PEDAGÓGUSOK ÍRTÁK. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Pedagógiai Intézet Pedagógiai Szakmai és Szakszolgálat, Szolnok 2013

PEDAGÓGUSOK ÍRTÁK 7.

Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Pedagógiai Intézet Pedagógiai Szakmai és Szakszolgálat, Szolnok 2013.

Szerkesztette: Garai Ildikó Technikai szerkesztő: Földiné Fehér Éva

A kötet szerzői:

a Jászsági Pedagógiai Szakszolgálat kollektívája Beszteri Éva igazgató – Jászberény Városi Óvodai Intézmény Bagi Edit - Szabóné Susa Orsolya - Balaton Jánosné - Telekné Karakas Szilvia - Sáriné Papp Erzsébet - Prellerné Czakó Ágnes - Vasas Károlyné - Pintér Istvánné – Szolnok Városi Óvodák Szabóné Balogh Etelka intézményvezető - Újszász Városi Óvoda és Bölcsőde Arányi Lászlóné tanító - Tószeg, Általános Iskola Aszódiné Magyar Beáta - Sütő Lászlóné - Gulyásné Szabó Gizella – Eötvös Óvoda Szivárvány Napközi Otthonos Óvoda Tagintézménye, Lakitelek Puskásné Túri Ildikó – Túrkeve, Kaszap Nagy István Református Általános Iskola és Óvoda Palencsárné Kasza Marianna közgazdász tanár, ECVET szakértő - Szent Lőrinc Vendéglátó és Idegenforgalmi Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium, Eger

Zágoni Szabó Józsefné pedagógiai szakértő, CoMet program projektkoordinátor - Jász-NagykunSzolnok Megyei Pedagógiai Intézet Pedagógiai Szakmai és Szakszolgálat, Szolnok

ISSN: 2060-8780

2

Előszó A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Pedagógiai Intézet Pedagógiai Szakmai és Szakszolgálat a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Pedagógiai Hetek 2013. április 9-19-ig tartó rendezvénysorozatán az oktatás színtereiről, az ismeretszerzés tág lehetőségeiről, a köznevelési intézményekben folyó széleskörű, elkötelezett nevelő-oktatómunkáról szeretne tájékoztatást adni, az egymástól való tanulást, a tapasztalatszerzést kihasználva. A programsorozathoz kapcsolódóan „Pedagógusok írták” címmel tematikus, elektronikus köteteket is jelentetünk meg az esélyegyenlőség, az intézményi jó gyakorlatok, valamint a nevelő-oktató munka során összegyűjtött tapasztalatok alapján. Köteteinkben kitekintünk a nemzetközi programok bemutatásán keresztül Európa országainak gyakorlatába is. Témáink változatosak: bemutatjuk a különleges gondozást igénylő tanulókkal való foglalkozások színtereit, a sajátos nevelési igényű és hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekekkel való foglalkozások különleges rendszereit. Rendkívül fontosnak tartjuk, hogy pedagógusok, intézmények szakmai, pedagógiai sikereinek, eredményeinek publikálása is megtörténjen, ezáltal a szélesebb közvélemény számára is elérhetőek, hasznosíthatóak legyenek.

Szolnok, 2013. április 15.

Szymczak Judit igazgató

3

Tartalom JÓ GYAKORLATOK Jó gyakorlatok a Jászsági Pedagógiai Szakszolgálatnál Beszteri Éva: Értékek, jó gyakorlatok Jászberény Város Óvodai Intézményben

6 19

Bagi Edit - Szabóné Susa Orsolya - Balaton Jánosné - Telekné Karakas Szilvia - Sáriné Papp Erzsébet - Prellerné Czakó Ágnes - Vasas Károlyné – Pintér Istvánné: Jó gyakorlatok, bevált módszerek a Szolnok Városi Óvodákban 36 A „Land art” művészet alkalmazása az óvodában

36

A bábjáték gyakorlata a Kertvárosi óvodában

49

A Fülemüle Erdei Óvoda Tábor 20 éve

62

A Kolozsvári úti Óvoda Jó gyakorlatai, az óvodai tanulásszervezés tükrében!

74

Környezetvédelmi program a Kacsa úti Óvodában

82

MI-MÁS-t tehetnénk!? Gondolatok a másságról, az óvodai integrálásról, az inkluzív nevelésről.

96

Szabóné Balogh Etelka: A változásmenedzsment gyakorlati kérdései a mozgásfejlesztés egy lehetséges innovációs folyamatában 107 Aszódiné Magyar Beáta: Cicahát-kutyahát Gyógytestnevelés az óvodában saját munkatárssal 116 Gulyásné Szabó Gizella - Sütő Lászlóné: Ovi-vakáció! Kislépések nagy csodák a nyári óvodai életben

127

Arányi Lászlóné: Itt rövidebbek az órák? Jó gyakorlatok a Tószegi Általános Iskolában 140 Kaszap Nagy István Református Általános Iskola és Óvoda Túrkeve

144

KITEKINTŐ Zágoni-Szabó Józsefné: Életre szóló találkozásaim Comeniusszal

156

Palencsárné Kasza Marianna: Hogyan tanulnak és tanítanak Finnországban?

170

Palencsárné Kasza Marianna: Az ECVET bemutatása a CREDCHEM pilotprojekt segítségével

184

4

JÓ GYAKORLATOK

5

Jó gyakorlatok a Jászsági Pedagógiai Szakszolgálatnál Egy gyermek születése a családban a legnagyobb örömök közé tartozik. Vannak családok, amelyek egészségesen fejlődő gyermeket nevelnek és vannak, amelyekben a gyermek különleges figyelemre szorul, amely irányulhat a gyermek személyiségére, beszédére, mozgására,

tanulási

képességeire,

magatartására,

szocializációjára.

Ezen

családok

gyermekének joga van a kudarchoz és a sikerhez egyaránt. Nagyon fontos a korai felismerés, a szakember mielőbbi találkozása a gyermekkel, a komplex terápia elindítása a hatékony fejlesztés érdekében. Ennek szellemében dolgozunk mi, a Jászsági Pedagógiai Szakszolgálat pedagógusai, szakemberei. A Jászberényben működő intézmény 27 éves múltra tekint vissza. 1986-ban a városi tanács oktatási osztálya hozta létre az akkor Nevelési Tanácsadó néven működő intézményt, mely elsőként a város egyik óvodában kapott helyet. Az akkor még igen szerény körülmények között működő intézmény vezetője öt munkatársával együtt – gyógypedagógus, logopédus, pszichológus képesítéssel rendelkező szakemberek – megalapozta az intézmény jövőjét. Mindenképpen jelentős előrelépést jelentett ez a város életében, hiszen ezt megelőzően nem volt ilyen jellegű ambuláns intézmény a környéken, ahol beilleszkedési, tanulási, magatartási, nehézséggel, beszéd-rendellenességekkel küzdő gyermekekkel foglalkozzanak, ahová a szülők és a pedagógusok segítségért, tanácsért fordulhattak.

Az igény, pedig egyre

markánsabban jelentkezett. Az egyre szélesebb körben elterjedő és szükségszerű ellátás fontosságát felismerve, Jászberény város Önkormányzata önálló épületben helyezte el az intézményt a város központjában. Ekkor, vagyis 1994-ben kezdte meg működését jelenlegi helyén a Nagytemplom utcában. Jászberény város mellett, ekkor már további 11 jász településsel volt együttműködési megállapodásuk, így a könnyebb megközelíthetőség, a tágasabb helyiségek, a jobb munkakörülmények biztosítása időszerűnek látszott.

6

2007. augusztus 16-tól a Nevelési és Pályaválasztási Tanácsadó új névvel és új fenntartóval folytatta tovább tevékenységét. Az addig Jászberény város önkormányzata által fenntartott intézmény, a Jászsági Többcélú Társulás intézményeként, Jászsági Egységes Pedagógiai Szakszolgálat néven működött tovább. Szakmai működését a fenntartóváltás nem érintette, ellátási körzete viszont bővült, így a Jászság egész területén, mind a 18 jász településen elérhetővé váltak szolgáltatásaink. A 2012/2013-as tanévtől az oktatási rendszer átszervezése, a köznevelési intézmények állami fenntartásba vétele a pedagógiai szakszolgáltatás terén is változásokat idézett elő. A jogszabályi módosításokat követően az egységes pedagógiai szakszolgálat, mint intézményi forma megszűnt, így Jászsági Pedagógiai Szakszolgálatként működünk tovább. 2013. január 1-től az intézmény fenntartását a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ koordinálja, a feladatellátáshoz szükséges feltételeket, pedig Jászberény város Önkormányzata biztosítja. Szakfeladataink ellátásánál az egyik legfontosabb alapelv az intézmény szervezeti egységének optimális meghatározása oly módon, hogy az intézmény feladatait zavartalanul és zökkenőmentesen láthassa el, a szakmai és jogszabályi követelményeknek megfelelően. Városi intézményként a főállású szak alkalmazotti létszám 4 fő volt, emellett a térségi feladatellátáshoz további 17 fő külsős szakember foglalkoztatására volt szükség. Az évek folyamán sikerült főállású szakemberekkel megszervezni tevékenységeinket, így az intézmény jelenleg 11 pedagógus státusszal rendelkezik. A magas színvonalú tartalmi munkavégzés, a racionális működtetés figyelembevételével gyógypedagógusok, klinikai gyermek

szakpszichológusok,

gyógypedagógusok

logopédusok

különböző

alkotják

szakterületeken

is

a

szakmai

rendelkeznek

csapatot.

A

végzettséggel:

pszichopedagógus, tanulásban akadályozottak szakos gyógypedagógus, tiflopedagógus, szakvizsgázott gyógypedagógus. Az egyéb módszerspecifikus képesítéseket is figyelembe véve - Sindelar, GMP, gyógypedagógiai diagnosztika, Meixner- módszer, mesterképzésen szerzett oklevél, „Logopédiai diagnosztika”, orrhangzósság terápiája, beszédtechnika tanfolyam, diszkalkulia terápiája, Diszlexia-prevenció és reedukáció, Alapozó terápia, „Viselkedés és kognitív terápiák alkalmazása gyermekeknél”, tanulás-módszertani ismeretek, drámapedagógia - megállapítható, hogy szakmailag felkészült, nagy szaktudással rendelkező szakemberekről

van

szó,

akik

ismereteiket

igyekeznek

folyamatosan

bővíteni.

Meggyőződésünk, hogy munkánkat a többéves szakmai és gyakorlati tapasztalat mellett segíti 7

a meghirdetett konferenciákon, fórumokon valamint tanfolyamokon, továbbképzéseken való részvétel. Alaptevékenységeink

helyszínéül

a

székhelyintézmény Jászberény központjában,

a

Nagytemplom utca 1. szám alatt található. Az épület nem kifejezetten rendelkezik e tevékenység specifikumaihoz igazodó paraméterekkel, de az évek során igyekeztünk megteremteni a célnak megfelelő, a lehető legoptimálisabb körülményeket a nyugodt és komfortos munkavégzéshez. Lassan „kinőttük” az épületet, nagy körültekintést és rugalmasságot igényel az itt folyó munka megszervezése. A helyiségek berendezési tárgyait, bútorait évről évre sikerült bővíteni, újakra cserélni, a burkolatokat felújítani, rendszeres festési munkálatokkal a falak állagát megóvni, tisztává, dekoratívvá tenni. Szakmai munkánk mellett odafigyelünk arra is, hogy a hozzánk érkező gyermekek és szülők az itt töltött időt kellemes körülmények között, esztétikus miliőben töltsék. Ennek érdekében az intézményi környezetet igyekszünk hangulatossá tenni, az aktuális eseményeknek, időszakoknak megfelelően dekorálni. Tárgyi feltételek tekintetében elmondható, hogy kezdetben a szakszolgálat minimális szinten rendelkezett azokkal az eszközökkel, amelyeket kötelező érvénnyel írt elő a jogszabály. A minimális szint azt jelenti, hogy bár térségi feladatot ellátó intézmény lettünk, ugyanannyi vizsgáló és terápiás eszközzel rendelkeztünk, mint amennyi városi intézményként rendelkezésünkre állt. Célként fogalmazódott meg eszközkészletünk folyamatos bővítése, melyet részben saját forrásból, részben, pedig pályázati forrásokból kívántunk megvalósítani. Mára elmondható, hogy terápiás és diagnosztikus eszközökkel optimálisan ellátott az intézmény, minden gyermek hasonló feltételek mellett kaphatja meg a szolgáltatásokat, hiszen ezen mobil eszközöket kollégáink magukkal tudják vinni a térség oktatási, nevelési intézményeibe is. A térségi feladatellátás első évében az intézmény egy személygépkocsival rendelkezett, emellett a kollégák saját

személygépkocsiját

vagy

tömegközlekedési

eszközöket kellett igénybe venni, hogy eljussunk egyik településről a másikra. Tárgyi feltételeink bővítését célozva pályázatot nyújtottunk be személygépkocsi vásárlásához. Pályázatunk pozitív elbírálásban részesült, ezáltal további egy szolgálati gépjárművel tudtuk bővíteni tárgyi feltételeinket. A két személygépjármű – a nagy földrajzi kiterjedésű területen – a feladatellátás körülményeit, a kollégák mobilitását nagyban megkönnyíti. 8

Alaptevékenységeink körébe a nevelési tanácsadás, valamint a logopédiai ellátás tartozik. Számunkra nagyon fontos, hogy elérhetővé váljunk mindenki –gyermek, szülő, pedagógus, társintézmény- számára, ezért nagy büszkeséggel tölt el minket, hogy a Jászság minden olyan nevelési-oktatási intézményében jelen tudunk lenni, ahol számítanak ránk. A nevelési tanácsadás feladatkörében gyógypedagógusok és pszichológusok egyaránt részt vesznek, hiszen az e feladatba tartozó tevékenységeink széles skálája, mind a diagnosztika, mind a terápia szerepel:  részképesség szűrés  képességfejlesztés - a részképesség szűrővizsgálaton részt vett, terápiára javasolt, valamint a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézség veszélyeztetett diagnózissal rendelkező óvodáskorú gyermekek számára  óvodás gyermekek fejlettségi szintjének megállapítása  tanulási képességek vizsgálata  beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézség diagnózissal rendelkező tanulók felülvizsgálata  tanköteles korú gyermekek iskolába lépéshez szükséges fejlettségének megállapítása  szakértői vélemények készítése. Gyógypedagógusként fontosnak tartjuk, hogy még az óvodás életkorban találkozzunk a gyermekekkel abból a célból, hogy az esetleges nehézségekre, hiányosságokra minél előbb – az iskolába lépés előtt – fény derüljön. Szükségesnek tartjuk a nagycsoportos korú gyermekek képességeinek felmérését, így egy-egy részterületen lassabban fejlődő gyermek fejlesztése minél hamarabb megkezdődhet. A vizsgálat preventív jellegű, cél, hogy kiderüljön mely tanuláshoz szükséges képességeket kell fejleszteni. A szűrést azoknál a gyermekeknél végezzük el, akiket a csoportvezető óvónők javasolnak. Minden nevelési év szeptemberében Jászberény város óvodáiban, valamint az erre igényt tartó jászsági településekről érkező jelzést követően a nagycsoportos gyermekek részképesség-szűrését elvégezzük. Az általunk kidolgozott, s jól bevált protokoll szerint történik a vizsgálat. Az elvégzett szűrővizsgálatok eredménye alapján a gyermekek egy részénél nincs szükséges speciális segítségre, a fejlődésük megfelelő ütemű, a fejlődésük megfelelő szintű. Azon gyermekeknél, akiknél csak néhány területen észlelünk hiányosságot, javaslatot teszünk az óvodai csoporton belüli pedagógiai felzárkóztatásra.

Azon gyermekek számára, akiknél a felmérés alapján már

számos területen van elmaradás, javaslatot teszünk az intézményünkben vagy a gyermek óvodájában történő képességfejlesztésre. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a szülők nagy 9

százaléka fontosnak tartja és igénybe is veszi a felajánlott lehetőséget, így évről évre magas azoknak a gyermekeknek a száma, akik lehetőséget kapnak az általunk nyújtott képességfejlesztésre. A fejlesztő foglalkozásokon a részképességek terén jelentős elmaradást mutató, iskolába készülő gyermekek, valamint a beilleszkedési, tanulási, magatartási veszélyeztetett diagnózissal rendelkező óvodás gyermekek fejlesztése történik. Minden gyermek a lakóhelyén kapja az ellátást. A jászberényi gyermekek az intézményünkben kialakított fejlesztőszobában, a többi településen az óvodák által erre a célra kialakított helyiségében zajlik a képességfejlesztés. A fejlesztő foglalkozásokon: -

általános képességfejlesztés,

-

kognitív funkciók fejlesztése,

-

grafomotoros fejlesztés,

-

verbális kifejezőkészség fejlesztése,

-

szociális

érettség

fejlesztése

(közösségi

szabályokhoz

való

alkalmazkodás,

kooperációs készség, feladattudat, feladattartás) fejlesztése történik. A foglalkozások célja a részképességek megfelelő szintre hozása, továbbá a szociális érettség kialakítása annak érdekében, hogy az iskolába lépés minél zökkenő mentesebben valósuljon meg a terápiára járó gyermekek számára. A fejlesztő foglalkozásokon komplex részképesség fejlesztés és egyben iskola-előkészítés is történik. A fejlesztő munka tartalmát háromhavi lebontásban készített fejlesztési terv határozza meg, igazodva a gyermekek fejlődési üteméhez és a fejlesztési területek egymásra épülve, komplex módon jelennek meg egy-egy foglalkozáson. A feladatok összeállításánál a több éves szakmai és gyakorlati tapasztalat mellett többek között a Frostig, a Sindelar-Zsoldos terápia, a diszlexia prevenció elemeit használjuk.

10

Igyekszünk minél több módszerrel, változatos eszközzel dolgozni. A fejlesztő órákon nagy hangsúlyt helyezünk a képességek, készségek, mozgás illetve a cselekvés útján történő fejlesztésre. Fontosnak tartjuk az órák felépítésénél a nagymozgásból kiindulva a cselekvésbe ágyazott feladatokon át a feladatlapokon végzett munkáig eljutni.

„Magyarázd meg és elfelejtem, mutasd meg és megjegyzem, de, ha együtt csináljuk meg is értem.” Konfucius

A

tapasztalatok

nélkülözhetetlen

azt a

mutatják,

feladatlapokon

hogy való

„tevékenykedés”

beépítése

minden

terápiás

órába,

kiemelten

fontos

egyes

mely

részképességek fejlesztése terén.

Intézményünk jól felszerelt fejlesztő eszköztárral, gazdag

szakirodalommal

rendelkezik.

Mindezek

mellett azonban fontosnak tartjuk az általunk készített és már jól bevált „eszközök” széles skáláját használni a terápiás órákon. Terápiás formaszőnyegek, karton formák (alak-háttér, alakkonstancia fejlesztése), papír kezek (jobb-bal differenciálás), kis kártyák (memória, síkbeli,

időbeli

szókincsbővítés),

tájékozódás,

rész-egész

játékpénzek,

viszony,

játékpénztárcák

(manipulatív számlálás) stb. A foglalkozásoknak meghatározott menete van, továbbá állandó elemeket tartalmaznak, melyet a gyermekek hamar megtanulnak és el is várják annak betartását.

11

A gyermekek motiválása több szinten történik. Egyrészt a feladatokat történetbe ágyazva, játékként élik meg, mely állandó pozitív megerősítéssel, sikerélmény biztosításával, változatos eszközökkel történik. Másrészt a foglalkozásokon elvégzett munkáért, a szabályok betartásáért jutalmazásban részesülnek. A terápiás órák végén az értékelés, jutalmazás két szempont szerint történik: az egyik a foglakozásokon nyújtott teljesítmény, a másik a szociális érettség terén tapasztaltak alapján. A gyermekek a munkáikat mappában gyűjtik, amit hazavisznek. Minden alkalommal „házi feladatot” kapnak, így téve hatékonyabbá a fejlesztő munkát, továbbá lehetővé teszi a szülők bevonását a terápiás munkába. Az előzetes iskolai életmódra való alkalmassági vizsgálat - fejlettségi vizsgálat - iránti kérelmet az intézményeknek tárgy év október végéig kell benyújtaniuk. A vizsgálatokat a pszichológusok és gyógypedagógusok team munkában végzik. A szakvéleményben javaslatot teszünk a szükséges fejlesztésre, korrekcióra, amely nem csak az óvodapedagógus, hanem a szülő számára is használható információkat tartalmaz. A vizsgálat nem csak a kognitív funkciók felmérésére, hanem a pszichés és szociális problémák korai diagnosztizálására is alkalmas. Amennyiben szükséges javaslatot teszünk a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Tanulási Képességet Vizsgáló Rehabilitációs és Szakértői Bizottság további vizsgálatára, pszichoterápiás kezelésre, családgondozásra vagy orvosi vizsgálatra is. Szakszolgálatunk pszichológusai és gyógypedagógusai team munkában végzik a tanköteles korban levő gyermekek iskolai életmódhoz szükséges fejlettségi szint megállapítására vonatkozó

vizsgálatát.

A

vizsgálatot

kérhetik

az

óvodák-

az

általunk

készített

formanyomtatványon- pedagógiai jellemzéssel, természetesen a szülő hozzájárulásával. A szülők is kérhetik a vizsgálatot, telefonon vagy személyesen bejelentkezve. A vizsgálatkérő űrlapok beérkezési határideje általában január második fele, míg az ütemezés március. Az anamnézis felvételénél minden esetben megkérdezzük a szülőt- a szomatikus, szociális, pszichés fejlődésén túl- hogy ő mennyire látja gyermekét érettnek az iskolakezdéshez és milyen tények erősítik, illetve gyengítik álláspontját. A csoportos és egyéni vizsgálat után javaslatainkat megbeszéljük a szülővel illetve írásban is rögzítjük. Tapasztalataink szerint egyre inkább igénylik a szülők a korrekt tájékoztatást gyermekük teljesítményéről. Pozitív irányú változás, hogy egyre kevésbé csinálnak presztízskérdést az iskolakezdésből, elfogadják, hogy az iskolaérettség nem egyenlő a kognitív képességekkel, az „okossággal”, lényegesebb, hogy rendelkezik-e a gyermek az iskolai tanuláshoz, a társas beilleszkedéshez szükséges képességekkel. Az utóbbi egy-két évben inkább a túlóvás jellemző, iskolaérett gyermeküket sem szívesen engedik el a szülők. 12

A pedagógiai és pszichológiai munkacsoport team munkában végzi az iskolás gyermekek tanulási vizsgálatát. A diagnosztikai munka alapja az okok feltárása. Előfordul, hogy logopédiai vagy pszichológiai probléma és tanulási nehézség együttesen jelentkezik egy-egy gyermeknél. Ezen esetben elengedhetetlen a kollégák összehangolt munkája, illetve esetenként más szakember bevonása. A pszichológus segíthet, hogy a teljesítményzavar vagy tanulási nehézség milyen okok összetevőjeként jelentkezhet. A tanulási vizsgálatot az oktatási-nevelési intézmény illetve a szülő is kérheti, ha úgy ítéli meg, hogy a gyermek teljesítménye elmarad a képességei alapján elvárható szinttől. A vizsgálati eredményről szakvéleményt készítünk, amelyben többféle lehetőségre tehetünk javaslatot a gyermek teljesítményétől függően. Pszichológiai munkánkra az eklektikus szemlélet jellemző, azonban az elmúlt időben a családterápiás szemlélet fokozatosan nagyobb hangsúlyt kapott az esetkezelések során, mert úgy gondoltuk a szemlélet nagyon hatékony, használható, izgalmas és az eddig esetkezelési módok mellett a család egészével egyszerre tudunk dolgozni. A családterápia minden esetben kettős vezetéssel zajlik. A családok kiválasztása valamelyik kolléga jelzése nyomán történik vagy az adott gyermek pszichés gondozása kapcsán merül fel a családterápia szükségessége. Végzettségeink

vonatkozásában

klinikai

és

mentálhigiéniai

gyermek-

és

ifjúsági

szakpszichológus szakvizsgával rendelkeznek pszichológusaink. Fontos számunkra az állandó továbbképzéseken, módszer specifikus képzéseken, egyéni és csoportos szupervíziókon való részvétel. Jelenleg két kolléga családterápiás képzésben vesz részt. Terápiás munkánk során az alábbi lehetőségek merülhetnek fel az esetvezetések kapcsán: 

Egyéni terápia a gyermekkel: általában a pszichodiagnosztika 6 ülést jelent, mely után a szülőkonzultáción javaslatot teszünk a terápia folytatására vagy a lezárásra. Természetesen a diagnosztikai és terápiás fázis nem választható el mereven egymástól. Fontosnak tartjuk, hogy a szülő is motivált legyen a velünk való együttműködésben, mert a rendszeres konzultáció eredményesebbé teszi a terápia kimenetelét. Ugyanakkor a közös munka során segíthetjük a szülői kompetencia megerősödését.



Pszichoedukáció, tanácsadás, konzultáció: mely magában foglalja a szülőkonzultáció, pedagógus konzultáció lehetőségét. Előfordul, elsősorban kisebb gyermekeknél, hogy elegendő a szülők számára megajánlott konzultáció és tanácsadás, nem szükséges a gyermeket terápiába vonni. A pedagógus konzultáció jelentősége a munkánk során a közös együtt gondolkodásban valósulhat meg. 13



Megfigyelések:

személyes

részvételünkkel,

megfigyeléseinkkel

segítjük

a

társintézményben dogozókat a partneri viszony kialakításával. Ezt azért tartjuk fontosnak, mert a gyerekek, napjuk legnagyobb idejét az óvodában, iskolában töltik. A pedagógusok mindennapi megfigyeléseik nagy segítséget jelentenek számunkra a problémák

beazonosításában,

okaik feltérképezésében.

Elmondhatják,

hogy a

gyermekkel való foglalkozás során mi jelent számukra nehézséget. Megpróbálunk segíteni nekik szakmai kompetenciaérzetük megőrzésében, valamint abban, hogy megértsék a gyermeket és több szempontból ráláthassanak a helyzetére. Munkánkhoz, egyéni igények alapján a rendszeres osztályfőnöki, szülői értekezleteken való részvétel is hozzátartozik, ahol egy-egy téma kapcsán a résztvevők elmondhatják véleményüket, aggodalmaikat, tapasztalataikat. Az elmúlt évek tapasztalatait elemezve az esetvezetések kapcsán megfigyelhető, hogy az életkori és probléma típusok alapján legmagasabb számban a viselkedésbeli és magatartásproblémák, neurotikus, valamint komplex problémák miatt kértek segítséget a szülők és az intézmények. A nemek arányában minden problématípus kapcsán magasabb létszámban jelennek meg fiúk, mint lányok. A viselkedés és magatartásproblémák esetén a 614 éves gyermekek létszáma a legmagasabb. Gyakran ilyen esetekben intézményi felkérés alapján kerül a család és a gyermek látókörünkbe, beilleszkedési, alkalmazkodási problémák miatt. Igen magas arányban jelentkeznek és évek óta növekedő tendenciát mutatnak a komplex esetek, amikor tanulási, magatartási, súlyosabb pszichés valamint családi problémák halmozottan vannak jelen. Ilyenkor előfordul, hogy az esettel egyszerre akár több szakember is foglalkozik, illetve az is, hogy társintézmények bevonására is sor kerül (Vadaskert Kórház, Családsegítő és Gondozási Központ, Gyámhivatal). A neurotikus, szorongásos problémák kapcsán nagyobb létszámban jelentkeznek önkéntesen a szülők, családok, mely alapján arra a következtetésre jutottunk, hogy a szülők legalább annyira szenvednek a gyermek tüneteitől, mint a gyermek maga. Különböző gyámhivatal-

intézmények kérhetnek

-

oktatási-nevelési,

szakvéleményt

és

egészségügyi, egyéb

családsegítő

segítséget

szolgálat,

szakszolgálatunk

pszichológusaitól. Természetesen az együttműködés kölcsönös, a pszichológus is- a páciensénél tapasztalható zavarok rendezése érdekében - felveszi a kapcsolatot az intézményekkel. Az intézmények küldöttei nem önként jelentkeznek, ezért az együttműködés is nehezebb és a perspektíva is szűkebb az eredményes munkára. Számítani kell motiválatlanságra, sőt ellenállásra. Gyámhatóság felkérésére is végzünk vizsgálatot, 14

leggyakrabban elvált szülők kapcsolattartása, illetve nagyszülői kapcsolattartás a konfliktus tárgya. A szakember a gyermek vizsgálata és a szülőkkel/nagyszülőkkel történő beszélgetés, megfigyelés alapján tesz javaslatot a kapcsolattartás módjára, gyakoriságára. Gyakran tapasztaljuk, hogy nagyon nehéz közvetíteni és segíteni az érintett felek között, hiszen ellentétes érdekek kerülnek felszínre, miközben szakemberként a gyermek szükségleteit és igényeit tartjuk fókuszban. A szülők sokszor nincsenek tisztában azzal, hogy intézményünk nem egy hatóság, amely a döntést meghozza, hiszen mi pszichológiai szempontú javaslatokat és véleményt készítünk. A gyámhatóság részéről azt érezzük, hogy a vizsgálati javaslat számukra megerősítés a végleges döntéshozatal előtt. A szakszolgálatnál sokszor csapódnak le olyan típusú problémák is, amelyek megoldása meghaladja feladatkörünket és komplex megoldást, összefogást igényel. A családsegítő szolgálat családgondozója tapasztalatunk alapján gyakran küld olyan pácienst, akinek családja veszélyeztető szociális körülmények között él. Az általunk végzett diagnosztikai és terápiás munka sem eredményes, ha a család szociális-anyagi problémái legalább részben nem rendeződnek. A családsegítő munkatársaival való együttműködésen még van javítani valónk. Fontosnak tartanánk, ha a családgondozó a szülőt, családot elkísérné az első interjúra, a terápiás folyamatot figyelemmel kísérné és a végén közösen zárnánk a diagnosztikus illetve terápiás fázist. Bár a gyermek- és ifjúságvédő intézetnek saját pszichológusa van, de a nagy leterheltség miatt, a nevelőszülőkhöz kihelyezett állami gondozott gyermekek diagnosztizálása, illetve terápiája a szakszolgálatunkhoz kerül. A nevelőcsalád számára gyakran, mind időben és anyagilag is nagy könnyebbséget jelent, hogy lakóhelyükhöz közelebb kapnak ellátást. A helyi GYIVI dolgozóival jól tudunk együtt dolgozni, az általunk elkészített vizsgálatkérő lapon jelezhetik a problémákat, mely segíti a pontos információátadást. Munkánkat nagyban megkönnyíti, hogy a kollégák elkísérik az első interjúra a nevelőszülőt, a pszichológiai munka befejezésénél is aktívan jelen vannak és a pszichológiai folyamatot is figyelemmel kísérik. Intézményünkben másik fontos alapfeladata a logopédiai ellátás, melyben öt fő logopédus kolléga dolgozik, életkorukat tekintve a frissen végzett logopédus kollégától a több évtizedes gyakorlattal rendelkezőig. Munkájuk részben terápiás tevékenység, részben diagnosztika. Tanév elején az óvodákban az ötödik életévüket betöltött gyermekek körében és az általános iskolák első osztályaiban elvégezzük az artikulációs szűrést, majd indokolt esetben a részletes logopédiai vizsgálatot. A szűréshez és a vizsgálatokhoz kollektívánk egyaránt kidolgozta a protokollokat, vizsgáló lapokat, a szülők felé való jelzés módozatait, szakvéleménymintákat. 15

Saját munkánk a szűrővizsgálatnál használt szűrőlap, az általános logopédiai vizsgálat, a megkésett beszédfejlődés, a dadogás, a nyelvlökéses nyelés vizsgálatának protokollja és szakvéleményének mintája. Munkánk során leggyakrabban az órák nagy részét a pöszeterápia teszi ki, de emellett igyekszünk minden beszédhiba típust korrigálni. Ennek következtében megfordult már nálunk nyelvlökéses nyelés, diszfónia, dadogás problémájával küzdő gyermek is. A pöszeterápián általában 4-6 fős csoportokban dolgozunk a gyerekekkel. A hangzóhibák javításán kívül ezekben a csoportokban a csoport igényeinek figyelembe vételével mindig megtörténik egyéb képességterületek fejlesztése is. A csoportok létszáma szinte maximális telítettségű. Nem minden esetben van lehetőség beszédhiba szerinti homogén csoportok kialakítására, ezért nagy figyelmet fordítunk a differenciálásra. Nagy hangsúlyt fektetünk például az ajak és nyelvgyakorlatok minél sokrétűbb gyakorlására, amelynek érdekében az aktuálisan megjelenő fejlesztő játékokat igyekszünk használni (Schubimimmic, Grimassimix, ping-pong labda, zizi, ropi, fogvájó, buborékfújó, Fújd óvatosan,). Az auditív figyelem fejlesztésnél a hívóképek használata mellett nagyon sok színes eszközt, formát viszünk be a foglalkozásokra (hangszerek, kagylók, színes korongok, feladatlapok, Világunk hangjai hanganyag, gyöngyök, játékok, Hanghelyzet lottó, fából készült állatfigurák). A hangrögzítést hívókép segítségével, majd labdával, magánhangzó ajakállásokkal, állatfigurákkal, tárgyakkal tesszük színesebbé. Az automatizálás szintén sok

képpel,

logopédiai

társasjátékkal,

logopédiai lottóval, színezővel, stb. történik. Minden órán az adott feladat és begyakorolt tevékenység függvényében kapnak házi feladatot a gyermekek, amely ellenőrzése és jutalmazása rendszeres. Ez nagyon fontos, hiszen a szülők együttműködése nélkül hosszadalmas, illetve kevésbé hatékony a terápiás tevékenység. Dadogó gyermekek terápiája általában egyéni formában történik, mivel ritkán nyílik alkalmunk hasonló korú csoportok létrehozására. Ellátásukban többféle módszert ötvözünk, igazodva a nem mindig ideális körülményekhez is. Minden foglakozás alapvető elemeként jelennek meg a légző-lazító és a mozgáskoordinációs gyakorlatok, valamint elengedhetetlen a 16

mozgással kísért beszéd technikájának kialakítása és alkalmazása. A terápia egészét áthatják és segítik a mesék, a különféle zenei darabok és a dalok szerepjátékokkal, bábokkal és különböző kreatív technikákkal (rajzolás, festés, gyurmázás, ragasztás) történő önkifejező feldolgozása. Megkésett terápiát akár egy gyermekkel is elindítunk, ha szükséges. Itt többféle terápiás módszert alkalmazunk, például a Juhász- Bittera féle módszert, vagy az Atsezberger terápia elemeit, minden esetben a saját ötleteinkkel, tapasztalatainkkal kiegészítve ezeket. Az órák során nagy hangsúlyt fektetünk a nagymozgásokból kiindulva a beszédkedv felkeltésére, a hallásfigyelem

és

beszédészlelés

fejlesztésére,

mozgás-beszéd

integráció

összerendezettségének kialakítására. A gyerekek életkorához igazodó játékok (bábok, plüss állatok, zajkeltő eszközök, hangszerek), illetve hangutánzások, valamint minél több inger (taktilis, kinesztéziás, vizuális, akusztikus, vesztibuláris,

akusztikus)

bevonásával

próbáljuk meg a kognitív készségek fejlesztését. A terápia sikerességéhez elengedhetetlen a szülők bevonása, a rendszeres konzultáció biztosítása. A megkésett beszédfejlődésű, illetve dadogó gyerekeknél általában egy év stagnáló állapot után kérjük a szakértői bizottság vizsgálatát. E terápiák mellett ritkábban ugyan, de egy-egy nyelvlökéses nyelő is megkeres bennünket fogszabályozás előtt. Itt a szabályos nyelés kialakításának módszere a Rudas Zsuzsanna féle 3x5 módszeren alapszik. A diszfónia kezelésénél Balázs Boglárka terápiáját alkalmazzuk. Alapfeladataink ellátása mellett számos egyéb tevékenység színesíti a mindennapos munkát. Kis kollektívánk minden tagja azon van, hogy megszerzett tudását, szakmai gyakorlatát széles körben kamatoztassa, segítséget nyújtva mindazon személyeknek, akik erre igényt tartanak. Ennek szellemében – az éves munkatervünk alapján – nyílt hetet tartanak a logopédus és gyógypedagógus szakemberek, ahol az érintett gyermekek, tanulók szülei és a velük foglalkozó

pedagógusok

betekintést

nyerhetnek

a

terápiás

munka

menetébe.

Gyógypedagógusaink havi rendszerességgel fogadóórát tartanak, ahol a szülők tájékoztatást 17

kaphatnak gyermekük fejlődési üteméről, aktuális állapotáról. Ötleteket, javaslatokat adnak az otthoni

gyakorláshoz,

aktuálisan

felmerülő

kérdésekben

nyújtanak

segítséget,

pl.

iskolakezdés, napirend kialakítása, nevelési problémák, stb. A velünk kapcsolatban álló nevelési-oktatási intézmények meghívására szülőértekezleten, tantestületi értekezleten, munkaközösségi foglalkozásokon veszünk részt. Előzetes egyeztetés alapján főiskolai hallgatók gyakorlatának vezetésében működünk közre. Heti rendszerességgel team munka keretében kerül sor esetmegbeszélésre, esetosztásra. Szakmai közösségünk a holisztikus szemlélet jegyében közelít egy-egy eset kapcsán annak megértéséhez, igyekszünk

egymásnak

nyújtani.

Az

útmutatást aktualitások

megvitatása

mellett

módszer,

terápiás eszköz, teszt

bemutatása is

ezen teamek kapcsán

történik.

Rendszeres, hogy a

egy-egy

gyógypedagógusok, pszichológusok,

a logopédusok külön

a

munkacsoportja

tartja

foglalkozásait. Ekkor zajlanak a

szakterületek olyan irányú tevékenységei, melyek intézményi szinten állnak össze egységes egésszé. Az intézmény múltján nagyvonalakban végighaladva, bemutatva jelenlegi személyi és tárgyi adottságainkat, szakmai munkánkból ízelítőt adva elmondhatjuk, hogy hosszú és rögös út vezetett a mai konszolidált állapot megteremtéséhez. A kezdeti időszak, a változtatások következtében kialakult bizonytalanságról, ugyanakkor a reményekről, a várakozásokról szólt. Mindez még inkább fokozta elszántságunkat a tekintetben, hogy megerősítsük az intézmény létjogosultságát, bebizonyítsuk, hogy kompetensek vagyunk a felmerülő igények magas színvonalú kielégítésére. Ennek szellemében folytatjuk ma is munkánkat. Záró gondolatként pedig álljanak itt rangidős kolléganőnk a fiatal nemzedék számára is iránymutató szavai: „Pályafutásom 32. évében még mindig örömmel tud eltölteni, amikor valamelyik tanítványom ragyogva mutatja: már tudom! – és pörget, susog, sziszeg, vagy kiabál, mint a kiskakas…” A Jászsági Pedagógiai Szakszolgálat kollektívája 18

Beszteri Éva Értékek, jó gyakorlatok Jászberény Város Óvodai Intézményben „Egyetlen gramm tapasztalat többet ér száz tonna teóriánál.” John Dewey 1. Az intézmény bemutatása Jászberény Városi Óvodai Intézménye a város Önkormányzata által fenntartott nyolc óvodájában fejti ki működését, összhangot teremtve az egyes tagóvodák pedagógiai-, tanügy igazgatási-, munkáltatói-, gazdasági, menedzselési, feladatinak ellátása területén. 1.1. Személyi és tárgyi feltételek 1.1.1.

Gyermekek létszámadatai Statiszti- Tényleges

Óvodák Csoportok száma

8 1.1.2. Óvodák száma

8 1.1.3.

száma

Férőhely

34

kai beírt

gyermek- töltöttség létszám

év végére

884

952

805

Ebből

felBejáró

HH

HHH

BTMN

SNI

7

196

44

9

20

Dolgozói létszámadatok Óvoda-

Gyógy-

pedagógus/

pedagógus/

fő

fő

66

1

Dajka/fő

35

Karbantartó/fő

5

Óvodatitkár Gazd., Rendg/fő

3

Összes dolgozó/fő

110

Képzések rendszere

Intézményünkben belső és külső képzési rendszert építettünk ki. A belső továbbképzés az éves munkatervben kerül meghatározásra (előadások, értekezletek, szakmai bemutatók). Minden esetben törekszünk az egyéni és intézményi érdekek összhangjának megteremtésére. Az elsődleges szempont a Pedagógiai Program (PP) célkitűzéseinek megvalósításához igazodik. A megszerzett képességek és szakmai tudás napi munkába történő beépítésének hatékonyságát az éves teljesítményértékelés alkalmával értékeljük. A szakmai felkészültséghez kapcsolódó továbbképzések igényét és formáját a beiskolázási igényfelmérés tartalmazza, ennek alapján állítunk rangsort a továbbtanulók támogatására, amely a továbbképzési koncepcióra épül.

19

Beiskolázásunk specifikuma, hogy nagyobb volumenű feladatok elvégzése előtt egyszerre több dolgozót iskolázunk be, amelyre kihelyezett továbbképzéseket szervezünk. Ez a módszer segíti a gyakorlati alkalmazás hatékonyságát, könnyíti a dolgozók helyzetét és gazdaságos. A külső továbbképzéseken szerzett ismereteket belső képzések során, a továbbképzésen résztvevő óvodapedagógusok szakmai megbeszélés keretében adják át a nevelőtestületnek. Ez intézményi (horizontális) és tagóvodai (vertikális) szinten egyaránt működik. A belső továbbképzések megszervezésével érjük el, hogy anyagi ráfordítás nélkül valósuljon meg az egymástól való tanulás. 1.1.4. Tárgyi feltételek Épületeink többsége megfelelő komforttal, infrastruktúrával rendelkezik. Egy nyolc csoportos – XXI. századi igényeket kielégítő – óvoda 2012 novemberében került átadásra, amely által lehetőségünk nyílt négy kisóvoda kiváltására, melyek nem óvodának épültek és működtetésük rendkívül gazdaságtalan volt. A

csoportszobák

berendezése,

bútorzata

-

az

óvodapedagógusi

ötletességnek,

leleményességnek köszönhetően - esztétikus, dekoratív, jól szolgálja a gyermeki tevékenységeket. 1.2. Pedagógiai munkánk jellemzői Pedagógiai Programunkban az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja alapján - közös nevelésfilozófiánk, céljaink, feladataink meghatározása mellett - tükröződik az egyes tagóvodák helyi sajátosságaiból adódó egyéni arculat, amely színesebbé, változatosabbá teszi intézményünk egészét. A programunkban kidolgozott nevelésfilozófia és az abból lebontott célrendszer egy olyan közös értékrenden alapuló irányvonalat ad, amely az eljárások egységességét megalapozza, de nem sérti a pedagógusi autonómiát, a módszertani szabadságot. Nevelésünk során hangsúlyozott a környezeti ártalmakkal szemben ellenálló-, testileg, szellemileg egészséges-, harmonikusan fejlett-, mozgást- és környezetüket szerető gyermekek nevelése. Ezt a biztonságos környezet megteremtésével, az egészségügyi szokások alakításával, a mozgás megszerettetésével, valamint a természet- és környezetvédelem tudatos gyakoroltatásával valósítjuk meg. Tevékenységeinkben kiemelt a hétköznapi problémák kezelése, a pozitív személyiségjegyek alakítása, valamint a gyermekek viselkedéskultúrájának fejlesztése, mint pl. udvariasság, 20

köszönési szokások kialakítása, szeretet, egymás elfogadása, türelem, nyitottság, aktív érdeklődés, önállóság, alkalmazkodás társakhoz – felnőttekhez, empátia, stb. A csoportok szervezésére jellemző a vegyes életkorú összetétel, ezzel is hangsúlyozva, hogy a fejlesztések során nem csak az életkort, hanem az egyes gyermek egyéni fejlettségi szintjét is figyelembe vesszük. A napi működés jellemzője, hogy délelőtt zajlik a differenciált mikro-csoportos-, egyéni-, páros-, kooperatív fejlesztés, tapasztalatgyűjtés, ismeretszerzés, délután pedig a rugalmas napirendnek megfelelően az egyéni felzárkóztatás és tehetségfejlesztés. A napirend teljes összehangolását a csoportközi foglalkozások teszik lehetővé (csoportonként az azonos képességű gyermekek közös tevékenysége, egy időben pl. mozgás, énekes játék, stb.).  Óvodáinkban

a

napi

mozgást

kiegészítjük

vízhez

szoktatással,

jeges-

és

görkorcsolyázással, labdajátékokkal, kerékpározással, táncokkal, stb.).  Minden csoportban heti rendszerességgel zöldség-, gyümölcsnapokat tartunk – a szülők támogatásával.  Minden évben egészséghetet szervezünk intézményi szinten és csoportonként, ahol a szülők és gyermekek játékos foglalkozások és előadások keretében ismerkedhetnek az egészséges étkezés és egészségmegóvás kérdéseivel – gyermekorvosok, védőnők, dietetikusok stb. segítségével.  Bekapcsolódtunk az Országos Egészségfejlesztési Intézet által meghirdetett, „Dohányzás megelőzési és leszoktatást segítő programba”, melynek ajánlásai alapján végezzük a drog prevenciót.  A rászorulóknak ingyenes gyógytestnevelés foglalkozást szervezünk – ortopéd diagnosztizálása

szakorvos

alapján,

szakképzett

óvodapedagógus

gyógytestnevelőkkel.  Természet-

és

környezetvédelmi

munkánk

során

megoldottuk

a

szelektív

hulladékgyűjtést, illetve több óvodában komposztálunk.  A Zöld Napok keretében a gyermekekkel és szülőkkel közösen minden évben bekapcsolódunk a Környezetvédelmi Napon a város takarításába. Föld Napja alkalmából - „egy gyerek - egy virág” akciót tartunk. Víz Világnapján folyó vizek partjának tisztítását végezzük. Állatok Világnapján egy külterületi óvodánk várja vendégségbe a városból a gyermekeket és mutatja be a környék állatait.

21

 A gyermekek rendszeres látogatói a jászberényi Állatkertnek, ahol helyszíni foglalkozások keretén belül, tevékenység közben ismerkednek meg az állatok szokásaival, gondozásával, (egy óvoda gyermekei az óvoda udvarán, gondozzák kedvenc háziállataikat).  Óvodáink bekapcsolódtak a „Madárbarát” óvodai programba, így minden udvaron található madárodú, illetve madáretető, amit a gyermekek gondoznak.  Bekapcsolódtunk az országos veszélyes hulladékok (elem) gyűjtésébe, melynek során egy óvodánk országos pályázaton első helyezést nyert.  Az óvodák rendszeresen szerveznek papírgyűjtést, a gyermekek megtanulják a papír újrahasznosítását.  Valamennyi óvodánk elnyerte a „Zöld óvoda” címet. Pedagógiai programunkban meghatározott hagyományok, ünnepek, sport programok, kirándulások, bálok, stb. megvalósítását, illetve a tartalmak módosítását a szülők igényei-, elégedettsége- és elégedetlensége alapján végezzük. 1.3. Egyéb intézményi sajátosságaink Az intézmény tartalmi munkájának fejlesztésében nagy szerepet játszanak a szakmai munkaközösségek, melyek tagjai – az egymástól való tanulás lehetőségét bővítve - számos szakmai segédanyagot készítettek az elmúlt években. (Pl. „Dráma, játszásiból”; Környezeti nevelés az óvodában – ötlet- és játéktár; Anyanyelvi játékok gyűjteménye; Ének-zenei gyűjtemény; Matematikai éves terv játékgyűjteménye; Tartásjavító gyakorlatok gyűjteménye; Segédanyag a gyermekek egyéni képességének méréséhez; Vizuális ötlettár) Az anyagokat elsősorban belső használat során alkalmazzuk, ezzel is segítve egymás mindennapi munkáját. Mindez egy helyen összegyűjtve is megtalálható az intézmény orthotékájában. A nyolc óvoda munkájának összehangolása igen nagy körültekintést igényel, különösen akkor, ha olyan közös pontokat szeretnénk találni, amelybe mindenki bekapcsolható. Az intézményi közösségformálás érdekében, valamint a gyermekek, szülők, és dolgozók együttműködésének céljából olyan programokat szervezünk, ahol a nyolc óvoda gyermekei, a hozzátartozók és a dolgozók együtt mozoghatnak, játszhatnak. Közös programjaink  „Ugri – bugri” ovi kupa

családi sport verseny

 „Szóvarázs”

játékos anyanyelvi vetélkedő a Költészet Napján 22

 „Madarak- és Fák Napja”

játékos környezetismereti vetélkedő

 „Göri-buli”

görkorcsolya verseny

 „Csuszánka”

jégkorcsolya verseny

 „Kihívás délelőttje”

játékos sportvetélkedő

 „Ficánka”

vízi verseny

 „Állatok Világnapja”

egy játékos nap Portelek tanyavilágában

 Egészségnap

városi szintű programok, terménybáb kiállítás

 Vizuális kiállítás

a gyermekek egész éves munkáiból kiállítás

 Környezetvédelmi nap

játékos vetélkedő a jászberényi Állatkertben.

Intézményi szinten működik a „Kisművészek” és a görkrcsolyázók tehetségfejlesztő csoportja. E csoportokból gyermekeink több eredményes rajpályázaton vettek részt, a görkorcsolyázók pedig az évente megrendezett országos megmérettetéseken szereztek az elmúlt években igen szép helyezéseket. Intézményünk sajátossága, hogy valamennyi kiegészítő tevékenységet az adott óvoda óvodapedagógusai végzik, megfelelő speciális felkészültség birtokában. A közösségkovácsolás érdekében dolgozóink saját önszerveződés által hoztak létre csoportokat, melyekben a munkaidőn túl, díjazás nélkül tevékenykednek: „KELEPELŐ” bábcsoport, „REGÉLŐ” színjátszó kör, „DALIDA” gitárcsoport, „HARMÓNIA” énekkar. Az egyik legnagyobb kihívás volt az intézmény számára, hogy - a nyolc épületben működő, különböző végzettségű és beosztású - dolgozók munkájának reális értékelési rendszere kidolgozásra kerüljön. Teljesítményértékelésünk dolgozói önértékelésen alapul, amely a vezetői értékelés és egymás értékelésének eredményeivel, való összehasonlítással válik objektívvé. A teljesítményértékelés megvalósulásának iránya hierarchiakövető. A folyamathoz szorosan kapcsolódik a vezetői ellenőrzés tapasztalatainak összegzése, az intézmény működésének éves értékelése, az éves erőforrás tervben vállaltak teljesítése, az ösztönző rendszer működtetése, de közvetve kapcsolódik a partneri elégedettség, a továbbképzési rend, vagy a kiválasztás és betanulási rend szabálya is. A dolgozók erőfeszítésének elismerése differenciáltan történik, védve az eredményesen és a hatékonyan dolgozók érdekeit. Formái: anyagi elismerés (költségvetésben biztosított kiemelkedő munkavégzésért járó kereset kiegészítés, jutalom), illetve belső erkölcsi elismerés. Mindez kiegészül városi esetleg országos kitűntetésre történő felterjesztéssel. 23

2. Néhány jó gyakorlatunk részletesen, a teljesség igénye nélkül Négy „Jó gyakorlatot” készítettünk és töltöttünk fel az Educatio Kft. honlapjára. („FÜRKÉSZ” Erdei óvoda és környezettudatos nevelés a fenntarthatóság jegyében, Kompetenciafejlesztés az óvodában, Nevelési eredményvizsgálat, „Tündér völgy” drámajáték gyakorlat.) A programhoz kapcsolódva, 2012-ben három óvodánk – Fürkész-, Sün Sámuel-, Zengő – eredményes TÁMOP -3.1.7.-11/2 pályázaton vett részt a „Referencia-intézmények országos hálózatának kialakítása és felkészítése” címmel. 2.1. Erdei óvoda és környezettudatos nevelés a fenntarthatóság jegyében A jó gyakorlat a külső világ tevékeny megismerését szolgálja erdei óvoda és természet közeli programok alkalmazásával. Célja 

A gyermekek természet- és környezettudatos magatartásának kialakítása, a vidék élővilágának és épített környezeti értékeinek felfedeztetése, megismertetése és annak megóvására nevelés.



Komplex cselekvés útján, felfedező jellegű játékos programok által a természet- és a környezetvédelem fontosságának megismertetése.



Korszerű környezeti kultúra és szemlélet megteremtése.



Hasznos és kellemes időtöltés biztosítása a természetben.



Ökológiai szemléletmód alakítása, mely lehetővé teszi, hogy környezetükben jól tájékozódó, azt védő, a szépre fogékony, lakhelyükhöz kötődő gyermekeket neveljünk.



A megszerzett ismeret tudatos alkalmazása a mindennapi élet során.

A gyakorlat a projektmódszert alkalmazza, amely segítségével minden gyermek érdeklődésének megfelelően komplexen dolgozhat fel egy-egy témát. A természet-közeli programokkal közvetlen tapasztalási lehetőségeket biztosítunk. A spontán és szervezett tapasztalatszerzések által az összefüggések felfedeztetését priorizáljuk. A valódi tudást a gyermek maga fejti meg, tevékenység által sajátítja el, lehetőséget kapva az érzékelés, észlelés gyakorlására, fejlesztésére. A megismerési folyamata elsősorban a természetben zajlik, így a gyermekek olyan viselkedési és cselekvési normákat gyakorolhatnak, mely az élő természet megfigyelésére, a hagyományos természet közeli életmód megtapasztalására, megismerésére ad alkalmat.

24

A tevékenységek szervezése mikro-csoportosformában történik, az egyes gyermek képességeinek megfelelően. Mindennapi tevékenységeinket a Nemzeti Környezetvédelmi Program szellemisége alapján végezzük, melynek céljai között lételemnek tekintett, a természeti erőforrások, mint - a víz, a föld, a levegő - megtartása és ezekkel való takarékos értékvédő gazdálkodás. Mindez játékos formát öltve komplexen jelenik meg gyakorlatunkban Elsősorban a „zöld feladatok” szellemiségét igyekszünk megvalósítani az óvoda falain belül. Ezt követi az óvodán kívüli természetes környezet felfedezése. A program alkalmas a helyi népszokások-, tanyasi nép életformája-, hazai táj-, letűnt kultúrák pl. indián, lovagi kor, stb. értékeinek megismertetésére is, mely segíti a természeti és társadalmi környezethez való pozitív viszony kialakulását a fenntarthatóság elvének érvényesülését. Tapasztalatszerzési lehetőségeink a szabadban 

„Fürkész utak” – a városban



Állat- és növénykert rendszeres látogatása – részvétel ZOO kuckó programokon



Erdei kirándulások – négy évszakban, azonos helyszínre – Újerdőbe



Kirándulások távolabbi helységekbe - Mátra, Bükk, Budapest, Erdőtelek stb.



„Erdei óvoda” szervezése – Öregerdő, Nagyvisnyó, Mátrafüred, Bogács, Visegrád.

2.2. Drámajáték Napi gyakorlatunkban - a gyermekek drámai élmény- és tapasztalatszerzéshez, kiaknázzuk a drámapedagógia eszközeit, a játékot, a képességfejlesztő komplex tevékenységeket, nevelési játékokat és a színházi nevelés területeit. A drámajáték olyan tapasztalat, tudásanyag, műveltségtartalom beépítését teszi lehetővé a mindennapok gyakorlatában, amelyet gyermekeink egy fiktív maguk által épített világban, szereplőként bevonódva, élnek meg. A programban a szokás- és szabályrendszer folyamatosan alakul a gyermekközösség kooperációja által. Lényeges elem, hogy a gyermekek nem a felnőttek korlátaiba ütközve élik napjaikat, hanem a közösség szabályrendszere mentén élnek. A játékok során az egyéni különbségek figyelembe vételével, differenciált, egyénre szabott tervezéssel hátránykompenzáció és tehetséggondozás is megvalósul.

25

Az óvodapedagógusok, a szülők és a gyermekek közös élmények alapján működnek együtt, mivel ünnepeinket, hagyományainkat megélt módon közvetítjük. A drámajáték alkalmazási körét az alábbiak szerint osztottuk el. 

Dráma mint motiváció. Itt egy-egy játékot alkalmazunk egyéb cél eléréséhez.



„A” típusú drámajáték, dráma a megértés szolgálatában. Játékfüzér alkalmazása konkrét cél érdekében, pl. érzékelés fejlesztését szolgáló játékok. önismereti játéksor, bizalom játékok.



A „B” típusú tisztán dramatikus játékok megmaradtak a szabad játék részeként.



Az óvodai színház, - „C” típus: egy történetben, mesében való elmélyülést jelent, ami kicsúcsosodik egy házon belüli előadássá.



A komplex nevelési dráma a személyiségfejlesztés szolgálatában, változás érdekében a „D” típusú drámajáték; pl.: környezet: élőlények védelme, mese: gyengébbek védelmezése.

A drámajátékot a nap folyamán bármikor alkalmazzuk, de lehet egy egész játékidő, akár több napon keresztül vitt tevékenységlánc alapja is. 

A szakértői játék egyik legjellemzőbb ismérve az folyamatosan épülő szerep, pontosan meghatározott tér-, eszközhasználat, bővülő tartalmi elemek.



Sajátos módon szervezünk színházi nevelési drámát gyermekeinknek. Ez a dramatikus tevékenység jó lehetőséget ad a nevelőközösség együttműködésére, a gyermekcsoportok színházi bevonódásához, probléma körbejárásához.

Drámajátékot

szervezünk

csoporton

belül

adott

fejlettségi

szintnek

megfelelően.

Szervezhetünk egy egész csoportot bevonva, ha a feldolgozott problémahelyzet általános jellegű. A folyamatosan kialakult “játéktár” lehetővé teszi, hogy a gyerekek maguk is kezdeményezhetik kedvenc játékaikat. Ezt segíti minden csoportban a „kincses kosár”, melyben a gyerekek megtalálhatják a szükséges kellékeket, jelmezeket. Természetesen ezeknek a játékoknak a nagy része az udvaron, a füves terepen is jól játszhatóak. Ezért van, amikor a szabadban kezdeményezünk, vagy kezdeményeznek a gyermekek. 2.3. „Kisművészek” - tehetséggondozás a vizuális kultúra területén Intézményünkben tehetségfejlesztő, tehetséggondozó csoport megalakításával kívántunk lehetőséget teremteni egy speciális képzésre azoknak a gyermekeknek, akik kiemelten

26

tehetséget mutatnak a vizuális kultúra területén, önként és szívesen vállalják ezt a plusz tevékenységi formát. A gyakorlat globális célja a művészeti nevelés, tehetséggondozás a vizuális kultúra területén. További célok 

A gyermekek egyéni, differenciált fejlesztése, a művészeti értékek speciális irányú közvetítésével.



A gyermeki szemléletalakítás, mely több oldalról, kreatívan közelíti meg az egyes feladatok megoldását.



A gyermekek élmény- és fantáziavilágának gazdagítása, a szép iránti nyitottság, igényesség és esztétikai érzékenység alakítása.



A gyermek művészetekhez való érzelmi kötődésének kialakítása.



Eredményes részvétel, különböző rajzpályázatokon.

A gyakorlat lehetővé teszi az egyénre szabott feladatok differenciált megoldását, figyelembe veszi a gyermek érdeklődését, képességeit, munkatempóját, alkalmat teremt olyan beszélgetésekre, akár vitákra is, melyek által közelebb kerülnek az adott témákhoz. A program eredményesen alkalmazza az egyes vizuális problémák megértését, több nézőpontból való megközelítését, pl. kompozíció – képi egyensúly, tér, szín, vonal, mozgásábrázolás, rész-egész viszonya. Bármely terület érintése a technikák változatos alkalmazásával, a témával való érzelmi kapcsolat kialakításával kerül feldolgozásra. Témák: növények, állatok, emberek, épületek, tárgyak, természeti jelenségek, díszítő jellegű motívumok. Technikák, eszközök: vízfesték, hegyes ecset, tempera, lapos ecset, montázs, olló, ragasztó, színes papír, pasztellkréta, viaszkaparás, üvegfesték, fémlap nyomás, színes ceruza, filctoll, vegyes technikák. A gyakorlat során a szülőket aktív részeseivé tesszük a munkafolyamatoknak. Otthoni feladatok adásával lehetőségük nyílik a foglalkozások anyagának előkészítésére – valamint az elkészült munkákat a foglalkozások végén megtekintve véleményt alkotni, megbeszélni. Eredmények 

A nevelési év során elsajátíthatják és készségszintre emelhetik a csoport tagjai az egyes technikák alkalmazását

27



Szókincsükbe beépülnek a tevékenységen elhangzó szavak, kifejezések pl. boltíves, kupola, ólomüveg, elölnézet, alap, henger, lapos ecset, domborítás, nyomás, párhuzamos, függőleges, vízszintes, színátmenet, összefolyatás, tükröződés, profil, portré, kontúr, sziluett, takarás, vázlat, monda, paszpartu, részlet, részletes tónus, árnyalat, hideg-meleg színek, rokon színek, stb.



Képesek egymás és saját munkájukról rövid véleményt, észrevételt megfogalmazni.



Adott feladatot több nézőpontból tudnak megközelíteni – többféle megoldást keresni – különböző módon megoldani.



Életkori sajátosságuknak megfelelő, esztétikus, kellőképpen részletes munkákat készítenek.

Ez a több éve működő program igen népszerű a gyermekek és szülők körében egyaránt, sőt évről-évre növekszik az igény a részt vételre. 2.4. Nevelési eredményvizsgálat A pedagógiai munka tervezése, elemzése, a gyermekek egyéni megfigyelései, az egyénre szabott nevelési – fejlesztési eljárások írásban rögzített dokumentumai jelentik a mérés, értékelés alapjait. Minden óvodapedagógusnak tudnia kell, hogy melyik gyermeket miben, mivel kell fejleszteni ahhoz, hogy önmagához képest optimálisan fejlődjön. Ehhez elengedhetetlen a fejlődési szakaszok nyomon-követése, mérése, elemzése értékelése és a további fejlesztési menet meghatározása. Kiemelt jelentőségű a gyermekek megfigyelése, a spontán és irányított szempontok alapján szerzett információk rögzítése. Az egyéni fejlesztési terv az óvodák csoportnaplóiban található. 2.4.1. Tervezés Napi munkánk során kiemelt jelentőséggel kezeljük az egyénre szabott módszerek és eszközök alkalmazását, mint az óvodai tanulás jellemzőjét. Mindez már magában foglalja a differenciálást, azt, hogy a személyiség saját útját bejárva képes fejlődni. Ebből következően a fejlesztés nem azt jelenti számunkra, hogy felzárkóztatjuk, vagy visszafejlesztjük a gyermeket átlagszintre, hanem azt, hogy mindenki a maga módján, a maga ütemében, a maga képességei szerint tudjon kibontakozni, fejlődni. A differenciálás megvalósításához nagyon tudatos tervezőmunkára van szükség. 28

E területen a stratégiai tervezés egyrészt egyenértékű a pedagógiai programmal, mely tartalmazza az alapelveket és hosszú távú céljainkat, leírja pedagógiai folyamatainkat, a küldetésnyilatkozatot és a jövőképet. Másrészt a stratégiai tervezést tartalmazza a vezetői pályázat cél- és feladatrendszere, mely koherens a minőségi működtetés célkitűzéseivel. Az éves tervben az intézmény működésének és a nevelők munkájának szabályozására kerül sor, melynek része a csoportok pedagógiai és működési terve, a napi-, heti rend, szolgáltatási kínálat, gyermekvédelemi-, nemzetiségi nevelés feladatai, sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztési terve, stb. Az éves terv aktualizálása havi bontásban, hálóterv formájában is az érdeklődők rendelkezésére

áll,

valamint

megtekinthető

az

intézmény

honlapján

–

www.

jaszberenyiovik.hu. Az éves terv készítésével párhuzamosan az intézmény évente felülvizsgálja, és szükség esetén módosítja a csoportnapló tartalmát, az egységes dokumentumvezetés érdekében. Az elmúlt években a csoportnapló tervezési rendszerét többször átdolgoztuk a tudatos-, óvodai nevelés és az egységes dokumentálás érdekében. Legfontosabb feladat volt a heti tervezés átdolgozása, egységesítése. Ennek lényege, hogy az óvodapedagógusok heti rendszerességgel, három szintre differenciálva készítik el a készségés képességfejlesztési tervet, csoportszintre és egyénre tervezetten egyaránt. A tervezés során fontos, hogy nem az ismeretanyag átadásának kipipálására törekszünk, hanem az egyes gyermek önmagához mért fejlesztésére. 2.4.2. Mérés - értékelés Intézményünkben az integrációt és az egyénre való odafigyelést segíti, hogy adaptáltuk a Holland Belső Gondozói Rendszer (BGR) minőségfejlesztési projekt egyes elemeit, különös tekintettel a HHH, az SNI gyermekek szakszerű ellátása, valamint a tehetségfejlesztés érdekében. A feladatellátást a gyógypedagógusunk koordinálja, mint belső gondozó (BG). Ennek szellemében középpontban a gyermek áll és a minőség a csoportban dől el. A rendszert három szinten működtetjük: egyéni-, csoport- és intézményi. Fő célkitűzés a gyermek fejlődésének intézményi szintű nyomon követése, az egyéni fejlesztések megbeszélése, az egyes gyermek eredményeinek javítása, önmagához képest történő differenciált,

egyéni

fejlesztése.

A

BG

29

rendszeres

kapcsolatot

tart

a

csoport

óvodapedagógusával, a tagóvoda vezetővel és az intézményvezetővel, valamint az érintett szülőkkel. A BGR mellett, 2000-ben sajátos pedagógiai mérési – értékelési rendszert dolgoztunk ki a csoport- és a gyermekek fejlődésének nyomon követésére. A gyermek megismerését segítő eszközeink 

Anamnézis – felvétele óvodába lépéskor, önkéntes családlátogatás alkalmával;



Szociometria készítése – évente kétszer;



Szociális helyzet mérése (a törvényi előírásoknak megfelelően);



Készség- és képességszint mérés csoport- és egyéni szinten;



Tanköteles korú gyermekek szűrése Sindelár módszerrel minden év októberében.

A nevelési tevékenységhez kapcsolódó fejlesztések eredményeit sikerkritériumokhoz viszonyítva mérjük. Az óvodába lépést követően két hónappal, majd miden év januárjában és májusában rögzítjük a megfigyelésen alapuló mérési eredményeket. A szülőket – egyéni fogadóórák keretében - rendszeresen tájékoztatjuk a gyermekek egyéni fejlettségéről. A partnerközpontú szemlélet alapján a felajánlott időpontok közül a szülő egyénileg választhat. A tájékoztatáson történő részvételt a szülő aláírásával igazolja. A gyermekek értékeléséhez szükséges közös értékrendszert a „fejlődés várható eredményei az óvodáskor végére” című program elemünk tartalmazza, amely intézményünk kimeneti sikerkritériumát is jelenti, erre épül a gyermekek és a csoport mérési rendszere is. Egyéni fejlettségmérés A konkrét mérés elvégzéséhez kilenc mérési terület kijelölésére került sor (Egészséges életmód jellemzői; Érzelmi nevelés, szocializáció; Akarati tulajdonságok; Anyanyelvi fejlettség; Játék jellemzői; Mozgás; Finommotoros képességek jellemzői; Pszichés funkciók jellemzői - Érzékelés-, észlelés; Emlékezet-, figyelem-, gondolkodás.) melyeket az intézmény nevelőtestülete határozott meg. Az egyes mérés területeihez hat-hat szempont tartozik, melyeknek a jellemzőire kíváncsiak vagyunk. A szempontok mellett 0-tól 4-ig tartó becslési skála található, amely által a megfigyelésre épülő mérés regisztrálható. Ennek lényege, hogy a megfigyelés során nemcsak magát az eredményt írjuk le, hanem értékítéletet mondunk a megfigyelt jelenségről, az előzetesen elfogadott skálán történő elhelyezés útján. 30

A számok felhasználásával nyomon tudjuk követni a gyermekek önmagukhoz képesti fejlődését a különböző nevelési területeken. A rendelkezésre álló adatok további elemzés céljára és ok-feltárásra is hasznosítjuk. Csoport neveltségi szintjének mérése, értékelése Az egyéni értékelés a folyamatban a fő feladatok és tevékenységformák tervezése során a sikerkritériumokkal való egyéni összevetés alapján történik. Ennek összesítése adja a csoportszintű értékelést. A csoportszintű sikerkritériumhoz rendelt célértéket mindenkor az adott csoport óvodapedagógusai rögzítik a csoportnaplóban Év végén az óvodapedagógusok összegző értékelést végeznek a gyermekek közösségi életének és egyéni fejlődésünknek alakulásáról. Az összegzett tapasztalatokra, valamint az éves mérési eredményekre épül a következő év, nevelési – fejlesztési tervezése, az alábbi táblázatos rendszerben. Kor/év Terület egészséges életmód érzelmi nevelés, szocializáció akarati tulajdonságok anyanyelvi fejlettség

Sikerkritérium % Elvárt Elért eredmény eredmény

Különbség %

Ok

Feladatok

játék mozgás motoros képességek érzékelés, észlelés emlékezet, figyelem, gondolkodás Az óvodapedagógusi munka hatékonyságát a csoport egészének neveltségi szintje mutatja, amelyhez csoportonként tényfeltáró elemzés is társul. A csoporton belüli neveltségi szint

31

személyes megfigyelésen alapul, amely a csoportban dolgozó óvodapedagógusok munkájának megfigyelésére épül, valamint az egyéni összegző mérés eredményeire. A mérés során keletkező számok felhasználásával tudunk csoportátlagot-, százalékot, szóródást, stb. számítani. Az óvodapedagógusok hozzáadott értékét jelzi a gyermekek folyamatos fejlődése, amely az óvodába lépéstől az iskolába lépésig tart. A mérési eredmények összegzése tagóvodánként és intézményi szinten is elkészül, mely lehetőséget biztosít az összehasonlító elemzésre. E tapasztalatok összegzése alapján történik az objektív értékelés, amely a további fejlesztés meghatározója. 2.5. OVI - ZSARU Nevelésünk során hangsúlyt helyezünk és felkészítjük a gyermekeket saját biztonságuk megőrzésére. A prevenció hatékony formájának tartjuk, hogy olyan információk birtokába juttatjuk a gyermekeket, amelyek alapján fel tudják ismerni a vészhelyzetet, el tudják azt kerülni és reagálni tudnak rá. E feladat megoldása érdekében csatlakoztunk az országos Ovi – ZSARU programhoz. A program szervezésébe mindenkor besegítenek a jászberényi Rendőr Kapitányság dolgozói is. A program átöleli és feldolgozza mindazon életszerű, veszélyforrást tartalmazó helyzeteket, melyek otthon és közvetlen környezetükben érhetik a gyermekeket, figyelembe véve, hogy ne félelmet keltsünk, hanem a magabiztos viselkedést, és a veszély elkerülésének lehetőségét erősítsük meg. A program kapcsán a gyermekek különböző állomásokon teljesíthetnek feladatokat, szerezhetnek ismereteket.  A KRESZ pályán rendőri irányítás mellett gyakorolhatják a helyes közlekedés szabályait és ismerkedhettek a jelzőtáblákkal.  Megismerhetik a rendőrautó felszereléseit. Közben beszélgethetnek „Rendőr Robival”, akivel bármilyen problémát meg lehet osztani a mindennapokban is.  „Rosszcsont Ricsi” - bábfigura a veszélyes anyagokra hívja fel a gyermekek figyelmét.  A résztvevők kipróbálhatják, hogyan vesznek a rendőrök ujjlenyomatot, és ismeretet kapnak, hogyan segíti ez a bűnözők felkutatását.  Megismerhetik a segélyhívó számokat, megtanulják, mit kell segélyhívás esetén mondaniuk.

32

 Filmvetítés keretében megtanulhatják, hogy idegenekkel nem szabad elmenni, édességet elfogadni, vagy amikor egyedül vannak otthon, senkit sem szabad beengedni.  A rendőrkutya munkájának bemutatása érzékelteti, hogyan segíti a kutya a rendőri munkát, mennyire hallgat a gazdájára, és hogyan teszi ártalmatlanná a rablót, miközben arra is vigyáz, ne legyen a gyerekeknek semmi bajuk. A témaköröket végigkíséri az a fő gondolat, hogy a gyermekek ismerjék fel a veszélyhelyzetekben rejlő kockázatot, ennek ismeretében hozzák meg döntéseiket. Természetesen mindig számíthatva a család, az óvoda és a rendőrök segítségére is. 2.5.1. Közlekedésbiztonságra nevelés A közlekedésbiztonságra nevelés érdekében elsajátíttatjuk a kerékpár helyes használatát, illetve megismertetjük a kerékpáros közlekedés szabályait.

Az

óvodák környéki

mellékutcákban folyamatosan szervezünk rövid túrákat, élményszerző kirándulásokat, a helyes utcai közlekedés megtapasztalása érdekében. Több óvodánk udvarában található KRESZ-park, ahol naponta gyakorolhatták a gyermekek a szabályokat és a kerékpározás technikáját, alkalmanként rendőri segítséggel. A Rendőrség által meghirdetett - „Közlekedésbiztonság és Baleset megelőzés” programjához kapcsolódva kerékpáros vizsgát tehetnek az iskolába készülő gyermekeink. A „szóbeli vizsga” után egy előre meghatározott útvonalon kell szabályosan végigkerékpározni. Ennek eredményeként „igazi” fényképes, névre szóló „VEZETŐI ENGEDÉLYT” kapnak a sikeresen vizsgázók. A program folytatásaként – immár harmadik éve - május végén egy nyolc főből álló csapattal képviseltetjük városunkat a Budapesten megrendezésre kerülő MINI KRESZ „PINDURPANDUR KI-MIT-TUD” kerékpáros versenyen, ahol gyermekeink mindenkor sikeresen teljesítik a feladatokat. 2.6. Vízi játék az óvodában Az új Központi Óvodában egyedülálló lehetőség, hogy helyben egy szép és modern medence áll rendelkezésre külön öltözővel és zuhanyzóval. A medence mérete és az óvodapedagógusok felkészültsége elsősorban a vízhez szoktatáshoz biztosítják a feltételeket.

33

Elsődleges célunk tehát a gyermekek vízhez szoktatása, a víz megszerettetése, a víz, mint új közeg megismertetése, olyan biztonságos mozgás kialakítása a vízben, mint a szárazföldön. A vízbiztonság alapelemeit a vízbiztonsági alapgyakorlatok jelentik, mint merülés, vízben való látás, légzés, elfekvés-leállás, siklás, vízbe történő ugrások. Az alapgyakorlatokból első feladat, hogy a gyermekek megismerkedjenek az új közeg szokatlan hatásaival, és otthonosan járjanak, fussanak, változtassanak helyet a vízben. A vízhez szoktatás során megtanítjuk a gyerekeknek a vízi légzéstechnikát. Fontos elvünk, hogy a víz megszerettetése játékosan, önként, örömmel történjen. A megfelelő fegyelem mellett legyen jelen jókedv, humor, nevetés a hatékony nevelés érdekében. Összegezve úgy gondoljuk, hogy napjainkban a változások ténye megkerülhetetlen ezért stratégiánkra továbbra is jellemző az alkalmazkodás annak érdekében, hogy „Hogyan legyünk sikeresek?”

Felhasznált irodalom Adaptációs kézikönyv - Educatio Társadalmi és Szolgáltató Közhasznú Társaság, Budapest, 2008 A kompetenciaalapú óvodai programcsomag (Kovács Erika – Gilicze Zoltán – Hámori Mária – Labáth Ferencné). Sulinova Kht., Budapest, 2006 A közoktatás modernizációjáért - Educatio Társadalmi és Szolgáltató Közhasznú Társaság, Budapest, 2008 A többször módosított Óvodai nevelés országos alapprogramja 363/2012. (XII. 17.) számú kormányrendelet

34

Dr. Bakonyi Anna: Óvodáskorú gyermekek nyomon követése. Országos Közoktatási Intézet, 2001 Nagy József: Kompetencia alapú kritériumorientált pedagógia. Mozaik Kiadó, Szeged, 2007 Például; Példák, ötletek a fejlesztésközpontú szemlélet iskolai megvalósítására. Sulinova Kht., Budapest, 2005 Útravaló pedagógusoknak az intézményi implementációs folyamatok gyakorlattá válásához Educatio Társadalmi és Szolgáltató Közhasznú Társaság, Budapest, 2008 Jászberény Város Óvodai Intézmény pedagógiai programja – Jászberény, 2013 Jászberény Város Óvodai Intézmény egyéb dokumentumai (IMIP, Éves terv, csoportnapló, mérési – értékelés lapjai)

35

Bagi Edit - Szabóné Susa Orsolya - Balaton Jánosné - Telekné Karakas Szilvia - Sáriné Papp Erzsébet - Prellerné Czakó Ágnes - Vasas Károlyné – Pintér Istvánné Jó gyakorlatok, bevált módszerek a Szolnok Városi Óvodákban „Az elme tűz, amelyet lángra kell lobbantani, és nem edény, amit meg kell tölteni.”1 (Plutarkhosz) A „Land art” művészet alkalmazása az óvodában

Bevezető A Land art természetművészet egy újszerű tudásátadás a művészeti, a környezeti és a fenntarthatósági szemlélet formálása terén. A művészeti nevelés kiterjesztése a valóságos, természeti környezetbe. A Szolnok Város Óvodák Liget úti óvodájaként, a művészeti nevelés műveltségterületen kompetencia alapú programot megvalósító intézmény referencia területen 2011-ben előminősített referencia címet kaptunk. A pályázatot két jó gyakorlattal nyújtottuk be, amelyek az évtizedes művészeti nevelésen alapulnak. Az „Életre kelt képek - fenntartható környezettudatos magatartás alakítása a dráma eszközeivel” című jó gyakorlatunk kidolgozása, bevezetése 2007-re nyúlik vissza. Az szakmai megújulás vezérelte a nevelőtestületünket, amikor a drámajátékot, a vizuális tevékenységet „Ki a szabadba” jelszóval a természeti környezetbe vittük ki. A kérdés adja magát, miért e két területet alkalmaztuk? A drámajáték kiválóan alkalmas arra, hogy a gyermekeket ráhangoljuk, motiváljuk abban a környezetben, ami számukra eddig nem az ábrázoló, alkotó cselekvés színtere volt. A vizuális tevékenység pedig, éppen a hatékonysága révén a természetre irányuló figyelem erősítésének hatásos eszköze lehet. Így érvényesül a szólás: hármat egy csapásra! A környezeti szemléletformáláshoz a művészeti nevelést hívjuk eszközül, szem előtt tartva, hogy óvodában komplex nevelés folyik, amely hozzásegíti a gyermekeket a tapasztalati úton történő ismeretszerzéshez, játékon, művészeten, alkotásaikon keresztül.

1

www.diszlexia.hu (Plutarkhosz)

36

„Land art - angol kifejezés, jelentése "tájművészet". Kortárs művészeti irányzat, amely témáját és eszközeit a tájból meríti.”2 A „környezetszobrászat” az alkotó kreativitásán, egyéni látásmódján múlik, hogy milyen egyedi, mögöttes tartalommal bíró gondolatot jelenít meg vizuálisan a természet elengedte dolgokból. A Jó gyakorlatunkban a gyermek nem csak csodálhatja a természet változatosságát, megújulását , hanem a saját művészi önkifejezésében használhatja is azt. A természet eszköztárát hívhatja segítségül. A környezet létező elemei, esztétikuma, anyagai és formái jelentik a kiindulópontot az alkotások létrehozásánál. „Építőanyagok” a természet anyagai: talaj, szikla, kő, víz, ágak, termések stb… Az erdős területeken, a mezőkön található vakondtúrások, kisebb földkiemelkedések, dombocskák megannyi játékos alkotásra lehetőséget adó építkezős helyek. A letört ágak, vesszők első látásra jelentéktelennek tűnnek, de egységet formálva esztétikus látványt nyújthatnak a földön összerakva. Az angolok a serendipity kifejezést használják, amely magyarul az képesség értékes dolgok találására való képességet jelenti, ott, ahol kevéssé valószínű. A művészetek eszközeivel egy olyan gyermek által felfedezetlen, varázslatos világba kalauzoljuk óvodásainkat, ahol „kincsek” rejlenek. Ez egy olyan kincses tár, aminek a kincsei a gyermekek életét örömmel, értelemmel, szépséggel tölthetik meg.

A természet kincseinek vonzását, hívását ők is

megérzik, minden gyermekben benne rejlik a felfedezés, az „AHA” élmény utáni vágy. A tűnékeny varázslatok, a vizuális produktumok magukra hagyatva maradnak a természetben, átadva az időjárás átalakító erejének. Improvizálás, asszociálás, fantázia, kreativitás. Ez a művészeti módszer ezekre a folyamatokra épít, kérdez, kommunikál és nevel. A parázs akkor tud lángra lobbanni, ha megfelelő helyre esik! A természet kitermeli azokat a „szikrákat” a gyújtóshoz, amelyek a speciális képességű gyermekek kibontakozását, a különleges tehetségek megmutatkozását is segítik. A felfedezés, a rácsodálkozás, a humor élménye, az „AH”, az „AHA” és a „HAHA” élmények hatására nem csak élménybefogadó képességük fejlődik, hanem a realitástól elszakadni tudó művészi kreativitásuk, a divergens gondolkodásuk is. Képessé válnak látszólag egymástól független, össze nem tartozó elemek között kapcsolatot felfedezni, és így minőségileg valami újat teremteni.

2

http://www.antikregiseg.hu/fogalomtar/land_art.php 37

Meg tanulnak a gyermekek nyitott szemmel járni a természetben, ugyanakkor kialakul bennük a természet megóvó szemlélet. Megihleti és alkotásra sarkallja őket a természetben fellelhető kincsestár, meg tanulják élvezni a látványt, és a természet hangjait. A jó gyakorlatunk célja 

A környezettudatos magatartás, a környezetet szerető és a környezetért felelős életvitel formálása a művészetek eszközeivel / drámajáték illetve Land Art tájművészet/.



A mágikus erő spontaneitásával a gyermekek érdeklődésének felkeltése a természet jelenségeinek tanulmányozására, a motiváltságuk, alkotó kedvük fenntartása és elkötelezettségük megalapozása.



A

gyermekek

alakuló

értéktudatának,

együttműködési

képességének,

életviteli

szokásainak, a személyes és a közösség felelősségtudat alapjainak formálása. 

A drámapedagógia eszközeivel, a gyermeki vizualitás mozgósításával, természeti „élőképek” készítése, amely újszerű megközelítésben neveli a gyermekeket a környezet szeretetére, óvására.

A megvalósítás folyamata 

A „Zöld művészet” módszerét a”civilizálatlan” környezeti helyszínen alkalmazzuk, ahol a gyermekek „sétálva tanulni” elv alapján belső érdeklődésüktől vezérelve ismerkedhetnek a természeti környezettel. A hétköznapi rohanás lelassul, a ritmusváltás lehetőséget ad a felfedezésre, a rácsodálkozásra, a kipróbálásra, az újrapróbálás élményének átélésére.



A gyermekek figyelme a zajos társadalmi környezetről, a felesleges információról – amelyeket a rohanó világ közvetít feléjük – elterelődik, önmaga és a természet közti egyensúlyra összpontosul.



A kisgyermekek a természetben kapják meg azokat a mélyebb érzelmi töltésű élményeket, amelyek a környezettudatos szemléletük alakításának alappillérei lesznek.



A figyelemfelkeltéssel, a dráma mágikus erejével, inger gazdag környezetben lehetőséget teremtünk a gyermek természetes megnyilvánulására, az alkotni vágyára épített tapasztalati ismereteiket mélyítésére.



A kereső, rátaláló, vándorló túra során, egyszerű és összetettebb kérdésekre közösen keressük a választ. Közben, a terepen található anyagokból, a „természet elengedte kincsekből” alkotunk egy - vizuális élményt nyújtó - alkotást. Egy-egy terepgyakorlat alkalmával a gyermekek asszociációs és improvizációs képességgel tünékeny látványt

38

hoznak létre, amelyet a természet folyamatosan alakít. Ezáltal alakul a gyermek és a természet közötti párbeszéd. Óvodás korosztály lévén a drámajáték eszközeit használva újabb és újabb lendületet tudunk biztosítani az „alkotó látás” ébrentartásához. A látvány és párbeszéd kéz a kézben jár, hiszen a természet alkotta formákra, vagy a megszokottól eltérő formákra találás és a tervezés során az egyeztetés, a „Mit látsz benne?” „ Mi lehet?”, „Mire hasonlít?” kérdések törnek felszínre. Így minden részt vevő számára lehetőség nyílik a megnyilatkozásra, a percepciós képességek fejlesztésére (érzékelés, észlelés), az absztrahálásra, a mondanivaló kifejező megfogalmazására. 

A környezet átalakító munkáját tudomásul véve, fotókkal rögzítjük az alkotásainkat. A képek készítése során a pontos megfigyelésre, a kreatív türelemre nevelünk. Egy-egy helyszínre időről-időre visszatérve összehasonlításokat végzünk, „mi változott itt jártunk óta?”.



Az alkotó folyamatot „lekövető” albumokat készítünk, így a csoportszoba környezeti kuckójában lehetőség nyílik a közös élmények felidézésére.



Az Ovigalériában rendszeresen fotókiállítást rendezünk, ahol lehetőség nyílik a vélemények és a tapasztalatok cseréjére. Ezzel nem csak a gyermekeink, hanem a szülők, és az óvodába látogatók figyelmét is szeretnénk felhívni a környezettudatos szemléletre, magatartásra.

A drámajáték beépítése 1. Rávezető játékok „Mielőtt elindulunk”, - hangulati bemelegítés 2. Előkészítő szakasz „Megérkezés a természetbe, - ráhangolódás 3. Felfedező szakasz „Vándorlás a titkos úton”, - közelítés a mintha szituáció felé 4. Lezáró szakasz „Ücsörgő”, - hangulati lezárás, kiléptetés a szerepből, levezetés Az alkalmazott drámajátékok várható eredménye 

A gyermek az esetlegesen előforduló szorongása alól feloldódik.



A gyermekek belső érzése, egyéni és közös élménye feldolgozásra kerül.



A kapcsolatteremtés változatos formáit elsajátítják /közlések, érintés módok testjelzések, kommunikáció/.



Az egyén sikere közös élménnyé válik.



Pozitív személyiségjegyek alapozódnak meg, alakulnak ki.



A bővülő szókincskészlettel képesek kifejezni gondolataikat, érzelmeiket.

39

Jó gyakorlatunk újszerűsége 

Az „Életre kelt képek” gyakorlat kiváló alkalom a dráma és a vizualitás ötvözéséhez. A gyermek úgy hoz létre egy produktumot, hogy nem sérti a környezetet.



Újszerű, mert a megszokott vizuális tevékenységeken túlmutat. Programunk módszerei építenek a belső motivációkra: a gyermekek kíváncsivá válnak a dolgok iránt, sokkal nyitottabbak, megértik a környező világ összefüggéseit. Nem ismereteket zúdítunk a gyermekre, hanem érzést adunk át, azt az érzést, hogy vágyjanak az ismeretekre, nézzenek utána, kérdezzenek, legyenek nyitottak, majd a megszerzett ismereteket tudják alkalmazni is. Őszinte örömöt, elfogadást közvetítünk, szemléletet alakítunk.



Megmutatjuk a gyermeknek, hogy létezik fenntartható fejlődés. Mindannyian érezzük a belső hívást, hogy kövessük a természet akaratát. Fedezzük fel, és bontakoztassuk ki tehetségünket. A természet épsége, szépsége a tehetség kibontakoztatásának termékeny talaja.



A produktumokat fényképen rögzítjük, így bármikor megnézheti, felelevenítheti, tovább fejlesztheti a gyermek.



A beilleszkedési problémával küzdő gyermek társként be tud kapcsolódni az együttmunkálkodásba, a szunnyadó tehetségcsírák is megmutatkoznak, a gyermek felszabadul a környezeti közegben, bátrabb lesz a megnyilatkozása, és nagyfokú összedolgozás lesz jellemző rá.

Gyakorlati példatárunkból: A TITOKZATOS ERDŐ Játék helye: NEFAG kiserdő Rt. Ideje: 2012. szeptember Korcsoport: nagy / 5-6 évesek/ Téma: A titokzatos erdő Cél: A gyermekek „világlátásának „ alakítása , természeti tapasztalathoz juttatása, élményszerű , komplex, felfedező ökológiai szemléletformálás. Fókusz: A természetben mindenre szükség van! Feladat: - pozitív magatartási - cselekvési szokások erősítése - együttműködés, kooperáció gyakorlása - kreatív látásmód fejlesztése - ítéletalkotás fejlesztése 40

Időtartam: 45 perc Létszám: 8- 15 fő Megajánlott szerepek: erdőjárók, természeti szobrok, hídépítők, tengerészek, a természet szobrászai, hősök Játékvezető szerepe: Erdő őre Eszközök: kosarak, fényképezőgép A foglalkozást megelőző játékok a hét folyamán 1. Képek nézegetése különleges fákról 2. Tapintós térkép készítése: „Milyen lehet a titokzatos úton haladni? 3. Színek, formák, hangok megfigyelése az udvaron 4. Természeti tárgyakról közös meseszövés 5. Mesebeli erdő fáinak megrajzolása egyéni elképzelés alapján 6. „Az erdő megelevenedő fái „- mese A foglalkozás felépítése 1. Ráhangolódás „Mielőtt elindulunk…” „ Elviszlek Benneteket egy titokzatos erdőbe ...! „ „ Induljunk el a kalandos útra! „Húzzátok fel, a hétmérföldes csizmátokat…! „ a./ Erdőjárók dala: Gryllus: Kicsi út Feladat: hangulatkeltés közérzet javítás átmozgatás Dráma forma: mimetikus játék szabad mozgás zenére b./ Szerződéskötés…/ Fontos, hogy indulás előtt megbeszéljük a gyerekekkel azt, hogy hogyan kell viselkedni az erdőben. / - Az erdőjárók hét jó tulajdonságának összegyűjtése: „Kívánjunk egymásnak az útra olyan jó kívánságokat, melyekre az erdőjárónak nagy szüksége lehet!„ /az első jókívánságot én indítom el a mellettem álló gyermek felé / -

„ Légy csöndes vándor, mert az erdőnek mi vendégei vagyunk!”

-

„Segíts kérlek, hogy vigyázni tudjak a természetre! „

-

„ Nem veszünk el olyat, amit a természet még nem engedett el!” stb…

41

Feladat: kapcsolatteremtés téma és csoport között Drámaforma: szerepbe segítés első lépése Üzenetátadó kör c./ Indulás a helyszín felé… Utazás közben az erdőről, az állatokról énekelünk. Előcsalogatjuk a titokzatos erdő „képzeletbeli” szereplőit. - Hosszú az erdő… - Kicsi őz - Kinn a parton teknősbéka - Madarak voltunk Feladat: közelítés a mintha szituáció felé 2. Előkészítő szakasz Szembesítés - Séta az erdőben Pedagógus belép a szerepbe: „Én vagyok az erdő őre.” „ …az erdőben csönd van, csak a falevelek suhogását hallani és a madárdalt…” - az erdő őreként elmesélem a gyerekeknek, hogy hová érkeztek , mi az én dolgom az erdőben, és megkérdezem tőlük , van e kedvük megismerni ezt a titokzatos, mesebeli erdőt? Megcsodáljuk az erdő szépségét, megbeszéljük az első benyomásokat, élményeket… - „Megnyugtató, kellemes érzés kint lenni a természetben és nagyon sok izgalmas dolgot lehet itt csinálni!” /madárdalt hallgatni, megfigyelni az állatokat, a természetet, nagyokat szippantani a tiszta, friss levegőből / Jó mélyeket lélegzünk az orrunkon át a friss levegőből. A mesélő természet megfigyelése: „rejtélyes fák, rejtélyes illatok, formák, színek” „ Hogy érzitek magatokat itt az erdőben? Minek a hangja lehetett? De sok színt fedezek fel ezen a fán! Érdekes illatok vannak itt.” Drámaforma: hangutánzással egybekötött légző gyakorlatok „ Van közöttetek olyan, aki fél a szélvihartól? „Hová szaladhatunk védelmet keresni, ha erős szél kerekedne ?” / kilépés a szerepből / Fussunk! - játék / jelre fához futás / Ismétlés: 4 szer

42

3. Felfedező szakasz Karakterépítés: „Az erdő megelevenedő fái” Elmondom a gyerekeknek, hogy most egy mesét fogunk eljátszani, fává fogom elvarázsolni őket. „ Hajladoznak a fák, fúj a szél…változz ugyanolyan fává! Milyen fa vagy az erdőben? Kik látogatnak téged? Miről beszélgetnek a fák? Játszd el a testeddel! „ /kidőlt fa vagy, lehulló elsárgult falevél / stb… A mesejáték végén megkérdezem a gyermekeket az érzéseikről: „ Milyen érzés volt fának lenni? Mit éreztetek, amikor jöttek a kirándulók, a motorosok? Hogyan viselkedtek?” Külső jellemzők alapján az erdő „szereplőinek” kitalálása / a gyermekek már átélt mese élményeire, ismereteire építem a motivációs kezdeményezésem/ „Mire hasonlít az a faág? Mi jut eszedbe erről a korhadt fáról? Nézd csak meg a fák kérgeit, ősz anyóka néz rád itt! Milyen a fa? – olyan, mint az ifjú lányka, vagy vén, mint az erdő boszorkánya? Terebélyes, mint egy vitéz, vagy vigyorgó és merész? Mi bújik a bokorba benn a nyuszika vagy egy szörnyeteg? Melyik ismert erdei mesénkben szerepelhetne? Mi lehet ez a süppedős ingoványos terület? stb... Feladat: fantázia mozgósítása, az érzelmek kivetítése, a testbeszéd fejlesztése, Drámaforma: mozgásos játék szoborgyakorlatok kidőlt fa monológja spontán megnyilatkozások Felfedezés: Kalandozások a Rejtélyek útján! „Merre induljunk ? Hogyan tudnánk átkelni ezen a mocsáron? „ -

Hídépítés, hajóépítés

-

Egyensúlyozás a hídon

„Bizonyára elfáradtatok az építésben, gyertek, üljünk be a hajóba, evezzünk át ezen az ingoványos mocsáron! „ Hullám – jobbról, hullám balról / tengerészes játék /

43

Megérkezés az elvarázsolt erdő: „Hová sodródtunk a viharban ?” /Óvónő szerepbe lépés:/ „Mi történt a természettel? Tudtam, hogy nem hagyhatom magukra őket! Az erdei manók nagy rendetlenséget hagytak itt az erdőben! - / Kivágott fára mutatok és beszélgetést kezdeményezek a gyerekekkel arról, hogy az erdő szép és izgalmas hely, de van olyan ember, aki nem vigyáz rá. /- környezeti problémák felszínre hozása: -

eldobott szemét = szennyezett talaj, víz

-

kivágott fák≠tisztább levegő

-

szennyezett levegő= növény és állatvilág pusztulása

„Segítsetek nekem, kérlek titeket! Gyűjtsünk össze minden kincset, amit a manók itt hagytak nekünk , /ágak, kövek …/ A ti segítségetekkel talán újra rendet tehetnénk itt és visszavarázsolhatnánk az „ erdőlakókat”. Segítetek nekem? A feladatotok nem lesz könnyű, mert a mi mesebeli erdőlakóink a természet elengedte kincsekből készülhetnek! „ Ha megbeszélitek, kivel szeretnétek dolgozni , a varázserő segíti majd irányítani a kezeteket!” Varázslás…/rítus/: Varázsige mormolása : „ Erdő, erdő, héterdő…” Alkotómunka...vizuális alkotás a természet kincsestárából Az erdő benépesítése: különleges fák, ágak, mohás korhadt farönkök, gyökerek, lehullott levelek, kavicsok felhasználásával az elképzelt szereplők, mesehősök vizuális megjelenítése. / természeti élőképek létrehozása/ /sárkány, mocsári szörny, nyuszi, őzike, erdei manó, teknős stb. / Instrukciók: „Emlékezzetek vissza a mesénkre! Keressetek olyan természeti kincset, amelyekből el tudjátok készíteni valamelyik szereplőjét! A fák, bokrok is érdekességeket rejtegethetnek, felhasználhatjátok alkotásaitokhoz! / a gyerekek már tudják alkotásunk fontos szabályát, csak a természet elengedte kincseket használhatják fel./ „Milyennek képzelitek el a ….? A barátoddal mit találtatok ki? Kivel szeretnél alkotni ? Mi lenne ha,…? Ennek a kőnek pont olyan a formája, mint a…!” - ötletelés, egyéni vagy csoportmunka szervezése, felderítés, gyűjtögetés, alkotási kedv felkeltése Drámaforma: kontextusépítés váratlan fordulat óvónői instrukciók helyszínépítés 44

„ Látom elkészültek az alkotások, meséljétek el, mit készítettetek !......” Kivel dolgoztál együtt ?, Te egyedül dolgoztál , mesélj az erdőlakódról! – a gyerekek beszámolnak csoportos ill. egyéni alkotásaikról. Feladat: Pozitív- negatív szereplői tulajdonságok kiszűrése közösen Fotók készítése a produktumokról -„ Mocsári szörnyet készítettetek! Gyere ide x belőled gyúrjuk meg a hős erdőmegmentő katonát! A jelentkezők közül választok, de mindenki csak egy mozdulatot tehet hozzá! „ A manók is félnek a farönk-szörny haragjától mit tegyünk? Van elég bátorságotok megküzdeni vele?” – Bátorságfőzet körbeadása, csata Drámaforma: gyurma technika mímes játék 4. Lezáró szakasz Győzelem! „ Legyőztétek a szörnyet, mindenki hősiesen küzdött! Köszönöm nektek, hogy segítettetek! A titokzatos erdő újra a régi! Sok varázslatos erdőlakót rejteget! Köszönjetek el tőlük, és a kirándulásotok során szerzett emlékeiteket vigyétek magatokkal ! Visszavezetlek benneteket a mocsáron túlra, vár már Benneteket az óvoda! „ Feladat: rövid összefoglalás, annak felelevenítése, hogy mit csináltunk a foglalkozás során a foglalkozás értékelése, dicséret, elismerés fotók készítése Drámaforma: visszautazás Kiléptetés a szerepből

45

Átkelés a mocsáron

Vízi szörny megfigyelése

Teknős Benő

46

Sárkánygyík

Megharcolunk a szörnnyel

Ez lesz a híd!

47

Összegzés: Milyen eredmények várhatóak a jó gyakorlat alkalmazásától? A teljesség igénye nélkül: 

Közösségi érzés erősítése: (A közös élmények által, a gyermekek megtapasztalhatják a világ sokszínűségét, amelyek olyan erkölcsi tulajdonságokat erősítenek meg, mint: együttérzés, figyelmesség, őszinteség, önfegyelem, kitartás, önzetlenség, igazságosság, egészséges önértékelés, alkalmazkodási képesség.)



Tehetségfejlesztés: (Lehetőség nyílik azoknak a képességeknek a fejlesztésére, amiben alul teljesít a gyermek, ami után magasabb szintű működésre lesz képes. Pozitív személyiségjegyek alakulnak ki.)



Öndifferenciálás jellemző: (A gyermek saját maga választja ki a produktum helyét, eszközét, a kivitelezési módját, a megvalósításban résztvevőket, az alkotó tevékenység időtartamát, az alkotás elnevezését.)



Belső motiváció erősödése: (A gyermek vágyat érez a környezeti világ megismerésére, érdeklődik a természet iránt, motiválttá válik, saját értékeit beméri, hiszen olyan környezet veszi körül, amely hozzásegíti személyiségének fejlődését.)



Képességfejlesztés: (A gyermekek egyéni rejtőzködő képességei, adottságai feltárulnak, fejlődnek. Intellektuális képességeik magasabb szintre jutnak, nyitottakká válnak az új ismeretekre, és tudják alkalmazni a megszerzett tudást.)



Az „AH élmény” átélése: ( A művészeti tevékenységekben rácsodálkozási élménnyel gazdagodnak, erősödik az élmény befogadóképességük.)



Kreativitás fejlődése: (A részt vevő gyermekek kreatív „egyénné” válnak: fantáziadús, realitástól elszakadni tudó, művészi kreativitás, probléma érzékenység, szókincs gazdagság, divergens gondolkodás jellemzi őket.)



Környezettudatos magatartás kialakulása: (A természetet tiszteletben tartó, védő, óvó magatartás lesz jellemző óvodásainkra, megtanulják, hogy csak azt lehet behasználni, amit a természet már elengedett.)

Nevelőtestületünk az alábbi gondolat megvalósítását a művészetek útján járja. „….új nemzedéknek kell felnőnie. Olyan új nemzedéknek, amely szakít a múlt természetromboló módszereivel és kíméli, óvja a Földünk még megmaradt természeti értékeit! És ennek a nemzedéknek a neveléséért az idősebb generációnak kell minden erejét, tapasztalatát latba vetnie.”3 3

eotvoslorand.hu/okoiskola (Balogh János) 48

A bábjáték gyakorlata a Kertvárosi óvodában

Bemutatkozás Óvodánk a Szolnok Városi Óvodák tagintézményeként Szolnok város egyik legszebb zöldövezeti részén, a Kertvárosban helyezkedik el. Óvodánkban két, közel homogén összetételű csoportot működtetünk. A Füles Maci csoportba az (5)-6-7 éves korú gyermekek, a Fürkész Nyuszi csoportba 3-4-5 éves gyermekek járnak. A gyermekekkel négy felsőfokú végzettséggel rendelkező óvodapedagógus foglalkozik. Munkánkat három szakvizsgával rendelkező dajka segíti. Az ONAP- ban meghatározott nevelési területek mellett kiemelten foglalkozunk a környezetvédelemmel és a bábjátékkal. Ezek együttesen képezik óvodánk sajátos pedagógiai arculatát. Meggyőződésünk, hogy a környezetvédelem és a bábjáték kiválóan alkalmasak a gyermek sokoldalú, komplex fejlesztésére. A bennük rejlő lehetőségeken, a hozzájuk kapcsolódó tevékenységeken keresztül olyan értékeket közvetítünk a gyermekek felé, melyek a jelen világban elengedhetetlenek és fontos alapjai az egészséges személyiségfejlődésnek. A bábjáték eredete A bábjáték őshazáját egyértelműen még a kutatók sem tudják meghatározni. Eredetét a legtöbben keletre teszik, de nyugaton is létezett már egészen régi időktől kezdve bábjáték. A világ legkülönbözőbb pontjain találtak régészek, kutatók bábozásra utaló eszközöket, mozgatható bábukat. Kialakulásának okát pontosan nem tudják megállapítani. Úgy tartják, hogy eredete az egészen egyszerű, primitív népekig vezethető vissza. Ennek alapján kialakulásának okát az ember játszási ösztönére és az ismeretlentől való félelemre vezetik vissza. Az egyszerű népek féltek mindentől, ami számukra megmagyarázhatatlan vagy ismeretlen volt. Emellett viszont erősen hittek isteneikben. A természeti katasztrófákat isteneik büntetéseként értelmezték. Bábuk formájában megformázták isteneiket, emberi tulajdonságokkal ruházták fel őket, majd a bábu segítségével eljátszották cselekedeteiket. Láthatóvá tették azt, amit sosem láthattak, mégis erősen hittek benne. Látható,

hogy

a

bábjáték

kezdetben

nem

feltétlenül

gyermekeknek

szólt.

Magyarországon például jellemzőek voltak a vásári bábelőadások. Ezek témája gyakran a 49

betlehemezés, a busójárás volt, melyet a felnőttek szórakoztatására adtak elő. Jóval később alkották meg az első gyermekeknek szóló bábdarabokat. A bábjátékról Ezt követően felmerülhet a kérdés: Mi is tehát a bábjáték? Németh Antal így határozza meg a bábjátékot: „A bábjáték az emberi szellemnek a színjátszással rokon ősrégi alkotása, színjáték, ahol az eleven embereket mozgatható bábok helyettesítik.“ A bábu nem embereket jelenít meg a színpadon, hanem annak szimbólumát. A báb feladata, hogy gondolatokat, érzelmeket jelképesen mutasson be. A valóságot nem kívánja reprodukálni. Nem utánoz, csak kifejez. A bábok tulajdonságai mindig egyértelműek, nem összetett egyéniségek; a bábfigura jó vagy rossz, emellett jóval szókimondóbb, mint az élő színjátszásban. A történetek cselekménye rövidebb, mint a színházi előadások. A cselekmény a lényegre összpontosít, mindenféle sallangot mellőz a történetből. A bábszínpadon varázslatos, mesés dolgok történnek. Életre kelnek a figurák, de még a díszletek is. Milyenek lehetnek a bábok? A különböző bábfajtákat leginkább a mozgatási technikájuk alapján különböztetik meg. Ennek alapján a következő bábtípusok ismertek:  botbáb  fakanálbáb  síkbáb  árnybáb  gyűszűbáb  kesztyűbáb  marionett  rögtönzött báb (terménybábok, zsák vagy zacskóbáb...) A bábfajták közül az egyik legismertebb bábtípus a kesztyűbáb. A kesztyűbáb, mint ahogy a neve is mutatja, kézre húzható bábtípus. A báb teste az emberi kéz, ezért ez a báb a legkülönbözőbb mozgásokra képes. A botbáb és a fakanálbáb felépítése és elkészítése nagyon hasonló egymáshoz. Botra vagy fakanálra erősítjük a báb fejét, karjai és lábai szabadon lógnak. A bot mozgatásakor, forgatásakor meglendülnek a báb végtagjai. Az árnyjátékot kifeszített vászon mögött játsszuk. Az árnybábot hátulról megvilágítjuk, így a báb árnyéka a vászonra vetődik. A síkbáb tulajdonképpen ebből ered. Festett, vagy rajzolt figurákat erősítünk pálcára. A báb mozgatását

50

a pálca segítségével tehetjük meg. A gyűszűbáb textilből készül. Kisméretű figura, melyet az ujjunkra húzva mozgatunk. A fent említett bábtípusok közül a legbonyolultabb mozgásokra a marionett képes. A fej, a törzs és a végtagok zsinórokon függnek. Ezt a bábtípust felülről mozgatjuk. A zsinórok segítségével bármilyen mozgásra képes ez a figura. „Minden bábfigura embert ábrázol, még akkor is, ha nem ember formájú (állat, fantomlény, használati tárgy, absztrakt plasztika stb.), mert a mozgatása és a bábjátékos kikölcsönzött hangja következtében emberi élethelyzeteket jelez.“ (Szilágyi Dezső) Óvodánkban egyre gyakrabban előtérbe kerülnek a rögtönzött bábok. Bármilyen eszközből lehet bábfigura, ha azt emberi jellemvonásokkal ruházzuk föl. A gyermekek és óvodapedagógusok kreativitásától függ, hogy milyen bábokkal tudják bővíteni a csoport repertoárját. A napokban a Jáva építőjátékkal játszottak a gyerekek a Fürkész Nyuszi csoportban. Az óvónéni gyermekkori élményeire alapozva készített a gyerekeknek egy robotot, és játszani kezdett vele. A rögtönzött bábjáték nagy sikert aratott, és rövid időn belül már fél tucat robot lépegetett a szőnyegen. Nagyszerű alkalom volt a gyermekek személyiségjegyeinek megfigyelésére. Megjelenítettek akaratos, visszahúzódó, kreatív, mások akaratának behódoló, agresszív vagy éppen sértődékeny robotokat. Egy ilyen alkalom kiváló lehetőséget nyújt az óvodapedagógusnak a személyiségformálásra. A bábjáték hatása a gyermek fejlődésére A bábjáték a legősibb művészeti ág, ezért elsősorban esztétikai hatású. Hatására fejlődik a gyermekek esztétikai érzéke, emellett kedvezően befolyásolja irodalmi ízlésüket. A bábu látványos, színei és formái vizuális élményt keltenek a gyermekben, ezért a bábjáték a vizuális nevelés egyik fontos eszköze. A bábelőadás játékos és varázslatos a gyermek számára. A jó bábjáték észrevétlenül képes erősíteni a gyermek figyelemkoncentrációját, figyelmének tartósságát, megosztott figyelmét és emlékezetét. Egy- egy jól megválasztott történettel a pedagógus képes alakítani a gyermekcsoport szociális alkalmazkodó képességét. Amikor a báb megszólal és megmozdul, a gyermek csak rá figyel, körülötte megszűnik a világ. Ezt az összpontosított figyelmet kihasználva a pedagógus a bábun keresztül olyan értékeket közvetíthet a gyermek felé, mint a figyelmesség,

51

az empátia, egymás segítése, a tolerancia, barátság és szeretet. A bábjáték látványosságával, képszerűségével érthetővé varázsolja a gyermek számára az elvont fogalmakat.

A Csiri-biri bábcsoport lelkes nézőserege Gyermeket bábozása közben a báb motiválja, beszédre és gondolkodásra készteti. Amikor bábozni kezd, átadja lényét a bábunak. Ő maga személytelenné válik a paraván mögött. Ez a helyzet meghozza a gyermek beszélőkedvét, ezáltal fejlődik beszédkéssége, kifejezőképessége, problémamegoldó képessége és nem utolsósorban erősödik önbizalma. A gyermeki bábozás elősegíti a gyermekek önismeretének, önértékelésének egészséges alakulását. A báb mozgatásakor, különösen kesztyűbábok használatakor folyamatosan fejlődik a gyermekek kézügyessége, szem-kéz koordinációja, tér-, formaészlelése. Az élmény ösztönzi a gyermeket saját bábok, díszletek készítésére. Amikor a gyermek által elkészített bábu életre kel, számára az egy örömteli pillanat. De nem csupán örömérzettel párosul az alkotás. A produktum elkészítése közben újabb technikákat ismerhet meg, melyek elősegítik a finommotorika alakulását. A bábozással megalapozhatjuk az iskoláskori sikereket. Elősegíti a magabiztos fellépés kialakulását, emellett a jó beszédkészség kiváló szolgálatot tesz a későbbi szóbeli megnyilatkozások alkalmával.

52

Láthatjuk, hogy a bábjáték, a bábozás rendkívül sokoldalúan képes elősegíteni a gyermek egészséges fejlődését. Az óvodás gyermek a mesék világában él. A mese közel áll a gyermekhez, mert abban minden megtörténhet, szereplői egyszerűek: jók vagy rosszak. Azonosulni próbál a szereplőkkel, a legkisebb fiúval vagy a szomorú királykisasszonnyal és a történet végén megoldást találhat problémáira. Amikor mindez életre kel a bábszínpadon, és megmozdulnak az élettelen figurák, a gyermek egy olyan varázslatos világba kerül át, ahol nem kell többé szorongania, ahol biztonságban és jól érezheti magát. A bábozás gyakorlata óvodánkban, Csiri-biri bábcsoport Természetesen ahhoz, hogy a gyermek fejlődni tudjon egy tevékenységen keresztül, először meg kell alapozni az iránta érzett szeretetét. Nem tud olyan tevékenységben fejlődni, amit nem szívesen végez. Ahhoz, hogy a gyermek szeresse a bábozást, kiemelten fontos a jó minta közvetítése. Ezt szem előtt tartva óvodánkban megalapítottuk a Csiri-biri bábcsoportot. Évente több alkalommal előadást rendezünk a gyermekeknek, melyekre minden alkalommal nagy szakmai felelősséggel készülünk.

A Sündisznó tüskéi című előadás A bábozáshoz nem elég a bábokat szeretni. A jó bábelőadás megköveteli, hogy a bábbal játszani is tudjunk. A bábot az tudja igazán élővé varázsolni, aki kellően játékos és képes az azonosulásra. Mindez akkor igazán hatásos, ha megfelelő szakmai és módszertani tudással párosul. A szakmai színvonal emelése érdekében munkaközösség keretén belül igyekszünk 53

bővíteni a bábjátékkal kapcsolatos ismereteinket, szakirodalmi gyűjteményünket. A gyermekek érdeklődésének fenntartása céljából törekszünk a folyamatos megújulásra eszközök, díszletek és a bábdarabok tekintetében egyaránt. Az óvodánkban dolgozó asztalos végzettségű munkatársunknak köszönhetően az elmúlt év során egy felnőtt méretű bábparavánnal gazdagodott bábcsoportunk. Az ízléses paraván megkövetelte a felnőtt méretű bábok alkalmazását, amelyek esztétikusak és kifejezőek.

Vidám kis kuckókban várnak újabb előadásra bábjaink A felnőttet és a gyermeket is a bábu mozgása ragadja magával. Ez nem csoda, hiszen a bábjáték fő eleme a mozgás. Bábjátékunk során arra törekszünk, hogy a történet nagy részét a mozdulatok nyelvén is közvetítsük a gyermek felé. A kesztyűsbáb bonyolult mozgásokra képes, hiszen ami mozgatja az az emberi kéz. A bábok karjai rövidek, lábukat pedig külön nem tudjuk mozgatni. Ezért a bábok mozdulatainak nagyon kifejezőnek kell lenniük. Az emberi mozgásokat a báb mozgásának eltúlzásával jelenítjük meg. Így például amikor egy báb keres valamit, vagy egyszerűen csak körbenéz, az egész testével elfordul a keresés irányába. A báb legkülönbözőbb mozdulatait munkadélutánokon gyakoroljuk addig, míg a mozdulatsor rutinná nem válik. Különböző módszerek alkalmazásával igyekszünk tökéletesíteni a bábmozgatási technikánkat. Megfigyeljük egymást, tükör előtt gyakorlunk. Egy- egy technikát mindig alaposan átbeszélünk, egymás észrevételét építő kritikaként beépítjük tudásunkba. A bábszínpadra olyan történeteket választunk, melyek alkalmazkodnak a gyermekek életkori sajátosságaihoz. A kicsik figyelmét elsősorban az állatmesék, a nagyobbakét már a 54

környező élet, a hozzájuk közel álló élmények kötik le. Törekszünk olyan bábszínházi darabok kiválasztására, melyben ötvöződik a kisebbek és a nagyobbak igénye egyaránt. A báb mint „csapattag“ A Szolnok Városi Óvodák pedagógiai programjához igazodva mindkét csoport egy- egy csoportbábbal rendelkezik. A bábok megválasztásakor figyelembe vettük az óvodánkban működő csoportok nevét. Emellett azt a tényezőt, hogy egy állatbábot a gyermek könnyebben elfogad és közelebb enged magához. Így választottunk a Füles Maci csoportnak maci, a Fürkész Nyuszi csoportnak nyuszi bábot. A csoportbábok teljes értékű tagjai a csoportoknak. Fontos szerepet töltenek be a csoport életében. A gyermekek elfogadják, szeretik, játékba hívják a bábot. Természetesen a bábokat először egy rövid bábozással igyekeztünk elfogadtatni a gyermekekkel. A maci és a nyuszi szomorúak voltak, mert valaki eldobta őket az utcán. Az óvó nénik találtak rájuk az óvodához vezető úton. Elmesélték milyen sok jó dolgot játszottak régen, és hogy ez mennyire hiányzik nekik. Beszéltetni kezdtük a báb segítségével a csoportot, aminek következtében egy nagyon jó beszélgetés alakult ki a gyermekek és a bábfigurák között. Végül a gyermekek maguk kérték, hogy fogadjuk be őket. Mivel nevük még nem volt, így a bábok szavazásra szólították fel a gyerekeket. A szavazás eredményeként született meg a két név: Dörmi és Bogyó. A csoportbáb a nap során többször megjelenik. Nagyon fontos segítsége lehet az óvodapedagógusnak a gyermekek beilleszkedésének megsegítésekor, a szokásrendszer alakítása kapcsán, a közösségi és az erkölcsi nevelésben. Azt azonban mindig szem előtt tartjuk, hogy a báb túlzott alkalmazása a gyermekből elidegenedést és érdektelenséget válthat ki. Ennek elkerülése érdekében mindig törekszünk a helyes egyensúly megtalálására. Csoportbáb alkalmazásakor tisztában vagyunk azzal, hogy a báb nem egy második óvónőt jelenít meg, hanem ő is egy gyermek. Olyan gyermek, aki olykor többet tud a többi gyereknél, szívesen mutat jó példát és hamarabb megfogadja a tanácsokat. Mindig gyermekként viselkedik és érez. Ezért amikor megszólal, mindenképp kerüljük a kioktató szövegeket, hiszen az a gyermekben ellenállást, feszültséget vált ki. A csoportbáb a mindennapokban Reggelente egy kedves kis „kuckóban“ várjuk a folyamatosan érkező gyermekeket. Közben beszélgetünk, felidézzük élményeinket, megosztjuk egymással gondolatainkat, örömünket és olykor bánatunkat is. A csoportbáb is aktív részese a beszélgetésnek. Új gyermekek érkezésekor bevált módszerként alkalmazzuk a csoportbábot. A könnyes szemmel 55

érkező kispajtás elmondhatja bánatát a bábfigurának, aki a maga kedves módján meghallgatja, megsimogatja, vigasztalja a gyermeket. A csoportbáb beszélgetésre ösztönzi a gyermekeket. Célunk, hogy kialakuljon bennük a beszélgetés képessége. A báb mintaként szolgál. Végig hallgat mindenkit, kivárja sorát. Nem vág társai szavába. A gyermekek követik példáját, ennek kapcsán elsajátítják az értékes, tartalmilag igényes párbeszédhez szükséges alapokat.

Napindítás a Fürkész Nyuszi csoportban Óvodáskor elején az óvodapedagógus alapvető feladata, hogy elősegítse a gyermekek új környezetbe történő beilleszkedését. A gyermek számára ilyenkor még minden és mindenki ismeretlen. Törekszünk a csoporthoz és a társakhoz való harmonikus viszony mielőbbi kialakítására. A beilleszkedést több tényező is befolyásolhatja. A gyermek félelmet érez amiatt, hogy szülei nem jönnek érte. Szorong, mert a környezet teljesen új számára és nem ismer senkit. Ezt a félelmet, szorongást és feszültséget képes oldani egy kedves bábfigura, aki hasonló problémákkal küszködik, mint a beilleszkedéssel küzdő gyermek. Mivel a paraván mögött megbúvó, bábozó óvodapedagógus csak erősítheti ebben az életkorban a feszültséget és a félelmet, így ilyenkor a bábparavánt mellőzzük és óvónői jelenléttel bábozunk. Gyakran rövid történeteken keresztül próbáljuk eloszlatni a gyermekben felmerülő kételyeket. A történetek szereplői állatok, akik éppen most kezdik az óvodát. A nyuszika 56

sírdogál, mert anyukája itt hagyta. A maci duzzog, mert nem szeret óvodába járni. A történetekben az állatfigurák mindig egyre inkább kedvelni kezdik az óvodát. A nyuszi mama délután elmegy a nyuszikáért az óvodába, a maci pedig egyre több barátot szerez. Egy- egy ilyen jelenet természetesen nem oldja meg egyből a gyermek problémáit, viszont ezeket a történeteket apróbb változtatásokkal többször is megismételjük. A szokásrendszer kialakítása nagyon fontos feladata az óvodapedagógusnak, hiszen a jól kialakított szokások adják alapját egy jól működő csoportnak. A szokások megalapozásakor mindig segítségül hívjuk csoportbábjainkat. Dörmi és Bogyó nem mindig cselekszik helyesen, a szabályokat olykor ők is megszegik, viszont hibáikból mindig tanulnak valami újat és fontosat. Mit tanulhat ezekből a gyermek? Azt, hogy mindenki tévedhet. Ami igazán lényeges, hogy hibáinkból tanuljunk és képesek legyünk a változtatásra. A közösségi élet szokásainak alakítása fontos nevelői feladatunk. Óvodáskor elején alapvető szokásokat igyekszünk kialakítani, mint például megköszönni valamit; hogy egymást hagyják nyugodtan játszani; óvják társaik játékait. A csoportbáb, az óvónő bábjátéka segíti a csoportokban felmerülő problémák megoldását. A bábozás nagyon jó lehetőséget nyújt a konfliktusok kezelésére. A rövid jeleneteken keresztül megoldási lehetőségeket közvetítünk a gyermekek felé. Mivel a bábjáték képszerű és egyúttal csoda a gyermek számára, így ezek a „javaslatok“ beíródnak emlékezetükbe. Hasonló konfliktus előfordulásakor emlékezetükből előhívják a már megszerzett tapasztalataikat és a szerint cselekszenek majd. A Füles Maci csoportban gyakoriak voltak a veszekedések egy kisfiú akaratossága miatt. Mindent csak akart, de sosem kért semmit. Ez egy idő után a gyermekek között is feszültséget okozott, ezért inkább elkerülték, nem játszottak vele. Éppen dinoszauruszos témához készítettek a gyerekek síkbábokat. Amikor elkészültek a bábok, előadást rendezett az óvónő a gyerekek bevonásával. Dinó-óvodában játszódott ugyanaz a történet, ami nemrég még a csoportban zajlott. Másnap a kisfiú engedékenyebb lett és használni kezdte a varázsszavakat, kérni és megköszönni kezdett. Ennek eredményeként újból szívesen játszottak vele a gyerekek. A csoportszobát úgy rendeztük be, hogy a gyermekeknek mindig legyen egy bábozásra alkalmas színtér biztosítva. Egy nyugodt tér, ahol a bábokat, a paravánt bármikor elővehetik, a nézőteret berendezhetik. A délelőtt és a délután folyamán is lehetőségük van a bábjátékra. A nyári időszakban a nap jelentős részét a szabadban töltjük. Bár a nyár rengeteg lehetőséggel képes érdekessé tenni az udvaron töltött időt, a gyermekek mégis igénylik a bábfigurák közelségét. Ezért az udvar egy csendes kis zugában mindig alkalmat adunk a gyermekeknek bábkészítésre, bábozásra. 57

Az iskolába készülő, 6- 7 éves gyermekek többsége már nem igényli a délutáni pihenést, alvást. Nekik különböző tevékenységeket kínálunk fel a pihenő idő kitöltésére. Ez több szempontból nagyon fontos. A gyermek így nincs rákényszerítve az alvásra, helyette újabb tapasztalatokkal, élményekkel gazdagodhat. Ezt az időt kihasználva gyakran készítünk különféle bábokat a gyermekekkel vagy készülünk fel egy- egy bábszínpadra adaptált mese előadására. Így megalapozhatjuk a felkészülés, a fellépés, az előadás érzését, élményét a gyermekben. Kapcsolata más óvodai tevékenységekkel Ének, zene, énekes játék, gyermektánc Forrai Katalin és Törzsök Béla gyűjteményében több, bábozásra alkalmas dalt találunk. Egy- egy dal éneklésekor a báb jelenléte motiváló erővel hat a gyermekre, így azokat a gyermek könnyebben elsajátítja. A báb megjelenik dalok tanulásakor, a gyermek spontán játéka vagy mesejáték közben, ilyenkor rendszerint zenei kísérettel. Nálunk a báb mindig énekszerető résztvevője az éneklésnek. Jelenlétének célja a hangulatkeltés, ezáltal a dal megismertetése. Rendkívül alkalmas módszer a ritmus, az egyenletes lüktetés, a halk- hangos, magas- mély, gyors- lassú közötti különbségek érzékeltetésére. Gyakran alkalmazzuk ezt a módszert a gyakorlatban, különösen felelgetős daloknál. Vegyük példának a Hová mégy te, kis nyulacska kezdetű gyermekdalt. Új vagy ismétlő dalként mindig feltűnik egy csoport életében ez a dallam. Ismétléskor érdekesebbé, újszerűvé varázsolhatjuk a már ismert dalt bábfigura alkalmazásával. A Fürkész Nyuszi csoportban egy öreganyót és egy nyuszit alkalmaztunk. Az öreganyó lassabban, a nyuszi gyorsabban, lendületesebben énekelt. A nyuszi a dal ritmusára táncolt, az öreganyó mozgásával az egyenletes lüktetést érzékeltette. A gyermek zeneszerető, zene hallatára mozogni, ringatózni kezd. A báb szemléletessé teszi a gyermek számára a dal ritmusát, egyenletes lüktetését. Mivel a gyermek utánzás útján sajátítja el az új ismeretek legnagyobb részét, így a kedves bábfigura mozgását is utánozni fogja. Tapasztalatunk azt mutatja, hogy hamarabb utánzásba kezdenek a gyermekek a báb jelenlétekor. Hiszen a báb kicsi, mint ők. Vidám, mint ők. A báb nem mondja meg, hogy kell csinálni. Egyszerűen, természetesen, önfeledten táncol a dallamra. Ez a dinamikus mozgás motiválja a gyermeket az utánzásra, s mindeközben oldja a gyermekben megbúvó feszültséget.

58

Verselés, mesélés A bábozás, mint művészeti ág a legközelebb az irodalmi neveléshez áll. Meséléskor, verseléskor gyakran alkalmazzuk a bábot. A meséket kedvelik a gyerekek, mert abban olyan dolgok válnak valósággá, melyekről ő nem is álmodhat. A versek dallama, ritmusa, rímeiknek összecsengése magával ragadja a gyermeket. Amikor mindez bábjátékkal párosul, a gyermek katartikus állapotba kerül. Mindez motiválja a gyermeket, cselekvésre és beszédre készteti. Részesévé akar válni ennek a világnak. Új versek tanulásakor a tartalomhoz illő báb felkeltheti a gyermek figyelmét, érdeklődését. A báb mozgása és a rímek összecsengése lenyűgözi a gyermeket. Összpontosítja figyelmét, mert ő is a bábbal együtt szeretné mondogatni a mondókát, vagy a verset. Ismert meséket gyakran adaptálunk bábszínpadra, nagyon jól fejleszthető általa az emlékezet. Emellett azonban a rögtönzött, kitalált meséket is rendkívül fontosnak tartjuk. Erősíti a gyermekben a spontaneitást, fejleszti gondolkodását, kreativitását, mondatalkotását. Éppen ezért ösztönözzük a gyermekeket saját mese megalkotására, bábszínpadon történő kijátszására.

„A gyermekkornak két tündérvilága van: cselekvés síkján a játék, és szellemi síkon a mese.“ Kádár Annamária

59

Matematika Matematika területnél a bábjáték az ismeretek alkalmazására, gyakorlására alkalmas. Bábjátékot ebben az esetben csak akkor alkalmazunk, ha azt megelőzően a gyermek manipuláció útján megszerezte a szükséges tapasztalati ismereteit. Célunk, hogy a gyermeket feladatmegoldásra késztessük azáltal, hogy a bábjelenetben problémahelyzeteket teremtünk. A sündisznó, a nyúl, és a szarka találnak egy almát. Mindannyian éhesek, mindenki magáénak akarja tudni az almát és veszekedni kezdenek. Arra repül a bagoly, elmondják problémájukat. Mire a bagoly a gyermekek felé fordulva kérdezi: Hogyan ehetne belőle mindenki? Hogyan oszthatnánk el igazságosan? Külső világ tevékeny megismerése Az óvodapedagógus irányításával a gyerekek tapasztalatokat, ismereteket gyűjtenek természeti és társadalmi környezetükből, s közben észrevétlenül megszeretik környezetüket. A körülöttük lévő világból a hang és a mozgás fogja meg leginkább a gyermeket. A bábjáték pontosan ezeken az eszközökön keresztül kommunikál a gyermekkel, ennek alapján megsegítheti a különböző jelenségek lényegének kiemelését. Kis történetek segítségével adunk a gyermeknek példát, mintát. A

környezetvédelemmel

óvodánkban

kiemelten

foglalkozunk,

hiszen

egyik

specifikumunk. Ebből kifolyólag törekszünk arra, hogy minél több időt töltsünk a szabadban, a természet közelében. Séták és kirándulások alkalmával csoportbábjaink mindig velünk tartanak. Mint a gyermek, rácsodálkozik a természeti és társadalmi jelenségekre. Kíváncsiskodik, kérdez és megvizsgál dolgokat. Átöleli a fát, hogy megmérje a törzsét; elborzad a játszótéri szemét láttán; rácsodálkozik az autókból kitörő kipufogó-gázra. A csoportbáb minden egyes mozdulata, cselekedete, szava a gyermeket aktivitásra, gondolkodásra, ugyanilyen kíváncsiskodásra készteti. Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka A vizuális tevékenységek esztétikailag hatnak a gyermekre. A bábjáték örömöt szerez a gyermek számára. Megfelelő élmény biztosítása után folyamatosan kialakulnak saját igényei. Saját készítésű bábokkal szeretné saját történeteit eljátszani. Ez a motivált állapot remek lehetőséget biztosít új ábrázolási technikák megismertetésére, illetve a már ismert technikák gyakorlására. Ilyenkor felkészültségünk, rugalmasságunk megsegíti a gyermeki kreativitás szárnyalását. Az óvónői bábjáték, a rendszeresen megrendezett igényes bábelőadások nagyon erősen hatnak a gyermekeinkre. Ebben a motivált állapotban gyakran készítünk a gyerekekkel 60

bábokat és díszleteket egy- egy történethez, vagy csak spontán módon a gyermek elképzelésére alapozva. A tapasztalat azt mutatja, hogy ilyenkor a gyerekek sokkal jobban élvezik a munkát az ábrázoló sarokban. Amikor egy- egy báb elkészül csillogó szemekkel, izgatottan várják, hogy megszólaltathassák az általuk elkészített figurát. És mi az, ami minket, óvodapedagógusokat motivál? A látvány, amikor a gyermek a jó minta hatására ugyanolyan lelkesedéssel törekszik az igényes, esztétikus báb megalkotására, majd a színvonalas előadásra. Befejezés Amikor meghatároztuk óvodánk sajátos pedagógiai arculatát, még nem tudtuk mennyire összhangba kerül majd munkánk során a környezetvédelem a bábozással. Némi keresgélés után egy „érdekes véletlenen“ akadt meg a szemünk: - március 21. - A Bábozás világnapja - március 22. - A víz világnapja A két terület nem csupán óvodai nevelésünk kapcsán találkozott egymással, de a megemlékezések között is egymás mellé kerültek. Ezt a véletlent kihasználva ezeken a napokon a környezetvédelmet úgymond szándékosan találkoztatjuk a bábjátékkal. Mindkét dátum fontos nap óvodánkban. A Víz világnapja alkalmából kirándulásokat szervezünk Szolnok város vizeihez, és takarékoskodásra szólítjuk fel gyermekeinket. A Bábozás világnapján érdekes bábelőadással készülünk a gyermekeknek. Hogyan találkozik a kettő egymással? Olyan általunk megírt történetet játszunk el a bábszínpadon, melyek témája kapcsolódik a környezetvédelemhez, ezen belül a világ vizeinek megóvásához. Bár a bábozást óvodai nevelésünk egyik lényeges eszközének tartjuk, sosem hagyjuk figyelmen kívül azt a tényt, hogy a bábjáték a művészetnek egy fontos területe. Nem feledkezhetünk meg arról, hogy elsősorban művészi jellegű, ezáltal esztétikai hatással bír a gyermekekre. Hiszünk és bízunk a báb erejében. Hisszük, hogy jótékonyan hat a gyermek fejlődésére. Szakmai felelősségünk tudatában alkalmazzuk, mint módszert. Éppen ezért nem engedhetjük meg magunknak, hogy a bábozás nevelői hatása elnyomja a bábjáték esztétikai értékét. „Arra taníts, hogy önálló lehessek, hogy büszke lehessek magamra! Hogy elgondolkozzam rajta, hogy képessé váljak rá, hogy eldönthessem, hogy véghezvigyem. Én magam! Mert ez az út vezet el a gyermeki lét végső céljához, a boldog felnőttséghez.” Maria Montessori

61

A Fülemüle Erdei Óvoda Tábor 20 éve

Bevezető Erdei óvoda történetünk 1991-re tekint vissza, amikor a 11. számú óvodai intézmény vezetői megbízatását Csontos Sándorné szaktanácsadó nyerte el szakmai programjával. Az intézmény nevelőtestületével nagy érdeklődéssel tekintettünk az „erdei óvoda megalakítása” gondolatai irányába, hiszen ilyen program még nem létezett Szolnok megyében és az ország területén is csak 1-1 működött.

A környezeti nevelés 1986-tól

folyamatos változáson ment keresztül. Óriási eredménynek számított, hogy foglalkozást szervezhettünk

az

udvarunkon.

Egyszerű

megfigyeléseket

végezhettünk

és

a

környezetvédelem is megjelent az óvodák életében, de egy „ távolabbi helyszínen napokat eltölteni” lehetőség igazi szakmai kihívást jelentett. Nevelési értekezletünk meghívott vendége volt Labanc Györgyi, a Kékcinke Oktató Központ vezetője.4 Megjelenítette előttünk az Erdei óvoda programjuk csodálatos világát, melyben a gyermekekkel együtt játszva lehet felfedezni a természetet. Ő is megéreztette velünk, hogy mire lehetünk képesek, milyen világ tárulhat ki előttünk! Még ennyi év távlatából is újra érzem azt a jól eső izgalmat, amely végig vitt minket az innovációs utunkon. Szakmai programunk indítását az 1992-1993-as nevelési évben már intézményvezető helyettesként kezdtem meg. Olyan vezető mellett dolgozhattam, aki képesnek tartott minket a megvalósításra, szakmai hitelességgel segítette munkánkat. A megfogalmazott célunk: az erdei óvoda program létrehozása és indítása , napközi (7.3016.00) táborozás jelleggel. A mi nevelőtestületünk nem tudott azonosulni azzal a gondolattal, hogy óvodás korú gyermekeket éjszakára elszakítsunk a szüleiktől. Számukra érzelmi biztonságot jelent este haza térni a megszokott környezetbe és a szülőktől elszakadást sem lehet elvárni tőlük. Lokálpatrióta szemléletünk pedig nem engedte, hogy más területre menjünk, amikor Szolnok kivételes természeti értékei fontosak számunkra. A tervezés megkezdésekor hamar szembesültünk azzal a ténnyel, hogy konkrét adatokra és információkra van szükségünk. Meg kell tudjuk,van- e igény a programunkra, hol tartunk most, hová szeretnénk eljutni és milyen lehetőségeink vannak. Így kezdtük el megtervezni méréseinket és elemzéseinket.

4

Kékcinke Oktató Központ, Fővárosi Gyakorló Óvoda 62

Helyzetkép: Jelen szülői háttér

gyermekek jellemzői

nevelőtestület készültsége

átlagos szociokulturális háttér, lakótelepi kis lakások, mozgás szegény környezet Nagy mozgásigény,a gyerek 65%- nál a vizsgálati eredmények a tartási és testi problémákat lelkes és innovatív, természetismereti tudás hiányos, a táborozáshoz szükséges ismeretek hiányosak

lehetőségek meghatározása támogató szülői közösség, eltérő anyagi erőforrás

jövőkép minden gyermek számára egyenlő hozzáférés biztosítása

egész napos minden óvodásunk szabadlevegőn részt vehessen az erdei tartózkodás és tábor programjában motiváció kialakítása

önképzés és képzési lehetőségek keresése, szakemberek meghívása a tapasztalati tanuláshoz, helyismeret megszerzése eszközrendszer semmilyen pályázati felszereléssel nem lehetőségek és rendelkezünk, amely a támogatók tábori élet megkeresése szervezéséhez szükséges helyi a Tisza liget és a A Gyermek és adottságok a NEFAG parkerdő Ifjúsági Alapítvány táborozáshoz támogatása, táborhely biztosítása

minden óvónő rendelkezik a táborozáshoz szükséges szakmai ismerettel jól képzett nevelőtestület és felkészített daduskák minden gyermek számára tudjunk felszerelést biztosítani, egyenlő esélyeket teremtsünk több csoportunk számára lehetőségek keresése

A helyzetelemzés segítségével meghatároztuk feladatainkat:  A szülők tájékoztatása és bevonása a program megvalósításába  A gyermekek érdeklődésének felkeltése, hogy milyen erdei ovi programon vehetnek részt  A nevelőtestülettel a helyszín kiválasztása, növény és állatvilágának megismerése  Pályázati úton a feltételrendszer megteremtése  Erdei óvoda program tervezése és bemutatása Az erdei óvoda program elkészítése során már konkrét területeket emeltünk ki, amelyek fejlesztése a program alap pillére lett az elkövetkezendő időszakban:

63

 környezeti nevelés terültének fejlesztése annak érdekében, hogy az egész éves nevelőmunka kiteljesedését jelentse az erdei oviban való részvétel a gyermekek számára  az egészséges életmód szokásrendszerének fejlesztése, a gyermeki jártasság szintjének kialakítása, a megváltozott feltételrendszerre felkészülés  a táborban való részvétel, a kiválasztás szempontjainak összeállítása és elfogadtatása A környezeti nevelés területét munkaközösségi foglalkozások keretében kezdtük el feldolgozni. Az elméleti felkészülés mellett kiemelt szerepet kapott a helyszíni tapasztalatszerzés. Rácsodálkoztunk a természet szépségeire, kincseire. Megtanultunk eligazodni, tájékozódni, biztos helyismeretet szerezni a Tiszaligetben. Növényhatározót készítettünk a gyűjtött kincsekből és egyre több kollegát érintettünk meg élményeinkkel. Akkor még nem tudtuk, hogy csapatépítő tréningen vagyunk és szervezetet fejlesztünk. Nagyon sok dolgot még ösztönösen valósítottunk meg, majd egyre tudatosabbá vált tevékenykedésünk. Kialakult kis csapatunk, akikkel felvállaltuk a táborszervezését és megvalósítását. Meghatároztuk, hogy 26 gyermekkel és 4 óvónővel tudunk biztonsággal elindulni.

Lehetőséget

teremtünk

a

gyermekek

számára,

hogy

mikrocsoportos

foglalkozásainkon óvó nénit és csapat társakat választhassanak. Óvodánk több csoportjából jelentkezhettek a 4,5,6 éves korú gyermekek. Szülői értekezleten tájékoztattuk az érdeklődő szülőket a várható eseményekről, a gyermekek részvételének szempontjairól, melyek alapján hamar megtelt táborozni vágyókkal a csoportunk. Szempontjaink a szülők és a kollegák számára (a gyermekekre vonatkozóan):  szívesen tartózkodik a szabadban  bekapcsolódik a környezeti játékokba és tevékenységekbe  szeret vizsgálódni, elmélyülten keresgélni  nem fél és idegenkedik a növényektől és az állatoktól  az óvoda dolgozóit elfogadja és kontaktust teremt velük Pályázati és támogatói segítséggel minden gyermek részére biztosítani tudtuk a felszerelést:  erdei ovis logóval ellátott hátizsákot, kulacsot, sapkát  polifoamot, kispárnát és hálózsákot  a vizsgálódáshoz nagyítókat, távcsöveket és gyűjtőzsákot. A szülők az egyéni felszerelést esőkabáttal és gumicsizmával egészítették ki és tartalék ruházattal a biztonság kedvéért. A gyermekek egyéni tisztasági felszereléseiket használták, megtanulták önállóan hozni és vinni magukkal. 64

A Tiszaligetben a Gyermek és Ifjúsági Alapítvány táborában kaptunk külön foglalkoztató helyiséget, ahol elhelyezhettük felszereléseinket. A gyerekek rajzolhattak füzetükbe és rossz idő esetén megmelegedhettünk. A gyermekek számára meglepetést tartogattunk a táborozás első napjára, egyedi logókat festettünk az új pólókra, amivel megajándékoztuk őket. Saját emlékeinkből merítettük a táborozáshoz kapcsolódó zenei élmények iránti szeretetet és „erdei ovi induló” dalt és dalos,verses gyűjteményt vittünk magunkkal minden napra. Az összetartozás érzését erősítettük és biztonságérzetet alakítottunk ki a jól megtervezett szakmai programmal, gyermekszeretettel és a természet iránti elkötelezettséggel. Leírhatatlan izgalmakkal telített szülői, gyermeki és óvónői csapat kelt útra 1993. június 3-án. Vezetői kísérettel és kamerával felszerelt szülő jelenlétével vette kezdetét a program indítása. Nem volt időnk kideríteni, hogy ki izgul jobban, mert hamar elterelődött a figyelmünk és éltük felfedezésre váró mindennapjainkat. Fújhatott a szél, eshetett az eső, akkor és ott, abban is megtaláltuk a szépséget és rácsodálkoztunk az előttünk kitáruló világra.

Saját készítésű étrendünket a táborban készítették el és kedves fogadtatás mellett fogyaszthattuk el az étteremben. A testi és szellemi táplálékunk mellett a komfortérzetet növelte a szabadban, az általunk kiválasztott „mi fánk” alatti mesélés és alvás. A szabad játék perceit sok mozgással és versenyjátékkal, testedzéssel egészítettünk ki. Minden óvónőnek volt saját szervezésű programja, a szerepek tartalommal teltek meg. Mindig tudtuk a mikrocsoportos tevékenykedtetés során is, hogy ki vezeti, ki felügyel a szervezésre és a 65

gyerekek élvezettel választottak óvó néniket maguknak. A rét világának felfedezéséhez madártani ismereteink pótlására egy madarász szakembert hívtunk vendégségbe, aki többnyire minket felnőtteket tanított. Hamar rájöttünk, hogy hiányosságainkat pótolni tudjuk módszertani tudásunkkal és a gyermekek számára a rácsodálkozás és a cselekvéses tapasztalatszerzés sokkal többet ér a könyvből nézegetés helyett. Mi „elbújtunk” a madárlesen és próbálkoztunk a távcsövekkel felfedezni a madarakat akkor is, ha nem tudtuk mindnek a nevét. Az 1993. június 7-i pásztortűzzel egybekötött táborzárásunkon megosztottuk élményeinket a szülőkkel és

kollégáinkkal. Minden gyermek

kapott

lehetőséget

élményeiknek, rajzos emlékeinek megörökítésére és bemutatására. Szüleiket elkísérhették kedvenc, vagy titkos helyükre. A táborban található „kincsekből” ajándékot készítettünk részükre az első táborozás emlékére és bíztunk benne, hogy sikerült maradandó élményeket szerezniük, úgy, mint nekünk felnőtteknek. Az első erdei oviban kollegáim voltak: Koromné Kerekes Eszter, Tóthné Szurmay Zsuzsanna és Baliné Tátrai Terézia óvónők. Elkészítettük az első módszertani filmünket, melyet a Megyei pedagógia Intézet környezeti továbbképzésein és a megyében számos nevelőtestületi értekezleten előadások kiegészítéseként mutattunk be Csontos Sándorné szaktanácsadó, intézmény vezetőmmel. Az első táborozási élményeink pezsdítően hatottak nevelőtestületünk tagjaira és igazi kihívást jelentett számukra bekerülni a „csapatba”. A környezeti foglalkozások rendszerébe beépültek a vizsgálódás, a felfedezés és az élmények útján történő tapasztalatszerzési lehetőségek módszerei. Innovációs fejlesztéseink eredményeként 1996-ban jelet meg első módszertani füzetünk a Soros Alapítvány támogatásával: Környezetünk felfedezése I. címmel.5 Megjelent az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja (ONAP), majd 1998-ban kidolgozták a Környezeti Nevelés Stratégiáját. Egyre jobban előtérbe került a környezeti nevelés szerepe és a környezetvédelem mellett megjelent a fenntarthatóság pedagógiájának fogalma, ami csak sokkal később épült be a gyakorlati életbe. „A környezeti nevelés igazi terepe a szabad természet”6! Ez a gondolat a mi hitvallásunkat közvetítette. Egyre többen kapcsolódtak be az erdei óvoda programba óvodánkból is és még mindig megőriztük a négy óvónővel történő mikrocsoportos foglalkoztatás formáját. Folyamatos pályázati támogatással bővítettük eszközkészletünket és pótoltuk az amortizálódás miatti készleteinket. Már az óvó néniknek is jutott esőkabát és hátizsák, a mintakövetés nagyon nagy szerepet tölt be a folyamatban. Amilyen értékközvetítés történik a felnőtt részéről, olyan modellkövetés várható

5

Csontos Sándorné, Telekné Karakas Szilvia,1996.Környezetünk felfedezése

6

Victor András: Réce Füzetek 5. Óvodások környezeti nevelése 66

el a gyermekektől. A családok életébe is folyamatos változásokat vittek be gyermekeink, olyan technikákat sajátítottak el a szülők, amelyeket ők még nem tanultak. Kirándulni és felfedezni indultak el a városunk nyújtotta szebbnél- szebb természeti környezetbe. Megjelent az aktív szülői réteg, akik bekapcsolódtak az óvodai eseményekbe és igényelték a közös tevékenységeket.

Egyre

többen

választották

óvodánkat,

szívesen

hozták

hozzánk

gyermekeinket és kapcsolódtak be a játszóházi tevékenységekbe. A Helyi Nevelési Program készítésekor biztosak voltunk benne, hogy a nevelőtestülettel a közösen kialakított értékek mentén saját, környezetbarát programot készítünk. Az 1999-es év fordulópontot jelentett óvodánk életébe. Az intézményi összevonások eredményezték, hogy egy óvoda lett a két külön programmal működő óvodánkból. A név választás is gondot jelentett, hiszen senki nem szeretett volna a kivívott értékeiről lemondani. A testület kompromisszum készsége eredményezte az új utak keresését és a fennmaradásunkat. Bebizonyosodott, hogy innovációs hajlandóságunk még mindig töretlenül működik és a közös értékpontok mentés találtuk meg új nevünket, mely az összetartozást és az elfogadást közvetíti. Hétszínvirág óvoda elnevezéssel és a III-as számú Óvodai Igazgatóság tagóvodájaként kezdtük meg bővíteni az erdei óvoda programunkat. A Nevelőtestület tagjai már felkészülten várták a lehetőséget, a szakmai kihívást, hogy bekapcsolódjanak a programba. Helyi Nevelési Programrészünket kiegészítettük azzal a megfogalmazással és gyakorlattal, hogy a „minden nagycsoportos óvodásunk erdei óvoda programban vehet részt”. Az erdei óvoda táborvezető tagjai segítették az első csoportok indulását, a csoportos óvónők mellett. Teljes alkalmazotti kör részvételével szerveztünk képzéseket, terepgyakorlatokat, melyeket már tudatos szervezetfejlesztési elemként terveztünk és valósítottunk meg. A daduskák is megtanulták a természetben való tájékozódást. A környezetvédelmi szabályokat, melyeket közös érték elemként állítottunk fel és építettünk be a programunkba egyre ügyesebben közvetítették a gyermekek és a szülők felé. Csoportos daduska néninek lenni és az erdei oviba eljutni elismerésnek számított. Nagy segítséget jelentettek az óvó nénik mellett a gondozási feladatok „felvállalásában”. Minden gyermek ruházatát, felszerelését nyomon követték. Segítették a hátizsákokban való eligazodást és az eszközhasználatot. Étkeztetések alkalmával elkészítették a tízórait és az uzsonnákat. Az óvónők a szakmai program megvalósítását gyakorolhatták a táborvezetővel mikrocsoportos formában és önállóan. Nagy előrelépést jelentett számunkra, hogy már nem jelentkezés és kiválasztás alapján kellett „megküzdenünk” a létszámmal. Egy jól szabályozott folyamat által és az óvónők felkészültségének köszönhetően elkerültük a lelki sérüléssel járó „ütközéseket”, mert a 67

program elismertségével egy időben, a létszám emelkedés is természetes velejáróként jelent meg. A 26 fős gyermeklétszám már nem volt elég, a jelentkezők száma többszörös volt és egyre több magatartási problémával küzdő gyermeket szerettek volna kiemelni a csoportokból. A befogadás számunkra azt is jelentette, hogy az az óvó néni, akinek a csoportjába jár egy kevésbé érdeklődő gyermek, sokkal hamarabb tudja motiválni, vagy bevonni őt a tevékenységekbe. Nem kis feladat volt saját szokásainkat, határainkat leküzdeni, hogy már nemcsak a „kiválasztott”, érdeklődő gyermekekkel tevékenykedünk. Az átállás folyamatában előfordultak más zökkenők is, amivel meg kellett küzdenünk a mindennapokban. Újra kellett kezdeni egy nagyobb szülői közösség bevonását és aktivizálását. Motiválttá és érdekeltté kellett tenni őket, hogy megismerjék, elfogadják és aktív részesei legyenek az erdei ovi programnak. Meg kellett tapasztalniuk például, hogy az esőkabát szükséges kellék és a gyermekük veszi hasznát és az esőben történő felfedezés milyen tapasztalatokat rejt egy gyermek számára. Az óvó nénik az egészséges életmód szokásrendszerének tervezésénél és értékelésénél ismerték a kitűzött célt és gyermekenként nyomon követhették a várható feladataikat. A sikerélmény igazán akkor jutott közel a kollegákhoz, amikor partner intézményeinktől visszajelzést kaptunk óvodásaink iskolai alkalmasságáról,készségeik, képességeik szintjéről: „Önállóságukkal, feladatértésükkel és eszközhasználatukkal már az első napokban megmutatják, hogy honnan érkeztek. Nagyon érdeklődőek és szeretik a folyamatos tevékenykedést.”7 A Helyi Nevelési Programok módosítása újabb mérföldkő lett életünkben. Két különböző helyi nevelési programmal működött óvodánk, de mindenki a környezetbarát programmal szeretett volna dolgozni. Nagyon határozottan közvetítették kérésüket felém és az Igazgató Asszonyunk felé: szeretnének élni azzal a lehetőséggel, hogy kilépnek az adaptált óvodai programból és szeretnék, ha együtt fejlesztenénk tovább az erdei óvoda programot, melyben aktív résztvevőként vennének részt. Kérésüket tiszteletben tartva tettük meg a szükséges módosításokat és az önálló Környezetbarát Óvodai Programmal dolgoztunk tovább. Minőségügyi folyamat segítségével a 7s Modellel8 történt meg helyzet elemzés és szervezet fejlesztése. Újra tudatos tervezéssel indultunk el az innováció útján. Megkezdődtek a szakirányú képzések egyre több új tudással rendelkeztünk több területen, de a külső világ tevékeny felfedezése kihívásokat tartogatott a

7

Partner intézményekkel készített interjú 2004.

8

Comenius II-es modell 68

számunkra. A Zöld Óvoda Cím elnyerésére kidolgozott szempont rendszert kitöltve 2005-ben értékeltük, amely 3 évente kerül megújításra, önértékelésre késztetve az intézményeket, hogy törekedjenek a fenntartható fejlődésre és a környezet tudatosságra. Az önértékelések mentén és az előző fejlesztési szakasz eredményeinek felhasználásával kezdtük meg az erdei óvoda programunk újabb bővítését és fejlesztését. Munkaközösségi foglalkozásokon belül és terepgyakorlatokon történt meg a belső tudás átadása. Újabb kollegák lettek táborvezető mentorok,akik segítségével újabb csoportok bevonására került sor. A zökkenőmentes átállás és a helyzetelemzések segítségével pozitív irányba indítottuk el a továbbfejlesztést. Kidolgozott mérőeszköz segítségével kezdtük el a sikerkritériumok meghatározása mellett a program beválás vizsgálatát. A folyamatban három éves fejlődést tudtunk nyomon követni: a gyermek egyéni fejlődése vonatkozóan és a csoport viszonylatában. 9

A KÖRNYEZETTUDATOS MAGATARTÁS MÉRÉSE Az egészséges életvitel szokásait: 1. elfogadja 2. természetesen alkalmazza a nap bármely szakában 3. ismeri az egészségmegőrzést segítő lehetőségeket kis középső nagy

A fenntartható fejlődést segítő technikákat: 1. felismeri 2. felismeri és alkalmazza 3. gyakorlás közben képes a helytelen eljárások javítására

kis

középső

nagy

A környezetvédelmi szabályokat: 1. megnevezi és ismeri 2. képes alkalmazni az adott helyzetben 3. folyamatosan alkalmazza az év során környezeti programokon és a mindennapi helyzetekben kis középső nagy

1 2 3 4 A mérési eredmények segítségével összesített képet kaptunk arról, hogy alkalmazott módszereink mennyire eredményesek. A szülői elégedettség vizsgálata kiemelkedő eredményeket tükrözött, szöveges értékelések érkeztek az óvónőink szakmai hitelességére és élményorientált programunkra. A második Zöld Óvoda pályázat elkészítésekor már egy önálló programként működött az erdei ovi programunk. Kidolgozott projekttervvel, munkaköri feladatokkal, PR és tájékoztató anyagokkal.

9

A környezettudatos magatartás mérés részlete 69

Újabb mérföldkőhöz érkeztünk, amikor az évente egyszer induló erdei ovit őszi programmal bővítettük ki, amely folyamatosan került bevezetésre 2007 szeptembertől kezdődően. A folyamatosság elvét megtartva először csak három, majd négy, végül egy teljes hétre egészült ki a táborozás ideje. Az őszi program indítása azt jelentette, hogy már volt olyan csoportunk, ahol még csak középsős korúak voltak a gyerekek, de a szocializáció fejlődése új utakat nyitott meg előttünk. A szocializáció intenzív szakaszában erősítettük az összetartozás érzését és a mi tudatot. Az őszi kincskereső túrák és élmények lendületet biztosítottak a kollegák számára. Egy teljesen új évszak rejtelmeit fedezhettük fel történetünkben. Más időjárásról és hőmérsékletről szerezhettünk tapasztalatokat. Újabb viszonylatokat érzékelhettünk és észlelhettünk. Az időjárási megfigyeléseink vidám kisállat gondozással bővültek a vadasparki terület megnyitásával. A régi népi megfigyelések teljesen új területekkel egészültek ki. Sok humort és újabb élményeket teremtve számunkra. Megmaradt a felkészülés, és a megszokott rutin nem lépett be a folyamatunkba. A kihívásoknak megfelelés frissen tartotta csapatunkat és újabb tervezőmunkára ösztönözte nevelőtestületünket. Azt az elvet tudtuk megvalósítani, amely segítségével a gyermekek az évszakok változásait folyamatosan nyomon követhetik. Egy adott terület változásait nemcsak megtapasztalhatják, de élményeiket erdei ovis füzetükbe lerajzolhatják és megőrizhetik.

A megállíthatatlan változások folyamatában az eszközkészlet, a feltételrendszer fejlesztése is elengedhetetlen feladatunk lett. Pályázatok segítségével a táborozáshoz szükséges felszerelések számát 30 főről kiegészítettük 60 főre. Mozgásba lendült az ovink, a szorongást, a visszaszoktatást felváltotta az új élményekre készülődés. Egy héten egyszerre már kettő csoport mehetett a Tiszaligeti erdei oviba. A szeptember hónap átalakult egy szocializációs helyzetekkel, összetartozást erősítő szép érzelmekkel teli időszakká. Az oviba érkező kicsik 70

tágra nyílt szemekkel csodálkoztak az erdei ovis pólóban vidáman induló nagyokra. Maguk vehették birtokba az egész ovit és egy hét elteltével már délután figyelték a visszaérkező gyerekek hangját mikor hallják meg. A testvér gyerekek megtanulták a fülemüle erdei indulót és keresgéltek testvéreik hátizsákjában, ugyan milyen kincseket is rejt. Természetes volt számunkra, hogy a folytatás már a téli erdei ovi programról szólt: ne hagyjuk ki, éljünk azzal a lehetőséggel, amit teremtettünk! Szervezzük meg és készítsük el az újabb évszak terveit. Gyűjtsük össze tapasztalatainkat és

teljesedjen

programunk

biztosan

egy

felmenő rendszerré.

A

bekerülő szülők és

ki működő

mi

óvodánkba

gyerekek tudják előre, lehetőségeket

milyen teremtünk 2010-ben

a

számukra.

történő

A helyi

nevelési

programok

módosításába közös döntés

alapján

rögzítettük, hogy a Fülemüle Erdei Tábor

azt

Programunkat 4

- 7 éves korú gyermekek részére

szervezzük

meg

minden évszakban Programunkkal egyenlő hozzáférést

biztosítunk

minden

gyermek

számára.

Megteremtettük a minőségi nevelés alapjait és biztosítjuk az ehhez való jogot. Alkalmazzuk az élmény és a projektpedagógiai módszereket és saját módszertani segédlet színesítjük tevékenységeinket. A Szolnok Városi Óvodák Igazgatójától, Ferenczné Teleky Éva kaptunk lehetőséget arra, hogy 2009-ben feltöltsük „jó gyakorlatunkat” az Educatio Szolgáltatói kosarába: Fülemüle Erdei Óvoda Tábor program elnevezéssel. Kidolgozott és minőségügyi folyamatokkal szabályozott programunk már tartalmazza azokat a formai elemeket is, amelyek biztosítják a fenntarthatóságot és a program további fejlesztéseit. A táborozás feltételrendszere és tartalmi elemei mellett megtalálható a Krónikás füzetünk, amelybe a gyerek által közösen kiválasztott élmények kerülnek. A táborozás helyszíneihez kapcsolódó projekt terveket, térképet és azt a Zöld Titok Szerződést, amelyben megfogadtuk, hogy megtartjuk értékeinket. Az óvónői attitűd vizsgálattól a gyermek elégedettség mérésig minden folyamatszabályozás szerint működik. Öko-óvodai programmal dolgozó, elő minősített referencia intézmény lettünk 2010-ben.

71

Összegzés: Hosszú utat tettünk meg, de jó érzés volt újra végig menni azon az úton, ahol nem egyedül, hanem sok társsal, izgalmas kalandokkal és felejthetetlen élményekkel töltődhettünk. Nagy szeretettel köszöntöm nevelő társaimat a 20 éves évfordulónk alkalmából, akikkel együtt haladhattunk, és akik soha nem hátra, hanem előre tekintettek. Rengeteg gyermeki öröm és szeret kísért minket, akik soha nem engedték elfelejteni, hogy ő értük tesszük, amit még mindig szeretettel teszünk. Hálával tölt el az érzés, hogy 20 éves vezetői pályámon Csontos Sándorné mellett indulhattam el és még mindig fejlődik, halad előre a programunk. A köszönöm azoknak a támogatóinknak a 20 éves hűséges, kitartó támogatást, akik végig mellettünk álltak, a Gyermek és Ifjúsági Alapítvány vezetőinek. Mi mindig csak kértünk és megjelentünk egyre több és több gyermekkel, de még a legnehezebb időszakban is befogadtak minket és szeretettel vártak. Felejthetetlen csapat a Vízmű Horgász Egyesület számunkra. Minden évben, akár esett, akár fújt a szél, tudták, hogy az erdei ovis gyerekek várják Őket a tónál. Minden évben elölről kezdik, hogy újabb és újabb gyerekeknek szerezzenek örömteli perceket. 20 éves évfordulónk alkalmából szeretettel várjuk Önöket 2013. június 3-án Fülemüle Erdei Óvoda Táborunk közös rendezvényére. Akár volt erdei ovis, vagy szülő, akár „csupán” érdeklődő, töltse velünk az ünnepet!

72

73

74

A Kolozsvári úti Óvoda Jó gyakorlatai, az óvodai tanulásszervezés tükrében!

Bevezetés A Szolnok Városi Óvodák Kolozsvári úti Óvodájának nevelőközössége igen korán megérezte, hogy a gyermekek fejlesztésének érdekében szükségessé vált a módszertani, szakmai megújulás. A 2005/2006-os nevelési évtől tudatosan foglakoztunk a teljes óvodai nevelésre kiterjedő, a gyermekek egyéni, differenciált fejlesztésére irányuló pedagógiai eljárások megismerésével, kipróbálásával, továbbfejlesztésével, új eljárások kidolgozásával. A projektrendszerű tanulásszervezés, az egyéni és mikrocsoportos fejlesztési formák fokozatos bevezetése mellett, olyan saját innovációt dolgoztunk ki, amelyek az óvodapedagógusok

szemléletváltoztatásával,

önképzésével

változtatták

meg

nevelési

felfogásunkat. Nevelési gyakorlatunkban a gyermeki tevékenységeken alapuló, felfedező, problémaközpontú ismeretszerzés lehetőségeit biztosítjuk valamennyi,- eltérő szociokulturális környezetből érkező- gyermek számára. A projektrendszerű tanulási forma segítségével, életszerű helyzetek teremtésével differenciált módon fejlesztjük az óvodánkba járó gyermekeket. Két „Jó gyakorlatunk” mindegyike a fenti cél elérése érdekében került kidolgozásra, megkönnyítve ezzel a gyermekek számára az óvoda-iskola átmenetet. „Jó gyakorlatainkban” arra törekedtünk, hogy a gyermekek életkori/egyéni fejlettségére irányuló szisztémát dogozzunk ki, melyben a pedagógus megváltozott szerepben „partnerként” vesz részt, s amely a gyermekek alkalmazható tudását alapozza meg. Valamennyi csoportunkban (5 csoport) projektrendszerű tanulási formát alkalmazunk, melynek bevezetését tudatos testületi felkészülés előzött meg. Folyamatosan, team munkában ismerkedtünk meg eljárásokkal, dolgoztunk ki mérési formákat, óvodán belüli hospitálásokkal szereztünk tapasztalatokat egymástól, ötletbörzét tartottunk. Önértékeléssel fejlesztettük reális önismeretünket, úgy a tanulási tevékenységgel kapcsolatos, mint az óvodapedagógus kérdéskultúrájával kapcsolatos „Jó gyakorlatunk” során. A leghatékonyabb/legsikeresebb projektekből Projektgyűjteményeket készítettünk, segítendő egymás munkáját.

75

Méréseket végeztünk a gyermekek fejlettségi szintjére vonatkozóan az alkalmazott új eljárások hatását vizsgálva. Partnereink (szülők, partner iskolák) elégedettségét elemeztük, a mutatókból levonva a következtetéseket, további módosításokat foganatosítva. Az óvodai tanulásszervezés törvényi háttere Néhány idevonatkozó elem az Óvodai nevelés Alapprogramjából. „Az Alapprogram a gyermeki személyiségből indul ki, abból a tényből, hogy az ember gyermek egyedi, mással nem helyettesíthető individuum és szociális lény egyszerre. Az óvodai nevelés gyermekközpontú, befogadó, ennek megfelelően a gyermeki személyiség kibontakoztatására törekszik, biztosítva minden gyermek számára az egyenlő hozzáférést” A tevékenységekben megvalósuló tanulás 1. Az óvodában a tanulás folyamatos, jelentős részben utánzásos, spontán tevékenység, amely a teljes személyiség fejlődését, fejlesztését támogatja. Nem szűkül le az ismeretszerzésre, az egész óvodai nap folyamán adódó helyzetekben, természetes és szimulált környezetben, kirándulásokon, az óvodapedagógus által kezdeményezett tevékenységi formákban, szervezeti és időkeretekben valósul meg. 2. Az óvodai tanulás elsődleges célja az óvodás gyermek kompetenciáinak fejlesztése, attitűd erősítése és a képességek fejlesztése. Az óvodapedagógus a tanulást támogató környezet megteremtése során, épít a gyermekek előzetes tapasztalataira, ismereteire. 3. A tanulás feltétele a gyermek cselekvő aktivitása, a közvetlen, sok érzékszervet foglalkoztató tapasztalás, felfedezés lehetőségének biztosítása, kreativitásának erősítése. 4. A tanulás lehetséges formái az óvodában: -

az utánzásos, minta- és modellkövetéses magatartás- es viselkedéstanulás (szokások alakítása),

-

a spontán játékos tapasztalatszerzés;

-

a cselekvéses tanulás;

-

a gyermeki kérdésekre, válaszokra épületi ismeretszerzés;

-

az óvodapedagógus által irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés, felfedezés;

-

a gyakorlati problémamegoldás és feladatmegoldás;

-

az óvodapedagógus által kezdeményezett foglalkozásokon megvalósuló tanulás.

5. Az óvodapedagógus a tanulás irányítása során személyre szabott pozitív egyéni, fejlesztő értékeléssel segíti a gyermek személyiségének kibontakozását.

76

A Kolozsvári úti Óvoda „Jó gyakorlatainak” kapcsolódási pontjai a törvényi szabályozásokkal. 1. „A tanulás ne lecke legyen a gyermeknek, hanem szívdobogtató élmény”(József Attila) A motiváció mint belső késztetés a projektrendszerű tanulásszervezésben A Jó gyakorlat az óvodáskorú gyermekek tanulási folyamatából azt az elemet emeli ki, - motiváció/belső késztetés- mely nélkül a tanulási folyamat az adott életkorban nem, vagy csak „iskolás jelleggel”, direkt módon valósítható meg. A Jó gyakorlatban kiemelt elem, a motiváció/belső késztetés, mely elősegíti a játékos formában történő ismeretszerzésre. A Jó gyakorlat a 3-7 éves korú gyermekek kognitív képességeinek fejlesztését szolgálja a projektrendszerű tanulási forma keretein belül, a játék, játékosság túlsúlyának biztosítása mellett. A projektrendszerű tanulási forma lehetőséget biztosít a folyamatosságra, rugalmasságra, differenciálásra, a többszöri gyakorlásra, a felfedező, érdeklődésre épülő ismeretszerzésre. A Jó gyakorlatunk kiemelten és célzottan szolgálja a gyermekek, szülők egyenlő hozzáférését a minőségi neveléshez, oktatáshoz, továbbá a sikeres együttnevelést. Jó gyakorlatunk rámutat azokra a szükséges szemléletbeli változtatásokra, amelyek a kompetencia alapú nevelést segítik elő. A Jó gyakorlatban meghatározó a projekt-intervallum, valamint a pedagógus szerepe, jelenléte. 2. A pedagógus kérdéskultúrája mint az óvodai anyanyelvi nevelés alappillére A jó gyakorlat az Alapprogram értékeire épít és koherens a TÁMOP.3.1.4.

Kompetencia

alapú

oktatás

egyenlő

hozzáférés - Innovatív intézményekben. c. pályázat elveivel. Ez a jó gyakorlat elméleti alapot ad a pedagógusoknak az anyanyelvi nevelés újszerű értelmezéséhez és gyakorlati segítséget a megvalósításhoz vezető úton. Az Alapprogramban megfogalmazottak szerint, az óvodai nevelés a családi neveléssel együtt fejti ki az optimális hatást a gyermekek fejlődésében, ezért is elengedhetetlen a családokkal való szoros együttműködés. 77

A „Jó gyakorlat” szerves része a családok bevonása. A feljegyzések, mérések hozzásegítik a családokat, ahhoz hogy gyermekük fejlettségét reálisan ítéljék meg, ill. ennek tükrében segítsék a gyermekük fejlődését, együttműködve az óvodapedagógusokkal. Ennek a „Jó gyakorlatnak” a célja, a pedagógus kompetenciájának kialakítása, erősítése, hogy kompetens társa, partnere legyen a gyermekeknek a világ felfedezésében, megismerésében, segítse őket az önkifejezésben, s ehhez a felfedező-úthoz az anyanyelvi nevelést, ezen belül is az óvodapedagógus kérdéskultúráját hívja segítségül. A fentiekből látható, hogy mindkét „Jó gyakorlatunk” a gyermeki személyiség kibontakoztatását, kompetenciáinak fejlesztését célozza meg. Mindkét innovációnkban, arra törekedtünk, hogy a gyermek cselekvő aktivitása kerüljön előtérbe, erre épüljön a tanulási folyamat. Örökérvényű dolog, hogy az óvodás gyermek csak motivált állapotban képes részt venni a tanulási folyamatban. Ebben az életkorban a gyermekekre leginkább a mozgás, a tevékenykedés lehetősége, a társigény,- mely lehet gyermek vagy óvónő,- az elismerési vágy, a sikerélmény iráni vágy, valamint a kíváncsiság a motiváló. Rendkívül fontos a pedagógus részéről a fejlett gyermekismeret, mely segíti őt abban, hogy az adott gyermeknél a fentiek közül melyik az a domináns motiváció, amelynek tudatos alkalmazásával a gyermek bevonható a tevékenységekbe, a tanulási folyamatba. A gyermekek egyéni fejlettségi szintjének ismerete az anyanyelvi nevelés területén is elengedhetetlenül fontos, különös tekintettel a kérdésfeltevés vonatkozásába. Elsősorban a gyermek egyéni fejlettségi szintje, de természetesen az életkor is meghatározó lehet abban, hogy mely kérdésforma az, amely adott esetben gondolkodásra, tevékenységre ösztönzi a gyermekeket.(Érzelemre ható, gondolkodtató stb.) A két „Jó gyakorlatunk” a gyermeki személyiség jelen állapotához igazodva érheti el a hatását. Ezen túl rendkívül fontos a jó módszer kiválasztása. Itt gondolok a klasszikus jól megtanult módszereken túl, az olyan korszerű módszerekre, mint pl. a kutakodás, próbálgatás stb. Emellett hiszem, hogy a pedagógus szerepe, (facilitátor) valamint az a pedagógus attitűd, mely a mindig megújulási vágyat tükrözi, elengedhetetlenül fontos a jól megválasztott tervezési (projekt) és szervezési (egyéni, páros, mikro csoportos stb.) módok, formák mellett. A Tervező munkánkról röviden Óvodánk a Projektrendszerű tanulásszervezést preferálja! Nem mondom, mondjuk, hogy ez az egyedüli jó, de a „Jó gyakorlatainkhoz” ez volt a leginkább megfelelő. 78

A projektekhez kidolgoztunk egy általunk jól átláthatónak ítélt, papírra vethető, vizuálisan megjeleníthető formát, az un. „Projekt-terv”-et. Ez tartalmazza az egész projekt fő vonulatát, mely alapján elkészíthetőek a heti-tervek, s mely magába fogalja a kiemelt célokat, feladatokat. Természetesen nem lenne teljes a tervező munka, ha nem fektetnénk nagy hangsúlyt a differenciálásra. A Heti-tervhez kapcsolódik a „hármas-szintű differenciálás”, melynek formáját a Csoportnaplóban, a Projekt-és Heti terv után helyezünk el, így téve teljessé a tervező munkánkat. A pedagógus attitűdje a Jó gyakorlataink megvalósításában „a pedagógus valamennyi rábízott tanítványának a lehetséges és belátható jövőjét képes kézbe venni, tervezni,ennek érdekében egyénhez igazított játékok és tevékenységek sorát szervezni, s kész ezért mind jogi, mind etikai értelemben felelősséget is vállalni.” (Zsolnai József) A pedagógus attitűd nevelőtestületünkben preferált elemei 10 pontban. 

melegszívű, szeretetteljes, elfogadó



szerető, óvó-gondoskodással neveli a rábízott gyermekeket



törekszik a gyermekekben rejlő értékek felszínre hozására, erősítésére



cselekvésen keresztül fejleszti a készségeket, képességeket



differenciáltan fejleszt és értékel



támogatja a gyermekek egyéni kezdeményezéseit



képes a saját kompetenciájának fejlesztésére, a megújulásra (ismeret, tudás, attitűd)



segíti a gyermekeket az óvoda-iskola zökkenőmentes átmenetét



elfogadja az inkluzív pedagógiát



megőrzi és közvetíti, a magyar identitást

Hiszem és hisszük, hogy a fenti szempontoknak megfelelő óvodapedagógus, a tőle telhető legtöbbet tesz meg azért, hogy az általa nevelt óvodás gyermekek az óvodában eltöltött 3-4 év után, mint testileg, mint mentálisan és értelmileg alkalmassá válnak az iskolai életre, úgy hogy az addig vezető út játékos, gyermekközpontú. Ezek a gyermekek nap-mint nap megélhetik az „aha-érzést”, felfedezhetik az őket körülvevő világ kisebb, nagyobb csodáit, tudatosulhat bennük az „én már ezt is tudom” érzése és önbizalommal, megalapozott tudással léphetik az iskola kapuját.

79

Összegzés Jó gyakorlataink célja, a gyermekek aktivitásának, motiváltságának, kíváncsiságának ébrentartása és kielégítése, előtérbe helyezve az önkéntességet, kreativitást és a kompetenciaérzés kialakítását, fenntartását. Az óvodapedagógusaink tudatosan törekednek az ismeretek tapasztalati úton történő megszerzéséhez a feltételek biztosítására. Megteremtik a lehetőségét annak, hogy a gyermekek a játékon, az alkotómunkán, saját tevékenységükön keresztül szerezhessék meg azokat az élményeket, amelyek megnyitják, és ébren tartják bennük a vágyat a megismerésre, a tanulásörömének átélésére. Óvodáskorban az az igazi ismeret, amit a gyermek önmaga szerez meg. Szemléletünk szerint mindennek alapja az, hogy a gyermekek érdeklődésére és cselekvésére, előzetes tudásukra, tapasztalataikra épüljön az óvodapedagógus által tervezett ismeretanyagot is tartalmazó tevékenység. Nélkülözhetetlenül fontos a gyerekek fejlődésének szempontjából, hogy óvó, gondoskodó szeretet, állandó, stabil biztonság vegye körül. Az egyéni, - pedagógus által tudatos,- differenciált bánásmód alkalmazása elengedhetetlenül szükséges a személyes, bensőséges kapcsolat kialakításához, amely minden gyermeket megillet. Kidolgozott „Jó gyakorlataink” koherensek az Óvodai nevelés Alapprogramjával, minden vonatkozásukban annak egy-egy nagyon fontos szegmensét emelik ki, úgymint Anyanyelvi nevelés és Tanulás-szervezés. E két területet, komprehenzív elven (átfogó, összefogó, összefoglaló, széles körű, minden részletre kiterjedő) közelítjük meg. A gyermekeket helyzetbe hozzuk, alkalmassá tesszük arra, hogy a sajátbázisukról jussanak el képességeik lehető legmagasabb szintjére. E felfogás, a választott Referencia területünk alapját jelenti (Komprehenzív elven egységes programmal működő intézmény), hiszen differenciálással segítjük az eltérő sajátosságaikkal, érdeklődéssel, adottságaikkal, képességeikkel rendelkező gyermekeket. Referencia intézményi pályázatunk koherencia-ábrája jól szemlélteti az óvodánkban folyó pedagógiai munka komplexitását!

80

Pályázatunk címe: „A pedagógus attitűdjének formálása, az óvodáskorú gyermekek motivációs bázisának és nyelvi kommunikációjának területén a Kolozsvári úti Óvodában„ (TÁMOP 3.1.7-11/2-2011-0187) Innovatív szemléletünkből adódóan, továbbgondoljuk Jó gyakorlatainkat és azokat jelenlegi és továbbfejlesztett formában is ajánljuk az érdeklődő kollégáknak.

81

„A természet hatalmas, az ember parányi. Ezért aztán az ember léte attól függ, milyen kapcsolatot tud teremteni a természettel, mennyire érti meg, és hogyan használja fel erőit saját hasznára.” (Szent-Györgyi Albert) Környezetvédelmi program a Kacsa úti Óvodában

Helyzetelemzés Óvodánk bemutatása:

Óvodánk, a Kacsa úti óvoda a Szolnok Városi Óvodák tagóvodája, 3 csoporttal összesen 74 férőhellyel biztosítja a körzetben lakó gyermekek óvodai elhelyezését. A SZVO értékrendjéhez igazodva, megtartjuk sajátos pedagógiai arculatunkat. Programunk megvalósulását garantálja, hogy nevelőközösségünkből 6 fő felsőfokú képzéssel rendelkezik. Munkánkat 4 szakképzett dajka teljes munkaidőben, valamint 1 fő karbantartó segíti. Óvodánk a város peremkerületében helyezkedik el. Az itt élő szülők nagy százaléka szak, illetve betanított munkás, sok a munkanélküli, szociálisan hátrányos helyzetű és az etnikai kisebbséghez tartozó család. 82

Szociális helyzetükből adódik, hogy sok a hátrányos helyzetű gyermekek száma óvodánkban. Arra törekszünk, hogy együtt a családdal védjük, gondozzuk, neveljük, fejlesszük a gyermekeket. A szülőket partnernek tekintjük a nevelésben, ismertetjük nevelési felfogásunkat, programunkat. Az ingerszegény környezetből érkező gyermekeknek változatos tevékenységet biztosítunk a tapasztalat és élményszerzésre. Kiemelten kezeljük a gyermekvédelmet. Az optimális létszámú csoportok biztosítják a családias légkört, lehetővé teszik, hogy minden gyermeket alaposan megismerjünk, és hogy pozitívan alakuljanak a gyermekek társas kapcsolatai. Nagy hangsúlyt fektetünk a gyermekek egészséges életmód iránti igényének kialakítására. Óvodánkban segítjük az átlagostól lényegesen vagy speciálisan eltérő fejlődésű, magatartású gyermekek nevelését. Különleges figyelemmel vesszük őket körül, elfogadjuk másságukat. Óvodánkban szépen felújított, esztétikusan kialakított csoportszobák, öltözők, mosdók, tornaszoba várják a hozzánk érkező gyermekeket. A gyermekek mindennapi életéhez, játékához, mozgásához szükséges eszközök rendelkezésre állnak. Nagy hangsúlyt fektetünk az óvoda arculatához igazodó felszerelések beszerzésére, használatára. Udvarunk mérete az adott létszámhoz ideális, a fás, pázsitos és betonozott területek jól biztosítják a gyermekek számára minden évszakban és időjárásban a szabad levegőn történő mozgás

lehetőségét.

Udvari

játékaink

biztosítják

a

gyermekek

mozgásfejlődését,

folyamatosan végezzük az udvar felújítását és eszköztárának bővítését. Mindenkor figyelembe vesszük szűkebb, és tágabb környezetünk elvárásait. Óvodánk helyi nevelési programja szakmai meggyőződésünk alapján készült. A környező világ tevékeny megismerésének fontos szerepe van a harmonikus gyermeki személyiség fejlődésében. Célunk: A szűkebb és tágabb környezet, lakóhelyünk felfedezése során a gyermekek pozitív érzelmi viszonyának megalapozása a természeti - emberi - tárgyi világ értékei iránt. A környezet megismerése közben a gyermekek mennyiségi, alaki, nagyságbeli, tér és síkbeli szemléletének alakítása. Környezeti kultúrára nevelés: amely magába foglalja a környezetekre vonatkozó ismeretek mellett, a környezetbarát életvitel megvalósítását biztosító tevékenységek széles skáláját.

83

Feladat: A családok bevonása az óvodai tevékenységekbe, környezetbarát szemléletük formálása. Hitvallásunk: A környezeti nevelés fontosságát, személyiségformáló, szokásalakító szerepét tekintjük nevelésünk vezérfonalának és a tevékenységeket (játék, vers, mese, ének-zene, énekes játék, rajzolás, mintázás, mozgás, stb.) mint egy gyöngyként erre fűzzük fel. Így lesz komplex egész nevelésünk, mellyel megalapozzuk az óvodába járó gyerekek környezeti tapasztalatait, melyek később ismeretté, majd egész életre szóló tudássá alakulnak. Távlati céljaink Az eddig alkalmazott óvodai gyakorlatunk kibővítése környezetvédelemmel, szerves hulladékok újra hasznosításával, szelektív hulladékgyűjtéssel, óvoda kertjének, csoportfájának gondozásával, madárbarát-kert kialakításával. Környezetbarát életvitelünkkel, környezettudatos szemlélet kialakítása óvodásainkban és családjaikban, mind ez a napi gyakorlatban érvényesüljön és természetessé váljon. Olyan környezetet hagyjunk magunk után melyet utódaink is élvezhetnek. A környezeti értékek megbecsülése, hagyományok ápolása, őrzése, az erkölcsi értékek alakítása, az együtt munkálkodási képességek értékközvetítése, a személyiség gazdagítása. Környezeti program bemutatása A csoport fája A tevékenység Célja: A gyermekek folyamatában meg tudják figyelni a fa fejlődését, az évszakok változásának hatását. Az összetartozás érzésének erősítése, azzal, hogy együtt választjuk ki és gondozzuk a mi fánkat. Feladata: A fa gondozásával a növények szeretetére nevelés. Tudatosítani, hogy a növények is élnek, locsolással, elősegíthetjük pozitív fejlődésüket, a gyümölcs leszedésével hasznos munkát végzünk.

84

Gyakorlati megvalósítása: 2011 októberében kiválasztottuk mind a három csoport csoportfáját. (naspolya, birs, cseresznye) Készítettünk egy táblát, amin a csoport neve szerepel, valamint az ültetés időpontja.

85

86

Mind a három csoport csoportfája elültetésre került, melyeket folyamatosan gondozunk. A mi fánk gondozásába alkalmanként a szülők közül is bevonunk néhányat az ágak metszésébe, száraz ágak eltávolításába. Az évszakok váltakozásával a növények is változnak, ezt a gyerekekkel nyomon tudjuk követni.

Ősszel a levelek színes pompáját láthatjuk, télen a „kopasz” pihenő fát, tavasszal a virágba borulását, nyáron a zöldellő, madaraknak is „otthont”adót. Eszközök: tábla, madzag, textil, lapát, ásó, gereblye, létra, kosarak Felelősök: Csoport pedagógusai, daduska nénik, gyerekek, szülők Várható eredmény: A gyerekek jobban vigyáznak a környezetükben lévő növényekre. Figyelmeztetik társaikat, ha rongálást észlelnek. Az összetartozás örömének átélése a közös céllal, munkával. Az óvoda kertje A tevékenység Célja: A gyerekek bevonása a közvetlen környezetünk gondozásába, amikor ők is aktív részesei a munkának, jobban átérzik annak fontosságát. A munka eredményét megbecsülik. 87

Feladata: A kerti szerszámokkal és a velük végezhető munkák megismertetése. Folyamatos munkavégzés fontosságának észrevétele. Gyakorlati megvalósítása: 2011 őszén csoportonként felosztottuk az óvoda udvarát. Az udvart folyamatosan gondozzuk, gereblyézzük, gyomtalanítjuk, öntözzük, söprögetjük.

Az összegereblyézett száraz faleveleket nem csak a komposztálónkba gyűjtjük, hanem „avartanyát” is készítünk minden ősszel. Avartanya: téli telelő a bogarak, rovarok számára.

88

Folyamatosan végzik a csoportok saját udvarrészeik parkosítását. (tuják, fák ültetését) A saját kertjük kialakítását (virágos és fűszernövény) ápolását. Minden évben tavasszal a komposztálónkból az érett szerves hulladékot növényeink ültetésénél a talaj előkészítésénél hasznosítjuk. A csoportok kertjében megfigyeljük a növényeket, állatokat, azok fejlődését, életmódját. (pillangó, katicabogár, csiga, földigiliszta, hangya, bodobács) Eszközök: gyermekek méretének megfelelő kerti szerszámok, locsolókannák, nagyítók, lécek, madzagok, mérőszalagok, szakmai könyvek Felelősök: Csoport pedagógusai, daduska nénik, gyerekek, szülők Várható eredmény: A tudatos munkavégzéssel a felelősségvállalás érzésének kialakulása. A munkavégzéshez szükséges képességek fejlődése. Komposztálás A tevékenység Célja: Olyan pedagógiai folyamat kialakítása, melynek során képesek elsajátítani a szerves hulladékkal, komposztálással kapcsolatos ismereteket, szokásokat. Feladata: A családok bevonása az óvodai tevékenységekbe.

Gyakorlati megvalósítása: 2011 őszén kialakítottuk óvodánk udvarán a komposztálót. Szakmai napon megismerkedtünk a komposztálás folyamatával, szakember segítségével. Szülői fórumot szerveztünk, ahol a szülők megbeszélhették és átadhatták ismereteiket

89

egymásnak. Kihelyeztünk a csoportszobák elé egy-egy gyűjtőedényt a szerves hulladék számára. A családokkal közösen, rendszeresen gyűjtjük a komposztálandó anyagot, melyet a gyerekekkel közösen helyezünk ki az udvari komposztálóba. (konyhai nyers növényi hulladék, vitamin nap) Az udvaron évszakonként előforduló szerves hulladékot (fű, levél, ágak) a gyerekekkel közösen aprítjuk fel és helyezzük a komposztálóba.

Eszközök: gyermekek méretének megfelelő kerti szerszámok, locsolókannák, nagyítók, vödrök. Felelősök: Csoport pedagógusai, daduska nénik, gyerekek, szülők Várható eredmény: A családok környezettudatos ismeretei – a gyermekekkel közös tevékenységeken keresztül – bővülnek elkezdődnek a háztartásokban a környezet óvásához, védelméhez kötődő tevékenységek megvalósítása. Szelektív hulladékgyűjtés A tevékenység Célja: Az óvodás gyermek környezet- és egészségtudatos nevelésének erősítése. A környezetünk védelme, az emberi tevékenységből eredő környezet terhelés és szennyezés kibocsájtás csökkentése.

90

Feladata: A gyermekek megértsék a szelektív hulladékgyűjtés lényegét és megismerkedjenek a hulladékhasznosítás folyamataival. A szelektív hulladékgyűjtés már gyermekkorban váljon reflexé, később pedig tudatos magatartássá érjen. Gyakorlati megvalósítása: 2011 őszén felvettük a kapcsolatot a szolnoki Remondis-sal.

Látogatást tettünk a gyerekekkel és a szülőkkel közösen a szelektív hulladékgyűjtő és válogató Újszászi úti telephelyére és Kétpóra. A csoportszobákban elhelyezésre kerültek a szelektív hulladékgyűjtés számára a megfelelő tárolók.

Mind a három csoportban hatékonyan működik a papír, mint hulladék szétválogatása, kidobása, vagy újrahasznosítása. Évente két alkalommal papírgyűjtést szervezünk. A Remondis-sal kötött szerződés alapján óvodánk udvarára hulladékgyűjtő konténerek kerültek kihelyezésre, melyekbe a PET palackokat folyamatosan gyűjtjük. Ez a lehetőség aktívan

91

bevonja a szülőket is a gyűjtő folyamatba. Az összegyűjtött palackokat rendszeresen elszállítják.

Eszközök: szelektív kukák, konténerek, PET palackok Felelősök: Csoport pedagógusai, daduska nénik, gyerekek, szülők Várható eredmény: Egyre több hulladékot válogatnak szét a gyerekek és szüleik, egyre kevesebb lesz a szemét. Tudatosabban figyelnek az újrahasznosításra. Madárbarát-kert A tevékenység Célja: Célunk, a madárvédelem, a madarak világának megismertetése, gyönyörködtetés, lelki, szellemi felfrissülés. Feladata: Olyan szokások, viselkedési formák és érdekrendek kialakítása, amelyek meghatározóak a természetes (ember által létrehozott) és környezettel való harmonikus kapcsolat kialakításában.

92

Gyakorlati megvalósítása: A szülőkkel és a gyerekekkel közös őszi játszóház keretében elkészítettük a madáretetőket és madárodúkat.

A madáretetőket a csoportszobák ablakába jól látható helyre szereltük fel, hogy a gyerekek napközben is folyamatosan figyelemmel kísérhessék a madarak étkezési szokásait, mozgását. Az etetők feltöltése a gyerekekkel és a családokkal közösen történik. (napraforgó mag, szalonna, madárkalács)

93

Eszközök: Madarak megfigyeléséhez távcső, fa léc, szerszámok, szeg, etetőanyagok, könyvek. Felelősök: Csoport pedagógusai, daduska nénik, gyerekek, szülők Várható eredmény: A madarak szépségének, fajtáinak és védelmének fontosságának felismerése. Látókörük bővítése. Gyakorlati megvalósítás során alkalmazott módszereink: -

cselekvő közvetlen sok érzékszervet foglalkoztató tapasztalás

-

megfigyelés

-

kísérletezés

-

közös, egymástól való tanulás

Elért eredményeink: A családokban is elindult egy környezettudatosabb tevékenység: a környezet óvásához, védelméhez kapcsolódóan. Az óvodai csoportokban szívesen bekapcsolódnak a gyerekek, egyéni fejlettségükhöz, érdeklődésükhöz képest a környezetük gondozásában. Érdeklődéssel fordulnak az új ismeretek felé. A gyerekek minden napos viselkedéséből érzékelhető, környezeti kultúrájuk változása. Nem dobják el a szemetet, gyűjtik a növényi részeket a komposztba, részt vesznek a kert, növények gondozásában. Vigyáznak az apró állatokra. 94

Záró gondolatok: A környezeti nevelésnek a valós életben kell gyökereznie. Helyi problémákra és azok megoldására természet, társadalmi jellemzők, megismerésére kell támaszkodnia. Ezek megáldása közben láttatja meg a globális összefüggéseket. A problémák egyedül nem megoldhatók, ezért a környezeti nevelés fontos célja, az együttműködésre nevelés, az egymásra figyelés, egymás elfogadása, a társadalomba való beilleszkedés képességének fejlesztése. Mivel a jövő ökológiai problémái előre sok esetben nem láthatóak, ezért fontos a problémamegoldó gondolkodás, kreativitás képességének kialakítása és a fejlesztése. Környezettudatos magatartás kialakítása, formálása, mindennapi feladataink közé tartozik.

95

„Mi már valamilyenné lettünk és valamivé, De Ő még nem… ha a gyermekre nézek, Akkor ne csak azt lássam, hogy milyen, Hanem, mivé lehet.” (Ancsel Éva) MI-MÁS-t tehetnénk!? Gondolatok a másságról, az óvodai integrálásról, az inkluzív nevelésről. Az érem egyik oldala „Olyan gond nincs, amely ne hozna kezében ajándékot Neked.” Gyermeket várni – csoda. Várakozás, tervezgetés, ábrándozás, találgatás: fiú lesz-e, vagy kislány, szőke, vagy barna? Talán mindegy is! Sokszor mondogatjuk – mindegy, csak egészséges legyen! Az aggódást azonban igazából elnyomja a boldogság, a csodavárás. Azután eljön a pillanat – megszületik a világ legszebb, legaranyosabb babája – a MIÉNK! De mi történik, ha … nem egészséges? Ettől rettegtünk egész várandóságunk alatt! Miért?? Mért pont velünk történik ez? Mit tettünk, - tettem rosszul? Kinek a hibája? A mások babája miért egészséges? Mi lesz most velünk? Hogyan lehet így tovább élni? A szülők, főleg az anyák helyzete ilyenkor nem könnyű. Sokféle érzés kavarog bennük – félelem, harag, elutasítás – amit még maguk előtt is szégyellnek. Tudják, hogy ezt a gyereket szeretniük kellene, mégis felülkerekedik bennük valami, valami, ami megnehezíti ennek kialakulását! A többiek – szülőtársak, nővérek, orvosok – részvéttel néznek rájuk. Igen, részvéttel, pedig ők nem gyászolnak! Vagy mégis? Gyászolják azt az elképzelt világot, amit eddig dédelgettek, aztán hirtelen szertefoszlott. És ez így természetes! Időre van szüksége az anyának, a szülőknek ahhoz, hogy elfogadják a valóságot. Mert elfogadni az elfogadhatatlant, ehhez időre van szükség. S ha már elfogadta, megnyugszik. „A megnyugvás alapja az elfogadás.” És ez az első lépés a kis jövevény életében, mely meghatározó lesz személyiségének fejlődése szempontjából: BEFOGADTÁK A CSALÁDBA! Így! Így ahogy van! Őt! Szeretik! De ez csak az első lépés – és nemcsak a gyermek számára, a szülők számára is. Mert a család védőburok. Belül már minden természetes, elfogadott.

96

Még talán az orvosi rendelőben is könnyebb. De ott a külvilág! Mit szólnak az idegenek? A boltban? A játszótéren? A buszon? Ahogy tágul a világ, egyre több színtere van a társadalmi érintkezésnek. Újra felszínre kerülnek régi érzések – ingerültség, harag, félelem, szégyenérzet – elfogadtatni másokkal a másságot. Vélem, hogy ha a szülők lelke megbékél és képesek természetesen viselkedni más emberek környezetében, ők lehetnek tanítójaik. Hiszen ma még sokan nem tudják, hogyan kezeljék e helyzetet. De ez iszonyú nehéz! Tanulnunk kell! Egymástól! Ha szabad ilyet mondani, gondolni – talán még ennél is nehezebb helyzetben vannak azok a családok, ahol később, hónapokkal, évekkel a születés után derül ki, hogy gyermekük nem a megszokott ütemben fejlődik. Ebben az esetben még magának a problémának a felismerése, elismerése, feldolgozása is nehéz feladat a szülők számára. Keresik az okokat, ami sok energiájukat emészti fel. Csak miután elfogadták a tényeket, azután kezdődhet az a hosszú folyamat, mely a befogadással kezdődik, és elég erőssé teszi őket a segítség elfogadására, a szükséges lépések megtételére. És győz a szeretet! A szeretet, melynek „hiányát semmi sem pótolja, de a szeretet mindent pótol”. És akkor kezdődik a harc. Harc azért, hogy a szeretett gyermek mindent megkapjon, amire szüksége és joga van: fejlesztést, segédeszközöket, megfelelő bánásmódot és legfőképp ELFOGADÁST. Ez elég is addig, amíg a gyermek el nem éri azt a kort, amikor bölcsödébe, óvodába kell kerülnie. Innentől kezdve már kevés az ELFOGADÁS. A szülő természetes igénye, hogy gyermeke olyan közösségbe járjon, ahol fejlődni tud. Úgy gondolja, és jól gondolja, hogy ez a környezet a többségi óvoda és nem egy szegregált kisebbségi csoport. Lépnie kell tehát és legyőzve félelmeit, be kell lépnie egy olyan intézmény kapuján, ahol az ő féltve őrzött gyermeke MÁS lesz, mint a többiek. De ő erős és megy, mert ő a felelős, ő az, aki legjobban tudja képviselni csemetéje érdekeit. Tudja, hogy nehéz időszak elé néznek, de megéri majd. Elhatározza, hogy bármennyire is fáj, de őszinte lesz és bizakodó. Bízik az intézményben, az ott dolgozókban, hiszen rájuk bízta titkát, és az ő legféltettebb kincsét – GYERMEKÉT. Bízik, hogy FOGADJÁK, bízik, hogy BEFOGADJÁK.

97

Az érem másik oldala „Nem abban van az élet mértéke, hogy mekkorát tud kérdezni az ész, hanem abban, hogy milyen nagyot tud felelni a szív.” ( Ch.Dupoint) Régóta dolgozik már együtt ez a közösség, mondhatni öreg motorosok vagyunk. A SZARKALÁB csapat! Pályafutásunk során sok-sok gyermek fordult meg a „kezünk alatt”. Bármelyikünk, akinek a háta mögött ennyi év tapasztalata van, tudna mondani példát olyan gyermekekről, akik eltértek az átlagtól. Amikor még nem volt gyakori a szabad óvoda és iskolaválasztás, bizony a gyerekek abba az intézménybe kerültek, amelyik a lakókörzetükbe tartozott. Így mindenféle gyerkőc együtt járt, gyakran igen magas csoportlétszám mellett. Az óvó néninek és a tanító néninek pedig meg kellett birkózni a feladattal. Ha valami, akkor az, mostani szakszóval igazi SPONTÁN, vagy RIDEG INTEGRÁCIÓ volt. A pedagógusok ösztönösen próbálták megtalálni a kulcsot a „problémás” gyermekekhez. A család és az óvoda kapcsolata – úgy emlékszem – kissé távolságtartó volt. Nem illett beszélni a család „dolgairól”. Főhetett a feje a nevelőnek! Persze abban az időben „súlyos esetekkel” nem találkoztunk, hiszen őket szegregált környezetben fejlesztették. Aztán telt az idő, egyre gyakrabban hallottuk ezt a szót: INTEGRÁCIÓ. Mi a csudát jelent ez szó? Mit is akarnak ezzel? Hogyan gondolják ezt a gyakorlatban? Nem lenne igaz, ha azt mondanám, nem ébresztett kételyeket bennem és sok kollégámban rajtam kívül. Sok-sok kérdés fogalmazódott meg bennünk, de a kérdések és az azokra kapott válaszok egyre elfogadhatóbbá tették számunkra ezt a gondolkodást. Ez persze nem jelenti azt, hogy az ember rögtön tudja, mit kell tennie. Természetesen mindennek alapja a szemléletváltás, de a megoldásokat csak a gyakorlatban lehet elsajátítani. Ha valaki eddig is érzékeny volt a gyermeki személyiségek sokféleségére, fejlődési ütemük akár szélsőséges különbözőségeire, annak könnyebb elfogadni a sajátos nevelési igényű gyermekek másságát is. Az a pedagógus, aki fontosnak tartotta eddig is a gyermeki lélek megismerését, tiszteletben tartotta a gyermeket, mintegy egyedi individumot, az a pedagógus eddig is törekedett az önművelésre, újabb módszerek megismerésére – az nyitottá vált az új feladattal szemben is. „A pedagógia nemcsak azt jelenti, hogy megváltoztatunk másokat, hanem azt is, hogy mi is hajlandók vagyunk változni” (Weiss Hanz) 98

A mi közösségünk pedig ilyen. Óvodánk valamennyi dolgozója – nemcsak a nevelőtestület, hanem a dajkák is – egyformán gondolkodik az INTEGRÁCIÓRÓL, az INKLUZÍV nevelésről. Minden gyermek megérdemli és joga, hogy esélyt kapjon a számára legoptimálisabb fejlesztéshez – szakpedagógusok, ideális szociális környezet! Mi pedig tudásunk legjavával segítjük őket és családjaikat. Közös döntésünk évekkel ezelőtt született: vállaljuk a feladatot. Akkortájt nyílt lehetőség arra is, hogy a fenntartó az „emberi erőforrások” mellé anyagi forrást is biztosítson tárgyi feltételek megteremtéséhez, pl. akadálymentesítés. Óvodán belül pedig közös döntés alapján jelöltük ki azt a csoportot és a hozzá tartozó mosdót, öltözőt, melyet szakembere véleményét kikérve speciális eszközökkel szereltünk fel, pl. kapaszkodó. Tudtuk, hogy a további felszerelés az érkező gyermek speciális megsegítéséhez kell majd, hogy igazodjon. Minden készen állt hát a jövevények fogadására: nyitott kapuk és nyitott szívek. Ám a mozgáskorlátozottság csak egy fajtája a másságnak. Léteznek olyan „fogyatékosságok”, melyek fejlesztéséhez nincs szükség különleges eszközök sokaságára, CSAK: a fejlesztésben résztvevők – és itt gondolok akár a gyermekközösségre is – szociális érzékenységére, tulajdonságaira. „Gyermekeink a mestereink” – szól a mondás és ez tökéletesen igaz. „Gyermeknek lenni annyi, mint közvetlenül, segédeszközök nélkül tudni valami nagyon lényegeset és félelmeset a világról.” – írja Márai Sándor. Ha mi felnőttek nem mutatunk nekik sok-sok bölcs gondolat által megtervezett rossz példát, akkor ők természetesnek vesznek minden állapotot, nincs bennük sajnálkozás, csak segítőkészség és megoldások egy-egy probléma áthidalására. Tanulmányok azt írják, hogy az óvodáskorú gyermekekben még nem tudatosul a másságuk, csak 10 éves koruk körül. Érzik ugyan, hogy nekik nem minden sikerül ugyanúgy, mint társaiknak, de küzdenek azért, hogy utolérjék őket. És ebben van a lényeg! Sokszor szívesebben tesznek meg dolgokat a kortársak kedvéért, mintsem a felnőtt kérésére. Ezért ha külön neveljük őket, motiválatlanabbakká válnak, küzdeni akarásuk kisebb lesz, egyre jobban erősödik bennük is és a környezetükben is a MÁSSÁG érzése – negatív előjelekkel.

99

Bár a tudat előbb, vagy utóbb ráébreszti a gyermeket másságára, de ha ez a folyamat többségi környezetben megy végbe, akkor a másságról alkotott kép, vélekedés a természetes irányába tendálódik és nem valami különcséget, csodabogarat, megbámulnivalót, sajnálnivalót alkot. Hiszen az lenne a cél, hogy a felnőtt társadalom is ugyanilyen természetességgel fogadja sérült társait. Ha ezt nem pici korban kezdjük el nevelni, felnőtt korban ez már szinte lehetetlen. „Az elfogadás akkor valósul meg leginkább, ha az ép és a fogyatékos személyek alacsony életkoruktól kezdve együtt nevelkednek. Így az egészséges gyerekek megtanulják, hogy az akadályozottság gyakran kis segítséggel áthidalható, megismerik fogyatékos társaik értékeit, megtanulják a toleranciát.” (Vargáné Mező Lilla) Szemléletünkben annak az irányelvnek kellene meggyökeresednie, miszerint „minden különbözőt normálisnak tekintünk. „A fogyatékosok ugyanolyan emberek, mint az épek, fogyatékossá a társadalom teszi őket azzal, hogy nem igazítja hozzájuk a feltételeket és teljesíthetetlen követelmények elé állítja őket. Amennyiben a környezetet, a tanulási és munkafeltételeket sajátos igényeikhez adaptálva szervezik, megszűnik akadályozottságuk. A legfőbb törekvés a fogyatékos emberek szociális elfogadása – nem korlátaik hangsúlyozása, nem lehetőségeik szélesítése. A társadalmi integráció első láncszeme az együttnevelés.” – írja Vargáné Mező Lilla Inkluzív nevelés – Az integrált oktatás jogi háttere című kézikönyvében, melyet a pedagógusképző intézetek számára írt. Örvendetes, hogy a jövő pedagógusai más ilyen szemléletű felkészítésben részesülnek, nekik ez a „fajta” nevelés természetes lesz. Ám nekünk bizony magunkat győzködve, eddigi szemléletünket átértékelve kell feldolgozni ezeket az ismereteket. Ezt egyedül, segítség nélkül nehéz megvalósítani. Mi úgy gondoltuk, hogy közösen, őszintén kell beszélni erről, egymás véleményét meghallgatva. Meghallgatva és nem kritizálva. Mert mindenkinek a véleménye fontos, mindenkiéből okulhatunk, tanulhatunk, épülhetünk. Érdekes volt, mikor egy közös együttgondolkodás alkalmával arra kértem kollégáimat, írják le egy papírra, mit jelent számukra a szó – BEFOGADÁS. A válaszok azt tükrözték, hogy mindannyian pozitív érzésekkel fordulnak e téma felé. Csak néhányat had említsek közülük: „… a gyermek személyiségének megismerésével, elfogadásával biztosítom a szociális anyaölt.” „… a gyermeket úgy fogadjuk el, amilyen az ő kis külső-belső személyisége – egyformán szeretve, segítve, érzelmi biztonságot biztosítva.” „… a befogadás magasabb szintű folyamat, az egyéniség elfogadását jelenti inkább.” „… 100

feltétel nélküli elfogadás.” „… elfogadom úgy, ahogy az első pillanattól ismerem. Nincs két egyforma gyermek – differenciálás! Minden gyerek egyedi és megismételhetetlen.” „Átölelem, elfogadom, figyelembe veszem egyéniségét.” Ezeket a mondatokat olvasva kétségtelen a kollégák elkötelezettsége a feladattal szemben. Ez az ösztönös része az óvó nénik hozzáállásának. Ösztönösen érzik az elfogadás és a befogadás közötti minőségi különbséget. Néhol már a fejlesztés, a differenciálás is megjelenik. Ilyen értékes talajra lehet aztán elszórni a tudatosság, a szakmaiság magjait. Miszerint a FOGADÁS=INTEGRÁCIÓ, BEFOGADÁS=INKLÚZIÓ. „Az inkluzív nevelés mindenkit befogadó nevelési mód.” „Az inkluzív nevelés az integrált nevelés továbbfejlesztett

formája. A befogadó

intézmény pedagógusai

az

egyéni

kibontakoztatás és fejlesztés szemléletét képviselik.” (Vargáné Mező Lilla) Bizton állíthatom, hogy bármelyik kollégám képes lenne és bizonyítottan képes is a sajátos nevelési igényű gyermek nevelésére. Mindemellett szerencsére az együttneveléshez szükséges személyi feltételek is biztosítottak – gyógypedagógus,

konduktor,

logopédus,

gyógypedagógiai

asszisztens.

Munkájuk

nélkülözhetetlen! Persze az út rögös! Sokat kell még tanulnunk! Minden nap adódhatnak új problémák, amiket meg kell oldani. A kollégák tapasztalatai alapján nem mindegy, hogy milyen fogyatékossággal rendelkező gyermeket nevelünk együtt többségi gyerekekkel. S ez nemcsak helyi vélemény: Madarász Natália: Az óvodapedagógusok vélekedése az integrált nevelésről szóló cikkében olvashatjuk: „Az integráló pedagógusok szerint könnyebb integrálni a jól alkalmazkodó, jó szociális tulajdonságokkal rendelkező, könnyen beilleszkedő gyermekeket. Fogyatékosságuk szerint elsősorban az enyhe értelmi fogyatékosokat, majd a mozgássérülteket, érzékszervi és beszédfogyatékosokat. Nehéz azoknak az integrálása, akik szociális képességeikben fogyatékosak, agresszívek, veszélyeztetik társaik testi épségét. Elsősorban a viselkedési, magatartásproblémás, autista, hiperaktív gyerekek integrálása nehéz. A sikeres integráció inkább gyermekfüggő, mint fogyatékossági típustól, vagy súlyosságtól függő.” Ehhez a gondolathoz kapcsolódva pedig felmerülhet a család meghatározó szerepe, a sérült gyermek énképének formálásában, jellembeli tulajdonságainak alakulásában. Optimális fejlődése, fejlesztése érdekében tehát jó lenne, ha az „érem két oldala egyre jobban összecsiszolódna”.

101

Amikor az érem oldalai egyformákká válnak „Sokat mondogatják nekünk, hogy az agyunknak csak a tíz százalékát használjuk ki. Szerintem a szívünknek használjuk csak a tíz százalékát.” ( Owen Wilson) Bár már ahogy említettem, kollégáim közül bárki alkalmas lenne mozgáskorlátozottsága miatt sajátos nevelési igényű gyermeket nevelni, a tárgyi feltételek a mi mosdónkban adottak és az óvoda bejáratához is közel van a csoportunk. Pistivel hetente találkoztunk, mert a számára szükséges fejlesztéshez a mi óvodánk tornaterme nyújtott ideális helyszínt. Idevárta hát őt a konduktor kolléga és az ő speciális fejlesztőeszközei. Egyszóval – hetente sétált el édesanyjával a csoportszobánk előtt. Gyakran megálltak, nézelődtek, a faliújságra, szekrényre ragasztott gyermekmunkák között. Mindig váltottunk pár szót apró-cseprő dolgokról. Szimpatikus volt a törékeny, szőke, halk szavú kisfiú érdeklődése irántunk, és jólestek édesanyja kedves, közvetlen dicsérő szavai. Ekkor még kiscsoportos korúak voltunk zömében, egy-két idősebb pajtás is abban az évben érkezett hozzánk. Már akkor volt közöttünk sajátos nevelési igényű gyermek, akinek mozgását dongalábacskái behatárolták. A gyerekek hozták, vitték, igazították lába alá a dobogót, segítettek neki öltözködéskor, vetkőzéskor. De volt közöttünk szemüveges, megkésett beszédfejlődésű gyermek is. Volt 2,5 évesünk, sőt két ikerpárunk is akadt. Egyszóval olyanok voltunk, mint egy „mini társadalom”. Minden természetes volt: a különböző fejlettségű önállóság – kortól, korlátozottságtól függően -, a sokféle igény, a felnőtt-gyermek kapcsolatban, az eltérő tempó, figyelem, türelem, érdeklődés! De jól működött a „demokrácia”. A sokféleség ellenére sikerült olyan szokásokat, szabályokat alkotni, melyekhez mindenki tudott alkalmazkodni. Munkánkat természetesen mi felnőttek is összehangolva, közös elvek alapján végeztük. Egy nap tagóvoda vezetőm, társam, kollégám arra kért, jöjjek már, mert fontos dologról kellene beszélnünk. Irodájában már ott ült a mosolygós anyuka, ölében a törékeny kisfiúval. Most is bizalommal, kedvesen fordult felém. Elmondta, hogy szeretnének a mi csoportunkba járni, és úgy érzi, ott jó helye lenne Pistikének. Jólesett a bizalom, de tudtam, újfajta feladat előtt állunk – felnőttek és gyermekek is egyaránt.

102

Úgy gondolom, bárki számára természetes lenne az az izgalom, amit akkor mindannyian éreztünk. Első ösztönös igény volt: mindent megtudni, megismerni Pistike betegségéről, korlátairól, fejlesztésének, együttműködésének lehetőségeiről. Már a legelső alkalommal rendkívül őszinte, közvetlen és nyílt volt az anyuka. Olyan érthetően, természetesen beszélt kisfia állapotáról, hogy a kezdeti félelem értő figyelemmé alakult. Az a partnerség, ahogyan akkor megosztotta velünk történetüket, az az erő, az a derű, az a bizakodás nekünk is erőt adott. Nem azon gondolkodtunk már, hogy mi lesz ha…, hanem azon, mi mindent kell még tennünk addig a percig, amíg Pistike belép a csoportunk ajtaján. Úgy váltunk el, hogy megbeszéltük a családlátogatás időpontját is. Azonnal felvettük a kapcsolatot a konduktor kollégával, aki szintén átadta nekünk ismereteit, tapasztalatait a kisfiúval kapcsolatban. Olyan gyakorlati példákkal, tanácsokkal látott el minket, melyek a mindennapi együttléteink során hasznosakká váltak. Javaslatokat adott a gyermek fogadásához szükséges tárgyi eszközök beszerzésére. Biztosított minket folyamatos megsegítéséről. Fogadóóra keretén belül újra átbeszéltük közös teendőinket és a speciális feladatokat. Amikor a felvételről döntés született, tagóvoda vezetőnk tájékoztatta a kollégákat Pistike érkezéséről. Időközben új kolléga érkezett csoportunkba – gyógypedagógiai asszisztens, akinek szakmaisága, elkötelezettsége, személyisége, gyermekszeretete azonnal azt sejtette: „jó lóra tettünk”! Már a családlátogatásra is velünk jött, ahol hozzáértéséről nemcsak mi kollégák, de az édesanya is megbizonyosodhatott. Bár a betegséggel kapcsolatos fontos dolgokat mi is megismertük, ő volt az, aki igazából értette a megsegítéshez szükséges speciális eszközök használatát, szakszavakat. Nem is volt kérdés többé a feladatok megosztása: ebből a szempontból nyugodtan támaszkodhatunk rá. De a látogatás nem csupán emiatt maradt emlékezetes. Pistike szíve minden melegével fogadott bennünket. Nem mondta, de érezni lehetett. A szeméből, a mozdulataiból! A rajz, amit valamennyien kaptunk tőle, már csak ráadás volt. Ezt a szeretetet és bizalmat persze úgy gondolom, édesanyja példájából merítette. Ha az ő lénye nem ugyanezt sugározta volna, bizonyára a gyermek is visszahúzódóbb, bizalmatlanabb lett volna. Köszönet neki érte! (Csiszolódnak már az érem oldalai!)

103

Bár amikor elköszöntünk, tudtuk, hogy hosszú ideig nem fogunk még találkozni, de tudtuk azt is, ez a találkozás elég erőt ad mindannyiunknak a viszontlátásig. A nyár elszaladt. A gyerekekkel és szüleikkel ritkán találkoztunk. Ősszel tehát az volt az első feladatunk, hogy szülői értekezleten tájékoztassuk a szülőket az új gyermek érkezéséről, másságáról.

Természetesen

csak

olyan

részletességgel,

amennyi

elégséges

a

mozgáskorlátozottság állapotának megértéséhez. Örültünk, hogy ők ezt teljesen természetesnek és normálisnak tarják. Többen még azt is megfogalmazták, mennyit fog ezáltal gazdagondi, fejlődni az ő csemetéje is. Volt még egy feladatunk: megbeszélni a gyerekekkel az új kisfiú érkezését. Nem sokat beszéltünk, csak arra kértem őket, fogadják szeretettel, segítsék őt, hiszen még új lesz és még annyit, hogy vigyázzanak rá, mert ő gyengébb, mint a többiek, neki még erősödnie kell. Amikor édesanyjával megérkezett, köszöntöttük, bemutatkoztunk és biztosítottuk arról, hogy már nagyon vártuk. Volt olyan kislány, aki más ismerte Pistikét, ő akkor nagy segítségünkre volt a beilleszkedés, ismerkedés során. Az előző fejezetben említettem, kiket könnyű és kiket nehezebb elfogadni, befogadni. Hát, itt aztán nehézségről nem beszélhetünk, hiszen könnyű megszeretni olyan valakit, aki kedves, barátságos, türelmes, megértő. Pistike pedig ilyen. Ilyen a felnőttekkel, ilyen a gyerekekkel. Amilyen az adjon isten, olyan a fogadj isten – mondja a mondás. A gyerekek azonnal befogadták. Tudomásul vették, hogy ő néha segítségre szorul, és olyankor segítettek. De Pisti is bebizonyította, rászolgált a közösség bizalmára. Még a játékpakolásból is kivette a részét saját erejéhez mérten! A szokásokat, szabályokat az első perctől kezdve elfogadta és mindig betartotta. Érdeklődő, de nem tolakodó, nem erőszakos. Semmiből sem szeret kimaradni. Igen ám, de hogyan? Mennyi a kevés, mennyi a sok? Mi az, amivel nem terheljük túl, és mikor becsülöm alá teljesítőképességét. Újra fogadóórát szerveztünk, melyen jelen volt a szülő, a konduktor kolléga, a pedagógiai asszisztens és mi óvó nénik. Segítséget kértünk a konduktor kollégától, aki konkrét tanácsokat adott hely, idő, eszköz és módszer tekintetében. Teltek a napok és egyre jobban összekovácsolódtunk. Pistike festett, nyírt, ragasztott, rajzolt, énekelt, körjátékozott. Nekünk csak arra kellett figyelnünk, hogy „munka” közben csak

104

biztonságos helyzetben legyen, megfelelő időt hagyni számára a feladatvégzéshez, illetve a legmegfelelőbb eszköz biztosítására. Teljesítményét a gyerekek is elismerik, de nem ajnározzák, csak a természetesség határain belül. Játékidőben, szabadidős tevékenységek során talán könnyebb is a megvalósítás. Kevesebb a kivárás, nem kell annyira összeegyeztetni egymás tempóját. A közösen, egy időben végzett játékok során azonban megmérettetett a gyermekközösség toleranciája. Képesek kivárni, amíg Pistike körbejár egy dalos játék során, vagy végigjárja a mozgáskotta feladatsorát. Természetesen törekszünk mi is úgy alakítani a szerepeket, feladatokat, hogy egyrészt igazodjanak a kisfiú teljesítőképességéhez, illetve a még „tűrhető” intervallumba tartozzon a többiek türelme szempontjából. Így nem alakulnak ki ellenérzések egyik fél szempontjából sem. Vigyáznunk kell, nehogy a gyerekek azt érezzék, kivételezünk vele. Értsék meg, hogy a felnőttek megkülönböztetett figyelme csak a mozgásos feladatok során és csak az ő megsegítéséig terjed. Egyéb esetben, nem mozgásos feladat során minden szabály őrá is éppen úgy vonatkozik. Ha ezt állandóan és következetesen tapasztalják, természetesnek veszik a segítségnyújtást és ők is segítenek. Pistike szempontjából pedig azért tartjuk ezt fontosnak, mert így az önmagáról alkotott kép is egészségesebb: „nem vagyok más, mint a többi, csak még egy-két dologban segítségre szorulok”. Sok dolgunk persze ezen a téren sincs, hiszen a családból hozott értékek hasonlóak: otthon is teljes értékű emberkének nevelik. Természetesnek tekintik a kisfiú állapotát és igyekeznek úgy élni, mint más, persze mindig megtervezve a megvalósítást. Ezért lehetséges velük megbeszélni olyan helyzeteket is, mint a séta, kirándulás. Az együttlét még az ilyen alkalmakkor is természetes igénye úgy a csoportnak, mint Pistikének. De ők nem követelőzőek, sem ő, sem az édesanyja. Nem hárítják ránk a megoldásokat, mindig együtt gondolkodunk és megpróbáljuk a lehető legoptimálisabb megoldásokat megtalálni. Így lehetett velünk séták alkalmával, kiránduláson a Tisza- ligetben, vagy színházban. Azóta sok hónap eltelt már, napi szinten tartjuk a kapcsolatot még akkor is, ha beteg és hiányzik. A gyerekek számon tartják, emlegetik, kérdeznek felőle. Úgy érzem, az őszinteség, a partnerség most is jellemzője kapcsolatunknak, hiszen az édesanya észrevételeit is megosztja velünk, aminek nem a kritizálás, inkább a segítőszándék, az együttműködés a célja. 105

Egy közös fogadóóra keretén belül, melyen ott volt a kisfiú fejlesztésében résztvevő összes partner, megosztottunk egymással tapasztalatainkat. Mi és a fejlesztők azokról a kézzelfogható tényekről számoltunk be, melyek fejlődését tükrözik, az édesanya pedig arról, hogy mennyire szeret óvodába járni kisfia. Ennél nagyobb dicséretet pedig nem is kaphattunk volna. Ám nem lehetünk elfogultak magunkkal szemben, hiszen ilyen eredményeket csak a családdal együtt érhettünk el. Ez a család példa lehet azon családok számára is, akik ép gyermeket nevelnek. Példa arra, ahogyan kommunikálnak az óvodával, a szülőtársakkal, a külvilággal. Kapcsolataikban nincs titkolózás, nincs irigység, csak őszinteség. Őszinte szeretet más egészséges gyermek iránt is. Ez a minta eredményezi Pistike pozitív személyiségjegyeit, kortárs kapcsolatainak és a felnőttekhez való viszonyának minőségét. Ő is példa lehet társai előtt: törékeny testében páratlan lelkierő lakozik. Ha nem is értik, de érzik, mennyire értékes emberke is ő. Márpedig ő ízig-vérig óvodás. Természetesen nem egyforma a kapcsolata minden gyerekkel, de hiszen ők sem egyformák. Más-más személyiségek. Van, aki már most rendelkezik olyan magasabb rendű szociális képességekkel, mint az empátia, érzékenység a másik ember érzései iránt, és van, aki még maga is keresi a helyét a közösségben. De egy biztos: ugyanolyan óvodásnak tekintik, mint bárki mást közülük. Mi pedig fogjuk a kezét és együtt megyünk tovább a néha göröngyös, néha simább úton az iskoláskor felé. „Kezet csak megfogni szabad. Elveszíteni vétek. Ellökni átok. Egymásba simuló kezek tartják össze az eget, s a világot.” (Albert Camus)

106

Szabóné Balogh Etelka A változásmenedzsment gyakorlati kérdései a mozgásfejlesztés egy lehetséges innovációs folyamatában „Valami újra vállalkozni mindig kockázatos feladat. …voltak olyanok, akik merték vállalni ezt a kockázatot, mert hittek abban, hogy az új, amelyre vállalkoznak, hasznos és jó, előbbre viszi az ügyet.”(Illyés Gyuláné) A fenti gondolat jegyében, s azt kiegészítve Újszász Városi Óvoda és Bölcsőde, Városi Óvodai intézményének innovációs gyakorlatát kívánom bemutatni, középpontba állítva a mozgást, mozgásfejlesztést. A TÁMOP 3.1.7.-11/2. - Referencia-intézmények országos hálózatának kialakítása és felkészítése- témakörben megvalósított pályázatunk nyomán számtalan konklúziót vonhattunk le. Egyik, ilyen következtetésünk, hogy intézményegységünk, mint szervezet, a sajátos kihívásokra, a korkívánatos elvárásokra, a külső és belső környezeti és gazdasági hatásokra a Larry Greiner féle életút modell periodikus ismétlésével reagált. Ez a folyamat és változáskezelés, változásmenedzsment egyre tudatosabb alkalmazása egy folytonos innovációs gyakorlatot generált óvodapedagógiai munkánkban. Természetesen Illyés Gyuláné gondolata mentén megéltük, hogy „Számolni kell az értetlenséggel, az ismeretlennel szembeni idegenkedéssel, a megszokotthoz ragaszkodók közönyével”.

GREINER ÉLETPÁLYAMODELLJE Forrás: Salamonné, (2006); Greiner L, 1995 107

A fenti modell logikáját követve tényszerű, hogy mindig egy új probléma, mint cél és feladat, jelentette a kiinduló állapot az innováció, a fejlesztések periodikus ciklusaiban, akár a helyi nevelési programra és gyakorlatra, akár az alternatív programokra, vagy az Óvodai integrációs fejlesztő program adaptációjára, a minőségi- adaptív nevelésre, a gyermekek mindenek feletti érdekeinek érvényesítésére, vagyis a szakmai és szervezeti fejlesztésekre, változásokra gondolunk. Az innovációs folyamatunkban tetten érhető az életciklus-elmélet mellett, Kurt Lewin jól ismert, hármas szakaszolásának is (felolvasztás – változtatás- visszafogyasztás) mentén történő változáskoordinálás, és a Peter Drucker nevéhez köthető koncepció, a „szervezett visszavonulás” –ból kiinduló változásmenedzsment eljárásmódja is. Lényegében ez azt jelenti, hogy egy adott időszakban, egy adott dolgot, innovációt menedzseltünk úgy, hogy más területekről tervszerűen, szervezetten visszavonultunk, amikor a megerősítő mechanizmusok már működtek, amikor mindenki megértette a változások fontosságát, valamint megtörtént az adott változás befogadása. Ekkor elemeztük, hogy milyen energiákat,

humánerőforrást

tudunk

felszabadítani

a

továbbfejlődés

folyamatának

biztosításához, egy újabb probléma, krízis, vagy innováció változásmenedzseléséhez. Ezekben a folyamatban érvényesült, hogy először a kreativitásé volt a főszerep, - a bevezethetőség, megvalósíthatóság, újszerűség, hatékonyság talaján -, ami a megoldás megtalálását

segítette,

és

előre

vetítette

a

sikereket.

Kidolgozásra

folyamatszabályozások, irányítási módok, szabályzatok, dokumentumok.

kerültek

a

A harmadik

szakaszban megtörténtek a feladatdelegálások, a decentralizált működés kialakítása.

A

koordinációs periódusban csoportszintű, jövőbeli terveket kidolgozó teamek vették át a szerepeket a kényesebb területek feletti teljes felelősségvállalással és kiemelt jelentőségűvé vált az ösztönzési, elismerési rendszer kiépítése. Az együttműködési ciklusban, a csapatfolyamatoknál a minőségi, célirányos kooperativitás került előtérbe. Tény, hogy intézményegységünkben az úgynevezett nyugalmi időszakok az elmúlt 5 évben lerövidültek, s a változások sokasága időnként zavart keltett a szervezetben, ami számtalan kérdést vetett fel. A kérdésekre csak racionális válaszokat lehetett és kellett adni, hiszen a változásmenedzsment célja, hogy a legkevesebb ráfordítással, tervszerűen, a bürokratizmus mellőzésével, a feladatok delegálásával biztosítsa a szervezet fejlődését. A célok elérését, a változásokat felelősséggel, az egyéni és szervezeti érdekek összeegyeztetésével, rugalmasan, motiváltan és hatékonyan valósítottuk meg.

Számtalanszor éltük végig, hogy egy jól

megfogalmazott cél tervszerű és folyamatszabályozott megvalósítása változást, innovációt generál elkötelezettséggel, teljes elfogadással és beépüléssel, kiemelkedő eredményességgel. Nem kívánom elpalástolni, hogy megéltük azt is, amikor innovatív törekvésünk nem 108

eredményezet igazi változást, de kiszűrve a hibát, korrigálhattunk, vagy levonhattuk a kritikus konklúziót. Megítélésem szerint intézményegységünk mindeközben tanuló szervezetté vált. Pregnánsan példázza mindezt a mozgás, mozgásfejlesztés területén végzett innovációnk változásmenedzselési gyakorlata. Abban maximálisan egyetértettünk, rendező elvként fogadtuk el, hogy az egészséges, folyamatos, hatékony, prevenciót és kompenzációt, tehetséggondozást is magában foglaló személyiségfejlesztési munkánk egyik legalapvetőbb lehetősége, eszköze a mozgás, mozgásos játék, hiszen a mozgás 3-7 éves korban több szempontból is az egyik legelemibb gyermeki szükséglet.

Nélkülözhetetlen a környezethez való alkalmazkodásban és az észlelési

(percepciós) folyamatokban: a látás, hallás, tapintás, melyek a mozgáshoz kötődnek, és motoros készségek fejlettségi szintje által meghatározottak.

Ugyanakkor a percepció

fejlődése meghatározó szereppel bír a fogalmi gondolkodás kialakulásában is. A kielégítő mozgásellátás fizikai, pszichikai és intellektuális szempontból meghatározó jellegű. Ha a gyermek ebben a szenzitív szakaszban nem kapja meg a megfelelő mozgási lehetőségeket, motoros képességei visszamaradnak, ami kihat szellemi fejlődésére, érzelmi életére, szocializációjára és szervezetére egyaránt. A mozgás és az idegrendszer fejlődése szoros kapcsolatban áll egymással, mert a rendszeres és több oldalról érkező inger segíti az ingerület gyors átadását az idegsejtek között, így szilárd kapcsolatok, szinapszisokat épülnek ki melyek a tanulás alapját képezik, hiszen a mozgásokat az agynak kell megterveznie. E közben a végrehajtás során, meg kell határozni az erőkifejtés mértékét, a test helyzetét, össze kell állítani a megfelelő tevékenységi sorrendet, és a környezethez igazodva, mindezeket korrigálni kell. Köztudott, hogy a tervszerűen összeállított mozgásnak nagy szerepe van a részképességek fejlődésében, úgymint alaklátás, formaészlelés, térészlelés, testséma alakulása, motoros fejlődés, egyensúly-érzékelés, kognitív-, szocializációs folyamatok. Ez irányú innovációnk változás menedzselési folyamata a Magyar Mozgáskotta módszer megismerésével, adaptációval kezdődött a 2003/ 2004. nevelési évben. Jogosan vetődik fel a kérdés, hogy miért éppen ezt az alternatív programot választottuk? Tettük ezt azon megfontolásból, hogy a kisgyermekek életkorához, életkori sajátosságaihoz igazodó, a későbbi sport tevékenységek tanulását előkészítő, programmal gazdagítsuk mozgásnevelésünket. Ez az alternatív tevékenységrendszer, tervszerű és hatékony eszközt kínál a pedagógusoknak, hogy játékos módon, sikerélményre fókuszálva fejleszthessék a gyermek testi, kognitív, affektív és viselkedéses funkcióit. A Mozgáskotta módszer átlépve a testnevelés alapvetően teljesítmény-centrikus szemléletén, hagyományos olykor merev tradícióin, egy új megközelítést érvényesít. A mozgást, nem csak közvetlen célként, hanem 109

adekvát eszközként értelmezi. Ebben a programban a mozgásos tevékenység a személyiség komplex fejlesztésére irányul. A játékos, más-más készséget, képességet igénylő, feltételező feladatsorok

mindenképp

sikerhez,

élményhez

juttatják

valamely

képességben,

kompetenciaterületen, mozgásfejlettségben kimagasló, vagy lemaradó, az értelmi erőkben jeleskedő, vagy retardált, a sajátos nevelési igényű gyermekeket is. A vizuálisan megjelenített feladatok lemozgását, mozgásos végrehajtását a gyerekek egyéni és aktuális fejlettségüknek, adottságaiknak megfelelő módon, s a szükséges gyakorlási idő biztosításával, egyéni tempójuknak megfelelően végezhetik, automatizálhatják. Mindeközben, domináns tanulási forma az utánzás, az egymástól tanulás. Jellemző a megsegítés, a hibázás – hibajavítás, ez nem sikerült olyan jól, de majd fog, ez viszont nagyon jól sikerült, tehát képes vagyok rá és másra is. A verbális magyarázat minimális, a cselekvés – tevékenykedés, bemutatás domináns. A készség- és képességfejlesztést az eszközök variációs lehetősége, játékba való használhatósága is maximalizálja. Az utánzó mozgások, kerettörténetek lehetőséget biztosítanak egy-egy kapcsolódó téma, témakör megbeszélésére, így az ismeretszerzésre, bővítésre is. A kooperatív tanulásszervezés folyamatosan érvényesíthető. A szervezeti formák egy-egy foglalkozáson is nagyon változatossá tehetők. A gyerekek bevonása, döntési helyzetbe hozása is biztosított, hiszen a gyerekek önállóan alakíthatják, étrendezhetik, nehezíthetik

a

mozgássorokat,

kiegészítő

feladatokat,

játékszabályokat,

s

az

eszközhasználatot. Mozgás általi tapasztalatokat biztosít a háromdimenziós észlelés, a tájékozódási képességek, a testséma, testtudat, testkép kialakulása, a laterális dominancia, a személyi zóna vonatkozásában is. Erősíti az alaklátást, a mozgásos reprezentációt, a fogalmak beépülését. Lehetőséget biztosít a kommunikációs képességek, időtájékozódás, térbeli szerialitás, időészlelés fejlődésére. Elősegíti a globális mozgásfeladatok szóbeli utasítás alapján történő megértését, végrehajtását a vizuális minta és az érzékszervek által felvett információk integrálásával. A gyermekek képessé válnak társaihoz igazodni, aktivizálódni és az észlelt cselekvéseket, viselkedésmódokat megfigyelni, lemásolni, sokszorosan beépíteni. A felnőtt által nyújtott mintát egyre tudatosabban követik, értelmi elfogadáson alapulva szabály- és normarendszerükbe beépítik. E mellett segíti a családból hozott hátrányok korrigálását, pozitív magatartási beállítódás formálását, különbözőség elfogadását, pszichés hátrányok enyhítését. Fontos, hogy kielégíti a gyermekek siker és elismertség szükségletét is, segíti a szorongások leküzdését. A program hozadékaként, egy sajátos csoportkohézió alakul ki, amely alapjává válik a kooperativitásnak, gyermeki döntésre / vélemény és javaslat figyelembevételére épülő maximális együttműködésnek, be- és elfogadásnak. 110

Több éven keresztül ezt a metodikát helyeztük a mozgásfejlesztésre, mozgásnevelésre irányuló innovációnk középpontjába. Team munkában olyan tematikus, célirányos programot dolgoztunk ki és valósítottunk meg, amely mintegy tovább fejlesztve a kidolgozó Magyar Gábor alapkoncepcióját, nem csak adaptációként értelmezhető. E mellett megyei, de országos szinten is hozzájárultunk, hozzájárulunk – Jó gyakorlatként regisztrálva- ahhoz, hogy a horizontális tanulás keretében más intézmények innovációs törekvéséhez is segítséget nyújtsunk. Ezzel párhuzamosan, némi kényszerű szünet után, a vízhez szoktatás, úszásoktatás mozgásfejlesztési lehetőségét, egészséges életmódra, egészfejlesztésre gyakorolt hatását helyeztük pedagógiai gyakorlatunk fókuszába. Tulajdonképpen ennek változás menedzselési alapproblémája többek között az volt, hogy városunkban nincs uszoda, strand, s nincs ilyen végzettségű óvodapedagógusunk. Ennek ellenére szükségét éreztük, s indokolnak láttuk, hogy óvodásaink minél sokoldalúbb fejlődéséhez lehetőséget biztosítsunk a magzati élethez kapcsolható, legtermészetesebb közegű mozgásforma megkedveltetésére, elsajátítására is. Tettük ezt azért is, mert bizonyított az úszás egészségre gyakorolt hatása. Az úszás megmozgatja a test összes belső izmát, fejleszti az állóképességet, növeli a hatékonyságot és mozgékonyságot. Az úszás ismétlődő mozdulatai fokozzák az izmok rugalmasságát, különösen a váll, a csípőtájék és a térd izmainál, de a gerinc stabil állását is kiválóan karbantartja. Az úszás az egyetlen olyan sportág, amely légzésszabályozásra kényszerít, növeli a tüdő kapacitását, fejleszti a helyes légzés technikát, segíti a szív egészséges működését. A pszichikum fejlesztésének is jelentős eszköze. Állóképességet, kitartást, akarati koncentrációt fejleszt, pszichikai, fizikai fittséget eredményez, s mivel boldogság hormont szabadít fel a lelki béke stabilizálódásához is hozzájárul, az idegrendszert kedvező irányba befolyásolja, amiben nagy szerepe van magának a víznek, a benne végzett mozgásnak, játéknak. E változásmenedzselési folyamat is átesett az életpályamodell valamennyi krízis pontján, amikor is egy team munka nyomán a közeli, ideális –vízhez szoktatáshoz és úszásoktatáshoz szinte gyermek paradicsomnak nevezhető- strandon, csodálatos, pozitív pedagógus személyiség jegyekkel, s nagy tapasztalattal rendelkező úszóoktatóval, megszerveztük ezt az idényjellegű mozgásfejlesztési formát. Évekig önköltséges,

évente két hetes idő

intervallumban, majd egyre több szponzori támogatással folyamatosan csökkenő költség teherrel, s az elmúlt években pedig az IPR-hez kapcsolódó pályázati támogatás nyújtotta lehetőséggel a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek számára térítésmentesen. Tény, hogy ez utóbbi esetben a szülők partnerként való megnyerése, a szubkulturális tradíciók 111

mérséklése is krízis pontot jelentett. A vízhez szoktatás, úszásoktatás ideje alatt olyan szembetűnő jellembeli változások, mozgás és személyiségfejlődés figyelhető meg a gyermekeknél, ami mérhetetlen és pótolhatatlan pedagógiai értékkel bír. Talán hihetetlen, hiszen mindösszesen két hét áll rendelkezésre, de az 5-6 évesek 100% meg tanul úszni, legalább egy úszásnemben. A vízhez szoktatásban résztvevő gyermekeknél is kialakul a vízbiztonság érzet, jellemzővé válik az örömteliség, megfigyelhető a stressz feloldódás, lazulás folyamata, az egymástól tanulás dominanciája, változik a testtartás, s regisztrálható az orron be és szájon ki légzés, légzés technikai hatása, a levegővételnél, a beszédlégzésnél is. Tucatnyi pro és preszociális kompetencia apróbb –nagyobb fejlődése mellett, mindenki szabálytudata, önfegyelme, önállósága napról – napra követhetően fejlődik, s a program élményjellege mindenképpen megalapozza a későbbi úszásra, a víz edzőhatásának kihasználására irányuló személyes igényt. Programunk fontos hozadékának tartjuk, hogy folyamatos fejlesztőhatása úgy valósul meg, hogy a vízhez szoktatásban résztvevő gyermekek az úszást oktatást a vízbiztonság előnyével kezdik meg a következő évben. A mozgásfejlesztés egy kevésbé hangsúlyozott eleme az óvodapedagógiának – a mindennapos testnevelés, udvari mozgásos tevékenységek, heti ún. testnevelés foglalkozás, alternatív programok mellett- a tánc, amit beépítünk az ének, énekes játékok tevékenységi köreibe, de két évvel ezelőtt elkezdtük egy innovatívabb formájú megvalósítását is. A tánc, mint mozgásforma során a gyermekek nemcsak megismerkedhetnek különböző jellegű táncokkal, de megtanulhatják, hogyan hat az életükre, hogyan teszi testüket-lelküket egészségesebbé, mint örömforrás. A tánc egészségre gyakorolt hatásai nem hagyhatók figyelmen kívül. Az intenzív mozgás hatására fokozódik a szívműködés és a vérkeringés, megélénkül az anyagcsere az egész szervezetben. A rendszeres mozgástól bőr feszesebbé, az izmok edzettebbé válnak, javul a tónusuk, és a csontritkulás kialakulásának esélye is csökkenthető. A tánc oldja a stresszt, a zene ritmusa és a felfokozott hangulat következtében boldogsághormonok szabadulnak fel. Ahhoz, hogy egyensúlyban tudjuk tartani a testet, a láb és a gerinc izomzatát használjuk, és az egyenes tartás során a gerincoszlop körüli izmok és szalagok ezzel a speciális igénybevétellel erősödnek. Az immunrendszerre is jótékony hatással van a tánc, mivel mozgás közben interferont termel a szervezet, amely erősíti védekezőképességet. Ezért heti rendszerességgel érdeklődés szerinti néptánc programot szerveztünk, majd negyedévente táncházat. Jelen pillanatban pedig minden hónapban egy alkalommal tánctanítási és táncházi programmal egészítjük ki mozgásfejlesztésre irányuló pedagógiai munkánkat, aminek segítségével a szülők is megismerhetik mozgásforma személyiség 112

fejlődésre gyakorolt hatását. Természetesen mindezt innovációs törekvésünk első lépéseinek tekintjük, távlati célunk, hogy szakvizsgázott óvodapedagógusokkal – a napi óvodai gyakorlatba történő beépítés mellett- alternatív, válaszható programként, minimum heti egy alkalommal, rendszeresen megvalósuló tevékenységkínálatként, gyakorlattá tegyük. Mozgásfejlesztésünk legújabb innovatív eleme a lábtoll-labda program.. Feltételezhetően kevésbe ismert ez a kínai eredetű, minimális befektetést igénylő, speciális labdajáték, de városunkban tradicionális értékű. Újszászon került megrendezésre az első világbajnokság, s számtalan nemzetközi megmérettetés, ami mára már szinte tömegsportként van jelen a település sportéletében. A testi képességek, mozgásfejlesztés mellett, a közösséggé formálódást, az egészséges verseny és sport szellem kialakulását is segíti. Komoly koncentrációt,

szem-végtag koordinációt,

összerendezett

mozgást,

problémamegoldó

gondolkodást, fejlett pre és proszociális kompetenciákat igényel, s mindezek fejlődését segíti. Igaz az óvodások körében első ízben került megszervezésre ebben a nevelési évben, Fehér Jánosnak a Magyar Lábtoll-labda Szövetség főtitkárának, a sportág edzőjének, aktív sportolójának vezetésével. Óvodásaink hihetetlen lelkesedéssel, érdeklődéssel ismerkednek a lábtoll-labda sportági elemeivel, játékos, élményekkel teli formában, heti egy alkalommal. Célunk, hogy szakvezető segítségével kidolgozzunk egy olyan tematikát, amely az óvodások életkori sajátosságait figyelembe véve, alternatív mozgásfejlesztő programként jelenhet meg az óvodapedagógiában, mivel megítélésünk szerint lehetőséget kínál a minél sokoldalúbb személyiségfejlesztésre is. A lábtoll-labda megtanulható, elsajátítatható óvodapedagógusaink által, többen jártasak is benne, így rendszeres megvalósítása, beépítése az innovatív mozgásfejlesztés óvodai gyakorlatába tulajdonképpen csak elhatározás, változásmenedzselési kérdés. Mozgásfejlesztési

repertoárunk

kiterjed

a

prevencióra,

korrekcióra

az

óvodai

gyógytestnevelés, tartásjavító torna és a Kulcsár Mihályné által kidolgozott: Mozgásterápia a tanulási zavarok megelőzésére és oldására módszerekkel. „A gyógytestnevelés az a tudományág, amely a testnevelés módszereinek felhasználásával betegségek megelőzésére és gyógyítására alkalmas.” - vallja Dr. Nemessúri Mihály Nevelőtestületünk a megelőzésre koncentrál, hiszen nap, mint nap tapasztaljuk, hogy az óvodások otthoni életvitele megváltozott, a figyelem lekötöttség átment passzív testhelyzetek gyakorlásába pl. számítógépes játékok, televíziózás az udvari játékok, a biciklizés, fáramászás, fogócskázás helyett. Ez a mozgásszegény életmód a tartáshiba, lúdtalp és egyéb rendellenességek kialakulását teszi gyakoribbá a gyermekek körében. Tény, hogy a korán felismert (diagnosztizált) elváltozások könnyebben javíthatóak a gyerekek számára játékos 113

mozgásformákba iktatva. A gyógytestnevelési foglalkozás nem szűkül le száraz gyakorlatok folytonos ismétlésére, hanem játékos formában olyan gyakorlatokat gyakoroltat, amely a deformációt (a csontok, ízületek alaki elváltozása) javítja. Ez azért lényeges, mert a gyermekkorban szerzett elváltozások többsége visszafordítható (reverzibilis), így az átlagtól kissé eltérő mozgásanyag alkalmazásával már könnyen javítható az elváltozás. Ehhez fontos a korai felismerés és korrigálás. Mindez indokolta, hogy továbbképzési tervünkbe szerepeljen, s meg is valósuljon - tanulmányi szerződéssel, támogatottsággal- a célirányos szakvizsgát adó képzésen való részvétel. Bizonyos tartásjavító tornát évek óta beépítettünk mozgásfejlesztésünk mindennapi gyakorlatába, de igazi prevenciót, korrekciót 2011 óta valósítunk meg, amióta szakvizsgázott óvodapedagógusunk végzi, heti rendszerességgel, az érintett gyermekek mikrocsoportos, speciális mozgásfejlesztését. Természetesen azon alapelv mentén, hogy a tervszerűen, célirányosan összeállított feladatsorokat, azok gyakorlását a gyermekek jó és érdekes játékként éljék meg. A Kulcsár Mihályné által kidolgozott: Mozgásterápia a tanulási zavarok megelőzésére és oldására módszerhez kapcsolódó 60 órás, akkreditált képzésen, három óvodapedagógus vett részt intézményünkből. Jelen pillanatban - megismerve a módszer szemlélet és értékformáló szerepét, hatásmechanizmusát, eredményességét- úgymond késleltetett innovációs, prevenciós és korrekciós területe óvodapedagógiai gyakorlatunknak. Néhány, csoportosan végezhető elemét beépítjük a gyakorlati mozgásfejlesztésbe, féltucatnyi gyermeknek kidolgozásra került a terápiás programja, de elért és megvalósított eredményeinket, tevékenységeinket sajnálatos módon, korán sem nevezhetjük óvodai gyakorlatunk innovatív elemének. Tény, hogy a továbbképzés hatására az eljutottunk oda a vertikális tanulási folyamat keretein belül, hogy egy elbírálásra váró pályázatunkban, minden óvodapedagógus által elvégzendő akkreditált képzésként jelöltük meg. Tettük ezt meggyőződésből azért, hogy érdemben biztosítani tudjuk minden érintett gyermek számára a terápiás eljárást, annak elérésére, hogy a tanulási veszélyeztetettség prevenciójával megsegítsük a sikeres, minél kudarc mentesebb iskolakezdést, a gyermekek mozgásfejlődését. A mozgásfejlesztésre irányuló innovációnkról nem állítjuk, hogy különleges, de állítjuk, hogy egyedi, célirányosan bővített és eredményesen megvalósított. E mellett törekszünk egyre komplexebbé, célorientáltabbá tenni Herbert szellemisége, gondolata alapján: „Az ember neveltetése, a születéssel kezdődik, mert az újszülött magával hozza ugyan erőit és tagjait, de ezeknek az erőknek és tagoknak a használatát, alkalmazását, fejlesztését meg kell tanulnia.” 114

Felhasznált irodalom: Magyar Gábor: Magyar Mozgáskotta módszer Torsten Kunz: Pszichomotoros fejlesztés az óvodában Pintérné Tasnádi Ágnes: Mozgásfejlődés az óvodában

115

Aszódiné Magyar Beáta Cicahát-kutyahát Gyógytestnevelés az óvodában saját munkatárssal Az óvoda neve: Eötvös Óvoda Szivárvány Napközi Otthonos Óvoda Tagintézménye Lakitelek

A Jó gyakorlat készítője: Aszódiné Magyar Beáta „A mozgás sok mindenre orvosság, de nincs olyan gyógyszer, amely a mozgást helyettesítené!„ Görög mondás A Jó gyakorlat címe:

CICAHÁT-KUTYAHÁT Gyógytestnevelés az óvodában saját munkatárssal

Tulajdonosa és képviselője:

Eötvös Óvoda Lakiteleki Szivárvány Napközi Otthonos Óvoda Tagintézménye, Lakitelek Sütő Lászlóné óvodavezető

A megvalósítás helyszíne:

Eötvös Óvoda Lakitelek Szivárvány Napközi Otthonos Óvoda Tagintézménye, Lakitelek Bács-Kiskun megye 6065 Lakitelek Kiss J. u. 1/a OM azonosítója: 027924 116

Alkalmazási terület:

Pedagógiai Módszertani

Megvalósítási időszak: tavasszal (elején 2 foglalkozás és a végén 2 foglalkozás) Résztvevők köre:

- 5-6-7 éves gyerekek - óvodapedagógusi gyógytestnevelő

A foglalkozásokat segítők köre: -

12 óvodapedagógus

-

6 dajka

-

a gyógytestnevelésre járó gyerekek szülei

-

gyermekorvos, védőnő

-

Gyógytestnevelési szakszolgálat vezetője

A hatékonyság érdekében konzultáció: -

iskolai gyógytestnevelővel

Évről-évre egyre több a lábelváltozásokkal és tartáshibával rendelkező gyermek. A gyógytestnevelés során megvalósul a lábelváltozások és a tartáshibák prevenciója (megelőzés) és a korrekciója (javítás). A gyógytestnevelés, -

jó a gyermekek számára, hisz a gyógytestnevelés elsődleges szerepe az egészség helyreállításában van. Mindemellett fontos szerepet játszik a testi képességek:- az erő,- az állóképesség fejlesztésében, - a mozgáskészség,- a mozgásműveltség fejlesztésében, - a mozgásigény felkeltésében, kielégítésében.

-

a szülők számára az otthon is végezhető, leírt gyakorlatokkal ad segítséget. Szoros együttműködést eredményez az óvoda és család, a szülők és óvodapedagógusi gyógytestnevelő, az óvodapedagógusok és szülők között. A szülő gyermekének helyben történik a mozgásfejlesztése, egészségének helyreállítása, és költségmentes.

-

az óvodapedagógusok szakmai gyakorlatát is segíti, ezáltal jó prevenciós (megelőző) és korrekciós (javító) lehetőséget biztosít.

-

a fenntartó számára a gyógytestnevelés haszna a korszerű mozgásfejlesztő eszközök bővítésében, a gyermekek egészségének helyben, történő helyreállításában ill. az intézmény jó hírének növelésében rejlik.

117

A Jó gyakorlat kulcs fogalmai: Rendszeres szűrés, prevenció (megelőzés), korrekció (javítás), jó együttműködés, elkötelezettség,

mozgásöröm,

mozgásfejlesztés,

korszerű

mozgásfejlesztő

eszközök,

gyakorlás. A sikeres megvalósítás lépései: Munka előtt: -

szűrés

-

csoportok kialakítása

-

szülők tájékoztatása

-

kondicionális és koordinációs képességszint vizsgálat (bemeneti mérés)

Munka közben -

sok gyakorlás prevenciós (megelőző) és korrekciós (javító) gyakorlatokkal

Munka után: -

a begyakorolt speciális gyakorlatok leírása a szülőknek, óvodapedagógusoknak

-

kondicionális és koordinációs képességszint vizsgálat (kimeneti mérés)

-

bemutató, záró foglalkozás

-

elégedettségi vizsgálat

A sikerkritériumok: -

helyes lesz a gyermekek testtartása,

-

alakul a talpboltozatuk,

-

a szülő betekintést kap gyermeke mozgásfejlődésébe,

-

a következő nevelési évtől (iskolás esetében tanévtől) nem kell gyógytestnevelésre járnia a gyermeknek,

-

az óvodapedagógusok beépítik a mindennapi munkájukba a gyógytestnevelési gyakorlatokat, játékokat.

Célok, fejlesztendő kompetenciák: A szerzett vagy vele született betegség következtében kialakult egészségi állapot helyreállítása, gyógyítása, rehabilitálása.

118

Testi: A nagymozgások, a téri tájékozódás, az egyensúlyérzék, az alaklátás, térlátás, a szemkéz, szem-láb koordináció, a testséma fejlesztése a mozgásformák pontos kivitelezésével, az új mozgásformák begyakorlásával. Szociális: Akarati tényezők fejlesztése a gyógytestnevelési foglalkozások végigtornázásának motiválásával, a kivitelezés folyamatát kísérő fáradás leküzdésével. Társas magatartás, az együttműködés, a türelem, az egymásra odafigyelés fejlesztése a kivárással a tornaszereknél a sorra kerüléshez. Érzelmek, motivációk fejlesztése a testmozgás megszerettetésével, a pszichés egyensúly helyreállításával az önbizalom növelése. Értelmi: Figyelem fejlesztése a gyakorlatsorok pontos bemutatásával, végrehajtásával. Tapintásos észlelés fejlesztése a különböző tornaeszközökkel végzett gyakorlatokkal. Vizuális percepció fejlesztése. A gyakorlatok felidézésével, gyakorlásával az emlékezet fejlesztése. Fogalomismeret bővítése, ok-okozati összefüggések megismertetése. Kommunikációs: Szókincsbővítés, összefüggő, folyamatos beszéd fejlesztése a játékszabály gyermekek általi, érthető, pontos elmondásával. Beszédértés fejlesztése az új gyakorlatsorok érthető közvetítésével, az új szavak használatának motiválásával. A gyógytestnevelés gyermekközpontú pedagógiai elvei, eljárásai: -

A gyógyulásuk érdekében a gyermekeknek meg kell érteniük a gyakorlatok jelentőségét.

-

Az elvégzett gyakorlatoknak nem a mennyisége, hanem a minősége fontos.

-

A gimnasztikának domináns szerepe van, a bemutatás és a gyakorlás kiemelkedő jelentőségű.

-

A mozgásanyag összeállításánál figyelembe vesszük a várt fejlődés bekövetkezésének idejét és az egyéni elváltozásokat

A tevékenységek rövid összefoglalása: I. téma:

„Cicahát és dakszli járás” Tartásjavító torna, utánzó gyakorlatokkal eszköz nélkül / alapfoglalkozás /

II. téma:

„Sétáló kiskutya” Tartásjavító torna paddal és nagylabdával.

III. téma:

„Kacsatánc 1” Lábelváltozások javítása utánzó gyakorlatokkal, üveggolyókkal.

IV. téma: „Kacsatánc 2” Lábelváltozások javítása Body-Roll hengerrel és Kogelan, Supersoft labdákkal. 119

A Jó gyakorlat személyi feltételei: Szakirányú végzettség (óvodapedagógusi gyógytestnevelő), amennyiben erre nincs lehetőség gyógytestnevelő. A Jó gyakorlat elengedhetetlen feltétele, hogy a gyógytestnevelést vezető nagyon jó kapcsolatteremtő és megtartó képességgel rendelkezzen, jó együttműködést alakítson ki a gyermekorvossal, védőnővel, szülőkkel, óvodapedagógusokkal, és ha van, a Gyógytestnevelés Szak- Szolgálattal. Óvodapedagógusi gyógytestnevelő iránymutatása (mentorálás) alapján a mozgás fejlesztés területén jól képzett ( tartásjavítás, lábtorna ), elkötelezett óvodapedagógus. A Jó gyakorlat tárgyi feltételei: Mozgásfejlesztéshez szükséges korszerű alapfelszereltség: fiziolabdák, tornaszőnyegek, tornapadok, WESCO elemek, GREISWALD, polifoom szőnyegek, tornabotok, kötelek, babzsákok, karikák, üveggolyók, Body-Roll hengerek, Kogelan, Supersoft labdák, tornazsámolyok. Megfelelő méretű tornaterem, ideálisan 100m2, de megvalósítható kisebb tornaszobában vagy csoportszobában is. A Jó gyakorlat szokás és szabályrendszere: Mivel a gyógytestnevelés foglalkozások délután vannak, a gyerekek a délutáni pihenő után tornaruhát vesznek fel. Minden gyermek a saját csoportjában öltözik át. (Tornapóló, tornanadrág, torna zokni és tornacipő szükséges.) A foglalkozások megkezdése előtt minden gyermeknek el kell mennie a wc-re, hogy a foglalkozás alatt ne kelljen ezzel zavarni a gyógytestnevelést. Ha erre mégis sor kerülne, a gyermek a gyógytestnevelőnek szólva, a földszinti mosdóba mehet ki. Itt az emeletre járó gyerekek a papírtörlőt használják a kézmosás után. A gyógytestnevelő óvodapedagógus minden gyermeket a saját csoportjából szed össze, és együtt mennek be a tornaterembe. Mindig ki van jelölve egy zsebkendőfelelős, aki hoz a tornaterembe zsebkendőt, és a megbeszélt helyre teszi. Innen veheti el az a gyermek, akinek folyik az orra és a kukába dobja ki használat után. A tornaeszközöket a foglalkozások megkezdése előtt a gyógytestnevelő pakolja ki a szertárból a tornaterembe. A foglalkozások elején a gyermekek leülnek, és névsor ellenőrzés történik. A gyógytestnevelés során szükséges eszközök a gyermekek segítségével vannak ki rakva. A lábtorna során, ha le kell venni a tornacipőt, a gyerekek igyekezzenek minél gyorsabban és önállóan megtenni ezt, valamint a tornaterem fala mellé elvinni és lerakni. A foglalkozás végén mindenki önállóan húzza fel a cipőjét és annak megkötésében, ha még nem tud kötni, kérjen segítséget attól a 120

gyermektől, aki már tud, vagy a gyógytestnevelőtől. Az eszközöket a tornateremben hagyva, és a gyermekek sorakozva, együtt a gyógytestnevelővel mennek vissza a csoportjaikba. A közvetlenül ezután következő gyógytestnevelés foglalkozásra a gyerekek már szintén levetkőzve

és

tornaruhára

öltözve

várják

a

csoportjaikban

a

gyógytestnevelő

óvodapedagógust. Együtt mennek be a tornaterembe, és a foglalkozás megkezdése előtt a gyerekekkel együtt pakolják el az előző foglalkozásról kint maradt tornaeszközöket. A foglalkozások után minden gyermek a saját csoportjában vagy az összevont csoportban ihat vizet. Foglalkozás közben senki nem ihat. A gyógytestnevelés foglalkozások végén történik a gyermekek gyakorlatvégzésének értékelése. A jól végzett, fegyelmezett munkáért jár egy mosolygós arc. Akinek kijön 3 mosolygós arc, az választhat egy matricát. Azután kezdheti, előröl a gyűjtést. A szülő, ha hamarabb érkezik a gyermekéért, mint ahogy a foglalkozásnak vége van, a gyermeke öltöző szekrényénél várhatja meg. A Jó gyakorlat megvalósítását segítő külső kapcsolatok: - gyermekorvos, - védőnő, - szülők, - gyógytestnevelés szakszolgálat, - iskolai gyógytestnevelő

Költségek: A szülők számára térítésmentesen működő alapszolgáltatás óvodánkban.

121

Továbbfejlesztési lehetőség: - A foglalkozások tovább bővítése új gyakorlatokkal, mozgásos játékokkal, tornaeszközökkel. - A gyógytestnevelés tervezése a szabadba is. - Az integráció területén a mozgásukban akadályozott gyermekekre speciális gyakorlatsorok kidolgozása az óvodapedagógusi gyógytestnevelő és külső szakemberek segítségével. A gyakorlati megvalósulás során a működés eredményességének értékelése: - Szöveges értékelés félévkor és a nevelési év végén, melyet az óvodapedagógusi gyógytestnevelő készít el. - Folyamatos dokumentációja a Gyógytestnevelés Szakszolgálat felé (ha, nincs, akkor az óvoda vezetője felé), a gyógytestnevelési napló vezetése, óra leadás, óra elszámolás, jelenléti ív. - Fotók, videofelvételek. - A szülők elégedettségének mérése. Dokumentumtár: - megfigyelési szempontok a foglalkozásokhoz, - jelenléti ív a szülői értekezletekre, - szülői nyilatkozat, - kondicionális és koordinációs képességszint vizsgálati lap, - elégedettségi kérdőív, - fotók, - éves értékelés, - referencia levél, - éves foglalkozási terv. Fenntarthatóság feltételei: - szakirányú végzettség (óvodapedagógusi gyógytestnevelő), - a mozgás területén jól képzett, elkötelezett óvodapedagógus, - a jó munkarend kialakítása, - jó együttműködés a gyermekorvossal, védőnővel, szülőkkel, óvodapedagógusokkal, - nyilvánosság biztosítása: óvodai, helyi, megyei folyóiratok, honlapok, - jó, ha van megfelelő méretű tornaterem, tornaszoba vagy tágas csoportszoba.

122

Kockázatok: - Szakirányú végzettség vagy a mozgás területén jól képzett, elkötelezett óvodapedagógus hiánya. - Megfelelő méretű helyiség hiánya a foglalkozások megtartásához. A Jó gyakorlathoz tartozik négy füzet, mely a foglalkozások anyagát tartalmazza. A gyakorlatsorok, a játékok pontos leírásával segítve az óvodapedagógusi gyógytestnevelő, és az óvodapedagógusok munkáját. I. téma: „Cicahát és dakszli járás” Tartásjavító torna, utánzó gyakorlatokkal eszköz nélkül / alapfoglalkozás / Ez a foglalkozás anyag az óvodások körében igen kedvelt utánzáson alapuló gyakorlatokat tartalmazza. Ezek a feladatok eredményesen felhasználhatók a tartáshibák megelőzésében, és azok javításában, valamint a mozgásfejlesztésben. Fontos: a hanyag tartásnál nincs rögzült deformitás, a helytelen testtartás korrigálható rendszeres tornával, sporttal. Az izomzat megerősödik, a tartás normalizálódik. A tartásjavító foglalkozáson feladatunk: a teljes hátizomzat,-a petyhüdt hasizmok és a farizmok erősítése, a hanyag tartásnál megrövidült mellizmok, a vállizmok nyújtása, a helyes testtartás megéreztetése. Sok-sok lapockazáró, gerincmobilizáló gyakorlatot is végeztetünk, s mindezt légző gyakorlatokkal is összeköthetjük. Ez a foglalkozás az alapgyakorlatokat tartalmazza, melyeket nap, mint nap végezve, a mindennapi tevékenységeinkbe játékosan beépítve, hozzájárulhatunk gyermekeink egészségi állapotának

javításához,

megszilárdításához,

növeléséhez, személyiségének formálásához.

123

a

kondíciójának,

teljesítőképességének

II. téma: „Sétáló kiskutya” Tartásjavító torna paddal és nagylabdával Ez a foglalkozás anyag az óvodások körében igen kedvelt utánzáson alapuló gyakorlatokat tartalmazza tornapadon és a nagy fiziolabdán. A nagylabdákkal lehetőség van a test teljes átmozgatására. A mozgás során egyensúlyi helyzetünkre folyamatosan figyelni kell. A porcok és ízületek kímélésével fejlődik az érzékelés, a testtartás és az izomzat. Ezek a feladatok tehát eredményesen felhasználhatók a tartáshibák megelőzésében, és azok javításában, valamint a mozgásfejlesztésben. Az egyensúlyozás képességének, a téri tájékozódó, a gyorskoordináció, a reagálás-, mozdulat- és mozgásgyorsaság, az erő-állóképesség fejlesztésében. Ezeket, a gyakorlatokat nap, mint nap végezve, a mindennapi tevékenységeinkbe játékosan beépítve,

hozzájárulhatunk

gyermekeink

egészségi

állapotának

javításához,

megszilárdításához, a kondíciójának, teljesítőképességének növeléséhez, személyiségének formálásához. Mindemellett színesebbé, vidámabbá teszik a foglalkozásokat.

III. téma: „Kacsatánc 1” Lábelváltozások javítása utánzó gyakorlatokkal, üveggolyókkal. A lúdtalp, más néven bokasüllyedés a statikai lábbetegségek közül a leggyakoribb. A lábboltozat-süllyedés pedig annyira elterjedt elváltozás, hogy a legfontosabb tennivalónk a kialakulása elleni küzdelem, a megelőzés. Ezért nemcsak a gyógytestnevelés csoportjaiban, hanem minden mozgásos, testnevelési és sportfoglalkozáson kell talpboltozat erősítő mozgásokat végeztetni. Álláspontunk a lúdtalp megelőzésénél, hogy a gyerekek a foglalkozásokon mezítláb tornázzanak. Ez egy olyan edzettséget ad a talp izmainak, mely

124

semmi

mással

nem

pótolható.

Ebben

a

munkában

fontos

feladat

hárul

az

óvodapedagógusokra, a gyógytestnevelőkre és a tanítókra is. Ha az alsó végtag korrigálása a feladatunk, akkor a foglalkozásokat laza, gyors mozgással kezdjük, majd speciális javító gyakorlatok következzenek tehermentesítéssel és terheléssel, befejezésül lassú és gyors ütemben végzett, koordinált járógyakorlatokra kerüljön sor. Ez a foglalkozás anyag az óvodások körében igen kedvelt utánzáson alapuló gyakorlatokat tartalmazza, ill. a gyerekek számára oly kedves és kedvenc üveggolyóval végzett mozgásanyagot. Mely amellett, hogy színesebbé teszi a foglalkozásokat, nagy szerepe van a lábboltozatot emelő kis talpi izmok megerősítésében.

IV. téma: „Kacsatánc 2” Lábelváltozások javítása Body-Roll hengerrel és Kogelan, Supersoft labdákkal. Ez a foglalkozás anyag az óvodások körében igen kedvelt labdával végzett gyakorlatokat tartalmazza, ill. body-roll hengerrel végzett mozgásanyagot. A Kogelan labda egy keményebb sportlabda, mely kiváló alternatívája lehet a hagyományos varrott vagy ragasztott sportlabdáknak. A Supersoft labda rugalmas sportlabda, mely nem üt, és nem csíp. Ezek a labdák alkalmasak a gimnasztikai gyakorlatok színesítésére, hatékonyabbá tételére. A bodyroll henger pedig szintén jó eszköze a lábboltozatot emelő kis talpi izmok megerősítésének. Ezeket, a gyakorlatokat nap, mint nap végezve, a mindennapi tevékenységeinkbe játékosan beépítve,

hozzájárulhatunk

gyermekeink

egészségi

állapotának

javításához,

megszilárdításához, a kondíciójának, teljesítőképességének növeléséhez, személyiségének formálásához.

125

126

Gulyásné Szabó Gizella - Sütő Lászlóné Ovi-vakáció! Kislépések nagy csodák a nyári óvodai életben Az óvoda neve: Eötvös Óvoda Szivárvány Napközi Otthonos Óvoda Tagintézménye Lakitelek

Összeállította: Gulyásné Szabó Gizella és Sütő Lászlóné Tulajdonosa és képviselője:

Eötvös Óvoda Szivárvány Napközi Otthonos Óvoda Tagintézménye, Lakitelek Sütő Lászlóné tagóvoda vezető

A megvalósítás helyszíne:

Eötvös Óvoda Szivárvány Napközi Otthonos Óvoda Tagintézménye. Bács-Kiskun megye 6065 Lakitelek Széchenyi krt. 102.

Alkalmazási terület:

Pedagógiai Módszertani

Megvalósítási időszak:

7 hét a nyári óvodai életben

Résztvevők köre:

5-6-7 éves óvodás gyerekek 3 fő óvodapedagógus 2 fő dajka 127

A foglalkozásokat segítők köre: -

óvodapedagógusok

-

dajkák

-

a nyári óvodai életet igénybe vevő gyermekek szülei

-

külső szakemberek (pl.: lovaglást végző szakember, íjász, stb.)

-

gyermekek szállításában segítők (pl.: busz sofőr, fogat hajtó, szülők stb.)

Óvodánk bemutatása Óvodánk Lakiteleken Budapesttől 120, Kecskeméttől 27 kilométerre fekszik, a Tiszától mintegy három kilométer választja el. Szépségét a Tisza folyó és annak holtága, valamint a Kiskunsági Nemzeti Park területén turisztikai szempontból kiemelkedő Tőserdő adja. A fürdő a gyógyulni vágyókat, míg a Holt-Tisza a pihenni, kirándulni szándékozókat várja. A rejtelmes ártéri erdő útjai mentén sűrű, bozótos aljnövényzet zöldell. A Holt-Tisza mintegy hét kilométer hosszú, mely a kirándulni, horgászni, pihenni vágyókat várja. Szakemberek szerint ez a táj őrizte meg leginkább azokat a tájképi szépségeket és természeti értékeket, amelyek már a honfoglalás idején is megfigyelhetőek voltak. Jókai Mór képzeletét is megragadta e gyönyörű táj. Intézményünk két épületben, összesen hat csoportban látja el a községünkben élő 3-6-7 éves korú gyermekek óvodai nevelését. Csoportszobáink optimális esetben 20-25 gyermek számára biztosítanak lehetőséget a mindennapi tevékenységekhez. A foglalkoztatók komfortosak, megfelelő méretűek, játékok megfelelő mennyiségben és minőségben biztosítottak. A közel 100 m2-es óvodai sportterem, és az 50 m2-es tornaszoba kiváló feltételeket teremt a mindennapi, rendszeres mozgásfejlesztéshez, valamint a gyógytestnevelés foglalkozások színvonalas vezetéséhez, valamint a közösségi programok szervezéséhez. Mindkét óvoda bőségesen felszerelt újszerű, modern mozgásfejlesztő eszközökkel. Az óvoda épületeihez megfelelő méretű, tágas udvarok tartoznak különböző burkolattal, fa és fém játszóelemekkel, babaházakkal, a régi óvodában fedett terasszal, zuhanyzókkal, a nyári óvodai élet szervezéséhez, vezetéséhez szükséges eszközökkel. Mind két óvodában van közlekedési játszóudvar, kerékpárokkal, triciklikkel, rollerekkel és gördeszkákkal. Nevelőtestületünk nagyon jól képzett, nagy szakmai gyakorlattal rendelkező nevelő közösség melynek összetétele alig változik, lendületesség, az új iránt fogékonyság jellemzi. Dolgozóink gyermekszeretete, gondos figyelme, együttérzése, segítőkészsége, önzetlensége, személyes

128

példamutatása jó alapot biztosít az óvodába járó gyermekek sokoldalú fejlesztéséhez, neveléséhez. Óvodánkban dolgozó dajkák valamennyien szakképzettek. Munkánkat logopédus segíti, a sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztését gyógypedagógus, pszichológus végzi. A gyermekek képességfejlesztését külső szakemberek is segítik. 2009/2010-es nevelési évtől a TÁMOP 3.1.4 „Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés – Innovatív intézményekben” című pályázat részesei és megvalósítói vagyunk. A bevezető csoport mellett az óvoda mindegyik csoportjában projekt szemléletű nevelés oktatás gazdagítja a gyerekek életét. Nagymértékben hozzájárulunk minden hátrányos helyzetű gyermek esélyének növeléséhez. 2010-től részesei vagyunk az Integrációs Pedagógiai Programnak. Feladatunknak tekintjük az érintett gyerekek beóvodázását, fejlesztését, esélyegyenlőségük megteremtését. Óvodánk 2010-ben nyerte el első alkalommal a Zöld Óvoda címet, amely szemléletváltást jelentett óvodánk életében. A szülőkkel való kapcsolatot segíti a 10 éve létrehozott Laki Lurkó újság, amelyet a nevelőtestület szerkeszt, s az óvodai programokon kívül tájékoztatja a szülőket a csoportok hétköznapjairól is. Évek óta fontosnak érezzük a felzárkóztatás mellett a kiemelkedő képességű gyerekek támogatását. Ennek érdekében szervezünk olyan programokat, amelyek megfelelnek a szülők és a gyermekek érdeklődésének. Lehetőségük van focizni, néptáncra járni, Törperős torna foglalkozáson erősödni, lovagolni, úszni, angol nyelvvel ismerkedni. Előzmények Óvodánk nevelőtestületében 2001-ben érlelődött az ötlet, hogy a gyakran csak az udvari játék bővítésére korlátozódott nyári életet tartalmasabbá kell tenni. Ekkor indultak az első témahetek, s raktuk le az alapjait a ma már hét hétre bővült programoknak. Az első években a szülők és gyerekek érdeklődésének, igényeinek megfelelően változott a hetek témája, tartalma és ideje. A tapasztalok alapján jött létre az a hét hetes projekt, amely már évek óta bizonyította sikerét, létjogosultságát. OVI - VAKÁCIÓ tartalma A „Jó gyakorlat” kiválóan alkalmas arra, hogy a köztudatban élő, hagyományos nyári óvodai életet színesítse. A gyerekek tevékenységének tervezésére épít, játékos tevékenységeken keresztüli tapasztalatszerzést biztosít számukra. A helyi, települési, környezeti adottságok és a

129

partnerkapcsolatok széleskörű kihasználásával nagyon érdekes és különleges élményekhez, tapasztalatokhoz juttatjuk a gyerekeket. A különböző csoportokból, óvodákból érkező gyerekek vegyes életkorú csoportokba kerülnek, ahol mindenki saját korának és képességének megfelelően, saját tempójában vesz részt a tevékenységekben. Az újonnan szerveződő csoportokban az óvodapedagógus mindenki játszótársává válik. A „Jó gyakorlat” kiemelten alkalmas arra, hogy korszerű pedagógiai módszerek alkalmazásával elérjük, hogy a gyerekek, gyorsan megismerjék új társaikat, az új felnőtteket és a környezetet, valamint, hogy aktívan részt vegyenek a tevékenységekben. Az OVI-VAKÁCIÓ jó gyakorlatunkban a gyermeki tevékenység minden területét felölelő témahetek az alábbi tartalommal valósulnak meg: 1. „Szőjünk, fonjunk… „ a kézművesség hete 2. „Eszter lánc….” népi játékok, gyermek tánc hete 3. „Gyí paci paripa” sportos hét a lovaglás hete 4. „Játszunk bábszínházat” a bábjáték hete 5. „Kis lépések nagy csodák” környezetismereti hét 6. „Ha végre itt a nyár” a pancsolás hete 7. „Nagy medve” az indián hét  „Szőjünk, fonjunk… „ a kézművesség hete Óvodás gyermekeink fejlesztési lehetőségei közül kiemelkedő helyen vesszük számításba a vizuális nevelést és a barkácsolást, mert ezek a tevékenységek speciális játék tevékenységek, melynek során a gyermekek a világról szerzett tapasztalataikat érzékletes, képi úton rögzítik. Óvodánkban vizuális nevelésünk feladataként fontos számunkra az esztétikai fogékonyság kialakítása, az esztétikai érdeklődés felkeltése és az, hogy az esztétikai élményeket észrevegyék és befogadják a lakiteleki gyermekek. Nekünk, pedagógusoknak fontos, hogy jól válogassuk meg az anyagokat, az egymással harmonizáló kiegészítő eszközöket és többféle variációs lehetőséget kínáljunk fel. Erre azért van szükségünk, hogy ne legyen egyhangú az ábrázoló, barkácsoló tevékenységünk.  „Eszter lánc….” népi játékok, gyermek tánc hete A 3-7 éves korú gyermekek mindennapi tápláléka az énekes játék, amelynek személyiségfejlesztő hatása nyilvánvaló. Felejthetetlen élmények sokaságát jelenti.

Az

énekes-táncos játékok fejlesztik a gyermek ritmusérzékét, harmonikus mozgását, még a 130

gátlásos gyermek is felszabadul a játék hevében és tovább inspirálódik. A gyermekek a népi játékok közben újra és újra átélik az énekek, mozdulatok örömét, miközben alakul és fejlődik zenei és táncos anyanyelvük. Ezeknek a játékoknak óriási érzelmi, értelmi és közösségformáló szerepe van. Az óvodás gyermekek, életkori és egyéni sajátosságaikat figyelembe véve, játékosan, a népi gyermekjátékdalok segítségével nevelhetők táncra. A tánc sajátossága, hogy benne a test és a lélek együttműködik. A tánc érzelmi, indulati, eszmei tartalma az egész test szabályozott, rendezett mozgásában fejeződik ki.  „Gyí paci paripa” sportos hét a lovaglás hete A lovaglás remek kikapcsolódás. A lovak a civilizáció kezdete óta jó barátaik és hű segítőik az embernek. Értékeiket, a lovakkal való törődés örömét és hasznát, rajtuk keresztül az állatok szeretetét tapasztalhatják meg a gyermekek már e rövid idő alatt is, amit a lovas héten átélnek. Nagy örömmel vesznek részt a lovagláson, szívesen etetik, simogatják a lovakat. A lovaglás számos pozitív hatása ismert. A zárkózottabb gyermekek is feloldódnak az állatok közelében, a lovaglás terápiás célú hatása közismert. A lovaglás által javul a gyermekek testtartása, fejlődik szabálytudatuk, javul koncentráló képességük. A gyermekeken keresztül a szülők is betekintést nyerhetnek a lovaglás örömébe, s felkelti az érdeklődést egy hosszabb távú kapcsolat irányába.  „Játszunk bábszínházat” a bábjáték hete A bábjáték a gyermekek számára elsősorban játék, örömet jelent, játékos módon sajátítanak el ismereteket, élményeiket, benyomásaikat játékosan dolgozzák fel. A bábok mögé bújt gyerekek könnyebben teremtenek kapcsolatot egymással, s a felnőttekkel is. Az alkotó játékok,

a

szerepjátékok,

a

dramatikus

tevékenységformák

fejlesztik,

erősítik

a

személyiségüket. A bábozás során a gyermekek átélik a szituációkat, érzik azt, ami megtörtént, vagy megtörténhetett volna, felerősíti stressz tűrő, megélő, túlélő, feldolgozó képességüket. Azon túl, hogy meghozza a gyermek beszélőkedvét, attól a pillanattól kezdve, hogy kezükre húzzák a bábot, a tiszta kiejtéstől, a tagolt, példa értékű beszédutánzáson át, szerteágazó fejlesztőértékkel bír.  „Kis lépések nagy csodák” környezetismereti hét A környezeti hét a gyermekek olthatatlan megismerési vágyán alapul. A gyermekek egészséges személyiségfejlődését komplex módon segíti elő, miközben természetes helyzeteket gyakorol például a közlekedésben, a folyóparton, a városban. A gyermekek közvetlenül tapasztalnak meg élethelyzeteket, gondolkodásuk, képességeik fejlődése 131

aktivizálódik. A szülők örömmel fogadják, hogy a gyermekeik a nyári időszakban is tartalmasan, szervezetten töltik napjaikat, nagyon sok élménnyel gyarapodnak. Annak az intézménynek az élhetősége biztosított, ahol a gyermekek nyári foglalkoztatásával is törődnek.  „Ha végre itt a nyár” a pancsolás hete A pancsolós hét adja meg a gyermekeknek azt a varázslatos élményt, felszabadult vidám napokat, amelynek minden pillanata lehetőséget ad az önfeledt játékra a nem megszokott közegben, a vízben. Az óvodás korú gyermekek egyik legfontosabb tevékenysége a játék, s ezen a héten minden pillanatuk a játékra, az örömteli szórakozásra épül. Megfelelő időt és helyet biztosítunk a szabadon választott vízzel kapcsolatos tevékenységekhez, a pancsoláshoz, víz-és napfürdőzéshez. Jó idő esetén előkerülnek az úszógumik, a vízi pisztolyok és kezdődhet a vakáció!  „Nagy medve” az indián hét Az indiános héten változatos tevékenységek biztosításával feledhetetlen, élménygazdag vakációs napokat biztosítunk minden résztvevő óvodásnak. Több irányból (külső világ megismerése, mese-vers, rajzolás, mintázás, kézi munka, ének-zene, testnevelés) ízlelgetünk egy idegen kultúrát, amely során igazi közösséget építünk. Eközben játékosan fejlődnek a gyermekek kognitív, szomatikus, emocionális és szociális képességei. Nyitottá, érdeklődővé válnak az idegen kultúra iránt. A gyermekek az óvodában 5 napig a messzi Amerika őslakosaként kalandozhatnak, míg szüleik dolgoznak. Így a nyaralás élménye minden gyermek számára elérhető! Miért jó az OVI - VAKÁCIÓ a gyerekeknek?  A gyermekek egész nyáron szívesen jönnek óvodába, nagyon várják a különböző heteket, számon tartják mikor, milyen tevékenység következik.  Az OVI - VAKÁCIÓ minden területén rengeteg élménnyel, ismerettel, tapasztalattal gazdagodnak, amelyek lehetőséget adnak az érdeklődés kielégítésére, ismeretek bővítésére. Az óvodai szorgalmi év lezárása után is tevékenységekben gazdag óvodai élet vár a gyerekekre.  Az OVI - VAKÁCIÓ hét hete alatt minden kisgyermek megtalálja a számára legkedvesebb

tevékenységi

területet,

kedvük

igényeik

szerint

játszhatnak,

mozoghatnak. Zenében, ábrázolásban, bábozásban átélhetik a mesék, versek szárnyaló

132

világát. Nap, mint nap változatos, színes élményeket szerezhetnek, játszva tanulhatnak egymástól és a felnőttektől.  Az OVI - VAKÁCIÓ minden programja sok mozgást, sétát, kerékpározást biztosít a gyermekeknek, amelyek segítik az egészség megőrzését, kiemelik a mozgás fontosságát.  Minden tevékenységükben megjelenik a környezettudatos magatartás, a természet szeretetére nevelés, a környezettudatos magatartás megalapozása.  A több csoportból érkező gyermekek között új barátságok szövődnek, amely elősegíti a szocializációt, nagycsoportosoknál az iskolai beilleszkedést. Miért jó az OVI - VAKÁCIÓ a szülőknek?  A szülők szívesen adják gyermekeiket óvodánkba, hiszen tudják, hogy napjaik tartalmasan telnek, ismeretekkel gazdagodnak, sokat játszanak.  A nyári óvodai életből a szülők is ötleteket gyűjthetnek a család szabadidős tevékenységeihez, megismerkedhetnek a környezetünkben lévő lehetőségekkel.  A nyár folyamán a gyermekek szinte ingyen, vagy nagyon minimális anyagi ráfordítás mellett olyan programokon vehetnek részt, amelyet egyébként a családok nagyon kis rétege tud igénybe venni. (pl.: lovaglás, strand, hajókázás stb.)  A nyitott óvodai programok keretében a szülők is betekintést nyernek a programokba, aktív részesei lehetnek a tevékenységeknek, a közös élmények alapot adnak a beszélgetéseknek, ismeretek feldolgozásának.  Erősödik a kapcsolat a család-óvoda, valamint a szülő-óvodapedagógus között, a gyermekekkel való közös várakozást és előkészületet közös élményfeldolgozás követ. Miért jó az OVI - VAKÁCIÓ az óvodapedagógusnak?  A hét előkészülete tudatos, tervszerű munkára ösztönzi a témahét vezetőjét és a team tagjait, figyelembe véve a csoport létszámokat, összetevőit. Differenciált, komplex tervezésre sarkall. Lehetőséget ad pedagógiai innovációban való részvételre.  A folyamatos elfoglaltság, érdekes tevékenységek kitöltik a gyermekek napjait, nincs fegyelmezési probléma, a gyermekek nem unatkoznak.  Egy-egy témahét kapcsán felerősödik a team munka, ezáltal erősödnek a pedagógiai kapcsolatok.  Erősödik az óvodapedagógus-szülő kapcsolat.

133

 Az óvodapedagógusok szakmai elismertséget szereznek, mely újabb lendületet ad munkájukhoz: korszerű és újszerű pedagógiai módszerek bevezetése, környezetben rejlő lehetőségek, új partnerkapcsolatok kihasználása. Miért jó az OVI - VAKÁCIÓ a fenntartónak?  A gyermekek örömmel jönnek egész nyáron óvodába, az óvoda

kihasználtsága

növekszik, magas színvonalú szakmai munka jó híre a fenntartó számára is elismerés lehet.  Az általa fenntartott intézmény szakmai elismerésben részesül. 

A jó gyakorlat alkalmazása a meglévő anyagi keret mellett megvalósítható.



Az óvodát továbbra is a gyermekközpontúság, a gyermeki személyiség értékként kezelése jellemzi

OVI – VAKÁCIÓ kulcsfogalmai  kikapcsolódás  jókedv  kapcsolatteremtés  játékos, örömteli tapasztalatszerzés  nyitottság  kreativitás  motiváció  önállóság

134

OVI - VAKÁCIÓ céljai Az OVI - VAKÁCIÓ célja, hogy a köztudatban élő, hagyományos nyári óvodai életet színesítse. A gyermekek tevékenységének tudatos tervezésére épít, játékos tevékenységeken keresztüli tapasztalatszerzést biztosít számukra. A helyi, települési, környezeti adottságok és a partnerkapcsolatok széleskörű kihasználásával nagyon érdekes és különleges élményekhez, tapasztalatokhoz juttatjuk a gyermekeket. A „Jó gyakorlat” közvetlen célja, hogy bemutassuk, óvodánkban a szorgalmi év után is olyan tartalmas nevelőmunkát folytatunk amely 

segíti a gyermekeket abban, hogy a nyári csoport- és óvoda összevonások idején is érzelmi biztonságot nyújtó, derűs, tartalmas tevékenységekkel szervezett, szeretetteljes légkörben és egy nagyon jól együttműködő nyári gyermek közösségben töltsék az óvodai vakációt,



segíti a különböző óvodából, illetve csoportból érkező gyermekeket abban, hogy mindenki a saját korának, képességének megfelelően, saját tempójában, vegyen részt a különböző tevékenységekben



segíti a szülőket abban, hogy a nyári csoport és óvoda összevonások idején is nyugodtan végezhessék munkájukat, annak tudatában, hogy gyermekük szívesen megy másik csoportba, másik óvodába, „az óvodában is lehet nyaralni”



lehetőséget és egyelő hozzáférést biztosít valamennyi gyermek számára, akik nyáron is igénylik az óvodai ellátást



jól alkalmazható a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelése érdekében.

Közvetett célunk, hogy ötleteket adjunk a nyári életre: 

érdekes témahetekhez, melyekben nagyon jól érzi magát a kisgyermek, az óvodapedagógus és a dajka néni is,



korszerű pedagógiai módszerek alkalmazásához kulcskompetenciák fejlesztésének lehetőségéhez a nyári élet szervezésénél

Jó gyakorlatunkban” felvállaljuk: 

heterogén csoportszervezést



az egyéni bánásmódon alapuló differenciált nevelést



tevékenykedtetést, tapasztalásra épülő képességfejlesztést

135



projekt módszert



gyermekbarát környezet, nevelést oktatást segítő eszközök biztosítását



szülők bevonását a gyermekek tevékenységébe

Az OVI -VAKÁCIÓ ideje alatt legfontosabb, hogy az óvodába járó gyermekek jól érezzék magukat, s emellett játékba, változatos tevékenységekbe ágyazva fejlődjön szociális, mozgáson alapuló, értelmi és kommunikációs képességük. Az OVI - VAKÁCIÓ gyermekközpontú pedagógiai elvei Pedagógiai alapelveink 

Óvodánkba járó gyermek legelemibb pszichikus szükségletének, létformájának a szabad játékot tekintjük. Különösen igaz ez a nyári szabad programok esetében, ahol a játékot a gyermek számára a legfőbb élményforrásként fogalmazzuk meg.



A programok megvalósításához kapcsolódó munka jellegű tevékenység is tartalmaz játékos elemeket. A munka jellegű tevékenységeket úgy szervezzük, hogy az önként vállalt feladatok, munkafolyamatok végzése során a gyermek megélje a közösségért való tevékenykedés örömét is.



A gyermekeket a nyári témahetek alkalmával is sok-sok tapasztalathoz juttatjuk, biztosítjuk, hogy minél több élményt szerezzen. A cselekvések során alkalmat adunk arra, hogy kielégíthesse kíváncsiságát, érdeklődését, kreativitását, a cselekvés örömét.



Minden gyermek megkapja az egyéni, differenciált bánásmódot, a különböző csoportokból érkező kisgyermekkel személyes, bensőséges kapcsolatot alakítunk ki.



A gyermeket az ismeretek tapasztalati úton történő megszerzéséhez segítjük hozzá. Megteremtjük annak a lehetőségét, hogy a gyermek a játékon, a művészeteken, az alkotómunkán, saját tevékenységén keresztül szerezhesse meg azokat az élményeket, amelyek felkeltik, és ébren tartják benne a vágyat a környező világ megismerésére, a tanulás örömének az átélésére.



Kiemelt jelentőséggel bír óvodánkban az anyanyelvi nevelés, mely áthatja az egész nyári tevékenységeket.



A nyári élet szervezése során arra törekszünk, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek is részt vegyenek a programokon, részesei legyenek a nyári élményeknek. Befogadjuk a sajátos nevelési igényű gyermeket is, elősegítve a közösségbe való beilleszkedésüket. 136



A nyári élet során rugalmasan kezelt szokásrendszert alakítunk ki, amelyben a több csoportból érkező óvodapedagógus és gyermek is jól eligazodik.



Figyelmet fordítunk arra, hogy a nyári melegben az egészség megőrzése, az egészséges életmód iránti igény kialakítását alapvető fontosságú. Kiemelten fontos a nap-és vízfürdőzés időtartamára, hatásaira.



A tágabb és szűkebb környezet közvetlen, tapasztalati úton történő megismerésével környezettudatos viselkedést alakítunk.

Az OVI - VAKÁCIÓ személyi feltételei 

A nyári élet szervezésének fontos része a gyermekek létszámának előzetes felmérése, s a gyermek létszámtól függően az óvodapedagógusok valamint a dajkák munkarendjének kialakítása.



Témahetek, programok megvalósításához szükséges külső- és segítő szakemberekkel kapcsolat kialakítása.



A programok megvalósításában, a szervezési feladatokban nélkülözhetetlen a szülőkkel való szoros kapcsolat.

Az OVI - VAKÁCIÓ tárgyi feltételei és helyszínei Az OVI-VAKÁCIÓ megvalósításának különleges tárgyi feltételei nincsenek, a témahetekhez szükséges eszközök minden óvodában megtalálhatóak. Helyszínek: 

A gyermekek szabad mozgását lehetővé tevő, árnyékos és napos területek, szilárd burkolatú, füves és homokos óvodai udvar.



A természet megismerésére alkalmas helyszínek (folyó, folyópart, erdő, arborétum).



Lovaglásra, a lovak életterének megismerésére alkalmas helyszín.



Strandolásra, pancsolásra alkalmas helyszín

137

OVI - VAKÁCIÓ sikerkritériumai 

a gyermekek örömmel jönnek óvodába



új baráti kapcsolatok jönnek létre



a gyermekek szívesen vesznek részt a különböző tevékenységekben



élményeiket elmesélik



bővülnek ismereteik



bővül szókincsük és kifejezőkészségük

Az OVI - VAKÁCIÓ szokás és szabályrendszere A nyári élet szokás- és szabályrendszerét minden évben az összevonás előtt készíti el a nevelőtestület. A csoportösszevonások miatt fontos, hogy olyan betartható, egységes szokásrend alakuljon ki, amely minden héten, minden óvodapedagógusra és gyermekre nézve kötelező. A dokumentum a nyári élet speciális szokásait tartalmazza: 

csoportok elosztását a csoportszobákban, mosdókban,



a gondozási tevékenységek: étkezés, tisztálkodás, öltözködés, pihenés szokásait,



az udvari és csoportszobai játék alapvető szabályait,



az udvaron történő étkezések rendje

A különböző témahetekben az arra a hétre vonatkozó speciális szabályokat a témahét vezetője határozza meg. A Jó gyakorlat költségei A Jó gyakorlat témahetei alacsony költség igényűek. Az óvodai költségvetésből megvalósíthatóak. Tárgyi eszközök beszerzésére nincs szükség, mert az óvoda meglévő tárgyi eszközei biztosítják azt. A témaheteknél jelentkezik speciálisan kiadás, melyeket a témahetek

138

költségvetései tartalmazzák. Ezekhez lehetőség szerint a szülői szervezet vagy óvodánk alapítványának támogatását vesszük igénybe. Fenntarthatóság feltételei 

innovatív, jól képzett elkötelezett óvodapedagógusok



sokoldalú kapcsolatok: segítő szülők, civil szervezetek



jól kialakított nyári munkarend

Kockázatok A témahetek alapvetően szabadban tervezettek. A gyermeki tevékenységek többsége csoportszobában is megvalósíthatóak. Az időjárás kedvezőtlenül befolyásolhatja a témahetek tartalmának teljes kivitelezését.

139

Arányi Lászlóné Itt rövidebbek az órák? Jó gyakorlatok a Tószegi Általános Iskolában Ezzel a kérdéssel válaszolt a fiam, mikor a tószegi iskolában töltött első napjáról érdeklődtem a 2. évfolyam elején. Ez a 2008-2009-es tanév elején történt, amikor kollégáimmal együtt már elvégeztünk egy tantestületi szintű képzést a kooperatív tanulási technikákról és azok alkalmazásáról. Három napon át intenzív játékban volt részünk, melynek során észrevétlenül, a gyakorlatban tanultunk meg nagyon komoly mennyiségű és minőségű ismeretanyagot. A tanultakat több kolléga – zömmel alsó tagozatosok – rögtön lelkesen kipróbálta a tanítás folyamán. Már a tanfolyam helyi szintű megszervezését is az tette lehetővé, hogy éreztük, egyre inkább szükség van a folyamatos módszertani megújulásra. Ezzel elindult egy folyamat, melynek során sok új elemmel tudtuk színesíteni, a gyerekek számára élményszerűbbé tenni a tanítási órákat. Aztán fejest ugrottunk a mély vízbe úgy, hogy még nem volt biztos úszástudásunk. Jött a TÁMOP 3.1.4.-es pályázat… Azt hiszem, most sok, a cikket olvasó kolléga pontosan tudja, hogy miről beszélek, és bólogat: „Igen, tudjuk, milyen mély volt a víz.” Intézményünkben a 2009-2010-es tanévtől hat alsó tagozatos osztályban vezettük be a kompetencia alapú oktatást szövegértés-szövegalkotási, matematikai, valamint szociális, életviteli és környezeti kompetencia területen. A bevont osztályok tanítói nagyon kemény, fárasztó tanév során szerezték meg az első tapasztalatokat. Éjjel készültek, anyag után kutattak, eszközt, feladatokat gyártottak; reggel karikás szemmel bejöttek, tanítottak, és egy pillanat alatt elfelejtettek minden fáradtságot egy-egy jól sikerült óra után, hogy azután éjjel készüljenek, kutassanak, eszközt, feladatokat gyártsanak; reggel karikás szemmel… A végtelennek tűnő tanév már a múlté. Immár harmadik éve tartjuk fenn a kompetencia alapú oktatást, s mára már valamelyik kompetencia területen valamennyi alsós osztályunk érintett a programban. Az eltelt időszakban eljutottunk oda, hogy napi szinten jelen vannak a számunkra már nem újszerű tanítási-tanulási technikák, ahol a pedagógus koordinátori szerepet tölt be a tanítási folyamatban, a háttérből irányítja a diákok egyre önállóbb ismeretszerzési folyamatát. A tanulók nem frontális oktatásban részesülnek, hanem kisebb csoportokban, általában önállóan dolgoznak a tanóra nagy részében. Intézményünkben nagyon sikeresek a három hetet meghaladó projektek, a témahetek, a moduláris oktatás, melyek a pályázat kötelező elemei voltak. 140

Moduláris oktatás – gyermektánc, népi játék A témahéthez, a projektekhez igyekszünk a tanulók érdeklődési körébe tartozó témákat választani, illetve egy-egy témát úgy körbejárni, hogy a végén az „azt hittem unalmas lesz, de inkább érdekes volt” véleményt kapjuk.

Farsang projekt - busók

141

Farsang projekt – kiszebáb égetése A gyerekek nagyon szeretik ezeket a munkaformákat, lelkesen dolgoznak a témák kibontásában. Aktív szerepet vállalnak a tervezés, a megvalósítás folyamatában, amelynek egyik fontos eleme a problémamegoldás, annak felfedezése, hogy lehet hibázni, majd javítani, újratervezni a siker érdekében. Ennek során sokat fejlődik szociális, kudarctűrő képességük, gondolkodásuk, fantáziájuk, szóbeli kifejezőkészségük.

Lovag projekt – gyűjtőmunkák, munkadarabok

142

Ugyancsak új lehetőségeket teremtett a műveltségterületi oktatás, melynek keretében az ének, technika, rajz tantárgy a hét egy napján művészetek címen jelenik meg, s nagyobb lélegzetű (közös) munkák elkészítését, több időt igénylő technikák kipróbálását teszi lehetővé.

Művészetek – húsvéti dekoráció

143

Kaszap Nagy István Református Általános Iskola és Óvoda Túrkeve Kossuth L. u. 15. OM:035917

„Tanuljunk egymástól, hogy minél jobban taníthassunk” Intézményi működés jó gyakorlatai

144

A Kaszap Nagy István Református Általános Iskola és Óvoda I. Az intézmény általános bemutatása A Kaszap Nagy István Református Általános Iskola és Óvoda nevelőmunkájában a keresztyén szellemű nevelés a meghatározó, amely a tanulót testi, szellemi és erkölcsi egységként tekinti. A teljesség igényével történő nevelés eredményezheti azt, hogy az élet teljességének egészséges elfogadására és megélésére készítse fel tanítványait, amelynek velejárója a siker, a kudarc, az egészség, a betegség, a jó és a rossz. Intézményünk meghatározója a tudatos pedagógia, a teljesítményközpontúság, az oktatási tartalom és a tanulási lehetőségek minősége, tanulásközpontú iskolavezetés. Az intézmény feladata, úgy megtanítani tanulni, hogy a tanulók önállóan legyenek képesek tájékozódni a világban, önállóan intézkedni, felelős döntéseket hozni. Ez a személyiség sokoldalú fejlesztését, az egyéni adottságok, képességek, készségek figyelembevételét igényli, differenciált tanulásszervezéssel. A tanítási órákon az ismeretszerzést, az alapkészségek fejlesztését a kompetencia alapú oktatás, a differenciálás,

a

változatos

módszerek,

eszközök,

tanulásszervezési

eljárások

biztosítják. A személyiségfejlesztés tanítási órákon és délutáni foglalkozásokon, programokon történik. Tanórai, tanórán kívüli és szabad idős foglalkozásokon csoportos és egyéni fejlesztés történik. Ezért emelt óraszámban tanulják a matematikát, a magyar nyelv és irodalmat, az idegen nyelvet. A délutáni foglalkozások lehetővé teszik a tehetséggondozást, idegen nyelvből az alapfokú nyelvvizsga letételét, középiskolára előkészítő, versenyre felkészítő szakkörök, sportkörök, könyvtári lehetőséget. A szociális kompetenciafejlesztés egyik kiemelt területe a hit-és erkölcstan, valamint a cserkészet. A szabadidős rendezvények, a nyári táborok a minőségi tanulási lehetőségei, s így élményszerűen fejlesztik a gyermekeket. 1. Intézményi működés Az intézmény feladatai közé tartozik, hogy folyamatosan megfelelő kínálattal legyen a tanulási folyamatban.

Ezt szolgálja az intézmény kiadványa, a hospitálások, szakmai

napok, melyeken a tapasztalatok, a jó gyakorlatok, s a hozzá kapcsolódó szolgáltatások bemutatása, átadása történik.

145

II.1. A jó gyakorlatok: a, A kompetencia alapú nevelési, oktatási programot mintaadóan alkalmazó referencia intézmény, b, Ökoiskolai egyéb környezetpedagógiai program alapján dolgozó intézmény. II.2. A területhez kapcsolódó szolgáltatások: a:- Szövegértés, szövegalkotás fejlesztése kooperatív módszerrel, - Angol nyelv oktatása projekt módszerrel, - Digitális tananyag használata történelem órán. b: - Ökoiskola - környezettudatos nevelés megvalósítása. II.3. Módszerek - megbeszélés, - projektmódszer, - vita, - szerepjáték, játék, - kooperatív módszer stb. II.4. Tanulásszervezési eljárások - egyéni, csoportos, páros munka, - kooperatív tanulásszervezés, - differenciálás, - project / órai, nap, hét / III.. Segédanyag A teljes anyag Cd-n: óravázlatok. Munkatervek, feladatok, feladattípusok stb. Kivonat a cd anyagából - óravázlat részlet - Feladattípusok - ökoiskolai munkaterv részlet,

146

Segédanyag kivonat: A része Ökoiskola

Kaszap Nagy István Református Általános Iskola és Óvoda Túrkeve, Kossuth Lajos út 15. Ökoiskolai Munkaterv Részlet 2012/2013. Készítette: Puskásné Túri Ildikó

Feladat, tevékenység: Öko-munkaterv

Feladat, tevékenység: Ökoiskola-felelős

készítése a tanárok, az alkalmazottak, a

választás a Diákönkormányzatban

tanulók és a szülők bevonásával, illetve az

Érintettek: mindenki Felelős:

ehhez kapcsolódó javaslatok, észrevételek

Magos Vilmos Határidő: 2012.

összegyűjtése.

szeptember

Érintettek: mindenki

Dokumentum: Diák-önkormányzati ülés

Felelős: Puskásné Túri Ildikó

jegyzőkönyve

Határidő: 2011. szeptember Dokumentum: Öko-munkaterv

147

Feladat, tevékenység: Elsősegélynyújtás

Feladat, tevékenység:

világnapja

Sportfoglalkozások beindítása (atlétika, foci )

Érintettek: felső tagozat

Érintettek: alsó és felső tagozat

Felelős: Szabóné Debreczeni Ildikó

Felelős: Magos Vilmos

Határidő: 2011. szeptember

Határidő: 2012. szeptember-október

Dokumentum: fotók, felsős munkaterv

Dokumentum: szakköri naplók

Feladat, tevékenység: Kerékpáros

Feladat, tevékenység:

kirándulások, gyalogtúrák

„A teremtés hete” programsorozat

Érintettek: alsó és felső tagozat

Érintettek: alsó és felső tagozat

Felelős: osztályfőnökök

Felelős: Nagy Renáta, Gulyás István

Határidő: 2012. szeptember

Határidő: 2012. október első hete

Dokumentum: alsós munkaterv, fotók

Dokumentum: fotók, proje

Feladat, tevékenység: Ökoiskolás faliújság

Feladat, tevékenység: „Enyém, Tied,

készítése

Mienk a Föld!” projekt tervezése

Érintettek: felső tagozatosok

Érintettek: alsó és felső tagozat

Felelős: osztályfőnökök

Felelős: Szabóné Debreczeni Ildikó,

Határidő:2012. október

Puskásné Túri Ildikó

Dokumentum: fotó

Határidő: 2012. október Dokumentum: projektterv, projektháló

148

Ökoiskola Feladattípusok Témakör: Szülőföldem 1. csoport 1. Olvassátok el figyelmesen a szöveget! 2. Egészítsétek ki a térképvázlatot, írjátok be a szomszédos országok neveit! 3. Készüljetek föl arra, hogy elmondjátok és így megtanítjátok a többieknek, hogy hazánkat mely országok határolják! Országunk elhelyezkedése, szomszédaink Magyarország nagyjából Európa közepén, közelebbről vizsgálva a Kárpát-medence közepén helyezkedik el. Mai határait 1920-ban vonták meg. Az országhatár hossza: 2242 km. Szomszédaink: északon Szlovákia, északkeleten Ukrajna, keleten Románia, délen Szerbia és Horvátország, délnyugaton Szlovénia, nyugaton Ausztria. 2. csoport 1.Olvasd el figyelmesen a szöveget! 2. Igaz-hamis a. Hazánkban nem élnek román anyanyelvűek.

____

b. Hivatalos ügyeinket intézhetjük magyarul

____

c. Országunkban mindig a magyar volt a hivatalos nyelv.

____

d. Magyarok csak Magyarországon élnek.

____

3. Készüljetek föl arra, hogy elmondjátok és így megtanítjátok a többieknek, hogy mit olvastatok! Anyanyelvünk, hivatalos nyelvünk Hazánkban a legtöbb ember anyanyelve magyar. Csekély számban, de élnek itt más anyanyelvű emberek is (például németek, szlovákok, románok, szerbek, horvátok). De magyarok élnek más országokban is. Az ő anyanyelvük is magyar. 3. csoport 1. Olvassátok el figyelmesen a szöveget! 149

2. Egészítsétek ki a mondatokat! _nép, az ország jelképe. A piros az, a fehér

A piros-fehér-zöld zászló egy közösség, a a

, a zöld a

jelenti. Használatára

-ban hoztak

törvényt. 3. Készüljetek föl arra, hogy elmondjátok és így megtanítjátok a többieknek, hogy mit jelentenek az egyes színek a zászlónkon és mióta használjuk ezt a zászlót.

A zászlónk Bárhol jársz a világon, ha megpillantod a piros-fehér-zöld zászlót, a hazád jut eszedbe. A zászló jelkép, őrzi történelmi emlékeinket. A piros-fehér-zöld zászló egy közösség, a magyar nép, az ország jelképe. A piros az erőt, a fehér a hűséget, a zöld a reményt jelenti. Használatára 1848-ban hoztak törvényt. Hazánk és más népek zászlaját mindig tiszteletben kell tartani. B része: 1. Intézményi jó gyakorlat: szövegértés, szövegalkotás kooperatív technikával

Az óra tartalma és menete: A tanítás ideje: 2012. október 25. Tantárgy: magyar nyelv és irodalom Osztály: 3. osztály

150

Időtartam: 45 perc Tanító: Kissné Papp Gyöngyi Témakör: Volt egyszer…… Tananyag: A tulipánná változott királyfi Óratípus: gyakorló óra Módszerek: kooperatív technikák, csoportmunka, egyéni munka, frontális osztálymunka Eszközök: tankönyv, írólapok, feladatlapok, csomagolópapír, képek, mesefa, szókártyák Feladat: 

szövegértő olvasás fejlesztése (lényegkiemelés, összefüggések felismerése),



vázlatmondatok sorba rendezése,



gondolatok megfogalmazása,



szövegalkotás fejlesztése,



a tündérmese jellemzőinek megfigyeltetése,



meseszereplők tulajdonságainak összegyűjtése.

Fejlesztendő kompetenciaterületek: 

beszédkészség, szókincsfejlesztése,



figyelemfejlesztés,



ok-okozati képesség, megfigyelő, rendszerező képesség fejlesztése,



lényegkiemelő-képesség fejlesztése,



befogadási képesség fejlesztése,



együttműködési képesség fejlesztése.

2. Olvasás - szövegértés Feladattípusok 1. Jelöld pipával azokat a dolgokat, amelyek általában jellemezhetik két gyerek barátságát!  őszinteség  menőzés

 versengés  a másik

 megbízhatóság  kitartás

 a másik

elfogadása

megváltoztatására való törekvés  közös

 kiszámíthatatlanság

a másik mellett

 ragaszkodás



151

 önzés

hobbi

segítőkészség

 irigység  féltékenység

2. A történet tartalmának megfelelően állítsd számozással időrendi sorrendbe a mondatokat! ------- A tanító néni és Margit biztatására elővette a hegedűjét. Kiderült csodaszépen játszik. ------- Senki sem akart mellé ülni, mert duci volt. ------- Mindenki tülekedett a hátsó padokban levő helyekért. ------- Zsóka szótlanul állt a fal mellett. ------- Margit szívesen ült Zsóka mellé. ------- A lányok befogadták maguk közé, még a hegedűjét is megjavíttatták. 3. A szöveg tartalmának megfelelően kösd össze a szavakat! koma

keresztszülő

sógor

az iskolai tanuló régies neve

kofák

iskolaszolga

pedellus

rokon, a házastárs testvére

deák

piaci árusok

4. Ha riporter lennél melyik szereplőtől kérdeznéd meg? Írd a nevüket a vonalra! / Gyuluka, Lackó, Tanító néni/ -

Tudatában vagy hogy becsaptad a társadat? -------------------

-

Mit gondolt Laciról, amikor sorozatosan kapta az egyeseket?-----------

-

Mit szólnál hozzá, ha téged is csak egy kicsit orrba simogatna valaki?------------------

-

Helyesnek tartod-e, hogy hazudtál Lackónak, csak azért, hogy megszerezd a dolgait?----------------------

-

Mit gondolsz arról, hogy van olyan osztálytársad, aki önzetlenül segíteni akar?----------------------

-

Ön sohasem tette gyerekkorában a párnája alá a könyvét, ha nem tudott valamit?------------------------

Gyakorló anyag a közmondások és szólások tanításához 1. Helyettesítsd a kiemelt szavakat rokon értelmű szóval úgy, hogy egy ismert közmondást kapj! Egyszer volt Budán ebvásár! Nem mind arany, ami világít! Mindenhol remek, de legjobb otthon. Lassan menj, tovább érsz! 152

Ha megdobnak kaviccsal, dobd vissza kenyérrel! Sok liba disznót győz. 2. Párosítsd a szétvágott közmondásokat! 1.) Nincsen rózsa

a.) kell cégér

2.) Jóból is megárt

b.) úgy arat.

3.) Lassú víz

c.) tövis nélkül.

4.) Könnyű Katát

d.) holtig tanul.

5.) A jó bornak is

e.) a sok.

6.) A jó pap is

f.) partot mos.

7.) Ki mint vet,

g.) táncba vinni.

II. 1.) Minden kezdet

a.) a másik egy híján húsz.

2.) Nem zörög a haraszt

b.) nehéz.

3.) Olcsó húsnak

c.) az anyja sem érti a szavát.

4.) Néma gyereknek

d.) ha a szél nem fújja.

5.) Nem enged

e.) maga esik bele.

6.) Az egyik tizenkilenc,

f.) híg a leve.

7.) Aki másnak vermet ás

g.) a 48-ból.

3. Egészítsd ki színekkel az alábbi szólásokat, közmondásokat! Kimutatja a foga_____________________jét. (elárulja a rossz szándékát) Leissza magát a _________________földig. (Lerészegedik) Nem mind __________________ami fénylik. (Nem minden értékes, ami annak látszik) Ritka, mint a _______________holló. (Csak elvétve akad.)

153

Idegen nyelvi nyári tábor A tanulási lehetőségek minőségi alkalmai. Szellemi, testi, lelki nevelés egysége valósul meg.

154

KITEKINTŐ

155

Zágoni-Szabó Józsefné Életre szóló találkozásaim Comeniusszal Hogyan kerül Comenius a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Pedagógiai Intézetbe? Comenius (Johannes Amos), az első modern pedagógus, a „nemzetek tanítója”, aki pedagógusképzésünkben is helyet kapott az egyik legfontosabb pedagógiai művével, a „Didactica Magna”-val (Nagy oktatástan). Comenius az a pedagógus, aki szinte egész Európában részt vett az oktatásügyi reformokban. Az európai terepről 1650-ben Magyarországra érkezett, és Sárospatakon, a már akkor is híres Református Kollégiumban tanított. Itt alkotta meg a „Schola Ludus” (Az iskola mint játékszín) és az „Orbis sensualium Pictus” (A látható világ képekben) című műveit. Ez utóbbi könyve a gyermekek számára fontos „tankönyv” volt, hiszen ebből megismerhették a „látható” világot. Comenius didaktikai elveinek hatása máig megmaradt. Lehet, hogy a mindennapokban már nem gondolunk arra, hogy a szemléltetés módszerét, a gondolkodásra nevelést, a tananyag elrendezésében az egymásra épülést, építést ő tartotta először fontosnak. És ma is fontos a gyermekek és tanulók életkori sajátosságait figyelembe vevő tananyag megalkotása. Ugye ismerősek a fentiek? Akár a Nemzeti alaptantervre, akár a kerettantervekre, a saját intézményi pedagógiai programokra gondolunk, visszaköszönő elemek Comenius elvei. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Pedagógiai Intézetünk is vállalta Küldetésnyilatkozatában, hogy a köznevelés szereplőit szolgálja: köznevelési intézményeket, pedagógusokat, szülőket, gyermekeket/tanulókat, fenntartókat. Comenius elveit is figyelembe véve látjuk el a köznevelési közfeladat-ellátás keretében a pedagógiai-szakmai

szolgáltatásokat:

a

szaktanácsadást,

a

tantárgygondozást,

a

tehetséggondozást, a versenyszervezést, a tantárgypedagógiai rendezvényeket, a pedagógiai értékelés-mérés feladatait, a pedagógusok továbbképzését. Tehát, Comenius itt van a Megyei Pedagógiai Intézetben! Comenius annak idején, a 17. században bejárta Európát. Comenius ma is bejárja Európát, együtt a gyerekekkel, tanulókkal és a pedagógusokkal. Comenius nevét kapta az Egész életen át tartó tanulás programja (Lifelong Learning), mely az Európai Unió akcióprogramja az európai együttműködésre az oktatásügy területén.

156

2011. október 1-jétől 3 éven keresztül Comenius ebben az új szerepben is jelen van a Megyei Pedagógiai Intézetben, az Egész életen át tartó tanulás meghatározó programjaként!

Új szakmai kihívás jelent meg a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Pedagógiai Intézet, Pedagógiai Szakmai és Szakszolgálat tevékenységrendszerében Pedagógiai Intézetünk 2010 decemberében felkérést kapott a Comenius hálózatok Európai Bizottság által meghirdetett pályázati programban való részvételre. A megkeresés Németországból, Marburgból, egy pedagógusok továbbképzésével foglalkozó intézményből, a leendő projekt koordinátorától érkezett Szabó Győzőné igazgatóasszonyhoz. A projekt témája: Kooperatív tanulási-tanítási módszerek a pedagógusok képzésében, a pedagógus-továbbképzésében. A téma aktualitása, valamint a projektben résztvevők köre rendkívül vonzó volt számunkra, így örömmel mondtunk igent a felkérésre. Aztán valahogy úgy hozta a sors, hogy én lehettem, lehetek az Intézeti koordinátor. Megtiszteltetés számomra. Ugyanakkor kihívás, új feladat. Bár nem előzmények nélküli az én interkulturális érdeklődésem… 1976 őszén-telén (karácsonyt és szilvesztert is ott töltve) féléves részképzésen vettem részt orosz szakos főiskolai hallgatóként az akkori Szovjetunióban, a gyönyörűséges Vlagyimirban a főiskolán. Mondhatnám azt is, hogy ez volt az én Erasmus programom! Ez bizony még az Internet, a mobiltelefon és skype előtti kor volt! 31 éves tanári pályám során több alkalommal vehettem részt tanítványaimmal, kollégáimmal európai nemzetközi programokban: a Baross Szakközép- és Szakiskolában az egyik szakközépiskolai osztályom valamennyi tanulója a „Fedezd fel Franciaországot!” vetélkedőn nyújtott kiemelkedő teljesítményével jutott el Boulogne-ba. A Mátyás Király Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény pedagógusai, tanulói és a szülők nyitottak voltak a más kultúra megismerésére. Így többek között részt vehettek tanítványaink az olaszországi Magyar kulturális évad rendezvényein, a franciaországi Magyar év programjában. 157

Határon túli tanulókkal, pedagógusokkal nálunk, Szolnokon volt feledhetetlen élményünk az „Európa szívében” projekthetünk során. 2004-től 2009-ig a Sokrates Comenius, majd a Comenius iskolai együttműködések pályázatokon voltunk eredményesek. Lengyel, angol, spanyol, osztrák, német iskolákkal ismertük meg közösen a hagyományainkat, a történelmi, irodalmi, művészeti, kulturális értékeinket. Az izgalmas volt a programokban az is, hogy tanítványaink, s több alkalommal a kollégák is családoknál laktak. Egy hétig meg lehetett tapasztalni más országbeli családok életét is. Kihívás volt minden gyermek számára, hisz meg kellett tanulni alkalmazkodni egy új, idegen nyelvi környezetben, s valamennyi „kulcskompetenciát” elővenni ahhoz, hogy részesei lehessenek a családok mindennapjainak! Fantasztikus élményekkel gazdagodtam magam is, hisz az iskola világát más kultúrában izgalmas volt megismerni. Néhány év távlatából bízom abban, hogy a fentiekkel sikerült hozzájárulnunk tanítványaink nyitott, nemzeti és egyben nemzetek feletti kommunikációjához, az élethosszig tartó tanulás elfogadásához. Lehet, hogy a nemzetközi kapcsolatokban szerzett személyes tapasztalataim is hozzájárultak ahhoz, hogy én lettem az intézetbeli koordinátor… E személyes kitérő után vissza a mi Comeniusunkhoz! A Comenius hálózatok az oktatási intézmények és szervezetek közötti hálózatok kialakítását támogatják. A mi programunkban az oktatási innováció és a jó gyakorlatok megismertetését szolgáló intézkedések, így elemzések, esettanulmányok is készülnek, projekttalálkozókon mutatjuk be a témák eredményeit. A pályázatot közvetlenül az Európai Bizottság Oktatási, Audiovizuális és Kulturális Végrehajtó Ügynökséghez kellett benyújtania a marburgi koordinátor intézménynek. A program elbírálása 2011. augusztus közepén megtörtént, így a 2011. október 1-jétől 2014. szeptember 30-ig tartó projektnek részese lett Intézetünk is. A projekt központi operatív célja a kooperatív tanítási-tanulási módszer arányának jelentős növelése az iskolákban, a tanárképzésben és a pedagógus-továbbképzésben. Fontosnak tartjuk, hogy a tantestületekben legyenek képzett pedagógusok, akik a kooperatív módszereket alkalmazzák, s mások számára is elfogadottá tudják tenni, hogy a módszer tartósan és átfogóan beépülhessen az oktatási kultúrába. Tervezzük aktívan bevonni a fejlesztési folyamatokba a partner pedagógusképző intézményeket, a továbbképző intézeteket és a programhoz társult iskolákat is. 158

Ezeknek a céloknak az eléréséhez a partnerek közötti intenzív információ- és tapasztalatmegosztásra, és hazai és európai továbbképzésekre van szükség. Így a CoMet program keretében projekttalálkozókat szervezünk, és európai szintű 40 órás pedagógus-továbbképzéseket tartunk 2 alkalommal, Isztambulban és Szófiában. Projektpartnereink: Marburg – Pedagógus Továbbképző Intézet (DE) Heidelberg – Pedagógiai Főiskola (DE) Isztambul – Istanbul Egyetem (TR) Marmara – Marmara Egyetem (TR) Pozsony – Pedagógiai Módszertani Központ (SK) Szófia – St. Kliment Egyetem (BG) Vilniusz – Általános és középiskola (LIT) Az egyik legizgalmasabb esemény a „Kooperatív tanítás-tanulás európai napja” lesz, melyet ugyanazon a napon rendezünk meg a projektben részt vevő 6 ország 69 társult általános és középiskolájában 2014. április 10-én! A CoMet programzáró találkozóját 2014. június első hetében Szolnokon, a Pedagógiai Intézet szervezésében rendezzük meg valamennyi projektpartner részvételével. A projekt tartalmához illeszkedve a kooperatív módszerek alkalmazásának felmérésére a szlovák Metodicko-Pedagogické Centrum (Módszertani és Pedagógiai Központ) elkészítette a tanulói kérdőívet a tantermi folyamatok mérésére. Ebben a csomagban a mi feladatunk a fejlesztésben való részvétel volt, a kérdőív közös megbeszélése, megvitatása, kiegészítése. A kérdőív véglegesítése 2012. november 23-án, Besztercebányán volt, ahol négyen vettünk részt a mi projektünk munkacsoportjából, Szabó Győzőné igazgató, Andrási Lászlóné, Hegyiné Mladoniczki Éva projekttagok, és én mint az Intézet projektkoordinátora.

Comenius projekttagok munkában, izgalmas, érdekes pillanatok 159

A találkozón részt vett az MPC pozsonyi igazgatója, Alena Tomengová, Elena Harkabusova, a szlovák programvezető, valamint Frances Bathgate projekttag. A program elején köszöntötte a teamet a besztercebányai regionális MPC centrum vezetője is.

Alena Tomangová és Szabó Győzőné igazgató asszonyok A továbbiakban a szlovák partner az egyeztetett kérdőívet elküldte a projektkoordinátor intézményünknek, Marburgba, valamint a Heidelbergi Pedagógiai Főiskola csoportjának, s a jóváhagyás után megkezdődhetett a kérdőívek felvétele a mi társult iskoláinkban is. A kérdőívet egy tantárgyra készítették el, mi javasoltuk, hogy legyen közös egyezség valamennyi résztvevő ország számára, mely tantárgy, tantárgyak legyenek, ez fontos lenne az összehasonlítás miatt is. A tervezett korosztály: 10-18 évesek, nálunk a tanulók érintettek az általános iskola 4. évfolyamától a középiskolák 12. évfolyamáig. A felmérésbe három megyei intézményt kívántunk - a projektben foglaltak értelmében bevonni. A bemeneti mérés értékelése 2011. március 14-17. között az első projekttalálkozón történt meg, valamint az elméleti megalapozása egy közös európai pedagógusképzésnek, pedagógustovábbképzésnek, mely a kooperatív módszer elsajátítására épít. Első feladatunk volt a projekt témájának megfelelően, a kooperatív tanítási-tanulási folyamatokat, módszereket vizsgáló kérdőív felvétele különböző korcsoportokban. Az első mérésben 3 iskolával vettük fel a kapcsolatot: a Szandaszőlősi Általános Iskola, Művelődési Ház és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, a kengyeli ÁMK Kossuth Lajos Általános Iskolája, valamint a SZOLMUSZ Jendrassik Tagintézménye tanulói töltötték ki a kérdőívet. 160

Köszönjük a fenti intézmények vezetőinek, pedagógusainak és a tanulóknak is a projekt támogatását a kérdőív kitöltésével! Nemzetközi programunkban, valamennyi intézményben, országban az anyanyelv, a matematika és az idegen nyelv volt a vizsgált terület. Mi a felmérésben 370 tanulói kérdőívet dolgoztunk fel, s küldtük meg a szlovák MPC projektcsoportjának. Ennek a folyamatnak a felelőse, koordinátora a szlovák Pedagógia Intézet és a heidelbergi Pedagógusképző Főiskola. A vizsgálat eredményeit az 1. projekttalálkozón, 2012. március 14-17-e között mutatták be Heidelbergben. A megbeszélésre valamennyi résztvevő intézmény bemutatóval készült, így mi is elkészítettük a projekt munkanyelvén, németül a rövid írásos bemutatkozónkat az Intézetről, valamint egy prezentációt a kooperatív technikák témában a tapasztalatainkról, az Intézet képzési rendszeréről, az eredményeinkről. Március 14-én délután kezdődött az első személyes találkozó a CoMet programunk koordinátoraival, tagjaival. Minden részt vevő országból ketten képviseltük a csoportjainkat. A hivatalos megnyitó a Heidelberg Egyetem Pedagógiai Karának impozáns épületében volt.

A találkozó programját Michael Röhrig és Christof Peter ismertette. Ők ketten a Comenius projekt vezetői, koordinátorai a marburgi Pedagógus Továbbképző Intézetből. Ezen a napon mi kitűztük a kokárdánkat, s mutattuk be nemzeti ünnepünket. A projekt egyik fontos célja, hogy egymás történelmét, kulturális hagyományait is megismerjük (így húsvétra, a népszokásainkat bemutató képeslapot küldtünk a csoportunk tagjainak). A kulturális sokszínűség jellemez bennünket, hisz német, török, bulgár, szlovák, litván és magyar intézmények vesznek részt közösen a programban.

161

A délelőtti időszakban a szervezési ügyekkel, koordinációval foglalkoztunk, a program teljes megbeszélésével, valamint az előttünk álló konkrét feladatokkal. Természetesen a program nyilvánosságát is biztosítanunk kell, így a CoMet logót, valamint az EU programjának jelét is használjuk a dokumentációban, a saját anyagaink készítésekor. Ezen a délelőttön megbeszéltük az egyes országok tapasztalatait a kooperatív tanulás-tanítás gyakorlatából mind a pedagógus-képzésben, mind a továbbképzésben. Mi készítettünk olyan írásos anyagot, szórólapot is, melyben a kooperatív módszerek alkalmazását támogató képzéseinkről, a képzések tartalmáról írtunk rövid összefoglalót. Német nyelvű prezentációval is készültünk, melyben nemcsak a Pedagógiai Intézetet mutattuk be, hanem a tevékenységeket is, melyek kapcsolódnak a kooperatív tanítási-tanulási módszerekhez, technikákhoz, valamint a projektben dolgozó kollégáinkat, azaz magunkat. Délután a szlovák partner mutatta be a kooperatív témát tartalmazó tanulói kérdőívek összesítését. Öröm volt hallani, hogy a mi intézményeink pedagógusai használják, alkalmazzák a kooperatív módszereket a tanítási órákon, a tanulói kérdőívek értékelése után ez egyértelmű volt! Ezt követően, Dr. Anne Sliwka előadása volt (Heidelberg Egyetem): a projektkoncepció, a kooperatív módszerekre építő nemzetközi képzésünk elméleti megalapozására. A heidelbergi egyetemen végzett kutatásait, módszertani tapasztalatait, valamint Kanadában szerzett szakmai ismereteit, az ottani szakirodalom anyagát is megosztotta a résztvevőkkel. A kooperatív tanulás szerinte nemcsak pedagógiai tudományi kontextusban értelmezhető. Véleménye szerint minden szakma felett áll, hiszen bármely területre vonatkozó tanulási tapasztalatokon alapszik, ugyanakkor külső és saját irányítás alatt folyó önálló tanulási módszerről van szó, amely részben öntudatlan, önkéntelen tanulást is jelent, melynek elemei azonban megtanulhatók. Délután és este a 2012. szeptemberi, törökországi, isztambuli továbbképzés, workshop programjának előkészítése történt meg. Az isztambuli találkozó időpontja: szept. 9 -15. (ötnapos workshop) Workshop - program: 1. csoport – német mint idegen nyelv (munkanyelv német) 2. csoport - német mint idegen nyelv (munkanyelv német) 3. csoport – angol mint idegen nyelv (munkanyelv angol) 4. csoport - természettudomány (munkanyelv angol) 5. csoport – társadalomtudomány (munkanyelv angol) 6. csoport – matematika (munkanyelv angol) 162

Mi a matematika csoport vezetését kaptuk! Ekkor döntötte el a csoportunk, hogy a projektkoordinátor intézmény benyújt egy újabb pályázati programot, melyben az isztambuli találkozó workshopjait nyitottá teszik az EU tagállamok pedagógusai számára is. Az egyéni pályázatokat a Comenius szakmai továbbképzés pedagógusoknak pályázati formában lehet benyújtani a nemzeti irodákban, így nálunk a Tempus Közalapítvány a pályáztató szervezet. A nap végén a projekttalálkozó lezárása, programjának értékelése következett. Másnap - március 17-én - városnézésen vettünk részt Anne Sliwka vezetésével a gyönyörű Heidelbergben. A Heidelbergben készült fénykép a CoMet projektcsoportunkról.

A találkozóról hazaérve folytattuk a munkánkat. Megszerveztük jelentkezést a Tempus Közalapítvány pályázatára, a Comenius pedagógusok szakmai továbbképzése programra. Lukács Henrietta (SZOLGSZI) eredményes pályázatot nyújtott be, így ő részesévé vált az isztambuli pedagógus-továbbképzésnek.

163

Darabos Beáta és Mészárosné Fogarasi Erika vállalkozott – felkérésünknek eleget téve – a matematika workshop vezetésére. Jó döntés volt! A résztvevők megismerhették minden csínját-bínját annak a kooperatív módszertani kultúrának,

melyet

kolléganőink

a

Szandaszőlősi

Általános

Iskola

és

Alapfokú

Művészetoktatási Intézményből vittek a workshop előre meghatározott programjába. Az Istanbul Egyetem aulájában volt a 2. projekttalálkozó megnyitója, ahol a helyi egyetem professzorai előadását, valamint Anna Sliwka heidelbergi egyetemi tanár folytatta az előző találkozón megkezdett elméleti, módszertani, didaktikai alapvetéseit.

2012. szeptember 9-én volt a nyitó konferencia az Istanbul Egyetem Dísztermében. A 0. napon a résztvevőket különböző feladatokba vonták be a szervezők, tudatosan igyekeztek interkulturális csoportokat kialakítani:

Közös munka a 0. napon 164

Ablak módszer – véletlenszerű csoportalakítás szlovák, bulgár, török, magyar résztvevőkkel. Vannak, akik dolgoznak, míg más a többieket szemléli… Még van mit tanulnunk az elmélyült, kooperatív módszer osztálytermi alkalmazásához!

Az isztambuli ALEV iskolában is jártunk, mely egy magániskola, és 50 kilométeres körzetből viszik és hozzák naponta iskolabusszal a tanulókat. Az iskolai körülmények, a világos, tágas terek, a berendezés, az intézmény tágas terei, bútorzata jól szolgálják az együttműködések alakulását, a kooperatív módszerek alkalmazásának lehetőségét. Természetesen az is világos volt számunkra, hogy nem minden törökországi iskola ilyen!

165

A képzési program befejezéseképpen bemutattuk valamennyi csoport közös munkáját a „galériajárás, piactér” módszerrel. Az egyetem folyosóján kapott helyet a Német mint idegen nyelv workshop tagjainak projektmunkája is, mely egy tematikai egység és óraterv készítése volt a Barátság témában, körbe járva a szülők, nagyszülők és a mai tanulók lehetőségeit, szokásait a téma kapcsán.

Mészárosné Fogarasi Erika és Darabos Beáta (Szandaszőlősi Általános Iskola) a Matematika workshop vezetői 166

A Matematika és a Természettudományi workshop közös fényképe a „Piactér”-en

A Matematika workshop résztvevői is bemutatták a projektmunkájukat a „Piactér”-en

Társadalomtudományi csoport középen Lukács Henrietta tanárnő, egyéni pályázónk a programban 167

És a projektzárás pillanata, ahol valamennyi résztvevő megkapta a - 40 pontot érő – tanúsítványát a kooperatív tanulás-tanítás témában.

Projektzárás – a koordinátor intézmény bemutatta a projekthez készített weblapot: http://llpcomet.eu/ A viszontlátás legközelebb a szófiai St. Kliment Egyetemen lesz 2013. május 12-18. között, ahol az iskola vezetői, és pedagógus-továbbképzések képzői készülnek fel a 40 órás nemzetközi továbbképzés keretei között. Közben azonban még más is történt, Vilniusban jártunk, egy mini-projekttalálkozón, előkészítve a Kooperatív tanulás európai napját. A feladat, a szervezés a Megyei Pedagógiai Intézeté, így természetes, hogy a megvalósítás ütemtervét, a feladatokat, az időtervet mi készítettük el, és vitattuk meg ezen a találkozón. A program ideje alatt voltunk a partneriskolánkban tanítási órákon is. Láttunk olyan órát, ahol inkább a frontális munka volt előtérben, első osztályban a digitális tábla használatára épített természetismeret órán is. Rengeteg élménnyel, friss tapasztalattal gazdagodva érkeztünk haza.

168

A zene és a tánc nemzetközi nyelvén köszöntek el tőlünk a Vilniaus Mikalojaus Dauksus viduriné mokykla iskola tanulói. CoMet programunkban tantárgyi 15 órás képzéseket fejlesztünk jelenleg, mellyel előkészítjük, felkészítjük a megyénk társult iskoláinak pedagógusait a kooperatív tanításitanulási módszerek alkalmazására a szaktárgyi órákon. Várjuk és hívjuk a program iránt érdeklődő általános és középiskolák jelentkezését! Legyen közös szakmai ünnepünk 2014. április 10-e, a Kooperatív tanulás európai napja.

169

Palencsárné Kasza Marianna Hogyan tanulnak és tanítanak Finnországban? 2011-ben nyertem támogatást a TEMPUS Közalapítványtól az “Egész életen át tartó tanulás” program „Comenius szakmai továbbképzés pedagógusoknak” alprogram keretében. A tanulmányút 2012.03.04 – 10. között valósult meg. „Europäisches Seminar: Ansprüche und Praxis der Förderung in finnischen Schulen” (Európa szeminárium a finn iskolákban működő követelményekről

és

gyakorlatokról).

A szeminárium keretében lehetőségem volt

tanulmányozni a finn oktatási rendszert.

10

10

Der finnische Weg des lebenslangen Lernens – Eine dialogische Gesprächs- und Beratungskultur in: Bildungs- und

Erziehungskontrakte als Instrumente von Schulentwicklung – Expertise, Bildungsforschung Band 21, Bonn Berlin 2008, S. 59 - 89

170

1. A finn gyermekek nevelése a különböző életkorban Az oktatás területén végzett PISA felméréseken Finnország mindig kiemelkedően jól teljesített. Az elért eredmények miatt a „finn csodának” is nevezhetjük ezt a teljesítményt. Ennek okait a jelenleg működő finn iskolarendszerben, követelményekben, tárgyi és személyi feltételekben kell keresni. A finn iskolákban a tanulási kötelezettség 7- 16 éves korig tart. Az iskolarendszerbe bekerülő diákokat már az óvodákban is és iskola-előkészítő osztályokban is jól felkészítik a tanulásra. 1.1. 0- 7 éves korig a gyerekek nevelése, tanítása: Az anyáknak a szülést követően jogi előírások garantálják 3 évig, hogy a munkahelyükre visszatérhetnek. Általános gyakorlat az egyéves távollét a munkából, majd visszamennek dolgozni. A terhesség kezdetétől a gyermek 24 éves korig kíséri figyelemmel az úgynevezett NEUVOLA rendszer a gyerekek életét, fejlődésüket, segítséget nyújt egészségügyi, pszichés és nevelési problémák esetén egyaránt. NEUVOLA rendszer: Minden terhes kismama jelentkezik a rendszerbe, nem előírás, de minden szolgáltatás ingyenes, így természetes, hogy kihasználják a lehetőségeket. A NEUVOLA rendszer biztosítja a védőnői, orvosi vizsgálatokat, a betegségek, fejlődési rendellenességek korai kiszűrését, azonnali beavatkozást a gyermek életében, ha erre van szüksége. Kulcsa a bizalom. A szülők bíznak a tanácsokban, megfogadják azokat. A NEUVOLA alkalmazottai elkötelezettek abban, hogy a gyermekek minél jobban fejlődjenek. Munkájukat pszichológusok, logopédusok, pszichoterapeuták, szakorvosok, szociális munkások segítik. Szolgálataikat a szülők és gyermekek ingyenesen vehetnek igénybe. Fontos szempont, hogy minden gyereknek egyformán joga van a tanuláshoz, önmaga fejlesztéséhez, erre nagyon odafigyelnek. Mindenki ugyanazt az ellátást kapja, pl.: a szülés után az anyák kapnak egy egységcsomagot a babaruhákból, ápolási eszközökből, melyek értékesek és jó minőségűek. Értékük kb. 500 €. Figyelnek a kismamák lelki állapotára is, főleg a szülés utáni depresszió megelőzése, kezelése, céljából.

171

1. ábra egységcsomag az anyáknak Óvodák: Finnországban a bölcsődei és óvodai ellátás nem válik el egymástól, ugyanabba az intézménybe járnak a gyermekek, általában 1 éves koruktól 6 éves korukig. 6 éves korig fizetni kell az óvodai ellátásért, 6 éves kor után már nem, mivel ott már iskola-előkészítő csoportról beszélünk, melyet az állam támogat és ingyenes az oktatás. A kicsikre több óvodapedagógus figyel és kíséri figyelemmel fejlődésüket. Már a terhességi tanácsadásra jelentkezéskor nyilvántartásba veszik a megszületendő gyermeket, mindent dokumentálnak, s ez a dokumentum végig kíséri a gyermekek életét. Az óvodák jól felszereltek, minden gyermek számára tudják a megfelelő eszközöket biztosítani. A foglalkozások nagyon fontosak, de csak annyi ideig tartanak, amennyit egy-egy gyermek „elbír” és amíg nem megerőltető számukra. Mindig dicséretben részesülnek az elvégzett feladatokért! Az óvodai csoportok 3 év alatt maximum 12 fővel, 4 nevelővel, 3 év felett maximum 21 fővel és 7 nevelővel működnek.

2. ábra Hálóterem az óvodában

172

Óvodai foglalkozások – anyanyelvi foglalkozás: 2-3 gyerek együtt egy nevelővel 30 perces foglalkozás keretében „tanul” rajzolni. Általában egy óvodapedagógus 5-6 gyerekkel foglalkozik. Az óvodások számára, napi rendszeres levegőzés teljesen természetes, az óvodák hatalmas udvarral és sok szabadtéri játékeszközzel rendelkeznek, télen a mínusz 10-15 fok sem akadály az udvari játékra. Az óvodalátogatás alkalmával felszabadult, nyitott gyerekekkel találkoztam, kíváncsiak voltak ránk, nem zavarta őket a jelenlétünk, teljes nyugalommal folytatták addig elkezdett tevékenységüket. A nyugalom és a zavartalanság az óvónőkre is jellemző volt, a foglakozások mentek tovább, mintha mi sem történt volna.

3. ábra Étkező az óvodában Finnországban lehetőség van napközben „nevelő anya” szolgáltatás igénybe vételére is. Ez azt jelenti, hogy egy lakásban maximum 4 gyerekkel foglalkozik az óvónő, ugyanolyan ellátást kapnak a gyerekek, mintha óvodába járnának. Az állam ezt is támogatja, ezért is ugyanannyit kell fizetni, mint az óvodáért. Ezt a szolgáltatást itthon is értékelnék azok a szülők, akiknek gyermeke nem bírja a közösséget - egészségügyi vagy pszichés okokból-. Ezeket a problémás gyerekeket kitűnően ráhangolná a közösségi életre. Iskola-előkészítő csoport: 6-7 éves koruk között járnak ide a gyerekek. Ingyenes ezért minden szülő igénybe veszi a gyermeke számára. Kötelező napi 4 órát foglalkozni a kicsikkel. Már ismerkednek a betűkkel, a falakon betűket láthatunk, a mosdóban pedig nem jeleket használnak, hanem a gyermekek neveit találjuk kiírva, így ezt is megtanulják az iskolakezdésre. Éppen ezért sok gyerek már úgy kerül 7 évesen iskolába, hogy tud olvasni. A csoportokat helyileg vagy az óvodában vagy az általános iskolában szervezik.11

11

Petra Linderoos: NEUVOLA – nur eine Beratungsstelle? Zeitschriftimpulse, Hannover 2006 Kurze Darstellung von NEUVOLA 173

4. ábra Betűket is tanulnak az előkészítősök 1.2. 7-16 éves kor közötti gyerekek nevelése, tanítása 1.2.1. Általános iskola: alsó tagozat: Az alsó tagozat az elsőtől a hatodik osztályt jelenti, ahol az osztályfőnökök szinte minden tantárgyat tanítanak és taníthatnak. Az elsős osztályokban, 30 gyereket is beiskoláznak, viszont ebben az esetben 3 tanító foglalkozik velük, bár a meglátogatott iskolában ilyen létszámú osztállyal nem találkoztam. Az iskolák tárgyi felszerelése páratlan, minden osztályteremben van mosdó (folyékony szappan, papírtörölköző), szekrények, digitális, kézi érintéssel működő hangfallal felszerelt táblák, hagyományos krétás tábla, mágneses tábla prezentációkhoz, projektor, mely bármilyen nyomtatott anyagot a táblára vetít, a tanárok a tankönyvek feladatainak kivetítésére használták. Számítógép a tanári asztalon, ezeket az eszközöket minden órán használják. Az elsős osztályokban speciális padokat találunk, melyben mindent tárolni tudnak a diákok, csak azt viszik haza, melyben házi feladatot kaptak. Érdekes volt, hogy a házi feladatot jelölő cédulával - melyet a tanító néni osztott ki a gyerekeknek- is megjelölték a könyvben, így biztosan nem felejtik el elkészíteni. A technikai felszereléshez kötelezően hozzátartozik még minden diáknak egy saját ruhásszekrény, mert az iskolákban a váltócipő kötelező, vagy zokniban járkál a diákok 90 %-a, a padló meleg (padlófűtés) felfázásra lehetőség sincs.

174

5. ábra Tanári asztal A termek zárhatóak, egy speciális zárral felszereltek, melyet a diák kívülről nem tud kinyitni, csak a tanár. A zárak speciálisak egy tanárnak egy kulcsa van, mely minden termet nyit. Szaktantermekben is tökéletes a felszerelés, kémia órákon akár minden gyerek saját maga végezheti el a kísérleteket, az iskola által biztosított köpenyben és védőszemüvegben.

6. ábra Jellegzetes csak kívülről nyitható zárak a finn iskolákban A tanítási órák 45 percesek, a tantárgyak nagy részét csoportbontásban tanulják a diákok, az osztály fele az első félévben a másik fele a második félévben (fizika, kémia). Az elsősöket is csoportbontásban tanítják több tantárgyból (finn nyelv). Nem követelmény náluk elsőben, hogy megtanuljanak írott betűkkel írni, nyomtatott betűket használnak az íráshoz. A fonetikus írásmódot csak második osztályban tanítják. Az anyanyelvi oktatás az óvodákhoz hasonlóan nagyon fontos. Az olvasás nemcsak az iskolákban, hanem az ország kulturális életében is fontos szerepet játszik. Az iskola könyvtárában a gyerekek rendszeresen mennek olvasni.

175

Anyanyelvi órákon gyakran meglátogatják a könyvtárat. Az elolvasott olvasmányokat feldolgozzák, ehhez feladatlapokat kapnak, majd beszélgetnek az irodalmi alkotásokról. A svéd nyelv az ország második anyanyelve, mindenhol kétnyelvű feliratok vannak, ezért az iskolákban is kötelező tanulni. Ezen kívül tanulnak még egy idegen nyelvet, mely a diákok többségénél az angol nyelv.

1. ábra Minden tábla, minden tanteremben Követelményrendszerük nem csupán a tudásanyagot méri, hanem számukra az a legfontosabb, hogy a gyerek önmagához képest, egy-egy időszak alatt mennyit fejlődött! Az értékelést együtt végzik a szülővel és diákkal, mindenki elmondja a saját véleményét, pozitívumokat és negatívumokat is egyaránt. Így már korán kialakul az önértékelés a gyerekekben és a javítás, a problémamegoldás lehetősége. Az iskola nem kirekeszti a problémás diákokat, hanem segíti őket a problémáik megoldásában, ehhez jelent nagy segítséget az iskolákban működő OHR (Oppilashuoltoryhmä – diák jóléti) team. Nagyon fontos a felzárkóztatás és az inklúzió. A felzárkóztatást év közben folyamatosan végzik. Amennyiben egy kisgyermeknek gondjai vannak egy-egy adott tantárgy tanulásával, azonnal beavatkoznak. Beszélgetnek vele, a szülőkkel, keresik a probléma okát és a megoldását. Az iskolában végzett látogatás alkalmával az iskola pszichológusa elmondta ő hetente 2 napot tölt el az adott iskolában és ekkor van lehetőség arra, hogy a tanárok hozzá küldjék a diákokat vagy a diákok személyesen keressék meg őt. A beszélgetés célja, hogy feltárja van-e szükség további segítségre, amennyiben igen, ő küldi a gyermeket. Ha tanulási nehézségek léptek fel jön a fejlesztő pedagógus és az adott óra látogatása alól felmenti a gyermeket, ő foglalkozik vele, majd ha utolérte társait már vissza is kerül a közösségbe a „normál” órákra. A szemlélet nagyon szimpatikus számomra, hogy a problémák természetesek, megbeszéljük, megoldjuk és minden megy tovább. Ez a hozzáállás a gyermekekben is egy olyan fokú toleranciát fejleszt ki, hogy nem nézik le a kicsit gyengébb másikat, hanem segítenek neki, elfogadják azt. Az 176

egyik meglátogatott finn órán a gyermekek feladatot kaptak az olvasókönyvből. Az egyik nem tudta melyik feladatról van szó, ekkor két gyerek is ugrott segíteni neki, majd visszaültek a helyükre és mindent ment tovább, mintha mi sem történt volna.

2. ábra Minden eszköz használatra készen A finn iskolák inklúzív oktatásukról ismertek és híresek. A diákcsoportokban gyakran előfordulnak segítségre szoruló, pl Dawn - kóros gyermekek tanulnak együtt egészséges társaikkal. A közösség elfogadja őket, tudomásul veszi, hogy ők mások és ez egy idő után természetessé válik a számukra. A Dawn kóros diákok pedig megkapják a lehetőséget a normális életre. Természetesen nem tudják azt a teljesítményt nyújtani, amit a többiek, ezért más feladatokat kapnak. A meglátogatott iskola 9. C osztályában 3 Dawn kóros diák is tanult. A diákok 2 fejlesztőpedagógus segítségével sajátították el ismereteiket. Az órák nagy részében ott ülnek mellettük, mondják a feladatokat és segítik őket. Földrajz órán éppen Mexikóról tanultak, az ő feladatuk Mexikó zászlajának lerajzolása, színezése volt, majd néhány kulcsmondatot másoltak le a könyvből. Az inklúzív oktatásra jellemző egyéb dolgokkal is szembesültem. A kirekesztés minden formája távol áll tőlük, elfogadják a másikat olyannak amilyen. Otthonos, meleg iskolai légkör jellemző, a diákok jól érzik magukat, sok dicséretet kapnak, maximálisan figyelembe veszik az igényeiket. A diákok és tanárok jó kapcsolata természetes, a szülők partnerek a gyermek fejlődése érdekében. A legfontosabbnak a gyermekek tanuláshoz való jogát tartják, ezt mindenkinek biztosítani kell. Amennyiben a gyerek a családi körülmények miatt nem tud iskolába járni vagy tanulni, azonnal beavatkoznak pl. nevelőszülőkhöz kerülhet.12

12

Anmerkungen zum Lesen in finnischen Gemeinschaftsschulen, in: Beiträge Jugendliteratur und Medien, hrsg. Arbeitsgemeinschaft Jugendliteratur und Medien in der GEW, Juventa Verlag, 57. JG., 4.Vj.2005 , Weinheim 2005. 177

OHR tagjai: védőnő; orvos; iskolavezető; iskolai szociális munkás; fejlesztő pedagógus; pszichológus; tanár; tanulási (pályaválasztási) tanácsadó. Feladatuk: Az iskolában tanuló gyerekekről havi rendszerességgel beszélgetnek, azonosítják a problémáikat, javaslatokat tesznek a megoldásra, megbeszélik a következő lépést a gyerek érdekében, értesítik a szülőket, behívják beszélgetni és közösen keresik a lehetséges megoldásokat.13

3. ábra Kémia szaktanterem 1.2.2. Általános iskola: Felső tagozat 7-9. osztályt jelenti Finnországban. Ugyanabban az épületben van, ahol az alsó tagozat, helyileg sem válik el egymástól. A diákokat itt már szaktanárok tanítják, a számonkérések nagy része írásbeli teszt, melynek időpontját 1-2 héttel előre megadják. A tantárgyakat csoportbontásban tanítják továbbra is. A cél a továbbtanulás, melyre két irányban van lehetőség, vagy gimnáziumban, vagy szakképző iskolában. A hiányzásokat online módon jelentik be a szülők.

4. ábra Ingyenes menzai menü 13

Petra Linderoos: So früh und so viel wie möglich und nötig fördern, veröffentlicht in: Schulverwaltung Spezial 1/2006, Herausgeber: Ministerium für Schule und Weiterbildung, Düsseldorf, S. 16-18 178

A gyerekek étkeztetése az iskolakötelezettség alatt teljesen ingyenes. Az étkeztetés összeállításánál odafigyelnek az egészséges életmódra is. Zöldség vagy gyümölcs mindennap van az iskolai menzákon.14 1.3. 16 éven felüli diákok tanulási lehetősége a gimnáziumban 3 éves képzési idő alatt teljesíthető. Nem a nálunk megszokott rendben folyik az oktatás, hanem a diákok számára kurzusok vannak. 75 kurzus elvégzése a kötelező az érettségihez ebből 47 kurzus előírt plusz 28 kurzus szabadon választható az iskolában. A kurzusok tulajdonképpen tantárgyakat jelentenek. A meglátogatott iskolában kb 28 tantárgy közül választhatnak a diákok ebből 9 idegen nyelv (angol; svéd; német; francia; olasz; spanyol; orosz; kínai; japán). Az igazgató tájékoztatójában 35-38 fős csoportok szerepeltek, de gyakorlatilag az iskola megtekintése alatt én nem láttam ilyen létszámú csoportokat. A tanév periódusokból áll, 1 tanév 5-ből, minden periódus után 1 hetes vizsgaidőszak van. A periódusok 8- 10 hétig tartanak, egy periódus alatt párhuzamosan teljesíthető több kurzus, gyakorlatilag 5-8 közötti kurzust vesznek fel a diákok. A kurzusok egyenlő óraszámúak, heti 3 x 75 perces (5x 45 perces órának felel meg Magyarországon). A diák válogathatja össze, milyen kurzust szeretne tanulni. Az iskola annyiban segít, hogy előre elkészít kurzus csomagokat, melyben a kötelezőek biztosan szerepelnek. A kurzusok témája adott. Idegen nyelv (német) pl:  Alltagsleben (hétköznapok)  Freizeit (szabadidő)  Schule (iskola) csak egy témáról tanulnak Történelemből pl.:  középkor  ipari forradalom stb. Az órák 8. 15 – 16.00 óra között kerülnek megtartásra, egységes ebédszünet van mindenkinek. A kurzusok teljesítése után bejelentkeznek az érettségi vizsgára, majd 1 éven belül, ha bejelentkeznek, akkor le kell vizsgázniuk, ha nem az addig megszerzett vizsgáik is

14

Heide Koehler: Finnland: Bildung als nationaler Wert in: Katrin Höhmann, Rainer Kopp, Heidemarie Schäfers, Marianne Demmer (Hrsg.), Lernen über Grenzen. Auf dem Weg zu einer Lernkultur, die vom Individuum ausgeht. Mit einem Geleitwort von Vernor Muñoz, Verlag Barbara Budrich, Opladen & Farmington, Hills 2009, S. 97-107 179

érvénytelenné vállnak. Érettségi vizsgaidőpontok szeptemberben vagy márciusban vannak: központilag kiadott írásbeli feladatok.

5. ábra a gimnázium menzája Érettségi vizsga Finnországban: 4 vizsgatantárgy kötelező, többi szabadon választott, kötelező vizsgatantárgy: finn nyelv Kötelezően választandó a következő 4 tantárgyból 3 tantárgy 

svéd (Finnország második hivatalos nyelve)



matematika



1 reáltantárgy (biológia; földrajz; fizika; kémia; vallás, filozófia, történelem, társadalomtudomány; egészségtan, pszichológia)



1 idegen nyelv A finn érettségi értékelése értékelés

laudatur eximia cum laude approbatur magna cum laude approbatur cum laude approbatur lubenter approbatur approbatur improbatur

érettségizők teljesítményének megoszlása az összes érettségiző létszámához %

magyar fordítása

dicséretes

5

kiváló

15

nagyon jó

20

jó

24

megfelelt

20

elégséges

11

nem felelt meg

5

Összesen:

100

180

A finn érettségire nagyon büszkék a finnek, ez a rendszer már 1852 óta működik náluk. A letett érettségi vizsgának értéke van, mindenki elismeri, a családok nagyon büszkék az érettségiző gyermekekre. Az idősebb korosztályban sokan éveken át őrzik, az érettségi átvételnél viselt formaruhájukat. Mivel a sikertelen vizsga az összes addigi eredmények elvesztését jelenti, így azon vannak, hogy a megadott egy éven belül ez mindenféleképpen sikerüljön. Az érettségi egyben a főiskolákra, egyetemekre való felvételit is jelenti, ennek eredménye alapján jutnak be a felsőfokú oktatási intézetekbe.15 2. Tanárképzés Finnországban A bolognai folyamatok eredményeképpen szintén BA (Bachelor) illetve MA (Master) rendszerben folyik a képzés, mint nálunk, a két képzést együttesen 5 év alatt lehet teljesíteni. Tanítási gyakorlatok csak mesterszakon vannak, éppen most akarják megszűntetni a tanítási gyakorlatot, harc folyik érte, hogy maradhasson a képzésben, cél, hogy tanítási gyakorlat nélkül ne kerüljön ki pedagógus az egyetemekről. A tanítási gyakorlat első évben 8 hét, majd a második évben 4 hét. Érdekesség, hogy náluk a tanítói képesítéssel rendelkezők 6. osztályig taníthatnak, éppen ezért a tanítói képzésben minden tantárgy oktatása szerepel. Ezt a főiskolás hallgatók képzési nehézségnek tekintik, az iskolák viszont könnyebbségnek, hiszen így nagyon flexibilis a tanítók alkalmazása, könnyű a helyettesítések megoldása. A szaktanárok (szakos tanárok, középiskolai tanárok) képzése erre az alapképzésre épül. 1-2-3 tantárgyra is szakosodhatnak, mely egyáltalán nem ritka. A szaktanárok felső tagozatban és gimnáziumban oktathatják a saját szaktantárgyukat. A tanári szakma jól megfizetett és megbecsült Finnországban, ezért tízszeres túljelentkezés van. Az érettségi ott is egyben a felvételi vizsgát jelenti, de itt kiegészül szóbeli felvételi elbeszélgetéssel is, mely a főiskolákon folyik. A főiskolák egy központilag meghatározott keretszámot kapnak, annál többet nem vehetnek fel, de ezt a létszámot kötelezően fel kell tölteniük. A képzés államilag finanszírozott, vagy lehetőség van magán főiskolákon, egyetemeken tanulni. A hallgatók egységes támogatást kapnak, jövedelmi háttértől függetlenül kb. 500 € /fő/hó. Az óvónők képzése is a főiskolákon folyik, a számukra előírt 180 kredit megszerzése a cél, melynek vannak azonos kreditjei a tanítói képzéssel. Erre épül rá egy „Kisgyermekkori nevelés” mesterképzés 120 kreditpontos. Gyógypedagógus képzés BA (180) és MA (120) szinten, együttesen 300 kreditpont. Pedagógia szakos tanári kiegészítő végzettség szerezhető 15

Der finnische Weg des lebenslangen Lernens – Eine dialogische Gesprächs- und Beratungskultur in: Bildungsund Erziehungskontrakte als Instrumente von Schulentwicklung – Expertise, hrsg. Marianne Horstkemper, Joachim Ludwig, Wilfried Schubarth, Bildungsforschung Band 21, Bonn Berlin 2008, S. 59 - 89 181

mind BA (25 kredit) mind MA (35 kredit) szinten a diplomához. Felnőttképzés területén szintén kiegészítő szak 60 kreditpontért. 1617

13. ábra Tanári szoba konyharésze Tanárképzés kreditrendszere Bachelor Master Kommunikáció

20

5

 nyelvi beszédkészség  második hivatalos nyelv  idegen nyelv  számítástechnika  média Neveléstörténet

15

--

Pszichológiai

15

--

Pedagógia

10

10

Kutatások az oktatásban

25

55

Tanári módszertan (tanítási gyakorlat)

--

20

Szaktantárgyak oktatása  anyanyelv  matematika  művészetek  történelem és vallás  földrajz  biológia  fizika  kémia Választható tantárgyak

60

--

40

35

Összesen

175

125

16

Die Lehrerausbildung in Finnland Prof. Dr. Aila-Leena Matthies, Universität Jyväskylä Deutsch-Finnische Gesellschaft in Köln e.V., Mitteilungen, Jg. 37, Nr. 1, Juni 2005 Lehrerausbildung in Finnland Reicht die idealistische Ausbildung für die reale Schulwelt? Von Mikko Kajander 17

182

3. A finn iskolarendszer eredményességének jellemzői:  ingyenes oktatás (tanítás, tananyagok, étkezés, orvosi ellátás, diák-jóléti csoport)  alapfokú oktatás mindenkinek egyenlő feltételekkel  hagyományosan magas oktatási színvonal  építő összmunka a résztvevők között  középpontban a diák tanulási folyamata áll, az ő jólété az elsődleges  személyre szóló támogatás, segítségnyújtás  értékelés összevontan minden szereplő részéről  jól képzett tanárok  motiváltak és elkötelezettek a munkában  partnernek tekintik a diákokat, a diákok a tanárokat 4. Saját benyomásaim A finn rendszer megtekintése közben úgy éreztem magam, mintha Meseországban jártam volna. Létezik olyan terület ahol ez megvalósult?- gondoltam magamban. Nagyon irigylem a finn tanárkollégákat, hogy ilyen szemléletben, ilyen eszközökkel oktathatják a tanulni vágyó gyermekeket. Természetesen ott is vannak problémák, de teljesen más jellegűek, az iskolapszichológus szerint náluk még az alkoholfogyasztás, drogfogyasztás nem ölt tömeges méreteket, bár a jelenség létezik. Valószínűleg egy értékekkel felnövő értelmes generáció ezt is másképpen tudja kezelni, mint több európai országban. Most már értem miért járnak hozzájuk Európa számos országából szakemberek tanulmányozni ezt a rendszert. Sok-sok elemét be lehet vezetni máshol is, azonban egyet nem lehet az emberek gondolkodásmódját megváltoztatni, az sajnos nem ilyen egyszerű, ahhoz mindenki fejét (vagy agyát) le kellene cserélni, ez pedig eddig még nem sikerült. Remélem egyszer legalább hasonló példák nálunk is lesznek. A fényképeket Palencsárné Kasza Marianna készítette a tanulmányút során.

183

Palencsárné Kasza Marianna Az ECVET bemutatása a CREDCHEM pilotprojekt segítségével

1. Mi is az ECVET? Az Európai Szakoktatási és Szakképzési Kreditrendszer (ECVET – ejtsd: ekvet vagy íszivet) a kölcsönös bizalom és a mobilitás elősegítésének új eszköze a szakképzésben. Az Európai Bizottság ajánlását az Európai Parlament és a Tanács 2009. június 18-án fogadta el. Az Unió tagországai, köztük Magyarország is elkötelezte magát a bevezetése mellett. 2012-re tervezték a tagállamok, hogy megteremtik az ECVET fokozatos bevezetéséhez szükséges feltételeket és meghozzák a megfelelő intézkedéseket Az Európai Szakoktatási és Szakképzési Kreditrendszer bevezetésével a formális, non-formális és informális utakon megszerzett tudás, készségek és kompetenciák európai szintű elismerése, vagyis az egész életen át tartó tanulás támogatása a cél. Az ECVET lehetővé teszi a tanulók mobilitás során elért eredményeinek elismerését. Segíti az érintett intézmények (képzők, munkáltatók) közötti kölcsönös bizalom és tapasztalatcsere elősegítésével, szerte Európában. A mobilitáson mind a nemzetközi, mind az országon belüli mobilitást érthetjük. Cél, hogy a mobilitás alatt elsajátított tanulási eredmények elismertethetőek legyenek, és a tanulók képzési útjait ne hosszabbítsa meg egyegy külföldi szakmai gyakorlat, vagy a tanulási hely megváltozása. A mobilitáson túl az ECVET fontos aspektusa, hogy elősegítse az egyes szintek közötti átjárhatóságot is. A közös nyelv segítségével az ECVET könnyebbé teszi a tanulási eredmények elismerését, melyet a fiatalok, vagy felnőttek más kontextusban szereztek, legyen az egy másik ország, intézmény vagy rendszer (például alap- vagy továbbképzés), illetve formális, non-formális vagy informális tanulás. Fontos tudni, hogy az ECVET nem egy kész rendszer: kidolgozása folyamatban van.18 2. A CREDCHEM Pilotprojekt bemutatása19 A pilotprojekt, egy kísérleti, előkészítő projekt, mely a jövőben bevezetendő döntések hatását bevezetési lehetőségét, problémáit vizsgálja.20 CREDCHEM (Entwicklung und Erprobung eines Credit – Transfer – Systems zur Verbesserung der Mobilität im Chemiesektor - egy

18

Balla Ágnes: Európai Szakoktatási és Szakképzési Kreditrendszer, Szak- és felnőttképzés, A Nemzeti

Munkaügyi Hivatal folyóirata, I. évfolyam, 2012. 1. szám , 33-34. oldal 19

A CREDCHEM Pilotprojekt megismerésének tanulmányútját a Tempus Közalapítvány támogatta.

20

ECVET kísérleti projketek holapja : www.ecvet-projects.hu 184

kreditpontátviteli rendszer fejlesztése és kipróbálása a vegyipari szektorban megvalósuló mobilitások javítására) Az Európai Unió támogatásával 2008 – 2011 között 11 ECVET- hez kapcsolódó Pilotprojekt került lebonyolításra. Közülük az egyik Pilotprojekt a CREDCHEM, mely a vegyipari szektor területét fogja át. A vegyipar napjainkban az egyik legnagyobb ipari ágazat Európában, 2007-ben hivatalosan 1 200 000 fő alkalmazottat foglalkoztatott. A jól képzett munkaerők ezen a területen a következő tényezők miatt is nagyon fontosak: 

ez jelenti az alapját a folyamatosan megújuló termékek és új termelési eljárások bevezetésének



csatlakozási lehetőséget jelent az európai és nemzetközi piacokhoz



a szakképzett munkaerő iránti kereslet nemzetközivé vált, a nemzetközi munkaerőpiac indokolja a központi elvárásokat, amelyeket a német munkaadók az európai képzési politika felé indítványoznak

Projekt időtartama: 2009. 03. 01.-től 2012. 02. 29.-ig Tartalma: 

Javaslat kidolgozása tanulási egységekre kreditpontokkal, melyek a kémia tudományára épülnek, és ezt a területet érintő szakmákban felhasználhatóak.



Javaslatok dokumentációs eljárásokra, hogyan igazolhatók a tanulási eredmények a vendég országban és hogyan ismerik el a küldő országban ezeket.



A kifejlesztett mobilitási javaslatok és dokumentációs eljárások kipróbálása és tesztelése.



A partnerségi szerződések fejlesztése (Memorandum of Understanding), javaslat tanulási megállapodásra (Learning Agreement), az Europass Mobilitási igazolvány, mint eszköz a mobilitás átültetésére.



A projektcsapat széles összetétele garancia az alapos és szakmailag átgondolt tevékenységre: szakképzés pedagógiájának szakértői, szakképzés gyakorlatában dolgozó szakértők; politikai tanácsadók; a partnerországok mindegyikéből.

Projekt team: Projektkoordinátor: Bundesinstitut für Berufsbildung – BIBB, Németország, Bonn (Német Szövetségi szakképzési intézet) Projektpartnerek:

185

1.

Sächsische Bildungsgesellschaft für Umweltschutz und Chemieberufe, Németország, Drezda (Szászországi környezetvédelmi és vegyipari területek közhasznú szakképzési társulása)

2.

Technische

Universität

Dresden

Institut

für

Berufliche

Fachrichtungen,

Erziehungswissenschaft, Németország, Drezda (Műszaki Egyetem, Szakképzési fakultáns, Neveléstudomány) 3.

Natzionalna agentzia za profesionalno obrazovanie i obuchenie, National Agency for Vocational Education and Training NAVET, Bulgária, Szófia (Szakképzési és Szakoktatási Nemzeti Intézet)

4.

Istituto Tecnico Statale per Attivita Sociali Pietro Scalcerle, Olaszország, Padova (Felsőfokú oktatási intézet, nyelv és természettudományok területén)

5.

Národní ústav odborného vzdelávání, National Institute for Further Education NIFE, Csehország, Prága, (Nemzeti Szakképzési Intézet)

6.

Štátny Inštitút Odborného Vzdelávania, SIOV, National Agency for Vocational Education and Training, Szlovákia, Pozsony, (Nemzeti Szakképzési és Szakoktatási Intézet)21

2.1. A tanulási egységek kialakítása, a projekt nagy feladata Az ECVET mintaprojektekben nagyon sok esetekben a tanulási egységek, unitok az országok szakképesítéseinek közös tartalmát jelentette. A „unit”, a tanulási egység angol megnevezése, melyet az ECVET ajánlás használ. A képesítések több tanulási egységből tevődnek össze, melyet a tudás (ismeret), készség, kompetencia segítségével pontosan meg tudunk határozni. A tanulási egységeket a tanuló különböző úton szerezheti meg (informális és non-formális tanulás útján, itthon és külföldön), melyből összeáll a teljes szakképesítés.22 A résztvevők megkeresték azokat a témaköröket, amiket a résztvevő országokban egyaránt tanítanak és ezekből alakították ki tanulási egységeket, unitokat, vagyis azokat a témaköröket, melyeket a diákok a külföldi gyakorlat során elsajátítanak. A résztvevők először más projekthez hasonlóan ugyanebben gondolkodtak. Az 5 ország szakképesítéseit megvizsgálva azonnal rájöttek, hogy a különböző tananyagtartalmú és kompetenciaszintű képzésekben nehéz olyan

21

Christiane Eberhardt/Beatrice Schlegel, Fördert ECVET den Aufbau eines europäischen Mobilitätsverbunds?

Das Beispiel CREDCHEM, DISKUSSIONSPAPIERE Nr. 132, Ergebnisse aus den ECVET-Pilotprojekten SME Master Plus, AEROVET, CREDCHEM und VaLOGReg (2009-2012) 22

Az Európai Parlament és Tanács ajánlása (2009. június 18.), Az Európai szakoktatási és szakképzési

kreditrendszer (ECVET) létrehozásáról, (2009/C, 155/02) 186

közös pontot találni, ami mindenkinek és minden képzésnek megfelel. Ha csak a Magyarországon elfogadott OKJ-s képzéseket vizsgáljuk meg ezen a területen, akkor azt tapasztaljuk, hogy 15 különböző végzettséget adó képzés volt a 2011. július 26-tól életbe lépett OKJ-ban a kémiát, mint tudományágat érintő szakképzések esetében. 

általános laboráns



általános vegyipari laboratóriumi technikus



drog- és toxikológiai laboratóriumi technikus



egészségügyi laboráns



élelmiszeripari laboráns



élelmiszeripari mikrobiológiai laboráns



élelmiszerminősítő laboratóriumi technikus



gyógyszeripari laboratóriumi technikus



kémiai laboratóriumi szakasszisztens



környezetvédelmi és vízminőségi laboratóriumi technikus



laboratóriumi technikus



mezőgazdasági laboratóriumi szakasszisztens



mezőgazdasági laboratóriumi technikus



orvos diagnosztikai laboratóriumi technológus



orvosi laboratóriumi technikai asszisztens

Végül is, arra az elhatározásra jutottak, hogy a projekt team alakít ki olyan szakmai ismereteket tartalmazó egységeket, ami a kémia tudományára épülő szakmák esetében fontosak és több szakképzés területén is felhasználhatóak. Azzal mindenki egyetértett, hogy ennek laboratóriumban folytatott tevékenységnek kell lennie, így született a megállapodás, hogy laborgyakorlatok lesznek a tanulási egységek, unitok témái. Az egységek kialakításához megvizsgálták az ismereteket, kompetenciákat és képességeket, amivel egy-egy egységet jellemezni tudnak. Már ekkor kiderült, hogy itt is vannak különbségek, hogy egy-egy ország területén mit jelentenek ezek, illetve egy-egy szakképesítésnél milyen szintű kompetenciákat jelölnek. Tehát nemcsak a fejlesztendő kompetenciák tértek el egymástól, hanem azok szakképesítésekben megjelenő szintjei is. Így mindenképpen jelölni szerették volna azt is, hogy az adott kompetencia milyen szinten mit is jelent, hiszen az országok oktatási rendszerében is eltérő szinteken kerültek be a szakmai képzésekbe. A kompetenciaszintek leírásához segítségül hívták az Európai Képesítési

187

Keretrendszer (EKKR) szintjeit és ennek megfelelően kerültek megjelölésre. Az ismereteket két részre bontották, egyrészt a munkafolyamatok ismeretére, másrészt a munkafolyamatok alapjául szolgáló természettudományi és technológiai ismeretekre. Tanulási egységek / Lernergebniseinheiten / Unit LEE 1

anyagok szétválasztása és előállítása

LEE 2

az anyagok jellemző tulajdonságainak meghatározása

LEE 3a

anyagok spektroszkópikus (színképelemzés) analizálása (UV – VIS Spektroskopie, AAS, AES)

LEE 3b

anyagok spektroszkópikus (színképelemzés) analizálása (IR-, NMR Spektroskopie, MS)

LEE 4a

anyagok térfogatméréssel történő analizálása

LEE 4b

anyagok gravimetriás (súlymeghatározás) vizsgálata

LEE 5a

anyagok kromatográfiás analizálása (DC, PC, SC (IC))

LEE 5b

anyagok kromatográfiás analizálása (HPLC, GC)

LEE 6

szerves és szervetlen anyagok kémiai előállítása

LEE 7

szintetizáló gyakorlatok

LEE Bio 1

mikroorganizmusok és sejtek elkülönítése, megkülönböztetése és meghatározása

LEE Bio 2

biológiai anyagok összetevőinek kimutatása 6. ábra A tanulási egységek és azok megnevezése

A tanulási egységek leírásában alkalmazott A, B, C, kompetenciaszintek a következőképpen lettek megfeleltetve az EKKR-nek. Kompetenciaszint A = EKKR 3. szint: A személy önállóan végzi az analizálást, szintetizálást, megfelelő előkészületekkel és utómunkálatokkal, ezen a kompetenciaszinten fontos a rutin és a munkafolyamatok megértése. Kompetenciaszint B = EKKR 4. szint: A személy a jellemző eljárások problémáit kezeli, problémamegoldó stratégiákat használ. Kompetenciaszint C = EKKR 5. szint: A személy csoportban dolgozik, az eljárásokat a csoport a problémamegoldásokkal együtt végzi, fontos a csoporton belül a kommunikációs készségek használata is.23

23

Dr. Christiane Eberhardt: CREDCHEM – Entwicklung eines Credit-Systems zur Verbesserung der Mobilität 188

tudás tények, elvek, folyamatok és általános fogalmak ismerete, valamely munka vagy tanulmányi területen

tárgyi és elméleti tudás széles összefüggésekben, valamely munka vagy tanulmányi területen

Átfogó specializált tárgyi és elméleti tudás valamely munka vagy tanulmányi területen, illetve e tudás határainak ismerete

készség

kompetencia

EKKR 3. szint egy sor kognitív és gyakorlati készség alapvető módszerek, eszközök, anyagok és információk kiválasztásának és alkalmazásával járó feladatok elvégzéséhez és problémák megoldásához EKKR 4. szint egy sor kognitív és gyakorlati készség egy munka vagy tanulmányi területen specifikus problémáinak megoldásához

EKKR 5. szint Egy sor olyan átfogó kognitív és gyakorlati készség, amely elvont problémák kreatív megoldásainak kidolgozásához szükséges

felelősség vállalása feladatok elvégzéséért a munka vagy tanulás során a saját viselkedését körülményekhez igazítja problémamegoldáskor

önálló tevékenységszervezés és általában előre látható, ám az adott esetben változó munka vagy tanulmányi környezet iránymutatása szerint mások rutinmunkáinak felügyelete korlátozott felelősségvállalással a munka vagy tanulmányi tevékenységek értékeléséért és javításáért vezetés és felügyelet gyakorlása olyan munka vagy tanulmányi tevékenységek kontextusában, ahol előre nem látható változások lépnek fel, önmaga és mások teljesítményének értékelése és fejlesztése

7. ábra AZ EURÓPAI PARLAMENT és a TANÁCS AJÁNLÁSA az egész életen át tartó tanulás Európai Képesítési Keretrendszerének létrehozásáról 2008/C 111/01; (2008. április 23.)

2.2. A tanulási eredmények felmérése, értékelése: A tanulási egységek meghatározása után kidolgozásra kerültek az értékelési szempontok is. Itt is a kompetenciaszintekben gondolkodtak a projektpartnerek. Nem tanulási egységenként írtak értékelést, hanem egy általános szempontsor került meghatározásra, ahol a labormunka legfontosabb kritériumait fogalmazták meg. Itt még inkább elkülöníthetőek a kompetencia szintek, hiszen a megfigyelési szempontok egyértelműen mások. Az „A” szinten egy munkafolyamat teljesítését értékelik, addig a „B” szinten a probléma-felismerés és megoldás, míg a „C” szinten a csoportban végzett munka kerül értékelésre. Így lehetséges, hogy bármely partnernél folytatott szakmai gyakorlat egységes szempontrendszer alapján kerül értékelésre, ország független, képző független és ez által összehasonlíthatóvá válnak a teljesítmények. A projekt egyik kulcskérdése a tanulási egységek, unitok felhasználásának lehetőségeit kutatni, felmérni. A résztvevő országok készítettek egy ún. Kompetenciatáblázatot. im Chemiebereich Abschlussbericht, Bonn, 30.04. 2012 189

ország/ 1 2 3a 3b 4a 4b 5a szakképesítés A B A B A B C A B C A B C A B C A B C Bulgária vegyész laboratóriumi technikus laborasszisztens vegyész technológus Csehország vegyészlaboráns laboratóriumi technikus vegyész Németország biológiai laboráns kémiai laboráns vegyész fizikai laboráns Olaszország biokémiai technikus 8. ábra Tanulási egységek kompetenciáinak megjelenése a partnerországok szakképesítéseiben (1-5a)

ország/ 5a 5b 6 7 Bio-1 Bio-2 szakképesítés A B C A B C A B C A B C A B C A B C Bulgária vegyész laboratóriumi technikus laborasszisztens vegyész technológus Csehország vegyészlaboráns laboratóriumi technikus vegyész Németország biológiai laboráns kémiai laboráns vegyész fizikai laboráns Olaszország biokémiai technikus 4. ábra Tanulási egységek kompetenciáinak megjelenése a partnerországok szakképesítéseiben (5b -7; Bio 1-2.)

190

A táblázatból egyértelműen kitűnik, hogy melyik országban, milyen képesítések részegységeit fedik le a kidolgozott tanulási egységek, unitok. A piros színnel jelölt mezők jelentik a lefedettséget. A táblázatból kitűnik, hogy az adott tanulási egységet, unitot mely országokban tudja elsajátítani a tanuló, tehát előre tervezethető a mobilitás, beszámításra kerül a külföldi tanulás eredménye, nem marad le a tananyagban, miközben kompetenciái is fejlődnek a résztvevő diáknak. Az átfedéseket kompetenciaszintek alapján vizsgálták. A fenti táblázatból kiderül, hogy 7. számú „Szintetizáló gyakorlatok” szinte egyetlen szakképesítés részét sem képezi, felmerül akkor, hogy miért is készült ez el? Ez egy speciális tanulási egység, unit abból a szempontból, hogy a szintetizáló gyakorlat több tanulási egység, unit ismereteit, kompetenciáit fogja össze, ezt szemlélteti a 4. ábra is. Ez egy komplex tanulási egység, unit mely viszont alkalmas arra, hogy az ismereteiket kiegészíteni vagy magasabb szintű ismereteket tanulni akaró diákok választhassák. Megfigyelhető még az is, hogy a C szintű kompetenciák

alig

jellemzőek

a

szakképesítésekben,

Csehországiakban

és

Németországiakban található meg. Itt tükröződik a német partnerek nagy száma, hiszen a kialakításában mégiscsak a német szakképzések tartalma játszotta a legnagyobb szerepet. 2.3. Kreditpontok: A kreditpontok meghatározása nem volt könnyű. A projekt résztvevőinek egyetlen országában sem jellemző a szakképzésben a kreditpontok alkalmazása. Így ez egy nagyon nehezen megfogható feladat volt, hogyan is értékeljék pontokkal a kialakított tanulási egységeket. Más projektekben az egységekre fordított órák alapján kerültek meghatározásra. A résztvevők itt nem a felhasznált óraszámok alapján határozták meg az értékeket, hanem a tanulási egységek egymáshoz viszonyított nehézségi foka alapján. Az 1. és 2. tanulási egység alapismereteket tartalmaz, ezzel mindenkinek rendelkeznie kell, így ezek 1-1 pontot kaptak. A kétszer vagy háromszor nehezebb és bonyolultabb feladatokat tartalmazó egységek 2 vagy 3 kreditponttal értékeltek. A legtöbb pontot, azaz 4 kreditpontot kapott a 7. számú tanulási egység, mivel ez egy komplex szintetizáló feladatokat tartalmaz és itt összetettebb tudásra és gyakorlatra van szükség ezért értékelték ezt a legmagasabb kreditpontszámmal. Természetesen ezek a pontok csak erre a projektre javasolt pontszámok.

191

4. ábra A tanulási egységek kreditpontjai, az egymáshoz viszonyított nehézségi fokok alapján kerültek meghatározásra

2.4. Mobilitás időtartama és tartalma: A kialakított tanulási egységek kipróbálásra is kerültek, az országok között több mobilitás is megvalósult. A tapasztalatok azt mutatják, egy tanulási egység elsajátításához ésszerűen 3 hétre van szükség. Volt rövidebb mobilitásuk is, de a gyakorlat a háromhetes mobilitásnál mutatta az eredményeket. A diákok ekkor tudták elsajátítani a kellő tudást, gyakorolták be a feladatokat, és illeszkedtek be a fogadó iskola diákjai közé. A munkaerőpiac szempontjából azonban kívánatos lenne egy többhetes esetleg hónapos gyakorlat, egy adott vállalkozásnál, ezáltal a gyakornokok a fogadó ország realitásait, munkakörülményeit is megismerhetnék. A mobilitás alatt egy- két tanulási egységet tanultak meg a diákok, ezt előzőleg már a kiutazás előtt rögzítették a tanulási megállapodásban (Learning Agreement). Ez azért volt gyakorlatilag nagyon hasznos, mert a diák, a küldő iskola, szülő, a fogadó intézmény pontosan tudta mit is vár el a mobilitástól. Milyen ismereteket fog elsajátítani a tanuló, mire lesz képes, illetve ezek az ismeretek hogyan kapcsolódnak a saját szakképzéséhez. A mobilitás igazolására és elismerésére az EUROPASS - Mobilitás igazolvány szolgált. Egyegy befejezett tanulási egység elismerését már a küldő és fogadó intézmény rögzítette a partnerségi megállapodásban (Memorandum of Understanding).2425

24

Prof. Dr. Manuela Niethammer , Dr. Christiane Eberhardt : CREDCHEM – Entwicklung und Erprobung 192

2.5. A projekt magyar vonatkozása: A Sächsische Bildungsgesellschaft für Umweltschutz und Chemieberufe, SBG, Németország, Drezda már évek óta együttműködik a Than Károly Ökoiskola Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskolával. A korábbi közös NatKop projekt 2008 – 2010 között került lebonyolításra. Az együttműködés a mai napig is tart egy újabb projekt keretein belül, amiben már 2012 áprilisában voltak kint magyar diákok és a CREDCHEM projekt keretében kidolgozott tanulási egységek egyikét teljesítették. Az áprilisi kiutazáskor szándékosan olyan tanulási egységet választottak a diákoknak, amit ők nem tanultak, ezzel is kiegészítve a végzős évfolyamosok tudását, így a beszámítása nem is volt lehetséges a tanulmányaikba. Terveznek azonban a 2012/2013-as tanévben újabb kiutazásokat és ott már olyan ismereteket szeretnének a kint tartózkodás alatt megszerezni a diákok, amelyeket a tanulmányaik során is be tudnak építeni. Ők éppen ezt tekintek a kidolgozott egységek nagy előnyének, hogy a diákok és tanárok előre választhatnak, hogy a tanulmányaikhoz kapcsolódó egységet sajátítják el külföldön vagy a tanulmányaikban szereplő tananyagot csak magasabb kompetenciaszinten, mint azt itthon tanulnák vagy egy kiegészítő tananyagot, ami itthon nem is szerepel a tananyagaikban. Korábban is bonyolítottak már le mobilitásokat, előre megbeszélt témakörben, de sajnos sokszor kiderült nem mindig ugyanazt értik az egyes intézmények egy adott fogalmon vagy témakörön, mint nálunk. Ezért gyakran csak kint derült ki, ők mire is gondoltak, mivel készültek. Sokszor kerültek abba a helyzetbe, hogy nem azt kapták, amit szerettek volna, így az itthoni tananyagot is pótolni kellett a kint tartózkodott diákoknak. Ebben az esetben már kiküszöbölhető, ha előre leírt és megfogalmazott feladatok, konkrét tevékenységek vannak a tanulási egységekben. 2.6. A CREDCHEM projekt eredményeinek felhasználása, fejlesztése: A.

Transfer von Erfahrungen bei der Gestaltung beruflicher Bildung für eine nachhaltige Entwicklung (Euro-Nach II) [Project Number DE/11/LLP-LdV/TOI/147 466] Transfer of experiences with vocational education and training for sustainable development (Euro-Nach II)

eines Credit‐Systems zur Verbesserung der Mobilität in der Chemie‐Industrie ECVET‐Fachtagung „Von der Europäischen Empfehlung zu einer Anwendung in der Praxis“ 16.01.2012, ZDH Berlin 25

Learning Agreement (Tanulási megállapodás), Memorandum of Understanding (Együttműködési

megállapodás) minták : http://www.tpf.hu/pages/content/index.php?page_id=985 193

A 2011-ben nyertes Innovációtranszfer (TOI) projekt jelenleg is fut, mely a CREDCHEM Pilotprojekt és NatKop eredményeit használja fel a jelenlegi partnerek körében.26 B.

2. A CREDCHEM - Netzwerk, Europäischen Bildungsverbund Chemie (CREDCHEM – Network) kialakítása, amelyhez bármely intézmény szabad akaratából csatlakozhat, aki egyetért az alapszabályzattal. A hálózat megalakítása Drezdában megrendezésre kerülő nyári egyetem (2012. 08. 29-31.) keretében történt. A hálózat a tervek szerint 4 pillérre épülne, ezek a következők: a)

határokon átívelő projektmódszerű tanulás

b)

nyári egyetem tanároknak

c)

CREDCHEM- Mobilitások

d)

tanár mobilitás, tanártovábbképzés

Mindezt Web 2.0 alapú tanulási- információs- és kommunikációs platformmal kívánják megvalósítani. 27 C.

3. Folyamatosan bonyolítanak CREDCHEM- Mobilitásokat a nemzeti irodák által támogatott Leonardo da Vinci projekt keretében 2012. 06. 30-ig 24 fiatal vesz részt CREDCHEM –Mobilitásban a Pilotprojekt iskoláiból. 2012.02.29- ig a projekt lezárásáig 55 fiatal vett részt a CREDCHEM tanulási egységek szerint szervezett gyakorlatban, akik vizsgát is tettek a tanulási egységekből. 28

Saját vélemény, háttér információk: A projekt tanulmányozásánál, már a kiutazás előtt nagyon sok információt összegyűjtöttem. Minél többet olvastam, annál inkább inkább úgy éreztem itt valami nagyon precíz munkáról van szó. Nagyon tetszettek a kidolgozott tanulási egységek, hogy itt már egészen konkrét kompetenciák, ismeretek, készségek vannak megfogalmazva, ráadásul feladatokkal, vizsgafeladatokkal, megfigyelési szempontokkal együtt készültek el az egységek. Sok feltételt körüljártak nagyon jó, használható anyagot készítettek, ami további projektek alapjául is szolgál. A drezdai képzőközpont részéről ráadásul minden készség megvan az aktualizálásra, hiszen ők is pontosan látják, hogy ezek nem bebetonozott dolgok, szükség van az időnkénti aktualizálásra. Okot adhat ere az is, ha a unitok felhasználását megnézik, esetleg kiderülhet, 26 27

http://www.adam-europe.eu/adam/project/view.htm?prj=8553&projLang=de#.UVH_wjdNqXQ (2013.03.26.) SBG-SonderINFO, CREDCHEM- Network, November 2012.

28

Dr. Christiane Eberhardt: CREDCHEM – Entwicklung eines Credit-Systems zur Verbesserung der Mobilität im Chemiebereich Abschlussbericht, Bonn, 30.04. 2012 194

melyek azok amelyekre nincs igény a mobilitások alkalmával, melyik tartalmát kell változtatni a gyakorlatban előforduló problémák miatt, esetleg van-e olyan terület amire eddig nem gondoltak, de igény lenne rá. Én a német precizitást látom ebben a projektben, és a partnerek is olyan intézmények, akik nagyon odatették magukat a sikerért. Bár az is kiderült számomra ezek az intézmények nem csak ebben a projektben dolgoztak először együtt, hanem már ismerték egymást. A csapat összeállítása is meghívásos alapon történt, a BIBB kezdeményezéséhez csatlakoztak, egymásnak szóltak és ajánlották a másik intézményt. A kölcsönös bizalom feltétele egy nemzetközi projektnek, ami itt maximálisan megvolt, illetve kialakult.

195

Melléklet: Lernergebniseinheit, Unit, Tanulási egység, 4a-anyagok volumetriás elemzése Tevékenység területe Tanulási egység EKKR szintek

Nemzeti szakképesítések vonatkozásai

Laborgyakorlat 4a - anyagok térfogatméréssel történő analizálása Kompetenciaszint A: EKKR-szint 3 Kompetenciaszint B: EKKR-szint 4 Kompetenciaszint C: EKKR-szint 5 BG CZ DE Vegyész Vegyésztechnikus Vegyészlaboráns Technikus Vegyészlaboráns Technológus Laboráns Vegyészlaboráns

LEE 4a IT Biokémikus Vegyész

SK Vegyésztechnikus Vegyészlaboráns Modellező vegyésztechnikus

Tanulási eredmények Kompetencia Kompetenciaszint A (EKKR-szint 3) -

volumetriás anyagelemzés adott eljárások és különböző feltételek alapján

-

-

Kompetenciaszint B (EKKR-szint 4) - kezeli az eljárások tipikus problémáit

-

-

Készségek felveszi a megrendelést az anyagok térfogatelemzéséhez, megtervezi a munkafolyamatokat az eredmény átadásáig kiválasztja a megfelelő eljárást, laborfelszerelést, és a szükséges vegyszereket az anyag tulajdonságai és felépítése alapján, a műveleteket pontosan, alaposan és szakszerűen végzi kiértékeli az eredményeket, kiszámolja a megfelelő értékeket elvégzi az előkészítést és a befejező műveletek

Ismeretek anyagismeret (tulajdonságok, felépítés) tudja a mért és a meghatározó mennyiségek közötti összefüggéseket, viszonyokat (ismeri a munkafolyamatok lépéseit) ismeri a megfelelő eszközöket / gépeket / azok kezelési, használati módjait

elemzi a problémát, kialakítja a megoldási lehetőségeket szakmai ismerete felhasználásával, eldönti hogyan oldható meg a probléma gondolkodik azon, vajon valóban megoldódott-e a probléma

ismeri az összefüggést a mérendő mennyiség és környezete között ismeri azokat a reakciókat, melyeken az eljárások alapulnak ismeri az egyes anyagok felépítését és a felépítésük miatti tulajdonságaikat tudja a mért és a meghatározó mennyiségek közötti összefüggéseket, viszonyokat ismeri a kémiai alapelvek között összefüggéseket (semlegesítés) és a titrálás gyakorlati szükségszerűségét

-

-

Kompetenciaszint C: (EKKR-szint 5) - optimalizálja a csoportmódszereket

-

-

csoportban dolgozik, bekapcsolódik a munkafolyamatba és így lendíti a csoportot előre kommunikál a többiekkel a természettudományi és technológiai tartalmakról és a munkafolyamatokról (szakmai ismeretek használata)

196

-

-

Tevékenységi terület Tanulási egység

Országok Melyik CREDCHEM tanulási helyszín kínálja az adott tanulási egységet?

Laborgyakorlat 4a - anyagok térfogatméréssel történő analizálása

BG Fachgymnasium für chemische und Biotechnologien Sofia

CZ Fachschule Valasske Mezirici, Fachschule Usti n. Labem

Hány tanuló veheti 8 fel?

3

DE Sächsische Bildungsgesellschaft für Umweltschutz und Chemieberufe Dresden mbH 3-4

A, B Melyik kompetenciaszinte ken végezhető el az adott tanulási egység? bolgár Milyen nyelven bonyolítják le a mobilitást?

A, B

angol

LEE 4a IT SK ITAS Scalcerle Fachmittelschule Novaky, Fachmittelschule Bratislava

12

10

A

A, B

A, B, C

német

angol

angol/német

potenciometriás titrálás konduktometriás titrálás Milyen eljárásokat használnak? sav – bázis titrálás komplexometriás titrálás permanganometriás titrálás redoxi titrálás A tanulási egységet a következő mintafeladatokkal lehet elsajátítani: réz ionok redoxi titrálása kalcium ionok komplexometriás titrálása vas ionok permanganometriás titrálása kalcium ionok permanganometriás titrálása Mohr-só (vas(II)-ammónium-szulfát) permanganometriás titrálása ecetsav sav – bázis titrálása erős savak sav – bázis titrálása standard oldatok sav – bázis titrálása klór ionok argentometriai meghatározása ecet potenciometriás titrálása limonádé potenciometriás titrálása Ibuprofen sav – bázis titrálása borkősav sav – bázis titrálása savsemlegesítési képesség meghatározása cink ionok komplexometriás titrálása A megfelelő kompetenciaszinteket a következő vizsgafeladatokkal mérhetjük fel: klór ionok argentometriai meghatározása savsemlegesítési képesség meghatározása ecetsav sav – bázis titrálása ammónium-klorid konduktometriás titrálása sósav sav – bázis titrálása cink ionok komplexometriás titrálása ecet potenciometriás titrálása 197

Kompetenciaszint A, B A, B, C A, B A, B A, B A, B, C A, B, C