Deák Ferenc Általános Iskola 7570 Barcs Kossuth L. u.2. Telefon: (82) 463-195
A BARCSI DEÁK FERENC ÁLTALÁNOS ISKOLA
PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
Elfogadta:
Jóváhagyta:
Deák Ferenc Általános Iskola tantestülete
Barcs Város Önkormányzata Képviselıtestülete
Barcs, 2004. június 15.
Barcs, 2005. szept. 22.
Vodenyák Imréné Igazgató
1
Tartalom BEVEZETİ..................................................................................................................................................................................4 Az intézményvezetı köszöntıje.................................................................................................................................................4 Az iskola alapító okirat ..........................................................................................................Hiba! A könyvjelzı nem létezik. Az iskola szervezeti felépítése........................................................................................................................................................ 3. Az iskola rövid bemutatása ....................................................................................................................................................... A/ NEVELÉSI PROGRAM ........................................................................................................................................................9 I. AZ ISKOLA MŐKÖDÉSÉNEK ÁLTALÁNOS JELLEMZİI .............................................................................................9 1./1. Tárgyi, dologi feltételek .................................................................................................................................................9 Kézilabda pályánk jól szolgálja a testnevelést. Napközi otthonunk, konyhánk tanulóink .............................................................9 1 /2. A tanulói adatok ...........................................................................................................................................................10 1/3.Személyi adottságaink....................................................................................................................................................10 1 /4. Általános munkarend ...................................................................................................................................................12 1/5. A tanulmányi idı...........................................................................................................................................................13 1/6. A tanulói jogviszony létesítése......................................................................................................................................13 1/7. A magasabb évfolyamba lépés feltételei .......................................................................................................................14 1/8. Az intézmény pedagógiai arculata ................................................................................................................................14 II. Az iskolában folyó nevelı-oktató munka céljai, feladatai, eszközei, eljárásai. ................................................................15 II/1.A sikeresség kritériumai ....................................................................................................................................................16 2/1.1. Az intézmény egész rendszerére vonatkozóan ...........................................................................................................16 2/1.2. Az egyes szakaszok tekintetében ...............................................................................................................................17 II/2. A képzés teljes szerkezete, pedagógiai szakaszolása........................................................................................................17 2/2.1. A teljes képzési idı ....................................................................................................................................................17 2/2.2. Az egyes szakaszok idıtartama..................................................................................................................................18 II/3. A tehetség, képesség kibontakoztatását az alábbi tevékenységek segítik:........................................................................18 2/3/1.Emelt szintő oktatás ....................................................................................................................................................19 2/3/2. Az emelt szintő csoportba kerülés feltételei és a kimaradás okai ..............................................................................19 2/3/3 Tehetséggondozó tevékenységek ................................................................................................................................20 II/4. A szociális hátrányok enyhítését szolgáló tevékenység ...................................................................................................20 II/5. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggı pedagógiai tevékenység .........................................................21 II/6. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítı programok ...........................................................................22 II/6. Integrációs Pedagógiai Rendszer......................................................................................................................................22 III. A NEVELİ-OKTATÓ MUNKA ELLENİRZÉSI, MÉRÉSI, ÉRTÉKELÉSI RENDSZERE .................................25 3/1. Ellenırzés, mérés ..........................................................................................................................................................25 3/2. Értékelés........................................................................................................................................................................27 IV. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok ...................................................................................................................33 V. A személyiségfejlesztés és a közösségfejlesztés feladatainak megvalósítását szolgáló tevékenységi rendszer és szervezeti formák ...................................................................................................................................................34 képviselıjük tanácskozási joggal részt vesz az Iskolaszék és az iskola alapítványa....................................................................36 VI. AZ ISKOLAHASZNÁLÓKKAL VALÓ KAPCSOLAT-TARTÁS FORMÁI ............................................................37 6/1. A Szülıkkel történı együttmőködés módja: .....................................................................................................................37 6/2. Iskolaszék..........................................................................................................................................................................38 6/3. Külsı szervekkel való kapcsolat .......................................................................................................................................38 VII. KÖZSZOLGÁLATI FUNKCIÓK....................................................................................................................................38 7/1.Gyermek – és ifjúságvédelem ............................................................................................................................................38 7/2. A közéletben való részvétel ..............................................................................................................................................40 7/3. A helyi sportéletben való részvétel ...................................................................................................................................40 7/4. Tanfolyamok, továbbképzések szervezése........................................................................................................................40 VIII. Az oktató-nevelı munkát segítı felszerelések jegyzéke.................................................................................................40 B. HELYI TANTERV ................................................................................................................................................................42 B/1. Óratervek..........................................................................................................................................................................42 B/2. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei ..........................................43 B/3 A tantárgyi modulok értékelése és minısítése, beszámítása az iskolai évfolyam sikeres befejezésébe ............................44 B/4. A felzárkóztatásra szoruló tanuló értékelésének módja....................................................................................................47 B/5. A magasabb évfolyamba lépés feltételei ..........................................................................................................................47
2
B/6. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái, a tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minısítésének követelményei, a tanuló teljesítménye, magatartása és szorgalma értékelésének, minısítésének formája......................................................................................................................................48 A PP felülvizsgálata .....................................................................................................................................................................48 Cél................................................................................................................................................................................................53 B/6.Tanulók fizikai állapotának mérése...................................................................................................................................55 B/7. Az otthoni (napközis és tanulószobai) felkészüléshez elıírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai ..........................................................................................................................................56 C. A pedagógiai programmal kapcsolatos egyéb intézkedések....................................................................................................60 Mellékletek: ................................................................................................................................................................................61 1.sz.melléklet: .............................................................................................................................................................................. Az elsı évfolyamos tanulók félévi és év végi értékelı lapja.................................................................................................... 2.sz. melléklet: .........................................................................................................................................................................61 Értékelılap a tanulók értelmi fejlettségének viselkedésének, jellemvonásainak étékelésében. ...........................................61 3.sz. melléklet ..........................................................................................................................................................................63 A pedagógusok munkájának értékelése ...............................................................................................................................63 A tanulók tanórán kívüli foglalkoztatása..............................................................................................................................63 4.sz.melléklet ...........................................................................................................................................................................67 A tanulói közösségek tevékenységének, fejlıdésének értékelése. (osztályfınök tanév végén). ..........................................67 5.sz. melléklet ..........................................................................................................................................................................68 A tanítási órák megfigyelésének és értékelésének szempontjai ...........................................................................................68 7. sz. melléklet .........................................................................................................................................................................70 A hetesek feladatai ...............................................................................................................................................................70 8.sz. melléklet ..........................................................................................................................................................................71 A tantestület összetétele (név-képesítés) ..............................................................................................................................71 Óratervek...................................................................................................................................................................................... Funkcionális eszközjegyzék.....................................................................................................................................................76 Egészségnevelési program .......................................................................................................................................................76 Mindennapos testnevelési program......................................................................................................................................76 Drogprevenciós program......................................................................................................................................................76 Fogyasztóvédelmi oktatás ........................................................................................................................................................76 Környezeti nevelés ...................................................................................................................................................................76 Minıségirányítási program ......................................................................................................................................................76
3
„Fény vagy te is, lobogj hát, Melegíts és égess, Hinned kell, hogy a világ Teveled is ékes!” / Tóth Árpád/
BEVEZETİ Az intézményvezetı köszöntıje
Iskolánkban az utóbbi években nagy változásokat élünk át az ország többi intézményével együtt. A folytonos változások nagy erıfeszítést követelnek mindannyiunktól, pedagógustól, adminisztratív és technikai dolgozótól egyaránt. Intézményünk mindig nyitott volt az újra, nevelıink nagy tapasztalattal és magas szintő szaktudással rendelkeznek. Törekedjünk most is minden erınkkel és tudásunkkal arra, hogy a megújított dokumentumainkban megfogalmazottakat sikerüljön megvalósítanunk. Tantestületünkben érzem, látom az erıt és a képességet arra, hogy ezeknek a kihívásoknak megfelelnek. Kívánom az iskola minden dolgozójának, hogy e program megvalósítása idején teljesüljön álmunk, kerüljön végre helyére a pedagógus állami szintő erkölcsi és anyagi elismerése, és ezzel együtt az iskola minden dolgozójának emelkedhessen életszínvonala. Munkánk során, gyermekeink jövıje érdekében továbbra is számítunk a szülıkre, az iskolaszékre, kérjük legyenek továbbra is szövetségeseink abban a küzdelemben, amelyet tanulóink legoptimálisabb elıbbre haladása érdekében vívunk. Feleljen meg iskolánk a harmadik évezred küszöbén a társadalmi elvárásoknak, az európai felzárkóztatásnak. Köszöntöm nevelıtársaimat, a kedves Szülıket, a Deák Ferenc Általános iskolát segítı támogatókat és mindazokat, akik kézbe veszik és segítı szándékkal olvassák az általunk megfogalmazottakat és kérem segítségüket a megvalósításhoz.
4
ALAPÍTÓ OKIRAT Barcs Város Önkormányzatának Képviselı-testülete, mint alapító az 1990.évi LXV.törvény 8.§-ban meghatározott alapfokú oktatás-nevelés feladatának ellátására, az államháztartásról szóló –többször módosított – 1992.évi XXXVIII.törvény 88-89.§-aiban foglaltak szerint a közoktatásról szóló-többször módosított -1993.évi LXXIX.törvény 37.§-alapján az általa létesített Deák Ferenc Általános Iskolának a 2005.augusztus 31-én született Deák Ferenc Általános Iskola Intézményfenntartó Társulásról szóló megállapodás szerint történı átszervezése miatt Barcs Város Önkormányzata Képviselı-testületének a 32/1994. (V.17.)(sz., 210/1995. (X.19.) sz., 9/1999.(I.28.)sz., 128/2001. (VI.28.) sz., a 46/2004. (III.18.) sz. határozatának 3. pontjával és a 77/2005. (IV.21.)2./ pontjával módosított és a 123/1993. (VI.17.) sz.határozatával jóváhagyott alapító okiratát 2005.augusztus 31-i hatállyal az alábbiak szerint módosítja: 1. Az intézmény megnevezése: Deák Ferenc Általános Iskola 2. A fenntartó neve, címe: Barcs Város Önkormányzata, 7570, Barcs, Bajcsy-Zs.u.46. Bélavár Község Önkormányzata7589Bélavár, Szabadság tér 12. Heresznye Község Önkormányzata Heresznye, Petıfi u.66. Vízvár Község Önkormányzata, 7588.Vízvár, Szent István u.8. Komlósd Község Önkormányzata, 7582 Komlósd, Fı u.97. Péterhida Község Önkormányzata, 7582 Péterhida,Fı u.50.
3. Az intézmény típusa: általános iskola 4. Az intézmény székhelyének - címe: 7570 Barcs, Kossuth L.u.2. 5. Az intézmény telephelyeinek címe: - Barcs, Bajcsy-Zs.u.5. (B épület) - Barcs, Széchenyi u.38. (napközi otthon) - Deák Ferenc Általános Iskola Szent István Tagintézménye,7588 Vízvár,Szent István u.7. 6. Az intézmény alaptevékenysége: 81121-4 Nappali rendszerő általános mőveltséget megalapozó iskolai oktatás 80121-4 Angol és matematika tantárgyakból emelt szintő képzés 80121-4 Testnevelés, német , számítástechnika tantárgyakból emelt szintő képzés 80121-4 Képesség-kibontakoztató és integrációs felkészítés 80122-5 Sajátos nevelési igényő tanulók nappali rendszerő, általános mőveltséget megalapozó óvodai, iskolai ellátása, nemzeti, etnikai feladatok ellátása 80123-6 Általános mőveltséget megalapozó iskolarendszerő felnıtt oktatás 80511-3 Napközi otthoni és tanulószobai ellátás egész napos (iskolaotthonos) oktatás
5
55232-3 Iskolai intézményi étkeztetés 55241-1 Munkahelyi vendéglátás 75176-8 Intézményi vagyon mőködtetés 80591-5 Oktatási célok és egyéb feladatok 75192-2 Önkormányzatok elszámolásai 801121-4 Két tanítási nyelvő (német) képzés 7. Az intézmény kiegészítı tevékenysége 70.20 –ingatlan bérbeadás 52.52 - közétkeztetés - fénymásolás külsı szerveknek - testnevelés, német, számítástechnika emelt szintő képzés 8.Az intézmény vállalkozási tevékenysége: Az intézmény vállalkozási tevékenységet nem folytat. 9. Az intézmény mőködési területe: Barcs Város közigazgatási területe körzethatárok szerint Komlósd és Péterhida, Bélavár, Heresznye, Vízvár községek közigazgatási területe 10. Az intézmény felügyeleti szerve: Barcs Város Önkormányzata Képviselı-testülete 11. Az intézmény alapító szerve: Községi Tanács, Barcs 12. Az intézmény feladatellátását szolgáló vagyona: A feladatok ellátásához az iskolának rendelkezésére áll: Barcs Város Önkormányzata tulajdonát képezı: Barcs, Kossuth L.u.2.sz.alatti (674 hrsz.) 10220 m2 alapterülető ingatlan a rajta található épületekkel, tornateremmel. Barcs, Bajcsy-Zs.u.5.sz.alatti (882 hrsz.) 2363 m2 alapterülető ingatlan a rajta található épületekkel, Barcs, Széchenyi u.38.sz. alatti (160 hrsz.) 2218 m2 alapterülető ingatlan a rajta található épületekkel, Bélavár, Vízvár,Heresznye Községek Önkormányzatainak tulajdonát képezı: Vízvár, Szent István u.7.sz.alatti (296/2 hrsz.) 10642 m2 területő ingatlan a rajta Található épületekkel. 13. A vagyon feletti rendelkezés joga: Barcs Város Önkormányzata 7/2002. (III.29.) az önkormányzat vagyonáról, a Vagyonhasznosításról, használatának és forgalmának rendjérıl szóló rendelete, Vízvár Község Önkormányzata 7/2004.(IV.30.) az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló rendelete, Heresznye Község Önkormányzata 6/2004.(IV.30.) az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló rendelete alapján, valamint a Deák Ferenc Általános Iskola Intézményfenntartó Társulás megállapdosának rendelkezései szerint.
6
14. Az intézménybe felvehetı maximális gyermek tanulólétszám: Székhelye intézmény: 600 fı Vízvári Tagintézmény: 250 fı 15. Az intézményben mőködı emelt szintő oktatás megnevezése: angol nyelv, matematika, testnevelés, német nyelv, számítástechnika tantárgyak oktatásában 16. Az intézmény évfolyamainak száma: 8 évfolyam 17. Az intézmény jogállása: Önálló jogi személy 18. Az intézmény vezetıjének kinevezési rendje: Az intézmény vezetıjét nyilvános pályázat alapján Barcs Város Képviselı-testülete nevezi ki legalább 5, legfeljebb 10 évre Bélavár, Vízvár, Heresznye, Komlósd, Péterhida községek önkormányzatai polgármestereinek elızetes véleménye kikérése mellett. 19. Az intézmény gazdálkodással összefüggı jogosítványai: Az intézmény részben önálló gazdálkodási jogkörrel rendelkezı helyi önkormányzati költségvetési szerv. Az elıirányzatok feletti jogosultság szerint teljes jogkörrel rendelkezı költségvetési szerv. Az elıirányzatok feletti jogosultság szerint teljes jogkörrel rendelkezı költségvetési szerv. Gazdálkodási operatív feladatait az alsófokú Oktatási GAMESZ látja el. A Vízvári Tagiskola vonatkozásában az Alsófokú Oktatási GAMESZ és a Deák Ferenc Általános Iskola között a gazdálkodással kapcsolatos munkamegosztással és felelısségvállalás rendjérıl szóló külön megállapodás szerint. Barcs, 2005. július 28. Záradék Az alapító Okiratot 1./ Barcs Város Önkormányzatának Képviselı-testülete 165/2005.(VII.28.számú határozatának 2.pontjával jóváhagyta és 286/2005.(XI.17.)sz. határozatának 3./ pontjával módosította. 2./ Bélavár Község Önkormányzatának Képviselı-testülete 58/2005.(VII.20.)számú határozatával,
7
3./ Heresznye Község Önkormányzatának Képviselı-testülete 47/2005.(VII.18.)számú határozatával, 4./ Vízvár Község Önkormányzatának Képviselı-testülete 61/2005.(VII.18.)számú határozatával, 5./ Komlósd Önkormányzatának Képviselı-testülete 34/2005.(VII.13.)számú határozatának 1/b.pontjával, 6./ Péterhida Önkormányzatának Képviselı-testülete 45/2005. (VII.13.)számú határozatának 1/b.pontjával jóváhagyta. Az alapító Okiratot az érintett önkormányzatok döntése alapján a polgámesterek és a jegyzık aláírásukkal látják el. Feigli Ferenc s.k. polgármester
Balázsné dr.Vástyán Krisztina s.k. jegyzı
Újfalvi Jánosné s.k. polgármester
Kálmán László s.k. jegyzı
Vida Imre s.k. polgármester
Kálmánné Putics Zsuzsanna s.k. körjegyzı
Kozma László s.k. polgármester
Kálmánné Putucs Zsuzsanna s.k. körjegyzı
Kiss Pál s.k. polgármester
Tulok Mónika s.k. körjegyzı
Buzási Tamás s.k. polgármester
Tulok Mónika s.k. körjegyzı
Az egységes szerkezetbe foglalt alapító okirat hiteles. Barcs, 2005.december 6. Balázsné dr.Vástyán Krisztina jegyzı
8
A/ NEVELÉSI PROGRAM I. AZ ISKOLA MŐKÖDÉSÉNEK ÁLTALÁNOS JELLEMZİI
1/1. Az iskola rövid bemutatása Iskolánk a város legrégibb iskolája, mely az utóbbi években külsı megjelenésében is sokat változott: egyes épületrészek újjászülettek, mások kisebb-nagyobb felújítással korszerősödtek. A tanulólétszámunk : 590 fı – Barcson: 494, Vízváron 96 tanulónk van. Az etnikai tanulók aránya Barcson 20% körül, Vízváron 40% körül alakult. A bejáró tanulók aránya az összlétszám 17%-a. Az egy osztályra jutó átlag gyermeklétszám 21 fı. Vízváron: 12fı. Barcsi intézményünkben jelenleg 4 napközis csoport és 9 iskolaotthonos csoport mőködik. A vízvári tagiskolában 3 napközis csoport mőködik: 2 az alsó és 1 a felsı tagozaton. Az 1.-5. évfolyamig jellemzı a napközi iránti érdeklıdés, mely a 6.,7.,8. osztályosok körében csökken. Iskolánk az átlagosnál magasabb szintő lehetıséget biztosít tanulóinak matematikából, nyelvekbıl /angol, német/ testnevelésbıl, számítástechnikából. Bizonyára ennek tulajdonítható, hogy az iskolánk tanulói megyei és országos tanulmányi versenyeken kiemelkedı eredményeket érnek el. .
1/2. Tárgyi, dologi feltételek Az iskola a település déli részén van. Annak ellenére, hogy iskolánk 7 tömbben nyert elhelyezést, és az épületek döntı többsége régi – a sportcsarnok kivételével-, rendelkezünk mindazon alapvetı feltételekkel, melyek a színvonalas oktató-nevelı munkához szükségesek. Számítógépparkunk folyamatos korszerősítésre szorul. Kézilabda pályánk jól szolgálja a testnevelést. Napközi otthonunk, konyhánk tanulóink étkeztetését színvonalasan biztosítja. Az életvitel (technika) tantárgy – háztartástani ismereteinek kötelezı tanítása ’98 szeptemberétıl új feladat elé állította iskolánkat. Kialakításra került a napközi otthonban lévı egyik helyiségbıl az életvitel tanítására használatos helyiség és megtörtént a háztartástan tanításához szükséges eszközök beszerzése. Az épületek közös jellemzıje – a tornacsarnok és az un. lányiskolai új szárny kivételével, hogy régi építésőek, nem is mind iskolai célra készültek, a járulékos részek hiányosak. Az otthonosság megteremtéséhez sokkal több energiára van szükség, mint az új épületek esetében. Helyiségeink száma: Barcs Vízvár tanterem: 32 8 mőhelyterem: 2 1 tornacsarnok: 1 1 tornaszoba : 1 -
9
szertár: 6 könyvtár: 1 tanári szoba: 4 igazgatói, ig. h-i iroda: 2 gondnoki iroda: 2 titkárság: 1 ebédlı: 3 konyha: 1 tankonyha l
2 1 1 2 1 1 1 -
A villamos – és vízrendszer is gyakran hibásodik. Az iskolavezetés és a gondnokság számára nehéz feladat a mőködıképesség folyamatos és megfelelı szintő biztosítása.
1/3. A tanulói adatok Tanulóink létszáma enyhén csökkent és 540 fı körül állandósult. Az 1.-4, 6.-8. évfolyamokon 4-4 párhuzamos osztály mőködik, az 5. évfolyamon 3, /melyekbıl Vízváron 1-1 osztály/, Az 5. évfolyamon a Széchenyi Ferenc Középiskola nyolc osztályos gimnáziumának 1 csoportja 25 fıvel. Átlagos létszám: 1-8. évfolyamon 21 fı A nyolc év alatt a csoportokat és az osztályokat három esetben szervezzük. Elsı alkalommal az elsı osztályban a szülıi igények szerint /nyelv, iskolaotthon, napközis ellátás/. A 3. osztályban indul az idegen nyelvi és a matematika nívócsoportos oktatás. A 5. évfolyamon az emelt szintő oktatás szempontjából a jogszabályoknak megfelelıen kerülnek besorolásra a tanulók. Az 1-4. évfolyamon lényegesen nagyobb az igény a napközis ellátásra, iskolaotthonos oktatásra. Itt minden évfolyamon a jelentkezés arányában hozunk létre csoportot. Az 5-8. évfolyamon két napközis és 1 tanulószobás csoportra van igény. Ezek összevontan, különbözı évfolyamokból és osztályokból szervezıdnek. A jelenlegi létszám: Barcs: 494 tanuló Vízvár: 96 tanuló 1-4. évfolyam: 12 tanulócsoport 4 5-8. évfolyam: 14 tanulócsoport 4 Napközi : 5 tanulócsoport 3 Iskolaotthon: 6 tanulócsoport Tanulószoba: 1 tanulócsoport -
1/4.Személyi adottságaink Viszonylag állandó összetételő tantestületünk van. A változások leginkább a nyugdíjazások után következnek be. Szakmai problémák nem nehezítik a testület eredményes munkáját. Más iskolába olyan nevelık pályáztak, akik számára – hosszú távon – nem tudtunk végzettségüknek megfelelı munkakört biztosítani. Örvendetes azonban, hogy egyre több fiatal pedagógus, volt tanítvány kíván elhelyezkedni intézményünkben. A szakos ellátottság – néhány óra kivételével – szinte teljesnek mondható. A tantestület szakmailag, emberileg együttmőködni akaró és képes nevelıkbıl áll, akik a tanulók érdekében igényesen dolgoznak és kiemelkedı eredményeket érnek el. A testület tagjainak többsége nyitott, fogékony az újra, többen hiteles személyiségek a tanulók, szüleik és nevelıtársaik szemében. Náluk a hitelesség és a tekintély természetes emberi megjelenési 10
forma. Arra törekedtünk, hogy a tantestület arculata, nevelési stílusa, a tanár személyisége önmagában is nevelıértékeket képviseljen. A munkának arculata, tartása legyen, együttmőködı-korlátozó-fejlesztı nevelési légkör uralkodjon. A nevelık rendszeresen részt vesznek továbbképzéseken, többen nyelvvizsgát tettek, új tanári szakot szereztek: Képesítések: Barcs Vízvár tanár: 27 fı 7 tanító: 26 fı 7 ped.asszisztens l fı 1 Együtt: 54 fı 15 Egyetemi diplomával is rendelkezik: 2 fı 1 2 fıiskola diplomával rendelkezik : 9 fı 3 fıiskolai diplomával rendelkezik : 2 fı Másoddiplomát szerez, illetve még tanul: 5 fı Napközis csoportot vezet 11 fı 3 Kulturális csoportot vezet : 2 fı Férfi : 7 fı 4 Nı : 47 fı 11 22-30 év közötti : 10 fı 2 30-40 év közötti : 14 fı 2 40-50 év közötti : 17 fı 5 50 év feletti : 13 fı 6
1/5. Az iskola szervezeti felépítése - Igazgató /intézményvezetı/ - ig. helyettesek, tagintézmény vezetı - munkaközösség-vezetık - osztályfınöki munkaközösség - gondnok - iskolatitkár - szabadidı szervezı - ig. helyettes 5-8. évfolyam - matematika-fizika munkaközösség - testnevelés munkaközösség - magyar-történelem munkaközösség - biológia – földrajz munkaközösség - nyelvi munkaközösség - ig. helyettes 1-4.évfolyam , napközi otthon - könyvtáros, oktatástechnológus, - fejlesztı pedagógus - pedagógiai asszisztens - 1-4. évfolyamos munkaközösség - napközis munkaközösség - tagintézményvezetı: - tagintézmény 1-4. évfolyama 5.-8. évfolyam - Gondnok-hoz tartoznak:
11
-
élelmezésvezetı-konyhai dolgozók technikai dolgozók adminisztrátor
1/6. Általános munkarend Délelıtti tanítás Barcs 1. óra 8.00 – 8.45 2. óra 8.55 – 9.40 3. óra 9.55 – 10.40 4. óra 10.55 – 11.40 5. óra 11.50 – 12.30 6. óra 12.40 – 13.20
10 perc szünet 15 perc szünet 15 perc szünet 10 perc szünet 10 perc szünet
Vízvár 8.00-8.45 8.55 – 9.40 9.50-10.35 10.50-11.35 11.45-1230 12.35- 13.20
10 perc szünet 10 perc szünet 15 perc szünet 10 perc szünet 5 perc szünet
A napközi mőködésével kapcsolatos szabályozások: -A napközi otthon üzemelése a tanév rendjéhez igazodik. -A napközi otthon 11. 30-tól – 16.00 óráig tart nyitva általában. -A napközi otthonból a tanulókat a szülık írásbeli kérelme alapján el lehet engedni. A tanulók 15. 30-kor illetve 16.00 órakor hagyhatják el szervezetten a napközit. A napközi otthon napi mőködési rendjét az évenként meghatározott, a helyi körülményekhez igazodó külön napirend határozza meg. (Napirend összeállításánál figyelembe kell venni a tanulószobát, csoportközi és esetleges klubnapközi foglalkozásokat is, valamint az iskolai órarendet, tanórán kívüli foglalkozások rendjét). -A konyha hétfıtıl péntekig külön szabályozás szerint mőködik. - Az uzsonnát elıre elkészítve kapják meg a csoportok. - Elfogyasztása a csoportban ill. az iskolában történik a meghatározott szünetben. - Az egyes csoportok ebédelési rendjét mindenben az iskolai órarendhez igazodó ebédelési rendben kell meghatározni. Az ebédelési rendet az ebédlıben jól látható helyen ki kell függeszteni. Az egyes ebédelési rendtıl intézményi érdekbıl, ig. utasításra el lehet térni (isk. rendezvény, versenyek stb.), de az eltérés nem zavarhatja a tanítás rendjét. - Az ebédelésre annyi idıt kell biztosítani, hogy a tanuló nyugodtan, tiszta kézzel kultúráltan étkezhessen (20-25 perc min.!). - A vezetı pedagógus feladata a csoportok étkeztetése, a tanulók kultúrált étkeztetésre való megtanítása, annak megkövetelése. - A napközi feltételrendszere a kultúrált étkezési lehetıség feltételeit biztosítja. - A napközi otthonban egyénileg, kisebb csoportokban érkezı ebédelésre váró tanulókra az ügyeletet (értelem szerint udvaron, teremben) biztosítani kell 11.30 – 14 óráig. - A napközi otthonban étkezésre zárt rendben érkezı tanulók nevelıi felügyelettel hagyhatják el a napközi otthont. - A napközibe, tanulószobára való felvételt 1.osztályos beiratkozáskor, 2-8.osztályos tanulók esetében május 30-ig kell kérni. - Napközit igénylınek az tekintendı, aki az adott idıszakra az elıírt térítési díjat befizette. - A tanulócsoportok kialakításánál a napköziben, tanulószobán lehetıleg figyelembe kell venni, hogy azonos évfolyamú tanulók kerüljenek egy csoportba. A tanulószobánál a csoportok kialakításánál ha lehet a felzárkóztató és tehetségfejlesztı csoportokat külön kell választani.
12
1/7. A tanulmányi idı Az oktatási törvény értelmében az általános iskolába 16 éves korig köteles járni a tanuló, ha korábban nem fejezi be a nyolcadik évfolyamot. Abban az évben kezdhet utoljára tanévet, amelyben betölti a 16. életévét. Meghosszabbítható a határidı, ha az elsı évfolyamot hetedik évében kezdte meg, vagy a tanuló tartós gyógykezelés alatt állt, és ezért nem tudott eleget tenni tanulmányi kötelezettségének. Annak a gyermeknek, aki az általános iskola elsı évfolyamán a tanulmányait az 1998/99-es tanévben kezdte meg, ill. ezt követıen kezdi meg, tankötelezettsége két évvel meghosszabbodik annak a tanévnek a végéig, amelyben betölti a 18. életévét, ill. tankötelezettsége meghosszabbítható annak a tanévnek a végéig, amelyben betölti a 20. életévét. Az a tanuló, aki nem fejezte be az általános iskola nyolcadik évfolyamát és elmúlt 16 éves, a nappali rendszerő iskolai oktatás keretében felzárkóztató oktatásban vehet részt. Az eredményesen befejezett évfolyam nem ismételhetı. A szülı- rendkívüli körülményekre hivatkozva – kérheti az évfolyam megismétlését (pl.: külföldrıl, más iskolából jött, nyelvi nehézségek, sok hiányzás stb.). A tanév 181 tanítási napból áll. Az igazgató – a tantestület jóváhagyása alapján – 5 nap tanítás nélküli munkanapot rendelhet el. A tanév kezdete, befejezése, a téli és tavaszi szünet összességében igazodik a mindenkori miniszter által javasolt tanévbeosztáshoz, amelyet a tantestület észrevétele és döntése alapján az igazgató módosíthat. A tanulóknak tanévente legalább két alkalommal, legkevesebb hat összefüggı napból álló tanítási szünetet kell biztosítani (téli és tavaszi szünet). A tanítási idı öt napos tanítási hetekbıl áll (évi 37 hét). Az igazgató – a fenntartó egyetértésével a heti pihenınapok elmaradása esetén is – elrendelheti a hat tanítási napból álló tanítási hetet, ha rendkívüli tanítási szünet miatt a 185 tanítási napot e nélkül nem lehetne elérni
1/8. A tanulói jogviszony létesítése A beiratkozáshoz szükséges feltételek: A gyermek – amennyiben az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget eléri – attól a naptári évtıl válik tankötelessé, amelyben a hatodik életévét május 31. napjáig betölti. A szülı kérelmére tankötelessé válhat akkor is, ha a hatodik életévét december 31. napjáig tölti be. Az iskolába lépéshez szükséges fejlettség ebben az esetben is feltétel. Az iskola igazgatója dönt a tankötelezettség kezdetérıl az óvoda, vagy a nevelési tanácsadó, a szakértıi bizottság véleménye alapján. A beiratkozáshoz szükséges dokumentumok: - a gyermek születési anyakönyvi kivonata - a szülı személyi igazolványa - a nevelési tanácsadó szakvéleménye - az óvodai szakvélemény A különbözı szolgáltatásokra vonatkozó igényeit a beiratkozás alkalmával fogalmazza meg a szülı (nyelv, napközis ellátás, iskolaotthonos oktatás).
13
Az iskola a beiratkozás és a csoportba sorolás után írásban tájékoztatja a szülıt, hogy gyermeke melyik csoportba nyert felvételt. A tájékoztató után a szülı az iskola igazgatójánál panasszal élhet, amennyiben érdekei csorbát szenvedtek. A döntésrıl újra értesítést kap a szülı.
1/9. A magasabb évfolyamba lépés feltételei A tanuló az iskola magasabb évfolyamára akkor léphet, ha az oktatási miniszter által kiadott kerettantervekben „A továbbhaladás feltételei” c. fejezetekben meghatározott követelményeket az adott évfolyamon minden tantárgyból teljesítette. A követelmények teljesítését a nevelık a tanulók év közbeni tanulmányi munkája, illetve érdemjegyei alapján bírálják el. A 4-8. évfolyamon minden tantárgyból az „elégséges” év végi osztályzatot kell megszereznie a tanulónak a továbbhaladáshoz. Ha a tanuló a 4-8. tanév végén egy vagy két tantárgyból szerez „elégtelen” osztályzatot, a következı tanévet megelızı augusztus hónapban javítóvizsgát tehet. Ha a tanuló a 4-8. évfolyamon a tanév végén három vagy több tantárgyból szerez „elégtelen” osztályzatot, az évfolyamot ismételni köteles. A tanuló az elsı-harmadik évfolyamon csak abban az esetben utasítható évfolyamismétlésre, ha a tanulmányi követelményeket az iskolából való igazolt és igazolatlan mulasztás miatt nem tudta teljesíteni A szülı írásbeli kérésére az elsı-negyedik évfolyamon az igazgatónak engedélyezni kell az évfolyam megismétlését A magasabb évfolyamba történı lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozóvizsgát kell tennie ha: - az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól; - az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a tanulmányi követelményeket az elıírtnál rövidebb idı alatt teljesítse; - egy tanítási évben 250 óránál többet mulasztott; - magántanuló volt.
1/10. Az intézmény pedagógiai arculata A 2005-2006-os tanévben az 1.,2., és a 3. évfolyamon bevezettük és felmenı rendszerben biztosítjuk a német kéttanítási nyelvő oktatást, valamint az 5. osztályban a Széchenyi Ferenc Középiskola kihelyezett osztályaként a nyolc osztályos gimnáziumi képzést. A vízvári Szent István Általános Iskola tagiskolaként fog mőködni intézményünkben. Iskolánk szakmai jellemzıi a 80-as évek óta formálódtak. Mindvégig jó színvonalon teljesítettük a tanulók alapképzését. Az elızı évtized elején kezdtük meg a matematika, majd az angol emelt szintő osztályok kialakítását. A német nyelvterület közelsége késztetett bennünket a második idegen nyelv beindítására. A számítástechnikai oktatás létrehozását az információs forradalom kihívása motiválta. A tanulók egy része a testi képességek területén mutat kiemelkedı teljesítményt. Részükre, érdekükben szerveztük meg az emelt szintő testnevelés oktatást. A nívócsoportba történı oktatást a harmadik évfolyamon kezdjük /idegen nyelv és matematika tantárgyakban/, majd az ötödik évfolyamra újraszervezzük a csoportokat, osztályokat. A pedagógiai koncepció kimunkálásában a jövı század embere iránt támasztott követelmények elgondolása irányított bennünket. Olyan életminıség elérésének esélyét kell biztosítanunk, amely a kor várható követelményeinek megfelel, s az európai kultúrkörhöz
14
való kapcsolódás feltételeit is magában hordozza /élı idegen nyelv /-ek/ ismerete, matematikai, számítástechnikai, gazdasági, technikai, anyanyelvi, képzés, valamint a testi, mővészeti képességek fejlesztése /. Tagiskolánkban emelt szintő oktatási forma nem mőködik.
II. Az iskolában folyó nevelı-oktató munka céljai, feladatai, eszközei, eljárásai. A Deák Ferenc Általános Iskola nyolc évfolyamos, funkciógazdag, értékformáló, nevelıoktató intézmény, amely a 9-10. osztályra, a hat, nyolc, valamint a négy osztályos középiskolára készít fel. A célok közül a legfontosabb: a beiratkozott tanköteles korú tanulók alapképzésének garantált minıségő ellátása. Az oktató-nevelımunka során az alapvetı kultúrtechnikai eszközök (írás, olvasás, számolás, számítógépes alapismeretek, mővészeti és testi képességek, a kultúrált emberi együttélés szabályai ) kialakítása, ezen belül is az anyanyelvi képzés és a magatartás formálását hangsúlyozzuk. A XXI. század küszöbén az erkölcsi nevelés is új feladatok elıtt áll. Meg kell felelni az új korszak kihívásainak. A feladatokat az oktatás területére vonatkozóan négy alappillérben határozzuk meg. - Megtanulni megismerni. - Megtanulni dolgozni. - Megtanulni másokkal együtt élni. - Megtanulni élni. A mindenki számára kötelezı alapfeladatokon túl – a várható jövıbeli gazdasági, társadalmi elvárásokat, a tanulói képességeket, a szülıi igényeket és az iskola lehetıségeit figyelembe véve – a tehetséggondozás céljából folytatjuk a jól bevált emelt szintő csoportok mőködését angol, német, számítástechnika, matematika és testnevelés tantárgyakhoz kapcsolódóan. A testnevelés emelt szinten belül az úszásoktatást és igény esetén a sítábor szervezést is megoldjuk Az úszásoktatás során a strand szolgáltatásait a tanulók ingyenesen vehetik igénybe. Iskolánk lehetıséget biztosít a horvát nyelv – igény szerint történı –tanulására. A gyors, korszerő, egész világra kiterjedı információszerzési lehetıséget biztosítunk az internet hálózaton keresztül tanítványainknak, nevelıinknek. Helyzetünkbıl adódóan kiemelt feladat a cigánytanulók iskoláztatásának hatékony megoldása. A jövı elvárásai megkövetelik a környezeti és egészséges életmódra, valamint a családi életre történı felkészítés korszerő kivitelezését. Iskolafilozófiánk másik alappillére a személyiségfejlesztés: az iskolai hagyományok megteremtése és ápolása (központban a Deák-napok), a demokratikus és polgári értékek kialakítása, a tanulási képességek fejlesztése, az emberi együttélés szabályainak értelmezése és gyakoroltatása. A szülıföld és Magyarország megismerése, szeretete, megóvása. A nemzeti kultúra ápolása: a nemzeti múlt megismerése, emlékeinek, hagyományainak, jelképeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. Egészséges nemzeti önbecsülés és hazaszeretet. A kisebbségben élı magyarságért érzett felelısség – közösségvállalás. A hazánkban élı kisebbségek és más népek, nemzetek jogainak tisztelete, kultúrájuk, hagyományaik tiszteletben tartása. Az alkotmányosság, a törvényesség, az állampolgári jogok tisztelete. 15
Az emberek egyenlıségének elismerése. Az egyetemes emberi jogok tiszteletben tartása. Érdeklıdés a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény a közéletiségre, a közösségi tevékenységekre. Törekvés a demokrácia érvényesítésére. A fenti koncepcionális célok együttmőködı – kooperatív – korlátozó nevelési légkörben valósulnak meg.
Iskolánk pedagógusai által alkalmazott közvetlen és közvetett nevelési eljárások: Közvetlen módszerek 1. Szokások kialakítását célzó, beidegzı módszerek.
-
Követelés Gyakoroltatás Segítségadás Ellenırzés Ösztönzés
Közvetett módszerek -
-
2 Magatartási modellek bemutatása, közvetítése.
-
-
3. Tudatosítás (meggyızıdés kialakítása).
elbeszélés tények és jelenségek bemutatása mőalkotások bemutatása a nevelı személyes példamutatása
-magyarázat, beszélgetés. -A tanulók önálló elemzı munkája
a tanulói közösség tevékenységének megszervezése közös (közelebbi vagy távolabbi) célok kitőzése, elfogadtatása. Hagyományok kialakítása, Követelés. Ellenırzés Ösztönzés
A nevelı részvétele a tanulói közösségek tevékenységében. - A követendı egyéni és csoportos minták kiemelése a közösségi életbıl.
-
felvilágosítás betartandó magatartási normákról. - Vita.
a
A pedagógiai koncepcióban megfogalmazottak teljesülését az alábbiak megléte garantálja (a sikeresség kritériuma).
2/1.A sikeresség kritériumai 2/1.1. Az intézmény egész rendszerére vonatkozóan
16
Az iskola eddigi szakmai – pedagógiai eredményei önmagukban nem biztosítják a sikert, de magukban hordozzák a megvalósulás esélyeit, lehetıségeit. Melyek ezek a jelenségek? A középiskolai visszajelzések, a vizsga – és versenyeredmények, a szaktárgyi mérések, az iskoláról kialakult kedvezı összkép pozitív hatásai, a tanulók magatartásának kiegyensúlyozottsága . (csak néhány tanuló mozog a szélsıségek irányába). -A tantestület szakmai felkészültsége, emberi-pedagógiai hatékonyságának színvonala, az intézményes továbbtanulás és továbbképzés igénye. - Az intézmény tárgyi ellátottsága (tanterem, taneszköz ellátottság, kert, mőhely, sportcsarnok, szabadtéri pálya stb.). - A felzárkóztató, képesség kibontakoztató, egyéni fejlesztı foglalkozások eredményeképpen a kevesebb bukás, sikeres továbbhaladás. - A napközi, tanulószoba, iskolaotthon minél szélesebb igénybe vétele. - A szülık, a képviselıtestület, a város lakosságának figyelme, erkölcsi és anyagi támogatása. - A közvetlen partnerekkel való együttmőködés - A pályázati lehetıségek kihasználása.
2/1.2.. Az egyes szakaszok tekintetében Az 1-4.évfolyamon tanítók sikeresek. A felsıbe kerülı tanulók döntı többsége kellı felkészültséggel rendelkezik az eredményes továbbhaladáshoz. Az 5. évfolyamba érkezık eszköztudása jó, sajnos egyre több tanuló válik sikertelenné a nem megfelelı tanulói hozzáállás miatt. Az 5-8. évfolyamon dolgozó nevelık szakmai-pedagógiai felkészültsége, hitelessége a siker egyik fı összetevıje. A középiskolai visszajelzés érzékenyen fejezi ki munkánk hatékonyságát. A városi, megyei, országos versenyeken kiemelkedı eredményeket mutattunk fel. Az alapfokú angol, német nyelvvizsgán évek óta több tanulónk sikeresen vesz részt. Az idı és az eredmények igazolták, hogy korábbi és újabb emelt szintő oktatásunk megalapozott volt, s egyben a továbbfejlesztés lehetıségét is magában hordozza. Végzett tanulóink életminıség lehetıségeit javítottuk a színvonalas emelt szintő képzéssel. A jövı ezred embere feltétlen kell, hogy rendelkezzen ilyen ismeretekkel, s feltehetıen igény lesz a többszöri átképzés képességére is. A kisebbséghez tartozó tanulók körében még mindig magas a bukások és mulasztások száma, de a tendenciák az utóbbi fél évtizedben jelentıs haladást mutatnak. Az egész társadalom, a város, az önkormányzat, a kisebbségi önkormányzat fokozott figyelme, a tantestület áldozatos munkája hosszabb távra az eredmények javulásának esélyeit hordozzák magukban.
2/2. A képzés teljes szerkezete, pedagógiai szakaszolása 2/2.1. A teljes képzési idı Az intézmény jellegébıl eredıen a képzési idı nyolc év. A képzési idı lerövidülhet vagy meghosszabbodhat. Lerövidülhet abban az esetben, ha a tanuló igen kiemelkedı képességei alapján képes az évfolyam teljes anyagát az átlagot meghaladó gyorsasággal, rövidebb idı alatt elsajátítani, s errıl külön engedélyezett osztályozó vizsgán bizonyságot tesz. A döntést az iskola igazgatója hozza a nevelıtestület szakértıi javaslata és támogatása alapján. Az eredményes osztályozó vizsga után a tanuló magasabb évfolyamba léphet. A képzési idı egy-egy tantárgyból is lerövidülhet, ha a tanuló osztályozó vizsgán eleget tesz a magasabb
17
évfolyam követelményeinek. Egy-egy tantárgyból történı osztályozó vizsgára bocsátást a szülı is kérheti (szaktanári véleménnyel), a szaktanár is javasolhatja (szülıi hozzájárulással). Az engedélyt az iskola igazgatója adja. Az eredményes vizsgát tevı tanuló esetében az iskola köteles a magasabb évfolyamok tananyagának tanulását biztosítani. A tanulónak nem kell látogatnia azokat az órákat, amelyekbıl osztályozó vizsgát tett, hanem önmővelésre, a magasabb osztály óráinak látogatására kell felhasználnia a felszabaduló idıt. A képzési idı az intézményen belül meghosszabbodik, amennyiben a tanulót évismétlésre kötelezi a tantestület. Többszöri évismétlés esetén általános iskolában abban az évben kezdheti utoljára tanévet a tanuló, amelyben betölti 16.életévét. 2/2.2. Az egyes szakaszok idıtartama Az alapfokú nevelés oktatás szakasza az elsı évfolyamon kezdıdik és a nyolcadik évfolyam végéig tart. Az alapfokú nevelés-oktatás szakasza négy részre tagolódik: Bevezetı szakasz- az elsı évfolyamon kezdıdik és a második évfolyam végéig tart. Kezdı szakasz- a harmadik évfolyamon kezdıdik és a negyedik évfolyam végéig tart. Alapozó szakasz- az ötödik évfolyamon kezdıdik és a hatodik évfolyam végéig tart. Fejlesztı szakasz- a hetedik évfolyamon kezdıdik és a nyolcadik évfolyam végéig tart. Pedagógiai, képzési célok: A személyiség fejlesztése, ismeretátadás, a kulturális alapkészségek és képességek kialakítása, elindítása (írás, helyesírás, olvasás, számolás, testi képességek), az idegen nyelvi kommunikáció megalapozása, az indulási hátrányok csökkentése, a bontakozó képességek felismerése és felkarolása, az emberi együttélés, magatartási szabályok megismertetése és alkalmazása; Az emelt szintő képzés kiterjesztése, a tanulók életkorának megfelelı személyiségfejlesztés, a tehetségek kibontakozásának segítése, a rászorulók, a hátrányos helyzetőek támogatása, az általános iskola sikeres befejezésének biztosítása; a következı iskolafokozatra való felkészítés. Az emelt szinten fontos célunk az etnikai kisebbséghez tartozó tanulók hátrányainak csökkentése és a kisebbségi kultúra elemeinek megismertetése.
2/3. A tehetség, képesség kibontakoztatását az alábbi tevékenységek segítik: - emelt szintő oktatás - egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezés; - a nívócsoportos oktatás; - a nem kötelezı (választható) tanórán tanulható tantárgyak tanulása; - az iskolai sportkör; - a szakkörök, tehetséggondozó foglalkozások; - versenyek, vetélkedık, bemutatók (szaktárgyi, sport, kulturális stb.); - a szabadidıs foglalkozások (pl .színház-és múzeumlátogatások ); - az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata - a továbbtanulás segítése
18
2/3/1.Emelt szintő oktatás Iskolánkban a következı emelt szintő tantervő csoportok mőködnek: angol, matematika, német, testnevelés és számítástechnika. A számítástechnika emelt szinten a tanulók mindvégig saját osztályukba járnak és csak a számítástechnika foglalkozásra áll össze az adott csoport, melyet délutáni foglalkozások keretében biztosítunk. A matematika és idegen nyelvi csoportok esetében 2, esetleg 3 szervezıdési pontot határozunk meg. A 3. évfolyamon kialakítjuk a nívócsoportokat. A tanulók azonban saját osztályaikban tanulnak, s csak az emelt szintő órákra alakulnak a különbözı csoportok. A negyedik osztály végén a két év tapasztalata alapján az ötödik osztályra a törvényi elıírások figyelembe vételével újra szervezzük az osztályokat. Az osztály egyik fele angol, német, testnevelés vagy matematika emelt szintő, a másik fele normál tantervő csoport. A testnevelés emelt szintő képzést az ötödik évfolyamon indítjuk Az óraszám kötöttségek és órarend készítési nehézségek miatt egy tanuló két tantárgy emelet szintő, szakosított képzésében egyidejőleg nem vehet részt, de valamennyi mellett lehet még számítástechnika tagozatos is.
2/3/2. Az emelt szintő csoportba kerülés feltételei és a kimaradás okai A szülı és tanuló kérheti az emelt szintre történı felvételt. Emelt szintő, szakosított tantervő osztályba nem kötelezı járni. A szülıi kérelem mellett az osztálytanító, a szaktanár véleményét, a tanulmányi eredményt, a magatartás fejlettségét vesszük figyelembe. A testnevelés szakosított tantervő osztályba történı bekerülés elıtt a 4. évfolyam végén alkalmassági vizsgálatot tartunk. A többi emelt szint esetében a szervezıdési pontokon 3 vizsgálatot tartunk, s az ott mutatott egyenletesen magas teljesítmény is feltétele a bekerülésnek. Konkrétan megfogalmazva: a jó tanulmányi eredmény, emelt szintő tárgyból ne legyen hármasa, egyéb tantárgyakból legfeljebb két hármasa lehet, valamint jó magatartás és szorgalom minısítés. Több jelentkezı esetén a felvétel a teljesítmény függvényében történik. Az emelt szintő oktatási osztályba akkor is be lehet jutni a következı évben, ha a tanuló elızıleg normál csoportba járt. A szülı ebben az esetben magán úton gondoskodik a gyermek felkészítésérıl és augusztusban osztályozóvizsgán ellenırizzük, hogy a tanuló felkészültsége alkalmassá teszi-e az emelt szintő képzésre való felvételre. Az emelt szinten a tanulónak magas színvonalon kell teljesítenie. Amennyiben a választott tárgyakból közepes, másból pedig elégséges osztályzatokat ér el, vagy magatartásával szemben kifogás merül fel (zavarja az osztály munkáját, a tanulás, a tudás fontosságát becsmérlı nézeteket hangoztat), normál tantervő osztályban folytathatja tanulmányait. A testnevelés emelt szintő képzésben részt vevı tanulók kötelesek tanórán kívüli edzések, sportfoglalkozások rendszeres /legalább heti 2 óra/ látogatására. A nem iskolai egyesületben leigazolt versenyzık az edzıtıl írásos igazolással bizonyítják, hogy teljesítik edzéslátogatási kötelezettségüket. Az egyesületeknél nem igazolt tanulók az iskolai sportfoglalkozásokat kötelesek igénybe venni, melyekrıl az edzı, tanár ad igazolást a szaktanár felé. Amennyiben a testnevelés emelt szintő képzésben részt vevı tanuló nem teljesíti edzéslátogatási kötelezettségét, és/vagy az év végi képességfelmérések eredményei nem érik
19
el az emelt szintő képzés tantervben meghatározott szintjeit, tanulmányait normál tantervő csoportban folytatja. 2/3/3 Tehetséggondozó tevékenységek A tehetséggondozás kiemelt színtere az emelt szintő oktatás (angol, német, matematika, számítástechnika, testnevelés). Az emelt szintő oktatás nem zárt rendszer, hanem biztosítjuk az átjárhatóságot. Amennyiben a tanuló nem felel meg a követelményeknek, másik osztályba mehet, de különbözeti vizsgával menet közben is bekerülhet az emelt szintő oktatási formába. Továbbra is alkalmazzuk a jól bevált szakköröket, amelyek elsısorban az emelt szintő oktatáshoz kapcsolódnak, de széleskörő tanulói igényeket is szeretnénk kielégíteni. Az alábbi szakköröket ajánljuk tanítványainknak.: kézmőves, magyar újságszerkesztıkommunikációs, angol nyelvi, német nyelvi, matematika, számítástechnika, egészségügyi, környezetvédı, horgász és sportszakkörök (kézilabda, labdarúgás, kosárlabda, atlétika, torna). Az élı idegen nyelv (angol, német) területén szakkör keretében biztosítjuk a feltételeket az alapfokú nyelvvizsgára történı felkészüléshez. Lehetıvé tesszük tanítványaink számára, hogy bekapcsolódjanak a zeneiskolai képzésbe, a mővelıdési ház, a sportkör keretében és egyéb szervek által szervezendı képességfejlesztı, tehetséggondozó tevékenységi formákba. Gondoskodunk arról, hogy az iskolában, a városban, a régióban, a megyében meghirdetett versenyeken tanítványaink részt vegyenek. Az alkalom szerint történı felkészítı munkát a szaktanárok segítik.
2/4. A szociális hátrányok enyhítését szolgáló tevékenység iskolánkban a következıképpen valósul meg: 1. napközi, tanulószoba, iskolaotthon, diákétkeztetés 2. felzárkóztatás, képesség kibontakoztatás, egyéni fejlesztés 3. iskolai könyvtár, 4. szociális juttatások 5. segítı kapcsolatok: szülık, iskolaszék, szakszolgálatok, önkormányzat 6. pedagógiai eszközrendszer 1. A napközi ellátást, tanulószobát, iskolaotthonos oktatást igénylı minden tanuló számára biztosítjuk a felvételt, és megteremtjük az étkezés, a zavartalan felkészülés lehetıségét. Az egyéni képességekhez igazodó differenciált tanulásirányítással, a szabadidı változatos megszervezésével motiváljuk tanulóinkat az egész napos foglalkozások igénybe vételére. 2. A tanulási nehézségekkel küszködı tanulók számára képesség kibontakoztató és felzárkóztató foglalkozásokat szervezünk. A felzárkóztatásra szoruló tanulókkal való foglalkozást differenciált, az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezésével, kooperatív technikák alkalmazásával oldjuk meg. 3. Az iskolai könyvtár biztosítja a tanulók információszerzési lehetıségét, valamint szervezett programjaival hozzájárul a tanulás és a továbbtanulás irányításához, segítéséhez. 4. A családok egy részénél rövid távú azonnali anyagi segítségnyújtásra van szükség (tankönyvsegély, étkezési térítési díj). Ezek odaítélésében az iskola, az osztályfınökök, az ifjúságvédelmi felelıs együttmőködik az önkormányzatokkal, véleményt nyilvánít az
20
indokoltság kérdésében (tájékozottsági szintjének megfelelıen), és tevılegesen részt vesz a lebonyolításban. Az osztálykirándulások költségeinek fedezése több szülı számára anyagi nehézséget okoz, de a pedagógiai hatás elınyeit mérlegelve helyes minden tanulónak biztosítani az együttes élmény semmivel nem pótolható varázsát. Ezért alkalmanként egy-egy tanuló számára egyedi támogatást igényelünk vagy a polgármesteri hivatalnál, vagy az iskolai alapítványból. A szociális juttatásokról, azok igénybevételérıl idıben tájékoztatjuk a szülıket a szülıi értekezleteken, családlátogatásokon, fogadóórákon, amikor szükséges írásban is. A szociális helyzet figyelembe vételével a nyári balatoni táborozás költségeihez a diákönkormányzat, az alapítvány is hozzájárul. 5. Segítı kapcsolatok: A szülıkkel való személyes találkozások (családlátogatás, fogadóórák, szülıi értekezletek, nyílt napok, egyéni beszélgetések) alkalmával segítjük a családok nevelési életvezetési gondjainak megoldását. Nehézségeink megoldásában az iskolaszék segítségére is támaszkodhatunk. A problémák kezelésében, a képesség és személyiség fejlesztésben segítséget nyújt a Szivárvány Gyógypedagógiai Központ és a Nevelési Tanácsadó. A szociális hátrányok kezelésénél a Gyermek és Ifjúságvédelmi Szakszolgálat segítségét vesszük igénybe. 6. Az anyagi támogatáson túl az iskola pedagógiai eszközrendszerével is hozzájárul a hátrányok csökkentéséhez, ahhoz, hogy a tanuló minél kevesebb nehézség árán jusson el az iskoláztatás megfelelı fokára. Érvényesüljön az egységes pedagógiai hatás elve. Szükséges a fegyelmezési eszközrendszer, a jogok, kötelességek megismerése és gyakorlása . Pedagógiai eszköztárunk néhány fı vonulatát mutatjuk be: Az iskolában a tantestület tagjaira leginkább a korlátozó-együttmőködı nevelési stílus a jellemzı. Ez a légkör alkalmas leginkább a tanórák és órán kívüli foglalkozások zavartalan és eredményes megvalósításához, amelyben a hátránnyal küzdı is a siker reményében indulhat. Az oktatási törvény adta keretek között – helyi sajátosságainkkal megtermékenyítve – biztosítjuk a gyermeki jogok gyakorlását, megvalósítását. Házirendünk ennek szellemében készült. Fegyelmezési eszközeink szintén a törvény szabta lehetıségek határain belül mozognak. Törekszünk megvalósítani – amennyiben e szubjektív kategória elviseli – a jogok és kötelességek összhangját. Mindkettıre tanítani kell gyermekeinket. Az a véleményünk, hogy a jogok gyakorlása nem jelentheti mások jogainak csorbulását, mert az már az önös érdekérvényesítés kategóriájába csúszik át. A támogatás elveinek, mértékének meghatározása a törvény adta keretek és a belsı szabályozás szerint történik.
2/5. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggı pedagógiai tevékenység -a beilleszkedési és magatartási nehézségek okainak feltárása -a helyi óvoda és a Nevelési Tanácsa véleménye, illetve a diagnosztizáló mérés eredménye határozza meg feladatainkat: - oldott, szorongásmentes légkör biztosítása - differenciált képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése - differenciált, képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése
21
-
nyugodt, kiszámítható, következetes nevelıi magatartás nyugtató ülésrend kiscsoportos oktatás felzárkóztató foglalkozás, korrepetálás rövid, tömör, világos utasítás a jó cselekedet azonnali elismerése, megerısítése egységes nevelıi követelménytámasztás szülı-gyermek kapcsolat erısítése, dicséret, pozitívum elmondásával családlátogatások napközi-tanulószoba közösségformáló szerepe a családok nevelési gondjainak segítése (tanácsadás, elıadás, fogadóóra, nyílt nap) beilleszkedési zavarral, magatartási zavarral, magatartási rendellenességgel küzdı tanulók rehabilitációs célú a Nevelési Tanácsadó keretében végzett foglalkozás kis létszámú csoportok szervezése szakértıi és Rehabilitációs Bizottság javaslatára mentesítés egyes tantárgyak, vagy tantárgyrészek értékelése és minısítése alól
2/6. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítı programok - kis létszámú osztályok - kooperatív tanulási technikák alkalmazása - egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése - napközi otthon - tanulószoba - egyéni foglalkozások - felzárkóztató foglalkozások - az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata - a továbbtanulás irányítása, segítése.
2/7. Integrációs Pedagógiai Rendszer Intézményünkben a képesség kibontakoztató és az integrációs felkészítést 2003. szeptember 1-étıl vezettük be, a vízvári tagiskolában 2004. szeptember 1.-tıl, melyhez a normatívát igényeltünk a törvényi elıírásnak megfelelıen. Az érintett évfolyamokon évfolyamon az osztályokat a jogszabályoknak megfelelıen alakítottuk ki, melyhez elızıleg beszereztük a szülı írásban adott nyilatkozatát: egyrészt személyes adatai kezeléséhez való hozzájárulását, másrészt gyermeke képesség kibontakoztató és integrációs felkészítésben való részvétéhez való egyetértését. I. Az alkalmazás feltételei: 1. Az integrációs stratégia kialakítása Az integrációs felkészítés pedagógiai rendszere iskolánk életébe egy új szemlélet kialakítását kívánta meg: kiemeli az együttnevelést, az egyéni különbségekre alapozott nevelés
22
szükségességét, a minden tanuló számára személyiségkultúrájának leginkább megfelelı optimális fejlesztés biztosítását, figyelembe veszi a tanuló igényeit, érdeklıdését, személyiségének rá jellemzı vonásait, speciális erısségeit és gyengeségeit. Nevelési célkitőzéseink igazodnak a gyermekhez, igazodnak ahhoz a közeghez, amelynek a gyermek részese. 1.1.A heterogén osztályok kialakításával (melynek szükségességét iskolavezetésünk már évekkel ezelıtt felismerte, s melynek elfogadását, alkalmazását már a 2002-2003-as tanévben megvalósította) lehetıség nyílik a tanulók közötti esélyegyenlıtlenségek csökkentésére, a hátrányos helyzető, elsısorban roma tanulók iskolai sikerességének elısegítésére, lemorzsolódásuk, az iskolarendszerbıl való idı elıtti kikerülésük visszaszorítására. 1.2. Célunk, hogy – növekedjen az évfolyamvesztés nélkül továbbhaladó hátrányos helyzető tanulók száma, - csökkenjen intézményünkben a tankötelezettségi kor határa elıtt az iskolai rendszerbıl kikerülık száma, - növekedjék az érettségit adó intézményekben továbbtanuló hátrányos helyzető tanulók száma.
2. Az iskolába való bekerülés elıkészítése 2.1. Az óvodából az iskolába való átmenet segítése: Továbbra is segítjük tanulóinkat az óvodából az iskolába való átmenet nehézségeinek a leküzdésében. 2.2. A heterogén osztályok kialakítása továbbra is a jogszabályoknak megfelelıen (11/1994. (VI.8.) MKM 39/D.§ (3), 39 E § (1) történik intézményünkben. 3. Együttmőködés – partnerségi kapcsolatok kiépítése Továbbra is fenntartjuk jól mőködı kapcsolatunkat és együttmőködésünket: 1. a szülıi házzal (a szülıi érdeklıdés fejlesztése szükséges) 2. a helyi Gyermekjóléti és családsegítı szolgálattal 3. a szakmai és szakszolgálatokkal (Pedagógiai Intézet, Nevelési Tanácsadó) 4. a helybeli középfokú oktatási intézményekkel (Széchényi Ferenc Gimnázium és szakközépiskola, Dráva Völgye Középiskola, a barcsi Ipari és Kereskedelmi Szakiskola) 5. a helyi Cigány Kisebbségi Önkormányzattal. 6. A Civil szervezetekkel (lásd. PP. V. fejezet) II. A tanítást-tanulást segítı eszközrendszer elemei: Intézményünk tantestülete Integrációs felkészítı tréningen feltérképezte az iskolánkban már alkalmazott a tanítást-tanulást segítı eszközrendszer programelemeit. Megvizsgálta az alkalmazott elemek hatékonyságát, eredményességét, megállapítottuk erısségeinket és gyengeségeinket, a fejlesztendı területeket. A már jól mőködı programokat továbbfejlesztjük. 1. A kulcskompetenciákat fejlesztı programok és programelemek 1.1. Az önálló tanulást segítı fejlesztés -Az önálló tanulási képességeket kialakító programok (A kulcskompetenciák fejlesztését szolgáló programok adaptálása a felsı tagozaton, továbbfejlesztése az alsó tagozaton) - A tanulók önálló-életkornak megfelelı-kreatív tevékenységére épülı foglalkozások - A tanulás motivációt erısítı és fenntartó tevékenységek (továbbfejlesztés)
23
1.2. Eszközjellegő kompetenciák fejlesztése: -Tantárgyi képességfejlesztı programok (továbbfejlesztés) -Kommunikációs képességeket fejlesztı programok (adaptálás) 1.3. Szociális kompetenciák fejlesztése: - Közösségfejlesztı, közösségépítı programok. (A már jól mőködı programok átadása, továbbfejlesztése.) - Mentálhigiénés programok (a már mőködı programok jó színvonalának a megtartása) 2. Az integrációt segítı tanórán kívüli programok, szabadidıs tevékenységek - mővészeti körök – (Az iskolai énekkarok, a mazsorett csoport, a kézmőves szakkör munkájában nagyobb létszámmal vegyenek részt a hátrányos helyzető tanulók is.) 3.Az integrációt elısegítı módszertani elemek - Az egyéni haladási ütemet segítı differenciált tanulás-szervezés (továbbfejlesztés) - Kooperatív tanulásszervezés (a technikák adaptálása, az eszközök biztosítása, a tantestület továbbképzése a program megvalósításához. - drámapedagógia (az alsó tagozaton a magyar, a dráma tantárgyakon belül továbbfejlesztés) 4. Mőhelymunka – a tanári együttmőködés formái - Értékelı esetmegbeszélések - Problémamegoldó fórumok - hospitálásra épülı együttmőködés (az elsı két pont– az eddigi jó gyakorlatot meg kell ıriznünk, a hospitálásra épülı együttmőködés hatékony megvalósításához hospitálási ütemtervet készítünk) 5. A háromhavonta kötelezı kompetencia alapú értékelési rendszer eszközei - a szöveges értékelés – árnyalt értékelés (jól mőködik, szükséges azonban a szülık nagyobb számban való bevonása, érdeklıdésük felkeltése.) - egyéni fejlıdési napló (bevezetése) 6. Multikulturális tartalmak - multikulturális tartalmak megjelenítése a különbözı tantárgyakban (integráltan az ének, technika, tánc-és dráma, történelem, rajz , idegen nyelvek, hon-és népismeret, tantárgyak tanterveiben) 7.A továbbhaladás feltételeinek biztosítása - továbbtanulásra felkészítı program (az osztályfınöki munkaterv szerint (5-8.o.) 8.o.-ban iskolai munkaterv, ill. a középfokú intézmények igénye szerint.) III. Várható eredmények -Intézményünk tartósan képes a különbözı háttérrel és különbözı területeken eltérı fejlettséggel rendelkezı gyerekek fogadására és együttnevelésére. -Sikerül minden szülıvel párbeszédet kialakítanunk. -Nı az évfolyamvesztés nélkül továbbhaladó hátrányos helyzető tanuló száma. -Csökken intézményünkben a tankötelezettségi kor határa elıtt az iskolai rendszerbıl kikerülık száma. -Nı az érettségit adó intézményekben továbbtanuló hátrányos helyzető tanulók száma. -Intézményünkben az országos kompetenciamérések eredményei az országos átlagot meghaladó mértékben javulnak.
24
III. A NEVELİ-OKTATÓ MUNKA ELLENİRZÉSI, MÉRÉSI, ÉRTÉKELÉSI RENDSZERE / E fejezet megjelenik a MIP-ben, a nevelıtestület a gyakorlati megvalósítás eredményessége érdekében indokoltnak tartotta a nevelési programban való megjelenítését is./ A nevelı-oktató munka iskolánkra vonatkozó ellenırzési, mérési, értékelési és minıségbiztosítási rendszerének meghatározása a nevelési-oktatási célok elérését, a pedagógiai munka eredményességének, hatékonyságának folyamatos biztosítását, valamint az iskolával kapcsolatban álló partnerek (elsısorban a tanulók, a szülık, a fenntartó és a nevelık) iskolánkkal szembeni igényeinek, elvárásainak történı megfelelést szolgálja.
3/1. Ellenırzés, mérés Az iskolánkban folyó belsı ellenırzés a jogszabályokban és az iskola belsı szabályzataiban (elsısorban a pedagógiai programban, a szervezeti és mőködési szabályzatban és a házirendben) meghatározott elıírásoknak való megfelelést vizsgálja. Az iskolai belsı ellenırzés rendjét a pedagógiai programban foglaltakon túl a szervezeti és mőködési szabályzat, a belsı ellenırzési szabályzat, illetve az évente - az iskolai munkaterv részeként – összeállított belsı ellenırzési terv határozza meg. A nevelı-oktató munka ellenırzését (és a hozzá kapcsolódó méréseket) végezheti: Pedagógusok esetében: az igazgató, az igazgatóhelyettesek, a munkaközösség-vezetık, az ellenırzésre az igazgató által felkért pedagógusok, valamint külsı szakértık, A tanulók esetében az iskola pedagógusai, valamint külsı szaktanácsadók és szakértık. A pedagógiai munka ellenırzése elsısorban az alábbi területekre terjed ki: a/ A pedagógusok nevelı-oktató munkáján belül: A tanár – diák kapcsolatra, a tanulói személyiség tiszteletben tartására. A szülıkkel való kapcsolattartásra. A nevelı és oktató munka színvonalára a tanítási órákon. Ezen belül különösen fontos ellenırzési területek: - a nevelı elızetes felkészülése és tervezı munkája. - A tanítási óra felépítése és szervezése. - A tanítási órán alkalmazott módszerek. - A tanulók ellenırzése, értékelése. - A tanulók munkája és magatartása, valamint a pedagógus egyénisége, magatartása a tanítási órán. - Az óra eredményessége, a helyi tanterv követelményeinek teljesítése. - A felzárkóztatás és a tehetséggondozás. Az iskolai diákönkormányzat tevékenységének segítésére. A tanórán és az iskolán kívüli foglalkozások szervezésére, az ezeken való részvételre. A gyermek – és ifjúságvédelmi feladatok ellátására. A tanulók továbbtanulásának segítésére, irányítására. A pedagógusra bízott tanterem rendezettségére, dekorációjára.
25
b./ A tanulók iskolai munkáján belül: - A tanulók értékválasztására, jellemvonásaira. - A helyi tantervben elıírt követelmények teljesítésének szintjére, az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményre. - Az iskolai és az osztályközösségben végzett tevékenységre. - A tanuló magatartására, viselkedésére, fegyelmezettségére. A pedagógusok nevelı-oktató munkájának ellenırzése folyamatosan történik az évente összeállított – és az iskolai munkaterv részét képezı – belsı ellenırzési terv alapján. A tanulók iskolai munkájának ellenırzése folyamatosan történik az iskola helyi tanterve, illetve a nevelık által összeállított tanmenetek és osztályfınöki munkatervek alapján. Az iskolai nevelı-oktató munka ellenırzésének részeként az alább meghatározott méréseket kell elvégezni az elıírt idıközönként: a./ A pedagógusok körében Az iskolai klíma vizsgálata. (Öt évente, az igazgatói megbízás lejárta elıtti tanévben) Felelıs: igazgató SWOT analízis: erısségek és gyengeségek, lehetıségek és veszélyek feltárása. (két évente) Felelıs: igazgató A pedagógusok értékorientációs vizsgálata. (Öt évente, az igazgatói megbízás lejárta elıtti tanévben, valamint a pedagógiai program felülvizsgálata vagy módosítása esetén). Felelıs: igazgató. b./ A szülık körében A szülıi elégedettség mérése: - Csoportos interjú keretében szülıi értekezleten minden osztályban. (Évente a tanév Utolsó szülıi értekezletén.) Felelıs : osztályfınökök. - Kérdıíves módszerrel 1-8.évfolyamon évente). Felelıs: igazgató c./ A tanulók körében A tanuló személyiségét és közösségi magatartását vizsgáló mérések: -
Szociometriai vizsgálat az 5.és 7.évfolyamon (évente) Felelıs: osztályfınökök. Tanulói elégedettség mérése kérdıíves módszerrel a felsı tagozatos osztályokban. (évente) Felelıs: osztályfınök A tanulók alapvetı személyiségvonásainak mérése az 5.és a 8.évfolyam elején (évente) Felelıs: osztályfınökök.
A helyi tanterv követelményeinek teljesítését vizsgáló mérések: - évfolyamonként minden tantárgyból egy-egy témakör lezárását követıen a a követelmények elsajátítását vizsgáló összegzı mérést kell végezni. Felelıs: osztálytanítók, szaktanárok. -Az alsó tagozatos évfolyamokon a tanév végén a tanulók teljesítményét a magyar Irodalom, a magyar nyelv, a matematika és a környezetismeret tantárgyakból a tantárgynak az addig feldolgozott teljes tananyagát és fı követelményeit átfogó
26
méréssel kell vizsgálni. Felelıs: alsó tagozatos munkaközösség vezetıje, osztálytanítók Az egyes tantárgyakhoz, ismeretkörökhöz kapcsolódó egyéb mérési feladatok:
-
olvasás, szövegértés: az 1., 4., az 5. és a 7.évfolyamon évente: Felelıs: osztálytanítók, magyar szakos nevelık. Matematika: 2.és a 4.évfolyamon évente: Felelıs: matematika szakos nevelık. Testi fejlettség (testnevelés): a 4. és a 7.évfolyamon évente: Felelıs: osztálytanítók, testnevelés szakos nevelık. A 8.évfolyam végén a szakosított tantervő osztályokban az emelt színtő tantárgyakból végzünk méréseket, külön beosztás szerint.
3/2. Értékelés 3/2.1. Az értékelés célja, módja, rendszeressége: 1. Az iskolánkban folyó értékelı tevékenység célja, hogy az ellenırzés során feltárt adatokra, tényekre támaszkodva azt vizsgálja, hogy a nevelı-oktató munka és annak eredményei mennyiben felelnek meg az iskola pedagógiai programjában megfogalmazott célkitőzéseknek. 2. A nevelı-oktató munka értékelésének alapvetı feladata, hogy megerısítse a nevelıtestület pedagógiai tevékenységének helyességét, vagy feltárja a hibákat, hiányosságokat, és így ösztönözze a pedagógusokat a hibák kijavítására, a nevelı-és oktató munka fejlesztésére. 3. Az iskolánkban folyó nevelı-oktató munka értékelése a következı területekre terjed ki: - az intézmény nevelı-oktató munkájának értékelésére, - a pedagógusok nevelı-oktató munkájának értékelésére, - a tanulói közösségek (osztályközösségek) tevékenységének, fejlıdésének értékelésére, - a tanulók személyiségfejlıdésére, tanulmányi munkájára, magatartására és viselkedésére. 4. a/ Az intézmény nevelı-oktató munkáját az iskola igazgatója minden tanév végén, valamint az igazgatói megbízatás lejártakor – a tanulók, a szülık és a nevelık véleményének figyelembevételével – átfogóan értékeli. b/ A nevelı-oktató munka intézményi szintő értékelésének szempontjai: - Az iskola mőködését jellemzı legfontosabb adatok (tanulólétszám, tanulócsoportok, pedagógusok és más dolgozók létszáma, beiskolázás adatai) - A nevelı és oktató munka feltételeinek alakulása (az intézményi költségvetés legfontosabb mutatói, tárgyi feltételek: épületek, helyiségek, berendezések, tantárgyi szakmai anyagok). - A tanítási-tanulási folyamat eredményessége (tanulmányi átlageredmények, a felzárkóztatás és a tehetséggondozás területei és eredményei, bukások száma, versenyeredmények, a továbbtanulás alakulása). - A személyiségfejlesztéssel, közösségfejlesztéssel kapcsolatos nevelı tevékenység eredményessége (a diákönkormányzat és az osztályközösségek fejlıdése, szabadidıs tevékenységek, magatartási és viselkedési rendellenességek, gyermekés ifjúságvédelem, veszélyeztetett tanulók).
27
-
A pedagógusok nevelı és oktató munkája tanítási módszerek, program – és Tantervfejlesztés, továbbképzések, személyes példamutatás, tanórán kívüli nevelési feladatok vállalása). - Az iskola és helyi társadalom kapcsolata külsı kapcsolatok, részvétel a helyi közéletben, az iskola a helyi médiában, a középiskolák visszajelzése, az iskola és tantestület hírneve.
5/a A pedagógus és nem pedagógus munka értékelése legyen nyitott, személyre szabott, ösztönzı, folyamatos kiszámítható és szakszerő. Céljaink – a minıségbiztosítás folyamatossága - önértékelési képesség fejlesztése - - a karrierterv segítése - az egyéni és iskola céljainak összehangolása - a belsı kommunikáció felgyorsítása - a probléma- és konfliktuskezelés javítása b. Az értékelés területei: - tanári személyiség - tanítás - nevelés - eredményesség - munkafegyelem - többletek - emberi kapcsolatok, kommunikáció - az iskolai szervezethez való kötıdés, rendszerszemlélet - vezetés, tantestületi képviselet. c. Az igazgató munkájának tantestületi véleményezése - kétévente klímatesztes formában - Területei: - vezetıi készségek - iskolai munka irányítása - az iskola menedzselése - az iskolai légkör - Ötévente az igazgatói pályázat véleményezése formájában. Az ellenırzés, értékelés, mérés rendje a MIP 3.5, 3.6 fejezetében található.
3/2.2. A tanulói teljesítmények értékelése Cél: A tanulói teljesítmények szélesebb körő, motiváló értékelése. Az 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról 2003. szeptember 1-jén hatályba lépett rendelkezése alapján az iskola pedagógiai programja határozza meg a magasabb évfolyamra lépés feltételeit, a beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményeit és formáit, a tanulói teljesítmény minısítésének formáját. Ez a szabályozás az általános iskola elsıharmadik évfolyamán, valamint a negyedik évfolyam elsı félévében 2004. szeptember 1-jétıl együtt jár a szöveges értékelés felmenı rendszerő bevezetésével. A közoktatásról szóló törvény 70.§ elsı három bekezdése foglalkozik az általános iskolába járó tanulók értékelésének kérdésével.
28
Az (1) bekezdés pontosan meghatározza, hogy az általános iskolában a tanév során érdemjegyekkel, félévkor és év végén osztályzattal kell értékelni a tanulókat. Kivételt képeznek ez alól az 1-2-3. évfolyam tanulói, valamint a 4. osztályosok az elsı félévben. A velük kapcsolatos eljárásról a (3) bekezdés rendelkezik. A (3) bekezdés elıírja, hogy az elsı három évben és a negyedik évfolyam elsı félévében olyan szöveges értékelést kell kapnia a tanulóknak, amelyik kifejezi, hogy kiválóan, jól vagy csak megfelelt az elvárásoknak, esetleg felzárkóztatásra szorul. Ez utóbbi esetben a szülı bevonásával értékelni kell a tanuló teljesítményét, fel kell tárni a tanuló fejlıdését, haladását akadályozó tényezıket. Minderrıl, s arról, hogy a felzárkóztatásra milyen segítséget nyújt az iskola, tájékoztatást kell adni. A tanulók teljesítményét a 4. évfolyam második félévében és a felsı tagozaton év közben rendszeresen érdemjeggyel értékeli, év végén osztályzattal minısíti a pedagógus és a tantestület hagyja jóvá. A magatartás és szorgalom értékelését az osztályfınök – az osztályban tanító pedagógusok és a tanulók véleményének meghallgatásával – végzi. Az érdemjegyeket a szaktanárok és osztályfınökök az osztálynaplóban rögzítik, azokról a tanulókat és a szülıket folyamatosan értesítik a tájékoztató füzet útján. Az értékelés legyen rendszeres és fejlesztı hatású, a pedagógus vegye figyelembe, hogy a tanuló fejlıdött vagy hanyatlott. Az érdemjegy nem lehet fegyelmezési eszköz. Az érdemjegy és osztályzat legyen objektív. A félévi és év végi osztályzatot az érdemjegyek alapján kell meghatározni. Az osztályzatokról félévkor a tájékoztató füzet, év végén a bizonyítvány útján kell a tanulót és a szülıt tájékoztatni. A szöveges értékelés koncepciója, technikai megoldása, folyamatszabályozása a Helyi tantervben található. Az 5.-8. évfolyamon az emelt szintő képzésben részt vevı tanuló egy osztályzatot kap a félévi és év végi értékeléskor. A jegyzet rovatban tüntetjük fel, hogy emelt szintő oktatásban vett részt.” …………..tantárgyból emelt szintő képzésben vett részt”.
Érdemjegyek és osztályzatok a 4. évfolyam második félévében és a felsı tagozaton a következık: a/ a tanuló tudásának értékelésénél, minısítésénél: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1). A kiemelkedı tudás esetén a jeles osztályzat megkülönböztetı minısítése a kitőnı (5). b/ a tanuló magatartásának értékelésénél és minısítésénél: példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2). c/ A tanuló szorgalmának értékelésénél és minısítésénél: példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2). Az egyes tanuló év végi osztályzatait a nevelıtestület osztályozó értekezleten áttekinti és a pedagógus, ill. az osztályfınök által megállapított osztályzatok alapján dönt a tanuló magasabb évfolyamba lépésérıl. A félévi osztályozó értekezlet a magatartás és szorgalom minısítésérıl dönt. Az osztályozó értekezlet határoz – az osztályfınök elıterjesztése alapján – a tantestületi dícséret odaítélésérıl. A cím az alábbi feltételek esetén adható: kiemelkedı tanulmányi munka (5) jeles, példás magatartás és szorgalom, a készségtárgyakból is legfeljebb egy jó osztályzat (rajz, ének, testnevelés). Amennyiben a tanuló nem felel meg a fenti elvárásoknak,
29
de kiemelkedı sikert ér / versenyeredmények/ el, a tantestület más elismerési formát alkalmaz. Abban az esetben, ha az év végi osztályzat – a tanuló hátrányára – lényegesen eltér a tanév közben adott érdemjegyek átlagától, a nevelıtestület felhívja az érdekelt pedagógust, hogy adjon tájékoztatást ennek okáról, és indokolt esetben változtassa meg döntését. Ha a pedagógus nem változtatja meg döntését, és a nevelıtestület ennek indokaival nem ért egyet, az osztályzatot az évközi érdemjegyek alapján a tanuló javára módosítja. Az iskolában csak olyan bizonyítvány-nyomtatvány alkalmazható, amelyet az Oktatási Minisztérium jóváhagyott.
Az értékelés rendszeressége tanév közben Az 1.-3 évfolyamon és a 4. évfolyam elsı félévében a tanulók értékelése nem érdemjegyekkel, hanem szöveges értékeléssel történik. A negyedik évfolyam második félévétıl a tanítók áttérnek az évközi érdemjegyek és év végi osztályozatok használatára. A tanulók ellenırzése-értékelése szóban és írásban, ill. gyakorlati tevékenység végrehajtása (testnevelés, életvitel és gyakorlati ismeretek) formájában történik. A magatartás és szorgalom értékelése havonta a nevelık és a tanulótársak véleményének meghallgatásával, figyelembe vételével történik. A szó-és írásbeli feleletek arányát és gyakoriságát a tanári szabadság körébe utaljuk, csupán a következı elvárásoknak kell megfelelni: érdemjeggyel való értékelés esetén fél év alatt legalább 3-4., egész év során 6-8 érdemjegye legyen a tanulónak, minden téma zárása után kapjon a tanuló érdemjegyet, minden tanulónak legyen szóbeli felelete is, folyamatos és rendszeres legyen. Egy napon maximum 2 témazáró írására kerüljön sor. A témazáró dolgozatot 8 napon belül köteles értékelni a nevelı.
Jutalmazási formák:
30
Jutalmazási formák
Az értékelés alapja
1.Osztályfınöki dicséret
tanulmányi, magatartási, osztályfınök sport mővészeti tevékenység, verseny, közösségi megnyilvánulás Az elsı pontban leírtak, Szaktanár valamint jelentıs szaktárgyi javítás mint az 1.pontban igazgató, osztályfınök és szaktanári javaslat
2.Szaktanári dicséret
3.Igazgatói dicséret
4.Tantestületi dicséret II/3.2.pontban leírtak alapján
5. Oklevél, könyv, vagy tárgyjutalom
6. A negyedév tanulója évfolyamonként 7.Jutalom kiránduláson való részvétel
8.Deák-plakett adományozása
Ki értékeli?
Tantestületi értekezlet, az osztályfınöki elıterjesztése alapján
Az értékelési forma módja szó-és írásbeli tájékoztató füzetben, osztálynaplóban Mint az 1.pontban
tájékoztató füzet, osztálynapló
Bizonyítványban
Kiemelkedı példamutató Osztályfınök, Értelem szerint magatartás, tanulmányi szaktanár, igazgató ,sport, és mővészeti tevékenység, versenyeredmény A negyedévi tanulmányi A Szóbeli értékelés az iskola fejlıdés, magatartási diákönkormányzat nyilvánossága elıtt vagy a fegyelmezettség, egyéb diákönkormányzati ülés iskolai teljesítmény elıtt Kiemelkedı, példamutató Az osztályfınökök, Értelem szerint magatartás, tanulmányi szaktanár javaslata munka, sport, mővészeti, alapján a városi, megyei, országos diákönkormányzat versenyeken való részvétel és az igazgató Kiemelkedı, példamutató Igazgató, Deák-plakett a tanévzáró magatartási, tanulmányi, diákönkormányzat, ünnepségen sport és mővészeti nevelıtestület tevékenység, megyei 1döntése alapján 3.,országos 1-12.helyezés a tanulmányi-és sportversenyeken
31
9.Jó tanuló, jó sportoló,; Jó sportoló
10.Az év tanulója-az alsó tagozaton, -a felsı tagozaton
Legalább 4,5-es tanulmányi átlag, Megyei és országos elsısorban diákolimpián sportversenyen elért 13.és 1-12.helyezés Kitőnı tanulmányi eredmény, tantestületi dicséret, kultúrált magatartás, megyei 13.,országos 112.versenyeredmény
11.Deák díszpolgár Kiemelkedı példamutató magatartás, tanulmányi, sport és mővészeti tevékenység ,kitőnı tanulmányi eredmény, tantestületi dicséret, kultúrált magatartás, megyei 13,országos 112.versenyeredmény 18.életévük betöltése után díszpolgárrá történı választás (5-10 éves találkozó átadni a címet) 12. Deák A 11. pontban Díszkönyv jutalmazottak fényképe, rövid méltatása kerül a díszkönyvbe.
Szaktanár, tantestületi értekezlet, igazgató, diákönkormányzat
emlékplakett
Szaktanár, osztályfınök, diákönkormányzat
Szóbeli értékelés az iskola nyilvánossága elıtt vagy a diákönkormányzati ülés elıtt és pénzjutalom Díszoklevél, az iskola jeles ünnepeire történı meghívás és a címen történı köszöntés
A diákönkormányzatot támogató tanár elıterjesztése alapján a tantestület és a diákönkormányzat
Tantestületi értekezlet, diákönkormányzat
A Deák Díszkönyv vonatkozó oldalának másolata
32
Az elmarasztalások formái 1.osztályfınöki figyelmeztetés
Helytelen magatartási megnyilvánulások esetén 2.Szaktanári Magatartási, figyelmeztetés tanulmányi problémák, jelentıs szaktárgyi visszaesés Ismétlıdı 3.osztályfınöki megrovás, majd más magatartási, osztályba történı tanulmányi áthelyezés problémák (késés, engedély nélküli távozás, a házirend megsértése, hetesi teendık elmulasztása, rongálás, versenyrıl való indokolatlan távolmaradás, az iskola hírnevének rontása 4.Igazgatói Kirívó, durva figyelmeztetés magatartási megnyilvánulás 5. Igazgatói megrovás A 3.-4. pontban leírtak többszöri ismétlıdése Mint az elızı 6. Rendezvényekrıl történı eltiltás pontokban
Osztályfınök
Szaktanár
Szó-és írásbeli, tájékoztató füzetben osztálynaplóban Szó-és írásbeli az osztálynaplóban
Osztályfınök, szaktanári jelzések
Írásbeli, tájékoztató füzet, osztálynapló
Szaktanár, osztályfınök jelzése alapján az igazgató Szaktanár, osztályfınök jelzése alapján az igazgató Osztályfınök, igazgató, diákönkormányzat
Értelem szerint
Értelem szerint
szóbeli
IV. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelı és oktató munka iskolánkban egyrészt a nevelık és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül. A tanulók közösségben, illetve közösség által történı nevelésének megszervezése, irányítása iskolánk nevelı-oktató munkájának alapvetı feladata. A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink: 1. A különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése, nevelıi irányítása. Feladat: Az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerő nevelési fejlesztése.
33
2. A tanulók életkori fejlettségének figyelembevétele a tanulóközösségek fejlesztésében. Feladat: A tanulói közösségek irányításánál a nevelıknek alkalmazkodniuk kell az életkorral változó közösségi magatartáshoz: a kisgyermek heteronóm – a felnıttek elvárásainak megfelelni akaró – személyiségének lassú átalakulásától az autonóm – önmagát értékelni és irányítani képes – személyiséggé válásig. 3. Az önkormányzás képességének kialakítása. Feladat: A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy nevelıi segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitőzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják. 4. A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése. Feladat: A tanulói közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata, a közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése, hiszen a tanulói közösség által történı közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók a közösség által szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak, azokban aktívan részt vesznek, és ott a közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz és viselkedési formákhoz tapasztalatokat győjthetnek. 5. A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása. Feladat: A tanulói közösségre jellemzı, az összetartozást erısítı erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása.
V. A személyiségfejlesztés és a közösségfejlesztés feladatainak megvalósítását szolgáló tevékenységi rendszer és szervezeti formák 1. A tanulói személyiség fejlesztésének legfontosabb színtere a hosszabb tanításitanulási folyamatba illeszkedı tanítási óra. Az iskola nevelıi a tanítási-tanulási folyamat szervezése során kiemelten fontosnak tartják a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását és a differenciálást. a/ A motiválás célja, hogy tanulóinkban felébresszük azokat az indítékokat, amelyek a gyermekeket tanulásra ösztönzik, és ezt a tanulási kedvet a tanulás végéig fenn is tartsuk. b./ A tanítási órák tervezésénél és szervezésénél minden esetben elıtérbe helyezzük azokat a módszereket és szervezeti formákat, amelyek a tanulók tevékenykedtetését vagyis állandó aktivitását biztosítják.(pl. kooperatív technikák) c./ Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás, vagyis az, hogy pedagógusok nevelı-oktató munkája a lehetıségekhez mérten a legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez.
34
2. Az iskolában a nevelési és oktatási célok megvalósítását az alábbi tanítási órán kívüli tevékenységek segítik: 2.1 Hagyományırzı tevékenységek: a./ Fontos feladat az iskola névadójának, Deák Ferenc emlékének ápolása. Ezt szolgálja az évenkénti megemlékezés október 17-én a névadó születésnapján „Deák Nap” b./ Minden tanév folyamán iskolai ünnepséget, megemlékezést tartunk a következı alkalmakkor: - Tanévnyitó ünnepély az elsı osztályosoknak. - Deák Nap. - Október 6. - Október 23. - Karácsony - Március 15. - Anyák Napja - Tanévzáró és ballagási ünnepség
2.2. A mindennapos testnevelés biztosítása érdekében az alsó tagozaton azokon a napokon, amikor nincs testnevelés óra biztosítjuk tanulóinknak az egészségfejlesztı testmozgást. Az egészséges életmódra való nevelés, a mindennapos szervezett mozgás biztosítása érdekében az 5-8.évfolyamon a választható órakeret terhére évfolyamonként tömegsportot szervezünk. A tömegsport foglalkozásain, az elıre meghatározott idıben tanulóink részt vehetnek. A tömegsport foglalkozásokat a testnevelı tanárok vezetik, az idıjárásnak megfelelı helyszínen, a tanulók érdeklıdését figyelembe véve. 2.3. A zenei kultúra terjesztése, az iskola ünnepélyeinek színvonalasabbá tétele érdekében két énekkar mőködik iskolánkban. (Anyaintézményben: 3-4.osztályosok: Kicsinyek kórusa, 5-8.osztályosok: Nagy énekkar. A vízvári tagiskolában: 1.-8. osztályos énekkar.) Szükségesnek tartjuk, hogy a jó hallású tanulók minél nagyobb számban és rendszeresen vegyenek részt az énekkarok munkájában. Arra törekszünk, hogy az énekkarok próbái az órarendhez csatlakozzanak. Az iskola fúvószenekarát ha lehetıség lesz rá mőködtetni szeretnénk. Felkészülési és szereplési lehetıséget nyújtunk egy együttes keretében azon tanulóink számára, akik a zeneiskola tanulói is, és szívesen zenélnek együtt. 2.4. Évek óta rendszeresen jelenik meg a tanulók által írt és szerkesztett diákújságunk a DEÁKOS DIÁKOK. Megjelenését továbbra is biztosítjuk, lehetıséget adva tanulóinknak az újságírás, lapszerkesztés elsajátítására. Az újság az aktualitásnak megfelelıen foglalkozik az iskola életével, megnyilvánulási lehetıséget biztosít a diákhumornak. 2.5. Az információs tér bıvülését, az információ áramlásának gyorsítását a tanulók zenei igényeinek részben történı kielégítését szolgálja az iskolarádió. A rádió mőködtetését, a zenei anyag biztosítását megfelelı felügyelettel tanulóink végzik. 2.6. Az intézmény 2 saját könyvtárral rendelkezik. Elsıdleges feladata a tanulók tanulmányi igényeinek kielégítése, a könyvtárhasználat elsajátíttatása, a kötelezı és szakirodalom
35
biztosítása. Választékával segíti az olvasói ízlés kialakulását, a tartalmas idıtöltés, szórakozás megvalósulását. Nyitva tartása az iskola munkarendjéhez igazodik. 2.7. Rendszeres, élı, napi kapcsolatot tartunk a város Nevelési Tanácsadójával. Biztosítjuk az általuk kiszőrt, a foglalkozásra hívott tanulók részére a részvétel lehetıségét. A tanácsadó munkatársainak hospitálási és konzultációs lehetıséget nyújtunk, s lehetıvé tesszük a nevelési értekezleteken való részvételt. 2.8. Logopédiai szőrés alapján tanulóink logopédiai kezelését a Szivárvány Gyógypedagógiai Központ tanárai végzik. A tanulók részére a foglalkozásokon való részvétel lehetıségét biztosítjuk. 2.9. A tanulók demokratikus önszervezıdése révén alakult meg iskolánkban a Diákönkormányzat. Tagjai az 5-8. évfolyamok tanulói által megválasztott képviselık Munkájukat a Diáktanács irányítja, szervezi. Részt vesznek a diákjogok érvényesítésében, Házirend kialakításában, a diáknap megszervezésében. Jelzı szerepet töltenek be a diákok mindennapi életével kapcsolatos problémák közvetítésében. Szervezik a tanulói akciókat (környezetvédelem, hasznos anyaggyőjtés, kulturális programok, versenyek). Képviselıjük tanácskozási joggal részt vesz az Iskolaszék és az iskola alapítványa kuratóriumának munkájában. 2.10.Hagyományaink közé tartozik tanulóink nyári táboroztatása. A Fonyódligeti Gyermektáborban minden nyáron megszervezzük a tanulók üdültetését. A szociális helyzet figyelembevételével a Diákönkormányzat, az alapítvány anyagilag is támogatja a táborozást. 2.11. 1995-ben szerveztünk elsı alkalommal sítábort tanulóink részére. A tábor szervezését igény szerint tovább folytatjuk, ezzel is csökkentve tanulóink hátrányát a hegyvidéken élı tanulókkal szemben. 2.12. Huszonhat éve tartunk testvérkapcsolatot a viroviticai (Horvátország) Vladimír Nazor Általános Iskolával. Az eltel idıszak alatt több száz tanuló vett részt a két iskola által szervezett programokon, látogatásokon. Az együttmőködés keretében lehetıség és igény szerint a horvát gyermekek a Balaton – parton, a mi tanulóink az Adria mellett nyaralhatnak. nyolc éve vettük fel a kapcsolatot a németországi neukircheni általános iskolával, melynek tanulóival évente meglátogatjuk egymást. A kapcsolatokat tovább kívánjuk fejleszteni annak érdekében, hogy tanítványaink megismerhessék más népek életét, kultúráját, és az általuk tanult idegen nyelvet gyakorolhassák. Igény szerint Ausztriában nyelviskolát szervezünk tanulóinknak. 2.13. A különféle szakkörök mőködése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. 2.14. Versenyek, vetélkedık, bemutatók. A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle versenyek, vetélkedık, melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük. Kulturális bemutatóinkon (Megmutatjuk mit tudunk) a zene, a tánc, a versek világában jártas tanulóink mutatkozhatnak be.
36
2.15. Tanulmányi kirándulások: Az iskola nevelıi a tantervi követelmények teljesülése, a nevelımunka elısegítése céljából az osztályok számára évente 1 alkalommal tanulmányi kirándulást szerveznek. A tanulmányi kiránduláson való részvétel önkéntes, a felmerülı költségeket a szülıknek kell fedezniük. 2.16. Erdei iskola: A törvényi elıírásoknak megfelelıen erdei iskolát szervezünk tanulóinknak. A szőkös anyagi lehetıségek javítása érdekében pályázatokkal segítjük az ilyen jellegő programok megvalósítását. / két fı képzett szakemberünk van/ 2.l7. Hit-és vallásoktatás: Az iskolában a területileg illetékes, bejegyzett egyházak – hit – és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes.
VI. AZ ISKOLAHASZNÁLÓKKAL VALÓ KAPCSOLATTARTÁS FORMÁI 6/1. A Szülıkkel történı együttmőködés módja: -
szülıi értekezlet, fogadóóra, családlátogatás, nyílt tanítási nap, írásbeli tájékoztató, szülık akadémiája, közös program, (kirándulás, sport, vetélkedı)
A kapcsolattartás korábban alkalmazott eljárásai a jövıben is biztosítják a termékeny és eredményes együttmőködést a tanulók érdekében. Valamennyi együttmőködési forma – a maga idejében – hatékony lehet, ezért nem állítunk fel rangsort azok között, hanem jelezzük a módokat. Szülıi értekezletet évente három, a 8.osztályban négy alkalommal tartunk. Az aktuális feladatokon túl az osztályfınök elemzi a közösség tevékenységét, egyénileg tájékoztatja a szülıket a tanulók tanulmányi eredményérıl, magatartási kérdésekrıl. Az értekezleteken a szülık aktív részvételére számítunk az egyén és a közösség elımenetele érdekében. A 8.osztályban – decemberben – pályaválasztási tájékoztatót rendezünk a középiskolák nevelıinek bevonásával. Tájékoztatást adnak pályaválasztás kérdéskörében. Az osztály SZM választmány tagjaiból tevıdik össze a Szülık Tanácsa. Az iskolai nevelımunka hatékony szerve a Szülık Tanácsa, amely intézmény szintő feladatok koordinálását, szervezését irányítja. Továbbra is tartunk fogadóórákat. Év elején a tájékoztató füzetben értesítjük a szülıket a nevelık fogadóóráiról. Ezeken és egyéb találkozási alkalmakkor egyéni beszélgetés során tudunk kölcsönös tájékoztatást adni a tanulóról. Amennyiben sürgıs megbeszélésre van szükség, úgy szóban, írásban vagy telefonon meghívjuk a szülıket, gondviselıket az iskolába. Elsısorban az elsı és ötödik osztályban alkalmazzuk a családlátogatást, de szükség esetén más évfolyamokon is. Nyílt tanítási napok: Feladata, hogy a szülı betekintést nyerjen az iskolai nevelı és oktató munka mindennapjaiba, ismerje meg személyesen a tanítási órák lefolyását, tájékozódjon közvetlenül gyermeke és az osztályközösség iskolai életérıl. Írásbeli tájékoztató: Feladata a szülık tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatatásával összefüggı eseményekrıl, illetve a különféle iskolai vagy osztály szintő programokról. A szülıi értekezletek, a fogadóórák és a nyílt tanítási napok idıpontját az iskolai munkaterv évenként határozza meg.
37
A szülık kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselıik, tisztségviselıik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelıtestületével vagy az iskolaszékkel.
6/2. Iskolaszék 1992. ısze óta mőködik az anyaiskolában. (Az 1993. évi Közoktatási Törvény és annak módosítása sem tette kötelezıvé az iskolaszék megalakítását, de ahol létrehozzák, ott a felelıs véleményalkotás jogával ruházzák fel). Célja: az iskola fenntartásában érdekeltek (önkormányzat, pedagógusok, szülık, diákok) megegyezésének, együttmőködésének megfelelı fóruma legyen. Iskolánkban kilencedik éve mőködik iskolaszék. Szervezı, segítı, mozgósító tevékenysége révén az iskola környezete szebb lett. Az iskola és a szülık kapcsolata szorosabbá vált, a tanulók is több szállal kötıdnek iskolánkhoz. Mindez eredményesebbé teszi a nevelı-oktató munkát.
6/3. Külsı szervekkel való kapcsolat Az iskola csak szoros társadalmi környezetben képes eredményesen tevékenykedni. Az önkormányzattal mindennapos a kapcsolat. Biztosítja az eredményes mőködtetés feltételrendszerét. A szülıi munkaközösség (osztályszülıi munkaközösségek, az iskola szülıi tanácsa) tanulóink szüleinek tájékoztatásában, idınként mozgósításában (rendezvények, akciók kapcsán) segédkezik. Minden esetben számíthatunk rájuk. Gyümölcsözı kapcsolatunk van a tornacsarnokot igénybe – bérbe vevı szervekkel, intézményekkel: a városi sportkörrel, annak egyes szakosztályaival, a barcsi üzemek egy részével (a parketta gyárral) a tőzoltósággal, rendırséggel és a különféle egyesületekkel.
VII. KÖZSZOLGÁLATI FUNKCIÓK 7/1. Gyermek – és ifjúságvédelem A nevelık és a tanulók személyes kapcsolatainak és a családlátogatásoknak egyik fı célja a gyermek és ifjúságvédelemmel összefüggı problémák feltárása, megelızıse. Minden pedagógus közremőködik a gyermek-és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanulók fejlıdését veszélyeztetı körülmények megelızésében, feltárásában, megszüntetésében 1.Az intézményben gyermek – és ifjúságvédelmi felelıs mőködik. A feladatok koordinálása, a szükséges operatív feladatok ellátása tartozik tevékenységi körébe. Az iskola gyermekvédelmi tevékenysége három területre terjed ki: a gyermek fejlıdését veszélyeztetı okok megelızésére, feltárására, megszüntetésére. A gyermekvédelmi problémák feltárásának az a célja, hogy a gyermekek problémáit az iskola a gyermekjóléti szolgálat segítségével minél hatékonyabban tudja kezelni, megelızve ezzel súlyosabbá válásukat.
38
Iskolánk alapvetı feladatai a gyermek-és ifjúságvédelem területén: - fel kell ismerni, és fel kell tárni a tanulók problémáit, - meg kell keresni a problémák okait, - segítséget kell nyújtani a problémák megoldásához. A gyermek-és ifjúságvédelemmel összefüggı pedagógiai tevékenység elvei: - a tanulók és szülık tájékoztatása azokról a lehetıségeikrıl, személyekrıl, intézményekrıl, amelyekhez problémáik megoldása érdekében fordulhatnak, - szükséges esetben családlátogatáson vesz részt a veszélyeztetı okok feltárása érdekében, - veszélyeztetı okok megléte esetén értesíti a gyermekjóléti szolgálatot, - segíti a gyermekjóléti szolgálat tevékenységét.
2. A tevékenység szervezését az 1997.évi 31.törvény (A gyermekek védelmérıl és a gyámügyi igazgatásról), valamint a közoktatásról szóló törvény elıírásainak figyelembevételével és betartásával kell végezni. 3. E tevékenység magában kell, hogy foglalja a tanuló testi, lelki, szellemi egészségének védelmét az intézményen belül, fejlıdésének és helyzetének alakulását a családban és a társadalomban. Elsıdlegességet kell biztosítani a preventív tevékenységnek. Problémák esetén – amelyek felderítésében figyelembe veendık a rokonoktól, ismerısöktıl, osztálytársaktól, hivatalos szervektıl, iskolaszéktıl, stb. érkezı információk is-, az osztályfınök és a gyermek-és ifjúságvédelmi felelıs – esetenként az iskolavezetés tájékoztatásával és bevonásával – tegyék meg a szükséges intézkedéseket. A tanulók fejlıdését veszélyeztetı együttmőködik a területileg illetékes: - nevelési tanácsadóval, - gyermekjóléti szolgálattal, - családsegítı szolgálattal, - polgármesteri hivatallal, - gyermekorvossal.
okok
megszüntetésének
érdekében
iskolánk
4. Tanév elején a hátrányos helyzető és veszélyeztetett tanulókról kimutatást kell készíteni. E tanulók körülményeirıl az osztályfınök és a gyermek-és ifjúságvédelmi felelıs rendelkezzen kellı információval. Az 1. osztályban tanítóknak az 1félév végére – kirívó esetben már korábban – legyen áttekintésük tanulóik helyzetérıl. A gyermek és ifjúságvédelmi felelıs – szükséges esetekben –vegyen részt a tankönyv és tanszersegélyek mértékének megállapításában. 5. A felelıs tartson folyamatos kapcsolatot mindazon hivatalos szervekkel, amelyek jogkörüknél fogva eljárhatnak a gyermekekkel kapcsolatos ügyekben (gyámhatóság, rendırség, stb.) A megbízott segítse pedagógustársait a törvények által elıírtak végrehajtásában. 6. Iskolánk pedagógiai munkáján belül elsısorban az alábbi tevékenységek szolgálják a gyermekvédelem céljainak megvalósítását:
39
-
a felzárkóztató foglalkozások, a tehetséggondozó foglalkozások, a differenciált oktatás és képességfejlesztés, a pályaválasztás segítése, a személyes, egyéni tanácsadás (tanulónak, szülınek), a családi életre történı nevelés, a napközis foglalkozások, az iskolai étkezési lehetıségek, az egészségügyi szőrıvizsgálatok, a tanulók szabadidejének szervezése, (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidıs tevékenységek szünidei programok), a tanulók szociális helyzetének javítása (segély, természetbeni támogatás), a szülıkkel való együttmőködés.
7/2. A közéletben való részvétel Az iskola létesítményei, tantermei az oktatáson kívül más célokra is használhatók. Használatuk nem lehet ellentétes a létesítés célkitőzéseivel. Az iskola tantermeit, felszerelését térítés nélkül adjuk használatra esetenként és igény szerint a helyi közéleti fórumok színhelyeként. Közmeghallgatások megtartására, az országgyőlési képviselı és helyi képviselıtestület választásakor, gazdasági egységek tulajdonosi fórumainak megrendezéséhez. Az iskola támogatja az intézmény dolgozóinak közéletbe történı bekapcsolódását. 7/3. A helyi sportéletben való részvétel Iskolánkban aktív sportélet folyik. Munkakapcsolatot tartunk a településen mőködı sportkörökkel (BSC. Satelit, Budo Se, TRIÁSZ). Biztosítjuk tanulóink részvételének lehetıségét a sportkörök munkájában. Igény szerint részt veszünk az utánpótlás nevelésében. Sportlétesítményeinket külön szerzıdés alapján a sportkörök rendelkezésére bocsátjuk. 7/4. Tanfolyamok, továbbképzések szervezése A NAT-ra való felkészülés idıszakában a Somogy Megyei Pedagógiai Intézet felkérésére iskolánk bázis szerepet vállalt a továbbképzések szervezésében. Ezt a szerepet továbbra is vállaljuk. Helyet, technikai eszközöket biztosítunk a tanfolyamok, továbbképzések részére, szükség esetén koordináljuk az idıpontokat, elıadókat.
VIII. Az oktató-nevelı munkát segítı felszerelések jegyzéke. 8/1. Funkcionális eszközjegyzék / lásd a mellékletben/ 8/2. A személyiség és képesség kibontakoztatását segítı eszközök jegyzéke. Az anyaiskolában: Tagiskolában: -számítógép 17db 6 db -magnetofon 14 db 3 db -videó lejátszó 5db 3 db
40
- kemence 1db - oktató cd-k - videókazetták: - könyvtári könyvállomány
x x
A Világ Nyelv pályázati program megvalósításához szükséges eszközök jegyzéke: -számítógép 1db. –angol, német falitáblák 2 garnitúra -dvd lejátszó 1db. –szakkönyvek 13db -videokamera 1db. – fejlesztı eszközök -cd-s magnó 5 db. -szótárak, nyelvkönyvek:20 db - nyelvi oktató cd-k 7db.
41
B. HELYI TANTERV B/1. Óratervek B/1.1 A csökkentett kötelezı óraszámok belépése az egyes évfolyamokon.
2003/2004 2004/2005 2005/2006 2006/2007 2007/2008 2008/2009
1 20 20 20 20 20 20
2 20 20 20 20 20
3
20 20 20 20
4
22,5 22,5 22,5
5 22,5 22,5 22,5 22,5 22,5 22,5
6
7
8
22,5 22,5 22,5 22,5 22,5
25 25 25 25
25 25 25
B/1.2. Az iskola egyes évfolyamain a következı tanévekben az alábbi tantervek alapján folyik az oktatás -HT2001=a kerettantervhez
készített 2001-ben bevezetett helyi tanterv. -HT2003 = a 2003 szeptemberétıl bevezetett, a tanulók kötelezı óraszámának csökkentése miatt módosított,- 2001-ben bevezetett- helyi tanterv. -H2004= a 2003-ban felülvizsgált és módosított NAT alapján, valamint az Oktatási Minisztérium által 2004-ben kiadott kerettanterv alapján elkészített 2004. szeptemberétıl érvényes helyi tanterv.
Tanév
2004/2005 2005/2006 2006/2007 2007/2008 2008/2009 2009/2010 2010/2011 2011/2012
1. 2. Bevezetı szakasz HT2003 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004
Évfolyam 3. 4. Kezdı szakasz HT2001 HT2001 HT2003 HT2001 HT2003 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004
5. 6. Alapozó szakasz HT2003 HT2003 HT2003 HT2003 HT2003 HT2003 HT2003 HT2003 HT2003 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004
7. 8. Fejlesztı szakasz HT2001 HT2001 HT2003 HT2001 HT2003 HT2003 HT2003 HT2003 HT2003 HT2003 HT2003 HT2003 HT2003 H2004 H2004 H2004
B/1.3 A közoktatásról szóló többször módosított 1993. évi LXXIX. Törvény 2003. júniusi törvénymódosításai meghatározták a tanulók kötelezı és nem kötelezı tanórai foglalkozásait és idıkereteit. A tanórai foglalkozások iskolai rendszere A tanulói óraszámok meghatározása A KT 52.§.(3) bekezdése és a KT. 52.§.(7) bekezdése alapján a kötelezı és a nem kötelezı órák száma:
42
Tanév
2004-2005
2005-2006
2006-2007
Évfolyam 1.-2. Évfolyam 3.-4. Évfolyam 5.-6. Évfolyam 7.-8. Évfolyam 1.-3.évfolyam 4. Évfolyam 5.-6. évfolyam 7. Évfolyam 8. Évfolyam 1.-3. Évfolyam 4. évfolyam 5.-6. évfolyam 7.-8. évfolyam
Kötelezı tanórai foglalkozások /52.§(3) 20-20 óra 22,5-22,5 óra 22,2-22,5 óra 27,5-27,5 óra 20-20-20 óra 22,5 óra 22,5-22,5 óra 25 óra 27,5 óra 20-20-20 óra 22,5 óra 22,5-22,5 óra 25-25 óra
Nem kötelezı tanórai foglalkozások 52.§(7) 10%= 2-2 óra 10%= 2,25-2,25 óra 25%=5,62-5,62 óra 30%= 8,25-8,25 óra 10%=2-2-2 óra 10%=2,25 óra 25%=5,62-5,62 óra 30%=7,5 óra 30%=8,25 óra 10%=2-2-2 óra 10%=2,25 óra 25%=5,62-5,62 óra 30%=7,5-7,5 óra
B/1.4. Az iskolai nevelı és oktató munkához rendelkezésre álló órakeretek Az iskoláknak nevelési - oktatási feladataik ellátásához az elızıekben meghatározottaknál nagyobb órakeret áll a rendelkezésükre. Lásd. KT.52§.(3)-(6) KT.52.§ (7); és KT.124.§ (4) KT.52.§(8) KT.52.§(11) KT.52.§(13) KT.53.§ (4)
Melléklet: Óratervek 2005-2006. tanév Óraterv Szent István Tagiskola, Vízvár Óraterv – Két tanítási német nyelvő oktatás
B/2. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei Tankönyvek esetében: szerepel a hivatalos tankönyvjegyzékben az életkori sajátosságokat figyelembe vevı betőméret, tartalom szerkesztés, terjedelem lehetıség szerint tankönyvcsalád legyen, egymásra épülés fokozatosság elvének érvényesülése funkcionális illusztrációi legyenek feladatrendszere adjon lehetıséget a minıségi differenciálásra, az önáll tanulás képességének fejlesztésére tartósság, újrafelhasználhatóság (az alapvetı tankönyveket fokozatosan könyvtári példányként kívánjuk kikölcsönözni a tanulóknak) a szülık átlagos anyagi helyzetének megfelelı ár
43
Tanulmányi segédletek: segítse a különbözı tanulási technikával rendelkezı tanulót a tanulásban legyen alkalmas a differenciált képességfejlesztésre segítse elı az önálló tanulást a szülık átlagos anyagi helyzetének megfelelı ár a tehetséggondozást és, vagy a felzárkóztatás szolgálja logikailag összhangban legyen az alkalmazott tankönyvvel anyagilag ne terhelje meg a szülıket Taneszközök: - a szülık átlagos anyagi helyzetének megfelelı ár - az önálló tanulást segítik - alkalmazásuk segíti a hatékony tanulást
B/3 A tantárgyi modulok értékelése és minısítése, beszámítása az iskolai évfolyam sikeres befejezésébe EMBER-ÉS TÁRSADALOMISMERET, ETIKA Követelmények a tanulók számára - tudjon olyan erkölcsi alapokon nyugvó kapcsolatot teremteni, amely fejleszti ismeretszerzési és feldolgozási képességeit - legyen képes az ıt érdeklı adatokat különbözı forrásokból összegyőjteni, osztályozni, elemezni, s a köztük levı összefüggéseket elemezni. - Legyen tisztában alapvetı állampolgári jogokkal - Ismerje fel az erkölcsi értéket, az egyéni és közösségi értékeket - Tudjon különbséget tenni jó és rossz , igaz és hamis, bátor és gyáva, hasznos és haszontalan, szép és rút között Az értékelés eljárásai: - Kiselıadások, beszámolók tartása - Szituációs játékokban való részvétel - Győjtımunka, kutatómunka - Egyéni gondolatok okos, tömör kifejtése - A leckék utáni feladatok, kérdések megoldása A modul elsıdleges célja a személyiségfejlesztés, ezért a bukás elképzelhetetlen Érdemejgyek: 30 %-tól elégséges 45 %-tól közepes 65 %-tól jó 85 %-tól jeles HON – ÉS NÉPISMERET Követelmények a tanulók számára - A magyar nyelvterület tájegységeinek ismerete - Térképen való tájékozódás - Magyar népviselet, népi kultúra ismerete - Ünnepek és hozzá kapcsolódó szokások ismerete
44
-
Magyarország skanzeneinek ismerete Helyi szokások ismerete Helyi múzeum állandó és idıszakos kiállításainak ismerete
Az értékelés eljárásai A tanórai munkában való aktív részvétel Kiselıadások, beszámolók készítése Győjtımunka A leckék utáni feladatok, kérdések megoldása E modulból bukás nem képzelhetı el Érdemjegyek: 30 %-tól 45 %-tól 65 %-tól 85 %-tól
elégséges közepes jó jeles
TÁNC ÉS DRÁMA Követelmények a tanulók számára - ismerjék a kommunikáció tényezıit - ismerjék és alkalmazzák a kapcsolattartás elemi udvariassági szabályait - érthetıen folyamatosan beszéljenek - tudjanak eligazodni a mindennapos kommunikációs helyzetekben - ismerjék a nyelvi (beszéd, írás) és nem nyelvi (testbeszéd, arcjáték, gesztus) kommunikációs eszközöket - kapcsolódjanak be szituációs játékokba - tudjanak cím, kép alapján szituációt kezdeményezni - törekedjenek a tiszta hangképzésre, intonációra - ismerjék a magyar tánckultúra elemeit - ismerjék az alapvetı tánclépéseket Az értékelés eljárásai A tanórai munkában való részvétel Kezdeményezıkészség, aktivitás Mivel elsıdleges cél a képességfejlesztés, minden tanuló továbbhaladása biztosított, e modulból bukás nem képzelhetı el.
Érdemjegyek: 30 %-tól 45 %-tól 65 %-tól 85%-tól
elégséges közepes jó jeles
45
MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET Követelmények a tanuló számára • legyen képes a közvetlen emberi kommunikáció elemeinek (beszéd, vokális kód: hangerı, hangsúly, hanglejtés és a testbeszéd: mimika, gesztus, tekintet, testtartás, térközszabályozás, külsı megjelenés {test- és arcfestés, haj- és ruhaviselet stb.} megfejtésére és alkalmazására; • legyen ismerete a közvetett, azaz valamilyen médium által létesített kommunikáció elemeinek (írás, könyv, újság, levél, szórólap, hirdetmény, kép, képsor, plakát, zörej, zene, szag, valamint a hangos mozgókép médiumai: film, televízió, videó, multimédia, CD, DVD stb.) formanyelvének birtokában üzeneteket „olvasni” és küldeni; • szerezzen gyakorlatot az írott szöveg megértésében (a fogalmak nyomán belsı látással felfogott cselekményláncolat, sokféle indíték, magatartásmód, szavakkal megnevezett térbeli-idıbeli viszonyok, kifejtett összefüggések együttes jelentése(i)nek felfogása, átélése) és az attól eltérı mozgóképolvasásban (a konkrét elemi látvány részleteinek érzékelése után felismerni és megfogalmazni a térbeli, idıbeli, oksági összefüggéseket, megkülönböztetni a megtörtént vagy csak elképzelt eseményeket, felfogni az alkotás egészét a mögöttes indulatokkal, célokkal együtt, mindebbıl absztrahálni a lényeget, a képekbe kódolt gondolatiságot; • ismerje a mozgóképi közlésmód alapvetı kifejezıeszközeit (közelkép, fény, szín, hossz, tempó, ismétlés}, ezek szerepét a hatás létrejöttében; • ismerje a filmmőfajokat (western, burleszk, bőnügyi film, sci-fi, játékfilm, kalandfilm, akciófilm, történelmi film, horror, thriller stb.), a televíziós mősortípusokat (hír, reklám, videoklip, mősorelızetes, magazin, talk-show, showszerő szórakoztató mősor, sportközvetítés, szappanopera, teleregény, tévéjáték stb.); • ismerje a tömegkommunikáció hatásait (tájékoztatás, ismeretnyújtás, véleményformálás, szórakoztatás, befolyásolás); • legyen képes a tanultakkal élve kritikus attitőd kialakítására, a másság elfogadására, önmaga jobb megismerésére, demokratikus magatartásra; • tudjon a kínálatból tudatosan választani, a programról megalapozott véleményt alkotni. Az értékelés eljárásai A tanórai munkában való részvételt, az érvekkel alátámasztott véleményeket, a kezdeményezéseket, az újszerő ötleteket szóban értékeljük. A nagyobb önállóságot, alaposabb felkészülést igénylı feladatok elvégzését (kiselıadás, beszámoló, rajz, újság-, látványtervezés, interjúkészítés, kisfilm, videoklip elkészítése stb.) érdemjeggyel nyugtázzuk. Mivel általában a gyerekek szívesen vesznek részt a kreatív tevékenységben, nem lehet kérdés, továbbhaladhatnak-e vagy sem. Emiatt nem képzelhetı el a bukás sem. Helyette a motiváció, a kis lépések elismerése, a segítségnyújtás, a munkacsoportok szervezése vezet célra. Érdemjegyek: 30%-tól elégséges 45%-tól közepes 65%-tól jó 85%-tól jeles
A vízvári tagiskolában : - a hon – és népismeret modul beépül a történelem tantárgyba, értékelése egy érdemjeggyel történik. - az egészségtan beépül a biológia tantárgyba, értékelése egy érdemjeggyel történik - a tánc- és dráma önálló tantárgy, - az ember és társadalomismeret, etika önálló tantárgy 46
- a mozgóképkultúra és médiaismeret önálló tantárgy - az informatika a 6. évfolyamon önálló tantárgy Az önálló modulok értékelése megegyezik az anyaiskola tantárgyi modulokra vonatkozó értékelési rendjével.
B/4. A felzárkóztatásra szoruló tanuló értékelésének módja A fejlesztésre szoruló tanulók képesség kibontakoztató és felzárkóztató foglalkozásokon vesznek részt. A készségtárgyak kivételével minden tantárgyból szükség esetén biztosítani kell ezeket a foglalkozásokat. A félévi és tanév végi osztályzásnál figyelembe vesszük a felzárkóztató foglalkozások eredményeit, a tanuló fejlıdését. A képesség kibontakoztató foglalkozásokon részt vevı tanulók egyéni fejlıdését, egyéni fejlesztési terv alapján végezzük. Az egyéni fejlesztési tervet minden tantárgyból tanulónként kell elkészíteni, melyet a képesség kibontakoztató foglalkozást vezetı szaktanár folyamatosan vezet, s melynek eredményérıl háromhavonta tájékoztatja a tanuló osztályfınökét, aki írásban a tájékoztató füzeten keresztül értesíti a szülıket. A foglalkozások a diagnosztizáló mérések értékelése és eredménye alapján elkészített tematikus tanmenet szerint folynak. A felzárkóztató foglalkozásokon részt vevı tanulókat félévkor és évvégén szóban értékeljük, s teljesítményüket beszámítjuk a tanuló félévi és év végi minısítı osztályzatába.
B/5. A magasabb évfolyamba lépés feltételei A tanuló az iskola magasabb évfolyamára akkor léphet, ha az oktatási miniszter által kiadott kerettantervekben „A továbbhaladás feltételei” c. fejezetekben meghatározott követelményeket az adott évfolyamon minden tantárgyból teljesítette. A követelmények teljesítését a nevelık a tanulók év közbeni tanulmányi munkája, illetve érdemjegyei alapján bírálják el. A 4-8. évfolyamon minden tantárgyból az „elégséges” év végi osztályzatot kell megszereznie a tanulónak a továbbhaladáshoz. Ha a tanuló a 4-8. tanév végén egy vagy két tantárgyból szerez „elégtelen” osztályzatot, a következı tanévet megelızı augusztus hónapban javítóvizsgát tehet. Ha a tanuló a 4-8. évfolyamon a tanév végén három vagy több tantárgyból szerez „elégtelen” osztályzatot, az évfolyamot ismételni köteles. A tanuló az elsı-harmadik évfolyamon csak abban az esetben utasítható évfolyamismétlésre, ha a tanulmányi követelményeket az iskolából való igazolt és igazolatlan mulasztás miatt nem tudta teljesíteni A szülı írásbeli kérésére az elsı-negyedik évfolyamon az igazgatónak engedélyezni kell az évfolyam megismétlését Ha a tanuló az elsı évfolyamon elsı alkalommal nem tesz eleget az elıírt követelményeknek, munkája elıkészítı jellegőnek minısül, és tanulmányait az elsı évfolyamon folytatja. Azok, 47
akik nem képesek a követelményeket teljesíteni, a Szakértıi Bizottság véleménye alapján speciális iskolában nyernek elhelyezést. A magasabb évfolyamba történı lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozóvizsgát kell tennie ha: - az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól; - az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a tanulmányi követelményeket az elıírtnál rövidebb idı alatt teljesítse; - egy tanítási évben 250 óránál többet mulasztott; - magántanuló volt.
B/6. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái, a tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minısítésének követelményei, a tanuló teljesítménye, magatartása és szorgalma értékelésének, minısítésének formája. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái tantárgyanként a helyi tantervekben jelenik meg.
B/6/1. A szöveges értékelés koncepciója 1. A szöveges értékelés célja Az egyéni és életkori sajátosságokat figyelembe vevı, ösztönzı hatású, személyre szabott differenciált értékelés, amelyben fı hangsúly az érés, fejlıdés, tanulás folyamatjellegének elfogadásán van. A gyermek önmagához képest mért fejlıdése mellett a követelményekhez viszonyított elımenetele is értékelésre kerül, s mivel a gyermek sokféle tevékenységére reagál ezért nagyon fontos a személyiség fejlıdése és a közösség értékrendjének alakítása szempontjából. A gyermek lehessen aktív részese saját fejlıdésének, vállaljon felelısséget a tanulásban. 2. A szöveges értékeléssel alapelvei Fejlesztıközpontúság jellemezze. Vegye figyelembe az életkori sajátosságokat. NAT, PP, HTR és az értékelési koncepció összhangban legyen. Rendszeres és folyamatos gyakorlati megvalósítás jellemezze. Személyre szóló és ösztönzı jellegő legyen. A tanítási-tanulási folyamat kísérıjeként megerısítı, korrigáló, fejlesztı szerepet töltsön be. A továbblépés útját konkrétan, személyre szabottan, érthetıen jelölje meg mind a tanuló, mind a szülı számára. 3. A szöveges értékelés technikai megoldásai Felelısök Érintettek Feladatok, kompetenciák Igazgató Pedagógusok A törvény értelmezése A PP felülvizsgálata A helyi igényeknek és helyzetnek megfelelı tervezés csoportmunkában A PP kimunkálása Pedagógusok Szülık Szülıi értekezleten tájékoztatás 48
Pedagógusok
Tanulók
Meggyızés. Bizalmi légkör kialakítása Visszajelzések értékelése. A szöveges értékelés használatát meg kell tanítani. Értékelési szempontokat ismerniük kell. Visszakérdezés lehetıségét biztosítani kell
4. A szöveges értékelés folyamatszabályozása 1. A folyamat megnevezése: Szöveges értékelés 2. A folyamat tartalma: Viszonyítás: Milyen a tanuló fejlıdése egy adott idıszakban a korábbi teljesítményéhez, a tantervi követelményekhez és a társakhoz viszonyítva. Informálás: Milyen szintrıl indult, mi volt a cél és milyen mértékben sikerült teljesíteni azt. 3.
Alkalmazás területe: 2004. szeptember 1-jétıl felmenı rendszerben 1-3. évfolyamon félévkor és tanév végén, és a 4. osztály elsı félévében.
4.
Érintettek köre: Az 1-4. évfolyamon tanító pedagógusok, az itt tanuló diákok és szüleik.
5.
A szöveges értékelés dokumentumai: Közösen kialakított és elfogadott szempontrendszer alapján elıre meghatározott, nyomtatott skála szerinti értékelés tantárgyanként év közben. Félévkor és tanév végén a kt. 70.§, 72.§-73.§-ok betartása kötelezı. A tanügyi nyilvántartások közül az osztálynapló, a törzslap és a bizonyítvány vezetésében jelent változásokat a szöveges értékelés. Az elsı-harmadik évfolyamon – félévkor és év végén, továbbá a negyedik évfolyamon félévkor – szöveges minısítéssel kell kifejezni, hogy a tanuló kiválóan, jól vagy megfelelıen teljesített, illetve felzárkóztatásra szorul. A minısítésnek a tanuló teljesítményére, szorgalmára, magatartására vonatkozó megállapításokat kell tartalmaznia. Az elsı-harmadik évfolyamokról kiállított bizonyítványok “Záradék” rovatába kell bejegyezni a tanuló továbbhaladását segítı nevelıtestületi döntéseket, szülıi kéréseket, és a tankötelezettség teljesítésével kapcsolatos egyéb megjegyzéseket. Az elsı-harmadik évfolyamokon a tanuló szöveges minısítése az oktatási miniszter által engedélyezett bizonyítvány pótlapon (pótlapokon) történik. A kitöltött pótlap a bizonyítvány része. A pótlapot a bizonyítvány borítólapjának tárolójában kell elhelyezni. A pótlap kiállítását a kiállító köteles a bizonyítvány pótlap-jegyzékében (a megadott rovatok kitöltésével) igazolni.
6. A magasabb évfolyamba lépés feltételei: A tanuló az iskola magasabb évfolyamába akkor léphet, ha az elıírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. A tanuló az elsı-harmadik évfolyamon csak abban az esetben utasítható évfolyamismétlésre, ha a tanulmányi követelményeket az iskolából való igazolt és igazolatlan mulasztás miatt nem tudta teljesíteni Az elsı-negyedik évfolyamra járó tanulók eredményes felkészülése érdekében biztosítjuk: • az iskolaotthonos osztályba való felvételt, • napközi otthonos foglalkozáson való részvételt 49
•
tájékoztatjuk a szülıket az eredményes felkészülés iskolai lehetıségeirıl (képesség kibontakoztató programok) A szülı írásbeli kérésére az elsı-negyedik évfolyamon az igazgatónak engedélyezni kell az évfolyam megismétlését.
7. A tanulók ellenırzése, értékelése szóban és írásban, ill. gyakorlati tevékenység végrehajtása formájában történik. (Ld.: Melléklet: Szempontrendszer a szöveges értékeléshez 1-4. osztály tantárgyankénti bontásban.) 8. Évközi értékeléskor minden pedagógus a módszertani szabadság jegyében szabadon alkalmazhat értékelı szimbólumokat. Máskor a törvényben és a helyi értékelési rendszerben rögzítettek az irányt adók. 9. A tanulók írásbeli munkáját minden esetben írásban értékeljük, megjegyzésekkel, kiegészítésekkel, javaslatokkal. 10. A százalékos értékelést a mérılapok ajánlásai alapján végezzük, az egyéni értékelı lapon a megfelelı rovatban feltüntetjük. Félévkor és tanév végén kiszámítjuk az elızı tudásmérések átlagát, és a következıképpen minısítjük: 0 60 76 91
-
59% 75% 90% 100%
felzárkóztatásra szorul megfelelıen teljesített jól teljesített kiválóan teljesített
11. Egy-egy tananyagegység lezárásakor témazáró felmérést írnak a tanulók. Minden tanulónak minden témazárót meg kell írnia. 30% alatti teljesítmény esetén felzárkóztatás után köteles újra írni. A tanuló a szülı és saját kérésére megismételheti a felmérést tanórán kívül, ebben az esetben mind a két dolgozat minısítése beszámít az összesített értékelésbe. 12. A konkrét tevékenységet, az érintettek körét, az ellenırzés, értékelés gyakoriságát, az ellenırzésre jogosultak körét ld.: 13. A folyamat leírása. 13. A folyamat leírása: 1. Tanulási képességvizsgálat 1. osztályban Tevékenység Módszer / forma Ki? Mikor? Dokumen Ellenırzést végzı táció személy 1.1 Helyzetfelmérés tanító szeptemb Napló munkaközösség Diagnosztizáló a bemenı képességek felmérés er Értékelı vezetı, vizsgálata. DIFER lap igazgatóhelyettes Megfigyelés 1.2 A helyzetelemzés Írásban eredményérıl a Szóbeli megbeszélés szülık tájékoztatása 1.3 Fejlesztési terv Írásban készítése 1.4 Továbblépés a Írásbeli értesítés szülık segítségével: Szóbeli megbeszélés fejlesztési terv megbeszélése 1.5 Egyéni fejlesztés, Differenciálás, egyéni
tanító, szülı
szeptemb er
tanító
szeptemb er
tanító tanuló szülı
szeptemb er vége
Egyéni igazgatóhelyettes értékelı lap Napló Tanulói portfólió Egyéni igazgatóhelyettes fejlesztési terv
tanító, tanuló Fejleszten Fejlesztési igazgatóhelyettes 50
differenciálás
fejlesztés
szülı
1.6 A fejlesztés Mérés feladatlapon eredményességének Megfigyelés mérése
tanító
1.7 Szülık Szóban tájékoztatása, Írásban továbblépés
Tanító Tanuló Szülı
dı területtıl függıen A tervezett fejlesztési szakasz végén A tervezett fejlesztési szakasz végén
napló
Fejlesztési Igazgatóhelyettes napló
Fejlesztési igazgatóhelyettes napló Tanulói portfolió
51
2. Diagnosztikus mérés Tevékenység Módszer / forma
2.1 Az elızetes tudás feltárása, a tanulás hatékonyságának javítását célzó rövid mérések
Diagnosztizáló felmérés Tudáspróba feladatlap Megfigyelés Szóban, írásban
Ki?
Mikor?
Dokumentáció
tanító
Fejlesztési, ill. tanulási szakaszlezá rása elıtt, ill. új téma bevezetése elıtt. 1-2 napon belül
Napló Egyéni értékelı lap Csoport értékelı lap
-
2.2 Mérési adatok Írásban, statisztikai és számítógépes tartalomelemzése feldolgozás
tanító
2.3 Döntés a további Differenciálás, teendıkrıl kiegészítés, újratanítás, fejlesztı foglalkozáson való részvétel 2.4 A helyzetelemzés Írásban eredményérıl a Szóbeli megbeszélés szülık és tanulók tájékoztatása 2.5 Tanulási Differenciálás, fejlesztési folyamat kiegészítés, újratanítás, fejlesztı foglalkozáson való részvétel
tanító
2.6. A tanításitanulási folyamat eredményességének ellenırzése értékelése. Témazáró mérés 2.7 A felmérések eredményeinek értékelése 2.8 Korrekció
Írásban Szóbeli megbeszélés
Munkak özösség vezetı
Az elemzés Tanmenet után módosítása
tanító, 8 napon Egyéni tanuló, szülı belül lap
Tanító, x nap tanuló, szülı
Formatív ellenırzés tanító Tanulási hibák és nehézségek differenciált feltárása írásban, szóban Írásban, szóban
Napló Statisztikai eredménylapok
November április
Ellenır zést végzı személy Igazgató helyette s
Munkak özösség vezetı
értékelı igazgató helyette s
Napló Tanmenet
Egyéni értékelı lap
igazgató helyette s Munkak özösség vezetı együtt
Igazgató helyette s munkak özösségvezetı Tanító, November EÉL+Tájékoztató igazgató tanuló, szülı 15. füzet helyette április 15. s Tanító, 8 napon Egyéni értékelı igazgató tanuló, szülı belül lap helyette s
52
3. Szummatív mérés-értékelés folyamata Tevékenység Módszer / forma
Ki?
Mikor?
Dokumentác Ellenırzést ió végzı személy 3.1 A Kiválasztás, Tanító, Munkaért Munkaterv, Igazgatóhely követelményeknek adaptálás, készítés. munkaközös ekezlet tanmenetek ettes, megfelelı mérıanyag Egyénileg a tanító, ség tanév munkaközös kiválasztása, vagy munkaközösség elején ség-vezetı adaptálása, készítése. 3.2 A tanulmányi Szummatív értékelés tanító Év elején Napló Igazgatóhely követelmények Témazárók, év eleji, Félévkor Egyéni ettes teljesítésének félévi, tanév végi Év végén értékelı munkaközös felmérése. ség-vezetı felmérések. ismétlés lapok Tudásmérés. Készségtárgyaknál a után Tájékoztató füzet tanult ismeretek együttes alkalmazása ld. a tantárgyi értékelési szempontoknál. 3.3 A mérési Szummativ értékelés Tanító, Október Ua. igazgató eredmények Írásban, szóban tanuló, szülı Február elemzése, értékelése. Június Október Ua. + Év igazgató 3.4 Minısítés Írásban Tanító, szóban tanuló, szülı Február végén 5-ig Anyakönyv, Június Bizonyítvány +pótlapon szöveges értékelés
B/6/2. Az iskolai írásbeli beszámoltatások formái, rendje és korlátai, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe és súlya Az iskolai beszámoltatásokra vonatkozó szabályokat az iskola pedagógiai programja és házirendje határozza meg. Az írásbeli beszámoltatások: Cél Idıszak Érintettek Terület A mérést végzı Megjegyzés köre és elemzı 1.Tájékozódás a Tanév eleje 2-8.évfolyam A készségtárgyak Szaktanár - Értékelés a továbbhaladáshoz kivételével tanuló fele szükséges minden tantárgy szóban. tudásról (tanév - A tanár eleji felmérés) feljegyzést készít az eredményrıl, melyet beépít tanmenetébe, fejlesztési tervébe.
53
2.A tudás mérése a tantárgyi követelmények elsajátításához (Témazáró felmérés)
Egy-egy téma lezárása után
2-8.évf.
3.A témakörön belüli résztéma lezárása (röpdolgozat) írásbeli felelet 4.Tájékozódás az emelt szintre bekerülés feltételeinek teljesítésérıl (szintmérı dolg.)
Egy-egy témakörön belül
2-8.évf.
- 2.o.tanév vége
2.évfolyam
- 4.o.tanév vége
4.évfolyam
A szülı és a tanuló írásbeli kérésére tanévek végén Félév, tanév vége
3-7.évf.
5.Tájékozódás a 4.o.végén 60 % alatt teljesítı tanulók fejlıdésérıl 6. Tájékozódás az emelt szint követelményeinek a teljesítésérıl 7. Tájékozódás a továbbhaladáshoz szükséges tudásról (félévi és tanév végi felmérés)
5.évf.
Tanév vége 8.évf.
Félévkor, tanév végén
2-8.évf.
matematika, magyar, történelem, biológia, földrajz, fizika, kémia, idegen nyelvek Ua., mint az elızı pontban
Angol, matematika tantárgy
Szaktanár
Egy nap max.2 témazárót lehet íratni (Házirend 31.pontja)
Szaktanár
Amikor a szaktanár szükségesnek tartja
Szaktanár
A nívó csoportba való bekerülés feltételeinek teljesítése (lásd P.P.) Angol , mat., Szaktanár Az emelt szintő német, Munkaközösség csoportba való Számítástechnika . bekerülés feltételeinek teljesítése (lásd.: PP.) Angol, mat., Szaktanár, Az emelt szintő német, Munkaközösség csoportba való Számítástechnika . bekerülés feltételeinek teljesítése Matematika, Magyar
Szaktanár, A pedagógus Munkaközösség feljegyzést készít, mely a fejlesztési terve alapja. Angol, német, Szaktanár Az emelt szint Matematika, Munkaközösség követelményein Számítástechnika ek a teljesítése A készségtárgyak Szaktanár, A félévet ill. kivételével Munkaközösség tanévet átfogó minden minısítı mérés. tantárgyból
A tanuló által szerzett érdemjegyekrıl, a tanuló teljesítményérıl a szülıt a tárgyat tanító nevelı értesíti a tájékoztató füzeten keresztül. A tájékoztató füzet bejegyzéseit az osztályfınök két havonta ellenırzi, és az esetlegesen elmaradt érdemjegyek beírását pótolja. 1.- 2.-3. évfolyamona félévi és a tanév végi, 4. évfolyamon a félévi értékelés a szöveges
54
értékelés szabályai szerint történik. /lásd.:pedagógiai program: Szöveges értékelés az alsó tagozaton/ A felsı tagozaton tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében a tanulók írásbeli dolgozatainak, feladatlapjainak, tesztjeinek értékelésekor az elért teljesítmény (pontszám) érdemjegyekre történı átváltását a következı arányok alapján végzik el a szaktárgyak tanító nevelık: Idegen nyelv, matematika, fizika, kémia, biológia, földrajz, technika tantárgyban: 0-30 % = 1 31-50 %=2 51-75% =3 76-90% =4 91-100%=5
Magyar, történelem tantárgy 0-40%=1 41-50%=2 51-75%=3 76-90%=4 91-100%=5
A tanév eleji mérések eredményei tájékoztató jellegőek a pedagógus számára, mely a nevelı számára diagnózis az ismétlési idıszak feladatainak a megtervezéséhez, a tanmenetek fejlesztési tervek elkészítéséhez. A témazáró felmérések érdemjegyét az osztálynaplóban piros színnel jelezzük, a szóbeli és az írásbeli feleletekét kék vagy fekete színnel. A témazárók kétszeres nyomatékkal bírnak a félévi és az év végi osztályzat megállapításában, mint a többi érdemjegy.
B/7. Tanulók fizikai állapotának mérése. A Deák Ferenc Általános Iskola tanulóinak a közoktatásról szóló törvény 41.§ (5) alapján évente kétszer felmérésre kerül a fizikai állapota. A testnevelés munkaközösség és az alsóbb évfolyamokban (1-4.évf.) tanítók közös megegyezése alapján az Oktatási Minisztérium „Útmutató a tanulók fizikai és motoros képességeinek méréséhez” címő kiadványában leírt Hungarofitt 4+1 motoros próbából álló tesztsort választotta. A testnevelés munkaközösség a teszt gyakorlatait kiegészítette olyan felmérésekkel melyek a versenyre ill. emelt színtő képzésre való alkalmasságot jelzik. A felmérés gyakorlati a következık: • 30m, 60m, 100m síkfutás korosztálynak megfelelıen, • 400m, 800m síkfutás korosztálynak megfelelıen, • 2000m síkfutás, • mellsı fekvıtámaszban karhajlítás, -nyújtás, • hanyattfekvésbıl felülés, • helybıl távolugrás, • medicinlabda hajítás hátra, • egykezes lökés, • labdaadogatás falhoz, • „4ütemő fekvıtámasz” A mérésekhez szükséges tesztlapot a testnevelés munkaközösség elkészítette és eljuttatta a testnevelıknek ill. tanítóknak a tesztek pontos végrehajtásának leírásával együtt.
55
Az év eleji felméréseket a testnevelık ill. tanítok minden tanévben szeptember 20.-áig kötelesek eljuttatni a testnevelés munkaközösség vezetıjének, aki elvégzi ezek értékelését, és ezek alapján kitölti és továbbítja a Hungarofitt 4+1 tesztlapokat. A tanév végi felméréseket május 31.-ig kell a testnevelés munkaközösség vezetıjének leadni, aki hasonlóan az év eleihez elvégzi az értékeléseket. A leadási határidı aló kivételt képeznek a negyedik évfolyamban tanulók adatai akiknek április 30.-ig kell teljesíteniük a teszteket melyek alapján a testnevelés munkaközösség javaslatot vesz az emel szintő képzésben részt vevı tanulókra. A tesztek értékelését a testnevelés munkaközösség vezetıje visszajuttatja a testnevelıhöz, tanítóhoz. A tesztek teljesítése, ill. egyes gyakorlatinak teljesítése alól mentesülnek azon tanulók kiknek az egész tanévre vonatkozóan teljes vagy a teszt gyakorlatait részlegesen érintı felmentése van testnevelés tantárgyból, amit testnevelıjének, osztályfınökének orvosi szakvéleménnyel igazolt. A fizikai állapot mérésének eredményeire és értékelésére is vonatkoznak a közoktatási törvényben megfogalmazottak miszerint ezeket bizalmasan kell kezelni. A kiértékelt teszteket a testnevelés munkaközösség vezetıjénél vagy osztályfınöknél (1-4évf.), testnevelınél (5-8.évf.) lehet megtekinteni. A tesztek értékelésébe bármikor bepillantás nyerhet az iskola igazgatója, az osztályfınök, a szülı valamint az iskolaorvos és védını. Amennyiben a fikai tesztek során valamely tanulónál fiziológiai vagy az életkornak nem megfelelı fejlettséggel kapcsolatos problémák merülnek fel úgy a testnevelı, osztályfınök azt a szülınek jelezni köteles, orvosi felülvizsgálatra tesz javaslatot.
B/8. Az otthoni (napközis és tanulószobai) felkészüléshez elıírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai Tanulásirányítás iskolaotthonban, napközi otthonban, tanulószobán. Nevelési-oktatási (kimeneti) Sikerkritérium A célok Kik végzik az cél ellen- ellenırzést? ırzésének periódusa Az egész napos nevelés: -biztosítsa, hogy a tanulási A célt akkor tekintjük Évente igazgató, órákra valamennyi, teljesültnek, ha az optimális igazgatóiskolaotthonos, napközi mennyiségő házi feladatot, helyettes otthonos, tanulószobai a felkészülésre biztosított munkaközösségfoglalkozásban résztvevı idıben és nyugodt vezetı, tanuló az iskolában készüljön légkörben valamennyi fel – képességeinek tanuló a képességeihez megfelelıen, maradéktalanul, mérten, maradéktalanul elvégezte, felkészült a tanítási órákra. Évente igazgató, -segítse elı a hatékony A célt akkor tekintjük igazgatótanulási technikák teljesültnek, ha a tanulók helyettes elsajátítását, életkori sajátosságaiknak munkaközösségmegfelelıen ismerik és alkalmazzák az egyes vezetı,
Milyen módszert, eszközt alkalmaznak?
Megfigyelés, megfigyelılap
Megfigyelés, megfigyelılap, kérdıív
56
tantárgyak tanulásához szükséges sajátos módszereket, eszközöket, segédeszközöket. -segítse elı, hogy a gyerekek A célt akkor tekintjük Évente igazgató, mindinkább képesek legyenek teljesültnek, ha a tanulók igazgatóaz önálló tanulásra, életkoruknak és helyettes képességeiknek munkaközösségmegfelelıen képesek vezetı, közvetlen, állandó nevelıi irányítás nélkül önállóan dolgozni. -járuljon hozzá önmővelési A célt akkor tekintjük Évente igazgató, igényük felkeltéséhez, teljesültnek, ha önállóan igazgatóelmélyítéséhez. bekapcsolódnak a helyettes tananyaghoz kapcsolódó, munkaközösségmás jellegő tevékenyvezetı, ségekbe (dramatizálás, kutatás, verseny…), ha érdekességek után kutatnak, élmény-beszámolókkal érkeznek (olvastam, hallottam, láttam, megnéztem, felkerestem…)
Megfigyelés, megfigyelılap, kérdıív
Megfigyelés, megfigyelılap, kérdıív
57
Feladatok 1. Tanulási kedv, motiválás 2. Idıtartam meghatározása (a + idıráfordítás rugalmasan kezelhetı, tananyagtól és az órarendtıl függıen) 3. Tanulási technikák
4. Tanuláshoz szükséges eszközök (Évfolyamonkén t bıvíteni a korosztály sajátosságaihoz és tananyagához mérten) 5. Tanulásirányítás. Alkalmazott módszerek.
1. osztály
Felsıs tanulószoba Olyan légkört alakítsunk ki, amelyben a tananyag által kínált problémák megértése vonzóvá, érdekessé válik. 60perc 30perc önálló 45perc önálló 60perc önálló 60perc önálló tanulásra; +30 tanulásra; +30 tanulásra; +30 tanulásra; +45 önálló perc perc differenciált tanulásra; perc differenciált perc +60 perc gyakorlásra differenciált differenciált gyakorlásra fordítható gyakorlásra gyakorlásra fordítható differenciált fordítható fordítható gyakorlásra fordítható
Tanszerek, tanuláshoz szükséges eszközök célszerő elhelyezése, használata. A korosztálynak megfelelı kézikönyvek, ismeretterjesztı könyvek használata. Célszerő tanulási sorrend. Verstanulás technikája. Olvasmány, tartalom megjegyzésének, reprodukálásának technikája. Önellenırzés. Gyermeklexikon. Ismeretterjesztı gyermekkönyvek.
2. osztály
Az 1. osztályos feladatokon kívül: Egyéni idıtervezés.
3. osztály
4. osztály
Az 1-2. osztálynál felsoroltakon kívül: Szóbeli tanulás technikája. Nyelvi osztályokban idegen nyelv tanulásának technikája.
Az 1-3. osztálynál felsoroltakon kívül: Térképhasználat. Idegen nyelv tanulásának technikája.
Az 1-4. osztálynál felsoroltako n kívül: Egyes tantárgyak speciális tanulási technikája.
Helyesírási szótár. Szinonima szótár.
Idegen szavak A tanult idegen Szaklexikon és kifejezések nyelv szótárai. ok. Képes Földrajzi Atlasz. történelem. szótára. Képes Kislexikon. Értelmezı földrajz. kéziszótár. Szólások, közmondások győjteménye. 1. Elıkészítés: Szervezési teendık CS. Motiváció CS. Problémák tisztázása. CS/D. 2. A gyerek önálló tanulása: Korrekció D. Segítségnyújtás D. 3. Ellenırzés CS. 4. Értékelés CS. (CS=az egész csoport számára szervezett tevékenység; D=egyes gyerekek, vagy kisebb csoportok számára szervezett differenciált tevékenység.)
58
6. Tananyaghoz kapcsolódó tevékenységek
Dramatizálás. Illusztráció készítés.
Győjtımunka Egyszerő más kísérletek. könyvekbıl.
Kutatás könyvtárban.
Tanulmányi versenyek. Tesztek.
A házi feladat kritériumai: 1. A napközis tanulás az iskolai tanóráktól a lehetı legtávolabb kerüljön, fél-egy óra szabadidı beiktatása után, órarendtıl függıen 30-60perc. 2. A tanulásra fordítható idıt gazdaságosan szervezzék meg a napközis nevelık. 3. Az iskolaotthonos, napközis, tanulószobás nevelıknek: • Ismerni kell valamennyi tantárgyból azt a tananyagot, amelyet a csoportjához tartozó gyerekek tanulnak. • Rendelkezzenek valamennyi tankönyvvel és munkafüzettel. • Fontos, hogy rendszeresen tartsák a kapcsolatot a tanítókkal és a szaktanárokkal. 4. A sikeres felkészülés egyik fontos segítıje a nevelıtestület együttmőködése. 5. Mikor adható házi feladat? A. Házi feladat minden tanítási óra után adható, az alábbiakat figyelembe véve: • A házi feladat kapcsolódjon a tanítási óra tananyagához. • A pedagógusoknak meg kell gyızıdni arról, hogy a tanulók a tanítási órán megértették a tananyagot • A tanítók, szaktanárok optimális mennyiségő házi feladatot tervezzenek, figyelembe véve a tanulók órarendjét, munkatempóját, teljesítıképességét; mennyiségileg, minıségileg differenciálva. B. Hétvégére és szünetekre csak indokolt esetben adjunk házi feladatot: • Verstanulás, hosszabb memoriterek megtanulása. • Győjtımunka, kutatómunka, interjú. • Természeti, társadalmi megfigyelések, hírek. • Egyszerő, otthon végezhetı kísérletek, mérések. • Elızetes felkészülést igénylı tananyagok. • Szorgalmi feladatok a számolási rutin fejlesztésére. • Gondolkodtató, érdekes feladatok. C. Mindennap találkozzanak a gyerekek olvasmány élménnyel otthon is: mese, vers, történet, hírek, egyéb érdekességek, amelyekrıl pár perces beszámolót tarthatnak napköziben. Fordítsunk idıt ennek meghallgatására.
59
C. A pedagógiai programmal kapcsolatos intézkedések I. A pedagógiai program érvényességi ideje 1. Az iskola 2004.szeptember l .napjától szervezi meg nevelı és oktató munkáját e pedagógiai program alapján. 2. Ezen pedagógiai program érvényességi ideje négy tanévre – azaz 2004 szeptember 1.napjától 2008.augusztus 31.napjáig –szól. II. A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata 1. A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevelıtestület folyamatosan vizsgálja. A nevelık szakmai munkaközösségei minden tanév végén írásban értékelik a pedagógiai programban megfogalmazott általános célok és követelmények megvalósulását. III. A pedagógiai program módosítása 1. A pedagógiai program módosítására: - az iskola igazgatója; - a nevelıtestület bármely tagja; - a nevelık szakmai munkaközösségei; - az iskolaszék; - az iskola fenntartója tehet javaslatot. 2. A szülık és a tanulók a pedagógiai program módosítását közvetlenül az iskolaszék, szülıi, illetve diákönkormányzati képviselıi útján az iskolaszéknek javasolhatják. 3. A pedagógiai program módosítását a nevelıtestület fogadja el, és az a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. 3. A módosított pedagógiai programot a jóváhagyást követı tanév szeptember 1.napjától kell bevezetni. A pedagógiai program hatályba lépése: 2004. szeptember 1. A pedagógiai program hatályossága: 2004 szeptember 1.-2008.augusztus 31. A felülvizsgálat idıpontja:2008. június 15. A program nyilvánosságra hozatalának módja: A jóváhagyott pedagógiai program az épületrészek tanári szobájában ill. egy példány az iskola könyvtárában kerül elhelyezésre, ahol bármely érintett számára az intézmény nyitvatartásának idıszakában korlátozás nélkül megtekinthetı. Barcs, 2004. június 18. Vodenyák Imréné Igazgató
60
Mellékletek: 1.sz. melléklet: Értékelılap a tanulók értelmi jellemvonásainak étékelésében.
fejlettségének
viselkedésének,
A tanuló figyelme: • • •
koncentrált, kitartó, rendezett, kevéssé tartós, nem rendszeres, képtelen a figyelemkoncentrációra
Megértése, felfogásmódja: • gyors és biztos, • lassú, de biztos, • lassú és bizonytalan, • gyors, de felszínes. Emlékezése: • könnyen, értelmesen jegyez meg, • Könnyen, mechanikusan jegyez meg, • Rosszul, nehezen jegyez meg. Megfigyelıképessége: • Átfogó, lényegre irányuló, • Egy területen alapos, • Erısebb irányításra szorul. Munkatempója: • gyors, • Normál, • Lassú. Fegyelmezettsége: • Önmaga fegyelmezésére képes, • Passzivitásból, félelembıl fegyelmezetlen, • Fegyelmezetlen, rendbontó. Gondolkodása: • Fejlett kombinatív készség, logikus következtetés, • Irányításra szorul, kissé lassú, • Összefüggések felismerésére, önálló • Problémamegoldásra nem képes. Érdeklıdése: • Sokoldalú, tartós, • Egyoldalú, tartós, • Kialakulatlan, változó. Tanulásmódja: • •
Könnyen, értelmesen eredményesen tanul, Nehezebben, de értelmesen és eredményesen tanul,
61
• • •
Könnyen, értelmesen, eredményesen tanul, Nehezebben, de értelmesen és eredményesen tanul, Nehezen, kevés eredménnyel tanul.
Kifejezıkészsége: • Szóban fejlett, pontos, • Írásban fejlett, pontos, • Nehézkes, pontatlan. • A tanuló viselkedése, jellemvonásai az iskolai munkában • törekvı, készséges, megbízható, gondos, • hangulata szerint változó, felületes, • megbízhatatlan, hanyag, zavaró, ellenszegülı. Társaival szemben: • a segítıkész, barátságos, együtt érzı, nyílt, • fegyelmezett, szerény, csendes, zárkózott, passzív, • érvényesülésre törı, önzı, uralkodni vágyó. Önértékelése: • • •
megalapozott, kiegyensúlyozott, jogos önbizalom szélsıségesen felértékelı, túlzott magabiztosság, az önbizalom hiánya, belsı gyengeség.
• • •
vidám,lelkes, optimista, lobbanékony, kiegyensúlyozott, tartózkodó, szeszélyes, ingerlények, kötekedı.
Érzelmi élete:
Akarati vonások: • kitartó, szava álló, állhatatos, • változó szorgalmú, biztatást igénylı, • akarati erıfeszítésekre nem képes, reagálása jutalmazásra és büntetésre: • tartósan, mélyen érinti, eredményes, • kissé érzéketlen, rövid ideig hatékony, • elhárítja, önigazolást keres, menti magát. A tanuló tanulmányi munkájával kapcsolatos értékelési feladatokat az iskola helyi tanterve tartalmazza.
62
2.sz. melléklet : A pedagógusok munkájának értékelése A tanulók tanórán kívüli foglalkoztatása • Szabadidıs programok szervezése iskolán kívül (pl. színház, múzeumlátogatás, kirándulás) és iskolán belül )pl. klubdélután, karácsonyi ünnepség). • Iskolai rendezvények, ünnepélyek, évfordulók megrendezése. • A nevelık, gyerekek és szülık együttmőködését, kapcsolatát erısítı (közös) programok szervezése, segítése, részvétel. • Az iskolai diákönkormányzat mőködtetésében való aktív részvétel. • A diák-önkormányzati munka egy-egy részterületének irányítása, segítése. • A diák-önkormányzati rendezvények szervezése, segítése, felügyelet. • Iskolai szintő kirándulások, táborok szervezése, segítése, részvétel. • A tehetséges tanulók gondozása. • Iskolai tanulmányi, sport és kulturális versenyek, vetélkedık, bemutató, pályázatok stb. szervezése, segítése, részvétel. • A tehetséges tanulók részvételének biztosítása és felkészítése a különféle iskolán belüli és kívüli versenyekre, vetélkedıkre stb. A felzárkóztatásra szoruló tanulók gondozása. • A gyenge tanulmányi eredményő, lemaradó tanulók korrepetálása, segítése. • Az érintett tanulók felkészítése javító vagy osztályozó vizsgára. Folyamatos, aktív részvétel a nevelıtestület és a szakmai munkaközösség tevékenységében. • Szerepvállalás a munkaközösség, a nevelıtestület aktuális feladataiban. • Részvétel a különbözı feladatok megoldására alakult nevelıi munkacsoportokban. • Oktatási segédanyagok, személtetı és mérıeszközök kidolgozása, közreadása. • Belsı továbbképzések, elıadások, bemutató órák szervezése, megtartása. • Továbbképzéseken való részvétel. • A továbbképzéseken tanultakat munkájában hasznosítja, és a lehetıségekhez mérten továbbadja a nevelıtestület tagjainak. • Az iskolai munka eredményességének javítása. • Pályázatokon való részvétel, ezek eredményessége. • Az eredményes pályázatok céljainak megvalósításába való bekapcsolódás. • Az iskolai alapítvány mőködésének segítése. • Az iskolai munka javítása új ötletekkel, az ötletek kivitelezése, megvalósítása =(innováció). Munkaköri kötelezettségeken túli feladatvállalások. • Díjazás nélküli iskolai feladatok vállalása (szertár, beszerzések stb.). • A pályakezdı vagy iskolánkba újonnan került nevelık munkájának, beilleszkedésének segítése. • Önként vállalt feladatok, megbízások, a nevelıtestület közösségi életében (rendezvények, kötetlen összejövetelek szervezése, segítése, részvétel).
Az iskola képviselete.
63
• • • • •
Részvétel a szülıi munkaközösség által szer ezett rendezvényeken , azok segítése. Tudósítások készítése és közreadása a helyi társadalom számára az iskola életével, eredményeivel kapcsolatban a sajtóban. Bekapcsolódás az iskolán kívüli szakmai-pedagógiai, illetve érdekképviseleti tevékenységekbe. Érdeklıdés a városi rendezvények, események iránt, azokon való részvétel. Aktív részvétel, tisztségek vállalása a város társadalmi, kulturális, sport, stb. életében.
Tanulásirányítás, a tanórai oktató-nevelı munka színvonala. • Elızetes felkészülés a tanítási órára. • A motiválás, differenciálás, tanulói aktivitás formái és mértéke. • A tanulók életkorához, a didaktikai feladatokhoz illeszkedı módszerek, személtetés, szervezeti formák, ellenırzés és értékelés. • A tanulók munkája és magatartása a nevelı óráján. • A nevelı munkája, megnyilvánulásai, magatartása a tanítási órán. • A nevelı tanórai munkája elısegíti-e a tanulók fejlıdését (tudásuk gyarapítását, személyiségük alakulását)? • A tanulók eredményes (hasonló szinten történı) továbbhaladása a magasabb évfolyamokon (felsı tagozat, középiskola). A tanórán kívüli nevelı munka, az osztályfınöki munka eredményei, közösségformálás. • Megfelelı magaviselető, az iskolai munkában aktív osztályközösség, napközis csoport kialakítása. • A nem osztályfınökként irányított tanulói közösség (pl.:szakkör, sportkör, énekkar stb.) eredményes, közös tevékenysége. • A problémás tanulókkal (veszélyeztetett, hátrányos, beilleszkedési, magatartási és tanulási zavarral küzdı tanulókkal) való foglalkozás. • Gyermekvédelmi feladatok ellátása,. A nevelı különbözı megbízásainak eredményes, jó színvonalú teljesítése. • Az alkalmanként vagy folyamatosan végzett tevékenység eredménye, minısége (pl.:iskolai rendezvények, ünnepélyek stb.). A nevelı szakmai, pedagógiai kapcsolatai a nevelıtestület tagjaival. • A nevelı rendszeres kapcsolatot tart a rábízott tanulócsoport többi pedagógusával (osztályfınök a szaktanárokkal, napközis csoportvezetı az osztályfınökkel, szaktanárok az osztályfınökkel és egymással). Személyes példamutatás. • A tanulókkal, a szülıkkel a nevelıtársakkal szemben betartja a pedagógus etika alapvetı normáit. • Magatartása, viselkedése, a munkához való viszonya példamutató a tanulók és a többi nevelı számára. Munkafegyelem, a munkához való viszony. • A munkaköri kötelességek teljesítése. • A tanítási órák pontos és eredményes megtartása. • Az ügyeleti munka pontos, felelısségteljes ellátása. 64
• • •
Pontos adminisztrációs munka (formai követelmények, határidık, külalak, pontosság). A különféle feladatok pontos, határidıre történı megoldása. A rábízott osztályterem, szaktanterem legyen gondozott, ápolt és pedagógiailag szakszerő.
Részvétel a nevelıtestület szakmai életében, a döntések elıkészítésében és végrehajtásában. • Részvétel a szakmai döntések elıkészítésében: saját ötletek, megfelelı elemzıkészség, vitakészség, önálló vélemény. • Önkéntes feladatok vállalása a nevelıtestületi feladatok megoldásában a célok eléréséért. A vezetıi feladatok ellátása. • •
A különféle nevelıi közösségek vezetıi (igazgató, igazgatóhelyettesek, munkaközösség-vezetık) milyen szinten látják el az egyes vezetıi feladatokat, tervezés, szervezés, a végrehajtás irányítása, ellenırzés, értékelés. A vezetı mit tesznek a rájuk bízott közösség formálásáért, az emberi kapcsolatok javításáért?
Megfelelı kapcsolat a tanulókkal, a szülıkkel és kollégákkal. • Elfogadást, figyelmet, megértést, jóindulatot sugárzó stílus, hangnem és viselkedés, valamint a személyiség tiszteletben tartása mindhárom irányban. • A nevelı a szülı felé ellátja az iskola képviseletét, pedagógiai tanácsot ad, törekszik az együttmőködésre. • Kellı figyelem érdeklıdés, megbecsülés és jóindulat a nevelıtársak felé. Egymás segítése, a tapasztalatok átadása. Észrevételek, bírálatok elfogadása. A tanulók ismereteinek, képességeinek fejlıdése. • A helyi tantervi követelmények teljesítésének szintje. • A tanulók tapasztalható és mérhetı fejlıdése. Szakmai felkészültség. • Milyen szintő továbbképzésbe kapcsolódik be a nevelı? (tanfolyam felsıfokú képzés, szakvizsga stb.) • Az iskolában hasznosítható szakképesítések száma. • Idegen nyelvek ismerete, nyelvvizsga. • Tudományos fokozat. • Publikációk szakmai folyóiratokban, kiadványokban. A felzárkóztatásra szoruló tanulók eredményes fejlesztése. • A tanterv minimum követelményeinek teljesítése és lehetıség szerinti meghaladása a veszélyeztetett, a hátrányos helyzető, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdı tanulóknál. • Eredményes középiskolai jelentkezés elısegítése az elıbb felsorolt tanulók esetében is. Tehetséggondozás, a tehetséges tanulók eredményes fejlesztése.
65
•
A nevelı által tanított vagy felkészített tanulók, tanulócsoportok eredményei a különbözı szintő tanulmányi, kulturális, sport versenyeken, vetélkedıkön, nyelvvizsgákon.
A tanuló továbbtanulásának, középiskolai jelentkezésének eredményei. • A nevelı által tanított tárgyból a középiskolai felvételin elért eredmények.
66
3.sz.melléklet A tanulói közösségek tevékenységének, fejlıdésének értékelése. (osztályfınök tanév végén). A tanulói közösségek (osztályközösségek) tevékenységének, fejlıdésének értékelési szempontjai: • Az osztályközösség életét jellemzı legfontosabb adatok (létszám, fiúk-lányok aránya, új tanulók, távozók). • Az osztály szociális összetétele (a családok szociális helyzete, a családok kulturális elvárásai, gyermek-és ifjúságvédelmi munka). • A tanulási teljesítmény (tanulmányi átlageredmények, tanulási nehézségekkel küzdı tanulók, a bukások, a tehetséges tanulók eredményei). • Az osztályközösség társas szerkezete, a közösségi struktúra (szociometria, a közösség rétegzıdése). • Neveltségi szint (magatartás, társas viselkedés, beilleszkedési és magatartási nehézségekkel küzdı tanulók). A közösségi tevékenység (önkormányzás szintje, közös programok és rendezvények, tanórán kívüli foglalkozásokon való részvétel). A szülıi házzal való kapcsolat (a családlátogatások és a szülıi értekezletek tapasztalatai, a szülık nevelési elvei, a szülık kapcsolata az iskolával). Minden felsorolt területen belül meg kell határozni az alapvetı pedagógiai feladatokat: • Milyen változások történtek? • Milyen új problémák jelentkeztek? • Milyen beavatkozás látszik célszerőnek?
67
4.sz. melléklet A tanítási órák megfigyelésének és értékelésének szempontjai Az óra célja és tartalma • Helyesen határozta-e meg a nevelı az óra oktatási és nevelési célját? • Illeszkedett-e a tanóra az éves, illetve a témaköri tervezésbe? • Van-e eltérés a tanmenetben az adott idıszakra tervezett témáktól, tananyagtól? • Az óra tartalma (a feldolgozott tananyag ) megfelelt-e • • •
A szakmai (pedagógiai) szempontoknak, A tudományosság elvének, A tanulók életkori sajátosságának?
Az óra felépítése és szervezése • • • • •
Az óra felépítése megfelelt-e a feldolgozott tananyagnak, az adott didaktikai feladatnak? Milyen az óra technikai szervezése, a nevelı idıbeosztása? Sikerült-e kihasználni az óra minden percét tanulásra, munkára? Mennyire szervezett a tanulók tevékenysége? Volt-e üresjárat? Milyen szervezeti formákat alkalmaz a nevelı a tanórán (frontális, csoportos, egyéni tevékenység) Szervezett-e differenciált munkát a nevelı? Melyek a differenciálás szempontjai?
Az órán alkalmazott módszerek • Milyen módszereket alkalmazott a nevelı a bemutatásra, szemléltetésre (tanári magyarázat, nyomtatott taneszközök, szemléltetıeszközök, kísérlet stb.)? • Megfelelı volt-e ezek didaktikai szerepe, célszerő volt-e a felhasználásuk? • Milyen módszereket alkalmazott a nevelı az ismeretek rögzítésére, a képességek fejlesztésére? (Ismétlés, koncentráció, vázlat készítése, részösszefoglalás és összefoglalás, az ismeretek gyakorlati alkalmazása, gyakoroltatás, az önálló tanulás módszerei stb.) Milyen módszereket alkalmazott a nevelı az ellenırzésre és az értékelésre? • Az ellenırzés formái: szóbeli vagy írásbeli? • Folyamatos-e az ellenırzés és értékelés a tanórán? • Van-e kialakult rendje a folyamatos értékelésnek, megfelelı-e ez? A házi feladat kijelölése mennyiben szolgálta a tananyag feldolgozását? Biztosította-e a nevelı a tanulók érdeklıdésének felkeltését? Milyen volt a tanulók motiválása? Az órán alkalmazott módszerek megfeleltek-e az óra céljának, a tanyanyagnak és az adott didaktikai feladatnak? A tanulók munkája és magatartása •
Milyen volt a tanulói aktivitás, figyelem? 68
• • • • •
Hogyan alakult az órán az aktív, a passzív és a renitens (rendetlen) tanulók aránya? Milyen a tanulók tantárgy iránti érdeklıdése, motiváltsága? Milyen az osztályban a fegyelem? (Van-e kialakult munkarend? Mi jellemzi a tanulók viselkedését, hangnemét? Hogyan fogadják a tanulók a nevelıi utasításokat? Történik-e fegyelmezetlenség az órán?) Milyen a tanulók kapcsolata a nevelıvel? Milyen a tanulók kapcsolata egymással?
A nevelı munkája, egyénisége, magatartása • Milyen a nevelı megjelenése, öltözködése? • Mennyire tanulásra, munkára ösztönzı a pedagógus magatartása? Mennyire barátságos, biztató, együtt érzı? • Mi jellemzi a nevelı beszédkultúráját, kérdésfeltevését? • Jellemzi-e a nevelıt? Felkészültség, tudatos tervezés, rendszeretet, következetesség, türelem, tekintély? • Vannak-e a nevelınek újszerő ötletei, elgondolásai? • Milyen a nevelı kapcsolata a gyerekekkel? • Tiszteletben tartja-e a nevelı a gyerekek személyiségét? • Adódott-e tudatosan tervezett vagy spontán nevelési szituáció az órán, Hogyan oldotta meg ezeket a nevelı? Milyen a tanterem rendje, tisztasága? Az óra eredményessége • • • •
•
El tudta-e érni a nevelı a kitőzött didaktikai és nevelési célt? Meggyızıdött-e a nevelı az óra eredményességérıl? Milyen jártasságok és készségek kialakítását, képességek fejlesztését segítette elı a nevelı? Milyen mértékben járult hozzá az óra a tanulók eszköztudásának gazdagításához? (Pl.: önálló tanulás módszereinek megismertetése, értı olvasás gyakoroltatása, szóbeli és írásbeli kifejezıkészség fejlesztése, problémamegoldó gondolkodás, összefüggések felismerése stb.) Adott-e a tanóra valami pluszt a tanulóknak a tananyagon kívül?
69
6. sz. melléklet A hetesek feladatai 1. Felelıs az osztály rendjéért órák elıtt és az óraközi szünetekben. 2. Szünetekben letörli a táblát, gondoskodik arról, hogy kréta és tiszta szivacs rendelkezésre álljon. 3. Elvégzi a terem szellıztetését, ápolja a teremben lévı virágokat. 4. Felelıs a tanterem berendezésének és a tanulók személyes tárgyainak megırzéséért. A rongálást azonnal jelentse! 5. Átadja és átveszi a tantermet a teremórarend szerint. 6. Ha az óra kezdés után 10 perccel a tanár nem érkezett meg a terembe, azt jelezze a tanáriban. 7. Takarékoskodik az energiával, szünetekben lekapcsolja a világítást, ügyel a tanterem hımérsékletére. 8. Biztosítja, hogy szünetben csak a hetesek tartózkodjanak a tantermekben. 9. Feljegyzi a becsengetés után érkezık nevét. 10. A tízórai szünetben segíti a kultúrált, fegyelmezett étkezési lehetıség 11. A magatartás értékelésekor véleményt mond.
70
7.sz. melléklet A tantestület összetétele (név-képesítés) 1. Kecskésné Agyag Mónika matematika-kémia 2. Boriánné Újváry Mária tanító 3. Horváth Zsuzsanna matematika-kémia 4. Bognár Judit tanító (testnevelés szakkollégium) 5. Botka János biológia –fölrajz - mezıgazdasági ismeretek és gyakorlat 6. Czerlyenácz Lászlóné orosz 7. Cziráki László testnevelés 8. Csovelyák Judit 9. Hegyi Mária könyvtár – magyar nyelv és irodalom 10. Dréher Zita biológia – mezıgazdasági ismeretek és gyakorlat 11. Fazekas Szilvia tanító 12. Flórián Oszkár rajz-történelem – 13. Fodorné Bonczek Beáta tanító 14. Fodor Lászlóné tanító (könyvtár szakkollégium) 15. Fodorné Strausz Irma magyar- történelem—közoktatási vezetı 16. Fucskár Lászlóné magyar-ének-karvezetıi 17. Gaják Gabriella tanító, hitoktató tanár 18. Gáspár Dénes testnevelés-fizika 19. Gárdai Andrásné tanító (testnevelés szakkollégium) 20. Gyenis Elemér mezıgazdasági ismeretek és gyakorlat , tanító 21. Iliásics Józsefné tanító 22. Kaiser Istvánné tanító 23. Kisiván Imréné tanító (könyvtár szakkollégium), német középfokú nyelvvizsga 24. Kovacsics Anita technika-kémia 25. Lénárt Zsuzsanna tanító (technika szakkollégium) 26. Litterné Mohácsi Ildikó tanító (közmővelıdési szakkollégium) 27. Margiticsné Németh Rózsa tanító (könyvtár szakkollégium) 28. Mezeiné Pénzár Aníta gyógypedagógiai asszisztens 29. Molnár Irén tanító (könyvtár, technika szakkollégium) 30. Nagy Istvánné matematika-kémia 31. Németh Bernadett tanító (angol szakkollégium) 32. Ódry Gabriella orosz-angol 33. Orbán Józsefné tanító (testnevelés szakkollégium) 34. Pávics Józsefné tanító 35. Perjésiné Gazdag Éva biológia-rajz –számítástechnika, közoktatási vezetı 36. Plecskó Ferencné tanító (ének-zene szakollégium), közoktatási vezetı 37. Pintér Viktória magyar-történelem 38. Racsek Richárd tanító (ének szakkollégium) 39. Richter Tiborné biológia-földrajz 40. Rózsás Mártonné tanító (pedagógiai szakkollégium) 41. Szabóné Boros Szilvia tanító (vizuális szakkollégium) 42. Szabóné Freiszberger Andrea tanító (ének-zene szakkollégium) 43. Szanda Lajosné matematika-rajz 44. Szata Zoltánné tanító 45. Szerecz Krisztina tanító (ének szakkollégium)
71
46. Sziács László tanító, technika tanár 47. Türgyei Ferencné matematika-kémia-német 48. Varga Csabáné tanító, magyar szakos tanár 49. Varga Zoltánné testnevelés-népmővelés 50. Várhelyi Zoltánné magyar-ének-zene 51. Vinczéné Kara Márta (népmővelı szakkollégium), közoktatási vezetı 52. Vizváriné Maronics Mária tanító (népmővelı szakkollégium), biológiai-német tanár 53. Vodenyák Imréné matematika-fizika, közoktatási vezetı 54. Vodenyák Kitti környezet-környezetzetvédelmi mérnök tanár A Szent István Tagintézményben: 1. Babaicsné Dobozi Zsuzsanna tanító (orosz pedagógia szakkollégium), közoktatási vezetı, 2. Bán Piroska tanító (népmővelés szakkollégium) 3. Czipóth József tanító, tanár ( mezıgazdasági ismeretek és gyakorlat szak) 4. Deák Zoltán rajz-földrajz szakos tanár 5. Farkas Jánosné magyar szakos tanár 6. Kápics Éva óvónı ( német középfokú nyelvvizsga) 7. Kiss Vladimirné matematika-fizika szakos tanár 8. Kovács Klára tanító (rajz szakkollégium) 9. Kovácsné Papp Katalin magyar-orosz szakos tanár 10. Merényi János matematika-fizika szakos 11. Mózes József biológia-földrajz szakos tanár 12. Nagyné Benczik Piroska tanító ( ének szakkollégium) 13. Tratnyek Lászlóné gyógypedagógiai asszisztens 14. Knoll Sabine
72
8. sz. mellékletek
ÓRATERVEK Deák Ferenc Általános Iskola, Barcs
ÓRATERV Tantárgy
1 a
Magyar nyelv és irodalom Angol
2
b 8
c 8
a 8
3
b 8
c 8
a 8
4
b 8
c 8
a 8
b 7
Történelem Matematika
c 7
3
Német
1-4 össz.
2005-2006-os t 5 a
b
7
93
4
3
6
3
3
3
4
4
4
4
4
4
4
4
3
3
3
45
1
1
1
1
1
1
1,5
1,5
1,5
2
2
2
16,5
c
Természetismeret
3
2
2
2
2
4
4
3
3
2
2
2
2
Biológia Kémia Földrajz Rajz
4
3
Fizika
Ének-zene
b 4
3
Informatika Környezetismeret
a
4
Nyolcosztályos gimnázium
4
6
1
1
1
1
1
1
1,5
1,5
1,5
1,5
1,5
1,5
15
1
1
1
1
1,5
1,5
1,5
1,5
1,5
1,5
1,5
1,5
1,5
1,5
1,5
1,5
18
1,5
1,5
1,5
1,5
Technika és életvitel
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
12
1
1
1
1
Testnevelés és sport
2,5
2,5
2,5
2,5
2,5
2,5
2,5
2,5
2,5
2,5
2,5
2,5
30
2,5
2,5
2,5
2,5
0,5
0,5
0,5 0,5
1
1
Osztályfınöki Tantervi modulok: Tánc és dráma Hon- és népismeret Informatika
1
1
0,5
0,5
0,5
0,5
Ember-és társ. ism.,etika Mozgókép és médiaismeret Egészségtan Kötött óraszám:
19
19
19
19
19
1
1
1
1
1
1
20
20
20
20
20
20
20
1
1
19 20
20
20 21,5 21,5 21,5 238,5
22,5 22,5 22,5 22,5 22,5
Szabadon tervezhetı órák: testnevelés Magyar nyelv és irodalom Matematika Kötelezı óraszám:
1 20
1
1
9
20 22,5 22,5 22,5 247,5
22,5 22,5 22,5 22,5 22,5
Nem kötelezı tanórai foglalkozások, + 7%: Matematika Angol
2 1
1
1
Német
1
6
1
1
Testnevelés
0,5
Szakkörök
2
0,5
0,5
2
2
4
5
1
1
1
1
1
1
1
1
Tömegsport
1
1
1
2
2
1
12
3 2
1 2
Kötelezı és nem kötelezı óraszám összesen:
2
3
2
2
2
5
3,5
3,5
29,5
2 5 1
2 1
3 1,5
5 2
1
Énekkar
Választható össz.
2 5
1,5
Számítástechnika Felzárkóztatás
5
1
1
1
1
10
7
10
2 2
17
277
73
Iskolaotthon, napközi 22,5 22,5 22,5 22,5 22,5 22,5 22,5 22,5 22,5 22,5 22,5
247,5
44,5 43,5 44,5 44,5 45,5 44,5 44,5 44,5 47,5 46,5 48,5
26 524,5
15
Gyógytestnevelés Mindösszesen:
24,5 54,5 32,5 29,5 32,5
Deák Ferenc Általános Iskola Barcs Német két tannyelvő osztályok óraterve 2005/2006-tól felmenı rendszerben Tantárgy/évfolyam 1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
Össz.
Magyar nyelv és irodalom Történelem Német nyelv Matematika Informatika Körny.ism./Term.ism. Fizika Biológia Kémia Földrajz Ének-zene Rajz Technika és életvitel Testnevelés Osztályfınöki Országismeret Tantervi modulok: Tánc és dráma Hon-és népismeret Informatika Ember és társ.ism, etika Mozgókép és médiai. Egészségtan
8
8
8
7
5 4
5 4
5 4
5 4
4 2 5 4
4 2 5 3
4 2 5 3 1
4 2 5 3 1
1
1
1,5
2,5
3
3 1,5 2 1,5 1,5 1 1 1 2 0,5 1,5
1,5 2 1,5 1,5 1 1 1 2 0,5 1,5
47 8 40 29 2 12 3 4 3 3 9 10,5 9 19 2 5
1 1,5 1 2,5
1 1,5 1 2,5
1,5 0,5 1 2,5
1,5 2 2 2,5
1 1,5 1 2,5 0,5 1
1 1,5 1 2,5 0,5 1
1 1 0,5 0,5 0,5 0,5
1 1 0,5 0,5 0,5 0,5
Összesen:
24
24
24
26,5
26,5
26,5
29
29
208
Engedélyezett óraszám:
24
24
24
26,5
26,5
26,5
29
29
209,5
Kéttannyelvő óra:
7,5 7,5
6,5
11,5
11,5
11,5
10,5
10,5
77
74
Óraterv 2005-2006 Deák Ferenc Általános Iskola Szent István Tagiskolája, Vízvár Tantárgy/évfolyam 1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
Össz.
Magyar nyelv és irodalom Történelem Német nyelv Matematika Informatika Körny.ism./Term.ism. Fizika Biológia Kémia Földrajz Ének-zene Rajz Technika és életvitel Testnevelés Osztályfınöki
8
8
8
7
4
4
4
3 3
4 2 3 4
4 2 3 3
4 2 3 3 1
4 2 3 3 1
1
1
1,5
2
2
2 1,5 1,5 1,5 1,5 1 1 1 2 0,5
1,5 1,5 1,5 1,5 1 1 1 2 1
47 8 15 28 2 9,5 3 3 3 3 9 11 8 19 2,5
1 0,5
1 1 0,5 0,5 1 1
1 1,5 1 2,5
1 1,5 1 2,5
1,5 1,5 1 2,5
1,5 1,5 1 2,5
Tantervi modulok: Tánc és dráma Hon-és népismeret Informatika Ember és társ.ism, etika Mozgókép és médiai. Egészségtan
1 1,5 1 2,5 0,5
1 1,5 1 2,5 0,5
1 1 0,5 0,5 0,5
Kötött óraszám:
19
19
20
21,5
22,5
22,5
25
26,5
176
Szabadon tervezhetı órák:
1
1
-
1
-
-
-
1
4
Kötelezı óraszám: Nem kötelezı tanórai foglalkozások: Felzárkóztatás, tehetséggondozás 7% Összesen: Napközi: Mindösszesen:
20
20
20
22,5
22,5
22,5
25
27,5
180 20,5
13
2 csoport x 22,5 óra=45+1 cs.x15óra=
213,5 60
273,5
75
Funkcionális eszközjegyzék Egészségnevelési program Mindennapos testnevelési program Drogprevenciós program Fogyasztóvédelmi oktatás Környezeti nevelés Minıségirányítási program
76
