A
FÉSZEK-Fogyatékossággal Élők Szakszervezete alapító okirata
Lezárva: 2006. év március hónap 10. napján.
1
A FÉSZEK-Fogyatékossággal Élők Szakszervezetének Alapszabálya, egységes szerkezetbe foglalva a Fővárosi Bíróság 7.Pk.60.171/2006/1. sorszámú végzésében foglaltak alapján meghozott határozatokkal Az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény 3.§ (4) bekezdése alapján a 2006. év január hónap 17. napján megtartott, és 2006. év március hónap 10. napján megismételt alakuló közgyűlésen jelenlévő alapító tagok kimondták a Szakszervezet megalakulását, és az alábbi Alapszabályt fogadták el: 1. A Szakszervezet elnevezése: A Szakszervezet elnevezése:
FÉSZEK – Fogyatékossággal Élők Szakszervezete
A Szakszervezet rövidített elnevezése: FÉSZEK Szakszervezet 2. A Szakszervezet székhelye: A Szakszervezet székhelye:
1074 Budapest, Szövetség u. 28/a.
3. A Szakszervezet jogállása: A Szakszervezet önkormányzati elven működő, önkéntesen létrehozott szakmai és érdekképviseleti társadalmi szervezet, mely a jelen alapszabályban meghatározott célokra alakult, nyilvántartott tagsággal rendelkezik, és céljainak elérése érdekében szervezi tagjai tevékenységét. A Szakszervezet önálló jogi személy. A Szakszervezet a bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre. 4. A Szakszervezet célja és feladata: A Szakszervezet célja, hogy a munkaerő-piacon jelenlévő fogyatékossággal élő munkavállalók, szociálisan rászorultak és a munka világából ideiglenesen megváltozott munkaképességük miatt ideiglenesen kiszorultak munkaviszonyával, foglalkoztatásával és szociális viszonyaival kapcsolatos érdekeket előmozdítsa és megvédje, tagjai vonatkozásában teljes körű érdekvédelmi tevékenységet fejtsen ki, melyen belül külön hangsúlyt fektet a védett foglalkoztatás speciális területére. A fogyatékossággal élő foglalkoztatottak kiemelten hátrányos helyzetére tekintettel speciális érdekegyeztetési és érdekérvényesítő tevékenység kifejtése a munkaadók, valamint a mindenkori kormányzati és államigazgatási szervek irányában.
2
A védett foglalkoztatási forma sajátosságait figyelembe véve célja továbbá a folyamatos kapcsolattartás és érdekegyeztetés az állami támogatások szabályozását végző, valamint folyósítását felügyelő szervekkel, intézményekkel, valamint kapcsolattartás és szakmai együttműködés a fogyatékossággal élő munkavállalók hazai érdekképviseleti és civil szervezeteivel, és az Európai Unió tagországaiban működő társszervezetekkel. Célja továbbá a tagság társadalmi, gazdasági, szociális és kulturális érdekeinek képviselete, a tagok számára kedvezmények biztosítása, segélyezési rendszer kialakítása. Céljai elérése érdekében feladata, hogy szakmai érdekképviseleti tevékenységet lásson el, szakmai egyeztető tárcát hozzon létre, a kormányzati, minisztériumi, egyéb közigazgatási intézményekkel, nemzetközi szervezetekkel szakmai párbeszéd kialakítása, irányukban közvetítő tevékenység ellátása, a rehabilitációs foglalkoztatás szakmai színvonalának, presztízsének, elismertségének javítása, teljes körű szakmai érdekképviseleti tevékenység végzése. A minél teljesebb körű érdekképviseleti tevékenység ellátása érdekében a fogyatékossággal élők oktatásának, képzésének elősegítése, ennek érdekében programok kidolgozása, pályázati lehetőségek felkutatása, ezekről széles körű tájékoztatás nyújtása, pályázati programok megvalósításának elősegítése, a már meglévő rehabilitációs munkahelyek megőrzésének, valamint új munkahelyek létrehozásának előmozdítása. Szakmai konferenciák, ismeretterjesztő rendezvények, egyéb, cél szerinti rendezvények szervezése, szakmai kiadványok készítése, terjesztése, tagjai részére szaktanácsadás nyújtása, konzultációs lehetőség biztosítása. A megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatásával kapcsolatosan felmerülő gyakorlati tapasztalatok értékelése, elemzése, összefoglaló tanulmányok készítése, javaslatok kidolgozása a szabályozórendszer korszerűsítésére, az Európai Uniós szabályozás tapasztalatait is figyelembe véve, és azzal összhangban. A tagszervezetek közötti együttműködés elősegítése, erősítése, más, hasonló tevékenységű bel- és külföldi társadalmi szervezettel, alapítvánnyal, gazdálkodó szervezettel együttműködés kiépítése, rendszeres tapasztalatcsere, konzultáció bonyolítása. Együttműködés kialakítása azon hatóságokkal és szervezetekkel, amelyek döntése befolyásolhatja a fogyatékossággal élők foglalkoztatást, illetőleg alakító tényezőként hatnak a rehabilitációs foglalkoztatás körülményeire. Feladata továbbá a tagság tájékoztatása az őket érintő anyagi, szociális és kulturális, valamint az élet-és munkakörülményeiket érintő jogaikról és kötelezettségeikről. Képviseli tagjait a munkaügyi kapcsolatokat érintő körben a munkáltatókkal szemben, illetőleg az állami szervek előtt. Külön meghatalmazás alapján jogosult tagjait azok élet-és munkakörülményeit érintő kérdésekben a bíróság, más hatóság, illetve egyéb szervek előtt képviselni.
3
Érdekképviseleti és érdekvédelmi tevékenysége körében a Szakszervezet jogosult továbbá az 1992. évi XXII. törvényben meghatározott szabályok szerint kollektív szerződést kötni. A tagság részére szociális, kulturális és sport rendezvényeket szervez, üdültetési tevékenységet folytat, tagjai részére biztosítást köthet. A Szakszervezet feladata a fenti célkitűzések megvalósítása, a céloknak megfelelő működés, a szervezet minél szélesebb körű megismertetése, a rehabilitációs foglalkoztatás és az ahhoz kapcsolódó intézményi környezet tevékenységének elősegítése, támogatása a cél szerinti eszközökkel, melynek érdekében jogosult alapítványt, önkéntes nyugdíjpénztárt, valamint önsegélyező pénztárat is létrehozni, működtetni. Céljai elérése érdekében jogosult minden rendelkezésre álló jogszerű eszközt igénybe venni, az előzetes egyeztetésektől a független szakértők és konfliktuskezelők, közvetítők bevonásán, a helyi és országos szintű szakmai érdekegyeztető fórumokon át, a támogatások, aláírások gyűjtésén keresztül a demonstrációk különböző formáinak alkalmazásáig. 5. A tagsági jogviszony keletkezése és megszűnése: A Szakszervezet tagjai lehetnek mindazon magánszemélyek - akik fogyatékossággal élnek, - akik a mindenkor hatályos jogszabályi előírások értelmében megváltozott munkaképességű munkavállalónak minősülnek, - mindazok, akik a Szakszervezet céljával egyetértenek, és a belépési nyilatkozat aláírásával vállalják a tagsággal járó kötelezettségeket. A belépési nyilatkozatot a szociális alelnök részére kell benyújtani, annak elfogadásáról az elnökség 15 ( tizenöt) napon belül köteles határozni, és döntéséről a belépni szándékozó tagot írásban értesíteni. A belépni szándékozó tag belépési nyilatkozata elfogadása napjával válik a Szakszervezet tagjává, ezen naptól terhelik a tagsággal járó kötelezettségek, illetik a tagsági jogok. A Szakszervezet tagjának joga, hogy - a Szakszervezet munkájában személyesen, illetőleg küldöttei útján részt vegyen, szavazati jogát gyakorolja, - kezdeményezheti bármely, a Szakszervezet célja és feladatkörébe tartozó kérdés megvitatását, javaslatokat, indítványokat tehet, akciókat kezdeményezhet, - véleményt nyilváníthat, a közösség érdekében felléphet a választott testületek, egyéb szakszervezeti fórumok előtt, javaslattal, beadvánnyal, panasszal fordulhat a szakszervezeti testületekhez illetve tisztségviselőkhöz, melyre szóbeli kérdés esetén 30 ( harminc) napon belül, írásbeli beadvány esetén 60 ( hatvan) napon belül érdemi választ kell kapnia,
4
- a tag bármely szakszervezeti tisztségre válaszható - amennyiben a jogszabály szerinti összeférhetetlenség nem áll személyében fenn -, és választójogát gyakorolhatja, - jogosult a Szakszervezet bármely rendezvényén részt venni, a Szakszervezet által a tagjai részére nyújtott kedvezményeket, szolgáltatásokat, szociális és egyéb juttatásokat igénybe venni, - a Szakszervezettől szakmai érdekvédelmet, tanácsot, támogatást, jogvédelmet, valamint a munkaviszonnyal, szociális ellátással, társadalombiztosítással kapcsolatos tájékoztatást kérni, a szakszervezeti képviseletet igénybe venni, - bármely, az Alapszabály, vagy a működés során létrehozott bármely más belső szabályzatban, illetőleg a jogszabályokban számára biztosított egyéb jogokat gyakorolni. A Szakszervezet tagjának kötelezettsége különösen, hogy - a Szakszervezet szervezeti életében részt vegyen, a célkitűzések megvalósítását a Szakszervezeten belüli tevékenységével elősegítse, - betartsa a Szakszervezet Alapszabályában, egyéb szabályzatokban, valamint határozatokban foglaltakat, - bármely választható tisztségre választása esetén azt a legjobb tudása szerint ellássa, a - Szakszervezet tagjához méltóan járjon el, nyilvánuljon meg, szakmai tevékenysége során a Szakszervezet elveit érvényesítse, - a tagdíjat rendszeresen és pontosan megfizesse. A tagsági viszony megszűnése: A tagsági viszony megszűnik a - kilépéssel, melyet a tag írásban köteles az elnökség részére bejelenteni, a bejelentés kézhezvételének napjával, - törléssel, amennyiben a tag a tagdíj fizetési kötelezettségének legalább 3 ( három ) hónapon keresztül, írásbeli felszólítás ellenére sem tesz eleget, mely esetben az elnökség soron következő ülésén, nyílt szavazással, legalább egyszerű szótöbbséggel hozott határozatával jogosult a tagsági viszonyt megszüntetni, mely határozatot a tag részére kézbesíteni kell, - tag halálával, - kizárással, melynek kérdésében az elnökség jogosult legalább egyszerű szótöbbséggel hozott határozattal, titkos szavazással dönteni. A határozatot az elnökség indokolni köteles. A tag kizárására akkor kerülhet sor, ha a tagságával járó kötelezettségeit nem teljesíti, vagy a Szakszervezet céljaival ellentétes magatartást tanúsít. A kizárásra irányuló határozat meghozatala előtt a tagot legalább 15 ( tizenöt) nappal megelőzően írásban értesíteni kell a kizárásra irányuló eljárás megindításáról, annak okáról, az ügy kapcsán rendelkezésre álló bizonyítékokról, és biztosítani kell számára, hogy védekezését akár írásban, akár szóban a határozat meghozatalát megelőzően előadhassa. A szóban előadott védekezésről a szociális alelnök jegyzőkönyvet köteles felvenni.
5
A kizárást kimondó határozatot a tag részére kézbesíteni kell. A tag a határozat kézbesítésétől számított 15 ( tizenöt) napon belül az ellen fellebbezéssel élhet a közgyűléshez, amely a fellebbezést 30 ( h arminc ) napon belül köteles elbírálni, és indoklással ellátott határozatáról a fellebbezőt írásban értesíteni. A jogerős kizárással a tagsági viszony a határozat meghozatalának napján szűnik meg. 6. A Szakszervezet szervezeti rendje: A Szakszervezet szervezetei: - közgyűlés, - elnökség, - szociális bizottság, - gazdasági ellenőrző bizottság, - titkárság. A közgyűlés: A Szakszervezet legfőbb önkormányzati szerve a tagok összességéből álló közgyűlés. A közgyűlést évente legalább egyszer, legkésőbb május 20. napjáig össze kell hívni. A közgyűlést az elnökség által kijelölt időpontra az elnök hívja össze, úgy, hogy a napirendi pontokat is tartalmazó meghívót a közgyűlés dátumát megelőzően legalább 15 ( tizenöt ) nappal a közgyűlés tagjai részére postára kell adni. Össze kell hívni a közgyűlést, ha a szakszervezeti tagság, vagy a közgyűlés résztvevőinek legalább 1/3-a ( egyharmada ) az ok és a cél megjelölésével írásban azt kéri, valamint akkor, ha a közgyűlés összehívását a bíróság elrendeli ( rendkívüli közgyűlés ). A közgyűlés határozatképes, ha azon a szavazásra jogosultak több, mint fele jelen van. A közgyűlésen minden tagot egy szavazat illet meg. Amennyiben a szabályszerűen összehívott közgyűlés nem volt határozatképes, úgy a megismételt közgyűlést az eredeti közgyűlés időpontjától számított 10 ( tíz) napon belüli időtartamra az eredeti napirendi pontokkal ismételten össze kell hívni, mely történhet az eredeti közgyűlésre szóló meghívóban is. A megismételt közgyűlés a jelenlévő szavazásra jogosultak számára tekintet nélkül az eredeti napirenden szereplő kérdésekben határozatképes. A közgyűlésen a Szakszervezet elnöke, illetőleg akadályoztatása esetén a szociális, vagy gazdasági alelnök elnököl. A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, melyet a közgyűlés elnöke és két, a közgyűlés által kijelölt jegyzőkönyv hitelesítő, és a jegyzőkönyv vezető ír alá.
6
A közgyűlés a határozatait az ezen Alapszabályban rögzítettek kivételével nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén a közgyűlésen elnöklő személy szavazata dönt. Titkos szavazással dönt a közgyűlés az elnökség, a gazdasági ellenőrző bizottság tagjainak a megválasztásáról, valamint visszahívásukról. Ezen túlmenően a közgyűlés bármely kérdésben, külön határozattal az elnöklő személy előterjesztésére, illetőleg a tagok legalább 1/3-ának ( egyharmadának ) indítványára titkos szavazást rendelhet el. A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik: - az Alapszabály és egyéb szabályzatok megállapítása és módosítása, - a Szakszervezet adott évi munkatervének, programjának, céljainak elfogadása, értékelése, - az éves költségvetés, valamint számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadása, az elnökség és a gazdasági ellenőrző bizottság tagjainak megválasztása, szükség esetén visszahívásuk, részükre díjazás megállapítása, - az elnökség, a gazdasági ellenőrző bizottság és a szociális bizottság jelentésének megvitatása és elfogadása, - a tag kizárása ellen benyújtott fellebbezés elbírálása, - más szervezettel történő egyesülés, vagy a Szakszervezet feloszlásának kimondása, - a tagdíj mértékének meghatározása az Alapszabályban foglalt esetekben, a Szakszervezet gazdálkodási stratégiájának, a vagyonkezelés elveinek meghatározása, - dönt az 50.000.000,- Ft-ot, azaz Ötvenmillió forintot meghaladó értékű vagyontárgyak beszerzéséről, értékesítéséről, hasznosításáról, valamint a 75.000.000,-Ft-ot, azaz Hetvenötmillió forintot meghaladó ügyértékű szerződések megkötéséről, döntés sztrájk-alap létrehozásáról, - az éves jutalmazási, segélyezési és szociális keret megállapítása, - minden olyan egyéb ügy, melyet a közgyűlés a saját hatáskörébe von, vagy bármely szakszervezeti testület döntéshozatal céljából a közgyűlés elé terjeszt, illetőleg amelyet az Alapszabály a közgyűlés hatáskörébe utal. A közgyűlés határozatait közgyűlésenként folyamatos sorszámozással és a meghozatal dátumával ellátva az elnök köteles a Közgyűlési Határozatok Könyvébe bej egyezni, melybe bármely tag jogosult betekinteni, és arról a másolási költség megtérítése mellett másolatot kérni. Az elnökség: A Szakszervezet operatív vezetésével kapcsolatos feladatokat a közgyűlés által titkos szavazással, egyszerű szótöbbséggel megválasztott, elnökből, szociális alelnökből és gazdasági alelnökből álló 3 ( három ) tagú elnökség (a továbbiakban: elnökség) látja el, mely a Szakszervezet ügyintéző és képviseleti szerve. Az elnökség tagjait a közgyűlés 5 ( öt) éves időtartamra választja, és újra választhatók. Az elnökségi tagság megszűnik a megbízatás lejártával, a tisztségről történő lemondással, visszahívással, a tag halálával, a Szakszervezet megszűnésével. Az elnökség az üléseit szükség szerint, de legalább félévente tartja. Az elnökség ülését annak időpontját megelőzően legalább 8 ( nyolc ) nappal az elnök hívja a
7
napirendek közlésével írásban össze. Az elnökség ülésének összehívását bármely két tagja is jogosult az ok és a cél megjelölésével írásban kezdeményezni. Az elnökség határozatképes, ha ülésén tagjainak legalább a fele és további egy tag jelen van. Határozatképtelenség esetén az elnökség ülését ismételten össze kell hívni. Az elnökség ülését az elnök vezeti. Az elnökség ülésén tanácskozási joggal vesz részt a gazdasági ellenőrző bizottság erre kijelölt tagja, valamint az elnökség által az adott napirendi pont kapcsán külön meghívott szakértők. Az elnökség a határozatait egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Szavazategyenlőség esetén a kérdést ismételten tárgyalni kell. Az elnökség üléseiről jegyzőkönyvet kell vezetni, melyet a jelenlévő tagok írnak alá. A jegyzőkönyvbe az elnökség által meghozott határozatokat ülésenként újra kezdődő sorszámozással és a meghozatal dátumával ellátva kell rögzíteni, feltüntetve a határozat mellett és ellene leadott szavazatok, valamint a tartózkodók számát. Az elnökség üléséről készült jegyzőkönyvet valamennyi elnökségi tagnak meg kell küldeni. Az elnökség feladatkörébe tartozik különösen: - a Szakszervezet operatív vezetése, a közgyűlés határozatainak végrehajtása, - határozathozatal a Szakszervezet részére történő felajánlások elfogadásáról, - a közgyűlés összehívása, előkészíttetése, - döntéshozatal rendezvények, szakmai- és érdekképviseleti találkozók szervezéséről, a rendezvények költségvetésének jóváhagyása, - kapcsolattartás a kormányzati, államigazgatási és más szakmai- és társadalmi szervezetekkel, hatóságokkal, civilszervezetekkel és gazdálkodó szervezetekkel, - szükség szerint területi és szakmai állandó és ad hoc bizottságok, szekciók létrehozása, - az országos szintű nyilvántartások vezetése, - a tag törlését és kizárását kimondó határozat meghozatala, - a Szakszervezet költségvetésének elkészítése és a benne foglaltak végrehajtása, végrehajtatása, - a Szakszervezet képviselőjének kijelölése más szervezetek által létrehozott szakmai, kodifikációs és érdekképviseleti szervezetben, - szakmai lap kiadása esetén a szerkesztőbizottság kijelölése, - állandó vagy ad-hoc jellegű tanácsadó testület vagy bizottság létrehozása, a - Szakszervezet szociális és esélyegyenlőségi programjának jóváhagyása, - döntés az éves jutalmazási, segélyezési és szociális keret felhasználásról, az ezen juttatások igénybevételére vonatkozó egyedi kérelmek elbírálása, - minden egyéb olyan döntés meghozatala, amely nem tartozik a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe, illetőleg amit a közgyűlés, vagy az Alapszabály az elnökség hatáskörébe utal.
8
A szociális bizottság: A Szakszervezeten belül, az elnökség által létrehozottan és az elnökségnek alárendelten szociális bizottság működik, melynek tagjai a szociális alelnök, valamint a bizottságon belül működő szekciók vezetői. A bizottság elnöke a szociális alelnök. A szociális bizottság elsődleges feladata, hogy a Szakszervezet tagjainak anyagi, szociális, kulturális, valamint élet- és munkakörülményeit érintő jogainak országos szintű érdekvédelmét biztosítsa, a jogok gyakorlását elősegítse, e körben érdekegyeztető tevékenységet lásson el. A szociális bizottságon belül a különböző fogyatékossággal élők speciális érdekeinek egyeztetése és védelme érdekében az alábbi szakmai szekciók tevékenykednek: - siketek és nagyothallók, - vakok és gyengénlátók, - értelmi akadályozottak, - mozgásfogyatékosok, - autisták, - egészségkárosodottak. Az elnökség igény szerint jogosult további szekciók létrehozására. A szakmai szekciók vezetőit szakmai szempontok figyelembe vételével a szociális alelnök javaslata alapján az országos elnök nevezi ki 1 ( egy ) éves időtartamra, mely korlátlan számban, ismételten 1 ( egy) éves időtartamra meghosszabbítható. A szociális bizottság és a szakmai szekciók szükség szerint üléseznek, és ügyrendjüket maguk állapítják meg. A szociális bizottság feladata különösen: - a szekciók által képviselt tagság speciális igényeinek és érdekeinek egyeztetése, az igények felmérése, az érdekek képviselete és érvényesítése a munkáltatókkal és intézményekkel szemben, - a szekciókhoz tartozó tagság közös érdekeinek egyeztetése, koordinálása, - féléves és éves munkaterv készítése, annak végrehajtása illetve végrehajtatása, valamint a végzett munkáról beszámolás az adott időszak elteltével az elnökség felé, és igény szerint a közgyűlés részére. A szekciókban végzett munkáról annak vezetője a szociális alelnöknek köteles beszámolni, aki azt továbbítja az elnökség felé. A gazdasági ellenőrző bizottság: A Szakszervezet felügyelő szerve a közgyűlés által 2 ( kettő ) éves időtartamra választott, 3 ( három) tagú gazdasági ellenőrző bizottság.
9
Nem választható a gazdasági ellenőrző bizottság tagjává az, aki az elnökség tagja, a szociális bizottság tagja, továbbá az aki a Szakszervezettel munkaviszonyban, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, valamint ezen személyeknek a Ptk. 685.§ b) pont szerinti hozzátartozói. A gazdasági ellenőrző bizottság tagjait azonos jogok illetik meg, és azonos kötelezettségek terhelik. A gazdasági ellenőrző bizottság szükség szerint, de félévente legalább 1 ( egy ) alkalommal ülésezik. A gazdasági ellenőrző bizottság határozatképes, ha az ülésen legalább 2 ( kettő ) tagja jelen van. A gazdasági ellenőrző bizottság a határozatait egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Az ülésen történő jegyzőkönyvezésre az elnökség üléseinek jegyzőkönyvezésére irányadó szabályokat kell alkalmazni, egyebekben ügyrendjét, ellenőrzéseinek ütemezését maga állapítja meg. A gazdasági ellenőrző bizottság az üléséről készült jegyzőkönyvet, valamint amennyiben megállapításait külön okirat tartalmazza, úgy ezen okiratot köteles az elnökség tagjainak írásban megküldeni. A gazdasági ellenőrző bizottság feladatkörében eljárva jogosult a Szakszervezet működését és gazdálkodását ellenőrizni, a közgyűléstől, a tisztségviselőktől és a munkavállalóktól jelentést, tájékoztatást, felvilágosítást kérni, a Szakszervezet üzleti könyveibe, irataiba betekinteni, azokat megvizsgálni, szükség szerint szakértő közreműködését igénybe venni. A gazdasági ellenőrző bizottság feladata különösen: - a gazdálkodás, a pénzügyi folyamatok és a számviteli szabályok betartásának ellenőrzése, - a Szakszervezet számviteli törvény szerinti beszámolójának és mérlegének ellenőrzése, - a gazdálkodással, a pénzügyi kérdésekkel összefüggő bejelentések és panaszok kivizsgálása, - az állammal szembeni kötelezettségekkel kapcsolatos nyilvántartások áttekintése, az elszámolások és befizetések szabályszerűségének ellenőrzése, - a Szakszervezet gazdálkodásával, vagyona hasznosításával kapcsolatos előterjesztések előzetes véleményezése, - beszámolás és tájékoztatás a közgyűlés és az elnökség felé ellenőrzésének tapasztalatairól. Amennyiben feladata ellátása során a gazdasági ellenőrző bizottság jogszabálysértést vagy súlyos mulasztást tár fel, melynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása a közgyűlés hatáskörébe tartozik, illetve a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merül fel, köteles arról az elnökséget külön is tájékoztatni, és a közgyűlés összehívását indítványozni. Amennyiben az elnökség a gazdasági ellenőrző bizottság indítványára a közgyűlést nem hívja 30 ( harminc ) napon belül össze, úgy a gazdasági ellenőrző bizottság a közgyűlést az összehívására irányadó szabályok betartásával összehívhatja.
10
Amennyiben az elnökség, illetőleg a közgyűlés a működés törvényességének helyreállításához szükséges intézkedéseket nem teszi meg, vagy az e tárgyban hozott határozat nem kerül végrehajtásra, úgy a gazdasági ellenőrző bizottság köteles a törvényességi felügyeletet ellátó szervet ezen tényről értesíteni. Megszűnik a gazdasági ellenőrző bizottsági tagság a megbízatás lejártával, a tag halálával, lemondással, illetőleg a közgyűlés általi visszahívással. Titkárság: Az elnökség által létrehozott titkárság az elnökség alá rendelten működő, valamennyi testület és tisztségviselő munkáját segítő és kiszolgáló ügyintéző szervezet, melynek feladatait a Szakszervezettel munkaviszonyban, egyéb foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban, megbízási viszonyban foglalkoztatottak, és/vagy társadalmi munkások látják el. A titkársági feladatokat ellátó személyeket a Szakszervezet elnöke választja ki. A titkárság a feladatinak teljesítéséről igény szerint, de legalább 3 ( három ) havonta köteles az elnökség részére írásban beszámolni. A titkárság dolgozóinak felelősségére, amennyiben a feladataikat munkaviszonyban vagy egyéb foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban látják el, úgy az 1992. évi XXII. törvény munkavállalói felelősségre vonatkozó szabályai, amennyiben pedig megbízási jogviszonyban, vagy társadalmi munkában látják el, úgy a Ptk. megbízásra vonatkozó szabályai az irányadóak. A titkárság feladatát képezi különösen: - folyamatos kapcsolattartás az elnökséggel, szociális bizottsággal és gazdasági ellenőrző bizottsággal, valamint ezen testületek tisztségviselőivel, - a Szakszervezet napi ügyeinek intézése, - a működés tárgyi feltételeinek megteremtése és folyamatos szinten tartása a gazdasági alelnök által meghatározottak szerint, - a Szakszervezet működésének szervezése, az elnökség, a szociális bizottság, a g a z d a s á g i e l l e n őr z ő b i z ot t s ág é s a k ö z gy ű l é s ü l é s e in e k s z e r ve z é s e , a meghozott határozatok végrehajtásának szervezése, - a Szakszervezet éves költségvetési tervezetének, és a költségvetési beszámoló tervezetének elkészítése, - az adminisztratív ügyek intézése, - a zökkenőmentes működéshez szükséges nyilvántartások, adatbázisok vezetése, folyamatos frissítése, karbantartása, - országos szintű rendezvények szervezése, koordinálása, - sajtó- és egyéb média kapcsolatok, megjelenések szervezése, ezek feltételeinek biztosítása, - minden olyan feladat ellátása, mellyel a közgyűlés, az elnökség, a szociális bizottság, vagy a gazdasági ellenőrző bizottság, illetőleg ezek tisztségviselői megbízzák.
11
7. A Szakszervezet tisztségviselői: A Szakszervezet tisztségviselői: - elnök, - szociális alelnök, - gazdasági alelnök, - gazdasági ellenőrző bizottság tagjai. A Szakszervezet tisztségviselői a jelen Alapszabályban foglalt eljárási rend szerint határozott időtartamra választott tisztségviselők, akiket az 1992. évi XXII. törvény szerinti munkajogi védelem illet meg. A tisztségviselők megbízatása megszűnik: - az időtartam lejártával, - a tisztségviselő halálával, - lemondással, - visszahívással, melyre különösen akkor kerülhet sor, ha a tisztségviselő a szakszervezeti elvekkel, az Alapszabályban, az esetleges egyéb belső szabályzatokban, jogszabályokban foglaltakkal ellentétes tevékenységet folytat, amennyiben folyamatosan 3 ( három ) hónapot meghaladóan akadályoztatva van, illetőleg ha a tisztség munkahelyen szerveződő egységhez kötődik, úgy a tisztségviselő adott munkáltatóval fennáll ó munkav iszonyának – kiv éve a nyugáll ományba vonulás – megszűnése esetén. Az elnök: A Szakszervezet elnökét a közgyűlés választja 5 ( öt) éves időtartamra, mely tisztségre annak lejártát követen a közgyűlés által újra választható. Az elnök feladatai közé tartozik különösen: - képviseli a Szakszervezetet bíróságok, más hatóságok, nemzetközi és belföldi egyéb szervezetek előtt, és tárgyalásokon, a Szakszervezet nevében és képviseletében eljárva jognyilatkozatot tesz, okiratokat ír alá, - gondoskodik az elnökség határozatának megfelelően a közgyűlés szabályszerű összehívásáról, - összehívja az elnökséget, - előkészíti az elnökség üléseit és a közgyűlést, valamint gondoskodik azok határozatainak végrehajtatásáról, - koordinálja az elnökség munkáját, - a Szakszervezet munkavállalói felett gyakorolja a munkáltatói jogokat, - a közgyűlés által elfogadott költségvetés keretein belül, a m ű k ö d é s eredményességének szem előtt tartásával irányítja a Szakszervezet gazdálkodását, - az érdekegyeztető tárgyalásokon a Szakszervezet programjának megfelelően képviseli a tagság és a szervezet érdekeit, - gondoskodik az országos nyilvántartások szabályszerű vezetéséről,
12
- dönt és intézkedik minden olyan kérdésben, amelyet jogszabály, jelen Alapszabály vagy más belső szabályzat nem utal testület, illetőleg más tisztségviselő hatáskörébe, illetve amire a közgyűlés vagy az elnökség felhatalmazza, - testületi döntés alapján végzett tevékenységéről félévente, egyéb intézkedéseiről a soron következő elnökségi ülésen köteles az elnökség részére írásban beszámolni. Az elnök akadályoztatása esetén a feladatait, vagy azok egy részét írásban átruházhatja a szociális és/vagy gazdasági alelnökre. A szociális alelnök: A szociális alelnököt a közgyűlés választja 5 ( öt) éves időtartamra. A tisztség lejártát követően a szociális alelnök a közgyűlés által újra választható. A szociális alelnök feladatai különösen: - koordinálja és irányítja a szociális bizottság munkáját, - összehangolja a szakmai szekciók működését, összegyűjti a szakmai szekciók vezetőitől az érdekegyeztetés és érdekvédelem aktuális problémáit, az e körben tett indítványokat, melyeket javaslatával ellátva az elnökség elé terjeszt, - szociális kérdésekben képviseli a Szakszervezetet a kormányzat, államigazgatás, és más hatóságok előtt, e körben kapcsolatot tart egyéb civil szervezetekkel és gazdálkodó szervezetekkel az elnökség és az elnök határozataival, utasításaival összhangban, - szociális tárgyú ügyekben képviseli a Szakszervezetet a médiában és más sajtó orgánumok előtt, - a költségvetés körében javaslatot tesz a szociális tárgyú kiadásokra, és ellenőrzi ezen költségvetési fejezetben foglaltak betartását, - a szociális juttatások iránti egyedi kérelmeket javaslatával ellátva az elnökség elé terjeszti, gondoskodik az elnökség e tárgyban hozott határozatának végrehajtásáról, a szakmai szekciók vezetőivel egyeztetve és egyetértésben előkészíti, valamint jóváhagyás céljából az elnökség elé terjeszti a Szakszervezet szociális- és esélyegyenlőségi programját, gondoskodik az abban foglaltak végrehajtásáról, - dönt és intézkedik minden olyan szociális tárgyú kérdésben, amit jogszabály, ezen Alapszabály vagy más belső szabályzat nem utal testület, illetőleg más tisztségviselő hatáskörébe, illetőleg amely ügyben a közgyűlés, az elnökség vagy az elnök erre felhatalmazza, - munkájáról félévente írásban köteles az elnökség részére beszámolni. A gazdasági alelnök: A gazdasági alelnököt a közgyűlés választja 5 ( öt ) éves időtartamra, mely időtartam lejártát követően a közgyűlés által újra választható.
13
A gazdasági alelnök feladatát képezi különösen: - gondoskodik a Szakszervezet költségvetésének, és testületi döntést igénylő pénzügyi, gazdasági tárgyú feladatainak, intézkedéseinek, döntéseinek előkészítéséről és az e körben hozott határozatok végrehajtásáról, - biztosítja a Szakszervezet működésének tárgyi feltételeit, valamint gondoskodik azok szinten tartásáról, pótlásáról, megújításáról, - ajánlásokat, javaslatokat ad Szakszervezet gazdaságpolitikai munkájához, a bér- és egyéb pénzügyi tárgyú szakmai-érdekvédelmi megállapodások előkészítéséhez, megalapozásához, - gondoskodik a Szakszervezet gazdasági és pénzügyi feladatainak koordinálásáról irányításáról, működésének törvényességéről, valamint a törvényes működési rend betartatásáról, - a Szakszervezet képviseletében szakmai kapcsolatot tart a nyugdíjpénztárakkal, önsegélyező szervezetekkel, önkéntes egészségbiztosítási pénztárakkal, államigazgatási szervekkel, egyéb szakmai szervezetekkel, - az elnökség részéről kapcsolatot tart a gazdasági ellenőrző bizottsággal, biztosítja a tevékenységük, feladatuk elvégzéséhez szükséges információkat, iratokat, - koordinálja aSzakszervezet gazdasági, pénzügyi és közgazdasági tárgyú érdekképviseleti és érdekvédelmi munkáját, - folyamatosan ellenőrzi a tagdíj befizetéseket, a hátralékok rendezése érdekében a szükséges intézkedéseket megteszi, - dönt és intézkedik minden olyan gazdasági és pénzügyi kérdésben, melyet a jogszabály, jelen Alapszabály, más belső szabályzat nem utal a testület, vagy más tisztségviselő hatáskörébe, illetőleg mindazon kérdésekben, amikre a közgyűlés, az elnökség, vagy az elnök felhatalmazza. A gazdasági alelnök munkájáról, tevékenységéről félévente írásban köteles beszámolni az elnökség részére.
8. A Szakszervezet képviselete, bankszámla feletti rendelkezési jog, az utalványozás: Az elnök a Szakszervezet képviseletére önállóan, míg bármely másik két elnökségi tag együttesen jogosult. A Szakszervezet bankszámlája felett a rendelkezési jog az elnököt a szociális alelnökkel vagy gazdasági alelnökkel együttesen, illetőleg a szociális alelnököt és a gazdasági alelnököt együttesen illeti meg. Az utalványozási jogkör gyakorlása a bankszámla feletti rendelkezési jog szabályainak megfelelően történik.
14
9. A Szakszervezet vagyona és gazdálkodása: A Szakszervezet vagyona a tagok által befizetett tagdíjakból, az állami költségvetési támogatásokból, egyéb pályázati úton elnyert támogatásokból és pénzeszközökből, magán- és jogi személyek, valamint ezek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetei felajánlásaiból, támogatásaiból, a Szakszervezet szolgáltatásaiból, rendezvényeiből, származó bevételeiből, valamint a vagyonának hozadékából képződik. A szakszervezeti tagdíj mértéke a tag bruttó munkabérének 1 %-a ( egy százaléka ), GYES-en, GYED-en lévő tagok, tanuló és munkanélküli tagok, valamint egybefüggően 6 ( hat ) hónapnál hosszabb időtartamban b e t e g á l l o m á n y b a n l é v ő t a g o k esetén havi fix összegű díj, melynek mértékét az évi rendes közgyűlés állapítja meg. A tagdíjat a tagok havi rendszerességgel, a tárgyhónapot követő hónap legkésőbb 15. ( tizenötödik) napjáig kötelesek a Szakszervezet részére megfizetni. Az elnökség a tag indokolt, írásbeli kérelmére jogosult tagdíjkedvezményt vagy fizetési könnyítést biztosítani, melyet szükség szerint, de legalább évente felül kell vizsgálni. Amennyiben a tagdíjkezdvezmény vagy fizetési könnyítés biztosításának indokai már nem állnak fenn, az elnökség azt megvonja. Meg kell vonni a fizetési könnyítés lehetőségét attól a tagtól, aki legalább két részlet megfizetését elmulasztja. A Szakszervezet részére történő felajánlások elfogadásához az elnökség határozata szükséges. A Szakszervezet szolgáltatásaiból származó bevételek az oktatásiképzési tevékenységből, a konferenciák rendezéséből, a szakmai sajtó, könyvek, egyéb kiadványok megjelentetéséből származó, valamint a Szakszervezet szakmai adatbázisának használatával, felhasználásával kapcsolatos bevételek. A Szakszervezet a tartozásaiért saját vagyonával felel, tagjai a tagdíj megfizetésén túl a szervezet tartozásaiért nem felelnek. A Szakszervezet megszűnése esetén a hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyonáról a Szakszervezet közgyűlésének döntése szerint kell rendelkezni. A döntés végrehajtása, az azzal kapcsolatos teendők ellátása a felszámolók feladata. 10.
A Szakszervezet megszűnése:
A Szakszervezet megszűnik - feloszlással, - más társadalmi szervezettel történő egyesüléssel, - feloszlatással, - megszűnésének megállapításával.
15
A Szakszervezet feloszlása és más társadalmi szervezettel történő egyesülése kérdésében a határozathozatal a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik, melyről legalább 2/3-os ( kétharmados) szótöbbséggel, nyílt szavazással meghozott határozatával dönt, és határoz ugyanilyen szótöbbséggel meghozott határozattal a hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyon jogi sorsáról. A Szakszervezetet az ügyész keresete alapján a bíróság feloszlatja, ha működése az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény 2.§ (2) bekezdésébe ütközik, vagy megállapítja megszűnését, ha legalább egy éve nem működik, vagy tagjainak száma tartósan 10 ( tíz) tag alatt van. 11 A Szakszervezet felügyelete: A Szakszervezet működése felett a törvényességi felügyeletet az ügyészség gyakorolja. Ha a működés törvényessége másképpen nem biztosítható, az ügyész a bírósághoz fordulhat. A bíróság az ügyész keresete alapján - megsemmisítheti a Szakszervezet törvénysértő határozatát, és szükség szerint új határozat hozatalát rendelheti el, - a működés törvényességének helyreállítása céljából összehívhatja a Szakszervezet közgyűlését, - ha a működés törvényessége másként nem biztosítható, a Szakszervezet tevékenységét felfüggesztheti, ellenőrzésére felügyelőbiztost rendelhet ki. 12.
A Szakszervezet szervei által hozott határozatok megtámadása:
A Szakszervezet valamely szervének törvénysértő határozatát bármely tagja a tudomására jutástól számított 30 ( harminc ) napon belül jogosult a bíróság előtt megtámadni. A Szakszervezet tagja által a törvénysértő határozat megtámadása iránt indított perek a megyei bíróság, illetőleg a Fővárosi Bíróság hatáskörébe tartoznak. A határozat megtámadása annak végrehajtását nem gátolja, a bíróság azonban indokolt esetben a végrehajtását felfüggesztheti. 13.
Záró rendelkezések:
Jelen Alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a Ptk. ( 1959. évi IV. törvény ), az Mt. ( 1992. évi XXII. törvény ) szakszervezetekre vonatkozó előírásai, valamint az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény, továbbá a társadalmi szervezetek gazdálkodására vonatkozó jogszabályok rendelkezései az irányadóak.
16
Ezen Alapszabályt a Szakszervezet 2006. év március hónap 10. napján megtartott, megismételt közgyűlése a 2/2006. ( 03.10.) számú határozatával fogadta el.
Az Alapszabályt elolvasás és értelmezés után az alakuló közgyűlés által megválasztott, és az alapító tagok által erre a közgyűlési jegyzőkönyvbe foglaltan az 5/2006. ( 03.10. ) számú határozattal erre külön felhatalmazott elnök jóváhagyólag írta alá. Az Alapszabály tizenhat oldalból áll, és tíz egyező, eredeti, magyar nyelvű példányban készült.
Kelt Budapesten, 2006. év március hónap 10. napján.
Az okiratot Budapesten, 2006. év március hónap 10. napján ellenjegyzem:
