PÉNZÜGYI KALAUZ. a Nemzeti Civil Alapprogram támogatásai elszámolásához. Készítette az

PÉNZÜGYI KALAUZ a Nemzeti Civil Alapprogram támogatásai elszámolásához

Készítette az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlõségi Minisztérium Civil Kapcsolatok Igazgatósága megbízásából a Perfekt Gazdasági Tanácsadó, Oktató és Kiadói Rt.

2005.

Készítette: Dr. Kiss Dóra Kohut Balázs

Lektorálta: Kertai László

TARTALOM ELÕSZÓ. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5 1. A A A A

NEMZETI CIVIL ALAPPROGRAM TÁMOGATÁSAINAK ELSZÁMOLÁSÁRÓL . . 6 pénzügyi elszámolás összeállítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7 szakmai beszámoló elkészítése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9 beszámoló ellenõrzése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10

2. PÉLDÁK A BESZÁMOLÁSRA . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . PÉLDÁS Alapítvány Nemzeti Civil Alapprogram 2004. évi mûködési pályázata szakmai beszámoló . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . PÉLDÁS Alapítvány Nemzeti Civil Alapprogram 2004. évi mûködési pályázata pénzügyi elszámolás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . PÉLDÁS Alapítvány NCA Nemzetközi Civil Kapcsolatok és Európai Integráció Kollégiuma a civil szervezetek nemzetközi szerepvállalásának erõsítésére, nemzetközi tevékenységének támogatására kiírt 2004. évi pályázata szakmai beszámoló . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . PÉLDÁS Alapítvány NCA Nemzetközi Civil Kapcsolatok és Európai Integráció Kollégiuma a civil szervezetek nemzetközi szerepvállalásának erõsítésére, nemzetközi tevékenységének támogatására kiírt 2004. évi pályázata pénzügyi elszámolás . . . . . . . . . . . . . . . . .

11 11 14

16

18

3. PÉNZÜGYI PRAKTIKÁK AZ ELSZÁMOLÁSHOZ – gyakran ismételt kérdések (gyik) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 20 4. AMIT – A TÁMOGATÁSOKKAL VALÓ SZABÁLYSZERÛ ELSZÁMOLÁS ÉRDEKÉBEN – A SZÁMVITELRÕL TUDNI ÉRDEMES . . . . . . . . . . . . . 29 5. FOGALOMMAGYARÁZAT . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 33

3

Pénzügyi kalauz a Nemzeti Civil Alapprogram támogatásai elszámolásához

1. sz. melléklet AZ NCA MÛKÖDÉSÉT ELÕSEGÍTÕ SZERVEZETEK . . . . . . . . . . . . . . . 36 2. sz. melléklet AZ NCA TANÁCSA 1. SZ. TÁMOGATÁSI ELVE . . . . . . . . . . . . . . . . . 37 3. sz. melléklet NCA KAPCSOLATTARTÓK ÖSSZESÍTETT LISTÁJA . . . . . . . . . . . . . . . 43 4. sz. melléklet CIVIL SZOLGÁLTATÓ KÖZPONTOK LISTÁJA . . . . . . . . . . . . . . . . . 45 5. sz. melléklet JOGSZABÁLYOK JEGYZÉKE . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 47 6. sz. melléklet FELHASZNÁLT IRODALOM . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 48 7. sz. melléklet IRATMINTÁK. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 49

4

ELÕSZÓ Kedves „Civil” Barátom! Kérem, ne vegye rossz néven, hogy mielõtt a Pénzügyi Kalauz útmutatójában elmélyülne, elõbb még néhány ajánló gondolattal terhelem Önt. Talán megbocsát, mert kötõdésem a szakmai szervezetekhez, civil társaságokhoz és a hivatali munkám egyaránt arra indít, hogy elmondjam, miért tartom fontosnak ennek az olvasmányosan megírt, érthetõ, áttekinthetõ – divatos kifejezéssel – „felhasználó-barát” szerkesztésben készült Kalauznak a közreadását. Mindenekelõtt talán azért, mert a magam bõrén tapasztalhattam meg, hogy amikor egyik vagy másik egyesület, társaság fórumán, közgyûlésén rétértünk az elszámolás, a „hogyan kell csinálni” kérdésére, kiderült: az nem is olyan egyszerû. Tudom, ez különösen akkor nehéz, ha az elszámolásokért a felelõsséget olyannak kell vállalni, aki térítés nélkül, és aki más híján, segítõkészségbõl, „civil kurázsiból” vállalja az elszámolás-készítés mesterségét, és akinek jó esetben is csak közel esik a képzettsége a pénzügyekhez, némi önbizalmat adó, általános ismerettel rendelkezik az elszámolások világában. Meggyõzõdésem szerint, a Pénzügyi Kalauz nekik segít a leginkább. Másodszor arról, hogy e segédanyag mindnyájunkat szolgál, hiszen a Nemzeti Civil Alapprogram támogatásai közpénzek. A mi adóforintjainkból származnak, s aki kap, annak tudnia kell, hogy nem a hivatalnak, hanem mindnyájunknak számol el: mire költötte forintjainkat. A jó elszámolás így válik bizalmi, pontosan bizalmat, a civil társadalom szövetét erõsítõ kérdéssé. Végül arról, hogy az ilyen kalauzok megkönnyítik az elszámolások összesítésének, el-lenõrzésének munkáját is, és ez sem a „hivatal” magánügye, hiszen mindez a hatékonyabban mûködõ közszolgálat megteremtését segíti, ami aztán megint csak valahol a civil társadalom javát szolgálja, mert közpénzt takarítunk meg általa, miközben átláthatóbbá, normatívabbá válik a „miértek világa”: milyen szervezeteknek, milyen célokra, mi jutott, és amit vállaltak, azt teljesítették-e. Így jutottam el a közbizalom ügyéhez, s erre gondolok, amikor jó munkát kívánok Önöknek, s örülök, hogy ezeket az ajánló sorokat leírhattam. Kovács Árpád az Állami Számvevõszék elnöke 5

1. A NEMZETI CIVIL ALAPPROGRAM TÁMOGATÁSAINAK ELSZÁMOLÁSÁRÓL A Nemzeti Civil Alapprogramból (a továbbiakban: NCA) támogatásban részesült szervezeteknek pályázati programjuk megvalósulásáról, a támogatás szabályszerû felhasználásáról számot kell adniuk. A támogatási szerzõdésben rögzített feladatok, kötelezettségek teljesítését követõen – a szerzõdésben meghatározott határidõn belül – a kedvezményezetteknek beszámolót kell készíteniük, amelynek fõ részei a szakmai beszámoló, a pénzügyi elszámolás és a kapcsolódó mellékletek. A beszámoló készítésének feltételeit a kedvezményezettekkel megkötött támogatási szerzõdések tartalmazzák. Itt megtalálható valamennyi az elszámolás határidejére, módjára, tartalmára vonatkozó fõbb elõírás. A támogatás felhasználása során arra kell törekedni, hogy az egyes felmerülõ kiadások az elszámolás szabályait figyelembe véve megfelelõen legyenek dokumentálva. Ha folyamatosan készülünk rá, az elszámolás elkészítése, tartalmi összeállítása nem okozhat nehézséget. (Feltehetõen mindannyian találkoztak már azzal a jelenséggel, hogy mennyivel nehezebb egy hiányosságot hónapokkal késõbb – akár az elszámolási határidõ elõtt néhány nappal – pótolni, mint a felmerülés után azonnal.) A beszámoló elkészítésénél ügyelni kell arra, hogy a beszámoló részei – egymással összhangban – kövessék a támogatási szerzõdésben meghatározott szerkezetet. Az elszámolás határideje a támogatási szerzõdésekben általában úgy került megállapításra, hogy az elszámolásra a tárgyévet követõ év június 30-ig (azaz a 2004. évi pályázatok esetében 2005. június 30-ig) sor kerüljön. (Az elszámolási határidõ egyedi esetben ettõl eltérõ is lehet, ezért minden esetben érdemes áttekinteni a támogatási szerzõdésben foglaltakat.) A részletekben folyósítandó támogatás esetén a szakmai beszámoló és a pénzügyi elszámolás elfogadása esetén kerülhet sor a támogatás következõ részösszegének kiutalására, valamint – egy összegben folyósított támogatás esetén – a támogatott szervezet ekkor tekintheti a szerzõdésben foglalt rendelkezéseket teljesítettnek. (Ez utóbbi azért fontos, mert a civil szervezet csak abban az esetben jogosult az NCA rendszerében újabb támogatás elnyerésére, ha elszámolási és beszámolási kötelezettségének maradéktalanul eleget tett.) A beszámoló alapján a szerzõdések teljesítését – a vonatkozó jogszabályi rendelkezések (ld. 5. sz. melléklet: Jogszabályok jegyzéke), illetve az 6

1. A Nemzeti Civil Alapprogram támogatásainak elszámolásáról

NCA Tanácsa által meghatározott szempontok figyelembevételével – az NCA kezelõ szervezete (a továbbiakban: kezelõ szervezet) ellenõrzi. A beszámolási kötelezettség teljesítése során igazolni kell, hogy a támogatás rendeltetésszerûen, az adott pályázatot kiíró NCA Kollégium (a továbbiakban: kollégium) döntése szerinti célnak megfelelõen, a szerzõdésben rögzített keretek között került felhasználásra. A beszámolókészítés során figyelmet kell fordítani arra, hogy a támogatás teljes szerzõdés szerinti összegével el kell számolni. Az odaítélt támogatás mértékénél kisebb összegû elszámolást benyújtó kedvezményezett civil szervezet – a támogatási összeg folyósításának formájától függõen – elesik az el nem számolt támogatástól, vagy – a támogatás elõfinanszírozással történt átutalása esetén – visszafizetési kötelezettsége keletkezik. A következõkben részletesen bemutatjuk a szakmai beszámoló és a pénzügyi elszámolás elkészítésének fõbb lépéseit. Az eljárási rend bemutatásakor meg kell különböztetnünk a támogatott civil szervezeteket abból a szempontból, hogy egyszeres vagy kettõs könyvvitelt vezetnek, mivel ezen eltérõ típusú könyvvezetési gyakorlatban az elszámolható költségek köre részben különbözõ (ld. a 4. sz. fejezetet). Szintén különbséget kell tennünk a mûködési célra, illetve a szakmai programok megvalósítására kiírt pályázatok elszámolási rendje között. A pénzügyi elszámolás összeállítása A pénzügyi elszámolás szerkezete kötött, attól eltérni nem lehet. Az elszámolásnak tartalmaznia kell a támogatott szervezetre vonatkozó következõ fõbb azonosító adatokat: név/megnevezés, lakcím/székhely címe, adóazonosító jel/szám, a szerzõdés száma, a számlavezetõ bank neve és a támogatott bankszámlaszáma. Az adott pályázat céljának megfelelõen tételesen be kell mutatni, hogy a támogatást mire használták fel, és a felmerült költségeket milyen mértékben fedezték a szerzõdés szerinti támogatásból. Az elszámolás összeállítása során a következõ fõbb lépéseket kövesse: 1. Jelölje ki az elszámolási idõszakot, majd keresse ki szervezete számviteli bizonylatai közül azokat, amelyeket el kíván számolni a pályázatban. 2. A kiválasztott számlákat, bizonylatokat állítsa olyan sorrendbe, hogy tartalmuk szerint megfeleljenek a támogatási szerzõdés mellékletét képezõ költségvetés egyes sorainak. Ezután vezesse rá valamennyi bizonylat eredeti példányára a következõ szöveget: „NCA felé elszámolva ………..…..Ft, a ………………… sz. szerzõdés terhére” 3. A tényleges pénzügyi teljesítés bemutatása céljából rendelje hozzá a bizonylatokhoz a pénzügyi teljesítést igazoló bankkivonatokat, kiadási pénztárbizonylatokat. A gazdasági események teljes körû bemutatása érdekében minden olyan további dokumentumot csatoljon, amely alátámasztja az elszámolásban szereplõ bizonylatok tartalmát. Ezek lehetnek a számlázás alapjául szolgáló megkötött szerzõdések, megrendelõk, teljesítés-igazolások, jegyzõkönyvek, egyéb dokumentumok. 7


4. A támogatási szerzõdés mellékletét képezõ minta alapján készítse el a számlaösszesítõ jegyzéket. Figyelni kell arra, hogy a számlaösszesítõben az elszámoláshoz kiválasztott bizonylatok a támogatási szerzõdésben szereplõ költségvetés egyes soraihoz igazodva, azokkal összhangban jelenjenek meg. Az azonosíthatóság és a kereshetõség miatt a számlaösszesítõ sorait sorszámozni kell. 5. Az összeállított teljes bizonylatcsomagot fénymásolja le, vezesse rájuk a számlaösszesítõ megfelelõ sorához tartozó sorszámot, majd szervezete képviseletére jogosult tagja valamennyi fénymásolatot és a számlaösszesítõ valamennyi oldalát kézjegyével lássa el. Fontos kiemelni, hogy az aláírásnak meg kell egyeznie az aláírási címpéldányon vagy a szervezet banki aláírás-bejelentõ kartonján szereplõ formátummal. Meghatalmazás alapján a meghatalmazott személy jogosult az elszámolást kézjegyével ellátni. (ld. az 5. sz. fejezetet) Indokolt ügyelni arra, hogy a bizonylatok szabályszerû formátumban (lásd a számviteli alapfogalmakról szóló mellékletet), egyértelmûen áttekinthetõ másolatban kerüljenek az elszámolásba, ugyanis a hiányos, hiányosan kitöltött, olvashatatlan vagy nem szabályszerû aláírással benyújtott másolatok nem fogadhatók el. A támogatás felhasználása tekintetében alapvetõ különbség van az egyszeres és a kettõs könyvvitelt vezetõ szervezetek között. Mivel az egyszeres könyvvitel pénzforgalmi szemléletû, az ezt a könyvvezetési módot alkalmazó szervezeteknél minden, a támogatási idõszakban pénzügyileg és ténylegesen teljesült – a támogatási célnak megfelelõ – kiadás elszámolható. A kettõs könyvvitelt vezetõk esetében a gazdasági esemény tényleges bekövetkezésének idõpontja – függetlenül annak pénzügyi teljesítésétõl – határozza meg az elszámolhatóságot. Azaz egy több évre szóló helyiségbérleti szerzõdés esetén – amelynek bérleti díja például minden tárgyhónapot megelõzõ hónap utolsó napjáig esedékes – a támogatási idõszakra jutó bérleti díj teljes összege elszámolható. (ld. a 3. sz. fejezetet.) A megkötött támogatási szerzõdés rendelkezik arról, hogy a kedvezményezettek az elszámolás elkészítése során a szerzõdésben szereplõ költségvetés egyes soraitól – más, nevesített sorok terhére – legfeljebb 20%-ban eltérhetnek. Ez a szabály ad lehetõséget (és egyben könnyebbséget) az eredeti költségvetésben foglalt programterv tényleges megvalósítása során keletkezõ eltérések rendezésére. Amennyiben a támogatás felhasználása – a szerzõdésben foglalt költségvetés soraihoz képest – ennél nagyobb eltérésekkel valósult meg, a támogatási szerzõdés módosítása szükséges. Ezt a pályázó a támogatást odaítélõ kollégiumhoz benyújtott írásbeli módosítási kérelemmel kezdeményezheti, melynek jóváhagyása, az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlõségi Minisztérium (a továbbiakban: ICsSzEM) jogi ellenjegyzése és a kezelõ szerv írásbeli értesítése esetén lehet eltérni a szerzõdében foglaltaktól.

8

1. A Nemzeti Civil Alapprogram támogatásainak elszámolásáról

A szakmai beszámoló elkészítése A szakmai beszámoló a pályázati anyagban és a támogatási szerzõdésben vállalt feladatok megvalósulását mutatja be, a szerzõdésben felsorolt szakmai feladatokkal azonos szerkezetben készül. A szakmai beszámolóban felsorolt megvalósított feladatoknak igazodniuk kell a pénzügyi beszámoló számlaösszesítõjében szereplõ költségvetési sorokhoz. Itt kell szövegesen bemutatni a támogatási cél megvalósulásának körülményeit: milyen tágabb célkitûzés részeként használta fel a pályázó a támogatást, milyen konkrét célokat kívánt elérni vele, milyen eredményekre számít, mik jelentkeztek ez idáig. (Amennyiben a vállalt feladatok megvalósítása során változások történtek a szerzõdésben részletezettekhez képest, indokolja az eltéréseket.) Nem szükséges a megvalósított szakmai feladatok részletes, esetenként évekre visszanyúló hátterét bemutatni (ez a pályázatban már megtörtént), elegendõ a támogatásból megvalósított feladat céljának és eredményeinek, a támogatás hasznosulásának rövid ismertetése. Szakmai feladat megvalósítására nyert támogatásról készített beszámolónak a fõbb azonosító adatokon (amelyek a név/megnevezés, lakcím/székhely címe, adóazonosító jel/szám, a szerzõdés száma és a szerzõdésben rögzített tevékenység, illetve a támogatás tárgya) kívül a szerzõdésben vállalt feladat teljesítésére ezen belül értelemszerûen – a feladat jellegétõl függõen – az alábbiakra kell kitérni: • rendezvény esetében: ismertetni kell az eredeti mûsorterv teljesítését, eredményét, a résztvevõk körét, a megjelentek pontos vagy becsült létszámát, a mûsortervtõl való eltérés okát, ez mennyiben befolyásolta a tervezett eredményt, mivel helyettesítették az elmaradt elõadást/bemutatót, továbbá azt, hogy a közönség miként fogadta az elõadásokat/bemutatókat, a rendezvénynek milyen volt a társadalmi, szakmai visszhangja; • oktatás esetében: csatolni kell a tematikát, témánként leadott órák számát, a résztvevõk által aláírt jelenléti ívet, amelyen a hallgató elérhetõsége is feltüntetésre került. A beszámolóban be kell mutatni röviden minden elõadó felkészültségét, szakképesítését, szakmai gyakorlatát, a témával kapcsolatos tudományos munkásságát, fontosabb publikációit. Be kell mutatni a hallgatói kört, valamint azt, hogy az oktatók miként értékelték a hallgatóságot, a hallgatók miként értékelték az egyes elõadásokat, elégedettek voltak-e az oktatókkal, az oktatás színvonalával; • tanulmánykészítés esetén: röviden ismertetni kell a tanulmány kidolgozásának szükségességét és hasznosíthatóságát, tartalmának rövid összefoglalását, kiemelve a következtetéseket és javaslatokat, megjelölve a kidolgozáshoz szükséges saját kutatási eredményeket és a forrásul felhasznált szakanyagokat. Csatolni kell a tanulmányt, a szerzõdésben meghatározott példányban; • felmérés, vizsgálat esetén: röviden be kell mutatni a felmérés, vizsgálat tárgyát, terjedelmét, szükségességét, az eredmények hasznosításának területeit, rövid összefoglalóban az eredményeket, a következtetéseket és javaslatokat. Csatolni kell az elkészült anyagot, a szerzõdésben meghatározott példányban; 9


• szervezet mûködésének támogatása esetén: ismertetni kell, hogy a mûködés

során milyen feladatot milyen technikai felszereltséggel láttak el, kik veszik igénybe a szolgáltatást, azt mennyire ismeri a társadalom, illetve az a társadalom mely rétegét érinti, a szolgáltatást a beszámolási idõszakban hányan vették igénybe; • beruházás esetén: rövid mûszaki leírásban be kell mutatni a beruházást, annak megvalósítási módját (mire irányult, miként valósult meg, építés esetén ki volt a kivitelezõ, hogyan történt a kivitelezés), valamint a beruházás szükségességét, eredményességét, esetleges eltérést a szerzõdésben, illetve eredeti tervben foglaltaktól (kitérve annak okára, költségkihatására, a szükséges engedélyek beszerzésére, bejelentési kötelezettségek teljesítésére). Csatolni kell a mûszaki átadás jegyzõkönyvének másolatát és a használatbavételi engedélyt. (Amennyiben a beszámoló elkészítéséig a beruházás használatbavételi engedélye nem érkezik meg, az engedély kiadását kérelmezõ dokumentum benyújtása szükséges.) Mûködési célú támogatás esetén a szakmai beszámolónak szövegesen kell bemutatnia a pénzügyi elszámolásban részletezett költségtípusokat. (ld. a 3. sz., illetve az 5. sz. fejezetet) A szakmai beszámolót – a dátumot és az aláírást megelõzõen – a következõ záradékkal kell ellátni: „Alulírott büntetõjogi felelõsségem tudatában kijelentem, hogy a beszámolóban és annak mellékleteiben közölt adatok valódiak és hitelesek, a támogatás a szerzõdésben meghatározott célra került felhasználásra.” A beszámoló ellenõrzése

A támogatott által beküldött beszámoló és elszámolás ellenõrzését a kezelõ szervezet – az NCA Tanácsa által meghatározott szempontok alapján – végzi az alábbi szempontok figyelembevételével: • a beszámoló minden oldalát aláírta-e a szervezet arra jogosult képviselõje? • megvannak-e a beszámoló kötelezõ elemei? (bõvebben ld. az 1. sz. fejezetben) • a szakmai beszámoló megfelelõ tartalmú-e? • a számlaösszesítõben nevesített adatok megfelelnek-e a bizonylat-fénymásolatok adatainak? • a bizonylatok dátumai az adott elszámolási idõszakba esnek-e? • a szervezet jogosult-e áfát visszaigényelni? • a támogatás részletekben történõ utalása esetén az elszámolni kívánt összeg eléri-e a korábban átutalt összeget? A részletekben folyósított támogatások esetében az utolsó beszámoló beérkezésekor a kezelõ szervezet nem csak az adott elszámolási idõszak beszámolóját vizsgálja, hanem a teljes támogatási idõszak beszámolóit. Nem szerzõdésszerû teljesítés esetén a kezelõ szervezet az érintett civil szervezetet egy alkalommal 15 napos határidõvel írásban szerzõdésszerû teljesítésre, illetve hiánypótlásra szólítja fel. 10

2. PÉLDÁK A BESZÁMOLÁSRA Az alábbiakban közreadunk két példaszerû levezetést, hogy elõsegítsük a támogatás felhasználását bemutató beszámoló könnyebb elkészítését. A levezetés az NCA 2004. évi mûködési-, illetve egy szakmai pályázati kiírásának megfelelõen készült. (Tekintettel arra, hogy az NCA Tanácsa támogatási elvei változhatnak, a késõbbiekben kiírt pályázatok egyes beszámolási feltételei változhatnak.) PÉLDÁS Alapítvány Nemzeti Civil Alapprogram 2004. évi mûködési pályázata szakmai beszámoló A Nemzeti Civil Alapprogram mûködési pályázatából nyert támogatás (1 624 150 Ft) támogatási szerzõdésben foglaltak szerinti hasznosulását az alábbiakban mutatjuk be. Szervezetünk nem jogosult áfa visszaigénylésre, így az elszámolás során a bemutatott számlák áfával növelt, bruttó értékét vettük figyelembe. • Alapítványunk 2004-ben havi rendszerességgel egyenként 400 példányban jelen-

tette meg szakmai hírlevelét, a PÉLDA-mutatót. A kiadvány elsõsorban alapítványunk egyik fõ kutatási területével a bioregulációval foglalkozik. A bioreguláció latin eredetû kifejezés, magyarul biológiai szabályozást jelent, a különbözõ biológiai szervezõdési szintek vizsgálata során gyakran használjuk. Beszélünk molekuláris szintû, majd az egyedek szintjén megvalósuló szabályozásról, és a társulások meghatározásakor is hangsúlyozottan ki szoktuk emelni, hogy a biocönózisok populációkból szervezõdõ, meghatározott törvényszerûségek szerint szabályozottan mûködõ rendszerek. A lap példányainak többségét, megjelenésenként mintegy 300–350 darabot ingyenesen juttattunk el tagjainkhoz, és különbözõ célcsoportokhoz, különösen oktatási intézményekbe, önkormányzatokhoz, döntéshozó szervekhez. A kiadvány megjelentetésére éves szinten 2 400 000 Ft + 25% áfát fordítottunk, a támogatásból a szerzõdés mellékleteként szereplõ költségvetésben foglalt 400 000 Ft-ot kívánjuk az e tevékenységgel kapcsolatos kiadásokra elszámolni. (1–5. tétel) 11


• Tevékenységünk szélesebb körû kommunikálása céljából további eseti kiadványunk

volt egy 500 példányban megjelenõ ökológiai fogyasztóvédelmi propaganda-anyag. „Az ökológiai fogyasztóvédelem elsõsorban a termékek és szolgáltatások környezet- és egészségvédelmi hatásainak vizsgálatával, az ezekhez kapcsolódó információk közvetítésével és fogyasztói érdekek megjelenítésével foglalkozik. Vagyis az elõbbiekben tárgyalt reklám-fogyasztás-hulladék összes kapcsolódó területével, továbbá a háztartási ökológiával, a nem ionizáló sugárzás, az etikus fogyasztás és az élelmiszerbiztonság problémáival – hogy csak a legfontosabbakat említsük.” (Forrás: Dr. Kalas György, Miért fontos az ökológiai fogyasztóvédelem?, http://www.kornyezetunk.hu/belso/kn39.html) A kiadvány megjelentetésére 400 000 Ft + 25% áfát fordítottunk, melyet teljes egészében a támogatásból finanszíroztunk.

• Alapítványunk budapesti irodájában folyamatosan mûködõ környezeti tanács-

adó irodát tartunk fenn. Az iroda hatékony, a kor kihívásainak megfelelõ mûködésének elengedhetetlen feltétele a korszerû irodatechnikai eszközök alkalmazása. Ezért a támogatási összegbõl 100 000 Ft-ot fordítottunk egy darab faxolási és fénymásolási lehetõséggel is bíró nyomtató vásárlására. (6. tétel)

• Környezeti tanácsadó irodánk mûködéséhez kapcsolódó adminisztratív feladato-

kat egy kolléganõnk látja el. Munkatársunk 2004. október 1-tõl dolgozik az irodában. Havi bérköltsége és annak járulékai az alábbiak szerint alakul: bruttó havi munkabér

155 000 Ft

foglalkoztató nyugdíjbiztosítási járuléka (18%)

27 900 Ft

foglalkoztató egészségbiztosítási járuléka (11%)

17 050 Ft

egészségügyi hozzájárulás (3450 Ft/fõ/hó)

3 450 Ft

munkaadói járulék (3%)

4 650 Ft

összesen/hó

208 050 Ft

Fentiek alapján bérköltség címén a 2004. október 1-jétõl 2004. december 31-ig tartó idõszakra jutó 3 ´ 208 050 Ft-ot, azaz 624 150 Ft-ot kívánunk elszámolni. (7–9. tétel) Az elszámoláshoz mellékeljük munkatársunk munkaszerzõdésének másolatát, az elszámolási idõszakba esõ bérjegyzékének másolatát, a munkabér kifizetését igazoló kiadási pénztárbizonylat másolatát, valamint a számfejtett nyugdíjbiztosítási járulék, egészségbiztosítási járulék, munkaadói járulék, egészségügyi hozzájárulás átutalását igazoló bizonylatok hitelesített másolati példányait. 12

2. Példák a beszámolásra

A támogatási összeget a hatályos jogszabályok, illetve az NCA Tanácsa, kollégiumai és kezelõ szervezete által meghatározott szabályozók figyelembevételével használtuk fel. Köszönjük a Nemzeti Civil Alapprogramban közremûködõk segítségét abban, hogy szervezetünk 2004-ben is több, alaptevékenységéhez tartozó feladatot megvalósíthatott. Alulírott büntetõjogi felelõsségem tudatában kijelentem, hogy a beszámolóban és annak mellékleteiben közölt adatok valódiak és hitelesek, a támogatás a szerzõdésben meghatározott célra került felhasználásra.

Példaújváros, 200x. ………..

Példa Barnabás elnök

p.h.

13


PÉLDÁS Alapítvány Nemzeti Civil Alapprogram 2004. évi mûködési pályázata pénzügyi elszámolás Példás Alapítvány Nemzeti Civil Alapprogram 2004. évi mûködési pályázata számlaösszesítõ-jegyzék Sor- Kp. számla Kp. számla szám száma dátuma

Átutalás Kiadási esetén pénztár bizonylat számlaszám

Teljesítés dátuma

Nettó összeg

Áfa

Összesen

Kifizetésbõl támogatott rész

1.

UF35687 2004.07.17. A35463

96 000

24 000

120 000

120 000

2.

KB38422 2004.03.08. F34493

64 000

16 000

80 000

80 000

3.

KD15741 2004.04.15.

128 000

32 000

160 000

160 000

4.

RZ98164 2004.10.02.

32 000

8 000

40 000

40 000

5.

LE243543 2004.09.13.

400 000 100 000

500 000

500 000

6.

RD35262 2004.12.07.

80 000

100 000

100 000

7.

12/2004. 2004.10.30.

208 050

208 050

208 050

8.

13/2004. 2004.11.31.

208 050

208 050

208 050

9.

14/2004. 2004.12.31.

208 050

208 050

208 050

összesen:

20 000

1 424 150 200 000 1 624 150



14

p.h.


A PÉLDÁS Alapítvány által, a Nemzeti Civil Alapprogram 2004. évi mûködési pályázatának pénzügyi elszámolása részeként benyújtott, megfelelõen kitöltött és záradékolt számlamásolat, amelyet megfelelõ hitelesítéssel ellátva kell beküldeni!

„az NCA felé elszámolva 7500 Ft az XXXXXXX sz. szerzõdés terhére”

„az eredetivel megegyezõ hiteles másolat”

„hitelesítõ aláírása” „dátum, bélyegzõ”

15


PÉLDÁS Alapítvány NCA Nemzetközi Civil Kapcsolatok és Európai Integráció Kollégiuma a civil szervezetek nemzetközi szerepvállalásának erõsítésére, nemzetközi tevékenységének támogatására kiírt 2004. évi pályázata szakmai beszámoló A Nemzeti Civil Alapprogram kollégiuma civil szervezetek nemzetközi szerepvállalásának erõsítésére, nemzetközi tevékenységének támogatására kiírt pályázatából nyert támogatás (1 151 650 Ft) támogatási szerzõdésben foglaltak szerinti hasznosulását az alábbiakban mutatjuk be. A támogatást – benyújtott és elfogadott pályázati anyagunknak megfelelõen – a pályázati kiírás szerinti „A” kategória (A magyarországi civil szervezetek nemzetközi jelenlétének segítése. A nemzetközi szervezetekben való jelenlét, együttmûködés és cserekapcsolatok támogatása. Nemzetközi szervezetekben való tagság tagdíjához való hozzájárulás.) feladataira használtuk fel. Szervezetünk nem jogosult áfa-visszaigénylésre, így az elszámolás során a bemutatott számlák áfával növelt, bruttó értékét vettük figyelembe. Alapítványunk évek óta – lehetõségei függvényében – részt vesz több, fõ tevékenységi körét (a fiatalok egészségnevelését) érintõ európai szintû összefogásban. Ennek köszönhetõen jelentõs nemzetközi kapcsolatrendszerrel rendelkezik. Európai Uniós csatlakozásunk óriási lehetõségeket kínál a nemzetközi kapcsolatrendszerünk fejlesztésében és a forrásszerzésben egyaránt. • Szervezetünk nemzetközi szinten való mûködésének elõsegítésére – egy fõ alkal-

mazott fõállásban történõ foglalkoztatásával – információs központot hoztunk létre. Munkatársunk 2004. október 1-tõl dolgozik az irodában. Havi bérköltsége és annak járulékai az alábbiak szerint alakul: bruttó havi munkabér

155 000 Ft

foglalkoztató nyugdíjbiztosítási járuléka (18%)

27 900 Ft

foglalkoztató egészségbiztosítási járuléka (11%)

17 050 Ft

egészségügyi hozzájárulás (3450 Ft/fõ/hó)

3 450 Ft

munkaadói járulék (3%)

4 650 Ft

összesen/hó

208 050 Ft

Fentiek alapján bérköltség címén a 2004. október 1-jétõl 2004. december 31-ig tartó idõszakra jutó 3 ´ 208 050 Ft-ot, azaz 624 150 Ft-ot kívánunk személyi juttatásként elszámolni. (1–3. tétel) Az elszámoláshoz mellékeljük munkatársunk munkaszerzõdésének másolatát, az elszámolási idõszakba esõ bérjegyzékének másolatát, a munkabér kifizetését igazoló kiadási pénztárbizonylat másolatát, valamint a számfejtett nyugdíjbiztosítási járulék, egészségbiztosítási járulék, munka16


adói járulék, egészségügyi hozzájárulás átutalását igazoló bizonylatok hitelesített másolati példányait. • Elhatároztuk, hogy tanulmányutakon való részvétel formájában felmérjük elsõren-

dûen az Európai Unióhoz hazánkkal egy idõben csatlakozott országok civil szervezeteinek tapasztalatait, szervezetünkkel való együttmûködésre vonatkozó szándékaikat. Az elnyert támogatásból 2004. december 14. és 18. között három fõs delegációnk Krakkóba utazott egy helyi szervezet meghívásának eleget téve (az úttal és annak tanulságaival kapcsolatos rövid összefoglalót mellékeljük). Az utazást – megrendelésünk alapján – teljes egészében a Civil Travel Kft. utazási iroda bonyolította, az errõl szóló szerzõdést és az utazási iroda számláját a pályázatban szolgáltatási kiadások, utazási költség címen kívánjuk elszámolni. (4. tétel)

• Szervezetünket egy fõ önkéntes munkatárs segíti. Mivel több világnyelvet is ma-

gas szinten beszél, segítségét igénybe vesszük a külföldi civil szervezetekkel kapcsolatos kapcsolattartásban. Egy Franciaországból érkezett delegációt fogadtunk 2004. november 12–15. között, ahol önkéntes munkatársunk tolmácsként jelentõs szerepet vállalt. Végzett munkájáról vezetett nyilvántartásunkat külön elszámoló lapon mellékeljük. A támogatásból ebédeltetésének költségét kívánjuk elszámolni. (5. tétel)

A támogatási összeget a hatályos jogszabályok, illetve az NCA Tanácsa, kollégiumai és kezelõ szervezete által meghatározott szabályozók figyelembevételével használtuk fel. Köszönjük a Nemzeti Civil Alapprogramban közremûködõk segítségét abban, hogy szervezetünk 2004-ben is több, alaptevékenységéhez tartozó szakmai feladatot megvalósíthatott. Alulírott büntetõjogi felelõsségem tudatában kijelentem, hogy a beszámolóban és annak mellékleteiben közölt adatok valódiak és hitelesek, a támogatás a szerzõdésben meghatározott célra került felhasználásra.



p.h.

17


PÉLDÁS Alapítvány NCA Nemzetközi Civil Kapcsolatok és Európai Integráció Kollégiuma a civil szervezetek nemzetközi szerepvállalásának erõsítésére, nemzetközi tevékenységének támogatására kiírt 2004. évi pályázata pénzügyi elszámolás Példás Alapítvány Nemzeti Civil Alapprogram a civil szervezetek nemzetközi szerepvállalásának erõsítésére, nemzetközi tevékenységének támogatására kiírt 2004. évi pályázata számlaösszesítõ-jegyzék Sor- Kp. számla Kp. számla szám száma dátuma

Átutalás Kiadási esetén pénztárbizonylat számlaszám

Teljesítés dátuma

Nettó összeg

Áfa

Összesen

Kifizetésbõl támogatott rész

1.

12/2004. 2004.10.30.

208 050

208 050

208 050

2.

13/2004. 2004.11.31.

208 050

208 050

208 050

3.

14./2004. 2004.12.31.

208 050

208 050

208 050

4.

14./2004. 2004.12.18.

400 000 125 000

525 000

525 000

2 500

2 500

4.

AJ76489 2004.11.15. F34593

2 000

500

összesen: 1 126 150 125 500 1 151 650



18

p.h.


Megállapodás önkéntes munka végzésérõl Amely létrejött egyrészrõl…… PÉLDÁS Alapítvány (6753 Példaújváros, Minta köz 4.)…. (egyesület, alapítvány, neve, címe) Másrészrõl: ................................................................. (felajánló neve) címe ................................................................. A megállapodás alapján az önkéntes elvállalja térítés nélkül az alább felsorolt munkák elvégzését: tolmácsolási feladatok ellátása ………………………………………… A munka idõtartama: Kezdés: 2004. november 12.

Befejezés: 2004. november 15.

A felajánló vállalja, hogy az alapítvány kijelölt vezetõjének irányítását elfogadja, a munkavédelmi szabályokat ismeri és betartja. 200........ év november hó 11. nap ............................................... önkéntes aláírása

............................................... elfogadó aláírása Elszámolás

Az elvégzett munka minõsítése

Idõtartama (óra)

óradíj (Ft)/óra

Értéke (Ft)

Segédmunka Szakmunka Mérnöki munka Egyéb

5

Összesen:

5

3 000

15 000 15 000

Az alkalmazott órabérek: XXX Megyei Kereskedelmi és Iparkamara tájékoztatása szerinti 3000 Ft/óra átlagos díj alapján lettek elszámolva. A teljesítést igazolom: ……………………………………. vezetõ aláírása

p.h. 19

3. PÉNZÜGYI PRAKTIKÁK AZ ELSZÁMOLÁSHOZ Gyakran ismételt kérdések (gyik) Szervezetünk bármely képviseletre jogosult munkatársa aláírhatja-e az elszámolást, és ha igen, milyen formában? Az elszámolás részét képezõ dokumentumokat a támogatási szerzõdés aláírója vagy meghatalmazás alapján bármely megbízott személy láthatja el kézjegyével oly módon, hogy a szakmai beszámoló és a pénzügyi elszámolás minden oldalát, valamint a fénymásolt dokumentumok valamennyi oldalát – az aláírási címpéldányon vagy a szervezet banki aláíró kartonján szereplõ formában – aláírja. Ha elszámolásunk összesen 5 számlát tartalmaz, feltétlenül szükséges-e a számlaösszesítõ elkészítése? Igen, a számlaösszesítõ-jegyzék az elszámolás kötelezõ eleme, így minden esetben el kell készíteni. (Célja, hogy a támogatás megvalósulását ellenõrzõ kezelõ szerv egyértelmûen meg tudja állapítani a támogatási céloknak, illetve a szerzõdésben vállalt feladatok való megfelelést.) A számlaösszesítõben felsorolt bizonylatokban foglalt adatoknak meg kell egyezniük a fénymásolatban benyújtott számlák adataival. Hogyan kell hitelesíteni a másolatokat? A hitelesítést a szervezet arra jogosult képviselõje végzi, oly módon, hogy a bizonylatra – az aláírási címpéldánynak/banki kartonnak megfelelõen – rávezeti „a másolat az eredetivel mindenben megegyezik” megjegyzést, illetve dátummal és bélyegzõvel ellátva aláírja azokat. Fénymásoló gépet lehet-e vásárolni a mûködési támogatásból? Igen, amennyiben ezt a pályázati kiírás engedi, a támogatásból irodai gépek vásárlása, bérlése, karbantartása és mûködtetése egyaránt finanszírozható. Munkaruha finanszírozható-e a támogatásból? Igen, a munkavégzéshez szükséges munkavédelmi kiadások (pl. munkaruha, védõeszköz) fedezhetõk a támogatásból. 20

3. Pénzügyi praktikák az elszámoláshoz

Mi minõsül munkaruhának? A munkaruha a munkavállaló egészségének védelmét, a munkakörén, feladatainak ellátásán kívül hordott ruházatának megóvását szolgálja azokon a munkahelyeken, ahol munkaruha használata nélkül a munkavállaló egészsége veszélyeztetett, illetõleg a ruházat jelentõs mértékben elszennyezõdhet. A munkaruha meghatározás mindennapi viseletre alkalmatlan ruházatot jelent, így például magánéletben is viselhetõ öltöny vagy kosztüm nem minõsül munkaruhának. A munkaruha-juttatásra jogosító munkaköröket, az egyes ruhafajtákat, a juttatási idõket, valamint a juttatás egyéb feltételeit jogszabály kötelezõvé is teheti (például az egészségügyi, a szociális ágazatban, valamint az élelmiszer-elõállítással kapcsolatos munkakörök esetén), egyéb esetekben a munkáltató állapítja meg. (Ilyen rendelkezést tartalmaz például a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 79. §-a.) Az alkalmazottak étkezési utalványa finanszírozható-e a támogatásból? Igen, az alkalmazottaknak juttatott természetbeni juttatások (pl. étkezési utalvány), mint bérjellegû kifizetések támogathatóak az NCA forrásaiból. Az adómentesen elszámolható étkezési hozzájárulás mértékét és szabályait a hatályos személyi jövedelemadóról szóló törvény határozza meg.(Ez 2005. évben munkahelyi étkeztetés igénybevételére jogosító utalvány esetében 8000 Ft/hó, készétel vásárlására jogosító utalvány esetén 4000 Ft/hó.) A polgári szolgálatosoknak nyújtott étkezési hozzájárulás finanszírozható-e a támogatásból? Igen, a polgári szolgálatosoknak juttatott természetbeni juttatások (pl. étkezési utalvány) támogathatóak az NCA forrásaiból. Hogyan kell elszámolni azon útiköltségrõl, amely nem a pályázó szervezet tulajdonában lévõ személygépkocsival történõ utazás során merült fel, ám a gépjármûvet tulajdonosa térítés nélkül bérbe adja a szervezetnek? Ez esetben ingyenes bérleti szerzõdést kell kötni, amelyben a felek részletezik a felelõsség viselésének a kérdését (Casco, kötelezõ biztosítások). A szervezetnek útnyilvántartást szükséges vezetnie, illetve a szervezet nevére szóló üzemanyagszámlát tudja elszámolni a hivatalos használatra esõ üzemanyag-fogyasztás mértékében. (Az üzemanyagköltség mértékét az üzemanyag-fogyasztási norma és az APEH által közzétett üzemanyagár (www.apeh.hu) vagy a számlákkal igazolt üzemanyagár határozza meg.) Mi a különbség az útnyilvántartás és a kiküldetési rendelvény között? Az útnyilvántartás a jármûvekkel kapcsolatos költségelszámolás alapbizonylata. Minden gépjármû esetében külön útnyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartásban fel kell tüntetni a gépjármû típusát, forgalmi rendszámát, továbbá a fogyasztási normát, az év elsõ és utolsó napján (vagy ha a költségelszámoláshoz szükséges, havonta) a kilométeróra állását. 21


Az útnyilvántartásban fel kell tüntetni • az utazás idõpontját, • az utazás célját (honnan hova történt), • a felkeresett üzleti partner(ek) megnevezését, • a közforgalmú útvonalon megtett kilométerek számát, • nem kötelezõ jelleggel, de az útnyilvántartás tartalmazhatja az elõzõekkel kapcsolatos üzemanyag-vásárlás idõpontját és költségeit is. A kiküldetési rendelvény rendeltetésében hasonló az útnyilvántartáshoz, és minden esetben helyettesíti azt, amikor a magánszemély kizárólag csak munkáltatójától kap hivatali, üzleti utazás címén bevételnek nem számító költségtérítést és az adott jármûvet más tevékenységgel összefüggésben nem használja. A kiküldetési rendelvényt a munkáltatónak kell kiállítania két példányban, formájára kötelezõ elõírások nincsenek. A kiküldetési rendelvényen szerepeltetni kell a hivatali, üzleti utazás • célját, • idõtartamát, • útvonalát, • a megtett út nagyságát (futásteljesítményt), • az utazási költségtérítést, • az élelmezési költségtérítést, • a költségtérítések kiszámításához szükséges adatokat (norma, üzemanyagár). A kiküldetési rendelvény a belföldi és a külföldi kiküldetések esetén egyaránt alkalmazható, és azt nem szükséges esetenként kiállítani. Fontos tudni, hogy a kitöltött kiküldetési rendelvény önmagában nem kifizetési bizonylat, a költségtérítés kifizetését a dolgozónak átvételi elismervénnyel igazolnia kell. Elszámolható-e az a telefonszámla, mely a szervezet székhelyeként bejegyzett lakás tulajdonosának a tulajdonában van? Nem. Csak a pályázó szervezet nevére kiállított bizonylatokkal lehet elszámolni. El lehet-e térni az elszámoláskor a pályázatban beadott költségvetéstõl? A pénzügyi elszámolás, illetve a beszámoló keretében kedvezményezett a támogatási összeg erejéig elkészített részletes költségvetési terv egyes sorai között a támogatási szerzõdésben jóváhagyottakhoz képest legfeljebb 20%-kal eltérhet. Ezt meghaladó eltérés esetén a támogatási szerzõdés mellékletét képezõ költségvetéstõl csak a pályázó által a támogatást odaítélõ kollégiumhoz elõterjesztett írásbeli módosítási kérelem jóváhagyása és az ICsSzEM jogi ellenjegyzése esetén lehet eltérni, amelynek megtörténtérõl a kezelõ szerv írásban értesíti a szervezetet. A módosítási kérelmet a támogatási szerzõdés „Támogatási szerzõdésmódosítási kérelem” c. melléklete kitöltésével, az indok megjelölésével, a szervezet képviseletére jogosult aláírásával a kezelõ szervhez kell benyújtani.

22


Milyen formában készítsük el a szakmai beszámolót? A szakmai beszámoló formájára nincs semmilyen megkötés, azt a támogatott szervezet választhatja meg oly módon, hogy abból a támogatási szerzõdésben foglalt feladatok megvalósulása és a támogatási összeg szabályszerû felhasználása egyértelmûen megismerhetõ legyen. (A szakmai beszámoló elkészítésének szabályairól a kalauz 1. sz. fejezete ad részletesebb felvilágosítást.) Szervezetünk a pályázat lebonyolítása során elõre megkapta a teljes támogatási összeget, ez esetben is be kell nyújtanunk a beszámolót és az elszámolást? Igen, minden esetben – a támogatási szerzõdésben meghatározott rend szerint – kell elszámolni. Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és az államháztartás mûködési rendjérõl szóló 217/1998. (XII. 31.) sz. Kormányrendelet elõírja, hogy a költségvetési források terhére nyújtott támogatások felhasználásáról a pályázatot kiíró szervezetnek el kell számoltatnia a kedvezményezetteket. Szervezetünk nem tartozik az áfakörbe, nem vagyunk jogosultak áfát visszaigényelni, errõl a pályázat során írásban nyilatkozatot is tettünk. Az elszámolás elkészítése során a számlák bruttó vagy nettó összegét vegyük figyelembe? Mivel Önök nem jogosultak áfa-visszaigénylésre, így a beszámolóhoz összegyûjtött számlák bruttó összegének együttes értéke kell, hogy megegyezzen a támogatási összeggel (vagy azt meghaladhatja). Szervezetünk az áfakörbe tartozik, áfa-visszaigénylésre jogosultak vagyunk, errõl a pályázat során írásban nyilatkozatot is tettünk. Az elszámolás elkészítése során a számlák bruttó vagy nettó összegét vegyük figyelembe? Mivel Önök jogosultak áfa-visszaigénylésre, így a beszámolóhoz összegyûjtött számlák nettó összegének együttes értéke kell, hogy megegyezzen a támogatási összeggel. Fontos megjegyezni, hogy ebben az esetben, a bizonylatok áfa-tartalma nem visszaigényelhetõ, azt a szervezetnek kell saját forrásból biztosítani, illetve ráfordításként elszámolni! (az áfáról bõvebben ld. az 5. sz. fejezetben) Elegendõ-e, ha néhány költségtípus esetében (pl. mobiltelefon használata) csak a befizetést igazoló csekkszelvényt csatoljuk az elszámoláshoz? Nem, minden esetben szükséges a kedvezményezett szervezet nevére szabályszerûen kiállított és hitelesített számlamásolat csatolása is. A támogatási szerzõdés 8. sz. mellékletében az áfát és az adó alapját külön kell-e bontani annak is, aki nem áfa-visszaigénylõ? Igen. Az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény 44. §. (1)–(2) bekezdése elõírja, hogy a számlában és az egyszerûsített számlában az adó alapját és az áthárított adó összegét a felszámított adómérték szerinti részletezésben és összesítve is fel kell tüntetni, így az elszámolás elkészítéséhez a 8. sz. mellékletben kért adatok rendelkezésre állnak. 23


Milyen formában számolhatunk el a munkabérrel? Amennyiben a pályázaton nyertes szervezet bérköltségek fedezésére nyert támogatást, az elszámoláshoz csatolniuk kell az alkalmazott munkaszerzõdésének másolatát, az elszámolási idõszakba esõ (és a támogatással finanszírozni kívánt idõszakra vonatkozó) bérjegyzékének másolatát, a munkabér kifizetését igazoló bizonylat (bankkivonat, kiadási pénztárbizonylat) másolatát, valamint a számfejtett nyugdíjbiztosítási járulék, egészségbiztosítási járulék, munkaadói járulék, egészségügyi hozzájárulás átutalását igazoló bizonylatok hitelesített másolati példányait. Amennyiben szervezetünk megbízási szerzõdést kötött (nem saját dolgozó) magánszeméllyel szakmai feladat megvalósítására és a támogatási szerzõdésben foglaltak szerint erre is felhasználhatjuk a támogatást, milyen bizonylatok szükségesek az elszámoláshoz? A munkabér elszámoláshoz hasonlóan csatolni szükséges a megbízási szerzõdés hitelesített másolatát, a kifizetést igazoló bizonylat (bankkivonat, kiadási pénztárbizonylat) másolatát, valamint a kapcsolódó járulékok átutalását igazoló bizonylatok hitelesített másolati példányait. Alapítványunk egy természetes személy tulajdonában lévõ lakásban mûködik. Milyen formában számolhatjuk el a közüzemi díjakat (csatorna, víz, gáz, távfûtés, villany, szemétdíj), az ingatlan fenntartásával kapcsolatos kiadásokat? Általános érvényû szabály, hogy a támogatás terhére csak olyan kiadások számolhatók el, amelyek a kedvezményezett szervezet nevére kiállított számlákkal igazolhatóak. Amennyiben természetes személytõl bérlik az ingatlant, úgy a bérbeadó az APEH-tõl igényelt adószám birtokában a bérbeadási tevékenységrõl számlát bocsáthat ki. A támogatási szerzõdés alapján a támogatási cél megvalósítása során felmerült költségek és a folyósított támogatás összege vonatkozásában elkülönített nyilvántartást köteles vezetni. Ha a 2004. évben ez idáig nem különítették el a költségeket vagy a befolyt támogatást, mi a teendõ? A kedvezményezett szervezet a támogatási szerzõdés aláírásával vállalta, hogy a támogatási célhoz kapcsolódó kiadásokat és a folyósított támogatás összegét – az esetleges ellenõrzés céljára – elkülönítetten tartja nyilván; valamint az elszámolás, illetve a beszámoló dokumentációit a beszámolás – kezelõ szervezet általi – elfogadását követõ 5. év végéig megõrzi. Ennek érdekében a kettõs könyvvitelt vezetõ szervezet egy elkülönített alszámlára tudja könyvelni az érintett tételeket, az egyszeres könyvvitelt vezetõ szervezet pedig az eddig lekönyvelt tételekhez „NCA” megjelölést fûzve tudja megoldani az elkülönítést. Elszámolhatóak-e a 2003. december havi munkabérek és azok a költségek amelyek 2003-ban merültek fel, de 2004-ben kerültek kifizetésre? A NCA 2004. évi mûködési célú pályázati felhívása alapján csak a 2004. évben felmerült költségek számolhatóak el, így a kettõs könyvvitelt vezetõk esetében a 2003. 24


évi költségek nem számolhatók el akkor sem, ha a kiegyenlítésük 2004-ben történt meg. Az egyszeres könyvvitelt vezetõk esetében – annak pénzforgalmi szemlélete miatt – a 2004. január 1-je után teljesített, de 2003. decemberre vonatkozó költségek elszámolhatók. Naplófõkönyvet vezetõ civil szervezet esetében a 2004. december havi munkabér és azok járulékai a 2004-ben elnyert mûködési támogatás felhasználásához elszámolhatók-e? Tekintettel arra, hogy az egyszeres könyvvitel pénzforgalmi szemléletû, így amennyiben a december havi munkabér és közterheinek kifizetése (átutalása) 2004. december 31. napjáig megtörténik, elszámolása a 2004. évi költségek között lehetséges. A reprezentációs költségek között elszámolható-e az önkéntes segítõk részére biztosított étkezés? Igen, amennyiben a pályázati kiírás szerint a foglalkoztatás megbízási szerzõdés keretében történhet és kapcsolódhat hozzá reprezentációs költség. A reprezentációs költség kifizetésénél érdemes figyelni a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint adómentesen elszámolható összeghatár betartására. (Ez 2005. évben munkahelyi étkeztetés igénybevételére jogosító utalvány esetében 8000 Ft/hó, készétel vásárlására jogosító utalvány esetén 4000 Ft/hó.) Elromlott számítógép javítása elszámolható-e mûködési költségként? Igen, amennyiben a pályázati kiírás szerint az irodai gépek karbantartásának, javításának költsége elszámolható mûködési költségként. Szerzõdés alapján az Internet és telefon elõfizetési díj 2 évre szól. Elszámolható-e? Csak a pályázati kiírásnak megfelelõ részben számolható el. A 2004. évi mûködési költségek támogatását célzó pályázati kiírás szerint csak az erre az idõszakra szóló teljesítések fogadhatóak el az elszámolás alapjául. Az államháztartás mûködési rendjérõl szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet kifejezetten tiltja a több évre áthúzódó kiadások elszámolását, így ezt a pályázati kiírás sem engedheti meg. Alkalmi munkavállalói könyv alapján foglalkoztatott munkavállaló munkabére és járulékai szerepeltethetõk-e a költségvetésben? Amennyiben a foglalkoztatás az irodai munka elvégzése, illetve az ügyintézés elõsegítése érdekében történt, az NCA Tanácsának 1. sz. elve alapján a munkabér és járulékai szerepeltethetõek. Az iroda és a mûködtetett óvoda egy épületben van. A rezsiköltség elszámolható-e? Igen, az iroda mûködéséhez kapcsolódó rezsi költsége arányosítás alapján történõ megosztással elszámolható. 25


A részletes költségvetésben milyen költségek sorolhatók az egyéb költségek közé? A banki költségek, a közjegyzõi és egyéb eljárási díjak. (ld. 2. sz. melléklet) Gépkocsi használata esetén az útiköltség elszámolásához kell-e üzemanyagszámla? Igen, mivel a felmerült útiköltség elszámolásához a szervezetnek útnyilvántartást szükséges vezetnie, a szervezet nevére szóló üzemanyagszámlát tudja elszámolni a hivatalos használatra esõ üzemanyag-fogyasztás mértékében. Elszámolható-e 2004. évi mûködési támogatás esetén a parkolási díj? Igen, a szervezet nevére – a parkolási társaság által – kiállított számla alapján számolható el. Mûködési célú támogatásból gépkocsi vásárlása lehetséges-e? Nem lehetséges, mivel ezt a pályázati kiírás nem engedi meg. A szervezet ügyvezetését ellátó alkalmazott bére és járuléka elszámolható-e? Igen, a bér és bérjellegû kiadások között, amennyiben ügyintézési, adminisztrációs feladatokat is ellát. A költségvetésben hova sorolható a takarítószerek költsége? A dologi kiadások (a székhely fenntartási költségei) közé. Megbízási szerzõdés kötése esetén lehet-e csoportos megbízásokat kötni? Nem, csak egyénileg kötött megbízási szerzõdések fogadhatók el. Amennyiben a részünkre megítélt támogatáshoz több részletben juthatunk hozzá, mikor kell elszámolást benyújtanunk? A támogatási részlet csak akkor utalható, ha a kedvezményezett az elõzõ (már kiutalt) támogatási részlet felhasználásával elszámolt. Ez azt jelenti, hogy részelszámolást kell benyújtani a támogatási szerzõdés „a támogatás felhasználhatósága” c. fejezete elõírásai szerint, majd ennek a részelszámolásnak a kezelõ szerv részérõl történõ elfogadása esetén válik jogosulttá a szervezet a következõ támogatási rész igénybevételére. Évek óta tagok vagyunk egy nemzetközi szervezetben, elszámolhatjuk-e az éves tagsági díjat? A pályázat típusától, illetve a pályázati kiírástól függ. A mûködési célú támogatást nyújtó pályázatok – a pályázati kiírásban meghatározottak szerint – kizárólag hazai szervezetekben létesített tagság díjának elszámolását engedik meg. Az NCA Nemzetközi Civil Kapcsolatok és Európai Integráció Kollégiuma által, a civil szervezetek nemzetközi szerepvállalásának segítését célzó pályázat esetében elszámolható a nemzetközi szervezetben való tagság díja. 26


Mi történjen az elkészült beszámoló alapját adó bizonylatokkal az elszámolás benyújtása után? A dokumentumok a szervezet könyvvezetésének alapbizonylatai, ezért a jogszabályokban meghatározott határidõig (ld. 4. sz. fejezet), de legalább a beszámoló elfogadásának évétõl számított 5. év végéig meg kell õrizni oly módon, hogy a kezelõ szerv, az Állami Számvevõszék vagy egyéb ellenõrzésre jogosult szervezetek részérõl történõ esetleges vizsgálat esetén a bizonylatok egyszerûen visszakereshetõek és bemutathatóak legyenek. Mi történik, ha az elszámolásunk nem szabályszerû? Ha a kezelõ szerv – figyelembe véve az elszámolási kötelezettség teljesítésére vonatkozó szabályokat – megállapítja, hogy az elszámolás (vagy annak elemei) nem felel meg az elõírásoknak, a támogatott szervezetet hiánypótlásra hívja fel. Amennyiben ezután sem tudja a kedvezményezett hitelt érdemlõen bemutatni a támogatási összeg szabályszerû felhasználását, a kezelõ szerv kizárólag a szabályszerû teljesítés mértékében fogadja el a beszámolót és – a támogatást odaítélõ kollégium határozata alapján – kötelezi a támogatott szervezetet az elszámolás nem szabályszerû részének megfelelõ támogatási összeg (részösszeg) visszafizetésére. A visszatérítési kötelezettséget érdemes komolyan venni, mivel adó módjára behajtható köztartozásnak minõsül, illetve a visszafizetés elmaradása esetén a civil szervezet a kötelezettség (pótlólagos felszólítás utáni) lejárati határidejétõl számított két évig kizárja magát az NCA pályázati rendszerébõl. Az adótartozást a bankszámlával rendelkezõ adófizetésre kötelezettõl azonnali beszedési megbízással hajtja be az adóhatóság. A hitelintézet a nála vezetett pénzforgalmi bankszámláról köteles az adóhatóságnak adatszolgáltatást teljesíteni. A bankszámla adatait (számát, számlavezetõ pénzintézet nevét) az adózó is köteles bejelenteni. A bejelentési kötelezettség nem csak az elsõként megnyitott, hanem valamennyi bankszámlára kiterjed mind az adóhatósággal, mind a cégbírósággal szemben. Az adóhatóságnak lehetõsége van arra, hogy egyidejûleg valamennyi általa ismert pénzforgalmi bankszámla ellen beszedési megbízást nyújtson be. A hitelintézet beszedési megbízás alapján az abban foglalt összeg erejéig köteles az adózó számláját megterhelni és a követelést az adóhatóság által megjelölt számlára átutalni. Ha a bankszámlán lévõ összeg a tartozást nem fedezi, haladéktalanul értesíteni kell a beszedési megbízást kiadó adóhatóságot. Az adóhatóság az adózó kérelmére vagy felettes szerve rendelkezésére felfüggeszti a végrehajtási eljárást, ha az adótartozást elõíró határozat megváltoztatása vagy megsemmisítése várható. A végrehajtási eljárás szüneteltetésének akkor van helye, ha az adóhatóság az adózó kérelmére fizetési halasztást vagy részletfizetést engedélyezett, illetve, ha az erre vagy az adótartozás mérséklésére irányuló kérelemrõl még nem hoztak jogerõs döntést. Ha az adózó fizetési könnyítésre vagy adótartozás mérséklésre irányuló kérelmét az adóhatóság jogerõs határozattal elbírálta, az újabb fizetési könnyítési vagy adótartozás mérséklése iránti kérelmére a végrehajtás már nem szünetel. 27


Amennyiben az adóhatóság az árverést már kitûzte, az adózó által benyújtott fizetési könnyítési vagy adótartozás mérséklése iránti méltányossági kérelem a végrehajtást nem szünetelteti. A végrehajtási eljárást lefolytató adóhatóság határozattal törli az adótartozást, és errõl tájékoztatja a tartozást megállapító, illetve nyilvántartó adóhatóságot, ha a tartozásért helytállni köteles személyek mindegyikével szemben lefolytatott végrehajtási eljárás eredménytelen. Az esedékessé válás évében ilyen címen adótartozás nem törölhetõ. A végrehajthatatlanság címén törölt adótartozást újból elõ kell írni, ha az elévülési idõn belül (5 év) a tartozás végrehajthatóvá válik.

28

4. AMIT – A TÁMOGATÁSOKKAL VALÓ SZABÁLYSZERÛ ELSZÁMOLÁS ÉRDEKÉBEN – A SZÁMVITELRÕL TUDNI ÉRDEMES Az NCA támogatás felhasználása, illetve az elszámolás elkészítése során figyelemmel kell lenni néhány olyan gazdasági jellegû fogalom helyes használatára, amelyek alapját képezik a helyes elszámolásnak. Az alábbiakban – értelmezõ, tájékoztató jelleggel – közreadjuk néhány alapvetõ számviteli alapfogalom „köznyelvi” meghatározását azzal a céllal, hogy a civil szervezetek pénzügyekben kevésbé járatos munkatársai is alkalmazni tudják ezeket a támogatás felhasználásáról készített elszámolás elkészítése során. Fontos, így külön is érdemes szólni a leggyakrabban elõforduló két bizonylattípus: a számla és az egyszerûsített számla kötelezõ alaki és tartalmi követelményeirõl, hiszen a támogatási összeg felhasználását az elszámolás során tipikusan e bizonylatokon keresztül tudjuk bemutatni. A számvitel információkat nyújt a gazdaság szereplõinek vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetérõl. Alapvetõen a gazdasági folyamatok dokumentálásának, rögzítésének, visszatükrözésének és ellenõrzésének eszköze. Tárgya a szervezet vagyona és annak változásai. Jelen esetben ez olyan elszámolási és objektív információs rendszer, amely a civil szervezet (közhasznú) alaptevékenységet és a vállalkozói tevékenységet kifejezõ gazdasági mûveletek szervezett megfigyelését, számokkal történõ kifejezését, mérését és rendszerezett feljegyzését jelenti. A könyvvitel a számviteli bizonylatokon leírt események rögzítése a számvitel szabályai szerint, a számviteli törvény által meghatározott rendszerben. A könyvvezetés az a tevékenység, amikor a gazdálkodó a tevékenysége során elõforduló vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetére kiható eseményekrõl folyamatos nyilvántartást vezet. A könyvvezetés formája lehet egyszeres- és kettõs könyvvitel. Az egyszeres könyvvitelt vezetõ gazdálkodók a szervezet kezelésében, illetve tulajdonában lévõ pénzeszközökrõl és azok forrásairól, továbbá a pénzforgalmi gazdasági mûveletekrõl folyamatos, áttekinthetõ, zárt könyvviteli nyilvántartást kötelesek vezetni. A kettõs könyvvitel a szervezet vagyonáról, a vagyon összetételét befolyásoló gazdasági mûveletekrõl készített nyilvántartás, amely a vagyonban bekövetkezett változásokat a valóságnak megfelelõen, folyamatosan, áttekinthetõen, zárt rendszerben tükrözi. A kettõs könyvvitel a szervezet vagyonát eszközök és források szerinti kettõs csoportosításban mutatja be. 29


A számviteli politika keretbe foglalja a számviteli rendszer mûködését. Tartalmazza a gazdálkodókra vonatkozó legjellemzõbb szabályokat, módszereket, elõírásokat és eszközöket. Minden kettõs könyvvitelt végzõ civil szervezetnek kötelezõ elkészíteni, melyért a szervezet vezetõje a felelõs. A számviteli politika keretén belül kell elkészíteni a szervezet számlarendjét, mely valamennyi a szervezet által – a könyvvezetés – során használt számlát tartalmazza. A számviteli politika és a számlarend tartalmát úgy kell kialakítani, hogy részletesen bemutassa a szervezet által kapott állami támogatások elkülönített kezelésének és felhasználásának körülményeit. Bizonylat: minden olyan külsõ (a szervezet kapja) vagy belsõ (a szervezet saját maga állítja ki) okmány, ami a gazdasági esemény megtörténtét hitelt érdemlõen bizonyítja és rendelkezik a bizonylatok – alábbiakban részletezett – alaki és tartalmi kellékeivel. Számviteli bizonylat minden olyan külsõ és belsõ okmány (számla, számlát helyettesítõ okmány, szerzõdés, megállapodás, kimutatás, hitelintézeti bizonylat, bankkivonat, jogszabályi rendelkezés), amelyet a gazdasági mûvelet, esemény számviteli nyilvántartása céljára készítettek, és amely tartalmazza a gazdasági mûvelet megtörténtének leírását, idõpontját, mennyiségi és minõségi adatait. A számviteli nyilvántartásokba csak szabályszerûen kiállított, a jogszabályokban meghatározott alaki és tartalmi követelményeknek megfelelõ bizonylat alapján szabad adatokat bejegyezni. A számviteli bizonylat alaki kellékei: • maradandó formában kell rögzíteni, • egyértelmû legyen (az egyes részek legyenek jól elkülöníthetõek és áttekinthetõek), • magyar nyelven készüljön (külföldi szállítótól, szolgáltatótól kapott számlán a szervezetnek azokat az adatokat kell magyarul is feltüntetni, amelyek a bizonylat hitelességéhez, a megbízható, valóságnak megfelelõ adatrögzítéshez, könyveléshez, ellenõrzéshez szükségesek). A számla adóigazgatási azonosításra alkalmas bármely olyan papír alapú vagy a vevõvel történt megállapodás alapján – külön jogszabály által meghatározottak szerint – elektronikus úton kibocsátott bizonylat, amely legalább a következõ adatokat tartalmazza: a) a számla sorszáma, b) a számla kibocsátásának kelte, c) a termékértékesítést teljesítõ, szolgáltatást nyújtó adóalany neve, címe és adószáma, d) a vevõ neve, címe, valamint közösségi adószáma – ennek hiányában adószáma –, ha a vevõ az adó fizetésére kötelezett, e) az Európai Közösségen belüli adómentes értékesítés esetén a vevõ közösségi adószáma, f) a teljesítés idõpontja, g) a termék (szolgáltatás) megnevezése, valamint besorolási száma, amely legalább szükséges az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti hivatkozás beazonosításához, 30

4. Amit – a támogatásokkal való szabályszerû elszámolás érdekében – a számvitelrõl tudni érdemes

h) a termék, szolgáltatás – amennyiben ez utóbbi természetes mértékegységben kifejezhetõ – mennyiségi egysége és mennyisége, i) a termék, szolgáltatás – amennyiben ez utóbbi egységre vetíthetõ – adó nélkül számított egységára, j) a termék (szolgáltatás) adó nélkül számított ellenértéke összesen, k) a felszámított adó százalékos mértéke, l) az áthárított adó összege összesen, m) a számla végösszege, n) a fizetés módja és határideje. Az egyszerûsített számla adóigazgatási azonosításra alkalmas bármely olyan papír alapú vagy a vevõvel történt megállapodás alapján – külön jogszabály által meghatározottak szerint – elektronikus úton kibocsátott bizonylat, amely legalább a következõ adatokat tartalmazza: a) a számla sorszáma, b) a számla kibocsátásának kelte, c) a termékértékesítést teljesítõ, szolgáltatást nyújtó adóalany neve, címe és adószáma, d) a vevõ neve, címe, valamint közösségi adószáma – ennek hiányában adószáma –, ha a vevõ az adó fizetésére kötelezett, e) Közösségen belüli adómentes értékesítés esetén a vevõ közösségi adószáma, f) a termék (szolgáltatás) megnevezése, valamint besorolási száma, amely legalább szükséges az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti hivatkozás beazonosításához, g) a termék, szolgáltatás – amennyiben ez utóbbi természetes mértékegységben kifejezhetõ – mennyiségi egysége és mennyisége, h) a termék, szolgáltatás – amennyiben ez utóbbi egységre vetíthetõ – adóval együtt számított egységára, i) a termék (szolgáltatás) adóval együtt számított ellenértéke összesen, j) a felszámított általános forgalmi adó százalékértéke (25 százalékos felszámított adómértéknél 20 százalék, 15 százalékos felszámított adómértéknél 14,04 százalék, 5 százalékos felszámított adómértéknél 4,76 százalék). A bizonylatok javításának módja: téves bejegyzés esetén utólagos változtatást, javítást, minden példányon úgy kell végrehajtani, hogy az eredeti adatok felismerhetõk, olvashatók, kimutathatók legyenek. Az eredeti adatot át kell húzni, a helyes adatot – a javítást végzõ aláírásával és a dátummal együtt – az eredeti fölé kell írni. Pénztárbizonylatokat javítani nem szabad! Azokat sztornírozni kell, majd a bizonylatot visszavonni, mert – annak minden példányával rendelkeznie kell! A bizonylatok megõrzésének helye, ideje: a bizonylatot a megõrzési helyrõl csak elismervény ellenében szabad kiadni. A szervezet a könyvviteli elszámolást alátámasztó számviteli bizonylatokat (ideértve a szigorú számadású bizonylatokat is) 8 évig, a beszámolót, valamint az azt alátámasztó leltárt, értékelést, fõkönyvi kivonatot, naplófõkönyvet, pénztárkönyvet olvasható formában legalább 10 évig köteles megõrizni. 31


Az adó megállapításához szükséges bizonylatokat a bevallást követõ 5 évig kell megõrizni. A bizonylatok elõzõek szerinti megõrzésérõl szervezeti változás (ideértve a megszûnést is) esetén is gondoskodni kell. Szigorú számadású nyomtatványok: a számla, számlatömb, nyugta, pénzkezelési bizonylat, a leltár és készletkezelés összes bizonylata. A szigorú számadási kötelezettség alá vont nyomtatványokról, felhasználásukról olyan nyilvántartást kell vezetni, amelybõl a felhasználói szerven, személyen kívül kitûnik a felhasznált mennyiség és sorszám is, illetve amely biztosítja azok szabályszerû elszámoltatását. A vezetett nyilvántartás tartalmazza a vásárlás idõpontját, kezdõ és végsõ sorszámát, a használatbavétel dátumát, az utolsó felhasználás dátumát, a kiadás dátumát a felvevõ aláírásával, a visszavétel dátumát a visszavételezõ aláírásával.

32

5. FOGALOMMAGYARÁZAT Az áfa kérdésköre Az általános forgalmi adó levonhatóságának kérdésével feltehetõen már a pályázati dokumentáció összeállításakor találkozott minden pályázó szervezet. Az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban Áfa tv.) 2004. január elsejétõl hatályos módosítása alkalmazásában államháztartási támogatásnak minõsülnek mindazok a támogatások, amelyek forrását az államháztartás valamely alrendszere képezi. Mivel az államháztartási támogatások adólevonásra nem jogosító bevételnek minõsülnek, az ezekre esõ – arányosítással megállapítandó – általános forgalmi adó nem vonható le. A támogatásban részesülõ adóalany az egyes termékbeszerzéseihez kapott támogatás esetén kizárólag ezen beszerzéseire a nem támogatott hányad erejéig érvényesítheti levonási jogát. Az Áfa tv. alanyaként mûködõ civil szervezetnek arányosítási kötelezettsége jelentkezik a támogatásból vásárolt termékek, szolgáltatások áfatartalma tekintetében. Ez azt jelenti, hogy a támogatott szervezet megnézi, hogy bevételein belül mekkora az államháztartási támogatás aránya, majd megállapítja a beszerzéseihez kapcsolódó áfa összegét. A beszerzések általános forgalmi adójából levonja azt a hányadot, ami a bevételein belül a támogatás aránya, a fennmaradó összeget jogosult bevallásában levonható áfaként beállítani. Ha egy konkrét beszerzésre kerül sor a támogatásból, akkor az egy adott számlával kapcsolatosan kell elvégezni az arányosítást. (Például, ha nettó 200 000 Ft értékû számítógép vásárlásához a szervezet 150 000 Ft támogatást kapott, akkor 50 000 Ft értékre jutó áfa igényelhetõ vissza. Ebben az esetben a le nem vonható áfát az eszköz bekerülési értékének részeként kell elszámolni.) Az áfakörbe tartozó szervezet – amennyiben áfa-visszaigénylési lehetõségrõl nyilatkozott pályázatában – beszámoláskor a támogatási összeg felhasználását a bizonylatok nettó, áfa nélküli értékének elszámolásával mutatja be. Amennyiben a kedvezményezett civil szervezet egyáltalán nem jogosult áfa-visszaigénylésre, bruttó értéken számol el, azaz a támogatási összeget a beszerzések áfa tartalmának finanszírozására is felhasználhatja.

33


A társasági adó és az osztalékadó Az alapítvány, a közalapítvány, a társadalmi szervezet, a köztestület (ideértve e szervezetek alapszabályában, illetve alapító okiratában jogi személyiséggel felruházott szervezeti egységeket is) a társasági adó alanyai. A társasági adó alapja a vállalkozási tevékenység adózás elõtti eredménye. Ha a szervezet csak az alapító okiratban meghatározott célok szerinti tevékenységet végzi, vállalkozási tevékenységet nem folytat, társasági adófizetési kötelezettsége nem keletkezik. (Ezt jelezni kell a 3. sz. adóbevalláson.) Nem minõsül vállalkozás tevékenységbõl elért eredménynek: • a közhasznú tevékenység vagy – ha nem minõsül közhasznú szervezetnek, kiemelkedõen közhasznú szervezetnek – az alapító okiratában, alapszabályában nevesített cél szerinti tevékenység, ideértve mindkét esetben az e tevékenységhez kapott támogatást, juttatást és a tagdíjat is; • a kizárólag a közhasznú tevékenységet vagy – ha nem minõsül közhasznú szervezetnek, kiemelkedõen közhasznú szervezetnek – a cél szerinti tevékenységet szolgáló immateriális javak, tárgyi eszközök, készletek értékesítésének ellenértéke, bevétele; • a szabad pénzeszközök betétbe, értékpapírba való elhelyezése után a hitelintézettõl, az értékpapír kibocsátójától kapott kamatnak, illetve az állam által kibocsátott értékpapír hozamának olyan része, amelyet a közhasznú tevékenység vagy – ha nem minõsül közhasznú szervezetnek, kiemelkedõen közhasznú szervezetnek – a cél szerinti tevékenység bevétele az összes bevételben képvisel azzal, hogy a bevételt mindkét esetben e kamat és hozam nélkül kell számításba venni. Az iparûzési adó A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény hatálya alá tartoznak a civil szervezetek is. (Tehát be kell jelentkezniük a helyi önkormányzatnál.) Nem kell adót fizetni abban az évben, amelyet megelõzõ évben folytatott vállalkozási tevékenységébõl származó jövedelme (nyeresége) után társasági adófizetési kötelezettsége után a szervezetnek befizetési kötelezettsége nem keletkezett. A feltételek meglétérõl írásban kell nyilatkozni az adóhatóságnak (legkésõbb május 31-ig). A NYENYI bevallása A nyugdíjbiztosítási egyéni nyilvántartó lapok (NYENYI) kiállítására, leadására vonatkozó elõírások szerint a bevallást a tárgyévet követõ év április 30. napjáig a megyei Nyugdíjbiztosítási Igazgatóságon kell leadni. Az Egységes Magyar Munkaügyi Adatbázis (EMMA) 2004. május 1-tõl lehetõvé teszi, hogy a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozó munkavállalók, valamint az õket foglalkoztató munkáltatók naprakész, megbízható központi adatbázisból szerezzenek a munkaviszonnyal kapcsolatos információt. Az EMMA megteremti a munkaügyi ellen34

5. Fogalommagyarázat

õrzés feltételeit, illetve biztosítja az Európai Unió adatszolgáltatási kötelezettségeinek teljesítését. A munkavállalókat foglalkoztató civil szervezeteknek bejelentési kötelezettségük keletkezik a foglalkoztatást megelõzõ napon. A meghatalmazás A nyertes civil szervezetek képviselõinek lehetõségük van – a beszámoló és az elszámolás elkészítése során – a képviseletre jogosult személyen túl bárkit meghatalmazni a dokumentumok aláírására, hitelesítésére. A meghatalmazásban a meghatalmazó képviselõ és a meghatalmazott azonosítását szolgáló adatokon túl a meghatalmazás célját, a meghatalmazott eljárásban való jogosultságát kell megjelölni, valamint legalább két – azonosítható – tanú aláírásával kell ellátni. (ld. a 7. sz. mellékletet)

35


1. sz. melléklet

AZ NCA MÛKÖDÉSÉT ELÕSEGÍTÕ SZERVEZETEK Az NCA mûködésének meghatározó szereplõje a Nemzeti Civil Alapprogramért felelõs miniszter, a hatályos jogi szabályozás szerint az ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlõségi miniszter. A minisztert feladatai ellátásában az Alapprogram Miniszteri Titkársága segíti, elsõdlegesen a miniszter feladat- és hatáskörébe tartozó döntések elõkészítése révén. NCA Tanácsa: A Tanács az NCA elvi irányító testülete. E törvény keretei között a Tanács jogosult meghatározni az NCA támogatási rendszere mûködésének alapvetõ szabályait, a nyújtható támogatások rendezõ elveit, így különösen az egy civil szervezet számára egy költségvetési évben nyújtható támogatás maximális összegét, a kollégiumok közötti forrásmegosztás arányait; valamint ellátja az e törvényben ráruházott egyéb feladatokat NCA kollégiumai: A kollégiumok az Alapprogram regionális és civil szakmai szempontok alapján szervezõdõ operatív döntéshozó szervei. A kollégiumok a Tanács által meghatározott támogatási elvek, módok, arányok szerint döntenek a kedvezményezettek támogatásáról, valamint pályázatok kiírásáról, illetve azok elbírálásáról. Kezelõ szervezet: Az Alapprogram kezelésével összefüggõ feladatokat a Magyar Államkincstár látja el a megyei Állampénztári Irodák közremûködésével.

36

2. sz. melléklet: Az NCA tanácsa 1. sz. támogatási elve

2. sz. melléklet

AZ NCA TANÁCSA 1. SZ. TÁMOGATÁSI ELVE A 2004. évben kiírt mûködési célú pályázatok esetében az NCA Tanácsának 1. sz. támogatási elve határozza meg azokat a kiadásokat, illetve ráfordításokat, amelyek mûködési költségként, illetve a civil szervezet mûködéséhez kapcsolódó tárgyi eszköz beszerzésként elszámolhatók a pályázati támogatásból. Ezek különösen: 1. A szervezet mûködéséhez szükséges adminisztrációs, ügyintézési és egyéb bérek és bérjellegû kifizetések, ezek járulékai, valamint ilyen tevékenységekrõl számlák, munkavédelmi kiadások stb. Bérköltségnek minõsül: • a munkaviszonyból származó jövedelem (kivéve a munkáltató által fizetett adóköteles biztosítási díjat, valamint a munkaviszony megszüntetésére tekintettel kapott végkielégítést); • az adóköteles társadalombiztosítási ellátás; • a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény alapján folyósított adóköteles ellátás (kivéve az adóterhet nem viselõ járandóságnak minõsülõ ellátást); • a foglalkoztatás elõsegítésérõl és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény alapján folyósított munkanélküli járadék, álláskeresést ösztönzõ juttatás, kereset kiegészítés és keresetpótló juttatás; A teljes bérköltség a következõ tételeket tartalmazza: • a dolgozók által kézhez kapott fizetés; • a cég által a saját vagy a dolgozó nevében befizetett kötelezõ járulékok, amely lehetõvé teszi a dolgozó számára a TB szolgáltatásainak igénybevételét betegség, munkahelyi baleset, nyugdíj, munkanélküliség, anyaság stb. esetén; • kötelezõ járulékok szakmai továbbképzésre, szakmunkásképzésre, lakástámogatásra; • járulékok és adók (pl. jövedelemadó); • nem kötelezõ járulékok (pl. kiegészítõ nyugdíjpénztárba); • szociális szükségletek kielégítését szolgáló kifizetések; • természetbeni juttatások. Munkaviszonyból származó jövedelem: a magánszemélyt munkaviszonyára (ideértve a munkaviszonynak megfelelõ, külföldi jog szerinti jogviszonyt is) tekintettel megilletõ, nem önálló tevékenységbõl származó jövedelem. 37


A munkabér közterhei: nyugdíjbiztosítási járulék

a bruttó bér 18%-a

egészségbiztosítási járulék

a bruttó bér 11%-a

munkaadói járulék

a bruttó bér 3%-a

egészségügyi hozzájárulás

3450 Ft/hó

A természetbeni juttatás után az adót a kifizetõ a juttatás idõpontjában megállapítja, valamint az adózás rendjérõl szóló törvénynek a kifizetõ által levont jövedelemadó megfizetésére és bevallására irányadó rendelkezései szerint megfizeti, illetve bevallja. A természetbeni juttatás – kivéve a kifizetõ személygépkocsija magáncélú használatára tekintettel keletkezõ jövedelmet – révén keletkezõ jövedelem utáni adó mértéke a bevétel 44 százaléka. Természetbeni juttatásnak minõsül: • a magánszemélynek adott reprezentáció és üzleti ajándék; • szervezett rendezvény, esemény keretében nyújtott vendéglátás (étel, ital), a rendezvényhez, eseményhez kapcsolódó szolgáltatás (pl. utazás, szállás, szabadidõprogram) esetében, ha az nem minõsül reprezentációnak; • a magánszemélynek ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás révén juttatott adóköteles bevétel; • a munkáltató által valamennyi munkavállaló részére azonos feltételekkel és módon ingyenesen vagy kedvezményesen biztosított termék vagy szolgáltatás révén juttatott adóköteles bevétel, továbbá – volt munkáltatóként (annak jogutódjaként) – nyugdíjban részesülõ magánszemélyek részére juttatott az említettek szerint adóköteles bevételt; • a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés vagy más szolgáltatás révén a magánszemélynek juttatott adóköteles bevétel; • a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány által kibocsátott névre szóló üdülési csekk ellenértékébõl adott engedmény formájában a magánszemélynek juttatott adóköteles bevétel; • sporttevékenység végzéséhez nyújtott ingyenes vagy kedvezményes szolgáltatás (ideértve a kizárólag ilyen szolgáltatás igénybevételére jogosító utalványt is) révén a magánszemélynek juttatott adóköteles bevétel; • személyszállítási szolgáltatás ingyenes vagy kedvezményes biztosítása révén a magánszemélynek juttatott adóköteles bevétel; • nyilvánosan, bárki számára azonos feltételekkel meghirdetett vetélkedõ, verseny díjaként ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás révén a magánszemélynek juttatott adóköteles bevétel; • több magánszemély, mint biztosítottak javára kötött biztosítási szerzõdés alapján fizetett adóköteles biztosítási díj, ha a biztosítási szerzõdés nem egyénileg, ha38


nem kizárólag a munkakör, a beosztás, a munkaviszonyban eltöltött idõ, az életkor vagy más közös ismérv alapján határozza meg a biztosítottak körét; • a szervezet tulajdonában lévõ személygépkocsi magáncélú használatára tekintettel keletkezõ jövedelem. A társadalmi szervezet, köztestület, egyházi jogi személy, alapítvány (ideértve a közalapítványt is) kifizetõ esetén a reprezentáció és 10 ezer forint egyedi értéket meg nem haladó üzleti ajándékok alapján meghatározott bevétel után a közhasznú, illetve cél szerinti tevékenysége érdekében felmerült, az adóévre vonatkozó beszámolóban kimutatott összes ráfordítás 10 százalékának 44 százalékát, de legfeljebb az adóévre elszámolt éves összes bevétele 10 százalékának 44 százalékát számolja el. Munkába járásnak minõsül: • a közigazgatási határon kívülrõl történõ napi munkába járás és hétvégi hazautazás; • a napi munkába járás a munkavállaló állandó vagy ideiglenes lakóhelye és munkahelye közötti napi, illetõleg a munkarendtõl függõ gyakoriságú rendszeres oda- és visszautazása; • a hétvégi hazautazás, ha a munkavállaló ideiglenesen munkavégzési célból munkahelyével azonos helységbe, illetõleg annak közelébe (napi munkába járással elérhetõ távolságra) költözik, onnan hetente egyszeri állandó lakóhelyére történõ oda- és visszautazása. A munkáltató köteles a munkavállalónak megtéríteni a munkába járást szolgáló bérlettel vagy teljes árú menetjeggyel való elszámolás ellenében azok díjának • 86%-át, ha országos közforgalmú vasút 2. osztályon; • 80%-át, ha elõvárosi vasúton, valamint helyközi díjszabással közlekedõ helyi és távolsági autóbuszon utazik. A munkavállaló részére a munkába járáshoz a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvényben foglalt, a saját gépjármûvel történõ munkába járás költségtérítése címén elszámolható összeggel azonos költségtérítés jár, ha • a munkavállaló állandó vagy ideiglenes lakóhelye és munkahelye között nem közlekedik tömegközlekedési eszköz; • a munkavállaló munkarendje miatt tömegközlekedési eszközt nem vagy csak hosszú várakozással tudna igénybe venni; • a munkavállaló mozgáskorlátozottsága miatt nem képes tömegközlekedési eszközzel közlekedni. A megbízási szerzõdés alapján a megbízott köteles a rábízott ügyet ellátni, a megbízást pedig a megbízó utasításai szerint és érdekének megfelelõen teljesíteni. Ebben az esetben tehát egy meghatározott ügyre irányul a kötelezettségvállalás, a munkát ennek érdekében fejti ki a megbízott. Egyértelmûen megbízásról beszélhetünk, ha rövidebb idõn át, nem meghatározott munkahelyen és munkaeszközzel, nem adott idõbeosztásban kell végezni a feladatot, a megbízó nem ad részletekbe menõ utasítást, és a feladat elvégzésekor egy összegben díjazza a munkát. A megbízási szerzõdésre nem a munka 39


törvénykönyve szigorú szabályai, hanem a polgári törvénykönyv jóval nagyobb szabadságot engedõ rendelkezései vonatkoznak, ezektõl a felek egyezõ akarattal el is térhetnek. A megbízással jelentõsen csökkennek az adminisztrációs terhek, valamint a munkáltató fizethet kevesebbet is, mint a minimálbér, méghozzá a társadalombiztosítási járulék fizetésének terhe nélkül. Ha a megbízott személynek havi 36 órát meghaladó munkaviszonya van, akkor a nyugdíjjárulékot és az szja-t kell megbízási díjából levonni. (Nyugdíjas megbízott esetében csak szja-levonási kötelezettség keletkezik.) A polgári szolgálati viszony az állam és a polgári szolgálatra engedélyt kapott állampolgár között létrejött olyan jogviszony, amely a polgári szolgálat engedélyezésérõl szóló államigazgatási határozat jogerõre emelkedésének napjától a polgári szolgálati viszonyból történõ elbocsátás napjáig tart. A polgári szolgálatot teljesítõkkel kapcsolatos költségek egy részét a foglalkoztató, más részét a munkaügyi központok viselik. A munkaügyi központok által megtérített költségek nem számolhatók el a pályázatban. Az ezeken felüli kifizetések (pl. étkezési hozzájárulás vagy ingyenes étkezés biztosítása, szabadság idejére járó költségtérítés, lakhatási hozzájárulás) fedezetét a munkáltatónak kell biztosítania, így ezek elszámolhatóak. A munkavédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása során a munkáltató felelõs az egészséget nem veszélyeztetõ és biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósításáért. Az egészséget nem veszélyeztetõ és biztonságos munkavégzés követelményei megvalósításának módját a munkáltató határozza meg. Az egészséget nem veszélyeztetõ és biztonságos munkavégzésre vonatkozó szabályokat úgy kell meghatározni, hogy végrehajtásuk megfelelõ védelmet nyújtson a munkavállalókon túlmenõen a munkavégzés hatókörében tartózkodónak és a szolgáltatást igénybe vevõnek is. A munkaeszközöket úgy kell kialakítani, hogy lehetõleg zárják ki a nem szervezett munkavégzés keretében történõ rendeltetésszerû használat esetén is a balesetet, az egészségkárosodást. A pályázatban a munkavédelemmel kapcsolatos kiadások megbízott alkalmazása esetén a megbízási szerzõdések elszámolási szabályai szerint, eszközvásárlás esetén a szervezet nevére kiállított számla alapján – a dologi költségek között – számolhatók el. 2. Székhely, mûködési hely fenntartásával és mûködtetésével kapcsolatos költségek (ingatlan bérleti és fenntartási díja, ezzel kapcsolatos közmûdíjak, irodaszer stb.) A fenntartási díj a szervezet nevére kiállított számla alapján számolható el a pályázatban. Ide soroljuk valamennyi a székhely, mûködési hely üzemeltetésével, karbantartásával, állagmegóvásával kapcsolatos költséget. A szervezet tulajdonában lévõ ingatlan esetében a felmerülõ fenntartási díjak, közmûdíjak (villany, gáz, víz, csatorna, távfûtés, szemétdíj) a szervezet nevére kiállított számlák alapján elszámolhatók. Bérelt ingatlan esetén az ingatlan bérleti díja elszámolható a pályázatban, fenntartási költségek kizárólag a szervezet nevére kiállított számlák alapján érvényesíthetõk.

40


3. Irodai gépek (számítógép, monitor, nyomtató, scanner, szoftver, másoló, írógép, telefon, faxkészülék stb.), eszközök és tartozékaik beszerzése, bérlése, karbantartása Beruházásnak minõsül (felhalmozási kiadás) a tárgyi eszköz beszerzése, üzembe helyezése, rendeltetésszerû használatbavétele érdekében az üzembe helyezésig végzett tevékenység. A tárgyi eszköz biztonságos üzemeltetéséhez, rendeltetésszerû használatához szükséges – és a tárgyi eszköz beszerzésével egy idõben vagy annak üzembe helyezéséig beszerzett – tartozékok, tartalék alkatrészek beszerzési értéke – függetlenül attól, hogy az a tárgyi eszköz számlázott értékében vagy külön számlában jelenik meg – a tárgyi eszköz bekerülési (beszerzési) értéke részének tekintendõ, így elszámolható a pályázatban. Karbantartás: a használatban lévõ tárgyi eszköz folyamatos, zavartalan, biztonságos üzemeltetését szolgáló javítási, karbantartási tevékenység, ideértve a tervszerû megelõzõ karbantartást, a hosszabb idõszakonként, de rendszeresen visszatérõ nagyjavítást és mindazon javítási, karbantartási tevékenységet, amelyet a rendeltetésszerû használat érdekében el kell végezni, amely a folyamatos elhasználódás rendszeres helyreállítását eredményezi; 4. Kommunikációs költségek (posta, telefon, Internet, CD jogtár, honlap szerkesztése és fenntartása stb.), kiadványok beszerzése 5. A szervezet testületi üléseivel (közgyûlés, vezetõ és ellenõrzõ szervek, bizottságok) kapcsolatos kiadások (pl. terembér, mûszaki infrastruktúra, útiköltség) A pályázat e sorában kizárólag a szervezet testületi üléseihez kapcsolódó terembérlet díja, a mûszaki feltételek (hangosítás, projektor stb.) biztosításának díja, illetve útiköltség számolható el. (Az útiköltség fogalmát részletesebben ld. a 3. sz. fejezetben.) 6. Tagsági és partner-kiadványok (pl. hírlevél, tagkártya) elõállítási költsége (elõkészítés, nyomdaköltség) 7. Közjegyzõi és egyéb eljárási díjak, bankköltség Közjegyzõi díjak között – a szervezet nevére kiállított számla alapján – számolhatók el az aláírási címpéldány hitelesítésének díja, közokiratok készítésének díja, hiteles másolat készítésének díja, egyéb közjegyzõi díjak. A bankköltség a pénzintézet által megküldött terhelési értesítõ alapján számolható el. Egyéb eljárási díjak közé soroljuk a fizetett illetékek, egyéb igazgatási jellegû eljárásokért fizetett díjakat. A vásárolt illetékbélyeg elszámolása bizonylat alapján történik. Az illetékrõl szóló 1990. évi XCIII. törvény rendelkezései szerint a társadalmi szervezetek, alapítványok teljes személyes illetékmentességben részesülnek, amely csak abban az esetben illeti meg õket, ha a vagyonszerzést, illetõleg az eljárás megindítását megelõzõ naptári évben folytatott vállalkozási tevékenységébõl származó jövedelme után társasági adófizetési kötelezettsége nem keletkezett. 41


8. Tagság, önkéntesek, partnerek, munkatársak, segítõk és a vezetõk, alkalmazottak kapcsolattartását szolgáló belföldi utazások útiköltsége Az útiköltségrõl részletesebben a 3. sz. fejezetben olvashatnak. 9. Hazai szövetségi tagsági díjak 10. A szervezet bemutatását és tevékenységének megismertetését célzó általános propaganda (hazai bemutatkozási fórumokon való részvételt is beleértve), marketing költségek (benne például az szja 1%-os kampányköltsége) 11. Kizárólag a szervezet munkatársait, önkénteseit, tagjait, vezetõit érintõ – a létesítõ okiratba foglalt cél szerinti tevékenység eredményesebb folytatásához szükséges – képzés költsége A képzések során igénybevett szellemi tevékenység díjazásának sokféle formája lehet. Azok történhetnek felhasználói szerzõdés, vállalkozási szerzõdés, kiadói szerzõdés stb. alapján. A szellemi tevékenységet folytató magánszemély elõadó az, aki eredeti jogosultként olyan önálló, de nem egyéni vállalkozói tevékenységbõl származó jövedelmet ér el, amelynek eredményeként szerzõi jogi védelem alá tartozó alkotás jön létre. Az összevont adóalap adóját csökkenti a szellemi tevékenységet folytató magánszemély e tevékenységbõl származó jövedelmének 25 százaléka, de legfeljebb évente 50 ezer forint. Mivel a szellemi tevékenységbõl származó jövedelmek önálló tevékenységbõl származó jövedelmeknek minõsülnek, azok kifizetésekor a szerzõ nyilatkozhat az elszámolni kívánt költségei nagyságáról (a bevételnek legfeljebb 50%-a mértékéig), amely költségnyilatkozatot a kifizetõnek a jövedelemadó-elõleg megállapításakor figyelembe kell vennie. Költségnyilatkozat hiányában a bevétel 90%-át kell jövedelemnek tekinteni, és ez alapján kell az elõleget levonni. A kifizetõ szervezet a szerzõtõl levonandó adóelõleget a kifizetõkre vonatkozó általános elõleg kulcs, tehát 40% levonásával teljesítheti, vagy a szerzõ nyilatkozata alapján e helyett a jövedelem göngyölítésének módszerét is alkalmazhatja, ha a szerzõ nyilatkozata szerint – a jogdíjkifizetést is beleértve – jövedelme nem érte el az adott évben az 1 500 000 forintot. A személyes tevékenység után nem kell járulékot fizetni, ha annak összege a minimálbér 30%-a alatt van. (A 11% egészségügyi hozzájárulást ekkor is meg kell fizetni.) 12. Önkéntesek fogadásának és foglalkoztatásának költségei Az önkéntes munka olyan tevékenység, amely személyes indíttatású; anyagi érdekektõl mentes, mások javát szolgálja. Az önkéntesek foglalkoztatása a szervezetnél megbízási szerzõdés ellenében történhet, valamint útiköltségek, képzési költségek egyaránt felmerülhetnek. Az önkéntes munka tényét és körülményeit a civil szervezetnek kell bemutatnia külön nyilvántartás vezetésével, tevékenységi naplóval vagy más alkalmas módon. Az NCA Tanácsa 1. sz. támogatási elve néhány kiadási kategóriában nem határozza meg részletes felsorolással azon termékek és szolgáltatások körét, amelyek ott elszámolhatók, ezért indokolt a beszámolóban kitérni az elszámolásban bemutatott bizonylatok adott kategóriába történõ besorolásának hátterére. 42

3. sz. melléklet: NCA-kapcsolattartók összesített listája

3. sz. melléklet

NCA-KAPCSOLATTARTÓK ÖSSZESÍTETT LISTÁJA A Magyar Államkincstár Megyei Állampénztári Irodái Dél-Dunántúli Kollégium Baranya Tolna

Sinku Gáborné osztályvezetõ Benkõ Zsuzsanna referens Nyirati Ferencné

Somogy

Kovács Béláné

72/213-168 72/213-388/4302 74/415-338 74/416-411 82/419-411

72/213-391 72/213-391 74/315-754

96/314-066/4864 96/314-066/4864 92/503-110 92/330-750 92/312-691 92/330-750 92/330-750 92/310-096 94/311-410

96/314-966 96/314-966 92/313-760 92/310-095

88/420-946/7570 88/326-357/7570 34/310-611/7257 22/329-901/6632 22/312-805 22/329-901 /6678 22/318-588

88/423-907

82/419-850

Nyugat-Dunántúli Kollégium Gyõr-Moson-Sopron Zala

Vélandné Török Edina fõelõadó Dr. Hofferné Bacsák Ágnes tanácsos Renácz Lászlóné területi ig. Csiszár Zsolt állampénztári irodavezetõ Füzesi Zoltán mb. pály. tám. ov. Ruskó Veronika referens

Vas

Dr. Tóthné Nagy Zsuzsanna

92/310-095 92/310-095 94/312-736

Közép-Dunántúli Kollégium Veszprém

Horváth Valéria

Komárom-Esztergom Fejér

Tomasik Zoltánné Nagy Jánosné Jurity Józsefné

34/310-012 22/348-295 22/318-588 22/348-295

Észak-Magyarországi Kollégium Nógrád

Kleczkeny Anita Faragó Rita Vincze Melinda

32/410-722/6226 32/316-688/6213 32/312-004/6225

32/417-942

43


Heves B.A.Z

Pintér Péter Hubai Lajos

36/413-444/5605 46/412-378 /5814

36/413-946 46/357-064

42/418-888/6128 42/311-022/6151 42/315-793/6111 42/311-022/6110 52/447-866/5414 56/512-901

42/314-740

Észak-Alföldi Kollégium Sz.-Sz.-Bereg

Jakab Csaba Guti László Bárány Pál Skarbik Henrietta Hajdú-Bihar Sopronyi Kázmérné Jász-Nagykun- Szolnok Soós Ágnes igazgató Titkárság Illyésné Nagy Terézia Halicskuné Lukács Angéla

56/512-902 30/998-4830 56/373-292 20/3430113 56/342-748 56/422-555/6803

52/448-338 56/422-305 56/371-102 56/342-984

Dél-Alföldi Kollégium Csongrád Békés Bács-Kiskun

Szakáll Krisztina Varga László Decsi Ilona

62/488-411/4609 66/447-344/4410 76/416-872

62/425-383 66/447-122 76/415-870

1/452-8879 1/452-8602

1/452-8842 1/452-8650

Közép-Magyarországi Kollégium Budapest

Molnárné Kemény Judit Kocsis Károly

Országos hatókörû civil szervezetek támogatásának kollégiuma Budapest

Molnárné Kemény Judit Kocsis Károly

1/452-8879 1/452-8602

1/452-8842 1/452-8650

1/452-8906

1/452-8640

Civil szolgáltató, fejlesztõ és információs kollégiuma Budapest

Polák Enikõ

Civil önszervezõdés, szakmai és területi együttmûködés kollégiuma Budapest

Polák Enikõ

1/452-8906

1/452-8640

Nemzetközi civil kapcsolatok és európai integráció kollégiuma Budapest

44

Polák Enikõ

1/452-8906

1/452-8640

4. sz. melléklet: Civil szolgáltató központok listája

4. sz. melléklet

CIVIL SZOLGÁLTATÓ KÖZPONTOK LISTÁJA Baranya megye Nevelõk Háza Egyesület; 7624 Pécs, Szent István tér 17., 72/315-679 Bács-Kiskun megye Álláskeresõk Egyesületeinek Megyei Szövetsége; 6000 Kecskemét, Kápolna u. 24., 76/505-988 Békés megye Közösségfejlesztõk Békés Megyei Egyesülete; 5600 Békéscsaba, Luther u. 6., 66/442-122 Borsod-Abaúj-Zemplén megye Regionális Civil Központ Alapítvány; 3530 Miskolc, Széchenyi út 14., 46/505-336 Csongrád megye Hansági Ferenc Oktatási Alapítvány; 6720 Szeged, Kígyó u. 4. , 62/547-241 Fejér megye Civil Szervezetek Fejér Megyei Szövetsége, Társadalmi Egyesülések Szövetsége; 8000 Székesfehérvár, Ady u. 19-21., 22/506-187 Gyõr-Moson-Sopron megye MTESZ Gyõr-Moson-Sopron Megyei Szervezete; 9021 Gyõr, Szent István u. 5., 9002 Gyõr, Pf. 119., 96/328-133 Hajdú-Bihar megye Hajdúsági Hallgatói Önkormányzatok Kulturális Egyesülete; 4028 Debrecen, Kassai út 26., 52/426-180/7096

45


Heves megye Életfa Környezetvédõ Szövetség; 3300 Eger, Bajcsy-Zs. utca 9., 36/411-036, 410-126 Jász-Nagykun-Szolnok megye „IMPULZUS" Pályakezdõk Munkaszocializációjával Foglalkozó Szakemberek Egyesülete; 5000 Szolnok, Szapáry u. 23., 56/412-926, 56/420-603 Komárom-Esztergom megye United Way-Vértes Vidéke Alapítvány; 2800 Tatabánya, Szent Borbála tér 1., Pf. 1298., 34/318-265 Nógrád megye Mozgáskorlátozottak Egymást Segítõk Egyesülete; 3100 Salgótarján, Fõ tér 5., 32/422-477 Pest megye Nonprofit Információs és Oktató Központ (NIOK) Alapítvány; 1027 Budapest, Margit krt. 43-45. IV. emelet 3., 1/315-3151 Somogy megye Somogyi Munkanélküliekért Alapítvány; 7400 Kaposvár, Fõ u. 45., 82/511-703 Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Elsõ Nyírségi Fejlesztési Társaság; 4400 Nyíregyháza, Damjanich u. 4-6., 42/402-115 Tolna megye Városi Mentálhigiénés Mûhely; 7100 Szekszárd, Augusz Imre u. 1-3., 74/511-951, 74/ 511-721 Vas megye Vas Megyei Mûvelõdési és Ifjúsági Közösségi Alapítvány; 9700 Szombathely, Ady tér 5., Pf. 59., 94/312-535 Veszprém megye Veszprém Megyei Civil Hálózatért Közhasznú Egyesület; 8200 Veszprém, Stadion u. 1/b. IV/19., Pf. 339., 88/401-110 Zala megye Landorhegy Alapítvány; 8900 Zalaegerszeg, Iskola köz 3., 92/350-406, 92/511-428 46

5. sz. melléklet: Jogszabályok jegyzéke

5. sz. melléklet

JOGSZABÁLYOK JEGYZÉKE 2003. évi L. törvény a Nemzeti Civil Alapprogramról 160/2003. (X.7.) Korm. rendelet a Nemzeti Civil Alapprogramról szóló 2003. évi L. törvény végrehajtásáról 6/2004. (VI. 2.) TNM rendelet az esélyegyenlõségi tárca nélküli miniszter felügyelete alatt lévõ fejezeti kezelésû elõirányzatok felhasználásáról 289/2004. (X. 28.) Korm. rendelet az ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlõségi miniszter feladat- és hatáskörérõl 1992. évi XXXVIII. törvény az államháztartásról 217/1998. (XII.30.) Korm. rendelet az államháztartás mûködési rendjérõl 224/2000 (XII.19.) Korm. rendelet a számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól 1997. évi CLVI. törvény a közhasznú szervezetekrõl 1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvrõl 1989. évi II. törvény az egyesülési jogról 1996. évi CXXVI. törvény a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról 2004. évi CXXXV. törvény a Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetésérõl 2003. évi. CXVI. törvény a Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetésérõl és az államháztartás hároméves kereteirõl 2000. évi C. törvény a számvitelrõl 1992. évi LXXIV. törvény az általános forgalmi adóról Az NCA Tanácsának 2004. évi támogatási elvei Az NCA Tanácsának Ügyrendje és határozatai

47


6. sz. melléklet

FELHASZNÁLT IRODALOM dr. Bódi – Csathné – dr. Jung – Kovácsné – dr. Lakrovits – Szatmári (Budapest, 2004.): A Nemzeti Civil Alapprogram 2004. évi támogatásai, Adó szaklap, XVIII. évfolyam 2004/9–10. szám dr. Bódi – dr. Jung – dr. Lakrovits (Budapest, 2003.): Civil partnerség KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti kiadó Kft. dr. Farkas- dr. Kiss – Kohut (Budapest, 2004): Segédlet a Nemzeti Civil Alapprogram 2004. évi pályázataihoz Esélyegyenlõségi Kormányhivatal Kuti Éva (Budapest, 2004): Szándékok, Szereplõk, Eredmények. A Nemzeti Civil Alapprogram elsõ pályázati fordulójának tapasztalatai az adatok tükrében Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlõségi Minisztérium www.nca.hu www.civili.hu www.nonprofit.hu

48

7. sz. melléklet: Iratminták

7. sz. melléklet

IRATMINTÁK Meghatalmazás – minta Alulírott ......................................................................... (szül. dátum: ............................., anyja neve: ................................................................., sz.ig. szám .................................), mint a .............................................................. szervezet képviselõje meghatalmazom ........................................................................-t, (szül. dátum: ........................................., anyja neve: ......................................................., sz.ig. szám ...........................................), hogy a Nemzeti Civil Alapprogramból nyújtott támogatás felhasználásáról készített beszámoló és elszámolás benyújtása tekintetében helyettem teljes körûen eljárjon. hely, dátum ................................................. .................................................. aláírás Tanúk: Név: .................................................

Név: .................................................

Cím: .................................................

Cím: .................................................

Sz.ig. szám: .....................................

Sz.ig. szám: .....................................

49


Bérleti szerzõdés – minta mely létrejött egyrészrõl ............................ (lakcím: ..............., anyja neve: ...................., született: ..............................................................., sz.ig. sz.: ............................ adószám: ............................), mint bérbeadó – továbbiakban: bérbeadó – másrészrõl .................................................................................. Alapítvány (székhely: ..............., nytsz.: ..............., adószám: ..............., képviselõ: ...............), mint bérlõ – továbbiakban: bérlõ – között az alulírott helyen, az alábbi feltételek szerint: I. A szerzõdés tárgya 1. Bérbeadó kijelenti, hogy kizárólagos tulajdonát képezi a .................. irányítószám ........................................ város ........................................... utca ............... szám alatti 2 ingatlanon található .......... m alapterületû melléképület. 2. Bérbeadó bérbeadja, bérlõ pedig bérbeveszi az 1. pontban meghatározott bérleményt, a II.1. pontban meghatározott idõszakra. II. A bérlet idõtartama, birtokbaadás 1. Szerzõdõ felek a bérleti szerzõdést határozatlan idõtartamra kötik. 2. A bérlet kezdete 200... ........................................ napja. 3. A bérlemény birtokbaadására 200... ........................................ napján kerül sor. III. A bérleti díj 1. Bérlõ a bérbeadónak havonta bruttó ...........000 Ft, azaz ...................... ezer forint bérleti díjat fizet. 2. Szerzõdõ felek megállapodnak, hogy az 1./ pontban meghatározott bérleti díj módosítására 200.... .................................. napjáig nem kerül sor. Ezen idõpontot követõen a módosított bérleti díj összegérõl felek együttesen állapodnak meg. 3. A bérlõ a bérleti díjat havonta elõre, minden hó 5. napjáig készpénzben köteles bérbeadó részére megfizetni oly módon, hogy a bérleti díjat terhelõ jövedelemadót – a bruttó bérleti díjból levonva – bérlõ közvetlenül az APEH részére utalja át. 4. Az 1. pontban részletezett bérleti díj tartalmazza a bérlemény üzemeltetésével kapcsolatos közüzemi díjakat. 50

7. sz. melléklet: Iratminták

IV. Bérbeadó kötelezettségei és jogai 1. Bérbeadó a bérleti díjjal fedezett bérleti idõtartamra köteles a bérleményt rendeltetésszerû használatra alkalmasan a bérlõ rendelkezésére bocsátani. 2. Bérbeadó és családtagjai jogosultak a bérleménybe belépni, annak állapotát és szerzõdésszerû használatát ellenõrizni. V. Bérlõ kötelezettségei és jogai 1. Bérlõ köteles a bérleti díjat bérbeadónak a szerzõdés szerint megfizetni. 2. Bérlõ kötelezi magát, hogy a bérleményt kizárólag irodai tevékenység céljára fogja rendeltetésszerûen használni. VI. A szerzõdés felmondása 1. Szerzõdõ felek megállapodnak, hogy jelen bérleti szerzõdést 30 napos felmondási idõvel bármelyik fél felmondhatja, a másik félhez intézett egyoldalú, írásbeli, indokolás nélküli nyilatkozatával. 2. A bérbeadó azonnali hatályú felmondásra jogosult egyoldalú írásbeli indokolt nyilatkozattal, ha bérlõ a szerzõdésben szabályozott fizetési kötelezettségét a teljesítésre való írásbeli felhívástól számított 8 napon belül nem teljesíti. 2. Bérlõ azonnali hatállyal felmondhatja a szerzõdést, ha bérbeadó nem biztosítja a bérlemény rendeltetésszerû használhatóságát. VII. A szerzõdés megszûnése A bérleti jogviszony megszûntekor a bérleményt bérlõ köteles haladéktalanul kiüríteni, és a kulcsok átadásával rendeltetésszerû állapotban bérbeadó birtokába visszabocsátani. A jelen szerzõdésben nem szabályozott kérdésekre felek a Ptk. rendelkezéseit tekintik irányadónak. Felek jelen szerzõdést megértették és azt mint akaratukkal mindenben megegyezõt jóváhagyólag aláírták. Kelt: ......................................... ................................................. bérbeadó

................................................. bérlõ 51


Összesen

52

PÉNZÜGYI KALAUZ. a Nemzeti Civil Alapprogram támogatásai elszámolásához. Készítette az

Recommend Documents