PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

„A műveltség nem ünneplő ruha, amelyet hordani kell. A műveltség a helytállás segédeszköze, a kifejezés szerszáma, a vállalkozás fegyvere.” Német László

A Csongrádi Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium Sághy Mihály Tagintézményének

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

2013.

A PEDAGÓGIAI PROGRAM TARTALMA

I.

Iskolánk rövid története

II.

A pedagógiai munka feltételei Személyi Tárgyi

III.

A képzés szerkezete Szakközépiskolai képzés Szakiskolai képzés Felnőttképzés Felnőttoktatás

IV.

Nevelési program Pedagógiai alapelveink Az iskolában folyó nevelő-oktató munka céljai, feladatai, eszközei, eljárásai A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A személyiségfejlesztés és a közösségfejlesztés feladatainak megvalósítását szolgáló tevékenységi rendszer és szervezeti formák A tanítási óra A tanítási órán kívüli tevékenység Beilleszkedési és magatartásbeli nehézségek enyhítése Gyermek és ifjúságvédelem Tanulási kudarc Szociális hátrányok enyhítése Egészséges életre nevelés Környezeti nevelés Közösségi szolgálat teljesítése A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje A szülők, a tanulók, a pedagógusok és az intézmény partneri kapcsolattartásának formái együttműködésének formái A tanulmányok alatti vizsgák és az alkalmassági vizsga szabályai

A felvétel és az átvétel helyi szabályai, a szakképzési törvény felvételre, átvételre vonatkozó rendelkezések

V.

Helyi tanterv Óratervek Szabadon választható órák Érettségi vizsgatárgyak, középszintű érettségi vizsga témakörei Tankönyvek kiválasztásának szempontjai Mindennapos testnevelés , testmozgás megvalósításának módjai A tanulók tanulmányi eredményének, szorgalmának, magatartásának értékelése Az egyes tantárgyak helyi tantervei Szakmai programok Eszközjegyzék

VI.

A kollégium pedagógiai programja

VII. A pedagógiai programmal kapcsolatos egyéb intézkedések

3

I.

ISKOLÁNK RÖVID TÖRTÉNETE

Csongrádi Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium Sághy Mihály Tagintézménye Tel./fax: 63/570-425 63/570-437 E-mail: [email protected]

1976-ban új épületbe költözött a Batsányi János gimnáziumban működő Faipari Szakközépiskola, a csongrádi 610-es számú Szakmunkásképző Intézet és a középiskolai kollégium, majd a három intézményt összevonták, egy igazgatóságot szerveztek. Az új iskola modern épület, de tágas udvara parkosított, szabadtéri sportpályák is elfértek. 1979-ben a szakközépiskola bővült, gépszerelő és -karbantartó szak is indult, s ezek az osztályok áttértek a faiparival együtt a technikusképzésre. 1996-ban – a korszerű igényeknek megfelelően – az informatika szakközépiskolai oktatását megkezdtük, majd az 1997/98-as tanévben szintén az igények hívták életre a kereskedelem-marketing osztályt. Az iskola 2007. július 31-éig önálló intézményként működött, majd augusztus 1-jétől a Csongrádi Oktatási Központ Tagintézménye lett. Jelenleg a szakközépiskolai osztályokban a 9-12. évfolyamokon általános képzés folyik szakmai alapozó tárgyakkal, a szakképzés pedig érettségi után kezdődik az országos Képzési Jegyzék (OKJ) szerint. A több mint száz éves hagyománnyal rendelkező szakmunkásképzést folytató iskolát is beolvasztották az új iskolába. Az oktatás a hagyományok megőrzése mellett itt is kereste az újabb formákat. Az emelt szintű oktatást követte az IPOSZ rendszerű képzés, 1997-ben pedig a 2+2-es képzés. A jogszabályi háttér megváltozása miatt ma a 9-10. osztályban általános képzés kifutó rendszerben folyik, s a 10. osztály befejezése után kezdik a tanulók a szakma tanulását az OKJ szerint. A 2011/12. tanévben elindítottuk az első osztályt az un. alternatív, előrehozott szakképzés keretében kőműves, gépi forgácsoló és asztalos szakmákban. 1991-ben új szakmával bővítettük az oktatást, amelyeknek feltételei a legkorszerűbbek voltak. A mezőgazdasági gazdasszonyképzés igen népszerű volt. Ezt követte az 1997-ben beindított falusi vendéglátó szak, amely követte a város idegenforgalmi terveit. A 2013/14. tanévtől az új kerettanterv szerint kezdődik a képzés a szakközépiskolai és a szakiskolai osztályokban egyaránt. Iskolánk a helyi igényeknek megfelelően - a csongrádi üzemekre, vállalkozókra építve - ellátja a szakoktatási feladatokat, biztosítja a városnak, ill. a környező falvaknak a szakemberképzést, faipari és informatika szakon pedig a régiónak is képez technikusokat. Igyekszünk megfelelni a munkaerőpiac követelményeinek, az oktatott szakmákat a kereslethez igazítva. A szakmai képzés egyrészt iskolai tanműhelyekben, másrészt kisiparosoknál, ill. vállalati tanműhelyekben és magánvállalkozóknál folyik. Az iskolánk beiskolázási körzete a szakmunkásképző évfolyamokon Csongrád és a környékbeli falvak; a szakközépiskolai osztályokban már jóval nagyobb: a régió.

4

A tanulóinknak kollégiumi elhelyezést tudunk biztosítani 120 férőhelyes kollégiumunkban.

II.

A PEDAGÓGIAI MUNKA FELTÉTELEI

Személyi feltételek Az iskola felnőtt dolgozóinak a száma 57 fő, ebből aktív pedagógus 40 fő. A pedagógusok munkáját segíti egy könyvtáros asszisztens, egy rendszergazda, egy főállású ifjúságvédelmi felelős valamint az ügyviteli és technikai dolgozók. A szakmai tárgyakat egyetemi végzettségű okleveles mérnökök, ill. főiskolai végzettségű üzemmérnökök tanítják, akiknek többsége ezen kívül pedagógiai végzettséggel is rendelkezik. A közismereti tárgyak szakos ellátottsága megfelelő.

Tárgyi feltételek Az iskola épületét 1976-ban adták át, akkor korszerű, jól felszerelt intézmény volt. Szemléltető eszközeivel, zárt láncú televíziós rendszerével kiemelkedő volt a városban. 1993-ban került átadásra a sportcsarnok, amely megoldotta az addig szabadtéri sportpályákon és tanteremben folyó testnevelés gondját, s a létesítmény fontos szerepet tölt be a város életében is. 16.000 kötetes könyvtár áll a tanulók és tanárok rendelkezésére, s a könyvtárban CD-lemezek, videokazetták is találhatók. Az informatika szakcsoport oktatása korszerűen felszerelt számítógépes tantermekben történik, s a tanulók rendelkezésére áll az Internet-hálózat is. Megtörtént a kereskedelem-marketing szakcsoport számára a taniroda kialakítása, amely megfelel a legkorszerűbb elvárásoknak. Rendelkezünk CNC gépekkel, melyek a technikusképzés szakmai színvonalának emelését biztosítják, valamint PLC oktatáshoz szükséges laboratóriummal és mérőlaborral is. A kőműves és ács, állványozó szakma oktatása iskolai tanműhelyben történik, s szintén jól felszerelt tankonyha és tankert áll a falusi vendéglátó szakmunkástanulók rendelkezésére. 2012 szeptemberétől a faipari csarnok gépei, eszközei az iskola tulajdonába kerültek, a faipari képzés az iskola tanműhelyében folyik.

III.

A KÉPZÉS SZERKEZETE 5

Az iskolánk többcélú intézmény: -

szakiskola szakközépiskola kollégium

A szakiskola - általánosan képző szakaszból (9-10. osztály) és szakképzési évfolyamokból (számukat az OKJ tartalmazza) áll (kifutó rendszerben a 2014/15. tanévben utoljára); - felkészíti a tanulókat az alapműveltségi vizsgára. - 9-11. évfolyam (3 éves szakképzés) A szakközépiskola - általánosan képző szakaszból (9-12. osztály) és szakképző évfolyamokból (számukat az OKJ tartalmazza) áll; - felkészíti a tanulókat az érettségi vizsgára. A kollégium - biztosítja a feltételeket az iskolai tanulmányok folytatásához; - önálló, az iskola programjával összehangolt nevelési tevékenységet folytat.

Szakmai képzés Kifutó szakmák érettségi után 2013/2014. tanévben 54 543 02 52 521 01 54 481 03

Fa- és bútoripari technikus Gépgyártás technológiai technikus Webmester

Kifutó szakiskolai szakmák 2013/2014. – 2014/2015. tanévben *

33 54301 31 582 15 31 522 03 31 521 09 31 5233 06 31 812 01 33 582 01 33 522 04

Bútorasztalos Kőműves Légtechnikai rendszerszerelő Gépi forgácsoló Hegesztő Panziós, falusi vendéglátó Ács-állványozó Villanyszerelő

Választható szakmák érettségi után 2013/2014. tanévtől

54 481 01 CAD-CAM informatikus 6

54 543 01 Faipari technikus 54 481 02 Gazdasági informatikus 54 521 03 Gépgyártástechnológiai technikus 54 812 01 Idegenvezető 54 481 04 Informatikai rendszergazda 54 346 01 Irodai asszisztens 54 341 01 Kereskedő 54 345 01 Logisztikai ügyintéző 54 481 05 Műszaki informatikus 54 841 04 Szállítmányozási ügyintéző 54 812 03 Turisztikai szervező, értékesítő 54 811 01 Vendéglátásszervező-vendéglős

Választható szakiskolai szakmák 2013/2014. tanévtől

34 582 01 Ács 34 543 02 Asztalos 34 582 02 Bádogos 34 341 01 Eladó 34 521 03 Gépi forgácsoló 34 521 06 Hegesztő 34 582 05 Hűtő- és légtechnikai rendszerszerelő 34 525 06 Karosszérialakatos 34 542 05 Kárpitos 34 582 08 Kőműves és hidegburkoló 34 811 02 Mezőgazdasági gazdaasszony, falusi vendéglátó 34 811 03 Pincér 34 523 02 Számítógép-szerelő, karbantartó 34 582 10 Szárazépítő 34 521 10 Szerszámkészítő 34 811 05 Vendéglátó eladó 34 522 04 Villanyszerelő 34 215 04 Virágkötő és virágkereskedő 7

Felnőttoktatás, felnőttképzés  nappali/levelező tagozatos képzés, érettségire felkészítés - időtartama 2 év - 16 évet betöltött, szakmai bizonyítvánnyal rendelkező, vagy középiskola 9.-10. osztályát elvégzett tanulók részére 21 éves korig - az oktatás nappali és levelező munkarendben folyik  szakmai képzés -

OKJ szerint esti tagozatos illetve tanfolyami formában ECL nyelvvizsgára való felkészítés, ill. vizsgáztatás EBC*L vizsgára való felkészítés és vizsgáztatás

8

-

IV. NEVELÉSI PROGRAM

A) PEDAGÓGIAI ALAPELVEINK - iskolánk nevelőtestületének pedagógiai hitvallása -

A Sághy Mihály Szakképző Iskola, Középiskola és Kollégium, a Csongrádi Oktatási Központ, Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium Tagintézménye pedagógusai mindennapi nevelő és oktató munkájukban az alább felsorolt pedagógiai alapelveket szeretnék érvényre juttatni:

1.

-

-

A tanítás-nevelés nyelve magyar. Tiszteletben tartjuk a szülő és a gyermek vallási és világnézeti meggyőződését, igény szerint helyet biztosítunk a hitoktatásnak. Az iskola felelősséget vállal a gyermekek testi, értelmi, érzelmi, erkölcsi fejlődéséért, a tanulói közösségek kialakításáért. Iskolánk kiemelkedő feladatának tartja a kreatív, a kor követelményeinek mindenben megfelelő, biztos alapismeretekkel rendelkező, művelt szakemberek képzését, hogy munkahelyükön megállják helyüket. A mindennapi életben hasznosítható, bővíthető ismereteket szeretnénk nyújtani. Elsősorban gondot fordít a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatására, ugyanakkor nem feledkezik meg a tehetséggondozásról sem. Törekszik arra, hogy a megfelelő alapműveltség mellett a kulturált viselkedés, emberhez méltó magatartás, a jó ízlés követelményeit is elsajátítsák tanulóink. Fontos feladatunknak tekintjük a környezetvédelmet. Folyamatosan fenntartjuk a tanulók nemzeti identitás-tudatát, megismertetjük velük a népünk által eddig létrehozott értékeket. Vállaljuk a gyenge képességű és eredményű tanulók képzését, felzárkóztatását.

Olyan tanulókat kívánunk nevelni, aki -

maga akarja kezébe venni sorsát és boldogulását, nem másoktól várja embertársait nem származásuk, hanem tulajdonságaik alapján ítéli meg nyitott a világra, a sajátján kívül megbecsüli mások kultúráját az együttműködés és nem a konfrontáció az irányadó magatartásformája hisz az emberi méltóságban, és részt vállal annak megvédésében szolidaritás, a bajba jutottak segítése jellemzi szereti népét, hazáját, megbecsüli annak értékeit, hagyományait fontosnak tartja az emberi kapcsolatokat, szereti és becsüli családját, szűkebb emberi környezetét, lakóhelyét igénye van az élethosszig tartó tanulásra

2./ Iskolánkban a tanulók teljes személyiségének fejlesztése, valamint a tanulók korszerű ismereteinek, képességeinek, készségeinek kialakítása és bővítése a legfontosabb pedagógiai feladat. Nevelőink szellemileg, erkölcsileg és testileg egészséges nemzedéket kívánnak nevelni a rájuk bízott gyermekekből.

9

Ennek érdekében:  

      

a tervszerű nevelő és oktató munka a tanulók alapkészségeit fejleszti, és számukra korszerű, a mindennapi életben hasznosítható, továbbépíthető alapműveltséget nyújt, iskolánk olyan – az emberre, a társadalomra, a művészetekre, a természetre, a tudományokra, a technikára vonatkozó – ismereteket közöl, melyek megalapozzák a tanulók műveltségét, világszemléletét, világképük formálódását és eligazodásukat szűkebb és tágabb környezetükben, az iskola oktató tevékenységének célját a gyermeki személyiség széleskörű fejlesztésében látjuk, fontosnak tartjuk, hogy diákjaink elsajátítsák, az egyéni tanulás módszereit, szeretnék elérni, hogy tanulóink körében a szorgalomnak, a tudásnak és a munkának becsülete legyen, törekszünk a humánumra, az egyén és a közösségek iránti tiszteletre, segítünk diákjainknak észrevenni és értékelni a jót – megelőzni, felismerni a rosszat, törekszünk az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott normáinak és helyes formáinak kialakítására, szeretnénk tanulóinkat megismertetni nemzeti kultúránk és történelmünk eseményeivel, kiemelkedő személyiségeivel és hagyományaival, hogy mindezek megbecsülése révén tápláljuk a gyermekekben a haza, a szülőföld iránti szeretetet.

3./ Iskolánk folyamatosan részt kíván venni lakóhelyünk, megyénk életében.

Ennek érdekében: -

-

rendszeres kapcsolatot tartunk a tanulók szüleivel, a családokkal, igyekszünk lehetőséget teremteni arra, hogy iskolánk életéről, tevékenységéről, eredményeiről minél többet megismerhessenek a szülők, valamint városunk érdeklődő polgárai, ápoljuk és bővítjük eddigi kapcsolatainkat a városunkban található iskolákkal és közművelődési intézményekkel, nevelőink fontos feladatnak tartják, hogy iskolánk – eddigi hagyományaihoz híven képviseltesse magát a különféle városi rendezvényeken.

B) AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI

Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka céljait az általános emberi és a nemzeti értékek tanulókkal történő megismertetése, elfogadtatása és átadása határozza meg. Pedagógiai munkánk alapvető feladata, hogy a személyiségfejlődés szempontjából kiemelten fontos alábbi értékeket tanulóink elsajátítsák, ezek képviselete váljon bennük meggyőződéssé és határozza meg viselkedésüket, magatartásukat. 1. Az önismeret, a saját személyiség kibontakoztatásának igénye (önbecsülés, önbizalom). Felelősségvállalás saját sorsának alakításáért (önállóság, kitartás, szorgalom, kreativitás).

10

2. A világ megismerésének igénye. Igény a folyamatos önművelésre, az értékelés és önértékelés, valamint az önálló tanulás képességeinek kialakítására. 3. A szülőföld és Magyarország megismerése, szeretete, megóvása. A nemzeti kultúra ápolása: a nemzeti múlt megismerése, megértése, emlékeinek, hagyományainak, jelképeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. Egészséges nemzeti önbecsülés, és hazaszeretet. A kisebbségben élő magyarságért érzett felelősség – és közösségvállalás. A hazánkban élő kisebbségek és más népek, nemzetek jogainak tisztelete, kultúrájuk, hagyományaik tiszteletben tartása. 4. Az alkotmányosság, a törvényesség, az állampolgári jogok tisztelete. Az egyetemes emberi jogok tiszteletben tartása. 5. Kulturált magatartás és kommunikáció a közösségben. Udvariasság, figyelmesség, mások szokásainak és tulajdonának tiszteletben tartása. Fegyelem és önfegyelem. Közösségi érzés, áldozatvállalás. 6. A család tisztelete. 7. Az ember testi és lelki egészsége. Az egészség megőrzésének fontossága. Az egészséges és kultúrált életmód iránti igény. A testmozgás iránti igény. Az önellátás képességeinek kialakítása (tisztálkodás, öltözködés, étkezés, környezet rendben tartása). Az egészségvédelem (az egészségre káros szokások ismerete, elutasítása; a balesetek megelőzése). 8. A természeti környezet megóvása. Az állatok és növények védelme, szeretete. Fogékonyság az élő és az élettelen természet szépsége iránt. 9. Fogékonyság az emberi kapcsolatokra, a barátságra.

Az iskolánkban folyó nevelő és oktató munka feladata, hogy a felsorolt értékek elsajátítását elősegítse. Ezt szolgálják a tanórai és tanórán kívüli nevelési tevékenységek, valamint az e tevékenységekhez kapcsolódó folyamatos értékelés.

Nevelési céljaink megvalósítását segítik az iskola személyiségfejlesztésre irányuló eljárások, nevelési módszerek.

pedagógusai

által

alkalmazott

Nevelési módszerek intézményünkben:

Ahhoz, hogy nevelési céljainkat meg tudjuk valósítani, meghatározott módon rendezett tevékenységrendszerre van szükség. A nevelés gyakorlatában alkalmazott eljárások rendszere a módszerek rendszere, melyek eredményessége szempontjából nem egy-egy módszerben, hanem módszerek együttesében gondolkodunk. Nincs minden helyzetben, mindenhol egyformán jól alkalmazható módszer, ezért használunk direkt és indirekt módszereket. Általánosságban jellemző nevelési módszereinkre, hogy kiemelkedő szerepük van a nevelési célok és feladatok megvalósításában. Alkalmazásukkal a közösség nevelő hatását, az egyéni aktivitás fokozását szeretnénk elérni. Az egymással összefüggő, rendszert alkotó módszerek alkalmazásakor minden esetben tiszteletben tartjuk a diák személyiségét. A nevelés folyamatában játszott szerepük alapján iskolánkban három módszercsoportot alkalmazunk: 1./ Szokások kialakítását célzó, beidegző módszerek 2./ Magatartási modellek bemutatásának, közvetítésének módszerei 3./ Tudatosítás, a meggyőződés kialakításának módszerei Ezen csoportokon belül használunk direkt (a nevelő személyes kapcsolata révén hat a tanulóra) és indirekt (a nevelő áttételesen, a tanulói közösségen keresztül hat az egyénre) módszereket.

11

1./ Szokások kialakítását célzó, beidegző módszereink

-

-

Direkt módszerek:         

segítségadás ösztönzés ellenőrzés gyakorlás-gyakoroltatás követelés átterelés értékelés gátlás kiváltó (felügyelet, intés) kényszerítő (felszólítás, parancs, büntetés)

  

közösségi tevékenységek megszervezése közös célok kitűzése hagyományok kialakítása

Indirekt módszerek:

2.) Magatartási modellek bemutatásának, közvetítésének módszerei

-

-

Direkt módszerek:     

elbeszélés tények és jelenségek bemutatása műalkotások bemutatása a nevelő személyes példamutatása külső előadók meghívása

 

a nevelő részvétele a tanulói közösség tevékenységében a követendő egyéni és csoportos minták kiemelése a közösség életéből

Indirekt módszerek:

3./ Tudatosítás, a meggyőződés kialakításának módszerei

-

Direkt módszerek:   

-

magyarázat beszélgetés tanulók önálló elemző munkájának módszere

Indirekt módszerek:

12

 

felvilágosítás vita

C) A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK

Iskolánk nevelő és oktató munkájának alapvető feladata, hogy a tanulók személyiségét a különféle iskolai tevékenységek megszervezésével széleskörűen fejlessze.

Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladataink:

1./

A tanulók erkölcsi nevelése. Feladat: Az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása.

2./

A tanulók értelmi nevelése Feladat: Az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése, A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása.

3./

A tanulók közösségi (társas kapcsolatokra felkészítő) nevelése. Feladat: Az emberi együttélés szabályainak megismertetése. A társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttműködési készség kialakítása. A kulturált magatartás és kommunikáció elsajátítása.

4./

A tanulók érzelmi (emocionális) nevelése. Feladat: Az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása.

5./

A tanulók akarati nevelése. Feladat: Az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztése. A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása.

6./

A tanulók nemzeti nevelése. Feladat: A szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése. A nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. A hazaszeretet érzésének felébresztése.

7./

A tanulók állampolgári nevelése.

13

Feladat:

Az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése. Az érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény kialakítása a közösségi tevékenységekre, az iskolai és a helyi közéletben való részvételre.

8./

A tanulók munkára nevelése. Feladat: Az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása. A tanulók önellátására és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása. A saját szakmájának értékelése, megbecsülése.

9./

A tanulók testi nevelése. Feladat: A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése. Egészséges, edzett személyiség kialakítása. Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény kialakítása. A káros szenvedélyek elítélése.

D) A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK

A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelő és oktató munka iskolánkban egyrészt a nevelők és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül. A tanulók közösségben, illetve közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása iskolánk nevelő-oktató munkájának alapvető feladata.

A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink.

1.

A különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése, nevelői irányítása. Feladat:Az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerű fejlesztése.

2.

A tanulók életkori fejlettségének figyelembevétele a tanulóközösségek fejlesztésében. Feladat:A pedagógusnak alkalmazkodni kell az életkorral változó közösségi magatartáshoz: a kamaszkortól az önmagát irányítani tudó fiatal felnőtt korig.

3.

Az önkormányzás képességének kialakítása. Feladat:A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják.

4.

A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése.

14

Feladat:A tanulói közösségeket segítő pedagógus feladata, hogy segítsen a tudatos tervezésben, a szervezésben, abban, hogy a tanulók tapasztalatot gyűjtsenek a közösségi együttélés magatartási és viselkedési formáihoz.

5.

A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása. Feladat:A tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása.

E) A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS ÉS A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSÁT SZOLGÁLÓ TEVÉKENYSÉGI RENDSZER ÉS SZERVEZETI FORMÁK

1.

A tanulói személyiség fejlesztésének legfontosabb színtere a hosszabb tanításitanulási folyamatba illeszkedő tanítási óra.

Az iskola nevelői a tanítási-tanulási folyamat megszervezése során kiemelten fontosnak tartják a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását és a differenciálást.

a) A motiválás célja, hogy tanulóinkban felébresszük azokat az indítékokat, amelyek a gyermeket tanulásra ösztönzik, és ezt a tanulási kedvet a tanulás végéig fenn is tartsuk. b) A tanítási órák tervezésénél és szervezésénél minden esetben előtérbe helyezzük azokat a módszereket és szervezeti formákat, amelyek a tanulók tevékenykedtetését, vagyis állandó aktivitását biztosítják. c) Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás, vagyis az, hogy a pedagógusok nevelő-oktató munkája a lehetőségekhez mérten a legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez. E feladat megoldását a tanítási órákon az alábbi tanítási módszerek és szervezeti formák segítik:  A nevelők az egyes szaktárgyak tanítási óráin előnyben részesítik az egyéni képességekhez igazodó munkaformákat, így – elsősorban a gyakorlásnál, ismétlésnél – a tanulók önálló és csoportos munkájára támaszkodnak.  Idegen nyelvből – osztályoktól függetlenül – évfolyamonként kezdő és haladó csoportokat szervezünk.  Szakképző évfolyamokon külső helyszíneken tartott tanítási órákon ismertetjük meg tanulóinkat a legújabb technológiákkal.

2.

Az iskolában a nevelési és oktatási célok megvalósítását az alábbi tanítási órán kívüli tevékenységek segítik: a)

Hagyományőrző tevékenységek

15





Az iskola névadójának, Sághy Mihály emlékének ápolása. Minden évben megrendezzük a Sághy-napokat, ahol a névadóról történő megemlékezés mellett tantárgyi vetélkedőket, versenyeket rendezünk. Minden tanévben iskolai ünnepségeket rendezünk a következő napok alkalmával: október 6. október 23. karácsony szalagavató (február) március 15. március 21. – koszorúzás Mansfeld Péter plakettjénél a város középiskoláinak részvételével a végzős tanulók ballagása szakmai végzettséget igazoló bizonyítványok ünnepélyes átadása a kiemelkedő évfordulók (költők, írók, tudósok stb.) megünneplése egyéb, a tanév rendjében meghatározott megemlékezések

b) Diákönkormányzat. A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. Az iskolai diákönkormányzat munkáját az osztályokban megválasztott küldöttekből álló diák önkormányzati vezetőség irányítja. A diákönkormányzat tevékenységét a tagintézmény-vezető által megbízott nevelő segíti.

c) Tanulószoba. Ha a szülők igénylik, a 9-10. osztályoknak tanulószobai foglalkozást szervezünk tanítási napokon hétfőtől-csütörtökig napi 2 órában min. 15 tanuló részére.

d) Diákétkeztetés. A kollégiumba felvett tanulók napi háromszori étkezésben részesülnek. A nem kollégista tanulók számára menza áll a rendelkezésre.

e) Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások. Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a gyengék felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik. f) Tömegsport. Heti két alkalommal 4-4 órában lehetőséget biztosítunk tanulóinknak felügyelet melletti sportolásra. Szintén a mindennapi testedzés lehetőségeit bővíti. Iskolai sportkör. Heti 12 órában négy iskolai sportkör működik (röplabda, labdarúgás, lövészet – a tanulók választása szerint). g) Szakkörök. A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök jellegüket tekintve lehetnek művésziek, technikaiak, szaktárgyiak, de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör, hobbi alapján is. A szakkörök indításáról – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével – minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. Szakkör vezetését olyan felnőtt is elláthatja, aki nem az iskola dolgozója. A Beszélni nehéz! szakkör iskolai hagyományait folytatjuk. h) Versenyek, vetélkedők, bemutatók. A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti, anyanyelvi, illemtani stb.) versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyeken (országos szakmai versenyek stb.) való részvételre is felkészítjük. A versenyek, vetélkedők megszervezését, illetve a tanulók felkészítését a különféle versenyekre a nevelők szakmai munkaközösségei vagy a szaktanárok végzik.

16

i)

Tanulmányi kirándulások. Egy-egy tantárgy tananyagának feldolgozásához tanulmányi kirándulásokat lehet szervezni. (Gyár- és üzemlátogatás, környezetvizsgálat, műemlékek megtekintése stb.)

j)

Nyári tábor. Az iskola minden évben – saját felszerelését használva – nyári tábort szervez.

k) Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti ismeretterjesztő előadáshoz kapcsolódó foglalkozás. Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését szolgálják a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások. l)

Szabadidős foglalkozások. A szabadidő hasznos és kultúrált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez (pl. túrák, kirándulások, színház- és múzeumlátogatások, klubdélutánok, táncos rendezvények, erkölcsileg pozitív témájú filmek megtekintése és megvitatása stb.). A szabadidős rendezvényeken való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük.

m) Iskolai könyvtár. A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár segíti. n) Pályázatok. Tanulóink figyelmét felhívjuk az iskolán kívüli pályázati lehetőségekre, felkészülésüket segítjük. o) Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata. A tanulók igényei alapján előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az iskola létesítményeit, illetve eszközeit (pl. sportlétesítmények, számítógép stb.) a tanulók – tanári felügyelet mellett – egyénileg vagy csoportosan használják. p) Iskolarádió, iskola-tv, iskolaújság. Az iskolában lehetőség van iskolai rádió, tv működtetésére, ill. iskolaújság megjelenítésére. A működtetést a diákönkormányzatot segítő tanár irányítja, s a diákönkormányzat hatáskörébe tartozik. q) Hit- és vallásoktatás. Az iskolában a területileg illetékes, bejegyzett egyházak – az iskola nevelő és oktató tevékenységétől függetlenül – hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes, az iskola a helyet biztosítja.

3./A

A beilleszkedési, magatartási nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységek:        

3/B.

szoros kapcsolat a helyi nevelési tanácsadóval és gyermekjóléti szolgálattal; az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése; a felzárkóztató órák; a tanulószoba; a felzárkóztató foglalkozások; a nevelők és a tanulók személyes kapcsolatai; a családlátogatások; a szülők és a családok nevelési gondjainak segítése.

A sajátos nevelési szükségletű tanulók integrált nevelése

A Szakértői Bizottságok által tartósan és részlegesen akadályozott, a pszichés fejlődés zavarai miatt dyslexiás, dysgraphiás, dyscalculiás tanulók integrált képzését biztosítjuk. Mindezen tevékenységeket a Köznevelési Törvény érvényben lévő paragrafusaiban foglaltak alapján végezzük.

17

3/C. Hátrányos helyzetű tanulók integrációs és képesség-kibontakoztató felkészítésének pedagógiai rendszere

I.

A program háttere: -

II.

a 27.480/2003. számú OKM rendelet a fenntartói oktatáspolitikai elvárások tagintézményi tapasztalatok a beiskolázási körzet szociokulturális viszonyainak alakulása intézményvezetői elkötelezettség

A hátrányos helyzetű tanulók (továbbiakban HH-tanulók)képzésének elvei: a/ Integráló, heterogén intézményi közeget kell kialakítani az oktatási programok eredményes végrehajtásához. b/ Szükséges az egyéni különbségekre alapozott nevelés, amely a tanuló igényeit, törekvéseit,személyiségének speciális erősségeit és gyengeségeit veszi figyelembe. c/ A differenciált oktatás és nevelés nem a tanulmányi eredményesség szintjeihez igazodik, de az oktatási formák igazodnak a közeghez, amelynek a tanuló részese d/ Komplex személyiség fejlesztést, azaz a személyiség struktúrájának leginkább megfelelő biztosítását jelenti. e/ A HH-tanulók képzése illeszkedik a Helyi tantervhez, a képzési típusnak megfelelő oktatási és nevelési feladatokhoz.

III.

Megjelölt célok: a/ Az intézmény tartósan feleljen meg az integrált oktatás feltételeinek. b/ A multikulturális tartalom épüljön be a tagintézmények tanterveibe. c/ Alakuljon ki folyamatos párbeszéd az érintett szülőkkel. d/ A tagintézmények dolgozzanak ki komplex értékelési rendszert. e/ Javuljanak az alább megfogalmazott eredményességi mutatók 1. Nő az évfolyamvesztés nélkül továbbhaladó hátrányos helyzetű tanulók száma.

2. Csökken az intézményben a tankötelezettségi kor határa előtt az iskolai rendszerből kikerülők száma. 3. Nő az érettségit adó tanintézményekben a továbbtanuló hátrányos helyzetű tanulók száma. 4. A tagintézményekben az országos kompetenciamérések eredményei

18

meghaladják a megfelelő iskolatípusok országos átlagait. 5. A tagintézményekben javul a tanulók neveltségi szintje.

IV.

Az integrációs oktatás pedagógiai rendszere

a/ Stratégia kialakítása -

az iskolaátmenet segítése (gólyatábor, kísérletező délutánok, stb.) a heterogén csoportok kialakítása helyzetelemzés (a külső kapcsolatok segítségével, felmérők alapján, stb.) célrendszer kialakítása, aktualizálás (az előző pont alapján) ütemterv készítése (lásd a VI. pontban)

b/ Együttműködések kiépítése -

a szülői házzal a gyermekjóléti és családsegítő szolgálattal a szakmai szakszolgálatokkal a beiskolázási körzet ált. iskoláival a kisebbségi önkormányzattal egyéb civil szervezetekkel

c/ A tanítást-tanulást segítő eszközrendszer elemei Fontosak az önálló tanulási képességet kialakító programok, valamint a tanulási és magatartási zavarok kialakulását megelőző programok, ezek a HH-s tanulók integrált képzését célzó tagintézményi tervekben speciálisan és részletesen is megjelennek. A kulcskompetenciák közül a kommunikációs képességet fejlesztő programok feltételei a középiskolai képzés eredményességének, így elsőbbséget kell, hogy élvezzenek a tanulást segítő eszközök között. A szociális kompetenciák közül a mentálhigiénés programok biztosítják a tanulók testi és lelki egészségével a tanulás kedvező feltételeit. Ezek megjelenése a tagintézményi pedagógiai programokban természetesen szerepel, a HH-s tanulók esetében kétszeresen is indokolt. Az integrációt segítő tanórán kívüli programok lebonyolítása feltételezi egy mentori rendszer működését, erről a személyi feltételeket taglaló V. pont rendelkezik. Az integrációt elősegítő módszertani elemek közül intézményi szinten az egyéni haladási ütemet segítő differenciált tanulásszervezés a legfontosabb, de a tagintézmények lehetőségeik(képzési profiljuk, vagy egyéni adottságaik, személyi feltételeik) alapján vállalkozhatnak egyéb módszertani lehetőség kiaknázására is (esetenként kooperatív tanulás szervezés, drámapedagógia, sőt projektmódszer is számításba jöhet), de legkézenfekvőbb az előbbi módszerek változatos együttalkalmazása.

A tanári együttműködés legtöbbet segítő formái az értékelő esetmegbeszélések, amelyek nemcsak szorgalmazzák, hanem feltételezik is egy mentori team közös tevékenységét. Az értékelés folyamatosságát és egyediségét szolgálja az egyéni fejlődési napló, amelyet a vezető mentor (lásd az e/ pontban) és a mentori team többi tagja jegyez.

19

A HH-s tanulók integrált oktatása multikulturális tartalmának meg kell jelennie a különböző tantárgyak rendszerében, a tagintézményi pedagógiai programok általános és tantárgyi részleteiben. Az intézmény biztosítja a továbbhaladás feltételeit elsősorban a tagintézményi pályaorientációval, de a tagintézmény jellegéből adódó továbbtanulásra felkészítő sokrétű programkínálattal, ebből a szempontból a tagintézmények összefogása racionális és kölcsönös segítséget is jelenthet.

V.

Személyi feltételek:

A hátrányos helyzetű tanulók integrációs oktatását mentori team-ek irányítják és ellenőrzik. Valamennyi tagintézményben létre kell hozni egy-egy ilyen irányító csoportot. A tagintézményi mentori team tagjai az osztályfőnöke, az eseti segítők, a tantárgyi segítők és a vezető mentor, és az adott tanuló szülője is bevonható. A vezető mentor - összefogja a mentori team tevékenységét, - gondoskodik az előírt adminisztrációról, - irányítja az esetmegbeszéléseket és az értékelést, - szervezi a szükséges kapcsolatokat, - szükség esetén megállapításokat köt. A vezető mentorok megbízása a tagintézmény-vezetők által évente történik.

VI.

BEVEZETÉSI ÜTEMTERV (kétéves bevezetési periódus)

A tagintézmények kötelesek elkészíteni a 11/1994.(VI. 8.) MKM rendelet 30/D.§94) és 39/E. § (40 bekezdései alapján az integrációs felkészítés pedagógiai rendszerének bevezetési ütemtervét . A tagintézményi pedagógiai programok nemcsak az integrációs elképzeléseket tartalmazzák, hanem a kétéves bevezetési ciklus ütemtervét is a tagintézményi speciális tennivalókkal és az alábbi elvárásokkal: -

az integrációs stratégia kötelező elemeit tartalmazza az első féléves terveket a második évben korrekció kövesse foglalkozzon az iskolába kerülés tagintézményi feladataival térjen ki az iskolai együttműködési rendszerre részletesen tárgyalja meg a tanítást és tanulást segítő eszközrendszer elemeit a tanári együttműködés formáit tervezze és ütemezze jelölje ki az értékelési rendszer eszközeit és ütemezését a második év véglegesítse a módosító tennivalókat tantestületi elfogadás és támogatottság legyen az ütemterv mögött

4. A tehetség, képesség kibontakoztatását az alábbi tevékenységek segítik:  

az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése; a nem kötelező (választható) tanórán tanulható tantárgyak tanulása,

20

         

a tehetséggondozó foglalkozások; érettségi elkészítők; a iskolai sportkör; a szakkörök; versenyek, vetélkedők, bemutatók (szaktárgyi, sport, kulturális stb.); a szabadidős foglalkozások (pl. színház- és múzeumlátogatások); az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata; a továbbtanulás segítése; a pályázatokon való részvétel segítése; külső előadók meghívása.

5. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok: a) A nevelők és a tanulók személyes kapcsolatainak egyik fő célja a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő problémák feltárása, megelőzése. Minden pedagógus közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében. b) Az iskolában a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok segítésére gyermek- és ifjúságvédelmi felelős működik. Feladata, hogy segítse a pedagógusok gyermek- és ifjúságvédelmi munkáját. Ezen belül feladatai közé tartozik.  a tanulók és a szülők tájékoztatása azokról a lehetőségekről, személyekről, intézményekről, amelyekhez problémáik megoldása érdekében fordulhatnak,  a veszélyeztető okok megléte esetén értesíti a gyermekjóléti szolgálatot, családsegítő központot, jegyzői hivatalt, rendőrséget  jelző szerepet tölt be a gyermekjóléti szolgálat és családsegítő központ tevékenységében,  a tanulók anyagi veszélyeztetettsége esetén gyermekvédelmi támogatás megállapítását kezdeményezi, tájékoztat az igénybe vehető kedvezményekről  ösztöndíjak, pályázatok megírásában segíti a diákokat,  tájékoztatást nyújt a tanulók részére szervezett szabadidős programokról. c.) Az iskola gyermekvédelmi tevékenysége három területre terjed ki: A gyermek fejlődését veszélyeztető okok - megelőzésére, - feltárására, - megszüntetésére. Iskolánk alapvető feladatai a gyermek- és ifjúságvédelem területén:    

fel kell ismerni, és fel kell tárni a tanulók problémáit, meg kell keresni a problémák okait, segítséget kell nyújtani a problémák megoldásához, jelezni kell a felmerült problémát a gyermekjóléti szolgálat szakembereinek.

d.) A tanulók fejlődését veszélyeztető okok megszűntetésének érdekében iskolánk együttműködik a területileg illetékes:

21

     

nevelési tanácsadóval, gyermekjóléti szolgálattal, családsegítő központtal, polgármesteri hivatalokkal, gyermekorvossal, pszichológussal, továbbá a gyermekvédelemben résztvevő társadalmi szervezetekkel, alapítványokkal.

e.) Iskolánk pedagógiai munkáján belül elsősorban az alábbi tevékenységek szolgálják a gyermekvédelem céljainak megvalósítását:           

az indulási hátrányok csökkentése, a pályaválasztás segítése, a személyes, egyéni tanácsadás (tanulónak, szülőnek), egészségvédő és mentálhigiénés programok szervezése, a családi életre történő nevelés, az iskolai étkezési lehetőségek, az egészségügyi szűrővizsgálatok, a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, szünidei programok), a tanulók szociális helyzetének javítása (segély, természetbeni támogatás), a szülőkkel való együttműködés, tájékoztatás a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról, nevelési tanácsadóról, szolgáltatásokról.

6. Tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítése:       

az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése; a tanulószoba; az egyéni foglalkozások; a felzárkóztató foglalkozások, korrepetálások; az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata; a továbbtanulás irányítása, segítése; segítségnyújtás a szülőknek (Hogyan segítsék gyermekeiket?)

7. Szociális hátrányok enyhítését az alábbi tevékenységek szolgálják:    

a diákétkeztetés; az iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi felelős tevékenysége; a tankönyvvásárláshoz nyújtott támogatások; az étkezési díjak kifizetéséhez nyújtott segélyek igénylésének támogatása;



szoros kapcsolat a polgármesteri hivatallal és a gyermekjóléti szolgálattal annak érdekében, hogy a szociális hátrányt elszenvedő tanulók minél hamarabb segítségben részesüljenek; tartós tankönyvek, atlaszok, kötelező olvasmányok kölcsönzése a könyvtárból



22

/A Hátrányos helyzetű tanulók integrációs és képesség-kibontakoztató felkészítésének pedagógiai rendszerére vonatkozó fejezet beépítését a Pedagógiai programba a tantestület, az Iskolaszék, a Szülői Tanács valamint a Diákönkormányzat a 2008. június 30-ai tantestületi értekezleten egyhangúlag elfogadta./

8.

Iskolai egészségnevelési, egészségfejlesztési program

Az egészségfejlesztés átfogó társadalmi és politikai folyamat, mely elősegíti a tanulók, a tantestület és az iskola technikai dolgozóinak egészségügyi védelmét, az egészségük fejlesztését. Az iskola a szocializáció kitüntetett színtere, így annak fizikai- tárgyi és pszichoszociális környezetének alakításával hatni tudunk az intézmény egészében működő egészségügyi ellátás minőségére, illetve az iskolában tanuló, dolgozó emberek életmódjára, szemléletére. Az egészség fontos eszköz életcéljaink megvalósítása terén. A diákok szempontjából kiemelt jelentősége van a testedzésnek és a szabadidő hasznos eltöltésének, a lelki egészségfejlesztésnek. Az egészség nem a betegség hiányát jelenti, hanem a testi, lelki, szociális jólétet. Ez nem passzív állapot, hanem pozitív fogalom, egy olyan folyamat, melynek feltétele, hogy az egyén társadalmilag integrálódjon a változó követelményekhez, terhelésekhez, alkalmazkodni tudjon, őrizze meg individuális önállóságát, így teremtheti majd meg az összhangot a biogenetikai, a fizikai és a társadalmi lehetőségei között. Képessé teszi az embereket az egészséget meghatározó tényezők felügyeletére, és ez által egészségük javítására. Az egészségfejlesztés az összes nem terápiás egészségjavító módszer gyűjtőfogalma, tehát magában foglalja a korszerű egészségnevelés, az elsődleges prevenció, a mentálhigiéné, az egészségfejlesztő szervezetfejlesztés, az önsegítés feladatait, módszereit. Az iskolai egészségvédelem koordinálása az egészségvédelmi felelősök feladata. A csoportot az iskolaorvos és asszisztense, továbbá az ifjúsági védőnő alkotják. Munkájukat segíti az iskolai szabadidő-szervező, a testnevelő tanárok, a diákönkormányzatot segítő pedagógus, valamint a drogügyi koordinátor, aki iskolánkban egyben az ifjúságvédelmi felelős. A team célja, hogy az iskolában tanuló diákok és szüleik, valamint az iskolában dolgozók megfelelő felvilágosítást kapjanak az egészséges életmód fontosságáról, illetve a káros szenvedélyek, a pszichés zavarok, a nem megfelelő táplálkozás, a mozgáshiány, vagy túlmozgás veszélyeiről. Munkájukhoz külső segítő szervezetek is kapcsolódnak, melyekkel együttműködve hatékonyabban tevékenykedhetnek. Külső segítő partnereink: gyermekjóléti szolgálatok, családsegítő központok, nevelési tanácsadók, városi pszichológus, rendőrkapitányságok, polgármesteri hivatalok. Az egészségfejlesztés fő feladata egy általánosan érvényes egészségfejlesztő program kifejlesztése, egészségfejlesztő környezet megteremtése, az egészségfejlesztő közösségi tevékenység megalapozása, meghonosítása. Feladata továbbá, az egyéni képességek fejlesztése, és szemléletváltoztatás az egészségügy terén. Az egészségnevelés változatos kommunikációs formákat használó, tudatosan létrehozott tanulási

lehetőségek összessége, amely az egészséggel kapcsolatos ismereteket, tudást és életkészségeket bővíti az egyén és környezete számára. A korszerű egészségnevelés egészség és cselekvésorientált tevékenység. Tanulóink hosszú éveket töltenek iskolánkban, mely évek során érdemi hatást lehet gyakorolni a személyiségfejlődésükre. A serdülőkorban kialakuló szokások meghatározzák az egyén későbbi életmódját, ilyenkor lehet kialakítani bennük az életideálokat, valamint a preferenciákat. Az iskolának a gyerekre gyakorolt hatása többrétegű, komplex kommunikáció: egyrészt létezik egy előre, nyíltan megfogalmazott oktatási- nevelési terv, továbbá egy „rejtett tanterv”, mely az iskolai mindennapok hozadéka. Célunk az elsődleges megelőzés, mely az egészség megőrzésére irányul. (A másodlagos és harmadlagos megelőzés a már meglévő betegségnek és hatásainak feltartóztatását, vagy lassítását kívánja elérni korai kórmegállapítás és megfelelő kezelés révén, illetve a betegség visszatérését akadályozza, az idült állapot súlyosságának csökkentését célozza, például hatékony

rehabilitáció segítségével.)

23

Másodlagos prevencióként rendszeresen elvégezzük az életkorhoz kötődő szűrővizsgálatokat, a túlsúllyal, vagy mozgásszervi problémával küzdő gyermekek számára pedig speciális gyógytornát, differenciált testi nevelést szervezünk és írunk elő. A primer prevenció melyet iskolánkban alkalmazunk, a betegségeket előidéző tényezők korai felismerésére és elkerülésére célzó tevékenység, ami elsősorban a veszélyeztetett gyerekekre irányul. A témakörök feldolgozása osztályfőnöki órákon, (előadások keretein belül, filmek vetítésével, stb.) és délutáni programokon (sporttevékenységek, vetélkedők, egészségnapok, prevenciós napok, kirándulások, stb.) folyik. A hagyományos egészségnevelési elképzelés keretein belül a nagyobb hatékonyság érdekében gyakran fordulunk az elrettentő információk átadásának, bemutatásának eszközéhez. Ez egy egyoldalú közlési forma; az ismeret átadása a hallgatóság aktív és személyes bevonása nélkül történik. Ilyenek például az alkalmi, illetve az évente rendszeres jelleggel megszervezett iskolai felvilágosító előadások, valamint a tanórák keretein belül vetített filmek. Ezek alapjául szolgálnak a további információ szolgáltatásnak, vitaindítóként alkalmazzuk osztályfőnöki órákon.

Osztályfőnöki órák keretén belül egészségnevelés területén az alábbi témakörök kerülnek feldolgozásra:

-

általános egészségügyi tudnivalók (elsősegélynyújtás, orrvérzés, ájulás, lázcsillapítás, stb.) fiatalok helyes életmódja (táplálkozás, tisztálkodás, fogápolás, öltözködés, pihenés, szórakozás) a sport szerepe a testi fejlődésben és a jellemformálásban önbizalom, önértékelés, pozitív döntéshozás, kudarctűrés, stressz kezelése a serdülés anatómiai és élettani jellemzői lányok nemi érése, ezzel kapcsolatos problémák (menstruációs zavarok, ciklikus zavarok, dysmenorrhea, maszturbáció) higiénés vonatkozások fiúk nemi érése, ezzel kapcsolatos problémák (rejtett heréjűség, fitymaszűkület, önkielégítés) higiénés vonatkozások orvosi és pszichológusi segítség lehetőségei a káros szenvedélyekről röviden a dohányzás ártalmai, tilalmi rendszere, iskolai büntetése az alkoholfogyasztás ártalmai, tilalmi rendszere, iskolai büntetése a kábítószerek, gyógyszerek hogyan mondjunk „nem”-et a drogra legális drogok ártalmai, tilalmi rendszere, iskolai és jogi büntetése illegális drogok ártalmai, tilalmi rendszere, iskolai és jogi büntetése fertőzések, fertőző betegségek, kullancs okozta betegségek, védőoltások tumoros megbetegedések, a rákszűrések fontossága szexuális úton terjedő betegségek és nemi betegségek AIDS, Hepatitis B fertőzés és megelőzése serdülőkori testi, lelki változások életre szóló barátságok szeretet, szerelem, együtt járás, szex a férfi és a nő anatómiája és „működése” a női és a férfi lélek rejtelmei lelki betegségek (szorongás, depresszió, pánikbetegségek, stb.) neurotikus betegségek (annorexia nervosa, bulémia, stb.) helyes és helytelen táplálkozási szokások felkészülés a nemi életre a nemi éréssel és a nemi élettel kapcsolatos kérdések fogamzásgátlás tizenéves kori terhesség a terhesség megszakításának lehetőségei a túlzásba vitt fizikai aktivitás (testépítés, hormonbevitel) veszélyei a nemi erőszak és ennek elkerülésének lehetőségei a játék, mint szenvedélybetegség

24

-

-

a szexuális élet zavarai (homoszexualitás, frigiditás, impotencia) a monogám szexuális élet előnyei párválasztás, házasság, család terhesség, szülés csecsemőgondozás, gyermeknevelés, családi élet válás, és annak következményei beszélgetés az orvosi hivatásról önmagunk és egészségi állapotunk ismerete az értékek ismerete a betegségek kialakulása és a gyógyulási folyamat a tanulás és a tanulás technikái az idővel való gazdálkodás szerepe a rizikóvállalás és határai a tanulási környezet alakítása a természethez való viszony, az egészséges környezet jelentősége a környezeti ártalmak (zaj, légszennyezés, hulladékkezelés) a személyes biztonság (közlekedés)

A fent felsorolt témakörök nagyobb ismereti blokkokra oszlanak, valamint korosztályok szerint kerülnek felbontásra:

I.

Blokk

9. évfolyam:

- az egészséges pubertáskor

10. évfolyam: - felkészülés a szexuális életre 11. évfolyam: - családtervezés 12. évfolyam: - az egészséges család

II.

Blokk

9-12. évfolyamig:

- az egészséget befolyásoló tényezők

Az egészségnevelési, egészségfejlesztési team folyamatosan figyelemmel kíséri a témakörben megjelenő pályázati lehetőségeket és alapítványi felhívásokat. Csoportjuk tagjai rendszeresen továbbképzik magukat, kihasználják az erre szervezett programokat. Aktívan részt vesznek a városi Kábítószerügyi Egyeztető Fórum, valamint a Mentálhigiénés Munkacsoport tevékenységében.

9.

Környezeti nevelés iskolánkban

A környezeti nevelés - az emberben eredendően rejlő természetes erények kibontakoztatása, - természet- és embertisztelő szokásrendszer kialakítása, -

a belső késztetések esztétikai, érzelmi, erkölcsi megalapozása,

Mindezeknek eredményeképpen kialakul az ökológiai gondolkodás és a környezettudatos szemlélet.

25

Alapelve: Az egyetemes természetnek, mint létező értéknek tisztelete és megőrzése, beleértve az összes élettelen és élő létezőt, így az embert is, annak maga alkotta környezetével és kultúrájával együtt. Célok az iskola tanulóinak esetében: - fenntarthatóságra való nevelés az ökológiai szemléletmód segítségével - rendszerszemléletre való nevelés - globális szemléletmód kialakítása, a szerves kultúra fontossága - tolerancia és segítő életmód, az állampolgári – egyéb közösségi – felelősség felébresztése - környezettudatos magatartás és életvitel segítése, kialakítása - az egészség és a környezet összefüggéseinek vizsgálata - helyzetfelismerés, az okozati összefüggések, probléma megoldó gondolkodás fejlesztése - fogyasztás helyébe életminőség helyezése - viselkedési normák kialakítása Helyi célok, értékek: - természeti, épített, szociális környezetünk ismerete, óvása, fejlesztése - helyi értékek és problémák feltérképezése - helyi célok megfogalmazása (öreg fák megóvása, faültetés, madárvédelem, hulladék, iskolai büfé „zöldítése”, energiatakarékosság, stb.) - lakóhely megismerése (értékek, gondok, a megoldás módjai) - hagyományok védelme: család-iskola-település-nemzet szinten - pozitív értékrend, egészséges életvitel iránti igény kialakítása - a nevelés fontossága A tanulók: - ismerjék a szakma gyakorlásához kapcsolódó természeti és környezetvédelmi ismereteket, ezeket tudják megfelelően hangsúlyozni - ismerjék a higiéniai követelményeket és tudják ezeket a gyakorlatban alkalmazni - tudják a szakmai ártalmak hatását az emberi szervezetre, legyenek képesek az egészségkárosodás megelőzésére - legyenek képesek a tényeket kiegészíteni, s ezen keresztül is erősödjön meg az ökológiai szemléletük - sajátítsák el a szakmaspecifikus munkát, és legyenek birtokában a környezetvédelmi ismereteknek - tudják kiemelni a környezetterhelő hatásokat, ismerjék a védekezés lehetőségét - sajátítsák el az anyag- és energiatakarékos gazdálkodási módokat Az egyes szakmák esetében a konkrét tantárgyi feladatokat a munkaközösségeknek kell kidolgozni és beépíteni az éves tervbe.

A környezeti nevelés színterei az iskolánkban Tanórán: - A tanórákon hozzárendeljük az adott témához a megfelelő környezetvédelmi vonatkozásokat. Az óra anyaga és jellege határozza meg, hogy melyik problémát hogyan dolgozzuk fel. Különböző interaktív módszereket használva adjuk át az ismereteket, de jelentős szerepet kap az önálló ismeretszerzés is. A szemléltetés hagyományos, audiovizuális és informatikai lehetőségeit is felhasználjuk, alkalmazzuk. Nem hagyományos tanórai keretben: - A tanév során minden osztály tanulmányi kirándulásokon, múzeumlátogatásokon vesz részt. Az itt folyó munka a tanév szerves része.

26

-

A természet napján minden osztály a környező területek természeti értékeivel, természetvédelemmel, környezetvédelemmel stb. ismerkedik meg, ahol a diákok megtanulják a természettel való harmóniában élés mikéntjét.

Tanórán kívüli programok: - A tanulók olyan versenyeken indulhatnak, ahol a környezet- és természetvédelem fontos téma, így elmélyíthetik elméleti tudásukat. - Idegen nyelveken fordítási versenyeket szervezünk, ahol gyakran szerepelnek természetvédelemmel foglalkozó cikkek is. - Kiállítások szervezése jeles alkalmakra: pl. a Föld napja, nyári táborok stb. Iskolán belüli együttműködés: -

Tanárok: Az iskola minden tanárának feladata, hogy környezettudatos magatartásával, munkájával példaértékű legyen a tanulók számára. Ahhoz, hogy az iskolai környezeti nevelés, ill. oktatás közös szemléletben és célokkal valósuljon meg, ki kell alakítanunk, ill. tovább kell fejlesztenünk a munkaközösségek együttműködését.

-

Diákok: Az iskola minden diákjának feladata, hogy vigyázzon környezetére és figyelmeztesse társait a kultúrált magatartásra. Ebben kiemelkedő feladata van az iskolai diákönkormányzatnak, az osztályközösségeknek.

-

Tanárok és diákok: A diákok a környezeti témákkal kapcsolatos ismereteiket a tanáraikkal való közös munka során tanórai és tanórán kívüli programok keretében sajátítják el. A diákok és tanárok együttműködése nélkülözhetetlen a környezetbarát iskolai környezet létrehozásában és megőrzésében is. A tanórák környezeti tartalmát a munkaközösségek határozzák meg. Tanárok és szülők: Nélkülözhetetlen a szülői ház és az iskola harmonikus együttműködése. Fontos, hogy a szülők megerősítsék gyermekükben azt a környezettudatos magatartást, amit iskolánk is közvetíteni kíván. Ez úgy valósulhat meg, hogy az elsajátított viselkedési formákat, ismereteket otthon is alkalmazzák.

-

-

Nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak: Az iskola adminisztrációs és technikai dolgozói munkájukkal aktív részesei lehetnek környezeti nevelési programunknak.

Az iskolai adminisztráció területén fontos feladatunk, hogy csökkentsük a felesleges papírfelhasználást. Példamutató lehet, ha a tanulók látják, hogy az iskola épületének takarítása során környezetkímélő, az egészségre nem ártalmas tisztítószereket használunk. Ezek felkutatása és beszerzése az iskolagondnok feladata.

Iskolán kívüli együttműködés -

Fenntartó: Mivel a fenntartó határozza meg az általa fenntartott intézmény profilját és költségvetését, ezért a fenntartóval való kölcsönös együttműködés – az iskola egész életén belül – a környezeti nevelési programunk megvalósítása szempontjából is fontos. Az iskola igazgatójának feladata, hogy a fenntartóval való egyeztetés során a lehető legoptimálisabb helyzet megteremtését elérje. Célunk, hogy a fenntartó a kötelező támogatáson túl is finanszírozza az iskolai környezeti programokat.

-

Környezeti neveléssel is foglalkozó intézmények:

27

A tanórai és tanórán kívüli környezeti programot színesebbé és tartalmasabbá teszi a különböző intézmények meglátogatása. Iskolánk számára ilyen szempontból kiemelkedően fontosak a múzeumok, az állatkertek, nemzeti parkok, arborétumok stb. Ezeket a látogatásokat a tanórákon készítjük elő. -

Civil szervezetek: A civil szervezetek szakmai ismereteikkel és programjaikkal segítik környezeti nevelési munkánkat. Tantestületünk tagjai részt vesznek előadásokon, továbbképzéseken.

Alapelvek, jövőkép, célok A környezeti nevelés alapelvei közül az alábbiakat kiemelten kell kezelnünk, ezek fogalmát, tartalmát, megnyilvánulási módjait körül kell járnunk: -

a fenntartható fejlődés alapvető emberi szükségletek emberi jogok biológiai és társadalmi sokféleség elővigyázatosság

Hosszú távú célunk, jövőképünk, hogy környezettudatos állampolgárrá váljanak tanítványaink. Ennek érdekében diákjainkban ki kell alakítani: -

a környezettudatos magatartás és életvitelt a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő, takarékos magatartást és életvitelt a környezet értékei iránti felelős magatartást, annak megőrzésének igényét és akaratát a természeti és épített környezet szeretetét és védelmét, a sokféleség őrzését az egészséges életmód igényt, és elsajátíttatni az ehhez vezető technikákat, módszereket

Konkrét célok Új tervek: - az egészségnevelési program elkészítése - a tantestület tagjainak megnyerése a környezeti nevelési munkához - a környezeti nevelés módszereinek bemutatása - a kétszintű érettségi környezeti nevelési vonatkozásainak összegyűjtése, tananyagba építése Hagyományok ápolása: - iskolanap szervezése az egész iskolai közösség számára - a város és környéke nevezetességeinek feltérképezése - az iskola hírességeinek élete – kutatás - nyári táborok szervezése, lebonyolítása - fordítóverseny szervezése - drog-prevenciós program folytatása - osztályfőnöki órák környezetvédelmi témában

Szaktárgyi célok -

a szakórákon minden lehetőség megragadása a környezeti nevelésre a kétszintű érettségire felkészítés a hétköznapi környezeti problémák megjelenítése a szakórákon interaktív módszerek kipróbálása, alkalmazása tanórán kívüli szakórák szervezése

28

-

természetvédelmi versenyre felkészítés multimédiás módszerek alkalmazása szakórákon a számítógép felhasználása szakórákon

A környezeti nevelés összetettségét csak komplex módszerek segítségével lehet közvetíteni. Ezért fontos a tantárgyak közötti integráció, legalább néhány területen. Minden lehetőséget meg kell ragadni, hogy megfelelő módon diákjainkban egységes képet alakítsunk ki az őket körülvevő világról.

A pedagógusok intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma A nevelőtestület minden tagjának feladata legmagasabb szinten a lehetőségeket legjobban hasznosítva nevelni,oktatni iskolánk tanulóit, a NAT, a kerettantervek és a pedagógiai program alapelvei, értékei, cél- és feladatrendszerének maradéktalan betartása és teljesítése, szakmailag, pedagógiailag tovább képezni magát, a település és az iskola érdekeit szem előtt tartva tevékenykedni. A pedagógusok általános működési feladatait (ügyelet, ügyviteli feladatok, tanórán kívüli feladatok…stb.) az iskola színvonalas működéséhez szükséges mértékben olyan módon határozzuk meg, hogy a tantárgyi szakmai munka elsődlegessége mellett biztosítsuk a tanulók személyiségének optimális fejlődését és az iskola általános működési biztonságát is garantáljuk.

Minden pedagógusi munkamegosztás elvi alapja az arányosság: az iskola vezetője felel azért, hogy a pedagógusok egyenlő mértékben teljesítsenek a működéssel kapcsolatos feladatokban. Minden pedagógus alapvető munkaköri kötelessége az iskolai munka zavartalanságát, eredményességét, a pedagógiai programban rögzített célok elérését biztosító feladatok teljesítése. A fentiekre a nevelő testület minden tagját a kiadott törvény, rendeletek, utasítások, és az iskola valamennyi vezetője kötelezheti, utasíthatja. Tételesen:  A tantervek végrehajtása  A pedagógiai etika írott és íratlan törvényeinek betartása  A feladatok vállalása önkéntes, kivéve az iskola vezető által meghatározott feladatokat: ügyelet, helyettesítés, stb.  A problémák mindenkori megbeszélése történjen nyíltan, megfelelő hangnemben tanulóval, szülővel, kollégával, vezetővel egyaránt  Az egészség, a testi épség megőrzésére ügyel, az ehhez szükséges ismereteket elsajátíttatja a tanulókkal, a szükséges intézkedéseket megteszi, ha észleli, hogy a tanuló balesetet szenvedett, vagy ennek veszélye fennáll  A tanuló iskolán kívüli rendezvényein, tanulmányi kirándulásokon a tanulók baleset megelőzésével kapcsolatos tevékenységeket elvégzi  A védő, óvó előírásokat betartja és betartatja tűz-és bombariadó esetén, valamint gondoskodik az illetékes szervek értesítéséről, az intézmény gyors és szakszerű kiürítéséről.  Kulturált viselkedés, a közösség által alkotott írott és íratlan szabályok betartása.(pl. ünnepségeken öltözködés, stb.)

Az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai I.

Az osztályfőnöki munka tartalma

Az osztályfőnöki tevékenységet befolyásoló hatások:  a gyermektől induló hatások;  a kollégáktól érkező hatások;  a szülők felől, illetve a szülők irányában ható információk;  a helyi tanterv készítéséhez nyújtott információk. 29

E dimenziók jelzik az osztályfőnöki funkció komplex, differenciált, rugalmas és integrált jellegét s azt is, hogy e szerep szükségszerűen nem konfliktus nélküli. II.

Az osztályfőnök feladatköre

Az osztályfőnök szerepe igen sokrétű, mely megnyilvánul a csoportfelelős, és a hivatalból kijelölt személyi felelős feladatkörben. A feladatkör kiterjed: - a differenciált személyiségfejlesztés feltáteleinek megteremtésére:  a tanulók megismerésése;  a tanulók érdekeinek, szükségleteinek képviseletére;  fejlődésük értő követésére;  fejlesztő értékelésre; - az osztályközösség minőségének fejlesztésére; - az osztályfőnöki órák megtartására; - a tanulók szűkebb és tágabb környezetében nyert tapasztalatok feldolgozására, segítségnyújtásra; - a mikro-tantestület team-vezetőjeként:  a tanulók érdekeinek, szükségleteinek képviseletére,  az információcsere biztosítására,  a helyi tanterv működéséhez való hozzájárulása,  a problémák feltárásának tartalmi elemzésére. - az ellentétes érdekek egyeztetésére, kezelésére; - a szülőkkel való folyamatos kapcsolattartásra, az egyenrangúságon alapuló partneri kapcsolat kialakítására; - szükség szerinti szociális funkciók vállalására, - megfelelő gyermekvédelemre. Az alábbiakban felsorolt feladatkörök a következő területeken határozzák meg az osztályfőnök tevékenységét: 1.) 2.) 3.) 4.)

A gyermek személyiségének feljesztésére, értékközvetítésre nevelőmunka; Az osztályközösség fejlesztését szolgáló feladatok, Az osztályfőnöki órák megtartása; A kapcsolattatrtás különböző formáiban végzett teendők.

irányuló

30

III.

Az osztályfőnök feladata

1. A tanulmányi munka figyelemmel kisérése a) Beszámolót készít az év végi osztályozó értekezletre a következő szempontok alapján:  a kezdő évfolyamon az osztály teljesítményének összevetése az általános iskolai eredményekkel.  10. évfolyamon az osztály teljesítményének összevetése az osztály korábbi eredményeivel  11. évfolyamon az osztály teljesítményének értékelése a továbbtanulási tervek tükrében  a 12. évfolyamon az osztály teljesítménye a továbbtanulás, a szakmatanulás tükrében  minden évfolyamon beszámol a hiányzások mértékéről  minden évfolyamon beszámol az osztály közösségi munkájáról  minden évfolyamon beszámol a tantárgyi és sportversenyeken elért eredményekről  minden évfolyamon beszámol a kimagaslóan, illetve a gyengén teljesítő tanulókról b) Év közben - szükség esetén - él a dícséretek, illetve az elmarasztalások lehetőségével. c) Legkésőbb félév, illetve év vége előtt 30 nappal az ellenőrző útján értesíti az elégtelen osztályzatra álló tanulók szüleit. 2. A diákönkormányzat segítése a) Minden év elején tevékenyen segíti az osztály diákönkormányzati képviselőinek megválasztását, ismerteti a DÖK működése szabályzatát. b) Az osztály előtt legalább havonta egyszer, de lehetőség szerint minden iskolai Diáktanács-ülés után beszámoltatja a diákönkormányzati képviselőket. c) Részt vesz az évenkénti diákparlamenten. 3. Felmérések Az iskolavezetés által jóváhagyott felmérések osztályszintű lebonyolítását, összesítését elvégzi, elvégezteti. 4. Az osztály magatartásának, szorgalmának, az osztály közösségi életének figyelemmel kísérése a) Az osztállyal és az osztályban tanító tanárokkal történő megbeszélés után félévkor és év végén értékeli a tanulók magatartását és szorgalmát. b) Év elején az első osztályfőnöki órán megismerteti a tanulókkal a házirendet, felhívja a figyelmet az esetleges változtatásokra. Folyamatosan ügyel a házirendben foglaltak betartására, különösen a késésekre és a hiányzásokra. c) Az első igazoltlan hiányzás esetén hivatalos levélben értesíti a tanuló szüleit és felhívja figyelmüket a további hiányzások következményeire.

31

d) Folyamatosan figyeli az osztályterem berendezésének állagát, azonnal jelzi az iskolavezetésnek a hiányosságokat, rongálásokat, illetve intézkedik azon megjavításáról, megjavíttatásáról 5. Adminisztrációs dokumentációs tevékenység a) Az elektronikus napló kitöltése, vezetésének ellenőrzése; az elektronikus naplóból még hónap végén is a hiányzó érdemjegyekre felhívja a szaktanár és az igazgatóhelyettes figyelmét. b) Ellenőrzők havonkénti figyelemmel kísérése. c) A hiányzások havonkénti, félév végi, illetve év végi összesítése. d) Félévi értesítők, év végi bizonyítványok kitöltése, kiadása. e) A pótvizsgákkal, az osztályozó vizsgákkal kapcsolatban adminisztráció elvégzése. f) Anyakönyvek kitöltése és vezetése. g) Érettségivel, felvételivel kapcsolatos adminisztráció elvégzése. h) Tájékoztatja a tanulókat és szüleiket arról, hogy az intézmény legfontosabb dokumentumai (pedagógiai program, házirend, az éves munkaterv, a DÖK szabályzata) hol hozzáférhetőek számukra. 6. Az osztályfőnöki órák tervezésével, megtartásával kapcsolatos teendők a) Az osztályfőnöki tanterv alapján összeállítja és elkészíti az osztályfőnöki órák tervezet tematikáját. b) A tervezett témákról beszélgetést folytat, illetve vitát vezet az osztályfőnöki órákon. c) Az első osztályfőnöki órákon vázolja a tanulóknak az intézmény éves munkatervét, majd a továbbiakban rendszeresen tájékoztatja az osztályt az iskolavezetés, illetve a nevelőtestület őket érintő határozatairól. d) Az osztály diáktitkára révén az osztályfőnöki órákon tájékoztatja az osztályt a diákönkormányzati határozatokról, tevékenységekről. e) Elvégzi a szükséges adminisztrációs tevékenységet. 7. Az iskola hagyományrendszeréhez, munkatervéhez kötődő tevékenységek a) Minden év elején az első osztályfőnöki órán ismerteti az iskola hagyományrendszerét, éves munkatervét. b) A hagyományos rendezvényeken (tanévnyitó, gólyaavató, szalagavató, osztálykarácsony, ünnepségek, ballagás, tanévzáró) felügyeli saját osztályát. 8. A szabadidő-szervező segítségével megtervezi és megszervezi, valamint felelősséggel vezeti az osztálykirándulásokat. 9. Szülőkkel veló kapcsolattartás a) Egy évben legalább két szülői értekezletet tart. b) Szükség esetén családlátogatást végez. 10. Kapcsolatot tart az iskolaorvossal, iletve a gyermek és ifjúságvédelmi felelősével.

32

F) A SZÜLŐK, A TANULÓK ÉS A PEDAGÓGUSOK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI

A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról a tagintézmény vezetője, a diákönkormányzat felelős vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják:  a tagintézmény vezetője legalább évente egyszer a diákközgyűlésen, valamint a diákönkormányzat vezetőségének ülésén,  a diákönkormányzat vezetője havonta egyszer a diákönkormányzat vezetőségének ülésén és a diákönkormányzat faliújságján keresztül,  az osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órákon.  A diákönkormányzat véleményét ki kell kérni: az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt, a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt, az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor, a házirend elfogadása előtt. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan (szóban, illetve a tájékoztató füzeten keresztül írásban) tájékoztatják. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik a tagintézmény vezetőségével, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel vagy az iskolaszékkel. A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról a tagintézmény vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják:  a tagintézmény vezetője legalább félévente egyszer a szülői munkaközösség választmányi ülésén vagy az iskolai szintű szülői értekezleten,  az osztályfőnökök folyamatosan az osztályok szülői értekezletein

5. A szülők és a pedagógusok együttműködésére az alábbi fórumok szolgálnak: a) Családlátogatás. Feladata, a gyermekek családi hátterének, körülményeinek megismerése, illetve tanácsadás a gyermek optimális fejlesztésének érdekében, de csak a szükséges esetben a nevelési tanácsadóval együtt.

b) Szülői értekezlet. Feladata:  a szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása,  a szülők tájékoztatása  az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről,  az országos és a helyi közoktatás-politika alakulásáról, változásairól,  a helyi tanterv követelményeiről,

33

 az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról,  saját gyermekének tanulmányi előmeneteléről, iskolai magatartásáról,  a gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről,  az iskolai és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémáiról,  a szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az iskola igazgatóságának  rendkívüli szülői értekezlet: egy adott probléma megoldására c) Fogadó óra. Feladata a szülők és a pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egy-egy tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal. (Otthoni tanulás, szabadidő helyes eltöltése, egészséges életmódra nevelés, tehetséggondozás, továbbtanulás stb.) A fogadó óra ideje: minden hónap utolsó csütörtök, a szülői értekezletek után e) Írásbeli tájékoztató. Feladata a szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggő eseményekről, illetve a különféle iskolai vagy osztály szintű programokról.

A szülői értekezletek, a fogadóórák és a nyílt tanítási napok időpontját az iskolai munkaterv évenként határozza meg.

A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik a tagintézmény vezetőjével, nevelőtestületével vagy az iskolaszékkel.

Szülői Tanács Intézményünkben működik Szülői Tanács, amely képviseleti úton, az osztályok szervezeteinek küldötteiből létrehozott szülői szervezet. A Szülői Tanácsot a tanulók szüleinek több mint 50 %-a választotta meg a 2012/2013-as tanév első szülői értekezletén, ahol minden osztály a Szülői Tanácsba 2 szülőt delegált. Ez a szülői szervezet jogosult eljárni valamennyi szülő képviseletében, illetve az intézmény egészét érintő ügyekben.

Kapcsolattartás 

Az osztályfőnök közvetlen kapcsolatot tart az osztály szülői közösségének képviselőivel.



A Szülői Tanács az intézménnyel kapcsolatos véleményét, javaslatait a Szülői Tanács tagjai, vagy a választott elnök juttatja el az intézmény vezetőségéhez.



A Szülői Tanácsot a tagintézmény-vezető vagy annak helyettese a munkatervben rögzített időpontokban tanévenként legalább kétszer hívja össze, ahol tájékoztatást ad az intézmény munkájáról és feladatairól, valamint meghallgatja a szülői szervezet véleményét és javaslatait.

34



A Szülői Tanács elnöke közvetlen kapcsolatot tart az igazgatóval / tagintézményvezetővel.

Tisztségviselők: Az osztályok szülői munkaközösségei a szülők köréből 2 szülőt delegálnak, akik a Szülői Tanács ülésén a következő tisztségviselőket megválasztják: - elnök - alelnök Működésének rendje: 

Az iskolai szülői munkaközösség döntéshozó szerve az iskolai Szülői Tanács választmánya.



Az iskolai Szülői Tanács választmányának munkájában az osztályok szülői munkaközösségének tagjai vehetnek részt.



Az iskolai Szülői Tanács választmánya akkor határozatképes, ha azon az érdekelteknek több mint 50%-a jelen van; döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza.



Az iskolai Szülői Tanács választmányát a tagintézmény vezetőjének tanévenként legalább 2 alkalommal össze kell hívnia, és itt tájékoztatást kell adnia az iskola feladatairól, tevékenységéről.



Az intézmény működésével kapcsolatos álláspontját eljuttatja a fenntartó számára.

Az iskolai Szülői Tanácsot az alábbi jogok illetik meg: a) saját működési rendjéről, munkatervének elfogadásáról, b) tisztségviselőinek megválasztásáról. figyelemmel kíséri a gyermeki, tanulói jogok érvényesülését, a pedagógiai munka eredményességét. Megállapításairól tájékoztatja a nevelőtestületet és a fenntartót. A gyermekek, tanulók csoportját érintő bármely kérdésben tájékoztatást kérhet a nevelésioktatási intézmény vezetőjétől, az e körbe tartozó ügyek tárgyalásakor képviselője tanácskozási joggal részt vehet a nevelőtestület értekezletein

VI.

A TANKÖNYVKIVÁLASZTÁS ALAPELVEI

35

Iskolánk jellegéből következően az alábbi szempontokat kívánjuk érvényesíteni a tankönyvkiválasztásban:

1. A tankönyvek megismerésének és megismertetésének céljából évente tankönyvkiállítást szervezünk vagy szerveztetünk. Erre az érdekelt feleket (a szülőket és a tanárokat) is meghívjuk. Lehetőség szerint már itt felmérjük a tankönyvigényeket 2. Előnyben részesítjük a munkáltató tankönyveket. Elsősorban a nyelv és a reál tantárgyakban. 3. A humán tantárgyak vonatkozásában azokat a tankönyveket preferáljuk, amelyek elsősorban az alapvizsgára és a középszintű érettségire készítenek fel. 4. Az iskolánk tanárai által írt (összeállított) tankönyvek használatát támogatjuk. 5. Törekedni fogunk a használt tankönyvek újra felhasználására. Ennek kiépítjük az értékesítési hálózatát. 6. A tankönyvkiválasztás mechanizmusának irányítói, szervezői: a tagintézmény-vezető helyettes a munkaközösség-vezetők. A munkaközösség döntése alapján azonos évfolyamon azonos tankönyv.

36

AZ ISKOLÁBA JELENTKEZŐK FELVÉTELE

A tanulói jogviszony létesítése:

-

a felvétel követelményei:

a) az iskola tanulója az lehet, aki a 8. osztályt v. a 10. osztályt elvégezte, alapvizsgával v. érettségi vizsgával rendelkezik - az adott szakmának, szakmatípusnak megfelelően, és a tanév rendjében meghatározott ideig a jelentkezési lapját az iskolának elküldte; b) túljelentkezés esetén a felvétel alapja az általános iskolai tanulmányi eredmény és a felvételi eredménye; c) ha a felvehető létszámhatárt a jelentkezők száma nem éri el, az iskola igazgatója pótfelvételt rendelhet el. Alapfokú iskolai végzettség hiányában a szakiskolába történő felvétel feltétele: a 16. életév betöltése és a szakiskolában szervezett Köznevelési Hídprogram szerinti tanév teljesítése. A szakiskolai tanulók számára egészségügyi alkalmasság megállapítása kötelező.

Az iskolába felvehetők életkora: a 2011.évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 45. §-a tartalmazza. Amennyiben a tanuló a fenti feltételeknek megfelel, az iskola igazgatója által meghirdetett időpontban beiratkozhat, s ettől kezdve megilletik mindazon jogok, melyekkel az iskola tanulója rendelkezhet. A jogviszony megszűnésével kapcsolatos tudnivalókat a Közoktatási törvény és a Szakképzési törvény tartalmazza. A 2012/03. tanévre 9. évfolyamra beiratkozott tanulókra a 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről vonatkozik.

A magasabb osztályba lépés követelményei: -

a szakiskolai évfolyamokon a tanév sikeres befejezése minden év augusztus 31-éig;

-

a 10. évfolyam után kötelező az alapvizsga azokban a szakmákban – kimeneti feltételként -, ahol ezt a OKJ előírja, a többi szakmában pedig a tanulónak joga van az alapvizsgát letenni, s ehhez a feltételeket az iskola biztosítja;

-

a szakközépiskolai évfolyamokon a tanév sikeres befejezése augusztus 31-éig a feltétel, a 10. osztály befejezése után az alapműveltségi vizsga kötelező - az átjárhatóság miatt.

-

a 13. és 14. szakképző évfolyamra az iratkozhat be, aki augusztus 31-éig sikeres érettségi vizsgát tett;

-

a tanuló az érettségi végzettséghez kötött szakképesítésre történő felkészítésbe bekapcsolódhat a középiskola befejező évfolyamának elvégzésével azzal, hogy legkésőbb a 13. (első szakképzési) évfolyam első félévének utolsó tanítási napjáig megszerzi az

37

érettségi végzettséget. Megszűnik a tanulói jogviszonya, ha a megadott határidőig az érettségi végzettséget nem szerzi meg. Ha a tanuló tanév végén legfeljebb 3 tantárgyból szerez elégtelen osztályzatot, javítóvizsgát tehet. Háromnál több tárgyból való bukás esetén a tanuló tanulmányait csak osztályismétléssel folytathatja. A javítóvizsgát az iskola igazgatója által meghatározott időpontban , augusztus 15-étől augusztus 31éig terjedő időszakban kell megszervezni. Ha a tanuló szakmai gyakorlatból bukik, a szakoktató írásos véleménye alapján dönt arról, hogy a tanuló tehet-e javítóvizsgát vagy osztályt ismételni köteles.

A tanulók osztályba és csoportba sorolásának elvei: Az iskolába felvett tanulók osztályba, csoportba való beosztásáról a szakmai munkaközösség dönt. 9. és 10. évfolyam végén:

Szakközépiskolai irányultságnál: 2-6 tantárgyi bukás esetén évismétlésnél szakiskolai irányultság 7 és több tantárgyi bukásnál évismétlésnél szakiskolai irányultság, felzárkóztató oktatással Szakiskolai irányultságnál: 4 és több tantárgyi bukás esetén évismétlésnél szakiskolai irányultság, felzárkóztató oktatással

Átsorolás csoportok között: A 9. évfolyam kezdetén kialakított minőség szerinti csoportok összetételének módosítása a 9. év végéig lehetséges a szaktanárok javaslata alapján, a szülők hozzájárulása nélkül.

Átsorolás tanulmányok közben: Átsorolás szakiskolai irányultságból szakközépiskolai irányultságra csak a 9. évfolyam végéig lehet. A tanuló (szülő) írásbeli kérésére történhet a tanév rendjében meghatározott időpontig. Az átsorolásnál figyelembe kell venni a tanév végén írt felmérő dolgozat eredményét. A felmérő dolgozat az érettségi tantárgyakból (magyar, történelem, matematika, idegen nyelv) áll. A felmérő dolgozatot legalább 50%-os eredménnyel kell megoldani.

A kétszintű érettségire való felkészítést az iskola a következő tantárgyakból biztosítja: Emelt szint:

A kötelező tantárgyakból (magyar, történelem, matematika, idegen nyelv) Szakmai előkészítő (szakmacsoportos alapozó) Fizika

Középszint:

Mint az emelt szint, a földrajzzal kiegészítve.

A középszintű érettségi vizsga témakörei: 38

Az érettségi vizsga témaköreit a szakmai munkaközösségek tantárgyanként dolgozzák ki, illetve határozzák meg. A témaköröket minden év december 1-jéig hozzák a tanulók tudomására.

A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek:

Az iskola a tanulók fizikai állapotának egységes méréséhez és minősítéséhez a HUNGAROFIT módszert alkalmazza.

Az országosan egységes adatszolgáltatáshoz évente két alkalommal – tanév elején és tanév végén – a tanulók általános fizikai teherbíró képességének minősítéséhez, ezen faktorok közül az aerob kapacitás és az általános testi erő mérésére összeállított motorikus próbákban elért teljesítményt kell objektív módon mérni és értékelni.

Az általános fizikai teherbíró képesség mérésének fő célja:

-

Az oktatás területén: Az iskolai testnevelés és sport egészségmegőrző hatásának növelése, egészségmegőrző szerepének népszerűsítése és tudatosítása az iskoláskorú fiatalok körében.

Minőségellenőrzés: az általános fizikai teherbíró képesség egységes mérése, értékelése és minősítése. Minőségbiztosítás: minden fiatal – képesség szerinti differenciált terheléssel, szükség esetén felzárkóztató program biztosításával – úgy jusson el a felnőtté válásig, hogy az egészséges létezéséhez szükséges fizikai fittnes szint „megkívántság”, vagy „kell” értékét elérje és megtartsa.

Az oktatásban eltöltött évek alatt a rendszeres testedzés egészségmegtartó, egészségjavító szerepének tudatosítása: -

Az egészségügy területén: Az iskolaorvos és védőnők vizsgálati módszereinek, illetve adatainak kibővítése, hogy a testnevelők által mért adatok ismeretében az egészségügyiek felvilágosítást kapjanak a tanulók funkcionális állapotáról – az egészség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek alapján, segítve ezzel a gyógyítást és a betegségek megelőzését. A primer prevenció alapja: a közvetlen kapcsolattartásra épített szoros orvosi-pedagógus együttműködés.

A Hungarofit – Mini Hungarofit módszer bemutatása: A fizikai állapot mérése önmagában nem cél, hanem diagnosztizáló eszköz. A test általános izomerejét, erő-állóképességét legpontosabban hat motorikus próba alapján értékelhetjük: „Hungarofit”. A próbarendszer belső szerkezeti egysége megengedi, hogy csak négy próbában elért teljesítmény alapján minősítsük a vizsgált személy izomerejének állapotát: „Mini Hungarofit”.

39

A Mini Hungarofit vizsgálat elemei: 1./ Helyből távolugrás 2./ Fekvőtámaszban karhajlítás és –nyújtás folyamatosan, kifáradásig (db) 3./ Hasonfekvésből törzsemelés és – leengedés folyamatosan kifáradásig (db) 4./ Hanyatt fekvésből felülés és visszaereszkedés, folyamatosan, kifáradásig (db) 5./ 2000 m futás Az egyes próbákban elért teljesítményt pontértékek alapján minősítjük. Hét minősítő kategória van: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

igen gyenge gyenge kifogásolható közepes jó kiváló extra

Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai Elve: alapvető elv, hogy a házi feladatok (írásbeli, szóbeli) törzsanyagban meghatározott alapvető ismeretek elsajátítását és mélyítését szolgálják. Korlátai: -

témazáró dolgozatok száma naponta maximum 2 lehet, ezt előre a tanulók tudomására kell hozni röpdolgozatok íratása egy tanítási egység számonkérésére bármikor, az óra bármelyik részében megtörténhet hosszabb szünetekre (őszi, téli, tavaszi) a végzős osztályok kivételével házi feladatot nem adunk

A szakmai orientáció és alapozó tárgyak beszámítása a szakképző évfolyamok tanulmányi idejébe

-

A beszámítás alapján a kerettantervi rendeletben megfogalmazottak szerint szakiskolában: 9. osztályban a fenti tárgyakra fordított óraszám 50 %-a 10. osztályban 100 %-a szakközépiskolában: 9. osztályban 50 %-a 10. osztályban 50 %-a 11. osztályban 100 %-a 12. osztályban 100 %-a

-

A beszámítás a tanuló kérelmére egyénenként történik, amelynek módja lehet: a) a tanulmányi idő csökkentése b) felmentés az adott órák látogatása alól A vizsgák rendje:

40

1. Alapvizsga

- az iskola az érvényben lévő rendelkezés szerint (kifutó rendszerben a 2102/13. tanévben utoljára) Alapvizsga-bizottságot szervez, melynek pecsétjén a következő áll:

Sághy Mihály Szakképző Iskola, Középiskola és Kollégium, a Csongrádi Oktatási Központ, Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium Tagintézménye mellett működő Alapműveltségi Vizsga Vizsgabizottsága

2. Érettségi vizsga

- szintén az érvényben lévő szabályzat szerint érettségi vizsgabizottságot szervez, melynek pecsétjén a következő áll:

A Csongrádi Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium Sághy Mihály Tagintézménye mellett működő Érettségi Vizsga Vizsgabizottsága - Csongrád

-

az érettségi vizsgán a tanuló a következő vizsgatárgyakból ad számot tudásáról: magyar nyelv és irodalom történelem matematika idegen nyelv kötelezően választandó vizsgatárgy, 2016/17. tanévtől szakközépiskolában a szakközépiskola ágazatának megfelelő szakmai vizsgatárgy - a vizsgák idejét a MK-ben megjelenő, a tanév rendjét megszabó miniszteri rendelet szerint kell kijelölni; - a 2016/17. tanévtől az érettségi bizonyítvány kiadásának feltétele ötven óra közösségi szolgálat elvégzésének igazolása.

A középiskolai érettségi vizsga részei és témakörei A tanulók legalább a kötelező óraszámban középszintű érettségi felkészítést kapnak az alábbi tantárgyakból: magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, idegen nyelv (angol és német) fizika, biológia, kémia, földrajz, informatika, szakmai előkészítő (gépészet-, informatika-, kereskedelem-marketing szakmacsoportok). Tanulóink a 10. évfolyam végéig jelentkezhetnek a kiválasztott érettségi tantárgyakból emelt szintű felkészítésre. Az érettségire történő végleges jelentkezés (a tantárgyankénti szint megjelölésével) a 12. évfolyamon, tárgyév február 15-ig történik. A középszintű szóbeli tételek címét és részleteit az előírt témakörök, és vizsgakövetelmények alapján a vizsgáztató szaktanár állítja össze. A tételek összeállításánál törekedni kell a változatos, a problémamegoldásra ösztönző, egyértelmű megfogalmazásokra. A tételek elkészítésénél alkalmazni lehet a helyi tantervbe található követelményeket is. Az igazgató által megküldött tételsort a vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá. Az érettségi vizsga kötelező és választható vizsgatárgyakból áll. Az érettségi vizsgán a vizsgázónak öt – négy kötelező, egy általa választott – vizsgatárgyból kell legalább 41

középszinten vizsgát tennie. A kötelező vizsgatárgyak központi vizsgakövetelményekre épülnek. Az általános vizsgakövetelmények határozzák meg, hogy az adott tantárgyból tett vizsga milyen részekből áll. Ezek a következők lehetnek: szóbeli, írásbeli, gyakorlati. Az érettségin a következő vizsgatárgyakból kötelező vizsgázni: - magyar nyelv és irodalom - történelem - matematika - idegen nyelv (angol vagy német) Az intézményben az alábbi érettségi tantárgyak választhatók: - Fizika - Kémia - Földrajz - Biológia - Gépészeti alapismeretek - Kereskedelmi és marketing alapismeretek - Informatikai alapismeretek - Testnevelés - Társadalomismeret - Filozófia - Ének-zene Előrehozott érettségi vizsga: Az előrehozott érettségi vizsgára való jelentkezés feltétele, hogy a tanuló teljesítse iskolája helyi tantervében az adott vizsgatárgyra megfogalmazott követelményeket. Az osztályzatok megszerzése osztályozó vizsgával történik. Az aktuális évben még ténylegesen tanult tárgy tantárgyi követelményeinek teljesítéséhez az érettségi vizsgák megkezdéséig jegyet kell szerezni, ehhez a tanulónak az utolsó hónap anyagából be kell számolnia a szaktanárnál. Az osztályozó vizsgákra február 15-ig kell jelentkezni az igazgatónak címzett kérvényben, mely tartalmazza a tanuló nevét, osztályát, megjelölve a tantárgy nevét és az évfolyamot, amelynek anyagából a tanuló vizsgázni kíván. Előrehozott érettségi vizsgát tehet az a tanuló is, aki nem teljesítette mindegyik érettségi tárgyból a 12. évfolyam követelményeit. Ebben az esetben is az igazgatónak címzett kérvényt kell beadnia az írásbeli érettségi vizsga megkezdése előtt. A tanuló akkor is jelentkezhet érettségi vizsgára egy vizsgatárgyból, ha azt jelenlegi iskolájában nem tanulta. Ha az adott tantárgy szerepel a tanuló jelenlegi iskolájának helyi tantervében, akkor a tanulónak abban az iskolában kell megszereznie a helyi tantervben előírt összes évfolyam anyagából az év végi osztályzatot. Csak ezután bocsátható érettségi vizsgára az adott tárgyból. Ha az adott tantárgy nem szerepel a tanuló jelenlegi iskolájának helyi tantervében, akkor keresnie kell egy másik iskolát, ahol azt tanítják, s velük vendégtanulói jogviszonyt kell létesítenie. (Vendégtanulói jogviszony létesítéséről az adott intézmény igazgatója dönt.) A vendégtanulói jogviszony keretében náluk tehet osztályozóvizsgát, majd náluk jelentkezhet az adott vizsgatárgyból érettségi vizsgára. Az előrehozott érettségire leadott jelentkezés nem tekinthető utólag semmisnek. Egyedül abban az esetben lehet a jelentkezést törölni, ha a jelentkező nem tudta a vizsgára bocsátás feltételeit teljesíteni. Az osztályozó vizsgával szerzett jegy sem tekinthető semmisnek, ez kerül a tanuló bizonyítványába. Abban az esetben, ha a tanuló nem jelenik meg az előrehozott érettségi vizsgán, vagy a vizsga során elégtelen osztályzatot szerez, úgy javítóvizsgát tehet (kötelező tárgy esetében tennie kell) a tanulói jogviszonya alatt az adott vizsgatárgyból. Aki előrehozott érettségin emelt szinten elégtelen osztályzatot szerzett, az a javítóvizsgára középszinten is jelentkezhet a következő vizsgaidőszakban. Legalább elégséges osztályzat esetében az 42

előrehozott érettségi vizsgán megszerzett osztályzat kerül az érettségi bizonyítványba, vagyis a tanulói jogviszony ideje alatt nincs mód a vizsga megismétlésére (mondjuk a jobb teljesítmény reményében). Erre legkorábban a teljes érettségi vizsga befejezése után van először lehetőség (ismétlő vizsga). Az érettségi bizonyítvány átadásáig a tanulói jogviszony ideje alatt középszintű érettségi vizsga emelt szinten történő megismétlése (szintemelő vizsga) ugyanabból a vizsgatárgyból egy alkalommal tehető. A tanuló a május-júniusi vizsgaidőszakra február 15-ig, az októbernovemberi vizsgaidőszakra szeptember 5-ig jelentkezhet érettségi vizsgára. (Októbernovemberi vizsgaidőszakban abban a középiskolában lehet érettségi vizsgát tartani, amelyiket a kormányhivatal - a fenntartó képviselőjével egyetértésben - arra kijelöl. A középiskolák kijelölésénél biztosítani kell a nemzetiségi nyelven való vizsgázás lehetőségét.) A tanuló osztályozó-, illetve különbözeti vizsgára bocsátását, az alóli felmentését az iskola igazgatója engedélyezi az adott osztályban tanító tanárok javaslata alapján. A különbözeti-, javítóvizsgák mindig 3 fős bizottság előtt folynak. A bizottság tagjait az iskola igazgatója jelöli ki. A bizottság elnöke vezeti a jegyzőkönyvet. A vizsgákra vonatkozó kérelmet egy hónappal a vizsgák előtt az igazgatóhoz kell benyújtani. Javítóvizsgára a közoktatási törvényben meghatározott tanuló utasítható. A javítóvizsga augusztusban szervezhető. A tanuló különbözeti vizsgát tehet valamely tantárgyból, ha az a továbbhaladásához szükséges. A különbözeti vizsga témaköreit a tanuló a vizsgára való jelentkezéskor megkapja. A témakörök az adott évfolyam adott tantárgy helyi tantervében szereplő témakörök. Várható változások az érettségi vizsgákkal kapcsolatosan: 2014-től és 2015-től csökken a választható vizsgatárgyak köre is, az egyedileg akkreditált tárgyakból - ilyen a pszichológia vagy az európai uniós alapismeretek - a jövőben nem lehet érettségizni. A művészeti vizsgatárgyak közül a hangtani és akusztikai ismeretek, a hangkultúra, az ábrázoló és művészeti geometria, valamint a magyar népzene alapjai tárgyakból nem lehet vizsgázni, a művészettörténet és a népművészet pedig a közismereti vizsgatárgyak körébe kerül. Pszichológiából választható közismereti tárgyként, utazás és turizmusból pedig hatodikként választható közismereti tárgyként vizsgázhatnak a tanulók. Idegen nyelv esetében angol, német, francia, olasz, orosz, spanyol, japán, kínai, latin nyelvekből, továbbá a magyarországi nemzetiségek nyelvei közül a magyarországi középiskolában oktatott nyelvekből tehetnek érettségit a diákok. Változnak az előrehozott vizsgák jelentkezési szabályai is, de csak 2014-től, csökken az egyedileg akkreditált, a művészeti, valamint az idegen nyelven letehető érettségik száma. Előrehozott érettségi vizsgát kizárólag idegen nyelvből és informatika tárgyból lehet tenni akkor, amikor az adott iskolában a vizsgára felkészítő tantárgy oktatása a helyi tanterv szerint befejeződik. A sikertelen előrehozott vizsgát a rendes érettségin javíthatja ki a diák.

Az érettségi tantárgyak vizsgakövetelményei: Az érettségi tantárgyak témakörei és a vizsga leírása a Nemzeti Erőforrás Minisztérium és az Oktatási Hivatal honlapján elérhető, a választható érettségi tantárgyak és követelményeiket az Érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/2002.(V.24.) OM rendelet tartalmazza.

-

43

3. Szintvizsga - a gazdasági kamara a szakmai és vizsgakövetelményekben előírt szintvizsgát szervez az első szakképzési évfolyam tanévében, február első tanítási napjától április utolsó tanítási napjáig terjedő időszakban. - a szintvizsga minden szakiskolai tanuló számára kötelező, ha nem rendelkezik érettségi végzettséggel, amelynek eredménye a tanuló év végi szakmai érdemjegyébe nem számít bele. - a szintvizsgát nem teljesítő tanuló részére a kamara javító, pótló szintvizsgát szervez. 4. Szakmai vizsgák

- a szakmai vizsgák idejét a MK-ben megjelenő rendelet szabja meg; - a szakmai vizsgák rendjét, a szakmai vizsgáztatás szabályait az 1993. évi LXXVI. törvény tartalmazza; - a 2011. évi CLXXXVII. törvényben meghatározott komplex szakmai vizsga alkalmazása először a 2015/16. tanévben történik. - az iskola a fenti szabályzat értelmében szakmai vizsgabizottságot szervez, melynek pecsétjén a következő áll:

A Csongrádi Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium Sághy MIhály Tagintézménye mellett működő Szakmai Vizsga Vizsgabizottsága – Csongrád

IX.

A TANULÓK TANULMÁNYI EREDMÉNYÉNEK, SZORGALMÁNAK, MAGATARTÁSÁNAK ÉRTÉKELÉSE

Az értékelés rendje

a) A tanulók munkájának értékelése, ellenőrzése folyamatosan történik – ez az oktató és a nevelő munka egyik legfontosabb feladata -

b) 



Az értékelés a Közoktatási Törvény alapján történik, a tanórai számonkérés elsősorban szóban, írásban, ill. a kötelező témazáró dolgozatok megírásával történik (a kötelező témazáró dolgozatok számát a helyi tanterv írja elő). Az értékelés módja függ az adott tantárgy jellegétől.

Fontosnak tartjuk, hogy a korunkban háttérbe szorult szóbeli ellenőrzésnek – a szóbeli kifejezőkészség fejlesztése miatt – nagyobb teret adjunk az eddigieknél. A szóbeli és írásbeli alapján kapott osztályzatok aránya lehetőleg 50-50 % legyen. A megszerzett érdemjegyekről a szülőt az ellenőrző könyvön keresztül (amit 2 havonta az osztályfőnök ellenőriz) és a fogadóórákon tájékoztatjuk. Az írásbeli dolgozatok, feladatlapok, tesztek egységes értékelése érdekében az elért pontszám érdemjegyekre történő átváltását a következők szerint kell végezni: Teljesítmény:

Érdemjegy:

44

0-33% 34-44% 45-70% 71-81% 82-100%

elégtelen (1) elégséges (2) közepes (3) jó (4) jeles (5)

-

Legfőbb értékelési szempontunk: a tanuló teljesítménye hogyan tükrözi képességeit, szorgalmát, tudásának fejlődését.

-

A folyamatosan kiemelkedő v. jó teljesítményt nyújtó tanulókat szaktanári, igazgatói, tantestületi dicséretben részesítjük.

-

A tanulmányi, sport- és versenyeredményeket évente értékelve a legjobbaknak „Az iskola kiváló tanulója” címet adományozzuk, és fényképüket az iskola aulájában elhelyezzük. Eredményeit félévkor az ellenőrző könyvben, év végén a bizonyítványban rögzítjük.

A magatartás és a szorgalom értékelése A tanulók magatartását félév végén és a tanév végén értékeljük osztályzatokkal. Az osztályzatokat az osztályfőnök az osztályközösséggel együtt javasolja, s a tantestület dönti el. Vitás esetekben az osztályban tanítók többségi véleménye dönt.

A tanulók magatartásának minősítése

példás (5): jó (4): változó (3):

rossz (2):

Ha munkájával, jó kezdeményezéseivel tesz valamit a közösségért. Magatartásával, kultúrált viselkedésével példát mutat. Kerüli a durva beszédet. Ha iskolai, gyakorlati munkáját teljesíti, a rábízott feladatokat elvégzi. A házirendben leírtakat nem mindig veszi tudomásul. Magatartásával zavarja a tanítási órákat, ha több szaktanári vagy osztályfőnöki figyelmeztetése, intése van. Ha fegyelmezetlenségével rossz példát mutat társainak. Igazgatói megrovást, vagy fegyelmi büntetést kapott.

A tanulók szorgalmának minősítése

példás (5):

jó (4): változó (3):

Ha a tanítási órákra való felkészülést képességéhez mérten teljesíti, tanórákon, gyakorlaton aktív. Felszerelése mindig rendben van. Ha iskolai, gyakorlati munkáját teljesíti, a rábízott feladatokat elvégzi. Felszerelése mindig rendben van. Ha az iskolai és gyakorlati munkájában csak időnként tanúsít törekvést, kötelességét csak ismételt felszólítás után teljesíti. Felszerelése gyakran hiányos.

45

hanyag (2):

Ha képességeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében. Kötelességét gyakran elmulasztja, munkájában megbízhatatlan; ha két v. több tantárgyból bukásra áll. Felszerelése rendszeresen hiányos.

Jutalmazás:

Jutalmazható: jó tanulmányi eredmény példamutató magatartás közösségi munka versenyeken, vetélkedőkön stb. való részvétel aki bármely módon hozzájárul az iskola jó hírnevének gyarapításához

Év közben az alábbi jutalmak adhatók: szaktanári dicséret osztályfőnöki dicséret igazgatói dicséret tantestületi dicséret

Év végén a versenyeken elért jó eredményekért, példamutató közösségi munkáért, tanulmányi eredményekért

a tanulók könyvjutalomban részesülhetnek, melyet az iskola egésze előtt vesznek át. Jutalmazhat egyén és közösség. Azok a tanulók, akik iskolai v. iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön, előadásokon stb. eredményesen szerepelnek, igazgatói dicséretben részesülnek.

Az iskolai büntetés lehet: -

szaktanári figyelmeztetés osztályfőnöki figyelmeztetés osztályfőnöki intés osztályfőnöki megrovás igazgatói figyelmeztetés igazgatói intés igazgatói megrovás tantestületi figyelmeztetés tantestületi intés tantestületi megrovás tantestületi szigorú megrovás fegyelmi eljárás

A dicséreteket és büntetéseket a tanulókkal és szüleikkel írásban közöljük.

46

A fegyelmi eljárás szabályait az SZMSZ tartalmazza.

A fegyelmi eljárás során kiszabható büntetések: megrovás szigorú megrovás juttatások, kedvezmények megvonása, csökkentése áthelyezés másik osztályba áthelyezés másik iskolába eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától  kizárás az iskolából 

 csak nem tanköteles tanuló esetén lehet kiszabni

. A tanulói jogviszony létesítése:

-

a felvétel követelményei:

a) az iskola tanulója az lehet, aki a 8. osztályt v. a 10. osztályt elvégezte, alapvizsgával v. érettségi vizsgával rendelkezik - az adott szakmának, szakmatípusnak megfelelően, és a tanév rendjében meghatározott ideig a jelentkezési lapját az iskolának elküldte; b) túljelentkezés esetén a felvétel alapja az általános iskolai tanulmányi eredmény és a felvételi eredménye; c) ha a felvehető létszámhatárt a jelentkezők száma nem éri el, az iskola igazgatója pótfelvételt rendelhet el. Alapfokú iskolai végzettség hiányában a szakiskolába történő felvétel feltétele: a 16. életév betöltése és a szakiskolában szervezett Köznevelési Hídprogram szerinti tanév teljesítése. A szakiskolai tanulók számára egészségügyi alkalmasság megállapítása kötelező.

Az iskolába felvehetők életkora: a 2011.évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 45. §-a tartalmazza. Amennyiben a tanuló a fenti feltételeknek megfelel, az iskola igazgatója által meghirdetett időpontban beiratkozhat, s ettől kezdve megilletik mindazon jogok, melyekkel az iskola tanulója rendelkezhet. A jogviszony megszűnésével kapcsolatos tudnivalókat a Közoktatási törvény és a Szakképzési törvény tartalmazza. A 2012/03. tanévre 9. évfolyamra beiratkozott tanulókra a 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről vonatkozik.

Az iskolai rendszerű, nappali munkarend szerinti felnőttoktatásban (LN) részt vevők előtanulmányainak beszámításáról és magántanulói státuszáról

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 78.§ (1-7) bekezdése meghatározza a tanulók elfoglaltságához igazodó nevelés és oktatás feltételeit.

47

Tagintézményünkben a törvényben foglaltak szerint, az átjárhatóság biztosítása érdekében, a tantestület jóváhagyásával a következő eljárásrendet határozzuk meg: -

Aki a nappali rendszerű iskolai oktatásban nem tud vagy nem akar részt venni, előtanulmányainak mérlegelése után, az LN osztályainkban folytathatja tanulmányit, a törvényben foglalt feltételek szerint.

-

Az eddigi tanulmányokról készített hiteles másolat alapján határozzuk meg, hogy a 11. vagy a 12. osztályba iskolázzuk be.

-

A tanuló (és a törvényben meghatározott esetekben a szülő/gondviselő) az LN osztályban a tanulmányok megkezdése előtt írásban nyilatkozik arról, hogy elfogadja az adott évfolyamon a bizonyítványában dokumentált előző tantárgyi eredményeit. (Különös méltánylást érdemlő esetben az illetékes szaktanárral egyeztetve, tagintézmény-vezetői engedéllyel, javító osztályvizsgát kezdeményezhet, írásbeli kérelemmel)

-

A tanuló bizonyítványában az adott évfolyamon kapott érdemjegyeket a fentiek alapján rögzítjük.

-

Az LN osztályos tanulók magántanulói (egyéni méltánylás alapján részleges magántanulói) viszonyát tagintézmény-vezetői engedély szabályozza.

48

VII.

HELYI TANTERV

Az elkövetkező tanévekben az alábbi tantervek alapján folyik az oktatás: Szakközépiskola 10.-11.-12. évfolyamán a Kerettanterv a szakközépiskolák 9.-12. évfolyamai számára . Kiadva: 2/2008. (II.8.) OKM rendelettel Előrehozott szakképzés 9.-10.-11. évfolyamán az előrehozott szakképzés (9. 10. 11. évfolyamok) közismereti kerettanterve. Kiadva: 20/2010.(V.11.) OKM rendelettel A 2013/14. tanévtől felmenő rendszerben a Kerettanterv a szakközépiskolák 9-12. évfolyama számára, illetve Kerettanterv a szakiskolák számára.

Kiadva: 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendeletben Szakképzési kerettantervek Kiadva: A szakiskolai évfolyamok közismereti óratervei TANTÁRGY

9. évfolyam

Magyar

2

1,5

Magyar nyelv

1

1

Kommunikáció Történelem

1/11. évfolyam

10. évfolyam

1 2

2/12. évfolyam

1

2

Társadalomismeret/etika

1

Idegen nyelv

3

3

1

Matematika

3

3

1

1

Informatika

2

2

1

1

Természetism./egész.

4

1,5

Ének-zene

1

1

Műszaki rajz alapismeretek

1

1

Testnevelés és sport

2

2

1

1

Szakmai alapozó ismeretek

1

Szakmai gyakorlat

4,5

Szakmai alapozás Osztályfőnöki óra

Összesen:

8,5 1

1

1

1

27,5

27,5

6

6

40

41

ÓRATERV Szakképző évfolyamok

SZAKISKOLA Összes óra: 35 + 1,75 + 1,75 = 38

Osztály

1/11.A

Szakma

Asztalos

Kötelező

Kötel. vál.

elmélet

elmélet

2

Kőműves 1/11.B

Falusi v.

1

Lakatos 2/12.A

Asztalos

2

Kőműves 2/12.B

Falusi v. Lakatos

-

Gyakorlat

Sport

6,5

6

6

4

12,5

1

7

3

8

6,5

6

4

-

-

-

-

9,5

5

-

1

Korrep. Tehets.gond. stb.

Egyéb

Összesen

közism.

elmélet

-

1

6

6

38

18+2

1

4

6

36

1

3

6

37

6

22

42

HETI ÓRATERV Szakiskola ”A” változat 9-10. osztály Összes óra: 27,5 + 13,5 + 1,5 = 42,5

Oszt.

KÖTELEZŐ Szabadon terv.

NEM Szakkör

Sport

Fakult.

Tanulószoba

Korrep.

KÖTELEZŐ

Tehetséggond.

Csoportbontás

Egyéb

Összes

9.A

26,5

1 inf.

1

1 ma 1,5 mat

id.ny. 3

inf. 2

szakmai 2

3,5

42,5

9.B

26,5

1 inf.

1

1 1,5

id.ny. 3

inf. 2

szakmai 2

3,5

42,5

10.A

26,5

1 inf.

1

2

id.ny. 3

inf. 2

szakmai 5

1

41,5

10.B

26,5

1 inf.

1

id.ny. 3

inf. 2

szakmai 10

0

43,5

43

SZAKKÖZÉPISKOLAI HETI ÓRATERV

Tantárgy K

9. évfolyam I F

G

Magyar 3 3 3 3 Magyar nyelv Tör. és állampolg. 2 2 2 2 ismeretek Társ.ism.,etika Idegen nyelv 4 4 4 4 Matematika 3 4 3 3 Ének-zene 1 1 1 1 Raj és víz. kult. Osztályfőnöki óra 1 1 1 1 Testnevelés 2 2 2 2 Fizika 1 2 2 2 Földünk és körny. 1 1 1 1 Biológia 1 1 1 1 Kémia 1 1 1 1 Informatika 2 2 2 2 Szakmai orientáció Szakmacsop.alapozó 1,5+4 1,5+4 1,5+4 1,5+4 Választható tantárgy középszintű, emelt szintű éretts. felkészítő Összesen 27,5 27,5 27,5 27,5

K

10. évfolyam I F

G

3,5

3

3

3

2

2

2

2

4 3 0,5

4 3 0,5

4 3 0,5

4 3 0,5

1 2 1 2 1 1 2 4,5

1 2 1 2 1 1 2 4,5

1 2 1 2 1 1 2 4,5

1 2 1 2 1 1 2 4,5

K

11. évfolyam I F

G

K

12. évfolyam I F

3 1 3

3 1 3

3 1 3

3 1 3

3 1 4

3 1 4

3 1 4

1 5 4

1 5 4

1 5 4

1 5 4

5 4

5 4

5 4

5 4

1 1 2

1 1 2 2

1 1 2 2

1 1 2 2

1 1 2

1 1 2 2

1 1 2 2

1 1 2 2

8

8

8

30

30

2

8

27,5

27,5

27,5

31

4 4

2

8

8

8

8

1

27,5

G

30

2

30

30

30

30

44

HETI ÓRATERV Szakközépiskola 9-10. osztály Összes óra: 27,5 + 13,5 + 1,5 = 42,5 Oszt.

KÖTELEZŐ Szabadon terv.

NEM Szakkör

Sport

Fakult.

Tanulószoba

KÖTELEZŐ

Korrep Tehet. Séggond.

Csoportbontás

Inf.

Egyéb

2 Gyak. 3

Összes

9.K

25,5

Id. ny. 1 Inf. 1

1

Id.ny. II. 3

2

Id.ny. 4

9.I

25,5

Mat. 1 Id.ny. 1

1

Id.ny. II. 3

2

Id.ny. 4

Szakm. orient. 3

Inf. 1

1

42,5

9.F-G

25,5

Id.ny. 1 Inf. 1

1

2 inf.

Id.ny. 4

Szakm. orient. gyak. 3

Inf. 2

3

42,4

10.K

25,5

Id.ny. 1 Inf 1

1

Id.ny. II. 3

1,5

1

Id.ny. 4 Gyak. 3

2

0,5

42,5

10.I

25,5

Id.ny. 1 Inf. 1

1

Id.ny. II. 3

1,5

1

Id.ny. 4

Szakm. orient. gyak. 3

Inf. 1

0,5

42,5

10.F-G

25,5

Id.ny. 1 Mat. 1

1

2 inf.

Id.ny. 4

Szakm. orient. gyak. 3

Inf.

2

42,5

Inf.

42,5

2

45

ÓRATERV Szakközépiskola 11-12. osztály Összes óra: 30+18+1,5 = 49,5 Oszt.

KÖTELEZŐ

11.K

27

11.I

27

NEM KÖTELEZŐ

Szabadon terv. 2 id.ny. 1 mat

Egyéb

2 id.ny. 1 mat.

3,5

Szakkör

4,5

Sport 1

3

Fakult.

Tanuló- Korrep. Tehetszoba séggond. Éretts. 1 1 1 Id.ny. 5 II.id.ny.3

1

Csoportbontás

Össz.

Gyak. 2 II.id.ny.3

49,5

1

1

Id.ny. 5 Szakm.5

49,5

Éretts. 1

11.F-G

27

2 id.ny. 1 mat.

6,5

1

Éretts. 1

1

1

Id.ny. 5 Szakm.3

49,5

12.K

27

2 id.ny. 1 mat.

4,5

1

II.id.ny.3 1 éretts.

1

1

Id.ny. 5

Gyak.2

49,5

12.I

27

1 id.ny. 1 mat

3,5

1

1 éretts.

1

1

Id.ny. 5 Szakm.5

49,5

12.F-G

27

2 id.ny. 1 mat

6,5

1

1 éretts.

Id.ny.5. Szakm.3

49,5

3

46

HETI ÓRATERV SZAKKÖZÉPISKOLA SZAKKÉPZŐ ÉVFOLYAMOK Összes óra: 35 + 1,75 + 1,75 = 38

Osztály

Szakma

Elmélet

Köt.vál.elm. Gyakorlat Elméletigé-

Sport

nyes gyak.

Korrep.

Egyéb

Tehetséggond. (szakkör) stb.

Csoport-

Összesen

bontás

1/13

Inf.

21

12

1

0,5

3,5

38

2/14

Inf.

21,5

12

1

0,5

3

38

1/13

Faip.t.

20

7

-

-

1

2

4

3+1

38

2/14

Faip.t.

22

7

-

1

2

1

1

37

1/13

Marketing és reklámügyintéző

19

1

1

7,5

38

1/13

gépész

30

9,5

8

1

39

47

I. A szabadon tervezhető órák felhasználása: Szakközépiskola 9.K - 12.K osztály

informatikához idegen nyelvhez

9.I – 12.I osztály

matematikához idegen nyelvhez

9.F-G – 12.F-G oszt.

informatikához idegen nyelvhez

heti 1 óra heti 1 óra, a 11-12. osztályban heti 2 óra heti 1 óra heti 1 óra, a 11-12. osztályban heti 2 óra heti 1 óra heti 1 óra, a 11-12. osztályban heti 2 óra

Szakiskola 9-10. osztály

informatikához

heti 1 óra

Ezekkel az óraszámokkal a kötelező tantárgyi tanórák számát emeltük meg azzal a céllal, hogy a gyakorlásra, a differenciált foglalkozásra több idő maradjon.

II. A választható, nem kötelező órák felhasználása: Szakközépiskola A mindennapi testnevelés biztosításához osztályonként heti 1 óra (iskolai sportkör, tömegsport) A 9-10. évfolyamon második idegen nyelv tanulására (fakultáció) heti 6 óra informatika (fakultáció) heti 2 óra A 11-12. évfolyamon második idegen nyelv tanulására heti 3 óra érettségi felkészítőre heti 3 óra A csoportbontásra: 9-10.K osztály 9-10.I osztály 9-10.F-G osztály 11-12.K osztály 11-12.I osztály 11-12.F-G osztály

heti 9 óra (informatika 2, id.nyelv 4, gyakorlat 3) heti 8 óra (informatika 1, nyelv 4, orientáció 3) heti 9 óra (informatika 2, nyelv 4, orientáció 3) heti 7 óra (nyelv 5, alapozó 2) heti 10 óra (nyelv 5, sz. alap 5) heti 8 óra (nyelv 5, sz. alap 3)

Szakiskola 9-10. évfolyamon informatikához heti 1 óra A mindennapi testnevelés biztosításához osztályonként heti 1 óra A csoportbontásra: 9. évfolyamon 11 óra (inf. 2., szakmai elők. Gyak. 2, id.nyelv 3) 10. évfolyamon 13 óra (inf. 2., szakmai elők. ép.,faip. 6, gépészet 4, elektrot. 5) A fennmaradó órákat korrepetálásra, tehetséggondozásra, szakkörök tartására fordítjuk. A szakközépiskolában az idegen nyelvet évfolyamonként kezdő-haladó csoportokban oktatjuk.

48

Felnőttoktatás

Esti tagozat és nappali rendszerű képzés heti óraterve (Kerettanterv szerint)

Évfolyam/Tantárgy

9.

10.

11.

12.

Anyanyelv

1

1

1

1

Magyar irodalom

2

2

2

2

Matematika

3

3

3

3

Fizika

1

1

1

-

Kémia

1

1

1

-

Földünk és

1

1

1

-

Biológia

1

1

1

-

Történelem

1

1

1

2

Művészeti ismeretek

1

1

1

1

Társadalomismeretek

1

1

1

-

1

1

környezetünk

Informatika Filozófia/etika

-

-

-

1

Idegen nyelv

3

3

3

3

Szabad sáv:

-

magyar

-

-

matematika

-

1

0,5

éretts. fizika

-

-

kémia

-

-

földrajz

0,5

1

biológia

0,5

1

49

Óraterv a kerettantervekhez – szakközépiskola Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Etika Biológia – egészségtan Fizika Kémia Földrajz Művészetek* Informatika Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szakmai tárgyak órakerete, amelyből 1óra (szakmai irányú képzésre) szabadon tervezhető** Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret

9. évf.

10. évf.

4 3 3

4 3 3

4 3 3

4 3 3

2

2

3

3

1 2 1

1

2 2 2

2 2 1 1 1

11. évf. 12. évf.

1 5 1

5 1

5 1

5 1

6

7

8

11

4 35

4 36

4 35

4 35

*A négy művészeti tárgy (Ének-zene, Vizuális kultúra, Dráma és tánc, Mozgóképkultúra és médiaismeret) kerettanterveiből szabadon választhatóan tölthető fel a Művészetek órakerete. **A szakképzési kerettantervek alapján, ágazatonként különböző tartalommal. A kerettantervek által előírt tartalmak a tantárgyak számára rendelkezésre álló időkeret kilencven százalékát fedik le. Egy heti öt (évi 180) órás időkerettel rendelkező tantárgy kerettanterve tehát heti fél (évi 18) óra szabad időkeretet biztosít a tantárgy óraszámán belül a pedagógusnak, melyet a helyi igényeknek megfelelően a kerettanterven kívüli tantárgyi tartalommal tölthet meg.

50

9. évfolyam K I F G

10. évfolyam K I F G

4

4

4

4

4

4

4

4

2

2

2

2

2

2

2

2

11. évfolyam K I F G

12. évfolyam K I F G

4

4

4

4

4

4

4

3 +1

3 +1

3 +1

3 +1

3 +1

3 +1

3 +1

Tantárgy Magyar Magyar nyelv Tör. Társadalmi és állampolg. ismeretek Társ.ism.,etika Idegen nyelv* Matematika** Ének-zene Raj és víz. kult. Osztályfőnöki óra Testnevelés Fizika Földünk és körny. Biológiaegészségtan Kémia Informatika* Szakmai tárgyak órakerete Szabadon tervezhető órakeret Választható tantárgy középszintű, emelt szintű éretts. felkészítő Összesen

4 3 +1

1 1 1 1 3+1 3+1 3+1 3+1 3+1 3+1 3+1 3+1 3+1 3+1 3+1 3+1 3+1 3+1 3+1 3+1 3+1 3+1 3+1 3+1 3+1 3+1 3+1 3+1 3+1 3+1 3+1 3+1 3+1 3+1 3+1 3+1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 5 2 2

5 2 2

5 2 2

5 2 2

2 2 2 2 1+1 1+1 1+1 1+1 6 6 6 6

5 2 1

5 2 1

5 2 1

5 2 1

5 1

5 1

5 1

5 1

5

5

5

5

2

2

2

2

2

2

2

2

1

1

1

1

1 2 7

1 2 7

1

1 2 7

8

8

8

8

11

11

11

11

2 7

4

4

4

4

4

4

4

4

4

4

4

4

4

4

4

4

35

35

35

35

36

36

36

36

35

35

35

35

35

35

35

35

* csoportbontás ** az órakeret terhére csoportbontásban oktatható

51

Szakiskolai kerettanterv szerinti órafelosztás ( 2013/14. tanévtől felmenő rendszerben)

A közismereti és szakmai órák aránya Területek Közismeret Kötött órák Szabadon felhasználható órakeret Összesen Kötött órák Szakmai elmélet és Szabadon gyakorlat felhasználható órakeret Szakmai elmélet Szakmai gyakorlat Összesen Heti összes óraszám

9. évfolyam 17 óra

10. évfolyam 11 óra

11. évfolyam 8 óra

1 óra

-

1,5 óra

18 óra 14,5 óra

11 óra 23 óra

9,5 óra 23 óra

2,5 óra

2 óra

2,5 óra

5 12 17 óra 35 óra

9 16 25 óra 36 óra

8 17,5 25,5 óra 35 óra

A közismereti órák eloszlása Tantárgyak Magyar Kommunikáció Idegen nyelv Matematika Társadalomismeret Természetismeret Testnevelés* Informatika Osztályközösségépítő Program Pénzügyi ismeretek Szabad órakeret Összesen:

9. évfolyam

10. évfolyam

11. évfolyam

2 óra

1 óra

-

2 óra 2 óra +1 2 óra 3 óra +1 5 óra - 2 1 óra

2 óra 1 óra +1 1 óra 5 óra -2 1 óra

2 óra - +1,5 ** 5 óra - 3 1 óra

1 óra

1 óra

1 óra

11 óra

2 óra 1,5 óra 9,5 óra

1 óra 18 óra

* A szakiskola 11. évfolyamán a középfok számára készült testnevelés és sport kerettanterv 11-12. évfolyamának tartalmából lehet választani, a rendelkezésre álló óraszámoknak megfelelően.

** Szakmától függően felhasználható fizika, biológia, kémia és gazdasági földrajz tantárgyakra

52

SZAKKÉPZŐ ÉVFOLYAMOK

ÓRATERVEI

53

31 582 01 Kőműves A beiskolázási feltételei: -

befejezett általános iskola 8. osztálya betöltött 16. életév egészségügyi alkalmasság

Elmélet 30% - gyakorlat 70% Képzési idő: 3 év

Szakmai követelmény modulok

Sorszá -ma

A tananyagegység

33 34 35 36

óraszáma azonosítója 204/1.0/0698-06 204/2.0/0698-06 204/3.0/0698-06 204/1.0/0886-06

elméleti

elméletigényes gyakorlati

gyakorlati

0 42 48 42 825

0 0 0 33 33

36 198 22 37 1742

megnevezése Kitűzési feladatok Speciális kőműves munka Utómunkálatok Általános vállalkozási feladatok Mindösszesen

összes

36 240 70 112 2600

Tananyagegységek

A 31 582 15 1000 00 00 azonosító számú, Kőműves megnevezésű szakképesítés szakmai követelménymoduljaihoz rendelt tananyagegységek

Sorszá -ma

A tananyagegység óraszáma azonosítója

1

204/1.0/0459-06

2

204/2.0/0459-06

3 4

204/3.0/0459-06 204/1.0/0460-06

5 6 7 8 9

204/2.0/0460-06 204/3.0/0460-06 204/1.0/0462-06 204/2.0/0462-06 204/3.0/0462-06

10 11 12

204/4.0/0462-06 204/1.0/0476-06 204/2.0/0476-06

megnevezése Az építési tevékenység alapfeladatai Balesetmentes munkavégzés feltételei Anyagszükséglet meghatározása Zsaluszerkezetek készítésének technológiai folyamatai Zsaluszerkezetek elkészítése Zsaluszerkezetek bontása Hagyományos állványzatok Hagyományos állványzatok építése Hagyományos állványzatok bontása és karbantartása Tárolási előírások Épületszigetelés Vízszigetelés

elméleti

elméletigényes gyakorlati

gyakorlati

54

0

72

126

0

0

45

45

63 72

0 0

0 0

63 72

0 0 36 0 18

0 0 0 0 0

80 28 0 126 18

80 28 36 126 36

18 36 0

0 0 0

0 18 108

18 54 108

64

összes

13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36

204/3.0/0476-06 204/1.0/0482-06 204/2.0/0482-06 204/3.0/0482-06 204/1.0/0486-06 204/2.0/0486-06 204/3.0/0486-06 204/4.0/0486-06 204/5.0/0486-06 204/6.0/0486-06 204/7.0/0486-06 204/8.0/0486-06 204/9.0/0486-06 204/1.0/0487-06 204/2.0/0487-06 204/3.0/0487-06 204/4.0/0487-06 204/5.0/0487-06 204/6.0/0487-06 204/7.0/0487-06 204/1.0/0698-06 204/2.0/0698-06 204/3.0/0698-06 204/1.0/0886-06

Hő-, hangszigetelés Betontechnológia Hagyományos betonozás Betonvédelem Falazás előkészítés Szerkezetkészítés Építési segédszerkezet készítése Vakolási munka Rabicolás, felületburkolás Anyag és technológiai ismeret Minőség-ellenőrzés Szoftverek Gépek Betontechnológia Építési segédszerkezet Szerkezetkészítés Minőség-ellenőrzés Számítógép-kezelés Gépek organizációja Anyagszállítás, -nyilvántartás Kitűzési feladatok Speciális kőműves munka Utómunkálatok Általános vállalkozási feladatok Mindösszesen óra:

54 72 0 0 0 0 0 0 0 144 0 18 18 0 0 18 18 0 28 26 0 42 48 42 825

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 33 33

36 0 126 36 36 216 18 144 72 0 18 0 0 72 90 54 0 36 0 0 36 198 22 37 1742

90 72 126 36 36 216 18 144 72 144 18 18 18 72 90 72 18 36 28 26 36 240 70 112 2600

Szabadsávban felhasznált tananyagegységek időkerete: - Építőipari szakrajz - Osztályfőnöki - Testnevelés - Számítástechnika

72 óra 18 óra 36 óra 36 óra

A szakmai vizsgára bocsátás feltételei: Az utolsó szakképző évfolyam eredményes elvégzése, amely egyenértékű a modulzáró vizsga eredményes letételével. Iskolarendszerű képzésben a szintvizsga eredményes letétele.

OKJ 31 522 03 0000 00 00

Légtechnikai rendszerszerelő

A beiskolázás feltételei: -

befejezett általános iskola 8. osztálya betöltött 16. életév egészségügyi alkalmasság

Elmélet 30% - gyakorlat 70%. Képzési idő: 2 év

Szakmai követelmény modulok

65

A 31 522 03 0000 00 00 azonosító számú, Légtechnikai rendszerszerelő megnevezésű szakképesítés szakmai követelménymoduljainak azonosítója 0111-06 0110-06 0109-06 0095-06 0097-06 0101-06

megnevezése Általános gépészeti technológiai feladatok I. (szerelő) Általános gépészeti munka-, baleset-, tűz-, és környezetvédelmi feladatok Épületgépészeti alapfeladatok Általános csőszerelési feladatok Klíma- és légtechnikai szerelési feladatok Légtechnikai rendszerszerelő feladatok

Tananyag egységek A 31 522 03 0000 00 00 azonosító számú, Légtechnikai rendszerszerelő megnevezésű szakképesítés szakmai követelménymoduljaihoz rendelt tananyagegységek

Sorszá -ma

A tananyagegység óraszáma azonosítója

1 2 3 4

125/1.0/0111-06 125/2.0/0111-06 125/3.0/0111-06 125/1.0/0110-06

5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15

125/1.0/0109-06 125/2.0/0109-06 125/3.0/0109-06 125/4.0/0109-06 125/5.0/0109-06 125/6.0/0109-06 125/1.0/0095-06 125/2.0/0095-06 125/3.0/0095-06 125/4.0/0095-06 125/1.0/0097-06

16 17 18 19 20

125/1.0/0101-06 125/2.0/0101-06 125/3.0/0101-06 125/4.0/0101-06 125/5.0/0101-06

megnevezése Műszaki dokumentációk Geometriai mérés Fémek kézi és kézi kisgépes alakítása Általános gépészeti munka-, baleset-, tűz- és környezetvédelmi feladatok Dokumentációk Mérések Épületgépészeti szerkezetek Hegesztés Munka- és környezetvédelem Munkaszervezés A szerelés előkészítése Csővezeték szerelés Tartószerkezetek szerelése Tömítettség és tömörségellenőrzés Klíma- és légtechnikai szerelési feladatok Légtechnikai elem gyártása Légtechnikai elem gyártása Üzemi próba Kéményszerelés Légtechnikai rendszer javítása és karbantartása

elméleti

elméletigényes gyakorlati

gyakorlati

14 14 39 33

0 21 0 33

0 0 96 0

14 35 135 66

64 0 42 47 22 0 25 25 32 18 100

0 75 0 0 0 25 25 0 0 18 75

36 0 28 61 0 0 0 75 32 0 50

100 75 70 108 22 25 50 100 64 36 225

0 100 50 50 50

0 75 50 0 75

50 0 0 75 0

50 175 100 125 125

472

503

1700

Mindösszesen óra: 725

Szabadsávban felhasznált tananyagegységek időkerete:

66

összes

- Műszaki rajz - Gépelemek - Osztályfőnöki - Testnevelés

54 óra 36 óra 18 óra 54 óra

A szakmai vizsgára bocsátás feltétele: Az utolsó szakképző évfolyam eredményes elvégzése, amely egyenértékű a modulzáró vizsga eredményes letételével.

OKJ 31 521 09 1000 00 00

Gépi forgácsoló

A beiskolázás feltételei: - befejezett általános iskola 8. osztálya - betöltött 16. életév - egészségügyi alkalmasság Elmélet 30% - gyakorlat 70% Képzési idő: 3 év

Szakmai követelmény modul

A 31 521 09 1000 00 00 azonosító számú, Gépi forgácsoló megnevezésű szakképesítés szakmai követelménymoduljainak azonosítója megnevezése 0110-06 Általános gépészeti munka-, baleset-, tűz- és környezetvédelmi feladatok 0225-06 Általános anyagvizsgálatok és geometriai mérések 0227-06 Általános gépészeti technológiai feladatok II. (forgácsoló) 0264-06 Gépi forgácsoló

Tananyag egységek A 31 521 09 1000 00 00 azonosító számú, Gépi forgácsoló megnevezésű szakképesítés szakmai követelménymoduljaihoz rendelt tananyagegységek

Sorszá -ma

A tananyagegység óraszáma azonosítója

1

110/1.0/0110-06

2 3 4

110/1.0/0225-06 110/2.0/0225-06 110/1.0/0227-06

megnevezése Általános gépészeti munka-, baleset-, tűz- és környezetvédelmi feladatok Anyagok Geometriai mérések Általános gépészeti technológiai feladatok II. (forgácsoló) elmélet

elméleti

elméletigényes gyakorlati

gyakorlati

72

42

0

114

96 36 150

36 108 0

0 0 0

132 144 150

67

összes

5

110/2.0/0227-06

6 7 8 9 10 11 12 14 15 17 18 19 20 21

110/1.0/0264-06 110/3.0/0264-06 110/3.0/0264-06 110/4.0/0264-06 110/5.0/0264-06 110/6.0/0264-06 110/7.0/0264-06 110/9.0/0264-06 110/11.0/0264-06 110/12.0/0264-06 110/13.0/0264-06 110/14.0/0264-06 110/15.0/0264-06 110/16.0/0264-06

Általános gépészeti technológiai feladatok II. (forgácsoló) gyakorlat Esztergálási alapfeladatok I. Esztergálási feladatok II. Esztergálási feladatok I. Esztergálási feladatok II. CNC forgácsolás I. CNC forgácsolás II. Fúrás I. Darabolás I. Marás I. Marás II. Köszörülés I. Köszörülés II. Gyalulás, vésés Szerszámélezés Mindösszesen óra:

0

0

360

360

54 36 36 28 72 64 0 0 72 32 36 28 0 0 812

0 0 0 0 0 0 36 36 0 0 0 0 0 0 330

90 108 108 84 162 146 0 0 126 96 36 70 36 36 1458

144 144 144 112 234 210 36 36 198 128 72 98 36 36 2600

Szabadsávban felhasznált tananyagegységek időkerete: - Műszaki rajz - Gépelemek - Osztályfőnöki - Testnevelés

54 óra 36 óra 18 óra 54 óra

A szakmai vizsgára bocsátás feltételei: Az utolsó szakképző évfolyam eredményes elvégzése, amely egyenértékű a modulzáró vizsga eredményes letételével.

OKJ 33 543 01 1000 00 00

Bútorasztalos

A beiskolázás feltételei: -

tizedik évfolyam elvégzését tanúsító iskolai bizonyítvány egészségügyi alkalmasság

Elmélet 30% - gyakorlat 70%. Képzési idő: 3 év

Szakmai követelmény modulok

A 33 543 01 1000 00 00 azonosító számú, Bútorasztalos megnevezésű szakképesítés szakmai követelménymoduljainak azonosítója megnevezése 2273-06 A biztonságos munkavégzés feladatai 2274-06 Gyártáselőkészítési és minőségellenőrzési feladatok

68

2275-06 2302-06 2303-06 2304-06 1846-06 1847-06 1848-06

Munkakörrel, munkavégzéssel kapcsolatos feladatok Alapvető tömörfa megmunkálási feladatok Tervezési, szervezési feladatok Alapvető szerelési feladatok Furnérozott és laminált lapok alkatrészgyártási, szerelési és felületkezelési feladatai Bútorasztalos termékek gyártási feladatai Vegyes faipari termékek, tömegcikkek gyártása

Tananyagegységek A 33 543 01 1000 00 00 azonosító számú, Bútorasztalos megnevezésű szakképesítés szakmai követelménymoduljaihoz rendelt tananyagegységek

Sorszá -ma

A tananyagegység óraszáma azonosítója

1

228/1.0/2273-06

2

228/2.0/2273-06

3

228/1.0/2274-06

4

228/2.0/2274-06

5

228/1.0/2275-06

6 7 8 9

228/2.0/2275-06 228/1.0/2302-06 228/2.0/2302-06 228/3.0/2302-06

10 11

228/1.0/2303.06 228/2.0/2303-06

12 13 14

228/1.0/2304-06 228/2.0/2304-06 228/1.0/1846-06

15 16

228/2.0/1846-06 228/1.0/1847-06

17

228/2.0/1847-06

18

228/1.0/1848-06

19

228/2.0/1848-06

megnevezése A balesetmentes munkavégzés feltételei A balesetmentes munkavégzés gyakorlata A gyártáselőkészítés és minőségbiztosítás elmélete A gyártáselőkészítés és minőségbiztosítás gyakorlata Üzletszerzés, üzleti tevékenység fejlesztése Mintadarab készítése A tömörfa megmunkálás elmélete A tömörfa megmunkálás gyakorlata I. A tömörfa megmunkálás gyakorlata II. Munkatervezés, szervezési feladatok Munkatervezés, szervezési feladatok gyakorlata Alapvető szerelési munkák Alapvető szerelési munkák gyakorlata Lapszerkezetű termékek gyártási lehetőségei Lapszerkezetű termékek gyártása Bútorasztalos termékek jellemző típusai Bútorasztalos termékgyártás gyakorlata Vegyes faipari termékek, tömegcikkek gyártása Vegyes faipari termékek, tömegcikkek gyártása II. Mindösszesen óra

elméleti

elméletigényes gyakorlati

gyakorlati

84

0

0

84

0

0

177

177

84

0

0

84

0

0

183

183

40

0

0

40

0 164 0 0

0 0 0 0

90 0 81 198

90 164 81 198

84 0

0 0

0 194

84 194

87 0 123

0 0 0

0 162 0

87 162 123

0 126

0 0

278 0

278 126

0

0

300

300

49

0

0

49

0

0

96

96

841

0

1759

2600

Szabadsávban felhasznált tananyagegységek időkerete: - Műszaki rajz

36 óra

69

összes

- Faipari géptan - Osztályfőnöki - Testnevelés

36 óra 18 óra 54 óra

A szakmai vizsgára bocsátás feltételei: Az utolsó szakképző évfolyam eredményes elvégzése, amely egyenértékű a modulzáró vizsga eredményes letételével. Iskolarendszerű képzésben a szintvizsga eredményes letétele.

OKJ 31 812 01 0000 00 00

Panziós, falusi vendéglátó

A beiskolázás feltételei: -

általános iskolai befejezett 8. évfolyama betöltött 16. életév egészségügyi alkalmasság

Elmélet 40% - gyakorlat 60%

Képzési idő: 2 év

Szakmai követelmény modulok

A 31 812 01 0000 00 00 azonosító számú, Panziós, falusi vendéglátó megnevezésű szakképesítés szakmai követelménymoduljainak azonosítója megnevezése 1452-06 Gazdálkodás 1453-06 Vendégfogadás 1454-06 Napi tevékenységek végzése 1455-06 Higiéniás tevékenység végzése 1456-06 Állattartás, kertművelés 1457-06 Takarítás

Tananyag egységek

A 31 812 01 0000 00 00 azonosító számú, Panziós, falusi vendéglátó megnevezésű szakképesítés szakmai követelménymoduljaihoz rendelt tananyagegységek

Sorszá -ma

A tananyagegység óraszáma azonosítója

megnevezése

elméleti

elméletigényes gyakorlati

gyakorlati

70

összes

1

336/1.0/1452-06

2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14

336/2.0/1452-06 336/3.0/1452-06 336/4.0/1452-06 336/1.0/1453-06 336/2.0/1453-06 336/3.0/1453-06 336/4.0/1453-06 336/5.0/1453-06 336/1.0/1454-06 336/2.0/1454-06 336/3.0/1454-06 336/4.0/1454-06 336/1.0/1455-06

15 16

336/1.0/1456-06 336/2.0/1456-06

17 18

336/1.0/1457-06 336/2.0/1457-06

Vállalkozás alapítása, indítása, fejlesztése Ügyvitel, számvitel, pénzügy Marketing, reklám Képzés, önfejlesztés Családi vendéglátás Programszervezés Hagyományőrzés Idegenforgalom Falusi turizmus Ételkészítés Terítés, felszolgálás Takarítás Munkavédelem Élelmiszer-higiénia és a munkakörnyezet biztonsága Állattartás Kertművelés, kertészeti termékek feldolgozása Lakásgondozás Ház körüli teendők Mindösszesen óra:

100

0

0

100

0 0 0 40 0 40 50 50 140 50 0 75 0

80 30 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 40

0 0 18 50 100 50 0 0 230 100 30 0 20

80 30 18 90 100 90 50 50 370 150 30 75 60

63 70

0 0

89 81

152 151

48 0 726

0 0 150

44 12 824

92 12 1700

Szabad sávban felhasznált tananyagegységek időkerete: - Egészség megőrzés, elsősegélynyújtás, egészségfejlesztés - Német nyelv - Osztályfőnöki - Testnevelés - Mozgáskultúra - Számítástechnika

36 óra 36 óra 36 óra 36 óra 36 óra 72 óra

A szakmai vizsgára bocsátás feltételei: Az utolsó szakképző évfolyam eredményes elvégzése, amely egyenértékű a modulzáró vizsga eredményes letételével.

OKJ 54 481 03 0010 5407

Webmester

A beiskolázás feltételei: -

érettségi bizonyítvány

Elmélet 50% - gyakorlat 50%

Képzési idő: 2 év

Szakmai követelménymodul

71

Az 54 481 03 0010 54 07 azonosító számú, Webmester megnevezésű szakképesítés szakmai követelménymoduljainak azonosítója megnevezése 1142-06 Számítógép kezelés, szoftverhasználat, munkaszervezés 1143-06 Projektmenedzsment 1168-06 Hardveres, szoftveres feladatok 1167-06 Webmester

Tananyagegység modul

Az 54 481 03 0010 54 07 azonosító számú, Webmester megnevezésű elágazás szakmai követelménymoduljaihoz rendelt tananyagegységek

Sorszá -ma

A tananyagegység

84 85 86 87 88 89 90 91 92 93

óraszáma azonosítója 166/1.0/1142-06 166/2.0/1142-06 166/1.0/1143-06 166/2.0/1143-06 166/3.0/1143-06 166/1.0/1168-06 166/2.0/1168-06 166/1.0/1167-06 166/2.0/1167-06 166/3.0/1167-06

megnevezése Informatikai alapismeretek Munkatervezés és –szervezés Projektirányítás Szoftvermenedzsment Vállalkozásmenedzsment Hardvertechnológia Szoftverismeretek Web technológia I. Web technológia II. Web szolgáltatás Mindösszesen óra:

elméleti

elméletigényes gyakorlati

gyakorlati

104 40 35 20 41 50 191 55 192 225 953

131 0 40 30 17 48 146 0 256 190 858

0 0 0 0 0 24 0 0 0 0 24

235 40 75 50 58 122 337 55 448 415 1835

Szabadsávban felhasznált tananyagegységek időkerete: - Számítógépes hálózatok üzemeltetése - Számítógépes grafika és animáció - Osztályfőnöki - Testnevelés

összes

72 óra 126 óra 36 óra 72 óra

A szakmai vizsgára bocsátás feltételei: Az utolsó szakképző évfolyam eredményes elvégzése, amely egyenértékű a modulzáró vizsga eredményes letételével.

72

A TANKÖNYVKIVÁLASZTÁS ALAPELVEI

Iskolánk jellegéből következően az alábbi szempontokat kívánjuk érvényesíteni a tankönyvkiválasztásban:

1. A tankönyvek megismerésének és megismertetésének céljából évente tankönyvkiállítást szervezünk vagy szerveztetünk. Erre az érdekelt feleket (a szülőket és a tanárokat) is meghívjuk. Lehetőség szerint már itt felmérjük a tankönyvigényeket 2. Előnyben részesítjük a munkáltató tankönyveket. Elsősorban a nyelv és a reál tantárgyakban. 3. A humán tantárgyak vonatkozásában azokat a tankönyveket preferáljuk, amelyek elsősorban az alapvizsgára és a középszintű érettségire készítenek fel. 4. Az iskolánk tanárai által írt (összeállított) tankönyvek használatát támogatjuk. 5. Törekedni fogunk a használt tankönyvek újra felhasználására. Ennek kiépítjük az értékesítési hálózatát. 6. A tankönyvkiválasztás mechanizmusának irányítói, szervezői: a tagintézmény-vezető helyettes a munkaközösség-vezetők. A munkaközösség döntése alapján azonos évfolyamon azonos tankönyv.

A középiskolai érettségi vizsga részei és témakörei A tanulók legalább a kötelező óraszámban középszintű érettségi felkészítést kapnak az alábbi tantárgyakból: magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, idegen nyelv (angol és német) fizika, biológia, kémia, földrajz, informatika, szakmai előkészítő (gépészet-, informatika-, kereskedelem-marketing szakmacsoportok). Tanulóink a 10. évfolyam végéig jelentkezhetnek a kiválasztott érettségi tantárgyakból emelt szintű felkészítésre. Az érettségire történő végleges jelentkezés (a tantárgyankénti szint megjelölésével) a 12. évfolyamon, tárgyév február 15-ig történik. A középszintű szóbeli tételek címét és részleteit az előírt témakörök, és vizsgakövetelmények alapján a vizsgáztató szaktanár állítja össze. A tételek összeállításánál törekedni kell a változatos, a problémamegoldásra ösztönző, egyértelmű megfogalmazásokra. A tételek

73

elkészítésénél alkalmazni lehet a helyi tantervbe található követelményeket is. Az igazgató által megküldött tételsort a vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá. Az érettségi vizsga kötelező és választható vizsgatárgyakból áll. Az érettségi vizsgán a vizsgázónak öt – négy kötelező, egy általa választott – vizsgatárgyból kell legalább középszinten vizsgát tennie. A kötelező vizsgatárgyak központi vizsgakövetelményekre épülnek. Az általános vizsgakövetelmények határozzák meg, hogy az adott tantárgyból tett vizsga milyen részekből áll. Ezek a következők lehetnek: szóbeli, írásbeli, gyakorlati. Az érettségin a következő vizsgatárgyakból kötelező vizsgázni: - magyar nyelv és irodalom - történelem - matematika - idegen nyelv (angol vagy német) Az intézményben az alábbi érettségi tantárgyak választhatók: - Fizika - Kémia - Földrajz - Biológia - Gépészeti alapismeretek - Kereskedelmi és marketing alapismeretek - Informatikai alapismeretek - Testnevelés - Társadalomismeret - Filozófia - Ének-zene Előrehozott érettségi vizsga: Az előrehozott érettségi vizsgára való jelentkezés feltétele, hogy a tanuló teljesítse iskolája helyi tantervében az adott vizsgatárgyra megfogalmazott követelményeket. Az osztályzatok megszerzése osztályozó vizsgával történik. Az aktuális évben még ténylegesen tanult tárgy tantárgyi követelményeinek teljesítéséhez az érettségi vizsgák megkezdéséig jegyet kell szerezni, ehhez a tanulónak az utolsó hónap anyagából be kell számolnia a szaktanárnál. Az osztályozó vizsgákra február 15-ig kell jelentkezni az igazgatónak címzett kérvényben, mely tartalmazza a tanuló nevét, osztályát, megjelölve a tantárgy nevét és az évfolyamot, amelynek anyagából a tanuló vizsgázni kíván. Előrehozott érettségi vizsgát tehet az a tanuló is, aki nem teljesítette mindegyik érettségi tárgyból a 12. évfolyam követelményeit. Ebben az esetben is az igazgatónak címzett kérvényt kell beadnia az írásbeli érettségi vizsga megkezdése előtt. A tanuló akkor is jelentkezhet érettségi vizsgára egy vizsgatárgyból, ha azt jelenlegi iskolájában nem tanulta. Ha az adott tantárgy szerepel a tanuló jelenlegi iskolájának helyi tantervében, akkor a tanulónak abban az iskolában kell megszereznie a helyi tantervben előírt összes évfolyam anyagából az év végi osztályzatot. Csak ezután bocsátható érettségi vizsgára az adott tárgyból. Ha az adott tantárgy nem szerepel a tanuló jelenlegi iskolájának helyi tantervében, akkor keresnie kell egy másik iskolát, ahol azt tanítják, s velük vendégtanulói jogviszonyt kell létesítenie. (Vendégtanulói jogviszony létesítéséről az adott intézmény igazgatója dönt.) A vendégtanulói jogviszony keretében náluk tehet osztályozóvizsgát, majd náluk jelentkezhet az adott vizsgatárgyból érettségi vizsgára. Az előrehozott érettségire leadott jelentkezés nem tekinthető utólag semmisnek. Egyedül abban az esetben lehet a jelentkezést törölni, ha a jelentkező nem tudta a vizsgára bocsátás

74

feltételeit teljesíteni. Az osztályozó vizsgával szerzett jegy sem tekinthető semmisnek, ez kerül a tanuló bizonyítványába. Abban az esetben, ha a tanuló nem jelenik meg az előrehozott érettségi vizsgán, vagy a vizsga során elégtelen osztályzatot szerez, úgy javítóvizsgát tehet (kötelező tárgy esetében tennie kell) a tanulói jogviszonya alatt az adott vizsgatárgyból. Aki előrehozott érettségin emelt szinten elégtelen osztályzatot szerzett, az a javítóvizsgára középszinten is jelentkezhet a következő vizsgaidőszakban. Legalább elégséges osztályzat esetében az előrehozott érettségi vizsgán megszerzett osztályzat kerül az érettségi bizonyítványba, vagyis a tanulói jogviszony ideje alatt nincs mód a vizsga megismétlésére (mondjuk a jobb teljesítmény reményében). Erre legkorábban a teljes érettségi vizsga befejezése után van először lehetőség (ismétlő vizsga). Az érettségi bizonyítvány átadásáig a tanulói jogviszony ideje alatt középszintű érettségi vizsga emelt szinten történő megismétlése (szintemelő vizsga) ugyanabból a vizsgatárgyból egy alkalommal tehető. A tanuló a május-júniusi vizsgaidőszakra február 15-ig, az októbernovemberi vizsgaidőszakra szeptember 5-ig jelentkezhet érettségi vizsgára. (Októbernovemberi vizsgaidőszakban abban a középiskolában lehet érettségi vizsgát tartani, amelyiket a kormányhivatal - a fenntartó képviselőjével egyetértésben - arra kijelöl. A középiskolák kijelölésénél biztosítani kell a nemzetiségi nyelven való vizsgázás lehetőségét.) A tanuló osztályozó-, illetve különbözeti vizsgára bocsátását, az alóli felmentését az iskola igazgatója engedélyezi az adott osztályban tanító tanárok javaslata alapján. A különbözeti-, javítóvizsgák mindig 3 fős bizottság előtt folynak. A bizottság tagjait az iskola igazgatója jelöli ki. A bizottság elnöke vezeti a jegyzőkönyvet. A vizsgákra vonatkozó kérelmet egy hónappal a vizsgák előtt az igazgatóhoz kell benyújtani. Javítóvizsgára a közoktatási törvényben meghatározott tanuló utasítható. A javítóvizsga augusztusban szervezhető. A tanuló különbözeti vizsgát tehet valamely tantárgyból, ha az a továbbhaladásához szükséges. A különbözeti vizsga témaköreit a tanuló a vizsgára való jelentkezéskor megkapja. A témakörök az adott évfolyam adott tantárgy helyi tantervében szereplő témakörök. Várható változások az érettségi vizsgákkal kapcsolatosan: 2014-től és 2015-től csökken a választható vizsgatárgyak köre is, az egyedileg akkreditált tárgyakból - ilyen a pszichológia vagy az európai uniós alapismeretek - a jövőben nem lehet érettségizni. A művészeti vizsgatárgyak közül a hangtani és akusztikai ismeretek, a hangkultúra, az ábrázoló és művészeti geometria, valamint a magyar népzene alapjai tárgyakból nem lehet vizsgázni, a művészettörténet és a népművészet pedig a közismereti vizsgatárgyak körébe kerül. Pszichológiából választható közismereti tárgyként, utazás és turizmusból pedig hatodikként választható közismereti tárgyként vizsgázhatnak a tanulók. Idegen nyelv esetében angol, német, francia, olasz, orosz, spanyol, japán, kínai, latin nyelvekből, továbbá a magyarországi nemzetiségek nyelvei közül a magyarországi középiskolában oktatott nyelvekből tehetnek érettségit a diákok. Változnak az előrehozott vizsgák jelentkezési szabályai is, de csak 2014-től, csökken az egyedileg akkreditált, a művészeti, valamint az idegen nyelven letehető érettségik száma. Előrehozott érettségi vizsgát kizárólag idegen nyelvből és informatika tárgyból lehet tenni akkor, amikor az adott iskolában a vizsgára felkészítő tantárgy oktatása a helyi tanterv szerint befejeződik. A sikertelen előrehozott vizsgát a rendes érettségin javíthatja ki a diák.

75

Az érettségi tantárgyak vizsgakövetelményei: Az érettségi tantárgyak témakörei és a vizsga leírása a Nemzeti Erőforrás Minisztérium és az Oktatási Hivatal honlapján elérhető, a választható érettségi tantárgyak és követelményeiket az Érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/2002.(V.24.) OM rendelet tartalmazza.

A kétszintű érettségire való felkészítést az iskola a következő tantárgyakból biztosítja: Emelt szint:

A kötelező tantárgyakból (magyar, történelem, matematika, idegen nyelv) Szakmai előkészítő (szakmacsoportos alapozó) Fizika

Középszint:

Mint az emelt szint, a földrajzzal kiegészítve.

A középszintű érettségi vizsga témakörei: Az érettségi vizsga témaköreit a szakmai munkaközösségek tantárgyanként dolgozzák ki, illetve határozzák meg. A témaköröket minden év december 1-jéig hozzák a tanulók tudomására.

A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek:

Az iskola a tanulók fizikai állapotának egységes méréséhez és minősítéséhez a HUNGAROFIT módszert alkalmazza.

Az országosan egységes adatszolgáltatáshoz évente két alkalommal – tanév elején és tanév végén – a tanulók általános fizikai teherbíró képességének minősítéséhez, ezen faktorok közül az aerob kapacitás és az általános testi erő mérésére összeállított motorikus próbákban elért teljesítményt kell objektív módon mérni és értékelni.

Az általános fizikai teherbíró képesség mérésének fő célja:

76

-

Az oktatás területén: Az iskolai testnevelés és sport egészségmegőrző hatásának növelése, egészségmegőrző szerepének népszerűsítése és tudatosítása az iskoláskorú fiatalok körében.

Minőségellenőrzés: az általános fizikai teherbíró képesség egységes mérése, értékelése és minősítése. Minőségbiztosítás: minden fiatal – képesség szerinti differenciált terheléssel, szükség esetén felzárkóztató program biztosításával – úgy jusson el a felnőtté válásig, hogy az egészséges létezéséhez szükséges fizikai fittnes szint „megkívántság”, vagy „kell” értékét elérje és megtartsa.

Az oktatásban eltöltött évek alatt a rendszeres testedzés egészségmegtartó, egészségjavító szerepének tudatosítása: -

Az egészségügy területén: Az iskolaorvos és védőnők vizsgálati módszereinek, illetve adatainak kibővítése, hogy a testnevelők által mért adatok ismeretében az egészségügyiek felvilágosítást kapjanak a tanulók funkcionális állapotáról – az egészség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek alapján, segítve ezzel a gyógyítást és a betegségek megelőzését. A primer prevenció alapja: a közvetlen kapcsolattartásra épített szoros orvosi-pedagógus együttműködés.

A Hungarofit – Mini Hungarofit módszer bemutatása: A fizikai állapot mérése önmagában nem cél, hanem diagnosztizáló eszköz. A test általános izomerejét, erő-állóképességét legpontosabban hat motorikus próba alapján értékelhetjük: „Hungarofit”. A próbarendszer belső szerkezeti egysége megengedi, hogy csak négy próbában elért teljesítmény alapján minősítsük a vizsgált személy izomerejének állapotát: „Mini Hungarofit”. A Mini Hungarofit vizsgálat elemei: 1./ Helyből távolugrás 2./ Fekvőtámaszban karhajlítás és –nyújtás folyamatosan, kifáradásig (db) 3./ Hasonfekvésből törzsemelés és – leengedés folyamatosan kifáradásig (db) 4./ Hanyatt fekvésből felülés és visszaereszkedés, folyamatosan, kifáradásig (db) 5./ 2000 m futás Az egyes próbákban elért teljesítményt pontértékek alapján minősítjük. Hét minősítő kategória van: 1. 2. 3. 4. 5.

igen gyenge gyenge kifogásolható közepes jó

77

6. 7.

kiváló extra

Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai Elve: alapvető elv, hogy a házi feladatok (írásbeli, szóbeli) törzsanyagban meghatározott alapvető ismeretek elsajátítását és mélyítését szolgálják. Korlátai: -

témazáró dolgozatok száma naponta maximum 2 lehet, ezt előre a tanulók tudomására kell hozni röpdolgozatok íratása egy tanítási egység számonkérésére bármikor, az óra bármelyik részében megtörténhet hosszabb szünetekre (őszi, téli, tavaszi) a végzős osztályok kivételével házi feladatot nem adunk

A szakmai orientáció és alapozó tárgyak beszámítása a szakképző évfolyamok tanulmányi idejébe

-

A beszámítás alapján a kerettantervi rendeletben megfogalmazottak szerint szakiskolában: 9. osztályban a fenti tárgyakra fordított óraszám 50 %-a 10. osztályban 100 %-a szakközépiskolában: 9. osztályban 50 %-a 10. osztályban 50 %-a 11. osztályban 100 %-a 12. osztályban 100 %-a

-

A beszámítás a tanuló kérelmére egyénenként történik, amelynek módja lehet: a) a tanulmányi idő csökkentése b) felmentés az adott órák látogatása alól

A vizsgák rendje:

1. Alapvizsga

- az iskola az érvényben lévő rendelkezés szerint Alapvizsga-bizottságot szervez, melynek pecsétjén a következő áll:

Sághy Mihály Szakképző Iskola, Középiskola és Kollégium, a Csongrádi Oktatási Központ, Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium Tagintézménye mellett működő Alapműveltségi Vizsga Vizsgabizottsága

78

2. Érettségi vizsga

- szintén az érvényben lévő szabályzat szerint érettségi vizsgabizottságot szervez, melynek pecsétjén a következő áll:

Sághy Mihály Szakképző Iskola, Középiskola és Kollégium, a Csongrádi Oktatási Központ, Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium Tagintézménye mellett működő Érettségi Vizsga Vizsgabizottsága - Csongrád

-

a vizsgák idejét a MK-ben megjelenő, a tanév rendjét megszabó miniszteri rendelet szerint kell kijelölni;

3. Szakmai vizsgák

- a szakmai vizsgák idejét a MK-ben megjelenő rendelet szabja meg; - a szakmai vizsgák rendjét, a szakmai vizsgáztatás szabályait az 1993. évi LXXVI. törvény tartalmazza; - az iskola a fenti szabályzat értelmében szakmai vizsgabizottságot szervez, melynek pecsétjén a következő áll:

Sághy Mihály Szakképző Iskola, Középiskola és Kollégium, a Csongrádi Oktatási Központ, Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium Tagintézménye mellett működő Szakmai Vizsga Vizsgabizottsága – Csongrád

XI.

IX. X. A TANULÓK TANULMÁNYI EREDMÉNYÉNEK, SZORGALMÁNAK, MAGATARTÁSÁNAK ÉRTÉKELÉSE

Az értékelés rendje

a) A tanulók munkájának értékelése, ellenőrzése folyamatosan történik – ez az oktató és a nevelő munka egyik legfontosabb feladata

79

-

b) 



Az értékelés a Közoktatási Törvény alapján történik, a tanórai számonkérés elsősorban szóban, írásban, ill. a kötelező témazáró dolgozatok megírásával történik (a kötelező témazáró dolgozatok számát a helyi tanterv írja elő). Az értékelés módja függ az adott tantárgy jellegétől.

Fontosnak tartjuk, hogy a korunkban háttérbe szorult szóbeli ellenőrzésnek – a szóbeli kifejezőkészség fejlesztése miatt – nagyobb teret adjunk az eddigieknél. A szóbeli és írásbeli alapján kapott osztályzatok aránya lehetőleg 50-50 % legyen. A megszerzett érdemjegyekről a szülőt az ellenőrző könyvön keresztül (amit 2 havonta az osztályfőnök ellenőriz) és a fogadóórákon tájékoztatjuk. Az írásbeli dolgozatok, feladatlapok, tesztek egységes értékelése érdekében az elért pontszám érdemjegyekre történő átváltását a következők szerint kell végezni: Teljesítmény: 0-33% 34-44% 45-70% 71-81% 82-100%

Érdemjegy: elégtelen (1) elégséges (2) közepes (3) jó (4) jeles (5)

-

Legfőbb értékelési szempontunk: a tanuló teljesítménye hogyan tükrözi képességeit, szorgalmát, tudásának fejlődését.

-

A folyamatosan kiemelkedő v. jó teljesítményt nyújtó tanulókat szaktanári, igazgatói, tantestületi dicséretben részesítjük.

-

A tanulmányi, sport- és versenyeredményeket évente értékelve a legjobbaknak „Az iskola kiváló tanulója” címet adományozzuk, és fényképüket az iskola aulájában elhelyezzük. Eredményeit félévkor az ellenőrző könyvben, év végén a bizonyítványban rögzítjük.

A magatartás és a szorgalom értékelése A tanulók magatartását félév végén és a tanév végén értékeljük osztályzatokkal. Az osztályzatokat az osztályfőnök az osztályközösséggel együtt javasolja, s a tantestület dönti el. Vitás esetekben az osztályban tanítók többségi véleménye dönt.

A tanulók magatartásának minősítése

80

példás (5): jó (4): változó (3):

rossz (2):

Ha munkájával, jó kezdeményezéseivel tesz valamit a közösségért. Magatartásával, kultúrált viselkedésével példát mutat. Kerüli a durva beszédet. Ha iskolai, gyakorlati munkáját teljesíti, a rábízott feladatokat elvégzi. A házirendben leírtakat nem mindig veszi tudomásul. Magatartásával zavarja a tanítási órákat, ha több szaktanári vagy osztályfőnöki figyelmeztetése, intése van. Ha fegyelmezetlenségével rossz példát mutat társainak. Igazgatói megrovást, vagy fegyelmi büntetést kapott.

A tanulók szorgalmának minősítése

példás (5):

jó (4): változó (3):

hanyag (2):

Ha a tanítási órákra való felkészülést képességéhez mérten teljesíti, tanórákon, gyakorlaton aktív. Felszerelése mindig rendben van. Ha iskolai, gyakorlati munkáját teljesíti, a rábízott feladatokat elvégzi. Felszerelése mindig rendben van. Ha az iskolai és gyakorlati munkájában csak időnként tanúsít törekvést, kötelességét csak ismételt felszólítás után teljesíti. Felszerelése gyakran hiányos. Ha képességeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében. Kötelességét gyakran elmulasztja, munkájában megbízhatatlan; ha két v. több tantárgyból bukásra áll. Felszerelése rendszeresen hiányos.

Jutalmazás:

Jutalmazható: jó tanulmányi eredmény példamutató magatartás közösségi munka versenyeken, vetélkedőkön stb. való részvétel aki bármely módon hozzájárul az iskola jó hírnevének gyarapításához

Év közben az alábbi jutalmak adhatók: szaktanári dicséret osztályfőnöki dicséret igazgatói dicséret tantestületi dicséret

Év végén a versenyeken elért jó eredményekért, példamutató közösségi munkáért,

81

tanulmányi eredményekért

a tanulók könyvjutalomban részesülhetnek, melyet az iskola egésze előtt vesznek át. Jutalmazhat egyén és közösség. Azok a tanulók, akik iskolai v. iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön, előadásokon stb. eredményesen szerepelnek, igazgatói dicséretben részesülnek.

Az iskolai büntetés lehet: -

szaktanári figyelmeztetés osztályfőnöki figyelmeztetés osztályfőnöki intés osztályfőnöki megrovás igazgatói figyelmeztetés igazgatói intés igazgatói megrovás tantestületi figyelmeztetés tantestületi intés tantestületi megrovás tantestületi szigorú megrovás fegyelmi eljárás

A dicséreteket és büntetéseket a tanulókkal és szüleikkel írásban közöljük. A fegyelmi eljárás szabályait az SZMSZ tartalmazza.

A fegyelmi eljárás során kiszabható büntetések: megrovás szigorú megrovás juttatások, kedvezmények megvonása, csökkentése áthelyezés másik osztályba áthelyezés másik iskolába eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától  kizárás az iskolából 

 csak nem tanköteles tanuló esetén lehet kiszabni.

V.

ESZKÖZJEGYZÉK

Eszközjegyzék a magyar nyelv és irodalom tantárgy tanításához

1. Faliképek (írók, költők és különböző korszakok) 10-20 db 2. Nyelvi falitáblák (nyelvrokonság, hangsúly, szójelentés, szófajok) 30-40 db 3. Diasorozatok (írók, költők élete, művészeti stílusok, drámajelenetek) 4. CD(audio)-k (versek, drámarészletek, zeneművek) 40-50 db

82

5. Helyesírási programok 6. Számítógép CD-k: verstárak, folyóirat és lexikon szövegek, érettségi felkészítők 30-40 db 7. Irodalmi témájú videokazetták (filmek, regények, filmfeldolgozásai, drámák, dokumentum összeállítások, televideós kiadások) 100-150 db 8. CD-lejátszó, színes tévé, kazettás magnó, írásvetítő, diavetítő 9. Fóliasorozatok a helyesírás tanításához

Eszközjegyzék a történelem tantárgy tanításához

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

Történelmi falitérképek (a vonatkozó korszakokhoz, kb. 40-45 db) Egy földgömb Diasorozatok az egyetemes és a magyar történelemből (egy-egy sorozat) Történelmi tárgyú videokazetták (40-45 db) Szemléltető falitáblák (10-20 darab, pl. címerek, magyar királyok stb.) Egyetemes és magyar történelmi időszalag Fólia-sorozatok (írásvetítő) a különböző történelmi témákhoz Makettek, rekonstrukciók, másolatok a legjelentősebb történelmi leletekről, tárgyakról, emlékekről (múzeumi és saját készítés) 9. A helytörténet feldolgozásához 50 db Forrásvallató 10. Írásvetítő, számítógép, színes televízió és diavetítő

Eszközjegyzék - idegen nyelv tanításához 1. Kommunikációs gyakorlatot segítő nyelvi labor minimum 3 x 16 fő részére 2. Az idegen nyelv tanításához elengedhetetlenül szükséges a különböző magnóhallgatási gyakorlat. Ennek tárgyi eszközei minimum 16 db hangkazetta és ezek lejátszásához 3 kazettás magnetofon. 3. Az adott nyelv elsajátításához szükséges az adott ország kultúrájának, szokásainak földrajzi, gazdasági helyzetének megismerése. Tárgyi eszközök: - országismereti videokazetta 6 db - videomagnó 2 db - színes tv 1 db 4. Órai munkát elősegítő nagy méretű nyelvi falitáblák, szituációs képek, fotók 10-15 db 5. Tesztkönyvek, társalgási könyvek, illetve tanári kézikönyvek az adott idegen nyelv nyelvtani részének tanításához 20 db 6. Kézi szótárak – fordítási gyakorlatokhoz 30 db

Eszközjegyzék - matematika tantárgy tanításához Nyomtatott taneszközök:

83

a) Tankönyv A meglévő szakközépiskolai/szakiskolai tankönyvek Kiegészítő modulok, munkafüzetek, házi feladat füzetek

Bármely olyan tankönyv használható, amelyikben megtalálhatók a tanterv témakörei, természetesen érdemes egyeztetni a munkaközösségekben. b) Feladatgyűjtemények Geometriai illetve matematikai feladatgyűjtemények Összefoglaló feladatgyűjtemény Szakmai tárgyú példatárak Érettségire, felvételire felkészítő példatárak c) Függvénytáblázat d) Feladatlapok: Meglévő feladatlapok Készülő feladatlapok e) Tanári segédletek Tanári segédkönyv A matematika tárgy képzési programja Tantervi útmutató A feladatgyűjteményekhez készülő megoldások Matematikai lexikonok Matematikai segédanyagok, szakkönyvek, kézikönyvek KÖMAL és matematikai módszertani folyóiratok Demonstrációs eszközök Fényképek Táblázatok Faliképek Táblai rajzeszközök (körző, egyenes és derékszögű vonalzók, szögmérő, színes kréták) Mérőeszközök Modellek (síkbeli és térbeli) Speciális falitáblák (négyzethálós falitábla tantermenként) Fénymásolás lehetőség papírral együtt Kézi-ipari kamera Tantermenként televízió és számítógép az információk szemléltetéséhez, kivetítéséhez A számítógéphez matematikai programcsomagok (pl. Mathcad, Maple) A matematikatanár által javasolt zsebszámológépek Tantermenként videó, oktatófilmek Tantermenként egy-egy írásvetítő és hozzátartozó speciális vetítővászon Az írásvetítőhöz tartozó kész fóliasorozatok; videofilmek

84

Eszközjegyzék - kereskedelem-marketing szak

Gazdasággal kapcsolatos sajtó (napi-, hetilap, folyóiratok), szaklapok, szakkönyvek, statisztikák, piactanulmányok Tv, rádió, video-rekorder, videokazetták, videofelvételek, tv-felvételek, rádióreklám-felvételek Plakátok, fotók Divatlapok, fotók a hivatali öltözékről

Diaképek, írásvetítő, fólia Testbeszéd, etikett, protokoll könyvek Nyomtatványok Névjegykártyák Szövegszerkesztő programok Fénymásolópapír, levélpapír, céges papír, boríték Reklámtáblák Számítógép megfelelő programokkal, CD-ROM Esettanulmányok Videoprojektor Episzkóp Vetítőállvány, vetítővászon + tartozékok Videotár-reklámanyagokkal Metronóm Tanirodai eszközök: szalagos számológép, olló, vonalzó, irodaszerek papírdossziék Monitorszűrő, egér, egérpad Spirálozó

Eszközjegyzék - fizika tantárgy tanításához Mechanika tanulókísérleti készlet Vízhullámosító készlet Stopperóra Simítóreszelő RC generátor Porszívó Eszközkocsik Fajsúly-sorozat Kaloriméter Skálás bimetál-szalag Hengerkerék Gőzturbina-modell Hanghullámok szemléltetésére szolgáló eszköz Mechanikai készlet Emeltyűs pirométer Galilei-lejtő Mikrométer Vízturbina

85

Vízszintező vízmérték Gravesand készülék Szívó-nyomókút-modell Segner-kerék Pascal-féle fenéknyomásmérő Metronóm Hidraulikus sajtó Kétcsövű ballisztikai pisztoly Csillagászati távcső Rázógép Légszivattyú 5 köpüs Gázlézer

Sztereomikroszkóp Áramátalakító Fénytani kísérleti készlet tanulókíslérlethez Ingasorozat a hullámmozgás szemléltetéséhez Digitális sztetoszkóp Színszűrőkészlet Vízlégszivattyú Stopper Levélmérleg Televízió Iskolai demonstrációs VA mérő Stopper digitális Fizikai transzparens 1. Fizikai transzparens 2. a mechanikához Fizikai transzparens 3. az optikához, atomfizikához Készlet-modell molekuláris fizikához Légpárnás sín Optikai pad Mikola-cső dobozban Mikola-cső szögmérővel Magdeburgi féltekék Lechlance elem Lejtő ékekkel Kétkarú emelő fémből Közlekedőedény fatalpon Karos forgó a szögsebesség számításához Készlet a forgómozgás vizsgálatához Hangvilla Üvegrúd Ebonitrúd Eletkrovaria I. Elektrovaria II. Diasorozat 50 darabos atomfizikához Dinamométer Centrifugálgép tartozékokkal Csavarminta Csigasor Bunsen állvány Bimetálszalag-modell Atwood-féle ejtőgép Áramátalakító tápegység

86

Archimédeszi hengerpár Részecskeszámláló Számlálócső Geiger-Müller, csatlakozóval Szárazjég-készülék széndioxid palackról szárazjég pelletek előállítására Ködkamra 12 V-os, szárazjéggel, alkohollal működő Sugárforrások (alfa, béta, gamma)

Eszközjegyzék - kémia tantárgy tanításához Tára mérleg súlysorozattal Precíziós mérleg súlysorozattal

Periódusos tábla – falitábla Ionrádiuszok – falitábla Kémiai transzparens 1. írásvetítőhöz, fólia Kémiai transzparens 2. írásvetítőhöz, fólia Kémiai transzparens 3. írásvetítőhöz Kémiai transzparens 4. írásvetítőhöz, fólia Néhány vegyület oldékonysága Atomorbitál-modell Molekulaorbitál-modell Többszörös kovalens kötések modellje Kristályrács típusok Kalotta-modell Bunsen állvány Hűtőfogó Vaskarika Kémcsőfogó Lombikfogó Kettős szorítódió Vasháromláb Spirálhűtő Liebig hűtő Büretta Dörzsmozsár Gázmosó palack Mérőhengerek Üvegkád Pipetta Főzőpoharak 10 ml, 25 ml, 50 ml, 100 ml, 1000 ml-es Főzőpoharak 250 ml-es Erlenmayer-lombik 250 ml, 100 ml Csiszoltdugós gömblombik 250 ml Gázfejlesztőkészülék 250 ml-es Hőmérők tanulókísérlethez Csipeszek Óraüvegek Kémcsövek Fatálca tanulókísérlethez Analizáló mérőkoffer

87

Talajvizsgáló kísérleti készlet talajösszetevők, pH és szervesanyag-tartalom meghatározására Levegőszennyezettséget mérő készlet Környezetvédelmi analizáló koffer

Eszközjegyzék - biológia tantárgy tanításához Emberi csontváz Emberi torzó 3 részes Máj patkóbéllel, hasnyálmiriggyel Csigolyatípusok Vese-modell Szív-modell Fül-modell Bőr modell

AIDS vírus modellje Levél szerkezete Gyökércsúcs-modell Fás szár szerkezete Agy modellje Térdizület Televízió Tanulói mikroszkóp Mikroszkóp (monoszkóp) Mikrometszet-készlet 25 db-os, általános Mikrometszet-készlet 25 db-os, baktériumok Mikrometszet-készlet 50 db-os, emberi szövetek Oktatótábla sorozatok:

Az evolúció A sejt Az emberi test szövetei A bőr felépítése A csontváz és izomzat A táplálék útja és átalakulása A légutak és a gázcsere A vérkeringés és nyirokkeringés Vízháztartás, vizeletkiválasztás Az idegrendszer felépítése A feltétlen reflex A feltételes reflex A vegyi szervezés A nemi szervek rendszere Megtermékenyítéstől a születésig A növényi sejt A növényi test szövetei A lomblevél felépítése, működése A növények anyagszállítása A megporzás, megtermékenyítés és a termés kialakulása

88

A mag, a termés és a csírázás Sejtmag nélküli egysejtűek Sejtmagvas egysejtűek Állatok kültakarói Táplálkozási szervek az állatvilágban A tápcsatorna fejlődése az állatvilágban A tápcsatorna az állatvilágban (madara, emlősök) Légzőszervek az állatvilágban Anyagszállítás az állatvilágban Mozgásszervek az állatvilágban A kiválasztószervek az állatvilágban Egyedfejlődés (átalakulás nélküli, átalakulásos, átváltozás, kifejlés, teljes átalakulás Élő és élettelen környezeti tényezők A víz körforgása A szén körforgása A nitrogén körforgása Anyag és energia-áramlás Táplálék piramis Szerveződési szintek Táplálkozási lánctípusok

Eszközjegyzék - földrajz tantárgy tanításához

Ásványgyűjtemény Kőzetgyűjtemény A Föld éghajlata A Föld vízi közlekedése A Föld természetes növényzete Kárpát-medence domborzata A Föld éghajlata Szárazon letörölhető filctollkészlet Földgömb Térképjelek A Föld morfológiai térképe a tengerfenék domborzatával Közép-Európa domborzata USA domborzata Ausztrália és óceánia gazdasága Közép és Gél-Amerika gazdasága Afrika gazdasága Dél-Amerika domborzata Észak-Amerika domborzata Európa államai, politikai Európa domborzata Magyarország politikai térképe Falra szerelhető térképtartó Hordozható meteorológiai állomás Időjárás kísérleti készlet Tellurium 8 db-os geológiai modell készlet A Föld felszíne, háromdimenziós dombortérkép Kárpát-medence, magyar nyelvű háromdimenziós dombortérkép Európa színes munkatérképe

89

Eszközjegyzék - a testnevelés tanításához Termi berendezések Bordásfal 20 db Tornapad 4 m-es 6 db vagy Tornapad 2 m-es 12 db Ugrószőnyeg (leérkező) 6 db Talajszőnyeg 2 m-es 3 db Kemény talajszőnyeg 3 db Ugrózsámoly 8 db Mászókötél 10 db Mászórúd 10 db Ugrószekrény 3 db Ugródeszka (dobbantó) 3 db Párhuzamos kabát + talajkorlát 1 db + 1 db Felemáskorlát 1 db Nyújtó (fali v. verseny) 1 db Korlátkocsi 1 db

Gerenda + talajgerenda 1 db + 1 db Gyűrű 2 pár Húzókötél 1 db Tornaló (kápás) 1 db

Kéziszerek Karika, ugrálókötél, gumikötél, tornabot, homokzsák (babzsák) tanulónként 1 db Medicinlabda (1,2,3,4 kg-os) tanulónként 1 db Tárcsás gyakorló súlyzókészlet 1 garnitúra Buzogány tanulónként 2 db Kézisúlyzó (80 dkg, 1kg, 2 kg, 3 kg) tanulónként 2 db

Atlétikai szerek, felszerelések Magasugró állvány 4 db Magasugró léc (műanyag) 4 db Rajttámla 12 db Váltóbot 15 db Kislabda (maroklabda) 30 db Kézigránát (fa) 30 db Súlygolyó (3,4,5,6 kg-os) 2 tanulónként 1 db Magasugró leérkezőhely takaróval fa v. fémrácsozatú tartószerkezettel 1 db Távolugráshoz elugródeszka 1 db Súlylökéshez bástya, illetve dobókör és ehhez szükséges laposacél 1 db Diszkosz (női-ifj. ffi) 5-5 db Gerely (női-ffi) 5 5 db Gát 10 db

90

Indítócsapó 1 db

Labdajátékok és eszközei Futball labda, kézilabda 2 tanulónként 1 db Kosárlabda, röplabda tanulónként 1 db Kézilabda kapu + háló 2-2 db Kosárlabda állvány palánkkal, gyűrűvel, hálóval vagy falra szerelhető szerkezet + palánk, gyűrű háló 2-2 db Röplabda hálótartó szerkezet (állvány) + háló 1 garnitúra Röplabdaháló antenna 2 db Gumi v. műanyaglabdák 30 db

Egyéb sportjátékok, eszközök, felszerelések Kiegészítő Torna Készlet (KTK) 5 db Gimnasztikai fal készlet, vagy többcélú tornaszer 1+1 garnitúra Asztalitenisz asztal + háló 2 db Asztalitenisz ütő 10 db Tollaslabda ütő + labda 20 db Tollaslabda háló + hálótartó állványzat 1 garnitúra Mérőszalag (20 m, 50 m) 1-1 db Stopperóra tanáronként 1 db Színes bóják 15 db Labdahordó háló 2 db Pumpa (elektromos) 1 db Ásó, gereblye, lapát 2-2 db

Mentőláda 1 db Férfi mez 15 db Női mez 15 db Súlypontemelkedés mérő 1 db Jelző szalag 15 db Pályavonalzó festékszóró + mészpor 1 db Megafon 1 db Öntöző tömlő - szükség szerint méter Síp tanáronként 1 db Sportpályahenger 1 db Testmagasságmérő 1 db Személymérleg 1 db Magnéziumtartó 2 db Forgathatós eredményjelző 1 db Kisméretű kapu labdarúgáshoz 2 db Fa v. gumikalapács 2 db

Időszaki v. idényjellegű sportfelszerelések Sílécek kötéssel + botok + cipők 30 pár Korcsolya (cipővel) 30 pár Kerékpár női+ ffi 15-15 db Hátizsák 30 db Sátor (2,3,4 személyes) helyi igény szerint Úszószemüveg 30 db

91

Úszódeszka 30 db Mentőöv 1 db Búvártalp (békatalp) 30 pár Merülőkő 2 db Pálya elválasztó kötél – pályák száma szerint Teniszütő 6 db Teniszlabda 20 db Teniszlabda 20 db Teniszháló + tartóállvány 1 garnitúra Gördeszka 10 db Görkorcsolya 15 pár

Elektrotechnikai eszközök, felszerelések Rádiómagnó vagy különböző lejátszó eszközök – tv, videó 1-1 db Hangkazetták, kazetták, videokazetták igény szerint CD-k igény szerint Hangfal (erősítő) igény szerint Video oktatófilmek igény szerint Számítógép (monitor, billentyűzet, egér, nyomtató) 1 db

Testnevelő-tanári, öltöző, szertár Íróasztal tanáronként 1 db Székek tanáronként 1 db Öltözőszekrény tanáronként 1 db Irat és ruhásszekrény Szeméttároló kosár Fektető ágy Öltözőpadok fogasokkal

Szeméttárolók Szerek, felszerelések, labdák tárolására alkalmas szekrények, polcok Szőnyegszállító kocsik Többcélú szerelőlétra

92

93

X.

A KOLLÉGIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

Tartalomjegyzék

Bevezető 1. Helyzetelemzés 1.1. Intézményi összetevők 1.2. Szellemi erőforrások 1.3. A kollégium működési feltételei, anyagi erőforrások 1.4. A kollégium kapcsolatrendszere 2. Célmeghatározás és alapelvek 2.1. A kollégiumunk nevelési célja 2.2. Pedagógiai alapelveink 2.3. A kollégiumban folyó nevelő-oktató munka céljai, feladatai, eszközei 2.4. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai célok, feladatok 2.5. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos célok, feladatok 3.

Fejlesztési tervek 3.1. A nevelői személyi feltételek fejlesztése 3.2. A tanulói személyiség-, és a közösségfejlesztés feladatainak megvalósítását szolgáló tevékenységi rendszer és szervezeti formák 3.3. A tárgyi feltételek fejlesztése

4 4 4 5

6 6 7 9 10

11 11 13

4. Kollégiumi foglalkozások és témakörök 4.1. A kollégium által kötelezően biztosítandó foglalkozások 13 4.2. A kollégiumban kötelező foglalkozások témakörei és az éves óraszámok évfolyamokra lebontva 14 4.3. A kollégiumi foglalkozások heti időkeretének felosztása 14 5. A kollégiumi nevelő-oktató munka ellenőrzési, mérési, értékelési rendszere 5.1. Ellenőrzés, mérés 5.2. A kollégisták értékelése

15 17

6. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges eszközök és felszerelések jegyzéke 6.1. Helységek 6.2. Helységek bútorzata és egyéb berendezési tárgyai 6.3. A nevelő- és oktató munkát segítő eszközök

17 19 20

94

Mottó: „ A kollégium fontos társadalmi funkciója, hogy a diákok számára biztosítja a tudáshoz jutás esélyét, függetlenül a területi és szociális helyzetüktől, és ezzel elősegíti a társadalmi mobilitást.” (Göncz Árpád)

A KOLLÉGIUM TÁRSADALMI SZEREPE

A kollégium a közoktatási rendszer szakmailag önálló intézménye, amely segíti és kiegészíti az iskolákban folyó nevelő-oktató tevékenységet. Társadalmi szerepe megteremteni a tanulási feltételeket azon tanulók számára, akiknek lakóhelyén nincs lehetőség a tanulmányok folytatásához, a szabad iskolaválasztáshoz való joguk érvényesítéséhez, a kisebbségi nyelven történő oktatáshoz, valamint a szociális, érzelmi és szocializációs védőhálóként működik ott, ahol a szülő nem tudja biztosítani a szükséges körülményeket a tanulmányok folytatásához, vagy az iskola eredményes befejezéséhez. A kollégium pedagógiai tevékenysége kiegészíti a családi és iskolai nevelést, egyben szociális ellátást, biztonságot és érzelmi védettséget nyújt. A kollégium a megfelelő pedagógiai környezet biztosításával elősegíti – a diákok önszerveződése során kialakuló „mikro társadalomban” – társadalmi együttélés, az önkormányzó képesség, a döntés és felelősség, a konfliktuskezelés demokratikus technikáinak elsajátítását, gyakorlását. Ezzel a kollégium sajátos segítséget ad a sikeres társadalmi beilleszkedéshez. A kollégium fontos társadalmi funkciója, hogy a diákok számára – területi és szociális helyzetüktől függetlenül – biztosítja a valós társadalmi élet elsajátításához szükséges szerepek megtanulásának (tanulói szerep, dolgozói szerep, értelmiségi szerep….) esélyét, így részt vesz a társadalmi mobilitás elősegítésében.

1. Helyzetelemzés 1.1.

Intézményi összetevők

Kollégiumunk arculatát az a sokszínűség jellemzi, ami a többféle iskolatípusba járó diákösszetételből adódik. Koedukált kollégiumunk lakóinak többsége a saját iskolánk tanulója, de megtalálhatók közöttük a város más középiskoláinak tanulói is. Az iskolában meglévő majdnem minden szakot, szakmát képvisel valaki, de vannak gimnazisták, vadász-, és környezetvédő-diákok is. A kollégisták a 14-20 éves korosztályból tevődnek össze, de előfordul a 20 évnél idősebb tanuló is. A beiskolázási körzetünkben élő családok szociális, anyagi és kulturális helyzete egymástól nagymértékben eltér. Emiatt sokszínűség mutatkozik a neveltségi szintben, a tanulmányi munkában megnyilvánuló motiváltságban, az érdeklődési körben egyaránt. Így a nevelőknek a különbségekből adódó összes jót és rosszat kezelni kell. Ehhez differenciáltan kell megválasztanunk a pedagógiai módszereket, a nevelőtanári munka kiemelt feladatait. A csoport, illetve egyéni foglalkozásokon és azokon kívül is megpróbáljuk segíteni a nehéz körülmények között élő, hátránnyal ideérkező tanulók felzárkóztatását, ugyanakkor kiemelt fontosságú feladatnak tekintjük a tehetséges, jó képességű gyermekek fejlesztését is. 6 tanuló csoport működik.

1.2.

Szellemi erőforrások

95

A nevelőtestület minden egyes tagja úgy szakképesítése, mint pedagógus személyisége alapján megfelel a kollégiumi nevelőtanár iránt támasztott követelményeknek. A kollégiumi nevelők többsége munkaidejének egy részét a kollégiumban, a másik részét az iskolában teljesíti. Ez több szempontból előny. A kollégák így jobban megismerhetik a gyerekeket, és könnyebben követhetik a velük történteket. Ezen túl sok esetben egyszerűbb megoldani a tehetséggondozást, illetve a felzárkóztatást. Ideális lenne, ha nevelőtanáraink között több lenne az egyetemi diplomával rendelkező, főként magyar nyelv és irodalom, idegen nyelv, valamint matematika szak terén.

1.3.

A kollégium működési feltételei, anyagi erőforrások.

A kollégium szakmailag független, gazdaságilag nem önálló, az iskolával közös működtetésű. Fenntartója Csongrád Megye Önkormányzata. Épületünk adottságai megfelelnek a kollégiumi élet által támasztott követelményeknek, hiszen eleve kollégiumnak építették. Az iskolával közös épületben helyezkedik el, 120 férőhelyes, ebből 40 a lány és 80 a fiú férőhelyek száma. Három emelet mindegyikén, 10 db négyágyas szoba található és külön tanulóhelyiségek vannak, ahol a szilencium idején biztosított a nevelőtanári ellenőrzés. Emeletenként egy-egy mosdóhelység, tusoló és WC található. Az épület állaga megfelelő, berendezéseinek folyamatos javítása, ill. cseréje jelenleg is napirenden van, és a jövőben is feladat lesz. Komoly változás történt a vizesblokkok cseréjével (nagy részben pályázati támogatás révén), de a berendezési tárgyak felújításában jelentős további önerő szükséges. A helyiségek festési-mázolási munkái rendszeresek, de a nyílászárók felújítása továbbra is aktuális. A földszinti társalgó alkalmas hely közösségi összejövetelek lebonyolítására, bár befogadóképessége kicsi, ezért az iskolában lévő ebédlőt használjuk komolyabb rendezvényeink alkalmából. Könyvtár, sportcsarnok, játékszoba, televízió, videó, magnók, állnak a tanulók rendelkezésére. A szabadidő kultúrált eltöltéséhez szolgáló berendezések, ill. programok anyagi fedezetének biztosításához nyújtanak segítséget a közös költségvetés forrásai, és a pályázatok. A kor követelményeit követve kollégiumunk is rendelkezik számítógépekkel (igaz már eléggé avultakkal), amelyek segítséget nyújtanak a másnapi felkészülésben, a tananyag elmélyítésben. Az iskolában lévő Internet elérhetőség szintén biztosított számunkra.

1.4.

A kollégium kapcsolatrendszere

Diákjaink fejlődésének és tanulmányi előmenetelének érdekében fontos, hogy a kollégiumi nevelők kapcsolatokat tartsanak fenn a kollégium életében rendszeresen vagy csak alkalomszerűen résztvevő személyekkel, csoportokkal vagy intézményekkel. a, Az anyaiskolákkal való közvetlen kapcsolatot a kollégium vezetője tartja. A csoportvezető nevelőtanárok konzultálnak a tanulók osztályfőnökeivel, szaktanáraival. különösen akkor, ha problémás esetekről van szó. Rendszeresen figyelemmel kísérik a tanulmányi eredményeiket, kiírják az iskolai naplókból a jegyeket. Kölcsönösen tájékoztatják egymást a kétes hiányzásokról, illetve fegyelmi problémákról. Sokat segít ebben a munkában, hogy a kollégiumi nevelők tanítják is a gyerekeket. Egymás rendezvényein (ballagás, szalagavató, sportversenyek) részt veszünk. b, Minden tanévet megelőzően levélben tájékoztatjuk a szülőket a felvételről, illetve kollégiumi renddel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókról.

96

Tanév elején a kollégium elfoglalásának napján összevont értekezletet tartunk, amelyre elsősorban az új tanulók szüleit várjuk. Évközben - igazodva az iskolai szülői értekezletekhez és fogadóórákhoz - nevelőtanáraink a szülők megkeresése alapján tájékoztatják őket gyermekük kollégiumi viselkedéséről, illetve szükség esetén mi is megkeressük őket. Dicséretekről és büntetésekről írásban értesítjük a szülőket. Kollégiumi " üzenő füzet " használatával tartjuk a kapcsolatot a szülői házzal a hazautazások ellenőrzése terén. c, Évek óta van néhány nevelőotthonos tanulónk. Sajnos ők sokszor problematikusak, így elengedhetetlen a rendszeres konzultáció az intézmények, vagy a nevelő szülők között. Mind kollégiumvezetői, mind csoportvezetői, nevelőtanári szinten kezdeményezzük a rendszeres tájékoztatást, hisz ezek a tanulók nagyon sok odafigyelést igényelnek. d, Az iskolaorvossal, illetve az anyaiskolák gyermek- és ifjúságvédelmi felelőseivel rendszeres a kapcsolattartás, továbbá minden kollégiumi nevelő közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában és megszüntetésében, hiszen a nevelők és a tanulók személyes kapcsolatának ez az egyik fő célja. A gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok kollégiumbeli ellátásának szempontjai megegyeznek az anyaiskola hasonló feladatainak szempontjaival. e, Iskolánk és kollégiumunk a városi GAMESZ konyha intézményétől veszi igénybe az étkeztetési ellátást. Évek óta jó kapcsolatot sikerült kialakítanunk velük. Elfogadják véleményünket, kéréseinket, ha az illeszkedik a szakmai előírásokhoz. Segítenek az ételallergiával küzdő gyermekek lehetőség szerinti külön étlapjának összeállításában. Ünnepi rendezvényeink menüigényét szintén minden esetben méltányolják. f, Kapcsolatot tartunk fenn több külső intézménnyel és szervezettel is: társkollégiumokkal programjaikon való részvétel és tapasztalatcsere formájában az országos Kollégiumi Szakmai és Érdekvédelmi Szövetséggel, ahonnan továbbképzési lehetőségeket, információkat, segítséget kapunk a napi munkánkhoz a helyi TIT szervezettel és a művelődési házzal, valamint más városok színházaival ismeretterjesztő és kulturális programjainkat színesítendő.

2.

Célmeghatározás és alapelvek

2.1. A kollégiumunk nevelési célja Az intézmény sajátos eszközeinek és módszereinek felhasználásával kollégisták szocializációjának, kiegyensúlyozott és egészséges fejlődésének, tanulásának, a sikeres életpályára való felkészítésének segítése, személyiségének fejlesztése, adottságaik, képességeik kibontakoztatása, erkölcsi értékrendjük, konstruktív életvezetésük kialakítása és megszilárdítása, ismereteik, műveltségük gyarapítása, optimális szintre emelése, önművelésre, önnevelésre, harmonikus társas és közösségi kapcsolatokra való igényük kialakítása.

97

2.2. Pedagógiai alapelveink (kollégiumunk nevelőtestületének pedagógiai hitvallása) Pedagógiai hitvallásunk szerint egy olyan kollégiumot szeretnék fenntartani, amely figyelembe veszi a gyerekanyag sokszínűségét, de követelményrendszerében nem igazodik a minimumra törekvők igényéhez, hanem felismerteti, elfogadtatja és betartatja mindenkivel annak a "rendnek", azoknak az értékeknek a szükségességét, amely a személyiségfejlődésben előreviszi tanulóinkat és megteremti az alapjait a felnőtt társadalomba való beilleszkedésüknek. Ennek érdekében az alább felsorolt pedagógiai alapelveket szeretnék érvényre juttatni.

1. Kollégiumunkban olyan légkört kívánunk teremteni, ahol tanulóink otthon érezhetik magukat. Ennek keretében:    

a tanuló személyiségét tiszteletben tartjuk, a gyerekeket bevonjuk saját kollégiumi életük megszervezésébe, a tanulók egyéni képességeit az oktatás során figyelembe vesszük, diákjaink előre megismerhetik a velük szemben támasztott követelményeket, így tudhatják, mit várunk el tőlük,  minden gyermek számíthat a pedagógusok jóindulatú segítségére tanulmányi munkájában és életének egyéb problémáiban,  a kollégium életében szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakítására törekszünk:  tanuló és tanuló,  tanuló és nevelő,  szülő és nevelő,  nevelő és nevelő között.

2.

A kollégiumban a legfontosabb pedagógiai feladat a családi otthon pótlása és a tanulók teljes személyiségének fejlesztése, valamint az iskolával összhangban a tanulók korszerű ismereteinek, képességeinek, készségeinek kialakítása és bővítése. Nevelőink szellemileg, erkölcsileg és testileg egészséges nemzedéket kívánnak nevelni a ránk bízott gyermekekből. Ennek érdekében:  fontosnak tartjuk, hogy diákjaink elsajátítsák, az egyéni tanulás módszereit,  szeretnénk elérni, hogy tanulóink körében a szorgalomnak, a tudásnak és a munkának becsülete legyen,  törekszünk a humánumra, az egyén és a közösségek iránti tiszteletre,  segítünk diákjainknak észrevenni és értékelni a jót - megelőzni, felismerni a rosszat,  törekszünk az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott normáinak és helyes formáinak kialakítására,  szeretnénk tanulóinkat megismertetni nemzeti kultúránk és történelmünk eseményeivel, kiemelkedő személyiségeivel és hagyományaival, hogy mindezek megbecsülése révén tápláljuk a gyermekekben a haza, a szülőföld iránti szeretetet.

3. Eszményeinkben olyan tanuló képe él, aki a közös családi és kollégiumi nevelés eredményeképpen egyesíti magában az alábbi tulajdonságokat:  humánus,  erkölcsös,  fegyelmezett,

98

 művelt,  kötelességtudó.

Tudjuk, hogy e tulajdonságokat nem vagyunk képesek teljes egészében kialakítani minden egyes hozzánk járó tanuló személyiségében. Nevelőink mindennapi nevelő és oktató munkája azonban arra irányul, hogy a lehető legtöbb diákunk rendelkezzen végzős korára minél több olyan személyiségjeggyel, amely alkalmassá teszi őket a társadalmilag elfogadott normák szerinti viselkedésre, mind az emberi és mind a természeti környezetben.

2.3. A kollégiumban folyó nevelő-oktató munka céljai, feladatai, eszközei A kollégiumunkban folyó nevelő-oktató munka céljai és feladatai megegyeznek az iskolai célokkal és feladatokkal, de más a súlypontozás. Itt csak a legfontosabbak kerülnek felsorolásra:

1. A tanulás és az ismeretszerzés igényének, a folyamatos önművelés, valamint az önálló tanulás képességeinek kialakítása. 2. Az ember testi és lelki egészsége. Az egészség megőrzésének fontossága. Az egészséges és kulturált életmód iránti igény. A testmozgás iránti igény. Az önellátás képességeinek kialakítása (tisztálkodás, öltözködés, étkezés, környezet rendben, tisztán tartása). Az egészségvédelem (az egészségre káros szokások ismerete, elutasítása; a balesetek megelőzése). 3. Fogékonyság az emberi kapcsolatokra, a barátságra. A család, a szülők, a nagyszülők tisztelete, megbecsülése. Közösségi érzés, áldozatvállalás. 4. Az önismeret, az értékelés és önértékelés, a saját személyiség kibontakoztatásának igénye 5. Az élet tisztelete, védelme. A természeti környezet megóvása. Az állatok és növények védelme, szeretete. Fogékonyság az élő és az élettelen természet szépsége iránt. A kollégiumunkban folyó nevelő és oktató munka feladata, hogy a felsorolt értékek elsajátítását elősegítse. Ezt fokozza a tevékenységekhez kapcsolódó folyamatos értékelés. Ehhez a kollégiumban biztosítjuk a felkészítő foglalkozások esetében a tanulócsoportonkénti minimális heti 14 óra, illetve az egyéb csoportos foglalkozás esetében a tanulócsoportonkénti minimális heti 10 óra időkeretet. A tanulókkal való egyéni foglalkozásra, nevelési tevékenységre további lehetősége van nevelőknek.

Nevelési céljaink megvalósítását segítik a kollégium személyiségfejlesztésre irányuló eljárások, nevelési módszerek.

pedagógusai

által

alkalmazott

Nevelési módszereink két nagy csoportra oszthatóak: 1. Közvetlen (direkt) módszerek azok, amelyeknek alkalmazása során a nevelő közvetlenül, személyes kapcsolat révén hat a tanulóra. 2. Közvetett (indirekt) módszerek azok, amelyekben a nevelő hatás áttételesen, a tanulói közösségen keresztül érvényesül.

99

Kollégiumunk pedagógusai által alkalmazott közvetlen és közvetett nevelési eljárások:

1. Szokások kialakítását célzó, beidegző módszerek.

2. Magatartási modellek bemutatása, közvetítése.

3. Tudatosítás (meggyőződés kialakítása).

Közvetlen módszerek - Követelés. - Gyakoroltatás. - Segítségadás. - Ellenőrzés. - Ösztönzés.

- Egyéni elbeszélgetés. - Tények és jelenségek bemutatása. - A nevelő személyes példamutatása. - Példaértékű műalkotások bemutatása. - Magyarázat, beszélgetés. - A tanulók önálló elemző munkája.

Közvetett módszerek - A kollégiumi csoport tevékenységének megszervezése. - Közös (közelebbi vagy távolabbi) célok kitűzése, elfogadtatása. - Hagyományok kialakítása. - Követelés. - Ellenőrzés - Ösztönzés. - A nevelő részvétele a koll-i csoport tevékenységében. - A követendő egyéni és csoportos minták kiemelése a közösségi életből.

- Felvilágosítás a betartandó magatartási normákról. - Vita.

Nevelési céljaink megvalósulását illetően akkor tekintjük nevelő és oktató munkánkat sikeresnek, ha kollégiumunk végzős diákjai a megfelelő záró évfolyam végén:  minden tantárgyból megfelelnek az iskolánk középfokú nevelés-oktatás kerettanterveiben meghatározott továbbhaladás feltételeinek. (Természetesen célunk az is, hogy tanulóink a minimális követelmények teljesítésén túl az egyéni képességeik alapján elvárható legjobb szinten feleljenek meg az iskola által megfogalmazott követelményeknek.)  rendelkeznek olyan bővíthető ismeretekkel, készségekkel és jártasságokkal, amelyek képessé teszik őket arra, hogy a felsőoktatásbeli követelményeknek illetve a munkahelyeiken a későbbiekben megfeleljenek. 3. Közvetlen (direkt) módszerek azok, amelyeknek alkalmazása során a nevelő közvetlenül, személyes kapcsolat révén hat a tanulóra. 4. Közvetett (indirekt) módszerek azok, amelyekben a nevelő hatás áttételesen, a tanulói közösségen keresztül érvényesül.

2.4. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai célok, feladatok Kollégiumunk nevelő és oktató munkájának alapvető feladata, hogy a tanulók személyiségét a különféle kollégiumi tevékenységek megszervezésével széleskörűen fejlessze. Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladataink megegyeznek az iskolai feladatokkal, de itt is más a súlypontozás. Ebben a fejezetben is csak a legfontosabbak kerülnek felsorolásra: 1. A tanulók értelmi nevelése. Feladat: Az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. 2. A tanulók erkölcsi nevelése.

100

Feladat: Az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása. 3. A tanulók közösségi (társas kapcsolatokra felkészítő) nevelése. Feladat: Az emberi együttélés szabályainak megismertetése. A társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttműködési készség kialakítása. 4. A tanulók érzelmi (emocionális) nevelése. Feladat: A tanulók közösségére és önmagukra, illetve az élő és élettelen környezet jelenségeire, irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása. 5. A tanulók testi nevelése. Feladat: A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése. Egészséges, edzett személyiség kialakítása. Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény kialakítása. 6. A tanulók munkára nevelése. Feladat: Az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása. A tanulók önellátására és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása. 7. A tanulók pályaválasztásának segítése, az önálló életkezdés támogatása. Feladat: A továbbtanulók esetében a felvételi statisztikák elemzése legyen napi feladat, hogy minél nagyobb eséllyel tudjanak diákjaink jelentkezni a felsőoktatásba. A nevelőtanároktól kapjanak a már szakmát választott tanulóink, a szakmájukkal kapcsolatos ráhangolódást, megerősítést. Gondoskodni kell arról, hogy a megyei munkaügyi hivatal előadóit meghívva, tájékoztatást kapjanak végzőseink a munkavállalási esélyekről, a munkába állás jogi oldaláról, az esetleges, szükségszerű át-, illetve továbbképzési lehetőségekről és azok kivitelezési módjáról. Tudatosítani a diákokban az „élethosszig” tartó tanulás gondolatát.

2.5. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos célok, feladatok

A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelő és oktató munka kollégiumunkban egyrészt a nevelők és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a kollégiumi közösség ráhatásán keresztül érvényesül. A tanulók közösségben, illetve közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása kollégiumunk nevelő-oktató munkájának alapvető feladata. A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink: 1. A különféle kollégiumi tanulói közösségek megszervezése, nevelői irányítása. Feladat: A kollégiumi élet egyes területeihez (foglalkozásokhoz és azokon kívüli tevékenységekhez) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerű nevelő fejlesztése. 2. A tanulók életkori fejlettségének figyelembevétele a tanulóközösségek fejlesztésében.

101

Feladat: A tanulói közösségek irányításánál a nevelőknek alkalmazkodniuk kell az életkorral változó közösségi magatartáshoz: a tizenéves gyermek - a felnőttek elvárásainak megfelelni akaró - személyiségének lassú átalakulásától az autonóm - önmagát értékelni és irányítani képes - személyiséggé válásig. 3. Az önkormányzás képességének kialakítása. Feladat: A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják. 4. A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése. Feladat: A tanulói közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata, a közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése, hiszen a tanulói közösség által történő közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók a közösség által szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak, azokban aktívan részt vesznek, és ott a közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz és viselkedési formákhoz tapasztalatokat gyűjthetnek. 5. A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása. Feladat: A tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának válásának kialakítása, ápolása.

3.

Fejlesztési tervek

Felsorolt alapelveink megvalósulása, és kitűzött céljaink elérése érdekében folyamatosan fejleszteni kell a már meglévő állapotokat, mind személyi (nevelői, ill. tanulói oldal), mind tárgyi vonatkozásban. 3.1. A nevelői személyi feltételek fejlesztése

A kollégium nevelőtanáraink rendszeres önképzéssel és szervezett továbbképzésekkel bővítik, korszerűsítik szakmai ismereteiket. Ezek lehetnek helyi, akár intézményen belüli, vagy regionális, illetve országos szervezésű programok.

3.2. A tanulói személyiség-, és a közösségfejlesztés feladatainak megvalósítását szolgáló tevékenységi rendszer és szervezeti formák

A kollégiumban a tanulói személyiség, és a közösség fejlesztését az alábbi tevékenységek segítik:

a.) Hagyományőrző tevékenységek Minden tanév folyamán kollégiumi ünnepséget, rendezvényt tartunk a következő alkalmakkor: a kollégiumban első évüket töltő diákok, a „gólyák” kollégistává avatásakor, a Mikulás-nap környékén (műsor, ajándékosztás)

102

a karácsony (műsor, ünnepi vacsora) a farsangi időszakban (jelmezbál) a végzősök búcsúztatásakor (búcsúzás, végzősök közös vacsorája)

b.) Diákönkormányzat. A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a demokrácia elveinek megtanulására, gyakorlására, a tanulók foglalkozáson kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére a kollégiumban diákönkormányzat működik. A diákönkormányzat munkáját a kollégiumi csoportokból megválasztott küldöttekből álló diák önkormányzati vezetőség irányítja. A DÖK képviselői minden évben részt vesznek országos vezetőképző táborokban, illetve diáktalálkozókon. A DÖK-be minden kollégista választható és egyben választó is. A diákönkormányzat tevékenységét a kollégiumvezető által megbízott nevelő segíti. c.) Diákétkeztetés. A kollégiumba felvett tanulók napi háromszori étkezésben (reggeli, ebéd, vacsora) részesülnek. Az étkezések kapcsán igyekszünk fejleszteni diákjaink ez irányú kultúráját is. d.) Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások. Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a gyengék felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik, amelyek diákkörök és korrepetálások keretén belül működnek.

e.) Sport. A kollégiumi sportkör az iskolai testnevelési órákkal együtt biztosítja a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészülését a különféle sportágakban a helyi és a kollégiumon kívüli sportversenyekre. Ezzel próbáljuk kifejleszteni a tanulók igényét a testedzés és az egészséges (egészségesebb) életmód iránt.

f,) Diákkörök. A különféle diákkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését, valamint a szabadidő, igényt és szükségleteket kielégítő módon való eltöltését szolgálja. A diákkörök jellegüket tekintve lehetnek: művészetiek, („Kreatív” diákkör) technikaiak, (számítógépes diákkör, barkács diákkör) szaktárgyiak, (műszaki ábrázolás diákkör) a szabadidő eltöltését segítők, (szabás-varrás-kézimunka diákkör) sporttal kapcsolatosak, de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör, hobbi alapján is. (média diákkör) A diákkörök indításáról a DÖK kezdeményezésére a felmerülő igények és a kollégium lehetőségeinek figyelembe vételével minden tanév elején a kollégiumvezető dönt a nevelőtestülettel való egyeztetés után. A diákkör vezetését kollégiumi nevelőtanár vagy iskolai nevelő esetleg olyan felnőtt is elláthatja, aki nem az iskola dolgozója.

g.) Versenyek, vetélkedő, bemutatók. A tehetséges tanulók fejlődését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti) versenyek, vetélkedők. A legtehetségesebb tanulókat a kollégiumon kívüli rendezvényeken való részvételre is buzdítjuk, felkészítjük. vagy ha kell, segítséget kérünk az iskolai szaktanároktól. Ezzel fejlesztjük a tanulókban a versenyhelyzetekben való helytállás képességét.

103

h.) Szabadidős foglalkozások. A szabadidő hasznos és kultúrált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a diákok anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez (pl. színház-, mozi- és múzeumlátogatások, tudományos és ismeretterjesztő előadások, zenés, táncos rendezvények stb.). A szabadidős rendezvényeken való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket részben a diákoknak kell fedezniük. Így rávezetjük a gyerekeket a szabadidő tartalmas eltöltésének lehetőségeire.

i.) Könyvtár. A kollégiumnak könyvtára nincs, így a tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható iskolai vagy városi könyvtár segíti.

j.) Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata. A tanulók igényei alapján előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy a kollégium létesítményeit, illetve eszközeit (pl. sportlétesítmények, számítógép játékszoba stb.) a tanulók - tanári felügyelet mellett - egyénileg vagy csoportosan használják.

k.) Hit- és vallásoktatás. A területileg illetékes, bejegyzett egyházak - az iskola nevelő és oktató tevékenységétől függetlenül - hit- és vallásoktatást szervezhetnek az iskolában. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a kollégista tanulók számára (is) önkéntes.

A tehetséggondozást és a felzárkóztatást elősegítő, illetve a szabadidős programok, diákkörök működési feltételeihez, a prevenciós és ismeretterjesztő előadások megszervezéséhez szükséges anyagi hátteret nagyobb részben az intézményi költségvetésből, kisebb részben (lehetőség szerinti) pályázatokon nyert összegekből szeretnénk biztosítani.

3.3. A tárgyi feltételek fejlesztése Annak érdekében, hogy diákjaink a kor színvonalának megfelelő módon tudjanak tanulni és egyéb információkat gyűjteni az őket körülvevő világról, hogy „hazajöjjenek” a kollégiumba, és ott jól érezzék magukat, elengedhetetlen feltétele a kiszolgáló eszközök rendszeres karbantartása, cseréje, pótlása illetve fejlesztése. Mint mindenütt, nálunk is igaz, hogy „A szépet óvom, a csúnyát rontom”. Éppen ezért fontos a pedagógiai programunk teljesíthetősége szempontjából, hogy a kollégium, jövőben mihamarabb hozzájusson - új korszerű számítógépekhez és saját Internet csatlakozási lehetőséghez, - új bútorzathoz (ágyak, tanulópadok, székek, polcok), - új hűtőgépekhez, élelmiszer-táróló szekrényekhez, - kondicionáló eszközökhöz, berendezésekhez, sportszerekhez, - új játékszobai eszközökhöz, televízókhoz, videómagnóhoz, filmvetítésre alkalmas minőségi projektorhoz. Ezen túl nagyon fontos feladat - az épület nyílászáróinak cseréje, felújítása, - a betegszobák, a melegítő konyha és berendezéseinek korszerűsítése, felújítása, - távlatokban az épület lapostetőjének nyeregtetővel való ellátása a hőszigetelés miatt. A tárgyi feltételek fejlesztéséhez szükséges anyagi hátteret, mint ahogy ez a korábbiakban is történt, nagyobb részben az intézményi költségvetésből, kisebb részben (lehetőség szerinti) pályázatokon nyert összegekből szeretnénk biztosítani.

104

4.

Kollégiumi foglalkozások és témakörök

A kollégium - igazodva a közoktatási törvény rendelkezéseihez - a nevelési folyamat során a tanulói tevékenységeket - annak céljától, jellegétől függően - csoportos és egyéni foglalkozások keretében szervezi.

4.1. A kollégium által kötelezően biztosítandó foglalkozások Tehetség kibontakoztatást, felzárkóztatást segítő foglalkozások  a differenciált képességfejlesztés - a valamilyen okból lemaradt tanulók felzárkóztatása, valamint a kiemelkedő képességű tanulók gyorsabb haladásának biztosítása - szervezetten, a kollégiumnak az iskolákkal együttműködve kialakított programja alapján történik;  az iskolában szerzett ismeretek bővítése és a pályaválasztás segítése érdekében a kollégium, különböző szakköröket, diákköröket szervez. A tanulókkal való egyéni törődést biztosító foglalkozások  a személyes törődést biztosító foglalkozásokon a tanulók feltárhatják egyéni problémáikat, ezek megoldásában számíthatnak a pedagógus tanácsaira, segítségére;  a csoportfoglalkozások keretében elsősorban a tanulócsoport életével kapcsolatos feladatok, tevékenységek megbeszélése, értékelése történik; A foglalkozások célja, hogy a tanulók elsajátítsák a mindennapi élettel kapcsolatos ismereteket, a közösségi együttélés normáit, a szociális viselkedés alapvető szabályait; a konfliktuskezelő képességet. A tanulók életének, egészségének védelme érdekében hangsúlyt kap a prevenciós tevékenység (balesetek, káros szenvedélyek - dohányzás, alkohol, illetve drogfogyasztás stb. - kialakulása).

Szabadidő eltöltését szolgáló foglalkozások  a szabadidős foglalkozásokon meghatározó szerepet kap az egészséges és kulturált életmódra nevelés, az önkiszolgáló képességek fejlesztése, a diáksport, a természeti környezet megóvása, ápolása;  a foglalkozások során hangsúlyt kap a gyermekek irodalmi, képzőművészeti, zenei és vizuális képességeinek fejlesztése, a kollégiumban élő nemzeti, etnikai kisebbségekhez tartozó tanulók anyanyelvi, nemzetiségi kultúrájukhoz való kötődésének erősítése; fogyatékos tanulók esetében az érdek-képviseleti szervezetek, a speciális művészeti és sportegyesületek megismertetése;  a kollégium által szervezett kirándulások során a tanulók megismerik történelmi, kulturális és természeti értékeinket; a különböző rendezvények erősítik a kollégiumi közösséget;  a kollégium szakmai foglalkozások szervezésével segíti - a működésében fontos szerepet betöltő, az önkormányzati rendszerbe illeszkedő - diákkörök fejlődését.

4.2. A kollégiumban kötelező foglalkozások témakörei és az éves óraszámok évfolyamokra lebontva

1. Tanulásmódszertan 2. Önismeret, pályaválasztás 3. Művészet és információs kultúra 4. Környezeti nevelés

105

5. Életmód, életvitel, háztartási ismeretek 6. Egyén és közösség 7. Magyarság, nemzetiségi lét, európaiság

TÉMAKÖR

9. évf.

10. évf.

11. évf.

12. évf.

13-14. évf.

1. Tanulásmódszertan

4

3

3

2

-

2. Önismeret, pályaválasztás

3

3

4

3

2

3. Művészet és információs kultúra

3

3

2

4

5

4. Környezeti nevelés

2

2

2

2

3

5. Életmód, életvitel, háztartási ismeretek

4

4

4

5

5

6. Egyén és közösség

3

3

3

3

2

7. Magyarság, nemzetiségi lét, európaiság

3

4

4

3

3

22 óra

22 óra

22 óra

22 óra

20 óra

*

* A kollégiumokban évi 37 nevelési héttel (12-13-14. évfolyamon 33-mal), minden héten egy kötelező csoportfoglalkozással számolunk. Ennek 60%-ára, azaz 22, illetve 20 csoportfoglalkozásra (órára) kötelezővé teszi a rendelet azt, hogy az itt megjelölt témákkal foglalkozzanak a kollégiumokban. A további idő a csoport és a kollégium, valamint a csoport tagjainak ügyeivel, szervezéssel, közösségi feladatok megszervezésével telik.

4.3. A kollégiumi foglalkozások heti időkeretének felosztása

Tanulmányi foglalkozás -

kötelező tanulási idő

9 óra / hét / csoport

-

tehetséggondozás, felzárkóztatás

5 óra / hét / csoport

Csoportfoglalkozás

1 óra / hét / csoport

Egyéni, vagy kiscsoportos foglalkozás (nevelés)

4 óra / hét / csoport

Választható foglalkozás

5 óra / hét / csoport

-

diákkörök

-

sport

-

kulturális programok

-

szabadidős tevékenységek

106

5.

A kollégiumi nevelő-oktató munka ellenőrzési, mérési, értékelési rendszere

A nevelő-oktató munka kollégiumunkra vonatkozó ellenőrzési, mérési, és értékelési rendszerének meghatározása a nevelési-oktatási célok elérését, a pedagógiai munka eredményességének, hatékonyságának folyamatos biztosítását, valamint a kollégiummal kapcsolatban álló partnerek (elsősorban a tanulók, a szülők, a fenntartó és a nevelők) kollégiumunkkal szembeni igényeinek, elvárásainak történő megfelelést szolgálja.

5.1 Ellenőrzés, mérés 1. A kollégiumunkban folyó belső ellenőrzés a jogszabályokban és (elsősorban a pedagógiai programban, a szervezeti és működési szabályzatban és a házirendben) meghatározott előírásoknak való megfelelést vizsgálja. 2. A kollégiumi belső ellenőrzés rendjét a pedagógiai programban foglaltakon túl a szervezeti és működési szabályzat, és a belső ellenőrzési szabályzat határozza meg. 3. A nevelő-oktató munka ellenőrzését (és a hozzá kapcsolódó méréseket) végezheti: a) pedagógusok esetében: a kollégiumvezető, a munkaközösség-vezető, az ellenőrzésre a kollégiumvezető által felkért pedagógusok, valamint külső szakértők, b) tanulók esetében: a kollégium pedagógusai, valamint külső szaktanácsadók és szakértők. 4. A pedagógiai munka ellenőrzése elsősorban az alábbi területekre terjed ki: a) A pedagógusok nevelő-oktató munkáján belül:  A tanár-diák kapcsolatra, a tanulói személyiség tiszteletben tartására.  A szülőkkel való kapcsolattartásra.  A nevelő és oktató munka színvonalára a foglalkozásokon. Ezen belül különösen fontos ellenőrzési területek:  A nevelő előzetes felkészülése és tervező munkája.  A csoportfoglalkozás felépítése és szervezése.  Az csoport- és egyéni foglalkozáson alkalmazott módszerek.  A tanulók ellenőrzése, értékelése.  A tanulók munkája és magatartása, valamint a pedagógus egyénisége, magatartása a csoportfoglalkozáson és azon kívül.  A felzárkóztatás és a tehetséggondozás.  A kollégiumi diákönkormányzat tevékenységének segítésére.  A csoportfoglalkozások szervezésére, az ezeken való részvételre.  A gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátására.  A tanulók továbbtanulásának segítésére, irányítására.  A pedagógusra bízott helységek rendezettségére.

5. A pedagógusok nevelő-oktató munkájának ellenőrzése folyamatosan történik a belső ellenőrzési terv alapján.

6. A tanulók kollégiumi munkájának ellenőrzése folyamatosan történik. 7. A kollégiumi nevelő-oktató munka ellenőrzésének részeként az alább meghatározott méréseket kell elvégezni az előírt időközönként: a.) A tanulók körében

107

 A tanuló személyiségét és közösségi magatartását vizsgáló mérések:  Szociometriai vizsgálat a 9., a 11. és a 13. évfolyamban. (Évente.) Felelős: csoportvezetők.  Tanulói elégedettség mérése kérdőíves módszerrel (Évente) Felelős: csoportvezetők.  A tanulók alapvető személyiségvonásainak mérése az 9. és a 13. évfolyam elején. (Évente.) Felelős: csoportvezetők.  Az olvasás követelményeinek teljesítését vizsgáló mérés:  Olvasás, szövegértés a 9. Évfolyamon (Évente) Felelős: a megbízott kolléga b.) A szülők körében  A szülői elégedettség mérése:  Csoportos interjú keretében szülői értekezleten minden osztályban. (Évente a tanév utolsó szülői értekezletén.) Felelős: csoportvezetők.  Kérdőíves módszerrel a 9. a 11. és a 13. évfolyamon (Kétévente). Felelős: kollégiumvezető. c.) a pedagógusok körében az idevonatkozó iskolai szabályzók az érvényesek.

5.2 A kollégisták értékelése A kollégiumi növendékek munkájának rendszeres értékelésével egészséges versenyt kívánunk kialakítani tanulóink között. Így szeretnénk biztosítani becsületes, jó szándékú, lelkiismeretes kollégistáinknak a kollégiumi férőhelyet a következő tanév(ek)re is. Ugyanakkor a követelményrendszer alapján így ki tudjuk szűrni azokat a tanulókat, akik érdemtelenné válnak a kollégiumi tagságra. 1. Értékelési rendszerünk reális követelményekre épül, amely a legnagyobb hangsúlyt a tanulmányi helyzet értékelésére fordítja. Emellett értékeljük a magatartást, a szorgalmat, a közösségi munkát, a közös tulajdon védelmét. 2. Az értékelés alapja: a.) A tanulmányi eredmény és az iskolai magatartás és szorgalomjegyek, b.) A kollégiumban töltött egész idő értékelése: - a tanuló szorgalma (a „stúdiumok” fegyelme), - a tanuló fegyelme, - a tanuló közösségi tevékenysége (aktívahálózat, alkalmi közösségi munkák), -.a Házirend és a Napirend betartása, az ebből eredő jogok és kötelességek egyensúlya (pl. az ügyelet és a szolgálat ellátása), - a közös tulajdon védelme, - a tiszta, rendes környezet fenntartása.

3. Az értékelési rendszer kialakításában részt vett: - a kollégiumi nevelőtestület, - a kollégiumi diákönkormányzat, 4. Az értékelési rendszert jóváhagyta: - az iskolavezetés és a tantestület.

108

5. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges eszközök és felszerelések jegyzéke a kollégiumban 5.1. Helyiségek Az egyes helyiségek és az udvar jellemző adatait (alapterület, belmagasság, légköbméter, belső burkolat, megvilágítás stb.) a hatályos építészeti, egészségügyi, munkavédelmi és tűzvédelmi jogszabályok tartalmazzák.

Eszközök, felszerelések Mennyiségi mutató

Megjegyzés

tanulószoba

összesen 3

szintenként 1

szakköri, diákköri szoba

1

számítástechnikai terem

1

testedző szoba

nincs

az iskola sportcsarnoka áll rendelkezésre

könyvtár

nincs

az iskola könyvtára áll rendelkezésre

hálószoba, hálóterem

30

stúdió

1

sportudvar

1

kollégiumvezetői iroda

1

nevelőtestületi szoba

1

az iskolával közös

rendezvényterem

1

az ebédlő

orvosi szoba

1

Kiszolgálóhelyiségek társalgó (látogatófogadó)

1

egyben játékszoba is

ügyeletes nevelői szoba

2

a 2. és 3. emeleten

porta

1

az iskolával közös

betegszoba (elkülönítő)

2

vendégszoba

1

az 1. emeleten

ebédlő

1

az iskolával közös

109

teakonyha

1

a földszinten

tanulói vizesblokk, fürdőszoba

4

szintenként 1-1

személyzeti WC

1

tanulói WC

4

szintenként 1-1

karbantartó műhely

1

az iskolával közös

tisztítószer, takarítóeszközök és gépek tárolója

1

ágyneműraktár

1

mosókonyha (tanulói)

3

a mosdó helységekben lehet mosni

szárítóhelyiség (tanulói)

3

szintenként 1-1

vasaló- és fehérneműjavító helyiség (tanulói)

3

szintenként 1-1

szeméttároló

nincs

A szemét kezelése az épületben nem megoldott

5.2. Helységek bútorzata és egyéb berendezési tárgyai

Eszközök, felszerelések Mennyiségi mutató

Megjegyzés

1. Tanulószoba (felkészülő szoba) tanulói asztal (emeletenként)

20

10 db a tanulóban, 10 db a szobákban

tanulói szék (emeletenként)

40

20 db a tanulóban, 20 db a szobákban

tanári asztal

1

tanári szék

1

nyitott és zárt könyvszekrény

nincs

2. Diákköri szoba (a diákköri foglalkozások a tanulókban kerülnek megrendezésre, így a helység felszerelése azonos a tanulóéval)

110

3. Számítástechnika terem számítógép

6

nyomtató

1

számítógépasztal, szék programok

húsz tanulónként 1,(elavultak)

nincs szükség szerint

zárható szekrény

nincs

tábla + flipchart

nincs

4. Testedző szoba diákok

nincs

az iskola sportcsarnokát használják a

5. Könyvtár diákok

nincs

az iskola könyvtárát használják a

6. Hálószoba ágyneműtartós ágy

4

szobánként 4 fővel számolva

szekrény

4

szobánként 4 fővel számolva

éjjeli szekrény

4

szobánként 4 fővel számolva

polc

2

szobánként 4 fővel számolva

tükör

nincs

cipőtároló

nincs

szék

2

A szobában a stúdium ideje alatt 2 fő tanulhat.

asztal

2

A szobában a stúdium ideje alatt 2 fő tanulhat

ágynemű-garnitúra

4

szobánként 4 fővel számolva

ágyneműhuzat-garnitúra éjjeli lámpa

3x4

szobánként 4 fővel, a cserére is számolva

2

8. Stúdió stúdióasztal

1

szék

3

belső, kiépített hangtechnikai hálózat

1

111

hifi-torony

nincs

mikrofon

1

erősítő

1

hangszóró + fejhallgató

1

videofelvevő kamera

nincs

videofelvevő és -lejátszó

1

tárolószekrény

1

9. Sportudvar (felszerelése az iskolánál ismertetettek szerint) 11. Kollégiumvezetői iroda (berendezése az iskolánál ismertetettek szerint) 12. Nevelőtestületi szoba (berendezése az iskolánál ismertetettek szerint) 14. Orvosi szoba [berendezése, felszerelése a 26/1997. (IX. 3.) NM rendelet előírásai szerint]

5.3 A nevelő- és oktatómunkát segítő eszközök

Eszközök, felszerelések Mennyiségi mutató

Megjegyzés

televízió

tanulóban elhelyezve, ötven tanulónkén 1 db minden szobában 1 db A stúdióban a stúdióban

rádió CD-lemezjátszó magnetofon videolejátszó sport eszközök

szabadidő eltöltését szolgáló speciális eszközök

3 30 1 1 1 6 4 5 1-1 1 12

-labda -ping- pong felszerelés -tollaslabda felszerelés Biliárd-, ill. rex-asztal asztali foci különféle társasjáték

112

XI.

A PEDAGÓGIAI PROGRAMMAL KAPCSOLATOS EGYÉB INTÉZKEDÉSEK

I.

A pedagógiai program érvényességi ideje

1. Az iskola 2013. augusztus 1. napjától szervezi meg nevelő és oktató munkáját e pedagógiai program alapján. 2. A pedagógiai programban található helyi tanterv 2013. augusztus 1.. napjától a 9. évfolyamon, majd ezt követően felmenő rendszerben kerül bevezetésre. 3. Ezen pedagógiai program érvényességi ideje 5 tanévre – azaz 2013. augusztus 1. napjától 2018. augusztus 31. napjáig – szól.

II. A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata 1. A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevelőtestület folyamatosan vizsgálja. - A nevelők szakmai munkaközösségei minden tanév végén írásban értékelik a pedagógiai programban megfogalmazott általános célok és követelmények megvalósulását.

III.

A pedagógiai program módosítása

1. A pedagógiai program módosítására: az iskola igazgatója; a tagintézmény vezetője; a nevelők szakmai munkaközösségei; a nevelőtestület bármely tagja; az iskolaszék; az iskola fenntartója tehet javaslatot. 2. A szülők és a tanulók a pedagógiai program módosítását közvetlenül az iskolaszék szülői, illetve diák-önkormányzati képviselői útján az iskolaszéknek javasolhatják. 3. A pedagógiai program módosítását a nevelőtestület fogadja el, és az intézményvezető hagyja jóvá, a ped. program azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra többletkötelezettség hárul, a fenntartó egyetértése szükséges. 4. A módosított pedagógiai programot a jóváhagyást követő tanév szeptember 1. napjától kell bevezetni.

113

IV.

A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala

1. Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára megtekinthető. 2. A pedagógiai program megtekinthető: az iskola fenntartójánál; az iskola irattárában; az iskola könyvtárában; az iskola nevelői szobájában; az iskola igazgatójánál; a tagintézmény vezetőjénél; a tagintézmény-vezető helyetteseknél; a nevelők szakmai munkaközösségeinek vezetőinél;

C s o n g r á d , 2013.

Kiss Attila igazgató

114

A PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADÁSA ÉS JÓVÁHAGYÁSA

1.

A pedagógiai programot az iskolai diákönkormányzat véleményezte és elfogadásra javasolta.

……………………………………… az iskolai diákönkormányzat vezetője

2.

A pedagógiai programot a szülői munkaközösség iskolai vezetősége véleményezte és elfogadásra javasolta.

………………………………………. az iskolai szülői munkaközösség elnöke

3.

A pedagógiai programot az iskolaszék véleményezte és elfogadásra javasolta.

…………………………………… az iskolaszék elnöke

4.

A pedagógiai programot a nevelőtestület elfogadta.

……………………………………… igazgató

115