PEST MEGYE SZÁMOKBAN
2013
Tartalom
Főbb jellemzők. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2 1. Népesség, népmozgalom. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4 2. Munkaerőpiac . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6 3. Egészségügy, baleset . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8 4. Szociális ellátás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10 5. Oktatás, kultúra . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 12 6. GDP, kutatás-fejlesztés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14 7. Gazdasági szervezetek, beruházás . . . . . . . . . . . . . . . . . 16 8. Mezőgazdaság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 18 9. Ipar, építőipar . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 20 10. Lakás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 22 11. Turizmus, kereskedelem, vendéglátás . . . . . . . . . . . . . . . . 24 12. Környezet, infrastruktúra . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 26 Pest megyei portré . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 28 Adottságok. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 28 Társadalom. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 30 Gazdaság. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 32 Kiemelt értékünk . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 35 Dunakanyar – a turisták és természetjárók „Mekkája”. . . 35
– 0 .. + ...
Jelmagyarázat A megfigyelt statisztikai jelenség nem fordult elő. A mutató értéke olyan kicsi, hogy kerekítve zérust ad. Az adat nem ismeretes. Előzetes adat. Nem közölhető adat.
Megjegyzések A 2013. évi adatok általában előzetesek. A kiadványban felhasznált adatok csoportosítása mindig az adott év január 1-jei állapotának megfelelő területi beosztás szerint történt. A részadatok összegei a kerekítések miatt eltérhetnek az összesen adatoktól. A százalék- és viszonyszámok kiszámítása kerekítés nélküli adatok alapján történt. A módszertani információk és a fogalmak magyarázata megtalálható a Központi Statisztikai Hivatal honlapján.
Központi Statisztikai Hivatal, 2014
Főbb jellemzők
Megyelista
Pest megye BP BÁ
Budapest
Megyeszékhely
–
Terület, km2
Bács-Kiskun
6 391
Települések számaa) BA
Békés
BO
BorsodAbaújZemplén
CS
Fejér
GY
GyőrMosonSopron
HA
Hajdú-Bihar
HE
Heves
KO
Nógrád
PE
Pest
SO
Somogy
SZ
SzabolcsSzatmárBereg
TO
Tolna
VA
Vas
VE
Veszprém
ZA
Zala
HU
Magyarország
1 221
Városi népesség aránya, %a)
69,3
Népsűrűség, fő/km2
191
Foglalkoztatási arány, %b)
53,7
Munkanélküliségi ráta, %b)
9,3
Alkalmazásban állók havi nettó átlagkeresete, forintb)
139 938
Öregségi átlagnyugdíj, forinta)
118 851
Tízezer lakosra jutó működő kórházi ágyb) Középiskolai tanulók száma a nappali oktatásban, főb) Felsőfokú alap- és mesterképzésben részt vevők száma, főb) c)
JászNagykunSzolnok KomáromEsztergom
NÓ
54
Népesség, ezer főa)
Csongrád
FE
JÁ
Ebből: városa)
Baranya
BÉ
187
Egy főre jutó GDP, ezer forintd) A kutatás-fejlesztés ráfordításai a GDP százalékáband) Ezer lakosra jutó regisztrált vállalkozások számae)
27 709 33 296 2 346 0,43 154
Egy főre jutó beruházás, ezer forintd)
286
Termőterület, ezer hektár f)
492
Egy főre jutó ipari termelés, ezer forintb)
1 713
Tízezer lakosra jutó épített lakásb)
12
Kereskedelmi szálláshelyen eltöltött vendégéjszaka, ezerb)
840
Ezer lakosra jutó személygépkocsie)
356
Ezer lakosra jutó internet-előfizetésb)
234
Autópályák, autóutak, kmb)
223
Működtetett vasútvonalak, kmd)
581
a) 2014. január 1-jei adat. b) 2013. évi adat. c) A megyében állandó lakóhellyel rendelkezők adata.
2
28
d) 2012. évi adat. e) 2013. december 31-ei adat. f) 2013. május 31-ei adat.
Pest megye számokban, 2013
Pest megye
1. ábra A megye települései, 2014. január 1.
Község Város
2. ábra A városok és a városi népesség aránya, 2014. január 1. % 80 60 40
0
28,9 Város
69,3 Városi népesség Pest megye
11,0
70,4
Város
Városi népesség
Főbb jellemzők
20
Ország
3. ábra A települések megoszlása népességnagyság-kategóriák szerint, 2013. január 1. Pest megye
500 fő alatti 500– 999 fős 1 000–1 999 fős 2 000–4 999 fős 5 000 fő és afeletti
3% 7% 21% 33% 35%
500 fő alatti 500– 999 fős 1 000–1 999 fős 2 000–4 999 fős 5 000 fő és afeletti
35% 20% 20% 15% 9%
Ország
Központi Statisztikai Hivatal, 2014
3
1. Népesség, népmozgalom
1. SZ PE
1.1. tábla A lakónépesség* alakulása és a főbb népmozgalmi események
–1,7 –1,8
Megnevezés
2011
2012
2013
Lakónépesség, január 1., ezer fő HA
–2,3
Férfi
597
585
588
Nő
641
628
631
1 238
1 213
1 218
–
–
–
többi városban
813
794
798
községekben
425
419
420
Összesen Ebből: megyeszékhelyen BP
–3,0
A lakónépesség korösszetétele, január 1., %
FE, GY HU VE
–3,6
14 évesek és fiatalabbak
17
17
17
15–64 évesek
69
69
68
65 évesek és idősebbek
14
15
15
–3,9
Főbb népmozgalmi adatok
–4,1
BO KO
–4,4 –4,5
BÁ, CS, TO
–4,8
HE, JÁ
–5,0
Élveszületés, fő
11 828
11 915
11 563
Halálozás, fő
13 648
14 078
13 812
Házasságkötés, eset
4 455
4 447
4 433
Belföldi vándorlási különbözet, fő
6 947
5 154
4 384
1.2. tábla A születéskor várható átlagos élettartam (év)
BA
1990
2001
2012
Férfi
Nem
63,81
68,68
71,94
Nő
73,33
76,54
78,22
–5,4
NÓ
–5,7
VA ZA SO
–6,0 –6,1 –6,2
1.3. tábla Átlagéletkor (év)
1990
2001
2013
Férfi
Nem
34,9
36,2
38,1
Nő
38,1
39,8
41,8
* A 2011. január 1-jei lakónépesség a 2001. évi népszámlálás alapján, a 2012. és 2013. január 1-jei lakónépesség a 2011. évi népszámlálás alapján továbbvezetett adat.
BÉ
–7,3
1. Ezer lakosra jutó természetes fogyás, 2013 4
(‰)
Pest megye számokban, 2013
Pest megye
1.1. ábra A népességszámot alakító népmozgalmi események arányszámai Ezer lakosra 18 16 14 12 10 8 6 4 2 0 –2 –4 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013
1. Népesség, népmozgalom
Természetes szaporodás, fogyás (–) Belföldi vándorlási különbözet Nemzetközi vándorlási különbözet
1.2. ábra A népesség száma nem és életkor szerint, 2013. január 1. Férfi
Nő
Férfitöbblet 60 40 Ezer lakos
20
0
90– 85–89 80–84 75–79 70–74 65–69 60–64 55–59 50–54 45–49 40–44 35–39 30–34 25–29 20–24 15–19 10–14 5– 9 0– 4 Korév
Központi Statisztikai Hivatal, 2014
Nőtöbblet
0
20
40
60 Ezer lakos 5
2. Munkaerőpiac
2.
2.1. tábla A 15–74 éves népesség gazdasági aktivitása* BP GY
56,9
Megnevezés Foglalkoztatott, ezer fő Ebből: középfokú végzettségű diplomás
56,3
férfi KO
54,7
VA
54,3
PE FE, VE
53,7 53,5
ZA
Munkanélküli, ezer fő Ebből: legalább egy éve munkát keres férfi Gazdaságilag nem aktív, ezer fő Ebből: szeretne dolgozni nappali tagozatos tanuló
52,7
2011
2012
2013
506,3
513,1
519,9
333,4
338,5
335,5
115,7 277,2 41,2
121,6 276,9 51,3
132,7 281,8 53,2
23,8
27,5
31,4
25,5
33,0
32,5
412,7
399,1
394,3
42,6
36,7
37,3
96,0 57,0 52,7 7,5
98,2 58,6 53,3 9,1
94,9 59,2 53,7 9,3
Aktivitási arány, % HU
51,6
TO BÁ CS
50,5 50,4 50,3
BA
49,7
JÁ BÉ
49,0 48,8
Foglalkoztatási arány, % Munkanélküliségi ráta, %
2.1. ábra A foglalkoztatottak megoszlása összevont nemzetgazdasági ágak szerint, 2013* Pest megye Ország 0
HA
47,9
HE
47,4
SZ SO
46,7 46,6
20
Mezőgazdaság
40
60
Ipar, építőipar
80
100%
Szolgáltatások
2.2. ábra A 15–74 éves népesség munkanélküliségi rátája* % 20 15
2009
2010
2011
2012
9,3 10,2
9,1 10,9
0
45,0
7,5 10,9
BO
8,7 11,2
5
7,2 10,0
10
2013 Ország
Pest megye * A KSH munkaerő-felmérése alapján.
NÓ
43,5
2. A 15–74 éves népesség foglalkoztatási aránya, 2013 6
(%)
Pest megye számokban, 2013
Pest megye
2.2. tábla Havi bruttó átlagkereset állománycsoportok szerint*
Állománycsoport
2011
2012
2013
Fizikai foglalkozású
135 319
147 909
153 625
Szellemi foglalkozású
267 428
279 257
294 356
191 744
204 936
213 645
109,3
103,9
Forint/hó
Összesen
Előző év=100,0 105,6
Fizikai foglalkozású Szellemi foglalkozású
104,0
104,4
105,4
Összesen
104,9
106,9
104,2
Fizikai
57%
Szellemi
43%
2. Munkaerőpiac
2.3. ábra A teljes munkaidőben alkalmazásban állók számának megoszlása állománycsoportonként, 2013*
2.4. ábra A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete a minimálbér százalékában állománycsoportonként, 2013* % 400 350 300 250 200 150 100 50
157
300
218
Fizikai
Szellemi
Összesen
0
* Az évközi intézményi munkaügy-statisztikai adatgyűjtési rendszer alapján.
Központi Statisztikai Hivatal, 2014
7
3. Egészségügy, baleset
3.
3.1. tábla Háziorvosi, házi gyermekorvosi ellátottság TO
23,0
BÉ BA
20,3 19,8
NÓ
18,6
CS
16,1
Megnevezés
2000
Háziorvos és házi gyermek650 orvos összesen Egy háziorvosra és házi gyermekorvosra jutó 1 649 lakos, fő Egy háziorvosra jutó beteg- 10 154 forgalom Egy házi gyermekorvosra 7 148 jutó betegforgaloma) a)
2011
2012
667
668
1 867
1 824
11 642
11 604
7 645
7 058
Tanácsadás nélkül.
3.2. tábla Fekvőbeteg-ellátás
HE
FE PE BP BÁ HU, SZ HA
11,5
7,1 6,8 6,6 6,2 5,6 5,1
Megnevezés
2000
2012
2013
Működő kórházi ágyak száma Működő kórházi ágyak tízezer lakosra jutó száma Elbocsátott betegek száma, ezer Ápolás átlagos tartama, nap Ágykihasználás, % Egynapos kórházi ellátás, ezer eset
4 227
3 419
3 419
41
28
28
112
103
108
10
9
9
76
75
79
..
19
21
3.3. tábla A járóbeteg-szakellátás leglátogatottabb rendeléseinek főbb adatai, 2012* KO JÁ SO GY VE
BO
2,3 2,1 1,3 1,0 0,7
Megnevezés Belgyógyászat Sebészet Képalkotó diagnosztika Laboratóriumi diagnosztika Fizioterápia Reumatológia Tüdőgyógyászat Fül-, orr-, gégegyógyászat Szemészet
–4,0
(ezer) Teljesített Megjelenési Beavatkozás szakorvosi eset munkaóra 258 692 75 249 767 50 459 1 305 103 803
12 838
31
590 216 377 211 223
3 378 1 420 712 716 1 201
2 62 40 44 48
* A MÁV adataival együtt. Az adatok csak a magyar biztosítás alapján végzett ellátásokat tartalmazzák.
VA ZA
–9,3 –10,1
3. A balesetet szenvedett személyek számának változása 2012 és 2013 között 8
(%)
Pest megye számokban, 2013
Pest megye
3.4. tábla Személysérüléses közúti közlekedési balesetek és a balesetet szenvedett személyek
Megnevezés
2000
2012
2013
Balesetek Halálos
133
67
63
Súlyos sérüléses
775
415
427
Könnyű sérüléses
1 103
1 085
1 113
Összesen
2 011
1 567
1 603
77
72
Balesetet szenvedett személyek 153
Meghalt Súlyosan megsérült
1 011
486
544
Könnyen megsérült
1 720
1 506
1 594
Összesen
2 884
2 069
2 210
3.1. ábra A közlekedési balesetek számának alakulása
3. Egészségügy, baleset
(előző év = 100,0)
% 120 100 80 60 40 20 0
93,1
94,0
Halálos
105,9 102,9
96,4 102,6
Súlyos sérüléses
Könnyű sérüléses
2012
2013
3.5. tábla Munkabalesetek
2000
2012
2013
Összesen
Megnevezés
1 695
1 679
1 726
Ebből: halálos
14
7
9
csonkulásos
25
27
20
súlyos
26
16
17
Központi Statisztikai Hivatal, 2014
9
4. Szociális ellátás
4.
BP
4.1. tábla A nyugdíjban, ellátásban, járadékban és egyéb járandóságban részesülők, január
22,7
Megnevezés NÓ
22,3
HE
22,0
2012
21,6 21,5
VA, VE
21,3
TO BA, CS SO
21,0 20,9 20,8
HU KO, JÁ
20,6 20,5
BÁ FE
20,2 20,1
GY
19,9
Ebből: öregségi nyugdíj megváltozott munkaképességűeknek járó ellátás
Ebből: öregségi nyugdíj megváltozott munkaképességűeknek járó ellátás
Működő férőhely BO
19,0
40 842
38 520
36 848
97 642 105 542 108 646 106 865 115 498 118 851 65 442
69 396
69 846
4.2. tábla Bölcsődei ellátás, december 31.
Működő bölcsőde 19,2
222 051 228 445 233 978
Havi teljes ellátás átlagos összege, forint/fő Összesen
Megnevezés
PE
2014
312 197 309 931 304 878
Összesen
BÉ ZA
2013
Ellátottak száma, fő
Kisgyermeknevelő
2011
2012
2013
65
68
72
3 220
3 414
3 756
594
635
673
Megnevezés
HA
17,8
2011
2012
2013
Idősek nappali ellátása
1 328
1 342
1 346
Szociális étkeztetés
7 195
9 905
9 157
Házi segítségnyújtás
2 892
5 073
5 135
xxx
4.3. tábla Alap- és nappali ellátásban részesülők
4.4. tábla Gyermekvédelmi szakellátásban részesülők
Megnevezés
2011
2012
2013
347
377
368
Nevelőszülőnél nevelt kiskorú
1 379
1 411
1 445
Ápolást, gondozást nyújtó intézményben nevelt kiskorú
–
1
16
18 éves és idősebb gondozott
369
387
394
2 095
2 176
2 223
Gyermekotthonban nevelt kiskorú
Összesen
SZ
15,4
4. Öregségi nyugdíjasok a népesség százalékában, 2014. január 10
Pest megye számokban, 2013
Pest megye
4.1. ábra A nyugdíjban, ellátásban, járadékban és egyéb járandóságban részesülők száma, január* Ezer fő 350 300 250 200 150
2010
2011
2012
2013
Nyugdíjasok, járadékosok összesen
234
305
228
310
222
312
189
0
308
311
50
189
100
2014
Öregségi nyugdíjasok
4.2. ábra Átlagnyugdíjak, január* Ezer forint/fő 140 120
4. Szociális ellátás
100 80 60 119
109
115
106
107
98
107
92
88
20
101
40 0 2010
2011
2012
2013
Átlagnyugdíj
2014
Öregségi átlagnyugdíj
4.3. ábra A tartós és az átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények főbb adatai
9 043
2 000
9 077
2 000
9 029
4 000 9 100
4 000 9 365
6 000
9 558
6 000
9 635
8 000
9 718
8 000
9 836
Fő 10 000
9 074
Ellátottak száma
Működő férőhelyek száma Férőhely 10 000
0
0 2009 2010 2011 2012 2013
2009 2010 2011 2012 2013
* A nyugdíjrendszer 2012. évi átalakítása miatt a 2012 előtti és utáni időszak adatainak összehasonlíthatósága erősen korlátozott.
Központi Statisztikai Hivatal, 2014
11
5. Oktatás, kultúra
5. SZ
5.1. tábla A köznevelési intézmények főbb adatai a nappali oktatásban, 2013/2014
88
Egy
Intézmény
BO
86
HA
83
PE
81
JÁ
80
Egy
gyermek- pedagógusFeladat- Gyermek, csoportra/ ellátási tanuló osztályra ra hely jutó gyermek, tanuló
Óvoda Általános iskola Szakiskola, speciális szakiskola Gimnázium Szakközépiskola
502 385
46 600 98 747
23 22
11 11
46
6 947
21
11
79 60
16 887 10 822
30 25
11 10
5.1. ábra Óvodai nevelésben, iskolai oktatásban részesülők a nappali oktatásban % 120
(2009/2010 = 100)
110 100 HE
78
KO, NÓ
77
HU, BÁ, SO
76
FE
75
GY
74
BA, BÉ
73
CS, TO, VE
72
VA
71
ZA
68
90 80 2009/2010 2010/2011 2011/1012 2012/2013 2013/2014 Óvodás gyermek Szakiskolai, speciális szakiskolai tanuló Szakközépiskolai tanuló
Általános iskolai tanuló Gimnáziumi tanuló
5.2. ábra A felsőfokú alap- és mesterképzésben részt vevő hallgatók száma*
Összes képzés
33 23
34 22
35 23
35 22
37 23
Ezer fő 40 35 30 25 20 15 10 5 0 2009/2010 2010/2011 2011/1012 2012/2013 2013/2014 Nappali képzés
* A megyében állandó lakóhellyel rendelkezők. A főiskolai szintű, az egyetemi szintű és az osztatlan képzésben részt vevőkkel együtt.
BP
66
5. Az ezer lakosra jutó általános iskolai tanulók száma a nappali oktatásban, 2013/2014 12
Pest megye számokban, 2013
Pest megye
5.2. tábla A kulturális intézmények főbb adatai
Megnevezés
2011
2012
2013
Közművelődési intézmények 199
216
229
10 237
10 175
11 740
1 945
2 146
2 021
Száma Rendezvények száma Látogatók száma, ezer
Muzeális intézmények Száma Kiállítások száma Látogatók száma, ezer
59
65
62
287
302
273
690
709
672
Települési könyvtárak 188
187
170
146
146
143
Könyvtári egységek száma, ezer
4 072
4 052
3 992
Kölcsönzött könyvtári egységek száma, ezer
2 687
2 716
2 590
5. Oktatás, kultúra
Szolgáltatóhelyek száma Beiratkozott olvasók száma, ezer
5.3. ábra Közművelődési intézmények rendezvényeinek és látogatóinak megoszlása, 2013 % 100 80 60 40 20 0 Rendezvény Kiállítás Közösségi rendezvény
Látogató Szórakoztató rendezvény Művészeti esemény Ismeretterjesztő rendezvény
5.4. ábra A múzeumok leltározott tárgyi állományának megoszlása gyűjtemények szerint, 2013 Régészet Történet, agrár-, ipar- és technikatörténet Ipar- és képzőművészet Irodalomtörténet, néprajz Egyéb
Központi Statisztikai Hivatal, 2014
79% 4% 2% 11% 5%
13
6. GDP, kutatás-fejlesztés
6.
6.1. tábla A bruttó hazai termék alakulása BP
144,6
Megnevezés
2000
2005
2011
2012+
GDP piaci beszerzési áron, milliárd forint
1 052
2 234
2 905
2 852
Egy főre jutó GDP Ezer forint Az országos átlag százalékában GY
81,0
990
1 941
2 340
2 346
77
89
84
83
6.1. ábra A bruttó hozzáadott érték megoszlása főbb nemzetgazdasági ágak szerint, 2012+
Pest megye
Ország HU KO
66,5 66,1
FE VA
62,5 61,3
PE ZA
55,2 54,7
TO CS HA
52,0 50,5 49,5
BÁ, VE
47,1
BA, HE JÁ SO BO
44,0 42,5 42,2 40,7
BÉ SZ
37,5 36,4
0
20
Mezőgazdaság
Ipar
29,0
60
Építőipar
80
100%
Szolgáltatások
6.2. ábra A kutatás-fejlesztés ráfordításai a GDP százalékában % 1,50 1,25 1,00 0,75
0,48 1,17
0,41 1,22
0,43 1,30
0,00
0,43 1,17
0,25
0,38 1,00
0,50
2008
2009
2010
2011
2012+
Pest megye
NÓ
40
Ország
6. Egy főre jutó GDP vásárlóerő-paritáson az EU-27 átlagának százalékában, 2012+ 14
Pest megye számokban, 2013
Pest megye
6.3. ábra A kutató-fejlesztő helyek száma 250 200 150 100 50 0
180
183
196
186
221
2008
2009
2010
2011
2012
Vállalkozási kutatóhely
66%
Felsőoktatási kutatóhely
29%
Kutató-fejlesztő intézet és egyéb kutatóhely
5%
6.2. tábla A kutató-fejlesztő helyeken dolgozók létszáma
Megnevezés
2010
2011
2012
Tényleges létszám
2 449
2 384
2 569
Ebből: kutató-fejlesztő
1 448
1 453
1 652
571
508
444
481
494
665
1 673
1 731
1 814
977
1 020
1 155
388
407
342
segédszemélyzet Az MTA tagja és a tudomány doktora vagy kandidátusa, PhD-, DLA-fokozattal rendelkező Számított létszáma) Ebből: kutató-fejlesztő segédszemélyzet a)
A kutatásra, kísérleti fejlesztésre fordított munkaidő arányában teljes munkaidejű dolgozókra átszámított adatok.
Központi Statisztikai Hivatal, 2014
15
6. GDP, kutatás-fejlesztés
6.4. ábra A kutató-fejlesztő helyek számának megoszlása szektorok szerint, 2012
7. Gazdasági szervezetek, beruházás
7.
BP
7.1. tábla A regisztrált gazdasági szervezetek száma, december 31.
226
2011
2012
2013
Társas vállalkozás
Megnevezés
87 587
89 707
91 651
Ebből: korlátolt felelősségű társaság
56 395
59 248
61 383
471
494
507
részvénytársaság
SZ
204
betéti társaság
29 169
28 440
28 220
Önálló vállalkozó
92 816
93 810
96 363
Ebből: főfoglalkozású
37 614
37 688
38 995
37 745
38 829
40 208
mellékfoglalkozású Vállalkozás összesen CS BÁ BÉ
190 189
Nonprofit szervezet
9 780
10 103
10 207
185
Költségvetési és egyéb szervezet
1 681
1 630
1 352
Összesen SO HA ZA
178 176 175
HU
171
HE GY PE BA VA TO VE
180 403 183 517 188 014
191 864 195 250 199 573
7.1. ábra A regisztrált társas vállalkozások megoszlása nemzetgazdasági ágak szerint, 2013. december 31. Mezőgazdaság Ipar Építőipar Kereskedelem Vendéglátás Ingatlanügyletek Tudományos és műszaki tevékenység Többi nemzetgazdasági ág
157 156 154 153 152 151 148
1% 9% 11% 24% 4% 6% 16% 28%
7.2. tábla A regisztrált társas vállalkozások száma létszám-kategória szerint, december 31. FE, JÁ
135
KO
132
2011
2012
2013
0– 9
Létszám-kategória, fő
83 337
85 441
87 369
10– 49
3 658
3 659
3 685
50–249
512
526
522
250– NÓ
118
BO
111
Összesen
80
81
75
87 587
89 707
91 651
7. Ezer lakosra jutó regisztrált vállalkozás, 2013. december 31. 16
Pest megye számokban, 2013
Pest megye
Nemzetgazdasági ág Mezőgazdaság
Milliárd forint
Előző év = 100,0
11,6
96,3
131,0
89,4
Kereskedelem
42,9
84,0
Szállítás és raktározás
77,6
119,6
Információ és kommunikáció
11,5
75,9
Ingatlanügyletek
12,5
73,3
9,5
118,2
13,9
129,0
Ipar
Adminisztratív szolgáltatás Közigazgatás
7.2. ábra A beruházások megoszlása* gazdálkodási forma szerint, 2012
Pest megye
Ország
0
20
40
60
80
100%
Belföldi érdekeltségű vállalkozás
Külföldi érdekeltségű vállalkozás
Költségvetési és társadalombiztosítási szervezet
Nonprofit szervezet
7.3. ábra A beruházások megoszlása* anyagi-műszaki összetétel szerint, 2012
Épület, egyéb építmény
55,5%
Gép, berendezés, jármű
43,8%
Egyéb
0,7%
* A beruházás helye szerint.
Központi Statisztikai Hivatal, 2014
17
7. Gazdasági szervezetek, beruházás
7.3. tábla A beruházások* teljesítményértéke és volumenindexe a kiemelt nemzetgazdasági ágakban, 2012
8. Mezőgazdaság
8.
BÉ
8.1. tábla A földterület művelési ágak szerint, május 31.
16,8
2000
Művelési ág Szántó
SO BÁ HA TO BA, CS
11,8 11,4 11,3 10,8 10,6
SZ
9,8
JÁ
9,1
VA
7,4
ZA HE VE FE KO
6,8 6,6 6,3 6,2 6,1 5,2 4,7
2,7
BP
0,2
267 619 250 679
93,7
10 008
83,3
Gyümölcsös
11 104
9 836
88,6
Szőlő
7 097
3 051
43,0
Gyep
45 626
43 675
95,7
Mezőgazdasági terület
343 457 317 249
92,4
Erdő
154 452 165 007
106,8
Nádas
3 491
3 580
102,5
Halastó
6 611
6 541
98,9
508 011 492 377
96,9
89 412 107 437
120,2
597 423 599 814
100,4
Összesen
8.1. ábra A főbb szántóföldi növénycsoportok aránya a vetésterületből, 2013. május 31.
Pest megye
Ország
0
PE
2000=100,0
12 011
Művelés alól kivett terület
BO, GY
hektár
Konyhakert
Termőterület
HU, NÓ
2013
20
40
Gabonafélék
Olajos magvak
Zöldségfélék
Egyéb növények
60
8. A mezőgazdaság aránya a bruttó hozzáadott értékből, 2012 18
80
100%
Szálas takarmányok
(%)
Pest megye számokban, 2013
Pest megye
8.2. ábra A főbb szántóföldi növények betakarított területe, 2013 Ezer hektár 60 50 40 30 20 10 56
51
38
7
11
Búza
Kukorica
Napraforgó
Repce
Lucernaszéna
0
8.3. ábra A főbb szántóföldi növények termésátlaga, 2013 Kilogramm/hektár 6 000 5 000
8. Mezőgazdaság
4 000 3 000
4 670 5 360
2 430 2 480
2 080 2 590
3 620 4 430
1 000
4 280 4 630
2 000
Búza
Kukorica
Napraforgó
Repce
Lucernaszéna
0 Pest megye
Ország
8.2. tábla Az állattenyésztés főbb mutatói, 2013. december 1.
Megnevezés
Szarvasmarha
Sertés
Juh
Tyúk
Főbb gazdasági haszonállatfajok állománya Pest megye, ezer egyed
67
88
75
1 946
Az országos százalékában
8,7
3,0
6,1
6,8
Száz hektár mezőgazdasági területre jutó egyed Pest megye
21
28
24
614
Ország
14
55
23
536
Központi Statisztikai Hivatal, 2014
19
9. Ipar, építőipar
9.
9.1. ábra Az ipari termelés értéke és volumenindexe* KO
GY
7 351
5 859
Milliárd forint 2 500
% 125
2 000
100
1 500
75
1 000
50 25
500 FE
4 476
0
2 068
2 131
2 088
2011
2012
2013 Volumenindex, előző év = 100,0
Termelési érték, milliárd forint VA
3 208
BO
3 076
JÁ
2 984
HE BÁ
2 821 2 807
0
* A 4 főnél többet foglalkoztató vállalkozások telephely szerinti adatai alapján.
9.2. ábra A főbb feldolgozóipari ágazatok termelési volumenének változása az előző évhez képest, 2013*
Feldolgozóipar Élelmiszeripar HU
2 391
VE
2 157
BP ZA
2 044 2 023
PE CS TO
1 713 1 641 1 592
Gép, gépi berendezés gyártása
SO
1 379
Járműipar
HA
1 287
BÉ SZ
1 010 980
NÓ BA
845 841
Fa-, papír- és nyomdaipar Gumi-, műanyag és építőanyag-ipar Kohászat, fémfeldolgozás Számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása
–30 –20 –10
0
10
20 30%
* A 49 főnél többet foglalkoztató vállalkozások székhely szerinti adatai alapján.
9. Egy főre jutó ipari termelés értéke, 2013*
(ezer forint)
* A 4 főnél többet foglalkoztató vállalkozások telephely szerinti adatai alapján.
20
Pest megye számokban, 2013
Pest megye
9.1. tábla A feldolgozóipar főbb ágazatainak jellemzői, 2013* (%) Export AlkalmazásTermelés ban állók részaránya az összes megoszlása értékesítésből 100,0 100,0 68,1
Ágazat Feldolgozóipar Ebből: élelmiszeripar fa-, papír- és nyomdaipar gumi-, műanyag és építőanyagipar kohászat, fémfeldolgozás számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása gép, gépi berendezés gyártása járműipar
19,8
15,7
31,7
6,8
7,4
71,3
12,7
12,1
71,3
6,8
8,8
55,5
15
17,2
81,5
7,1 20,9
5,2 15,9
85,8 90,0
* A 49 főnél többet foglalkoztató vállalkozások székhely szerinti adatai alapján.
9.3. ábra Az építőipari termelés értéke és volumenindexe, 2013* % 150 125 100 75 50 25 0
120 90 60 30
58
0
83
141
9. Ipar, építőipar
Milliárd forint 150
Épületek építése
Egyéb építmények Összesen építése Volumenindex, előző év = 100,0 Termelési érték, milliárd forint * A 4 főnél többet foglalkoztató vállalkozások székhely szerinti adatai alapján.
9.4. ábra Az építőipari termelés volumenének változása az előző évhez képest* % 25 20 15 10 5 0 –5 –10 –15 –20 2011 Épületek építése
2012
2013
Egyéb építmények építése
Összesen
* A 4 főnél többet foglalkoztató vállalkozások székhely szerinti adatai alapján.
Központi Statisztikai Hivatal, 2014
21
10. Lakás
10.
10.1. tábla Lakásállomány, laksűrűség, január 1. GY
21,3
Megnevezés
2012
2013
2014
474 780
477 388
478 662
Ebből: 1 szobás
34 223
34 276
34 286
2 szobás
144 561
144 819
144 949
3 szobás
152 641
153 370
153 710
4 és több szobás
143 355
144 923
145 717
256
253
255
Lakásállomány
PE
11,6
Száz lakásra jutó személy
10.1. ábra Az épített lakások és a kiadott építési engedélyek számának alakulása BP
10,2 12 000 10 000 8 000 6 000 4 000
VA CS HU, SO
7,9 7,6 7,4
2 000 0 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013
BÁ
6,5
HA
6,0
Épített lakás
Kiadott új lakásépítési engedély
10.2. tábla Az épített és a megszűnt lakások
Megnevezés BÉ FE, SZ, JÁ ZA
4,8 4,5 4,4
VE BO KO BA, HE TO
3,8 3,7 3,5 3,4 3,3
2011
2012
2013
Épített lakások száma
3 272
2 788
1 414
Ebből: természetes személy által
2 142
2 072
892
1 071
680
441
114
118
112
246
180
140
vállalkozás által Átlagos alapterület, m
2
Megszűnt lakások száma
NÓ
1,7
10. Tízezer lakosra jutó épített lakás, 2013 22
Pest megye számokban, 2013
Pest megye
10.2. ábra Az épített lakások megoszlása építési forma szerint
2013
2012
2011 0
20
40
60
80
100%
Családi ház
Csoportház
Többszintes többlakásos épület
Lakóparki
Egyéb
10.3. ábra Az épített lakások megoszlása szobaszám szerint
2013
2011 0
20
40
60
1
2
3
80
100%
4 és több 4+
10.4. ábra Az épített lakások átlagos alapterülete m2 120 100 80 60
2009
2010
2011
Pest megye Központi Statisztikai Hivatal, 2014
2012
112
101
118
107
114
103
107
92
0
103
20
89
40
2013
Ország 23
10. Lakás
2012
11. Turizmus, kereskedelem, vendéglátás
11.
11.1. tábla A szálláshelyek kapacitása és vendégforgalma BP
VA
GY
45,0
Megnevezés
31,5
28,6 a) b)
HU ZA HA
26,7 26,3 26,0
SO VE
25,0 24,9
HE, PE
23,5
2011
2012
2013
Kereskedelmi szálláshelyek Egységek számaa) 153 148 Férőhelyek számaa) 15 955 16 067 Vendégek száma 390 260 405 852 Ebből: külföldi 116 217 114 933 Vendégéjszakák száma 735 795 775 776 Ebből: külföldi 222 795 218 765 Egyéb szálláshelyek Vendéglátók számab) 530 483 Férőhelyek számab) 3 710 3 192 Vendégek száma 26 512 26 726 Ebből: külföldi 2 816 3 268 Vendégéjszakák száma 79 193 79 809 Ebből: külföldi 11 096 10 455
155 12 277 437 462 119 718 839 545 231 137 483 3 320 26 602 3 194 74 376 12 362
Július 31-én. December 31-én.
11.1. ábra A kereskedelmi szálláshelyek vendégéjszakáinak szálláshelytípusok szerinti összetétele, 2013 Belföldi 22,1% 77,9%
BÉ
20,1
BA
19,5
Szálloda Többi szálláshelytípus
Panzió 12,1% Közösségi szállás 5,0%
Üdülőház 3,8% Kemping 1,3%
Külföldi 18,7% 81,3%
FE
17,0
TO CS BÁ, JÁ
16,0 15,8 15,6
KO BO
14,9 14,4
SZ NÓ
13,7 13,3
Szálloda Többi szálláshelytípus
9,1% Panzió Közösségi szállás 2,8%
Üdülőház 2,1% Kemping 4,8%
11. A férőhelyek kapacitáskihasználtsága a kereskedelmi szálláshelyeken, 2013 24
(%)
Pest megye számokban, 2013
Pest megye
11.2. tábla A kiskereskedelmi üzletek adatai az év végén
Megnevezés
2011
2012
2013a)
Száma összesen Ebből: bevásárlóközpontban működő hipermarketben működő
15 691
15 479
15 212
322
310
302
639 2 199 140
548 2 180 141
554 2 154 142
Alapterület összesen, ezer m
2
Átlagos alapterület, m2
A 2013. július 1-jétől alakult nemzeti dohányboltok adatai nélkül.
11.2. ábra A bevásárlóközpontok és hipermarketek számának alakulása 30 25 20 15 10 5 0
2005
2006
2007
2008
2009
2010
Bevásárlóközpontok
2011
2012
2013
Hipermarketek
11.3. ábra A kiskereskedelmi üzletek megoszlása üzlettípusonként, 2013. december 31. Élelmiszer kiskereskedelmi üzlet Könyv-, újság-, papíráru- és egyéb iparcikk-szaküzlet Textil-, ruházati és lábbeliüzlet Bútor-, műszakicikk- és vasáruüzlet Gépjárműüzlet, üzemanyagtöltő állomás Használt cikkek üzlete Iparcikk vegyesüzlet és áruház Illatszerüzlet, humán- és állatgyógyászati termékek üzlete
30% 26% 13% 14% 8% 4% 3% 2%
11.3. tábla Vendéglátóhelyek üzlettípusok szerint
Megnevezés Étterem, büfé Cukrászda Italüzlet és zenés szórakozóhely Munkahelyi, rendezvényi és közétkeztetést végző vendéglátóhely Összesen
2011
2012
2013
2 570 414 2 138
2 552 404 2 054
2 589 433 1 970
444
449
443
5 566
5 459
5 435
Központi Statisztikai Hivatal, 2014
25
11. Turizmus, kereskedelem, vendéglátás
a)
12. Környezet, infrastruktúra
12. PE
12.1. tábla Környezetvédelmi beruházások és folyó környezetvédelmi ráfordítások*
356
(millió forint) VA
348
GY
343
ZA VE BP, BÁ
332 330 329
KO
324
FE
317
TO
314
HU SO
308 307
BA
304
Megnevezés
2010
2011
2012
Közvetlen beruházások Integrált beruházások Összesen Szervezeten belüli, folyó ráfordítások Külső szolgáltatóknak fizetett díjak
17 433 818 18 251
17 210 457 17 667
8 193 137 8 330
10 636
14 501
12 264
6 004
5 639
5 342
* A 99 főnél többet foglalkoztató gazdálkodó szervezetek esetében, a beruházó székhelye szerint.
12.1. ábra A tisztított szennyvíz megoszlása tisztítási fokozat szerint, 2012 Pest megye Ország 0 Csak mechanikai
20 40 Biológiai is
60
80 100% III. (legkorszerűbb) tisztítási fokozat
12.2. ábra A hulladék kezelése, ártalmatlanítása, 2013 HE
290
Pest megye
CS
285
Ország 0
20
40
Újrafeldolgozással
NÓ
271
BÉ
267
HA
261
60 Égetéssel
80
100%
Lerakással
12.3. ábra Az erdőterület megoszlása tulajdoni jelleg szerint, 2013 Pest megye Ország
SZ JÁ
254 252
BO
245
0
20 Állami
40
60 Közösségi
80
100% Magán
12. Ezer lakosra jutó személygépkocsi, 2013 26
Pest megye számokban, 2013
Pest megye
12.4. ábra Az országos jelentőségű védett területek összetétele, 2013 Pest megye
Ország 63%
Nemzeti park
57%
36%
Tájvédelmi körzet
40%
1%
Természetvédelmi terület 4%
Megnevezés
2011
2012
2013
Postai szolgáltatóhelyek száma Távbeszélő fővonalak Ezer lakosra jutó távbeszélő fővonal Kábeltelevízió hálózatba bekapcsolt lakás Ezer lakosra jutó kábeltelevízió hálózatba bekapcsolt lakás Internet-előfizetések száma
236 309 292
236 298 214
236 332 434
255
245
272
230 322
230 623
241 352
190
189
198
246 610
269 241
285 354
12.3. tábla Személygépkocsi-állomány
Megnevezés Személygépkocsi
2011
2012
2013
417 922
422 107
434 564
75
73
72
344
347
356
Ebből: benzinüzeműek aránya, % Ezer lakosra jutó személygépkocsi
12.5. ábra Országos közutak megoszlása útjelleg szerint, 2013
Autópálya, autóút Elsőrendű főút Másodrendű főút Egyéb országos közút a)
8% 10% 10% 72%
a) Összekötő, bekötő-, állomáshoz vezető, autópályára és autóútra fel-, illetve levezető út.
Központi Statisztikai Hivatal, 2014
27
12. Környezet, infrastruktúra
12.2. tábla Információ, kommunikáció
Pest megyei portré Adottságok Pest megye Magyarország harmadik legnagyobb kiterjedésű megyéje. Nagyjából hazánk közepén fekszik – területén, Pusztavacson van az ország földrajzi középpontja, melynek helyét az 1979-ben felavatott Jeltorony jelzi –, de északi határvonala egyben országhatár is Szlovákia felé. Közigazgatásilag nem a megye része, ám területe közrefogja az ország fővárosát, amely egyben a megyei közigazgatási szervek, hivatalok többségének a központja is. Pest megye tizennyolc járásból áll, és Budapesttel együtt alkotja Közép-Magyarország régiót. A főváros meghatározó szerepű a megye életében, gazdasági erejének hatásai messzire nyúlnak. A környező települések lakóit százezres nagyságrendben foglalkoztatja, és egészségügyi, tanulási, szórakozási céllal is sok embert vonz. Emellett fordított irányú folyamatok is tapasztalhatók, Budapestről sokan költöznek ki valamelyik környező, nyugodtabb életfeltételeket kínáló településre. A budapesti agglomerációhoz a központtal együtt hivatalosan nyolcvanegy település tartozik, Pest megye helységeinek több mint negyven százaléka, lakosainak kétharmada. Mivel a főváros az országos közúti és vasúti hálózat központja, és a környéken viszonylag kevés a domborzati akadály, a térségben általában jók a közlekedési lehetőségek: az autópályákon, valamint az M0 gyűrűn a megye települései közül sok gyorsan elérhető. A főúthálózat többnyire jól kiépített. Kevésbé jók a közlekedési lehetőségek a Börzsöny, a Pilis és a Budaihegység térségében, illetve a Dunán való átkelést nehezíti, hogy nincs elég híd. Pest megye változatos természeti adottságokkal rendelkezik. Területének több mint fele síkság, de tájai között dombságok és hegységek is vannak. Kisebbik, nyugati része a Dunántúlon található, északi és északkeleti tájai a Börzsöny hegyeit és a Gödöllői-dombság lankáit, a többi pedig a Pesti-síkságot és a Kiskunság északi részét foglalja magába. A Börzsöny és a Visegrádi-hegység jelentős részét vulkanizmus eredményeként andezit és andezittufa alapkőzet alkotja. A Pilis elsődlegesen mészkőből és dolomitból áll, ahogy a Budaihegység nagyobb része is. A síkvidéki keleti, délkeleti tájakon agyag, homok és lösz alapon alakultak ki a talajok. Pest megye ásványi kincsekben szegény, elsősorban építőiparban használt 28
Pest megye számokban, 2013
Pest megyei portré anyagokat, mészkövet, illetve a Duna medrének kotrásából származó kavicsot és homokot bányásznak. A megye felszíni természetes folyóvizei közül a Duna szerepe meghatározó: magyarországi szakaszának mintegy negyede itt található, és a térség vízgyűjtő területeinek nagy része hozzá tartozik. Legjelentősebb mellékfolyója az északról beléömlő Ipoly, amely egyben államhatár is. A különleges vízi természeti értékek között említhető a Ráckevei-Dunában található mintegy 700 hektár kiterjedésű úszóláp, amely Európában a második legnagyobb ilyen képződmény. A megye változatos tájain sokszínű a természetes növénytakaró. Jellegzetes fás társulások 600 méteres magasság felett a zárt állományú bükkösök, főként a Börzsönyben és a Pilisben képeznek összefüggő erdőket. Alacsonyabb szinteken gyertyános-tölgyesek, cseres-kocsánytalan tölgyesek, cseres-kocsányos tölgyesek fordulnak elő. Utóbbiak a sztyeppes pusztai tölgyesek jellegzetes fajai, legismertebb képviselőjük a mintegy 450-600 évesre becsült nagykőrösi Pálfája erdő névadó kocsányos tölgye. A lágyszárú természetes növénytakaróból világviszonylatban is kiemelkedő jelentőségű a pilisi len, amely a Szénás-hegycsoport dolomit kopárjain él, és fokozott természetvédelmi oltalom alatt áll. Nagy részben Pest megye területére esik a több mint hétszáz védett és fokozottan védett fajjal rendelkező Duna-Ipoly Nemzeti Park, illetve a Kiskunsági Nemzeti Park egy kis része is átnyúlik ide. A megye időjárását a domborzat és a természetes növénytakaró tájankénti különbségei befolyásolják. A sík területekre évi 400–600 milliméter közti csapadékmennyiség és 10 Celsius fok fölötti középhőmérséklet, míg a hegyvidékre nedvesebb, hűvösebb idő jellemző. Pest megyéhez 187 település tartozik, a legnépesebbek főleg a budapesti agglomerációban helyezkednek el. A megyei jogú városi rangot viselő Érdnek a legtöbb a lakosa – több mint hatvanezer – és további tizenegy település lélekszáma haladja meg a húszezret. Népességük gyarapodásához nagymértékben hozzájárultak a Budapestről az elővárosi övezetbe költözők. Az agglomerációs övezethez nem tartozó, a fővároshoz kevésbé szorosan kötődő megyei települések a Duna fő ágától északra, illetve keletre fekszenek. Közülük a legnagyobbak (például Cegléd, Nagykőrös vagy Dabas) térségi központi szerepet látnak el – általában járásközpontként is működnek – és többségüket érinti az elsőszámú országos főutak egyike. Ezekben a városokban erősebben jelenik meg a vidéki arculat, mint a főváros környékén és a mezőgazdaság jelentősége is nagyobb. Központi Statisztikai Hivatal, 2014
29
A megye legkisebb településeinek zöme a Börzsönybe koncentrálódik (még a térségi központ, Szob lakossága sem éri el a háromezer főt), de általában kevesen élnek a tőle délkeletre lévő aszódi és váci járás, valamint a Szentendrei-sziget és a Csepelsziget déli felének községeiben is. A Budai-hegységre és a Pilisre csak részben jellemzők a kis lélekszámú települések, egyes részein az intenzív bevándorlás és a vele járó lakásépítés következtében jelentősen emelkedett a beépített terület nagysága, a települések néhol gyakorlatilag egymással is összenőttek. A megyében 54 város van, Békés megye után itt a második legnagyobb a városi jogállású települések aránya. A városok többsége Budapesttel határos, vagy a szűkebb környezetében található, a fővárostól távolabbiak pedig főleg a 4-es és az 5-ös számú főút mentén fekszenek.
Társadalom Pest az ország legnépesebb megyéje, a 2014 év eleji adatok szerint 1 millió 221 ezer lakossal rendelkezik, itt koncentrálódik az ország népességének 12%-a. Lélekszáma az 1990 utáni években indult látványos növekedésnek, mivel az azóta eltelt időszakban összesen mintegy 300 ezer fős bevándorlási többlete adódott. Az új beköltözők zöme korábban Budapesten élt. 1. ábra Főbb népmozgalmi események, 2001–2013 Ezer fő 20 18 16 14 12 10 8 6 4 2 0 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 Élveszületés
30
Halálozás
Belföldi vándorlási különbözet
Pest megye számokban, 2013
Pest megyei portré A természetes népmozgalmi folyamatok – azaz az élveszületések és a halálozások – egyenlege 1990 óta negatív, összesen mintegy 38 ezer fős népességfogyást eredményezett, azonban a természetes fogyás népességre vetített értéke a megyék közül itt a legkedvezőbb (évente –0,2 és –3,3 ezrelék közötti). Pest megye – Szabolcs-Szatmár-Bereg megye után – az ország második legfiatalabb korösszetételű megyéje: 2013-ban a 0–14 évesek aránya 17%, a 15–64 éveseké 68%, az ennél idősebbeké 15% volt. (Országosan 14, 68 és 17% volt az arány.) Száz gyermekre a megyében 91 időskorú személy jutott, míg országosan 119. 2013-ban a megyei 15–74 éves népesség 53,7%-a, 519,9 ezer fő volt foglalkoztatott. A foglalkoztatási ráta, vagyis a foglalkoztatottak aránya az adott korú népességen belül 2,1 százalékponttal haladta meg az országos átlagot. A munkanélküliek átlagosan 53,2 ezren voltak, a munkanélküliségi ráta 9,3%-ot tett ki, ez utóbbi mutató is csaknem 1 százalékponttal alacsonyabb, mint országosan. A foglalkoztatottak és a munkanélküliek együttes száma, vagyis a munkaerőpiac kínálati oldalát alkotó gazdaságilag aktívak létszáma 573,1 ezer főt tett ki, az 59,2%-os aktivitási arány 1,7 százalékponttal kedvezőbb, mint átlagosan. 2. ábra A 15–74 éves népesség gazdasági aktivitása, 2013 % 70 60 50 40 30 20 10 0
9,3
10,2
Munkanélküliségi ráta
59,2
57,5
Aktivitási arány Pest megye
53,7
51,6
Foglalkoztatási arány Országosan
A munkaerő-piaci helyzet és az iskolai végzettség között szoros kapcsolat van, a képzettség jelentősége egyre nő. Pest megye a főváros után a népesség iskolázottsága szempontjából az ország legkedvezőbb helyzetű megyéje. A 2011. évi népszámlálás adatai szerint a népesség 96%-a elvégezte legalább az általános iskola 8. évfolyamát. A 18. életévüket betöltöttek közel 52 százalékának volt érettségije, ami 14 százalékponttal haladta meg a tíz évvel ezelőtti arányt. Jelentősen emelkedett a diplomások aránya is, a 25 éves és Központi Statisztikai Hivatal, 2014
31
idősebbeknek az előző népszámláláshoz képest 8,1 százalékponttal nagyobb hányada, közel 20 százaléka szerzett oklevelet a felsőoktatásban. (Országosan 95%, 49% és 19% volt az arány.) A foglalkoztatottak iskolázottsági mutatói kedvezőbbek, mint a teljes népességre vetített mutatószámok. Az általános iskola 8. osztályát a foglalkoztatottak csaknem teljes köre elvégezte. Érettségije több mint 62%-uknak, diplomája 25%-uknak volt. 2013-ban Pest megyében a teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete 213 600 forintot tett ki, az országos átlag 8%-kal magasabb volt ennél (230 700 forint). A bruttó keresetek rangsorát tekintve Pest megye a hatodik helyen állt. Az adókkal és járulékokkal csökkentett (családi adókedvezmény nélkül számított) havi nettó átlagkereset 139 900 forint, az országos átlagnál (151 100 forint) 7,4%-kal kevesebb. 2012-ben a megyében állandó lakcímmel rendelkező népesség 43%-a fizetett adót, közel azonos arányban, mint az ország egészében. Ugyanakkor az egy adófizetőre jutó szja-alapot képező jövedelem Pest megyében 2 millió 115 ezer forint volt, 227 ezer forinttal több, mint országosan.
Gazdaság A főváros közelségéből fakadó kitűnő megközelíthetőségnek, infrastrukturális fejlettségnek és a kedvező munkaerő-piaci feltételeknek köszönhetően Pest megye az ország legfejlettebb gazdaságú területeinek egyike. A vidéki átlagnál jóval kedvezőbb vállalkozási környezet jelentős vonzást gyakorol a külföldi és belföldi befektetőkre egyaránt: a 2013. évi adatok alapján a megyében összesen 188 ezer vállalkozást regisztráltak, az országos érték több mint tizedét. A vállalkozások közel fele társas vállalkozásként szerepelt a cégregiszterekben, lényegesen nagyobb hányada, mint átlagosan. A megyei vállalkozások körében az országosnál lényegesen nagyobb arányban képviseltetik magukat a tőkeerősebb társasági formák: az összes regisztrált társas vállalkozás több mint kétharmada korlátolt felelősségű társaságként, további 0,6%-a részvénytársaságként szerepel a nyilvántartásokban, amelyek sorrendben 15 és 8,5%-át adták az ország e vállalkozási formákban regisztrált vállalkozásainak. A megye nemzetközi befektetési vonzerejét az Európai Unióhoz való csatlakozás tovább erősítette: itt összpontosul a hazánkban működő külföldi érdekeltségű vállalkozások 32
Pest megye számokban, 2013
Pest megyei portré 9,6%-a, továbbá az országba érkező külföldi működő töke valamivel több, mint tizede. A fővárost körülölelő Pest megye makrogazdasági szinten mért teljesítménye országos viszonylatban is kiemelkedő: a legfrissebb előzetes adatok alapján 2012-ben Magyarország bruttó hazai termékének (GDP) kicsivel több mint tizedét a megye gazdasága adta. Egy lakosra 2 millió 346 ezer forint GDP jutott, ami ugyan 17%-kal kevesebb, mint az országos, de 10%-kal magasabb, mint a „Budapest-hatástól” megtisztított vidéki átlag. A megye gazdaságszerkezetét a szolgáltatási ágak túlsúlya jellemzi: amellett, hogy részesedésük a megyében előállított összes bruttó hozzáadott értéken belül meghaladta a 60%-ot, itt összpontosult az ország összes szolgáltatási ágakból származó bruttó hozzáadott értékének 9,7%-a. A szolgáltatási ágak közül a kereskedelem, gépjárműjavítás, az ingatlanügyletek, a szállítás, raktározás, valamint az információ, kommunikáció szerepe meghatározó a megye gazdasági szerkezetében. 3. ábra A bruttó hozzáadott érték megoszlása összevont gazdasági áganként, 2012
Szolgáltatási ágak Termelő ágak
61,5% 38,5%
5,2% Építőipar Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 2,7% 30,6% Ipar
A termelő ágak közül az ipar súlya kiemelkedő: 2012-ben a megyében előállított bruttó hozzáadott érték valamivel több mint háromtizede származott e gazdasági ágból. Az iparon belül a feldolgozóipar, azon belül is a vegyipar, a gépipar és az élelmiszeripar szerepe jelentős. A megye gazdasági életében az építőipar súlya lényegesen szerényebb (5,2%), mint az iparé, azonban a megye hazai összteljesítményből való részesedése mindkét gazdasági ág esetében meghaladta a 10%-ot. A termelőágak teljesítményének vizsgálata is a megye átlagosnál kedvezőbb helyzetéről tanúskodik. A 2013. évi előzetes adatok alapján a 49 főnél többet foglalkoztató, hazai székhelyű ipari vállalkozások termelési értékének 6,9, értékesítési árbevéKözponti Statisztikai Hivatal, 2014
33
telének pedig 6,2%-a Pest megyében realizálódott, egyaránt hatodik helyet elfoglalva a megyei rangsorokban. A Pest megyei ipari vállalkozások főként külpiacokra termelnek: 2013. évi árbevételük valamivel több mint kétharmada exportértékesítésből származott. A Pest megyei székhelyű ipar szerkezetében mind a termelés, mind az értékesítés tekintetében – hasonlóan a makro szinten feltárt tendenciákkal – a vegyipar (ezen belül a gumi-,műanyag és nemfém ásványi termék gyártása), a gépipar (ezen belül a számítógép, elektronikai, optikai termék, valamint a gép, gépi berendezések gyártása és a járműgyártás) és az élelmiszeripar (élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása) szerepe jelentős. Az 5 főnél több munkavállalót foglalkoztató Pest megyei székhelyű vállalkozások az ország építőipari termelésének 11%-át adták, súlyuk a vidéki össztermelésen belül még ennél 4. ábra A Pest megyei székhelyű ipari vállalkozások megoszlása nemzetgazdasági áganként és ágazatcsoportonként, 2013 A Pest megyei székhelyű ipari vállalkozások termelési értékének megoszlása, 2013
Energiaipar 2,5% Bányászat 0,0% Feldolgozóipar 97,5%
Élelmiszeripar 19,3% Kohászat 6,6%
Könnyűipar 6,8% Gépipar 47,1%
14,6% Vegyipar Egyéb feldolgozóipar 3,0%
A Pest megyei székhelyű ipari vállalkozások értékesítési árbevételének megoszlása, 2013
Energiaipar 3,0% Bányászat 0,0% Feldolgozóipar 96,9%
Élelmiszeripar 19,2% Kohászat 6,5%
34
Könnyűipar 6,8% Gépipar 47,0%
Vegyipar 14,5% Egyéb feldolgozóipar 3,0%
Pest megye számokban, 2013
Pest megyei portré magasabb, 17% volt. Náluk összpontosult továbbá az összes hazai építőipari szerződésállomány 10, valamint a vidéki szerződésállomány 21%-a: arányuk a tárgyidőszakban megkötött új szerződések esetében 9,3, illetve 18% volt. A több szállal a fővároshoz kötődő Pest megyei építőiparban kiemelt szerep jut a lakásépítéseknek. 2013-ban az országban átadott új lakások 19%-a a megyében épült, nagyobb részük (több mint hattizedük) az országos tendenciákkal megegyezően természetes személyek megbízásából.
Kiemelt értékünk Dunakanyar – a turisták és természetjárók „Mekkája” „Alig hallottam, sorsomba merülten, hogy fecseg a felszin, hallgat a mély. Mintha szivemből folyt volna tova, zavaros, bölcs és nagy volt a Duna.” József Attila: A Dunánál
A Dunakanyar a Duna Esztergom és Budapest közötti szakasza. Tágabb értelemben idesoroljuk még a Duna jobb partján elhelyezkedő Visegrádi-hegység, Pilis vidékét, valamint a folyam bal partján emelkedő Börzsöny hegység Pest megyéhez tartozó felét. Elnevezése abból ered, hogy itt a folyó folyásiránya nyugatkeletiről észak-délire vált. E térség hazánk egyik legfontosabb turisztikai körzete, amely a világörökségi várományosi listán is szerepel „Dunakanyar kultúrtáj” megnevezéssel.
Földrajzi adottságok A ma is látható felszín kialakulása 2,5-3 millió évvel ezelőtt kezdődött. Az Ős-Duna medre egyre mélyebben bevágódott a vulkáni fennsíkba, miközben a jégkorszaki tektonikus mozgás eredményeképpen kiemelkedtek a Visegrádi-hegység és a Börzsöny vonulatai. Ez a folyamat több szakaszban játszódott le, a bevágódás szüneteiben teraszlépcsők sorozata alakult ki mindkét parton. A Dunakanyar tájképe változatos, hegységek és síkságok egyaránt találhatók rajta. A kanyartól északra emelkedik a BörKözponti Statisztikai Hivatal, 2014
35
zsöny vulkanikus hegység. A legmagasabb csúcsai a 939 m magas Csóványos (az ország 4. legmagasabb pontja), és a Nagy-Hideg-hegy (865 m). A Börzsönytől délre terül el a Visegrádi-hegység, amelynek legmagasabb pontja Dobogókő (700 m). A két hegységet a Duna vadregényes völgye választja el egymástól, jóllehet kialakulásuk közös gyökerű. A Duna jobb partján található Pilis nem vulkanikus erede1. kép Dunakanyar és térsége tű, túlnyomórészt mészkő Készítette: Tolnai Gábor és dolomit alkotja, területe karsztosodott, kevés állandó vízfolyása, viszont közel 200 barlangja van. Legmagasabb csúcsa a Pilis-tető (757 m). A Duna Európa második legnagyobb folyója, teljes hossza 2860 km, a Rajka és Mohács közötti magyarországi szakasza 417 km, ezen belül a Duna-kanyar hossza (Esztergom és Budapest között) 60 km. A Duna vastag kavicsrétegei, gazdag vízhozama, a felszín alatti vizek biztosítják a főváros és környékének vízellátását. Ugyanakkor a folyó fontos szerepet tölt be a térség gazdaságában (szállítás, közlekedés) és idegenforgalmában is. A térség éghajlatát a nagy vízfelület és az erdővel borított hegyek kedvezően befolyásolják. Nem túlzottan szigorú a tél, a nyár általában mérsékelten meleg. A Dunakanyar változatos domborzatának egyik következménye az éghajlati viszonyok eltérése. A hegységekben az évi középhőmérséklet 8 °C alatti, a medencékben ugyanakkor több mint 10 °C. A legtöbb csapadék a középhegységek legmagasabb területein esik, évente átlagosan 750–780 mm. A síksági és dombsági területeken már csak 500– 600 mm csapadék hull. A Dunakanyar növény- és állatvilága gazdag. Növényzetét a sokszínűség mellett az átmenet jellemzi. Ennek oka részben az alapkőzet változatossága, részben pedig a szubmediterrán és a kontinentális klímahatárok találkozása. A hegységek nagyobb részén bükkösök találhatók, melyekben sok a szarvas, az őz és a vaddisznó.
36
Pest megye számokban, 2013
Pest megyei portré
Történelem A terület nemcsak természetileg érdekes, hanem a magyar történelem szempontjából is kiemelkedő jelentőségű. Az újkőkortól számítható a térség benépesítése, írásos története azonban a Kr. u. I. évszázadban kezdődik, amikor a rómaiak elfoglalták Pannóniát, elérték a Dunát és elkezdték mellette kiépíteni a birodalom határát, a limest. A római korban a katonai táborokból, vagy a mellettük kialakult polgári településekből keletkezett a mai városok jelentős része, sok modern út a rómaiak által épített utak nyomvonalát követi. A hunok az V. század elején kiűzték a rómaiakat, utánuk különböző szláv törzsek, majd avarok laktak itt. A magyar honfoglalás után ez a vidék lett a fejedelmi törzs székhelye. Kezdetben Székesfehérvár volt a központ, azonban Géza fejedelem Esztergomot választotta székhelyéül. Századokon keresztül innen irányították a magyar királyságot és a magyar római katolikus egyházat. Az Anjou királyok, valamint Hunyadi Mátyás uralkodása idején elsősorban Visegrád töltött be jelentős szerepet. A környező településekre kedvezően hatott a királyi udvar közelsége. A török hódoltság pusztulást hozott a térségre, sok település elnéptelenedett. A törökök kiűzése után a megmaradt vagy viszszatérő magyar családok mellé szerbek, a délnémet területekről és a Rajna-vidékről svábok, a Felvidékről szlovákok érkeztek. Az ő leszármazottaik élnek ma is a térségben. A XVIII–XIX. században újjáépültek és fejlődésnek indultak a települések. A hajózás, a vasút megindulásával, majd az úthálózat kiépítésével a Dunakanyar kedvelt kiránduló- és üdülőhellyé vált. A XX. század elejétől kezdve egyre növekszik a természetjárás népszerűsége, és a térség idegenforgalmi jelentősége.
2. kép Dunakanyar Központi Statisztikai Hivatal, 2014
Forrás: pixabay.com 37
3. kép Sibrik-dombi római erőd és az ispáni vár
Forrás: vizitvisegrad.hu
Turisztikai vonzerő A Dunakanyar legfőbb üdülési adottságait – jelentős mértékű erdős terület, a térséget kettészelő Duna – már a 19. század végén felismerték Budapest polgárai. A századfordulótól kezdődően a jobb módú fővárosi polgárok a kedvező adottságú településeken telkeket vásároltak, és a nyári, hétvégi időszakokra kitelepedtek a Dunakanyarba. Napjainkban az üdülőkörzet a nemzetközi és a hazai idegenforgalom egyik elsődleges fogadóterülete, erre táji, természeti, kultúrtörténeti és közlekedésföldrajzi adottságai egyaránt alkalmassá teszik. Egész évben változatos programkínálat várja az idelátogatókat: fesztiválok, szabadtéri színielőadások, várjátékok, koncertek, kiállítások, lovas programok, művészeti hetek, szüreti mulatságok, búcsúk, különböző sportrendezvények. A különböző programok mellett az országos és helyi jelentőségű, védett és fokozottan védett értékek különleges látnivalót kínálnak az érdeklődőknek. A térség művészettörténeti és történelmi emlékekben az ország egyik leggazdagabb vidéke, közülük is a legismertebbek a fejedelmi és királyi építkezések Esztergomban, Dömösön és Visegrádon. Az idegenforgalmi kínálat fontos eleme a sportolási, a rekreációt biztosító lehetőségek megteremtése. A Dunakanyar egyik vonzerejét a már a II. világháború előtti időszakban megélénkült dunai vízisportélet adta, ekkor épültek ki a dunakanyari vízi túrázás alaplétesítményei. A térségben feltárt termálvízkészlet a kőolajkutatás próbafúrásai nyomán került felszínre. A területen jelentősebb természetes tavak nincsenek, de a horgászok bőven találnak halban gazdag vize38
Pest megye számokban, 2013
Pest megyei portré ket. A kerékpározás feltételei ideálisak a Duna mentén, mindkét partján található bicikliút. A téli üdülés keretében mód nyílik a téli sportok gyakorlására, pl. síelés a Börzsönyben vagy Dobogókőn. Ezeken kívül újabban megjelentek más sportolási lehetőségek (tereplovaglás, sárkányrepülés, sziklamászás) is. A vidék a kirándulók, gyalogtúrázók paradicsoma. A Duna jobb és bal partján közel azonos az erdővel borított terület, a turistautak jól feltártak. A tájegység néhány települését érinti az országos kéktúra útvonala, érdemes több napos, hosszabb túrát tenni ezen az útvonalon.
Barangolás a Dunakanyar vidékén Az Országos Kéktúra Magyarország északi tájain végighaladó, a Vas megyei Írott-kőtől a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Hollóházáig tartó, folyamatos turistaút. A hossza több mint 1100 km. Ez Magyarország és Európa első hosszú távú turistaútja. Az útvonalat végigjárva a rendszeres sportoláson túl képet kaphatunk hazánk életéről, fejlődéséről, megismerhetjük mindennapjait, történelmét, föld- és vízrajzát, állatvilágát és természeti szépségeit. A „másfélmillió lépésben” megtehető túraútvonal 27 szakaszra van bontva. A leghosszabb az 1-es, Írottkő-Sárvár illetve a 2-es Sárvár-Sümeg szakasz. Mindkettő 72 km hosszú. A legrövidebb a 14-es szakasz, amely a Hűvösvölgy-Rozália téglagyár között húzódik 14 km hosszan.
Barangolásunkat a 15-ös szakaszon kezdjük, Budapest északi határánál lévő Rozália téglagyártól indulva, célunk a kék jelzésen eljutni a Börzsöny legmagasabb csúcsára, a Csóványosra. 5. ábra A bejárt útvonal metszete
Központi Statisztikai Hivatal, 2014
Nagy-Hideg-hegy Csóványos
Kisinóci turistaház
Törökmező turistaház
Visegrád
Hegyes-tető
Borjúfő
Szent-kút
Pilisszentlászló
Kevély-nyereg
Dobogókő
10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 70 km Sikárosi-rét
5
Szurdok
0 Rozália téglagyár
Méter 1 000 800 600 400 200 0
39
A Rozália téglagyártól elindulva megkezdjük a felkapaszkodást a Köves-bérc oldalában. A fennsíkra érve a régi kőfejtők mélyedései között kacskaringózva átvágunk azon és megpillantjuk Pilisborosjenő első házait. A települést elhagyva már előbukkan a Kevély hegyvonulat, célunk a két csúcs közötti nyereg. Útközben megtekinthetjük a Teve-szikla egészen furcsa alakzatát, majd az Egri vár díszleteit, amit még az 1970-es években építettek az Egri csillagok forgatására.
4. kép Teve szikla
Forrás: dobogokoturistahaz.hu
A nyereg után a Szent-kút kápolna mellett elhaladva elérjük a Dera-patakot és annak szűk völgyében, a pilissszentkereszti Szurdokon – amely a Dunakanyar térség egyik legszebb természeti képződménye – sétálhatunk véig. Az izgalmas szakasz után Pilisszentkereszten megpihenhetünk, majd megkezdjük a felkapaszkodást a Visegrádi-hegység legmagasabb pontjára, a 700 m magasan lévő Dobogókőre. A csúcson a Báró Eötvös Loránd turistaház épülete áll, melynek teraszáról elképesztő panoráma tárul elénk a Dunakanyarról.
5. kép Pilisszentkereszti Szurdok 40
Forrás: turautak.com Pest megye számokban, 2013
Pest megyei portré Továbbindulunk Dobogókő gerincéről, a következő állomás Visegrád. Megkezdjük a leereszkedést, a Sikárosi-rét után megérkezünk Pilisszentlászlóra, innen emelkedő jön a Rózsa-hegyre, majd a Szent László-hegyre. Az Urak asztala igen meredeken leszakadó oldala és Borjúfő sziklája után hamarosan elérjük a Nagy-Villám nyergében lévő parkolót, a távolban már feltűnik a bobpálya és a Zsitvay kilátó, utóbbi teraszáról csodálatos körpanoráma nyílik.
6. kép Panoráma a Julianus kilátóból
Forrás: kektura.click.hu
A körbetekintés után induljunk vissza a nyeregbe, ahonnan tovább gyalogolva elérkezünk a Fellegvárhoz. Elballagva mellette meredek ereszkedéssel hamarosan beérünk Visegrádra, ott kompra szállunk és áthajózunk a túloldalra, Nagymarosra. A Pilis és a Visegrádi-hegység meghódítása után a Börzsöny következik. Nagymaroson átgyalogolva megkezdjük az emelkedést a Hegyes-tetőre. A 482 m magas csúcsán álló Julianus kilátó az egyik legjobb kilátópont a környéken.
7. kép Nagy-Hideg-hegy és a turistaház hótakaróban
Forrás: www.hojelentesek.hu
Központi Statisztikai Hivatal, 2014
41
Folytatjuk utunkat, a Törökmező turistaházat elhagyva lefelé megyünk tovább a Halastóvölgyében, meg is tekinthetjük a kis állóvizet. Majd emelkedő következik, megérkezünk Kóspallagra, átgyalogolunk rajta és a Kisinóci turistaházban megpihenünk, mert utunk egyik legnehezebb része következik: 320 m magasságról indulunk a 865 m magas Nagy-Hideg-hegy csúcsra, alig több mint 5 kilométeres úton, amelynek a végén egy turistaház található. A turistaháztól továbbindulva megkezdjük az újabb kaptatót a Csóványosra. Közvetlenül a csúcs alatt megtekinthetjük az ösvénytől balra álló Korona-kő magányos szikláját, majd az út végén elérjük a hegytetőt és megpillantjuk magunk előtt a magas, vasbeton geodéziai mérőtornyot.
Források: termeszetbarat.hu Dr. Czellár Katalin: Dunakanyar és környéke (tájról tájra). Frigoria Könyvkiadó, Budapest, 2003. Kővári Lajos, Bódiné Vajda Györgyi, Sánta Imréné (szerk.): Kiemelt üdülőkörzetünk a Dunakanyar. Központi Statisztikai Hivatal Budapesti és Pest Megyei, Komárom-Esztergom Megyei, Nógrád Megyei Igazgatósága, Budapest, 2000. A Dunakanyar és térsége térképet Tolnai Gábor készítette. 42
Pest megye számokban, 2013
© Központi Statisztikai Hivatal, 2014 ISSN 2063-0190
Felelős kiadó: Dr. Vukovich Gabriella elnök
Készült a Tájékoztatási főosztályon.
Főosztályvezető: Freid Mónika
Felelős szerkesztő: Vida Judit
Szerzők: Bakos Norbert, Fábiánné Peszteritz Mónika, Fodor Alice, Gerse József, Hidas Zsuzsanna, Kormos Zoltán, Némethné Csehi Tünde, Pásztor László, Szilágyi Dániel
Technikai előkészítés: Némethné Csehi Tünde
Kiadványterv: Gyulai Katalin
Kézirat lezárva: 2014. szeptember
Internet: http://www.ksh.hu Borítóterv: Lounge Kft. Nyomdai kivitelezés: Xerox Magyarország Kft. – 2014.082
