Pest megye erős és gyenge pontjai az összesített kompozit mutató alapján

Pest megye erős és gyenge pontjai az összesített kompozit mutató alapján Nagy Balázs [email protected]

2015. november 12.

Az előadás felépítése 1. Bevezetés 2. Rövid szakirodalmi áttekintés (kiemelés)

3. Regionális versenyképesség 4. Az általános fejlettségi kompozit index módszertana 5. ~ eredményei és következtetések 6. Záró gondolatok Nagy Balázs [email protected]

2/21

1. Bevezetés • A 3. legnagyobb lélekszámú RÉGIÓ (alföldi régiók)

• 54 város • 133 község • Legmagasabb népsűrűség 192 fő/km2 Nagy Balázs [email protected]

3/21

2. A versenyképesség és a társadalmi jóllét kapcsolata „A nemzetgazdaságok versenyképessége a közgazdasági elméletek tárgykörébe tartozik, amely azokat a tényezőket és politikákat elemzi, melyek egy országnak azon képességét formálják, amelyekkel vállalatai számára magasabb szintű értékteremtést, állampolgárainak pedig nagyobb jólétet biztosító környezetet hoz létre és tart fenn.” (IMD 2014) Garelli (2006) szerint alapvető különbség van a versenyképesség és gazdasági teljesítmény között.  A GDP-ből csak a múlt gazdaságpolitikáinak eredményét olvashatjuk le, nem utal a jövőre való felkészültségre. „Egy gazdaság akkor lehet tartósan versenyképes, ha annak lakosságának biztosítani tudja a magas és növekvő életszínvonalat és a szintén magas foglalkoztatottságot.” (Európai Bizottság 2000)

Nagy Balázs [email protected]

4/21

2. A versenyképesség és a társadalmi jóllét kapcsolata „A nemzetgazdaságnak az a képessége, hogy egy nemzetgazdaság úgy tud létrehozni, felhasználni illetve a globális verseny keretei között értékesíteni termékeket és szolgáltatások, hogy közben saját termelési tényezőinek hozadéka, s ezzel párhuzamosan állampolgárainak jólléte fenntartható módon növekszik.” (Chikán – Czakó 2005)

Csath (2010) szerint a versenyképesség szempontjából legfontosabb kérdés az értékteremtés, az ehhez felhasznált erőforrások hatékony hasznosítása, a belső képességek állandó fejlesztése és a minőségre törekvés. Ezért nem tekinthető versenyképesnek az az ország, amely nem tud megbirkózni a magas munkanélküliséggel és a szegénységgel. A versenyképesség tényezők, politikák és intézmények összessége, amely meghatározza egy nemzetgazdaságban a termelékenység szintjét, ami determinálja az adott gazdaság által elérhető jóléti szintet. (WEF 2014) Nagy Balázs [email protected]

5/21

3. Regionális versenyképesség A regionális versenyképesség úgy definiálható, mint egy képesség, melynek célja egy vonzó és fenntartható környezet létrehozása és biztosítása a vállalatok és a lakosság számára. [Dijkstra et al., 2011] Mindezek alapján kijelenthető, hogy a területi verseny „egy olyan folyamat, amely a területi egységek között zajlik és célja a régióban, városban élők jólétének növelése a regionális, helyi gazdaság fejlődésének elősegítésével, amely fejlődést bizonyos csoportok a helyi politikákon keresztül más térségekkel versengve, rivalizálva próbálnak befolyásolni explicit vagy gyakran implicit módon”. [Lengyel, 2003 p. 153] Nagy Balázs [email protected]

6/21

4. Az általános fejlettségi kompozit index Munkaerő-piaci mutatók: 1. A 15–64 évesek foglalkoztatási rátája, [%] 2. Munkanélküliségi ráta, [%] Gazdasági mutatók: 3. Egy főre jutó bruttó hazai termék, [ezer Ft] 4. Egy főre jutó nemzetgazdasági beruházás értéke, [Ft] Kutatás-fejlesztési mutatók: 5. A kutató-fejlesztő helyek száma százezer lakosra, [kutatóhely] 6. Kutatás-fejlesztési ráfordítások ezer lakosra, [millió Ft]


7/21

4. Az általános fejlettségi kompozit index Kommunális ellátottsági és információs társadalmi mutatók: 7. Közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakás a lakásállomány %-ában, december 31. [%] 8. Közüzemi szennyvízgyűjtő-hálózatba bekapcsolt lakás a lakásállomány %-ában, december 31. [%] 9. Internet-előfizetések ezer lakosra, december 31. [előfizetés] (mobil internet-előfizetések nélkül) Jövedelmi helyzet és szubjektív jólléti mutatók: 10. Alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete, [Ft] 11. Rendszeres szociális segélyben részesítettek átlagos száma ezer lakosra, [fő] 12. Egy háziorvosra és házi gyermekorvosra jutó lakos, december 31. [fő] 13. A vagyon elleni bűncselekmények száma tízezer lakosra, [bűncselekmény] Nagy Balázs [email protected]

8/21

4. Az általános fejlettségi kompozit index módszertana


9/21

4. Az általános fejlettségi kompozit index módszertana


10/21

Eredmények – súlyozás nélkül Változás Régió

2007

kompozit érték

2013

helyezés

kompozit érték

(2007-2013)

helyezés

kompozit érték

helyezés

0,7347

2

0,7021

2

-0,0326

0

Budapest

0,8818

1

0,8819

1

+0,0001

0

Pest megye

0,4723

5

0,3986

5

-0,0737

0

KÖZÉP-DUNÁNTÚL

0,5265

3

0,4503

4

-0,0762

-1

NYUGAT-DUNÁNTÚL

0,4974

4

0,5513

3

DÉL-DUNÁNTÚL

0,2858

6

0,3150

6

+0,0292

0

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG

0,1350

9

0,1610

9

+0,0260

0

ÉSZAK-ALFÖLD

0,2412

8

0,2476

8

+0,0064

0

DÉL-ALFÖLD

0,2554

7

0,2831

7

+0,0277

0

KÖZÉP-MAGYARORSZÁG

Helyezése: +0,0539 1


11/21

Eredmények – súlyozás nélkül HELYEZÉSEK

Munkaerő-piaci mutatók

Gazdasági mutatók

Kutatásfejlesztési mutatók

Régió

Kommunális ellátottsági és információs társadalmi mutatók

Jövedelmi helyzet és szubjektív jólléti mutatók

2007

2013

2007

2013

2007

2013

2007

2013

2007

2013

KÖZÉPMAGYARORSZÁG

2

3

2

3

2

2

2

2

2

3

Budapest

1

1

KÖZÉP-DUNÁNTÚL

5

NYUGAT-DUNÁNTÚL

3

DÉL-DUNÁNTÚL

7

7

6

1 1 1 6 8 7 3 5 3 4 4 Helyezése: 4 5 7 5

1

4

1 6 4 2 8

1

Pest megye

1 5 4 2 6

7

1 6 7 2 4


9

8

9

9

9

9

8

8

9

9

ÉSZAK-ALFÖLD

8

6

6 3

7

6 9

8

6

7 5

5

DÉL-ALFÖLD

9 7

8 5

4 3 5

8

8 7 4

3


9

5 4 3

6

12/21

Súlyozás Munkaerő-piaci mutatók: 1. A 15–64 évesek foglalkoztatási rátája, [%] 2. Munkanélküliségi ráta, [%] Gazdasági mutatók: 3. Egy főre jutó bruttó hazai termék, [ezer Ft] 4. Egy főre jutó nemzetgazdasági beruházás értéke, [Ft] Kutatás-fejlesztési mutatók: 5. A kutató-fejlesztő helyek száma százezer lakosra, [kutatóhely] 6. Kutatás-fejlesztési ráfordítások ezer lakosra, [millió Ft]


13/21

Súlyozás Kommunális ellátottsági és információs társadalmi mutatók: 7. Közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakás a lakásállomány %-ában, december 31. [%] 8. Közüzemi szennyvízgyűjtő-hálózatba bekapcsolt lakás a lakásállomány %-ában, december 31. [%] 9. Internet-előfizetések ezer lakosra, december 31. [előfizetés] (mobil internetelőfizetések nélkül) Jövedelmi helyzet és szubjektív jólléti mutatók: 10. Alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete, [Ft] 11. Rendszeres szociális segélyben részesítettek átlagos száma ezer lakosra, [fő] 12. Egy háziorvosra és házi gyermekorvosra jutó lakos, december 31. [fő] 13. A vagyon elleni bűncselekmények száma tízezer lakosra, [bűncselekmény]


14/21

Eredmények – súlyozással Változás Régió

2007

kompozit érték

2013

helyezés

kompozit érték

(2007-2013)

helyezés

kompozit érték

helyezés

0,7356

2

0,6980

2

-0,0376

0

Budapest

0,9411

1

0,9264

1

-0,0147

0

Pest megye

0,3835

5

0,3206

6

-0,0629

-1

KÖZÉP-DUNÁNTÚL

0,4973

4

0,4445

4

-0,0528

0

NYUGAT-DUNÁNTÚL

0,4984

3

0,5435

3

Helyezése: +0,0451

0

DÉL-DUNÁNTÚL

0,2792

6

0,3229

5

+0,0437

1


0,1337

9

0,1627

9

+0,0290

0

ÉSZAK-ALFÖLD

0,1850

8

0,1986

8

+0,0136

0

DÉL-ALFÖLD

0,2550

7

0,2894

7

+0,0344

0

KÖZÉP-MAGYARORSZÁG


15/21

Eredmények – súlyozással


16/21

Eredmények – súlyozással HELYEZÉSEK

Munkaerő-piaci mutatók

Gazdasági mutatók

Kutatásfejlesztési mutatók

Régió

Kommunális ellátottsági és információs társadalmi mutatók

Jövedelmi helyzet és szubjektív jólléti mutatók

2007

2013

2007

2013

2007

2013

2007

2013

2007

2013

KÖZÉPMAGYARORSZÁG

2

3

2

2

2

2

2

2

2

2

Budapest

1

1

5

NYUGAT-DUNÁNTÚL

3

DÉL-DUNÁNTÚL

7

6

6

5

1 5 3 4 6

1

KÖZÉP-DUNÁNTÚL

1 8 4 5 7

1

4

1 5 4 3 8

1

Pest megye

1 5 4 2 6

6

1 7 6 4 3


9

8

9

9

9

9

8

8

8

8

ÉSZAK-ALFÖLD

8

7

6 3

7

7 9

9

6

7 6

5

DÉL-ALFÖLD

9 7

9 5

5 3 4

8

8 7 4

3


6 3 4

9

7 4 3

5

17/21

Pest megye legjobb és legrosszabb eredményei A három legkisebb lemaradás a legkedvezőbb helyzetben lévő területhez képest: 1. Szociális segélyezés 2. Munkanélküliség 3. A vagyon elleni bűncselekmények aránya A három legnagyobb lemaradás a legkedvezőbb helyzetben lévő területhez képest: 1. Kutatás-fejlesztési ráfordítások 2. Háziorvosok és házi gyermekorvosokra jutó betegek száma 3. Kutató-fejlesztő helyek száma


18/21

Pest megye és a K+F


19/21

6. Mi lehet Pest megye fejlődésének elsődleges kulcsa? • Fejlesztési források, pályázati lehetőségek bővítése • Innovatív vállalkozások • Klaszterizáció (Pest megye – egyetemek  SZIE) • Kutatás-fejlesztési tevékenység kiterjesztése • A humán tőke adott, tudás- és innováció-alapú társadalmat és gazdaságot kell építeni a RÉGIÓBAN.


20/21

Köszönöm a megtisztelő figyelmet!


21/21

Pest megye erős és gyenge pontjai az összesített kompozit mutató alapján

Recommend Documents