PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

Pedagógiai Programja 1. Az intézmény OM azonosítója: 0 3 1 1 0 9 2. Az intézmény elnevezése: Debreceni Vörösmarty Mihály Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola 4031 Debrecen, Angyalföld tér 4. 3.Az intézmény alapítója: Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata 4.Az intézmény fenntartója: Debreceni Tankerületi Központ 5. Az intézmény típusa: többcélú intézmény, összetett iskola/általános iskola és alapfokú művészetoktatási intézmény 6.Az alapfokú művészetoktatási indításának időpontja: 2003. augusztus 01. 7.A felvehető általános iskolások száma 600 fő. A művészeti iskolába felvehető tanulók létszáma: 250 fő. 8.Az intézmény vezetőjének neve: Szombathy András intézményvezető 9. A nevelőtestületi elfogadás dátuma: 2017. január 30. 10. Nyilvánosságra hozatal módja: A vezető kötelessége, hogy minden érdekelt féllel megismertesse, a benne foglaltakat az intézmény honlapján megjelentesse. 11. Tervezett felülvizsgálat időpontja: A következő módosítási javaslatig (bizonyos elemek évenként) Tartalomjegyzék: Nevelési TERV Helyi tanterv Mellékletek: Az intézményben működő közösségek véleményének, javaslatainak jegyzőkönyvei Nevelőtestületi jóváhagyásról szóló jegyzőkönyv Záradék:

5

NEVELÉSI TERV

6

Iskolánk küldetésnyilatkozata

A Debreceni Vörösmarty Mihály Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola innovatív szemléleten alapuló, a külső és belső partneri igényekre rugalmasan reagáló nevelési – oktatási intézmény. Célunk, hogy a gyerekeket, személyiségük sokoldalú fejlesztésével, egészséges életmódra nevelésével, korszerű ismeretek és az ökoszemlélet közvetítésével, versenyképes tudást nyújtva felkészítsük a további tanulmányokra. Képességfejlesztő iskolaként a tanulók egyéni különbségeit figyelembe véve a felzárkóztatást és a tehetséggondozást egyaránt fontosnak tartjuk, építve hagyományainkra és erősségeinkre. Hiszünk a művészet nevelő erejében, amelynek segítségével kialakíthatjuk és fejleszthetjük tanulóinkban az örök emberi erkölcsi értékeket: az ember és a természet szeretetét, a humánus gondolkodást, az empátiát, a toleranciát és mindazokat az alapvető képességeket és készségeket, amelyek lehetővé teszik számukra a mindig változó körülményekhez való alkalmazkodást és személyiségük kiteljesedését. .

7

Mottónk: „Amennyit a szív felfoghat magában Sajátunknak csak ennyit mondhatunk.” Vörösmarty Mihály

NEVELÉSI TERV

1. Az iskola jogállása Az iskola neve, címe: Debreceni Vörösmarty Mihály Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola 4031 Debrecen, Angyalföld tér 4. A DMJV Közgyűlése a 257/2003. (XII.18.) Kh. határozatával a racionálisabb feladatellátás okán összevonta a Vörösmarty Mihály Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézményt az Angyalföld Téri Általános Iskolával 2004. augusztus 01-jén. A jogutód a Debrecen, Angyalföld tér 4. sz. lett. Vörösmarty Mihály Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény iskolai könyvtára a Debrecen, Angyalföld tér 7. szám alatt található épület 19-es tantermében helyezkedett el 2012. december 31-ig. A Pedagógia Program megvalósításához a tárgyi, dologi feltételek megfelelően biztosítva vannak. A hétköznapokban arra törekszünk, hogy munkánkban a demokratikus kapcsolatrendszer domináljon a pedagógusok, a gyerekek, a szülők kapcsolatrendszerében. Iskolánk története dióhéjban: Iskolánk 1983/84-es tanévben a Margit téri 2. sz. Általános Iskola néven indult ének-zene és német nyelv tagozatos oktatással. 2004. december 16. Intézményünk dolgozói részére megalkottuk az Esélyegyenlőségi Tervet 2004/2005.

Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő tanulók oktatása (BTM) 1-4. évfolyamon A Pedagógiai Program harmonizálása a különleges bánásmódot igénylő tanulók-beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel (BTM) küzdők ellátására Floorball országos döntő 8. helyezés

2005/2006.

Jégkorong, korcsolya és a floorball oktatása felmenő rendszerben 8

„Alkoss kéket” EU-s pályázat Oktatási Minisztérium különdíja Nemzetközi jéghoki torna Csíkszeredán IV. helyezés Floorball országos döntő 8. helyezés, nagypályás labdarúgás KeletMagyarország döntő 2. hely. 2006/2007.

Előképző I. csoport bemutató foglalkozása a Debreceni Egyetem Konzervatóriumának színpadán a Bárdos szimpózium keretében (a bemutató tanításról DVD-CD felvétel készült). Nemzetközi Eurofesztivál Berlinben az OM csapatával, ahol ezüstéremmel jutalmazták őket. Éneklő Ifjúság versenyen felsős kórusunk Arany minősítést kapott.

2007/2008.

Elkészítettük a szakrendszerű, nem szakrendszerű oktatás pedagógiai programját intézményünkben. Az osztályfőnökök helyzetértékelése alapján a tanulók esélyegyenlőségi szabályzatát összeállítottuk pályázatokhoz. Felvállaltuk a sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű, általános iskolai nevelését, oktatását (a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető vagy vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő tanulók). Megyei Arany János prózamondó versenyen 8. osztályos diákunk I. helyezést ért el. Művészeti iskolás megyei versmondó versenyen 7.b osztályos diáklányunk különdíjban részesült. Bocskai István Általános Iskola – Álmosd megyei versmondó versenyen II. helyezést ért el 7.b osztályos tanítványunk. OM gyermekkreativitás verseny Kecskeméten – I. és III. helyezés. Első alkalommal történt beválogatás a Városi Tehetséggondozó Programba.

2008/2009.

„ Értékek és élmények” programsorozat a DMK – ban. III. Megyei Szavalóverseny a Művészeti iskolás tanulók számára, a Benedek Elek Könyvtárban. Az „Üdvözlet Afganisztánba” elnevezésű a Honvédelmi Minisztérium által meghirdetett országos pályázat eredményhirdetése Szentendrén – a Művészeti iskola szolfézs csoportja különdíjat kapott. A „Zöldágjárás” című műsorunk DVD felvételen szerepel a nemzetközi gyermekkapcsolatokat reprezentáló műsorban, melynek felvételét Afganisztánban is bemutatták. Kompetencia fejlesztésre irányuló pályázat kidolgozása Comenius iskolai együttműködési program indulása lengyel és francia iskolával Városi beiskolázás a floorball-jéghoki osztályba A Városi Tehetséggondozó Programban résztvevő tanulók számára beindultak a helyi modulok.

9

2009/2010.

Művészeti iskolánk kiemelkedő Génius tehetséggondozó programja eredményeként Tehetségpont lett intézményünk. „Színtiszta utánzat” címmel Európai Uniós Verseny I. helyezés Brüsszelben Kompetenciafejlesztés iskolai szintű bevezetése. Comenius Nemzetközi Együttműködési Programban résztvevők találkozása a törökországi Izmirben. Nyelvi labor kialakítása. Az Európai Bizottság „Színtiszta utánzat” című kreativitási versenyen iskolánk OM Kreatív csoportjának videója I. helyezést ért el. A díjakat Brüsszelben vették át. Egyúttal megkapták a World Intellectual Property Organization (Szellemi Tulajdon Világszervezete) Kreativitási Díját is. Az utolsó zenetagozatos osztály befejezte tanulmányait 2009/2010-es tanévben. Egyéni fejlesztési tervek készültek a BTM-es tanulók részére. A fejlesztési folyamat megszervezése, bonyolítása a pedagógiai program részévé vált. A különleges bánásmód a tanmenetekben is megjelenik. A képességvizsgálat szakvéleményében javasolt kedvezmények biztosítottak.

2010/2011.

Nevelőtestületünk döntése alapján módosítottunk az alsó tagozaton az értékelésben, mert a szöveges értékelést megszüntettük a 2. évfolyam II. félévétől a 4. évfolyam I. félévéig. Szülők, diákok és pedagógusok közös döntése alapján az 5. és 6. évfolyamon a nem szakrendszerű oktatás eltörlése mellett foglaltunk állást kifutó rendszerben. A Vöröskereszt bázisiskolája lett intézményünk. TIGÁZ Összeköt az energia országos videó pályázatát megnyertük. Zene, ami embereket köt össze eTwinning projektünk megkapta a magyar és nemzetközi nívódíjat. 8 ország együttműködésével indult Comenius Iskolai Együttműködési projektünk: Gyerek vagyok, ismerj meg címmel. TÁMOP – 3.4.4/B/08/1-2009-0093. „Hagyomány és kreativitás a művészeti tehetségfejlesztésben.” 2010. április 27. – 2011. április 27. A Zenei Nevelésért Alapítvány és a debreceni Vörösmarty Mihály Általános Iskoláért Alapítvány közös, konzorciumi pályázata. Elnyert pályázati összeg: 8.294.396 Ft NTP – OKA – XXI - 341.. Közoktatásban működő tehetséggondozó műhelyek támogatása. „Contact” Komplex személyiség- és képességfejlesztő tehetségműhely. 2011. február 15. – 2011. június 15. Elnyert pályázati összeg: 1.000.000 Ft.

2011/2012.

A tehetséggondozás nemcsak a városi tehetséggondozó program keretében történik, hanem többféle szinten folyik. A városi tehetséggondozó program moduljainak keretében elsősorban az intellektuális és a művészi tehetség gondozása folyik. Ebben a programban nyolc pedagógus vesz részt tanulásmódszertan, matematika, művészetek/zene, angol és német nyelv, anyanyelv, természettudomány modulok vezetésével. Helyi időterv alapján dolgoznak (két-három hónapos ciklusokban) 5., 6. és 7. osztályos gyerekekkel.

10

Városi szintű bemutató foglalkozás volt tanulásmódszertanból 5. és 6. évfolyamon és matematikából 5. évfolyamon. I. Tudományos Diákkonferencia házi fordulóján 3. hetedikes és 4. ötödikes bemutatónk volt. Fogadtuk a németországi (Padernborn) delegációt, Hans-Josef Mertensmeyer festményének ünnepélyes átadása/átvétele iskolánk aulájában megtörtént. Rozsdalovag és a kísértet musical előadásával közönség díját nyertük meg a Gemini Kiadó versenyében. 2012. március 17-én a „Nagy Vagy” versenyen vettünk részt Budaörsön a Sportcentrumban. II. fordulója a versenynek 2012. június 16-án Balatonfüreden lett megrendezve, melyet a TV2 közvetített. Minden korosztályban bekapcsolódtunk a Bozsik utánpótlás labdarugó programba. IFJ-GY-11-A-2479 „Gyermek és ifjúsági közösségek, ifjúsági civil szervezetek (ifjúsági szakemberek) rendezvényeinek (tábor, ifjúsági program, fesztivál) támogatása elnevezésű pályázatra benyújtott „Tavaszi néprajzi kalandtábor” című projektje keretében tehetséggondozó tábort tartottunk Nyíregyházán. 2012.június 18-20 között. Elnyert pályázati összeg: 407.710 Ft. 2012/2013

PiP programhoz kapcsolódtunk. Vesd bele magad! Italoskarton gyűjtés100.000 Ft-os különdíj. Nyári napközis tábor ügyelet. 1 milliós banki pályázat

2013/2014. Udvari ivókút megvalósul. PiP, és Vesd bele magad folytatása. Műfüves pálya. Nyári napközis tábori ügyelet. Szegedi mérések. Erzsébet táborok A Vörösmarty Mihály Általános Iskoláért Alapítvány 2011 után 2014-ben is elnyerte a Kiváló Akkreditált Tehetségpont címet. A „Hagyomány és kreativitás a művészeti tehetségfejlesztésben”, valamint a Városi Tehetséggondozó Munkaközösség Művészeti Munkacsoportja programját beválasztották a Tehetségpontok országos jó gyakorlatai közé. 2014/2015

TIE 1.1.1. program 8 projektor, TÁMOP program, TIE 6.1.2 OFI kísérleti könyvek, Erzsébet táborok 2015. június 1-5. között a Debreceni Vörösmarty Mihály Általános Iskola és AMI 7. osztályos tanulói tanulmányi kiránduláson vettek részt Erdélyben, Szentegyházán a Nemzeti Erőforrások Minisztériuma által meghirdetett Határtalanul programban „Nemzeti összetartozás a kultúrában” címmel (HAT14-01-0495). Elnyert pályázati összeg: 454.980 Ft. A rendezvénysorozatban diákjaink ellátogattak a Magyar Örökség Díjas Szentegyházi Gyermekfilharmóniához és megismerkedhettek az együttes munkájával. A kirándulás résztvevői 2015. június 15-én, a "Nemzeti összetartozás Határtalanul" témanap előadásain mutatták be iskolánk 1 - 8. osztályos tanulóinak az erdélyi tanulmányút értékeit és eredményeit.

2015/2016

TIE –HÉTPRÓBA (TÁMOP-6.1.2.A-14/2) kiemelt projekt „Teljes körű Iskolai Egészségfejlesztés” lezárult. 50 tanulónk vett részt Zánkán az Erzsébet tábor keretében. Hetedik évfolyam tanulói Erdélyben töltöttek öt napot a Határtalanul program 11

keretében. Ökoiskolai pályázatot adtunk be. Az e-Twinning Program az „Ünnepeljük meg a sokszínűséget” című videós pályázaton országos első helyezést értünk el. Az Erasmus+ KA1 program keretében öt pedagógusunk vett részt külföldi továbbképzésen. Bázisiskolaként továbbra is szoros a kapcsolatunk a Magyar Vöröskereszttel és a Hajdú-Bihar Megyei Rendőr-főkapitánysággal. Utóbbi pályázatán a megyei közlekedési verseny rendezési jogát nyertük. Augusztus 18-án ismét részt vetünk az V. Galiba Fesztiválon. A tehetségfejlesztés kiemelt feladat az általános és művészeti iskolában. Külön figyelmet fordítunk a hátrányos helyzetű tehetséges gyermekek fejlesztésére. Levelezős versenyek, városi, megyei és országos versenyeken való indulással tanórai és tanórán kívüli foglalkozások megtartásával egészítjük ki a pedagógiai programban összeállított tananyagot. A feladatok összeállításakor a gyermekek érdeklődésére, öröklött tulajdonságaira, kreativitására építünk. A zeneismeret- szolfézs- és színjáték tanszak foglakozásainak a kísérletezésről kell szólnia. Az önkifejezés a látható, hallható, tapintható érzékelhető világ tevékeny megélése, újraértelmező feldolgozása, leképezése a komplex személyiségfejlesztés egyik legfontosabb eszköze. Leglényegesebb dolog a kölcsönös egymásra hangoltság, a nevelő és növendék torzulásmentes egymásra figyelése. Közös elindulás - egyéni megérkezés, s megfelelő technikai ismeret az alapja a mind hatékonyabb kifejezésmód megtalálásának. Pedagógiai alapelvek Az iskolában általános műveltséget megalapozó nevelés és oktatás folyik. Nyolc évfolyama előkészít a tanuló érdeklődésének, képességeinek, tehetségének megfelelő továbbtanulásra. A nyolcadik évfolyam végéig minden tanulónak el kell sajátítania mindazon követelményeket, amelyeket egyrészt a kerettantervek, másrészt az elfogadott irányelvek alapján készített helyi tantervek rögzítenek. Iskolánk tanulóinál el kell érni, hogy az életfogytig tartó tanulás elvét elfogadva megfelelő életvezetési ismeretekkel rendelkezzenek, hogy a munkaerőpiacon eredményesen szerepeljenek. Az általánosan elfogadott emberi értékek közül a szülőkkel történt megállapodás alapján, az alábbiakra fordítunk kiemelt figyelmet: - tisztességre, becsületességre, igazmondásra, hitelességre törekvés - őszinteség, nyíltság, vélemények vállalása, bátorság - szeretet (kölcsönös), együttérzés, szolidaritás, barátság - türelem, tolerancia - tisztelet (egymás iránt, felnőttek, idősek iránt) - hazaszeretet, nemzeti érzelmek, identitástudat kialakítása, erősítése - más népek, nemzetek becsülése, megismerése - a morális értékek anyagiak elé helyezése.

12

Az iskola küzd a durvaság, a csúnya beszéd, egymás kirekesztése, a rongáló, másokat és mások értékeit semmibe vevő magatartás és az ilyen beszéd, a dohányzás, az alkohol és a kábítószer terjedése ellen. Intézményünkben célunk, hogy tanulóink: - megfelelő színvonalú középfokú oktatásba kerüljenek - a nyolcadik év végéig jussanak el a belső motiváltság szintjéig - rendelkezzenek önmaguk és környezetük iránti igényességgel, a kulturált, szép magyar beszéddel - rendelkezzenek az önművelés igényével. Fejleszteni kívánjuk: - a tanulók értelmes, kreatív, kritikai gondolkodását - a kommunikációs képességeket és készségeket - az egész életére meghatározó tanulási igényt és a munka becsületét - a demokratikus és felelős döntési készséget - a másik emberre való figyelést, érdeklődést a világ dolgai iránt - az egészséges életmód igényét - igényességet a környezet iránt - a manuális képességeket. Mindezt olyan iskolában, ahol tiszta és virágos az iskola környezete, ahol tanuló és az alkalmazottak otthon érzik magukat, ahol a tanuló ötletei, játékai, írásai, rajzai, alkotásai, feladatai, kérdései beépülhetnek az iskolai foglalkozásokba, ahol a gyermek a tevékenységében kedvét leli, így könnyebben megtalálja azt, ami majd felnőttként is érdekelni fogja, s egyben hozzásegíti az örömmel végzett munkához. Iskolánkban olyan légkört kívánunk teremteni, ahol a tanulóink otthon érezhetik magukat. - a tanulók egyéni képességeit az oktatás során figyelembe vesszük, - szeretnénk elérni, hogy tanulóink körében a szorgalomnak, a tudásnak és a munkának becsülete legyen, - segítünk diákjainknak észrevenni és értékelni a jót – megelőzni, felismerni a rosszat.

2. Az iskola nevelési programja 2.1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai céljai: -

-

-

a kommunikációs képességek és készségek igényes fejlesztése a másik emberre való odafigyelés fejlesztése az általánosan elfogadott emberi értékek tiszteletére nevelés. a különböző tantárgyak szakmai nyelvezetét is figyelembe véve a 8. évfolyam befejezéséig a tanulók többsége legyen képes a tankönyvi szövegek megértésére, helyes értelmezésére, esetenként önálló feldolgozására is el kell érni, hogy a tanulók önzetlenül segítsék egymást a tanulásban, a közös feladatok megoldásában és esetleg életük nehéz helyzeteiben is. Legyenek segítőkészek otthon és tanáraikkal is. Iskolánkban valamennyi gyerektől elvárjuk, az erkölcsi fogalmak tartalmának ismeretét, a morális értékek tiszteletét. Különösen fontos a mások iránti szolidaritás, együttérzés, türelem képességének folyamatos fejlesztése, a nyíltság és a saját vélemény felvállalására való nevelés, a nemzeti identitástudat alakítása, erősítése, illetve a más népek megbecsülésére nevelés. 13

-

A saját és mások személyiségének és vagyonának tiszteletben tartása minden élethelyzetben, különösen iskolai összejöveteleken, programokon.

Feladatai és eljárásai: - Az iskola pedagógusainak tantárgyuktól és a gyerekek életkorától függetlenül kiemelt figyelmet kell fordítaniuk egyrészt a tantárgyhoz kapcsolódó szakkifejezések elsajátíttatására, másrészt a tanítási órák többségén lehetőséget kell teremteniük az önálló szövegfeldolgozásra. - Az idegen nyelvi órákon kiemelt figyelmet kell fordítaniuk a pedagógusoknak a nyelvhasználati mód kiegyensúlyozott gyakoroltatására, a tanulók csoportos munkája során élniük kell a differenciálás lehetőségével is. - Az iskola pedagógusainak tanítási órákon éppúgy, mint az osztályfőnöki órákon, illetve a tanórán kívüli foglalkozásokon törekedniük kell olyan szituációk létrehozására, ahol a tanulók természetes körülmények között átélhetik a mások számára nyújtott segítség szükségszerűségét, örömét. - A szülői házzal együttműködve kiemelt figyelmet kell fordítanunk az erkölcsi fogalmak tartalmának szituációkhoz kapcsolt magyarázatára. E tekintetben különösen nagy a tanítók, művészeti iskolás tanárok a napközis nevelők, osztályfőnökök felelőssége. El kell érni, hogy a gyermekek fel tudják mérni cselekedeteik, döntéseik következményeit is. - A célok között megfogalmazott jellemvonások, magatartásformák kialakítása és gyakoroltatása az iskola minden pedagógusa számára komoly feladatot kell, hogy jelentsen a tanítási órákon éppúgy, mint a diák-önkormányzati munka szervezésekor vagy a tanórán kívüli programok megvalósítása során. - A morális értékekre való eredményes nevelés alapfeltétele a pedagógus példamutatása, mely iskolánkban a feladatellátás alapkövetelménye. - Az iskolai életben a bűn, csíny, tréfa közötti különbségek megvilágítása, a következmények tudatosítása.

2.2. Személyiségfejlesztés 2.2.1. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Iskolánk nevelő és oktató munkájának alapvető feladata, hogy a tanulók személyiségét a különféle iskolai tevékenységek megszervezésével széleskörűen fejlessze. Az emberi személyiség nem eleve adott emberi minőség, hanem az emberi tevékenység, öntevékenység, fejlődés és önfejlődés eredménye. Az iskolában folyó személyiségfejlesztésnek – a nevelés tulajdonképpeni eszközének – a következő területeken kell pedagógiailag tervezett fejlesztő munkát végezni: 1. A tanulók erkölcsi nevelése. Feladat: Az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása. 2. A tanulók értelmi nevelése. Feladat: Az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása. 3. A tanulók közösségi (társas kapcsolatokra felkészítő) nevelése. 14

Feladat: Az emberi együttélés szabályainak megismertetése. A társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttműködési készség kialakítása. A kulturált magatartás és kommunikáció elsajátítása. 4. A tanulók érzelmi nevelése Feladat: Az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása. 5. A tanulók akarati nevelése Feladat: Az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztése. A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása. 6. A tanulók nemzeti nevelése. Feladat: A szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése. A nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. A hazaszeretet érzésének felébresztése, folyamatos kirándulás szervezésével a határon túli magyarok testvériskolai kapcsolatrendszerének kialakításával. A tanulók nemzeti nevelése érdekében intézményünk évek óta részt vesz a Határtalanul programban és megszervezi a hozzá tartozó témanapot. 7. A tanulók állampolgári nevelése. Feladat: Az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése. Az érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény kialakítása a közösségi tevékenységekre, az iskolai és a helyi közéletben való részvételre. 8. A tanulók munkára nevelése. Feladat: Az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása. A tanulók önellátására és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása. 9. A tanulók egészséges és kulturált életmódra nevelése. Feladat: A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése. Egészséges, edzett, személyiség kialakítása. Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény kialakítása. Az arra rászorulóknak könnyített és gyógytestnevelés foglalkozás szervezése. 10. A tanulók esztétikai nevelése. Feladat: Kiemelten a művészeti képzés területén, de egyéb tevékenységekben is a kulturális értékek megőrzése, különféle művészeti ágakban (ének-zene, magyar nyelv, irodalom, rajz- és vizuális kultúra) a befogadó képesség, az önkifejező képesség, a kreativitás és az élmény befogadására való nyitottság fejlesztése. 2.2.2. Az értelem kiművelése Az iskola komoly felelőssége a tanulók számára az optimális terhelés biztosítása. Az alul-, illetve a felülterhelés egyaránt káros lehet. Nagyon fontos feladatunk a tanulás megtanítása. Valamennyi tanulónak a pedagógus segítségével meg kell tanulnia a lényegkiemelést és a rendszerezést. Gondolkodásra és ne „magolásra” neveljünk, ugyanakkor hagyjuk meg a „memoriterek” szerepét is. A pedagógus 15

adjon teret a tanulók ötleteinek és kezdeményezéseinek, bátorítsa fantáziájukat, és segítse képzeletük fejlődését. A nyolcadik évfolyam végére: - a tanulók többsége legyen képes önállóan tanulni és tudását bővíteni. - legyenek képesek a pontos megfigyelésre, azok rögzítésére, a tapasztalatok megfogalmazására. - fejlesszék emlékezetüket az ismeretek felidézésével, rendszeres gyakorlásával. - törekedjenek kifejező olvasásra, és rendszeresen fejlesszék szövegértő képességüket. - írásképük legyen áttekinthető, helyesírási és fogalmazási képességük érje el a kerettantervi követelmény szintjét. - ismerjék fel az értelmes, érthető, kifejező beszéd fontosságát. - legyenek képesek táblázatok, grafikonok értelmezésére, matematikai ismereteik alkalmazására. - fontos törekedniük az ok-okozati összefüggések meglátására, valamint bizonyítási és cáfolási képességük fejlesztésére. - az információ megszerzése, rögzítése és továbbítása érdekében fontos, hogy megfelelő könyvtárhasználati és alapvető informatikai-számítástechnikai ismeretekkel rendelkezzenek. Bizonyos, hogy fenti képességeket nem lehet minden tanulóban kialakítani, de fontos, hogy a mindennapi nevelő-oktató munkánk arra irányuljon, hogy minél több diákunk minél magasabb szinten rendelkezzék végzős korára az itt felsoroltakkal. 2.2.3. A segítő életmódra nevelés A nevelés-oktatás folyamatában fel kell tárni az egyén és a közösség egymásra utaltságát. Rá kell ébreszteni a gyermekeket arra, hogy a média által közvetített individualizmus, önmaguk kizárólagos középpontba állítása, zsákutcát jelent. A másik emberrel (osztálytárs, testvér, szülő, utcai járókelő stb.) való együttérzés, együttműködés, gondjainak megértése, szükség szerinti segítése gazdagabbá teszi a személyiséget. A fentiekből adódóan iskolánk egyik fontos alapfeladata a szociális készségek és képességek kiépítése a Gyermekjóléti Szolgálat és a Hajdú-Bihar Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Debreceni Tehetséggondozó Központ dolgozói, az egyházak képviselői, valamint az intézményünkben a pedagógiai munkát segítő munkatársaink együttes közös pályázataira, munkájára építve. Feladatunk olyan iskolai életrend és légkör kialakítása, amely az iskolai közösség mindennapi életében elősegíti, hogy a tanulók folyamatosan megtapasztalhassák a kölcsönös megértés, együttérzés, együttműködés, segítőkészség előnyeit, hiányuk káros következményeit. Az iskola valamennyi pedagógusának alapvető feladata egyrészt szociális szokások kialakítása, másrészt megfelelően vonzó szociális minták nyújtása. E tekintetben nagyon fontos a pedagógus személyes példamutatása mellett a tananyag által kínált pozitív, élményszerű minták felkínálása is. 2.2.4. Az egészség- és a környezeti nevelés elvei

16

Igen fontosnak tartjuk az egészségünket elősegítő testi nevelést. Kiemelt terület a floorball, a korcsolya és a röplabda oktatása iskolánkban, szabadidős tevékenységként igen fontos a labdarúgás. A 2011/2012-es tanévtől vagyunk benne a Bozsik utánpótlás nevelő programban, mely sok gyereket mozgat. Rendszeresen részt veszünk a diákolimpián. Iskolánkban a floorball oktatása 1-8. évfolyamon, a röplabda oktatása a 2016/2017. tanévtől felmenő rendszerben első osztálytól kezdve a mindennapos testnevelés keretében történik. Rendszeresen részt veszünk az U1 és U2-es csapatainkkal a floorball diákolimpián. 2016 augusztusától részt veszünk az Eötvös Kupa nemzetközi röplabdatorna szervezésében. Tanulóink elsajátíthatják az úszás alapjait is. Támogatjuk az élsportot, segítjük a versenyzést és a lemaradó tanulók felzárkózását. Elvárjuk, hogy az egyesületük mellett az iskola színeiben is versenyezzenek. Ösztönözzük tanulóinkat az egészséges és kulturált étkezés, öltözködés megismerésére, alkalmazására. A tanulókat a rend és a tisztaság szeretetére és igénylésére, a környezet- és természetvédelem jelentőségére neveljük. Fontosnak tartjuk a környezettudatos életmódra nevelést. Ennek érdekében évente kétszer papírgyűjtést szervezünk, az italos kartongyűjtésbe is bekapcsolódtunk a 2011/2012-es tanévtől. 2016 áprilisában ökoiskolai pályázatot adtunk be. Törekszünk a tantermek, a folyosók, az udvar igényes, esztétikus kialakítására, a rend, a tisztaság megtartására. Ezzel is szeretnénk elérni, hogy az iskola használói jól érezzék itt magukat, a tanulók esztétikai igénye, érzéke kialakuljon, fejlődjön. Igyekszünk tanítványainkat meggyőzni a dohányzás, az alkohol és a drog káros hatásairól, prevenciós előadások keretében is. Tanulóink rendszeres fogorvosi és iskolaorvosi szűrésen vesznek részt, mely egészségük karbantartását és a betegségek megelőzését igyekszik biztosítani. Az iskolaorvosunkkal és védőnővel folyamatos kapcsolatot tartunk, felvilágosító foglalkozások keretében tájékoztatják tanulóinkat az őket érintő életkori problémák helyes megoldására.

3. Az iskolai egészségnevelési program a) Az iskola egészségnevelési tevékenységének kiemelt feladatai: 

a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek egészségük megőrzése és védelme érdekében;



tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük az egészséges életmód gyakorlását szolgáló tevékenységi formákat, az egészségbarát viselkedésformákat;



a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások keretében – foglalkoznak az egészség megőrzésének szempontjából legfontosabb ismeretekkel - a táplálkozás, - az alkohol- és kábítószer fogyasztás, dohányzás káros hatásai a szervezetre, - a családi és kortárskapcsolatok, - a környezet védelme, - az aktív életmód, a sport, - a személyes higiénia, fogápolás, - az elsősegély-nyújtás alapismeretei, - a szexuális fejlődés területén.

17

b) Az egészségnevelés az iskola minden pedagógusának, illetve minden tanórai és tanórán kívüli foglalkozás feladata. c) Az iskolai egészségnevelést elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják:  a mindennapi testedzés lehetőségének biztosítása: - testnevelés órák; - játékos mozgás; - egészségfejlesztő testmozgás az első-negyedik évfolyamon; - az iskolai sportkör foglalkozásai; - korcsolya oktatás; - úszásoktatás; 

a helyi tantervben szereplő tantárgyak tananyagai: - környezetismeret - biológia-egészségtan - testnevelés - etika / hit- és erkölcstan - természetismeret - kémia - osztályfőnöki órák - magyar nyelv - irodalom - matematika



az ötödik-nyolcadik évfolyamon az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott ismeretek;



évente egy egészségvédelemmel, helyes táplálkozással, elsősegély-nyújtással foglalkozó projektnap (témanap) szervezése az alsó és a felső tagozatos tanulók számára;



az egészségnevelést szolgáló egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások: - szakkörök, (pl. Vöröskereszt; csecsemőápolási, táplálkozási), túra - minden évben egy alkalommal játékos vetélkedő az ötödik-nyolcadik évfolyamos osztályoknak az egészséges életmódra vonatkozó tudnivalókkal kapcsolatosan;



az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele - félévente egy alkalommal az ötödik-nyolcadik évfolyamon egy-egy osztályfőnöki óra megtartásában; - a tanulók egészségügyi és higiéniai szűrővizsgálatának megszervezésében. (A tanulóknak évenként legalább egyszer fogászati, szemészeti és általános szűrővizsgálaton kell részt venniük.)

3.1. Teljeskörű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok Az egészség nem csupán a betegség hiánya, hanem fizikai, lelki és szociális jólét. Az egészségfejlesztés az egyén életstílusára hat.

18

Az életstílust befolyásoló tényezők: 1) hozott tényezők

–

2) lehetővé tevő tényezők megerősítő tényezők

– –

a személy mikrokörnyezetéből származó tudás, attitűd, értékrendszer készségek, erőforrások, szolgáltatások elérhetősége a viselkedés változásával kapcsolatos jutalmak adása

3.1.1. Tanulóink egészségi helyzetének jellemzése Tanulóink többsége átlagos életkörülmények között élő családokban nevelkedik. Nem mindig megfelelő színvonalú a személyes higiénia, a táplálkozás, a szociális szokások ismerete. A gyerekek egy része egyáltalán nem sportol, inkább a TV és a számítógép előtt ül. A lakótelepi lakásban keveset mozog, fizikai állóképessége nem megfelelő. Mentálhigiénés problémák előfordulnak, melyeket szakemberek bevonásával igyekszünk rövid idő alatt megoldani. Megállapítható tehát, hogy az úgynevezett hozott tényezők nem mindig nyújtanak megfelelő alapot a saját attitűdök kialakításához, életstílussá válásához. Az iskola feladata, hogy a készségek elmélyítésével természetes igénnyé váljon a tanulók mindennapjaiban a „helyes választás” felismerése. Legyen képes nemet mondani a veszélyforrásokra még abban az esetben is, amikor a környezete nem támogatja gondolkodását. 3.1.2. Az egészségnevelés színterei a) Tanítási órán b) Délutáni, szabadidős foglalkozásokon c) Egyéb, az iskolán túlmutató projekthez kapcsolódva a) Tanítási órán Az 1-4. osztályokban a környezetismeret, etika / hit- és erkölcstan, testnevelés, valamint a többi tantárgyi óra, valamint a szabadidős foglalkozás tartalmaz olyan témaköröket, melyek az egészségnevelés céljait szolgálják. Ezen tantárgyak tanterveiben „Eg.” betűvel jelöljük azokat a tanítási egységeket, melyek tartalma ennek megfelel. Az 5-8. osztályokban a természetismeret, a biológia, a kémia, a testnevelés, az osztályfőnöki órák, a technika tantárgyak helyi tanterve tartalmaz olyan témaköröket, melyek az egészségnevelés céljait szolgálják. Ezen tantárgyak tanterveiben „Eg. nev.” betűvel jelöljük azokat a tanítási egységeket, melyek tartalma ennek megfelel. b) Délutáni szabadidős foglalkozásokon Az 1-4. osztályokban a testnevelés óra mellett a szabadidőben játékos mozgásra is lehetőség van. Ennek érdekében lehetőség szerint a szabad levegőn eltöltendő időt minden nap fontosnak tartjuk. A mindennapos testedzést szolgálja még a tanítási időben beiktatott 10-15 perces levegőzési idő az udvari szünetekben. A tanulók részére játékos mozgásos foglalkozásokat szervezünk, ahol csoportos játékokat ismernek meg. (Részletes terv az éves foglalkozási tervben.)

19

Az 5-8. osztályokban különböző sportágakban edzésre járhatnak tanulóink, melyeket a testnevelő tanárok irányítanak. A természet megismerésére a szabadban rendezett DÖK-nap szolgál: - asztalitenisz - floorball - játékos sportvetélkedők - röplabda - városi futóversenyek c) Egyéb, az iskolán túlmutató projektekhez kapcsolódva        

minden tanévben bekapcsolódunk az általános iskolák számára meghirdetett sportversenyekbe 2016-tól kezdve bekapcsolódtunk az Eötvös Kupa nemzetközi röplabdatorna szervezésébe, iskolai csapatunkkal is részt veszünk a versenyen kapcsolatot tartunk az iskola egészségügyi szolgálattal – évenkénti egészségi állapotszűrés, személyi higiénia; tisztaság; életkorhoz kötött betegségmegelőző védőoltások; egészséges táplálkozás; serdülőkori változások témakörében órák szervezése bekapcsolódunk a Városi Drogprevenciós Programba megemlékezünk Jeles Napokról (egészségvédelmi világnap, Challange Day, fogászati hónap megyei versenyei iskolánkban) kapcsolatot tartunk közös rendezvények szervezésével az iskolánk környékén lévő egyesületekkel, óvodákkal és iskolákkal részt veszünk tehetséggondozó versenyekben pályáztunk, és elnyertük a Vöröskereszt bázisiskolája címet a 2009/2010-es tanévben.

4. Iskolai környezeti nevelési program 4.1. A környezeti nevelés alapelvei A környezeti nevelés célja a környezettudatos magatartás, a környezetért felelős életvitel elősegítése, a természet – s benne az emberi társadalom – harmóniájának megőrzése, fenntartása. Célja a természetet, az épített és társadalmi környezetet, az embert tisztelő szokásrendszer érzelmi, értelmi, esztétikai és erkölcsi megalapozása. Továbbá gondot kell fordítani arra, hogy diákjaink a jövőben, mindennapi életvitelükben képesek legyenek a bonyolultabb természeti, társadalmi, gazdasági és politikai konfliktusokat kezelni, megoldani. Meg kell alapoznunk tanítványaink tudatos gondolkodását és felelősségét a környezetünkért. A környezeti nevelés iránti elkötelezettségünk miatt a 2015/2016. tanévben ökoiskolai pályázatot adtunk be, 2016. december 10-én a budapesti Móricz Zsigmond Gimnáziumban megtörtént a címet igazoló oklevél átvétele. a) A környezeti nevelés kiterjed az emberi együttélés, illetve az ember-természet kapcsolat bemutatására és formálására, elősegíti a környezeti és egészség-tudatosság erősödését. A pedagógiai gyakorlatban kiterjed a testi-lelki egészségnevelésre, a társas készségek (mindenekelőtt a konfliktuskezelés, döntés, együttműködés) fejlesztésére és a mentálhigiénés nevelésre is. b) A környezeti nevelés az ember biológiai és társas-társadalmi természetének sajátosságaira épít. Az értékrend, az erkölcs és az életviteli szokások formálása a feladatunk. c) A környezeti nevelés legfontosabb értéktartalmai a fenntartható fejlődéssel, a jövő nemzedékek életminőséghez fűződő jogaival, a bioszféra iránti felelősségünkkel 20

kapcsolatosak, ezért hangsúlyosan erkölcsi-etikai irányultságúak, attitűdöket és szokásokat formálóak. d) A környezeti nevelés során felértékelődik a tantárgyak közötti integráció, az egyes különálló tantárgyakba foglalt környezeti ismereteket egésszé kell építeni. e) A hagyományos tanítási órákon kívüli iskolai nevelési helyzetekben a környezeti nevelésnek számos lehetősége van, az iskolai szabadidős helyzetekben a tanulók művészeti, sport, játék és közéleti tevékenységeinek során. f) Az iskolai élet mindennapjaiban is érvényesüljön a nevelőintézmény egészének ökológiai kultúrája (pl. a hulladék újrahasznosítása, energiatakarékosság stb.) és társas harmóniájának rendje (pl. demokratikus fórumok, együttműködés helyi közösségekkel stb.).

4.2. A környezeti nevelés célkitűzései a) Rendszerszemléletre való nevelés A tanulókat képessé kell tenni arra, hogy a tanórán szerzett ismereteket össze tudják kapcsolni az élet valós ügyeivel, hogy önmaguk lássák meg a problémákat, azok összefüggéseit, és önmaguk keressék az arra adható válaszokat. Ennek során el kell jutni odáig, hogy a tanulók képesek legyenek megérteni a fejlődés és környezet kérdéseinek összefüggő rendszerét. b) Problémamegoldó gondolkodás A tanulók keressenek válaszokat a problémákra. Az egyes kérdések megválaszolására több alternatíva felállítását igényeljék, s ezek értékelése és ellenőrzése után képesek legyenek a helyes, megfelelő válasz kiválasztására. c) Globális összefüggések megértése A létező környezeti problémák mögött gazdasági, társadalmi problémák állnak, amelyek globális problémákká szövődnek össze. A tanulók ne csak egyenként lássák ezeket a gondokat, hanem azok társadalmi, gazdasági okait is megértsék. Legyenek képesek ezeket az okokat azonosítani saját környezetükben, és tanuljanak meg ezeket szem előtt tartva cselekedni. d) A minőségi léthez szükséges értékek megmutatása. Környezetünk minősége létminőségünk egyik alapvető meghatározója, csakúgy, mint a létminőséghez szükséges nem anyagi jellegű dolgok szerepe életünkben. e) A minőségi léthez tartozó viselkedési normák és formák kialakítása. Nem elegendő a szemléleti alapok megteremtése, arra is szükség van, hogy közösen fedezzük fel, hogy mit is tehetünk egyéni életünkben. f) A természet, az élet, a biológiai sokféleség jelentőségének megértése. Az ember a természet része, csak akkor van esélye a boldogulásra, ha együttműködik környezetével, és nem uralkodni akar felette, ami a természet törvényeinek megértését, az élet minden formájának elismerését feltételezi. Fel kell fedeztetni, hogy biológiai sokféleség nélkül nincs emberi létezés sem. 21

4.3. A környezeti nevelés lehetőségei A környezeti nevelésre három területen van lehetőség: a) a kötelező tanítási órákon b) tanórán kívüli, iskolai délutáni, szabadidős tevékenység formájában c) iskolán kívül a) Kötelező tanítási órákon A kötelezően oktatott tantárgyak lehetőséget nyújtanak a követelményekben megfogalmazott célok eléréséhez. A tantárgyak tanítása során eddig is biztosítottuk a kívánt oktatási-nevelési tartalmak érvényesítését. A továbbiakban arra van szükség, hogy az egyes tantárgyakban megvalósuló tartalmakat rendszerré szervezzük, és megtaláljuk a kapcsolódási pontokat. A folyamatos munka érdekében szükség van a szorosabb kapcsolattartásra. Az egyes tantárgyakat tanító tanárok közreműködésével és bizonyos időszakokban (4. és 8. osztályok végén) mérést kell végezni az esetleges problémák feltárása és a korrekciók érdekében. b) Tanórán kívüli, iskolai délutáni, szabadidős tevékenységek formájában Az általános iskola alsóbb évfolyamain a tanulók alapvető ismereteinek kialakítása, emocionális felkészítése, ráhangolása megtörténik a környezetismeret tanítása során. Felső tagozaton már az érzelmi ráhatásra kell koncentrálni. A tanórán kívüli nevelés lehetőséget ad olyan programok, módszerek megvalósítására, melyekre a tanórai keretek között nem kerülhet sor. A tanulók környezeti ismereteinek bővítésével, rendszerezésével, az összefüggések feltárásával meg kell alapozni, hogy a középfokú intézménybe kerülve lehetővé váljon a környezetért, a jövő generációkért felelős viselkedést vállaló személyiség formálása. c) Iskolán kívül Az előző két területen végzett tevékenységeknek köszönhetően szeretnénk elérni, hogy tanulóink olyan személyiségjegyekkel rendelkezzenek, amelyek képessé teszi őket arra, hogy az iskolán kívül is tegyenek a környezeti nevelés érvényesüléséért, másokat is igyekezzenek meggyőzni a környezeti nevelés fontosságáról. Főbb célkitűzések Választott programok és alkalmazott módszerek     

Fejlesztjük a tanuló szociális képességeit. Rendszerezzük, szelektáljuk, elmélyítjük a már meglévő ismereteket. Szintetizáljuk az egyes tantárgyak nyújtotta analitikus ismereteket, rendszerszemléletre tanítunk. Kialakítjuk a kritikus gondolkodást. Fejlesztjük a környezeti harmónia megteremtése érdekében fontos képességeket. 22

   

Ösztönözzük az egészséges, környezetbarát életmód elsajátítását. A hagyományok tiszteletére nevelünk. Követendő mintákat mutatunk. Felelősségteljes cselekvésre ösztönözünk.

Tevékenységi formák: 1) 2) 3) 4) 5) 6) 7)

felső tagozaton tanulószobai és napközis foglalkozás iskolaotthonos foglalkozás szakköri foglalkozás sportfoglalkozások tanulmányi kirándulás (szülői finanszírozás esetén) felsős tanulószoba és napközis foglalkozás öko-munkacsoport létrehozása és éves munkaterv szerinti működtetése

23

4.4. Az egészség- és a környezeti nevelés programjában szereplő tevékenységek listája és szabályozása TEVÉKENYSÉG SZABÁLYOZOTTSÁG I. Egészségnevelés Egészségnevelés tanítási órán Helyi tantervek: testnevelés, biológia-egészségtan, kémia, etika / hit- és erkölcstan, természetismeret, egészségtan, matematika, magyar nyelv és irodalom, osztályfőnöki órákon. 10-15 perc levegőzési idő a Csengetési rend délelőtti időszakban 1-8. évfolyam Tanmenet: korcsolya, floorball, röplabda 1–8. évfolyamon Pl. szkander, asztalitenisz, sportfoglalkozások futóverseny, ötpróba, játékos mozgás 5-8. NETFIT mérés Fizikai állapot mérésének anyaga: NETFIT mérések Szakköri foglalkozások Szakköri napló Tanulmányi és sportverseEgyedi szabályozás nyek, kihívás napja, nonstop floorball, ovis floorball, Vörösmarty kupa, Mikulás Kupa, Eötvös Kupa, DÖK sport versenyek, rendezvények, közlekedési versenyek, kiállítások, Állatok világnapja, akadályversenyek, díjátadók Kapcsolattartás külső Egyedi program szerint szervezetekkel, programokkal - védőnői hálózat, rendőrség, drogprevenciós program - Óvodákkal és iskolákkal, egyházakkal , civil szervezetekkel, egyesületekkel, oktatási intézményekkel, családsegítő- és gyermekjóléti szolgálatokkal, a Vöröskereszttel II. Környezeti nevelés 1. Környezeti nevelés tanítási Helyi tantervek kiemelt részei órán 1–8. évfolyamon tantárgyanként

MEGTALÁLHATÓSÁG Helyi tantervek

SZMSZ Helyi tanterv Éves iskolai munkaterv

Helyi tanterv Foglalkozási terv Éves ütemterv

Éves munkaterv

Egészség és környezeti nevelés programja 24

2. Szabadidős tevékenységek - Felsős napközis foglalkozás - Iskolaotthonos foglalkozás - Szakköri foglalkozás 3. Tanulmányi kirándulás (a szülők finanszírozásával)

Foglalkozási terv

Éves munkaterv

Szakköri napló

Helyi tantervek

Nyilatkozat formájában

Irattárban

5. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv a) Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának célja, hogy a tanulók - ismerjék meg az elsősegélynyújtás fogalmát; - ismerjék meg az élettannal, anatómiával kapcsolatos legfontosabb alapfogalmakat. - ismerjék fel a vészhelyzeteket; - tudják a leggyakrabban előforduló sérülések élettani hátterét, várható következményeit; - sajátítsák el a legalapvetőbb elsősegély-nyújtási módokat; - ismerkedjenek meg a mentőszolgálat felépítésével és működésével; - sajátítsák el, mikor és hogyan kell mentőt hívni. b) Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos kiemelt feladatok: - a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek elsősegély-nyújtási alapismeretek területén; - a tanulóknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük elsősegély-nyújtás alapismereteit; - a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások keretében – foglalkoznak az elsősegély-nyújtással kapcsolatos legfontosabb alapismeretekkel. c) Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos feladatok megvalósításának elősegítése érdekében -

az iskola kapcsolatát tovább ápolja a Vöröskereszttel;

-

tanulóink bekapcsolódnak az elsősegély-nyújtással kapcsolatos iskolán kívüli vetélkedőkbe;

-

támogatjuk a pedagógusok részvételét 30 órás, elsősegély-nyújtási ismeretekkel foglalkozó továbbképzésen.

d) Az elsősegély-nyújtási alapismeretek tevékenységformák szolgálják: -

elsajátítását

elsősorban

a

következő

a helyi tantervben szereplő alábbi tantárgyak tananyagaihoz kapcsolódó alábbi ismeretek:

25

TANTÁRGY biológia

kémia

fizika testnevelés

-

ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK rovarcsípések légúti akadály artériás és ütőeres vérzés komplex újraélesztés mérgezések vegyszer okozta sérülések savmarás égési sérülések forrázás szénmonoxid mérgezés égési sérülések forrázás magasból esés

- az ötödik-nyolcadik évfolyamon az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott elsősegély-nyújtási ismeretek: teendők közlekedési baleset esetén, segítségnyújtás baleseteknél; a mentőszolgálat felépítése és működése; a mentők hívásának helyes módja; valamint az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele félévente egy alkalommal az ötödik-nyolcadik évfolyamon egy-egy osztályfőnöki óra megtartásában az elsősegély-nyújtási alapismeretekkel kapcsolatosan. e) Az egészségnevelést szolgáló egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások: - szakkörök (Vöröskereszt, elsősegély-nyújtó, közlekedési); - minden évben egy alkalommal elsősegély-nyújtási bemutatót szervezünk a tanulóknak pl. a Mentőszolgálat, Vöröskereszt; évente egy egészségvédelemmel, helyes táplálkozással, elsősegély-nyújtással foglalkozó rendezvény szervezése az alsó és a felső tagozatos tanulók számára; - a városi, illetve megyei szintű egészségnevelési vetélkedőnek adunk otthont, amelyet a Városi Fogászati Prevenciós Csoporttal közösen bonyolítunk.

6. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A tanulóink közösségben, illetve közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása – a Diákönkormányzattal együttműködve – nevelő-oktató munkánk alapvető feladata. A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink: A különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése, nevelési irányítása. Feladat:  Az iskolai élet egyes területeihez, (tanórákhoz: az osztály- és csoportközösségek, illetve tanórán kívüli tevékenységekhez: szakkör, sportkör és érdeklődési körök) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerű nevelői fejlesztése. A tanulók életkori fejlettségének figyelembevétel a tanulóközösségek fejlesztésében (osztályközösségek, csoportközösségek színterén).

26

  

Feladat: Nevelőmunkánk során szükséges ösztönzést, útmutatást adni az egyéni érdeklődés, képesség, tehetség kibontakoztatására, az önfejlesztés belső erőforrásainak (pl. akaraterő, ambíció, igényesség) kiépítésére. Megértetni, elfogadtatni az egyre inkább háttérbe szoruló, de nélkülözhetetlen humán értékeket, mint: egymás megbecsülése, tisztelete, az empátia és tolerancia érzése egymás iránt, illetve a konfliktusok vállalása, ezek feldolgozása. A devianciához vezető szocializációs problémák észlelése, potenciális veszélyeinek tudatosítása, az ezekkel kapcsolatos felelősség felébresztése önmaguk és társaik iránt. Feladat: A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy a nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni és ennek elérése érdekében összehangoltan tevékenykedjenek, az elvégzett munkát értékelni tudják.

A fentiek érdekében fejlesztenünk szükséges:  diákjaink vitakészségének, kapcsolat és kommunikációs képességeinek kibontakoztatását  bátorítani a kezdeményezési szándékot és képességeket  az iskolai programok színterein kínálkozó kreativitás képességét és önállóságot  a dönteni tudás, illetve bonyolult helyzetekben a döntés felelősségének felvállalását  véleményalkotás  érvelés. A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése. Feladat: Az irányító pedagógus legfontosabb feladata a közösség tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése (ehhez egyik alapvető szintér az osztályfőnöki munka, illetve osztályfőnöki órák, mintegy szocializáló műhelynek tekinthető). Ennek érdekében irányítani kell az egyéni és közösségi érdek lehetőségekhez képest történő összehangolását. Egyenlő hangsúlyt kell helyeznünk: a gyermekek társas lénnyé fejlesztésére, illetve az egyén belső stabilitását segítő, személyiségét kibontakoztató nevelői munkára. Feladat: A tanulói közösségekre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendezetté válásának kialakítása, ápolása. Hangsúlyt helyezni az iskolai – iskolán kívüli feszültségek, konfliktusok elemzésére, tapasztalatainak általánosítására. Cáfolni és elutasítani (elutasíttatni) a gyakran előtérbe kerülő, negatív tartalmú egyéni ambíciókat, mint pl.: a gátlástalanság, önzés, önközpontúság, visszaélés a közösség bizalmával. A közösségfejlesztés színterei: - az iskola egésze: alkalmazottak és diákok együttesen, - az egyes évfolyamok, osztályok tanulói, - felsős tanuló szobai, napközis csoportok, - szakkörök diákjai, - művészeti csoportok, énekkar tanulói, - tömegsporton részt vevő sportoló gyerekek, - Diákönkormányzat.

27

A közösségformálás feladatai: - nevelő és növendék kölcsönös, bizalom teli viszonyának kialakítása - a nevelő szándéknak társadalmilag és kulturálisan érvényes tartalma legyen - a nevelő számoljon a nevelő hatás befogadásának életkori, fejlettségbeli lehetőségeivel, korlátaival - a nevelő hatás pedagógiailag megalapozott, konkrét legyen, a nevelési eljárás igazodjék a megértett konkrét körülményekhez - az önértékelő képesség fejlesztése a nevelésbe való aktív bekapcsolódás érdekében - a nevelő hatásoknak rendszerszerűnek és egymásra épülőnek kell lennie.

7. Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységünk Feladatunk elsősorban a megelőzés, illetve a már kialakult problémák kezelése, megoldása. Beilleszkedési zavarok keletkezhetnek, amikor a gyermek első osztályba érkezik, vagy bármely évfolyamon, ha új osztályközösségbe kerül, ha a tanuló más iskolából érkezett, ha családja vidékről beköltözött, ha krízist él meg, ha tanulási, magatartási nehézségekkel küzd. Az iskolai pedagógiai munka alapfeladata segíteni minden gyermek optimális fejlődését, egyéni adottságainak, képességeinek a kibontakoztatását. Ennek érdekében célunk az, hogy minden tanulónk megtalálja azt az intézményt, amelyben képességei szerint legoptimálisabban folytathatja tanulmányait. A hátránykompenzálás érdekében felhasználjuk a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozásokat is.               

Tevékenységeink: szoros kapcsolatot tartunk a helyi óvodai intézményekkel, a Hajdú-Bihar Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Debreceni Tagintézménye irányelveit megismerjük az óvónők és a tanító nénik konzultációja a szülők és a pedagógusok kölcsönös bizalmon alapuló együttműködő kapcsolatának kiépítése a családok szociális problémáinak megismerése, segítése a fejlesztőpedagógus, a szaktanárok, az osztályfőnökök és az osztálytanítók, valamint a szülők együttműködése családlátogatás, esetmegbeszélések, esetkonferenciák szervezése fogadóórák, közösségi rendezvényeken való aktív szülői részvétel a tanórák rugalmas tanulás szervezése a tanulócsoport képességeinek megfelelő tantárgyi követelményrendszer kialakítása korrepetálások, egyéni és csoportos fejlesztések intézményi fejlesztő program kialakítása a szakvéleménnyel rendelkező tanulók egyéni fejlesztési tervének elkészítése fejlesztő foglalkozások megszervezése, rendszeres megtartása intézményi esélyegyenlőségi program kidolgozása iskolaotthon, felsős napközi otthon, tanulószoba

A közösségek kialakításához szükséges társas készségeket tekintjük alapvető értékeknek. Fontos feladatunk a gyermek megismerése, erősségeinek nyilvánvalóvá tétele, problémáinak segítése. A problémák megoldásának alapfeltétele a motiváció, ehhez kell az, hogy a tanulók érezzék: méltányoljuk képességeiket, ösztönözzük fejlődésüket. Kínálatot nyújtunk ahhoz, hogy mindenki megtalálja a számára legoptimálisabb tevékenységrendszert. 28

7.1. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységünk Intézményünkben a tanulói tehetség kibontakoztatásának lehetőségei sokoldalúan biztosítottak. Ezt az alábbi tevékenységek szolgálják:  az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése  a nem kötelező, tanórán kívüli választható tantárgyak tanulása  művészeti iskola keretében történő egyéni, illetve kiscsoportos oktatás  tehetséggondozó foglalkozások  szakkörök  versenyek, vetélkedők, bemutatók (szaktárgyi, sport, zenei, kulturális stb.)  szabadidős tevékenységek (színház-, mozi-, múzeumi és könyvtárlátogatás)  továbbtanulás segítése, előkészítők  közös fellépés szervezésével a határon túli együttesekkel a művészeti képzés színjáték és szolfézs (zeneismeret) tanszakán belül  a Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakközépiskola, Zeneiskola – AMI kihelyezett tagozatán hangszeres oktatás biztosítása  2. osztálytól induló idegen nyelvi képzés folyamatosan emelkedő óraszámban tanított nyelvi képzés, valamint a nyelvi laborban történő foglalkozások megtartása  5. osztálytól az informatika tantárgy tanulása csoportbontásban szintén a tehetséggondozást segíti.

8. A pedagógusok helyi intézményi feladatai 8.1. Az osztályfőnöki munka tartalma Az osztályfőnökök feladatai: -

Az osztályközösség kialakításának, megismerésének érdekében a pszichológiai tanácsadó által végzett szociometriai vizsgálat értékelését megismeri.

-

Közösségi krízis esetében igénybe veszi a pszichológiai tanácsadó által kínált lehetőségeket: tanulói életmód, tanulási módszerek, társas készségek vizsgálatát, esetmegbeszélések szervezését, rendhagyó osztályfőnöki órák tartását. Az eredményeket, tapasztalatait fokozatosan beépíti nevelő munkájába.

-

A tanulók életkörülményeiben történt változásokról folyamatosan tájékoztatja az ifjúságvédelmi felelőst, krízishelyzetben jelezzen, kérjen segítséget!

-

A hátrányos helyzetű és veszélyeztetett gyerekek helyzetét folyamatosan figyelemmel kíséri.

-

Tanulási, magatartási probléma esetén meggyőzi a szülőt, hogy járuljon hozzá a szakvizsgálathoz. Tájékoztatja a szaktanárokat osztálya specifikumairól, hátrányos helyzetű tanítványairól. Koordinálja a szülők és a szakszolgálatok kapcsolatát. A szakvizsgálatok, közösségi mérések eredményei tekintetében konzultál a szaktanárokkal annak érdekében, hogy osztálya az elvárható legjobb teljesítményt nyújthassa, komfortosan érezze magát iskolánkban.

-

29

-

-

-

-

Megfelelő magaviseletű; az iskolai diák-önkormányzati munkában és az iskolai rendezvényeken aktív osztályközösséget alakít ki az osztályközösség megfelelő irányításával. Fejleszti a tanulók személyiségét, elősegíti egészséges lelki és testi fejlődésüket. Elősegíti a társadalmi normákhoz és az iskolai elvárásokhoz igazodó értékrend kialakítást és elfogadását. Tanórákon kívüli – szükség esetén – iskolán kívüli közösségfejlesztő, szabadidős programokat (pl. osztálykirándulás, túra, színház-, múzeumlátogatás) szervez. A személyszállítással egybekötött programokon a szállítótól írásos nyilatkozat beszerzése kötelező arra vonatkozóan, hogy a szolgáltatás személyi és tárgyi feltételei megfelelnek a jogszabályokban előírtaknak, az érintett gépjármű megfelelő műszaki állapotban van és rendelkezik érvényes okmányokkal. Az utazásban résztvevőkről teljes lista szükséges, amelyen szerepelniük kell a törvényes képviselők elérhetőségeinek is. Az osztályszintű és az iskolai rendezvényeken kíséri osztályát, felügyel a tanulókra. Megismeri a tanulók családi és szociális körülményeit. Rendszeres kapcsolatot tart és együttműködik a tanulók szüleivel. Rendszeres kapcsolatot tart együttműködik az osztályban tanító nevelőkkel. Tájékoztatja a tanulókat és a szülőket az őket érintő kérdésekről. Érdemi választ ad a szülők és tanulók iskolai élettel kapcsolatos kérdéseire. Figyelemmel kíséri a diákok tanulmányi előmenetelét, és erről rendszeresen – legalább havonta – tájékoztatja a szülőket. A bukásra álló tanulók szüleit a félév vége és az év vége előtt legalább egy hónappal írásban értesíti. Ha a tanuló az év végén tanulmányi kötelezettségeinek nem tesz eleget, a szülőket tájékoztatja a tanuló továbbhaladásának feltételeiről. Figyelmezteti a szülőket, ha a gyermekük jogainak megóvása vagy fejlődésének elősegítése érdekében intézkedést tart szükségesnek. A szülők figyelmét felhívja a szociális és egyéb juttatásokra. Támogatja és segíti az osztályban működő szülői szervezet munkáját. A szülők tájékoztatására szülői értekezleteket és fogadó órákat szervez. Fokozott törődéssel foglalkozik az osztályába járó kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal. Az osztály tanulóinál ellátja a gyermekvédelmi feladatokat, együttműködik a gyermekvédelmi felelőssel, szükség esetén a gyermekjóléti és családsegítő szolgálattal. Segíti a tanulási, beilleszkedési, magatartási nehézséggel küzdő tanulók iskolai munkáját. Támogatja a tehetséges tanulók fejlődését. Tájékozódik a tanulók iskolán kívüli tevékenységeiről. Az iskolaorvosi szolgálat bevonásával figyelemmel kíséri a tanulók egészségi állapotát, és erről szükség esetén tájékoztatja az osztályban tanító nevelőket.(pl. tartós betegségek, fogyatékosságok, gyógyszerérzékenység). Minden hó végén érdemjeggyel értékeli a tanulók magatartását és szorgalmát. Az első félév végén és a tanév végén javaslatot tesz a nevelőtestületnek a tanulók magatartás és szorgalom osztályzatára. Az első félév végén és a tanév végén javaslatot tesz a nevelőtestületnek a tanulók egész tanévi munkájának dicsérettel történő elismerésére. A házirendet megsértő vagy feladatait elmulasztó tanulót először szóbeli figyelmeztetésben, majd írásbeli figyelmeztetésben, intőben vagy rovóban részesíti. Súlyosabb esetben javaslatot tesz a tanuló elleni fegyelmi eljárás lefolytatására. 30

-

-

-

Figyelemmel kíséri a tanulók hiányzásait, vezeti a mulasztási naplót, a mulasztásokat az osztálynaplóban havonként összesíti. Igazolatlan mulasztás esetén a jogszabályokban előírt rendelkezések alapján jár el. A tanév elején elkészített osztályfőnöki tanmenet szerint vezeti az osztályfőnöki órákat, azokra előre felkészül. Segíti és ösztönzi a tanulók középiskolai továbbtanulását, megismerteti őket a pályaválasztási és továbbtanulási lehetőségekkel. A nyolcadik évfolyamban a szülők döntése alapján ellátja a tanulók középiskolai jelentkezésével kapcsolatos feladatokat, elkészíti az ehhez szükséges dokumentumokat. Elkészíti az osztályfőnöki munka éves tervezetét (helyzetelemzés, osztályfőnöki munkaterv, osztályfőnöki tanmenet). Elkészíti az osztálystatisztikákat és ezekhez kapcsolódó elemzéseket. Elkészíti a félévi és tanév végi értékeléseket az osztályközösség fejlődéséről. Betartja az alapvető erkölcsi normákat a tanulókkal, a szülőkkel és a nevelőtársakkal szemben. Kitölti és vezeti az osztálynaplót, hetente ellenőrzi a szükséges beírásokat, és szükség esetén gondoskodik azok pótlásáról. Felfekteti és vezeti a tanulói törzslapokat és bizonyítványokat. Tanév közben havonta ellenőrzi tájékoztató füzet vezetését (érdemjegyek, egyéb beírások, szülői aláírások). Figyelemmel kíséri az osztály tantermének gondozottságát és pedagógiai szakszerűségét.

8.1.1. Az osztályfőnöki munka tervezése Az osztályfőnök osztályfőnöki nevelő munkáját a minden tanév elején összeállított osztályfőnöki tanmenet alapján végzi. Az osztályfőnöki tanmenet felépítése a) A tanév elején összeállított tanmenet - Az előző tanév végi értékelés az osztályközösség fejlődéséről, illetve helyzetelemzés. - Tanév eleji statisztikai adatok az osztályról. - Tervezett tanórán kívüli programok az adott tanévre havi bontásban. b) Az osztályfőnöki tanmenethez csatolt dokumentumok a tanév folyamán - Első félévi és tanév végi osztálystatisztika. - Első félévi és tanév végi értékelés az osztályközösség fejlődéséről. - Szociometria

8.1.2. Az osztályfőnök által készített statisztikák, jelentések az osztályról Tanév eleji statisztikai adatok az osztályról - Tanulók száma, ebből leány - Állami nevelt (gondozott) - Hátrányos helyzetű, ebből halmozottan hátrányos helyzetű tanuló - Tanulási, magatartási, beilleszkedési zavarral küzdő tanuló 31

-

Sajátos nevelési igényű tanuló Az iskolában étkező, ebből normatív támogatásban részesülő tanuló Az étkezőkből csak ebédelő, illetve háromszor étkező tanul Az iskolába járás alól felmentett tanuló (magántanuló) Egyes tantárgyakból az értékelés alól felmentett tanulók Más településről bejáró tanuló Nem magyar állampolgár Évfolyamismétlő

Statisztikai adatok az első félév és a tanév végén az osztályról - Tanulók száma - Osztályozott tanulók száma és aránya - Osztályozatlan tanulók száma és aránya - Az egyes tantárgyakban elért osztályzatok száma és a tantárgyak osztályátlaga - Az osztály tanulmányi átlaga - Kitűnő tanulók száma és aránya - Szaktárgyi dicséretek száma tantárgyanként a tanév végén - Példamutató magatartásért adott dicséretek száma a tanév végén - Példamutató szorgalomért adott dicséretek száma a tanév végén - Az egy, két, tantárgyból bukott tanulók száma és aránya - A három, vagy több tárgyból bukott tanulók száma, és aránya - A lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók támogatásához kapcsolódó korai jelző- és pedagógiai támogató rendszer működtetése (a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, valamint a módosításáról szóló 2014. évi CV. törvény adatszolgáltatásának megfelelően - A tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyek eredményei - Iskolán belüli versenyek eredményei (iskolai versenyeken részt vett tanulók száma és az elért helyezések) - Iskolán kívüli versenyek eredményei (iskolán kívüli versenyeken részt vett tanulók száma és az elért helyezések) - Nyolcadik évfolyamon a középiskolai továbbtanulás jellemzői - A középiskolai felvételi eljárást megelőző írásbeli vizsgán elért eredmények (magyar, matematika) - Középiskolai felvétel a tanulók választása alapján - A választott középiskolák közül az elsőként megjelölt iskolába felvett tanulók száma és aránya - A választott középiskolák közül a másodikként megjelölt iskolába felvett tanulók száma és aránya - A választott középiskolák közül a harmadikként megjelölt iskolába felvett tanulók száma és aránya - Továbbtanulás iskolatípusok szerint - Gimnáziumba felvett tanulók száma és aránya - Szakközépiskolába felvett tanulók száma és aránya - Szakiskolába (szakmunkásképzőbe) felvett tanulók száma és aránya - Egyik középiskolába sem felvett tanulók száma és aránya A tanulói közösségek (osztályközösségek) tevékenységének, fejlődésének értékelési szempontjai az első félév és a tanév végén - Az osztályközösség életét jellemző legfontosabb adatok (létszám, fiúk-lányok aránya, új tanulók, távozók). 32

Az osztály szociális összetétele (a családok szociális helyzete, a családok kulturális elvárásai, hátrányos és halmozottan hátrányos tanulók, gyermek- és ifjúságvédelmi munka). - A tanulási teljesítmény (tanulmányi átlageredmények, tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, a bukások, a tehetséges tanulók eredményei). - Az osztályközösség társas szerkezete, a közösség rétegződése, struktúrája. - Neveltségi szint (magatartás, társas viselkedés, beilleszkedési és magatartási nehézségekkel küzdő tanulók). - A közösségi tevékenység (önkormányzás szintje, közös programok és rendezvények felsorolása, egyéb (tanórán kívüli) foglalkozásokon való részvétel). - A szülői házzal való kapcsolat (a családlátogatások és a szülői értekezletek tapasztalatai, a szülők nevelési elvei, a szülők kapcsolata az iskolával). - Minden felsorolt területen belül meg kell határozni az alapvető pedagógiai feladatokat: - Milyen változások történtek az előző értékelés óta eltelt időszakban? - Milyen új problémák jelentkeztek az előző értékelés óta eltelt időszakban? - A problémák megoldásának érdekében milyen beavatkozás látszik célszerűnek? -

8.1.3 Az osztályfőnöki órák témái a) Kötelezően minden osztályban feldolgozásra kerülő témák a tanév legelső osztályfőnöki óráin - A házirend szabályainak megbeszélése. - Az osztályközösség belső szabályainak megbeszélése, rögzítése.(etikai kódex) - Balesetvédelmi, tűzvédelmi szabályok ismertetése, visszakérdezése. - Az osztályközösség gyermekvezetőinek megválasztása. - Az iskolai munkatervből az osztályt érintő feladatok ismertetése. - Az iskola környékére vonatkozó közlekedési ismeretek és veszélyhelyzetek megbeszélése. - A kerékpáros közlekedés szabályai. b) Kötelezően minden osztályban feldolgozásra kerülő témák - Félévente egy alkalommal egészségvédelmi téma (helyes táplálkozás; az alkohol- és kábítószer fogyasztás, a dohányzás káros hatásai a szervezetre; a személyes higiénia; a szexuális fejlődés) az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vételével. - Elsősegély-nyújtási alapismeretek: teendők közlekedési baleset esetén, segítségnyújtás baleseteknél; a mentőszolgálat felépítése és működése; a mentők hívásának helyes módja. - Félévente egy alkalommal az elsősegély-nyújtás alapismereteinek gyakorlati elsajátítása céljából az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele. - Az osztály félévi munkájának és magatartásának értékelése az első és a második félév végén. - Megemlékezés nemzeti ünnepeinkről október 23-án és március 15-én. - Megemlékezés a magyar kultúra napjáról, és a Nemzeti Összetartozás Napjáról. - Megemlékezés az iskola névadójáról. - Osztálykirándulás előkészítése. Az osztályfőnök szükség esetén családlátogatást végez. 33

8.2. A gyermek- és ifjúságvédelmi feladataink: A gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladataink: Minden pedagógus közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében. Ezt a célt szolgálja a nevelők és a tanulók személyes kapcsolata, családlátogatások. Az iskolánk gyermekvédelmi tevékenységének területei Munkánk során kiemelten kezeljük: - a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő; - a sajátos nevelési igényű; - a kiemelten tehetséges; - a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók egyéni fejlesztését. - az évismétléssel, és a tanulmányi eredményüket 1,1-del többet rontó tanulók figyelemmel kisérése, szülők értesítése A feltárás célja, hogy a gyermekek problémáit az iskola a gyermekjóléti szolgálattal közösen minél hatékonyabban tudja kezelni, megelőzve a súlyosabbá válásukat. Az iskolánk alapvető feladatai a gyermek- és ifjúságvédelem területén:  felismerni és feltárni a tanulók problémáit, megkeresni az okát,  segítséget nyújtani a megoldásához,  jelezni a felmerült problémát, különös figyelemmel pl. a lemorzsolódással veszélyeztetett tanuló) a gyermekjóléti központ szakembereinek. -

Az osztályfőnökök folyamatosan vezetnek nyilvántartást a veszélyeztetett és a hátrányos helyzetű tanulókról, valamint a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülőkről.

-

A veszélyeztető okok feltárása érdekében szervezzen családlátogatást az osztályfőnök a veszélyeztetett gyermek családi környezetében és nyújtsanak segítséget a gyermek helyzetének javításában.

-

A tapasztalatok, a helyzet súlyosságának mérlegelése alapján a feladatokat ellátó kolléga kérjen segítséget a gyermekvédelem szerveitől a veszélyeztetettség megszüntetésére.

- Az eredményes munkavégzés érdekében tartson kapcsolatot: - az intézmény vezetőjével - az osztályfőnökökkel - a pedagógus kollégáival - a fejlesztő pedagógussal - szükség esetén a szülői szervezet tagjaival - a gyermekjóléti szolgálattal - a családsegítő szolgálattal - a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó személyekkel - intézményekkel, hatóságokkal, alapítványokkal, egyesületekkel - a gyámhivatallal - a pártfogói felügyelettel - a bűnmegelőzési szervekkel 34

-

Az eredményes prevenciós gyermekvédelmi munka érdekében tegyen javaslatokat, észrevételeket az iskolavezetésnek az intézményt körülvevő hátrányos, antiszociális társadalmi környezetről, annak esetleges veszélyeztetettségéről.

-

Tájékoztatja a szülőket, a tanulókat, hogy problémáikkal hol és mikor fordulhatnak hozzá, valamint az iskolán kívül milyen gyermekvédelmi feladatokat ellátó intézményt kereshetnek fel.

-

A gyermekvédelmi szolgálat felkérésére részt vesz az eset megbeszélésén, a szükséges gyámügyi tárgyalásokon.

-

Az iskolában a tanulók és a szülők által jól látható helyen tegye közzé a gyermekvédelmi feladatokat ellátó fontosabb intézmények (gyermekjóléti szolgálat, családsegítő szolgálat, drogambulancia, ifjúsági lelkisegély-szolgálat, gyermekek átmeneti otthona) címét illetve telefonszámát.

-

A rendelkezésre álló eszközökkel és módszerekkel segítse az iskola pedagógusainak gyermek- és ifjúságvédelmi munkáját.

-

A tanulók anyagi veszélyeztetettsége esetén kezdeményezi, hogy az iskola kérjen segítséget a polgármesteri hivatalnál a rendszeres gyermekvédelmi támogatás megállapítására.

-

Vegyen részt az iskola egészségnevelési, drogellenes programjának kidolgozásában, annak végrehajtásában, szükség esetén kezdeményezze az intézmény vezetőjénél a szükséges intézkedés megtételét.

-

Gyermekbántalmazás, vagy egyéb, pedagógiai eszközökkel meg nem szüntethető veszélyeztető tényező megléte esetén kezdeményezi, hogy az intézményvezető értesítse a gyermekjóléti szolgálatot és a jegyzőt.

8.3. A fejlesztő pedagógus (beilleszkedési, magatartási nehézséggel küzdő gyerekek fejlesztése) Elsődleges feladat a pedagógiai munka segítése. Konkrétan: 8.3.1 Tanulási nehézségek, beilleszkedési zavarok feltárása és elemzése. 1. Az első osztályba lépő gyerekek szülőitől információk gyűjtése nevelési attitűdjeikről. 2. Fogadóórák heti rendszerének nyilvánossá tétele. 3. Konzultál a pedagógusokkal, szükség esetén hospitálás. 4. Az ötödik osztályos átmenet nehézségeit ismerve javaslatot tesz a megoldások intézményi lehetőségeire szülői értekezleteken, osztályfőnöki órákon. 5. A szakszolgálatokkal folyamatosan konzultál. 7. Az évismétlő tanulók beilleszkedését figyelemmel kíséri 8. A más intézményből érkezett tanulók integrációjának segítése. 9. Sajátos nevelési igényű, különleges bánásmódot igénylő tanulók fejlesztésének, felzárkóztatásának koordinációja. 8.3.2. Mentálhigiénés csoportvizsgálatok - mentálhigiénés célzatú egyéni foglalkozások. 1. Az osztályfőnököknek tájékoztatása a lehetőségekről. Igények szerint mérések bonyolítása. 2. A védőnővel és az iskolaorvossal kommunikál. 5. Az ötödik évfolyam szociometriai vizsgálata. 35

6. Az első évfolyamon diagnosztikus vizsgálati rendszer, adatbázis kezelése. 7. Mentálhigiénés csoportok alakítása, terv elkészítése önismereti és konfliktuskezelő témakörben és célzattal. 8. Egyéni rendszeres foglalkozások tervezése, szervezése. 8.3.3. Problémás esetekben továbbirányítás, szakvélemény kérése. 1. A Gyermekjóléti Szolgálat, az iskolai gyermekvédelem felé szükség szerint problémajelzés. 2. A Hajdú-Bihar Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Debreceni Tagintézménye, a Gyermekpszichiátria ambulancia a családok és a pedagógusok kapcsolatának koordinációja. Esetnyilvántartás, a szakvélemények tükrében történő kommunikáció. 8.3.4. Iskolai fejlesztő program összeállítása, koordinálása, egyéni fejlesztési tervek kontrollálása 8.3.5. Egyéb tevékenységek: - Esetmegbeszélések szervezése, bonyolítása. - Konzultáció a pedagógusokkal, intézmény vezetésével, szülőkkel, szakszolgálatokkal. - Szakmai közreműködés a tantestület belső továbbképzéséhez. - Segítség a krízishelyzetekben. Krízishelyzetről négyféle módon szerezhetünk tudomást: a) Szülő jelzése alapján. b) Pedagógus jelzését követően c) Tanuló kért segítséget d) Fegyelmi kihágások vonzataként. Amennyiben a probléma hatáskörét túllépi, szakember segítségét kéri. - Nevelési tanácsadás – nyolcadikosok iskolaválasztásának segítése. - Tanulócsoport konfliktushelyzeteinek elemzése. - Tehetséggondozás. - Személyiségfejlesztő és készségfejlesztő tréningek szervezése.

36

9. Kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje A gyermekvédelmi törvény értelmében a közoktatási intézmények a gyermekvédelemhez kapcsolódó feladatokat is ellátnak. A nevelő-oktató intézmények gyermekvédelmi feladatait alapvetően a közoktatási törvény szabályozza. A gyermek- és ifjúságvédelem szorosan kapcsolódik a pedagógiai tevékenységhez, így a tantestület valamennyi tagjának feladata. A pedagógus feladata minden esetben a hátrányok okainak felderítése és a tanuló felzárkóztatása. Elsődleges és meghatározó a megelőzés. A gyermekek életkörülményeiben tapasztalható veszélyeket, fejlődésükben tapasztalható rendellenességeket időben fel kell tárni, azonnal jelenteni kell az illetékeseknek (osztályfőnöknek, gyermek- és ifjúságvédelmi felelősnek, iskola vezetőségének Gyermekjóléti Szolgálatnak, DMJV Önkormányzatnak, stb.). Ezt követően meg kell tenni a szükséges intézkedést, amelynek az előidéző okok feltárására, megváltoztatására kell irányulnia. A hátrányok okait, az ártalom forrásait a problémára nyitott pedagógusnak fel kell ismerni, mert ellenkező esetben a hátrányos helyzetű gyermek könnyen válhat veszélyeztetett helyzetűvé. Lényeges szempont, a meglévőnél még súlyosabb állapotok megelőzése, gyakran nagy eredmény már a bekövetkezett károsodás, leromlási folyamat jelzése, felderítése.

9.1. A teljesítményzavarral küzdő tanulók felzárkóztatását segítő programunk Teljesítményzavar, ha a tanuló a követelményeket nem tudja teljesíteni, illetve eredményei romlanak, a tőle elvárható optimumot nem nyújtja. Munkánk eredményességének alapja a teljesítményzavarok diagnosztizálása, okainak feltárása. A megszűntetésére irányuló tevékenységünk a felnőttkori deviáns életvitel prevenciója is egyben! Célunk: Tanítványaink megtalálják helyüket a társadalomban, tehát rendelkezzen önismerettel, képességeinek megfelelő foglalkoztatásban részesülhessen, alkalmazkodni tudjon az elvárásokhoz, a társadalmi változásokhoz. Az egészséges gyermek fejlődését károsítja a pszichoszociális tényezők, a helytelen nevelői attitűdök, a családi krízisek regresszív megoldásai. Első jel: az iskolai teljesítmény romlása. Tudnunk kell tehát, hogy a teljesítményzavar hátterében kognitív terület sérülése, sajátos működészavara, emocionális intelligencia hiánya, érzékszervi rendellenesség, vagy részképességek zavara húzódik-e meg. Elsődleges feladatunk tehát a teljesítményzavar okainak feltárása. Ennek érdekében teendőink: - családi biológiai, szociális specifikumok megismerése - szaktanárok, osztályfőnökök tapasztalatainak összegzése esetmegbeszélésen - szakszolgálatok megkeresése - a problémás gyermekekkel kapcsolatban állók interakciója Ha a teljesítményzavar hátterében tanulási nehézség húzódik, a Hajdú-Bihar Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Debreceni Tagintézménye szakvizsgálatát összegző szakértői véleményében javasolt fejlesztési, felzárkóztatási módszereket, eljárásokat kell alkalmazni. A gyermek számára biztosítani kell tehát az intézményi korrepetálást. A fejlesztést szaktanárok, fejlesztést óraszámban végző pedagógusok és fejlesztőpedagógus biztosítják. A koordinálást a fejlesztőpedagógusok végzik. 37

A pedagógus feladata a tantárgyak adta lehetőségek kihasználása, beépítése, alkalmazása a korcsoportok igénye szerint differenciált képességfejlesztéssel, egyéni vagy kiscsoportos foglalkozás keretében. Az iskolai, tanórai napközis és otthoni tevékenységekkel párhuzamosan ki kell használni az iskolán kívüli formákat is: a Hajdú-Bihar Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Debreceni Tagintézménye által ajánlott fejlesztő és terápiás foglalkozásokat, a Városi Gyermekpszichiátriai Ambulancia elérhető egyéni és csoportos terápiákat, idegrendszeri szakvizsgálatot, a Gyermekjóléti Szolgálat szabadidős foglalkozásait, korrepetálásait, a családsegítő rendezvényeit, gyermek-játszóházakat. Intézményünkben fejlesztő pedagógus és iskolapszichológus biztosítja a tanulók továbbhaladását. Az iskolai felzárkóztatásnak, hátránykompenzálásnak egyetlen célja van: minden tanuló jusson el a képességeinek megfelelő legmagasabb szintre. Ezt kell megvalósítani minden területen, tanítási órán és tanórán kívül.

9.2. Sajátos nevelési igényű tanulók szükségleteinek harmonizálása 9.2.1. Intézményünk Alapdokumentumába bekerült a sajátos nevelési igényű tanulók befogadása. A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő tanulók szakvizsgálatát követően a szakvélemény tartalmazza a tanulási nehézség kategóriáját. Ha a tanuló sajátos nevelési igényű, azt a Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértői Bizottság szakvéleménye tartalmazza. Megállapítást nyer, hogy a tanuló megismerő funkciók, vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenességével küzd. Részben a kórelőzmény, részben a tünetek alapján besorolja, a gyermek organikus okokra visszavezethető, vagy organikus okokra vissza nem vezethető nehézséggel küzd. A Szakértői Bizottság szakvéleménye meghatározza a fejlesztési területeket, előírja, hogy a gyermek továbbhaladását fejlesztő pedagógus, vagy gyógypedagógus biztosítja. Együttműködés keretében utazó gyógypedagógus látja el a tanulókat. Biztosítjuk a kedvezmények megvalósulását. 9.2.2. A sajátos nevelési igényű tanulók nevelésének, oktatásának sajátos elvei A nevelési-oktatási folyamatban alkalmazkodni kell a tanulók sajátos nevelési szükségleteihez, fejlesztési lehetőségeikhez és korlátaikhoz igazodva a következő elveket kell alkalmazni: - hosszabb idősávok, szélesebb időkeretek - a sajátos nevelési igénynek megfelelő tartalmak - eltérő fejlesztési követelmények - egyéni differenciálás az iskolai élet minden területén - önmagukhoz viszonyított fejlődés értékelése (ne normaorientáló, hanem kritériumorientáló értékelést alkalmazzunk) - a követelményektől való eltérés lehetősége (pozitív diszkrimináció alkalmazása) A sajátos nevelési igény megjelenése az iskolában A felnőttek szakmai hozzáértésében, beállítódásában (elfogadás, empátia, minimális szakmai ismerete) - a környezet kialakításában - sajátos oktatási és egyéb eszközök 38

-

tanítási módszerekben tananyag mennyiségében, tartalmában, követelményeiben tanulásszervezésben egyéni bánásmód alkalmazásában pozitív diszkrimináció elvének alkalmazásában (beszámolás, számonkérés, ellenőrzés, értékelés) tankönyvek és segédanyagok alkalmazásában pedagógiai többletszolgáltatások (fejlesztő foglalkozás, egészségügyi és pedagógiai célú rehabilitáció) és terápiák (művészetek, drámapedagógiai pszichológiai) biztosításában.

9.2.3. Értékelés és minősítés alól való mentesítés A képességvizsgálatot összefoglaló szakvélemény meghatározhatja, hogy a tanuló tantárgyak, vagy tantárgyrészek értékelése és minősítése alóli mentességet élvez. Ebben az esetben fontos, hogy számára nagyon pontosan meg kell határozni a továbbhaladás feltételét. Számára az adott tantárgy, illetve tantárgyrész fejlesztése egyéni tartalommal és tempóban történik, ezért a számára egyéni fejlesztési terv készül. A fejlesztendő területek meghatározását és ütemezését rögzítik. A kedvezmények célja, hogy a gyerekek továbbhaladását segítsük azáltal, hogy az ismeretszerzés iránti motívumokat fenntartsuk, illetve erősítsük. 9.2.4. A sajátos nevelési igényű tanulók értékelése Alapelvek: - fejlesztő hatású legyen (pozitív önértékelés) - diagnosztikus, formatív, segítő célú - egyéni képességstruktúra figyelembevétele (önmagához mért fejlődés) - kritériumorientált értékelés előtérbe kerülése Értékelés módjai: - szimbólumok - szöveges értékelés-minősítés - szóbeli értékelés - pontozás - osztályozás Értékelőlapok összeállításának szempontjai: - egyediség - fejlesztendő képességek - bekövetkezett változások Tanulói teljesítményről adott információk: - Azonnali visszajelzések, összegzések, melynek módja személyre szabott és szöveges. 9.2.5. Számonkérés, beszámoltatás a) szóbeli feleltetés: - nyílt kérdések alapján - kész vázlat segítségével - látens feleltetés b) írásbeli számonkérés: 39

Formái: feladatlapok, tantárgyi tesztek Módja: rövid szöveg, rajzzal, ábrákkal Feladattípusok: a) Feleletválasztásos (zárt végű) feladatok: alternatív választás b) Feleletalkotó (nyílt végű) feladatok: kiegészítéses, rövid válasz. Eszközhasználat megengedhető (számológép, auditív eszközök, helyesírási számítógép, lexikonok…) Az időtartam és a tempó igazodjon sajátosságaikhoz.

szótár,

9.2.6. Felülvizsgálatok A sajátos nevelési igényű, beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő tanulók fejlődését az állandó és rugalmas megsegítés mellet félévenként intézményi szinten kontrollálni kell. A következő fejlesztési időszak tervezése ennek tükrében történik. A Hajdú-Bihar Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Debreceni Tagintézménye szakvéleménye tartalmazza a kontrollvizsgálat idejét. Mindenképpen meg kell nyerni a szülőt, hogy diákunk a kontrollvizsgálatra eljusson, különben a szakvélemény érvényét veszíti, tehát az abban meghatározott kedvezmények nem vehetőek igénybe. A fejlesztéshez szükséges feltételekkel rendelkezünk, Pedagógiai Programunk mellékleteként jelenítjük meg a tartalmat.

9.3. A tehetség, a képességek kibontakoztatását az alábbi tevékenységek segítik: -

az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése; a tehetséggondozó, fejlesztő foglalkozások; egyéni foglalkozások; képesség-kibontakoztató felkészítés és integrációs felkészítés; iskolai és iskolán kívüli versenyek, vetélkedők, bemutatók (szaktárgyi, sport, kulturális stb.); az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata; a középiskolai továbbtanulás irányítása, segítése; iskolai sportkör, szakkörök; a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, szünidei programok); szabadidős foglalkozások (pl. színház- és múzeumlátogatások).

9.4. A hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrációját segítő tevékenységek -

képesség-kibontakoztató felkészítés és integrációs felkészítés, mely a pedagógiai program mellékletét képezi; szoros kapcsolat a helyi óvodai intézményekkel, nevelési tanácsadóval, és gyermekjóléti szolgálattal, az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése; felzárkóztató órák, fejlesztő foglalkozások; egyéni foglalkozások; a tanulók félévenkénti fejlesztő értékelése; 40

-

nevelők és a tanulók személyes kapcsolatai; az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata; a középiskolai továbbtanulás irányítása, segítése; iskolai sportkör, szakkörök; a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, szünidei programok); szabadidős foglalkozások (pl. színház- és múzeumlátogatások); a tanulók szociális helyzetének javításának segítése (segély, természetbeni támogatás); a szülőkkel való együttműködés; családlátogatások; szülők és a családok nevelési gondjainak segítése; szülők tájékoztatása a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról.

9.5. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység Iskolánk tanulói közül sokan anyagilag hátrányos helyzetűek, sok a több gyermeket nevelő család is. Ezért a törvényi lehetőségek mellett kiemelt figyelmet fordítunk e hátrányok enyhítésére: - tankönyv-támogatási hozzájárulással, - étkezési kedvezménnyel, - bizonyos évfolyamokon és bizonyos tantárgyakból tartós tankönyvvel, - táborozási hozzájárulással. Iskolánk pedagógusai pályázatokon vesznek részt, amelyek az anyagilag hátrányos helyzetű tanulók megsegítését célozzák. A szociális hátrányokkal küzdő családokból érkező gyerekek egyéni gondviselést, bánásmódot igényelnek. Szociális hátrány érzékelése esetén feladatunk a közösségi szellemet egymás elfogadására, segítésére, támogatására formálni. A szociális hátrány nem akadályozhatja a gyermekek eredményes tanulmányi fejlődését, munkáját. Enyhítéséért tenni az iskola minden nevelőjének feladata.     



Ennek érdekében: A tanulók képességeinek megfelelő differenciált munkavégzést biztosítunk a tanítási órákon és a napközis foglalkozásokon. A tehetséges, de hátrányos helyzetű gyerekek számára biztosítani kell az ideális teljesítményükhöz, képességeik kibontakozásához szükséges tanulási feltételeket. Fontos a hátrányos helyzetű családok fokozott tájékoztatása továbbtanulási, ösztöndíj igénylési lehetőségeikről. Mindenféle segítő tevékenység alapja a családok, az otthoni környezet megismerése. Ha pedagógiai eszközökkel nem tudjuk megoldani a tanulókat veszélyeztető problémákat, segítséget kérünk a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó intézményektől és hatóságoktól (Gyermekjóléti Szolgálat, Városi Pedagógiai Szakszolgálat, Gyermekpszichiátria, Családsegítő Szolgálat, DMJV Polgármesteri Hivatal illetékes osztályai). Étkezési támogatással biztosítunk lehetőséget a napi háromszori étkezésre a fenntartó rendelkezése szerint. Nyáron ebédet kapnak a rászoruló diákok intézményünkben. 41

 

A szülőket az SZM értekezletein az őket érintő kérdésekről, lehetőségeikről érdemben tájékoztatjuk, segítségkérésre a megfelelő társadalmi szervhez irányítjuk. A tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében az intézményvezető és a pedagógusok munkáját gyermek- és ifjúságvédelmi felelős és ifjúságvédelmi ügyintéző segíti.

10. Tanórán kívüli foglalkozások 10.1. Iskolaotthon, napközi, tanulószoba A szülők igényei alapján iskolaotthonos, felsős napközis, ill. tanulószobai foglalkozásokat szervezünk. A tanórán kívüli időben a feltételek folyamatos javításával igyekszünk biztosítani a tanulók kulturált, nyugodt étkezését, a mindennapi levegőzést, mely egészséges fejlődésükhöz nélkülözhetetlen. Koordináljuk a gyerekek délutáni elfoglaltságait (pl. sportfoglalkozások, szakkörök, zenetanulás, stb.). A tanulási idő védett, az alatt a tanulókat kihívni, elvinni nem lehet (l. Házirend). Az iskolaotthonos, napközis nevelők elsődlegesen a házi feladatok mennyiségét ellenőrzik, de időnként minőségileg is átnézik a tanulók munkáját. Hozzájuk tudnak fordulni azok a gyerekek, akik megakadnak a tanulásban, vagy bizonytalanok valamilyen feladatellátásban. A pedagógusok szoros kapcsolatot tartanak az osztályban tanítókkal, mely a nevelő-oktató munka megerősítését szolgálja. Az iskolaotthon, napközi és a tanulószoba fontos helyszíne a közösségfejlesztésnek, itt több lehetőség adódik a tanulók neveltségi szintjének fejlesztésére. Ezért is fontos az együttmunkálkodás kialakítása a különböző foglalkozásokon, rendezvényeken. (pl. kézműves foglalkozás, színház-és mozi látogatás, séta, stb.) Éves munkatervünkben foglaltak szerint Hagyományőrző Programokon is részt vesznek tanulóink, mint pl. Mikulás ünnepség, karácsonyi hangverseny és vásár, farsang, húsvéti tojásfestés stb.

10.2. Étkezési lehetőség Ebédlőnkben az étkezési lehetőséget mindazon tanulók részére biztosítjuk, akik ezt igénylik.

10.3. Énekkar Fontosnak tartjuk az énekkar működtetését, ahová az osztályok jó hangú- és hallású gyerekei és a szolfézs-, klasszikus zene, zeneismeret tanszak tanulói járnak. A kórusban megismerhetik a gyerekek az együtténeklés örömét. A szereplésekkel, külső fellépésekkel az iskola hírnevét öregbítik.

10.4. Szolfézs és hangszeres zenetanulás Az iskolában helyet adunk a Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakközépiskola, Zeneiskola AMI tanárainak, mivel különösen sok tanulónk igényli a hangszeres zenetanulást. Lehetőségeinktől függően törekszünk arra, hogy a tanulóinknak zeneórák számára termet biztosítsunk a délutáni órákban.

10.5. Hitoktatás A felmerülő igények alapján helyet és szükséges felszerelést adunk az egyházak által szervezett hittan oktatásához.

42

10.6. Szakkörök, előkészítők Szakköröket igyekszünk indítani minden tanévben, de ez a fenntartó által biztosított órakeretünk függvénye. A kor elvárása, hogy tanulóink ismerjék a számítógép használatát, pályamunkákat, házi dolgozatokat, versenydolgozatokat tudjanak segítségével elkészíteni, az internetes háló segítségével levelezni tudjanak partnereikkel. Ezért igen fontosnak tartjuk, hogy minél korábban megismerkedjenek a számítógéppel és a mindennapi életben szükséges programokkal, az Internet használatával, és szakköri keretben is legyen lehetőségük ezek gyakorlására. A 8. évfolyamon középiskolai (matematika és magyar tantárgyakból) előkészítőt biztosítunk diákjainknak. Tanulóink évente jelentkezhetnek a szakkörökre, s miután felvételt nyertek arra, kötelesek is azokon részt venni.

10.7. Tanfolyamok A szülők kérésére és igénye alapján önköltséges tanfolyami formában a délutáni foglalkozások választékát a fizetőképes kereslet megléte esetén bővíteni tudjuk.

10.8. Differenciált foglalkozások A tananyag jobb megértését, a lemaradás pótlását, illetve a tananyag kibővítését szolgálják minden évfolyamon. A magas hátrányos helyzetű tanulók létszáma miatt a felsős napköziben és tanulószobán létkérdés számunkra a foglalkozások szervezése. Igényünk a megfelelő szint elérése érdekében a kompetencia-méréseken való eredményes szereplés.

10.9. Könyvtárhasználat A tanulók igénybe vehetik a könyvtárat mind szervezett tanórai munka keretében, mind pedig egyénileg a meghatározott nyitvatartási rend szerint. A könyvtárban, helyben olvasás és kölcsönzés, illetve Internet használata egyaránt lehetséges.

10.10. Tanulmányi kirándulás Évközben tanulóink részt vehetnek tanulmányi kiránduláson, amennyiben a szülők ezt igénylik és finanszírozzák. Nyári szünetben lehetőség van a város által szervezett nyári napközis táborban elhelyezni tanulóinkat. A tananyag tartalmakba beépítettük az osztálykirándulásokon megfigyelteket, tapasztaltakat is. Osztályaink minden évben adott célpontokon, meghatározott ismeret és tudásanyagra tesznek szert. A személyszállítással egybekötött programokon a szállítótól írásos nyilatkozat beszerzése kötelező arra vonatkozóan, hogy a szolgáltatás személyi és tárgyi feltételei megfelelnek a jogszabályokban előírtaknak, az érintett gépjármű megfelelő műszaki állapotban van és rendelkezik érvényes okmányokkal. Az utazásban résztvevőkről teljes lista szükséges, amelyen szerepelniük kell a törvényes képviselők elérhetőségeinek is.

10.11. Úszásoktatás Az 5. évfolyamon megszervezzük az úszásoktatást, melyekre csoportosan kísérjük el a gyerekeket. A többiek számára a szakorvos által elrendelt gyógyúszás biztosított.

10.12. A mindennapos testnevelés biztosítása Az egészségmegőrzés egyik lényeges tényezője a rendszeres testmozgás, továbbá ennek életszükségletté válása. Intézményünkben órarendi keretek között biztosítjuk a mindennapos

testnevelést. A mindennapos testnevelés keretein belül floorball, korcsolya és röplabda oktatást is folytatunk.

43

11. A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái 11.1. Az iskola közösségeinek együttműködése A vezetőség és a nevelőtestület együttműködése 1. A nevelőtestület különböző közösségeinek együttműködése az intézményvezető segítségével a megbízott pedagógus vezetők, illetve a választott képviselők útján valósul meg. 2. Az együttműködés fórumai: - az iskolavezetőség ülései, - a különböző értekezletek, - megbeszélések, - esetmegbeszélések, stb. 3. A vezetőségi értekezletekre hétfőnként 14 órától kerül sor, a többi fórum időpontját az iskola éves munkaterve határozza meg. 4. A vezetőség az aktuális feladatokról a tanári helyiségeiben elhelyezett hirdetőtáblán, valamint a belső levelező e-mail listán és írásbeli tájékoztatókon keresztül értesíti a nevelőket. 5. Az iskolavezetőség tagjai kötelesek: - az iskolavezetőség ülései után tájékoztatni az irányításuk alá tartozó pedagógusokat az ülés döntéseiről, határozatairól, - az irányításuk alá tartozó pedagógusok kérdéseit, véleményét, javaslatait közvetíteni az iskolavezetőség felé. 6. A nevelők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy munkaköri vezetőjük, illetve választott képviselőik útján közölhetik az iskola vezetőségével, illetve az intézményi tanáccsal. A szakmai munkaközösségek együttműködése 1. Az iskolában tevékenykedő szakmai munkaközösségek folyamatos együttműködéséért és kapcsolattartásáért a szakmai munkaközösségek vezetői felelősek. 2. A szakmai munkaközösségek vezetői a munkaközösség éves munkatervének összeállítása előtt közös megbeszélésen egyeztetik az adott tanévre tervezett feladataikat különös tekintettel a szakmai munka alábbi területeire: - a munkaközösségen belül tervezett ellenőrzések és értékelések, - iskolán belül szervezett bemutató órák, továbbképzések, - iskolán kívüli továbbképzések, - a tanulók számára szervezett pályázatok tanulmányi, kulturális és sportversenyek. 3. A szakmai munkaközösségek vezetői az iskolavezetőség ülésein rendszeresen tájékoztatják egymást a munkaközösségek tevékenységéről, aktuális feladatairól, a munkaközösségeken belüli ellenőrzések, értékelések eredményeiről. Az Intézményi Tanács és az iskola közösségeinek együttműködése Iskolánkban az Intézményi Tanács a jogszabályokban meghatározottak szerint működik, ahol a szülők, a pedagógusok és az önkormányzat képviselője találkozik egymással, megbeszélik az iskola életével kapcsolatos ügyeket, javaslatokat fogalmaznak meg, fogadnak el, segítve az iskola működését. Az Intézményi Tanács véleményt nyilvánít a pedagógiai program, az iskola

44

szervezeti és működési szabályzata, a házirend, az iskolai munkaterv elfogadása, továbbá a köznevelési szerződés megkötése előtt. 1. Az Intézményi Tanács az iskola közösségeivel a Tanács teljes jogú tagjain és a meghívottakon keresztül tartja egymással a kapcsolatot. 2. Az Intézményi Tanács tagjai kötelesek tájékoztatni az általuk képviselteket az Intézményi Tanács tevékenységéről, valamint kötelesek az általuk képviseltek kérdéseit, véleményét, javaslatait meghallgatni, megvitatni. Az Intézményi Tanács ülésein állandó meghívottként részt vehet az intézmény vezetője. 3. Az iskola működéséről, az iskolai munkaterv feladatairól, végrehajtásáról az intézmény vezetője félévenként tájékoztatja az Intézményi Tanácsot, amely a beszámoló alapján megfogalmazza és eljuttatja a fenntartó számára az iskola működésével kapcsolatos álláspontját. A nevelők és a tanulók kapcsolattartása és együttműködése 1. A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az intézmény vezetője, a diákönkormányzat felelős vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják: - az intézmény vezetője legalább évente egyszer a diákközgyűlésen, valamint a diákönkormányzat vezetőségének ülésén, - a diákönkormányzat vezetője negyedévente egyszer a diákönkormányzat vezetőségének ülésén és a diákönkormányzat faliújságján keresztül, - az osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órákon. 2. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan (szóban, illetve a tájékoztató füzeten keresztül írásban) tájékoztatják. 3. A tanulók a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított jogaiknak az érvényesítése érdekében – szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján – az intézmény vezetőségéhez, az osztályfőnökükhöz, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz vagy az intézményi tanácshoz fordulhatnak. 4. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az intézmény vezetőségével, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel vagy az intézményi tanáccsal. Az iskola és a szülői ház kapcsolata A szülő, a tanuló és a pedagógus jogait, kötelességeit az Közoktatási törvény egyértelműen meghatározza. Ennek megfelelően különböző együttműködési formákat működtetünk. Az iskola sikeres nevelést a szülői ház nélkül nem folytathat. Ezért nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy a szülők iskolánk életébe aktívan bekapcsolódva, nevelési elveinket és oktatási célkitűzéseinket megismerve és elfogadva, azzal azonosulva, partnerként vegyenek részt munkánkban. Örömmel vesszük javaslataikat, észrevételeiket, előre vivő kritikáikat, ugyanakkor elvárjuk a kompetenciahatárok betartását. A szülőknek is tiszteletben kell tartani az elfogadott iskolai Házirendet, nem szólhatnak bele szakmai kérdésekbe, értékelésbe, ugyanakkor őket érdeklő szakmai kérdéseket tehetnek fel a pedagógusoknak, melyre kielégítő választ kell kapniuk. A szülők konkrétan és igen hatékonyan felléphetnek érdekeik érvényesítésében az Intézményi Tanácson és az Szülői Munkaközösségen keresztül. Nevelőmunkánk eredményességéhez segítséget adunk, s kell, hogy kapjunk a szülőktől. Kérjük aktív részvételüket, őszinte és segítő véleményüket az iskola rendezvényein, szülői értekezleteken, fogadó-órákon. Támogatjuk a nevelési problémák őszinte feltárását a közös 45

megoldás keresésében való részvételt. Iskolai alapítványunkon keresztül oktatásunk, felszereltségünk javításában anyagi segítségüket várjuk és köszönjük. Iskolánkban évente több alkalommal fogadóórát és szülői értekezletet tartunk az éves munkatervben meghatározottak szerinti időpontban. A leendő 1. osztályosok szüleinek minden januárban tájékoztatót, ezt követően nyílt napot rendezünk, ahol megismerhetik oktatási-nevelési elveinket. Május első hetében beiratkozás után szülői értekezletet is tartunk. Minden év áprilisában az itt tanuló gyerekek szülei nyílt napokon láthatják gyermeküket a tanórán, s megismerhetik nevelési-oktatási módszereinket. Minden év őszén a 8. osztályosok szüleinek továbbtanulási tájékoztatót tartunk. Rendszeresen ülésezik a szülői munkaközösség, az ott hallottakról az osztályok képviselői tájékoztatják szülőtársaikat. Minden évben igény esetén szülők részére gálaműsort vagy egyéb évzáró összejövetelt rendezünk. Ha működéshez, rendezvényekhez, pályázatok sikeres megvalósításához kacsolódóan bármi megbeszélnivaló van, úgy külön időpontban találkozhatnak a szülők és a pedagógusok egymással. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje Iskolánkban jól működő diákönkormányzat dolgozik. Munkájukat pedagógus segíti, aki kapcsolatot tart a diáksággal és a nevelőtestülettel, az iskolavezetéssel. Vezetőségük rendszeresen ülésezik, az ott elhangzottakat az osztályok diákképviselői közvetítik társaik felé, illetve az osztályok gondjait, kéréseit, ötleteit a vezetőség felé. Évente egy alkalommal diákközgyűlést tartunk. A diákönkormányzat külön SZMSZ szerint működik. 1. A tanulók érdekeinek képviseletére az iskolában diákönkormányzat működik. 2. A diákönkormányzat feladata, hogy tagjainak érdekeit képviselje, az érintett tanulók érdekében eljárjon. 3. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. 4. A diákönkormányzat a tanulói érdekképviseleten túl részt vesz az iskolai élet – tanórán kívüli – alábbi területeinek tervezésében, szervezésében és lebonyolításában: - a tanulmányi munka (versenyek, vetélkedők, pályázatok stb.); - tanulói ügyelet, iskolai felelősi rendszer; - sportélet; - túrák, kirándulások szervezése; - kulturális, szabadidős programok szervezése; - a tanulók tájékoztatása (iskolarádió, iskolai honlap). 5. Ezekben a kérdésekben - az osztályközösség véleményét az osztály éves munkatervének összeállítása előtt az osztályfőnököknek ki kell kérniük; - a diákönkormányzat iskolai vezetőségének véleményét az iskola éves munkatervének összeállítása előtt az intézményvezetőnek ki kell kérnie. 6. Ezekben a kérdésekben a tanév folyamán az osztályközösségek, illetve a diákönkormányzat iskolai vezetősége javaslatokkal élhet az osztályfőnökök, a nevelőtestület és az intézményvezető felé. 7. A magasabb jogszabályok alapján a diákönkormányzat véleményét ki kell kérni: - az iskola szervezeti és működési szabályzatának jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt, 46

- a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt, - az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor, - a házirend elfogadása előtt. 8. A diákönkormányzatot az intézmény vezetőségével, a nevelőtestülettel, illetve más külső szervezetekkel való kapcsolattartásban (a tanulók véleményének továbbításában) a diákönkormányzat iskolai vezetőségének diákvezetője (elnöke) vagy a diákönkormányzatot segítő nagykorú személy képviseli. 9. Az iskolában iskolai vezetőség működik, mely az iskolai élet egészére kiterjedő döntés előkészítő, véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. Az iskola vezetőségének gyűlésére meghívottként (alkalomszerűen) részt vehet az iskolai diákönkormányzat képviselője. A nevelők és a szülők kapcsolattartása és együttműködése 1. A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az intézmény vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják: - az intézmény vezetője legalább félévente egyszer a szülői szervezet iskolai vezetőségének ülésén vagy az iskolai szintű szülői értekezleten, - az osztályfőnökök folyamatosan az osztályok szülői értekezletein. 2. A szülők és a pedagógusok együttműködésére az alábbi fórumok szolgálnak: a) Egyéni megbeszélések Feladata a szülők tájékoztatása gyermekük iskolai életéről, magaviseletéről, tanulmányi eredményeiről; segítségnyújtás a szülőknek a gyermek neveléséhez; valamint az együttes, összehangolt pedagógiai tevékenység kialakítása a szülő és a pedagógus között. b) Családlátogatás Feladata, a gyermekek családi hátterének, körülményeinek megismerése, illetve tanácsadás a gyermek optimális fejlesztésének érdekében. b) Szülői értekezlet. Feladata: - a szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása, - a szülők tájékoztatása  az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről,  az országos és a helyi közoktatás-politika alakulásáról, változásairól,  a helyi tanterv követelményeiről,  az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról,  saját gyermekének tanulmányi előmeneteléről, iskolai magatartásáról,  a gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről,  az iskolai és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémáiról,  a szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az intézmény vezetősége felé. c) Fogadó óra. Feladata a szülők és a pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egyegy tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal. (Otthoni tanulás,

47

szabadidő helyes eltöltése, egészséges életmódra nevelés, tehetséggondozás, továbbtanulás stb.) d) Nyílt tanítási nap. Feladata, hogy a szülő betekintést nyerjen az iskolai nevelő és oktató munka mindennapjaiba, ismerje meg személyesen a tanítási órák lefolyását, tájékozódjon közvetlenül gyermeke és az osztályközösség iskolai életéről. e) Írásbeli tájékoztató. Feladata a szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggő eseményekről, illetve a különféle iskolai vagy osztály szintű programokról. 3. A szülői értekezletek, a fogadó órák és a nyílt tanítási napok időpontját az iskolai munkaterv évenként határozza meg. 4. A szülők a tanulók és a saját – a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított – jogaiknak az érvényesítése érdekében szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján az intézmény vezetőségéhez, az adott ügyben érintett gyermek osztályfőnökéhez, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz vagy az intézményi tanácshoz, illetve az intézményi tanácshoz fordulhatnak. 5. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az intézmény vezetőségével, nevelőtestületével vagy intézményi tanáccsal. 6. A szülők és más érdeklődők az iskola pedagógiai programjáról, szervezeti és működési szabályzatáról, illetve házirendjéről az intézmény vezetőjétől, valamint nevelőitől az iskolai munkatervben évenként meghatározott intézményvezetői, intézményvezető-helyettesi fogadóórákon kérhetnek tájékoztatást. 7. Az iskola pedagógiai programjának, szervezeti és működési szabályzatának és házirendjének előírásai nyilvánosak, azt minden érintettnek (tanulónak, szülőnek, valamint az iskola alkalmazottainak) joga van megismernie. 8. A pedagógiai program, a szervezeti és működési szabályzat, illetve a házirend egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg: -

az iskola honlapján; az iskola fenntartójánál; az iskola könyvtárában; az iskola intézményvezetőjénél.

48

12. Az iskola vezetésének és közösségeinek együttműködései iskolán kívüli intézményekkel

külső

kapcsolatai

1. Az iskolai munka megfelelő szintű irányításának érdekében az intézmény vezetőségének állandó munkakapcsolatban kell állnia a következő intézményekkel: - Az intézmény fenntartójával - Az intézmény működtetőjével - A területileg illetékes önkormányzati képviselőtestülettel és polgármesteri hivatallal - A megyei, fővárosi pedagógiai intézettel - A helyi oktatási intézmények vezetőivel és tantestületeivel (felsorolásuk, nevük, címük) - A területileg illetékes nevelési tanácsadóval A munkakapcsolat megszervezéséért, irányításáért az intézményvezető a felelős. 2. Az eredményes oktató- és nevelőmunka érdekében az iskola rendszeres munkakapcsolatot tart fenn az alábbi intézményekkel, szervezetekkel, gazdálkodókkal: - Az iskolát támogató Vörösmarty Mihály Általános Iskoláért Alapítvány kuratóriumával. - Közművelődési intézményekkel - Az alábbi társadalmi egyesületekkel: Mosolyvirág Nagycsaládosok Debreceni Egyesülete, Forrás Lelki Segítők Egyesülete, Hajdú-Bihar Megyei Hátrányos Helyzetűek Egyesülete - Termelő, gazdálkodó szervezetekkel, vállalkozásokkal - A gyermek- illetve ifjúsági szervezetekkel - Középfokú intézményekkel - Az alábbi egyházak helyi gyülekezeteivel: pl. Széchenyi kerti Református Egyházközösség, Szent Család Plébánia (római- és görög katolikus) - egészségügyi dolgozókkal, akik segítségével megszervezi a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatát. 3. A tanulók veszélyeztetettségének megelőzése, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok eredményesebb ellátása érdekében az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi felelőse rendszeres kapcsolatot tart fenn a gyermekjóléti szolgálattal. A munkakapcsolat felügyeletéért az intézményvezető a felelős. 4. A nevelők szakmai, pedagógiai munkájának segítésének, fejlesztésének céljából az iskolában működő szakmai munkaközösségek bekapcsolódnak a területi szakmai munkaközösségek munkájába: - alsós természettudományi munkaközösség, - alsós társadalomtudományi munkaközösség, - felsős természettudományi munkaközösség, - humán munkaközösség, - nyelvi munkaközösség, - osztályfőnöki munkaközösség, - művészeti munkaközösség.

49

A tanulmányok alatti vizsgák szabályai

13.

1. Iskolánkban az alábbi tanulmányok alatti vizsgákat szervezzük: -

osztályozó vizsga, pótló vizsga, javítóvizsga.

2. Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához, ha -

-

a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól fel volt mentve, engedély alapján egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tehet eleget, ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen a kétszázötven tanítási órát meghaladja, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet, ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát meghaladja, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet.

3. Pótló vizsgát tehet a tanuló, ha valamely vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné. 4. Javítóvizsgát tehet a tanuló, ha a tanév végén – legfeljebb három tantárgyból – elégtelen osztályzatot kapott. 5. A tanulmányok alatti vizsgákat a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet előírásaiban szereplő szabályok szerint kell megszervezni. 6. A vizsgák időpontját, helyét és követelményeit az érintett tanulók szüleivel -

osztályozó vizsga esetén a vizsgák időpontja előtt legalább egy héttel, javítóvizsga esetén a tanév végén bizonyítványosztáskor, magántanuló és tartós hiányzás esetén 2 héttel a vizsga időpontja előtt közölni kell.

7. Az osztályozó és javítóvizsgák követelményeit az iskola helyi tantervében (a kerettantervben) szereplő követelmények alapján a nevelők szakmai munkaközösségei, illetve – amelyik tantárgynál nincs munkaközösség – a szaktanárok állapítják meg.

50

13.1. A tanulmányok alatti vizsgákon az alábbi tantárgyakból kell írásbeli, szóbeli vagy gyakorlati vizsgarészeket tenniük a tanulóknak:

TANTÁRGY

ÍRÁSBELI

SZÓBELI VIZSGA

GYAKORLATI

ALSÓ TAGOZAT Magyar nyelv

ÍRÁSBELI

SZÓBELI

Irodalom

ÍRÁSBELI

SZÓBELI

Idegen nyelv

ÍRÁSBELI

SZÓBELI

Matematika

ÍRÁSBELI

SZÓBELI SZÓBELI

Etika Környezetismeret

ÍRÁSBELI

Ének-zene

SZÓBELI SZÓBELI

Vizuális kultúra Technika- életvitel és gyakorlat Testnevelés

GYAKORLATI GYAKORLATI GYAKORLATI GYAKORLATI

FELSŐ TAGOZAT Magyar nyelv

ÍRÁSBELI

SZÓBELI

Irodalom

ÍRÁSBELI

SZÓBELI

Idegen nyelvek

ÍRÁSBELI

SZÓBELI

Matematika

ÍRÁSBELI

SZÓBELI

Etika

ÍRÁSBELI

SZÓBELI

Történelem

ÍRÁSBELI

SZÓBELI

Természetismeret

ÍRÁSBELI

SZÓBELI

Fizika

ÍRÁSBELI

SZÓBELI

Kémia

ÍRÁSBELI

SZÓBELI

Biológia- egészségtan

ÍRÁSBELI

SZÓBELI

Földrajz

ÍRÁSBELI

SZÓBELI

Ének-zene

ÍRÁSBELI

SZÓBELI

Vizuális kultúra Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés

GYAKORLATI GYAKORLATI

SZÓBELI

GYAKORLATI GYAKORLATI GYAKORLATI

51

14.

Az iskolába jelentkező tanulók felvételének és átvételének elvei

1. Iskolánk a kötelező beiskolázási körzetéből – melyet az iskola fenntartója határoz meg – minden jelentkező tanköteles korú tanulót felvesz, amennyiben szabad férőhellyel rendelkezünk. 2. Az első osztályba történő beiratkozás feltétele, hogy a gyermek az adott naptári évben a hatodik életévét augusztus 31. napjáig betöltse. 3. Az első évfolyamba történő beiratkozáskor be kell mutatni: - a gyermek születési anyakönyvi kivonatát; - a szülő személyi igazolványát; - a gyermek lakcímkártyáját; - az iskolába lépéshez szükséges fejlettség elérését tanúsító óvodai igazolást; - a gyermek egészségügyi könyvét a gyermekorvos felvételi javaslatával; - szükség esetén a szakértői bizottság véleményét. 4. A második-nyolcadik évfolyamba történő felvételnél be kell mutatni: - a tanuló anyakönyvi kivonatát; - a szülő személyi igazolványát; - az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt; - az előző iskola által kiadott átjelentkezési lapot. 5. Az iskola beiratkozási körzetén kívül lakó tanulók átvételéről a szülő kérésének, a tanuló előző tanulmányi eredményének, illetve magatartás és szorgalom érdemjegyeinek, valamint az adott évfolyamra járó tanulók létszámának figyelembe vételével az intézményvezető dönt. 6. Ha az átvételt kérő körzeten kívüli tanuló előző tanév végi osztályzatának átlaga 3,5 alatt van, illetve magatartása vagy szorgalma rossz, hanyag vagy változó minősítésű, az intézményvezető a tanuló felvételéről szóló döntése előtt kikéri az intézményvezetőhelyettes és az érintett évfolyam osztályfőnökeinek véleményét. 7. Az iskolába beadott felvételi kérelmeket a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló rendeletben meghatározott sorrendben kell teljesíteni. 8. Amennyiben iskolánk – a rendeletben megadott sorrend szerint – az összes felvételi kérelmet helyhiány miatt nem tudja teljesíteni, akkor az érintett csoportba tartozók között sorsolás útján kell dönteni. A sorsolás lebonyolításának részletes szabályait a házirend tartalmazza. 9. A második-nyolcadik évfolyamba jelentkező tanulónak – az iskola helyi tantervében meghatározott követelmények alapján összeállított – szintfelmérő vizsgát kell tennie azokból a tantárgyakból, amelyeket előző iskolájában – a bizonyítvány bejegyzése alapján – nem tanult. Amennyiben a tanuló bármely tantárgyból a szintfelmérő vizsgán az előírt követelményeknek nem felel meg, a vizsgát az adott tantárgyból két hónapon belül megismételheti. Ha az ismételt vizsgán teljesítménye újból nem megfelelő, az évfolyamot köteles megismételni, illetve tanév közben az előző évfolyamra beiratkozni.

52

15. Az iskolai élet hagyományai 15.1. Tantárgyi hagyományok Iskolánkban, a helyi tantervekben részletesen ismertetjük a tantárgyi tartalmakat, követelményeket. Hagyományainknak megfelelően a műveltségi területeket tantárgyak keretében oktatjuk. A számítástechnika-oktatásának régi hagyománya van iskolánkban. Nagy haszna van, hiszen világunk elképzelhetetlen ezek ismerete nélkül. Az egészségnevelés, az egészség megőrzése, a helyes közlekedés és a tanulásmódszertanának tanítása kiemelendő hagyományunk.

15.2. Rendezvények A tanév helyi rendjében megfogalmazott időpontokban és formában rendszeresen megtartjuk nemzeti ünnepeinket (okt. 23., márc. 15.) és a nevezetes napokat (évnyitó, évzáró, ballagás, október 6., karácsonyt stb.), megemlékezünk a Zenei Világnapról, a Magyar Kultúra Napjáról, a Költészet Napjáról, stb. Éves munkatervünkben határozzuk meg az egyéb megemlékezéseket, rendezvényeket, pl. karácsonyi hangverseny, Mikulás ünnepség, farsang, Eötvös Kupa, stb. Minden évben találkozunk az Állatok világnapján a környező óvodába járó gyerekekkel. Bekapcsolódunk a számunkra meghirdetett levelezős és egyéb versenyekbe, rendezvényekbe.

Ünnepségek, megemlékezések lebonyolítása, megszervezése nevelőtestületi döntés alapján 1. évfolyam

Anyák napja – osztályszintű ünnepségek

2. évfolyam

Tanévnyitó ünnepség

3. évfolyam

Karácsonyi műsor

4. évfolyam

Óvodások és óvónők számára szervezett nyílt napon bemutató órák tartása Osztályok búcsúzása a tanítóiktól a tanév végén Tanévzáró ünnepség

5. évfolyam

Március 15-ei ünnepi műsor

6. évfolyam

október 6.

7. évfolyam

Ballagtatás és 8. évfolyamosok búcsúztatása Ballagási műsor

8. évfolyam

Október 23-ai műsor

53

Címlista a jelentős kulturális és ünnepi rendezvényekről: Október 1. - Zenei világnap megünneplése (Művészeti iskola) Október 4. - Állatok világnapja (1-8 évfolyam részére) Október 6. - Aradi vértanúk megünneplése (Rádión keresztül felsős napközis rendezés) Október 23. - Nemzeti ünnep (8. évfolyam) December 6.- Mikulás napi ajándékosztás (1-8 évfolyam) December közepe - Adventi hangverseny, Karácsonyi műsor óvodások, szülők, diákok részre Karácsonyi vásár (1-8 évfolyam) az SZM részvételével Nyilvános hangversenyek városi rendezvényeken (város napja) Művészeti iskola Február 25. A kommunista és egyéb diktatúrák áldozatai Farsangi fánk party a művészeti iskolában Farsang osztálykeretben illetve iskolai szintű rendezvényként (1-8 évfolyam) osztályfőnökök Március 15. - Nemzeti ünnep (5. évfolyam), akadályverseny alsósok Április 16. A holokauszt áldozatai Pedagógus kirándulás Június 4. - Nemzeti Összetartozás Napja

               

16. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei Az eszközök és felszerelések jegyzékét a – pénzügyi lehetőségek függvényében – a jogszabályban leírtak szerint alakítottuk ki. Az eszközök és felszerelések fejlesztése, beszerzése évente folyamatosan történik. A tankönyvek mellett, a taneszközök körébe a következők tartoznak: 3d szemléltető, demonstrációs eszköz

Tanulókísérleti és munkaeszköz

Földgömb, éggömb

Applikációs táblai készlet

Tanári kísérleti eszköz Modell, makett, 3D metszet

Tömegmédia, audiovizuális taneszköz

Tematikus oktatócsomag, programcsomag

Falitérkép, dombortérkép

Tudományos és oktatófilm

Multimédia oktatócsomag

Didaktikus játék

Falikép, poszter, tabló

ITV, IR, interpretáció

Tanulói programcsomag

Kísérleti eszköz, modell

Diasorozat, diafilm

Hanglemez, hangkazetta

Pedagógiai programcsomag

Mérőeszköz, műszer

Laboratóriumi készlet

Írásvetítő fólia, modell

Hangosított diasorozat

Komplex av média rendszer

Applikációs táblai készlet

Logikai fejlesztő készlet

Nyomtatott képsorozat

Diaporáma, multivízió

Nyelvi labor programok

Növény-, állat preparátum Minta, kőzet-, növénytár

Vizuális szemléltető eszköz

Dinamikus optikai ábra Mérőeszköz, műszer

Mikroszkopikus metszet

Videokazetta, képlemez

Számítógépes program, multimédia Oktató, gyakorló, teszt program Közlekedési ismeretek Audio CD lemez, oktató DVD Multimédia oktató CDROM

Digitális online taneszköz rendszer Digitális könyvtár Multimédia forrásközpont Digitális tudásbázis E-learning

Fotó CD, ppt, képgyűjtemény

Virtuális laboratórium

- Xbox

Virtuális múzeum

Interaktív tábla anyagok 54

16.1. A TANKÖNYVEK ÉS MÁS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI 16.2. A tankönyvellátás rendje 16.2.1. A tankönyvellátás jogszabályi háttere: Az iskolai tankönyvellátást az alábbi jogszabályok alapján kell megszervezni:  2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről  2013. évi CCXXXII. törvény a nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról  Az Oktatási Hivatalról szóló 121/2013. (IV. 26.) Korm. rendelet  501/2013. (XII.29.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról szóló 2013. évi törvény egyes rendelkezésének végrehajtásáról, valamint a tankönyvellátásban közreműködők kijelöléséről  A tankönyvvé, pedagógus-kézikönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló 17/2014. (III. 12.) EMMI rendelet, valamint módosítása a 21/2015. (IV.17.) EMMI rendelet 16.2.2. A tankönyvellátás megszervezéséért az intézmény vezetője a felelős, neki kell kijelölni a felelős dolgozó nevét, aki az adott tanévben  elkészíti a tankönyvrendelést április 28-ig  megszervezi az iskolai tankönyvterjesztést. A mindenkor érvényes határidők betartásáért az intézmény vezetője a felelős. 7.1.3. A tankönyvrendelésben és terjesztésben közreműködő felelősökkel az intézmény vezetője megállapodást köt a következőkről:  felelősök feladatai  szükséges határidők  tankönyvárusítás módja, helye, ideje  az ingyenes tankönyvhöz való jogosultak körének adminisztrációs adatgyűjtése 16.3. Kiválasztási elvek Iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok csak olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép stb.) használnak a tananyag feldolgozásához, amelyeket a művelődési és közoktatási miniszter hivatalosan tankönyvvé nyilvánított. A nyomtatott taneszközön túl néhány tantárgynál egyéb eszközökre is szükség van (pl. tornafelszerelés, rajzfelszerelés stb.). Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket a nevelők szakmai munkaközösségei (illetve, ahol nincs munkaközösség, ott az egyes szaktanárok) határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján. A kötelezően előírt taneszközökről 1. osztály esetén a szülőket minden tanév előtt (a megelőző tanév májusában szülői értekezleteken) tájékoztatjuk. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetére a szülők kötelessége. A taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek a következő szempontokat veszik figyelembe: -

A taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének! A taneszköz több éven át használható legyen.

55

-

-

A taneszközök használatában az állandóságra törekszünk: új taneszköz használatát csak nagyon szükséges, az oktatás minőségét lényegesen jobbító esetben vezetünk be. A taneszközök ára feleljen meg annak az összegnek, amelyet a magasabb jogszabályban foglaltak alapján az SZM évente meghatároz. A tankönyvek kiválasztásánál alapvető szempontnak tartjuk, hogy a felmenő évfolyamok tankönyvei, tematikájuk egymásra épüljenek.

16.4. A taneszközök kiválasztásának módja: A munkaközösségek felelőssége a tankönyvválasztás. A tankönyvválasztás a hivatalosan tankönyvvé nyilvánított tankönyvekből történik, ha indokolt más tankönyv (szakmai vagy nyelvkönyvek) akkor az intézményi tanács egyetértését kell kérni megfelelő indoklással a nyomtatott taneszközökön a munkaközösségek döntenek szaktanári ajánlással (pl. rajz, testnevelés, 1, osztályosok taneszközei). A tankönyvrendelés végleges elkészítése előtt az iskolának lehetővé kell tenni, hogy azt a szülők megismerjék. A szülő nyilatkozhat arról, hogy az összes tankönyvet meg kívánja-e vásárolni, vagy egyes tankönyvek biztosítását más módon (például: használt tankönyvvel) oldja meg. A tankönyvrendelést és a taneszközök kiválasztását minden évben körültekintő gondossággal a legfrissebb információk, jogszabályok alkalmazásával kell elkészíteni.

17. Az otthoni, iskolaotthoni és napközis felkészülést szolgáló, előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai Bármely tantárgyból az otthoni, másnapra történő felkészülés az önálló munkavégzés erősítését, a gyakorlást, a tananyag megerősítését szolgálja. A szóbeli és írásbeli házi feladatok, gyűjtőmunkák mennyiségénél és minőségénél figyelembe kell venni a következőket:  a feladatok mennyisége olyan legyen, hogy ne jelentsen a tanulók számára aránytalanul nagy terhet,  vegyük figyelembe, hogy a tanulók több tantárgyból is kapnak házi feladatot,  a feladatok a tanítási órán tanult ismeretekkel megoldhatók legyenek,  kerüljük a nagy mennyiségű, mechanikus munkavégzést igénylő házi feladatokat. Az írásbeli házi feladatokat a következő órán közösen, vagy egyénileg mindig ellenőrizzük, a hibákat javíttatjuk. Az alsós iskolaotthonos osztályokban „az önálló munka” veszi át a házi feladat szerepét, amelyet a tanítók felügyeletével és segítségével az iskolában oldanak meg a tanulók. Differenciált formában, szükség esetén otthoni gyakorlásra feladatokat biztosítunk. A felsős tanulószobai illetve napközis foglalkozás ideje alatt megfelelő szervezéssel és foglalkozás-vezetéssel biztosítani kell, hogy a tanulók másnapra felkészüljenek. A foglalkozásokat vezető pedagógus ellenőrzi az írásbeli feladatok elkészítését és ellenőrzi, segíti a szóbeli tanulást. Törekedjünk arra, hogy a tanulók az aktuális napon feladott házi feladatokat maradéktalanul elvégezzék. Ehhez a nyugodt, tanulást segítő légkör megteremtése a foglalkozást tartó pedagógus feladata. 56

Hétvége előtt, péntekről hétfőre, kevesebb házi feladatot adjunk, legyen idő a pihenésre és kikapcsolódásra. Az őszi, téli, tavaszi szünet a kikapcsolódást szolgálja, erre az időszakra csak szorgalmi feladat adható.

18. Alapfokú Művészeti Iskola 18.1.Jelentkezés az alapfokú művészeti iskolába Az alapfokú művészeti iskolába külön jelentkezési lap benyújtásával kell jelentkezni. A felvételi eljárás rendjét az intézmény vezetője határozza meg. A beiratkozás időpontját a beiratkozás első határnapját megelőzően legalább harminc nappal korábban – a helyben szokásos módon – nyilvánosságra kell hozni, de legkésőbb minden év július 31-ig.

18.2 Jelentkezők képességeinek felmérése Az alapfokú művészeti iskolában, ha az intézményvezető másképp nem rendelkezett, a jelentkező képességeit az iskola – adott művészeti ágnak megfelelő végzettségű és szakképzettségű – pedagógusaiból álló bizottság méri fel. A bizottság a jelentkezők képességeinek felmérése után javaslatot készít az intézményvezetőnek a kérelem elbírálására, továbbá arra vonatkozóan, hogy melyik évfolyamra és tanszakra vegyék fel a jelentkezőt. Ha a tanuló az alapfokú művészeti iskola magasabb évfolyamára kéri felvételét, a jelentkezési lapján ezt fel kell tüntetnie. Kérelméről a bizottság különbözeti vizsga alapján dönt, az alapfokú művészetoktatás követelményeinek és tantervi programjának az adott évfolyamra meghatározott rendelkezései alapján.

18.3 A tanítási év a művészeti iskolában Az alapfokú művészeti iskolában a tanítási év első és utolsó napját a tanítási év első és utolsó hetének keretében – az intézményvezető határozza meg.

18.4 A vizsgák rendje Az alapfokú művészeti iskolákban a tanítási év utolsó három hetében lehet vizsgát szervezni. A vizsga időpontját az intézmény vezetője határozza meg. A művészeti alapvizsgára jelentkezni, a vizsga esedékességének évében, legkésőbb április 30ig van lehetőség a jelentkezési lap kitöltésével.

19. Zeneművészeti ág – klasszikus zene – zeneismeret tanszak 19.1. Az alapfokú zeneoktatás célrendszere, funkció  

Az alapfokú művészetoktatás követelménye és tantervi programja keretében folyó zenei nevelés alkalmat ad az érdeklődő és fogékony növendékek képességeinek fejlesztésére, biztosítja a különböző szakterületeken való jártasságok megszerzését és gyakorlását. A képzés figyelembe veszi az életkori sajátosságokat, a tanulók érdeklődésére, tehetségére 57

 

építve alakítja készségeiket és gyarapítja ismereteiket. Lehetőséget ad az egyetemes kultúra, az európai műveltség, a nemzeti, népi hagyományok, értékek átadására, az értékmegőrzés formáinak kialakítására. Feladata, hogy a tanulók zenei élményét gazdagítsa, a gyerekek érzelemvilágát formálja, magatartásukat, értékítéletüket fejlessze. Nyújtsa a siker, a felfedezés, az önkifejezés élményét. A zeneoktatás a különböző zenei műfajok sajátosságait a művészi megjelenítés módjait ismerteti meg a tanulókkal, miközben célja az is, hogy az önkifejezés eszköztárának gazdagításával a zene alkalmazására, befogadására készítsen fel.

19.2. A zeneoktatás általános fejlesztési követelményei feladatai A zenei műveltség megalapozása és fejlesztése. A zenei képességek fejlesztése (hallás, ritmusérzék, intonációs érzékenység, fogékonyság a dinamika és a hangszín különbségeire, zenei memória és fantázia, előadói és manuális készség, a zenei karakterek iránti érzékenység kialakítása). A zenei olvasás és írás alapfokot meghaladó készségének megalapozása és kifejlesztése. A technikai készség, az improvizációs készség és képesség, az alkotó magatartás, a kreativitás kialakítása. Rendszerezett zenei ismeretek, általános zenei műveltség átadása. A zenei műszavak és jelentésük megismertetése. A zene logikájának, a harmóniai szerkezet és a forma összefüggéseinek megismertetése. A főbb zenei stílusok sajátosságainak, a zeneirodalom nagy korszakainak, népünk zenéjének, a zene történetének és a zeneirodalom nagyegyéniségeinek megismertetése. A kortárs zene befogadására nevelés. A tanuló rendszeres zenehallgatásra nevelése. Az értékes zene megszerettetése. A növendékek zenei ízlésének formálása. A tanulók életkorának. megfelelő zenei tárgyú könyvek, ismeretterjesztő művek olvasására való ösztönzés. A társművészetek iránti nyitottság kialakítása. A zenei élet eseményei iránti érdeklődés felkeltése, ill. részvétel a zenei életben. Tehetséggondozás. A zenei pályát választó növendékek felkészítése szakirányú továbbtanulásra. A növendékek rendszeres, céltudatos, igényes munkára, hatékony gyakorlásra nevelése. A tanuló aktív társas muzsikálásra nevelése. Közreműködés az egyéb intézmények kulturális rendezvényein. Az amatőr zenekarokban, kamaraegyüttesekben, kórusokban történő aktív részvételre való előkészítés, ösztönzés. Cserekapcsolatok létesítése hazai és - lehetőség szerint - külföldi zeneoktatási intézményekkel.

19.3. A Képzés Struktúrája, Óraterve, Tantárgyai: A képzés ideje: 8 év Megjegyzés: A képzési idő magába foglalja az előképző (1. évfolyam: Előképző + 2. évfolyam: Előképző), valamint az alapfok (1-6.) évfolyamait. Évfolyamok száma: 8 évfolyam

58

Tanszak:

Klasszikus zene Zeneismeret tanszak

Tantárgyak: Főtárgy: Kötelező tantárgy: Szabadon választható:

Szolfézs (Előképző 1. évfolyamtól) Zongora (Alapfok 1. évfolyamtól) Kórus (Előképző 1. évfolyamtól) Népzene - Népzenei ismeretek (Előképző 1. évfolyamtól) - Néprajz (Alapfok 1. évfolyamtól) - Népi ének (Alapfok 1. évfolyamtól) - Citera (Alapfok 1. évfolyamtól) - Népi zenekar (vokális) (Alapfok 1. évfolyamtól)

I.

Az előképző I. évfolyamba történő jelentkezéskor a szülő által kitöltendő NYILATKOZATBAN az intézmény helyi sajátosságait figyelembe véve első helyen megnevezi azt az előképző évfolyamon választható tantárgyat, melynek oktatásához szakemberrel rendelkezik.

II.

Az alapfok I. évfolyamba történő jelentkezéskor a szülő által kitöltendő NYILATKOZATBAN az intézmény első helyen megnevezi azt a választható tantárgyat, melynek oktatásához szakemberrel rendelkezik. A második helyen a szülő igényelheti valamely tantárgy tanítását a másik négy lehetségesen választható tantárgy közül. Tudomásul veszi, hogyha az intézménynek nincs módja a szülő által igényelt tantárgy tanítását biztosítani, akkor elfogadja az intézmény által első helyen felkínált tantárgy oktatását.

III.

Ha a tanulót – kérelmére – felvették a szabadon választott tanítási órára, a tanítási év végéig, vagy, ha a tanítási év vége előtt befejeződik, az utolsó tanítási óra befejezéséig köteles azon részt venni. Erről a tényről – a szabadon választott tanítási órára történő jelentkezés előtt – a tanulót és a tizennyolc év alatti, továbbá a gondnokság alatt álló tanuló (a továbbiakban a tizennyolc év alatti és a gondnokság alatt álló együtt: kiskorú tanuló) szülőjét írásban tájékoztatni kell. A szabadon választott tanórai foglalkozást az értékelés és a minősítés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamra lépés tekintetében úgy kell tekinteni, mint a kötelező tanítási órát. A tanulónak – kiskorú tanuló esetén a szülőnek – írásban NYILATKOZNIA kell arról, hogy a szabadon választott tanítási órákra történő jelentkezés jogkövetkezményeit tudomásul vette.

IV.

Művészeti csoport akkor szervezhető, ha a jelentkezők létszáma eléri a csoport indításához törvényileg megadott létszámot. Ez természetesen az összevont csoportra is érvényes. A művészeti iskola tanítási órái megszervezhetők összevont csoportokban akkor, ha a jelentkezők létszáma külön-külön nem éri el a csoport indításához törvényileg megadott létszámot. Az összevont csoportokban a pedagógus az általa készített tanmenetben rögzíti a tanulók életkorának, évfolyamba sorolásának megfelelően a követelményeket, rögzíti a tananyagot és a differenciálás módját.

V.

A Pedagógiai Program előírja, hogy a tanuló a kötelező tanórai foglalkozások keretében tanítási napokon nyolc és tizenhat óra között köteles részt venni művészeti próbákon, előadásokon, bemutatókon, nyílt órákon. Ha a tanuló, versenyre jelentkezik, számára a versenyre való felkészülésre, versenyzésre a fenti feltételek vonatkoznak. Az alapfokú művészeti iskola e feladatkörében a tanulók közismereti iskolai feladatait 59

figyelembe véve meghatározza a kötelező részvételt a művészeti próbákon, előadásokon, bemutatókon, nyílt órákon. A próbákra, előadásokra, bemutatókra, nyílt órákra, versenyekre, alapvizsgára való felkészülés a tanítási órák legfeljebb 20%-át érinthetik, melyet a tanmenetek tanegységeiben feltüntetünk. Az aktuális iskolai rendezvényeknek valamint a csoport fejlettségi szintjének megfelelően a tanmenet tanegységei rugalmasan áthelyezhetőek, az eltérő képességű tanulók számára biztosítsa a differenciált fejlesztést. Óraterv Tantárgy

Évfolyamok Előképző

Alapfok

ElőElőképző képző 1. 2.

Főtárgy: Szolfézs

2

2

Kötelező tantárgy: Zongora Szabadon választható tárgyak: Kórus Népzene: - Népzenei ismeretek - Néprajz - Népi ének - Citera - Népi zenekar Összesen:

1.

2.

3.

4.

5.

6.

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

(2 x 30’)

(2 x 30’)

(2 x 30’)

(2 x 30’)

(2 x 30’)

(2 x 30’)

2+1

2+1

1+1

1+1

1+1

1+1

1+1

1+1

5

5

6

6

6

6

6

6

A tanítási órák (foglalkozások) száma és azok képzési ideje egy heti időtartamra értendő. Főtárgy: Szolfézs: heti 2 x 45 perc Kötelező tantárgy alapfok: Zongora

heti

2 x 30 perc

Választható tantárgy alapfok: - Kórus előképzőtől: - Kórus alapfoktól: Népzene - Népzenei ismeretek előképzőtől - Néprajz alapfok

heti heti

2 x 45 perc 1 x 45 perc

heti heti

1 x 45 perc 1 x 45 perc 60

- Népi ének alapfok - Népi zenekar alapfok - Citera alapfok

heti heti heti

1 x 45 perc 1 x 45 perc 1 x 45 perc

A választható tárgyak közül maximum 2 tantárgy választható.

19.4. Szín- és bábművészeti ág – színjáték tanszak AZ ALAPFOKÚ SZÍNMŰVÉSZETI OKTATÁS CÉLRENDSZERE ÉS FUNKCIÓI Az alapfokú művészetoktatás keretében folyó színházi nevelés – figyelembe véve a tanulók érdeklődését, életkori sajátosságait, előzetes színházi-dramatikus tapasztalatait – lehetőséget biztosít a színművészet iránt vonzódó tanulók képességeinek fejlesztésére; ismereteik gyarapítására, művészeti kifejező készségeik kialakítására és fejlesztésére, a művészeti szakterületen való jártasság megszerzésére és gyakorlására, illetve felkészít a művészeti alapvizsgára. A képzés lehetővé teszi:  A tanulók számára önmaguk tudatos megfigyelését  Az önértékelést annak érdekében, hogy képessé váljanak saját eredményeik felismerésére és azok színházi munka során történő alkalmazására  Az önkifejezést, a közös alkotómunka örömteli együttlétének megtapasztalását  Az élet más területein elsajátított tanulói ismeretek, készségek, attitűdök színjátékban (bábjátékban) való alkalmazását  Drámával és színházzal kapcsolatos tanulói aktív szókincs bővítését  Színházi előadások egyéni vagy csoportos készítését, illetve mások által bemutatott produkciók megtekintését, értelmezését  Változatos dramatikus tevékenységformákban való részvételt  Az alapvető dramatikus technikák és a színházi konvenciók megismerését, alkalmazását differenciált feladatokban  A színházi-drámai formával való kísérletezést, a színpadi megjelenítés jellemzőinek megismerését  A színjáték kulturális hagyományainak megismerését  A színjátéknak, mint művészi kommunikációs formának a megtapasztalását

19.5. A képzés struktúrája Tantárgyak Főtárgy: dráma és színjáték Kötelezően választható tantárgyak:  beszéd és vers (1. alapfokú évfolyamtól)  mozgás és tánc (1. alapfokú évfolyamtól)  zene és ének (1. alapfokú évfolyamtól)  színházismeret (3. alapfokú évfolyamtól) Választható tantárgyak: 61

 dráma és színjáték (előképző 1. évfolyamtól) - beszéd és vers (előképző 1. évfolyamtól) - mozgás és tánc (előképző 1. évfolyamtól)

Óraterv Évfolyamok Tantárgy

Előképző 1.

Főtárgy Kötelezően választható tantárgyak Választható tantárgyak Összes óra

2. 2

2 4

1. 2

2 4

2.

Alapfok 3. 4. 3 3

3

3

1

1

1

1 5

1 5

2 6

5.

6. 3

3

1

1

1

2 6

2 6

2 6

Az óraszámok a szakmai program teljesítéséhez szükséges időre utalnak. A tanszak kötelezően előírt tantárgyainak és azok óraszámainak a figyelembevétele mellett a tanuló más tanszak, valamint más művészeti ág képzésébe is bekapcsolódhat, illetve azok tanítási óráin részt vehet. I.

Az előképző I. évfolyamba történő jelentkezéskor a szülő által kitöltendő NYILATKOZATBAN az intézmény helyi sajátosságait figyelembe véve első helyen megnevezi azokat az előképző évfolyamon választható tantárgyakat, melyek oktatásához szakemberrel rendelkezik.

II.

Az alapfok I. évfolyamba történő jelentkezéskor a szülő által kitöltendő NYILATKOZATBAN az intézmény első helyen megnevezi azt a kötelezően választható tantárgyat, melynek oktatásához szakemberrel rendelkezik. A második helyen a szülő igényelheti valamely tantárgy tanítását a másik három lehetségesen választható tantárgy közül. Tudomásul veszi, hogyha az intézménynek nincs módja a szülő által igényelt tantárgy tanítását biztosítani, akkor elfogadja az intézmény által első helyen felkínált tantárgy oktatását.

III.

Ha a tanulót – kérelmére – felvették a szabadon választott tanítási órára, a tanítási év végéig, vagy, ha a tanítási év vége előtt befejeződik, az utolsó tanítási óra befejezéséig köteles azon részt venni. Erről a tényről – a szabadon választott tanítási órára történő jelentkezés előtt – a tanulót és a tizennyolc év alatti, továbbá a gondnokság alatt álló tanuló (a továbbiakban a tizennyolc év alatti és a gondnokság alatt álló együtt: kiskorú tanuló) szülőjét írásban tájékoztatni kell. A szabadon választott tanórai foglalkozást az értékelés és a minősítés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamra lépés tekintetében úgy kell tekinteni, mint a kötelező tanítási órát. A tanulónak – kiskorú tanuló esetén a szülőnek – írásban NYILATKOZNIA kell arról, hogy a szabadon választott tanítási órákra történő jelentkezés jogkövetkezményeit tudomásul vette.

IV.

A művészeti iskola tanítási órái megszervezhetők összevont csoportokban akkor, ha a jelentkezők létszáma eléri a csoport indításához törvényileg megadott létszámot. Az összevont csoportokban a pedagógus az általa készített tanmenetben rögzíti a tanulók

62

V.

életkorának, évfolyamba sorolásának megfelelően a követelményeket, rögzíti a tananyagot és a differenciálás módját. A Pedagógiai Program előírja, hogy a tanuló a kötelező tanórai foglalkozások keretében tanítási napokon nyolc és tizenhat óra között köteles részt venni művészeti próbákon, előadásokon, bemutatókon, nyílt órákon. Ha a tanuló, versenyre jelentkezik, számára a versenyre való felkészülésre, versenyzésre a fenti feltételek vonatkoznak. Az alapfokú művészeti iskola e feladatkörében a tanulók közismereti iskolai feladatait figyelembe véve meghatározza a kötelező részvételt a művészeti próbákon, előadásokon, bemutatókon, nyílt órákon. A próbákra, előadásokra, bemutatókra, nyílt órákra, versenyekre, alapvizsgára való felkészülés a tanítási órák legfeljebb 20%-át érinthetik, melyet a tanmenetek tanegységeiben feltüntetünk. Az aktuális iskolai rendezvényeknek valamint a csoport fejlettségi szintjének megfelelően a tanmenet tanegységei rugalmasan áthelyezhetőek, az eltérő képességű tanulók számára biztosítsa a differenciált fejlesztést.

A képzés évfolyamainak száma: 8 évfolyam (2+6 évfolyam) Az első számjegy az előképző, a második számjegy az alapfokú évfolyamok számát jelentik. A tanítási órák időtartama: 45 perc

19.6. Alkalmazandó záradékok Az alapfokú művészeti iskolai beírási naplóban, törzslapban, a főtárgyi naplóban, félévi értesítőben (tájékoztató füzet), bizonyítványban a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 1. számú melléklet, II. Az iskolák által alkalmazott záradékokat alkalmazzuk. 1. Felvéve [átvéve, a(z) ......... számú határozattal áthelyezve] a(z) (iskola címe) .................... iskolába. Bn., N., TI., B. 2. A ........ számú fordítással hitelesített bizonyítvány alapján tanulmányait a(z) (betűvel) .......... évfolyamon folytatja. Bn., TI. 3. Felvette a(z) (iskola címe) ..................... iskola. Bn., TI., N. 4. Tanulmányait évfolyamismétléssel kezdheti meg, vagy osztályozó vizsga letételével folytathatja. Bn., TI., N. 5 . ..... tantárgyból tanulmányait egyéni továbbhaladás szerint végzi. N., Tl., B. 6. Mentesítve ..... tantárgyból az értékelés és a minősítés alól N., Tl., B. 7. ..... tantárgy ..... évfolyamainak követelményeit egy tanévben teljesítette a következők szerint: .... N., Tl., B. 8. Egyes tantárgyak tanórai látogatása alól az 20......../..... tanévben felmentve ............................................ miatt. N., TI., B. Kiegészülhet: osztályozó vizsgát köteles tenni 9. Tanulmányait a szülő kérésére (szakértői vélemény alapján) magántanulóként folytatja. N., TI. 10. Mentesítve a(z) [a tantárgy(ak) neve] ....................... tantárgy tanulása alól. N., TI., B. Megjegyzés: A törzslapra be kell jegyezni a mentesítés okát is. 11. Tanulmányi idejének megrövidítése miatt a(z) ................... évfolyam tantárgyaiból osztályozó vizsgát köteles tenni. N., TI. 12. A(z) évfolyamra megállapított tantervi követelményeket a tanulmányi idő megrövidítésével teljesítette. N., TI., B. 13. A(z) ....................... tantárgy óráinak látogatása alól felmentve .................... -tól ........................ -ig. N. Kiegészülhet: Osztályozó vizsgát köteles tenni.

63

14. Mulasztása miatt nem osztályozható, a nevelőtestület határozata értelmében osztályozó vizsgát tehet. N., TI. 15. A nevelőtestület határozata: a (betűvel) .............. évfolyamba léphet, vagy N., TI., B. A nevelőtestület határozata: iskolai tanulmányait befejezte, tanulmányait .......................... évfolyamon folytathatja. 16. A tanuló az .................. évfolyam követelményeit egy tanítási évnél hosszabb ideig, .................. hónap alatt teljesítette. N., TI. 17. A(z) .................. tantárgyból javítóvizsgát tehet. N., TI., B., A javítóvizsgán ..................... tantárgyból .......................... osztályzatot kapott ....................... évfolyamba léphet. TI., B. 18. A .................. évfolyam követelményeit nem teljesítette, az évfolyamot meg kell ismételnie. N., TI., B. 19. A javítóvizsgán ................ tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott. TI., B. Évfolyamot ismételni köteles. 20. A(z) ........................ tantárgyból .......... -án osztályozó vizsgát tett. N., TI. 21. Osztályozó vizsgát tett. TI., B. 22. A(z) .................. tantárgy alól ............... okból felmentve. TI., B. 23. A(z) ................... tanóra alól .................. okból felmentve. TI., B. 24. Az osztályozó (beszámoltató, különbözeti, javító-) vizsga letételére .............................-ig halasztást kapott. TI., B. 25. Az osztályozó (javító-) vizsgát engedéllyel a(z) ................................ iskolában független vizsgabizottság előtt tette le. TI., B. 26. A(z) .......................... szakképesítés évfolyamán folytatja tanulmányait. TI., B., N. 27. Tanulmányait ......................................... okból megszakította, a tanulói jogviszonya .......................................-ig szünetel. Bn., TI. 28. A tanuló jogviszonya Bn., TI., B., N. a) kimaradással, b) ................... óra igazolatlan mulasztás miatt, c) egészségügyi alkalmasság miatt, d) térítési díj, tandíj fizetési hátralék miatt, e) ........................ iskolába való átvétel miatt megszűnt, a létszámból törölve. 29. ............................. fegyelmező intézkedésben részesült. N. 30. ............................ fegyelmi büntetésben részesült. A büntetés végrehajtása .............. ........................-ig felfüggesztve. Tl. 31. Tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása esetén Bn., TI., N. a) A tanuló ............... óra igazolatlan mulasztása miatt a szülőt felszólítottam. b) A tanuló ismételt ....................... óra igazolatlan mulasztása miatt a szülő ellen szabálysértési eljárást kezdeményeztem. Az a) pontban foglaltakat nem kell bejegyezni a Bn. és TI. dokumentumokra. 32. Tankötelezettsége megszűnt. Bn. 33. A ................. szót (szavakat) osztályzato(ka)t ....................-ra helyesbítettem. TI., B. 34. A bizonyítvány .......... lapját téves bejegyzés miatt érvénytelenítettem. B. 35. Ezt a póttörzslapot a(z) ........................ következtében elvesztett (megsemmisült) eredeti helyett ............... adatai (adatok) alapján állítottam ki. Pót. TI. 36. Ezt a bizonyítványmásodlatot az elveszett (megsemmisült) eredeti helyett ................ adatai (adatok) alapján állítottam ki. Pót. TI. 37. A bizonyítványt ..... kérelmére a ..... számú bizonyítvány alapján, téves bejegyzés miatt állítottam ki. Tl., B. 38. Pótbizonyítvány. Igazolom, hogy név ......................................................................, anyja neve ................................................................................................... a(z) .............................................. iskola ............................................. szak (szakmai, speciális 64

osztály, két tanítási nyelvű osztály, tagozat) ...................... évfolyamát a(z) ........................ tanévben eredményesen elvégezte. Pót. B. 39. Az iskola a tanulmányi eredmények bejegyzéséhez, a kiemelkedő tanulmányi eredmények elismeréséhez, a felvételi vizsga eredményeinek bejegyzéséhez ................ vizsga eredményének befejezéséhez vagy egyéb, a záradékok között nem szereplő, a tanulóval kapcsolatos közlés dokumentálásához a záradékokat megfelelően alkalmazhatja, továbbá megfelelő záradékot alakíthat ki. 40. Érettségi vizsgát tehet. TI., B. 41. Gyakorlati képzésről mulasztását .......................-tól .....................-ig pótolhatja. TI., B., N. 42. Beírtam a ......................................... iskola első osztályába. 43. Ezt a naplót .................... tanítási nappal (órával) lezártam. N. 44. Ezt az osztályozó naplót ................ azaz .................... (betűvel) osztályozott tanulóval lezártam. 45. Ezt az osztályozó naplót ................ azaz .................... (betűvel) osztályozott tanulóval lezártam. N. 46. Igazolom, hogy a tanuló a ……../…….. tanévig …….. óra közösségi szolgálatot teljesített. B. 47. A tanuló teljesítette az érettségi bizonyítvány kiadásához szükséges közösségi szolgálatot TI. 48. …..(nemzetiség megnevezése) kiegészítő nemzetiségi

19.7. Hivatalos nyomtatványok dokumentumok A művészeti iskolában: a kötelezően használt, a speciális nyomtatványok, az Alapfokú Művészeti Iskola Szabályzata a térítési díj és tandíj mértékéről, a Művészeti alapvizsga szabályzat az SZMSZ mellékletei.

19.8. A pedagógiai program legitimációja a.) A nevelési program és helyi tanterv érvényességi ideje, felülvizsgálata Az intézmény 2011. április 11-ig saját hatáskörben módosította Pedagógiai Programját. A tanszakok elnevezései a 3/2011. (I.26) NEFMI rendelet Az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programjának bevezetéséről és kiadásáról szóló 27/1998. (VI. 10) MKM rendelet módosításáról szóló jogszabály szerint a 2011/2012 tanévtől felmenő rendszerben kerülnek bevezetésre. Ezen pedagógiai program visszavonásig érvényes. A tanszakok és tantárgyak elnevezései a 2010/2011 tanévig beiskolázott tanulócsoportok dokumentumaiban a 27/1998. (VI. 10) Az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programjának bevezetéséről és kiadásáról szóló MKM rendelet szerint legkésőbb a 2026/2027 tanévig érvényben lévő tanterv alapján kerülnek bejegyzésre. (3/2011. (I.26) NEFMI rendelet 1. sz. melléklet) A legújabb módosítást a nevelőtestület 2017. január 30-án fogadta el. 65

A pedagógiai program módosítására javaslatot tehet: - az intézmény vezetője - a pedagógusok szakmai közössége - az intézményi tanács - a fenntartó. b.) Nyilvánosság Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára megtekinthető az iskolai könyvtárban és az iskola honlapján. A Pedagógiai Program felülvizsgálata évente. A módosítás nevelőtestületi elfogadásának, jóváhagyásának időpontja: 2017. január 30.

20. A pedagógiai program érvényességével, módosításával, nyilvánosságával kapcsolatos egyéb intézkedések I.

A pedagógiai program érvényességi ideje 1. Az iskola 2016. szeptember 1. napjától szervezi meg először nevelő és oktató munkáját e pedagógia program alapján. 2. Ezen pedagógiai program érvényességi ideje a következő törvényi változás és módosítás idejéig terjed.

II. A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata 1. A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevelőtestület folyamatosan vizsgálja. - A nevelők szakmai munkaközösségei minden tanév végén írásban értékelik a pedagógiai programban megfogalmazott általános célok és követelmények megvalósulását. 2. A 2017-2018. tanév során a nevelőtestületnek el kell végeznie a pedagógiai program teljes – minden fejezetre kiterjedő – felülvizsgálatát, értékelését, és szükség esetén ezen pedagógiai programot módosítania kell, vagy teljesen új pedagógiai programot kell kidolgoznia. III. A pedagógiai program módosítása 1. A pedagógiai program módosítására javaslatot tehet: - az intézmény vezetője; - a nevelőtestület bármely tagja; - a nevelők szakmai munkaközösségei; - az intézményi tanács; - a szülői munkaközösség; - az iskola fenntartója. 2. A tanulók a pedagógiai program módosítását az intézményi tanács a diákönkormányzat képviselői útján az intézmény vezetőségének javasolhatják. 3. A pedagógiai program módosítását a nevelőtestület fogadja el, és az intézményvezető jóváhagyásával válik érvényessé. A pedagógiai program elfogadása előtt ki kell kérni az intézményi tanács véleményét. 66

4. A pedagógiai program azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra vagy a működtetőre a jogszabályi előírásokon felül többletkötelezettség hárul, be kell szerezni a fenntartó, illetve a működtető egyetértését. IV. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala 1. Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára hozzáférhető. 2. A házirend elolvasható az iskola honlapján. Az iskolai honlap internet címe: www.vorosmarty-debr.extra.hu. 3. A pedagógiai programról minden érdeklődő tájékoztatást kérhet az intézmény vezetőjétől és helyettesétől, valamint az iskola pedagógusaitól a nevelők fogadó óráján vagy – ettől eltérően – a pedagógussal előre egyeztetett időpontban. 4. A pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve helyeken tekinthető meg: - az iskola honlapján; - az iskola fenntartójánál; - az iskola könyvtárában; - az intézmény vezetőjénél.

21. A pedagógiai program elfogadására és jóváhagyására vonatkozó záradékok A Debreceni Vörösmarty Mihály Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola pedagógiai programját az intézmény vezetősége a 2017. év január hó 30. napján véleményezte és elfogadásra javasolta. (Mellékelve az elfogadásról készült jegyzőkönyvi kivonat.) A Debreceni Vörösmarty Mihály Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola pedagógiai programját az intézményi tanács a 2017. év január hó 30. napján tartott ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta. (Mellékelve az elfogadásról készült jegyzőkönyvi kivonat.) A Debreceni Vörösmarty Mihály Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola pedagógiai programját a Diákönkormányzat a 2017. év január hó 31. napján tartott ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta. (Mellékelve az elfogadásról készült jegyzőkönyvi kivonat.) A Debreceni Vörösmarty Mihály Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola pedagógiai programját a Szülői Szervezet a 2017. év január hó 30. napján tartott ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta. (Mellékelve az elfogadásról készült jegyzőkönyvi kivonat.) Intézményünk pedagógiai programjának mostani változásai nem jelentenek többletköltséget a működtetőre és a fenntartóra. A Debreceni Vörösmarty Mihály Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola pedagógiai programját a nevelőtestület a 2017. év január 30. napján tartott ülésén elfogadta. (Mellékelve az elfogadásról készült jegyzőkönyvi kivonat.) 67

A Debreceni Vörösmarty Mihály Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola pedagógiai programját a mai napon jóváhagytam. Kelt: Debrecen, 2017. január 31. Szombathy András intézményvezető

68

HELYI TANTERV

69

A pedagógiai program IV.

A pedagógiai program kötelező tartalmi elemeinek meghatározását a 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet tartalmazza.

V.

I. Nevelési terv II. Helyi tanterv

A kerettantervek A Nemzeti alaptantervben megfogalmazott pedagógia elvek, nevelési célok, fejlesztési feladatok, kulcskompetenciák és műveltségi tartalmak a kerettantervek kiadásáról és jóváhagyásáról szóló EMMI rendelet (továbbiakban: kerettantervi rendelet) mellékleteként megjelent kerettantervekben kerültek meghatározásra. A miniszter által kiadott kerettantervek iskolatípusok (illetve pedagógiai szakaszok) szerint tagolódnak: alsó tagozat, felső tagozat, négy-, hat- és nyolc évfolyamos gimnázium, szakközépiskola, szakiskola. Az Emberi Erőforrások Minisztere által aláírt kerettantervet adaptáltuk a kerettanterv.ofi.hu oldalról is, valamint figyelembe vettük a kiadók ajánlásait is. A kerettantervek felépítése A kerettantervek tartalmazzák a 

bevezetést, amely magába foglalja az iskolatípusok (illetve pedagógiai szakaszok) tantárgyi rendszerét és a heti minimális óraszámokat;



a kötelező tantárgyak kerettanterveit (egy- vagy kétéves ciklusokban);



egyes szabadon választható, illetve emelt óraszámú tantárgyak kerettanterveit.

A tantárgyi kerettantervek évfolyamonként rögzítik a tanulók heti kötelező óraszámát és a legfeljebb 10%-os szabadon felhasználható időkeretet. Az egyes tantárgyi kerettantervek a tantárgy rendelkezésére álló órakeret 90 %-át fedik le. Az iskolánk a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvényben (továbbiakban: Nkt.) és a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. Kormányrendeletben, valamint az annak mellékletét képező Nemzeti alaptantervben (továbbiakban: NAT) előírtak szerint kidolgozta a helyi tantervét. A nevelési-oktatási programot a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI.4.) Korm. rendelet 6. §-a határozza meg, az alábbiak szerint: „(1) A nevelési-oktatási program a nevelés-oktatás megtervezését-megszervezését segítő, a NAT-ban és egy adott kerettantervben kitűzött nevelési-oktatási célok elérését, tartalmi elemek feldolgozását lehetővé tévő, egy adott pedagógiai koncepció alapján kidolgozott hét elemű rendszer, amely minimálisan egy-egy tantárgyra, egy vagy több műveltségi területre, vagy pedagógiai szakaszra terjed ki. (2) A nevelési-oktatási program részei: a) a pedagógiai koncepció, amely a pedagógiai rendszer fejlesztésének indokait, céljait, alkalmazásának helyét és módját kifejtő dokumentum, mely összefoglalja, elméletileg megalapozza azokat a pedagógiai elveket, amelyeken a program alapul; b) a tanulási-tanítási program, amely olyan pedagógiai terv, amely a koncepció szellemében kifejti a rendszer célját, követelményeit, tartalmát, a tanulási folyamat 70

időkereteit, javasolt módszereit és eszközeit, a felhasználható szervezési módokat, utal továbbá az értékelés módjára és eszközeire; c) a tanítási-tanulási egységek leírása, a tanulás-tanítási programot alkotó elemek részletes kifejtése; d) eszközök, amelyek információhordozók és feladathordozók, és lehetővé teszik a tervezett tevékenységek megvalósítását, egymással szigorúan – formálisan és tartalmilag is – összehangoltan, támogatják a kitűzött célok elérését; e) az értékelés és eszközei, amelyek illeszkednek az a)-d) pontokban leírtakhoz, elősegítik a tanulói teljesítmények, a tanulói fejlődés ellenőrzését és értékelését, az elért tudásszint mérését; f) célzottan fejlesztett továbbképzési programok, amelyek során felkészítik a pedagógusokat a konkrét program alkalmazására; g) támogatást, tanácsadás, szakmai fórumok, a program karbantartása. A kötelező tantárgyak és óraszámok mellett a nevelőtestület az alábbiak szerint döntött az évfolyamonkénti órakeret 10%-ának (szabad órakeret) felhasználási módjáról. AZ ISKOLÁNKBAN TANÍTOTT KÖTELEZŐ ÉS NEM KÖTELEZŐ (VÁLASZTHATÓ) TANTÁRGYAK ÉS ÓRASZÁMAIK ÓRATERVE Kötelező tantárgyak és óraszámok 1-4. évfolyamon

Tantárgyak

1. évfolyam

2. évfolyam

3. évfolyam

4. évfolyam

Magyar nyelv, irodalom

7

7

6

6

Idegen nyelv (angol /német)

-

-

-

2

Matematika

4

4

4

4

Etika / Hit- és erkölcstan

1

1

1

1

Környezetismeret

1

1

1

1

Ének-zene

2

2

2

2

Vizuális kultúra

2

2

2

2

Technika, életvitel és gyakorlat

1

1

1

1

Testnevelés

5

5

5

5

Összes heti kötelező óra

23

23

22

24

71

Kötelező tantárgyak és óraszámok az 5–8. évfolyamon Tantárgyak

5. évfolyam

6. évfolyam

7. évfolyam

8. évfolyam

Magyar nyelv, irodalom

4

4

3

4

Idegen nyelvek

3

3

3

3

Matematika

4

3

3

3

Etika / Hit- és erkölcstan Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek

1

1

1

1

2

2

2

2

Természetismeret

2

2

-

-

Fizika

-

-

2

1

Kémia

-

-

1

2

Biológia-egészségtan

-

-

2

1

Földrajz

-

-

1

2

Ének-zene

1

1

1

1

Dráma és tánc

1

-

-

-

Vizuális kultúra

1

1

1

1

Informatika

-

1

1

1

Technika, életvitel és gyakorlat

1

1

1

-

Testnevelés

5

5

5

5

Osztályfőnöki óra

1

1

1

1

Összes heti kötelező óra

26

25

28

28

Tantárgyi rendszer a Debreceni Vörösmarty Mihály Általános Iskola és AMI-ben 2013. szeptember 1-től 1-4. évfolyamon Iskolánk helyi tantervében a kötelező tanítási órák keretében tanított tantárgyak tananyagai és követelményei teljes egészében megegyeznek az oktatási miniszter által kiadott kerettantervekben meghatározott tananyaggal és követelményekkel. A miniszter által kiadott kerettantervben meghatározott szabadon tervezhető órák számával az alábbi tantárgyak óraszámát növeltük meg azzal a céllal, hogy e tárgyból a készségfejlesztésre, az ismeretek gyakorlására több idő jusson: tantárgyak magyar nyelv, irodalom idegen nyelv matematika Etika / Hit- és erkölcstan környezetismeret ének-zene vizuális kultúra technika, életvitel és gyakorlat testnevelés Szabadon tervezhető órakeret felhasználása Rendelkezésre álló órakeret

1. évf. 7 4 1 1 2 2 1 5 2 25

2. évf. 7 4 1 1 2 2 1 5 2 25

3. évf. 6 4 1 1 2 2 1 5 3 25

4. évf. 6 2 4 1 1 2 2 1 5 3 27

1. évf. 2 + 1,5

2. évf. 2 +1

3. évf. 3 +1

4. évf. 3 + 1,5

1. matematika orientált Szabadon tervezhető órakeret felhasználása magyar nyelv, irodalom

72

matematika idegen nyelv környezetismeret

+ 0,5 -

+ 0,5 + 0,5 -

+ 0,5 +1 + 0,5

+ 0,5 + 0,5 + 0,5

1. évf. 2 + 1,5

2. évf. 2 +1 + 0,5 + 0,5 -

3. évf. 3 +1

4. évf. 3 + 1,5

+ 1,5 + 0,5

+1 + 0,5

2. évf. 2 +1 + 0,5 + 0,5 -

3. évf. 3 +1

4. évf. 3 + 1,5 + 0,5 + 0,5 + 0,5

1. nyelvi orientált Szabadon tervezhető órakeret felhasználása magyar nyelv, irodalom matematika idegen nyelv környezetismeret

+ 0,5 -

1. sport orientált Szabadon tervezhető órakeret felhasználása magyar nyelv, irodalom matematika idegen nyelv környezetismeret Testnevelés: floorball / röplabda

1. évf. 2 + 1,5 + 0,5

+1 + 0,5 + 0,5

Egy első osztály esetén a matematika orientáltságra szavazott a tantestület, illetve két, három osztály azonos évfolyamon történő nevelése – oktatása esetén az érintett kollégák és az iskolavezetés határozza meg, milyen irányultságú osztályok indíthatóak (matematika orientációjú, nyelvi orientációjú, sportorientációjú). Ha mód van rá, akkor az osztályoknál a szülői igény figyelembe vételével. Az elfogadott óraszámok a kötelező és a szabadon választott órákkal együtt a magyar nyelv, irodalom tantárgyaknál az 1-4. évfolyamon: Évfolyam 1. évfolyam 2. évfolyam 3. évfolyam 4. évfolyam

Tantárgy Magyar nyelvtan Irodalom Magyar nyelvtan Irodalom Magyar nyelvtan Irodalom Magyar nyelvtan Irodalom

Heti óraszám 3,5 5 3 5 3 4 2,5 5

Heti óraszám 8,5 8 7 7,5

73

Tantárgyi rendszer a Debreceni Vörösmarty Mihály Általános Iskola és AMI-ben Elfogadott óraszámok 5-8. évfolyamon Tantárgyak Magyar nyelv Irodalom Idegen nyelv Matematika Etika / Hit- és erkölcstan Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek

5. évf.

6. évf.

7. évf.

8. évf.

2 2 3+1=4 4

2 2 3+1=4 3+1=4

1+1=2 2 3+1=4 3+1=4

2 2 3+1=4 3+1=4

1

1

1

2

2

2

2

2+1=3

Természetismeret Fizika Kémia Biológiaegészségtan

Tantárgyak

5. évf.

6. évf.

Földrajz

7. évf.

8. évf.

1

2

Ének-zene Dráma- és tánc

1 1

1

1

1

1

Vizuális kultúra

1

1

1

1

2

Informatika

1

1

1

1

1

1

1

-

5 1

5 1

5 1

5 1

2

3

3

3

28

28

31

31

2 1

1+0,5=1,5 2

2

1+0,5=1,5

Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés Osztályfőnöki Szabadon terv. órakeret Rendelkezésre álló órakeret

A szabad órakeretről hozott döntéseket együttesen határozta meg a tantestület a 2013. március 25-ei gyűlésen. A fenti tantárgyi órakereteknél figyelembe vettük iskolánk korábbi profiljait, az ének-zene tagozatot, a német tagozatot és a sport tagozatot. Így a szabadon választható órakeretből három osztály indításakor egy nyelvi, sport és egy matematika orientáltságú osztályban gondolkodunk. Osztályainknak ez adja saját nevelési-oktatási arculatát. A mindennapos testnevelés bevezetése a továbbiakban a matematika és a nyelvi orientált osztályok indítását indokolja. Felsős osztályaink viszont egységes órarenddel folytatják tanulmányaikat. Nevelőtestületünk többnyire úgy határozott, hogy a helyi tantervben nem ír elő további tananyagot, hanem az egyes tematikai egységek között osztja el a rendelkezésre álló időkeretet az alkalmazható tudás megszerzése vagy a képességek fejlesztése céljából. A kerettantervek kiadásának és jogállásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet mellékletei 1. sz. melléklet Kerettanterv az általános iskola 1-8 évfolyamára. évfolyam heti időkerete tanuló óraszáma napi terhelés 1-3. 53 25 6 4. 56 27 7 5-6. 52 28 7 7-8. 56 31 7

Csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elvei Iskolánkban csoportbontás az alábbi tantárgyak esetében van: -

idegen nyelv

-

informatika

-

technika

74



Az informatika és a technika bontása kerül párba az órarendi, humánerőforrási, tantermi, tárgyi és eszköz igény miatt (pl. számítógép, munkapad, szerszámok)



Az idegen nyelv (angol-német) csoportbontásakor a szülői írásbeli nyilatkozatokat vesszük alapul.



Iskolánkban a tanulók az idegen nyelvi órákon az angol és a német nyelvet tanulják.



Amennyiben lehetőség van rá (pl. órakeret, fenntartói anyagi erőforrás), akkor matematika, magyar nyelv és irodalom csoport bontására is sor kerülhet.

Csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elveinél figyelembe vesszük a fenti táblázatot is. Egész napos iskola Iskolánk egész napos iskolaként működik felmenő rendszerben a 2013/2014-es tanévtől 1. évfolyamtól. Szülői kérésre reggel 7.00 órától, illetve délután 16.00 órától – 17.00 óráig az alsó osztályos tanulóink számára ügyeletet biztosítunk. Felsőben napközit biztosítunk a szülők igénye szerint. Az általános iskola a nemzeti köznevelésről szóló törvény rendelkezéseinek megfelelően egész napos iskolaként is működhet. Az egész napos iskola olyan iskolaszervezési forma, amelyben a tanórai és egyéb foglalkozásokat az iskola délelőtt és délután, egyenletesen szétosztva 16.00 óráig szervezi meg az intézmény elfogadott pedagógiai programja szerint. Ez a tanulásszervezési forma lehetővé teszi mind a felzárkóztatás, mind a tehetséggondozás sajátos tevékenységeit, így támogatva a képességfejlesztés hatékony pedagógiai eljárásait. A kötelező tanórákon túli foglalkozások teret adhatnak a művészeti nevelésnek, a testmozgásnak vagy más, az iskola arculatához illő szakköri és egyéb foglalkozásoknak, illetve az önálló tanulásnak. A nemzeti köznevelésről szóló törvény Nktv 27.§ (2) értelmében valamennyi általános iskola választható foglalkozásokat szervez 16.00 óráig (szülői igény esetén 17.00 óráig). (Magyar Közlöny 66. száma szerint, azaz a 1100/2012. (VI.4.) Korm. rendelet szerint.) A tanuló részvétele  Nktv. 46. § (1) A tanuló kötelessége, hogy részt vegyen a kötelező és a választott, továbbá általános iskolában a 16.00 óráig tartó egyéb foglalkozásokon.  Nktv. 55. § (1) Az intézményvezető a tanulót a szülő kérelmére felmentheti a 16.00 óra alól, kivéve, ha az intézmény egész napos iskolaként működik. A szülő, ha beíratja gyermekét az egész napos iskolába, vagy az iskolaotthonba, akkor a gyermekének a délelőtti és a délutáni órákon is kötelezően részt kell venni. A hiányzást igazolni kell. Évente három alkalommal igazolhat mulasztást a szülő. Egész napos iskolai nevelés és oktatás Nkt. 26. § (3) bek. alapján készíti el az iskola a pedagógiai programját. Az egész napos nevelés-oktatás szabályozása  Nktv. 21. A pedagógiai program 26. § (3)  Amennyiben az általános iskola egész napos programjának része valamely, az oktatásért felelős miniszter által kiadott, vagy saját maga által kidolgozott és e törvényben meghatározottak szerint jóváhagyott nevelési-oktatási program.  Ugyanígy szabályoz: EMMI 7. § (1) d) Időbeosztás egész napos iskolában

75

 EMMI 19. § (1) Egész napos iskolai nevelést-oktatást akkor szervezhet az általános iskola, ha szükség esetén másik osztály indításával, ha pedig ez nem oldható meg a tanuló másik iskolába történő átvételével gondoskodnak a tanuló ellátásáról, aki nem kívánja igénybe venni ezt az ellátást.  A törvény lehetőséget ad arra, hogy csak az alsó tagozat legyen egész napos szervezeti keretű. Így iskolánk is ebben a keretben gondolkodik.  A kötelező tanórai és egyéb foglalkozásokat a délelőtti és délutáni időszakra egyenletesen szétosztva, egymást váltva, a tanulók arányos terhelését figyelembe véve kell megszervezni. EMMI 19. §  (3) bek. Az egész napos iskolai nevelés-oktatás keretében kell biztosítani a) a segítségnyújtást a házi feladatok elkészítéséhez b) a tananyag megértéséhez és elsajátításához kapcsolódó pedagógiai támogatást az egyéni tanulási nehézséggel, tananyag értelmezési problémával küzdenek c) a felzárkóztatással és a tehetséggondozással kapcsolatos feladatok ellátását  (4) bek. egész napos iskolában is biztosítani kell - az ingyenes tankönyvellátást és étkezést a jogosultaknak -

tankönyvek, füzetek, tanulói felszerelések iskolai tárolásának feltételeit

A tantárgyi óraszámokat tanévenkénti meghatároztuk figyelembe véve a ciklus végén a fejlesztés várt eredményeinek teljesülését. Munkánk során figyelembe vett jogszabályok: 

a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény Magyar Közlöny 2011/162. szám – 2011. december 29.,



a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. Kormányrendelet; illetve annak Melléklete, különös tekintettel a III. részre (Glosszárium) Magyar Közlöny 2012/66. szám – 2012. június 4.,



a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 20/2012. EMMI rendelet Magyar Közlöny 2012/115. szám – 2012. augusztus 31.



kerettantervek kiadásáról és jóváhagyásáról szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet mellékleteként kiadott kerettantervek.

Iskolánk az ötödik évfolyamon választható Dráma és tánc, illetve Hon- és népismeret tantárgyak közül a Dráma és tánc tantárgyat tanítja. Iskolánk miniszter által kiadott kerettantervben szereplő választható („A változat” illetve „B változat”) kerettantervek közül az alábbi tantervek alapján tanít: ÉVFOLYAM 1-4. évfolyam 5-8. évfolyam 5-8. évfolyam 7-8. évfolyam 5-8. évfolyam 7-8. évfolyam

VÁLASZTOTT KERETTANTERV Ének-zene A változat Magyar nyelv és irodalom A változat Matematika B változat Fizika A változat Ének-zene A változat Kémia B változat

76

77

I/A. Helyi tanterv óraterve felmenő rendszerben - korcsolya oktatás - mindennapos testnevelés Alsó tagozat 1-2. évfolyam Tantárgy/évfolyam

1.a osztály szt ö 0,5 3,5 1 5

Magyar nyelv Irodalom

k 3 4

Idegen nyelv angol – német

-

-

-

-

4 1 1 2 2 1 3 0,5 0,5 1 23

0,5 2 828 900

4,5 1 1 2 2 1 3 0,5 0,5 1 25

4 1 1 2 2 1 4 0,5 0,5 1 23

Matematika Etika / Hit- és erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Technika, életvitel és gyakorlat testnevelés korcsolya Testnevelés floorball röplabda * ÖSSZES ÓRASZÁM: Éves rendelkezésre álló órakeret: Éves összes óraszám:

k 3 4

1.b osztály szt 0,5 1 0,5 (0,5) 2 828 900

1.c osztály szt ö 0,5 3,5 1 5

ö 3,5 5

k 3 4

0,5

-

-

-

-

4 1 1 2 2 1 4 0,5 0,5 1 25

4 1 1 2 2 1 4 0,5 0,5 1 23

0,5 2 828 900

4 1 1 2 2 1 4 0,5 1 1 25

4 1 1 2 2 1 4 0,5 0,5 1 23

Megjegyzés: A zárójeles dőlt számok csoportbontást jelölnek. k = kötelező szt = szabadon tervezhető ö = összesen * A testnevelés tantárgyon belül a röplabda a 2016/2017. tanévtől felmenő rendszerben történik.

k 2,5 4,5

2.a osztály szt 0,5 0,5 0,5 (0,5) 0,5 2 828 900

ö 3 5

k 2,5 4,5

0,5

-

4,5 1 1 2 2 1 4 0,5 0,5 1 25

4 1 1 2 2 1 4 0,5 0,5 1 23

2.b osztály szt 0,5 0,5 0,5 (0,5) 0,5 2 828 900

ö 3 5

k 2,5 4,5

0,5

-

4,5 1 1 2 2 1 4 0,5 0,5 1 25

4 1 1 2 2 1 4 0,5 0,5 1 23

2.c osztály szt 0,5 0,5 0,5 (0,5) 0,5 2 828 900

ö 3 5 0,5 4,5 1 1 2 2 1 4 0,5 0,5 1 25

I/B. Helyi tanterv óraterve felmenő rendszerben - korcsolya oktatás – mindennapos testnevelés Alsó tagozat 3-4. évfolyam Tantárgy/évfolyam Magyar nyelv Irodalom Idegen nyelv angol - német Matematika Etika / Hit- és erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Technika, életvitel és gyakorlat testnevelés korcsolya Testnevelés floorball röplabda * ÖSSZES ÓRASZÁM: Éves kötelező óraszám: Éves összes óraszám:

k 2,5 3,5 4 1 1 2 2 1 3 0,5 0,5 1 22

3.a osztály szt 0,5 0,5 1 (1) 0,5 0,5 3 792 900

ö 3 4

k 2,5 3,5

1

-

4,5 1 1,5 2 2 1 3 0,5 0,5 1 25

4 1 1 2 2 1 3 0,5 0,5 1 22

3.b osztály szt 0,5 0,5 1,5 (1,5) 0,5 3 792 900

ö 3 4

k 2,5 3,5

1,5

-

4 1 1,5 2 2 1 3 0,5 0,5

4 1 1 2 2 1 3 0,5 0,5 1 22

1 25

3.c osztály szt 0,5 0,5 1 (1) 0,5 0,5 3 792 900

ö 3 4

k 2 4

1

2

4 1 1,5 2 2 1 3 0,5 1 1 25

4 1 1 2 2 1 3 0,5 0,5 1 24

4.a osztály szt 0,5 1 0,5 (0,5) 0,5 0,5 3 864 972

ö 2,5 5

k 2 4

2,5

2

4,5 1 1,5 2 2 1 3 0,5 0,5 1 27

4 1 1 2 2 1 3 0,5 0,5 1 24

4.b osztály szt 0,5 1 1 (1) 0,5 3 864 972

ö 2,5 5

k 2 4

3

2

4 1 1,5 2 2 1 3 0,5 0,5 1 27

4 1 1 2 2 1 3 0,5 0,5 1 24

4.c osztály szt 0,5 1 0,5 (0,5) 0,5 0,5 3 864 972

Megjegyzés: A zárójeles dőlt számok csoportbontást jelölnek. k = kötelező szt = szabadon tervezhető ö = összesen A fenti táblázat az úszás óraszámait külön nem tartalmazza, a fenntartó finanszírozása esetén a testnevelés órák keretébe beépítjük (0,25 óra/hét). * A testnevelés tantárgyon belül a röplabda a 2016/2017. tanévtől felmenő rendszerben történik.

ö 2,5 5 2,5 4,5 1 1,5 2 2 1 3 0,5 0,5 1 27

II. Helyi tanterv óraterve felmenő rendszerben - normál óraszámú idegen nyelvű csoport + korcsolya oktatás + mindennapos testnevelés Tantárgy/évfolyam Magyar nyelv Irodalom Idegen nyelv angol - német Matematika Etika / Hit- és erkölcstan Történelem, társadalom és állampolgári ismeretek Természetismeret Fizika Kémia Biológia - egészségtan Földrajz Ének-zene Dráma és tánc Vizuális kultúra Informatika Technika, életvitel és gyakorlat testnevelés korcsolya Testnevelés floorball röplabda * Osztályfőnöki ÖSSZES ÓRASZÁM: Éves kötelező óraszám: Éves összes óraszám:

k 2 2 3 4 1

5. évfolyam szt 1 -

ö 2 2 4 4 1

k 2 2 3 3 1

6. évfolyam szt 1 1 -

ö 2 2 4 4 1

k 1 2 3 3 1

7. évfolyam szt 1 1 1 -

ö 2 2 4 4 1

k 2 2 3 3 1

8. évfolyam szt 1 1 -

ö 2 2 4 4 1

2

-

2

2

-

2

2

-

2

2

-

2

2 1 1 1 1 2,5 0,5 1 1 1 26

1 2 936 1008

2 1 1 1 1 1 2,5 0,5 1 1 1 28

2 1 1 1 1 2,5 0,5 1 1 1 25

1 3 900 1008

3 1 1 1 1 2,5 0,5 1 1 1 28

2 1 2 1 1 1 1 1 2,5 0,5 1 1 1 28

3 1008 1116

2 1 2 1 1 1 1 1 2,5 0,5 1 1 1 31

1 2 1 2 1 1 1 2,5 0,5 1 1 1 28

0,5 0,5 3 1008 1116

1,5 2 1,5 2 1 1 1 2,5 0,5 1 1 1 31

* A testnevelés tantárgyon belül a röplabda első évfolyamtól a 2016/2017. tanévtől felmenő rendszerben történik.