A kiadvány a Nemzeti Civil Alapprogram támogatásával jött létre. Tartalma nem feltétlenül tükrözi az NCA álláspontját

A kiadvány a Nemzeti Civil Alapprogram támogatásával jött létre. Tartalma nem feltétlenül tükrözi az NCA álláspontját.

NCA-DP-10-E-0027 Civil kezdeményezések a társadalmi szolidaritásért – hiánypótló gyűjtemény című program

Szerkesztő: Sej Gábor Leó Kiadja: Magyar Idegenforgalmi és Területfejlesztési Egyesület 5463 Nagyrév, Holt-Tisza part 879. www.mitemuhely.hu [email protected] A.sz.: 18836561-1-16

1

Tartalom A társadalmi szolidaritásról I. Élelmiszerbank II. Charity shop III. Szociális bolt hálózat IV. Falvak és kistérségek örökbefogadása V. Korházi osztályok örökbefogadása VI. Hospice szolgálat VII. CSR tevékenység VIII. Senior Mentor Program IX. WIFI falu X. Kiút Program – Mikrohitel XI. www.szivesseg.net/isten-hozott XII. Uborkatermesztés és kalákás lakásfelújítás XIII. Befogadó falu XIV. Hajléktalanok foglalkoztatása XV. Máltai Szeretetszolgálat XVI. Magyar Ökumenikus Szeretetszolgálat XVII. Katolikus Karitász

2

XVIII. Társadalmi vállalkozások XIX. Fruit of care XX. Autonómia Alapítvány XXI. Helyi gazdaságfejlesztés XXII. Helyi gazdaságfejlesztés területei XXIII. Jó példák, irányadó gyakorlatok XXIV. Gyümölcsfa génbank megvalósítása XXV. Szekrény hálózat kialakítása a Hegyköz településein XXVI. Zsámbéki Stelázsi XXVII. Helyi pénz XXVIII. Hazai jó gyakorlatok a szociális földprogramok működtetésében

3

A társadalmi szolidaritásról A társadalmi szolidaritás távolról tekintve egyre mélyebbre alacsonyabb szinten van. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint a Medián legfrissebb felmérése, mely szerint romló közhangulat lassan kikezdi a társadalmat összetartó kötéseket. Gyengül a bizalom, erősödik a gazdasági irigység és csökken a társadalmi szolidaritás. (http://median.hu/object.07a93873-4bd0480c-93a6-e665219ef83d.ivy) Idén januárban arról számoltak be a Medián kutatói, hogy a nyugdíjasokkal szemben gyengülni látszik a társadalmi szolidaritás, a most márciusi felmérés pedig arról tanúskodik, hogy ugyanez a tendencia figyelhető meg a kisgyermeket nevelőkkel szemben is. A magyar társadalom tagjaiban az általában feltételezettnél nagyobb készég van az adakozásra, jótékonyságra, fontos társadalmi célok támogatására. 2008-ban például a felnőtt lakosság negyede adományozott pénzt, hetede adott természetbeni adományt, s tizede végzett önkéntes munkát (TÁRKI). Ma remek külföldi és hazai példák vannak a szolidaritás különböző bevált módjaira. Az utóbbi években ezek a példák gyorsan szaporodtak, szaporodnak. Nehéz áttekinteni e kezdeményezések sokaságát és sokféleségét, azonban mi mégis arra vállalkozunk, hogy összeszedjük, hiánypótló kiadvány formájában bemutassuk és terjesszük közülük azokat melyek kevés anyagi ráfordítással, jó közösségi összefogással átvehető és megvalósítható. Nagyon kevesen vannak tisztában azzal, hogy ha adni szeretnének, hová kell forduljanak. Az egyszerű állampolgárnak nehéz megtalálni azokat a szervezeteket (néhány ismert karitatív szervezeten kívül), akik tudják fogadni az egyes adományokat.

4

5

I. Élelmiszerbank

A Magyar Élelmiszerbank Egyesület egy non-profit szervezet, melynek célja, hogy az információgyűjtés és publicitás eszközeivel kapcsolatot teremtsen az országunkban felhalmozódó élelmiszerfeleslegek és az arra rászorulók között, ezzel elősegítse a szegénység és az éhezés csökkenését. Az első élelmiszerbankot az Egyesült Államokban alapították 1966-ban. Napjainkra a kezdeményezés elterjedt, Amerikától Ausztráliáig, NyugatEurópát is beleértve a világ számos országában nyert teret és a rászoruló emberek millióinak életét segíti. Az Európai Élelmiszerbankok Szövetségének égisze alatt működő élelmiszerbankok 2009-ben összesen 328.720 tonna, 720,5 millió Euro értékű élelmiszert osztottak szét ingyenesen, 25.900 karitatív szervezet részére, melyek összesen mintegy 4,7 millió rászoruló emberhez juttatták el az adományokat. Tevékenység Önkéntesek segítségével összegyűjtjük a hipermarketekben, gyárakban és feldolgozóüzemekben fölöslegessé vált és megsemmisítés előtt álló élelmiszereket, majd adomány formájában eljuttatjuk a hozzáértő karitatív szervezetekhez és önkormányzati intézményekhez, akik ingyenesen szétosztják ezen a termékeket a rászoruló emberek között. Az Élelmiszerbank magánszemélyeket közvetlenül nem segélyez. Tevékenységünk egyik fő alapelve, hogy ingyenesen fogadunk és ingyenesen is adunk át élelmiszereket. Másik fő alapelvünk a függetlenség mind politikai, mind vallási, ideológiai értelemben. Mit nyújt az Élelmiszerbank a karitatív szervezetek számára? • Ingyenesen bocsát rendelkezésükre különböző nyers vagy feldolgozott élelmiszereket, ezzel támogatva szűkös költségvetésüket;

6

• Több karitatív szervezet nevében hatékonyabban tud fellépni az adományok szerzése érdekében a vállalatoknál és egyéb szervezeteknél; • Az élelmiszerek szétosztásában logisztikai (tárolási, szállítási) segítséget nyújt. Mit nyújt az Élelmiszerbank az élelmiszerátadók számára? • Átvállalja a karitatív szétosztás logisztikai feladatait, ezzel erőforrásokat takarít meg a vállalatoknak; • Feleslegek átadásával a vállalatok elkerülhetik a megsemmisítés költségeit, valamint csökkenthetik raktározási költségeiket; • A támogatás adózási előnyöket is jelent; • Biztosítja az átvett élelmiszerek megfelelő körülmények közötti szállítását és tárolását, illetve ügyel az átvett élelmiszerekkel való visszaélések elkerülésére; • Gondoskodik a támogatók PR megjelenéséről. Az Élelmiszerbank támogatói Arany fokozatú támogatók * Amgen Kft. * B.Braun Avitum Hungary Zrt., B.Braun Medical Kft. * Bonduelle Central Europe Kft. * Danone Kft. * Ferrero Magyarország Kft. * Ker-Est Ingatlanforgalmazó Rt. * Kraft Foods Hungaria Kft. * Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal * Nemzeti Erőforrás Minisztérium * Nestlé Hungária Kft. * Syngenta * Tesco Global Áruházak Rt. * Vésztő Város Önkormányzata * Well Reklám és PR ügynökség és WellUnic Interaktív Kft. Ezüst fokozatú támogatók * Auchan Kft. * Bonbonetti Kft. * Cargill * CBA

7

* Coca-Cola Hellenic * Cora * Co-op Hungary Zrt. * DPD Hungária Kft. * Dr Oetker * FAO Közép-Kelet-Európai Iroda * Globus Zrt. * Élelmiszer Magazin * FrieslandCampina Hungária Zrt. * Gyermelyi Zrt. * Haworth Hungary Kft. * Kifőztük Magazin * M3 Logisztikai Kft. * Mareco Ingatlan Zrt. * Match * Metro Kereskedelmi Kft. * Millenáris Nonprofit Kft. * Nemzeti Civil Alapprogram * Nexon * Penny Market Kft. * Progresszív Magazin * Rauch Hungária Kft. * Sodexo Magyarország Kft. * Unicredit Bank * Wallis Zrt. Bronz fokozatú támogatók * Achrono Kft. * Aval Kft. * Borbás-Ker Kft (Jászapáti) * Boxprint Nyomdaipari Kft. * Braun & Partners CSR Tanácsadó Kft. * Buci Pékség * Cerbona Zrt. * CsaládiNet.hu - Családi információs és közösségi portál * CSR Hungary * Detki Keksz Kft. * Dunapack Papír és Csomagolóanyag Rt.

8

* FIT FOOD Kft. * Frosta Kft. * Füri Tésztaipari és Élelmiszerforgalmazó Kft. * Geotech Group Kft. * Haladás Mezőgazdasági Szövetkezet (Dunaegyháza) * HO-VA Pack Kft. * Izsáki Házitészta Kft. * Kecskeméti Konzervgyár Zrt. * Landhof Hungária Kft. * Lázár Lovaspark * MARS Magyarország * MB Travel Service * MONA Hungary Kft. * NT Kft (Kiskunfélegyháza) * OD Partner Kft. * Profi Kft. * Rondo Hullámkartongyártó Kft. * Róna Mezőgazdasági Szövetkezet (Szabadszállás) * Royal Brinkers Kft. * Sanoma Budapest Zrt. * Sara Lee Hungary Zrt. * Simon Kft. * Sió-Eckes Kft. * Sole-Mizo Zrt. * Soós Tésztaipari Kft. * Storck Hungária Kft. * Szegedi Paprika Zrt. * Tante Fanny Kft. * Unetex Kft. * Univer Zrt. * UPC Magyarország Kft. * Villa Dorottya Hotel * Wrigley Hungaria Kft. Együttműködő országos hatókörű karitatív/civil szervezetek: Baptista Szeretetszolgálat, Gyermekétkeztetési Alapítvány, Katolikus Karitász, Magyar Máltai Szeretetszolgálat, Magyar Vöröskereszt, Nagycsaládosok Országos Egyesülete

9

Ezeken kívül rengeteg települési szintű civil szervezet és rengeteg önkormányzat segíti a munkájukat. Hogyan segíthet? Mezőgazdasági élelmiszeripari és kereskedelmi vállalatok • Lejárat előtt álló vagy lejárt szavatosságú élelmiszerek (tartós élelmiszerek esetében lehetőségünk van az élelmiszer bevizsgáltatására és ez alapján esetlegesen a fogyaszthatóság korlátozott ideig történő meghosszabbítására is); • Eladhatatlan készletek; • Gyártási (pl. esztétikai) hibás termékek (címkézetlen árut is át tudunk venni, címkézési kapacitással rendelkezünk); • Hibás csomagolású áruk (felülcímkézés itt is megoldható); • Szállítás során vagy egyéb okból serült áruk; • Karitatív célra felajánlott áruk. Egyéb vállalatok és intézmények Mivel a tevékenységből árbevétel nem keletkezik, az Élelmiszerbank működését támogatásokból kell, hogy finanszírozza. Ennek érdekében igyekszünk a működési költségeket a minimumra szorítani, és lehetőség szerint a működéshez szükséges feltételek közül minél többet természetbeni támogatás formájában megszerezni. Az anyagi támogatás mellett az alábbi természetbeni támogatásokra van a leginkább szükségünk: • Szállítás (akár jármű, akár szállítási kapacitás formájában) • Raktározás (az ország területén bárhol, mivel már ma is országos terítést végzünk) • Szállító- és csomagolóanyagok (raklap, doboz, stb) • Médiamegjelenések (kampányok szervezéséhez) Ha Ön szívesen támogatna akár anyagi, akár természetbeni adomány formájában, további információkat tudunk küldeni Önnek Arany, Ezüst és Bronz támogatói csomagjainkról. Önkéntesek Működésünk során számos olyan tevékenységet végzünk, ahol nagy segítségét tudjuk venni önkéntesek munkájának.

10

• Szervezői munka - az élelmiszerbank operatív működésében való közreműködés - beszállítók szervezése, karitatív szervezetekkel való kapcsolattartás, irodai adminisztráció, kampányszervezés, stb. • Áruházi gyűjtések - a feladat itt főleg szórólaposztás a vásárlóknak • Könnyű fizikai munka - főként élelmiszerek címkézése és dobozolása • Élelmiszerek szállítása - ehhez a tevékenységhez főként olyanok jelentkezését várjuk, akik rendelkeznek szállítóeszközzel is. Amennyiben szívesen segítené munkánkat önkéntesként, kérjük, hogy küldjön egy levelet az [email protected] címre, melyben röviden írja le, hogy mit csinálna szívesen, mint önkéntes az Élelmiszerbanknál. Magyar Élelmiszerbank Egyesület 1151 Budapest, Visonta u. 1. Tel.: 2613991 E-mail: [email protected]

11

II. Charity shop Adománybolt Az adománybolt vagy jótékonyságbolt egy jótékonysági szervezet által működtetett, adománygyűjtés számára létrehozott kiskereskedelmi egység. A jótékonysági boltok egyfajta társadalmi vállalkozások. Általában főleg civilek által adományozott használt árukat értékesítenek, és gyakran alkalmaznak önkénteseket. Mivel a termékeket fölajánlás útján, ingyen kapják, az üzlet járulékos költségei pedig alacsonyak, ezért nagyon alacsony áron tudják őket eladni. Miután minden költséget kifizettek, az eladásokból származó maradék bevételt a szervezet által meghatározott jótékony célra fordítják. Az üzleti modell Angliából származik, de mára elterjedt egész Európában. Az adományboltok célközönsége Az adományboltok általában a takarékos, korlátozott vagy fix jövedelemmel rendelkező emberek körében népszerűek. Rajtuk kívül vásárlóik körébe tartoznak még gyűjtők, vagy szokatlan ízlésű emberek. Ez utóbbi csoportba különböző szubkultúrák tagjai tartoznak. Például korai punk rockerek gyakran öltöztek adományboltokban vásárolt, utólag módosított ruhákba. Környezetvédők körében is népszerűek az adományboltok, mivel a használt árucikkek vásárlása és újrafelhasználása sokkal kevesebb erőforrást emészt föl és kevesebb természeti kárt okoz, mint az új javak elkészítése. Ezen kívül a használt tárgyak újrafelhasználása csökkenti a keletkezett hulladék mennyiségét. Új dolgok árusítása az adományboltokban Néhány adománybolt, mint például a Roy Castle Tüdőrák Alapítvány, adományboltjában néhány új árucikkeket is árul, amiket kifejezetten jótékony célra szántak, vagy amelyek köthetőek az adománybolt céljaihoz. Például az Oxfam boltok „fair trade” élelmiszereket és tárgyakat árulnak. Néhány bolt könyvek és zenék árusítására szakosodott. Az adományboltok akár helyi kereskedőktől is megkaphatják árukészletük többletét, vagy feleslegessé vált részét. Ebben az esetben a helyi kereskedőnek adókedvezménye származik az adományozásból, valamint a kidobással,

12

szemét szállítással kapcsolatos költségeket is elkerülhetik, miközben nem kell fölöslegesen tárolniuk az árucikkeket. Adományboltok az Egyesült Királyságban Az első Oxfam adománybolt az Egyesült Királyságban, az oxfordi Broad Streeten alakult, és 1947 decemberében kezdte a kereskedést (bár maga a bolt nem nyitott ki 1948 februárjáig). Az első adományboltok közül számos továbbit az Oxfam alapított. Azonban az egyik első Vöröskereszt bolt már 1941-ben megnyílt az Old Bond Street 17-es szám alatt, Londonban. Összességében további 200 állandó, és 150 ideiglenes Vöröskereszt bolt nyílt meg a második világháború alatt. A wolwerhamptoni vakok intézete (most Bacon Center) már 1899-ben nyitott egy boltot, ahol vak emberek által készített árucikkeket árult, a bevételt pedig a vak közösség támogatására fordították. Az első világháború alatt is történtek hasonló gyűjtői tevékenységek, például a Sheperd Market-i bazár Londonban, mely 50 000 Font bevételt hozott a Vöröskeresztnek. Ma az Oxfam működteti a legtöbb (700 feletti) adományboltot az Egyesült Királyságban. Sok Oxfam bolt könyveket is árult, és már 70 speciális használt könyv bolt tartozik a hálózathoz, amely ezáltal Anglia legnagyobb használt könyveket árusító hálózatává vált. Az Oxfam más országokban is működtet boltokat, köztük Németországban, Írországban, Hollandiában és Hong Kongban.

A Szemem Fénye Alapítvány adományboltjai

A Szemem Fénye Alapítvány 2011. június 29-én megnyitotta a jótékonysági butikját, a barcsi Charity Shopot. A non-profit szervezet által üzemeltetett butikban olyan jó minőségű használati tárgyakat (ruhákat, játékokat, dísztárgyakat, kisebb lakberendezési tárgyakat, könyveket) lehet megvásárolni, melyek főleg adománygyűjtés formájában vagy felajánlásként kerülnek beszerzésre.

13

A butikban vásárlók kedvező árakon juthatnak kiváló minőségű ruhákhoz és használati eszközökhöz, és ezzel az alapítvány gyermekbeteg-szállítási és gyermekhospice tevékenységét is támogatják. A vásárláson túl továbbra is várjuk a lakosság felajánlásait, elsősorban jó állapotú kerti játékokat, strandjátékokat, kismotorokat, bicikliket. Az üzlet pontos címe: Barcs, Bajcsy-Zs. u. 105/2 szám (megközelítés a Piactér felöl)

Charity shop, azaz jótékonysági bolt nyílt 2010. november 25-én Pécsett, a Király utca 49. szám alatt. Az idegen kifejezés mást takar, mint amit a hazai adományboltokról gondolunk. Az angol charity shopokba szívesen térnek be a vásárlók, hiszen jó minőségű használt áruból válogathatnak, s ezzel jótékonykodnak is. A modern pécsi butikban kéthetente cserélődik majd az árukínálat, amely első osztályú adományokból áll. Az üzleti tevékenységből származó profitot az alapítvány a Dóri Ház, hazánk egyetlen gyermekhospice házának működtetésére fordítja. A hamarosan megnyíló üzlet árukészletét lakossági felajánlások adják, ezért az alapítvány folyamatos jelleggel várja

14

telephelyén a megkímélt, jó minőségű ruhákat felajánlásokhoz adománygyűjtő zsákok is igényelhetők.

15

és játékokat. A

A non-profit szervezet által üzemeltetett belvárosi butikban olyan jó minőségű használati tárgyakat (ruhákat, játékokat, dísztárgyakat, kisebb lakberendezési tárgyakat, könyveket) lehet megvásárolni, melyek főleg adománygyűjtés formájában vagy felajánlásként kerülnek beszerzésre. Java részt jó állapotú, tisztított, de használt termékekről van szó. A Charity shop kifejezést (ejtsd 'cseriti shop') magyar fordításban "jótékonysági bolt"-ként vagy "adomány bolt"-ként lehetne fordítani. A pl. Nagy-Britanniában már 60 éve népszerű shopokat hazánkban még nem igazán ismerik, pedig mind az alapítvány mind az adományozók számára egyaránt hasznos lehet. Külföldön egy üzletsoron akár 5-6 charity shop is megfér egymás mellett, amelyeket különböző civil szervezetek működtetnek. A vásárlók maguk dönthetik el, hogy melyik szervezet karitatív munkájához kívánnak e formában hozzájárulni, illetve önkéntesként ruhát tisztítani, vasalni, vagy adományokat gyűjteni. Népszerű az is, hogy a kollégiumban élő diákok nyári szünetre történő hazautazásaik előtt egy Charity shop számára ajánlják fel azokat a ruhákat, elektromos eszközöket, amiket nem kívánnak magukkal cipelni.

Az első adománybolt Magyarországon

www.adomanybolt.net Cím: 1085 Budapest, Somogyi Béla u. 16 Telefon: 06/20-287-47-97 E-mail: [email protected] Nyitva tartás: H-P: 12-18 Magyarországon az első adományboltot 2009-ben a Kórházi Önkéntes Segítő Szolgálat Alapítvány (www.korhazionkentes.hu) hozta létre. Angliában már több évtizedes hagyománya van a jótékonykodás, az adománygyűjtés ilyen formájának, de világszerte is sok hasonló üzletet – charity shop-ot működtetnek civil szervezetek azért, hogy tevékenységüket finanszírozzák. Ebbe a boltba bárki beadhatja a számára már felesleges, de másnak még használható, jó állapotú tárgyait, ami aztán ott nyomban új gazdára is talál – igen kedvező áron. Többé nem kell otthon kerülgetni a már megunt állólámpát, DVD-t, kávéfőzőt; más pedig potom pénzért szert tehet akár egy

16

rejtett kincsre is. A profit jótékony célra megy. A bevétel az üzletet működtető szervezeté, tehát aki itt vásárol, túl azon, hogy jó áron jut hozzá a kiszemelt tárgyhoz, közvetve karitatív célt és tevékenységet is támogat. Magyarországon így még több, kórházban fekvő beteg mellé – legyen az gyermek vagy idős - toborozhatunk és képezhetünk önkénteseket. Az adományboltban megfordulók első kézből értesülhetnek a Kórházi Önkéntes Segítő Szolgálat Alapítvány működési területeiről.

Az adományozással és a vásárlással személyes kapcsolat alakul ki, így módunkban áll testközelbe hozni alapítványunk eddigi tevékenységét, céljait, terveit. Boltunkban mindenki talál számára izgalmas, hasznos, érdekes holmit. Fontosnak tartjuk, hogy internetes aukciós piactéren is értékesítsünk (www.vatera.hu). Könyveket, ruhákat, játékokat, dísztárgyakat, háztartási eszközöket vagy mást kínálva, a lényeg ugyanaz: a környezetbarát újrahasználat, a másokon való segítés gondolata. A társadalom és a környezet is jól jár. Célunk, hogy az adománybolt fogalma Magyarországon is kerüljön be a köztudatba.

17

Felesleges? Megunta? Már nem is tetszik annyira? Kinőtte? Szép, csak ne lenne sárga? Útban van? Három egyforma készletet kapott ajándékba? Ne dobja ki! Másnak még jó lehet. Hozza be hozzánk ma!

18

19

III. Szociális bolt hálózat Kisbolt, közért, szociális bolthálózat Néhány éve még a helyi közértben intéztük nagybevásárlásainkat, ma viszont már bevásárlóközpontokban töltjük fel éléskamránkat. A hipermarketek árainál jóval olcsóbban vásárolhatunk a 2009 január végén indult szociális bolthálózat budapesti boltjaiban.

Kisbolt magyar termékekkel 2009 január végétől pakolhatjuk tele kosarunkat abban a ferencvárosi szociális boltban, amely a helyi önkormányzat és a Magosz (Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége) összefogása révén egy új üzletlánc első tagja lett. A fogyasztók az átlagosnál jóval olcsóbban jutnak olyan alapélelmezési cikkekhez, mint a tojás, vagy a burgonya. A kezdeményezéssel a beszállító gazdák, a boltok tulajdonosai és a vásárlók egyaránt jól járnak. "Tiszta haszon" mindenkinek A szociális bolthálózat tagjai a multiknál jóval olcsóbban kínálják a magyar gazdák áruit, ők pedig jobb felvásárlási áron szerezhetnek piacot terményeik számára. A kedvezményes ár oka, a közvetítői lánc nagy részének kikapcsolása, az ilyen-olyan közvetítők profitja így nem terheli a fogyasztói árat. Az új bolthálózatból a bolttulajdonosok is profitálnak, hiszen az

20

átlagosnál húsz-negyven százalékkal kedvezőbb árszint nagyobb forgalmat teremt számukra. Hálózatba tömörülve A ferencvárosi kezdeményezést Budai Gyula, Magosz-elnök szerint országszerte egyre többen követték majd. A csatlakozni kívánó bolttulajdonos dolga pusztán a Magosz-szal való kapcsolatfelvétel volt. Önkormányzatok együttműködésére is számítanak, ha azok olyan épületeket tudnak biztosítani, ahol a hálózat boltjai minimális rezsiköltség mellett működhetnek. A bolthálózat híre már egy informatikai cég fantáziáját is beindította, elkészült a hálózat internetes honlapja is. A vásárlók ennek révén értesülhettek a boltok címéről, illetve a termékek árairól. A cél olyan boltok létrehozása volt, ahol kizárólag magyar gazdák termékeit lehetne vásárolni. Ha a bolt tulajdonosa megegyezik a Magosz-szal, a szervezet kijelöli, hogy az adott üzletbe mely tagja, vagy tagjai szállíthatnak. Az üzlet és beszállítója megállapodását követően indulhat az áruszállítás, rögzített és a szövetség által folyamatosan ellenőrzött árakon. Az áru biztosítása és szállítása a gazdák feladata, raktározásról az üzlet tulajdonosának kell gondoskodni. Mi kerülhet a kosárba? A szociális bolthálózatban magyar gazdák termékei kaphatóak. Jelenleg almát, burgonyát, hagymát, mézet, tojást, paradicsomot, paprikát és savanyúságot vehetünk, a hazai gazdák portékáit kínáló zöldségpultról.

2011 februárjában azonban átszervezésre szorul a szociális bolthálózat Áru- és vásárlóhiánnyal küzd a Magosz által életre hívott szociális bolthálózat, mely a hazai élelmiszer-termelőket kívánta jobb helyzetbe hozni és a lakosságnak akart olcsóbb termékeket kínálni. A nehézségek ellenére nem mindenki temeti a hálózatot, igaz, azt is elismerik, hogy alapjaiban kellene átszervezni a rendszert, ami állítólag folyamatban van, bár a részletek egyelőre nem ismertek. A pécsi Rókus utcai 62. számú szociális bolt vezetője, Vidákovics Orsolya 2009 októberében vette át az üzlet vezetését. Elmondta: télen valóban jóval

21

kevesebb árut tudnak kínálni, mert a termelők a bizonytalan útviszonyok miatt nem szállítanak. Másik gondnak azt említette, hogy boltjuk csak számla ellenében tudja átvenni a termelőktől az árut, máskülönben hivatalosan nem tudná kifizetni, adminisztrálni a költségeit, márpedig az üzlet bérleti díját, a fűtés-világítás, a munkabér költségét csak a hivatalos bevételeiből tudja ellentételezni. “Ha valaki nem akar számlát adni, azzal nem tudok mit kezdeni” – mondja. Harmadik nehézségként említi a konkurenciát: ha a Lidl 20 forintért adja a tojás darabját, azzal nem tud versenyezni, mivel ő annyiért kapja a termelőtől. Milhoffer Lászlóné, egy másik pécsi szociális bolt vezetője szerint “egyszerűen arról van szó, hogy a fűtés- vagy más rezsiszámla kifizetése Pécsett is előrébb való, az embereknek ezért alig marad pénzük élelmiszerre. Ugyanakkor kétségtelen – ismerte el -, hogy a tavalyi katasztrofális időjárás, az ár- és belvizek miatt lényegében alig van felkínálható árujuk a termelőknek, s ezért kénytelenek a szociális boltok is részben külföldi terméket beszerezni, hogy elláthassák a vásárlókat.” Tavasztól őszig viszont nincs gond, annak ellenére, hogy a 200 kilométeres távolságra lévő Szeged környékéről szerezték be a zöldség- és gyümölcsféléket, amihez még így is olcsóbban jutottak hozzá, mint ha a helyi nagybani piacon vásároltak volna. A jelek szerint azonban akadnak gondok a bolthálózat életképességével. A szociális bolthálózat létrehozását ösztönző Magosz honlapján lévő listával ugyanis rendre pórul járt az ember. Kiderült, hogy a XI. kerületben számon tartott egyetlen Etele úti bolt már nem működik, ugyanígy a IX. kerület három üzlete közül kettő. “Nem tett jót a kezdeményezésnek, hogy sok olyan üzlettulajdonos is csatlakozott a hálózathoz, akik az utolsó szalmaszálat ebben látták vállalkozásuk életben tartására” – fogalmazott az [origo]-nak a szociális bolthálózat rendszerét jól ismerő, neve elhallgatását kérő szakértő. “Nem ment nekik az üzlet korábban sem, s ezen a hálózat sem tudott segíteni”magyarázta, és hozzátette, hogy a kudarcok ellenére sem gondolja életképtelennek a kezdeményezést, de néhány tanulság levonását nem lehet megúszni, ha a hálózatot a jövőben is fent szeretnék tartani. “Ilyen a reklám és marketing újragondolása” – vélte a szakértő. Milhoffer Lászlóné pécsi üzletvezető ezt azzal egészítette ki, hogy szerinte bizonyos üzlet-

22

alapterület alatt nem szabadott volna, a jövőben pedig nem szabad engedélyezni a csatlakozást, mert az az egész hálózat megítélését rontja, nem beszélve a vállalkozás életképtelenségéről. Ez utóbbi véleményt közelítette meg más irányból Konrád Istvánné, a szociális bolthálózat vidéki részlegének vezetője, aki szerint tudomásul kell venni, hogy vannak olyan kereskedők, akik alkalmasak a speciális üzleti konstrukció életben tartására, és vannak, akik nem. Kritikusan jegyezte meg azt is, hogy hiába van vagy lenne elegendő termelő és megfelelő számú vásárló is a kereslethez, ha nincs megfelelő módon megoldva a logisztika, vagyis a termékek elosztása, eljuttatása a vevőkhöz. Az alapítástól kezdve 130 szociális bolt jött létre az országban, közülük 100 vidéken, de a lemorzsolódások miatt a szám állandóan változik. A nehézségek ellenére Konrád Istvánné optimista, mint mondta, december 11-én megalakították a Magyar Piac Szövetkezetet, amelynek célja, hogy életet leheljen és fenntarthatóvá tegye a hálózat működését, első üzletüket a jövő héten nyitják, a kezdeményezést a Vidékfejlesztési Minisztérium is támogatja. Magyar Piac Szövetkezet megalakulása

Megalakult a Magyar Piac Szövetkezet, hogy a magyar emberek egészséges magyar terméket fogyasszanak a közétkeztetésben és otthon is. A szövetkezet célja országos élelmiszerkereskedelmi hálózat kialakítása és a szociális boltokra építve egy igen hatékony termelő-kereskedő-vásárló együttműködés kialakítása. Célja tehát, hogy - segítse a kistermelők piacra jutását és a helyi termékek termelését, - kiszolgálja az önkormányzatok által fenntartott nagykonyhákat jó minőségű, tiszta helyi alapanyagokkal, - növelje a termelők érdekérvényesítő képességét,

23

-

javítsa a vidék népességmegtartó képességét, munkahelyeket teremtsen, a lehető legszorosabbra fűzze a kapcsolatát az önkormányzatokkal.

Az érdeklődés az eddig eltelt rövid idő alatt igen nagy. Ezt erősítette meg a Vidékfejlesztési Minisztériumban tartott első összejövetel után Konrád Istvánné, a Magyar Piac Szövetkezet elnöke. Az első üzlet Hatvanban A Magyar Piac Szövetkezet közreműködésével Kucsera Tóth Károly Hatvanban megnyitotta a Magyar Piac Szövetkezet első boltját. Az üzlet működtetésének fő szempontja, hogy magyar terméket értékesít lehetőleg közvetlenül a termelőtől, s ez által a vásárló jó minőségű és kedvező árú magyar termékhez jusson. A megnyitó beszédben Konrád Istvánné, a szövetkezet elnöke elmondta, hogy a következő időszakokban számos új üzlet nyitását szeretnék elérni. Ezért várják a már működő kereskedelmi egységek jelentkezését és a vállalkozó kedvű, új üzletet nyitni szándékozók jelentkezését is. Hatvan város képviseletében Szinyei András alpolgármester úr üdvözölte a megjelenteket és ünnepélyesen átvágta a nemzeti színű szalagot. A Vidékfejlesztési Minisztérium részéről Kajner Péter képviselte Fazekas Sándor miniszter urat és a kezdeményezés további támogatásával biztatta a szervezőket. A kis boltot hamar megtöltötte a nagyszámú vásárló közönség, akik elégedetten vásároltak a szép, ízletes, olcsó termékekből. A polcokon friss zöldségek, gyümölcsök, tészták, fűszerek, füstölt húsárúk és a szerencsi csokoládék mellet az alapvető háztartási cikkeket is megtalálták. Az üzlet tulajdonosa örömmel számolt be arról, hogy az első órában több árbevétele volt, mint egy korábbi időszak két hetében. Megvalósult egy kezdeményezés, mely olyan üzleti lehetőséget nyújt, amelyben mindenki jól jár (termelő, kereskedő, állam), de csak akkor lehet sikeres és hosszú távon eredményes, ha hagyják létezni és segítik, hogy minél több településen megvalósuljon. A megnyitóra több településről érkeztek érdeklődők (polgármesterek, kereskedők, termelők), akik szintén szeretnének hasonló üzletet nyitni.

24

25

IV. Falvak és kistérségek örökbefogadása A leghátrányosabb helyzetű kistérségek komplex fejlesztési programjának tervezési és megvalósítási folyamata során egyértelművé vált, hogy az érintett kistérségeknek nem csak a fejlesztési források rugalmasabb elérésével, hanem a település- és területfejlesztéssel összefüggő kapcsolati háló építésének támogatásával is jelentős segítség nyújtható. A kvalifikált szakemberek nagyarányú elvándorlását jelen program keretei között megállítani nem, legfeljebb csökkenteni lehetséges. A Magyar Idegenforgalmi és Területfejlesztési Egyesület és az LHH FPI hipotézise szerint egy olyan program, amely a felsőoktatási intézmények és az LHH kistérségek közötti partneri viszony kiépítését tűzi ki célul, komoly eredményekkel járhat a település- és területfejlesztéssel összefüggő szakmai kapcsolatok megerősödése terén. A program céljai A mögöttünk hagyott évek során Magyarország területi egyenlőtlenségi viszonyai állandósultak, a térszerkezet stabilizálódott. Kialakultak mind a regionális siker, mind a regionális sikertelenség csomópontjai: olyan településcsoportok, mikro- és kistérségek, vagy akár kistérségek egész sorát átfogó térbeli hálózatok, amelyek – normál körülmények között – rendre sokkal jobban, illetve sokkal rosszabbul teljesítenek a gazdasági fejlettséget és/vagy az életszínvonalat kifejező jelzőszámok terén, mint az országos átlag. Mind a siker, mind a sikertelenség jól körülhatárolható társadalmi tényezőkre, köztük a rendelkezésre álló humánerőforrás, illetve a helyi intézmények működési hatékonysága, teljesítőképessége terén fennálló egyenlőtlenségekre vezethető vissza. Tapasztalataink szerint ugyanakkor jelentős regionális különbségek jellemzik Magyarországot mind települési, mind kistérségi szinten a különféle társadalmi hálózatokhoz való kapcsolódások sűrűségét, erősségét és minőségét illetően. A siker mögött nyitottság és jól működő kapcsolatrendszer áll, míg az elmaradottság sokszor bezártsággal, a siker eléréséhez szükséges társadalmi kapcsolatok teljes vagy részleges hiányával párosul.

26

A program alapvető célja, hogy hozzásegítse az ország leghátrányosabb helyzetű kistérségeit egy, a mainál hatékonyabb és hasznosabb társadalmi kapcsolatrendszer kialakításához, a társadalmi, szellemi értelemben vett perifériális helyzet oldásához. Hogy a program viszonylag széles körben, több kistérségre kiterjedően is egységes tematika mellett működhessen, olyan szervezeteket, intézményeket kellett találnunk, amelyek egyrészt a leghátrányosabb helyzetű kistérségekhez hasonló számban vannak jelen az országban, másrészt lehet érdekeltségük e kistérségekkel való kapcsolatfelvételben, harmadrészt az eszközeik is megvannak e kölcsönösen előnyös partnerségek működtetéséhez. A Magyar Idegenforgalmi és Területfejlesztési Egyesület több tagja is tanított/tanít felsőoktatási intézményben, dolgoztunk/dolgozunk az Akadémián/Akadémiának. Így szerzett tapasztalatok szerint a társadalomtudományi intézmények igen változó mélységben és igen változó színvonalon, sokszor igen egyoldalú tematika mentén foglalkoznak a (relatív) elmaradottság tüneteivel és okaival, illetve azok megértésével. Hallgatók százait bocsátja ki magából a rendszer – akár kifejezetten terület- vagy vidékfejlesztő képesítéssel is – úgy, hogy a rurális térségek társadalmi és gazdasági problémáival kapcsolatos ismereteik erős kívánnivalókat hagynak maguk után. Mindeközben a felsőoktatási intézmények közül azok számára, amelyekben van kötelező szakmai (terep)gyakorlat, időről-időre problémát jelent ezek megszervezése: a helyszín kiválasztása, a gyakorlati tematika összeállítása, az utaztatás, szállás lefoglalása.

A program célja az is, hogy a hátrányos helyzetű kistérséggel való kapcsolatépítés révén hozzásegítsük a társadalmi, gazdasági diszciplínákat oktató egyetemeket és főiskolákat ahhoz, hogy hallgatóik számára a mai magyar vidéki valóság mélyebb és közvetlen megismerésének lehetőségét tudják nyújtani, miközben a helyi kapcsolatok kialakítása révén csökkentjük a szakmai gyakorlatok megszervezésének költségeit is. E partnerségektől azt is várjuk, hogy az érintett felsőoktatási intézmények kutatási programjaik kialakítása, illetve a szakdolgozati és tudományos diákköri témaválasztás 27

során is helyezzék előtérbe az adott kistérséget, számoljanak a kistérség nyújtotta lehetőségekkel. De a leghátrányosabb helyzetű kistérségek társadalmi hálózatokhoz való szorosabb kapcsolódásának elősegítését nemcsak a felsőoktatási szférától várjuk. Nyilvánvalóan van az országban számos olyan civil szervezet, egyház vagy egyházi intézmény, kisebb-nagyobb vállalat, amelynek vannak olyan futó programjai, tevékenységei vagy szándékai, amelyek potenciálisan érinthetnék a leghátrányosabb helyzetű kistérségeket, de a kapcsolatfelvételre eddig még nem került sor. Az ő figyelmüket is fel kívánjuk hívni e kistérségi körre, és ösztönözni kívánjuk őket arra, hogy – a társadalmi felelősségvállalás jegyében – alakítsanak ki kapcsolatokat velük. Az alapvető cél elérésében, a leghátrányosabb helyzetű kistérségek társadalmi hálózatokhoz való szorosabb integrálásában minden cselekvőképes intézményre, szervezetre számítunk. A program működése A felsőoktatási intézmények egy része nem tud megfelelő mélységű és differenciáltságú valóságismeretet nyújtani hallgatói számára a vidéki Magyarországgal, a falusi világokkal kapcsolatban. Különösen problémás ez a területfejlesztésre szakosodott hallgatók esetében; Egyesületünkhöz ez a szakterület áll legközelebb, így ezen a téren fedeztük fel a legkomolyabb hiányosságokat. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökségben a leghátrányosabb helyzetű kistérségekkel foglalkozó programiroda (LHH FPI) munkatársaival, Kullmann Ádámmal és Herczeg Bélával folytatott beszélgetéseink során ez a téma is elő-előkerült, majd egyre hangsúlyosabbá vált. Az a gondolatmenet, amit a program céljainak ismertetésénél levezettünk, miszerint a leghátrányosabb helyzetű kistérségek kapcsolathiánnyal küzdenek, ugyanakkor számos felsőoktatási intézmény rendelkezik ilyen kapacitásokkal, amelyeket sok szempontból is célszerű lenne e kistérségek felé irányítani, már e diskurzus során, mintegy közös álláspontként alakult ki 2009. tavaszán-nyarán. Az LHH FPI ekkor úgy döntött, hogy a Végrehajtás Operatív Program támogatásával egy kísérleti (pilot) projektet indít, amelynek célja annak tesztelése, hogy a fenti gondolatmenet megtölthető-e valódi tartalommal. E kísérleti projekt koordinációjával Egyesületünket bízták meg.

28

A projekt működésének lényege: alakítsunk ki kistérség – felsőoktatási intézmény párokat, amelyek egy főbb vonalait tekintve kötött (az LHH FPI által meghatározott) tematika mentén együttműködési megállapodást kötnek egymással (és Egyesületünkkel), melynek konkrét tevékenységeihez az NFÜ támogatást nyújt. (Szerződéses kapcsolat az NFÜ és az adott felsőoktatási intézmény között alakul ki.) Az LHH FPI által meghatározott tematika az alábbi elemeket foglalja magába: • a kistérségben megvalósuló fejlesztések segítése, illetve elemzése; • tartós kapcsolat kialakítása a kistérség és az adott egyetem, főiskola között; • az adott egyetem, főiskola normál tevékenységeinek a kistérség felé irányítása; • a kistérség társadalmi hálózatokhoz való kapcsolódásának erősítése; • félévente munkaterv készítése a következő félévre; • tárgyak (kurzusok, stb.) tartása a kistérséghez, illetve általában a leghátrányosabb helyzetű kistérségek fejlesztéséhez vagy valamely problémájához kapcsolódóan; • a kistérség egyéni és közösségi teljesítményeinek, erőforrásainak feltárása; • a kistérség helyi termékeinek és turisztikai vonzerőinek feltárása, fejlesztése; • a kistérség, illetve a települések konkrét kéréseinek (pl. honlap-fejlesztés, marketing tevékenység, pályázati lehetőségek feltárása és kihasználása, tananyagfejlesztés stb.) összegyűjtése, teljesítése (a szervezet profiljához és az együttműködés kereteihez mérten); • OTDK-, illetve szakdolgozatok írása a kistérséghez kapcsolódóan; • rendezvények (nyári/téli tábor stb.) szervezése a kistérségben; • szakmai gyakorlatok szervezése a kistérséghez kapcsolódóan; • konkrét CSR lehetőségek feltárása (vállalatok társadalmi felelősségvállalása); • a kistérség szakembereinek, közösségeinek invitálása a kistérségen kívüli rendezvényekre, fórumokra (tapasztalat-csere, kapcsolatépítés céljával); • az együttműködés megemlítése a szervezet dokumentumaiban; • lehetőségek keresése az együttműködés bővítésére és meghosszabbítására (további szervezetek bevonása, különös tekintettel további civil szervezetekre és a finanszírozást is vállaló vállalatokra); • a helyi, illetve az országos sajtó tájékoztatása az együttműködésről;

29

• félévente – illetve külön kérés esetén soron kívül – beszámoló készítése az eltelt félévről (pl. tárgyak, rendezvények, szakmai gyakorlatok, TDK-, illetve szakdolgozatok, konkrét kérések, cikkek, fejlesztésekhez nyújtott segítség stb.) beleértve a sikerek és a kudarcok tömör értékelését, fő következtetések és ajánlások megfogalmazását is. A program során azt szeretnénk elérni, hogy alakuljanak ki szorosabb-lazább, de mindképpen hosszú távú, kölcsönös előnyökön nyugvó, a partnerségben résztvevő kistérségek és felsőoktatási intézmények igényeihez és lehetőségeihez illeszkedő együttműködések, amihez csatlakozni tudnak civil szervezetek, egyházak, vállalkozások. Olyan intézményeknek, szervezetnek érdemes részt venni a programban, amelyeknek az ilyen típusú, lényegében non-profit, segítő szándékú kapcsolatépítésre van igénye, és partnerként, nem üzletfélként tudnak tekinteni a kistérségre. Az olyan felsőoktatási intézmények, amelyek a professzor és a gyakorlatvezető adjunktus kistérségbe való elutazását a tanácsadói piacon megszokott igen magas napidíjakon kívánják elszámolni, nem ebbe a programba valók, ez nem egyeztethető össze a társadalmi felelősségvállalás eszméjével. A kísérleti projekt tehát négy LHH-kistérség – felsőoktatási intézmény párossal elindult. Az első tapasztalatok pozitívak, így Egyesületünk mindenképpen folytatni akarja a programot és ki akarjuk azt terjeszteni további kistérségekre és felsőoktatási intézményekre, további együttműködő párosokat létrehozva, valamint be kívánunk vonni a programba – mint ahogy már többször említettük – civil szervezeteket, egyházakat, különféle intézményeket, vállalatokat. Hangsúlyozzuk, hogy miként a kísérleti program finanszírozási kereteire sem volt befolyásunk és a résztvevő kistérségekre, valamint felsőoktatási intézményekre is legfeljebb javaslatot tehettünk, de a döntést az NFÜ LHH FPI hozta meg, így Egyesületünknek arra sincs befolyása, hogy az NFÜ esetleg további párosok finanszírozását felvállalja-e, és ha igen, akkor mely intézmények számára nyújt támogatást. Azt szeretnénk elérni, ha minél több LHH-s kistérség és felsőoktatási intézmény kapcsolódna be a programba, és a köztük kialakuló együttműködésekhez minél több egyéb szervezet tudna csatlakozni. A program résztvevői

30

A kísérleti projekt keretein belül az LHH FPI három kistérségi – felsőoktatási intézményi páros finanszírozását vállalta. Ezek az alábbiak: • Abaúj-Hegyköz kistérsége – Eszterházy Károly Főiskola, Földrajz Tanszék • Lengyeltóti kistérsége – Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar, Földrajz- és Földtudományi Intézet • Szikszó kistérsége – Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar, Világ- és Regionális Gazdaságtan Intézet A kistérségek kiválasztása az alábbi alapelvek mentén történt: • a 33 LHH közül is lehetőleg a legrosszabb helyzetben lévőket támogassuk; • az LHH-programozási időszak tapasztalatai alapján olyan kistérségek kerüljenek be a programba, amelyeknél jelentős humánkapacitás-hiányokra derült fény; • a kistérség részéről legyen fogadókészség a program iránt. A felsőoktatási intézmények kiválasztása az alábbi alapelvek mentén történt: • elsődleges fontosságú az egy régión belüli elhelyezkedés; • olyan intézmények kerüljenek a programba, amelyeknek van élő kapcsolata LHH-s kistérségekkel, illetve az azok környezetében lévő releváns intézményekkel; • az adott kistérséggel kialakítandó kapcsolatot egy nagyobb koncepció részévé tudják tenni; • mivel a kialakított tematika alapvetően területfejlesztési szempontú, a regionális kutatásokhoz és a területfejlesztés oktatásához kötődő intézmények élvezzenek elsőbbséget; • lehetőleg ne csak egyetem, hanem főiskola is szerepeljen a programban. A felsorolt elvek mind a kistérségek, mind a felsőoktatási intézmények kiválasztása esetén nem teljes kizárólagossággal és nem mindig egyforma súllyal működtek. Egyesületünk az LHH FPI-vel közösen először a három felsőoktatási intézményt kereste meg a programban való részvétel lehetőségével, akik a fenti elvek és saját szempontjaik figyelembevételével javaslatot tettek egy olyan kistérségre, amellyel együtt szeretnének működni. Az LHH FPI ezután felvette a kapcsolatot az adott kistérséggel, felajánlotta a programban való részvétel lehetőségét, és pozitív válasz

31

esetén elindult az adott kistérség és az adott felsőoktatási intézmény közötti párbeszéd. A kistérségi többcélú társulások minden esetben döntést hoztak az együttműködés támogatásáról, és szándéknyilatkozat is aláírásra került a kistérség, a felsőoktatási intézmény és Egyesületünk között. Ezek a szándéknyilatkozatok semmiféle kötelezettségvállalást nem tartalmaznak, egyszerűen csak a partnerségi viszony elfogadásáról szólnak és annak a kereteit jelölik ki. A kísérleti program három szemeszterre szól. Nem drága kutatások támogatása a cél, hanem kifejezetten csak a kapcsolatfelvétel és a kapcsolatépítés. Magyar Idegenforgalmi és Területfejlesztési Egyesület www.mitemuhely.hu/lhh 5463 Nagyrév, Holt-Tisza part 879.

32

33

V. Korházi osztályok örökbefogadása Kórházi osztályok örökbefogadásánál nemcsak nagyvállalatok adományai kerülhetnének szóba (technikai felszerelések, gyógyszerek stb.), hanem arra is, hogy például egy-egy iskola vagy iskolai osztály vállalja azt, hogy rendszeresen látogatja egy-egy kórház krónikus osztályának vagy gyerekosztályának betegeit, beszélgetve, játszva velük, felolvasva nekik, elintézve ügyes-bajos dolgaikat, felkeresve rokonaikat. Szerencsére vannak már Magyarországon ilyen kezdeményezések. Lásd például a Csodalámpa Alapítvány munkásságát.

Az alapítvány küldetése A CSODALÁMPA közhasznú alapítvány célja olyan, életet veszélyeztető betegségben szenvedő 3 és 18 év közötti gyerekek egy-egy saját kívánságának teljesítése, ahol a család anyagi helyzete a kívánság teljesítését nem teszi lehetővé. És amit ez a valóságban jelent: • Megtörjük a hosszú kezelések keserű rutinját, gyerekben, szülőben... • Ismét kitágítjuk a betegszobára beszűkült világot... • Reményt adunk a "képtelen, lehetetlen" kívánság megvalósulásának élményével... A Csodalámpa GYEREKEK kívánságát teljesíti, akiknek életét éppen most betegség fenyegeti... Honnan jött az ötlet?

34

Az alapítvány ötlete eredetileg Amerikából származik. Ma már a világ sok országában léteznek hasonló célú szervezetek, pl. Németországban partnereink, a Wünsch-Dir-Was EV. és a Herzenswünsche EV. E szervezetek több, csak külföldön teljesíthető kívánsághoz nyújtottak már segítséget a Csodalámpának. Csodalámpa Alapítvány 1052 Budapest, Váci u.16.C (FONTANA üzletház) [email protected] Tel.: +36 (1) 3270910 Fax: +36 (1) 3270916

35

VI. Hospice szolgálat A hospice a súlyos betegségük végstádiumában levő, elsősorban daganatos betegek humánus, összetett ellátását jelenti multidiszciplináris csoport segítségével. Az ellátás célja a betegek életminőségének javítása: testi és lelki szenvedéseik enyhítése, fizikai és szellemi aktivitásuk támogatása, valamint a hozzátartozók segítése a betegség és a gyász terheinek viselésében. Az ellátásban orvosok, ápolók, gyógytornászok, pszichológusok/mentálhigiénikusok, szociális munkások, lelkészek, dietetikusok és képzett önkéntes segítők vesznek részt. A munkacsoport tagjai így komplex (testi, lelki, szociális, és spirituális) támaszt tudnak nyújtani. A hospice ellátás történhet fekvőbeteg intézményekben (szervezetileg önálló hospice otthonban vagy egy kórház részét képező palliatív osztályon, esetleg kiképzett mobil csoport segítségével, általános osztályokon), ambuláns formában (ún. nappali kórházban), vagy a beteg otthonában (házi szakellátás formájában). A hospice keretén belül a palliatív ellátás (terminális palliatív medicina) a terminális állapotú betegek fájdalmának és egyéb tüneteinek enyhítésére irányuló támogató kezelések összessége, amely magában foglalja a hospice szellemiségét és a magas színvonalú orvosi szakértelmet az egészségügyi rendszeren belül.

36

2002-ben a WHO így definiálta a palliatív ellátást : „A palliatív ellátás olyan megközelítés, amely az életet megrövidítő betegség kísérő problémáitól szenvedő páciens és családja életminőségét javítja azáltal, hogy megelőzi és csillapítja a szenvedést a fájdalom, a fizikai, pszichoszociális és spirituális problémák meghatározásával, kifogástalan értékelésével és kezelésével. A palliatív gondozás: • csillapítja a fájdalmat és az egyéb kínzó tüneteket; • az életet és a halált normális folyamatnak tartja; • nem tesz semmit a halál megrövidítése és meghosszabbítása érdekében; • integrálja a betegellátásba a pszichológiai és spirituális tényezőket; • támogató rendszert kínál, hogy a beteg a lehető legaktívabban élhessen a halálig; • támogató rendszert kínál a család számára a betegség ideje alatt és a gyász időszakában; • team-munkát alkalmaz, amely a beteg és családja szükségleteire irányul, beleértve a gyász-tanácsadást, ha az javasolt; • kiemeli az életminőséget, és ugyanakkor pozitívan viszonyul a betegség folyamatához; • alkalmazható a betegség korai stádiumában, az életet meghosszabbító terápiákkal – mint a kemoterápia és radioterápia – együtt, és magában foglalja azokat a szükséges vizsgálatokat is, amelyek szükségesek a kínzó klinikai komplikációk jobb megértéséhez és kezeléséhez." A hospice és palliatív ellátás a terminális időszakra vonatkozik, mely néhány hónaptól akár csak napokra terjed és az agonális időszakkal fejeződik be. A betegek akkor kerülhetnek hospice gondozásba, amikor már kuratív kezelésben nem részesülhetnek. A világ 100 országában több mint 8000 hospice működik, Magyarországon az Országos Egészségbiztosítási Pénztár jelenleg kb. 40 hospice szolgálatot finanszíroz.

Hospice szervezetek Magyarországon

37

* Agria 2000 Kft. * Alkony-Támasz Alapítvány * Ápoló Kéz Kft. * Baranya Megyei Kórház * Benedikt Otthonápolási és Hospice Szolgálat * Csachó Egészségügyi Bt. * Dr. Csernai Katalin Háziorvosi, Otthonápolási és Szolgáltató Kft. * Életet az éveknek Alapítvány * Embellish Humánegészségügyi Szolgáltató Bt. * Erzsébet Hospice Alapítvány és Otthon * Fazekas Gábor Idősek Otthona * Fehér Galamb Hospice Alapítvány * Gondoskodás 2003 Bt. * Gondoskodás-2000 Bt. * HELP 17 Bt. * Homecare 2002 Bt. * Hospice Szeretetszolgálat Alapítvány * Koher Bt. * Magyar Betegápoló Irgalmas Rend * Magyar Hospice Alapítvány * Magyar Máltai Szeretetszolgálat Soproni Csoportja * Markhot Ferenc Megyei Kórház * MÁV Kórház és Központi Rendelőintézet * MAZSIHISZ Szeretetkórház * Menedékhely Alapítvány * Mónika M. Humánegészségügyi Kft. * Morpheus Betegellátó és Tanácsadó Kft. * Nagykanizsa Megyei Jogú Város Kórháza * Naplemente Alapítvány * Nevitt Gizella Cindy Otthonápolási Szolgálat * NRG-I Otthoni Szakápolási Szolgálat * Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Területi Gondozási Központ és Otthoni Ápolási Szolgálat * Ölelő Kéz Ápolási és Hospice Alapítvány * Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet, Hospice-Palliatív Osztály * Pándy Kálmán Kórház * Pax Corporis Alapítvány * Pécs-Baranyai Hospice Alapítvány

38

* Református Egyházközségek Dunamenti Kistérségi Diakónia * Rencia Bt. Otthonápolási Szolgálat * Szegedi Hospice Alapítvány * Szent Erzsébet Hospice Házi Beteggondozó Szolgálat * Szent László Kórház * Szent Rita Otthonápolási és Egészségügyi Kft. * SZOCEG Kht. Időskorúak Otthona * Szociális Háló Egyesület Szakápolói Szolgálata * Szombathelyi Hospice Alapítvány * TÁBITA Otthonápolási és Hospice Szolgálat Bt. * Váci Home Care Bt. * Vaszary Kolos Kórház

39

VII. CSR tevékenység A vállalati felelősségvállalás (angolul Corporate social responsibility, röviden CSR) egy üzleti fogalom, ami szerint a vállalatok figyelembe veszik a társadalom érdekeit, mégpedig azáltal, hogy tekintettel vannak tevékenységük üzletfeleikre, beszállítóikra, alkalmazottaikra, részvényeseikre de ugyanígy a környezetre is kifejtett hatására. Ez a cselekvés a törvényes kötelezettségen túl is terjedni látszik, nevesen úgy, hogy az üzleti szereplők önkéntesen tesznek lépéseket az őket körülvevő társadalom életszínvonalának javítása céljából. A CSR gyakorlata számos vita tárgyát képezi. Támogatói azzal érvelnek, hogy ez a tevékenység többszörösen hasznos mivel alapjában véve túlmutat a cégek rövidtávú haszonszerzései érdekein. Ellenzői viszont úgy vélik, hogy nincs összhangban az üzleti világ alapvető céljával *1+; vagy az egész nem más, mint figyelemfelkeltés/reklám, mások szerint pedig a multik ezúton próbálják elterelni az államok figyelmét működésük kártékonyságáról. Mi a CSR? A vállalati társadalmi felelősség (CSR) fogalom jelentése, hogy a vállalatok önkéntesen szociális és környezeti szempontokat érvényesítenek üzleti tevékenységükben és a partnereikkel fenntartott kapcsolatokban. (Európai Bizottság COM(2001) 366 végleges) A Corporate Social Responsibility (CSR, manapság CR), vagy vállalatok társadalmi felelősségvállalása egyre divatosabb kifejezés az üzleti világban, valamint a civil szervezetek körében is fontos szerepet tölt be. A CSR számos definíciója megtalálható könyvekben, vagy az interneten. Mi a saját értelmezésünk keretében mutatjuk be, hogy mit jelent a Corporate Social Responsibility (CSR, vállalatok társadalmi felelősségvállalása). Érték alapúság A jogok és kötelezettségek teljesítése önmagában nem tekinthető felelős magatartásnak. A CSR mindig önként vállalt és az alapvető normák betartása után jön létre. A szervezetek mára már nem különálló részei a társadalomnak, hanem aktív részvevői, hatással vannak a fogyasztási szokásokra, divatot és (szub)kultúrát teremtenek. A társadalomi jelenlét kötelezettséget is jelent, amely megköveteli, hogy az alapvető (üzleti)

40

tevékenység értékek mentén szerveződjön, amelyek hasznot hoznak a közvetlen környezetük és a társadalom számára. Természetesen számos ellenzője akad a filantróp, valamint felelős magatartásnak. Talán a leghíresebb mondás Milton Friedmann nevéhez köthető: „Business of business is business”. A szervezet alapvető feladata a profit maximalizálása, és egyenesen „bűn”, ha az nem a tulajdonosok, részvényesek érdekei szerint osztják el. Fenntarthatóság és felelősségvállalás A CSR-nek csupán része a vállalati támogatások és szponzoráció, amely a felelős magatartás alapjain nyugszik. A társadalmi felelősségvállalásnak elsősorban a környezeti, gazdasági, valamint társadalmi fenntarthatóság biztosításában van kiemelt szerepe. A legtöbb CSR program nem nélkülözi a közvetett, vagy közvetlen üzleti hasznot, ezáltal a megvalósított programok közel állnak az alapvető üzleti tevékenységekhez.

A szervezetek CSR programok keretében olyan megoldásokra törekednek saját üzletmenetük kialakításánál, amelyben figyelembe veszik a fentebb említett fenntarthatóságot és felelősségvállalást saját környezetükben. A CSR körébe tartozó tevékenységek két irányát lehet megkülönböztetni, az egyik a munkavállalók felé irányuló belső programok, a másik pedig a beszállítók, a szervezettel kapcsolatban állók (lakosok, környezet, természet, stb.) számára működtetett külső projektek. (Kun Attila 2004.)

41

Stakeholderek A szervezetek környezetében található érintettek (angolul stakeholder, pl. munkavállalók, a szervezet környezetében lakók, civil szervezetek, a terméket, szolgáltatást igénybe vevők, beszállítók, stb.) felkutatása és azonosítása, valamint párbeszéd kialakítása szerintünk elengedhetetlen a kölcsönös együttműködések kialakításához, amelyben egyaránt szerepet vállalnak a nonprofit és forporfit szervezetek. A kialakított párbeszéd hozzájárul a szervezet elfogadásához, hírnevének növeléséhez, valamint a megszerzett tapasztalatokat fel lehet használni a fejlesztésekhez. A CSR alapja, a jogszabályok betartásán túl, önkéntes alapon szervezett programok, amelyek hosszú távon segítik a szervezet működését összhangban környezetével. Összefoglalva:  Nem (kommunikációs) eszköz, hanem stratégiai szinten jelenik meg a szervezet minden szintjén  A törvény ismerete, és betartása alap, nem minősül CSR-nek  A CSR önként vállalt tevékenység  Alapvető cél az üzleti szempontok, értékek, versenyképesség megtartása  Elköteleződés (engagement): a szervezet vezetői (menedzsment) elkötelezettek a stratégiai szintű CSR programok alkalmazása mellett.  Az érték alapú vállalkozások a XXI. században nélkülözhetetlenek, vissza kell adni valamit a társadalom számára, az állam szerepéből át kell vállalni feladatokat (alternatív válasz egy adott társadalmi problémára) Mit nevezünk hatékony társadalmi befektetésnek? A hatékony társadalmi befektetés társadalmunk és közösségeink jobbításához való tudatos hozzájárulás. A hatékony társadalmi befektetés  önkéntes alapon  pozitív céllal  ellenszolgáltatás nélkül  valós társadalmi szükségletek kielégítésére irányulva  tudatosan, tervezetten, professzionálisan szervezett keret között  jellemzően civil vagy non-profit szervezet illetve marginalizált csoport részére

42

 

adományként, közösségi befektetésként vagy kereskedelmi célú társadalmi befektetésként nyújtott pénz, termék, szolgáltatás, önkéntes munka, ösztöndíj, díj stb.

Miért éri meg hatékonyan befektetni a társadalomba? A támogató  egymást részben átfedő tevékenységi területeit egységes stratégiai szemlélet fogja áthatni, támogatói tevékenysége összhangba kerül üzleti, CSR és kommunikációs stratégiáival valamint a stakeholderek igényeivel  költséghatékonyabban fog működni (pl. a beérkező kérelmek áradatának hatékonyabb és gyorsabb feldolgozásával)  elkerüli a csalódásokat, a támogatások minden esetben ellenőrizhetően kerülnek felhasználásra, nem vesznek kárba  profitot teremt (pl. kapcsolati tőke, alkalmazottak képességeinek fejlődése valamint lojalitásuk megnövekedése kapcsolatok, beágyazottság, image, brand)  növeli kommunikációjának hatékonyságát, mert képes lesz megmutatni, hogy mi az a hozzáadott érték, ami támogatói tevékenysége eredményeként létrejön, így hozzájárul a vállalat ismertségének, reputációjának növeléséhez  támogatói tevékenysége jobban hasznosul és többszörös értéket képes teremteni a jövőben a közösség, a társadalom számára. CSR tevékenységet (is) folytató szervezetek: Befogadó Munkahelyek - Human Stúdió Befogadó Munkahelyekről munkáltatóknak BKÁE - Gazdaságetikai Központ CSR Labor - Magyarország első vállalati CSR-híroldala Egészség és Jólét a Munkahelyen Első Magyar CSR Egyesület/EMVFE

43

Első Magyar Vállalati Felelősségvállalási Egyesület (EMVFE) Habitat for Humanity - CSR KÖVET Egyesület a Fenntartható Gazdálkodésrt Környezettudatos Vállalatirányítási Egyesület Magyar Adományozói Fórum Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület Önszabályozó Reklám Testület Pr és Kommunikációs Diákok Európai Szövetsége United Way Magyarország Zöld Iroda Program

44

45

VIII. Senior Mentor Program Senior Mentor Program A Senior Mentor Programban 55 év felettiek vesznek részt, hogy - mint mentorok és oktatók - az olvasás elsajátításában segítsenek azoknak az általános iskolás diákoknak, akiknek ez gondot jelent. A Senior Mentor Program növeli a diákok tanulmányi teljesítményét és segíti az iskolákat, hogy munkájukban még sikeresebbek legyenek, valamint fokozza a programban részt vevő idősebb felnőttek jólétét. A Senior Mentor Program szóösszetétel a Civil Vállalkozások Nonprofit Kft. kiemelkedően közhasznú szervezet tulajdonában lévő védjegy.

Néhány tény a program hátteréhez Az idősebbek aránya a teljes magyar népességhez viszonyítva fokozatosan növekszik. 2001-ben a 65 év feletti népesség száma 1,1 millió fő volt, amíg 2010-ben már megközelíti az 1,6 millió főt. 2025-re ennek a korcsoportnak az aránya előreláthatóan az ország népességének több mint 20%-át (2 millió főt) fogja kitenni. A nyugdíjas korúak életmódja átalakulóban van. Az idősebb generációkba tartozók körében hajlandóság mutatkozik a nyugdíjas kor elérése utáni munkavégzésre, illetve részmunkaidős munkavégzésre. Kutatásaink szerint az idősebb felnőttek különösen a fiatalokkal és gyerekekkel végezhető munka iránt érdeklődnek.

46

A sikeres mentor és oktató kvalitásait könnyen megtalálni az idősebb felnőttekben, akik türelmesek, gyors megoldások erőltetése nélkül hajlandóak időt szánni a gyerekekre, és rendszeresen tudnak tanítványaikkal foglalkozni. A szükséglet Azok a diákok - akik az iskolai tanítás után három vagy több órát egyedül töltenek - sokkal nagyobb valószínűséggel teljesítenek rosszul tanulmányaikban, lesznek depressziósok, használnak alkoholt és drogokat, valamint tapasztalnak nagy feszültségeket és jelenik meg életükben a magas stressz. Az iskolai tanítás utáni programokban résztvevő diákok jobb jegyeket szereznek, nagyobb arányban készítik el a házi feladatot, valamint kevesebbet hiányoznak az iskolából. Magyarországon a 788 ezer általános iskolás gyereknek mindössze 42,8 százaléka vesz részt iskolai napköziben vagy egyéb délutáni foglalkozásokon. A magyar általános iskolák teljesítménye különösen nagy szórást mutat, 61 százalékot. Ez a szám az OECD országok átlagának több mint másfélszerese. A magyar közoktatás teljesítményének nagy szórása azt jelenti, hogy nincsen magas színvonalú és folyamatos teljesítmény standard az iskolákban, a diákok és az iskolák teljesítménye nagyban függ a társadalmi és gazdasági háttértől. Nagy egyenlőtlenségek jellemzőek a tanulási lehetőségek eloszlásában, a diákok rejtett képességei pedig kihasználatlanok maradnak. Egy felnőtt mentor - egy iskolai tanéven keresztül való - jelenléte egy fiatal életében nagymértékben csökkenti az alkohol- és droghasználatot, az iskolai hiányzást és az erőszakos viselkedésre való hajlamot, emellett pozitív hatással van a tanuló családi kapcsolataira és iskolai teljesítményére.

Civil Vállalkozások Nonprofit Kft. - Civic Enterprises Székhely: H-1119 Budapest, Tétényi út 37. II. emelet 1.

47

IX. WIFI falu Alapvető cél és háttérinformáció

A Wifi-falu programot elindító Internet Terjesztéséért Alapítvány 2008 elejétől működik, s lényegében folytatása a 2007 tavaszán elindított Login Initiative programnak. A program célja, hogy Magyarország legelmaradottabb térségeinek lakóit wifi-antennákon keresztül közösségi internethez juttassa. Az alapítvány egyik létrehozója Nyírő András, az Internetto.hu, illetve az Index.hu hírportálok egykori alapítója. A projekt először a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Cserehát vidékén indult el, de már Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében is keresi az együttműködő cigány kisebbségi és települési önkormányzatokat. Ebben a helyi koordinátor, a nyíregyházi Esélyek Háza is részt vesz. A programba bekapcsolt községek (Tomor, Selyeb, Méra, Hernádszentandrás) lakói a szolgáltatást megfizethető áron kínált, felújított számítógépek megvásárlásával használják. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Bodrogkisfaludon is van már Közösségi Internet. A 311/2007. (XI. 17.) kormányrendelet 2. sz. mellékletében meghatározott komplex programmal segítendő LHH (Leghátrányosabb helyzetű) kistérségek több, egymást erősítő társadalmi-gazdasági problémával küzdenek, melyet gyakran a területi elszigeteltség, a periférikus elhelyezkedés tovább súlyosbít. Az LHH kistérségben élők jelentős mértékben, átlagosan 20%-kal alulteljesítenek az országos átlaghoz képest a kulcskompetenciák terén, mindez együtt jár térbeli és információs elszigeteltségükkel, amely hatások együttesen, egymást erősítve járulnak hozzá az LHH térségek lakosságának alacsony szintű munkaerő-piaci aktivitásához is. A hazai és nemzetközi kutatások egyértelműen kimutatják a meglévő kompetenciák és a

48

munkaerő-piaci érvényesülés közötti korrelációt. Rövidtávon, elsősorban a meglévő munkalehetőségek szűkössége határozza meg azt, hogy az LHH kistérségekben az országos átlagnál lényegesen magasabb a munkanélküliségi ráta, de középtávon már a munkaerő-kínálat kompetenciáinak szűkössége tarthatja távol a munkaerő-piaci keresletet támasztó beruházások megjelenését. A program célja, hogy a résztvevők bármikor hozzáférhessenek eddig elérhetetlen információkhoz a világról, szűkebb, illetve tágabb környezetükről. Több információ birtokában a célközönség tagjai egy fejlettebb döntési mechanizmus alapján tudatosabb döntéseket hoznak a mindennapi életüket érintő helyzetekben, nem utolsó sorban pedig a tanulási folyamat és a megváltozott döntési mechanizmus alapján hozott döntések hozzájárulnak az életminőségük, és munkaerő piaci helyzetük javulásához. A projekt időtartama alatt a 225 háztartás jut ingyenes képzésekhez, illetve 1 teljes éven át internet hozzáféréshez és számítógéphez, mely gépeket a projektzárást követően (2012. június 30.) kedvezményes áron megvásárolhatják. Az önálló, otthoni tevékenység segítésére technikai (otthoni Internet hozzáférés) és módszertani (mentorálás, ügyfélszolgálat) támogatásban részesülnek a célcsoport tagok a projektben való részvételük ideje alatt. Ma azonban gondokkal küzd a Wifi Falu program, amely Baranya kistelepülésein már kétszáz felhasználót segített internetkapcsolathoz. A vállalkozás Szabolcs-Szatmár-Bereg megyén kívül eddig Baranyában jelent meg. Körülbelül kétszáz végfelhasználót regisztráltak az Ormánságban. Az internet néhány hónapig akadozott, de mostanára a nap csaknem teljes egészében működik – mondták el a rendszerhez már kapcsolódott települések polgármesterei. Az internet-hozzáférést eredetileg ingyenesnek hirdették, de arra senki nem vállalt írásban garanciát, hogy mi lesz jövőre. Információink – illetve az újabban megjelent pályázati kiírás – szerint jövőre legkevesebb 1500 forintot kell majd fizetniük havonta a felhasználóknak. Nyírő András erre azt mondta: az alapítvány kevesebb pénzhez jutott a tervezettnél a szociális internet-tervek tekintetében, így mindenki várjon a sorára.

49

A terv szép, de az önkormányzatok csak sóvárognak A WiFi-rendszer olyan technikai megoldás, amelynek segítségével korábban fekete foltként ismert helyekre is eljuthat az internet, vezeték nélkül, egyedi antennák révén. A szociális internetet képviselő és terjesztő cég 15 ezer forintért egy használt, de felújított számítógépet kínált tartozékokkal, továbbá ugyanennyiért adott egy antennát. Jakab Gézáné, Hegyszentmárton polgármestere szerint, miután előzetesen nem mérik föl a terepviszonyokat – Markócon például két hónapig nem volt internet a csatlakozás után – fizikailag semmi nem biztos. Denke Valéria, Vajszló polgármestere elviekben ugyancsak támogatja az elképzelést, ám gyakorlatilag el kell, hogy vesse azt. Ugyanis az önkormányzatnak, Vajszló esetében. legkevesebb 900 ezer forintot kellene megelőlegeznie. Ennyi nincs, ráadásul a pénzt utóbb, bizonytalan körülmények közepette kellene elkérni az amúgy is nincstelenektől. A program működése fontos, hiszen az elmaradott térségek leszakadt társadalmi rétegeinek szinte ez az egyetlen lehetőség a külvilággal való kapcsolattartásra és az információáramlásba való bekapcsolódásra.

50

51

X. Kiút Program – Mikrohitel

A működési modell szerint a mikrohitelezési tevékenységet egy több szereplőből álló vállalati konstrukción keresztül nyújtja a non-profit vállalkozásként működő Kiútprogram Zrt. az ügyfeleinek. A hitelezési termékeket és szolgáltatásokat egy kereskedelmi bank – a pilot szakaszban a Raiffeisen Bank Zrt. – nyújtja az ügyfeleknek és biztosítja a hitelezési tevékenységhez szükséges forrást részben állami refinanszírozással az Új Magyarország Mikrohitel Program keretéből. A termékek „értékesítését” és az ügyfélkapcsolati tevékenységet a kereskedelmi bank A-típusú ügynökeként a Kiútprogram végzi. Ennek az összetett megoldásnak az az oka, hogy a Kiútprogram nem pénzügyi vállalkozás, hanem non-profit társaság, így jogszabályi előírások folytán nem végezhet banki hitelnyújtási tevékenységet, egy normál kereskedelmi bank viszont nem alkalmas a mélyszegénységben élők számára nyújtandó mikrohitelezés lefolytatására. A kereskedelmi bank jutalékot, egyéb díjazást nem kér tevékenységéért, a felmerülő banki költségeket, ráfordításokat, a hitelek értékvesztését, illetve a hitelezési veszteség 20%-át társadalmi felelősségvállalás programja keretében magára vállalja. A hitelezési veszteség fennmaradó 80%-ának fedezetére garanciaalap bevonása szükséges – akár több szervezet bevonása is megoldás lehet –, amely bizonyos szolgáltatási díj fejében garanciavállalást nyújt. Potenciális garancianyújtó szervezetként bevonható a Garantiqa Hitelgarancia Zrt., az AVGHA és az MV Zrt. A hitelgarancia biztosításával kapcsolatban több szervezettel is felvettük már a kapcsolatot a feltételek és díjak egyeztetése érdekében.

52

Sikerkritériumok: 1. A pilot első évében (az év során folyamatosan) 200, a következő évben újabb 200 ügyféllel irányozzuk elő szerződés létrehozását, de alapvetően nem a mennyiségi, hanem a minőségi teljesítés, a megfelelő tapasztalatok begyűjtése a cél. (Ez az ügyfélszám feltételezi, hogy 20 reménygazda dolgozik a Kiútprogramnak és a második év végére összesen 8 ún. „bokor”-ban (támogatási területen) 80 csoport kerül kialakításra.) 2. A ténylegesen kihelyezett első kölcsön 75 %-át az ügyfelek visszafizetik a futamidő vége + 30 nap határidőn belül. A második kölcsön esetében ez az arány 80% kell, hogy legyen. 3. Az első hitelt visszafizetők 70%-a újabb hitelt vesz igénybe, ami figyelembe véve a 25%-os nemteljesítési arányt, 52,5%-os újrafelvételt jelent. Az újrafelvétel nem tartozik bele a második évi 200 főbe. 4. Azoknak a háztartásoknak, melyeknek valamelyik tagja részt vesz a Programban egy év alatt 10, két év alatt 15 százalékkal növekszik a relatív ekvivalens jövedelme. 5. A Programban résztvevő családokban növekszik a gyermekek részvétele az oktatásban (óvoda és különböző típusú iskolák) 6. A Programban résztvevők nagyobb aktivitással vesznek részt a helyi közügyekben, társadalmi életben (ezáltal csökken társadalmi kirekesztettségük). 7. Javul a hitelt felvevők szubjektív jólléte és szubjektív egészségi állapota. 8. A Startkártya által nyújtott kedvezményes időszak leteltével jelentősen növekszenek a Programot végigvivők adó- és járulékbefizetései, bekerülnek a legális gazdasági szférába. 9. A sikeres vállalkozást elindító ügyfelek körében csökken az uzsorakölcsön által sújtott háztartások aránya. Életmódszabályok 1. Felelősséget vállalok saját életemért, példamutatóan és mértéktartóan élek. Nem felejtem el, honnan jöttem. 2. Mindig kiállok a véleményem mellett, másokét is tiszteletben tartom. 3. Mindig készen állok társaim megsegítésére abban, hogy segítsenek magukon.

53

4. Csak olyan dolgot írok alá, amit megismertem, megértettem és egyetértek vele. Ez a szóbeli megállapodásokra is vonatkozik. 5. Ha hátrányos megkülönböztetést és jogsértést tapasztalok, mindig szóvá teszem. 6. Aktívan részt veszek a közéletben, rendszeresen tájékozódom a környezetemet és engem érintő kérdésekről. 7. Családom és magam rendszeres táplálkozásáról és egészségéről gondoskodom. 8. Gyermekeimet rendszeresen járatom óvodába és iskolába. Segítem őket az érettségi megszerzésében és buzdítom őket a továbbtanulásra. 9. Vállalom önmagam fejlesztését és képzését. 10. Nem adok és nem veszek fel uzsorahitelt. 11. Vállalkozásom ügyeit felelősen intézem, kötelezettségeimet időre teljesítem és ezt másoktól is elvárom. 12. Sikeres vállalkozó leszek, bátran szembenézek az akadályokkal, hosszú távra tervezek. 13. Gondolok a holnapra, felelősen osztom be a pénzemet. Jövedelmemből havi rendszerességgel megtakarítok. Kiútprogram Mikrohitel Közvetítő Közhasznú Nonprofit Zrt. Cím: 1056. Budapest Fővám tér 2-3. Telefon: +36-1-269-9558 Fax: +36-1-269-9559

54

55

XI. www.szivesseg.net/isten-hozott Ezen az internetes portálon bárki bármilyen szívességet felajánlhat és-vagy kérhet - segíthetünk egymásnak. Azért csináljuk, mert 1. jelen társadalmi helyzetünk kulcsa szerintünk: önzetlenségben fejlődni 2. a szívesség lehetőség tapasztalni: érdek nélküli adást – és elfogadást 3. hisszük, hogy ma, most megtett pici, egyéni lépésektől változik a világ 4. felelősségünk tehát tenni, amiről tudjuk, hogy jó – nem csak beszélni róla

www.szivesseg.net

56

57

XII. Uborkatermesztés és kalákás lakásfelújítás Uborka lett a munkavédjegyük

Igrici első roma szövetkezeti elnöke félszegen mosolyogva nyugtázza a sikereket. Bizony, kezdhetik a szüretet a tyukodi konzervgyárnak. Két hete voltam itt, s csak ámuldoztam, hát ez gyönyörű! – lelkesedik Kislászló Csaba polgármester. – Az uborkaültetvény sorközei tiszták, bokrai dugig vannak terméssel. Nótár Zoltán elnök és csapata valóban csodát művelt a tavasszal még gazzal borított öt hektáron. Pedig a dél-borsodi faluban, mint megtudtuk, sokan nem bíztak bennük. A 45 éves férfi mégis meggyőzte az Igrici Beszerzési, Termelési és Értékesítési Szövetkezet roma tagságát. Szakértelme, energiája másoknak is erőt adott, majd „uccu neki, kipucolták a régi szőlőst”. Egész nap a földeken gürcölve létrehoztak egy korszerű, támfalas, hálós, csepegtetős rendszerű uborkaültetvényt, amihez két dolog kellett. A hátrányos helyzetű romák munkahelyteremtését segítő fővárosi Polgár Alapítvány, és Nótár Zoltán üzleti terve, amelyet az alapítvány szakemberei érdemesnek ítéltek arra, hogy 13 millió forint kamatmentes kölcsönt adjanak a föld és a szükséges eszközök megvételéhez.

58

Kislászló Csaba szerint ilyen még nem volt Igriciben. Tán az országban sem! Hogy nem ők erőltettek iskolázatlan emberekre egy programot, hanem azok saját akaratukból bizonyították, mire képesek. Csökkent is a szociális segélyt kérők száma! – Egyelőre huszonöten vagyunk szövetkezeti tagok – simogatja szeretettel a levelek közötti apró termést Nótár Zoltán. – Nyáron minimálbért kaptak, most váltogatják ki az őstermelői igazolványokat. Ha beindul a szüret, az októberig majd negyven embernek ad munkát, mert az érés folyamatos. Az első leadás árából először egy összegben visszafizetjük az alapítványi kölcsönt, utána a haszonból mindenki egyenlő arányban részesül! Mert a föld az alapítványé, de garantálja, hogy hét évig uborkát termeszthetünk rajta. Jövőre az ültetvény még több hasznot hoz, mert profitrészesedésre ők nem tartanak igényt. Ez az igazi segítségük! Megadták a kezdő lökést a kamatmentes hitellel, ami állami szinten kicsi összeg, s innentől csak magunknak dolgozunk. Jövőre már nem kell támfalat, hálót, fóliát venni, öntözőrendszert kiépíteni. Az uborka mellett én döntöttem. Körbenéztem a konzervpiacon, óriási a kereslete. Ukrajnából, Szerbiából, Montenegróból hozzák, olyan kevés terem nálunk. És jó árat adnak érte, kilónként, mérettől függően, 170-240 forintot, a kicsiért nyilván a legtöbbet. Paradicsomot, paprikát is átvennének, csak nincs hozzá földünk. Pedig akad a környéken gondozatlan, de sajnos, nem eladó, hiába ígérek érte szép pénzeket. – Nagyon elégedett vagyok az emberekkel! – mutat egy diófa alatt pihenő társaira az elnök. – Hihetetlen, amit végeztek! A termés kiváló lesz, én 40-50 tonnával számolok a fagy beálltáig. Naná, hogy híre ment. A szomszédos Hejőpapiból megkeresett egy gazdag ember, hogy ő ingyen ránk bízná az öt hektár földjét, csak a romák dolgozzanak. Ha elvállalom, Ardainé Marika vinné a helyi munkát, aki remek munkafelügyelő. Tetszik tudni, olyan kevésen múlna az állami segítség, hogy a romáknak egy tányér levessel, egy szelet kenyérrel több legyen. Nem százmilliókban kellene, hanem elég lenne ésszerű, kis lépésekben gondolkodni. Mert a romák a családjukért igenis vállalják a fáradságot. Ezt az ültetvényt mindenki a magáénak érzi, mert keményen megdolgoztak minden szem uborkáért.

59

A Kalákás lakás-felújítási projekt összefoglalója A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Alsóvadász roma telepén kezdtük el a projektet, mivel az ENSZ Fejlesztési Programja (UNDP) korábban már dolgozott a településen, beazonosítva ezt az alulról jövő, helyi kezdeményezést. A közösség demokratikus eljárással, rászorultsági alapon választotta ki a telep közel 100 házából azt a 17-et, amely bekerült a programba. Az előkészítés során megállapítottuk, hogy a falu 1500 lakosából közel 600 fő roma, és túlnyomó többségük a település egy földrajzilag is elkülönülő részén lakik. Az amúgy is roskadozó házakban súlyos kárt okozott egy tavaszi vihar, így a közvetlen cél a megrongálódott tetők részleges felújítása volt. Közvetett célja pedig az volt a programnak, hogy a helyiek aktivitását felébresszük, közös munkára ösztönözzük, önérvényesítő képességüket javítsuk. A konkrét megvalósítás első lépéseként három mérnök önkéntes munkával felmérte a házakat, majd javaslatot tett a beavatkozás mértékére. Az anyagigény megállapítását követően a honlapunkon, médiában, építőipari vállalatok felé célzottan adománygyűjtést végeztünk, melynek eredményeként a Market Építő Zrt.-től 1.696.265 forint értékben faanyagot, tetőcserepet és palát kaptunk, valamint az adományozó gondoskodott az építőanyag helyszínre szállításáról is. A természetbeni adományt teljes mértékben és közvetlenül a házak felújítására fordítottuk, a felmerülő egyéb anyagköltségeket (fűrészelt fenyő deszka, ácskapocs, szög) alapítványunk fizette ki 477.875 forint összegben. Második lépésben egyeztetést folytattunk a helyi önkormányzattal, mely megbeszélés végén sajnálattal vettük tudomásul, hogy a polgármester asszony nem "engedélyezte" 3 ház bevonását a projektbe. A munkálatokban a lakosok önkéntes munkát végeztek, kaláka jellegű együttműködés keretében, melyhez a perkupai Bódvavölgyi Cigányok és Hátrányos Helyzetűek Érdekvédelmi Szervezetének szakmunkásai segítséget nyújtottak. A szolgáltatás megbízási díját, azaz 350.400 forintot alapítványunk finanszírozta, ahogyan a projektet koordináló alsóvadászi Demokratikus Roma Szervezetnek nyújtott 90.000 forintos támogatást is.

60

Néhány fotó a programról:

A projekt első fázisa a tetőfelújításokkal 2009 februárjában teljesült. A megvalósításhoz szükséges erőforrások nem csupán külső támogatásból érkeztek, hanem a közösség is jelentős mértékben hozzájárult élőmunkával a program megvalósításához. Fontosnak tartjuk, hogy minden szféra képviseltette magát a projektben, aktív szerepet vállalt benne profitorientált cég, illetve a helyi civil szervezet, az EQUAL program 'A Borsodi Romák Innovatív Társadalmi és Gazdaságfejlesztési Programja - BRIDGE' által

61

kiképzett környékbeli roma ácsok. A média részéről a Tilos Rádió karolta fel az ügyet, valamint magánszemélyekről is érkeztek pro bono munkára felajánlások (például fényképezés, mérnöki tevékenység stb.). Célunk, hogy programot folytassuk újabb települések bevonásával, illetve további állagmegőrző beavatkozáshoz keressünk támogatót (nyílászárócsere, vakolás, burkolás stb.) az alsóvadásziaknak. Távlati célkitűzés, hogy a program eredményeinek ismeretében a döntéshozók lehetővé tegyék a program hosszú távú fenntarthatóságát állami források bevonásával, és széleskörűen hozzáférhetővé váljon a rászoruló és érdeklődő települések számára.

A Polgár Alapítvány küldetése Alapítványunk felelős társadalmi szereplőként stratégiai együttműködések kialakítását kezdeményezi valamennyi civil, és magán szereplővel, különösen profit orientált szervezetekkel, azokkal a magánszemélyekkel, akik jelentős tőkével rendelkeznek, hogy adományozással és egyéb módon vállaljanak aktív szerepet a szegénység, a kirekesztődés, a diszkrimináció, a társadalmi feszültségek ellen. Alapítványunk a hátrányos helyzetű, kiemelten a cigány közösségek és egyének helyzetének javítása érdekében olyan közvetítő szervezetként kíván fellépni, amely választott értékei, kialakított eszközrendszere, forrásai alapján képesnek érzi magát arra, hogy az esélyteremtés érdekében új utakat kutasson és kövessen, a fellelhető erőforrásokat egymás szolgálatába állítsa. A Polgár Alapítvány az Esélyekért Telefon: +36-1-266-1374 Fax: +36-1-266-1374 E-mail: [email protected] Szentkirályi utca 11.

62

63

XIII. Befogadó falu A Magyar Máltai Szeretetszolgálat és a Tutor Alapítvány 2004 őszén az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium, illetve a Hajléktanaokért Közalapítvánnyal közösen indította el a Befogadó Falu programot, hogy az összetartó, lakhatási gondokkal küszködő családok számára valós lehetőséget teremtsen a hajléktalan létből történő kilépésre, az önálló otthon, az önálló életvitel, önálló egzisztencia megteremtésére. Előzmények A hajléktalanság mértéke és folyamatos jelenléte egyre égetőbbé teszi azt a társadalmi elvárást, hogy a szociális szakma állami szerepvállalás mellett dolgozzon ki és valósítson meg, működtessen hajléktalanságból kivezető, a családi egységet fenntartó, a szükségletekre épülő utakat, ellátásokat. A megelőzés, a lakhatást megőrző programok mellett a hajléktalanságból ténylegesen kivezető ellátási módszerek kidolgozása vezethet el a hajléktalan emberek, családok számának csökkenéséhez, ezen keresztül a családok, különösen a gyermekek sorsának rendeződéséhez. Minderre az egyik lehetséges megoldás a Befogadó Falu program, ami azonban csak akkor valósul meg, ha a helyi társadalom befogadó, integráló és szolidáris. A Befogadó Falu program előkészítése során a helyi közélet valamennyi szereplője örömmel fogadták a programot, a programindító falugyűlésen 2004. novemberében pedig végül valamennyi felszólaló kiállt a program megvalósítása mellett. A falu mintegy 900 lakosának támogatása tette lehetővé a program elindítását, illetve teszi lehetővé működését a mai napig.

Az első, Tarnabod 2004 őszétől kerültek megvásárlásra az első lakóházak., melyek kiválasztásánál fontos szempontunk volt, hogy ne kelljen az azonnali beköltözéshez a ház értékéhez viszonyítottan aránytalanul nagy felújítási költséggel számolni, illetve a ház hosszú távon használható és értékálló maradjon. Az ingatlanok megvásárlása során törekedtünk arra, hogy kellő

64

távolságra helyezkedjenek el egymástól, hogy ne alakuljon ki kolóniaszerű település rész. A program egyik kiemelt célja az önálló életvitel elősegítése a programba bevont családoknál, ezért szükségesnek tartjuk, hogy minden egyes házhoz tartozzon háztáji gazdálkodásra alkalmas méretű kert, illetve gazdasági épületek. Az ingatlanok adás-vételének jogi aktusa az eredeti tulajdonos és a programot lebonyolító karitatív szervezetek között történik, így a tulajdonjog a karitatív szervezeteké, a bentlakók a házakat szociális bérlakásként használhatják térítésmentesen. A családok programba kerülésére az őket korábban gondozó szociális szervezetek munkatársainak segítségével kerül sor (a családok helyzetét bemutató levél elküldésével), emellett pedig a község szociális teherbírását figyelembe véve a település legszegényebb családjai közül „vettünk” gondozásba néhányat. A családok évről évre megújított szerződésben vállalják az együttműködést a program munkatársaival, gondoskodniuk kell gyermekeik óvodába, iskolába járatásáról, a használatba kapott ház és kert gondozásáról. Közösségi szolgáltatások Tarnabod lakóit falubusz járat biztosításával, képzések és közösségi programok szervezésével, a háztáji gazdálkodás újraindításával támogattuk. A falubusz többek munkaerő-piaci részvételét könnyítette meg, javította a közeli települések infrastruktúrájának (pl. a szakorvosi rendelések) elérhetőségét, valamint hozzájárult a helyi közösség fejlesztéséhez (közös kirándulások, rendezvények révén). A falubusszal ez év őszétől 15 megváltozott munkaképességű ember számára tesszük napról napra elérhetővé egri munkahelyét. A helyi közösség fejlesztéséhez, egyben a program elfogadtatásához hozzájárult az is, hogy a községi „Népházban” kezdetben mozit működtettünk - különösen a helyi fiatalság számára. További közösségi programként 2008 decemberétől a Norvég Civil Támogatási Alapnak köszönhetően Retextil - társadalmi és ökológiai újrahasznosító/recycling – programot szervezünk a helyi lakosok számára.

65

Ugyancsak a „Népházban” került sor még 2005-ben az egész falu számára meghirdetett úgynevezett Konyhakert program első képzés-sorozatára, amit a sokak által kedvelt Bálint gazda vezetett. A Konyhakert programra azért volt különösen nagy szükség, mert ugyan Tarnabod igen jó talajú községként gazdag zöldség- és gyümölcstermő vidék, azonban a program kezdetén igen kevesen művelték kertjüket. Minden, a képzésen résztvevő személy számára biztosítottuk konyhakertjük felszántását, vetőmaggal, vetőburgonyával való ellátását és palánták telepítését. Konyhakert programunknak 2009. tavaszán ismét újabb családokat kívánunk megnyerni. E program második eleme a háziállatok telepítése azon családok óljaiba, akik az állattartást megalapozandó újabb rövid képzésen részt vettek.

A település számára új szociális támogatási formákat is ajánlottunk a település számára a legszegényebbek eladósodásának megfékezésére. Több családnál az áramszolgáltatás megszüntetésének alternatívájaként előrefizetős, úgynevezett kártyás villanyórák felszerelését biztosítjuk, mellyel tapasztalataink szerint hatékonyan vezetjük rá a családokat az energiagazdálkodásra, a takarékosságra és a beosztásra, másrészt a települési önkormányzattal közösen a Szociális Törvényben leírt szabályok alapján be kívánjuk vezetni és működtetni szeretnénk az ország számos településén sikeresen működő adósságkezelési szolgál-tatást. Az adósságkezelési szolgáltatás segítségével azokon a legnehezebb helyzetű családokon segíthetünk, akik önerejükből képtelenek rendezni felgyülemlett közüzemi tartozásaikat - megelőzve ezzel uzsora-jellegű eladósodásukat. Intézményi fejlesztések

66

A program keretében 2006-ban megvalósult óvoda-bővítés és az új elektronikai bontóüzem szintén korábban nem is remélt előrelépés a faluközösség számára. A program megvalósítása során különös gondot fordítunk a felnövekvő generációra, ezért segítettük az önkormányzatot a helyi közoktatási intézmények fejlesztésében. Az óvoda bővítése érdekében a program során a Máltai Szeretetszolgálat saját forrásból vásárolta meg a volt termelőszövetkezet irodaépületét, ami a jelenleg is működő óvoda közvetlen szomszédságában van, így a két óvodarész egyesült. Az Önkormányzat a program keretében az épület felújításához és berendezéséhez a Regionális Fejlesztésért és Felzárkóztatásért Felelős Tárca Nélküli Minisztertől részesült támogatásban. Az iskola épületét a települési önkormányzat újította fel, a program során a Szeretetszolgálat a tantermek, tanári szobák berendezésében vállalt szerepet. A rendelkezésünkre álló adományokból nemcsak bútorokat juttattunk az iskolának, hanem sport- és számítástechnikai eszközöket, játékokat is, melyek mind jótékony hatással lehetnek a helyi oktatási programok színvonalának emelésére. Gyermek és ifjúsági programok A településen a közösségi élet fellendítése, illetve a tehetséggondozás, valamint a szabadidő hasznos eltöltése érdekében 2007-ben alternatív napközbeni ellátást hoztunk létre a kocsmából átépített Mip Tanti Játszóházban. Törekvésünket az Európai Unió által finanszírozott HEFOP 1.3.1-es projekt keretében valósítottuk meg, helyi munkanélküli nők gyermekfelügyelői képzésével és foglalkoztatásával. A két helybeli gyermekfelügyelő asszony munkájával működő Játszóház ad otthont az iskolai közétkeztetésnek, délelőtt és délután gyermekek számára fejlesztőés szabadidős foglalkozásoknak, a Retextil programnak, emellett szerveznek itt közösségi összefogásra épülő házfelújításokat, ünnepi rendezvényeket, hétvégi kirándulásokat. Uniós támogatással a Játszóházat újabb programokkal, tudatosabb szolgáltatástervezéssel Ifjúsági Információs Ponttá fejlesztettük, majd az

67

iskolai előmenetel segítésére, az első osztályos, felsős és középiskolás fiatalok számára Tanodákat nyitottunk Taranbodon és Tarnazsadányban. Erk - a második Befogadó Falu Az új befogadó falunak a heves megyei – mintegy 900 lakosú - Erk község ad otthont. Itt ezidáig 5 ingatlant vásároltunk a hollandiai Szent István Alapítvány támogatásával, és ezekben négy, többgyermekes család számára biztosítunk befogadó szociális bérlakást. A program támogatója, - a nemrégiben elhunyt - hollandiai Mip „tanti” örökségéből 2009. első félévében újabb 7 család számára szeretnénk otthont biztosító lakóházat vásárolni. Tarnabodhoz hasonlóan itt is szeretnénk a helyi foglalkoztatás megvalósításával munkahelyeket teremteni, ennek keressük lehetőségeit és az együttműködő partnereket. A településről - akárcsak Tarnabodról megváltozott munkaképességű dolgozókat (összesen 17 főt) Egerben tudtunk munkához juttatni, ahová falubuszunk szállítja őket. A Szeretetszolgálat nevelőszülő hálózatának részeként Erken 2008 nyarán nevelőszülői képzést hirdettünk a településen, amire 43-an jelentkeztek, melyből 33-an feleltek meg a nevelőszülői kritériumoknak és szerezhettek tanfolyami képzés keretei között nevelőszülői oklevelet. 2010-ben újabb nevelőszülói képzés indult, jelenleg 20 családban vannak már gyemrekek és további 20 család várja az állami gondoskodásban részesülő gyermekek kihelyezését. Programunk olyan modell, melyben egyszerre sikerül megvalósítani hajléktalan családok társadalomba történő visszavezetését és a hátrányos helyzetű település szociális, gazdasági fellendítését. Eddigi tapasztalataink azt mutatják, hogy a különböző hátrányos helyzetű célcsoportok problémáinak komplex kezelése nem a hátrányokat erősíti, hanem példaértékű, adaptálható előrelépést eredményez a településfejlesztés és szociálpolitika terén. 2010-ben leghátrányosabb helyzetű kistérségek fejlesztési uniós programjának köszönhetően újabb szolgáltatásokat indítottunk a befogadó településeken. A tarnabodi Mazsola és erki Mikkamakka Biztos Kezdet Gyerekházak feladata a 0-5 éves gyermekek fejlődésének elősegítése, a

68

felelős szülői szerep kialakítása megerősítése. A minden délelőtt nyitva tartó Gyerekházban a korszerű gyermeknevelési alapelvek folyamatos és tudatos átadása mellett, a gyerekekkel való rendszeres foglalkozás a szülők bevonásával zajlik. A tarnabodi és erki Ifjúsági Információs és Tanácsadó Irodák a 6-29 éves gyermekek és fiatalok tanulási képességének fejlesztésével, iskolai előmenetelük elősegítésével, a munkaerőpiacra való belépésük elősegítésével, a társas kapcsolatok bővítésével járulnak hozzá a térség fiataljainak társadalmi integrációjához. A hagyományos egyéni és közösségi kompetenciafejlesztő programok (heti rendszerességű sport, kézműves stb.) mellett a települések lakosságát is elérő nagyrendezvények (pl. falunapi programok, szüreti nap) és tanácsadások segítik a fiatalok fejlődését és közösségi részvételét. Foglalkoztatási programok Tarnabod lakossága az elmúlt évek, évtizedek során a foglalkoztatás tekintetében magára maradt. A 90-es évek elejéig munkát biztosító termelőszövetkezet megszűnt, helyette nem létesültek új munkahelyek, nem indultak új vállalkozások, ezért a településen magas az alacsony iskolai végzettségűek, a munkanélküliek, az aktív korú inaktívak száma. 2004 óta kiemelt célunk a foglalkoztatottak számának bővítése. A már említett konyhakerti programon és a falubusz nyújtotta munkalehetőségeken túl meghatár ozó volt a program kezdetén, hogy Tarnabodon megnégyszereződött, a kistérségben pedig összesen 100 fővel bővült a közhasznú és a közcélú munkában résztvevő személyek száma. Mivel azonban a közhasznú foglalkoztatás hosszú távon nem jelent megoldást a munkavállalók számára, ezért a Magyar Máltai Szeretetszolgálat a foglalkoztatás kereteinek biztosítására létrehozta a Magyar Máltai Szeretetszolgálat „Befogadás” Szociális és Foglalkoztató Közhasznú Társaságot és saját erőből megvásárolta a volt termelőszövetkezeti istállóépületet, melyben 30 munkavállalónak helyet biztosító, elektronikai bontó üzemhez csarnokot alakított ki. A foglalkoztatási program keretében az üzem kialakítása és kezdeti működtetése az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány és a Heves Megyei Munkaügyi Központ támogatásával valósult meg. A munkavállalók

69

foglalkoztatásba ágyazott betanító képzésen vettek részt, a továbbiakban munkaerőpiacra történő visszailleszkedésüket az üzemben alkalmazott üzemi szociális munkás is segíti. Az üzem ünnepélyes átadására 2006. augusztus 14-én került sor Kozma Imre, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat elnöke, Kiss Péter szociális és munkaügyi miniszter, a megye országgyűlési képviselői és a beruházás valamint az egész program támogatói jelenlétében A Magyar Máltai Szeretetszolgálat "Befogadás" Nonprofit Kft. 2006. óta folyamatosan biztosít elfogadható munkavégzést az elektronikai bontóüzemben, így helyben az egyetlen, bárki által elérhető legális kenyérkereseti lehetőséget tartja fenn. Az üzem beindulása óta a település képéhez tartoznak a reggel 7-re munkába igyekvő, illetve délután hazafelé tartó munkavállalók.

Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület Országos Központ címe: 1125 Budapest, Szarvas Gábor út 58-60. Telefon: 1/39-14-700, 1/39-14-704, Fax: 1/39-14-728

70

71

XIV. Hajléktalanok foglalkoztatása Az MMSZ hajléktalan személyeket foglalkoztató mosodája A Magyar Máltai Szeretetszolgálat 2008. április 4-én – modellkísérleti jelleggel – hajléktalan személyeket foglalkoztató mosodát indított Budapesten. A modellkísérlet az évek óta fennálló igényeknek, a Szeretetszolgálat tenni akarásának, a Kincstári Vagyoni Igazgatóság, a Hajléktalanok ért Közalapítvány, az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány nyújtotta segítségnek és a Reckitt Benckiser Kft. támogatásának szerencsés találkozása is egyben. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat országosan mintegy 350 ponton áll a legrászorulóbbak segítségére. Munkatársai önkéntes és intézményes keretek között néhány helyszínen segíteni tudnak azoknak is, akik számára – egészségi állapotuk vagy anyagi helyzetük miatt – a mosás gondot okoz. A Szeretetszolgálatnál a ruhagyűjtés és az ingyenes ruhaadományozás csaknem egyidős a Máltai Szeretetszolgálat magyarországi megalakulásával, tehát közel 20 éve folyik ilyen irányú karitatív tevékenység. 2007-ben közel 80 ezer személynek segítettek ruhaadománnyal, amelynek összértéke meghaladta a 265 millió forintot. A ruhaadományok tekintetében a társadalmi aktivitás mindig igen intenzív, így van ez most, a Máltaiak jelenleg is futó „Foltmentes adomány” elnevezésű akciója kapcsán is. A hajléktalan személyeket foglalkoztató mosoda épületéhez a Máltaiak a Hajléktalanokért Közalapítvány pályázatán keresztül jutottak. A Hajléktalanokért Közalapítványnak a Kincstári Vagyoni Igazgatóság bocsátotta rendelkezésére a használaton kívüli épületet. Az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány (OFA) pályázati úton mintegy 26 millió forinttal támogatta a Máltaiak projektjét. A támogatás tartalmazza az épület megfelelő kialakítását, a professzionális gépekkel történő felszerel ését és az ott dolgozók bérköltségét 1 évig. A Szeretetszolgálat továbbfoglalkoztatási kötelezettséget is vállalt, és mivel hosszú távon tervez a projekttel, az ehhez szükséges forrásokat maga teremti majd elő.

72

A modellkísérlet keretében, első körben, 10 hajléktalan személyt foglalkoztatnak. A foglalkoztatás elsődleges célja a munkaerő-piaci reintegráció segítése. A pályázati program 2007. októberében kezdődött és 2010. februárjában ér véget. Mintegy 50 jelentkezőből került kiválasztásra az a 10 alkalmazott, aki először egy rövid tréningen vett részt, majd ezt követően – már a mosodai munkája mellett, rendszeresen – egy mentor segítségével készül fel a munkavállaláshoz szükséges attitűdök elsajátítására. A mosoda legnagyobb kapacitása megközelítőleg 100 kg ruha kitisztítása naponta. A Szeretetszolgálat elsősorban saját intézményei – szociális otthonok, idősotthonok stb. – ilyen irányú igényeinek tesz majd eleget, másodsorban a Máltaiakhoz beérkező ruhaadományokat tisztítja ki. A fennmaradó kapacitást szolgáltatásként ajánlják fel az azt megrendelő cégeknek. A ruhákat mossák, szárítják, vasalják, illetve mángorolják. Utóbbi eljárást elsősorban ágyneműk, plédek esetében lehet alkalmazni. A nem mángorolható ruhadarabokat kézzel vasalják. Két kisebb és egy nagyobb kapacitású mosógépük és hozzá tartozó szárítógépeik vannak. A piacvezető német Miele gépek a legújabb technológiával rendelkeznek, amelyek megkönnyítik az ipari méreteket öltő mosoda üzemeltetését.

A Vanish márkatulajdonos Reckitt Benckiser Kft. éppen a legalkalmasabb időben ajánlotta fel segítségét. A cég mintegy 5 millió forinttal támogatja a mosodát, ezen felül különböző mosó- és tisztítószerek formájában is hozzájárul a mosoda üzemeltetéséhez. A Máltaiakkal közös akciójuk, a „Foltmentes adomány” során az ország 40 pontján gyűjtik a ruhaadományokat a rászorulóknak, amit szétválogatnak, majd kimosnak. A ruhák ezt követően a Magyar Máltai Szeretetszolgálat évek óta működő ruhaosztó szolgálatán keresztül kerülnek a rászorulókhoz országszerte. A Máltaiak hosszabb távú célja a modellkísérlet multiplikálása.

73

XV. Máltai Szeretetszolgálat "Tuitio fidei et obsequium pauperum A hit védelme és a szegények istápolása" Több mint kilencszáz éve ez minden Máltai szervezet jelmondata a világon. Világos cél, világos feladat. Az alapító atyák más korban biztosan mást értettek a hit védelmén, mint amit ma gondolunk küldetésünkrõl, és a szegények istápolása is bizonyosan más tartalommal bírt akkoriban. Ettõl azonban jelmondatunk nem vált idejét múlttá, hiszen napjainkban ugyanolyan fontos a hit védelme, amelyet ma példamutatásunkkal, a szegényekhez, bajbajutottakhoz való odafordulásunkkal, szeretetünkkel próbálunk szolgálni. A segítségünkre szorulók száma sajnos nem csökken és ez egyre több erõfeszítésre kényszerít bennünket. A mai kor elvárásai szerint végezzük munkánkat, amelynek legfõbb értékei a közösség ereje, a feladathoz való alázat, a magas szintű szakmai felkészültség, de talán legfontosabbként a rászoruló ember valódi szolgálata.

Egészségügyi szolgáltatások 24 órás Egészségügyi Centrum (Közép-Magyarországi Régió) Mozgó Tüdőszűrő Program (Közép-Magyarországi Régió) Mentőszolgálat (Közép-Magyarországi Régió) Szakrendelő - Debrecen (Északi-Alföldi Régió) Orvosi Járóbeteg Szakellátás - Pécs (Dél-Dunántúli Régió) Egészségügyi Centrum - Szeged (Dél-Alföldi Régió) Fogyatékkal élő emberek ellátása Támogató Szolgálat - Gödöllő (Közép-Magyarországi Régió) Támogató Szolgálat - Monor (Közép-Magyarországi Régió) Gondviselés Háza - Fogyatékosok Nappali Intézménye - Tököl (KözépMagyarországi Régió) Fogyatékosok Támogató Szolgálata - Miskolc (Észak-Magyarországi Régió)

74

''Nyitnikék'' Kistérségi Támogató Szolgálat - Tokaj (Észak-Magyarországi Régió) Sorstárs Támogató Szolgálat - Heves (Észak-Magyarországi Régió) Támogató Szolgálat - Esztergom (Közép-Dunántúli Régió) Fogyatékosok Nappali Intézménye és Sorstárs Tám. Szolgálata - Komárom (Közép-Dunántúli Régió) Támogató Szolgálat - Székesfehérvár (Közép-Dunántúli Régió) Támogató Szolgálat - Tatabánya (Közép-Dunántúli Régió) Sorstárs Támogató Szolgálat - Győr (Nyugat-Dunántúli Régió) Támogató Szolgálat - Csorna (Nyugat-Dunántúli Régió) Kapuvári Kistérségi Támogató Szolgálat (Nyugat-Dunántúli Régió) Sorstárs Kistérségi Támogató Szolgálat - Bakonyszentlászló (NyugatDunántúli Régió) Sorstárs Támogató Szolgálat - Mosonmagyaróvár (Nyugat-Dunántúli Régió) Kistérségi Támogató Szolgálat - Tét (Nyugat-Dunántúli Régió) Támogató Szolgálat - Zalaegerszeg (Nyugat-Dunántúli Régió) Támogató Szolgálat - Nagykanizsa (Nyugat-Dunántúli Régió) Mozgássérültek Napközi Otthona - Győr (Nyugat-Dunántúli Régió) Támogató Szolgálat - Dunaföldvár (Dél-Dunántúli Régió) Gondviselés Háza - Fogyatékosok Nappali Intézménye - Monor (KözépMagyarországi Régió) Fogyatékkal Élők Nappali Intézménye - Siófok (Dél-Dunántúli Régió) Támogató Szolgálat - Siófok (Dél-Dunántúli Régió) Kistérségi Támogató Szolgálat - Esztergom (Közép-Dunántúli Régió) Fogyatékkal Élők Nappali Intézménye - Marcali (Dél-Dunántúli Régió) Fogyatékkal Élők Nappali Intézménye - Pécs (Dél-Dunántúli Régió) Támogató Szolgálat - Marcali (Dél-Dunántúli Régió) Támogató Szolgálat - Pécs (Dél-Dunántúli Régió) Sorstárs Támogató Szolgálat - Tata (Közép-Dunántúli Régió) Támogató szolgálat - Pápa (Közép-Dunántúli Régió) Fogyatékosok Napközi Otthona - Keszthely (Nyugat-Dunántúli Régió) Támogató Szolgálat - Veszprém (Közép-Dunántúli Régió) Fogyatékosok Nappali Intézménye - Szolnok (Dél-Alföldi Régió)

Gyermekek és családok ellátása Játszótér-Játszóház program (Közép-Magyarországi Régió)

75

Békásmegyeri Családok Átmeneti Otthona (Közép-Magyarországi Régió) Szatmár utcai Családok Átmeneti Otthona (Közép-Magyarországi Régió) Családsegítő Szolgálat - Esztergom (Közép-Dunántúli Régió) Ifjúsági Centrum - Pápa (Közép-Dunántúli Régió) ''Betánia'' Átmeneti Szálló - Kalocsa (Dél-Alföldi Régió) Játszótér - Szeged (Dél-Alföldi Régió) Családok Átmeneti Otthona - Kecskemét (Dél-Alföldi Régió) Játszótér - Debrecen (Északi-Alföldi Régió) Játszótér - Esztergom (Közép-Dunántúli Régió) Játszótér - Tatabánya (Közép-Dunántúli Régió) Játszótér - Miskolc (Észak-Magyarországi Régió) Játszótér - Pápa (Közép-Dunántúli Régió) Családok Átmeneti Otthona - Esztergom (Közép-Dunántúli Régió) Lakásotthon - Pécs (Dél-Dunántúli Régió) Gondviselés Háza Családi Napközi - Nagykanizsa (Nyugat-Dunántúli Régió) Huncutka Családi Napközi - Nagykanizsa (Nyugat-Dunántúli Régió) Hajléktalan emberek ellátása Hajléktalan Emberek Szociális Otthona - Budapest (Közép-Magyarországi Régió) ''Vonat'' Éjjeli Menedékhely - Budapest (Közép-Magyarországi Régió) Gondviselés Háza Hajléktalanok Éjjeli Menedékhelye (KözépMagyarországi Régió) Moszkva téri Nappali Melegedő (Közép-Magyarországi Régió) Terézvárosi Nappali Melegedő és Mosoda (Közép-Magyarországi Régió) Erzsébetvárosi Nappali Melegedő és Mosoda (Közép-Magyarországi Régió) Utcai Gondozó Szolgálat - Budapest (Közép-Magyarországi Régió) Mozgó Orvosi Rendelő (MOR) (Közép-Magyarországi Régió) Gondviselés Háza - Mezőkövesd (Észak-Magyarországi Régió) Hajléktalanok Nappali Melegedője - Hatvan (Észak-Magyarországi Régió) Hajléktalanok Nappali Melegedője - Sátoraljaújhely (Észak-Magyarországi Régió) Hajléktalanok Nappali Melegedője - Esztergom (Közép-Dunántúli Régió) Zsíroskenyérosztó - Székesfehérvár (Közép-Dunántúli Régió) Utcai Gondozó Szolgálat - Szeged (Dél-Alföldi Régió) Nappali Melegedő - Kecskemét (Dél-Alföldi Régió)

76

Utcai Gondozó Szolgálat - Kecskemét (Dél-Alföldi Régió) Regionális Krízisautó Szolgálat - Kecskemét (Dél-Alföldi Régió) Regionális Hajléktalan Módszertani Központ - Kecskemét (Dél-Alföldi Régió) Regionális Hajléktalan Diszpécserszolgálat - Kecskemét (Dél-Alföldi Régió) Hajléktalanok Orvosi Rendelője - Kecskemét (Dél-Alföldi Régió) Nappali Melegedő - Szeged (Dél-Alföldi Régió) Nappali Szociális Centrum - Óbudai melegedő (Közép-Magyarországi Régió) Gondviselés Háza Hajléktalanok Otthona - Fő u. (Közép-Magyarországi Régió) Nappali Szociális Centrum - Újbuda (Közép-Magyarországi Régió) Hajléktalanok Nappali Melegedője - Pécs (Dél-Dunántúli Régió) Hajléktalanok Krízisszállása - Pécs (Dél-Dunántúli Régió) Hajléktalanok Átmeneti Szállása - Miskolc (Észak-Magyarországi Régió) Gondviselés Háza Nappali Melegedő és Éjjeli menedékhely - Ajka (KözépDunántúli Régió) "Kivezető Utak" Komplex Hajléktalanellátó és Rehabilitációs Központ (Dél-Alföldi Régió) Befogadás Háza - Veszprém (Közép-Dunántúli Régió) Idős emberek ellátása Házigondozó Szolgálat - Budapest (Közép-Magyarországi Régió) Gondviselés Háza Idősek Otthona - Pestszentlőrinc (Közép-Magyarországi Régió) Gondviselés Háza Idősek Otthona - Fő utca (Közép-Magyarországi Régió) Idősek Napközi Otthona - Tata (Közép-Dunántúli Régió) Szeretetklub nyugdíjasoknak - Pápa (Közép-Dunántúli Régió) Idősek Napközi Otthona - Mosonmagyaróvár (Nyugat-Dunántúli Régió) Mentes Mihály Idősek Otthona - Fertőd (Nyugat-Dunántúli Régió) Békásmegyeri Idősek Klubja (Közép-Magyarországi Régió) Idősek Otthona - Siófok (Dél-Dunántúli Régió) Idősek Klubja - Esztergom (Közép-Dunántúli Régió) Lakossági szolgáltatások Békásmegyeri Szociális Konyha (Közép-Magyarországi Régió) Gyógyászati segédeszköz, kórháziágy- kölcsönző és szerviz Magyarországi Régió)

77

(Közép-

Népkonyha - Miskolc (Észak-Magyarországi Régió) Gyógyászati segédeszköz-kölcsönző - Székesfehérvár (Közép-Dunántúli Régió) Jogi Tanácsadó - Székesfehérvár (Közép-Dunántúli Régió) Tartós élelem osztása - Székesfehérvár (Közép-Dunántúli Régió) Népkonyha - Kecskemét (Dél-Alföldi Régió) Mosoda - Mosoly u. (Közép-Magyarországi Régió) Szociális Konyha - Pécs (Dél-Dunántúli Régió) Tanyagondnoki Szolgálat - Pécs (Dél-Dunántúli Régió)

Módszertani intézmények Kelet-Magyarországi Módszertani Központ - Kecskemét Régió) Közép-Magyarországi Szociális Módszertani Intézmény Magyarországi Régió) Oktatási intézmények Szociális Gondozó- és Ápolóképző Szakiskola Régió)

(Dél-Alföldi (Közép-

(Közép-Magyarországi

Szenvedélybeteg emberek ellátása Szenvedélybetegek Fogadója - Budapest (Közép-Magyarországi Régió) Szenvedélybeteg-segítő - Nagykanizsa (Nyugat-Dunántúli Régió) Szenvedélybetegek közösségi ellátása - Monor (Közép-Magyarországi Régió) ''SzínStér'' Szenvedélybetegek alacsonyküszöbű ellátása - Győr (NyugatDunántúli Régió) Vegyes profilú intézmények Gondviselés Háza - Mátrafüred (Észak-Magyarországi Régió) Máltai Gondoskodás Kht. (Észak-Magyarországi Régió) Alternatív Szociális Programok - Pécs (Dél-Dunántúli Régió) Gondviselés Háza - Páty (Közép-Magyarországi Régió)

78

79

XVI. Magyar Ökumenikus Szeretetszolgálat

1992. szeptember 1-jén nyitotta meg kapuit a Segélyszervezet első magyarországi szociális intézménye Budapest XIII. kerületében. Az intézmény elsődleges célcsoportjai közé azok az egyének és családok tartoztak, akik a rendszerváltás következtében munkájukat és lakhatásukat vesztették, s ezáltal mindennapi megélhetésük került veszélybe. A Központ által nyújtott szolgáltatások között megtalálhatók voltak a természetbeni segítségnyújtás különböző formái (szociális konyha működtetése, ruha- és élelmiszerosztás, stb.), illetve a személyre szabott szociális munka, valamint munkaközvetítés alaptevékenységei is. Az első budapesti szociális intézményt rövid időn belül 2 másik keletmagyarországi központ megnyitása követte (Miskolcon és Debrecenben), melyek a fővárosi központhoz hasonló szolgáltatásokat nyújtottak az adott városokban. 1996-ban a Segélyszervezet figyelmének középpontjába a hátrányos helyzetű családok és gyermekek kerültek. 1996-ban kezdte meg működését Budapest XXIII. kerületében, Soroksáron a Segélyszervezet Családsegítő szolgálata, mely 1998-tól a családsegítés mellett a Gyermekjóléti szolgálat feladatkörét is felvállalta. 1998 egy másik területen is fontos dátum a szervezet életében, hiszen ekkor nyílt meg – az országban az elsők között - a Segélyszervezet első családok átmeneti otthona Miskolcon. Az ezredforduló után a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet hazai szociális munkája mind területileg, mind pedig szakmailag ugrásszerű fejlődésnek indult: új központok nyitották meg kapuikat az ország több területén (Orosháza, Szolnok, Gyula, Olaszliszka), illetve új, modell értékű programok kezdték meg működésüket, mint pl. a szenvedélybetegségek kezelésével, megelőzésével kapcsolatos Tűcsere és methadon programok, vagy mint pl. a hátrányos helyzetű roma gyermekek fejlesztését célzó program. A konkrét szociális szolgáltatások biztosításán túl a Segélyszervezet fontos feladatának tekinti az intézményeiben, illetve a hasonló szociális területen 80

dolgozó szakemberek képzését. 1998-2002 között a szervezet több akkreditált képzést is szervezett szociális asszisztens, illetve szociális gondozó és ápoló szakokon, illetve folyamatosan szervez speciális szakmai témákban belső továbbképzéseket. A szervezet hazai szociális programjai több éves jó nemzetközi kapcsolatokkal rendelkeznek, s a Segélyszervezet aktív részese mind helyi, mind pedig országos szinten a mai magyar szociálpolitikának. Jelenleg a Segélyszervezet 35 különálló szolgáltatást nyújt az ország több településén. A Magyar Ökumenikus Segélyszervezet hazai intézményrendszerének különálló szolgáltatásai 2007-ben: 1. Szociális Intézmények Osztálya – Továbbképző Központ

szociális

CSALÁDOK ÉS GYERMEKEK VÉDELME 2. Soroksári Családsegítő Szolgálat – Budapest XXIII. kerület 3. Soroksári Gyermekjóléti Szolgálat - Budapest XXIII. kerület 4. Adósságkezelés - Budapest XXIII. kerület 5. Utcagyermek program Budapest XIII. kerület 6. XIII. kerületi utcai megkereső munka 7. Családok Átmeneti Otthona – Miskolc 8. Félutas ház – Miskolc 9. Regionális kríziskezelő központ – Miskolc 10. Családok Átmeneti Otthona – Orosháza 11. Családok Átmeneti Otthona – Szolnok ROMAPROGRAMOK 12. Régiós romaprogram – Borsod megye 13. Roma fejlesztő ház – Olaszliszka 14. Tanoda program - Olaszliszka SZENVEDÉLYBETEGEKKEL FOGLALKOZÓ PROGRAMJAINK 15. Soroksári Addiktológiai Centrum - Budapest XXIII. kerület 16. Soroksári Szenvedélybetegek Nappali Ellátója - Budapest XXIII. kerület 17. Elterelés – Budapest XXIII. kerület 18. XIII. kerületi Szenvedélybetegek Nappali Ellátója

81

19. Debreceni Szenvedélybetegek Nappali Ellátója 20. DECENTRUM - Szenvedélybetegek Nappali Ellátója – Debrecen 21. Szenvedélybetegek közösségi ellátója - Debrecen 22. Elterelés – Debrecen 23. Szolnoki Addiktológiai Központ 24. Elterelés – Szolnok 25. Reintegrációs Ház - Olaszliszka HAJLÉKTALANOKAT SEGÍTŐ PROGRAMJAINK 26. Lakótelepi utcai szociális szolgálat – Debrecen 27. Kertségi utcai szociális szolgálat - Debrecen 28. Hajléktalanok Nappali melegedője – Debrecen 29. Hajléktalanok Nappali Melegedője – Gyula 30. Hajléktalanok Éjjeli Menedékhelye – Gyula 31. Hajléktalanok Átmeneti Szállása – Gyula 32. Utcai Szociális munka hajléktalanokkal – Gyula 33. Lakhatási program - Gyula IDŐSEK ÉS BETEGEK ELLÁTÁSA 34. Otthoni Szakápolás Szolgálat 35. Átmeneti Gondozó Ház A Magyar Ökumenikus segélyszervezet hazai szociális munkájának középpontjában azon egyének, illetve csoportok állnak, akiket nem képes elérni a szociális ellátórendszer, illetve akik számára a jelenlegi ellátórendszer nem nyújt megfelelő megoldást a sikeres társadalmi beilleszkedéshez.

82

83

XVII. Katolikus Karitász A Katolikus Karitász egyházi jogi személyiségű közcélú humanitárius szervezet, amely korra, nemre, felekezeti hovatartozásra való tekintett nélkül segíti a rászorulókat szociális, egészségügyi intézmények fenntartása és különböző segélyprogramok, akciók útján. Munkánkat a nagy nemzetközi segélyszervezetek által kidolgozott és elfogadott alapelvek, szabványok határozzák meg. Legfontosabbnak azt tartjuk, hogy a karitász hálózatban dolgozó önkéntes és hivatásos munkatársak személyes szeretete jusson el az általunk támogatott emberekhez. A szeretetszolgálatot közösségben gyakoroljuk és ezekbe a közösségekbe szeretettel várunk minden érdeklődőt. Az istenszeretetben gyökerező felebaráti szeretet elsődlegesen minden egyes hívő feladata, ugyanakkor az egész egyházi közösség feladata is minden szinten: a helyi közösségektől kezdve a részegyházakon (egyházmegyéken) át az egész világegyházig. Az Egyháznak mint közösségnek is gyakorolnia kell a szeretetet. Ez viszont megköveteli, hogy a szeretetnek meglegyenek a szervezetei ahhoz, hogy a közösségi szolgálatot rendezetten tudja végezni (XVI. Benedek pápa Deus caritas est kezdetű enciklikája a keresztény szeretetről). A Karitász tehát egyszerre mozgalom és intézmény. Mozgalom, amelyben önkéntesek dolgoznak és intézmény, amely a Katolikus Egyház hivatalos segélyszervezeteként a munkához szükséges kereteket adja meg. A Karitász tízparancsolata Igazán segíteni csak szeretetből, szeretettel lehet. Kétszer segít, aki gyorsan segít. A bürokrácia a karitász halála. A bajbajutottat sohase alázd meg: érezze, hogy örömmel segítesz. Úgy segíts, hogy a rászoruló saját magán is segíthessen. Vezesd rá az öntevékenységre. Ne alamizsnát adj, hanem igyekezz a bajt gyökerében orvosolni.

84

A bajbajutott nem „ESET”, hanem személy. Vedd emberszámba, törődj vele, szánj rá időt, türelmet, őszinte érdeklődést. Vedd elejét a visszaéléseknek. Járj utána a fontosabb ügyeknek. Kínos pontossággal számolj el minden fillérről, és köszönj meg minden adományt. A segítség nem monopólium, de nem is konkurencia. Segíts annak, aki segíteni akar. Ne várj hálát. Ne sértődj meg. Ne légy kicsinyes. Imádkozz azokért, akiket Isten szeretetedre bízott…

85

XVIII. Társadalmi vállalkozások Mit takar a társadalmi vállalkozás kifejezés? A társadalmi vállalkozás egy olyan önfinanszírozási stratégia, melyet fenntartható bevételi források létrehozása és a szervezeti küldetés jelentős mértékű megerősítése érdekében alkalmaznak nonprofit szervezetek. Ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy egy nonprofit szervezet annak érdekében, hogy küldetéséhez illeszkedő programjaihoz pénzügyi forrást biztosítson, valamilyen üzleti tevékenységbe kezd. Amellett, hogy ez elősegíti a szervezet pénzügyi fenntarthatóságát, és csökkenti az akár az állami/EU-s támogatásoktól való függőségből eredő kiszolgáltatottságot, gyakran a szervezet eredeti küldetésének megvalósulásához is hozzájárul (például foglalkoztatás révén). Társadalmi vállalkozásra példaként hozható a szekszárdi Kék Madár Alapítvány által működtetett Ízlelő étterem, mely magas színvonalú szolgáltatásai révén az Alapítvány számára plusz forrásokat, míg a hallássérült és mozgáskorlátozott kedvezményezettek számára munkalehetőséget teremt. Másik példa a hajdúböszörményi Zöld Kör Egyesület vállalkozása, akik ingyenes hulladékgyűjtési szolgáltatást kínálnak olyan háztartások és vállalatok részére, akik a használt papírt amúgy kidobnák vagy elégetnék. A társadalmi vállalkozás tevékenységei közé tartozik a gyujtés, a szállítás, és a papírhulladék továbbértékesítése újrahasznosításra, melyek révén a Zöld Kör a közvetlen küldetésbeli hasznon túl további pénzügyi forrásokat is teremt társadalmi céljainak megvalósításához. Melyek a társadalmi vállalkozás előnyei?  Nagyobb bevétel - Ha/amikor a társadalmi vállalkozás nyereségessé válik.  Diverzifikált források – A társadalmi vállalkozás segíthet diverzifikálni a szervezet finanszírozási alapját, és csökkenti az ingadozó, és/vagy kisszámú pénzügyi forrásoktól való függést.  Nagyobb rugalmasság - A legtöbb hagyományos nonprofit finanszírozási formától, adománytól eltérően, a társadalmi vállalkozásból származó bevétel általában szabadon felhasználható.  Jobb szervezeti teljesítmény – A társadalmi vállalkozáshoz szükséges pénzügyi és vezetési fegyelem a nonprofit szervezet általános hatékonyságát, tervezését, illetve rendszereit is javítja.

86





 

Pozitív benyomás az adományozók körében - A legtöbb adományozó örömmel fogadja, ha a nonprofit szervezet megpróbál saját erőből is forrásokat teremteni, és diverzifikálja bevételei forrásait. Aktívabb felügyelő bizottság - A társadalmi vállalkozás segíthet jobban bevonni a felügyelő bizottság (kuratórium) tagjait, és felhasználni egyéb, esetleg az üzleti életben szerzett tapasztalataikat és kapcsolati rendszerüket. Szélesebb körű ismertség - A társadalmi vállalkozás marketingje segíthet a szervezetnek új támogatókat, adományozókat is szerezni. Nagyobb önbizalom - A bevételszerzés képességét felismerve, illetve sikeres társadalmi vállalkozást működtetve nőhet a nonprofit szervezet vezetőinek és munkatársainak önbizalma.

Hogyan javíthatja egy nonprofit szervezet a pénzügyi helyzetét? Egy nonprofit szervezet különböző önfinanszírozási stratégiák alkalmazásával saját forrásokat teremthet elő, növelve ezzel pénzügyi stabilitását. Ilyen stratégia lehet többek között:  Szolgáltatási díjak felszámítása  Termékértékesítés  Szellemi termékek értékesítése (például licenszmegegyezések, szabadalmak, szerzői jogok)  Tárgyi eszközök bérbeadása (például eszközök vagy ingatlan bérbeadása)  Pénzügyi befektetések  Tagsági díj szedése

Melyek a társadalmi vállalkozás korlátai?  Nem való minden nonprofit szervezetnek - Egyes szervezetek számára a társadalmi vállalkozás több ok (pénzügyi, mentalitásbeli,

87

 







képességek hiányából fakadó stb.) miatt sem lehet megfelelő megoldás. Nem egyszerű feladat - Ha a nyereségszerzés könnyű lenne társadalmi vállalkozások révén, már mindenki ezt csinálná. Nem való pénzügyi válságban levő nonprofit szervezeteknek - A társadalmi vállalkozáshoz szükség van bizonyos fokú pénzügyi stabilitásra és szakértelemre, amellyel nem minden nonprofit szervezet rendelkezik. Nem vezet gyors “meggazdagodáshoz” – A társadalmi vállalkozás hosszú távú finanszírozási stratégia: a pénzügyi megtérüléshez több évre is szükség lehet. Nem kockázatmentes – Mint minden üzleti tevékenység, a társadalmi vállalkozás is ki van téve a gazdasági körülmények, piaci változások stb. hatásainak, ami nem megfelelő menedzselés esetén kockázatot jelenthet a nonprofit szervezet jó hírére és/vagy pénzügyi integritására nézve. Nincs bevált receptje - A társadalmi vállalkozás minden esetben az adott nonprofit szervezet kapacitásától, szakértelmétől, küldetésétől, képességeitől stb. függ. Nincs biztos recept a sikerre.

Mik a társadalmi vállalkozás legfőbb kockázatai?  A hangsúly és a prioritások elmozdulhatnak a szervezet küldetésétől a vállalkozási tevékenység irányába (ez különösen akkor lehet probléma, ha a vállalkozás kevéssé kötődik a szervezet küldetéséhez);  A vállalkozás elvonhatja a nonprofit szervezet erőforrásait (pl. a munkatársak munkaidejét, pénzügyi forrásait) a programoktól;  Előfordulhat, hogy a vállalkozás nem termel nyereséget (vagy csak minimális mértékben) a szervezet küldetésének megvalósítására;  A sikertelen vállalkozás eladósodhat, illetve felélheti a szervezet szűkös pénzügyi forrásait;  A vállalkozás ronthatja a szervezet hírnevét az érintettek és a szélesebb célközönség körében;  A társadalmi vállalkozás elindításával és menedzselésével járó stressz túlterhelheti, ’kiégetté teheti’ a munkatársakat.  A társadalmi vállalkozás szervezeti kultúrát érintő dilemmákat, illetve a küldetéssel kapcsolatos belső konfliktusokat okozhat.

88

Mit érdemes mérlegelni, mielőtt társadalmi vállalkozásba fognánk?  Érdemes-e szervezetünknek vállalkozási tevékenység kialakítására törekednie?  Készen állunk-e vállalkozási tevékenység indítására?  Mely vállalkozási ötlet(ek) megfelelőek) számunkra, mind készségeink és lehetoségeink, mind pedig céljaink megvalósítása szempontjából?  Érdemes-e további idot, illetve energiát fordítani a vállalkozási ötletünk alaposabb elemzésére? Miért fontos, hogy üzleti tervet készítsünk társadalmi vállalkozás indításakor? Ahhoz, hogy a társadalmi vállalkozás fenntartható bevételi forrást jelenthessen a nonprofit szervezet számára, valós piaci igényeket kell kielégítenie, méghozzá hatékonyan. Ehhez elengedhetetlen a vállalkozási ötlet piaci, szervezeti és pénzügyi feltételeinek felmérése és a vállalkozás működésének megtervezése. Az üzleti terv kiváló keretet biztosít ehhez; mind a nonprofit szervezet belső, mind külső érintettjei számára. Az üzleti terv megírását követően a szervezetnek rendelkezésére fognak állni azok az információk, melyek alapján mérlegelni lehet, hogy érdemes-e a vállalkozást elindítani, közép- illetve hosszútávon meg fog-e térülni, valóban hozzá fog-e járulni a szervezet fenntarthatóságához.

89

XIX. Fruit of care A társadalom- és környezettudatos, felelősségvállaló filozófia a jelen és a jövő magatartásformája. Valljuk, hogy üzleti és emberi sikereink kulcsa azzal a környezettel szemben tanúsított felelősségvállalás, amelyben élünk. Az emberek és a cégek felelőssége kiterjed arra a természeti és társadalmi környezetre, melyben működnek, amelyben kapják és adják a szolgáltatást, s mely lényegében lehetővé teszi azt, hogy egyáltalán létezzenek. Önként elkötelezettjei lettünk a CSR-nek (Corporate Social Responsibility), azaz a vállalati társadalmi felelősségvállalásnak, mely a közjó fejlsztése mellett tette le voksát. Az üzleti gyakorlaton keresztül szeretnénk cégünk erőforrásainak bevonásával társadalom- és környezettudatosan dolgozni, élni. A szociális, a környezeti és az üzleti szempontokat egymástól elválaszthatatlannak tekintjük.

Ezen elvek mentén alakítjuk ki kapcsolatainkat a tevékenységünk által érintett csoportokkal (vásárlók, alkalmazottak, beszállítók). A CSR-alapú működés jellegből következően úgy viszonyulunk például a munkavállalókhoz mint jogokkal rendelkező emberekhez és hasonlóan a környezet kincseinek megóvásához, a korrupcióhoz és az üzleti működés során felmerülő erkölcsi dilemmákhoz. Hosszú távon nyereség (fenntarthatóság) tekintetében sikeres profitszerzésre törekszünk. Társadalmi vállalkozás - egy különleges vállalkozás A termékeket a FRUIT OF CARE Nonprofit Kft-ben fejlesztjük, állítjuk elő és forgalmazzuk. A vállalkozás különlegessége az értékteremtés és társadalmi felelősség összekapcsolásában rejlik. Társadalmi vállalkozásunk működtetése során nagy hangsúlyt helyezünk az etikus üzleti magatartás normáinak tiszteletben tartására. Valamennyi partnerünkkel és munkatársunkkal olyan kapcsolat kialakítására törekszünk, amely

90

gazdaságilag életképes, kölcsönösen előnyös, valamint bizalomra és tiszteletre épülő. A vállalkozás bevételei társadalmi célok megvalósulását támogatják közvetlenül, mivel a fruit of care valamennyi termékét védett műhelyekben értelmi sérült emberek állítják elő. A fruit of care társadalmi vállalkozás sikere így az értelmi sérült emberek fenntartható foglalkoztatását és társadalmi elfogadását segíti elő. Termékek * Natúr illatgyertyák * Kézműves szappanok * Aszalt termékek * Kézműves lekvárok * Ajándékcsomagok * Csíkos illatgyertyák * Mécsesek és kiegészítők * Csomagolások * Játékok * Papíráru * Karácsonyi lapok * Lakáskiegészítők Társult műhelyek A fruit of care termékeit valóságos emberek gondos kézimunkával készítik az ország különböző településein. A földrajzi távolság ellenére a közös értékrend és a fruit of care márka köti össze a műhelyeket. Valamennyi

91

műhelyünk partnerszervezeteink tulajdonában áll, ami lehetővé teszi, hogy a szervezetek közvetlenül részesüljenek a társadalmi vállalkozás valamennyi értékéből. Csömöri Műhely Összefogás Rehabiltációs Kft-ről. Pécsi Műhely A Mecsek hegység lábánál, egy fákkal, bokrokkal tűzdelt zöld katlanban a napfény paraffin illatával keveredik. A levegőben úszó, szikrázó színdarabkákat gyertyaöntők gyűjtik össze színfogó hálóikkal. A szivárványos befőttesüvegeket egy kis műhelybe viszik, ahol gondosan kézzel válogatják szét őket, az évszakok hangulatai szerint, hogy gyertyáik legszebbjeit díszíthessék velük. Nagy üstökben sötét, világos, forró és vibráló, megnyugtató és érdekes érzeteket keltő folyadék fortyog. Az öntőmesterek rövidesen formába csurgatják a forrongó színeket, majd közös polcunkra helyezik őket, hogy bárki leemelhesse és hazavihesse. A Pécsi Műhelyről, valamint a Fogd a Kezem Alapítványról bővebben. Százhalombattai Műhely Tatai Műhely A Tatai Műhelyről, valamint az Esőemberekért Egyesületről bővebben. Tordasi Műhely A Tordasi Műhelyről, valamint a Fővárosi Önkormányzat tordasi Értelmi Fogyatékosok Otthonáról bővebben. Zsirai Műhely FRUIT OF CARE Társadalmi Szolgáltató Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság 1173 Budapest, Vadkacsa utca 99.

92

93

XX. Autonómia Alapítvány Autonómia misszió Az Autonómia Alapítvány 1990-ben a civil társadalom fejlődésének elősegítésére alakult magánalapítvány. Elsősorban olyan civil kezdeményezéseket támogat, amelyek során a résztvevők a rendelkezésükre álló helyi erőforrásokat is mozgósítják céljaik elérése érdekében. Hátrányos helyzetű emberek körében végzett fejlesztő-adományozó programjainkban roma és nem roma civil szervezetek a fő partnereink. A közvetlen fejlesztő munka mellett képzéssel, kutatással foglalkozunk, és mivel nem rendelkezünk saját forrásokkal, igyekszünk azt elősegíteni, hogy a romák és szegények munkaerő-piaci lehetőségeinek javítására szolgáló központi és uniós források célba érjenek, megfelelően hasznosuljanak. Célunk, hogy az eddig szerzett tudásunkat, tapasztalatainkat a köz minél szélesebb körben hasznosítsa. Egy új közösségi hitelezési módszer Az esély Társadalom- és szociálpolitikai folyóirat 2011/1. számában, Egy új közösségi hitelezési módszer: a CAF (Comunidades Autofinanciadas) címmel jelent meg kollégánk, Béres Tibor tanulmánya. Témája a Dél-Amerikában a szegény háztartások és egyének pénzügyi helyzetének javítására kifejlesztett módszer magyarországi adaptációjának lehetőségei. Közösségi felzárkóztatás a mélyszegénységben élők integrációjáért - TÁMOP 5.1.3.-09/1-2009-0002 A szegénység mélyülésének, újratermelődésének és területi terjedésének mérséklése, továbbá a mélyszegénységben élők integrációjának előmozdítása érdekében 2010-ben támogatási program indult Magyarországon. A fenti célokat a program a helyi közösségi kapcsolatok fejlesztésével, egyes közszolgáltatásoknak – ilyenek a szociális és egészségügyi ellátások, a gyermekek helyzetét és kitörési esélyeit meghatározó más humán szolgáltatások – a helyi szükségletekhez igazításával, továbbá az érintett települési kör lakosságának mozgósításával kívánja elérni. Az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával megvalósuló program két komponensből áll. Mindkét komponens a szociális és közösségfejlesztési, továbbá település-/terület-/vidékfejlesztési munka három pillérén nyugszik, amelyeket további humán szolgáltatások egészíthetnek ki.

94

A támogatási program 2. komponensében a felsorolt humán szolgáltatások nyújtásában, koordinálásában tapasztalatokkal rendelkező szervezetek konzorciumai pályáznak a mélyszegénységben élők helyzetének javítását és integrációját célzó projektekkel, míg a 1. komponensben dolgozó szervezetek ezen pályázók szakmai felkészítését és támogatását végzik. Az 1. komponens lebonyolítását az Autonómia Alapítvány, a Közösségfejlesztők Egyesülete, a Szociális Szakmai Szövetség és a VÁTI Nonprofit Kft által alkotott konzorcium végzi. Az Autonómia Alapítvány által vezetett konzorcium feladata a 2-es komponens nyertes pályázóinak szakmai támogatása projektjeik minél sikeresebb végrehajtása érdekében. A konzorciumban résztvevő szervezetek azt a szakmai sokszínűséget képviselik, ami a 2. komponens projektjeinek esetében is elvárás volt a közreműködő szakemberek összetételében. Az Autonómia Alapítvány a leghátrányosabb helyzetű térségek támogatásában, fejlesztésében, a Közösségfejlesztők Egyesülete közösségfejlesztésben, a VÁTI vidékfejlesztésben, a 3SZ pedig szociális területen rendelkezik szakmai tapasztalatokkal és referenciával. A projekt első szakaszában – a 2. komponens pályázati időszakában információs napokat tartottunk az érintett régiókban azzal a céllal, hogy felhívjuk az érintettek figyelmét a támogatási konstrukcióra és megkezdjük a potenciális pályázók szakmai felkészítését. A projektek helyszínén igény szerint személyes konzultációkkal segítettük a projektek tervezését. A nyertes pályázókkal írásos együttműködési megállapodást kötünk, és közös munkatervet dolgozunk ki és fogadunk el a projekt során megvalósuló támogató tevékenységre vonatkozóan. Minden projekt megvalósítóval folyamatosan tartjuk a kapcsolatot, a projekt megvalósításának helyszínén rendszeres megbeszélésekre, konzultációkra kerül sor. Szeretnénk hangsúlyozni, hogy szerepünk nem az ellenőrzés, hanem a szakmai támogatás. Támogató tevékenységünk a folyamatos helyszíni kapcsolattartás és konzultációk mellett az alábbi tevékenységeket foglalja magába:  Szakmai műhelyeket szervezünk negyedévente a földrajzilag egymáshoz közel megvalósuló projektek közötti tapasztalatcsere céljából. Félévente országos szintű, 2 napos tematikus műhelytalálkozókat is szervezünk az összes projekt részvételével, melyek a projektek által felvetett fontos szakmai kérdésekre épülnek.

95



Nyitó és záró konferencia. A 2-es komponens minden nyertesének részvételével a projektek indításakor és lezárásakor országos konferenciát szervezünk.  Módszertani útmutatók. Könnyen értelmezhető, praktikus, a projektek megvalósítását közvetlenül segítő módszertani útmutatókat készítünk. Tervezett témák: o Közösségi tervezés, közösségfejlesztés, közösségi munka a mélyszegénységben élőkkel o A szociális munka, a közösségfejlesztés és a vidékfejlesztés sikeres együttműködése a leghátrányosabb helyzetben lévők társadalmi befogadásáért o A szociális szolgáltatások fenntartható bővítése a kirekesztettségben élők eredményes ellátása érdekében  A módszertani útmutatók alapján szakmai kiadványokat is készítünk, szélesebb szakmai közönséget célozva, a projektek tanulságai és az elvégzett hatásvizsgálat alapján.  Szupervíziós szolgáltatás. Minden projekt team havi egy alkalommal szupervíziós szolgáltatásban részesül, a szociális területen képzett és gyakorlott szupervízorokkal.  Képzések. A projekt során 2 hosszabb, 60 órás képzést tervezünk a közösségi alapú szociális szolgáltatások, valamint a pénzügyi tudatosság, gazdálkodás, adósságkezelés témájában. Továbbá 3 rövidebb, elsősorban a közöségfejlesztés legfontosabb kérdéseit körüljáró 24 órás kurzust szervezünk. A képzések témái természetesen szorosan kötődnek a megvalósítandó kistérségi programokhoz, az ott feltárt szükségletekhez. Terveink szerint a támogató szolgáltatások 2011 májusában indulnak, a nyitó konferenciára és a képzésekre 2011 őszén kerül sor. A projekt megvalósítási ideje: 2010. május 1. - 2014. január 31.

96

97

XXI. Helyi gazdaságfejlesztés Mit jelent a Helyi Gazdaságfejlesztés (LED) a gyakorlatban? Manapság bármely település gazdasági sikere azon múlik, hogy képes-e alkalmazkodni a dinamikusan változó helyi, országos és nemzetközi piacgazdasághoz. A szisztematikusan kidolgozott LED-et egyre nagyobb mértékben használják a világon olyan települések, melyek meg akarják erősíteni helyi gazdasági kapacitásukat az adott területen, javítani akarják a befektetési klíma valamint a helyi üzletágak, vállalkozások és munkások versenyképességét és produktivitását. Az, hogy egy közösség képes-e növelni az életszínvonalát, tud-e új gazdasági lehetőségeket teremteni és legyőzni a szegénységet, azon múlik, mennyire képes átlátni a LED folyamatait és mennyire képes hatékonyan fellépni a változó és egyre inkább versenyszellemű piacgazdaság kihívásaival szemben.

Hogy lehet erős helyi gazdaságot felépíteni? Minden településnek megvannak a maga speciális helyi adottságai, melyek vagy elősegítik vagy éppen hátráltatják a helyi gazdaságfejlődést és ezek a helyi feltételek határozzák meg egy terület relatív előnyeit abban, hogy tudnak-e befektetéseket magukhoz vonzani, létrehozni, vagy fenntartani. A helyi gazdaságfejlesztés stratégiájának tervezését és kivitelezését a település

98

gazdasági, szociális és fizikai adottságai határozzák majd meg. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy erős helyi gazdaság felépítéséhez minden településnek végig kell mennie egy közös folyamaton, melynek révén tisztába kerülnek a helyi gazdaság jellemzőivel és szerkezetével, és fel kell mérniük, hogy mik a gazdaságuk előnyei, gyenge pontjai, milyen lehetőségekkel és veszélyekkel kell szembenézniük. Ennek segítségével szembe¬sülnek azzal, hogy milyen feladatok és lehetőségek állnak a helyi gazdaság előtt. Ki vehet részt a helyi gazdaságfejlesztésben? A sikeres magánvállalkozások, valamint az állami és a magánszektor produktív együttműködése jólétet teremt a helyi közösségek számára. A magánvállalkozások¬hoz ugyanakkor vállalkozóbarát környezetre van szükség, mely elősegíti a gazdaság felvirágoztatását. Az önkormányzatok lényeges szerepe abban van, hogy megfelelő környezetet teremtsenek az üzleti élet prosperálása és sikeressége érdekében. A he¬lyi gazdaságfejlesztés - természeténél fogva – a vállalkozói szféra, a közösség és az önkormányzatok együttműködésén alapul. A szociális gazdaság keretében felvállalható tevékenységek A szociális gazdaságot életre hívó folyamatok középpontjában a szűkülő munkavolumen áll, amely tartósan és széles körben rekeszti ki a munkaerőpiacról a munkavállalókat. Erre a hagyományos munkaerő-piaci politikák nem kínálnak megoldást, mert okai a gazdaság jelenlegi működésének sajátosságaiban rejlenek. Nevezetesen: abban, hogy a gazdaság alapvető célja napjainkban nem a szükségletek kielégítése, hanem a profit maximalizálása. Ez az „önmagáért való cél” megakadályozza, hogy a munka a társadalmi integráció széles körben érvényesülő formája lehessen. Szükség van tehát egy olyan, alulról építkező alternatív gazdaságra, amelynek céljai hosszú távra mutatnak, s a haszonmaximalizálással szemben más alapértékeket követnek. Szociális gazdaság A szociális gazdaság térhódítása két problémával függ össze: a szociális, személyi és közösségi szolgáltatások iránti növekvő szükséglettel, valamint olyan utak keresésével, amelyek lehetővé teszik, hogy a költségvetési korlátok és adócsökkentések közepette olcsón lehessen kielégíteni ezeket az

99

igényeket. További fontos érv volt a szociális gazdaság növekedése mellett a kilencvenes évek második felére jellemző nagy munkanélküliség Nyugat Európában, és a formális gazdaság képtelensége arra, hogy ennek felszívásához kellő számú munkahelyet teremtsen, különösen a hátrányos helyzetű emberek elhelyezésére.

100

101

XXII. Helyi gazdaságfejlesztés területei

1. Helyi termékek Értelemszerű, hogy helyi termékek vásárlásával erősíthetjük a helyi gazdaságot. De valójában mi is számít helyi terméknek? Az azonosítás nem könnyű, hiszen nincs egységes, országos szintű helyi termék minősítő rendszer vagy adatbázis. Nehéz eldönteni, hogy egy termék tényleg helyinek számít-e akkor is, ha olyan alapanyagokat tartalmaz, amelyek távolabbi vidékekről származnak. Egyáltalán, mi a „helyi” fogalom távolsági alapja? Milyen távolságra keressük őket: harminc, ötven vagy akár száz kilométerre? A különböző fórumokon mostanában leggyakrabban használt – eredetileg a Magosfa Alapítványtól származó – idézet szerint helyi termék: „Minden, amit nem importáltak. Amit nem az ország másik feléből szállítottak. Ami helyben készül. Amit 50 km-en belül adnak el. Házi savanyúság a kertből. Friss kenyér a péktől. Gyümölcs a fáról. Cipő a sarki cipésztől. Hegedű a szomszéd hangszerkészítőtől. Hagyományőrző portéka. Kézműves termék. Ami nem tömegcikk. Nem nagyipari selejtmunka a hipermarketeknek. Ami minimum 51%-ban helyi hozzáadott értéket (munkaerő, alapanyag) tartalmaz. Helyi specialitás. Ételkülönlegesség. Használati tárgy. Népi motívumokat őrző áru. Amit sokszor nehezen, vagy egyáltalán nem lehet értékesíteni, pedig érdemes lenne. Helyben, a helyieknek. Hogy tudják, mit esznek meg. Hogy tudják, mit vesznek meg.” Abban biztosak lehetünk, hogy helyi termékek fogyasztásával kedvező hatással vagyunk a térség fejlődésére, a helyiek életére.

102



  





Segíthetjük a helyi termékekhez és szolgáltatásokhoz kötődő munkahelyek megőrzését vagy létrehozását, ezzel hozzájárulunk a munkanélküliség és a térségi elvándorlás csökkenéséhez. Növelhetjük a helyi vállalkozások bevételeit, aminek helyi társadalmi hasznai is vannak (közösségi kiadásokra fordítható adóbevétel stb.). Segíthetjük a hátrányos helyzetben lévők megélhetését. Számos helyi termék szorosan kapcsolódik a hagyományokhoz – amennyiben érdeklődünk az ilyen jellegű tárgyak iránt, az segíti a településre, tájra jellemző motívumok, szokások fennmaradását, újjáélesztését, a helyi identitás megerősödését. A helyi termékek előállításának folyamata sokszor turisztikai látványosság és program lehet, így a termékek vásárlásával elősegítjük a térség idegenforgalmi kínálatának bővülését. Az áruszállítás okozta környezetszennyezést is csökkenthetjük, hiszen nem több száz, vagy ezer kilométerről érkeznek az áruk, hanem közvetlen közelről – kedvező esetben az alapanyag is a településről való (zöldség, faáru stb.).

2. Helyi „pénz” – cserekörök, pénzhelyettesítő eszközök A pénz elsődlegesen két alapvető funkció betöltésére jött létre. Egyrészt értékmérő, vagyis azt célozza, hogy egységes rendszerben tudjuk kifejezni, hogy mi mennyit ér; másrészt hatékony áruforgalmi eszköz – míg a csere (barter) esetében csak olyan féllel tudunk üzletet kötni, aki rendelkezik olyan áruval/szolgáltatással, amelyre szükségünk van, ezért cserébe elfogadjuk, addig a pénz közbeiktatásával a kereskedelmi rendszer rugalmassá tehető, emellett az áru és a pénzmozgás időben el is válhat. E szerepkör mellett azonban a pénz lehetőséget ad a felhalmozásra és a spekulációra is. Utóbbi funkciójelentősége napjainkban sokszorosára nőtt. A pénzügyi és gazdasági válság idején különösen igaz, hogy a forgalomban lévő pénz mennyisége csökken, a gazdaság likviditása romlik, a munka- és pénzkereseti, valamint a hitelfelvételi lehetőségek beszűkülnek, ezért a közösség tagjai pénzhiányban szenvednek. Miközben egy közösség tagjai

103

közül gyakorlatilag mindenki képes valamilyen szolgáltatást nyújtani, vagy valamilyen árucikket megtermelni, és mindenkinek szüksége is van mások szolgáltatásaira, árucikkeire, a „csere” mégsem történik meg, mivel sokan nem rendelkeznek az üzlet kezdeményezéséhez szükséges fizetőeszközzel. Emellett a fizetőképes réteg tekintetében megfigyelhető, hogy a térségi vállalkozások nem egymás szolgáltatásait veszik igénybe, hanem gyakran a globális piacról keresnek üzleti partnereket, miközben a helyi erőforrások kihasználatlanok és a térséget munkanélküliség sújtja. A pénz alapvető két funkciójának helyreállítására számos alternatív, és a nemzetközi színtéren kipróbált megoldás létezik. Az ilyen jellegű kezdeményezéseket lényegében két fő típusra oszthatjuk:  Az első csoportba a zárt közösség által megszervezett önsegítő rendszerek különböző formái tartoznak, amikor a közösség a tagok szolgáltatásainak, árucikkeinek kölcsönös igénybevételét, cseréjét megkönnyítő adminisztrációs rendszert hoz létre. Az ilyet általánosan közösségi önsegítő rendszernek (KÖR), csereklubnak, helyi cserekereskedelmi rendszernek (angolul LETS, azaz local exchange trading system), esetleg szívesség banknak, kaláka körnek nevezik. Az egyes elnevezések a rendszer fő hangsúlyára, céljára utalnak, alapvető jellegzetességeikben azonban megegyeznek. Mindegyiknek legfőbb célja, hogy egy közösségben a kihasználatlan lehetőségeket összekössék a kielégítetlen igenyekkel.  A második csoport a helyi fizetőeszköz, pénzhelyettesítő eszköz kibocsátása. Az ilyen fizetőeszköznek a magyar törvények szerint banki (és a bankban kamatozó) fedezete van, így bármikor visszaváltható a hivatalos fizetőeszközre, viszont maga a pénzhelyettesítő nem kamatozik, esetleg idővel még romlik is az értéke, ezért élénk áruforgalomra ösztönöz. Emellett egy adott körben – helyben vagy térségben – működik, így a térségi gazdasági kapcsolatokat erősíti, a helyi gazdasági tevékenységeket élénkíti.

104

3. Helyi alternatív energia, autonóm kisközösségi energiaellátás A megújuló energiaforrások helyi gazdaságfejlesztési jelentősége abban van, hogy egy település, térség, közösség energiafüggőségét csökkentik, a saját energiatermeléssel pedig helyi ipart, foglalkoztatást teremtenek. Ennek valamennyi haszna helyben marad, az előállított energia vételára, az energiaszolgáltatás díja, az alapanyagok ára, amennyiben a technológiai berendezések előállítása is helyben történik, azok vételára, továbbá a termelés, szolgáltatás, karbantartás révén keletkező foglalkoztatás eredményeként munkajövedelem is. Ma már rendelkezésre állnak azok a technológiák, amelyekkel nemcsak egyéni, de kisközösségi szintű energiagazdálkodás valósítható meg. Magyarország természeti adottságai kedvezőek a biomassza hasznosításhoz, a geotermikus energia és a napenergia kihasználásához. Jelentőségben ezeket követheti a szél- és a vízenergia hasznosítása. A biomassza a legnagyobb és bővíthető hazai energiahordozó-bázis, annak ellenére, hogy a célirányos energianövény-termelés egyelőre nem számottevő. Ennek növelés jelentős potenciált jelent a helyi foglalkoztatás bővítésére. Talán ennél is nagyobb lehetőség rejlik a biomassza jellegű melléktermékek, mezőgazdasági hulladékok energetikai hasznosításában, például biogáztermelésben. Ugyancsak kedvezőek a feltételek a bioetanol alapanyagát képező, nem takarmányozási célú kukorica termesztéséhez. Az ország geotermális adottsága kedvező, a geotermikus gradiens mintegy másfélszerese a világ- és az európai átlagnak. Különösen a Dél-Dunántúl és az Alföld térsége emelkedik ki ebből a szempontból. A napenergia hasznosítása szempontjából az ország természeti adottságai ugyancsak kedvezőek, hiszen az éves napsütéses órák száma lényegesen magasabb, mint Ausztriában vagy Németországban. A Nap hőenergiájának hasznosítására alkalmas szerkezetek (napkollektorok) térségi előállítása könnyen megoldható. A szélenergia is szóba jöhet energiaforrásként, de hazai viszonyok között a szélfarmok átlagos összesített kihasználtsága 20% körüli, ezért a kapacitásra jutó fajlagos energiatermelés alacsony. Magyarország vízerő-hasznosítási adottságai gyengék. 4. Mikro-, kis- és középvállalkozások helyi fejlesztése A helyi gazdaságot a helyi vállalkozások működtetik, szerepük számos csatornán keresztül érvényesül. A közvetlen pénzügyi hatás a helyi adóbevételeken (iparűzési adó, építményadó) keresztül érzékelhető. A lakosság körében a vállalkozások foglalkoztatási szerepe a legjelentősebb, a

105

helyi gazdaság egyaránt jelent önfoglalkoztató (egyéni vállalkozók, őstermelők) és munkavállalói munkahelyeket. E foglalkoztatás révén jut a helyi lakosság egy része jövedelemhez, amellyel a vállalkozások közvetett módon a fogyasztói keresletet generálják. Ha a fogyasztás minél nagyobb hányadát sikerül a településen tartani (az emberek a helyi vállalkozásoknál vásárolnak vagy tőlük rendelnek meg szolgáltatásokat), a helyi gazdaság önmagát finanszírozza. Még közvetlenebb hatás, hogy az emberek helyben munkához, így jövedelemhez jutnak, az önkormányzat szociális kiadásai jelentősen csökkennek. A vállalkozások helyi mecenatúrában (helyi kulturális, sport és egyéb tevékenységek finanszírozásában, szponzorálásában) vállalt szerepe sem jelentéktelen.

Természetesen valamennyi vállalkozás lehet a helyi vállalkozásfejlesztés alanya, azaz haszonélvezője, de akár kezdeményezője is. Egyáltalán nem törvényszerű, hogy a vállalkozásokat közösségi vagy állami intézmények „fejlesztik”, hanem a vállalkozások maguk is indíthatnak települési vagy térségi gazdasági együttműködéseket, működtethetnek információcserére, konzultációra alkalmas fórumokat, helyi vállalkozói szövetségekbe, klubokba, egyesületekbe tömörülhetnek. Fejlesztésre, azaz működésük segítésére elsősorban a mikro-, kis- és középvállalkozásoknak, főleg az induló vállalkozásoknak van szükségük. E vállalkozási szektor általános jellemzője a forgóeszközök hiánya, a tőkeszegénység, a hitelfelvételi képesség korlátozottsága, gyakran a szerényebb innovációs képesség, általában a nyelvtudás hiánya, ezek következtében az új ismeretek (például marketing, európai uniós ismeretek) megszerzésének korlátai. Érdekük a helyi vállalkozásfejlesztésben egyértelmű, munkához és piachoz szeretnének jutni, illetve meglévő piacukat, tevékenységüket kívánják megőrizni. A nagyobb helyi vállalkozások, főleg a nagyvállalatok, ennél magasabb szinten részei a helyi gazdaságnak, beszállítói hálózatukkal és a foglalkoztatásukkal kötődnek a 106

helyi szinthez, de piacuk, így „fejlesztési léptékük” is az országos vagy a nemzetközi szint. A helyi vállalkozásfejlesztést elsősorban a helyi önkormányzat, valamint maguk az érintett szereplők, azaz a vállalkozások képviselői végezhetik, együttműködve azokkal a szervezetekkel, amelyek helyben megtalálhatók (vállalkozásfejlesztési alapítványok, gazdasági kamarák, munkaügyi központok képviseletei). A helyi önkormányzatok többsége meghatározó feladatnak tekinti a helyi és térségi gazdaság fejlesztését, jövedelemtermelő képességének támogatását; kiemelt fontosságúnak a meglévő munkahelyek megtartása mellett újabb munkahelyek létrehozásának elősegítését. Általános vélemény, hogy a gazdaságfejlesztés a városok és falvak fejlesztésének egyik, ha nem a legfontosabb eszköze. A helyi gazdaságfejlesztésben a település irányítóinak elkötelezettsége, motiváltsága elengedhetetlen feltétel. A gazdasági kamarák mint köztestületek sajátos eszköztárral képesek összefogni és a gazdaságfejlesztés szolgálatába állítani erőforrásokat. Szerepük van a szakképzésben, a vállalkozási, gazdasági tanácsadásban, képzésekben, tájékoztatásban, üzleti kapcsolatok építésében, de részt vállalhatnak a K+F tevékenységekben, a kutatási eredmények gyakorlati hasznosítása érdekében „hídképző”, közvetítő feladatokat láthatnak el. Az oktató és képző intézmények szerepe kulcsfontosságú a piacképes szakmák oktatása, a munkaerőigény-orientált képzés terén. 5. Szociális gazdaság A környezetszennyezés, az éghajlatváltozás, az energiahiány, az ivóvízhiány mellett a XXI. század kétségkívül egyik legnagyobb kihívása az emberek értelmes munkához és munkajövedelemhez juttatása, az elosztási rendszerekben a munka szerepének átértékelése, új alapelvek megfogalmazása és érvényesítése. A csökkenő munkavolumen a profitmaximalizálásra épülő gazdaság egyenes következménye. A munkáért kapott bérből élők száma és aránya az ún. „fejlett világban” az 1970-es évektől fokozódó ütemben csökken, és ezzel párhuzamosan a munkajövedelemmel nem rendelkezők tábora rohamosan növekszik. A munkához való viszony generációk közötti változásait jól tükrözik a foglalkoztatottá válásra vonatkozó kifejezéseinkben történt módosulások. A két világháború közötti időszakban munkát keresett, a teljes foglalkoztatottság idejében munkát vállalt, ma pedig egyre inkább munkát teremt önmagának a munkaerejét hasznosítani igyekvő ember.

107

Egyre több közgazdász és nemzetközi szervezet (például az ILO) fogalmazza meg, hogy a „munkátlanság” kihívására a válasz a gazdaság társadalomba való beágyazásával, a profitért folytatott versenyre épülő gazdaságnak egy szolidárisabb gazdaságra való átállításával adható meg. A szolidaritás alatt a társadalom tagjai, a gazdaság szereplői által másokért/egymásért vállalt felelősség érvényesülése értendő. A szolidáris gazdaság korunkra jellemző megnyilvánulási területeiként az adósságállományok kezelését, a kölcsönös előnyök alapján működő kereskedelmet, az etikus finanszírozást, a szociális vállalkozásokat, a nemek, emberfajták, etnikai és vallási csoportok közötti esélyegyenlőséget, a fiatalok érvényesülésének engedését, a tudatos fogyasztást, a politika és a civilek közötti párbeszédet, a közösségek által birtokolt területek és erőforrások védelméhez, a saját piacok menedzseléséhez való jogot – napjaink megannyi divatos témáját lehet megnevezni. A társadalomba beágyazott gazdasági modellt angolul social economy-nak szokás nevezni, amelyet magyarra – helytelenül, a társadalmi tartalmat a magyar nyelvben annál szűkebb értelmű szociálisra csökkentve – szociális gazdaságnak fordítottak. A social economy egyszerre jelenti a neoliberális, csak a piaci és a közszereplőkkel számoló gazdasági modell egy, a szereplők közötti szolidaritásra épülő alternatíváját, és az Európai Unióban tekintett szűkebb, a piacgazdaságban mintegy kiegészítő gazdaságként működő, a harmadik szektorhoz kötődő gazdasági tevékenységeket. Az értelmezések két ponton megegyeznek. Egyfelől olyan gazdasági tevékenységet feltételeznek, amely az üzleti célokkal szemben nem a haszonszerzésére törekszik, másfelől ezen gazdasági tevékenységek meghatározásában és működtetésében kiemelt szerepet tulajdonítanak a közösségeknek. A helyi szükségletek kielégítésére épülő, alapvetően foglalkoztatási céllal bíró szociális gazdaság (egyben az alternatív vagy közösségi foglalkoztatás) jellemző területei:  Szociális szolgáltatások: például otthoni segítségnyújtás idős emberek számára a háztartási munkákban (főzés, mosás, vasalás, takarítás), ebéd vagy bolti áruk, gyógyszerek házhoz szállításában, továbbá gyermekfelügyelet.  Településüzemeltetés: jellemzően a település közterületeinek, utcáinak, tereinek, vízelvezető árkainak, csatornáinak gondozása, karbantartása, kertészeti és műszaki munkák, hulladékgyűjtés és

108

újrahasznosítás, de előfordul öreg épületek felújítása, őrzése, vagy a helyi-helyközi közlekedés szervezése, főleg vidéki településeken.  Informatikai és kulturális szolgáltatások: például speciális információs és kommunikációs technológiák kiépítése, működtetése, kulturális, hagyományőrző és szabadidős programok szervezése.  Erdőtelepítés és gondozás: erdők telepítése és kezelése a vidéki térségekben.  Tájfenntartó gazdálkodás: kisüzemi léptékű mezőgazdasági és kertészeti tevékenységek, természetvédelmi célú gazdálkodás, természetvédelmi területek gondozása, vízfolyások, erdősávok, fasorok gondozása.  Mezőgazdasági és erdészeti termékek feldolgozása: helyben előállított mezőgazdasági és erdészeti termékek kisüzemi léptékű feldolgozása.  Kézműipar: hagyományos kézműves mesterségek felélesztése, működési feltételeik biztosítása.  Turizmus: falusi turizmus, ifjúsági turizmus, zöldturizmus feltételeinek biztosítása, szolgáltatások működtetése.  Kisipar: hagyományos kisipari szakmák felélesztése és működési feltételeik biztosítása. Ezeken a területeken a hátrányos helyzetű munkaerőt foglalkoztató szociális vállalkozások mellett a közösségi összefogást és célokat hangsúlyozó közösségi vállalkozások, valamint a háztartások önfenntartását erősítő, fölöslegét piacra juttató, az önfoglalkoztatók pozícióit javító szövetkezetek egyaránt működhetnek. E formációk sikere nem mérhető kizárólag a gazdasági teljesítmény fogalmai szerint – ami természetesen szükséges a célok eléréséhez –, mivel ezek a gazdasági teljesítmény mellett nagyon jelentős társadalmi integrációs, értékteremtő, -közvetítő és -megőrző funkciót is betöltenek.

109

XXIII. Jó példák, irányadó gyakorlatok Honlapunk egyik célja, hogy a területfejlesztés megújításának legjobb gyakorlatát képviselő, kipróbáló jó példákat bemutassa, hogy az egyéni tapasztalatok közös tudássá váljanak. E helyen a helyi gazdaságfejlesztés legjobb gyakorlatát igyekszünk összegyűjteni, tematizálni, közreadni. Kérjük, ha ismer a bemutatottakhoz hasonló, vagy azokat kiegészítő jó példákat, a mellékelt sablon kitöltésével küldje el nekünk, hogy az ötletek minél gazdagabb tárházával segíthessük a hazai vidéki gazdaság élénkítését. Jó példák: Helyi termékek felkarolása, népszerűsítése, értékesítése Bioéléskamra A Bioéléskamrát egy biogazdálkodó és vásárlóinak együttműködése működteti. A heti rendeléseken alapuló közvetlen kereskedelem a gazda számára tervezhetőséget, a fogyasztóknak olcsóbb árakat nyújt. Szatyor Bevásárló Közösség A Szatyor Bevásárló Közösség egy informális egyesülés, amelyet néhány lelkes, környezettudatos vásárló indított útjára azzal a céllal, hogy magas minőségű - lehetőleg organikus termesztésből származó - helyi termékeket vásárolhasson, korrekt áron. A Szatyorban heti rendszerességű vásárlásra van mód: tagjaink a hét elején megrendelik a kívánt termékeket az interneten keresztül, és a hét közepén kapják meg azt. Termelői tej Etyekről Az alacsony felvásárlási árak miatti nehézségekre kínálhat kiutat a közvetlen értékesítés, amelynek keretein belül a termelő közvetítők nélkül árusítja termékeit a fogyasztók számára. Ilyen értékesítési mód a mozgó termelői bolt. Gyümölcsfa génbank, Bazsi A projekt fő célja a település lakosai érdeklődésének felkeltése, megismertetése a háztáji gyümölcstermesztésben rejlő lehetőségekkel, a gyümölcsök sokrétű hasznosítási lehetőségeivel. A község hagyományos almafajtáiból létrehoztak egy 100 oltványból álló génbankot az önkormányzat területén. A lakosok almafa csemetéket kaphatnak, amelyeket saját kertjeikben, területeiken gondoznak. Ehhez folyamatos szakmai segítséget kapnak, emellett az almatermés hasznosításának, értékesítésének kitalálásához, kivitelezéséhez a településen létrehoztak egy egyesületet.

110

Bridge projekt, Encs, Edelény A Bridge projekt keretein belül a csereháti térség hátrányos helyzetű roma lakosságát jutatták szakmához. Az újdonsült mesteremberek portékái webáruházon keresztül megvásárolhatók, így aki innen rendel, egyúttal támogatja a borsodi romák munkához jutását és megélhetését is. Marcal Forrásvidék hálózat A Marcal Forrásvidék településein kialakított hálózat a térség kistermelőinek, kisiparosainak, és szervezeteinek összefogására jött létre. A közös fellépés és a kialakuló együttműködések lendületet adtak a kistérség fejlődésének. Élő Tisza védjegy A Tisza-mente területének kistermelői nehezen találnak a megélhetésüket fedező piacot, fennmaradásuk veszélybe került. Az Élő Tisza védjegyrendszer ezeket a termelőket karolja fel, közös értékesítéssel és szervezéssel segíti számukra a vásárlók elérését. Pannon Helyi Termék Klaszter A Pannon Helyi Termék Klaszter a Nyugat-dunántúli régió kézműipari, mezőgazdasági és élelmiszer- termékeinek piacra jutását segíti. Szekrény hálózat a Hegyköz településein A zempléni Hegyköz településein működő Szekrény hálózat jó példa arra, hogyan hozhatóak kedvezőbb helyzetbe egy jó adottságokkal bíró, mégis sok szempontból mellőzött helyzetben lévő térség helyi termékei és ezek előállítói. Zöld Polc rendszer A Duna-Ipoly Zöldút menti boltok és vendéglátóhelyek „zöld polcai” elérhetővé teszik a helyi termékeket mind a turisták, mind pedig a mindennapi vásárlók számára. Zsámbéki Stelázsi program 2009-ben elindult helyitermék-polcrendszer a Zsámbéki-medence, a Bentapatak völgye és a Tétényi-fennsík településein, melynek célja a helyi termékek népszerűsítése és eljuttatása a helyben lakókhoz és a turistákhoz egyaránt. Helyi termék fesztiválok - Nyíregyháza, Pécs, Veszprém Dédszüleink mindenből éppen annyit vásároltak, amennyire szükségük volt, s vásárlásaik legnagyobb részét a helyi piacon, helyi termelőknél, kiskereskedőknél és iparosoknál bonyolították le. A Tudatos Vásárlók

111

Egyesületének helyi termék fesztiváljai megmutatták, hogy egy kis odafigyeléssel ez ma is könnyen megvalósítható. Helyi „pénz” – cserekörök, pénzhelyettesítő eszközök Totnes Font (Totnes Pound, Anglia) 2008 szeptemberében Totnes város önkormányzata – több angol önkormányzathoz hasonlóan – helyi pénzt bocsátott ki. Ennek célja – más eszközök mellett – a világgazdasági válsággal szembeni eredményesebb védekezés. Soproni Kékfrank A HA MI ÖSSZEFOGUNK EURÓPAI SZÖVETKEZET az első olyan gazdasági európai szövetkezet Magyarországon, ami egy határokon átnyúló térség gazdasági felemelkedésének szolgálatát tűzte ki célul. A Kékfrank utalvány biztosítja a gazdasági kapcsolatban levő szövetkezeti tagok között a hivatalos fizetőeszköz (forint) nélküli elszámolásokat, mozgatja meg a gazdaságot. Suskások, Budapest A Suskások csereköre túlmutat a hagyományos pályázati projekteken, hiszen a közösség tagjai támogatást nem fogadnak el senkitől. Úgy tartják, hogy az idegen pénz nem más, mint idegen szándék. A mozgalom tagjait a változtatás szenvedélye mozgatja, és hiszik, hogy a bizalmon alapuló csere bőséget teremt a közösségeken belül. Helyi alternatív energia, autonóm kisközösségi energiaellátás Faluközösségi biomassza távfűtőmű, Pornóapáti A nyugati határszélen fekvő Pornóapáti község önkormányzata hazánkban elsők között ismerte fel az autonóm energiaellátás jelentőségét, és lépett a cselekvés útjára. Ma már modellértékű az osztrák mintára létesült biomassza falufűtés, amit kiépítettek. Mezőgazdasági melléktermékek fűtési célú hasznosítása, Szakmár Egyre több helyen valósulnal meg olyan fűtési rendszerek, amelyek alkalmasak biomassza eredetű fűtőanyagok megfelelő szintű automatizáltság mellett megvalósuló jó hatásfokú hasznosítására. Önellátó energetika olajos magvú növényekre alapozva A tanyák energiaellátása régóta vitatott téma Magyarországon, mert sok tanyára a vezetékes villanyáram kijuttatása nem gazdaságos, nem hatékony. Napjaikban Magyarországon számos tanya van villanyellátás nélkül. Ezek energetikai igényét ugyanakkor jól tudná fedezni az alternatív energia, amely egyéni, kisközösségi léptékben is alkalmazható.

112

Tömegkályha (téglakályha) biomassza fűtéssel A tömegkályha, más néven téglakályha, helyszíni munkával, részben helyi anyagokból épített, biomasszát égető fűtőeszköz, amely családi házak, intézmények fűtését is biztosíthatja. Technológiáját külföldi mesterek hozták Magyarországra, építését tanfolyamokon tanítják, melynek következtében egyre több téglakályha építő vállalkozás alakul, és kezdi meg a kályhák építését. Mikro-, kis- és középvállalkozások helyi fejlesztése „Vedd és Védd a szentesit!” Szentes Város helyi gazdaságfejlesztési tevékenysége A helyi gazdaságot a helyi kereskedők leginkább helyi termékek forgalmazásával támogathatják, a lakosság pedig úgy, hogy mindennapi bevásárlását a helyi üzletekben, lehetőség szerint helyi termékeket vásárolva intézi. Ez szemléletváltást igényel a vállalkozóktól és a lakosságtól egyaránt. A szentesi kezdeményezés az egyik első ezek között Magyarországon. Kamra-túra tanyai gazdaudvar hálózat A Kamra-túra projekt a Homokháti Speciális Célprogram keretében valósult meg. A hét éven át futó, hazai támogatást élvező célprogram a Homokhátság megváltozott természeti, környezeti adottságaira, az egyre nehezebbé váló gazdálkodási körülményekre igyekezett megoldásokat, alternatívákat kínálni az itt élő és gazdálkodó embereknek. Ennek „hajtásaként” jött létre a Kamra-túra. Kiskunfélegyházi Innovációs Központ A Kiskunfélegyházi Innovációs Központ 2005. évi megnyitása óta térségi feladatokat lát el, hídfő szerepkörében összefogja és koordinálja a kiskunfélegyházi kistérség fejlesztéseit. Az intézmény fő tevékenysége a térség gazdasági, közigazgatási és civil szervezeteinek együttműködésén alapuló programok és projektek generálása. BEST1 – Középiskolások felkészítése a vállalkozói életre a Dél-Alföldön A szakmát tanuló diákok munkaerőpiaci, elhelyezkedési esélyeit növeli, ha nemcsak a szakmát, hanem a szakma műveléséhez tartozó vállalkozói ismereteket, készségeket is elsajátítják. Bács-Kiskun megye mezőgazdasági és élelmiszeripari szakképző iskolái ezért egy közös projekt keretében a vállalkozói létre készítették fel diákjaikat, kidolgozva ennek módszertanát is. Helyi bank, kisrégiós hitelintézet, Bonyhád

113

A gazdasági–pénzügyi válság még jobban kiélezte a mikro-, kis- és középvállalkozások pénzügyi helyzetét, tovább nehezítve hitelhez jutásukat. A helyi, térségi kötődésű és működésű takarékszövetkezetek – ismerve a helyi gazdaságot és vállalkozásokat – a forráshoz jutást a helyi szereplők igényeihez, lehetőségeihez jobban igazodva biztosíthatják.

Szociális gazdaság Közösségi kecskefarm és tejfeldolgozó Tiszaadonyban A szociális földprogramok a keleti és a dél-dunántúli megyékben, elsősorban a hátrányos helyzetű kistérségekben működnek. Országos átlagban a kedvezményezett családok közel fele roma család. A szociális földprogramban 1999 óta részt vevő Tiszaadony példája a fokozatosan egyre nagyobb árutermelő potenciállal rendelkező szociális vállalkozás sikeres működtetésére mutat rá. Kézműves hagyományok újjáélesztése a Csereháton A csereháti környezetben a helyi erőforrások profit-orientált hasznosítása erősen korlátozott lehetőségekkel rendelkezik. Vállalkozások hiányában erős a települési önkormányzatok és a civil szervezetek foglalkoztatási „kényszere”. A csereháti projekt egyrészről a kézművesség összetett társadalmi-gazdasági előnyeire építő, másrészről a tagok önállóságára építő

114

szövetkezés és az erős központi integrátor által irányított vállalat között álló modellt képvisel a problémák megoldására. Faipari és virágkötészeti közösségi vállalkozás Korlát térségében Hiányoznak a helyi erőforrásokat hasznosítani és a romákat foglalkoztatni képes vállalkozások és a szükséges szakismeret. Be tudja-e ezt az űrt maga a közösség tölteni? Az 1997-ben, a helyi cigányság jogainak és érdekeinek védelmére alakult korláti Phralipe szervezet jó példát mutat a sokak számára lehetetlennek látszó probléma megoldására.

115

XXIV. Gyümölcsfa génbank megvalósítása Jelleg: Komplex gazdaság- és közösségfejlesztő program Helyszín: Magyarország, Bazsi Projekt költségvetése: 3 000 000 Ft Név, szervezet: Bazsi Község Önkormányzata Bazsi település egy hátrányos helyzetű, elöregedő népességű, magas munkanélküliségi mutatókkal rendelkező kistelepülés, lakosságának száma nem éri el az 500 főt. Csodálatos természeti adottságai, hagyományai vannak. A korábbi hagyományos gyümölcstermesztés ma már összeomlott a településen. Az ősi gyümölcsfák elöregedőben vannak, állományuk egyre pusztul. A fiatalok már nem értenek a gyümölcstermesztéshez, a gyümölcsfák szaporításához, ápolásához. A gyümölcstermesztés manapság is jó bevételi forrás lehetne a gazdáknak, de ehhez újjá kell éleszteni a gazdálkodásnak ezt a hagyományát. A projekt fő célja tehát a település lakosainak érdeklődésének felkeltése, megismertetése a háztáji gyümölcstermesztésben lehetőségekkel, a gyümölcsök sokrétű hasznosítási lehetőségeivel. Az önkormányzat a cél elérése érdekében az alábbi tevékenységeket végezte el a projekt keretében: Létrehoztak a község hagyományos almafajtáiból egy 100 oltványból álló génbankot az önkormányzat területén. Szemléletformáló és közösségfejlesztő képzéssorozatot szerveztek az eziránt fogékony helyi lakosoknak. Itt az érdeklődők értékes és mára talán elfeledett ismeretekhez juthatnak az almafák ápolása, ültetése, terményeinek hasznosítása területén. Az önkormányzattal együttműködési megállapodást kötött lakosok almafa csemetéket kapnak a génbank folyamatos szaporításának köszönhetően. A lakosok ezeket saját kertjeikben, területeiken elültetik és gondozzák. Ehhez folyamatos szakmai segítséget kapnak az önkormányzattól. Az almatermés hasznosításának, értékesítésének kitalálásához, kivitelezéséhez a településen létrehoztak egy egyesületet (Bazsalma Egyesület). A célok között szerepel például az alma feldolgozásának megoldása (ivólé készítés) és egy helyi termék bolt létrehozása.

116

117

XXV. Szekrény hálózat kialakítása a Hegyköz településein Jelleg: Helyi termékek fejlesztését szolgáló, nem jövedelemtermelő beruházás Helyszín: Zempléni hegység - Hegyköz Projekt költségvetése: 3 268 000 Ft Név, szervezet: Hollóháza Önkormányzata A Nagy-Milic 896 akciócsoport 18 településből áll a Zempléni hegység Hegyközként nevezett tájegységében. A szlovák határ mentén fekvő közösség periférikus helyzetéből adódóan a helyi vállalkozások a szűk felvevőpiac és a nehézkes piacra-jutás problémáival küszködnek. A térség ennek ellenére számos olyan értékes, helyben előállított termékkel rendelkezik, amelyek bemutatásra és értékesítésre érdemesek. A projektgazda Hollóháza Önkormányzata LEADER+ forrás segítségével a termékek népszerűsítését, termelőinek reklámozását vállalta fel egy egyszerű, ám hatékony ötlet segítségével. Az akciócsoport településein elhelyezett kiállító szekrényekben helyezik el a térség jellegzetes, minőségi termékeit és a termelők elérhetőségeit. Szekrénybe zárt értékek

A LEADER+ projekt keretében az akciócsoport területén összesen 30 darab igényesen megmunkált, fából készült vitrines tálaló szekrényt helyeznek ki, elsősorban a helyiek és a turisták által leggyakrabban látogatott helyszíneken. A szekrényekben a térség ismert és kevésbé ismert termékei egymás mellett kapnak helyet így aszalt gyümölcsök, erdei termékek, hímzések, agyag-, porcelán- és üvegtermékek és mézeskalács éppúgy, mint a gyertyaöntők, kosárfonók és kovácsok portékái. A szekrényekben elhelyezett

118

termékekért az előállító nem fizet, így ingyenes reklámlehetőséghez jut, egyforma esélyhez jutva kicsi és nagy vállalkozás egyaránt. A termékek folyamatos cseréjéről és frissítéséről a projektgazda gondoskodik, biztosítva minden helyi termelőnek a megjelenés lehetőségét, valamint a kiállított termékek változatosságát. Az egyforma kivitelű szekrények, az egységes termékkép a térség szimbólumává válhat, ismertebbé, könnyen népszerűsíthetővé teszi az akciócsoportot és vállalkozásait, valamint hozzájárul a térségben élők identitástudatának erősödéséhez. A projekt segíti a helyi termelők és a felvevőpiac egymásra találását, amely hozzájárul a vállalkozások megerősödéséhez, a jövedelemtermelő képesség növeléséhez.

119

XXVI. Zsámbéki Stelázsi

Mi a Stelázsi Program? • 2009-ben elindult helyitermék-polcrendszer a Zsámbéki-medence, Benta-patak völgye és Tétényi-fennsík településein, melynek célja a helyi termékek népszerűsítése és eljuttatása a helyben lakókhoz és a turistákhoz egyaránt • kistérségi összefogás • szemléletformálás • valódi, helyi értékekre épülő turisztikai attrakció A program szereplői 1. A Zsámbéki-medence Idegenforgalmi Egyesület, mint szervező 2. Helyitermék készítő őstermelők, kistermelők, egyéni- és társas vállalkozások, az egyesület helyitermék szakosztályának tagjai 3. Olyan már meglévő szolgáltatóhelyek-üzletek, vendéglők, múzeumok, szállodák-melyek befogadják a helyitermék polcot 4. Maguk a vásárlók, akik részben helyben lakók, részben a térségbe érkező vendégek Ki és hogyan csatlakozhat? • vásárlóként bárki! • Helyitermék készítőként a ZSMIE kézműves, egyéni- és társas vállalkozásai, őstermelő és kistermelő tagjai, akik csatlakoznak a rendszerhez és aláírják az együttműködést szabályozó háromoldalú megállapodást • Polcgazdák,(egyesületi tagságon kívül is ) akik vállalják az együttműködési megállapodásban megfogalmazott kötelezettségeket.

120

121

XXVII. Helyi pénz A soproni pénz, a kékfrank Már a templomi perselyekben is felbukkan a májusban bevezetett helyi pénz, a kékfrank, mely egy helyi élelmiszerboltos szerint akkor lesz igazán elfogadott, ha hamisítják is. A világon 110 millió ember használ helyi pénzt, mondja Perkovátz Tamás, a jogi értelemben utalványként működő kékfrankot kibocsátó Ha-MiÖsszefogunk Európai Szövetkezet (Ha-Mi) elnöke.

Perkovátz szerint a kékfrank a helyi gazdaságélénkítés eszköze. A „helyi” alatt Sopront és természetes vonzáskörzetét érti, így Ausztria egykor magyar területét is. Nyugati szomszédainknál egyelőre öt helyen lehet fizetni kékfrankkal, elsősorban a borairól ismert Weninger család vállalkozásainak a jóvoltából. Magyarországon viszont már több mint 350 elfogadóhelyet tartanak számon, így az üzemanyagok, kenőanyagok forgalmazásával foglalkozó Full-Sopron Kft-t is. A Full-Sopron váltópénzként folyamatosan rendelkezik mintegy 700 ezer kékfrankkal, s munkatársai maguk is keresik az elfogadóhelyeket. Ott ebédelnek, ilyen fodrászüzletekben vágatják le a hajukat, kékfrankért vesznek szemüveget az optikusnál vagy tömetik be a fogukat a rendelőben. Az ország pénzét az állam bocsátja ki, s törvény garantálja, hogy az ország területén kötelező azt elfogadni – magyarázza Perkovácz. A magánszemélyek viszont pénzhelyettesítő utalványokat is felhasználhatnak csereszközként, amennyiben rendelkeznek egy zárt közösséggel, melynek a tagjai az egymás közötti elszámolásban alkalmazhatják a helyi pénzt. A kékfrank esetében ez a Ha-Mi. A rendszert működtető szövetkezet csak

122

tagjainak és partnereinek adhat kékfrankot, azonban a partner már idegeneknek is fölajánlhatja, ha ők elfogadják tőle. A pénzügyi felügyeletek által hivatalosan engedélyezett helyi pénz mögött egyébként százszázalékos fedezet áll. Ez lehetne például ingatlan is, de a HaMi a forint mellett döntött. Egy kékfrank egy forintot ér. Partner banknak egy magyar takarékszövetkezetet, nevezetesen a rajkait választották. Kékfrankhoz az jut, aki belép a működtető Ha-Mi szövetkezetbe, ahol mindenkinek, a jegyzett összegtől függetlenül egy szavazata van. A tagság feltétele, hogy a belépő legalább száz euró értékben részjegyet vásároljon. A helyi pénz gazdaságélénkítő hatásának felvázolása előtt Perkovátz, az ötletgazda kijelenti: a gazdaságban a szükségesnél kevesebb forint van forgalomban, a hitel pedig drága. A helyi pénz ezeken a kondíciókon is tud javítani. Először is, a kékfrank forintfedezete folyamatosan a pénzintézetben gyarapodik, a helyett az utalványként működő helyi pénz mozog. Emiatt a hitel is olcsóbb, mert kisebb a bank kockázata. Ráadásul a kékfrank nem kamatozik, tehát nincs értelme felhalmozni, ezért gyorsan forog, azaz folyamatosan jelen van a helyi gazdaság vérkeringésében. A kékfrankot jegyzők névsora az utalvány honlapján is megtalálható. Magánszemélyként ott van köztük például a Sopronban élő zeneszerző, Szokolay Sándor, Ivanics Ferenc fideszes országgyűlési képviselő, de akadnak nagyvállalkozók, kisiparosok, patikusok, boltosok is. A legkisebb címlet ötszázas, a legnagyobb húszezres. Aprópénzük egyelőre nincs, a belvárosi fodrászlány azt mondja, forintban ad vissza, ha kell. A magyarok általában otthagyják borravalónak a viszszajárót, a néhány, kékfrankkal fizető osztrák azonban többnyire megvárja, míg kiszámolják a markába. A kékfrank a magyar Pénzjegynyomdában készült, s ugyanolyan szintű biztonsági elemeket hordoz, mint a 20 ezer forintos. A portrékkal megegyező színű stilizált szőlő például dombornyomott, de van holografikus fóliája is a pénznek, s mikroírás is fölfedezhető az alnyomatán.

123

XXVIII. Hazai jó gyakorlatok a működtetésében

szociális földprogramok

A fenti felsorolásban szereplő projektek, helyi kezdeményezések természetesen nem újkeletű megoldások, azok többsége sokéves működést tudhat már maga mögött, s mint ilyenek, megjelentek már korábbi szakpolitikai vagy tudományos jellegű értékelő, elemző munkákban is. A fenti táblázat egyik eleme, a tiszaadonyi közösségi kecsekfarm és tejfeldolgozás például szociális földprogramként indult, és részben még ma is akként működik. És a szociális földprogramoknál érdemes is elidőznünk kissé, ugyanis jelen kutatási jelentésünk esettanulmányai között több olyan helyi gazdaságfejlesztési kezdeményezés is megjelenik, amelyik szociális földprogramból nőtte ki magát. A szociális földprogramok a kilencvenes évek első felében indultak el, majd a rendszer lényegében a kilencvenes évek végére teljesedett ki. Hosszú programról, sok éven át működő finanszírozási konstrukcióról lévén szó, természetesen a tapasztalatok is igen sokrétűek, számos szakpolitikai jelentés és tudományos igényű feldolgozás foglalkozott már ezekkel a programokkal. Nem célunk e szakirodalmi bázis teljes áttekintése és értékelése, mindössze azokra a főbb jellemzőkre világítunk rá, amelyek közvetlenül kapcsolódnak jelen munkánkhoz, illetve olyan programokhoz, amelyek ma, 2011-ben is működnek és (potenciálisan) munkát adnak hátrányos helyzetű embereknek. A szociális földprogramok „klasszikus” működtetése lényegében nem állt másból, mint vetőmagok és növendék-állatok hátrányos helyzetű családok számára történő kihelyezéséből annak érdekében, hogy e családok biztosítani tudják saját élelmezésüket. A program nem az ország teljes területén működött, hanem csak a gyengébb gazdasági teljesítményű megyék jellemzően szegényebb, különféle társadalmi és gazdasági hátrányokkal küzdő települései kapcsolódhattak be és pályázhattak jellemzően néhány százezer vagy maximum néhány millió forintnyi forrásokra évente. A program számos problémával küzdött, ugyanakkor néhány egészen kiváló kezdeményezés is napvilágot látott e konstrukció talaján; ezekről igen részletes információkat közöl Jász-Nagykun-Szolnok Megye Esély Szociális Közalapítványa – Regionális Szellemi Forrásközpont honlapja (http://www.eselyfk.hu/). Erre a forrásra támaszkodva egyrészt felhívjuk a figyelmet egy összefoglaló dokumentumra, másrészt hosszabban

124

is összefoglaljuk egy kiváló értékelő kiadvány főbb megállapításait, esettanulmány-helyszínenként. Az összefoglaló dokumentum rövid, áttekintő települési esettanulmányokat közöl főcím, szerzők, szerkesztő közlése nélkül (ily módon lehetetlenné téve a tételes hivatkozást), 2006-ból. Mivel az anyag elkészítése óta eltelt öt év, ráadásul az egyes programok foglalkoztatási hatása sem ítélhető meg egyértelműen a leírtakból, csak felsoroljuk azokat a településeket, amelyeket az áttekintő anyag készítői megvizsgáltak, pusztán abból a megfontolásból, hogy egy későbbi, átfogó helyi gazdaságfejlesztési kutatás során ezek a települések potenciális esettanulmány-helyszínekként tűnhetnek fel. A vizsgált települések tehát: Cégénydányád, Csobád, Drávaiványi, Encs, Felsővadász, Fulókércs, Fülesd, Halmaj, Hernádszentandrás, Kázsmárk, Kemecse, Komjáti, Kórós, Krasznokvajda, Kupa, Magosliget, Méra, Nagyrábé, Nyírmada, Piricse, Rozsály, Szendrő, Szendrőlád, Tiszabecs, Tisztaberek, Tiszabura, Tornyosnémeti, Tunyogmatolcs, Túrricse, Vaja, Zajta. A másik dokumentum, amelynek főbb megállapításait alább településenként össze is foglaljuk, a Szociális Földporgram Modellek című kiadvány . Az itt leírtak megítélése jelen munkánk szempontjából kettős, részben ebből is következett az, hogy mi magunk is aktuálisan, részleteiben megvizsgáltuk a kötetben szereplő helyszínek közül hármat. E kettősség abban rejlik, hogy a közölt esettanulmányok ugyan elég részletesen beszámolnak a bemutatott településeken zajló eseményekről, de épp az a munkafázis maradt el, amit pedig a kötet címe beharangoz: a szerzők és a szerkesztők nem alkottak modelleket, vagyis nem hoztak létre általánosan bevezethető konstrukciókat. Mindenesetre az alábbi hat eset olyan jó gyakorlatnak tekinthető, amelyekből potenciálisan alkotható hátrányos helyzetűek foglalkoztatására szolgáló modell, ráadásul ezek a helyi kezdeményezések eleve hátrányos helyzetű térségekben indultak el, tehát az ilyen jellegű adaptációjuk, vagyis hogy be lehet-e vezetni őket hátrányos helyzetű térségekben, megkérdőjelezhetetlen. Szociális földprogram Tiszaadonyban A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Tiszaadonyban 1999-ben indult el a szociális földprogram. A program kereteit a település adottsága határozta meg, hiszen 1999 előtt a lakosság jó része tehéntartásból, tehéntej-

125

értékesítéséből tartotta fenn magát. Így jött az ötlet, hogy a kis ráfordítást igénylő kecsketenyésztés útján induljon el a program. Az első időszakban az anyakecskék beszerzésével és a kedvezményezettek részére történő kihelyezéssel természetesen csak az önellátásra termelés feltételeit tudták biztosítani, piaci értékesítés szóba sem kerülhetett. A tenyészállomány gyarapodása és állattartó ingatlan vásárlása, valamint fejőgép beszerzése lehetővé tette a tej értékesítését, így a kedvezményezettek egy része többletbevételhez juthatott. Többszöri fejlesztés eredményeként 2003-ra sikerült kialakítani a három alprogramból álló programot úgy, hogy a kedvezményezettek száma folyamatosan nőtt. Az egyes alprogramok jellemzői a következők. 1. alprogram: Önellátásra termelő állattartás, kecskekihelyezés, tejfelhasználás saját fogyasztásra. A kedvezményezett családok a már korábban kihelyezett gödölyéket felnevelték, és azokat szaporították, a szaporulatokat étkezésükhöz felhasználták. A tej termelése 8-9 hónapon keresztül folyamatos, a családok a tejet kifejik, azt nem értékesítik, hanem saját szükségletük kielégítésére használják fel. 2. alprogram: Piaci értékesítésre termelő állattartás, kecskekihelyezés, tejfelvásárlás. Az alprogramba bevont családok részére ingyenesen biztosítják az anyakecskéket a központi telepen tenyésztett anyaállatokból, a kihelyezett kecskéket a rászorulók tenyésztik, szaporítják, a szaporulatot szervezett vagy egyéni formában értékesítik. A kifejt tejet reggel és este szállítják a sajtüzembe. 3. alprogram: Állattartás, élőállat értékesítése, tejfeldolgozás, sajtértékesítés, a munkaerő közvetlen foglalkoztatása (piaci értékesítésre termelő). A központi kecsketelepen jelenleg (2006) 150 anyakecskét és 4 bakot nevelnek. A megtermelt tejet korszerű fejőgéppel kifejik, hűtőben tárolják közösen a 2. alprogramból beszállított tejjel együtt. A két nap alatt keletkező 500 literes mennyiségből félkemény, félzsíros kecskesajtot gyártanak. Az önkormányzat minden esetben több mint 20 százalékos saját erőt biztosított a program működtetéséhez és fejlesztéshez. A finanszírozás forrása évente változó volt. 200-2004-ben mintegy 25 millió Ft-ot sikerült a programra fordítani. A program az önkormányzat önként vállalt feladatai közé tartozik, ebből következik, hogy az önkormányzat dolgozói látják el a program irányításával

126

kapcsolatos feladatokat is. A programvezetői-koordinátori feladatokat a polgármester látja el. A testület döntésének megfelelően megszervezi a kedvezményezettek bevonását a programba, gyakorolja a munkaviszonyban állókkal a munkáltatói jogokat, gondoskodik a munka- és balesetvédelmi, egészségügyi előírások betartatásáról. A szakmai munkatárs az igazgatási főelőadó, aki a polgármesternek tartozik beszámolási kötelezettséggel. Feladata elsősorban a kedvezményezettekkel kötött megállapodások követése, szakmai segítségnyújtás. Pénzügyi munkatársként a költségvetési főelőadó biztosítja a támogatások, valamint a pályázattal kapcsolatos bevételi források törvényes felhasználását. A kedvezményezett családok száma 1999-től 2005-ig 5-ről 26-ra emelkedett, így jelenleg a kedvezményezettek száma közel 100 fő, akik közül 54 fő a roma kisebbséghez tartozik. A program 5 munkahelyet teremtett a településen, ami önmagában is óriási eredmény. A célok között szerepelt több település bevonásával a program bővítése, eszközpark fejlesztése és nagyobb piacok megszerzése.

A túristvándi földprogram A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Túristvándiban 1997-ben indult el a szociális földprogram. Első lépésként a konyhakertek megműveléséhez és az elsorvadt szarvasmarhatartás felélesztéséhez nyújtottak támogatást a programba önként jelentkező kedvezményezetteknek. Később a

127

szolgáltatási, majd az intenzív növénytermesztési alprogramokkal bővítették helyi szociális földprogramjukat. A konyhakerti növénytermesztési alprogramban a saját telken lévő kert műveléséhez természetbeni támogatásként biztosítottak szaporítóanyagot, elősegítve a saját munkával termeszthető élelmiszerek előállítását, ezzel jelentős mértékben csökkentették a családok élelmiszerre fordított kiadásait, és javították megélhetésüket. A konyhakerti alprogramot 2004-től foglalkoztatási programmal bővítették az önkormányzat földterületén közcélú munkában alkalmazottakkal, akik a szociális konyha szükségleteit megtermelték. Az állattartási alprogramra a lakosság részéről jelentkezett igény, mivel a településen az adottságok rendelkezésre álltak. Ennek keretében tejelő szarvasmarhákat adtak a kedvezményezetteknek (az állat vételárának 40 százalékát hat hónap alatt a kedvezményezettnek meg kellett térítenie). A szolgáltatási alprogramot 1999-ben indították el. Az önkormányzat kistraktort vásárolt, így a kedvezményezetteket gépi szolgáltatás biztosításával támogatja. Az erőgép megvásárlását a földprogram keretében a szociális minisztérium támogatta. A szolgáltatásokra a településen a kisbirtokkal, 1-2 hektárral rendelkezők részéről mutatkozott igény, mivel a földet művelők között 80 százalékot is meghaladó többségben ők vannak. Az intenzív növénytermesztési alprogramot 2002-ben indították. A program példa lett a településen, hiszen a halmozottan hátrányos helyzetű, igen jelentős számban cigány származású családok vesznek részt a programban, s egészítik ki jövedelmüket, enyhítve az önkormányzat átmeneti segélyezésének terheit. Az intenzív növénytermesztési alprogram lényegében a támrendszeres uborkatermesztést jelenti. Földprogram pályázaton szerezték meg a megfelelő forrásokat, amelyeket a szükségesnél magasabb önrésszel támogatott az önkormányzat. 2003-2004ben már több mint 5 millió Ft-ot tudott a falu a szociális földprogramjára fordítani. A szociális földprogramot az önkormányzat szervezi. A gazdálkodási kereteket a polgármesteri hivatal adja, a szervezés és irányítás az önkormányzat alkalmazottainak feladata. A programot munkacsoport irányítja, mely öt főből áll. Az agrár-szaktanácsadói tevékenységre szakirányú egyetemi végzettségű megbízottat alkalmaznak, aki a teljes termesztési folyamatot felügyeli, valamint oktatóként közreműködik a képzések lebonyolításában is. A program szervezésében, lebonyolításában részt vesz egy roma közösségfejlesztő is.

128

A program általános hatása, hogy a munkajövedelem mint megélhetési forrás előtérbe kerül azoknál a családoknál is, ahol a szülők tartós munkanélkülisége magatartási mintaként jelent meg a gyermekek előtt, és a felnövő generáció nemcsak a szociális ellátásokból való létfenntartás alternatíváját ismeri meg. A jövőben az önkormányzat a már kialakított rendszert igyekszik fenntartani, működtetni. A belecskai földprogram A Tolna megyei Belecskán 1999-ben indult el a szociális földprogram. A földprogram indításának koncepciója egyrészt az volt, hogy az önkormányzat tulajdonában lévő kihasználatlan, gyenge minőségű földeket hasznosítsák, másrészt a családok számára saját területükön biztosítsák a termelés feltételeit. 1999-ben 1,5 hektár önkormányzati területen telepítettek szamócát, valamint az igénylő családokhoz díjmentesen palántákat helyeztek ki. A programot működtető önkormányzat felismerte, hogy a programba bevont emberek aktivizálása, munkaerejének lényegesen jobb hasznosítása a magas élőmunka-igényes kertészeti kultúrákban akkor lehetséges, ha a termelés megfelelő szakmai irányítás mellett, önkormányzati területeken, kontrollált körülmények között, foglalkoztatás keretében történik. A program sikerességéhez szükség volt a földterület bővítésére, telepítésekre is. A termelés az első évben 1,5 hektáron kezdődött. Mivel a programot termőföldvásárlással is fejlesztették minden évben, jelenleg 24 hektáron gazdálkodnak. Ezen a területen 2 hektár szamócaültetvény, 1500 db őszibarackfa, 700 db kajszibarackfa, 800 db meggyfa, 400 db cseresznyefa, 800 db körtefa, 460 db almafa, 300 db szilvafa, 4000 tő csemegeszőlő, 600 db diófacsemete található. Az ágazati (szociális) minisztérium támogatása mellett rendszeresen pályáztak közhasznú munkabérre, képzések támogatásra a Tolna Megyei Munkaügyi Központhoz. Kihasználták a TRFC „Háromszoros Esély a szociális ellátórendszer bővítésével” című regionális forrást is, de európai uniós forrásokat is megcéloztak, például a Regionális Operatív Program („Helyi foglalkoztatási kezdeményezések”) pályázatán is nyertek. Az önkormányzat úgy döntött 2002-ben, hogy létrehozza a Belecska Községüzemeltető Kiemelkedően Közhasznú Társaságot, amelynek céljai között szerepel a szociális tevékenységek mellett a hátrányos helyzetű csoportok társadalmi

129

esélyegyenlőségének elősegítése, rehabilitációs foglalkoztatás, a munkaerőpiacon hátrányos helyzetű rétegek képzésének, foglalkoztatásának elősegítése, és kapcsolódó szolgáltatások. A non-profit kft egyedüli tulajdonosa Belecska Község Önkormányzata. A gyümölcsök értékesítésnél elsősorban a helyi piac a meghatározó. A bevezetett termelőtevékenységeknek a településen hagyományai nem voltak, így a tervezés is nehézkes volt, a kezdeti lépések során sokan kételkedtek. Az egyes gyümölcsfajták telepítendő mennyiségét úgy határozták meg, hogy Belecskán, illetve a környező településeken, nagyobb városok (Tamási, Simontornya) boltjaiban könnyűszerrel értékesíthetők legyenek. A zöldségtermelés területén szerződéses kapcsolatban állnak a Kecskeméti Zöldségkutató Intézettel. A szerződés keretében minden évben meghatározott fajtából és mennyiségben vetőmag-előállítás folyik, kizárólag annyi, amennyit a megrendelő át is vesz. A kazári földprogram modell A Salgótarján közelében fekvő Nógrád megyei Kazáron 2000-ben indult el a földprogram, amit megnehezített, hogy a falu minimális földterülettel rendelkezett. Az önkormányzat célja az volt, hogy az arra rászorulókat segítse, életkörülményeiket javítsa, a tartósan munkanélkülieknek - ha időszakosan is - foglalkoztatási lehetőséget biztosítson, hogy végső soron önfenntartóvá váljanak, ne szoruljanak az önkormányzat támogatására. Elsősorban a családi szükségleteket kielégítő alapvető zöldségek megtermelése lett a fő cél (burgonya, konyhakerti növények), továbbá a kisállattartáshoz szükséges kukorica előállítása. Ezek a növények az adott környezeti feltételek mellett termelhetők, és hagyományai is vannak a településen. Kazár Község Önkormányzatának Képviselő-testülete 2000-ben rendeletet alkotott a szociális földprogram végrehajtásáról, amelynek értelmében a bekapcsolódni szándékozók, a programban való részvételre jelentkezők jogosultságát a szociális bizottság bírálta el. A program eredményességnek mutatója, hogy 2004-ben már 171 fő vett részt benne. A növénytermesztési alprogram az évek során konyhakerti növények termesztésével bővült. A kedvezményezettek mindegyike egy zöldségcsomagot kapott, amely sárgarépát, petrezselymet, uborkát, borsót, vetőburgonyát, konyhakerti vetőmagokat tartalmazott (majd babbal, tökkel, dughagymával bővült). Az év során folyamatosan elvégezték a szükséges munkákat, majd betakarították a termést.

130

A kisállattartási alprogram a tojójérce nevelésére, a tojás- és hústermelésre korlátozódik. A résztvevőknek egy évig kell gondozniuk a 16-17 élethetes tojójércéket, majd az egy év elteltével szabadon rendelkeznek velük. Az állatokat télen is gondozzák, ez a tevékenység a munkára szoktatást nagyban elősegíti. Az állattartási alprogram szintén nagy sikert aratott a résztvevők körében, minden család 10-10 db tojójércét és 120 kg tápot kapott. Több család kotlóst is ültetett, így gyarapították állatállományukat. 2001-ben az önkormányzat által alapított Kazári Szociálpolitikai Közhasznú Társaságnak az önkormányzattal kötött megállapodása értelmében az egyik fő feladata a szociális földprogram koordinálása, szervezése, működtetése és ellenőrzése. A kht. dolgozói korábban a Polgármesteri Hivatal alkalmazottaiként vettek részt a földprogram lebonyolításában. A földprogramban való részvétel nem befolyásolja a pénzbeli szociális ellátásokra való jogosultságot, ezek megállapításánál a földprogramban való részvétel nem jövedelemnövelő tényező. A szociális földprogram a résztvevőkre kettős hatást gyakorol. Egyrészt a kedvezményezettek alapvető szükségleteik kielégítését maguk biztosítják, másrészt a munkanélküliség okozta mentális leépülést ez a tevékenység megakadályozza, csökkenti, ezáltal a foglalkoztathatóvá válás esélyét növeli. Ezt felismerve építette ki az önkormányzat a közcélú foglalkoztatás rendszerét. Ennek keretében a földprogramban teljesítő személyeket foglalkoztatja. Ezzel hozzájárul, hogy növekedjen a munkaviszonyban eltöltött idő, megszerezhető legyen a jövőben a nyugdíjjogosultság. A közcélú foglalkoztatás a kht.-nál történik kb. 80 százalékban, a maradék 20 százalékot az önkormányzat foglalkoztatja.

131

Szociális földprogram Kesznyétenben és környékén A hazai gyakorlatban ritka, hogy szociális földprogramot közösen igyekeznek a települések megvalósítani. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében Kesznyéten, Kiscsécs, Girincs, Köröm, Sajóhídvég, Berzék, Ónod és Sajólád 2001-ben döntött úgy, hogy közös szociális földprogramot indít. A települések köre a későbbiekben ugyan szűkült, azonban a társulásos forma nem változott: települési önkormányzatok együttműködése keretében valósul meg a szociális földprogram. Több oka volt annak, hogy a résztvevő települések száma csökkent. A programok a falvakban vegyes érzelmeket keltettek a helyi közvéleményben. Az adható térítésmentes juttatásokat nem mindenhol értékelték pozitívan, éppen ellenkezőleg, a támogatást vagy érdemtelennek, vagy a programból való kimaradást diszkriminatívnak tekintették. Több önkormányzat nem vállalta a lakosság felkészítését és meggyőzését. A szükséges pénzügyi feltételek előteremtése nem minden települési önkormányzat számára volt megoldható, a többéves folyamatot több önkormányzat nem tudta finanszírozni. Bizonyos tekintetben személyes hozzáálláson is múlott egy-egy önkormányzat esetében a program feladása. 132

A konyhakerti alprogramban azok a rászorultak vehettek részt, akiknek saját telkükön vagy a bérelt szántókon legalább 50 négyszögöl megművelhető földterület volt a birtokukban. A szociális elvet alkalmazva a támogatással művelt terület nagyságát 250 négyszögölben maximálták. Az alprogram célja volt, hogy a kedvezményezettek a korábban parlagon hagyott kertjük megművelésével - az önellátást szolgálva - a maguk számára termeljék meg a szükséges zöldségféléket. A termesztéshez szükséges vetőmagot és kemikáliát a résztvevők térítésmentesen kapták. Az első évben a konyhakerti alprogram mellett állattartási alprogramot is indítottak. A részvétel feltétele volt - a szociális rászorultság mellett -, hogy a kedvezményezett rendelkezzen állattartásra alkalmas épülettel, épületrésszel. A tenyésztés lehetőségének megteremtése érdekében 57 ketrecet, 228 ellető ládát (nyulakhoz), és 33 kötelet (kecskékhez) adtak a kedvezményezetteknek. A későbbiekben fóliasátras zöldségtermesztéssel bővítették a programot. Az alprogram a magasabb szintű ismeretek elsajátítását, a konyhakerti termesztéshez képest a jövedelmezőség növelését tűzte ki célként. Az alprogram keretében egy oktatósátrat, valamint a résztvevő 15 család kertjében 1-1 fóliasátrat állítottak fel. A sátorépítést az oktatósátor építésekor tanulhatták meg az érintettek. Az önkormányzatok a programban való részvételt a szociális törvénynek megfelelően helyi önkormányzati rendeletben szabályozták. A rendeletek településenként, a helyi viszonyok figyelembevételével különböző jövedelmi szinteket határoztak meg, amelyek szerint a programba csak azok a családok, illetve egyedül élők kerülhettek be, akiknél az egy főre jutó havi jövedelem a havi legkisebb öregségi nyugdíj 80-120 százalékát nem haladta meg. Szociális földprogram Nyírlugoson A román határ melletti kisvárosban, Nyírlugoson az erdőtelepítés gondolata már 1991-ben megfogalmazódott, és 1992-től évente átlagosan 15 hektár területet telepítettek be nagyobb részben nyárfával, akáccal, kisebb részben más fafajokkal. A telepítés évről évre több munkalehetőséget teremtett, ugyanis az előző években elültetett fákat is gondozni, ápolni kell gyomtalanítás, a kipusztult csemeték pótlása - a telepítéstől számított öt évig, amíg a fák lombozata nem ad teljes takarást a földterületre. Az egy évben telepített ültetvény átlagosan 25-30 munkavállalónak ad feladatot a vegetációs időszakban, így tavasztól őszig folyamatos foglalkoztatást tudtak

133

szervezni. Jelentős bővülést értek el 1996-ban: erdősítési közmunkaprogram keretében 132 hektár területet telepítettek be egy hónap leforgása alatt. Napjainkra 500 hektárt meghaladó erdővel rendelkezik az önkormányzat. Az ültetvények ma már az erdőművelés terén időszakosan 100-120 dolgozónak nyújtanak jövedelemszerzésre lehetőséget, sőt a téli hónapokban is 35-40 ember dolgozhat a fák gallyazásán, koronaalakításán. A munkanélkülieket kezdetben közhasznú munkavégzés keretében, később 1996-tól - közmunkaprogramban foglalkoztatták. Munkabérként a mindenkori minimálbért kapták, viszont kialakult a munkavállalók állandó köre, akik - ha idényjelleggel is - kiszámítható munkalehetőséghez jutottak. A munkaszervezésre, továbbá az önkormányzati költségvetés tehermentesítésére 100 százalékos önkormányzati tulajdonú kht.-t hoztak létre, az erdőművelés szervezése jelenleg is ennek a szervezetnek a feladata. Az erdőtelepítés mellett az önkormányzat 1997-ben újabb nagyszabású programmal igyekezett jövedelemszerző tevékenységhez segíteni a település lakóit. A helyben nem ismeretlen intenzív - konzervipari alapanyagként felhasználandó - uborkatermesztés feltételeit teremtették meg. Az önkormányzat, építve a korábbi tapasztalatokra, pályázati forrásokból 12 hektár területen komplett uborkatermesztési rendszert hozott létre. Az önkormányzat az FVM pályázatán 20 százalékos önerő felhasználásával 64 millió Ft támogatást nyert, így összesen 80 millió forintból 10 hektáron 55 kilométer hosszú kordonrendszer készült. A programba csak önként jelentkezők kerülhettek be, ez is közrejátszott abban, hogy lemorzsolódás gyakorlatilag nem volt, néhányan a termelési időszak váltása közben hagyták el a programot, akik helyére viszont új belépők kerültek. A kilépőkkel szemben - éppen az önkéntesség elvének megfelelően - az önkormányzat nem alkalmazott semmiféle intézkedést. A teljes területet több mint száz család között osztották fel legalább két, legfeljebb tizenkét soronként. A terület nagysága igazodott a család létszámához és a család vállalásaihoz. A növényápolás, betakarítás idején akár 300 személy is dolgozott a programban. A program egésze az önkormányzat közhasznú társaságának szervezésében zajlott. A kht. a termelőkkel ingyenes bérleti szerződést kötött a földterület és a felépítmények (a kordonrendszer) használatára. A résztvevők őstermelői igazolvány birtokában folytatták az uborkatermesztést. Feladatuk volt, hogy a kézi munkával végezhető növényápolási és betakarítási munkálatok minden fázisát elvégezzék.

134

Jogszabályi változások miatt az uborkatermesztő tevékenységet ilyen formában fel kellett függeszteni. A területeket az önkormányzat bérbe adta, a korábbi igénybevevők főállású dolgozóként továbbra is részt vehettek az ültetvények gondozásában.

135