 5/175/2001. sz. kutatási program támogatta.

A Pétervásárai Kistérség területén a társulásban résztvevő települések a közszolgáltatások közül igénybe vehetik helyben, a gesztortelepülésen, a kistérségi központban vagy a megyeszékhelyen a következőket: - óvodai nevelés (Fedémes, Kisfüzes, Parádsasvár, Szentdomonkos és Terpes kivételével minden településen) - általános iskolai oktatás (Bükkszenterzsébet, Erdőkövesd, Istenmezeje, Mátraballa, Mátraderecske, Parád, Pétervására, Recsk, Sirok, Tarnalelesz településeken) - művészeti oktatás (Parád, Eger) - gyógypedagógiai tanácsadás (Pétervására, Eger) - korai fejlesztés (Eger) - fejlesztő felkészítés (minden közoktatási intézményben) - nevelési tanácsadás (Pétervására) - logopédiai ellátás (minden közoktatási intézményben, utazótanári ellátással) - továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás (Pétervására) - gyógytestnevelés (Recsk) - gyermekjóléti szolgáltatás (Parád, Recsk, Sirok, Bodony, Parádsasvár – helyben, a többi településen Pétervására központtal) - iskolai napközi (minden általános iskolában) - bölcsőde (Sirokban és Egerben). Nem elérhető közszolgáltatások: - családi napközi, - házi gyermekfelügyelet, - családok átmeneti otthona. 3.1. A Pétervásárai Többcélú Kistérségi Társulás településeinek bemutatása 3.1.1. Bodony A község a Mátra-hegység északi oldalán dombok és völgyek sűrűjében, erdővel koszorúzva, két patak mentén terül el. Az egri káptalan határjáró oklevele 1275-ben Bodon néven említi. Parád községből aszfaltos út vezet Bodonyba. Úgynevezett zsákfalu. A település klímája, csendje ideális kikapcsolódást nyújt. Látnivalók: a XIII. században épült római katolikus mű-

310


emléktemplom; a XVII. Században épült harangláb; a Hevesi Népművészeti Háziipari Szövetkezet kiállítása, szövőháza; fazekas műhely. Bodony állandó lakosainak a száma jelenleg 841 fő, akik közül a 0-18 éves korosztályba tartozik 138 fő (16,4%). A 2001-es népszámlálási adatokhoz viszonyítva növekedett ez az arány. Az akkori 873 lakosból 123 fő volt a 0-18 éves korosztályba tartozó (14,5%). A faluban aránylag nagy számban él cigány származású lakosság, a fiatal korosztály számszerű növekedése is ebből adódik. A születések száma a következőképpen alakul: 2002. 9

2003. 6

2004. 9

2005. 9

2006. 8

2007. 2008.05.31. 8 4

Közoktatási intézményei közül az óvodát önállóan, az iskolát Paráddal társulásban tartja fönn, de helyben nincs tagintézménye. A gyerekek iskolabusszal járnak a parádi iskolába. Az óvoda épületének általános állapota megfelelő. Az udvari játékok cserére, a foglalkozásokhoz szükséges eszközök bővítésre, cserére szorulnak. Az óvodások száma a településen: 31 fő, közülük hátrányos helyzetű (továbbiakban: HH) 19 fő, és ugyanez a 19 fő nyilatkozott a halmozottan hátrányos helyzetről (továbbiakban: HHH)! Helyben jár óvodába: 16 fő, ebből 16 fő HHH – 100 %! Az eljáró óvodások száma (Parádra): 12 fő, közülük 3 fő HHH. Az óvodában nincs sajátos nevelési igényű gyermek. Biztosított az etnikai nevelés, mind a 16 fő részesül benne. 3 fő óvodáskorú gyermek nem jár óvodába. Az iskolások száma a településen: 51 fő, alsó tagozatosak: 24 fő, felső tagozatosak: 27 fő. Mindannyian Parádon, a Fáy András Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézményben tanulnak. A közszolgáltatások közül helyben elérhető az óvodai nevelés, gyermekjóléti szolgálat, logopédia. A többi szolgáltatás Parádon, Pétervásárán vagy Egerben érhető el. Összegzés: – Nagyon magas az eljáró óvodások száma. Beavatkozás szükséges, hogy a gyermekek helyben maradjanak. – A helyben maradó óvodások körében 100%-os a HHH arány. A nemzetietnikai nevelés biztosított, azonban szükséges a szülői körrel a további napi kapcsolattartás a gyermekek szocializációs problémainak kiküszöbölésére. – 3 gyermek nem jár óvodába. Az ő esetükben is fontos a beóvodáztatás, hiszen 2008. szeptember 1.-től minden 3. életévét betöltött HHH gyermek fölvétele kötelező.

311


3.1.2. Bükkszék A község változatos természeti környezetben lévő üdülőfalu, a Bükk hegység nyugati lábánál, Pétervásári-dombságon, Egertől 20 km-re észak-nyugatra, a Tarna-völgyének peremén fekszik. A község a fő forgalmi utakhoz bekötő utakkal csatlakozva, két kis patak partjain épült. A patakok a falu területén egyesülnek, ezért az utcák fekvése T alakra emlékeztet. A történelmi időket idéző helységet már a középkorban ismerték. 1275-ben említi oklevél Sceek névalakban. 1903-ig Szék néven szerepel. A falu feletti Borza-hegy egyedülálló körpanorámája minden évszakban felejthetetlen élményt nyújt. Az idelátogatóknak érdemes megtekinteni a torony nélküli, Árpád-kori templomot gótikus, barokk és újkori átépítésekkel. A népi építkezés emlékeit 4 lakóház is őrzi. A település elsősorban idegenforgalmi nevezetesség. Gyógyító hatású vizét Salvus néven palackozzák. A gyógyvíz mind fürdő, mind ivókúra formájában alkalmas különböző betegségek gyógyítására. Bükkszék lakossága 810 fő, jelentősen csökken. A 0-18 éves korú lakosság száma 89 fő, az összlakosság 11 %-a. A születések száma – sajnos a csökkenő tendenciát mutatva - a következőképpen alakul: 2002. 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. 2008.05.31. 7 5 7 0 5 3 3 Közoktatási intézményeit társulásban tartja fenn. Az óvoda a siroki Kölyökvár Óvoda tagóvodájaként működik. Általános iskolája a 2007-2008. tanévtől megszűnt, tagiskolaként sem működik. A siroki Országh Kristóf Általános Iskolában tanulnak a gyerekek. Sirok, Bükkszék és Terpes önkormányzatai társulási megállapodásban rögzítették az feladatellátásra vonatkozó szabályzókat. A gyerekek iskolabusszal járnak a siroki iskolába. Az óvoda épülete megfelelő állapotú, azonban nyílászárók cseréjére, fűtéskorszerűsítésre pályázatot nyújtanak be. Az óvodások száma a településen: 17 fő, közülük HH 4 fő, HHH gyermek nincs a településen. Sajátos nevelési igényű gyermek sincs az óvodában. Az eljáró óvodások száma: 1 fő. Sa Az iskolások száma a településen: 31 fő, közülük 28 tanuló a siroki Országh Kristóf Általános Iskolában tanul. Alsó tagozatosak: 14 fő, felső tagozatosak: 14 fő. 3 tanuló a pétervásárai Tamási Áron Általános Iskolában tanul. A közszolgáltatások közül helyben elérhető az óvodai nevelés, logopédia. A többi szolgáltatás Sirokban, Pétervásárán vagy Egerben érhető el. Összegzés: – Az óvodában a gyermekek ellátása megfelelő színvonalú, a gyermeklétszám megtartott. – Nincs HHH gyermek az óvodás korosztályban. – További esélyegyenlőségi feladat csak a gyermeklétszám még további csökkenése után esedékes. 312


3.1.3. Bükkszenterzsébet A település megközelíthető közúton: a falun áthalad a 23-as út, Pétervására után rögtön az első község. Tarnalelesztől csak a község nevét jelző tábla választja el ezt a szép elnevezésű falut, melyet 1903-ig Szenterzsébetnek hívtak. Első okleveles említése 1268-ból való, nevét a falu templomának védőszentjéről kapta. A török korszakot jelentősebb pusztulás nélkül vészelte át. A XVIII. század első felétől a Bertóty, Dőry, Draskóczy, Kovács és Platthy családok voltak a birtokosok. A Pétervására és Tarnalelesz között elhelyezkedő, a Bükk déli lábánál fekvő település. A lakosság száma 1192 fő, mérsékelten csökken (az elmúlt 10 év alatt alig 2 %-kal csökkent a lakosok száma ). A közoktatási feladatellátás társulásban fenntartott intézményekkel megoldott. A születések száma a következőképpen alakul: 2002. 14

2003. 13

2004. 10

2005. 20

2006. 10

2007. 2008.05.31. 15 2

Közoktatási intézményeit társulásban tartja fönn. Az óvoda gesztorintézmény, a szentdomonkosi gyermekeket is ellátja. Az óvoda létszáma 56 fő, ebből Szentdomonkosról 13 fő, Tarnaleleszről 4 fő a bejáró gyermek. Az általános iskola a tarnaleleszi ÁMK társult intézménye. Tagintézmény, mely 1-4. évfolyammal (39 fő, melyből 1 fő bejár más településről) működik. A felső tagozatos tanulók (47 fő) a székhelyintézményben Tarnaleleszen tanulnak, illetve Pétervásárára jár 11 fő. Az óvodások száma a településen 39 fő. Az iskolások száma: 96 fő, alsó tagozatosak: 38 fő, felső tagozatosak: 47 fő. További 11 tanuló (3-8. osztályos) Pétervásárán a Tamási Áron Általános Iskolában tanul. A közszolgáltatások közül helyben elérhető az óvodai nevelés, általános iskolai oktatás az alsó tagozaton, logopédia, iskolai napközi. A többi szolgáltatás Tarnaleleszen, Pétervásárán vagy Egerben érhető el. Összegzés: – Az adatok pontosítása szükséges a HH/HHH gyermekekre, tanulókra vonatkozóan. – A szabad iskolaválasztás lehetősége befolyásolja a tanulók és szüleik iskolaválasztását. A körzethatárok kijelölése és a kötelező felvétel betartása az intézmények részéről módosíthatná az intézmények kihasználtsági adatait, arányszámait.

3.1.4. Erdőkövesd Az ország északkeleti részén, Heves megye északi peremén, Pétervására várossal egybeépülve található. Közúton Eger 34, Salgótarján 30, Ózd 34 km. A szlovák határátkelő (CeredTachty) 12 km-re van. 313


Erdőkövesd kis palóc falu (650 lakos) a Tarna-patak jobb partján települt. Észak és kelet felől erdős dombok övezik, biztosítva a jó levegőt, a szép természeti környezetet, a túrázás, lovaglás, vadászat lehetőségét. A falusi turizmus fellendülőben van. A Büdös-kúti-tó erdei pihenője, a dudar-hegyi kék jelzésű turistaút, az erdészház szálláshelye, egy kemencés kocsma és a jó programok a fentieket bizonyítják. A falu határában, az Őrhegyen késővaskori edények kerültek felszínre. Első írásos említése 1311-ből való possesio Kövesd alakban. 1321-ben Károly Róbert király Zonuki Tamás erdélyi vajdának adományozta. A török időszakot tartósabb elnéptelenedés nélkül vészelte át. A római katolikus templom építését 1742-ben kezdi Orczy István báró a régi templom helyén, Szent István király tiszteletére. A jelenlegi lakosság száma 650 fő, melyből a 0-18 éves korosztályhoz tartozó lakónépesség 116 fő (17,8 %). Ez az aránylag magas számú fiatal népesség feltételezi a roma lakosság jelenlétét a településen, valamint a HH és különösen a HHH gyermekek jelenlétét. A születések száma a következőképpen alakul, az utóbbi két évben erősen emelkedő tendenciát mutatva: 2002. 3

2003. 7

2004. 4

2005. 3

2006. 7

2007. 2008.05.31. 10 -

Közoktatási intézményeit társulásban tartja fenn. Az óvodája a pétervásárai Napköziotthonos Óvoda tagintézménye. Általános iskolája a pétervásárai Tamási Áron Általános Iskola tagintézménye. Az alsó tagozat 1-3. osztályig helyben tanul, a 4-8. évfolyam Pétervásárára jár át. Az önkormányzat pályázatot adott be informatikai eszközök beszerzésére (TIOP). Az intézmények épületei megfelelő állapotúak. Az óvodások száma a településen: 25 fő, közülük HHH 11fő (45,8 %). A bejáró óvodások száma: 4 fő (3 fő Pétervásáráról, 1 fő Istenmezejéről), az eljáró óvodások száma 1 fő (Pétervásárára). Az iskolások száma: 51 fő, alsó tagozatosak: 30 gyermek, ebből helyben 17 fő (+ 2 fő bejáró más településről), ebből 12/9 tanuló HH/HHH (63,1/47,36 %), sajátos nevelési igényű 4 tanuló ( 3 fő integrált oktatásban részesül, 1 fő középsúlyos fokban sérült értelmi fogyatékos tanuló, speciális tanterv szerint halad), Pétervásárán 13 fő. Felső tagozatosak: 21 fő. A közszolgáltatások közül helyben elérhető az óvodai nevelés, általános iskolai oktatás az alsó tagozat 1-3. évfolyamán, logopédia, fejlesztő foglalkozások, iskolai napközi. A többi szolgáltatás Pétervásárán vagy Egerben érhető el. Összegzés: – Magas a településen a HHH gyermekek aránya. – Magas az iskolában a sajátos nevelési igényű tanulók aránya, 21 %, magasan meghaladja az országos átlagot. – Folytatni kell valamennyi gyermek, de különösen a hátrányos és halmozottan hátrányos tanulók, valamint a sajátos nevelési igényű tanulók

314


együttnevelését, és biztosítani a minőségi oktatáshoz való egyenlő hozzáférését (megfelelő pedagógiai módszerek, speciális képzettségű szakemberek alkalmazása).

3.1.5. Fedémes A község a Pétervásárai- dombságon, festői környezetben megbúvó település. Pétervásárától kelet- északkeletre 12 km- re fekszik. Jellegzetessége, hogy zsáktelepülés, átmenõ forgalma nincs. Határában ered a Fedémesi patak. Elsõ okleveles említése 1261- ben Fedemus névalakban történt; már ekkor az egri püspökség birtokában volt. A XVI. század elsõ harmadában a szarvaskõi várhoz tartozott. A török idõkben elpusztult, s csak a XVII. század elején népesült be újra. Ebben az évszázadban a Bük család volt a falu haszonélvezõje, 1703- tól helyreállt, visszaállt az egri püspökség földesúri tulajdonjoga. Többször bekövetkezett a falu pusztulása, de mindig visszatelepültek az itt lakók, ezen folytonosság a (Sike, Szabó, Vincze) családnevekkel nyomon követhetõ. A rendszerváltozás óta ismét önálló testülettel rendelkezik. A település lakossága 352 fő, a kistérség harmadik legkisebb községe. A születések száma a következőképpen alakul, az utolsó három évet figyelembe véve emelkedést mutat: 2002. 2

2003. 0

2004. 2

2005. 0

2006. 3

2007. 2008.05.31. 2 2

Közoktatási intézményei nincsenek. Óvodai és iskolai feladatellátását társulásban, Tarnalelesz, Bükkszenterzsébet és Szentdomonkos községekkel együtt végzi. Az óvodáskorú gyermekek a tarnaleleszi ÁMK óvodájába, az általános iskolai tanulók az ÁMK megfelelő évfolyamára járnak. Az óvodások száma a településen: 3 fő. Az iskolások száma: 17 fő, alsó tagozatosak: 3 fő, felső tagozatosak: 12 fő. A közszolgáltatások elérhetősége: Tarnalelesz, Pétervására vagy Eger. Összegzés: – Pontos adatszolgáltatás szükséges a HH/HHH gyermekek, tanulók számára vonatkozóan, a védőnői szolgálattal kapcsolatfelvétel javasolt az adatok pontosítása érdekében.

3.1.6. Istenmezeje Heves megye északi részén, Pétervásárától 11 km-re, a Tarna felső folyásánál hosszan elnyúló völgyben található a község, amelynek része az északra, néhány km-re fekvő Szederkénypuszta is. Nevét Istenmezey alakban 1311-ben említi az első okleves forrás. A faluszerkezet legrégebbi részei két tengely mellé rendeződtek: az egyik a Tarna-folyó, a másik 315


a Pétervásáráról északra vezető országút. A múlt században, így először 1920, majd 1945 után a település északon és délen, az országút mentén terjeszkedett (Újsor, Szárazág). A településen a szalagtelek tekinthető általánosnak, soros elrendezéssel, rajtuk sátorés nyeregtetős, többnyire 2 szintes családi házzal és melléképületekkel. Elvétve látni már régi építésű hagyományos lakóépületeket. Kb. 720 lakás található Istenmezején. Kiépített az elektromos hálózat, az ivóvízhálózat, a földgáz hálózat, a szennyvíz hálózat, a telefonhálózat, elérhető a szélessávú internet, az utak döntő többsége aszfaltozott. A község déli és északi részén található ipari terület, ahol ásványfeldolgozással, faipari termék előállítással, galvanizálással foglalkoznak. A község lakossága 1764 fő. A születések száma a következőképpen alakul, az utolsó három évben a felére csökkent: 2002. 11

2003. 6

2004. 11

2005. 11

2006. 6

2007. 2008.05.31. 6 3

Közoktatási intézményeit társulásban működteti, tagintézményként. Az óvoda a siroki Kölyökvár óvoda tagóvodája (2008.09.01.-től), az általános iskola a pétervásárai Tamási Áron Általános Iskola tagintézménye. Helyben az 1-6. évfolyam tanul, a 7-8. évfolyam Pétervásárára jár át. Mindkét intézmény épülete jó állapotban van. Az óvodások száma: 33 fő ( helyben 32 fő, 1 gyermek az erdőkövesdi óvodába jár), közülük 11 fő HHH, ez 33,33 %. A két vegyes csoportban a HHH gyermekek száma nem kiegyenlített. Az 1.sz csoportban 20/3 fő, míg a 2.sz. csoportban 18/8 fő. Az iskolások száma: 118 fő. Közülük helyben 1-6. évolyamon tanul 82 gyermek (+ 4 fő bejáró más településről), 28/8 HH/HHH (32,5/9,3 %) aránnyal. Integrált oktatásban 10 fő részesül, ez 11,62 %. Pétervásárára, a 7.-8. osztályba 38 fő jár. A közszolgáltatások közül helyben elérhető az óvodai nevelés, általános iskolai oktatás az 1-6. évfolyamon, logopédia, fejlesztő foglalkozások, iskolai napközi. A többi szolgáltatás Pétervásárán vagy Egerben érhető el. Összegzés: – Magas a HHH gyermekek aránya az óvodában. – Törekedni kell a HHH gyermekek kiegyenlített elosztására a csoportok között. – Magas a sajátos nevelési igényű tanulók aránya a település iskolájában, tanításuk integrációban valósul meg. – Szükséges a korszerű módszertani elemek alkalmazása a tanítási folyamatban, hogy az egyenlő esélyek biztosítottak legyenek az oktatás minden résztvevője számára.

316


3.1.7. Ivád Mátraballát elhagyva, a 23-as útról érhető el a település.Az első írásos említése a térség többi településéhez hasonlóan 1311-ből való, possessio Ivand néven. 1456-ban Iwagh, később Ivágy néven is szerepel. A 15-17. század elejéig az Ivády család birtokában volt. Írott emlékeink a 18. századig minden Ivágyiról mint pétervásárai lakosról szólnak. Ivádon mégis valami majorság, esetleg néhány jobbágyszállás lehetett. 1748-ban jelent meg először az egyik okiraton az Ivády vezetéknév. Ettől kezdve a települést is Ivádnak nevezték. Ma is igen gyakori a településen az Ivády-Ivádi családnév. A 420 lelkes község 70%ának megegyezik a vezetékneve. Nem véletlen, hogy rokonházasságról híres a falu. A falu lakossága 421 fő, ebből a 0-18 éves korosztályhoz tartozik 83 fő (19,76 %). Erősen fiatalodó település, magas roma származású lakossággal.

A születések száma a következőképpen alakul: 2002. 6

2003. 5

2004. 3

2005. 5

2006. 5

2007. 2008.05.31. 5 2

Közoktatási intézményei közül az óvodája a pétervásárai óvoda tagintézménye. Iskolát nem tart fenn, hanem az iskolai ellátást a Pétervására, Erdőkövesd, Váraszó, Kisfüzes települések képviselőtestületeivel közösen fenntartott pétervásárai Tamási Áron Általános Iskola látja el. Az óvodáskorúak száma a településen: 16 fő, közülük 10/7 a HH/HHH gyermek, 62,5 és 43,75 % a hátrányos illetve halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek aránya. Az óvoda létszáma 20 fő, ebből 3 gyermek Pétervásáráról, 1 gyermek pedig Szajláról jár be. Az iskolások száma: 31 fő, alsó tagozatosak: 19 fő, felső tagozatosak: 12 fő. A közszolgáltatások közül helyben hozzáférhető az óvodai nevelés, logopédia, fejlesztő foglalkozások. A többi szolgáltatás Pétervásárán vagy Egerben érhető el. Összegzés: – A településen magas a HHH gyermekek aránya. – A más településről az óvodába bejáró gyermekek száma aránylag magas, ez feltételezi az óvodai pedagógiai munka magas fokát, az óvoda jó eszköz-ellátottságát, a pedagógiai módszerek hatékonyságát. 3.1.8. Kisfüzes Történelme több száz évre nyúlik vissza, első említése 1296-ból származik, akkor Fyzes néven találjuk. 1903-ig Füzes néven ismert, ekkortól vált Kisfüzessé. Mint a térség több települése, hosszú időszakon át lakatlan puszta, benépesítése csak a török hódoltság után kezdődött meg. Kisfüzes a kistérség legkisebb települése. Lakossága 161 fő. A 0-18 éves korosztályhoz 21 fő tartozik, de 0-5 éves kor között egy lakója sincs a falunak.

317


A születések száma a következőképpen alakul: 2002. 0

2003. 0

2004. 0

2005. 0

2006. 1

2007. 2008.05.31. 0 0

Közoktatási intézményei nincsenek, Pétervására önkormányzatával megkötött társulási megállapodásban foglaltak szerint látja el a feladatot. A pétervásárai Napköziotthonos Óvodába és a Tamási Áron Általános Iskolába járnak a gyermekek. Az óvodások száma a településen: 1 fő. Az iskolások száma: 14 fő.Alsó tagozatosak: 4 fő, felső tagozatosak: 10 fő. A közszolgáltatások Pétervásárán és Egerben érhetők el a gyermekek és szüleik számára. Összegzés: – A gyermeklétszám alakulásából, a születések számából a falu teljes elöregedésére lehet következtetni. – Adatok pontosítása szükséges a HH/HHH gyermekek arányára vonatkozóan.

3.1.9. Mátraballa A Mátra északi lábánál, Pétervásárától 10 km-re, Mátraderecskétől 5 km-re található igazi, nyugodt légkört árasztó település. Az M3-as autópályáról Eger felől a 24-es, Salgótarján irányából a 21-es útvonalon érhető el. Nevével első ízben a XIV. század elején, 1311-ben találkozunk Ballya formában. Egy évszázaddal később 1447-ben Barla néven ismert, a későbbiekben is ez a névalak az elfogadott. 1730-tól Grassalkovich Antal szerzi meg a falu feletti birtokjogot. A XIX. században gróf Károlyi György lesz a birtok új tulajdonosa. Ekkortájt már Mátraballa néven szerepel a forrásokban. Lakóinak száma 828 fő. A 0-18 éves korosztály 108 fő. A születések száma a következőképpen alakul, csökkenő tendenciát mutat: 2002. 10

2003. 4

2004. 4

2005. 3

2006. 5

2007. 2008.05.31. 3 1

Közoktatási intézményeit Mátraderecske önkormányzatával közösen, intézményfenntartó társulás keretei közt tartja fenn. Az alsó tagozatos tanulók 1-4. osztályig helyben tanulnak, a felső tagozatos tanulók 5-8. osztályig Mátraderecskére járnak át iskolabusszal. Mind az óvoda, mind az iskola tagintézménye a Mátraderecske-Mátraballa Óvoda és Általános Iskolának. Az óvoda és iskola épületének állapota megfelelő, bár akadálymentesítés szükséges. 318


Az óvodások száma helyben: 18 fő, közülük HH 3 fő, sajátos nevelési igényű 1 gyermek. Az iskolások száma a településen: 39 fő, közülük 7 fő hátrányos helyzetű. Alsó tagozatosak: 21 fő helyben a tagintézményben (+ 4 fő bejáró más településről), közülük 7 fő HH, 2 fő a mátraderecskei anyaintézménybe jár át. Felső tagozatosak: 16 fő, ebből 14 fő Mátraderecskére, 1 tanuló Sirokba, 1 fő Pétervásárára jár. A közszolgáltatások közül helyben elérhető az óvodai nevelés, általános iskolai oktatás az 1-4. évfolyamon, logopédia, fejlesztő foglalkozások, iskolai napközi. A többi szolgáltatás Mátraderecskén, Pétervásárán vagy Egerben érhető el. Összegzés: – Nincs HHH gyermek, tanuló a településen! – Az iskolás korosztály körében kisebb mozgás tapasztalható, de a településre (társuláson kívüli településről) bejáró gyermekek száma magasabb, mint az eljáróké.

3.1.10. Mátraderecske Mátraderecske (1902-ig Derecske) Heves megye északnyugati részén, a Parád-Recski medencében, Pétervásárától 20 km-re, Egertől 30 km-re fekvő település. Jellege összetett, patak menti és útmenti település, a falumag a község közepén álló templommal határozható meg, déli részén a téglagyárral. A falu határában láthatók az ún. kunhalmok. Mátraderecske 200 – 300 m magas medencedombságon fekvő település. A községbe érkezőknek a Kanázsvár tűnik fel, amely 260 méter magaslaton áll. Természetes vizeit a Balla patak gyűjti össze. Mátraderecske az itt feltárt leletek tanúsága szerint már igen korán lakott település volt. A község nevét az 1332 – 37. évi pápai tizedjegyzék De Reske alakban, egy 1479. évi oklevél pedig Derechke néven említi. 1552-ben a török elpusztította a falut, de 1576-ban már ismét laktak itt. 1571-ben Recsky György és Zsigmond birtokában volt. A falu a továbbiakban huzamosabb elnéptelenedés nélkül vészelte át a török hódoltságot. A XVIII. században a Rákóczi birtok része volt a falu. 1740-41-ben Grassalkovich Antal megvásárolta a birtokot, majd a Károlyi-féle bérlet időszaka következett. A falu településszerkezetének kialakulását, majd fejlődését a feudális hatalom közvetlen jelenléte nem befolyásolta. Mátraderecske lakossága 2135 fő, melyből a 0-18 éves korosztályhoz tartozik 382 fő, ez a lakosság 17,47 %-a. A születések száma a következőképpen alakul, változó képet, de lassan csökkenő tendenciát mutat: 2002. 14

2003. 10

2004. 21

2005. 9

2006. 11

2007. 2008.05.31. 13 6

Közoktatási intézményeit Mátraballa önkormányzatával közösen, intézményfenntartó társulás keretei közt tartja fenn. Központi intézmény a mátraderecskei Általános Iskola, melynek tagintézménye a mátraderecskei óvoda, valamint a mátraballai óvoda és általános 319


iskola alsó tagozata 1-4. évfolyamig. Mátraderecskén az óvodai nevelés és az általános iskolai oktatás is (1-8. osztályig) helyben biztosított. A közoktatási intézmények épületei megfelelő állapotban vannak, bár a nyílászárók, fűtés, világítás felújításra szorul (az iskolában). Az óvodások száma a településen: 58 fő (+ 1 fő bejáró más településről), közülük 36/27 fő a HH/HHH (61,01/45,76 %) gyermek, sajátos nevelési igényű 7 gyermek (11,8%). Magas százalékban vannak jelen az óvodai nevelésben a halmozottan hátrányos helyzetű és sajátos nevelési igényű gyermekek! Az iskolások száma a településen: 142 fő, közülük 66/49 fő HH/HHH (46,47%/34,5%). Alsó tagozatosak száma: 64 fő, felső tagozatosak: 78 fő. Az általános iskolás korosztályból más (társuláson kívüli) településre eljáró: 4 tanuló. Integrált oktatásban 38 tanuló részesül, 21,22%. A közszolgáltatások közül helyben elérhető az óvodai nevelés, általános iskolai oktatás, logopédia, fejlesztő foglalkozások, iskolai napközi. A többi szolgáltatás Pétervásárán vagy Egerben érhető el. Összegzés: – A településen magas a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek aránya. – Mindkét közoktatási intézményben az országos átlagot meghaladó az SNI gyermekek aránya. A kötelező felülvizsgálat után ez az arány lényegesen csökkenhet. – Nyitott, befogadó és újító a tantestület, ennek köszönhető az integrációs oktatás magas színvonala. – Szakos ellátottság (testnevelés, gyógypedagógus) nem 100%-os. Cserével (a recski iskolával) próbálják megoldani a hiányokat. 3.1.11. Parád Parád a Mátra északi lábánál, a 24-es főútvonal mentén fekszik. Óhutát és Parádfürdőt is egyesíti. Figyelemre méltó adottságokkal rendelkezik a település. Természeti szépségén túl turisztikai látnivalók is vonzzák a kirándulókat. Parádon és Parádsasváron csiszolják a híres parádi kristályt. A palóc tájegység hagyományainak ápolása, bemutatása és kutatása évtizedek óta folyik. Igen sok látnivaló található a településen, pl. a Parádfürdői Freskó étterem és a hozzá kapcsolódó Ybl szálló, a Károlyi kastély, a kocsi és víz múzeum, Asztalos Johák fafaragó kiállítása, a Palóc Ház illetve Tájház. Igen híres a kénhidrogénes „csevice” (Parádi víz Parádsasváron fakad). Parád Nagyközség a kistérség negyedik legnagyobb települése, a közoktatási feladatellátásban társulási központja Parádsasvár és Bodony községnek. Parád állandó lakosainak a száma jelenleg 2084 fő, akik közül a 0-18 éves korosztályba tartozik 308 fő (15,29 %). A 2001-es népszámlálási adatok alapján az akkori 2310 lakosból 320 fő volt a 0-18 éves korosztályba tartozó (13,8%), amely a fiatal korosztályok arányának növekedését mutatja. A 0-18 éves korosztály létszáma ugyan kissé csökkent (statisztikailag stagnált, de a lakosságszámban bekövetkezett több mint 200 fős csökkenésnél lényege-

320


sen kisebb arányú volt a fiatal korosztályok létszámának változása. A falu korfája az elmúlt időszakban kedvező irányban változott. A születések száma a következőképpen alakul, változó képet, de összességében növekedő tendenciát mutat: 2002. 16

2003. 12

2004. 11

2005. 18

2006. 16

2007. 2008.05.31. 23 12

Közoktatási intézményei közül az óvodát is (Parádsasvárrral), és az iskolát is (Bodonnyal és Parádsasvárral) társulásban tartja fönn, mindkét társulásnak a gesztora. Az óvodások száma a településen: 47 fő, közülük 21/21 fő a HH/HHH. A településre bejáró óvodások száma: 17 fő. Az óvoda létszáma: 64 fő, ebből 23/21 fő HH/HHH (35,9/32,8%). Az iskolások száma a településen: 121 fő. Az általános iskola 224 gyermeket lát el, ebből 85/62 tanuló HH/HHH (37,9/27,6 %). A bejáró tanulók száma 103 fő. Integrált oktatásban 24 tanuló részesül. A közszolgáltatások közül helyben elérhető az óvodai nevelés, általános iskolai oktatás, logopédia, fejlesztő foglalkozások, iskolai napközi, művészeti oktatás, családsegítő- és gyermekjóléti szolgáltatás. A többi szolgáltatás Pétervásárán vagy Egerben érhető el. Összegzés: – Magas a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek aránya mindkét intézményben. – Indokolt az integrációt segítő pedagógiai módszerek elsajátítása, használata. – A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók minél nagyobb számban vegyenek részt a tanórán kívüli, de tanulást segítő foglalkozásokon. – A művészeti képzés nagyon jó lehetőség a HHH és SNI tanulók közösségi tevékenységbe való bevonására, önértékelésük, identitásuk fejlesztésére. – Szakos ellátottság nem 100%-os. 3.1.12. Parádsasvár A falu Kékes-tető és Galyatető között terül el a Mátra északi oldalán, a parádi katlan felső végében egy 400 méter magas fennsíkon. A településhez tartozik Rudolf-tanya, Áldozó és Fényespuszta. A faluban található a Károlyi kastély gyönyörű építészeti stílusával, amit Ybl Miklós tervei alapján 1881-ben kezdtek el építeni. A kastélyt Sasvár néven említik, ez a falu névadója is 1958-tól. A településen fakadó kénes víz a „Parádi víz”, amit a helybéliek csevice forrásnak hívnak. A savanyú víz forrás fölé díszes pavilont építettek Ybl tervei alapján. A völgy végén található a közel 300 éves hagyományra visszatekintő üveghuta, amit II. Rákóczi Ferenc fejedelem állított fel. Az üveggyár adott munkahelyet a szomszédos falvakban élőknek is. Az ipartörténetileg is egyedül álló gyár, jelenleg nem működik. A településen több vállal-

321


kozó folytatja az üvegcsiszolást, ezért kis manufaktúrákban, boltokban megvásárolhatók a gyönyörű csiszolt termékek. Parádsasvár állandó lakosainak a száma jelenleg 494 fő. A születések száma a következőképpen alakul, változó képet, de növekedő tendenciát mutat: 2002. 1

2003. 3

2004. -

2005. 3

2006. 5

2007. 2008.05.31. 6 2

Közoktatási intézményei nincsenek, mind az óvodai, mind az iskolai feladatait társulási megállapodás alapján látja el Parád községben, a gesztortelepülésen. Helyben nincs tagintézménye. A gyerekek iskolabusszal járnak a parádi óvodába és iskolába. Az óvodások száma a településen: 6 fő. Az iskolások száma: 25 fő. Alsó tagozatosak: 13 fő, felső tagozatosak: 10 fő. A közszolgáltatások Parádon, Pétervásárán vagy Egerben érhetők el. Összegzés: – Adatszolgáltatás pontosítása a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek számára vonatkozóan. 3.1.13. Pétervására Heves megye északnyugati részén, a Tarna völgyében, Egertõl 32 km-re található. Pétervására és környéke ősidőktől lakott hely. Régészeti leletek sokasága igazolja, hogy letelepedtek itt az újkőkor, a késő rézkor, a bronzkor, a vaskor emberei. A honfoglalás után is hamar megtelepedett itt a lakosság; nevezetesen a kabarok egyik vezető nemzetsége, az Aba. Legelső temploma már a XI. század elején állhatott, de a település első említése csak 1247-ből való, Peturwasara alakban. Az 15. század közepén már vásártartási joggal rendelkező mezőváros volt. Mintegy 100 évvel később a törökök felégették, de a város nem pusztult ki. Ma is élnek itt olyan családok, amelyeknek neve a török előtti jobbágylistákban is szerepeltek: Eged, Varga, Sálym, Bátka, Szántó. 1699-ben került a város a Keglevich család birtokába. A horvát eredetű család 1945-ig volt a mezőváros birtokosa. Sokáig a mátrai járás központja volt, de a járások megszűnte után se veszítette el kapcsolatát a környék falvaival. 1989-ben nyilvánították várossá, majd 2004-től a Pétervásárai Kistérség Többcélú Társulása központja. Lakóinak száma: 2428 fő, a 0-18 éves korosztályhoz 501 fő tartozik, a lakosság több mint ¼ része. A születések száma a következőképpen alakul, egyenletes képet, és növekedő tendenciát mutat: 2002. 24

2003. 23

2004. 20

2005. 23

2006. 26

2007. 2008.05.31. 28 10

322


Közoktatási intézményeihez a város társközségei tagintézményként, vagy intézmény nélkül csatlakoztak. Így a pétervásárai Napköziotthonos Óvoda székhelyintézmény lett ivádi, erdőkövesdi és váraszói tagóvodával, a Tamási Áron Általános Iskola szintén székhelyintézmény erdőkövesdi és istenmezejei tagintézményekkel. Az óvodások száma a városban: 113 fő, közülük 73 gyermek jár a helyi óvodába, 6 gyermek más településre, 3 fő bejár más településről. A többi 34 gyermekről nincs adat. A helyi óvodások közül 36 fő HHH, ez 47,36 %, és 1 fő sajátos nevelési igényű. Az iskolások száma a városban: 309 fő, közülük 164/96 fő HH/HHH (53,07%/ 31,06%). Alsó tagozatosak: 194 fő, 91/65 HH/HHH. Felső tagozatosak: 115 fő, 73/31 HH/HHH. Gyógypedagógiai tanterv szerint 17 gyermek tanul két összevont osztályban. A bejáró tanulók száma 209 fő, az eljáró gyermekek száma 3 fő. A közszolgáltatások helyben mind elérhetők, kivéve az alapfokú művészetoktatást és korai fejlesztést, melyek Egerben hozzáférhetők. A bölcsőde, családi napközi, házi gyermekfelügyelet és családok átmeneti otthona nem biztosított. Összegzés: – A települési adatszolgáltatást nem pontos. – A gyógypedagógiai osztály megszüntetésére meg kell találni a megfelelő megoldást (integrált oktatásban részesíteni az ott tanuló gyermekeket, kifutó rendszerben megoldani az osztályok felszámolását, stb.). – A tantestület nyitott, befogadó, felkészült a differenciált tanórai munkára, az iskolavezetés jól menedzseli az intézmény működését, a pedagógusok számára biztosítja a nyugodt, alkotó légkört.

3.1.14. Recsk Recsk Heves megye északnyugati részén fekvő nagyközség. A megyeszékhely Egertől 25 km-re található. A megyén belül Pétervásárai kistérséghez tartozik. A Mátra-Bükk kiemelt üdülőkörzetében elhelyezkedő települések kedvező természeti, táji, klimatikus adottságokkal, gyógyvízzel, kulturális emlékekkel, jó közlekedési kapcsolatokkal rendelkeznek. A recski ércmező a magyarországi nemes- és színesfémérc bányászat bázishelye. A bánya jelenleg nem működik, de a földtani kutatások szerint megmaradt a gazdaságos bányászat lehetősége. A csákánykői kőfejtő az egyik legnagyobb működő kőbányánk. A Mátra erdői a fafeldolgozás alapanyagát szolgálják, de nagy hagyománya van a gyümölcstermesztésnek is. Recsk az elmúlt évtizedekben több száz környékbelinek biztosított munkalehetőséget. Pétervására kistérségén belül Recsk a déli településcsoport térségszervező települése maradt. A település nagy múltra tekint vissza, nevét már az Anjouk korában 1329-ben Rexy alakban rögzítették. A község neve 1478-ban Rekch névalakban szerepel. A lakosság száma a bevándorlásokkal folyamatosan növekedett, főleg az Ércbánya művelése miatt. Sok volt a

323


nem magyar anyanyelvű személy is. 1887-ben Recsk a Kisterenye-Kál-Kápolna vasútvonalon vasútállomást kapott. Az akkori életviszonyok miatt már 1903-ban megkezdődött az első kivándorlás Amerikába, mely csaknem minden családot érintett. Egy 1912-ben Clevelandban megjelent magyar nyelvű lap 873 recski lakos kivándorlását említi. Az I. világháború tovább tizedelte a lakosságot. Több mint 160 ember esett hadifogságba, és legalább ennyi esett el a háborúban. A recski és mátraderecskei település egy községet jelentett ezekben az időkben. 1921ben került sor a két község különválasztására. Egyházi vonalon csak 1932-ben válik ketté a két község. 1929-33-ban elkezdődött a gazdasági válság és ezzel megindult a második kivándorlási időszak Amerikába. Az 1930-as évek adataiból fontosnak tartjuk kiemelni a legjelentősebb foglalkozási ágakat. A településen legtöbb az őstermelő, majd őket követve a bányász és az iparos foglalkozású. Recsk a kistérség legnagyobb települése. Lakóinak száma: 3010 fő. A 0-14 éves korosztály száma 423 fő, ami stagnálást jelent a 2001-es népszámlálás adataihoz viszonyítva. Hasonlóan stagnáló a 15-18 éves korosztály száma is. A születések száma a következőképpen alakul: 2002. 30

2003. 21

2004. 28

2005. 27

2006. 26

2007. 2008.05.31. 21 12

Közoktatási intézményeit önállóan tartja fenn az önkormányzat. A kistérség egyetlen települése, ahol mind a két közoktatási intézmény társulás nélkül működik. Az óvodások száma: 107 fő. Helyben jár óvodába 96 gyermek, közülük 53/29 HH/HHH. 11 gyermek nem jár, vagy más településre jár óvodába. Az iskolások száma: 224 fő, 175 tanul helyben, közülük 98/37 fő HH/HHH. Alsó tagozatosak: 89 fő, 46/21 HH/HHH. Felső tagozatosak: 86 fő, 52/16 HH/HHH. Más településre eljáró tanulók száma: 49 fő. Nagyon magas! A közszolgáltatások közül helyben elérhető az óvodai nevelés, iskolai oktatás, iskolai napközi, gyermekjóléti szolgáltatás, logopédia, fejlesztő foglakozás. Több szolgáltatás Egerben és Pétervásárán vehető igénybe. Összegzés: – Magas településről eljáró gyermekek száma, az iskola esetében 49 fő. Új ötletekkel, módszerekkel, a különféle lehetőségek kínálatával vonzóvá kell tenni az intézményt, megtartani a tanulókat, illetve elérni, hogy viszszatérjenek a településre. – Az óvodás korosztályra vonatkozó adatokat pontosítani szükséges együttműködve a védőnővel, gyermekjóléti szolgálattal, hogy ne maradjon ki gyermek az óvodai ellátásból. – Az óvoda épülete műemlék épület, felújításra, korszerűsítésre szorul.

324


–

A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek integrációja megvalósul.

3.1.15. Sirok Sirok község a Mátra és a Bükk találkozásánál található, a Pétervásárai KistérségTöbbcélú Társulása tagja. Eger és Gyöngyös felől a 24-es, Pétervására felől a 23-as úton közelíthető meg. Sirok község fejlődésében két tényező játszott meghatározó szerepet: az egyik az 50-es évek elejét ide telepített állami nagyvállalat a Mátravidéki Fémművek, a másik, ritka szép természeti adottságai a középkori várrommal az élen. A leírtakból következik, hogy a rendszerváltás, a privatizáció is jelentősen érintette a települést Döntően rossz irányba, hiszen az átalakulás következtében a létrejött vállalkozások a korábban ott foglalkoztatottaknak csupán a 40 %-át alkalmazzák. A község a kistérség azon kevés települései közé tartozik, ahol a lakók száma 2000 fő fölött van. Lakóinak száma: 2099 fő. A születések száma a következőképpen alakul, nagyon változó képet mutat: 2002. 16

2003. 12

2004. 7

2005. 8

2006. 22

2007. 2008.05.31. 14 6

Közoktatási intézményeit társulásban tartja fönn. Mindkét intézménye a társult intézmények központja. A siroki Kölyökvár Óvoda tagóvodája Bükkszék és Istenmezeje, az Országh Kristóf Általános Iskola fogadja a bükkszéki, terpesi és szajlai tanulókat. A három település közül Szajlával nem áll intézményfenntartó társulásban. A siroki iskolának nincs tagintézménye. A gyerekek utaztatás iskolabusszal történik. Az óvodások száma helyben: 34 fő, közülük 14/11 a HH/HHH. 2 gyermek más településről jár be. Az iskolások száma a településen: 104 fő. Bejáró tanulók száma 105 fő. Az összlétszámból 106/75 fő HH/HHH. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók 67%-a bejáró. A közszolgáltatások közül helyben elérhető az óvodai nevelés, iskolai oktatás, iskolai napközi, logopédia, fejlesztő foglakozás. A többi szolgáltatás Egerben és Pétervásárán vehető igénybe.

3.1.16. Szajla Szajla Heves megye északnyugati részén, a Tarna völgyében, Pétervásárától 12 km-re fekvő település. A 24-es számú útról Recsknél leágazva közelíthető meg. Területe teraszos folyóvölgy, a legnagyobb tengerszint feletti magasság 260 m. Határát a Tarna szeli ketté. A falu lélekszámában 1960 óta mérséklődő tendencia figyelhető meg. Az ófalusi részen lakik a roma népesség többsége. Lakossága jelenleg 657 fő.

325


A születések száma nagyon változó képet mutat: 2002. 10

2003. 5

2004. 12

2005. 11

2006. 9

2007. 2008.05.31. 7 1

Közoktatási intézményei közül az óvodát társulásban tartja fenn Terpes községgel. A terpesi gyermekek Szajlára járnak óvodába. Általános iskolája nincs. Az önkormányzat a feladatot Pétervására, Erdőkövesd, Kisfüzes, Ivád, Istenmezeje és Váraszó községekkel kötött társulási megállapodással látja el. A pétervásárai általános iskolába 19 fő, a siroki iskolába 45 fő jár. Az óvodások száma a településen: 33 fő, közülük 26/14 a HH/HHH. Az eljáró óvodások száma: 3 fő,mind HHH. Az iskolások száma: 64 fő, közülük 44 fő halmozottan hátrányos helyzetű. Alsó tagozatosak: 35 fő, felső tagozatosak: 29 fő. A közszolgáltatások közül helyben elérhető az óvodai nevelés, logopédia, fejlesztő foglakozás. A többi szolgáltatás Pétervásárán, Sirokban és Egerben vehető igénybe. 3.1.17. Szentdomonkos Szentdomonkos a megye északi határához közel, a Pétervásári-dombságon, Pétervásárától 12 km-re, északkeletre fekvő település. A 23-as számú úton közelíthető meg. Területe hegyközi dombság, 541 m legnagyobb tengerszint feletti magassággal. Vizeit a Leleszi és a Domonkos patak gyűjti össze. 1920 körül kőszenet bányásztak a határban. Neve először 1329-ben Scenthdomunkus alakban jelent meg. A XV. sz. közepén a Rédey, Varjú, Szentdomonkosi és Oláh családok voltak a birtokosai. Lakossága 527 fő. A születések száma a következőképpen alakul: 2002. 6

2003. 3

2004. 3

2005. 6

2006. 5

2007. 2008.05.31. 3 0

Közoktatási intézményei nincsenek. A feladatot társulási megállapodással látja el. Az óvodás gyermekek Bükkszenterzsébetre, az iskolások Tarnaleleszre, illetve az 14.osztályosok a bükkszenterzsébeti tagintézménybe járnak. Az óvodások száma helyben: 13 fő. Az iskolások száma: 41 fő. A közszolgáltatások Bükkszenterzsébeten, Tarnaleleszen, Pétervásárán és Egerben érhetők el.

326


3.1.18. Tarnalelesz A település megközelíthető közúton: Eger felől a 25-ös úton Pétervására felé haladva, vagy a 25-ös úton Borsodnádasdtól indulva a 23-as és 25-ös út kereszteződése után. Korai település, hiszen késő rézkori leletek kerültek elő területén, határában ún. kunhalmok találhatók. Az 1200-as évek végén az oklevelek már Lelesz alakban említik. A törökök pusztítását Tarnalelesz sem kerülhette el, de hamar újranépesült, és a török korszakot tartós elnéptelenedés nélkül vészelte át. Az évszázadok során folyamatos fejlődésen ment keresztül, lakóinak száma nőtt, a falu területileg is terjeszkedett. A falu szerkezetére a palóc hadas települési mód a jellemző: a családok vér szerinti rokonságban egy-egy portára telepedtek le. Tarnalelesz (1901-ig Lelesz) Heves megye északi részén található. Korábban a pétervásárai járáshoz tartozott, később az egri járáshoz csatolták. A község a Tarna folyó keleti forrásánál terül el a Pétervásári-dombságon, közel az Ó-bükkhöz egy kelet-nyugat irányú völgyben, ahol három település van. Napjainkban már nem lehet különállónak tekinteni, mert az utóbbi 50 évben teljesen összeépült Bükkszenterzsébet és Szentdomonkos községekkel. Tarnaleleszen csatlakozik a 23-as és 25-ös számú út. Közvetlen autóbusz járat van Budapest, Miskolc, Ózd, Eger,Salgótarján városokba, és a határon túlra, Szlovákiába, Losoncra. Lakossága 1878 fő, a kistérség nagyobb létszámú településeihez tartozik. A születések száma növekszik, a következő képet mutatja: 2002. 17

2003. 25

2004. 19

2005. 30

2006. 32

2007. 2008.05.31. 20 12

Közoktatási intézménye az Általános Művelődési központ, melynek helyben telephelye az óvoda és az iskola két épülete is. Az intézményeket Fedémes, Szentdomonkos, Bükkszenterzsébet községek önkormányzataival közösen tartja fenn. Az óvodások száma a településen: 64 fő, közülük 54/22 a HH/HHH. Az óvodába bejáró gyermek 2 fő. Az iskolások száma a településen: 183 fő. Az iskola összlétszáma 317 fő, ebből 183/98 fő HH/HHH. Magas számban vannak jelen az oktatásban mind a hátrányos, mind a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, valamint magas a gyógypedagógiai oktatásban résztvevő gyermekek száma is, 35 fő (11,04 %). A közszolgáltatások közül helyben elérhető az óvodai nevelés, iskolai oktatás, logopédia, fejlesztő foglakozás, iskolai napközi. A többi szolgáltatás Pétervásárán, és Egerben vehető igénybe.

3.1.19. Terpes Terpes Heves megye északi középső részén, a Tarna völgyében , Pétervásárától délkeleti irányban 8 km-re fekvő település. A 23. és 24. számú utakról mellékúton közelíthető meg. Határában a Tarna folyik keresztül.

327


Határában vandál temetőt tártak fel. 1409-ben Trebes, 1466-ban Therpes névalakban említik az oklevelek. A Terpesi család birtokolta, de ennek kihaltával 1462-ben Mátyás király Besenyey Mihály alnádornak. adományozta. 1546-ban elpusztult és puszta maradt 1714-ig. 1663-ban a Turcsányi család zálogba vette Besenyey Mihálytól a puszta egy részét. 1741-től az Orczy család lett a birtokos, aki Kishont megyei birtokáról népesítette be a pusztát. 1900ban a színmagyar község 420 lakossal számolt. A XX. század első felében a Mátra hegység alatt elterülő Terpes kisközség a pétervásárai járásban. Lakóinak száma 229, a kistérség apró falvai közé tartozik, a 0-18 éves korosztályhoz tartozók száma 54 fő, a lakosság 23,5 %-a. A születések száma a következő képet mutatja: 2002. 2

2003. 2

2004. 1

2005. 1

2006. 4

2007. 2008.05.31. 2 1

Közoktatási intézményei nincsenek. Az óvodás gyermekek Szajla község óvodájába járnak, a két település társulási megállapodást kötött a működtetésre. Az általános iskolások Sirokba járnak, szintén társulási megállapodás született a két település között a feladatellátásra. A gyerekek iskolabusszal járnak a siroki iskolába. Az óvodások száma helyben: 10 fő. Az iskolások száma: 22 fő. Alsó tagozatosak: 14 fő, felső tagozatosak: 8 fő. A közszolgáltatások Szajlán, Sirokban, Pétervásárán és Egerben érhetők el.

3.1.20. Váraszó Váraszó község Heves megyében az Északi-középhegységben lelhető fel. Patak menti település a Tarna völgyében, annak egyik mellékága mindkét partján, északnyugati szélén, dombon emelkedő Árpád-kori templommal, rövid bekötőúttal a Pétervásárára vezető országútra. A település megközelíthető közúton: a 23-as úton Pétervásáránál észak felé fordulva, Erdőkövesdnél egy mellékútra térve. Első okleveles említése 1280-1290 között történik Varaszo alakban. 1451-ben Warasow, 1459-ben Varazo néven említik. 1552-ben a török pusztítás folytán egy kis időre néptelenné válik, de 1556-ban ismét népes. A falu lakossága 568 fő, a kistérség kistelepülései közé tartozik. A születések száma a következő képet mutatja, egyenletesen kevés: 2002. 4

2003. 7

2004. 3

2005. 3

2006. 3

2007. 2008.05.31. 4 2

Közoktatási intézményei közül az óvoda helyben működik, a pétervásárai Napköziotthonos Óvoda tagintézményeként. Általános iskola nincs a községben, a Pétervására, Erdőkövesd, Ivád, Kisfüzes, Istenmezeje önkormányzatokkal közösen fenntartott pétervásárai Tamási Áron Általános Iskolába járnak át a váraszói tanulók.

328


Az óvodások száma helyben: 13 fő, közülük 9 fő HHH, 69,2 % - nagyon magas! Az óvodában +1 fő bejáró gyermek van. Az iskolások száma: 39 fő, alsó tagozatosak: 17 fő, felső tagozatosak: 22 fő. A közszolgáltatások közül helyben elérhető az óvodai nevelés, logopédia, fejlesztő foglakozás. A többi szolgáltatás Pétervásárán, és Egerben vehető igénybe.

3.2. A Pétervásárai Kistérség Többcélú Társulása intézménye Az „Aranykapu” Kistérségi Humán Szolgáltató Központ a nevelési tanácsadóval és logopédiai szakszolgálattal, a családsegítő és gyermekjóléti szolgálattal, házi segítségnyújtás és támogató szolgáltatás feldatokkal, a gyermekek átmeneti gondozását biztosító önálló helyettes szülővel, a Társulás saját intézménye. A Többcélú Társulás más nevelési-oktatási intézményt nem tart fenn. A Társulás települései azonban több intézményfenntartó társulást hoztak létre az óvodák, általános iskolák működtetésére.

3.2.1. Óvodai intézményfenntartó társulások: 1. Bükkszenterzsébet (gesztor) - Szentdomonkos 2. Mátraderecske-Mátraballa (általános iskolával együtt) 3. Parád (gesztor) - Parádsasvár 4. Pétervására (gesztor) - Erdőkövesd-Ivád-Kisfüzes-Váraszó 5. Sirok (gesztor) - Bükkszék 6. Szajla (gesztor) - Terpes 7. Tarnalelesz (gesztor) – Fedémes (ÁMK)

3.2.2. Általános iskolai intézményfenntartó társulások: 1. Mátraderecske (gesztor) – Mátraballa (óvodával együtt) 2. Parád (gesztor) - Bodony-Parádsasvár 3. Pétervására (gesztor) - Erdőkövesd-Istenmezeje-Ivád-Kisfüzes-Szajla-Váraszó 4. Sirok (gesztor) - Bükkszék-Terpes 5. Tarnalelesz (gesztor) - Bükkszenterzsébet-Fedémes-Szentdomonkos (ÁMK) Az intézményfenntartó társulások közül 2 többcélú intézmény: 1. Mátraderecske és Mátraballa önkormányzatai Mátraderecske-Mátraballa Óvoda és Általános Iskola néven közös fenntartású intézményt hoztak létre, melynek székhelyintézménye Mátraderecske Általános Iskola, tagintézményei a mátraderecskei óvoda és a mátraballai óvoda és általános iskola. 2. Tarnalelesz, Bükkszenterzsébet, Fedémes és Szentdomonkos önkormányzatai Általános Művelődési Központ keretében működtetik közoktatási intézményeiket.

329


3.2.3. A települési önkormányzat által önállóan fenntartott intézmények a Pétervásárai Kistérségben: 1. Bodony – óvoda 2. Recsk – óvoda, általános iskola

3.2.4. Az általános iskola tagintézményként a településen maradt: 1. Bükkszenterzsébet – 1-4. évfolyam 2. Erdőkövesd – 1-3. évfolyam 3. Istenmezeje – 1-6. évfolyam 4. Mátraballa – 1-4. évfolyam

3.2.5. Nincs intézmény a következő településeken: 1. Bodony – általános iskola 2. Bükkszék – általános iskola 3. Fedémes – óvoda, általános iskola 4. Ivád – általános iskola 5. Kisfüzes – óvoda, általános iskola 6. Parádsasvár – óvoda, általános iskola 7. Szajla – általános iskola 8. Szentdomonkos – óvoda, általános iskola 9. Terpes – óvoda, általános iskola 10. Váraszó – általános iskola 3.2.6. Gyógypedagógiai osztály enyhe értelmi fogyatékos tanulók részére két településen működik: 1. Pétervására – 1 összevont osztály (14 tanuló) 2. Tarnalelesz – 3 összevont osztály (35 tanuló) A Pétervásárai Kistérségben tanuló 1628 gyermek közül 194 fő sajátos nevelési igényű, ez a tanulók 11,92 %-a (meghaladja az országos 7 %-ot). Szegregáltan, enyhe értelmi fogyatékos tanulók számára szervezett külön osztályban 49 fő tanul, ez az összlétszám 3 %-a (nem haladja meg az országos 5 %-ot). Ugyanakkor ezeken a településeken is oktatnak integrált keretek közt enyhe értelmi fogyatékos gyermekeket. Jellemző a kistérség közoktatási intézményeire, hogy magas a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma, valamint az SNI, ezen belül is az enyhe értelmi fogyatékos gyermekek száma. A hátrányok az eltérő szocializációs különbségekből erednek. A kistérség gazdaságilag is a leghátrányosabb helyzetű kistérségek közé tartozik, így nem csak az eltérő szocializációs háttér okolható a gyermekek körében tapasztalható lemaradásokért.

330


3.3. Demográfiai jellemzők A közoktatási feladatok ellátására társult települések demográfiai jellemzői A táblázat a 20 település adatait összesítve tartalmazza. Vizsgált terület Állandó

Település

Lakó-

Állandó

népesség

népesség

száma

száma

Állandó

Állandó

Állandó

Állandó

népesség-

népességből a

népességből a

népességből a

népességből a

szám vál-

0-2 évesek

3-5 évesek

6-14 évesek

15-18 évesek

tozása

száma

száma

száma

száma

1990-2006 (- / +)

Bodony

839

841

18

27

52

41

Bükkszék

810

810

8

11

43

27

650

16

19

53

28

Bükkszenterzsébet

-163

1213

Erdőkövesd

650

Fedémes

370

Istenmezeje

1691

Ivád

420

421

11

13

39

20

-81

Kisfüzes

161

161

-

-

16

5

-56

Mátraballa

840

828

9

22

44

28

-193

Mátraderecske

2186

2135

42

54

181

105

-362

Parád

2014

2083

42

44

132

90

-386

Parádsasvár

501

Pétervására

2428

2428

76

60

245

120

-52

Recsk

3010

3071

82

82

259

139

-291

Sirok

2099

2039

36

38

127

86

- 271

Szajla

657

667

21

16

55

24

-34

Szentdomonkos

527

Tarnalelesz

1878

1878

80

65

200

110

Terpes

229

229

5

3

38

8

-27

Váraszó

568

571

12

12

49

23

-100

22959

18812

458

466

1533

854

Összes

A vizsgált települések közül három településen haladja meg az állandó népesség száma az 1000 főt (Bükkszenterzsébet, Istenmezeje, Tarnalelesz), 4 településen 2000 fő felett (Mátraderecske, Parád, Pétervására, Sirok), 1 településen 3000 fő felett van (Recsk). A kitöltött települési adatlapok adatainak elemzése alapján megállapítható, hogy a kistelepülésekre jellemző népesség csökkenés összességében ezt a térséget sem hagyja érintetlenül. A fiatalok a megélhetési feltételek megteremtése érdekében a közeli településekre, városokba költöznek. Elvándorlásuk következtében sajnos csökkenő népességszám, csökkenő született gyermek szám, illetve az idősebb korosztály számának növekedése várható.

331


A táblázat adatainak elemzése alapján prognosztizálható, hogy az elkövetkezendő három évben az óvodai ellátásba kerülő potenciális gyermek létszám a kistérség településein 458 fő, míg az alapfokú ellátásba kerülő potenciális gyermek létszám a 0-5 éves korosztályt figyelembe véve 924 fő. A húsz településen élő 0-18 éves korosztályba tartozó népesség száma 3311 fő, a teljes népesség 14,42 %-a. 3.4. Szociális helyzet a társulás településein A rendelkezésre álló adatok elemzése alapján megállapítható, hogy a településeken a gyermekek után igényelt gyermekvédelmi kedvezményt - a 0-18 éves korosztályt figyelembe véve - a szülők 37,79 %-a vette igénybe. Ebből a szülők 47,4 %-a (közel fele) nyilatkozott halmozottan hátrányos helyzetükről. (Feltételezhetjük, hogy a nem nyilatkozókat is figyelembe véve a szülők több mint 50%-a 8, vagy még 8 általános iskolai végzettséggel sem rendelkezik.)

Bodony

Hány gyermek

Munkanél-

Ebből

Hányan

küliek

tartósan

kapnak

száma a

munkanél-

rendsz.szoc.

településen

küli

segélyt?

után igényelnek

Ebből

rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt? Azon gyer-

Azon gyerme-

mekek

kek száma,

száma,

akiknek a

akiknek a

szülei 8

szülei nyilat-

általánosnál

koztak

magasabb

halmozottan

iskolai vég-

hátrányos

zettségről

helyzetükről

nyilatkoztak

Azon gyermekek száma, akiknek szülei nem nyilatkoztak

73

29

58

98

48

29

36

61

22

Ivád

34

15

29

51

9

Kisfüzes

4

0

6

11

-

-

-

Mátraballa

17

6

4

16

-

-

-

Mátraderecske

155

65

91

155

155

Bükkszék Bükkszenterzsébet Erdőkövesd Fedémes Istenmezeje

332


Parád

112

2

116

20+64

4+10

185

100

138

234

136

Sirok

96

70

56

96

54

Szajla

61

22

43

110

62

Tarnalelesz

244

17

160

339

178

161

Terpes

29

29

48

42

20

22

Váraszó

43

19

32

50

22

Összes

976

394

754

1251

593

Parádsasvár Pétervására Recsk -

42

Szentdomonkos

225

3.5. A közoktatási feladatmegosztás mértéke és aránya A Pétervásárai Kistérség önkormányzatai régió úttörő szerepet vállaltak a közoktatási szerkezetátalakítás terén, melynek eredményeképpen több iskola- és óvodatársulás jött létre. Az iskola- és óvodatársulások során elsődleges szempont a mikro-térségek határai voltak, a települések, intézmények nem nagy távolságra vannak egymástól, könnyen megközelíthetők. Az alábbi táblázatok az intézményfenntartói társulást működtető települések közoktatási feladatmegosztásának mértékét mutatják. 3.5.1. Óvodáztatással kapcsolatos adatok (társulási) Bükkszenterzsébet (gesztor) - Szentdomonkos Mátraderecske-Mátraballa (általános iskolával együtt) Parád (gesztor) - Parádsasvár Pétervására (gesztor) - Erdőkövesd-Ivád-Kisfüzes-Váraszó Sirok (gesztor) - Bükkszék Szajla (gesztor) - Terpes Tarnalelesz (gesztor) – Fedémes (ÁMK) Önállóan látja el a feladatot Bodony és Recsk községek önkormányzata.

333


Bodony

Összesen:

HH / HHH

A településen élő óvodás gyermekek, tanulók száma

31

0/19

28

0/16

helyben

16

0/16

más településre eljáró

12

0/0

12 fő (Parád)

0/3

ebből

ebből

Óvodába jár

települések nevei:

Alsó tagozatos (1-4.)

más településre eljáró ebből

ebből

ebből

helyben


Felső tagozatos (5-8.)

más településre eljáró ebből

ebből

helyben


Recsk

Összesen:

HH / HHH


331 107

helyben

96

53/29


11

n.a.

ebből

ebből

Óvodába jár


Parád 109

helyben

89

46/21


20

n.a.

ebből

ebből



Mátraderecske, Parád, Sirok, Eger


n.a. 115

helyben

86

52/16


29

n.a.

ebből

ebből

ebből

151/76



n.a.

334


Bükkszenterzsébet – Szentdomonkos A társulás területén élő óvodás gyermekek,

Összesen:

Ebből hh

Ebből hhh

tanulók száma 52

Helyben

35

más településről bejáró

17

társuláson belüli (településnevekkel)

ebből

ebből

Óvodába jár

13 fő (Szentdomonkos)

társuláson kívüli (településnevekkel)

4 fő (Tarnalelesz)



ebből

ebből



Felső tagozatos (5-8.) Helyben más településről bejáró társuláson belüli (településneebből

ebből

Ebből

Helyben

vekkel) társuláson kívüli (településnevekkel)

335


Mátraderecske – Mátraballa A társulás területén élő óvodás gyermekek, tanulók száma

Ebből hh

Ebből hhh

263

25

76

80

9

27

79

9

27

1

-

-

-

-

-

1 fő (Recsk)

-

-


91

11

21

Helyben

91

11

21

2

-

-

2 fő (Mátraballa)

-

-

-

-

-

92*

5

28

Helyben

72

5

28


16

-

-

15 fő (Mátraballa)

-

-

1 fő (Recsk)

-

-

Óvodába jár Helyben


ebből

ebből




ebből

ebből




társuláson belüli (településneebből

ebből

Ebből

Összesen:


336


Parád – Parádsasvár A társulás területén élő óvodás gyermekek, tanulók száma

Ebből hh

Ebből hhh

191

-

68

-

21

Helyben

48

-

21


20

-

-

6 fő (Parádsasvár)

-

-

Óvodába jár


ebből

ebből

Összesen:


12 fő (Bodony) 2 fő (Recsk)

-

-



ebből

ebből



Felső tagozatos (5-8.) Helyben más településről bejáró társuláson belüli ebből

ebből

Ebből

Helyben

(településnevekkel) társuláson kívüli (településnevekkel) Általános Iskola 1-8.

337


Pétervására-Erdőkövesd-Ivád-Kisfüzes-Váraszó A társulás területén élő óvodás gyermekek,

Összesen:

Ebből hh

Ebből hhh

tanulók száma Óvodába jár Helyben

társuláson belüli ebből

ebből


(településnevekkel) társuláson kívüli (településnevekkel)

140

-

63

129

-

63

11 6 fő (Pétervására) 1 fő (Erdőkövesd) 1 fő (Kisfüzes)

63

2 fő (Szajla) 1 fő (Istenmezeje)

-



ebből



Felső tagozatos (5-8.) Helyben más településről bejáró társuláson belüli ebből

ebből

Ebből

Helyben


338


Sirok – Bükkszék-Istenmezeje A társulás területén élő óvodás gyermekek,

Összesen:

Ebből hh

Ebből hhh


34

18

83

34

18

2

-

-

-

-

-

2 fő (Szajla)

-

-


ebből


85




ebből

más településről bejáró (településnevekkel) társuláson kívüli (településnevekkel) Felső tagozatos (5-8.) Helyben más településről bejáró társuláson belüli ebből

ebből

Ebből

Helyben


339


Szajla – Terpes A társulás területén élő óvodás gyermekek, tanulók száma

Ebből hh

Ebből hhh

40

36

23

40

36

23

Helyben

40

36

23


10

10

9

Terpes 10

10

9

Óvodába jár


ebből

Összesen:




ebből

más településről bejáró (településnevekkel) társuláson kívüli (településnevekkel) Felső tagozatos (5-8.) Helyben más településről bejáró társuláson belüli ebből

ebből

Ebből

Helyben


340


Tarnalelesz – Fedémes A társulás területén élő óvodás gyermekek,

Összesen:

Ebből hh

Ebből hhh


32

22

64

32

22

2

-

-

2 fő (Fedémes)

-

-

-

-

-


ebből

ebből


66



más településről bejáró társuláson belüli (településnevekkel)

ebből

ebből

Ebből

Helyben


Felső tagozatos (5-8.) Helyben


ebből



Az iskolai kudarcok, a lemorzsolódás megelőzése érdekében a társulás önkormányzatainak kiemelt figyelmet kell fordítaniuk a 3. életévüket betöltött hátrányos helyzetű-, valamint halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek óvodai ellátására. Az ellátás érdekében erősíteni szükséges a szakmaközi együttműködéseket. 3.5.2. Általános iskolai adatok (társulási) Mátraderecske – Mátraballa Parád - Bodony-Parádsasvár Pétervására - Erdőkövesd-Istenmezeje-Ivád-Kisfüzes-Szajla-Váraszó Sirok - Bükkszék-Terpes Tarnalelesz - Bükkszenterzsébet-Fedémes-Szentdomonkos

341


Mátraderecske – Mátraballa A társulás területén élő óvodás gyermekek,

Összesen:

tanulók száma

Ebből hhh

80

9

27

80

9

27

79

9

27

1

-

-

-

-

-

1 fő (Recsk)

-

-


91

11

21

Helyben

91

11

21

2

-

-

2 fő (Mátraballa)

-

-

-

-

-

92*

5

28

Helyben

72

5

28


16

-

-

15 fő (Mátraballa)

-

-

1 fő (Recsk)

-

-

Óvodába jár Helyben


ebből

ebből



más településről bejáró társuláson belüli (településnevekkel)

ebből

ebből

Ebből

Ebből hh


társuláson belüli (településneebből

ebből



*4 fő más, társuláson kívüli településre jár el Mátraderecskéről

342


Parád – Bodony – Parádsasvár A társulás területén élő óvodás gyermekek,

Összesen:

Ebből hh

Ebből hhh



ebből

ebből


társuláson kívüli


104

Helyben

55


49

(településnevekkel)

25 fő (Bodony), 13 fő (Parádsasvár) 9 fő (Recsk)

ebből

ebből

társuláson belüli


1 fő (Gyöngyössolymos) 1 fő (Sirok)


120

Helyben

68


52


ebből

Ebből



26 fő (Bodony) 10 fő (Parádsasvár)

társuláson kívüli (településnevekkel) Általános Iskola 1-8.

16 fő (Recsk) 224

23

62

343


Pétervására – Erdőkövesd – Istenmezeje – Ivád – Kisfüzes – Szajla - Váraszó A társulás területén élő óvodás gyermekek,

Összesen:

Ebből hh

Ebből hhh



ebből

ebből




277

130

88

Helyben

194

91

65

83

39

23


Erdőkövesd,

Erdőkövesd,

társuláson belüli (településne- Erdőkövesd, Váraszó, Váraszó, Ivád, Váraszó, Ivád, Istenmezeje, Ivád,

Szajla, Isten-

Szajla, Isten-

Kisfüzes, Szajla

mezeje

mezeje

Terpes, Zabar

Terpes Zabar

Terpes, Zabar,

ebből

Ebből

ebből

vekkel)

Tarnalelesz, társuláson kívüli (településnevekkel)

Bükkszenterzsébet, Szentdomonkos, Mátranovák, Mátraballa


247

124

77

Helyben

115

73

31


132

51

46

Erdőkövesd, vekkel) ebből

ebből

társuláson belüli (településne- Erdőkövesd, Váraszó, Váraszó,


Erdőkövesd, Váraszó,

Istenmezeje, Ivád,

Istenmezeje,

Istenmezeje,

Kisfüzes, Szajla

Ivád, Szajla

Ivád, Szajla

Terpes, Mátraballa,

Terpes,

Terpes,

Tarnalelesz,

Tarnalelesz,

Tarnalelesz,

Bükkszenterzsébet,

Bükkszenterzs Bükkszenterzs

Szentdomonkos,

ébet, Szent-

ébet, Szent-

Mátranovák

domonkos

domonkos

344


Sirok – Bükkszék - Terpes A társulás területén élő óvodás gyermekek,

Összesen:

Ebből hh

Ebből hhh



ebből

ebből




119

Helyben

60


59


14 fő (Bükkszék) 14 fő (Terpes) 27 fő (Szajla)

ebből

Ebből

ebből



1 fő (Pétervására) 2 fő (Váraszó) 1 fő (Verpelét)

Felső tagozatos (5-8.) Helyben

45


45


14 fő (Bükkszék) 8 fő (Terpes) 18 fő (Szajla)

ebből

ebből

90

1 fő (Bodony) társuláson kívüli

1 fő (Mátraballa)


1 fő (Pétervására) 1 fő (Eger) 1 fő (Verpelét)

Általános iskola 1-8.

209

106

75

345


Tarnalelesz – Bükkszenterzsébet – Fedémes - Szentdomonkos A társulás területén élő óvodás gyermekek,

Összesen:

Ebből hh

Ebből hhh



ebből

ebből




157

Helyben

132


ebből

ebből


25 5 fő (Bükkszenterzs.) 17 fő (Szentdomonk.) 3 fő (Fedémes)

társuláson kívüli (településnevekkel) Felső tagozatos (5-8.)

168

Helyben

89


79


ebből

Ebből



37 fő (Bükkszenter.) 21 fő (Szentdomonk.) 14 fő (Fedémes)

társuláson kívüli (településnevekkel) Általános iskola 1-8.

1 fő (Szúcs) 325

183

98

346


Önállóan látja el a feldatot Recsk Nagyközség Önkormányzata. Recsk Összesen:

HH / HHH


331 107

helyben

96

53/29


11

n.a.

ebből

ebből

Óvodába jár


Parád 109

helyben

89

46/21


20

n.a.

ebből

ebből

Alsó tagozatos (1-4.) ebből




n.a. 115

helyben

86

52/16


29

n.a.

ebből

ebből

151/76



n.a.

3.6. Lemorzsolódási, évfolyamismétlési, továbbtanulási mutatók a kistérségben A lemorzsolódás, évfolyamismétlés aránya az országos mutató körüli értéket mutat. A továbbtanulási adatok a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók estében nem kielégítőek. Szükséges az érettségit adó középiskolai továbbtanulás elősegítése esetükben. Bár a szakmunkás képzésben való részvételük is előrelépést jelent a jelenlegi helyzethez képest, hiszen szüleiknél magasabb iskolai végzettséghez jutnak a gyermekek. Sajnálatos tény viszont, hogy az iskolán kívüli segítő programokban kis számban vesznek részt hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók. Elérhetővé kell tenni számukra az Útravaló és az Arany János Programot is. Magas a kistérségben mindkét célcsoport jelenléte, és ki kell használni azokat a lehetőségeket, amelyek a tanuláshoz való viszonyukat, az életben elérhető sikereiket támogatják. A kompetenciamérés eredményei átlagban az országos érték alatt vannak. Miután az iskolák a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók átlagára vonatkozó adatokkal és a családi háttérváltozókkal kiegészített - „hozott érték index” – mutatókkal nem rendelkeznek, a teljesítményeket megbízhatóan értékelni nem lehet. Az eredmények javítása érdekében szükséges a hiányosságok okainak feltárása, elemzése, értékelése, a szükséges intézkedések meghatározása, a végrehajtáshoz szükséges 347


feltételek biztosítása, felzárkóztató programok indítása, a pedagógusok szakmai felkészítésének, kompetenciájának fejlesztése.

4. A helyzetelemzés összegzése: hogyan érvényesül az esélyegyenlőség a kistérség településein? 1. A társulás településein a teljes körű óvodáztatás biztosítása indokolt az esélyek kiegyenlítése, kiegyenlítődése céljából. Figyelni kell, fel kell mérni az óvodába be nem íratott 3. életévüket betöltő halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek számát. 2. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek és tanulók teljes száma még nem ismert (szülői nyilatkozatok nem teljes körűek). Javasolt előkészíteni a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók felmérésének rendjét, a legalább 90 %-os szülői önkéntes nyilatkozás elérését. 3. Az óvodai ellátás és az alapfokú nevelés-oktatás által érintett gyermekek/tanulók között magas a hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek/tanulók aránya.  

Óvodák: HH 25,75 %; HHH 34,85 % Iskolák: HH 41,77 %; HHH 29,85 %

A települési adottságokból eredően a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók aránya a társulás tagiskolái között kiegyenlítetlen, 25%-nál magasabb eltéréssel találkozunk. 4. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek/tanulók esélyeinek javítása érdekében a szakmaközi együttműködéseket rendszeresebbé kell tenni. 5. A társulás óvodáiban és iskoláiban érvényesül a sajátos nevelési igényű gyermekek/tanulók integrált nevelése-oktatása. 6. Elő kell készíteni valamennyi gyermek, de különösen a hátrányos és halmozottan hátrányos tanulók együttnevelését, a minőségi oktatáshoz való egyenlő hozzáférését. 7. Iskolán kívüli tanulást segítő programokban alacsony a részvétel a HH és HHH tanulók között. A programokra való jelentkezés megszervezése, népszerűsítése célszerű. 8. El kell érni, hogy a továbbtanuló, különösen hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók körében, növekedjen az érettségit adó képzésben részt vevő tanulók aránya. 9. Az óvodák épületében, felszerelésében is fejlesztésre, bővítésre van szükség (Bükkszenterzsébet, Recsk). 10. Az iskolákban indokolt lenne az épületek fejlesztése, korszerűsítése, az akadálymentesítés megvalósítása. Az épületek bővítése, korszerűsítése, a mai kor igényeinek megfelelő kialakítása, az eszközállomány fejlesztése a magas számú hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók hatékonyabb nevelését-oktatását is szolgálná.

348


11. Néhány településen magas a településről eljáró óvodások, és az iskolások száma (Sirok, Recsk, Bodony). 12. Az oktatási rendszeren kívüli, a halmozottan hátrányos helyzetű tanulókat támogató programokban alacsony számban vesznek részt a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók. Útravaló programban résztvevők számának növelése lehet cél. 13. Elő kell segíteni, hogy a tehetséggondozásban és a szabadidő hasznos eltöltésében a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek bevonása minél nagyobb teret kapjon. 14. A kompetencia mérés eredményeit át kell vizsgálni, a teljesítményeket megbízhatóan értékelni a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók átlagára vonatkozó adatok és a családi háttérváltozókkal kiegészített - „hozott érték index” – mutatók nélkül nem lehet, ezért fontos az adatnyilvántartás pontosítása. Ennek ismeretében lehetséges a hiányosságok okainak feltárása, elemzése, értékelése, a szükséges intézkedések meghatározása a végrehajtáshoz szükséges feltételek biztosítása, felzárkóztató programok indítása. 15. A társulás településein működő óvodák infrastruktúrális felszereltsége között eltérések vannak. 16. A társulás településein működő iskolák infrastruktúrális felszereltsége között eltérések vannak. 17. A szegregált osztályok megszüntetésére a megfelelő forma megkeresése ajánlott (kifutó formában megszüntetés, integráció).

5. A helyzetelemzés összegzése A Pétervásárai Kistérség Többcélú Társulása településein biztosítottak és elérhetőek az esélyegyenlőség szempontjából legfontosabb közszolgáltatások. A kistérségben élő 0-18 éves korosztály gondozásához, neveléséhez-oktatásához szükséges feltételek biztosítottak saját fenntartású intézményekben, illetve társulásos formában . Létszám tekintetében biztosítottak a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek teljes körű óvodáztatásának és közoktatási ellátásának feltételei. Nincsenek teljesen pontos adatok arról, hányan és kik a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók. A kistérségben az országos átlagot nem haladja meg a sajátos nevelési igényű gyermekek aránya, a pontos regisztrációt azonban pótolni szükséges. A rendelkezésre álló adatok alapján a gyakorlat azt mutatja, hogy az intézményekben nem folytatnak szegregáló oktatásszervezési gyakorlatot, két intézmény kivételével (Pétervására, Tarnalelesz). A Kistérség óvodáiban egyáltalán nem tapasztalható szegregáció.

349


Iskolán belül az emelt szintű oktatás, a kis létszámú osztályok fenntartása, újraindítása csak alapos vizsgálat lefolytatása mellett támogatható! Ez feltétlenül beavatkozást igényel a HHH-s gyermekek számának pontos ismerete után minden egyes csoportbontás előtt. A lemorzsolódási adatokat pótolni szükséges, a magántanulók száma nem jelentős. Az intézmények továbbtanulási mutatóira vonatkozó adatokat teljes körűvé kell tenni. Az országos kompetencia-mérések eredményeinek teljes körű kimutatása szükséges. Az oktatás feltételeiben az intézmények vonatkozásában van különbség. A fenntartó mindent megtesz azért, hogy az esélyt mindenki számára egyformán biztosítsa. Az intézmények rendelkeznek könyvtárral, mindenki számára biztosítják az informatika alapjainak elsajátítását, minden általános iskolai tanuló nyelvoktatásban részesül. A szabadidő hatékony eltöltése érdekében nagyon sok sport és kulturális tevékenységre van szükség a továbbiakban.

6. Célmeghatározás a Pétervásárai Kistérség Többcélú Társulása társult településein élő halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek oktatási sikeressége érdekében Az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 35. §-a szerinti települési esélyegyenlőségi program elemzi a településen élő hátrányos helyzetű csoportok helyzetének alakulását, és meghatározza az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő célokat. Az önkormányzati esélyegyenlőségi program tartalmazza különösen a helyi közügyekkel és a települési önkormányzat által ellátott feladatokkal kapcsolatos célokat, megvalósításuk forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését. A közoktatási esélyegyenlőségi program kapcsán különösen a közoktatás terén megvalósuló esélyegyenlőség előmozdítását kívánjuk ösztönözni. A közoktatásban jelen lévő szegregációs és szelekciós mechanizmusok korlátozzák az egyenlő hozzáférést a minőségi oktatáshoz, és továbbmélyítik a társadalmi különbségeket. Horizontálisan érvényesítendő szempont a közoktatás-fejlesztésben, az esélyegyenlőség és az egyenlő hozzáférés biztosításának elve. Az esélyegyenlőség érvényesítése érdekében különös figyelmet kell fordítanunk minden infrastrukturális és szakmai fejlesztés esetén a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók és a sajátos nevelési igényű tanulók oktatási helyzetére. Kiemelten fontos az érintett intézmények oktatásszervezési gyakorlatának áttekintésével, illetve az intézmények tanulói összetételének összehasonlításával annak vizsgálata, hogy érvényesül-e városban a diszkriminációmentesség, szegregációmentesség, és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók oktatási és társadalmi integrációjának támogatása. Alapvető feladat a diszkriminációmentesség, szegregációmentesség és az esélyegyenlőtlenség megszüntetése 350


Halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, tanuló a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. tv. 121. § (1) 14. pontjában foglaltak szerint az, akinek a törvényes felügyeletét ellátó szülője, illetve szülei – az iskolai felvételi körzet megállapításával összefüggésben a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint vezetett nyilvántartás alapján készült statisztikai adatszolgáltatás, a gyermeket, tanulót megillető szolgáltatás megállapításához a szülő nyilatkozata szerint – legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be, fejezték be sikeresen, továbbá az a gyermek, az a tanuló, akit tartós nevelésbe vettek. Az egyenlő bánásmód követelményének és a szegregációmentességnek, mint esélyegyenlőségi alapfeltételnek mind a településen működő intézmények, mind azok tagiskolái, feladat-ellátási helyei között, mind az intézményeken belül, az azonos évfolyamok tanulócsoportjai között érvényesülnie kell: a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók aránya közötti különbség legfeljebb 25% lehet. Az esélyegyenlőség biztosítása és előmozdítása nem összemosható, egymással nem helyettesíthető, jól elkülönített fogalmak, amelyek egyben egymást kiegészítő célokat jelölnek meg. Az esélyegyenlőség biztosítása olyan, általában passzív cselekedet, amely valamit kinyit, lehetővé tesz az adott védett csoport számára is. Az esélyegyenlőség előmozdítása aktív cselekedet, amelynek eredménye, hogy a védett csoport tagjai valóban élni tudnak a számukra is nyitott lehetőségekkel. Esélyegyenlőség érvényesüléséről csak akkor beszélhetünk, ha mindkét cél egyszerre teljesül, az adott védett csoport tényleges résztvevővé válik.

6.1. Oktatási esélyegyenlőség érvényesülésének konkrétumai, fejlesztési feladatok Érzékelhető javulást kell elérni: - A halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek óvodáztatásában egy éven belül mérhető javulást kell elérni. Az „óvodoztatási segély” beindulásáig meg kell teremteni az infrastrukturális feltételeket valamennyi kisgyermek elhelyezésére és foglalkoztatására. - A kistérség társult településein élő 3-18 éves korosztály minden tagjának oktatásáról gondoskodni kell jövőbeni munkaerő-piaci érvényesülésük és társadalmi integrációjuk biztosítása érdekében. Ezért amennyiben e korosztálynak bármelyik, ill. bármennyi tagja nem részesül oktatásban, tervet kell készíteni, illetve intézkedéseket kell hozni - évenkénti konkrét lépésekkel - arra vonatkozóan, hogy az intézmény hogyan vonja be a tanköteleseket a nappali képzésbe. - Az oktatás eredményességének javítására olyan mértékű beavatkozások tervezése szükséges, amelyek legalább középtávon (3 éven belül) mérhető javulást garantálnak, minden esetben, ha az eredményességi mutatók alapján (továbbtanulás, lemorzsolódás, kompetenciavizsgálat) az országos átlaghoz képest alulteljesít a kistérségben működő intézmény; vagy a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek tanulmányi előmenetele az intézmény átlagánál rosszabb.

351


- Az oktatási szolgáltatások minőségének kiegyenlítettsége érdekében, illetve a minőségi oktatáshoz való hozzáférés javítása érdekében legalább középtávon mérhető javulást biztosító intézkedéseket kell kezdeményezni, amennyiben beigazolódik, hogy a kistérségben működő intézmények között eltérés van az oktatás feltételiben, ill. az oktatás eredményességében, főként, ha nagy számban tanulnak halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek a rosszabb feltételek között működő, vagy kevésbé eredményes oktatást nyújtó intézményben. Az eredményességet befolyásoló oktatási feltételek javítása néhol nem biztosítható rövidtávon, illetve előfordulhat, hogy középtávon sem (pl. infrastrukturális feltételek, vagy szakos ellátottság fejlesztése, új pedagógia, módszertani ismeretek beépülése az oktatási gyakorlatba). Ezeknek az oktatás eredményessége és az esélyegyenlőség szempontjából fontos feltételeknek a javítására azonban ilyen esetekben is törekednie kell a kistérség és települések vezetésének, együttműködve a megvalósításhoz szükséges partnerekkel. Középtávon ezekben az esetekben is legalább a szükséges fejlesztések elindítását meg kell célozni, megfelelő indikátorokkal alátámasztva. Az akciótervnek a helyzetelemzés által feltárt problémákra, hiányosságokra (esélyegyenlőségi kockázatokra) kell reagálnia. A település speciális helyzetének köszönhetően azonban arra is törekedni kell, hogy az elemzésből ne csak a hiányosságokra, hanem az erősségekre is koncentráljunk. Az elért eredmények megtartása mindenképpen fontos célkitűzés. ez csak úgy valósítható meg, ha rendszeresen adatokat gyűjtünk, és a kapott tények alapján, szükség esetén beavatkozást kezdeményezünk. A fő feladat a folyamatos javításra törekvés mellett a prevenció, illetve olyan garanciális elemek működtetése, amelyek biztosítják az esélyegyenlőség fenntartását. 6.2. Rövid, közép és hosszútávon elérendő indikátorok Rövidtávon elérendő indikátorok (1 év alatt): 

Egységes adatszolgáltatási és nyilvántartási rendszer bevezetése a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekekről, részvételükről az óvodai nevelésben, iskolai oktatásban, eredményességükről, továbbtanulásukról.



A kistérség területén lakó, óvodai nevelésben nem részesülő (3-5 éves) gyermekek, illetve tanulói jogviszonnyal nem rendelkező, nappali iskolarendszeren kívüli tankötelesek és gondviselőik személy szerinti felkeresése családsegítő szolgálat vagy más illetékes szervezet szakemberének/szakembereinek rendszeres családlátogatása útján, szükség szerint a helyi kisebbségi önkormányzat, vagy civil szervezet segítőinek közreműködésével. Környezettanulmány végzése, különös tekintettel az óvodáztatást/iskoláztatást akadályozó tényezőkre.



Intézkedési terv készítése a családi napközi és a házi gyermekfelügyelet, családok átmeneti otthona biztosítására.



A rendszeres iskolába járás alóli felmentésre, illetve magántanulóvá nyilvánításra vonatkozó gondviselői kérelmek felülvizsgálata az illetékes iskola képviselője és külső szakemberek (családsegítő szolgálat) bevonásával. A felmentés, illetve magántanulóvá

352


nyilvánítás indokainak azonosítása, az iskoláztatást biztosító lehetőségek azonosítása a családdal közösen. 

Azon családok azonosítása, amelyekben van olyan gyermek, aki nem részesül óvodai nevelésben (lakossági és védőnői települési nyilvántartások alapján) minden naptári év január-február hónapban az előző naptári év december 31-ei adatok alapján.



Tájékozódás az érintett gondviselők körében az óvodáztatási szándékról és az óvodáztatás esetleges akadályairól minden év március-április hónapban családlátogatás keretében. (A családlátogatást családsegítő szakember és óvodapedagógus végzi, szükség szerint szociálpedagógus vagy szociális munkás, kisebbségi képviselő stb. segíti.)



Intézkedések kezdeményezése az óvodáztatást akadályozó egyedi tényezők elhárítására pl. beóvodázás támogatásának biztosítása, étkezés, utazás stb. költségeinek átvállalása.



Az óvodai beíratást elmulasztott szülők ismételt személyes megkeresése a nevelési év kezdetéig vagy kezdetén, és tájékoztatásuk egyedi óvodáztatási problémáik megoldásának lehetőségeiről.



Fel kell tárni az érintett intézmény esetében fennálló szegregáció létrejöttének okait, melyben egyebek közt vizsgálni kell a társuláson belüli és azon kívülre irányuló tanulói ingázást, az egyes intézmények egymáshoz mért távolságát, elérhetőségét, valamint az érintett települések lakossági összetételét.



Az óvodáztatás feltételeinek és körülményeinek tovább-fejlesztése a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek minél teljesebb körű és eredményes óvodáztatása érdekében, egyéni fejlesztés



Intézményi tartalmi-módszertani-, infrastrukturális és humán-erőforrás felmérés és intézkedések tervezése az optimális feltételek biztosítására.



SNI korai felismerését, fejlesztését, majd integrációját elősegítő programok kidolgozása, bevetetése.

Középtávon elérendő indikátorok (3 év alatt): 

Az iskolai szegregáció csökkentését mérhető, számszerű adatokkal, évenkénti ütemezéssel kell megjeleníteni.



Meg kell vizsgálni a nem társulási fenntartású intézmények bevonásának szükségességét és mértékét, feltételeit.



Az SNI tanulók szakértői felülvizsgálatának kezdeményezésére irányuló intézményi programok támogatása, szülői tájékoztató programok szervezése.



Az oktatás-nevelés törvényességi feltételeinek (szakos ellátás, osztály-összevonások, személyi- és tárgyi feltételek, kötelező felülvizsgálatok) hiánytalan biztosítása, a rendelkezésre álló normatívák igénylése és célzott felhasználása.

353




Preventív célú óvoda- és iskolafejlesztési program a pedagógiai munka modernizációja, az integrált oktatás, esélyteremtés érdekében.



A kompetencia-mérések eredményeit, tapasztalatait megvitató tantestületi-, intézményközi-, települési fórumok, szakmai munkaközösségek szervezésének támogatása és biztosítása az országos eredményektől való szignifikáns eltérések okainak feltárása és a beavatkozási lehetőségek meghatározása érdekében. A szükséges fejlesztések szakmai-módszertani és egyéb feltételeire vonatkozó intézkedési terv kidolgozása.



A kompetencia-méréseket követő elemzések, fejlődésvizsgálatok tapasztalatai, ill. a fórumok, szakmai testületek ajánlásai alapján a fejlődési ütemet növelő fejlesztési programok megvalósításának támogatása, ill. az ahhoz szükséges feltételek (humánerőforrás-fejlesztés, átszervezés, alkalmazott pedagógiai módszerek és szemlélet megújítása, infrastrukturális feltételek, ill. eszközellátottság javítása stb.) optimális biztosítása az érintett intézményekben.



A lemorzsolódás kockázatában érintett tanulók mentorálása.



A releváns esélyegyenlőtlenségi indikátor folyamatos ellenőrzése, további korrekciós intézkedések tervezése és végrehajtása.



Az érintettek (pedagógusok, szülők és társadalmi partnerek, pl. kisebbségi önkormányzat, civil szervezetek) bevonásán, meggyőzésén alapuló intézkedési és kommunikációs terv készítése.



Pedagógus továbbképzések igénybevétele a hiányterületeken, módszertani adaptáció megtervezése és megvalósítása a tantestület aktív bevonásával, a tanórai gyakorlat megváltoztatása (szükség szerint mentori támogatás igénybevételével).



A pedagógiai programok átdolgozása (szükség szerint szakértői támogatás igénybevételével.).

Hosszú távon elérendő indikátorok (6 év alatt): 

Egészségügyi és szociális térkép elkészítése



A 7-8. osztályos SNI tanulók részére a foglalkoztatás lehetőségét biztosító minőségi szakképzésbe való továbbtanulást elősegítő mentorált programok megvalósítása; iskola-középiskola együttműködések támogatása.



Valamennyi intézményben az infrastrukturális fejlesztések és eszközbeszerzések a mai kor színvonalának megfelelően megvalósulnak.



Legalább ügyfélszintű akadálymentesítés valamennyi közoktatási intézményben.

354


6.3. Közszolgáltatások biztosítása Közoktatási intézményi ellátás Biztosított

Nem biztosított

Határidő

Felelős

Óvodai nevelés Általános iskolai oktatás Alapfokú művészetoktatás

Közoktatási szakszolgálati feladatok ellátása Biztosított

Nem biztosított

Határidő

Felelős

Gyógypedagógiai tanácsadás Korai fejlesztés és gondozás Fejlesztő felkészítés Nevelési tanácsadás Logopédiai ellátás Továbbtanulási tanácsadás Gyógytestnevelés

Gyermekjóléti alapellátások Biztosított

Nem biztosított

Határidő

Felelős

Bölcsőde Családi napközi

hosszútáv középtáv

polgármester polgármester

Házi gyermekfelügyelet Családok átmeneti otthona

középtáv középtáv

polgármester polgármester

Gyermekjóléti szolgáltatás Gyermekjóléti szolgálat Bölcsőde (Sirok)

A helyzetelemzésből adódó feladat: gyermekjóléti alapellátások teljessé tétele. Szükséges intézkedés: családi napközi, házi gyermekfelügyelet, családok átmeneti otthona szolgáltatás elérhetővé tétele. Felelős: polgármester Határidő: 200

355


A helyzetelemzésből adódó feladat: a bölcsődei férőhelyek biztosítása. Szükséges intézkedés: regionális pályázatokon forrásbiztosítás a férőhelyek növelésére. Felelős: polgármester Határidő: 200

6.4. Prevencióval kapcsolatos feladatok Feladat azon családok azonosítása, amelyekben van olyan gyermek, aki nem részesül óvodai nevelésben (lakossági és védőnői települési nyilvántartások alapján) minden naptári év január-február hónapban az előző naptári év december 31-ei adatok alapján. Tájékozódni kell az érintett gondviselők körében az óvodáztatási szándékról és az óvodáztatás esetleges akadályairól (minden év március-április hónapban családsegítő szakember és óvodapedagógus bevonásával, szükség szerint szociálpedagógus vagy szociális munkás, kisebbségi képviselő segítségével) Intézkedést kell kezdeményezni az óvodáztatást akadályozó egyedi tényezők elhárítására (pl. beóvodázás támogatásának biztosítása, étkezés, utazás stb. költségeinek átvállalása). Az óvodai beíratást elmulasztott szülők ismételt személyes megkeresése a nevelési év kezdetéig vagy kezdetén, és tájékoztatásuk egyedi óvodáztatási problémáik megoldásának lehetőségeiről. Folyamatosan feladat az iskolában a tanulói hiányzások és a magántanulók figyelemmel kísérése. A magántanulói státusz okainak vizsgálata, szűrővizsgálatok a pedagógiai szakszolgálat segítségével A szülők ösztönzése a státusz megszüntetésére. A hiányzás, felmentés, illetve magántanulóvá nyilvánítás indokainak azonosítása. A helyzetelemzésből adódó feladat: meg kell teremteni a HHH-s gyermekek pontos, naprakész nyilvántartását Szükséges intézkedés: a HHH-s gyermekek naprakész nyilvántartása a szülők felkeresése, szülői nyilatkozatok elkészítése, ösztönzése. A családsegítő szolgálat irányításával rendszeres családlátogatás. Kommunikációs terv készítése. Felelős: óvodavezető, iskolaigazgató Határidő: folyamatos

356


6.5. A szegregáció elkerülése A kistérség alapfokú intézményei között nem érvényesül a szegregáció, csak abban az esetben, ha a lakosság természetes elhelyezkedése ezt adja. Ennek oka egyrészt földrajzi elhelyezkedésből adódik, másrészt az előző évtizedek tevékenységének eredménye. 6.6. A sajátos nevelési igényű gyermekekkel, tanulókkal kapcsolatos feladatok A kistérségben és a településeken lakó gyermekek körében a sajátos nevelési igényűvé minősített (továbbiakban SNI) és a pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott (pl. dyslexia, dysgraphia, dyscalculia, mutizmus, kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar – a továbbiakban részképesség zavarokkal küzdő) gyermekek és tanulók többi tanulóhoz viszonyított együttes aránya a mindenkori országos átlagot nem haladja meg (vagyis jelenleg nem több 7%-nál). Területi koncentráció azonban kimutatható, itt meghaladja az országos átlagot. Az érintett tanulók felülvizsgálata megtörténik a jogszabályban előírt gyakorisággal és időben (14/1994 MKM rendelet). Megvannak a közoktatási törvényben előírt feltételek az SNI és részképesség zavarokkal küzdő tanulók nevelésnek-oktatásának.Az együttnevelésre javasolt SNI gyermekek, tanulók többi gyermekkel, tanulóval közös óvodai nevelésének, iskolai nevelésének, oktatásának feltételei is adottak. A helyzetelemzésből adódó feladat: SNI tanulók pontos nyilvántartásának elkészítése. Egyéni fejlesztési tervek beépítése a pedagógiai programba. Szükséges intézkedések: -

Települési egészségügyi és szociális térkép elkészítése, kiemelt figyelemmel a telepszerű, leromlott állapotú lakóhelyekre, lakóövezetekre.

-

Az SNI tanulók szakértői felülvizsgálatának kezdeményezésére irányuló intézményi programok támogatása, szülői tájékoztató programok szervezése.

-

A felülvizsgálatot követően általános tantervű oktatásba visszahelyezni javasolt tanulók visszahelyezési és patronálási programjának megvalósítása, „visszahelyezési” normatíva igénylése.

-

Preventív célú óvoda- és iskolafejlesztési program a pedagógiai munka modernizációja, az integrált oktatás, esélyteremtés érdekében.

-

Az együttnevelésre javasolt SNI gyermekek, tanulók integrált oktatásának biztosítása.

-

Az integrált oktatás módszertani területeinek alkalmazása a tanórai és tanórán kívüli tevékenységekben, és megjelenítése az intézményi alapdokumentumokban.

-

A 7-8. osztályos SNI tanulók részére a foglalkoztatás lehetőségét biztosító minőségi szakképzésbe való továbbtanulást elősegítő mentorált programok megvalósítása; iskola-középiskola együttműködések támogatása.

357


Felelős: intézményvezetők, esélyegyenlőségi megbízott Határidő: 2008. 09.01-től, folyamatos

6.7. Az oktatás-nevelés szakmai feltételeinek hiánytalan biztosítása A kistérség intézményei között a nevelés-oktatás hatékonyságában és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók iskolai eredményességében tapasztalható eltérés. Ugyancsak különbség van a lemorzsolódási és továbbtanulási mutatókban. A helyzetelemzésből adódó feladatok: a szegregáció kialakulásának megelőzését az intézmények szakmai munkájának magas szintű működésével kell fenntartani. Preventív célú óvoda- és iskolafejlesztési programokra a pedagógiai munka modernizációjára van szükség. Szükséges intézkedések: 

Intézményi tartalmi-módszertani-, infrastrukturális és humán-erőforrás felmérés és intézkedések tervezése az optimális feltételek biztosítására.



A gyermekek, tanulók egyéni adottságaihoz igazodó pedagógiai módszertanok adaptálásának támogatása a törésmentes továbbhaladás biztosításának céljából.



Az átlagtól lemaradók esetében a szakszolgálatok és szakmai szolgáltatók igénybevételével megvalósított komplex vizsgálatok és egyéni fejlesztési programok kidolgozásának támogatása, az optimális fejlesztés feltételeinek biztosítása. (a szolgáltatások fejlesztéséhez szükséges erőforrások koncentrálhatók és hatékonyabbá tehetők kistérségi együttműködésben, társulásban.)



Az iskolafokok közötti átmenet elősegítése, a lemorzsolódás megelőzése, a sikeres továbbhaladás és a tanulók utánkövetésének megvalósítása érdekében intézményi együttműködések (pl. mentorálás) támogatása és biztosítása.



A többségükben halmozottan hátrányos helyzetűeket befogadó szakképző intézmény képzési kínálatának felülvizsgálata és intézkedési terv készítése a munkaerőpiacon foglalkoztatást kínáló képzési formák biztosítása érdekében.



Az érettségit adó középiskolákban továbbtanuló halmozottan hátrányos helyzetű tanulók számának növelése érdekében egyéni fejlesztési és (a tanulókat, szülőket egyaránt megcélzó) pályaorientációs programok biztosítása.



A kompetencia-mérések eredményeit, tapasztalatait megvitató tantestületi-, intézményközi-, kistérségi fórumok, szakmai munkaközösségek szervezésének támogatása és biztosítása az országos eredményektől való szignifikáns eltérések okainak feltárása és a beavatkozási lehetőségek meghatározása érdekében. A szükséges fejlesztések szakmamódszertani és egyéb feltételeire vonatkozó intézkedési terv kidolgozása.



Humán-erőforrás helyzet-, és igényfelmérés, kapacitástérkép készítése.

358




Intézkedési terv készítése a megfelelő végzettségű pedagógusok alkalmazásának biztosítására.



Továbbképzések szervezésének és igénybevételének támogatása és a részvétel biztosítása az érintett intézmények, ill. pedagógusok számára.



Pedagógus továbbképzések igénybevétele a hiányterületeken, módszertani adaptáció megtervezése és megvalósítása a tantestület aktív bevonásával, a tanórai gyakorlat megváltoztatása (szükség szerint mentori támogatás igénybevételével).



A pedagógiai program átdolgozása (szükség szerint szakértői támogatás igénybevételével.).



Az önértékelést és a pedagógiai fejlesztés. tervezését segíti az Országos Oktatási Integrációs Hálózat által kidolgozott ún. „Útmutató a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrált nevelésének kialakításához, az IPR alapú tervezéshez és intézményi önértékeléshez” c. dokumentum.

Felelős: intézményvezetők, esélyegyenlőségi megbízott Határidő: folyamatos 6.8. A nevelés-oktatás infrastrukturális feltételeinek javítása A kistérség intézményeiben, illetve az azonos típusú intézmények között az infrastrukturális feltételek tekintetében van eltérés. Nem teljesülnek a kötelező eszköz- és felszerelési jegyzékben (11/1994 MKM rendelet 7.sz melléklet) foglaltak. A helyzetelemzésből adódó feladatok: a különböző településeken működő intézmények feltételeinek azonos szintű biztosítása és a 11/1994. MKM rendelet alapján a kötelező felszerelési és eszközlisták teljesítése. Szükséges intézkedések: 

Infrastrukturális helyzetelemzés és igényfelmérés készítése.



Önkormányzati döntés az óvodáztatás, iskoláztatás feltételeinek folyamatos javításáról.



Különböző támogatások és normatívák igényjogosultságának számbavétele.



Az infrastrukturális fejlesztési igények ismeretében a gazdaságosság és fenntarthatóság elvének érvényesítése a tervezésben (pl. funkcióbővítés- és átalakítás: felnőttoktatási, közösségi célú hasznosítás).



Kiegészítő források igénylése, a hatékony felhasználás monitorozása.



Intézményi-, társulási, konzorciumi együttműködések kialakítása sikeres pályázati aktivitás érdekében.

Felelős: polgármester, intézményvezetők, esélyegyenlőségi megbízott Határidő: folyamatos 359


7. Várható eredmények 

Az európai normáknak megfelelő, a lakossági igényekhez jobban igazodó, korszerű intézményrendszer jön létre, s ezzel az egyes intézményekben ellátottak életminősége javul.



A hátrányos helyzetű és leszakadó rétegek társadalmi integrációja erősödik, a társadalom szemlélete, e rétegek elfogadási szintje kedvezően változik.



Az ellátást biztosító alkalmazottak létszámban és szakképzettségben a követelményeknek megfelelnek, és rendszeresen képzik magukat



A Pétervásárai Kistérség Többcélú Társulása és a kistérség területén lévő települési önkormányzatok feladat-ellátási kötelezettségüknek magasabb szinten tesznek eleget.



A civil szféra bevonásával hatékonyabb együttműködés jön létre a szociálpolitika szereplői között, s ez elősegíti az ellátotti jogok érvényesülését, a modell értékű programok elterjesztését.

8. Fejlesztési célok, tervezett beavatkozások Az esélyegyenlőség érvényesülésének vizsgálati szempontjai és az esélyegyenlőségi kockázatok kezelésére javasolt beavatkozások: Vizsgálati szempontok, megálSzükséges, elvárt beavatkozások lapítások Oktatási esélyegyenlőség érvényesülésének vizsgálata: Biztosítottak-e, illetve egyenlő mértékben elérhetők-e az alábbi közszolgáltatások:  Gyógypedagógiai tanácsadás  Korai fejlesztés és gondozás  Fejlesztő felkészítés  Nevelési tanácsadás  Logopédiai ellátás  Továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás  Gyógytestnevelés Gyermekjóléti alapellátások  Gyermekjóléti szolgáltatás  Bölcsőde Gyermekjóléti szakellátás  Családok átmeneti otthona Közoktatási intézményi feladatok  Óvodai nevelés

Van olyan szolgáltatás, amely ellátatlan, nem egyenlő mértékben elérhető. Intézkedési tervet kell készíteni a közszolgáltatás ellátására, e szolgáltatások elérhetőségének biztosítására. Ellátatlan: családi napközi, házi gyermekfelügyelet, családok átmeneti otthona. Bölcsőde: férőhely bővítése szükséges Gyógytestnevelés: ellátás biztosítására kistérségi szinten párbeszéd kezdeményezése Beavatkozási lehetőségek: Együttműködések kialakítása a Többcélú Kistérségi Társulás területén lévő településekkel, a Megyei Önkormányzattal az ellátatlan közszolgáltatások biztosítására

360


 

Általános iskolai oktatás Alapfokú művészetoktatás

Biztosítottak-e, illetve egyenlő mértékben elérhetők-e a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek óvodáztatásának és iskoláztatásának feltételei? Az óvodás és tanköteles korosztályán belül a halmozottan hátrányos helyzetűek intézményes nevelésének feltételei adottak. Valamennyi halmozottan hátrányos helyzetű gyermek/tanuló intézményes nevelésbenoktatásban részesülhet.

A gyermekek mihamarabbi szocializációja, intézményes fejlesztése érdekében, fel kell keresni minden családot, ahol nem történt meg a 3. életévüket betöltött, hhh gyermekek óvodai beírása és részükre segítséget kell nyújtani. Akcióterv készítése indokolt évenkénti intézkedéseket tartalmazva, mérhető indikátorokkal. Beavatkozási lehetőségek: -Az óvodai nevelésben nem részesülő (3-5 éves) gyermekek, illetve tanulói jogviszonnyal nem rendelkező, nappali iskolarendszeren kívüli tankötelesek és gondviselőik személy szerinti felkeresése családsegítő szolgálat vagy más illetékes szervezet szakemberének/szakembereinek rendszeres családlátogatása útján, szükség szerint a helyi kisebbségi önkormányzat, vagy civil szervezet segítőinek közreműködésével. Környezettanulmány végzése, különös tekintettel az óvodáztatást/iskoláztatást akadályozó tényezőkre. -A rendszeres iskolába járás alóli felmentésre, illetve magántanulóvá nyilvánításra vonatkozó gondviselői kérelmek felülvizsgálata az illetékes iskola képviselője és külső szakemberek bevonásával. A felmentés, illetve magántanulóvá nyilvánítás indokainak azonosítása, az iskoláztatást biztosító lehetőségek azonosítása a családdal közösen. - Önkormányzati döntés az óvodáztatás/iskoláztatás feltételeinek javításáról. (pl. speciális módszerek, eszközök biztosítása, pedagógusok továbbképzésének támogatása) - Azon családok azonosítása, amelyekben van olyan gyermek, aki nem részesül óvodai nevelésben (lakossági és védőnői települési nyilvántartások alapján) minden naptári év január-február hónapban az előző naptári év december 31-ei adatok alapján. - Tájékozódás az érintett gondviselők körében az óvodáztatási szándékról és az óvodáztatás esetleges akadályairól minden év március-április hónapban családlátogatás keretében. (A családlátogatást csa361


ládsegítő szakember és óvodapedagógus végezze, szükség szerint szociálpedagógus vagy szociális munkás, kisebbségi képviselő stb. segítségével.) - Intézkedések kezdeményezése az óvodáztatást akadályozó egyedi tényezők elhárítására. - Az óvodai beíratást elmulasztott szülők ismételt személyes megkeresése a nevelési év kezdetéig vagy kezdetén, és tájékoztatásuk egyedi óvodáztatási problémáik megoldásának lehetőségeiről. Az intézmények között tapasztalható –e a szegregáció? A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók aránya a települések és intézmények között eltér, de ezek települési, területi, és a lakossság összetételéből adódó eltérések. Hogyan alakul az SNI-is tanulók aránya és helyzete? Területenként változó az enyhe fokban értelmi fogyatékosnak minősített gyermekek, tanulók többi tanulóhoz viszonyított aránya. Vannak települések, ahol meghaladja az országos átlagot. Nem mutatható ki területi koncentráció az SNI gyermekek lakóhelyét illetően, de változó a településenkénti arányuk. Vannak települések, ahol arányuk meghaladja az országos átlagot. Vizsgálni kell tanévenként, hogy az érintett tanulók felülvizsgálata megtörtént-e a jogszabályban előírt gyakorisággal és időben! (14/1994 MKM rendelet) A közoktatási törvényben előírt feltételek az SNI és részképesség zavarokkal küzdő tanulók nevelése-oktatása tekintetében biztosítottak.

Beavatkozást nem igényel. Minden településen csak egyetlen közoktatási intézmény működik (óvoda és általános iskola), ahová felvételi és válogatás nélkül minden gyermek felvételre kerül. A párhuzamos osztályok esetében sem igényel beavatkozást.

Beavatkozási lehetőségek: - A kistérségi egészségügyi és szociális térkép elkészítése is célszerű lenne, kiemelt figyelemmel a leromlott állapotú lakóhelyekre. - Célzott beavatkozások az egészségügyi és szociális feltételek javítása érdekében; ellátásfejlesztés (szociális munkások, családsegítő, gyermekjóléti szolgálat, védőnők, orvosi ellátás) kiemelt figyelemmel a telepszerű lakóhelyekre. - Kiegészítő egészségügyi és szociális beavatkozások tervezése a szűrés és korai fejlesztés érdekében az érintett gyermekek körében. - Az óvodáztatás feltételeinek és körülményeinek továbbfejlesztése a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek minél teljesebb körű és eredményes óvodáztatása érdekében, egyéni fejlesztés. - Az SNI tanulók szakértői felülvizsgálatának kezdeményezésére irányuló intézményi programok támogatása, szülői tájékoztató programok szervezése. - Az oktatás-nevelés törvényességi feltételeinek (szakos ellátás, osztály-összevonások, személyi- és tárgyi feltételek, kötelező felülvizsgálatok) hiánytalan biztosítása, a rendelkezésre álló normatívák igénylése és célzott felhasználása.

362


Az együttnevelésre javasolt SNI gyermekek, tanulók többi gyermekkel, tanulóval közös óvodai nevelésének, iskolai integrált nevelésének, oktatásának feltételei adottak.

- Preventív célú óvoda- és iskolafejlesztési program a pedagógiai munka modernizációja, az integrált oktatás, esélyteremtés érdekében. - Az együttnevelésre javasolt SNI gyermekek, tanulók integrált oktatásának biztosítása. - Az integrált oktatás módszertani területeinek alkalmazása a tanórai és tanórán kívüli tevékenységekben, és megjelenítése az intézményi alapdokumentumokban. - A 7-8. osztályos SNI tanulók részére a foglalkoztatás lehetőségét biztosító minőségi szakképzésbe való továbbtanulást elősegítő mentorált programok megvalósítása; iskola-középiskola együttműködések támogatása.

Az intézményeik között az oktatás hatékonyságában és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók iskolai eredményességében van-e jelentős eltérés ?

Van eltérés, de nem jelentős.

Az intézmények között van eltérés a lemorzsolódási, vagy továbbtanulási mutatókban, beavatkozás (az érintett intézmények komplex fejlesztését szolgáló programok) tervezése szükséges az oktatás színvonalának növelése, és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók iskolai sikerességének biztosítása érdekében. Beavatkozási lehetőségek: - Intézményi tartalmi-módszertani-, infrastrukturális és humán-erőforrás felmérés és intézkedések tervezése az optimális feltételek biztosítására. - A gyermekek, tanulók egyéni adottságaihoz igazodó pedagógiai módszertanok adaptálásának támogatása a törésmentes továbbhaladás biztosításának céljából. - Az átlagtól lemaradók esetében a szakszolgálatok és szakmai szolgáltatók igénybevételével megvalósított komplex vizsgálatok és egyéni fejlesztési programok kidolgozásának támogatása, az optimális fejlesztés feltételeinek biztosítása. - Az iskolafokok közötti átmenet elősegítése, a lemorzsolódás megelőzése, a sikeres továbbhaladás és a tanulók után-követésének megvalósítása érdekében intézményi együttműködések (pl. mentorálás) támogatása és biztosítása. - Az érettségit adó középiskolákban továbbtanuló halmozottan hátrányos helyzetű tanulók számának növelése érdekében egyéni fejlesztési és (a tanulókat, 363


szülőket egyaránt megcélzó) pályaorientációs programok biztosítása. - A kompetencia mérés eredményeinek teljes körű beszerzése, nyilvántartása szükséges. Az intézmények között az oktatás feltételeiben van-e jelentős különbség Van eltérés az intézményekben, illetve az azonos típusú intézmények között a rendelkezésre álló humán-erőforrás és szakos ellátottság tekintetében.

Beavatkozási lehetőségek: - Humán-erőforrás helyzet-, és igényfelmérés, kapacitástérkép készítése. - Továbbképzések szervezésének és igénybevételének támogatása és a részvétel biztosítása az érintett intézmények ill. pedagógusok számára. Továbbképzési és beiskolázási tervek összehangolása. - Az átszervezés során változó munkahelyű pedagógus munkakör kialakítása.

Eltérés van az azonos típusú intézmények között az infrastrukturális feltételek tekintetében.

A kötelező (minimális) eszköz- és felszerelési jegyzékben foglaltak még nem maximálisan teljesülnek minden intézményben, ill. jelentős eltérés van az infrastrukturális feltételekben az intézmények között, így beavatkozás tervezendő évenkénti konkrét, mérhető intézkedésekkel

Beavatkozási lehetőségek: -A közoktatási infrastruktúrafejlesztési céloknak (valamint az azokat megvalósító pályázatoknak) reflektálnia kell a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének érvényesülése kapcsán felmerült hiányosságokra, hozzáférésüket legalább arányos mértékben garantálni szükséges az újonnan létrejövő fejlesztéshez. - Infrastrukturális helyzetelemzés és igényfelmérés készítése. - Az infrastrukturális fejlesztési igények ismeretében a gazdaságosság és fenntarthatóság elvének érvényesítése a tervezésben (pl. funkcióbővítés- és átalakítás: felnőttoktatási, közösségi célú hasznosítás). - További intézményi-, társulási együttműködések kialakítása sikeres pályázati aktivitás érdekében. Beavatkozási lehetőségek:

Igényelnek kiegészítő normatív támogatásokat gyógypedagógiai oktatás-nevelés, esetében integrációs normatívát is. A költségvetési támogatás táblázat rendelkezésre áll.

-A különböző támogatások és normatívák igényjogosultjainak számbavétele, az igényjogosultság megállapításához szükséges adminisztratív feltételek megteremtése. - Igénylési terv készítése a kiegészítő források jog-, és szakszerű felhasználására: az érintettek, pl. kisebbségi önkormányzat egyetértésének; a szolgáltatások minőségi (szakmai-, személyi-, és tárgyi) feltételeinek javítását célzó tevékenységek biztosítására. - Kiegészítő források igénylése, a hatékony felhasználás monitorozása.

364


A közoktatási intézmények funkciójuknak, létszámuknak megfelelő arányban részesülnek a fenntartói hozzájárulásokból, illetve az egyéb anyagi és természetbeli támogatásokból

Beavatkozási lehetőségek: -A szükségletfelmérésre támaszkodó fenntartói támogatási program indítása. A vonatkozó költségvetési dokumentumokban (rendeletek, határozatok, stb.) a támogatási programban megfogalmazott beavatkozások anyagi fedezetének megjelenítése. -A releváns esélyegyenlőtlenségi indikátor folyamatos ellenőrzése, további korrekciós intézkedések tervezése és végrehajtása.

Oktatási esélyegyenlőség érvényesülésének vizsgálata az egyes közoktatási intézményekben: Szegregált osztályok az enyhe fokban sérült értelmi fogyatékosok tanulók számára (Pétervására, Tarnalelesz). A sajátos nevelési igényű tanulók oktatását is biztosító intézményben rendelkezésre állnak a sajátos nevelési igényű tanulók oktatásához szükséges, jogszabályban meghatározott feltételek (szakos ellátás, osztály-összevonások, személyi- és tárgyi feltételek, kötelező felülvizsgálatok). (1993. évi Tv. a közoktatásról, 14/1994 MKM rendelet) Nem haladja meg átlagban az intézményekben az SNI és részképesség zavarokkal küzdő tanulók együttes aránya a 7%-ot, ill., az enyhe fokban értelmi fogyatékosnak minősített tanulók aránya nem éri el az 5%-ot. (Azonban vannak települések, ahol a lakosság összetételéből adódóan ez a szám meghaladja az országos átlagot.) Vállalják az intézmények a sajátos nevelési igényűvé minősített, szakvélemény szerint integráltan is nevelhető tanulók integrált oktatását. Az önkormányzat a feltételeket megteremti. Biztosított-e valamennyi intézményben a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók eredményes oktatása?

Beavatkozást nem igényel, 2008.09.01.-től mind a két településen megszűnt a szegregált osztályok működtetése, a tanulók integrálása megtörtént. A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók minőségi oktatásához szükséges jogszabályi és szakmai előírásokat teljes körűen biztosítani szükséges.

Valamennyi intézmény alapító okiratában szerepeltetni kell az SNI tanulók oktatását, nevelését.

365


Beavatkozási lehetőségek: Biztosított, bár eltérések mutatkoznak egyes települések között.

- A lemorzsolódás kockázatában érintett tanulók mentorálása - Egyéni fejlesztési terv alkalmazása Pedagógiai módszertani fejlesztés (ped.képzés!!) - Pályaorientációs programok - Középiskolákkal való együttműködési programok megvalósítása (közös mentorálás) -A kommunikáció és együttműködés hatékonyságának növelése a szülőkkel és segítő szolgáltatásokkal, társadalmi partnerekkel - Egységes minden intézményre kiterjedő nyilvántartás vezetése a HH és HHH tanulók oktatási sikerességi mutatóiról.

A továbbtanulás adatai eltérnek az országos átlagtól, a gimnáziumi képzésre felvettek száma alacsonyabb, a szakképzésre továbbtanulóké magasabb. Változó az eltérés a hátrányos helyzetű tanulók és a nem hátrányos helyzetűek között a tanórán kívüli programokon való részvétel tekintetében, széles a kínálati paletta. Részesülnek az intézményben tanuló halmozottan hátrányos helyzetű tanulók az iskolán kívüli segítő programokban, pl. napközi, szakkör, tábor, alapfokú művészet-oktatás… Útravaló Program, Arany János Program, Tanoda A hátrányos helyzetű tanulók oktatásának feltételei megfelelően biztosítottak-e ? Nem minden esetben megfelelő az intézményben a szakos ellátottság.

Amennyiben a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók részvétele a tanórán kívüli programokban eltér az átlagtól, beavatkozás tervezése szükséges a hozzáférés javítása, részvételük biztosítása érdekében.

Amennyiben az intézményben tanuló halmozottan hátrányos helyzetű tanulók részvétele az iskolán kívüli programokban nem elégséges, beavatkozás tervezése szükséges a segítő programokban való részvétel bővítésére, a programok népszerűsítésére mind az érintett diákok, mind a pedagógusok és szülők körében. (Arany János Program, Útravaló program, fenntartói és civil kezdeményezések, stb.)

Beavatkozás tervezése szükséges a humán-erőforrás kapacitás fejlesztése érdekében.

Amennyiben a későbbiekben az intézmény infrastJelenleg csak részben megfelelőek rukturális feltételei nem felelnek meg a kötelező eszaz oktatás infrastrukturális feltét- köz- és felszerelési jegyzékben (11/1994 MKM renelei az intézményekben. delet 7. sz. melléklet) foglaltaknak, illetve azok között jelentős eltérés van az intézményen belül a feladat-ellátási helyek között, vagy az egyes osztá-

366


lyok/csoportok hozzáférésében, beavatkozás tervezése szükséges a feltételek fejlesztése és kiegyensúlyozott biztosítása érdekében. Az intézmények részben alkalmaznak a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrált nevelésének eredményességét segítő korszerű pedagógiát, beavatkozás tervezése szükséges a szemléletváltást és az alkalmazott módszertan megújítását elősegítő fejlesztés érdekében.

Az intézmények közül néhány már alkalmaz korszerű, inkluzív pedagógiát, differenciáló módszertant és a kulcskompetenciákat, fejlesztő programokat a hátrányos helyzetű tanulók eredményes oktatásának megvalósítása érdekében. Lehetséges beavatkozások:

- Pedagógus továbbképzések igénybevétele a hiányterületeken, módszertani adaptáció megtervezése és megvalósítása a tantestület aktív bevonásával, a tanórai gyakorlat megváltoztatása (szükség szerint mentori támogatás igénybevételével). -A pedagógiai program átdolgozása (szükség szerint szakértői támogatás igénybevételével. Rendszeres a kapcsolat, együttműködés az intézmény környezetében működő társadalmi és szakmai szereplőkkel (szülők, fenntartó, helyi önkormányzat, cigány kisebbségi önkormányzat, családsegítő, gyermekjóléti szolgálat, szociális és egészségügyi partnerek, civil szervezetek) a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók iskolai sikerességének érdekében

Amennyiben az intézmény és a társadalmi, szakmai partnerek közötti kapcsolat alkalomszerű, az együttműködés nem elég hatékony, rendszeresen működő, átfogó célokat megjelölő és egyedi eseteket megbeszélő egyeztető fórum létrehozása és működtetése szükséges. A társadalmi partnerek (egyeztető fórum) bevonása szükséges továbbá az esélyegyenlőség növelése érdekében tervezett intézkedések, programok véleményezésébe, nyomon követésébe és értékelésébe.

367


9. Akcióterv táblázat

368

Pétervásárai Kistérség Többcélú Társulása Közoktatási Intézkedési Terve 2008-2010 AZ INTÉZHELYZETELEMZÉS MEGÁLLAPÍTÁSÁRA (PROBLÉMÁRA, VAGY ERŐSSÉGRE) HIVATKOZÁS

A településeken az óvodáztatás és iskoláztatás intézményi feltételeit teljes körűen biztosítani kell. A településen meg kell teremteni a HHH-s gyermekek pontos, naprakész nyilvántartását

Az óvodáztatás biztosítása minden gyermek számára. A bölcsődei férőhelyek számának biztosítása szükségszerű.

CÉL KONKRÉT SZÖVEGES MEGFOGALMAZÁSA

A HHH-s gyermekek naprakész nyilvántartása A nyilvántartás számadatainak ismeretében intézkedések meghozatala, a hátrány-kompenzáció érdekében Az óvodáztatás biztosítása minden gyermek számára. A bölcsődei férőhelyek bővítése.

Gyermekjóléti alapellátások teljessé tétele.

SNI tanulók pontos nyilvántartásának elkészítése.

INTÉZKEDÉS LEÍRÁ-

AZ INTÉZKE-

SA

DÉS FELELŐSE

A szülők felkeresése, szülői nyilatkozatok elkészítése, ösztönzése. A családsegítő szolgálat irányításával rendszeres családlátogatások. Kommunikációs terv készítése. Regionális pályázatokon forrásbiztosítás a férőhelyek növelésére. Azoknak a családoknak az azonosítása, amelyeknél az óvodáztatás csak a tankötelezettségi korban kezdődik.

A bölcsőde, családi napközi, házi gyermekfelügyelet, családok átmeneti otthona szolgáltatás elérhetővé válik.

Együttműködési szerződések kialakítása. társulási együttműködés lehetőségének kihasználása.

A közoktatási szakszolgálattal való együttműködés Kiegészítő egészségügyi és szociális beavatkozások tervezése a szűrés és korai fejlesztés érdekében.

Együttműködési szerződések kialakítása. társulási együttműködés lehetőségének kihasználása Az intézményi tartalmi, módszertani, infrastrukturális és humán erőforrás feltételek felmérése.

Intézményvezetők. Gyermek-jóléti szolgálat vezetője.

KEDÉS MEGVALÓSÍTÁSÁNAK HATÁRIDEJE

2008.12.30.

AZ INTÉZKEDÉS EREDMÉNYESSÉGÉT MÉRŐ INDIKÁTOR RÖVIDTÁVON (1 ÉV)

AZ INTÉZKEDÉS EREDMÉNYESSÉGÉT MÉRŐ INDIKÁTOR KÖZÉPTÁVON (3 ÉV)

AZ INTÉZKEDÉS EREDMÉNYESSÉGÉT MÉRŐ INDIKÁTOR HOSSZÚTÁVON (6 ÉV)

A szülői nyilatkozatok száma. A családokkal kapcsolatos dokumentált kapcsolatok mérőszáma. A nyilvántartott HHH-s gyermekek számának növekedése

A HHH nyilvántartások Önkormányzati határozatok az óvodáztatás/iskoláztatás feltételeinek javításáról.

A rendszeres iskolába járás alóli felmentések az országos szint alatt maradnak. A tankötelezettség teljesítése a tanköteles korban kezdődik(túlkorosok száma a csoportokban megszűnik).

3

Kapacitás kihasználtsági mutatók.

3

A beíratott gyerekek száma. A csoportlétszámok alakulása.

Az óvodai csoportok száma/létszám a Kt. alapján meghatározott átlaglétszám és maximális létszám alapján kerül megszervezésre. Az óvoda eszközellátottsága.

Intézményvezetők, közoktatási referens

2009.06.30.

Intézményvezető, polgármesterek, munkaszervezet vezetője, közoktatási referens

2009.12.30.

Szolgáltatási igényfelmérések adatai

A szolgáltatást igénybevevők száma.

Intézményvezetők, közoktatási referens

2008-09-01től folyamatosan

Települési és szociális térkép elkészítése. Az SNI tanulók szakértői felülvizsgálatainak száma. Lemorzsolódási adatok. Kompetenciamérés eredményei.

Egyéni fejlesztési tervek beépítése a pedagógiai programba. legitimáció. Az SNI tanulók százalékos aránya az országos mutatókhoz.

A HHH családok számára a szolgáltatás teljes körűen kiépítetté válik. A szolgáltatást igénybevételét könnyítő önkormányzati támogatások nagysága. Az integrációs oktatás módszertani területei beépülnek a pedagógiai programba. Továbbtanulási adatok. A középiskolába került tanulók „nyomonkövető” vizsgálatai.

AZ INTÉZKE2 DÉS STÁTUSZA

3

3

369

Pétervásárai Kistérség Többcélú Társulása Közoktatási Intézkedési Terve 2008-2010 AZ INTÉZHELYZETELEMZÉS MEGÁLLAPÍTÁSÁRA (PROBLÉMÁRA, VAGY ERŐSSÉGRE) HIVATKOZÁS

A különböző településeken működő intézmények feltételeinek azonos szintű biztosítása.

Az igazolatlan hiányzás és a magántanulói státusz

1

CÉL KONKRÉT SZÖVEGES MEGFOGALMAZÁSA

INTÉZKEDÉS LEÍRÁ-

AZ INTÉZKE-

SA

DÉS FELELŐSE

A humán erőforrás, szakos ellátottság maximális biztosítása, fejlesztése. Önkormányzati döntés az óvodástatás/iskoláztatás feltételeinek folyamatos javításáról.

Helyzet-és igényfelmérés. kapacitástérkép készítése. Kistérségi, társulási együttműködés hatásvizsgálata. Különböző támogatások és normatívák igényjogosultságának számbavétele.

A magántanulói státusz okainak vizsgálata. A szülők ösztönzése a státusz megszüntetésére.

Szűrővizsgálatok a pedagógiai szakszolgálat segítségével. A felmentés, illetve magántanulóvá nyilvánítás indokainak azonosítása.

KEDÉS MEGVALÓSÍTÁSÁNAK HATÁRIDEJE

Intézményvezetők, polgármesterek, jegyzők, munkaszervezet vezetője, közoktatási referens

2009.09.01.

Intézményvezetők, jegyzők, közoktatási referens

2008. szeptember 1-től folyamatos

AZ INTÉZKEDÉS EREDMÉNYESSÉGÉT MÉRŐ INDIKÁTOR RÖVIDTÁVON (1 ÉV)

AZ INTÉZKEDÉS EREDMÉNYESSÉGÉT MÉRŐ INDIKÁTOR KÖZÉPTÁVON (3 ÉV)

AZ INTÉZKEDÉS EREDMÉNYESSÉGÉT MÉRŐ INDIKÁTOR HOSSZÚTÁVON (6 ÉV)

Továbbképzések nyilvántartása. Tanórán kívüli foglalkozási lehetőségek biztosítása. A kötelező feladatellátáshoz kapcsolódó óraszámok feletti lehetőség.

11/1994. MKM rendelet alapján a kötelező felszerelési és eszközlisták teljesülése. A fenntartó által biztosított források nagyságának összehasonlítása.

Partneri igényfelmérés és elégedettség vizsgálat. Nem szakrendszerű oktatás működésének mutatói.

Az igazolatlan hiányzások száma csökken, a magántanulók száma az előző évhez képest csökken.

A magántanulók száma az országos átlag alatti értéket mutat, az igazolatlan hiányzások száma lényegesen csökken. Speciális gondozás, egyéni fejlesztés a visszahelyezett tanulók esetében.

A magántanulók száma az országos átlag alatti értéket mutat, az igazolatlan hiányzások száma lényegesen csökken.

AZ INTÉZKE2 DÉS STÁTUSZA

1

3

Kódok használata javasolt: 1. előkészítés alatt (egyeztetések zajlanak) 2. képviselőtestületi vagy intézményi döntés született a programelem elindításáról, felelősök és határidők kijelölve 3. a feladat végrehajtása folyamatban (rendszeres egyeztetések, találkozók, programok zajlanak) 4. a végrehajtás folyamatban, a célérték eléréséhez további előre nem látott beavatkozásokra volt szükség, amelyek zajlanak (felsorolásuk) 5. a célérték elérésre került, a folytatólagos programelemek megvalósítása folyamatban x. felfüggesztve

370


10. Monitoring, nyilvánosság, konzultáció, visszacsatolás, szankcionálás, legitimáció Konzultáció, visszacsatolás

A Települési közoktatási esélyegyenlőségi program a kistérség településeinek életét érinti. Éppen ezért a Pétervásárai Kistérség Többcélú Társulása Társulási Tanácsa és a kistérség önkormányzatai vállalják, hogy a programot a képviselőtestületi véleményezés és elfogadás előtt széleskörű konzultációra bocsátja. Ennek érdekében fórumokat szervez a közoktatási intézmények vezetői és dolgozói számára, melyre meghívja a fenntartása alatt álló intézmények munkatársait, szakmai és társadalmi partnerei számára fórumot szervez, melyen megismerteti őket a programmal és várható eredményeivel a partnerek véleményeit jegyzőkönyvvel, dokumentálja, és az észrevételeket, amennyiben nem ütköznek a program alapgondolatával, a program megvalósítása során felhasználja. A helyzetelemzéshez az adatokat az önkormányzatok és a közoktatási intézmények szolgáltatták, az OKM által közzé tett adattáblák segítségével. Az első elkészített helyzetelemzést és intézkedési tervet az érintettek bevonásával és véleményeinek kikérésével 2009. augusztus 31-ig felül kell vizsgálni Monitoring A Társulási Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv monitoring vizsgálata az alábbiak szerint történik: -

-

A kistérség területén lévő intézmények az éves beszámolóikban értékelik az esélyegyenlőségi intézkedési terv megvalósítását. A kistérség Társulási Tanácsa a települési beszámolók alapján a megvalósulás eredményességét felülvizsgálja, és 2009. augusztus 31-ig éves értékelést készít a közgyűlésnek. Az értékelést minden érintett település megkapja, melyek fejlesztési területeit éves tervezésénél figyelembe veszi. A Társulási Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Tervben foglaltak teljesüléséről 2011. augusztus 31-ig, illetve 2014. augusztus 31-ig kell jelentést készíteni a Társulási Tanács elnökének, s azt a Társulási Tanács elé kell terjeszteni.

Nyilvánosság 

A Pétervásárai Kistérség Többcélú Társulása a Társulási Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés és Intézkedési Tervet a saját honlapján, az SZMSZ-ben szabályozott módon közzé teszi.



Továbbá szükséges minden elérhető eszközt és helyi médiumot bevonni a támogató szakmai és társadalmi környezet kialakítása érdekében.


Szankcionálás Amennyiben a fentiekben leírt megvalósítás, az évi monitoring, az önértékelés során arra derül fény, hogy a vállalt célokat nem sikerül teljesíteni, az önkormányzat elemzi az okokat az érintettek és szükség esetén külső szakértő bevonásával, megállapítja a felelősségeket, intézkedési tervet készít. A Közoktatási Esélyegyenlőségi Terv a 2003. évi CXXV. törvény - az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról – alapján készült, így szándékos be nem tartása, illetve akaratlagos hátráltatása e szerint kerül elbírálásra.

372

Pétervásárai Kistérség Többcélú Társulása Közoktatási Intézkedési Terve 2008-2010 12/2. számú melléklet

Az „ARANYKAPU” KISTÉRSÉGI HUMÁN SZOLGÁLTATÓ KÖZPONT1 SZAKSZOLGÁLATI INTÉZMÉNYEGYSÉGEINEK Esélyegyenlőségi Intézkedési és Akcióterve 2007

1

Az Intézmény nevét módosította a Társulási Tanács 3/2008. (I. 30.) határozatával

373


A szakszolgálati egységek: nevelési tanácsadó, logopédiai szakszolgálat, pályaválasztási tanácsadó, egyben közoktatási intézmény is, melynek esélyegyenlőségi intézkedési és akciótervet kell kibocsátania. A helyi nevelési tanácsadónak minden vonatkozásban szimmetriát és azonosságot kell mutatnia a Települési Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési tervben foglaltakkal. Az intézkedési terv szabályozza a szakszolgálatok munkáját a tekintetben, hogy miként járjon el a hátrányos helyzetű gyermekek és családok esetében. 1. Helyzetelemzés A szakszolgálat minden vonatkozásban empatikus és befogadó a hátrányos helyzettel, benne élőkkel. A szakszolgálat az integráció jegyében vizsgál, ír szakvéleményeket, ad tanácsot szülőnek, óvodapedagógusnak, tanítóknak, tanároknak, intézményvezetőknek. A szakszolgálat minden körülmények között elítéli a szegregációt a mindennapokban és az oktatási-szervezési egységekben. Intézményünk sikeresen biztosítja a hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségét; együtt vizsgál, együtt fejleszt, együtt hívja össze a hátrányos és nem hátrányos helyzetű tanulókat, vizsgálati eljárásukban különbséget nem tesz, nem szegregál. Ezzel elősegíti az esélyegyenlőséget. A szakszolgálat a hátrányos helyzetű gyerekek adatait, megjelenésüket, részvételüket diszkréten kezeli, amennyiben erre külön kérik az intézményt. Az intézmény minden tanévben vizsgálja, hogy a hátrányos helyzetűek mely szolgáltatását veszik igénybe időről-időre. Az általában szokásosan felmerülő vizsgálatok mellé, a nevelési tanácsadó felajánl számukra más, egyéb szolgáltatást is. A szakszolgálat programjaival, melyek oktatási, nevelési, szervezési, pedagógiai, pszichológiai, gyógypedagógiai, mentálhigiénés szolgáltatások-, felkarolja a hátrányos helyzetűeket. Az Intézmény rendelkezik mindazon teszt- és játékparkkal, melyek használatával előnyösen előmozdítható a fent leírt helyzet enyhítése (tesztek, terápiás játékok, multimédiás programok, terápiás szoba). A szakszolgálat megfelelő és kellő mértékben alkalmaz korszerű, inkluzív pedagógiát, pszichológiát, mentálhigiénét, differenciált módszertant a hátrány megszüntetése érdekében. Rendszeresen tájékozódik az intézmény minden kollégája a legmodernebb, kulcskompetenciákat fejlesztő programok terén (új kiadványok, új módszerek, új fejlesztések, új modulok…). A nevelési tanácsadó, és a logopédia minden tanévben felméri az SNI tanulók arányát, és hozzájuk igazítja éves programját.

374


2. Intézkedési terv Az intézmény alapvető célja, hogy intézményén belül érvényesüljön a szegregációmentesség, valamint az egyenlő bánásmód elve. Fenti törekvés kiteljesedik a Pétervásárai kistérségbe tartozó valamennyi oktatási-nevelési intézmény tanulóira. Az intézmény szolgáltatásainak széles skálája áll a területileg hozzátartozó intézmények részére, mely programokról személyesen vagy írásban kérhet, kaphat információt az érintett. A szakszolgálat a hozzá bejelentkező tanulókat megkülönböztetés nélkül fogadja, delegálja. Minden körülmények között alkalmazkodik a tanrendjéhez, a védett időből csak kivételes alkalmakkor veszi ki, és minden megjelenését hivatalos igazolással nyugtázza. A hátrányos helyzetű gyerekek fejlesztését egyénre szabja, melyet egyéni/csoportos formában kínálja. A hátrányos helyzetű gyerekek intézményünkben való megjelenését semmilyen követelményhez nem köti, megjelenésük lehet egyéni, intézményből delegált. A vizsgálat és a fejlesztés alatt fegyelmezésük, jutalmazásuk nem tér el a nem hátrányos helyzetű gyerekekétől. A számukra legmegfelelőbb fejlesztési modulok kerülnek alkalmazásra, melyek minden mértékben alkalmazkodnak képességeikhez. Továbbtanulásuk és pályaalkalmasságuk megítélésében rendelkezésükre áll az Intézmény modern multimédiás programjaival, melyek végén a szülő/hozzátartozó korrekt tájékoztatást kap. Igény szerint hátrányos helyzetüket figyelembe véve-, a választott középiskolával az Intézmény felveszi a közvetlen kapcsolatot a sikeres bejelentkezés érdekében. 3. Kötelességek és felelősség A pedagógiai szakszolgálat a fenti célok elérése érdekében az alábbiakat vállalja:    

az intézmény vezetője és minden közalkalmazottja felelős azért, hogy mind az intézkedési, mind az akciótervet a team maradéktalanul megismerje, időben, pontos leírással megkapják a szükséges felkészítést; az intézmény vezetője és minden közalkalmazottja felelős azért, hogy a szükséges felkészítés eljusson a team valamennyi tagjához; az intézmény vezetője és közalkalmazottjai köteles figyelemmel kísérni a team és egyes közalkalmazott intézkedési és akcióterv végrehajtását, nyomon követését; a nevelési tanácsadó felkérhető olyan ügyek elbírálásának folyamatában, mely segít megvilágítani egyes esetek kedvezőtlen mibenlétét, esélyegyenlőség sérülése alkalmával az esetleges panaszok kivizsgálását.

375


4. Akcióterv A helyzetelemzés által feltárt problémákra rávilágít, kidolgozza annak részletes folyamatát. Rámutat a hiányosságokra, esélyegyenlőtlenségi kockázatokra. Rávilágít az akcióterv arra is, hogy intézkedés esetén a nevelési tanácsadó team-jéből ki milyen részt vállaljon. Eltérő nézetek fennállásakor a nevelési tanácsadó igyekszik konszenzusra jutni más nézeteket valló kollégáikkal a sikeres ügymenet lebonyolítása érdekében. A szakszolgálat határozott célokat tűz ki mindenki számára érthető, világos cselekvési tervezettel, mely folyamat, komplex, permanens, átfogó jelleget ölt. Az intézmény az esélyegyenlőség megteremtése érdekében konkrétan meghatározza cselekvési tervét úgy, hogy valós javulást eredményezzen konkrét esetekben. Az intézmény köteles egyes esélyegyenlőtlenségi helyzetek alkalmával rövid, közép, hosszú távú elérendő célokat rögzíteni. Célja, hogy megszüntesse ill. csökkentse az SNI-ből eredő hátrányokat, aránytalanságokat. Dokumentációjában minden gyermek külön gondozási számmal, bizalmasan tárolt adatokkal, zárt rendszerben védi a hátrányos helyzetűek paramétereit. A szakszolgálat akciótervében fontossági, sürgősségi momentumokat ad meg igény és szükség esetén, a dolgok fontosságából indíttatva. Előnyt élvez az az eset az eljárást illetően, ahol haladéktalan beavatkozás szükséges. Azonnali beavatkozást igényel 

Amennyiben a nevelési tanácsadó tudomására jut vagy jelzik felé, hogy a hátrányos helyzet fennállását tartósan konzerválja az oktatási-nevelési intézmény (szegregálja a hátrányos helyzetűt, integrációját negálja, ha számára nem biztosítja a sikeres haladás eszközeit, attól megfosztja, ha nem áll rendelkezésére térben és időben az előre rögzített rend szerint, ha órát nem tart meg, ha fejlesztő foglalkozását elmulasztja, ha nem szakszerű fejlesztést ad, ha tanulási gyengeségét-, nehézségét-, akadályoztatását-, zavarát nem regisztrálja).



Diszlexia, diszkalkulia, diszgráfia, autizmus, mutizmus, hiperkinetikus… problémák fennállása esetén azonnali akciós terv lép érvénybe, melynek eredményét egy év múltán mérni kell.

Észlelhető javulást kell elérni középtávon 

Amennyiben fentebb megjelölt készségek, képességek, rész-képességek, hiperkinetikus állapotok, a SNI, tanulásban gyenge-, nehezített-, zavar és akadályozottság massziválódnak, valamint a rövidtávú akciós terv (1 év) alatt nem hozott mérhető és jelentős javulást a beavatkozási folyamat, úgy a középtávú akciós terv (3év) lép érvénybe. Ilyenkor mérlegelni kell, hogy hol akadt el a hatékony fejlesztés.

376




A középtávú (3 éves) akciós terv célja és feladata, hogy az SNI-s tanuló valamint hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek integrálódjanak, és egyben visszahelyeződjenek alap intézményükbe, normál övezetbe.



A kora fejlesztés lényege a fentiek tükrében, hogy a prevenció értelmében minél hamarabb történjék meg a gyerekek visszahelyezése.

5. Megvalósítás A Települési Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési tervekben összhangot kell kimutatni a pedagógiai szakszolgálatok hasonló intézkedéseivel. Egymás információs bázisát az esetek hatékony és eredményes ügymenet céljából használhatják. Az akciótervbe az intézmény bevonja a védőnői hálózatot, az óvodákat, az óvodai és iskolai gyermekvédőt, a gyermekjóléti szolgálatot, azok felelőseit. A fent megnevezett team-el megállapítja, hogy az esélyegyenlőtlenség mely típusával áll szemben (hátrányos helyzet, halmozottan hátrányos helyzet, veszélyeztetett helyzet). Segédanyaga „Útmutató a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrált nevelésének kialakításához, az IPR alapú tervezéshez, az intézményi önértékeléshez” című dokumentum (www.sulinova.hu). Fent nevezett útmutató nem csak irányt ad az esélyegyenlőtlenség felszámolásához, de egyben a közalkalmazottak felkészültségének hatékonyságát értékeli, folyamatos továbbképzésüket irányítja. 6. Monitoring és nyilvánosság Láthatóvá és nyomon követhetővé, hozzáférhetővé kell tenni a szakszolgálatok intézkedési és akciótervét. Évenként egyszer az éves munka átláthatóságát biztosítani kell az intézménynek a nyilvánosság, érdeklődők felé. A monitoring biztosítja az önellenőrzést, ellenőrzést, a nyilvánosságot a szülők, tanulók, pedagógusok, segítő munkát végzők, fenntartó stb. felé. Éppen ezért szükséges minden, az intézmény számára elérhető eszközt és helyi médiumot bevonni (honlap, intézményi tájékoztató, kiadványok, faliújság, rendezvények, helyi sajtó stb.).

377


7. Konzultáció és visszacsatolás Az intézmény intézkedési és akciótervében köteles rögzíteni, hogy milyen módon gyűjtik, dolgozzák fel és csatolják vissza a végrehajtás menetében résztvevőknek az elért eredményeket, vagy az éppen aktuális intézkedéseket (tanulók, szülők, partnerek). A folyamatban résztvevők, a segítségre szorulók helyzetük előnyösebb kialakítása érdekében információt adhatnak, konzultálhatnak, kiegészíthetnek, korrigálhatnak, melyet a szakszolgálat köteles rögzíteni a további ügymenethez. 8. Szankcionálás Az intézmény garanciát vállal, hogy az esélyegyenlőség eléréséhez felhasználja azt, és nem tekint el a Közoktatási Intézményi Esélyegyenlőségi Intézkedései és Akciós tervétől. Folyamatosan kontroll alatt tartja, hogy a szakszolgálatok intézkedési és akciótervét betartja és annak tükrében jár el a megvalósításban. Pétervására, 2007. december 12. Lajtosné Lécz Erzsébet sk. intézményvezető Záradék A Családsegítő- Gyermekjóléti Szolgálat és Nevelési Tanácsadó pedagógiai szakszolgálati egységek Esélyegyenlőségi Intézkedései és Akciótervét a fenntartó Pétervásárai Kistérség Többcélú Társulása 48/2007. (XII. 19.) határozatával elfogadta. Pétervására, 2007. december 20. Panyik Anita munkaszervezet-vezető

378


Közoktatási Esélyegyenlőségi helyzetelemzés Bükkszenterzsébet Község Önkormányzata

2007.

379


Tartalomjegyzék

1. Alapszabályok, előzmények.......................................................................................... 381 1.1. Jogszabályi hivatkozások ....................................................................................... 381 1.2. Fontosabb fogalmak ..............................................................................................386

2. Bevezetés ......................................................................................................................389 2.1. A Közoktatási esélyegyenlőségi helyzetelemzés és program célja........................389 2.2. Az esélyegyenlőség biztosításával összefüggő fenntartói tevékenységek, felelősségek ........................................................................................................................389

3. Bükkszenterzsébet település közoktatási esélyegyenlőségi helyzetelemzés..............390 3.1. Demográfiai adatok ...............................................................................................390 3.2. Népességvándorlás ................................................................................................ 391 3.3. Szociális helyzet a településen...............................................................................392 3.4. A közszolgáltatások elérhetősége ..........................................................................394 3.5. A szolgáltatásnyújtás fenntartói/szervezeti háttere ..............................................394 3.6. Óvodáztatás ...........................................................................................................396 3.7. Általános iskola ......................................................................................................397 3.8. A településen élő óvodás gyermekek, általános iskolás tanulók száma, eljárók száma............................................................................................................................397 3.9. Óvodás gyermekek és általános iskolás tanulók száma a településen, bejárók, utazási feltételek ...........................................................................................................398 3.10. Gyermekek, tanulók száma a település intézményeiben.....................................399 3.11. A település szakember-ellátottsága ...................................................................... 401 3.12. Integrációs és/vagy képesség-kibontakoztató támogatás az egyes intézményekben ..........................................................................................................................27 3.13. Az önkormányzati hozzájárulásának mértéke a település intézményeiben ........402

4. A helyzetelemzés összegzése .......................................................................................403

A dokumentumot Bükkszenterzsébet Község Önkormányzata és intézményei által nyújtott adatok, valamint az Oktatási és Kulturális Minisztérium által közzétett Helyzetelemzést segítő adatlap a Települési Közoktatási Esélyegyenlőségi Program tervezéséhez című útmutató alapján készítette Kovács Krisztián vezető – tanácsos.

380


1. Alapszabályok, előzmények 1.1. Jogszabályi hivatkozások 1949. ÉVI XX. TÖRVÉNY A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYÁRÓL Az alapvető jogok és kötelességekből kiemelve: 54. § (1) A Magyar Köztársaságban minden embernek veleszületett joga van az élethez és az emberi méltósághoz, amelyektől senkit nem lehet önkényesen megfosztani. (2) Senkit nem lehet kínzásnak, kegyetlen, embertelen, megalázó elbánásnak vagy büntetésnek alávetni, és különösen tilos emberen a hozzájárulása nélkül orvosi vagy tudományos kísérletet végezni. 70/A. § (1) A Magyar Köztársaság biztosítja a területén tartózkodó minden személy számára az emberi, illetve az állampolgári jogokat, bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül. (2) Az embereknek az (1) bekezdés szerinti bármilyen hátrányos megkülönböztetését a törvény szigorúan bünteti. (3) A Magyar Köztársaság a jogegyenlőség megvalósulását az esélyegyenlőtlenségek kiküszöbölését célzó intézkedésekkel is segíti. 70/B. § (1) A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a munkához, a munka és a foglalkozás szabad megválasztásához. (2) Az egyenlő munkáért mindenkinek, bármilyen megkülönböztetés nélkül, egyenlő bérhez van joga. (3) Minden dolgozónak joga van olyan jövedelemhez, amely megfelel végzett munkája mennyiségének és minőségének. (4) Mindenkinek joga van a pihenéshez, a szabadidőhöz és a rendszeres fizetett szabadsághoz. 70/C. § (1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy gazdasági és társadalmi érdekeinek védelme céljából másokkal együtt szervezetet alakítson, vagy ahhoz csatlakozzon. (2) A sztrájkjogot, az ezt szabályozó törvények keretei között lehet gyakorolni. 70/D. § (1) A Magyar Köztársaság területén élőknek joguk van a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez. (2) Ezt a jogot a Magyar Köztársaság a munkavédelem, az egészségügyi intézmények és az orvosi ellátás megszervezésével, a rendszeres testedzés biztosításával, valamint az épített és a természetes környezet védelmével valósítja meg. 70/E. § (1) A Magyar Köztársaság állampolgárainak joguk van a szociális biztonsághoz; öregség, betegség, rokkantság, özvegység, árvaság és önhibájukon kívül bekövetkezett munkanélküliség esetén a megélhetésükhöz szükséges ellátásra jogosultak.

381


(2) A Magyar Köztársaság az ellátáshoz való jogot a társadalombiztosítás útján és a szociális intézmények rendszerével valósítja meg. 70/F. § (1) A Magyar Köztársaság biztosítja az állampolgárok számára a művelődéshez való jogot. (2) A Magyar Köztársaság ezt a jogot a közművelődés kiterjesztésével és általánossá tételével, az ingyenes és kötelező általános iskolával, képességei alapján mindenki számára hozzáférhető közép- és felsőfokú oktatással, továbbá az oktatásban részesülők anyagi támogatásával valósítja meg. 70/J. § A Magyar Köztársaságban a szülők, gondviselők kötelesek kiskorú gyermekük taníttatásáról gondoskodni.

70/K. § Az alapvető jogok megsértése miatt keletkezett igények, továbbá a kötelességek teljesítésével kapcsolatban hozott állami döntések elleni kifogások bíróság előtt érvényesíthetők. A KÖZOKTATÁSI TÖRVÉNYNEK A TÉMÁHOZ KAPCSOLÓDÓ EGYES RENDELKEZÉSEI (1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról) A törvény bevezető mondata már kiemeli az esélyegyenlőség fontosságát: A Magyar Köztársaság Alkotmányában meghatározott művelődéshez való jog esélyegyenlőség alapján való gyakorlásának biztosítása, a lelkiismereti meggyőződés szabadságának és a valásszabadságnak, a hazaszeretetre nevelésnek a közoktatásban való érvényesülése, a nemzeti és etnikai kisebbségek anyanyelvi oktatáshoz való jogának megvalósítása, a tanszabadság és a tanítás szabadságának érvényesítése, a gyermekek, tanulók, szülők és a közoktatásban foglalkoztatottak jogainak és kötelességeinek meghatározása, továbbá korszerű tudást biztosító közoktatási rendszer irányítása és működtetése. A törvény 10.§.-a foglalkozik a tanulói jogokkal, 11.§. a tanulói különös jogokkal, ennek a paragrafusnak kiemelt jelentőségű a (7) bekezdése: (7) Az e törvényben meghatározott jogokat és kötelezettségeket rendeltetésüknek megfelelően kell gyakorolni, illetőleg teljesíteni. A jogok rendeltetésszerű gyakorlása során kiemelt figyelmet kell fordítani a gyermeki és tanulói jogok érvényesítésére. A jog gyakorlása akkor nem tekinthető rendeltetésszerűnek, ha az e törvényben és a szakképzésről szóló törvényben, illetve az e törvények végrehajtására kiadott jogszabályokban biztosított jogok csorbítására, érdekérvényesítési lehetőségek korlátozására, a véleménynyilvánítás elfojtására, a tájékozódási jog korlátozására irányul, vagy erre vezet. A rendeltetésellenes joggyakorlást haladéktalanul meg kell szüntetni, és hátrányos következményeit - az e törvényben, illetve a szakképzésről szóló törvényben szabályozott eljárás keretében - orvosolni kell. Az eljárásban a gyermek, tanuló javára kell dönteni, ha a tényállás nem tisztázható megnyugtatóan.

83. § (1) A nevelési-oktatási intézmény a gyermekkel, a tanulóval kapcsolatos döntéseit - jogszabályban meghatározott esetben és formában - írásban közli a tanulóval, illetve a szülővel. 382


(2) A tanuló, a szülő, az óvoda, az iskola, a kollégium döntése vagy intézkedése, illetve intézkedésének elmulasztása (a továbbiakban együtt: döntés) ellen - a közléstől, ennek hiányában a tudomására jutásától számított tizenöt napon belül - a gyermek, tanuló érdekében eljárást indíthat, kivéve a magatartás, a szorgalom, valamint a tanulmányok értékelését és minősítését. Eljárás indítható a magatartás, szorgalom és a tanulmányok minősítése ellen is, ha a minősítés nem az iskola által alkalmazott helyi tantervben meghatározottak alapján történt, illetve a minősítéssel összefüggő eljárás jogszabályba vagy a tanulói jogviszonyra vonatkozó rendelkezésekbe ütközik. (3) Az eljárást megindító kérelem, ha a) egyéni érdeksérelemre hivatkozással nyújtják be, felülbírálati kérelem; b) jogszabálysértésre hivatkozással nyújtják be, törvényességi kérelem. (4) A fenntartó képviselője jár el, és hoz másodfokú döntést a) a törvényességi kérelem; továbbá b) az óvodai felvételekkel és az óvodából való kizárással, a tanulói jogviszony, valamint a kollégiumi tagsági viszony létesítésével, megszüntetésével, a tanulói fegyelmi ügyekkel kapcsolatban benyújtott felülbírálati kérelem tekintetében. (5) A fenntartó képviselője a (4) bekezdésben meghatározott eljárásban a kérelmet elutasíthatja, illetve a döntést jogszabálysértés vagy egyéni érdeksérelem esetén a) megváltoztathatja, vagy b) megsemmisítheti, és a nevelési-oktatási intézményt új döntés meghozatalára utasíthatja. (6) A felülbírálati kérelmet - a (4) bekezdésben felsorolt felülbírálati kérelmek kivételével - az iskolaszék, illetve, ha ilyen nem működik, a nevelőtestület tagjaiból álló, legalább három tagú bizottság vizsgálja meg. A vizsgálat eredményeképpen az iskolaszék, illetve a bizottság a) a felülbírálati kérelmet elutasítja; b) a döntés elmulasztóját döntéshozatalra utasítja; c) a hozott döntést megsemmisíti, és a döntéshozót új döntés meghozatalára utasítja. (7) A felülbírálati kérelem és a törvényességi kérelem benyújtásával kapcsolatos határidő számítására, a mulasztásra, a kérelem elbírálásával kapcsolatos eljárásra az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló törvénynek a rendelkezéseit kell alkalmazni. (8) A tanuló, a szülő a fenntartónak a törvényességi kérelem, továbbá - a 76. § (2) bekezdésének a)-b) pontjában és a 76. § (5) bekezdésének a)-b) pontjában meghatározott fegyelmi ügyek kivételével - a felülbírálati kérelem tárgyában hozott döntésének bírósági felülvizsgálatát kérheti, a közléstől számított harminc napon belül, jogszabálysértésre és tanulói jogviszonyra vonatkozó rendelkezésekbe ütközésre hivatkozással.

383


Eddig is szabályozta a jogrend az egyenlő bánásmóddal kapcsolatos jogokat. Több jogszabályban és Alkotmány Bírósági határozatban szerepel, ezzel kapcsolatos állásfoglalás, de nem voltak egységesek a használt fogalmak, nem szankcionálta kellőképpen ezeknek, a jogoknak a megsértését a szabályozás. Az egyenlő bánásmódról szóló törvény törekszik ezeknek a hiányosságoknak pótlására, az európai normákkal való összhang megteremtésére! Az Alkotmánybíróság gyakorlata az Alkotmány 70/A. § (1) bekezdése és az 54. § (1) bekezdésében biztosított emberi méltósághoz való jogot az egész jogrendszer tekintetében az állam kötelezettségévé teszi. Az Alkotmány 70/A. § (1) bekezdésében foglalt tilalom nem csak az emberi, illetve az alapvető állampolgári jogokra irányadó, hanem e tilalom - amennyiben a különbségtétel sérti az emberi méltósághoz való jogot kiterjed az egész jogrendszerre. [ABH 1992. 280, 281.]. Az Alkotmánybíróság szerint az a megkülönböztetés sérti az emberi méltóságot, amely önkényes, vagyis „nincs tárgyilagos mérlegelés szerint ésszerű indoka” [35/1994. (VI. 24.) AB határozat, ABH 1994. 197, 200.]. Az Alkotmány 8. § (1) bekezdése szerint az alapjogok tiszteletben tartása és védelme az állam elsőrendű kötelessége. Ennek megfelelően az egyenlő emberi méltóságában sérelmet szenvedett személy számára az államnak megfelelő jogvédelmet kell biztosítania.  EGYENLŐ BÁNÁSMÓD – ESÉLYEGYENLŐSÉG - POZITÍV MEGKÜLÖNBÖZTETÉS A 2003 évi CXXV. Törvény egy törvényen belül kívánja szabályozni az egyenlő bánásmódra és az esélyegyenlőségre vonatkozó szabályokat. Az egyenlő bánásmód követelménye a kötelezettektől azt kívánja meg, hogy tartózkodjanak minden olyan magatartástól, amely bizonyos tulajdonságaik alapján egyes személyek vagy személyek egyes csoportjaival szemben közvetlen vagy közvetett hátrányos megkülönböztetést, megtorlást, zaklatást vagy jogellenes elkülönítést eredményez. Alapvetően tehát az egyenlő bánásmód követelménye az egyik oldalon negatív kötelezettséget jelent: a kötelezettek nem sérthetik meg mások egyenlő emberi méltóságát. A jogosult oldalán ugyanakkor ez azt eredményezi, hogy mindenkinek jogosultságként kikényszeríthető igénye van arra, hogy őt egyenlő méltóságú személyként kezeljék. Hétköznapi nyelven fogalmazva jogsérelem esetén az államnak kötelessége a sérelem ellen fellépni, tehát az illető „elvárhatja” ennek betartását! Ezzel szemben az esélyegyenlőség esetén senkinek sincs jogosultságként kikényszeríthető igénye, hétköznapi nyelven ilyen „elvárással” nem léphet fel elmaradása esetén! Az eleve hátrányos helyzetben levő személyek formálisan egyenlőként való kezelése ugyanakkor a hátrányos helyzet konzerválásával járna. Ahhoz, hogy a hátrányos helyzetben levő személyek ezt a hátrányukat leküzdhessék, nem elegendő annak biztosítása, hogy őket a többiekkel azonos jogok illessék meg, hanem olyan pozitív intézkedésekre van szükség, amelyek lehetővé teszik, hogy a helyzetükből fakadó hátrányaikat csökkenteni, illetve megszüntetni lehessen. E pozitív intézkedések megtételére az Alkotmány 70/A. § (3) bekezdése alapján elsősorban az állam köteles, de az esélyegyenlőség előmozdítása érdekében bizonyos kötelezettségeket az állam magánfelek számára is előírhat. Az esélyegyenlőségre törekvés látszólag ellentmond az egyenlő bánásmód elvének, de ez az ellentmondás csak látszólagos. Az esélyegyenlőségre törekvés bizonyos személyeket a többiekhez képest előnyösebb helyzetbe hoz, de ezt azért teszi, hogy az eleve fennálló hátrányukat csökkentse. Ezt nevezzük pozitív diszkriminációnak!. Az Alkotmánybíróság szerint „... ha valamely - az Alkotmányba nem ütköző - társadalmi cél vagy valamely alkotmányos jog csakis úgy érvényesíthető, hogy e szűkebb értelemben vett egyenlőség nem valósítható meg, akkor az ilyen pozitív diszkriminációt nem lehet alkotmányellenesnek minősíteni” [9/1990. (IV. 25.) AB határozat, ABH 1990. 46, 48.] Ennek megfelelően az esélyegyenlőség előmozdítása érdekében tett intézkedés az egyenlő bánásmód követelményének alkotmányos korlátja lehet, vagyis e két szabályozási terület -

384


minden különbözőségük ellenére - csak szerves egységben szemlélhető. Az egyenlő bánásmód szabályozása „normatív”. Az esélyegyenlőséggel kapcsolatban „keretszabályozás” kialakítására tesz kísérletet. Az esélyegyenlőség előmozdítása elsősorban nem normatív szabályozás megalkotása által, hanem konkrét, a hátrányok kiegyenlítését segítő intézkedések végrehajtásával érhető el. A területet érintő szabályozásnak ennek megfelelően az a feladata, hogy olyan keretet biztosítson (ezért keretszabályozás) ezen állami intézkedéseknek, amelyek a közösségi erőforrások leghatékonyabb felhasználását teszik lehetővé. Az egyenlő bánásmód követelménye kiterjed minden olyan nevelésre, oktatásra, képzésre: 27. § a) amely államilag jóváhagyott vagy előírt követelmények alapján folyik, vagy b) amelynek megszervezéséhez az állam ba) közvetlen normatív költségvetési támogatást nyújt, vagy bb) közvetve - így különösen közterhek elengedése, elszámolása vagy adójóváírás útján - hozzájárul (a továbbiakban együtt: oktatás). (2) Az egyenlő bánásmód követelményét az (1) bekezdésben meghatározott oktatással összefüggésben érvényesíteni kell különösen a) az oktatásba történő bekapcsolódás feltételeinek meghatározása, a felvételi kérelmek elbírálása, b) az oktatás követelményeinek megállapítása és a követelménytámasztás, c) a teljesítmények értékelése, d) az oktatáshoz kapcsolódó szolgáltatások biztosítása és igénybevétele, e) az oktatással összefüggő juttatásokhoz való hozzáférés, f) a kollégiumi elhelyezés és ellátás, g) az oktatásban megszerezhető tanúsítványok, bizonyítványok, oklevelek kiadása, h) a pályaválasztási tanácsadáshoz való hozzáférés, valamint i) az oktatásban való részvétellel összefüggő jogviszony megszüntetése során. (3) Az egyenlő bánásmód követelményének megsértését jelenti különösen valamely személy vagy csoport a) jogellenes elkülönítése egy oktatási intézményben, illetve az azon belül létrehozott tagozatban, osztályban vagy csoportban, b) olyan nevelésre, oktatásra való korlátozása, olyan nevelési, oktatási rendszer vagy intézmény létesítése, fenntartása, amelynek színvonala nem éri el a kiadott szakmai követelményekben meghatározottakat, illetve nem felel meg a szakmai szabályoknak, és mindezek következtében nem biztosítja a tanulmá385


nyok folytatásához, az állami vizsgák letételéhez szükséges, az általában elvárható felkészítés és felkészülés lehetőségét. (4) Az oktatási intézményekben nem működhetnek olyan szakkörök, diákkörök és egyéb tanulói, hallgatói, szülői vagy más szervezetek, amelyek célja más személyek vagy csoportok lejáratása, megbélyegzése vagy kirekesztése. 28. § (1) Nem sérti az egyenlő bánásmód követelményét, ha az oktatást csak az egyik nembeli tanulók részére szervezik meg, feltéve, hogy az oktatásban való részvétel önkéntes, továbbá emiatt az oktatásban résztvevőket semmilyen hátrány nem éri. (2) Nem sérti az egyenlő bánásmód követelményét, ha a) közoktatási intézményben a szülők kezdeményezésére és önkéntes választása szerint, b) felsőoktatási intézményben a hallgatók önkéntes részvétele alapján Olyan vallási vagy más világnézeti meggyőződésen alapuló, továbbá kisebbségi vagy nemzetiségi oktatást szerveznek, amelynek célja vagy tanrendje indokolja elkülönült osztályok vagy csoportok alakítását; feltéve, hogy emiatt az oktatásban résztvevőket semmilyen hátrány nem éri, továbbá ha az oktatás megfelel az állam által jóváhagyott, államilag előírt, illetve államilag támogatott követelményeknek. (3) A 27. § (2) bekezdésének a) pontjától a nyelvi vagy kulturális önazonosság megőrzését szolgáló, illetve egyházi, kisebbségi vagy nemzetiségi oktatási intézmény tekintetében jogszabály eltérően rendelkezhet. 29. § Törvény vagy törvény felhatalmazása alapján megalkotott kormányrendelet az iskolarendszeren belüli, valamint az iskolarendszeren kívüli oktatásban részt vevők meghatározott körére - az oktatással, képzéssel összefüggésben - előnyben részesítési kötelezettséget írhat elő. 1.2. Fontosabb fogalmak 

Közvetlen hátrányos megkülönböztetés: az olyan rendelkezés, amelynek eredményeként egy személy vagy csoport valós vagy vélt tulajdonsága miatt részesül más, összehasonlítható helyzetben levő személyhez vagy csoporthoz képest kedvezőtlenebb bánásmódban.



Közvetett hátrányos megkülönböztetés: az a közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek nem minősülő, látszólag az egyenlő bánásmód követelményének megfelelő rendelkezés, amely az előző pontban meghatározott tulajdonságokkal rendelkező egyes személyeket vagy csoportokat más, összehasonlítható helyzetben lévő személyhez vagy csoporthoz képest lényegesen nagyobb arányban hátrányosabb helyzetbe hoz.



Jogellenes elkülönítés: az a magatartás, amely meghatározott tulajdonságai alapján egyes személyeket vagy személyek csoportját másoktól - tárgyilagos mérlegelés szerinti

386


ésszerű indok nélkül - elkülönít. Ez a rendelkezés nem sérthet alapvető jogot, nem biztosíthat feltétlen előnyt, és nem zárhatja ki az egyéni szempontok mérlegelését. 

Települési esélyegyenlőségi program - a Programban meghatározott célokkal összhangban - az önkormányzat helyi esélyegyenlőségi programot fogadhat el, amelyben elemzi a településen élő hátrányos helyzetű csoportok helyzetének alakulását, és meghatározza az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő célokat. Az önkormányzati esélyegyenlőségi program tartalmazza különösen a helyi közügyekkel és a települési önkormányzat által ellátott feladatokkal kapcsolatos célokat, megvalósításuk forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését.



A diszkrimináció és esélyegyenlőség kapcsolata: A diszkrimináció tilalma azonban önmagában nem oldja meg a törvényi előírások teljesülését, azaz nem szünteti meg a létező egyenlőtlenségeket. Pontosan ezért van szükség esélyegyenlőségi politikára. Az egyenlő bánásmóddal szemben az esélyegyenlőségi politika azt kívánja meg, hogy a diszkrimináció tilalmának betartásán túl erőfeszítéseket tegyenek a nők, a romák, valamint a fogyatékossággal élők (a továbbiakban: érintett célcsoportok) esélyegyenlőségének javítása érdekében. Az esélyegyenlőségi politika tehát nem esik egybe az egyenlő bánásmód biztosításával: mindazon jogi és nem jogi eszközöket jelenti, amelyek azt a célt szolgálják, hogy mindenki egyenlő eséllyel érvényesülhessen az élet legkülönbözőbb területein – oktatás, egészségügy, munkaerőpiac, szociális biztonság stb. –, de legalábbis csökkenjenek az érintett célcsoportokat érő hátrányok.



Esélyek javítása, kiegyenlítése: Esélyeik javításán azt kell érteni, hogy a település önkormányzata hatékonyan eléri az érintetteket kapcsolatos információkkal, javítja hozzáférésüket a már létező szolgáltatásokhoz, azaz nagyobb számban vehetik igénybe ezeket a szolgáltatásokat, illetve új szolgáltatásokkal látja el őket.



Szolgáltatási kötelezettségek: A szolgáltatás nyújtása során arra kell törekedni, hogy a célcsoportok, a lakosság tagjai: Minél nagyobb számban kapjanak információt szolgáltatásairól, Minél nagyobb számban részesüljenek a szolgáltatásaiból és más tevékenységéből, Versenyképességét, helyzetét, életkörülményeit érdemben javítsák , személyre szabott, speciális igényeket kielégítő szolgáltatásokat kapjanak

387




Esélyegyenlőség érvényesítése: Néhány társadalmi csoport, így különösen a szociálisan hátrányos helyzetűek közé tartozók számtalan hátrányt szenvednek el mindennapi életük során. Mindannyiunk érdeke, hogy javuljon ezeknek az embereknek az élete. A demográfiai változások, a foglalkoztatás növelése, a képzettségbeli hiányosságok orvoslása, a vállalkozások versenyképességének növelése, szegregációmentes közoktatás ebben fontos eszköz lehet.

388


2. Bevezetés A fenti törvényi háttér szellemében Bükkszenterzsébet Község Önkormányzata a következőkben dolgozza ki Települési Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzését és Programját, vállalva, hogy az elkészült és elfogadott dokumentumot összehangolja az önkormányzati intézkedési tervvel, az önkormányzati minőségirányítási programmal, valamint a fenntartása alatt működő közoktatási intézmények működtetésével, pedagógiai munkájukat szabályozó dokumentumaikkal. 2.1. A Közoktatási esélyegyenlőségi helyzetelemzés és program célja A hazai jogrendszerekben az Európai Unióhoz való csatlakozásig nem szerepelt kiemelten az esélyegyenlőségi szempontok figyelembevétele. Ez a csatlakozással módosult: az esélyegyenlőség érvényesítése - a régi tagállamokhoz hasonlóan - Magyarországon is a fejlesztéspolitika alapvető szempontja. Az esélyegyenlőség mindannyiunk számára fontos érték! Segít elérni azt a célunkat, hogy mindenkinek esélye legyen a munkavállalásra, a karrierre, a jó minőségű szolgáltatásokra – függetlenül attól, hogy nő vagy férfi, egészséges vagy fogyatékossággal él, milyen a származása vagy az anyagi helyzete. Az esélyegyenlőség biztosítása horizontális elvárás. Az esélyegyenlőség érvényesítése nem pusztán követelmény, hanem az önkormányzatoknak is hosszú távú érdeke, hiszen növeli a szervezet versenyképességét Az esélyegyenlőség biztosítása a legtöbb esetben nem jár többletköltséggel: csupán szemléletváltást, rugalmasságot, nagyobb figyelmet igényel a szervezet vezetősége, illetve alkalmazottjai részéről, és szorosan kapcsolódik az önkormányzati törvényben foglaltak végrehajtásához. A Települési Közoktatási Esélyegyenlőségi Program a településen működő közoktatási intézmények közreműködésével került megtervezésre.. A program kidolgozása során, az elfogadását megelőzően biztosított volt a szükséges a konzultáció és véleményformálás lehetősége a megvalósításban érintett szakmai és társadalmi partnereknek. A Közoktatási esélyegyenlőségi helyzetelemzés és a Közoktatási esélyegyenlőségi program célja:  A közoktatás terén megvalósuló esélyegyenlőség elősegítése a község közoktatási intézményekben. 

Az esetleges szegregációs és szelekciós mechanizmusok lehetőségének kiszűrése.



Az egyenlő hozzáférés biztosítása a minőségi oktatáshoz.



A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók és a sajátos nevelési igényű tanulók esélyegyenlőségének biztosítása és előmozdítása az oktatási-nevelési folyamatokban (támogató lépések, szolgáltatások bevezetése, melyek csökkentik a meglévő hátrányokat, javítják az iskolai sikerességet, támogatják a megfelelő pályaválasztását).



A diszkriminációmentesség, szegregációmentesség, az oktatási és társadalmi integráció támogatása.

2.2. Az esélyegyenlőség biztosításával összefüggő fenntartói tevékenységek, felelősségek Az esélyegyenlőség biztosításával összefüggő fenntartói tevékenységek, felelősségek az alábbiak:  esélyegyenlőségi célok elérése érdekében a kötelezettségek meghatározása; 

a kötelezettségek teljesítéséért felelős személyek kijelölése, akinek fő feladatai: o a program megvalósításának koordinálása, o a program végrehajtásának nyomon követése, 389


o az esélyegyenlőség sérülésére vonatkozó esetleges panaszok kivizsgálása; 

az esélyegyenlőségi terv nyilvánosságának biztosítása;



az esélyegyenlőségi terv megvalósításában érintett intézményvezetők tájékoztatása, felkészítése a megvalósításra;



az egyenlő bánásmód elvét sértő információk beszerzésének módszereinek kidolgozása;



befogadó és toleráns légkör optimális kialakítása és fenntartása az intézményekben;



akcióterv készítése a helyzetelemzés által feltárt problémákra, hiányosságokra;



esélyegyenlőségi kockázatok kezelése, intézkedési tervek készítése, értékelése, folyamatos korrekciója;



fejlesztési célok időrendi prioritásának kialakítása, a mérhetőséget lehetővé tevő indikátorok meghatározása;



az esélyegyenlőség javításához kapcsolódó prioritási sorrend meghatározása;



a közoktatási intézmények működését és pedagógiai munkáját érintő, és az esélyegyenlőségi szempontból fontos egyéb közszolgáltatásokat meghatározó stratégiai dokumentumba és iránymutatásba garantáltan be kell építeni és a működés során érvényesíteni az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó kötelezettségeket és a program célkitűzéseit; folyamatos korrekciós tevékenységek biztosítása a monitoring vizsgálatokkal összhangban. A monitoring vizsgálatokra évente sort kell keríteni.



az eredmények nyilvánosságra hozásakor maximálisan érvényesíteni kell a személyes adatok védelmét;



a végrehajtásról évente tájékoztatni kell a település döntéshozóit. Az értékelést az intézményi önértékelés és egyéb információk, illetve az akciótervben meghatározott indikátorok teljesülése alapján kell elvégezni.

3. Bükkszenterzsébet település közoktatási esélyegyenlőségi helyzetelemzés Az alábbiakban közölt helyzetelemzést az Oktatási és Kulturális Minisztérium e célból honlapján közzétett sablonja és adatlapjai alapján készítettük el. 3.1. Demográfiai adatok Vizsgált terület Lakónépesség száma Állandó népesség száma Állandó népességből a 0-2 évesek száma Állandó népességből a 3-5 évesek száma Állandó népességből a 6-14 évesek száma Állandó népességből a 15-18 évesek száma Állandó népességszám változása 2000-2007 (- / +)

adatok 1181 1213 39 48 96 64 186

390


Népesség-nyilvántartó adatai a Bükkszenterzsébet területén született gyermekek számáról év 2002 2003 2004 2005 2006 fő 14 13 9 19 9 A fenti táblázatok a demográfiai helyzetéről adnak áttekintést statisztikai adatok alapján. Megállapíthatjuk, hogy az 1980 óta Magyarországon jellemző népességcsökkenő tendencia a településre is jellemző. A település ennek ellenére fejlődik és rendkívül népszerű a fiatalok körében. A népesség csökkenés a község halálozási arányából következik. A kereskedelmi, szolgáltató jellegű infrastruktúra a megyeszékhely közelsége miatt speciális kiépítettség, hiszen a lakosság számára könnyen elérhető kevés utazással. A fejlesztés irányát az önkormányzat „Településfejlesztési koncepciója” határozza meg. Cél, hogy a község legyen otthona valamennyi törvénytisztelő állampolgárnak, anyagi helyzetétől, társadalmi körülményeitől függetlenül. Találják meg itt biztonságos és színvonalas otthonukat, az egészségügy, az oktatás, a kultúra és a közművelődés, valamint a sport területén felmerülő igényeik kielégítésének lehetőségeit. 3.2. Népességvándorlás 1=Egyáltalán nem jellemző …5=Nagyon nagy mértékben jellemző 0= nem megítélhető Bevándorlás 3 Közeli településekről 2 Közeli városból 2 Távolabbi településekről 2 Távolabbi városokból 1 Megyeszékhelyről 2 Budapestről 1 Külföldről Elvándorlás Közeli településekre Közeli városba Távolabbi településekre Távolabbi városokba Megyeszékhelyre Budapestre Külföldre

2 2 2 2 3 1 1

Mivel Bükkszenterzsébet szűkebb értelemben Heves megye székhelyének (Eger) agglomerációjához tartozik így a lakosságszám alakulását a beköltözések nem nagy mértékben de befolyásolják. A község elhelyezkedése nagyon kedvező, jó közlekedési lehetőséggel rendelkezik, ami vonzóvá teheti a településre költözéseket, ehhez hozzájárul a nagyon kedvező természeti adottság is. Bükkszenterzsébet önkormányzata sokat tesz azért, hogy óvodában, általános iskolában megfelelő szakmai kondíciók mellett, megfelelő épületekben, egyre jobb infrastrukturális feltételek között biztosítsa a településen élők számára a megfelelő nevelő-oktató tevékenységet. A működőképesség megtartása mellett az iskola, épületének felújítását 2007-ben megvalósította, az óvoda korsze-

391


rűsítése folyamatban. A gyermekek számára jobb és otthonosabb feltételeket kíván teremteni a mindennapi iskolai, óvodai élethez. Ugyanakkor problémát jelent, hogy nincs olyan külterületi ingatlan az önkormányzat tulajdonában, ahova ipari, kereskedelmi jellegű szolgáltatásokat telepíthetnének, illetve munkahelyteremtéshez biztosítanának feltételeket. 3.3. Szociális helyzet a településen2 Összesen A település aktív népességének száma

722

Az aktív népesség aránya az összes lakoshoz viszonyítva Munkanélküliek száma a településen

60% 94

A munkanélküliek aránya a lakossághoz viszonyítva

7,7 %

Tartósan munkanélküliek

49

Hányan kapnak rendszeres szociális segélyt?

76

Ebből

Hány gyermek után igényelnek rendszeres gyermekvédelmi támogatást? Azon gyermekek száma, akiknek a szülei nyilatkoztak halmozottan hátrányos helyzetükről Azon gyermekek száma, akiknek a szülei 8 általánosnál magasabb iskolai végzettségről nyilatkoztak Azon gyermekek száma, akinek szülei nem nyilatkoztak

Ebből

Külterületen élők száma: 3-5 éves gyermekek száma ebből óvodába jár általános iskolás tanulók száma

ebből

Etnikailag szegregált (telepszerű) lakókörnyezetben élők száma:

2

3-5 éves gyermekek száma ebből óvodába jár általános iskolás tanulók száma

0 0 nincs adat

halmozottan hátrányos helyzetűek

összesen -

148

-

összesen -

-

-

-

halmozottan hátrányos helyzetűek

2007.10.havi adatok

392


A munkanélküliek számát tekintve a mutatószám az országos átlag alatt van. A tartósan munkanélküliek számát tekintjük, akkor kedvezőbb a helyzet. Viszont elszomorító tény, hogy a 94 fő munkanélküli személyből 76 fő részesül rendszeres szociális segélyben. Igencsak magas a rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülők szám is, ami egyben azzal is indokolható, hogy sok család jövedelmi helyzete a létminimum szintjén van. Az intézményi adatlapok alapján jelenleg nincs halmozottan hátrányos helyzetű tanuló és gyermek a község intézményeiben. Ez a tény elgondolkoztató adat, amely feltehetően a korábbi nyilatkozatok hiánya miatt keletkezett, de feltehetően nem reális adat. A településen belül a „külterület” fogalma nem értelmezhető, hiszen bár elég nagy a község, nincsenek elkülönített telepek, etnikailag szegregált lakókörnyezetben nem élnek gyerekek.

393


3.4. A közszolgáltatások elérhetősége A település népessége az alábbi közszolgáltatásokat jellemzően helyben éri el. A közoktatási szakszolgálati feladatok ellátását döntő többségben, társulási együttműködésben Pétervására, és Tarnalelesz településeken válik elérhetővé. A logopédiai ellátáshoz utazó gyógypedagógust vesznek igénybe. Az étkeztetés, házi segítségnyújtás, mint szociális alapszolgáltatás kiépítése megtörtént. Más településen, és- A szolgáltatás ellápedig.2.. (km) tatlan KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNYI FELADATOK Óvodai nevelés X Általános iskolai oktatás 1-4. X Általános iskolai oktatás 5-8. Tarnalelesz Alapfokú művészetoktatás X KÖZOKTATÁSI SZAKSZOLGÁLATI FELADATOK Gyógypedagógiai tanácsadás X Korai fejlesztés és gondozás X Fejlesztő felkészítés X X Pétervására – KistérNevelési tanácsadás ség X Pétervására – KisLogopédiai ellátás térség Továbbtanulási, pályaválasztási X tanácsadás Gyógytestnevelés X GYERMEKJÓLÉTI ALAPELLÁTÁSOK Gyermekjóléti szolgáltatás Pétervására – Kistérség Bölcsőde X Családi napközi X Iskolai napközi X Házi gyermekfelügyelet X GYERMEKJÓLÉTI SZAKELLÁTÁSOK Családok átmeneti otthona X Közszolgáltatások

Helyben

3.5. A szolgáltatásnyújtás fenntartói/szervezeti háttere A településen igénybe vehető közszolgáltatások esetében a feladatellátás – az alábbi táblázat adatai szemléltetik Az alapfeladatokon kívül a település önkormányzata a közszolgáltatások jelentős részét nem saját fenntartású intézményén keresztül szervezi meg. Erre a hatályos törvények lehetőséget biztosítanak, hiszen a feladatellátási kötelezettség nem csak saját intézmény fenntartásával valósulhat meg. Persze kockázati tényezőt jelenthet, ha a közszolgáltatások szervezeti hátterét nem a fenntartó biztosítja, de együttműködési szerződésekkel, társulásokkal a feladat költség hatékonyan megoldható és működtethető.

394


Közszolgáltatások Önkormányzat saját fenntartású intézménye vagy gazdasági társasága Óvodai nevelés Általános iskolai oktatás

A feladatellátás fenntartói háttere Kiszervezett formában Intézmény- Többcélú Tárnon profit, civil, egyházi fenntartó sulás szervezet, vagy gazdasátársulás gi társaság

Megyei önkormányzat

Egyéb

X X

Alapfokú művészetoktatás Gyógypedagógiai tanácsadás Korai fejlesztés és gondozás Fejlesztő felkészítés Nevelési tanácsadás Logopédiai ellátás

X

Továbbtanulási-, pályaválasztási tanácsadás Gyógytestnevelés Gyermekjóléti szolgáltatás

X

Bölcsőde Családi napközi Iskolai napközi Házi gyermekfelügyelet Családok átmeneti otthona

395


3.6. Óvodáztatás Óvodai feladat-ellátási helyek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt)

1

Óvodai férőhelyek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt)

50

Óvodába beíratott gyermekek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt)

56

Óvodába beíratott halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma

0

Az óvodába be nem íratott 3-5 éves gyermekek száma

0

Az óvodába be nem íratott 3-5 éves halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma Gyógypedagógiai nevelésben részesülő óvodás gyermekek száma (integráltan neveltek nélkül)

0 0

Az óvodai gyermekcsoportok száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt)

2

A településen az óvodáskorú gyermekek elhelyezése a kapacitás szükségletek hiánya miatt csak a meghatározott létszámhatárig megoldott. Nincs azonban adat arról, hogy mekkora a száma a 3-5 éves korú be nem íratott gyermekeknek, és arról, hogy mennyi ebből a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma. Ezt mindenképpen szükséges felmérni, hiszen ezeknek a gyerekeknek „beóvodázása” javítja saját további esélyüket. Az óvoda egy telephelyen működik 56 fő beíratott gyermekkel.

396


3.7. Általános iskola Általános iskolai feladat-ellátási helyek száma (gyógypedagógiai oktatással együtt)

1

Általános iskolai osztálytermek száma (gyógypedagógiai oktatással együtt)

3

Az általános iskolai osztályok száma (gyógypedagógiai oktatással együtt)

3

Általános iskolai tanulók száma (gyógypedagógiai oktatással és magántanulókkal együtt) Általános iskolai magántanulók száma Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók száma

0

Gyógypedagógiai oktatásban részesülő általános iskolai tanulók száma (integráltan oktatott SNI gyermekek nélkül)

0

Halmozottan hátrányos helyzetű általános iskolai tanulók száma

0

Általános iskolában tanuló első évfolyamosok száma (gyógypedagógiai előkészítő osztályok tanulóival együtt)

40

8. évfolyamosok száma a nappali oktatásban (gyógypedagógiai oktatással együtt) A napközis tanulók száma az általános iskolákban (iskolaotthonos tanulókkal együtt) Átmeneti és tartós állami nevelésbe vettek száma

0

A településen egy telephelyen jelenleg biztosítva van az általános iskolai korú gyermekek elhelyezése. Az iskola 1-4. évfolyam oktatását bonyolítja le, összevont csoportokban, és 2 fő pedagógussal. Az általános iskolai férőhelyek számát az alapító okirat határozza Az adatok alapján az általános iskoláskorú gyermekek között 2 fő sajátos nevelési igényű tanuló. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók számának megállapítása folyamatban van, a szülői nyilatkozatok egyrészt feldolgozás alatt vannak, másrészt hiányoznak. Az intézmény 2007. szeptember 1-től a szomszédos község ÁMK fennhatósága alá tartozik, amelyet a négy fenntartó önkormányzat közösön üzemeltet. A változó finanszírozási szabályok miatt az önkormányzat kénytelen volt feladni önállóan fenntartott iskoláját, és becsatlakoztatni az ÁMK-ba. 3.8. A településen élő óvodás gyermekek, általános iskolás tanulók száma, eljárók száma A településről eljáró gyermekek száma az óvodásoknál elhanyagolható, statisztikailag nem számottevő mérték, pontosabban. Az általános iskolás korosztálynál viszont a község területén nem megoldott a 5-8. évfolyam oktatása, így a 4.osztály befejezését követően a tanulók a szomszédos községben folytatják tanulmányaikat.

397


3.9. Óvodás gyermekek és általános iskolás tanulók száma a településen, bejárók, utazási feltételek A szomszédos települések közelsége, illetve a határvonalak szinte egymásba épülése miatt sok esetben az iskola és óvoda közelsége alapján döntenek a szülők, hogy melyik település oktatási intézményébe írassák gyermeküket. Alsó tagozat esetében elsősorban Szentdomonkos településről járnak be gyerekek a bükkszenterzsébeti iskolába, akiknek a száma: 17 fő. Jellemző, és évek óta kedvező adat, hogy az óvodás korú gyermekek 70 %-a a község területéről kerül be az intézménybe, ugyanakkor a szomszédos községekből is egyre több azon szülők száma, akik ide íratják be gyermeküket.

398


3.10. Gyermekek, tanulók száma a település intézményeiben. tanulólétszám az iskolában az osztályszervezés módja szerint (csak általános iskola!) OM azonosító

intézmény neve

gyermek-, tanulólétszám az intézményben

Összesen 032355

3

Napközi otthonos óvoda

56

HHH3

SNI

Normál (általános) tanterv Összesen

HHH

3 40

SNI 3

Emelt szintű oktatás és/vagy két tanítási nyelvű iskolai oktatás Összesen -

HHH

SNI

Gyógypedagógiai tagozat Összesen

HHH

-

A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek „0” adata legtöbb esetben hiányzó adatot jelent.

399


A községben az önkormányzat fenntartásában 1 óvodai feladatellátó hely van, a gyermeklétszám meghaladja a férőhelyek számát. A sajátos nevelési igényű gyermekek nevelése nem szegregáltan történik, bár az októberi statisztikákban szerepel SNI gyermek. Ettől függetlenül megállapítható, hogy az SNI gyermekek feltérképezése folyamatban van, és számuk valószínűsíthetően alacsony. E mögött a tény mögött felismerhető egy olyan vezetői, óvodapedagógusi hozzáállás is, hogy a kisgyerekeket nem szeretnék semmilyen módon megkülönböztetni. A tevékenységközpontú nevelési program ugyanakkor jó lehetőségeket biztosít az egyéni fejlesztésekhez is. Az általános iskolákban is hasonló helyzetet lehet tapasztalni. Mivel a HHH besoroláshoz a szülők részéről nyilatkozatra van szükség, azt tapasztalta az iskolavezetés, hogy erre a szülők nagy része nem hajlandó. A pedagógiai programban a beilleszkedési nehézségek, a tanulási zavarok kezelésére kidolgozott helyes szakmai állásponttal találkoztunk. A kudarc okainak feltárása: tanulási képességek felmérése szakértők bevonásával, logopédus, pszichológus, képességvizsgáló központ véleményének kikérésével folyamatosan nyomon követhető. A feltárt probléma szakszerű kezelése elsősorban a következő foglalkozási formák hangsúlyozásával történik:  tanórai differenciált feladatok alkalmazása;  tantárgyi korrepetálás;  képességfejlesztő foglalkozások; Iskolában az egyik legfőbb törekvés, hogy a gyermekek nevelhetőségében fennálló jelentős eltérések ellenére minden gyereknél egységesen alakítsák ki az alapismereteket, alapképességeket, a közösség alapértékeit követő életvezetést, életmódot, vagyis a komprehenzivitás prioritást élvez. Az SNI gyerekek közül a diszlexiás gyermekek sikeres oktatásához elsősorban a haladási ütem lassítását tekintik kiindulópontnak. A pedagógusok továbbképzését a beiskolázási tervek alapján végzik, tudatosan, ismerkednek a kooperatív oktatásszervezéssel, a projektpedagógiával, valamint korszerű oktatásszervezéssel.

400


3.11. A település szakember-ellátottsága

Feladatok

Óvodai nevelés Általános iskolai oktatás Pedagógiai szakszolgálat Egészségügyi alapellátás Szociális alapellátás Szociális intézményi ellátás Gyermekjóléti szolgáltatás

Az előírt képesítés feltételeket a személyzet hiánytalanul

Hiányok megnevezése megjegyzések

Teljesí- Nem ti teljesíti X X X X X x

Kiszervezett formában működik. A feladatellátás megoldott.

A hatékony és gazdaságos működéshez a település több feladatot is kiszervezett formában valósít meg. A település elhelyezkedése miatt nagyon jó együttműködési lehetőségeket biztosít a szakfeladatok megoldására. A többcélú kistérségi társulásban még rengeteg lehetőség van az együttműködésre. A szakemberek továbbképzése szervezetten, a feladat jellegét figyelembe véve folynak. A több telephelyen működő iskola és óvoda esetében fontos lehet a lehetőségek vizsgálata után az egy telephely kialakítása. A gyermekvédelmi szolgáltatások a szociális szolgáltatásokkal ellentétben teljesen kiépítettek, de elsősorban feladat ellátási szerződések alkalmazásával történik a megvalósítás. A családsegítés kistérségi keretek között megoldott.

401


3.12. Az önkormányzati hozzájárulásának mértéke a település intézményeiben OM azono- intézmény neve sító Napközi Otthonos 032355 Óvoda

Önkormányzati /társulási hozzájárulás (Ft) 2005 2006 2007

1 gyermekre, tanulóra jutó hozzájárulás (Ft) 2005 2006 2007

A táblázat adataiból kiolvasható, hogy az önkormányzati hozzájárulás a település intézményeiben folyamatosan növekszik, de nem egyenlő mértékben. Ez nagyon sok összetevő függvénye. További vizsgálatot igényel, hogy az összetevők között szerepel-e a közoktatási esélyegyenlőség megteremtésére való törekvés. Ha az egy főre jutó hozzájárulásokat és azok emelkedését vizsgáljuk azt tapasztalhatjuk, hogy az önkormányzat anyagilag – lehetőségeihez képest – kiemelten támogatja az intézményeket.


4. A helyzetelemzés összegzése  A településen biztosítottak és elérhetőek az esélyegyenlőség szempontjából legfontosabb közszolgáltatások, kivételt képez a közoktatási szakszolgálati feladatokhoz kapcsolódó szolgáltatás, valamint a gyermekjóléti alapellátások közül a családi napközi, illetve a házi gyermekfelügyelet.  A településen élő 3-14 éves korosztály alapfokú közoktatási ellátási feltételei biztosítottak saját fenntartású intézményekben, illetve kiszervezett formában. Létszám tekintetében biztosítottak a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek teljes körű óvodáztatásának és közoktatási ellátásának feltételei, de a településen nincsenek pontos adatok arról, hányan és kik a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók. Nyilvántartásuk ettől az évtől kezdődött. Ez indokolja az adatokban rejlő ellentmondásokat is ezzel kapcsolatban.  A településen az országos átlagot nem haladja meg a sajátos nevelési igényű gyermekek aránya, a pontos regisztrációt azonban pótolni szükséges.  Mivel nincsenek pontos, felmérésen és nyilatkozatokon alapuló adatok arról, hányan és kik a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, így számadatok alapján nem állapítható meg pontosan, hogy folytatnak-e szegregáló, oktatásszervezési gyakorlatot az intézmények. A rendelkezésre álló adatok alapján a gyakorlat azt mutatja, hogy az intézményekben közvetlenül nincs ilyen gyakorlat. Ugyanakkor a nem önkormányzati fenntartású iskolában a beiskolázás csak az anyagi feltételek teljesülése révén lehetséges. A szociálisan hátrányos helyzetű gyerekeknek esélyük sincs arra, hogy a nem önkormányzati iskolába bekerüljenek. A tankötelezettségi törvényhez kapcsolódó Kt. előírások a továbbiakban kötelezővé teszik, hogy a hátrányos helyzetű tanulók is beiskolázhatóak legyenek a nem önkormányzati intézménybe, hiszen a 25%-os limit a hátrányos helyzetű tanulókra vonatkozóan ezt kikerülhetetlenné teszi. A szegregáció esetleges kialakulását a fenntartónak meg kell akadályoznia.  Az oktatás feltételeiben az intézményi telephelyek vonatkozásában van különbség. A fenntartó mindent megtesz azért, hogy az esélyt mindenki számára egyformán biztosítsa. A szabadidő hatékony eltöltése érdekében nagyon sok sport és kulturális tevékenységet kínálnak az intézmények.

403


PARÁD-PARÁDSASVÁR-BODONY KÖZSÉGEK INTÉZMÉNYFENNTARTÓ TÁRSULÁSÁNAK KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLŐSÉGI HELYZETELEMZÉSE ÉS TERVE

2007.

Készítette:

1046 Budapest, Klauzál u. 10.

404


Tartalom 1.

Vezetői összefoglaló ....................................................................................................... 406

2.

Stratégiai célok és alapelvek ......................................................................................... 406

3.

Általános elvek............................................................................................................... 407

4.

Helyzetelemzés ............................................................................................................... 407 4.1.

A természeti, gazdasági, társadalmi környezet általános jellemzése........................... 407

4.2.

A nem közoktatási ellátások, szolgáltatások helyzete................................................... 410

4.2.1. 4.2.2. 4.2.3. 4.2.4. 4.2.5. 4.2.6.

4.3.

Egészségügy............................................................................................................................410 Szociális ellátások ...................................................................................................................410 Közművelődés.........................................................................................................................411 Sport, egészséges életmód....................................................................................................... 411 Bölcsődei ellátás .....................................................................................................................411 Civil szervezetek .....................................................................................................................411

A közoktatás helyzete ...................................................................................................... 411

4.3.1. Az intézményfenntartó társulás községeiben élő 3-18 éves korosztály alapfokú közoktatási (óvodai és iskolai) ellátás feltételeinek vizsgálata......................................................................................411 A tanulói összetételre, a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók arányának kiegyenlítettségére 4.3.2. vonatkozó adatok vizsgálata.......................................................................................................................414 4.3.3. Az oktatás eredményességére vonatkozó adatok vizsgálata.................................................... 414 4.3.4. Az oktatás, nevelés feltételeinek vizsgálata a településen....................................................... 415 4.3.5. A települések által biztosított források vizsgálata. ..................................................................416

5.

Akció terv ....................................................................................................................... 417

6.

Monitoring, értékelés..................................................................................................... 422

7.

Nyilvánosság biztosítása................................................................................................ 422

8.

Program felülvizsgálata................................................................................................. 423

9.

Felelősségi körök ........................................................................................................... 423

10.

Elfogadás dátuma és módja ...................................................................................... 424

405


1. Vezetői összefoglaló A Magyar Országgyűlés 2003-ban fogadta el az Európai Unió és a hazai társadalom elvárásait tükröző 2003. évi CXXV. törvényt az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról, majd az Európai Unióhoz való csatlakozást követően kiemelten megjelentek az esélyegyenlőségi szempontok a közösséget érintő programok kialakításában, ill. projektek tervezésében. Az esélyegyenlőség érvényesítése Magyarországon is a fejlesztéspolitika alapvető szempontjává vált. Az esélyegyenlőségi szempontok értelmezése és alkalmazása új kihívás az Intézményfenntartó Társulási döntéshozók és a település lakói számára is. Az önkormányzat, a Köztársasági Esélyegyenlőségi Programban meghatározott célokkal összhangban az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 35. §-a és a Közoktatásról szóló 1993. LXXIX. törvény 89. §-a alapján fogadja el az Intézményfenntartó Társulási Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzését és Tervét, amelyben elemzi a településen élő hátrányos helyzetű csoportok közoktatási helyzetének alakulását, bemutatja a közoktatási helyzetet meghatározó gazdasági és társadalmi környezetet. Meghatározza az ezen csoportok oktatási esélyegyenlőségét elősegítő célokat, a célok eléréséhez szükséges feladatokat, forrásokat és a végrehajtáshoz szükséges határidőket. Az Intézményfenntartó Társulási Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés és Terv alapján készítik el a településen lévő intézmények a saját intézményi esélyegyenlőségi tervüket. Az Intézményfenntartó Társulási Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés és Terv (továbbiakban TKEHT) elkészítésekor figyelembe vettük az esélyegyenlőségi törvény4, a közoktatási törvény5, és a munka törvénykönyvének6 vonatkozó részeit. Az TKEHT készítése során tekintettel voltunk az esélyegyenlőség előmozdítását segítő hazai és nemzetközi ajánlásokra, dokumentumokra és programokra. A EHT készítése során törekedtünk a „jó kormányzás elveinek” érvényesítésére, vagyis mind a tervezésben, mind az elfogadás folyamatában a minél szélesebb körű bevonásra és konszenzusra törekedtünk. Úgy gondoljuk, hogy az igazi változás garanciája – a pénzügyi feltételek biztosítása mellett – a feladatmegosztás az önkormányzatok, civil szervezetek, vállalkozások, helyi közösségek, maguk az érintett csoportok, valamint családok és egyének között. Emellett a probléma társadalmi elfogadottságának javítása a másik fontos feltétel. Valljuk, hogy a sikeres társadalmi és munkaerő-piaci integráció kulcsa a közoktatásfejlesztés, ezen belül az esélyegyenlőség és az egyenlő hozzáférés biztosítása. 2. Stratégiai célok és alapelvek Stratégiai célunk, hogy Parád-Parádsasvár-Bodony községek olyan településsé váljanak, ahol senki sem tapasztal diszkriminációt vagy hátrányos megkülönböztetést. Stratégiai célunk megvalósításában kulcsszerepe van a településen lakók közoktatási szolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés biztosításának, és a meglévő hátrányok kompenzálását biztosító esélyteremtő lépések megtételének. Alapelveink: 4 2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról 5 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról 6 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről

406


Szolidaritás: Településünk közösségének minden tagjának érdeke a szolidaritás erősítése, amely nagyban elősegítheti a hátrányos helyzetű csoportok társadalmi integrációját, iskolai sikerességét, foglalkoztatási és érvényesülési lehetőségeit. Méltányos és rugalmas elbánás: A megkülönböztetés tilalma, az egyenlő bánásmód elve nem alkalmas az összes létező egyenlőtlenség megszüntetésére. Olyan pozitív, méltányos és rugalmas intézkedéseket kidolgozására törekszünk, amelyek elősegítik az érintettek iskolai sikerességét, társadalmi és foglalkoztatási pozíciójának javulását, megőrzését. A Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés és Terv megvalósulását a községek képviselő testületei nyomon követik, s ha szükséges módosítják. 3. Általános elvek Az intézményfenntartó társulást létrehozó önkormányzatok olyan társadalmi környezet támogatását célozzák meg, mely tiszteletben tartja a sokszínűséget, mentes a hátrányos megkülönböztetéstől, a zaklatástól, jogellenes elkülönítéstől, a megtorlástól, valamint biztosítja a közoktatáshoz való egyenlő esélyű hozzáférést és a hátrányos helyzetű csoportok pozitív diszkriminációját (esélyteremtő lépések). Emiatt az esélyegyenlőség előmozdítása érdekében szükség esetén előnyben részesítünk egyéneket, társadalmi csoportokat, ha az az esélyegyenlőtlenség felszámolására irányul. Kiemelt figyelmet fordítunk az alábbi csoportok közoktatási esélyegyenlőségének biztosítására: • halmozottan hátrányos helyzetű tanulók • sajátos nevelési igényű tanulók • hátrányos helyzetű tanulók • roma kisebbséghez tartozó tanulók. 4. Helyzetelemzés A helyzetelemzésben megjelenő adatok saját adatgyűjtésből, illetve hivatalos forrásokból származnak. A hivatalos forrásokat az adatok mellett zárójelben jelenítjük meg. 4.1.

A természeti, gazdasági, társadalmi környezet általános jellemzése

Az intézményfenntartó társulás települései a Mátra északi oldalán helyezkednek el egymástól néhány km-es távolságban. Bodony a települések közül zsákfalu, Parád és Parádsasvár pedig a 24-es főútvonal mentén fekszik. Parád Óhutát és Parádfürdőt is egyesíti. Figyelemre méltó adottságokkal rendelkeznek a társulás települései. Természeti szépségén túl turisztikai látnivalók is vonzzák a kirándulókat. Parádon és Parádsasváron csiszolják a híres parádi kristályt. A palóc tájegység hagyományainak ápolása, bemutatása és kutatása évtizedek óta folyik. Igen sok látnivaló található a mikro-térségben pl. a Parádfürdői Freskó étterem és a hozzá kapcsolódó Ybl szálló, a Károlyi kastély, a kocsi és víz múzeum, Asztalos Johák fafaragó kiállítása, a Palóc Ház illetve Tájház. Igen híres a kénhidrogénes „csevice” (Parádi víz Parádsasváron fakad) Parád Nagyközség a kistérség harmadik legnagyobb települése, a közoktatási feladatellátásban társulási központja Parádsasvár és Bodony községnek. Parád állandó lakosainak a száma jelenleg 2083 fő, akik közül a 0-18 éves korosztályba tartozik 308 fő (14,8%). A 2001-es népszámlálási adatok alapján az akkori 2310 lakosból 320 fő volt a 0-18 éves korosztályba tartozó (13,8%), amely a fiatal korosztályok arányának növekedését mutatja. A 0-18 éves korosztály létszáma ugyan kissé csökkent (statisztikailag stag407


nált, de a lakosságszámban bekövetkezett több mint 200 fős csökkenésnél lényegesen kisebb arányú volt a fiatal korosztályok létszámának változása. A falu korfája az elmúlt időszakban kedvező irányban változott. Parádsasvár állandó lakosainak a száma jelenleg 501 fő, akik közül a 0-18 éves korosztályba tartozik 139 fő (16%). A 2001-es népszámlálási adatok alapján az akkori 526 lakosból 63 fő volt a 0-18 éves korosztályba tartozó (12%), amely a fiatal korosztályok enyhe csökkenését mutatja. Bodony állandó lakosainak a száma jelenleg 847 fő, akik közül a 0-18 éves korosztályba tartozik 139 fő (16,4%). A 2001-es népszámlálási adatok alapján az akkori 873 lakosból 123 fő volt a 0-18 éves korosztályba tartozó (14,5%), amely a fiatal korosztályok növekedését mutatja (nem csak arányaiban, abszolút mértékben is). A Bodonyban külterületen élő népesség nincs. Parád községben a külterületek száma 9, a lakónépessége 17 fő volt 2001-ben, mára 14 fő lakik külterületen. Közülük 1 óvodáskorú (jelenleg nem jár óvodába), és 4 gyermek iskoláskorú. Parádsasváron a külterületek száma 3, a lakónépesége 11 fő volt 2001-ben. A külterületek lakóépületei állandóan lakott nyaralók. Bodonyban a 2001-es népszámlálás adatai szerint 35 fő vallotta magát kisebbséghez tartozónak (mindannyian roma nemzetiségűnek vallották magukat), és cigány kisebbségi önkormányzat is működik a faluban. Parádsasváron 73 fő vallotta magát román kisebbséghez és 6 fő a szlovák kisebbséghez tartozónak, de kisebbségi önkormányzat egy sem alakult. Parádon 100 fő vallotta magát a roma kisebbséghez 11-en a szlovák kisebbséghez tartozónak. Csak cigány kisebbségi önkormányzat működik a faluban. A roma lakosság tagjai a hátrányos helyzetben nagyobb arányban érintett, alacsonyabb iskolázottságúak, gyermekeik között magasabb arányban fordulnak elő halmozottan hátrányos helyzetűek. Az intézményfenntartó társulás településeinek a vándorlási különbözete 1990-2001 között pozitív volt (Bodony 24 fő, Parád 312 fő és Parádsasvár 77 fő). A vándorlási különbözet mögött azonban érzékelhetően mind az elvándorlás, mind a bevándorlás jelentős mértékű. Mind az elvándorlásban, mind a bevándorlásban elsősorban a fiatal, a családalapítás kezdetén járó emberek érintettek (lásd a fiatal korosztályok arányának növekedése). A kivándorlás és a bevándorlás célterülete elsősorban a közeli városok, a megyeszékhely és a főváros. Az iskolai végzettség tekintetében a közoktatási esélyeket leginkább meghatározó, gyermeket nevelő réteget vizsgáltuk (ez az országos adatokkal való összevethetőség miatt a gazdaságilag aktív korosztály). E tekintetben Bodonyban a 8 általános iskolai vagy annál alacsonyabb végzettséggel rendelkezők aránya majdnem eléri a 25%-ot, szakmai oklevéllel körülbelül 43%-a rendelkezik, ami mind a kistérségi, mind a megyei, mind a régiós, mind az országos átlagot meghaladja. Érettségivel valamivel több, mint 26%-a rendelkezik az aktív népességnek, ami elmarad az országos átlagtól. A diplomások aránya 6% körüli, ami szintén elmarad az országos adatoktól (Népszámlálás, 2001). Parádon a 8 általános iskolai vagy annál alacsonyabb végzettséggel rendelkezők aránya 22,4%-ot, szakmai oklevéllel körülbelül 38%-a rendelkezik, ami mind a kistérségi, mind a megyei, mind a régiós, mind az országos átlagot kissé meghaladja. Érettségivel valamivel több, mint 26%-a rendelkezik az aktív népességnek, ami elmarad az országos átlagtól. A diplomások aránya nem éri el a 14%-ot, ami szintén kissé elmarad az országos adatoktól (Népszámlálás, 2001). Parádsasváron a 8 általános iskolai vagy annál alacsonyabb végzettséggel rendelkezők aránya meghaladja a 18%-ot, amelyi mind a kistérségi, mind a megyei, mind a régiós, mind az országos átlagnak körülbelül megfelel. Szakmai oklevéllel körülbelül 44%-a rendelkezik, amely lényegesen meghaladja a megyei, a régiós és az országos adatokat. Érettségivel vala408


mivel több, mint 28%-a rendelkezik az aktív népességnek, a diplomások aránya 9%, amely adatok elmaradnak a hasonló megyei, régiós és országos adatoktól. (Népszámlálás, 2001). A falvakban jelentős ipar nem telepedett meg, de a kézművesség (üvegcsiszolás és a népi kézművesség) jelentős a térségben. A természeti adottságok a föld művelését sem teszik lehetővé nagyüzemi módon, de az erdő- és vadgazdálkodáshoz kedvező adottságokat jelentenek a Mátra erdőségei. Az egyre nagyobb szerepet kapó, már ma is jelentős falusi turizmus és turisztikai szolgáltatások jelentenek helyben munkalehetőséget. A legnagyobb foglalkoztatók a falvakban az önkormányzat mellett az Idősek Otthona és a kórház, valamint a különböző kereskedelmi szálláshelyek. A munkavállalók nagy része eljár dolgozni a településről. Jelentős számban találnak munkát a közeli városokban megtelepedett nagy foglalkoztatóknál, de sokan járnak Budapestre is. (Bodonyban a lakosság mintegy harmada, Parádon mintegy fele, Parádsasváron mintegy 80%-a talál helyben munkát [népszámlálás 2001.]) Az intézményfenntartó társulás települései közül a munkanélküliség tekintetében Bodony a legrosszabb helyzetű település. Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat adatai alapján a településen a 73 nyilvántartott munkanélküli közül 29 fő 1 éven túl nem talál munkát. A munkanélküliségi ráta 14,8%, ami 2,34-szerese az országos átlagnak. A saját adatgyűjtés ennél kedvezőtlenebb képet mutat (a munkanélküliek száma a saját adatgyűjtés alapján 80 fő). Parádon a 112 nyilvántartott munkanélküli él, akik közül 22 fő már több mint 1 éve nem talál munkát. Ez 8,5%-ot meghaladó munkanélküliségi rátát jelent, amely több mint 1/3-val haladja meg az országos átlagot. Parádsasváron 26 nyilvántartott munkanélküli él, akik közül 3 fő már több mint 1 éve nem talál munkát. Ez 7,3%-os munkanélküliségi rátát jelent, amely kissé meghaladja az országos átlagot (2007.11.20-i adatok alapján, www.afsz.hu). A lakások méretét tekintve községek kedvező képet mutatnak. (1. táblázat [Népszámlálás, 2001]). E tekintetben különösen Parádsasvár helyzete kedvező, de a másik két településen is a lakások mérete meghaladja az országos átlagot. 1. táblázat Bodony Parád Parádsasvár Megye Régió Ország

1 szobás 2 szobás 3 szobás 4-x szobás 7,0% 37,4% 40,3% 15,3% 8,8% 34,6% 37,4% 19,2% 4,3% 30,8% 39,3% 25,6% 8,2% 10,2% 12,7%

40,6% 42,4% 41,4%

34,5% 32,9% 30,9%

16,7% 14,6% 15,0%

A komfort szerinti összehasonlítás kevésbé egyszerű, hiszen a kis településeken a távfűtés hiánya torzítja az adatokat. Bodony esetén megállapítható, hogy a lakások mérete ugyan nagy, de nagy az alacsonyabb komfortfokozatba tartozó lakások aránya. Parádsasvár helyzete a legkedvezőbb a lakások komfortosságát tekintve. Az alacsonyabb komfortfokozatú lakások esetén általában elmondható, hogy az ezekben lakók között magasabb arányban jelennek meg a hátrányos helyzetű családok. A falvakban az utcák és a házak rendezettek. Komfort nélÖsszkomfortos Komfortos Félkomfortos küli Bodony Parád Parádsasvár Megye Régió Ország

27,7% 34,7% 41,9% 38,9% 43,6% 49,8%

28,4% 40,7% 49,6% 37,7% 30,4% 30,1%

6,3% 7,3% 2,6% 5,5% 5,4% 5,1%

30,0% 13,5% 4,7% 14,4% 17,8% 11,9%

Szükség- és egyéb lakás 7,7% 3,7% 1,3% 3,5% 2,8% 3,1%

409


A település felekezeti összetételéről megállapítható, hogy zömmel katolikusok lakják, számottevő mértékű mindhárom faluban a református felekezetűek száma, de kisebb mértékben evangélikus felekezetű emberek is megtalálhatók mindhárom faluban (Népszámlálás, 2001.) A társulás települései autóbusszal jól megközelíthetők. Bodony és Eger között 3 közvetlen járat és 5 járat átszállással közlekedik, Pétervására csak átszállással közelíthető meg. Parád és Eger között 14 közvetlenjárat, és 7 járat átszállással közlekedik, Pétervására felé 2 közvetlen és 7 átszállásos járat jár, Parádsasvárról 8 közvetlen járat és 8 átszállásos járat közlekedik. Pétervására csak átszállással közelíthető meg. A diákok utazását iskolabusz is segíti. A vasúti közlekedés a közelmúltban megszűnt. 4.2.

A nem közoktatási ellátások, szolgáltatások helyzete 4.2.1. Egészségügy

Parádon 1 összevont gyermek és felnőtt körzet, egy fogorvosi körzet működik Heti két alkalommal magán gyermekorvosi rendelés is folyik a településen, amelyet a 0-14 éves korosztály ingyenesen vehet igénybe az önkormányzat jóvoltából. Gyógyszertári ellátás is itt biztosított, míg szakorvosi és kórházi ellátás a Parádfürdői Kórházban, illetve Egerben vehető igénybe. A három településen intézményi társulási megállapodás keretei között működik a védőnői szolgálat is. Bodony és Parádsasvár közösen működteti a háziorvosi ellátást (összevont gyermek és felnőtt körzetben). 4.2.2. Szociális ellátások A társulás települései a szociális ellátásokat részben helyben, részben intézményfenntartó társulás, részben többcélú társulás keretében, részben ellátási szerződéssel látják el. Nincs ellátás a faluban a házi gyermekfelügyelet, családi napközi, és családok átmeneti otthona területén az egyik településen sem. Az önkormányzatok biztosítják a jogszabályokban meghatározott, megélhetést nyújtó segélyeket, a meghatározott szükségletekhez igazodó támogatásokat, eseti segélyeket (rendszeres szociális támogatás, normatív támogatás, ápolási díj, szociális segély, lakásfenntartási támogatás, átmeneti segélyek, temetési segély, étkezési segély, beiskolázási segély, közgyógyellátás (méltányossági), rendkívüli gyermekvédelmi támogatás). Parádon 116-an kapnak rendszeres szociális segélyt, rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt 84 gyermek után igényelnek. 85 gyermek szülője tett nyilatkozatot a 8 általános iskolai, vagy annál alacsonyabb iskolai végzettségről. Jelentős azok száma (67 fő), akik nem nyilatkoztak. Bodonyban 58-an kapnak rendszeres szociális segélyt, rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt 98 gyermek után igényelnek. 23 gyermek szülője tett nyilatkozatot a 8 általános iskolai, vagy annál alacsonyabb iskolai végzettségről, olyanok, akik nem nyilatkoztak, nincsenek. Parádsasváron 9-en kapnak rendszeres szociális segélyt, rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt 11 gyerek után igényelnek, közülük senki nem tett nyilatkozatot a 8 általános iskolai, vagy annál alacsonyabb iskolai végzettségről. Ha figyelembe vesszük a településekre jellemző iskolai végzettségre vonatkozó statisztikai adatokat, akkor feltételezhető, hogy a nem nyilatkozók között is van alacsony iskolai végzettségű. 410


4.2.3. Közművelődés Parádon a közművelődési szolgáltatásokat a közös épületben található közösségi ház, könyvtár, e-Magyarország pont, általános és alapfokú művészeti iskola biztosítja. Az intézmény jelentős szerepet vállal a térség kulturális kínálatának biztosításában. A másik két település kultúrháza alkalmanként, programokhoz kötődően nyit ki. A térség jelentős turisztikai célterület, amely miatt folyamatos és bőséges a kulturális kínálat. A bő kínálatból a palóc népi hagyományok ápolásához, a népi kézművességhez és a fürdő- és gyógyturizmushoz köthető programokat említjük meg. 4.2.4. Sport, egészséges életmód A turisztikai kínálatnak mindig szerves részei voltak a sport és szabadidős programok. Emiatt a környéken nagyon sok sportolási és szabadidő eltöltési lehetőség biztosított. Folyamatosan szervezik a túrákat a Mátrába (gyalog és kerékpáron), lovaglási, úszási lehetőség, vadászat, terem és szabadtéri sportok biztosítottak. Az igénybevevők között azonban gyakran csak a turisták találhatók meg. A társulás településein a Sasvár Sport és Ifjúsági Egyesület és a Parád Sport Egyesület vesz részt tevékenyen a szabadidő és versenysport szervezésében. 4.2.5. Bölcsődei ellátás A településeken bölcsődei ellátásra nincs lehetőség, a legközelebbi bölcsőde Pétervásárán, illetve Egerben található. 4.2.6. Civil szervezetek A településen jelentős számú civil szervezet működik különféle területeken. A Heves megyei Civil Adatbázis 13, a társulás településein bejegyzett civil szervezetet tart nyilván. A közoktatási esélyek szempontjából az ifjúsággal, kultúrával, sporttal foglalkozó egyesületek a legfontosabbak. Ezek közül az intézmények a Fáy Diákokért Alapítvánnyal, a Parádi Gyermekekért Alapítvánnyal, Parád Sport Egyesülettel, a Hagyományőrző Egyesülettel és az Egészségvédő Egyesülettel tartanak szoros kapcsolatot. Nagyon jó tapasztalatok voltak a Heves Megyei Roma civil szervezet által Parádon a Roma Közösségi Házban létrehozott tanodával kapcsolatosan, amely működése alatt jelentős hátránykompenzációs tevékenységet fejtett ki. 4.3. A közoktatás helyzete Az intézményfenntartó társulás községeiben élő 3-18 éves korosztály alapfokú közoktatási (óvodai és iskolai) ellátás A következő észrevételeket szeretném megtenni. 4.3.1. Az intézményfenntartó társulás községeiben élő 3-18 éves korosztály alapfokú közoktatási (óvodai és iskolai) ellátás feltételeinek vizsgálata. Parádon 3 óvodás csoportban 75 férőhelyen 68 gyermeket látnak el. A 68 gyermekből 23 hátrányos helyzetű, míg közülük 21 halmozottan hátrányos helyzetű. A roma gyermekek mindegyike halmozottan hátrányos helyzetű, de a 21 gyermek között van nem roma gyermek is. Az óvodás korosztály minden tagja jár óvodába, az elhordás nincs jelen az óvodai korosztály tagjainál. Jelentős a környező településekről behordott gyermekek száma. Recskről 2, Bodonyból 11 gyermek érkezik a parádi óvodába. A 11 bodonyi gyermekből 3 halmozottan hátrányos helyzetű. A nagycsoportosok száma 22, a nagycsoportosok visszatartása változó 411


mértékű, van olyan év, amikor senkit sem tartanak vissza, de olyan év is előfordult, amikor szakvélemény alapján, illetve a szülő és az óvónő együttes véleménye alapján 4 gyermeket visszatartottak még egy évre az óvodában. A hátrányos helyzetű gyermekek mindegyike rendszeresen igénybe veszi az óvodai nevelést. Az óvodai nevelés szakember ellátottsága megfelelő, 6 óvodapedagógus és 3 dajka foglalkozik a gyermekekkel. Az óvodapedagógusok megfelelő végzettséggel rendelkeznek, közülük két óvodapedagógus szakirányú másoddiplomával is rendelkezik. 1 fő dajka rendelkezik dajkai végzettséggel, 1 fő érettségizett 1 fő pedig 8 általánossal tölti be a munkakört A gyermekintézményben dolgozó pedagógus szakemberek munkáját több éve segíti a nevelési évben alkalmazásra kerülő roma pedellus. Az óvoda a minimális eszköz és felszerelésjegyzékben szereplő feltételeket fokozatosan teljesíti, eddig elsősorban önkormányzati források és pályázati források bevonásával. Az óvoda képességfejlesztő játékállománya kimagaslóan jó, mintegy 150 féle fejlesztőjáték áll a gyermekek rendelkezésére. Az óvoda udvarán található játékok nem felelnek meg az EU előírásoknak, jelentős részük teljesen elhasználódott, így szinte a teljes lecserélésére szükség van. Az óvodába járó 68 gyermekből 17-en iskolabusszal járnak be más településről, 2 gyermeket a szülők hoznak autóval. A bejáró gyermekek közül 10-en Bodonyból járnak be, közülük egyetlen gyermek sem hátrányos helyzetű, míg a települési óvodába járó gyermekek mindegyike halmozottan hátrányos helyzetű. A bodonyi óvodában 1 csoportban 20 férőhelyen 15 gyermeket nevelnek. A 15 gyermek mindegyike az előbb már említetten halmozottan hátrányos helyzetű. A bodonyi óvodaépület állapota jó, óvodának épült, 1997-ben adták át üzemeltetésre. Megfelelő műszaki és esztétikai állapotban van, az állagmegóvás folyamatos. Felszereltsége többségében megfelelő, azonban hiányzik a tornaszoba és az orvosi szoba. A kötelező eszközjegyzékben szereplő berendezések, felszerelések nagy többségével rendelkeznek, hiánypótlás folyamatosan önérőből és pályázati úton történik. A parádi óvoda naponta 10 órát, reggel fél hét és délután fél öt között tart nyitva. Az iskolának jelenleg 224 tanulója van. A sajátos nevelésű igényű tanulók száma 24 (10,7%), mindannyi tanuló oktatását integráltan biztosítja az intézmény. 3 tanuló enyhe fokban értelmi fogyatékos, a többiek valamilyen részképesség zavar miatt sajátos nevelési igényűek. Az önkormányzat a szükséges, de helyben nem megoldható szakszolgálati ellátás vásárlásával biztosítja a tanulók megfelelő ellátását. Az integrált oktatás keretében a sajátos nevelési igényű tanulók 6-8 hetes fejlesztési ciklusú egyéni fejlesztésekben vesznek részt. A ciklus diagnosztikus méréssel indul, majd az arra épülő fejlesztésre kerül sor. A ciklus végén a fejlesztés hatékonyságát mérő szummatív mérésre kerül sor. A hátrányos helyzetű tanulók száma 85 (38 %), közülük 62-en halmozottan hátrányos helyzetűek (28 %). Az intézmény integrációs vagy képesség-kibontakoztató támogatást nem igényelt. Az általános iskolások közül 101-en jártak a napközibe. Az alsó tagozaton a napközi igénybevétele teljes körű, a felső tagozaton nincs rá megfelelő számú igény. Az elmúlt években hátránykompenzációs céllal délutáni foglalkozásként a roma pedagógiai asszisztens kolléga vezetésével a gyengébb tanulmányi eredményű tanulók számára házi feladat elkészítését és iskolai készülést segítő foglalkozások voltak. (lásd még a dokumentum későbbi részében). A kedvező tapasztalatok alapján törekszünk tanulószoba megszervezésére a felső tagozaton is.

412


Az iskola tanulói közül 101-en más településről járnak be naponta az intézménybe. Közülük 35 alsó tagozatos diák iskolabusszal, a többiek tömegközlekedést igénybe véve közlekednek. A bejárók között a hátrányos helyzetű, illetve a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók aránya közel azonos az iskolai arányokkal. Az iskola tanulói közül az Arany János Tehetséggondozó Programba rendszeresen kapcsolódnak be tanulók. Az Útravaló Programban is jelentős számban vesznek részt tanulóink a mentorukkal. (eddig mintegy 15 tanuló). A mentorok esetén gyakorlatilag a teljes szakos lefedettség biztosított. Az Útravaló Programban nagyobb részt halmozottan hátrányos helyzetű tanulók vesznek részt. Az iskola által szervezett szakkörökön a tanulóknak kb. a háromnegyede vesz részt, a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók részvétele az intézményi arányhoz hasonló. A művészeti oktatásban szinte minden tanuló bekapcsolódik (224 tanulóból 198). Két főállású zenetanár mellett két rajztanár illetve egy táncművészeti főiskolát végző pedagógus foglalkozik a tanulókkal. A több manuális illetve mozgásos tevékenységgel járó képzések elindulása óta a hátrányos helyzetű tanulók a többségi tanulókkal azonos arányban veszik igénybe a művészeti oktatást. A művészeti alapfokú intézmény kiemelkedő eredményeket ér el a legelesettebb tanulók hátránykompenzációja, a kiemelkedően tehetséges tanulók tehetséggondozása mellett a tanulók művészeti oktatása területén a három akkreditált (modern- és kortárstánc, fúvós és zongora tanszak, iparművészet) művészeti ágban. Az iskola infrastruktúrája, eszközellátottsága jónak mondható, több szaktanterem is rendelkezésre áll, az épület jelenleg is a falu tudásközpontjaként működik (itt kapott helyet a könyvtár, az e-Magyarország pont, a közösségi ház is) de mind az épület, mind az eszközállomány felújításra szorul, illetve az épület akadálymentesítését is el kell végezni az előírásoknak megfelelően. A könyvtár jelenlegi elhelyezése nem teszi mindenkinek lehetővé a közkönyvtári funkció elérését. A rendezvényterem és az iskolai étkezde tetőterének beépítése részint a könyvtár megfelelő működését és megközelítését biztosítaná, másrészt az iskola teljesítené az OKM rendelet szerinti minimális infrastrukturális ellátottságot új szaktantermek és tantermek kialakításával (a tetőtér jelenleg szerkezet kész állapotban van). Az épület elhasználódása miatt szükséges a régi épületszárnyban a nyílászárók cseréje, az épület elektromos hálózatának, világítótestjeinek cseréje, a vizesblokkok és a fűtési rendszer felújítása. Nagy gondot jelent, hogy elhasználódott és balesetveszélyessé vált a tornaterem burkolata. Cseréje szintén fontos. A befejezetlen belső udvar eddig jellemzően felvonulási területként szolgált. A felújítás befejezésével közösségi használatra alkalmas belső udvar kialakítása a cél. Ehhez megfelelő burkolat, előtetők cseréje, újak létrehozása, és egy „zenepavilon” kialakítása, mely fedettnyitott tér, és a zeneiskolai bemutatókon kívül egyéb szabadtéri előadások, bemutatók színhelyéül is szolgálhat, az alapfokú művészetoktatási intézmény és a falu közösségi programjainak céljaihoz igazodóan. A belső udvar kialakítása egyben megoldást kínál a felszíni vízelvezetés jelenlegi megoldatlanságaira, amely nem elhanyagolható az oktatási épület állagvédelme tekintetében.

413


4.3.2. A tanulói összetételre, a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók arányának kiegyenlítettségére vonatkozó adatok vizsgálata. A parádi óvodában, három illetve a bodonyi óvodában egy csoportban folyik a nevelés, az elhordás a korábban említetteknek megfelelően nem jelentős, így az óvodás korosztály esetén nem merül fel a kiegyenlítetlenség kérdése. Az óvodában működő csoportok között a halmozottan hátrányos helyzetűek arányában meglévő különbség részben demográfiai okokkal, másrészt a feltételezhető látens halmozottan hátrányos helyzetű gyermekekkel magyarázható. Az iskola három településről fogad tanulókat.(Bodony, Parádsasvár, Recsk) Az iskolai korosztály esetén általában nincs párhuzamos osztály, a kiegyenlítetlenség kérdése itt sem merül fel. Az osztálylétszámok, illetve a hátrányos helyzetű, köztük a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók arányának az ingadozása demográfiai okokkal magyarázható. (Az osztálylétszámok 21 és 37 között, a hátrányos helyzetűek aránya 19% és 56% között, a halmozottan hátrányos helyzetűek aránya 19% és 33% között ingadozik.) Két évfolyamon (5. és 7.) két osztály működik, amelyek között a hátrányos helyzetűek arányosan vannak elosztva, melyre a későbbiekben is figyelemmel kell lenni. Az intézményfenntartó társulás településein kívülről is járnak tanulók a parádi iskolába (zömmel Recskről), akik között a hátrányos helyzetűek aránya kisebb, mint az adott településeken jellemző arány. Érdemes megemlíteni, hogy a hátrányos helyzetű, illetve a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek aránya közel azonos az iskolában és az óvodában is. 4.3.3. Az oktatás eredményességére vonatkozó adatok vizsgálata. Az országos kompetencia mérések eredményei évről-évre kisebb ingadozást mutatnak. Az eredmények között megtalálható az országos átlagnál jobb, illetve rosszabb eredmény is. Például 2004-ben mind szövegértés (521 pont), mind matematikából (546 pont) jelentősen jobb eredményt értek el a tanulók, 2006-ban mind szövegértés (462 pont), mind matematikából (451 pont) az eredmények elmaradtak az országos átlagtól. A 2007-es mérés előzetes eredménye alapján az országos átlag körüli lesz a tanulók teljesítménye. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók az OKÉV visszajelzésében nem kerültek külön kiértékelésre, de a pedagógusok tapasztalata szerint esetükben az eredményesség valamivel gyengébb a többségi társaiknál. A továbbtanulás tekintetében a tanulóink négy év átlagát tekintve az országos arányokhoz hasonló arányban tanultak tovább gimnáziumi, szakközépiskolai, illetve szakiskolai képzésben. Az iskolában a négy év átlaga a gimnáziumi továbbtanulók aránya esetén 37% (országos átlag 36,6%), a szakközépiskolai képzésben 38% (országos átlag 43,1%) szakiskolai képzésben 25% (országos átlag 19%) volt. Egyetlen olyan év volt az elmúlt négy évben, amikor volt olyan tanuló, aki nem tanult tovább, aránya nem éri el a négy éves átlagban a 2%-ot (országos átlag 3%). Ők azonban mindannyian hátrányos helyzetűek voltak. Viszont az egyes évek között jelentős szórás volt megfigyelhető. Például gimnáziumi képzések esetén az elmúlt négy évben a továbbtanulók aránya 27%, 35%, 35% és 49% volt. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók esetében a továbbtanulásról külön adatokkal nem rendelkezünk, de az osztályfőnökök megerősítették azt az általános tapasztalatot, hogy esetükben a továbbtanulás a gimnáziumi képzésben kisebb arányú, a szakközépiskolai képzésben a többségi tanulókénak körülbelül azonos arányú, a szakiskolai képzésben nagyobb arányú, mint többségi társaik esetében. A lemorzsolódás az elmúlt években stabilan 1,8%-os aránynál stabilizálódott, bár a 2005/2006-os tanévben egyetlen évismétlő sem volt. Ez az arány alatta marad az országos átlagnak (2%). Az évismétlők jelentős része hátrányos helyzetű volt. A gyengébb teljesítmé414


nyű tanulók esetén jó tapasztalatok voltak a roma pedagógiai asszisztens által szervezett és vezetett délutáni foglalkozásokkal kapcsolatosan. A tanulók a pedagógiai asszisztens segítségével elkészítették a házi feladatukat, felkészültek a következő napra. A pedagógiai asszisztens tevékenységéről a következő fejezetben részletesebben szólunk. A magántanulók száma az elmúlt években 1-2 tanuló volt. Az egyikük máshonnan költözött a településre és már magántanulói státusszal érkezett az iskolába. A szülők ragaszkodtak ennek fenntartásához. A másik tanuló kiskorától rendkívül agresszív volt, kamaszkorra teljesen elutasítóvá vált a közösségben. A magántanulói státusz esetében eredményesebb iskolai teljesítménnyel járt együtt, mert a roma pedagógiai asszisztens esetében is követi az iskolai előmenetelét, koordinálja a szaktanári segítséget. Emellett folyamatosan keresi az iskola vezetésével együttműködve a közösségbe való visszavezetés lehetőségét. Az iskolában magas hiányzás általában nem jellemző, de betegségek miatt néhány esetben kellett tantárgyi vizsga letételére kötelezni a hiányzó diákokat. 4.3.4. Az oktatás, nevelés feltételeinek vizsgálata a településen. A parádi óvodában 6 főállású óvodapedagógus és három főállású dajka, a bodonyi óvodában 2 főállású óvodapedagógus és egy főállású dajka foglalkozik a gyermekekkel. A dolgozók közül mindenki megfelelő végzettséggel rendelkezik. A parádi óvoda épülete és környezete általában jó, azonban folyamatos állagmegőrzésre szükség van. Az óvoda felszereltsége megfelelő, minden helyiséggel rendelkeznek, kivéve az udvart. A pedagógiai munka legfontosabb jellemzője, hogy a nevelési program a tanulási zavarok korai kiszűrésére és megelőzésére alapul, az esélyegyenlőséget maximálisan biztosítja. Helyi specialitás, hogy az óvodával közös irányítás alá tartozik a családsegítő és gyermekjóléti szolgálat, egymást kiegészítő hatásuk jelentős. A hátránykompenzációt segíti, hogy az óvodában jól kidolgozott egyéni fejlesztő program működik. A két óvónő a nevelési dokumentumokban rögzített módon folyamatosan, adott szempontrendszer alapján figyeli a gyermekeket. A tapasztalatok alapján készítik el az egyéni fejlesztési terveket, amely alapján a fejlesztések megvalósulnak. A fejlesztések fontos eleme a szülői mentorálás, amely a megfelelő támogató környezet kialakítását segíti és a családsegítővel, gyermekjóléti szolgálat munkatársaival közösen valósítanak meg. A parádi óvoda több területen együttműködik az iskolával az óvoda-iskola átmenet segítése, a szociokulturális hátrányok csökkentése érdekében. Szoros kapcsolat alakult ki az óvónők-tanítónők között (a személyes közös munkán túl közös nevelési értekezletek, rendezvények). Az úgynevezett zeneóvoda keretében az iskola pedagógusai tartanak zeneórákat az óvodások számára, az óvodai tánccsoport az iskolai művészeti oktatást hivatott előkészíteni. Vezetését az óvoda pedagógusai vállalják. Az önkormányzat a logopédiai ellátás biztosításakor ugyanazt a szakembert kérte fel az iskolában és az óvodában az órák megtartására, biztosítva ezzel a gyermekek egyívű, egy kézben lévő fejlesztése. A bodonyi óvodában a kizárólag hátrányos helyzetű családokból kikerülő gyermekek felzárkóztatása, fejlesztése kiemelt feladat. A parádi óvoda a 12/2007. számú OKM rendelet alapján kiírt óvodai fejlesztő program pályázaton valamivel több, mint másfél millió Forint támogatáshoz jutott a hátránykompenzáció megvalósításához. A bodonyi óvoda a pályázatot nem adott be. A szakszolgálati ellátás Pétervásárán, illetve Egerben vehető igénybe. Ezek igénybevétele mind a nehéz anyagi körülmények között élők, mind a munkahellyel rendelkezők számára 415


nehezen oldható meg. Ezért a települési önkormányzat finanszírozásában helyben biztosít szakszolgálati ellátást a logopédiai ellátás, a gyógypedagógiai ellátás és a gyógytestnevelés területén. A gyógytestnevelésre jelenleg nincs szükség, ami valószínűleg annak tudható be, hogy a rendszeresen biztosított mindennapos mozgás mellett minden tanuló 2.vagy 3. évfolyamon úszásoktatásban vesz részt, a későbbi évfolyamokon nyári vízparti táborok szervezésére kerül sor. A finanszírozás szülői munkaközösséggel közösen került kidolgozásra, az uszodai bérletet a szülők, a többi költséget az önkormányzat biztosítja. Azon szülők számára, akiknek nehézséget jelent a bérlet megvásárlása, az iskola alapítványa nyújt segítséget. Az iskola szakos ellátottsága majdnem teljes, csak az alacsony óraszámú kémia tantárgy oktatására nincs megfelelő végzettségű szakember, amely a 7. és 8. évfolyamot érinti (63 tanuló). Az intézmény angol és informatika tantárgyból szervez emelt szintű, illetve emelt óraszámú oktatást. A szakmai fejlesztések az elmúlt időszakban a differenciált haladást, a hátránykompenzációt, a pedagógiai eszköztár megújítását lehetővé tevő irányba indultak el. Ennek megfelelően a tantestület 23 tagja kooperatív technikákat, 4 tagja differenciált tanulásszervezést, 3 tagja drámapedagógiát sajátított el és épített be a napi pedagógiai gyakorlatba. Az intézményben jelentős tere van a szakmai munkában az önálló tanulást segítő fejlesztésnek, a kompetenciafejlesztésnek, és az integrációt segítő módszertan alkalmazásának. A fenti programelemek megvalósításában jelentős szerepe van az intézmény művészeti tagozatának, amellyel ezeken a területeken is szoros együtt működés van. Az iskolában minden pedagógus rendelkezik számítógépes ismeretekkel – különböző szinten – és az oktatásban alkalmazzák is ezt. Az intézményeknek rendszeres és jó munkakapcsolatuk van a családsegítő és gyermekvédelmi munkatársakkal, a védőnővel, háziorvossal. Napi munkakapcsolat van a cigány kisebbségi önkormányzattal, tőlük a hátrányos helyzetű (elsősorban roma) tanulók támogatást is kapnak (pl. a kisebbségi önkormányzat szervezi számukra évről-évre a balatoni nyaralást illetve a sítábort, amelyhez egyéb támogatást is nyújt [sílécek]). Rendszeres a kapcsolat több civil szervezettel. Természetes partnere az intézménynek az iskola mellett működő Fáy Diákokért Alapítvány, de más parádi civil szervezettel is rendszeres kapcsolat van, így például a Parádi Egészség és Otthonvédők Körével, a Vöröskereszt helyi szervezetével, vagy a Tobolyka Gyermektánccsoporttal.. 4.3.5. A települések által biztosított források vizsgálata. Az intézményfenntartó települések önkormányzatai számára évről évre nagyobb terhet jelentenek a közoktatási intézmények fenntartása. A normatíván felüli hozzájárulás évről-évre az inflációt meghaladó mértékben növekszik. A Fáy András Iskola esetén az előző évhez képest 2005-ben 41%-kal, 2006-ban 75%-kal növekedett a társulás hozzá járulásának mértéke. A Bendegúz Óvoda esetén 2005-ben 9%-kal, 2006-ban az intézményben végzett fűtéskorszerűsítési munka kapcsán 56%-kal növekedett a társulás tárgyévi hozzájárulásának mértéke. A bodonyi óvoda működéséhez 2004-ben 8,1 MFt-tal, 2005-ben 5,9 MFt-tal és 2006-ban 8,9 MFt-tal járult hozzá az önkormányzat. A települések költségvetésében a legnagyobb részét a közoktatási kiadások adják.

416


5. Akció terv A helyzetelemzés alapján a település az alábbi konkrét célokat tűzi ki, amelyek megvalósításával biztosítható a stratégiai célok elérése, a szegregáció és diszkrimináció mentes közoktatás, amely segíti a hátrányos helyzetű rétegek társadalmi integrációját is. Az Intézményfenntartó Társulási Esélyegyenlőségi Terv megvalósításához szükséges feltételek biztosítása Intézkedés leírás Az önkormányzat, a társult önkormányzatok, illetve az egyes intézmények vezetői minden ponton megkapják a szükséges felkészítést, információt és segítséget a program végrehajtásához, az Intézményi Esélyegyenlőségi Terv elkészítéséhez, az intézményi szakmai, illetve működési dokumentumokkal való összehangoláshoz Intézkedés indoka Az esélyegyenlőségi terv sikerét a település érintett szervezeteinek és a közös fenntartású intézményeknek munkája biztosítja. Ennek a munkának sikeres elvégzéséhez szükséges támogató környezetet a település önkormányzata biztosítja. Intézkedés elvárt eredménye A településen az akciótervben megfogalmazott célok megvalósulnak. Intézkedés célja Rövid távú Rövid távú Középtávú Középtávú Hosszú távú Hosszú célok (1 év) célok indicélok célok indicélok távú célok kátorai (3 év) kátorai (6 év) indikátorai A monitoring a Monitoring A monitoring a Monitoring A tervben meg- Monitoring terv céljainak jelentés terv céljainak jelentés fogalmazott jelentés, időarányos időarányos célok többsége elfogadott megvalósulását megvalósulását megvalósult, a módosított mutatja mutatja terv felülvizsesélyegyengálata megtörlőségi terv tént Felelős Intézményfenntartó Társulási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés és Terv irányítója Forrás Nincs forrásigénye Pontos információ a hátrányos helyzetű, köztük a halmozottan hátrányos helyzetű tanulókról rendelkezésre áll. Intézkedés leírás A települések és az intézmények nyilvántartásainak pontosítása, összehangolása, a hiányzó nyilatkozatok beszerzése Intézkedés indoka A települések és az intézmények nyilvántartása között eltérés van, illetve a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók szülei nem teljes körűen tettek nyilatkozatot. A hátrányos helyzetű

417


tanulóknak biztosított szolgáltatások minél teljesebb körű biztosításához szükség van a tanulókról a pontos információra. Intézkedés elvárt eredménye Minden hátrányos helyzetű szülő nyilatkozatot tett, és a települések, intézmények nyilvántartása összehangolt, egymással egyező. Intézkedés célja Rövid távú céRövid távú Középtávú Középtávú Hosszú Hosszú távú lok (1 év) célok indikácélok célok indiká- távú célok célok inditorai (3 év) torai (6 év) kátorai Nyilatkozatok Minden hátrányos helyzetű száma, teletanulók szülei pülési és inteljes körben tézményi nyilatkoznak, A nyilvántartásnyilvántartások ok. egyeztetése megtörténik. Felelős Intézményfenntartó Társulási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés és Terv irányítója Forrás Nincs forrásigénye Oktatás feltételeinek a javítása Intézkedés leírás Az óvodai és iskolai nevelés infrastrukturális feltételeinek javítása. Intézkedés indoka A rendeletben meghatározott kötelező eszköz és infrastruktúra nem áll rendelkezésre teljes mértékben, az iskola épülete felújításra szorul, az óvoda udvarának felújítása, a játékok cseréje szükséges. Intézkedés elvárt eredménye A rendeletben meghatározott kötelező eszköz és infrastruktúra teljes mértékben és megfelelő állapotban rendelkezésre álljon (11/1994 MKM rendelet 7.sz melléklet), az óvoda a rendeletben előírt feltételek szerint működik, az iskola épületének felújítása a rendeletben előírt feltételek szerint megvalósul. Intézkedés célja Rövid távú céRövid távú Középtávú Középtávú Hosszú távú Hosszú távú lok (1 év) célok indikácélok célok indikácélok célok indikátorai (3 év) torai (6 év) torai A fejlesztéshez A pályázat A rendeletben Leltári napszükséges forrás elkészülte. meghatározott lók, eszköz megpályázása, a eszközök és és felszerelés beruházás elininfrastruktúra jegyzékek, dítása. rendelkezésre önkormányáll. zati vagyon-

418


nyilvántartás Felelős Intézményfenntartó Társulás településeinek polgármesterei Forrás Pályázati forrás Iskolai nevelés eredményességének javítása Intézkedés leírás A sajátos nevelésű igényű tanulók, hátrányos helyzetű (köztük a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók) iskolai integrációs nevelési programjának megvalósítása. Intézkedés indoka A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek aránya az iskolában megnövekedett, de eddig az iskolai IPR bevezetésére nem került sor. Az oktatási esélyeiket viszont javítaná a számukra releváns módszertan bevezetése. Intézkedés elvárt eredménye Az iskolában az Integrált Pedagógiai Program (IPR) bevezetése megtörténik. Intézkedés célja Rövid távú Rövid távú Középtávú Középtávú Hosszú távú célok (1 év) célok indikácélok célok indikácélok torai (3 év) torai (6 év) Az IPR beve- Elfogadott Az IPR beIntegrációs SNI és HHH zetésének intézményi vezetésre nevelés dotanulók eséfeltételei IPR, együttkerül kumentumai lyei javulnak megvalósulműködés az nak, az Országos Okintgerációs tatási Integráfelkészítés ciós Hálózattámogatás tal, beadott megpályázás- pályázat ra kerül az első lehetséges alkalommal Felelős Iskola vezetője Forrás IPR bevezetését támogató pályázat

Hosszú távú célok indikátorai Általános iskolai tanulmányi statisztikák, iskolaérettségi vizsgálatok eredményei

Tanulók iskolai eredményességének javítása Intézkedés leírás A hátrányos helyzetű (köztük a halmozottan hátrányos helyzetű) tanulók tanulmányi sikeres-

419


ségének a javítása tanórán kívüli tevékenységek támogatásával (tanulószoba, illetve tanoda). Intézkedés indoka Az iskolában kedvező tapasztalat volt az elsősorban hátrányos helyzetű tanulók által igénybevett, a pedagógiai asszisztens által szervezett, az iskolai felkészülést segítő délutáni foglalkozások és egy civil szervezet által szervezett tanodával kapcsolatosan. Ezeknek a foglalkozásoknak mind a fogadtatása, mind az eredményessége kedvező volt, emiatt a működtetéshez szükséges feltételek biztosítása célszerű. Intézkedés elvárt eredménye A tanulószobai ellátás megszervezésre kerül, a törvényes keretek közti működése biztosított. Ha a tanodai program újraindítható, akkor az intézmény hátrányos helyzetű tanulói igénybe veszik (minimum 10 fő). Intézkedés célja Rövid távú Rövid távú Középtávú Középtávú Hosszú távú Hosszú távú célok (1 év) célok indikácélok célok indikácélok célok indikátorai (3 év) torai (6 év) torai Tanulószoba A hátrányos A hátrányos A korábbi helyzetű helyzetű délutáni fog- esetén a fogtanulók talalkozás tanu- lalkozási nap- tanulók tanulmányi nulmányi lószoba kere- ló, a tanoda esetén az ön- eredménye eredménye tében megjavul. kormányzat szervezésre döntése kerül. Az önkormányzat megvizsgálja a tanoda működtetéséhez a hozzájárulás lehetőségeit. Felelős Intézményfenntartó Társulás településeinek polgármesterei Forrás Saját forrás, tanulószoba normatív támogatása. Tanulók iskolai eredményességének javítása Intézkedés leírás A hátrányos helyzetű (köztük a halmozottan hátrányos helyzetű) tanulók tanulmányi sikerességének a javítása. Intézkedés indoka A korosztályától mentális korát tekintve lemaradó (jelentős részben halmozottan hátrányos helyzetű) gyermekek iskolakezdésnél hátrányban vannak. Ennek érdekében jelenleg is sokrétű hátránykompenzációs, iskola –óvoda átmenetet segítő fejlesztés zajlik (lásd 4.3.4 fejezet) Intézkedés elvárt eredménye

420


A gyermekek között tapasztalható fejlettségbeli különbség csökken. Intézkedés célja Rövid távú Rövid távú Középtávú Középtávú Hosszú távú célok (1 év) célok indikácélok célok indikátocélok torai (3 év) rai (6 év) A DIFER Mérési ered- Az iskolaérett- Iskolaérettségi mérés és mények, fej- ségi vizsgálaeredmények a fejlesztő lesztési tertok kisebb felmérésvezető rendszer be- vek, kapcso- különbséget megítélése építése 4 alapján javullat-felvételi mutatnak a éves kortól a jegyzőkönyv gyermekek nak. Az jelenlegi fejközött. együttműködés lesztési rendAz iskola és az éves munkaszerbe. óvodák részvé- terve Az iskola telével azokkal az együttműködés óvodákkal jön létre. felveszi a kapcsolatot, ahonnan a gyermekek ide iratkoznak. Felelős Óvodák vezetői, iskola vezetője Forrás DIFER merő és fejlesztő rendszer megvásárlása pályázati forrásból

Hosszú távú célok indikátorai -

A társadalmi környezettel együttműködés javítása Intézkedés leírás Tervszerűen működő, preventív kapcsolat kiépítése a cigány kisebbségi önkormányzatokkal, civil szervezetekkel a hátrányos helyzetű csoportok óvodai, iskolai sikeressége érdekében. Intézkedés indoka A kisebbségi önkormányzatok, a civil szervezetek eddig is segítették az oktatási intézményeket, rendkívül jó munkakapcsolat épült ki. A kisebbségi önkormányzatok, a civil szervezetek a hátrányos helyzetű, köztük roma tanulók felzárkóztatásához, a többségi tanulók érzékenyítéséhez hatékonyan még hozzá tudnak járulni. Intézkedés elvárt eredménye Oktatási intézmények, civil szervezetek és kisebbségi önkormányzatok együttműködése a gyerekek oktatási esélyeinek növelése érdekében. Intézkedés célja Rövid távú célok (1 Rövid távú cé- Középtávú Középtávú Hosszú Hosszú 421


év)

lok indikátorai

célok célok indiká(3 év) torai Közösen A cigány kisebbségi Együttműködési A cigány kisebbségi megvalósított önkormányzatokkal, terv. önkortevékenységek civil szervezetekkel együttműködési terv mányzatok, száma. elkészítése, egyezcivil szertető fórum létrehovezetek aktív szezása. repet vállalnak a hátrányos helyzetűek közoktatási esélyegyenlőségének megteremtésében. Felelős Intézményfenntartó Társulás településeinek polgármesterei Forrás Nincs forrásigénye

távú célok (6 év) A hátrányos helyzetű tanulók iskolai sikeressége eléri a többségi társaikét.

távú célok indikátorai A hátrányos helyzetű tanulók és többségi tanulók tanulmányi eredménye.

6. Monitoring, értékelés Az Intézményfenntartó Társulási Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés és Terv nyomon követése alapvetően kétféle módon történik. Értékeléssel, amely támogató módon vizsgálja az eddig elért eredményeket és javaslatot tesz a hatékony továbblépéshez szükséges beavatkozásokat illetően, illetve monitoringgal, amely a vállalt célok megvalósulását vizsgálja. Az értékelés két szinten jelenik meg, egyrészt fenntartói, másrészt intézményi szinten. Az intézményi szinten megkülönböztethetünk intézményi önértékelést, illetve a fenntartó által végzett vagy végeztetett külső értékelést. Az intézményi önértékelés végrehajtásának módjáról, gyakoriságáról az intézményi esélyegyenlőségi tervek rendelkeznek. A külső értékelés évente, két monitoring vizsgálat közti időszak felénél kerül végrehajtásra. Módszere fókuszcsoportos interjú, melynek keretében az intézményi esélyegyenlőségi akcióterv időarányos megvalósulását értékelik az intézmény szakemberei, a megvalósításban érintett külső szakemberek és a fenntartó képviselője. A monitoring során dokumentumelemzéssel az éves munkatervben meghatározott feladatok elvégzését, illetve az intézményi esélyegyenlőségi tervek időarányos megvalósulását vizsgálja a fenntartó által delegált személy minden évben az évente elfogadott munkaterv szerint. 7. Nyilvánosság biztosítása Az Intézményfenntartó Társulási Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés és Tervhez kapcsolódóan a nyilvánosság biztosítása két szinten jelenik meg. Egyrészt a program kidolgozása, felülvizsgálata és módosítása során, másrészt a megvalósítása során. Az Intézményfenntartó Társulási Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés és Tervet az érintett Intézményfenntartó Társulási önkormányzatok és intézmények közreműködé-

422


sével tervezzük meg. A program kidolgozása során, az elfogadását megelőzően biztosítjuk a konzultáció és véleményformálás lehetőségét a megvalósításban érintett szakmai és társadalmi partnerek (civil szervezetek és érdekképviseleti szervek). A program felülvizsgálata, módosítása során az érintett szakmai és társadalmi partnereknek lehetőséget biztosítunk módosítási javaslatok megtételére. A program eredményes megvalósulását döntően befolyásolja, hogy az érintettek elkötelezettek-e és aktív részvételükkel támogatják-e a program végrehajtását. Éppen ezért szükséges minden elérhető eszközt és helyi médiát bevonni a támogató szakmai és társadalmi környezet kialakítása érdekében. A megvalósítás során a nyilvánosság folyamatos biztosítására évente tájékoztatjuk a program megvalósításában elért eredményekről a település döntéshozóit, tisztségviselőit, az intézmények és az együttműködő szakmai és társadalmi partnerek képviselőit a település honlapján és kiadványaiban. Az intézmények az intézményi esélyegyenlőségi tervben határozzák meg a nyilvánosság biztosításara tett lépéseiket és azok módját. 8. Program felülvizsgálata Az Intézményfenntartó Társulási Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés és Terv rendes felülvizsgálatára évente kerül sor. A program rendkívüli felülvizsgálatát bármely érintett szakmai és társadalmi partner kezdeményezheti a felülvizsgálat okának részletes indoklásával. A felülvizsgálat megindításáról a település jegyzője dönt. 9. Felelősségi körök Az Intézményfenntartó Társulási Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés és Terv végrehajtásáért felelős vezető személy az intézményfenntartó társulás településeinek jegyzői, akiknek elsősorban a következőkért kell felelősséget vállalnia: •

Biztosítania kell, hogy a települések minden lakója, de főként az érintett szakmai és társadalmi partnerek számára elérhető legyen az Intézményfenntartó Társulási Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés és Terv,

•

Az önkormányzat döntéshozói, tisztségviselői és a településen működő közoktatási intézmény dolgozói ismerjék és kövessék a benne foglaltakat.

•

Biztosítania kell, hogy az önkormányzat, illetve az intézmény vezetői minden ponton megkapják a szükséges felkészítést és segítséget a program végrehajtásához, az Intézményi Közoktatási Esélyegyenlőségi Terv elkészítéséhez és az intézményi pedagógiai, illetve működési dokumentumokkal való összehangoláshoz.

•

Az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben meg kell tennie a szükséges lépéseket.

•

Ki kell jelölnie az Intézményfenntartó Társulási Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés és Terv megvalósításának irányítóját. Az ő feladata a program megvalósításának koordinálása, a program végrehajtásának nyomon követése, és az esélyegyenlőség sérülésére vonatkozó esetleges panaszok kivizsgálása.

A települések vezetése, az önkormányzatok tisztségviselői és a településeken működő intézmények vezetői felelősek azért, hogy tudatában legyenek az egyenlő bánásmódra és

423


esélyegyenlőségre vonatkozó jogi előírásokkal, biztosítsák a diszkriminációmentes társadalmi környezetet, oktatást, nevelést, a befogadó és toleráns légkört. Felelősségük továbbá, hogy ismerjék az Intézményfenntartó Társulási Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés és Tervben foglaltakat és közreműködjenek annak megvalósításában; illetve az esélyegyenlőség sérülése esetén hivatalosan jelezzék azt a kijelölt programirányítónak. Minden, az önkormányzatokkal és azoknak intézményeivel szerződéses viszonyban álló, számukra szolgáltatást nyújtó fél felelőssége, hogy megismerje a programot és magára nézve is kötelezőként kövesse azt.

10. Elfogadás dátuma és módja Az Intézményfenntartó Társulási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés és Tervet a szakmai és társadalmi egyeztetések biztosítását követően Parád Nagyközség Képviselő Testülete a 2008. január 14-i ülésén az 1/2008. számú határozattal, Bodony Község Képviselő Testülete a 2008. január 09-i ülésén a 10/2008.számú határozattal, Parádsasvár Község Képviselő Testülete a 2008. január 23-i ülésén az 1/2008. számú határozattal megvitatta és elfogadta. Parád, 2008. január 24.

Nagy Oszkár sk. polgármester

Holló Henrik sk. polgármester

Borsos László sk. polgármester

Kiadmány hiteléül: Parád, 2008. január 24. Varró Gyula jegyző

424


Recsk Nagyközség Önkormányzatának Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzése

2007.

425


Tartalom 1.

Vezetői összefoglaló .............................................................................................................427

2.

Stratégiai célok és alapelvek ...............................................................................................428

3.

Általános elvek.....................................................................................................................428

4.

Helyzetelemzés .....................................................................................................................429 4.1. A természeti, gazdasági, társadalmi környezet általános jellemzése 429 4.2. Demográfiai adatok

432

4.3. A nem közoktatási ellátások, szolgáltatások helyzete………… 4.3.1. Egészségügy 4.3.2. 4.3.3. 4.3.4. 4.3.5.

6 432

Szociális ellátások 432 Közművelődés 432 Sport, egészséges életmód 433 Bölcsődei ellátás 433

4.3.6 Közoktatások elérhetősége a településen.

9

4.3.7. A településen élő 3-18 éves korosztály alapfokú közoktatási (óvodai és iskolai ellátás feltételeinek vizsgálata. 438 4.3.8. A tanulói összetételre, a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók arányának kiegyenlítettségére vonatkozó adatok vizsgálata, a településen élő óvodás gyermekek, általános iskolás tanulók száma, eljárók száma. 441 4.3.9. Az oktatás eredményességére vonatkozó adatok vizsgálata 442

4.3.10. 4.3.11.

Az oktatás, nevelés feltételeinek vizsgálata a településen A települések által biztosított források vizsgálata

18 19

5. 6. 7.

A helyzetelemzés összegzése: hogyan érvényesül az esélyegyenlőség a településen? .........20 Összefoglaló a pályázathoz 21 Esélyegyenlőségi relevanciavizsgálat 21

8.

Szükséges egyélyegyenlőségi beavatkozások ........................................................................22

Hiba! A könyvjelző nem létezik.9.A beruházást kiegészítő, az esélyegyenlőség elősegítését célzó TÁm-OP 17. Záradék 24

426


11. Vezetői összefoglaló A Magyar Országgyűlés 2003-ban fogadta el az Európai Unió és a hazai társadalom elvárásait tükröző 2003. évi CXXV. törvényt az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról, majd az Európai Unióhoz való csatlakozást követően kiemelten megjelentek az esélyegyenlőségi szempontok a közösséget érintő programok kialakításában, ill. projektek tervezésében. Az esélyegyenlőség érvényesítése Magyarországon is a fejlesztéspolitika alapvető szempontjává vált. Az esélyegyenlőségi szempontok értelmezése és alkalmazása új kihívás a települési döntéshozók és a település lakói számára is. Az önkormányzat, a Köztársasági Esélyegyenlőségi Programban meghatározott célokkal összhangban az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 35. §-a és a Közoktatásról szóló 1993. LXXIX. törvény 89. §-a alapján fogadja el a Települési Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzését és Tervét, amelyben elemzi a településen élő hátrányos helyzetű csoportok közoktatási helyzetének alakulását, bemutatja a közoktatási helyzetet meghatározó gazdasági és társadalmi környezetet. Meghatározza az e csoportok oktatási esélyegyenlőségét elősegítő célokat, a célok eléréséhez szükséges feladatokat, forrásokat és a végrehajtáshoz szükséges határidőket. A Települési Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés és Terv alapján készítik el a településen lévő intézmények a saját intézményi esélyegyenlőségi tervüket. A Települési Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés és Terv (továbbiakban TKEHT) elkészítésekor figyelembe vettük az esélyegyenlőségi törvény7, a közoktatási törvény8, és a munka törvénykönyvének9 vonatkozó részeit. Az TKEHT készítése során tekintettel voltunk az esélyegyenlőség előmozdítását segítő hazai és nemzetközi ajánlásokra, dokumentumokra és programokra. A TKEHT készítése során törekedtünk a „jó kormányzás elveinek” érvényesítésére, vagyis mind a tervezésben, mind az elfogadás folyamatában a minél szélesebb körű bevonásra és konszenzusra törekedtünk. Úgy gondoljuk, hogy az igazi változás garanciája – a pénzügyi feltételek biztosítása mellett – a feladatmegosztás az önkormányzatok, civil szervezetek, vállalkozások, helyi közösségek, maguk az érintett csoportok, valamint családok és egyének között. Emellett a probléma társadalmi elfogadottságának javítása a másik fontos feltétel. Valljuk, hogy a sikeres társadalmi és munkaerő-piaci integráció kulcsa a közoktatásfejlesztés, ezen belül az esélyegyenlőség és az egyenlő hozzáférés biztosítása.

7 2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról 8 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról 9 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről

427


12. Stratégiai célok és alapelvek Stratégiai célunk, hogy Recsk község olyan településsé váljon, ahol senki sem tapasztalja a közvetlen vagy közvetett diszkriminációt vagy hátrányos megkülönböztetést faji, etnikai, nemzetiségi, vallási, nemi, életkor, családi állapot, fogyatékosság vagy más indok alapján. Stratégiai célunk megvalósításában kulcsszerepe van a településen lakók közoktatási szolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés biztosításának, és a meglévő hátrányok kompenzálását biztosító esélyteremtő lépések megtételének. Alapelveink: Szolidaritás: Településünk közösségének minden tagjának érdeke a szolidaritás erősítése, amely nagyban elősegítheti a hátrányos helyzetű csoportok társadalmi integrációját, iskolai sikerességét, foglalkoztatási és érvényesülési lehetőségeit. Méltányos és rugalmas elbánás: A megkülönböztetés tilalma, az egyenlő bánásmód elve nem alkalmas az összes létező egyenlőtlenség megszüntetésére. Olyan pozitív, méltányos és rugalmas intézkedések kidolgozására törekszünk, amelyek elősegítik az érintettek iskolai sikerességét, társadalmi és foglalkoztatási pozíciójának javulását, megőrzését. A Települési Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés és Terv megvalósulását a képviselő testület nyomon követi, s ha szükséges módosítja.

13. Általános elvek Recsk Község Önkormányzata olyan társadalmi környezet támogatását célozza meg, mely tiszteletben tartja a sokszínűséget, mentes a hátrányos megkülönböztetéstől, a zaklatástól, jogellenes elkülönítéstől, a megtorlástól, valamint biztosítja a közoktatáshoz való egyenlő esélyű hozzáférést és a hátrányos helyzetű csoportok pozitív diszkriminációját (esélyteremtő lépések). Emiatt az esélyegyenlőség előmozdítása érdekében szükség esetén előnyben részesítünk egyéneket, társadalmi csoportokat, ha az az esélyegyenlőtlenség felszámolására irányul. Kiemelt figyelmet fordítunk az alábbi csoportok közoktatási esélyegyenlőségének biztosítására: • halmozottan hátrányos helyzetű tanulók • sajátos nevelési igényű tanulók • hátrányos helyzetű tanulók • roma kisebbséghez tartozó tanulók.

428


14. Helyzetelemzés A helyzetelemzésben megjelenő adatok saját adatgyűjtésből, illetve hivatalos forrásokból származnak. A hivatalos forrásokat az adatok mellett zárójelben jelenítjük meg. 14.1.

A természeti, gazdasági, társadalmi környezet általános jellemzése

Recsk Heves megye északnyugati részén fekvő nagyközség. A megyeszékhely Egertől 25 km-re található. A megyén belül Pétervására-i kistérséghez tartozik. A Mátra-Bükk kiemelt üdülőkörzetében elhelyezkedő települések kedvező természeti, táji, klimatikus adottságokkal, gyógyvízzel, kulturális emlékekkel, jó közlekedési kapcsolatokkal rendelkeznek. A recski ércmező a magyarországi nemes- és színesfémérc bányászat bázishelye. A bánya jelenleg nem működik, de a földtani kutatások szerint megmaradt a gazdaságos bányászat lehetősége. A csákánykői kőfejtő az egyik legnagyobb működő kőbányánk. A Mátra erdői a fafeldolgozás alapanyagát szolgálják, de nagy hagyománya van a gyümölcstermesztésnek is. Recsk az elmúlt évtizedekben több száz környékbelinek biztosított munkalehetőséget. Pétervására kistérségén belül Recsk a déli településcsoport térségszervező települése maradt. A település nagy múltra tekint vissza, nevét már az Anjouk korában 1329-ben Rexy alakban rögzítették. A község neve 1478-ban Rekch névalakban szerepel. A lakosság száma a bevándorlásokkal folyamatosan növekedett, főleg az Ércbánya művelése miatt. Sok volt a nem magyar anyanyelvű személy is. 1887-ben Recsk a Kisterenye-Kál-Kápolna vasútvonalon vasútállomást kapott. Az akkori életviszonyok miatt már 1903-ban megkezdődött az első kivándorlás Amerikába, mely csaknem minden családot érintett. Egy 1912-ben Clevelandban megjelent magyar nyelvű lap 873 recski lakos kivándorlását említi. Az I. világháború tovább tizedelte a lakosságot. Több mint 160 ember esett hadifogságba, és legalább ennyi esett el a háborúban. A recski és mátraderecskei település egy községet jelentett ezekben az időkben. 1921ben került sor a két község különválasztására. Egyházi vonalon csak 1932-ben válik ketté a két község. 1929-33-ban elkezdődött a gazdasági válság és ezzel megindult a második kivándorlási időszak Amerikába. Az 1930-as évek adataiból fontosnak tartjuk kiemelni a legjelentősebb foglalkozási ágakat. A településen legtöbb az őstermelő, majd őket követve a bányász és az iparos foglalkozású.

429


14.2. Demográfiai adatok Az 1991-es népszámlálás 3208 a 2001-es népszámlálás 3023 lakost regisztrált, ebben az időszakban a lakosságszám folyamatos csökkenést mutat. 1990 és 2001 között az élveszületések számát rendre meghaladó halálozások számából eredő negatív mérleget gyakorlatilag nem befolyásolta a vándorlási különbözet semmilyen irányba. A település lakónépessége jelenleg 3071 fő, ami enyhe növekedését jelenti a lakosság létszámának. 2001-es népszámlálás adatai alapján a 3023 lakosból 477 fő, vagyis a teljes lakosság 15,7%-a tartozott a 0-14 éves korosztályba, míg 143 fő, vagyis a lakosság 4,7%-a tartozott a 15-19 éves korosztályba. Ők mindösszesen alkották a település lakosságának 20,4%-át. Az alábbi táblázat adatai szerint a 0-14 éves korosztály száma 423 fő, ami stagnálást jelent a 2001-es népszámlálás adataihoz viszonyítva. Hasonlóan stagnáló a 15-18 éves korosztály száma is. Lakónépesség száma 3010 Állandó népesség száma 3071 Állandó népességből a 0-2 évesek száma 82 Állandó népességből a 3-5 évesek száma 82 Állandó népességből a 6-14 évesek száma 259 Állandó népességből a 15-18 évesek száma 139 Állandó népességszám változása 1990-2006 (- / +) -291

Ha a lakosság nemek szerinti összetételét vizsgáljuk, azt állapíthatjuk meg, hogy a 2001-es 3023 lakosból 1411 férfi és 1612 nő élt a településen. Recsk lakosainak nemzetiségi hovatartozását illetően a 2001-es népszámlálás adataira tudunk támaszkodni, mely szerint a 3023 helybeliből 162 (kb.5%) vallotta magát valamilyen nemzetiséghez, etnikumhoz tartozónak. Azon belül is a legnépesebb csoportot - 144 fővel, vagyis a helyi kisebbségek 88%-a - a roma származásúak alkotják. Őket követik elenyésző számban a románok és németek. Recsk Cigány Kisebbségi Önkormányzatának 5 tagja van. Az iskolai végzettség tekintetében a közoktatási esélyeket leginkább meghatározó, gyermeket nevelő réteget vizsgáltuk, amely az országos adatokkal való összevethetőség miatt a gazdaságilag aktív korosztály. E tekintetben a településen a 8 általános iskolai vagy annál alacsonyabb végzettséggel rendelkezők aránya körülbelül 20%, érettségi nélküli szakmai oklevéllel rendelkezők aránya 34,5%, középiskolai érettségivel körülbelül 35%-a rendelkezik az aktív korú népességnek, míg a diplomások aránya a vizsgált csoporton belül körülbelül 9%. Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat 2007. novemberi adatai szerint a településen élő 1968 munkaképes korú lakosból 166 szerepelt nyilvántartott munkanélküliként az ÁFSZ statisztikája szerint, akik közül 40 fő már több mint egy éve nem talál munkát. Ezen adatok alapján megállapíthatjuk, hogy Recsken a munkanélküliségi ráta az országos szintet meghaladóan 8,43%. A munkanélküliségi ráta a településen a kistérségi szinthez képest kedvezőbb, annak körülbelül a fele.

430


A foglalkoztatottak mintegy fele helyben talál munkát, a másik fele ingázni kényszerül. A helyben dolgozók közel 2/3-a a szolgáltatásban, 1/3-a az iparban talál munkát, a mezőgazdaságban dolgozók száma elenyésző. A faluban működő vállalkozások száma 107, az elmúlt időszakban a befektetői érdeklődés alapján további munkahelyek létesítése is várható. Az eljáró népességnek több, mint a fele az iparban dolgozik, kevesebb mint a fele a szolgáltatás területén. A mezőgazdaságban foglalkoztatottak arány itt is csekély. A lakások méretét tekintve a település kedvező képet mutat. (1. táblázat [Népszámlálás, 2001]). 1. táblázat 1 szobás 2 szobás 3 szobás 4-x szobás Recsk Országos

6%

44%

31%

19%

12,7%

41,4%

30,9%

15,0%

A komfort szerinti összehasonlítás alapján megállapíthatjuk, hogy az országos átlaghoz képest alacsonyabb az összkomfortos lakások és majdnem ugyanennyivel magasabb a komfortos lakások aránya, továbbá jelentős számban találhatóak komfort nélküli lakások a településen. 2. táblázat Komfort nélÖsszkomfortos Komfortos Félkomfortos küli

Szükség- és egyéb lakás

Recsk

30%

44%

6%

18%

2%

Ország

49,8%

30,1%

5,1%

11,9%

3,1%

A 2001-es népszámlálás adatai szerint a lakások közműellátottsága elmarad az országos átlagtól, de a faluban elérhető mind a vezetékes víz, mind a szennyvízcsatorna. A vezetékes gáz és elektromos ellátás is biztosított. Ez alapján és a két táblázat alapján elmondható, hogy Recsken a lakóépületek valamivel az országos átlag alatti megfelelő lakhatósági feltételeket biztosítottak a lakóknak 2001-ben. Recsken összesen 6 külterületen 61 gyermek élt a 2001-es népszámlálás adatai szerint, mára ez a szám 18-ra csökkent. Beköltöztek a faluba, vagy elköltöztek a munkahelyek megszűnése miatt (Ércbánya, Laktanya). A faluban elkülönült, telepszerű lakókörnyezet nincs, általánosan elmondható, hogy az utcák és a házak rendezettek. A település felekezeti összetételéről megállapítható, hogy zömmel katolikusok (70%) lakják, de jelentős létszámú a református, baptista és jehova közösség is. (Népszámlálás, 2001.) A település tömegközlekedéssel mind autóbusszal, mind vasúttal jól megközelíthető volt, azonban a közelmúlt vasútvonal bezárásai nyomán a Kisterenye-Kálkápolna vonalon a vonatokat autóbuszok helyettesítik. Az autóbusz-közlekedés rendkívül jónak mondható Eger felé naponta közel 30, Pétervására felé közel 10 járat közlekedik.

431


14.3.

A nem közoktatási ellátások, szolgáltatások helyzete

14.3.1. Egészségügy A településen két összevont felnőtt és gyermekkörzet valamint egy fogorvosi körzet működik. A település a gyógyszertári ellátást is helyben oldja meg. Szakorvosi illetve kórházi ellátás Egerben és Gyöngyösön biztosított. 14.3.2. Szociális ellátások Az önkormányzat biztosítja a jogszabályokban meghatározott, megélhetést nyújtó segélyeket (rendszeres szociális segély, normatív támogatás, ápolási díj), a meghatározott szükségletekhez igazodó támogatásokat, eseti szociális segélyeket (lakásfenntartási támogatás, átmeneti segélyek, temetési segély, szociális étkeztetés, beiskolázási segély, közgyógyellátás (méltányossági), rendkívüli gyermekvédelmi támogatás). A nagyközségben 106-an kapnak rendszeres szociális segélyt, rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben 135 gyermek részesül. 122 gyermek szülője tett nyilatkozatot a 8 általános iskolai, vagy annál alacsonyabb iskolai végzettségről. Mindössze 13 fő azon gyermekek száma, akiknek a szülője nem nyilatkozott. A gyermekjóléti ellátások közül bölcsőde Sirok községben vehető igénybe. Családi napközi és a házi gyermekfelügyelet ellátatlan a településen. A Szociális Ellátó és Gyermekjóléti Intézmény – mint alapszolgáltatási központ - keretében kerül ellátásra a gyermekjóléti szolgáltatás. Ezen intézmény keretében működik az idősek klubja (nappali ellátás), a házi segítségnyújtás és a szociális étkeztetés valamint a családsegítés is. A Heves Megyei Önkormányzat Hétszínvirág Gyermekotthonának Recski Lakásotthona 1997-óta működik 6 másik lakásotthon mellett a megyében. Azoknak a gyerekeknek és fiatal felnőtteknek nyújt teljes körű ellátást, akikről szüleik nem tudnak gondoskodni. A lakásotthon lakói egy parkosított kert közepén lévő családi házban nevelkednek. Az otthon ideális környezetben és feltételekkel készíti fel a gyerekeket az önálló életre és családalapításra. 14.3.3. Közművelődés A nagyközség könyvtára általános gyűjtőkörű nyilvános könyvtár, elsőrendű feladata, hogy a község polgárait, olvasó közönségét megfelelő, friss információval lássa el. Ennek érdekében gyűjti, és folyamatosan gyarapítja dokumentumait, elsősorban a könyveket, amely reprezentálja a nemzeti könyv és folyóirattermést, és kitekint az egyéb ismerethordozó dokumentumokra is. A recski Művelődési Ház és Bányászati Kiállítóhely épülete 1943-ban készült el. Az épület eredetileg Bányász Kultúrotthonnak készült és a mára már megszűnt Ércbánya tartotta fenn. Többször kapott helyet benne kiállítás. Recsk önkormányzata, miután átvette és gyönyörűen felújította az épületet 2000. augusztus 20-án, átadta újra rendeltetésének és az épület egyes termeiben egy állandó Bányászati és Ásvány - Kiállításnak adott helyt.

432


A településen tájház mutatja be XX. század eleji élet- és lakókörülményeket. A Rákosi rendszer diktatúrája alatt működő kényszermunkatábor helyén létesült nemzeti emlékpark felidézi a kor rémtetteit, és méltóképpen megemlékezik az ott raboskodó áldozatokról. 14.3.4. Sport, egészséges életmód Recsken sportolási lehetőséget több egyesület és civil szervezet biztosít. Mindegyiknek van ifjúsági korcsoporttal foglalkozó tevékenysége is, de több kifejezetten a fiatal korosztállyal foglalkozó szervezet is van Recsken (pl. Recsk Környéki Junior Torna Klub). A kínálatban több sportág is megjelenik (pl. labdarúgás, kézilabda, modellezés). 14.3.5. Bölcsődei ellátás A településen bölcsődei ellátás nincs. A legközelebb bölcsődei ellátás Sirokban érhető el. 14.3.6.

A közszolgáltatások elérhetősége a településen

A település intézményeiben nincs ellátatlan közoktatási szolgáltatás. Mindenhez hozzájuthatnak a gyermekek, tanulók, érdekeik nem csorbulnak. A gyermekjóléti szolgáltatások közül a bölcsőde és a házi gyermekfelügyelet ellátatlan, de az igényfelmérés eredménye szerint nincs rá kereslet a lakosság körében. A gyermekjóléti ellátások közül a családok átmeneti otthona hasonló okokból nem ellátott a településen. A pedagógiai szakszolgálati ellátások esetén a település mindent megtesz, hogy az ellátást helyben biztosítsa, mert az igénybevétel a tapasztalatok alapján éppen a hátrányos helyzetű csoportok esetén így nagyobb számú (a közeli, esetleg távolabbi településre való utazás esetén a hátrányos helyzetű családok sokszor anyagi okokból inkább lemondanak a szolgáltatás igénybevételéről). Így helybeli szakemberek biztosítják a gyógytestnevelést, a fejlesztő felkészítést, a korai fejlesztést, gondozást. A gyógypedagógiai tanácsadás esetén a helyi szakemberek munkáját a nevelési tanácsadóból heti rendszerességgel érkező szakember segíti. Heti rendszerességgel helyben elérhető a logopédiai ellátás, havi rendszerességgel a továbbtanulási és pályaválasztási tanácsadás. A nevelési tanácsadás igény szerint szintén helyben biztosított. Nevelési Tanácsadó Pétervásárán működik, ott végzik az óvodások első fokú mérését. A szakszolgálati ellátást az iskolában és az óvodában is, a falu helyben biztosítja a rászorulók számára. A településen élő 3-18 éves korosztály alapfokú közoktatási (óvodai és iskolai) ellátás feltételeinek vizsgálata.

433


Óvodáztatás Óvodai intézmények száma Óvodai feladatellátási helyek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt) Óvodai férőhelyek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt) Óvodába beíratott gyermekek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt) Óvodába beíratott hátrányos helyzetű gyermekek száma Óvodába beíratott halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma Az óvodába be nem íratott 3. életévüket betöltött gyermekek száma Az óvodába be nem íratott 3 életévüket betöltött halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma Gyógypedagógiai nevelésben részesülő óvodás gyermekek száma (integráltan neveltek nélkül) Az óvodai gyermekcsoportok száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt)

1 1 120 96 46 29 4

Recsk Nagyközség Önkormányzata tartja fenn a Csengővár Óvodát, a település egyetlen óvodáját. Az óvodába 96 gyerek jár, és 4 csoportban folyik a nevelés, 2 kiscsoportban, 1 középső és 1 nagycsoportban. Minden gyermek Recskről jár be az óvodába, más településről nem járnak ide. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek aránya az óvodában 30,2%. Minden 3. életévét betöltött gyermek jár óvodába. Az óvoda a műemlék jellegű Jámbor Vilmos kúria épületében található. A szép épület számos gondot okoz a fenntartónak (pl. tető beázása) és jelenleg az OKM rendeletben előírt minimális feltételeket sem teljesíti (pl. nincs tornaszobája, a kiszolgáló helységek sem teljes körűek, az akadálymentesítés nem megoldott). A fenti problémák orvosolása az épület teljes felújításával lehetséges. A minimális eszköz és felszerelésjegyzékben szereplő elvárásoknak az intézmény csak részben felel meg. Az elhasználódó eszközöket pályázati úton, saját erő bevonásával és alapítványi támogatással pótolják. A fejlesztést szolgáló eszközök területén a felszereltség jó, például az óvoda két számítógéppel is rendelkezik. Különös gondot fordítanak a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a sajátos nevelési igényű gyermekek felzárkóztatására és fejlesztésére. Fejlesztő pedagógusuk, gyógypedagógusuk jelenleg nincs, de a Pétervásárai Kistérség Többcélú Társulása biztosítja számukra a fejlesztő tevékenység szakember lefedettségét, s a későbbiekben is a problémának megfelelő képzettségű szakember segítségét kívánják igénybe venni.

434


Az intézményben nincs szegregáció, minden gyermek a korának, fejlettségének megfelelő óvodai csoportban van. Természetesen a szülő kérését figyelembe veszik, ha szeretné gyermekét a törvény adta lehetőségeken belül még az óvodában tartani.

Általános iskola Általános iskolai intézmények száma: Általános iskolai feladatellátási helyek száma (gyógypedagógiai oktatással együtt) Általános iskolai osztálytermek száma (gyógypedagógiai oktatással együtt) Az általános iskolai osztályok száma (gyógypedagógiai oktatással együtt) Általános iskolai tanulók száma (gyógypedagógiai oktatással és magántanulókkal együtt) Általános iskolai magántanulók száma

1 1 8 8 175 -

Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók száma Gyógypedagógiai oktatásban részesülő általános iskolai tanulók száma (integráltan oktatott SNI gyermekek nélkül)

25

Hátrányos helyzetű általános iskolai tanulók száma Halmozottan hátrányos helyzetű általános iskolai tanulók száma Általános iskolában tanuló első évfolyamosok száma (gyógypedagógiai előkészítő osztályok tanulóival együtt) 8. évfolyamosok száma a nappali oktatásban (gyógypedagógiai oktatással együtt) A napközis tanulók száma az általános iskolákban (iskolaotthonos tanulókkal együtt)

98

Átmeneti és tartós állami nevelésbe vettek száma

-

37

28 19 63 6

A településen szintén az önkormányzat működteti a Jámbor Vilmos Általános Iskolát, ahová 175 tanuló jár. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók aránya 21,14%. A sajátos nevelési igényű tanulók száma 25, ez 14%-a az iskola tanulónépességének. Minden évfolyamon egy osztályt működtetnek. Az első osztályban magas az osztálylétszám, de a törvényben meghatározott létszámkereten belül van. Más településekről 4 tanuló jár be tömegközlekedéssel.

435


A művészetoktatási feladatokat a nagyközség helyben biztosítja a tanulók számára, zeneoktatás is folyik az iskolában. Recsken, az általános iskola épületében működik a Balassi Bálint Gimnázium esti tagozata. Az iskola jó tárgyi feltételekkel rendelkezik. Tornaterme, kondicionáló helyisége, számítástechnikai szaktanterme, nyelvi labor helyisége és műhelyterme biztosítja az oktatáshoz szükséges speciális feltételeket. Az utolsó felújításra 2001-ben került sor. Ekkor a felújítás mellett a tetőtér beépítésével az alapterület is bővült. Az épületben működő 400 adagos konyha a tanulók étkeztetésén túl egyéb igényeket is kielégít (szociális étkeztetés). Legközelebbi tervük az iskola régi épületének teljes külső felújítása, az egész épülettömb külső hőszigetelése, a fűtés korszerűsítése, akadálymentesítése, a központi konyha felújítása, melyekre az elkövetkezendő években pályázni kívánnak. 14.3.7. A tanulói összetételre, a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók arányának kiegyenlítettségére vonatkozó adatok vizsgálata, a településen élő óvodás gyermekek, általános iskolás tanulók száma, eljárók száma

Összesen:

ebből


ebből

ebből

Alsó tagozatos (1-4.) helyben más településre eljáró települések nevei:

ebből

Felső tagozatos (5-8.) helyben más településre eljáró ebből

ebből

ebből

A településen élő óvodás gyermekek, tanulók száma Óvodába jár helyben más településre eljáró


HH / HHH 331 107 96 11

151/76 53/29 n.a.

PARÁD 109 89 20 MÁTRADERECSKE PARÁD SIROK EGER n.a. 115 86 29 MÁTRADERECSKE EGER SIROK PARÁD

46/21 n.a.

52/26 n.a.

436


A település óvodájába 96 gyerek jár 4 nem vegyes csoportban. A gyerekek közül 53 hátrányos helyzetű, közülük 29 halmozottan hátrányos helyzetű, vagyis az óvodáskorú gyerekek, több mint fele hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű. Az óvodába jár még és a többiekkel integráltan nevelkedik 5 sajátos nevelési igényű (SNI) gyermek, akikről szakértői véleményt a Heves Megyei Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság állított ki. A csoportok között mind a hátrányos helyzetű, mind a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek egyenletesen oszlanak el. A sajátos nevelési igényű gyermekek közül 4 fő a nagycsoportba, 1 fő a középső csoportba jár. Az óvodás korú gyermekek közül is van átóvodáztatás más településekre, 11 gyermek jár el a településről más óvodába. Nem olyan nagy számban, mint az iskolában, de jelentkezik. Lehet átmeneti lakhelyváltoztatás, vagy a szülők másik településen való munkavállalása az ok. Az iskola a 2007/2008-as tanévben 25 SNI tanulót nevel normál tantervű osztályokban integráltan. A sajátos nevelési igényű tanulók évfolyamonkénti eloszlása egyenletesnek tekinthető, a legmagasabb létszámmal az idei tanév első osztályában jelentkeztek (5fő), legkevesebb (1 fő) pedig hetedik osztályos. Az SNI tanulók közül 5-en enyhe fokban értelmi fogyatékosok, 15-en részképesség zavarral (dyslexia, dysgraphia, stb.) küzdenek és 5 tanulónál súlyos magatartási, tanulási zavart állapítottak meg. Az iskolai összlétszám 14%-át teszik ki a sajátos nevelési igényű gyerekek. Ez az adat az országos adatokkal összevetve magasnak mondható. Ebben a tanévben megtörtént a sajátos nevelési igényű tanulók felülvizsgálata. A hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók egyenletes eloszlásának vizsgálata az iskola esetén nem releváns, hiszen évfolyamonként egy-egy osztállyal működik az iskola. Arra azonban érdemes odafigyelni, hogy az iskolában az elhordás más településre már jelentős számú. Elsősorban azokban a családokban, ahol a szülők nem helyben, hanem a közeli települések valamelyikén dolgoznak, vagy más jellegű kötődésük van a településhez (pl. Parád), illetve a közeli és könnyen megközelíthető megyeszékhelyre, Egerbe történik a gyermekek „elvándorlása”. Az osztályok létszáma 19 és 28 fő között ingadozik, a legtöbb gyermek az első osztályba, míg a legkevesebb a nyolcadik osztályba jár. Az iskolában 98 hátrányos, közülük 37 halmozottan hátrányos helyzetű diák tanul, vagyis ezen csoportba sorolható tanulók alkotják a teljes létszám több, mint felét. Az osztályokban a hátrányos helyzetű tanulók száma átlagosan 12 fő, csak kisebb ingadozás van az egyes évfolyamok között.

437


gyermek-, tanulólétszám az évfolyamon az osztályszervezés módja szerint évfolyam és/vagy óvodai

(óvoda vonatkozásában amennyiben releváns, pl. gyógypedagógiai csoport)

gyermek és/vagy tanu-

csoport foka

lólétszám az

Emelt szintű oktatás és/vagy Normál (általános) tanterv

két tanítási nyelvű iskolai

évfolyamon

csoport, tagozat

oktatás Összesen HH / HHH

SNI

Összesen HH / HHH

1.

28

28

16/8

5

2.

25

25

13/6

3

3.

16

16

6/3

2

4.

20

20

114

4

5.

23

23

17/7

4

6.

20

20

124

3

7.

24

24

11/3

1

8.

19

19

12/2

3

Gyógypedagógiai

SNI

Összesen HH / HHH

14.3.8. Az oktatás eredményességére vonatkozó adatok vizsgálata. Az országos kompetencia mérések rendelkezésre álló eredményei alapján megállapítható, hogy a tanulók az országos átlagnál gyengébb eredményt értek el. Tendencia megállapítására a meglévő adatokból nincs lehetőség, mindössze a 6. osztály szövegértés eredményei alapján állapíthatjuk meg, hogy az eredmények javuló tendenciát mutatnak.

Évfolyamismétlők ará-

Magántanulók aránya

nya (%)

(%)

Az előző tanévben 250 óránál többet hiányzó tanulók aránya (%)

összlét-

HH / HHH-

összlét-

HH / HHH-

összlét-

HH / HHH-

számon

tanulók

számon

tanulók

számon

tanulók

belül

körében

belül

körében

belül

körében

2003/2004

-

-

-

-

-

-

2004/2005

2,9

3

-

-

-

-

2005/2006

3

4

-

-

2006/2007

1,1

5

-

-

0,5

2,5

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

2007/2008 (tervezett) 2008/2009 (tervezett)

0

országos átlag

2,11%

0,61%

0,37%

2005/2006

438


Az iskolában a lemorzsolódás 1-3% körüli, azonban a hátrányos helyzetű tanulók körében az évfolyamismétlők aránya rendre meghaladja ezt a mértéket. (Érdemes megjegyezni, hogy a halmozottan hátrányos helyzetűek esetén 1-1 tanuló is jelentős mértékben befolyásolja az arányt, emiatt ez az arány meglehetősen torzított.). Magas hiányzás nem jellemző az iskolában, azonban az évfolyamismétlésnél tett megállapításhoz hasonló megállapítást rögzíthetünk a 250 óránál többet hiányzó tanulók arányára vonatkozóan is, hiszen a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók körében magasabb ez az érték az összlétszámon belül mérthez képest. Az azonban örvendetes, hogy magántanulói státuszba egyetlen tanuló sem került az elmúlt évek során.

Létszám 2005/2006 Programok

tervezett létszám

2006/2007

2007/2008

2008/2009

Összlét-

HH / HHH

Összlét-

HH / HHH

Összlét-

HH / HHH

Összlét-

HH / HHH

számon

tanulók

számon

tanulók

számon

tanulók

számon

tanulók

belül

körében

belül

körében

belül

körében

belül

körében

Alapfokú művészetoktatás

70

85

50

90

30

70

30

80

30

80

Kisebbségi program Napközi

40

80

40

80

40

80

40

90

Szakkör

40

30

45

30

45

30

50

40

20

30

20

30

20

40

20

40

Iskolai nyári tábor Erdei iskola

A kisebbségi programokat, az iskolai nyári tábort és a napközit az összlétszámhoz mért adatokhoz viszonyítva több mint kétszer annyi hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű tanuló veszi igénybe, szemben a szakkörökön való részvétellel, ahol arányuk az összlétszámhoz mért adat alatt marad. A tanórán kívüli tevékenységek közül a napközi foglalkozásokon résztvevő tanulók aránya évről-évre azonos értéket mutat, jelenleg a tanulóknak 40%-a veszi igénybe. A szakkörökön a tanulói részvétel stabil volt mind a többségi, mind a hátrányos helyzetű tanulók esetén az elmúlt években. Ugyanakkor, mint azt említettük, a hátrányos helyzetű tanulók körében a szakkörökön résztvevők aránya minden esetben kisebb volt az összlétszámhoz mért adathoz képest. Erdei iskolát nem szerveznek.

439


Szakközépiskola Gimnázium (%)

(érettségit adó

Szakiskolai kép-

Speciális szakisko-

Nem tanult tovább

zés (%)

la (%)

(%)

képzés) (%) összlét HH /

összlét-

HH /

összlét-

HH /

összlét-

HH /

összlét-

HH /

számo

HHH-

számon

HHH-

számon

HHH-

számon

HHH-

számon

HHH-

n belül

tanulók belül

tanulók

belül

tanulók

belül

tanulók

belül

tanulók

köré-

körében

körében

körében

körében

ben 2003/2004 2004/2005

32

52

13

50

2005/2006

50

20

30

30

70

2006/2007

20

50

20

26

70

3

3

50

1

10

2007/2008 (tervezett)

16

20

34

40

50

40

50

30

30

40

20

30

2008/2009 (tervezett) országos 36,6%

átlag

43,1%

19,0%

1,3%

2005/2006

A továbbtanulási adatokban a 2005/2006-os tanévben megfigyelhető komoly ingadozást leszámítva kiegyenlített trendek figyelhetőek meg. A 2005/2006-os tanévben a gimnáziumba továbbtanulók aránya jóval meghaladta az országos átlagot, míg a szakközépiskolába történő továbbtanulás ugyanebben a tanévben majdnem fele volt az országos átlagnak. Az említett tanévet figyelmen kívül hagyva a gimnáziumi továbbtanulás 20-30%, a szakközépiskolai továbbtanulás 50%, míg a szakiskolai továbbtanulás 13-26% között ingadozott. Az Útravaló Programban jelen tanévben egyetlen tanuló sem vesz részt, és az előző tanévben is csak a 2,5%-a vett részt Az iskola rendszeres kapcsolatban áll a családsegítő és gyermekjóléti szolgálattal, a cigány kisebbségi önkormányzattal. Ezek a szervezetek sajátos eszközrendszerükkel jelentősen hozzá járulnak a hátrányos helyzetű, köztük a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók iskolai sikerességéhez. Az iskola 16 pedagógust foglalkoztat, egyikük tanulásban akadályozottak pedagógiája szakos végzettséggel oktatja az arra rászorulókat, a szakos ellátottság teljeskörű. Az elmúlt időszakban a pedagógusok az integrált nevelést támogató továbbképzéseken nagy számban vettek részt. 10 pedagógus a kooperatív módszertannal, 16 pedagógus a hatékony együttneveléssel (IPR képzés), míg egy kolléga az egyéni haladási ütemet segítő differenciált tanulásszervezéssel kapcsolatban szerzett új ismereteket. Projektpedagógia és drámapedagógia továbbképzésen vett részt összesen 4 pedagógus. 440


Az iskola évek óta igénybe veszi a képességkibontakoztató illetve az integrációs normatívát. A 12/2007. OKM rendelet alapján integrációs felkészítésre kiírt pályázaton 31 tanulóra mintegy 1,9 MFt-os támogatást nyert el. 14.3.9. Az oktatás, nevelés feltételeinek vizsgálata a településen Az óvodában 9 főállású óvodapedagógus foglalkozik a gyermekekkel. Mind az óvodapedagógusok, mind a dajkák megfelelő végzettséggel rendelkeznek. Az elmúlt időszakban 7 óvodapedagógus vett részt az egyéni haladási ütemet segítő differenciált tanulásszervezéssel és hatékony együttneveléssel foglalkozó képzésen. Az óvoda a hátránykompenzáció területén komoly eredményeket tud felmutatni. Az intézményből 2 óvodapedagógus 1999-2001 évben a Szegedi Tudományegyetem Bölcsésztudományi Kar Pedagógiai Tanszékén, Képességek fejlődése és fejlesztése (Kritikus kognitív képességek fejlesztése, Kritérium orientált fejlesztés) című 60 órás továbbképzésén vett részt. A tanfolyam elvégzése után bázisóvodája lett az intézmény az egyetemnek. Részt vett az óvoda a kísérletben, kapott mérőeszközöket, mellyel rendszeresen mérte a középső és a nagycsoportosokat. A kísérleti program eredményeképpen jött létre a DIFER mérő és fejlesztő rendszer. A programban az óvodapedagógusok felkészítést kaptak a programban való részvételhez szükséges kompetenciák kialakításához, folyamatosan tesztelték a kifejlesztett mérőeszközöket és használták a fejlesztőrendszert. Ennek eredményeképpen ma minden óvodás ősszel és tavasszal a meglévő kompetenciáikat feltáró mérésen vesz részt, amelyre épül a későbbi kritérium orientált fejlesztés. Mind a mérések, mind a fejlesztések az életkori sajátságoknak megfelelően játékos formában zajlanak. A gyermekekről az óvodapedagógusok a teljes óvodai szakaszban egyéni fejlődési naplót vezetnek. Ez alapján követhető a gyermekek fejlődése és az elvégzett fejlesztések. Az óvoda Hollandiából adaptált Belső Gondozói Rendszert (BGR) is működtet (a bevezetésénél itt is fontos szempont volt a BGR-t működtető szakemberek felkészítése a feladatra), melynek célja segíteni a hátrányos helyzetben lévőket hátrányaiknak ledolgozásában, a leggyengébb területeiknek a célirányos fejlesztése. Az SNI gyermekek esetén a cél a minél korábbi felismerése a várható problémának, majd a differenciált fejlesztés. A gyermekek felmérése 100%-os, a szakértői bizottság helyben végzi el a vizsgálatokat. A kiszűrt gyermekek fejlesztésében segítenek az egri szakértői bizottság munkatársai, illetve a település havonta fél nap szakértői jelenlétet finanszíroz, melynek célja az SNI gyermekekkel foglalkozó óvodapedagógusok szupervíziója. Az intézmény 2007-ben a 12/2007. OKM rendelet szerint meghirdetett pályázaton az óvodai fejlesztő program keretében 22 halmozottan hátrányos gyermekre 1 507 000 Ft támogatást nyert el. Az óvoda rendszeres kapcsolatot tart a családsegítő és gyermekjóléti szolgálat munkatársaival, és a védőnőkkel. A Cigány Kisebbségi Önkormányzattal a kapcsolat havi szintű. Az óvoda nagy hangsúlyt helyez a kisebbségi identitás megőrzésére is. Recsken a korábban említettnek megfelelően cigány kisebbség él a többségi lakosságon kívül. Számukra a cigány kisebbségi önkormányzat finanszírozásában cigány tánctanár jár táncórákat tartani. 441


Cigány mesemondó versenyre is minden évben felkészítik az óvónők a gyermekeket, de hiánypótló munkát is végeznek a környéken eredeti cigány népmesék gyűjtésével. A napi foglalkozásokon túl az óvoda minden gyermeknek biztosítja a bábozásban, a dramatizálásban és az angol nyelvoktatásban való részvételt. A többi tevékenységet az óvoda igény szerint megszervezi, de a működtetéséhez a szülők hozzájárulása is szükséges. 14.3.10.

A települések által biztosított források vizsgálata.

Az önkormányzat szinte erejét meghaladva egészíti ki az állami normatívát, hogy intézményeit szinten tartsa, és megfelelően működtesse. Évről-évre emelkedik a hozzájárulás összege mind az óvodában, mind az általános iskolában. Az egy gyermekre, tanulóra jutó hozzájárulás is emelkedik. Az óvodában majdnem kétszeresére nőtt a 2005.évi támogatáshoz képest. Az óvodában 2005-ben az 1 főre jutó önkormányzati hozzájárulás 139 185 Ft, 2006ban 242 806Ft, az iskolában 140 780 Ft, illetve 171 382 Ft volt. 15. A helyzetelemzés összegzése: hogyan érvényesül az esélyegyenlőség a településen? 1. A hátrányos helyzetű gyermekek száma magas (több mint 50%), aránylag magas a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek aránya is, óvodában: 30,2%, az iskolában: 21,1%. Az önkormányzati nyilvántartás és az adatszolgáltatás pontos. 2. A településen helyben nem minden szolgáltatás érhető el. A gyógypedagógiai tanácsadás Egerben (25 km), illetve a Pétervásárai Kistérség Többcélú Társulása által fenntartott Nevelési Tanácsadó tud még szakirányú pedagógiai, gyógypedagógiai tanácsadást biztosítani (Pétervására, 20km), a nevelési tanácsadás Pétervásárán (20km) van, de szükség esetén az intézmény kérésére helyben látják el a szolgáltatást. Ellátatlan szolgáltatás a családi napközi, bölcsőde és a házi gyermekfelügyelet. Ezeket a szolgáltatásokat igény esetén helyben szükséges megoldani. 3. Az iskolában a sajátos nevelési igényű tanulók száma magas, 25 fő, ez 14,28%-a az iskola létszámának. 4. A lemorzsolódás aránya nem éri el az országos átlagot, egyedüli kiugróan magas százalék a 2006/2007. tanévben a 250 órát meghaladó hiányzásnál mutatkozott. Ezt a számot az iskola szeretné leszorítani nullára, mint azt a következő tanévi tervezései is mutatják. 5. A továbbtanulási mutatókra gondot kell fordítani a következő években, különösen a gimnáziumi, szakközépiskolai továbbtanulásra vonatkozóan a HH és HHH tanulók körében. 6. Lényeges pont a településről elhordott óvodás és általános iskolás gyermekek száma, amely elég magas, különösen az iskoláskorúak között. Középtávú beavatkozási tervben lehet ennek megoldása. 7. Az óvoda épülete felújításra, korszerűsítésre szorul, az eszközellátottsága bővítésre, hogy az oktatás-nevelés színvonalát a továbbiakban is tartani illetve emelni tudják.

442


16. Összefoglaló a pályázathoz A (infrastrukturális) pályázat címe

Benyújtó fenntartó/társulás/intézmény neve Székhelye A projekt megvalósításának helyszíne

Csengővár Óvoda korszerűsítési terve Recsk Nagyközség Önkormányzata

3245 Recsk Kossuth L. út 165. Csengővár Óvoda 3245 Recsk, Kossuth út 218.

17. Esélyegyenlőségi relevanciavizsgálat A tervezett beruházás, fejlesztés a halmozottan hátrányos helyzetű tanulókat a települési átlagnak megfelelően befogadó intézményben valósul meg.

18.

Szükséges esélyegyenlőségi beavatkozások Terület

A beavatkozást szükségessé tevő adatok

Beavatkozás státusza10 a Települési/társulási esélyegyenlőségi tervben

Óvodás gyermekek elhor2 dása más településre – 11fő Ált.isk.tanulók elhordása más települések iskoláiba – 49 fő Továbbtanulási mutatók – Általános iskola 2 kevés a 3H-s arány a gimnáziumba és szakközépiskolába jelentkező tanulók közt Esélyegyenlőségi terv elfogadásának időpontja, határozat száma11: A segítséget nyújtó Közoktatási Esélyegyenlőségi Szakértő 12 Balákné Kovács Klára

Csengővár Óvoda

10

1-Települési/társulási esélyegyenlőségi terv-ben elfogadva 2-elfogadás előtt 3-nincsen a kérdésben releváns intézkedés Települési/Társulási Esélyegyenlőségi tervben 4-nem készült Települési/Társulási Esélyegyenlőségi terv 11 Amennyiben elkészült 12 Amennyiben rendelkezésre állt (40%-os településlista)

443


19. A beruházást kiegészítik az alábbi, az esélyegyenlőség elősegítését célzó alábbi TÁM OP 17.3 pályázatok: Státusza13 (kódszám)

Pályázat célja A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók minőségi oktatáshoz való hozzáférésének támogatása Integrációt támogató módszertan továbbterjesztése az integráló általános iskolák, óvoda körében

Dátum

5 5

Benyújtó aláírása

Záradék A Közoktatási esélyegyenlőségi helyzetelemzést Recsk Nagyközség Önkormányzata 2008. január ……-n megvitatta és elfogadta.

………………………………………………. Holló Imre Recsk nagyközség polgármestere A Közoktatási esélyegyenlőségi helyzetelemzés készítését támogatta, véleményezte és elfogadta az Oktatási és Kulturális Minisztérium részéről: ………………………………………………. Balákné Kovács Klára közoktatási esélyegyenlőségi szakértő Mellékletek  Képviselőtestületi határozat  Helyzetelemzési adattáblák  Az esélyegyenlőségi szakértő szakvéleménye Recsk, 2008. január 23. 13

1-benyújtva; 2-benyújtva, de elutasítva; 3-nyertes pályázat; 4-kidolgozás alatt; 5-elfogadott települési/esélyegyenlőségi programban tervezve; 6-a település/társulás nem kíván pályázni

444


Recsk Nagyközség Önkormányzatának Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terve

2008.

445


Tartalomjegyzék

Bevezetés….…………………………………………………3 1. Akcióterv..………………………………………………..4 1.1. A Települési Esélyegyenlőségi Terv megvalósításához szükséges feltételek biztosítása ……………………………………………. . 4 1.2. Óvodai nevelés eredményességének javítása .…………………… 5 1.3. Az SNI státusz felülvizsgálata az óvodában és iskolában ……… 6 1.4. Az óvodai és iskolai nevelés eredményességének javítása ….. … 7 1.5. Óvodai és iskolai oktatás feltételeinek a javítása ……………… 8 1.6. A hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetűek és fogyatékkal élők társadalmi integrációjának segítése ……………………….

9

1.7. A társadalmi környezettel az együttműködés javítása ……....... 10 1.8. A közoktatási szereplők együttműködésének javítása ………..... 11

2. Monitoring, értékelés….………………………. ……... 12 3. Nyilvánosság biztosítása...……………………………...12 4. Program felülvizsgálata......…………………………… 12 5. Felelősségi körök...……………………………………...12 6. Elfogadás dátum és módja...…………………………...13

446


Bevezetés A Magyar Országgyűlés 2003-ban fogadta el az Európai Unió és a hazai társadalom elvárásait tükröző 2003. évi CXXV. törvényt az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról, majd az Európai Unióhoz való csatlakozást követően kiemelten megjelentek az esélyegyenlőségi szempontok a közösséget érintő programok kialakításában, ill. projektek tervezésében. Az esélyegyenlőség érvényesítése Magyarországon is a fejlesztéspolitika alapvető szempontjává vált. Az esélyegyenlőségi szempontok értelmezése és alkalmazása új kihívás a települési döntéshozók és a település lakói számára is. Az önkormányzat, a Köztársasági Esélyegyenlőségi Programban meghatározott célokkal összhangban az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 35. §-a és a Közoktatásról szóló 1993. LXXIX. törvény 89. §-a alapján fogadta el a Települési Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzését amelyben elemzi a településen élő hátrányos helyzetű csoportok közoktatási helyzetének alakulását, bemutatja a közoktatási helyzetet meghatározó gazdasági és társadalmi környezetet. Jelen intézkedési tervben meghatározza az e csoportok oktatási esélyegyenlőségét elősegítő célokat, a célok eléréséhez szükséges feladatokat, forrásokat és a végrehajtáshoz szükséges határidőket. A Települési Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés és Terv alapján készítik el a településen lévő intézmények a saját intézményi esélyegyenlőségi tervüket. A Települési Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés és Terv (továbbiakban TKEHT) elkészítésekor figyelembe vettük az esélyegyenlőségi törvény14, a közoktatási törvény15, és a munka törvénykönyvének16 vonatkozó részeit. Az TKEHT készítése során tekintettel voltunk az esélyegyenlőség előmozdítását segítő hazai és nemzetközi ajánlásokra, dokumentumokra és programokra. A TKEHT készítése során törekedtünk a „jó kormányzás elveinek” érvényesítésére, vagyis mind a tervezésben, mind az elfogadás folyamatában a minél szélesebb körű bevonásra és konszenzusra törekedtünk. Úgy gondoljuk, hogy az igazi változás garanciája – a pénzügyi feltételek biztosítása mellett – a feladatmegosztás az önkormányzatok, civil szervezetek, vállalkozások, helyi közösségek, maguk az érintett csoportok, valamint családok és egyének között. Emellett a probléma társadalmi elfogadottságának javítása a másik fontos feltétel. Valljuk, hogy a sikeres társadalmi és munkaerő-piaci integráció kulcsa a közoktatásfejlesztés, ezen belül az esélyegyenlőség és az egyenlő hozzáférés biztosítása.

14 2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról 15 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról 16 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről

447


20. Akcióterv A helyzetelemzés alapján a település az alábbi konkrét célokat tűzi ki, amelyek megvalósításával biztosítható a stratégiai célok elérése, a szegregáció- és diszkriminációmentes közoktatás, a minőségi oktatáshoz történő egyenlő hozzáférés, amely segíti a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű rétegek oktatási és társadalmi integrációját is. 1.1. A Települési Esélyegyenlőségi Terv megvalósításához szükséges feltételek biztosítása Intézkedés leírás Az önkormányzat, illetve az egyes intézmények vezetői minden ponton megkapják a szükséges felkészítést, információt és segítséget a program végrehajtásához, az Intézményi Esélyegyenlőségi Terv elkészítéséhez, az intézményi szakmai, illetve működési dokumentumokkal való összehangoláshoz Intézkedés indoka Az esélyegyenlőségi terv sikerét a település érintett szervezeteinek és az önkormányzati fenntartású intézményeknek munkája biztosítja. Ennek a munkának sikeres elvégzéséhez szükséges támogató környezetet a település önkormányzata biztosítja. Intézkedés elvárt eredménye A településen az akciótervben megfogalmazott célok megvalósulnak. Intézkedés célja Rövid távú Rövid távú Középtávú Középtávú Hosszú távú Hosszú célok (1 év) célok indikátocélok célok indicélok távú célok rai (3 év) kátorai (6 év) indikátorai A monitoring a Monitoring A tervben Monitoring A monitoring a Monitoring jelentés terv céljainak jelentés megfogaljelentés, terv céljainak időarányos időarányos mazott célok elfogadott megvalósulását megvalósulását többsége módosított mutatja mutatja megvalósult, esélyegyena terv felül- lőségi terv vizsgálata megtörtént Felelős Települési Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés és Terv irányítója: polgármester, jegyző, intézményvezetők, CKÖ, gyermekjóléti szolgálat és védőnői szolgálat Forrás Nincs forrásigénye

448


1.2. Óvodai nevelés eredményességének javítása Intézkedés leírás A sajátos nevelésű igényű tanulók, hátrányos helyzetű (köztük a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók) óvodai integrációs nevelési programjának megvalósítása. Intézkedés indoka A HHH gyermekek magas száma, ezen gyermekeknek minél hosszabb ideig tartó intézményes nevelésének biztosítása (3 éves kortól) Intézkedés elvárt eredménye Az óvoda együttműködési megállapodást kötött az OOIH-val. Az óvodában az Integrált Pedagógiai Program (IPR) bevezetésének hatására az érintett gyermekek mérhető fejlesztése, fejlődése megtörténjen. Intézkedés célja Rövid távú Rövid távú Középtávú Középtávú Hosszú távú Hosszú távú célok (1 év) célok indicélok célok indikácélok célok indikákátorai (3 év) torai (6 év) torai Az IPR beveElfogadott Az IPR beIntegrációs SNI és HHH Iskolaérettségi zetésének felintézményi vezetésével nevelés dogyermekek vizsgálatok tételei megva- IPR, az érintett kumentumai óvodai és erre eredményei, lósulnak, épülő iskolai az óvodaegyüttműgyermekek együttműködés ködés az teljesítménye eredményessége iskola átmenet az OOIH-val Országos a terv alapján javul. zökkenőmenOktatási alakuljon. tessége érdeIntegrációs kében az inHálózattal tézkedési terv végrehajtása, általános iskolai tanulmányi statisztikák Felelős Óvoda vezetője, iskola igazgatója Forrás Pályázati forrás, szakszolgálat igénybevétele, emelt szintű normatíva, integrációs normatíva

449


1.3. Az SNI státusz felülvizsgálata az óvodában és iskolában Intézkedés leírás Az SNI tanulók szakértői felülvizsgálatának a kezdeményezése. Intézkedés indoka Az SNI tanulók aránya meghaladja az országos átlagot Intézkedés elvárt eredménye A felülvizsgálat eredményeképpen a fejlesztés relevánsabbá válik. Intézkedés célja Rövid távú célok (1 év) Az SNI tanulók felülvizsgálata megtörténik

Rövid távú célok indikátorai Szakértői vélemények száma

Középtávú célok (3 év) -

Középtávú Hosszú távú célok indikácélok torai (6 év) -

Hosszú távú célok indikátorai -

Felelős Óvoda vezetője, Iskola vezetője Forrás Nincs forrásigény

450


1.4. Az óvodai és iskolai nevelés eredményességének javítása Intézkedés leírás A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a sajátos nevelési igényű gyermekek státuszának felmérése, a fejlesztés minél korábbi életkorban, lehetőleg 3 éves korban elkezdődjön. Intézkedés indoka A korai felismerés nehézsége ellenére szakemberek bevonásával a jelenleginél nagyobb arányú „koragyermekkori” fejlesztés biztosítható. A szociokulturális hátrányok, illetve a fejlődési lemaradás feltárása, és releváns fejlesztés elindítása záloga az iskolai sikerességnek. Intézkedés elvárt eredménye Óvodás korúak (lehetőleg már 4 éves korban) szűrővizsgálata megtörténjen. Egyéni fejlesztések elinduljanak. Intézkedés célja Rövid távú céRövid távú Középtávú Középtávú Hosszú távú lok (1 év) célok indikátocélok célok indikácélok rai (3 év) torai (6 év) A szűrővizsgálatok rendszere kialakuljon, megtörténjenek az első szűrések (pl. saját nevelési környezetben való megfigyelés)

Szűrővizsgálati eredmények

Az iskolá- Iskolaérettséba lépő gi vizsgálatok gyermekek közti mentális korbeli 2 évnyi különbség 1 évre csökken Felelős

Hosszú távú célok indikátorai A HH és HHH-s Iskolai gyermekek isstatisztikolai teljesítmé- kák nye, hiányzási és osztályismétlési mutatók javuljanak

Óvoda vezetője, iskolaigazgató Forrás Saját forrás

451


1.5. Óvodai és iskolai oktatás feltételeinek a javítása Intézkedés leírás Az óvodai nevelés és iskolai oktatás infrastrukturális feltételeinek javítása. Intézkedés indoka Az óvodában a rendeletben meghatározott infrastruktúra nem áll rendelkezésre teljes mértékben (akadálymentes környezet, tornaterem), az óvoda épülete felújításra, az iskola épülete pedig korszerűsítésre szorul. Intézkedés elvárt eredménye A rendeletben meghatározott kötelező eszköz és infrastruktúra teljes mértékben és megfelelő állapotban rendelkezésre álljon (11/1994 MKM rendelet 7.sz melléklet) Intézkedés célja Rövid távú célok Rövid távú Középtávú Középtávú Hosszú távú Hosszú távú (1 év) célok incélok célok indicélok célok indikádikátorai (3 év) kátorai (6 év) torai Pályázat készíté- Elkészült A rendeletÖnkorA fejlesztések Társulási se az óvoda teljes pályázatok ben meghatá- mányzati eredményemegállapodás rekonstrukciójára rozott eszkö- vagyonként a közokaz iskola tárgyi zök és infnyilvántatási társulás feltételeinek javírastruktúra tartás feltételei biztására irányuló rendelkezésre tosíthatóak fejlesztésekhez. áll. legyenek Felelős Települési Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés és Terv irányítója polgármester, jegyző Forrás Pályázati forrás, saját erő

452


1.6. A hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetűek és fogyatékkal élők társadalmi integrációjának segítése Intézkedés leírás A hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetűek és fogyatékkal élők közoktatási esélyeinek biztosítása. Intézkedés indoka Az oktatási esélyek növelése érdekében az integrált oktatást változatlanul biztosítani kell minden évfolyamon. Intézkedés elvárt eredménye •

Az óvodai nevelés keretei között fejlesztő felkészítés keretében az érintett gyermekek felzárkóztatása megtörténik (lásd még az óvodai nevelés eredményességének javítása) • Az iskolai oktatás keretei között a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű valamint a szakértői bizottság által integrálhatónak minősített tanulók oktatása integráltan történik minden évfolyamon. A nem integrálható tanulók a szükségleteiknek megfelelő speciális iskolába kerülnek (lásd még az iskolai nevelés eredményességének javítása). Intézkedés célja Rövid távú célok Rövid távú Középtávú Középtávú cé- Hosszú távú Hosszú távú (1 év) célok indicélok lok indikátorai célok célok indikákátorai (3 év) (6 év) torai A szakértői véSzakértői Tantárgyi, tanA kompeMinden A kompelemények felülvélemények, tanuló tervi követeltencia métencia mérés vizsgálatának egyéni fejmegfelelő ményeket telje- rések ered- eredményei kezdeményezése, lesztési ter- ellátásban sítők számának ménye az differenciált fog- vek részesül növekedése országos lalkozás biztosíátlagnak tása megfelelő maradjon. Felelős Települési Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés és Terv irányítója, óvodavezető, iskolaigazgató Forrás Saját forrás, pályázati forrás

453


1.7. A társadalmi környezettel az együttműködés javítása Intézkedés leírás A meglévő együttműködés kiterjesztése az oktatás területére a roma kisebbségi önkormányzattal, illetve a településen működő civil szervezetekkel. Tervszerűen működő, preventív kapcsolat kiépítése a cigány kisebbségi önkormányzattal a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek óvodai, iskolai sikeressége érdekében. Valamennyi szülő tudatformálása az integrációs nevelés és oktatás elfogadása érdekében. Intézkedés indoka A hátrányos helyzetűek közül nagyon sokan a roma kisebbség tagjai. A roma kisebbségi önkormányzattal való jó kapcsolatra építve az ő oktatási esélyeik javíthatók a roma kisebbségi önkormányzat bevonásával. A településen működő civil szervetek munkatársait bevonva a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű diákok oktatási esélyeinek növelésébe nem csak az oktatási esélyek növekedésével fog járni, hanem a társadalmi integrációját is segíti a hátrányos helyzetű csoportoknak. A fenti csoport elfogadásának hiánya összefüggésben áll az iskolai elvándorlással. Intézkedés elvárt eredménye Operatív együttműködés az intézmények, a civil szervezetek és a cigány kisebbségi között. Iskolai elvándorlás csökkenése. Intézkedés célja Rövid Rövid távú Középtávú céKözéptávú céHosszú távú távú célok célok lok lok indikátorai célok (1 év) indikátorai (3 év) (6 év) KapcsolatJegyzőkönyv. Közös esetmeg- Közösen megElért eredfelvétel a beszélések kövalósított tevémények megkölcsönös zös programok kenységek szá- tartása, toelvárások a segítségre ma. vábbfejleszté tisztázása szoruló tanulók Esetmegbeszése. Iskolai esetén lések száma. elvándorlás csökkenése

önkormányzat Hosszú távú célok indikátorai Tovább tanulási és munka vállalási statisztikák. Iskolai létszám statisztika

Felelős Települési Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés és Terv irányítója Forrás Nincs forrásigénye

454


1.8. A közoktatási szereplők együttműködésének javítása Intézkedés leírás Tervszerűen működő, hatékony kommunikáció és közös fellépés a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek óvoda-iskola átmenet területén. Intézkedés indoka Az óvodai és iskolai fejlesztések egymásra épülő módon valósuljanak meg. Intézkedés elvárt eredménye Operatív együttműködés az oktatásban érintett szereplők között Intézkedés célja Rövid távú céRövid távú céKözéptávú Középtávú lok (1 év) lok indikátorai célok célok indi(3 év) kátorai Kölcsönös inAz átadott információ áram- formációk. lás biztosítása. Fejlesztési terAz utolsó óvovek. dai fejlesztési ciklus munkájában a leendő tanítónő részt vesz, az első iskolai fejlesztési ciklus munkájában az óvónő részt vesz Felelős Óvodavezető és iskolaigazgató Forrás Nincs forrásigénye

Hosszú távú Hosszú célok távú célok (6 év) indikátorai -

455


21. Monitoring, értékelés A Települési Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés és Terv nyomon követése az alábbiak szerint történik: 21.1.1. Az intézmények az éves beszámolóikban értékelik az esélyegyenlőségi intézkedési terv megvalósítását. 21.1.2. A polgármester intézményi beszámolók alapján a megvalósulás eredményességét felülvizsgálja, és 2009 augusztus 31-ig éves értékelést készít a testület részére. 21.1.3. Az értékelést minden érintett intézmény megkapja, melyek fejlesztési területeit éves tervezésénél figyelembe veszi. 21.1.4. A Települési Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Tervben foglaltak teljesüléséről 2011. augusztus 31-ig, illetve 2014. augusztus 31-ig kell jelentést készítenie a polgármesternek és azt a testület elé kell terjesztenie. 22. Nyilvánosság biztosítása 22.1.1. A fenntartó a Települési Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzést és Intézkedési Tervet a saját honlapján közzéteszi. 22.1.2. Tovább szükséges minden elérhető eszközt és helyi médiumot bevonni a támogató szakmai és társadalmi környezet kialakítása érdekében. 22.1.3. Az intézmények az intézményi esélyegyenlőségi tervben határozzák meg a nyilvánosság biztosításara tett lépéseiket és azok módját. 23. Program felülvizsgálata 23.1.1. A Települési Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés és Terv rendes felülvizsgálatára évente kerül sor. 23.1.2. A program rendkívüli felülvizsgálatát bármely érintett szakmai és társadalmi partner kezdeményezheti a felülvizsgálat okának részletes indoklásával. A felülvizsgálat megindításáról a település jegyzője dönt. 24. Felelősségi körök A Települési Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés és Terv végrehajtásáért felelős vezető személy a település jegyzője, akinek elsősorban a következőkért kell felelősséget vállalnia: •

Biztosítania kell, hogy a település minden lakója, de főként az érintett szakmai és társadalmi partnerek számára elérhető legyen a Települési Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés és Terv,

•

Az önkormányzat döntéshozói, tisztségviselői és a településen működő közoktatási intézmény dolgozói ismerjék és kövessék a benne foglaltakat.

•

Biztosítania kell, hogy az önkormányzat, illetve az intézmény vezetői minden ponton megkapják a szükséges felkészítést és segítséget a program végrehajtásához, az Intézményi Közoktatási Esélyegyenlőségi Terv elkészítéséhez és az intézményi pedagógiai, illetve működési dokumentumokkal való összehangoláshoz.

456


•

Az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben meg kell tennie a szükséges lépéseket.

•

Ki kell jelölnie a Települési Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés és Terv megvalósításának irányítóját. Az ő feladata a program megvalósításának koordinálása, a program végrehajtásának nyomon követése, és az esélyegyenlőség sérülésére vonatkozó esetleges panaszok kivizsgálása.

A település vezetése, az önkormányzat tisztségviselői és a településen működő intézmények vezetői felelősek azért, hogy tudatában legyenek az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó jogi előírásokkal, biztosítsák a diszkriminációmentes társadalmi környezetet, oktatást, nevelést, a befogadó és toleráns légkört. Felelősségük továbbá, hogy ismerjék a Települési Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés és Tervben foglaltakat és közreműködjenek annak megvalósításában; illetve az esélyegyenlőség sérülése esetén hivatalosan jelezzék azt a kijelölt programirányítónak. Minden, az önkormányzattal és annak intézményeivel szerződéses viszonyban álló, számukra szolgáltatást nyújtó fél felelőssége, hogy megismerje a programot és magára nézve is kötelezőként kövesse azt.

25. Elfogadás dátuma és módja A Települési Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés és Tervet a szakmai és társadalmi egyeztetések biztosítását követően a Recsk Község Képviselő Testülete a 2008. július 17-i ülésén megvitatta és elfogadta.

Recsk, 2008. július 11.

Holló Imre polgármester

Varró Gyuláné jegyző

457


SIROK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK Települési Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzése a Települési Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv elkészítéséhez

2007. november


1. Bevezetés Az Országgyűlés 2003-ban elfogadta az Európai Unió és a hazai társadalom elvárásait tükröző „Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról”, szóló 2003. évi CXXV. Törvényt. E törvény 35 §. szerint „A települési önkormányzat helyi esélyegyenlőségi programot fogadhat el, melyben elemzi a településen élő hátrányos helyzetű csoportok helyzetének alakulását, meghatározza az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő célokat...” A fenti törvényi felhatalmazást értelmezve a helyi önkormányzati esélyegyenlőségi program tartalmazza a helyi közügyekkel és a települési önkormányzat által ellátott feladatokkal kapcsolatos esélyegyenlőséget elősegítő célokat, megvalósításuk forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemét. Jelen esélyegyenlőségi terv Sirok község közoktatás terén megvalósuló esélyegyenlőség előmozdítását kívánja elősegíteni. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. Tv. 86 § (1) és (2) bek. szerint a települési önkormányzat köteles gondoskodni az óvodai nevelésről, az általános iskolai oktatásról, mely magában foglalja a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók ellátását is, amennyiben azok a többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhetők, oktathatók. A legfrissebb kutatások szerint a közoktatásban jelen levő szelekciós mechanizmusok korlátozzák az egyenlő hozzáférést a minőségi oktatáshoz és mélyítik a társadalmi különbségeket. Az esélyegyenlőség érvényesítése érdekében és az egyenlő hozzáférés biztosításának elve alapján külön figyelmet kell fordítani a halmozottan hátrányos helyzetű és a sajátos nevelési igényű tanulók oktatási helyzetére az épített környezet tekintetében és a szakmai szolgáltatások tekintetében. Kiemelten fontos annak vizsgálata, hogy érvényesül-e a településen a diszkriminációmentesség, szegregációmentesség, a halmozottan hátrányos helyzetű és sajátos nevelési igényű tanulók oktatási integrációjának támogatása. Sirok Község Önkormányzata élve a törvény adta lehetőségével és a fent említett célok minél hatékonyabb megvalósítása érdekében, megalkotja a településre vonatkozó helyi közoktatási esélyegyenlőségi intézkedési tervét előkészítő esélyegyenlőségi helyzetelemzését, mely tartalmazza az önkormányzat által ellátott közoktatási feladatokkal kapcsolatos megvalósítások értékelését, elemzését. A helyzetelemzés kiemelten fókuszál a településen lakó halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek társadalmi, közoktatási integrációs esélyeinek érvényesülésére. E mellett a helyzetelemzés előtérbe helyezi a közoktatás rendszerének megújítására vonatkozó prioritások érzékeltetését, a szektorközi együttműködés kialakítására, fejlesztésére vonatkozó irányelveket is. 1.1. Jogszabályi háttér:    

2003. évi CXXV. Törvény - Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról 1993. évi LXXIX. Törvény a közoktatásról és módosításai (85§ (4); 89/A§ (12) 11/1994. (VI.08.) MKM rendelet a nevelési oktatási intézmények működéséről és módosításai 2/2005. (III.01.) OM rendelet - A Sajátos nevelési igényű gyerekek óvodai nevelésének irányelve és a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról

460


1.2. A közoktatási esélyegyenlőségi helyzetelemzés alapján elkészülő közoktatási esélyegyenlőségi terv hatálya: Területi hatálya: Időbeli hatálya: Személyi hatálya:

Sirok község közigazgatási területe 2007-2012. -az óvodában ellátott tanulók tekintetében az intézményi társulásban résztvevő települések: Bükkszék és Sirok óvodáskorú gyermekei -az általános iskolában Sirok, Bükkszék és Terpes tanköteles korú gyermekei. Módosítása, felülvizsgálata: aktualitás szerint folyamatosan Felelős: körjegyző 2. A település bemutatása 2.1. Demográfiai adatok Sirok község Heves megyei település, a 24-es főút mellett a Mátra és a Bükk találkozásánál található, a Pétervásárai Többcélú Társulás tagja. A Pétervásárai Kistérség Többcélú Társulását húsz település alkotja. Helyileg Heves megye északi aprófalvas részén találhatjuk meg Pétervásárát, és a Társulást alkotó falvakat, a Mátra- Bükk lábánál, a Heves- Borsodi dombságon. Megközelíthetőek e települések Eger felől a 24-es, és a 25-ös, Pétervására felől a 23as, Gyöngyös felől a 24-es, Ózd- Borsodnádasd felől pedig a 25-os főúton. A Pétervásárai kistérség Heves megye északi területe, a megye gazdaságilag legelmaradottabb térsége. Kis lélekszámú, többségében 1000 fő alatti települések (12 település) jellemzik, a térség központja a közel két és félezer lelkes Pétervására. Gazdasági és társadalmi szempontból az elmaradott térségek közé tartozik. Jelentős ipari létesítmény nem található a kistérség területén, az itt működő bányák a kilencvenes évek folyamán bezárásra kerültek. Az iparszerkezet átalakítása nem valósult meg, a gyenge termőképességű talajok mezőgazdasági művelésre kevéssé alkalmasak, a meglévő kis - és középvállalkozások (műanyag, kozmetikum gyártása, kisebb fafeldolgozó üzemek, kereskedelmi vállalkozások) nem teremtettek megfelelő mennyiségű munkahelyet. A térségbe történő vállalkozói tőkebeáramlás csekély mértékű volt az elmúlt időszakban. A vállalkozások aránya a foglalkoztatottak létszáma, az átlagjövedelem az országos átlag alatt van, a kistérségben a nettó átlagkereset 89.918 Ft. A térségben jelentős a munkanélküliség, magas az idős korúak aránya, kicsi a térség népességmegtartó ereje. A térség egyes településein magas a roma lakosság számaránya. A Társulásban résztvevő települések állandó lakosainak száma csökkent, az elmúlt 8 évet vizsgálva átlagosan 7,1%-kal. Sirok község fejlődésében két tényező játszott meghatározó szerepet: az egyik az 50-es évek elejét ide telepített állami nagyvállalat a Mátravidéki Fémművek, a másik, ritka szép természeti adottságai a középkori várrommal az élen. A leírtakból következik, hogy a rendszerváltás, a privatizáció is jelentősen érintette a települést Döntően rossz irányba, hiszen az átalakulás következtében a létrejött vállalkozások a korábban ott foglalkoztatottaknak csupán a 40 %át alkalmazzák. .

461


Lakónépesség száma Állandó népesség száma Állandó népességből a 0-2 évesek száma Állandó népességből a 3-5 évesek száma Állandó népességből a 6-14 évesek száma Állandó népességből a 15-18 évesek száma Állandó népességszám változása 1990-2006 (- / +)

2099 2039 36 38 127 86 - 271

(Forrás: Sirok Község Önkormányzata 2007) A lakosságszám már a 80-as évektől kezdve évről-évre csökken, mára kb. 15 %-kal csökkent a lakosságszám. A fiatalkorú 18 év alatti korosztály ma a lakosság 14%-a. 0-18 15-59 évesek évesek száma % száma % 1990. 429 15 1480 62 2000. 395 18 1279 58 2006. 326 15 1235 58 (Forrás: Sirok Község Önkormányzata 2007) Évek

60 év és a felettiek száma % 463 20 541 24 552 26

A településre jellemző az elöregedés, jelenleg a lakosság 26 %-a 60 év feletti. A lakosság kor szerinti megoszlása Kor

Fő

0-2 36 3-5 38 6-13 127 14-17 86 18-54 1039 55-59 159 60 felett 554 Összesen 2039* (Forrás: Sirok Község Önkormányzata * állandó lakosok száma) A lakosságszám tíz év alatti 13%-os fogyásához hozzájárult az állami vállalat megszűnése is, melynek következtében a munkanélküliek száma a kétszeresére nőtt. A munkanélküliség mára már valamennyi korosztály érinti, de elsősorban is a 40 év felettieket, illetve az alulképzett, vagy képzetlen munkaerőt. A települési önkormányzat közhasznú- és közcélú foglalkoztatást tud biztosítani, az önkormányzati intézményekben kisegítő munkára, illetve közterületek tisztántartásához, amely azonban idényjellegű, ill. a Munkaügyi Központok évenkénti anyagi lehetőségeitől függ. Az általános iskolai végzettség hiánya csak a nagyon időseknél és a cigány kisebbség kb. 8 %-ánál található. Az aktív korosztály 32 %-ának általános iskolai, 38 %-ának szakmunkás, 22 %-ának érettségi, 8 %-ának egyetemi, főiskolai végzettsége van.

462


2.2. Kisebbség a településen A roma lakosság aránya a 90-es évektől emelkedik, jelenleg kb. 13 %. A helyi iskolát használók 45-50%-a, a helyi óvodát igénybe vevők 30-35%-a roma származású, a siroki Roma Kisebbségi Önkormányzat elnöke szerint. Jelenleg a településen 3 övezet alakult ki, ahol magasabb a roma lakosság száma, aránya: az „Alvég” nevén ismert, telepszerű, elkülönült bányarészen, mely az erdészet területe. Itt négy, putri jellegű, kőből, sárból, nyílászárók nélküli, villannyal ellátott, de víz nélküli, gyalogösvényen megközelíthető, egy helységes lakóterekben, komfort nélküli, szükséglakásban él négy családban 3 óvodás- és 3 iskoláskorú gyermek. A Mártírok úton csak romák élnek, villannyal ellátott, víz- és szennyvíz csatornahálózat nélküli lakásokban, ahol a szemétszállítás még nem rendszeres. (Az iskola pedagógiai programja is akadályként jeleníti meg ezt „.. a hátrányos helyzetű tanulóinknál a vezetékes vízellátás hiányzik…” – mely higiéniai iskolai kudarcok eredője is). A Dankó úton vegyes lakkosság él, a közművesített területen 17 lakásban élnek romák. A 2007. év nyarán meghirdetett, meghívásos, a telepszerű környezet mérséklését célzó pályázat lehetőségével nem élt a település, annak ellenére, hogy meghívottak, előnyben részesíthetők listáján szerepelt Sirok. Etnikailag szegregált (telepszerű) lakókörnyezetben élők száma:

összesen HH / HHH 17

ebből

3-5 éves gyermekek száma 3 ebből óvodába jár 3 általános iskolás tanulók száma 3 (Forrás: Sirok Község Önkormányzata 2007)

3 3 3

2.3. Foglalkoztatottság jellemzői A község az 50-es évektől jellemzően iparból élt. Szinte minden munkaképes korú személy a Mátravidéki Fémműveknél dolgozott. A gyár felszámolása után két kisebb céggé alakult, öszszesen 600 fő körüli dolgozóval. Jelentős részük ingázó. A jelenlegi helyi cégeknél dolgozik a helyi aktívkorúak 32%-a. A siroki termőföld nem jó minőségű, kötött, agyagos, aranykorona értéke alacsony. A földrajzi adottságok nem kedveznek a nagyüzemi művelésnek. A mezőgazdaság ma sem meghatározó. Erdőművelésből 3-4- vállalkozó és az általuk időszakosan foglalkoztatott 10-15 ember él meg. Vállalkozók száma jelenleg 76 fő, valamint 15 gazdasági társaság működik a településen. Az aktív korosztály 60 %-a az iparban, 20 % a kereskedelemben és vendéglátásban, 6 % az egészségügyben, a többi a helyi intézményekben vagy egyéb helyeken dolgozik. Az ingázás a megyeszékhelyre, Egerbe a legjelentősebb.

463


Összesen

ebből

Munkanélküliek száma a településen Ebből tartósan munkanélküli Hány háztartás kap rendszeres szociális segélyt? Hányan kapnak rendszeres szociális segélyt? Hány gyermek után igényelnek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt? Azon gyermekek száma, akiknek a szülei nyilatkoztak halmozottan hátrányos helyzetükről Azon gyermekek száma, akinek szülei nem nyilatkoztak (Forrás: Sirok Község Önkormányzata)

96 70 52 56 96 54 42

Munkanélküli az aktív korú lakosok 8 %-a, ebből tartósan munkanélküli 60-62 fő. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt 96 gyermek után igényelnek a szülők, ez 33%-a 218 éves korosztálynak. 46 %-uk általános iskoláskorú, 16%-uk óvodáskorú, 16%-uk középiskolás, 22%-uk még nincs a közoktatási rendszerben. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő szülők 56%-a nyilatkozott iskolai végzettségéről. A gyermekvédelmi kedvezményben részesülők aránya 2006-ról 2007-re 8%-kal emelkedett. A munkanélküliek foglalkoztatására az önkormányzat folyamatosan közcélú és közhasznú munkavégzést szervez, ez egyidejűleg általában 10-15 fő foglalkoztatását jelenti. 2.4. Intézményi ellátottság Az önkormányzat kötelező feladatai ellátását részben intézmények működtetésével, részben ellátási szerződéssel biztosítja. Az önkormányzat működtet: - óvodát, - általános iskolát, - alapszolgáltatási központot – ennek keretében bölcsődét, idősek klubját, szociális étkezést, házi szociális gondozást, - védőnői tanácsadót, - községi könyvtárat, - művelődési házat, - körjegyzőség székhelye, melyet Bükkszék és Terpes Községek Önkormányzataival közösen működtet Ezen kívül ellátási szerződéssel vállalkozó háziorvos és fogorvos működteti a háziorvosi és fogorvosi rendelőt. Közoktatási feladat-ellátás Az önkormányzat az alapfokú oktatási kötelező feladatát két (óvodai és iskolai) intézményfenntartó társulásban látja el, Sirok székhellyel, a társulás nem jogi személyiség. Szociális és egészségügyi alapellátás biztosított. Háziorvos, fogorvos, bölcsőde, idősek klubja, házi szociális gondozás, szociális étkezés igénybe vehető. A férőhelyek száma, az ellátás színvonala megfelelő.

464


Intézmények finanszírozása Az intézmények finanszírozása részben állami támogatásból részben az önkormányzat hozzájárulásából történik. Ez nem egyenlő arány, a működéshez szükséges mértékben támogatja az önkormányzat a feladat ellátását. Az iskola működéséhez 2005-ben 21.541.000 Ft, 2006-ban 15.903.000 Ft, 2007-ben 24.104.000 Ft támogatást adott az önkormányzat (34%-kal magasabb mértékű, mint megelőző évben). Az óvoda működéséhez való hozzájárulás 2005-ben 15.515.000 Ft, 2006-ban 20.650.000 Ft, 2007-ben 27.040.000 Ft helyi forrásbevonás volt szükséges az állami támogatásokon felül. A működés színvonalát az önkormányzat pénzügyi helyzete határozza meg, a költségvetésben rendelkezésre álló keretek döntik el pl., hogy melyik évben hány darab szakkör indítható, mekkora összeg fordítható tehetséggondozásra, és milyen egyéb fenntartó mérlegelésén múló kedvezményeket kapnak az intézmények. 2.5. Társadalmi élet A településen a következő egyesületek működnek: Siroki Vár Közhasznú Alapítvány, Vártársaság Sirok, Polgárőrség, Idegenforgalmi és Turisztikai Egyesület, Nyírjes Nyugdíjasklub. A felsorolt szervezetek aktívan részt vesznek a település életében, az önkormányzati rendezvények szervezésében, lebonyolításában. 2.6. Infrastruktúra A település közúton könnyen megközelíthető a 24-es főút mellett fekszik, ezen kívül minden mellékút aszfaltozott. Közműellátottsága jó, villany, víz, csatorna, gáz, ADSL vonal kiépített. Telepszerű környezetben 4 család él. A Mártírok út infrastruktúrájának és a telepszerű környezet felszámolásával, a lakhatás körülményeinek javításával az ott élő romák számára is elérhetővé válik a hiányzó víz-, szennyvízszolgáltatás. Az elmúlt években többen vásároltak szociálpolitikai kedvezménnyel ingatlant. Az építkezések száma nem magas, évi 3-4 lakóház. Közszolgáltatás neve Vízhálózat Szennyvízhálózat Villany Portalanított közút (nem csak önkormányzati fenntartású) Vezetékes gáz Hulladékkezelés (igen/nem) Gyógyszertár (db) Orvosi rendelő (db) Szakrendelő (db) Telefon ellátottság Kábel tv Iskola óvoda bölcsőde könyvtár Művelődési ház Idősek klubja

100 % 80% 100% 100% 100% Igen 1 db 1 db vegyes körzet 1 db fogorvosi 100 % 80 % 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db

465


3. Közszolgáltatások elérhetősége a településen élők számára 3.1. Közoktatási intézményrendszer bemutatása Sirok Önkormányzata intézményfenntartói társulásban látja az óvodai nevelés és az általános iskolai kötelező feladatait: Az óvodai nevelést Bükkszék Község Önkormányzatával közösen társulásban működteti 2006. szeptember 01-től, a siroki Kölyökvár Óvoda a székhely, a Bükkszéki tagóvoda. Az általános iskolai oktatás 1-8. osztályig az Országh Kristóf Általános Iskola Sirok, Bükkszék és Terpes Községek Önkormányzataival létrehozott társulásban működik, 2005. szeptemberétől, mely társulásnak akkor tagja volt Szajla település is, amely 2007. szeptember 01-től az intézményfenntartó társulásból kilépett. Ettől függetlenül a siroki iskolába jár Szajla község tanköteles korú gyermekeinek egy része is, többségében a roma származásúak. 2007. augusztus 31-ig Bükkszék településen tagiskola működött, mely az alacsony gyermeklétszámra és az állami finanszírozásra tekintettel bezárt. 2007. szeptember 1-től Bükkszék, Terpes és Szajla településekről két iskolabusz szállítja a tanulókat. A társult Bükkszéken csak tagóvoda, Terpes településen sem óvoda, sem tagiskola nincs, a nem társulási tagként szereplő Szajlán, csak saját fenntartású óvoda működik (46 fő/23 HHH). Terpes óvodáskorúi (9 fő) a szajlai óvodát veszik igénybe, az iskoláskorúak 60%-a a siroki általános iskolába, 40%-a Pétervásárára jár általános iskolába. Szajla általános iskoláskorúinak 70%-a siroki általános iskolába (5 km), 30%-a Pétervásárára (10 km) jár általános iskolába. Bükkszék általános iskoláskorúinak 70%-a a siroki általános iskolába (10 km), 30%-a Pétervására, Egerbe jár általános iskolába. Így a siroki Országh Kristóf Általános Iskola létszámának 50%-a bejáró, a bejárók 48% HHH, az iskolai HHH arány 70%-a bejáró tanuló, és többségében (70%) roma származású, a siroki CKÖ elnöke becslése szerint. A közoktatási intézményekben ellátottak számának alakulása 2000 – 2007 2000.

2001.

2002.

2003.

151 136 Ált. iskola: 42 48 53 59 Óvoda: (Forrás: Sirok Község Önkormányzata 2007)

2004. 140 59

2005. 2006. 223 54

215 62

2007. 209 53

Az Országh Kristóf Általános Iskola 2005. szeptember 01-től, a Kölyökvár Óvoda 2006. szeptember 1-től társulásban működik, tagintézménnyel, tehát ezen időponttól mindkét intézmény újabb települések gyermekeit is ellátja. Létszámfogyás tapasztalható a társulási viszonyok ellenére. A társulások létrejöttének időpontjához képest a létszámfogyás mértéke az óvodánál 19%, iskolánál 7%. A társult településeken az óvodáskorúak száma 18 fő, ebből mind a 18 fő a társulás intézményét használja. A társulás településein az iskoláskorúak száma 206 fő, ennek 75,0 %-a a társulás intézményeit használja.

466


3.2. Helyzetelemzés intézményi bontásban 3.2.1. Kölyökvár Óvoda 3.2.1.1. Egy társult óvodaintézmény működik, két intézményegységgel: a siroki székhely intézmény és a bükkszéki tagintézmény. Az óvodai csoportok száma három, melyben 53 óvodás korút nevelnek. Sirokon 2 csoport (vegyes és nagy cs.), 36 fővel (60%-os kihasználtsággal), Bükkszéken 1 csoport (vegyes), 17 fővel (56%-os kihasználtsággal) működik. A gyermekcsoportok átlaglétszámai megfelelnek a törvényi előírásoknak. Az intézménybe felvehető maximális gyermeklétszám 90 (S/60 +B/30) fő. A két, társult óvodaegység más települési környezetben működik. Bükkszéken nincsenek óvodáskorú halmozottan hátrányos helyzetűek, és romák. Sirokon 2 fő sajátos nevelési igényű gyermek fejlesztését 1 logopédus segíti heti 2 órában a Pétervásári Többcélú Kistérségi Társulás finanszírozásával. Két óvónő fejlesztőpedagógusi ill. gyógypedagógiai asszistensi végzettséggel is rendelkezik, a nagycsoportosok 70%-a beszédhibákkal küzd, fejlesztésük a logopédus mentorálásával így részben biztosított. Bükkszéken is biztosított heti egy alkalommal a logopédiai fejlesztés, három kisgyermek fejlesztése folyik. A székhely és tagintézmény településen az óvodáskorúak száma összesen: 54 fő. A társult településeken az elmúlt években csökkent a születések száma, az alacsony gyermeklétszám miatt a székhely intézményben 2007. szeptemberétől csoportot kellett megszüntetni. Az óvodába járó gyermekek száma évek óta ebben a nevelési évben a legalacsonyabb. Minden óvodába jelentkező gyermeket fel tudnak venni, férőhely hiány évek óta nincs. Csoportok száma, összetétele Óvoda

Gyermek létszám

Ped. lét- HHH szám

Sirok 36 5 Bükkszék 17 2 Összesen 53 7 (Forrás: Sirok Község Önkormányzata)

11 11

Cigány etnikai szárm. 11 11

SNI 2 2

Csop. száma 2 1 3

Csop. átlaglétszám 18 17 17.5

A jelentkezés, beiratkozás települési szinten nincs szabályozva. Az óvodai beiratkozást a fenntartóval egyeztetett időpontban hirdetik meg. A beiratkozás időpontjától függetlenül, a nevelési év során bármikor felveszik a jelentkezőket. Jelenleg minden 3. életévét (2007.08.31-ig) betöltött gyermek óvodába jár. Ez az intézmények (óvoda, gyermekjóléti szolgálat, védőnő) és a családok közötti együttműködés, s hosszú évek munkájának eredménye. Jelenleg más településről 2 gyermek bejáró a siroki óvodába (Bükkszék, Szajla). Nem jellemző, hogy óvodából más településre viszik el gyermekeiket a szülők. Az utóbbi öt éven belül egy gyermeket vittek más település óvodájába, mert a szülő munkahelye ott volt. Az óvoda nyitva tartása mindkét intézményegységben igazodik a szülői igényekhez.

467


Gyermekek életkoronkénti megoszlása, összetétele 3-5 éves Sirok 20 Bükkszék 9 Összesen 29 (Forrás: Sirok Község Önkormányzata)

HHH 8 8

Etnikai 8 8

SNI 1 1

HHH

etnikai

SNI

Tanköteles óvodások 6-7 éves

Sirok 16 3 3 Bükkszék 8 Összesen 24 3 3 (Forrás: Sirok Község Önkormányzata) A HHH gyermekek aránya a siroki székhelyen korcsoportonként eltérő: Kiscsoportban a létszám (7 fő) Középső csoportban a létszám (13 fő) Nagycsoportban a létszám (16 fő)

1 1

86 %-a 15 %-a 18 %-a

A HHH gyermekek 100 %-a roma származású. Hosszú évek óta háromévente magasabb a roma származásúak aránya az óvodában. Az alapító okirat tartalmazza az etnikai, kisebbségi nevelést, a nevelési program is tartalmazza, a gyakorlatban nem alkalmazzák, nem kérik a szülők. A siroki székhely óvoda a 12/2007. (III.14.) OKM rendelet szerint az esélyegyenlőséget, felzárkóztatást támogató, egyszeri integrációs támogatást igényelt, az óvodai integrációs program alkalmazásához. Beiskolázási adatok óvoda Sirok Bükkszék

Helyi ill. siroki iskolába ment 2005. 2006. 2007 17 18 11 6 2 6

más település iskolájába ment 2005 2006 2007 1 2 1

(Forrás: Sirok Község Önkormányzata) A gyermek felmentését kérték a szülő egyetértésével az általános iskolai tanulmányok megkezdése alól egy évre: Óvoda Sirok Bükkszék

2005 3 2

2006 3* 2

2007 1* 1

A *- al jelzett SNI, HHH gyermek

468


Hiányzások A siroki székhelyintézményben az elmúlt nevelési évben az igazolt hiányzások aránya 30 % az ellátandó napokhoz viszonyítva. Ez elsősorban a betegség miatti hiányzások viszonylag magas arányával indokolható, illetve az, hogy a nyári hónapokban azok a szülők, akik nem dolgoznak, nem veszik igénybe az óvodai ellátást. Az elmúlt nevelési évben a mulasztások 1 %-a volt igazolatlan. Az igazolatlanul hiányzók mindegyike HHH gyermek. A tagintézményben az igazolt mulasztások aránya 20 %. Az elmúlt nevelési évben nem volt igazolatlan hiányzás. 3.2.1.2.Épület Székhelyintézmény Az óvoda épülete 1954-ben épült. 1982-ben bővítették egy csoportszobával, gyermekmosdóval, öltözővel, tornateremmel, vizesblokkal, irodákkal. 1983-ban a régi épületszárnyban lévő csoportszobák és konyha felújítására került sor. 2003-ban pályázati támogatással felújították a külső homlokzatot, melyre az állandó vizesedés miatt volt szükség, de a probléma ezzel nem oldódott meg. Az épület állaga felújításra szorul. Tagintézmény Az óvoda 1978-ban épült, három település óvodásait látta el két csoportban. 1986-tól már csak egy csoport működik, mivel a szomszéd településen Szajlán is épült óvoda. Az épületen az elmúlt években nagyobb felújítás nem volt. A kisebb karbantartási munkákat folyamatosan elvégezték, a nyílászárók cseréje, fűtéskorszerűsítés szükséges. Csoportszobák felszereltsége Székhelyintézmény A csoportszobák tágasak, világosak. A gyermekasztalok, székek újak, megfelelnek a gyermekek testméretének. A gyermekágyak többsége új, kényelmes a gyermekek méretének megfelelő. A játéktárolók elegendő számban állnak rendelkezésre minősége jelenleg még megfelelő. Fejlesztő játékok megfelelő mennyiségben állnak rendelkezésre. Tagintézmény A csoportszoba felszerelése megfelelő. A gyermekasztalok, játéktárolók újak, a székek cseréje folyamatban van. A fektetők és öltöző szekrények régiek, de még megfelelőek. Cseréjük elhasználódás esetén szükséges. Fejlesztő játékok megfelelő számban állnak rendelkezésre.

469


Egyéb helyiségek Fejlesztő szoba/ logopédiai foglalkoztató Székhely és tagintézmény Rendelkeznek fejlesztő szobával. Jól felszerelt mind a logopédiai fejlesztéshez, mind egyéb képesség fejlesztéshez szükséges eszközökkel. Szociális helyiségek Székhelyintézmény A gyermek mosdó teljes felújítása, és egy újabb helyiség kialakítása szükséges. Tagintézmény A szociális helyiségek megfelelő számban rendelkezésre állnak, állapotuk megfelelő. Tornaterem A tornaterem mozgásfejlesztő eszközökkel és kézi szerekkel egyaránt jól felszerelt. Elhasználódás miatti pótlásra lesz esetlegesen szükség. Tagintézmény Nincs tornaszoba. Mozgásfejlesztő eszközök rendelkezésre állnak. Betegszoba/ orvosi szoba A székhelyintézmény betegszobával, elkülönítővel rendelkezik, orvosi szobával nem. A betegszobában kialakítható, ill, felszerelhető úgy, hogy orvosi szobaként funkcionáljon. Megítélésem szerint nem lenne kihasználva, mivel évente egy alkalommal végez vizsgálatot a háziorvos az óvodában. Tagintézmény Nincs külön betegszoba, orvosi szoba. A gyermekek elkülönítését szükség esetén az irodában oldják meg. 3.2.1.3. Udvar Az udvar felszerelése, játszó eszközök Székhelyintézmény A játszótéri eszközök többsége új, korszerű, biztonságos. Tagintézmény Az udvari játékok felülvizsgálata megtörtént a játékok egy része megfelelő a szabványoknak.

470


3.2.1.4. Nevelőmunkát segítő eszközök A kötelező eszközjegyzékben szereplő nevelőmunkát segítő eszközökkel a székhely intézmény rendelkezik. A tagóvodában a szakkönyv állomány hiányos, a nevelőmunkát segítő audiovizuális eszközökkel rendelkeznek. 3.2.1.5. Humánerőforrás A székhely intézményben 5 óvodapedagógus 2 dajka segítségével látja el a gyermekek nevelését. Minden alkalmazott szakképzett. A pedagógusok az alábbi további szakképesítéssel rendelkeznek:   

Szakvizsgázott pedagógus Ebből: vezető óvodapedagógus szakirányon fejlesztő pedagógus szakirányon

3 fő 1 fő 2 fő

  

Gyógypedagógiai asszisztens végzettségű ECDL vizsgával rendelkezik Számítástechnikai ismeretekkel rendelkezik

1 fő 1 fő 4 fő

Az utóbbi években az alábbi továbbképzéseken vettek részt:    

Kisgyermekkori beszédproblémák kezelése Magatartási, tanulási nehézséggel küzdő gyermekek nevelése Viselkedés zavarral küzdő gyermekek nevelése Minőségfejlesztési továbbképzés


Tagintézmény A nevelőmunkát két óvodapedagógus látja el egy dajka segítségével. Az egyik pedagógust helyettesítésre alkalmazzák határozott időre. A pedagógusok közül második szakképesítéssel is rendelkezik  

szakvizsgázott, közoktatási vezető szakirányon élelmezésvezető

1 fő 1 fő

Az elmúlt években az alábbi továbbképzéseken vettek részt: 

Minőségfejlesztési továbbképzés

1 fő

3.2.1.6. Pedagógiai munka Az óvodákban, kulturált környezetben folyik a nevelőmunka, az iskola-előkészítő tevékenység. A két intézményegységben más-más program szerint dolgozik.

471


Ennek oka az, hogy a két településen a gyermekek összetétele, az óvodahasználók igénye más-más volt a két településen a program készítés időpontjában és ma is különböző. Mivel a nevelési programok a gyermekek szükségletei, a fenntartói és szülői elvárások figyelembe vételével készültek, más – más nevelési területek, tevékenységek kaptak nagyobb hangsúlyt. A bükkszéki tagintézményben nincs HHH gyermek, nincsenek sajátos nevelési igényűek, nincs cigány kisebbségi származású, a gyermekek összetétele viszonylag homogén. A családok életkörülményei, elvárásai is ezért közel állnak egymáshoz Szolgáltatásként működik a gyermektánc, amelyen 14 gyermek vesz részt. A foglalkozást külső személy tartja. Az óvodában minden gyermeknek van bábszínház bérlete, az óvoda szervezi meg a gyermekek utaztatását. Siroki székhelyen magas a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma. A cigány kisebbségnek vallók aránya intézményi szinten ma is 35 %, de volt időszak, amikor ez az arány 44 % volt. A közoktatási tv. változása miatt jelenleg csak 2 SNI gyermek van. A nagycsoport 70%-a beszéd és részképesség fejlesztésre szorul. A nevelési program alkalmas az ingerszegény környezetből érkező, több területen hátránnyal induló gyermekek felzárkóztatására, fejlesztésére, és a tehetséges gyermekek képességeinek továbbfejlesztésére egyaránt. A Komplex prevenciós programból átvették a „Fejlesztő program” fejezetet, amely alkalmas a SNI gyermekek fejlesztésére és a potenciális tanulási zavarok megelőzésére. A programban szerepel a beszédfogyatékos, a részképesség zavarral küzdő gyermekek nevelése, valamint a potenciális tanulási zavarok megelőzése, a cigány származású gyermekek beilleszkedésének segítése, hátrányaik kompenzálása (a testséma, az érzékelés- észlelés és a verbális fejlesztés). Sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztése A gyermekek nevelése a SNI gyermekek óvodai nevelésének irányelvei szerint folyik. A feladat ellátásában kapcsolatban állnak a nevelési tanácsadóval és a gyógypedagógiai szakszolgálattal. A beszédfogyatékos gyermekek fejlesztését a logopédus végzi, munkáját segítik a fejlesztőpedagógusok. Az SNI gyermekek fejlesztése a szakértői véleményben meghatározott tartalommal és időkeretben zajlik. Ehhez a személyi és tárgyi feltételek adottak. A fejlesztés eredményességét a szakszolgálat által végzett kontroll vizsgálatok alátámasztják. A szakértői vélemény szerinti SNI gyermekek száma csökkent ugyan, de sok olyan gyermek van, akinek szüksége van egyéni megsegítésre ahhoz, hogy hátrányait leküzdhesse. Ilyen a HHH gyermekek 70 %-a. Számunkra elengedhetetlen, hogy a fejlesztés 3 éves korban elkezdődjön, s legtöbb esetben 4 év óvodai fejlesztésre van szükségük. A gyermekek fejlettségének mérésére a Komplex prevenciós programhoz kapcsolódó mérőlapokat használják. Ezen kívül alkalmazzuk az MSSS tesztet, illetve a diszlexia gyorstesztet. A DIFER mérést még nem alkalmazzuk, de a DIFER csomagot már megvásároltuk és ismerkedünk vele. Tehetséggondozás A tehetséges gyermekek képességeinek továbbfejlesztése „játszóházi programokat” szervezünk, hetente egy alkalommal, a megszűnt csoportszoba erre a célra felszerelt. Ezek: Ügyes

472


kezek (vizuális tevékenységek, kézművesség), Meseház (gyermekszínjátszás, dramatizálás), Aprók tánca ( néptánc). Ezeket a foglalkozásokat saját pedagógusaink tartják, ingyenes szolgáltatások. Külső szakemberek tartják az Ovi-Boogie táncot heti 1, és az Ismerkedést az angol nyelvvel heti 2 alkalommal játékos formában. Ezt a két programot a szülők kérésére szerveztük meg. Hitoktatásban a szülők nyilatkozata alapján vesznek részt a gyermekek. A programnak csak a helyet biztosítjuk, külső hitoktató tartja a foglalkozásokat heti 1 alkalommal. Gyermekek részvétele a programokon Program megnevezése Résztvevők száma Ebből HHH

Meseház

Aprók tánca 25

OviBoogie 18

Angol

Hitoktatás

15

Ügyes kezek 15

19

16

-

1

4

1

1

2

Az óvodai program mellett kínált, esélyhorizontot kitágító tevékenységekben rendkívül alacsony (10-36%) a halmozottan hátrányos helyzetűek részvételi aránya. Közszolgáltatások elérése A logopédia mindkét intézmény egységben helyben elérhető a gyermekek számára. Az ellátást a Pétervásári Többcélú Kistérségi Társulás biztosítja az alkalmazásában álló szakemberekkel. A szakszolgálat finanszírozásához az önkormányzatok az ellátott órák arányában járulnak hozzá. Gyermekek részvétele a logopédiai ellátásban Óvoda Sirok Bükkszék Összesen

Ellátottak száma 16 3 19

SNI 2 2

HHH 3 3

A siroki intézményben heti egy alkalommal 2 órában fejleszti a logopédus a gyermekeket. Az ellátottak zömmel a tanköteles korúak közül kerülnek ki, mivel az olvasás/írás elsajátításához elengedhetetlen a tiszta beszéd. A középső és kiscsoportból a súlyosabb esetekkel, illetve beszédfogyatékosokkal tud foglalkozni. A heti két óra a logopédiai ellátásra kevés, a jelenleginél több gyermek ellátására lenne szükség, valamint a hangképzés, a beszédkészség fejlesztésén túl a beszédértés fejlesztésére is időt kellene biztosítani. A tagintézményben heti 1 órában foglalkozik a logopédus a gyermekekkel, ez elegendő ehhez a létszámhoz.

473


Kapcsolatrendszer Mindkét intézményegységben jó a kapcsolat a társintézményekkel, szülőkkel és a településen működő civil szervezetekkel. A CKÖ-vel alkalmi a kapacsolat. A székhelyintézményben szükséges lenne újra működtetni a szülőklubot, amely néhány évben már eredményes volt. Nagy segítség lenne a HHH gyermekek korai fejlesztésében is. 3.2.1.7. Finanszírozás Bevétel megnevezése Siroki székhely óvodához Normatív állami tá12.547.000 mogatás Többcélú társulás támogatása Bükkszék Község Önkormányzata támogatása Sirok Község Ön27.040.000 kormányzata támogatás Saját bevételek 2.496.000 Összesen 42.083..000

OM azonosító intézmény neve Kölyökvár óvoda

Bükkszéki tagóvodához 5.175.000

Összesen

1.899.000

1.899.000

1.012.000

1012.000 27.040.000

8.086.000

Önkormányzati /társulási hozzájárulás (E Ft) 2005 2006 2007

20.977

17.722.000

20.650

27.040

2.496.000 50.169.000


446.319 404.901

711.578

Az intézmény finanszírozása az alábbiak szerint történik 2007. évben Bevétel megnevezése Hozzájárulás mértéke %-ban Normatív állami támogatás 35 Többcélú társulás támogatása 4 Társult település hozzájárulása 2 Sirok község önkormányzatának támogatása 54 Saját bevétel 5 Összesen 100 Ez az arány 2008-tól változni fog, mivel a főzőkonyha és a csoport megszüntetés hatása ekkor fog jelentkezni. Szülői hozzájárulások A két intézményegységben eltérő.

474


A bükkszéki tagintézményben a szülők havonta 150 Ft-ot szednek be gyermekenként, ebből vásárolják meg a szükséges tisztasági eszközöket. Az óvoda pénzbeni támogatása nem jellemző, az intézmény érdekében társadalmi munkát szívesen végeznek a szülők. A székhelyintézményben a szülőktől tisztasági eszközöket kér az óvoda, éves szinten kb. 1700 Ft értékben kér az óvoda. A szülők gyermekenként havi 100 Ft csoportpénzt szednek (a pénzt ők kezelik), ebből fedezik a különböző kiadásokat, pld. rajzlap, bábelőadások belépődíja. Támogatják az intézményt munkával, bál szervezésével, hulladékgyűjtéssel, melynek bevételét a gyermekekre fordítják, és alkalmanként játékokkal, felszerelésekkel is. Ezeket az összegeket a tisztasági eszközökre, a bábelőadásokra fordítva, mérsékelhető a hátrányos helyzetűek hozzáférése ezekhez a javakhoz. 3.2.1.8. Összegzés           

Az óvodában (székhely és tagiskola viszonylatban) nincs helyhiány, minden jelentkezőt fel tudnak venni Az óvodáskorúak létszáma csökkenést mutat A gyermekek, hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetűek 3 éves koruktól óvodába járnak a társulás körzetében A csoportlétszámok az átlaglétszám alatt vannak Az infrastrukturális ellátottság inkább jó, még fejleszthető A tag és székhely intézmény közötti eltérő feltételekből adódó szolgáltatásokhoz való hozzáférés az óvónők vagy a gyermekek rendszeres (heti, havi alkalom), tervezett átutaztatási lehetőségének átgondolásával megoldható a jövőben. Az épületek felújítása mindkét intézményegységben, eltérő mértékben szükséges A HHH és roma gyermekek aránya a két intézményegységben, de egy intézményen belül is változó csoportonként A pedagógiai program alkalmas a SNI és HHH gyermekek megfelelő mértékű és minőségű fejlesztésére. A kisebbségi nevelés szükségességét a roma szülők körében kellő tájékoztatás mellett ajánlott újra felmérni. Az alap-és a plusz szolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférés forráskereséssel, a javak felhasználásának átcsoportosításával biztosítható A korai fejlesztés érdekében, az sni-vé válás mérséklése érdekében a bölcsődével, CKÖ-vel a szakmai együttműködés erősíthető, a logopédia fejlesztés óraszáma emelhető.

3.2.2. Országh Kristóf Általános Iskola 3.2.2.1. Intézményfenntartó társulás 2005. szeptember 1-től jött létre Sirok, Bükkszék, Szajla, Terpes község önkormányzatai között határozatlan időre. A társulás tagja volt Szajla Község Önkormányzata, aki a társulásból 2007. szeptember 1-től kilépett, valamint a bükkszéki tagintézmény megszűnt, ezért új intézmény-fenntartó társulás létrehozására került sor, mely 2007. szeptember 1-én lépett hatályba. Az intézmény alapító okirata szerinti befogadóképessége: 276 fő, jelenlegi létszám: 209 fő, a férőhely kihasználtsága:75,4 %.

475


Általános iskolai intézmények száma: Általános iskolai feladatellátási helyek száma (gyógypedagógiai oktatással együtt) Általános iskolai osztálytermek száma (gyógypedagógiai oktatással együtt) Az általános iskolai osztályok száma (gyógypedagógiai oktatással együtt) Általános iskolai tanulók száma (gyógypedagógiai oktatással és magántanulókkal együtt) Általános iskolai magántanulók száma Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók száma Gyógypedagógiai oktatásban részesülő általános iskolai tanulók száma (integráltan oktatott SNI gyermekek nélkül) Hátrányos helyzetű általános iskolai tanulók száma Halmozottan hátrányos helyzetű általános iskolai tanulók száma Általános iskolában tanuló első évfolyamosok száma (gyógypedagógiai előkészítő osztályok tanulóival együtt) 8. évfolyamosok száma a nappali oktatásban (gyógypedagógiai oktatással együtt) A napközis tanulók száma az általános iskolákban (iskolaotthonos tanulókkal együtt) Átmeneti és tartós állami nevelésbe vettek száma

1 1 12 10 209 40 8 106 75 27 21 93 -

A 2007/2008. tanévben, 10 tanulócsoportban 209 tanuló (kb. 50%-a roma) folytatja általános iskolai tanulmányait. 104 tanuló bejáró (kb. 70 %-a roma, 26% sni): A társulás településeiről jár be: Bükkszék: Terpes: Egyéb településekről jár be: Szajla: Pétervására: Váraszó: Verpelét: Bodony: Mátraballa: Eger

104 fő 28 fő 22 fő 50 fő 45 fő 2 fő 2 fő 2 fő 1 fő 1 fő 1 fő 54 fő

476


A bejáró tanulók szállításáról két iskolabusz gondoskodik, Terpesről, Bükkszékről, pedagógus felügyelettel. A helyi lakosú általános iskolások kb. 90 %-a veszi igénybe. Az iskolába történő jelentkezés, beiratkozás a Pedagógiai Programban van szabályozva: 3,5 alatti átlaggal rendelkező, magatartás, szorgalom hiányosságokkal bíró tanulók felvétele esetén, konzultáción döntenek a felvételről. A társulás településein az általános iskoláskorúak száma: 206, 75,2%-a használja a társulás által fenntartott iskolát. A tanulók neveléséről-oktatásáról 17 főállású pedagógus gondoskodik. 3.2.2.2. Halmozottan hátrányos helyzetűek ellátása 75 a HHH tanuló (36%), a HHH-k 67%-a bejáró. A tanulók szociális helyzetéből és fejlettségéből eredő hátrányok ellensúlyozása céljából – az oktatási és kulturális miniszter által kiadott program alkalmazásával – integrációs felkészítés folyik 2003/2004 tanévtől. 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet 39/D, 39/E §-a alapján jogosult a normatíva igénylésére, 48 tanuló után kaphat integrációs támogatást (az sni és HHH egybeesés miatt). Részt vett az iskola konzorciumi partnerként a Mátraderecske vezette HEFOP 2.1.3. pályázat megvalósításában. Az együttnevelést és az IPR alkalmazást támogató képzésben részesültek: - IPR 30 órás képzésben 5 fő - Kooperatív tanulás képzésben 11 fő - Differenciált tanulásszervezés képzésben 3 fő A tanultakat elsősorban a komplex szabadidős programok, a szociális kompetenciák fejlesztése, az önálló tanulást segítő programok, és a pályaválasztást segítő programok során használják. Az OOIH-val a megelőző tanévben Együttműködési Megállapodást kötött, az IPR alapú Önértékelését szakértő bevonásával elvégezte. A pedagógiai program is tartalmazza az integrációs felkészítés minimum garanciáit, de még konkrétabbá tehetőek a tevékenységek, elvárások. A tantermek berendezései lehetővé teszik a csoportokban történő oktatást, a differenciált tanulásszervezést. Az Alapító okirat tartalmazza a hátrányos helyzetű tanulók integrációs felkészítésének feladatát.

Osztály 1. 2/a. 2/b. 3/a. 3/b. 4. 5. 6. 7. 8. Összesen:

Létszám /fő 27 16 16 17 16 27 24 21 24 21 209

HHH tanuló /fő 10 7 8 6 7 8 6 8 10 5 75

%-os arány 37 43 50 35 43 29 25 38 41 24 36

Eltérés /% 7 8

A párhuzamos osztályoknál 25 %-nál nagyobb arányú eltérés nem tapasztalható a 2. és 3. évfolyamokon. 477


Az Útravaló segítő programban 1 HHH vesz részt, a szülők szélesebb körű tájékoztatásával, nagyobb igény generálható a program iránt, a célcsoport nagyobb arányú bevonása fontos. Nem használják ki az Arany János Program lehetőségeit sem. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók 36 %-os aránya az intézményben abból adódik, hogy az iskolafenntartó társulás településein ez az egyetlen általános iskola működik és a társult települések diákjai mellett Szajla halmozottan hátrányos helyzetűi is, ezt az iskolát választják. (Szajla általános iskoláskorúinak több mint 70%-a Sirokra jár! A jobb körülmények közt élők Pétervására iskolájába íratják gyermekeiket) A 181 étkező tanuló közül 126 fő a kedvezményesen étkező, ebből 77 fő az ingyenesen étkező (1-4. osztályos) és 49fő az 50%-os térítési kedvezményben részesülő. A napközis ellátásban 3 napközis csoportban, 93 tanuló vesz részt, a halmozottan hátrányos helyzetűek 65%-a. Az intézmény az Alapító okirata szerint: biztosítja az etnikai kisebbség nevelését, oktatását magyar nyelven. Ezt az alaptevékenységet nem végzi az iskola, a szülők nem igénylik –ezt a CKÖ elnök is megerősítette. A Cigány Kisebbségi Önkormányzattal rendszeres együttműködés nincs, szükség esetén kerül sor az egyedi eseteket megbeszélő egyeztető fórumra. Az Iskolaszékben, SZMK-ban az 50%-os roma arány indokolja, hogy roma szülők is képviselve legyenek. Civil jelenlét nem domináns a településen, a Siroki Vártársaság évente 1 alkalommal kirándulásra viszi az iskola tanulóit, a nagyobb ünnepekhez kapcsolódva játszóházat szerveznek a település gyermekei számára. A csoportbontások elvei (német, angol, informatika, technika), és a két idegen nyelv tanulásához történő besorolások nem szabályozottak. Az angol nyelvvel játékos formában 2. és 3. osztályban ismerkedhetnek a gyerekek, heti 1 ill. 1,5 órában. A német nyelv már hátrányba kerül, kevesebben választják. A német és angol nyelvet tanuló csoportokban, a most első osztályosok esetében, a német nyelvi csoportban magasabb a hátrányos és romák aránya. A két nyelv tanításában esetleg szakkör-jelleggel az egyenlő hozzáférés biztosítható valamennyi diák számára. Két sni tanulót mentesítettek a nyelvtanulás alól. Tanórán kívüli foglalkozásokon a HHH-k 34%-a vesz részt, míg az iskola tanulólétszámát alapul véve két év viszonylatában ez 54%: (foci, röplabda, atlétika, játékos sportvetélkedő) heti 2-2 órában, színjátszás, újságírás, zöldszíves szakkör). A siroki Önkormányzat igyekszik a zavartalan oktatás-nevelés minden feltételét biztosítani, így a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók 100 %-a napi háromszori étkezésben részesül, ami nem minden hátrányos helyzetű családban egyértelmű. Ezért sok hátrányos helyzetű bejáró is szívesebben választja ezt az intézményt még akkor is, ha a település, ahol él nem tagja az iskolafenntartó társulásnak. Így van ez Szajla község esetében, ahonnan a 45 bejáró tanuló 78 %-a hátrányos helyzetű, illetve a terpesi bejárók 59 %-a HH. Az alsó tagozatos halmozottan hátrányos helyzetű tanulók 100 %-a étkezik, és részt vesz a délutáni napközis foglalkozásokon is. A felső tagozatos 29 halmozottan hátrányos helyzetű tanulónak csak 41 %-a napközis. Egyéni előrehaladásukat segítené, ha napköziben maradnának ebéd után. Távolmaradásuk oka elsősorban abban rejlik, hogy ők már nehezen vonhatók be a kötöttebb délutáni foglalkozásokba, és a szülők is támogatják ezt a távolmaradást. Sokszor ők maguk kérik, hogy gyermekük ne legyen napközis. A napközis csoportok így is az optimálisnál nagyobb létszámmal dolgoznak; egy újabb csoport kialakítására pedig nem áll az iskola rendelkezésére a megfelelő személyi feltétel. Az iskola GYIV felelőssel rendelkezik, IPR menedzsment még nincs. 3.2.2.3. Sajátos nevelési igényű tanulók ellátása Az SNI tanulók aránya magasan az országos átlag (7%) felett van: 19,14%. A 209 tanulóból integráltan oktatott 40 fő sajátos nevelési igényű diák (70%-a HHH, kb. 90%-a roma,

478


67,5 % bejáró). Az enyhe értelmi fogyatékosok aránya az országos (5 %) átlaga alatt marad (3,82 %). Bizonyos fokú területi koncentráció kimutatható a sajátos nevelési igényű tanulók lakhelyét illetően. Közülük 8 fő enyhe fokban értelmi fogyatékos, 121/a§ szerinti szakvéleménnyel rendelkezik (ebből 4 bejáró), gyógypedagógiai tanterv szerint tanul. Ehhez a magas arányhoz hozzájárul az óvodáztatás hiánya, elsősorban a társult Terpesről érkező diákok (54% sni) és a társulásban már nem bent lévő Szajla (31% sni) diákjai esetében. Terpesen óvoda nem működik, Szajlán veszik igénybe a szolgáltatást. A rendszertelen óvodába járás, az óvodai korai felismerés és fejlesztés hiánya okozhatja a felülreprezentáltságot. Az arra legjobban rászoruló, az óvoda szocializáló szerepét nehezen nélkülöző halmozottan hátrányos helyzetű, többnyire cigánygyerekek maradnak ki a teljes körű óvodáztatásból. A fentiek magyarázatul szolgálhatnak arra, hogy miért magasabb az iskolában az országos átlagnál a sajátos nevelési igényű tanulók aránya. Integrált, osztályba sorolásuk aránytalansága gátolhatja az optimális fejlesztésüket a későbbiekben: a 3/a osztályba 9 fő (53%) az sni, ebből 5 fő enyhe fokban sérült gyermek. Jelenleg ez nem jelent kardinális hátrányt, mivel a 3.o. osztályfőnöke fejlesztő pedagógus, így valamenynyi tanórán az egyéni differenciálásukat végezheti, illetve az egy közösségbe tartozó 5 fővel a gyógypedagógus is hatékonyabban tud foglalkozni. Település Sirok Kőkút Bodony Bükkszék Eger Mátraballa Pétervására Szajla Terpes Váraszó Verpelét Összesen: Évfolyam 1. 2/a. 2/b. 3/a. 3/b. 4. 5. 6. 7. 8.

Tanulók száma 99 6 1 28 1 1 2 45 22 2 2 209

Tanuló létszám

Tanulókból 121/a.§-s 4

Tanulókból 121/b.§-s 9

SNI-s összesen 13

1 2 1

13 10 -

14 12 1

8

32

40

HH / HHH 27 16 16 17 16 27 24 21 24 21

16/10 7/7 11/8 12/6 9/7 13/8 9/6 10/8 13/10 6/5

% 13

31 54 50*

SNI 2 – 1e 2 1 9-5e 4 7 5 5 4–1e 1 -1 e

Az általános iskolai feladatok ellátása során az intézmény együttműködik a Heves Megyei Önkormányzat által fenntartott Pedagógiai Intézettel (Eger) és a Heves Megyei Gyógypeda479


gógiai Módszertani Központ és Nevelési Tanácsadó Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottsággal és a Pétervásári Többcélú Kistérségi Társulás Nevelési Tanácsadójával és Logopédiai Szakszolgálatával. A tanulási nehézségekkel küzdő tanulók a Heves Megyei Gyógypedagógiai Módszertani Központ és Nevelési Tanácsadó Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakvéleménye alapján részt vesznek az előírt fejlesztő foglalkozásokon; fejlesztésük, fejlődésük egyéni fejlesztési lapon nyomon követhető. Az enyhe fokban sérült 1. és 3. osztályos diákokat matematika és magyar óráról a gyógypedagógus kiemeli, a gyógypedagógiai tanterv szerint halad velük. A 7. és 8. osztályos enyhe fokban sérült diákok a délutáni időszakban jutnak a rehabilitációs fejlesztéshez. Valamennyi sni diák szakértői véleménye az aktuális állapotot és fejlesztési javaslatot írja le, felülvizsgálatuk időben megtörténik. Rendelkezésre állnak a személyi és tárgyi feltételek; az elmúlt években kialakításra került egy fejlesztő szoba is. 1 főállású gyógypedagógus (oligofrén és szomatopedagógus szakos) fejleszti az enyhe fokban sérült tanulókat. A 32 fő (dislexiás és részképesség zavarral küzdő), heti 3 órás fejlesztését két szakvizsgázott fejlesztő pedagógus nem tudja teljes mértékben ellátni. Az Alapító okirat a sajátos nevelési igényű tanulók oktatását tartalmazza, de nem integrált oktatásként határozza meg. 3.2.2.4. Az oktatás hatékonysága Kompetencia mérés eredményei A 2006-os Országos kompetencia mérés eredményei azt tükrözik, hogy az iskola átlaga túlszárnyalja mind a szövegértés, mind a matematika területén az országos átlagot, különös tekintettel a hasonlóközségi általános iskolák átlagára. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók teljesítménye elmarad ettől, de tényleges összehasonlításra az adna lehetőséget, ha ismernénk a hátrányos helyzetű tanulók teljesítményének országos átlagát. Erre vonatkozó adatok azonban egyelőre nem állnak rendelkezésre. 2003 2004 OrszáIskola OrIskola OrIskola gos átla- szágo átla- szágo átlakompega s átga s átga tencialag lag mérés eredménye Szövegértés 6. évfolyam 460 500 558 509 532 8. évfo– – lyam 551 500 534 10. évfolyam 500 499 Matematika 6. évfolyam 476 500 540 505 524 8. évfo– – lyam 528 500 528 10. évfolyam 500 497 -

2006 HH / HHH tanulók átlaga

2007 OrIskola HH / szágo átlaga HHH s áttanulag lók átlaga

442

512

425

497

-

501

408

493

430

494

-

499

(Forrás: Sirok Község Önkormányzata)

480


A lemorzsolódás aránya Az évfolyamismétlők aránya 0,4-0,8 % az iskolában - zömben 5-6. évfolyamokon - nem haladja meg az országos átlagot. A HHH-k körében ugyanez az arány, az évfolyamismétlők zöme a HHH-k közül kerül ki. Az igazolatlan mulasztás nem jellemző. A hiányzásra szigorúan figyelnek, a hiányzó, rászoruló gyerekeket rendszeres vagy eseti felzárkóztató foglalkozások szervezésével segítik. Magántanuló nincs. Továbbtanulási mutatók A halmozottan hátrányos helyzetűek 80-90%-a szakiskolai képzésben tanul tovább, az összpopuláció esetében ez 30%. Az országos átlagot meghaladó mértékű. A szakközépiskolai és gimnáziumi képzést választók négy év viszonylatában átlag 14% a továbbtanuló HHH-k körében, míg az összpopuláció esetében ez 30%, az országos átlaghoz közelít. Egyéb eredmények A tanulók évről évre sikeresen vesznek részt tanulmányi, kulturális és sportversenyeken: Kiemelkedő eredményt ért el az iskola színjátszó csoportja a Weöres Sándor Színjátszó Találkozón az elmúlt két tanévben. Mindkétszer eljutottak a regionális versenyre, ahonnan 2005/6os tanévben még az országos találkozóra is. A csoportban jelentős a halmozottan hátrányos helyzetűek aránya (45%). A Podo-híd tavalyi rendezvényén színjátszásban és mesemondásban szintén szép eredményt értek el. Az Axel Springel Kiadó (Heves Megyei Hírlap) által meghirdetett Média-vetélkedőn az elmúlt két tanévben első helyezést érték el a tanulók. Cigány vers- és mesemondó versenyen, rajzpályázaton is évek óta jelen vannak, többször 1. helyezést elérve. Eredményes versenyszereplésért a 2004/05. tanévben az iskola egyike volt Heves megyében a 4 általános iskolának, akik megkapták a Heves Megyei Önkormányzat Pedagógiai Intézetétől az „Év iskolája” címet. 3.2.2.5. Személyi feltételek Kinevezett pedagógus létszám: 17 fő. Tanítói képesítéssel rendelkezik: 7 fő Tanári végzettségű: 10 fő (ebből gyógypedagógus: 1 fő), két fő fejlesztő pedagógus szakvizsgával rendelkezik A szakos ellátottság nem 100 %-os. Zömben a 7. és 8. osztályos tanulókat érinti.

nem megfelelő képesítésű pedagógus által oktatott tantárgy

kémia rajz ének

érintett tanulók száma

HH / HHH összes tanuló tanulók SNI tanulók 45 19/15 5 45 19/15 5 45 19/15 5

(Forrás: Sirok Község Önkormányzata) 481


3.2.2.6. Infrastruktúra

eszköz/létesítmény

logopédiai foglalkoztató, egyéni fejlesztő szoba nyelvi labor szükségtanterem számítástechnikai szaktanterem számítógép (min. P4 szintű) eb internet hozzáférésből sel tornaterem

darab

az eszközt / létesítményt használó sajátos neveléHH / HHH si igégyermekek, gyernyű tanulók mekek, gyerszáma tanulók mekek, száma tanulók száma

1 1 -

40 115 -

30/ 51/37 -

40 22 -

1

115

51/37

22

6

100

51/37

22

6 1

100 209

51/37 106/75

22 40

(Forrás: Sirok Község Önkormányzata) Az általános iskola rendelkezik nyelvi laborral, számítástechnikai szaktanteremmel, ahol elsősorban tanóra keretében, zömben a 4-8 osztályos gyermekek hozzáférnek a számítógéphez és használhatják az internetet, valamint az 1. és 2. osztályos napközis csoport. A mindennapos testnevelésre a tanrendbe beiktatott órákon kívül a délutáni szakköri foglalkozásokon van lehetőség a nagyméretű tornacsarnokban. Épület és tárgyi feltételek Az iskola épülete két részből áll: a főépület, melynek egyik fele 1925-26-ban épült, majd 1963-ban épült hozzá a másik fele, valamint az úgynevezett napközi épülete, melynek része a konyha és az ebédlő. 1963-tól jelentős felújítások az épületben a következők: 1976-ban külső tatarozás, festés, kerítés rendbetétele, 1992-ben a régi épületrészen tetőcsere, 1995-ben bevezették a gázfűtést. Ezen kívül a minimálisan szükséges javításokat végezték el, valamint folyamatosan a belső festéseket. Mára igen rossz állapotban vannak a nyílászárók, melynek következménye a magas fűtési költség és esztétikailag is kifogásolhatók. A tető, csatorna is több helyen rossz, nagy esők esetén tantermi beázás, valamint a kifordult csatorna miatt a külső fal átázása következik be. A napközi épülete lapos tetős, hőszigetelés szempontjából rendkívül rossz. A padlóburkolatok minősége változó, a régi parketta még sok helyen megvan, több helységben cserélve volt már árvíz, illetve elhasználódás miatt. A vizesblokkok használhatóak, de nem túl esztétikusok, esetenként a víz nyomása nem mindig megfelelő. A víz-és szennyvízhálózat elhasználódott, korszerűtlen. Egyre gyakoribbak a csőrepedések, meghibásodások.

482


A lépcsők csúszásgátló burkolata nem mindenhol megoldott. A falak állapota jó, bár a régi épületben lambériázott területe mögött erősen hullik a vakolat. A több évtizedes elektromos hálózat a folyamatosan növekvő elektromos fogyasztói igénynek egyre kevésbé felel meg. A jelenlegi világítás sem felel meg a korszerű energiatakarékossági követelményeknek. 12 éve kiépített gázüzemű melegvizes központi fűtés van mindkét épületben (kivétel az ebédlő, ahol konvektorok vannak). A fűtés kiépítés és vezérlés nem mindenhol biztosítja a megfelelő hőmérsékletet és nem működik gazdaságosan. Az épület külső falfelülete sem hőszigetelés, sem esztétikai szempontból nem megfelelő. A többszintes épületben a mozgáskorlátozottak közlekedése nem megoldott. A játszóudvar tágas, parkjellegű. Labdajátékokra betonozott terület van. Az iskola épülete rendelkezik: 10 tanteremmel (benne: nyelvi labor és számítástechnika terem), 3 irodával, 1 technika teremmel, 1 tankonyhával, emeletenként vizesblokkokkal. A napközi épületében 3 tanterem, 1 ebédlő és 1 konyha, a folyosó végén vizesblokk található. A tantermek megfelelően felszereltek. A bútorzat egy része új, a termek felújítása folyamatos és – remélhetőleg – folytatódik. Nagyméretű sportcsarnok épült közel az iskolai épületekhez, mely biztosítja a gyermekek tanórai és tanórán kívüli sportolási lehetőségeit. Taneszköz-ellátottság Taneszköz-ellátottság jó. Az előírt taneszköz-jegyzék általunk fontosnak tartott részei többnyire rendelkezésünkre állnak. A nyelvi labor felújításra került. 15 egységből áll, 13 gépes a számítógépes park, Internet elérhetőséggel (a gépteremben 8 gép és az irodában 1 gép), belső hálózat működik 9 számítógép összekapcsolásával, 2 gép van az 1. osztályban, 2 gép van a 2/b.osztály termében (ami délután a II. napközis csoport terme), A nyelvi labor és a számítástechnika tanterem jelenleg egy tanteremben funkcionál. A megnövekedett létszámok, a csoportbontások miatt, nyelvi órákra korlátozottan használható, órarendi ütközések miatt célszerű lenne külön-külön elhelyezni. Szaktantermeink közül a jelenlegi természettudományi előadó nem mindenben felel meg az előírásoknak, nincsenek kiépített gázcsonkok a tanulói padoknál, valamint nem rendelkezik önálló szertárral. A magyar teremben magasított dobogó biztosítja a dramatikus játékoknál, színjátszásnál a színpadot. A rehabilitációs foglalkozások a jól felszerelt fejlesztő szobában zajlanak, amely rendelkezik: mozgásfejlesztő-, logopédiai fejlesztéshez szükséges-, és vizuomotoros koordináció fejlesztését segítő eszközökkel. Internet közvetlen (vezetékes) eléréssel csak az informatikai tanteremben, illetve az ügyviteli irodában rendelkezünk. Ahhoz, hogy a jövőben a korszerű oktatástechnikai eszközöket használni lehessen valamennyi tanteremben, nemcsak informatika órán (digitális tábla, számítógépek) szükségessé válik ezek kiépítése. Meglévő számítógépparkunk mind minőségi, mind mennyiségi fejlesztésre szorul. 2 gép az adminisztrációs munkát segíti, és 1 db lap-top áll az iskolavezetés, 1 db gép a nevelők rendelkezésére. A III. napközis csoport számára - lehetőség szerint - 2 db számítógépet szeretnénk biztosítani. Van 1 db projektor is, ami a tantárgyakhoz kapcsolódó szoftverek felhasználhatóságát teszi lehetővé.

483


Rendelkezünk audiovizuális eszközökkel: 4 teremben TV, video-DVD lejátszóval. Írásvetítők, CD lejátszók, magnók is vannak. Az iroda felszerelt számítógépekkel, fénymásolóval, fax készülékkel. 3.2.2.7. Összefoglaló Mindezek érdekében a helyzetelemzés alapján fejlesztendő területek a következők:  Szervezetfejlesztés: - heterogén, integrált csoportok, osztályok kialakítása, - csoportbontások elvének szabályozása, a heterogén, rugalmas átlépés biztosításával – a már meglévő: idegen nyelv, informatika, technika mellett matematika, anyanyelv területen, - napközis csoportok számának bővítése, - továbbtanulók segítése: felvételi előkészítő matematika, anyanyelv, idegen nyelv tárgyakból  Útravaló programban résztvevők számának növelése, - meglévő szakköri kínálat bővítése, HHH-k magasabb részvételének generálása, a szakköri kínálat igényeikhez igazítása  Módszertani fejlesztések: - differenciálás módszertana, pedagógusok másoddiploma illetve szakvizsga megszerzését célzó továbbtanulásának segítése (hiányzó szakok, egyéni bánásmód, illetve szükségletnek megfelelően), - célirányos továbbképzések kulcskompetenciák fejlesztése érdekében.  Erőforrás fejlesztés: - nevelés-oktatás személyi ellátottságának biztosítása (fejlesztő ped. és/ vagy logopédus  Taneszköz-ellátás fejlesztése: - nyelvi labor és informatikai szaktanterem kettéválasztása, (esetleges felnőttképzés lehetősége), - internet elérhetőség valamennyi tanteremben, - korszerű digitális taneszközök beszerzése.  Épület felújítás: - kiscsoportos foglalkozások számára csoportbontáshoz, fejlesztő foglalkozásokhoz csoportszoba vagy kettéválasztható terem kialakítása, - mozgáskorlátozottak számára az épületek akadálymenetesítése, - korszerű nyílászárók beépítése, - világítás, víz- és csatornarendszer, fűtés korszerűsítése, - külső hőszigetelés, - tetőcsere, napközi lapos tetejének megszüntetése.

3.3. Közoktatási szakszolgálati feladatok és elérhetősége 3.3.1. Gyógypedagógiai tanácsadás Egységes Pedagógiai Szakszolgálat és Szakmai Szolgáltató Eger, Cifrakapu u. 28, az intézményt Heves Megye Önkormányzata tartja fenn, Egerben működik, 20 km-re a településtől.

484


Sajátos nevelési igényű tanulók szakvéleménye alapján az esedékes vizsgálatok elvégzésével, illetve amennyiben szükséges egyedi vizsgálat végzésével segíti az érintett gyermekeket. Korai fejlesztés és gondozás A kistérség és a település szintjén is ellátatlan a feladat. Fejlesztő felkészítés A kistérség és a település szintjén is ellátatlan a feladat Nevelési tanácsadás Pétervásárai Kistérség Többcélú Társulásának Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálata és Nevelési Tanácsadó Pétervására, Szent Márton u. 14., a településtől 15 km-re található. Nevelési problémák esetén a helyi családsegítőn keresztül kérik a segítségüket. Jelenleg 2 fő ellátott van. Logopédiai ellátás Pétervásárai Kistérség Többcélú Társulásának Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálata és Nevelési Tanácsadó Pétervására, Szent Márton u. 14., a településtől 15 km-re található. Az ellátási idő hetente 2 óra, jelenleg 10 fő részére. Gyógytestnevelés Jelenleg ellátatlan a feladat. Továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadó Pétervásárai Kistérség Többcélú Társulásának Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálata és Nevelési Tanácsadó Pétervására, Szent Márton u. 14., a településtől 15 km-re található Igény esetén az iskola vagy a szülői kezdeményezésre veszik igénybe. 3.3.2. Gyermekjóléti alapellátások/ Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat/bölcsőde Sirok Község Önkormányzata által fenntartott Szociális és Gyermekjóléti Alapszolgáltatási Központ látja el a családsegítést, a gyermekjóléti szolgáltatást és a bölcsődei ellátást. A családsegítő és gyermekjóléti szolgálat 1 fővel, a bölcsőde10 férőhellyel működik.

485


3.4. Az önkormányzati hozzájárulás mértéke az iskolában

OM azonosító

intézmény neve Országh Kristóf Általános Iskola

Önkormányzati /társulási hozzájárulás (E Ft) 2005 2006 2007

21541

15903

24480


160.753

114.410

188.312

(Forrás: Sirok Község Önkormányzata -2007) Összes kiadás 2005. 2006.

89.800.000 Ft 135.047.000 Ft

Állami normatívák, hozzájárulások 65.100.000 Ft 114.195.000 Ft

72 % 84 %

Sirok Község Önkormányzatának fenntartói hozzájárulása 24.700.000 Ft 28 % 20.852.000 Ft 16 %

(Forrás: Sirok Község Önkormányzata) Mivel a kiadásokat az utóbbi években nem fedezték az állami normatívák, hozzájárulások, igyekszünk a meglévő pályázati lehetőségeket felkutatni, pályázni annak érdekében, hogy anyagi lehetőségeink bővüljenek. Az utóbbi évek sikeres pályázatait az 1.sz. melléklet tartalmazza. 3.5. Korábbi sikeres pályázatok Év 2002. 2003. 2003. 2003. 2003. 2004. 2004. 2004. 2004. 2004. 2005.

Honnan Heves Megyei Közoktatási Közalapítvány Eger (taneszköz beszerzés) Heves Megyei Közoktatási Közalapítvány Eger (taneszköz beszerzés) Heves Megyei Közoktatási Közalapítvány Eger (felzárkóztatás, tehetséggondozás) Heves Megyei Közgyűlés Eü. és Szoc.Bizottság Eger (életmód-tábor) Heves Megyei Közgyűlés Sport és Ifj.Biz. Eger (sportrendezvény lebonyolítása) Heves Megyei Közgyűlés Műv. Biz. Eger (kulturális program) Heves Megyei Közoktatási Közalapítvány Eger (taneszköz beszerzés) Heves Megyei Közoktatási Közalapítvány Eger (fejlesztő szoba felszerelése) Közokt.Fejl. és Ped. Továbbképző Kht. Pilisborosjenő (drogmegelőzési tevékenység támogatása) HEFOP 2.1.3 pályázat konzorciumban Mátraderecskével (integráció az iskolában) KOMA LXI. (a tanulás irányítási módszereinek megújítása)

Kapott támogatás 600.000 Ft 403.000 Ft 120.000 Ft 160.000 Ft 70.000 Ft 20.000 Ft 180.000 Ft 80.000 Ft 112.000 Ft 3.290.000 Ft 600.000 Ft

486


2005. 2005.

Tempus Közalapítvány Budapest (Útravaló program: 3 nevelő, 5 tanuló) Gyermekétkeztetési Alapítvány Budapest

2006. 2006.

Heves Megyei Közoktatási Közalapítvány Eger (taneszköz beszerzés) Tempus Közalapítvány Budapest (Útravaló program: 1 nevelő, 2 tanuló) Heves Megyei Közoktatási Közalapítvány Eger (taneszköz beszerzés) Heves Megyei Közoktatási Közalapítvány Eger („Az év pedagógusa”-díj) Tempus Közalapítvány Budapest (Útravaló program: 1 nevelő, 1 tanuló)

2007. 2007. 2007.

350.000 Ft 31 db étkezési csomag 120.000 Ft 135.000 Ft 250.000 Ft 100.000 Ft folyamatban

4. A helyzetelemzés értékelő összefoglalása, problémapontok beazonosítása 1. Települési szegregációból, lakhatási és szociális, infrastruktúra helyzetből adódó problémák, mely a 13%-os roma népesség esélyhozzáférését korlátozza. Telepszerű környezet, megoldás, víz, szennyvíz, foglalkoztatás. 2. A halmozottan hátrányos helyzetűek gyerekek és tanulók teljes számának feltárása érdekében legalább 90%-os nyilatkoztatás elérése, hogy valamennyi hátrányos helyzetű gyerek hozzájuthasson azokhoz a szolgáltatásokhoz, amelyek segíti helyzetük megváltoztatását. 3. Az óvodáskorosztályból az arra legjobban rászoruló hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek közül nem mindenki részesül teljes körű óvodáztatásban az iskolát választó települések népességéből. 4. Az iskolát választó települések óvodáival szakmai együttműködés szükséges a korai felismerés és fejlesztés érdekében, az sni-vé válás és az sni számosság mérséklésére. Az óvodaiskola átmenetet segítő közös programmal a hátrányosok fokozott képességfejlesztése mellett, az iskolaválasztást is befolyásolhatja. 5. Az óvoda széleskörű kínálatában, alacsony a halmozottan hátrányos helyzetű, és romák részvétele. Annak érdekében, hogy hatékonyabban tudja elősegíteni a társadalmi egyenlőtlenségek kiegyenlítését, a szülőkkel való kommunikáció, a szülők bevonása a foglakozásokba illetve a hátrányos rétegek igényeinek megismerése segítheti a változást. 6. Az óvodában magas a beszédképesség-hiányokkal együtt élő gyermekek száma. A logopédiai szakszolgálati ellátás intenzitása, mennyisége növelhető. 7. A székhely- és tagóvoda infrastruktúrájából, felszereltségéből adódó különbségek közös, tervezett tevékenységek szervezésével mérsékelhetik az egyenlőbb hozzáférést, illetve a az eltérő társadalmi csoportok gyermekeinek közeledését segíthetik, mely befolyásolja a tagóvodások iskolaválasztását is. Lehet esély, hogy a siroki iskolát választják, melynek létszámai még növelhetők. 8. A bölcsődei létszám alacsony, és benne a hátrányos helyzetűek aránya. A létszám lehetőség szerinti növelésével és a célcsoporttal való kommunikáció a korai fejlesztést erősítheti, az sni- vé válást mérsékelheti.

487


9. Mind az óvodában, mind az iskolában mérsékelten, de apad a létszám, nő a hátrányos és roma gyermekek száma. A tanulók összetétele az előzetes vizsgálódások alapján az el-

következő néhány éven belül nem fog jelentős változást mutatni. Így a következő években is az intézmény alapvető feladatai közé tartozik a hátrányos helyzetű tanulók fejlesztése, számukra az esélyegyenlőség biztosítása. A napközibe bevonásuk vagy tanulószobai patrónusi rendszer segítheti tanulási sikereiket (vagy tanodaszerű megoldás), a jó iskolai kompetencia-eredmények megőrzését. Mindez fékezheti a települési elvándorlást is. 10. Az iskolában a csoportbontás még okoz egyenetlen HHH elosztást. Az angol –és német nyelv ezt a tagozódást tovább bontja. A két nyelvhez a szabad hozzáférés biztosítása oktatásszervezéssel megoldható. Játékos felkészítés történhet a német nyelvből is, lehet mindkét nyelvből szakköri kínálat, lehet csak egy nyelvet oktatni. 11. Az oktatási rendszeren kívüli, a halmozottan hátrányos helyzetű tanulókat támogató programokban rendkívül alacsony a halmozottan hátrányos helyzetűek részvétele (Útravaló, Arany J) csak elvétve találhatók (pl. Útravaló mentorprogram).

12. A kiegészítő szolgáltatásokat nyújtó szervezeti formák (CKÖ, civil szervezetek) nem elég hangsúlyosan tudnak megjelenni a közoktatást támogató rendszerben.

13. A társulási forma, óvoda, iskola estében egyaránt, a jövőre nézve, az intézmény számára a megfelelő gyermeklétszám garanciája lehet. Az optimális feltételek biztosításához azonban Szajla község újbóli társulási taggá válása is szükséges lenne. 14. A tanulók összetétele az előzetes vizsgálódások alapján az elkövetkező néhány éven belül nem fog jelentős változást mutatni. Így a következő években is az intézmény alapvető feladatai közé tartozik a hátrányos helyzetű tanulók fejlesztése, számukra az esélyegyenlőség biztosítása. 15. A településen a korai fejlesztés, fejlesztő felkészítés, gyógytestnevelés nem elérhető. Kistérségi és/vagy megyei szinten történő kezdeményezéssel e feladat előremozdítása szükségszerű, a mérsékelten növekvő - és az intézményt a társulás és a környező településekről használó- hátrányos helyzetűek érdekében is. 5. Az Észak-Magyarországi Operatív Program keretében a „Közoktatás térségi sajátosságokhoz igazodó szervezése és infrastruktúrájának fejlesztése” című felhívásra pályázatot nyújt be Sirok Község Önkormányzata általános iskolája felújítására és eszközbeszerzésére. Az intézményben szeretnék megoldani a következő fejlesztéseket: Taneszköz-ellátás fejlesztése: - nyelvi labor és informatikai szaktanterem kettéválasztása, (esetleges felnőttképzés lehetősége is), - internet elérhetőség valamennyi tanteremben, - korszerű digitális taneszközök beszerzése. Épület felújítás: - kiscsoportos foglalkozások számára csoportbontáshoz, fejlesztő foglalkozásokhoz csoportszoba vagy kettéválasztható terem kialakítása, - mozgáskorlátozottak számára az épületek akadálymenetesítése,

488


- korszerű nyílászárók beépítése, - világítás, víz- és csatornarendszer, fűtés korszerűsítése, - külső hőszigetelés, - tetőcsere, napközi lapos tetejének megszüntetése Sirok, 2007. december 11. Záradék A Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzést Sirok Önkormányzatának Képviselő-testülete a ……………számú határozatával elfogadta.

...…………………………… polgármester

……………………………. jegyző

…………………….……… Kéri Zoltán Közoktatási esélyegyenlőségi szakértő

489


KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK INFRASTRUKTURÁLIS FEJLESZTÉSEI 20082010 intézmény

Tervezett fejlesztés

Forrásigé Ft-ban

Bodony – Napköziotthonos Óvoda

Foglalkoztatási eszközök bővítése, cseréje

2-3 millió

Bükkszék – a siroki Kölyökvár Óvoda Bükkszéki Tagóvodája Bükkszenterzsébet – Napköziotthonos Óvoda Mátraballa – Mátraderecske-Mátraballa Óvoda és Általános Iskola

Az óvodaépület nyílászáróinak cseréje, fűtéskorszerűsítés

10 millió

Mátraderecske – MátraderecskeMátraballa Óvoda és Általános Iskola

Parád – Bendegúz Óvoda

Parád – Fáy András Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény

intézmény Pétervására – Napköziotthonos Óvoda

Pétervására – Tamási Áron Általános Iskola és tagintézményei Recsk - Csengővár Óvoda Recsk – Jámbor Vilmos Általános Iskola

Sirok – Kölyökvár Óvoda Sirok – Országh Kristóf Általános Iskola

A bükkszenterzsébeti Napköziotthonos Óvoda otthonosabbá tétele Az óvoda és az iskola épületének akadálymentesítése Óvoda: udvari játékok cseréje, nyílászárók cseréje, fűtésés világításkorszerűsítés Iskola: akadálymentesítés, felújítás (nyílászárók cseréje, fűtés- és világításkorszerűsítés) Iskola: Eszközfejlesztés Iskola: Digitális eszközök beszerzése Az udvar berendezéseinek javítása, EU-szabványnak megfelelő játékok beszerzése, -telepítése, képességfejlesztő játékok folyamatos biztosítása, akadálymentesítés Vízelvezetés, külső csatornarendszer felújítása, járdafelújítás Játszóudvar felújítása

60,138 mil

100 ezer

30 millió

50 millió

500 ezer 20-30 mill

20 millió

1,5-2 mill

5 millió

Intézmény infrastrukturális fejlesztése tetőtér beépítés, tornaterem felújítása, elektromos hálózat felújítása, vizesblokk felújítása, külső-belső akadálymentesítés, nyílászárók cseréje, eszközbeszerzés)

175,6 mill

Tervezett fejlesztés

Forrásigé Ft-ban

Bővítés tornaszobával, korszerűsítés a meglévő eszközök fejlesztésével, az udvari játékok felújításával. Szükséges még az óvoda folyosójának árnyékolása, a nyílászárók cseréje, armatúrák cseréje, vizesblokk felújítása.

52 millió

24 millió

Informatikai és oktatási eszközök beszerzése Az épület teljes rekonstrukciója: vizesblokk felújítása, többfunkciós (tornaszoba, rendezvényterem) terem kialakítása, az épület akadálymentesítése, homlokzati felújítás. Bútorzat cseréje, teremfelújítás, udvari játékok javíttatása, udvarrendezés, futballpálya-építés, eszközfejlesztés, -csere Iskolai számítástechnika oktatás feltételeinek megteremtése Épület felújítása (tetőcsere, nyílászárók cseréje, szigetelés, mosdók felújítása, burkolatok cseréje) Az iskola felújítása, akadálymentesítése, fűtéskorszerűsíté-

490

102,080 mi

20-30 mill

Közbeszerz től függ

267 milli


Szajla – Napköziotthonos Óvoda

se Tornaszoba biztosítása (építése), eszközfejlesztés

30 millió

Játszóudvar felújítása

1-2 millió

Tarnalelesz – Általános Művelődési Köz- A tarnaleleszi ÁMK korszerű fejlesztése pont Váraszó – Pétervásárai Napköziotthonos Intézmény épületének kisebb felújítási munkái, érintésvéÓvoda Váraszói Tagóvodája delem

491

230 milli

2-3 millió


14. sz. melléklet

A TELEPÜLÉSI INTÉZKEDÉSI TERVEK ELFOGADÁSÁRÓL SZÓLÓ KÉPVISELŐ-TESTÜLETI HATÁROZATOK 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20.

település Bodony Község Önkormányzata Bükkszék Község Önkormányzata Bükkszenterzsébet Község Önkormányzata Erdőkövesd Község Önkormányzata Fedémes Község Önkormányzata Istenmezeje Község Önkormányzata Ivád Község Önkormányzata Kisfüzes Község Önkormányzata Mátraballa Község Önkormányzata Mátraderecske Község Önkormányzata Parád Község Önkormányzata Parádsasvár Község Önkormányzata Pétervására Város Önkormányzata Recsk Község Önkormányzata Sirok Község Önkormányzata Szajla Község Önkormányzata Szentdomonkos Község Önkormányzata Tarnalelesz Község Önkormányzata Terpes Község Önkormányzata Váraszó Község Önkormányzata

Pétervásárai Kistérség Többcélú Társulása Heves Megyei Közgyűlés Oktatási és Művelődési Bizottsága

határozat száma 34/2008. (VII. 24.) 82/2008. (VIII. 25.)) 44/2008. (VII. 31.) 41/2008. (VIII. 26.) 16/2008. (VIII. 11.) 80/2008. (VIII. 26.) 43/2008. (VIII. 25.) 17/2008. (VIII. 25.) 13/2008. (VIII. 26.) 29/2008. (VIII. 25.) 50/2008. (VIII. 21.) 21/2008. ( . .) 46/2008. (VIII. 27.) 51/2008. (VIII. 8.) 57/2008. (VIII. 25.) 87/2008. (VIII. 14.) 33/2008. (VIII. 7.) 100/2008. (VIII. 7.) 35/2008. (VIII. 28.) 19/2008. (VIII. 27.)

31/2008. (VIII. 26.) 87/2008. (VIII. 13.)

PÉTERVÁSÁRAI KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA KÖZOKTATÁSI FELADAT-ELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS FEJLESZTÉSI TERVE (INTÉZKEDÉSI TERV)

Recommend Documents