PESTERZSÉBET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA

PESTERZSÉBET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA

2010-2016.

Készítette: Pesterzsébet Konzorcium 2009.

TARTALOMJEGYZÉK 1.

BEVEZETÉS ................................................................................................................4

2.

MÓDSZERTANI MEGFONTOLÁSOK.....................................................................5

3.

PROGRAM TERVEZÉSÉNEK KERETEI................................................................8 3.1. A KÖRNYEZETVÉDELEM STRATÉGIAI ÉS JOGI KERETEI ...............................................8 Környezetvédelem az Európai Unió politikái között ........................................................8 3.2. KAPCSOLÓDÁS MEGLÉVŐ STRATÉGIÁKHOZ ÉS PROGRAMOKHOZ ..............................11 3.2.1. Nemzeti Környezetvédelmi Program..............................................................11 3.2.2. A környezetügy középtávú stratégiája ............................................................11 3.2.3. Országos Területfejlesztési Koncepció...........................................................12 3.2.4. Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2003-2008 ..........................................12 3.2.5. Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia 2008-2025.............................................14 3.2.6. Tájékoztató Magyarország szennyvízelvezetési és –tisztítási helyzetéről, a Települési szennyvízkezelésről szóló 91/271/EGK irányelv Nemzeti Megvalósítási Programjáról (2005. január 1. - 2006. december 31.)...................................................15 3.2.7. Országos Területrendezési Terv ....................................................................15 3.2.8. A Közép-magyarországi Régió Stratégiai Terve 2007-2013, "A Kreatív Régió" 15 3.2.9. Budapesti Agglomeráció Területfejlesztési Koncepciója és Stratégiai Programja ....................................................................................................................16 3.2.10. Területi hulladékgazdálkodási terv 2003-2008 Közép-magyarországi Régió .16 3.2.11. Budapest Városfejlesztési Koncepciója, Podmaniczky Program ....................16 3.2.12. Budapest környezetvédelmi programja ..........................................................17 3.2.13. Fővárosi Hulladékgazdálkodási Terv 2004-2008...........................................17 3.3. A KÖRNYEZETVÉDELEM FINANSZÍROZÁSI FORRÁSAI ...............................................17 3.3.1. Új Magyarország Fejlesztési Terv .................................................................17 3.3.2. Egyéb uniós finanszírozási programok ..........................................................19 3.3.3. Egyéb források ..............................................................................................19

4.

PESTERZSÉBET BEMUTATÁSA...........................................................................20

5.

KÖRNYEZETI ÁLLAPOTFELMÉRÉS ..................................................................27 5.1. KÖRNYEZETI ELEMEK ÁLLAPOTA ...........................................................................27 5.1.1. Levegő ..........................................................................................................27 5.1.2. Víz.................................................................................................................39 5.1.3. Talaj .............................................................................................................45 5.1.4. A természet állapota......................................................................................47 5.2. TELEPÜLÉSI ÉS ÉPÍTETT KÖRNYEZET ÁLLAPOTA ......................................................49 5.2.1. A települési környezet tisztasága ...................................................................49 5.2.2. Ivóvízellátás ..................................................................................................52 5.2.3. Szennyvízkezelés............................................................................................54 5.2.4. Csapadékvíz elvezetés ...................................................................................58 5.2.5. Energiaellátás, energia gazdálkodás .............................................................60 5.2.6. Zöldterület-gazdálkodás, épített környezet állapota.......................................65 5.2.7. Közlekedés ....................................................................................................75 5.3. KÖRNYEZET-EGÉSZSÉGÜGY ...................................................................................80

Végleges elfogadott példány

2

5.3.1. Általános stratégiai helyzetértékelés..............................................................80 5.3.2. Demográfiai jellemzők ..................................................................................82 5.3.3. Egészségügyi ellátás......................................................................................83 5.3.4. A halandóság jellemzői .................................................................................84 5.3.5. Az egészségügyi állapotot befolyásoló tényezők.............................................84 5.4. ÖNÁLLÓAN KEZELT HATÓTÉNYEZŐK ......................................................................88 5.4.1. Hulladékgazdálkodás ....................................................................................88 5.4.2. Zajterhelés .................................................................................................. 101 5.4.3. Környezeti tudatformálás ............................................................................ 112 5.4.4. Környezetbiztonság ..................................................................................... 115 6.

HELYZETÉRTÉKELÉS (SWOT ELEMZÉS) ...................................................... 118

7.

STRATÉGIAI FEJEZET......................................................................................... 128 7.1. 7.2. 7.3. 7.4. 7.5. 7.6.

STRATÉGIA PROGRAM: EGÉSZSÉGES TELEPÜLÉSI KÖRNYEZET ............................... 128 STRATÉGIA PROGRAM: A VÍZMINŐSÉG KOMPLEX VÉDELME................................... 134 STRATÉGIA PROGRAM: KERÜLETI ZÖLDFELÜLET-GAZDÁLKODÁS FEJLESZTÉSE ...... 137 STRATÉGIA PROGRAM: KORSZERŰ HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ............................... 139 STRATÉGIA PROGRAM: ENERGIAHATÉKONYSÁG JAVÍTÁSA .................................... 142 STRATÉGIA PROGRAM: TÁRSADALMI TUDATFORMÁLÁS ........................................ 144

8.

FELHASZNÁLT SZAKIRODALOM..................................................................... 146

9.

MELLÉKLETEK..................................................................................................... 150

MELLÉKLETJEGYZÉK 1. sz. melléklet: Immissziós adatok 2. sz. melléklet: Helyhez kötött légszennyező pontforrások és kibocsátásaik a XX. kerületben 3. sz. melléklet: A XX. kerületi légszennyező cégek kibocsátásának alakulása 4.sz. melléklet: A XX. kerület földtani térképe 5. sz. melléklet: A XX. kerület vízgyűjtő területének térképi ábrázolása


3

1. Bevezetés " A természeti örökség és a környezeti értékek a nemzeti vagyon részei, amelyek megőrzése és védelme, minőségének javítása alapfeltétel az élővilág, az ember egészsége, életminősége szempontjából, e nélkül nem tartható fenn az emberi tevékenység és a természet közötti harmónia, elmulasztása veszélyezteti a jelen generációk egészségét, a jövő generációk létét és számos faj fennmaradását."(A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény.) A környezetvédelmi törvényben megfogalmazottak szerint a környezet védelme, a káros környezeti hatások és változások kivédése, elkerülése az egész társadalom közvetlen érdeke. Szükséges a társadalom környezettudatos magatartásának erősítése, szemléletformálás, sőt szemléletváltás, hogy az elvárt „társadalmi jólét” biztosítását szolgáló fejlődés a fenntarthatósági követelményeket figyelembe véve a jelen és jövő generációk érdekében menjen végbe. Az 1995. évi LIII. törvény, a helyi önkormányzatok feladatainak meghatározásakor „a környezet védelme érdekében” előírta az önkormányzatok számára környezetvédelmi program készítését. A törvény 2008. évi módosítása kihangsúlyozza a különböző szintű környezeti tervezés közötti kapcsolatok megerősítésének fontosságát, összehangolását, valamint megújította és kiegészítette a programozás tartalmi elemeit. A jelenleg készülő, 2009-2014. közötti időszakra vonatkozó harmadik Nemzeti Környezetvédelmi Program tervezési elvei között kiemelt szerepet kap a fenntartható fejlődés elveinek érvényesítése, a végrehajtásban pedig még a korábbinál is nagyobb hangsúlyt kap az együttműködés, a decentralizáció és a szubszidiaritás elve. Törvényi kötelezettségének eleget téve Pesterzsébet Önkormányzata már 2001-ben megalkotta a kerület Környezetvédelmi Programját, amelyet az előírásoknak megfelelően kétévente felülvizsgált. Miután az alapprogram és a három felülvizsgálati anyag egymástól elkülönül, használatuk nehézkessé vált, emellett a jogszabályi környezet és a magasabb szintű kapcsolódó programok is változtak, az önkormányzat szükségesnek tartotta egy új, egységes környezetvédelmi program elkészítését.


4

A kerületi környezetvédelmi program megújításának céljai a következők: Ø a környezet aktuális állapotának és állapotváltozásának részletes feltárása, ahol lehetséges, a környezeti adatok számszerű bemutatása, Ø a jelenlegi környezeti állapotnak megfelelően elérni kívánt környezetvédelmi célok és célállapotok meghatározása, Ø a célok és célállapotok érdekében végrehajtandó feladatok, azok megvalósítása sorrendjének és határidejének meghatározása, Ø a kitűzött célok megvalósítása eszközeinek, ide értve a pénzügyi igények lehetséges forrásának megjelölése is, Ø azon területek kijelölése, amelyekhez speciális környezetvédelmi intézkedések szükségesek, valamint az intézkedések tartalmának meghatározása.

2. Módszertani megfontolások A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény rendelkezése szerint a települési önkormányzat „az emberi egészség védelme, valamint a természeti erőforrások és értékek megőrzése és fenntartható használata érdekében a környezettel, annak védelmével, illetve a környezetet veszélyeztető tényezőkkel kapcsolatos általános tervet, (átfogó környezetvédelmi tervet)” dolgoz ki. A törvény kihangsúlyozza a magasabb szintű környezetvédelmi tervekkel való összehangolás szükségességét a tervezés során. Az 1995. évi LIII. törvény a következőképpen határozza meg a települési önkormányzatok által készítendő átfogó környezetvédelmi program tartalmi elemeit: „(2) Az átfogó környezetvédelmi terv tartalmazza: a) a környezeti elemek állapotának bemutatásán és az azt befolyásoló főbb hatótényezők elemzésén alapuló helyzetértékelést; b) a fenntartható fejlődéssel összhangban álló, elérni kívánt környezetvédelmi célokat, valamint környezeti célállapotokat; c) a célok és célállapotok elérése érdekében teendő főbb intézkedéseket (különösen a folyamatban lévő, illetve az előirányzott fejlesztésekkel és a működtetéssel kapcsolatos feladatokat), valamint azok megvalósításának ütemezését; d) a kitűzött célok megvalósításának szabályozási, ellenőrzési, értékelési eszközeit; e) az intézkedések végrehajtásának, valamint a d) pont szerinti eszközök alkalmazásának várható költségigényét, a tervezett források megjelölésével.”


5

A települési környezetvédelmi programnak a település adottságaival, sajátosságaival és gazdasági lehetőségeivel összhangban - a fentieken túl - tartalmaznia kell a) a légszennyezettség-csökkentési intézkedési programmal, valamint a légszennyezéssel, b) a zaj és rezgés elleni védelemmel, a külön jogszabály alapján stratégiai zajtérkép készítésére kötelezett települési önkormányzatok esetén a stratégiai zajtérképek alapján készítendő intézkedési tervekkel, c) a zöldfelület-gazdálkodással, d) a települési környezet és a közterületek tisztaságával, e) az ivóvízellátással, f) a települési csapadékvíz-gazdálkodással, g) a kommunális szennyvízkezeléssel, h) a településihulladék-gazdálkodással, i) az energiagazdálkodással, j) a közlekedés- és szállításszervezéssel, k) a feltételezhető rendkívüli környezetveszélyeztetés elhárításával és a környezetkárosodás csökkentésével kapcsolatos feladatokat és előírásokat. Pesterzsébet, mint Budapest XX. kerülete, „kisváros a nagyvárosban”, speciális helyzetben van. A főváros egyik kerületeként szorosan kapcsolódik a fővároshoz, továbbá a környező kerületekhez, valamint a közeli agglomerációhoz. Jelen programkészítés során irányadónak tekintettük a korábbi kerületi környezetvédelmi programot és annak felülvizsgálatait, illetve a készülő harmadik Nemzeti Környezetvédelmi Program, valamint a főváros által készített környezetvédelmi programok felépítését, illetve ezek tartalmát és részletezettségi szintjét. Figyelembe vettük továbbá a frissen elkészült, Pesterzsébet Önkormányzata által jóváhagyott Integrált Városfejlesztési Stratégiát. (IVS) A kerületi környezetvédelmi program elsődleges célcsoportjai: Ø fővárosi önkormányzat, Ø kerületi önkormányzatok, Ø helyi önkormányzat intézményei, Ø közvetlenül az itt élő népesség.


6

A Program tartalmazza a kerület környezeti állapotának átfogó Helyzetértékelését, melyet egy Stratégiai SWOT elemzés foglal össze. A helyzetértékelés alapján az anyag fejlesztési célállapotokat és fejlesztési irányokat jelöl ki. A kerületi környezetvédelmi program két beavatkozási, cselekvési szintet definiál. Stratégiai Programok fogalmazzák meg azokat az átfogó fejlesztési feladatokat, amelyek a kerület környezeti állapotának javítását, illetve a környezeti állapot megőrzését célozzák. A Stratégiai Programok végrehajtása egyes esetekben túlmutat a kerület kompetenciáján. Végrehajtásuk az állam, a főváros és egyes intézményei, a szomszédos kerületek, a civil szféra és egyéb szereplők közreműködését igényli. A Stratégiai Programokon belül Intézkedések kerülnek megfogalmazásra. Az Intézkedések azokon a területeken kerülnek meghatározásra, amelyeken a XX. kerületi Önkormányzat saját hatáskörben tud eljárni, vagy amelyek végrehajtásához a Kerületi Önkormányzat közreműködése szükséges. A Program kidolgozása során számos intézmény biztosított lehetőséget személyes konzultációra, illetve bocsátott rendelkezésre adatokat. A szerzők adatokat merítettek továbbá a témában rendelkezésre álló tanulmányokból és publikációkból (beleértve egyes intézmények honlapjait is). Összességében, a munka során valamely formában adatgazdaként támogató intézmények a következők voltak: Ø Budapest Főváros Önkormányzata Ø Központi Statisztikai Hivatal Ø Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Ø Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Ø Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Ø ProRégió Ügynökség Ø Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség Ø Országos Környezetvédelmi Informatikai Rendszer Ø Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósága Ø Magyar Közút Kht. Ø Egészségügyi Minisztérium Ø Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Pest Megyei Intézete Ø Országos Közegészségügyi Intézet Ø Országos Epidemiológiai Központ Ø Szomszédos kerületek önkormányzatai Ø FKF Zrt.


7

3. Program tervezésének keretei 3.1. A környezetvédelem stratégiai és jogi keretei Környezetvédelem az Európai Unió politikái között Az 1972. évi párizsi csúcson emelték közösségi szintre a környezetvédelmi politikát, de a terület európai szintű szabályozása igazán 1983-ban, a harmadik környezetvédelmi akcióprogram végrehajtásával kapott lendületet. A problémák utólagos kezelése, a károk felszámolása helyett ekkor már a megelőzés kapta a fő hangsúlyt. A környezetpolitika jelenlegi kiemelt célja az Európai Unióban az erőforrások pazarló fogyasztásának csökkentése, illetve a termelékenység és az energiahatékonyság növelése. A legfontosabb környezetpolitikai alapelvek: Ø elővigyázatosság, megelőzés, Ø a „szennyező fizet” elve, Ø szubszidiaritás (az Unió csak a környezetvédelmi stratégiákat és programokat dolgozza ki, a megvalósítást a tagállamokra bízza), Ø integráció (a különböző, a környezetvédelmet érintő szakterületek együttműködése). Jelenleg, a 2012-ben záródó, a Környezet 2010: A jövőnk, a mi választásunk elnevezéssel a hatodik akcióprogram végrehajtása folyik (2001. januárja óta), amelynek kiemelt területei: Ø éghajlatváltozás, Ø a természeti és biológiai sokféleség megőrzése, Ø környezet- és egészségvédelem, Ø fenntartható erőforrás-használat és hulladékgazdálkodás. Az akció módszerbeli kulcsszempontjai az előírások betartatása, az ágazatpolitikákba való integráció, együttműködés a piaci szférával és a fogyasztókkal, több és jobb információ a lakosok számára, a területhasználat környezetbarát módszereinek terjesztése. Az Európai Unió környezetvédelmi politikájának intézményi hátterét adó szervezetek közül a legfontosabbak: Ø Európai Bizottság / Környezetvédelmi Főigazgatóság (Environment DG): a 36 főigazgatóság közül ez foglalkozik a környezetvédelmi szabályozás előkészítésével. Ø Európai Környezetvédelmi Ügynökség (European Environment Agency) feladata az időszerű, célzott, következetes és megbízható környezeti információval kapcsolatos tájékoztatás. Tájékoztatása révén az EU és a tagországok (2001. óta Magyarország is) olyan megalapozott döntéseket hozhatnak, amelyek a környezet állapotát javítják.


8

A környezetvédelem szabályozását széles alapokra kell helyezni, mert a potenciálisan bekövetkező következmények nagyon súlyosak lehetnek, ugyanakkor a szabályozás hatása nem látható pontosan előre, hiszen az egyes környezeti elemekkel kapcsolatos minden beavatkozás hatással van a többire is. A környezetvédelmi jogág viszonylag fiatal az EU-n belül, a szabályozás tárgykörének bővülése az Egységes Európai Okmány (1986.) kiadása óta gyorsult fel. Jelenleg kb. 300 közösségi szintű jogszabály (főleg irányelvek) van hatályban. Az irányelvek átvételének, a tagállamok jogrendszerébe való beillesztésének folyamata (az implementáció) nem zökkenőmentes, amit sokszor a környezeti jog sajátosságaiból (multiszektoriális megközelítés, célcsoportok, hatóságok nagy száma, megosztott felelősség filozófiája) adódik. Ezért a szabályok betartása, érvényesülése nem érhető el a hatóságok tevékenysége nélkül. A tagállamok környezeti jogalkotása is párhuzamosan fejlődött az uniós szabályozással, és így az utóbbi időben nőtt a koherencia. A csatlakozást megelőző években Magyarország szinte teljes egészében harmonizálta környezetvédelmi jogát az uniós szabályokhoz. A Program szempontjából legfontosabb uniós irányelvek: Ø hulladék keretirányelv (75/442/EGK) Ø a levegő minőségi keretirányelv (96/62/EK) Ø a hulladéklerakókról szóló irányelv (99/31/EK) Ø víz keretirányelv (280/2004/EK) Ø a környezeti zajról szóló irányelv (2002/49/EC) Ø az integrált szennyezés-megelőzés és ellenőrzés irányelv – IPPC direktíva (96/61/EEC) Ø a környezeti hatásvizsgálatról szóló irányelv (97/11/EC) Ø a környezeti információhoz jutás szabadságáról szóló irányelv (90/313/EGK) Ø élőhely (habitats) direktíva (92/43/EEC). A legfontosabb nemzetközi egyezmények, amelyekhez az Európai Unió is csatlakozott: Ø CITES (Washingtoni Egyezmény) Ø ENSZ (Biodiverzitás Egyezménye Ø Bécsi egyezmény (ózonréteg védelme) Ø Báseli Egyezmény (veszélyes anyagok szállítása országhatárokon keresztül) Ø Espoo-i egyezmény (környezetvédelmi hatásvizsgálatról) Ø Aarhusi egyezmény (a környezetvédelmi információk nyilvánosságáról és a társadalmi részvételről).


9

Az EU-taggá válás Magyarország számára további új feladatokat és lehetőségeket jelent, így többek között: Ø Az EU környezetpolitikájának hazai megismertetése, Ø Intézményfejlesztés, Ø Beruházási programok, Ø A környezeti jelentések rendszerének fejlesztése, Ø A lakosság környezeti tudatosságának növelése, Ø A környezeti információkhoz való hozzájutás biztosítása, Ø A NATURA 2000 hálózat fejlesztése, Ø Bekapcsolódás az európai környezetvédelmi régiók együttműködésébe, Ø Az EU 6. Környezeti Akcióprogramjának (KAP) hazai megvalósítása, Ø Az Európai Környezeti Ügynökség (EEA) programjaiban való aktív részvétel (2002ben csatlakozott Magyarország az ügynökséghez). Magyarországon az egészséges környezethez való jogot az Alkotmány rögzíti. Az Alkotmány biztosítja továbbá az ország lakossága számára a „lehető legmagasabb testi és lelki egészséghez” való jogot. E jog érvényesülését a Magyar Köztársaság egyebek mellett az épített és természetes környezet védelmével valósítja meg. Az 1995. évi LIII. törvény rögzíti a környezetvédelem általános szabályait. Megfogalmazza egyrészt a környezetvédelem elveit, másrészt meghatározza a környezeti elemek (talaj, felszíni és felszín alatti vizek, levegő, flóra és fauna, valamint az épített környezet) védelmének általános szabályait, valamint az állam és az önkormányzatok környezet védelmével összefüggő feladatait. Biztosítja továbbá a társadalmi részvételt a meghatározó környezetvédelmi folyamatokban. A törvény 2008. évi módosítása kihangsúlyozza a különböző szintű környezeti tervezés közötti kapcsolatok megerősítésének fontosságát, összehangolását, valamint megújította és kiegészítette a programozás tartalmi elemeit. Külön törvény foglalkozik egyebek között a bányászattal, az energiagazdálkodással, a nukleáris energiával, a termőfölddel, az erdőkkel, a halászattal, a vadgazdálkodással. A Program szempontjából külön kiemelendők a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény, a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény, a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLII. törvény, valamint a kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény. A környezetvédelem részletes szabályait kormányrendeletek, illetve miniszteri rendeletek szabályozzák.


10

3.2. Kapcsolódás meglévő stratégiákhoz és programokhoz Ebben a fejezetben a Környezetvédelmi program szempontjából meghatározó országos és regionális terveket ismertetjük röviden. A regionális tervek mellett vizsgáljuk a régiót alkotó másik entitás, a főváros fejlesztési terveit is. A fejlesztési források tervdokumentumait külön tárgyaljuk.

3.2.1.

Nemzeti Környezetvédelmi Program

A környezetvédelmi törvény előírja középtávú nemzeti környezetvédelmi program kidolgozását. Az első Nemzeti Környezetvédelmi Programot (NKP-I) 1997-2002. időszakra dolgozták ki. Jelenleg a második Nemzeti Környezetvédelmi Program 2003-2008. (NKP-II) végrehajtása folyik, illetve záródik le az év végén. Az NKP-II nyolc középtávú cselekvési programot fogalmazott meg, amelyek a következők: Ø Környezettudatosság növelése akcióprogram Ø Éghajlatváltozási akcióprogram Ø Környezetegészségügyi és élelmiszerbiztonsági akcióprogram Ø Városi környezetminőség akcióprogram Ø Biológiai sokféleség védelme és tájvédelem akcióprogram Ø Vidéki környezetminőség, terület- és földhasználat akcióprogramja Ø Vizeink védelme és fenntartható használata akcióprogram Ø Hulladékgazdálkodási akcióprogram Ø Környezetbiztonsági akcióprogram. Az NKP-II eszközrendszerének tervezése a 2004-ben megnyílt strukturális és kohéziós támogatások tervezésével összhangban folyt. A Nemzeti Környezetvédelmi Program (20092014.) felülvizsgálata folyamatban van.

3.2.2.

A környezetügy középtávú stratégiája

A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium 2008. januárjában jelentette meg „A környezetügy középtávú stratégiája” című vitaanyagát, mely egy új, értékelvű szemléletet tükröző jövőképet vázol fel, és az ennek eléréséhez szükséges célkitűzéseket és cselekvési irányokat határozza meg. A stratégiában hangsúlyos szerepet kapnak a környezetvédelem horizontális stratégia területei, így a környezettudatosság erősítése, a nevelési, oktatási és képzési rendszer fejlesztése, a környezeti kutatás és innováció fejlesztése, illetve a környezetvédelemi fejlesztések finanszírozása.


11

3.2.3.

Országos Területfejlesztési Koncepció

Az Országos Területfejlesztési Koncepció 1998-as elfogadása óta eltelt időszak tapasztalatai és a megváltozott körülmények - EU tagság, a változó közösségi politikák, új társadalmigazdasági kihívások, forradalmi változások az európai térben, a fejlesztéspolitikák területi szemléletének erősödése, stb. - alapján szükségessé vált az ország területpolitikájának megújítása, és ennek érdekében a korábbi koncepcióra támaszkodva új Országos Területfejlesztési Koncepció megalkotása. Az EU legfontosabb területfejlesztési politikai dokumentuma, az ESDP1 is ajánlja, hogy a tagállamok rendelkezzenek érvényes területfejlesztési stratégiával és az azt megjelenítő legitim dokumentummal. A területfejlesztési politika céljainak elérését hat pillér szolgálja: I. a nem csak országos szinten jelen lévő klasszikus területfejlesztési beavatkozások, II. a területileg integrált szakpolitikák, III. a területrendezés, IV. a különböző területi szintek - különösen a regionális szint - fejlesztései (regionális politikák), V. a vidékfejlesztés, valamint VI. a városfejlesztés. Az új Országos Területfejlesztési Koncepció (97/2005. (XII. 25.) OGY határozat) kiemeli, hogy a „Közép-magyarországi Régió stratégiai célja, hogy a minőség elvein nyugvó, élhető, az itt élők számára egészséges lakó- és munkakörnyezetet biztosító, ugyanakkor a fenntarthatósági kritériumokat gazdasági, környezeti és társadalmi vonatkozásban egyaránt teljesítő, kreatív térség legyen. Nemzetközi vezető szerepe a Kárpát-medence fő szervező erejét jelenti. A tudásalapú emberi erőforrás- és gazdaságfejlesztés az üzleti szolgáltatásokra, a kutatás-fejlesztésre, a kulturális és szabadidő gazdaságra koncentrál.”

3.2.4.

Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2003-2008

Az Országos Hulladékgazdálkodási Terv célkitűzései a következők: Ø csökkenteni kell a mind abszolút mértékben, mind a termelési értékhez viszonyítottan magas hulladékképződési arányt; Ø emelni kell a legtöbb hulladékfajtánál az alacsony hasznosítási arányt, ösztönözni kell a takarékos anyag- és energiagazdálkodást; Ø meg kell oldani a nagy mennyiségben tárolt hulladék nyersanyagkénti felhasználását; Ø minimalizálni kell a lerakással történő ártalmatlanítás igen magas arányát; Ø növelni kell a számos esetben nem megfelelő hulladékkezelés színvonalát és biztonságát, mérsékelni kell az egészségügyi és környezeti veszélyeztetés, illetve kockázat mértékét; Ø fokozatosan fel kell számolni az elmúlt évtizedekben kialakult, nem megfelelő hulladék-elhelyezésből származó veszélyeztető forrásokat és szennyezett területeket; 1

ESDP: Európai Területfejlesztési Perspektíva (European Spatial Development Perspective)


12

Ø növelni kell az elvek és szabályok betartásának, a környezettudatos és jogkövető magatartásnak a mértékét; Ø teljessé kell tenni az egyes területeken hiányos szabályozási rendszert, növelni kell a szemléletformálás és a szakmai útmutatási eszközök alkalmazásának hatékonyságát; Ø erősíteni kell a hatósági jogérvényesítés személyi, szakmai és intézményi feltételrendszerét; Ø fejleszteni kell a hulladék monitoring (nyilvántartás, statisztikai adatszolgáltatás, mérés-ellenőrzés) eszköz-rendszerét, különös tekintettel az adatok megbízhatóságára; Ø piackonform gazdasági szabályozókkal kell ösztönözni a fenntartható fejlődés elvének megfelelő, hosszú távon előnyös megoldásokat, a korszerű, komplex hulladékgazdálkodási rendszerek kiépülését, különös tekintettel a hasznosításra; Ø ösztönözni kell a hulladékgazdálkodási célok elérését segítő kutatást és műszaki fejlesztést; Ø erősíteni kell az állami és a magánszféra közötti együttműködést, támogatni kell a helyi, illetve helyi közösségi kezdeményezéseket, különös tekintettel a hulladék elkülönített gyűjtésére és hasznosítására; Ø hatékonyabbá kell tenni az oktatási, nevelési, szemléletformálási tevékenységet.


13

3.2.5.

Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia 2008-2025

A magyar kormány 2007. február 13-i ülésén elfogadta a 2008-2025-re szóló Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiát (NÉS). Magyarország középtávú klímapolitikájának az alábbi három fő cselekvési irányát jelöli ki: 1. az uniós és nemzetközi követelményeknek megfelelően intézkedéseket irányoz elő az éghajlatváltozást kiváltó gázok kibocsátásának csökkentése, és növekedésének megelőzése érdekében. Az üvegházhatású gázok kibocsátásának mérséklését az összes energiafelhasználás csökkentésével együtt kell megvalósítani úgy, hogy a termelés és fogyasztás szerkezetének egésze a kevésbé anyag- és energiaigényes irányba változzon; 2. tartalmazza a már elkerülhetetlen éghajlatváltozás kedvezőtlen ökológiai és társadalmi-gazdasági hatásai elleni védekezésnek, az éghajlatváltozás következményeihez való alkalmazkodóképesség javításának legfontosabb elemeit; valamint 3. célul tűzi ki az éghajlatváltozás társadalmi tudatosítását és a klímatudatosság erősítését. A Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia elsősorban a következő területeken fellépő, jelen ismereteink szerinti éghajlati hatásokat veszi számításba: Ø természetes élővilág (természetvédelem, ökoszisztémák); Ø emberi környezet és humán egészségügy (hőhullámok, illetve vírusok, baktériumok, kórokozók, allergia, pollenek, élelmiszerbiztonság); Ø agrártermelés-mezőgazdálkodás (aszály, szélsőséges vízháztartási viszonyok, öntözés, talajerózió, termelésbiztonság, fajtaválasztás-nemesítés, biztosítás); Ø vízgazdálkodás (árvízvédelem, édesvízellátás, vízminőség- és mennyiség, sekély tavak és alacsony folyami vízhozamok problémája); Ø erdőgazdaság (erdőtelepítés); Ø sajátos regionális problémák; Ø épített környezet (területfejlesztés, területrendezés, településfejlesztés, építési szabványok).


14

3.2.6.

Tájékoztató Magyarország szennyvízelvezetési és –tisztítási helyzetéről, a Települési szennyvízkezelésről szóló 91/271/EGK irányelv Nemzeti Megvalósítási Programjáról (2005. január 1. 2006. december 31.)

A Tájékoztató a szennyvízelvezetési és –tisztítási helyzetről a 2006. december 31-i állapotnak megfelelő országos és regionális adatokat közöl.

3.2.7.

Országos Területrendezési Terv

Az Országos Területrendezési Terv az ország egész területére határozza meg az egyes térségek terület-felhasználásának feltételeit, a műszaki infrastruktúra-hálózat összehangolt térbeli rendjét, tekintettel a fenntartható fejlődés, a területi, táji, természeti, ökológiai és kulturális adottságok megőrzésére, az erőforrások védelmére. A Terv felülvizsgálata ötévente szükséges, a jelenleg hatályos Tervet 2008. márciusában fogadták el.

3.2.8.

A Közép-magyarországi Régió Stratégiai Terve 2007-2013, "A Kreatív Régió"

A Stratégia Terv szerint „a Közép-magyarországi Régió legyen a minőség elvein nyugvó, élhető, az itt élők számára egészséges lakó- és munkakörnyezetet biztosító, ugyanakkor a fenntarthatósági kritériumokat gazdasági, környezeti és társadalmi vonatkozásban egyaránt teljesítő, nemzetközileg is vezető, kreatív, regionális identitással rendelkező, ugyanakkor a Kárpát-medence fő szervező erejét jelentő térség”. Ennek elérését három átfogó cél kitűzése biztosítja: Ø a Régió gazdasági versenyképességének növelése, Ø társadalmi kohézió erősítése, Ø élhető régió megvalósítása. A Terv szerint, a fenti célok megvalósítása az alábbi öt beavatkozási területen történne: Ø A Régió specifikus gazdasági elemeinek lendületbe hozása, innováció orientált fejlesztések támogatása, Ø Humánerőforrás-fejlesztés a társadalmi kohézió érdekében a munkaerő-piaci igényeknek megfelelően, Ø A Régió közszolgáltatási szektorának, intézményrendszerének fejlesztése az EU irányvonalainak megfelelően, Ø A minőségi élethez szükséges települési tényezők fejlesztése, természeti környezet revitalizálása, Ø A Régió közlekedési rendszerének fejlesztése, elsősorban a közösségi és környezetkímélő közlekedés területén.


15

3.2.9.

Budapesti Agglomeráció Területfejlesztési Koncepciója és Stratégiai Programja

A tervdokumentum szerint a Budapesti Agglomeráció átfogó fejlesztési célja: „a várostérség versenyképességének javítása, a versenyképességét hosszú távon biztosító faktorok fejlesztése, úgy, hogy azok az ország egészének fejlődését szolgálják.” A Program a következő három stratégia célt definiálja: Ø életminőség javítása: magának a várostérségnek a koordinált, harmonikus és vonzó kiépítése; Ø a „kapu” szerep kiépítése: a tőke, információ, áru és munkaerő cserefolyamatainak irányításában meghatározó intézmények, kapcsolatok, infrastruktúrák fejlesztése; Ø a „híd” szerep kiépítése: a térségből a nagyrégió felé vezető kapcsolatok (és ezeknek az országon belüli városok/régiók felé vezető részletei) kiépítése, rendbehozása, fejlesztése.

3.2.10.

Területi hulladékgazdálkodási terv 2003-2008 Középmagyarországi Régió

A Közép-magyarországi Statisztikai Régió Hulladékgazdálkodási Tervét a 15/2003. (XI. 7.) KvVM rendelet 7. melléklete tartalmazza. A Terv cselekvési terve a 2003-2008. időszakra 124 milliárd Ft költségigénnyel számol intézményfejlesztésre, illetve a nem veszélyes és veszélyes hulladékok gyűjtésére, kezelésére és ártalmatlanítására irányuló intézkedésekre.

3.2.11.

Budapest Városfejlesztési Koncepciója, Podmaniczky Program

A főváros 2003-ban fogadta el városfejlesztési koncepcióját, majd 2005-ben az ennek alapján készült középtávú városfejlesztési programot (Podmaniczky Programot). Az utóbbi tervezési időtávlata az EU tervezési ciklusához igazodik, a 2005-2013. közötti fejlesztési célokat fogalmazza meg. A középtávon megvalósítandó legfontosabb feladatokat az úgynevezett magprogram tartalmazza; az ebben megfogalmazott prioritások között számos környezetvédelmi vonatkozású fejlesztési elképzelés szerepel, amely hatással van Pest megyére.


16

3.2.12.

Budapest környezetvédelmi programja

Budapest középtávú környezeti programjának átfogó jövőképe, hogy „2013-ra a klimatikusan várhatóan romló külső feltételek mellett is érzékelhetően javul, a jelenleginél is vonzóbbá, egészségesebbé, rendezettebbé válik a város környezeti állapota, ami elsődlegesen a mindenkor vonatkozó határértékek betartásával jellemezhető”. A környezeti állapot javulásának legfőképpen az alábbi területeken kell megnyilvánulnia: Ø hatékonyabb energiafelhasználás, mely átgondolt, környezettudatos fővárosi energiagazdálkodási stratégián alapul, Ø jól működő, kevesebb környezeti ártalmat okozó közlekedési rendszer, elsősorban a kerékpáros-közlekedés lehetőségeinek javításával, a fővárosi teherforgalom korlátozásával, valamint a nagy mértékben szennyező járműveket a belvárostól távol tartó „Zöld zóna" kialakításával; Ø jobb klimatikus viszonyok, elsősorban a közterületi faállomány, a zöldfelületek és közterületi vízfelületek védelmével és fejlesztésével, valamint a „Hőségriadó-terv" kidolgozásával; Ø rendezettebb, tisztább város, valamint hatékonyabb és tudatosabb hulladékgazdálkodás egy optimális stratégiát rögzítő Hulladékgazdálkodási Terv megalapozásával és a szelektív hulladékgyűjtés szélesebb körű elterjesztésével.

3.2.13.

Fővárosi Hulladékgazdálkodási Terv 2004-2008.

A Terv részletezi azokat a területeket, amelyeken a hulladékgazdálkodás terén Budapest és Pesterzsébet között kölcsönhatások alakultak ki, illetve amelyeken szükséges a két közigazgatási egység közötti együttműködés.

3.3. A környezetvédelem finanszírozási forrásai 3.3.1.

Új Magyarország Fejlesztési Terv

Magyarország 2007. és 2013. között 22,4 milliárd eurós uniós támogatásban részesül, hogy felzárkózhasson a fejlett országokhoz. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv legfontosabb célja a foglalkoztatás bővítése és a tartós növekedés feltételeinek megteremtése. Ennek érdekében hat kiemelt területen indít el összehangolt állami és uniós fejlesztéseket: a gazdaságban, a közlekedésben, a társadalom megújulása érdekében, a környezet és az energetika területén, a területfejlesztésben és az államreform feladataival összefüggésben.


17

A Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) a 2007-2013 közötti Európai Uniós költségvetési tervezési időszakra vonatkozó Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) „a környezet fenntartható használata” horizontális céljának végrehajtását szolgáló operatív programja. A KEOP 2007-2013 időszakot átfogó prioritásai a következők: Ø Egészséges, tiszta települések § hulladékgazdálkodás § ivóvízellátás § szennyvízkezelés Ø Vizeink jó kezelése § vízbázisvédelem § árvíz-védelem § hulladéklerakók rekultivációja Ø Természeti értékeink jó kezelése § természeti értékek védelme § élőhelymegőrzés § erdei iskola hálózat Ø A megújuló energiaforrás-felhasználás növelése prioritási tengely Ø Hatékony energia-felhasználás prioritási tengely Ø Fenntartható életmód és fogyasztás § fenntartható fogyasztás § e-környezetvédelem Ø Projektelőkészítés és finanszírozás A Környezet és Energia Operatív Program végrehajtására 2007. és 2013. között mintegy 4,2 milliárd euró uniós forrás (a teljes összeg közel 19 %-a) áll rendelkezésre. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv a Közép-magyarországi Régió fejlesztésére, a többi tervezési és statisztika régióhoz hasonlóan, a Régió által decentralizáltan felhasználható forrást különít el (Közép-magyarországi Operatív Program, KMOP), melynek uniós hozzájárulása meghaladja az 1,7 milliárd eurót. A KMOP „A régió vonzerejének fejlesztése” című prioritási tengelye támogatási lehetőséget biztosít környezet- és természetvédelmi fejlesztésekre, illetve a nem on-farm típusú megújuló energia hasznosításra. A Környezetvédelmi Program végrehajtása szempontjából kisebb súllyal szóba jöhetnek még az Új Magyarország Fejlesztési Terv közlekedési (kerékpárút hálózat fejlesztése), gazdaságfejlesztési (megújuló energia beruházások), és agrárfejlesztési (biomassza előállítás) komponensei is. Mindegyik operatív program esetében az uniós hozzájárulás saját forrással (önerővel) egészül ki.


18

3.3.2.

Egyéb uniós finanszírozási programok

Az Európai Unió Környezetvédelmi Politikája végrehajtásának eszköze 2007. és 2013. között a „LIFE +” Program. A program által támogatható célok az alábbiak: Ø Természetvédelem és biodiverzitás megőrzése, Ø Környezetvédelmi politika és irányítás, Ø Információ és kommunikáció. A hétéves időszakra a program teljes költségvetése 2,1 milliárd euró. Megújuló energiák hasznosításának támogatására hozták létre az „Intelligent Energy for Europe” programot, amely a korábbi „SAVE”, „ALTENER” és „STEER” kezdeményezések összeolvasztásával jött létre. A program céljai: Ø Energia hatékonyság és az energiaforrások ésszerű használatának elősegítése, Ø Új és megújuló energiaforrások felhasználásának, illetve az energiaforrások diverzifikációjának támogatása, Ø Az energia hatékonyság, illetve új és megújuló energiaforrások felhasználásának szélesítése a közlekedési ágazatban. 2008-ban a program finanszírozására 70,4 millió euró állt rendelkezésre. Környezetvédelmi innováció támogatására források állnak rendelkezésre az EU 7-es Kutatási Keretprogramjában. A Keretprogram prioritásai: Ø Klímaváltozás, környezetszennyezés és környezeti kockázatok, Ø Fenntartható erőforrás-gazdálkodás, Ø Környezetvédelmi technológiák, Ø A Föld és óceánok állapotának megfigyelése és értékelése.

3.3.3.

Egyéb források

Számos környezetvédelmi és energetikai, illetve energia hatékonysági beruházás üzleti alapon is megtérül. Jelenleg előkészítés alatt áll egy az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) által nyújtott hitelkeret, mely a hazai önkormányzatok energia hatékonysági beruházásait finanszírozza2.

2

A tervezett program elnevezése: MFFEE: Municipal Finance Facility – Energy Efficiency.


19

4. Pesterzsébet bemutatása Pesterzsébet, Budapest XX. kerülete, a Duna partját érintve Dél-Pesten helyezkedik el. Területe 1.218 hektár, a főváros összterületének 2,3%-a, ezzel Budapest 23 kerülete közül a tizenhetedik helyen áll. A kerület túlnyomórészt lakóingatlanokból áll, ipara elhanyagolható. Fontos intézménye a kerületnek a Jahn Ferenc („dél-pesti”) kórház, amelyet 1980-ban adtak át. Északnyugaton a Határ út mentén a IX. kerülettel határos, északkeleten az M5-ös autópálya bevezető szakasza választja el a XIX. kerülettől, délről a kerületről levált Soroksár, a XXIII. kerület határolja, míg a nyugati szélen a Ráckevei- (vagy Soroksári)-Duna, melynek túloldalán Csepel, a XXI. kerület fekszik. A Duna-ágat áthidaló Gubacsi híd (vagy Csepeli átjáró) köti össze a városrészt a Csepel-szigettel. A kerület belső forgalma viszonylag kicsi. A nagy forgalmat lebonyolító utak jelentős része a kerület peremén fut végig (nyugati oldalon a Helsinki út, a keletin az M5-ös autópálya bevezető szakasza, északon a Határ út). Déli irányból vasúton a leggyorsabb megközelítési mód a Ráckevei HÉV, valamint a Budapest-Kiskunhalas-Kelebia vasútvonal. Mindkét vasútnak a városközpont közelében vannak megállói. A kerület 6 városrészre tagolódik, melyek: Erzsébetfalva, Gubacs, Gubacsipuszta, Kossuthfalva, Pacsirtatelep, Szabó-telep.


20

1. Ábra: Pesterzsébet városrészei

Forrás: Pesterzsébet IVS 2009. A kerület egészéről a 2001. évi népszámlálás eredményeiből kaphatunk megbízható adatokat.

1. Táblázat: Budapest XX. kerület népszámlálási adatok

Mutató megnevezése Lakónépesség száma (fő)

Budapest XX.ker. összesen 65 295

Lakónépességen belül a 0-14 évesek aránya (%)

13,7

Lakónépességen belül a 15-59 évesek aránya (%)

64,0

Lakónépességen belül a 60 éven felüliek aránya (%)

22,3

Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya, az aktív korúakon (15-59 évesek) belül (%)

22,8

Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában (%)

12,9

Lakásállomány (db)


28 345

21

Alacsony komfort fokozatú lakások aránya (%)

13,4

Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül (%)

37,2

Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül (%)

13,0

Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül (%)

58,3

Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya (%)

38,5

Állandó népesség száma (fő)

64 089

Forrás: KSH Népszámlálás A népszámlálás egész kerületre vonatkozó eredménye az egyes városrészek megfelelő adatainak összegzésével keletkezett. Így a forrás anyagban (IVS) rendelkezésre állnak a részletes adatok és jellemzések a I) városrészek korszerkezete, II) gazdasági aktivitás, iskolai végzettség és foglalkozás, III) népesség aránya gazdasági aktivitás szerint az egyes városrészekben, IV) lakáshelyzet tekintetében. Ezek közül jelen Program szempontjából kiemelést érdemel a lakások komfortfokozat szerinti megoszlása, mivel az ezzel összefüggő csatornázottság illetve csatornára való rákötöttség környezetvédelmi szempontból fontos. Komfortfokozat alapján nagyon komoly területi szegregálódás figyelhető meg. A lakások 13,4% -a alacsony komfortfokozatú a kerületben. Azonban, ha városrészekre lebontjuk ezt a mutatót, jól látható, hogy az ilyen lakások főként Pacsirta telepen koncentrálódnak. Ebben a városrészben a lakások 21,1%-a ebbe a kategóriába sorolható, de magas még Kossuthfalván és Szabótelepen (19-19,7 %), a legalacsonyabb Erzsébetfalván (10,6%), amely a paneles lakásállomány magas számából adódik.


22

Az egyes városrészek -környezetvédelmi szempontokkal kiegészített-összefoglaló jellemzését az alábbi SWOT táblázatok tartalmazzák: 2. Táblázat: Pesterzsébet városrészeinek SWOT analízise Erzsébetfalva SWOT ERŐSSÉGEK -

jó megközelíthetőség központi elhelyezkedés jó tömegközlekedési kapcsolatok a belvárosi rész intézményekkel jól ellátott - lakosság által közkedvelt gyalogos főutca

LEHETŐSÉGEK - magántőke érdeklődése a városközpont fejlesztésénél - rehabilitációs lehetőségek a főutca környezetében - gyalogos utca továbbfejlesztése a "kiskosuti" és a Duna-part irányába


GYENGESÉGEK - parkolóhelyek hiánya - jelentős különbség a többszintes paneles és a családi házas beépítés között - a HÉV és a MÁV vonal elválasztja a városrészt a Dunától - nagy átmenő forgalom - erős környezetszennyezés - Határ út és Nagykőrösi út menti forgalom rontja a lakhatási feltételek minőségét - lakótelepek parkjai lepusztultak - illegális hulladéklerakás sok helyen - nincsenek sportpályák, kutyafuttatók VESZÉLYEK - a fejlesztési program végrehajtása (az EU fejlesztési források hozzáférésénél) a tulajdoni viszonyok megosztottsága miatt nehézkes és lassú - kerület peremén lévő bevásárlóközpontok melyek működésének szabályozása kívül esik az önkormányzat hatáskörén - elvonják a városközponti üzletek forgalmát

23

Gubacs SWOT ERŐSSÉGEK

GYENGESÉGEK

-

- hiányzó tömegközlekedés - hiányzó gyalogoskapcsolat a városközpont felé - szennyvíztisztító közelségének környezeti hatásai - nagy a különbség a Gubacsi lakótelep és az új Mediterrán lakótelep népessége között - Gubacsi lakótelep parkja lepusztult, faállomány rekonstrukcióra szorul - nincs játszótér - Mediterrán lakópark melletti terület elhanyagolt, gazos

Duna-part közelsége új lakótelep vonzása sportterületek vonzása gyógyvíz "kincs” lakosság számára nyitott Duna-parti sáv

LEHETŐSÉGEK

VESZÉLYEK

- a Duna-part fejlesztése magántőke bevonásával - Vizisport utcai üdülőingatlan - a terület a Dél-budapesti fejlesztési térség része - uniós források a vízminőség javítására (RSD)

- új beruházásoknál a zöldterület kialakítása elmaradhat - Duna-parti turizmusra épülő fejlesztések túlkínálata - a kerületen kívüli túlfejlesztések -esetén lassulhat a fejlesztés üteme


24

Gubacsipuszta SWOT ERŐSSÉGEK

GYENGESÉGEK

- nagy kiterjedésű zöldterület megléte (kiserdő) - regionális jelentőségű kereskedelmi központ - M5 autópálya közelsége

-

LEHETŐSÉGEK

VESZÉLYEK

- kerékpárút létesítésének lehetősége - kiserdő fejlesztése (tornapálya, tanösvény)

- erdő, zöldfelület csökkenése - átmenő forgalom növekedése az elmaradó központi és fővárosi fejlesztések miatt - Méta utcai közúti csomópont túltelítettsége - vízfolyások veszélyeztetettsége - Nagykőrösi úti intézményterületek megvalósításának koordinálatlansága


faállomány leromlott állapota kutyafuttató nincs kialakítva nem megfelelő tömegközlekedés elavultak a játszóterek nincsenek sportpályák erdőterületen megjelenő szemét, hajléktalanok

25

Kossuthfalva SWOT ERŐSSÉGEK

GYENGESÉGEK

-

- alacsony komfortfokozatú lakások aránya magas - leromlott állapotú park, - parkolók hiányoznak, - játszóterek elavultak, - vízhálózat felújításra szorul

hagyományos kertvárosias környezet megfelelő állagú épületállomány városközpont közelsége jó tömegközlekedés jelentős zöldfelületi arány nincs lakótelep

LEHETŐSÉGEK

VESZÉLYEK

- forgalomcsillapított "tempo 30" övezet kialakításának folytatása - alközpont kialakulásának lehetősége

- népesség elöregedéséből származó szegregálódás, mely esetében nincs önkormányzati lehetőség a beavatkozásra

Pacsirtatelep SWOT ERŐSSÉGEK

GYENGESÉGEK

- jó megközelíthetőség - jelentős zöldfelületi fedettség

- alacsony komfortfokozatú lakások aránya a legmagasabb - leromlott állapotú park - parkolók hiányoznak - játszóterek elavultak, sportpálya nincs - avult épületállomány - környezeti problémák (zaj, bűz) - kerékpárút hiánya

LEHETŐSÉGEK

VESZÉLYEK

- felhagyott MÁV területek hasznosítása - Alsóhatár út - Vágóhíd utca környékének rendezése, beépíthetősége

- külső fejlesztések elmaradása miatt a negatív társadalmi szegregációs folyamatok felerősödése


26

Szabótelep SWOT ERŐSSÉGEK

GYENGESÉGEK

- hagyományos kertvárosias környezet - megfelelő állagú épületállomány

-

LEHETŐSÉGEK

VESZÉLYEK

- Nagykőrösi út melletti sáv intézményesülése

- a kerületen kívüli beruházói átépítések során a lakóterület indokolatlan sűrűsödése, a kertvárosi jelleg elvesztése

magas a munkanélküliek száma tömegközlekedés nem jó M5 autópálya, Nagykőrösi út zajhatás távoli városközpont gyenge kereskedelmi ellátottság elaprózódott telekállomány leromlott állapotú park parkoló hiányzik faállomány rekonstrukcióra érett

Forrás: Pesterzsébet IVS 2009

5. Környezeti állapotfelmérés 5.1. Környezeti elemek állapota 5.1.1.

Levegő

5.1.1.1 Immisszió Magyarország területét az egyes légszennyezőanyagok által okozott légszennyezettség mértéke alapján zónatípusokba sorolták. A 4/2002. (X.7.) KvVM rendelet jelöli ki a légszennyezettségi zónákat és agglomerációkat. A légszennyezettségi csoportokat a 14/2001. (V. 9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet 4. számú melléklet határozza meg. Ø Az „A” csoport a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet 7. § (5) bekezdése szerinti agglomerációkat jelöli. Ø A „B” csoport olyan területeket jelöl, ahol a légszennyezettség egy vagy több anyag esetében meghaladja a légszennyezettségi határértéket.


27

Ø A „C” csoporta kerülnek azok a területek, ahol a légszennyezettség egy vagy több légszennyező anyag tekintetében a légszennyezettségi határérték és a tűréshatár között van. Ø A „D” csoportba tartoznak azok a területek, ahol a légszennyezettség egy vagy több légszennyező anyag tekintetében a felső vizsgálati küszöb és a légszennyezettségi határérték között van. Ø Az „E” csoport olyan területekre vonatkozik, ahol a légszennyezettség egy vagy több légszennyező anyag tekintetében a felső és az alsó vizsgálati küszöb között van. Ø Az „F” csoportba sorolják azon területeket, ahol a légszennyezettség az alsó vizsgálati küszöböt nem haladja meg. Ø A talajközeli ózon az egész ország területén O-I besorolású, azaz koncentrációja meghaladja a célértéket. Ø Az O-II csoport jelöli azokat a területeket, ahol a talajközeli ózon koncentrációja meghaladja a hosszú távú célként kitűzött koncentráció értéket.


28

A 4/2002 (X.7.) KvVM rendelet szerint a XX. kerület az alábbiak szerint sorolható zónacsoportba: 3. Táblázat: Budapest XX. ker. zónacsoportok szerinti besorolása 1. zónacsoport (Budapest és környéke)

Szennyezőanyag Kén-dioxid

E

Nitrogén-dioxid

B

Szén-monoxid

D

Szilárd (PM10)

B

Benzol

E O-I

Talaj-közeli ózon PM10 Arzén

F

PM10 Kadmium

F

PM10 Nikkel

F

PM10 Ólom

F

PM10 benz(a)-pirén

B

Forrás: 4/2002 (X.7.) KvVM rendelet A kiemelt jelentőségű légszennyező anyagok és az ülepedő por tekintetében a 14/2001. (V.9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet 1. sz. mellékletében szereplő egészségügyi határértékeket az alábbi táblázatban adjuk meg. 4. Táblázat: Egészségügyi határértékek Határérték [µg/m3]

Szennyezőanyag éves

24 órás

órás

*

Kén-dioxid

50

125

Nitrogén-dioxid

40

85

100

Nitrogén-oxidok

70

150

200

3000

5000

10000

Szénmonoxid Szálló por (PM10)

40

Benzol

5

Ózon

Szennyezőanyag Ülepedő por

120

50

***

250

**

—

10

—

—

—

Határérték 2

Éves [t/km *év]

30 napos [g/m2*30 nap]

120

16

* naptári év alatt 3-nál többször nem léphető túl ** naptári év alatt 35-nél többször nem léphető túl *** naptári évben, hároméves vizsgálati időszak átlagában, 80 napnál többször nem léphető túl

Forrás: 14/2001. (V.9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet


29

Az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat (OLM) Budapest több pontján üzemeltet automata, illetve manuális mérőállomásokat. Ezek különböző jellegű légszennyezettségeket mérnek: városi háttér, lakó és ipari övezet, illetve területeket, ahol a közlekedés a meghatározó. A XX. kerület területén az OLM 1 db manuális mérőállomást (Török Flóris út 89. sz. alatt) üzemeltetett 2008-ban. A kerülethez legközelebb elhelyezett automata mérőállomások a XXI. kerületben a Csepel-szigeten, illetve a XVIII. kerületben a Gilice téren találhatók. Ez utóbbiak adatai a XX. kerületre csak tájékoztató jelleggel vonatkoztathatók. A mérőállomások elhelyezkedését ábrázoló térképet és legfrissebb mérési adatait az 1. Mellékletben feltüntetett ábrákon gyűjtöttük össze. Ahol szükséges volt, ábrázoltuk a fenti táblázatban összefoglalt 24 órás (ózon esetében éves) egészségügyi határértékeket is (mindegyik határértéket a szennyező grafikonjának megfelelő színnel). A Török Flóris úti manuális mérőpont adatai alapján, a területen évi több alkalommal történt nitrogén-dioxid tekintetében határérték túllépés. A csepeli és a gilice téri automata mérőállomások eredményei alapján a nitrogén-dioxid és a nitrogén-oxidok értékei alkalmanként, a szálló por (PM10) értékei pedig évente több esetben túllépték a határértéket. Általánosságban elmondható, hogy a mérőállomások eredményei alapján a vizsgált területeken nitrogén-oxidok és a szálló por (PM10) jelent levegőminőség szempontjából kisebb problémát. A kerületben 2003. november, illetve 2004. május hónapban a Fővárosi Levegőtisztaságvédelmi Kft. 24 ponton végzett kén-dioxid, szén-monoxid, ózon, nitrogén-dioxid, nitrogénoxidok és szálló por koncentráció méréseket. A mérések célja a kerület légszennyezettségének meghatározása, illetve az 1993-ban elvégzett mérések során kapott adatokkal történő összehasonlítás. Az eredményeket az alábbiakban foglaljuk össze: Ø A kén-dioxid, szén-monoxid és ózon esetében a mért értékek határérték alattiak. A szén-monoxid immissziós értékei növekedtek az 1993-as eredményekhez képest, az ózon viszont jelentős csökkenést mutatott. Ø A szálló por esetében kisebb órás, illetve az esetek többségében napi határérték túllépések fordultak elő, azonban az 1993-as adatokhoz képest jelentős javulás mutatkozott. Ø A legrosszabb a helyzet a nitrogén-dioxid és a nitrogén-oxidok tekintetében. Ezeknél a komponenseknél 2-3 esetben az órás határértéket átlépik a mért értékek, és az esetek felében előfordult éves túllépés. Mindkét légszennyezőanyag esetében romlottak a mérési eredmények 1993-hoz képest. Ez a tendencia a gépkocsi forgalom növekedése miatt valószínűsíthető.


30

5.1.1.2 Emisszió A kerület légszennyezettségének alakulásában jelentős szerepet játszanak az ipari kibocsátók. A kerületben 576 bejelentett telephellyel rendelkező cég működik, melyek közül 45 db rendelkezik bejelentés köteles helyhez kötött pontforrással. A cégek listáját és a több évre visszamenő kibocsátási adataikat a 2. Mellékletben található táblázatban foglaltuk össze, illetve összes kibocsátásukat a 3. Mellékletben található diagramon ábrázoljuk. Az Európai Szennyezés Kibocsátás Regiszterrel (EPER) adatbázisba az egységes környezethasználati engedéllyel rendelkező és kibocsátási küszöbértéket meghaladó vállalatok kerültek. Az EPER rendszerből fokozatosan fejlődik ki a szélesebb körű E-PRTR, magába foglalva a Szennyezés Kibocsátási és Átviteli Nyilvántartást, vagy angol rövidítéssel PRTR-t, teljesebb képet adva a szennyezés kibocsátásokról. Az E-PRTR több anyagra vonatkozik (50 helyett 90) és tartalmazza a talajba történő kibocsátásokat, valamint a hulladék formájában történő szennyezőanyag átvitelt is. E-PRTR adatbázis várhatóan 2009-től áll rendelkezésre, majd innentől évente fognak megjelenni az adatok. Az Európai Unió EPER programjának hatálya alá tartozó telephely a XX. kerületben nem található. A környező kerületekben az alábbi táblázatban összefoglalt telephelyek tartoznak a program hatálya alá. 5. Táblázat: EPER program hatálya alá tartozó telephelyek kibocsátása (2004. évi adatok: Telephelynév, település

Kibocsátás (kg/év) CO2

NOx

-

138.000

BERT Kispesti Erőmű, Budapest XVIII. ker.

146.000.000

197.000

Csepeli Áramtermelő Kft. Csepel II. KCGT., Budapest XXI. ker.

-

943.000

Hulladékhasznosító mű, Budapest XV. ker.

Forrás http://www.emla.hu/eper/ A szomszédos kerületek IPPC engedéllyel rendelkező, légszennyező anyagot kibocsátó cégei: EVI Zrt. I. telep (1238 Budapest XXIII ker. Helsinki út 138.) P+M POLIMER KÉMIA Kft. Budapesti Gyár (1238 Budapest XXIII ker. Helsinki út 114) TRILAK Kft. Festékgyártó Üzem (1238 Budapest XXIII. kerület Grassalkovich út 4.) Budapesti Vegyiművek Zrt. Illatos úti Telephely (1097 Budapest IX. ker. Illatos út 19-23.) CF PHARMA Kft. Cf Pharma Kén utcai Telephely (1097 Budapest IX. kerület Kén u. 5.)


31

5.1.1.3 Légszennyezettségi problémák A kerület légszennyezettségi állapotáért nagyrészben felelősek a környező kerületekben lévő vegyi üzemek és a Dél-pesti Szennyvíztisztító Telep tevékenysége, illetve a lakossági avarégetés során képződő füst. Mindhárom témakörben több alkalommal volt példa panasztételre. Az alábbiakban részletezzük a kerület levegőminőségét leginkább befolyásoló és alakossági panaszok többségét kitevő problémákat: Vegyi üzemek A XX. kerület légszennyezettségi állapotát befolyásoló, lakossági panaszra okot adó egyik tényező a IX. kerület, Illatos út felől érkező vegyszerszag, ami a bejelentők véleménye szerint elsősorban a Budapesti Vegyiműveket Zrt.-t, és néhány környező céget (CF Pharma, Magyar aszfalt, Polifoam Műanyagfeldolgozó Kft.) érintett. A felügyelőség a panaszokat folyamatosan, évek óta vizsgálta, 2006. nyarán írt tájékoztató levelük alapján a szakértői vizsgálatok, jelentések határérték feletti kibocsátást nem igazoltak. A Polgári Védelem mérései sem támasztották alá, hogy az érezhető szag az egészségre veszélyes lenne. A lakossági bejelentések hatására azonban Budapesten először BVM Zrt.-nél és környezetében került kiépítésre a veszélyes üzemek körzetében telepítendő meteorológiai és vegyi monitoring, valamint lakossági riasztó rendszer, az un. MoLaRi. A szondák hidrogénfluorid, klór és salétromsav érzékelésére alkalmasak. Az anyagok érzékelése esetén a lakosságot szirénával, ill. hangosbeszélő útján tájékoztatják az elzárkózás szükségességéről. 2007. tavaszán a környezetvédelmi felügyelőségnek lehetősége nyílt folyamatos mérésekvégeztetésére annak érdekében, hogy pontosan, bizonyíthatóan megtudják, hogy a IX. kerület mely üzemétől származik a zavaró szagterhelés, illetve pontosan beazonosítsák, hogy milyen anyagok okozzák a problémát. Az egyeztető megbeszéléseken a szennyezés fő okozójának a Budapesti Vegyiműveket Zrt.-t tartották, illetve a CF Pharmát. Az első cég termelési folyamatai zavaróak, a másik esetben inkább a nem megfelelő tárolásból eredhet a probléma. Az első, passzív mintavétellel történő mérések alapján a felügyelőség szóbeli tájékoztatása szerint nem találtak semmi szokatlan vagy más hasonló területhez képest eltérő mennyiségű szennyező anyagot a levegőben, ami bűzt okozhatott volna. A nyári több héten keresztül zajló folyamatos mérésre végül is nem került sor, mivel a Budapesti Vegyiművek Zrt. fizetésképtelensége miatt a társaság 2007. nyarán jogutód nélküli megszüntetést, felszámolási eljárást kezdeményezett saját maga ellen. Mivel ezzel párhuzamosan a termelési tevékenységet a nyár közepétől megszűntették, ezért a mérések elvégzésének nem volt értelme.


32

A bűzprobléma azonban csak időszakosan szűnt meg, mivel a telephelyen 2009-ben megkezdte tevékenységét a Finomvegyszergyár nevű cég, az engedélyátírás jelenleg is folyik. A Kft. gyártási technológiáihoz kapcsolódó pontforrások kibocsátása kivétel nélkül határérték alatti koncentrációval kell, hogy rendelkezzenek, mivel 2007. október 31-e óta határértéket túllépő helyhez kötött légszennyező pontforrás nem üzemeltethető. A Kft. tevékenységéből eredő esetleges szaghatások miatt beérkező lakossági panaszokat a korábbiaknak megfelelően kell kezelni.

Dél-pesti Szennyvíztisztító Telep A másik lakossági panaszokat eredményező probléma a Dél-pesti Szennyvíztisztító Telep bűzhatása, mely lehető leghatékonyabb csökkentésének érdekében Pesterzsébet Önkormányzata 2007. júniusában együttműködési megállapodást kötött a Fővárosi Csatornázási Művek Zrt.-vel. A megállapodás alapján 2008-ban az alábbi intézkedések történtek meg, illetve vannak folyamatban: Előmechanikai egység lefedése: A beruházás kezdési időpontja 2009. júniusa, a tervezett befejezés 2010. március 31. A beruházás célja a telep előmechanikai tisztítóegységének lefedése és az elszívott levegő biofilteren történő kezelése. A beruházás megvalósulásáig bevezetett ideiglenes intézkedések: Ø heti 2-3 alkalommal zsírok eltávolítása, 1 alkalommal a dobrács lemosása. Ø klórmeszezés az előmechanikai, a teljes iszapvonal és a hulladék átrakó műtárgyrészeknél kétnaponként, illetve probléma esetén azonnal. Iszap víztelenítés és kiszállítás: 2007 májusában a kiszállítás jobb ütemezhetőségének érdekében egy szagelszívott iszapsilót helyeztek üzembe. Az iszapleürítőnél a gépkocsik töltési ideje így 2 óráról 20 percre csökkent. A töltés során keletkező bűz kijutásának megakadályozásának érdekében sátras megoldást terveznek. Szippantott szennyvíz fogadása: A 2007-ben elkészült, települési folyékony hulladékok fogadására vonatkozó, aktualizált szabályzatot 2008-ban valamennyi beszállító ügyfél a szerződéskötés/módosítás alkalmával megkapta, betartását szúrópróba-szerűen ellenőrzik. Hulladék fogadás: A magas szervesanyag tartalmú, biodegradációval jól hasznosítható darabos hulladékok (pl. konyhai hulladékok) beszállítása 9 m3-es zárt konténerekben történik, amelyek ürítésére


33

szagelszívással és biofilterrel ellátott hulladékfogadó állomáson kerül sor. A folyékony halmazállapotú hulladékok beszállítását 5 - 25 m3-es térfogatú, zárt tartállyal felszerelt tehergépkocsik végzik. A tartályok ürítése a hulladékfogadó épület mellett, az erre a célra kialakított stortz-csatlakozón keresztül, szivattyúkkal történik. A folyékony hulladékfogadás munkafolyamatának zárttá tétele érdekében zárt zsiliprendszerrel és szagelszívással ellátott, könnyűszerkezetes épület megépítését tervezik. Az építési engedély kiadására még nem került sor, a beruházás várható befejezési ideje az építési engedély kiadásától számított 9 hónap. A megvalósulás időpontjáig bevezetett ideiglenes intézkedések: Ø A technológiai hulladékok (rácsszemét, homokfogó iszap, csatornaiszap) elszállítása a konténer megtelését követő 12 órán belül. Szállítást megelőző nátrium- hidroxidos kezelés. Szállítás fedéllel ellátott, zárt konténerekben. Ø A rakodás, a göngyölegek ürítése és szükség szerinti tisztítása csurgalékvíz elvezetéssel ellátott, zárt területen történik, amelynek tisztán tartásáról és fertőtlenítéséről folyamatosan gondoskodnak. Szaghatás vizsgálatok a Dél-pesti Szennyvíztisztító Telepen és környezetében: A szaghatásokkal kapcsolatos vizsgálatokat negyedéves gyakorisággal végeztetik. A TFH leürítőhöz és a Degremont iszapsűrítőhöz kapcsolódó biofilterek szagkoncentrációja több alkalommal sem felelt meg a vállalt 200 SZE/m3 értéknek. A bűzleválasztás hatékonyságának növelésének érdekében a töltetbe keverhető, szagtalanító géltáblákat építtetek be 2008. október első hetében. Eddigi tapasztalatok alapján a géltáblák üzembiztos és gazdaságos megoldást jelentenek a biofilterekből kilépő levegő utótisztítására, ezért várhatóan hosszútávon alkalmazni fogják. 2008. év során független akkreditált szakértővel ellenőriztették a Dél-pesti Szennyvíztisztító telep határán is a szagkoncentráció értékét. A telep XX. kerületi határaihoz közel eső mintavételi pontokon (telep határa, Helsinki u. – Meddőhányó u., Helsinki u. – Torontál u. sarok, Mediterrán lakópark, Vízisport u., Téglaégető u.) vett minták alapján az alábbi eredmények születtek: amikor érezhető szaghatás volt, akkor áprilisban 10 SZE/m3-117 SZE/m3-t mértek. Az éjszakai értékek szinte minden esetben átlépték a 20 SZE/m3-t, nappali méréseknél a maximum 45 SZE/m3 volt. Május végén 16-84 SZE/m3-t mértek, az októberi mérések során (a mérés időpontjának csúszása a fent említett 2 biofilter átalakítása miatt történt) 10-59 SZE/m3 volt a koncentráció, de ekkor több esetben 20 alatt maradt az érték. Decemberben pedig 10-57 SZE/m3-t mértek.


34

Légszennyező pontforrások vizsgálata: A dél-pesti szennyvíztisztító telepen a légszennyező pontforrások kibocsátásának vizsgálatát a jogszabályoknak megfelelően akkreditált szakcég végzi. A Csatornázási Művek a pontforrások vizsgálatát a rendeletekben előírt 5 évenkénti helyett éves rendszerességgel végezteti el. A méréseket a megbízott cég 2008. novemberében elvégezte. A vizsgálati eredmények alapján mindegyik pontforrás megfelel a kibocsátási határértékeknek. Ezen felül az alkalmazott technológia folyamatos fejlesztésével, korszerűsítésével, szükség esetén újabb egységek beiktatásával a szennyezőanyag kibocsátás minimalizálására törekednek. A gázmotorok füstgáz komponenseinek az eleveniszapos reaktorokban történő elnyelethetőségére, további oxidálhatóságára, a nem metán szénhidrogén tartalomnak (NMCH) az elődenitrifikációs folyamatban történő hasznosíthatóságára 2007. évben és 2008. áprilisban félüzemi kísérleti program végrehajtására került sor. Az eredmények alapján sajnos egyértelműen megállapítható, hogy a gázmotor kipufogógázainak elnyeletése a kísérleti eleveniszapos rendszerben jelentős mértékben csökkentette a mikroorganizmusok aktivitását és ezáltal a tisztítási hatásfokot. Lakossági szagpanaszok kezelése: A Csatornázási Művek Zrt. - a nap 24 órájában - ingyenesen hívható zöld számon áll a lakosság rendelkezésére, amelyen a városrész teljes területén észlelt, a cég tevékenységével esetlegesen összefüggésbe hozható szagpanaszok bejelentését is fogadja. Szakemberei segítségével valamennyi bejelentést a legrövidebb időn belül kivizsgálja, és illetékesség esetén azonnal intézkedik a kiváltó okok kiküszöbölésére. 2008. évben a XX. kerületből 39 db lakossági panasz érkezett be, melyeket a helyszínen kivizsgáltak, szükség esetén a Környezetvédelmi Osztály lakásügyeletesei személyesen is felkeresték a bejelentőt és a helyszínen légtérméréseket végeztek. Amennyiben szükség volt rá, egyedi beavatkozással szüntették meg a panasz okát. A bűzforrások vitatott eredetének kivizsgálása céljából nem történt meg független környezetvédelemmel foglalkozó szervezet megbízása, akinek megbízott szakembere lakossági bűzpanasz esetén a bejelentést követően bármikor a szennyvíztisztító telep dolgozóinak felügyelete mellett látogatást tehet a telepen, mivel az ajánlatadó cégek pl. a munkaidőn túli kiszállásokat csak irreálisan magas felárért vállalták volna. Csaszny Márton, mint a körzet érintett képviselője bűzpanaszok esetén több alkalommal ellátogatott személyesen is a telepre, hogy közreműködésével segítse a tényleges szagforrások felderítését.


35

Az együttműködési megállapodásban foglaltakon túlmutató középtávú szaghatás csökkentési tervek: 2008-ban megkezdődtek a Dél-pesti Szennyvíztisztító Telep eleveniszapos tisztító műtárgyainak technológiai célú továbbfejlesztésével kapcsolatos előkészítő munkálatok. A fejlesztést - többek között - az alábbi tényezők indokolják: A telep terheltségének növekedése. Az elmúlt években a szennyvíz töményedése figyelhető meg. A telep mögötti vízgyűjtő terület folyamatosan nő, ezzel együtt a szennyezőanyag tartalom is emelkedik. A hagyományosnak mondható, nyitott technológia jelenlegi túlterhelt állapotában potenciális szagforrásként viselkedik, és - a befolyó szennyvíz minőségétől függően – a bizonyos időközönként kialakuló kellemetlen szagoknak sem a keletkezése, sem pedig a technológiai levegő utólagos kezelése nem oldható meg jelen kiépítettség mellett. A technológiafejlesztés lehetőségei több alternatívában kerültek kidolgozásra. A meglévő eleveniszapos műtárgyak technológiai célú fejlesztésénél az alábbiak voltak az alapvető szempontok: Ø A szennyvíztisztítási hatásfok növelése, Ø Az eleveniszapos műtárgyak teljes lefedése és a levegőtisztítás megvalósítása. A megvalósításra - az előkészítő munkákat is beleértve – várhatóan 2009-2012. között kerül sor. 2009. évre elkülönítésre került a beruházás elkezdéséhez szükséges pénzösszeg. Összefoglalva elmondható, hogy a nagy beruházásokat csak az építési engedélyek birtokában kezdheti meg a Csatornázási Művek, 2008. év második felére számos intézkedést tettek a szaghatás csökkentése érdekében. A fő probléma, hogy Soroksár Önkormányzata a helyi Városrendezési és Építési szabályzat módosításához kötötte a fejlesztésekhez szükséges építési engedélyek kiadását. A szennyvíztisztítóra vonatkozó szabályozási terv 2008. őszére készült el, melynek alapján Soroksár 15/2009. (I. 30.) sz. rendeletével módosította helyi építési szabályzatát (25/2003. (VII. 18.) Ök. sz. rendelet). Így 2009-ben fogják megkapni az építési engedélyt a már sokkal korábban benyújtott építési engedély kérelmekre. A szaghatás további csökkenése tehát elsősorban azoktól a beruházásoktól várható, melyeket az építési engedélyek megszerzése után tudnak megvalósítani. Avarégetés A kerület immissziós állapotát befolyásolja a lakossági avarégetési tevékenység. A lehullott lomblevelek összegyűjtésének érdekében az önkormányzat 2006-tól kezdődően folyamatosan biztosít lombgyűjtő zsákokat eredeti áron a Közhasznú Foglalkoztatóban. Az FKF Zrt. a


36

zsákokba gyűjtött zöld hulladékot komposztálásra elszállítja. Ennek ellenére még mindig sokan választják az avarégetést a zöld hulladékok komposztálása, vagy elszállítása helyett. Fűtési szokások változása Az energia árak emelkedése, a keresetek reálértékének csökkenése azt eredményezi, hogy ahol lehetőség van rá, a lakosság a gáztüzelésről áttér a vegyes tüzelésre, ami már önmagában is jobban terheli a környezetet, főleg, ha nem megfelelő tüzelőanyagot használnak (pl. különféle kezelt, lakkozott fahulladékot, sok esetben szemetet). A kerület egyes részein az ott élőknek komoly kellemtelenséget okoz a környezetükben élők felelőtlen magatartása, konkrétan a háztartási tüzelőberendezésekben történő illegális hulladékégetés. Nehezíti az eredményes eljárást, hogy a legsúlyosabb panaszokra okot adó szabálytalan tüzelés zömében a nehéz szociális helyzet következménye. Fontosnak tartottuk felmérni a XX. kerületi lakossági vezetékesgáz-ellátás és a távfűtés-, illetve melegvíz-szolgáltatási körülményeket. Az alternatív tüzelési módszerek kvantitatív elemzésére nem volt lehetőségünk. A lakossági fűtési szokások alakulását a 2.Ábra szemlélteti.

2. Ábra: Lakossági fűtési energia használat Lakossági fűtésienergia-használat 35 000

2005

2006

2007

30 000

Lakások (db)

25 000 20 000 15 000 10 000 5 000 0 Lakások száma

Földgáz

Távfűtés

Melegvízhálózat

Fűtési energia típusa

Forrás: KSH


37

A vezetékesgáz-ellátással rendelkező háztartások száma egy nagyságrenddel meghaladja a távfűtéssel, illetve a melegvíz-hálózattal ellátott háztartások számát, és az új építésű lakások számának növekedésével párhuzamosan, folyamatosan növekvő tendenciát mutat. A rendelkezésre álló adatok alapján 2007. év végén a kerület lakásállományának 64,3 %-a gázfűtéses lakás volt, a távfűtésbe kapcsolt lakások arány ugyanekkor 21,1 %. A lakásállomány fennmaradó 14,6 %-áról nincs adat a fűtési szokásokat illetően, ezeknek feltehetően valamilyen vegyestüzelésű, egyedi fűtésmegoldásuk van. Mindezek mellett a kialakult gazdasági helyzetnek köszönhetően várható, hogy egyre többen térnek át alternatív tüzelési módokra (fa-, olaj-, széntüzelés) a gázárak növekedése miatt, illetve jelentős problémát okoz a háztartásban keletkező hulladékok meggondolatlan elégetése, mely mind környezetvédelmi, mind pedig - a bűzhatás tekintetében - környezet egészségügyi szempontból aggasztó. Pesterzsébet Önkormányzata 2004-ben alkotta meg a fűtéskorszerűsítésről szóló rendeletét (4/2004 (II. 17.). Ök. számú rendelet). A Fővárosi Gázművek Rt.-vel kötött együttműködési megállapodás alapján az önkormányzattól a gázfűtésre áttérők kamatmentes visszatérítendő kölcsönt, az önkormányzati tulajdonú lakóingatlanok bérlői pedig vissza nem térítendő támogatást kaptak, a gázművek pedig vissza nem térítendő támogatást adott. A támogatási alap segítségével egyre több családi ház térhet át a környezetkímélőbb gáztüzelésre a fa, olaj vagy széntüzelésű rendszeréről. 2006-ban összesen 32 lakos kapott támogatást, ebből 16 önkormányzati bérlő volt. 2007-ben összesen 21 lakó kapott támogatást, ebből 8 bérlő volt. 2008-ban összesen 19-en kaptak támogatást, 9 tulajdonos kamatmentes kölcsönt, 10 bérlő pedig vissza nem térítendő támogatást. 2009-től ez a támogatási forma már nem működik, mert a Fővárosi Gázművek Rt. nem vállalta tovább a támogatást. Allergén anyagok pollenkoncentrációja Egészségügyi szempontból fontos légszennyező tényező a levegőben lévő allergén anyagok pollenkoncentrációjának alakulása. Az utóbbi években javult az önkéntes jogkövetés, az előzetes felhívások, tájékoztatások, és felszólítások hatására az emberek az esetek többségében elvégezték a szükséges kaszálási munkákat, így kevés kényszerintézkedésre volt szükség (kényszerkaszálás közérdekű védekezés keretében). Kerületi önkormányzati feladatok: Ø További lobbizás a IX. kerület Önkormányzatánál a kerület ipari üzemeiből érkező bűzpanaszok megoldása érdekében. Ø Levegő minőségét vizsgáló állomás létesítése a kerületben is, legalább 1-2 ponton. Ø Komposztálás népszerűsítése, ezáltal az avarégetések számának csökkentése. Ø A parlagfűmentesítési akciók folytatása.


38

Eredmények: Ø A lakossági légszennyezés csökkentését szolgáló, három részből összetevődő önkormányzati fűtéskorszerűsítési támogatás az önkormányzati lakások bérlői, és az egyéb lakosok számára teremti meg a környezetkímélőbb gáztüzelésre való áttérést a fa-, olaj- vagy széntüzelésű rendszerről. 2008-ben összesen 19-en kaptak támogatást: 9 tulajdonos kamatmentes kölcsönt, 10 bérlő pedig vissza nem térítendő támogatást. Ø Lombgyűjtő zsákok használatának elősegítése és elszállításának megvalósítása. Ø Együttműködési szerződés kötése a Dél-pesti Szennyvíztisztító Teleppel a bűzkibocsátás csökkentésének megoldása érdekében. Ø Parlagfűmentesítési akciók hatására csökkent a parlagfűvel szennyezett területek nagysága.

5.1.2.

Víz

Pesterzsébet területe sem földtanilag, sem geomorfológiailag nem képez jelentős vízgazdálkodási egységet. A kerület nyugati határán - határának egy részén - a Duna folyam mellékága, a Ráckevei-(Soroksári)-Duna [RSD] „folyik”. Egyéb, állandó vízfolyás a kerületben nincs. A vízháztartás szempontjából meghatározó sekélyföldtani felépítés az Ős-Duna hordalékszállításához kapcsolódik: a pleisztocén korban, az eljegesedési időszakok változó, de igen jelentős vízhozamai főként a durva-szemcsés (homokos kavics) hordalék lerakását és szállítását eredményezték. Így a térségben 5-10 m vastagságú, jó víztartó képességű üledék halmozódott fel a korábban, több tíz méter vastagságban települt miocén (pannon) finomszemcsés (agyag, iszapos agyag, homokliszt) rétegekre. A Duna vízhozamának csökkenésével a finomabb törmelékes anyagok (homok, homokliszt) halmozódtak fel. A homokos rétegeket iszapos öntéstalajok borítják. A vízvezető rétegekben található talajvíz közvetlen kapcsolatban van az RSD vizével. Tekintettel arra, hogy az RSD vízszintje közel állandónak tekinthető, a talajvíz szintje a területen kizárólag a lehullott csapadék mennyiségétől és lefolyási – beszivárgási körülményeitől függ. 5.1.2.1

Felszíni vizek

Vízfolyások A kerület területén – a Ny-i határán lévő RSD-t leszámítva - nincs természetes vízfolyás. A Gyáli-patak, kerületen húzódó különböző ágai, valamint a Sósmocsár-ér (Erzsébet-ér) sem tekinthető eredeti vízfolyásnak, hiszen mindegyiket a csapadékvíz elvezetésére, illetve a területek belvizeinek lecsapolására alakították ki.


39

Ezek a vízfolyások időszakosak, tápláló forrásuk vagy vízfolyásuk nincs, csak a csapadék mennyiségétől függően szállítanak bizonyos vízmennyiséget. A vízfolyások medre, a mesterséges mederkialakítások következtében állandósult, így elsősorban fenntartásuk, a lefolyási viszonyokat biztosító tisztító kotrásuk, illetve a természetközeli állapotok helyreállítására irányuló „revitalizáció” tervezése szükséges. A vízfolyások medre és környezete a vízi világ élőhelyévé vált, ezért megőrzésük, tisztántartásuk, illetve a rekreációs területek aktív részeként való kialakításuk alapvető feladat. Az RSD-t a kerület - sajnos – igen kis szakaszán érinti. Ez a körülmény behatárolja hasznosítását, és a további fejlesztések irányvonalát, amelybe értendő az RSD átfogó, vízminőségjavító beavatkozása is. Az RSD-t a Duna vize táplálja, vízszintje állandósított, és a vízfolyás kis sebessége (0,05 – 0,1 km/ó) következtében szinte állóvíznek tekinthető. Az RSD vízminőségét elsősorban a Duna vízminősége határozza meg, de nagymértékben hozzájárul a leülepedett iszapok szennyező hatása és az ipari üzemekből, illetve a Dél-pesti Szennyvíztisztítóból beömlő szennyvizek.

1. kép Pesterzsébeti RSD part A felszíni és felszín alatti vizek megóvásáért, állapotuk javításáért az Európai Unióban a 2000/60/EK számú irányelvet (Víz Keretirányelv) alkották meg mely a vízvédelmi politika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szól. A Víz Keretirányelv hazai jogrendbe ültetése 2003-2004 folyamán megtörtént. A Keretirányelv olyan szabályozási rendszert kíván biztosítani, hogy az európai vizek jó állapotot érjenek el 2015-re.


40

A Keretirányelv szerint a „jó állapot” nemcsak a víz tisztaságát jelenti, hanem a vízhez kötődő élőhelyek minél természetesebb állapotát, illetve a megfelelő vízmennyiséget is. A jó ökológiai állapot eléréséhez szükséges intézkedéseket azonban össze kell hangolni az árvízi vagy belvízi védekezéssel, a településfejlesztési elképzelésekkel. A különböző tervek összehangolását csak úgy lehet elérni, ha az önkormányzatok, a területen működő különböző érdekcsoportok (ipari-, mezőgazdasági- és egyéb vízhasználók, természetvédő szervezetek, stb.) is részt vesznek az intézkedések tervezési folyamatában. Az RSD térségének gazdasági fejlődéséhez, a turizmus, az üdülési és rekreációs területhasználat fejlesztéséhez az egyik legfontosabb előfeltétel a megfelelő vízminőség és vízmennyiség biztosítása.

2. kép RSD part üdülőterület Az RSD természetvédelmi értékei közé tartoznak az úszólápok, melyeknek a vízminőség alakulásában igen fontos szerepük van: a vízben lévő tápanyagokat felveszik, de nem juttatják vissza a vízi ökoszisztéma anyagciklusába, hanem tőzeg formájában elraktározzák. Az úszólápok ritka, védett növényfajok és ritka, védett állatfajok élőhelyei. A természetvédelmi védettség jelenleg mintegy 160 hektárra terjed ki. A védett értékek megóvása mellett az RSD partjainak, az üdülőházakkal még nem beépített területein a természetközeli állapotok kialakítása és fenntartása a térségi fejlesztési tervek szerves részét kell képezzék. Az RSD vízminőségének javításáról szóló 2022/2000. (II.4.) Kormányhatározat mellékletének előírásaiból levezethető célkitűzések: Ø Az RSD teljes hosszán az évtizedek alatt felhalmozódott, kiülepedett iszap mederből történő eltávolítása. (A kitermelt iszapot a természetvédelmi, környezetvédelmi, egészségügyi, területfejlesztési és termőföldvédelmi követelmények kielégítésével kell elhelyezni);


41

Ø Az RSD vízminőségét közvetlenül veszélyeztető part menti üdülőterületek kommunális szennyvízelvezetésének (vízszennyező anyagok parti sávból való eltávolításának) megoldása; Ø Az RSD ökológiai monitoring rendszerének kialakítása; Ø Az RSD folyamatos vízáramlásának biztosítása; Ø A Dél-pesti Szennyvíztisztító Telepről elfolyó tisztított szennyvíz Nagy-Dunába történő átvezetésének megoldása; Ø Az RSD-n található felépítményes vízállásokból származó szennyező források feltárása és kiküszöbölése; Ø Az RSD vízminősége 2015 végére érje el a veszélyes anyagok vonatkozásában megállapított, külön jogszabály szerinti környezetminőségi határértékeket, továbbá a tápanyagokra és egyéb kiemelt anyagokra szabályozásra kerülő környezetminőségi határértékeket.” Az „RSD Projekt” előkészítése keretében a következő részfeladatok kerültek elvégzésre: Ø Meder és iszapfelmérések. Ø Iszapminőségi vizsgálatok. Ø Az élővilág felmérése. Ø A térség szennyezőforrásainak felmérése. Ø Döntéselőkészítő tanulmányok az FCSM Zrt. Dél-pesti Szennyvíztisztító Telepe tisztított szennyvizeinek átvezetésre, valamint a szennyezőanyagok RSD-től való távoltartására vonatkozóan. Az RSD projekt három fő szakaszból áll, 2007 őszétől 2009 tavaszáig tartott az előkészítés szakasza, 2009. áprilisában megkezdődik a pályázati dokumentációk benyújtása, 2009. novemberében pedig már maga a megvalósítás indul. A tervek engedélyeztetése a KözépDuna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségen az előzetes vizsgálati dokumentáció benyújtásával 2009. január 22-én megindult. A vízminőség javítás részeként sor kerül a lerakódott és szennyezett iszap eltávolítására, a Dél-pesti Szennyvíztisztító Telep tisztított szennyvizének átvezetésére a Nagy-Dunába, és a tassi vízleeresztő műtárgy építésére. A kotrás és iszapelhelyezés eredményeként az RSD-ben több évtizede lerakódott, magas szervesanyag tartalmú mederüledék eltávolítható, ezáltal csökken az iszapból visszaoldódó szennyező-anyagok mennyisége és az RSD víztérfogata növekszik. A szennyezőanyagok parti sávból történő kivezetésével a Duna-ágat közvetlenül terhelő, mintegy 432 t/év kommunális szennyezőanyag bekerülése akadályozható meg, és az RSD fürdővízként való hasznosítását teszi lehetővé.


42

A Dél-pesti Szennyvíztisztító Telepről származó tisztított szennyvíz Nagy-Dunába történő átvezetésének megvalósításával mintegy 5.000 t/év szennyezőanyag mennyiség RSD-be történő bevezetése szűnik meg. A Tassi vízleeresztő műtárgy újjáépítése megfelelő vízszint és vízsebesség biztosíthatóságát eredményezi. Állóvizek Pesterzsébet területén nincs természetes tó. A Sósmocsár-ér és a TESCO bevásárlóközpont közötti, mélyfekvésű területén a talajvízből táplálkozó mocsaras, lápos területrészek, kisebb pangóvizek alakultak ki.

3. kép Sósmocsár-ér Tulajdonképpen állóvíznek tekinthető a Sósmocsár-ér mindkét ága is, mivel tápláló vízfolyás hiányában, és a torkolati műtárgy magas szintje miatt a talaj- és csapadékvíz felduzzasztott szinten marad. Felszíni vizek minősége Az RSD vízminősége messze nem éri el kívánatos szintet, ami több tényező együttes hatásaként értékelhető. Ebbe alapvetően belejátszik a Duna vízminősége, amely éppen a beömlésnél, a Kvassay-zsilipnél mutatja a legkedvezőtlenebb értékeket. Ugyancsak rontja a vízminőséget a Dél-Pesti Szennyvíztisztítóból, illetve az RSD budapesti szakaszán települt ipari üzemekből bevezetett tisztított szennyvíz. (Az RSD fővárosi szakasza, a vízminőség miatt fürdésre alkalmatlan.) A mellékág tervszerű kotrása többek között a vízminőség javítást is célozza.


43

5.1.2.2

Felszín alatti vizek

Ivóvízbázisok Pesterzsébet területén védett vagy védelemre tervezett ivóvízbázis nincs kijelölve. A kerületben a jelentősebb ipari üzemek, illetve a strand- és gyógyfürdő vízellátását a mélyebben (100-200 m) lévő, többnyire felső pannon korú vízadó rétegeket fúrásokból biztosítják. A kutakból nyert víz – általában – közvetlenül, előkezelés nélkül, ivóvízként használható. A kutak vízminősége nem függ a felszíni vizek állapotától, vagy a felszíni szennyeződésektől sem. A kialakított kútcsoportok vízhozama állandónak tekinthető. Termál fürdő vize közel 700 m mélységből, a gellérthegyi karsztforrásokkal azonos kőzetből származik. Talajvizek A kerület felszínközeli földtani rétegződése homogénnak tekinthető, így gyakorlatilag a kerület egész területén a talajvíz, viszonylag kis mélységben (3-5 m) megtalálható. A talajvíz a korábbi szennyeződések (fekália, kemikáliák, ipari üzemek) következtében szennyezett, ivóvíznek nem alkalmas. Talajvizet ipari vízként és (korábban a mezőgazdasági művelésnél) öntözésre is használtak. A kutak átlagos mélysége 15 m. A kertek locsolására létesített kutak számáról nincs felmérés.

Vízminőség védelem A felszín alatti vizek védelmére több jogszabály született. A jelenleg hatályos 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet előírásai a felszín alatti vizek jó állapotának biztosítását célozzák. Ennek teljesülése érdekében gondoskodni kell arról, hogy a tevékenységeket a legjobb elérhető technika alkalmazásával végezzék, ellenőrzött körülmények között. A felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken lévő települések besorolását a 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet határozta meg, amelynek 1. sz. mellékletét a 7/2005. (III. 1.) KvVm rendelet módosította. Ennek a rendeletnek a figyelembe vételével Pesterzsébet az érzékeny, illetve a fokozottan érzékeny besorolást kapta. A víznyerő kutak védelmére nincsenek lehatárolt vízbázisok, így azok védőidomainak mérete, határai nincsenek meghatározva. Kerületi önkormányzati feladatok: Ø A vízgazdálkodás szempontjából a kerületben a nincs közvetlen árvízveszély, ezzel kapcsolatosan nincs kiemelten fontos feladat, de a csapadékvizek elvezetését több városrészben meg kell oldani. Ugyanakkor a kerület beépítettségének jellegéből adódóan – sok a zöldfelület – a csapadékvizek nagyobb része beszivárog a talajba.


44

Ø A vízfolyások medrének és környezetének megőrzése, tisztántartása. Ø RSD partján az üdülőházakkal még nem beépített területén a természetközeli állapotok kialakítása és fenntartása. Ø RSD vízminőség-javító program figyelemmel kísérése. Ø Gyógyfürdő és a strand felújításának kezdeményezése a tulajdonos Fővárosi Önkormányzatnál. Ø Felmérés készítése a kerületben található kutak számáról.

5.1.3.

Talaj

A kerület talajainak általános helyzete és kondíciója tipikus városi jellegeket mutat talajvédelmi szempontból. Kerületünk nagyobbrészt a Duna 2a-2b teraszain, valamint kisebb mértékben ártéri területen helyezkedik el. Talajképző kőzete jellemzően kapcsolódik a folyó feltöltő tevékenységéhez, ami homokos, iszapos, kavicsos összleteket rakott le. A talajok kialakulásuk során több irányba fejlődtek, melyek közül a legerősebben vízhatású területeken öntés, öntés réti, láp, lápos réti talajok alakultak ki. A még elegendő vízhatással rendelkező második csoportba tartoznak a réti talajok. A harmadik csoportba a homokfelszíneken kialakult humuszos homok és rozsdabarna erdőtalajok tartoznak. A kerület benépesülése során igen hamar vízrendezést hajtottak végre, mely a talajvíz süllyedéséhez ill. a talajok általános száradásához vezettek. Ez az antropogén mezőségi jelleg erősödése az általánosan tapasztalható folyamatokhoz szervesen kapcsolódik és az eltérő talajtípusokra eltérő módon hatott. A vízhatásra keletkezett talajok szárazodása - a sztyeppesedés megjelenésével kedvező fejlődési folyamatot és végső soron kedvezőbb talajállapotokat teremt. Ugyanez a folyamat leginkább a homoktalajokat sújtja, hiszen kedvezőtlen fizikai talajféleségükből adódóan (homok) igen kis mennyiségű vizet képesek raktározni. A kerület talaját alkotó talajtípusokat mutatjuk be a 4. Melléklet térképén. A talajpusztulásokat elsősorban a beépítésekre lehet visszavezetni, amikor is a talaj mint fejlődő természeti egység megsemmisül és helyét épület, út vagy törmelék takaró foglalja el. A lakótelepeinkre jellemző parkok például csak a máshonnan odahordott humuszos fedőrétegeknek köszönhetik létüket, míg a mélyebben található elfedett genetikai szintek fejlődése teljesen megszakadt. A kertes-családi házas területeken szerencsére a talajok fejlődése többé-kevésbé töretlen, lehetőséget adva a tulajdonosoknak dísz és egyéb kerti növények termesztésére. A főváros területén működő ipari üzemek sok esetben talajszennyezést okozó tevékenységet folytattak. A legjellemezőbb talajszennyezések leginkább a vegyi üzemek környékén keletkeztek, amelyeknek kármentesítése megoldandó feladattá vált.


45

Éppen e szennyeződések felmérése és nyomon követhetősége miatt készült el a Talajvédelmi Információs és Monitoring Rendszer (TIM) 1992-ben, amely az Országos Környezetvédelmi Információs és Monitoring Rendszer egyik, legelsőnek elkészült eleme. Az e monitoring rendszer keretében 1996-ban készített Talajok toxikus elem tartalma c. beszámoló, az 1994-1996 években vizsgált 413 db budapesti talajminta vizsgálati eredményei alapján lett összeállítva. A vizsgálatokkal kapcsolatban megállapítható, hogy szabvány szerint történtek, tehát az adatok megbízhatóak. A mérési adatok feldolgozására, matematikaistatisztikai elemzésére, térképi megjelenítésére a Fővárosi Főpolgármesteri Hivatal megbízásából kifejlesztettek egy térinformatikai - Mapinfo alapú - számítógépes rendszert. Egyben biztosították a lehetőséget, hogy a kerületek hasznosíthassák, kiegészíthessék az eddigi méréseket saját adataikkal. Az 1994-96-os talajvizsgálati eredményekből a XX. kerületre vonatkozóan megállapíthatjuk, hogy kiugróan magas értéket az ólomszennyezés (Pb) okoz, ami egyértelműen a közlekedési terheltségre vezethető vissza. De jelentős értékeket mértek a cink- (Zn) és a réztartalomnál (Cu) is, ami a korábban üzemelt, vagy a kerülethez tartozott ipari üzemek tevékenységére vezethetőek vissza. A nátrium (Na) esetében magas értékeket azért mértek a kerületben, mert a téli közlekedési problémákat jelentős mértékű sózással enyhítik, ami sajnos nagyon kedvezőtlen a főforgalmú utak fasorai, növényzete számára. Kerületi önkormányzati feladatok: A talajvédelem során mind a mennyiségi, mind a minőségi védelemre figyelmet kell fordítani, ezért a kerületnek a következő feladatokat kell szem előtt tartania: Ø Legfontosabb feladat a még beépítetlen területek megóvása lenne, illetve a már beépített területeken a zöldfelületi arány növelése és a burkolt felületek egy részének korszerűbb, a csapadék egy részét átengedni képes burkolattípusokra cserélése. Ø Fontos lenne elsősorban a kerület parkjainak, de végső soron az egész kerület talajának állapotáról egy felmérés elkészítése, amelyhez jó alap lehet a kerület külső Nagykőrösi út vége – M5 autópálya bevezetése, illetve a Fiume u. – Béga u. közti területek beépítésekor az egyes nagyobb projekteknél esetlegesen készülő talajvizsgálati eredmények. Ø A kerület lehetőségeit figyelembe véve a talajvédelmi szempontú fejlesztések összefüggnek a zöld felületekre irányuló fejlesztésekkel. A kerület parkjaiban, lakótelepein szükséges egy hosszú távú talajjavító program megvalósítása, talajtermékenység javítás (odahordott termőföld, trágyák, talajjavító szerek alkalmazásával). Magasabb beültetési arány a termőtalaj elhordása ellen, a talajvédelem elősegítése érdekében.


46

Ø Főközlekedési utak mentén szorgalmazni kell a Fővárosnál, hogy fokozottan figyeljenek, hogy a környezetet kevésbé károsító szóróanyagokat használjanak a téli közlekedési gondok enyhítésére. (Mg-klorid használata a Na tartalmú só helyett). Ø Fel kell hívni a lakosság figyelmét az autószerelésből adódó kisebb-nagyobb olajszennyezésekre. Ezek súlyossága ugyan nem feltétlenül éri el a beavatkozási szintet, de nagy számuk és kiterjedésük miatt egyre nagyobb figyelmet kívánnak a kerületben.

5.1.4.

A természet állapota

A kerületben országos jelentőségű védettség alá eső természeti érték nem található. Arculatát azonban előnyösen befolyásolják a családi házas területekbe ágyazandó, azokat tagoló parkok és terek. Vonzereje a Duna-parti fekvés, ami rekreációs és szabadidős létesítmények telepítésének lehetőségét hordozza magában. Pesterzsébeten a közterületek –így a közcélú zöldfelületek- aránya kicsi, nem éri el a budapesti átlagot sem. Önkormányzati kezelésben lévő összes zöldfelület 61,6 ha, az egy lakosra jutó közterület 5,9 m2. A 25/2001 (VII. 30.) önkormányzati rendelet tíz közparkot, közkertet helyezett helyi védettség alá. További hat terület védettsége is indokolt. A rendelet védett fasorokat is jelöl ki a kerületben. Jelentős zöldfelülettel rendelkező intézmények a Jáhn Ferenc Kórház és a Pesterzsébeti Jódossós Gyógyfürdő területe. A kerület kevés, a Pilisi Parkerdő Zrt. kezelésében álló erdőterülettel rendelkezik (kiserdő), amely jelenlegi állapotában csak korlátozottan alkalmas rekreációs célokra. Szükséges az illegálisan lerakott hulladékok felszámolása, illetve parkrendezés, valamint sétáló- és kerékpárutak kialakítása. A kiserdő csapadékvizeket és belvizeket összegyűjtő árokhálózata a Sósmocsár árok-rendszere, amely a Fővárosi Csatornázási Művek kezelésében van. Az árkok élővilága szennyezettsége ellenére is viszonylag gazdag, békák, siklók, mocsári teknősök élnek ott, sőt még szürke gémet is láttunk.


47

4. kép Vízisikló a Sósmocsár érben

5. kép Mocsári teknős gumiabroncson a Sósmocsár érben Pesterzsébet kiemelkedő jelentőségű természeti értéke a Ráckevei (Soroksári-) Duna-ág (RSD). A partját jelenleg is szívesen használják a kerület lakói rekreációs célokra, horgászatra. A terület a kerület egy jelentős értékkel bíró része, amelynek értéke az RSD vízminőség javító programjának köszönhetően emelkedik. Az itt található, önkormányzati tulajdonban lévő üdülőterület nagyon hangulatos, fejlesztése indokolt lenne.


48

6. kép Az Önkormányzati csónakházas üdülőtelep egy épülete Az RSD vízminőségének javítását célzó projekt részletei a 5.1.2.1. fejezetben olvashatóak. Kerületi önkormányzati feladatok: Ø A természetes állapotok megőrzése és visszaállítása a kerület zöldterületein. Ø Az arra érdemes zöldterületek megóvása védetté nyilvánításukkal. Ø A zöldterületek rendszeres takarítása, tisztántartása.

5.2. Települési és épített környezet állapota 5.2.1.

A települési környezet tisztasága

A környezet tisztasága az Önkormányzat és a lakosság közös erőfeszítése és együttes munkájának eredménye. Pesterzsébeten a zöldfelületekkel kapcsolatos feladatok intézését szinte teljes egészében a Közhasznú Foglalkoztató végzi. A parkok, zöldterületek általános fenntartási munkái mellett elvégzik a virágosítási munkálatokat, fűnyírást – parlagfűmentesítést évente több alkalommal is végeznek. Karbantartják a játszótereket, az utcabútorokat, Fásítanak, gondozzák a fákat, fasorokat, elvégzik a növényvédelmi munkákat. A közterületek tisztaságának biztosítása érdekében napi takarítás végeznek a belvárosi fontos közterületeken, a Kossuth téren, a Sétáló utcában, az Erzsébet téren és az Emlékezés téren. A Tátra téren, Duna parton heti három alkalommal takarítanak, heti kettő alkalommal pedig a kerület közparkjaiban, és a lakótelepeken. A külső területeken, a kiserdőben, sós-mocsár ér mentén sok az illegális hulladéklerakás, itt évi egy-két alkalommal takarítanak, ez azonban nem elegendő az illegális hulladéklerakások felszámolásához. Azokat gyakrabban kell elszállíttatni. Az ér partját a Fővárosi Csatornázási Művek kaszálja évente kétszer, de a medret nem tisztítják, csak külön megrendelésre.


49

7. kép Hulladékkupac a Sósmocsár ér partján

8. kép Illegális hulladéklerakás a Kiserdőben A főutak mentén az FKF Zrt. takarít, ők végzik a folyó takarítást is. A BKV Zrt. takaríttatja a megállókat heti egy alkalommal. A takarítás alatt összegyűjtött hulladékot önkormányzati ingatlanra kihelyezett konténerbe szállítják be saját autóval. Szerződés szerint az összegyűjtött hulladékot az FKF Zrt. szállítja el. Pesterzsébeten problémát jelent, hogy a lakosság közterületi hulladékgyűjtő edényekbe helyez el kommunális hulladékot, valamint a hulladékgyűjtő szigetek környékén is felhalmozódik az oda nem való kommunális hulladék. Ezek elszállíttatása jelentős anyagi forrást igényel az önkormányzati kasszából.


50

Nagyobb forgalmú közterületeken kevés a hulladékgyűjtő edények száma, s kevés a kutyaürülék gyűjtő edények száma is. Ez főleg a lakótelepeken probléma, ahol viszonylag kis területen sok kutyát sétáltatnak. A belvárosi, központi területek parkjai szépen gondozottak, tiszták, sok a virág, a felvirágosított kandeláberek is nagyon jól mutatnak. A köztereken folyamatos a teljes körű ellenőrzés, amelyben továbbra is jelentős részt vállal a City Guardian Kft. Illegális szemétlerakás esetén figyelmeztetnek, illetve szabálysértési eljárást is kezdeményezhetnek. Őrzik az illegális hulladéklerakással veszélyeztetett területeket, ellenőrzik a szelektív hulladékgyűjtő-szigetek környezetét, figyelmeztetik a gyommal, parlagfűvel szennyezett területek tulajdonosait, illetve itt is kezdeményezhetnek szabálysértési eljárást is. A XX. kerületben nagy, összefüggő területek a Szentlőrinci út – M5 autópálya térségében vannak. Az egykori szántó és legelőterületek ma már művelésből kivontak, a távlati területfejlesztés tartalékterületei. A másik nagyobb gyomfertőzéssel érintett területek a Hungaro Casing telephelyétől délre fekvő beépítetlen parlag területek, amelyek részben szeméttel feltöltött területek (biogáz telep). Használatukat korlátozza, hogy a Dél-pesti Szennyvíztisztító Telep védőtávolságába esnek. A City Guardian Kft. a közterületi zöldsáv rendjének és tisztaságának ellenőrzésében is közreműködik. Ez a családi házas övezetekben a járda és az úttest szegélye közötti zöldsáv karbantartását jelenti, amelyet néhány városrészben elhanyagolnak a lakók. A Kft. figyelmeztet illegális plakátragasztás vagy graffiti elhelyezésekor, illetve figyelmezteti azokat a kutyatartókat is, akik ebrendészeti szabálysértést követnek el. Az ellenőrzés hatékonyabbá vált a Fővárosi Közterület-felügyelettel 2007. évben kötött önkormányzati megállapodás révén, illetve attól a ténytől, hogy 2007. szeptember 1.-től a Fővárosi Közterület-felügyelet Dél-pesti Csoportja a XX. kerületben került elhelyezésre. Egészségügyi szempontból fontos légszennyező tényező a levegő allergén pollenkoncentrációja. Ezt befolyásolja a szomszédos kerületek parlagon hagyott területeiről érkező pollennel szennyezett levegő. Az Önkormányzat tapasztalata szerint javult az önkéntes jogkövetés, az előzetes felhívások, tájékoztatások, és felszólítások hatására az emberek az esetek többségében elvégezték a szükséges kaszálási munkákat, így kevés kényszerintézkedésre volt szükség (kényszerkaszálás közérdekű védekezés keretében). Sajnos a jogszabályi változások is inkább hátráltatják, semmint elősegítik az ezirányú munkát. Az Önkormányzat nagy erőfeszítéseket tesz a közterületek tisztaságának megőrzése érdekében, évi többszöri, több, veszélyes hulladék frakcióra is kiterjedő, szelektív hulladékgyűjtő akció szervezésével, a hulladékgyűjtő szigetek, a közterületi gyűjtőedények számának növelésével.


51

5.2.2.

Ivóvízellátás

A Budapesten és a környék több településén élõk, így a Pesterzsébeti lakosok ivóvízellátásáról is– napi 1 millió 200 ezer m3 -es maximális kapacitással – a Fõvárosi Vízművek Zrt. gondoskodik. Az ivóvízszükséglet 70 %-át a Szentendrei-szigeten és a Duna bal partján található északi vízbázisból, 30 %-át pedig a Csepel-szigeten található déli vízbázisból nyerik. Pesterzsébet a déli vízbázisból kapja az ivóvizet. Déli vízbázisnak a Duna Budapest alatti szakaszán a Csepel-sziget, Ráckeve és Szigetszentmiklós között elhelyezkedő területet nevezik, ahol 227 db törpe csáposkútból termelik ki a vizet. A Duna főváros alatti szakaszán jelentős szennyvízterhelés mutatható ki, ezért a Déli vízbázis kútjaiból termelt víz nagyobb része közvetlenül nem fogyasztható, a felhasználás elõtt a vas- és a mangántartalom csökkentése érdekében kémiai és fizikai tisztítása szükséges. A szennyezések eltávolítására két vízkezelő mű épült fel. Az egyik Ráckevén, a másik pedig Csepelen. A Csepeli Vízkezelőmű (kapacitása 23 ezer m3/h) biztosítja Pesterzsébet mellett további öt budapesti kerület, Délbuda, Pestlőrinc, Kőbánya, Soroksár és Csepel ivóvíz igényét, ami lakossági arányban kifejezve kb. 600 000 fő ellátását jelenti. A kitermelt vízben a szennyezés oldott állapotban van, eltávolítása a vas és mangán ionok oxidációjával történik, mert így a továbbiakban nem oldható, kicsapódik, tehát kiszűrhető. Ehhez a legradikálisabb oxidálószert, az ózont használják, amelyet Csepelen folyékony oxigénből, helyben állítanak elő. A technológia révén a szennyezés kicsapódik a vízből, így homokszűrőkön kiszűrhető. Az íz és szaghatások eltávolítására adszorbciós aktívszén szűrőket építettek be. Az ivóvizet csőhálózatba jutása előtt klórgázzal fertőtlenítik, folyamatosan működő klóradagolók segítségével. A Csepel-szigeti vízmű kutakból nyert ivóvíz a fővárosi vízellátó rendszerbe több gerincvezetéken keresztül jut. A csepeli gépház a hálózaton keresztül a kőbányai és a Gilice téri medencéket tölti. A Gilice téri medence töltővezetéke az un. Dél-Pesti I. számú főnyomócső, amely DN 700-as átmérőjű és a Szentlőrinci út-Méta utca nyomvonalán halad. Erről a gerincvezetékről ágazik le a Nagykőrösi úton haladó dn 300-as méretű nyomócső. Jelenleg a vízkezelőmű nem használja ki teljes kapacitását, a víz árának növekedése miatt a fogyasztás visszaesett. A Fővárosi Vízmű Zrt. által a XX. kerületben üzemeltetett vízcsőhálózat összes hossza 2007 végén 185.7 km volt, a fővárosi vízcsőhálózat teljes hossza ugyanekkor 4512.7 km, amelyből 1752 km épült 1945. előtt. A kerületben az ivóvízhálózatra kötött lakások aránya 100 %-osnak mondható.


52

A vízhálózat anyaga 52 %-ban azbesztcement, 35 %-ban öntöttvas. Az összesen 9 % acél, vasbeton és műanyag csövön felül 4 % a korszerű ductil (gömbgrafitos öntöttvas) cső. Az idős vezetékekben időközben lerakódások jelentek meg, amelyek nem csak a csövek keresztmetszetét csökkentették folyamatosan, hanem a kivált vas-mangán csapadékot is megfogták. A csőfalban lerakódott szennyeződésektől a tisztított víz ezért továbbra is szennyeződött. Ez szükségessé teszi a csővezetékek rendszeres tisztítását, valamint a teljesen elöregedett, elhasználódott vezetékek cseréjét is. A műtárgyak (kutak, medencék, víztornyok) és csőhálózati szakaszok fertőtlenítésére klórmészport, illetve hypót is használnak. Ami a vízfogyasztást illeti, csökkenő tendenciát mutat. Jelenleg kb. 350 l/fő/nap.

Ivóvíz minősége: A fővárosi ivóvíz átlagos minősége jóval kedvezőbb az EU-határértékeknél, különösen a nitrit és az ammóniatartalom esetében alacsonyak az értékek A budapesti ivóvíz minősége kielégíti a vonatkozó magyar szabványokat és az Európai Unió előírásait. Az ivóvíz minőségét Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) laboratóriumaiban is ellenőrzik. 6. Táblázat: Ivóvíz minőségi adatok Vezető Összes Ammónium keménység képesség mg/l mg/lCaO µS/cm

KOIps mg/l

Klorid mg/l

Vas mg/l

Mangán mg/l

Nitrát mg/l

Nitrit mg/l

EU határérték

3,5

100

200

50

50

0,1

0,2

50-350

2500

Budapesti átlag

0,56

22

25,6

3,5

9

< 0,03

< 0,04

143

475

Budapest XX. ker.

0,56

34

52

8

11,6

0

0,01

188

628

Forrás: Fővárosi Vízmű Zrt.

Problémák: Ø A vízvezeték elöregedése, a vezetékek, szivárgása és elszennyeződése Ø Kevés a kerületben a közterületi vízkút.

Kerületi önkormányzati feladatok: Ø Az ivóvíz ellátás lakossági javítása érdekében elsősorban a nyári kánikulai meleg okozta kellemetlenségek enyhítése miatt elindult ivókút felújítási és létesítési program folytatása.


53

5.2.3.

Szennyvízkezelés

A szennyvízcsatorna hálózat kiépítettségét tekintve Pesterzsébet területe gyakorlatilag szinte 100 %-ban csatornázottnak tekinthető. A lakóterületen a lakosságnak mindenütt lehetősége van arra, hogy rácsatlakozzon a csatorna-hálózatra. A lehetőséggel sokan anyagi okok miatt nem tudnak élni, különösen a szegényebb, munkanélküliséggel jobban sújtott városrészekben vannak olyan lakások, amelyek nem kötöttek rá a szennyvízcsatorna hálózatra. A környezetterhelési díjról szóló 2003. évi LXXXIX. Törvény talajterhelési díj fizetésre kötelezi azt a szennyvízkibocsátót, aki a meglévő lehetőség ellenére sem kötött rá a szennyvízcsatorna hálózatra. A talajterhelési díj az önkormányzatok bevétele. Pesterzsébeten 2008-ban 1140 lakás nem volt rákötve a csatornahálózatra. (beadott adóbevallások száma alapján). Ez a kerületben lévő lakások számának közel 4 % -a. A csatornahálózat a Fővárosi Csatornázási Művek tulajdonában és kezelésében van, rendszeresen végzik a csatornák állapotának ellenőrzését és a hálózat tisztítását. Folyamatosan karbantartják és korszerűsítik a csatornahálózatot. A XX. kerületben. 2008. évben 41.086 m közcsatorna vizsgálatát végezték el összesen 376,5 munkaóra alatt, valamint 34.113 m közcsatorna tisztítását végezték el összesen 1086 munkaóra alatt, illetve 34 db víznyelőakna és 6 db tisztító akna bűzelzárósra történő kialakítása történt meg. Csatornázás szempontjából a XX. kerület, csakúgy, mint a XVIII., XIX., és XXIII. kerület, a Dél-pesti Szennyvíztisztító vízgyűjtőjéhez tartozik. A szennyvíztisztító területe, amely a Soroksári-Duna mellett helyezkedik el, közigazgatásilag a XXIII. kerülethez tartozik. A vízgyűjtő területen belül a kerületek egymáshoz viszonyított elhelyezkedése és a geodéziai adottságok is azt eredményezték, hogy mivel a XX. kerület van a legközelebb a szennyvíztisztítóhoz, a térség főgyűjtő csatornái a XX. kerületen belül húzódnak, amelyek levezetik a mögöttes XIX. és XVIII. kerület szenny- és a csapadékvizeit is.

9. kép Dél-pesti Szennyvíztisztító telep


54

A Dél-pesti Szennyvíztisztító telepnek naponta 72 ezer m3 szárazidei szennyvíz teljes biológiai tisztítását, a csapadékvízzel kétszeresére hígított szennyvíz részleges biológiai tisztítását, az e fölötti szennyvízmennyiség mechanikai tisztítását kell biztosítania. A szennyvíztisztító telepen környezetbarát, komplex tisztítási és hulladék-feldolgozási, valamint hasznosítási technológia működik. A tisztítótelep szennyvíztisztító kapacitása napi 80 ezer, évi 22 millió m3. A telep négy délpesti kerületben élő kb. 300 ezer lakos, valamint az itt működő vállalkozások szennyvizét tisztítja folyamatosan. A telep technológiájában, műszerezettségében és tisztítási komplexitásában az európai élvonalba tartozik: Ø a többlépcsős mechanikai és biológiai szennyvíztisztítás eredményeként az EUnormáknál jobb paraméterekkel rendelkező vizet juttat a Ráckevei-Soroksári Dunaágba; Ø biztosítja a szennyvíztisztítás során keletkezett melléktermékek, az iszap és a mechanikai szennyeződések környezetbarát kezelését, és a tárolásra, illetve újrahasznosításra történő előkészítését; Ø feldolgozza és zöldenergiává alakítja a beszállított szervesanyag-tartalmú hulladékot; Ø hőenergia tekintetében önellátó: A telepen képződő biogáz energiatartalmát 2 db gázmotor-generátor gépegység (elektromos teljesítményük 494 kW és 836 kW) elektromos energiává alakítja. A termelt elektromos energia a szennyvíztisztító mintegy 90%-át, hőszükségletének 100%-át fedezi, Ø tisztítja a technológiai folyamatok során képződő bűzös levegőt.

A tisztítótelep elfolyó és tisztított szennyvizeinek és csapadékvizeinek élővíz befogadója a Ráckevei-Soroksári Duna. A Dél-pesti Szennyvíztisztító így az RSD legnagyobb, koncentrált szennyező forrása. De az általa bebocsátott terhelés azonban csak töredéke a dunai tápvízzel az RSD-be jutó szennyezőanyagok tömegének. A szennyezés csökkentése érdekében a 90-es évektől kezdve megindult a telep iszapvonali rekonstrukciója. 1992-ben a biológiai tisztító berendezéseket rekonstruálták, és biológiai foszforeltávolító technológiát is létesítettek. 1994-ben új előmechanikai tisztítót helyeztek üzembe. 1997-től kezdve bővítették a szerves anyag- és tápanyag-eltávolítást: I. lépcsőben a régi telepet átalakították eleveniszapos, nagyterhelésű résztisztítást nyújtó létesítménnyé. II. lépcsőben fixágyas bioszűrőket létesítettek a további szerves anyag és tápanyag eltávolítására. Kiépítették a vegyszeres foszforeltávolítót.


55

A fenti intézkedések hatására a lényegesen javult a kifolyó víz minősége, a KOI érték 50 mg/l, a BOI5 10 mg/l, a az összes nitrogén 10 mg/l, és az összes P 1 mg/l-re csökkent. 7. Táblázat: Elfolyó vízminőségi adatok (2008.) Vízminőségi paraméter

Az elfolyó víz paraméterei (mg/l)

Határértékek (mg/l)

Kémiai oxigénigény(KOI)

32

50

Biológiai oxigénigény (BOI5)

10

10

Ammóniaammónium-N

2

Időszaktól függően: 2 vagy 4

Összes nitrogén

6

Időszaktól függően: 10 vagy 20

Összes foszfor

0

1,8

Összes lebegő anyag

4

35

Forrás: Fővárosi Csatornázási Művek A szennyvíziszap elhelyezésre a csomádi iszaplerakó szolgál, 2000. februárjától használják a komposztálásos-rekultivációs módszereket is. a Dél-pesti Szennyvíztisztító Telepen keletkező iszapot pedig, komposztálás után a mezőgazdaságban hasznosítják, vagy szintén lerakóhelyre szállítják. Napjainkban a szennyvíztisztító telep közel 60 000 m3 vizet fogad naponta, ám az időközben jelentősen töményebbé váló befolyó szennyvíz miatt a telep szennyezőanyag-terhelése a hidraulikai terheléssel ellenkező irányba változva nemhogy csökkent, hanem jelentősen növekedett, ami a telep terhelését kritikus mértékben megnövelte. Ezzel párhuzamosan, a város terjeszkedésének következtében a lakóövezetek egyre közelebb kerültek és kerülnek a szennyvíztisztító telephez, így az újonnan megépült, illetve jelenleg is épülő Mediterrán lakópark.

Problémák: Ø A kerületben az egyik kiemelt bűzprobléma a Dél-Pesti Szennyvíztisztítóhoz kapcsolódik. A telep környezetében élők évek óta panaszkodnak a szennyvíztelepről áradó bűzre. Pesterzsébet Önkormányzata 2007. júniusában együttműködési megállapodást kötött a Fővárosi Csatornázási Művek Zrt.-vel annak érdekében, hogy a Dél-pesti Szennyvíztisztító Telep fejlesztései a leghatékonyabban szolgálják a környezetvédelmet és a környező lakosság érdekeit.


56

A legnagyobb fejlesztések megindulásának gátja az volt, hogy Soroksár Önkormányzata a helyi Városrendezési és Építési szabályzat módosításához kötötte a fejlesztésekhez szükséges építési engedélyek kiadását. A szennyvíztisztítóra vonatkozó szabályozási terv 2008. őszére készült el, melynek alapján Soroksár 15/2009. (I. 30.) sz. rendeletével módosította helyi építési szabályzatát (25/2003. (VII. 18.) Ök. sz. rendelet). Így 2009-ben fogják megkapni az építési engedélyt a már sokkal korábban benyújtott építési engedély kérelmekre, s várhatóan még ebben az évben megindulhatnak a beruházások. A problémát részletesen a levegő környezeti elemről szóló 5.1.1. sz. fejezetben tárgyaljuk. Ø A szennyvíztisztító szennyezőanyag terhelése jelentősen megnőtt a töményebbé váló szennyvizek miatt. Ø A kerületben súlyos problémát jelent a szennyvízcsatorna-hálózat szűk kapacitása, ami a kerület külső részei fejlesztésének korlátját is jelenti. A kerület csatornahálózata vezeti el Kispest és Pestlőrinc szennyvizét is, emiatt a rendszer túlterhelt.

Eredmények: Ø Együttműködési megállapodást kötése a Fővárosi Csatornázási Művek Zrt.-vel a Délpesti Szennyvíztisztító Telep fejlesztései hatékonyan szolgálják a lakosság érdekeit a bűzpanaszok megoldása érdekében. Ø A felszín alatti vizeink megóvása érdekében a csatornára való lakossági rákötések elősegítése továbbra is folyik. Ø A Fővárosi Önkormányzat teljes körű csatornázási projektje folytatódik, ennek keretében 4 utca 7 szakaszának hiányzó közcsatornája épülhet meg EU-s pályázat elnyerése után, a kivitelezés megkezdésére leghamarabb 2009. második felében kerülhet sor. Ø Az önkormányzati ingatlanok komfortosítása. A munkálatok fedezete a talajterhelési díjból befolyó bevétel. Évente több lakás komfortosítása történik meg, amelynek során megszüntetésre kerülnek az udvari árnyékszékek. Ez csökkenti az adott terület talajterhelését. Ø Lajtha László – Török Flóris János utca vízhálózat felújítása, az altalajban lappangó vízelfolyások megszüntetése érdekében. Ø A Dél-pesti mentesítő főgyűjtő építése elméletileg megindulhat, a KDVKörnyezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség KTVF:1408-7/2008. számú ügyiratában vízjogi létesítési engedélyt adott ki Budapest Főváros Önkormányzata Főpolgármesteri Hivatala részére a Budapest, XX. kerület, Pesterzsébeti Torontál utcai tehermentesítő főgyűjtő bővítéséhez. A pénzügyi fedezet biztosítása még kérdéses.


57

Kerületi önkormányzati feladatok: Ø Elérni, hogy a lakosság minél nagyobb arányban rá legyen kötve csatornahálózatra. Ösztönző ebben a talajterhelési díj fizetési kötelezettség. Ø Az önkormányzati ingatlanok csatornázása megtörténjen. (lakásokba bevitt WC, fürdőhely), a talajterhelés tényleges megszűnése érdekében.

5.2.4.

Csapadékvíz elvezetés

A csapadékvizek elvezetése a kerület beépített, lakott részén az egyesített szennyvízelvezető csatornarendszeren történik, kivételt képez a Gubacsi lakótelep és Pesterzsébet városközpont lakótelepe. Nyílt árkos elvezetés a beépített területen csak a Sósmocsár-ér Eperjes utcai becsatlakozásától, a Vasút sor középvonalában a Versec utcáig található. A Gyáli-patak 6-os ága a kerület határán, az M5 autópálya és a Méta utca vízelvezető árka, de nincs kapcsolata a Sósmocsár-ér egyik ágával sem. A Sósmocsár-erek csapadékvíz elvezető szerepe elhanyagolható, inkább a magas talajvíz levezetését szolgálhatják. A beépítetlen területeken a csapadékvizek döntő hányadban elszikkadnak. A terület vízgyűjtője védett vízgyűjtőnek minősül. A vízgyűjtő területet mutatja be az 5. Melléklet térképe.

Problémák: Ø Az egyesített csatornarendszer nem biztosítja kellően a csapadékvíz elvezetést, különösen nagyobb esők esetén nincs meg a megfelelő csapadékvíz-elvezetés, elsősorban a mély fekvésű területeknél áll a víz az utcákon. Ugyanakkor a hirtelen lezúduló nagy mennyiségű csapadék jelentős terhelést jelenthet a Dél-pesti Szennyvíztisztító Telepnek. Ø Az újonnan épített utak esetén a csapadékvizet nem lehet a csatornába vezetni, ezért szikkasztó árokkal és kutakkal történik a csapadékvíz elvezetés megoldása. Ø A Dél-pesti mentesítő főgyűjtő csatorna megépítése a csapadékvíz megfelelő elvezetésére is megoldást jelenthet. Ø A csapadékvíz és belvíz elvezető árkok, különösen a Sós-mocsár árok, szennyezettek, rengeteg bennük a szemét


58

10. kép Hulladék a Sósmocsár árokban

Ø A Sós-mocsár árok lejtése nem megfelelő, nagy szintkülönbségek vannak az árkon belül, ezért gyakorlatilag egy túlfolyóval ellátott tóként működik, amelyben csak az extrém mennyiségű csapadék tud elfolyni a szintkülönbség miatt. Ez a csatornába való becsatlakozás eliszapolódását okozza, ami meleg időszakban bűzhatással is jár. Ø

11. kép Sósmocsár árok Eperjes utcai csatorna torkolata

12. kép Szintkülönbség a Sósmocsár árokban

Eredmények: Ø Akciók a kiserdő rendbetételére, az illegális szemét eltávolítására, az árkok tisztítására.


59

Kerületi önkormányzati feladatok: Ø Sós-mocsár csapadékvíz levezető árok és környezetének rendezése, a vízminőség javítása, kapcsolódva a kiserdő pihenőerdővé történő alakításához. Ø A csapadékvíz elvezetés megoldását biztosíthatja még a jelenlegi csatorna műtárgyak műszaki állapotának megőrzésén kívül a kerület vízrendezési tervének felülvizsgálata, esetleg újratervezése elválasztó rendszerű kialakítására, amelyhez a nagyobb mennyiségű csapadék tárolására záportározó szolgálhat.

5.2.5.

Energiaellátás, energia gazdálkodás

2006-ban az EU-27 országainak fajlagos energiafelhasználásában (a vásárlóerő-paritáson számított bruttó hazai termék egységére jutó belföldi elsődlegesenergia-felhasználásban) a tagországok között csaknem 3-szoros különbség mutatkozott. Jellemzően a déli – enyhébb klímájú és egyszersmind iparilag kevésbé fejlett – országok fajlagos energiafelhasználása volt átlag alatti, és az északi, valamint az unióba nemrég belépett országoké átlagon felüli. Hazánk a középmezőnybe tartozott, az unió átlagát valamelyest (16 %-kal) meghaladó fajlagos fogyasztásával. Az unió tagországai közül 6-nak a XXI. század első hat évében nem változott a fajlagos energiafelhasználása (a GDP-t összehasonlító áron számítva). Köztük van 3 nagy: Franciaország, Németország és Olaszország, míg a többiben – ez 15 ország – amelyekre vonatkozólag a számítást elvégezték, a mutató értéke csökkent. Magyarország energia-felhasználását a 3. Ábra mutatja ágazati bontásban. 3. Ábra: Energia felhasználás szektoronként Energia-felhasználás szektoronként (2006) Lakossági fűtés

%

Szállítás és közlekedés Intézményi szektor Ipar Mezőgazdaság 0%

10%

20%

30%

40%

Forrás: Központi Statisztikai Hivatal Kiemelendő, hogy az intézményi szektor részesedése mintegy 21 %. Az intézményi szektor kezelésében országosan mintegy 48.600 középület áll ebből Budapesten mintegy 19.000. Az intézményi épületállomány építési idő szerinti összetételét a 8. Táblázat mutatja.


60

8. Táblázat: Intézményi épületállomány 1900 előtt

1901– 1945

1946– 1959

1960– 1969

1970– 1979

1980– 1989

1989 után

Kulturális

15,2

25,3

11,8

18,5

16

6,3

6,9

Oktatási

10,1

23

10,8

14,2

20,2

12,8

8,9

Egészségügyi

6,9

20,3

11,2

17,5

21,5

12,4

10,2

Szociális

11,6

25,3

8,8

11,7

15,7

13,2

13,7

Egyéb

8,5

23,5

10,6

14,8

21,5

12,8

8,2

Intézménytípus

Forrás: Központi Statisztikai Hivatal, 2007 (%) 9. Táblázat Budapestre vonatkozóan az felújításra szoruló épületek aránya Régió

Oktatási

Szociális és egészségügyi szolgáltatás

Kereskedelmi célú

Budapest

64,6

65,5

58,7

Forrás: Központi Statisztikai Hivatal, 2007 (%) A nagyvárosok levegőtisztaságának romlásában kétségtelenül a gépjárműforgalom játsza a főszerepet, második helyre azonban a helyi energiatermelés, ezen belül is a fűtési mód tehető. Az energia felhasználás csökkentése, az energiaforrásokkal való hatékony gazdálkodás, illetve az energiapazarlás csökkentése az Európai Unió egyik kiemelt célja. Az EU deklarált célja a versenyképesség fokozása, az energiaellátás biztonsága és a Kyotói Jegyzőkönyv keretében vállalt üvegházhatású gázokra vonatkozó kibocsátási célok biztosítása érdekében 20 %-kal csökkentse 2020-ra a primer energiafelhasználás mértékét. „Megújuló energiaforrások” alatt a nem fosszilis megújuló energiaforrások, így a szél-, nap-, geotermikus, hullám-, árapály-, vízenergia, biomassza, hulladék-lerakóhelyeken és szennyvíztisztító telepeken keletkező gázok, biogázok energiáját értjük. A megújuló energiaforrások hasznosítása hozzájárul a környezet védelméhez és a fenntartható fejlődéshez, és ezzel összefüggésben ENSZ éghajlatváltozásról szóló keretegyezményéhez csatolt Kyotói Jegyzőkönyvben foglaltak megvalósításához. A megújuló energia az energiaforrások helyben való előállítása és diverzifikálása révén biztonságosabbá teszi az energiaellátást és csökkenti a külső –fosszilis- energiapiacoktól való függőséget, továbbá a helyi munkahelyek teremtésével kedvezően hat a gazdasági-társadalmi kohézióra.


61

Az EU Bizottság 1997. novemberében adta ki Fehér Könyvét a Megújuló Energiákról, melyben a megújulókból származó energia arányának 6%-ról 12 %-ra való növelését javasolja 2010-re. A 2001/77/EK irányelv Európai Uniós szinten 2010-ig 22,1 %-ra kívánja növelni a megújuló energiahordozó bázisú villamos energia részarányát az 1997-es referenciaévhez viszonyítva. A 2003/30/EK irányelv előírja az EU tagállamok részére, hogy 2010. végéig a forgalomba hozott bioüzemanyagok és más megújuló üzemanyagok energiatartalom alapján számított részarányát az összes forgalomba hozott közlekedési célú benzin és dízelüzemanyag vonatkozásában legalább 5,75 %-ra növeljék. Magyarországon a megújuló energiák hasznosítását két tényező határozza meg: Ø energiapolitikai megfontolások: az energiaellátás biztonsága és importfüggőség csökkentése; Ø környezetpolitikai megfontolások: a klímaváltozás hatásainak mérséklése és racionálisabb gazdálkodás a természeti erőforrásokkal. A magyar kormány 2007. február 13-i ülésén elfogadta a 2008-2025-re szóló Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiát (NÉS). Magyarország középtávú klímapolitikájának az alábbi három fő cselekvési irányát jelöli ki: Ø az uniós és nemzetközi követelményeknek megfelelően intézkedéseket irányoz elő az éghajlatváltozást kiváltó gázok kibocsátásának csökkentése, és növekedésének megelőzése érdekében. Az üvegházhatású gázok kibocsátásának mérséklését az összes energiafelhasználás csökkentésével együtt kell megvalósítani úgy, hogy a termelés és fogyasztás szerkezetének egésze a kevésbé anyag- és energiaigényes irányba változzon; Ø tartalmazza a már elkerülhetetlen éghajlatváltozás kedvezőtlen ökológiai és társadalmi-gazdasági hatásai elleni védekezésnek, az éghajlatváltozás következményeihez való alkalmazkodóképesség javításának legfontosabb elemeit; valamint Ø célul tűzik ki az éghajlatváltozás társadalmi tudatosítását és a klímatudatosság erősítését. A Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia elsősorban a következő területeken fellépő, jelen ismereteink szerinti éghajlati hatásokat veszi számításba: Ø természetes élővilág (természetvédelem, ökoszisztémák); Ø emberi környezet és humán egészségügy (hőhullámok, illetve vírusok, baktériumok, kórokozók, allergia, pollenek, élelmiszerbiztonság);


62

Ø agrártermelés-mezőgazdálkodás (aszály, szélsőséges vízháztartási viszonyok, öntözés, talajerózió, termelésbiztonság, fajtaválasztás-nemesítés, biztosítás); Ø vízgazdálkodás (árvízvédelem, édesvízellátás, vízminőség- és mennyiség, sekély tavak és alacsony folyami vízhozamok problémája); Ø erdőgazdaság (erdőtelepítés); Ø sajátos regionális problémák; Ø épített környezet (területfejlesztés, területrendezés, településfejlesztés, építési szabványok). Magyarország a megújuló energiák részarányának 3,6 %-ra való növelését vállalta 2010-re, ami a legkisebb az EU-25-ök vállalásai közül. A teljesítendő cél mintegy 1600 GWh villamos energiát jelent, mely kitűzött célérték 2006-ban teljesült. A magyarországi energiafelhasználásnak jelenleg 3,6 %-át (38 PJ/év) adó megújuló energiákból a növényi eredetű biomassza több mint négyötöd részt tesz ki, amelynek a túlnyomó részét az erdeinkből kitermelt tűzifa jelenti. Biomassza felhasználásának módja lehet: Ø közvetlen tüzelés, előkészítéssel, vagy előkészítés nélkül Ø kémiai átalakítás (elgázosítás, vagy cseppfolyósítás) után éghető gázként, vagy folyékony üzemanyagként Ø alkohollá erjesztéssel üzemanyagként Ø növényi olajok észterezésével biodízelként Ø anaerob fermentálás után biogázként. Megújuló energiaforrások megoszlása Magyarországon: Ø 77,8 %-a tűzifa és egyéb biomassza Ø 9,6 %-a geotermális energia Ø 8,1 %-a növényi és egyéb szilárd hulladék Ø 3,0 %-a víz és szélenergia Ø 1,5 %-a biogáz és szemétégetés Ø 0,2 %-a napenergia. 5.2.5.1

Az energiagazdálkodás helyzete Pesterzsébeten

A XX. kerület energiaellátásának szempontjából a villamos energia, a távhő és a gázellátás a meghatározó jelentőségű. Pesterzsébeten az önkormányzati kezelésben lévő intézmények száma mintegy 50. Az épületállomány korszerinti összetétele, és felújítási igényük nem tér el karakterisztikusan az


63

országos, illetve fővárosi átlagtól. Így energiahatékonysági szempontból sem látszik számottevő különbség az országra, illetve a fővárosra jellemző helyzettől. Távhő ellátás Az Európai Unió országaiban az 1973-as „olajválságot” követő időszakban az energiahatékonysági és környezetvédelmi célokkal összhangban a távhőellátás igen jelentős fejlődést mutatott. Bécsben például 20 év alatt egységes távhőellátó hálózat jött létre, jelenleg is évente 10-12 ezer lakást kapcsolnak be a távhő-szolgáltatásba. A siker nagyrészt annak köszönhető, hogy a környezetbarát, biztonságos és kényelmes fűtési módhoz a fogyasztók más fűtési módokkal lényegében azonos áron jutnak hozzá. Magyarországon ezzel szemben a fogyasztók több okból is negatívan ítélik meg a távfűtést. Az átalánydíjas fizetési mód, illetve a más fűtési módhoz képesti magas ár miatt kiszolgáltatottnak érzik magukat, mert kényszerfogyasztásra vannak ítélve. A távfűtés másik megoldandó problémája, hogy a nem megfelelően szigetelt vezetékekben nagyok a hőveszteségek, az épületekben a hőelosztás nem egyenletes, és szigetelésük sem kielégítő. A kerületben a Helsinki út - Határ út - Török Flóris utca és a Nagysándor József utca által határolt területen épült ki a távhőellátás. A távhőellátás hőbázisa a Pestszentlőrinci Fűtőmű. A távhőszolgáltató a lakásokon kívül mintegy 90 kommunális és néhány ipari fogyasztót lát el. Bár a távfűtés a legkörnyezetkímélőbb fűtési forma lenne, a kerületben fejlesztése pillanatnyilag nem időszerű gazdaságtalan működése, illetve a lakossági ellenállás miatt. Gázellátás Mára a kerület minden részében megvalósult a gázközművek kiépítése. Gyakorlatilag minden háztartás alkalmazhatja ezt a környezetkímélő energiaforrást, amit a magáningatlanok kb. 90 %-ban ki is használnak. (Említést érdemel, hogy sok szociálisan hátrányos helyzetű ember a meglevő gázfűtése helyett inkább hagyományos kályhával fűt, növelve így a füstterhelést). Elektromos energia A kerület villanyárammal 100 %-ban ellátott. Említést érdemel a klímaberendezések terjedése, ami a nyári elektromos energia felhasználást jelentősen megnövelheti. Alternatív energia A kerület alternatív energiát még nem használ fűtésre. Geotermikus energia felhasználási lehetőségének vizsgálata történt a Zodony utcai sportlétesítmények esetén (uszoda és jégcsarnok). Az eredmények szerint geotermikus energia alkalmazása fűtés rásegítés céljából csak hosszú távon lenne megtérülő.


64

Pesterzsébet Önkormányzata 2004-ben alkotta meg a fűtéskorszerűsítésről szóló rendeletét (4/2004 (II. 17.). Ök. számú rendelet). A Fővárosi Gázművek Rt.-vel kötött együttműködési megállapodás alapján a gázfűtésre áttérők az önkormányzattól kamatmentes visszatérítendő kölcsönt, az önkormányzati tulajdonú lakóingatlanok bérlői vissza nem térítendő támogatást, a gázművektől pedig vissza nem térítendő támogatást kaptak 2008-ig. (A támogatás részletei a 38. oldalon találhatóak.)

5.2.6.

Zöldterület-gazdálkodás, épített környezet állapota

5.2.6.1

Zöldterület-gazdálkodás

A lakóhelyen előforduló növényzet jelentősége és különleges szerepe abban áll, hogy az egyrészt a környezetvédelem tárgya, másrészt annak eszköze. Különösen lényeges a zöldterületekről beszélni sűrűn beépített, kevés nagy kiterjedésű parkkal rendelkező kerületekben. Magyarország erdőterülete a XIX. század elején még 2,8 millió ha körül volt. Mára az erdők területe közel 1,7 millió hektár és ezzel az ország területének 17,9 %-a erdővel borított.. Az erdősültségünk azonban a tervszerű fásítás ellenére is elmarad az európai átlagtól (29 %) és saját lehetőségünktől. (A kedvező és elérhető érték 24-25 %). A növényzet kedvező hatásai Ø Oxigéntermelés és szén-dioxid fogyasztás, mely asszimilációs folyamat során számítások szerint egy 50 éves fa a vegetációs időszakban 40 kg oxigént termel és 53 kg CO2-t dolgoz fel. Ø A légszennyező anyagok lekötése a fák lombtömege által, mely során a szilárd szennyező anyagok (porszemcsék a hozzájuk tapadó nehézfémekkel, korom stb.) megülepednek a leveleken. Kiemelt jelentőséggel az utak melletti fasorok és az üzemekhez közeli erdők bírnak. Egy 1 hektáros erdő évente átlagosan 30-35 t port képes így megkötni. Ø A nyári melegben párolgásuk folytán a levegő hűtése. Számítások szerint egy 50 éves fa évi produktuma 4230 liter elpárologtatott víz. Ezen kívül a fák árnyékot biztosítanak, a falfelületek növénnyel való befuttatása pedig előnyös esztétikai és hőkiegyenlítő hatást fejt ki. Ø A lombos fák levelei a hangrezgéseket átveszik, továbbítják és fokozatosan tompítják. Az elfedő zaj, vagyis a levelek zizegése pihentető hatású. A sövények, iskolák és óvodák környékén- magasságokból adódóan- különösen alkalmasak a gyermekek kipufogógáz elleni védelmének segítésére.


65

Ø Az utak melletti fák gyökérzete a burkolat folytonosságát megszakítja, ezáltal csökkentve a házak rázkódásból adódó állagromlását. Ø A termőtalaj védelme és vízháztartásának megóvása. Ø Az időjárás viszontagságai elleni műtárgyvédelem (utak, vasutak). Ø Megnyugtató a művi környezet megszakítása a növények szabálytalan vonalaival, teret ad az aktív rekreációra. A növényzet kedvezőtlen hatásai Ø Némely növény, növényi rész alkaloidái veszélyesek lehetnek. Ezek alkalmazása játszóterek, iskolakertek, óvodák környékén feltétlenül kerülendő. Súlyos gondot jelent a gondozatlanságból l is adódó allergén növények terjedése. Ø A megdőlt vagy száraz fák és ágaik veszélyeztetik a közlekedés biztonságát, a gyökérnyomás felfeszíti a ház padozatát, a járdát vagy az úttestet. Ø A fafajok többsége érzékeny a légszennyezésre, ezért nem kielégítő módon fejlődik. A városok száraz és szennyezett levegőjének legellenállóbbnak a lepényfa (gledícia), a japán akác, az ostorfa, a bálványfa (ecetfa), egyes juhar- és kőrisfélék bizonyultak, ezért a legszennyezettebb helyekre, utak mellé lehetőleg ezeket kell ültetni. 5.2.6.2

A zöldterület-gazdálkodás helyzete Pesterzsébeten

A kerületben országos jelentőségű védettség alá eső természeti érték nem található. Arculatát azonban előnyösen befolyásolják a családi házas területekbe ágyazódó, azokat tagoló parkok és terek. Vonzereje a Duna-parti fekvés, ami rekreációs és szabadidős létesítmények telepítésének lehetőségét hordozza magában. Közcélú zöldfelületek Az önkormányzati kezelésben lévő összes zöldfelület mennyisége 61,3 ha, az egy főre jutó közcélú – korlátlan közhasználatú zöldfelület mennyisége mintegy 5,9 m2, - még az igen alacsony budapesti átlagértéket sem éri el. A közcélú, közhasználatú zöldfelületek üzemeltetését közmunkások foglalkoztatásával (Közhasznú Foglalkoztató) oldja meg az Önkormányzat, csak a beruházások, felújítások vonatkozásában szükséges adminisztrációs munkavégzés és a fakivágási engedélyek intézése történik a Városfejlesztési és Fenntartási Osztályon. A környezetszépítési munkákba különböző programokkal bevonják a lakosságot is. A zöldterültek 10 évenként teljes megújításra szorulnak. Általában nem jellegükkel, hanem ápoltságukkal, tisztaságukkal vannak alapvető problémák.


66

25/2001.(VII.30.) Ök. sz. rendelet a Kerületi Városrendezési és Építési Szabályzat szerint, helyi városképi védettségű közparkok, közkertek (a határoló fasoraival): Ø Tátra téri közpark Ø Szent Erzsébet tér Ø Magyarok Nagyasszonya tér Ø Vörösmarty tér Ø Emlékezés tér Ø Ady Endre tér Ø Klapka tér Ø Kossuthfalva tér Ø Hunyadi János tér Ø Téglagyár tér helyi kiemelt városképi védettségre javasolt közparkok, közkertek: Ø Kossuth tér Ø Sétáló utca Ø Szent Erzsébet tér Ø Emlékezés tér Ø János tér helyi városképi védettségre javasolt közparkok, közkertek: Ø Mátyás Király tér Ø Köztársaság tér Pesterzsébet két I. osztályú parkja kifogástalan állapotban van. A többi park karbantartása és fejlesztése minden év kiemelt feladata. A lakótelepi parkok egy része kb. 50 évvel ezelőtt épült (Gubacsi lakótelep, Tátra téri lakótelep stb.) ezek jól megépített parkok voltak, de hiányzott a rendszeres felújításuk. A kb. 20 évvel ezelőtt épült parkok (pl. Helsinki út, Nagy Győri I. u., Berkenye stny., Török F. u. stb.) nem olyan színvonalon és minőségben készültek el, ami kedvezne a tartós használhatóságuknak, jellemzők a tervezési hibák, építési, műszaki hiányosságok. Az elmúlt közel 10 év alatt fokozatosan, lépésről-lépésre, a források adta lehetőségek szerint folyik a közcélú zöldterületek fejlesztése. Az évenkénti rendszerességgel elvégzett munkák a következők: Ø tavaszi nagytakarítás kerületi közparkokban, lakótelepeken, Ø tavaszi kapálás, talajlazítás a kiemelt cserjeágyások alatt, Ø tavaszi füvesítés, illetve felülvetés, Ø tavaszi fa és-cserjeültetések, Ø évközben átfogó fenntartási munkálatok,


67

Ø Ø Ø Ø Ø Ø Ø Ø

őszi fapótlások, új fák ültetése, cserjeültetési akció, virágágyások folyamatos karbantartása, gyomlálása, locsolása, vízhálózat karbantartása, cserjeifjítás, cserje és sövényvágás, őszi lombgyűjtés, apríték terítés, ároktakarítás, virágosítás (kandeláberek muskátlival történő beültetése, fenntartása; egynyári, őszi és kanna kiültetések), Ø növényvédelem, Ø fűnyírás – parlagfű-mentesítés, Ø új parkosítások. 10. Táblázat Zöldfelületi egységek állapotfelmérése (2008)

Zöldfelületi adatok

Zöldfelületi felújítást igényel

Terület m2

Belső utak felújítása szükséges

Locsoló hálózat felújítása szükséges

Játszótérrel összevont felújítás szükséges

Lakóközösségekkel együttműködés szükséges

1. KIEMELTEN KEZELT ZÖLDTERÜLETEK Kossuth tér

2562 m2

-

-

-

-

-

Erzsébet tér

12453 m2

+

+

+

-

-

2

-

-

-

-

-

Emlékezés tér

13049 m

2. BELTERJESEN KEZELT ZÖLDTERÜLETEK Ady Endre tér

5145 m2

+

+

+

-

-

Hunyadi tér

4760 m2

+

+

-

+

-

Kossuthfalva tér

3827 m2

-

+

-

-

-

Klapka tér

4513 m2

-

+

-

-

-

Magyarok Nagyasszonya tér

20600 m2

-

+

-

-

-

Vörösmarty tér

4445 m2

+

+

+

+

-

Tátra tér

36440 m2

+

+

+

+

+

Mátyás király tér

2248 m2

-

-

+

+

-

Köztársaság tér

500 m2

+

+

-

-

-


68

3. VÁROSKÖZPONT 345021 m2 VK2. Helsinki út - Topánka utca - Baross utca Nagysándor utca

+

+

+

+

+

VK3. Határ út - Baross utca Török Flóris utca - Topánka utca

+

+

+

+

+

VK4. Nagysándor utca - Török Flóris utca Berkenye sétány - Nagy Győry köz Baross utca

+

+

-

+

+

VK5. Topánka utca - Helsinki út - Határ út Baross utca

+

+

-

+

+

4. LAKÓTELEPEK Gubacsi lakótelep

33471 m2

+

+

-

+

+

Vécsey lakótelep

55506 m2

+

+

-

-

+

Vágóhíd utcai lakótelep

40916 m2

-

+

-

-

+

Kulcsár utcai lakótelep

27893 m2

+

+

+

+

+

Forrás: Pesterzsébet IVS 2009. Megjegyzés: Pesterzsébeten a zöldterületeket öt egységre bontottuk. Kiemelten kezelt, napi fenntartásban részesülő tereket 1. számmal, heti fenntartású különálló zöldterületeket 2. számmal, Városközpont 3. számmal, a lakótelepeket 4. számmal jelöltük. Nem kapott besorolást az Önkormányzat által fenntartott Duna-part, Helsinki elválasztó sáv, Topánka elválasztó sáv, Vasútsor, valamint a Kiserdő.


69

A fenti táblázatokból kitűnik, hogy a zöldfelületi környezet felújítását leginkább a lakótelepek igénylik. Legsűrűbben lakott és legnagyobb zöldfelületi egységgel rendelkező zöldfelület a kerületben a Városközpont. A GKM rendelet /78/2003. (XI. 27.) a játszótéri eszközök biztonságáról/ értelmében 2008. december 31-ig minden játszószernek meg kell felelnie az előírásoknak. A sürgős munkákat mind közterületen, mind intézményekben elvégezte az Önkormányzat. A balesetveszélyes játszószerek cseréje elindult, mind az intézmények, mind a közterületek esetében. Számos helyen került sor új, szabványos játszószerek kihelyezésére, elsősorban a központi területen. A homokcsere, új padok, dézsák kihelyezése folyamatosan, igény szerint történik, jelentősen bővült a szemetes edények és a kutyapiszok gyűjtésére szolgáló szemetesek száma. A rendelkezésre álló anyagi források függvényében, szabványosítási pályázati lehetőségek híján azonban a feladatot nem lehetett maradéktalanul a határidőre teljesíteni. 11. Táblázat A kerület játszótereinek állapotfelmérése (2008)

Zöldfelületek

Játszóterek

Sürgős Szükséges Dühöngők Kerítéssel Felújítandó Labdapáfelújítást kerítéssel a ellátott játszóterek lyák igényel bekerítése határolt

1. KIEMELTEN KEZELT ZÖLDTERÜLETEK Kossuth tér

1 db

-

-

-

-

-

-

Erzsébet tér

-

-

-

-

-

-

-

Emlékezés tér

-

-

-

-

-

-

-

2. BELTERJESEN KEZELT ZÖLDTERÜLETEK Ady Endre tér

-

-

-

-

-

-

-

Hunyadi tér Kossuthfalva tér

1 db

-

-

1 db

1 db

-

1 db

-

-

-

-

-

-

-

Klapka tér Magyarok Nagyasszony a tér

1 db

-

-

-

-

-

-

1 db

1 db

-

-

-

-

-

1 db

1 db

1 db

-

-

-

-

1 db

1 db

1 db

-

-

1 db

-

1 db

1 db

-

1 db

-

-

-

1 db

-

-

-

-

-

-

Vörösmarty tér Tátra tér Mátyás király tér Köztársaság tér


70

3. VÁROSKÖZPONT VK2.

5 db

-

5 db

-

1 db

1 db

-

VK3.

7 db

4 db

2 db

2 db

1 db

3 db

1 db

VK4.

7 db

2 db

-

3 db

3 db

-

1 db

VK5.

2 db

1 db

1 db

-

1 db

1 db

-

4. LAKÓTELEPEK Gubacsi lakótelep

4 db

1 db

-

2 db

1 db

-

-

Vécsey lakótelep

4 db

1 db

-

1 db

1 db

-

1 db

Vágóhíd utcai lakótelep

4 db

-

-

3 db

2 db

-

2 db

Kulcsár utcai lakótelep

1 db

-

1 db

-

1 db

2 db

-

Forrás: Pesterzsébet IVS 2009.

Az elmúlt évben újabb kutyafuttató létesült a kerületben. Közparkokban folyamatosan történik zöld felület felújítás, virágágyások kialakítása. Az eredmények elismeréseképpen a kerület 2003-ban elnyerte a Virágos Magyarországért pályázat különdíját, 2006-ban pedig a Virágos Magyarországért környezetszépítő mozgalomban a Fővárosi Önkormányzat a Főváros díját adományozta Pesterzsébet Önkormányzatának a színvonalas munka elismeréséért. Az intézmények egyre nagyobb mértékben kapcsolódtak be a környezetszépítésbe a Madarak és fák napi verseny kapcsán. A lakosság aktív részvételét a Tisztább, virágosabb Pesterzsébetért verseny is segítette. Ezeken kívül többször biztosított az Önkormányzat a lakosságnak kérésre cserjéket, fákat az előttük levő közterületekre. Azon lakók részére, akik vállalták - elsősorban a lakótelepi részeken - a környező parki részek locsolását, a Közhasznú Foglalkoztató ingyen biztosított locsolótömlőt. Évek óta folyik a locsolóhálózat felújítása, a kerület megkezdte az automata öntözőrendszerek telepítését. Kerületi óvodák, iskolák parkjai: Az óvodák esetében is intenzív zöldfelület-használatról beszélhetünk, hiszen kihasználtságuk - egy hónap kivételével - 120%-os. Állapotukra jellemző, hogy 80-90%-ban kisebb-nagyobb javításra szorulnak.


71

Magánkertek A családi házas térség általános problémája, hogy a vegyes faállományú (dísz- és gyümölcsfákkal beültetett) magánkertek zsúfoltak, engedély nélkül létesített melléképületek, sufnik foglalják el a szabad területek jelentős részét. Emiatt a lehetséges növényborítottság jóval alacsonyabb, mint amilyet a beépítési mód egyébként lehetővé tenne.

Sportterületek A sportterületek mennyisége a kerületben mintegy 24,0 ha, az összes budapesti sportterületnek 1/15-e. Az egy főre jutó sportterületek mennyisége 2,7 m2, valamivel magasabb a budapesti átlagnál. A sporttelepek többnyire egyesületi kezelésben vannak, közhasználatú sportpályák a lakótelepeken találhatók. A Soroksári Duna mellett található csónakházas üdülősor műszaki szempontból leromlott, ennek ellenére sokak által közkedvelt.

Nagy zöldfelületű intézmények A kerület legnagyobb jelentős zöldfelülettel rendelkező intézménye a Jahn Ferenc (Dél-Pesti) Kórház. A 14,4 ha-os telekterület mintegy 60-65 %-a zöldfelület, ez részben színvonalasan kialakított kert, részben erdő. Hasonlóan jelentős zöldfelületű intézmény a Pesterzsébeti Jódos-sós Gyógyfürdő, a Gubacsi híd mellett. Területe 2,7 ha, szépen fásított, idős faállománya dekoratív.

Erdőterületek A kerület csekély erdőterülettel rendelkezik a Köves utca térségében az Erzsébet ér mellett, valamint a Jahn Ferenc Kórháztól ÉK-re (Soroksár-Újtelepi Parkerdő). A faállomány túlnyomó része akác és nyár, a nedves területek füzesek. Ezek az erdőterületek szabadidős célra jelenlegi állapotukban csak korlátozottan alkalmasak, de fejlesztéssel (sétautak, kerékpárutak építésével, parkberendezési tárgyak elhelyezésével) ilyen célokra is alkalmassá tehetők. A kiserdő tulajdonosai a Fővárosi Önkormányzat, a Pilisi Parkerdő Zrt. és a kerületi önkormányzat. A terület rendezése irányába mutató lépés a Pilisi Parkerdő Zrt. pályázata a legelhanyagoltabb erdőrészlet kitakarítására, rendezésére, ott élő hajléktalanok elköltöztetésére szociális szervezetek bevonásával.


72

Fasorok A 47/1998. (X. 15.) Főv. Kgy. rendelet a Budapesti Városrendezési és Építési Keretszabályzatról 5. sz. melléklete szerint a városkép, a növényzet értéke és az idegenforgalom szempontjából védett fasorok a kerületben a Kossuth Lajos utcai és a Török Flóris utcai. 25/2001.(VII. 30.) Ök. sz. rendelet a Kerület Városrendezési és Építési Szabályzat alapján: Helyi (kerületi) védettségű fasoraink: Ø Nagy Győry István utca (nyugati ostorfa-fasor) - Celtis occidentalis – Nyugati ostorfa Ø Ady Endre utca (nyugati ostorfa-fasor) Celtis occidentalis – Nyugati ostorfa Helyi (kerületi) védettségű egyedi fák: Ø Baross u. 59. szám alatti 2 db idős platánfa - Platanus hispanica - Platán Ø Szent Imre herceg utca – Dobos sarok 2 db platánfa - Platanus hispanica - Platán Ø Kossuth tér 1. szám 2 db platánfa – Platanus hispanica - Platán 2003-ban a kerület eljutott a fasor-rekonstrukciós program IV. üteméig, a rekonstrukció mellett elkészült az adott területsávok kerületi fasori katasztere is. Ugyanebben az évben elindult egy nyárfacsere program is, hogy a lakosságot is zavaró "vattázó", korán elöregedő és mostanra balesetveszélyessé vált nyárfákat kivágják, és helyettük új fák kerüljenek elültetésre. A kerületi faállomány védelmében a Kerületi Városrendezési és Építési Szabályzatban külön rész foglakozik a zöldfelületekkel. A fakivágások engedélyezése a fás szárú növények védelméről szóló 346/2008. (XII. 30) Kormány rendelet alapján történik. Az engedélyt a jegyző adja ki, a fakivágásra benyújtott kérelem alapján. Mezőgazdasági területek – parlagok A XX. kerületben mezőgazdasági területek csak a Szentlőrinci út – M5 autópálya térségében vannak. Az egykori szántó és legelőterületek ma már művelésből kivontak, a távlati területfejlesztés tartalékterületei. A Hungaro Casing telephelyétől délre fekvő beépítetlen területek parlagok, részben szeméttel feltöltött területek (biogáz telep). Használatukat korlátozza, hogy a Dél-pesti Szennyvíztisztító Telep védőtávolságába esnek. Ráckevei (Soroksári-) Duna-ág (RSD) Pesterzsébet kiemelkedő jelentőségű természeti értéke a Ráckevei (Soroksári-) Duna-ág (RSD). Az RSD vízminőségének javítását célzó projekt részletei a 5.1.2.1. fejezetben olvashatóak.


73

Az épített környezet a környezet tudatos építési munka eredményeként létrehozott, illetve elhatárolt épített (mesterséges) része, amely elsődlegesen az egyéni és a közösségi lét feltételeinek megteremtését szolgálja. Az épített környezet - az épület, az építmény, a tér, az utca, a település - és az ebben foglalt épületállomány a nemzeti vagyon tartós, jelentős értékét képviselő része. A Nemzeti Környezetvédelmi Program a következő főbb problémákat említi meg az épített környezet állapotával kapcsolatban: Ø A lakásállomány, a lakóépületek állagának romlása, amely az életminőség romlásával járhat; Ø A középületek, közterek, busz- és villamosmegállók állagromlása műszaki zavarokat és kedvezőtlen esztétikai megjelenést okoz; Ø A városkép, utcakép, műemlék jelentőségű területek romlása, esztétikai értékcsökkenése demoralizáló hatással jár. 5.2.6.3

Az épített környezet állapota Pesterzsébeten

Épületállomány Pesterzsébet területének nagy részét (az Alsó Határútig) lakóterület foglalja el, általában kisvárosias, illetve családi házas beépítéssel, míg a főbb utak mentén és a tereket övezve javarészt zártsorú, kisvárosias a beépítés. A lakótelep jellegű városias beépítés egy-egy helyen összefüggő területet alkot, de általában családi házas övezeteken belül, feloldódva helyezkedik el. Védett épületek A kerületben országos műemlékvédelem alá tartozó épület nincs. A főváros városképe és történelme szempontjából védettek az épített környezet védelméről szóló 54/1993 (1994. II. 1) Főv. Kgy. számú rendeletben szereplő épületek. Egyéb épületek A kiemelkedő értékű épületek mellett sajnos igen sok a különösen leromlott állapotú, elsősorban önkormányzati lakás. ezek folyamatos és rendszeres felújítása és modernizálása fontos feladat. A kerületben található a Tesco Megapark, a tervek szerint környezetében szórakoztató- és sportközpont kerül kialakításra. A kultúrát szolgálja a Gaál Imre Galéria kertjében kialakított szoborkert. A 12 ha-os Duna-parti lakó- és pihenőövezetben épült meg a Mediterrán lakópark, az Uszoda és a Jégcsarnok.


74

Az RSD partján található, önkormányzati kezelésben lévő üdülőtelep egyes épületei , csónakházai helyi védettség alá esnek.

13. kép Önkormányzati üdülőtelep vízparti

14. kép Önkormányzati üdülőtelep épülete

épület A kerületben alapvető gondot jelent, hogy kevés az ipari vagy intézmény övezet, és a családi házas övezetekben működő kisebb vállalkozások gyakran okoznak gondot zaj- vagy légszennyezési szempontokból a környező lakóházak lakóinak. Megvalósult a műemlék jellegű épületek, egyházi intézmények díszkivilágítása, művelődési ház és a Városháza homlokzatának felújítása, a régi Világosság mozi épület Rátkay Galériává alakult. A rendelők felújításával, intézményeink tematikussá váló felújítási munkáival, az önkormányzati lakások felújításával sokat javult az épületállomány állapota. Az alapvető fejlesztési irányokat a kerület Városrendezési és Építési Szabályzata tartalmazza.

5.2.7.

Közlekedés

5.2.7.1

Pesterzsébet általános közlekedési helyzete

Pesterzsébet, a dél-pesti régió jelentős alközpontjaként kedvező helyzetben van a térségi kapcsolatokat figyelembe véve. Közúti közlekedés szempontjából az 5. sz. elsőrendű főút és az M5-M0 autópálya, vasúti közlekedés tekintetében pedig a Budapest-Kelebia vasútvonal, illetve a ráckevei HÉV biztosít könnyű haladást. A Ferihegy repülőtér a Határ út – Ferihegyi út nyomvonal érhető el. A vízi közlekedés fejlődése az RSD kotrásának befejeztével rövid távon megvalósul.


75

A XX. kerület mintegy 130 km hosszú útszakaszokkal rendelkezik. Ebből 10 km elsőrendű főút, közel 15 km gyűjtőút, és kb. 100 km lakóutca. A kerület fő úthálózatát a sugárirányban fekvő Soroksári út és a Nagykőrösi út alkotja. A Soroksári út főbb csomópontjai a Nagykőrösi úti, a Nagysándor József utcai és a Topánka utcai csomópontok. A jól kiépített sugárirányú utak ellenére a kerület belső útjai általában telítettek, szűk keresztmetszetűek. A jelenlegi belső gépjárműforgalom segítését csak jelentős épületbontások árán kiszélesített útszakaszokkal lehetne elérni. A kerület jelenleg két Tempo 30 övezettel rendelkezik. Gyalogos forgalom A Kossuth Lajos utca gyalogos utcává alakítása az Erzsébet tértől a Szent Erzsébet térig pénzhiány miatt csak részben valósult meg. A gyalogos forgalom a kerület belső útjai mentén 63%-ban megoldott. A HÉV és vasút vonalhoz tartozó megállókhoz a gyalogos átkelés megoldott. Kerékpáros forgalom 2008-2009-ben várhatóan elkészül a Csepel-Pesterzsébet kerékpárút, a Gubacsi híd kivételével. További fejlesztési irány a meglevő Topánka utcai kerékpár út folytatása a Vas G. u. - Nagykőrösi út irányába. A Duna menti területek kerékpárutas fejlesztése a környező kerületekkel együttműködve képzelhető el, az EURO-VELO hálózat tervei alapján lehetséges, hogy a beruházás fővárosi megvalósítású lesz, mely összefügg a Duna-part menti területek fejlesztésével Személygépkocsi forgalom A pesterzsébeti járműállomány a budapesti átlagnál magasabb, a családi házas övezetekben, azonban nincs probléma a parkolással. A lakótelepeken épített parkolók telítettek. Üzemanyagtöltő állomás a kerületben öt helyen található. Kerületi közösségi közlekedés A kerületet érintő szakaszon a vasútnak egy megállója (Pesterzsébet vasúti megálló), az elővárosi vasútnak pedig két megállója van. A HÉV járatsűrűsége ritka, emiatt a kerületben az igénybevétele nem jelentős. A kerület három villamos nyomvonallal rendelkezik, melyek a fővári kapcsolata jó, azonban vonalvezetésük miatt a kihasználtsága nem hatékony (~ 12 km/ó).


76

A kerületet jól átszövi a buszhálózat, mely helyenként a villamossal azonos útvonalon halad és a sok egyirányú szakasz miatt forgalmi szempontból kedvezőtlen. A kerületnek 3 érintő és 13 átszelő autóbusz-szakasza van, melyek a szomszéd kerületek elérését biztosítják. A kerületben az 50-es úton és az 51-es úton közlekednek a Budapesti Volán Zrt. helyközi járatai. Vízi közlekedés A Ráckevei (Soroksári) Duna-ágban Soroksár, Molnár-sziget és Csepel, Hollandi út között átkelő kompjárat közlekedik. Légi közlekedés A kerület földrajzilag közel esik a Ferihegy repülőtérhez, ez a közelség egyelőre azonban – a haránt irányú közlekedési elemek hiányában – kihasználatlan.

5.2.7.2

Forgalmi adatok

A kerület két fő közúti közlekedési útvonala a keleti és nyugati határvonalát jelentő M5 autópálya és az 5. sz. elsőrendű főút. Ezek a kerülethez tartozó szakaszainak forgalmára vonatkozónak nincsen adatunk, de jó megközelítést adhatnak az alábbi ábrákon szemléltetett (4. a), b) Ábra) 2005., 2006. és 2007. évre vonatkozó forgalmi adatok. Az ábrákon az M5 autópálya 15+200 km-en, illetve az 5. sz. elsőrendű főút 20+000 km-en kijelölt pontjain gyűjtött összes forgalomra vonatkozó adatokat adjuk meg a Magyar Közút Kht. honlapján található dokumentumok alapján. Az adatok számszerűsített összefoglalását a 3. sz. melléklet tartalmazza. Az eredményeket Éves Átlagos Napi Forgalomként (ÉÁNF) adtuk meg, mely egy olyan mintavételezési (számlálási) módszer alapján nyerhető, ami lehetővé teszi, hogy a forgalom időbeli ingadozásának ismeretében egy adott keresztmetszetben viszonylag kevés adatból megfelelő pontossággal és megbízhatósággal meg lehessen adni egész évre vonatkozóan a napi átlagos forgalmat.


77

4.a) Ábra: Forgalom alakulása az M5 autópálya 15+200 sz. kilométerénél kijelölt ponton

58000

2005

2006

2007

56000 ÉÁNF

54000 52000 50000 48000 46000 M5 Autópálya száma

4.b) Ábra: Forgalom alakulása az 5. sz. főút 20+000 sz. kilométerénél kijelölt ponton

9000

2005

2006

2007

8800

ÉÁNF

8600 8400 8200 8000 7800 7600 7400 5 I. rendű főút száma

Forrás: http://internet.kozut.hu/splash.html Az ábrák alapján általánosságban elmondható, hogy a vizsgált időszakban az M5 autópálya forgalma évről-évre növekedett, az 5. sz. első rendű főúté pedig inkább csökkenő tendenciát mutat.


78

5.2.7.3

Közlekedésszervezés

A nehéz-tehergépjármű forgalom (7,5 össztömeg felett) kerületi belső útvonalakról való kitiltása 2006. október 1-től megtörtént. Továbbiakban a rendelkezés betartatására kell helyezni a hangsúlyt (fokozott ellenőrzések). A „Körvasút körút” megépítése biztosíthatná az átmenő forgalom tényleges szigorítással való kiszűrését (új 2x2 sávos út, amely Üllői út – Határ út - Helsinki útról haladna Csepel felé). Ezért ennek mielőbbi megvalósulását szorgalmazni kell. A tömegközlekedési kapcsolatok javítása érdekében a fővárosi közlekedésfejlesztési tervekkel összhangban döntés született a 3-as villamos végállomásának Helsinki útra (Pesterzsébet Felső Hévállomás) való kihelyezésére. Az autóhasználat csökkentéséhez a környezeti nevelés mellett szükséges a tömegközlekedés helyzetének javítása, ami a közlekedés-fejlesztési tervek alapja is, de sajnos továbbra is csak a Fővárosi Önkormányzat közreműködésével valósítható meg. (Járatsűrítések, forgalom átszervezés, esetleges további buszjáratok indítása stb.). A Tempo 30 övezetek kialakítása esetében a kerületben jelenleg 12 db övezet hozható létre. 2007-ben két övezet esetében megkezdődött tervezésük (ezek mára elkészültek), a további tervezést és megvalósításokat az anyagi lehetőségek szerint lehet folytatni. A sétálóutcák kialakítása (pl.: Kossuth Lajos utca) csak hosszabb távú feladat lehet. Eredmények: Ø 7,5 t össztömeg feletti gépjárművek kitiltása belső útvonalakról. Ø Tempo 30 övezetek kialakításának megkezdése. Ø Szilárd burkolattal ellátott utak hosszának növekedése az alábbi táblázat szerint:

12. Táblázat: Kerületi burkolt utak arányának alakulása Vizsgált paraméter

2005

2006

2007

2008

2009 I. félév

Burkolt utak hossza (km)

134

139

143

147

166

Burkolatlan utak hossza (km)

33

27

24

20

1

Burkolt utak aránya (%)

80

84

86

88

99

Burkolatlan utak aránya (%)

20

16

14

12

1

Forrás: Budapest Kézikönyv


79

5.3. Környezet-egészségügy Az emberi egészséggel kapcsolatos főbb környezeti problémákat és teendőket a Nemzeti Környezet-egészségügyi Akcióprogram tartalmazza. A NEKAP program célkitűzései között szerepel a legfontosabb környezet-egészségügyi problémák áttekintése, a lakosság egészségi állapotának javítása, az egészséget támogató környezet kialakításának elősegítése; az egészséges életmód és életkörülmények kialakítására irányuló tevékenységek támogatása, a megoldási lehetőségek országos, regionális és helyi szinteken történő áttekintése; a környezet-egészségügyi kezdeményezések felkarolása és támogatása. Az akcióprogram specifikus és operatív célkitűzései szerint a környezet-egészségügyi problémák megoldási lehetőségeinek feltárása több szinten is szerepel. A Nemzeti Környezet-egészségügyi Akcióprogram által megfogalmazott feladatokban és programokban Pesterzsébetnek is megfelelő módon részt kell vállalnia. Ezért Pesterzsébet Középtávú Környezetvédelmi Programjának elkészítésekor a környezet-egészségügy fejlesztése terén elsősorban azok a teendők kerülnek megfogalmazásra, melyek megvalósítására a pénzügyi források a kerület rendelkezésére állnak. Az aktualizáció alapvető célkitűzése, hogy új indikátorok és adatbázisok alapján Pesterzsébet környezet-egészségügyi stratégiájaként meghatározza azokat az aktuális feladatokat, melyek a kerület önkormányzata környezet-egészségügyi tevékenységét segítik. Különösen megnyilvánul ez a kerület területén élők egészségi állapotának megőrzése, javítása érdekében végzendő intézkedések és cselekvési programok átdolgozásában, aktualizálásában. A környezet-egészségügy kerületi szinten elvégzendő feladatai közt hangsúlyos szerepet kell, hogy kapjon a biológiai allergének, elsősorban a parlagfű elterjedésének csökkentése, az egészségkárosító építőanyagok felhasználásának visszaszorítása, a helyes környezettudatos magatartás, valamint az iskolai környezetvédelmi oktatás érdekében kifejtett koordináló, tanácsadó, tájékoztató tevékenység.

5.3.1.

Általános stratégiai helyzetértékelés

5.3.1.1

Légszennyezettség

Pesterzsébet levegőminőségi állapota az elmúlt időszakban rosszabbodott, az átmenő forgalommal, forgalmi dugókkal különösen terhelt városrészeken az NO2 és a PM10 tekintetében továbbra is gyakoriak a határérték-túllépések. A parlagfű és más allergén növények pollenterhelése is növekvő tendenciájú.


80

Mérőállomásokon CO, NO, NO2, SO2, ózon, szállópor, valamint meteorológiai paraméterek regisztrálása történik. A 24 órás átlagok elfedik az esetleges kiugrásokat, így az általuk mért komponensekben határérték túllépést nem regisztráltak. Speciális terület a levegő pollenterhelése. Az utóbbi évek tapasztalatai azt mutatják, hogy Pesterzsébeten csökken a parlagfűvel borított területek mennyisége. Azonban még mindig van néhány olyan nagyobb kiterjedésű terület, elsősorban a kerület két szélső területén (Mediterrán lakópark környezete, illetve Tesco környezete), ahol nagyobb gondozatlan területek vannak. A Mediterrán lakóparkot és a közvetlen mellette lévő parlag területet mutatja be a következő két kép.

15. kép Mediterrán lakópark

5.3.1.2

16. kép Parlag terület a lakópark mellett

Vízminőség védelem

Pesterzsébet közműves vezetékes vízzel ellátott. A közműves víz minősége, nitrát és nitrit tartalma határértékek szerint megfelelő. Pesterzsébet kb. 30 ezer háztartásából naponta megközelítőleg 60 ezer köbméter szennyvíz nagyobbik hányada biológiai tisztításon megy keresztül a Dél-Pesti Szennyvíztisztítóban, és onnan - jelenleg még - a Ráckevei-/Soroksári-/Dunaágba kerül. 5.3.1.3

Hulladékok és szennyezett területek

A települési szilárd hulladékok gyűjtése Pesterzsébeten teljes körűen megoldott. Egészségügyi kockázatuk az illegálisan elhelyezett hulladékoknak, illetve a korábbi korszakokból megmaradt ismeretlen talajszennyezéseknek lehet. Az elmúlt években a szennyezett területek felszámolásában lényeges előrelépés történt.


81

Az utóbbi években a kerületi hulladékok lerakására létesült hulladéklerakók – Dunakeszi, Pusztazámor – kialakítása korszerű és a keletkezett hulladékokat fogadják, megfelelnek a szakmai követelményeknek. Az ezeknél kialakított monitoring rendszer eredményeiből a több éves tapasztalatok alapján egyértelműen megállapítható, hogy környezeti szennyeződés és káros hatás nem következett be. Legtöbb egészségügyi veszélyes hulladékot termelő intézmény a Jahn Ferenc Kórház és Rendelőintézet (Köves u-i Központban 3200 kg/hó, Ady E u-i Rendelőintézetben 120 kg/hó veszélyes hulladék termeléssel). A veszélyes hulladék Budapesten kórházi égetőműben égetésre kerül. 5.3.1.4

Klímaváltozás

A globális klímaváltozás környezet-egészségügyi hatásai ma még csak részben ismertek. Napjainkban a környezet-egészségügy új kihívása az éghajlatváltozás egy adott népesség egészségi állapotára gyakorolt hatásainak becslése, monitorozása és kivédése. Az Egészségügyi Világszervezet egyre inkább hangsúlyozza a klímaváltozás messzire mutató következményeit az ember egészségére vonatkozóan. Csak az ezredfordulón világszerte 150 000 ember halt meg a kegyetlen és szokatlan hőség miatt, ráadásul az éghajlatváltozás a felelős a Föld egyes területein a maláriás és az életveszélyes bélfertőzéses esetek számának megnövekedéséért is. Egyes kutatók becslése szerint a következő évtizedben főként a gyermekek és az idősek egészségét érintheti leginkább a klímaváltozás. A becslések szerint 2020-ra nő meg jelentősen az olyan megbetegedések száma, amelyek a felmelegedéssel hozhatók kapcsolatba. Főként a Pesterzsébeten áthaladó fő és mellékrendű közúti közlekedés okoz igen jelentős környezeti klímaterhelést, káros kipufogógáz szennyezést. Az utóbbi időben megnövekedett fosszilis tüzelőanyagok elégetése is komoly CO2 kibocsátást jelent, mindez hatást gyakorol az éghajlat alakulására, az emberi közérzetre, az egészségi állapotra.

5.3.2.

Demográfiai jellemzők

Budapest Főváros XX. kerülete Pesterzsébet 2009. január 1-i lakosságszáma a helyi regiszter program alapján 64 491 fő. Pesterzsébeten viszonylag magas a nőtlenek száma és alacsonyabb az egyedül maradt időskorúak aránya. A korösszetétel kedvező, de a lakosság iskolai végzettsége a fővárosi átlagnál jóval alacsonyabb. A regisztrált munkanélküliek száma havonta átlagosan 800 fő, a lakosság 1,3 %-a. Az életkor megoszlása szerint a munkanélküliek 30 %-a a 25-35 éves


82

korosztályból tevődik ki. Az önkormányzat kiemelten segíti és támogatja a munkanélkülieket, az aktív korúak szociális segélyezését, a közhasznú munkások foglalkoztatását. Ø Nemek megoszlása: 30 955 fő férfi (48 %) 33 535 fő nő (52 %) Ø Nyugdíjban és nyugdíjszerű ellátásban részesülők száma: 16 767 fő (26 %) Ø Élve születettek száma 1 000 lakosra: 9,8 Ø Halálozás száma 1 000 lakosra: 13,2

5. Ábra: A 35 éves korra vonatkozó teljes és egészségesen, illetve betegségben várható élettartamok településtípus szerint

Forrás: Egészségesen várható élettartamok Magyarországon KSH 2007

5.3.3.

Egészségügyi ellátás

Ø Orvosok száma szakterület szerint: 36 fő körzeti-, 21 fő gyermek-, 23 fő fogorvos Ø Mentőállomások száma: 1 db Ø Orvosi rendelők száma: 7 db felnőtt rendelő, 4 db gyermekrendelő 12 db fogorvosi rendelő Ø Gyógyszertárak száma: 14 db közforgalmú Ø Egy gyógyszertárra jutó lakosok száma: 4.606


83

Az egészségügyi ellátást 36 házi orvos végzi. A rendelők minőségének javítása érdekében több felújítás, korszerűsítés történt. A jelenlegi felnőtteket ellátó 7 orvosi rendelő állapota szinte kivétel nélkül jó. A kerületben található a Jahn Ferenc Kórház és Rendelőintézet. Pesterzsébeten 5 bölcsőde, 11 állami és 2 magánóvoda, 12 általános iskola valamint 4 gimnázium, 9 szakközépiskola és szakiskola van. Anyaoltalmazó, szociális gondozó és több szociális otthon is található a kerületben.

5.3.4.

A halandóság jellemzői

Vezető halálokok: 1. keringési rendszer betegségei, 2. rosszindulatú daganatok, 3. emésztőrendszer betegségei, 4. légzőrendszer betegségei, 5. morbiditás, mortalitás külső okai. Pesterzsébeten a vezető halálokok a keringési rendszer betegségei és az emésztőrendszer betegségei miatti korai halálozás. Itt az emésztőrendszer betegségei miatt az országos szintnél magasabb a halálozás a férfiaknál és a nőknél is. Nők esetében aggasztó, hogy halálozásuk az országos átlag másfélszeresét is meghaladta. Forrás: Közép-Magyarországi Regionális Népegészségügyi Jelentés 2009 ÁNTSZ

5.3.5.

Az egészségügyi állapotot befolyásoló tényezők 13. Táblázat: Országos egészségügyi statisztikai adatok 2005.

2006.

2007.

2008.

Élveszületés 1000 lakosra

9,7

9,9

9,7

9,8

Halálozás 1000 lakosra

13,4

13,12

13,2

13,2

Természetes szaporodás, fogyás

-3,7

-3,8

-3,1

-3,5

Csecsemő-halandóság 1 éven aluli Ezer élveszülöttre

6,6

6,6

6,6

7,6

Forrás: KSH


84

5.3.5.1

A természetes szaporodás, fogyás

A népesség természetes fogyása a kerületben már az 1980-as évek előtt megfigyelhető. Az elmúlt néhány évben javuló tendencia mutatkozott a természetes fogyás tekintetében a Középmagyarországi régió területein. Ez megegyezik azzal a trenddel, amit egyes előrebecslési modellek vetítettek előre, miszerint a népességfogyás mértéke folyamatosan lassulni fog, a Közép-magyarországi régióban pedig a népesség kisfokú növekedése várható. A 2006-os mértékhez képest mintegy 1,5%-os népesség növekedést vetítettek előre 2021-re. Megállapítható, hogy a halálozások számának csökkenése miatt a természetes fogyás trendje is csökkenést mutat. 5.3.5.2

A születéskor várható átlagos élettartam

Ez a mutató 2006-ig mindkét nem esetében folyamatosan emelkedett, de még így is jelentősen elmarad az Európai Uniós átlagtól. Magyarországon belül a Fővárosi kerületek viszonylag jobb életesélyű részeknek tekinthetők, ahol a halandósági mutatók változatlan maradása mellett a legjobb életkilátásai lehetnek az e területen élő lakosságnak. Bár a születéskor várható átlagos élettartam mutatójának szintje folyamatosan emelkedő tendenciájú volt az elmúlt években, és országon belüli összehasonlításban 2006-ban a fővárosi férfiaknál 70,74 év, míg a nőknél 77,77 év volt a születéskor várható átlagos élettartam. Azonban az emelkedő tendencia ellenére mindkét nemnél messze elmaradt a születéskor várható átlagos élettartam férfiak esetében mintegy 5 évvel, nőkében mintegy 4 évvel az Európai Unióban megfigyelt szinttől. 5.3.5.3

A csecsemőhalandóság

Vizsgálata kiemelt jelentőségű a halálozási statisztikában, hiszen számottevő befolyása lehet a reprodukcióra és a várható élettartamra, továbbá az egészségügyi ellátás színvonalának minősítésére alkalmas mutató. Magyarországon először 1997-ben került a fejlett nyugateurópai országokban évtizedekkel ezelőtti, akkor szinte elérhetetlennek tűnő, de ma már alsó küszöbértéknek tekintett 10% alá a csecsemőhalálozási arányszám. A fővárosban 1997-ben 10 ezrelék alatt volt az 1000 élve szülöttre jutó csecsemő- halottak száma. Az elmúlt években a csecsemőhalandóság folyamatosan csökkent: 2006-ban Budapesten csupán 5,1 % (86 csecsemő) volt. 5.3.5.4

A haláloki struktúra

A fővárosi lakosság 2007. évi halálozásának haláloki struktúrája nem különbözött lényegesen a magyar lakosságétól. A legtöbben a keringési rendszer betegségei és a rosszindulatú daganatok következtében haltak meg, majd a halálokok szerinti rangsorban az


85

emésztőrendszer betegségei következtek. Ezt követték a morbiditás, mortalitás külső okai és a légző rendszeri betegségek miatt bekövetkező halálesetek. A munkaképes korú népesség rendkívül magas halálozása (a korai halálozás) az egyének és a családok számára óriási veszteség, számos társadalmi-gazdasági tényezőt is kedvezőtlenül befolyásol, Szerepet játszik a hazai népesedési problémák hátterében. A férfiak közel 40 %-a, a nők közel 20 %-a halt meg 2007-ben 15-64 éves korában, és halálozásuk struktúrája lényegesen eltért az egész népességre (0-X éves korúakra) vonatkozó struktúrától. Ez azt jelenti, hogy a legtöbb férfi és nő 15 és 64 éves kora között már nem a keringési rendszeri betegségek, hanem a rosszindulatú daganatok miatt halt meg. 5.3.5.5

A vezető halálokok súlya a halálozásban

2007-ben az elmúlt évekhez hasonlóan a legtöbben a keringési rendszer betegségei és a daganatok következtében haltak meg. A vezető halálokok szerinti rangsorban az emésztőrendszer betegségei következtek, majd a morbiditás, mortalitás külső okai és a légző rendszer betegségei. A budapesti nők halálesteinek száma jóval meghaladta a férfiakét. Mindkét nem esetében azonos a vezető halálokok szerinti rangsor: 1. keringési rendszer betegségei, 2. daganatok, 3. emésztőrendszer betegségei, 4. külső okok, 5. légző rendszer betegségei. 5.3.5.6

Általános halandóság

Az ok specifikus halandósági elemzések tekintettel a közegészségügyi fontosságukra, elsősorban a korai 15-64 éves életszakaszon bekövetkezett halálozás elemzésére terjednek ki, de rendkívül fontos az összes halálok miatt bekövetkező, általános halálozás alakulásának ismerete is. Az összhalálozás tekintetében a nemzetközi és hazai adatoknak megfelelően csökkenő trendet találtunk mind a korai, mind az időskori halálozás esetében is. Ugyanakkor e csökkenő tendencia mellett a férfiak korai halálozása két- két és félszerese volt a nőkének, tehát a korai halálozás inkább a férfiakat sújtja. Ugyanígy az idősek esetében is jóval magasabb a férfiak halálozása minta nőké. A 65 év alatti népesség körében a halálozás jóval nagyobb mértékben sújtja a férfiakat, mint a nőket. Forrás: Közép-Magyarországi Regionális Népegészségügyi Jelentés 2009 ÁNTSZ A kerületben 1997. november 1-jétől működik gyermekjóléti szolgálat. 1998-tól a gyermekjóléti alapellátások működtetéséért, a bölcsődék üzemeltetésétől eltekintve a Pesterzsébeti Család- és Gyermekvédelmi Központ a felelős. Szolgáltatásai között megtalálható a gyermekjóléti szolgálat, gyermekek átmeneti otthona, helyettes szülői hálózat,


86

családi napközi, házi gyermekfelügyelet. Budapest tekintetében a gyermekjóléti alapellátások kiépítésében a XX. kerület élenjáró volt. A gyermekjóléti alapellátások egy része Budapest viszonylatában elsőként itt kezdett működni. Szociális foglalkoztató 3 helyen található, bedolgozói átlaglétszám 280-300 fő. Idősek klubja 5 helyen működik, összesen 140 főt látnak el. Szociális étkeztetésben 633 fő részesül, átmeneti gondozóház 20 fő részére létesült. A kerületben szociális otthon is található. Ø Ø Ø Ø Ø Ø Ø

Általános iskolai tanulók száma: 4.300 fő (2008/2009 tanév) Bölcsődei férőhely: 335 Egészségügyi ellátás színvonala: megfelelő Életmód kihatása az egészségi állapotra: jelentős Környezeti hatások befolyásai: észrevehetők Parlagfűvel benőtt területek nagysága: növekszik Genetikai, természeti, társadalmi, gazdasági tényezők: megfigyelhetők

Eredmények: Ø Környezetszépítő mozgalom a lakosság részére, Ø Környezetszépítő pályázat iskoláknak, óvodáknak; faültetési, cserjeültetési akciók, Ø Pesterzsébet Újság Zöld Hírek rovata, Ø Tavaszi takarítás akció; autómentes nap programjai, Ø Parlagfű elleni tevékenység, gyűjtési akciók, Ø Kerületközpontban autómentes övezet kialakítása, Ø Gyermekjóléti szolgálat működtetése, Ø Gyermekek átmeneti otthona, helyettes szülői hálózat, családi napközi, házi gyermekfelügyelet működtetése, Ø Szociális foglalkoztató, otthon, étkező, idősek klubja működtetése. Kerületi önkormányzati feladatok: Ø Pályázatos anyagi támogatás a Környezet és Természetvédelmi Alapból az egészségügyi ellátás színvonalának növelésére. Ø Egészségkárosító hatások visszaszorítása (közlekedési zajszint és emisszió csökkentése, egészségkárosító gyomnövények, egészségkárosító építőanyagok felhasználásának visszaszorítása). Ø Környezetegészségügyi célokra elkülönített pénzalap létrehozása. Ø Az iskolai (főként kerületi fenntartású intézmények) környezetvédelmi oktatása érdekében kifejtett koordináló, tanácsadó, tájékoztató tevékenység.


87

Ø A környezetbarát közlekedés megvalósításának segítése, autómentes napok szervezése, forgalomcsillapított övezetek létesítése, időszakos behajtáskorlátozások, forgalmisáv-visszaépítések. A különösen szennyező, elöregedett járművek kitiltása a legszennyezettebb levegőjű, nagy átmenő forgalmú, sűrű beépítésű központi területekről. Ø A parlagfűirtás folytatása, az erre vonatkozó hatósági és lakossági aktivitások támogatásának fenntartása. Ø Mindezen feladatok érdekében kifejtett koordináló, tanácsadó, tájékoztató tevékenység.

5.4. Önállóan kezelt hatótényezők 5.4.1.

Hulladékgazdálkodás

Az önkormányzatok hulladékgazdálkodással kapcsolatos feladatait, hulladékcsökkentési céljait a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény, a 110/2002. (XII. 12.) OGY határozatban kihirdetett, 2002. november 26-án elfogadott Országos Hulladékgazdálkodási Terv (OHT), a 15/2003. KvVM rendeletben kihirdetett Közép-Magyarországi Statisztikai Régió Hulladékgazdálkodási Terve, illetve Budapest Főváros Hulladékgazdálkodási Terve írja elő. A hulladékgazdálkodási tervezés fővárosi kompetencia, amelynek kidolgozásában és kétévente való felülvizsgálatában a kerületek is részt vesznek. A lakossági hulladék gyűjtése a Kerületben –csakúgy mint a Főváros teljes területén- a Fővárosi Önkormányzat feladata, amelyet a Fővárosi Közterület Fenntartó Zrt. lát el. A környezeti politika területén az önkormányzat helye, szerepe és feladatai az EU-ban különösen fontosak, hiszen érintett a környezet-politikai programok előkészítésében, végrehajtásában. Az önkormányzat döntéshozatali és jogalkotási hatáskörrel rendelkezik a hulladékgazdálkodásra vonatkozó szabályozásban. Az önkormányzati szakembereknek elengedhetetlenül szükségük lesz a vonatkozó közösségi jogszabályok kötelező hazai alkalmazásakor a hulladékgazdálkodással kapcsolatos feladatok, hatáskörök kijelölésében, az állampolgárok informálásában és a döntéshozatalba való bevonásában. Pesterzsébet Önkormányzata Középtávú Környezetvédelmi Programjának alapvető célkitűzése, hogy új indikátorok és adatbázisok alapján a XX. kerület Pesterzsébet


88

hulladékgazdálkodási stratégiájaként meghatározza azokat az aktuális feladatokat, melyek a kerület hulladékgazdálkodási tevékenységét segítik. Különösen megnyilvánul ez, a kerület környezetállapotának hulladékok okozta környezetterhelése csökkentése érdekében végzendő intézkedések és cselekvési programok kidolgozásában, aktualizálásában. Korunk nagy problémája a hulladékok mennyiségének hatalmas növekedése. Az élet minden területén állandóan keletkeznek olyan anyagok, amelyek adott helyen és időben hasznavehetetlenek. Többet termelünk, ezért a termelési folyamatokban óhatatlanul több melléktermék, selejt, hulladék keletkezik. A nagyobb fogyasztással együtt jár, hogy a lakosság egyre több maradékot, szemetet, csomagolóanyagot dob ki. Emellett gyors ütemben korszerűsítik a termelő berendezéseket, hamarabb selejteznek ki fizikailag még el nem használt gépeket, eszközöket. A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. Törvény értelmében a hulladékgazdálkodás célja az, hogy minél kevesebb hulladék keletkezzék, az elkerülhetetlenül keletkező hulladék minél nagyobb hányadát szelektív gyűjtés és átmeneti tárolás után anyagában hasznosítsák, a nem hasznosítható hulladékot pedig oly módon ártalmatlanítsák, hogy az a környezetet a lehető legkisebb mértékben terhelje. A hulladékgazdálkodás kerületi szinten elvégzendő feladatai közt tehát hangsúlyos szerepet kell, hogy kapjon a hulladékok keletkezésének csökkentésére irányuló iránymutatás, a forrásmegteremtő pályázati lehetőségek bemutatása, a helyes környezettudatos magatartás, valamint az iskolai környezetvédelmi–hulladékgazdálkodási oktatás érdekében kifejtett koordináló, tanácsadó, tájékoztató tevékenység. 5.4.1.1

Általános stratégiai helyzetértékelés

A hulladékgazdálkodás jelenlegi kerületi helyzetét vizsgálva megállapítható, hogy a hulladékkeletkezés 2006-ig nőtt, azóta stagnál. A szelektív gyűjtés a 2000-es 3 %-ról 2008-ra 5 %-ra, míg a komposztálás aránya 2000-hez képest 13 %-ra nőtt. A hasznosítás a 2000. évi 3 %-os arányához viszonyítva 2008-ra 20 % fölé emelkedett. A Rákospalotai hulladékégetőben égetésre, vagyis energetikai hasznosításra kerül a kerületben keletkező mennyiség kb. 60 % -a, míg a Pusztazámori kommunális lerakóban lerakásra kerül a keletkező mennyiség kb. 40 % -a. Pesterzsébeten 2008-ban 2238 tonna települési szilárd hulladék képződött, e mennyiségből 23,7 %-ot tettek ki a biológiailag lebomló komposztálható hulladékok. A veszélyes hulladékok mennyisége 2008-ban 14,8 tonna, míg az építési-bontási hulladékok mennyisége 1425 tonna volt. 2008-ban 1267 tonna ipari termelésből származó nem veszélyes hulladék Végleges elfogadott példány

89

képződött. Elsősorban a nagyobb ipari üzemekben keletkezik az ilyen típusú hulladékok 8590 %-a. A Pusztazámoron komposztált hulladék mennyisége 2008-ban 13000 t volt, ez Budapest teljes területéről begyűjtött komposztálható hulladékokra vonatkozó adat. A települési szilárd hulladékok mintegy 60 %-a származik a háztartásokból, míg 30 %-át az intézményekben, szolgáltatásokban és iparban keletkező, a háztartási hulladékhoz hasonló, azzal együtt kezelt hulladékok adják.


90

6. Ábra: A települési szilárd hulladék összetevői Pesterzsébeten 2008-ban nem oszt ályozhat ó éghet ő üveg nem oszt ályozhat ó nem éghet ő kis szemcsézetű hulladék 6,4

7,8

veszélyes hulladék

5,1 20,5

7,9

boiológiailag lebont hat ó 6,6

papír

0,9

3,8

kart on

4,4 kompozit

1,9 7,3 3,7

23,7 text il higiéniai műanyag fém

Forrás: FKF ZRt. Analitikai labor adatai Mintegy 2000 tonnára becsülhető a kerületben évente kezelt települési folyékony hulladékok mennyisége, amely a kerület létesítményeiből, elsősorban a lakosságtól kerül összegyűjtésre. A ténylegesen elszállított mennyiség 2008-ban 1956 t volt. Ma már nincs olyan jellemző közületi megrendelő a XX. kerületben, akitől kiemelkedően nagy mennyiséget kellene elszállítani. Az összegyűjtött folyékony hulladék leürítése és kezelése a következő helyeken történt: XXIII. kerületi Meddőhányó utcai koncentrált leeresztőhely (FCSM telephely), illetve a IX. kerületi Soroksári út – Kén utca sarkán található leeresztőhely. A 213/2001. (XI.14.) Korm. rendelet előírásai szerint a szippantott folyékony hulladékok leürítése csak szennyvíztisztító telep fogadó műtárgyba, vagy közcsatorna kijelölt aknájába engedélyezhető. Jelenleg a főváros Dél-Pesti szennyvíztisztítójában van engedélyezett folyékony hulladék fogadó kapacitás, ez a mennyiség a kerület számára elegendő.


91

14. Táblázat: A települési folyékony hulladék jelenlegi kezelési módja, kezelt mennyisége Kezelés módja

Kezelt mennyiség (t/ 2008 év)

Kezelőtelep üzemeltetője

FCSM Dél –Pesti Szennyvízkezelő telep

1956

Fővárosi Csatornázási Művek

Forrás: Fővárosi Csatornázási Művek A Pesterzsébeti folyékony hulladékot 38/1998 (VII. 16.) Főv. Kgy. rendelet alapján a konzorciumi tagok szállítják A keletkező szennyvíziszap az FCSM Dél-pesti szennyvíztisztító telepén présszűrőre kerül és az így kezelt víztelenített iszapot komposztálják, majd hulladéklerakón takaróanyagként, illetve régi, bezárt kommunális hulladéklerakók rekultivációjakor használják fel. Mezőgazdasági hasznosítása a jogszabályi előírások betartásával lehetséges, elsősorban talajjavításra, de a legkülönbözőbb környezetvédelmi célokra is. 15. Táblázat: Keletkezett elsődleges hulladékok Pesterzsébeten 2007-ben Nem veszélyes (kg)

Veszélyes (kg)

Összesen (kg)

02 - Mezőgazdasági, kertészeti, vízkultúrás termelésből, erdőgazdaságból, vadászatból, halászatból, élelmiszer előállításból és feldolgozásból származó hulladékok

95 037

0

95 037

03 - Fafeldolgozásból és falemez-, bútor, cellulóz rost szuszpenzió-, papír- és kartongyártásból származó hulladékok

26 300

0

26 300

05 - Kőolaj finomításából, földgáz tisztításából és kőszén pirolitikus kezeléséből származó hulladékok

0

2 201

2 201

08 - Bevonatok (festékek, lakkok és zománcok), ragasztók, tömítőanyagok és nyomdafestékek termeléséből, kiszereléséből, forgalmazásából és felhasználásából származó hulladékok

24

41 178

41 202

09 - Fényképészeti ipar hulladékai

750

1 138

1 888

Hulladék főcsoport


92

10 - Termikus gyártásfolyamatokból származó hulladékok

616 000

150

616 150

11 - Fémek és egyéb anyagok kémiai felületkezeléséből és bevonásából származó hulladékok; nemvas fémek hidrometallurgiai hulladékai

0

141 000

141 000

82 553

523 560

606 113

13 - Olajhulladékok és folyékony üzemanyagok hulladékai (kivéve az étolajokat, valamint a 05, 12 és 19 fejezetekben felsorolt hulladékokat)

0

84 132

84 132

14 - Szerves oldószer-, hűtőanyag- és hajtógáz hulladékok (kivéve 07 és 08)

0

316

316

15 - Hulladékká vált csomagolóanyagok; közelebbről nem meghatározott abszorbensek, törlőkendők, szűrőanyagok és védőruházat

480 874

114 878

595 752

16 - A jegyzékben közelebbről nem meghatározott hulladékok

61 009

9 041

70 050

17 - Építési és bontási hulladékok (beleértve a szennyezett területekről kitermelt földet is)

1 276 389

107 875

1 384 264

18 - Emberek, illetve állatok egészségügyi ellátásából és/vagy az azzal kapcsolatos kutatásból származó hulladékok (kivéve azokat a konyhai és éttermi hulladékokat, amelyek nem közvetlenül az egészségügyi ellátásból származnak)

0

48 931

48 931

19 - Hulladékkezelő létesítményekből, szennyvizeket keletkezésük telephelyén kívül kezelő szennyvíztisztítókból, illetve az ivóvíz és iparivíz szolgáltatásból származó hulladékok

399 300

16 030

415 330

20 - Települési hulladékok (háztartási hulladékok és az ezekhez hasonló, kereskedelmi, ipari és intézményi hulladékok), beleértve az elkülönítetten gyűjtött hulladékokat is

1 717 739

14 465

1 732 204

4 755 975

1 104 895

5 860 870

12 - Fémek, műanyagok alakításából, fizikai és mechanikai felületkezeléséből származó hulladékok

Összesen Forrás: KVVM OKIR


93

16. Táblázat: Előkezelt hulladékok Pesterzsébeten 2007-ben Nem veszélyes (kg)

Összesen (kg)

15 - Hulladékká vált csomagolóanyagok; közelebbről nem meghatározott abszorbensek, törlőkendők, szűrőanyagok és védőruházat

2 499 996

2 499 996

20 - Települési hulladékok (háztartási hulladékok és az ezekhez hasonló, kereskedelmi, ipari és intézményi hulladékok), beleértve az elkülönítetten gyűjtött hulladékokat is

2 499 990

2 499 990

Összesen

4 999 986

4 999 986

Nem veszélyes (kg)

Összesen (kg)

4 999 986

4 999 986

Hulladék főcsoport

Kezelés P0207 - Fizikai, kémiai kezelés - tömörítés, bálázás Forrás: KVVM OKIR

Nem terjedtek még el a korszerű hulladékszegény technológiák, a hulladékminimalizálás és hasznosítás mértéke nem megfelelő. Csekély mértékben használják a termelésben a különböző biotechnológiai módszereket, környezetbarát kisüzemi termelési technológiákat. A Fővárosi Közterületfenntartó Zrt.-vel történő együttműködés alapján, a kerületben keletkező szilárd hulladékok energetikai hasznosítása a Rákospalotai Égetőműben, míg ártalommentes elhelyezése az EU szabványoknak megfelelő, Pusztazámori Regionális Hulladékkezelő Központban történik. Eddig több mint 50 db lakossági szelektív hulladékgyűjtő sziget került kialakításra a kerületben, ezenkívül a lakótelepeken még külön papírgyűjtő edények is találhatók, összesen 17 db. További cél a hulladékgyűjtő szigetek számának növelése, elsősorban a családi házas területeken, ahol viszont az adottságok miatt nagyon nehéz további helyszínek kijelölése. A hosszú távú cél az, hogy kb. 400 méteres körben mindenki számára elérhető legyen egy szelektív hulladékgyűjtő sziget. Problémát jelent a lakossági szelektív hulladékgyűjtő szigetek üzemeltetésénél, hogy időszakonként előfordul a konténerek mellé történő illegális hulladéklerakás, aminek elszállítása sokszor késve történik meg, mivel a szelektált hulladékok elszállítását végző jármű ezeket nem viheti el, csak jelezheti az FKF Zrt. központjába. E probléma


94

megszüntetésére hatósági intézkedésre is sor kerülhet, szükség lehet az erre vonatkozó önkormányzati rendelet megalkotására, a hatóságok bevonásával. A legfontosabb cél, hogy ezek az illegális szemétlerakások megszűnjenek a konténerszigetek közelében. Ennek eszközei lehetnek a területőrzés, tiltó táblák, FKF Zrt. általi takarítás, karbantartás, felügyelet ösztönzése, lakossági felhívások, legális hulladék elhelyezési lehetőségek. Hatékony eszköz lehet továbbá a tervezett térfigyelő kamerarendszer felállítása, az illegális lerakások elleni önkormányzati rendelet megalkotása. Az illegális hulladéklerakás elleni lépések eredményeinek tudható be, hogy a szelektív hulladékgyűjtés kiegészítéseként a Duparec Kft. által kihelyezett közterületi papírgyűjtő edények változatlanul sikeresen üzemelnek. A sikeres önkormányzati intézkedéseknek köszönhetően csökkent az illegális lerakások száma. E feladatra külön céget vontak be, tevékenységük a területőrzés, megfigyelés, plakát és graffiti eltávolítás. 17. Táblázat: Begyűjtött hulladékok Pesterzsébeten 2007-ben Veszélyes (kg)

Nem veszélyes (kg)

Összesen (kg)

egyéb termelői

100 999

10 753 107

10 854 106

lakossági települési

10 043

5 086 332

5 096 375

termelői települési

80 987

175 919

256 906

Összesen

192 029

16 015 358

16 207 387

Hulladék eredete

Forrás: KVVM OKIR További jelentős probléma a kerületben a közutak, de főleg a vasútvonalak, vasúti pályatestek mellett felhalmozódó egyre jelentősebb mennyiségű illegális hulladék. A kerületi civil szervezetek, környezetvédő mozgalmak, iskolák, ipartestület, szociális és egyéb intézmények egy hulladékszedő akcióba történő bevonásával ezek nagy része összeszedhető lenne. Ennek az akciónak a megszervezése jelentős feladatot jelenthet az Önkormányzatnak. A kerület tervezi a Közhasznú Foglalkoztatóval történt egyeztetések alapján, zöldhulladékgyűjtő-járat heti működtetését a tavaszi és őszi időszakban. Ezeket a zöldhulladékokat a Fővárosi Közterületfenntartó Zrt. Pusztazámori telepén komposztálnák. Az energiaárak jelentős emelkedése miatt ismét előtérbe kerülhet a kerület családi házas lakóterületein a vegyes tüzelés. Ezzel is jelentős mennyiségű éghető frakció kerül ki a


95

települési szilárd hulladékból. Mindez hozzásegíti a kerületet, hogy 2011-ben a lerakásra kerülő mennyiség a jelenleginek 80 %-a, azaz 1897 t/év legyen. 18. Táblázat: Hasznosított hulladékok Pesterzsébeten 2007-ben Kezelés R4 - Fémek és fémvegyületek visszanyerése, újrafeldolgozása

Nem veszélyes (kg)

Összesen (kg)

178 174

178 174

Forrás: KVVM OKIR A veszélyes hulladékok szervezett, ellenőrzött gyűjtésével kapcsolatos intézkedés megtörtént a kerületben. A hulladékgazdálkodási rendszer tervezett fejlesztése között szerepel a veszélyes hulladékok gyűjtésére szolgáló közszolgáltató által szervezett begyűjtő-akció, a lomtalanítással egyidejűleg létrehozandó körzeti gyűjtőpontokon. Az FKF Zrt. 2008-ban a kerület területéről 6776 kg veszélyes hulladékok gyűjtött be. Évente kétszer, tavasszal és ősszel is megrendezésre kerül az Önkormányzat szervezésében a lakossági veszélyes-hulladék gyűjtési akció, amit a továbbiakban is terveznek. A beszállított hulladékok zöme festékhulladék, fáradt olaj, sütőolaj. Ennek oka, hogy egyre több más lehetőség is van a veszélyes hulladékok elhelyezésére pl. a gyógyszertárak, közintézmények, üzletek, benzinkutak, veszélyes hulladékgyűjtő udvarok. A 2008. során begyűjtött veszélyes hulladék mennyiség 4,4 tonna volt. Pesterzsébet Önkormányzatának az ÖKOMAT KHT-vel kötött megállapodása értelmében elektromos és elektronikai hulladékok gyűjtése is történik tavasszal és ősszel. A 2008. során begyűjtött elektronikai veszélyes hulladék mennyiség 5,2 tonna volt. A kerület tervez ezen kívül intézményi elektronikai hulladékgyűjtési akciót. Fontos a használt gumiabroncs gyűjtési akciót. Erre azért van szükség, mert ennek a hulladékfajtának az összegyűjtése nem megoldott a közszolgáltatás keretein belül. Az EURO-Novex Kft. az ÖkoGum Kht. beszállítója ingyen viszi el a kerületből ezt a hulladékfajtát is. 2008-ban közel 3 tonna gyűlt össze, a kerületből a lakosság által egyre nagyobb mennyiségű gumiabroncs kerül beszállításra. Az építési és bontási hulladékok fogadására a fővárosban több inert hulladéklerakó működik, ahol a beszállított építési és bontási hulladékokat törőgépekben kezelik és különböző frakciókként hasznosítják. A kerülethez közeli ilyen lerakó Csepelen található, ahol az inert hulladékokat fogadják, majd fizikai kezelés után újrahasznosítják a különböző frakciókat. Az


96

FKF Zrt XVIII. ker. Orgoványi úti lerakója megszűnése miatt már nem fogad ilyen jellegű hulladékokat. 19. Táblázat: Építési és bontási hulladékok Pesterzsébeten 2007-ben Kezelés 17 - Építési és bontási hulladékok (beleértve a szennyezett területekről kitermelt földet is)

Nem veszélyes (kg)

Összesen (kg)

178 174

178 174

Forrás: KVVM OKIR A kerület külterületein fellelhető illegális hulladéklerakások legnagyobb arányban a lakóingatlanok felújítása során keletkező építési és bontási törmelékekből és egyéb kommunális szemét lerakásából adódnak. E tevékenység visszaszorítására hatósági intézkedések végrehajtására is szükség lehet, illetve az előbbiekben már részletezett egyéb intézkedések foganatosítására. 20. Táblázat: Illegális hulladéklerakók Budapesten és Pest Megyében 2007-ben Régió

Város/Megye

Lerakók száma (db)

Felület (négyzetméter)

Mennyiség (t)

Budapest

50

687 322

169 307

Pest

93

999 667

498 954

Középmagyarországi Forrás: KVVM OKIR

Összefoglalva elmondható, hogy a Pesterzsébeten jelentkező hulladékproblémák megoldásához vezető, az eddigi gyakorlat szerinti további lépés a hulladékoknak az EU új hulladékos direktívája alapján történő kezelése, szállítása, elhelyezése. Ehhez szükséges az illegális hulladéklerakások hosszú távú felszámolása, a hulladékkeletkezés megelőzése, az újrahasználat (reuse) kihangsúlyozása, illetve a keletkező hulladékok folyamatos elszállítása, ártalmatlanítása a közszolgáltatóval történt egyeztetés és szerződés alapján. Pesterzsébethez legközelebbi hulladékudvarok FKF Rt. Lakossági Hulladékgyűjtő Udvara 1097 (IX) Budapest, Ecseri út 9. Tel: (1)280-6664, (1)312-5490, (1)318-1620 Nyitva: H-P: 10.00-18.00 Sz: 8.00-14.00 Befogad: Papírfajta: hullám, újság Fémfajta: fém italdoboz Műanyag: PET palack


97

Üveg: fehér, színes öblösüveg Veszélyes hulladék: szárazelem, háztartási készülékek, használt sütőzsiradék FKF Rt. Lakossági Hulladékgyűjtő Udvara 1106 (X) Budapest, Fehér köz 2. Tel: (1)260-9119, (1)312-5490, (1)318-1620 Nyitva: H-P: 10.00-18.00 Sz: 8.00-12.00 Befogad: Papírfajta:hullám, újság Fémfajta: fém italdoboz Műanyag: PET palack Üveg: fehér, színes, vegyes öblösüveg Veszélyes hulladék szárazelem, háztartási készülékek, használt sütőzsiradék Pesterzsébethez legközelebbi komposztüzem Főkert Rt. Komposztüzeme 1106 (X) Budapest, Keresztúri út 130. Tel: (1)3421-720; 1079 Bp., Dob u. 90. Nyitva: H-Cs: 7.00-15.00 P: 7.00-12.00 Befogad: Növényi eredetű komposztálható hulladék

5.4.1.2

Az egyes hulladékfajtákkal összefüggő teendők, hulladékgazdálkodási problémák

Elektronikai hulladékok Fel kell hívni a lakosok figyelmét arra, hogy az elektromos és elektronikai termékeket gyártó vagy forgalomba hozó cégek kötelesek a törvény által meghatározott mértékben visszagyűjteni és ártalmatlanítani az elektromos és elektronikus hulladékot (e-hulladék), továbbá a kereskedők új készülékek vásárlásakor kötelesek a tönkrement készülékeket visszavenni. A 264/2004 Kormányrendelet előírásai szerint a gyártók kötelezettsége 2005. augusztus 13-tól lépett érvénybe. Lejárt szavatosságú gyógyszerek Fel kell hívni a lakosok figyelmét arra, hogy 2005. december 1-től, a lejárt szavatosságú gyógyszereket a kerület összes gyógyszertárában visszaveszik. Veszélyes hulladék Továbbra is tájékoztatni kell a lakosságot, hogy a hulladékudvarban és szervezett akciók keretében térítésmentesen adhatják át veszélyes hulladékaikat.


98

Biológiailag lebomló hulladékok házi komposztálása Az Önkormányzat feladata a házi komposztálás minél szélesebb körű elterjesztése, ami népszerűsíthető a lakosság körében, felvilágosító anyagokkal, szervezett tanfolyamokkal, a komposztáló program beindításával. A települési szilárd hulladékok negyedrésze ugyanis kerti hulladékból és ételmaradékból áll, amelyet a keletkezési helyén kertes családi házakban sikeresen és olcsón hasznosítani lehet. A szerves anyagok otthoni hasznosítása csökkenti a hulladéklerakók szerves anyag terhelését, valamint javíthatja a talaj ill. növényzet tápanyag ellátottságát. Házi komposztáláskor az év folyamán a ház körül keletkező minden szerves hulladékot komposztálni kell. A komposztálásnak két megoldása lehetséges: siló-, és prizmakomposztálás. A komposztáláshoz szükséges siló láda, vagy tartálytárolók házilag fémből vagy fából könnyen elkészíthetők. Figyelni kell arra, hogy a tároló eszköz alulról és oldalról perforált legyen a levegőellátás biztosítása miatt. A tetejét takarni kell, nehogy túl sok csapadékot kapjon. A komposzttárolót árnyékos, jól megközelíthető helyre téve a keletkező szerves anyagokkal rétegesen kell feltölteni. Rétegezéskor a háztartásban keletkező szerves anyagokhoz (kivéve a főtt hús, hal, levesek, mártások) az összeaprított kerti hulladékokat adjuk hozzá, mégpedig úgy, hogy a finom anyagokat durva szerkezetűvel, a nedves anyagokat szárazzal, a zöld anyagokat barnával keverjük, a helyes szén- nitrogén arány (25:1) miatt. A prizmakomposztáláskor ugyanezen kevert anyagokat trapéz, vagy háromszög keresztmetszetű prizma komposztba rakjuk. Mindkét komposztáláskor, mikor a komposztáló tartály megtelik, illetve a komposzt prizma kész, 5-6 hetente a bennük lévő anyagokat át kell forgatni, így a komposzt 3 hónap alatt elkészül. Átforgatáskor a nedvességet ellenőrizni kell, szükség szerint pótolni, illetve száraz anyag hozzáadásával csökkenteni, hogy úgynevezett földnedves (40% nedvességtartalmú) állapotba kerüljön. Az önkormányzat feladatai e témakörben az alábbiak: Ø kerületi komposztáló program beindítása, Ø komposztáló tanfolyamok szervezése, Ø kisebb komposztáló területek kialakítása a nagyobb családi házas, kertes településrészeken, lakónegyedekben, Ø házi komposztáló berendezések anyagi támogatása, Ø tavaszi- őszi zöldhulladék elszállítási akciók szervezése. Roncsautók Pesterzsébeten is, ugyanúgy, ahogy az egész fővárosban, sok a közterületen elhagyott autó, amit az Önkormányzat elszállíttat abban az esetben, ha nincs érvényes forgalmi engedélye.


99

A gépjármű tulajdonosa köteles a forgalomból végleges kivonásra szánt gépjárművet egy regisztrált, hulladékhasznosítási engedéllyel rendelkező bontónak átadni, melytől bontási átvételi igazolást kap. Ezzel az igazolással kell megjelennie az okmányirodában a kivonás további ügyintézése érdekében. Szárazelem, akkumulátor A használt elemeket, akkumulátorokat 2005 szeptembere óta a lakosok térítésmentesen adhatják át a meghatározott gyűjtőpontokon, hulladékudvarokban. Erről „Az elemek és akkumulátorok hulladékainak visszavételéről” szóló 109/2005. (VI. 23.) Korm. rendelet rendelkezik. Eredmények: Ø Észrevehető lett az elhagyott hulladékok, az illegális lerakók számának csökkenése. Ø A közterületi hulladékgyűjtő edények számát korábban jelentősen megnövelték, de további bővítésre is szükség lenne. Még fontosabb a kutyaürülék gyűjtő edények számának növelése, ez a program elkezdődött az elmúlt években. Ø A kerületben a lakossági zöld hulladékok különgyűjtésére csak részben van lehetőség, lombzsákok megvásárlásával megindult a külön gyűjtés, de csak a kertvárosi részek esetében szállítják komposztálóra elkülönítetten ezt a hulladékfajtát. A rendszer további fejlesztésére szükség van. Ø A helyi lakossági veszélyes hulladékgyűjtési akciókat kibővítették külön elektronikai hulladékgyűjtési akcióval, illetve szerveztek lakossági gumiabroncsgyűjtést is. Ø A 2009-2010. közötti időszakban tervezik a begyűjtő akciók számának további növelését, esetlegesen további frakciók elkülönített időpontban történő gyűjtésének bevezetését. Ø Az illegális hulladékok közterületi visszaszorítása érdekében állandó járőrszolgálat szervezése, külön cég tevékenysége révén területőrzés, megfigyelés történt. Ennek köszönhetően jelentősen csökkent az így lerakott hulladékok mennyisége. Ø A közterületek kitakarítása mellett a Szociális Foglalkoztató szerződést kötött egy közterület tisztántartását, rongálásokat felügyelő céggel. Az illegális hulladék lerakóhelyek felszámolásával párhuzamosan a cég elkezdte az illegális falragaszok, kandeláberekre kihelyezett hirdetések felragasztásának megszüntetését. Ø Az illegális lerakások csökkentését továbbiakban is segítik a hulladék lerakását tiltó táblák. A Pesterzsébet Környezetvédelméért Közalapítvány szervezésében nevelési célzatú plakátok is megjelentek a lerakást tiltó táblák mellett. Ø Újabb szelektív gyűjtő szigetek létrehozása megtörtént. Ø Közterületi papírgyűjtő edények változatlanul sikeresen üzemelnek.


100

5.4.2.

Zajterhelés

5.4.2.1

Zaj- és rezgésvédelmi helyzet

A zaj-és rezgésforrások számának és az általuk kibocsátott zaj- és rezgés nagyságának növekedése, a lakossági panaszok számának emelkedése és a társadalom ezen problémák iránti nagyobb érdeklődése miatt a környezeti zaj-és rezgésvédelem a környezetvédelem szerves része lett. A településen belüli zajterhelés nagyságát a beépítési viszonyok, a zajforrás típusa, a zajforrás és a védendő homlokzat közötti távolság, a hangterjedést befolyásoló elemek stb. határozzák meg. A főváros egészének zajterhelésére vonatkozó legfrissebb adatokat a 2007 őszén elkészült zajtérkép szolgáltatja. Az adatok objektív értékeléséhez azonban fontos szem előtt tartani, hogy a stratégiai zajtérkép kizárólag a stratégiai tervezés szempontjait meghatározó zajforrásokat vette figyelembe, nem a tényleges zajhelyzet átfogó bemutatását tűzte ki céljául. Külön-külön kezelte az egyes zajforrás-csoportokat, a közúti, a vasúti és a légi közlekedést, valamint az üzemi zajforrásokat. Közlekedési eredetű zajforrások A zajhelyzetet általában a közlekedési eredetű zajjellemzők, valamint a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó zajhatások határozzák meg. A környezeti zajforrások közül a közlekedés és ezen belül is a közúti közlekedés okozza a legtöbb kellemetlenséget. Hazánkban a közúti közlekedés zavarásának aránya 50-55 %, a nagyvárosokban eléri a 60-65 %-ot. Különösen a főforgalmú utak településeken átvezető szakaszai mellett élőket éri nagy zajterhelés. Pesterzsébet területén zajvédelmi szempontból a legnagyobb problémát a nagyobb gyárak hiányában a közlekedési eredetű zajterhelés jelenti. Elsősorban az átmenő forgalmat lebonyolító főútvonalak – az M5 autópálya és az 51. számú főút bevezető szakasza, valamint a főváros fontos haránt irányú útvonala, a Határ út által közrefogott terület – mentén okoz problémát a környező lakosságnak. A legsúlyosabb probléma a Nagykőrösi út menti zaj. Az elmúlt évek során a Fővárosi Önkormányzat felmérettette a Nagykőrösi út menti zajszintet. A túllépés elkerülése érdekében passzív zajvédelmi megoldást (nyílászárók cseréje) alkalmazott, melynek következtében a XX. kerületben a Nagykőrösi úton, és a Kossuth utca, Mikszáth utca, Rákóczi és Révai utcák végén lecsökkentették a lakószobák belső terének zaját az előírt szintre. Ettől függetlenül a külső környezetben változatlanul nagy mértékű a határérték túllépés. A Budapest Főváros Stratégiai Zajtérképe szerint a határértékeket nappal és éjszakai időszakban akár 10 dB-lel is meghaladó terhelés kiküszöbölése érdekében a Fővárosi


101

Önkormányzat már engedélyes zajvédő fal tervekkel rendelkezik a Nagykőrösi út mindkét oldalára, a Határ út-Fiume u. közti területre. Sajnos a megépítéshez nem kezdtek hozzá forráshiány, ill a Norvég Alaphoz benyújtott sikertelen pályázat miatt. A Nagykőrösi út mellett most már a Határ út és a Helsinki út menti területekről is növekszik a panaszbejelentések száma, illetve az igény a zajvédelmi intézkedések iránt. A Helsinki út esetében a körülményeket figyelembe véve a védelem inkább passzív zajvédelemmel lenne biztosítható. A Határ út várható szerkezeti átalakítása kapcsán kellene gondoskodni a megfelelő zajvédelem biztosításáról. A Nagykőrösi úti probléma megoldása után ezeket a beruházásokat kell sürgetnünk a Fővárosi Önkormányzatnál. Megjegyzendő, hogy az utak mellett lévő többszintes lakóépületek esetében a zajárnyékoló fallal történő zajcsökkentés eleve nem is lehet eredményes a felső lakószinteken. A magasabban lévő védendő homlokzatok esetében csak a megnövelt hanggátlású nyílászárók beépítése jelenthet áthidaló megoldást. A közlekedés okozta zajproblémák megoldását segítheti, hogy elkészült Budapest stratégiai zajtérképe, ami azonban önmagában inkább a tervezési folyamatokat fogja elősegíteni. Az átmenő forgalom helyzete némiképp javult a kerületben, mert 2006. októberében bevezették a Határ út – Nagykőrösi út – Szentlőrinci út - Alsó Határ út – Helsinki út által határolt területen a 7,5 tonna megengedett legnagyobb össztömeg feletti járművek részére a behajtási korlátozást (teherforgalom korlátozás). A „Körvasút körút” (teherforgalmú elkerülő út) megépítése biztosíthatná az átmenő forgalom tényleges szigorítással való kiszűrését (új 2x2 sávos út, amely Üllői út – Határ út - Helsinki útról haladna Csepel felé). Ezért ennek mielőbbi megvalósulását szorgalmazni kell. Budapest Főváros területén a közúti közlekedés (a vonatkozó jogszabályi előírások szerint a forgalmi zajforrások közé értendők a HÉV-, villamos és felszín feletti metróvonalak is) zajtérképének elkészítésénél számításba vett zajforrások: Előd utca, Jókai Mór utca, Knézich utca, Kossuth Lajos utca, Mártírok útja, Nagysándor József utca, Szabadka utca, Temesvár utca, Török Flóris utca, Vágóhíd utca, Wesselényi utca, valamint a ráckevei HÉV vonal. A stratégiai küszöbértékeket a 280/2004 (X.20.) Kormány rendelet 9.§ (3) bekezdése írja elő, ami a közlekedési zajforrás esetén: Lden = 63 dB, Léjjel = 55 dB. A jelentősnek mondható – egyértelműen küszöbérték feletti sávba eső – egész napi zajterheléssel (Lden) érintett útszakaszok az 7. Ábrán feltüntetett nappali közúti zajterhelés szerint a következők:


102

Előd utca (Vágóhíd utca - Vörösmarty utca) Jókai Mór utca Knézich utca Kossuth Lajos utca Mártírok útja Nagysándor József utca (Török Flóris utca - Nagykőrösi utca) Szabadka utca Temesvár utca Török Flóris utca (Liliom utca - Előd utca) Vágóhíd utca Wesselényi utca (Török Flóris utca - Lázár utca)

65-70 dB 65-70 dB 65-70 dB 65-70 dB 65-70 dB 65-70 dB 65-70 dB 65-70 dB 65-70 dB 65-70 dB 65-70 dB

7. Ábra: Pesterzsébet közúti zajterhelése nappal

Forrás: http://terkep.budapest.hu/website/zajterkep_html/zaj_index1.html

Kedvezőnek ítélhető környezeti zajhelyzet adódott a stratégiai zajtérképek alapján a Wesselényi utca és Pacsirta telep területein.


103

A belső terület gépjármű forgalma miatt jelentős (10 dB feletti) határérték túllépéssel terheltek mind nappal (8. ábra), mind az éjszaka (9. ábra) folyamán a következő utak: Határ út, Helsinki út, Topánka utca, Kossuth Lajos utca, Nagysándor József utca, Temesvár utca, Mártírok utca, Jókai Mór utca-Lázár utca, Knézich utca - Virág Benedek utca - Köves út, Török Flóris utca és Baross utca - Vágóhíd utca. 8. Ábra: Pesterzsébet közúti konfliktus térképe nappal



104

9. Ábra: Pesterzsébet közúti konfliktus térképe éjjel

Forrás: http://terkep.budapest.hu/website/zajterkep_html/zaj_index1.html A fenti adatokból látható, hogy a főútvonalak mellett jelentős a zajterhelés, ami több órás tartósságot feltételezve már nehezen tolerálható. Néhány fontos útvonal és az autópályák bevezető szakaszai mellett a Lden zajterhelési szint 75 és 80 dB között van, azaz a terhelés a megengedhető értéknél 12-17 dB-el nagyobb (lásd 7. ábra). Tovább rontja Pesterzsébet zajterhelését, hogy az éjszakai és nappali zajszintek közötti különbség csak 4-7 dB, ami azt jelenti, hogy a terhelés az éjszakai időszakban sem esik jelentősen vissza (10. ábra). A felsorolt területeken a magas zajterhelés elsősorban a nagy forgalom és másodsorban a szűk beépítés következménye.


105

10. Ábra: Pesterzsébet közúti zajterhelése éjjel

Forrás: http://terkep.budapest.hu/website/zajterkep_html/zaj_index1.html A közutak burkolása területén jelentős előrelépés történt. A burkolatlan utak aránya a kerületben 2009. I. félévére 1 %-ra csökkent. A kerületi burkolt utak arányának alakulását a 80. oldalon lévő 12. táblázat mutatja be. Az elavult villamospályák is jelentős zajproblémát okozhatnak a környező lakosoknak. A tömegközlekedés 2004-2005 években elvégzett hatékony átszervezése miatt fontos változás, hogy a 30-as villamos pályája rövidült, már csak a Szabótelepig jár, csak az 52-es villamos közlekedik végig a Pacsirta telepig. Tekintettel arra, hogy számos panasz jött az utóbbi években a villamos zajosságára, rezgésére, a fenti intézkedés már önmagában is javított a környező lakások helyzetén. (Vörösmarty u.Előd u.-Török Flóris u - Ady E. utca). További javulást eredményezett a villamosok sebesség csökkentése, illetve a 20 óra után és munkaszüneti napokon bevezetett típuscsere, TW 6000, hannoveri típus jár ilyenkor az 52-es vonalán, melyek zajkibocsátása kisebb.


106

A fent megnevezett intézkedések azonban még korántsem mondhatóak kielégítőnek. Nagyon fontos a zajkibocsátás szempontjából a gördülési zaj csökkentése, ezért a pályatestek tervszerű, folyamatos karbantartása keretében különös figyelmet kell fordítani a folyamatos felületjavítás – síncsiszolás – elvégzésére. Ezen túlmenően folytatni kell/meg kell kezdeni a pályafelújításokat, illetve a meglévő járműpark korszerűsítését. A vasúti közlekedés esetén a 142 (Budapest-Kelebia) számú vasútvonal zajkibocsátásával számoltak a stratégia zajtérkép készítésénél, ami jelentősnek mondható (65-70 dB) zajterhelést jelent (11. és 12. ábra). Ezen vasútvonal környezete 10 dB feletti határérték túllépéssel terhelt mind nappal 13. ábra), mind az éjszaka (14. ábra) folyamán. A vasúti közlekedésből származó zajterhelés csökkentése a folyamatos pályakarbantartással (síncsiszolással), valamint zajvédő falak megépítésével enyhíthető a terhelt vonalak mentén. Hosszú távú feladatként a meglévő járműpark korszerűsítése nevezhető meg. 11. Ábra: Pesterzsébet vasúti zajterhelése nappal



107

12. Ábra: Pesterzsébet vasúti zajterhelése éjjel

Forrás: http://terkep.budapest.hu/website/zajterkep_html/zaj_index1.html 13. Ábra: Pesterzsébet vasúti konfliktus térképe nappal



108

14. Ábra: Pesterzsébet vasúti konfliktus térképe éjjel


Repülés eredetű zajforrások Új közlekedéssel összefüggő zajpanasz a repülőgépek közlekedésére vonatkozik. Tény, hogy a kerület felett elrepülő gépek száma mindenképpen növekedett a korábbiakhoz képest, aminek oka a felszálló pályák módosulása. Jelenleg igen közel halad a kerület határához egy új felszálló útvonal (a IX. kerületen illetve Csepelen átvezető), melyet a Nemzeti Közlekedési Hatóság Légiközlekedési Igazgatóság jelölt ki – egyéb új útvonalak mellett – más, eddig repülőgép forgalommal igen terhelt kerületek tehermentesítése érdekében. A pálya kijelölt vonalához képest lehetségesek kisebb-nagyobb eltérések, így fordulhat elő, hogy a kerület felett is több gép száll el, mint korábban. A tapasztalatok szerint azonban ez a probléma messze nem olyan súlyos gond, mint pl. Csepelen, ahol az új pályaszakasz miatt sokkal több repülőgép repül át. Természetesen azok az emberek, akik eddig szinte „repülőmentes” környezetben éltek, néhány gép elszállását is súlyos gondnak élhetik meg.


109

15. Ábra: Pesterzsébet repülési zajterhelése

Forrás: http://terkep.budapest.hu/website/zajterkep_html/zaj_index1.html Építési munkálatokból származó zaj A nagyobb építkezések esetében főleg nyáron előfordulnak panaszok. Tapasztalatok szerint inkább a hétvégi, a túl korai illetve az esetlegesen késői órákra elhúzódó építési munkákra vezethető vissza a panasz. Az építkezők zöme a sötétedés utánra elhúzódó munkákat eleve nem tartja kívánatosnak, inkább csak rendkívüli okok miatt fordul elő. A hétvégi és a túl korai munkakezdés által okozott problémák is hatékonyan orvosolhatók az építtetők odafigyelésével, megfelelő munkaszervezéssel. Üzemi létesítményekben folytatott tevékenységből származó zajforrások Zajvédelmi szempontból azok az ipari/üzemi zajforrások kritikusak, amelyek lakott területekbe beékelődve, vagy azok közelében helyezkednek el. Az ipari létesítmények zajkibocsátása az alkalmazott technológiától, a gépi berendezések zajosságától, állapotától, a telepítés módjától és az üzemeltetési körülményektől függ. A létesítmények zajkibocsátása időben sem állandó, a technológia változása, a berendezések elhasználódása következtében fellépő zajszint növekedés miatt a környezeti zajterhelés is változik. Általánosan azonban megállapítható, hogy az ipari tevékenység előrehaladásával a zajszint növekszik.


110

A XX. kerület iparterületei legnagyobb részben a Helsinki út mellett helyezkednek el. Ezek elsősorban a korábbi időszakból „itt maradt” elaprózódott telephelyek, létesítmények. Ezen kívül kisebb jelentőségű üzemek szétszórtan működnek a kerületben, általában a lakóterületbe ágyazottan. A környezetükre zavaró hatású üzemeket elsősorban a Helsinki út mellett találjuk. Itt keverednek a különböző funkciójú terület-felhasználások. 16. Ábra: Pesterzsébet üzemi eredetű zajterhelése nappal

Forrás: http://terkep.budapest.hu/website/zajterkep_html/zaj_index1.html Egyéb zajforrások Az egyéb zajforrások kategóriába a szabadtéri, kulturális és sportlétesítmények, valamint a szolgáltatási tevékenységek (pl.: éttermek) sorolhatók, de jelentős zajterhelést jelenthetnek a reklámtevékenységek és a légkondicionáló berendezések is. Az 1991. évi XX. törvény a szolgáltatási tevékenységek felügyeletét az önkormányzatok (polgármester) hatáskörébe utalta. A XX. kerületben a legtöbb zajpanaszt a szórakozóhelyek, kocsmák közönségzaja és zeneszolgáltatása, valamint az alkoholt árusító üzletek körüli éjszakai zajongás okozza


111

különösen nyáron, éjszaka is üzemelő létesítmények esetében. A problémát kívánta orvosolni az Önkormányzat a 27/2009. (VII. 13.) Ök. Rendelet megalkotásával, amelyben az alkohol tartalmú italokat is forgalmazó vendéglátó és kereskedelmi tevékenységet folytató üzletek éjszakai nyitvatartási rendjét szabályozta. A rendelet szerint 22-05 óra között nem tarthatnak nyitva az alkohol tartalmú italt is forgalmazó egységek a melegkonyhás vendéglátó helyek, a hipermarketek, a bevásárlóközpontok üzletei, a benzinkutak üzletei valamint a lakásoktól 100 m-nél távolabb lévő üzletek, vendéglátó helyek kivételével. Rezgésterhelés A kerület területén a rezgés okozta terhelésre vonatkozóan nincsenek adatok, de valószínűsíthető, hogy a forgalmasabb közutak és vasútvonalak mentén lévő lakóházakban mérhető, esetlegesen számottevő nagyságú rezgések jelentkezhetnek. A legnagyobb szintű rezgések ott prognosztizálhatók, ahol a közeli közlekedési útvonalak minősége a legkritikusabb (burkolati hibák, kátyúk, dilatációk, vasúti váltók, sínillesztési hibák, stb.). Eredmények Ø passzív zajvédelem (nyílászárók cseréje) a Nagykőrösi úton, a Kossuth utcán, a Mikszáth utcán, a Rákóczi utcán és Révai utcán található lakások esetében, Ø behajtási korlátozás 7,5 t feletti össztömegű gépjárművek részére, Ø közutak szinte teljes burkoltsága, Ø 30-as villamos pályájának rövidítése, Ø villamosok sebességének csökkentése, típuscsere.

5.4.3.

Környezeti tudatformálás

A környezetvédelmi törvény fő célkitűzésként az ember és környezete harmonikus kapcsolatának kialakítását, a környezet elemeinek és folyamatainak védelmét és a fenntartható fejlődés környezeti feltételeinek biztosítását fogalmazza meg. A törvény szerint minden állampolgárnak joga van a környezeti ismeretek megszerzésére és ismereteinek fejlesztésére. A nevelés állami és önkormányzati feladat.

A környezetvédelemben felmerülő problémák jelentős része vezethető vissza arra a tényre, hogy Magyarországon nem megfelelő szintű a környezeti tudatosság foka. A lakosság ismeretei a környezetről, a környezetvédelemről, annak megóvásáról hiányosak, és többnyire nem megfelelő színvonalúak. A tudatosság erősítésében kiemelkedő szerepe van az Önkormányzat által fenntartott közoktatási, oktatási és kulturális intézményekben folyó tevékenységeknek.


112

A környezetünk tisztelete, ismerete, védelme nem magától értendő viselkedési forma. A nevelést már a gyermekkorban, a családban el kell kezdeni. A családdal közösen eltöltött programok megismertetik a környezet, a természet szépségét és jóságát, megőrzésének lehetőségeit. A környezeti szemléletformálás annál nagyobb hatékonyságú, minél fiatalabb korban kezdik el. A környezeti nevelés az ismeretközlésen túl az egész személyiség átformálását is jelenti. Az életmód, életforma alapvető megváltozatásához a szakmai ismereteken túl érzelmi beállítottságra is szükség van, ezért a lehetséges megoldásokra vonatkozó technikai ismereteket is ki kell egészíteni személyiségi motivációkkal. Az óvodákban az alapismeretek, míg az általános iskolákban különböző tantárgyakhoz kötve már magasabb szintű környezeti ismeretek elsajátítására kell lehetőséget adni. Közép- és felsőfokú oktatási intézmények a tudás megfelelő átadásával, a fiatalok magukkal hozott környezetszeretetével környezettudatos ifjúságot képezhetnek. Fontos szerepet kell szánni a pozitív példák gyakorlati bemutatására, a környezet megőrzése és a fenntarthatóság biztosítása érdekében. A környezeti szemléletformálás és nevelés kritikus szerepet játszik a jövő megalapozásában. A környezeti fejlődés és tudatformálás megalapozását a mai, pályaválasztás előtt álló fiataloknál kell elkezdeni. Annyi idő már nincs, hogy megvárjuk egy teljesen új generáció döntéshozókká való felnövekedését. A végső, hosszú távú megoldásnál elsősorban a kulturált családok kezében van a döntés. Ezután szükséges még a társadalom, az oktatási intézmények további segítő nevelő, környezeti tudatosságot hangsúlyozó szerepe. A tudatos környezeti fejlődés menete csak megfelelő neveléssel terelhető fenntartható irányba. A változások, a nevelési rendszer környezettudatossá tételében leginkább az oktatási intézményeknek kell döntő szerepet felvállalniuk. Azonban hangsúlyozni szeretnénk, hogy nem elhanyagolható az Önkormányzatok szerepvállalása sem. Ismeretterjesztő kiadványok, előadások, a média az idősebbek tapasztalata, példamutatása együttesen alakíthatja a környezettudatos magatartást. A társadalmi tudatformálás egyrészt az iskoláskorúakat, másrészt a kerület felnőtt korú népességet célozza és a civil társadalom érdekérvényesítő képességét erősítheti a környezetvédelmi kérdésekben. A környezettudatosság javítása Pesterzsébet Önkormányzata által fenntartott intézményekben például szolgálhat a kerületi lakosság, az intézmények


113

számára. Sajnálatos, hogy a környezeti tudatosság szinte teljes mértékben hiányzik az emberekből. A környezettudatos magatartás terjedésének meghatározó akadálya legfőképpen a környezetvédelmi alapismeretek hiánya. Nagy szerepe van ezen hiányok pótlásának elősegítésében Pesterzsébet önkormányzatának, a településszépítő egyesületeknek, illetve egyéb környezet- és természetvédő civil szerveződéseknek. Folyamatosan működik a Pesterzsébet Újság Zöld Hírek rovata, ami a környezetvédelemmel, zöldfelületekkel kapcsolatos hírek, felhívások, ismeretterjesztés alapvető színtere. Segítséget nyújt abban is, hogy a lakosságot folyamatosan tájékoztatni lehessen a kerület környezeti állapotáról. További eszköz környezetvédelmi versenyek meghirdetése. Örvendetes módon egyre több kerületi intézmény építi be a környezeti nevelést tanterveibe, a mindennapi gyakorlatba. A környezetvédelmi felhívásokra, versenyekre sokan jelentkeznek, ezen kívül az intézmények saját szervezésű környezetvédelmi programok sorozatát is felvállalják. A 2006-ban megszűnt a Környezetvédelmi Bizottság jogutódja a Közbiztonsági és Környezetvédelmi Bizottság folytatja a megkezdett versenyeket, akciókat. A környezeti nevelést az elmúlt időszakokban több kerületi alapítvány, civil szervezet („Szebb Gyermekévekért Alapítvány”, Pad Oktatási Intézményeket Támogató- és Környezetvédelmi Alapítvány, Pesterzsébeti Zöldek Társasága) is segítette, szemétszedő akciókat és parlagfűgyűjtés szervezve, ezek azonban az idők folyamán aktivitásukat vesztették vagy megszűntek. Jelenleg nincs olyan szervezet a kerületben, amely aktívan az önkormányzattal együttműködne a környezetvédelem érdekében. A további környezetvédelmi fejlődés nem képzelhető el csak az önkormányzat eszközeivel, szoros együttműködés szükséges minden környezetvédelmi egyesülettel, alapítvánnyal és a lakossággal is a megfelelő tájékoztatás és véleménycsere érdekében. Eredmények: Ø Pesterzsébet Újság Zöld Hírek rovata Ø Környezetszépítő mozgalom a lakosság részére Ø Madarak, fák napi környezetszépítő pályázat iskoláknak, óvodáknak Ø Faültetési, cserjeültetési akciók Ø „Mentsük meg a Kiserdőt!” tavaszi takarítás akció Ø Autómentes nap programjai Ø Környezetvédelmi Alapból pályázatok, támogatási lehetőségek Ø Kerületi intézmények környezeti nevelést tartalmazó tantervei Ø Ismeretterjesztő, tudatformáló kiadványok megjelentetése


114

5.4.4.

Környezetbiztonság

A főváros területén potenciális veszélyforrások találhatók, amelyeknél kialakulhat olyan esemény, ami a rendkívüli környezetveszélyeztetés fogalomkörébe tartozhat. A környezetveszélyeztetés nagyságától, kiterjedésétől és hatásától függően a beavatkozási szintek különböző mélységét kívánja meg. 1. Országos intézkedések szükségesek regionális hatásokat produkáló esemény természeti katasztrófa esetén. 2. Fővárosi intézkedések szükségesek Budapest egészére kiterjedő hatású esemény bekövetkeztekor. 3. A kerület hatókörébe tartozó esemény megtörténtekor a kerületnek kell lehetőségeihez mérten a bajt elhárítani. Szükség lehet a főváros segítségére ilyen esetekben is, ha a feladat meghaladja a kerület lehetőségeit, vagy ha egy esemény pl. két kerület határán történik, vagy ha a kerületben lezajlott esemény fővárosi érdekeket veszélyeztet. A gyakorlatban három típusú környezeti veszélyeztető eseménnyel lehet számolni: 1. A levegő szennyezettségének megemelkedése miatt kialakuló havária, a füstköd- vagy szmogriadó. 2. Ipari eredetű tevékenységből eredő katasztrófa. 3. Közlekedésből, szállításból eredő balesetek. A kerület, adottságai miatt nem szembesül árvíz, belvíz elleni védekezés feladatával, illetve a földrengésekre való felkészülés sem kiemelt feladat. A legfontosabb veszélyhelyzetek a kerületben a veszélyes anyagok szállítása miatt következhetnek be, valamint a környező kerületek ipari jellegű létesítményei miatt adódhatnak problémák. A váratlan üzemi balesetek okozta károk elhárításában az adott ipari üzemek saját terveinek van nagy szerepe. Pesterzsébeten gyakorlatilag nagyobb, részletes intézkedési terv kidolgozását indokló tevékenység nincs. Potenciális veszélyt jelentenek a IX. kerület üzemei, főként a levegő szennyezést okozó haváriaeseményekben. Részletesen az ezzel kapcsolatos problémákat bemutatjuk a levegő állapotát bemutató 5.1.1. sz. fejezetben. A haváriaesemények megakadályozására nincs a kerületnek ebben az esetben kompetenciája, csak a lakosságot tudja felkészíteni a Polgári Védelem segítségével.


115

5.4.4.1

Szmogriadó

Budapesten az ún. szmogriadót a főpolgármester rendeli el és - a mérési eredményektől függően - szünteti meg a Budapest Főváros szmogriadó-tervérôl szóló 69/2008. (XII. 10.) Föv.önkormányzati rendelet alapján. A szmogriadó-terv célja, hogy meghatározza a környezetveszélyeztetést okozó légszennyezettség kialakulása esetén az emberi élet és egészség megóvása érdekében szükséges intézkedéseket, azok elrendelésének és végrehajtásának szabályait. A szmogriadó fokozatát és az adott fokozathoz a rendeletben meghatározott intézkedéseket a főpolgármester rendeli el és szünteti meg. A szmogriadó fokozatai: Ø tájékoztatási fokozat: amelyben a légszennyezettségi szint rövid idejű hatása veszélyt jelent a lakosság különösen érzékeny (gyermek, időskorú, beteg) csoportjaira, elrendelésével együtt azonnali és megfelelő tájékoztatást kell adni; Ø riasztási fokozat: amelyben a légszennyezettségi szint rövid idejű hatása veszélyt jelent a teljes lakosságra, elrendelésével együtt azonnali korlátozó intézkedéseket kell elrendelni. 5.4.4.2

Ipari tevékenységek

A gazdaság átalakulásával, illetve Soroksár leválásával kerületünkben több iparvállalat megszűnt vagy a XXIII. kerület területére került az elmúlt években. Az új gazdasági struktúra jellemzően a szolgáltatás irányába mozdult el, így a haváriát okozó események bekövetkezésének valószínűsége is csökkent. Az egész kerületünket katasztrófával fenyegető ipari üzem nincs, de több technológiában veszélyes, vegyi anyagot alkalmazó cég tevékenykedik a kerületben, illetve a közvetlenül szomszédos kerületekben. Az ilyen jellegű üzemeknek - gyakorlatilag - rendelkezniük kell a gyár sajátosságait is figyelembe vevő elhárítási tervvel, a kárelhárítást segítő speciális, műszaki felszereltséggel és mentesítő-közömbösítő anyagokkal. A szomszédos IX. kerületben található Vegyiművek ellen csődeljárás folyik, várható utódja a Finomvegyszergyár lesz. Az elmúlt években a telephelyen a Kerület Védelmi Bizottsága üzembejárásokat hajtott végre, tájékozódtak az üzemben folyó munkákról és a biztonsági rendszerek állapotáról. Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság meghatározott időközönként ellenőrzi a gazdálkodó szervezet telephelyén tárolt anyagokat, a munkafolyamatok során az alkalmazott technológiát és a biztonsági rendszerek működőképességének állapotát. A kerületnek a rendkívüli környezeti veszélyeztetésre történő felkészülés során: Ø fel kell mérnie a legveszélyesebbnek ítélt üzemeket és technológiákat a kerületben. E felmérést rendszeres időközönként aktualizálnia szükséges; Ø az előfordulható balesetekre ki kell dolgozni a részletes cselekvési programot, a beavatkozás lehetséges módszereit, amely pontosan meghatározná a bevonandó


116

szervezetek körét, ezek értesítésének mikéntjét, a feladataikat, valamint a kárelhárítási költségek viselőit, fedezeteit; Ø ehhez átfogó rendeletet kell kidolgozni; Ø természetesen a környezetszennyezések „határokat nem tisztelő” jellege miatt, fontos lenne a szomszédos kerületekkel a folyamatos kapcsolattartás e téren és közös akciótervek kidolgozása. 5.4.4.3

Veszélyes anyagok szállítása során bekövetkező balesetek

Kiemelt jelentőségű a különböző veszélyes anyagok város közútjain és vasútvonalain történő szállítása, melyek potenciális katasztrófaveszélyt jelentenek. A XX. kerület határán éppen ilyen nagy átmenő forgalmat lebonyolító utak találhatóak, amelyeken veszélyes hulladékok szállítása is folyik. A veszélyes áruk és veszélyes hulladékok közúti szállítását az ADR, a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás szabályozza, amelyhez hazánk is csatlakozott. A közlekedési balesetekből adódó katasztrófahelyzetek kezeléséhez, megszűntetéséhez szükség lenne az érintettek bevonásával (KHVM, BM, tűzoltóság, KTM) részletes cselekvési program kidolgozására, amelyben rögzíteni kell a közreműködők feladatait, valamint a kárelhárítási költségek viselőit. Ugyanakkor meg kell határozni azokat a kárelhárító eszközöket, amelyek korszerűsítése, cseréje elengedhetetlen, és ehhez az érintett szervezeteknek létre kellene hozni egy közös pénzügyi alapot.


117

6. Helyzetértékelés (SWOT elemzés)

ÁLTALÁNOS Erősségek

Gyengeségek

o Kedvező földrajzi elhelyezkedés o Központi Régió az ország legdinamikusabban fejlődő térsége o Viszonylag változatos természeti adottságok o Gazdaságilag aktív népesség és a foglakoztatás aránya viszonylag magas o Kedvező közlekedési kapcsolatok o Egészséges és esztétikus környezet iránti igény

o A szuburbanizációs folyamat kedvezőtlen környezeti hatásokat generál o A kerület határán átnyúló kedvezőtlen környezeti hatások (légszennyezés, felszíni és felszín alatti vizek terhelése) o Kedvezőtlen a Főváros és kerületek közötti forrásmegosztás

Lehetőségek

Veszélyek

o Fenntartható fejlődés feltételeinek kiépülése o Finanszírozási lehetőségek bővülése o Környezettudatosság erősödése o A nyilvánosság és társadalmi részvétel erősödése környezetvédelmi kérdésekben

o A gazdasági fejlődés hátrányai csapódnak le a kerületben (ipartelepítés, átmenő közlekedés, környezetterhelő gazdasági tevékenységek, stb.) o A fővárosi kerületek között a verseny erősödik az együttműködés rovására


118

LEVEGŐVÉDELEM Erősségek

Gyengeségek

o 2007. október 30-tól határérték feletti kibocsátású pontforrás nem üzemeltethető o Viszonylag alacsony ipari eredetű kibocsátások o Mezőgazdasági eredetű légszennyezés elhanyagolható o Szilárd burkolat ellátottság majdnem 100%-os

o Jelentős helyi és különösen az átmenő közúti forgalom o Avarégetésből eredő légszennyezés o Lakossági fűtésből eredő légszennyezés o Környező kerületekből eredő ipari légszennyezés

Lehetőségek

Veszélyek

o Kerékpárút hálózat fejlesztése és a kerékpár használatának elősegítése o Közösségi közlekedés fejlesztése, használatának támogatása o Szigorodó környezetvédelmi előírások o Közlekedésszervezés

o Közúti forgalom növekedése, elsősorban az agglomerációból o A vegyes tüzelésű fűtőrendszerek térhódítása a lakásokban o Háztartási hulladék tüzelés fennmaradása, növekedése o Avarégetés fennmaradása, növekedése


119

VÍZ- ÉS TALAJVÉDELEM

Erősségek

Gyengeségek

o Kedvező vízellátási helyzete o Kiépített ivóvíz- és csatornahálózat o Szennyvíz-elvezetésre és tisztításra jelentős Uniós források állnak rendelkezésre

o Felső talajvízrétegek elszennyeződtek o Érzékeny és fokozottan érzékeny vízbázisok jelenléte o Még mindig vannak szennyvíz-csatornára nem csatlakoztatott lakások

Lehetőségek

Veszélyek

o Víztakarékos technológiák térhódítása o Dél-pesti szennyvíztisztító tisztított szennyvizének Dunába való átvezetése csökkenti az RSD terhelését o RSD tisztító kotrás (egyedi természeti értékek megőrzése) o Jódós-sós gyógyvíz, gyógyfürdő

o Forráshiány gátolja a vízminőség-védelmi korszerűsítési beruházásokat o A gazdasági helyzet romlása miatt a közcsatornára kötéseket nem lehet tovább ösztönözni-romlik a talaj állapota


120

ENERGIAHATÉKONYSÁG ÉS MEGÚJULÓ ENERGIÁFORRÁSOK

Erősségek

Gyengeségek

o Kedvező természeti adottságok a geotermikus és napenergia felhasználására o Jelentős önkormányzati intézményállomány o Fogyasztók közelsége több lehetséges műszaki megoldást tesz lehetővé

o Alacsony a megújuló energiaforrások részesedése az energiatermelésben o A geotermikus energiakutatás rendkívül költségigényes o Hiányoznak az energiahatékonysággal és megújuló energiával kapcsolatos felmérések, műszaki és finanszírozási modellek

Lehetőségek

Veszélyek

o Kedvező makropolitikai környezet o Nem alakul ki megfelelő együttműködés o A megújuló energia növekvő versenyaz érintett partnerek között képessége o Sajáterő hiányában az innovációo A „zöldáram” előállítás támogatott marad intenzív technológiák nem tudnak teret o Jelentős finanszírozás (támogatás és hódítani pénzpiaci) várható


121

TERMÉSZETI ÉS ÉPÍTETT KÖRNYEZETI ÉRTÉKEK, ZÖLDTERÜLET GAZDÁLKODÁS

Erősségek

Gyengeségek

o RSD kerületi szakasza sportolási és rekreációs igényeket elégít ki o Jégcsarnok és Uszoda Gubacson o Civil szféra mozgósíthatósága

o Elhanyagolt zöldterületek, illegális hulladéklerakás o A kerület idegenforgalmi jelentősége kicsi, néhány kiemelt területre koncentrál o Gyenge együttműködési hálók o Korlátozott kerületi kompetenciák

Lehetőségek

Veszélyek

o A fenntartható fejlődés rendszerszerű biztosítása o Kiserdő területe potenciális rekreációs, sportcélokat (kerékpározás, lovaglás) is kielégítő terület lehetne. o RSD kerületi szakaszának további fejlesztése a kerületi csónakház-telep felújításával o Jódós-sós gyógyvíz, gyógyfürdő

o A környezetvédelmi szempontokat a gazdasági érdekek háttérbe szorítják o A forráshiány tartóssá válik o Tovább romlik a természeti értékek, területek állapota.


122

KÖZLEKEDÉS

Erősségek

Gyengeségek

o Főbb útvonalak a kerület határán vannak o Szilárd burkolat ellátottság majdnem 100%-os o Tempo 30 övezetek kialakításának tervei o 7,5 t gépjárművek korlátozása o Gyalogosforgalom nagyrészt megoldott

o o o o

Lehetőségek

Veszélyek

o Kerékpárút hálózat fejlesztése és a kerékpár használatának elősegítése o Közösségi közlekedés fejlesztése, átszervezése, használatának támogatása o Közlekedésszervezési megoldások o Tempo 30 övezetek kialakításának folytatása o Sétálóutcák kialakítása

o Közúti forgalom további növekedése o Útburkolatok minőségének romlása


Jelentős közúti forgalom „Ingázás” az agglomerációs településekről Kevés kerékpárút Kerékpárutak összeköttetése nem megoldott o Közösségi közlekedés fejletlensége o Útburkolat javítások mértéke nem megfelelő

123

KÖRNYEZET-EGÉSZSÉGÜGY

Erősségek

Gyengeségek

o Kielégítő háziorvosi szolgálat o Nagy a zöldterületek aránya o A parlagfűvel borított területek aránya csökken. o Egészséges ivóvíz a kerületben o Viszonylag alacsony az egyedül maradt időskorúak aránya

o Magas halálozási arány az emésztőszervi betegségeknél o Környezeti klímaterhelés, káros kipufogógáz szennyezés a közlekedésből a főutak mentén o Zajterhelés a közlekedésből a főutak mentén

Lehetőségek

Veszélyek

o Fejleszthető zöldterületek o A munkanélküliek 30 %-a a 25-35 éves o Csendes kertvárosi övezetek korosztályból tevődik ki o A csecsemőhalandóság folyamatosan o népesség természetes fogyása csökkent o gazdaság visszaesésével nő a o Jó az egészségügyi intézményi ellátottság szegényedő családok száma, akik kieshetnek az egészségügyi ellátásból


124

TELEPÜLÉSI KÖRNYEZET TISZTASÁGA, HULLADÉKGAZDÁLKODÁS

Erősségek

Gyengeségek

o A környezettudatosság hulladékgazdálkodás területén érzékelhető a legerősebben o Kezdeményezések vannak a szelektív hulladékgyűjtés továbbfejlesztésére, kiterjesztésére o Önkormányzati akarat a hulladék gyűjtéssel kapcsolatos problémák megoldására o Civil mozgalmak aktivitása a közterületek tisztántartására, akciók szervezésére

o o

Lehetőségek

Veszélyek

o Átvételi árak csökkenése o Kedvező szabályozási környezet a hulladékok hasznosítására o További előrelépés egyes hulladékok rendszerszerű visszagyűjtésében o Biológia hulladék hasznosítása a lakosság által o A lakosság és civil mozgalmak bekapcsolhatósága hulladék-gyűjtő rendszerekbe, mozgalmakba o A hasznosítható és újrahasználható hulladékok mennyiségének növekedése

o


A hasznosított hulladék arány alacsony Még mindig sok az illegális hulladéklerakás o Korlátozott kerületi kompetenciák o Nincs lakossági hulladékudvar o Hiányoznak az illegális hulladéklerakás visszaszorítására alkalmazható hatósági intézkedések, egyéb jogszabályi lehetőségek

o o o o

Romló gazdasági helyzet miatt növekszik az illegális hulladéklerakás Illegális lakossági hulladékégetés a kazánokban rontja a levegő minőségét Állandóan változó és bővülő hulladékgazdálkodási szabályozások Hulladéktermelők kötelezettségeinek növekedése Újabb és újabb kihívások a hulladékgazdálkodásban

125

ZAJTERHELÉS

Erősségek

Gyengeségek

o Ipari zajkibocsátás szabályozott, o Főbb útvonalak zajterhelése minimális o Zajterhelés elleni védelem nem o A főbb útvonalak melletti területeken mindenhol megoldott kívül a zajhatás minimális o Útburkolat javítások ütemezése o Vasúti, légi eredetű zajterhelés minimális o Szinte 100%-ban burkolt közutak o Közösségi közlekedés szervezés (villamos forgalom) o Behajtási korlátozás 7,5 t feletti gépjárművekre

Lehetőségek o o o o o

Zajvédő létesítmények építése Kerékpárút hálózat fejlesztése Közösségi közlekedés fejlesztése Szigorodó zajvédelmi előírások Útburkolatok karbantartása


Veszélyek o Közúti forgalom növekedése o Légúti forgalom növekedése o Vasúti forgalom növekedése

126

KÖRNYEZETBIZTONSÁG

Erősségek

Gyengeségek

o Nincsenek potenciális veszélyforrások a kerületben o Nincsen sok szennyezést kibocsátó nagyüzem Pesterzsébeten o Árvízi károkkal nem kell számolni

o

Lehetőségek

Veszélyek

o A gazdasági struktúra változása csökkentette a havária események előfordulási lehetőségeit o Nagy kiterjedésű hatásterületű, váratlan üzemi balesettel nem kell számolni a kerületben

o


Belvíz, csapadékvíz elvezetés egyes területeken nem megfelelő o Előfordulhatnak a veszélyes anyagok szállítása miatti vészhelyzetek

Szomszéd kerületek potenciális nagyüzemi veszélyforrásai o Nem alakul ki megfelelő együttműködés az érintett kerületek között o Nincs kerületi kompetencia az esetleges haváriát előidéző veszélyforrások felett

127

7. Stratégiai fejezet 7.1. Stratégia program: Egészséges települési környezet Az egészséges települési környezetet alapvetően befolyásolja a levegő minősége, szennyezettségi állapota. A légszennyezés fő forrásai a kerületben a közlekedés, az ipari légszennyezők, valamint a lakosság, illetve a települési intézmények fűtéséből eredő kibocsátás. A kerület légszennyezettségi állapotáért nagy részben felelősek a környező kerületekben lévő vegyi üzemek és a Dél-pesti Szennyvíztisztító Telep tevékenysége. A IX. kerület vegyi üzemei felöl érkező vegyszerszag és a szennyvíztisztító telep felől jövő bűz a legtöbb lakossági panasz alapja. Az ipari kibocsátások szabályozásában és ellenőrzésében az állami (környezetvédelmi hatósági) kompetenciák a meghatározók. A kerületi önkormányzatok lehetősége a nem a közigazgatási területükön működő kibocsátók befolyásolására, meglehetősen korlátozott. A közlekedési és fűtésből eredő szennyezés kibocsátás, valamint a por-és pollenterhelés, illetve a közlekedés okozta terhelés koncentráltságának csökkentésében az önkormányzati szereplőknek számos eszköz áll rendelkezésre. Feltéve, hogy az ipari tevékenység során történő zajkibocsátás szabályozott keretek között történik, a települések életminőségét kedvezőtlenül befolyásoló zajt elsősorban a közlekedési infrastruktúra állapota okozza, melynek csökkentésében az önkormányzatoknak szintén vannak beavatkozási lehetőségei.

Hosszú távú stratégiai célkitűzés: Élhető, egészséges, kikapcsolódásra, pihenésre alkalmas lakókörnyezet a kerület minden lakosa számára. I. CÉL: ÉLHETŐBB VÁROSRÉSZ-„TISZTA” KERÜLET (kevesebb szemét, tisztább levegő, kevesebb zaj, tiszta víz, kevesebb talajszennyezés)

Az egészséges települési környezetet alapvetően befolyásolja Ø a levegő minősége, Ø a zajszennyezés, illetve Ø a szennyezettségi állapot (víz- és talajszennyezés, szemét, stb.). A Stratégia program a légszennyezéssel és ezzel részben összefüggő zajszennyezéssel foglalkozik. Az egészséges települési környezetet befolyásoló egyéb környezeti terhelést további stratégia programok tárgyalják részletesen. Végleges elfogadott példány

128

LÉGSZENNYEZÉS A kerületi Önkormányzat intézkedései a cél elérése érdekében: I.1. A kerület határain „vállalkozásbarát” övezetek kialakítása, kialakulásuk támogatása. (Helsinki út - Határ út – Nagykőrösi út – Szent Lőrinci út), ezzel párhuzamosan az ipari jellegű tevékenységek kiszorítása a lakóövezetekből.

I.2. Út felújítási munkálatok: Ø a kerület összes útszakaszának szilárd burkolattal történő ellátása. I.3. Közlekedés- és forgalomszervezés: Ø P+R parkoló kijelölése szomszédos kerületekkel együttműködve (jelenlegi 3-as villamos környezetében (IX. ker.), Pesterzsébet Felső megálló vasúti síneken túli, a Duna-part felé eső fejlesztési területen), Ø átfogó közlekedési rendezés a Mediterrán lakópark és térségében, illetve átgondolt közlekedési tervezés a Gubacsi hídfőtől északra eső Duna-parti fejlesztés területén, Ø új átvezető út biztosítására, a Vasútsori nyomvonalat követve, Ø kerékpáros fejlesztések: meglevő Topánka u.-i kerékpárút folytatása a Vas G. u. - Nagykőrösi út irányába, keleti-nyugati kerület átszelési irány biztosítása, Határ út - Fiume utca összekötése. A Duna menti területek kerékpárutas fejlesztése a környező kerületekkel együttműködve az EURO-VELO hálózat tervei alapján, Ø meglévő tervek alapján elindított Tempo 30-as övezetek megvalósításának folytatása, az összes lehetséges Tempo 30-as övezet megtervezésével, kiépítésével, Ø közlekedés aktuális állapotának, ezen belül a tömegközlekedési igények és lehetőségek felmérése és nyomon követése, Ø átmenő forgalom kiszorítása a belső, kisteherbírású utcákból a kerületet határoló főútvonalakra a forgalomszervezés eszközeivel, Ø kampány a tömegközlekedés és a kerékpár használata mellett, Ø javaslattétel a Fővárosi Önkormányzat felé a tömegközlekedés átszervezésére. I.4. Lakossági fűtési rendszerrel összefüggő támogatási rendszer kidolgozása (a Főgáz Zrt. 2009-től nem vállalja az eddigi támogatási forma fenntartását). I.5. Avarégetés visszaszorítása.


129

I.6. Levegő- és zajszennyezés monitoring-hálózat kialakítása: Ø légszennyezettségnek kitett területek felmérése, Ø légszennyezettség mérő hálózat kiépítése, Ø automata mérőállomások telepítése (költségesebb, azonban több légszennyezőanyag folyamatos regisztrációjára képesek, és azokat az interneten keresztül naprakész, hozzáférhető, feldolgozható formában bocsátják a felhasználók rendelkezésére), Ø zajszennyezés felmérése, Ø mérőhálózat kialakítása, Ø adatfeldolgozás fejlesztése. I.7. Erőteljesebb érdekérvényesítés a kerület határain túlról jövő légszennyezési problémák megoldásában: Ø új létesítmények telepítésekor hatékony részvétel az engedélyezési folyamatokban a kerület érdekeinek érvényesítésére, Ø már meglévő létesítmények, ipari üzemek környezetvédelmi szempontokból megfelelő, a kerületi lakosságot nem terhelő működésének kikényszerítése, a környezetvédelmi hatóságok és az üzemeltetők, tulajdonosok felé történő érdekérvényesítéssel.

Eredménymutatók (légszennyezés): I.1. Ø lég- és zajszennyező vállalkozások számának csökkenése a lakóövezetekben Ø lakossági panaszok csökkenése I.2. Ø szilárd burkolattal el nem látott útszakaszok csökkenése Ø felújított út és vágányszakaszok növekedése I.3. Ø légszennyezettségi mutatók javulása a kerületben Ø új létesítmények megvalósulása, a kerékpárutak hosszának növekedése Ø zajterhelési mutatók javulása a kerületben Ø panaszbejelentések csökkenése I.4. Ø gázfűtésű lakások arányának növekedése


130

I.5. Ø lakossági panaszok számának csökkenése I.6. Ø légszennyezettségi mérőhálózat kiépülése (létesített mérőállomások száma), Ø adat-hozzáférhetőség, adat-megbízhatóság. I.7. Ø lakossági panaszok számának csökkenése

ZAJSZENNYEZÉS A kerületi Önkormányzat intézkedései a cél elérése érdekében: I.7. Út és vágány felújítási munkálatok: Ø a Fővárosi Önkormányzat segítségével 13 db szakaszon indokolt felújítási munkálatok 2010-ig elvégzése. A BKV Zrt. üzemeltetésében lévő, közúti forgalmat is kiszolgáló, beton burkolatú villamos pályák minél előbbi felújítása, Ø szilárd burkolattal rendelkező, kerületi üzemeltetésű utak felújítása.

I.8. Közlekedés- és forgalomszervezés: Ø körvasút menti körút megépítése, elsősorban alagutas átvezetési terv Csepel felé, Ø kerékpáros fejlesztések: meglevő Topánka u.-i kerékpárút folytatása a Vas G. u. - Nagykőrösi út irányába, keleti-nyugati kerület átszelési irány biztosítása, Határ út - Fiume utca összekötése. A Duna menti területek kerékpárutas fejlesztése a környező kerületekkel együttműködve az EURO-VELO hálózat tervei alapján, Ø zajvédő létesítmények kialakítása, passzív zajvédelem megoldása elsősorban a Határ, a Nagykőrösi és a Helsinki út egyes szakaszain, illetve a kötött pályák mentén, Ø kampány a tömegközlekedés és a kerékpár használata mellett.

I.9. Levegő- és zajszennyezés monitoring-hálózat kialakítása: Ø zajszennyezés felmérése, Ø zajmérő-hálózat kialakítása, Ø adatfeldolgozás fejlesztése.


131

Eredménymutatók (zajszennyezés): I.7. Ø felújított út és vágányszakaszok növekedése I.8. Ø zajterhelési mutatók javulása a kerületben Ø kerékpárutak hosszának növekedése Ø panaszbejelentések csökkenése I.9. Ø zajterhelési mérőhálózat kiépülése (létesített mérőállomások száma) Ø adat-hozzáférhetőség, adat-megbízhatóság. Finanszírozás forrásai: Ø Önkormányzati, fővárosi és állami költségvetés Ø KEOP források. II. CÉL ZÖLD ELŐVÁROS-KERTVÁROS, ÖSSZHANGBAN A VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁVAL

A kerületi Önkormányzat intézkedései a cél elérése érdekében: II.1. Az ipari vagy intézmény övezet és a családi házas övezetek határoló útvonalainak átsorolása lakóövezetből intézményi vagy ipari övezetté.

II.2. Az épületállomány további fejlesztésénél a megfelelő léptékarányok megtartása (pl. egy kertvárosba ne kerüljön toronyház), a magas házak tömege a természetes szélcsatornákat ne zárja el.

II.3. A megmaradt iparterületek rehabilitációját el kell végezni, a meglévőktől pedig általánosan megkövetelendő a jövőben a környezetbarát ipari technológia bevezetése.


132

Eredménymutatók: II.1. Ø a kerület rendezési, illetve szabályozási tervének és az integrált városfejlesztési stratégia közötti összhang megteremtése II.2. Ø a kertvárosias arculat megőrzése II.3. Ø a kerület gazdasági szerkezetében a környezetbarát markánsabb megjelenése

ipari tevékenységek

A finanszírozás lehetséges forrásai: Finanszírozási vonatkozásban elsődlegesen önkormányzati forrásokról beszélhetünk.


133

7.2. Stratégia program: A vízminőség komplex védelme A felszíni és felszín alatti vizek megóvásáért, állapotuk javításáért az Európai Unióban a 2000/60/EK számú irányelvet (Víz Keretirányelv) alkották meg, mely a vízvédelmi politika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szól. A Víz Keretirányelv hazai jogrendbe ültetése 2003-2004. folyamán megtörtént. A Keretirányelv olyan szabályozási rendszert kíván biztosítani, hogy az európai vizek jó állapotot érjenek el 2015-re. A Keretirányelv szerint a „jó állapot” nemcsak a víz tisztaságát jelenti, hanem a vízhez kötődő élőhelyek minél természetesebb állapotát, illetve a megfelelő vízmennyiséget is. A jó ökológiai állapot eléréséhez szükséges intézkedéseket azonban össze kell hangolni az árvízi vagy belvízi védekezéssel, a településfejlesztési elképzelésekkel. A különböző tervek összehangolását csak úgy lehet elérni, ha az önkormányzatok, a területen működő különböző érdekcsoportok (ipari-, mezőgazdasági- és egyéb vízhasználók, természetvédő szervezetek, stb.) is részt vesznek az intézkedések tervezési folyamatában. Pesterzsébeten az ivóvízhálózat és a szennyvízelvezető rendszer gyakorlatilag teljes mértékben kiépült. Így a fő feladatok az egészséges ivóvízzel történő ellátás biztosítása hosszútávra, a jelenlegi és távlati vízbázisok védelme és a kommunális, valamint a mezőgazdasági eredetű terhelés csökkentése a felszíni és felszín alatti vizekben. Ennek keretében a felszín alatti vizek és a talaj szennyeződés megelőzése, csökkentése érdekében a kommunális szennyvizek elvezetése és a szennyvíztisztítás rendszerének fejlesztése. (Az ipari szennyvízkibocsátások szabályozása és ellenőrzése állami feladat, ezért ezzel a Program részletesen nem foglalkozik.). További feladatot jelent az ivóvíz- és szennyvízhálózat karbantartása és ütemezett korszerűsítése.

Hosszú távú stratégiai célkitűzés: A Víz Keretirányelv szerinti „jó állapot” elérése, ami nemcsak a víz tisztaságát jelenti, hanem a vízhez kötődő élőhelyek minél természetesebb állapotát, illetve a megfelelő vízmennyiséget is.


134

CÉL: A FELSZÍNI VIZEK ÁLLAPOTÁNAK JAVÍTÁSA ÉS AZOK TERMÉSZETVÉDELMI ÉS REKREÁCIÓS CÉLOKKAL VALÓ ÖSSZEHANGOLÁSA

A kerületi Önkormányzat intézkedései a cél elérése érdekében: 1. Pesterzsébet potenciális rekreációs fejlesztési területe a Sós-mocsár, itt megvalósítandó a csapadékvíz levezető árok és környezete rendezése a vízminőség javítása céljából. A területet a Fővárosi Csatornázási Művek Rt. kezeli, és ezen beavatkozásokat költségessége miatt nem tudja vállalni. Érdemi előrelépés a kerület kezdeményező, koordináló tevékenysége nélkül nem várható. Kezdeményezni kell a Fővárosi Önkormányzat hatékonyabb részvételét, mind a pénzügyi forrásokhoz való hozzájárulás, mind a rehabilitációban való tevékeny részvétel esetében. Szükséges megvizsgálni, hogy pályázatok, önkormányzati források bevonásával, civil szervezetek szerepvállalásának fokozásával, illetve megfelelő program előkészítésével, hogyan lehet az érintett terület rehabilitációját megvalósítani. 2. A kerület, mint együttműködő partner érdekelt a Ráckevei (Soroksári)-Duna komplex környezeti fejlesztésében. A Ráckevei (Soroksári)-Duna [RSD] vízgazdálkodásának, vízminőségének javítása és a térség gazdaságának a vízhasználatokkal összefüggő fejlesztése. Az RSD térségének gazdasági fejlődéséhez, a turizmus, az üdülési és rekreációs területhasználat fejlesztéséhez az egyik legfontosabb előfeltétel a megfelelő vízminőség és vízmennyiség biztosítása. Az RSD természetvédelmi értékei közé tartoznak az úszólápok, melyeknek a vízminőség alakulásában igen fontos szerepük van: a vízben lévő tápanyagokat felveszik, de nem juttatják vissza a vízi ökoszisztéma anyagciklusába, hanem tőzeg formájában elraktározzák. Az úszólápok ritka, védett növényfajok és ritka, védett állatfajok élőhelyei. A természetvédelmi védettség jelenleg mintegy 160 hektárra terjed ki. A védett értékek megóvása mellett az RSD partjainak, az üdülőházakkal még nem beépített területein a természetközeli állapotok kialakítása és fenntartása a térségi fejlesztési tervek szerves részét kell képezzék.

Eredménymutatók: 1. A rehabilitált terület nagysága, rendezettsége, élővilága, valamint a területen kialakított közösségi, rekreációs terek.


135

2. RSD vízminőségi mutatónak javulása (Víz Keretirányelv legkésőbb 2015-re megvalósítandó feladatokat jelöl ki), a jellemző flóra és fauna egyedszámának növekedése.

A finanszírozás lehetséges forrásai: 1. Pályázati források, egyéb természetvédelmi célú közösségi források, önkormányzati saját erő, civil szervezetek forrásai, társadalmi munka. 2. Elsődlegesen állami források.


136

7.3. Stratégia program: Kerületi zöldfelület-gazdálkodás fejlesztése Urbanizált területeken előforduló növényzet jelentősége és különleges szerepe abban áll, hogy az egyrészt a környezetvédelem tárgya, másrészt annak eszköze. Különösen lényeges a zöldterületekről beszélni sűrűn beépített, kevés nagy kiterjedésű parkkal rendelkező területeken. Pesterzsébeten országos jelentőségű védettség alá eső természeti érték nem található. Arculatát azonban kedvezően befolyásolják a családi házas területek, illetve a kerületet tagoló parkok és terek. Kiemelt vonzereje a Duna-parti fekvés, ami rekreációs és szabadidős létesítmények telepítésének és fejlesztésének lehetőségét hordozza magában. Az Önkormányzat kezelésben lévő összes zöldfelület mennyisége 61,3 ha, az egy főre jutó közcélú – korlátlan közhasználatú zöldfelület mennyisége mintegy 5,9 m2, - még az igen alacsony budapesti átlagértéket sem éri el. Természetesen a kerület zöldfelületeit a kertvárosias részek növényzete is gazdagítja. A források adta lehetőségek szerint folyik a kerületben a közcélú zöldterületek fejlesztése. Évenkénti rendszerességgel elvégzett munkák közé tartozik egyebek között a közterületek tavasz nagytakarítása, cserjék gondozása, telepítése, a füves területek évenkénti megújítása, virágágyások karbantartása, virágosítás, őszi fapótlások, új területek parkosítása és fásítása, és ezekkel párhuzamoson az öntöző- és vízelvezető rendszerek karbantartása.

Hosszú távú stratégiai célkitűzés: Pesterzsébet élhetőségének javítása, gyermekek egészséges fejlődését biztosító, kikapcsolódásra, pihenésre alkalmas lakókörnyezet fejlesztése, amely a kerület minden lakosa számára elérhető. CÉL: A MEGLÉVŐ KÖZTERÜLETEK FENNTARTÁSÁNAK BIZTOSÍTÁSA ÉS ÚJ KÖZTERÜLETEK LÉTESÍTÉSE

A kerületi Önkormányzat intézkedései a cél elérése érdekében: 1. A kialakított közterületek karbantartása, illetve fejlesztése. Ide tartozik a kertgondozási munkák mellett, az idős fák egészségi állapotának felmérése, gallyazás, beteg, balesetveszélyes ágak levágása, fakivágás is.


137

2. A kerületi növényállomány felmérése és annak vizsgálata, hogy milyen lehetőségek vannak a teljes növényállomány fajtacseréjére a megváltozott száraz klímához jobban alkalmazkodó szárazságtűrő növényekkel. 3. Új közterületek tervezése, kialakítása, növényzettel való közfunkciónak megfelelő egyéb létesítmények kialakítása.

betelepítése és

4. A zöldterületek korszerűsítési és tervezési munkálatai során a talajvíz utánpótlás érdekében előnyben kell részesíteni azokat a megoldásokat, amelyek lehetővé teszik a csapadékvíz beszivárgását a talajba. 5. A nagyterületű zöldfelületek fenntartási és felújítási munkálataihoz fővárosi pénzügyi források bevonásának kezdeményezése. 6. Kezdeményezés a Fővárosi Csatornázási Műveknél és a Fővárosi Önkormányzatnál a Dél-pesti Szennyvíztisztító Telepről kikerülő tisztított víz másodlagos hasznosíthatóságának vizsgálatára.

Eredménymutatók: 1. A közterületek, közparkok gondozottsága, kialakításuk igényessége. 2. Katalógus lehetőségeiről.

a

kerületi

növényállományról.

Hatástanulmány

a

növénycsere

3. Az egy lakosra jutó közterületek nagyságának növekedése. 4. Burkolatlan felületek arányának növekedése a zöldterületeken belül. 5. Növekvő fővárosi pénzügyi források. 6. Vizsgálati dokumentáció.

A finanszírozás lehetséges forrásai: A közcélú, közhasználatú zöldfelületek üzemeltetése, fenntartása közmunka programok keretében biztosítható. Beruházások, nagyobb volumenű felújítások vonatkozásában szükséges addicionális források bevonása, mely részben pályázati forrásokból, részben az önkormányzati költségvetésből fedezhetők. Megjegyzendő, hogy a környezetszépítési munkába jó szervezési tevékenységgel, lakossági részvétellel jelentős társadalmi munka is biztosítható.


138

7.4. Stratégia program: Korszerű hulladékgazdálkodás Az erőforrásokkal való pazarló gazdálkodás, az ipari növekedés, a gyors technológiai váltás, a termékek élettartamának mesterséges csökkentése, az urbanizáció térhódítása, a megváltozott fogyasztói magatartás miatt a hulladékkezelés, hasznosítás, ártalmatlanítás lehetőségeit jóval meghaladó mértékben nőtt meg a hulladékok mennyisége. Mivel a felhalmozódó hulladékok károsítják a környezetet, rontják az ember életfeltételeit, megoldandó problémájuk a települési környezetvédelem központi részévé vált. Pesterzsébeten 2008–ban 2238 tonna települési szilárd hulladék képződött, e mennyiségből 23,7 %-ot tettek ki a biológiailag lebomló komposztálható hulladékok. A veszélyes hulladékok mennyisége 2008–ban 14,8 tonna, míg az építési-bontási hulladékok mennyisége 1425 tonna volt. A települési szilárd hulladékok mintegy 60 %-a származik a háztartásokból, míg 30 %-át az intézményekben, szolgáltatásokban és iparban keletkező, a háztartási hulladékhoz hasonló, azzal együtt kezelt hulladékok adják. A települési szilárdhulladék gyűjtését, kezelését és ártalmatlanítását célzó közszolgáltatás a Fővárosi Önkormányzat kompetenciájába tartozik. A Fővárosi Közterület Fenntartó Zrt.-vel történő együttműködés alapján, a kerületben keletkező szilárd hulladékok energetikai hasznosítása a Rákospalotai Égetőműben, míg ártalommentes elhelyezése az EU szabványoknak megfelelő, Pusztazámori Regionális Hulladékkezelő Központban történik. Korlátozott a települési önkormányzatok kompetenciája az ipari, kereskedelmi és egyéb intézményi hulladékgazdálkodás területén is, mivel ez jórészt a környezetvédelmi intézményrendszer feladata. A fentiekből következően a kerületi környezetvédelmi program elsődlegesen a lakosság és saját intézményei körében tudja a hulladékgazdálkodás egyes elemeit fejleszteni. Ezek részben egyes hulladékáramok termelésének csökkentésére, vagy egyes –elsősorban veszélyes- hulladékok visszagyűjtési arányának növelésére, valamint a környezettudatosságra való nevelésre irányulhatnak. A hulladékgazdálkodás feladatkörébe tartozik továbbá az illegális hulladéklerakás megakadályozása, illetve az illegális hulladéklerakók felszámolása. Ezek közül kerületi szintű programszerű beavatkozást figyelemmel a kerületben termelt biológiailag aktív hulladékok magas arányára a komposztálás terén lehet megvalósítani.


139

Hosszú távú stratégiai célkitűzés: A II. Országos Hulladékgazdálkodási Tervvel, Budapest Főváros Környezeti Programjával összhangban egy rendezettebb, tisztább kerület, valamint hatékonyabb és tudatosabb hulladékgazdálkodás megvalósítása. CÉL: KERÜLETI KOMPOSZTÁLÁSI PROGRAM KIDOLGOZÁSA A kerületi Önkormányzat intézkedése a cél elérése érdekében: Fővárosi kerületekben már működő hasonló kerületi komposztálási program kidolgozása, időszakonkénti felülvizsgálata, aktualizálása, ezen belül a komposztálás jelenlegi helyzetének és feltételrendszerének, illetve ezek prognosztizálható jövőbeli alakulásának függvényében új célállapotok, valamint a célállapotok eléréséhez szükséges intézkedések és eszközrendszer meghatározása. A kerületi komposztálási program keretet ad egyrészt a fővárosi és regionális hulladékgazdálkodási tervezéshez nyújtható adatszolgáltatáshoz, másrészt a kerületi önkormányzat által kezdeményezett akciók előkészítéséhez és végrehajtásához. Az akcióterv referencia dokumentumként is szolgál komposztálási programok finanszírozására külső forrásokból. Az intézkedés tartalma: A kerületi komposztálási programnak célszerűen a komposztálás tartalmi követelményeit rögzítő 23/2003. (XII. 29.) KvVM rendelet a biohulladék kezeléséről és a komposztálás műszaki követelményeiről előírásaival összhangban kell elkészülnie. A biohulladék kezelésének részletes szabályai szerint: 4. § (1) A közösségi komposztálás nem engedélyköteles tevékenység. (2) A közösségi komposztálás létesítésére alkalmas terület a külön jogszabályokban foglaltaknak megfelelően jelölhető ki. (3) A közösségi komposztálással állati eredetű biohulladék nem kezelhető. A komposztálási programban érintett hulladékáramok elsősorban:

20

települési hulladékok (háztartási hulladékok és az ezekhez hasonló, kereskedelmi, ipari és intézményi hulladékok), beleértve az elkülönítetten gyűjtött hulladékokat is

20 01 20 01 01 20 01 08 20 01 38 20 01 25

elkülönítetten gyűjtött hulladék frakciók (kivéve 15 01) papír és karton biológiailag bomló konyhai és étkezdei hulladékok fa, amelyik különbözik 20 01 37-től étolaj és zsír


140

20 02 20 02 01 20 03 20 03 01 20 03 02 20 03 04

kerti és parkokból származó hulladékok (a temetői hulladékot is beleértve) biológiailag lebomló hulladékok egyéb települési hulladék egyéb települési hulladék, beleértve a kevert települési hulladékot is piacokon keletkező hulladék emésztőgödrökből származó iszapok

Eredménymutatók: Az intézkedés közvetlen eredménye szakmai elvárásoknak megfelelő kerületi komposztálási program elkészülte. Az akcióterv végrehajtásának eredményessége, a komposztálási arány, illetve az előállított komposzt hasznosításának, a biológia körforgásba való visszajuttatásának aránya időszakos felülvizsgálatok során válik értékelhetővé.

Költség és a finanszírozás forrása: A kerületi komposztálási program kidolgozásának forrása az önkormányzati költségvetés lehet. Az akcióterv által javasolt intézkedések végrehajtására külön forrás –ideértve esetleges pályázati önerőt is- különítendő el.

Egy jó példa: Hosszas előkészületek, egyeztetések után megkötötték az együttműködés Újbuda Önkormányzata, az FKF Zrt., az OBI és a HuMuSz, így egy sajtótájékoztatóval kezdetét vette az újbudai komposztáló program. A HuMuSz szakmai segítségnyújtást vállalt. Minden jelentkező részt vett egy körülbelül 45 perces tájékoztató előadáson, ahol elsősorban gyakorlatias tudnivalókkal segítenek. Ezt követően a felek együttműködési megállapodást kötöttek, melyben a jelentkezők vállalják, hogy a komposztáló kereteket legalább 5 éven keresztül rendeltetésszerűen használják. A HuMuSz vállalta, hogy minden felmerülő kérdésre választ ad, segít az esetleges problémák megoldásában. Létrehoztak egy zárt levelezőlistát, hogy a résztvevők azon keresztül megbeszélhessék tapasztalataikat, feltehessék kérdéseiket. Néhány adat a program eddigi állásáról: 182 jelentkező, ebből 20 intézmény (óvoda, iskola, egyéb) és legalább 60 társasház. Az őszi 5 tájékoztató előadáson 146-an vettek részt, 141-en összesen 314 komposztáló keretet vittek haza.


141

7.5. Stratégia program: Energiahatékonyság javítása Figyelemmel a hazai és összeurópai energiaellátás biztonságára, valamint a klímaváltozással kapcsolatos nemzetközi egyezmények és az Európai Unió által kitűzött globális célokra, a megújuló energia előállítás minden olyan formájának támogatása indokolt, amelyek gazdasági szempontból racionálisak, és amelyekhez szükséges technológiák környezetvédelmi szaldója pozitív teljes életciklusukra vetítve. Az energiakészletekkel való racionális gazdálkodás másik eszköze az energiahatékonyság fokozása a meglévő és a tervezett infrastruktúra esetében.

Hosszú távú stratégiai célkitűzés: A kerület energiaellátása gazdaságosságának, színvonalának és biztonságosságának növelése, az energiafelhasználás racionalizálása. CÉL: A LAKOSSÁGI ENERGIAFELHASZNÁLÁS ÉS AZ ÖNKORMÁNYZATI INTÉZMÉNYEK ENERGIAHATÉKONYSÁGI JELLEMZŐINEK JAVÍTÁSA

A kerületi Önkormányzat intézkedései a cél elérése érdekében: 1. A lakosság figyelemfelhívása, felvilágosítása a Pesterzsébet újság felhasználásával (háztartási fogyasztás ellenőrzésére, energiatakarékos háztartási készülékek vásárlására és energiatakarékos használatukra, megfelelő szigetelés biztosítására, rossz egyedi fűtési szokásokra). 2. Közintézmények energiafogyasztásának racionalizálása (fűtéskorszerűsítés, napenergia alkalmazása melegvíz-előállításra, korszerű hőszigetelés, időkapcsoló lámpák, indirekt világítás). Ezen belül: Ø az egyes épületek és egyéb létesítmények energiaforrásainak (fűtőanyagok, valamint elektromos áram) és azok felhasznált mennyiségeinek meghatározása, Ø az épületállomány energetikai szempontú felmérése (épületek állaga, felhasznált építőanyagok, nyílászárók, hő- és melegvízellátó rendszerek, szellőzés, elektromos berendezések), Ø az üzemeltetés értékelése (vezetés, közvetlen üzemeltetők, kapcsolódó belső munkafolyamatok, stb.), Ø az energiahatékonyság értékelése, az energia-megtakarítás lehetséges pontjainak meghatározása,


142

Ø a potenciális költségmegtakarítás számszerűsítése, illetve javaslatok megfogalmazása intézményenként, épületenként.

3. Önkormányzati irodai berendezések beszerzésekor a környezeti szempontok figyelembe vétele (pl. számítógépek, fénymásolók, hűtők stb.), valamint a meglevő rendszerek korszerűsítése.

4. A közvilágítás korszerűsítése.

5. Önkormányzati alapok elkülönítése társasházak hőszigetelésének javítására, egyéni szabályozhatóság kialakításának támogatására.

Eredménymutatók: 1. A lakossági villamos energia és gázfogyasztás csökkenése.

2. Az épületek energiahatékonysági mutatóinak javulása, az energiaköltségek(várhatóan jelentős) csökkenése. 3. Az önkormányzat villamos energia felhasználásának csökkenése. 4. A közvilágítás költségének csökkenése. 5. A társasházak fűtési energia költségének csökkenése

A finanszírozás lehetséges forrásai: KEOP, PPP-konstrukciók keretében piaci szereplők (pl. energiaszolgáltató cégek), energiahatékonysági hitellelhetőségek (pl. EBRD-Municipal Finance Facility Energy Efficiency Program), panel-felújítási programok.


143

7.6. Stratégia program: Társadalmi tudatformálás A mai korban környezetünk ismerete és védelme iránti igény nem magától értendő emberi jelenség. A nevelést már a gyermekkorban el kell kezdeni. Az ilyen programok megismertetik a környezet, a természet szépségét és jóságát, megőrzésének lehetőségeit. Az általános iskolákban különböző tantárgyakhoz kötve már magasabb szintű környezeti ismeretek elsajátítására kell lehetőséget adni. Közép- és felsőfokú oktatási intézmények a tudás átadásával, a fiatalok magukkal hozott környezet szeretetével környezettudatos ifjúságot képezhetnek. Ismeretterjesztő kiadványok, előadások, média, az idősebbek tapasztalata, példamutatása együttesen alakítja a környezettudatos magatartást. A társadalmi tudatformálás egyrészt az iskoláskorúakat, másrészt a kerület felnőtt korú népességet célozza és a civil társadalom érdekérvényesítő képességét erősítheti a környezetvédelmi kérdésekben. Nagy szerepe lehet ezen a téren a kerületi önkormányzatnak, és a környezet- és természetvédő civil szerveződéseknek, egyesületeknek. A jelenlegi tudatformáló tevékenységek, egyebek között a Ø Ø Ø Ø Ø Ø Ø Ø Ø

Pesterzsébet Újság Zöld Hírek rovata, Környezetszépítő mozgalom a lakosság részére, Madarak, fák napi környezetszépítő pályázat iskoláknak, óvodáknak, Faültetési, cserjeültetési akciók, „Mentsük meg a Kiserdőt!” tavaszi takarítás akció, Autómentes nap programjai, Környezetvédelmi Alapból pályázatok, támogatási lehetőségek, Kerületi intézmények környezeti nevelést tartalmazó tantervei, valamint Ismeretterjesztő, tudatformáló kiadványok megjelentetése

mutatják a kerület ilyen irányú aktív tevékenységét.

Hosszú távú stratégiai célkitűzés: A környezettudatosság erősítése és a társadalmi részvétel erősítése a környezet- és természetvédelemmel kapcsolatos döntéshozatalban. A környezetvédelmi program kiemelt céljának kell lennie a jövőben, hogy az önkormányzat minden környezetvédelmi egyesülettel, alapítvánnyal, és a lakosokkal is szoros együttműködésben dolgozzon, megfelelően tájékoztassa őket, illetve kikérje véleményüket.


144

CÉL: A KÖRNYEZETTUDATOSSÁG TOVÁBBI ERŐSÍTÉSE A KERÜLETBEN, VALAMINT A JELENLEG IS FOLYÓ TEVÉKENYSÉGEK RENDSZERBE FOGLALÁSA.

A kerületi Önkormányzat intézkedései a cél elérése érdekében Ø Ø Ø Ø Ø Ø Ø Ø Ø Ø Ø Ø Ø

környezetvédelmi tanfolyamok, tréningek indítása, szemléltető és tapasztalatszerző túrák környezetvédelmi bemutatóhelyeken, oktatási segédanyagok készítése, csatlakozás a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Madárbarát Önkormányzat programjához, konferencia-sorozat indítása aktuális környezetvédelmi problémákról, NAT program szerinti környezetvédelmi oktatás, fenntartható fejlődés elvének tudatosítása, a család szerepének hangsúlyozása, a munkahelyek környezetvédelmi vonatkozásai, döntéshozók szerepe a környezeti nevelésben, társadalmi szervezetek hatása, média hatása, nemzetközi kapcsolatok erősítése.

Mindezen feladatok érdekében kifejtett koordináló, tanácsadó, tájékoztató tevékenység.

Eredménymutatók: Ø megvalósult projektek, akciók száma, Ø megvalósult projektekben, akciókban résztvevők száma, Ø a területre külső forrásokból bevont forrásmennyiség.

Finanszírozás forrása: Önkormányzati költségvetés, civil szervezetek, környezetvédelmi vállalkozások, hazai és nemzetközi közösségi források, donor szervezetek. Megjegyzendő, hogy a környezettudatosság az a terület, ahol jelentős és széles skálán mozgó nemzetközi donor tevékenység folyik. E terület a nemzetközi kapcsolatépítés kiindulópontja, illetve hordozója lehet.


145

8. Felhasznált szakirodalom Pesterzsébet Környezetvédelmi Programja, 2001. Pesterzsébet Környezetvédelmi Programjának felülvizsgálata, 2003. Pesterzsébet Környezetvédelmi Programjának felülvizsgálata, 2005. Pesterzsébet Környezetvédelmi Programjának felülvizsgálata, 2007. Pesterzsébet Integrált Városfejlesztési Stratégia 2009. Budapest környezetvédelmi programjának felülvizsgálata, FLA, 2005. Cselekvési program a Duna Pest megyei főági szakaszán található holt- és mellékágak rehabilitációjára, Térterv Kft, 2002. szeptember Cselekvési program a Duna Pest megyei főági szakaszán található holt- és mellékágak rehabilitációjára /Előzetes összefoglaló dokumentáció/, Térterv Kft, 2002. szeptember Cselekvési program a Duna Pest megyei főági szakaszán található holt- és mellékágak rehabilitációjára /Összefoglalás/, Térterv Kft, 2002. szeptember RSD tájékoztató kiadvány Jakab Attila (ÖKO Rt.), Papanek László (Közép-Duna-Völgyi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2005. Jakab Attila: A Kis-Duna revitalizációja, ÖKO XIII. évf., 3–4. szám. Tájékoztató Magyarország településeinek szennyvízelvezetési és –tisztítási helyzetéről, a Települési szennyvízkezelésről szóló 91/271/EGK irányelv Nemzeti Megvalósítási Programjáról (2005. január 1. - 2006. december 31.), Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, 2008. március Budapest társadalmi, gazdasági jellemzők KSH 2007 Budapest Főváros Környezetvédelmi Programjának felülvizsgálata, Fővárosi Levegőtisztaság-védelmi Kft, 2005. október Budapest középtávú városfejlesztési programja - Podmaniczky Program, Városkutatás Kft, 2005. Budapest Kerékpárosfejlesztési Koncepció Vitaanyag BME –MK 2008 A Közép-magyarországi Régió Stratégiai Terve 2007-2013 "A Kreatív Régió", ProRégio Ügynökség, 2005. március Közép-magyarországi régió (Komplex) Operatív Programja 2007-2013 - 2. Munkaközi Változat, A Magyar Köztársaság Kormánya, 2006. március 28. Tanulmány a környezetgazdálkodási és természetvédelmi mintarégió kialakításának és működésének lehetőségeiről /rövid összefoglaló/, Imsys Kft, 2001. Főváros Hulladékgazdálkodási Terve 2004-2008 /Összefoglaló/, Budapest Főváros Önkormányzata Területi hulladékgazdálkodási terv 2003-2008 Közép-Magyarországi Régió /Összefoglaló/, Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi Felügyelőség, Hulladékgazdálkodási Osztály, 2003. július


146

Fővárosi Hulladékgazdálkodási Terv 2004-2008 /Összefoglaló/, Budapest Főváros Önkormányzata Budapest környezetvédelmi programja, Studio Metropolitana Urbanisztikai Kutató Központ Kht., 2007.november 29. Fővárosi Hulladékgazdálkodási Terv 2004-2008, ERM Hungária Kft, Fegroup-Invest Rt, Imsys Kft, VITUKI Consult Rt, Gauff Budapest Mérnöki Iroda, Greentech Kft, Profikomp Kft, 2004. július A Budapest-közép-dunavidéki régió turisztikai stratégiája/Jelentés/, Szemrédi Turisztikai Tanácsadó, 2006. május 15. A nemzetgazdasági ágak környezetszennyezése – légszennyezés 2000-2004, Központi Statisztikai Hivatal, 2006. Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program 2004-2006/Program-kiegészítő Dokumentum/, Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, 2003. december 17. Környezetvédelem és Energia Operatív Program 2007-2013, Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, 2007. Mennyit fordít a társadalom a környezet védelmére? 2006, Központi Statisztikai Hivatal, 2008. Környezetvédelmi ráfordítások és környezetvédelmi ipar 2004, Központi Statisztikai Hivatal, 2005. A Közép-magyarországi Régió Operatív Programja 2004-2006, ProRégió Ügynökség, 2004. szeptember 1. A Közép-magyarországi Régió Operatív Programja 2004-2006 /Mellékletek/, ProRégió Ügynökség, 2004. szeptember 1. Közép-magyarországi Operatív Program; – Települési területek megújítása. Akcióterv20072008 – Vezetői összefoglaló, 2007. július 25. Közép-magyarországi Operatív Program, - A régió vonzerejének fejlesztése. Akcióterv 20072008 – Vezetői Összefoglaló, 2007. július 25. Közép-Magyarországi Operatív Program 2007-2013, A Magyar Köztársaság Kormánya, 2006. december 6. A Közép-magyarországi Régió Stratégiai Terve 2001-2006, ProRégió Ügynökség, Terra Stúdió Kft, Hitesy&Bartucz Üzleti Tanácsadó Iroda, október Közép-magyarországi Régió Stratégiai Terve 2007-2013, A „Kreatív Régió”, ProRégió Ügynökség, 2005. március Közép-magyarországi Régió Stratégiai Terve 2007-2013/Statisztikai függelék a helyzetelemző részhez/, ProRégió Ügynökség, 2005. március


147

Közép-magyarországi Statisztikai Régió Hulladékgazdálkodási Terve 2003-2008, 15/2003 (XI.7.) KvVM rendelet 7. sz. melléklete, Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, Szolnok, 2003. november Nemzeti Fejlesztési Terv 2004-2006. Új Magyarország Fejlesztési Terv, Magyarország Nemzeti Stratégiai Referenciakerete 20072013, A Magyar Köztársaság Kormánya, 2007. Országos Területfejlesztési Koncepció, Országos Területfejlesztési Hivatal és VÁTI Kht – Stratégiai Tervezési Igazgatóság, 2005. december Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2003-2008, Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, 2002. november Nemzeti Környezetvédelmi Program 2003-2008 – NKP-II, Melléklet a 132/2003. (XII.11.) számú országgyűlési határozathoz, Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, Budapest, 2004. NKP III. 2009-2014. Országgyűlési Határozat tervezet 2009. A környezetügy középtávú stratégiája, Vitaanyag, Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, 2008. 01. 18. Vitaanyag Magyarország jelentős vízgazdálkodási kérdéseiről, A Víz Keretirányelv 14. cikke és a 221/2004 (VII. 21.) Korm. rendelet 19.§-a szerinti társadalmi részvétel és konzultáció dokumentuma, 2007. december 22. 2007-2020 közötti időszakra szóló energiapolitikai koncepció, Országgyűlési Határozat tervezet (2007. december) Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiák (2007. február) Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia – NÉS 2008-2025, Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, 2007. A megújuló energiaforrásból származó villamos energia piaci részesedésének növelésére irányuló támogatások Közép-Kelet Európában (RES-E támogatási rendszere Lengyelországban, Csehországban, Szlovákiában és Magyarországon); Tóth Tamás: előadás kivonat EUREGA-RES konferencia (Debrecen, 2005. november) A hazai biomassza hasznosítása; Gőgös Zoltán, miniszterelnöki megbízott; Magyar Mezõgazdaság (2005. szeptember 21.) A biomassza energetikai hasznosítása, Energiagazdálkodási kézikönyv 9. szám, szerkesztette Dr. Barótfi István; Kiadó: Energia Központ Kht. és a Gazdasági Minisztérium (1998) Ketyeg az óra!, Bill McKibben; National Geographic (2007. október) Melyik autóba milyen üzemanyagot tölthetünk? S főleg: mennyiért; Szanyi Erika, National Geographic (2007. október) Megújuló energiaforrásokról a Dél-Alföldi Régióban Vízenergia, Göőz Lajos - Kovács Tamás; „Life+” Program 2007-2013, http://fi.kvvm.hu/bm/life/LIFEP


148

Intelligent Energy – Europe Program, http://ec.europa.eu/energy/intelligent/ EU 7-es Kutatási Keretprogram, http://ec.europa.eu/research/fp7/index_en.cfm Gáz, távhő adatok, http://www.budapest.hu/engine.aspx?page=BpKezikonyv Háttérszennyezettség, http://www.kvvm.hu/olm/ Forgalmi adatok, http://internet.kozut.hu/szakmai/orszagos_kozutak_adatai/eredmenyek/Lapok/default.aspx http://okir.kvvm.hu/lair/ Országos telephely lista, http://www.telepek.hu/ EPER telephelyek. Forrás http://www.emla.hu/eper/


149

9. MELLÉKLETEK 1. sz. melléklet: Immissziós adatok 2. sz. melléklet: Helyhez kötött légszennyező pontforrások és kibocsátásaik a XX. kerületben 3. sz. melléklet: A XX. kerületi légszennyező cégek kibocsátásának alakulása 4.sz. melléklet: A XX. kerület földtani térképe 5. sz. melléklet: A XX. kerület vízgyűjtő területének térképi ábrázolása


150

1. sz. melléklet: Immissziós adatok Manuális mérőpont NO2 koncentráció alakulása a Török Flóris úti manuális mérőállomás adatai alapján 120

NO2 g/m 3

100 80 60 40 20 0 2008.01.03

2008.02.22

2008.04.12

2008.06.01

2008.07.21

Dátum

2008.09.09

2008.10.29

Automata mérőpontok

2. sz. melléklet Évenként és légszennyező anyagonként részletezett telephelyi kibocsátások Tárgyév Telephely

Szennyezőanyag

2002

2003

2004

2005

2006 2007

Összesen (kg)

Agocs Bt 2 - Szén-monoxid HÚSFÜSTÖLŐ ÜZEM (1203 Budapest XX. kerület KOSSUTH 3 - Nitrogén oxidok ( NO és L. U. 99/A) NO2 ) mint NO2

<0,5

<0,5

7

13

11

<0,5

31

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

311 - Acetaldehid

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

7 - Szilárd anyag

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

891

576

427

384

<0,5

<0,5

2 278

3 - Nitrogén oxidok ( NO és NO2 ) mint NO2

659

393

288

268

<0,5

<0,5

1 608

7 - Szilárd anyag

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

2 271 816 2 004 562 1 472 410 1 367 649

<0,5

<0,5 7 116 437

Aquiral Kft. 1 - Kén-oxidok ( TEXTILKIKÉSZITŐ ÜZEM (1201 SO2 és SO3 ) Budapest XX. kerület VÁGÓHÍD mint SO2 U. 14.) 2 - Szén-monoxid

999 - SZÉNDIOXID B+B 98" Faipari Általános Kereskedelmi És Szolgáltató Kft. B+B 98 KFT FAIPARI TEVÉKENYSÉG (1205 Budapest XX. kerület SZIGLIGET U.28.)

151 - Toluol

172

120

96

93

37

37

555

152 - Xilolok

90

104

140

55

22

22

433

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

7 - Szilárd anyag

5

8

76

31

12

12

144

Balics És Társa Kereskedelmi 7 - Szilárd anyag És Szolgáltato Kft BALICS ÉS TÁRSA PÉKMŰHELY (MEGSZ.) (1204 Budapest XX. kerület MÁRTIROK U. 217.)

40

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

40

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

317 - Diacetonalkohol

Budapest Gyógyfürdői Zrt. 1 - Kén-oxidok ( ERZSÉBETI FÜRDŐ SO2 és SO3 ) (MEGSZ.) (1203 Budapest XX. mint SO2 kerület CSEPELI ÁTJÁRÓ U. 1.) 2 - Szén-monoxid

110

113

44

<0,5

<0,5

<0,5

267


309

340

229

<0,5

<0,5

<0,5

878

7 - Szilárd anyag

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

244 833

378 000

352 800

<0,5

<0,5

<0,5

975 633

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

2 - Szén-monoxid

5

8

8

8

7

6

42


7

12

11

12

10

9

61

7 - Szilárd anyag

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5


<0,5

<0,5

1 543

2 647 2 275 2 214

8 679

999 - SZÉNDIOXID Budapesti Kádár Kft 7 - Szilárd anyag BUDAPESTI KÁDÁR KFT (1201 Budapest XX. kerület HELSINKI ÚT 56-59.) Budapesti Rendőrfőkapitányság XX KER. RENDŐRKAPITÁNYSÁG (1204 Budapest XX. kerület TÖRÖK FLÓRIS U. 78-82.)

1 - Kén-oxidok ( SO2 és SO3 ) mint SO2

1

2. sz. melléklet Tárgyév Telephely Dobolyi Bt. ÖNTÖDE (1203 Budapest XX. kerület ERDŐ U. 9.)

Szennyezőanyag

2002

2003

2004 2005 2006 2007

Összesen (kg)

49 - Réz és vegyületei Cu-ként

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

67 - Cink és vegyületei Zn-ként

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

7 - Szilárd anyag

<0,5

2

<0,5

2

<0,5

<0,5

4

39

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

39

49

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

49

Dp Gubacs Rak-Tár Gazdálkodo, 2 - Szén-monoxid Szolgáltato És Sütöipari Kft DP GUBACS IRODÁK (1204 Budapest 3 - Nitrogén oxidok ( NO és NO2 ) mint NO2 XX. kerület MÁRTIROK ÚTJA 265.) Ener-G Zrt. JAHN FERENC DÉL-PESTI KÓRHÁZ (1204 Budapest 20. ker. KÖVES ÚT 1.)

2 - Szén-monoxid

<0,5

<0,5

144 1 949 1 723 1 549

5 365


<0,5

<0,5 1 543 2 647 2 275 2 214

8 679

Eötvös Loránd Szakközépiskola és Szakiskola EÖTVÖS LORÁND SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA (1204 Budapest 20. ker. Török Flóris u. 89.)


<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

2 - Szén-monoxid

23

58

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

81


31

81

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

112

7 - Szilárd anyag

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

999 - SZÉN-DIOXID

<0,5 417 939

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

417 939

2 - Szén-monoxid

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5


<0,5

2 624

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

2 624

598 - Paraffinszénhidrogének C9-től

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

7 - Szilárd anyag

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5


<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

1

1

2

2 - Szén-monoxid

<0,5

<0,5

<0,5

9

3

4

16


<0,5

<0,5

<0,5

4

1

1

6

7 - Szilárd anyag

<0,5

<0,5

<0,5

5

<0,5

<0,5

5

151 - Toluol

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

152 - Xilolok

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

157 - Etil-benzol

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

321 - Etil-acetát / ecetészter; ecetsav-etilészter /

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

323 - Butil-acetát / ecetsav-butil-észter /

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

7 - Szilárd anyag

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

142 - Ciklohexán

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

150 - Benzol

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

301 - Etil-alkohol / etanol /

<0,5

4

<0,5

14

12

10

40

317 - Diaceton-alkohol

<0,5

17

<0,5

52

47

38

154

500 - Benzin mint C, ásványolajból

<0,5

41

<0,5

163

114

90

408

503 - Petróleum

<0,5

10

<0,5

40

28

22

100

Erzsébeti Papir Kft. "F.A." PAPÍRGYÁRTÓ ÜZEM (1201 Budapest XX. kerület HELSINKI ÚT 101.)

Fkf. Zrt. GÉPI ÚTTISZTÍTÁS (1201 Budapest XX. kerület ATTILA U. 62.)

Fuchs Péter AUTÓFÉNYEZŐ MŰHELY (1201 Budapest XX. kerület ATLÉTA U. 18.)

Futura Nyomdaipari Kft SZITANYOMÓ MŰHELYEK (1204 Budapest XX. kerület KLAPKA U. 87.)

2

2. sz. melléklet

Tárgyév Telephely

Szennyezőanyag

2002 2003

2004

2005

2006

Összesen (kg)

2007

GIRO Zrt. GIRO IRODAHÁZ (1205 Budapest XX. kerület MÁRTONFFY U. 25-27.)

2 - Szén-monoxid

19

19

19

12

<0,5

3

72


36

36

32

26

<0,5

5

135

Hamix Kft ÖNTÖDE (1205 Budapest XX. kerület SAS U. 43.)

1 - Kén-oxidok ( SO2 és <0,5 SO3 ) mint SO2

<0,5

<0,5

11

<0,5

<0,5

11

2 - Szén-monoxid

Heim Pál Kórház HEIM PÁL GYERMEKKÓRHÁZ MOSODA (1205 Budapest XX. kerület MÁRTÍROK ÚTJA 75.)

Hungaro-Casing Kereskedelmi Kft ÉLELMISZERGYÁRTÓ ÜZEM (1203 Budapest XX. kerület ZODONY U. 3.)

Inconex Vas- És Fémipari Kft INCONEX VAS- ÉS FÉMIPARI KFT. (1201 Budapest XX. kerület HELSINKI ÚT 91.)

<0,5

<0,5

<0,5

2

3

35

40

3 - Nitrogén oxidok ( NO <0,5 és NO2 ) mint NO2

<0,5

<0,5

2

7

17

26

7 - Szilárd anyag

<0,5

<0,5

<0,5

5

7

7

19

999 - SZÉN-DIOXID

4 009 354 801 305 053

663 863

<0,5

<0,5

<0,5

1 - Kén-oxidok ( SO2 és <0,5 SO3 ) mint SO2

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

2 - Szén-monoxid

38

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

38


48

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

48

7 - Szilárd anyag

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

159 - Naftalinok ( naftalin, 1-metil-naftalin, 2-metil-naftalin )

<0,5

2

2

2

1

2

9

2 - Szén-monoxid

<0,5

8

8

9

6

6

37


114

125

151

147

147

684


<0,5

3 300

3 331

3 275

1 960

1 814

13 680

302 - Propil-alkolok

<0,5

671

675

645

647

598

3 236

308 - Butil-alkohol (primer-butanol) / butanol-1 /

<0,5

298

300

306

4

4

912

321 - Etil-acetát / ecetészter; ecetsav-etilészter /

<0,5

934

940

834

809

743

4 260

7 - Szilárd anyag

<0,5

10

10

11

8

7

46

999 - SZÉN-DIOXID

<0,5 20 093 22 185 26 943

<0,5

<0,5

69 221

2 - Szén-monoxid

<0,5

<0,5

35

46

39

28

148


<0,5

116

150

130

94

490

3

2. sz. melléklet Tárgyév Szennyezőanyag

Isola Budapesti Fedéllemezgyár Kft FEDÉLLEMEZGYÁR (1201 Budapest XX. kerület HELSINKI ÚT 63.)


<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

33

18

51

150 - Benzol

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

151 - Toluol

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

152 - Xilolok

<0,5

<0,5

<0,5

3

3

1

7

157 - Etil-benzol

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

163 - 1,2,4,-Trimetilbenzol (Pseudokumol)

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

164 - Trimetilbenzolok

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

2 - Szén-monoxid

<0,5

868

956

1 104

1 087

605

4 620


<0,5

1 175

798

922

907

505

4 307


<0,5

<0,5

<0,5

1

1

<0,5

2

598 - Paraffinszénhidrogének C9től

<0,5

<0,5

26

494

489

179

1 188

7 - Szilárd anyag

<0,5

7

31

33

32

20

123

999 - SZÉN-DIOXID

<0,5

<0,5 2 171 327 2 507 315 2 467 744 1 374 166 8 520 552

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

18

10

22

18

16

16

100

23

11

25

23

17

20

119

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

999 - SZÉN-DIOXID 65 363 109 819

110 062

124 734

108 674

106 022

624 674

Junior Zrt. 1 - Kén-oxidok ( SO2 JUNIOR FŐZŐKONYHA (1202 és SO3 ) mint SO2 Budapest XX. kerület LÁZÁR U. 2 - Szén-monoxid 3-5.) 3 - Nitrogén oxidok ( NO és NO2 ) mint NO2 7 - Szilárd anyag Keringatlan Kft. 1 - Kén-oxidok ( SO2 IRODAÉPÜLET-RAKTÁR (1203 és SO3 ) mint SO2 Budapest XX. kerület 2 - Szén-monoxid KÖZMŰHELYTELEP U. 7.) 3 - Nitrogén oxidok ( NO és NO2 ) mint NO2

Knorr-Bremse Vasuti Járműrendszerek Hungária Kft VASÚTI, KÖTÖTTPÁLYÁS JÁRMŰ GYÁRTÓ, FÉMMEGMUNKÁLÓ. FÉMFELÜLETKEZELŐ ÜZEM (1201 Budapest XX. kerület HELSINKI ÚT 86.)

2002

2003

2004

2005

2006

Összesen (kg)

Telephely

2007

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

6

8

50

59

60

12

195

7

10

173

181

184

35

590

7 - Szilárd anyag

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

999 - SZÉN-DIOXID

<0,5 265 517

293 244

349 764

350 808

151 - Toluol

<0,5

<0,5

<0,5

13

<0,5

1

14

152 - Xilolok

<0,5

<0,5

<0,5

7 974

<0,5

276

8 250

157 - Etil-benzol

<0,5

<0,5

<0,5

601

<0,5

40

641

162 - Propil-benzol

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

5

5

163 - 1,2,4,-Trimetilbenzol (Pseudokumol)

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

50

50

164 - Trimetilbenzolok

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

39

39

2 - Szén-monoxid 24 - Foszforsav 3 - Nitrogén oxidok ( NO és NO2 ) mint NO2

150 406 1 409 739

626

632

591

543

496

445

3 333

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

794

801

481

503

540

556

3 675

4

2. sz. melléklet 304 - Butil-alkoholok

<0,5

<0,5

<0,5

476

<0,5

<0,5

476

308 - Butil-alkohol (primer-butanol) / butanol-1 /

<0,5

<0,5

<0,5

6

<0,5

<0,5

6

316 - Metil-izobutilketon / 4-metil-2pentanon; izobutilmetil-keton /

<0,5

<0,5

<0,5

101

<0,5

2

103

321 - Etil-acetát / ecetészter; ecetsavetil-észter /

<0,5

<0,5

<0,5

8

<0,5

<0,5

8


<0,5

<0,5

<0,5

750

<0,5

<0,5

750

49 - Réz és vegyületei Cu-ként

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

598 - Paraffinszénhidrogének C9től

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

329

329


<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

7 - Szilárd anyag

Légpress-Galván Kft. GALVANIZÁLÓ ÜZEM (1204 Budapest XX. kerület KÖZTÁRSASÁG TÉR 15.)

66

75

14

34

72

91

352

736 - Propilén-glikolmonometil-éter / metil-proxitol; 1metoxi-2-propanol /

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

46

46

77 - Mangán és vegyületei Mn-ként

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

82 - Nikkel és vegyületei Ni-ként

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

84 - Ón és vegyületei Sn-ként

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5


<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

715 - Nátriumhidroxid

<0,5

2

2

<0,5

<0,5

<0,5

4

82 - Nikkel és vegyületei Ni-ként

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5


<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

16 - Sósav és egyéb szervetlen gáznemű klór vegyületek, kivéve klór és ciánklorid HCl-ként

5

2. sz. melléklet Tárgyév Telephely Media Markt Saturn Holding Magyarország Kft. MEDIA MARKT ELEKTRONIKAI ÁRUHÁZ (1202 Budapest XX. kerület MÁRTÍROK ÚTJA 281.)

METZ CONNECT Ingatlan Kft KAZÁNHÁZ (1201 Budapest XX. kerület Helsinki ut 51.)

MP Zrt. MP IRODAÉPÜLET (1201 Budapest XX. kerület NAGYSÁNDOR J. U. 1-5.)

Szennyezőanyag

2002

2004

2005

2006

Összesen (kg)

2007


<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

7

6

13

2 - Szén-monoxid

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

35

27

62


<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

96

75

171

7 - Szilárd anyag

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

2

1

3

999 - SZÉN-DIOXID

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5 242 870 189 956

432 826


<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

2 - Szén-monoxid

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

13

10

23


<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

142

115

257

7 - Szilárd anyag

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

999 - SZÉN-DIOXID

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5 181 641 146 724

328 365


<0,5

<0,5

11

3

<0,5

<0,5

14

13 - Kén-dioxid (SPECIFIKUS)

17

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

17

2 - Szén-monoxid

70

20

56

16

17

38

217

171

75

210

62

65

143

726

2

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

2

268 679 260 411 596 373 176 267 186 912 406 014

1 894 656

3 - Nitrogén oxidok ( NO és NO2 ) mint NO2 7 - Szilárd anyag 999 - SZÉN-DIOXID MP Zrt. 1 - Kén-oxidok ( SO2 PESTERZSÉBET I. POSTA (1201 és SO3 ) mint SO2 Budapest 20. ker. Zilah u. 13.)

Nagy Dányi Gábor AUTÓFÉNYEZŐ MŰHELY (1201 Budapest XX. kerület TÖRÖK FLÓRIS U. 222.)

2003

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

13 - Kén-dioxid (SPECIFIKUS)

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

2 - Szén-monoxid

<0,5

16

6

10

8

14

54


<0,5

48

19

30

25

41

163

7 - Szilárd anyag

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

999 - SZÉN-DIOXID

<0,5

67 290

23 744

36 123

30 219

49 487

206 863

150 - Benzol

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

9

8

17

151 - Toluol

96

<0,5

<0,5

<0,5

57

51

204

152 - Xilolok

23

<0,5

<0,5

<0,5

14

12

49

157 - Etil-benzol

45

<0,5

<0,5

<0,5

26

24

95

7

<0,5

<0,5

<0,5

4

4

15


10

<0,5

<0,5

<0,5

5

5

20


180

<0,5

<0,5

<0,5

107

97

384

326 - Izo-butil-acetát

42

<0,5

<0,5

<0,5

25

22

89

7 - Szilárd anyag

10

<0,5

<0,5

<0,5

5

5

20

2 - Szén-monoxid

6

2. sz. melléklet Tárgyév Telephely

Szennyezőanyag

2002

Otp Ingatlan Zrt. 1 - Kén-oxidok ( SO2 és SO3 ) OTP BANKFIÓK (1204 mint SO2 Budapest XX. kerület KOSSUTH 2 - Szén-monoxid L. U. 44-46.) 3 - Nitrogén oxidok ( NO és NO2 ) mint NO2

Patina Öntöde Öntészeti Gyárto És Szolgáltato Kft PATINA ÖNTÖDE KFT (1202 Budapest XX. kerület ATTILA U. 37.)

2004

2005

2006

2007

Összesen (kg)

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

1

<0,5

1

3

5

5

15

1

<0,5

3

7

10

11

32

7 - Szilárd anyag

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

999 - SZÉN-DIOXID

<0,5 19 180 18 785 33 647 31 494 31 620

134 726

2 - Szén-monoxid 3 - Nitrogén oxidok ( NO és NO2 ) mint NO2 49 - Réz és vegyületei Cu-ként 500 - Benzin mint C, ásványolajból 7 - Szilárd anyag 999 - SZÉN-DIOXID

Recontra Contra Ipari Kereskedelmi És Szolgáltato Kft FELÜLETKEZELŐ, GALVANIZÁLÓ ÜZEM (1204 Budapest XX. kerület KÖZTÁRSASÁG TÉR 15.)

2003

16 - Sósav és egyéb szervetlen gáznemű klór vegyületek, kivéve klór és cián-klorid HCl-ként 67 - Cink és vegyületei Znként 715 - Nátrium-hidroxid

397

397

397

102

105

90

1 488

2 606

2 606

2 606

153

157

135

8 263

39

39

39

4

<0,5

4

125

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

5

6

11

21

48

50

215

215

43

592

<0,5

<0,5

<0,5 23 748 24 390 21 009

69 147

5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

2

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

2

82 - Nikkel és vegyületei Niként

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5


<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

43

43

54

53

43

4

240

20

20

29

32

59

41

201

53

53

66

66

53

56

347

Redel Elektronika Kft 1 - Kén-oxidok ( SO2 és SO3 ) GALVANIZÁLÓ ÜZEM (1201 mint SO2 Budapest XX. kerület VÁGÓHÍD 12 - Kénsav-kénsav gőzök U. 26.) (SPECIFIKUS) 2 - Szén-monoxid 201 - Triklór-etilén ( TRI ) 24 - Foszforsav 27 - Hidrogén-cianid

3

3

6

6

6

5

29

<0,5

<0,5

<0,5

3

5

<0,5

8

3

2

<0,5

<0,5

29

8

42


212

212

260

253

217

225

1 379

35 - Nikkel és nem rákkeltő vegyületei Ni-ként

2

<0,5

<0,5

4

<0,5

<0,5

6

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

5

5

7

8

15

10

50

<0,5

2

4

<0,5

8

5

19

13

13

20

22

41

26

135

22 238 20 035 27 158 26 613 23 180 24 002

143 226

52 - Ólom és szervetlen vegyületei Pb-ként 715 - Nátrium-hidroxid 82 - Nikkel és vegyületei Niként 84 - Ón és vegyületei Sn-ként 999 - SZÉN-DIOXID

7

2. sz. melléklet

Tárgyév Telephely Schweipert Márton AUTÓFÉNYEZŐ MŰHELY (1202 Budapest XX. kerület BÁTHORY U. 29.)

Spar Magyarország Kereskedelmi Kft. 5070. SZ. INTERSPAR ÁRUHÁZ (1203 Budapest XX. kerület SZÉCHENYI ÚT 1.)

Szabó Tibor Imre AUTÓFÉNYEZŐ MŰHELY (1205 Budapest XX. kerület EMŐKE UTCA 68-70.)

Szennyezőanyag

2002 2003 2004

2006

2007

Összesen (kg)


<0,5

28

28

79

28

28

151 - Toluol

<0,5

2

2

2

2

<0,5

8

152 - Xilolok

<0,5

7

7

7

7

1

29

157 - Etil-benzol

<0,5 <0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

164 - Trimetil-benzolok

<0,5 <0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

2 - Szén-monoxid

<0,5

8

3

8

8

8

35


<0,5

15

15

15

15

15

75

304 - Butil-alkoholok

<0,5

6

6

6

6

2

26

312 - Aceton

<0,5

29

29

29

29

6

122

323 - Butil-acetát / ecetsav-butilészter /

<0,5

24

24

24

24

7

103

331 - Butil-glikol-acetát

<0,5

2

2

<0,5

2

2

8


<0,5

65

65

<0,5

65

31

226

7 - Szilárd anyag

<0,5 <0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5


<0,5 <0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

2 - Szén-monoxid

<0,5 <0,5

2

2

2

2

8


<0,5 <0,5

19

18

18

18

73

999 - SZÉN-DIOXID

<0,5 <0,5 34 633 33 442 32 762 33 159

133 996

191

151 - Toluol

22

22

22

9

5

4

84

152 - Xilolok

44

44

24

18

9

9

148

157 - Etil-benzol

15

15

15

6

2

2

55

4

4

4

1

<0,5

<0,5

13

111

110

109

30

15

15

390

6

6

6

2

<0,5

<0,5

20


50

50

49

21

10

10

190

7 - Szilárd anyag

21

308 - Butil-alkohol (primerbutanol) / butanol-1 / 323 - Butil-acetát / ecetsav-butilészter / 331 - Butil-glikol-acetát

Szabó-Galván Nemesfémbevonó Kft. GALVANIZÁLÓ ÜZEM (1202 Budapest XX. kerület MÁRTIROK ÚTJA 110/B)

2005

21

21

8

4

4

79

16 - Sósav és egyéb szervetlen gáznemű klór vegyületek, kivéve klór és cián-klorid HCl-ként

<0,5 <0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

27 - Hidrogén-cianid

<0,5 <0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5 <0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

7 <0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

7

6 <0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

6

<0,5 <0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

30 834 <0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

30 834

Tefta Technologiai,- Fémipari- 1 - Kén-oxidok ( SO2 és SO3 ) , És Takarito Szolgáltato Kft mint SO2 IRODA (1204 Budapest XX. kerület MÁRTIROK ÚTJA 275.) 2 - Szén-monoxid 3 - Nitrogén oxidok ( NO és NO2 ) mint NO2 7 - Szilárd anyag 999 - SZÉN-DIOXID

8

2. sz. melléklet Tárgyév Telephely Tesco-Globál Áruházak Zrt. MEGAPARK TESCO ÁRUHÁZ (1202 Budapest XX. kerület MÁRTÍROK ÚTJA 281.)

Tzky Design Ötvösmüvészeti, Kereskedelmi És Szolgáltato Kft REKLÁMHORDOZÓGYÁRTÓ ÜZEM (1204 Budapest XX. kerület DESSEWFFY U. 4/A.)

Szennyezőanyag 1 - Kén-oxidok ( SO2 és SO3 ) mint SO2

2002

2003

2004

2005

2006

Összesen (kg)

2007

<0,5

<0,5

<0,5

16

9

8

33

2 - Szén-monoxid

126

56

200

77

39

50

548


109

61

384

575

308

408

1 845

7 - Szilárd anyag

<0,5

<0,5

<0,5

5

2

1

8

999 - SZÉNDIOXID

652 998

152 - Xilolok

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

8

7

15

260 - METOXI ETIL-(2)-ACETÁT (METILCELLOSZOLVACETÁT)

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

6

4

10

323 - Butil-acetát / ecetsav-butilészter /

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

5

4

9

503 - Petróleum

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

6

7

13

850 712 1 308 043 1 084 990 554 448 724 112 5 175 303

7 - Szilárd anyag

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

V-Pack Vegyesipari És Szolgáltato Kft PAPÍR CSOMAGOLÓESZKÖZ GYÁRTÓ ÜZEM (1204 Budapest XX. kerület TÖRÖK FLÓRIS U. 116.)

2 - Szén-monoxid

232

216

39

37

40

<0,5

564

46

46

181

173

186

<0,5

632

Varga Ipari, Kereskedelmi És Szolgáltató Kft. VARGA AUTÓSZERELŐ MŰHELY (1201 Budapest XX. kerület SZIVATTYÚ U. 9-11.)


<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

4

4

4

4

4

4

24


105 - Hexán 2 - Szén-monoxid

Vécsey Sütöipari És Kereskedelmi Kft VÉCSEY SÜTÖDE (1204 Budapest XX. kerület VÉCSEY U. 20.)

10

10

10

10

10

10

60


<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

52 - Ólom és szervetlen vegyületei Pbként

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

7 - Szilárd anyag

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

1

4

2

3

1

<0,5

11

2 - Szén-monoxid

109

434

272

238

126

<0,5

1 179


430

1 415

852

971

412

<0,5

4 080

7 - Szilárd anyag

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5


999 - SZÉNDIOXID Zöld Ut Plusz Kft KARBANTARTÓ ÜZEM (1201 Budapest XX. kerület VÖRÖSMARTY U. 7276.)

447 357 1 859 659 1 166 174 1 276 426 541 898

<0,5 5 291 514

2 - Szén-monoxid

3

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

3


3

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

3

19 987

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

19 987

999 - SZÉNDIOXID

9

3. sz. melléklet 700

600

10 000

500 8 000 400 6 000 300 4 000 200 2 000

Szennyező anyag mennyisége (kg)

Szennyezőanyag mennyisége (kg)

12 000

100

0

0 2002

2003

2004

2005

2006

2007

Év 999 - SZÉN-DIOXID (tonna)

3 - Nitrogén oxidok

2 - Szén-monoxid

301 - Etil-alkohol

152 - Xilolok

321 - Etil-acetát

302 - Propil-alkolok

323 - Butil-acetát

598 - Paraffin-szénhidrogének C9-től

7 - Szilárd anyag

308 - Butil-alkohol

151 - Toluol

157 - Etil-benzol


1 - Kén-oxidok

PESTERZSÉBET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA

Recommend Documents