PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE

PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK K ÖZLÖNYE

2012. ÉVI 3. SZÁM

A MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT HIVATALOS LAPJA

2012. május 10.

TARTALOMJEGYZÉK – 3. SZÁM (2012. május 10.)

I. Személyi vonatkozású közgyűlési döntések 17/2012. (04.27.) sz. Kgyh Ülnöki megbízatás megszűnése

Oldalszám 229

II. Közgyűlési Rendeletek 4/2012. (V.10.) önkormányzati rendelet 5/2012. (V.10.) önkormányzati rendelet III. Közgyűlési határozatok 18/2012. (04.27.) sz. Kgyh 19/2012. (04.27.) sz. Kgyh 20/2012. (04.27.) sz. Kgyh 21/2012. (04.27.) sz. Kgyh 22/2012. (04.27.) sz. Kgyh 23/2012. (04.27.) sz. Kgyh 24/2012. (04.27.) sz. Kgyh 25/2012. (04.27.) sz. Kgyh 26/2012. (04.27.) sz. Kgyh 27/2012. (04.27.) sz. Kgyh 28/2012. (04.27.) sz. Kgyh 29/2012. (04.27.) sz. Kgyh 30/2012. (04.27.) sz. Kgyh 31/2012. (04.27.) sz. Kgyh 32/2012. (04.27.) sz. Kgyh 33/2012. (04.27.) sz. Kgyh

Pest Megye Önkormányzatának Közgyűlése és szervei szervezeti és működési szabályzatáról Pest Megye Területrendezési Tervéről

229

Pest Megye Önkormányzata Hivatalának Szervezeti és Működési Szabályzata Területrendezési terv megyei szabályozási ajánlása Területrendezési terv intézkedési javaslat Pest megyei Területfejlesztési Koncepció és a Pest megyei Területfejlesztési Stratégia megújítása Pest Megyei Területfejlesztési Nonprofit Kft. alapító okirat Vezető tisztségviselők javadalmazásáról szóló szabályzat Pest Megyei Területfejlesztési Nonprofit Kft. közszolgáltatási szerződés Pest Megyei Területfejlesztési Nonprofit Kft. 2011. évi üzleti terve Pest Megyei Területfejlesztési Nonprofit Kft. 2011. évi közhasznúsági beszámolója Pest Megyei Területfejlesztési Nonprofit Kft. 2012. évi üzleti terve Pest Megyei Területfejlesztési Nonprofit Kft. haszonkölcsön szerződés Megyei Önkormányzatok Országos Szövetsége haszonkölcsön szerződés Pest Megyei Területfejlesztési Konzultációs Fórum ügyrendje Europe Direct Információs Központ támogatási megállapodás Civil Információs Centrum szándéknyilatkozat SOLANOVA/HU Energiahatékonyság Klaszter menedzseri funkció Nemzetiségi önkormányzatok számlavezetése Közbeszerzési összegzés

248

34/2012. (04.27.) sz. Kgyh 35/2012. (04.27.) sz. Kgyh IV. Egyebek MELLÉKLETEK 4/2012. (V.10.) Melléklet önkormányzati rendelet

246

248 249 249 249 250 250 251 251 251 251 251 252 252 252 253 253 253 254

5/2012. (V.10.) önkormányzati rendelet 18/2012. (04.27.) sz. Kgyh 19/2012. (04.27.) sz. Kgyh 20/2012. (04.27.) sz. Kgyh 21/2012. (04.27.) sz. Kgyh 22/2012. (04.27.) sz. Kgyh 23/2012. (04.27.) sz. Kgyh 24/2012. (04.27.) sz. Kgyh 27/2012. (04.27.) sz. Kgyh 28/2012. (04.27.) sz. Kgyh 29/2012. (04.27.) sz. Kgyh 30/2012. (04.27.) sz. Kgyh 31/2012. (04.27.) sz. Kgyh 32/2012. (04.27.) sz. Kgyh 35/2012. (04.27.) sz. Kgyh

Melléklet

255

Melléklet Melléklet Melléklet Melléklet Melléklet Melléklet Melléklet Melléklet Melléklet Melléklet Melléklet Melléklet Melléklet Melléklet

291 300 339 340 408 421 423 427 433 436 439 443 461 463

Nemzetiségi önkormányzatok határozat kivonatai

474

2012. évi 3. szám

PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE

229

Önkormányzatának Közgyűlése (a továbbiakban: közgyűlés).

I. SZEMÉLYI VONATKOZÁSÚ KÖZGYŰLÉSI DÖNTÉSEK 2. § (1)

A megyei önkormányzat székhelye: 1052 Budapest V., Városház u. 7. (2) A megyei önkormányzatot Pest megye közgyűlésének elnöke (a továbbiakban: elnök) képviseli. (3) A közgyűlés szervei: a) az elnök, b) a közgyűlés bizottságai és c) Pest Megye Önkormányzatának Hivatala (a továbbiakban: Hivatal)

17/2012. (04.27.) sz. Kgyh Pest Megye Közgyűlése

Önkormányzatának

megállapítja, hogy Albel Attiláné (személyes adat) bírósági ülnök megbízatása 2012. március 1. napjával megszűnt. Határidő: Felelős:

döntést követő 1. munkanap dr. Szűcs Lajos elnök

3. §

II. KÖZGYŰLÉSI RENDELETEK Pest Megye Közgyűlésének 4/2012. (V.10.) önkormányzati rendelete Pest Megye Önkormányzatának Közgyűlése és szervei szervezeti és működési szabályzatáról Pest Megye Önkormányzatának Közgyűlése az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében foglalt eredeti jogalkotói hatáskörében, valamint a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 18. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a Pest Megye Önkormányzatának Közgyűlése és szervei szervezeti és működési szabályzatáról a következő rendeletet alkotja: ELSŐ RÉSZ Általános rendelkezések 1. § (1)

(2)

Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Pest Megye Önkormányzata (a továbbiakban: megyei önkormányzat). A megyei önkormányzat legfőbb szerve: Pest Megye

A megyei önkormányzat feladatainak ellátása és hatáskörének gyakorlása során széles körű együttműködésre törekszik a Pest megye valamennyi települési önkormányzatával, a megyei önkormányzatokkal, a Fővárosi Önkormányzattal, a területi nemzetiségi önkormányzatokkal, az államigazgatási szervekkel, az érdekképviseleti szervekkel, a kamarákkal, egyházakkal és minden olyan tudományos, kulturális, állami, gazdálkodó vagy civil szervezettel – ideértve a nemzetközi és regionális együttműködést is – ami hozzájárul az önkormányzati feladatok eredményesebb ellátásához. MÁSODIK RÉSZ A közgyűlés és szervei

I. Fejezet A közgyűlés feladatai és megalakulása 1. A közgyűlés feladat- és hatásköre, ciklusprogramja, munkaterve 4. §

A közgyűlés ellátja a jogszabályokban meghatározott kötelező feladatait, továbbá – a


230

kötelező feladatok ellátásának veszélyeztetése nélkül – önként vállalhat feladatokat. 5. § (1)

e) a tervezett napirendi ponthoz meghívandók felsorolását és f) a közmeghallgatás időpontját.

A közgyűlés feladat- és hatáskörét a megbízatásának időtartamára szóló – a megyei szakmai koncepciókban foglaltak megvalósítását tartalmazó – ciklusprogram alapján látja el. A ciklusprogram tervezetének előkészítéséről és a közgyűlés elé terjesztéséről – a közgyűlés alakuló ülését követő 6 hónapon belül – az elnök gondoskodik.

7. § (1)

A közgyűlés éves munkaterv szerint végzi munkáját, amelyet minden évben legkésőbb a tárgyévet megelőző év december 31-ig az elnök terjeszt elő. (2) A munkaterv a megyei önkormányzat jogszabályokban foglalt kötelezettségei és a javaslatok alapján készül. (3) A munkaterv tervezetének elkészítéséhez az elnök javaslatot kér a) az alelnöktől, b) a képviselőktől, c) a bizottságoktól, d) a tanácsnoktól, e) a főjegyzőtől és f) a területi nemzetiségi önkormányzatoktól. (4) A munkaterv tartalmazza: a) a közgyűlések tervezett időpontját és tervezett napirendjét, b) a tervezett napirendi pont előterjesztőjének nevét, c) a tervezett napirendi pont elkészítéséért felelős belső szervezeti egység megnevezését, d) a tervezett napirendi pontot véleményező bizottság megjelölését,

(3)

(2)

2012. évi 3. szám

(2)

6. § (1)

8. § (1) (2)

9. §

A közgyűlés egyes hatásköreinek gyakorlását az elnökre, bizottságra, valamint a megyei önkormányzat részvételével működő társulására átruházhatja. Az átruházott hatáskör gyakorlója az ennek keretében tett intézkedéseiről, azok eredményéről – a hatáskörátruházásról szóló határozat vagy rendelet szerint – beszámol a közgyűlésnek. Az átruházott hatáskörökről a főjegyző naprakész jegyzéket vezet. A közgyűlés alakuló, rendes, rendkívüli és ünnepi ülést tart. Az ünnepi ülés rendjét és szabályait az elnök határozza meg. Az ünnepi ülésre e rendelet II. fejezetét nem kell alkalmazni. A közgyűlés tagból áll.

43

képviselő

2. A közgyűlés megalakulása 10. §

Az elnök személyére a képviselők tehetnek javaslatot. Elnökjelölt az lehet, akit a jelenlévő képviselők legalább egynegyede jelöltnek ajánl. A jelöléshez a javasolt személy elfogadó nyilatkozata szükséges.

11. §

A közgyűlés az elnök javaslatára alelnököt választ. A közgyűlés az elnök javaslata alapján dönt az alelnökök számáról, személyéről, valamint a tisztség főállásban vagy társadalmi megbízatásban történő ellátásáról.

12. § (1)

A közgyűlés az elnök és az alelnök (a továbbiakban együtt:

2012. évi 3. szám

(2)

(3)

13. § (1)

(2)

(3)

14. §


tisztségviselők) megválasztására a titkos szavazás lebonyolításához szavazatszámláló bizottságot hoz létre, amely a közgyűlés képviselőcsoportjai által delegált egy-egy tagból áll. A szavazatszámláló bizottság maga választja meg tagjai közül a bizottság elnökét. A szavazást követően a szavazatszámláló bizottság tagjai összeszámlálják a szavazatokat, és szavazás eredményét a szavazatszámláló bizottság elnöke ismerteti. Ha az elnökválasztás tekintetében a szavazás eredménytelen, megismételt szavazást kell tartani. A megismételt szavazás során – ha a tisztségre több jelölt volt – a két legtöbb szavazatot kapott elnökjelöltre lehet szavazni. Ha az elnökválasztás tekintetében a megismételt szavazás is eredménytelen, a korelnök egyeztetésre hívja fel a képviselőcsoportok vezetőit, majd új jelölést és szavazást kell tartani. Ha az alelnök választásról szóló szavazás eredménytelen, az elnök megismételt szavazást rendelhet el vagy új jelöltre tehet javaslatot. Tisztségviselő megbízatásának megszűnése esetén az új tisztségviselő megválasztására ebben az alcímben foglaltakat kell alkalmazni azzal, hogy az elnök választása esetén a korelnök teendőit a helyettesítésre kijelölt alelnök látja el.

A közgyűlés ülésezése 3. A közgyűlés összehívása 15. § (1)

(2)

(3)

(4)

(5)

16. § (1) II. Fejezet

231

A közgyűlést az elnök, az elnöki tisztség betöltetlensége, vagy az elnök akadályoztatása esetén – az elnök által meghatározott sorrend szerint – az alelnök, e tisztségek egyidejű betöltetlensége, valamint a tisztségviselők akadályoztatása esetén a jogi ügyekkel foglalkozó bizottság elnöke – a napirendi javaslatot tartalmazó meghívóval – írásban hívja össze. A meghívó tartalmazza az ülés napját, helyét, időpontját, a javasolt napirendi pontokat és a napirendi pontok előterjesztőit. E rendelet alkalmazásában az írásbeli meghívó kézbesítésének minősül a papír alapon küldött meghívó kézbesítése, az elektronikus levélben, a digitális adathordozón továbbított meghívó, vagy a meghívóhoz elektronikus rendszeren történő hozzáférés biztosítása. E rendelet alkalmazásában a meghívó elektronikus rendszeren történő kézbesítésének időpontja a meghívó megyei önkormányzat elektronikus rendszerébe történő elhelyezésének napja. A meghívót és az előterjesztéseket úgy kell a képviselőknek kézbesíteni, hogy azt az ülés napját megelőzően – ha e rendelet ettől eltérően nem rendelkezik – legalább 8 nappal kézhez kapják. Az a meghívóban szereplő napirendi ponthoz kapcsolódó előterjesztés, amely előre nem látható okból nem készül el


232

(2)

(3)

17. § (1)

(2)

(3)

(4)

(5)

(6)

határidőre, azonban tárgyalását a megyei önkormányzat feladatainak ellátásával összefüggő lényeges ok indokolja, utólagos postázással kerül kézbesítésre. Az elnök mérlegelési jogkörében dönt az utólagos postázás indokoltságáról Amennyiben a kézbesítés a bizottság ülésének időpontját megelőzően történik, az előterjesztést a tárgy szerint illetékes bizottság tárgyalja. Rendeletalkotásra irányuló előterjesztést legkésőbb a közgyűlés ülésének napját megelőző munkanapon 12.00 óráig kell kézbesíteni. Halaszthatatlan döntést igénylő ügyben – a sürgősség indoklásával – sürgősségi előterjesztés nyújtható be. Sürgősségi előterjesztésnek minősül e rendelet alkalmazásában az az előterjesztés, amely a kézbesített meghívóban nem szerepel. Amennyiben a sürgősségi előterjesztés kézbesítése a bizottság ülésének időpontját megelőzően történik, az előterjesztést a tárgy szerint illetékes bizottság is tárgyalja. A sürgősségi előterjesztést legkésőbb a közgyűlés napján az ülést megelőzően kell kézbesíteni. Az előterjesztő a sürgősség okát a közgyűlés ülésén, a napirend elfogadása előtt, legfeljebb 2 perces hozzászólásban indokolhatja. A közgyűlés a sürgősségi előterjesztés napirendre vételének kérdésében a napirend elfogadása előtt vita nélkül dönt.

2012. évi 3. szám

(7)

Rendeletalkotásra irányuló sürgősségi előterjesztést legkésőbb a közgyűlés ülésének napját megelőző munkanapon 12.00 óráig kell kézbesíteni.

18. § (1)

A közgyűlés teljes napirendjéhez – a zárt ülésen tárgyalandó napirendi pontok kivételével – tanácskozási joggal állandó meghívott: a) az alelnök, b) a képviselő c) a bizottság nem képviselő tagja, d) a megyében egyéni választókerületben és a területi listán megválasztott országgyűlési képviselő, e) a főjegyző, f) az aljegyző, g) a kormánymegbízott, h) a területi nemzetiségi önkormányzat elnöke, és i) a megyei önkormányzat könyvvizsgálója. Eseti jelleggel, a napirendi pontra szóló tanácskozási joggal lehet meghívni a napirenddel érintett, továbbá az előterjesztő, a közgyűlés elnöke vagy a bizottság által javasolt természetes személyt vagy szervezetet. Az állandó tanácskozási joggal kötelezően meghívottak részére a meghívóval együtt valamennyi előterjesztést meg kell küldeni, az esetenkénti tanácskozási joggal meghívottak részére csak az őket érintő előterjesztéseket kell megküldeni. Azt az előterjesztést, amelynek tárgyalására a közgyűlés zárt ülésén kerül vagy kerülhet sor, kizárólag a 18. § (1) a), b) és e) pontjában felsorolt személyek, továbbá az érintett és a szakértő

(2)

(3)

(4)

2012. évi 3. szám


részére – az előterjesztés jellegének megjelölésével és az adatvédelmi szabályokra való felhívással – lehet megküldeni. 19. § (1)

(2)

(3)

(4)

Rendkívüli ülést a közgyűlésen történő bejelentéssel vagy telekommunikációs eszköz útján szóban – az ülés összehívása indokának megjelölésével – is össze lehet hívni. Ha e rendelet másképp nem rendelkezik, a rendkívüli ülésre a rendes ülés szabályait kell alkalmazni. Rendkívüli ülés összehívása esetén e rendelet meghívóra, az előterjesztések bizottsági tárgyalására és a módosító javaslatok benyújtásának határidejére vonatkozó rendelkezéseit nem kell alkalmazni. 4. Előterjesztések

20. § (1)

Az előterjesztés irányulhat a) rendeletalkotásra vagy határozathozatalra, b) valamely feladat elvégzéséről vagy szerv tevékenységéről szóló beszámoló elfogadására, c) tájékoztatás tudomásulvételére. (2) Előterjesztés benyújtására jogosultak: a) a tisztségviselő, b) a bizottság, c) képviselő vagy képviselőcsoport, d) a tanácsnok és e) a főjegyző. (3) Előterjesztést a közgyűlés vagy bizottság által történő megtárgyalás céljából – amennyiben az előterjesztő nem a közgyűlés elnöke –

233

közgyűlés elnökéhez írásban kell benyújtani. Az előterjesztésnek tartalmaznia kell a) mindazokat a tényeket, körülményeket, adatokat, információkat, melyek az ügyben megalapozott döntés hozatalához szükségesek, b) a tárgyra vonatkozó korábbi határozatokra és a végrehajtás tapasztalataira történő utalásokat, c) több döntési változat esetén az egyes változatok mellett és ellen szóló érveket és a várható következményeket, d) egyértelműen megfogalmazott és a végrehajtás szempontjából ellenőrizhető feladatokat, határidőket, valamint a végrehajtásért felelős személyt megjelölő határozati javaslatot, és e) minden olyan tartami és formai elemet, amelyet a döntés tárgyával összefüggésben jogszabály előír.

21. §

Amennyiben a főjegyző azt állapítja meg, hogy az előterjesztés törvényességi szempontból, valamint e rendeletben foglalt követelményeknek nem felel meg, köteles erről az előterjesztőt és az elnököt tájékoztatni.

22. § (1)

Az előterjesztést – a közgyűlés ülése előtt – a tárgy szerint illetékes bizottság elé kell terjeszteni. Nem kell a bizottság elé terjeszteni az előterjesztést, ha a bizottság ülése után az előterjesztés utólagos postázással kerül kézbesítésre vagy sürgősségi

(2)


234

(3)

(4)

előterjesztésként kerül benyújtásra. Az előterjesztést tárgyaló bizottsági ülésre meg kell hívni az előterjesztőt. A bizottság által indítványozott előterjesztést a közgyűlés elnöke, míg a többi előterjesztésre jogosult által indítványozott előterjesztést a tárgy szerint illetékes bizottság véleményezi.

képviselők egyértelmű döntést tudnak hozni. 24. § (1)

(2)

5. Módosító javaslat 23. § (1)

(2)

(3)

(4)

(5)

Az előterjesztéshez módosító javaslatot tehet az, aki előterjesztés benyújtására jogosult. Módosító javaslatot – a (3) és (4) bekezdést és a bizottsági módosító indítványokat kivéve – a közgyűlést megelőző második munkanapon 16.00 óráig, írásban kell benyújtani a közgyűlés elnökéhez, aki gondoskodik a javaslat főjegyző és a képviselők részére történő kézbesítéséről. Az utólagos postázással kézbesített és a sürgősségi előterjesztésekhez a közgyűlésen a vita lezárásáig lehet módosító indítványt előterjeszteni. Ha a napirendi pont vitája során elhangzott hozzászólások vagy egyéb ok miatt olyan új tény, információ merül fel, amely ismerete nélkül a módosító javaslat határidőre történő benyújtására nem volt lehetőség, a módosító javaslatot legkésőbb a napirendi pont vitájának lezárásáig lehet előterjeszteni. A szóban előterjesztett módosító javaslatnak kizárólag az a közérthetően megfogalmazott indítvány tekinthető, amelyről a

2012. évi 3. szám

(3)

(4) 25. §

A módosító javaslatokra alkalmazni kell az előterjesztések törvényességi ellenőrzésre vonatkozó szabályait azzal, hogy közgyűlés ülésén javasolt módosító indítványokra vonatkozó törvényességi észrevételről a főjegyző a közgyűlést tájékoztatja. Nem bocsátható szavazásra az a módosító javaslat, amely nem felel meg e rendeletben az előterjesztésre meghatározott követelményeknek, Nem minősül módosító indítványnak, ha az előterjesztő saját előterjesztésének módosítását javasolja. Az előterjesztő által befogadott módosító javaslatok az előterjesztés részét képezik, amelyről külön döntés meghozatalára nem kerül sor. A módosító javaslat a szavazás elrendeléséig visszavonható. A bizottság ülését megelőzően benyújtott és kézbesített módosító javaslatokat a módosító javaslattal érintett előterjesztést napirendre tűző bizottság tárgyalja. 6. Az ülés vezetése

26. § (1) (2)

A közgyűlés ülését az elnök vezeti. Az elnök távolléte, tartós akadályoztatása vagy az elnöki tisztség betöltetlensége esetén az alelnök, a közgyűlés tisztségviselőinek egyidejű akadályoztatása vagy a tisztségek betöltetlensége esetén a jogi ügyekkel foglalkozó bizottság elnöke gyakorolja az ülés összehívására és vezetésére

2012. évi 3. szám

(3)

27. § (1)

(2)


vonatkozó, a közgyűlés elnökét megillető hatásköröket. Ahol e fejezet elnököt említ, az alatt a közgyűlés elnökét és az ülést vezető (2) bekezdés szerinti személyeket is érteni kell. Az elnök az ülés megnyitása előtt megállapítja a határozatképességet, és azt az egész ülés alatt folyamatosan figyelemmel kíséri. Határozatképtelenség esetén a közgyűlést 8 napon belüli időpontra újra összehívhatja. Ha a közgyűlés az ülés közben válik határozatképtelenné, az elnök megkísérli a határozatképesség helyreállítását. Amennyiben ez nem lehetséges, a napirendi pont tárgyában a határozathozatalt elhalasztja. Az ülést a következő napirendi pont tárgyalásával kell folytatni. Amennyiben az elnök a közgyűlés határozatképességét utóbb megállapítja, döntése alapján a határozathozatalra vissza lehet térni.

(3)

(2)

Napirend előtt az elnök – napirenden nem szereplő, közérdekű ügyben – ülésenként egy alkalommal, legfeljebb három percben felszólalást engedélyezhet a képviselőcsoport vezetőjének vagy vezető-helyettesének, a képviselőcsoporttal nem rendelkező képviselőnek, a főjegyzőnek és az alelnöknek. A felszólalási szándékot – a felszólalás tárgyát és okát megjelölve – az ülés

megnyitása előtt legalább 1 órával írásban be kell jelenteni a közgyűlés elnökének. Napirend előtti felszólalásra az elnöknek, a főjegyzőnek vagy más tisztségviselőnek, kivételesen a képviselőnek lehetősége van 2 percben reagálni. A felszólalás tárgyában vitát nyitni nem lehet.

8. Napirend megtárgyalása 29. § (1)

(2)

30. §

(2)

7. Napirend előtti felszólalás 28. § (1)

235

(3)

31. §

A közgyűlés az elnök által előterjesztett napirendi javaslatról vita nélkül dönt. A kézbesített meghívóban szereplő tárgyalási sorrend a napirend elfogadását megelőzően megváltoztatható. A napirendi pontokat a közgyűlés az elfogadott sorrend szerint tárgyalja. (1) Az előterjesztő a napirend elfogadásáig az előterjesztését visszavonhatja. A napirendi pont elnapolását vagy visszavonását – legkésőbb a napirendi pont tárgyalásának lezárásáig – bármely előterjesztésre jogosult kérheti. A közgyűlés a kérdésben vita nélkül dönt. Ha a napirendi pont előterjesztője az elnök, az előterjesztését a közgyűlés döntése nélkül visszavonhatja. Ha az előterjesztő a soron következő közgyűlés napirendjének jóváhagyása előtt kéri, hogy az elnapolt napirendi pontot a közgyűlés ne tárgyalja, az előterjesztést visszavontnak kell tekintetni. Az elnök, a bizottság vagy a képviselő javaslatot tehet napirendi pontok együttes tárgyalására. A javaslatról a közgyűlés vita nélkül dönt.


236

9. A tanácskozás rendje 32. § (1)

Az elnök a) napirendi pontonként megnyitja, vezeti, lezárja és összefoglalja a vitát, b) szavazásra bocsátja a döntési javaslatokat és kihirdeti a döntés eredményét, c) biztosítja a képviselők hozzászólási, kérdezési jogát.

(2)

Az elnök biztosítja az ülés zavartalan rendjét, rendre utasítja azt, aki a közgyűléshez méltatlan magatartást tanúsít, a tanácskozáshoz nem méltó, másokat sértő kifejezést használ, vagy szándékosan akadályozza a közgyűlés munkáját.

33. § (1)

A tárgyalt napirendi ponthoz kapcsolódó vita időkerete 30 perc, amelynek túllépése esetén az elnök a vitát lezárhatja. A napirendi pont tárgyalása az előterjesztő vagy az előterjesztő által kijelölt képviselő legfeljebb 5 perces szóbeli kiegészítésével kezdődhet, amely – a sürgősségi előterjesztés kivételével – nem ismételheti meg az írásbeli előterjesztést, ahhoz képest új információkat kell tartalmaznia. A hozzászólások előtt a bizottság elnöke vagy a bizottság által kijelölt tag legfeljebb 3 percben ismertetheti a bizottság előterjesztéssel kapcsolatos állásfoglalását. Ha a bizottsági vélemény kialakításával kapcsolatban kisebbségi vélemény fogalmazódott meg, a bizottsági vélemény ismertetése után a kisebbségi vélemény képviselője teheti meg legfeljebb 2 percben észrevételét.

(2)

(3)

(4)

2012. évi 3. szám

A képviselő és a tanácskozási joggal meghívott (a továbbiakban együtt: hozzászólásra jogosult személy) a tárgyalt napirendi ponthoz való hozzászólási szándékát az elnöknek jelzi. A tárgyalt napirendi ponttal kapcsolatban a hozzászólásra jogosult személy legfeljebb 5 percben hozzászólást tehet. (6) Ha ugyanaz a hozzászólásra jogosult személy, ugyanazon napirendi ponttal kapcsolatban másodszor is hozzászólásra jelentkezik, hozzászólását 2 percben teheti meg. Harmadik jelentkezésénél az elnök mérlegelési jogkörében dönt a hozzászólás lehetőségének biztosításáról és annak időkeretéről. (7) A képviselőknek a jelentkezés sorrendjében, a tanácskozási joggal meghívottaknak az általa megállapított sorrendben adja meg a szót az elnök. (8) A vita során – valamint indokolt esetben a vita lezárását követően – a főjegyzőnek szót kell adni, amennyiben törvényességi észrevételt kíván tenni vagy hozzá a tárgyalt napirendi ponttal kapcsolatban kérdés, észrevétel érkezik. (9) A hozzászólásra rendelkezésre álló időkeret túllépése esetén az elnök a szót megvonhatja. (10) Az elnök a hozzászólót figyelmezteti, ha hozzászólása eltér a tárgyalt napirendi ponttól, vagy ha ismétli a korábban már általa vagy más hozzászólók által a hozzászólás során elmondottakat. A figyelmeztetés eredménytelensége esetén az elnök megvonhatja a szót. Ebben az esetben a hozzászólásra jogosult személyt (5)

2012. évi 3. szám


a napirendi pont vitájában nem illeti meg újabb hozzászólás joga. (11) A hozzászólásokat követően az előterjesztő vagy az általa kijelölt személy legfeljebb 5 percben válaszolhat. (12) Ha a napirendi ponthoz nincs több hozzászólásra jelentkező, az elnök a vitát lezárja. (13) A napirendi pont vitáját az elnök foglalhatja össze, egyúttal reagálhat az elhangzott hozzászólásokra. 34. § (1)

(2)

Az elnök a tárgyalt napirendi ponttal kapcsolatban indokolt esetben, a hozzászólás okának és céljának megjelölésével egyéb természetes személynek vagy szervezet képviselőjének (a továbbiakban: egyéb hozzászóló) legfeljebb 2 perc időtartamban szót adhat. Különösen indokolt esetben lehetőséget kell biztosítani a hozzászólásra jogosult személynek kérdések feltevésére, amelyre az egyéb hozzászóló legfeljebb egy ízben, 5 percben reagálhat. Ezen alcím vonatkozásában a kérdés feltevése hozzászólásnak számít, amelyre e fejezetben meghatározott szabályokat alkalmazni kell. A hozzászólásra jogosult személy személyes érintettség okán – a vita lezárása után, de a szavazás előtt – legfeljebb 2 perces időtartamban hozzászólást tehet. A személyes kijelentésre az azt kiváltó hozzászólásra jogosult személy legfeljebb 2 percben viszontválasszal élhet. Ezt követően további hozzászólásnak helye nincs. 10. Szavazás

35. § (1)

(2)

(3) (4)

(5)

36. § (1)

(2)

237

A közgyűlés döntéseit nyílt, informatikai rendszerrel támogatott szavazással hozza. A rendszer meghibásodása esetén a szavazás kézfelemeléssel történik. Ha a szavazás kézfelemeléssel történik, a szavazatok megszámlálásáról a főjegyző gondoskodik. A szavazás „igen”, „nem”, „tartózkodom” döntési lehetőségekkel történik. A közgyűlés először a módosító javaslatokról szavaz. A határozati javaslat vagy rendelet-tervezet egészét az elnök az elfogadott módosító javaslatokkal együtt teszi fel végszavazásra. Az elnök elrendeli a szavazás megismétlését a) a szavazógép hibája esetén, b) ha a szavazás kézfelemeléssel történt, és a szavazatok összeszámlálását követően kétség merült fel az összeszámlálás helyessége tekintetében, vagy c) törvényességi okból, a főjegyző javaslatára. Bármely képviselő vagy tisztségviselő javaslatára név szerinti szavazást rendelhet el a közgyűlés. Név szerinti szavazás informatikai rendszerrel támogatva, vagy – a rendszer meghibásodása esetén – szóbeli úton történhet, amelynek során a főjegyző ABC sorrendben felolvassa a képviselők névsorát és a képviselő válaszát „igen”-nel, „nem”-mel, vagy „tartózkodom”-mal adja meg. A név szerinti szavazás eredményét tartalmazó névsort a jegyzőkönyvhöz mellékelni kell.


238 (3) 37. §

(2)

(3)

A szavazás eredményét az elnök állapítja meg és hirdeti ki. (1) A közgyűlés bármely képviselő, tisztségviselő vagy a főjegyző javaslatára titkos szavazást rendelhet el, ha jogszabály erre lehetőséget ad. Titkos szavazást kell tartani, ha ezt jogszabály kötelezővé teszi. A titkos szavazás szavazólap, szavazóhelyiség és urna igénybevételével történik. A titkos szavazás lebonyolításáról és eredményének megállapításáról az esetenként megválasztott szavazatszámláló bizottság gondoskodik, amely a közgyűlés képviselőcsoportjai által delegált egy-egy tagból áll. A titkos szavazás eredményéről külön jegyzőkönyv készül, amelyet az ülés jegyzőkönyvéhez kell csatolni.

(5)

(2)

(3)

(4)

Ügyrendi javaslatnak minősül a tanácskozás rendjére, az ülés vezetésére, a szavazás módjára, a vita lezárására és a tárgyalt napirendi pontot érdemben nem érintő, döntést igénylő eljárási kérdésre vonatkozó javaslat. A napirend elfogadása előtt, valamint a tárgyalt napirendi pontot érintően a vita lezárásáig bármely hozzászólásra jogosult legfeljebb 1 percben szót kérhet és ügyrendi javaslatot tehet. A vita lezárását követően ügyrendi javaslatot csak a szavazás módjára vonatkozóan lehet tenni. A szavazás elrendelését követően ügyrendi javaslat nem terjeszthető elő. Az elnök elsőbbséggel adja meg a szót az ügyrendi javaslat előterjesztőjének. A közgyűlés az ügyrendi javaslatról vita nélkül dönt.

Amennyiben az elnök megállapítja, hogy a hozzászólás nem ügyrendi felszólalás, a felszólalótól a szót megvonja. 12. Tárgyalási szünet

39. § (1)

(2)

(3)

Az elnök – indokolt esetben – a képviselőcsoport vezetőjének, vagy a bizottság elnökének kérésére, vagy saját jogkörében tárgyalási szünetet rendelhet el. A tárgyalási szünet elrendelésének kezdeményezésére jogosult személy – a napirend tárgyalása során – ezen jogával csak egy alkalommal élhet. A tárgyalási szünet időtartama legfeljebb 15 perc. 13. Az ülés félbeszakítása

40. §

Ha a közgyűlés ülésén olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, az elnök az ülést határozott időre félbeszakíthatja.

11. Ügyrendi javaslat 38. § (1)

2012. évi 3. szám

14. Kizárás a döntéshozatalból 41. §

Amennyiben jogszabályban meghatározott okból a közgyűlés a döntéshozatalból kizárja elnököt, az elnök köteles az ülés vezetését – e rendeletben meghatározott helyettesítési rend szerint – átadni. 15. Kérdés, bejelentés

42. § (1)

(2)

A képviselő a tisztségviselőkhöz, a főjegyzőhöz, a bizottság elnökéhez és a tanácsnokhoz önkormányzati feladatellátást érintő ügyekben, felvilágosítás kérése céljából kérdést intézhet. A kérdés formái:

2012. évi 3. szám

(3)

43. § (1)

(2)

44. §


a) közgyűlési kérdés és b) közgyűlés ülésén kívüli kérdés. A kérdésben egyértelműen meg kell jelölni a kérdés címzettjét, valamint a kérdés formáját. A közgyűlési kérdést írásban kell benyújtani, vagy szóban előadni a közgyűlés ülésén. A kérdés tárgyát címszerűen meg kell jelölni. A megkérdezett a közgyűlési kérdésre a közgyűlés ülésén vagy – amennyiben a kérdés a közgyűlés ülésén tartalmánál vagy terjedelménél fogva azonnal nem válaszolható meg – írásban tizenöt napon belül ad választ. A kérdést és az arra adott választ – kivéve, ha az a közgyűlés ülésén szóban elhangzott – valamennyi képviselő részére kézbesíteni kell. A közgyűlés ülésén kívüli kérdést írásban kell benyújtani. A kérdés tárgyát címszerűen meg kell jelölni. A kérdésre a kérdezett 15 napon belül írásban ad választ a kérdező részére.

45. §

A bejelentés valamely intézkedést nem igénylő - tény, körülmény szóbeli megismertetése a közgyűléssel. Bejelentést a képviselő az „Egyebek” napirendi pont során, legfeljebb 2 percben tehet. 16. Nyilvánosság

46. § (1)

(2)

A közgyűlés ülése – jogszabályban meghatározott kötelező és elrendelhető zárt ülések kivételével – nyilvános. Bármely előterjesztésre jogosult kérelmére a közgyűlés zárt ülés tartását is elhatározhatja, ha a

(3)

47. § (1)

(2)

239

zárt ülés jogszabályi feltételei fennállnak. A nyilvános ülésen a hallgatóság a véleménynyilvánítás ülés rendjét megzavaró formájától tartózkodni köteles. Az ülés rendjének megzavarása esetén az elnök a hallgatóságot vagy annak egy részét az ülésről kiutasíthatja. A közgyűlés időpontjáról, napirendjéről és döntéseiről a megye lakosságát a megyei önkormányzat honlapján kell tájékoztatni. A közgyűlés nyilvános üléseinek hiteles jegyzőkönyvei a Hivatalban a nyilvánosság számára hozzáférhetőek.

III. Fejezet A közgyűlés döntései és dokumentumai 17. A közgyűlés döntései 48. § (1)

A közgyűlés döntései: önkormányzati rendelet és közgyűlési határozat. (2) A rendeleteket és határozatokat külön-külön, minden naptári év elejétől újra kezdődő, folyamatos sorszámmal kell ellátni. (3) A közgyűlés rendeletének megjelölése: a) Pest Megye Önkormányzata Közgyűlésének, b) rendelet sorszáma arab számmal, c) a „/” jel, d) évszám, e) zárójelben a kihirdetés hónapja római és napja arab számmal, f) önkormányzati rendelete, g) a rendelet címe. (4) A közgyűlés határozatának megjelölése: a határozat sorszáma arab számmal/évszám


240

(5)

49. §

(a meghozatal hónapja és napja arab számmal) PMÖ határozat. A közgyűlés által elfogadott rendeletet és határozatot az ülésről készült jegyzőkönyv szó szerint tartalmazza. A közgyűlés jegyzőkönyvi rögzítéssel, alakszerű határozat nélkül dönt a) a napirend meghatározásáról, b) ügyrendi javaslatról, c) a módosító javaslatról, d) a sürgősség kérdésében, e) zárt ülés elrendeléséről, f) titkos szavazás elrendeléséről, g) előterjesztés visszavonásáról, elnapolásáról, h) valamely feladat elvégzéséről vagy szerv tevékenységéről szóló beszámolóról, i) a tájékoztató anyagról, j) minden olyan kérdésben, melyben nincs alakszerű döntéshozatali kötelezettsége.

18. A rendelet és határozat kihirdetése 50. § (1)

(2)

(3)

51. §

A rendelet és határozat kihirdetéséről, nyilvántartásáról a főjegyző gondoskodik. A megyei önkormányzat hivatalos lapja Pest Megye Önkormányzatának Közlönye (a továbbiakban: megyei közlöny). A megyei közlöny elektronikus úton, a megyei önkormányzat hivatalos honlapján jelenik meg. A rendeletet és a határozatot a megyei közlönyben kell kihirdetni.

A megyei megjelenéséről szóló – elektronikus úton – küldeni a) a képviselőknek, b) a bizottságok nem tagjainak, és

közlöny értesítést meg kell képviselő

2012. évi 3. szám

c) a megyében egyéni választókörzetben vagy területi listán megválasztott országgyűlési képviselőknek. 19. A közgyűlés dokumentumai 52. § (1)

A közgyűlés üléséről hangfelvétel és – két eredeti példányban – jegyzőkönyv készül. (2) A jegyzőkönyv a helyi önkormányzatokról szóló törvényben meghatározott tartalmi elemeken túl tartalmazza: a) napirendi pontonként az előterjesztő nevét, b) napirendi pontonként a tárgy szerint illetékes bizottság véleményét. (3) A jegyzőkönyv mellékletei: a) a meghívó, b) a napirend szerinti előterjesztések, c) a döntések jegyzőkönyvi kivonatai és d) a jelenléti ív. (4) A közgyűlési jegyzőkönyvet a közgyűlés ülésétől számított 15 napon belül el kell készíteni és annak eredeti példányát meg kell küldeni a kormányhivatalnak, egy-egy másolati példányát a képviselőcsoportok vezetőinek, a Pest Megyei Levéltárnak és a Pest Megyei Könyvtárnak. A zárt ülésről készült jegyzőkönyv eredeti és másolati példányait az előbbiekben említett módon kell az ott felsoroltaknak – a Pest Megyei Könyvtár kivételével – megküldeni.

53. § (1) A közgyűlés bármely képviselő, vagy a főjegyző indítványára dönthet arról, hogy valamely hozzászólás vagy napirendi pont vitája szó szerint kerüljön a jegyzőkönyvbe.

2012. évi 3. szám (2)

(3)


A zárt ülés hangfelvételébe és írásos dokumentumaiba a 18. § (4) bekezdésében felsorolt, valamint a döntés végrehajtásában érintett vagy érdekelt személyek tekinthetnek be. A zárt ülésről készült jegyzőkönyvben rögzített – a külön törvény szerinti – közérdekű és közérdekből nyilvános adatról írásbeli kérelemre, személyi korlátozás nélkül információt kell adni.

HARMADIK RÉSZ A képviselő, a tanácsnok és a képviselőcsoport

56. §

A képviselőket és a nem képviselő bizottsági tagokat megillető juttatásokat külön önkormányzati rendelet szabályozza. V. Fejezet A tanácsnok

57. § (1) (2)

58. §

A képviselő esküjének megfelelően a megye egészéért vállalt felelősséggel képviseli választóinak az érdekeit.

55. §

A képviselő köteles a) írásban, vagy szóban előzetesen bejelenteni az elnöknek vagy a bizottság elnökének, ha a közgyűlés vagy a bizottság ülésén való részvételben akadályoztatva van, b) a képviselői megbízatásához méltó, a közgyűlés, valamint annak szervei tekintélyét és hitelét megőrző magatartást tanúsítani, c) a képviselői tevékenység során tudomására jutott titkot a vonatkozó jogszabályok rendelkezései szerint megőrizni, d) személyi adatainak és elérhetőségének változása esetén az új adatokat a hivatal rendelkezésére bocsátani.

A közgyűlés tagjai sorából tanácsnokot választhat. A tanácsnok feladat- és hatásköreit a közgyűlés határozatban állapítja meg. A tanácsnok megbízatása megszűnik a) képviselői mandátuma megszűnésével, b) ha a tanácsnok számára megállapított feladatkört a közgyűlés megszünteti, c) a képviselőcsoportból történő kilépés vagy kizárás esetében, d) lemondással, vagy e) visszahívással.

IV. Fejezet A képviselő 54. §

241

VI. Fejezet A képviselőcsoport 20. A képviselőcsoport megalakulása 59. § (1)

(2)

(3)

A közgyűlésben mandátumot szerzett pártok és társadalmi szervezetek – tevékenységük összehangolására, a döntések kialakításához szükséges vélemények, javaslatok egyeztetése céljából – képviselőcsoportot hozhatnak létre. Több párt vagy társadalmi szervezet közös képviselőcsoportot hozhat létre. A képviselőcsoport elnevezéséről a képviselőcsoport önállóan dönt. A képviselőcsoport létszáma legalább három fő.


242 (4) (5)

60. § (1)

(2)

61. § (1)

(2)

Egy képviselő csak egy képviselőcsoportnak lehet tagja. A képviselőcsoport alakításának joga kizárólag közgyűlésben mandátumot szerzett pártokat és társadalmi szervezeteket illeti meg. Képviselőcsoport szétválással, kiválással vagy független képviselők által nem alakítható. A képviselőcsoport megalakulását a közgyűlés alakuló ülésén írásban kell bejelenteni. A bejelentés tartalmazza a) a képviselőcsoport elnevezését, b) a megválasztott vezető, vezető-helyettes nevét, és c) a képviselőcsoportot alkotó képviselők névsorát. A képviselőcsoport tagjai közül vezetőt választ. A képviselőcsoport vezetőjének akadályoztatása esetén feladatait a képviselőcsoport vezetőjének helyettese látja el. Két vezető-helyettese csak annak a képviselőcsoportnak lehet, amelynek létszáma meghaladja a 15 főt.

21. A képviselőcsoport megszűnése, kilépés, kizárás 62. § (1)

(2)

63. § (1)

Megszűnik a képviselőcsoport, ha tagjainak száma három fő alá csökken. A képviselőcsoport vezetője a megszűnés tényét köteles haladéktalanul, de legkésőbb 3 munkanapon belül bejelenteni az elnöknek. E határidő elmulasztása esetén az elnök a képviselőcsoport megszűnését hivatalból megállapítja. A képviselő a képviselőcsoportból kiléphet. A

(2)

(3)

64. §

2012. évi 3. szám

képviselőcsoport a tagját kizárhatja. A kilépésről vagy kizárásról a képviselőcsoport vezetője az elnököt 3 munkanapon belül írásban tájékoztatja, a kilépés vagy a kizárás napjának megjelölésével. Kilépés esetén a kilépett képviselő is tájékoztathatja az elnököt, megjelölve a kilépés időpontját. A kilépett vagy kizárt képviselőt függetlennek kell tekinteni. A független képviselő a kilépés vagy kizárás bejelentésétől számított 6 hónap elteltével bármely képviselőcsoporthoz – annak egyetértésével – csatlakozhat. Ha a képviselőcsoport tagjaiban változás állt be, a változást a képviselőcsoport vezetője a változástól számított 3 munkanapon belül írásban jelenti be az elnöknek.

22. A képviselőcsoport működése 65. § (1)

(2)

(3)

A képviselőcsoport működésének szabályait e rendelet keretei között önállóan határozza meg. A képviselőcsoport működésének feltételeit a Hivatal biztosítja. A megyei önkormányzat székhelyén a képiselőcsoportok részére külön irodahelyiséget kell biztosítani.

NEGYEDIK RÉSZ A közgyűlés szervei és a főjegyző VII. Fejezet A tisztségviselők 23. A közgyűlés elnöke 66. § (1)

Az elnök önkormányzat

a

megyei vezető

2012. évi 3. szám


tisztségviselője, biztosítja az önkormányzat demokratikus működését, széleskörű nyilvánosságát. (2) Az elnök a) gondoskodik a megyei önkormányzat és szervei hatékony működéséről, b) segíti a képviselőcsoportok és a képviselők munkáját, c) rendszeres kapcsolatot épít ki és tart fenn a fővárosi és más megyei, valamint a megye területén működő települési önkormányzatokkal, továbbá európai és külföldi önkormányzati szervezetekkel, d) átruházott hatáskörében közbeszerzési eljárásban gyakorolja az ajánlatkérő jogait és kötelezettségeit, e) átruházott hatáskörben elvégzi a települési önkormányzatok által elkészített és benyújtott településszerkezeti tervek véleményezését, f) gyakorolja a közgyűlés által ráátruházott hatásköröket, (3) Az elnök tekintetében az egyéb munkáltatói jogokat – az illetmény és a költségátalány megállapításának kivételekkel a jogi ügyekkel foglalkozó bizottság gyakorolja. 24. A közgyűlés alelnöke 67. § (1)

(2)

Az elnök akadályoztatása, tartós távolléte vagy az elnöki tisztség betöltetlensége esetén a helyettesítéssel megbízott alelnök gyakorolja az elnököt megillető jogokat, és látja el a jogszabályban meghatározott kötelezettségeket. Az alelnök feladatait az elnök határozza meg. VIII. Fejezet A közgyűlés bizottságai

243

25. A bizottságok létrehozása és tagjai 68. § (1)

(2)

(3)

A közgyűlés a döntéseinek előkészítésére, a döntések végrehajtásának szervezésére, valamint ellenőrzésére állandó bizottságot, ideiglenes bizottságot és albizottságot (a továbbiakban együttesen: bizottság) hozhat létre. A bizottság feladatés hatásköréről, elnevezéséről, tagjairól, elnökéről és alelnökéről a közgyűlés határozatban dönt. A bizottságok elnevezését, általános feladat- és hatáskörét e rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza.

69. § (1)

A közgyűlés az ideiglenes bizottságot meghatározott időre vagy feladat elvégzésére hozza létre, amely a meghatározott idő lejártát vagy a feladat elvégzését követően megszűnik. (2) Ideiglenes bizottság a) egyes közgyűlési döntések előkészítésének, felülvizsgálatának, végrehajtásának ellenőrzése, b) esetenként jelentkező, fokozott mérlegelést és különös körültekintést igénylő feladatok végrehajtásának előkészítése, c) vizsgálatok, ellenőrzések lefolytatása, vagy d) egyes kiemelt megállapodások előkészítése céljából hozható létre.

70. § (1)

(2)

(3)

Albizottság valamely bizottság feladatkörébe tartozó, kiemelt feladat ellátására hozható létre. Az albizottság létszáma nem haladhatja meg az állandó bizottság létszámát. Az ideiglenes bizottságra és albizottságra a bizottságra vonatkozó szabályokat – e rendeletben foglalt eltérésekkel – alkalmazni kell.

244


71. § (1)

Egy képviselő egyidejűleg legfeljebb két állandó bizottságnak lehet tagja. Egy képviselő csak egy állandó bizottságban lehet elnök vagy alelnök. A bizottságok képviselő és nem képviselő tagjainak jogai és kötelezettségei a bizottsági működéssel összefüggésben azonosak.

(2)

26. A bizottság működése 72. § (1)

(2)

73. § (1)

E rendeletben a közgyűlési meghívóra, a határozatképességre, előterjesztések formai és tartalmi követelményeire, a sürgősségi előterjesztésekre, az utólagos postázás útján kézbesített előterjesztésekre, a rendkívüli ülés összehívására, a módosító javaslatokra, a tárgyalási sorrendre, a tanácskozás rendjére, a szavazásra, az ügyendi javaslatra, a tárgyalási szünetre, az ülés félbeszakítására, a nyilvánosságra, a határozat kihirdetésére és a jegyzőkönyvre vonatkozó rendelkezéseket e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. Az (1) bekezdésben szereplő kérdésekben e fejezet vonatkozásában a) közgyűlés helyett a bizottsági ülést, b) az elnök helyett a bizottság elnökét kell érteni. A bizottság ülését a bizottság elnöke, akadályoztatása esetén a bizottság alelnöke – a napirendi javaslatot tartalmazó meghívóval – írásban hívja össze.

2012. évi 3. szám

A bizottság alelnöke a bizottság elnökének akadályoztatása esetén gyakorolja a bizottság elnökének hatásköreit. (3) A bizottság alelnöke a bizottság elnöke által rábízott feladatokat látja el. (4) A meghívót és az előterjesztéseket írásvédett formában, elektronikus úton úgy kell a bizottság tagjainak kézbesíteni, hogy azt az ülés időpontját megelőzően – ha e rendelet ettől eltérően nem rendelkezik – legalább 2 munkanappal kézhez kapják. (5) A bizottság ülésén a szavazás kézfelemeléssel történik. (6) A bizottsági ülések teljes napirendjéhez tanácskozási joggal állandó meghívott: a) a tisztségviselő, b) a főjegyző, c) az aljegyző, és d) a területi nemzetiségi önkormányzat elnöke. (7) Eseti jelleggel, a napirendi pontra szóló tanácskozási joggal lehet meghívni a 18. § (2) bekezdésében felsoroltakat. (2)

74. § (1)

(2)

75. § (1)

A bizottság tanácskozóképességéhez a bizottsági tagok több mint egyharmadának a jelenléte szükséges. A bizottság tanácskozóképességének megállapítására csak akkor van szükség, ha azt bármelyik bizottsági tag kéri. Ha a bizottság tanácskozóképes, a meghívóban szereplő napirendi pontokat a bizottság megtárgyalhatja, azonban döntést nem hozhat. A bizottságot össze kell hívni a közgyűlés határozata, az elnök vagy a bizottsági tagok legalább felének napirendi javaslatot is tartalmazó indítványára.

2012. évi 3. szám (2)

76. § (1)

(2)

(3)


A bizottságok elnökei javaslatot tehetnek együttes ülés tartására. Együttes ülést akkor kell tartani, ha a javaslattal valamennyi érintett bizottság egyszerű szótöbbséggel, különkülön egyetért. Nem tárgyalható együttes ülésen a költségvetésről és a zárszámadásról szóló rendelettervezetet. A bizottságok munkájukról éves beszámolót készítenek, melyet minden évben legkésőbb a közgyűlés utolsó ülésén terjesztenek elő. A bizottságok határozatainak végrehajtásáról, a működésükhöz szükséges szakmai, technikai feltételekről a főjegyző gondoskodik. A bizottság működésének további – jogszabályokban és e rendeletben nem szabályozott– szabályait maga határozhatja meg.

27. A bizottság döntései és dokumentumai 77. § (1)

(2)

(3)

78. § (1)

A bizottság átruházott hatáskör gyakorlása során határozatot hoz. A bizottság feladatés hatáskörében javaslattételi, véleményezési jogot gyakorol, amelyet állásfoglalás formájában jelenít meg. A bizottsági határozat és állásfoglalás jelölése: sorszáma arab számmal / évszám arab számmal (hónap arab számmal, nap arab számmal) a bizottság betűjele és határozat vagy állásfoglalás megnevezés. A bizottság üléséről hangfelvétel és ennek alapján jegyzőkönyv készül, amelyet az üléstől számított 8 nap alatt kell elkészíteni. Kivételesen – a bizottság elnökének döntése

(2)

245

alapján – szószerinti jegyzőkönyv készül. A bizottsági ülésről készült jegyzőkönyvekre a közgyűlési jegyzőkönyv megküldésére vonatkozó szabályokat nem kell alkalmazni. IX. Fejezet A főjegyző és a hivatal 28. A főjegyző

79. § (1)

A főjegyző ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket jogszabály hatáskörébe utal. (2) A főjegyző a) képviseli és vezeti Pest Megye Önkormányzatának Hivatalát, b) tájékoztatja a közgyűlés elnökét, a képviselőket és a bizottságokat a megyei önkormányzatot érintő jogszabályváltozásokról, és jelzi azokat a jogszabályi előírásokat, határidőket, amelyekhez a közgyűlés vagy más szerv döntése szükséges, c) a közgyűlés elnökének irányításával biztosítja a közgyűlés és a bizottságok elé kerülő előterjesztések előkészítését, d) kapcsolatot tart a megye településeinek jegyzőivel, a főváros és más megyék főjegyzőivel, e) a hivatal tevékenységét érintő kérdésekben kapcsolatot tart az állami és más önkormányzati szervekkel.

80. § (1)

(2) (3)

A főjegyzőt akadályoztatása vagy tartós távolléte esetén az aljegyző helyettesíti. Az aljegyző feladatait a főjegyző határozza meg. A főjegyzői és az aljegyzői tisztég egyidejű betöltetlensége vagy tartós akadályoztatása


246

esetén a főjegyző helyettesítését a titkársági feladatait közvetlenül ellátó szervezeti egység vezetője látja el. 29. A hivatal 81. § (1)

A közgyűlés a megyei testületek és a tisztségviselők munkájának segítésére, az önkormányzati feladatok végrehajtására egységes hivatalt hoz létre. (2) A Hivatal elnevezése: Pest Megye Önkormányzatának Hivatala. (3) A Hivatal a) segíti a tisztségviselők, a bizottságok és a képviselők munkáját és tevékenységét, b) előkészíti, végrehajtja és ellenőrzi a főjegyző és az elnök hatáskörébe tartozó ügyeket, és c) ellátja azokat a feladatokat, amelyeket jogszabály a hatáskörébe utal. (4) A Hivatal működésére, feladataira, irányítására és szervezeti felépítésére vonatkozó részletes szabályokat Pest Megye Önkormányzatának Hivatala Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza. ÖTÖDIK RÉSZ Záró rendelkezések

82. § (1) (2)

Ez a rendelet kihirdetését követő napon lép hatályba. Hatályát veszti Pest Megye Önkormányzata Közgyűlésének 13/2011. (V. 31.) önkormányzati rendeletének 13. §, 5. §, 6. § (2) bekezdése, 788. §, 93-100. § és az 1-5. mellékletei, Pest Megye Önkormányzata Közgyűlésének 19/2011. (VIII. 29.) önkormányzati rendelete,

2012. évi 3. szám

valamint Pest Megye Közgyűlésének 28/2011. (XII.23.) önkormányzati rendelete. dr. Szép Tibor sk. főjegyző

dr. Szűcs Lajos sk. elnök

Pest Megye Önkormányzata Közgyűlésének 5/2012. (V.10.) önkormányzati rendelete Pest Megye Területrendezési Tervéről Pest Megye Önkormányzatának Közgyűlése Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában foglalt eredeti jogalkotói hatáskörében, valamint Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 27. § (1) bekezdésében, a területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 11. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következő rendeletet alkotja: 1. A rendelet célja 1. § A rendelet célja, hogy meghatározza a megye egyes térségei terület felhasználásának feltételeit, a műszaki infrastrukturális hálózatok összehangolt térbeli rendjét, tekintettel a fenntartható fejlődésre, valamint a területi, táji, természeti, ökológiai és kulturális adottságok, értékek megőrzésére, illetve a természeti erőforrások védelmére, és fenntartható használatára. 2. A rendelet területi hatálya 2. § A rendelet hatálya Pest megye a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervéről szóló 2005. évi LXIV. törvény hatályán kívüli területére terjed ki. A rendelet hatálya alá tartozó települések felsorolását a rendelet 1.1. melléklete tartalmazza.

2012. évi 3. szám


3. Értelmező rendelkezések 3. § A rendeletben szereplő fogalmakra az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény (a továbbiakban: OTrT) 2. §-ában foglalt meghatározásokat kell alkalmazni. 4. A megye térségi szerkezeti terve 4. § A megye Térségi Szerkezeti Tervét M=1:100.000 méretarányban a rendelet 2. melléklete tartalmazza. 5. § A Térségi Szerkezeti Terv szerint meghatározott megyei területfelhasználási kategóriák a) erdőgazdálkodási térség b) mezőgazdasági térség c) vegyes területfelhasználású térség d) városias települési térség e) hagyományosan vidéki települési térség f) vízgazdálkodási térség g) építmények által igénybe vett térség. 6. § (1) Az országos és térségi jelentőségű közlekedési infrastruktúra-hálózatok térbeli rendjét és az országos és térségi jelentőségű építmények elhelyezkedését a 2. melléklet, a térbeli rend szempontjából meghatározó települések felsorolását pedig az 1.2.-1.10. mellékletek tartalmazzák. (2) A villamosenergia-átviteli és térségi ellátást biztosító hálózat távvezetékeit, továbbá a nemzetközi és hazai, országos és térségi szénhidrogén szállítóvezetékek térbeli rendjét a 2. melléklet, a térbeli rend szempontjából meghatározó települések felsorolását pedig az 1.11-1.12. mellékletek tartalmazzák.

5. Térségi övezetek és térségi övezeti szabályok

247

7. § (1) A megye térségi övezeteinek területét M=1:100.000 méretarányban a rendelet 3.1.-3.15. mellékletei tartalmazzák az alábbiak szerint: a) Magterület melléklet)

övezete

(3.1.

b) Ökológiai folyosó övezete (3.1. melléklet) c) Pufferterület melléklet)

övezete

(3.1.

d) Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete (3.2. melléklet) e) Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete (3.3. melléklet) f) Erdőtelepítésre alkalmas terület övezete (3.3. melléklet) g) Térségi komplex tájrehabilitációt igénylő terület övezete (3.4. melléklet) h) Országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezete (3.5. melléklet) i) tájképvédelmi melléklet)

Térségi terület

jelentőségű övezete (3.5.

j) Világörökség és világörökségvárományos terület övezete (3.6. melléklet) k) Történeti települési övezete (3.7. melléklet)

terület

l) Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület övezete (3.8. melléklet) m) Felszíni vizek vízminőségvédelmi vízgyűjtő területének övezete (3.9. melléklet) n) gazdálkodási melléklet)

Ásványi nyersanyagterület övezete (3.10.

o) Rendszeresen belvízjárta terület övezete (3.11. melléklet) p) Nagyvízi meder övezete (3.11. melléklet) q) Földtani veszélyforrás területének övezete (3.12. melléklet)

248


2012. évi 3. szám

r) Vízeróziónak övezete (3.13. melléklet)

kitett

terület

III. KÖZGYŰLÉSI HATÁROZATOK

s) Széleróziónak övezete (3.14. melléklet)

kitett

terület

18/2012. (04.27.) sz. Kgyh

t) Kiemelt fontosságú meglévő honvédelmi terület övezete (3.15. melléklet) u) Honvédelmi (3.15. melléklet)

terület

övezete

(2) Az (1) bekezdés m) pontjában meghatározott felszíni vizek vízminőségvédelmi vízgyűjtő területének övezete területére kívülről szennyvíz bevezetése nem történhet. Az övezetben a tisztított szennyvizek kivezetéséről a gazdasági és műszaki szempontok mérlegelésével gondoskodni kell. 8. § (1) Az egyes települések Térségi Szerkezeti Terv szerint meghatározott megyei területfelhasználási kategóriái szerinti területi mérlegét a rendelet 1.15. melléklete tartalmazza. (2) Az egyes települések 3.1.-3.15. mellékletek szerinti övezetekkel való érintettségét a rendelet 1.16. melléklete tartalmazza. 6. Záró rendelkezések 9. § (1) E rendelet 2012. június 1. napján lép hatályba. (2) A rendelet hatálybalépése előtt elfogadott településrendezési eszközöket e rendelet hatályba lépését követő 3 éven belül összhangba kell hozni e rendelettel. (3) A megyei területrendezési tervet legalább 5 évente felül kell vizsgálni. 10. § A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Pest Megye Területrendezési Tervéről szóló 21/2006. (IX. 8.) Pm. sz. rendelet. dr. Szép Tibor sk. főjegyző

dr. Szűcs Lajos sk. elnök

Pest Megye Közgyűlése

Önkormányzatának

1. az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 10.§ (5) bekezdése és a önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 75.§ (3) bekezdése alapján a melléklet szerinti tartalommal jóváhagyja Pest Megye Önkormányzata Hivatalának szervezeti és működési szabályzatát; 2. hatályon kívül helyezi Pest Megye Önkormányzata Hivatalának Szervezeti és Működési Szabályzatáról, Ügyrendjéről szóló 221/2011 (06.24) sz. Kgyh-t. Határidő: Felelős:

azonnal dr. Szép Tibor főjegyző


Önkormányzatának

1. elfogadja a területfejlesztésről és területrendezésről szóló többször módosított 1996. évi XXI. törvény 23/B. § (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján Pest Megye Területrendezési Tervének megyei szabályozási ajánlásait a melléklet szerint, egyidejűleg a 202/2006. (08.25.) sz. KGYH-t hatályon kívül helyezi, 2. felkéri elnökét, hogy a szükséges intézkedéseket tegye meg. Határidő: Felelős:

2012. június 30. dr. Szűcs Lajos elnök

2012. évi 3. szám



Önkormányzatának

1. elfogadja a területfejlesztésről és területrendezésről szóló többször módosított 1996. évi XXI. törvény 23/B. § (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján Pest Megye Területrendezési Tervének megyei területrendezési intézkedési javaslatát a melléklet szerint, egyidejűleg a 203/2006. (08.25.) sz. KGYH-t hatályon kívül helyezi,

4. felhatalmazza elnökét, hogy a Pest megyei Területfejlesztési Koncepció és Pest megyei Stratégiai Program megújításának céljából Pest Megye Önkormányzata 2012. évi költségvetéséről szóló 1/2012. (III.03.) önkormányzati rendelete területfejlesztési és területrendezési feladatok ellátására biztosított előirányzata terhére – a közbeszerzési értékhatárt nem meghaladóan – külső szakértőkkel szerződést kössön. Felelős: Határidő:

2. felkéri elnökét, hogy a szükséges intézkedéseket tegye meg. Határidő: Felelős:

folyamatos dr. Szűcs Lajos elnök


jóváhagyja a Pest Megyei Területfejlesztési Nonprofit Kft. alapító okiratának módosítását jelen határozat melléklete szerint;

2.

a Pest Megyei Területfejlesztési Nonprofit Kft. felügyelő bizottság tagjaivá 2012. április 1-től 2017. április 1-ig az alábbi személyeket megválasztja: Majoros Emma Erzsébet, Mihály Margit, Mucsányi Tamás;

3.

felhatalmazza a Pest Megyei Területfejlesztési Nonprofit Kft. ügyvezetőjét, valamint – szükség esetén – a közgyűlés elnökét, hogy a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (Ctv.) szerinti változásbejegyzési eljárással kapcsolatos, továbbá a módosítások átvezetéséhez szükséges egyéb jognyilatkozatokat megtegye;

4.

jóváhagyja, hogy a Pest Megyei Területfejlesztési Nonprofit Kft. a számvitelről szóló 2000. évi C.

2. felkéri elnökét, hogy a Pest megyei Területfejlesztési Koncepció és a Pest megyei Területfejlesztési Stratégia felülvizsgálatára és megújítására vonatkozó intézkedéseket megtegye; 3. elhatalmazza elnökét, hogy a koncepcióval és a stratégiával kapcsolatos kérdéseket a Pest Megyei Területfejlesztési Konzultációs Fórum keretében megtárgyalja;

Önkormányzatának

1.

Önkormányzatának

1. támogatja, hogy jelen határozat mellékletét képező vitaanyag Pest megye települési önkormányzatai, valamint társadalmi szervezetek, vállalkozói szerveztek és érdekképviseletek részére – javaslattétel és egyeztetések lefolytatásának céljából – megküldésre kerüljön;

dr. Szűcs Lajos elnök folyamatos

22/2012. (04.27.) sz. Kgyh


249

250

PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE törvény 155. § (3) bekezdése alapján állandó könyvvizsgálót nem bíz meg, azonban eseti jelleggel – az ügyvezető döntése alapján – sor kerülhet könyvvizsgáló megbízására.

Határidő: 1-2 és 4. pont vonatkozásában azonnal; 3. pont vonatkozásában: Ctv. szerinti határidőkön belül Felelős: 1-2. pont vonatkozásában: dr. Szűcs Lajos elnök 3-4. pont vonatkozásában: Kuszák Miklós ügyvezető

Határidő: azonnal;

1.

2.

felhatalmazza a Pest Megyei Területfejlesztési Nonprofit Kft. ügyvezetőjét, valamint – szükség esetén – a közgyűlés elnökét, hogy a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (Ctv.) szerinti eljárással kapcsolatos jognyilatkozatokat megtegye.

vonatkozásában


Önkormányzatának

1.

jóváhagyja a Pest Megyei Területfejlesztési Nonprofit Kft-vel kötendő közszolgáltatási szerződést (1. sz. melléklet);

2.

felkéri elnökét, Pest Megye Önkormányzatának főjegyzőjét és a Pest Megyei Területfejlesztési Nonprofit Kft. ügyvezetőjét a közszolgáltatási szerződés aláírására.

Önkormányzatának

jóváhagyja Pest Megyei Területfejlesztési Nonprofit Kft., a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Tv.) 5.§-ának (3) bekezdése alapján a vezető tisztségviselők, felügyelő bizottsági tagok, valamint az Mt. 188.§ (1) bekezdése vagy 188/A.§ (1) bekezdése hatálya alá eső munkavállalók javadalmazása, valamint a jogviszony megszűnése esetére biztosított juttatások módjának, mértékének elveiről, annak rendszeréről szóló szabályzatát jelen határozat melléklete szerint;

pont

2. pont vonatkozásában: Ctv. szerinti határidőkön belül Felelős: 1-2. pont vonatkozásában: dr. Szűcs Lajos elnök 2. pont vonatkozásában: Kuszák Miklós ügyvezető


1.

2012. évi 3. szám

Határidő: Felelős:

2012. május 2. dr. Szűcs Lajos elnök dr. Szép Tibor főjegyző Kuszák Miklós ügyvezető


Önkormányzatának

jóváhagyja a Pest Megyei Területfejlesztési Nonprofit Kft. 2011. évi üzleti tervének teljesítéséről szóló beszámolót. Határidő: Felelős:

azonnal dr. Szűcs Lajos elnök

2012. évi 3. szám


térítésmentesen biztosítja a Budapest, belterületi 24268 hrsz-ú, természetben 1052 Budapest, Városház u. 7. szám alatti ingatlan első emeletén található 107, 111 és 112 számú, mindösszesen 117,55 m2 alapterületű irodahelyiségek használatát 2014. december 31. napjáig,


Önkormányzatának

jóváhagyja a Pest Megyei Területfejlesztési Nonprofit Kft. 2011. évi közhasznúsági beszámolóját. Határidő: Felelős:


egyúttal felkéri Elnökét a Pest Megyei Területfejlesztési Nonprofit Kft-vel kötendő haszonkölcsön szerződés aláírására.

2.


Önkormányzatának

jóváhagyja a Pest Megyei Területfejlesztési Nonprofit Kft. 2012. évi üzleti tervét (1. sz. melléklet).

1.

jóváhagyja, hogy a Pest Megyei Területfejlesztési Kft. eredménytartalékát a 2012. évben működési célra felhasználja.

2.




az önkormányzat vagyonáról, a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 11/2003. (VI. 20.) Pm. számú rendelet 9. § (1) bekezdésének b) pontja, valamint a 10. § (5) bekezdése alapján a Megyei Önkormányzatok Országos Szövetsége (székhelye: 1052 Budapest, Városház u. 7.) részére térítésmentesen biztosítja a Budapest, belterületi 24268 hrsz-ú, természetben 1052 Budapest, Városház u. 7. szám alatti ingatlan első emeletén található 133 számú 14,7 m2 alapterületű irodahelyiség használatát 2014. december 31. napjáig,

2.

egyúttal felkéri Alelnökét a Megyei Önkormányzatok Országos Szövetségével kötendő haszonkölcsön szerződés aláírására.

Önkormányzatának

az önkormányzat vagyonáról, a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 11/2003. (VI. 20.) Pm. számú rendelet 9. § (1) bekezdésének b) pontja, valamint a 10. § (5) bekezdése alapján a Pest Megyei Területfejlesztési Nonprofit Kft. (székhelye: 1052 Budapest, Városház u. 7.) részére

Önkormányzatának

1.

28/2012. (04.27.) sz. Kgyh

1.


29/2012. (04.27.) sz. Kgyh

1. pont: azonnal 2. pont: 2012. december 31. dr. Szűcs Lajos elnök Kuszák Miklós ügyvezető


251


döntést követő 1. munkanap Wentzel Ferenc alelnök


252


1.

jóváhagyja, hogy Pest Megye Önkormányzata az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény szerint – a Civil Információs Centrum cím elnyerése vonatkozó pályázata keretében megkötendő, jelen határozat melléklete szerinti együttműködési szándéknyilatkozatot és megállapodást megkösse, amennyiben a civil szervezetek annak tartalmát elfogadják;

2.

felkéri elnökét, hogy a megkötött megállapodásokról a közgyűlést soron következő ülésén tájékoztassa.

Önkormányzatának

a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 14/B. § alapján jóváhagyja a határozat mellékletét képező, Pest Megyei Területfejlesztési Konzultációs Fórum ügyrendjét. Határidő: Felelős:



Önkormányzatának

1. mint a Pest Megyei Területfejlesztési Nonprofit Kft. alapító okiratában megnevezett alapítói jogok gyakorlója az Európai Unió és a Pest Megyei Területfejlesztési Nonprofit Kft. között a Europe Direct Információs Központok 20092012 program keretében kötendő egyedi támogatási megállapodás megkötését jóváhagyja; 2. egyúttal felkéri a Pest Megyei Területfejlesztési Nonprofit Kft. ügyvezetőjét az egyedi támogatási megállapodás aláírására. Határidő: döntést követő 1. munkanap Felelős: Kuszák Miklós, a Pest Megyei Területfejlesztési Nonprofit Kft. ügyvezetője


Önkormányzatának

2012. évi 3. szám


2012. április 30. dr. Szűcs Lajos elnök


Önkormányzatának

1.

jóváhagyja, hogy Pest Megye Önkormányzata a SOLANOVA/HU Energiahatékonyság Klaszter menedzseri funkcióit ellássa;

2.

jóváhagyja, hogy Pest Megye Önkormányzata, mint klaszter menedzser a Koronaékszer Gazdasági Tanácsadó Zártkörűen Működő Részvénytársasággal (1054 Budapest, Alkotmány utca 23. I. em. 3.) a) a mintaház akció önkormányzati finanszírozási és EU támogatási koncepciójának előkészítésében és kialakításában, valamint a mintaépületek megvalósításához szükséges források biztosításával kapcsolatos dokumentumok

2012. évi 3. szám


elkészítésében való közreműködésre; b) a mintaházak kiválasztásában való közreműködésre, az akcióban részt vevő önkormányzatok tevékenységének koordinálására ellenszolgáltatás nélküli szerződést kössön azzal, hogy a Koronaékszer Zrt. e tevékenységéből keletkezező bevételéből, éves szinten havi átlagban 1.000.000,- Ft-ot Pest Megye Önkormányzata részére a klaszter menedzseri funkcióhoz való hozzájárulás címén átutal; 3.

a SOLANOVA/HU Energiahatékonyság Klaszter működésére a Budapest belterületi 24268 hrsz-ú, természetben 1052 Budapest, Városház u. 7. szám alatti ingatlan első emeletén található, 125. számú, 9,5 nm2 alapterületű irodahelyiség használatát 2013. december 31. napjáig térítésmentesen biztosítja.

Határidő: folyamatos Felelős:

a szerződés hatálya alatt dr. Szűcs Lajos elnök


Önkormányzatának

jóváhagyja, hogy a Pest megyei területi nemzetiségi önkormányzatok pénzforgalmi számláit a Kereskedelmi és Hitelbank Zrt. vezesse. Határidő: Felelős:


253


Önkormányzatának

1.)

elfogadja a Pest Megye Önkormányzata 2011. évi közbeszerzési eljárásairól készített beszámolót, valamint az éves statisztikai összegezést az 1. számú melléklet alapján;

2.)

felkéri Pest Megye Főjegyzőjét, hogy az 1. számú melléklet szerinti éves statisztikai összegezést küldje meg a Közbeszerzési Hatóságnak.


2012. május 31. dr. Szép Tibor főjegyző

IV. EGYEBEK MELLÉKLETEK 4/2012. (V.10.) önkormányzati rendelet 1. sz. melléklete

A BIZOTTSÁGOK FELADATAI 1. Gazdasági és Pénzügyi Bizottság (GPB) A bizottság feladata Pest Megye Önkormányzata Közgyűlésének feladat- és hatáskörébe tartozó pénzügyi, gazdasági, vagyoni jellegű döntések előkészítése, véleményezése az alábbi körben: 1.1. költségvetési koncepcióval és a költségvetéssel, valamint a költségvetés végrehajtásáról szóló féléves, éves beszámolóval, valamint a költségvetés módosításaival kapcsolatos előterjesztések, 1.2. a gazdálkodás vonatkozásában jelentős hatással bíró ügyek, 1.3. a megyei önkormányzat gazdasági társaságával, társulásaival, kapcsolatos gazdasági, pénzügyi ügyek, I.4. vagyongazdálkodással kapcsolatos ügyek, 1.5. közbeszerzésekkel kapcsolatos előterjesztések. 2. Jogi és Önkormányzati Bizottság (JÖB) A bizottság feladata Pest Megye Önkormányzata Közgyűlésének feladat- és hatáskörébe tartozó, a jogszabályok által kötelezően megállapított, valamint önként vállalt feladataival kapcsolatos döntések előkészítése, véleményezése különösen az alábbi körben: 2.1. önkormányzati rendelet-tervezetek, közgyűlés jóváhagyását igénylő szerződések, területfejlesztéssel, területrendezéssel kapcsolatos előterjesztések, 2.2. hulladékgazdálkodással kapcsolatos ügyek, 2.3. természet- és környezetvédelemmel kapcsolatos ügyek, 2.4. kutatás-fejlesztés és innovációval kapcsolatos ügyek, 2.5. a megye területére készülő közlekedési fejlesztéssel kapcsolatos koncepciókkal, tervekkel kapcsolatos ügyek, 2.6. területi nemzetiségi önkormányzatokkal kapcsolatos ügyek, 2.7. képviselői összeférhetetlenségi ügyek, 2.8. a tisztségviselők és a képviselők vagyonnyilatkozatának ellenőrzése, nyilvántartása, 2.9. ifjúsági és sport ügyek, 2.10. nemzetközi kapcsolatok.

256


2012. évi 3. szám

5/2012. (V.10.) önkormányzati rendelete mellékletei

1.1. melléklet Pest Megye Területrendezési Terve hatálya alá tartozó települések Abony, Acsa, Albertirsa, Apaj, Aszód, Áporka, Bag, Bernecebaráti, Bénye, Bugyi, Cegléd, Ceglédbercel, Csemő, Csévharaszt, Csővár, Dabas, Dánszentmiklós, Dány, Domony, Dömsöd, Farmos, Galgagyörk, Galgahévíz, Galgamácsa, Gomba, Hernád, Hévízgyörk, Iklad, Inárcs, Ipolydamásd, Ipolytölgyes, Jászkarajenő, Kakucs, Kartal, Káva, Kemence, Kiskunlacháza, Kismaros, Kisnémedi, Kocsér, Kosd, Kóka, Kóspallag, Kőröstetétlen, Letkés, Lórév, Makád, Márianosztra, Mende, Mikebuda, Monor, Monorierdő, Nagybörzsöny, Nagykáta, Nagykőrös, Nagymaros, Nyáregyháza, Nyársapát, Örkény, Pánd, Penc, Perőcsény, Péteri, Pilis, Pusztavacs, Püspökhatvan, Püspökszilágy, Ráckeve, Rád, Sülysáp, Szentlőrinckáta, Szentmártonkáta, Szigetbecse, Szigetcsép, Szigetszentmárton, Szigetújfalu, Szob, Szokolya, Tatárszentgyörgy, Táborfalva, Tápióbicske, Tápiógyörgye, Tápióság, Tápiószecső, Tápiószele, Tápiószentmárton, Tápiószőlős, Tésa, Tóalmás, Törtel, Tura, Újhartyán, Újlengyel, Újszilvás, Úri, Vácduka, Vácegres, Váchartyán, Váckisújfalu, Vácszentlászló, Valkó, Vasad, Vámosmikola, Verőce, Verseg, Zebegény, Zsámbok

Pest megyei műszaki infrastruktúra-hálózatok és egyedi építmények rendszere (1.2. – 1.15. mellékletek) 1.2. A közúthálózat fő elemei Gyorsforgalmi utak M3: Budapest (M0) - Hatvan - Füzesabony - Polgár – Görbeháza – Nyíregyháza - Vásárosnamény - Beregdaróc – (Ukrajna) (Gödöllő és országhatár közötti szakasz a TEN-T hálózat része) M4: Vecsés térsége és Ecser (M0) – Szolnok – Püspökladány - Nagykereki térsége - (Románia) (a Szolnok és Nagykereki térsége közötti szakasz a TEN-T hálózat része) M5: Gyál (M0) – Kecskemét - Kiskunfélegyháza – Szeged – Röszke – (Szerbia) (a TEN-T hálózat része) M8: (Ausztria) - Szentgotthárd térsége – Veszprém - Enying térsége - Sárbogárd térsége – Dunaújváros - Kecskemét térsége – Szolnok - Füzesabony térsége (M3) M44: Kecskemét térsége – Békéscsaba – Gyula - (Románia) Főutak A főúthálózat elemei 3.sz.főút: Budapest - Hatvan - Gyöngyös - Füzesabony - Mezőkövesd - Miskolc – Szikszó - Encs - Tornyosnémeti - (Szlovákia) 4.sz.főút: Budapest - Cegléd - Szolnok - Püspökladány - Debrecen - Hajdúhadház Nyíregyháza - Kisvárda - Záhony - (Ukrajna) 5.sz.főút: Budapest - Dabas - Kecskemét - Kiskunfélegyháza - Szeged - Röszke (Szerbia) 12.sz.főút: Vác (2.sz.főút) - Nagymaros - Szob 31.sz.főút: Budapest - Nagykáta - Jászberény - Dormánd (33.sz.főút) 311.sz.főút: Nagykáta (31.sz.főút) - Cegléd (4.sz.főút) 405.sz. főút: Albertirsa (4.sz.főút) - Újhartyán (M5) 441.sz.főút: Cegléd (4.sz.főút) - Nagykőrös - Kecskemét (445.sz.főút) 51. sz. főút: Budapest - Kalocsa - Baja - Hercegszántó - (Szerbia) Új főúti kapcsolatok Budapest (M0) - Nagykáta térsége - Jászberény - Újszász térsége (32.sz.főút) Albertirsa (4.sz. főút) - Tápiószentmárton - Nagykáta - Jászfényszaru (32.sz. főút) Szabadegyháza (62.sz. főút) - Adony - Ráckeve - Dabas - Újhartyán (M5) Főutak tervezett településelkerülő szakaszai A felsorolás nem tartalmazza azokat az elkerüléseket, amelyek a gyorsforgalmi utak részét fogják képezni. 5.sz. főút: 311.sz. főút: 441.sz. főút: 51.sz.főút:

Dabas, Örkény Nagykáta, Cegléd Cegléd, Nagykőrös Kiskunlacháza, Dömsöd


258

2012. évi 3. szám

Térségi jelentőségű mellékutak Csepel-szigeti gerincút (Budapest/Szigetszentmiklós) - Szigetszentmárton Százhalombatta - Délegyháza 1.3. Főúton tervezett nagy híd Tervezett Duna-híd: Lórév térsége - (új főút) 1.4. Határátkelők és határátlépési pontok Térségi jelentőségű közúti határátlépési pontok Szlovákia felé Ipolydamásd - (Helemba) Letkés - (Ipolyszalka) Városmikola - (Ipolypásztó) Bernecebaráti - (Ipolyvisk) Vasúti törzshálózaton lévő határátkelő és határátlépési pont Szlovákia felé Szob 1.5. Az országos vasúti törzshálózat Pest megyét érintő elemei Tervezett nagysebességű vasútvonalak (Ausztria és Szlovákia) - Hegyeshalom és Rajka - Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér Röszke és Kübekháza - (Szerbia és Románia) (IV. sz. transzeurópai közlekedési folyosó hazai szakasza) (Horvátország) - Gyékényes térsége - Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér - Záhony térsége - (Ukrajna) (V. sz. transzeurópai közlekedési folyosó hazai szakasza) A transzeurópai vasúti áruszállítási hálózat részeként működő országos törzshálózati vasútvonalak Budapest – Szob - (Szlovákia) Budapest - Hatvan - Miskolc - Mezőzombor Budapest - Szolnok - Debrecen – Nyíregyháza - Záhony - (Ukrajna) Budapest - Szolnok - Békéscsaba - Lökösháza - (Románia) Cegléd - Szeged Budapest - Kelebia - (Szerbia) Egyéb országos törzshálózati vasútvonalak Budapest – Vácrátót - Vác Aszód - Balassagyarmat - Ipolytarnóc - (Szlovákia) Budapest – Lajosmizse - Kecskemét

Az országos vasúti törzshálózat tervezett elemei (A transzeurópai vasúti áruszállítási hálózat részeként működő országos törzshálózati vasútvonalakhoz kapcsolódóan) A Budapestet délről kerülő vasútvonal Komárom - Kisbér - Mór - Bodajk - Székesfehérvár Pusztaszabolcs - Ercsi – Szigetújfalu – Áporka – Kiskunlacháza – Bugyi – Dabas – Újhartyán – Pusztavacs - Cegléd településeket érintve (a Dunán és a ráckevei Duna ágon új Duna híddal) Vasúti törzshálózaton tervezett nagy híd Ercsi térségében a Budapestet délről kerülő vasútvonalon a Duna fő- és mellékágán Vasúti mellékvonal Vác - Drégelypalánk - Balassagyarmat 1.6. Egyéb nyilvános és nem nyilvános polgári célú repülőtér Kiskunlacháza 1.7. Pest megyét érintő országos és térségi jelentőségű kerékpárutak Országos kerékpárút törzshálózat elemei 1. 1.C 2.

3. 3.A.

6. 6.A.

31. 32.

Felső-Dunamente kerékpárút (6-os jelű Euro Velo) Pilismarót-Szob-Nagymaros-Verőce-Vác-Göd-Dunakeszi-Budapest Északkeleti határmente kerékpárút: 2.A (Szlovákia)-Szob-Kemence-Balassagyarmat-Szécsény-Salgótarján-Cered-ÓzdBánréve-Aggtelek-Jósvafő-Szalonna-Hidasnémeti-Gönc-(A 4.sz. Tiszamente kerékpárút Gönc és Sátoraljaújhely közötti szakasza)-Sátoraljaújhely-Pácin-Záhony-Zsurk-LónyaVásárosnamény-Tarpa-Szatmárcseke-Tiszacsécse-Tiszabecs-(Ukrajna) Kelet-magyarországi kerékpárút: Budapest-Fót-Mogyoród-Szada-Gödöllő-Zagyvaszántó-Gyöngyöspata-GyöngyösMarkaz-Kisnána-Egerszalók-Eger-Mezőkövesd-Poroszló-Tiszafüred-HortobágyNádudvar-Hajdúszoboszló-Debrecen-Nyírábrány-Nyírbátor-Csenersima-Tiszabecs Alsó-Dunamente kerékpárút (6-os jelű Euro Velo) Budapest-Dunaharaszti-Taksony-Dunavarsány-Majosháza-Ráckeve-DömsödDunavecse-Dunaegyháza-Solt-Dunapataj-Ordas-Dunaszentbenedek-Uszód-Foktő-Fajsz-BajaSzeremle-Dunafalva-Mohács-Kölked-(Horvátország) Zagyvamenti kerékpárút: - Zagyvaszántó-Hatvan-Jászberény-Szolnok Jászok, kiskunok földje kerékpárút: - Jászberény-Cegléd-Nagykőrös-Kecskemét-Bugacpusztaháza

Térségi jelentőségű kerékpárutak (Duna)-Ráckeve-Dabas-Pilis-Nagykáta Gyál-Újlengyel-Nagykőrös-(Tisza) Tápiószentmárton-Bag-Galgamácsa-Acsa-Vác Kemence-Bernecebaráti-Parassapuszta Nagymaros-Kóspallag-Diósjenő Galgaguta-Acsa-Erdőkürt-Verseg Tápiószentmáron-Tápióbicske-Tápiószecső


260

2012. évi 3. szám

1.8. Nemzetközi és országos jelentőségű vízi utak Pest megyét érintő szakaszai A vízi út neve Duna (nemzetközi vízi út) Duna (nemzetközi vízi út) Ráckevei Duna (az EU tagállamainak lobogója alatt közlekedő hajók engedélymentesen használhatják)

A szakasz (fkm-fkm) 1708-1641 1641-1586

A vízi út osztálya VI/B VI/C

58-0

III

1.9. Személyforgalmi kikötők Dunán: - Szob - Zebegény - Nagymaros - Verőce Soroksári Duna-ágon: - Ráckeve - Dömsöd 1.10. Kompátkelőhelyek Szob-Pilismarót Nagymaros-Visegrád Szigetújfalu-Ercsi 1.11. A villamosenergia-átviteli hálózat távvezeték elemei 1.11.1. 750 kV-os átviteli hálózat távvezeték elemei: Albertirsa – országhatár - (Ukrajna) 1.11.2. 400 kV-os átviteli hálózat távvezeték elemei: Albertirsa – Göd Albertirsa – Martonvásár Albertirsa – Szolnok – Békéscsaba Göd – országhatár – (Szlovákia) Göd – Sajószöged Paks – Albertirsa Szolnok – Szeged 1.11.3. 220 kV-os átviteli hálózat távvezeték elemei: Budapest – Detk Százhalombatta – Ócsa 1.11.4. átvitelt befolyásoló 120 kV-os elosztó hálózat

Budapest [Soroksár] – Dunaújváros 1.11.5. térségi ellátást biztosító 120 kV-os elosztó hálózat elemei: Göd [OVIT] – Sződ – Vác Göd [OVIT] – Vác Göd – Rétság Gödöllő – Lőrinci Budapest [Soroksár]-Dunaújváros felhasítási pontja – Ráckeve Lőrinci-Jászberény felhasítási pontja – Nagykáta Szolnok [OVIT] – Kecskemét Szolnok [OVIT] - Kecskemét felhasítási pontja – Tiszakécske Szolnok [OVIT] – Cegléd Cegléd – Nagykőrös – Városföld Cegléd – Albertirsa Albertirsa – Budapest [Soroksár] Lajosmizse - Dabas 1.12. Szénhidrogén szállítóvezetékek 1.12.1. Nemzetközi és hazai szénhidrogén szállítóvezeték (Ausztria) – országhatár – Győr – Pilisvörösvár – Dunakeszi – Zsámbok Battonya – Algyő – Városföld – Százhalombatta (Románia) – országhatár – Nagylak – Hódmezővásárhely – Kecskemét – Adony – Székesfehérvár – Mór – Tét – Rajka – országhatár – (Ausztria) (Szlovákia) – országhatár – Vecsés – Százhalombatta Tiszaújváros – Százhalombatta (Ukrajna) – országhatár – Vásárosnamény – Tiszaújváros – Füzesabony – Szolnok – Százhalombatta (Ukrajna) – országhatár – Fényeslitke – Tiszaújváros – Százhalombatta (Ukrajna) – országhatár – Vásárosnamény – Tiszaújváros – Zsámbok – Vecsés – Százhalombatta Városföld – Százhalombatta – Pilisvörösvár – Győr Városföld – Adony – Százhalombatta 1.12.2. Térségi szénhidrogén szállítóvezeték Vecsés – Vác Bátonyterenye – Zsámbok Vecsés – Hajdúszoboszló Vác – Romhány Rétság – Vácrátót – Vecsés - Vác felhasítási pontja Városföld – Adony Kecskemét – Nagykörös I. Kecskemét – Nagykörös II. Szolnok-Százhalombatta termékvezeték leágazás Cegléd – Kecskemét Vecsés – Balassagyarmat Vecsés – Algyő Városföld – Százhalombatta Százhalombatta – Vecsés – Budapest [Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér]


262

2012. évi 3. szám

Vecsés – Gyömrő – Monor 1.13. Országos jelentőségű meglévő szükségtározók, megvalósuló árvízi tározók és új vízi építmények 1.13.1. 1 millió m3-t meghaladó és 10 millió m3-nél kisebb tározási lehetőség Megnevezés XXXI. Csatorna menti lokalizációs tározó bal parti DVCS jobb parti lokalizációs tározó

Érintett település Bugyi, Kiskunlacháza Dabas

1.13.2. 10 millió m3-t meghaladó térfogattal tervezhető tározási lehetőség Megnevezés XXXI. Csatorna menti lokalizációs tározó jobb parti 1.14. Térségi hulladéklerakó hely Cegléd Dabas Dömsöd Tura

Érintett település Apaj, Kiskunlacháza

1.15. melléklet Területi mérleg

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38. 39. 40. 41. 42. 43. 44. 45.

Település Abony Abony Abony Abony Abony Abony Acsa Acsa Acsa Acsa Acsa Albertirsa Albertirsa Albertirsa Albertirsa Albertirsa Albertirsa Apaj Apaj Apaj Apaj Apaj Áporka Áporka Áporka Áporka Áporka Aszód Aszód Aszód Aszód Bag Bag Bag Bag Bénye Bénye Bénye Bénye Bénye Bernecebaráti Bernecebaráti Bernecebaráti Bernecebaráti Bernecebaráti

Térségi területfelhasználási kategória Városias települési térség Vegyes területfelhasználású térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Számított területe összesen Hagyományosan vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Számított területe összesen Városias települési térség Vegyes területfelhasználású térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Számított területe összesen Hagyományosan vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Számított területe összesen Hagyományosan vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Számított területe összesen Városias települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Számított területe összesen Hagyományosan vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Számított területe összesen Hagyományosan vidéki települési térség Vegyes területfelhasználású térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Számított területe összesen Hagyományosan vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Számított területe összesen

hektár 1641,83 775,75 1789,46 8553,40 36,08 12796,52 131,09 1309,30 1204,13 49,38 2693,90 1034,95 2409,12 2314,15 1531,21 2,12 7291,55 75,80 62,45 6902,79 66,69 7107,74 344,50 255,43 1082,21 64,95 1747,09 449,11 255,83 915,24 1620,18 325,16 1170,19 859,49 2354,83 96,17 560,49 386,62 607,52 1650,80 115,03 2745,19 895,83 10,36 3766,42

% 12,83 6,06 13,98 66,84 0,28 100 4,87 48,60 44,70 1,83 100 14,19 33,04 31,74 21,00 0,03 100 1,07 0,88 97,12 0,94 100 19,72 14,62 61,94 3,72 100 27,72 15,79 56,49 100 13,81 49,69 36,50 100 5,83 33,95 23,42 36,80 100 3,05 72,89 23,78 0,28 100


264 46. 47. 48. 49. 50. 51. 52. 53. 54. 55. 56. 57. 58. 59. 60. 61. 62. 63. 64. 65. 66. 67. 68. 69. 70. 71. 72. 73. 74. 75. 76. 77. 78. 79. 80. 81. 82. 83. 84. 85. 86. 87. 88. 89. 90. 91. 92. 93. 94. 95. 96.

Bugyi Bugyi Bugyi Bugyi Bugyi Cegléd Cegléd Cegléd Cegléd Cegléd Cegléd Cegléd Ceglédbercel Ceglédbercel Ceglédbercel Ceglédbercel Ceglédbercel Ceglédbercel Csemő Csemő Csemő Csemő Csemő Csemő Csévharaszt Csévharaszt Csévharaszt Csévharaszt Csévharaszt Csővár Csővár Csővár Csővár Dabas Dabas Dabas Dabas Dabas Dabas Dabas Dánszentmiklós Dánszentmiklós Dánszentmiklós Dánszentmiklós Dánszentmiklós Dánszentmiklós Dány Dány Dány Dány Dány

Hagyományosan vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Számított területe összesen Városias települési térség Vegyes területfelhasználású térség Építmények által igénybe vett térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Számított területe összesen Hagyományosan vidéki települési térség Vegyes területfelhasználású térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Számított területe összesen Hagyományosan vidéki települési térség Vegyes területfelhasználású térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Számított területe összesen Hagyományosan vidéki települési térség Vegyes területfelhasználású térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Számított területe összesen Hagyományosan vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Számított területe összesen Városias települési térség Vegyes területfelhasználású térség Építmények által igénybe vett térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Számított területe összesen Hagyományosan vidéki települési térség Vegyes területfelhasználású térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Számított területe összesen Hagyományosan vidéki települési térség Vegyes területfelhasználású térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség

2012. évi 3. szám 642,63 1297,69 9376,85 238,97 11556,14 2478,73 3634,33 72,33 4197,57 14030,16 74,33 24487,46 249,76 1052,95 679,22 830,15 3,58 2815,65 219,34 1990,30 5733,81 0,00 1,29 7944,74 335,55 314,06 3926,61 336,57 4912,79 139,10 953,01 624,82 1716,93 2416,34 1248,59 30,12 5256,95 7627,16 23,60 16602,76 563,66 502,53 1720,48 1012,26 0,99 3799,93 434,23 857,23 1715,97 1281,33 12,95

5,56 11,23 81,14 2,07 100 10,12 14,84 0,30 17,14 57,30 0,30 100 8,87 37,40 24,12 29,48 0,13 100 2,76 25,05 72,17 0,00 0,02 100 6,83 6,39 79,93 6,85 100 8,10 55,51 36,39 100 14,55 7,52 0,18 31,66 45,94 0,14 100 14,83 13,22 45,28 26,64 0,03 100 10,09 19,93 39,89 29,79 0,30

97. 98. 99. 100. 101. 102. 103. 104. 105. 106. 107. 108. 109. 110. 111. 112. 113. 114. 115. 116. 117. 118. 119. 120. 121. 122. 123. 124. 125. 126. 127. 128. 129. 130. 131. 132. 133. 134. 135. 136. 137. 138. 139. 140. 141. 142. 143. 144. 145. 146. 147.

Dány Domony Domony Domony Domony Domony Dömsöd Dömsöd Dömsöd Dömsöd Dömsöd Dömsöd Farmos Farmos Farmos Farmos Farmos Farmos Galgagyörk Galgagyörk Galgagyörk Galgagyörk Galgahévíz Galgahévíz Galgahévíz Galgahévíz Galgahévíz Galgamácsa Galgamácsa Galgamácsa Galgamácsa Galgamácsa Gomba Gomba Gomba Gomba Gomba Gomba Hernád Hernád Hernád Hernád Hernád Hernád Hévízgyörk Hévízgyörk Hévízgyörk Hévízgyörk Hévízgyörk Iklad Iklad

Számított területe összesen Hagyományosan vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Számított területe összesen Hagyományosan vidéki települési térség Építmények által igénybe vett térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Számított területe összesen Hagyományosan vidéki települési térség Vegyes területfelhasználású térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Számított területe összesen Hagyományosan vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Számított területe összesen Hagyományosan vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Számított területe összesen Hagyományosan vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Számított területe összesen Hagyományosan vidéki települési térség Vegyes területfelhasználású térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Számított területe összesen Hagyományosan vidéki települési térség Vegyes területfelhasználású térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Számított területe összesen Hagyományosan vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Számított területe összesen Hagyományosan vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség

4301,71 233,79 919,76 1016,47 10,10 2180,13 717,19 17,60 1347,85 4952,41 216,08 7233,50 401,59 809,96 1704,60 876,20 217,56 4009,91 154,32 307,26 1010,27 1471,84 359,81 416,53 2321,81 19,45 3117,60 241,42 2671,69 1416,65 0,67 4330,43 358,71 2025,04 1132,40 431,17 27,96 3975,28 652,62 326,14 1159,14 566,43 0,77 2705,10 493,31 249,99 1549,51 1,37 2294,17 187,30 185,57

100 10,72 42,19 46,62 0,46 100 9,91 0,24 18,63 68,46 2,99 100 10,02 20,20 42,51 21,85 5,43 100 10,48 20,88 68,64 100 11,54 13,36 74,47 0,62 100 5,58 61,70 32,71 0,02 100 9,02 50,94 28,49 10,85 0,70 100 24,13 12,06 42,85 20,94 0,03 100 21,50 10,90 67,54 0,06 100 16,69 16,54


266 148. 149. 150. 151. 152. 153. 154. 155. 156. 157. 158. 159. 160. 161. 162. 163. 164. 165. 166. 167. 168. 169. 170. 171. 172. 173. 174. 175. 176. 177. 178. 179. 180. 181. 182. 183. 184. 185. 186. 187. 188. 189. 190. 191. 192. 193. 194. 195. 196. 197. 198.

Iklad Iklad Inárcs Inárcs Inárcs Inárcs Ipolydamásd Ipolydamásd Ipolydamásd Ipolydamásd Ipolydamásd Ipolytölgyes Ipolytölgyes Ipolytölgyes Ipolytölgyes Ipolytölgyes Jászkarajenő Jászkarajenő Jászkarajenő Jászkarajenő Jászkarajenő Jászkarajenő Kakucs Kakucs Kakucs Kakucs Kakucs Kakucs Kartal Kartal Kartal Kartal Káva Káva Káva Káva Kemence Kemence Kemence Kemence Kemence Kiskunlacháza Kiskunlacháza Kiskunlacháza Kiskunlacháza Kiskunlacháza Kiskunlacháza Kismaros Kismaros Kismaros Kismaros

Mezőgazdasági térség Számított területe összesen Hagyományosan vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Számított területe összesen Hagyományosan vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Számított területe összesen Hagyományosan vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Számított területe összesen Hagyományosan vidéki települési térség Vegyes területfelhasználású térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Számított területe összesen Hagyományosan vidéki települési térség Vegyes területfelhasználású térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Számított területe összesen Hagyományosan vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Számított területe összesen Hagyományosan vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Számított területe összesen Hagyományosan vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Számított területe összesen Hagyományosan vidéki települési térség Építmények által igénybe vett térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Számított területe összesen Hagyományosan vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség

2012. évi 3. szám 749,00 1121,87 663,18 798,88 788,11 2250,17 20,29 807,19 313,13 15,97 1156,58 64,70 746,01 544,35 11,43 1366,50 281,22 1134,91 1380,28 3595,81 119,78 6512,00 249,35 182,56 713,25 1029,84 4,43 2179,43 527,33 139,16 2235,94 2902,43 94,45 285,34 750,90 1130,69 142,30 3035,95 1087,14 4,51 4269,90 2083,78 382,16 255,56 6266,15 360,67 9348,32 433,92 548,46 173,79 39,52

66,76 100 29,47 35,50 35,02 100 1,75 69,79 27,07 1,38 100 4,73 54,59 39,84 0,84 100 4,32 17,43 21,20 55,22 1,84 100 11,44 8,38 32,73 47,25 0,20 100 18,17 4,79 77,04 100 8,35 25,24 66,41 100 3,33 71,10 25,46 0,11 100 22,29 4,09 2,73 67,03 3,86 100 36,29 45,87 14,53 3,31

199. 200. 201. 202. 203. 204. 205. 206. 207. 208. 209. 210. 211. 212. 213. 214. 215. 216. 217. 218. 219. 220. 221. 222. 223. 224. 225. 226. 227. 228. 229. 230. 231. 232. 233. 234. 235. 236. 237. 238. 239. 240. 241. 242. 243. 244. 245. 246. 247. 248. 249.

Kismaros Kisnémedi Kisnémedi Kisnémedi Kisnémedi Kocsér Kocsér Kocsér Kocsér Kocsér Kőröstetétlen Kőröstetétlen Kőröstetétlen Kőröstetétlen Kőröstetétlen Kosd Kosd Kosd Kosd Kóka Kóka Kóka Kóka Kóka Kóspallag Kóspallag Kóspallag Kóspallag Letkés Letkés Letkés Letkés Letkés Lórév Lórév Lórév Lórév Lórév Makád Makád Makád Makád Makád Márianosztra Márianosztra Márianosztra Márianosztra Márianosztra Mende Mende Mende

Számított területe összesen Hagyományosan vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Számított területe összesen Hagyományosan vidéki települési térség Vegyes területfelhasználású térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Számított területe összesen Hagyományosan vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Számított területe összesen Hagyományosan vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Számított területe összesen Hagyományosan vidéki települési térség Vegyes területfelhasználású térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Számított területe összesen Hagyományosan vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Számított területe összesen Hagyományosan vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Számított területe összesen Hagyományosan vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Számított területe összesen Hagyományosan vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Számított területe összesen Hagyományosan vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Számított területe összesen Hagyományosan vidéki települési térség Vegyes területfelhasználású térség Erdőgazdálkodási térség

1195,70 53,62 395,10 934,89 1383,62 224,87 401,91 3112,72 2991,13 6730,63 196,00 38,11 3029,83 0,75 3264,70 235,92 1707,36 1465,78 3409,06 817,80 928,31 1000,74 1686,68 4433,53 129,33 968,41 181,37 1279,11 168,97 1348,44 926,29 12,21 2455,92 36,82 189,81 649,99 109,59 986,22 210,76 707,79 1789,78 468,94 3177,28 50,75 1193,44 777,63 3,30 2025,12 352,85 263,94 1082,30

100 3,88 28,56 67,57 100 3,34 5,97 46,25 44,44 100 6,00 1,17 92,81 0,02 100 6,92 50,08 43,00 100 18,45 20,94 22,57 38,04 100 10,11 75,71 14,18 100 6,88 54,91 37,72 0,50 100 3,73 19,25 65,91 11,11 100 6,63 22,28 56,33 14,76 100 2,51 58,93 38,40 0,16 100 12,99 9,71 39,84


268 250. 251. 252. 253. 254. 255. 256. 257. 258. 259. 260. 261. 262. 263. 264. 265. 266. 267. 268. 269. 270. 271. 272. 273. 274. 275. 276. 277. 278. 279. 280. 281. 282. 283. 284. 285. 286. 287. 288. 289. 290. 291. 292. 293. 294. 295. 296. 297. 298. 299. 300.

Mende Mende Mikebuda Mikebuda Mikebuda Mikebuda Monor Monor Monor Monor Monor Monorierdő Monorierdő Monorierdő Monorierdő Monorierdő Nagybörzsöny Nagybörzsöny Nagybörzsöny Nagybörzsöny Nagybörzsöny Nagykáta Nagykáta Nagykáta Nagykáta Nagykáta Nagykáta Nagykőrös Nagykőrös Nagykőrös Nagykőrös Nagykőrös Nagykőrös Nagymaros Nagymaros Nagymaros Nagymaros Nagymaros Nyáregyháza Nyáregyháza Nyáregyháza Nyáregyháza Nyáregyháza Nyársapát Nyársapát Nyársapát Nyársapát Örkény Örkény Örkény Örkény

Mezőgazdasági térség Számított területe összesen Hagyományosan vidéki települési térség Vegyes területfelhasználású térség Erdőgazdálkodási térség Számított területe összesen Városias települési térség Vegyes területfelhasználású térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Számított területe összesen Hagyományosan vidéki települési térség Vegyes területfelhasználású térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Számított területe összesen Hagyományosan vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Számított területe összesen Városias települési térség Vegyes területfelhasználású térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Számított területe összesen Városias települési térség Vegyes területfelhasználású térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Számított területe összesen Városias települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Számított területe összesen Hagyományosan vidéki települési térség Vegyes területfelhasználású térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Számított területe összesen Hagyományosan vidéki települési térség Vegyes területfelhasználású térség Erdőgazdálkodási térség Számított területe összesen Városias települési térség Vegyes területfelhasználású térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség

2012. évi 3. szám 1017,74 2716,83 78,73 543,83 3593,01 4215,58 1299,27 1261,48 1394,17 723,12 4678,04 328,44 474,30 499,43 206,27 1508,43 94,79 3836,57 1134,36 4,24 5069,97 1062,92 1041,43 1731,86 4305,25 14,95 8156,41 1428,97 3007,02 11980,07 6369,86 8,19 22794,11 259,18 1752,24 1113,97 309,34 3434,74 627,13 385,71 1785,12 413,95 3211,93 296,10 1610,04 3498,23 5404,38 842,10 149,48 1333,23 1319,67

37,46 100 1,87 12,90 85,23 100 27,77 26,97 29,80 15,46 100 21,77 31,44 33,11 13,67 100 1,87 75,67 22,37 0,08 100 13,03 12,77 21,23 52,78 0,18 100 6,27 13,19 52,56 27,95 0,04 100 7,55 51,02 32,43 9,01 100 19,53 12,01 55,58 12,89 100 5,48 29,79 64,73 100 23,11 4,10 36,58 36,21

301. 302. 303. 304. 305. 306. 307. 308. 309. 310. 311. 312. 313. 314. 315. 316. 317. 318. 319. 320. 321. 322. 323. 324. 325. 326. 327. 328. 329. 330. 331. 332. 333. 334. 335. 336. 337. 338. 339. 340. 341. 342. 343. 344. 345. 346. 347. 348. 349. 350. 351.

Örkény Örkény Pánd Pánd Pánd Pánd Penc Penc Penc Penc Perőcsény Perőcsény Perőcsény Perőcsény Perőcsény Péteri Péteri Péteri Péteri Péteri Péteri Pilis Pilis Pilis Pilis Pilis Pilis Püspökhatvan Püspökhatvan Püspökhatvan Püspökhatvan Püspökhatvan Püspökszilágy Püspökszilágy Püspökszilágy Püspökszilágy Pusztavacs Pusztavacs Pusztavacs Pusztavacs Pusztavacs Ráckeve Ráckeve Ráckeve Ráckeve Ráckeve Rád Rád Rád Rád Sülysáp

Vízgazdálkodási térség Számított területe összesen Hagyományosan vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Számított területe összesen Hagyományosan vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Számított területe összesen Hagyományosan vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Számított területe összesen Hagyományosan vidéki települési térség Vegyes területfelhasználású térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Számított területe összesen Városias települési térség Vegyes területfelhasználású térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Számított területe összesen Hagyományosan vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Számított területe összesen Hagyományosan vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Számított területe összesen Hagyományosan vidéki települési térség Vegyes területfelhasználású térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Számított területe összesen Városias települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Számított területe összesen Hagyományosan vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Számított területe összesen Hagyományosan vidéki települési térség

0,15 3644,63 220,50 453,02 1546,36 2219,88 79,68 1438,54 615,50 2133,72 83,33 2977,58 1068,23 6,92 4136,07 237,17 318,62 365,04 263,53 4,48 1188,84 962,23 1846,41 1924,36 0,00 3,56 4736,56 252,89 1230,57 980,49 8,99 2472,94 65,94 1410,69 1052,54 2529,18 187,33 683,45 7034,02 0,00 7904,81 1224,07 1156,26 3457,44 571,50 6409,27 94,56 342,77 1338,47 1775,80 905,86

0,00 100 9,93 20,41 69,66 100 3,73 67,42 28,85 100 2,01 71,99 25,83 0,17 100 19,95 26,80 30,71 22,17 0,38 100 20,31 38,98 40,63 0,00 0,08 100 10,23 49,76 39,65 0,36 100 2,61 55,78 41,62 100 2,37 8,65 88,98 0,00 100 19,10 18,04 53,94 8,92 100 5,32 19,30 75,37 100 19,14


270 352. 353. 354. 355. 356. 357. 358. 359. 360. 361. 362. 363. 364. 365. 366. 367. 368. 369. 370. 371. 372. 373. 374. 375. 376. 377. 378. 379. 380. 381. 382. 383. 384. 385. 386. 387. 388. 389. 390. 391. 392. 393. 394. 395. 396. 397. 398. 399. 400. 401. 402.

Sülysáp Sülysáp Sülysáp Sülysáp Sülysáp Szentlőrinckáta Szentlőrinckáta Szentlőrinckáta Szentlőrinckáta Szentlőrinckáta Szentmártonkáta Szentmártonkáta Szentmártonkáta Szentmártonkáta Szentmártonkáta Szentmártonkáta Szigetbecse Szigetbecse Szigetbecse Szigetbecse Szigetbecse Szigetcsép Szigetcsép Szigetcsép Szigetcsép Szigetcsép Szigetszentmárton Szigetszentmárton Szigetszentmárton Szigetszentmárton Szigetszentmárton Szigetújfalu Szigetújfalu Szigetújfalu Szigetújfalu Szigetújfalu Szob Szob Szob Szob Szob Szokolya Szokolya Szokolya Szokolya Szokolya Táborfalva Táborfalva Táborfalva Táborfalva Táborfalva

Vegyes területfelhasználású térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Számított területe összesen Hagyományosan vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Számított területe összesen Hagyományosan vidéki települési térség Vegyes területfelhasználású térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Számított területe összesen Hagyományosan vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Számított területe összesen Hagyományosan vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Számított területe összesen Hagyományosan vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Számított területe összesen Hagyományosan vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Számított területe összesen Városias települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Számított területe összesen Hagyományosan vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Számított területe összesen Hagyományosan vidéki települési térség Vegyes területfelhasználású térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Számított területe összesen

2012. évi 3. szám 882,41 1139,42 1784,27 20,41 4732,37 198,84 343,43 1465,03 7,62 2014,91 535,14 468,30 2002,36 2209,38 1,42 5216,60 192,71 312,67 1077,31 128,71 1711,41 303,98 323,29 1003,53 189,89 1820,70 232,78 103,76 649,58 84,15 1070,26 273,86 359,90 337,88 107,90 1079,54 249,88 510,11 909,80 127,77 1797,57 169,92 4531,85 1203,28 0,77 5905,81 556,35 766,73 1623,60 1259,91 4206,59

18,65 24,08 37,70 0,43 100 9,87 17,04 72,71 0,38 100 10,26 8,98 38,38 42,35 0,03 100 11,26 18,27 62,95 7,52 100 16,70 17,76 55,12 10,43 100 21,75 9,69 60,69 7,86 100 25,37 33,34 31,30 9,99 100 13,90 28,38 50,61 7,11 100 2,88 76,74 20,37 0,01 100 13,23 18,23 38,60 29,95 100

403. 404. 405. 406. 407. 408. 409. 410. 411. 412. 413. 414. 415. 416. 417. 418. 419. 420. 421. 422. 423. 424. 425. 426. 427. 428. 429. 430. 431. 432. 433. 434. 435. 436. 437. 438. 439. 440. 441. 442. 443. 444. 445. 446. 447. 448. 449. 450. 451. 452. 453.

Tápióbicske Tápióbicske Tápióbicske Tápióbicske Tápióbicske Tápiógyörgye Tápiógyörgye Tápiógyörgye Tápiógyörgye Tápiógyörgye Tápiógyörgye Tápióság Tápióság Tápióság Tápióság Tápióság Tápiószecső Tápiószecső Tápiószecső Tápiószecső Tápiószecső Tápiószecső Tápiószele Tápiószele Tápiószele Tápiószele Tápiószele Tápiószentmárton Tápiószentmárton Tápiószentmárton Tápiószentmárton Tápiószentmárton Tápiószentmárton Tápiószőlős Tápiószőlős Tápiószőlős Tápiószőlős Tápiószőlős Tápiószőlős Tatárszentgyörgy Tatárszentgyörgy Tatárszentgyörgy Tatárszentgyörgy Tatárszentgyörgy Tatárszentgyörgy Tésa Tésa Tésa Tésa Tésa Törtel

Hagyományosan vidéki települési térség Vegyes területfelhasználású térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Számított területe összesen Hagyományosan vidéki települési térség Vegyes területfelhasználású térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Számított területe összesen Hagyományosan vidéki települési térség Vegyes területfelhasználású térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Számított területe összesen Hagyományosan vidéki települési térség Vegyes területfelhasználású térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Számított területe összesen Városias települési térség Vegyes területfelhasználású térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Számított területe összesen Hagyományosan vidéki települési térség Vegyes területfelhasználású térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Számított területe összesen Hagyományosan vidéki települési térség Vegyes területfelhasználású térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Számított területe összesen Hagyományosan vidéki települési térség Vegyes területfelhasználású térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Számított területe összesen Hagyományosan vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Számított területe összesen Hagyományosan vidéki települési térség

423,70 438,95 1540,14 2444,80 4847,58 471,12 175,72 422,78 4251,75 7,75 5329,11 248,84 512,10 793,38 1798,28 3352,60 775,89 355,64 1409,34 1264,33 34,51 3839,71 766,64 974,09 897,77 1058,18 3696,68 994,02 701,19 2609,13 5870,04 115,70 10290,07 445,26 897,20 1018,39 817,58 1,19 3179,61 139,16 1241,42 2798,88 1313,02 9,56 5502,05 25,47 193,15 223,03 1,20 442,85 642,70

8,74 9,06 31,77 50,43 100 8,84 3,30 7,93 79,78 0,15 100 7,42 15,27 23,66 53,64 100 20,21 9,26 36,70 32,93 0,90 100 20,74 26,35 24,29 28,63 100 9,66 6,81 25,36 57,05 1,12 100 14,00 28,22 32,03 25,71 0,04 100 2,53 22,56 50,87 23,86 0,17 100 5,75 43,61 50,36 0,27 100 7,64


272 454. 455. 456. 457. 458. 459. 460. 461. 462. 463. 464. 465. 466. 467. 468. 469. 470. 471. 472. 473. 474. 475. 476. 477. 478. 479. 480. 481. 482. 483. 484. 485. 486. 487. 488. 489. 490. 491. 492. 493. 494. 495. 496. 497. 498. 499. 500. 501. 502. 503. 504.

Törtel Törtel Törtel Törtel Törtel Tura Tura Tura Tura Tura Tura Tóalmás Tóalmás Tóalmás Tóalmás Tóalmás Újhartyán Újhartyán Újhartyán Újhartyán Újhartyán Újhartyán Újlengyel Újlengyel Újlengyel Újlengyel Újszilvás Újszilvás Újszilvás Újszilvás Újszilvás Újszilvás Úri Úri Úri Úri Úri Úri Vácduka Vácduka Vácduka Vácduka Vácduka Vácegres Vácegres Vácegres Vácegres Vácegres Váchartyán Váchartyán Váchartyán

Vegyes területfelhasználású térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Számított területe összesen Városias települési térség Építmények által igénybe vett térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Számított területe összesen Hagyományosan vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Számított területe összesen Hagyományosan vidéki települési térség Vegyes területfelhasználású térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Számított területe összesen Hagyományosan vidéki települési térség Vegyes területfelhasználású térség Erdőgazdálkodási térség Számított területe összesen Hagyományosan vidéki települési térség Vegyes területfelhasználású térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Számított területe összesen Hagyományosan vidéki települési térség Vegyes területfelhasználású térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Számított területe összesen Hagyományosan vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Számított területe összesen Hagyományosan vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Számított területe összesen Hagyományosan vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség

2012. évi 3. szám 1090,75 2925,58 3753,81 2,31 8415,16 862,91 7,43 488,04 4223,06 6,36 5587,79 405,38 634,00 2894,37 1,63 3935,37 613,70 149,36 814,08 650,18 15,46 2242,78 208,64 646,03 1767,05 2621,72 451,44 643,78 1133,59 1650,50 2,50 3881,82 221,51 61,22 238,47 1659,53 40,26 2220,99 153,16 309,24 370,22 7,25 839,86 100,59 661,75 600,15 5,74 1368,23 190,38 573,09 446,56

12,96 34,77 44,61 0,03 100 15,44 0,13 8,73 75,58 0,11 100 10,30 16,11 73,55 0,04 100 27,36 6,66 36,30 28,99 0,69 100 7,96 24,64 67,40 100 11,63 16,58 29,20 42,52 0,06 100 9,97 2,76 10,74 74,72 1,81 100 18,24 36,82 44,08 0,86 100 7,35 48,37 43,86 0,42 100 15,73 47,36 36,90

505. 506. 507. 508. 509. 510. 511. 512. 513. 514. 515. 516. 517. 518. 519. 520. 521. 522. 523. 524. 525. 526. 527. 528. 529. 530. 531. 532. 533. 534. 535. 536. 537. 538. 539. 540. 541. 542. 543. 544. 545. 546. 547. 548. 549. 550. 551.

Váchartyán Váchartyán Váckisújfalu Váckisújfalu Váckisújfalu Váckisújfalu Váckisújfalu Vácszentlászló Vácszentlászló Vácszentlászló Vácszentlászló Vácszentlászló Valkó Valkó Valkó Valkó Valkó Valkó Vámosmikola Vámosmikola Vámosmikola Vámosmikola Vámosmikola Vasad Vasad Vasad Vasad Verőce Verőce Verőce Verőce Verőce Verseg Verseg Verseg Verseg Verseg Zebegény Zebegény Zebegény Zebegény Zebegény Zsámbok Zsámbok Zsámbok Zsámbok Zsámbok

Vízgazdálkodási térség Számított területe összesen Hagyományosan vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Számított területe összesen Hagyományosan vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Számított területe összesen Hagyományosan vidéki települési térség Vegyes területfelhasználású térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Számított területe összesen Hagyományosan vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Számított területe összesen Hagyományosan vidéki települési térség Vegyes területfelhasználású térség Erdőgazdálkodási térség Számított területe összesen Hagyományosan vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Számított területe összesen Hagyományosan vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Számított területe összesen Hagyományosan vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Számított területe összesen Hagyományosan vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Számított területe összesen

0,03 1210,05 62,45 279,65 721,88 4,74 1068,73 281,79 864,60 1822,97 17,54 2986,91 310,36 72,76 1883,35 1484,73 9,15 3760,35 223,22 868,81 1406,53 30,93 2529,50 280,43 1065,83 1993,61 3339,87 322,90 1063,36 505,11 141,61 2032,98 509,32 314,63 2130,83 0,61 2955,40 124,33 572,72 195,66 77,93 970,64 253,12 54,12 2026,95 0,39 2334,59

0,00 100 5,84 26,17 67,55 0,44 100 9,43 28,95 61,03 0,59 100 8,25 1,93 50,08 39,48 0,24 100 8,82 34,35 55,61 1,22 100 8,40 31,91 59,69 100 15,88 52,31 24,85 6,97 100 17,23 10,65 72,10 0,02 100 12,81 59,00 20,16 8,03 100 10,84 2,32 86,82 0,02 100

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21.

település Abony Acsa Albertirsa Apaj Aszód Áporka Bag Bernecebaráti Bénye Bugyi Cegléd Ceglédbercel Csemő Csévharaszt Csővár Dabas Dánszentmiklós Dány Domony Dömsöd Farmos

x x x x x x x x x x x x x x x x x x x

x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x

x x x x x x x x x x x x x x x

x x x x x x x x x x -

x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x

x x x x x x x x x x x x x x x x x x

x x -

x x x x x x -


-

x x x x -

x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x

x x x x x x -

Térségi komplex tájrehabilitációt igénylő terület Országos jelentőségű tájképvédelmi terület Térségi jelentőségű tájképvédelmi terület Világörökség és világörökség-várományos terület Történeti települési terület Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület Felszíni vizek vízminőség-védelmi vízgyűjtő területe

Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület Erdőtelepítésre alkalmas terület

Magterület Ökológiai folyosó Pufferterület Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület

x x x x x -

-

x x x x x x x x x

x x x x x -

3.13. sz. melléklet Vízeróziónak kitett terület 3.14. sz. melléklet Széleróziónak kitett terület 3.15. sz. melléklet Kiemelt fontosságú meglévő honvédelmi terület 3.15. sz. melléklet Honvédelmi terület


3.11. sz. melléklet Rendszeresen belvízjárta terület 3.12. sz. melléklet Földtani veszélyforrás területének

3.10. sz. melléklet Ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület 3.11. sz. melléklet Nagyvízi meder

3.9. sz. melléklet

3.6. sz. melléklet 3.7. sz. melléklet 3.8. sz. melléklet

3.4. sz. melléklet 3.5. sz. melléklet 3.5. sz. melléklet

3.1. sz. melléklet 3.1. sz. melléklet 3.1. sz. melléklet 3.2. sz. melléklet 3.3. sz. melléklet 3.3. sz. melléklet

274 2012. évi 3. szám

1.16. melléklet Pest megye településeinek térségi övezetek általi érintettsége

x x x x x x x -


x x x -

-

22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38. 39. 40. 41. 42. 43. 44. 45. 46. 47. 48. 49. 50. 51. 52. 53. 54. 55. 56. 57. 58. 59. 60. 61. 62. 63. 64. 65. 66. 67. 68. 69. 70. 71. 72. 73. 74.

Galgagyörk Galgahévíz Galgamácsa Gomba Hernád Hévízgyörk Iklad Inárcs Ipolydamásd Ipolytölgyes Jászkarajenő Kakucs Kartal Káva Kemence Kiskunlacháza Kismaros Kisnémedi Kocsér Kosd Kóka Kóspallag Kőröstetétlen Letkés Lórév Makád Márianosztra Mende Mikebuda Monor Monorierdő Nagybörzsöny Nagykáta Nagykőrös Nagymaros Nyáregyháza Nyársapát Örkény Pánd Penc Perőcsény Péteri Pilis Pusztavacs Püspökhatvan Püspökszilágy Ráckeve Rád Sülysáp Szentlőrinckáta Szentmártonkáta Szigetbecse Szigetcsép

x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x

x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x

x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x

x x x x x x x x x x x x x x x x -

x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x

x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x

x x x x x

x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x -

x x - - x x x x - - x x - - - x - - x - x - x - - x x - x x - - - x x - x x x - - - - x x x - - x x x x x x -

x x x x x x x x -

x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x

x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x

x x x x x x x x x x x -

x x x x x x x x x x x x

x x x x x x x x x x x x -

x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x -

x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x -

x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x

x x x -

-

276


75. Szigetszentmárton 76. Szigetújfalu 77. Szob 78. Szokolya 79. Tatárszentgyörgy 80. Táborfalva 81. Tápióbicske 82. Tápiógyörgye 83. Tápióság 84. Tápiószecső 85. Tápiószele 86. Tápiószentmárton 87. Tápiószőlős 88. Tésa 89. Tóalmás 90. Törtel 91. Tura 92. Újhartyán 93. Újlengyel 94. Újszilvás 95. Úri 96. Vácduka 97. Vácegres 98. Váchartyán 99. Váckisújfalu 100. Vácszentlászló 101. Valkó 102. Vasad 103. Vámosmikola 104. Verőce 105. Verseg 106. Zebegény 107. Zsámbok

x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x

x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x

x x x x x x x x x x x x x x x x x x x -

x x x x x x x x x x x x x

x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x

x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x -

x -

x x x x x x x x x x -

x x x - x - - - x x x x x x x - - x x x x x x x x x - x x x - - x x - - -

x x x -

x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x

x x x x x x x x x x x x x -

x x x x x -

2012. évi 3. szám x x x x x x x -

x x x x x x -

x x x x x x x x -

x x x x x x x x x x x x -

x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x -

x x x x -

x -

278


2012. évi 3. szám

280


2012. évi 3. szám

282


2012. évi 3. szám

284


2012. évi 3. szám

286


2012. évi 3. szám

288


2012. évi 3. szám

290


2012. évi 3. szám

292


2012. évi 3. szám

18/2012. (04.27.) sz. Kgyh melléklete


PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK HIVATALA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA Pest Megye Önkormányzatának Közgyűlése a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 75. § (3) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, valamint az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 10. § (5) bekezdésében meghatározottak szerint Pest Megye Önkormányzatának Hivatala szervezeti és működési szabályzatát (a továbbiakban: Szabályzat) a következők szerint állapítja meg:

I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. § (1)

Pest Megye Önkormányzatának Hivatala (a továbbiakban: Hivatal) önálló jogi személyiséggel rendelkező közigazgatási szerv, gazdálkodását tekintve pedig saját költségvetési előirányzata körében önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv.

(2)

A Hivatal adatai: a) megnevezése: Pest Megye Önkormányzatának Hivatala b) székhelye: 1052 Budapest, Városház utca 7. c) alapítója: Pest Megye Önkormányzatának Közgyűlése d) alapításának időpontja: 1990. december 14. e) hatályos alapító okiratának kelte: 2012. február 24. f) hatályos alapító okiratának száma: 7/2012. (02. 24.) sz. Kgyh g) felügyeleti szerve: Pest Megyei Kormányhivatal h) törzskönyvi azonosítószáma: 395885 i) adóazonosító száma: 15395883-2-41 j) társadalombiztosítási törzsszáma: 638315 k) KSH számjele: 15395883-8411-325-01 l) KSH azonosítója: 1300000 m) költségvetési elszámolási számlaszáma: 10032000-00319951-00000000

(3)

A Hivatal szakágazati besorolása, szakágazati száma és megnevezése: 841105 helyi önkormányzatok, valamint többcélú kistérségi társulások igazgatási tevékenysége.

(4)

A Hivatal alaptevékenységei szakfeladat számmal és megnevezéssel: 180000 nyomdai és egyéb sokszorosítási tevékenység 581100 könyvkiadás 581900 egyéb kiadói tevékenység 592000 hangfelvétel készítése, kiadása 680002 nem lakóingatlan bérbeadás, üzemeltetése 811000 építményüzemeltetés 821000 adminisztratív, kiegészítő szolgáltatás 823000 konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése 841112 önkormányzati jogalkotás 841114 országgyűlési képviselőválasztásokhoz kapcsolódó tevékenységek 841115 önkormányzati képviselőválasztásokhoz kapcsolódó tevékenységek 841116 országos és helyi nemzetiségi önkormányzati választásokhoz kapcsolódó tevékenységek 841117 európai parlamenti képviselőválasztáshoz kapcsolódó tevékenységek 841118 országos és helyi népszavazáshoz kapcsolódó tevékenységek 841126 önkormányzatok és társulások általános végrehajtó igazgatási tevékenysége 841127 helyi nemzetiségi önkormányzatok igazgatási tevékenysége 841163 pályázat- és támogatáskezelés, ellenőrzés


294

2012. évi 3. szám

841191 nemzeti ünnepek programjai 841192 kiemelt állami, önkormányzati rendezvények 841358 turizmusfejlesztési támogatások és tevékenységek 841382 területfejlesztési és területrendezési feladatok 841901 önkormányzatok, valamint többcélú kistérségi társulások elszámolásai 841902 központi költségvetési befizetések 841908 fejezeti és általános tartalékok elszámolása 842134 határon túli magyar kultúra támogatása 842153 nemzetközi kulturális együttműködés 842155 önkormányzatok m.n.s. nemzetközi kapcsolatai 842160 nemzetközi szervezetekben való részvétel 869045 kábítószer-megelőzés programjai, tevékenységei 889943 munkáltatók által nyújtott lakástámogatások 890216 önkormányzati ifjúsági kezdeményezések és programok, valamint támogatásuk 890509 egyéb m.n.s. közösségi, társadalmi tevékenységek támogatása 931204 iskolai, diáksport-tevékenység és támogatása 932918 mindenféle m.n.s. szabadidős szolgáltatás (5)

A Hivatal vállalkozási tevékenységet nem végez. I. FEJEZET A HIVATAL IRÁNYÍTÁSA ÉS VEZETÉSE 1. Irányítási, vezetési feladat- és hatáskörök

2. § (1)

A Hivatalt a közgyűlés elnöke (a továbbiakban: elnök) Pest Megye Önkormányzatának Közgyűlése (a továbbiakban: közgyűlés) döntései szerint és saját önkormányzati jogkörében irányítja, amelyen belül – a főjegyző javaslatainak figyelembevételével – meghatározza a Hivatal feladatait a megyei önkormányzat munkájának szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában.

3. § (1)

A főjegyző gondoskodik a jogszabályokban, a közgyűlés és szerveinek döntéseiben meghatározott feladatok ellátásáról, hatásköre gyakorlásáról. Ennek keretében a) gondoskodik a Hivatal munkájának megszervezéséről, b) koordinálja és ellenőrzi a Hivatal belső szervezeti egységeiben folyó munkát, c) meghatározza a feladatok végrehajtásának idejét, módját, ütemét, d) gondoskodik a Hivatal létszámának feltöltéséről, a köztisztviselői állomány továbbképzéséről, e) biztosítja a közszolgálati nyilvántartás vezetését és a személyes adatok védelmét, f) a testületi munka hatékonysága érdekében együttműködik a bizottságok elnökeivel, és a tanácsnokokkal. A főjegyző és az elnök a Hivatal köztisztviselői közül bárkit saját közvetlen irányítása, felügyelete alá vonhat.

(2) 4. §

Az aljegyző ellátja a főjegyző által rábízott feladatokat, valamint a főjegyző helyettesítését annak akadályoztatása vagy tartós távolléte esetén. 2. Munkáltatói jogok gyakorlásának rendje

5. § (1) (2) (3) (4)

A közgyűlés gyakorolja az elnök, az alelnök, főjegyző és az aljegyző tekintetében a munkáltatói jogokat. Az elnök gyakorolja főjegyző és az alelnök tekintetében az egyéb munkáltatói jogokat. A főjegyző gyakorolja az aljegyző tekintetében az egyéb munkáltatói jogokat. A főjegyző gyakorolja a Hivatal köztisztviselői, ügykezelői és munkavállalói tekintetében a munkáltatói jogokat. A köztisztviselő és ügykezelő kinevezéshez, vezetői megbízáshoz,

felmentéshez, a vezetői megbízás visszavonásához, jutalmazáshoz az elnök egyetértése szükséges. 6. §

Az irodavezető gyakorolja – átruházott hatáskörben – az alábbi munkáltatói jogokat az iroda köztisztviselői, ügykezelői és munkavállalói tekintetében: a) engedélyezi – a szabadságolási terv alapján – az évi rendes szabadság igénybe vételét, b) engedélyezi a megyén belüli kiküldetést (igazolja az útiszámlát, napidíj jogszerűségét), c) elrendeli a helyettesítést, d) évente elkészíti a teljesítménykövetelményeket és a teljesítményértékelést. 3. Irodavezetői értekezlet, apparátusi értekezlet

7. § (1)

(2)

(3)

8. §

A főjegyző – szükség szerint – irodavezetői értekezletet tart, amelynek keretében – elsősorban a közgyűlés napirendjén szereplő előterjesztések előkészítésének, ellenőrzésének és a rendeletek, határozatok végrehajtásának érvényesülése céljából – áttekinti az egyes aktuális feladatokat, valamint a vezetőség által meghozott döntések alapján ismerteti a Hivatal, illetve az egyes szervezeti egységek feladatait. Az irodavezetői értekezletre állandó meghívottak a közgyűlés elnöke, az alelnökök (a továbbiakban együtt: tisztségviselők), az aljegyző, az irodavezetők, a sajtófőnök, és a főjegyző által meghívott egyéb személyek. Az irodavezetői és az irodai értekezletekről jelenléti ív és emlékeztető készül, amely tartalmazza a megbeszélés főbb témaköreit, a meghozott döntéseket, felelősöket, határidőket. Az elnök és a főjegyző szükség szerint a Hivatal valamennyi munkatársának részvételével apparátusi értekezletet tart, amelynek keretében értékelik az elmúlt időszak tevékenységét, illetve áttekintik a várható feladatokat. 4. A Hivatal képviselete, kiadmányozási és szignálási rend

7. § (1) (2)

A Hivatalt a főjegyző képviseli. A főjegyző a képviseleti jogosultságot a Hivatal köztisztviselőjére átruházhatja.

8. § (1)

Az elnök és a főjegyző a kiadmányozási jogát külön utasításban vagy egyedi írásbeli rendelkezéssel a Hivatal köztisztviselőjére átruházhatja, az átruházott kiadmányozási jogot visszavonhatja. Az (1) bekezdés szerint átruházott kiadmányozási jog tovább nem delegálható.

(2) 9. § (1) (2) (3)

Az elnök, az alelnökök, a főjegyző, valamint az aljegyző, által kiadmányozandó iratokat az előkészítőknek, valamint az előkészítő belső szervezeti egysége vezetőjének szignálni kell. A szignálás során a szignálónak azonosíthatóan fel kell tüntetnie aláírását. A szignálást az irat irattári példányán kell elvégezni. A főjegyző és az elnök utasításban vagy belső szabályzatban a szignálás további szabályait megállapíthatja. 5. Az utasítások és szabályzatok

10. § (1)

A főjegyző és az elnök – külön vagy együttesen – belső szabályzatban határozza meg az e Szabályzatban, továbbá jogszabályokban előírt, a Hivatal működéséhez kapcsolódó e Szabályzatban nem rendezett kérdéseket, így különösen a) a tervezéssel, gazdálkodással – így különösen a kötelezettségvállalás, ellenjegyzés, teljesítés igazolása, érvényesítés, utalványozás gyakorlásának módjával, eljárási és dokumentációs részletszabályaival, valamint az ezeket végző személyek kijelölésének rendjével –, az ellenőrzési adatszolgáltatási és beszámolási feladatok teljesítésével kapcsolatos belső előírásokat, feltételeket, b) a beszerzések lebonyolításával kapcsolatos eljárásrendet, c) a számviteli politikát,


296

(2)

2012. évi 3. szám

d) a belföldi és külföldi kiküldetések elrendelésével és lebonyolításával, elszámolásával kapcsolatos kérdéseket, e) az anyag- és eszközgazdálkodás számviteli politikában nem szabályozott kérdéseit, f) a reprezentációs kiadások felosztását, azok teljesítésének és elszámolásának szabályait, g) a gépjárművek igénybevételének és használatának rendjét, h) a vezetékes és rádiótelefonok használatát, i) a közérdekű adatok megismerésére irányuló kérelmek intézésének, továbbá a kötelezően közzéteendő adatok nyilvánosságra hozatalának rendjét j) az iratkezelés rendjét, k) a pályázatok kezelésének rendjét, és l) a közszolgálati szabályzatot. A főjegyző és az elnök külön vagy együttes utasításban, belső szabályzatban állapítja meg a hivatali munka hatékonyságát növelő indokolt szabályokat, a munkafolyamatok leírását.

II. FEJEZET A HIVATAL SZERVEZETE ÉS MŰKÖDÉSE 6. A Hivatal feladat- és hatásköre 11. § (1) A Hivatal feladata a megyei önkormányzat működésével kapcsolatos ügyek vitele, a közgyűlés és szervei döntéseiben foglalt feladatok előkészítésének, végrehajtásának, ellenőrzésének ellátása. (2) A Hivatal a megyei önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatai előkészítését, végrehajtását, a végrehajtás ellenőrzését belső szervezeti egységei útján – szükség szerint más közigazgatási szervekkel, társadalmi szervezetekkel és gazdasági társaságokkal együttműködve – látja el. 7. A Hivatal személyi állománya 12. § (1) A Hivatal személyi állománya köztisztviselőkből, ügykezelőkből, munkaviszonyban vagy foglakoztatásra irányuló egyéb jogviszonyban álló személyekből áll (a továbbiakban együtt: foglalkoztatottak). (2) A Hivatal engedélyezett létszáma: 32 fő 8. A Hivatal belső szervezeti egységei 13. § (1) A Hivatal belső szervezeti egységei: a) Területfejlesztési Koordinációs és Irányítási Iroda b) Elnöki Kabinetiroda c) Főjegyzői Iroda d) Gazdasági Iroda (2) A Hivatal belső szervezeti egységei önálló jogi személyiséggel nem rendelkeznek. 14. § (1) Az belső szervezeti egységeket a főjegyző által kinevezett vezető beosztású köztisztviselők vezetik. (2) A Hivatal belső működése során az irodát az irodavezető, távollétében az általa megbízott köztisztviselő képviseli. 9. Az irodavezetők 15. § (1) Az irodavezető a) felel a belső szervezeti egység egész munkájáért, annak szakszerű, jogszerű működéséért, b) beszámol a főjegyzőnek a belső szervezeti egység tevékenységéről, c) felel a területét érintően a belső szervezeti egységek közötti folyamatos tájékoztatás, illetve információ áramlásért,

d) felel a szakterületét érintően az előterjesztés-tervezetek előkészítéséért, e) gondoskodik szakterületét érintő jogszabályok figyelemmel kíséréséről és a foglalkoztatottakkal való megismertetéséről, f) felel a szakterületét érintően a Közgyűlés és bizottságai határozatainak végrehajtásáért, a határozatok nyilvántartásáért, g) felel a munkafolyamatok betartásáért ellenőrzéséért, és h) köteles részt venni a közgyűlés és a bizottságok ülésein, akadályoztatás esetén köteles helyettesítésről gondoskodni.

10. A munkacsoportok 16. §

A munkacsoportok több belső szervezeti egységre, valamint – közszolgáltatási szerződés alapján – a megyei önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló gazdasági társaságra is kiterjedő feladatokat ellátó, specifikus feladatok és tevékenységek ellátására, vagy egyedi problémák megoldására - különböző szakterületek és szervezeti egységek tevékenységeinek integrálásával - hozhatók létre.

17. § (1) A munkacsoport tagja lehet a Hivatal foglalkoztatottja, továbbá – közszolgáltatási szerződés alapján – az önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló gazdasági társaság alkalmazottja. (2) A munkacsoport vezetője a Hivatal irodavezetője vagy – közszolgáltatási szerződés alapján ellátott feladatok vonatkozásában – a megyei önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló gazdasági társaság vezető tisztségviselője lehet. 18. §

A munkacsoportokat, a munkacsoport létszámát, vezetőjét és tagjait a főjegyző és elnök együttes utasításban állapítja meg. A munkacsoport létrehozásával egyidejűleg kerül meghatározásra a munkacsoport feladata, az elérendő cél, a munkacsoport beszámolási kötelezettségének szabályai, a működés időtartama. 11. A Hivatal munkarendje és működése

19. § (1) A Hivatal munkarendje: a hivatali munkaidő hétfőtől csütörtökig 8 órától 16.30 óráig, pénteken 8 órától 14 óráig tart. (2) A munkaidő-beosztást a főjegyző az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően is megállapíthatja. (3) A napi munkaidőn belül a foglalkoztatottak számára 30 perc munkaközi szünetet kell biztosítani. (4) A közgyűlés tisztségviselői és a főjegyző feladataikat kötetlen munkaidőben látják el. (5) A köztisztviselők, ügykezelők és a munkavállalók a munkaköri leírásukban foglaltak szerint helyettesítik egymást. Ettől a munkáltatói jogkör gyakorlója eltérően rendelkezhet. 20. § (1)

A Hivatal ügyfélfogadási rendje: a Hivatal foglalkoztatottjai a teljes hivatali munkaidőben kötelesek ügyfeleket fogadni. (2) Az országgyűlési képviselőket, a megyei közgyűlés tagjait, a közgyűlés bizottságainak nem képviselő tagjait, a helyi önkormányzatok tisztségviselőit, a központi közigazgatási szervek képviselőit soron kívül kell fogadni, részükre a szükséges felvilágosítást megadni. 12. A médiával való kapcsolattartás rendje

21. § (1) A Hivatal nevében, illetve a Hivatal egészét érintő kérdésekben a médiának az elnök, az alelnök, a főjegyző, az aljegyző, valamint a sajtőfönök adhat tájékoztatást. (2) A foglalkoztatottak csak az elnök eseti engedélye alapján, a feladatkörükbe tartozó szakmai ügyekben, a sajtófőnökkel lefolytatott egyeztetést követően nyilatkozhatnak a médiának. 13. A belső szervezeti egységek részletes feladatai

298 22. §


2012. évi 3. szám

A TERÜLETFEJLESZTÉSI KOORDINÁCIÓS ÉS IRÁNYÍTÁSI IRODA (rövidtett megnevezése: TEKI) a) területfejlesztési koordinációs feladatkörében 1. ellátja és szervezi az Önkormányzat területfejlesztési feladatainak koordinálását, 2. koordinálja Pest megye hosszú távú területfejlesztési koncepciója, területfejlesztési stratégiája és annak programjainak kidolgozását, megvalósítását, figyelemmel kíséri azok megvalósulását és végrehajtását, 3. a területfejlesztési feladatok szakmai megalapozása érdekében állandó kapcsolatot tart a Pest Megyei Területfejlesztési Nonprofit Kft-vel a mindenkor hatályos közszolgáltatási szerződés alapján, 4. ellátja a megyei területfejlesztési konzultációs fórum és a regionális területfejlesztési konzultációs fórum működtetésével kapcsolatos feladatokat, 5. részt vesz a megye területére vonatkozóan a kormányzati szervek, az önkormányzatok, egyéb közigazgatási szervek és a gazdasági szereplők fejlesztési elképzeléseinek összehangolásában, 6. koordinálja és segíti a települési önkormányzatokkal, a területfejlesztési önkormányzati társulásokkal, térségi fejlesztési tanácsokkal történő kapcsolattartást, 7. kezeli az Önkormányzat mint jogutód szervezet által a fejlesztési tanácsoktól átvett, hazai decentralizált forrásokból megvalósított beruházások támogatási szerződéseit, végrehatja a támogatás megvalósulásának ellenőrzését, előkészíti az ezzel kapcsolatos döntéseket, 8. figyelemmel kíséri a hazai és nemzetközi pályázati lehetőséget, amelyben az önkormányzat, mint pályázó részt vehet; b) területrendezési feladatkörében 1. ellátja a megye területrendezési tervének elkészítésére, felülvizsgálatára vonatkozó megbízással összefüggő feladatokat, szervezi a jóváhagyott terv társadalmi kommunikációját, 2. előkészíti az országos és kiemelt térségekre - a budapesti agglomerációra - vonatkozó területrendezési tervek, a szomszédos megyék területrendezési tervei, valamint az ágazati fejlesztési koncepciók és programok megyét érintő munkarészeivel kapcsolatos megyei egyeztetést és a megyei közgyűlés állásfoglalását, 3. a területi főépítésszel, valamint az érintett önkormányzatok főépítészeivel együttműködve elősegíti az illetékességi területét érintő területrendezési tervek összhangját, 4. előkészíti Pest megye települései, illetve a Főváros településszerkezeti tervének, ezek módosításának, felülvizsgálatának véleményezését, 5. szükség esetén részt vesz a településrendezési tervekkel kapcsolatos egyeztető tárgyalásokon, 6. közreműködik a terület- és településrendezési tervek nyilvántartására, a tervi szabályozáson alapuló adatszolgáltatásra és az ezzel kapcsolatosan felmerülő költség megállapítására vonatkozó helyi szabályok kialakításában, 7. folyamatosan figyelemmel kíséri a rendezési tervek hatályosulását, 8. közreműködik az állami főépítész által lefolytatott területrendezési hatósági eljárásokban, 9. lebonyolítja a Pest Megye Építészeti Nívódíja, a Kulturált Települési Környezet Díj pályázatait, 10. részt vesz a településfejlesztési koncepciók véleményezésének előkészítésében, 11. részt vesz az illetékességi területére vonatkozó területi információs rendszerek kialakításában és működésében, 12. helyi rendeletben meghatározott módon közreműködik a több települést érintő településrendezési, fejlesztési, értékvédelmi és egyedi hatósági ügyekben, 13. előkészíti a megyét érintő világörökségi kezelési tervek véleményezését, 14. ellátja az Önkormányzat jogszabályban meghatározott további főépítészi, közlekedési, környezetvédelmi, természetvédelmi feladatait;

c) irányítással összefüggő feladatkörében 1. szervezi, előkészíti és végrehajtja az elnök részére jogszabályban, e Szabályzatban, valamint más belső szabályzatban vagy utasításban meghatározott, a Hivatal irányításával összefüggő feladatokat, 2. szervezi és koordinálja az alelnökök programjait, 3. ellátja a hivatali tevékenységhez kapcsolódó operatív iratkezelést (levélbontás, iktatás, nyilvántartás, rendszerezés); d) egyéb feladatkörében 1. ellátja az Önkormányzat és a Hivatal közbeszerzési eljárásainak lebonyolításával kapcsolatos teendőket, 2. biztosítja a hivatal informatikai rendszerének folyamatos működését, részt vesz a hivatali feladatok megoldásának informatikai támogatásában, a fejlesztésre vonatkozóan javaslatokat dolgoz ki, 3. ellátja az Önkormányzat és a Hivatal ingatlan-vagyongazdálkodásával összefüggő feladatokat. 23. § (1) Az ELNÖKI KABINETIRODA 1. ellátja és szervezi a Hivatal és az Önkormányzat sajtó, kommunikációs, PR, protokoll tevékenységét, 2. koordinálja és szervezi a tisztségviselők és a főjegyző sajtószerepléseit, megjelenéseit, 3. szervezi az Önkormányzat rendezvényeit, azok sajtómegjelenését, 4. segíti a közgyűlés elnökének munkáját a Megyei Önkormányzatok Országos Szövetsége működésével kapcsolatban, 5. rendszeres kapcsolatot tart az országos, a regionális és a megyében működő írott és elektronikus sajtóval, 6. az Önkormányzat és a Hivatal működésével összefüggésben rendszeresen sajtófigyelést végez, 7. szerkeszti az Önkormányzat honlapját, 8. koordinálja az Önkormányzat külügyi (testvérrégiók, Európai Unió) kapcsolatait, 9. koordinálja az Önkormányzat nemzetközi kapcsolatait, elvégzi az azokból adódó adminisztratív és szervezési feladatokat, 10. gondoskodik a napi szinten beérkező külügyi információk értelmezéséről, továbbításáról, 11. kiküldetés esetén ellátja az utazások előkészítésével kapcsolatos teendőket, 12. külföldi vendég fogadása esetén megszervezi és koordinálja a programot, 13. ellátja az Önkormányzat sporttal és ifjúsági tevékenységekkel kapcsolatos feladatait. (2) Az Elnöki Kabinetiroda sajtó, kommunikációs, PR, protokoll tevékenységeinek feladatait a sajtófőnök szervezi. 24. §

A FŐJEGYZŐI IRODA a) általános feladatkörében 1. ellátja és szervezi a főjegyző feladatainak koordinálását, 2. segíti, koordinálja a főjegyző által meghatározott feladatokat, 3. kapcsolatot tart a hivatal valamennyi irodájával, szervezeti egységével, 4. figyelemmel kíséri a jogszabályi változásokat, 5. előkészítő tevékenységet végez szabályzatok, elnöki vagy főjegyzői utasítások, önkormányzati rendeletek és határozatok tekintetében, 6. részt vesz az Európai parlamenti, valamint az általános és az időközi országgyűlési képviselői, az önkormányzati képviselő és polgármesteri választások, a nemzetiségi választások, a népszavazások előkészítésében és szervezésében, ellátja a Területi Választási Bizottság működésével kapcsolatos szakmai és adminisztratív teendőket, 7. kapcsolatot tart a területi nemzetiségi önkormányzatokkal, segíti működésüket, ennek során ellátja a területi nemzetiségi önkormányzatok működésével, az ülések

300


2012. évi 3. szám

lebonyolításával kapcsolatos szakmai és ügyviteli feladatokat, közreműködik az önkormányzatok döntéseinek végrehajtásában, 8. gondoskodik a bírósági ülnökök megválasztásának előkészítéséről, 9. felhatalmazás alapján képviseli a megyei önkormányzatot peres ügyekben; b) személyzeti ügyekkel összefüggő feladatkörében 1. intézi – a jogszabályszerű adatvédelem biztosítása mellett – a hivatal köztisztviselőinek, munkavállalóinak személyzeti ügyeit, és az ezzel kapcsolatos bérgazdálkodási feladatokat, vezeti a közszolgálati nyilvántartást, 2. támogatja a köztisztviselők irányított képzését, továbbképzését, 3. közreműködik munkaügyi perek, munkaügyi szerződések előkészítésében, segítséget nyújt az önkormányzat jogi képviseletéhez a munkaügyi peres ügyekben; c) a közgyűlés és szerveivel kapcsolatos feladatkörében 1. vezeti a személyi nyilvántartást a közgyűlés tagjairól, 2. ellátja az előterjesztések törvényességi vizsgálatával kapcsolatos feladatokat, 3. figyelemmel kíséri az önkormányzati rendeletek alkalmazását, a határozatok végrehajtását, 4. ellátja a közgyűlés üléseinek és a bizottsági ülések lebonyolításával kapcsolatos szakmai és ügyviteli feladatokat, 5. szerkeszti és tartalmilag felügyeli a megyei közlönyt és annak kiadását, 6. vezeti a közgyűlés rendeleteit és határozatait tartalmazó elektronikus nyilvántartást, 7. biztosítja az elektronikus postázással kapcsolatos tartalmi szolgáltatásokat, 8. elkészíti a közgyűlés üléséről készült jegyzőkönyvet. 25. §

A GAZDASÁGI IRODA 1. a hivatal gazdasági szervezeteként – az államháztartást szabályozó jogszabályoknak megfelelően – ellátja a tervezéssel, az előirányzat-felhasználással, a hatáskörébe tartozó előirányzat-módosítással, az üzemeltetéssel, fenntartással, működtetéssel, beruházással, a vagyon használatával, hasznosításával, a munkaerő-gazdálkodással, a készpénzkezeléssel, a könyvvezetéssel és a beszámolási kötelezettséggel, az adatszolgáltatással kapcsolatos összefoglaló és a saját szervezetére kiterjedő feladatokat; 2. ügyrendet készít az államháztartásról szóló jogszabályok szerint; 3. vezetője, mint gazdasági vezető 3.1. közvetlenül irányítja és ellenőrzi a gazdasági szervezetet, 3.2. gazdasági intézkedéseket hoz, 3.3. a szervezeti egységek gazdasági munkájához iránymutatást ad és ellenőrzi azt, 3.4. ellátja a pénzügyi ellenjegyzési feladatokat, továbbá kijelöli a pénzügyi ellenjegyzést végző köztisztviselőket; 4. ellátja a hivatal fenntartásával, működtetésével kapcsolatos ellátmányozási, műszaki, karbantartási feladatokat; 5. nyilvántartja és összehangolja a gépjárművek használatát, koordinálja a személygépkocsi vezetőket; Záró rendelkezések

26.§ (1) Ez a Szabályzat 2012. május 1. napján lép hatályba. (2) Hatályát veszti Pest Megye Önkormányzata Hivatalának Szervezeti és Működési Szabályzatáról, Ügyrendjéről szóló, 221/2011 (06.24) sz. Kgyh-val megállapított szabályzat. dr. Szép Tibor s.k. Pest Megye Önkormányzatának főjegyzője

dr. Szűcs Lajos s.k. Pest Megye Önkormányzata Közgyűlésének elnöke


I. A megyei területfelhasználási kategóriákra vonatkozó megyei szabályozási ajánlások 1. Erdőgazdálkodási térség Az OTrT fogalomhasználata szerint erdőgazdálkodási térség: országos, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben megállapított területfelhasználási kategória, amelyben olyan meglévő erdőterületek, valamint erdőtelepítésre alkalmas területek találhatók, amelyek erdőgazdálkodásra való alkalmassága termőhelyi viszonyaik alapján kedvező és az erdőtelepítés környezetvédelmi szempontból is szükséges vagy indokolt. Az erdőgazdálkodási térség területfelhasználására vonatkozó megyei irányelvek, ajánlások: I.

általános ajánlások:

1. Az Nemzeti Környezetvédelmi Program (a továbbiakban NKP) III-ban megjelenő intézkedésekkel összhangban Pest megyében is érvényt kell szerezni az alábbi szempontoknak: Az erdőállománnyal borított területek területi és minőségi védelme, fenntartása, környezetkímélő használata; Az erdőtelepítések elősegítése, törekvés az erdők összefüggő hálózatára, a szórvány erdőtömbök összekapcsolásának megvalósításával; Az erdők környezeti állapotának fenntartása, javítása, illetve az erdők természetességének javítása és közjóléti értékének növelése. A minél folyamatosabb erdőborítást és elegyességet biztosító erdőművelési és területkezelési eljárások alkalmazása. 2. Az erdőgazdálkodási térségben új erdőtelepítések, tájfásítások meghatározásánál kiemelt szempont: a mezőgazdasági táj ökológiai és környezetvédelmi tagolása, a véderdők és véderdősávok erózió- és defláció elleni védelemnek megfelelő telepítése, az ökológiai - zöldfolyosó-rendszer kiegészítése, a települési környezetvédelmi érdekek érvényesülését szolgáló erdőstruktúra kialakítása, a települések, kistérségek zöldfelületi rendszerének fejlesztése. 3. Összehangolt támogatási rendszerek alkalmazásával indokolt a megyei erdősítési program megvalósításának elősegítése és befolyásolása az alábbi irányelvek figyelembevételével: A meglevő erdők fenntartása, új erdők telepítése során kiemelt figyelmet kell fordítani a védelmi, valamint a közjóléti rendeltetés érvényesítésére, elsősorban a védett természeti területeken, valamint a nagyobb városi települések és az üdülő funkciójú települések környezetében; A védett természeti területeken levő erdők elsődleges védelmi rendeltetése mellett a védettség fokának függvényében törekedni kell az ökoturizmus fejlesztésére; Erdőtelepítésre kijelölendő területek meghatározásánál a táji - termőhelyi adottságokat, a mezőgazdálkodásra való területalkalmasságot, a természetvédelmi és gazdasági igényeket is szükséges mérlegelni; Erdőtelepítést a tájvédelmi szempontok figyelembevételével, a tájkarakter megőrzésének biztosításával javasolt végezni. 4. A nem erdő művelési ágba sorolt - természeti területek - természetközeli gyepek, nádasok, mocsarak, vízállásos területek, stb., - védelemre tervezett természeti területek,


302

2012. évi 3. szám

- Natura2000 hálózathoz tartozó természetes élőhelyek, - a természetvédelmi törvény erejénél fogva védett területek - lápok, földvárak, stb., - illetve védetté nyilvánított - természetvédelmi, tájvédelmi területek erdősítése általában nem kívánatos, illetve indokoltnak tűnő erdőtelepítési igény esetén csak a természetvédelmi szakhatóság hozzájárulásával végezhető. II. részletes ajánlások: 1. Erdőterület belterületbe vonása csak a jelenlegi belterülethez közvetlen kapcsolódás esetén, az erdészeti hatóság hozzájárulásával felülvizsgált településrendezési tervvel összhangban javasolható. 2. Erdőtelepítés az erdészeti hatóság által jóváhagyott erdőtelepítési terv alapján –lehetőség szerint – a termőhelynek megfelelő őshonos fafajokkal történhet. Az erdőtelepítésre figyelembe vehető területek kiválasztásánál a termőhelyi adottságokat, a mezőgazdasági művelésre való alkalmasság mértékét, valamint a környezetvédelmi, természetvédelmi és a gazdasági, munkaerő-piaci igényeket szükséges figyelembe venni és mérlegelni. 3. Őshonos faállományú erdőterületeket tervezett beruházásoknál kívánatos elkerülni. Kivételesen indokolt esetben az erdészeti hatóság engedélyezheti az erdő igénybevételét, ha a helyhez kötött beruházás közcélt szolgál és más területen nem valósítható meg. 4. Meglévő erdők fenntartásánál, új erdők telepítésénél fokozott szerepet kell kapnia a védelmi, egészségügyi és közjóléti rendeltetésnek. Ennek megvalósítására elsősorban nagyobb települések, település-együttesek, üdülőkörzetek, üdülő funkciójú települések környezetében kell törekedni. Előnyben részesítendők a kevésbé allergizáló fafajok. 5. Ártéri és hullámtéri erdők esetében a természetvédelmi szempontok figyelembe vétele mellett kiemelt jelentősége van a vízgazdálkodási érdekeknek. A fafaj-összetételt illetően a nem őshonos fafajú erdőállományok átalakítására célszerű programot kidolgozni. 6. A megye védett természeti területeinek erdőterületein az elsődleges védelmi rendeltetés mellett a védettség fokának függvényében törekedni kell az ökoturizmus fejlesztésére is. Ezeken a területeken a természetvédelmi szempontok elsődlegessége mellett indokolt összehangolni a tájés természetvédelem, a vízgazdálkodás, az erdőgazdálkodás, valamint a közjólét szempontjait. 7. A természetvédelmi oltalom alatt álló erdőkben biztosítani kell a természetvédelmi célok megvalósulását, a természetkímélő módszerek alkalmazását, a biológiai sokféleség védelmét, valamint a termőhelynek megfelelő természetes erdőtársulások fajösszetételét. A természetkímélő erdőgazdálkodás különböző szempontjainak összeegyeztetésével törekedni kell az őshonos társulások fajösszetételének fenntartására, ill. elősegítésére, indokolt esetben erdőrezervátum területek kijelölésére és fenntartására. 8. Az erdők telepítésénél kiemelten kezelendő a nagyobb szántóföldi táblák véderdő-sávval történő defláció elleni védelme, az ökológiai hálózat hiányzó elemeinek kialakítása, lejtős területek erózió elleni védelme, valamint a nagyobb települések környezetének védő erdősítése. Erdőtelepítést a tájvédelmi szempontok, a tájkarakter megőrzésének egyidejű figyelembevételével javasolt végezni. 9. Az erdőtelepítésből kizárandó a természetvédelmi oltalom alatt álló gyep, a védelemre tervezett természeti terület, a természetes és természetközeli állapotú, a természeti területnek minősülő gyep, illetve a Natura2000 hálózatba kijelölt egyéb gyepes élőhely. A nem védett természetközeli területek erdősítési szándéka komplex ökológiai (hatás)vizsgálat alapján dönthető el. Gyep (legelő, rét) művelési ágban nyilvántartott terület, illetve vizenyős (nádas, mocsár, láp) területek

esetében természeti értékvizsgálat szükséges és eredményének függvényében kerülhet sor az erdősítésre. 10. Az erdőgazdálkodási térségben elő kell segíteni a roncsolt felszínek (a felhagyott és a működő kavics- és homokbányák, stb.) rekultivációját és az ehhez kapcsolódó tájrehabilitációs feladatok elvégzését. 11. Védelmi rendeltetésű erdőket egyrészt az ökológiai hálózat rendszerszerű fejlesztése érdekében természetvédelmi, másrészt árvízvédelmi, talajvédelmi, levegőtisztaság-védelmi, klímavédelmi és településvédelmi céllal indokolt telepíteni. 12. Nitrátérzékeny területeken a folyamatos erdőborítást és elegyességet biztosító erdőművelési és erdőkezelési eljárások alkalmazása javasolt. 2. Mezőgazdasági térség Az OTrT fogalomhasználata szerint mezőgazdasági térség: országos, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben megállapított területfelhasználási kategória, amelyben elsősorban mezőgazdasági művelés alatt álló területek találhatók. A mezőgazdasági térség területfelhasználására vonatkozó megyei irányelvek, ajánlások: I. általános ajánlások: 1. Az NKP III-ban megjelenő intézkedésekkel összhangban Pest megyében is érvényt kell szerezni az alábbi szempontoknak: Az agro-ökológiai adottságokhoz illeszkedő, környezetbarát gazdálkodás alkalmazása (pl. környezetbarát és talajkímélő agrotechnika, vetésforgó, vetésszerkezet, tápanyag-ellátás, öntözés alkalmazása; erózióvédelem; integrált növényvédelem; tarlóégetés elkerülése). Talajvédő gazdálkodás megvalósítása, a talaj-degradációs tényezők megelőzése, mérséklése, a talaj vízháztartási képességének javítása (kapcsolódik a környezetbarát mezőgazdasági gyakorlathoz). A tisztított szennyvíz és szennyvíziszapok szakszerű mezőgazdasági felhasználása. Mezőgazdasági üzemek energia-hatékony korszerűsítése, megújuló energiaforrások alkalmazása. A termőföld igénybevételével megvalósuló beruházások során a talajvédelmi szabályok betartása (a beruházással, építéssel érintett területek humuszos termőrétegének megmentése, illetve a környező talajok minőségének megóvása). 2. A mezőgazdálkodás során érvényre kell juttatni az ökológiai - tájgazdálkodási szempontokat: A mezőgazdasági térségben a táj- és természetvédelmi szempontoknak alárendelten kell elősegíteni az erdősávok, fasorok telepítését, de elsődlegesen a meglévő mezsgyék, facsoportok, erdősávok védelmét kell biztosítani. A tájfásítás meglevő értékei megőrzendők, új fásítás telepítésénél honos fajok alkalmazhatók. A területeken meg kell akadályozni a talaj fizikai, kémiai és biológiai degradációját, az eróziós károsodást. A térség vízgazdálkodása az ökológiai elvek szerint tartandó fenn. A rendelkezésre álló vízkészlet megőrzendő és helyben, lehetőleg többcélúan hasznosítandó, a felszíni vizeket mesterségesen elvezetni, a talajvíz csökkenését eredményező tevékenységet végezni – vészhelyzetet, illetve potenciális veszélyhelyzetet kivéve – tilos. Nedves réten, lápos-mocsaras területen, fáslegelőn ill. ezek 500 méteres körzetében a beépítés, burkolatok és vonalas létesítmények építése kerülendő.

304


2012. évi 3. szám

Az ár-és belvízveszélyes mezőgazdasági területek művelési ágát és módját úgy kell megválasztani, – szántó és egyéb intenzív művelés esetén megváltoztatni – hogy a vízgazdálkodási és a természetvédelmi szempontok prioritása érvényesüljön, e területek – kemikália-, stb. – szennyeződése kizárható legyen, potenciálisan környezetszennyező vagy veszélyeztető létesítmény elhelyezése nem javasolható. A mezőgazdasági térség érzékeny természeti területein illetve extenzív művelésre alkalmas részein a szántóföldi művelést lehetőleg vissza kell szorítani, a fennmaradó szántókon is csak extenzív ökológiai tájgazdálkodási típusú művelés folytatható: o a mesterséges tápanyag-utánpótlást, a vegyszerek használatát minőségében, időben és mennyiségben korlátozni szükséges, csak mechanikai gyomirtás megengedett; o a szántókon is el kell tűrni a belvizes foltokat, időszakos vízállásokat; o a kialakult táblahatárok mezsgyéit, gyepes, cserjés tábla-szegélyeit meg kell őrizni, illetve vissza kell állítani, vagy ki kell alakítani a birtokrendezés során. A termőföld más célú hasznosítása csak a legszükségesebb mértékben és elsősorban a jelenleg beépített területtel határos, átlagosnál gyengébb minőségű termőföldeken engedélyezhető. Az átlagosnál jobb adottságú földterület beépítésre szánt területté csak kivételesen indokolt esetben jelölhető ki, amennyiben a más célú hasznosítás közérdekű – a jóváhagyott településfejlesztési koncepcióban támogatott – célt szolgál és arra a funkcióra kevésbé értékes földterület nem áll rendelkezésre. A mezőgazdasági térség területfelhasználása során – a mindenkori terület potenciálja és a művelési ág együttes figyelembevételével – ösztönözni kell a gazdaságos árutermelésre alkalmas birtokméretek kialakítását. Törekedni kell a fölaprózott, termesztésre alkalmatlan birtokstruktúra fokozatos felszámolására. Ahol a birtokméret az adott művelési ághoz viszonyítva megfelelő, és táji, természetvédelmi szempontokat nem sért, lehetővé kell tenni farmgazdasági területek kijelölését a gazdálkodással való együttlakás lehetőségének biztosítását. A termőterületek védelme érdekében külterületen a településrendezési tervekben az OTÉKban megengedett telekminimumnál nagyságrendileg nagyobb, illetve az ott megengedett beépítési %-nál kisebb értékeket célszerű meghatározni a beépíthetőség feltételeként, továbbá javasolt a kisebb farmgazdasági területek kijelölése helyett a birtokközpontos rendszer ösztönzése a településrendezési tervekben. A mezőgazdasági térségben elő kell segíteni az agrár-térszerkezetet előnyösen tagoló mozaikos védő erdősávok, fasorok telepítését, egyben biztosítani kell a meglévő mezsgyék, erdősávok védelmét. A területeken meg kell akadályozni a talaj fizikai, kémiai és biológiai degradációját. 3. A mezőgazdasági térség intenzív hasznosítására vonatkozó megyei irányelvek: A mezőgazdasági térséghez tartozó jó termőhelyi adottságú, intenzív hasznosításra alkalmas területek további felaprózódását a településrendezés eszközeivel is lassítani kell. A mezőgazdasági térség részét képező kertgazdasági területeken, differenciált külterületszabályozással – azon belül a helyi sajátosságokhoz illeszkedő területfelhasználási kategóriák alkalmazásával – törekedni kell a terület rendeltetésszerű használatához feltétlenül szükségesnél nagyobb mértékű beépítés meggátlására. A borvidéki és szőlőkataszterbe sorolt területeken a beépítés településrendezési tervben megállapítandó feltétele a szőlő művelési ágnak megfelelő területhasználat. 4. A mezőgazdasági térség extenzív hasznosítására vonatkozó megyei irányelvek: A mezőgazdasági térségbe tartozó magasabb ökológiai, de alacsonyabb termőhelyi értékű mezőgazdasági területek az agrár-környezetvédelmi alapú környezetkímélő területhasználat, az ökogazdálkodás, valamint az erre épülő ökoturizmus és vidékfejlesztés javasolt célterületei, ennek megfelelően itt kiemelt fejlesztési és rendezési cél a táji változatosság, mozaikosság

fenntartása: gyepek - ligetek - erdők, nádasok, nedves - vizes élőhelyek megóvása, illetve területi részarányuk növelésének elősegítése. A mezőgazdasági térségben ösztönözni kell az extenzív tájgazdálkodásra alkalmas – jellemzően több tíz, vagy néhány száz ha-os – birtokméretek kialakítását, törekedni kell a tájvédelmi szempontok érvényesítésére alkalmatlan fölaprózott birtokstruktúra fokozatos felszámolására. Az intenzív művelésből kivonandó, öko- (bio-) és egyéb külterjes mezőgazdálkodásra sem alkalmas területek elsősorban extenzív gyepgazdálkodással, honos fafajokkal történő ligetes fásítással, halastóként vagy egyéb vizes-, nedves élőhelyek kialakulására módot adó formában hasznosítandók. A mezőgazdasági térségben elsődlegesen a táj értékeinek és karakterének megőrzését szolgáló tájhasznosítási módokat szükséges támogatni. Ezen belül a területi adottságok és alkalmasság figyelembevételével az extenzív gyepgazdálkodás – rét és legelőgazdálkodás –, ár- és hullámtéri gazdálkodás, víztározás, halastavak, és többcélú tározók létesítése élvezzen elsőbbséget. A mezőgazdasági térségben – az agrár, a környezetvédelmi és az erdészeti támogatási formák összehangolt alkalmazásával – a mezőgazdasági művelésre nem használt területeken ösztönözni kell, a gyep- és erdőterületek arányának növelését. A vízfolyások menti hullámtéri területeken és a megyei területrendezési tervben ökológiai zöldfolyosóként tervezett területeken található szántóterületeket erdősíteni, fásítani, illetve gyepesíteni célszerű. A mezőgazdasági térség beépítésre szánt területté való minősítése általában nem kívánatos, kivételesen csak abban az esetben, ha a terület természeti-, tájképi értékei nem károsodnak, adottságai is fennmaradnak, továbbá a terület biológiai sokfélesége sem károsodik helyreállíthatatlanul. A mezőgazdasági térségben - a megyei szerkezeti tervben ábrázolt területeken és építményeken túlmenően - új építmény létesítése is csak indokolt esetben, a természeti értékek, tájképi adottságok károsítása, sérelme nélkül lehetséges. Fáslegelőn, nedves réten és lápos-mocsaras területen, ill. azok 500 méteres körzetében a beépítés és a vonalas létesítmények telepítése is elkerülendő. A mezőgazdasági térségben a táj- és természetvédelmi szempontoknak alárendelten kell elősegíteni az erdősávok, fasorok telepítését, a meglévő mezsgyék, facsoportok, erdősávok védelmének biztosítása mellett. A keletkező vizek lehetőség szerint megőrzendők, havária kivételével a felszíni vizeket elvezetni, a talajvíz csökkenését eredményező tevékenységet végezni tilos. II. részletes ajánlások: 1. A kiváló termőhelyi adottságú szántó, szőlő, gyümölcsös, gyep művelési ágban nyilvántartott területek művelés alóli kivonása szigorú feltételekhez kötött. Kivételes esetben a terület rendeltetéstől eltérő felhasználására akkor kerülhet sor, ha a helyhez kötött beruházás közérdekű célt szolgál és más, kisebb termőértékű terület nem áll rendelkezésre. 2. A területfelhasználás változtatása a földtulajdonosok érdekeltségi körébe tartozik, így a megvalósításhoz szükséges a világos cél- és eszközrendszer, központi források hozzárendelése, illetve célzott termékpályás értékesítési szövetkezések ösztönzése. A területhasznosítás módját az agrárgazdálkodásért felelős szervek, illetve az ökológiai hálózathoz tartozó terület esetében a nemzeti park igazgatóság közreműködésével javasolt meghatározni. 3. A szántóföldi művelésből kikerülő, szociális-, családi-, öko-, illetve egyéb külterjes mezőgazdálkodásra is alkalmatlan területeket elsősorban őshonos fajokkal történő gyepesítéssel és erdősítéssel célszerű hasznosítani. A humán és ökológiai érdekeket figyelembe véve pollenszegény, nem -, vagy kevésbé allergizáló, nem invazív, lehetőség szerint honos fajok telepítését kell szorgalmazni.

306


2012. évi 3. szám

4. Az allergiás megbetegedések csökkentése érdekében a parlagfüves területek visszaszorítása fontos feladat. Ezt szolgálja az erdő- és gyepterületek növelése, határterületek, útszélek, rosszul kezelt szántóterületek karbantartása és a parlagfű-mentesítési kötelezettség betartása. 5. A mezőgazdasági térség területfelhasználása során – a mindenkori terület potenciálja és a művelési ág együttes figyelembevételével – ösztönözni kell a gazdaságos árutermelésre alkalmas birtokméretek kialakítását. Törekedni a tájjellegnek és termesztési hagyományoknak megfelelő birtokstruktúra fenntartására, szükség szerint fokozatos átalakítására. Ahol a birtokméret az adott művelési ághoz viszonyítva megfelelő és táji- természetvédelmi szempontokat nem sért, lehetővé kell tenni a gazdálkodással való együttlakás, a családi gazdálkodás, agroturizmus, más területeken a rekreációs kertgazdálkodás (hobbikertészkedés) lehetőségeinek biztosítását. 6. Elő kell segíteni az Országgyűlés „Tanyák és tanyás térségek megőrzéséről, fejlesztéséről" szóló 49/2009. (V. 27.) OGY határozatában foglaltak érvényesülését a településrendezési eszközök készítésekor annak érdekében, hogy a megyében még meglévő, sajátos jegyeket hordozó tanyás térségek hosszú távú fennmaradása biztosított legyen. 7. A termőterületek védelme érdekében a településrendezési eszközökben a külterületen ajánlott a termesztési hagyományoknak megfelelő mező- és kertgazdasági övezetek meghatározása. A mezőgazdasági térség részét képező kertgazdaság területeken – differenciált külterületszabályozással, azon belül a helyi sajátosságokhoz illeszkedő területfelhasználási kategóriák alkalmazásával – törekedni kell a terület rendeltetésszerű használatához képest intenzívebb beépítések meggátlására. - Ezért a településrendezési tervek készítése során, a tájkarakter védelme érdekében javasolt az OTÉK-ban megengedett telekminimumnál nagyobb – irányelvként: hagyományos szőlő- és intenzív kertészeti területeknél legalább 1500-3000 m2, nem hagyományos szőlő- és gyümölcsös területeknél min 3000-6000 m2 –, illetve az OTÉK-ban megengedett beépítési %nál kisebb, max. 1,5-2%-os értékeket meghatározni a beépíthetőség illetve a beépítés feltételeként. - Amennyiben az OTÉK szerinti általános mezőgazdasági övezetben a mezőgazdálkodás építményigénye birtokközpontban nem biztosítható, a településrendezési tervben megengedhető a beépítés a legalább 3 ha-t elérő birtok táji-természeti értéket nem képező részén, max. 0,5%-os, tájbaillő beépítettséggel. Az állattartás, szénatárolás településtervben meghatározandó építményigénye is csak tájba illesztett módon biztosítható, a terület tájitermészeti értéket nem képező részén, max. 0,5%-os beépítettséggel. 8. Az árvíz és belvíz által veszélyeztetett mezőgazdasági területeken figyelembe kell venni az árvizek akadálymentes levezetésének feltételeit, illetve a termesztett kultúrák belvízérzékenységét. Ennek megfelelően kell a művelési ágat, valamint a művelési módot megválasztani, illetve megváltoztatni. 9. Folyamatos művelés alatt álló szőlőterületen csak terménytárolással, szőlő és bor feldolgozással, valamint a borturizmussal kapcsolatos, tájba illő építményt indokolt elhelyezni a településrendezési tervekben meghatározott szabályozás szerint. Fontos, hogy a borvidékek szőlőterületein megtörténjen a talajvédelmi igényeknek megfelelő tervszerű rekonstrukció (megalapozó tanulmánytervek alapján). A szőlőkataszterbe sorolt területeken kiemelten javasolt kezelni az új, korszerű fajtaszerkezetű ültetvények telepítését. A borvidékek szőlőterületein az EU-szabályozás feltételei mellett figyelemmel kell lenni a tájhagyományok megőrzésére is az ültetvényrekonstrukciók során. A mezőgazdasági térségben – a megyei szerkezeti tervben ábrázolt területeken és építményeken túlmenően – új építmény létesítése is csak indokolt esetben, a természeti értékek, tájképi adottságok károsítása, sérelme nélkül legyen lehetséges. Hagyományos szőlőültetvények (védett szőlőhegyek) területén és környezetében a szélerőművek telepítése nem javasolt.

10. Szőlőtelepítés kívánatos elsősorban a borvidékek szőlőkataszter szerinti I–II. osztályú területein. Telepítéskor figyelembe kell venni a termesztési hagyományokat, valamint a növekvő piaci igényeknek megfelelő fajtaválaszték termőhelyi adottságoknak megfelelő alkalmazhatóságát. 11. A mezőgazdasági térségben elő kell segíteni a felhagyott és a működő kavics- és homokbányák, meddőhányók és egyéb roncsolt felületek rekultivációját, az ehhez kapcsolódó tájrehabilitációs feladatok elvégzését, a rekultivált területek mező- és erdőgazdasági célú újrahasznosítását. 12. A legkiválóbb minőségű, árutermelésre legalkalmasabb területeket – melyek agrárpotenciáljukat tekintve kimagaslóak, környezeti szempontból pedig kevésbé érzékenyek – szükséges művelésben tartani. Ezért e területek belterületbe vonása csak a jelenlegi belterülethez közvetlen kapcsolódásuk esetén indokolt, beépítésre szánt területté pedig elsősorban mezőgazdasági termeléssel, feldolgozással, szolgáltatással és kereskedelemmel összefüggő céllal, illetve egyéb céllal csak kivételesen javasolható. 13. A megye mezőgazdasági területein meg kell akadályozni a talaj fizikai, kémiai és biológiai degradációját, az erózió okozta károkat. Ennek érdekében javasolt kialakítani a tájkép védelmét is biztosító mezővédő erdősávokból, fasorokból, gyepes, cserjés mezsgyékből álló zöldfolyosó hálózatot, valamint integrált, kímélő jellegű talajművelési, tápanyag-gazdálkodási és növényvédelmi eljárásokat célszerű alkalmazni. 14. A termőhelyi adottságokat a környezetvédelem figyelembevételével maximálisan indokolt kihasználni. Erősíteni kell a minőséget, a tájjelleget, valamint a feldolgozás és értékesítés volumenét a növénytermesztésben és az állattenyésztésben egyaránt. 15. A gyengébb termőhelyi adottságú, alacsonyabb termelési potenciállal rendelkező, külterjesen hasznosítható mezőgazdasági területeket elsősorban takarmány-termesztéssel, gyepgazdálkodással összehangolt külterjes állattartással, idegenforgalmi, illetve génmegőrzési célú őshonos állatok tartásával, hal- és vadgazdálkodással, védelmi, rekreációs és gazdasági célú erdősítéssel, tájjellegű hungarikum és biotermék előállításával, gyógynövénytermesztéssel, méhészettel, szőlő- és bortermeléssel javasolt hasznosítani. 16. A munkaerő-túlkínálat miatt az élőmunka-igényes (pl. gyógy- és fűszernövény-termesztés, biotermesztés stb.), piacképes árut előállító öko-szociális típusú mezőgazdaság támogatása indokolt. 17. Célszerű megvalósítani a külterjes hasznosítású területeken lévő halastó-rendszerek többcélú hasznosítását (termelés, turizmus, öntözés) és ennek fenntartását. A vízfolyások menti hullámtereken a gyenge termőképességű, elöntés-veszélyes szántóterületeket gyepesíteni, erdősíteni ajánlott. 18. A mezőgazdasági térségbe tartozó magasabb ökológiai, de alacsonyabb termőhelyi értékű mezőgazdasági területek az agrárkörnyezet-védelmi alapú környezetkímélő területhasználat, az ökogazdálkodás és az erre épülő ökoturizmus valamint vidékfejlesztés javasolt célterületei, ennek megfelelően itt kiemelt fejlesztési és rendezési cél a táji változatosság, mozaikosság fenntartása, a gyepek - ligetek - erdők, nádasok, nedves - vizes élőhelyek megóvása illetve területi részarányuk növelésének elősegítése. 19. A gyepek, rétek, legelők extenzív fenntartása során elsődlegesen a hagyományos módszerek – a legeltetés és kaszálás – alkalmazása kívánatos, a természeti - környezeti szempontból érzékeny termőterületeken a műtrágyázás, vegyszerhasználat kerülendő. 20. A földhasználónak a talajkímélő művelési módok alkalmazásával, vetésváltás alkalmazásával, másodvetésű vagy köztes növény termesztésével, a tarlómaradványok hasznosításával, szerves anyagok kijuttatásával, a humuszos termőréteg megőrzésével kell gondoskodnia a talaj


308

szervesanyag-tartalmának megőrzéséről. Termőföld termőrétegének engedély nélküli eltávolítása.

területen

tilos

2012. évi 3. szám a

talaj

humuszos

3. Vegyes területfelhasználású térség Az OTrT fogalomhasználata szerint vegyes területfelhasználású térség: országos, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben megállapított területfelhasználási kategória, amelybe mozaikos szerkezetű erdőgazdálkodási, mezőgazdasági és települési térségek tartoznak A megyei területrendezési tervben vegyes területfelhasználású térség került alkalmazásra az OTrT-ben kijelölt térségekben (a területi lehatárolások pontosításával). A vegyes területfelhasználási térségre vonatkozó területrendezési ajánlások: 1. A vegyes területfelhasználású térség által érintett területeken a racionális földhasználat elvének alkalmazásával cél a kedvezőtlen termőhelyi adottságú területek erdő, illetve gyepterületként való használata. 2. A térségben beépítésre szánt területet csak jóváhagyott településfejlesztési koncepció által meghatározott funkcióra, a takarékos területhasználat szempontjai figyelembevételével ajánlott kijelölni. 3. A vegyes területfelhasználású térség által érintett területeken is törekedni kell a történetileg kialakult kompakt településszerkezet megőrzésére és továbbfejlesztésére. Ennek érdekében új beépítésre szánt területek kijelölésére a kialakult településszerkezethez szervesen kapcsolódó – beépítésre alkalmas területen – kerüljön sor. 4. A vegyes területfelhasználású térség által érintett területeken a települési térségen kívüli – ahhoz szervesen nem kapcsolódó – zöldmezős beruházások településrendezési tervbe illesztése előtt tájterhelhetőségi vizsgálatot és területrendezési tanulmányt, stratégiai környezeti vizsgálatot kell készíteni (a tervezett fejlesztés hatásainak komplex vizsgálatára), ha a tervezett területfelhasználás kiterjedése meghaladja a 10 hektárt, vagy az egymással funkcionális kapcsolatban lévő, de egymáshoz nem kapcsolódó területfelhasználások együttes kiterjedése meghaladja a 15 hektárt. 5. Szegélyfásítás tervezése indokolt a külterületi, szigetszerűen megjelenő zöldmezős beruházások tájba-illesztése érdekében. A szegélyfásítás során lehetőség szerint kerülni kell a tájidegen fajok alkalmazását. 4. Vízgazdálkodási térség Az OTrT fogalomhasználata szerint vízgazdálkodási térség: országos, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben megállapított területfelhasználási kategória, amelybe egyes folyóvizek, egyes állóvizek, egyes vízfolyások és egyes csatornák medre és parti sávja tartozik. A vízgazdálkodási térségre vonatkozó területrendezési ajánlások 1. Együttműködve az ágazattal, a szomszédos megyék érintett térségeivel – vízgyűjtőnként – komplex vízgyűjtő-gazdálkodási tervet kell készíteni. A térségi vízgazdálkodás keretében érvényesíteni kell az EU Vízkeret irányelvében (Water Framework Directive), valamint az Országos Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervben foglaltakat.

2. A folyóvizek és a part menti területek területfelhasználásánál és hasznosításánál az alábbi két prioritást kell párhuzamosan érvényesíteni: - az árvizek biztonságos levezetése (élet- és vagyonvédelem) - valamint a vízmegtartás (ökológiai és turisztikai vízigény biztosítása, árvízcsúcs csökkentő szerep). 3. A települések településrendezési tervében rögzített távlati területhasznosítás figyelembe vételével – a vízgyűjtő szintű térségi komplex vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez kapcsolódva – el kell készíteni a települések csapadékvíz elvezetési és belvízvédelmi tervét. Abban le kell határolni a zárt csapadékvíz elvezetésű és a nyílt árkos vízelvezetésű területeket. Meg kell határozni a vízgyűjtők várható távlati terhelését. 4. A többletvíz elvezetése mellett a térségi vízgazdálkodási tervekben foglalkozni kell a vízvisszatartás és hordalékfogás kérdéseivel is, a lehullott csapadék ésszerű hasznosításával. 5. A természetes partvonalak csak kivételesen, a Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség engedélyével, környezeti hatásvizsgálat alapján változtathatóak meg, a természetes vízfelületek pedig nem csökkenthetők. 6. A folyókat, élővizeket övező ökológiai, illetve zöldfolyosó hálózatok megtartása és fejlesztése (rehabilitációja) kiemelt feladat. Az ehhez szükséges területeket a településrendezési tervek területfelhasználást meghatározó szerkezeti és szabályozási munkarészeiben biztosítani kell, az ajánlott besorolás lehet vízgazdálkodási, mezőgazdasági vagy erdőterület. A vízgazdálkodási térségben támogatni szükséges a mellékág-rehabilitációs, vizes élőhely rekonstrukciós törekvéseket. 7. A településrendezési tervekben az építésügyi előírások megfogalmazása során körültekintő szabályozás indokolt e területek „elépítésének” megakadályozása és a környezetszennyezés mérséklése érdekében. 8. A környezeti terhelés mérséklése érdekében szükséges kijelölni a vízparti táborozásra alkalmas helyeket, ott biztosítani a zavarásmentes tartózkodáshoz szükséges szolgáltatásokat (WC, hulladéktárolás és -elszállítás, hajókivételi lehetőség, kijelölt tisztálkodó-helyek és főzőhelyek, tűzifa vételezési lehetőségek, stb.) 9. A feladatok meghatározásánál figyelembe kell venni „Az árvíz megelőzés, az árvízmentesítés és az árvízvédekezés legjobb gyakorlata” (Best practices on flood prevention, protection and migitation) európai dokumentumát. 10. Az Ipoly és a Galga vonatkozásában érvényesíteni szükséges a „teret a folyónak” elvet. 11. Gondoskodni kell az élet- és vagyonvédelem további biztosításáról a differenciált kockázatvállalás elve alapján. 5. Települési térség Az OTrT fogalomhasználata szerint települési térség: országos területrendezési tervben megállapított területfelhasználási kategória, amelybe a települési területek közül a település belterülete, valamint az ahhoz csatlakozó beépítésre szánt területek tartoznak. E kategórián belül a megyei területrendezési terv két kategóriát alkalmaz és határol le az alábbiak szerint:

310


2012. évi 3. szám

Városias települési térség: kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben megállapított területfelhasználási kategória, amelybe a városok települési területe, továbbá azok a települési területek tartoznak, ahol a belterületi laksűrűség 15 fő/ha fölötti. Hagyományosan vidéki települési térség: kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben megállapított területfelhasználási kategória, amelybe - ide nem értve a városokat - a 15 fő/ha-nál nem nagyobb belterületi laksűrűségű települések települési területei tartoznak. A települési térségre vonatkozó területrendezési ajánlások: A településrendezési tervek készítése során figyelembe kell venni az integrált, átfogó környezetgazdálkodás, a fenntartható közlekedés, építés és településtervezés követelményeit. 1. Az NKP III.-ban megjelenő intézkedésekkel összhangban Pest megyében is érvényt kell szerezni az alábbi szempontoknak: - barnamezős területek felhasználása, - zöldfelület kataszter létrehozása, - a települések talajának védelme, - a helyi zaj- és rezgésvédelemi szempontból csendes övezet, illetve fokozottan védett terület kijelölése, - a települések fejlesztési-rendezési tervezésénél fokozott figyelem a földtani adottságokra, a felszínmozgásokkal való veszélyeztetettségre, - az igénybevételre kerülő biológiailag aktív felületek magas biológiai aktivitású területek létesítésével történő területi pótlása, - infrastruktúra-fejlesztés a környezeti szempontok figyelembe vételével, - a települési folyékony hulladék ártalommentes elhelyezését biztosító előkezelő és fogadó létesítmények kialakítása. 2. A településrendezési tervekben – a területhasználat és a beépítés jellemzőinek figyelembevételével – fokozott figyelmet kell fordítani a települési karakternek, és a tervben támogatni kívánt funkcionális célnak egyaránt megfelelő területfelhasználási kategóriák megválasztására valamint a kategóriákhoz tartozó területhasználati, építési és környezethasználati szabályok differenciált meghatározására. 3. A településrendezési tervek készítése során fokozott figyelmet kell fordítani a településszerkezet javítását szolgáló tervezési megoldások alkalmazására, de a kulturális örökség és a természeti környezet szempontjából érzékeny területeken el kell kerülni a településrészek hagyományos szerkezetének és jellegének megváltoztatását. 4. A települési területek alakítása, bővítése során – a sokoldalúan vizsgálandó területi alkalmasságon túlmenően – figyelembe kell venni a tájszerkezeti, településszerkezeti és az integrált környezetgazdálkodási szempontokat is. 5. Törekedni kell a tagolt települési szerkezet kialakítására. A térszerkezet tagolásának egyik legfontosabb eszköze – a térségi zöldhálózatok rendszerébe illeszkedő – települési zöldfelületi rendszer kialakítása, a meglévő zöldterületek megőrzése, a táji környezetet is figyelembe vevő méretezéssel új funkcionális zöldterületek tervezése, a zöldterületi (és zöldfelületi) egységek funkcionális és ökológiai hálózatot képező rendszerbe szervezése, a települési szegélyek megfelelő kialakítása. 6. A tervezés során – a biológiai aktivitásérték szinten tartási kötelezettsége mellett törekedni kell arra, hogy a területek biológiai aktivitásértéke települési szinten növekedjen.

7. A települési területeken a településszerkezet alakításával, a helyi építési szabályozással segíteni kell a lakó és intézményi funkciókat zavaró tevékenységek megszüntetését, újabb zavaró tevékenységek távoltartását elősegítő országos hatókörű szabályok érvényesülését. 8. A településszerkezet és a területfelhasználás alakítása során figyelembe kell venni a „környezeti vizsgálat” konkrét területre vonatkozó eredményét. 9. A települési térségekben törekedni kell a történetileg kialakult kompakt településszerkezet megőrzésére és továbbfejlesztésére. Ennek érdekében új beépítésre szánt területek kijelölésére a kialakult településszerkezethez szervesen kapcsolódó – beépítésre alkalmas területen – kerüljön sor. 10. Városi települési térségekben preferálni indokolt a meglévő lakóterületek intenzívebb hasznosítását. 11. Települési térségekben – elsősorban a városi települési térségekben – javasolt a zöldterületek és zöldfelületek kiterjedésének növelése, az alulhasznosított területek biológiai aktivitásának növelése lehetőség szerint pollenszegény, nem -, vagy kevésbé allergizáló fa és fűfélék alkalmazásával. Minden települési térségben indokolt azonban olyan közterület-szabályozás érvényesítése, amely a közlekedés biztosításán és a közművek elvezetésének biztosításán túl lehetővé teszi legalább egyoldali fasor telepítését is. 12. A települések beépítésre szánt területei és a mellettük meglévő, vagy tervezett főutak, elkerülő utak között – a zaj- és rezgés, illetve a közlekedésből eredő légszennyezés elleni védelemre is alkalmas – védő, takaró zöldsávok létesítése indokolt. A lakó és a gazdasági funkciójú területek között a környezetvédelmi és településesztétikai követelmények együttes teljesítése érdekében védő, takaró zöldsávok tervezése indokolt. 13. A hagyományosan vidéki települési térségekben meg kell előzni a települési területek olyan mértékű sűrítését (a területhasználat és a beépítés intenzitásának túlzott növelését), amely kedvezőtlen irányba befolyásolja a lakókörnyezet és a környezetminőség alakulását, és rontja a falusias életmód feltételeit. 14. A beépítésre nem szánt területek beépítésre szánt területté való átminősítése és tényleges igénybevétele során követelmény, hogy bebizonyosodjon: adott településen a jóváhagyott településfejlesztési koncepcióban előirányzott funkció elhelyezésére sem a beépített (műszakilag már korábban igénybe vett) területek helyreállításával (rehabilitálásával), sem a jóváhagyott településrendezési tervekben a már beépítésre szánt területként szabályozott területek hasznosításával nincs lehetőség. Ilyen esetben az okozott környezeti hatás ellensúlyozása érdekében pozitív környezeti hatás létrehozásáról is gondoskodni kell. 15. Törekedni kell a újrahasznosítására.

funkcióját

vesztett, üres

létesítmények

(és

kapcsolódó

területeik)

16. A települési térség igénybevételének és bővítésének fontos kritériuma, hogy az csak a funkció ellátásához szükséges műszaki infrastruktúra kialakításának biztosítása esetén lehetséges, sőt egyáltalán nem lehetséges, ha az a települések területén a megyei ökológiai hálózathoz tartozó területet érint, vagy az összefüggő erdőterületeket csökkentené. 17. A (volt zártkerti) kertgazdasági területek beépítésre szánt területté való átminősítése akkor támogatható, ha adott területen a tervezett funkcióhoz nélkülözhetetlen közterületek kialakíthatók, a közművek elhelyezhetők, valamint a funkcióhoz tartozó telekméretek és telekgeometria az OTÉK követelményeivel összhangban a területtulajdonosok önkéntes elhatározásával és


312

2012. évi 3. szám

költségviselésével megteremthető. A terület átminősítése lakó funkcióra fentieken túl akkor javasolható, amennyiben az szervesen kapcsolódik a település beépítésre szánt vagy lakott területéhez, továbbá ha a humán infrastruktúra és a közszolgáltatások is biztosíthatók. 18. Szegélyfásítás tervezése indokolt a külterületi, szigetszerűen megjelenő zöldmezős beruházások tájba illesztése érdekében. 19. Az egymáshoz láncszerűen kapcsolódó, hagyományos település-struktúrájukat őrző települések közé nem javasolt nagy, összefüggő lakóterületek kijelölése. 20. A településrendezési tervek készítése során megkülönböztetett figyelmet kell fordítani az un. „barnamezős” területek kármentesítésére, a kavicsbányák, a homokbányák és az anyagnyerő helyek szabályozására. 21. Bányászati területek lehatárolása csak a bányatelek területén belül történhet. Minden bányaterület (bányatelek terület) kijelölés esetén módosítni kell a településrendezési tervet, ha az adott rendezési tervben a terület még nincs bányászati területbe, illetve ennek megfelelő övezetbe sorolva, mivel a bányaterület (bányatelek) kialakítása során területfelhasználási változás történik. 22. Általában a bányaterületek településrendezési tervben történő lehatárolásánál törekedni kell arra, hogy csak a bányaművelés szempontjából legszükségesebb területek kerüljenek bánya övezetbe. A rendezési terv készítése során a bánya által érintett területek tájbaillesztésével, illetve a majdani utóhasznosítással összefüggő területhasználatokat is célszerű meghatározni. 23. Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a település beépítésre nem szánt területeit beépítésre szánt területté minősíteni csak akkor indokolt, ha az ezzel elérni kívánt cél (lakó, gazdasági, üdülő vagy különleges terület kialakítása) beépített terület újrahasznosításával nem érhető el, vagy ehhez nincs elég beépítésre szánt terület. 24. A települések beépítésre szánt területét nem kívánatos növelni azokon a településeken, vagy településrészeken, ahol a szennyvízcsatorna-hálózat nem épült ki, vagy nem megfelelő kapacitású tisztítóműre csatlakozik. 25. Az új beruházásokat, lakóterület-növelést elsősorban a meglévő települési területek rehabilitációs és rekonstrukciós területein indokolt elhelyezni, ennek megfelelően korlátozni javasolt új területek igénybevételét zöldmezős beruházások, ipari parkok, új lakóterületi egységek és lakóparkok céljára. Ezért preferálni, támogatni ajánlott a meglévő lakóterületek intenzívebb hasznosítását, illetve a lakatlan és funkcióját vesztett, üres létesítmények újrahasznosítását. A beépített területen kívül letelepülni kívánó zöldmezős beruházások, ipari, kereskedelmi, szolgáltató centrumok telephely-kijelölését a településrendezési tervekben szabályozni kell. 26. Korlátozni kívánatos, illetve szigorú feltételekhez kötni a beépítésre szánt területek bővítését, valamint területhasználatát a védett természeti területek környezetében, a kiváló termőhelyi adottságú szántó és gyümölcsös termőterületeken, hidrogeológiai védőterületen, belvíz- és árvízveszélyes területen, továbbá ott, ahol azt a településkép-védelmi szempontok megkövetelik. 27. A városközpontok és a nagyközségek, községek központjainak megújítása során egyszerre kell érvényesíteni az értékőrzés, a karakterfejlesztés, a funkcióbővítés, a biológiai aktivitásérték növelés, valamint a közterületi minőség javításának szempontjait. A fejlesztésnél kiemelt figyelmet kell fordítani az érintett lakosság elvárásaira és a helyi gazdaság fejlesztésének szempontjaira. 28. A településrendezési beavatkozások megalapozására el kell készíteni a települések értékvédelmi kataszterét, úgy a régészeti örökség, mint az épített örökség, illetve a táji örökség (az egyedi tájértékek) vonatkozásában.

29. A kulturális örökség és a természeti környezet szempontjából érzékeny területeken indokolt elkerülni a település hagyományos szerkezetének és jellegének megváltoztatását, a települések belterületének kiterjesztését és a közlekedési hálózat fejlesztéséhez kötődő üzletközpontok, raktárbázisok céljára új beépítésre szánt területek kialakítását. 30. A településközpontok rehabilitációja, valamint a településfejlesztési dokumentumokban kijelölt akcióterületek fejlesztése és rendezése során kiemelt figyelmet kell fordítani az értékek védelmére, a helyi sajátosságok felmutatására, valamint a környezeti minőség általános emelésére, a településképet zavaró elemek kiküszöbölésére. 31. A településközpontok rehabilitációja, valamint az akcióterületek fejlesztése során biztosítani célszerű az elektromos és hírközlő hálózatok (légkábelek) felszín alatti elvezetését. E területeken törekedni kell a csapadékvíz elvezetés (hálózatba illesztett, de) zárt rendszerű megoldásainak alkalmazására 32. A települési identitás megőrzése és erősítése, a strukturált területhasználat és az ökológiai -, illetve zöldfolyosók folyamatosságának biztosítása érdekében indokolt a települések beépítésre szánt területei között minimum 200 méter széles beépítésre nem szánt mező- vagy erdőgazdasági terület, esetleg zöldterület kijelölése, mely a település nagysága, illetve az adott természeti értékek egyedi területigényei szerint szükségképpen növelendő. 33. A települési térségen kívüli – ahhoz szervesen nem kapcsolódó – zöldmezős beruházások településrendezési tervbe illesztése előtt tájterhelhetőségi vizsgálatot, területrendezési tanulmányt és stratégiai környezeti vizsgálatot kell készíteni (a tervezett fejlesztés hatásainak komplex vizsgálatára), ha a tervezett területfelhasználás kiterjedése meghaladja a 10 hektárt, vagy az egymással funkcionális kapcsolatban lévő, de egymáshoz nem kapcsolódó területfelhasználások együttes kiterjedése meghaladja a 15 hektárt. 34. A környezeti zaj és rezgés elleni védelem szempontjainak érvényesítése érdekében védendő területeket úgy kell kijelölni, hogy a külön jogszabály szerinti zajterhelési határértékek teljesüljenek. 35. Meg kell őrizni a hagyományosan vidéki települések táji kapcsolatait, a településkép és a táj összhangját. 36. A településrendezés eszközeinek kialakításakor és felülvizsgálatakor érvényre kell juttatni a megyei és a települési környezetvédelmi programban foglaltakat, valamint a klímavédelem és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás szempontjait.” 6. Építmények által igénybe vett térség Az OTrT fogalomhasználata szerint építmények által igénybe vett térség: az országos, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben megállapított területfelhasználási kategória, amelybe a műszaki infrastruktúra, valamint a nem települési területekhez és települési funkciókhoz kapcsolódó egyedi építmények területe és szükséges védőterületük tartoznak. Az építmények által igénybe vett térségre vonatkozó területrendezési ajánlások: 1. A környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló jogszabály értelmében a közlekedési vonalas létesítmény engedélyezési tervében igazolni kell, hogy a külön jogszabály szerinti zajterhelési határértékek a távlati forgalom nagysága mellett teljesülnek. Ha a meglévő közlekedési zajforrás (közúti közlekedés, vasúti, illetve légi közlekedés is) okozta zajterhelés


314

2012. évi 3. szám

határérték feletti, akkor az útvonal vagy létesítmény korszerűsítésének, útkapacitás bővítésének engedélyezéséhez a zajcsökkentés lehetőségeire vonatkozó konkrét megoldási javaslatot és programozott megvalósítási tervet is készíteni kell. 2. Infrastruktúra-fejlesztés a környezeti (ezen belül különösen a vízháztartási, éghajlatváltozási, talajvédelmi, ökológiai) szempontok figyelembe vételével történhet.

II. A megyei infrastruktúra elemeire vonatkozó megyei feladatok és irányelvek 1. A közlekedési hálózatok fejlesztésére vonatkozó megyei feladatok, irányelvek 1. Törekedni kell a megyét érintő, tervezett országos gyorsforgalmi utak, valamint a főutak településelkerülő szakaszainak minél hamarabb történő megépítésére. 2. A megye jelenleg jellemzően sugaras közlekedési hálózatát – úgy a gyorsforgalmi hálózat, mint a főút, illetve a mellékúthálózat vonatkozásában – ki kell egészíteni a tervezett haránt irányú elemekkel. A rendszer egészét fokozatosan hálós rendszerré szükséges átalakítani. A háló csomópontjai azok a központi funkciókkal is rendelkező települések, amelyek szűkebb, vagy tágabb térségük számára is szolgáltatásokat nyújtanak. 3. Szlovákia és Magyarország EU tagsága következtében indokolt a határon átnyúló közlekedési kapcsolatok bővítése új Ipoly hidak létesítésével. A helykijelölésnél figyelembe kell venni a természetvédelem érdekeit és a legkisebb környezeti és természeti konfliktussal járó nyomvonalat kell választani. 4. Szorgalmazni kell a hiányzó településközi úthálózati elemek fokozatos kiépítését. A tervezett hálózati elemek megvalósítása több célt szolgál: a települések jobb ellátását, a lakosság színvonalasabb kiszolgálását, a gazdasági kapcsolatok erősítését, a lakó-munkahelyi kapcsolatok többirányúvá tételét, a központi (szolgáltató) központok elérhetőségének javítását, a biztonság növelését (a tűzoltó, mentő elérési idejének csökkentését). 5. Kiemelt feladat a térségi kerékpárút hálózat helyi kezdeményezésekkel létrejövő útszakaszokkal összehangolt fejlesztése, településközi szakaszok létesítése, elsősorban a megyei területrendezési tervben megjelölt útvonalakon. 2. Árvíz-, belvízvédelemre vonatkozó tervezési irányelvek 1. A vízfolyások, tavak mentén árvízvédelemre, valamint mederkarbantartásra az elsőrendű védvonal lábától, illetve a magas part-éltől 10 m-es sávot szabadon kell hagyni. 2. A vízfolyásokat, patakokat, tavakat, további egyéb időszakosan, vagy állandóan vízjárta területeket – amelyek a földhivatali térképen vízgazdálkodási területekként rögzítettek – mindaddig vízgazdálkodási területnek kell tekinteni, amíg annak módosítására vízjogi létesítési engedély nem ad lehetőséget. 3. Tartósan, időszakosan vízállásos, belvízzel veszélyeztetett, mélyfekvésű terület hasznosítási javaslatánál a vizes adottságot figyelembe kell venni, a belvíz által veszélyeztetett területen csak olyan tevékenységet, fejlesztést szabad megvalósítani, amelyben az időnkénti, vagy tartósabb vízállás kárt nem okoz, illetve igény esetén a belvízmentességet meg kell oldani. 4. A vizes adottságok és lehetőségek idegenforgalmi célú (üdülés, sportolás, szabadidő eltöltés) hasznosítását előtérbe kell helyezni a vízpartok rendezésével, fokozottabb mederkarbantartással, vízfolyások revitalizációjával, tározó tavak létesítésével, a vízkeret irányelv figyelembe vételével. 5. Élővizek vízminőség védelmét biztosító beavatkozási igények településrendezési tervekben való továbbvezetésének a biztosítását meg kell oldani (hordalékfogók, olajfogók telepítése, stb.).

316


2012. évi 3. szám

3. Vízi közműveket érintő szabályozási irányelvek Vízellátásra vonatkozó megyei szabályozási, illetve tervezési irányelvek: 1. A települések beépített és beépítésre szánt területén a vezetékes vízellátottságot teljes körűvé kell tenni. 2. A közüzemi ivó- és tüzivíz ellátási igény távlati kielégítése érdekében a meglevő vízbázisok, az elosztóhálózatok és hálózati létesítmények, műtárgyak folyamatos karbantartása, az elavult, elhasználódott vezetékek, berendezések rekonstrukciója szükséges. 3. Az un. egy kutas települések, forráson alapuló vízbázisú települések, a szigetszerűen egyedi helyi ellátással rendelkező települések regionális hálózati rendszerhez való csatlakozási lehetőségét legalább tervezési szinten elő kell készíteni. 4. A túl hosszú hálózattal csatlakozó települések több-oldali térségi, regionális összekötésének megoldási lehetőségét is vizsgálni kell. 5. A vízbázisok védelmét szolgáló, a még meg nem állapított hidrogeológiai védőterületek kijelölését és annak jogi rendezését meg kell oldani. 6. A kitermelt vizek vízkezelését úgy kell megoldani, hogy az előírások szerinti vízminőségi elvárások (keménységre, vastartalomra és egyéb rendeletben előírt határértéke) biztosíthatók legyenek. 7. Regionális hálózati rendszerhez kell csatlakoztatni azokat a településeket, amelyeken a helyi vízbázis vízkezelésének megoldásával sem tudják az előírásoknak megfelelő vízminőséget biztosítani. 8. A konkrét vízfelhasználáshoz szükséges vízminőségű vízzel történő ellátás megoldására kell törekedni (az iparivíz igényt lehetőleg nem ivóvíz minőségű vízzel kell kielégíteni). Szennyvízelvezetés, -kezelés fejlesztésére vonatkozó intézkedések és irányelvek: 1. A még közcsatorna hálózattal nem rendelkező települések beépítésre szánt területén a közcsatornázási és szennyvíz-kezelési lehetőségeinek megoldását elő kell készíteni, legalább a vízjogi létesítési engedély beszerzése szükséges (még ha a gazdasági realitás alapján a megvalósításra csak nagyobb távlatban kerülhet is sor). 2. Az 500 fő alatti településeknél (ahol a szennyvíz közcsatornás összegyűjtése és tisztító telepen történő kezelésének megoldása csak nagyobb távlatban várható), az egyéni kezdeményezésű helyi, szakszerű szennyvízpótló berendezések, megfelelő befogadó esetén az egyedi kisberendezések alkalmazását – ha azt az illetékes hatóságok is engedélyezik – támogatni kell. Ha környezetvédelmi, egészségvédelmi, vízvédelmi, topográfiai okokból helyi megoldás nem alkalmazható, akkor zárt gyűjtőmedencék létesítését kell előírni, amelyeknek vízzáróságát ellenőrizni kell. Zárt gyűjtőmedence csak ott létesíthető, ahol annak szükséges ürítése mindenkor (ürítési gyakorisági igény figyelembe vételével) biztonsággal megoldható. 3. A külterületeken, illetve a beépítésre nem szánt területeken keletkező szennyvizek gyűjtéséről és kezeléséről a települések helyi rendelete szerint gondoskodni kell. 4. A tisztítási technológiák meghatározásánál figyelembe kell venni a befogadóra vonatkozó előírásokat is.

5. A létesítendő tisztítótelepek technológiáját, műszaki megvalósítását úgy kell megválasztani, hogy annak védőtávolság igénye nem érinthet olyan távlati fejlesztésre szánt területet sem, amelyet a tisztítótelep védőtávolságán belül nem szabad elhelyezni. 6. A települések szennyvíztisztító telepére csak olyan kommunális és ipari előkezelt szennyvíz vezethető, amely a szennyvíziszap utóhasznosítási lehetőségét nem akadályozza meg. 4. Felszíni vizek, csapadékvíz elvezetésre vonatkozó tervezési irányelvek 1. A települések településrendezési tervében rögzített távlati területhasznosítás figyelembe vételével, a településrendezési terv készíttetésével párhuzamosan el kell készíttetni a település vízgyűjtőkre kitekintő csapadékvíz elvezetési – legalább tanulmány – tervét, annak a településrendezési tervbe történő visszacsatolásával. A tanulmánytervben le kell határolni a zárt csapadékvíz elvezetésű és a nyílt árkos vízelvezetésű területeket. Meg kell határozni az adott településen túlnyúló vízgyűjtők várható távlati terhelését. 2. A vízgyűjtők vízminőség-védelme érdekében az élővízbe vezetés előtt hordalékfogó műtárgyak elhelyezését elő kell írni. 3. A vízgyűjtő rendszert, az ahhoz tartozó állandó, vagy időszakos vízfolyásokat, patakokat, árkokat, vízmosásokat, tavakat, stb. vízgazdálkodási területnek kell tekinteni, annak medrét változtatni, vagy bármilyen tevékenységgel érinteni csak vízjogi engedély alapján lehet. 4. A vizek partján, annak meder-karbantartására szabad sávot kell biztosítani a kezelője számára. Nagyobb folyók, a Duna és a Ráckevei Duna-ág mentén 10 m, állami kezelésű folyók, patakok, stb. partján min 6 m, önkormányzati, társulási kezelésű vízfolyások, árkok, stb. mentén min 3 mes sávot kell szabadon hagyni. 5. Az energiaközműveket érintő szabályozási, illetve tervezési irányelvek 1. Az energiatermelő és szállító hálózatok, létesítmények telepítési lehetőségének szabályozásánál a tájképvédelmi, arculatformálási igényeket illetve egyéb védett övezetek igényeit is figyelembe kell venni. 2. Tervezett alaphálózati, országos, illetve nemzetközi hálózati rendszerhez tartozó, villamosenergia átviteli hálózatok, szénhidrogén (földgáz, olaj és termék) szállítóvezetékek elhelyezési-fektetési módjának (földalatti, föld feletti) szabályozása és biztonsági övezete helyigényének biztosítása szükséges. 3. Tervezett térségi jelentőségű gerinchálózathoz tartozó villamosenergia hálózatok, földgáz hálózatok elhelyezési-fektetési módjának (földalatti, föld feletti) szabályozása és biztonsági övezete helyigényének biztosítása szükséges. 4. Az 50 MW feletti energiatermelő és átalakító létesítmények, s azok alaphálózati csatlakozásainak a helyét ki kell jelölni. 5. Az 50 MW alatti, térségi jelentőségű energiatermelő és átalakító létesítmények, s azok alaphálózati csatlakozásainak a helyét ki kell jelölni. 6. A megújuló energiahordozók (nap-, szél-, geoenergia, termálvíz és biomassza) előfordulási lehetőségének bemutatásával annak javasolt hasznosításának meghatározása szükséges, lehetőleg a településszerkezeti tervben történő területi lehatárolással, a továbbvezetés biztosításával (nemzetközi megállapodások teljesítése érdekében).

318


2012. évi 3. szám

6. Az elektronikus hírközlési hálózatokat, létesítményeket érintő szabályozási irányelvek 1. Az elektronikus hírközlési (távközlési és műsorelosztási) hálózatok, létesítmények telepítési lehetőségének szabályozása szükséges a tájképvédelmi, arculatformálási igények valamint egyéb védett övezetek igényeinek figyelembe vételével. 2. Az elektronikus hírközlési hálózatok és létesítmények elhelyezési-fektetési módjának (földalatti, föld feletti) szabályozása és védőövezete helyigényének biztosítása szükséges. 3. A vezeték nélküli elektronikus hírközlési szolgáltatáshoz szükséges létesítmények elhelyezése nem ronthatja a település arculatát, a tájkép védelme és a társadalmi környezet kedvezőbb fogadókészsége érdekében törekedni kell arra, hogy az elhelyezésre kerülő antennák: - lehetőleg ne önálló tartószerkezettel épüljenek, - lehetőleg épület, építmény (torony, kémény, stb.) tetejére kerüljön elhelyezésre, minél kisebb láthatósággal, - különböző szolgáltatók létesítményei közös antennára kerüljenek felszerelésre, - a már meglevő létesítmény közelébe újabb létesítményt elhelyezni szándékozó szolgáltató az antennáját a meglevő szolgáltató tartószerkezetére szerelje - tekintettel a 3G-s rendszer legkedvezőbb 5-600 m-es raszterrel igényelt elhelyezhetőségére, amennyiben a raszteren belül újabb szolgáltató jelentkezne, akkor csak a már ott működő szolgáltatóval közös helyre való telepítés támogatható, - lehetőleg a lakóterületi övezeteket kerülje ki, - a természetvédelmi és egyéb védettségű területeket tartsa tiszteletben, - városrendezési szempontból kedvezőbb, ha a telepítési hely bérelt, és nem tulajdonba vett telekre történik, - műemlék épületen, építményen csak a műemlékek vonatkozásában illetékes államigazgatási szerv támogatása esetén helyezhető el. 7. A környezet védelmével kapcsolatos megyei irányelvek és ajánlások 1. A településrendezési tervekben a még be nem épített területeket javasolt beépítésre nem szánt területfelhasználási egységekként szabályozni. 2. Az építésügyi előírások megfogalmazásakor a nagy környezeti érzékenységű területeken a területek beépítésének megakadályozása és a környezetszennyezés mérséklése érdekében az eddigieknél körültekintőbb szabályozás szükséges. 3. A védendő lakó- és természeti környezetet zavaró létesítményeknél szükség esetén a tevékenység felfüggesztésével gondoskodni kell arról, hogy a megyei területrendezési tervben meghatározott térségi területfelhasználás, infrastruktúra hálózat, az övezeti szabályozás maradéktalanul szolgálhassa az ember és az élővilág egészséges életterének megőrzését, védelmét. Levegővédelem 4. A környezeti levegő jelenleg jellemzően jó minőségét védeni kell. A jogszabályi előírásokra támaszkodva biztosítani kell, hogy a védendő lakó- és természeti környezetet zavaró új, ténylegesen illetve potenciálisan légszennyező források létesítésére ne kerüljön sor. 5. A szennyező gazdasági tevékenységeknél az „elérhető legjobb technika” bevezetését el kell érni. Az ipari létesítmények, depóniák, bányák, mezőgazdaság poremisszióját – a reális lehetőségeken belül – csökkenteni kell. Az ipari, növénytermesztési és állattenyésztési szagemissziókat mérsékelni kell. 6. A szennyezett levegőjű települések és térségek légállapotát oly mértékben kell javítani, hogy az –

minden légszennyező anyag tekintetében – a területre vonatkozó határértékek alá kerüljön. 7. A légállapotra vonatkozó térségi jellemzők és tendenciák megállapíthatósága érdekében térségi immissziós monitoring-hálózat kiépítésére van szükség. Talaj- és földvédelem 8. A felszín alatti vizek minőségvédelme szempontjából kiemelten érzékeny és érzékeny meghatározású települések területén a tényleges és potenciális talajszennyező forrásokat föl kell számolni. A talajt mentesíteni kell az oda szakszerűtlenül és ellenőrizetlenül kerülő szennyezőanyagoktól. 9. A termőföld minőségének védelme és termékenységének megőrzése, ill. javítása érdekében a szükséges talajvédelmi és vízgazdálkodási eljárásokat és létesítményeket meg kell valósítani. 10. A mezőgazdasági területek agro-ökopotenciáljának megőrzése és növelése érdekében - a területre legalkalmasabb művelési ágat kell választani - csak a legszükségesebb vegyszerfelhasználást kell végezni - erózió és defláció elleni védekezést meg kell valósítani. 11. Felhagyott külszíni bányák rekultivációjának elvégzését el kell érni, ezen felül pedig elő kell segíteni azok tájrehabilitációs újrahasznosítását. 12. A deflációnak kitett területek csökkentése érdekében a települések rendezési terveiben kiemelt figyelmet kell fordítani a mezőgazdasági utak menti fásításra, illetve az egykori fasorok, mezővédő erdősávok felújításának lehetőségére. 13. A deflációnak vagy eróziónak kitett területeken kiemelt figyelmet kell fordítani az erdősítésre vagy legalább a talajborítottságot biztosító cserje-, gyepszintű növényzet megtartására, telepítésére. 14. Az eróziónak kitett és mezőgazdaságilag művelt területeken a művelést a szintvonalakkal párhuzamosan (lejtésirányra merőlegesen) kell végezni, vagy teraszozni kell. 15. A földhasználó erózióval veszélyeztetett területen a víz- és szélerózió megakadályozása érdekében köteles szántó művelési ágú földrészleten a talajfedettséget szolgáló növényeket termeszteni és olyan művelési módot alkalmazni, amely a talaj szerkezetességének megóvásával, a talajtömörödés megakadályozásával, megszüntetésével elősegíti a csapadékvizek talajba jutását. 16. A csúszásveszélyes területeket – geotechnikai és talajmechanikai szakvélemény alapján – le kell határolni, a településrendezési tervekben azokat pontosítani kell, és az azokra vonatkozó korlátozásokat a helyi építési szabályozásban ki kell dolgozni. 17. A csúszásveszélyes területeken kiemelt figyelmet kell fordítani a növényzettel való borítottság megőrzésére, annak növelésére, illetve a csúszásveszély fokozódását előidéző tevékenységek megakadályozására. 18. Kiemelt figyelmet kell fordítani a „barnamezős” beruházások kármentesítésére és a felszíni bányák, földkitermelő helyek talajvédelmi célú szabályozására. Vízvédelem, vízgazdálkodás 19. A folyékony települési hulladékok korszerű, környezetkímélő kezelését az adottságoktól függően differenciáltan kell megoldani. A szennyvízcsatorna-hálózattal racionálisan elérhető településrészeken keletkező szennyvizek ártalmatlanítását – a környezetvédelmi és gazdaságossági


320

2012. évi 3. szám

érdekek összehangolásával – térségi szennyvíztisztító telepeken kell végezni. 20. A szennyvíztisztítási technológiáknál törekedni kell a szennyvíz minél teljesebb körű megtisztítására (mechanikai, kémiai és biológiai tisztítás). 21. A szennyvízcsatorna-hálózattal racionálisan nem elérhető településrészeken keletkező szennyvizek ártalmatlanítása egyedi szennyvíz-elhelyezési megoldással történhet. Ilyenek: az egyedi szennyvíz-elhelyezési kislétesítmény, egyedi szennyvíztisztító kisberendezés, egyedi zárt szennyvíztároló. 22. A helyi egyedi szennyvíz-kezelés tiltása esetén, a racionálisan nem csatornázható területeken, a szennyvíz zárt rendszerű gyűjtését kell előírni, és a gyűjtőmedencék vízzáróságát fokozott körültekintéssel kell ellenőrizni. Zárt tározó csak ott létesíthető, ahol annak szükséges ürítése mindenkor (az ürítési gyakorisági igény figyelembe vételével) biztonsággal megoldható. 23. A közcsatorna hálózattal még nem rendelkező települések csatornázásának és szennyvizei kezelésének megoldására legalább a vízjogi létesítési engedély beszerzése szükséges, a gazdasági támogatás elnyeréséhez szükséges pályázati feltételek teljesíthetősége érdekében. 24. A szennyvizek kezelése és ártalommentes elhelyezése érdekében a gyűjtött szennyvíz ártalmatlanítására a szennyvíztisztítókon előkezelő-fogadó műveket szükséges kialakítani. 25. A közcsatorna hálózattal rendelkező települések már beépített vagy beépítésre szánt területein keletkező szennyvizeket a közcsatorna hálózatba kell vezetni és szennyvíztisztító telepen megtisztítani. 26. A kommunális szennyvíztisztítókon keletkező szennyvíziszapnak – a jogszabályi előírások figyelembe vétele mellett történő – szakszerű hasznosítása távlatban is támogatható környezetvédelmi irányelv. 27. A kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi övezettel érintett települések az övezet, valamint a hidrogeológiai védőidom, tartalék vízbázis határait – a természeti körülmények tényleges ismerete alapján és az illetékes vízügyi hatósággal egyetértésben – településrendezési terveikben pontosíthatják. 28. A települések rendezési terveinek és helyi építési szabályzatának a felszín alatti vizek, üzemelő és tartalék ivóvízbázisok, gyógyforrások védelme érdekében a potenciálisan vízszennyező építmények kialakításának korlátozására vonatkozó szabályokat is tartalmaznia kell. 29. A hidrogeológiai védőidomok kijelölését és jogi rendezését el kell végezni. 30. A határértékeket meghaladó szennyezettségű ivóvizek szennyezettségét határérték alá kell csökkenteni, vagy más vízkivételről kell gondoskodni. 31. A megye teljes területén –, de különösen a nitrátérzékeny területeken – fontos a környezetkímélő gazdálkodás ösztönzése. 32. A települések rendezési terveit és helyi építési szabályzatát a vízgyűjtő-gazdálkodási tervekkel összhangban kell elkészíteni. 33. A vízfolyások, vízfelületek – ökológiai szempontú – rehabilitációját el kell végezni. 34. A települések belvíz-elvezető rendszerét ki kell építeni, és folyamatos jó karbantartásáról gondoskodni kell.

35. A rendszeresen belvízjárta területeket – vízügyi tanulmányok alapján – le kell határolni, a településrendezési tervekben azokat pontosítani kell, és az azokra vonatkozó korlátozásokat a helyi építési szabályozásban ki kell dolgozni. 36. A települések csapadékvíz-elvezetési terveiben a nem szennyezett csapadékvíz azonnali elvezetése helyett törekedni kell annak összegyűjtéséről és a vízhiányos területeken való fölhasználhatóságáról. 37. Az elválasztott rendszerű közműhálózatnál csapadékot szennyvízcsatornába vezetni tilos. Zaj- és rezgés elleni védelem 38. A nagy forgalmú országos főutak tervezett nyomvonalain várható közúti forgalom zaj- és rezgésterhelése sem az épített, sem a természeti környezetet nem zavarhatja. A kialakult területhasználatból eredő környezeti konfliktusok – zaj- és rezgésterhelés, légszennyezés – megoldása ágazati, megyei és települési szinten összehangolt és támogatott intézkedési tervek alapján lehetséges. 39. A beépített vagy beépítésre szánt területek és a meglévő vagy tervezett országos főutak közötti területsávon a közlekedésből eredő zajok (és légszennyezés) csökkentésére védő-zöldsávot szükséges telepíteni. Ugyanez vonatkozik az egymással szemben konfliktust okozó területfelhasználások közé is. 40. A korszerűsítendő vasúti vonalak mentén legalább passzív akusztikai védelemmel kell megakadályozni a zajok-rezgések védendő környezetbe jutását. 41. A zajhelyzetre vonatkozó térségi jellemzők és tendenciák megállapíthatósága érdekében térségi immissziós monitoring-hálózat kiépítésére van szükség.

Hulladékgazdálkodás 42. Az Országos és a Pest megyei Hulladékgazdálkodási Terv tartalmához illeszkedően a hulladékgazdálkodási rendszerek sikeressége érdekében szükséges intézkedéseket meg kell tenni. 43. Az irányelveknek megfelelően azokat a fejlesztéseket, intézkedéseket kell preferálni, amelyek - elősegítik a keletkező hulladékok mennyiségének csökkenését, - a szelektív hulladékgyűjtés és kezelés rendszerének általánossá válását szolgálják, - a szelektíven gyűjtött és/vagy válogatott hulladékok minél hatékonyabb újrahasznosítását teszik lehetővé, - egyúttal megoldják a felhagyott lerakók rekultivációját is. 44. A bezárt vagy bezárandó hulladéklerakók rekultivációjának mielőbbi elvégzését el kell érni. 45. A meglévő hulladéklerakó telepek mellett, vagy azok bővítéseként a korszerű hulladékgazdálkodáshoz szükséges egyéb hulladékkezelő létesítmények (pl. hulladékválogató, átrakó, -tömörítő, komposztáló, inert hulladék feldolgozó létesítmények, lakossági hulladékudvar, hulladékgyűjtő szigetek, stb.) telepítése, ill. működtetése is szükséges. 46. A térségi hulladéklerakókat, illetve hulladékgyűjtő rendszereket fokozatosan föl kell készíteni a szelektív hulladékgyűjtésre, -kezelésre és újrahasznosításra. 47. Törekedni kell a szelektív hulladékgyűjtés minél szelektívebbé tételére, és annak lakossági elfogadtatására.

322


2012. évi 3. szám

48. A hulladék ártalmatlanítása csak érvényes hulladékkezelési engedéllyel rendelkező lerakón történhet. 49. A lakosságnál keletkező, különleges bánásmódot igénylő hulladékok szelektív gyűjtésére, kezelésére a megye nagyobb lélekszámú településein, illetve a térségi hulladéklerakókhoz kapcsolódva, hulladékudvarok létesítése szükséges. Ezen kívül preferálni kell a „házhoz menő szelektív hulladékgyűjtési rendszereket”. 50. Az állattartó telepek létesítését és üzemeltetését szigorúan szabályozni és ellenőrizni kell. 51. Az állati hulladékok begyűjtésének és kezelésének szakszerű és jogszerű rendszerét ki kell alakítani. 52. Dögkutat, dögteret üzemeltetni tilos.

III. A megyei övezetekre vonatkozó irányelvek és ajánlások A módosítás során törlésre javasolt, illetve átnevezendő térségi övezetek1, valamint bevezetésre javasolt új egyedi övezetek: A megszűnő vagy átnevezésre kerülő övezet hatályos megyei TrT szerinti elnevezése: Kiemelten fontos érzékeny természeti terület övezete Védett természeti terület övezete Védett természeti terület védőövezete Természeti terület övezete Ökológiai (zöld) folyosó övezete Térségi tájrehabilitációt igénylő terület övezete Térségi hulladéklerakóhely kijelöléséhez vizsgálat alá vonható terület övezete Csúszásveszélyes terület övezete Honvédelmi és katasztrófavédelmi terület övezete ----Kertgazdasági jellegű (volt zártkerti, szőlő, gyümölcsös) terület övezete

Helyébe lépő övezet (OTrT szerinti megnevezéssel), ill. új megyei övezetek: -Országos ökológiai hálózat övezetei: magterület-, ökológiai folyosó-, pufferterület övezetei Térségi komplex tájrehabilitációt igénylő terület övezete -Földtani veszélyforrás terület övezete Kiemelt fontosságú meglevő honvédelmi terület, honvédelmi terület övezete Ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület övezete Szélerőmű elhelyezéséhez vizsgálat alá vonható terület övezete Erdőtelepítésre másodlagosan alkalmas terület övezete Mezőgazdasági művelésre másodlagosan alkalmas terület övezete --

A hatályban lévő megyei területrendezési tervben rögzített és a terv módosítása során továbbra is hatályban maradó előírások álló betűvel, a módosítás során életbe lépő új tartalmi elemek dőlt betűvel szedettek. Fentiek, valamint a kötelező tartalmi követelmények és az OTrT figyelembe vételével Pest Megye Területrendezési Terve az alábbi övezetekre fogalmaz meg irányelveket és ajánlásokat: Magterület Ökológiai folyosó Pufferterület Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület Mezőgazdasági művelésre másodlagosan alkalmas terület Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület Erdőtelepítésre alkalmas terület Erdőtelepítésre másodlagosan alkalmas terület Térségi komplex tájrehabilitációt igénylő terület Országos jelentőségű tájképvédelmi terület Térségi jelentőségű tájképvédelmi terület Világörökség várományos terület Történeti települési terület Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőségvédelmi terület

323262 1

Az eredeti 21/2006 (IX.8) PM sz. rendelet szerint; az elnevezésükben változó övezetek listája az OTrT szerint


324

2012. évi 3. szám

Felszíni vizek vízminőségvédelmi vízgyűjtő területe Ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület Rendszeresen belvízjárta terület Nagyvízi meder területe Földtani veszélyforrás területe Széleróziónak kitett terület Kiemelt fontosságú meglévő honvédelmi terület Honvédelmi terület Szélerőmű elhelyezéséhez vizsgálat alá vonható terület 1. A „magterület”, az „ökológiai folyosó” és a „puffer terület” övezete Az országos ökológiai hálózat övezeteire vonatkozó általános irányelveknek megfelelően az ökológiai hálózat övezeteiben tájidegen műtárgyak, tájképileg zavaró létesítmények nem helyezhetők el, és a táj jellegét kedvezőtlenül megváltoztató domborzati beavatkozás, valamint a természetvédelem céljaival ellentétes fásítás nem végezhető. Magasépítmények2 elhelyezése kerülendő, illetve csak látványterv alapján, a természetvédelmi hatóság hozzájárulásával engedélyezhető. Az ökológiai hálózat mezőgazdasági művelés alatt álló területein csak környezetkímélő extenzív gazdálkodás folytatható. Az övezetek területén művelési ág-változtatás – művelés alóli kivonás és a művelés alól kivett terület újrahasznosítása – csak a természetvédelmi hatóság engedélyével lehetséges. a) a magterület övezetére vonatkozó ajánlások 1. Az övezet által érintett települések szabályozási tervében az előírásokat a magterületen egységesen szükséges megállapítani. Kerülendő távközlési, energetikai, vagy más célú magasépítmény, potenciálisan környezetszennyező létesítmény – így különösen hulladéklerakó, szennyvíziszaptározó, hígtrágya-tározó – létesítése. A meglévő, potenciálisan szennyező létesítmények, üzemelő külszíni bányák működése csak a természetvédelmi szempontoknak alárendelten, a természeti és táji értékek sérelme nélkül történhet. Magterületen új építmény létesítése kizárólag a természetvédelmi célokkal összhangban, a természeti és tájképi értékek veszélyeztetése nélkül javasolható. 2. Azokon a településeken, ahol a település belterülete is védett, ill. a belterületet védett külterület veszi körül, a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény szerint a védett természeti terület a természetvédelmi hatóság engedélyével beépítésre szánt területté minősíthető. A kijelölés feltételeként célszerű előirányozni, hogy az a jelenlegi belterülethez kapcsolódva, annak legfeljebb 20 %-át teheti ki, erdő vagy más természetes, ill. természetközeli élőhely igénybevétele nélkül. Ezen irányelvek érvényesítése érdekében a magterület övezete tekintetében – az OTrT által meghatározott országos ökológiai hálózat övezetre, valamint a magterület megyei övezetre vonatkozó övezeti szabályok mellett – a következő ajánlásoknak is érvényt kell szerezni: a kialakult tájhasználat csak a természetközeli állapothoz való közelítés érdekében változtatható meg, művelési ág-változtatás csak extenzívebb (természetszerű) irányba javasolható; a tájkép- és látványvédelem (kilátás, rálátás) szempontjait mind a településrendezési és építészeti tervezés, mind pedig az egyes építmények megvalósítása során érvényesíteni kell; közlekedési építmények a tájba illesztve, a terepi adottságokhoz alkalmazkodva helyezhetők el; a beépítésre szánt területek növelése és fejlesztése a tájkarakter erősítésével, a történeti tájszerkezet és a tájképi adottságok megőrzésével, történhet; egyéb új építmény a természetvédelmi kezelés és bemutatás céljából, valamint szimbolikus építményként (emlékmű, kegyhely, stb.) helyezhető el;

324262 2

Magasépítmények alatt értjük a továbbiakban a 10 m-t meghaladó építménymagasságú építményeket

minden új építmény elhelyezése tájba illesztve, a helyi építészeti hagyományoknak megfelelően történhet; magasépítmény – kilátó rendeltetésű építmény kivételével – nem létesíthető, csarnok jellegű épület, reklámcélú építmény elhelyezése nem javasolható; erdőtelepítés, erdőfelújítás, fásítás kizárólag őshonos fafajokkal végezhető; gyepfeltörés, szántás, ültetvénytelepítés, energetikai célú növénytelepítés, intenzív agrotechnika folytatása az övezetben nem javasolható. b) az ökológiai folyosó övezetére vonatkozó ajánlások 1. Ökológiai folyosó területén csak természet- és környezetkímélő területfelhasználás, ill. tevékenység fenntartása javasolható. Az övezet területén fontos a meglévő természetszerű művelési ágak (erdő, gyep, nádas, stb.) megtartása, művelési ág-váltás csak abban az esetben javasolható, ha az a termőhelyi viszonyokhoz igazodva, a természetközeli gazdálkodás irányába (intenzív gazdálkodási módból az extenzív irányba) történik. 2. Minden építéssel járó műszaki beavatkozás (pl. műszaki infrastruktúrahálózat és építményeinek elhelyezése, fejlesztése), vagy bármilyen környezetterhelő tevékenység megvalósítása, folytatása csak a természetvédelmi hatóság hozzájárulásával, a természetvédelmi szempontok sérelme nélkül lehetséges. Ezen irányelvek érvényesítése érdekében az ökológiai folyosó övezet területén – az OTrT által meghatározott országos ökológiai hálózat övezetre, valamint az ökológiai folyosó megyei övezetre vonatkozó övezeti előírások mellett – a következő ajánlásoknak is érvényt kell szerezni: a természetvédelmi hatóság hozzájárulása nélkül a területhasználati, környezeti és funkcionális változtatások nem hajthatók végre; a településrendezési tervek készítése során az ökológiai folyosók folytonosságát és folyamatossá tételét ökológiai vizsgálatokra alapozva kell tervezni és biztosítani; a látványvédelem (kilátás, rálátás) szempontjait mind a településrendezési és építészeti tervezés, mind pedig az egyes építmények megvalósítása során kiemelten kell érvényesíteni; a kialakult tájhasználat csak a természeti értékek sérelme nélkül változtatható meg, a meglévő természetszerű művelési ágak (gyep, nádas, erdő, mocsár) megtartandók, művelési ág váltása csak intenzívebb művelésűből a természetszerű irányában javasolható; a beépítésre szánt területek növelése és fejlesztése az ökológiai folyosó funkció biztosítása mellett a történeti tájszerkezet, a tájképi adottságok megőrzésével, a tájkarakter erősítésével, a helyi építészeti hagyományok figyelembevételével történhet; szántó művelési ágú területen új beépítés nem helyezhető el, kertgazdasági övezetbe sorolt területen a 2000 m2-nél kisebb telek nem építhető be; közlekedési építmények abban az esetben és olyan módon helyezhetők el, ha a magterület, a természetes és természetközeli élőhelyek fenntartása, valamint az ökológiai kapcsolatok működése biztosítható; közlekedési építmények tájba illesztve, a terepi adottságokhoz alkalmazkodva helyezhetők el, új építmény elhelyezése, műszaki infrastruktúra telepítése csak tájba illesztve, a természetvédelmi hatóság és kezelő hozzájárulása alapján történhet; magasépítmény – kizárólag kilátó rendeltetésű építmény, víztorony kivételével – nem létesíthető, csarnok jellegű épület, reklámcélú építmény elhelyezése nem javasolható; a területen környezetszennyező tevékenység nem folytatható, csak természetes és környezetkímélő tájfenntartó módszerek és gazdálkodás alkalmazható; energetikai célú növénytelepítés nem javasolható. c) a pufferterület övezetére vonatkozó ajánlások 1. Az országos ökológiai hálózaton belül meghatározott pufferterületek fő funkciója a magterület és az ökológiai folyosó védőövezeteinek biztosítása, valamint a tájképvédelmi szempontok érvényesítése. Magterület és ökológiai folyosó kijelölt védőövezetében az azt veszélyeztető vagy


326

2012. évi 3. szám

zavaró tevékenység nem, vagy csak a természetvédelmi hatóság előírásainak megfelelően folytatható. 2. Az övezetben a területet szennyező vagy veszélyeztető létesítmény nem helyezhető el. Az övezetbe tartozó területeken a meglévő és nyilvántartott ásványvagyon területeivel összhangban kell meghozni és érvényesíteni a térségi szabályozás bányaművelésre vonatkozó előírásait. Az övezethez tartozó természeti területen beépítésre szánt terület csak a gazdálkodással összefüggésben, a szennyvíz- és hulladékkezelés megfelelő infrastrukturális feltételeinek biztosítása esetén jelölhető ki, és minden építéssel járó tevékenység folytatásához a természetvédelmi hatóság hozzájárulása szükséges. Az övezetben csak extenzív természetközeli, természet- és környezetkímélő gazdálkodási módszereket célszerű alkalmazni. A kialakult tájhasználatot megváltoztatni csak a természetes állapothoz közelítés érdekében szabad. Ezen irányelvek érvényesítése érdekében a pufferterület övezete tekintetében – az OTrT által meghatározott országos ökológiai hálózat övezetre, valamint a pufferterület megyei övezetre vonatkozó övezeti előírások mellett – a következő ajánlásoknak is érvényt kell szerezni: kiemelten kell érvényesíteni a látvány- és tájképvédelem (kilátás, rálátás) szempontjait mind a településrendezési és építészeti tervezés, mind pedig az egyes építmények megvalósítása során; művelési ág váltásához, termőföld más célú hasznosításához és a művelés alól kivett terület újrahasznosításához a természetvédelmi hatóság hozzájárulása szükséges; energetikai célú növénytelepítés nem javasolható; kertgazdasági övezetbe sorolt területeken 1500 m2-nél kisebb telkek nem építhetők be; új külszíni bányatelek nem állapítható meg; közlekedési építmények, új villamosenergia-ellátási, táv- és hírközlő vezetékek, egyéb közművezetékek, építmények tájba illesztve, a természetvédelmi hatóság által meghatározott feltételekkel létesíthetők; csarnok jellegű épület, reklámcélú hirdető építmény elhelyezése nem javasolható; a területen – a magterület és az ökológiai folyosó természeti értékeit veszélyeztető – környezetszennyező tevékenység nem folytatható, új hulladéklerakó, hulladéktároló, hulladékkezelő telep – a biológiailag lebomló szerves anyagok lebontását és további felhasználásra alkalmassá tételét végző létesítmény (komposzt telep) kivételével – valamint hulladékátrakó állomás és vegyszertároló nem létesíthető; csak extenzív jellegű, természet- és környezetkímélő gazdálkodási módszerek alkalmazhatók, a kialakult tájhasználatot csak a természeti értékek sérelme nélkül szabad megváltoztatni. 2. Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete Az OTrT-ben rögzített irányelvek érvényesítése érdekében a kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete tekintetében – az OTrT-ben meghatározott kiváló termőhelyi adottságú szántóterület országos övezetre vonatkozó övezeti előírások mellett – a következő ajánlásoknak is érvényt kell szerezni: 1. Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület belterületbe vonása csak a jelenlegi belterülethez kapcsolódva, beépítésre szánt területté minősítése elsősorban mezőgazdasági termeléssel, feldolgozással, szolgáltatással és kereskedelemmel összefüggő céllal – kivételesen egyéb céllal – javasolható. 2. Az övezetben javasolt elősegíteni az agrár-térszerkezetet előnyösen formáló mozaikos védő erdősávok, fasorok telepítését, egyben biztosítani a meglévő mezsgyék, erdősávok védelmét. 3. Kiváló termőhelyi adottságú területeken támogatandó a talaj fizikai, kémiai és biológiai degradációjának megakadályozása.

4. Az övezethez tartozó területeket a településrendezési tervekben mezőgazdasági területfelhasználásba, ezen belül általános övezetbe (Má) javasolt sorolni. Az általános mezőgazdasági területen a gazdasági épülettel beépíthető telek - földrészlet minimális területét legalább 10,0 ha-ban javasolt meghatározni. 5. Az övezethez tartozó területeken csak a fenntartható minőségi termelést szolgáló – a talaj fizikai, kémiai, biológiai védelmét biztosító – agrotechnikai módszerek alkalmazhatók. 6. Az övezethez tartozó területeken csak a termőhelyi adottságokat megőrző területhasználat folytatható. 7. az övezetben – az OTrT-ről és a föld védelméről szóló törvénnyel összhangban – beépítésre szánt terület kijelölése csak akkor javasolható, ha az: - mezőgazdasági birtokközpont kialakítását, vagy helyi mezőgazdasági termékek feldolgozását szolgálja, - a mezőgazdaságra épülő turizmus (agroturizmus) fejlesztése érdekében feltétlenül szükséges, - a településfejlesztés más módon nem, csak a kiváló termőhelyi adottságú termőföldek igénybevételével oldható meg. 8. Kiváló termőhelyi adottságú szántóterületeken erdősítés csak abban az esetben javasolható, ha az erdőterületi átsorolás: - a termőföldek védelmét vagy más mezőgazdálkodási érdekeket, - környezetszennyezés elhárítását, környezeti kárenyhítést; - az országos és térségi ökológiai hálózat folytonosságának kialakítását szolgálja. 9. Az övezet területén beépítésre szánt területként kell biztosítani a rendeltetésszerűen működő mezőgazdasági üzemek, majorok fejlesztési lehetőségét. 10. Az övezet területén a termőföldek védelmét és a tájkép tagolását biztosító fasorokat, védő erdősávokat, mezsgyéket meg kell őrizni. Ösztönözni kell a nagy összefüggő mezőgazdasági termőföldek fasorokkal, mezsgyékkel, védő erdősávokkal való tagolását. 11. A mezőgazdasági területeket feltáró külterületi dűlőutak, vízelvezető árkok és meliorációs létesítmények fenntartását biztosítani kell.

3. Mezőgazdasági művelésre másodlagosan alkalmas terület övezete (új övezet) (A Kgyh 1.1. melléklete) A mezőgazdasági művelésre másodlagosan alkalmas területek övezetét a kiváló termőhelyi adottságú szántó övezet kiegészítéseként javasoljuk létrehozni. Az övezet létrehozásának célja, hogy a települések földművelésre igénybe vehető területi alapjai megőrizhetők legyenek, a megye területét kevésbé érintő kiváló adottságú szántóterületeken túl is. Mivel az övezetnek még nincs előképe a hazai területrendezési gyakorlatban, erre egyedi előírások megfogalmazása szükséges. Szabályozási logikája nyilvánvalóan a kiváló termőhelyi adottságú szántóterületéhez hasonló, de indokolt annál valamivel enyhébb előírások alkalmazása. 1.

Szükséges az övezet területét elsősorban a be nem épített területhasználatra és elsősorban a mezőgazdálkodásra fenntartani. Az ettől való eltérés kivételes esetben, az övezet igénybevételének település- és tanulmánytervi igazolása alapján tehető lehetővé.

328


2012. évi 3. szám

2. Amennyiben az övezet területét a művelés alóli kivonással járó településrendezési művelet (övezeti átsorolás) érintené, javasolt a fejlesztés egyéb reális alternatíváit kidolgozó területrendezési döntés-előkészítő tanulmányterv elkészítése és hatásvizsgálat (esetleg környezeti vizsgálat) vagy területrendezési hatósági eljárás lefolytatása. Az átsorolás abban az esetben lehetséges, amennyiben a tanulmány és a (hatás)vizsgálat bizonyítja, hogy más, az érintett övezeten kívüli, fejlesztésre alkalmasabb terület nincs a településen. 3. Ezen irányelvek érvényesítése érdekében az övezet területe településrendezési tervben mezőgazdasági területbe, ezen belül az OTÉK szerinti általános övezetbe (Má) sorolandó, kivéve, ha történetileg kialakult művelési módja (ültetvény, kert) a kertes besorolást teszi szükségessé. Más, beépítésre szánt, illetve nem szánt övezet csak kivételes esetben jelölhető ki, amennyiben tanulmány vagy hatásvizsgálat bizonyítja, hogy egyéb lehetőség az eltérő övezet kialakítására nem áll rendelkezésre a településen, illetve hogy az adott övezeti átsorolást feltétlenül az érintett település területén szükséges megvalósítani. 4. Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete A megye kedvező erdőterületi adottságainak védelme érdekében kerülendő a kiváló termőhelyi adottságú erdőterületeken a beépítésre szánt területek kialakítása és a külszíni bányászat is. A kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete tekintetében – az OTrT által meghatározott országos övezetre vonatkozó előírások mellett – a következő ajánlások érvényesítendők: 1. Az övezetbe tartozó területeket az illetékes erdészeti hatóság állásfoglalása alapján a tényleges kiterjedésnek megfelelően a településrendezési tervekben kell pontosítani. 2. Az övezetbe tartozó területek a településrendezési eszközökben csak erdőterület települési területfelhasználási egységbe sorolhatóak, ettől való eltérés csak területrendezési hatósági eljárás alapján engedélyezhető. 3. A kiváló termőhelyi adottságú erdőterületek az erdőtervezés során elsősorban védelmi célú elsődleges rendeltetésbe sorolandók. 5. Erdőtelepítésre (elsődlegesen) alkalmas terület övezete Az erdőtelepítésre alkalmas terület övezete tekintetében – az OTrT által meghatározott erdőtelepítésre alkalmas terület kiemelt térségi és megyei övezetre vonatkozó előírások mellett – a következő a következő ajánlások érvényesítendők: 1. Nem sorolhatók az övezetbe mezőgazdálkodási szempontból kiváló termőhelyi adottságú, illetve természetvédelmi alapon erdősítési szempontból korlátozott területek. 2. A településrendezési tervekben beépítésre szánt terület csak térségi területfelhasználási engedély alapján jelölhető ki, az övezet területe tervezett erdőterületbe sorolandó, lehetőleg meglévő erdőterülethez kapcsoltan. 3. Az erdőtelepítés megvalósulásáig az övezetben csak az erdőtelepítés lehetőségét megőrző területhasználat folytatható. 4. Erdőtelepítést az élőhelynek megfelelő, természetesen kialakult őshonos fafajokból álló erdőfoltok megőrzésével, illetve őshonos és tájba illeszthető, tehát az adott élőhelynek, társulásnak megfelelő, inváziós tulajdonságokkal nem rendelkező növényfajok alkalmazásával kell végezni. Cél a minél inkább természetközeli új erdőállományok létrehozása.

6. Erdőtelepítésre másodlagosan alkalmas terület övezete (A Kgyh 1.1. melléklete) Erdőtelepítésre másodlagosan alkalmas terület övezete az „erdőtelepítésre elsődlegesen alkalmas terület övezetét” kiegészítő övezeti kategória, amely a termőhelyi alkalmasság regionális szintű vizsgálata alapján került kijelölésre, és települési szinten pontosítandó. Az övezet létrehozásának célja, hogy a települések erdősítésre igénybe vehető területi alapjai tovább növekedjenek. Mivel az övezetnek még nincs előképe a hazai területrendezési gyakorlatban, erre egyedi előírások megfogalmazása szükséges. Szabályozási logikája nyilvánvalóan az erdőtelepítésre alkalmas területek övezetéhez hasonló, de indokolt annál valamivel enyhébb előírások alkalmazása. 1. Javasolt az övezet területét elsősorban a tervezett erdők településrendezési tervi kijelölésére fenntartani. 2. A településrendezési terv készítése során az erdősítendő területek kijelölésénél figyelembe kell venni az övezet által érintett területeket. Célszerű a településszerkezeti terven az erdősítésre másodlagosan alkalmas területet is erdőterületbe sorolni, amennyiben ez a besorolás nem ellentétes más – a településfejlesztési koncepcióban már elfogadott – településfejlesztési és rendezési cél teljesítésével. 7. Térségi komplex tájrehabilitációt igénylő terület övezete 1. A megye sajátosságainak megfelelően a tájrehabilitáció a természeti táj rehabilitációjára, kiemelten a Ráckevei/Soroksári Duna-ág és partmenti térsége rehabilitációjára irányul. 2. A Soroksári (Ráckevei) Duna komplex tájrehabilitációja során az újrahasznosítási cél olyan rekreációs célú hasznosítás, amely összeegyeztethető a vízgazdálkodás és a környezetvédelem (kiemelten a vízminőségvédelem) követelményeivel. 3. Folyómeder és közvetlen környezete területét (legalább 10 méter széles sávban) vízgazdálkodási területként kell szabályozni. A meder határától számított 50 méteren belül beépítésre szánt övezet, illetve építési hely kijelölése az árvédelmi és a természetvédelmi szempontok fokozott figyelembevételével, a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság előzetes egyetértésével lehetséges. 8. Országos és térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezete 1. A tájképvédelmi területi övezetek tekintetében – az OTrT által meghatározott országos övezetre, valamint a megyei övezetre vonatkozó előírások mellett – a következő ajánlásoknak is érvényt kell szerezni: beépítésre szánt területek csak szigorú feltételekkel, a tájképvédelmi szempontok érvényesítésével jelölhetők ki; csak a meglévő beépített területhez kapcsolódva, valamint külterületen a megyei területrendezési terv elfogadását megelőzően művelés alól kivett területen javasolható új beépítésre szánt terület kijelölése. a települések beépítésre szánt területe csak a történelmi településszerkezethez igazodva, az utcahálózat szerves folytatásaként növelhető; a művelési ág váltása, illetve a más célú hasznosítás csak az adottságoknak megfelelő termelési szerkezet, tájhasználat kialakítása, illetve a tájkarakter erősítése, valamint közmű és közút építése érdekében az illetékes természetvédelmi hatóság hozzájárulásával lehetséges; a látványvédelem (kilátás, rálátás) szempontjait mind a településrendezési és építészeti tervezés, mind pedig az egyes építmények megvalósítása során kiemelten kell érvényesíteni;

330


2012. évi 3. szám

országos jelentőségű védett természeti területen a kertgazdasági terület övezetbe sorolt területeken a 2000 m2-nél kisebb telek nem építhető be, szántóművelési ágú területen építmény nem helyezhető el; új épület vagy építmény elhelyezése tájba illesztve, a történeti tájszerkezet, a tájképi adottságok megőrzésével, a tájkarakter erősítésével, a helyi építészeti hagyományok figyelembevételével történhet; új üzemanyagtöltő állomás, hulladéklerakó, hulladéktároló telep, valamint hulladékártalmatlanító – a biológiailag lebomló szerves anyagok további felhasználásra alkalmassá tételét végző telepek (komposztüzemek), továbbá hulladékátrakó állomás kivételével – nem létesíthető; a közmű, az elektronikus hírközlési nyomvonalas hálózatok és járulékos műtárgyaik kiépítésénél, illetve a meglévő hálózatok korszerűsítésénél a tájkép védelme és az esztétikai követelmények érvényesítése céljából – a műszaki lehetőségek és a védett értékek védelmi szempontjainak mérlegelésével – terepszint alatti elhelyezést kell biztosítani; csarnok jellegű épület és reklámcélú hirdető építmény elhelyezése nem javasolható, a település helyi rendeletében rendelkezni kell a meglévő tájékoztató táblák, köztárgyak, a tájképet zavaró hirdető-berendezések lebontásáról, újak elhelyezésének feltételeiről. 2. Erdőterületen csak az erdőgazdálkodást, vadgazdálkodást, turizmust, kutatás-oktatást szolgáló épületek helyezhetők el, a természeti értékek sérelme nélkül. 3. Az övezet mezőgazdasági területein törekedni kell a művelési ágak kialakult arányainak megtartására, a hagyományos tájkarakter megőrzésére, a tájhagyományt képező művelési ágak és módok megtartására, a tájidegen hasznosítási formák kizárására. 4. A művelési ág megváltoztatása, ill. más célú területhasználat csak az adottságoknak megfelelő tájhasználat kialakítása, ill. a tájkarakter erősítése, természetes állapot visszaállítása, valamint közmű és közút építése érdekében javasolható. 5. Az övezeten belül a településrendezési tervekben kell lehatárolni a kertes mezőgazdasági területeket, ezeken a területeken (volt zártkertek) tájba illeszkedő, hagyományos építészeti megoldásokkal gyümölcs- és szőlőtermesztést, feldolgozást szolgáló épületek helyezhetők el. Telekrendezés során legkisebb teleknagyságként min. 1500 m2 ajánlott, új telekalakításkor kívánatos az átlag 3000-6000 m2-es kertgazdasági telekméretek biztosítása. 6. Tájképileg érzékeny, beépítési igények által veszélyeztetett városi, városközeli területeken figyelmet kell fordítani arra, hogy a telkek tovább ne aprózódjanak, a szabályozás a nagyobb telekméretek kialakulását segítse, illetve beépítettségük ne növekedjen, a zöldfelületi fedettségük ne csökkenjen. 7. A tájban megjelenő település-sziluettet megváltoztató bel-, vagy külterületi magas építmények elhelyezését kerülni kell, a településrendezési tervekben a kialakult településképnek megfelelően meg kell határozni az épületek magassági korlátozását, toronyszerű építmények elhelyezésére az övezeten kívül kell területet kijelölni. 8. A települések beépítésre szánt területén a településkép és a tájkarakter védelme érdekében csarnok jellegű épület építése – látványtervvel igazoltan – tájba illesztve, illetve növényzettel takartan javasolható. 9. A települések beépítésre nem szánt területén a tájkarakter védelme érdekében: - terepszint alatti építmény alapterülete a telek 10%-át lehetőség szerint ne haladja meg; - a magasépítményeket a környezethez (domborzati és növényzeti adottságokhoz) illeszkedően lehet elhelyezni.

10. A településrendezési, szabályozási eszközök alkalmazásával is elő kell segíteni a hullámterek eredeti, iIIetve eredetihez közeli állapotának visszaállítását, és a védelem fokozását. 11. A kiépítendő közlekedési utakat a tájbaillesztés követelményei szerint a domborzati és ökológiai adottságokhoz igazodó közlekedési folyosóban indokolt vezetni. 12. Elő kell segíteni a megye területén működő kavicsbányák rekultivációját és az ehhez kapcsolódó tájrehabilitációs feladatok elvégzését. 13. A különböző művelési ágú területeket, mezőgazdasági táblákat elválasztó gyepűk, zöldsávok megtartása, illetve kialakítása szükséges, a mezőgazdasági tájfásítás meglévő elemei megtartandók, hiányzó elemei pótlandók. 14. A több települést is érintő, egybefüggő térségi jelentőségű tájképvédelmi területek esetében területfelhasználási egységek kijelölésénél a kilátás-rálátás adottságait figyelembe vevő térségi szintű egyeztetés javasolt. 15. Tájképileg érzékeny, beépítési igények által veszélyeztetett városi, város-közeli területeken figyelmet kell fordítani arra, hogy a telkek tovább ne aprózódjanak, és a zöldfelületi fedettségük ne csökkenjen. A tájképet károsító üdülőépítkezések megakadályozása érdekében tájba illeszkedő, hagyományos építészeti megoldásokra kell törekedni. 16. A tervezett gyorsforgalmi utak és főutak elkerülő szakaszai területének biztosítása során ezek tájba illesztésére, a környezetvédelem szempontjainak és követelményeinek érvényesítésére különös gondot kell fordítani. 17. Az érintett települések szabályozási tervében szükséges lehatárolni a településtörténeti, településszerkezeti és településképi értéket képviselő településrészeket, objektumokat és azok védő övezetét, amelyek védelme a településrendezési szabályozásban érvényesítendő. 9. Világörökség és világörökség-várományos terület, történeti települési terület övezete (A Kgyh 1.2. melléklete a Történeti települési terület övezetét pontosító lehatárolás) 1. A kulturális örökség szempontjából fokozottan érzékeny területek zónájában a régészeti értékek, műemléki értékek és védendő kulturtájak együttesen, nagy koncentrációban fordulnak elő, ezek együttes megóvása a cél. 2. A kulturális örökség szempontjából érzékeny területek zónájában a kulturális örökség értékeinek együttes előfordulása jelentős, ezeken a területeken a meglévő kulturális örökségi értékek és a meglévő, ill. fejlődő települési környezet harmonikus egyensúlyát kell biztosítani. 3. A helyi (megyei, települési) kulturális örökség szempontjából érzékeny területek zónájában a településrendezési tervek értékvizsgálataira alapozottan önkormányzati rendelettel szükséges biztosítani a védendő települési, táji, természeti, építészeti, néprajzi értékek megőrzését, továbbfejlesztését. 4. A kulturális örökség és a természeti környezet szempontjából érzékeny területeken kerülni kell a település hagyományos szerkezetének, jellegének megváltoztatását, a települések belterületének túlzott mértékű kiterjesztését és a közlekedési hálózat fejlesztéséhez kötődő üzletközpontok, raktárbázisok céljára új beépítésre szánt területek kialakítását valamint minden olyan beavatkozást, amely az ember által művelt táj, a falvak és a város egyensúlyi helyzetét megbontja. 5. A települések beépítésre szánt területe csak a történelmi településszerkezethez igazodva, az utcahálózat szerves folytatásaként növelendő a feltétlenül szükséges mértékig. Fontos a helyi


332

2012. évi 3. szám

beépítési és építészeti karaktert mutató elemek megőrzése, a környezet alakításának szabályozásában a helyi karakter érvényesítése. 6. Településkép-védelmi területen nagyobb léptékű szabályozási tervek készítése javasolt (pl. M=1:1.000). 7. A tájban megjelenő, település-sziluettet megváltoztató bel- és külterületi magas-építmények elhelyezését kerülni kell. 8. Az egyes települések településrendezési terveiben a történetileg önálló települések, településrészek között beépítetlenül maradó zöldsávokat vagy egyéb eltérő városképi karaktert elősegítő szabályozást kell előirányozni. 9. Az építészeti örökség helyi védelmét minden településnek önkormányzati rendeletben célszerű biztosítani, a vonatkozó jogszabály adta lehetőséggel élve. A területi helyi védelmet – a településrendezési tervek értékvédelmi vizsgálataira alapozottan – ki kell terjeszteni: - a településszerkezetre (utcahálózat, telekszerkezet, beépítési mód, az építési vonal, településszerkezeti szempontból jelentős zöldterület), - a településképre (külső településkép, belső településkép, utcakép), - a település táji környezetére (a település megjelenése a tájban, hagyományos művelési módok, a növényzet és a természetes környezet), - a településkarakter védelmére (a településszerkezet, a településkép elemei, formái, anyagai, színvilága együttesen). 11. Az egyedi védelem az építmény (épület vagy műtárgy) vagy ezek együttese egészére vagy valamely részletére (anyaghasználat, szerkezet, színezés, stb.), az építményhez tartozó földrészletre, annak jellegzetes növényzetére, szobor, műalkotás, utcabútor védelmére, egyedi tájérték védelmére terjedhet ki. 12. A településrendezési tervekben az építési övezetek paraméterei, az egyes övezetekhez tartozó építménymagasságok meghatározásakor figyelemmel kell lenni a település-sziluettek megőrzésére. 13. A helyi építési szabályzatokban célszerű rögzíteni, hogy a történeti településrészek területén új közművek építése vagy a közművek rekonstrukciója csak rejtett (föld alatti) vonalvezetéssel történhet a településképi megjelenés javítása érdekében. 14. A népi építészet értékeinek megmentése kiemelt helyi feladat. 15. A helyi védelem kiterjesztendő a sajátos épületekre, ill. építményekre, mint a majorok épületei, a pajták és a vallási kisemlékek (keresztek, kálváriák), szobrok, temetők és sírjelek. 16. A műemlékek jogszabályban meghatározott vagy egyedileg kijelölt környezetét – mint jogi jelleget – az ingatlan-nyilvántartásba fel kell jegyezni, és a pontosított műemlékjegyzéket hozzáférhetővé kell tenni. 10. Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület övezete 1. A kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület övezetének pontos kiterjedését a településrendezési tervekben kell rögzíteni – a megyehatárokon illeszkedve a szomszédos megyében kijelölt hasonló övezethez – a környezetvédelmi és vízügyi szakhatóság bevonásával a vonatkozó jogszabályban rögzítettek figyelembevételével.

2. Az eltérő környezeti érzékenységű – lehatárolt – területekre meghatározott területhasználati szabályokat a településrendezési tervek övezeti szabályai meghatározásánál érvényesíteni kell. 3. Az övezet területén el kell érni a szennyvízcsatorna hálózat mielőbbi teljes kiépítését, és a szennyvíztisztítás, szennyvízkezelés teljeskörű megvalósítását. 4. Törekedni kell az ivóvízbázisokat, tevékenységek mielőbbi felszámolására.

sérülékeny

vízbázisokat

veszélyeztető

szennyező

5. A települési és térségi szintű csatornahálózattal csak nehezen ellátható külterületi lakott helyeken, a kis laksűrűségű településrészeken, valamint az üzemi telephelyeken költség- és környezetkímélő szakszerű egyedi szennyvízkezelési megoldásokat kell kialakítani. 6. A vízbázisokat veszélyeztető, szakszerűtlenül kialakított üzemelő és felhagyott hulladéklerakók felszámolásáról gondoskodni kell. 7. Az övezet területén a mezőgazdasági művelés során a kemikáliák használata csak szigorú ellenőrzés mellett lehetséges, indokolt esetben a teljes tiltás is javasolt. 11. Felszíni vizek vízminőség-védelmi vízgyűjtő területének övezete 1. A településrendezési tervekben indokolt a be nem épített, lehatárolt területeket beépítésre nem szánt területfelhasználási egységekként szabályozni. 2. Az építésügyi előírások megfogalmazása terén az eddigieknél nagyobb szigor és körültekintőbb szabályozás indokolt a területek „elépítésének” megakadályozása, és a környezetszennyezés mérséklése érdekében. 12. Ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület övezete 1. Az ásványi nyersanyag gazdálkodási terület övezetében figyelembe kell venni, hogy külszíni művelésű bányatelek csak a magterületen, ökológiai folyosón és világörökség várományos területen kívül jelölhető ki. 13. Rendszeresen belvízjárta terület övezete 1.

Az övezetbe tartozó területeket a településrendezési tervek készítése során – vízügyi megalapozó tanulmányok felhasználásával – le kell határolni, illetve a megyei övezeti lehatárolást pontosítani kell (figyelembe véve a 2010. évi belvízi elöntéseket is).

2.

Ezeket a lehatárolásokat a településrendezési tervek szerkezeti és szabályozási munkarészei kidolgozásánál érvényesíteni kell mind a beépítésre szánt területek kijelölésnél, mind az övezetbe tartozó területeken való építés differenciált szabályozása kidolgozásánál.

3.

Az övezet állandó vagy időszakos vízborítású területeit vízgazdálkodási területként, természetközeli területként, vagy korlátozott használatú területként kell szabályozni.

4.

A belvízkárok elleni védekezés hatékonyságát és a belvízkárok megelőzését a terület adottságaihoz legjobban igazodó területhasznosítás útján is elő kell segíteni.

334


2012. évi 3. szám

14. Nagyvízi meder övezete 1.

Az övezeten belül szükséges egy művelési ág kataszter felállítása, indokolt a jelenlegi nemkívánatos művelési ágak (szántó, bánya /amennyiben nem vízgazdálkodási célú tevékenység/, művelés alól kivett terület) visszaszorítása az ökológiai egyensúly helyreállítása érdekében.

2.

Az övezet területén olyan tevékenység nem végezhető, amely az árvízi biztonságot és az árvizek levezetését veszélyeztetné.

3.

A nagyvízi mederben a kialakult területfelhasználás megváltoztatása csak az árvízvédelmi szempontokra tekintettel történhet.

4.

A településrendezési eszközökben olyan területhasználat kijelölése javasolt, amely a természetes és természetközeli élőhelyek védelmének elsődleges biztosítása mellett (pl. korlátozott mezőgazdasági terület) az árvízi védekezés és a természetvédelem kiemelt szempontjaival összhangban lehetőséget teremt a terület többcélú (mező-, erdő-, gyep-, vadgazdálkodás, ártéri tájgazdálkodás) hasznosítására is.

5.

Javasolt megvizsgálni a terület turisztikai potenciáljának lehetőségeit. Amennyiben az árvízvédelem, valamint a természetvédelem követelményeibe és más jogszabályokba nem ütközik, akkor a szabályozási tervekben célszerű lehetővé tenni a vizekkel összefüggő, közösségi, rekreációs célú építmények (pl. vízitúrabázisok, sátorozó helyek) elhelyezését. A víziturizmust és a vízparti rekreációt kiszolgáló létesítményeket – a környezetvédelmi és kommunális létesítmények kivételével – csak a mentett oldalon javasolt kialakítani.

6.

Az övezet területén a vízminőség-védelem érdekében a vegyszerhasználatot korlátozni kell.

15. Földtani veszélyforrás területének övezete 1. Az érintett településrendezési tervekben – a földtani és ásványvagyon-gazdálkodási szakterületért felelős szerv aktualizált adataira alapozott – részletes vizsgálattal meg kell határozni a földtani veszélyforrással érintett területek határait. 2. Azon települések rendezési tervének megalapozásához, amelyek közigazgatási területét a megyei tervben lehatárolt földtani veszélyforrás terület övezete érinti, mérnökgeológiai és geotechnikai szakvéleményt kell készíteni. 3. A ténylegesen veszélyeztetett területeket – az illetékes szakhatóság bevonásával, szakvéleménye eredményeinek figyelembevételével, a megyei terv övezeti lehatárolásának pontosításával – kell lehatárolni. 4. Az övezet területén fontos feladat a felszín növényborítottságának megőrzése és növelése, valamint a talajcsúszás veszélyeztetettségének fokozódásával járó beavatkozások korlátozása. 16. Széleróziónak kitett terület övezete 1. Az övezetbe tartozó területek jelentős része a talajvédelmi céloknak megfelelő rét-legelő, természetes gyep, illetve erdőterületeken, valamint erdőtelepítésre javasolt területeken helyezkednek el. Kívánatos, hogy e területfelhasználás fennmaradjon, ill. javasolt a fennmaradó területek ilyen irányú hasznosításának preferálása. 2. A védelmi célú erdő- és gyepgazdálkodás mellett javasolt e területeken külterjes mezőgazdasági területhasználat támogatása integrált, kímélő jellegű talajművelési, tápanyag-gazdálkodási, és

növényvédelmi biztosításával.

eljárások

alkalmazásának

preferálásával,

megfelelő

növényborítottság

3. Az övezetbe tartozó területeken a fásítás erdő, erdősávok, fasorok és facsoportok telepítése formájában valósítandó meg. Az erdősítést minden esetben területelegyesen javasolt elvégezni, az elegyítés módját a termőhelyi viszonyok határozzák meg. 4. A talajösszetételből fakadóan a széleróziónak kitett területek egy része felszíni szennyeződésre is érzékeny, ahol fennáll a mezőgazdasági eredetű nitrát- és egyéb szennyezőanyagok bemosódásának veszélye, melyet figyelembe véve fontos feladat a talaj kémiai szennyezésének megakadályozása, körültekintő trágyakezelés és kemikáliahasználat. 5. A szélerózió által veszélyeztetett talajok természetes ellenálló-képességének növelése érdekében a talajok elhordódását megakadályozó talajjavítás, rendszeres öntözés javasolt. 6. A veszélyeztetett területen a földhasználó az erózió megakadályozása érdekében köteles szántó művelési ágú földrészleten a talajfedettséget szolgáló növényeket termeszteni, és olyan művelési módot alkalmazni, amely a talaj szerkezetességének megóvásával, a talajtömörödés megakadályozásával, megszüntetésével elősegíti a csapadékvizek talajba jutását. 17. Kiemelt fontosságú meglevő honvédelmi terület és honvédelmi terület övezete 1. A más jogszabályokban rögzítetteken kívül a megyei területrendezési terv keretei között nem szükséges további ajánlások megfogalmazása. 18. Szélerőművek telepítésére alkalmas terület övezete (A Kgyh 1.3. melléklete) 1. A huzamosabb emberi tartózkodás céljára szolgáló beépítésre szánt területek (pl. lakóterületek, vegyes területek, gazdasági területek, sport, rekreációs, egészségügyi és oktatási központok, vásárok, kiállítások és kongresszusok területei, stb.) határától számított minimum 500 méteren, vagy a torony magasságának háromszoros távolságán belül szélerőművek nem telepíthetők. A beépítésre szánt területeknél figyelembe kell venni a szomszéd települések településszerkezeti terveiben lévő meglévő és tervezett ilyen besorolású területeket is. 2. Védett természeti területektől, Natura2000 hálózat területétől és ökológiai hálózat területétől 1 km távolságon belül nem helyezhető el szélerőmű. 3. A településszerkezeti tervben lehet kijelölni a szélkerekek elhelyezésére szánt – szélerőmű telepítésére megvizsgálható – területet, és a szabályzatban kell megfogalmazni, hogy hol, hány méter magas, milyen színű szélkerék helyezhető el, illetve előírni az elvégzendő vizsgálatokat, hatástanulmányokat, valamint szabályozni, hogy hol nem lehet szélerőművet elhelyezni. Különleges területet akkor kell kijelölni, ha a szélerőművekhez épület is szükséges, egyébként nem. 4. Nem kell művelésből kivonni a szélerőművek telepítésére alkalmas terület egészét, csak a műtárgyak által elfoglalt illetve az üzemeltetésükhöz szükséges és használt területeket. 5. Új szélerőmű-parkok létesítésekor a nagy-, közép-, és kisfeszültségű vezetékeket kizárólag földkábelben szabad elhelyezni. (A Kgyh 1.4. melléklete az Új beépítésre szánt terület kijelölését korlátozó – összesítő – övezet))

336


2012. évi 3. szám

338


2012. évi 3. szám

340


2012. évi 3. szám


Pest Megye Területrendezési Tervének megyei területrendezési intézkedési javaslata 1. A területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 11. § (1) bekezdés (h) pontja szerint biztosítani kell a településrendezési tervek megyei tervvel való összhangját. E folyamatos tevékenység érdekében a következő intézkedéseket kell tenni: (1) Közzé kell tenni a megye hivatalos honlapján az elfogadott megyei területrendezési tervet, a megyei területrendezési szabályzatot és a megyei területrendezési ajánlásokat. (2) Tájékoztatni kell a települési önkormányzatokat és többcélú kistérségi társulásokat a területrendezési terv alkalmazásának gyakorlati teendőiről. (3) A településrendezési tervek készítésének és felülvizsgálatának szakmai koordinálásával segíteni és szorgalmazni kell, hogy a megyében minden települési önkormányzat az országos és a megyei területrendezési tervvel, illetve a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervével összhangban lévő, az OTÉK szerinti szabályozásra épülő, korszerű településrendezési tervvel rendelkezzen. (4) Fel kell tölteni az elfogadott megyei területrendezési terv adatcserére és elemzésre alkalmas információtartalmát a területi információs rendszerbe. (5) Adatot kell szolgáltatni a településrendezési tervek készítői, illetve az önkormányzatok számára a jogszabályi előírások szerint: - a jóváhagyott megyei területrendezési tervről, - az elfogadott szabályozási ajánlásokról. (6) Figyelemmel kell kísérni a területrendezési terv hatályosulását, amelyről évente jelentést kell készíteni a Közgyűlés részére. 2. Pest Megye Önkormányzatának Közgyűlése felkéri elnökét, hogy kezdeményezze az Országos Területrendezési Terv soron következő felülvizsgálatakor a „Kulturális örökség szempontjából kiemelten kezelendő terület övezete” módosítását a világörökség-várományos „Dunakanyar kultúrtáj” településeivel. 3. Pest Megye Önkormányzat Közgyűlése felkéri elnökét, hogy kezdeményezze az Országos Területrendezési Terv soron következő felülvizsgálatakor a „Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőségvédelmi terület övezete” lehatárolásának pontosítását Pest megye vonatkozásában.

21/2012. (04. 27.) Kgyh melléklete

A NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM ORSZÁGOS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓHOZ ÉS AZ ORSZÁGOS TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓHOZ MEGKÜLDÖTT KÉRDÉSEINEK MEGVÁLASZOLÁSA

Készítette: A Pest Megyei Területfejlesztési Kft és Pest Megye Önkormányzatának Hivatala 2012. április hó 2012. április hó

342


2012. évi 3. szám

TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS, ELŐZMÉNYEK ............................................................................................... Pest megye Önkormányzata új szerepkörben ............................................................................... I. A PEST MEGYÉT JELLEMZŐ FŐ TRENDEK ........................................................... 1. Pest megye specifikus vonásai ............................................................................................. 2. Pest megye gazdasági fejlődését meghatározó trendek ........................................................ Szolgáltatások ........................................................................................................................................................... A vidék fejlődése ...................................................................................................................................................... Üdülés, idegenforgalom ............................................................................................................................................ Digitális és „nyitott” gazdaság .................................................................................................................................. Feldolgozóipar .......................................................................................................................................................... Hálózatos iparágak ....................................................................................................................................................

3.

Népesedési folyamatok, lakásállomány változása, foglalkoztatás, jövedelem ....................

Lakásállomány változása .......................................................................................................................................... Foglalkoztatás, jövedelem .........................................................................................................................................

4.

Gazdaságszerkezet ...............................................................................................................

Nemzetközi jelentőséggel bíró trendek ..................................................................................................................... Gazdasági tendenciák Pest megyében ....................................................................................................................... Pest megye gazdasági szerkezete .............................................................................................................................. Ipari parkok ...............................................................................................................................................................

5.

Infrastruktúra ........................................................................................................................

Pest megye közlekedési hálózatai ............................................................................................................................. Kommunális ellátás ................................................................................................................................................... Humán infrastruktúra ................................................................................................................................................

II. JÖVŐKÉP 2030.................................................................................................................. III. CÉLKITŰZÉSEK, PRIORITÁSOK 2014-2020 ......................................................... 1. Europe 2020 és Pest megye célkitűzései .............................................................................. 2. Pest megye, mint önálló régió .............................................................................................. 3. Pest Megyei Területfejlesztési Stratégia és OP (2003) ........................................................ 4. Célkitűzések a térszerkezetben............................................................................................. 5. Célkitűzések az ellátások és szolgáltatások területén .......................................................... 6. Sajátos célkitűzések a befektetés-ösztönzés, a területfejlesztés és a vállalkozás-fejlesztés területén ........................................................................................................................................ 7. „Radikális hatékonyságnövelés” .......................................................................................... 8. Célkitűzések a turizmus területén ........................................................................................ 9. Célkitűzések a közlekedési hálózat fejlesztése területén ..................................................... IV. PEST MEGYE HATÁLYOS FEJLESZTÉSI DOKUMENTUMAI .........................

BEVEZETÉS, ELŐZMÉNYEK Jelen dokumentumot a Nemzetgazdasági Minisztérium Országos Fejlesztési Koncepcióhoz és az Országos Területfejlesztési Koncepcióhoz megküldött kérdéseinek megválaszolása érdekében a Pest Megyei Területfejlesztési Kft és Pest Megye Önkormányzatának Hivatala előzetes munkaanyagként készítette el. A dokumentum elkészítéséhez rendelkezésre álló idő rövidsége miatt a válaszokat nem tárgyalta még meg Pest Megye Közgyűlése, tehát nem szerezte meg a közgyűlés képviselői egyetértését. Márpedig a megyei önkormányzatok területfejlesztési feladatainak és felhatalmazásának lényege és értelme pontosan az, hogy a szakmai munka, az együttműködések, a koordinációs feladatok, s különösen a stratégiaalkotás választott képviselők útján, bevonásával, jóváhagyásával történjen meg. Ez biztosítja a szakmai feladatellátás, különös tekintettel a megyei területfejlesztési koncepció és stratégia legitimitását, elfogadottságát, és nem utolsó sorban a munka minőségét is, melyet (álláspontunk szerint) a területfejlesztés összetett feladata miatt nem helyettesíthet egy zárt szakértői csoportra támaszkodó szakmai műhelymunka. A demokratikus kontroll nem csak önmagában érték, hanem biztosítja a jobb és hatékonyabb döntéshozatalt. Ezért fontosnak tartjuk hangsúlyozni, hogy a dokumentum megállapításai arra a háttérmunkára támaszkodnak, amely szándéka szerint megalapozza a képviselők munkáját, a stratégiaalkotást, és általában Pest megye számára az elkövetkező évek feladatellátásával kapcsolatban megfogalmazott alapelveket, fő célkitűzéseket és prioritásokat. Figyelembe veszi a korábbi évtized területfejlesztési koncepcióját és stratégiáját, valamint a regionális politika céljait, amelyek a 2007 és 2013 közötti időszakra, a Közép-magyarországi Régió tekintetében kerültek megfogalmazásra, s nem utolsó sorban Pest Megye Közgyűlése 2011-ben elfogadott ciklusprogramjának egyes idevágó részeit. Tekintettel azonban a munka-anyag elkészítéséhez rendelkezésre álló idő rövidségére, a dokumentum semmilyen tekintetben nem nevezhető kiforrott, illetve teljes értékű összeállításnak azokról a tényekről és kérdésekről, amelyek Pest megye jövőjét meghatározhatják az elkövetkező években, illetve évtizedekben. Pest megye Önkormányzata új szerepkörben Az eddigi, döntően intézmény-fenntartói szerepek helyett a fő tevékenységi terület a területfejlesztés. A megyei önkormányzat szükségszerűen a térség gazdasági, társadalmi fejlesztésének a motorjává kell, hogy váljon. A korábbi párhuzamosságokat megszűntették, helyreállították a demokratikus ellenőrzést, de a továbblépéshez ennél többre van szükség. Ezért olyan fontos, hogy az új jogszabályok értelmében demokratikusan megválasztott, legitim testület látja el e feladatokat, azaz a megyei közgyűlés. A stratégia, a koordináció és az együttműködés feladatának sikeres és eredményes megszervezése elsősorban nem szakértői teljesítményt igényel, hanem a közösségek, az emberek részvételét, valamint a megválasztott képviselők felelős döntését. A döntés-előkészítést támogató szakmai apparátus felállítása jelenleg is folyik, magját a Pest Megyei Területfejlesztési Kft és Pest Megye Önkormányzatának Hivatala adják. A megyei önkormányzat előtt álló legsürgősebb feladatok: - újrafogalmazni a megye jövőképét, - felülvizsgálni a megye területfejlesztési koncepcióját, fejlesztési stratégiáját,


344 -

2012. évi 3. szám

az eddigi „vágyálmok” helyett konkrét kitörési pontokat, konkrét fejlesztési irányokat és akár nevesített fejlesztéseket kijelölni és megvalósítani.

Mindezt úgy, hogy megfelelő keretet adjanak a hazai és külföldi befektetői, gazdaságfejlesztési elképzelések megvalósításához, a bevonható források (köztük kiemelten az EU-s támogatások) felhasználásához. A 2003. évi Pest Megye Fejlesztési Stratégia Megújítása és Operatív Program a következő célokat rögzítette: 1. A lemaradó térségek fejlődésének gyorsítása; 2. A spontán szuburbanizáció helyett tervezett térségi fejlődés; 3. A természeti és települési környezet további degradációjának elkerülése. Beavatkozási területek/intézkedések: Térségfejlesztés (település-rehabilitáció, térségi zöldterületfejlesztés); Gazdaságfejlesztés (befektetés-ösztönzés, KKV-fejlesztés); Turizmusfejlesztés (Befektetés-ösztönzés, önkormányzati fejlesztés, vállalkozásfejlesztés); HR/Oktatás, egészségügy, szociális (fizikai infrastruktúra-fejlesztés, szolgáltatásfejlesztés); Infrastruktúrafejlesztés (közlekedésfejlesztés, közműkörnyezet-fejlesztés); horizontálisan pedig Intézményfejlesztés, Tudásbázis-fejlesztés, Partnerségi programok. A Közép-magyarországi Régió Operatív Programja az alábbi célokat fogalmazta meg: A KMOP átfogó célja a Közép-magyarországi Régió nemzetközi versenyképességének növelése, a fenntartható fejlődés elveivel összhangban. Specifikusan két területre irányul különleges figyelem a versenyképességet meghatározó tényezők mellett, a régió belső kohéziójának és harmonikus térszerkezetének fejlesztésére. Másképpen: a források több mint harmada (34%) a tudásalapú gazdaság innováció- és vállalkozásorientált fejlesztésére állt rendelkezésre összhangban az ún. versenyképességi régiókhoz kapcsolódó közösségi elvárásokkal, és a régióban működik a hazai bejegyezett társas vállalkozások több mint fele. Mivel azonban a régióban, illetve Pest megyén belül extrém magas a fejlettségbeli különbség, így a fizikai infrastruktúra és a humán tőke fejlesztése megkerülhetetlen. Kohézió nélkül ugyanis nincs fejlődés. A felhasználható KMOP források további megoszlásai ennek megfelelően: HR infrastruktúra és közszolgáltatások fejlesztése (21%), közlekedés (15,5%), város-rehabilitáció (14%), turisztika (12%). I. A PEST MEGYÉT JELLEMZŐ FŐ TRENDEK

1.

Pest megye specifikus vonásai

Az Országos Területfejlesztési Koncepció (a továbbiakban OTK) és a területfejlesztés térségre (KMR régióra, illetve a Budapesti Agglomerációra) vonatkozó valamennyi hatályos dokumentuma egybehangzóan rögzíti a térség egésze kiemelkedő szerepét és jelentőségét, a közép-európai és a magyar térszerkezetben betöltött meghatározó szerepét. E dokumentumok meghatározzák azokat a funkciókat, amelyek a térség egyediségéből, sajátosságaiból, a nemzetközi és országos központi szerepköréből adódnak. Pest megye több mint országutak kereszteződése. Pest megye sokszínű kulturális, nemzetiségi, vallási, gazdasági és szociális értelemben is. Ez a sokszínűség részben természetes, történelmi gyökerekkel rendelkezik, és így hozzájárul a fejlődéshez

(például a kulturális iparban és a kreatív ipar egyes tevékenységeiben). A kisvárosokkal sűrűn átszőtt térségek szerkezete egyedülálló, a nemzetiségi és vallási örökség multikulturalizmusa pedig szerves és élő. Feltételezhető, hogy az elmúlt két évtized átlagot meghaladó fejlődésében, az átlagon felüli vállalkozási aktivitásában e megkülönböztető erővel bíró tényezők is szerepet játszottak. Ugyanakkor a megye egyes települései, kistérségei között hazai és nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedően nagy a különbség – akár hétszeres is lehet – értékteremtő képességben, beruházásokban, a családok jövedelmében. Az ország leggazdagabb és legszegényebb területei is jelen vannak. Pest megye egyedi, megkülönböztető erővel bíró demográfiai jellemzői: -

Az országos átlagot meghaladóan fiatal népesség; Az átlagot meghaladó gyermekvállalási hajlandóság; Az átlagot meghaladó mobilitás; A városban lakó emberek átlagot meghaladó aránya (város-vidék = 2/3-1/3).

Általában véve megállapítható, hogy Pest megyében, a vállalkozások számára, elérhető a megfelelően képzett és tapasztalt munkaerő, például a logisztikai, vagy a termelési/gyártási tevékenységekben. Egyes térségekben majd 150 éves múlt, háttér biztosítja a megfelelő termelési tapasztalatot, hagyományt, ipari kultúrát. Megállapítható ugyanakkor, hogy a munkaerőpiac strukturális feszültségekkel terhelt, a szakképzetlenek, a fiatalok és a tartósan inaktívak munkanélkülisége jelentős gondot jelent, a szakképzett munkaerő pótlása nem megoldott, a fővárosi munkahelyek jelentette verseny erőteljes és fékezi a növekedést. Ahhoz, hogy 2020-ra (vagy akár 2030-ra) a 20–64 évesek körében a foglalkoztatottság aránya elérje a 75%-ot, jelentős előrelépésre van szükség a szakképzésben, valamint a térségi és helyi szinteken is cselekvésre van szükség a lemaradó kistérségek dinamizálása, az időskorúak foglalkoztatása, a helyi piac és gazdaság újjáélesztésében. A megye térségi kapcsolatrendszerét meghatározza, hogy területének középpontjában az ország fővárosa helyezkedik el, amely gazdasági súlyával, kiemelkedő felsőfokú központi funkcióival, munkahelyi kínálatával, az ellátásban betöltött szerepével jelentős mértékben meghatározza a körülötte fekvő agglomeráció, de még az azon kívül fekvő Pest megyei térségek helyzetét is. Pest megye központi elhelyezkedése komoly versenyelőnyt jelent. Stratégiailag megfelelő helyen, Közép-Európa centrumában van. Kiváló geográfiai adottságokkal rendelkezik, élvezi a főváros körülöleléséből származó előnyöket. Magyarország egésze, de Pest megye különösen jó logisztikai adottságokkal rendelkezik. Fordítókorong szerepét tudja betölteni Észak és Dél, Kelet és Nyugat között. Feltételezhetően még jelentős tartalékokkal rendelkezik úgy a kiszolgált piacok, piaci szegmensek, mint a szolgáltatások diverzitása, jövedelemtermelő képessége és hozzáadott érték-tartalma tekintetében. Az OTK által rögzített alapvető célkitűzés, hogy a budapesti térség harmonikus együttműködésben, nemzetközi gazdasági, kereskedelmi-pénzügyi és kulturális-idegenforgalmi szerepköre révén versenyképes nagyváros, a közép-európai térség meghatározó, a kelet-közép-európai térség vezető szervezőközpontja, a Kárpát-medence gazdasági centruma legyen. Budapest térségének információmenedzselési és gazdaságszervezési funkciói révén Nyugat-Európa számára a Balkán, és részben Kelet-Európa térségének legfontosabb gazdasági kapujává kell válnia, páneurópai összefüggésben központi funkciókat hordozva. Szintén fontos, hogy szűkebb, kárpát-medencei és országos vonzáskörzetében a fejlődést terjeszteni tudó szerves kapcsolatrendszere révén képes legyen megosztani a növekedés bizonyos erőforrásait és egyes nagyvárosi terheket az ország többi részével.


346

2012. évi 3. szám

Ebből következik a megállapítás, hogy (legalábbis a felsorolt területek tekintetében) a megyének elsősorban nem a hazai térségekkel, hanem más, elsősorban közép-európai, nagyvárosi térségekkel kell versenyeznie, elválaszthatatlanul Budapest nemzetközi versenyképességének megítélésétől. Az országos, a térségi fejlesztési dokumentumok ezen felül rámutatnak arra, hogy az ország legnépesebb nagyvárosi térségében az „élhető nagyváros és térsége” harmonikus együttműködési rendszerének megteremtése megkerülhetetlen. Pest megye mérete és szerepe alapján megállapítható, hogy az ország többi régiójával való együttműködésének (kompetencia- és munkamegosztás, elérhetőség, kooperáció, stb. révén) hatékonysága alapvetően befolyásolja az ország egészének, s minden egyes régiójának fejlődési pályáját is. A megyén belül jelentős különbségek vannak az egyes kistérségek gazdasági jellemzői között. Minden szempontból kiemelkednek az első agglomerációs gyűrű térségei: főleg a Budaörsi, Pilisvörösvári, Dunakeszi, Szentendrei és többé-kevésbé a Gödöllői térség. Gazdasági mutatók szerint második körös a Ráckevei, Gyáli, felzárkózó a Váci, Monori és Aszódi kistérség. A térségek harmadik csoportja a külső gyűrűt alkotó Szobi, Nagykátai, Ceglédi és Dabasi. A kistérségek gazdaság szerkezete (a foglalkoztatás tükrében) szintén az agglomerációs gyűrűkhöz igazodik és leginkább annak megfelelően tér el egymástól:

2.

Pest megye gazdasági fejlődését meghatározó trendek

Szolgáltatások A statisztika sem ad információt azzal kapcsolatban, hogy az olyan statisztikai csoportokon belül, mint az „ingatlan és gazdasági szolgáltatás” vajon mekkora például az OECD által tudás-szolgáltatóknak minősített vállalkozások aránya, s hogyan változott teljesítményük, aktivitásuk. A nemzetközi trendek alapján feltételezhető, hogy még ha nem is jelentős, de e szolgáltatások – úgy a feldolgozóipari értékláncokhoz kapcsolódó szolgáltatások (a K+F+I szolgáltatóktól a karbantartásig bezárólag), melyek Európában meghatározó részesedéssel bírnak az egyes ipari klaszterek kibocsátásában, mint általában az exportra termelő szolgáltatások előtt, legyen bár szó technológia-intenzív, vagy munkaerő-intenzív tevékenységekről – komoly fejlődési lehetőség van. Sajátos trend jellemzi az ipari termelés és a szolgáltatás szerves összefonódását. Vagy az olyan szolgáltatásokat, mint a turizmus, a kreatív ipar, vagy a logisztika. A nemzetköziesedés azonban általánosnak mondható, és a fejlett országok tapasztalatai alapján az is feltételezhető, hogy a KKV szektorra alapozott külgazdasági stratégia sikerét nem kis részben a szolgáltató vállalkozások fogják meghatározni. A lehetőségek felmérését korlátozza, hogy az egyes szegmensekben – csak a példa kedvéért: a kulturális ipar, a könyvelés, tanácsadás, hirdetés, marketing, vagy a karbantartás, ellátási lánc logisztika, ügyfélszolgálat – olyan teljesítmények, innovációk (azaz új üzleti modellek, új fogyasztói interfészek, új termékek) határozzák meg a trendet, amelyet a hagyományos statisztika nem mér. Márpedig új, vagy jelentősen megújult szolgáltatások és üzleti modellek nélkül a klaszterek fejlesztése, a városok és a vidék munkahelyteremtő, jövedelemtermelő, életminőséget javító képessége

nem alapozható meg. Az új, vagy megújult szolgáltatások biztosíthatják azt a „közelséget” – a kapcsolatot az ügyfelekhez/ fogyasztókhoz, így például az európai piacokhoz – amely új beruházások, és új befektetők (akár kínai befektetők) számára értékkel bír. Szerves része annak az ökoszisztémának, amelyhez az egyetemi tudásközpontoknak is kapcsolódnia kell, ahogy a helyi vállalkozásfejlesztésnek, inkubációs és innovációs központoknak. A vidék fejlődése A szolgáltatások innovációja, a mind rétegzettebb piaci kereslet, az egyre csökkenő piacra-lépési költségek, továbbá a helyi gazdaságban rejlő érték elismerése új alapokra helyezi a vidékfejlesztést is. Továbbra is fontos pillére a vidéki gazdaságnak a mezőgazdaság – s egyre nagyobb a jelentősége az igényes, minőségi, magasabb hozzáadott értéket képviselő termelési kultúrák fejlődésének, a helyi gazdaság és a helyi fogyasztás közötti szervesebb kapcsolatnak, a nagy piacokon történő szervezett, közös fellépésnek. A „Főváros éléstára” számára, az elmúlt 10 év kudarcnak tekinthető ebből a szempontból. Ezért Pest megye különösen érdekelt a diverzifikáltabb, kisebb, de rugalmasabb termelési ágak, kultúrák honosításában, a Pest megyei tájegységek, illetve a Hungaricum márkaértékének növelésében, továbbá a piaci verseny szabályozásában, a verseny hatékonyságának növelésében, a kisebb termelők piaci erejét növelő összefogás fejlesztésében, a nagykereskedelmi és kiskereskedelmi csatornák újragondolásában, a helyi piac és közösségek egységének helyreállításában. Legalább ilyen fontos kérdéseket vet fel azonban a fenntartható települések koncepciója (mely az erőforrások felhasználását, a keletkező hulladék hasznosítását, és a termelés tekintetében is jelentős hatékonyságnövekedést eredményez), valamint a kistelepülések energiahatékonysága, a biomassza termelése és hasznosítása. Kedvező lehetőséget hordoznak az olyan, egyelőre fejlett országban megfigyelhető trendek, mint a „rural sourcing”. Ez utóbbi azt jelenti, hogy érezhetően nő a hajlandóság arra, hogy üzleti szolgáltató központokat telepítsenek kisvárosokba, vidéki településekre. Ez a trend az agglomerációt kevésbé, a távolabbi térségeket, különösen a Ceglédi kistérséget, illetve Pest megye dél-keleti területét, továbbá a Galga-mentét érintheti, míg az Ipoly-mente továbbra is elzárt, demográfiát tekintve igen kedvezőtlen helyzetű települései esetében kisebb az esély a kibontakozásra. Összességében megállapítható, hogy a vidék fejlődése egyre inkább a diverzifikációra, a szolgáltató vállalkozások visszatelepítésére, az egyedi, megkülönböztető erővel bíró technológiák kisléptékű honosítására, adaptálása épül. Helyreállítja a kapcsolatokat a vidék és a hazai, valamint nemzetközi piac, illetve értékláncok között. Több lábon álló gazdasági teljesítményt alapoz meg, amely csökkenti a kockázatokat, a kiszolgáltatottságot, és biztosabb jövedelmet, perspektívát kínál az ott élő emberek számára. Nem elfelejtve azt a tényt, hogy a vidék megélhetése továbbra is nagyrészt a mezőgazdaságon alapul. Így intő jel, hogy az elmúlt 10 évben csak a zöldség- és gyümölcstermesztésben harmadára esett vissza Pest megye kibocsátása.

Üdülés, idegenforgalom Az idegenforgalom kiemelkedő jelentőséggel bír Pest megyében. Rendkívül rétegzett ugyanakkor, így a trendek, amelyek fejlődését meghatározzák, korlátozottan általánosíthatóak az ágazat egészére. Pest megye szempontjából fontos változások lehetnek: a márkaérték, az elismertség jelentőségének

348


2012. évi 3. szám

növekedése, a digitális, azon belül a közösségi média különleges szerepe, az integrált szolgáltatások, a kulturális ipar és az idegenforgalom összekapcsolása, az infrastruktúra célzott fejlesztése, a szolgáltatások teljes-körű fejlesztése, a szegmentáció, az intézmény- és helyközpontú modellről a platformok közé szervezett, élményeken alapuló programszervezés, a szezonalitás háttérbeszorulása. Továbbá, az események kitűntetett szerepe, az idegenforgalom közösségszervező erejének előtérbe kerülése, a falvak számára lovas-, zarándok-, zöld- és egyéb specifikus lehetőségek, mint addicionális jövedelem-kiegészítés. Pest megye nem egy modell-értékű megoldása, kulturális-idegenforgalmi központja mögött évtizedes szerves fejlődés áll, ebben egyedülálló. Ennek ellenére a megye idegenforgalma a lehetőségek alatt teljesít forgalom, pozícionálás, márkaérték, és célpiacok tekintetében egyaránt. Pest megye idegenforgalma a megye identitásának egyik legfontosabb pillére, képző ereje lehet. Pest megye kiváló turisztikai adottságokkal rendelkezik. A természeti, kultúrtörténeti adottságok és a programkínálat gazdagsága mellett az idegenforgalom infrastruktúrája is a legfejlettebb az országban; ebben Budapest szerepe megkerülhetetlen. Ugyanakkor éppen a főváros túlsúlya az oka a térség idegenforgalmában megmutatkozó belső aránytalanságoknak; idegenforgalmi szempontból Budapest a nemzetközi és hazai turizmus számára kiemelkedő jelentőségű célpont, az agglomerációs térség pedig döntő fontosságú a főváros lakossága pihenése, rekreációja szempontjából. Budapest adja a térség nemzetközi vonzerejét, az agglomerációs övezet pedig – néhány nemzetközi vonzerő mellett – az országos és a régiós, vagy szűkebb térségi vonzerőket. Pest megye turizmusát nem lehet Budapesttől elvonatkoztatva elemezni. A főváros az ország elsőrendű turisztikai célpontja, Budapestet körbeöleli a megye, és a megye számára a főváros lakossága és a fővárosba érkező kül- és belföldi turisták az elsőrendű küldő piac. A turizmus helyzete, kínálatának, szolgáltatásainak fejlesztése hozzájárul a megye prosperitásához – a társadalmi kohézió, mint a gazdasági növekedés, a munkahelyteremtés, és a vállalkozások diverzifikációja tekintetében egyaránt – valamint nemzetközi elismeréséhez, az imázs-formáláshoz. Az agglomerációs övezetben az országos és nemzetközi jelentőségű rendezvények, attrakciók; az agglomerációs övezeten kívül inkább a helyi, vagy megyei jelentőségű programok, attrakciók, mint a Börzsöny turisztikai fejlesztései (kisvasút Nagybörzsönyben, rendezvények), termál- és élményfürdő Cegléden, fürdő Nagykátán, kerékpárút a Duna mentén Szobig, vagy például a „magyar el Camino”, azaz a Mária út, magyar zarándokút Pest megyén keresztülhaladó szakasza. Budapestet leszámítva, a megyék közötti rangsorban Pest megye a kereskedelmi szállásférőhelyek tekintetében a 9., a vendégérkezések tekintetében a 9. és a vendégéjszakák tekintetében a 7. helyen áll. A Főváros közelségéből fakadó előnyös helyzet tehát, amely a meglévő vonzerőket felerősíthetné, a statisztikai mutatókban nem érvényesül. 2000 és 2010 között Pest megyében a kereskedelmi szálláshelyek száma 9960-ról 10.204-re nőtt, ebből a szállodai helyek száma 3127-ről 5151-re. 2000-ben a KSH hivatalosan 640 magánszálláshelyet tartott nyilván, 2010-ben 531-et. A kereskedelmi szálláshelyeken rendelkezésre álló szobák száma 2000-ben 2942 volt Pest megyében, mára ez 4049-re nőtt, a férőhelyek 9960-ról 10.204-re. 2010-ben 664.240 vendégéjszakát töltöttek a megyében, az átlagos tartózkodási idő alacsony, mindössze 1.9 éjszaka. Pest megye szálláshelykínálatát elemezve nem lehet figyelmen kívül hagyni a megye területén található mintegy 150.000 hétvégi- és nyaralóházat, melyek jelentős üdülőforgalmat generálnak, abból fakadóan, hogy a megye a főváros és a régió kedvelt kirándulóterülete.

A.2. Pest megyei szálláshelyek iránti kereslet Vendégérkezések száma Pest megye kereskedelmi szálláshelyein, szállodáiban, és magánszálláshelyein, 1996-2010 között Kereskedelmi szálláshelyek

Ebből szállodák

Magánszálláshelyek

Összesen

Ebből külföldi

Összesen

Ebből külföldi

Összesen

Ebből külföldi

1996

191.541

76.284

110.638

55.879

2.635

500

2000

228.920

71.719

121.693

50.619

24.871

4.834

2010

350710

96432

282260

85366

n.a.

n.a.

Vendégéjszakák száma Pest megye kereskedelmi szálláshelyein, szállodáiban és magánszálláshelyein, 1996-2010 között Kereskedelmi szálláshelyek

Ebből szállodák

Magánszálláshelyek

Összesen

Ebből külföldi

Összesen

Ebből külföldi

Összesen

Ebből külföldi

1996

435.525

169.728

222.154

117.152

53.950

11.169

2000

510.751

166.170

228.177

97.462

79.570

20.337

2010

664240

185287

508121

146448

79545

10654

Forrás: KSH Pest megyei évkönyve, 2000.,2010. 2000 és 2010 között a kereskedelmi szálláshelyeken realizált vendégéjszakák száma mintegy 30%-kal növekedett, melyből a külföldi vendégéjszakák számának növekedése mindössze 11,5 %. 2000-ben a megye kereskedelmi szálláshelyein mért átlagos tartózkodási idő 2,23 nap volt, míg 2010-ben 1,9 nap.

Fő keresleti szegmensek: Pest megye turisztikai és szabadidős szolgáltatásait – a szálláshelyeken kívül – a turisták és a napi kirándulók mellett igénybe veszi a helyi lakosság és a hétvégi háztulajdonosok is. Ez alapján az alábbi kategóriák szerint szegmentáltuk a turisztikai és szabadidős szolgáltatások iránti keresletet: 1. 2. 3. 4.

Megye lakossága, amely a fővárosból betelepülők következtében nő Hétvégi háztulajdonosok Kirándulók (nem töltenek el éjszakát a megyében) Hagyományos turisták (legalább egy éjszakát eltöltenek a megyében).

A hétvégi háztulajdonosok és a kirándulók keresletének következménye az erős szezonalitás, ami a jelentős napi kirándulóforgalomban (főleg hétvégén), és üdülőforgalomban (nyár, hétvégék) mutatkozik meg. A szolgáltatások kiépülését gátolja továbbá, hogy a növekvő lakosságszám kereslete, a napi ingázások révén nagyrészt továbbra is a fővárosban realizálódik. Pest megye turizmusának

350


2012. évi 3. szám

aránytalansága, hogy az üdülő és kirándulóforgalom erős területi koncentrációja figyelhető meg Pest megyében, azaz északra, illetve a Duna jobb partja felé billent turizmus.

Digitális és „nyitott” gazdaság A digitális gazdaság, az ICT infrastruktúra, szolgáltatások, s végső soron a közösségi média Pest megye fejlődését is meghatározza. Pest megye számára sajátos értékkel bír az, hogy egy sor tevékenységi körben csökken a belépési küszöb, a marketing költségei, s az együttműködés lehetőségei – összességében olyan mértékben, amely lehetőséghez juttatja a kisebb vállalkozásokat és közösségeket. Különösen fontosnak tartjuk azokat a nemzetközi trendeket, amelyek megteremtették az együttműködések, a stratégiai partnerségek, a nyílt innovációs rendszerek, a fogyasztók/ügyfelek bevonását, a kisebb szegmensek rentábilis kiszolgálásának lehetőségét, az értékláncok újraszervezését. Értékelésünk szerint a szolgáltatástartalom növekedése és a személyre szabott megoldások iránti igény növekedése valóban szélesebb körben ható folyamatokat generáltak. A bevált technológiák és alkalmazások, az online és offline platformok nem csak a technológiai szektorban, vagy a vezető piacokon érdekesek – mint üzleti modell biztosítja, hogy az Európai Unió által is preferált, a Pest megye szempontjából különösen fontos területi kohézió, amely „maximálisan képes kihasználni az ott élő emberekben rejlő adottságokat, képességeket” – reálisan megvalósítható. Ugyanis, megteremti a lehetőségét, hogy a versenyszféra, és az intézmények a szükségleteket hatékonyabban, „intelligensebben” elégítsék ki, új, vagy jelentősen megújult vállalkozásokra, illetve vállalkozások és intézmények együttműködésére támaszkodva. Ez a szerkezetváltás jelenti az alapját annak a területi és társadalmi kohéziónak, amely a jövőkép sarkalatos része, ezzel együtt annak a versenyképességnek is ez az ökoszisztéma jelenti a hátterét, ami jelentősen nagyobb nemzetközi jelenlétet eredményez. Hangsúlyozzuk, az intelligens („smart”) gazdaság, közösség, város, stb. koncepciója a technológián alapul, de nem a technológiák alkalmazása jelenti a lényegét.

Feldolgozóipar Az ipar és a feldolgozóipar továbbra is a meghatározó részesedéssel bír Pest megye gazdaságában. Annak ellenére, hogy Pest megye az egyike volt azoknak a megyéknek, amelyeket nem a feldolgozóiparral összefüggésben említettek. A kihívások nem sokban különböznek a hazai feldolgozóipar előtt álló kihívásoktól. Hasonló strukturális és termelékenységi kihívásokkal küzd az alacsony költséghelyekkel folytatott versenyben, legyen az hazai, térségi, vagy globális. A megye sajátosságai miatt azonban fokozottabban érvényesül a támogatások és kedvezmények, és általában az erőforrásokért folytatott erősebb verseny. Ezért feltételezzük, hogy a megye feldolgozóiparának fejlődése inkább konvergál a fejlett gazdaságokhoz, mint a feltörekvő országok fejlődéséhez. Aligha feltételezhető például, hogy olyan „super scale” beruházáshoz választanak helyszínt Pest megyében, amelyek a közérdeklődés központjában állnak. Megalapozottnak látjuk viszont a felvetést, hogy a magasabb hozzáadott értékű feldolgozóipar kisebb méretű, és rugalmasabb működésű formái lesznek meghatározóak, melyek nettó munkahelyteremtő képessége, mérete, kibocsátása alulmúlja más megyék, térségek benchmark adatait. Változó technológia- és tőkeintenzitás mellett. Továbbra is iránymutatónak tekintjük a Fraunhofer Institute Manufacturing Visions kutatását az európai feldolgozóipar előtt álló fejlődési lehetőségekről, a magas költséghelyű országokban.


352

2012. évi 3. szám

Pest megye már említett sajátosságai miatt, nyilvánvaló következtetésnek tűnik, hogy erősödni fog a specializáció, úgy a hazai tulajdonú, mint a külföldi működő tőkével létrehozott vállalkozások tekintetében. Nem is annyira ágazati alapon, hanem a piaci orientáció szerint. Nem tevékenységtől, vagy technológiától függően, hanem inkább üzleti modell függvényében; ahol az ügyfelek/fogyasztók, illetve a partnerek mélyebben és kiterjedtebb integráltak az értékteremtés folyamatába, ahol a hatékonyság egyre nagyobb mértékben a rugalmas alkalmazkodás függvénye, ahol jelentős a szolgáltatástartalom, és az egyedi, különleges szegmensek és igények kiszolgálása. Mindez kisebb projektméreteket, alacsonyabb fajlagos munkaerőigényt, alacsonyabb tőkebefektetést (intenzitást), moderált, vagy magas technológia-intenzitást eredményez. A külföldi működő tőke megjelenésének pedig egyre inkább jellemző formája lehet a több, kisebb méretű, vállalkozás összefogásával, klaszterben szervezett és összehangolt, zöldmezős beruházás. Hozzáadott értéktartalmát tekintve ez a trend, kedvezőnek mondható Magyarország, és Pest megye számára; azzal a megszorítással, hogy ebben a formában a feldolgozóipar nettó munkahelyteremtő képessége nem fog növekedni jelentősen. Ráadásul a trend, számunkra kedvező érvényesülését nem kevés kockázat fenyegeti; Pest megye erősségei ugyanis csak akkor bírnak megkülönböztető erővel, térségi szinten, illetve az országon belül, ha a fizikai infrastruktúra mellett megfelelő szolgáltatói környezet, legalább regionális szinten mintaértékű logisztika támogatja; továbbá új üzleti modellek például az ipari parkok fejlesztésében, az ingatlanfejlesztésben.

Hálózatos iparágak Pest megye nyilvánvalóan jelentős hátrányban van Budapesttel szemben a közművek, telekommunikációs, és energetikai szolgáltatások tekintetében. Továbbra is jelentős elmaradások vannak az infrastruktúra fejlesztésében, az európai uniós források csökkenésével ez komoly versenyhátrányt is jelenthet más megyékkel, térségekkel szemben. A megújuló energiatermelés, és az energiahatékonyságot célzó beruházások trendjét pedig az állami szabályzók változása határozza meg. A nemzetközi trendek alapján ez a terület, amennyiben a természetes monopóliumok kérdését, továbbá az állami, közösségi és magántulajdon egyensúlyának kérdését sikerül tisztázni, méghozzá hosszabb távra, rendkívüli lehetőségeket tartogat a Pest megye kisvárosok számára. Bevált alkalmazások, továbbá a fajlagos tőkeköltség csökkenésével komoly innovációs lehetőséget, nagyobb hatékonyságot, és részben új vállalkozási szegmenseket teremthet az „intelligens” kisvárosok fejlődése, amely a jelenleg is zajló beruházások összekapcsolásával jönne létre. A trend fontos eleme, hogy kiterjedt, a nagyvállalatok mellett a KKV szektorra is kiterjedő fejlődést generálhat, új technológiák mellett új szolgáltatások alkalmazását jelentené a fejlesztéstől a pénzügyi szolgáltatásokon keresztül a szerelési, karbantartási, marketing és egyéb szolgáltatásokig bezárólag. Az egyetemi kutatóhelyek által támogatott integrált projektek hozzáadott értéke minden eddiginél transzparens – és kézzelfogható lesz.

3.

Népesedési folyamatok, lakásállomány változása, foglalkoztatás, jövedelem

Az elmúlt tíz évben tovább erősödött az a folyamat, hogy az ország lakónépessége KözépMagyarországra koncentrálódik. A Budapestet körülölelő Pest megye Magyarország – lakosságszámot tekintve – legnagyobb megyéje. 1.237.561 nyilvántartott3 lakosával az ország népessége több mint 10%-ának ad otthont. Területileg is a legnagyobbak közé tartozik. A harmadik a megyék sorában, az ország területének mintegy 7%-át foglalja el. Kiugróan magas a népsűrűség, a 194 fő/km2 értéket egyetlen más megye sem közelíti meg. (A következő Komárom-Esztergom a rangsorban, 138 fő/km2res népsűrűséggel.) Itt található a legtöbb a város, jellemzően kisvárosok. Pest megye települései (2010) Népességszám (ezer fő) Településszám 100 – 50 – 100 1 10 – 50 37 5 – 10 27 2–5 64 1–2 37 0,5 – 1 14 – 0,5 6 Összesen 186 Forrás: KSH Pest megyei évkönyve 2010

Helyezés a megyék között 11-nek nincs 2. (további 9 megyével együtt) 1. 1. 1. 5. 14-15. 12-13.

Egyedülálló Pest megye abban is, hogy az elmúlt 10 évben (2000 – 2010 között) lakónépessége 15%kal nőtt. Pest megye mellett mindössze három megye lakossága nőtt az adott időszakban. A népesség növekedése – a természetes fogyás mellett – a vándorlási különbözet pozitív alakulásának következménye, de megállapítható az is, hogy más megyékkel összevetve Pest megyében a gyermekvállalási hajlandóság is magasabb. 2000-hez képest 165.663 fővel nőtt a lakosság száma. Az elmúlt tíz év során a növekvő születési arányszámnak köszönhetően a természetes fogyás lelassult az évtized első felében tapasztalthoz képest. Ennek mértékében jelentős területi differenciák léteznek a megye egyes térségei között. A kedvező népesedési mutatók elsősorban a megye agglomerációs településeit jellemzik. A megye perifériáin – Ipoly-völgy települései, Délkelet-Pest megye, FelsőGalga-völgy – ezzel ellentétes trendek jellemzőek. A kistelepüléseket az elöregedés és a csökkenő gyerekszám sújtja. A megye vándorlási különbözete a 2000-es évek során töretlenül pozitív képet mutat. Be- és kiköltözések Pest megyében (2010) Pest megyébe beköltözők (ezer fő) Budapestről 22,6 Más megyékből 15,8 Pest megyéből 19,6

Pest megyéből elköltözők (ezer fő) Budapestre 18,7 Más megyébe 12,1 Pest megyébe 19,6

353262 3

A sajátos okokból Budapestre bejelentett; továbbá a szezonálisan, de életvitelszerűen megyében lakó emberek száma alapján ez a szám, s így az arány még nagyobbra becsülhető.

354

PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE Beköltözők összesen

58,0

Elköltözők összesen Egyenleg: 8

2012. évi 3. szám 50,5

Forrás: KSH Pest megyei évkönyve 2010. A belföldi vándorlási különbözet a 90-es években folyamatosan nőtt; legmagasabb értékét 2003-ban érte el (18.564fő), majd lassan (2009-ben 12.600fő), később drasztikusan csökkenni kezdett (2010-re 7.566 fő). A megye a migrációs folyamatok terén megosztott, mivel a negatív elköltözési aránnyal leginkább sújtott települések többsége a megye É-i, Börzsönyi és Ipoly-menti térségében, illetve DK-i térségében, valamint a Galga felső folyása mentén a Nógrádi megyehatárhoz közeli részen helyezkednek el. Az agglomeráció határán kívül csak elszórtan találni tartósan pozitív vándorlási egyenlegű településeket. A népességnövekedés jobban érinti a városokat, mint a kis településeket (belföldi odavándorlás 2010, városba: 38271 fő; belföldi odavándorlás 2010, községbe: 19820 fő); a beköltözők száma a főváros határától távolodva csökken és társadalmi összetétele is változik. Ugyanakkor térben a szuburbanizációs folyamat egyre kijjebb tolódik. A nagyobb térségek esetében a Budapesthez közelebb eső részeik erősebben mutatják a peremvárosi jegyeket, míg a távolabbi területeik – bár vonzásközpontjuk szintén Budapest – kevésbé szuburbanizáltak. A vándorlási különbözet éves átlaga az elmúlt 10 évben és 2000-ben SorA kistérségi vándorlási különbözet Sor- Kistérségi vándorlási különbözet szám éves átlaga /1000 fő (2000-2010) szám / 1000 fő (2010) 1. Veresegyházi 32,8 1. Budaörsi 15,0 2. Dunakeszi 21,4 2. Dunakeszi 13,4 3. Ráckevei 21,1 3. Veresegyházi 13,3 4. Budaörsi 20,2 4. Pilisvörösvári 13,1 5. Pilisvörösvári 18,1 5. Váci 10,7 6. Szentendrei 16,2 6. Gödöllői 10,5 Forrás: KSH Pest megyei évkönyve 2010. Az értékek szembetűnően mutatják, hogy bár a vándorlási különbözet még mindig jelentősen pozitív, annak értéke azonban a közelmúltban jelentősen csökkent, különösen a Budapestre történő visszatelepülések hatására. A vándorlási különbözet egyébként a megye valamennyi térségében pozitív, még a legkevésbé keresettekben is. Pest megyében jelentős mértékben, 84 fővel nagyobb a népsűrűség az országos átlagnál. Kistérség csoportok népsűrűség szerint (2000) Sorszám Népsűrűség (fő/km2) Kistérség 1. 500 fölött Érdi (865,2), Dunakeszi (662,7) 2. 250-500 Budaörsi (370), Gödöllői (293,5), Pilisvörösvári (282) 3. 200-250 Monori (249,9), Szentendrei (243,4), Veresegyházi (239,5), Ráckevei (233) 4. 150-200 Váci (167,6), Gyáli (162,2)

Aszód (146,4), Nagykáta (106,7), Cegléd (97), Dabas (88,3), Szob (39,6) Forrás: KSH Pest megyei évkönyve 2010. 5.

-150

Kistérség csoportok a 120 fő/km2-nél nagyobb népsűrűségű településeken lakók aránya szerint (2010) Sorszám % Kistérség 1. 90 fölött Budaörs, Dunakeszi, Érdi, Pilisvörösvár, Szentendrei, Monori 2. 70 – 90 Aszódi, Gödöllői, Ráckevei, Váci, Veresegyházi 3. -70 Ceglédi, Dabasi, Gyáli, Nagykátai, Szobi Forrás: KSH Pest megyei évkönyve 2010. A népesség szerkezetének tekintetében a legfőbb sajátosság a megye korstruktúrájának kettőssége. Az Ipoly mentén és a Börzsöny kistelepüléseiben országos szinten is magas az elöregedés, azaz az idősebb korosztályok teljes népességen belüli magas részaránya és a fiatal népesség relatíve kisebb részesedése, amely az érintett települések reprodukciós képességének csökkenésével jár. Az elvándorló népesség javarészt a fiatal és középső korosztályok köréből kerül ki, ami népességen belüli részarányuk csökkenése mellett a települések demográfiai megújuló képességének esélyét is visszaveti. A házasságkötések száma a 2000-es 4966-ról, 4306-ra csökkent, miközben a válások száma 2554-ről 2913-ra emelkedett. A család szerepe tehát degradálódik, ugyanakkor az élve születések száma 11.043 főről 12.427-re nőtt az időszakban, tehát a házasságon kívül született gyermekek száma, illetve csonka családban élő gyermekek száma nő.


356

2012. évi 3. szám

Lakásállomány változása A lakásállomány országos viszonylatban Közép-Magyarországon és a Nyugat-Dunántúl régióban gyarapodott a legnagyobb mértékben az elmúlt évtizedben. A lakásállomány 2010-ben 393526 volt, 2010-re ez a szám 454805-re nőtt, mintegy 16 %-al. A lakásépítési kedv a válság, a hitelezés leállása, az önkormányzati adóztatás erősödése (telekadó, közműfejlesztési hozzájárulások bevezetése-emelése, úthasználati díjak bevezetése), a bizonytalan gazdasági helyzet miatt az elmúlt három év alatt a harmadára-negyedére esett vissza. Jellemző adat, hogy míg 2008-ban a megyében 10.401 db. építési engedélyt adtak ki, addig 2010-ben 3833db-ot. A lakásállomány területi megoszlása nem változott jelentősen, egyedül Pest megye részaránya növekedett 1 százalékot meghaladó mértékben. A lakásállomány egyharmada Közép-Magyarországon található, minden ötödik lakás Budapesten, és minden tízedik Pest megyében van.

Foglalkoztatás, jövedelem A gazdasági fellendülés és a budapesti foglalkoztatási lehetőségek miatt Pest megyében a munkaképes korú (15 – 74 éves) népesség aktivitási aránya hazai viszonylatban magas; 57,5%, míg az országos átlag 55,5%. De így is elmarad, legalább 10%-kal, a nyugat-európai értékektől. Részben a fekete foglalkoztatás nagy aránya miatt. A KSH munkaerő felmérése alapján a munkanélküliség 8,7%-os, az országos átlag 11,2% munkanélküliség). A regisztrált munkanélküliek száma 2010-ben 47,2 ezer fő. A térség vállalkozóinak véleménye szerint a megyében sokkal inkább a munkaerőhiány a jellemző. Több szakmában erős hiány van, amelyet sok esetben Budapestről, vagy a szomszédos megyékből, gyakran külföldről is pótolnak. Növelve a Pest megye területére ingázók számát. Ugyanakkor a Pest megyeiek főleg a jobban fizető és gyakran kvalifikáltabb munkalehetőséget nyújtó budapesti munkahelyet foglalják el. A munkaerőhiány gátolja a vállalkozások növekedését. A munkanélküliek döntően szakképzettség és munkahelyi ismeretek nélküli ember. A megye egészére kiterjedő, de különösen a perifériára jellemző probléma. A strukturális munkanélküliség a társadalmi kohézió, a területi kohézió egyik legnagyobb akadálya. A szakképzetlen, gyakran tartósan munkanélküli réteg visszavezetése a munkaerőpiacra ezért kiemelten fontos. Strukturális problémákra utal, hogy az alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete lényegesen alacsonyabb Pest megyében (195.516 Ft/hó), mint Budapesten (248.775 Ft/hó) és alacsonyabb az országos átlagnál is (201.272 Ft/hó).

4.

Gazdaságszerkezet

A demográfiai folyamatokkal összevetve a gazdaságról nem állnak rendelkezésre megfelelően rétegzett információk. Az extrém jövedelmi különbségek is jelzik azonban, hogy kiemelkedő eltérések vannak a gazdasági térszerkezetben: beruházásokban, az üzleti és közszolgáltatások szerkezetében, hozzáadott értékben, külpiaci jelenlétben, vállalkozási dinamikában, az üzleti infrastruktúra kiépítettségében. Az ipar és a feldolgozóipar évtizedes központjai, valamint a kulturális centrumok ugyancsak évtizedekre visszanyúló fejlődése alapján kijelenthető, hogy Pest megye gazdasági fejlődését meghatározza a kulturális ipar, egyes kreatív ipari tevékenységek, a turizmus, de az olyan hagyományos ágazatok is, mint az autóipar, az elektronika, általában a feldolgozóipar. A logisztikai kivételével nem jellemző a zöldmezős beruházások magas aránya. A logisztika tekintetében nyilvánvaló a szakosodás. Kedvező a felsőoktatás jelenléte és közelsége. Saját kihívásként értelmezhető, hogy magas az aránya az olyan üzleti tevékenységeknek, amelyek atipikusak a gazdaságfejlesztés tekintetében, mely a feldolgozóipari beruházások egy meghatározott körének, az üzleti szolgáltató központoknak, vagy a hagyományos K+F aktivitás ösztönzésének kedvez. Az újabb prioritások tekintetében kedvező a fenntartható településekkel (az energiahatékonyság, a megújuló energetika, az UHG kibocsátás csökkentése) kapcsolatos érdeklődés növekedése, és klaszterek is rendkívül magas számban jelennek meg pályázatokon, de általában véve az egyes térségben és tevékenységekben rejlő potenciálról kijelenthetjük, hogy rejtett, nem-látható lehetőségeket hordoznak. A jelenlegi gazdasági mutatók kifejezetten kedvezőtlenek. Az országos átlagot meghaladóan romlik például azoknak a szolgáltatásoknak a gazdasági helyzete, amelyek között vélhetően ott vannak azok a tudásszolgáltatások is, melyek a jövő szempontjából figyelmet érdemelnek. (A helyzetértékelést gyengíti a vonatkozó statisztikai adatok nem megfelelő részletezettsége.) A logisztikai beruházások leálltak, mint ahogy a nagyobb hozzáadott értéket hordozó ingatlanfejlesztések, ipari park-fejlesztések. Pest megye turisztikai ipara sajátos: egyrészt jelen vannak az ország egészében általános trendek, így a wellness és az egészség-turizmus. Másrészt jelen van a kulturális sokszínűségre és szolgáltató központokra alapozott turizmus. Megállapítható, hogy e hagyományosan erős kulturális iparra alapozott turizmus még mindig messze a lehetőségek alatt teljesít. Ahogy hasonló a helyzet az újabban felkarolt valamennyi szegmensben is (az élmény-turizmus minden fontos területén, így a lovasturizmusban). A modellértékű megoldások jelen vannak. Összességében kijelenthető, hogy jelenleg a megyének nincs jól körülírt, részletes és informatív gazdasági és társadalmi profilja. Annak ellenére, hogy számos modellértékű megoldás, szolgáltatás van jelen, hogy kiváló adottságokkal rendelkezik, hogy egyes sikertörténetek jól dokumentáltak (például Európa egyik legnagyobb filmes gyártókapacitása található meg a megyében, több helyen és érdekeltség révén). Nem áll rendelkezésre érdemi információ a KKV szektor külgazdasági aktivitásáról, így exportpotenciáljáról sem. Nem készültek esettanulmányok, még jól körülírható szegmensekben sem – a kézművesipartól a kertészetig bezárólag, vagy a fenntartható építészetben, az építési-szerelési szolgáltatásokban, az innovációs szolgáltatásokban, a feldolgozóipari értékláncokhoz kapcsolódó tudás-intenzív és egyéb szolgáltatások tekintetben. Nem áll rendelkezésünkre inputoutput elemzés, vagy értéklánc-elemzés, amely kézzelfoghatóvá tenné, hogy ezek a szolgáltatások, illetve a kreativitás,


358

2012. évi 3. szám

a tipikus és atipikus innovációs teljesítmények hogyan járulnak hozzá a megye gazdasági teljesítményéhez, exportjához – a fontosnak tartott szegmensek versenyképességéhez. Alapkutatásokra és új módszertani megközelítésre van szükség, hogy ezt a profilt elkészítsük; olyan kutatásokra, amelyek a jelenlegi kutatásokhoz mérten rétegzettek, érzékenyebbek a kis volumenben termelő/szolgáltató vállalkozások teljesítményére, a helyi, térségi, és nemzetközi orientációban működő vállalkozások eltérő preferenciáira. Hasonló hiányosságok gátolják a klaszterek, az együttműködések, a stratégiai partnerségek felmérését és értékelését; miközben egyértelműen látható a bizalom, a társadalmi tőke rendkívül alacsony szintje, mint egy olyan tényező, amely gátolja a gazdaság fejlődését, a hatékony versenyt, az innovációt. Összességében megállapítható, hogy Pest megyében eltérő az itt elérhető, rendelkezésre álló erőforrások (szervezeti, emberi, technológiai, fizikai, pénzügyi) összetétele, mint más megyékben; ahogy sajátos a kedvezmények és támogatások rendszere, földrajzi elhelyezkedése és az infrastruktúra; különleges módon befolyásolja a Főváros közelsége, valamint a piac, a főváros és a főváros körüli csomópontok, valamint e csomópontokon keresztül a nemzetközi piac földrajzi és virtuális közelsége. Joggal feltételezhető ezért, hogy nem csak általában Pest megye gazdasága, vagy turisztikai és kulturális ipara, hanem az ipari és feldolgozóipari ágazatok, továbbá egyes szolgáltatások tekintetében is olyan komparatív előnyökkel rendelkezik a megye, amelyeket a továbblépés érdekében fel kell tárni.

Nemzetközi jelentőséggel bíró trendek Változás figyelhető meg a nemzetközi munkamegosztásban, ami megteremtheti a kiegyensúlyozottabb fejlődés lehetőségét. Ez a változás elsősorban Kínával kapcsolatos; azzal a ténnyel, hogy a part menti területekre, jól felszerelt kikötők köré, a nagy létszámú és koncentrált munkaerőre, tervezett infrastrukturális fejlesztésre és támogatott vállalkozásokra, valamint műszaki egyetemek által kibocsátott mérnökök százezreire alapozott iparfejlesztés elért egy határt, amit átlépve a további extenzív növekedés jelentősen megdrágult. A bérnövekedés miatt, és/vagy a belső területekről történő logisztika költségei miatt. Önmagában a költségek növekedése az érintett tevékenységekben nem elsősorban Pest megyének kedvez, hanem az ország elmaradottabb vidékeinek. A trend része azonban az is, hogy a teljes tényezőhatékonyság miatt mind inkább előtérbe kerül a piac közelsége, a fogyasztókkal kialakított kapcsolat minősége. Ez adja az alapját a Kínai kiinduló, és fejlett országokba irányuló tőkeáramlásnak, az „insourcing” folyamatának. Ezért feltételezhető, hogy Pest megye képes élni a lehetőséggel, amit ez a trend jelent. Különösen akkor, ha nem csak a fizikai elhelyezkedésre, valamint infrastruktúrára összpontosít, hanem a szolgáltatások, a kapcsolatok és az együttműködések fejlettségére, minőségére; s ha képes hatékonyan összpontosítani – például a kifejezetten az agglomerációt kereső befektetésekre. A klaszterek, technológiai parkok, egyetemek nemzetközi fejlődésének trendje kikényszerítik ipari parkok, vállalkozási övezetek, klaszterek fejlesztésének újragondolását. Egyre nagyobb a verseny a mérethatékonyság tekintetében, kevésbé a kibocsátás összértéke, sokkal inkább a „scope” a tevékenységi területetek, kompetenciák, szolgáltatások sokfélesége alapján. Megkerülhetetlennek tűnik a konszolidáció, valamint az együttműködések, a szolgáltatások, az intézmények és a versenyszféra partnerségének újragondolása; a célzottabb és rétegzettebb megoldások előnyben részesítése. Az ipari park fejlesztésében a terület infrastrukturális fejlesztése, illetve az alapvető

szolgáltatásportfolió kialakításáról a hangsúly szükségszerűen átkerül a megfelelő üzleti modell kialakítására az ingatlangazdálkodástól a közös projektekbe és induló vállalkozásokba irányuló befektetésig. A konszolidációval (koncentrációval) összefüggésben, de önmagában is, figyelmet érdemlő nemzetközi trend a térségi alközpontok újragondolása, egyes specifikus funkcionális szerepének megerősítése, innovációs értékű megoldásokkal. Ez a trend sem áll önmagában, része egy általános tendenciának, amely előbb kimutatta a mikro-agglomerációk szervező erejét, majd újraértékelte a helyi közösségek értékteremtő, illetve innovációs képességét, azt a hozzájárulást, amely a hatékonyság jelentős mértékű javulását eredményezi. Továbbá, az is megállapításra került, hogy egy sor társadalmi és gazdasági kihívásra adott válasz szükségszerűen feltételezi a helyi hozzáadott érték magas arányát, újraértelmezi a helyi piacok jelentőségét a térségi ökoszisztémában. Pest megye, kisvárosai miatt, valamint az agglomerációs települések sajátos problémái miatt különösen érdekelt abban, hogy megfelelően csatlakozzon ehhez a trendhez. A nemzetközi trendek között az egyik legtöbbet tárgyalt a társadalmi/közösségi innovációk előretörése. A koncepció lényege, hogy kis közösségek, helyi, sajátos társadalmi problémákat képesek megoldani úgy, hogy együttesen jelentős hatást gyakorolnak. Az egészségügy, a kultúra, az idősebb generációk integrálása, az energiahatékonyság – egy sor olyan téma tekintetében játszanak egyre fontosabb szerepet, amely Magyarország, illetve az EU kiemelt célkitűzései között felsorolásra kerültek. Értékelésünk szerint ezek a trendek – az együttműködés, a helyi közösségek, és az innováció újragondolása – teszik megalapozottá a területi kohézió uniós szinten is megfogalmazott célkitűzését, amely az egyes térségek sokszínűségére, adottságaira összpontosít.

Gazdasági tendenciák Pest megyében Pest megye a rendszerváltás utáni első években, Magyarország megyéi között, a gazdasági fejlettség tekintetében a vesztesek csoportjába került. Majd a 90-es évek második felétől felzárkózott a vezető közép- és nyugat-dunántúli megyék közé. Az elmúlt években azonban a gazdaság fejlődése Pest megyében is megtorpant. A Pest megy által létrehozott termelési érték (GDP) a legmagasabb a megyék között. Az elmúlt években, 2008-ig Pest megye GDP-je jelentősen emelkedett. A gazdasági fejlettséget jellemző egy főre jutó GDP mutatóját tekintve a megye folyamatosan pozíciót javított, három év alatt (1997-1999) két helyet lépett előre; a 10.-ről a 8. helyre került, 2009-ben már a 4. helyen állt. GDP/fő mutató alakulása (eFt) 1997 653 675

Pest megye Megyék átlaga Megyék átlagának százalékában Megye sorrendje az egy főre 10. jutó GDP alapján Forrás: KSH Pest megyei évkönyve, 2010.

1999 911 904

2008 2317 1978 115,9

2009 2169 1865 115

8.

5.

4.

Növekedés (%) -6,3 -5,7 -0,07


360

2012. évi 3. szám

A megye gazdasági fejlődését magyarázza a vállalkozások magas száma a külföldi befektetések nagy aránya és a korszerűsödő gazdasági szerkezet 2010-ben 174.782 vállalkozás működött a megyében – a legtöbb a megyék között -, amelynek több mint 47%-a (83.415) társas vállalkozás. A vállalkozás sűrűség tekintetében csak Győr-Moson-Sopron, Zala és Csongrád előzi meg Pest megyét. A magas vállalkozás sűrűség igen szétaprózott vállalati struktúrával társul. A működő társas vállalkozásoknak csak 1,05%-a közép- vagy nagyvállalat. A szétaprózottság ellenére vállalkozói egyesület csak nagyon kevés jött létre a megyében. A cégek kapcsolata általában rendkívül laza. Az együttműködésnek nincs meg a kultúrája, sem az intézményei. A kisvállalkozásokat támogató pénzügyi, szervezeti háttér fejletlen. Pest megye eredményei kimagaslóan jók a külföldi tőkevonzás tekintetében. A megyék között messze kiemelkedik a működő külföldi érdekeltségű társas vállalkozások száma. Míg Pest megyében 2764 ilyen szervezet van, addig az utána következő Győr-Moson-Sopron megyében csak 1311. Budapest ugyanakkor jócskán megelőzi a vidéki megyéket 17.821 vegyes vállalatával. Nemcsak a külföldi érdekeltségű vállalat szám magas, hanem a megyében befektetett külföldi tőke nagysága is; az országban befektetett összes külföldi tőke 12,4 %-a Pest megyében realizálódik. Ugyanakkor a megyében is problematikus a külföldi cégek beágyazódása a gazdaság szövetébe. A beszállítói programok eddig kevés sikerrel jártak. A beágyazódás akadálya az is, hogy az önkormányzatok általában nem tudtak működő kapcsolatot kialakítani a településen működő külföldi cégekkel. A megye gazdaságának fejlődését tanúsítja a beruházások gyorsan növekvő értéke, amely tendencia azonban a válság hatására 2009-től megtorpant, míg 2008-ban az összes pest megyében megvalósult beruházás értéke 448.140 millió Ft-volt, addig 2009-ben már csak 369.086 millió, 2010-ben pedig 367.298 millió Ft. A 19 megye összes vállalati beruházásának 9,6%-a Pest megyében valósult meg 2010-ben.

Pest megye gazdasági szerkezete Pest megyében kiugróan magas a kereskedelem aránya, még Budapesthez képest is. A (szinte kizárólag multinacionális) kereskedelmi központok – igazodva az ország centrális gazdaságához és közlekedéséhez – jelentős részben Budapest közvetlen környékén jöttek létre, és a kereskedő cégek elosztó központjai is főleg az agglomerációba települtek. Kialakult a megyében egy kereskedelmi, logisztikai gyűrű, döntően az M0 autóút mentén, amelynek további fejlődése várható az újonnan megépült szakaszon. Az ipar aránya csökkenő a foglalkoztatási szerkezetben, alacsonyabb a megyék átlagánál, de inkább a „vidéki Magyarországhoz” van közelebb, mint Budapesthez. Az építőipar, tükrözve a budapesti konjunktúrát és a megyei lakásépítési boom-ot, nagyobb foglalkoztató a megyében, mit máshol, az elmúlt években a válság hatására azonban drasztikus visszaesés van az ágazat termelési értékében.

A mezőgazdaság szerepe Pest megyében kisebb, és rohamosan csökken, különösen az agglomerációs térségekben. A szántóföldi növénytermesztésben az 1996-2000 közötti átlagosan megművelt területek nagysága 266.512 ha-ról 2010-re 219.402 ha-ra csökkent, a zöldségfélék termesztése a 2000-es 150.769 to-ról 57.134 to-ra csökkent, a szőlőtermesztés területe ugyanezen időszakban 8.466 ha-ról 3.018 ha-ra zsugorodott, a termelt mennyiség 36.338 to-ról 4620 to-ra, míg a gyümölcstermelés 111.245 to-ról 44.424 to-ra csökkent. A szolgáltatások aránya – csakúgy a fizikai (közlekedés), mint a gazdasági (pénzügyi, szálláshely), valamint a személyi (egészségügy, az oktatást kivéve) és a közigazgatási – Pest megyében elmarad a többi megye átlagától és Budapesttől is, tekintve, hogy a megye lakosai nagyban támaszkodnak a budapesti szolgáltatásokra, és intézményei is többnyire Budapesten működnek. A kereskedelem és oktatás mellett a szállítás-raktározás, valamint az un. „ingatlan és gazdasági szolgáltatás” kategóriában magasabb a Pest megyei arány a megyék átlagánál. Budapesttel összevetve továbbra is igen alacsony a megyében a K+F-re fordított összeg, bár az összes K+F ráfordítás az elmúlt évtizedben mintegy megháromszorozódott, 2010-ben 12.223m Ft volt. A kutató-fejlesztő helyek száma 158-ról 196-ra nőtt 2000 óta, az összes dolgozó tényleges létszáma azonban nem nőtt szignifikánsan, 28mFt-ról viszont 70 mFt-ra nőtt az egy kutató-fejlesztő helyre eső ráfordítás.

Gazdasági szerkezet a foglalkoztatottak megoszlása alapján (%) Ágazat Mezőgazdaság Ipar Építőipar Kereskedelem, gépjárműjav. Szálláshelyek, vendéglátóipar Szállítás, raktározás Pénzügyi tevékenység Ingatlan, gazdasági szolgáltatás Közigazgatás Oktatás Egészségügy Egyéb Összesen Forrás: KSH Pest megyei évkönyv, 2010.

Pest megye 1,9 23,4 7,5 22,4 3,7 7,2 1,0 1,8 3,8 7,7 5,7 13,9 100,0

Megyék átlaga 3,9 26,6 5,8 14,5 3,8 6,7 1,45 1,3 6,8 9,0 10,0 10,0 100,0

Budapest 0,2 11,9 4,8 16,9 4,1 6,4 4,2 2,6 11,3 6,7 5,8 25,1 100,0

Az egyes gazdasági ágak belső szerkezetét vizsgálva megállapítható, hogy az iparon belül a korszerű ágazatok dominálnak, relatíve magas a feldolgozóipar, ezen belül a gépipar és a vegyipar aránya.

Iparági foglalkoztatási szerkezet (%) Térség ÉlelmiszerTextilipar

Vegyipar

Gépipar

Feldolgozó-


362

ipar Pest megye 15,6 5,8 Megyék átlaga 15,4 16,0 Forrás: KSH Pest megyei évkönyv, 2010.

13,2 8,5

2012. évi 3. szám ipar összesen 21,3 23,8

37,8 28,5

A megye iparának alap problémája a szakmunkás képzés megoldatlansága, különösen a korszerű gépipari szakmákban. Az igényeknek megfelelő képzés és kínálat hiánya a gazdaság fejlődésének legkomolyabb gátja. Az 50 főnél többet foglalkoztató vállalkozásokat felmérő statisztika szerint Pest megye az ipari termelés növekedése szempontjából is elmaradt a megyék átlagától, ami az ipari termelés további térvesztésére utal. A megyében az ipari foglalkoztatottak száma (75527) az elmúlt 10 évben kb. 10 ezer fővel, mintegy 17%-kal csökkent. Ezzel együtt az ipari termelés értéke az elmúlt 3 évben (2008: 1790 milliárd Ft; 2009: 1524,2 milliárd Ft; 2010:1828 milliárd Ft) 50%-kal nőtt, és közel hasonló mértékben emelkedett az egy lakosra jutó termelési érték. (2008: 1486,5 ezer Ft; 2009: 1247,7 ezer Ft; 2010: 1481,7 ezer Ft) Az ipari termelés Megnevezés A termelés értéke, milliárd Ft

2000

2007

2008

2009

2010

882,1

1 676,4

1 790,0

1 524,2

1 828,0

Egy lakosra jutó termelési érték, ezer Ft 830,0 Forrás: KSH Pest megyei évkönyv, 2010.

1 413,7

1 486,5

1 247,7

1 481,7

Jelenleg közel 8 ezer ipari vállalkozás működik a megyében, ennek kb. a kétharmada társas vállalkozás. A legtöbb ipari vállalkozás a gépiparban, fa-papír-nyomda iparban és a fémfeldolgozásban működik.

Ipari parkok Az ország ipari parkjainak egy hatoda a megyében működik. A két integrátor park egyike ugyancsak itt található (BITEP – Budaörs). Az innovációs folyamatok felgyorsítását a csúcstechnológia térségbe telepítését nagyban szolgálják ezek a korszerű gazdaságfejlesztési struktúrák. Ugyanakkor látható, hogy nem elég egy működő és sikeres ipari parkhoz, hogy az alapinfrastruktúra rendelkezésre álljon, amit a mintegy 10 évvel ezelőtti ipari park alapítási láz keretében igyekeztek megvalósítani. Ezek közül a parkok közül csak azok voltak sikeresek, ahol megfelelő szolgáltatói háttér és létre tudott jönni, illetve a parkokba betelepülő cégek között, illetve a térség vállalkozói között együttműködési kapcsolatok, láncok alakultak ki. Pest megyében nagy igény lenne települési, kistérségi szintű vállalkozói parkokra, ahová a települések lakóövezeteiben működő kisvállalkozások tudnának kitelepülni, többnyire bérlőként, igénybe véve a parkok teljes körű szolgáltatásait. Ez a szegmens a hagyományos ipari parki rendszerbe nem tud illeszkedni, azt nem tudja megfizetni. Az ipari parkok egy jelentős része ugyanakkor már nem képes olyan cash-flow kitermelésére, amely megfelelő hátteret nyújtana a szolgáltatástartalom jelentős bővítéséhez, új befektetésekhez.

Az agglomeráció fejlődését illetően már az évtizeddel korábban készült területfejlesztési koncepció és stratégia rögzítette, mint alapvető célkitűzést, a spontán szuburbanizáció megállítását. A szabályozatlan ingatlanfejlesztések nem csak a természeti értékek, erőforrások pazarlását eredményezték, hanem olyan településszerkezetet hoztak létre, amelyen belül a helyi igényeket kielégítő szolgáltatások hiányoznak, vagy rendkívüli mértékben koncentráltak, míg az iparfejlesztés, a gazdaságfejlesztés elmaradt. Az elmúlt 10 év értékelése alapján megállapítható, hogy a kedvezőtlen folyamatokat nem sikerült megállítani, illetve visszafordítani. Különleges jelentőséggel bírnak azok a kiemelkedő értékű fejlesztések, amelyek – például Törökbálinton, a Zsámbéki-medencében, a Liszt Ferenc Nemzetközi repülőtér környezetében – a térség gazdasági teljesítményét és szerkezetét jelentős mértékben megváltoztatják. A kiemelkedő méretű projektek megalapozottsága még nem bizonyított. A nemzetközi reptér ügyében a nemzeti légitársaság csődjétől függetlenül is még kérdéses, hogy európai, vagy régiós jelentőséggel fog bírni, mint szolgáltató, elosztó központ. A kiemelkedő méretű projektek árnyékában pedig továbbra is elaprózódott, töredezett ipari park hálózat jött létre. A Pest megyei ipari parkok száma magas, a befektetések fókusza a rövid távú megtérülésen van, a stratégiai megfontolások hiányosak, vagy teljesen hiányoznak. Indokolt lenne a konszolidáció. A megkülönböztető erővel bíró fejlesztésekről nem áll rendelkezése felmérés, de vélelmezhető, hogy a valódi változást eredményező fejlesztések száma elmarad a lehetségestől.


364

5.

2012. évi 3. szám

Infrastruktúra

Rendkívül kedvezőtlen, a növekvő népesség igényeitől messze elmarad az épített infrastruktúra, a közszolgáltatások és intézmények kiépítése, a közutak és a közlekedés, az iskolák és az óvodák, az egészségügyi és egyéb ellátás helyzete.

Pest megye közlekedési hálózatai Magyarország közlekedési hálózata – a történelmi hagyományoknak megfelelően – centrális, így Pest megye több nemzetközi és országon belüli fő közlekedési irány metszéspontjának környezetében helyezkedik el. Ennek megfelelően a jelentős forgalmi célpont jellege mellett – közlekedési ágazatonként különböző mértékben, de – nagy a tranzit közlekedés szerepe is. Pest megyében a sugárirányú elemek túlsúlyban vannak, viszont a centrális közlekedésszerkezet csak akkor működik egészségesen, ha a sugárirányú és harántoló elemek megfelelő számban vannak jelen a hálózatban, vagyis egyik irány sincs túlsúlyban. Ebből adódóan Pest megye egyes térségeiben hiányzik a gyűrű irányú közlekedési összeköttetés a sugárirányú hálózatok között. Ezen túlmenően Budapesten és közvetlen környezetében (hozzávetőleg az agglomeráció területén) a közúti közlekedési problémák már olyan jelentősek kezdenek lenni, amelyek kisugárzásaképpen a megye egyéb – természetesen azért a Fővároshoz közeli – területein is átstrukturálódik a forgalom. A Budapesten hiányzó úthálózati elemek miatt bizonyos kapcsolati relációkban vagy jelentős forgalomlassulással járó túlterhelődések keletkeznek, vagy mintegy “kiszorul” a forgalom a Fővárosból a megye területére. Budapest közlekedési vonzáskörzete – a fővárosi ingázó-forgalom alapján – mintegy 188 települést foglal magába, ez Pest megye településein kívül a környező megyékre is kiterjed. Ezekből naponta 225 ezren érkeznek Budapestre. A forgalom megoszlása kiindulási hely szerint: mintegy 60%-a az alföldi oldalról, 40%-a a dunántúli oldalról érkezik. Az utazások megoszlása a tömegközlekedés és személygépkocsi közlekedés között a megye településeinek egymás közötti 30-70%-os arányával szemben a budapesti határt átlépő utazásoknál 4555%. A megyén belüli forgalomban a tömegközlekedés arányának alacsony volta mutatja egyúttal a tömegközlekedésben meglevő hiányosságokat is.

Közúti közlekedés Pest megyét számos európai közlekedési rendszer (Helsinki folyosó) szeli át, amely az ország közlekedés-földrajzi helyzetéből adódó tranzit igények kielégítését szolgálja. Az országon belüli távolsági közúti forgalom – az országos főúthálózat sugaras szerkezete miatt – jelentős részben érinti a megyét. Az országos főutak Pest megyei szakaszán a forgalom (Budapest

határán mérve) napi kb. 200.000 e jármű/irány. Ebből a távolsági forgalom, amely az agglomeráció határát is átlépi, kb. 40%. Pest megyének közlekedés-földrajzi elhelyezkedése – az országos hálózati adottságok miatt – a fő közlekedési irányokban jó a kapcsolata, de jelentős városok, megyeszékhelyek csak másodrendű főúton érhetők el. A sugárirányban Budapestről kiinduló 32 országos útvonal közül 5 autópálya (M1-M7, M3, M31, M5, M6), 6 országos elsőrendű főút (2, 3, 4, 5, 6, 7). A másodrendű főutak száma 6 (10, 11, 31, 51, 510, 1), a többi országos közút. A főváros határán áthaladó 30 országos útvonal közül a 17 autópálya és főút bonyolítja le a kétirányú forgalom 75%-át. Az agglomeráció külső határán átlépő forgalom a főváros határát keresztező forgalomnak kb. 60%-a, tehát a megye Fővárostól távolabb fekvő területei már inkább a szomszédos megyék forgalomsűrűségét mutatják. A főváros környéki települések igen jelentős budapesti célú forgalma az országos közutakon kívüli, helyi kapcsolatok hiányában a távolsági forgalom mellett szintén elsősorban a főutakat terheli. A különböző jellegű forgalmak ilyen keveredése nem csak a főutak egyes szakaszainak túlterhelődése miatt nem szerencsés, hanem a különböző forgalmi folyamok összefonódása a balesetveszélyt is nagymértékben fokozza. Vasúti közlekedés Az országos vasúti törzsvonal-hálózat centrális jellege miatt a vasúti hálózat teljes szállítási teljesítményének több mint 50%-a érinti a megyén áthaladó, Budapestre befutó vonalakat. A vasútvonalak vágányhálózatának jelentős része rossz műszaki állapotú. A megyét érintő vasútvonalakon lebonyolított személyforgalomnak kb. 50%-a a fővárosi agglomerációból indul, a másik 50%-a az ország területéről érkező távolsági forgalom. A vegyes forgalom miatt a távolsági és nemzetközi forgalom, valamint a más kezelést igénylő elővárosi forgalom keveredése akadályozza az optimális forgalom lebonyolítását. Az áruszállítási teljesítmény csökkenése a személyforgalomnál jelentősebb és ez sokkal érzékenyebben érinti a vasút gazdálkodását. Az ország gazdasági szerkezetének átalakulása, a nemzetközi kapcsolatrendszer megváltozása, a közúti motorizáció nagymértékű térhódítása jelenti a legfőbb külső tényezőket, míg az alacsony szolgáltatási színvonal, az általánosan rossz műszaki állapot, a nem megfelelő tarifarendszer, a marketing valamint a piaci szemlélet hiánya, mint belső tényezők járultak hozzá a vasúti forgalom nagyarányú csökkenéséhez. Ezek a tényezők nem függetlenek egymástól, némely esetben egymás negatív hatásait is erősíthetik. Vízi közlekedés A Dunán menetrendszerű belföldi hajózás csak Budapesttől északra van, a nemzetközi hajózás a déli Duna-szakaszt is igénybe veszi. A nemzetközi vízi turistaforgalom az elmúlt években növekedett, a nyári csúcsidőszakban a Főváros nemzetközi hajóállomása túlterhelt. A nemzetközi forgalomban szárnyashajók is közlekednek, de a hajóforgalom nagyon Budapest centrikus, a megye inkább csak a csúcsszezoni, dunakanyari turistaforgalomból részesedik. A Duna-Majna csatorna megépültével várt jacht-forgalom növekedés nem következett be. Az országon belüli hajóforgalom is turisztikai célú, jelenleg hivatásforgalom a vízi közlekedésben nincs. A menetrend szerinti járatok elsősorban a Dunakanyar turisztikai célpontjáig közlekednek. Az itt levő települések többnyire rendelkeznek hajóállomással, de az idegenforgalom helyi kínálata általában nem elég vonzó a hajóállomások környékén.


366

2012. évi 3. szám

A nemzetközi és belföldi teherforgalmú kikötő Budapesten, Csepelen van. A kombinált áruszállítási módokhoz a Csepel-szigeti kikötő kapcsolatai nem kedvezőek, vasúti megközelítése körülményes, közúti kapcsolatai közvetlenül csak Budapesten belül és csak Pest felé vannak és túlterheltek, a megyén belüli elérési lehetőségek nem teszik vonzóvá a vízi szállítást még akkor sem, ha ez egyébként gazdaságosabb lenne. Légi közlekedés Az ország légi forgalmának túlnyomó részét lebonyolító Liszt Ferenc repülőtér csak részben fekszik a megye területén, de országos jelentősége miatt hatása a megyére is kisugárzik. Jelenlegi 6,5 millió utas/év forgalma két terminálon bonyolódik le. A repülőtér műszaki létesítményei és a forgalomra vonatkozó előírások a jelenlegi forgalom kétszeresének lebonyolítására is lehetőséget adnának. A megye egyéb repülőtereinek funkciója, jövője bizonytalan. Közforgalmú közlekedés Pest megyében a közösségi közlekedést a BKV, a MÁV és a VOLÁNBUSZ bonyolítja le. A főváros határát közösségi közlekedési eszközzel átlépő 216.000 utas/nap 30 %-a BKV autóbusz és HÉV vonalon utazik, a MÁV és a VOLÁN részesedése az utasforgalomból 43 és 27 %. A főváros környéki közforgalmú közlekedésében egységes tarifa és integrált hálózatok hiányában a három szolgáltató vállalat vonalai között a forgalom a területi feltárás, illetve a szolgáltatási színvonal alapján oszlik meg. Kerékpáros közlekedés A fővárosban és környékén a kerékpáros közlekedés aránya a többi közlekedési ágazatokhoz viszonyítva nem jelentős. A kerékpáros közlekedés feltételei nem alakultak ki, a kerékpárutak száma kevés, nem alkotnak összefüggő hálózatot, a kerékpározással kapcsolatos szolgáltató létesítmények kiépítése elmaradt.

Kommunális ellátás A kommunális ellátás terén jelentős mértékű javulás állt be az elmúlt tíz év fejlesztéseinek köszönhetően a 2000-es állapotokhoz képest. Pest megye a vezetékes ivóvízzel ellátott lakások számában utolérte az országos átlagot, 332.202 lakásról 430.208-ra nőtt a hálózatba bekötött lakások száma (94,6%). Még látványosabb az eredmény a csatornahálózatba bekötött lakások terén, ez 2000ben 133.093 volt, 2010-ben 306.200 (67,3%). Szintén jelentős a fejlődés a kommunális hulladék gyűjtése terén, az ebbe bevont lakások, üdülők száma az időszakban 373.720-ról 460.912-re nőtt. Bezárásra kerültek a korszerűtlen települési hulladéklerakók, a 2000-ben működő 67 lerakó helyett 2010-ben 9 modern regionális lerakóba kerül Pest megye kommunális hulladéka.

Humán infrastruktúra

10 évvel ezelőtt a legégetőbb problémák közé tartozott a megyében az elégtelen bölcsődei, óvodai, általános iskolai ellátás helyzete. Mára az adottságok – köszönhetően a támogatáspolitikai erőfeszítéseknek is – jelentősen javultak ezen a téren, a bölcsődei férőhelyek pl. 2000 óta 1797- ről 2911-re, az óvodai férőhelyek a 2001-es 36.622-ről 48.513-ra nőttek. A jogszabályi változás azonban – miszerint minden 3. életévét betöltött gyermek köteles lesz óvodába járni – megoldhatatlannak látszó problémát jelent majd a megyében, miként az ország egészében. Oktatás, közművelődés A megye oktatására éppúgy, mint minden más gazdasági és infrastrukturális kérdésre Budapest közelsége illetve a fővárossal való szimbiotikus együttélés nyomja rá a bélyegét. Ebből az együttéléséből, s a két térség közötti tartós (migráció) és napi (ingázás) népességmozgásból a megyére nézve előnyök és hátrányok egyaránt keletkeznek. A főváros közelsége és megyeközpontként való funkcionálása a megyék sorában különlegessé teszi Pest megyét, ez a statisztikákon is látható. Az adatok „torzak”, vagyis nem egy „egészséges szerkezetű”, hanem egy megyeközpont nélküli megye helyzetét tükrözik, így ezek nehezen hasonlíthatók össze más megyék adataival. Alapfokú képzés A megyében összesen 321 általános iskola működik, 4383 osztályteremmel, 94773 tanulóval a 2010es adatok alapján. Az egy osztályra jutó tanulók száma 21. Az alapfokú képzésben a megye településhálózata viszonylag kedvező lehetőségeket teremt. Az agglomerációs települések lakosságának utóbbi két évtizedben tapasztalható hirtelen növekedése az oktatásban is erősen érezteti hatását. A települések nem készültek fel erre a népességmozgásra. A felkészülést több tényező is hátráltatta: A településfejlesztés és az oktatásfejlesztés között nem jött létre közvetlen kapcsolat. Senki, semmi nem kényszerítette a betelepülőket, illetve az önkormányzatokat, hogy a letelepedés illetve településfejlesztés költségei közé a szükséges oktatásfejlesztés kiadásait is bekalkulálják.

Az agglomerációs fejlődés lökésszerűen jelentkezett (egy-egy település esetén lökésszerűbben, mint az agglomeráció esetében), ezért idő sem volt az oktatási hálózat fejlesztésére.

A lökésszerű fejlődés időszakos megterhelést jelent az iskolarendszer számára, ami egy idő után kihasználatlan kapacitásokhoz vezethet.

A fővárosból történő nagymértékű kiáramlás mellett, jelentős a be- illetve visszavándorlás is. Ennek elemzése (milyen korosztályt, társadalmi réteget érint, hogyan befolyásolja ez az oktatási igényeket, stb.) teljes mértékben hiányzik, éppen ezért nagyon nehéz a jövőbeni (oktatási) igényeket felmérni. A fenti tényezők miatt sok agglomerációs településen zsúfoltak az általános iskolák, fejlesztésük komoly gondot jelent az érintett települések számára.

368


2012. évi 3. szám

A megye egészére vonatkozó adatok nem tükrözik az egyes településeken megnövekvő oktatási igényeket. Részben azért, mert a tanulók egy része a fővárosba jár, részben pedig azért, mert a megye fővárostól távolabbi részei nem mutatnak az agglomerációhoz hasonló népességnövekedést.

Középfokú képzés A középfokú képzésre a főváros közelsége lényegesen nagyobb hatást gyakorol, mint az alapfokú oktatásban. A középiskolás tanulók 40%-a a fővárosban talál megfelelő iskolát a maga számára. Ez azt eredményezi, hogy a megyében tanuló középiskolások lakosságra vetített száma alig több mint feleannyi, mint az országos adat, s kevesebb, mint a fővárosi 40%-a. A megyében lakó középiskolai tanulók száma 59.529 fő, a megye középiskoláiban tanulók száma 29525 fő volt 2010-ben. A középfokú képzés mennyiségi kínálata jó, többletigények kielégítésére is alkalmas, de csak kevés intézmény képes felvenni a versenyt a fővárosiakkal. A megye délkeleti térségében és a szomszédos megyékben található iskolák közötti együttműködés bizonyítja, hogy a megyehatárok átlépésével megvalósíthatók racionális, az oktatás színvonalára és/vagy a költségeire jótékonyan ható megoldások. Felsőfokú képzés A főváros elsősorban a felsőfokú képzésben nyújt előnyöket a megye lakosai számára. Olyan választékot biztosít elérhető távolságban, amely egyedülálló az országban. Ezzel párhuzamosan lehetővé teszi a megyében működő – régebbi, vagy az utóbbi évtizedben megalakult – felsőoktatási intézmények fejlődését is, oktatókat és hallgatókat biztosítva ezek számára. A megyében 6 felsőfokú oktatási intézmény működik, az összes hallgató létszáma 2010-ben 14636 fő, ami közel 40%-al több a tíz évvel korábbinál. Közülük kiemelendő a Gödöllői Szent István Egyetem, valamint a Piliscsabai Pázmány Péter Katolikus Egyetem. Általában kevéssé ismert, hogy a felsőfokú képzésben a megye kiemelkedő szerepet tölt be, a 19 megye közül Pest megye intézményeiben tanul a legtöbb diák, ami még akkor is figyelemreméltó adat, ha tudjuk, hogy egyes intézmények hallgatóinak egy része valójában a fővárosban tanul. Iskolarendszeren kívüli képzés Az iskolarendszeren kívüli képzésben a megye alapvetően a főváros képző szervezeteire szorul, de ez önmagában még nem érinti a képzési kínálatot, mivel a képző szervezetek székhelye és a tanfolyamok helyszíne nem feltétlenül esik egybe. A megyei székhelyű szervezetek alacsony száma ugyanakkor arra utal, hogy a megye városai a fővároshoz képest csak kis vevőkörrel rendelkező piacot tudnak biztosítani ezek számára, s mint az alábbi grafikonból kitűnik, ez a képzések helyszínére is hatással van. Ennek tulajdonítható, hogy a megyében tartandó iskolarendszeren kívüli képzésben – a lakosság számához viszonyítva – nagyon kevesen vesznek részt. A lakosság aktivitása ennél nagyobb, de nem éri el az országos átlagot. Egészségügy Magyarország lakosságának egészségügyi helyzete messze elmarad a kívánalmaktól, s Pest megye lakosságának egészségügyi mutatói számos betegséget tekintve rosszabbak az országos szintnél.

Pest megye lakosságának egészségi állapotát az országos tendenciákon túl két speciális tényező befolyásolja, mindkettő összefüggésben van Pest megye központi, a fővárost körülölelő fekvésével: az egyik a speciális demográfiai, a másik az ellátási jellemzők. E két tényező hatása azonban csak árnyalja az országos képet, Pest megyére is igaz az ország egészségügyi ellátó rendszerének minden gondja. Demográfiai szempontból Pest megye jóval fiatalabb mint az ország többi megyéje, köszönhetően annak, hogy a beköltözők főleg fiatalok és a családalapítás helyszínéül választják a Pest megyei településeket. A megyék között itt a legalacsonyabb a 65 éven felüli idős emberek aránya a lakók között és az országos átlagot messze meghaladja a gyermek korúak aránya (24,1%). A megyén belül is jelentősek a különbségek azonban a népesség kor szerinti eloszlásában, a hátrányos helyzetű, a megye peremén elhelyezkedő Szobi, Ceglédi kistérségekben lényegesen magasabb az időskorúak aránya, mint az agglomerációban. Az idős népesség magas aránya az egészségügyi ellátás szempontjából a szobi kistérségben igényel különös figyelmet. (E kistérségben az ellátás szervezését nehezíti az alacsony népsűrűség és a domborzati viszonyok is.) A „legfiatalabb” a budaörsi kistérség. A megye fiatalabb korösszetétele maga után vonja a gyermekszületések magasabb számát. Pest megyében az 1000 lakosra jutó élve születések száma 10,1, ennél csak Borsod-Abaúj-Zemplén megye és az észak-alföldi régió megyéi értek el jobb eredményt, de más demográfiai háttérrel. Pest megye lakosságának várható élettartama mára meghaladja az országos átlagot (71,29 év férfiak, 78,41 év nők esetében), s megközelíti a budapestit, a tíz évvel ezelőtti adatokhoz képest javul a várható élettartam Pest megyében. Pest megyében az egészségügyi ellátási rendszer mutatói országos összehasonlításban igen rosszak, ez nem jelenti azonban azt, hogy a lakók ellátatlanok lennének, hanem hogy a megyei helyett sokan a fővárosi szolgáltatásokat választják, illetve a beutalási rendszer a fővárosi intézményekbe irányítja őket. Mindenesetre tény, hogy az egy háziorvosra és házi gyermekorvosra jutó lakosok száma Pest megyében a legmagasabb (1881 fő, az országos átlag 1548 fő). Összesen 665 háziorvos dolgozik a megyében. Kórházi ellátottság, járóbeteg-ellátás Pest megyében relatíve a legkevesebb a kórházi ágyak száma, 10 ezer lakosra mindössze 28 jut, míg a megyék átlaga 71. (1990-ben még 51 ágy jutott 10 ezer főre, 2000-ben 37.) Pest megye elsősorban a fekvőbeteg ellátás során támaszkodik a fővárosi intézményekre. Ezt egyértelműen tükrözi a megye fekvőbeteg beutalási rendje. A megye lakosságának kb. 1/3-t látják el teljes körben (valamennyi szakmában) a fővárosi kórházak. Ennek oka az, hogy Budapest egészségügyi ellátó rendszere az elmúlt évtizedekben eleve úgy került fejlesztésre, majd 1996-tól a kórházi ágyszám csökkentésre, hogy a Főváros látja el Pest megye agglomerációs településeit. Néhány speciális szakterületen az egész megye ellátása a fővárosban történik. Ilyen pl.: a fertőző ellátás, szívsebészet, idegsebészet. Szakorvosi ellátás vonatkozásában a megye lakosai számára az egészségügyi ellátás minden szakterületen biztosított. A speciális szakterületi ellátás döntő mértékben a fővárosi intézmények elégítik ki: ideg és szívsebészet, ortopédia, gyermek kardiológia, fertőző betegellátás. Továbbá jelentős részben az onkológiai, CT, MR vizsgálatokat is Budapesten végzik. Jelenleg az OEP által

370


2012. évi 3. szám

finanszírozott szakorvosi ellátás összességében kielégíti a lakossági igényeket. A szakellátások hiányosságainak egy része a magán rendelések számának emelkedésével pótlódik – ami a lakosság számára számos területen megterhelést jelent. Az a törekvés – hogy helyben biztosítsuk a lakosság számára az alapvető egészségügyi ellátásokat –teljességében nem valósul meg. Alapellátás és prevenció A kisfalvas, alacsony népsűrűségi területeken, mint a Szobi térség, még a viszonylag kevés egy orvosra jutó lakos ellátása is gondot okoz, különösen az ügyelet biztosítása. Ugyanakkor az alacsony lakos szám következtében az orvos munkája nem rentábilis. Ahhoz, hogy a házi orvosok a térségben maradjanak, szükséges az önkormányzati támogatás. Hasonló gondot jelent a tanyás térségek ellátása. A nehezen megközelíthető kisebb településeken összevont, illetve készenléti ügyeleti formákkal találkozunk (Pánd, Jászkarajenő, Kóka, Tápiószentmárton). Minden egészségügyi rendszer alapja a prevenció, ez az a terület, ahol a térségi intézmények, civil szervezetek közelségük okán hatékony munkát végezhetnének. Úgy tűnik azonban, hogy ezek a szervezetek részben még nem alakultak ki, részben a korábban meglévők (pl. szűrőállomások) visszafejlődtek az egészségügy más irányú finanszírozási politikája miatt. A prevenciónak központi kategóriává kell válnia a térségi egészségügy fejlesztésben. Különösen fontos az alkohol és drog prevenció, a szűrések bevezetése és propagálása a lakosság körében, az élelmezési és táplálkozási ismertetek terjesztése, az iskola-egészségügyi rendszer fejlesztése.

II. JÖVŐKÉP 2030 Pest megye jövőképének alapja a diverzitás megtartása és erősítése a gazdaság, a kultúra, a média, a köz- és a szakoktatás, a felsőoktatás és a tudomány területein egyaránt. Ez jelenti egy olyan növekedés alapját, amely munkahelyeket teremt, nagyobb jövedelmet, kezelhető kockázatokat és a környezet, az erőforrások megkímélését. Fenntartható növekedést. Jelentős kihívást jelent a gyermekvállalási kedv, a bizalom, az optimizmus megtartása. Egy olyan ökoszisztéma kialakítása, melynek gerince a kisvárosok egyedi, sűrű hálózata; az ipari, logisztikai és innovációs parkok. Amelynek motorja a vállalkozási kedv és a kultúra, és a sokszínűség, amely megkülönböztető erővel bír. A diverzifikáció, s az egymással összekapcsolódó kompetenciák megfelelően széles választéka, helyi, specifikus tudás, illetve kulturális tartalom, amelynek szerves, mély beágyazottsága a társadalomba, a közösségekbe, a vállalkozásokba olyan minőségű, amely miatt az itt létrehozott érték nem, vagy csak igen jelentős ráfordításokkal másolható, adaptálható, miközben az ökoszisztéma egésze rugalmas, képes a gyors és hatékony alkalmazkodásra. Ezek a feltételek biztosítják, hogy a megye fejlődésében az endogén tényezők, így a hazai vállalkozások, jelentősen nagyobb szerepet játszanak majd a továbbra is jelentős tudás-, technológia-, és tőkeimport mellett. A termelési tényezők, illetve a mögötte álló kulturális és társadalmi háttér egyedi kombinációjának megszűnése, azaz a gazdasági és kulturális sokszínűség csökkentése gyengítené a versenyképességet. Ezzel szemben e sokszínűség révén Pest megye 2030-ra versenyképes, egységes identitással rendelkező, elismert szereplője lehet a Dunai-térségnek, Európának, valamint a globális gazdaságnak, összekapcsolódva a Fővárossal, önálló jogon, sajátos értékteremtő képessége alapján. Jelentős szerkezetváltás következik be. Új, vagy megújuló vállalkozások új üzleti modelljei, partnerségei, amely nélkül az innovációs teljesítmény, a beruházások/befektetések intenzitása nem állítható fenntartható pályára. A jelenlegi gazdasági szerkezet erodálja a gazdaság működésének hatékonyságát, csökkenti a potenciális növekedési rátát, és rontja a jövedelmezőséget, valamint annak szerkezetét. A mezőgazdaságban, az iparban, vagy a szolgáltatásokban – beleértve a közszolgáltatásokat is – nem lehetséges az áttörés olyan üzleti modellek alkalmazása nélkül, amelyek nem támaszkodnak a jelenlegihez képest sokkal nagyobb mértékben külső erőforrásokra, tudásra, stratégiai partnerségekre – együttműködésre. Bármennyi tőke is álljon rendelkezésre, csak az lehet sikeres, aki a külső erőforrások becsatornázásával jelentősen nagyobb forrást, időt és energiát takarít meg. 2030-ra Pest megye gazdaságának (és társadalmának) a jelenlegihez mérten jelentősen hatékonyabb módon kell működnie, mégpedig az összes tényezőre, és a teljes életciklusra vetítve. 2030-ra kézzelfogható versenyelőnnyé válik az, hogy az itt élő (korosztályi összetételt tekintve fiatal) emberek átlag feletti mobilitással bírnak. Felnőtt, sőt érett korba lép az ezredév generációja, a „digitális bennszülöttek”, ami nyilvánvalóan alapvető társadalmi következményekkel jár. A közösségi szerveződés, a társadalmi kohézió, a nemzetközi kapcsolatok természetessége, egy sor olyan korlátot szűntet meg, amely jelenleg még a mobilitás, a vállalkozások, a közösségi innovációk útjában áll. Mindez megváltoztatja a munkavállalás, a vállalkozási, életmódbeli, és társadalmi mobilitás folyamatát, az innovációs aktivitást, a közösségek szerveződését, identitását. A mérethatékonyság viszonylagossá válásával Pest megye a változás motorja lehet ebben a folyamatban. A megkülönböztető erővel bíró kulturális háttér, a sokszínűség, az extrém sűrű kisvárosias településszerkezet mellett ugyanis a mobilitás elsőszámú


372

2012. évi 3. szám

hordozója a nem kézzelfogható tudás, ismeretanyag, tapasztalat áramlásának; így mostani versenyelőnye valódi teljesítménnyé konvertálható a jövőben. 2030-ra előtérbe kerül a fejlődéshez szükséges erőforrások, elsősorban a tudás megosztása. Ennek hordozói a formális intézmények, intézmények és vállalkozások együttműködése, a nyílt innovációs rendszerek, a részvétel kultúrájának fejlődése. 2030-ra a közösségek és az emberek is részesei az értékteremtésnek, azaz nem csak fogyasztói a szolgáltatásoknak, a közjavaknak, hanem aktív partnerek e szolgáltatások fejlesztésében, új megoldások kidolgozásában, a hatékonyság javításában. Feltételezzük, hogy a ma még elsősorban a nagyvállalatok számára elérhető platformok és megoldások széleskörűen elterjednek a KKV szektorban és a települési önkormányzatokban; az üzleti alkalmazásoktól a társadalmi igények és problémák megválaszolásáig bezárólag – 2030-ra minden művelődési házzal kapcsolatban egyértelmű lesz, hogy milyen módon járul hozzá az életminőséghez, a növekedéshez, vagy éppen az adott térség exportképességéhez. 2030-ra egy versenyképes, képzett munkán és kompetens teljesítményen alapuló gazdaságot kell létrehozni Pest megyében, mégpedig a területi és társadalmi kohézióra alapozva, azaz becsatornázva mindazt az értékteremtő képességet, potenciált, piaci rést, amely a helyi gazdaság és közösség, a nagyobb térség vagy a nemzetközi piac számára értékkel bír. Olyan gazdaságot és társadalmat, amelynek vállalkozásai és közösségei, egy nagyságrenddel több szálon kapcsolódnak a nemzetközi vérkeringéshez; amely rendelkezik az ehhez szükséges központokkal, infrastruktúrával, s mindenekelőtt azzal a nem-kézzelfogható tudással, mely egyediségét hosszabb távon is fenntartja. Ez az a szerkezet és dinamika, amely megadja az alapot, hogy az olyan társadalmi és gazdasági kihívásokra, mint a természeti erőforrások szűkössége, a demográfiai változások, a klímaváltozás, a jóléti ellátó rendszer, a mezőgazdaság és vidékfejlesztés, az egészségügy fenntarthatósága – hatékony és hatásos választ képes adni. 2030-ban egy tehetséges és kreatív generáció határozza meg majd a munkaerőpiacot. Az a generáció, amely jelenleg nem talál munkát sem itthon, sem Európában, vagy a tengerentúlon. Az inkluzív növekedés számunkra azt jelenti, hogy megfelelő választ adunk erre a súlyos, jelentős kockázatokat hordozó kihívásra. 2003. évi Pest Megye Fejlesztési Stratégia Megújítása és Operatív Program jövőképét továbbra is iránymutatónak tekintjük. Eszerint „Pest megye jövőjét a megyei és települési önkormányzatok, intézmények, vállalkozások, civil szervezetek vezetőinek véleményét meghallgatva a következőképpen írhatjuk le”: A megye egységes fejlettségi színvonalú térségekből áll, a perifériák által nyújtott életlehetőségek utolérték a korábban fejlettebb kistérségekét és hasonló ütemben fejlődnek tovább. Pest megye Budapesttel egy fejlesztési térséget alkot. A megye és a főváros együttműködése érdekegyeztetésen alapuló, célja az ésszerű munkamegosztás, nem egymás rovására, hanem a kölcsönös előnyök alapján. Pest megye nem kiszolgálója Budapestnek és nem kiszolgáltatott, hanem együtt fejlődő térség. A megye ezáltal képes a központi helyzetéből fakadó előnyöket maximálisan kihasználni; lakossága számára magas színvonalú szolgáltatások elérését és színvonalas munkahelyeket biztosítani, és a gazdasági fejlődés ütemét fenntartani. Pest megye a szomszédos megyékkel szoros kapcsolatot tart fenn, számos közös projektet valósít meg, fejlesztési együttműködések élére áll.

Nemzetközi kapcsolatai fejlődnek, különösen a határos szlovák területekkel – az új hidak által is megkönnyítve – élénk gazdasági, kulturális együttműködés alakult ki. A megye az EU-s regionális fejlesztési forrásokat maximálisan kihasználja, jó érdekérvényesítése révén eléri, hogy a nemzeti szinten meghatározott projektek a megye javát szolgálják. Ennek eredményeképpen fejlett, gyors, sűrűn közlekedő elővárosi vasúti kapcsolat szolgálja ki a közlekedési igényeket. Az agglomeráció képe megváltozik; a települések rendezettek, a településközpontok agóraként, kellemes találkozóhelyként működnek. Az önkormányzatok szigorral és nagy hozzáértéssel irányítják a településeket. A spontán szuburbanizációt tervezett, koordinált térségfejlesztés váltja fel, az EU elveknek megfelelően, partnerségi, szolidaritási alapon, érdekegyeztetéssel. A tájsebeket begyógyították, a természeti környezet gondozott, nem szemetes, a parlagokat, az EU vidékfejlesztési támogatásainak hála, az agglomerációban is újra művelik. A megye perifériáin is az agglomerációéhoz hasonlóak az életlehetőségek, az életszínvonal kiegyenlített a megyén belül. A megye kulturális élete gazdag, színes, az itt élő nemzetiségek ápolják hagyományaikat és felhasználják külkapcsolataikat. A roma gyerekek iskolába járnak, a feketemunka visszaszorulóban van. A lakosság iskolázottabb, mint ma, környezettudatos és szociálisan érzékeny magatartásformát sajátított el az óvodától kezdve, aminek eredménye meglátszik az erdők, földek, települések állapotán, és az egymással való érintkezésben. A megye területén kedvező életkörülményeket találnak, színvonalas szabadidős szolgáltatásokat vehetnek igénybe az ott lakók, a Budapestről kirándulók, a bel- és külföldi turisták. A megye visszanyeri előkelő helyezését Magyarország turizmusában, a bel- és külföldi turisták szempontjából egyaránt. A Duna-kanyar elsősorban a kulturális, a Börzsöny és Pilis a kiránduló, a déli részek a lovas és falusi turizmus központjai. A Dunán élénk vízi élet zajlik, a hegyekben szanatóriumok várják a gyógyulni, erősödni vágyókat. A magánvállalkozók főleg a turizmus és településfejlesztés területén az önkormányzatokkal egyeztetett, előkészített projekteket valósítanak meg. Adófizetésük az önkormányzatokat gazdagítja. A megyében a vasúti közlekedés bonyolítja a személyforgalom jelentős részét. Az utakon csökkent a zsúfoltság. Megépült a körgyűrű, a haránt összekötő utak, a Tápiómentéhez is gyorsforgalmi út vezet, a 4-es és 10-es úthoz hasonlóan. A megye forgalmát tehermentesíti, hogy az európai transznacionális utak már nem centrálisan vannak vezetve, azaz nem Budapesten és csak részben a megyén haladnak át. Az M8-as transzverzális út kiépült és jelentősen tehermentesíti a központi térségek forgalmát. Kiépülnek a 2044/2003. (III.14.) Kormányhatározat megyét érintő fejlesztései.


374

2012. évi 3. szám

Megvalósult a szelektív hulladékgyűjtés. A hulladéklerakás, kezelés és feldolgozás megoldódott. A megye valamennyi településén megoldott a szennyvízelvezetés és a magas technológiai szintű szennyvízkezelés. A gazdaságban a tudásalapú ipar és szolgáltatás dominál. A szakmunkásképzés jól szolgálja a gazdaság igényeit. A Budapest körüli logisztikai gyűrűt Pest megye dél-keleti részén új ipari övezet egészíti ki. A kistérségek valódi együttműködő, fejlesztési egységek, a szubszidiaritás elve érvényesül. A Duna összeköt, nem elválaszt. A megye városai valódi térségi központként működnek mind gazdaságuk, mind az általuk nyújtott lakossági és közszolgáltatások tekintetében. A megyei önkormányzat hatékonyan látja el intézményfenntartó, az intézményi hálózatokat irányító, koordináló szerepét. A „kistérségek inkubátora” felvállalt funkció teljesítésére kiépítette apparátusát és tekintélyt, tapasztalatokat szerzett. A kistérségek hozzá fordulnak segítségért, tanácsért, képviseletért, lobbiért. A megyei önkormányzat image-e összeforrt a „szolgáltató megye” képpel.

„Pest megye Budapesttel együtt fejlődő térség, amely a központi helyzetéből fakadó előnyöket maximálisan kihasználja, ezáltal lakossága számára magas színvonalú élet- és munkalehetőségeket nyújt a megye minden térségében egyaránt. A megye tervezési-, tudásbázis-, és partnerség-fejlesztési tevékenységének eredményeképpen a spontán szuburbanizációt tervezett, koordinált térségfejlesztés váltja fel az EU-s elveknek megfelelően, az EU-s támogatási pályázati forrásokat a lehető legnagyobb mértékben hasznosítva.”

III. CÉLKITŰZÉSEK, PRIORITÁSOK 2014-2020 A 2014-2020 közötti időszakot meghatározza a gazdasági válság elhúzódása, továbbá a kihívások, amelyek beárnyékolják Európa gazdaságának és közösségeinek jövőjét. A népesség öregedése, a 1825 éves korosztályok munkanélkülisége, a gazdaság termelékenységének és hatékonyságának lassú növekedése, a nemzetközi versenyképesség romlása. Kedvező fejlemény a koordináció és az együttműködés erősítése, a nemzetközi munkamegosztás egyensúly felé történő elmozdulása, valamint az innovációs trendek, amelyek mind inkább kihasználják a gazdasági, társadalmi, kulturális sokszínűségben rejlő lehetőséget. Pest megye által megfogalmazandó célkitűzések tekintetében megkerülhetetlen tényezőknek tekintjük azt, hogy milyen válaszokat ad minderre az Európai Unió. 1.

Europe 2020 és Pest megye célkitűzései

Az unió 2014-2020 közötti időszakra megfogalmazott prioritásai általában, illetve egészben nagy egyezést mutatnak a Pest megyei közösségek számára fontos célkitűzésekkel, értékekkel és alapelvekkel. Eszerint Pest megye célja az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés, aminek az alapja a képzettség és a készségek növelése, a K+F+I, a digitális gazdaság, az ipar szerkezetváltása, az erőforrások hatékonysága. Pest megye számára is fontos a növekedés, a munkahelyteremtés prioritása, az innovációs ráfordítások növelése. Minőségi változásnak tekinthető a területi kohézió elvének újragondolása, amely véget vethet a homogenizációs törekvéseknek, illetve érdemi választ adhat a globalizációra. Európa versenyképességének alapja a sokszínűsége, az egyes térségek adottságainak maximális kihasználása, és a kohézió. Pest megye számára különösen fontosak ezek az alapelvek. Fontos kimondani, hogy jelentős előrelépésre csak a vállalkozások, a közösségek, továbbá a kistérségi és a megyei ökoszisztémák működésének javításával, e működés hatékonyságának jelentős növelésével van esély. Radikális hatékonyságnövelésre van szükség az erőforrások felhasználásában, új piacok elérésében, az értékláncokban, a közösségek működésében és a társadalmi igények kielégítésében. Új megoldásokra van szükség. A technológiai fejlesztés, a tőkeintenzitás növelése, a kézzelfogható (megvásárolható) tudás importja önmagában sem képes megteremteni a fenntartható termelékenységnövekedés alapját. Az EU megfogalmazta az intelligens növekedés koncepcióját a termelékenységi hátrány leküzdésére, melynek oka a kedvezőtlen demográfia, az alacsony K+F+I és az innovációhoz való hozzáférés, valamint az elégtelen minőségű képzés és készségek. A megfogalmazott célok: a K+F+I beruházások arányának növelése, a foglalkoztatási arány, az iskolázottsági szint, a felsőoktatásban tanulók arányának növelése. Ezek a célok számunkra is fontosak. Sajátos adottságaink miatt azonban Pest megye számára nem jelenthet megoldást a ráfordítások jelentős növelése, a fejlődéshez hatékonyabb adaptációra, hatékonyabb technológiaimportra, új üzleti modellekre és piaci pozíciókra, hatékonyabb és nagyobb klaszterekre van szükség, azaz minőségi szerkezetváltásra. A pályakezdő fiatalok integrálásának célkitűzését, és az innováció támogatásának kiterjesztését (társadalmi/közösségi innováció) hangsúlyozása Pest megye számára is fontos. Egészében véve azonban az intelligens növekedés koncepciójában az érdekes számunkra az, hogy elsősorban a reális, hatékonyan végrehajtható, mérhető eredménnyel járó beavatkozásokra fókuszál. Egyetértünk a megközelítéssel, hogy a befektetéseknek nem a közösség hangzatos céljait, hanem az itt élő emberek érdekét kell szolgálnia.

376


2012. évi 3. szám

A fenntartható növekedés Pest megye közösségeinek egyik kitörési pontja lehet. A kisvárások sűrű környezete, a fontos szolgáltatások és kompetenciák – tudásközpontok – közelsége megfelelő alap az erőforrás-hatékonyabb, környezetbarát, és versenyképesebb gazdaság megteremtéséhez. A célok támogathatóak a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése, a környezet védelme, az energiahatékonyság növelése, a biológiai sokféleség megőrzése új, környezetbarát technológiák és termelési módszerek kifejlesztése, hatékony és intelligens villamosenergia-hálózatok, az uniós hálózatok kiaknázása révén. Fontos a származékos – verseny – előnyök hangsúlyozása. A fenntartható növekedéssel kapcsolatban cél, hogy a helyi termelés és szolgáltatás, a támogatással létrejött befektetések a helyi vállalkozások számára is lehetőséget teremtsenek nem leértékelve a zöldenergetikához kapcsolódó feldolgozóipari beruházások, a működő tőkebefektetések jelentőségét. A fenntartható növekedés Pest megye számára innovációs lehetőséget jelent, valamint új piacokat és az erőforrások hatékony felhasználását. A stratégiához komplex megközelítést javasolunk, amely célul tűzi ki a gazdasági tevékenységek összetételnek kedvező változását, innovációt, új piaci lehetőségek (célországok, és piaci szegmensek) felkutatását, amely képes elismertetni árban és pozícionálásban a hozzáadott értéket, csökkenti a működési költségeket és eredményesen kezeli a kockázatokat. Az inkluzív növekedés koncepciójával az unió Pest megye számára is fontos célokat fogalmazott meg. Kiemelkedő jelentőséggel bír számunkra az aktivitási és a foglalkoztatási ráta emelése. Azért, hogy a 20–64 évesek körében a foglalkoztatottság aránya elérje a 75%-ot, minden korosztályban, és minden térségben cselevésre van szükség. Az országos átlaghoz mérten kedvezőbb mutatók elfedik azt a tényt, hogy a foglalkoztatási szerkezet igen kedvezőtlen, a szakképzett munkaerő hiánya egye szegmensekben kritikus, és hogy nem csak „több” munkahelyre, hanem „jobb” munkahelyekre is szükség van. Jelen feltételek között nem tartjuk elképzelhetőnek az intelligens és fenntartható növekedést, csak akkor, ha a munkaerő-piaci változások jelentősen túlmutatnak a munkanélküliek és az inaktívak foglalkoztatásán. Például, ha jelentősen csökken a Főváros elszívó hatása, azaz a megyében élők nagyobb arányban vállalnak munkát a megye térségi alközpontjaiban; vagy ha a leszakadó térségek újjászerveződő gazdaságában jön létre értékteremtő munkahely. Pest megyében specifikus kihívást jelent az elmaradottabb kistérségekről a fejlettebb térségek felé irányuló migráció. Az aktív korosztályok és a viszonylag képzett munkaerő elvándorlásának megállítása kiemelkedően fontos cél, ugyanis ez a folyamat olyan lefelé irányuló spirálba ránthat egyes térségeket, amely újratermeli a lemaradást. Strukturális problémáról van szó, amely független a gazdasági válság hatásaitól. Általában véve kijelenthető, hogy szükség van a szakképzés alapjainak megerősítésére, a készségek tekintetében pedig kisebb, célzottabb és konkrét eredménnyel járó beavatkozásokra. A Pest megyében élő, vagy dolgozó népesség mobilitása nem feltétlenül hátrány, hanem lehetőség is; a gyors változás, változtatás esélyét teremti meg. A tartósan inaktív népesség tekintetében ugyanakkor modellértékű megoldásokra, integrált megközelítésre van szükség: emelni kell a képzettségen, a mobilitási hajlandóságon, s végül az aktivitási rátán, majd a munkában eltöltött időn. A leszakadó társadalmi csoportok tekintetében szerencsés fejlemény, hogy az unió felismerte a rétegzett megközelítés szükségességét, így például azt, hogy az élethosszig tartó tanulás elsősorban a legképzettebbeket segíti, a képzetleneken az alapműveltség és legalább egy szakma megszerzése. Az uniós szinten megfogalmazott foglalkoztatási arány (a 20 és 64 év közötti munkavállalók körében 75%) elérése ambiciózus feladatnak ígérkezik, de különösen a nők, a fiatalok, az idősebbek, az alacsonyan képzettek munkavállalásának ösztönzése támogatható.

Az unió által megfogalmazott prioritásokkal – az intelligens, a fenntartható és az inkluzív növekedés koncepciójával – kapcsolatban figyelembe kell venni, hogy Magyarország olyan feltörekvő piac, amelynek motorja a külgazdaság, belső piaca ugyanakkor egyensúlyi problémákkal, illetve szűk keresztmetszetekkel terhelt. Ezért olyan fontos, különösen Pest megye számára, hogy prioritások között kiemelten szerepeljen az is, hogy a helyi, térségi és a hazai piac működésében is erősíteni kell a versenyt és az innovációt. A növekedéshez hatékonyabb piacokra van szükség. Erre utalnak az olyan adatok, mint az agrárium, pontosabban a helyi piacra termelő zöldség és gyümölcstermesztés kibocsátásának igen jelentős csökkentése. Az egyes megfigyelések súlyos piaci kudarcokra utalnak. Feltételezhető, hogy a piaci, üzleti környezet nem támogatja az innovációra alapozott üzleti modelleket. Piaci szegmensek sorával kapcsolatban jelenthető ki, hogy monopolisztikusan koncentráltak, a nemzetközi orientációra alapozott ipar és némely szolgáltatások szigetszerűen vannak jelen. A verseny hatékonyságának növelése tehát megkerülhetetlen, beleértve az értékláncok nagyobb integrációját, és a klaszterek hatékonyabb működését, amely érdemben oldhatná a duális gazdaságszerkezetet. A fekete- és szürkegazdaság, valamint a korrupció jelentőségét – kedvezőtlen hatását – pedig nem is szükséges hangsúlyozni.

Befektetés a növekedésbe – Pest megye számára is fontos a pénzpiacok hatékonyságának növelése. A pénzügyi szolgáltatók jelenléte nem jelentős, az elérhető pénzügyi források mellett a pénzügyi termékek és szolgáltatások tekintetében is fejlődésre van szükség ahhoz, hogy a sokszínű, a nemzetközi, régiós és helyi orientációval alapított, fejlesztett, vagy újjászervezett vállalkozások megfelelőm finanszírozáshoz jussanak. Több forrásra, továbbá pénzpiaci innovációra és hatékonyabb hitelezésre van szükség. Nemzetközi gazdaság – Pest megye számára kiemelkedő a jelentősége, hogy az itt működő, illetve hazai vállalkozások, valamint a területfejlesztés szorosabban kapcsolódjon a külgazdasági jelenlétet támogató intézményekhez, szervezetekhez. Különös tekintettel arra a tényre, hogy a klasszikus export és tőkeáramlás támogatása is egyre rétegzettebbé válik., még inkább azoknak az együttműködéseknek a jelentősége, amelyek nem tranzakciós alapon jönnek létre. Hathatós támogatás, valamint a stratégiai partnerségek nélkül a KKV szektor nem lesz képes arra a teljesítményre, amelyre különben jó esélye lehet. A külgazdasági stratégia, vagy a Kárpát-medencei Gazdasági Térség stratégiája megfelelő kereteket biztosíthat a szorosabb és eredményesebb koordinációnak. Ismételten hangsúlyozva, radikális hatékonyságnövelésre van szükség, ami nem érhető el a jelenlegi működés, folyamatok, üzleti tevékenység puszta kiterjesztésével. Az Európa 2020 stratégiát, s az abban foglalt célkitűzéseket e megszorításokkal együtt tartjuk érvényesnek.

Az Európai Unió 2020-ra megfogalmazott céljai: 1. Foglalkoztatás Biztosítani kell, hogy a 20–64 évesek körében a foglalkoztatottság aránya elérje a 75%-ot. 2. K+F Az Európai Unió GDP-jének 3%-át a kutatásba és a fejlesztésbe kell fektetni.


378

2012. évi 3. szám

3. Éghajlatváltozás/energia Az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását 20%-kal csökkenteni kell az 1990-es szinthez képest (vagy akár 30%-kal, ha adottak az ehhez szükséges feltételek). A megújuló energiaforrások arányát 20%-ra kell növelni. Az energiahatékonyságot 20%-kal kell javítani. 4. Oktatás A lemorzsolódási arányt 10% alá kell csökkenteni. El kell érni, hogy a 30 és 34 év közötti uniós lakosok legalább 40%-a felsőfokú végzettséggel rendelkezzen. 5. Szegénység/társadalmi kirekesztés Legalább 20 millióval csökkenjen azok száma, akik nyomorban és társadalmi kirekesztettségben élnek, illetve akik esetében a szegénység és a kirekesztődés reális veszélyt jelent.

2.

Pest megye, mint önálló régió

Mérlegelés Pest megye részéről a 2014-től kezdődő időszakra vonatkozóan a Közép-magyarországi régió EU Strukturális Alapokhoz való hozzáférése tárgyában Tény, hogy funkcionálisan együttműködő területi egységekből álló, működőképes és az EU területfejlesztési támogatási rendszerét leghatékonyabban igénybe venni képes régiókra van szükség Magyarországon és ebben a kérdésben kulcsfontosságú az ország középső részének regionális kialakítása is. Tudatában vagyunk annak, hogy a jelenlegi Közép-magyarországi régiót alkotó Budapest és az azt körülvevő Pest megye ezer szálon összekapcsolódó, szerves és egymásra utalt térség és hogy a közös problémákra a megoldásokat együtt kell megkeresni. Ugyanakkor legalább önmagunk előtt ismerjük be azt a tényt, hogy a jelenlegi, immár második évtizede egy NUTS-II. régióba tartozás és az évtizedek (századok) óta való egymásra utaltság ellenére sem oldódnak a közös problémák megfelelő ütemben. Bizonyára vannak az egy helyben járásnak intézményi és együttműködési hiányosságokból fakadó okai. Az alapvető ok azonban véleményünk szerint a pénzhiány, a szükséges források hiánya. Véleményünk szerint kötelességünk közösen olyan intelligens, mind Budapest, mind Pest megye számára elfogadható megoldást találni, amely során feloldjuk a két szereplő közötti, többnyire csak látszólagos érdekellentéteket és ezzel egy időben maximalizálni tudjuk a térség és ez által az ország által elérhető forrásokat, valamint az együttműködés, az együtt fejlődés sem szenved csorbát. Budapestnek sem jó az, ha a környezete néhány évtizeddel mögötte marad fejlettségben, ha a szükséges közös fejlesztések továbbra is elmaradnak források hiányában.

Fentiek miatt, bár a régió lehatárolás eldöntésénél egyértelműen nem lehet az egyetlen meghatározó tényező a gazdasági racionalitás, ugyanakkor jelenlegi helyzetünkben feltétlenül az egyik legfontosabb szempont a minél további, minél teljesebb körű forrásokhoz jutás.

Mi várható 2014 után? Az Uniós Strukturális és Kohéziós alapokból a források többsége (63,6%-a) várhatóan 2014 után is továbbra is a „legfejletlenebb” térségekbe fog jutni (1. célterület) – ezek kapják a legmagasabb összegű támogatást, ebben változás nem történik. Ezek a régiók azok, ahol az egy főre jutó GDP az uniós átlag 75%-a alatt van. Ide tartozik az összes magyarországi régió, kivéve Közép-magyarországi Régiót. Önálló kategóriát alkotnak az „átmeneti régiók” (2. célterület), akiknek a GDP/fő értéke 75% és 90% között van. A támogatások nagyságrendje szempontjából ez egy viszonylag kedvező besorolás, mert az elnyerhető támogatás itt kb. a fele az 1. célterületinek. A 2007-2013-as időszakban a Középmagyarországi régió ebbe a kategóriába tartozott. Létre terveznek hozni egy „fejlettebb régiók” kategóriát azoknak, akiknek az egy főre jutó GDP-je meghaladja az uniós átlag 90%-át (3. célterület). A tervek szerint, itt az egy főre jutó támogatás mindössze a nyolcada lehet az 1. célterületi értéknek. Várhatóan ebbe fog tartozni a Középmagyarországi régió, ha nem változtatunk rajta, mint ahogy az EU lakosságának 2/3-a is. A Budapestet is magában foglaló Közép-magyarországi régió az Európai Bizottsági modellszámítások alapján a „Fejlettebb régiók” kategóriába került a 2006-2008-as GDP/fő adatokat figyelembe véve, mivel a mutató értéke meghaladta az uniós átlag 90%-át. (A 2009-es adatok szerint a Régió az EU átlag 107%-án állt.)

Hazánk régiói GDP/fő 1 főre jutó GDP vásárlóerő paritáson az EU 27 átlagában (%) 2009

53,2 59,6 % 44,1 %

39,1 % 107,3 % 42,3 %

1. Kevésbé fejlett régiók EU átlag 75%-a alatt 2. Átmeneti régiók EU átlag 75%-90%-ig 3. Fejlettebb régiók EU átlag 90% fölött.

41,5 %

KMR= 107,3% Bp= 145% Pm=54,2%

(EU 27 átlag=100%) Forrás: Eurostat

A térképről jól látható, hogy a Főváros nélkül, Pest megye az Uniós átlag 54,2 %-án áll, ami nagyjából a Közép-dunántúli régió adatával azonos. Az egybevetés azért is szemléletes, mert a két térség lakosságszáma is közel azonos.

380


2012. évi 3. szám

Régióink lakosságszáma millió főben 1.2

1.00

1.09

0.95

1.5

2.97

1.3

KMR= 2.97 Bp=1.74 Pm=1.24

3 millió < NUTS1 > 7 millió 800 ezer < NUTS2 > 3 millió 150 ezer < NUTS3 > 800 ezer(EU 27 átlag: 1,8 millió fő/régió) Forrás: KSH, Eurostat

Az Európai Parlament és a Tanács 1059/2003/EK rendelete a statisztikai célú területi egységek nómenklatúrájának (NUTS) létrehozásáról című dokumentum szerint a regionális statisztikák összevethetősége megköveteli, hogy a régiók a népesség tekintetében összehasonlítható méretűek legyenek. E cél elérése érdekében – a rendelet alapján – a NUTS-osztályozás módosításainak a népesség mérete tekintetében homogénebbé kell tenniük a regionális szerkezetet, a régiók vonatkozásában pedig a 800 ezer és 3 millió fő közötti létszámot jelöli meg. Ezért egyértelműen indokolt lenne Pest megye NUTS II szintre történő emelése, hiszen a megyék lélekszámának felső határát régen, több mint 50%-al átlépte. Összegszerűen mindez azt jelenti, hogy az EU következő költségvetési ciklusában az egy főre jutó támogatás értékére a Közép-magyarországi régióban várhatóan 172,9 euró adódik, míg az összes többi, fejletlenebb hazai régiókban 1364,09 euró lesz ez az összeg. (A 2007-2013-as időszakban ez az érték 707 euró volt a központi régió vonatkozásában.) A különbség mintegy 8- szoros! Mindez – becslésünk szerint – egy mindössze 130-150 Mrd forintos fejlesztési program megvalósítását teszi lehetővé a 2014-2020-as időszakban a Közép-magyarországi régióban, szemben a jelenlegi 558 Mrd forintos fejlesztési kerettel. Pest megye, amennyiben önálló régió lehetne, 2009-es lakosságszáma és a tervezett támogatási érték alapján mintegy 1.677 m Euro támogatást hívhatna le, ami 450-500 Mrd forintnyi támogatást jelenthetne. Önmagában a fenti adatok azt eredményezik, hogy a Strukturális Alapok támogatása a negyedére esik Budapesten és Pest megyében a 2007-2013-as időszakhoz képest, amennyiben a regionális lehatárolás változatlanul marad. A várható egy főre jutó kohéziós támogatás az EU Kohéziós Politikájának tervezett célterületei tekintetében, 2014-2020 Egy főre jutó Célterületek Várható támogatás Érintett lakosság támogatás milliárd euró részaránya millió fő részaránya euró 1. Kevésbé fejlett régiók 162,6 63,9% 119 200 000 23,9% 1 364,09

2. Átmeneti régiók 38,9 15,3% 72 400 000 14,5% 537,29 3. Fejlettebb régiók 53,1 20,9% 307 100 000 61,6% 172,91 Összesen 254,6 100,0% 498 700 000 100,0% Forrás: Saját számítás az Európai Bizottság jogszabálytervezetei és kapcsolódó prezentációja alapján A Közép-magyarországi régió – a GDP/fő adatok alapján – jelenleg olyan térségekkel van egy kategóriában, mint Bajorország, Észak-Rajna-Vesztfália, Lombardia, Katalónia, vagy Svédország egésze. A régió fejlettebbnek mutatkozik, mint Burgenland, Porto térsége, a franciaországi Lorraine (Lotaringia), az egykori NDK, Kelet-Finnország, vagy akár Andalúzia térsége, nem is beszélve DélOlaszországról, vagy Görögországról. Mindez azért is elgondolkodtató, mert a Közép-magyarországi régió GDP/fő értékét a főváros „húzza fel”, mivel „papíron” itt állítják elő az országos bruttó hazai termék 37,7 %-át. Az érintett uniós tagállamok többségében éppen a főváros és környezete eltérő fejlettsége miatt a főváros és a környéke önálló régiót alkot (Pozsony, Prága, Berlin, Bukarest, stb.). Egy pozitív példa: Berlin-Brandenburg

 

Külön NUTS II. régiók Közös regionális fejlesztési terv

 Közös szakmai szervezet Fejlesztési célok: 

Területi kiegyenlítés

Egyenlő életfeltételeket és

munkalehetőségeket biztosítani

Az elmaradott Brandenburg fejlesztése

Vidéki alközpontok fejlesztése

Többközpontú térségi struktúra

Multifunkcionális város modell

Berlin, mint kompakt város erősítése

Több központú várostervezés Az elérhető támogatások mértékén túl, további problémát jelent, hogy a támogatások a fejlettebb régiókban várhatóan lényegesen szűkebb célrendszer szerint lesznek felhasználhatóak, valamint kisebb lesz a támogatás intenzitás (50% körüli), tehát jelentősen magasabb önerővel kell a fejlesztésekhez rendelkezni. Ha pusztán a Közép-magyarországi régió egésze összevont GDP mutatóját szemléljük, nyilvánvaló, hogy ez a csalóka mutató éppen a valóságban meglévő és bizonyos területeken szakadékszerűen jelentkező fejlettségbeli különbségek elfedésére alkalmas, amelyek a régión belül Pest megye és Budapest között fennállnak. Ezek pedig egyértelműen és tipikusan olyan problémák (csatornázottság, belterületi burkolatlan utak magas aránya, egészségügyi ellátás és oktatási rendszer fejletlensége,


382

2012. évi 3. szám

munkahelyek, jövedelmek stb.), amelyeket mind a hazai területfejlesztés, mind az EU regionális politikája kezelni hivatott! Mindezek következtében: Amely önkormányzatok (vállalkozások) a magasabb önerőt nem tudják biztosítani, ott elmaradnak a szükséges beruházások. Több olyan területen, ahol egy, a fejlődésben elmaradott térségben égetően szükséges lenne a támogatásokra a felzárkóztatás, a kiegyenlítés érdekében, nem lesz lehetőség támogatást kapni (a polgárok számára a környezeti és közlekedési területen, valamint az információs és kommunikációs technológiák területén alapvető szolgáltatásokat biztosító infrastrukturális beruházások a tervezet szerint kizárólag a kevésbé fejlett és az átmeneti régiókban lesznek támogathatóak.) A régió egészének versenyképessége sem javul, ha a főváros környezete lemarad a fejlesztések terén, ez az egész országra nézve hátrányos. A Pest megyében élők „másodrendű” állampolgárnak érezhetik magukat, hiszen vélt vagy valós politikai érdekekből, az összes magyarországi megyénél rosszabb feltételek mellett kell a fővárossal versenyezniük az amúgy is szűkös forrásokért. Pest megye periférikus területei fejlettségüket tekintve még az országos átlagtól is nagyobb mértékben leszakadnak. Miközben az ország többi, „fejletlen” régióját alkotó megye jobban jár, hiszen a Pest megyének járó támogatás is náluk kerül leosztásra, az egyébként igen magas abszorpciós képességgel rendelkező Pest megye számára elérhetetlen források lehívása bizonytalanná válik. Nem kerül tehát kihasználásra Pest megye támogatás-felszívó képessége, miközben az ország egészében gondokat okoz a rendelkezésre álló keretek megfelelő felhasználása.

Összegzés

Mindezeket figyelembe véve, véleményünk szerint indokolt a Közép-magyarországi régiót alkotó Pest megye és Budapest önálló régióba sorolása, még akkor is, ha a folyamat esetleg nem tud lezárulni a 2014-es költségvetési periódus elejéig. Indokolt, hiszen a jelenlegi Pest megyei mutatók alapján a megye még hosszú ideig jogosult lenne kevésbé fejlett régióként a támogatásokra, amelyek nélkül a megye egésze, az itt élő 1.240 ezer ember jár rosszabbul, s a megye kifejezetten hátrányos helyzetű térségei pedig (Ipolymente, Galgamente, Tápiómente, Ceglédi - Nagykőrösi térség) még jobban leszakadnak. Pest megye, az itt működő vállalkozások és önkormányzatok felkészültek az Uniós források felhasználására, ezt a KMOP eddigi tapasztalatai is igazolják. Hazai költségvetési források ilyen nagyságrendben egészen biztosan nem állnak majd rendelkezésre a térséget ért veszteség kompenzálására, miközben az ország többi megyéjének gondot okoz a számukra jutó többletforrás ésszerű felhasználása.

A szétválással Budapest semmit nem veszít, hiszen így is, úgy is a fejlettebb régiók közé kerül. Tudatában vagyunk annak, hogy a szétválással az ország egészének járó támogatások összességében nem emelkednek, ugyanakkor, ha Pest megye, s ez által a Főváros környezete nem tudja kihasználni a fejlődésében rejlő lehetőségeket, az ország egésze veszít ezzel, hiszen ez az ország húzó régiója, gazdaságának és társadalmának is a motorja. Az elmúlt 10 év során Pest megye több alkalommal kezdeményezte, hogy kerüljön felülvizsgálatra és módosításra az ország regionális beosztása, sajnos mindezidáig eredménytelenül. Azt gondoljuk, hogy nem szabad a kérdést tovább a szőnyeg alá söpörni, azon az alapon, hogy nem időszerű annak felvetése. A döntés halasztásából következő hátrányok igen jelentősek, és messze túlmutatnak Pest megyén, illetve a Pest megyei településeken.


384

3.

2012. évi 3. szám

Pest Megyei Területfejlesztési Stratégia és OP (2003)

A jelenleg is érvényben levő, 2003 decemberében elfogadott Pest megyei Területfejlesztési Stratégia és Operatív Program az alábbiak szerint határozta meg a megye stratégiai beavatkozási területeit (prioritásait) és intézkedéseit:

Beavatkozási területek / intézkedések

Prioritások/ Intézkedések

Speciális fejlesztési programok

Humán erőforrás

Térségfejlesztés

Gazdaságfejlesztés

Turizmusfejlesztés

Település rehabilitáció

Befektetés ösztönzés

Befektetés ösztönzés, önkormányzati fejlesztés

Fizikai infrastruktúrafejlesztés

Közlekedésfejlesztés

Térségi zöldterület fejlesztés

KKV fejlesztés

Vállalkozásfejlesztés

Szolgáltatásfejlesztés

Közműkörnyezetfejlesztés

Intézményfejlesztés Tudásbázis fejlesztés Partnerségi programok

Oktatás, egészségügy, szociális

Infrastruktúraf ejlesztés

Az egyes prioritásokhoz tartozó intézkedéseket, azok céljait, a támogatható tevékenységeket, a beavatkozási tevékenységeket, az indikátorokat a programban az alábbiak szerint határoztuk meg: Prioritás 1. Térségfejlesztés Intézkedés címe 1.1. Település rehabilitáció Az intézkedés célja Életminőség javítása Kiegyenlítés Irányított tervszerű fejlesztés Az első körös agglomerációs települések településközpont nélküli, Indokolás jellegtelen szuburbokká váltak. A megye több településén, akár a településközpontban is találhatók, un. rozsda övezetek, elhagyott laktanya-, börtön-épületegyüttesek, leromlott, használaton kívüli műemléképületek, sőt szeméttelepek. A városok hagyományos belvárosi többlakásos lakóépületei leromlottak. A településképet rontják a pusztuló, hajdan értékes épületek, valamint a zöldterületek egyre növekvő hiánya. A szociális lakáshiány általános. Pest megye településein országos viszonylatban a legmagasabb a burkolatlan belterületi utak aránya. Támogatható a) településközpont rehabilitáció, kialakítás, épület felújítás tevékenységek b) települési rozsdaövezetek rehabilitációja c) belvárosi lakóépület felújítás d) települési és benyúló átmenő zöldterületek rehabilitációja, fejlesztése e) szociális lakásépítés f) belterületi utak burkolása g) örökségterületek rehabilitációja h) településfejlesztési stratégiák készítése Célcsoport Önkormányzatok, vállalkozók, civilszervezetek Földrajzi beavatkozási - lepusztult települések ezen belül főleg első körös agglomerációs terület prioritásai települések, egyéb (a) - rozsdaövezetek (b) - városias települések (c,e) - valamennyi település (d,f) Indikátorok: - Rehabilitált településközpontok száma - Eredmény - Rehabilitált rozsdaövezetek száma - Felújított lakóépületek száma - Felújított zöldterületek nagysága (m2 ) - Megépült szociális bérlakások száma - Leburkolt belterületi utak hossza (m2) - Települési fejlesztési stratégiák száma Indikátorok - Elköltözők száma csökken - Hatás - Település idegenforgalmának eredményei javulnak - Belvárosi éttermek, üzletek forgalma nő - Belvárosi üzletbezárások száma csökken

386


Prioritás Intézkedés címe Az intézkedés célja Indokolás Támogatható tevékenységek

Célcsoport Földrajzi beavatkozási terület prioritásai Indikátorok: - Eredmény Indikátorok: - Hatás

Prioritás Intézkedés címe Az intézkedés célja Indokolás Támogatható tevékenységek Célcsoport Földrajzi beavatkozási terület prioritásai Indikátorok: - Eredmény

2012. évi 3. szám

1. Térségfejlesztés 1.2. Térségi zöldterület fejlesztése Életminőség javítása Tervezett fejlesztés Zöldterületek fogyása, elhanyagoltsága Mezőgazdasági területek műveletlensége Zöldterületek felhasználásának tervezetlensége a) Kistérségi szintű megvalósíthatósági tanulmányok a megőrzendő zöldterületről, fejlesztésről, rehabilitációjukról b) Zöldterület megtisztító akciók c) Vidékfejlesztési pályázatok támogatása a zöldfelületek fejlesztése, a táj képének rehabilitációja és mezőgazdasági hasznosítása érdekében. d) Mezőőr rendszer bevezetésének támogatása e) Bányatavak térségi rehabilitációs programjának kidolgozása és megvalósítása f) Biológiailag aktív felületek megőrzése és védelme kistérségek önkormányzatok gazdák agglomerációs gyűrű (a) valamennyi térség (b, c, d, f) érintett térségek (e) - Megvalósíthatósági tanulmányok száma - Zöldterület megtisztító akciók száma - Támogatott vidékfejlesztési pályázatok száma - Mezőőr szolgálatok bevezetésének a száma - Lakosság egészségi állapotának javulása (táppénzes napok csökkenése) - Zöldterület fogyás az előző időszakhoz képest csökken - Újrahasznosított zöldterületek nagysága - Illegális szemétlerakók száma csökken 1. Térségfejlesztés 1.3. Intézményfejlesztés Fejlődés meggyorsítása Partnerség Tudásbázis Kistérségi szervezetek gyengesége Kistérségi szintű partnerhálózat gyengesége Információellátás gyengesége a) kistérségi irodák fejlesztése (építés, felszerelés, foglalkoztatás támogatás) b) pályázati információs, tanácsadó központ létrehozása Kistérségi társulások Vállalkozások ellátatlan kistérségek (a,b) - Támogatásból létrehozott kistérségi irodák száma - Támogatásból bővített kistérségi irodák száma (létszám, felszerelés) - Támogatással létrehozott pályázati információs irodák száma

Indikátorok: - Hatás

- Kistérségben beadott pályázatok száma nő - Kistérségben elnyert pályázatok száma nő

Prioritás

1. Térségfejlesztés

Intézkedés címe Az intézkedés célja

Indokolás

Támogatható tevékenységek

Célcsoport

Földrajzi beavatkozási terület prioritásai Indikátorok: - Eredmény Indikátorok: - Hatás

Prioritás Intézkedés címe Az intézkedés célja Indokolás Támogatható tevékenységek Célcsoport Földrajzi beavatkozási terület prioritásai

1.4. Tudásbázis-fejlesztés Fejlődés meggyorsítása Partnerség Kiegyenlítés Irányított fejlődés Életminőség A periférián jellemző a tudásbázis gyengesége az önkormányzati szférában; Alacsony a lakosság érzékenysége az épített- és természetes környezet védelme érdekében. a) önkormányzati vezetők, választott tisztségviselők, munkatársak képzése b) szemléletformáló programok, pl. „Tiszta környezetért”, „Zöldterület védelem”, „Településeink, kistérségünk értékei”, stb. versenyek, akciók, vetélkedők, stb. c) helyi média témába vágó programjai önkormányzatok óvodák, iskolák civil szervezetek vállalkozások periférikus térségek (a) minden kistérség (b,c) - Képzésen részt vett önkormányzati tisztségviselők és munkatársak száma - Megvalósított szemléletformáló akciók, versenyek, vetélkedők száma - Sikeres pályázatok számának növekedése településenként - PPP-ben megvalósult fejlesztések száma - Települési építési szabályzatoknak megfelelően épült, esztétikus épületek száma - Települési fejlesztési stratégiák száma - Települési tájékoztató fórumok száma - Települési, zöldterületi rongálások száma csökken

1. Térségfejlesztés 1.5. Partnerségi programok Fejlődés meggyorsítása Kiegyenlítés Életminőség Pest megye és Budapest együttműködése rossz; Az egyeztetés fórumai hiányzanak minden szinten és minden területen. Az együttműködés hiánya gátja a fejlődésnek. a) közös fejlesztési stratégiák készítése b) rendezvények, fórumok c) közös pályázatok önereje d) közös szak-fejlesztési intézmények létrehozása önkormányzatok kistérségek - agglomeráció – Budapest (a, b, c) - megyehatár menti kistérségek (a, b, c) - Szlovák határ menti kistérségek (a, b, c) - minden kistérség (a, b, c) - Pest megyei és Budapesti önkormányzat (d)

388


2012. évi 3. szám

- minden település (a, b) Indikátorok: - Eredmény

Indikátorok: - Hatás Prioritás Intézkedés címe Az intézkedés célja Indokolás Támogatható tevékenységek Célcsoport Földrajzi beavatkozási terület prioritásai Indikátorok: - Eredmény Indikátorok: - Hatás Prioritás Intézkedés címe Az intézkedés célja Indokolás


Célcsoport Földrajzi beavatkozási terület prioritásai

- Kistérségi közös fejlesztési stratégiák száma - Szlovákiával közös fejlesztési stratégia - Szomszédos megyékkel közös stratégiák - Budapesttel közösen megoldott fejlesztési kérdések száma - Közös fórumok, rendezvények a fenti területekkel - Közös pályázatok száma Közösen megvalósított fejlesztések

2. Gazdaságfejlesztés 2.1. Befektetés ösztönzés Kiegyenlítés Életminőség Versenyképesség A megye periférikus területeinek egy részén a fejlődés fellendítése és az ingázás csökkentése érdekében szükséges a befektetések vonzásának támogatása. a) iparterület előkészítés, ipari park fejlesztés b) befektetői konferenciák c) marketing kiadványok - kistérségek, önkormányzatok - vállalkozók Tápiómente, Dél-Pest, Ország Közepe kistérségek - Infrastruktúrával ellátott iparterületek száma - Befektetői konferenciák száma - Támogatással létrehozott marketing kiadványok száma - Megvalósult befektetések száma, - Az új létesítményekben foglalkoztatott munkaerő száma - A helyben foglalkoztatott munkaerő számának növekedése 2. Gazdaságfejlesztés 2.2. Vállalkozástámogatás Fejlődés meggyorsítása Életminőség Versenyképesség A magyar KKV szektor, rövid történelmi múltja miatt tőkeszegény, labilis, beszállítói aktivitása és innovációs képessége általában gyenge. Hiányzanak az ipari területek és a vállalkozói házak. Az innovációt támogató infrastruktúra gyenge. a) vállalkozói házak b) technológiai központok c) innovációs központok d) egyedi, innovációt szolgáló beruházás támogatás e) informatikai fejlesztések - kistérségek, önkormányzatok + vállalkozók - kistérségek, önkormányzatok + egyetem - civil szervezetek minden kistérség (a,b,d,e) minden kistérség, de főleg a felsőoktatási intézmények közvetlen

környezete (c) Indikátorok: - Out put


Prioritás Intézkedés címe Az intézkedés célja

Indokolás


Célcsoport

Földrajzi beavatkozási terület prioritásai Indikátorok: - Eredmény

Indikátorok: - Hatás Prioritás Intézkedés címe Az intézkedés célja

Indokolás

- Támogatott vállalkozói házak száma - Támogatott technológiai központok száma - Támogatott innovációs központok száma - Támogatott innovatív vállalkozások száma - Támogatott innovációs projektek száma vállalkozóknál - KKV-k foglalkoztatottai számának növekedése - KKV-k éves forgalmának növekedése - Megye GDP-jének növekedése - Támogatott informatikai fejlesztések száma 2. Gazdaságfejlesztés 2.3. Intézményfejlesztés Fejlődés meggyorsítása Tudásbázis Partnerség Versenyképesség A térségi gazdaságfejlesztés, KKV támogatás egyik akadálya a térségi szakmai szervezetek, vállalkozói egyesületek gyengesége, illetve hiánya. A KKV-k számára a piaci, technológiai, szabályozási stb. információhoz való hozzájutás nehéz. Az innovációt támogató infrastruktúra gyenge. a) vállalkozói egyesületek, szakmai szövetségek támogatása (számítógépes beszerzés, foglalkoztatás), rendezvényeik, kiadványaik támogatása b) vállalkozói, kistérségi információs és innovációs központok létrehozásának, felszerelésének, adatbázis építésének támogatása c) mezőgazdasági beszerző, értékesítő szövetkezetek létrehozása vállalkozói egyesületek, szakmai szövetségek (a) kistérségek, vállalkozók (b) gazdák (c) civil szervezetek minden kistérség (a,b) mezőgazdasági kistérségek (c) - Támogatott vállalkozói egyesületek száma - Támogatott szakmai szövetségek száma - Vállalkozói egyesületek, szakmai szövetségek által rendezett események számának növekedése - Támogatott kiadványok száma - Létrehozott kistérségi üzleti információs központok száma - Üzleti adatbázisok száma - KKV-k foglalkoztatottjainak száma nő - KKV-k éves forgalmának növekedése - KKV-k nyertes pályázatainak száma 2. Gazdaságfejlesztés 2.4. Tudásbázis-fejlesztés Fejlődés meggyorsítása Kiegyenlítés Partnerség Versenyképesség A KKV szektorban jellemző az új ismeretek hiánya: a szakmai fejlődés követése.

390



Célcsoport Földrajzi beavatkozási terület prioritásai Indikátorok: - Eredmény Indikátorok: - Hatás

Prioritás Intézkedés címe Az intézkedés célja Indokolás Támogatható tevékenységek Célcsoport

Földrajzi beavatkozási terület prioritásai Indikátorok: - Eredmény Indikátorok: - Hatás Prioritás Intézkedés címe Az intézkedés célja

Indokolás


2012. évi 3. szám

A KKV-k körében nem kellő mértékben elterjedt az informatika használata. A KKV vezetők nem ismerik a támogatási lehetőségeket. a) menedzsment tréning b) szakma-specifikus felnőtt oktatás c) informatikai felnőtt képzés d) EU-s pályázási felkészítés e) info-kommunikációs szolgáltatás KKV-k minden kistérség - KKV-k által igénybevett menedzsment tréningek száma - KKV-k által elvégzett szakma specifikus oktatási napok száma - KKV-k által elvégzett informatikai oktatások száma - KKV-k által meghallgatott EU-s pályázási tréningek száma - KKV-k mortalitási mutatója csökken - KKV-k sikeres pályázatainak száma - KKV-k foglalkoztatottjainak száma nő - KKV-k éves forgalma nő 2. Gazdaságfejlesztés 2.5. Partnerségi programok Fejlődés meggyorsítása Tervszerű fejlesztés Versenyképesség Az együttműködés a KKV-k fejlődésének egyik új eszköze. A KKV szektorban azonban erősen jellemző az országos probléma: a partnerségi kapcsolatok, együttműködő hálózatok hiánya. a) vállalkozói fórumok, rendezvények, vásárok, tapasztalatcserék b) kommunikációs hálózat létrehozása - kistérségek, önkormányzatok - szakképző intézmények - vállalkozások - civil szervezetek minden kistérség - Megrendezett fórumok, rendezvények, vásárok száma vállalkozók és önkormányzatok, szakképző intézmények, munkaügyi központok részvételével - KKV-k éves forgalma nő - KKV-k foglalkoztatottainak száma nő 3. Turizmusfejlesztés 3.1. Turisztikai befektetés-ösztönzés - önkormányzati programok Fejlődés meggyorsítása Tervszerű fejlesztés Partnerség Versenyképesség Az önkormányzatok szerepvállalása a turizmus fenntartható fejlesztése (elsősorban fejlesztések előkészítése) területén elengedhetetlen és jelenleg nem kielégítő. a) turisztikai fejlesztések megvalósíthatósági tanulmányainak elkészítése b) turisztikai infrastruktúrafejlesztés


Indikátorok: - Eredmény



Célcsoport Földrajzi beavatkozási terület prioritásai Indikátorok: - Eredmény Indikátorok:

Dunai kikötő, csónakházépítéshez Duna parti sétány kerékpárút építés, kapcsolatok létrehozásával összefüggő útvonalak kiépítése, szolgáltató helyek kiépítése erdei kirándulóút lovas túraút falusi turizmus c) turisztikai rendezvények (szabadidős, kulturális) d) kulturális értékek, múzeumok e) kulturális útvonalak f) marketing kistérségek, önkormányzatok, civil szervezetek minden kistérség (a,b,c,d) kiemelt prioritás: határon átnyúló fejlesztések, rendezvények, marketing (a,b,c,d) Duna parti térségek (b) kerékpárút hálózatba bekötés (b) - Megvalósíthatósági tanulmányok száma - Önkormányzati részvétellel megvalósult turisztikai infrastruktúra fejlesztések száma - Turisztikai rendezvények száma - Megépült kerékpárút hossza - Marketing kiadványok száma - Turisztikai befektetések száma a térségben nő - PPP-ben megvalósuló befektetések száma - Turista forgalom nő - Turizmusból származó bevétel nő - Vendégéjszakák száma nő 3. Turizmusfejlesztés 3.2. Turisztikai vállalkozásfejlesztés Fejlődés meggyorsítása Pest megye turisztikai adottságainak kihasználása csak a minőségi kínálat erősítésével lehetséges. a) klimatikus adottságokra és termálvízre épülő gyógyturizmus minőségi szálláshelyfejlesztés és beruházás b) rendezvény, konferencia és oktatási-tréning turizmus minőségi szálláshelyfejlesztés c) tanyasi/falusi turizmus szálláshelyfejlesztés d) kulturális turizmus e) szolgáltatásfejlesztés, innovatív szolgáltatások elsősorban a vízi- és lovasturizmus terén f) marketing g) rendezvény turizmus Vállalkozások Pilis, Börzsöny, Dél-Pest Megye (a,c) minden kistérség (a,b,d,e,f,g) Duna menti kistérségek (e) Déli kistérségek (c) - Minőségi szálláshelyek száma nő - Falusi turizmus szálláshely növekedés - Új turisztikai szolgáltatások - Marketing kiadványok száma - Vendégéjszakák száma nő

392


2012. évi 3. szám

- Hatás

- Térség turisztikai bevételei növekednek

Prioritás Intézkedés címe Az intézkedés célja Indokolás

3. Turizmusfejlesztés 3.3. Intézményfejlesztés Fejlődés meggyorsítása Ma Pest megyében az önkormányzatok nagy részénél nincs turisztikai referens. A településeken általában nincs turisztikai információs „pont”, hiányzik a turisták vonzásához és megtartásához szükséges információ és a terjesztési rendszer. a) települési információs pontok kialakítása b) kistérségi irodák fejlesztése Kistérségek, önkormányzatok Civil szervezetek Vállalkozások Minden kistérség

Támogatható tevékenységek Célcsoport Földrajzi beavatkozási terület prioritásai Indikátorok: - Eredmény Indikátorok: - Hatás Prioritás Intézkedés címe Az intézkedés célja Indokolás Támogatható tevékenységek

Célcsoport Földrajzi beavatkozási terület prioritásai Indikátorok: - Eredmény



- Települési turisztikai információs pontok száma - Turisztikai referensek száma a kistérségi irodáknál - Térség turisztikai bevételei nőnek - Turisták száma nő 3. Turizmusfejlesztés 3.4. Tudásbázis fejlesztés, partnerségi program Fejlődés meggyorsítása Kiegyenlítés A megye lakossága nincsen felkészülve a turizmus fogadására. A nagy befektetés-igényű turizmus területén még nem alakult ki a magán és az önkormányzati szektor rendszeres együttműködése. a) Turisztikai, szakmai tanfolyamok b) Környezettudatosságra, a kulturális értékek megóvására nevelő rendezvények, vetélkedők, versenyek c) PPP tréning d) Szakmai utazások e) E-kultúra Kistérségek, önkormányzatok Civil szervezetek Vállalkozások Minden kistérség - Turisztikai szakmai oktatások és résztvevők száma - PPP oktatások önkormányzati résztvevőkkel - Szemléletformáló rendezvények száma, résztvevők száma - Közös pályázatok száma - Civil lakosság aktivitása nő - Környezetrongáló esetek száma csökken - Turisztikai beruházások száma nő - Turisták száma nő - Turizmus bevételei nőnek 4. Humán erőforrások fejlesztése 4.1. Intézmény-rehabilitáció, -fejlesztés Életminőség Kiegyenlítés

Indokolás Támogatható tevékenységek

Célcsoport



Mind az oktatás, mind az egészségügy, mind a szociális, mind pedig a közművelődési szféra intézményei magukon viselik a tartós fejlesztési, felújítási forráshiány jeleit. a) oktatási, kulturális, egészségügyi és szociális intézmények felújítása, akadálymentesítése b) eszközbeszerzések c) intézménybővítés d) ápolási, rehabilitációs központok létrehozása óvoda, iskolák közművelődési intézmények szociális intézmények kórházak, rendelőintézetek, háziorvosok, otthonápolási szolgáltatók civil szervezetek kistelepülések, forráshiányos önkormányzatok, periférikus térségek óvodái, iskolái, orvosi rendelői (a,b) minden kistérség kulturális és szociális intézményei (a,b,c) minden kistérség (c,d) - Felújított intézmények száma - Eszközbeszerzések száma, értéke - Új intézmények, iskolai tantermek - Akadály-mentesített épületek száma - Ápolási, rehabilitációs központok száma - Lakosság egészségi állapota javul, táppénzes napok száma csökken - A megyében iskolába járó iskolások száma nő az ingázók rovására - A szociális intézményekben a várakozási idő csökken

Prioritás Intézkedés címe

4. Humán erőforrások fejlesztése 4.2. Szolgáltatásfejlesztés

Az intézkedés célja

Életminőség Kiegyenlítés Fejlesztés meggyorsítása Tudásbázis fejlesztése Az intézmények állapotának fizikai feljavítása mellett szükség van a nyújtott szolgáltatások diverzifikálására, fejlesztésére. a) megvalósíthatósági tanulmányok középiskolai centrumok létrehozására b) nevelési tanácsadás fejlesztése c) roma felzárkóztató programok d) szakképzés- felnőttoktatás fejlesztése, új képzési programok e) kulturális célú nonprofit szervezetek létrehozásának ösztönzése f) közösségfejlesztő, közösségi kulturális rendezvények létrehozása g) információs helyszínek (pl. teleházak, EU-s információk) biztosítása a közművelődési intézményekben h) megvalósíthatósági tanulmány a szakképzés – gazdasághoz kapcsolásáról i) fogyatékkal élők, csökkent munkaképességűek szakképzési és foglalkoztatási programjai j) egészségügyi ellátás támogatása k) prevenció l) otthonápolási szolgálatok megyei, települési önkormányzatok, kistérségek közművelődési intézmények civil szervezetek

Indokolás Támogatható tevékenységek

Célcsoport

394





Indokolás


Célcsoport

2012. évi 3. szám

iskolák egészségügyi intézmények vállalkozások minden kistérség (a,b,c,d,e,f,g,h,i,k.l) ritkán lakott, kisfalvas térségek (j) - Megvalósíthatósági tanulmányok száma - Rendezvények növekvő száma - Információs helyszínek számának növekedése - Kulturális célú nonprofit szervezetek számának növekedése - Munkamegosztás és specializáció alapján működő középiskolák száma - Együttműködési megállapodások száma a szakiskolák és vállalatok között - Nevelési tanácsadás igénybevett napjainak száma - Oktatásban részesített csökkent munkaképességűek és romák száma - Újra elhelyezkedő csökkent munkaképességűek és munkanélküliek száma - Roma programok száma - Prevenciós programok száma - Otthonápolási szolgáltatások száma Megyében tanuló középiskolások száma nő - Megyéből továbbtanulók száma nő - Megyei szakiskolát végzettek elhelyezkedési esélyei javulnak - Foglalkoztatási szint nő - Szociális támogatás igény csökken - Táppénzes napok száma csökken - Lakosság egészségi állapota javul - Identitástudat erősödése - Európai uniós információval való ellátottság növekszik 4. Humán erőforrások fejlesztése 4.3. Intézményfejlesztés Életminőség Kiegyenlítés Partnerség Fejlődés meggyorsítása Ma az oktatásban, egészségügyben, szociális területen az egyes intézmények között kevés a szakmai koordináció. Az iskolák, egészségügyi intézmények, civil szervezetek nincsenek felkészülve a pályázati úton elnyerhető források megszerzésére. Jellemző az információhiány. Szükséges a megyében elindult fejlesztési kezdeményezések támogatása a roma kisebbség munkaerő-piaci integrációja érdekében. a) szakmai koordinációs intézmények megvalósíthatósági tanulmánya b) fenti intézmények létrehozása, hálózatok támogatása c) információs intézmények, teleházak létrehozása d) kistérségi roma szolgáltató, foglalkoztatást támogató központok e) egészségügyi és szociális intézmények együttműködési projektjei f) civil szervezetek szociális projektjei megyei önkormányzat kistérségek, települési önkormányzatok kistérségi irodák közművelődési szervezetek civil szervezetek roma szolgáltató központok



Indokolás


Célcsoport



vállalkozások minden kistérség - Kistérségi roma szolgáltató központok száma - Szakmai koordinációt ellátó oktatási, egészségügyi, szociális intézmények száma - Információs intézmények száma - Nyertes ESZA pályázatok száma - Lakosság egészségi állapota javul - Lakosság iskolázottsági színvonala javul 4. Humán erőforrások fejlesztése 4.4. Tudásbázis és partnerség fejlesztése Életminőség Kiegyenlítés Partnerség Fejlődés meggyorsítása Ma az oktatásban, kultúrában, egészségügyben, szociális területeken kevés a szakmai partnerség, együttműködés. Hiányzik a szomszédokkal való kapcsolat: Budapest, szomszéd megyék, térségek, határ-menti kapcsolatok. a) rendezvények, fórumok, műhelytalálkozók b) kutatások felmérése c) különböző szintű iskolák együttműködési lehetőségének felmérése és támogatása d) új problémák kezelésére felkészítő projektek (drog) önkormányzatok, kistérségek oktatási, kulturális, egészségügyi, szociális intézmények civil szervezetek vállalkozások minden kistérség - Kooperációs megállapodás Budapesttel - Kooperációs megállapodás a szomszédos megyékkel és Szlovákiával - Rendezvények fórumok száma szakiskolák és vállalkozók között, önkormányzatok és civil szervezetek között - Továbbtanulók száma nő - Foglalkoztatottak száma nő - Szociális ellátás szintje javul - Lakosság egészségi állapota javul 5. Infrastruktúra fejlesztése 5.1. Közlekedésfejlesztés Életminőség Kiegyenlítés A megye legégetőbb közlekedési problémáinak megoldása olyan léptékű projektek megvalósítását jelenti, melyek messze túlmutatnak a megye pénzügyi lehetőségein. A finanszírozás miatt a döntési jogkör is jellemzően az ágazatok kezében vannak. A megye szerepe ezen projektek esetében elsősorban a koordinációban, a döntés-előkészítésben merül ki, illetve a saját hatáskörben megoldható a „nagy” projekthez illeszkedő, szükséges kisebb léptékű projektek támogatásában, megvalósításában. Valójában az állami és helyi kezdeményezésű projektek minden esetben feladatot jelent a megye számára, melynek

396







2012. évi 3. szám

hatékony kezelése a teljes projekt megvalósítását segíti elő. Ezért a megvalósításhoz szükséges tervek, előtanulmányok készítése, a területbiztosítás, a rendezési kérdések megoldása, a szakhatósági munka támogatása valós feladatot ad a megye településeinek, kistérségeinek. A megye részéről a fenti módon támogatandó tevékenységekben megjelenő projektek az egész régió közös szándékon alapuló fejlesztései, melyek megvalósítása mihamarabbi célként kell, hogy megfogalmazódjon és támogatást nyerjen. a) BKSZ b) Vasúti személyszállítás fejlesztése c) Elővárosi vasutak fejlesztése d) Duna hidak, Ipoly híd e) Budapestet elkerülő utak, M0 f) (TINA) Európai tranzitúthálózat megyehatáron kívülre helyezése g) Haránt irányú és elkerülő utak építése h) Tápiómente közúti elérhetőségének javítása i) Autópályadíj mérséklése j) 4-es és 10-es út korszerűsítése k)M6 és M8 gyorsforgalmi utak (Dunaújvárosi Duna-híd) kiépítése l) Csónak- és hajókikötők fejlesztése Önkormányzatok, kistérségek, vállalkozók, de-koncentrált közigazgatási szervek a megye egésze (a, b, c, d, f, g, i) agglomeráció (e, f, l) Tápiómente (h) Ipolymente térség (d) Érd, Diósd térsége (k) - egységes közlekedési tarifarendszer létrejötte - vasúti személyszállítás részaránya nő, a szolgáltatás minősége javul - megépült elkerülő és haránt irányú utak hossza - megépült Ipoly-híd, Duna hidak - felújított, korszerűsített út hossza - autópályadíj csökkenése, az M5-ös matricarendszerbe történő bevonása - az M1-M5 átkötés megvalósulása (M8-as gyorsforgalmi út) - csökken a fővároson áthaladó tranzitforgalom - javulnak a megye belső elérhetőségi feltételei - csökken az elkerülő úttal érintett településeket terhelő forgalom - a közforgalmú közlekedés részaránya nő - járműforgalomból származó levegőszennyezés csökken - közúti balesetek száma csökken 5. Infrastruktúra fejlesztése 5.2. Közműfejlesztés, környezetvédelem Életminőség Kiegyenlítés A közműfejlesztésben igen nagy eredményeket ért el a megye az elmúlt években, azonban több olyan speciális terület van, ahol a környezet megóvása érdekében komoly fejlesztéseket kell megvalósítani. a) Környezeti állapotfelmérő stratégiai tanulmányok, önerő támogatás b) Szélessávú adatátviteli rendszerek kiépítése c) Árvízvédelem, felszíni vízelvezetés d) Komplex vízgazdálkodási terv kidolgozása e) Szennyvízelvezetés-rákötés szabályozás kidolgozás, bevezetés

Célcsoport

Földrajzi beavatkozási terület prioritásai




f) Szennyvíztisztítás, tisztítási hatásfok javítása, szennyvíziszap elhelyezése g) Duna vízminőség-javítás, különösen a Kis-Duna ágban h) A talajvízcsökkenés miatt szükségessé váló mezőgazdasági termőterület rehabilitáció i) Elhagyott hulladéklerakók rekultivációja, illegális hulladéklerakók felszámolása j) Kistérségi hulladéklerakók építése (kommunális, ipari) k) Szelektív hulladékgyűjtés, feldolgozás, újrahasznosítás infrastruktúrájának megteremtése, bevezetése, kommunikációja l) Ipari légszennyezés csökkentése m) Bányatavak és környezetük rehabilitációja n) Egészséges ivóvíz biztosítása o) Csatornahálózat bővítése p) Megújuló energiaforrások hasznosítása Önkormányzatok, kistérségek (b) Megyei önkormányzat (d, e, k) Vízművek Mezőgazdasági vállalkozók, gazdák Vállalatok Városgazdasági vállalatok Minden kistérség (b, d, e, i, j, k, m, n, o, p) Forráshiányos kistérségek (a) Duna-menti kistérségek, hegyvidéki térségek (c) Periférikus térségek (e) Csepel-sziget kistérség (g) Duna-menti kistérségek (h) Százhalombatta, Vác (l) - Környezeti stratégiák száma - Szélessávú internethozzáférések számának növekedése - Csatornahálózatra rákötött lakások számának növekedése - Vízgazdálkodási tervek száma - Megépített szennyvíztisztítók - Rehabilitált vidéki területek nagysága - Duna víztisztasági paraméterei javulnak - Re-kultivált hulladéklerakók száma - Új és korszerűsített hulladéklerakók száma - A korszerű hulladéklerakókhoz csatlakozott települések száma - Szelektív hulladéklerakásba bevont települések száma - Árvíz veszély csökken - Info-kommunikációs ellátottság mutatóinak javulása - Ivóvizek tisztasága nem romlik - Talaj szennyezettség nem romlik - Illegális hulladéklerakók száma csökken Lakosság egészségi állapota javul 5. Infrastruktúra fejlesztése 5.3. Tudásbázis és partnerség fejlesztése Életminőség Kiegyenlítés Fejlődés meggyorsítása Az agglomerációs területek tömegközlekedése minőségének javítását ma jelentősen akadályozza az együttműködés eredménytelensége Budapesttel és a kerületekkel.

398



Célcsoport


2012. évi 3. szám

Az infrastrukturális beruházások költség-hatékonyan csak partnerségi viszonyok keretében valósulhatnak meg. A környezeti projektek eredményességének akadálya a lakosság partneri viszonyának hiánya. a) Budapesttel és a külső kerületekkel közös rendezvények, fórumok b) BKSZ c) Kistérségi alternatív tömegközlekedési vállalkozások létrehozása d) Kistérségi tanulmányutak e) Lakossági környezeti szemléletformáló akciók, versenyek, képzések, rendezvények, kiadványok Kistérségek, önkormányzatok Vállalkozók Civil szervezetek Óvodák, iskolák Agglomerációs térségek (a,b) Minden kistérség (c,d,e) - Budapesttel és a kerületekkel közös fórumok száma - Kistérségi személyközlekedési vállalatok - Szemléletformáló akciók száma - Működik a BKSZ - Eljutási sebesség nő - Nyertes pályázatok - Környezeti állapot javul.

4.

Célkitűzések a térszerkezetben

Pest megye települési és gazdasági szerkezete az elmúlt két évtizedben jelentősen átalakult. A változások a megye gazdasági versenyképességét nagyban javították, de a folyamatok szabályozatlansága miatt, a fejlődés térben aránytalanul valósult meg, ezért a térség egésze nem tudott egyenlő mértékben felértékelődni. A terület- és település szerkezet spontán fejlődés eredményeképpen változott, bár a központilag tervezett és megvalósult infrastruktúrafejlesztések azt nagyban befolyásolták. Összességében mégis egy tervezetlen, koordinálatlan térbeli fejlődés jellemzi a megyét, s a versenyképesség javítása érdekében szükséges egy olyan fejlesztési politika, fejlesztési stratégia megalkotása, amely alkalmas lehet a meglévő lehetőségek jobb kihasználására, s a kedvezőtlen folyamatok megállítására. A megye fejlődési potenciáljának kihasználása csak úgy valósulhat meg, ha céljaink átfedésben vannak az Európai Unió globális versenyben kitűzött céljaival, törekvéseivel. A fővárosi térség, Pest megye adottságai alapján még mindig eséllyel pályázhatna regionális üzleti központi szerepkörre, amelyre az adottságai megvannak. Ehhez azonban csak tudatos, tervezett térszerkezet kialakítással, terület- és infrastruktúrafejlesztéssel tudunk eljutni. A megye igen sokszínű, adottságai is szinte kistérségenként eltérőek, így a fejlesztési politikát az egyes térségek jellegzetességeit, specialitását figyelembe véve kell felépíteni. A megye gazdasága döntően a főbb közlekedési gerincvonalak mentén erősödik és fejlődik, az ezektől távolabb eső térségekben viszont kevésbé. Így nem sokat javult az elmúlt időszakban a Ceglédi-, a Nagykőrösi-, a Nagykátai és a Szobi térségek helyzete, szinte minden, a fejlettségét mérő mutató tekintetében a megyei átlag alatt vannak. Miközben a régió népességének egésze alig változik, Budapest lakosságszáma csökken, Pest megyéé növekszik. Az országban és a régióban sajátos népességcsere zajlik. A változások jelentős szuburbanizációs hatásokkal jártak, megnőtt a lakóterületek kialakításának igénye, illetve a beköltözők miatt az intézményi háttér átfogó fejlesztése vált szükségessé. Ennek társadalmi terheit az érintett települések nehezen viselik, eladósodnak, s a további fejlesztések ellehetetlenülnek. A térségi együttműködés továbbra is csak esetleges és felszínes. A megye települései között versenyhelyzet van a befektetők kegyeiért és az állami (EU-s) forrásokért. Miközben a városi terület gyorsan növekszik, a minőségi életvitelhez szükséges háttérfejlesztések elmaradnak, az agglomerációs települések többsége továbbra is alvóváros. Bár az elmúlt évek KMOP-s forrásaiból számos, a fejlesztésekhez az önerőt (akár hitelből is) biztosítani tudó település arculata, főtere megújult, ezek valójában csak kirakat- fejlesztések, s mélyreható gazdasági-társadalmi hatásuk nincs. Miközben a zöldterületek egyre fogynak, a barnamezős területek újrahasznosítása lassan halad. Számos nemzetközi példa igazolja, hogy egy-egy fővárosi (nagyvárosi) térség regionális központtá akkor tud válni, ha stratégiailag jó elhelyezkedésen túl megfelelő elérhetőséggel, közlekedési infrastruktúrával, minőségi természeti- és épített környezettel, és innovatív készségekkel rendelkezik. Ezeknek az adottságoknak a magja minden tekintetben megvan a Budapest és Pest megye alkotta


400

2012. évi 3. szám

Közép-magyarországi Régióban, a lehetőséget azonban ki kell bontakoztatni tudatos fejlesztési stratégia és akciók alkalmazásával, hogy ebből az ország egésze profitálhasson. A térségnek, Pest megyének egyszerre kell tudni megtartani gazdaságának a tradicionális elemeit, amelyek még ma is a gazdaság alapját képezik, s a foglalkoztatottak többségének biztosítanak megélhetést (mezőgazdaság, feldolgozóipar, építőipar). Tudni kell fejleszteni, előtérbe helyezni az olyan, a modernizációt szolgáló, a versenyképesség javítása szempontjából prioritást élvező ágazatokat, mint az informatika, a K+F, az oktatás-, képzés, az új technológiákra épülő ágazatok (kommunikáció, mikroelektronika, gyógyszeripar), a turizmus, az üzleti– és gazdasági szolgáltatások. Az elmúlt évtized közlekedési infrastruktúra fejlesztése, illetve a tervbe vett további, gyorsforgalmi úthálózat fejlesztési tervek megvalósítása a főbb térszerkezeti elemeket létrehozta, illetve létre fogja hozni, melyek a térség jövőbeni kiegyensúlyozott fejlesztésének alapjául szolgálhatnak. A térség közlekedési infrastrukturális csomópontjai (Ferihegy, M0-M1-M7-M6, M0-M5, M0-M3) kiemelkedően jó térségfejlesztési helyzetbe kerültek.

5.

Célkitűzések az ellátások és szolgáltatások területén

A helyben biztosítandó alapszintű szolgáltatásokon túlmenően az összes településben nem biztosítható a lehetséges szolgáltatások teljes köre. Ezért indokolt a településrendszer olyan fejlesztése, amely a központi településekben (vagy munkamegosztással e központi funkciót együtt ellátó településekben) elősegíti a szolgáltatások sokféleségének fejlődését, ugyanakkor a kapcsolati rendszerek, a térszerkezet fejlesztésével lehetővé teszik, hogy ezek a szolgáltatások társadalmilag elfogadható távolságon és időn belül elérhetővé váljanak a megyében, egy adott kistérségben (illetve néhány település alkotta mikro térségben) élők számára. A településstruktúra fejlesztésére megfogalmazott általános irányelvek a Közép-magyarországi Régió jóváhagyott fejlesztési stratégiája szerint: A lakosság lehető legmagasabb szintű ellátottsága és a térstruktúra kiegyenlítése érdekében - Az alapfokú ellátási funkciók biztosítása minden településen - A meglévő ellátási funkciók minőségének javítása - A középfokú intézményi és ellátási szint elérhetősége maximum 20-30 percen belül - Minden 10000 feletti lakosságszámú településen a maximális ellátási funkciók körének biztosítása - A városi szerepkörű települések (kivéve a 6000 lélekszám alattiak) igazgatási funkcióinak bővítése - Települési együttműködések és településtársulások létrejöttének szorgalmazása, a meglévők együttműködési területének bővítése - A főváros és az agglomeráció együttműködésének fejlesztése az ellátási funkciók racionális megosztása érdekében” - A megyehatárhoz közeli térségek magas szintű ellátásának biztosítása érdekében támogatandó a megyehatáron túli külső városhálózat fejlesztése („csapágy”városok: Hatvan - Jászberény Szolnok - Kecskemét – Dunaújváros - Székesfehérvár – Tatabánya). A kapcsolatok erősítése e központokkal és városokkal, ezzel a megye egyes térségei fejlődésének egyoldalú fővárosi meghatározottságának oldása, valamint a megye kevésbé feltárt térségeinek a megyehatáron túli központokhoz fűződő kapcsolatainak szorosabbra fűzése.

6.

Sajátos célkitűzések a befektetés-ösztönzés, a területfejlesztés és a vállalkozás-fejlesztés területén

Pest Megye Önkormányzatának kiemelt prioritása, hogy segítse a megyét, annak településeit megfelelő befektetői helyszínné válni, hogy segítse a külföldi vállalatok beruházásait, hazai kis- és középvállalkozások innovatív fejlődését, a beszállítói kapcsolatok, együttműködések, stratégiai partnerségek erősítését. Pest megye fejlődését, különösen a külföldi működő-tőke befektetéseket determinálja a Főváros közelsége; továbbra is cél egy szerves, együtt fejlődő térség meghatározása, amely a központi helyzetéből fakadó előnyöket maximálisan képes kihasználni, s ezen keresztül a térségben, a megyében élők számára magas színvonalú élet- és munkalehetőségeket tud biztosítani. Fontos, hogy a területfejlesztés járuljon hozzá a megye különböző térségeiben és településtípusaiban élők között ma még meglévő – de társadalmilag indokolatlan és hosszú távon elfogadhatatlan – esélykülönbségek csökkentéséhez mind az életfeltételek, mind a munkalehetőségek, mind pedig az alapvető szolgáltatásokhoz való hozzáférés vonatkozásában. A megye tervezési-fejlesztési tevékenységének eredményeképpen azt szeretnénk elérni, hogy egy tervezett, koordinált térségfejlesztés valósulhasson meg, amely választ adna a jelenlegi, részben spontán, esetlegesen alakuló szuburbanizáció jelentette kihívásra.

A fenntartható fejlődés számunkra azt jelenti, hogy a természeti és a települési környezet nem romlik tovább, és hogy felelősen – hatékonyan – gazdálkodunk az erőforrásokkal a természeti, építészeti és kulturális értékekkel. Erőfeszítéseket kell tennünk annak érdekében, hogy a magánszektor befektetéseit olyan lehetőségek felé tereljük, amelyek fenntartható gazdasági növekedést tesznek lehetővé. Pest megyében is a magánszektor befektetései adják a gazdasági növekedés motorját. Meglévő adottságainkat úgy kell a jövőben felhasználnunk, hogy az pozitív hatást gyakoroljon az üzleti aktivitásra, a foglakoztatásra, a jövedelmekre és az adózásra. A térség gazdasági fejlődését egy kiszámítható, több lábon álló gazdaság kialakítása felé kell terelni. Általánosan megfigyelhető, hogy a jelentős számú nettó új munkahelyek általában a vállalkozások egy kisebb köréhez köthetőek. A diverzifikáció azért is fontos, mert megteremti a lehetőségét annak, hogy az új, vagy rejtett lehetőségekkel éljenek a vállalkozások. A jövőképünk Pest megye gazdaságáról egy sokszínű, élettel teli gazdaság, amely lehetőségeket nyújt a polgárok, a közösségek, és az üzleti szereplők fejlődése számára egyaránt és javítja a megyében élők életminőségét. Kiemelten fontos az együttműködés, a magán- és közszféra összehangolt, együttes erőfeszítése. Olyan vállalkozóbarát környezetet kell teremteni, amely elősegíti, bátorítja a vállalkozások Pest megyében történő letelepedését, a szakképzett munkaerő megtartását, bővülését, továbbképzését, a tudáson alapuló értékteremtés, munkahelyteremtés bővülését, és vonzóbbá teszi a megyét, mint letelepedési célpontot. A szakképzési rendszer további átalakítása elkerülhetetlen. Meg kell teremteni, illetve meg kell erősíteni a megye identitását, ismertségét, elfogadottságát és márkaerejét; ismertté kell tennünk a megye fejlesztési törekvéseit a lakosság, a gazdasági szereplők és a külföld számára, jelentősen növelnünk kell a térségfejlesztési célkitűzések és programok társadalmi elfogadottságát. Kapcsolatot kell teremtenünk a vállalkozások és a közös erőfeszítésekkel elért

402


2012. évi 3. szám

eredmények között; ismertté kell tenni a fejlesztések értelmét, az eredmények és erőfeszítések értékét, és azokat a megkülönböztető erővel bíró teljesítményeket, amelyek ezt az értéket létrehozták. Rétegzett, célzott, hatékony gazdaságfejlesztésre van szükség. A megye jó adottságokkal bír egyes kreatív iparágakban, de az olyan hagyományos területeken is, mint az autóipar, az elektronika. Komoly tapasztalatok állnak rendelkezésünkre egy sor tevékenységi területen, amelyeket nem használunk ki megfelelően. Az új piacok, piaci rések felkutatásában, a jelenlegi tevékenység újragondolásban rejlő tartalékot jobban ki kell használni. A befektetések, új vállalkozások, új tevékenységek és telephelyek létrehozásával kapcsolatos adminisztrációs terhek további könnyítésére van szükség. A vállalkozások terheinek könnyítésével és a bürokrácia leépítésével bővülhet a munkahelyek száma, javulhat a jövedelmezőség, és elsősorban az innovatív és/vagy növekedési stratégiát követő vállalkozások számára. E vállalati kör alacsony aránya miatt a kedvező folyamatok rövidtávon kevésbé, évtizedes távlatban viszont jelentősen hozzájárulhatnak a megye fejődéséhez. Az M0-ás autóút nemrégiben megépült keleti szakaszán újabb lehetőségek nyíltak telephelykialakításra, fejlesztésre. Egyelőre inkább áruházláncok egységei épültek meg, szemben a déli, délkeleti oldal már-már telített logisztikai és termelő kapacitásokkal beépült szakaszaival. Itt észak- és kelet Pest megye területeiről komoly munkaerő kapacitások is rendelkezésre állnak ahhoz, hogy az eddigi gyakorlathoz képest olyan tudatos fejlesztésre kerüljön sor, amely összepontosítja az erőforrásokat. További nagy lehetőségek vannak a megye turizmus fejlesztésében is, hiszen az adottságaink erre kiválóak, a megye sokszínű természeti adottságokkal és társadalmi hagyományokkal bír. A térség fejlesztése szükségszerűen túlmutat a gazdaságfejlesztésen, illetve elválaszthatatlan olyan témáktól, mint a helyi közösségek fejlődésének támogatása, az ellátások és közszolgáltatások fejlesztése, és különösen a közösségi/társadalmi innovációk témája, amely alapvetően újragondolja azt, ahogy a helyi közösségek értékteremtő erejére gondolunk, vagy akár csak a hatékonyságra. De nem szabad megfeledkeznünk a gazdasági és társadalmi trendeken kívül a globális klímaváltozás hatásairól sem, amelyek már Magyarországon is határozottan érzékelhetőek. Fel kell készülnünk a klímaváltozásra, az esetleges felmelegedésre, az időjárási szélsőségek erősödésére, az ár- és belvízhelyzetek kezelésére éppúgy, mint az olyan szűkös és egyre értékesebb erőforrások megfelelő kezelésére, mint az energia, az ivóvíz, a természeti környezet. Az elmúlt évek időjárási szélsőségeit Pest megye szinte minden térsége megszenvedte. Helyi alkalmazkodásra éppen úgy szükség van, mint átfogó cselekvésre, például a Duna menti árvízvédelemben, vagy a Homokhátság vízellátásának kérdésében. Pest Megye Önkormányzata új szerepköre, új feladatai nagy lehetőségeket nyitnak meg a megye vezetése számára a térség jövőjének az alakítása terén, ugyanakkor nagyon komoly felelősséget is jelentenek egyben. Ezt a feladatot csak a térség életét alakító önkormányzatokkal, vállalkozói körrel, civil szervezetekkel, az itt élőkkel közösen, partnerségben tudjuk megfelelően ellátni, együttműködve a kormányzattal és a fejlesztésben érintett tárcákkal is. Ehhez azonban szemléletváltozásra és a korábbiaktól eltérő tervezési-, szervezési-, irányítási- és megvalósítási módszerek bevezetésére van szükség, erre teszünk erőfeszítéseket a jövőben.

7.

„Radikális hatékonyságnövelés”

A hazai gazdaságpolitika sarokköve a rendszerváltás óta a zöldmezős beruházások, illetve a külföldi működő tőkebefektetések ösztönzése. Piacokhoz, technológiához, forrásokhoz és szakértelemhez jutottunk ezen a módon. A továbblépéshez ez már kevés önmagában. Jelentős hatékonyságnövelés csak úgy érhető el, ha a technológia és a tudás importján felül összekapcsoljuk végre a helyi gazdasági és intézményi szereplőket. Ezen a módon, illetve a nemzetközi megoldások tudatos adaptálásával is jelentős változást lehet elérni, akár jelentős piaci sikereket, valamint az erőforrások hatékony felhasználását. Erre nem csak az új alapítású, illetve új befektetéssel létrehozott vállalkozások lehetnek képesek, hanem a már jelenlévő hazai – inkumbens – vállalkozások is. Pest megye fejlődését nem alapvető technológiai újdonságok fogják megváltoztatni, hanem új megoldások – „amelyek az itt élő emberekben, és általában e terület valamennyi adottságaiban rejlő lehetőségeket a lehető legnagyobb arányban és a lehető legoptimálisabban fogják kihasználni.” Az olyan szegmensek fejlődése, mint a tudás-szolgáltatások, a kreatív ipar egyes ágazatai, az üzleti szolgáltatások egy köre hozzájárul a növekedéshez, viszonylag magas jövedelemmel bíró munkahelyeket hoz létre, de legalább ilyen fontos, hogy hozzájárul más, kapcsolódó iparágak fejlődéséhez, akár új növekedési/innovációs ciklust indíthat el. A fejlesztéspolitika számára komoly kihívást jelent az aktív beavatkozás ezekben a szegmensekben, de ez nem menti fel a felelősség alól, hogy feltárja, értékelje, indikátorokkal és esettanulmányokkal alátámassza az értékteremtő kapcsolódásokat, a perspektivikus szolgáltatásokat és azok működését. A bizalom, a társadalmi tőke meghatározza a hatékonyságot. Aligha tudunk lebontani minden falat. De számolhatunk a lehetőséggel, hogy az ezredév generációja, a ”digitális bennszülöttek” felnőnek, s hogy ez a generáció érzékenyebb az együttműködésre, az értékekre, a közösségre, a digitális csatornákra; s már jelen vannak az életünkben az eszközök és módszerek, amelyek ezt a lehetőséget értékké formálják. Fontos feladat, hogy ez a lehetőség a kohézió motorja legyen. Az inkluzív társadalom, a digitális szakadék felszámolása érdekében. Új megoldásokra, innovációkra, az igényeknek és szükségleteknek megfelelően kialakított szolgáltatásokra van szükség. Akár társadalmi státusz, akár életkor, vagy lakóhely miatt fenyeget marginalizálódás veszélye, a siker elsősorban nem a technológián, hanem a megfelelő modell megteremtésén múlik. Az erőforrás-hatékonyságában áttörés érhető el azzal a koncepcióval, amely egy várost platformnak tekint; így a fontos információkat – térinformatikai adatokat – elérhetővé teszi a felhasználók számára, mégpedig úgy, hogy az szabályozott módon, de lényegét tekintve szabadon hozzáférhető, fejleszthető. Egy sor területen – az energiahatékonyság, a közlekedés, a közszolgáltatások szervezése terén – érdemes megfontolni olyan települési, térségi rendszerek alkalmazását, amelyek megteremtik a hozzáférést a szakma, a civilek, az emberek széles köre számára, hogy megszervezzék az életüket. Ezek a megoldások hozzájárulhatnak ahhoz az adaptív, alkalmazkodó gazdaság és társadalom létrejöttéhez, amely képes önállóan megjeleníteni, kifejezni és kommunikálni azokat a jellemzőket, amelyek egyedi, megkülönbözető értékkel bírnak. Ez a tulajdonság nem utolsó sorban, olyan közösségképző erőt – identitást – eredményez, amely visszahat a bizalomra, azaz erősíti a további fejlődéshez szükséges társadalmi tőkét. Nagyon jelentős feladat a KKV-k hatékonyságának növelése. Általában is fontos a KKV szektor működését könnyítő minden egyes lépés. A vállalakozók hatékonyságának növekedése azonban nem


404

2012. évi 3. szám

egyenletes, és ez nem is lehet reális célkitűzés. Az elmúlt 20 évben a beszállítók és az innovatív vállalkozások kaptak kiemelt figyelmet. Ez továbbra is fontos, az értékláncokra, és az abban elfoglalt pozícióra érzékenyebb módon. A fejlesztéspolitikának azonban szembe kell néznie azzal, hogy a vállalkozások, különösen az új alapításúak működését alapvetően nemzetközi (globális, vagy regionális) orientáció jellemezze, és csak különleges esetekben – amikor a helyi piacismeret, illetve a kulturális tartalom különleges jelentőséggel bír, akkor – szállít/szolgáltat a helyi piacra. Célszerű megfogalmazni ezt az álláspontot és érvényesíteni a vállalkozásfejlesztésben. Egy hazai KKV, a meghatározott kivételektől eltekintve, természetes közegnek kell, hogy tekintse a nemzetközi versenyt és jelenlétet, s hogy ebben milyen tudásra, üzleti modellekre, továbbá tudás-szolgáltatókra, hálózatokra, klaszterekre és kompetencia központokra támaszkodhat. A 2014-2020 közötti területfejlesztés hatékonyságával kapcsolatban fontos végre tisztázni, hogy a nemzetközi programok, pályázatok adaptálásánál milyen következménye van az egyébként közismert ténynek, hogy a hazai vállalati szektor „derékban sovány”; hogy marginális az izmos középvállalati szektor részesedése a munkahelyteremtésben, a kibocsátásban, az exportban. A középvállalatok megerősödése a feltétele egy sor kedvező folyamat elindulásának, ahol a szektor önmagában, és mint megrendelő multiplikátorhatással bír. A középvállalatok, piaci orientációjuknak és/vagy kedvezőbb értékláncbeli kapcsolódásaiknak köszönhetően áttörést képesek elérni a tudás és a technológia importjának teljesebb hasznosulása – túlcsordulása – tekintetében. Igényeivel és partnerségével stabilizálja a szakképzés rendszerét, a kisvállalatokat megcélzó (tudás) szolgáltatásokat, a munkaerőpiacot, miközben egészséges bérversenyt generál. A verseny hatékonysága tekintetében fontos, de a megyén túlmutató célkitűzés, hogy javuljon a hazai piaci verseny intenzitása, s főleg a minősége. Átláthatóbb, ösztönzőbb, a működési költségek lefaragásától a teljes tényezőhatékonyság irányába elmozduló versenyre van szükség egy sor olyan szegmensben, ahol ma nem ez a jellemző.

8.

Célkitűzések a turizmus területén

Elsődleges feladat Pest megye legfontosabb turisztikai területeinek (Dunakanyar, Gödöllő térsége és a Galga-mente, Ráckevei Duna-ág valamint a Tápió-völgy) fejlesztése. Különös tekintettel a következőkre:

A természeti, környezeti, kulturális szempontból kiemelkedő adottságú táji környezet megóvása, ennek érdekében a turisztikai térségek teherbíró-képességének folyamatos ellenőrzése A kulturális értékek bemutatása, a helyi hagyományok fejlesztése A régészeti értékek bemutatása, a világörökségi (és várományos területek) egyediségének kihasználása (pl. Százhalombatta-Érd, római limes) Az igényekhez igazodó kereskedelmi szálláshely-fejlesztés (pl. a fővárosi turisztikai célokat keresők olcsóbb szálláslehetőségeinek biztosítása) Az egynapos – félnapos desztinációk helyett a hosszabb távú üdülési lehetőségek erősítése

Budapest meghatározó vonzása és turisztikai kínálata megyére gyakorolt hatásainak kiaknázása A vízi sportok erősítése a vízminőség javításának elősegítése révén a megyei Duna-szakaszokon A kiváló levegőminőségű erdőterületek turisztikai potenciáljának növelése a természeti értékek megóvásával párhuzamosan (Budai-hegyek, Pilis-Visegrádi hegység, Börzsöny erdőterületei) A fővárostól távolabb eső térségekben a falusi turizmus erősítése, a települések „vidéki” jellegének hangsúlyozása A korábban kialakult üdülőterületek infrastrukturális fejlesztése Az üdülőterületek és volt zártkerti területek ellakósodási folyamatainak megakadályozása (Domonyvölgy, Nagymaros, Verőce, Kismaros, Zebegény, stb.) A Ráckevei-Dunaág és a kavicsbánya-tavak térségére jellemző kistelkes üdülési módok fokozatos átalakítása közösségi jellegűvé A környezeti ártalmakkal terhelt térségek visszaszorítása A megyére elkészült és készítendő idegenforgalmi fejlesztési koncepciók térségi összhangjának megteremtése a főváros és a szomszédos megyék elképzeléseivel E fejlesztési célok megvalósítása érdekében szükséges az idegenforgalomból származó bevételek meghatározott részének visszaforgatása az idegenforgalmi értékek és erőforrások megvédésére, fejlesztésére!

9.

Célkitűzések a közlekedési hálózat fejlesztése területén

A megyei közlekedéshálózat fejlesztésének célja elsősorban a megye közlekedési rendszere jelenlegi működőképességének fenntartása, majd ennek célirányos, tervszerű továbbépítése. Lényeges szempont a közlekedés által közvetlenül befolyásolt területeken az életkörülmények romlásának megállítása, vagyis a közlekedés és környezete minőségének javítása: A szükséges utazási, közlekedési igények mennyiségének csökkentése a területrendezés eszközeivel; Az indokolt utazások és szállítások idő- és költségigényének mérséklése a közlekedési szolgáltatások fejlesztésével; A közlekedési folyamatok befolyásolása a közlekedési módok összehangolt, differenciált, területi sajátosságokhoz alkalmazkodó fejlesztésével; A közlekedés és környezete összhangjának javítása, a káros környezeti hatások mérséklése, a környezettervezés, környezettel való gazdálkodás előtérbe helyezésével; A megye területén - az országosan is érvényes elképzelésekkel összhangban - a közforgalmú és egyéni közlekedés arányának lehető megtartása (természetesen területileg differenciált módon).


406

2012. évi 3. szám

Ennek érdekében

Pest megyének hierarchikus, a közlekedési igényeknek megfelelő kapacitású hálózatokkal kell rendelkeznie; A nemzetközi igények és a belföldi, nagyobb távolságú közlekedési igények kielégítése érdekében meg kell valósítani a gyorsközlekedési hálózatok (az úthálózat esetében az autópályák, gyorsforgalmi utak, míg a vasúti közlekedés esetében az ún. nagysebességű vasútvonalak) hiányzó elemeit; Ezeket az útvonalakat olyan egyéb (hazai érdekeket szolgáló) gyors- és főhálózati elemekkel kell kiegészíteni, amelyek a szomszédos megyék, illetve a távolabbi országrészek felé biztosítják a szükséges kapcsolatokat; Pest megye belső közlekedési igényeinek kielégítése érdekében olyan alsóbbrendű hálózat kialakítását kell előirányozni, amely a megye településeinél az egymás közötti kapcsolati igényeket minél teljesebb mértékben kielégíti, valamint egyúttal tehermentesíti a magasabb rendű közlekedési hálózatokat a rövid helyközi forgalomtól; A közlekedési hálózatnak megfelelő módon ki kell szolgálnia a különböző terület-felhasználású területeken keletkező forgalmi igényeket és komplex módon elő kell segíteni a gazdaságossági, valamint környezeti és közlekedési szempontok relatív optimumának elérését; A közúthálózat fejlesztésével törekedni kell a kiegyensúlyozottabb térszerkezet kialakítására, új közlekedési kapcsolatok megvalósításával az alulhasznosított területek struktúraváltását elő kell segíteni.

IV. PEST MEGYE HATÁLYOS FEJLESZTÉSI DOKUMENTUMAI

A megyére korábban készült fejlesztési dokumentumok (területfejlesztési koncepció, területfejlesztési stratégia és operatív program) felsorolása, készítésének éve: 1998: Pest Megyei Területfejlesztési Koncepció és Stratégiai Program (Quo Vadis) 2002: Pest Megyei Területfejlesztési Stratégia és Operatív Program (Hitessy és Bartucz) 2003: Pest Megye Struktúraterve (Szakértői csoport). A megyék területét érintő, korábban készült fejlesztési dokumentumok (pl. régió stratégiai terve, operatív programok) felsorolása, készítésének éve: Közép-Magyarországi Operatív Program Akcióterv 2011-2013 Közép-Magyarországi Regionális Területfejlesztési Operatív Program (RTOP) Közép-Magyarországi Operatív Program Akcióterv 2009-2010 Közép-Magyarországi Operatív Program 2007-2013 A Közép-Magyarországi Régió Stratégiai Terve 2007-2013

408


2012. évi 3. szám


ALAPÍTÓ OKIRAT Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság létrehozásáról, egységes szerkezetben a 2012. április 27-i módosítással amely létrejött a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. tv. (a továbbiakban Gt.) a Pest Megyei Területfejlesztési Tanács 54/1998./12.14./PMTT határozata, a Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban Ptk.) és a az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (a továbbiakban: Civil tv.) rendelkezései alapján közhasznú nonprofit korlátolt felelősségű társaság (továbbiakban: társaság) létrehozása céljából, az alábbiak szerint: 1. A TÁRSASÁG ALAPÍTÁSA 1.1. A társaság alapítója: Pest Megye Önkormányzata székhely: 1052 Budapest, Városház u. 7. levelezési cím: 1364 Budapest, Pf. 112. Alapíttatott a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. tv. 12. § (1) bek. szerint. 1.2. A társaság célja A társaság célja a jogállami keretek között működő piacgazdaság megerősítése, fejlődésének elősegítése, Pest megye gazdasági teljesítőképességének növelése, az egyes térségek fejlettségi különbségének mérséklése, az egységes területi tervezés megvalósítása során a döntés előkészítési, tervezési és operatív koordinációs feladatainak ellátása. A társaság közhasznú tevékenysége az alapító számára végzett szolgáltatás, mindemellett a Civil tv. 2.§-ának 20. pontja szerinti alábbi tevékenységek: tudományos tevékenység, kutatás, nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés, kulturális tevékenység kulturális örökség megóvása, műemlékvédelem, természetvédelem, állatvédelem, környezetvédelem, EU-Atlanti Integráció elősegítése. Az alapító munkájának segítését, egyes üléseinek előkészítését és egyes titkársági feladatait a társaság látja el. 1.3. A társaság cégneve: Pest Megyei Területfejlesztési Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság 1.4. A társaság rövidített neve: Pest Megyei Területfejlesztési Nonprofit Kft. 1.5. A társaság székhelye: A társaság székhelye: 1052 Budapest, Városház u. 7.

1.6. A társaság tevékenységi körei: A társaság tevékenységi köre – a társasági célok elérése érdekében és a TEAOR szerint – az alábbi tevékenységeket foglalja magában – kivéve a külön engedélyhez kötötteket: A/ Alapcél szerinti (közhasznú) tevékenységek a Civil tv. 18.§-ának (1) bekezdése szerint: 70.22’08 58.12’08 58.14’08 70.21’08 72.20’08 74.90’08 85.59’08 85.60’08

Üzletviteli, egyéb vezetési tanácsadás (fő tevékenység) Címtárak, levelezőjegyzékek kiadása Folyóirat, időszaki kiadvány kiadása PR, kommunikáció Társadalomtudományi, humán kutatás, fejlesztés M.n.s. egyéb szakmai, tudományos, műszaki tevékenység M.n.s. egyéb oktatás Oktatást kiegészítő tevékenység

B/ Gazdasági-vállalkozási tevékenység: 69.20’08 73.20’08 82.11’08 82.19’08 82.30’08 82.99’08

Számviteli, könyvvizsgálói, adószakértői tevékenység Piac-, közvélemény-kutatás Összetett adminisztratív szolgáltatás Fénymásolás, egyéb irodai szolgáltatás Konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése M.n.s. egyéb kiegészítő üzleti szolgáltatás

A társaság befektetési tevékenységet az alapítás időpontjában nem kíván végezni. 1.7. A társaság törzstőkéje: A társaság törzstőkéje 3.000.000,-Ft, azaz hárommillió forint, amely 1.000.000,-Ft pénzbetétből és 2.000.000,-Ft nem pénzbeli betétből áll. 1.8. A törzstőke befizetése, ill. szolgáltatása A törzstőke befizetésre került, ill. az apport a társaság rendelkezésére áll. 1.9. Pótbefizetésre kötelezés: Az alapító az esetleges veszteségek fedezésére pótbefizetésre nem köteles. 1.10. A társaság időtartama: A társaság 1999. március 15-től határozatlan időtartamra jött lére. 1.11. Egyéb rendelkezések: a./ A társaság vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve kiegészítő jelleggel végez. b./ a társaság a gazdálkodás során elért eredményt nem osztja fel, azt a létesítő okiratban meghatározott tevékenységre fordítja. c./ A közhasznú társaság politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független, és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.

410


2012. évi 3. szám

d./ A társaság a jelen szerződés szerinti tevékenységének és gazdálkodásának legfontosabb adatait országos sajtó útján is nyilvánosságra hozza. 2. A TÁRSASÁG SZERVEZETE 2.1. Az alapító 2.1.1. Az alapító a társaság vezető szerve, amely – a saját szervezeti-működési rendjére irányadó előírások szerint – dönt a jogszabályok szerint az alapítói hatáskörbe tartozó kérdésekben. Az alapító a hatáskörébe tartozó döntés meghozatala előtt köteles megismerni az ügyvezető és a felügyelő bizottság írásos véleményét, kivéve a kinevezéssel, választással kapcsolatos döntéseket. Az alapító döntése előtt írásban felhívja az ügyvezetőt és a felügyelő bizottságot, hogy nyolc napon belül írásban közöljék a döntéssel érintett kérdésre vonatkozó véleményüket. Az alapító döntésének kizárólagos hatáskörébe tartozik: a./ a számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadása, ideértve az elért eredmény közhasznú célra történő felhasználására vonatkozó döntést. b./ az üzletrész felosztása, c./ A Gt. 46. §-ban foglalt kivétellel az ügyvezető kijelölése, visszahívása és díjazásának megállapítása. A 2006. évi IV. tv. 22.§ (2) bekezdése értelmében az ügyvezető munkaviszony keretében látja el feladatkörét, tehát az alapító hatásköre a munkáltatói jogok gyakorlására terjed ki, azzal, hogy az ügyvezető jelen okiratban meghatározott hatáskörét nem vonhatja el, d./ a felügyelő bizottság tagjainak kijelölése, visszahívása, díjazásuk megállapítása, e./ könyvvizsgáló kinevezése, felmentése, visszahívása és tiszteletdíjának megállapítása, (A könyvvizsgáló személyére az ügyvezető tesz javaslatot a felügyelő bizottság egyetértésével. A javaslattételre az alapító hívja fel az ügyvezetőt, aki a felhívásnak hatvan napon belül a felügyelő bizottság jóváhagyásával tesz eleget.) f./ olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet a társaság az ügyvezetőjével vagy közeli hozzátartozójával (Ptk. 685. §b.) köt. g./ olyan szerződés megkötésének és módosításának a jóváhagyása, amelyet a társaság a társadalmi közös szükséglet kielégítéséért felelős szervvel köt a közhasznú tevékenység folytatásának feltételeiről, h./ a tisztségviselők ellen kártérítési igények érvényesítése, i./ a társaság jogutód nélküli megszűnésének elhatározása, j./ az alapító okirat módosítása, k./ a szervezeti és működési szabályzat jóváhagyása, l./ a közhasznúsági jelentés elfogadása,

m./ a vezető tisztségviselők, a felügyelő bizottsági tagok és más általa meghatározott vezető beosztású munkavállalók javadalmazásának módját, mértékének főbb elveit, annak rendszerét meghatározó szabályzat megalkotása és módosítása, n./ mindazok az ügyek, amelyeket törvény vagy az alapító okirat az alapító kizárólagos hatáskörébe utal. 2.1.2. Az ügyvezető az alapító által hozott határozatokat köteles haladéktalanul bejegyezni a határozatok könyvébe, és a bejegyzést az alapító tag hitelesíti. Az ügyvezető a jelen pontban foglalt kötelezettsége megszegéséből eredő kárért teljes felelősséggel tartozik. Az ügyvezető köteles vezetni külön könyvben az alapítónak a társaság tevékenységével összefüggő ülései jegyzőkönyvei alapján a döntések tartalmát, időpontját, hatályát, a döntést támogatók és ellenzők számarányát. Az alapító döntéseinek az érintettekkel való írásbeli közléséről az ügyvezető gondoskodik.

2.1.3. A 2.1.1.k./ pont alapján kötött szerződések nyilvánosak, azokba bárki betekinthet. 2.1.4. A közhasznú társaság – figyelemmel a Civil tv.37.§-ában foglaltakra – rögzíti. A társaság működésével, szolgáltatásai igénybevétele módjával, beszámolói közlésével kapcsolatosan a nyilvánosságot biztosítja, egyrészt a jogszabályokban meghatározott módon /közzétételi kötelezettség/, másrészt a jelen szerződésben szabályozott irat-betekintési és felvilágosítás adási jog rögzítésével. Amennyiben e szabályokkal sem valósulna meg a nyilvánosság biztosítása, úgy a társaság vállalja, hogy a jogszabályban rögzített körben országos sajtó útján megjelentetett közleményben teszi közzé ezeket az adatokat.

2.1.5. A közhasznúsági jelentésnek tartalmaznia kell: a./ a számviteli beszámolót, b./ a költségvetési támogatás felhasználását, c./ a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást, d./ a cél szerinti juttatások kimutatását, e./ a központi költségvetési szervtől, az elkülönített állami pénzalaptól, a helyi önkormányzattól, a települési önkormányzatok társulásától, és mindezek szerveitől kapott támogatás mértékét, f./ a közhasznú szervezet vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások értékét, ill. összegét, g./ a közhasznú tevékenységről szóló rövid tartalmú beszámolót. A közhasznú szervezet éves közhasznúsági jelentésébe bárki betekinthet, illetőleg abból saját költségére másolatot készíthet. A közhasznú szervezet köteles a jelen pont szerinti közhasznúsági jelentését a tárgyévet követő évben, legkésőbb június 30. napjáig saját honlapján, ennek hiányában egyéb, a nyilvánosság számára elérhető módon közzétenni.

412


2012. évi 3. szám

2.2. Az ügyvezető 2.2.1. A társaság ügyeinek intézését és a társaság képviseletét az alapító által határozott időre kijelölt ügyvezető látja el. Az alapító úgy rendelkezik, hogy a társaságnak egy ügyvezetője van.

2.2.2. Az ügyvezető az alapító hozzájárulása nélkül a./ - a nyilvánosan működő részvénytársaságban való részvényszerzés kivételével - nem szerezhet részesedést a gazdasági társaságéval azonos tevékenységet főtevékenységként megjelölő más gazdálkodó szervezetben, b./ nem lehet vezető tisztségviselő a társaságéval azonos főtevékenységet végző más gazdasági társaságban, illetve szövetkezetben, kivéve, ha ezt az érintett gazdasági társaság társasági szerződése lehetővé teszi, c./ az ügyvezető, ill. közeli hozzátartozója ( Ptk. 685. § b.) pont), valamint élettársa nem köthet a saját nevében vagy javára a gazdasági társaság főtevékenysége körébe tartozó ügyleteket, d./ az ügyvezető, ill. közeli hozzátartozója, valamint élettársa ugyanannál a társaságnál a felügyelő bizottság tagjává nem választható meg. A 2.2.2. a-d. pontokba foglalt szabályok megszegésével a gazdasági társaságnak okozott kár megtérítésére vonatkozó igényt a társaság a kár bekövetkeztétől számított egy éven belül érvényesítheti az ügyvezetővel szemben. 2.2.3. A társaság ügyvezetőjének megbízatása 2015. december 14. napjáig szól. Az ügyvezető

Kuszák Miklós Lakik: 2119 Pécel, Pihenő út 16. Anyja neve: Bálint Mária, Adóazonosítója: 8358842457 Az ügyvezető irányítja a társaság szervezetét. Az ügyvezető – az alapító tájékoztatása mellett – képviseleti jogkörét az ügyek meghatározott csoportjára nézve a társaság dolgozóira átruházhatja. Az ügyvezető kijelentette, hogy a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. tv-ben meghatározott kizáró körülmények egyike sem áll fel vele szemben, így a megbízatást a jogszabályok előírásainak megfelelően elfogadta. Az ügyvezető ismételten újraválasztható. Az ügyvezető felett az egyéb munkáltatói jogokat az alapító képviselője – elnöke – gyakorolja. 2.2.4. Az ügyvezető kötelezettségei a./ ellátja a társaság ügyeinek intézését, törvényes képviseletét, irányítja a társaság munkáját a jogszabályoknak és az alapító határozatai által megszabott keretek között.

b./ képviseli a társaságot harmadik személyekkel szemben a bíróságok, ill. a hatóságok előtt. Az ügyvezető a jogkörét az ügyek meghatározott csoportjára nézve a társaság dolgozóira átruházhatja. c./ a társaság tagjairól nyilvántartást ( tagjegyzéket) vezet. A tagjegyzéken fel kell tüntetni: a tag nevét (cégét), székhelyét és törzsbetétét, közös tulajdonban lévő üzletrész esetén az egyes tulajdonosok és a közös képviselő nevét (cégét), lakóhelyét (székhelyét), valamint a törzsbetét mértékét, a törzstőke mértékét, a társasági szerződésnek az esetleges pótbefizetésekre és mellékszolgáltatásokra, valamint az üzletrész átruházásának korlátozására vagy kizárására vonatkozó rendelkezéseit. d./ a tagok személyében vagy üzletrészeiben bekövetkezett minden változást, így az üzletrészek átruházását (átszállását), felosztását, a társaság tulajdonába kerülését vagy bevonását az ügyvezetőnek át kell vezetnie a tagjegyzéken. e./ a tagjegyzéket, illetve a tagjegyzékben feltüntetett adatok megváltozása esetén a hatályos tagjegyzéket a cégbíróságnak benyújtani. f./ gondoskodik a társaság üzleti könyveinek szabályszerű vezetéséről g./ a társaság vagyonmérlegének, vagyonkimutatásának elkészítése és az alapító elé terjesztése, h./ gondoskodik az alapító döntés szükségessége esetén az alapító értesítéséről, a döntés megfelelő előkészítéséről, i./ az alapító kérésére a társaság ügyeiről felvilágosítást ad, lehetővé teszi az alapító részére a társaság üzleti könyveibe és irataiba való betekintést. j./ a gazdasági társaság alapítását, az alapító okirat módosítását, a cégjegyzékbe bejegyzett jogok, tények és adatok változását bejelenti a cégbíróságra. 2.2.5. Az ügyvezető díjazásáról az alapító dönt. 2.2.6. Az ügyvezető köteles az alapító által hozott döntések nyilvántartását naprakészen vezetni, amely nyilvántartásból megállapítható a döntés tartalma, időpontja és hatálya. 2.2.7. Az ügyvezető köteles az alapító által hozott olyan határozatot, amely az alapító részére vonatkozóan jogokat és kötelezettségeket állapít meg, ill. harmadik személyt – beleértve a hatóságokat is – érinthet, a döntés meghozatalától számított 8 napon belül írásban, ajánlott postai küldeményként feladva az érintettnek is megküldeni. Amennyiben a határozat kézbesítése a hatályos jogszabályok szerint nem tekinthető szabályosnak, úgy köteles az ügyvezető ennek tudomására jutásától számított 8 napon belül azt közleményként valamely sajtó útján is nyilvánosságra hozni. 2.2.8. Az ügyvezető köteles gondoskodni a közhasznú társaság működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba való betekintésről, ill. azokról felvilágosítást adni. Az iratokba való betekintés iránti igényt – kérelmet – írásban kell az ügyvezető részére megküldeni.

414


2012. évi 3. szám

Az ügyvezető köteles bármely jogszabály által felhatalmazott szerv vagy személy által a kért irat betekintését haladéktalanul, egyéb esetekben az irat betekintését kérővel történt megállapodás szerinti határidőben, ill. jogszabály vagy hatósági határozat által előírt határidőben teljesíteni. Az ügyvezető köteles az iratbetekintésről külön nyilvántartást vezetni, amelyből megállapítható a kérelmező neve, lakcíme, a kért irat megnevezése, a kérelem tárgya és teljesítésének ideje. 2.3. A felügyelő bizottság 2.3.1. Közhasznú társaságnál a felügyelő bizottság létrehozása kötelező.

2.3.2. A társaságnál három tagú felügyelő bizottság működik. A felügyelő bizottság megbízatása 2012. április 1-től 2017. április 1-ig szól, tagjai: Majoros Emma Erzsébet Mihály Margit Mucsányi Tamás 2.3.3. A felügyelő bizottság a tevékenységét a hatályos jogszabályok szerint végzi, ügyrendjét maga állapítja meg. 2.3.4. A felügyelőbizottság ügyrendje lehetővé teheti, hogy a felügyelőbizottság ülésén a tagok nem személyes jelenléttel, hanem elektronikus hírközlő eszköz közvetítésével vegyenek részt. Ez esetben az ülés megtartásának részletes szabályait az ügyrendben meg kell állapítani.

2.3.5. A felügyelő bizottság feladata – és hatásköre különösen: kezdeményezi az alapító döntését, ha megítélése szerint az ügyvezető tevékenysége jogszabályba, az alapító okiratba, az alapító határozataiba ütközik vagy egyébként sérti a gazdasági társaság vagy az alapító érdekeit. köteles megvizsgálni a gazdasági társaság alapítójának valamennyi lényeges üzletpolitikai jelentését, valamint minden olyan előterjesztést, amely a gazdasági társaság alapítója kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyre vonatkozik, írásbeli jelentést készít a számvitelről szóló 2000. évi C. tv. – a továbbiakban számviteli törvény – szerinti beszámolóról és az adózott eredmény felhasználásáról, azt az alapító részére előterjeszteni, kijelöli a társaságot képviselő személyt, ha az alapítói határozat bírósági felülvizsgálatát a gazdasági társaság vezető tisztségviselője kezdeményezi és a gazdasági társaságnak nincs olyan vezető tisztségviselője, aki a társaságot képviselhetné, ellenőrzi a közhasznú társaság működését és gazdálkodását,

ellenőrzi a vagyonmérleg tervezeteket és a vagyonleltár tervezeteket, a számviteli törvény szerinti beszámolóról a gazdasági társaság legfőbb szerve csak a felügyelőbizottság írásbeli jelentésének birtokában határozhat, jelentést kérhet a vezető tisztségviselőktől, ill. tájékoztatást vagy felvilágosítást a gazdasági társaság munkavállalóitól, megvizsgálhatja, ill. betekinthet a társaság könyveibe, irataiba. A felügyelő bizottság köteles az intézkedésre jogosult alapítót tájékoztatni, és annak döntését kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy a./ a társaság működése során olyan jogszabálysértés vagy a társaság érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény – mulasztás – történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, ill. enyhítése az intézkedésre jogosult vezetőszerv döntését teszi szükségessé, b./ a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merül fel. Ha a felügyelő bizottság indítványára – annak megtételétől számított harminc napon belül nem dönt az alapító, a határidő eredménytelen eltelte esetén köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet, ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg. A felügyelő bizottság egyes ellenőrzési feladatok elvégzésével bármely tagját megbízhatja, ill. az ellenőrzést állandó jelleggel is megoszthatja tagjai között. Az ellenőrzés megosztása nem érinti a felügyelő bizottság felelősségét, sem azt a jogát, hogy az ellenőrzést, más, a felügyelő bizottság ellenőrzési feladatkörébe tartozó tevékenységére is kiterjessze. A felügyelőbizottsági tagok korlátlanul és egyetemlegesen felelnek a gazdasági társasággal szemben a társaságnak az ellenőrzési kötelezettségük megszegésével okozott károkért. 2.3.6. A felügyelő bizottság működése 2.3.6.1. A felügyelő bizottság testületként jár el. A felügyelő bizottság tagjai sorából elnököt választ. 2.3.6.2. A felügyelő bizottság határozatképes, ha mindhárom tag jelen van, határozatát egyszerű szótöbbséggel hozza. 2.3.6.3. A felügyelő bizottság tagjai személyesen kötelesek eljárni, képviseletnek nincs helye. A felügyelő bizottság tagját e minőségében nem lehet utasítani. A felügyelőbizottság tagjai a társaság legfőbb szervének ülésén tanácskozási joggal vehetnek részt. 2.3.6.4. A felügyelő bizottság üléseit az elnök hívja össze és vezeti. Az ülés összehívását az ok és a cél megjelölésével a felügyelő bizottság bármely tagja írásban kérheti az elnöktől, aki a kérelem kézhezvételétől számított nyolc napon belül köteles intézkedni a felügyelő bizottság ülésének harminc napon belüli időpontra történő összehívásáról. Ha az elnök a kérelemnek nem tesz eleget, a felügyelő bizottság tagja maga jogosult az ülés összehívására. 2.3.6.5. A felügyelő bizottság egyebekben az ügyrendjét maga állapítja meg, amelyet az alapító hagy jóvá.

416


2012. évi 3. szám

2.3.6.6. Ha a felügyelő bizottság tagjainak száma az alapító okiratban meghatározott létszám alá csökken, vagy nincs, aki az ülését összehívja az alapító intézkedni köteles felügyelőbizottság rendeltetésszerű működésének helyreállítása érdekében. 2.3.6.7. Ha a felügyelő bizottság a közhasznú tevékenység folytatásának feltételeiről kötött szerződés megszegését észleli, köteles haladéktalanul tájékoztatni az alapítót. 2.4. Az ügyvezetőre és a felügyelő bizottságra és a könyvvizsgálóra vonatkozó közös szabályok: 2.4.1. A vezető tisztségviselőre és a felügyelő bizottság tagjaira vonatkozó – a cégnyilvántartás részét képező jogok, tények és adatok nyilvánosak, azokat a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló törvény rendelkezéseinek megfelelően a Cégközlöny c. hivatalos lapban kell közzétenni. 2.4.2. A gazdasági társaság alapításakor a vezető tisztségviselőket és a felügyelő bizottság tagjait, valamint a könyvvizsgálót az alapító jelöli ki. A könyvvizsgáló személyének változásához az alapító döntése szükséges. 2.4.3. A vezető tisztségviselők a gazdasági társaság ügyvezetését az ilyen tisztséget betöltő személyektől elvárható fokozott gondossággal, a gazdasági társaság érdekeinek elsődlegessége figyelembevételével kötelesek eljárni. A jogszabályok, a társasági szerződés – alapító okirat, alapszabály – ill. a gazdasági társaság legfőbb szerve által hozott határozatok, ill. ügyvezetési kötelezettségeik vétkes megszegésével a gazdasági társaságnak okozott károkért a polgári jog szabályai szerint felelnek a társasággal szemben. 2.4.4. Megszűnik a vezető tisztségviselői megbízás: a./ a megbízás időtartamának lejártával; b./ visszahívással; c./ törvényben szabályozott kizáró ok bekövetkeztével; d./ lemondással; e./ ha a tisztviselő meghal; f./ külön törvényben meghatározott esetben. A vezető tisztségviselő a tisztségéről bármikor lemondhat, ha azonban a gazdasági társaság működő képessége ezt megkívánja, a lemondás csak annak bejelentésétől számított hatvanadik napon válik hatályossá, kivéve, ha a gazdasági társaság alapítója az új vezető tisztségviselő megválasztásáról már ezt megelőzően gondoskodott. A lemondás hatályossá válásáig a vezető tisztségviselő a halaszthatatlan döntések meghozatalában, ill. az ilyen intézkedések megtételében köteles részt venni. 2.4.5. A vezető tisztségviselő jogviszonyára – ha a vezető tisztséget nem munkaviszony keretében látja el, a Ptk. megbízási szerződésre vonatkozó szabályai (Ptk. 474-483. §) megfelelően irányadók. 2.5. Összeférhetetlenségi szabályok Nem lehet a társaság ügyvezetője az alapító tagja, ill. nem lehet a közhasznú társasággal azonos tevékenységet folytató társaság vezető tisztségviselője. 2.5.1. Nem lehet a felügyelő bizottság elnöke vagy tagja, ill. könyvvizsgálója az a személy, aki

a./ a társaság vagy legfőbb szervének elnöke vagy tagja, b./ a közhasznú szervezettel a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik, c./ a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül – kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzeli szolgáltatásokat, és társadalmi szervezet tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatást, ill. d./ a 2.5.1. a-c./ pontban meghatározott személyek hozzátartozója. 2.5.2. A társaság megszűnését követő 3 évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt – annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig – a) amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki, b) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel, c) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki, d) amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette, illetőleg törölte (Civil tv. 39.§ (1) bek.). 2.5.3. A vezető tisztségviselő, ill. az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt. A gazdasági társaság vezető tisztségviselője és közeli hozzátartozója /Ptk. 685. §b/ ugyanannál a társaságnál a felügyelő bizottság tagjává nem választható meg. 2.5.4. Nem lehet könyvvizsgáló a gazdasági társaság alapítója. Nem választható könyvvizsgálóvá a gazdasági társaság vezető tisztségviselője és felügyelő bizottsági tagja, valamint ezen személyek közeli hozzátartozója /Ptk. 685. §b./, élettársa továbbá a gazdasági társaság munkavállalója e jogviszonya, ill. minősége fennállása idején, valamint annak megszűnésétől számított 3 évig. Ha a könyvvizsgáló gazdálkodó szervezet, a személyi összeférhetetlenségi előírásokat a könyvvizsgáló tevékenységet végző személyen kívül a gazdálkodó szervezet alapítójára – vezető tisztségviselőjére és vezető állású munkavállalójára is alkalmazni kell. A könyvvizsgálatért felelős személy a társaság részére más megbízás alapján munkát nem végezhet és a könyvvizsgáló gazdálkodó szervezet is csak akkor láthat el más feladatot is, ha a megbízás tárgya nem érinti a könyvvizsgálónak a 42. § /3/ bek. megjelölt szerződésben foglalt feladatait. 2.5.5. Külön tv. a könyvvizsgálóval szemben más összeférhetetlenségi szabályokat is megállapíthat. 3. A TÁRSASÁG KÉPVISELETE, CÉGJEGYZÉSE 3.1. A társaságot az ügyvezető önállóan képviseli. 3.2. A gazdasági társaság cégjegyzése a társaság iratain úgy történik, hogy a társaság képviseletére jogosult ügyvezető az iratokat a gazdasági társaság cégneve alatt – a hiteles cégaláírási nyilatkozatának megfelelően – saját önálló névaláírásával látja el. 3.3. Az ügyvezető az ügyintézés körében önállóan jár el.

418


2012. évi 3. szám

4. AZ ÜZLETRÉSZ Az alapító tag üzletrésze a törzsbetétéhez igazodik. Az üzletrész csak átruházás, a megszűnt tag jogutódlása és öröklés, valamint a házastársi közös vagyon megosztása esetén osztható fel. 5. A TÖRZSTŐKE FELEMELÉSE ILL. LESZÁLLÍTÁSA 5.1. A törzstőke felemelése főszabály szerint új törzsbetétek befizetésével, szolgáltatásával történik. Az új törzsbetét kizárólag nem pénzeli betétből is állhat. 5.2. A törzstőke felemelésével létrejövő új törzsbetét megszerzéséhez közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozat szükséges. A nyilatkozatban meg kell jelölni a vállalt mellékszolgáltatásokat is, ill. ki kell jelenteni, hogy a nyilatkozattevő a társasági szerződés rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek ismeri el. 5.3. Az alapító a törzstőke felemelését a társaság törzstőkén felüli vagyonából is elrendelheti. 5.4. A törzsbetét legkisebb összegére, megfizetésének módjára, esedékességére, a késedelem jogkövetkezményeire, valamint a vagyoni hozzájárulás értékelésére és szolgáltatására, továbbá a vagyoni hozzájárulást szolgáltató tag felelősségére vonatkozó rendelkezéseket a törzstőke felemelése során is alkalmazni kell. 5.5. A törzstőke 3.000.000,-Ft-nál azaz hárommillió forintnál alacsonyabb összegre nem szállítható le. A leszállítás a törzsbetétek hányadának visszafizetésével történik, a megmaradó törzsbetétek legkisebb összege nem lehet kevesebb 100.000,-Ft-nál azaz százezer forintnál. 5.6. A törzstőke 3.000.000,- Ft alá történő leszállításáról is határozhat a társaság (feltételes tőkeleszállítás). Ez esetben a törzstőke leszállítás hatályosulásának előfeltétele, hogy a törzstőke leszállításával egyidejűleg elhatározott törzstőke emelés megtörténjen és így a törzstőke legalább a 3.000.000,- Ft-ot elérje. 6. ÜZLETI ÉV 6.1. Az üzleti év a naptári évvel azonos. A társaság első üzleti éve a társaság működése megkezdésének napján – 1999. március 15-én – kezdődött és 1999. november 31-ig tartott. Ezt követően a társaság üzleti éve a naptári évvel egyező. Minden év április 30-ig a megelőző év mérlegét az ügyvezető köteles az alapító elé terjeszteni. 6.2. A társaság működéséről a külön jogszabályok előírásai szerint üzleti könyveket kell vezetni és azokat az üzleti év végén le kell zárni. Az üzleti év végével az ügyvezető a társaság gazdálkodásáról az alapító számára mérleget, a gazdálkodás eredményéről vagyonkimutatást készít. A közhasznú társaság köteles a cél szerinti tevékenységéből ill. a vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit és ráfordításait elkülönítetten nyilvántartani, egyebekben a reá irányuló könyvvezetési szabályokat kell alkalmazni. 6.3. Az elért eredmény közhasznú célra történő felhasználására az alapítónak az ügyvezető tesz javaslatot. 7. A TÁRSASÁG MEGSZŰNÉSE

7.1. A társaság megszűnik ha az alapító okiratban meghatározott időtartam eltelt, vagy más megszűnési feltétel megvalósult, elhatározza a társaság jogutód nélküli megszűnését, elhatározza a társaság jogutóddal történő megszűnését. - társasági formaváltás, egyesülés és szétválás (átalakulás) útján történhet -, a cégbíróság a Ctv.-ben meghatározott okok miatt megszünteti, jogszabály így rendelkezik, 7.2. A társaság vagyonának felosztására csak a társaság törlését követően – a közhasznú társaságra vonatkozó külön szabályok szerint kerülhet sor. 7.3. Nonprofit gazdasági társaság más társasági formába csak nonprofit jellegének megtartásával alakulhat át, nonprofit társasággal egyesülhet, illetve nonprofit gazdasági társaságokká válhat szét. 7.4. A társaság jogutód nélkül megszűnéséről, valamint egyesüléséről más társasággal, ill. szétválásáról hozott döntés az alapító kizárólagos hatáskörébe tartozik. 7.5. Ha a közhasznú szervezetnek minősülő nonprofit gazdasági társaság jogutód nélkül megszűnik, úgy a tartozások kiegyenlítése után a társaság tagjai részére csak a megszűnéskori saját tőke összege adható ki, legfeljebb a tagok vagyoni hányadának teljesítéskori értéke erejéig. Az ezt meghaladó vagyont az alapító a Pest Megye Önkormányzata Közgyűlésének hatáskörébe utalja azzal, hogy az önkormányzat a hivatalán keresztül ezt a vagyont Pest megyei területfejlesztési célra használja fel.

8. EGYÉB RENDELKEZÉSEK 8.1. A társaság a cégjegyzékbe való bejegyzéssel, a bejegyzés napjával jön létre és a cégjegyzékből való törléssel szűnik meg. 8.2. A társaság alapításával, a tag változásával vagy a törzstőkéjének megemelésével, ill. a társasági szerződés /alapító okirat, alapszabály/ bármilyen módosításával járó valamennyi költséget a társaság viseli. 8.3. Amennyiben a közhasznú szervezet közhasznú jogállása megszűnik, úgy köteles köztartozásait rendezni, ill. a közszolgáltatási szerződéseiből eredő feladatait időarányosan teljesíteni. 8.4. A jelen szerződésben nem szabályozott kérdésekben a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. tv. , a Ptk. és a Civil tv. szabályai az irányadók. 8.5. A társaság nyilvános hirdetményeit a jogszabályban kötelezően előírt eseteknél a Cégközlönyben kell közölni. A jelen, a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt alapító okirat módosításai az okirat keltének napján, ettől eltérő esetben az okiratban foglalt eltérő napon lépnek hatályba, a könyvvizsgálóról szóló korábbi 2.4. pont 2012. április 1-jén vesztette hatályát. Az alapító képviselője a jelen alapító okiratot elolvasta, megértette, és mint akaratával mindenben megegyezőt, helybenhagyólag aláírta. Alapítva: Budapest, 1999. május 12.

420


2012. évi 3. szám

Módosítás kelte: 2012. április 27. napján. ……………………………………. Pest Megye Önkormányzata Alapító Képviselő: Szűcs Lajos Elnök A jelen okirat ellenjegyzésével igazolom, hogy az alapító okirat egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel az alapító okirat-módosítások alapján hatályos tartalmának. A jelen egységes szerkezetű alapító okiratban vastag betűs szedés jelzi a 2012. január 1-jén a területfejlesztéssel és a területrendezéssel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCVIII. törvény 26.§-a alapján és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény alapján hatályba lépő módosításokat. A jelen alapító okiratot készítette, a módosítással egységes szerkezetbe foglalta és ellenjegyezte Budapesten, 2012. április 27. napján:


SZABÁLYZAT a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Tv.) 5.§-ának (3) bekezdése alapján a vezető tisztségviselők, felügyelő bizottsági tagok, valamint az Mt. 188.§ (1) bekezdése vagy 188/A.§ (1) bekezdése hatálya alá eső munkavállalók javadalmazása, valamint a jogviszony megszűnése esetére biztosított juttatások módjának, mértékének elveiről, annak rendszeréről I. Általános rendelkezések 1.) A Pest Megyei Területfejlesztési Nonprofit Kft. (a továbbiakban: PMTN KFT) állományában dolgozó munkavállalók közül a Tv. 5.§-ának (3) bekezdésének hatálya alá csak az ügyvezető igazgató (vezető tisztségviselő) tartozik, mert a PMTN KFT-nél az Mt. 188.§-ának (1) bekezdése vagy 188/A.§-ának (1) bekezdése hatálya alá tartozó más munkavállaló nem áll alkalmazásban. 2.) Az PMTN KFT. ügyvezető igazgatójának javadalmazására, valamint a jogviszonya megszűnése esetére biztosított juttatásokra vonatkozó hatályos előírásokat a Tv., a Munka Törvénykönyve, a PMTN KFT. alapító okirata, és az ügyvezető igazgató munkaszerződése tartalmazza. E rendelkezések értelmében az ügyvezető igazgató e tevékenységét határozott időre szóló munkaviszonyban látja el, akként, hogy a javára sem végkielégítést biztosító, sem pedig versenytilalmi előírások nem érvényesülnek. Az ügyvezető igazgatót – a munkáltatói rendkívüli felmondás esetét kivéve – felmondás esetén a munkaviszonya határozott idejéből hátralévő teljes időre járó javadalmazása illeti meg. 3.) Az PMTN KFT. felügyelő bizottsági tagjainak díjazására, valamint a jogviszonyuk megszűnése esetére biztosított juttatásokra vonatkozó hatályos rendelkezéseket a Tv. rendelkezései, a PMTN KFT. alapító okirata és a PMTN KFT. alapítójának a felügyelő bizottsági tagok díjazására vonatkozó határozata tartalmazza. II. A vezető tisztségviselő javadalmazásának, a jogviszonya megszűnése esetére biztosított juttatásának módjának, mértékének elvei és annak rendszere 1.) Az ügyvezető igazgató mint vezető tisztségviselő havi személyi alapbére nem haladhatja meg a mindenkori kötelező legkisebb munkabér tízszeresét. 2.) Teljesítménykövetelménynek, valamint az ahhoz kapcsolódó teljesítménybérnek vagy más juttatásnak az ügyvezető igazgató számára az Ügynökség legfőbb szerve általi meghatározásához a felügyelő bizottság véleményét előzetesen ki kell kérni. Teljesítménykövetelményként az üzleti terv fő számainak teljesítése mellett csak olyan feltétel határozható meg, amelynek teljesítése a munkakör elvárható szakértelemmel és gondossággal való ellátásán túlmutató, objektíven meghatározható teljesítményt takar. 3.) Az ügyvezető igazgató a havi személyi alapbérén felül teljesítménye függvényében részesül éves vezetői jutalomban, amely évente két részletben kerül megállapításra és kifizetésre. Az ügyvezető javadalmazásának módjának, mértékének elvei évente felülvizsgálatra kerülnek, ennek során az irányadó szempontok az ügyvezető igazgató által személyesen és a PMTN KFT. mint szervezet által nyújtott teljesítmény, illetve eredményesség, valamint a mindenkori infláció mértéke. 4.) Az ügyvezető igazgató a feladatai ellátása érdekében hivatalos és magán célra igénybe vehető személygépkocsi használat és mobiltelefon használat illeti meg. A személygépkocsinak az ügyvezető igazgató számára térítésmentesen engedélyezett maximális éves futásteljesítménye 22.000 kilométer.

422


2012. évi 3. szám

5.) A munkáltató az ügyvezető igazgató mindenkori személyi alapbére 5%-nak megfelelő összeggel járul hozzá az önkéntes nyugdíjpénztári befizetéshez. 6.) Az ügyvezető igazgatót a munkáltató a fentieken túlmenően a PMTN KFT. munkavállalóira érvényes cafeteria szabályzatban meghatározott típusú és mértékű természetbeni és pénzbeli juttatásokban részesíti. III. A felügyelő bizottsági tagok javadalmazásának, a jogviszonyuk megszűnése esetére biztosított juttatásuk módjának, mértékének elvei és annak rendszere a) Felügyelő Bizottsági elnök A Felügyelő bizottság elnökének e jogviszonyára tekintettel megállapított havi díjazása nem haladhatja meg a mindenkori kötelező legkisebb munkabér ötszörösét. E díjazáson kívül a felügyelő bizottság elnöke – a megbízatásával összefüggésben felmerült, igazolt költségeinek megtérítésén kívül – más javadalmazásra nem jogosult. b) Felügyelő Bizottsági tagok A Felügyelő bizottság tagjának e jogviszonyára tekintettel megállapított havi díjazása nem haladhatja meg a mindenkori kötelező legkisebb munkabér háromszorosát. E díjazáson kívül a felügyelő bizottság tagja – a megbízatásával összefüggésben felmerült, igazolt költségeinek megtérítésén kívül – más javadalmazásra nem jogosult. IV. Záró rendelkezések 1.) A jelen Szabályzatban nem szabályozott kérdésekben a Tv. rendelkezései az irányadók. 2.) A jelen Szabályzatot a PMTN KFT. alapítója, Pest Megye Önkormányzata , a 2012. április 27-i ülésén, a ……………….számú határozatával elfogadta, egyben a PMTN Kft. ugyanezen tárgykörben 2006. november 29-én elfogadott Szabályzatát 2012. április 27-ével hatályon kívül helyezi. 3.) A jelen Szabályzatot az elfogadásától számított harminc napon belül a cégiratok közé letétbe kell helyezni a Pest Megyei Területfejlesztési KFT. Cg. 01-09-909066 cégjegyzékszám alatt nyilvántartó Fővárosi Cégbíróságnál. Budapest, 2012.április 27. ………………………………. Dr. Szűcs Lajos Pest megye Önkormányzata Közgyűlésének elnöke

Készítettem és 2012. április 27-én ellenjegyzem:


KÖZSZOLGÁLTATÁSI SZERZŐDÉS

amely létrejött egyrészről: Pest Megye Önkormányzata Székhelye: 1052 Budapest Városház u. 7. Képviseli: dr. Szűcs Lajos, Pest Megye Közgyűlésének Elnöke (a továbbiakban: Önkormányzat), másrészről: Pest Megye Önkormányzatának Hivatala Székhelye: 1052 Budapest Városház u. 7. Képviseli: dr. Szép Tibor, Pest Megye Főjegyzője (a továbbiakban: Hivatal), harmadrészről: Pest Megyei Területfejlesztési Nonprofit Kft. Székhelye: 1052 Budapest, Városház u. 7. Képviseli: Kuszák Miklós, ügyvezető (a továbbiakban: PMTN Kft.) (a továbbiakban együtt: Felek) között alulírott helyen és időpontban, a következő feltételek szerint:

1. A szerződés célja és tárgya Felek rögzítik, hogy az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény, valamint a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény 4.§ (7) bekezdése alapján a Pest Megyei Területfejlesztési Nonprofit Kft. (a továbbiakban: PMTN Kft.) olyan jogi személy, amely a társadalom és az egyén közös szükségleteinek a kielégítését – nyereség és vagyonszerzési cél nélkül – szolgálja és ennek érdekében üzletszerű gazdasági tevékenységet folytat. Az Önkormányzat – e szerződés alapján – a területfejlesztési feladatok megvalósítását a Hivatal útján, továbbá részben olyan szervezeti forma keretei között és közreműködésével kívánja megoldani, mely rugalmasan igazodik a piaci viszonyokhoz, nyitott az esetleges tőkebefektetők érdeklődése iránt, de ugyanakkor megfelelő forma ahhoz, hogy az Önkormányzat, mint a közhasznú feladatai ellátásáért felelős szerv megfelelő befolyással bírjon a közhasznú feladatok feltételeinek meghatározásában.

2. A PMTN Kft. közszolgáltatási tevékenysége 1. A PMTN Kft., mint közhasznú szervezet az Önkormányzat, valamint a Hivatal munkáját segíti, a működésével kapcsolatos operatív tevékenységekben közreműködik, az alábbi pontokban foglaltak szerint: A) Megyei szintű feladatok - részt vesz a települési önkormányzatokkal, a megye fejlesztésében közvetlenül és közvetve közreműködő területi államigazgatási szervekkel, az érdekelt civil és szakmai szervezetekkel való együttműködésben,


424 -

-

2012. évi 3. szám

részt vesz a megye területére vonatkozóan a kormányzat, az önkormányzatok és a gazdasági szervezetek fejlesztési elképzeléseinek összehangolásában, részt vesz a megye társadalmi és gazdasági helyzetének vizsgálatában és értékelésében, részt vesz a megye hosszútávú területfejlesztési koncepciója, a megye területfejlesztési stratégiája és annak programjainak kidolgozásában és megvalósításában, részt vesz a megyét érintő térségi fejlesztési dokumentumok, programok véleményezésében, szakmai kapacitásával segíti a területfejlesztési önkormányzati társulások, térségi fejlesztési tanácsok munkáját, közreműködik a megyében kialakult társadalmi és gazdasági válsághelyzetek kezelésében, részt vesz az egyes operatív programokat működtető intézményrendszer munkájában, részt vesz az egyes operatív programok Pest megyében történő megvalósításában, részt vesz területfejlesztési programok végrehajtásának készítésében, nyomon követésében és értékelésében, részt vesz az Önkormányzat mint jogutód szervezet által átvett hazai decentralizált forrásokból megvalósított beruházások támogatási szerződéseinek kezelésében, a beruházások ellenőrzésében, az ezekkel kapcsolatos döntések előkészítésében, közreműködik a megyei területfejlesztési konzultációs fórum munkájában, szakmai döntéseinek előkészítésében, közreműködik tájékoztatók, szakmai fórumok, előadások szervezésében a települési önkormányzatok, piaci szereplők és nonprofit szervezetek részére, fejlesztési programok és stratégiák összehangolásában.

B) Regionális szintű feladatok -

közreműködik a regionális területfejlesztési konzultációs fórum munkájában, szakmai döntéseinek előkészítésében, közreműködik regionális fejlesztési programok koordinálásában, együttműködési lehetőségeket kutat fel a régióban, aktív szerepet vállal a Közép-magyarországi Régió területfejlesztési feladatainak ellátásában, részt vesz a többi megyei önkormányzat munkaszervezetével való kapcsolattartásban, együttműködik a Pro Régió Ügynökséggel.

C) Nemzetközi szintű feladatok -

kapcsolattartás a megye nemzetközi partnereivel, részvétel a velük való együttműködésben, nemzetközi területfejlesztési programok koordinálása a megyében, európai uniós és egyéb források elnyerése érdekében pályázatok készítése, nemzetközi, határmenti együttműködési lehetőségek felkutatása, részvétel a Pest megyét érintő határon átnyúló együttműködésekben, az azokkal kapcsolatos pályázati rendszerek működtetésében, A Pest megyei Europe Direct Pont működtetésének biztosítása szakmai együttműködésben az EU magyarországi Delegációjával és a Külügyminisztériummal.

A PMTN Kft. a fenti, az Önkormányzat, illetve a Hivatal munkáját segítő cél szerinti tevékenységeken kívül az egyéb, a közhasznú tevékenységeket segítő, azokat nem veszélyeztető üzleti jellegű (a PMTN Kft. alapító okirata szerinti) tevékenységeket is folytat. III. Pénzügyi támogatás 1. Jelen szerződésben vállalt feladatok ellátásáért, közhasznú tevékenysége fenntartása és folyamatos biztosítása érdekében a PMTN Kft. a Pest Megye Önkormányzatától – szükség szerint – pénzügyi támogatást kap. 2. Ennek mértékéről és ütemezéséről Pest Megye Önkormányzatának Közgyűlése határozatában, illetve költségvetési rendeletében dönt.

3. A költségvetési támogatás felhasználásáról a PMTN Kft. a tárgyévet követő évben az éves mérleg, eredménykimutatatás és közhasznúsági mellékletre vonatkozó határidő szerint köteles elszámolni, a tárgyévre vonatkozó üzleti tervről szóló beszámoló keretében.

IV. Együttműködés az Önkormányzat és a Hivatal szerveivel 1. Felek megállapodnak, hogy jelen Szerződés tárgyát képező feladatok összehangolása, magas színvonalon történő ellátása, valamint a célok elérésre érdekében az alábbiak szerint együttműködnek. 2. Felek megállapodnak, hogy az Önkormányzat közgyűlésének ülésein és a bizottságok ülésein a PMTN Kft. ügyvezetője útján – a területfejlesztési kérdések vagy egyéb e szerződés hatálya alá tartozó feladatokat tartalmazó napirend esetén – meghívottként részt vesz. 3. Felek megállapodnak, hogy a PMTN Kft. részére jelen Szerződésben érintett kötelezettségek teljesítése céljából a közgyűlés elnöke, valamint a főjegyző az ügyvezető részére a hivatali szignálási rendnek megfelelő módon feladatokat adhat, ezekre határidőt tűzhet, a feladat megvalósulásáról folyamatos tájékoztatást kérhet. 4. A PMTN Kft. a kötelezettségek ellátásáról a közgyűlés elnöke, illetve a főjegyző részére folyamatosan beszámol, a döntést igénylő ügyekben tájékoztatást kér, az ügyben a kapott döntésnek, utasításnak megfelelően jár el. 5. A PMTN Kft. kijelenti, hogy ismeri – jelen Szerződéssel érintett tartalom vonatkozásában – az Önkormányzat szervezetét és működését meghatározó önkormányzati rendeleteket és határozatokat, és tevékenységét ezeknek megfelelően látja el. 6. A PMTN Kft. képviselője – a közgyűlés elnöke, illetve a főjegyző meghívására – részt vesz a területfejlesztést érintő Hivatali vezetői értekezleteken, a feladatok ellátásában együttműködik a Hivatal szerveivel. 7. A PMTN Kft. által delegált személy tagként részt vesz a Hivatal által működtetett tematikus munkacsoportok működésében, ennek keretében vállalja, hogy – a jelen Szerződéssel érintett feladatok vonatkozásában – a munkacsoportok munkájában tevékenyen közreműködik. 8. Az Önkormányzat, illetve a Hivatal a PMTN Kft. feladatkörét érintő kérdésekben a hivatali szignálási rendnek megfelelő módon nyilvántartva az Önkormányzat, illetve a Hivatal részére érkező iratokat ügyintézésre átadhatja. Az ügy lezárását követően az ügyben keletkezett teljes iratanyagot a Hivatal részére átadja. 9. A PMTN Kft. köteles a Hivatal iratkezelési szabályzatával azonos értékű iratkezelési és iratnyilvántartási rendszert működtetni. 10. PMTN Kft. vállalja, hogy részt vesz az Önkormányzat, illetve a Hivatal pénzügyi-gazdasági szervezetének működtetésében. V. A szerződés időtartama, módosítása, felmondása 1. Felek jelen Szerződést határozatlan időtartamra kötik. 2. A Szerződés felmondására a Felek részéről 6 hónapos határidővel kerülhet sor. 3. Felek vállalják, hogy a jelen szerződés fennállása alatt – tekintettel a jogviszony jelentőségére, valamint a Felek működésének zavartalanságára – minden, a szerződésből eredő vita esetén, azt egyeztetéssel kívánják megoldani. VI. Egyéb rendelkezések

426


2012. évi 3. szám

Jelen szerződésre – melyet a Felek képviselői elolvasás után, mint akaratukkal mindenben megegyezőt, aláírásukkal jóváhagyólag elláttak – egyebekben a jelen Szerződésben hivatkozott törvények, valamint a Ptk. rendelkezései az irányadók. A szerződés érvényesítéséhez szükséges az alapító testületének jóváhagyása.

Budapest, 2012. ….

………………………………… …… dr. Szűcs Lajos Pest Megye Közgyűlésének Elnöke Pest Megye Önkormányzata

………………………………… …… dr. Szép Tibor Pest Megye Főjegyzője Pest Megye Önkormányzatának Hivatala

…………………………… ………… Kuszák Miklós ügyvezető Pest Megyei Területfejlesztési Nonprofit Kft.

P.H.

P.H.

P.H.


A Pest Megyei Területfejlesztési Nonprofit Kft. 2012. évi üzleti terve A 2011. december 31-i könyvelési adatok alapján összeállítottuk a Kft. 2011. évi üzleti tervének beszámolóját és ennek alapján, valamint a Kft. évi gazdálkodását befolyásoló – jelenleg birtokunkban levő - információk segítségével pedig kialakítottuk a Kft. 2012. évi üzleti tervét. Az üzleti terv összeállításánál a 2012. január 1-vel a területfejlesztési tevékenység szabályozásában bekövetkezett változásokat, és a várható feladatokat vettük figyelembe. A Kft. várhatóan a 2012. év során a tulajdonos, Pest Megye Önkormányzatával megkötött közhasznúsági szerződés keretében rögzített megyei területfejlesztési feladatokat, az Európai Bizottság magyarországi Delegációjával megkötendő szerződés keretében a Pest megyei „Europe Direct Pest” fenntartásával és működtetésével kapcsolatos feladatokat, valamint a Pro Regió Nonprofit Kft-vel megkötendő vállalkozási szerződés keretében rögzített feladatokat fogja ellátni. Jelen üzleti tervünkben - a korábbi években megszokott részletességgel – tájékoztatjuk a tulajdonost és annak képviselőit tervezett bevételeinkről és kiadásainkról pénzforgalmi szemlélet szerint. A kiadások tervezésénél nagy fokú takarékosságot tartottunk szem előtt, csak a működéshez elengedhetetlenül szükséges költségeket terveztük. A Kft. az előző üzleti évet jelentős pénzügyi tartalékkal tudta zárni. A terv évben is számolunk tartalékkal, azonban a bevételek csökkenése (a tulajdonosi működési célú támogatás hiánya) miatt ez az összeg az előző évi összegnek csak mintegy egy negyede lehet. Bevételek: I/1. A A Pest Megyei Területfejlesztési Tanács a 2012. első negyedévére járó támogatást az előző évivel azonos összegben - 16.000 eFt - még átutalta a Kft számlájára. II/5. Az ED iroda működtetésére 2009-20013. évekre keretszerződést írtunk alá az Európa Bizottsággal és a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséggel. Ennek alapján lehetőségünk van évente pályázni és eredményes pályázat esetén pénzügyi támogatáshoz jutni. 2011. évre 20.000 EUR összeget ítéltek meg a benyújtott pályázatunk alapján, aminek 70 %-át kaptuk meg előlegként, a fennmaradó összegre a szakmai és pénzügyi beszámoló elfogadása után leszünk jogosultak. A következő évben. 2012. évben is számolunk ezzel a tevékenységgel, a beadott pályázatunk alapján 18.400 Euró összegű támogatásra leszünk jogosultak. I/6. Pest Megye Önkormányzatával együtt részt veszünk a Donauregionen+ határokon átnyúló együttműködési projektben, amely 2009-ben indult. A 2010. évben előleg kiutalása történt 3.500 EUR összegben. 2011-ben a hazai társfinanszírozási támogatásból 5.083 EUR került kiutalásra. 2012-ben aktívan nem kívánunk a projektben részt venni, így ezen a címen bevételt már nem tervezünk. II/1. A kapott bankkamat összegét a szabad pénzeszközeink állománya és a betéti kamatok alakulása befolyásolja, az előzőző évinél alacsonyabb összeget tervezünk. II/3. A Pro Regió Kft. nek nyújandó szolgáltatásként pályázatok ellenőrzését tervezzük, ennek díja a pályázatkezelésre és ellenőrzésekre fordított szükséges munkanapok és a megállapított díjtételek alapján kerül számlázásra szerződéskötés esetén. Szerződéskötésre még nem került sor. Ez a szolgáltatás vállalkozási tevékenységnek minősül, ÁFA köteles, ezért a vevőre áthárított 27 %-os ÁFÁ-t meg kell fizetnünk. Kiadások: A kiadások tervezésénél igyekeztünk úgy eljárni, hogy kizárólag a feladat ellátásához szükséges legkisebb összegben határozzuk meg azokat. Az Europe-Direct iroda üzemeltetésére vonatkozóan is biztosítanunk kell a személyi és tárgyi feltételeket.

428


2012. évi 3. szám

I. A 2012. évre béremelést nem tervezünk, a természetbeni juttatásokat az érvényben lévő jogszabályok szerinti adó megfizetése mellett csökkentett összegben továbbra is biztosítjuk. A dolgozói létszám 2011. december 31-én 9 fő volt, ebből 2 fő részmunkaidős, jelenleg 7 fő teljes munkaidős. Az év során 1 fő program menedzser felvételét tervezzük. II/1-3. A természetbeni juttatásokat a változásokat figyelembe véve tervezzük. A juttatásokat terhelő adót a juttatónak kell megfizetni. /II/12. sor/ II/4. Az ügyvezető és a gazdasági vezető részére munkaszerződésükben megállapított költségtérítés összegét tartalmazza. II/5. A felügyelő bizottság elnöke és tagjai – mint választott tisztségviselők – részére fizetendő tiszteletdíj összege. II/7. Az üzleti tárgyalások, bizottsági ülések, rendezvények, /EIP rendezvények/ során felszolgált kávé, üdítő, szendvics miatt felmerült költség. II/8. Betegszabadságot és munkáltató táppénz hozzájárulást külön nem tervezünk, mert felmerülésekor a bérköltség csökken. II/9. A külföldi napidíjat a Europe Direct hálózat vezetőinek külföldi konferenciákon való részvétele, a Szlovák-Magyar határon átnyúló együttműködés kapcsán szervezett rendezvények utazásaira tervezünk. A rendezvények és a programok számát, helyét, költségét előzetesen nem tudjuk pontosan tervezni. II/10. A munkáltató az alapbérek 5 %-ának megfelelő egészségpénztári hozzájárulást fizet az alkalmazottak önkéntes egészségpénztári számlája javára, valamint 5 %-ot az önkéntes magánnyugdíjpénztári tagok számlájára munkáltatói hozzájárulás címén. Adó: /II/12. sor/ II/11. Ezen a soron szerepel az iskolakezdési támogatás, a BKV bérlet megtérítése, egyéb természetbeni juttatásjellegű juttatás. /Adó: II/12. sor/ II/12. Költségként elszámolt adók a bérjárulékok közé nem tartozó, de a kifizetőt terhelő adók, SZJA, cégautó adó, egészségügyi hozzájárulás, melyeket az egyes természetbeni juttatások után kell megfizetni. III. A bérjárulékoknál az érvényes előírásoknak megfelelően a bérköltséget és egyéb juttatásokat terhelő járulékokat vettük számításba. IV/1. A Kft. tulajdonában lévő személygépkocsik üzemanyag felhasználását terveztük. IV/2. Nyomtatvány, irodaszer címén a Kft. működésével kapcsolatosan szükséges anyagok, valamint a tanácsi döntésre előkészítendő anyagok nyomtatása, fénymásolása, spirálozása, postázása, tárolása során szükséges anyagok és az EIP tevékenységéhez szükséges anyagok költsége merül fel. IV/3. Egyéb anyagként az EIP működése során szükséges szóróanyagok, ismeretterjesztő anyagok, a képzések alkalmával biztosított dokumentációk anyagai szerepelnek. V/1-2. A posta és telefonköltséget a külföldi pályázati partnerekkel való kapcsolattartás, valamint rendezvényekre történő meghívók postaköltsége miatt tervezzük, az internet hozzáférés korlátlan idejű. V/3. Az összeg a munkavégzés során szükséges ismeretek elsajátításához és szintentartásához, a jogszabályok megismeréséhez szükséges közlönyök, szakfolyóiratok, KSH kiadványok beszerzését tartalmazza. Az EIP tevékenysége során teljes körűen és naprakészen rendelkezni kell az EU-s ismeretanyagot biztosító szakirodalomban és médiában megjelenő anyagokkal. V/4. A számítástechnikai hálózat karbantartását, a fénymásoló átalánydíjas karbantartását és a gépkocsik javítási, karbantartási költségét tartalmazza. V/7. A közigazgatási határon kívüli MÁV és VOLÁN utazás munkáltató által megtérített összege. V/8. A munkavégzéssel kapcsolatosan felmerült, a munkahelyről a kiküldetés helyére – külföldre, vagy belföldre - történő utazás indokolt költségei. V/9. Könyvvizsgálatra a Kft. 2012. évben nem kötelezett, ezért csak egyszeri megbízással végeztetjük el a könyvvizsgálatot

V/10. Ügyvédi irodával állandó szerződés nincs, ezért eseti megbízással vesszük igénybe szükség esetén a jogi szolgáltatást a Kft. ügymenetével kapcsolatos eljárások során felmerülő jogi kérdések értelmezése, valamint a Kft. cégképviselete céljából. V/11. A pályázatokkal, az ED iroda működéséval kapcsolatosan szükség lehet különös szakértelmet igénylő szolgáltatások igénybe vételére, ennek összegét 500 eFt-ban tervezzük. V/1 A Kft. és az ED irodáinak rezsi költségét az előző évivel azonos nagyságrendben tervezzük. V/14. Egyéb igénybevett szolgáltatások között jelentős összeget képvisel a különböző projektek / ED /, D+ keretében rendezett képzések, ismeretterjesztő előadások során felkért előadók, nyomdai szolgáltatások, rendezvényszervezés, stb. számlái alapján fizetett szolgáltatási díjak. A minőségbiztosítási szolgáltatásra vonatkozó szerződést 2012-től felmondtuk. VI/2. Bankköltség és a számlavezető bank által felszámított forgalmi jutalék. VI/3. Gépjármű kötelező- és Casco biztosítását szerepeltetjük ezen a soron. VII, IX. 2011-ben csak a szintentartás miatt szükséges számítógép beruházások megvalósítását tervezzük. VIII. Egyéb ráfordítás címén a gépjármű adó és egyéb, ezen a címen elszámolandó kisebb tételek jelentkeznek. X. Pályázati forrás igénybe vételének lehetősége esetén a szükséges saját erő összegét biztosítani kívánjuk. XI-XII. A Kft. közhasznú tevékenységének bevétele ÁFA mentes, viszont vállalkozási tevékenységnek minősül a Pro Régió Kft. részére végzendő tervezett szolgáltatás, így ezt a bevételt 27%-os ÁFA –val növelten kell számláznunk és az ÁFA összegét befizetnünk. Összességében a bevételek és a kiadások különbözete 15.011 eFt különbséget – bevételi többletet – mutat, amely összeg a bizonytalanságok ellenére előreláthatóan a Kft. 2012. évi működéséhez megfelelő alapot ad, amennyiben a bevételként szerepeltetett összegek év közben realizálódnak. Kiemelendő azonban, hogy amennyiben a Pest Megyei Önkormányzat a 100 %-os tulajdonában lévő Pest Megyei Területfejlesztési Nonprofit Kft. részére az általa a Közhasznú Szerződés keretében meghatározott szolgáltatások ellátásához nem biztosít működési hozzájárulást, úgy a Kft. a 2012. év során döntően az elmúlt időszakban felhalmozott eredménytartaléka terhére tud csak működni, az év végéig várhatóan annak 75 %-át működési célra fel fogja használni. Ebben az esetben a 2013. évben a Kft. további működtetésére tulajdonosi hozzájárulás nélkül nem lesz lehetőség. Fentiek miatt kifejezett tulajdonosi határozat szükséges arról, hogy a jelen üzleti terv keretében jelzettek szerint a Kft. a rendelkezésére álló felhalmozott vagyont, eredménytartalékot – működési célú kiadásainak fedezetére felhasználhassa. Budapest, 2012. március 22. Készítette:

Ellenőrizte: Unyi Józsefné gazdasági vez.

Kuszák Miklós ügyvezető ig.

430


2012. évi 3. szám

A Pest M egyei Területfejlesztési Nonprofit Kft. 2012. évi üzleti terve

ezer Ft-ban

Megnevezés

Tény 2011.

Terv 2012.

BEVÉTELEK: I. Támogatások: I/1. Támogatás PMTT működési kiad. I/2 Támogatás PMTT ED működéséhez I/3. Támogatás PMTT irodabérlet I/4. Támogatás PM Önkorm ED működéséhez I/5. NFÜ pályázati támogatás ED iroda I/6. VÁTI Kft. D+ pályázat támogatás Támogatások összesen:

65 000 2 100 3 600

16 000

5 835 1 505 78 040

5 400 21 400

II. Üzleti tevékenység bevétele II/1. Kapott bankkamat II/2. Egyéb bevételek II/3. Szolgáltatási díj bevétel Pro Régió Kft.-től Üzleti tevékenység bev.összesen:

2 589 459 1 999 5 047

800 10 1 000 1 810

ÖSSZES BEVÉTEL:

83 087

23 210

III. Előző évről áthúzódó bevétel Átmenő aktívák és passz miatti korrekció IV. Előző évi pénzmaradvány Kötelezettséggel nem terhelt pénzmaradvány

59 523

59 523

142 610

82 733

500

270

143 110

83 003

BEVÉTELEK MINDÖSSZESEN: Vevök által fizetendő ÁFA Ö S S Z E S E N:

KIADÁSOK: I. Bérköltség: II. Személyi jellegű egyéb kifizetések: II/1. Munkaruha juttatás II/2. Üdülési hozzájárulás II/2. SZÉP kártya 15 eFt/fő/hó II/3. Étkezési utatalvány 18 eFt/fő/hó II/3. Erzsébet utalvány 5 eFt/fő/hó II/4. Egyéb költségtérítés II/5. Tiszteletdíjak FB II/6. Megbízási díjak II/7. Üzleti célú reprezentáció, ajándék II/8. Betegszabadság, táppénz hozzájárulás II/9. Külföldi napidíj II/10. Önkéntes egészség és nyugdíjpénztár hj. II/11. Egyéb /BKV bérlet, iskolakezdési tám. II/12. Költségként elszámolt adók Személyi jellegű egyéb kifizetések összesen

31 089

32 900

583 595 1 440 1 926 1 560 2 340 479 525 234 3 188 1 730 1 765 14 925

480 1 560 1 170 200 200 2 042 920 1 850 9 862

III. Bérjárulékok: III/1. Egészs.bizt és nyugd.jár/ szociális hozzájár. III/1 Szociális hozzájárulási adó III/2. Egészségügyi hozzájárulás III/3. Munkaerőpiaci járulék III/4. Szakképzési hozzájárulás Bérjárulékok összesen:

96 362 14 9 866

12 8 900

IV. Anyagköltség IV/1. Üzemanyag IV/2. Nyomtatvány, irodaszer IV/3. Egyéb anyag Anyagköltség összesen:

532 754 267 1 553

600 300 250 1 150

94 1 176 207 3 137

100 800 200 2 600

9 394 9 700

V. Igénybevett szolgáltatások: V/ 1. Postaköltség V/2. Telefon, Internet V/3. Szakkönyv, folyóirat V/4. Karbantartás, javítás V/5. Hirdetés, reklám V/6. Oktatás, továbbképzés V/7. Munkábajárás költségei V/8. Kiküldetési költségek V/9. Könyvvizsgálat költsége V/10. Jogi szolgáltatás V/11. Szakértői díjak V/12. Bérleti díjak V/13. A Kft. és ED irodák fenntartási költsége V/14. Egyéb igénybevett szolgáltatás Igénybevett szolgáltatások összesen:

3 680 2 675 1 969 16 007

2 600 2 000 10 680

VI. Egyéb szolgáltatások költségei: VI/1. Hatósági, igazgatási költségek VI/2. Pénzügyi befektetési szolgált.költs. VI/3. Biztosítási díjak Egyéb szolgáltatások költsége összesen

244 464 708

20 300 700 1 020

109 677 108 1 275 900

780 100 500 500 500

432

PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE VII. Kis értékű tárgyi eszköz beszerzés VIII. Egyéb ráfordítások IX. Beruházási kiadások

2012. évi 3. szám

109

100

83

110

7 391

1 000

X. Pályázati saját erő biztosítása

2 000

XI. Előzetesen felszámított ÁFA XII. Pénzügyileg rendezendő ÁFA

500

270

82 231

67 992

60 879

15 011

143 110

83 003

Kiadások összesen: TARTALÉK: KIADÁSOK MINDÖSSZESEN:

2012.03.22

Készítette: Unyi Józsefné gazdasági vezető

Ellenőrizte: Kuszák Miklós ügyvezető igazg.


HASZONKÖLCSÖN SZERZŐDÉS amely létrejött egyrészről Pest Megye Önkormányzata (székhelye: 1052 Budapest, Városház u. 7., statisztikai számjele: 15731319-8411-321-01, adószáma: 15731319-1-41), képviseli: dr. Szűcs Lajos Pest Megye Közgyűlésének elnöke, mint haszonkölcsönadó (a továbbiakban: Kölcsönadó), másrészről a Pest Megyei Területfejlesztési Nonprofit Kft. (székhelye: 1052 Budapest, Városház utca 7., cégjegyzék száma: Cg. 01-09-909066, statisztikai számjele: 20314817-7022-599-01, adószáma: 20314817-2-41) képviseli: Kuszák Miklós ügyvezető, mint haszonkölcsönvevő (a továbbiakban: Kölcsönvevő) (a továbbiakban: Szerződő Felek) között az alulírott napon és helyen az alábbi feltételek szerint.

1.

Kölcsönadó résztulajdonát képezi a Budapest, belterületi 24268 helyrajzi számú, kivett tanácsház megjelölésű, 6611 m2 alapterületű, természetben 1052 Budapest, Városház u. 7. szám alatti műemlék ingatlan.

2.

Kölcsönadó ingyenesen Kölcsönvevő használatába adja az 1. pontban megjelölt ingatlan első emeletén található 107 (57,38 m2), 111 (44,7 m2) és 112 (15,47 m2) szám alatti, mindösszesen: 117,55 m² alapterületű helyiségeket irodai tevékenység céljára. Kölcsönvevőt térítésmentesen megilleti az irodahelyiségekhez tartozó 17,40 m² alapterületű közlekedő használata is.

3.

Pest Megye Önkormányzatának Közgyűlése a ……/2012. (04.27.) számú közgyűlési határozatával – amely jelen megállapodás elválaszthatatlan mellékletét képezi – akként döntött, hogy a fenti helyiségek használatát térítésmentesen biztosítja, egyúttal felkérte Elnökét jelen haszonkölcsön szerződés aláírására.

4.

Jelen haszonkölcsön szerződés 2014. december 31. napjáig terjedő határozott időtartamra jön létre.

5.

Szerződő Felek rögzítik, hogy Kölcsönvevő 2012. január 2-tól a bérlemény birtokában van, ezért külön birtokbaadásra nincs szükség.

6.

A 2. pontban körülírt és Kölcsönvevő használatába adott helyiségekkel összefüggésben felmerült közüzemi szolgáltatások (gáz-, energia-, víz és csatorna) díját, továbbá az irodahelyiséghez kapcsolódó szolgáltatások, így a portaszolgálat igénybevétele, a telefonhasználat (fő- és mellékvonalak használati díja, előfizetési díj, kapcsolási és automata forgalmi díj), a takarítás és a szemétszállítás díját Kölcsönadó viseli.

7.

Kölcsönvevő köteles a helyiségekben általa elhelyezett vagyontárgyakra biztosítási szerződést kötni, illetve ennek hiányában a kárveszélyt viselni. Az épületbiztosítás költségeinek viselése Kölcsönadó kötelezettsége.

434


2012. évi 3. szám

8.

Kölcsönvevő a 2. pontban meghatározott helyiségeket kizárólag rendeltetésszerűen használhatja, azt harmadik személy használatába Kölcsönadó engedélye nélkül nem adhatja és egyéb tevékenységre, szolgáltatásnyújtásra nem használhatja. E kötelezettség megszegése Kölcsönadó azonnali hatályú felmondási jogát alapozza meg.

9.

Jelen haszonkölcsön szerződés megszüntetését bármikor 30 napos felmondási idő mellett bármelyik fél írásban kezdeményezheti.

10.

Kölcsönvevő felelős minden olyan kárért, mely rendeltetésellenes vagy szerződésellenes használat következménye. Kölcsönvevő köteles a jelen szerződést, illetve a 2. pontban megjelölt helyiségeket érintő bármely váratlan eseményről Kölcsönadót haladéktalanul tájékoztatni, valamint a szerződés időtartama alatt köteles a helyiségek rendeltetésszerű használatához szükséges karbantartási feladatokat (javítás, pótlás és csere) saját költségén elvégezni.

11.

Kölcsönvevő csak Kölcsönadóval kötött előzetes, írásbeli megállapodás alapján jogosult a kölcsönvett helyiségek korszerűsítésére, felújítására. Kölcsönadó az életveszélyt okozó, továbbá az épület állagát veszélyeztető vagy a bérlemény rendeltetésszerű használatát akadályozó – azonnali beavatkozást igénylő – hibákat köteles haladéktalanul kijavítani. Kölcsönvevő csak abban az esetben követelheti igazolt költségeinek megtérítését Kölcsönadótól, amennyiben helyette azonnali beavatkozást igénylő munkát végzett vagy végeztetett el.

12.

Kölcsönvevő jelen szerződés megszűnése esetén köteles a 2. pontban meghatározott helyiségeket épségben, rendeltetésszerű használatra alkalmas, ingóságaitól kiürített állapotban Kölcsönadónak visszaadni. Kölcsönvevő a haszonkölcsön megszűnése esetén az általa létesített berendezési és felszerelési tárgyakat az állag sérelme nélkül elviheti.

13.

Kölcsönadó előzetes értesítés mellett jogosult ellenőrizni a 2. pontban megjelölt helyiségek rendeltetésszerű használatát. Kölcsönadó jogosult a jelen szerződés tárgyát képező helyiségekbe előzetes értesítés, illetve egyeztetés nélkül is bemenni, ha az 1. pontban megjelölt ingatlanban, illetve a helyiségekben lévő személy- vagy eszközállománnyal kapcsolatosan olyan azonnal elhárítandó körülmény merül fel, amely az ingatlanban, illetve a helyiségekben a személyi-, illetve vagyonbiztonságot veszélyezteti.

14.

Kölcsönvevő az 1. pontban megjelölt ingatlanba a mindenkor hatályos házirend – Szabályzat a Megyeháza házirendjére (Budapest V., Városház u. 7.) – szerint beléptetett és Kölcsönvevőhöz előzetesen egyeztetett időpontban érkező személyekért felelősséget vállal jelen szerződés aláírásával. Kölcsönvevő az előzetesen nem egyeztetett időpontban érkező vendégeket a portaszolgálat jelzését követően köteles a bejárattól közvetlenül az irodáig kísérni, majd távozáskor a portára visszakísérni.

15.

Jelen haszonkölcsön szerződésben nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.), valamint Pest Megye Közgyűlésének az önkormányzat vagyonáról, a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 11/2003. (VI. 20.) Pm. számú rendeletében foglaltak az irányadóak.

16.

Jelen haszonkölcsön szerződés 3 (három) számozott oldalból áll, egymással mindenben szó szerint megegyező 6 (hat) eredeti példányban készült, amelyből Kölcsönadó 4 (négy), Kölcsönvevő pedig 2 (kettő) eredeti példányt kap.

Szerződő Felek jelen haszonkölcsön szerződést, annak elolvasása és közös értelmezése után, mint akaratukkal mindenben megegyezőt, jóváhagyólag írják alá.

Kelt Budapesten, 2012. év …………………….. hó …... napján.

…………………………………… Dr. Szűcs Lajos Pest Megye Közgyűlésének Elnöke Pest Megye Önkormányzata Kölcsönadó

…………………………………… Kuszák Miklós Ügyvezető Pest Megyei Területfejlesztési Nonprofit Kft. Kölcsönvevő

……………………………………

Pénzügyi ellenjegyző Pest Megye Önkormányzata


436

2012. évi 3. szám


HASZONKÖLCSÖN SZERZŐDÉS amely létrejött egyrészről Pest Megye Önkormányzata (székhelye: 1052 Budapest, Városház u. 7., statisztikai számjele: 15731319-8411-321-01, adószáma: 15731319-1-41), képviseli: Wentzel Ferenc Pest Megye Közgyűlésének alelnöke, mint haszonkölcsönadó (a továbbiakban: Kölcsönadó), másrészről a Megyei Önkormányzatok Országos Szövetsége (székhelye: 1052 Budapest, Városház utca 7., Cégjegyzék szám: Pk.60.092/1991./40. Bács-Kiskun Megyei Bíróság adószáma: 190464261-41 képviseli: dr. Szűcs Lajos elnök, mint haszonkölcsönvevő (a továbbiakban: Kölcsönvevő) (a továbbiakban: Szerződő Felek) között az alulírott napon és helyen az alábbi feltételek szerint. 1. Kölcsönadó résztulajdonát képezi a Budapest, belterületi 24268 helyrajzi számú, kivett tanácsház megjelölésű, 6611 m2 alapterületű, természetben 1052 Budapest, Városház u. 7. szám alatti műemlék ingatlan. 2. Kölcsönadó ingyenesen Kölcsönvevő használatába adja az 1. pontban megjelölt ingatlan első emeletén található 133 szám alatti 14,7 m² alapterületű helyiséget irodai tevékenység céljára. 3. Pest Megye Önkormányzatának Közgyűlése a ……/2012. (04.27.) számú közgyűlési határozatával – amely jelen megállapodás elválaszthatatlan mellékletét képezi – akként döntött, hogy a fenti helyiség használatát térítésmentesen biztosítja, egyúttal felkérte Alelnökét jelen haszonkölcsön szerződés aláírására. 4. Jelen haszonkölcsön szerződés aláírásának napjától 2014. december 31. napjáig terjedő határozott időtartamra jön létre. 5. Szerződő Felek rögzítik, hogy Kölcsönvevő már a bérlemény birtokában van, ezért külön birtokbaadásra nincs szükség. 6. A 2. pontban körülírt és Kölcsönvevő használatába adott helyiségekkel összefüggésben felmerült közüzemi szolgáltatások (gáz-, energia-, víz és csatorna) díját, továbbá az irodahelyiséghez kapcsolódó szolgáltatások, így a portaszolgálat igénybevétele, a telefonhasználat (fő- és mellékvonalak használati díja, előfizetési díj, kapcsolási és automata forgalmi díj), a takarítás és a szemétszállítás díját Kölcsönadó viseli. 7. Kölcsönvevő köteles a helyiségekben általa elhelyezett vagyontárgyakra biztosítási szerződést kötni, illetve ennek hiányában a kárveszélyt viselni. Az épületbiztosítás költségeinek viselése Kölcsönadó kötelezettsége.

8. Kölcsönvevő a 2. pontban meghatározott helyiségeket kizárólag rendeltetésszerűen használhatja, azt harmadik személy használatába Kölcsönadó engedélye nélkül nem adhatja és egyéb tevékenységre, szolgáltatásnyújtásra nem használhatja. E kötelezettség megszegése Kölcsönadó azonnali hatályú felmondási jogát alapozza meg. 9. Jelen haszonkölcsön szerződés megszüntetését bármikor 30 napos felmondási idő mellett bármelyik fél írásban kezdeményezheti. 10. Kölcsönvevő felelős minden olyan kárért, mely rendeltetésellenes vagy szerződésellenes használat következménye. Kölcsönvevő köteles a jelen szerződést, illetve a 2. pontban megjelölt helyiségeket érintő bármely váratlan eseményről Kölcsönadót haladéktalanul tájékoztatni, valamint a szerződés időtartama alatt köteles a helyiségek rendeltetésszerű használatához szükséges karbantartási feladatokat (javítás, pótlás és csere) saját költségén elvégezni. 11. Kölcsönvevő csak Kölcsönadóval kötött előzetes, írásbeli megállapodás alapján jogosult a kölcsönvett helyiségek korszerűsítésére, felújítására. 12. Kölcsönadó az életveszélyt okozó, továbbá az épület állagát veszélyeztető vagy a bérlemény rendeltetésszerű használatát akadályozó – azonnali beavatkozást igénylő – hibákat köteles haladéktalanul kijavítani. 13. Kölcsönvevő csak abban az esetben követelheti igazolt költségeinek megtérítését Kölcsönadótól, amennyiben helyette azonnali beavatkozást igénylő munkát végzett vagy végeztetett el. 14. Kölcsönvevő jelen szerződés megszűnése esetén köteles a 2. pontban meghatározott helyiségeket épségben, rendeltetésszerű használatra alkalmas, ingóságaitól kiürített állapotban Kölcsönadónak visszaadni. 15. Kölcsönvevő a haszonkölcsön megszűnése esetén az általa létesített berendezési és felszerelési tárgyakat az állag sérelme nélkül elviheti. 16. Kölcsönadó előzetes értesítés mellett jogosult ellenőrizni a 2. pontban megjelölt helyiségek rendeltetésszerű használatát. Kölcsönadó jogosult a jelen szerződés tárgyát képező helyiségekbe előzetes értesítés, illetve egyeztetés nélkül is bemenni, ha az 1. pontban megjelölt ingatlanban, illetve a helyiségekben lévő személy- vagy eszközállománnyal kapcsolatosan olyan azonnal elhárítandó körülmény merül fel, amely az ingatlanban, illetve a helyiségekben a személyi-, illetve vagyonbiztonságot veszélyezteti. 17. Kölcsönvevő az 1. pontban megjelölt ingatlanba a mindenkor hatályos házirend – Szabályzat a Megyeháza házirendjére (Budapest V., Városház u. 7.) – szerint beléptetett és Kölcsönvevőhöz előzetesen egyeztetett időpontban érkező személyekért felelősséget vállal jelen szerződés aláírásával. Kölcsönvevő az előzetesen nem egyeztetett időpontban érkező vendégeket a portaszolgálat jelzését követően köteles a bejárattól közvetlenül az irodáig kísérni, majd távozáskor a portára visszakísérni. 18. Jelen haszonkölcsön szerződésben nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.), valamint Pest Megye Közgyűlésének az önkormányzat vagyonáról, a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 11/2003. (VI. 20.) Pm. számú rendeletében foglaltak az irányadóak. 19. Jelen haszonkölcsön szerződés 3 (három) számozott oldalból áll, egymással mindenben szó szerint megegyező 6 (hat) eredeti példányban készült, amelyből Kölcsönadó 4 (négy), Kölcsönvevő pedig 2 (kettő) eredeti példányt kap.

438


2012. évi 3. szám

Szerződő Felek jelen haszonkölcsön szerződést, annak elolvasása és közös értelmezése után, mint akaratukkal mindenben megegyezőt, jóváhagyólag írják alá. Kelt Budapesten, 2012. év …………………….. hó …... napján.

…………………………………… Wentzel Ferenc Pest Megye Közgyűlésének Alelnöke Pest Megye Önkormányzata Kölcsönadó

…………………………………… Dr. Szűcs Lajos Elnök Megyei Önkormányzatok Országos Szövetsége Kölcsönvevő

……………………………………

Pénzügyi ellenjegyző Pest Megye Önkormányzata


Pest Megyei Területfejlesztési Konzultációs Fórum ÜGYREND Pest Megye Önkormányzata és Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata a területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. tv. 14/B §-a alapján megyei területfejlesztési konzultációs fórumot hoznak létre. 1. § A Fórum tagjai, titkársága 1) A Pest Megyei Területfejlesztési Konzultációs Fórum (továbbiakban: Fórum) tagjai Pest Megye Önkormányzatának Közgyűlése, valamint Érd Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése által delegált 1-1 fő. 2) Akadályoztatás esetén a tag helyettesítése az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatában meghatározott rendben történik. 3) A Fórum ülésén való képviseletre a tag eseti jelleggel meghatalmazást adhat az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatában meghatározott helyettesítésre jogosultja vagy az önkormányzat hivatalának köztisztviselője részére. 4) A Fórum tagság megszűnik: a) a közgyűlésben betöltött képviselői mandátum megszűnésével, b) amennyiben a közgyűlés a tag személyére vonatkozó delegálást visszavonja, c) a tagságról való lemondással. 5) A Fórum titkársági feladatait Pest Megye Önkormányzatának Hivatala látja el, amely: a) b) c) d)

előkészíti a Fórum napirendjét, szükség szerint annak módosítását, közreműködik az ülés összehívásában és lebonyolításában, részt vesz a Fórum ülésein és biztosítja az összefoglaló jegyzőkönyv vezetését, gondoskodik a Fórum dokumentumainak saját irattárában történő iktatásáról és megőrzéséről. 2. § A Fórum összehívása, üléseinek rendje

1) A Fórum ülését – a másik taggal történt előzetes konzultációt követően – a titkársági feladatokat ellátó önkormányzat által delegált tag hívja össze. 2) A Fórum összehívását és napirendjének meghatározását – az ok és cél megjelölésével – bármelyik tag kezdeményezheti. Az összehívásról és az ülés lebonyolításáról a Fórum titkársága gondoskodik. 3) A Fórum valamennyi tag részvétele esetén határozatképes. 4) A Fórum üléseire a meghívót – a napirend, az időpont és a helyszín megjelölésével – az ülés előtt legalább 3 nappal postán vagy telefaxon, vagy elektronikus levélben kell megküldeni. 5) A Fórum napirendjéhez bármely tag kiegészítési javaslatot (új napirendi pont, napirendi pont törlése) tehet. A Fórum ülésén a meghirdetett napirendtől csak abban az esetben lehet eltérni, ha valamennyi tag jelen van és a napirend változtatásáról egyhangúan döntenek.

440


2012. évi 3. szám

6) A Fórum ülésén eseti jelleggel – a tagok előzetes konzultációja alapján történő egyetértés esetén – meghívottként tanácskozási joggal részt vehetnek a Fórum szakmai szervezetének képviselői, Budapest Főváros Önkormányzata által delegált személy, a megye fejlesztésében közvetlenül és közvetve közreműködő területi államigazgatási szervek, települési önkormányzatok, a gazdasági kamarák, piaci szereplők, továbbá a megye területén működő társadalmi szervezetek. 3. § A Fórum feladatai 1) A Fórum előzetesen állást foglal a közgyűlés vagy a közgyűlés átruházott hatáskörében eljáró más szerv területfejlesztést érintő ügyeiben. 2) A Fórum a) folyamatosan figyelemmel kíséri Pest megye társadalmi-gazdasági helyzetét, környezeti állapotát, adottságait, b) egyezteti – az Országos Területfejlesztési Koncepcióval összhangban – a megye hosszú távú területfejlesztési koncepcióját, illetve – a megyei területfejlesztési koncepció és területrendezési terv figyelembevételével – a megye fejlesztési programját, és az egyes alprogramokat, c) egyezteti a Pest megye területét érintő koncepciókat, az Országos Területfejlesztési Koncepciót, a kiemelt térségek területfejlesztési koncepcióit és a megye területrendezési tervét, valamint előzetesen véleményezi az illetékes területi közigazgatási szervek fejlesztéspolitikai pályázatait, d) közreműködik pályázati források felkutatásában a fejlesztési programok megvalósításához, e) javaslatokat dolgoz ki Pest megye fejlesztési programjaihoz, f) fejlesztéspolitikai javaslatokat tesz a hatáskörrel rendelkező szerveknek, g) Pest megye fejlesztési programjainak megvalósítása érdekében együttműködik Budapest Főváros Önkormányzatával, a megye fejlesztésében közvetlenül és közvetve közreműködő területi államigazgatási szervekkel, települési önkormányzatokkal, a gazdasági kamarákkal, piaci szereplőkkel, továbbá a megye területén működő társadalmi szervezetekkel, h) egyeztet a területi információs rendszert érintő kérdésekben.

4. § A Fórum döntései 1) A Fórum döntéseit egyhangúlag hozza meg. 2) A Fórum döntéseit a Fórum titkársága, valamint a szakmai szervezete által előkészített előterjesztések elfogadásával hozza meg. 3) A döntés – a benyújtott előterjesztés alapján – a Fórum ülésein kívül írásban is meghozható , ha az írásbeli szavazáshoz mindkét tag hozzájárul. Hozzájárulásnak minősül e szakasz esetében, ha az egyik tag által írásbeli elfogadás céljára javasolt előterjesztést a másik tag elfogadja. 4) Az írásbeli szavazás faxon vagy elektronikus úton történhet.

5) Írásos szavazás esetén a Fórum titkársága – a válaszadási határidő megjelölése mellett – megküldi az eldöntendő kérdést, valamint az álláspont kialakításához szükséges dokumentumokat. A válasz eredeti, aláírt példányát a Fórum titkársága részére postai úton is meg kell küldeni. A válaszadási határidő nem lehet kevesebb, mint az írásbeli előterjesztés megküldésének napjától számított 2 nap. A tag – aláírásával hitelesített – válaszából egyértelműen ki kell derülnie a tag állásfoglalásának, szükség esetén szöveges indoklással ellátva. 6) A Fórum titkársága a beérkező álláspontok alapján összeállítja, hitelesítteti, valamint a tagoknak megküldi az adott előterjesztésre vonatkozó álláspontot. 7) Amennyiben az adott előterjesztésre vonatkozóan nem alakul ki a tagok részéről egyhangú álláspont, úgy a Fórum titkársága 5 napon belül összehívja a Fórum ülését. 8) Az előterjesztést ülés keretében kell tárgyalni, amennyiben a tagok valamelyike ezt kéri. 9) A Fórum az általa meghozott döntésekről szükség szerint tájékoztatja az általa képviselt önkormányzatok testületeit, szerveit, más érintett feleket. 10) A Fórum munkájáról és a megtárgyalt témákban képviselt álláspontjáról a tagokat alkotó önkormányzati közgyűléseknek évente legalább egy alkalommal beszámol. 5.§ A Fórum szakmai szervezete 1) A Fórum szakmai egyeztető szervezetet működtet a Fórum döntéseinek szakmai előkészítése, a döntések várható hatásainak elemzése céljából. 2) A Fórum szakmai szervezetének tagjai Pest Megye Közgyűlésének Elnöke, valamint Érd Megyei Jogú Város Polgármestere által delegált tagok. 3) A Fórum szakmai szervezete a Fórum ülései előtt egyeztetés és döntés céljából szakmailag előkészíti a Fórum napirendjén szereplő iratokat. 4) A szakmai szervezet üléseinek a titkársági feladatait Pest Megye Önkormányzatának Hivatala látja el. 6.§ Jegyzőkönyv 1) A Fórum üléséről készült jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az ülés helyét, idejét, a jelenlévők nevét, az egyes napirendi pontok egyeztetésének eredményét, illetve azok indoklását. A jegyzőkönyvet a Fórum azon egy tagja hitelesíti, akit nem a Fórum titkársági feladatait ellátó önkormányzat közgyűlése delegál. A jegyzőkönyvet az üléstől számított 5 munkanapon belül írásba kell foglalni, amelyet a hitelesítő és jegyzőkönyvvezető ír alá. 2) A Fórum szakmai szervezetének üléseiről írásos emlékeztető készül. 7.§ Működtetéssel kapcsolatos kiadások 1) A Fórum és a Titkárság működtetéséhez szükséges feltételeket a Titkársági feladatokat ellátó tag (önkormányzati hivatal) térítésmentesen biztosítja.

442


2012. évi 3. szám

2) A feladatellátással kapcsolatban esetlegesen felmerülő egyéb kiadásokról finanszírozásának módjáról a Fórum eseti jelleggel hoz döntést. Budapest, 2012……..

…………………………………………. T. Mészáros András Polgármester Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata

Ellenjegyzem:

…………………………………………. Dr. Szűcs Lajos Pest Megye Közgyűlésének elnöke Pest Megye Önkormányzata

Ellenjegyzem:

31/2012. (IV. 27.) Kgyh melléklete

444


2012. évi 3. szám

446


2012. évi 3. szám

448


2012. évi 3. szám

450


2012. évi 3. szám

452


2012. évi 3. szám

454


2012. évi 3. szám

456


2012. évi 3. szám

458


2012. évi 3. szám

460


2012. évi 3. szám

32/2012. (IV. 27.) Kgyh melléklete

Együttműködési szándéknyilatkozat amely létrejött egyrészről […] (székhely: […], képviseli: […]) (továbbiakban: pályázó), másrészről Pest Megye Önkormányzata (székhely: 1052Budapest, Városház utca 7., képviseli: Dr. Szűcs Lajos elnök) (továbbiakban: együttműködő partner) között a mai napon és az alábbiak szerint: 1. A felek rögzítik, hogy jelen együttműködési megállapodás aláírásával megállapodnak abban, hogy a Civil Információs Centrum cím pályázat nyertese (jelen szerződésben: pályázó) a partner számára tájékoztatást nyújt a civil információs centrum által kínált szolgáltatásokról, illetve a partner bevonhatóságának körülményeiről és részleteiről. 2. Az együttműködésben partneri félként szereplő szervezet vállalja, hogy amennyiben a pályázó által nyújtott lehetőségekkel élni kíván, úgy azt a pályázóval szoros együttműködésben valósítja meg. 3. Az együttműködő partnerek kijelentik, hogy a program megvalósítása során rendszeresen információt cserélnek egymással az esetleges tapasztalatokról, továbbá kijelentik, hogy a projektben a legjobb tudásuknak megfelelően közreműködnek. 4. Az együttműködés tagjai a megvalósítandó cél érdekében a következő feladatokat vállalják: A pályázó projektben vállalt konkrét feladatai: 1. Elősegíti a civil szervezetek és Pest Megye Önkormányzata, valamint kisebbségi önkormányzatok együttműködését. 2. Szakmai tevékenységével támogatja Pest Megye Önkormányzata kötelező feladatait, így különösen részt vesz az Európai Unió 2014-2020 közötti támogatási programjával kapcsolatos tervezésben, programozásban, egyéb előkészítő tevékenységben. 3. Részt vesz a civil szervezetek és az üzleti szféra kapcsolatainak és együttműködési lehetőségeinek fejlesztésében. 4. Közreműködik a pest megyei civil szervezetek 2011. évi CLXXV. törvény szerinti adminisztratív kötelezettségeik teljesítésében. 5. Folyamatos működésű szakmai (jogi, pénzügyi) tanácsadási rendszert működtet. 6. Folyamatos információszolgáltatást biztosít a civil szervezetek részére. A partner által vállalt konkrét feladatok: 1. Elősegíti a Civil Információs Centrum és Pest Megye Önkormányzata együttműködését.

462


2012. évi 3. szám

2. Vállalja az információáramlásában való közreműködést, azaz a saját szakmai tevékenységéhez illeszkedő, kompetenciájába tartozó információk rendelkezésre bocsátását, valamint a Civil Információs Centrumtól kapott információk továbbítását. 3. Részt vesz az önkormányzati civil referensek adatbázisának összeállításában, a civil szervezetek és az önkormányzatok közötti partnerségek kialakításában, erősítésében. 4. Szükség és igény szerint részt vesz a Civil Információs Centrum által szervezetett rendezvényeken, fórumokon, képzéseken. 5. Ezen megállapodás kifejezi a felek azon szándékát is, hogy a projekt lezárását követően a jövőben is együttműködnek és az addig elért eredmények további folyamatos fenntartását saját eszközeikkel is biztosítják. A felek a fenti megállapodást, mint akaratukkal mindenben megegyezőt elolvasás után aláírták. Budapest, 2012.április ……

………………………………….. Dr. Szűcs Lajos Pest Megye Önkormányzata Együttműködő partner

………………………………….. […] […] Pályázó

35/2012. (04.27.) számú Kgyh 1. számú melléklete

9. melléklet a 14/2010. (X.29.) NFM rendelethez Az éves statisztikai összegezés Statisztikai összegezés az éves közbeszerzésekről a Kbt. IV. és VI. fejezete szerinti ajánlatkérők vonatkozásában

I. SZAKASZ: AJÁNLATKÉRŐ I.1) AZ AJÁNLATKÉRŐ NEVE ÉS CÍME Hivatalos név: Pest Megye Önkormányzata Postai cím: Városház u. 7. Város/Község: Budapest Kapcsolattartási pont(ok): Címzett: dr. Szűcs Lajos, Pest Megye Közgyűlésének elnöke E-mail: [email protected]

Postai Ország: Magyarország irányítószám: 1052 Telefon: +36-1-233-6867, +36-1-233-6830

Fax: + 36-1-233-6881

Internetcím(ek) (adott esetben) Az ajánlatkérő általános címe (URL): A felhasználói oldal címe (URL):

I.2) AZ AJÁNLATKÉRŐ TÍPUSA Központi szintű

Közjogi szervezet

Regionális/helyi szintű

Támogatott szervezet [Kbt. 22. § (2) bek., 241. § b)– c) pont]

Egyéb

II. SZAKASZ: AZ AJÁNLATKÉRŐ KÖZBESZERZÉSEIRE VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS ADATOK II.1) A közösségi értékhatárokat elérő vagy meghaladó értékű közbeszerzések (a Kbt. IV. fejezete) (valamennyi mezőbe csak szám érték írható, a szerződések értékét Ft-ban, arab számmal kell kifejezni)

464


2012. évi 3. szám

Száma: 2 Érték: 583 120 000 II.2) A nemzeti értékhatárokat elérő vagy meghaladó értékű közbeszerzések (a Kbt. VI. fejezete) (valamennyi mezőbe csak szám érték írható, a szerződések értékét Ft-ban, arab számmal kell kifejezni) Száma: 3 Értéke: 72 221 046 III. SZAKASZ: AZ AJÁNLATKÉRŐ KÖZBESZERZÉSEIRE VONATKOZÓ RÉSZLETES ADATOK III.1) A közbeszerzések összesítése, kivéve a IV.1)-IV.2). és IV.4). pontokban írt közbeszerzéseket (valamennyi mezőbe csak szám érték írható, a szerződések értékét Ft-ban, arab számmal kell kifejezni) III.1.1) Árubeszerzés III.1.1.1) Eljárás típusa Közösségi eljárásrend (Kbt. IV. fejezete) (az alábbi blokkban csak egy eljárástípust jelöljön meg) nyílt

hirdetmény nélküli tárgyalásos

2 (száma)

meghívásos

gyorsított tárgyalásos

583 120 000 (értéke)

gyorsított meghívásos

keretmegállapodásos

hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos

versenypárbeszéd

---------------(E részből az egyes eljárástípusok szerint lefolytatott közbeszerzésektől függően több használandó)------------Összes árubeszerzés a közösségi eljárásrendben:

2 (száma) 583 120 000 (értéke)

Egyszerű eljárás (Kbt. VI. fejezete) (az alábbi blokkban csak egy eljárástípust jelöljön meg) hirdetménnyel induló tárgyalás nélküli

••• (száma)

hirdetménnyel induló tárgyalásos (értéke)

közvetlen felhívással induló tárgyalás nélküli közvetlen felhívással induló tárgyalásos hirdetmény nélkül induló tárgyalásos [Kbt. 252. §]

---------------(E részből az egyes eljárástípusok szerint lefolytatott közbeszerzésektől függően több használandó)------------Összes árubeszerzés az egyszerű eljárásban:

••• (száma)

III.1.1.2) A közbeszerzés CPV kódja szerinti bontás Közösségi eljárásrend (Kbt. IV. fejezete)

(értéke)

09123000-7 (CPV kód, főtárgy szerint)

1 (száma)

505 235 000 (értéke)

----------------------------(E részből a CPV főtárgyak számának megfelelően több sor használandó)-----------------------------33100000-1 (CPV kód, főtárgy szerint)

1 (száma)

77 885 000 (értéke)

Összes árubeszerzés a közösségi eljárásrendben:

2 (száma) 583 120 000 (értéke)

Egyszerű eljárás (Kbt. VI. fejezete) ••••••••-• (CPV kód, főtárgy szerint)

••• (száma)

(értéke)

----------------------------(E részből a CPV főtárgyak számának megfelelően több sor használandó)-----------------------------Összes árubeszerzés az egyszerű eljárásban: (értéke)

••• (száma)

III.1.2) Építési beruházás III.1.2.1) Eljárás típusa Közösségi eljárásrend (Kbt. IV. fejezete) (az alábbi blokkban csak egy eljárástípust jelöljön meg) nyílt


meghívásos





••• (száma) (értéke)

versenypárbeszéd

---------------(E részből az egyes eljárástípusok szerint lefolytatott közbeszerzésektől függően több használandó)------------Összes építési beruházás a közösségi eljárásrendben: (értéke)

••• (száma)

Összes építési beruházás a közösségi eljárásrendben, amely elérte vagy meghaladta a közösségi értékhatár felét, de nem érte el a közösségi értékhatárt: ••• (száma) (értéke)


1 (száma)

hirdetménnyel induló tárgyalásos

39 940 486 (értéke)


466


2012. évi 3. szám

---------------(E részből az egyeseljárás-típusok szerint lefolytatott közbeszerzésektől függően több használandó)------------Összes építési beruházás az egyszerű eljárásban:

1 (száma) 39 940 486 (értéke)

III.1.2.2) A közbeszerzés CPV kódja szerinti bontás Közösségi eljárásrend (Kbt. IV. fejezete) ••••••••-• (CPV kód, főtárgy szerint)

••• (száma)

(értéke)

----------------------------(E részből a CPV főtárgyak számának megfelelően több sor használandó)-----------------------------Összes építési beruházás a közösségi eljárásrendben:

••• (száma)

(értéke)

Összes építési beruházás a közösségi eljárásrendben, amely elérte vagy meghaladta a közösségi értékhatár felét, de nem érte el a közösségi értékhatárt: ••• (száma) (értéke) Egyszerű eljárás (Kbt. VI. fejezete) 45210000-2 (CPV kód, főtárgy szerint)

1 (száma) 39 940 486 (értéke)

----------------------------(E részből a CPV főtárgyak számának megfelelően több sor használandó)-----------------------------Összes építési beruházás az egyszerű eljárásban:

1 (száma) 39 940 486 (értéke)

III.1.3) Építési koncesszió III.1.3.1) Eljárás típusa Közösségi eljárásrend (Kbt. IV. fejezete) (az alábbi blokkban csak egy eljárástípust jelöljön meg) nyílt


meghívásos




versenypárbeszéd

---------------(E részből az egyes eljárástípusok szerint lefolytatott közbeszerzésektől függően több használandó)------------Összes építési koncesszió a közösségi eljárásrendben: (értéke)

••• (száma)

Összes építési koncesszió a közösségi eljárásrendben, amely elérte vagy meghaladta a közösségi értékhatár felét, de nem érte el a közösségi értékhatárt: ••• (száma) (értéke) Egyszerű eljárás (Kbt. VI. fejezete) (az alábbi blokkban csak egy eljárástípust jelöljön meg)

hirdetménnyel induló tárgyalás nélküli

••• (száma)



---------------(E részből az egyes eljárástípusok szerint lefolytatott közbeszerzésektől függően több használandó)------------Összes építési koncesszió az egyszerű eljárásban: (értéke)

••• (száma)

III.1.3.2) A közbeszerzés CPV kódja szerinti bontás Közösségi eljárásrend (Kbt. IV. fejezete) ••••••••-• (CPV kód, főtárgy szerint)

••• (száma)

(értéke)

----------------------------(E részből a CPV főtárgyak számának megfelelően több sor használandó)-----------------------------Összes építési koncesszió a közösségi eljárásrendben:

••• (száma)

(értéke)

Összes építési koncesszió a közösségi eljárásrendben, amely elérte vagy meghaladta a közösségi értékhatár felét, de nem érte el a közösségi értékhatárt: ••• (száma) (értéke) Egyszerű eljárás (Kbt. VI. fejezete) ••••••••-• (CPV kód, főtárgy szerint)

••• (száma)

(értéke)

----------------------------(E részből a CPV főtárgyak számának megfelelően több sor használandó)-----------------------------Összes építési koncesszió az egyszerű eljárásban:

••• (száma)

(értéke)

III.1.4) Szolgáltatás-megrendelés III.1.4.1) Eljárás típusa Közösségi eljárásrend (Kbt. IV. fejezete) (az alábbi blokkban csak egy eljárástípust jelöljön meg) nyílt


meghívásos



versenypárbeszéd

hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos hirdetmény nélküli tárgyalásos


tervpályázat a Kbt. 21/B. §-a alapján közbeszerzési eljárás nélkül megkötött szerződés

---------------(E részből az egyes eljárástípusok szerint lefolytatott közbeszerzésektől függően több használandó)-

468


2012. évi 3. szám

------------Összes szolgáltatás-megrendelés a közösségi eljárásrendben: (értéke)

••• (száma)


1 (száma)

hirdetménnyel induló tárgyalásos

11 000 000 (értéke)


---------------(E részből az egyes eljárástípusok szerint lefolytatott közbeszerzésektől függően több használandó)------------hirdetménnyel induló tárgyalás nélküli hirdetménnyel induló tárgyalásos közvetlen felhívással induló tárgyalás nélküli közvetlen felhívással induló tárgyalásos hirdetmény nélkül induló tárgyalásos [Kbt. 252. §] 1 (száma) 21 280 560 (értéke) Összes szolgáltatás-megrendelés az egyszerű eljárásban: 2 (száma) 32 280 560 (értéke) III.1.4.2) A közbeszerzés CPV kódja szerinti bontás Közösségi eljárásrend (Kbt. IV. fejezete) ••••••••-• (CPV kód, főtárgy szerint)

••• (száma)

(értéke)

----------------------------(E részből a CPV főtárgyak számának megfelelően több sor használandó)-----------------------------Összes szolgáltatás-megrendelés a közösségi eljárásrendben: (értéke)

••• (száma)

Egyszerű eljárás (Kbt. VI. fejezete) 71000000-8 (CPV kód, főtárgy szerint)

1 (száma) 11 000 000 (értéke)

----------------------------(E részből a CPV főtárgyak számának megfelelően több sor használandó)-----------------------------79712000-5 (CPV kód, főtárgy szerint)

1 (száma) 21 280 560 (értéke)

Összes szolgáltatás-megrendelés az egyszerű eljárásban: 2 (száma) 32 280 560 (értéke)

III.1.5) Szolgáltatási koncesszió III.1.5.1) Eljárás típusa Egyszerű eljárás (Kbt. VI. fejezete) (az alábbi blokkban csak egy eljárástípust jelöljön meg) hirdetménnyel induló tárgyalás nélküli

••• (száma)



---------------(E részből az egyes eljárástípusok szerint lefolytatott közbeszerzésektől függően több használandó)------------Összes szolgáltatási koncesszió az egyszerű eljárásban:

••• (száma)

(értéke)

••• (száma)

(értéke)

III.1.5.2) A közbeszerzés CPV kódja szerinti bontás Egyszerű eljárás (Kbt. VI. fejezete) ••••••••-• (CPV kód, főtárgy szerint)

----------------------------(E részből a CPV főtárgyak számának megfelelően több sor használandó)-----------------------------Összes szolgáltatási koncesszió az egyszerű eljárásban:

(értéke)

••• (száma)

III.2 A tárgyalásos eljárások alapján megvalósított közbeszerzések összesítése (valamennyi mezőbe csak szám érték írható, a szerződések értékét Ft-ban, arab számmal kell kifejezni) III.2.1) Árubeszerzés Közösségi eljárásrend (Kbt. IV. fejezete) 124. § (2) a)

125. § (2) a)

125. § (4) a)

124. § (2) b)

125. § (2) b)

125. § (4) b)

125. § (1)

125. § (2) c)

125. § (4) c)

125. § (4) d)


----------------------------- (E részből a tárgyalásos eljárások típusainak megfelelően több használandó, ------------------------minden egyes típusnál csak egy hivatkozást jelöljön meg) Összes tárgyalásos árubeszerzés a közösségi eljárásrendben: ••• (értéke) Egyszerű eljárás (Kbt. VI. fejezete)

(száma)

470


252. § (1) a)

125. § (2) b)

125. § (4) c)

252. § (1) b)

125. § (4) a)

125. § (4) d)

252. § (1) c)

125. § (4) b)

2012. évi 3. szám


----------------------------- (E részből a tárgyalásos eljárások típusainak megfelelően több használandó, ------------------------minden egyes típusnál csak egy hivatkozást jelöljön meg) Összes tárgyalásos árubeszerzés az egyszerű eljárásban: ••• (száma)

(értéke)

III.2.2) Építési beruházás/építési koncesszió Közösségi eljárásrend (Kbt. IV. fejezete) 124. § (2) a)

125. § (1)

125. § (2) c)

124. § (2) b)

125. § (2) a)

125. § (3) a)

124. § (2) c)

125. § (2) b)

125. § (3) b)

139. § (2)


----------------------------- (E részből a tárgyalásos eljárások típusainak megfelelően több használandó, ------------------------minden egyes típusnál csak egy hivatkozást jelöljön meg) Összes tárgyalásos építési beruházás/építési koncesszió a közösségi eljárásrendben: ••• (száma)

(értéke)

Egyszerű eljárás (Kbt. VI. fejezete) 252. § (1) a)

125. § (2) b)

252. § (1) b)

125. § (3) a)

252. § (1) c)

125. § (3) b)


----------------------------- (E részből a tárgyalásos eljárások típusainak megfelelően több használandó, ------------------------minden egyes típusnál csak egy hivatkozást jelöljön meg) Összes tárgyalásos építési beruházás/építési koncesszió az egyszerű eljárásban: ••• (száma)

(értéke)

III.2.3) Szolgáltatás/szolgáltatási koncesszió Közösségi eljárásrend (Kbt. IV. fejezete) 124. § (2) a)

124. § (2) b)

124. § (2) d)

125. §(1)

125. § (2) a)

125. § (2) b)


125. § (2) c)

125. § (3) a)

125. § (3) b)

125. § (5)

----------------------------- (E részből a tárgyalásos eljárások típusainak megfelelően több használandó, ------------------------minden egyes típusnál csak egy hivatkozást jelöljön meg) Összes tárgyalásos szolgáltatás/szolgáltatási koncesszió a közösségi eljárásrendben: ••• (száma)

(értéke)

Egyszerű eljárás (Kbt. VI. fejezete) 252. § (1) a)

252. § (1) d)

1 (száma)

252. § (1) b)

125. § (2) b)

11 000 000 (értéke)

252. § (1) c)

125. § (3) a)

252. § (1) d)

125. § (3) b)

252. § (1) g)

125. § (5)

----------------------------- (E részből a tárgyalásos eljárások típusainak megfelelően több használandó, ------------------------minden egyes típusnál csak egy hivatkozást jelöljön meg) Összes tárgyalásos szolgáltatás/szolgáltatási koncesszió a nemzeti eljárásrendben: 1 (száma) 11 000 000 (értéke)

IV. SZAKASZ: TOVÁBBI INFORMÁCIÓK IV.1) A WTO Közbeszerzési Megállapodás (GPA) hatálya alá nem tartozó, a közösségi értékhatárokat elérő vagy azt meghaladó értékű közbeszerzések (valamennyi mezőbe csak szám érték írható, a szerződések értékét Ft-ban,, arab számokkal kell kifejezni) közbeszerzések száma: 2 közbeszerzések értéke:

583 120 000

IV.2) A központosított közbeszerzési eljárásban beszerzett áruk/szolgáltatások szerződések értéke (arab számokkal, Ft-ban kifejezve): IV.3) Elektronikus árlejtés alkalmazása (valamennyi mezőbe csak szám érték írható, a szerződések értékét Ft-ban, arab számokkal kell kifejezni) közbeszerzések száma: ••• közbeszerzések értéke: IV.4) Dinamikus beszerzési rendszer alkalmazása (valamennyi mezőbe csak szám érték írható, a szerződések értékét Ft-ban, arab számokkal kell kifejezni)

472


közbeszerzések száma:

2012. évi 3. szám

•••

közbeszerzések értéke: IV.5) Környezetvédelmi szempontok (zöld közbeszerzés) (valamennyi mezőbe csak szám érték írható, a szerződések értékét Ft-ban, arab számokkal kell kifejezni) IV.5.1) A Kbt. 53. §-a (7) bekezdésének alkalmazása közbeszerzések száma: ••• közbeszerzések értéke: IV.5.2) A Kbt. 57. §-a (4) bekezdés c) pontjának alkalmazása közbeszerzések száma: ••• közbeszerzések értéke: IV.5.3) A Kbt. 58. §-a (5) bekezdésének alkalmazása közbeszerzések száma: ••• közbeszerzések értéke: IV.5.4) A Kbt. 67. §-a (2) bekezdés f) pontjának alkalmazása közbeszerzések száma: ••• közbeszerzések értéke: IV.5.5) A Kbt. 68. §-a (5) bekezdésének alkalmazása közbeszerzések száma: ••• közbeszerzések értéke:

IV.5.6) Zöld közbeszerzések összesen közbeszerzések száma: ••• közbeszerzések értéke:

IV.6) Szociális szempontok figyelembe vétele (valamennyi mezőbe csak szám érték írható, a szerződések értékét Ft-ban, arab számokkal kell kifejezni)

IV.6.1) A szociális szempont a műszaki leírás (Kbt. 58. §-a) meghatározása során került figyelembe vételre közbeszerzések száma: ••• közbeszerzések értéke: IV.6.2) A szociális szempont az alkalmassági feltételek (Kbt. 66. és 67. §) meghatározása során került figyelembe vételre közbeszerzések száma: ••• közbeszerzések értéke:

IV.6.3) A szociális szempont a bírálati szempontok (Kbt. 57. §-a) meghatározása során került figyelembe vételre közbeszerzések száma: ••• közbeszerzések értéke: IV.6.4) A szociális szempont a szerződéses feltételek [Kbt. 53. §-ának (7) bekezdése] meghatározása során került figyelembe vételre közbeszerzések száma: ••• közbeszerzések értéke: IV.6.5) Védett foglalkoztatók számára fenntartott közbeszerzések (Kbt. 17/A. §) közbeszerzések száma: ••• közbeszerzések értéke: IV.6.6) Szociális szempontok figyelembevételével megvalósított eljárások [IV.6.1)–IV.6.5) pontok] összesen közbeszerzések száma: ••• közbeszerzések értéke: IV.7) EU alapokból finanszírozott/EU-s projektekkel kapcsolatos közbeszerzések (valamennyi mezőbe csak szám érték írható, a szerződések értékét Ft-ban, arab számokkal kell kifejezni) közbeszerzések száma: 2 közbeszerzések értéke:

117 825 486

IV.8) A mikro-, kis- és középvállalkozások által megnyert közbeszerzések a Kbt. 70. §-ának (2) bekezdésével összefüggésben (valamennyi mezőbe csak szám érték írható, a szerződések értékét Ft-ban, arab számokkal kell kifejezni) közbeszerzések száma: 4 közbeszerzések értéke:

150 106 046

IV.9) A mikro-, kis- és középvállalkozások számára fenntartott közbeszerzések (Kbt. 253. §) (valamennyi mezőbe csak szám érték írható, a szerződések értékét Ft-ban, arab számokkal kell kifejezni) közbeszerzések száma: ••• közbeszerzések értéke: IV.10) AZ ÖSSZEGEZÉS FELADÁSÁNAK DÁTUMA: ••••/••/•• (év/hó/nap)


474

2012. évi 3. szám

Nemzetiségi önkormányzatok határozatai BOLGÁR ÖNKORMÁNYZAT KIVONAT Készült: A Pest Megyei Bolgár Önkormányzat 2012. március 23-i (Bolgár Országos Önkormányzat székházában - 1062 Budapest, Bajza u. 62. megtartott) üléséről. 1. Tájékoztatás az elmúlt időszak kulturális eseményeiről 2. Határozati javaslat PBÖ 2012. évi költségvetés elfogadása tárgyában A képviselők 6 igen – egyhangú - szavazattal az alábbi határozatot elfogadták. 1/2012. (03. 23.) PMBÖ határozat Pest Megyei Bolgár Önkormányzat Képviselő-testülete elfogadta a Pest Megyei Bolgár Önkormányzat költségvetését. 3. Határozati javaslat Pest Megyei Bolgár Önkormányzat szervezeti és működési szabályzatának elfogadása 2/2012. (03. 23.) PMBÖ sz. határozat A Pest Megyei Bolgár Önkormányzat a szervezeti és működési szabályzatot a melléklet szerint elfogadta. 4. Határozati javaslat Számlavezető Pénzintézet választásáról 3/2012. (03. 23.) PMBÖ sz. határozat A Pest Megyei Bolgár Önkormányzat számlavezető pénzitézetének a K&H Bankot választotta. 5. Határozati javaslat Parkolási Kártya megvásárlásáról 4/2012. (03. 23.) PMBÖ sz. határozat A Pest Megyei Bolgár Önkormányzat meghosszabbítja a 2012. évre a parkolási kártyát és számla ellenében kiegyenlíti készpénzben a 2 540.-Ft díjat. 6. Határozati javaslat feladatalap támogatás igényléséről 5/2012. (03. 23.) PMBÖ sz. határozat A Pest Megyei Bolgár Önkormányzat a feladat alapú támogatáson részt kíván venni.

ROMA ÖNKORMÁNYZAT KIVONAT Készült: Pest Megye Cigány Kisebbségi Önkormányzat Képviselő-testületének 2012. január 10-én megtartott üléséről. 1. Előterjesztés Pest Megye Cigány Kisebbségi Önkormányzatának névváltoztatása tárgyában. A Cigány Kisebbségi Önkormányzat 4 igen szavazattal, egyhangúlag az alábbi határozatot hozta: 1/2012. (I.10.) számú határozat Pest Megye Cigány Kisebbségi Önkormányzat Képviselő-testülete úgy határozott, hogy az önkormányzat neve 2012. január 10-től Pest Megye Roma Nemzetiségi Önkormányzat lesz. A Roma Nemzetiségi Önkormányzat 4 igen szavazattal, egyhangúlag az alábbi határozatot hozta: 2/2012. (I.10.) számú határozat Pest Megye Roma Nemzetiségi Önkormányzat Képviselő-testülete úgy határozott, hogy a névváltoztatás után új bélyegző használatát elfogadja. 2. Előterjesztés bankszámlanyitásról és annak feltételeiről A Roma Nemzetiségi Önkormányzat 4 igen szavazattal, egyhangúlag az alábbi határozatot hozta: 3/2012. (I.10.) számú határozat Pest Megye Roma Nemzetiségi Önkormányzat Képviselő-testülete úgy határozott, hogy a Nemzetiségi Törvény alapján az új bankszámla nyitást elfogadja és a számla felett rendelkezésre jogosult személyként megjelöli Raffai Lászlót, Oláh Józsefet és Balogh Rezsőt. A Roma Nemzetiségi Önkormányzat 4 igen szavazattal, egyhangúlag az alábbi határozatot hozta: 4/2012. (I.10.) számú határozat Pest Megye Roma Nemzetiségi Önkormányzat Képviselő-testülete úgy határozott, hogy kötelezettségvállalásra és utalványozásra Raffai Lászlót, Oláh Józsefet, ellenjegyzőnek pedig Balogh Rezsőt fogadja el. 3. Előterjesztés adószám igénylés tárgyában. A Roma Nemzetiségi Önkormányzat 4 igen szavazattal, egyhangúlag az alábbi határozatot hozta: 5/2012. (I.10.) számú határozat Pest Megye Roma Nemzetiségi Önkormányzat Képviselő-testülete úgy határozott, hogy a Nemzetiségi Törvény alapján adószám igénylését elfogadja. 4. Tájékoztatás a 2011. évi Nemzetiségi Törvényről. A Roma Nemzetiségi Önkormányzat 4 igen szavazattal, egyhangúlag az alábbi határozatot hozta: 6/2012. (I.10.) számú határozat


476

Pest Megye Roma Nemzetiségi tájékoztatót elfogadja.

2012. évi 3. szám

Önkormányzat Képviselő-testülete a Nemzetiségi Törvényről szóló

5. Előterjesztés az SZMSZ felülvizsgálata és módosítása tárgyában. A Roma Nemzetiségi Önkormányzat 4 igen szavazattal, egyhangúlag az alábbi határozatot hozta: 7/2012. (I.10.) számú határozat Pest Megye Roma Nemzetiségi módosításokkal elfogadta.

Önkormányzat Képviselő-testülete az SZMSZ-t felülvizsgálta és a

6. Előterjesztés Pest Megye Önkormányzatával kötött együttműködési megállapodás felülvizsgálata tárgyában. A Roma Nemzetiségi Önkormányzat 4 igen szavazattal, egyhangúlag az alábbi határozatot hozta: 8/2012. (I.10.) számú határozat Pest Megye Roma Nemzetiségi Önkormányzat Képviselő-testülete az Pest Megye Önkormányzatával kötött együttműködési megállapodást felülvizsgálta és az új Nemzetiségi Törvény alapján 60 napon belül elkészíti az új megállapodást. 7. Előterjesztés a 2012. évi költségvetés elfogadása tárgyában. A Roma Nemzetiségi Önkormányzat 4 igen szavazattal, egyhangúlag az alábbi határozatot hozta: 9/2012. (I.10.) számú határozat Pest Megye Roma Nemzetiségi melléklet szerint elfogadja.

Önkormányzat Képviselő-testülete a 2012. évi költségvetését a

8. Előterjesztés a 2012. évi munkaterv elfogadása tárgyában. A Roma Nemzetiségi Önkormányzat 4 igen szavazattal, egyhangúlag az alábbi határozatot hozta: 10/2012. (I.10.) számú határozat Pest Megye Roma Nemzetiségi melléklet szerint elfogadja.

Önkormányzat Képviselő-testülete a 2012. évi munkatervét a KIVONAT

Készült: Pest Megye Roma Nemzetiségi Önkormányzat Képviselő-testületének 2012. március 02-án megtartott üléséről. 1. Előterjesztés a K&H Bank Zrt-nél történő számlavezetés tárgyában. A Cigány Kisebbségi Önkormányzat 6 igen szavazattal, egyhangúlag az alábbi határozatot hozta: 11/2012. (III.02.) számú határozat Pest Megye Roma Nemzetiségi vezeti.

Önkormányzat Képviselő-testülete számláját a K&H Bank Zrt-nél

2. Tájékoztatás a Pest Megyei Rendőrkapitányságon folytatott megbeszélésről. A Roma Nemzetiségi Önkormányzat 6 igen szavazattal, egyhangúlag az alábbi határozatot hozta: 12/2012. (III.02.) számú határozat Pest Megye Roma Nemzetiségi Önkormányzat Képviselő-testülete a Pest Megyei Rendőrkapitányságon folytatott megbeszélés tájékoztatását elfogadja.

3. Beszámoló a Pest megyei nemzetiségi önkormányzatok részére megtartott tanácskozásról. A Roma Nemzetiségi Önkormányzat 6 igen szavazattal, egyhangúlag az alábbi határozatot hozta: 13/2012. (III.02.) számú határozat Pest Megye Roma Nemzetiségi Önkormányzat Képviselő-testülete a Pest megyei nemzetiségi önkormányzatok részére megtartott tanácskozás beszámolóját elfogadja. 4. Előterjesztés a 2012. évi költségvetés módosítása tárgyában. A Roma Nemzetiségi Önkormányzat 6 igen szavazattal, egyhangúlag az alábbi határozatot hozta: 14/2012. (III.02.) számú határozat Pest Megye Roma Nemzetiségi Önkormányzat Képviselő-testülete módosítását a melléklet szerint elfogadja.

a 2012. évi költségvetés

KIVONAT Készült: Pest Megye Roma Nemzetiségi Önkormányzat Képviselő-testületének 2012. március 21-én megtartott üléséről. 1. Előterjesztés a Feladatarányos támogatás igénylése tárgyában. A Cigány Kisebbségi Önkormányzat 4 igen szavazattal, egyhangúlag az alábbi határozatot hozta: 15/2012. (III.21.) számú határozat Pest Megye Roma Nemzetiségi megigényli.

Önkormányzat Képviselő-testülete a Feladatarányos támogatást


478

2012. évi 3. szám

RUSZIN ÖNKORMÁNYZAT KIVONAT a Pest Megyei Ruszin Önkormányzat 2012. március 21-én megtartott üléséről 1.

2012. évi költségvetés elfogadása

A Pest Megyei Ruszin Önkormányzat 4 igen – egyhangú - szavazattal az alábbi határozatot hozta: 1/2012. (03. 21.) PMRÖ sz. határozat A Pest Megyei Ruszin Önkormányzat a 2012. évi költségvetésben a 429.376-Ft állami támogatást, mint bevételt és annak dologi kiadásba történő helyezését elfogadta.

2.

Pest Megyei Ruszin Önkormányzat szervezeti és működési szabályzatának elfogadása

A Pest Megyei Ruszin Önkormányzat 4 igen – egyhangú - szavazattal az alábbi határozatot hozta: 2/2012. (03. 21.) PMRÖ sz. határozat A Pest Megyei Ruszin Önkormányzat a szervezeti és működési szabályzatot elfogadta.

3.

2012. évi munkaterv elfogadása

A Pest Megyei Ruszin Önkormányzat 4 igen – egyhangú - szavazattal az alábbi határozatot hozta: 3/2012. (03. 21.) PMRÖ sz. határozat A Pest Megyei Ruszin Önkormányzat a munkatervét az alábbiak szerint fogadja el: március 2012. évi költségvetés elfogadása 2012. évi munkaterv elfogadása Szervezeti és Működési Szabályzat módosítása április 2010. évi beszámoló elfogadása 2012. évi költségvetés módosítása szeptember 2012. I. féléves beszámoló elfogadása november 2012. évi harmadik negyedéves beszámoló elfogadása 2013. évi költségvetési koncepció elfogadása A közmeghallgatás időpontja: november 28.

4.

Tájékoztató az elmúlt időszak eseményeiről

A Pest Megyei Ruszin Önkormányzat 3 igen szavazattal és 1 tartózkodással az alábbi határozatot hozta: 4/2012. (03. 21.) PMRÖ sz. határozat A Pest Megyei Ruszin Önkormányzat az elmúlt időszak eseményeiről szóló tájékoztatót elfogadta.

5.

Tájékoztató a nemzetiségi törvényből eredő változásokról

A Pest Megyei Ruszin Önkormányzat 4 igen – egyhangú - szavazattal az alábbi határozatot hozta: 5/2012. (03. 21.) PMRÖ sz. határozat A Pest Megyei Ruszin Önkormányzat a nemzetiségi törvényből eredő változásokról szóló tájékoztatót elfogadta.

A Pest Megyei Ruszin Önkormányzat 4 igen – egyhangú - szavazattal az alábbi határozatot hozta: 6/2012. (03. 21.) PMRÖ sz. határozat A Pest Megyei Ruszin Önkormányzat a feladat alapú támogatáson részt kíván venni.

6.

Előterjesztés bankszámlavezető meghatározása tárgyában

A Pest Megyei Ruszin Önkormányzat 4 igen – egyhangú - szavazattal az alábbi határozatot hozta: 7/2012. (03. 21.) PMRÖ sz. határozat A Pest Megyei Ruszin Önkormányzat úgy döntött, hogy továbbra is a K&H banknál kívánja vezetni a pénzforgalmi számláját.

7.

Egyebek

A Pest Megyei Ruszin Önkormányzat 4 igen – egyhangú - szavazattal az alábbi határozatot hozta: 8/2012. (03. 21.) PMRÖ sz. határozat A Pest Megyei Ruszin Önkormányzat úgy határoz, hogy együttműködési megállapodást köt Nagyszőlőssel. 9/2012. (03. 21.) PMRÖ sz. határozat A Pest Megyei Ruszin Önkormányzat úgy határoz, hogy együttműködési megállapodást köt Esztergommal. 10/2012. (03. 21.) PMRÖ sz. határozat

480


2012. évi 3. szám

A Pest Megyei Ruszin Önkormányzat úgy határoz, hogy együttműködési megállapodást köt Gyöngyössel. 11/2012. (03. 21.) PMRÖ sz. határozat A Pest Megyei Ruszin Önkormányzat úgy határoz, hogy együttműködési megállapodást köt Komlóskával. 12/2012. (03. 21.) PMRÖ sz. határozat A Pest Megyei Ruszin Önkormányzat úgy határoz, hogy együttműködési megállapodást köt Egerrel. 13/2012. (03. 21.) PMRÖ sz. határozat A Pest Megyei Ruszin Önkormányzat úgy határoz, hogy együttműködési megállapodást köt Vecséssel.

SZERB ÖNKORMÁNYZAT KIVONAT Készült: A Pest Megyei Szerb Önkormányzat 2012. április 5-i (Budapest V., Városház u. 7. Török Ignác teremben tartott) üléséről. 1.


A Pest Megyei Szerb Önkormányzat 5 igen – egyhangú - szavazattal az alábbi határozatot hozta: 1/2012. (04. 05.) PMSZÖ sz. határozat A Pest Megyei Szerb Önkormányzat a 2012. évi költségvetésben az állami támogatást, mint bevételt és annak dologi kiadásba történő helyezését elfogadta. 2.

Pest Megyei Szerb Önkormányzat szervezeti és működési szabályzatának elfogadása

A Pest Megyei Szerb Önkormányzat 5 igen – egyhangú - szavazattal az alábbi határozatot hozta: 2/2012. (04. 05.) PMSZÖ sz. határozat A Pest Megyei Szerb Önkormányzat a szervezeti és működési szabályzatot elfogadta. 3.


A Pest Megyei Szerb Önkormányzat 5 igen – egyhangú - szavazattal az alábbi határozatot hozta: 3/2012. (04. 05.) PMSZÖ sz. határozat A Pest Megyei Szerb Önkormányzat a munkatervét az alábbiak szerint fogadja el: március Közmeghallgatás április 2012. évi költségvetés elfogadása 2012. évi munkaterv elfogadása Szervezeti és Működési Szabályzat módosítása szeptember 2012. I. féléves beszámoló elfogadása november 2012. évi harmadik negyedéves beszámoló elfogadása 2013. évi költségvetési koncepció elfogadása 4.

Tájékoztató a nemzetiségi törvényből eredő változásokról

A Pest Megyei Szerb Önkormányzat 5 igen – egyhangú - szavazattal az alábbi határozatot hozta: 4/2012. (04. 05.) PMSZÖ sz. határozat


482

2012. évi 3. szám

A Pest Megyei Szerb Önkormányzat a nemzetiségi törvényből eredő változásokról szóló tájékoztatót elfogadta. A Pest Megyei Szerb Önkormányzat 5 igen – egyhangú - szavazattal az alábbi határozatot hozta: 5/2012. (04. 05.) PMSZÖ sz. határozat A Pest Megyei Szerb Önkormányzat a feladat alapú támogatáson részt kíván venni. 5.

Egyebek

A Pest Megyei Szerb Önkormányzat 4 igen – egyhangú - szavazattal az alábbi határozatot hozta: 6/2012. (04. 05.) PMSZÖ sz. határozat A Pest Megyei Szerb Önkormányzat úgy döntött, hogy továbbra is a K&H banknál kívánja vezetni a pénzforgalmi számláját.

SZLOVÁK ÖNKORMÁNYZAT KIVONAT a Pest Megyei Szlovák Önkormányzat 2012. február 22-én megtartott üléséről 1.


A Pest Megyei Szlovák Önkormányzat 6 igen – egyhangú - szavazattal az alábbi határozatot hozta: 1/2012. (02. 22.) PMSZLÖ sz. határozat A Pest Megyei Szlovák Önkormányzat a 2012. évi költségvetésben a 429.376-Ft állami támogatást, mint bevételt és annak dologi kiadásba történő helyezését elfogadta.

2.

Pest Megyei Szlovák Önkormányzat szervezeti és működési szabályzatának elfogadása

A Pest Megyei Szlovák Önkormányzat 7 igen – egyhangú - szavazattal az alábbi határozatot hozta: 2/2012. (02. 22.) PMSZLÖ sz. határozat A Pest Megyei Szlovák Önkormányzat a szervezeti és működési szabályzatot elfogadta.

3.

Pénzügyi Bizottság tagjainak megválasztása

A Pest Megyei Szlovák Önkormányzat 7 igen – egyhangú - szavazattal az alábbi határozatot hozta: 3/2012. (02. 22.) PMSZLÖ sz. határozat A Pest Megyei Szlovák Önkormányzat a Pénzügyi Bizottságba az alábbi személyeket megválasztotta: Gimesiné Szokol Emese, Horváthné Körtvélyesi Ivett és Kiss Károly. A Pest Megyei Szlovák Önkormányzat 6 igen szavazattal és 1 tartózkodással az alábbi határozatot hozta: 4/2012. (02. 22.) PMSZLÖ sz. határozat A Pest Megyei Szlovák Önkormányzat a Pénzügyi Bizottság elnökének Horváthné Körtvélyesi Ivettet megválasztotta.

4.


A Pest Megyei Szlovák Önkormányzat 7 igen – egyhangú - szavazattal az alábbi határozatot hozta: 5/2012. (02. 22.) PMSZLÖ sz. határozat


484

2012. évi 3. szám

A Pest Megyei Szlovák Önkormányzat a közgyűléseinek időpontját február 22., április 11., szeptember 26. és november 28. napokban határozza meg. A közmeghallgatás időpontja: november 28.

5.

Egyebek

A Pest Megyei Szlovák Önkormányzat 7 igen – egyhangú - szavazattal az alábbi határozatot hozta: 6/2012. (02. 22.) PMSZLÖ sz. határozat A Pest Megyei Szlovák Önkormányzat a feladat alapú támogatáson részt kíván venni. A Pest Megyei Szlovák Önkormányzat 7 igen – egyhangú - szavazattal az alábbi határozatot hozta: 7/2012. (02. 22.) PMSZLÖ sz. határozat A Pest Megyei Szlovák Önkormányzat úgy döntött, hogy továbbra is a K&H banknál kívánja vezetni a pénzforgalmi számláját. KIVONAT a Pest Megyei Szlovák Önkormányzat 2012. április 18-án megtartott üléséről 1.

2011. évi zárszámadás elfogadása tárgyában

A Pest Megyei Szlovák Önkormányzat 6 igen – egyhangú - szavazattal az alábbi határozatot hozta: 8/2012. (04. 18.) PMSZLÖ sz. határozat A Pest Megyei Szlovák Önkormányzat a 2011. évi zárszámadást elfogadta.

2.

2012. évi költségvetés módosítása tárgyában

A Pest Megyei Szlovák Önkormányzat 6 igen – egyhangú - szavazattal az alábbi határozatot hozta: 9/2012. (04. 18.) PMSZLÖ sz. határozat A Pest Megyei Szlovák Önkormányzat a 2012. évi költségvetés módosítását elfogadta.

3.

Bankszámlanyitással kapcsolatos ügyek intézése

A Pest Megyei Szlovák Önkormányzat 6 igen – egyhangú - szavazattal az alábbi határozatot hozta: 10/2012. (04. 18.) PMSZLÖ sz. határozat A Pest Megyei Szlovák Önkormányzat elfogadta egy bankkártya igénylését, amelyet Aszódi Csaba elnök nevére állítsanak ki.

Felelős kiadó: dr. Szűcs Lajos Felelős szerkesztő: dr. Szép Tibor ISSN 1217-0402 Pest Megye Önkormányzata 2012/3.

PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE

Recommend Documents