KÉSZÜLT A NEMZETI CIVIL ALAPPROGRAM (NCA) ÉS A MAGYARORSZÁGI NEMZETI ÉS ETNIKAI KISEBBSÉGEKÉT KÖZALAPÍTVÁNY TÁMOGATÁSÁVAL

GÖRÖG KISEBBSÉGI 2008 / 6–7. szám

K U LT U R Á L I S

MAGAZIN

Görög örökség Magyarországon Civil szervezeteink életébõl Hírek az anyaországból Görögökrõl „magyar szemmel” Programajánló

KÉSZÜLT A NEMZETI CIVIL ALAPPROGRAM (NCA) ÉS A MAGYARORSZÁGI NEMZETI ÉS ETNIKAI KISEBBSÉGEKÉT KÖZALAPÍTVÁNY TÁMOGATÁSÁVAL

A Görög Kultúráért Alapítvány nyelviskolája 2008. július 4-én tartotta évzáró bankettjét. A zenét a Palio Buzuki zenekar szolgáltatta.

AGORA GÖRÖG KISEBBSÉGI KULTURÁLIS MAGAZIN 2008 / 6–7. szám Kiadja: A Görög Kultúráért Alapítvány Felelõs kiadó: Angelidisz Vaszilisz Felelõs szerkesztõ: Agárdi Bendegúz Szpírosz Grafika, tipográfiai terv: Czetõ Zsolt Tördelés, szerkesztés: PART-2001 Kft. Nyomdai sokszorosítás: PART-2001 Kft. Megjelenik: 1600 példányban ISSN 2060-0011 1142 Budapest, Dorozsmai út 45. Bankszámla: 12001008-00105745-00100003 Adószám: 18172564-1-42 www.greekfoundation.hu KÉSZÜLT A NEMZETI CIVIL ALAPPROGRAM (NCA) ÉS A MAGYARORSZÁGI NEMZETI ÉS ETNIKAI KISEBBSÉGEKÉT KÖZALAPÍTVÁNY TÁMOGATÁSÁVAL

1

A S Z E R K E S Z T ő E L ő S Z AVA Kedves Olvasóink! Eltelt egy év, és az Agora most már rendszeres látogató a görög otthonok postaládájában. Szándékunk nem volt egyéb, mint a Magyarországon működő, és a görög nemzetiség érdekeit, hagyományápolását célul kitűző szervezetek életének bemutatása. Szeretnénk ezt folytatni, s ehhez a társadalmi szervezetek partnerségét kérnénk a jövőben is. Hírt adunk továbbá a Görögök Világszövetsége rendezvényeiről is, hiszen a hazai görög közösség is a nagy európai görög közösség tagja. Ökumenikusan képzeljük el a lap tartalmának összeállítását. Szeretnénk egy összehangoló szerepet betölteni a görög civil szféra képviselői között. Fontosnak tartjuk hangsúlyozni az önkormányzati és a civil szféra különállását. Ez nagyon jól elkülönül a többségi politikában is, ugyanerre szükség van a nemzetiségi közösségben is. A lap olyan pályázati forrásokból működik, melyeket TÁRSADALMI SZERVEZETEK számára írtak ki a forrást nyújtó szervek. Ezen forrásokra a kisebbségi önkormányzatok nem pályázhatnak. Várjuk a jövőben is a társadalmi szervezetek híreit, hiszen tevékenységük bemutatásában óriási szerepe van a médiának. Az Agora szerkesztősége minden Olvasójának nagyon boldog, egyéni és közösségi sikerekben gazdag boldog új évet kíván! Agárdi Bendegúz Szpírosz felelős szerkesztő

AGORA – Görög kisebbségi kulturális magazin – 2008/09 / 6–7. szám

2

Tartalom: Μιτροπολίτη Αυστρίας Μιχαήλ Εξάρχου Ουγγαρίας και Μεσευρώπης: Οι ελληνικές ορθόδοξες κοινοτήτες της Ουγγαρίας ως φορείς ελληνικού πολιτισμού ............................ 4 Α RENESZÁNSZ ÉVE Dr. Diószegi György — Diószegi Krisztina: Hellén és magyar mozaikok a reneszánsz hajnalán, avagy az ókori görögök szellemi hagyatékának újrateremtése Európában ............................................... 6 DIASZPÓRAKUTATÁS Sasvári László — dr. Diószegi György Antal: Az egri görögök történelmi öröksége nyomában ............10 HAGYOMÁNYÁPOLÁS - ÜNNEPEINK Kiriazi Anna – Kiriazi Vera: Karácsonytól Vízkeresztig – Görög szokások és hagyományok ..............13 Nacsinák Gergely: Görög ortodox karácsony – Magyarországon ........................................................... 16 Melomakarona, avagy Karácsonyi mézes süti ......................................................................................... 19 TÁRSADALMI SZERVEZETEINK ÉLETÉBŐL Fecsketánc – 2008. (Helidonaki Egyesület) ............................................................................................ 20 A Kariatidák 2008. évi tevékenysége / Δραστηριότητα των Καρυάτιδων το 2008 ........................... 22-23 Bemutatkozik a szegedi görög közösség / Παρουσίαση της ελληνικής κοινότητας του Szeged ...... 24-25 A Partizan Hellas 2008. évi eredményei / Τα αποτελέσματα της ομάδας Partizan Hellas το έτος 2008 ................................................................... 26 Tisztújítást tartott a Görög Ifjúsági Egyesület ......................................................................................... 28 Φιλοξενία στα Γιαννιτσά παιδιών από το Μπελογιάννη Ουυγαρίας ...................................................... 29 Εγκαίνια της έκθεσης «Συμπόσιο στην αρχαία Μακεδονία» στο Μουσείο Καλών Τεχνών Βουδαπέστης ........................................................................................... 29 Az évszak műtárgya: Symposion Makedóniában ................................................................................... 30 A magyarországi görög közösség szervezeti újjáépítésének programja / Το πρόγραμμα της οργανωτικής ανασυγκρότησης της ελληνικής κοινότητας της Ουγγαρίας .......31, 35 Megalakult a Budapesti Görögök Közössége / Συγκροτήθηκε η Κοινότητα Ελλήνων Βουδαπέστης ....................................................................... 34; 38 Emléktáblát avatott a Pécsi Görög Egyesület ....................................................................................... 37 ESEMÉNYEK, HÍREK Hírek Beloianniszból... ............................................................................................................................ 39 Idén a paksi vezérigazgató kapta a Sina Simon érmet / Φέτος ο γενικός διευθυντής της Paks πήρε το «Μετάλλιο Σίμων Σίνα» ............................................39;40 Adóforintok a nemzeti kisebbségek egyházai részére ............................................................................ 41 Κönyvajánló ..........................................................................................................................................43-44 A GÖRÖGÖK VILÁGSZÖVETSÉGE HÍREI Γενική Συνέλευση του ΣΑΕ - Περιφέρεια Ευρώπης ...............................................................................45 «Να φέρουμε τους συνομήλικους κοντά μας...» .................................................................................... 46 4η Γενική Συνέλευση Δικτύου Ελλήνων Αποδήμων Αιρετών Αυτοδιοίκησης της Ευρώπης ................ 47 AZ ÓKOR GÖRÖG FILOZÓFUSAIRÓL SOKOLDALÚAN (KÉT OLDALON): 3. Anaximenész, az „időben keletkezett” tan megalkotója ...................................................................... 48


3


4

ΟΙ ΕΛΛΗΝΙΚΕΣ ΟΡΘΟΔΟΞΕΣ ΚΟΙΝΟΤΗΤΕΣ ΤΗΣ ΟΥΓΓΑΡΙΑΣ ΩΣ ΦΟΡΕΙΣ ΕΛΛΗΝΙΚΟΥ ΠΟΛΙΤΙΣΜΟΥ Μιτροπολίτη Αυστρίας Μιχαήλ Εξάρχου Ουγγαρίας και Μεσευρώπης

Η ιστορία της ελληνικής Διασποράς είναι, όπως είναι γνωστό, πολύ παλιά και έχει να παρουσιάσει λαμπρή και ένδοξη πορεία. Στις ικανότητες του απόδημου Έλληνα οφείλεται και το γεγονός, ότι, στον τόπο της νέας του εγκατάστασης, κατορθώνει να δημιουργήσει τέτοιες συνθήκες, ώστε να του είναι δυνατό να ζήσει σαν Έλληνας, χωρίς να προκαλεί την χώρα που τον φιλοξενεί. Ελληνική κοινότητα στο εξωτερικό σημαίνει ναός και σχολείο, δεδομένου ότι μόνο τα δύο αυτά ιδρύματα από κοινού καθιστούν δυνατή την δια μέσου των αιώνων διατήρηση του Ελληνισμού στη Διασπορά και τη διαφύλαξη τόσο της εθνικής όσο και της θρησκευτικής του ταυτότητας. Διάφορες κατά καιρούς προσπάθειες διάλυσης αυτής της ριζωμένης στην ιστορία ενότητας Έθνους καί Εκκλησίας δεν είχαν αποτέλεσμα. Κι αυτό, επειδή ο Έλληνας γνωρίζει ότι οφείλει τη γλώσσα και την εθνική του ταυτότητα στην Ορθόδοξη Εκκλησία. Γι’ αυτό τον λόγο, ταυτόχρονα ή αμέσως μετά τη δημιουργία του ναού της κοινότητας, ιδρυόταν και το κοινοτικό σχολείο, το οποίο αποτελούσε το ομογενειακό φυτώριο εκείνο, στο οποίο οι νέοι διδάσκονταν, κυρίως, τη γλώσσα, την ιστορία και τη θρησκεία των πατέρων τους. Ανάλογο ρόλο στην ιστορία της ελληνικής Διασποράς στον παραδουνάβιο χώρο διεδραμάτισαν οι ελληνικές κοινότητες της Ουγγαρίας. Τον 18ο αι. υπάρχουν γύρω στις τριάντα κοινότητες στην Ουγγαρία. Κυριότερες απ’ αυτές είναι η κοινότητα του Tokaj, Semlin, Novisad (1774), Timisoara (Temesvár), Szeged, Eger, Szentes, Gyöngyös (1750), Kecskemét, Karcag, Debrecen, Szentend-

re, Budapest, Miskolc, Klausenburg (Kolozsvár), Kronstadt (Brassó) και Pressburg (Pozsony). Με την πάροδο του χρόνου μεγαλύτερη κοινότητα της Ουγγαρίας αναδείχτηκε η της Βουδαπέστης. Στο μεσοπόλεμο άλλαξε την ονομασία της από Ορθόδοξος Ελληνική και Μακεδονοβλαχική Εκκλησιαστική Κοινότης Βουδαπέστης σε Υπό Ελλήνων ιδρυθείσαν Ορθόδοξον Εκκλησιαστική Κοινότητα Βουδαπέστης για να καταργηθεί μετά τον πόλεμο από το τότε κομμουνιστικό καθεστώς και με την ανοχή των ουγγρικών Αρχών, ν’ αποσπαστεί από τη δικαοδοσία του Οικουμενικού Πατριαρχείου και να ανακηρυχτεί με τη βία ως ουγγρική, αποξενωμένη από τον Ελληνισμό και τους νόμιμους κληρονόμους των κτιτόρων της, τούς σημερινούς Έλληνες, οι οποίοι αναμένουν την αποκατάσταση της ιστορίας και της δικαοσύνης. Πρόσφατα Ουγγρικό Δικαστήριο αναγνώρισε την ανασύσταση της Κοινότητος Βουδαπέστης. Αναγνώριση από τη Μητέρα Εκκλησία του ρόλου των ιστορικών αυτών ελληνικών κοινοτήτων στην Βουδαπέστη και τις άλλες πόλεις και τονισμός των ακατάλυτων κανονικών δεσμών τους με το σεπτό Οικουμενικό μας Πατριαρχείο πρέπει να θεωρηθεί και η κατά το έτος 1924 ίδρυση της Ιεράς Μητροπόλεως Ουγγαρίας και Εξαρχίας Κεντρώας Ευρώπης με έδρα αρχικά τη Βουδαπέστη και μετά τη Βιέννη. Η διαποίμανση είχε ανατεθεί στο θρυλικό Μακεδονομάχο Μητροπολίτη Αμασείας Γερμανό Καραβαγγέλη, τον από Καστορίας, μέχρι την κατάργησή της με τον θάνατό του (11.2.1935). Τέλος η ίδρυση της Ιεράς Μητροπόλεως Αυστριάς και Εξαρχίας Ουγγαρίας από το Οικουμενικό Πατριαρχείο, το έτος 1963, με έδρα τη Βιέννη υπογραμμίζει το ρόλο των ιστορικών ελληνικών κοινοτήτων και της Ουγγαρίας στη νεότερη ιστορία του Γένους και τονίζει τους δεσμούς του Οικουμενικού Πατριαρχείου με την ελληνική Διασπορά. Η δημιουργία του Ελληνικού Κράτους από τη μιά και η διάλυση της Αυτοκρατορίας των Αψβούργων από την άλλη είχαν ως αποτέλεσμα την επι-


5 κού και αστικού δικαίου, αναγκαστικά, στο Πατριαρχείο Μόσχας, συμπεριλαμβανομένης και της μεγαλώνυμης και ιστορικής ελληνικής κοινότητας Βουδαπέστης. Από τη σύντομη αυτή παρουσίαση της ιστορίας των ελληνικών κοινοτήτων στο χώρο της Ουυγαρίας καθίσταται εμφανές, ότι οι ελληνικές κοινότητες της Ουγγαρίας είχαν ως μέλη τους σπουδαίους Έλληνες, άξιους τιμής και αναγνώρισης, οι οποίοι, όπως και οι διάδοχοί τους πολιτικοί πρόσφυγες καί τα παιδιά τους – τρανό παράδειγμα το χωριό Μπελογιάννης – στη νέα τους φιλόξενη πατρίδα, έγραψαν λαμπρές σελίδες στην πολιτιστική ιστορία της Ουγγαρίας. Κι αυτό επειδή προσπάθησαν και κατόρθωσαν να μεταδώσουν στο περιβάλλον τους το υψηλό φρόνημά τους, γεγονός για το οποίο οι σημερινοί Έλληνες της Ουγγαρίας πρέπει να είμαστε όχι μόνο ευγνώμονες, αλλά και υπερήφανοι. Με τις σκέψεις αυτές απευθύνω εγκάρδιο χαιρετισμό στις Ελληνίδες και τους Έλληνες της Ουγγαρίας και τους εύχομαι υγεία, προκοπή και ενότητα, να μη ξεχνούν ποτέ τις δύο μητέρες του Ελληνισμού – την Πατρίδα καί την Εκκλησία – στη νέα γενιά καλή πρόοδο και όλα του Θεού τα καλά πλούσια στην ιστορική και πολυπαθή Ομογένειά μας. στροφή πολλών ομογενών οικογενειών στην Ελλάδα και τη μείωση συνεπώς του αριθμού των μελών των κοινοτήτων της Ελληνικής Διασποράς στον παραδουνάβιο χώρο. Ο Εμφύλιος σπαραγμός μετά το Β’ Παγκόσμιον πόλεμο υπήρξαν αφορμή για πολλές χιλιάδες πολιτικούς πρόσφυγες από την Ελλάδα να έλθουν και να συνεχίσουν την ιστορία του Ελληνισμού στην Ουγγαρία, όπου μεταπολεμικά οι ελληνικές κοινότητες αποξενώθηκαν με τη βία από το Οικομενικό Πατριαρχείο και, επειδή θεωρήθηκε πως τάχα είχαν εξουγγρισθεί, υπήχθησαν ενάντια σε κάθε έννοια εκκλησιαστι-

Fotó: Georgiu Achilles


6

Dr. Diószegi György — Diószegi Krisztina

Hellén és magyar mozaikok a reneszánsz hajnalán , avagy az ókori görögök szellemi hagyatékának újrateremtése Európában A XV-XVI. századi magyar és görög történeti és művelődési kapcsolatok sok érdekességet mutatnak az európai reneszánsz létrehozatalában. A Magyar Tudományos Akadémia Nyelv- és Széptudományi ülésén 1867. február 11-én hangzott el, hogy Konstantinápoly 1453-as elfoglalása után néhány görög menekült férfiú az Itáliába vitt görög kéziratai révén új szellemi világot teremtett: ez jelentette a reneszánsz hajnalát Nyugat-Európában. (Sajnálattal kell megállapítanunk, hogy a reneszánsz ugyanakkor pusztítást is jelentett a régi míves értékek terén, mivel az is a fenti ülésén hangzott el, hogy az Árpádkor gazdag kincsei közül a reneszánsz idején sokat beolvasztottak, mint „avas lom” tárgyakat.) Csak bízhatunk benne, hogy a jelen és a jövő emberiségének szellemi újrateremtése, fejlődése nem hoz pusztulást a régi korok emberei által létrehozott lelkiszellemi-tárgyi kincseink terén. E bizalom jegyében emlékeznénk meg a „Reneszánsz éve” kapcsán a humanizmus és a reneszánsz évszázadaira. Az előzményekre is fontos visszatekinteni: a görögség a XIV. század közepétől kezdve folyamatosan a végóra fenyegetettségében élt. A korabeli nyugateurópai gondolkodás sohasem fedezte fel a bizánci egyházat úgy, mint ahogyan viszont a görögök a latint a XIV. században: a görög teológusok, Damaszkuszi János és Pszeudo-Dionüsziosz munkáit ugyanakkor viszont megbecsülték a nyugati gondolkodásban. A kor üres tekintélyelvűségének bizonyítéka, hogy 1422-ben V. Márton pápa Palaiologosz Mártonnak írt levelében a teljes (egyházi és politikai) behódolást ajánlotta csak fel, mint a török okozta megsemmisülés megelőzésének útját. A Magyar Királyság viszont egészen más Bizánc-politikát folytatott: jó példa erre, hogy 1424 nyarán 8 héten át Zsigmond magyar király és birodalmi császár budai udvarának vendége volt VIII. János bizánci császár: együtt vettek részt az Úrnapi körmenetben is. Egyébként ekkortájt létezett Bizánci utca és Bizánci kapu is a budai várban.

1439-ben a római pápa és a bizánci császár és pátriárka helyreállította az egyházi uniót (helyrehozandó az 1054-es egyházszakadás okozta konfliktusokat), mivel a 700 fős bizánci görög küldöttség szinte már könyörgött Rómában Bizánc megsegítéséért. Azonban ez csak formalitásnak bizonyult, hiszen Róma végül nem küldött felmentő sereget a törökökkel szemben. Sőt, Velence árulása folytán (egy aranyat kaptak a velencei hajósok minden egyes, a gályáikon átszállított török katonáért) a Hunyadi János vezette magyar sereg 1444. november 10-én súlyos vereséget szenvedett a Várna melletti csatában (I. Jagelló Ulászló király is elesett). Ez a szószegés azért is volt különösen gyalázatos, mert július 6-án még arról értesítették a magyar királyt, hogy a velencei szövetséges hajóhad június 22én elindult Gallipoli felé a magyar sereg támogatása céljából. A velenceiek pénzéhsége miatt következhetett be a magyar sereg megsemmisülése Várnánál: ezzel a kor legnagyobb hadvezérének, Hunyadi Jánosnak a balkáni hadjáratai véget értek. Ezek a körülmények igencsak közrehatottak a 9 évvel későbbi fejleményekhez. Az 1453 konstantinápolyi tragédia után a görög szellem Itáliában élt tovább. Azt a meglepő adatot azért megemlítjük, hogy 1453 után II. Pius pápa II. Mohamed török császárhoz írott levelében azt ígérte, hogy görög császárrá teszi, ha kikeresztelkedik. Milyen abszurd gondolatnak is tűnik ma ez! A XV. század második felétől nagyon sok görög ortodox hagyta el görög szülőföldjét. Természetes, hogy Bizánc törökök általi elfoglalása után már a XV. század végétől kezdve megjelentek a görög menekültek és kereskedők Magyarországon (kezdetben főként Erdélyben). Hunyadi Jánosnak az 1456-os törökök felett aratott nándorfehérvári diadala csoda volt. Nyugatról semmiféle segítséget nem kapott Magyarország (az itáliai Kapisztrán János kivételével). Ekkor már mintegy 70 éve egyedül küzdött Magyar-


7 ország a törökök ellen (a Balkán védelméért is). Nándorfehérvár védőinek hősiessége újabb 70 évet jelentett (mely korszak azután 1526-ban Mohácsnál, majd végül 1541-ben Buda váránál ért véget). Mátyás király uralkodása (1458-90) alatt a görögök biztonságban érezhették magukat Magyarországon. Hunyadi Mátyás királyi udvarának könyvtára 2005ben felkerült az UNESCO „Világemlékezet” listájára, mely az emberiség közös szellemi örökségét hivatott rögzíteni: a ma ismeretes kb. 650 „Corvina” egyharmada görög szerzőktől származik. E magyar királyi könyvtár jelentőségét jól érzékelteti, hogy tartalmi és esztétikai szempontból a XV. században csak a Vatikán könyvtára előzte meg. A bizánci görög műveltség állandó szellemi megtermékenyítést jelentett Nyugat-Európa műveltsége számára. Jó példa erre Manuel Khrüszolorasz (13551415), aki konstantinápolyi görög tudósként több itáliai tanítvány mestere volt: 1394-ben (IX. Bonifác pápasága idején) Itáliába költözött, ahol elindítója lett a görög műveltség elterjesztésének. A XV. századi itáliai humanizmus iskolamestere, Guarino Veronese (1374-1460) évekig tanult Konstantinápolyban, Khrüszolorasz tanítványaként: ő volt az elsők egyike, aki a feledés sötét (nyugat-európai) középkori évszázadai után megteremtette a görög nyelv, filozófia, irodalom és tudomány ismeretét Itáliában, és ezáltal egész Európában. A ferrarai iskola vezetője lett, ahol tanítványa volt Janus Pannonius is, akit baráti szálak fűztek két ciprusi göröghöz, Lodovico és Filippo Podocatarohoz (akikkel egyébként Vitéz János is jó kapcsolatban volt: ez utóbbi humanistát többször vendégül látta Szent László király városában, Váradon). Gemistosz Pléthon (kb. 1356-1450) görög szerzetesként élt Mistrában (Spárta fölött): kolostori rendtársai között mintegy „Platón főpapjaként” fejtett ki komoly filozófiai tevékenységet. Tekintélye volt a császári udvarban és Itáliában is. Tanítványával, Bésszariónnal elkísérték a bizánci császárt Itáliába a ferrarai-firenzei zsinatra: az volt a cél, hogy nyugati segítség fejében kölcsönös engedményekkel összeforrasszák a századok óta kettészakadt keresztény egyházat. Papíron létrejött 1439-ben Firenzében a zsinatot záró (formális) Unió, de ez nem felelt meg sem a szerzeteseknek, sem a főpapoknak, sem a görög ortodoxiának. Pléthon hazatért kolostorába: 1450-ben halt meg, és hat évvel halála után kardcsapás nélkül bevonult Mistrába a török: tanítványai szétszóródtak: egy részük áthajózott Velence gyarmatszigetére, vagy Krétán, esetleg a velencei görög közösségben folytatták működésüket.

Bésszarión (Trapezunt, kb. 1395-1472., Ravenna) Itáliában maradt a zsinat után: menekült honfitársai sokaságát fogadta be, követőiből alakult ki KözépEurópában a görög katolikus egyház. Bíboros lett, majd pápajelöltnek is emlegették, de ez sajnos nem valósult meg. 1453 után keresztes hadjáratot akart indítani Konstantinápoly visszaszerzésére. Görögül és latinul író teológus, költő, író és műfordító volt. Kéziratgyűjteményével megvetette a velencei Márkkönyvtár alapját. Theodorosz Gaza (másként Gazász/Gazész; Theszszaloniki, 1398-1478., Piro, Calabria) görög humanista (konstantinápolyi tanulmányai után) szintén Itáliába menekült: Ferrarában és Rómában tanított a főiskolán (Bésszarión köréhez tartozott). A görög műveltség itáliai átültetésének egyik legfontosabb személyisége volt: a görög nyelvtanról 1495-ben írott „Institutiones grammaticae” (Nyelvi tanítások) címet viselő munkája alapvető jelentőségű. Arisztotelész és más ókori görög szerzők műveit fordította latinra. Munkássága erősen hatott Apáczai Csere Jánosra, aki 1653-ban tette közzé az első magyar nyelvű filozófiai munkát („Magyar Encyclopaedia, az az minden igaz és hasznos bölcsességnek szép rendbe foglalása és magyar nyelven világra bocsátása”). Antonio Gaza velencei humanista Thurzó Zsigmond váradi püspökhöz és királyi titkárhoz intézett műve 1508-ból „Az ember virágzó fiatalságának megóvásáról és megnyújtásáról” címet viselte. Georgius Trapezuntius (1396-1486) krétai származású görög humanista, arisztoteliánus filozófus az 1416-tól kezdve már Itáliában működött: polemizált az újplatonistákkal. Megírta a kor legnagyobb retorikai művét: a „Rhetoricorum libri” címet viselő szónoklattani-stilisztikai tankönyve nagy tekintélyt szerzett számára. Sok görög munkát fordított latinra. A ptolemaioszi „Magna compositio”-hoz kommentárt készített Mátyás király számára. Kapcsolatban volt a magyar humanistákkal: Vitéz János esztergomi érsekkel és Janus Pannonius pécsi püspökkel, és Kosztolányi Györggyel, aki elvette e görög tudós leányát. A Bars vármegyéből származó Kosztolányi (másként Georgius Polycarpus;?-1489., Róma) Vitéz János pártfogoltjaként Janus Pannonius társaságában tanult Ferrarában, 1462 előtt a Kancellária alkalmazásában: Mátyás király diplomáciai iratait fogalmazta és ellenjegyezte. 1472-től pápai szolgálatba állt. Apostoli írnokként tevékenykedett Rómában: itt ismerkedett meg a hírneves görög származású itáliai humanista, Trapezunti György fiával, Trapezunti Jakab pápai titkárral. Kapcsolatuk baráti voltát igazolja


8 az, hogy elvette írnoktársa nővérét feleségül. Kosztolányi György Polikárp neve sűrűn elfordul a pápai bullákban. Mátyás király korában az asztrológiának magyar művelői is voltak. A magyar asztrológusok közé tartozott Erdélyi Miklós, aki 1464 körül élt: domonkosrendi szerzetes volt, a csillagjóslás mellett gyógyászattal is foglalkozott. Corvin Mátyás magyar király görög és itáliai tudósokat gyűjtött be maga köré. Lorenzo Marsiglio kiváló olasz asztrológus Palaeologus görög császár udvarában is tevékenykedett, majd Janus Pannonius ajánlására Athénből Budára jött: három évig tartózkodott a Mátyás király udvarában. Kitűnő képzettségű humanista volt: arab, perzsa és görög nyelveken beszélt. Felső-Magyarországon is járt: az itteni szőlőkön aranyos színű kérget talált, amelyről azt állította, hogy növényi eredetű arany. Ez a tokaji aszú lehetett, melynek hírneve Európában a XVIII. századi magyarországi görög kereskedők tevékenysége révén teremtődött meg. János pásztói prépost volt: 1500 körül élt, és II. Ulászló királynak is jövendölt. Magyar asztrológus volt Hadnagy Bálint pálos szerzetes: 1495 körül a Buda melletti Szent Lőrinc pálos kolostorban élt, asztrológiai munkát írt, amely 1496-ban jelent meg Krakkóban. Visszatérve az itáliai görögökre megemlítjük, a konstantinápolyi Ioannész Argüropülosz (1410-87) humanistát, aki a firenzei egyetem tanára lett: Arisztotelész fordítójaként ismert. Konsztantinosz Laszkarisz (Konstantinápoly, 14341501., Messina) bizánci tudós, humanista nagy értékű kéziratokkal együtt menekült Itáliába. 1460ban Francesco Sforza milánói herceg leányának nevelője lett. A görög nyelvnek és tudományoknak egyik kiemelkedő átmentőjeként közismert. Firenzébe, majd Rómába költözött, ahol a görög Bésszarión bíboros tudós körébe lépett. 1465-ben Nápolyban főiskolát nyitott a görög nyelv kedvelői számára. Élete végén Messinában tanárként tevékenykedett. Görög nyelvtankönyvét „Epitomé tón októ tu logu merón” (Kivonat a nyolc beszédrészről) címmel 1476-ban adta ki Milánóban: ez a munka az első görög könyv, mely nyomtatásban megjelent. Értékes könyvtára később Spanyolországba került. „Szünopszisz hisztorión” (Történeti áttekintés) címet viselő munkája remek összefoglaló mű a dél-itáliai és szicíliai görög filozófusokról. A Kis-Ázsiában született Ioannész Laszkarisz (Rhündakénosz, 1445-1535., Róma) tudós görög humanista volt: Padovában végezte tanulmányait,

azután a Mediciek udvarában élt. Lorenzo di Medici megbízásából az Athos-hegy kolostoraiban gyűjtötte az értékes kéziratokat. Később Párizsban görög nyelvet tanított; majd XII. Lajos követeként utazott Velencébe. 1513-tól X. Leo pápa a Rómában felállított görög főiskola élére nevezte ki: ekkor számos görög munka nyomtatásáról gondoskodott (Anthologia Graeca, Apollóniosz Rhodiosz, Kallimakhosz, Lukianosz, Szophoklész, Euripidész kiadott művei jelzik tevékenységét). 1518-tól Párizsban I. Ferenc királyi könyvtára alapításában vett részt. Démétriosz Khalkokondülész (másként Khalkondülész, Khalkokandülész; latinosan Chalcocondyles, Chalcondyles; Athén, 1424-1511, Milánó) görög humanista előkelő athéni családban született. 1449ben költözött Itáliába: perugiai és páduai ténykedése után a firenzei Akadémián tanított görög nyelvet, ahol tanítványai közé tartozott Angelo Ambrogini Poliziano és Johannes Reuchlin is. Görög nyelvtankönyvet is írt: „Erótémata szünoptika tón októ tu logu merón meta tinón khrészimón kanónón” (A nyolc beszédrészre vonatkozó áttekintő kérdések néhány hasznos szabállyal) címen jelentette meg. Unokatestvére, Nikolaos/Laonikosz Khalkokondülész (Athénban, 1420-as évek-1490) bizánci görög történetíró előkelő athéni családból származott: Mistrában 1447-ben Pléthón tanítványaként nyelvészetet és filozófiát tanult. Itáliába kerülve a görög irodalmi tudás terjesztője volt. 1480 táján írta meg az „Apodeixis historión” (Történeti ábrázolás) címet viselő 10 kötetes történeti munkáját. Magyarországot és Erdélyt is megemlíti könyvében: név szerint Zsigmond magyar királyt, Hunyadi Jánost és fiát, Mátyás királyt. A középkori bizánci keresztény gondolkodás helyett inkább az antik kulturális hagyaték továbbörökítésében látta a történelmi esélyt a műveltség továbbhagyományozására. Michael Marullus Tarchaniota (kb. 1453-1500) konstantinápolyi nemes család sarjaként született. E görög származású humanista költő két verse irodalmi mintául szolgált a XVI. század második felében Balassi Bálintnak. Michael Sophianos (?-1566) krétai származású humanista a legjobb görög filológusként Páduában tevékenykedett. A reneszánsz idején az itáliai zeneművészetben is óriási fejlődés következett be. A fejlődést elősegítő első jelentős művet Nicola Vicentino 1555-ben írta meg: a „L’antica musica ridotta alla moderna prattica” („A régi zene alkalmazása a mai gyakorlathoz”) címet viselő írásában arra törekedett, hogy feltámassza az ókori görög hangnemeket, és egy


9 olyan hangszert is szerkesztett, amely a felemelt félhangokat megkülönböztette a leszállítottaktól. A görög zeneszemléletből kiindulva Gioseffo Zarlino pedig olyan hangok közti viszonyokat próbált létrehozni, amelyek egyszerű számarányokban kifejezhetőek: erről megfogalmazott gondolatait az 1558-ban írott „Instituzioni harmoniche” című művében tette közzé. Vincenzo Galilei a „Dialogo della musica antica e della moderna” című alkotásában kifejtette, hogy a görög zene magasabb rendű a korabeli zenénél: az ógörög zene tekintetében csak három „Mezomedészhimnusz” maradt fenn, melyeket egyébként ő fedezett fel. E görög zenei fejlettség okán egy teljesen új stílust javasolt: az egyszólamú éneket helyezte középpontba, így műve egyfajta programteremtő munkának is felfogható. E gondolat jegyében alakult meg az 1500-as évek végén Firenzében a főleg irodalmárokból és zenészekből álltó Cameratacsoport: igen komoly hatást fejtettek ki a zene fejlődésére, mivel az ókori görög dráma eszményét és alapelveit felelevenítve megtartották az ógörög színjátszás azon különlegességét, hogy a szöveget nem beszélve, hanem jól érthető énekléssel adták elő. A reneszánsz kor görög tudósainak sorát zárva megemlítjük a Lengyelországból Erdélybe érkező görög Palaelogus Jakab nevét, aki 1573-77 között a kolozsvári iskola rektoraként tevékenykedett: Dávid Ferenc híve és szellemi rokona volt. (A Palaelogus vezetéknevet viselte a XV. századi bizánci császári dinasztia.) Végezetül egy olyan görög eredetű magyarországi családról emlékeznénk meg, akik Nagy Sándor egyik „comes”-étől eredeztették magukat: a Macedóniaicsalád közéleti és politikai tekintetben a legsikeresebb görög família volt a XV-XVI. században. Macedóniai Miklós perjámosi birtoka a trójai Priamos király nevére utal; míg a szintén az ő birtokát képező Csanád vármegyében lévő Ellős monostor, és az Arad vármegyében lévő Ellősfalva nevezetű birtoka pedig Achilles nevét rejti. Macedóniai Miklós „egregius” címzéssel a kúriai elnökök közé tartozott még 16 másik nemessel együtt az 1518. évi bácsi országgyűlés 39. törvénycikke értelmében. A perjámosi kastély ura, Macedóniai Miklós Csanád vármegye főispánjaként tevékenykedett 1516-ban. Ezt követően pedig az unokatestvére, Bátori István nádor helyettese lett a temesvári kapitányságban.

Macedóniai Miklós fia, Macedóniai László (14791537) a Temes vármegyében fekvő Macedónia helységből származott: neves humanista és diplomata, az 1510-es években pécsi kanonok, majd 1520ban szerémi püspök. Már Mohács előtt királyi tanácsosként tevékenykedett; majd pedig utána Magyarország 6 szekretáriusa közé tartozott (Oláh, Gerendi, Nádasdy, Bácsi és Piso társaságában). Az 1522. évi nürnbergi birodalmi gyűlésen Macedóniai László a magyar követség vezetőjeként beszédet is mondott: e felszólalás latin nyelvű kiadása elé írott disztichon azt rögzítette, hogy görög ősük még Attila hun király seregeivel együtt jött a Temes és a Borza vidékére, ahol vitézi tetteiért magyarországi birtokokat kapott adományba. 1527. november 4-én Ferdinánd király Macedóniai Lászlót váradi püspökké és Bihar vármegye örökös főispánjává tette. A 1520-as évek elején Báthori István nádor megbízásából többször járt lengyelországi küldetésben. 1522ben Nürnbergben, 1530-ban pedig Augsburgban a magyar király követeként vett részt a birodalmi gyűlésen. Macedóniai László magyar humanista, a királyi tanács tagja, kincstartó diplomáciai működése arra irányult, hogy Magyarország segítséget kapjon a törökellenes harcokban a birodalmi rendektől. A fenti rövid összegzés alapján is kiviláglik, hogy bizánci területekről a XV. századtól egyre nagyobb számban leginkább Itáliába érkező keresztény műveltségű görög tudósok teremtették meg azt az iskolateremtő és tudásalapozó emberi közeget Itáliában, amelyik alapját jelentette az európai reneszánsz eredményeinek létrejöttéhez: ekkor a régi görög kor szelleme is újjáéledt Nyugat-Európa világában. E sokszor névtelenségbe süllyedt, szellemileg igényes bizánci-görög értelmiség új szellemi mozgást hozott egyházi és világi értelemben is: a reneszánsz az ő általuk hozott gondolkodás és stílus talaján jött létre. A XV. századi Itáliába áttelepült görögség reneszánszteremtő, csodálatos műveltségközvetítő és műveltségteremtő szellemi teljesítményének hatása napjainkban is él. Tudásviláguk kiáradt, gyökeret verve egységes gondolati tartalmat jelentett Európában a műveltség alapjaként. A művészet valamennyi ma is élő méltó formájáért, mint az ókori görögök szellemi hagyatékáért adós a nyugati világ: legméltóbb törlesztésként a megőrzés a legkevesebb, amit ma meg kell tenni egy művelt européernek, hogy a jövő nemzedékek számára is tiszta és időtálló értékmintát adjon!


10

Sasvári László — Diószegi György Antal

Az egri görögök történelmi öröksége nyomában

Fotó: Karajorgu Maria Noszvajon 2008. november 8-án kétnapos együttgondolkodásra gyűlt össze a jelenkor magyarországi görögségének számos képviselője, hogy olyan közösségi szerveződést hozzanak létre, mely a közeljövőben várható financiális kihívásokkal való szembenézés alapján a hagyományőrzés folyamatossága érdekében kíván eljárni. E jövőt építő és a történelmi értékeket ápolni szándékozó noszvaji egyeztetésre 9 km-re került sor Egertől, melynek hajdanvolt görög közössége olyan jelentős módon volt jelen a városban, melyről érdemes megemlékeznünk néhány gondolat erejéig. Eger első görög lakói valószínűleg 1660-ban, Nagyvárad török elfoglalása után jöttek e városba. Elősegítette ezt a folyamatot, hogy számukra Fischer kamarás 1687-ben adómentességi ígéretet tett. Ekkoriban a török idők után magyar tulajdonos nélkül maradt ingatlanokat megvásárolva teremtettek otthont maguknak. Az első ismert hellén, Görög Miklós 1688-ban vette meg azt a földterületet, ahol ma az ortodox templom áll. 1688 májusából ismert egy az egri püspöknek írott levél is, melyben arról esett említés, hogy nevez-

zenek ki az egri püspökhöz egy rituális vikáriust, aki egyúttal az egri görögök lelkipásztora lenne. Egy 1696-ban készült adókimutatásban viszont még csak 3 görög származású személyt tüntettek fel az összeírók. 1711-ből ismert több egri görög kereskedő neve: Szappanos János, Görög György, Koszta Demeter, Arnóth András. Számuk 1721-22 táján nőtt meg, így Eger egyike lett azon magyar városoknak, ahol a legnagyobb létszámú görögség lakott: 1775-ben már 138 görögöt írtak össze. Eger ortodoxiája igen sok filiálissal (leányegyházzal) is bírt: az itt élő hívek teljes mértékben görögök voltak. Filiálisai az alábbiak voltak 1785ben (házak számában): Heves 3, Tiszafüred 1, Tiszaroff 2, Törökszentmiklós 5, Kunmadaras 2, Kunhegyes 1, Karcag-Újszállás 3, Kisújszállás 3, Jászkisér 1, Jászladány 1 házzal szerepelt e listán. Az egri görög kereskedők jellemzően borral kereskedtek, de ipari vállalkozásaik is voltak. 1778-ban az egri görög-rác kereskedők Keresztelő Szent János nevét viselő bányatársulata itt indította meg az ország első timsógyárát. Másfél évtizeddel korábban, 1763-ban Zsuppán Ferenc hamuzsírfőző üzemet hozott létre az istenmezejei és a szederkényi erdőségekben. 1787-ben pedig a görög Zsuppán Demeter és társai tulajdonát képezte az egri posztómanufaktúra. A templomépítés volt minden jelentősebb magyar város görög compániájának célja. Sok küzdelem és utánajárás eredményeként a Helytartótanács 1784-ben engedélyezte az ortodox templom felépítését, és a görög anyanyelven való tanítás cél-


11 jára egy ház felépítését is. Demeczky Konstantin 1783-ban Egerben végrendelkezett: 2000 rajnai forintot hagyományozott a görög iskola létesítésére Egerben. (Egyébként az e családból való Demeczky Bazilia férje tokaji Charis/Szerviczky Márton volt: 1769-ben házasodtak össze.) Hatalmas összeget jelentett ez a jómódú görög kereskedő részéről, hiszen 1782-ben 27 görög kereskedő összesen 7000 rajnai forintot adott össze. 1789-ben meg is nyílt az iskola. Az iskola mindig fontos nyelv- és műveltségőrző szerepet töltött be az első diaszpórában. A templom építésére az ortodox hívek gyűjtést rendeztek: fennmaradt az adományozók névsora. Nemcsak az egriek adakoztak. Néhány adományozót név szerint is említünk: Haris Pál Tokajból, Kun Kristóf Kunhegyesről, Kalo Teodór Kunszentmártonról, Hadsi Lacko Jászberényből. De érkeztek pénzadományok Pestről, Bécsből, de még Szmirnából is. Az impozáns ortodox templom végül felépült: Povolni János tervei szerint valósult meg. Az 1785 májusában megkezdett építkezés 1786 júliusára befejeződött: 1788. július 31-én került sor a felszentelésére Szent Miklós püspök tiszteletére. 1789-1810 között elkészült a templom belső berendezése is. Egerben 1789-ben telepedett le Jankovics Miklós, aki fafaragó műhelyt nyitott: az ikonosztáz és a fából készített görög feliratos Szent Sír Jankovics műhelyének alkotása. Az ikonosztáz képeinek mestere Anton Kuchelmeister. A képek feliratai görög nyelvűek. A XVIII. század végén Egerben az ortodoxok lelki gondozását két pap látta el. 1793-ban felmerült az igény, hogy a nagy ünnepek első napján görög legyen az istentisztelet: végül aztán megegyezés született. Georgievits Aaron (korábban az egri görög közösség lelkészeként tevékenykedett) egy katekizmust jelentetett meg Győrben („Kis Kátekizmus, avagy rövidre vett igazhitű vallástétele a Napkeleti Görög Anyaszentegyháznak. Összeszerkesztetett és kiadatott a karlovici érsekségben 1774. esztendőben, most pedig a Győri Szentegyháznak lelkipásztora Georgievits Aaron által Görög nyelvből magyarra fordíttatott, és a fent nevezett Anyaszentegyház ifjúságának hasznára közre botsáttatott, Győrben, Sreibig József betűivel, 1801.”). 1803-ban a görögök és a szerbek között a liturgia nyelvét illetően heves vita robbant ki: a görögök kilátásba helyezték, hogy kilépnek az egyházközségből és új templomot építenek, azonban a Hely-

tartótanács megtiltotta a görögök kiválását. 1816ban Egerben egy görögországi szerzetespap is működött. Egy 1817-ben keletkezett iratban felsorolásra kerültek az ortodox közösség tagjai nemzeti hovatartozás szerinti csoportosításban: 28 szerb, 12 macedoromán, 14 görög neve szerepelt e listán (ez utóbbiak: Sztankovics, Szerhátli/Cserháti, Rósa, Turi, Platóni, Csobanuli, Haris, Nesztor). (E listán valószínűleg csak a családfők szerepeltek.) Az ortodox vallásúak fénykora a XVIII. század volt Egerben (a XIX. század már a számbeli fogyás és a beolvadás korszaka volt). A görögök közül sokan lettek egri polgárok: viseltek tisztségeket is, de leszármazottaikról még nincsenek adataink. (1948-tól a restaurálásig a templom magyar ortodox jelleggel működött. 1970-80 táján több mint 10 éven át restaurálták. A tulajdonjoga a szerb egyházé, itteni hívek nélkül: jelenleg műemlékként látogatható. A búcsúnap május 9. (naptár szerint május 21.): ekkortájt van liturgia (a papok Szentendréről jönnek). Eger görög házai őrzik a görögök emlékét. 1776ból áll ma is a Báró-ház (Szent János u. 12.): zártsorú beépítésű, egyemeletes épület, enyhe kiülésű középrizalitjában címeres záróköves rokokó kapu, két szélső rizalitjában barokk, szemöldökdíszes üzletajtó látható. Báró Tamás görög kereskedő 1773-ban szerezte meg a telket. 1788 körül épült a Nesztor-ház (dr. Hibay Károly u. 10.): utcavonalba illeszkedő, csatlakozó beépítésű, L alaprajzú, földszintes lakóház, utcai homlokzatán három, szegmentíves záródású, kőkeretes ikerablak, szemöldökdísszel; egytraktusos alaprajz, az utcai szárny udvari oldalán későbbi, részben beépített tornác. Csehboltozatos helyiségek, egyikben stukkódísz. Kerítésfalában szemöldökdíszes kőkeretes kapuval. Műemléki jellegű ház (emléktábla is található a falán): ezt a három kőkeretes ikerablakkal díszített házat Nesztor Mihály görög kereskedő építtette 1788 körül, majd eladta a szintén görög származású Lázár Györgynek. A Hibay u. 15. szám alatti ház egyik tulajdonosa volt 1820 táján az egri görög Zákó Pál. 1789-ben épült a barokk Tolli-ház (dr. Hibay Károly u. 16.): 1755-1788 között Szappanos János egri görög kereskedő egyemeletes háza állott itt korábban, mely azonban 1788. január 16-án leégett. A megrongálódott házat eladták Tolli Konstantin görög kereskedőnek, aki 1789-ben egészen új házat építtetett. Az építész Povolni János építőmester volt. 1808-ban már egy másik görög


12 kereskedő vette meg az épületet, nevezetesen Hucsa Demeter. 1815-ben pedig már Naum Ekonom kereskedő és görög iskolaigazgató lett a tulajdonosa. Utcavonalban álló, csatlakozó beépítésű, a telek hajlított vonalát követő, két utcára néző, szabálytalan alaprajzú, egyemeletes lakóház, homorúan visszametszett sarokkal. Barokk ablakrácsok és historizáló nyílászárók díszítik. 1887–től került dr. Hibay György gyógyszerész tulajdonába. A Gyöngyössy-ház (Szent János u. 13. - Zalár József u.) 1754-ben épült föl. Zártsorú beépítésű, egyemeletes sarokház. Sarka egytengelyes homlokzatként kialakított. Zárt udvarát három oldalról árkádos loggia veszi körül, az emeleten részben toszkán oszlopokkal. Az emelet és a földszint helyiségei részben boltozottak. A Zalár utcában emeletes, U alaprajzú sarokház, a Szent János utcában földszintes épület állt: e sarokházrész építtetője Gyöngyössy Tamás görög kereskedő volt. A tokaji Karácsonyi György tulajdonát képezte egy időben Egerben a Dobó tér. 1. szám alatti ház. Karácsonyi György 1754-re vagyonos kereskedőnek számított, igen nagy vagyont gyűjtött (kereskedett Bécsben, Pozsonyban, Lipcsében, Boroszlóban, Krakkóban, Lublinban): 16 ezer aranyforintja, sok raktáron lévő áruja, valamint házai voltak Tokajban, Egerben, Nagyváradon. Két olyan (egri görög családból származó) honvédtisztről is tudunk, akik részt vettek az 184849-es szabadságharc csatáiban. A görögkeleti Jurgosi János, aki Miskolcon született 1821-ben. Festő és mázoló volt, majd 1843-tól közvitézként szolgált a 39. Don Miguel gyalogezredben. 1848 nyarán a szerbek ellen harcolt ezredével: október közepétől őrmester lett a honvédseregbe átlépett ezredében. 1849 májusától áthelyezték az alakuló 93. honvédzászlóaljhoz. Augusztus 5-től hadnagy lett a bánsági V. hadtestnél a borosjenői fegyverletételig. (Az 1751-ben az egri görögök közösségébe tartozó Jurgus Tamás az őse lehetett.) A görögkeleti Lázár Miklós egri görög kereskedőcsalád sarjaként született 1791-ben: 1812-35. között a 6. huszárezred lovaskatonája volt: századosként nyugdíjazták (Pozsonyban élt). 1848 októberétől honvéd őrnagyként szolgálta a magyar szabadságharcot: a pozsonyi nemzetőrség egyik zászlóaljának parancsnoka lett. Részt vett a nyugat-magyarországi harcokban: harcolt a hurbanisták és a Simunich-elleni csatákban. December elejétől a védművek egyikének, a Nádor-vonalnak

Fotó: Karajorgu Maria

volt a parancsnoka a komáromi várban. 1848 decembere közepén, a téli hadjárat kezdete előtt Lázár őrnagy tértisztként szolgált a komáromi várőrségben báró Majthényi István várparancsnoksága alatt. A szabadságharc után a császári hadbíróság megfosztotta rangjától és nyugdíjától. (A fentebb említett egri házvásárló görög kereskedő, Lázár György az őse lehetett.) A fontosabb családok közül a a XIX. században is kiemelkedő Panakoszta-család jelentőségét emelném ki. (A Panakoszta családnév előfordul Győrben és Nagykanizsán is a XVIII. században.) Egerben ma is áll a Panakoszta-ház (Dobó u. 13.), mely napjainkban a zeneiskola épülete. Eger városa számára Panakoszta Sándor képviselő tett hagyományt az éjjeli közvilágítás megteremtése érdekében: a zeneiskola bejárata fölötti 1879-ből való emléktábla őrzi nemes cselekedetét. A görög közösség tagjai a XVIII-XIX. században sokféle módon támogatták a város fejlődését: építészeti örökségük és közérdekű szerepvállalásuk emlékét több emléktábla is hirdeti Eger városában!


13

KARÁCSONYTÓL VIZKERESZTIG – GÖRÖG SZOKÁSOK ÉS HAGYOMÁNYOK

Fotó: Karajorgu Maria A Karácsonytól Vízkeresztig tartó időszak görög elnevezése Δωδεκαήμερο, amely arra a tizenkét napra utal, ami december 24-től január 6-ig telik el, és magában foglal három nagy egyházi ünnepet: a Karácsonyt, a Szilvesztert és a Vízkeresztet. Az ünnepkör tulajdonképpen már korábban elkezdődik, a Karácsonyt megelőző negyvennapos böjttel, és január 7-ével zárul Keresztelő Szent János ünnepével. Az ünnepek igen változatos lefolyásúak, rengeteg népszokás és hagyomány kapcsolódik hozzájuk, ősiek és újabb koriak, amelyek szorosan összefonódnak népi hiedelmekkel és babonákkal, és amelyek rendkívüli változatosságot mutatnak területtől függően. Ezek az elemek természetesen nem egyforma intenzitással vannak jelen az ünneplő közösségek életében. Ebben az írásban megkíséreltük összefoglalni a Δωδεκαήμερο jellegzetes szokásait, a teljesség igénye nélkül. Naptári sorrendben haladva mutatjuk

be az ünnepeket, mindig előrebocsátva egy rövidebb történeti áttekintést. Ez a munka nem tudományos igényű, csupán bemutató jellegű. KARÁCSONY ΧΡΙΣΤΟΥΓΕΝΝΑ Karácsonykor Jézus Krisztus születésnapját ünnepli a keresztény közösség. Az evangéliumok arról tanúskodnak, hogy Jézus Krisztus tanítványait arra intette, halálának évfordulóját ünnepeljék, és ne a születéséét. Mindenesetre a Bibliában nincs olyan tiltás, amely a Karácsony megünneplésére vonatkozna. Az adatok arra utalnak, hogy Egyiptomban tartották meg legelőször az ünnepet, általánossá csak a Kr. u. III. században vált, miután a keresztényüldözések korszaka véget ért. Az időpont meghatározása egyezményes, bibliai és tudományos tények egyaránt azt támasztják alá, hogy Jézus nem is télen, hanem tavasszal született. Annak, hogy miért pont decemberben ünneplünk, több oka lehet, a legvalószí-


14 nűbb, hogy a Karácsony egyszerűen átvette az ekkor zajló pogány ünnep (Szaturnália, napünnep) helyét. Justinianus korában már beszüntettek bizonyos közmunkákat erre az időszakra, és mondhatjuk, hogy azóta a Karácsony talán a legegységesebben megtartott keresztény ünneppé (és munkaszünetté) vált szerte a világon. Lássuk most azokat a görög hagyományokat, amelyek ehhez az időszakhoz köthetők! Az ünnep κάλαντα-val veszi kezdetét: a gyerekek december 24-én reggel kis csapatokba verődve bekopognak a környék házaiba, és miután engedélyt kapnak a háziaktól, eléneklik rövid dalaikat, amelyeket leggyakrabban egy háromszög alakú hangszerrel, vagy akár gitárral, dobbal, harmonikával kísérnek. Ennek a szokásnak a gyökerei egészen az ókorig vezetnek: írásos emlékek szólnak arról, hogy Dionnüsszoszhoz kötődő ünnepek alkalmával gyerekek jártak házról házra piros és kék madzaggal ellátott babérágakkal, amelyekre a kapott ajándékokat kötötték. Az énekek témája a kis Jézus születése, de dallamuk és szövegük tájegységekként variálódik. Ez a legszélesebb körben ismert karácsonyi kalanta: Καλήν ημέραν άρχοντες, αν είναι ορισμός σας, Χριστού την θείαν Γέννησιν να πω στ’ αρχοντικό σας. Χριστός γεννάται σήμερον εν Βηθλεέμ τη πόλει. Οι ουρανοί αγάλλονται χαίρει η κτήσις όλη. Εν τω σπηλαίω τίκτεται εν φάτνη των αλόγων ο Βασιλεύς των ουρανών και Ποιητής των όλων. A karácsony talán legismertebb és legelterjedtebb szimbóluma a karácsonyfa. A hagyomány szerint Szent Bonifác kora óta karácsonyi jelkép. Jelentése sokat változott az idők során: míg kezdetben csupán az emberek Krisztus születése iránti örömét fejezte ki, később általánosan az istentől kapott ajándékokat ünnepelték vele. Ennivalókat, aztán ruhákat vagy akár kisebb használati tárgyakat aggattak rá. A ma ismert karácsonyfa bajor közvetítéssel került Görögországba: 1833ban díszítették fel az első fenyőt Ottó udvarában. A második világháború után került be a görög házakba, ma már a közterekből, középületekből sem hiányozhat. Jellegzetes görög előképe az ún.

hristoxilo, egy olyan faág, amelyre szintén ennivalókat, díszeket akasztottak, és ezt elégetve tartották távol a Kalikantzaroi-t. A görög nép szoros összetartozását a tengerrel mi sem fejezi ki jobban, mint az az egyedülálló szokás, hogy sok helyen –főleg szigeteken — máig fenyő helyett kishajókat díszítenek. A karácsonyi asztal a néphagyományban mindig is fontos szerepet játszott: a gazdagon megterített asztalt körülülő család idillikus képe mindenki számára ismerős. Hagyományos ételek a csirkehúsleves, sertésből készült ennivalók, de az utóbbi évtizedekben Görögországban is egyre gyakrabban sütnek pulykát. Ennél régebbi múltra tekint vissza a hrisztopszomo nevű sütemény, amely tetejére keresztet metszenek, vagy a ház urának foglalkozásához kapcsolódó mintákkal díszítenek. A hrisztopszomo azon kívül, hogy finom és szép dísze az ünnepi asztalnak, rendkívül hasznos is: igen alkalmas arra, hogy jósoljunk belőle. A jóslások számos módja közül álljon itt egy példa: a pap két kezével megfogva a kenyeret a fejéhez csapja, úgy hogy az két darabra törjön. Ha jobb kezében marad a nagyobb darab, a tél nagyobb része már eltelt, ha viszont bal kezében marad a nagyobb rész, az arra utal, hogy bizony még sok hideg nap van hátra tavaszig. ÚJÉV Az újévi szokások és hagyományok egy fő hiedelemből erednek, amit leegyszerűsítve a „jó kezdés elvének” is nevezhetnénk. Az a lényege, hogy ami először történik meg az évben, az döntő befolyással lesz az esztendő minden későbbi eseményére. Jellegzetesen görög példa erre a podariko esete. Ennek lényege, hogy a templomból visszajövet feltétlenül jobb lábbal kell belépni a házba, hogy az új esztendő is jobb, szerencsésebb legyen. Van, ahol ez a szokás még teátrálisabb módon zajlik: a család egyik tagja, lehetőleg fiatal, jobb lábbal tesz három lépést a ház belseje felé, miközben azt mondja mesa kalo („jó be”), ezután pedig megfordul, háromszor lép ki mondván „okso kako” („rossz ki”). Ezután egy gránátalmát vág a földhöz nagy erővel úgy, hogy a gyümölcs „szétrobbanjon”, a termékenységet és gazdagságot szimbolizáló magjai kiszóródjanak a padlóra. Szintén nagy jelentőséggel bír az, hogy az év első napján kivel találkozunk. Érdemes szerencsés emberekkel, vagy fiatal gyerekekkel találkozni, akár meg is invitálni őket valamire, ugyanakkor a „szerencsétleneket” tanácsos jó messze elkerülni.


15 Az újév megünneplése szintén kalantával kezdődik, a gyerekek házról házra járnak és dalaikkal szerencsés újévet kívánnak, cserébe pedig mindenféle finomságot, napjainkban pénzt kapnak. Κάλαντα Πρωτοχρονιάς Αρχιμηνιά κι Αρχιχρονιά ψηλή μου δεντρολιβανιά κι αρχή καλός μας χρόνος εκκλησιά με τ’ άγιο θρόνος. Αρχή που βγήκε ο Χριστός άγιος και Πνευματικός, στη γη να περπατήσει και να μας καλοκαρδίσει. Αγιος Βασίλης έρχεται, και δεν μας καταδέχεται, από την Καισαρεία, συ’ σαι αρχόντισσα κυρία De ebben az időszakban jól megy a sora a háziállatoknak is, a hiedelem szerint ugyanis ilyenkor a jószágok is emberi nyelven tudnak szólni, és hogy ne mondhassanak semmi rosszat gazdáikról, szó szerint lekenyerezik őket. A szorgos gazda tehát legalább ezen az egy napon el kell, hogy kényeztesse állatait. De vigyázat! Akármilyen kíváncsiak is vagyunk az állatok ezen képességére, semmiképpen se próbáljuk erőszakkal szóra bírni őket, ez ugyanis hatalmas szerencsétlenséget okoz. Az újévi ünnepi asztalnak, a karácsonyihoz hasonlóan, érdemes gazdagnak lennie, az ételeken kívül jó ha van rajta dió, mogyoró, olajfaág, gránátalma és egyéb szerencsét hozó, gazdagságot és bőséget jelképező ennivalók és díszek. Hagyományos újévi ínyencségek a kourabiedes és a melomakarona, amelyek majszolása közben a görögök „átkártyázzák” magukat az új esztendőbe. De éjfél után sem állnak fel az asztaltól, hiszen ekkor érkezik el az ideje a következő finomságnak, a vaszilopitának. Története Kappadókia egykori püspökéhez, Nagy Szent Bazilhez kapcsolódik, aki úgy próbálta meg igazságosan visszaadni az akkori helytartó által adóul beszedett, de végül visszaítélt kincseket, hogy kis kenyerekbe sütve osztotta szét őket. A pite liszt, mazsola, narancshéj, élesztő, cukor, tojás mellett nem szokványos hozzávalója egy bármilyen érem vagy aprópénz, amelyet a háziasszony gondosan elrejt benne, aki pedig ráakad, hatalmas szerencsének örvendhet abban az esztendőben. Ilyen süteményt máskor is készítenek, és bájos jellegzetessége, hogy olyan

személyeknek is vágnak szeletet, akik épp nincsenek jelen (beteg, vagy távol tartózkodó rokonoknak, szenteknek). VÍZKERESZT A Dodekaimero utolsó nagy ünnepekor Jézus megkereszteléséről emlékezik meg az ortodox egyház. Amikor Keresztelő Szent János a Jordán vizében megkeresztelte Jézust egyedülálló módon egyszerre volt jelen az Atya, a Fiú és a Szentlélek, vagyis a szentháromság. Innen ered a görög elnevezés: epifaneia (megjelenés), vagy fota (fények). Az ünnep, ahogy azt már megszokhattuk, szintén kalantával kezdődik: Κάλαντα των Φώτων Σήμερα τα φώτα κι ο φωτισμός η χαρα μεγάλη κι ο αγιασμός. Κάτω στον Ιορδάνη τον ποταμό κάθετ’ η κυρά μας η Παναγιά. ‘Οργανo βαστάει, κερί κρατεί και τον Αϊ-Γιάννη παρακαλεί. ‘Αϊ-Γιάννη αφέντη και βαπτιστή βάπτισε κι εμένα Θεού παιδί. Ν’ ανεβώ επάνω στον ουρανό να μαζέψω ρόδα και λίβανο. Καλημέρα, καλημέρα, Καλή σου μέρα αφέντη με την κυρά. Ilyenkor a legfontosabb feladat a vizek megszentelése. Az ún. Protagiasma-kor a pap körbejárja a házakat, és szentelt vizet locsol rájuk, így áldja meg őket, és űzi el a gonoszt, pl. a kalikanzaroi-t is. De mik is ezek a lények? A nép nagy képzelőerejéről tesz tanúbizonyságot ezeknek a csúf manóknak a hiedelme. Nagyjából emberi alakjuk van, ugyanakkor valami csúfság is kapcsolódik hozzájuk, gyakori tartozékaik pl. kecskelábak, sötét bőr, szőr, piros szem, púp, farok. Mindenesetre nem ördögi lényekről van szó, hanem egyszerű bajkeverőkről, akik huncutságaikkal megzavarhatják az ünnepek nyugalmát. Egész évben a Földet tartó hatalmas fát fűrészelik, ki-ki saját képességeinek megfelelően. Így van olyan, aki fűrésszel, baltával, saját karmaival járul hozzá a Kalikantzaroi kollektív nagyszabású vállalkozásához. A Dodekaimero idején a finom ételek és illatok vonzzák ki őket a föld mélységeiből, barlangokból, kutakból, hangyabolyokból, hogy felforgassák az emberek életét. Minthogy rettegnek a napfénytől, ezért csak éjszaka bújnak elő. Akkor viszont jaj annak, akit elkapnak: addig tán-


16 coltatják, amíg el nem ájul! De még ez sem elég. A házakba is megpróbálnak bejutni, és felforgatni azokat. Mi a tanulság? Ebben az időszakban nem érdemes takarítani, hiszen a kalikantzaroi úgyis mindent tönkretesznek, és az ételt se őrizgessük, mert megeszik: együnk, igyunk, mulassunk a barátainkkal, a lárma és a sok ember ugyanis távol tartja a manókat. Miután szentelt vizzel kiűzik őket a házakból, még egy utolsó csalódás éri őket: hazaérve azt tapasztalják, hogy a Földet tartó fa törzse visszanőtt, és elölről kell kezdeniük a fáradságos munkát… Vízkereszt napján, január 6-án mise után menet indul a szent kereszttel és az ikonokkal a part felé, ahol a pap a vízbe hajít egy keresztet, fiatal férfiak pedig utána ugranak a fagyos vízbe. Aki kihozza, azt éri a megtiszteltetés, hogy körbehordja, es közben fogadja a közösség tagjainak jókívánságait, személyét és családját pedig természetesen a jó szerencse fogja kísérni az új esztendőben. Néhol még máig él a következő hagyomány: Amikor a pap bedobja a keresztet a tengerbe, a nők

negyven hullám vizéből merítenek, a vizet hazaviszik, és azzal tisztítják le a házi ikonokat. Az így megszenteltté vált vizet a templomhoz viszik, és olyan helyre öntik, ahol nem léphet rá senki. Január 7-e Keresztelő Szent János ünnepének napja, és egyben az ünnepkör utolsó napja. Ekkor az újonnan házasodottakat kikísérik a tengerpartra nagy zenebona kiséretében, és egy alkalmas pillanatban belökik őket a tengerbe, szép hosszú életet kívánva nekik és sok-sok gyereket. Még hosszú-hosszú oldalakon lehetne sorolni a különféle érdekes, megmosolyogtató, elgondolkodtató leírásokat. Persze, amint azt többségünk tudhatja, ezekből az ősi hagyományokból mára már csupán az ajándékozás, a díszítés és a nagy kajálások maradtak meg. Ne bánkódjunk ezen! A megőrzés és a változás nem ellentétesek egymással, ezért ezúttal az ünnepek előtt lehetne egy különleges fogadalmat tenni: feléleszteni egyet a bemutatott szokások közül. Kiriazi Anna – Kiriazi Vera

Nacsinák Gergely: G Ö R Ö G O R TO D O X K A R Á C S O N Y M A G YA R O R S Z Á G O N Tavaly, karácsony este. Ortodox papok számára ez az időszak kicsit olyan, mint a húsvéti, már ami az elfoglaltságokat illeti: egyik templomi szertartás a másikat éri, és minden valahogy más, fényesebb és szokatlanabb, ünnepélyesebb és vidámabb, mint egyébkor. A kápolnába fél tíz tájt érek be. Az utcák kihaltak, az utakon alig valami forgalom, életveszélyesen csúsznak is a rájuk fagyott nedvességtől. Beérve felveszem a reverendát – görögül anderi-nek vagy zosztikó-nak mondják, fölé pedig, mert hideg van, a bő ujjú raszon-t. Amikor Görögországban vagyok, az utcán is viselem a fekete papi ruhát, mint minden pap és szerzetes; itthon sajnos nem szokás, pedig sokat segít abban, hogy az ember egy pillanatra se felejtse el, kicsoda, és mi lenne a feladata. A szokásos, csöndes előkészület: olajat töltök a mécsesekbe, a gyertyatartókba vékony viaszgyertyák kerülnek. Tíz után kezdődik az agripnía, a virrasztás. Kivételesen nem csak magyarok vannak jelen, eljött néhány ciprusi görög is, akik itt töltik a karácsonyt. Így a himnuszok és imák végig két

nyelven szólnak, aminek különösen örülök, hiszen számomra az egyház és a templom nyelve valahogy a görög maradt, annak ellenére, hogy magyarnak születtem. A tömjénezés után felhangzik az első karácsonyi himnusz: „Δεύτε αγαλλιασώμεθα τώ Κυρίω, τό παρόν μυστήριον εκδιηγούμενοι, τό μεσότοιχον τού φραγμού διαλέλυται, η φλογίνη ρομφαία τά νώτα δίδωσι, καί τά Χερουβίμ παραχωρεί τού ξύλου τής ζωής, καγώ τού παραδείσου τής τρυφής μεταλαμβάνω, ού προεξεβλήθην διά τής παρακοής, Η γάρ απαράλλακτος είκων τού Πατρός, ο χαρακτήρ τής αϊδιότητος αυτού, μορφήν δούλου λαμβάνει, εξ απειρογάμου Μητρός


17 προελθών, ου τροπήν υπομείνας, ο γάρ ήν διέμεινε, Θεός ών αληθινός, καί ο ουκ ήν προσέλαβεν, άνθρωπος γενόμενος διά φιλανθρωπίαν, αυτώ βοήσωμεν, ο τεχθείς εκ Παρθένου Θεός, ελέησον ημάς.” „Jertek, örvendezzünk az Úrnak, hirdetve a jelenvaló titkot. Lehullott a válaszfal korlátja, meghátrál a lángpallos, a kerubok eltávoznak az élet fájától, és részesülök a Paradicsom élvezetéből, ahonnan kiűzettem hajdan engedetlenségem miatt. Mert az Atya tökéletes képmása, az Ő öröklétének rajzolata szolga formáját ölti magára, férjezetlen anyától származva, és változást nem szenvedve; mert megmarad az, aki volt: igaz Isten. És ami nem volt azelőtt: emberré lesz, emberszeretetből. Őhozzá kiáltsuk: Szűztől született Isten, irgalmazz nékünk.” Csak a gyertyák világítják meg az ikonokat és az összegyűltek arcát, hol jobban, hol kevésbé, ahogy elfogynak, végigégnek. A szertartás ritmusa így egészül ki a fények ritmusával, együtt jelzik az idő észrevétlen gördülését, először befelé az éjszakába, majd kifelé abból. Lehetek akármilyen távol kedves észak-görögországi falvaimtól, tudom, hogy templomokban ott is ugyanezek az ősi himnuszok hangzanak most el, amelyek előkerülnek minden évben, mint a görögség féltve őrzött öröksége, mint az annyi oldalról ostromlott furcsa és örömteli hite az istenség emberré válásának paradox csodájában. És ha erre gondolok, a távolság egy csapásra eltűnik. Az ortodox szertartások bonyolult egységet alkotnak, amely évszázadokon keresztül csiszolódott, alakult, gazdagodott. Az ideális az, ha minden fogaskerék-szerű pontossággal működik, és nem a bonyolultság, csak az összetett szépség érzőik végül. A szertartás mintha spontán lenne, pedig a legvégsőkig szabályozott: olyan, akár egy gondosan megtervezett tánc. A virrasztáskor az alkonyati istentiszteletet követi az éjféli, majd a hajnali szolgálat, szünet nélkül egymásba kapcsolódva, minden egyes énekben, olvasmányban más és más oldalról világítva meg ennek a mai éjszakának a titkát: „Δεύτε ίδωμεν πιστοί, πού εγεννήθη ο Χριστός, ακολουθήσωμεν λοιπόν ένθα οδεύει ο αστήρ, μετά τών Μάγων Ανατολής τών Βασιλέων. Άγγελοι υμνούσιν, ακαταπαύστως εκεί. Ποιμένες αγραυλούσιν, ωδήν επάξιον, Δόξα εν υψίστοις λέγοντες, τώ σήμερον εν Σπηλαίω τεχθέντι, εκ τής Παρθένου, καί Θεοτόκου, εν Βηθλεέμ τής Ιουδαίας”

„Jertek, hívők, lássuk, hol született Krisztus; kövessük hát a csillag útját, a napkeleti bölcs királyokkal. Angyalok himnuszokat zengnek ott szüntelen, pásztorok mondanak méltó éneket, mondván: Dicsőség a magasságban annak, aki ma a barlangban, Istennek szűz szülőjétől, a júdeai Betlehemben született.” „Σύμμορφος πηλίνης, ευτελούς διαρτίας Χριστέ γεγονώς, καί μετοχή σαρκός τής χείρω, μεταδούς θείας φύτλης, βροτός πεφυκώς, καί μείνας Θεός, καί ανυψώσας τό κέρας ημών, Άγιος εί Κύριε.” „Hozzáhasonulván, Krisztus, gyarló földi lényünkhöz, és az esendő testet elvállalván, az isteni természetből adva nékünk, halandóvá lettél és Isten maradtál, és fölemelted a mi erőnket – szent vagy, Urunk.” A bizánci ének különös, lebegő, elnyújtott dallama nem evilági szépséget kölcsönöz a régi szövegeknek. Az ember úgy érzi, nem is valami külső helyen, egy Váci utcai ház első emeletén van, hanem kiszakadt a világból, az időből – de hát erre valók az ünnepek. Egy óra után valamivel véget ér a virrasztás. Kilépünk az éjszakába – és mint valami csoda előtt, állunk döbbenten, egy csapásra megfrissülve a téli levegő hidegétől: mindent friss hó borít, az utca csak úgy szikrázik a lámpák fényében. Igazi karácsonyeste. Otthon fenyőillatú a reggel. Gyors készülődés, kilencre a kápolnában kell lenni, mert pontban tíz órakor elhangzik, mint győzedelmes kiáltás, mint egy új teremtés meghirdetése, a liturgia kezdetét jelző fennhang: „Ευλογημένη η βασιλεία του Πατρός και του Υιού και του Αγίου Πνεύματος, νυν και αεί και εις τους αιώνας των αιώνων.” Habár a külső szemlélő számára nem feltétlenül nyilvánvaló, de a karácsonynak még a liturgiája is más, mint a többi ünnepnapé. Az ortodox hagyományban két liturgiát használunk, az Aranyszájú Szent János (Άγιος Ιωάννης ο Χρυσόστομος), illetve a Nagy Szent Vazul (ο Άγιος Βασίλειος ο Μέγας) neve alatt fennmaradt miséket. Vannak régebbi liturgikus szövegek is, az egyház régmúltjából, ám azokat csak a nevüket viselő szentek ünnepnapjain mutatjuk be, legfeljebb egyszer egy évben. A „mindennapi” szertartás az Aranyszájú János-féle, ám a régebbi és a – valamivel – hosszabb, a másik. Noha a Vazul-liturgia volt egykor a hétköznapi „mise” Bizáncban, az első évezred végén felváltotta azt a tömörebb, és szerkezetileg ugyanolyan Aranyszájú-változat. Mindkettő ősi szöveg, különbség gyakorlatilag csak a


18 közösség számára a legtöbb esetben nem hallható, csendesen elmondott papi imákban van. A Vazulliturgia immár ezer esztendő óta csak évi néhány alkalommal kerül bemutatásra - és a legtöbbször éppen karácsonykor, ezen kívül pedig még Húsvét előtt, Nagyböjt idején. Alighanem az az oka ennek, hogy a legfontosabb, legfényesebb ünnepeknek az Egyház igyekszik „megadni a módját”; visszatér a kereszténység első évezredébe, igyekezvén olyan közel kerülni az Istenember titkához, amennyire csak lehetséges. Ilyenkor azt sem bánja, ha a templomi szolgálatok valamivel hosszabbak, szebbek, és kicsit mások, mint az év többi részében. A karácsonyi ünnepkör emblematikus alakja mindenesetre Nagy Szent Vazul. A Szent Tizenkét Nap felezőjére esik ünnepe is, amikor szintén a neki tulajdonított liturgiával ünneplünk, január elsején. Ő a „pitás szent” – idehaza a legtöbben alighanem így ismerik, e kegyes népszokásról, aminek gyökere a szent legendás életrajzában van. Nem írom le, mert valószínűleg mindenki hallotta már. Az itteni görögség is híven őrzi ezt a szokást, de már szinte minden ortodox keresztény összefüggéséből kiragadva. A hátteret azonban, Vazul nem kevésbé érdekes életét, amelyből ez a legenda kinőtt, azonban már alighanem kevesebben. Vazul-Vaszíliosz a kisázsiai görögség képviselője, a kappadókiai egyházatyák legnevesebbje. A negyedik század első felében született, egy tízgyermekes keresztény család legidősebb gyermeke. Nagyanyja, Makrina túlélte Diocletianus császár véres – az egész Birodalomban a legvéresebb és legkövetkezetesebb – keresztényüldözését, amelyben férje, Vazul nagyapja is odaveszett. Róma azóta megbékélt a keresztényekkel, és Vazul a kor legkiválóbb iskoláiban tanult, Cezáreában, Konstantinápolyban és Athénben. Habár hívő családba született, a gyermekkeresztelés akkoriban még nem volt általános, így ő maga is csak felnőtt fejjel keresztelkedett meg, de akkor teljes komolysággal: vagyonát a szegények között szétosztotta, maga pedig visszavonult, és a pontusi hegyekben folytatott remeteéletet. Innen ment Athénbe, filozófiát tanulni, de már mint önmegtartóztató életet élő keresztény, csaknem szerzetes. Utána visszatér Kappadókiába, és vagy másfél évtizedig nyugta van, csöndes életet él, retorikát oktat, beutazza a Közel-Keletet, hogy megismerkedjen az ott éppen kibontakozó szerzetesség alapelveivel és életével, míg azután nincs már menekvés: 370-ben, negyvenévesen Cezárea püspökévé szentelik. Noha inkább ínyére volna a

visszavonultság, felveszi a kesztyűt, és teljes erejével a püspöki szolgálatnak szenteli magát, amely akkoriban még sokkal inkább volt kemény szolgálat, mint kiváltság. Törődik azzal, hogy papjait kiművelje; szegényházakat alapít, otthonokat és kórházakat idősek, betegek és vándorok számára. Ha kell, a császárral is szembeszáll a város érdekében: Valenset úgy felbosszantotta, hogy az száműzetésbe küldte volna, de – amint egy történetíró följegyezte – a tolla háromszor tört el, míg a száműzetésről szóló rendeletet akarta szignálni, s ezt isteni jelnek tekintvén, letett róla. Vazul pedig maradt. Nem csak ügyes szervező, de érzékeny teológus is volt: kitartó munkával sikerült visszaszorítania az akkoriban még nagyon elterjedt ariánus eretnekséget, amely azzal fenyegetett, hogy Krisztust megfosztja isteni mivoltától: márpedig Vazul helyesen vette észre, hogy ekkor elvész a keresztény hit alappillére, az, hogy Isten a teremtésből magát nem vonja ki, hanem részt vállal az embersorsban, az emberi örömben és szenvedésben, és azt teljesen magára véve igyekszik visszavezetni az embert a Paradicsomba. Írt, beszélt, levelezett: és nem fáradt el halála napjáig. Karácsonyi beszéde is fennmaradt, amelyben tükröződik elragadtatottsága: „Az egész teremtés közös ünnepe ez. A világfölöttieket ajándékozza a világnak! Csillagok futnak az égről, mágusok kelnek útra a pogányok közül, a föld barlangjába fogadja. Nincs senki, aki valamivel hozzá ne járulna, nincs senki, aki hálátlan volna. Zengjük mi is az örvendezés énekét! A világ megváltását ünnepeljük, az emberiség születésnapját.” Az ő liturgiájával ünneplünk tehát karácsony napjaiban. Nem csak 25-én délelőtt, de 26-án is, az Istenszülő ünnepén, 27-én, Szent István apostol napján, majd január elsején, hetedikén, tehát egészen Vízkeresztig. Észrevétlenül röpül el a tizenkét nap, amikor semmiféle böjt nincs a negyvennapos karácsonyi böjt után. Mennyi szép szokással díszítette föl még a görög nép ezt a csaknem két hetet, a templomi szertartásokon felül! Ezeknek csak egyike a vaszilópita megszegése – hiába, hogy a legismertebb. Január hetedikén a kereszt, mint valami fagyos, merev szárnyú, ritka madár, repül a víz fölött. Talán nem egészen nyilvánvaló, de ez nem maga a vízszentelési szertartás – a Teofánia ünnepének jellegzetessége – hanem csak egy vidám, ünnepélyes áldás az élővizekre, legyen az tó, folyó, vagy tenger. A nagy vízszentelés szép szertartását


19 – ezt csakis ekkor, az évnek ezen a napján lehet elvégezni – korábban a templomban, vagy a templom előtt felállított nagy medencénél végzik, és egy kis fiolában mindenki vihet az otthonába abból a vízből, aminek minden cseppje különös módon mintegy ikonná, az isteni kegyelem hordozójává vált. Ezek után a vizek megáldása a szürke januári ég alatt, már csak a karácsonyi ünnepek méltóságteljes

lezárása: egy tiszta ív vége, amelyet ezek a kivételes napok rajzoltak belénk. A papok ezért valahogy mindig úgy várják az ünnepeket, mint a gyermekek – tudjuk, hogy valami kivételes élményben lesz részünk, ami ugyanolyan, és mégis egészen más, mint tavaly. Görögországtól távol görög ortodox módra karácsonyt ülni pedig, ha lehet, még inkább kivételes adomány

Melomakarona, avagy karácsonyi mézes süti 15 dkg (cca. 1,5 deci) víz 6 dkg glükózszirup ( ha nincs , jó a cukor is plusszba) 1 gr vanília ( ha lehet inkább vanília rúdból, de ha nincs akkor bourbon vanília is jó!) 5 dkg méz A tetejének a megszórásához: 12 dkg zúzott dióbél 10 dkg méz

Karácsonykor, mi görögök leginkább desszerteket készítünk. Régi hagyomány szerint nem fenyőfát díszítettünk, hanem vitorlás hajót. Sajnos a globalizáció és a mindent elsöprő fogyasztói társadalom eredményeként ma már nem építünk kis hajót otthon, hanem megvesszük a meggyilkolt fenyőt, ráaggatunk mindenféle csecsebecsét és telerakjuk ajándékokkal az alját. Görögországban csak a gyerekek kaptak ilyenkor ajándékot. Ma mindenki. De nézzük a Melomakaronát. 6 főre elegendő mennyiség!

A tésztához: 35 dkg liszt (finom) 12 gr étolaj 7,5 dkg cukor 5 dkg (cca fél deci) narancs leve 3 gr őrölt fahéj 3 gr őrölt szegfűszeg 1 csomag sütőpor 2 gr cukrászati ammónia ( cserélhető szalalkálira) 12 dkg zúzott dióbél 10 dkg méz ( jó sűrű, ha már nem található görög méz itthon )

A sziruphoz:

Elkészítés: Készítsük el a szirupot. Feltesszük egy lábosba a cukrot, a vizet és a glükózt (ha van).Kb. 4-5 percig főzzük, amíg egyneművé válik, magyarul nem marad benne a cukor láthatóan. Amikor forrni kezd hozzáöntjük a mézet és levesszük a lángról. Amint egy kicsit kihűlt hozzáadjuk a vaníliát és elkeverjük. A tészta összeállításához előveszünk egy mély keverőtálat és bele tesszük az összetevőket a liszt nélkül! Összekeverjük őket, majd folyamatosan beleszitáljuk a lisztet és közben addig dagasztjuk, amíg egy lágy de nem nagyon ragadós tésztát kapunk. A kész tésztából kis golyókat szaggatunk és ovális formákra alakítjuk. Finoman kivajazott tepsibe helyezzük a tésztákat és előmelegített sütőben (kb 160-180 C) 15 percig sütjük.Csak szólok, hogy minden sütő másképp süt, tehát a sütés ideje lehet több is és kevesebb is! Amint kivettük a sütőből a tepsit, kivesszük a Melomakarona-kat és a kihűtött szirupba sülylyesztjük őket egyenként 1-2 percre! Szűrőkanállal kiemeljük őket és tálcára helyezzük. A tetejét meglocsoljuk a mézzel és utána meghintjük a zúzott dióval! Jó étvágyat! Kali Orexi! Ghavrilos

30 dkg cukor AGORA – Görög kisebbségi kulturális magazin – 2008/09 / 6–7. szám

20

FECSKETÁNC – 2008 (a Helidonaki Görög Hagyományőrző Gyermek- és Ifjúsági Táncegyüttes idei éve)


A néptáncos olyan, mint a vándormadár. Vándorol egyik helyről a másikra, de végül mindig hazatér. Aki valaha is néptáncolt, soha nem feledi a próbák és a fellépések hangulatát, a tréfás, vagy olykorolykor szomorkás pillanatokat. Egy-egy helyről, városról, országról biztos, hogy mindenkinek beugrik egy-egy emlék. Az elmúlt évek során együttesünk a hazai rendezvények mellett számos külföldi fesztiválon vett már részt. Nemegyszer egy-egy ilyen út alkalmával sikerült meghívást kapnunk a következő év nyarára. Így történt ez 2007-ben is, amikor a görögországi Sztavrosz település Nemzetközi Fesztiválján krétai és pondoszi táncokat mutattunk be. A fesztivál egyik résztvevője volt a HARMANFOLK török

táncegyüttes, amely pondoszi táncainkat látván meghívást ígért a 2008. évi, Isztambulban megrendezésre kerülő EURASIA nemzetközi fesztiválra. Az ígéretből valóság lett, a meghívó megérkezett. A neheze csak ezután következett. Kiderült, hogy Isztambulba eljutni nem is olyan könnyű. Sok-sok szervezés és a görög önkormányzatok támogatásának eredményeként végül augusztus 5-én buszra szálltunk. Az utazás, mint az már a HELIDONAKI esetében megszokott, kalandos volt, de sikeres. A fesztivál szervezői úgy gondolták, bemutatják a görög táncok sokszínűségét, és rajtunk kívül még két görögországi táncegyüttest hívtak meg. Mindegyikünk más-más tájegység zene- és táncvilágából adott ízelítőt a helyi és vendégközönségnek. Rajtunk kívül pedig


21


ott volt egy észak-ciprusi együttes is, aki kisázsiai táncokat adott elő, valamint egy-egy olasz, szerb, boszniai, horvát, litván csoport, illetve a magyarországi Bokréta táncegyüttes képviselte hazáját Európa és Ázsia határán. A 2008-as év azonban nem csak az isztambuli út miatt lesz emlékezetes együttesünk számára. A felnövekvő generációkat látván több éve szerettük volna elindítani utánpótláscsoportjainkat. Sajnos több okból eredően ez csak idén ősszel sikerült. Szerencsére a picik sokan vannak. Igaz, hogy a foglalkozások inkább hasonlítanak egy matinéra, mint táncpróbára, de nagy öröm látni, ahogyan minden szombaton fél 11-től a görög származású óvodás és kisiskolás gyerekek próbálják elsajátítani a görög mondókákat, dalokat, és persze az alaptánclépéseket. Őket követik fél 12től a 10 év feletti nagyobbak, akik bár kevesebben vannak, mint a kicsik, de ugyanolyan lelkesedéssel tanulják a bonyolultabb táncokat is. Mire ez a cikk az olvasó kezébe kerül, addigra már túlvannak az első fellépésükön is, melyet december 6-án a Mikulásnak mutatnak be. Az előzőekben leírtakon túl ez az év is olyan volt, mint a többi. Szinte minden második hétvégére ju-

tott egy-egy fellépés. Megtiszteltetés volt számunkra, hogy közreműködhettünk a második magyarországi görög diaszpóra 60. évfordulója alkalmával tavasszal létrejött rendezvénysorozaton, valamint a görög önkormányzatok és szervezetek egyes jelesebb eseményein, ahol többnyire korábbi koreográfiáinkat mutattuk be. Jövőre azonban újabb tájegység táncaival készül a fellépő táncosokból álló csoport, amely számára immár második éve a pénteki próbákat két görögországi vendégtanár, Hariton Haritonidisz és Jorgosz Antonopulosz tartja. Nekik köszönhetjük egyebek mellett a krétai blokkunkat is, amellyel már több helyen arattunk sikert. December lévén az együttes idősebb tagjai számára megkezdődött a főiskolákon és egyetemeken szokásos vizsgaidőszak. Ilyenkor általában kisebb szünetet tartunk, de január végén megújult erővel futunk neki a 2009-es évnek. Addig is a HELIDONAKI minden tagja nevében sikerekben gazdag, boldog új évet kívánunk minden olvasónak! Agárdi Elektra művészeti vezető


22

A KARIATIDÁK 2008. ÉVI TEVÉKENYSÉGE ségeken szintén dalokkal vettünk részt, Angyalföldön, Miskolcon és Beloianniszban. Miskolcon az emlékmű avatását is ünnepélyesebbé tettük énekünkkel. November 22-én került sor Angyalföldön a helyi görög önkormányzat, illetve a Fővárosi Görög Önkormányzat rendezésében Jannisz Ritszosz, a XX. század egyik legnagyobb görög költőjének szentelt irodalmi estre, ahol Theodorakisz megzenésített Ritszosz verseiből adtunk elő néhányat Angelidisz Vaszilisz és zenekarának kíséretével. A Kariatidák Görög-Magyar Nők Kulturális Egyesülete a 2008. évben számos rendezvényen vett részt, illetve a “Pireuszi esték” előadássorozattal gazdagította a görög közösség programjait. Talán az egyik legjelentősebb eredményünk az idei évben is az Egyesület által kiadott falinaptár volt, amelyet a második magyarországi görög diaszpóra 60. évfordulójára készíttettünk, megemlékezve egy-egy fontos eseményről a görög nők magyarországi életéből. Februárban az EPON-ünnepségen énekeltünk, majd az 1821. évi görög szabadságharc évfordulója kapcsán, a nemzeti ünnep rendezvényein Angyalföldön és az Olasz Kulturális Intézetben. Az egyesület kórusa az 1948-2008. ünnepi rendezvénysorozat aktív szereplője volt. Énekeltünk a Corvin téren, majd a Néprajzi Múzeumban és április 7-én, a Gálaműsoron, a pedagógusok köszöntésekor is. Szeptemberben került sor az Országos Idegennyelvű Könyvtárnak az Európai Nyelvek Napja című rendezvényén, amelyen kiemelt szerepet kapott idén a görög nyelv. Itt került sor Szidu Evdoxia festőművész kiállítására is, amelynek megnyitóját vidám dalokkal tettük még emlékezetesebbé. Szeptember 29-én a Petőfi Irodalmi Múzeumban Görögország leköszönő nagykövetének búcsúztatásán népdalokat és Theodorakiszszerzeményeket adtunk elő nagy sikerrel. Október 9-én Érden, a 60 évet bemutató fotókiállítás megnyitóján is szerepelt kórusunk. Budapesten a Terézvárosi napok keretében, mint a görög nemzetiség képviselői Stefanidu Janulával énekeltünk, sőt még egy kis táncházat is rögtönöztünk a közönség örömére. Az októberi “OXI”-ünnep-

A “Pireuszi esték” sorozat 2008. évi előadásai Január: Karácsonytól vízkeresztig (Kiriazi Anna és Kiriazi Veronika) Február: Görögország nemzeti parkjai (Makrodimosz Nikosz) Március: A „Szent korona” bizánci vonatkozásai. (Dr. Kiss Etele művészettörténész) Április: Görög származású ’48-as honvédek a magyar szabadságharcban (dr. Diószegi György Antal) Május: Corvinák a Széchenyi Könyvtárban (Zsupán Edina tárlatvezető) Szeptember: Látogatás a Parlamentben Október: A görög nyelv története (Makrodimosz Nikosz) November: Konstantinápolytól Isztambulig (Topuzidu Mária) December: Görög képzőművészek a nagyvilágban (Ludmann Mihály művészettörténész)

Még leírni is sok volt, amit ebben az évben a Kariatidák nyújtott a magyarországi görög közösségnek. A felkészülésekről, próbákról, újabb és újabb dalok tanulásáról még nem is ejtettem szót. Szerencsére egy jó kedélyű, egymást segítő női csapat vagyunk, és szeretnénk továbbra is az alapító okiratban foglaltak szerint az itt élő görög közösségnek, valamint az érdeklődő magyar családtagoknak és barátainknak is kulturális élményt nyújtani. Annaházi Veronika


23

ΔΡΑΣΤΗΡΙΟΤΗΤΑ ΤΩΝ ΚΑΡΥΑΤΙΔΩΝ ΤΟ 2008 Ο Πολιτιστικός Σύλλογος Γυναικών ΕλλάδαςΟυγγαρίας «Καρυάτιδες» το 2008 συμμετείχε σε πολυάριθμες εκδηλώσεις, όπως επίσης αύξησε τον αριθμό των δραστηριοτήτων της ελληνικής κοινότητας με μία σειρά διαλέξεων, τις λεγόμενες «Βραδιές στον Πειραιά». Ίσως το σημαντικότερο επίτευγμα του συλλόγου μας και φέτος υπήρξε η έκδοση ενός ημερολογίου για την εξηκοστή επέτειο της δεύτερης ελληνικής διασποράς στην Ουγγαρία, που παρουσιάζει από διάφορες πλευρές τη ζωή των Ελληνίδων στην Ουγγαρία. Τον Φεβρουάριο τραγουδήσαμε στον εορτασμό της ΕΠΟΝ, έπειτα στις εκδηλώσεις που διοργανώθηκαν για την επέτειο της Ελληνικής Επανάστασης του 1821 στο Angyalföld και στο Ιταλικό Πολιτιστικό Ινστιτούτο. Η χορωδία του συλλόγου μας πήρε ενεργό μέρος στη σειρά εορταστικών εκδηλώσεων «1948–2008». Τραγουδήσαμε στην πλατεία Corvin, στο Μουσείο Λαϊκής Τέχνης, όπως και στο γκαλά προς τιμή των παιδαγωγών στις 7 Απριλίου. Τον Σεπτέμβριο οργανώθηκε από την Εθνική Βιβλιοθήκη Ξένων Γλωσσών η εκδήλωση «Ημέρα των Ευρωπαϊκών Γλωσσών», στην οποία φέτος δόθηκε ιδιαίτερη έμφαση στην ελληνική γλώσσα. Στα πλαίσια της εκδήλωσης παρουσιάστηκε η έκθεση της ζωγράφου Ευδοξίας Σίδου, την έναρξη της οποίας έκαναν ακόμα πιο αξέχαστη τα χαρούμενα τραγούδια μας. Στις 29 Σεπτεμβρίου παρουσιάσαμε με μεγάλη επιτυχία δημοτικά τραγούδια και έργα του Θεοδωράκη στην αποχαιρετιστήρια γιορτή του απερχόμενου Έλληνα Πρέσβη κ. Δημήτριου Κυπραίου στο Λογοτεχνικό Μουσείο Petőfi. Η χορωδία μας πήρε μέρος στην έναρξη της έκθεσης φωτογραφίας με θέμα «Τα 60 χρόνια της 2ης ελληνικής διασποράς στην Ουγγαρία» στις 9 Οκτωβρίου στο Érd. Στη Βουδαπέστη στα πλαίσια της εκδήλωσης «Ημέρες της Terézváros», ως εκπρόσωποι της ελληνικής εθνικής μειονότητας τραγουδήσαμε με την Γιαννούλα Στεφανίδου και μάλιστα, χορέψαμε αυθόρμητα προς μεγάλη χαρά του κοινού. Πήραμε μέρος τραγουδώντας στις οκτωβριανές αναμνηστικές γιορτές του «ΟΧΙ» στο Angyalföld, στο Miskolc και στο χωριό Μπελογιάννη. Στο Miskolc ανεβάσαμε το εορταστικό πνεύμα στα εγκαίνια του μνημείου αφιερωμένου στους Έλληνες της πόλης. Στις 22 Νοεμβρίου οργανώθηκε από την τοπική

ελληνική αυτοδιοίκηση του 13ου Διαμερίσματος της προτεύουσας και από την Αυτοδιοίκηση Ελλήνων Βουδαπέστης μία λογοτεχνική βραδιά αφιερωμένη σ’ έναν από τους μεγαλύτερους Έλληνες ποιητές του 20ού αιώνα, στον Γιάννη Ρίτσο, όπου και παρουσιάσαμε μερικά μελοποιημένα από τον Θεοδωράκη έργα του Ρίτσου με την συνοδεία της ορχήστρας του Βασίλη Αγγελίδη. Οι διαλέξεις της σειράς «Βραδιές στον Πειραιά» το 2008 Ιανουάριος Από τα Χριστούγεννα έως τα Φώτα (Άννα και Βέρα Κυριαζή) Φεβρουάριος Τα Εθνικά Πάρκα της Ελλάδας (Νίκος Μακροδήμος) Μάρτιος Η Ουγγρική «Άγια Κορόνα» και το Βυζάντιο (Dr. Etele Kiss, ιστορικός της Τέχνης) Απρίλιος Έλληνες αγωνιστές στην ουγγρική Επανάσταση του 1848 (Dr. György Antal Diószegi) Μάιος Η Κορβινιάνι στην Εθνική Βιβλιοθήκη Széchenyi (Edina Zsupán υπεύθηνη συλλογής «Κορβινιάνι») Σεπτέμβριος Επίσκεψη στο Κοινοβούλιο Οκτώβριος Η ιστορία της ελληνικής γλώσσας (Νίκος Μακροδήμος) Νοέμβριος Από την Κωνσταντινούπολη ώς την Ισταμπούλ (Μαρία Τοπουζίδου) Δεκέμβριος Έλληνες καλλιτέχνες στον κόσμο (Ludmann Mihály, ιστορικός της Τέχνης) Όπως φαίνεται από την παραπάνω λεπτομερή περιγραφή, φέτος ήταν μεγάλη η προσφορά των Καρυάτιδων προς την ελληνική κοινότητα της Ουγγαρίας. Και δεν αναφέρθηκαν ακόμα οι προετοιμασίες, οι πρόβες, η συνεχής εκμάθηση νέων τραγουδιών. Ευτυχώς είμαστε μία ομάδα χαρούμενων γυναικών, βοηθάμε η μία την άλλη και έχουμε ως σκοπό, (όπως αναφέρεται και στο καταστατικό μας) να προσφέρουμε πνευματική απόλαυση στην ελληνική κοινότητα, στις οικογένειες και στους φίλους μας. Veronika Annaházi


24

BEMUTATKOZIK A SZEGEDI GÖRÖG KÖZÖSSÉG Az első görög családot 1720ban regisztrálták Szegeden, 1728-ban a kereskedők közül már négyen voltak görögök, 1739-ben pedig görög polgár alapította az első szegedi kávéfőzdét. Pontosan száz év múlva, 1839-ben a város díszpolgárává fogadta a görög származású báró Sina Györgyöt a pesti árvízkárosultaknak nyújtott önzetlen segítségéért. A fenti adatokból is kitűnik, hogy a szegedi görögök első generációja főként kereskedelemmel foglalkozott. Pontos számuk ismeretlen, annyit viszont tudunk, hogy a görögkeleti felekezetű polgárok (többségükben szerbek) száma 1800-ban 476, 1849-ben 248. Kimondható az is, hogy a 20. század első felére nagyjából befejeződött a görögök beolvadása a magyar társadalomba. A görögök újabb hulláma a második világháború után érkezett Magyarországra, közülük 1957-tõl kezdtek Szegeden letelepedni egymástól függetlenül, többnyire tanulmányaik, illetve magyarokkal kötött házasságaik révén. A Szegeden élő görögök harmadik csoportja a rendszerváltást követően jelent meg a városban. Többségük a Szegedi Egyetem Orvosi Karán tanuló görögországi, illetve ciprusi diák, akik közül tanulmányaik végeztével egyre többen maradnak véglegesen a városban. De nincsenek kevesen azok sem, akik a határok megnyitását követően kötöttek ismeretséget magyar társukkal, s alapítottak családot. A szegedi görög közösségen belül az ő arányuk a legnagyobb. A 2001-es népszámlálás adatai szerint Szegeden 57-en vallják magukat a görög nemzetiséghez tartozóknak, 197-en kötődnek a nemzetiségi kulturális értékekhez és hagyományokhoz, 35-en vallják, hogy anyanyelvük a görög, és 55-en használják a görögöt családi és baráti közösségekben. Szegeden jelenleg két görög szervezet működik. Az egyik az immáron negyedik ciklusában járó Szegedi Görög Kisebbségi Önkormányzat, a

másik az Ungi Ferencné Papadopulu Fotini által 1995ben alapított Csongrád Megyei Görögök Kulturális Egyesülete. A tagság létszáma megközelíti a hatvanat. Többségük vegyes házasságban élő görög, továbbá családtagjaik, gyermekeik. Az egyesületbe pártoló tagként felvételt nyerhetnek azon magyar barátaink is, akik programjainkat látogatják, értékeinkkel azonosulnak. Mindkét görög szervezet székhelye a Szegedi Nemzetiségek Házában található (6721 Szeged, Osztrovszky u. 6., telefon: (62) 424-248, fax : (62) 547-966), ahol a többi szegedi kisebbségi csoporttal és önkormányzattal szoros együttműködésben működnek. Az önkormányzat és az egyesület célja azonos: a szegedi görögök egységbe tömörítése, aktivizálása, nemzeti és kulturális identitásuk megőrzése és erősítése. Ennek érdekében előadásokat szerveznek, tánciskolát és gasztronómiai esteket tartanak, görögországi folyóiratokat járatnak, saját honlapot tartanak fenn (www.szegedigorogok.hu). A legnagyobb hangsúlyt az anyanyelvápoló foglalkozásokra és görög nyelvórákra helyezik. Hetente több órában tartanak foglalkozásokat kezdő és haladó szinten. A ˝görög iskolában˝ tíz görög származású gyerek tanul görög nyelvet és kultúrát, közülük négyen görögországi születésűek. A fenti programjaikon túl a két szervezet 2009-ben tanulmányi ösztöndíj kiírását tervezi iskoláskorú gyerekek számára, szeretnének kirándulást tenni Budapestre, ott megnézni a Szépművészeti Múzeum antik gyűjteményét, illetve útjára indítani egy „Tanuljunk görögül” című nyelvkönyv-sorozatot, amely megvalósításához bíznak az országos görög önkormányzat támogatásában is.


Purosz Alexandrosz

25

ΠΑΡΟΥΣΙΑΣΗ ΤΗΣ ΕΛΛΗΝΙΚΗΣ ΚΟΙΝΟΤΗΤΑΣ ΤΟΥ SZEGED Η πρώτη ελληνική οικογένεια καταγράφηκε στο Szeged το 1720, το έτος 1728 μεταξύ των εμπόρων της πόλης ήταν ήδη τέσσερις Έλληνες, ενώ το 1739 Έλληνας πολίτης άνοιξε το πρώτο καφενείο στο Szeged. Ακριβώς εκατό χρόνια αργότερα, το 1839, η πόλη ανακύρηξε επίτιμο πολίτη τον ελληνικής καταγωγής βαρόνο Γεώργιο Σίνα, για την ανιδιοτελή βοήθεια που παρείχε στους πλημμυροπαθείς στην Πέστη. Όπως φαίνεται από τα παραπάνω στοιχεία, η πρώτη γενιά των Ελλήνων του Szeged ασχολούνταν κυρίως με το εμπόριο. Ο ακριβής αριθμός τους είναι άγνωστος, ωστόσο γνωρίζουμε ότι ο αριθμός των ελληνορθόδοξων πολιτών (Σέρβων στην πλειοψηφία τους) το 1800 ανερχόταν στους 476, ενώ το 1849 στους 248. Διαπιστώνεται επίσης, ότι η αφομοίωση των Ελλήνων στην ουγγρική κοινωνία κατά το δεύτερο μισό του 20ού αιώνα σχεδόν ολοκληρώθηκε . Το δεύτερο κύμα των Ελλήνων ήρθε στην Ουγγαρία μετά το Β’ Παγκόσμιο Πόλεμο. Μερικοί από αυτούς άρχισαν να εγκαθίστανται στο Szeged από το έτος 1957, ανεξάρτητα ο ένας από τον άλλον, κυρίως λόγω των σπουδών τους, αλλά και λόγω μικτών γάμων με Ούγγρους. Η τρίτη ομάδα των Ελλήνων του Szeged εμφανίστηκε στην πόλη μετά την πτώση του κομουνιστικού καθεστώτος. Στην πλειοψηφία τους πρόκειται για Έλληνες ή Κύπριους φοιτητές της Ιατρικής σχολής του Szeged, οι οποίοι τελειώνοντας τις σπουδές τους, έμειναν οριστικά στην πόλη. Αλλά δεν είναι λίγοι ούτε εκείνοι, που μετά το άνοιγμα των συνόρων γνώρισαν τον μέλλοντα σύντροφό τους και δημιούργησαν οικογένεια. Το μεγαλύτερο ποσοστό της ελληνικής κοινότητας του Szeged αποτελείται από αυτούς. Σύμφωνα με τα στοιχεία της απογραφής του πληθυσμού του 2001 στο Szeged, 57 κάτοικοι δήλωσαν μέλη της ελληνικής μειονότητας, 197 πρόσκεινται στις εθνικές πολιτιστικές αξίες και παραδόσεις, 35 δήλωσαν ότι έχουν ως μητρική τους γλώσσα την ελληνική, 55 χρησιμοποιούν τα ελληνικά σε οικογενειακό και φιλικό περιβάλλον. Στο Szeged αυτή τη στιγμή λειτουργούν δύο ελληνικοί θεσμοί. Ο ένας είναι η Μειονοτική Αυτοδιοίκηση Ελλήνων του Szeged που λειτουργεί

τέσσερεις τετραετίες τώρα. Ο άλλος είναι ο Πολιτιστικός Σύλλογος Ελλήνων του Νομού Csongrád, ο οποίος ιδρύθηκε το 1995 από την Φωτεινή Παπαδοπούλου. Ο αριθμός των μελών φτάνει σχεδόν τους εξήντα. Στην πλειοψηφεία τους είναι Έλληνες που ζουν σε μικτούς γάμους, όπως επίσης οι συγγενείς τους και τα παιδιά τους. Έχουν τη δυνατότητα να ενταχθούν στο Σύλλογο ως βοηθητικά μέλη και οι ουγγρικής καταγωγής φίλοι τους, οι οποίοι παίρνουν μέρος στα προγράμματά του και ταυτίζονται με τις δικές του αξίες. Οι έδρες και των δύο ελληνικών θεσμών στεγάζονται στον Οίκο των Μειονοτήτων του Szeged (6721 Szeged, οδός Osztrovszky 6, τηλ. (62) 424-248, φαξ (62) 547-966) όπου συνεργαζόvται στενά και με τις άλλες μειονότητες και αυτοδιοικήσεις του Szeged. Ο σκοπός της Αυτοδιοίκησης και του Συλλόγου είναι κοινός: η συγκέντρωση, η δραστηριοποίηση των Ελλήνων του Szeged, όπως και η διατήρηση και η ενίσχυση της εθνικής και πολιτιστικής ταυτότητάς τους. Γι’ αυτόν τον λόγο διοργανώνονται διαλέξεις, σχολή χορού, γαστρονομικές βραδιές, κυκλοφορούν ελληνικά περιοδικά, λειτουργεί ιστοσελίδα (www.szegedigorogok.hu). Η μεγαλύτερη έμφαση δίνεται στην καλλιέργεια της μητρικής γλώσσας και στην οργάνωση ελληνικών μαθημάτων. Κάθε εβδομάδα γίνονται πολυάριθμα μαθήματα για αρχάριους και προχωρημένους. Στο «Ελληνικό Σχολείο» δέκα παιδιά ελληνικής καταγωγής (τέσσερα από τα οποία είναι γεννημένα στην Ελλάδα) παρακολουθούν μαθήματα ελληνικής γλώσσας και πολιτισμού. Εκτός από τα παραπάνω προγράμματα το 2009 οι δύο οργανώσεις σκοπεύουν να χορηγήσουν υποτροφία για μαθητές και παιδιά σχολικής ηλικίας, να οργανώσουν εκδρομή στη Βουδαπέστη, όπου τα μέλη της κοινότητας θα δουν την αρχαία συλλογή του Μουσείου Καλών Τεχνών. Επίσης σχεδιάζεται η έκδοση μιας σειράς γλωσσικών βιβλίων με τίτλο «Μαθαίνουμε ελληνικά», στην υλοποίηση της οποίας οι εκδότες υπολογίζουν και στην υποστήριξη της Αυτοδιοίκησης Ελλήνων Ουγγαρίας.


Αλέξανδρος Πούρος

26

A Partizan Hellas 2008. évi eredményei Τα αποτελέσματα της ομάδας Partizan Hellas το έτος 2008

A Partizan Hellas kispályás labdarúgó-csapat 2001-ben alakult a Görög Ifjúsági Egyesület tagjainak szervezésében. Zömében görög származású fiatalok játszanak benne immáron közel nyolc éve, megszakítás nélkül. A csapat vezetője Arvanitidisz Sztefanosz. A csapat idei eredményeit közöljük. A folyamatos bajnokságokon kívül részt vettek a februári Magyarországi Görögök Kispályás Labdarúgó Kupáján, ahol az elődöntőig jutottak, illetve Nyíregyházán, az országos kisebbségi önkormányzatok számára szervezett sportversenyeken a görög nemzetiséget képviselték. November végén egy budapesti szervezésű tornán is megmérettették magukat, és tíz csapatból az ötödik helyen végeztek.

Η ποδοσφαιρική ομάδα Partizan Hellas σχηματίστηκε το 2001 από τα μέλη του Συλλόγου Ελληνικής Νεολαίας Ουγγαρίας. Οι νέοι που συμμετέχουν στα παιχνίδια εδώ και οχτώ χρόνια είναι στην πλειοψηφία τους Ελληνικής καταγωγής. Ο αρχηγός της ομάδας είναι ο Στέφανος Αρβανιτίδης. Ανακοινώνουμε τα φετινά αποτελέσματα της ομάδας. Εκτός από τα τακτικά πρωταθλήματα οι παίκτες πήραν μέρος στο Κύπελλο Ελλήνων Ουγγαρίας, όπου και έφθασαν ως τους ημιτελικούς, όπως και στο Nyíregyháza στους αγώνες των μειονοτικών αυτοδιοικήσεων της Ουγγαρίας εκπροσωπώντας την ελληνική μειονότητα. Στα τέλη Νοεμβρίου αγωνίστηκαν επίσης σε ένα πρωτάθλημα της Βουδαπέστης, όπου κατέκτησαν την πέμπτη θέση.


27

2007-2008 Őszi-tavaszi bajnokság Εαρινό-φθινοπωρινό πρωτάθλημα Alapszakasz / Αγωνιστικές Partizan Hellas – Városliget FC Partizan Hellas – Murnya FC Partizan Hellas – Másnap FC Partizan Hellas – Amatőrök Partizan Hellas – FC Devils Partizan Hellas – Mumus FC Partizan Hellas – Green Devils Partizan Hellas – Blue Stars Partizan Hellas – VSC ’89 Partizan Hellas – Városliget FC Partizan Hellas – Murnya FC Partizan Hellas – Másnap Partizan Hellas – Amatőrök Partizan Hellas – VSC ’89 Partizan Hellas – FC Devils Partizan Hellas – Mumus FC Partizan Hellas – Piramis Partizan Hellas – Blue Stars Rájátszás / Μπαράζ Partizan Hellas – Piramis Partizan Hellas – Másnap Partizan Hellas – Murnya FC Partizan Hellas – Amatőrök

2:2 6:0 0:2 2:5 7:4 3:3 3:4 0:4 4:5 1:2 4:1 0:0 0:4 1:2 2:6 0:2 2:3 3:0

10:1 1:2 9:5 2:9

2007- 2008 Téli bajnokság Χειμερινό πρωτάθλημα Alapszakasz / Αγωνιστικές Partizan Hellas - Drink Team Partizan Hellas - Kolozsvár Partizan Hellas - Amatőrök Partizan Hellas - Morrison’s MP Partizan Hellas - Városliget FC Partizan Hellas - Másnap Partizan Hellas - Oranje Partizan Hellas - Ifjú Titánok Partizan Hellas - Gyurmák Partizan Hellas - Mumus FC Partizan Hellas - Blue Stars

9:3 4:1 4:3 6:2 4:3 2:2 1:2 4:0 4:0 2:1 1:1

Rájátszás / Μπαράζ Partizan Hellas - Másnap Partizan Hellas - Oranje Partizan Hellas - Blue Stars Partizan Hellas - Mumus FC Partizan Hellas - Városliget FC

1:3 1:2 1:1 3:2 0:1

Összesen: 9 győzelem (νίκη), 3 döntetlen (ισοπαλία), 4 vereség (ήττα),4 7:27 30 pont

Összesen: 6 győzelem (νίκη), 3 döntetlen (ισοπαλία), 13 vereség (ήττα), 62:66 21 pont Házi góllövőlista / Τέρματα Sztaminisz Hrisztosz: Hoang Minh Tuan: Regán Sándor: Alekou Dimitrisz: Sztaminisz Andonisz: Kirchmayer Tibor: Pázsitka Róbert: Szilva Péter: Mavridisz Nikosz: Arvanitidisz Sztefanosz: Mumulidisz Démoszthenész: Tóth György: Vastag Zoltán:

Pályára léptek még / Αγωνίστηκαν επίσης: Kiss Sándor, Luizosz Dimitrisz (Δημήτρης Λουΐζος), Sztaminisz Dimitrisz (Δημήτρης Σταμίνης).

10 gól 8 gól 7 gól 7 gól 6 gól 5 gól 5 gól 4 gól 4 gól 2 gól 1 gól 1 gól 1 gól

Házi góllövőlista: Alekou Dimitrisz: Sztaminisz Andonisz: Tóth György: Sztaminisz Hrisztosz: Hoang Minh Tuan: Mavridisz Nikosz: Arvanitidisz Sztefanosz:

17 gól 9 gól 8 gól 6 gól 3 gól 3 gól 1 gól

Pályára léptek még / Αγωνίστηκαν επίσης: Mumulidisz Démoszthenész (Δημοσθένης Μουμουλίδης), Sztaminisz Dimitrisz (Δημήτρης Σταμίνης), Luizosz Dimitrisz (Δημήτρης Λουΐζος), Vastag Zoltán.


28

2008-2009 Őszi-tavaszi bajnokság Εαρινό-φθινοπωρινό πρωτάθλημα Alapszakasz / Αγωνιστικές Partizan Hellas – Cabaret Partizan Hellas – Másnap Partizan Hellas – Blue Stars Partizan Hellas – Mumus FC Partizan Hellas – Lion Hearts Partizan Hellas – FC Devils Partizan Hellas – Amatőrök Partizan Hellas – VSC 89 Partizan Hellas – Speedy Gonsales Partizan Hellas – Cabaret

2:6 4:0 0:3 0:2 2:3 3:4 5:0 2:1 2:1 2:4

Összesen: 4 győzelem (νίκη), 0 döntetlen (ισοπαλία), 6 vereség (ήττα), 22:24 12 pont Házi góllövőlista / Τέρματα Sztaminisz Andonisz: 3 gól Hoang Minh Tuan: 3 gól Nagy Zsolt: 3 gól Pázsitka Róbert: 2 gól Alekou Dimitrisz: 2 gól Dzordzoglu Sziderisz: 2 gól Sztaminisz Dimitrisz: 1 gól Arvanitidisz Sztefanosz: 1 gól Pályára léptek még / Αγωνίστηκαν επίσης: Sztaminisz Hrisztosz (Χρήστος Σταμίνης) , Mavridisz Nikosz (Νίκος Μαυρίδης), Vastag Zoltán, Regán Sándor, Luizosz Dimitrisz (Δημήτρης Λουΐζος), Taxidisz Kosztasz. (Κώστας Ταξίδης)

2008-2009 Téli bajnokság Χειμερινό πρωτάθλημα Alapszakasz / Αγωνιστικές Partizan Hellas – Cabaret Partizan Hellas – Gyurmák Összesen: 1 győzelem (νίκη), 1 döntetlen (ισοπαλία), 0 vereség (ήττα), 13:7 4 pont

6:6 7:1

Házi góllövőlista / Τέρματα Dzordzoglu Sziderisz: Pázsitka Róbert: Alekou Dimitrisz: Nagy Zsolt: Vastag Zoltán:

6 gól 3 gól 2 gól 1 gól 1 gól

Pályára léptek még / Αγωνίστηκαν επίσης: Arvanitidisz Sztefanosz (Στέφανος Αρβανιτίδης), Szirák Attila, Nagy Iván, Luizosz Dimitrisz (Δημήτρης Λουΐζος), Hoang Minh Tuan.

Ti s z t ú j í t á s t tartott a Görög Ifjúsági Egyesület 2008. december 30-án a VOGUE hajón került sor a Görög Ifjúsági Egyesület soron következő éves közgyűlésére, melyen a jelenlévők meghallgathatták az elnök beszámolóját a 2008. évi tevékenységről. Mint elhangzott, az Egyesület több mint egy éve csonka elnökséggel működött, hiszen az elnökségi tagok lemondtak. Az elnök, Prodromidisz Péter egyedül próbálta életben tartani az Egyesületet, de erre sem személyi, sem anyagi forrásai nemigen voltak. Támogatás nélkül szervezett a GIE görög ifjúsági esteket, illetve megpróbálta görögországi munkalehetőségekben segíteni a görög származású fiatalokat. A GIE kiemelten együttműködő partnere a Mythos zenekar volt, de a Mydros zenekar is volt, hogy térítésmentesen lépett fel az Egyesület rendezvényén. A felügyelőbizottság beszámolója alapján az Egyesület komoly anyagi problémákkal küzd, és az új elnökségnek az első és legfontosabb teendője ezek megoldása. Az Egyesület alapszabály-módosítást hajtott végre, és a jövőben háromtagú elnökség látja el a szervezési feladatokat. Az új elnökség tagjai lettek: Simon Éva Zoi, Blázy-Gabrani Zsanett és Horváth Niké. A közgyűlést követően a Mythos zenekar görög estjén szórakozhattak a jelenlévő fiatalok.


29

ΦΙΛΟΞΕΝΙΑ ΣΤΑ ΓΙΑΝΝΙΤΣΑ ΠΑΙΔΙΩΝ ΑΠΟ ΤΟ ΜΠΕΛΟΓΙΑΝΝΗ ΟΥΓΓΑΡΙΑΣ Με εισήγηση και συνεργασία του Συνδέσμου Ελληνογερμανικής Φιλίας «Μέγας Αλέξανδρος» Κρύας Βρύσης –Γιαννιτσών 15 μικρά παιδιά και 2 συνοδοί από το χωριό Μπελογιάννης φιλοξενήθηκαν στα Γιαννιτσά κατά το χρονικό διάστημα 18 Αυγούστου – 2 Σεπτεμβρίου 2008. Η Δημοτική Επιχείρηση Πολύπλευρης Ανάπτυξης Γιαννιτσών ως φορέας υλοποίησης του σχετικού προγράμματος της Γενικής Γραμματείας Αποδήμου Ελληνισμού με ένα εξαιρετικά προετοιμασμένο πρόγραμμα φιλοξενίας από την υπεύθυνη κα ΆνναΜαρία Σαββίδου, έδωσε τη δυνατότητα στους μικρούς επισκέπτες να γνωρίσουν από κοντά όλες τις ομορφιές του Νομού Πέλλας. Πιο συγκεκριμένα, τα παιδιά του Μπελογιάννη επισκέφθηκαν τον Νομάρχη Πέλλας κ. Μιχ. Καραμάνη, τους Δημάρχους Γιαννιτσών , Πέλλας , Κρύας Βρύσης , Εδέσσης και Αριδαίας ξεναγήθηκαν στα αρχαιολογικά Μουσεία της Πέλλας και της Βεργίνας και πραγματοποίησαν ολοήμερη εκδρομή στην πόλη της Θεσσαλονίκης. Ιδιαίτερα ενδιαφέρον ήταν και το ψυχαγωγικό

μέρος του προγράμματος με την φροντίδα της ΔΕΠΑΓ που περιελάμβανε κωπηλασία στον ποταμό Λουδία με τον Ναυτικό Όμιλο Γιαννιτσών , ιππασία στο κέντρο Ιππικής Τέχνης, καθώς και την εκμάθηση ελληνικών χορών και τραγουδιών που παρουσιάσθηκαν με επιτυχία στην συγκινητική αποχαιρετιστήρια εκδήλωση. Αντιπροσωπεία του Συνδέσμου Ελληνογερμανικής Φιλίας με επικεφαλής τον πρόεδρο κ. Ιωάννη Παπαστοΐτση επισκέφθηκε τα παιδιά του Μπελογιάννη στον χώρο διαμονής τους στον ποταμό Λουδία και είχε εγκάρδια συζήτηση με τις συνοδούς Ιωάννα Φαρτσαλά και Tünde Kálmán και με τα παιδιά, τα οποία εξέφρασαν τη χαρά και τον ενθουσιασμό τους για την θαυμάσια φιλοξενία. Εκ μέρους του Συνδέσμου προσφέρθηκε συμβολικά μία Ελληνική Σημαία και σειρά λογοτεχνικών βιβλίων για την βιβλιοθήκη του σχολείου, σχολικά είδη και προσωπικά δώρα για τα παιδιά και τον Δήμαρχο κ. Κώστα Ριζογιάννη. Ανδρέας Σταματόπουλος

Εγκαίνια της έκθεσης «Συμπόσιο στην αρχαία Μακεδονία » στο Μουσείο Καλών Τεχνών Βουδαπέστης Με πρωτοβουλία της αρχαιολόγου Μαριάνας Δαγαν το Μουσείο Καλών Τεχνών Βουδαπέστης και σε συνεργασία με το Αρχαιολογικό Μουσείο Θεσσαλονίκης σχεδίασαν τη διοργάνωση μίας έκθεσης με την ευκαιρία συμπλήρωσης εκατό χρόνων από τη λειτουργία της αρχαίας συλλογής του Μουσείου Καλών Τεχνών την οποία αγόρασε πριν από εκατό χρόνια από το μουσείο του Μονάχου και αποτελούνταν από 135 αντικείμενα. Για την έκθεση αυτή το Αρχαιολογικό Μουσείο Θεσσαλονίκης δάνεισε ασημένια και χάλκινα αντικείμενα τα οποία χρησιμοποιούσαν στα συμπόσια για να προσφέρουν κρασί.

Τα σκεύη αυτά προέρχονται από τάφο που ανασκάφτηκε το 1962 κοντά στο Δερβένι και ανήκουν στα ονομαστά ταφικά σύνολα της εποχής του Φιλίππου του Β΄ και του Μεγάλου Αλεξάνδρου. Η έκθεση εγκαινιάστηκε με τις ομιλίες της υποδιευθύντριας του Μουσείου Καλών Τεχνών της Βουδαπέστης κας Maria Mihaly ,του πρέσβη της Ελλάδος στην Ουγγαρία κ.Σπύρου Γεωργιλέ και της διευθύντριας του Αρχαιολογικού Μουσείου Θεσσαλονίκης κας Πολυξένης Αδάμ – Βελένη. Χαιρετισμό απηύθυνε και ο βουλευτής κ. Απόστολος Τζιτζικώστας, ενώ παρευρέθησαν και οι βου-


30 λευτές κ.Μιλτιάδης Βαρβιτσιώτης και κ. Μιχάλης Παπαδόπουλος. Στα εγκαίνια ήταν παρόντες ο πρωτοπρεσβύτερος Ιωσήφ Kalota ως εκπρόσωπος του Μητροπολίτη Αυστρίας και Εξάρχου Ουγγαρίας κ.κ. Μιχαήλ , ο πρόεδρος της Αυτοδιοίκησης Ελλήνων Ουγγαρίας, ο πρόεδρος της Αυτοδιοίκησης Ελλήνων Βουδαπέστης, η πρόεδρος της Ελληνικής Θρησκευτικής Κοινότητας , ο πρόεδρος του Μακεδονικού Συλλό-

γου, ο πρόεδρος του Ιδρύματος για τον Ελληνικό Πολιτισμό και η πρόεδρος του Ελληνικού Κυπριακού Ουγγρικού Συλλόγου Φιλίας κ.ά. Την όλη εκδήλωση στήριξαν με ευγενική χορηγία το ΝΡΚ, ο Σύλλογος Φιλίας Ελλάδος Κύπρου Ουγγαρίας το Ίδρυμα για τον Ελληνικό Πολιτισμό και οι εταιρείες H-ELLIN KFT, ARTOS KFT και MARATHONS FOODS KFT. Ανδρέας Σταματόπουλος

Az évszak műtárgya Symposion Makedóniában 2008. november 25. – 2009. március 31. (Szépművészeti Múzeum) A görögök Dionysos ajándékának tekintették a bort, ugyanis az ő nevéhez kötötték a feltalálását és elterjesztését. Számukra a symposion, az ‘együtt-ivás’, társadalmi és vallási életük elengedhetetlen része volt, és az örök boldogság egyik elemének is tekintették. Az ókori Makedóniában rendezett, borivással egybekötött lakomákról a fennmaradt sírfestmények, irodalmi források, és a sírmellékletként eltemetett symposion-készletek tanúskodnak. A lakoma helyszínéül a palotában, városi házban, vagy villában főleg a férfiak lakrésze szolgált, illetve az épület udvara vagy kertje, olykor pedig a szentély helyiségei vagy ligetei. A férfiak estefelé gyűltek össze, hogy egyenek, igyanak és jól érezzék magukat. Vendéglátójuknak bort vittek ajándékba. A lakoma helyszínét addigra már berendezték faragott és festett kerevetekkel, amelyeket elefántcsont, arany és üveg berakások díszítettek. A résztvevők kezet mostak, fejüket koszorúval ékesítették, és kényelembe helyezkedtek a hímzett párnákon. Szolgálók vitték körbe az étellel megrakott hordozható asztalokat. Ezután ínyencségek és édességek következtek, majd megkezdődött a symposion. A bort nagyméretű edényben, a kratérban hozták be a terembe. Elnevezése a görög ‘keverni’ igéből származik, a bort ugyanis rendszerint vízzel hígították. Az ‘együtt-ivás’ kezdetén italáldozatot mutattak be az isteneknek, elsősorban Dionysosnak: a nedű néhány cseppjét

egy tálból a padlóra vagy a földre hintették. Az este könnyed iszogatással, történet-meséléssel, lant- és fuvolazenével telt, a résztvevőket táncosnők is szórakoztatták. Parázs viták folytak politikáról, szerelemről, életről és halálról, az istenek és az emberek természetéről. A kiállításon bemutatott ezüst és bronz edények a Thesszalonikitől nem messze fekvő Derveni közelében kerültek elő. Az itt felfedezett hat sír a terület legjelentősebb ókori városa, Lété temetőjéhez tartozott. A sírokat nem fosztották ki, ezért értékes mellékleteik egész sora fennmaradt; itt találták többek közt a legkorábbi görög papiruszt is. A legnagyobb és leggazdagabb temetkezést a B sír őrizte meg. Több, mint száz tárgyat találtak benne, köztük ezüst és bronzedények tucatjait, alabástrom, üveg és agyag edényeket, az elhunyt vas és bronz fegyvereit, valamint egy arany mirtuszkoszorút és II. Philippos király aranypénzét. A kiállított edények is ebből a sírból származnak; legtöbbjük a Kr. e. 4. század második felében készült. A sírba egy férfi és egy nő maradványait helyezték: hamvaikat remekmívű bronzedény rejtette, a híres Derveni kratér. A férfi Nagy Sándor keleti hadjáratának veteránja lehetett. A mintegy méter magas edényt domborművek díszítik Dionysos és Ariadné, valamint az istenség követői, a bortól megittasult satyrosok és mainasok ábrázolásával. A kratér a sír fő lelete volt, amely a többi edénnyel együtt egyetlen symposion-készletnek tekinthető. A Budapesten látható bronz és ezüst edényeket a bor tárolására, elkészítésére, felszolgálására, és fogyasztására használták. A bronzedények színét anyaguk különleges összetétele okozza, amellyel készítőik az aranyat


31 utánozták: ez a magas ón-tartalmú ötvözet ragyogó színű és nem korrodálódik, viszont nagyon nehéz megmunkálni. Az amphora (B 22) egy ritka, fedeles típusba tartozik. Talán régóta a család birtokában lehetett, ugyanis a temetkezésnél jóval korábban, a Kr. e. 5. század végén készült; feltehetően drága, még keveretlen bort tartottak benne. A két függőleges fül, amelyekről az edénytípus görög nevét kapta, Pan isten arcát formázó veretben végződik. A kalathos-situla, ‘kosár-vödör’ (B 28), feltehetően a bor és a víz összekeverésére szolgált. A finomvonalú edénytest belsejébe hornyot kalapáltak, hogy felfogja a bor üledékét. Az oinochoé – ‘bortöltő’, azaz boroskancsó – szintén a lakoma fontos kelléke volt. Ezt a típust (B 33) lóhere alakú kiöntő és akanthus szárához hasonló fül jellemzi. A fül alatti maszk szintén Pant ábrázolja. A sír ezüst edényei drága asztali készlethez tartoztak: boros serlegek, merőkanál és szűrő a felszolgáláshoz, tányérok az ételekhez és édességekhez, phialék az italáldozathoz. Az itt bemutatott ivóserlegek a Kr. e. 4. századi Makedóniában népszerű formákat képviselnek. A kalyx (B 11) a virágkehelyről kapta a nevét. Kívül aranyozott növényi motívumok díszítik, belsejében pedig domborított Gorgófő látható. Amint a lakomázó az

utolsó kortyot is kiitta, ezzel az ijesztő mitológiai lénnyel kellett szembenéznie. A két magas ívű füllel ellátott ezüst kantharos (B 5, B 6) gyakori serleg-típus, amelynek bronz és kerámia változatait gyakran temették a sírokba Makedóniában. Az együttest két ‘konyhai eszköz’ teszi teljessé. A merőkanál (B 2) a bor kimérésére szolgált, a szűrőt (B 4) pedig akkor használták, amikor az italt a serlegekbe merték. Így szűrték ki az üledéket, és akadályozták meg, hogy a borba áztatott aromás anyagok az italba kerüljenek. Az észak-görögországi leletegyüttesek közül máig II. Philippos és Nagy Sándor korának egyik legjelentősebbikeként tartják számon a derveni B sírt. A benne elhelyezett tárgyak, többek között egy symposion kellékei, az ókori makedónok életéről tanúskodnak. Vallásuk szerint az ‘együttivás’, minden pompájával együtt, túlvilági létükhöz is elválaszthatatlanul hozzátartozott. Dr. Despina Ignatiadou Forrás: www.szepmuveszeti.hu A kiállítás megvalósítását a Ciprusi-GörögMagyar Baráti Társaság Egyesület nagyvonalú segítsége tette lehetővé. A kiállítás megnyitóját A Görög Kultúráért Alapítvány, az Ártosz Kft., a H-Ellin Kft. és a Marathon Foods Kft. támogatta.

A magyarországi görög közösség szervezeti újjáépítésének programja Az alábbiakban egy olyan program tervezetét vázoljuk fel, amelynek szükségessége talán mindenki számára egyértelmű. A görög civil szféra az emigráció, illetve a rendszerváltás előtti években alapvetően a Magyarországi Görögök Kulturális Egyesületében, illetve annak jogelődjében szerveződött. A rendszerváltást követően megalakult kisebbségi önkormányzatok óriási változást okoztak ebben a helyzetben. A Syllogos feladatait átvették az önkormányzatok, amelyek nem civil szerveződések, hanem a magyar állami

közigazgatás részei. Az Egyesület tevékenysége a Baross utcai helyiség fenntartására korlátozódott, és ebben nem történt nagy változás a mai napig sem. Jó-e ez így nekünk? Mondhatnánk erre azt is, hogy igen, mert hisz az önkormányzatok elegendő programokat szerveznek, most még meg is van rá a forrásuk, a civil szerveződések pedig kiszolgálják közösségünk tagjainak kulturális igényeit. Mégis azt mondjuk rá, hogy nem, nem jó ez nekünk. Hosszú távon kell gondolkodnunk, amikor nem biztos, hogy a most működő önkor-


32 mányzatok létezni fognak, vagy ha igen, teljesen minimális anyagi lehetőségekkel. Önellátóvá kell tennünk közösségünket, különben néhány évtized, és csak magyarországi görög emberekről beszélhetünk, de nem egységes görög közösségről.

Miért van szükség a szervezeti megújulásra? Jelenleg közösségünk az önkormányzati rendszer alapján szerveződik. A társadalmi szervezetek általánosságban tevékenységi kör alapján működnek, nagyon kevés ettől eltérő esetben jött létre helyi közösségek társadalmi szervezete (Pécsi Görög Egyesület, Csongrád Megyei Görögök Kulturális Egyesülete). A görögségnek nincs egy olyan országos szervezete sem, amely az önkormányzati rendszertől függetlenül összefogná, szervezné és képviselné a közösséget. A Magyarországi Görögök Kulturális Egyesülete (Syllogos) ilyen lehetne, de immár másfél évtizede képtelen betölteni ezt a szerepét, egyébként az önkormányzati rendszer meglétéből fakadóan is.

Miért van szükség az önkormányzati rendszertől független országos szervezeti modellre? Az önkormányzatok négyévente jönnek létre, létrejöttük szabályát az aktuális magyar törvények határozzák meg. Nem biztos, hogy a törvény a jövőben is kedvezni fog a görög kisebbségi önkormányzatok létrejöttének, és ez a helyi görög közösség szervezet nélkül maradását is jelentheti (Sopron). Az önkormányzatok nem társadalmi szervezetek. Egy helyi közösséget képviselnek, de nincs tagságuk, csupán 5 képviselőjük. Egy szervezet élete a tagságon múlik, az anyaországban a határon túli görögökkel foglalkozó szervezetek (SAE) az adott szervezet taglétszámára kíváncsiak, arra, hogy mekora tagságot képvisel egy-egy szervezet. Az önkormányzattól független helyi társadalmi szervezet külön pályázhat az egyes megyei közgyűlések, illetve városi önkormányzatok forrásaira is. Jelenleg a vidéki közösségek – önálló szervezet híján (kivétel Pécs és Szeged) – forráshiányosan működnek. Az országos önkormányzat és a Syllogos nem tudja ezeket a közösségeket megfelelően finanszírozni.

Az Európai Unió országaiban élő görögök szerveződése a közösségeken (koinotites) alapul, a nálunk megvalósult önkormányzati modell ismeretlen és egyben kissé érthetetlen is számukra. Még az egykori keleti blokk egyik országában, Csehországban is a helyi közösségek (koinotites) szervezik a görögök életét, az egyes helyi közösségek országos közösséget (omospondia ellinikon koinotiton) alkotva. Az önkormányzati modellből ki vannak zárva azon honfitársaink, akik Magyarországon élnek, de csak görög vagy más állampolgársággal rendelkeznek. Ők nem számítanak nemzeti kisebbségnek, de a görög közösségeknek őket is össze kell fogniuk.

Mi a javasolandó modell? Az egyes helyi görög közösségek regionális szinten önálló szervezetként hozzák létre saját közösségüket (koinotita), amellyel külön pályázati forrásokhoz is jutnak. A helyi görög közösségek saját maguk döntenek alapszabályukról. Az így létrejött helyi görög közösségek választanák meg kétévente (vagy négyévente) az országos szervezetet (Omospondia Ellinikon Koinotiton Ouggarias), amely a hazai görögök legnagyobb, a tagság által demokratikusan megválasztott csúcsszerve lenne. Ez a szervezet is önálló jogi személy lenne, de nem szükséges újat létrehozni. A Syllogos (Magyarországi Görög Közösségek Szövetsége) megfelelő alapszabály-módosításokkal alkalmas erre a feladatra. Már ma is a vidéki szervezetek részvételével működik a Syllogos, de semmilyen forrást nem képes biztosítani számukra. Ezzel a modellel a vidékiek önálló szervezetként képviseltetnék magukat az országos szervezetben. Külön említést kell tennünk az ifjúsági szervezetről, amely nagyon sok európai országban párhuzamosan, önálló szervezetként működik. Nálunk is így van ez, bár az elmúlt két évben a Görög Ifjúsági Egyesület válságos éveket élt át. A GIE újjászervezése decemberben kezdetét veszi, és remélhetően be fogja tudni tölteni azt a szerepet, ami az új modellben reá vár.

Javasolt regionális helyi szervezetek: Budapest és Pest megye (Közép-magyarországi Régió) MEGALAKULT


33 Közép-Dunántúli Régió (Beloiannisz, Dunaújváros, Székesfehérvár, Tatabánya) Észak-Magyarországi Régió (Miskolc, Ózd, Kazincbarcika, Eger) Dél-Alföldi Régió (CSONGRÁD MEGYEI GÖRÖGÖK KULTURÁLIS EGYESÜLETE SZMSZ-változtatást javasolunk, regionális szintre javasoljuk, hogy terjessze ki a működési területét) (Szeged, Szentes, Békéscsaba) Dél-Dunántúli Régió (Pécs, Komló, Szekszárd) MŰKÖDIK A PÉCSI GÖRÖG EGYESÜLET, tárgyalni kell az esetleges bővítéséről Nyugat-Dunántúli Régió (Győr, Sopron, Szombathely, Zalaegerszeg) Észak-Alföldi Régió (Debrecen, Nyíregyháza, Szolnok) A modell teljes leírásához az is hozzátartozik, hogy az önálló szervezeteknek önálló könyvelésük is lenne, ami természetesen kiadással jár, ám az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy az egyesületi tagdíjakat helyi szinten könnyebb összeszedni a tagoktól, mint a jelenlegi modellben. Az egyesületi tagdíjat fizetők vehetnének részt a szervezet döntéseiben, a fizetést a tagsági kártyával tudná igazolni a tag, amely akár vonalkódos rendszerben is működhetne. A kártyán nyilván lehetne tartani a befizetéseket. A helyi görög ünnepek (Budapest, Miskolc, Tatabánya, Pécs) esetleges belépőiből összegyűlt összegek is a helyi egyesület bevételeit növelnék. A Budapesti Görögök Közössége 2008. november 8-án megalakult. Alapszabálya működési területként Budapestet és Pest megyét, azaz a Közép-Magyarországi Régiót határozta meg. A budapesti, illetve Pest megyei szervezet belső működését a következőképpen gondoljuk: Négy vagy öt csoportban szerveződne a tagság, élükön csoportvezetőkkel. A tagsági díjak beszedése is csoportonként történne. Észak-Pest: IV., V., VI., VII. XV., XIII., XIV., XVI., XVII. Kerület Dél-Pest és Csepel: VIII., IX., X., XIX., XVIIII., XX., XXI., XXIII. Buda: III., XII., I., II., XI., XXII. Kerület Pest megye (Dunántúli része, Keleti része)

A Pest megyei szervezetben azoknak a városoknak kiemelt szerep jut, ahol már most is működnek görög önkormányzatok: Budaörs, Érd, Százhalombatta, Biatorbágy, Gödöllő. Jelentősebb számú görög család él még Szentendrén, Vácott, Dunakeszin. Az országos szervezet (Omospondia) társadalmi szervezetek szövetségeként működne, melynek tagszervezetei vannak. Vezető testülete az egyes helyi (tag-) szervezetek delegáltjaiból alakulna meg. Hogy melyik szervezet hány tagot delegálhat az országos testületbe, azt a nyilvántartott tagok száma határozná meg. Minden helyi szervezet köteles az országos szervezet felé évente megküldeni aktuális taglistáját. Az a szervezet lehet tagja a szövetségnek, amely elfogadja az országos szövetség alapszabályát. Egy régióból csak egy szervezet lehetne az országos szövetség tagja. Erről a tervezetről országos párbeszédet kezdeményezünk. A helyi működésnek már most is sikeres példái Szeged és Pécs, és a 2009. évben a Budapesti Görögök Közössége is igyekszik saját példájával illusztrálni a fenti program életképességét. Arghyropoulos Gábor – Agárdi Bendegúz Szpírosz

Miért kell a Közösség? - integrálható a Görögök Világszövetségébe - mert itt fogjuk leélni az életünk - mert megszűnhetnek a kisebbségi önkormányzatok - mert tagja lehet az első, a második és a harmadik diaszpóra - mert a házastársak és gyermekek is tagok lehetnek (Legyenek!) - mert minden civil szervezetünk taggá válhat - mert ott is jelen vagyunk, ahol nincs önkormányzatunk - mert a filhellének is tagokká válhatnak - mert a múltunk kötelez!


34

MEGALAKULT A BUDAPESTI GÖRÖGÖK KÖZÖSSÉGE

November 8-án 17 fővel megalakult a Budapesti Görögök Közössége. Működési területe Budapest és Pest megye, azaz a Közép-Magyarországi Régió. Célja, hogy a működési területén élő görög embereket szervezetileg erős közösségé formálja, hogy a kulturális célok eléréséhez önálló forrásokat találjon, és a Pest megyében szórványban élő görög emberek számára is megfelelő szervezeti hátteret nyújtson. Taggá válhat minden görög származású ember vagy házastársa, illetve a görögséghez erősen kötődő személy, bármilyen állampolgársága van, és bármikor érkezett Magyarországra. Tag lehet a szervezetben a Magyarországon rövidebb időt eltöltő görög honfitársunk is, amennyiben a tagsággal járó kötelezettségeknek eleget tesz. Célunk, hogy az elkövetkező időszakban a taglétszámot minimum 500 főre növeljük. Merészebb terveinkben több ezres taglétszámban gondolkodunk. Az alapító tagok: Thomaidou Eleftheria

Arghyropoulos Gábor Kacimbari Georgia Gabranis Georgios Dr. Diószegi György Antal Gáspár Iliász Arabadzisz Jannisz Halász Katalin Karajorgo Mária Glavina Mária Molnárné Gogu Perisztera Dzovairi Polyxeni Dr. Szabó Kálmánné Caruha Vangelió Arvanitidu Sztamatula Agárdi Bendegúz Szpírosz Angelidisz Vaszilisz Kiatipisz Athanaszisz Elnök: Arghyropoulos Gábor Titkár: Agárdi Bendegúz Szpírosz Pénztáros: Arvanitidu Sztamatula Felügyelőbizottság: Thomaidou Eleftheria, Halász Katalin, Gáspár Iliász


35

Το πρόγραμμα της οργανωτικής ανασυγκρότησης της ελληνικής κοινότητας της Ουγγαρίας Στα παρακάτω θα σκιαγραφήσουμε το σχέδιο ενός προγράμματος η ανάγκη του οποίου είναι ίσως για όλους σαφής. Η ελληνική κοινότητα πριν από την μεταπολίτευση είχε βασικά μια μη κυβερνητική οργάνωση, τον Πολιτιστικό Σύλλογο Ελλήνων Ουγγαρίας καθώς και την αντίστοιχη προγενέστερη οργάνωση. Οι μειονοτικές αυτοδιοικήσεις που συγκροτήθηκαν μετά από τη μεταπολίτευση έχουν φέρει μεγάλη αλλαγή σε αυτήν την κατάσταση. Τα καθήκοντα του Συλλόγου ανελήφθησαν από τις αυτοδιοικήσεις, οι οποίες δεν είναι μη κυβερνητικές οργανώσεις, αλλά αποτελούν μέρος της δημόσιας διοίκησης του ουγγρικού κράτους. Η δραστηριότητα του Συλλόγου περιορίστηκε στη συντήρηση του χώρου στην οδό Baross, κάτι που δεν έχει αλλάξει μέχρι σήμερα. Είναι καλό αυτό για μας; Θα μπορούσαμε να πούμε ναι, αφού οι αυτοδιοικήσεις διοργανώνουν αρκετές εκδηλώσεις, τώρα μάλιστα έχουν και τους απαραίτητους πόρους ακόμη, ενώ οι μη κυβερνητικές οργανώσεις εξυπηρετούν τις πολιτιστικές ανάγκες των μελών της κοινότητάς μας. Κι όμως λέμε όχι, αυτό δεν είναι καλό για μας. Πρέπει να σκεφτόμαστε μακροπρόθεσμα. Δεν είναι σίγουρο ότι οι αυτοδιοικήσεις που λειτουργούν σήμερα θα υπάρχουν για πάντα, ή εάν ναι, ίσως με ελάχιστες οικονομικές δυνατότητες. Πρέπει να κάνουμε την κοινότητά μας αυτοσυντήρητη, διαφορετικά μέσα σε λίγες δεκαετίες μπορούμε να μιλήσουμε μόνο για Έλληνες της Ουγγαρίας, αλλά όχι για ενιαία ελληνική κοινότητα.

1. Γιατί χρειάζεται η οργανωτική ανανέωση; Η κοινότητά μας οργανώνεται προς το παρόν βάσει του θεσμού των αυτοδιοικήσεων. Οι κοινωνικές οργανώσεις λειτουργούν γενικά βάσει τομέα δραστηριότητας. Είναι πολύ λίγες οι περιπτώσεις που κοινωνικές οργανώσεις τοπικών κοινοτήτων συγκροτήθηκαν με διαφορετικό τρόπο (Σύλλογος Ελλήνων του Πετς, Πολιτιστικός Σύλλογος Ελλήνων του Νομού Τσόγγραντ).

Ο ελληνισμός δεν έχει ούτε μία εθνική οργάνωση η οποία ανεξάρτητα από το θεσμό των αυτοδιοικήσεων να ενώσει, να οργανώσει και να εκπροσωπεί την κοινότητα. Ο Πολιτιστικός Σύλλογος Ελλήνων Ουγγαρίας θα μπορούσε να είναι μια τέτοια οργάνωση, αλλά εδώ και μιάμιση δεκαετία αδυνατεί να πληρεί αυτό το ρόλο του, εν μέρει λόγω της ύπαρξης του θεσμού των αυτοδιοικήσεων. Γιατί χρειάζεται ένα εθνικό οργανωτικό πρότυπο ανεξάρτητα από το θεσμό των αυτοδιοικήσεων; Οι αυτοδιοικήσεις συγκροτούνται κάθε τέσσερα χρόνια, ο κανονισμός συγκρότησής τους καθορίζεται από τους εκάστοτε ουγγρικούς νόμους. Δεν είναι σίγουρο, ότι ο νόμος θα ευνοεί και στο μέλλον στη συγκρότηση ελληνικών μειονοτικών αυτοδιοικήσεων, πράγμα που μπορεί να έχει ως αποτέλεσμα η τοπική ελληνική κοινότητα να μείνει χωρίς οργάνωση (Σόπρον). Οι αυτοδιοικήσεις δεν είναι κοινωνικές οργανώσεις. Εκπροσωπούν μια τοπική κοινότητα, αλλά δεν έχουν μέλη, μόνο 5 εκπροσώπους. Η ζωή μιας οργάνωσης εξαρτάται από τα μέλη της. Η οργάνωση στην πατρίδα που ασχολείται με τους απόδημους Ελληνες (ΣΑΕ - Συμβούλιο Απόδημου Ελληνισμού) ενδιαφέρεται για τον αριθμό των μελών της συγκεκριμένης οργάνωσης, για το πόσα μέλη εκπροσωπεί μια οργάνωση. Η ανεξάρτητη από την αυτοδιοίκηση τοπική κοινωνική οργάνωση μπορεί και μόνη της να λάβει μέρος σε διαγωνισμό των νομαρχιακών γενικών συνελεύσεων, καθώς και των αυτοδιοικήσεων των πόλεων για να αποκτήσει πόρους. Οι κοινότητες της επαρχίας λειτουργούν προς το παρόν – ελλείψει αυτόνομης οργάνωσης (με εξαίρεση την Πετς και τη Σέγκεντ) – με ελάχιστους πόρους. Η Αυτοδιοίκηση Ελλήνων Ουγγαρίας και ο Σύλλογος δεν μπορούν να τις χρηματοδοτήσουν επαρκώς. Οι Έλληνες που ζουν στην Ευρωπαϊκή Ένωση οργανώνονται βασικά σε κοινότητες. Το πρότυπο των αυτοδιοικήσεων που πραγματοποιήθηκε σε μας είναι άγνωστο και συνάμα λίγο ακατανόητο για αυτούς. Ακόμη και σε μία από τις χώρες του πρώην ανατολικού μπλοκ, στην Τσεχία οι τοπικές


36 κοινότητες οργανώνουν τη ζωή των Ελλήνων, και αυτές αποτελούν μια εθνική κοινότητα (ομοσπονδία ελληνικών κοινοτήτων). Από το πρότυπο των αυτοδιοικήσεων αποκλείονται εκείνοι οι συμπατριώτες μας που ζούνε μεν στην Ουγγαρία, αλλά κατέχουν μόνο ελληνική ή άλλη υπηκοότητα. Αυτοί δεν θεωρούνται μέλη της εθνικής μειονότητας, όμως η ελληνική κοινότητα πρέπει να τους ενσωματώσει.

2. Ποιο είναι το πρότυπο που προτείνουμε; Οι τοπικές ελληνικές κοινότητες να συγκροτήσουν σε περιφερειακό επίπεδο την δική τους κοινότητα ως αυτόνομη οργάνωση, με την οποία θα αποκτούν και δικούς τους πόρους μέσω διαγωνισμών. Οι τοπικές ελληνικές κοινότητες αποφασίζουν οι ίδιες για το καταστατικό τους. Αυτές οι τοπικές ελληνικές κοινότητες θα εξέλεγαν κάθε δυο χρόνια (ή κάθε τέσσερα χρόνια) την Ομοσπονδία Ελληνικών Κοινοτήτων Ουγγαρίας, η οποία θα ήταν ο ανώτερος φορέας των Ελλήνων της Ουγγαρίας δημοκρατικά εκλεγμένος από τα μέλη. Και αυτή η οργάνωση θα λειτουργούσε ως αυτόνομο νομικό πρόσωπο. Δεν χρειάζεται όμως να συγκροτηθεί μια νέα οργάνωση. Ο Σύλλογος (η Ομοσπονδία Ελληνικών Κοινοτήτων Ουγγαρίας) με τις αναγκαίες τροποποιήσεις του καταστατικού είναι κατάλληλος για αυτό το καθήκον. Ο Σύλλογος λειτουργεί και σήμερα με τη συμμετοχή των οργανώσεων της επαρχίας, αλλά δεν μπορεί να τους εξασφαλίσει πόρους. Με αυτό το πρότυπο οι Έλληνες της επαρχίας θα εκπροσωπούνταν ως αυτόνομη οργάνωση στην εθνική οργάνωση. Πρέπει να αναφερθούμε ξεχωριστά και στην οργάνωση της νεολαίας, η οποία σε πολλές ευρωπαϊκές χώρες λειτουργεί παράλληλα, ως αυτόνομη οργάνωση. Αυτό συμβαίνει και σε μας, αν και στα περασμένα δυο χρόνια ο Σύλλογος Ελληνικής Νεολαίας περνούσε κρίση. Η ανασυγκρότηση του ΣΕΝ θα αρχίσει το Δεκέμβριο, και ελπίζουμε ότι θα μπορεί να ανταποκριθεί στο ρόλο που τον περιμένει στο νέο πρότυπο.

Προτεινόμενες περιφερειακές τοπικές οργανώσεις: Βουδαπέστη και νομός Πέστη (Περιφέρεια Κεντρικής Ουγγαρίας) Εχει συγκροτηθεί Περιφέρεια Κεντρικής Υπερδουναβίας (Μπελο-

γιάννης, Δούναουιβαρος, Σέκεσφεχερβαρ, Τάταμπανια) Περιφέρεια Βόρειας Ουγγαρίας (Μίσκολτς, Οζντ, Κάζιντσμπαρτσικα, Έγκερ) Περιφέρεια Νότιας Αλφολντ (Πολιτιστικός Σύλλογος Ελλήνων του Νομού Τσόγγραντ: Προτείνουμε την αλλαγή του καταστατικού, καθώς και να επεκτείνει την περιοχή δραστηριότητάς του σε περιφερειακό επίπεδο) (Σέγκεντ, Σέντες, Μπέκεστσαμπα) Περιφέρεια Νότιας Υπερδουναβίας (Πετς, Κόμλο, Σέκσαρντ) Λειτουργεί ο Σύλλογος Ελλήνων του Πετς, χρειάζονται διαβουλεύσεις για την ενδεχόμενη επέκτασή του) Περιφέρεια Δυτικής Υπερδουναβίας (Γκιερ, Σόπρον, Σόμπατχεϊ, Ζάλαεγκερσεγκ) Περιφέρεια Βόρειας Αλφολντ (Ντέμπρετσεν, Νίρεγκιχαζα, Σόλνοκ) Στην πλήρη περιγραφή του προτύπου πρέπει να προστεθεί ότι οι αυτόνομες οργανώσεις θα είχαν και αυτόνομη λογιστική, πράγμα που θα έχει φυσικά έξοδα. Οι μέχρι τώρα εμπειρίες όμως δείχνουν ότι οι συνδρομές του συλλόγου εισπράττονται από τα μέλη πιο εύκολα σε τοπικό επίπεδο, παρά στο τωρινό πρότυπο. Όσοι πληρώνουν τις συνδρομές του συλλόγου μπορούν να συμμετάσχουν στις αποφάσεις της οργάνωσης. Η πληρωμή βεβαιώνεται με την κάρτα μέλους, η οποία θα είχε γραμμικό κωδικό. Στην κάρτα μπορούν να καταγράφονται οι πληρωμές. Οι εισπράξεις από την ενδεχόμενη είσοδο των τοπικών ελληνικών γιορτών (Βουδαπέστη, Μίσκολτς, Τάταμπανια, Πετς) θα αυξάνουν τα έσοδα του τοπικού συλλόγου. Η Κοινότητα Ελλήνων της Βουδαπέστης συγκροτήθηκε στις 8 Νοεμβρίου 2008. Το καταστατικό της καθορίζει ως περιοχή δραστηριότητας την Βουδαπέστη και το νομό Πέστη, δηλαδή την Περιφέρεια Κεντρικής Ουγγαρίας. Την εσωτερική λειτουργία της οργάνωσης της Βουδαπέστης καθώς και του νομού Πέστη σχεδιάζουμε ως εξής: Τα μέλη θα οργανώνονταν σε τέσσερις ή πέντε ομάδες, με επικεφαλής ομάδας. Οι συνδρομές θα μαζεύονταν ανά ομάδα. Βόρεια Πέστη: 4°, 5°, 6°, 7°, 15°, 13°, 14°, 16°, 17° διαμέρισμα Νότια Πέστη και Τσέπελ: 8°, 9°, 10°, 19°, 18°, 20°, 21°, 23° διαμέρισμα Βούδα: 3°, 12°, 1°, 2°, 11°, 22° διαμέρισμα Νομός Πέστη (Τμήμα στην Υπερδουναβία, Ανατολικό μέρος) Στην οργάνωση του νομού Πέστης παίρνουν εξέ-


37 χοντα ρόλο εκείνες οι πόλεις όπου και τώρα λειτουργούν ελληνικές αυτοδιοικήσεις: Βουδαερς, Ερντ, Σάσχαλομπατα, Βίατορμπαγκι, Gödöllő. Σημαντικός αριθμός ελληνικών οικογενειών ζει ακόμη στις πόλεις Σέντεντρε, Βατς, Δούνακεσι. Η εθνική οργάνωση (Ομοσπονδία) θα λειτουργούσε ως ομοσπονδία κοινωνικών οργανώσεων, η οποία έχει οργανώσεις-μέλη. Το διοικητικό όργανό της θα συγκροτούνταν από τους αντιπροσώπους των τοπικών οργανώσεων-μελών. Το πόσα μέλη μπορεί να ορίσει μια οργάνωση στο εθνικό όργανο, καθορίζεται από τον αριθμό των μελών της. Κάθε τοπική οργάνωση υποχρεούται να αποστέλλει στο εθνικό όργανο κάθε έξι μήνες τον κατάλογο των μελών της. Μέλη της ομοσπονδίας

μπορούν να γίνουν οργανώσεις, οι οποίες αποδέχονται το καταστατικό της εθνικής ομοσπονδίας. Από μια περιφέρεια θα μπορούσε να είναι μέλος της εθνικής ομοσπονδίας μόνο μια οργάνωση. Θα ξεκινήσουμε εθνικό διάλογο για αυτό το σχέδιο. Επιτυχημένα παραδείγματα τοπικής λειτουργίας είναι ήδη οι πόλεις Σέγκεντ και Πετς. Το 2009 και η Κοινότητα Ελλήνων της Βουδαπέστης θα προσπαθήσει να δείξει με τη δική της δραστηριότητα τη βιωσιμότητα του ανωτέρω προγράμματος. Γαβριήλ Αργυρόπουλος – Σπύρος Μπ. Άγκαρντι

Emléktáblát avatott a Pécsi Görög Egyesület

A Pécsett és környékén élő görög közösség halálának 5. évfordulóján emléktáblával tisztelgett Mandzurakisz Vaszilisz emléke előtt. A Pécsi Görög Egyesület alapítója és a Pécsi Görög Kisebbségi Önkormányzat első elnöke a dél-dunántúli város közéletében nagy elismerésnek örvendett. Emléktábláját a Pécsi Görög Egyesület, a Pécsi Görög Kisebbségi Önkormányzat és a Komlói

Görög Kisebbségi Önkormányzat közösen állította, azzal a szándékkal, hogy az valamennyi Pécsett elhunyt görög honfitársnak is emléket állít. Az emléktábla az Esztergár utcai lakótelepen, a pécsi görög klub működésének is otthont adó lakóházon került elhelyezésre. Az avatást Kanakisz Lefterisz, a Magyarországi Görögök Kulturális Egyesületének elnöke is megtisztelte jelenlétével.


38

Συγκροτήθηκε η Κοινότητα Ελλήνων της Βουδαπέστης

Στις 8 Νοεμβρίου συγκροτήθηκε η Κοινότητα Ελλήνων της Βουδαπέστης με 17 μέλη. Περιοχή δραστηριότητάς της είναι η Βουδαπέστη και ο νομός Πέστη, δηλαδή η Περιφέρεια της Κεντρικής Ουγγαρίας. Έχει ως στόχο να δημιουργήσει μια οργανωτικά δυνατή κοινότητα από τους Έλληνες που ζουν στην περιοχή δραστηριότητας της, να βρει αυτοτελείς πόρους για την επίτευξη των πολιτιστικών στόχων, και να προσφέρει το απαραίτητο οργανωτικό πλαίσιο για τους Έλληνες που ζουν σπαρμένοι στο νομό Πέστη. Μπορούν να γίνουν μέλη όλοι που έχουν ελληνική καταγωγή και οι σύζυγοί τους, καθώς και πρόσωπα οποιασδήποτε υπηκοότητας που συνδέονται στενά με τον ελληνισμό ανεξάρτητα από το πότε ήρθαν στην Ουγγαρία. Επίσης μπορούν να γίνουν μέλη της οργάνωσης οι Έλληνες συμπολίτες μας που παραμένουν για κάποιο χρονικό διάστημα στην Ουγγαρία, εφόσον πληρούν τις υποχρεώσεις των μελών. Στόχος μας είναι να αυξήσουμε το επόμενο χρονικό διάστημα τον αριθμό των μελών μας το ελάχιστο σε 500 άτομα. Σε πιο τολμηρά σχέδιά μας θα θέλαμε να έχουμε χιλιάδες μέλη. Ιδρυτικά μέλη:

Ελευθερία Θωμαΐδου Γαβριήλ Αργυρόπουλος Γεωργία Κατσίμπαρη Γεώργιος Γκαμπράνης Dr. Diószegi György Antal Ηλίας Γκάσπαρ Γιάννης Αραμπατζής Halász Katalin Μαρία Καραγιώργου Μαρία Γκλαβίνα Περιστέρα Γκόγκου Πολυξένη Τζοβαΐρη Ευαγγελία Τσαρούχα Σταματούλα Αρβανιτίδου Σπύρος Μπ. Άγκαρντι Βασίλης Αγγελίδης Αθανάσιος Κιατίπης Πρόεδρος: Γαβριήλ Αργυρόπουλος Γραμματέας: Σπύρος Μπ. Άγκαρντι Ταμίας: Σταματούλα Αρβανιτίδου Εποπτική επιτροπή: Ελευθερία Θωμαΐδου, Halász Katalin, Ηλίας Γκάσπαρ


39

Hírek Beloianniszból... A Mikulás december 6-án Beloianniszban is meglátogatta a gyermekeket. A Beloiannisz Közoktatásáért Közalapítvány szervezésében a görög nemzetiségű település gyermekeit is ajándékokkal lepte meg a Télapó. Az Alapítvány immár hagyományosan megrendezi minden év végén a gyermekek számára az ajándékozást, idén is nagy sikerrel bonyolította le a rendezvényt. A szervezet részéről a főszervező Fülöpné Kipru Miranda volt. A Beloianniszi Nők Tánccsoportja (alapító: Kész Józsefné Vanopulu Mirka) a 2008. évben számos

helyen lépett fel Fejér megyében (Ercsi, Iváncsa, Zámoly, Pusztaszabolcs, Adony), produkciójukat mindenhol nagy siker övezte. Mint azt lapunknak Parzinka Krisztina, a tánccsoport jelenlegi vezetője elmondta, az együttest eddig csak a Beloianniszi Görög Kisebbségi Önkormányzat támogatta, de jószerével csak a tagok saját hozzájárulására számíthatnak. Legközelebb 2009. január 17-én, a beloianniszi görög közösség vaszilopitájának felszeletelésénél láthatjuk őket. (Agora)

Idén a paksi vezérigazgató kapta a Sina Simon érmet Kovács Józsefnek, a Paksi Atomerőmű Zrt. vezérigazgatójának ítélték az idén a Sina Simon Érmet. Az elismerést Pálinkás József, az MTA elnöke adta át december 1-jén. A Sina Simon érmet 2007-ben alapították. Báró Sina Simon, a görög származású bécsi és pesti kereskedő, pénzember és bankár, a XIX. század egyik legnagyobb mecénása volt. Ő ajánlotta fel a legnagyobb összeget az MTA székházának felépítésére. Ezt elismerve a Magyar Tudományos Akadémia és a Magyarországi Görögök Kutatóintézete 2007 szeptemberében Sina Simon Érem alapításáról döntött, azon személyek vagy szervezetek kitüntetése céljából, akik a magyarországi tudományos intézmények és kutatások támogatásában kiemelkedő érdemeket szereztek. A Sina Simon érem első kitüntetettje Bogsch Erik, a Richter Gedeon NyRt. vezérigazgatója volt. Az MTA közleménye kiemeli, Göncz Kinga külügyminiszter az esemény alkalmából írott köszöntő levelében arra a jelentős hozzájárulásra helyezi a hangsúlyt, amellyel a görög közösség az elmúlt évszázadokban elősegítette Magyarország gazdasági, tudományos és kulturális fejlődését. Forrás: MTI AGORA – Görög kisebbségi kulturális magazin – 2008/09 / 6–7. szám

40

Φέτος ο γενικός διευθυντής της Paks πήρε το «Μετάλλιο Σίμων Σίνα» Το «Μετάλλιο Σίμων Σίνα» απονεμήθηκε φέτος στον József Kovács, γενικό διευθυντή της ΑΕ Πυρηνικού Εργοστασίου Paks. Το βραβείο επιδόθηκε από τον József Pálinkás, πρόεδρο της Ουγγρικής Ακαδημίας Επιστημών την 1η Δεκεμβρίου. Το «Μετάλλιο Σίμων Σίνα» θεσπίστηκε το 2007. Ο ελληνικής καταγωγής βαρόνος Σίμων Σίνα, έμπορος της Πέστης και της Βιέννης, μεγιστάνας και τραπεζίτης, υπήρξε ένας από τους μεγαλύτερους ευεργέτες του 19ου αιώνα. Αυτός προσέφερε το μεγαλύτερο ποσό για την ανέργεση του Μεγάρου της Ουγγρικής Ακαδημίας Επιστημών. Εκτιμώντας την δραστηριότητά του η Ουγγρική Ακαδημία Επιστημών και το Ίδρυμα Ερευνών Ελλήνων Ουγγαρίας τον Σεπτέμβριο του 2007 αποφάσισαν να ιδρύσουν το «Μετάλλιο Σίμων Σίνα» με στόχο τη βράβευση ιδιωτών ή θεσμών, που συνέ-

βαλαν ενεργά στην υποστήριξη επιστημονικών ιδρυμάτων και ερευνών. Ο πρώτος βραβευμένος με το «Μετάλλιο Σίμων Σίνα» ήταν ο Erik Bogsch, γενικός διευθηντής της ΑΕ Richter Gedeon. Η Ουγγρική Ακαδημία Επιστημών στην ανακοίνωσή της δίνει έμφαση στην επιστολή της Υπουργού Εξωτερικών, Kinga Göncz, που τονίζει την αξιοπρόσεκτη δραστηριότητα της ελληνικής κοινότητας, η οποία κατά τους περασμένους αιώνες προώθησε την οικονομική, επιστημονική και πολιτιστική ανάπτυξη της Ουγγαρίας. Πηγή: ΜΤI (Ουγγρική Τηλεώραση)


41

Adóforintok a nemzeti kisebbségek e g y h á z a i r é s z é re Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) 2008. szeptember 12-én a www.apeh.hu honlapon közzé tette a személyi jövedelemadó (SZJA) 1%-ának az egyházak részére felajánlott támogatásokról szóló tájékoztatását. 2008-ban az un. technikai számmal rendelkező 155 egyház részére 813 914 adófizető tett felajánlást. Ezen egyházak e támogatási rendszer keretében összesen 4,7 milliárd Ft-ot kaptak az adófizetőktől. A megelőző évben a támogatás 4,1 milliárd Ft volt. 2008-ban az egy felajánlóra eső átlag értéke 5827 Ft. A felajánlások döntő részét három egyház – katolikus, református, evangélikus – számára folyósították. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint a 2001-es népszámláláskor Magyarország lakosai közül 7 610 613-an nyilatkoztak vallási kötődésükről, valamely egyházhoz, vallási felekezethez tartozásukról. A népszámláláskor az ortodox (görög-keleti) vallási felekezetűek száma összesen 15 298 fő volt. Közülük a román ortodoxok száma 5598 fő, míg görög ortodoxnak 2473 fő, szerb ortodoxnak 1914 fő, és bolgár ortodoxnak 508 fő vallotta magát.

Összevetve a népszámláláskor magukat valamely egyházhoz tartozónak vallók számát és az SZJA egyházi célú 1%-os 2008. évi felajánlók számát (813 914 fő/7 610 613 fő) megállapítható, hogy a felajánlók aránya ebben az összevetésben 10,7%. A magyarországi nemzeti kisebbségek ortodox (görög-keleti) egyházai esetében a felajánlók százalékos aránya, a görögök kivételével eltér az országos átlagtól, és az alábbiak szerint alakult: bolgár 63,8%, szerb 37,9%, görög 10,8%, és román 8,5%. Ezen adatok szerint az SZJA 1%-os felajánlók száma különösen a bolgár, de a szerb ortodox egyházhoz tartozók között is kiemelkedően magas arányú, míg az ortodox románok körében az országos átlag alatti. A nemzeti kisebbségek görög-keleti egyházai esetében az egy felajánlóra eső támogatási átlag valamennyi ortodox egyház esetében meghaladja az országos átlagot, a bolgároknál az országos átlag közel kétszerese.

Az egyházak SZJA 1%-os támogatási rendszerében megtalálhatóak azok a vallási felekezeteket is, melyek híveit döntően valamely magyarországi nemzeti kisebbség tagjai jelentik. Ilyen a Budai Szerb Ortodox Egyházmegye, mely a felajánlott összeg alapján a 155 egyházat számláló sorban a 26. helyen található. E sorrendben a 31. helyen a Magyarországi Román Ortodox Egyház, a 32. helyen a Magyarországi Bolgár Ortodox Egyház található. Az őshonos nemzeti kisebbségekhez kötődő, az adófizetők által támogatott felekezetek között szerepel továbbá a magyarországi görög kisebbség egyháza, a Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus Magyarországi Ortodox Exarchátusa, illetve az örmények felekezetei, a Magyarországi Örmény Apostoli Egyház és az Örmény Apostoli Ortodox Egyház. AGORA – Görög kisebbségi kulturális magazin – 2008/09 / 6–7. szám

42 A magyarországi nemzeti kisebbségekhez közvetlenül köthető további vallási felekezet, a Magyarországi Örmény Apostoli Egyház 2008ban 113 támogatótól 1,05 millió Ft-ot, az Örmény Apostoli Ortodox Egyház 89 támogatótól 736 ezer Ft-ot kapott.

A magyarországi autochton kisebbségekhez nem köthető Orosz Ortodox Egyház Magyar Egyházmegyéje (Moszkvai Patriarchátus), az ortodox (görög-keleti) egyházak közül az SZJA 1%-os felajánlások rendszerében a legmagasabb összegű támogatást kapta, 676 felajánlótól összesen mintegy 6, 2 millió Ft-ot.

A bolgár-, görög-, román-, és szerb kisebbség egyháza részére tett szja 1%-os felajánlások számadatai Konstantinápolyi Egyetemes Magyarországi Bolgár Patriarchátus Ortodox Egyház Magyarországi Ortodox Exarchátusa

Magyarországi Román Ortodox Egyház

Budai Szerb Ortodox Egyházmegye

Év

2007

2008

2007

2008

2007

2008

2007

2008

Felajánlók száma

288

324

265

268

412

477

591

726

Felajánlás összesen (ezer Ft)

3270

3 631

2 319

2 021

3 219

3 696

5 061

5 281

Felajánlás/ felajánló (Ft)

11 354

11 205

8 750

7 541

7 813

7 748

8 563

7 274

Forrás: www.nek.gov.hu


43

Könyvajánló A közelmúltban megjelent két könyvre hívjuk fel olvasóink figyelmét. A II. Kerületi Görög Kisebbségi Önkormányzat gondozásában jelent meg Szidu Evdoxia költő és festő saját képeivel illusztrált verseskötete. A művésznő legújabb festményeit a közelmúltban láthatta a nagyközönség az Országos Idegennyelvű Könyvtárnak az Európai Nyelvek Napja kapcsán szervezett rendezvénye keretében. A kiállítás megnyitóján közreműködött Papadimitriu Athina és a Kariatidák kórusa.


44 Theoharidis Antonios életrajzi ihletésű könyve a Magyarországi Görögök Kutatóintézetének kiadásában, Angeliki Gabriella Sampsonidu szerkesztésében jelent meg „Életem mozaikja” címmel. „Szükségét éreztem annak, hogy gondolatban visszamenjek a múltba, ami nem volt könnyű, mert hamar rá kellett döbbennem arra, hogy az idő múlásával sok emlékem elhalványult, jó néhány pedig megfakult-megkopott. Ugyanakkor lassanként ráébredtem arra, hogy az emlékeim egyre elevenebbé válnak. Egyre határozottabban tudtam, hogy ha sikerül emlékeimet időrendi sorrendbe fűzni és összefüggésekbe hozni, akkor képes leszek életem fontos mozaikjait összerakni. Hát így kezdtem meg utazásomat a múltba!” – olvasható a főhős

ajánlása. A műnek köszönhetően átfogó képet kapunk szinte a teljes XX. századi görög történelemről, hiszen Theoharidis Antonios az I. világháború végén született, de gyermekkori élményei szülei életének bemutatásával kezdődnek. A második világháború, majd a görög polgárháború eseményeit követően a mozaikok Magyarországon, majd más országokban folytatódnak. A szerző idén ünnepelte 90. születésnapját. A mű megjelenésében közreműködött Király Iliász és Tszara Kalliopi.


45

Γενική Συνέλευση του ΣΑΕ - Περιφέρεια Ευρώπης Φραγκφούρτη Η ανάδειξη των προβλημάτων αλλά και των δυνατοτήτων των αποδήμων Ελλήνων της Ευρώπης στα σημερινά κοινωνικά και οικονομικά συμφραζόμενα ήταν ο στόχος της Συνέλευσης του ΣΑΕ Περιφέρειας Ευρώπης, που πραγματοποιήθηκε από τις 24 έως τις 26 Οκτωβρίου στη Φραγκφούρτη. Η Συνέλευση αποτελεί συνέχεια των εκδηλώσεων και πρωτοβουλιών που προωθούν τη συλλογή ιδεών και προτάσεων για τη βελτίωση του κοινού έργου για τους απόδημους και ομογενείς Έλληνες. Για πρώτη φορά οι εργασίες της μεταδόθηκαν ζωντανά μέσω διαδικτύου, δίνοντας σε χιλιάδες Έλληνες ανά τον κόσμο τη δυνατότητα να ενημερωθούν και να συμμετέχουν αποστέλλοντας ερωτήσεις και προτάσεις τους μέσω ηλεκτρονικών μηνυμάτων. Προτεραιότητα δόθηκε στην προαγωγή της δικτύωσης, τη βελτίωση της επικοινωνίας καθώς και στη συνεργασία μεταξύ των μελών της Περιφέρειας Ευρώπης του ΣΑΕ, προκειμένου να ανα-

πτυχθούν συνέργειες και συντονισμένες στρατηγικές προς όφελος του Απόδημου Ελληνισμού. Άμεση επιδίωξη ήταν η ενημέρωση και η καταγραφή των θέσεων των μελών του ΣΑΕ. Ιδιαίτερο κεφάλαιο των εργασιών αποτέλεσε το θέμα «Παιδεία και Εκπαιδευτική Πολιτική τον 21ο αιώνα για τον Ελληνισμό της Ευρώπης» με ομιλητή τον Άγγελο Συρίγο, Ειδικό Γραμματέα Παιδείας Ομογενών και Διαπολιτισμικής Εκπαίδευσης του Υπουργείου Παιδείας. Με εξαιρετικό ενδιαφέρον οισύνεδροι παρακολούθησαν το θέμα «Το Δικαίωμα Ψήφων του Απόδημου Ελληνισμού και η Εκλογή Ομογενών Βουλευτών» που ενέπτυξαν ο Πρόεδρος του ΣΑΕ κ. Ταμβάκης και ο Συντονιστής της Περιφέρειας Ευρώπης κ. Αμαραντίδης. Οι συνέδροι συμφώνησαν με τις θέσεις που ανέπτυξαν οι εισηγητές, τονίζοντας την αναγκαιότητα να εισακοστούν οι θέσεις των αποδήμων. Από την Ουγγαρία στην συνέλευση πήρε μέρος ο κ. Ελευθέριος Κανάκης Πρόεδρος του Πολιτιστικού Συλλόγου Ελλήνων Ουγγαρίας .


46

«Να φέρουμε τους συνομήλικους κοντά μας...» Φραγκφούρτη Με μεγάλη επιτυχεία ολοκληρώθηκαν οι εργασίες της Συνέλευσης Δικτύου Νεολαίας του ΣΑΕ Περιφέρειας Ευρώπης που πραγματοποιήθηκε από 14 έως 16 Νοεμβρίου 2008 στην πόλη της Φραγκφούρτης. Το κεντρικό μήνυμα της Συνέλευσης «Νέα Γενιά – Η Δύναμη του Ελληνισμού» επαληθεύτηκε με την παρουσία 150 δραστηρίων νέων που εκπροσώπησαν επάξια τις ομογενιακές οργανώσεις της Ευρώπης. Οι νέες και οι νέοι, καλά ενημερωμένοι και προετοιμασμένοι για την Συνέλευση, έδειξαν μεγάλο ενδιαφέρον για το έργο του ΣΑΕ και το όραμα που πρεσβεύει, συζήτησαν διεξοδικά για τα ζητήματα που τους αφορούν, ανέδειξαν τα προβλήματα που αντιμετωπίζουν οι Έλληνες στους τόπους που ζουν και πρότειναν δραστηριότητες για την ενδυνάμωση και την στήριξη των συμπατριωτών τους. Η δραστηριοποίηση των νέων και η αύξηση της συμμετοχής τους στα κοινά αποτέλεσε ιδιαίτερο

θέμα στις εισηγήσεις. Οι νέοι συμφώνησαν ότι πρέπει να αναζητηθούν κίνητρα και τρόποι για να φέρουν τους συνομήλικούς τους κοντά στις κοινότητες και τις οργανώσεις των Ελλήνων. Οι νέοι της Ευρώπης μεταξύ άλλων πρότειναν τη διεξαγωγή Πανευρωπαϊκών Πολιτιστικών Φεστιβάλ, την πραγματοποίηση Προγραμμάτων Φιλοξενίας και τόνισαν την αναγκαιότητα ενημέρωσης για τα θέματα παιδείας, εργασίας, δικτύωσης των επιχειρηματιών και επιστημόνων στην Ευρώπη. Στα πλαίσια της Συνέλευσης έγινε ενημέρωση για την νέα διαδικτυακή πύλη επικοινωνίας, που δημιουργήθηκε με στόχο της δικτύωση, ενημέρωση και συνεργασία του Οικουμενικού Ελληνισμού, www.HellenicSpace.com. Την δεύτερη μέρα η Συνέλευση της Νεολαίας ανέδειξε την 9-μέλη Συντονιστική Επιτροπή που καλείται να υλοποιήσει, σε συνεργασία με το Συντονιστικό Συμβούλιο τις προτάσεις των νέων της Ευρώπης. Συντονιστής του Δικτύου Νεολαίας εξελέχτηκε ο Κώστας Σημεωνίδης από την Γερμανία.


47

4 η Γενική Συνέλευση Δικτύου Ελλήνων Αποδήμων Αιρετών Αυτοδιοίκησης της Ευρώπης Θεσσαλονίκη, 9 Νοεμβρίου 2008 Με την εκλογή των μελών της νέας συντονιστικής επιτροπής και τον καθορισμό των προτεραιοτήτων της δράσης του «Δικτύου» για το επόμενο διάστημα, ολοκληρώθηκαν οι εργασίες της Δ’ Συνέλευσης των ελληνικής καταγωγής-αιρετών στην αυτοδιοίκηση Ευρωπαϊκών χωρών, που πραγματοποιήθηκαν στη Θεσσαλονίκη. Στις εργασίες της συνέλευσης, μετείχαν 123 Έλληνες αιρετοί σε οργανισμούς αυτοδιοίκησης Ευρωπαϊκών χωρών. Ανάμεσά τους ο Δήμαρχος της Ιταλικής πόλης Carnisano, Λευτέρης Πρεζαλής, ο δήμαρχος της πόλης Χειμάρρα της Αλβανίας Βασίλης Μπολάνο, ο δήμαρχος του δήμου «Μπελογιάννη» της Ουγγαρίας Κώστας Ριζογιάννης, ο δήμαρχος της Τσάλκας της Γεωργίας Νογκζαρι Τσαμουρλίεβ και οι Δήμαρχοι των Ουκρανικών πόλεων Ουρζούφ και Σταρομπέλοκ Ανατόλι Αβράμοβ και Βαλερί Παχνίτς. Στα παράλληλα θεματικά εργαστήρια συμμετείχαν από την ΚΕΚΔΕ, εκ μέρους της επιτροπής κοινωνικής πολιτικής ο πρόεδρος της, Δήμαρχος Συκεών Σίμος Δανηλίδης και εκ μέρους της επιτροπής ισότητας η αντιπρόεδρος Άννα Νανοπούλου Δημοτική Σύμβουλος Κοζάνης και από το Δίκτυο Ελλήνων Αιρετών Αυτοδιοίκησης της Ευρώπης ο Γρηγόρης Ζαρκάδας, μέλος της Συντονιστικής Επιτροπής του Δικτύου, Δημοτικός Σύμβουλος Φραγκφούρτης και η Στέλλα ΚυργιανέΕφραιμίδου, μέλος της Συντονιστικής Επιτροπής και Συντονίστρια της Επιτροπής Ισότητας του Δικτύου, Δημοτική Σύμβουλος Βάινχάιμ. Με την ολοκλήρωση των εργαιών της συνέλευσης, οι ελληνικής καταγωγής αυτοδιοικητικοί παράγοντες Ευρωπαϊκών χωρών, εξέλεξαν τους 17

εκπροσώπους τους, οι οποίοι μαζί με τους τέσσερις εκπροσώπους της ΚΕΔΚΕ, θα συναποτελούν την συντονιστική Επιτροπή του «Δικτύου», που θα συντονίζει τη δράση τοθ, για την επόμενη τριετία. Αντιπρόεδρος του «Δικτύου» εξελέχτηκε ο δήμαρχος του δήμου «Μπελογιάννη» Ουγγαρίας Κώστας Ριζογιάννης.

Foto: Πρόεδρος:ο κος Κοντορίνης Γεώργιος, Δημοτικός Σύμβουλος Solna (Σουηδία). Αντιπρόεδροι: ο κος Θεόδωρος Γκοτσόπουλος, εκπρόσωπος ΚΕΔΚΕ, Δημοτικός Σύμβουλος Παλλήνης. ο κος Ριζογιάννης Κώστας, Δήμαρχος Μπελογιάννη (Ουγγαρία). Γραμματέας: ο κος Καϊσης Θεμιστοκλής, Έπαρχος Μεσοποτάμου (Αλβανία). Ταμίας: ο κος Σαράντης Μπίσκας, Δημοτικός Σύμβουλος Neu-Isenburg (Γερμανία).

(Ελληνική Γνώμη, Νοέμβριος 2008)


48

Az ókor görög filozófusairól sokoldalúan (két oldalon): 3. Anaximenész, az „időben keletkezett” tan megalkotója A Thalész által életre keltett milétosi iskola harmadik nagy egyénisége (Eurisztratosz fia) Anaximenész (kb. Kr. előtt 585-525) az iskola gondolkodói közül időben az utolsó. Anaximandrosz tanítványaként tovább folytatta bölcsességet szerető görög elődeinek természetfilozófiai munkásságát. Bölcseleti eredményein áthatnak mesterének alaptételei, de több vonatkozásban jelentős változtatással fejlesztette tovább a természetfilozófiai gondolkodást. Megállapítása szerint a Földből keletkezett minden, a Nap, a Hold és a csillagok: a Nap szintén Föld jellegű, amely mozgásának óriási sebessége miatt lett annyira izzóvá, és ettől a sebességtől fogott tüzet. A Nap, Föld és a Hold kapcsolatának jelenségeit vizsgálva arra az eredményre jutott, hogy a Hold fénye a Naptól eredeztethető, és a Hold fogyatkozásának folyamata a világűrben elhelyezkedő égitestek álláshelyzetével magyarázható. A Nap azért nem látható éjszaka, mert eltakarja a Föld magasabban fekvő északi része. Nem az égitestek mennek át a Föld alatt, hanem valójában elfordulnak körülötte, mint a fejen egy sapka. Tagadta a csillagok körmozgását és úgy gondolta, hogy a Hold, a Nap és a csillagok egyaránt félkör alakú pályát tesznek meg: ez egy ideig látható az embernek, majd pedig lenyugvásuk után egy egyenes pálya mentén a látóhatár alatt térnek vissza a kezdeti kiindulóponthoz. Szerinte a csillagok ugyanis nem a Föld alatt, hanem a Föld körül mozognak. A csillagok a Földből úgy keletkeztek, hogy a benne lévő nedvesség felszállott, és megritkulva tűzzé alakult, amikor pedig a tűz a magasba emelkedett, létrejöttek a csillagok, melyek bevert szegek módjára ragyognak az égboltozaton. A mozgás örök voltát tanította, és a levegőből származtatta a világ dolgainak létrejöttét. Anaximenész azt állította, hogy a természet egységes és végtelen, de meghatározott: ezt a meghatározottságot, ezt az őselemet nevezte levegőnek,

amelynek lényege, tulajdonságai szerint (a ritkulás és sűrűsödés mozgása által) örökké változik. A mozgást ő is örökké tartónak tekintette, és szerinte ez az alapja az állandó változásnak. Legismertebb gondolata az elemek egymásba való átalakulására vonatkozik Az ősanyagra építő mindenség gondolatát mesterétől eltérően nem a meghatározatlan apeironnal, hanem (a nagy elődhöz, Thalészhoz hasonlóan) érzékelhető dologgal magyarázta. Anaximenész azonban nem a vizet, hanem a levegőt (vagy a ködöt) vélte őselemnek, tekintette a kiindulópontnak. Fontos rögzíteni, hogy Anaximenész levegő ősanyaga természetesen egyáltalán nem azonos a tényleges, hétköznapi levegővel, hanem annak egy ősi megjelenési formájaként gondolta el. A konkrét dolgok sokszínű világának létrejöttét egyértelműen a levegő változásával magyarázta. Szerinte a kezdet kezdetén csak az őslevegő létezett: ennek belső önmozgása, a változások folyamata vezetett el a világmindenség kialakulásához. Ezt a termékenyítő képességet több szempontból különleges folyamatként mutatta be. Azt feltételezte, hogy az levegőnek a belső önmozgása kétirányú: ha megritkul, akkor tűz lesz belőle; ha viszont megsűrűsödik, akkor széllé, felhővé, vízzé, földdé, kővé és megannyi más a természetben fellelhető dologgá alakul át. A ritkulás és a sűrűsödés következményeként ugyanabból az ősanyagból egyfajta minőségi átalakulással jött létre minden más dolog. Anaximenész úgy gondolta, hogy a világ dolgai tehát nem közvetlenül levegőből jönnek létre a mozgás örökkévalósága révén, hanem vannak meghatározott alapformák (tűz, levegő, szél, felhő, víz, kő), amelyek a többi dolgoknak mintegy alapelemeit jelentik. Gondolatának alapja az volt, hogy a levegőben az ellentétek (a hideg és a meleg, a nedves és a száraz) teljességgel érzékelhetően mindig együtt vannak. A világ keletkezési elméletét, és a Nap, a Hold és az égitestek kialakulását is a levegőből eredeztette.


49 Szerinte a már meglévő Földről felszálló pára a ritkulás folyamata miatt tűzzé válik és ebből alakult ki a kozmosz. Szerinte az égitesteket is levegő, a szelek mozgatják: a csillagokat azonban nem egyszerűen tartja a levegő, hanem oda vannak rögzítve egy kristály- vagy inkább hártyaszerű homorú felszínre. A földi eredetű keletkezés elméletének eredetisége abban is megnyilvánult, hogy az ókori görögök istenvilágát is a levegőből létrejöttnek tartotta. Anaximenész szerint eredendően a levegőből jött létre egy vagy több isten, és ezek az istenek tulajdonképpen azok az erők amik az elemeket vagy a testeket áthatják. Ez az első eset, amikor egy filozófiai vizsgálódás gondolati íve az istenvilágot nem eredendőnek, hanem „időben keletkezettnek” tartotta. Anaximenész kijelentette, hogy az istenség maga a levegő, amely keletkezik, mérhetetlen, végtelen és mindig mozgásban van. Azt fogalmazta meg, hogy nem az istenek alkották a levegőt, hanem ők születtek a levegőből. Az elemeken és a testeken áthatoló erőként értelmezte a levegőt, ami tulajdonképpen maga az istenség. Anaximenész azt tanította, hogy a Föld asztal alakú, és a a Föld lapossága következtében áll egy helyben, mert így az alatta lévő levegőt nem repeszti szét, hanem beborítja. Ezt abból kiindulva állította hogy ugyanez tapasztalható bármely más lapos testnél, hiszen ezeket ellenállásuk miatta még a szelek is nehezen tudják kimozdítani. Anaximenész szerint a Földet a lapossága miatt képes a levegő fenntartani. A levegőben lebegő Föld elképzelése rokonítható a thalészi vízen úszó Föld gondolatával. Érdekesek a szivárvány jelenségének létrejöttéről vallott gondolatai, melynek lényege az volt, hogy a Nap sugarai egy igen sűrű, vastag, fekete felhőre vetődnek, melyen az itt összegyűlt sugarak már nem képesek keresztülhatolni. A Naphoz közelebb eső részét a sugarak erősen izzóvá teszik, és ezért látszik bíborszínűnek; míg a sötét szín pedig ott jelenik meg, ahol a nedvesség van túlsúlyban. Felfogása szerint ez az „őskezdeti levegő” az ember és a pszichikuma közötti kapcsolatra is magyarázatot ad. Az emberi lelket is levegőnek fogta fel, amely mintegy hatalmában tartja az embert, éppen úgy, ahogy az egész világegyetemet

is a lélegzés és a levegő fogja át: tehát nála a lélek tulajdonképpen a levegővel azonos. Úgy fogta fel, hogy az ember egészén belül a lélek jelenti a mozgató, az irányító szerepkört (miként a kozmoszban is valami hasonló tényezőnek kell játszania a teremtő, létrehozó szerepet, ezért feltételezte ezt a külön szellemi mozgatót). A későbbi korok jeles görög filozófusai ezt az elméletét továbbfejlesztették és kiegészítették. Összességében megállapítható, hogy Anaximenész mintegy visszalépett Anaximandrosz elvont aperionjától a konkrét anyaggal való világfelfogás irányába. Előre lépést jelentett viszont filozófiai gondolkodása, mert az ellentétek létezését a levegő tulajdonságainak elemzésével tapasztalati úton kísérelte meg bizonyítani. Filozófiai elméletének jelentősége az, hogy a minőségi különbségeket mennyiségi változásokra vezette vissza: ezzel mintegy megsejtette a dialektikai törvényszerűségek létét. Anaximenész munkásságának virágkora a Kr. előtti VI. század közepére esik. Ebben az időszakban a perzsák Nagy Kürosz uralkodása alatt megdöntik a lűd birodalmat, majd fokozatosan meghódítják az összes kisázsiai görög települést, polist. Anaximenész Kr. előtt 525 körüli halála után Milétoszban a kialakult természettudományos gondolkodást folytató filozófus már nem ismert. Thalész, Anaximandrosz és Anaximenész ősanyag keresése a legkülönbözőbb tudományok művelését igényelte e filozófusoktól. A bizonyítás, az általánosítás állandó igénye miatt ők még az anyagi őselvet közvetlenül a természetben keresték, ezért dolgoztak ki valamennyien természetfilozófiát, melynek értékét mutatja, hogy évezredeken át hatottak az emberiség egyetemes fejlődésére. Az ókori görög felvilágosodás nagyjaiként gondolkodási irányt szabtak a következő korok filozófusainak. A milétoszi iskola után a bölcsesség szeretetének gyakorlását már egy új helyszínen (a Kr. előtt 710ben alapított) Krotónban találjuk: az itteni filozófiai iskola alapítója és gondolatvilágának megteremtője a geometriai tudása révén közismert Pitagorasz volt. Róla, gondolatairól majd a következő számban olvashatunk. Diószegi György - Diószegi Krisztina


50


KÉSZÜLT A NEMZETI CIVIL ALAPPROGRAM (NCA) ÉS A MAGYARORSZÁGI NEMZETI ÉS ETNIKAI KISEBBSÉGEKÉT KÖZALAPÍTVÁNY TÁMOGATÁSÁVAL

Recommend Documents