PEDAGÓGUSOK SZAKSZERVEZETE

PEDAGÓGUSOK SZAKSZERVEZETE ORSZÁGOS IRODA 1068 Budapest, Városligeti fasor 10. * 1417 Budapest, Pf.: 11. Központi telefon: 322-8452, 322-8453, 322-8454, 322-8455, 322-8456 Elnök, alelnökök tel/fax: 322-2249 Internet: http://www.pedagogusok.hu E-mail: [email protected]

A PEDAGÓGUSOK SZAKSZERVEZETÉNEK ÉSZREVÉTELEI A NEMZETI KÖZNEVELÉSRŐL SZÓLÓ TÖRVÉNYTERVEZETHEZ Általános megjegyzések 1. A javaslatból nem lehet megállapítani az intézményrendszer államosításának ütemét, szabályait és következményeit, mert nem kapcsolódik hozzá semmilyen hatástanulmány, végrehajtási ütemterv, annak bemutatására, hogy az államosításnak milyen hatása lesz az egész rendszerre, a foglalkoztatásra, a beiskolázásra, a finanszírozhatóságra. Nem található az anyag mellett semmilyen hatástanulmány, amelynek alapján látni lehetne, hogy mely intézmények kerülnek át az államhoz, és mely intézmények kerülnek bezárásra. Csak következtetni lehet arra, hogy azok az általános iskolák, amelyek párhuzamos osztály nélkül működnek - ezeknek a száma több mint ötszáz - megszüntetésre kerülnek. Hogy az idejáró tanulók sorsa mi lesz, arra vonatkozóan az anyagban semmilyen információ nem található. Jól érzékelhető, hogy többszáz iskola is megszűnhet, hiszen a párhuzamos osztályok nélkül működő általános iskolák finanszírozását nem vállalja az állam. Nem nehéz megbecsülni, hogy a rendszer állami működtetésének költségvetési fedezete nincs meg. Legkevesebb 350 milliárd forint hiányzik. Tényleges számítások, a források biztosítására vonatkozó tájékoztatás azonban az összefoglalóban nincs. Nem állapítható meg, hogy milyen módon működhetnek tovább a többcélú közoktatási intézmények, és nincsenek meg azok a rendelkezések, amelyek garantálják a gyógypedagógiai nevelésben, oktatásban közreműködő intézmények további létét. Hasonló módon nem állapítható meg a nemzetiségi óvodai nevelés és oktatás intézményrendszerének további léte és sorsa. Ez a kérdés azért is „izgalmas”, mivel a nemzeti kisebbségi óvodai nevelés, iskolai nevelés és oktatás speciális, eltérő szabályozást igényel, amely nincs benne a javaslatban. Nem garantálja a javaslat azt sem, hogy ezek az iskolák továbbra is ott működhetnek, ahol biztosított a nyelvi közösség, az adott nemzetiségi közösséghez való tartozás. 2. Teljesen bizonytalan az egész intézményrendszer további sorsa, mivel a működést meghatározó rendelkezések jelentős része kimaradt a javaslatból. Ezért feltételezhető, hogy az egész intézményrendszernél „kézi vezérléses”, közvetlen utasításadási eljárások keretében fog történni az irányítás. 3. A közoktatás teljes rendszerének átalakítása a javaslat alapján nem értékelhető, arra való tekintettel, hogy a szakképzésben részt vevők helyzetét másik törvény rendezi, amelynek szövege, tartalma nem ismert. A javaslatból számos olyan rendelkezést elhagytak, amely kihatással van az egész rendszerre. Ilyenek például a szakszolgálatok által ellátott feladatok. A végrehajtási rendeletek azonban nem kapcsolódnak a javaslathoz, s ismertetésük is elmaradt.

PSZ észrevételei a köznevelési törvénytervezethez – Általános megjegyzések 2011. október 24.

1

4. A hatályba léptetés tervezett időpontja ellentétes a jogállamiság követelményeivel. Nem biztosított a rendszer átalakításához szükséges idő. A törvényjavaslat elfogadása és feltételezett megjelenése - 2011. november - és a hatályba lépés - 2012. szeptember 1. – között az államosítás, az intézmény összevonás, bezárás, átszervezés, az új követelmények bevezetése veszélybe sodorja a 2011/2012. tanév befejezését, a 2012/2013. tanév előkészítését és indítását. 5. A tanulók helyzetének alakulása, az iskolába lépés tervezett eljárási rendje, a továbbtanulás lehetőségeinek korlátozása előrevetíti az egyéni tragédiákat, valamint az ország műveltségi és képzettségi szintjének nagymértékű romlását. Ezek a következtetések levonhatók a tankötelezettség idejének csökkentéséből, továbbá abból, hogy az általános iskolából még a szakiskolába sem juthat be a tanuló felvételi nélkül, hanem parkoló pályára kerülhet. A gimnáziumokban évente meghatározott keretszámok alapján történik a beiskolázás, s ebbe az iskolatípusba a felvehető tanulók számát negyven százalékkal csökkenteni akarja a kormány a Széll Kálmán terv szerint. A szakiskolai tanulmányok során nem jut idő az általános műveltségi tartalmak elsajátítására. A szakközépiskolában nem elsődleges cél az érettségi megszerzése, és az itt szerzett érettségi alacsonyabb szintű, mint a gimnáziumi érettségi. Feltételezhető, hogy a tanulók tíz-húsz százaléka az általános iskolai tanulmányait nem folytatja, nem szerez még szakmát sem. A megmaradt tanulók negyvenötven százaléka szakiskolába kényszerül. A gimnáziumba az általános iskola után továbbtanuló korosztály nem több, mint húsz százaléka nyerhet felvételt, a többiek a szakközépiskolában juthatnak „másodrangú” szakmai érettségihez. 6. Teljesen bizonytalan az új rendszer feladataiban közreműködők sorsa. A javaslatba bekerült rendelkezések egyértelművé teszik, hogy teljesen kiszolgáltatottá válik mindenki a kormányhivatalnak, amely meghatározza a foglalkoztatható létszámot. Az iskolaigazgatók a miniszteri kinevezés és felmentés alapján a hatalom által kézben tartott végrehajtókká válnak, akiknek a feladata az erkölcsi követelmények betartatása, a nem kívánatos pedagógusok elbocsátása lesz. A pedagógusok terhei radikálisan megnőnek, az ellátható kötelező tanítási idő több, mint húsz százalékkal megemelkedhet. Ez nagyarányú elbocsátásokat vetít előre. A tanítással le nem kötött idő feladatai nem szabályozottak egyértelműen, így szinte bármilyen feladatra kötelezhetővé válnak a pedagógusok. Erre szükség is lehet, mivel nem nő a pedagógiai munkát segítők létszáma. A többletmunkáért külön díjazás nem jár. Illetményemelés 2012-ben sem lesz. Az új illetményrendszerbe történő belépéshez a meglévő gyakorlat, a megszerzett végzettségek, a szakvizsga nem elégséges. A törvényjavaslat a pedagógus munkakörben foglalkoztatottakat teljesen kiszolgáltatottá teszi. Nem egyértelmű a pedagógusok munkaköri kötelezettségeinek a meghatározása: nincsenek felsorolva a kötelező óra keretében ellátható feladatok, valamint azok a tevékenységi körök és feladatok, amelyeket a kötelező óraszámmal le nem kötött időben el kell végezni. Nem egyértelmű a pedagógus végzettség és szakképzettség meghatározása. Pedagógus munkakörbe tartozó feladatok „kiszervezhetők” pedagógus végzettséggel nem rendelkezők körébe, például szakedzőkhöz. A kötelező óraszám keretében ellátható feladatok ideje, időtartama nincs pontosan meghatározva, alsó és felső határok között „mozog”, elérheti a 26 órát, de esetenként a 32 órát is. Ehhez képest nem világos a „finanszírozott” pedagógus létszám meghatározásának a rendje, mivel nincs olyan pontos paraméter, óraszám, amely alapul szolgálna a pedagógusmunkakörhöz kapcsolódó intézményi létszám egyértelmű meghatározásához. 7. A pedagógus előmeneteli rendszerére vonatkozó előírások elnagyoltak, nem tartalmaznak garanciális elemeket a tekintetben, hogy a különböző minősítési eljárásokban nem szubjektív értékítéletek alapján hozzák meg a döntést. Nem találhatók meg a minősítő bizottság és a vizsga lebonyolításának minimális eljárási garanciái. A minősítési eljárásban számon kérhető követelmények nem egyértelműek, megfogalmazásuk alapján lehetőség van arra, hogy a jogszabályokban és a munkaköri leírásban meghatározottak mellett más szempontok is PSZ észrevételei a köznevelési törvénytervezethez – Általános megjegyzések 2011. október 24.

2

érvényesüljenek. Különösen sérelmes, hogy az átmeneti szabályok nem ismerik el a most pályán lévő pedagógusok eddigi munkáját, a pedagógus továbbképzések során teljesítetteket, a pedagógus szakvizsgát. Nem állapítható meg, milyen módon történik a besorolása annak, aki nincs még az új illetmény-előmeneteli rendszerben. Nincs garancia arra nézve sem, hogy az új életpálya-modell bevezetése ne járjon a pályán lévők jövedelmének a csökkenésével. A javaslathoz kapcsolt 8. számú mellékletből megállapítható, hogy a pedagógus pótlékok egy részét meg kívánják szüntetni. Ezek közé tartozik a diákönkormányzatot segítő pedagógus pótlék, a gyakorló óvodai és gyakorló iskolai pótlék, a területi pótlék, a számítástechnikai pótlék. Százötvenezer pedagógussal és háromtagú bizottsággal számolva közel négyszázötvenezer minősítést kell lefolytatni. Ennek jelenleg semmilyen feltétele nincs meg, ebből adódóan az átmeneti szabályokat hozzá kell igazítani ahhoz, hogy mikor jelennek meg a jogszabályok, ehhez el kell készíttetni az új munkaköri leírásokat. Ehhez a szükséges költségvetési fedezetet is elő kell teremteni. 8. A javaslat teljes ellátó rendszereket zilál szét. Nincs szó a társulásokról, a társulások által fenntartott intézmények további sorsáról. A gyógypedagógiai ellátó rendszer nem szabályozott megfelelően, intézmények maradnak ki, nem jelenik meg a korai fejlesztés, gondozás, a fejlesztő iskola, nem szabályozott a szakszolgálatok köre. Eltűnnek az érintett tanulókat védő szabályok, nincs szó a beteg gyermekekről, tanulókról, a más ágazatba tartozó intézményegységekről. Súlyosan sérül a nemzetiségi nevelés és oktatás. Nem biztosított a nyelvi környezetben való megmaradása az intézményeknek, a kis létszámú intézmények léte, a nemzetiséghez tartozók jogainak a védelme. A többcélú intézmények fenntartása a gyakorlatban lehetetlenné válik. 9. A javaslatból kiderül, hogy megszünteti azokat a tanácsadó testületeket, amelyek ez idáig közreműködtek a döntéshozatalban és a miniszteri tevékenység mérlegelésében. Megszűnik az Országos Köznevelési Tanács, a Közoktatás-politikai Tanács, az Országos Kisebbségi Bizottság, az Országos Diákjogi Tanács, az Országos Szülői Érdekképviseleti Tanács. A miniszter ezzel kiiktathatja a szakmai ellenőrzés minden formáját, hiszen a 77. § (2) bekezdése teljes egészében a hatáskörébe utalja valamilyen meg nem nevezett tanács esetleges létrehozását. A Kormány az intézményeket nem tekinti alkotó pedagógiai műhelyeknek. A közoktatás egész rendszerét az állam által meghatározott értékeket közvetítő hivatallá kívánja lealacsonyítani. Ehhez kiépíti a tanterv és tankönyv, a pedagógiai szolgáltatások állami monopóliumát, az állami szakfelügyeleti rendszert. A Kormány az állami fenntartói jog kialakításával, a pedagógusok minősítési rendszerének bevezetésével, a kormányhivataloktól való függőségi rendszer létrehozásával, az iskolaigazgatók miniszter alá rendelésével növeli a pedagógusok kiszolgáltatottságát. 10. A javaslat minden bevált és közismert fogalmat minden indok nélkül újrafogalmaz. Ezzel megnehezíti a jogszabályok megértését és alkalmazását, különös tekintettel arra, hogy nem jogászok azok, akiknek a jogszabály általában szól. Értelemszerűen kezdődik magával az elnevezéssel: a közoktatás helyébe lépő köznevelés, és a közoktatás rendszere helyébe lépő köznevelési rendszer. Számos olyan fogalom elhagyására és új fogalom bevezetésére kerül sor, amely teljesen indokolatlan. A közoktatás rendszerében alkalmazott fogalmak több évtized alatt alakultak ki, minden intézményvezető és minden pedagógus részére ismert. Ilyen például a középiskolai végzettség, amelyet érettségi végzettségre kívánnak cserélni. Nem alkalmazza a javaslat a felnőtt tagozatot, a nemzetiségi tagozatot, a gyógypedagógiai tagozatot, pedig ezek létező és szükséges kategóriák. Nem határozza meg a hátrányos helyzetű gyermekek, tanulók fogalmát, pedig ennek bevezetését a közoktatásról szóló törvény érte el, és a közoktatásban játszik e fogalom kiemelkedően fontos szerepet. Nem lehet tudni, hogy szándékosan vagy tévedésből, állandóan keveredik a nevelési tanácsadás a szakértői bizottsági megnevezéssel és feladatokkal. Visszahozza a javaslat a fogyatékos gyermek fogalmát, míg máshol a sajátos nevelési igényű gyermekről, tanulóról rendelkezik. Teljesen indokolatlan a PSZ észrevételei a köznevelési törvénytervezethez – Általános megjegyzések 2011. október 24.

3

tankötelezettségre vonatkozó szabályok megváltoztatása, amely több évtizedes gyakorlat, és soha nem volt probléma az alkalmazásával. Szükséges, kívánatos, sőt, elvárt, hogy egy új jogszabály, különösen, ha a bevezetéséhez példátlanul rövid idő áll rendelkezésre, csak akkor és olyan mértékben változtasson, amelyre feltétlenül szükség van, amely feltétlenül indokolt. A javaslatból számos előírás hiányzik, amely a működés zavartalanságát biztosítja, és nem lehet megállapítani, hogy ezek visszakerülnek-e valamely végrehajtási rendeletbe vagy sem. 11. A hatályba léptető rendelkezések és a közoktatási törvényt hatályon kívül helyező rendelkezések áttekinthetetlenek és nem biztosítják a zavartalan átalakulást, az új követelményrendszer beléptetését. A tervek szerint a szakiskolák összevonásra kerülnek, azonban arra nincs válasz, hogy a tanulók hol kezdik, és hol fejezik be a tanulmányaikat. Nincsenek átmeneti szabályok, amelyek garantálnák azt, hogy a megkezdett tanulmányokat be lehessen fejezni, az állami vizsgákat le lehessen tenni azokkal a követelményekkel, amelyekkel a tanuló megkezdte tanulmányait. Nincsenek átmeneti szabályok, amelyek garantálnák a továbbfoglalkoztatást, a vezetői megbízások végig vitelét. Nem egyértelmű a közoktatásról szóló törvény rendelkezéseinek a hatályon kívül helyezése. Az új rendelkezéseket, például a pedagógiai szakaszokat, a követelményrendszert, az állami vizsgát csak fokozatosan lehet beléptetni és kiléptetni. 2012. szeptember 1-jén hatályát veszti valamennyi, a közoktatási intézmény felépítését meghatározó rendelkezés és minden, a tartalmi szabályozást meghatározó rendelkezés, beleértve az értékelés rendjét is. Ekkor például a szakiskola kilencedik évfolyamára felvett és a tízedik évfolyamán tanuló elveszíti az évfolyamát. Hasonló a helyzet a szakközépiskolák szakképzési évfolyamaira járókkal. A pedagógiai programokat sem lehet törölni átmeneti szabályok nélkül. A tanulói értékelés rendjét is végig kell vinni, ameddig kifutnak az érintett évfolyamok. A tanulói jogviszony megszűnésére vonatkozó rendelkezéseket is alkalmazni kell, ameddig a régi rend szerint áll fenn a tankötelezettség. Az átmeneti szabályokból egyértelműen ki kell derülnie, hogy mikor, melyik évben vehető fel tanuló a régi követelmények szerinti szerkezetben működő iskolába, s mikortól az új rendszer szerint. Ki kell továbbá mondani, hogy a régi követelmények szerint felvett tanulók felkészítéséhez a régi követelményeket tanítják, amelyhez a régi szerkezet szerint működik tovább az iskola, és a régi rendben vizsgáznak, illetve kapják meg a bizonyítványt. Így például ki kell mondani, hogy 2012. április-májusában a szakiskola kilencedik évfolyamára lehete felvenni tanulót vagy nem lehet. Amennyiben nem lehet, akkor a 2011-ben felvett tanulónak még a 2012/2013. tanévben biztosítani kell a tízedik évfolyam működését. A 2011/2012. tanítási évben felvettek és az előttük lévők a régi követelmények szerint fejezik be tanulmányaikat, és vizsgáznak. Hasonló a helyzet a szakközépiskolában. Ott is pontosan meg kell mondani melyik az az évfolyam, amelyik az új követelmények szerint fog tanulni és vizsgázni. Amennyiben 2012ben erre történik a beiskolázás, akkor a 2011/2012. tanévben és az azt megelőző tanévekben felvettek a régi rend szerint tanulnak, vizsgáznak, kapnak bizonyítványt és ehhez igazítva kell működtetni az iskolát. Vagyis nem lehet a régi követelményeket és a régi iskolaszerkezetet egy adott pillanatban megszűntetni. A kifutó oktatáshoz alkalmazni kell a pedagógusokat, finanszírozni kell a fenntartókat. 12. A fenntartói kör közötti különbségtétel ellentétes az Alaptörvénnyel. Az I. cikk (2) bekezdése szerint „Magyarország elismeri az ember alapvető egyéni és közösségi jogait”. Az I. cikk (4) bekezdés szerint „A törvény alapján létrehozott jogalanyok számára is biztosítottak azok az alapvető jogok, valamint őket is terhelik azok a kötelezettségek, amelyek természetüknél fogva nem csak az emberre vonatkoznak.” A XV. Cikk (2) akként fogalmaz, hogy „Magyarország az alapvető jogokat mindenkinek bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, fogyatékosság, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül biztosítja.”


4

A javaslat a helyi önkormányzatokat kifejezetten hátrányos helyzetbe hozza a többi intézményfenntartóhoz viszonyítva, az egyházakat pedig minden fenntartóhoz képest előnyösebb helyzetbe. Ezzel megvalósul a hátrányos megkülönböztetés tilalma. Az egyházi intézményeket a javaslat kiemeli a magánintézmények köréből, és lényegében „államosítja” az egyházi intézményeket. Ez sérti az egyházi intézményfenntartók jogait, mivel nem biztosít választási lehetőséget részükre annak eldöntéséhez, hogy részt kívánnak-e venni egyoldalú nyilatkozat vagy megállapodás alapján az állami feladatokban. Sérül az Alaptörvény VII. cikk (2) bekezdése: „Az állam és az egyházak különváltan működnek. Az egyházak önállóak. Az állam a közösségi célok érdekében együttműködik az egyházakkal.” Az együttműködést nem lehet törvényben elrendelni. 13. Biztosítani kell a helyi – nem csak a települési – önkormányzatok érdemi beleszólási jogát a nevelés és oktatás megszervezésében. Meg kell határozni, hogy mely feltételek esetén köteles az állam az önkormányzatnál hagyni a feladatokat, minden korlátozás nélkül. Ekkor a helyzetük és a finanszírozásuk hasonló kell, hogy legyen, mint bármely más fenntartónak, azzal a különbséggel, hogy intézményeik részt vesznek a kötelező felvételi feladatok biztosításában, ingyenes és el nem kötelezett oktatást nyújtva. Ha az állam átveszi a fenntartói jogokat, az átadó önkormányzatnak döntő szava kell, hogy legyen továbbra is az ellátás megszervezésében. A kormányhivatal nem dönthet az érintett önkormányzat akarata ellenére. Vita esetén az Országgyűlés dönthet. 14. A nyilvánosságra hozott új helyi önkormányzatokról szóló törvény továbbra is lehetővé teszi, hogy a helyi önkormányzat önként vállalja minden olyan helyi közügy megoldását, amelyet jogszabály nem utal más szerv kizárólagos hatáskörébe. Erre építve indokolt kialakítani azt a konstrukciót, amely az állam feladatává teszi a nevelés és oktatás rendszerének működtetéséért való felelősséget, azonban az állam e kötelezettségét a helyi önkormányzatok útján látja el. Az állam akkor gyakorol közvetlenül intézmény fenntartási jogot, veszi át a fenntartói feladatokat a helyi önkormányzatoktól, ha az nem képes ellátni az állam által megkívánt színvonalon a feladatait. Így például az országos mérés és értékelés eredményei azt igazolják, hogy nem megfelelő a szakmai színvonal.

A Pedagógusok Szakszervezete a nemzeti köznevelésről szóló törvényjavaslatot a fent felsoroltak miatt érdemi tárgyalásra alkalmatlannak tartja. A Pedagógusok Szakszervezete a tervezettel kapcsolatos szakmai és szakszervezeti egyeztetések idejének meghosszabbítását (2012. március 31.) javasolja, továbbá a rendszer átalakításának újragondolását, s annak érdemi, részletes megvitatását. A Pedagógusok Szakszervezete kijelenti, hogy ebben a munkában részt kíván venni. Ehhez a munkához elkészítette a javaslathoz kapcsolódó részletes észrevételeit. Budapest, 2011. október 24.

Pedagógusok Szakszervezete


5

PEDAGÓGUSOK SZAKSZERVEZETE

Recommend Documents