PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

A GUBODY FERENC SZAKKÉPZŐ ISKOLA

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA (2700 Cegléd, Alkotmány utca 7-9.)

OM száma: 201038

CEGLÉD 2013

Tartalomjegyzék A PEDAGÓGIAI PROGRAM FELÉPÍTÉSE ................................................................................................... 7 NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL ...................................................................................................................... 7 I. BEVEZETŐ ....................................................................................................................................................... 8 II. NEVELÉSI PROGRAM ................................................................................................................................. 8 1. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, ÉRTÉKEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI ÉS ELJÁRÁSAI ...................................................................................................................................... 8 1.1. Pedagógiai alapelveink .......................................................................................................................... 8 1.2. Nevelő-oktató munkánk pedagógiai értékei .......................................................................................... 10 1.3. A nevelő-oktató munka céljai................................................................................................................ 11 1.4. A nevelő-oktató munka feladatai .......................................................................................................... 12 1.5. A nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai ........................................................................................... 13 2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok.................................................................. 13 2.1.Általános célok ...................................................................................................................................... 13 3. A teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő pedagógiai feladatok ...................................................... 17 3.2.Az iskola egészségnevelési tevékenységének kiemelt feladatai .............................................................. 18 3.3. Az egészségnevelés iskolai területei...................................................................................................... 18 3.4. Tevékenység formák.............................................................................................................................. 18 3.5. A megvalósítás szereplői ...................................................................................................................... 18 3. 6. Az iskola drogstratégiája ..................................................................................................................... 18 3.7. KAPCSOLAT AZ ISKOLA-EGÉSZSÉGÜGYI HÁLÓZATTAL ............................................................................... 21 4. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása és azzal kapcsolatos iskolai terv ............................... 23 4.1. Az iskolai elsősegélynyújtás oktatásának legfőbb céljai: ..................................................................... 23 4.2. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek iskolai területei: ........................................................................ 23 4.3. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának formái:.............................................................. 24 4.4. Elsősegély nyújtási ismeretek ............................................................................................................... 24 5. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok ......................................................................................... 24 5.1.Alapelveink ............................................................................................................................................ 24 5.2. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladataink ................................................................................... 25 5.3. A közösségfejlesztés színterei, tevékenységformái ................................................................................ 26 5.4. A tanítási órán, osztályközösségben megvalósítható közösségfejlesztő feladatok: ............................... 26 5.5. Az egyéb foglalkozások közösségfejlesztő feladatai: ............................................................................ 26 5.6. A diákönkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai:.................................................................. 28 5.7. A szabadidős tevékenység közösségfejlesztő feladatai: ........................................................................ 28 6. A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai 29 B) AZ OSZTÁLYFŐNÖKI MUNKA TARTALMA...................................................................................................... 32 1. PEDAGÓGUS-OSZTÁLYFŐNÖK ....................................................................................................................... 32 2. Az osztályfőnöki munka általános jellemzői ............................................................................................ 33 3. AZ OSZTÁLYFŐNÖK FELADATAI .................................................................................................................... 35 3.1. Évente ismétlődő tennivalók ................................................................................................................. 35 3.2. Tennivalók a belépő osztályok esetén (9. és 13. évf.)) .......................................................................... 36 3.3. Javaslatok, ötletek ................................................................................................................................ 37 4.AZ OSZTÁLYFŐNÖK MUNKAKÖRI LEÍRÁSA ..................................................................................................... 38 5. AZ OSZTÁLYFŐNÖKI MUNKATERV ................................................................................................................. 38 7. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje ...................... 39 7.1. Sajátos nevelési igényű tanulók ............................................................................................................ 39 7.2. A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységek ....................... 40 7.4. A hátrányos (HH) és a halmozottan hátrányos helyzetű (HHH) tanulók integrációját segítő tevékenységek .............................................................................................................................................. 44 7.4.1.A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítését szolgáló tevékenységek ................. 44 7.4.2.A szociális hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységek ................................................................... 45

A HÁTRÁNYOS, VESZÉLYEZTETETT TANULÓK PROBLÉMÁINAK KEZELÉSE ........................................................ 46 7.4.3.Gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása ........................................................ 46 8. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje................ 47 8.1.A TANULÓ, MINT EGYÉN JOGGYAKORLÁSA ................................................................................................. 47 8.2. A TANULÓI KÖZÖSSÉG JOGGYAKORLÁSA ................................................................................................... 48 9. Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel .............................................................. 48 9.1. A tanulók közösségét érintő kapcsolattartási formák ........................................................................... 48 9.2. A szülők közösségét érintő együttműködési formák .............................................................................. 50 9.2.1.Iskolaszék, Intézményi tanács: ............................................................................................................ 50 9.2.2.A szülők és a pedagógusok együttműködésének formái ...................................................................... 50 9.3. A pedagógus közösség együttműködése ................................................................................................ 52 9.3.1. Az igazgatóság és a nevelőtestület együttműködése .......................................................................... 53 9.3.2. A szakmai munkaközösségek együttműködése ................................................................................... 53 9.3.3.Pedagógus – Pedagógus együttműködésének területei....................................................................... 53 9.4. Az intézmény partnereivel való kapcsolattartás ................................................................................... 53 10. A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata, alkalmassági vizsga szabályai, szóbeli felvételi vizsga követelményei és az iskola magasabb évfolyamába lépés feltételei ............................................................. 55 10.1. A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata .................................................................................. 55 10. 2. AZ ALKALMASSÁGI VIZSGA SZABÁLYAI .................................................................................................. 56 10.3. A szóbeli felvételi vizsga követelményei szakközépiskolában ............................................................. 57 10.3.1. A szóbeli felvételi vizsga követelményei magyar nyelvből ............................................................... 57 10.3.2. A szóbeli felvételi vizsga követelményei matematikából .................................................................. 57 10.4. Az iskola magasabb évfolyamába lépés feltételei ............................................................................... 58 10.4.1. Általános középfokú oktatás: ........................................................................................................... 58 10.4.2. Szakmai középfokú oktatás: ............................................................................................................. 58 10.4.3. Továbbhaladás az iskolai évfolyamokon: ........................................................................................ 59 10.4.4. Osztályozó vizsga: ........................................................................................................................... 59 10.4.5. Javítóvizsgák.................................................................................................................................... 59 6.6. Jelentkezés szakképzési évfolyamra ...................................................................................................... 59 11. A felvétel és az átvétel helyi szabályai ................................................................................................... 60 11.1. A felvételi vizsga követelményei, a jelentkezések elbírálása: ............................................................. 60 11.2. Az SNI-s és BTM-es tanulókra vonatkozó speciális eljárási szabályok .............................................. 61 11.3. Jelentkezés keresztféléves képzésre ..................................................................................................... 61 11.4. Az átvétel szabályai ............................................................................................................................ 61 11.5.A szakképzési évfolyamra történő felvétel, átvétel szabályai ............................................................... 61 11.6. A felnőttoktatásra (esti képzés) történő felvétel, átvétel szabályai ..................................................... 61 III. HELYI TANTERV....................................................................................................................................... 63 BEVEZETŐ ......................................................................................................................................................... 63 1. ALAPELV ....................................................................................................................................................... 63 2. KULCSKOMPETENCIÁK .................................................................................................................................. 63 4. A Helyi tanterv elkészítésénél figyelembe vett jogszabályok, dokumentumok és ajánlások: ................... 66 5. A Helyi tanterv alapjául szolgáló kerettantervek..................................................................................... 66 5.1. Szakközépiskola .................................................................................................................................... 66 5.2. A választott szakközépiskolai kerettanterv megnevezése ...................................................................... 67 5.3. Felnőttek középiskolája (Szakközépiskola ............................................................................................ 67 Az alábbi tantárgyból biztosítja az iskola a középszintű érettségire való felkészítést: ................................ 69 5.4. Szakiskola ............................................................................................................................................. 69 5.5. A szakiskolai Híd II. program bevezetése ............................................................................................. 70 5.6. A szakközépiskola szakképzési évfolyamain indított képzések .............................................................. 72 6. A választott kerettanterv által meghatározott kötelező óraszámai feletti kötelező tanórai foglalkozások, kötelezően választandó, vagy szabadon választható tanórai foglalkozások megnevezése és óraszáma ...... 73 6.1. A választott kerettanterv óraszámai feletti kötelező tanórai foglalkozások a 4+1 évfolyamos ágazati szakközépiskolai képzésben: ........................................................................................................................ 73 6.2. Szakközépiskolai óraterv (kötelező és szabadon választható órákkal) ................................................. 73 6.3. Szakiskolai óraterv (kötelező és szabadon választható órákkal) .......................................................... 76 7. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei, figyelembe véve a tankönyv térítésmentes igénybevétele biztosításának kötelezettségét ............................. 76 7.1. TANKÖNYVEKRE VONATKOZÓAN: .............................................................................................................. 77 7.2. TANESZKÖZÖKRE VONATKOZÓAN: ............................................................................................................. 77

7.3. A TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNÁL A KÖVETKEZŐ SZEMPONTOKAT VESSZÜK FIGYELEMBE: .................. 78 7.4. A TANKÖNYV INGYENES IGÉNYBEVÉTELÉNEK BIZTOSÍTÁSA ...................................................................... 78 8. A Nemzeti alaptantervben (a továbbiakban: Nat) meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának részletes szabályai .......................................................................................................... 79 A PEDAGÓGIAI FELADATOK HELYI MEGVALÓSÍTÁSÁNAK RÉSZLETES SZABÁLYOZÁSA A PEDAGÓGIAI PROGRAM I. FEJEZETÉBEN, NEVELÉSI PROGRAMRÉSZBEN KERÜLT RÉSZLETESEN MEGHATÁROZÁSRA. .............................. 79 8.1. CÉLOK, FELADATOK ................................................................................................................................... 79 8.2. A TANÓRAI FOGLALKOZÁSOK MEGSZERVEZÉSE ......................................................................................... 79 8.3. A TANÍTÁSI IDŐ FELOSZTÁSÁNAK SZABÁLYAI ............................................................................................ 80 8.4.TANULÓ KÖTELEZŐ ÉS VÁLASZTHATÓ FOGLALKOZÁSAINAK SZÁMA .......................................................... 80 9. A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja .......................................................... 80 10. A választható tantárgyak, foglalkozások, továbbá ezek esetében a pedagógusválasztás szabályai ...... 81 10.1. A NEM KÖTELEZŐ TANTÁRGYAK VÁLASZTÁSA ........................................................................................ 81 10.2. PEDAGÓGUS VÁLASZTÁSA........................................................................................................................ 82 11. A választható érettségi vizsgatárgyak, a közép- vagy emelt szintű érettségi vizsgára való felkészítés, követelmények teljesítése ............................................................................................................................. 82 11.1. ÉRETTSÉGI VIZSGATÁRGYAK A 2013/2014 TANÉVBEN BELÉPŐ ÉVFOLYAMOKON .................................... 82 KÖTELEZŐ TANTÁRGYAK:................................................................................................................................. 82 KÖTELEZŐEN VÁLASZTHATÓ TANTÁRGYAK ..................................................................................................... 82 VÁLASZTHATÓ TANTÁRGYAK: .......................................................................................................................... 82 12. Az egyes érettségi vizsgatárgyakból a középszintű érettségi vizsga témakörei ...................................... 83 13. A tanuló tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történő ellenőrzési és értékelési módja, diagnosztikus, szummatív, fejlesztő formái, valamint a magatartás és szorgalom minősítésének elvei ..................................................................................................................................................................... 83 13.1. Az iskolai értékelés alapelvei: ............................................................................................................ 83 13.2. Az értékelés és iskolai számonkérés formái, rendje, szerepe, rendszeressége, súlya .......................... 84 13.3.Az iskolai írásbeli beszámoltatások formái, rendje, korlátai, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya ................................................................................................................................ 86 13.4. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai .... 88 13.5. Az egyes modulok értékelése és minősítése, valamint beszámítása az iskolai évfolyam sikeres befejezéséhez ............................................................................................................................................... 90 14. A csoportbontások és egyéb foglalkozások szervezésének elvei: ........................................................... 90 15. A nemzetiséghez nem tartozó tanulók részére a székhelyen és telephelyen, valamint a tagintézmény közelében élő nemzetiségek kultúrájának megismertetése ........................................................................... 91 16. A tanulók fizikai állapotának mérésével kapcsolatos módszerek ........................................................... 91 17. Az intézmény egészségnevelési és környezeti nevelési alapelvei ........................................................... 91 17.1. AZ INTÉZMÉNY EGÉSZSÉGNEVELÉSI ALAPELVEI ÉS A TELJES KÖRŰ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSSEL ÖSSZEFÜGGŐ FELADATOK [20/2012. (VIII. 31.) EMMI RENDELET 128. § (5) BEK. ALAPJÁN] ................................................ 91 17.2.AZ ISKOLA KÖRNYEZETI NEVELÉS ELVEI:.................................................................................................. 92 17.3. AZ EGÉSZSÉGFEJLESZTŐ TEVÉKENYSÉGEK CÉLKITŰZÉSEI........................................................................ 92 17.4. AZ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉS FŐBB TERÜLETEI .............................................................................................. 93 17.5. AZ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉS FŐ CÉLCSOPORTJAI ÉS SZÍNTEREI ..................................................................... 93 17.6. ISKOLAORVOS, MÉRÉSEK, DIAGNOSZTIKA ................................................................................................ 93 17.7. EGÉSZSÉGÜGYI SZŰRŐVIZSGÁLATOK ....................................................................................................... 93 17.8. FELVILÁGOSÍTÁS ÉS SZEMLÉLETFORMÁLÁS ............................................................................................. 94 17.9. AZ ISKOLA KÖRNYEZETI NEVELÉSI ELVEI ÉS PROGRAMJA ........................................................................ 94 A KÖRNYEZETNEVELÉS FŐ CÉLJAI..................................................................................................................... 94 17.10. A KÖRNYEZETVÉDELEM FŐBB TERÜLETEI .............................................................................................. 94 17.11. A KÖRNYEZETEI NEVELÉS FŐ CÉLCSOPORTJAI ÉS SZÍNTEREI .................................................................. 95 17.12. FELVILÁGOSÍTÁS ÉS SZEMLÉLETFORMÁLÁS ........................................................................................... 95 18. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések ............................................................................... 95 18.1. ESÉLYEGYENLŐSÉG BIZTOSÍTÁSA AZ INTÉZMÉNYBEN.............................................................................. 95 18.2. A TANULÁSI KUDARCNAK KITETT TANULÓK FELZÁRKÓZTATÁSÁNAK SEGÍTÉSÉT SZOLGÁLÓ TEVÉKENYSÉGEK .............................................................................................................................................. 96 18.3. A SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT SZOLGÁLÓ TEVÉKENYSÉGEK ...................................................... 96 18.4. A HÁTRÁNYOS, VESZÉLYEZTETETT TANULÓK PROBLÉMÁINAK KEZELÉSE ................................................ 97 18.5. A TANULÓK FEJLŐDÉSÉT VESZÉLYEZTETŐ OKOK MEGELŐZÉSE................................................................ 97 18.6. A TANULÓK FEJLŐDÉSÉT VESZÉLYEZTETŐ OKOK FELTÁRÁSA .................................................................. 97 18. 7. A GYERMEK FEJLŐDÉSÉT VESZÉLYEZTETŐ OKOK MEGSZÜNTETÉSE (SZÉKHELYEN, TELEPHELYEN) ........ 99 18.8. IFJÚSÁGVÉDELMI FELELŐS ALKALMAZÁSA ............................................................................................ 100

19. A tanuló jutalmazásával összefüggő, a tanuló magatartásának, szorgalmának értékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó elvek................................................................................................................. 102 20. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei................................................................................. 103 21. A nevelőtestület által szükségesnek tartott további elvek..................................................................... 104 22.1.A TANTÁRGYI, TANÉVI, RÉSZLEGES VAGY TELJES FELMENTÉSEK ELJÁRÁSI SZABÁLYAI ......................... 104 22.2.A TANÓRAI FOGLALKOZÁSOKON VALÓ RÉSZVÉTEL ALÓLI FELMENTÉSEK ............................................... 104 22.3. A TANKÖTELEZETTSÉG TELJESÍTÉSE MAGÁNTANULÓKÉNT .................................................................... 104 22.4.MÉRÉS – ÉRTÉKELÉS ............................................................................................................................... 104 Belső mérések ............................................................................................................................................ 105 Külső mérések ............................................................................................................................................ 105 22.5. AZ ISKOLA VALAMENNYI ÉVFOLYAMÁT ÁTFOGÓ HELYI TANTERV ......................................................... 105 23. A pedagógiai program megvalósulásának feltételei ............................................................................ 105 IV. A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓK FEJLESZTŐ ROGRAMJA .......................................... 106 BEVEZETÉS ..................................................................................................................................................... 106 1.ÁLTALÁNOS ELVEK ...................................................................................................................................... 106 1.1. A NEMZETI ALAPTANTERV ÉS A VÁLASZTOTT KERETTANTERV ALKALMAZÁSA A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓK ISKOLAI OKTATÁSÁBAN .................................................................................................................. 106 1.2.IRÁNYELV ................................................................................................................................................. 107 1.3. CÉL .......................................................................................................................................................... 107 1.4.FELADAT ................................................................................................................................................... 107 1.5. SNI-S TANULÓK HABILITÁCIÓS, REHABILITÁCIÓS ELLÁTÁSA: .................................................................. 108 1.6.INTEGRÁLT NEVELÉS, OKTATÁS ................................................................................................................ 108 2.AZ ENYHÉN ÉRTELMI FOGYATÉKOS TANULÓK ISKOLAI FEJLESZTÉSÉNEK ELVE............................................ 109 2.1.AZ ENYHÉN ÉRTELMI FOGYATÉKOS TANULÓ ............................................................................................. 109 2.2. AZ ISKOLAI FEJLESZTÉS PEDAGÓGIAI SZAKASZAI ..................................................................................... 110 2.3.AZ INTEGRÁLT KERETEK KÖZÖTT NEVELT ENYHÉN ÉRTELMI FOGYATÉKOS TANULÓK FEJLESZTÉSE ......... 110 2.4. FEJLESZTÉSI TERÜLETEK - NEVELÉSI CÉLOK............................................................................................. 110 2.5. AZ ENYHÉN ÉRTELMI FOGYATÉKOS TANULÓK PEDAGÓGIAI ÉS EGÉSZSÉGÜGYI CÉLÚ HABILITÁCIÓJA, ÉS REHABILITÁCIÓJA............................................................................................................................................ 112 3.PSZICHÉS FEJLŐDÉS ZAVARA MIATT A NEVELÉSI, TANULÁSI FOLYAMATBAN TARTÓSAN AKADÁLYOZOTT TANULÓK ........................................................................................................................................................ 112 3.1.PSZICHÉS FEJLŐDÉS ZAVARA MIATT A NEVELÉSI, TANULÁSI FOLYAMATBAN TARTÓSAN AKADÁLYOZOTT TANULÓ........................................................................................................................................................... 112 3.2.PSZICHÉS FEJLŐDÉS ZAVAR MIATT A NEVELÉSI, TANULÁSI FOLYAMATBAN AKADÁLYOZOTT TANULÓK FEJLESZTÉSE.................................................................................................................................................... 113 3.3. EGÉSZSÉGÜGYI ÉS PEDAGÓGIAI REHABILITÁCIÓ ...................................................................................... 115 3.4.A TANULÁSI-, MAGATARTÁSI- ÉS BEILLESZKEDÉSI NEHÉZSÉGGEL (BTM) KÜZDŐ GYERMEKEK ............... 115 3.5.A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓK ÉRTÉKELÉSE ............................................................................... 115 V. SZAKMAI PROGRAM ............................................................................................................................... 117 1. SZAKMAI PROGRAMOK FELMENŐ RENDSZERBEN A 2013/2014 TANÉVTŐL ............................................ 117 1.1. SZAKMAI PROGRAMOK FELMENŐ RENDSZERBEN...................................................................................... 117 1.2. SZAKMAI PROGRAMOK FELMENŐ RENDSZERBEN...................................................................................... 118 Szakközépiskola ......................................................................................................................................... 118 1.3. Felnőtt oktatás általános szabályai .................................................................................................... 118 Szakképzés ................................................................................................................................................. 118 2. Felnőttképzés ......................................................................................................................................... 119 VI. ZÁRADÉK .................................................................................................................................................. 120 1. A PEDAGÓGIAI PROGRAM LEGITIMÁCIÓJA .................................................................................................. 120 1. 1. A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉRVÉNYESSÉGE: .............................................................................................. 120 1. 2. A PEDAGÓGIAI PROGRAM FELÜLVIZSGÁLATA.......................................................................................... 120 1. 3. A PEDAGÓGIAI PROGRAM MÓDOSÍTÁSA ................................................................................................... 120 1. 4. A PEDAGÓGIAI PROGRAM NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALA ........................................................................ 120 1.SZÁMÚ MELLÉKLET ...................................................................................................................................... 122 A KÖZÉP- ÉS EMELT SZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA KÖVETELMÉNYEI ÉS TÉMAKÖREI........................................... 122 I. RÉSZLETES VIZSGAKÖVETELMÉNYEK ............................................................................................ 122 1.1 ANYANYELV/KOMMUNIKÁCIÓ ....................................................................................................... 124 1.2 MAGYAR IRODALOM .......................................................................................................................... 134

1.3 TÖRTÉNELEM ....................................................................................................................................... 144 1.4. MATEMATIKA ...................................................................................................................................... 168 1.5. ANGOL NYELV ..................................................................................................................................... 191 1.6. FIZIKA .................................................................................................................................................... 219 1.7. KÉMIA .................................................................................................................................................... 246 1.8 BIOLÓGIA ............................................................................................................................................... 323 1.9. FÖLDRAJZ (FÖLDÜNK ÉS KÖRNYEZETÜNK) ........................................................................................... 366 1.10 INFORMATIKA .................................................................................................................................... 416 1.11 BEVEZETÉS A FILOZÓFIÁBA ........................................................................................................... 436 1.12 TÁRSADALOMISMERET ................................................................................................................... 439 1.13 MŰVÉSZETI ISMERETEK .................................................................................................................. 441 1.14 KÖZGAZDASÁGTAN .......................................................................................................................... 444 1.15 ÉLET ÉS PÁLYATERVEZÉS ............................................................................................................... 448 KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉMAKÖREI ............................................................................... 451 1. Magyar irodalom ................................................................................................................................... 451 2. Magyar nyelv ......................................................................................................................................... 453 3. Történelem ............................................................................................................................................. 455 4. Matematika ............................................................................................................................................ 457 5. Földrajz ................................................................................................................................................. 459 6. Informatika ............................................................................................................................................ 461 8. Biológia ................................................................................................................................................. 464 9. Fizika ..................................................................................................................................................... 466 10. Kémia................................................................................................................................................... 467 2.SZÁMÚ MELLÉKLET ...................................................................................................................................... 468 FELMENŐ RENDSZERBEN BEVEZETÉSRE KERÜLŐ SZAKMAI PROGRAMOK ........................................................ 468 3. SZ. MELLÉKLET ............................................................................................................................................ 469 KIFUTÓ SZAKMAI PROGRAMOK ....................................................................................................................... 469 4.SZÁMÚ MELLÉKLET ...................................................................................................................................... 470 KÖTELEZŐ MINIMÁLIS ESZKÖZ- ÉS FELSZERELÉSJEGYZÉK .............................................................................. 470 5. SZÁMÚ MELLÉKLET ............................................................................................................................... 471 TANTÁRGYAK TANTERVEI .............................................................................................................................. 471

A PEDAGÓGIAI PROGRAM FELÉPÍTÉSE Iskolánk pedagógiai programját az alábbiakban felsorolt fejezetek alkotják: I. BEVEZETŐ II. NEVELÉSI PROGRAM III. HELYI TANTERV IV. SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓK PROGRAMJA (SNI) V. SZAKMAI PROGRAM VI. PEDAGÓGIAI PROGRAM LEGITIMÁCIÓJA VII. MELLÉKLETEK

NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL A Pedagógiai Program nyilvános, az érdeklődők számára megtekinthető. Nyomtatott formában elhelyezésre kerül: • a fenntartónál, • az irattárban, • az iskola irodájában a székhelyen, telephelyen és tagintézményben, • a folyosói hirdető táblán, • felkerül az iskola honlapjára • elektronikus formában megkapja a nevelőtestület minden tagja.

I. BEVEZETŐ

A pedagógiai program célja, hogy megfogalmazza az iskolában folyó nevelő és oktató munka célrendszerét, megfogalmazza az oktatandó tananyag tartalmát és a képzés követelményeit. Elsősorban szól a tanítványoknak, akik ez alapján eldönthetik, hogy iskolánkban akarjáke folytatni tanulmányaikat. Szól az iskola pedagógusainak, akik mindennapi munkájukat a pedagógiai programban megfogalmazottakhoz igazítva végzik. A program szól a fenntartónak is, aki ez alapján kap részletes képet az iskolában folyó tevékenységről. A piacgazdaság fejlődése új kihívást jelent a magyar társadalom munkaképes tagjainak: szaktudásukkal, műveltségükkel, tanulási képességükkel meg tudnak-e felelni a munkaerőpiac új és gyorsan változó követelményeinek.

II. NEVELÉSI PROGRAM 1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei és eljárásai 1.1. Pedagógiai alapelveink Iskolánk tanulói túlnyomórészt nagykorúak, ezért partneri viszony kialakítására törekszünk. A 16-22 év, közötti korosztály számára követendő mintát, elvárt társadalmi értékrendet kívánunk közvetíteni. Az iskolánkban folyó nevelőmunka értékközpontú. Célunk olyan értékek közvetítése, melyek alkalmasak arra, hogy az iskolából a tanulók szilárd erkölcsi alapokkal, a társadalom és az egyén számára hasznos ismeretekkel rendelkezve, a tudást becsülve, az eredményekért tenni készen kerüljenek ki. Figyelmet fordítunk arra, hogy a tanulók képességeiket kibontakoztathassák és hasznosíthassák, társadalmilag elismert tudást adjunk. A teljesítmények következetes értékelésével motiváljuk a jobb eredmények elérését, folyamatosan fejlesszük a megismerés, a megértés, és a tanulás iránti érdeklődést, nyitottságot. Ezzel képessé tehetjük tanulóinkat az élethosszig tartó tanulásra – önművelésre, amely nélkülözhetetlen felgyorsult, információkkal és változásokkal teli világunkban. Tudásanyagunk előfeltétele a sikeres továbbhaladásnak. Iskolánk az általános emberi értékek közvetítését, elsõsorban a humanizmust, a hazaszeretetet, a nyitottságot, a toleranciát (a környezet, más népek, kultúrák és szokások iránt) kiemelten kezeli (szociális és állampolgári kompetencia). A humánus gyakorlat kialakítása és megőrzése, valamint a harmonikus tanár-diák kapcsolat nagy hangsúlyt kap. Törekszünk a másik megbecsülésére, véleményének az elfogadására.

Tanulóink rendszeres és kielégítõ információkat kapnak a személyüket és tanulmányaikat érintõ minden kérdésben. Szervezett formában gyakorolhatják döntési, véleményezési és javaslattételi jogaikat. A felelősségteljes, kulturált bírálat, véleményalkotás képességének fejlesztésével, a tanulók jogainak biztosításával, tiszteletben tartásával kívánjuk megismertetni a demokrácia értékeit (szociális és állampolgári kompetencia). Az életkorhoz illeszkedő terhelés feltételeit és az egészséges körülményeket lehetőségeinkhez mérten megvalósíthatjuk. Figyelembe vesszük munkahelyi, magánéleti problémáikat, ezeket toleráljuk is. Fontosnak tartjuk az egészséges életmód, a kulturált környezet iránti igény kialakítását.(természettudományos kompetencia) Közös felelősséget kívánunk kialakítani diákjainkkal az iskola értékeinek, jó hírnevének kialakításáért és továbbfejlesztéséért. Arra törekszünk, hogy tanítványaink legyenek büszkék, hogy a Gubody Ferenc Szakképző Iskola tanulói. Az iskola működését úgy szervezzük, hogy tanulóink lehetőséget kapjanak: • •

tényleges felelősséggel járó döntésekre a tanulási folyamatban, a diákjogok gyakorlásában, a közösségi élet szervezésében olyan nevelésben, oktatásban való részvételre, melynek során szuverén, érdekeiket tárgyilagosan érvényesíteni tudó, öntevékeny, magatartásukban és erkölcsösségükben egyetemes értékeket közvetítő tanulói személyiséggé válhatnak (anyanyelvi kommunikáció) elsajátíthatják és alkalmazzák az általános műveltség alapjait.

Lehetőséget teremtünk a tanórai és a tanárón kívüli elfoglaltságok alkalmával arra, hogy a tanulóink az ott eltöltött évek alatt: • saját képességeiket megismerjék, felmérjék és ennek megfelelő teljesítményt nyújtsanak • érdeklődésüknek megfelelően tevékenységi területeket válasszanak maguknak • megismerjék szűkebb és tágabb környezetüket, a világot, s az abban zajló természeti és társadalmi jelenségeket, s ezeket alkalmazzák a mindennapokban • megismerjék az egészséges életmód legfontosabb szabályait, éljenek is vele • ismerjék meg a problémamegoldás lépéseit, ennek segítségével legyenek képesek konfliktusokat, problémákat kezelni (matematikai kompetencia) • sajátítsák el az egymás iránti elfogadás, a kulturált együttélés szabályait, s ezeket legyenek képesek mindennapi életükben alkalmazni is. Az iskolában folyó nevelés-oktatás továbbépíti, kiszélesíti és elmélyíti az iskolai tantárgyi követelményeket. Iskolánkban az általános és a szakmai műveltséget megalapozó, azt kiterjesztő, megerősítő és a további műveltség megszerzését elősegítő nevelő-oktató tevékenység folyik. A szakközépiskolai kerettantervekben meghatározott fejlesztési követelmények, tevékenységek és tartalmak biztosítják az általános műveltség továbbépítését, valamint a szakmai képzés megalapozását, az érettségi vizsgára és a felsőfokú tanulmányokra vagy a szakképzésre, munkába állásra való felkészülést. A Gubody Ferenc Szakképző Iskola célja, hogy általánosan művelt, széleskörű és korszerű szakmai ismeretekkel rendelkező, magukat tovább képezni tudó és akaró szakembereket neveljen, akik mind a szakmai, mind a magánéletben képesek helytállni, dolgozni.

Ennek érdekében az iskola vállalja, hogy tanulóit képessé teszi • a kor színvonalán álló ismeretek elsajátítására és alkalmazására, • az önálló ismeretszerzésre, az új információk befogadására, alkalmazására (hatékony önálló tanulás), • a kulturális örökségeknek a tiszteletére, valamint a művészi önkifejezésre, műalkotások és előadások elemzésére, a kulturális tevékenységben rejlő gazdasági lehetőségek felismerésére és kiaknázására, hogy saját nézőpontját összevesse mások véleményével (esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség), • a környezetmegóvására, elősegítve ezzel az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlődését (környezettudatosságra nevelés). • a valóság sokoldalú és tárgyilagos megismerésére, az emberi, természeti értékek megbecsülésére és a mindennapi életben való következetes megvalósítására. felkészíti az iskolai vizsgákra (érettségi és szakmai képesítő vizsga), arra törekszik, hogy tanulói minél nagyobb arányban jussanak el az érettségiig, illetve szerezzenek szakmai képesítést. Az iskola kiemelten kezeli az anyanyelvi, az idegen nyelvi, a felsőfokú szakirányú továbbtanulás miatt fontos idegen nyelvi –elsősorban angol -, számítástechnikai, valamint a szakmai képzést, támogatja tanulói (felsőfokú) továbbtanulási törekvését. Kiemelt kérdésként kezeli az alapműveltség mind magasabb szintre juttatását, valamint az emelt szintű szakképzettséget adó (nem főiskolai szintű) szakképesítések oktatását: Az iskola a szakmai képzés során arra törekszik, hogy tanulói alkalmazásképes tudást sajátítsanak el, megfelelő ismeretekkel rendelkezzenek a munka világáról (munkavédelem, környezetvédelem, munkaügy, érdekvédelem, stb.) és megszeressék választott szakmájukat. Az iskola megadja a tanuláshoz, valamint a tanulók egészséges és harmonikus fejlődéséhez szükséges feltételeket. A képzés érettségi vizsgával zárul a 12. vagy a 13. év végén a közismereti tárgyakból. Az érettségi vizsgát követő, ill. azzal záruló képzés az OKJ jegyzékben meghatározott, és az intézményben folyó szakképzésben elsajátítható szakképesítés megszerzésére irányul, és szakmai vizsgával zárul.

1.2. Nevelő-oktató munkánk pedagógiai értékei • Kiemelten fontosnak tartjuk a hazafiság, a hazaszeretet, nemzeti identitás, adott esetben kisebbségi identitás és tolerancia kialakítását, a hazai nemzetiségek kultúrájának átadását, megőrzését, az egyetemes kultúra közvetítését és gyakorlását diákjainkban. • Az intézmény többcélú, összetett iskola: szakiskola és szakközépiskola, tevékenységét különféle szintű OKJ szakmák képzése területén gyakorolja. Ebből fakadó hivatása a szakemberképzés. Beiskolázási szempontból Pest megye és Borsod-Abaúj-Zemplén megye köznevelési feladatát látjuk el. • A szakközépiskola általános műveltséget megalapozó oktatást végez, hogy diákjaink művelt állampolgárokká váljanak, korszerű tudást, érettségire felkészítést és a munkaerőpiac napi igényeinek megfelelő ismeretet nyújt a fiatal felnőtteknek. • A tanulási folyamat összetett: magában foglalja a tudásszerzést, a tanuláshoz és a munkához szükséges képességek, készségek ismeretek, attitűdök együttes fejlesztését; a motivációt; a demokratikus és humanista értékek, személyiségvonások kialakítását, fejlesztését; az egyéni és csoportos teljesítmény ösztönzését; a közjóra való törekvés megalapozását; a nemzeti, a közösségi összetartozás és a hazafiság megerősítését az erkölcsi érzék és a

szellemi-érzelmi fogékonyság elmélyítésével, lehetőséget biztosítunk a szociális kapcsolatok kiépítésére, a hatékony kommunikációra és az együttműködésre. • A diákjainkat a cselekvő elkötelezettségre neveljük az igazság és az igazságosság, a jó és a szép iránt, fejlesztjük a harmonikus személyiség kibontakoztatásához szükséges szellemi, érzelmi, erkölcsi, társas és testi képességeket. • A hagyományos tanár szerepet felváltja a segítő-támogató, a tanulókkal együtt dolgozó „munkatárs”, s koordinátorként irányítja a tanulási folyamatot. • Integráltan oktatjuk az SNI tanulókat, ezért célul tűztük ki a hátrányos helyzetű vagy fogyatékkal élő emberek iránti szociális érzékenység, segítő magatartás kialakítását a tanulóinkban úgy, hogy saját élményű tanuláson keresztül ismerjék meg ezeknek a csoportoknak a sajátos igényeit, élethelyzetét. • A teljesítményük növelésére sarkalljuk tanítványt és tanárt egyaránt, hogy az elsajátított tudás értékálló és a kor igényeinek megfelelő legyen. • A nemzedékek közötti párbeszéd olyan közös nyelven történik, amely a kölcsönös megértésen alapszik és tisztelet jegyében folyik.

1.3. A nevelő-oktató munka céljai A tanulóink olyan erkölcsi normákra tegyenek szert, amelyek alkalmassá teszik őket a munkahelyre való beilleszkedésre a közösségi életre és ott alkalmazni tudja a kulturált viselkedés szabályait, ahol az egyéni érdekeit is érvényesíteni tudja. A tanulók felzárkóztatásának jelentőségét abban látjuk, hogy a különböző családi és intelektuális háttérrel rendelkező tanulók meg tudjanak felelni az iskola tantárgyi követelményeinek és sikeresen tudjanak teljesíteni a különböző szintű vizsgákon. Az iskola elvégzése után a munkahelyeken a tudásuk legjavát adva tisztességesen tudjanak helytállni. Legyenek képesek a kor kihívásainak megfelelni és önmagukat permanensen képezni. Tanulókat érdeklődésüknek, képességüknek, tehetségüknek megfelelően készítsük fel a továbbtanulásra, a munkába állásra, a társadalomba való beilleszkedésre. Legyenek képesek a megszerzett ismeretek gyakorlai alkalmazására. Az iskolánkban folyó nevelés, a képességek fejlesztése, a közismereti oktatás és a szakmai képzés szerves egységet alkot. Az iskolai nevelés és oktatás rendszerébe beépülnek azok a fejlesztő célú problémakezelési módok és képzési tartalmak, amelyek: a magyar társadalom demokratikus létformájából, Magyarország európai integrációs folyamatából, a közép- és felsőfokú iskolázás kiterjedéséből, az egész életen át tartó tanulás igényéből adódnak. A nevelő munkában számolnia kell a kultúraváltás jelenségeiből, a globalizációból, az egyenlőtlenségek világméretű növekedéséből, az értékrend zavaraiból fakadó feszültségekkel. Egyre nagyobb az igény az idegen nyelveket beszélő, alkalmazó, értő, a számítógépet természetes munkaeszközként felhasználó szakemberek iránt. A mai kor iskolájának többszörös kihívással kell tehát szembenéznie: • •

megbízhatóan, pontosan, kitartóan szorgalmasan dolgozó embert kell nevelni, ki kell alakítani a tulajdonosi szemléletet, a kreativitást, az élet változó feltételeihez való alkalmazkodás képességét (kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetenciák fejlesztése),

• • • •

•

•

természetessé kell tenni a "másság", a különböző értékrendszerek, világnézetek empatikus elfogadását, a tolerancia fejlesztését, a saját vélemény, értékrend kialakítását (szociális kompetencia), meg kell felelni mindeközben az általános erkölcsi előírásoknak, azokat az élet mindennapjaiban alkalmazniuk is kell. korszerű, hasznosítható tudást kell átadnia, digitális írástudást kell elterjesztenie, informatikai és idegen nyelvi jártasságot, készséget kell kialakítania (digitális és idegennyelvi kompetencia). a diákok alapműveltségét meg kell szilárdítania, a pályaválasztáshoz, a továbbtanuláshoz, a munkavállalói szerephez, a szakközépiskola ágazatához tartozó szakképesítések megszerzéséhez szükséges kompetenciákat fejlesztenie kell; a szakiskolai képzésben meg kell erősítenie az alapműveltséget, emellett a gazdaság, a szakképzés igényeihez is igazodva kell felkészíteni a választott szakképesítésre és segítséget kell adnunk számukra, hogy a társadalmi különbségekből adódó hátrányaikat leküzdhessék, ezért az egyedi foglalkozást igénylő egyedi szükségletekhez igazodó tanulásszervezési módszereket kell alkalmaznunk; a felnőttoktatásban résztvevőknél figyelembe kell vennünk az előképzettséget, hogy ennek megfelelően történjen a hiányosságok pótlása.

1.4. A nevelő-oktató munka feladatai • • • • • • • • • • •

•

meglássa, és megláttassa, továbbfejlessze minden tanulóban személyiségének saját értékeit, legyen képes a hallgató elfogadni önmagát (énkép, önismeret). a tárgyi tudás mellé a tanuló szerezze meg azokat a kommunikációs képességeket is, melyek segítségével tudását önmaga és mások számára hasznosítani tudja (anyanyelvi kommunikáció). a tehetség kibontakoztatása érdekében minden tanuló számára biztosítsa a képességeinek, érdeklődésének, illetve távolabbi céljainak megfelelő programokat, tevékenységi formákat és azok alkalmazását. tegyen meg mindent tőle telhetőt a színvonalas oktatás tárgyi és személyi feltételeiért. jó kapcsolatot tartson fenn a fenntartóval, a diákszervezettel, a szülői szervezettel, a TISZK-kel az iskola-egészségügyi feladatokat is ellátó Háziorvosi Szolgálattal, Gyermekjóléti Szolgálatokkal, Családsegítő Szolgálattal. „élő” diákképviselet működtetése (állampolgári kompetencia). kellő figyelmet fordítunk a beilleszkedési, magatartási, tanulási problémákkal küzdő tanulókra (szociális kompetencia). életközeli tanulási környezet kialakítása, a tanulási stratégiák alkalmazásában a sokszínűségre törekvés tevékenységrendszerének biztosítása, a játékosság, a szimuláció gazdag eszköztárának biztosítása. az értékközvetítés alapján: o az iskola nevelőmunkájának egészében (osztályfőnöki programok, az oktató munkához kapcsolódó nevelési alkalmak, tanórán kívüli foglalkozások, stb.) az alábbi értékek közvetítését végezzük: tudásközvetítés a fizikum fejlesztése (mindennapi testmozgás biztosítása) a tanuló egyéni fejlődési üteméhez igazodunk:

•

o az egyén érési üteméhez rugalmasan alkalmazkodó képzési utak biztosítása o az egyénre irányuló pedagógiai munka az esélyegyenlőség és a képesség szerinti differenciálás: o a fiatalok társadalmi beilleszkedését (szocializációját) segítse elő a hatékony ifjúságvédelmi munkával, működő diákönkormányzattal és diákközélettel, célirányos oktató és nevelőmunkával.

1.5. A nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai Nevelési módszereink: A fentebb felsorolt célok megvalósulását segítő, az intézmény pedagógusai valamint oktatói által alkalmazott nevelési módszerek két nagy csoportba oszthatóak: Közvetlen (direkt) módszerek azok, amelyek alkalmazása során a nevelő közvetlenül, személyes kapcsolat révén hat a tanulóra: követelés, gyakoroltatás, segítség adása, ellenőrzés, ösztönzés, elbeszélés, tények és jelenségek, műalkotások bemutatása, a nevelő személyes példamutatása, magyarázat, a tanulók önálló elemző munkája stb. Közvetett (indirekt) módszerek azok, amelyekben a nevelő hatás áttételesen, a tanulói közösségen keresztül érvényesül: a közös tevékenység megszervezése, közelebbi vagy távolabbi közös célok kitűzése, elfogadtatása, hagyományok kialakítása, követelés, ellenőrzés, ösztönzés, a nevelő részvétele a tanulók tevékenységében, a követendő egyéni és csoportos minták kiemelése a közösségi életből, felvilágosítás a betartandó magatartási normákról, vita stb. A célok megvalósulását szolgáló szervezési módok, tanulásszervezési eljárások: - tantárgytömbösítés, - tevékenykedtetésre épülő tanulásszervezés, - projektoktatás - témahét - műveltségterület tantárgyi bontás nélkül, moduláris oktatás stb. - az infokommunikációs technológia, mint eszköz és taneszköz alkalmazása Az SNI-s tanulók esetében az integrált nevelést segítő sérülés specifikus fejlesztés, egyéni továbbhaladás, értékelés biztosítása. A nevelőtestület által közös tervezésen elfogadott eszközöket alkalmazzuk.

2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Tanulóink személyiségfejlesztése, harmonikus emberré nevelése érdekében az ismeretátadással szinkronban fejlesztjük belső pszichikus világukat, társas kapcsolati és egyedi személyiségi készségeiket is, legyenek képesek felismerni képességeiket, értékeiket. Célunk a fiatalok személyiségfejlődését elősegítő (pozitív irányú) és nem korlátozó iskola megvalósítása, teljesítményközpontúság a szakközépiskolában és a szakképzésben. 2.1.Általános célok A harmonikus személyiség kialakulásának segítése a kompetenciák fejlesztésével, az új tanulásszervezési eljárások alkalmazásával: Az erkölcsi nevelés terén tanulók erkölcsi érzékének fejlesztése legyen életszerű, a cselekedeteikért és azok következményeiért viselt felelősségtudatuk mélyüljön el, igazságérzetük kibontakoztatásával,

közösségi beilleszkedésüket segítsük elő, az önálló gondolkodásra és a majdani önálló, felelős életvitelre történő felkészülésüket segítve, készítsük fel az elkerülhetetlen értékkonfliktusokra, segítsünk választ találni a tanulók erkölcsi és életvezetési problémáira, nyújtsunk lehetőséget az emberi lét és az embert körülvevő világ lényegi kérdéseinek különböző megközelítési módokat felölelő megértésére, megvitatására, az iskola közösség élete, a tanárok példamutatása támogassa a tanulók életében olyan nélkülözhetetlen készségek megalapozását és fejlesztését, mint a kötelességtudat, a munka megbecsülése, a mértéktartás, az együttérzés, a segítőkészség, a tisztelet és a tisztesség, a korrupció elleni fellépés, a türelem, a megértés, az elfogadás, alakítsuk ki bennük a tanulást elősegítő beállítódásokat - az önfegyelemtől a képzelőtehetségen át intellektuális érdeklődésük felkeltéséig – ami hatással lesz egész felnőtt életükre, és elősegíti helytállásukat a munka világában is. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés terén ismerjék meg nemzeti, népi kultúránk értékeit, hagyományait, tanulmányozzák a jeles magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók munkásságát, sajátítsák el azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek megalapozzák az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismerését, megbecsülését, alakuljon ki bennük a közösséghez tartozás, a hazaszeretet érzése, és az a felismerés, hogy szükség esetén Magyarország védelme minden állampolgár kötelessége, Európa a magyarság tágabb hazája, ezért magyarságtudatukat megőrizve ismerjék meg történelmét, sokszínű kultúráját, tájékozódjanak az egyetemes emberi civilizáció kiemelkedő eredményeiről, nehézségeiről és az ezeket kezelő nemzetközi együttműködési formákról. Állampolgárságra, demokráciára nevelés terén ki kell alakítani a tanulókban a cselekvő állampolgári magatartást, amelyet a törvénytisztelet, az együttélés szabályainak betartása, az emberi méltóság és az emberi jogok tisztelete, az erőszakmentesség, a méltányosság jellemez, a tanulók ismerjék meg a főbb állampolgári jogokat és kötelezettségeket, ennek keretében biztosítjuk honvédelmi nevelésüket, a közügyekben való részvétel megkívánja a kreatív, önálló kritikai gondolkodást, az elemzőképességet és a vitakultúra fejlesztését, a tanulók tevékeny részvételére építő tanítás- és tanulásszervezési eljárások során alakuljon ki a tanulókban a felelősség, az önálló cselekvés, a megbízhatóság, a kölcsönös elfogadás. Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése által elő kell segíteni a tanulók kedvező szellemi fejlődését, készségeinek optimális alakulását, tudásának és kompetenciáinak kifejezésre jutását, hozzá kell segíteni őket ahhoz, hogy képessé váljanak érzelmeik hiteles kifejezésére, a mások helyzetébe történő beleélés képességének az empátiának a fejlődésére, valamint a kölcsönös elfogadásra. énképük gazdagodásához szükséges, hogy az elsajátított készségekre és tudásra támaszkodva, a tanítás-tanulás egész folyamatában támogassuk őket, tudatosuljon bennük az, hogy egyéni fejlődésüket, sorsukat és életpályájukat maguk tudják alakítani. Megalapozott

önismeretük hozzájárul a kulturált egyéni és közösségi élethez, mások megértéséhez és tiszteletéhez, a szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakításához. A családi életre nevelés terén legyen a család kiemelkedő jelentőségű a fiatalok erkölcsi érzékének, szeretetkapcsolatainak, önismeretének, testi és lelki egészségének alakításában, (szűkebb és tágabb környezet változásai, az értékrendben jelentkező átrendeződések, a családok egy részének működésében bekövetkező zavarok, alacsony szintű szexuális kultúra) kiemelten szükségesnek tartjuk a harmonikus családi minták közvetítését, a családi közösségek megbecsülését, a családi életre történő felkészítés segítséget nyújt a gyermekeknek és fiataloknak a felelős párkapcsolatok kialakításában, ismereteket közvetít a családi életükben felmerülő konfliktusok kezeléséről. A testi és lelki egészségre nevelés által segítsük hozzá diákjainkat az egészséges testi és lelki állapot örömteli megéléséhez, legyen igényük a helyes táplálkozásra, a mozgásra, a stressz kezelés módszereinek alkalmazására, legyenek képesek lelki egyensúlyuk megóvására, társas viselkedésük szabályozására, a konfliktusok kezelésére, a pedagógusaink a családdal együttműködve készítsék fel a tanulókat az önállóságra, a betegség-megelőzésre, továbbá a szabályok betartására a közlekedésben, a testi higiénében, a veszélyes körülmények és anyagok felismerésében, a váratlan helyzetek kezelésében, motiválják és segítsék a tanulókat a káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzésében. Felelősségvállalás másokért, önkéntességben célul tűzzük ki a hátrányos helyzetű vagy fogyatékkal élő emberek iránti szociális érzékenység, segítő magatartás kialakítását a tanulókban úgy, hogy saját élményű tanuláson keresztül ismerjék meg ezeknek a csoportoknak a sajátos igényeit, élethelyzetét, mellyel személyiségük fejlesztése és kibontakoztatása megvalósul, a segítő magatartás számos olyan képességet igényel és fejleszt is egyúttal (együttérzés, együttműködés, problémamegoldás, önkéntes feladatvállalás és -megvalósítás), amelyek gyakorlása elengedhetetlen a tudatos, felelős állampolgári léthez. Fenntarthatóság, környezettudatosság terén diákjainknak ismerni és becsülniük kell az életformák gazdag változatosságát a természetben és a kultúrában, meg kell tanulniuk, hogy az erőforrásokat tudatosan, takarékosan és felelősségteljesen, megújulási képességükre tekintettel használják, célunk, hogy a természet és a környezet ismeretén és szeretetén alapuló környezetkímélő, értékvédő, a fenntarthatóság mellett elkötelezett magatartás váljék meghatározóvá növendékeink számára, felkészítjük őket a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességek és jogok gyakorlására, ennek érdekében meg kell ismertetni őket azokkal a gazdasági és társadalmi folyamatokkal, amelyek változásokat, válságokat idézhetnek elő, továbbá kialakítjuk bennük az igényt arra, hogy bekapcsolódjanak közvetlen és tágabb környezetük értékeinek, sokszínűségének megőrzésébe, gyarapításába. Pályaorientációs tevékenységünk során

a tanulási folyamatban - a lehetőségekhez képest - átfogó képet nyújtunk a munka világáról, olyan feltételeket, tevékenységeket biztosítunk diákjaink számára, amelyek révén kipróbálhatják képességeiket, elmélyülhetnek az érdeklődésüknek megfelelő területeken, megtalálhatják hivatásukat, kiválaszthatják a nekik megfelelő foglalkozást és pályát, valamint képessé válnak arra, hogy ehhez megtegyék a szükséges erőfeszítéseket, a segítéssel, az együttműködéssel, a vezetéssel és a versengéssel kapcsolatos magatartásmódokat és azok kezelését fejlesztjük tanulóinkban. Gazdasági és pénzügyi nevelés terén hasznosítható ismereteket közvetítünk a világgazdaság, a nemzetgazdaság, a vállalkozások és a háztartások életét meghatározó gazdasági-pénzügyi intézményekről és folyamatokról, tanulóink ismerjék fel saját felelősségüket az értékteremtő munka, a javakkal való észszerű gazdálkodás, a pénz világa és a fogyasztás területén, tudják mérlegelni döntéseik közvetlen és közvetett következményeit és kockázatát világosan lássák rövid és hosszú távú céljaikat, valamint az erőforrások kapcsolatát, az egyéni és közösségi érdekek összefüggését, egymásrautaltságát, biztosítjuk a pénzügyi rendszer alapismereteire vonatkozó pénzügyi szabályok, a banki tranzakciókkal kapcsolatos minimális ismeretek és a fogyasztóvédelmi jogok tanítását. Médiatudatosságra nevelés által legyenek tanulóink a mediatizált, globális nyilvánosság felelős résztvevői, értsék az új és a hagyományos médiumok nyelvét, célunk az értelmező, kritikai beállítódás kialakítása, készítsük fel tanulóinkat a demokrácia részvételi kultúrájára és a médiumoktól is befolyásolt mindennapi élet értelmes és értékelvű megszervezésére, tudatos alakítására, ismerkedjenek meg a média működésével és hatásmechanizmusaival, a média és a társadalom közötti kölcsönös kapcsolatokkal, a valóságos és a virtuális, a nyilvános és a bizalmas érintkezés megkülönböztetésének módjával, valamint e különbségek és az említett médiajellemzők jogi és etikai jelentőségével. A tanulás tanítása során pedagógusaink keltsék fel a diákok érdeklődését az iránt, amit tanítanak, és adjanak útbaigazítást a tananyag elsajátításával, szerkezetével, hozzáférésével kapcsolatban, tanítsák meg, hogyan alkalmazható a megfigyelés és a tervezett kísérlet módszere; hogyan használhatók a könyvtári és más információforrások; hogyan mozgósíthatók az előzetes ismeretek és tapasztalatok; melyek az egyénre szabott tanulási módszerek; miként működhetnek együtt a tanulók csoportban; hogyan rögzíthetők és hívhatók elő pontosan, szó szerint például szövegek, meghatározások, képletek; olyan tudást alakítsanak ki, amelyet a tanulók új helyzetekben is képesek alkalmazni, a változatok sokoldalú áttekintésével és értékelésével; a tanuló testi és szellemi teljesítményeinek lehetőség szerinti növelése és a tudás minőségének értékelése járuljon hozzá a tanulás eredményességéhez.

Munkánk során egyaránt fontosnak tartjuk a tudásnak és az emberségnek, az intelligenciának és a cselekvőképességnek, az önkibontakoztatásra és az önfejlesztésre való készségeknek a fejlődését. Figyelmet fordítunk: • • • • • • • • • • • • • • •

a nagykorú tanulók tanulásra irányuló motiváltságának megteremtésére, az önfejlesztés, önművelés igényének és szokásának kialakítására és az erre irányuló tevékenységekre, a személyes méltóságra, a személyiség komplex fejlesztésére: az értelem kiművelése mellett a gyermek önmagához, a különböző közösségekhez való viszonyának fejlesztésére, a tanulók személyiségére – megkülönböztetett figyelemmel az SNI tanulókéra is – széleskörű fejlesztésére, az alapvető erkölcsi normák, kompetenciák elsajátítására, az emberi jogok, a demokrácia értékeinek tiszteletére, a hazaszeretet elmélyítésére,

az aktív állampolgári magatartáshoz szükséges részképességek elsajátítására, a tanulók tudatos fogyasztókká válására, hogy mérlegelni tudják a döntéseikkel járó kockázatokat, tudjanak eligazodni a fogyasztási javak, szolgáltatások, marketinghatások és viselkedésmódok között a közösségi normák elfogadtatására, gyakorlati alkalmazására, az okos gazdálkodás képességének a kialakításaára személyes felelősségen alapuló környezettudatos magatartás kialakítására, a testi és lelki egészség megőrzésére, az emberi értékek, az empátia és az elfogadás a tolerancia fejlesztésére, az előítéletek felismerésére, tudatosítására.

Fő feladat: -

a tanulás iránti motiváció fejlesztése, a tantárgyak közti merev határrendszer csökkentésével a komplex fejlesztés megvalósítása, az oktatás és nevelés egységes feladatellátása, a tanítási-tanulási folyamatban alkotó jellegű feladatok biztosítása.

Hatékony konflitusmegoldásokat, problémamegoldásokat tanítunk, szélesítjük a gondolkodási sémákat, felkészítjük tanulóinkat az esetleges pályamódosításokra, hogy önállóak legyenek érezzenek felelősséget önmagukért.

3. A teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő pedagógiai feladatok 3.1. Az egészségfejlesztés iskola feladatai − Minden rendelkezésre álló módszerrel elősegíteni a tanulók egészségének védelmét, az egészség fejlesztését és az eredményes tanulást. − Együttműködést alakítani ki a pedagógusok, az egészségügyi szakemberek, a gyermekvédelmi szakemberek, a szülők és a diákok között, annak érdekében, hogy az iskola egészséges környezet legyen. − Egészséges környezetet, iskolai egészségnevelést és iskolai egészségügyi szolgáltatásokat biztosítani. − Segíteni a diákok egészségének megőrzését, egészségtudatos viselkedés kialakítását. − A tanulók egészségük megőrzése és védelme érdekében korszerű ismeretekkel rendelkezzenek és azokat alkalmazni is tudják.

3.2.Az iskola egészségnevelési tevékenységének kiemelt feladatai A tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek egészségük megőrzése és védelme érdekében. Tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük az egészséges életmód gyakorlását szolgáló tevékenységi formákat, az egészségbarát viselkedésformákat az életkoruknak megfelelő szinten. A tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások keretében - foglalkozunk az egészség megőrzésének szempontjából legfontosabb ismeretekkel: − a táplálkozás − az alkohol- és kábítószer fogyasztás, dohányzás − a családi és kortárskapcsolatok − az aktív életmód, a sport − a személyes higiénia − a szexuális fejlődés Az egészségnevelés az iskola minden pedagógusának, illetve minden tanórai és tanórán kívüli foglalkozásnak a feladata. 3.3. Az egészségnevelés iskolai területei − önmagunk és egészségi állapotunk ismerete, − az egészséges testtartás, a mozgás fontossága, − az értékek ismerete, − az étkezés, a táplálkozás egészséget befolyásoló szerepe, − a betegségek kialakulása és a gyógyulási folyamat, − a barátság, a párkapcsolatok, a szexualitás szerepe az egészségmegőrzésben, − a személyes krízishelyzetek felismerése és kezelési stratégiák ismerete, − a tanulás és a tanulás technikái, − az idővel való gazdálkodás szerepe, − a rizikóvállalás és határai, − a szenvedélybetegségek elkerülése, − a tanulási környezet alakítása, − a természethez való viszony, az egészséges környezet jelentősége, − a szabadidő hasznos eltöltése. 3.4. Tevékenység formák − A rendszeres testedzés lehetőségeinek biztosítása: testnevelés órákon, túraszakkör kirándulásain, a kihívás napja sportrendezvényein. − A szaktantárgyi és az osztályfőnöki órákon történő témafeldolgozások a tanmeneteknek megfelelően. − Az egészségnevelést szolgáló tanórán kívüli foglalkozások: szakkörök, pályázatok, kiállítás látogatások, stb. 3.5. A megvalósítás szereplői − a tantestület − a szakszolgálatok szakemberei − a szülők − a tanulók 3. 6. Az iskola drogstratégiája 3.6.1.A drog-prevenció szükségességének helyi okai

Iskolánk diákjai az illegális kábítószer használata tekintetében érintettnek tekintendők. Sok egyéb forrásból ismerve a magyarországi kábítószer fogyasztási helyzetet, úgy gondoltuk, felkészülteknek kell lennünk a kiszámíthatóan kedvezőtlen változásokra. A diákok különösen veszélyeztetett földrajzi környezetben szocializálódnak. A statisztikák olyan mértékben festenek aggasztó képet a narkotikumok használatáról, hogy ezekre a társadalmi jelenségekre egy iskola vezetésének mindenképpen fokozott figyelmet kell fordítani. A Gubody Ferenc Szakképző Iskola tanári testületi tisztában van azzal, hogy az iskolák közötti versenyben - belátható időn belül - döntő tényező lesz az adott intézmény "droghelyzete". A szülők az iskolaválasztásnál egyre jelentősebb mértékben veszik majd figyelembe, hogy "fertőzött -e" a célzott oktatási, nevelési intézmény és ott milyen - elhárító, egészségmegőrző, ártalomcsökkentő - programokat deklarál az intézmény. Dokumentumaiban megjelenik-e, létezik-e olyan helyi értékorientáció, mely drogfogyasztás ellenes alternatívákat kínál és preferál a tanulók életvitelében. 3.6.2.Helyzetelemzés A drogstratégia kialakításához figyelembe kell venni az alábbiakat: Miután Iskolánk diákjai a legtöbb információt a drogokról osztályfőnöki órákon, ill. szakemberektől hallanak, ezt a csatornát kell a legoptimálisabban kihasználni életük egészséges szervezésének alakításához. A diákok drogokról szerzett tudása legfőképpen az intézményi szférából származik, mely felelősséget ró a képző, nevelő intézmény programjára, osztályfőnöki tevékenységére. Kedvezőnek tekinthető a vizsgálatnak az a megállapítása, hogy a "többség nyitott további információk irányába". Ez azt jelenti, hogy diákjaink körében különböző belső igényeknek teszünk eleget a drog-prevenció megjelenítésével. "A gyerekek legszívesebben az informális - intim környezetükben vállalják a problémáikról való beszélgetést" - olvasható a válaszokat ősszegző elemzésében. Ez a kommunikációs szintér a "szerelmes partner, valamint a kortárs barátok" köre. Így az iskolának a szülői háztól valamilyen mértékben át kell vállalni az "ilyen" környezet megszervezésének feladatát, annak ellenére, hogy a "hivatalos szféra" nem szívesen látott partner az ideálisnak tekinthető "beszűkült kommunikációs helyzetben". Az iskolának, a drog ügy, mint kényes téma megvitatásához külső segítséget kell igénybe vennie, hogy őszinte és oldott kommunikációs helyzet teremtődjön. A drog-prevenciós programnak, tanácsadásnak, az iskolai - tanórán kívüliprogramoknak számolnia kell a következő tényezőkkel: "Általában nem jellemző, hogy nagy valószínűséggel prognosztizálnának droghasználati szokásokat. Itt a tanulók egy legális drog kipróbálását vélik leginkább valószínűnek, és a legbiztosabb előrejelzések között alkalmi használat szerepel." A középiskolás diákjaink "leginkább a kábítószerek rendszeres használatát ítélik el, nem pedig egyik vagy másik szert magát, a legális drogok mérsékelt fogyasztását jellemzően jól tolerálják..." Befolyással kell legyen az iskolai egészségvédő, deviáns életforma kialakulását megelőző iskolai programjainkra az a tény, ami a legális és illegális drogokhoz való viszonyban a nemek között mutatkozik. "Mindkét drogfajta esetében a fiúk többet megengednek maguknak, mint a lányok." 3.6.3. A drogstratégia A stratégia megvalósításában szerepet vállalók köre: - tantestület tagjai,

- iskola vezetése, - Diákönkormányzat vezetője - gyermekvédelmi felelős, - osztályfőnökök, kiemelten osztályfőnöki munkaközösség vezetője - külső szakemberek: iskolai pszichológus, iskolaorvos, drogambulancia munkatársai. 3.6.4. A drogstratégia célja: A drog-prevenció, mely tágabb értelmezésben az iskolai egészségfejlesztés komplex programját célozza. "A cél az, hogy a fiatalok mit csináljanak (= egészségesen éljenek) miközben annak tudatosítása, hogy mit ne csináljanak ( = ne drogozzanak)”. /idézet Kormányprogramból/ Ennek a célnak a teljesítése egy az iskola egész együttműködését, egységes stratégia fellépését, tervezett programját kell hordozza. 3.6.5. Az Iskolai drogpolitika - a drog-prevenciós stratégia tervezett lépései Az egyik első és legfontosabb tennivaló a Tantestület tájékoztatása a drog-prevenciós tevékenységről, a drogstratégia célkitűzéseiről, a "bemeneti" és "kimeneti" vizsgálati eredményeiről. Módszerek: - Tantestületi értekezlet a témával kapcsolatban, előadás, konzultáció. - Évenként egy-egy alkalommal kiscsoportos megbeszélés különböző szinteken (kezdő, - iskolánkba később kerülő kollégák - haladó, stb.) az iskolai droghelyzet és prevenció helyzetéről. Iskolai drogkoordinátorok (2 pedagógus) képzése és megbízása: Módszer: Az iskola Gyermekvédelmi felelősének, ill. Diákönkormányzatot segítő pedagógusának, külső intézményben történő továbbképzése. A Diákönkormányzat tagjaiból drog-prevenciós csoport felállítása: Feladatuk: Drog-prevenciós beszélgetések szervezése, szakemberek meghívása - előadások szervezése - figyelőszolgálat felállítása. Iskolánkban már működő diákokból álló Etikai Bizottság tagjai drogfigyelő tevékenységet is ellátnak. Állandó információs csatorna jelenléte az intézményben, amelyből a diákok tudhatják, hogy hova forduljanak a droggal kapcsolatos problémáikkal, kérdéseikkel. Állandó faliújság az Iskolában, melyen azon szervezetek, ill. nevek szerepelnek, melyekből a tanulóifjúság a jelzett témában tájékozódhat. Drogokkal, drog-prevencióval kapcsolatos médiatár kialakítása az Iskolai könyvtárban, diákok és osztályfőnökök részére A témával kapcsolatos ismerethordozók /könyv, videokazetta, CD, + internetes címjegyzék/ összegyűjtése, jegyzék készítése, könnyen azonosítható helyen tárolása, elérhetésének biztosítása. Az Iskola osztályfőnöki tantervében - korosztályi szinteknek megfelelően - szerepeljen az egészségnevelés, drog-probléma, az ártalomcsökkentés.

Szoros együttműködést valósítunk meg, e témakörben az Iskolapszichológussal és az Iskolaorvossal, Védőnővel. Tanévenként 2-3 alkalommal - filmvetítéssel, vita-fórummal, tanári előadással - az osztályfőnöki óra tárgya a legális és nem legális narkotikumok ügye. Az osztályfőnöki órákra igénybe vesszük az Iskolapszichológus, Iskolaorvos, Védőnő segítségét, szakértelmét. Egészség Nap, Drogellenes Nap meghirdetése, szervezése Az Iskolai diáknapok keretében külön programok szervezése az egészségfejlesztés érdekében. Programok Az egészségfejlesztés komplex programjának részeként, Iskolánk Pedagógiai Programjának szellemében, igyekszünk olyan értékeket mintává tenni diákjaink előtt, melyek életvezetésüket kedvező irányba befolyásolja. Olyan iskolán kívüli programok sokaságát biztosítjuk, mely a deviancia kialakulásának lehetőségeit csökkenti diákjaink életében. Olyan kisebb - különösen érdeklődési körök alapján szerveződő - közösségek kialakítására törekszünk, melyek az egyének stabil társadalmi és értékrendbeli helyzetét erősítik. Módszer: /A feladat összetettsége miatt itt, csak bizonyos módszereket említünk a fenti cél megvalósítása érdekében./ Diákjaink számára számtalan iskolán kívüli együttlét lehetőségét biztosítjuk. Az osztályközösségen túl, akik hétvégi együttléteket szerveznek, gondolhatunk itt pl. természetjáró csoportokra, külföldi és hazai vándortáborokra, a sítáborra, stb. (önköltségesek) Fórumok Az Iskolai egészségnevelésben, drog-prevencióban külön kiemelkedő szerepet szánunk az itt oktató biológia-kémia szakos tanároknak. A tananyag tanításának keretében utaljanak a kábítószerek egészségromboló hatásaira! A drog-prevenciós tevékenységben aktív szerepet kap a Szülői Munkaközösség, várjuk a tőlük telhető segítséget és tájékoztatjuk Őket az iskolai egészségnevelésről, aktuális droghelyzetről. A szakképző iskola tanári kara és fent jelölt szakembergárdája, folyamatos megfigyeléssel követi nyomon az Iskola egészségfejlesztését, a tanulók drogokhoz való viszonyát. Önképzéssel, továbbképzéssel figyelmét a kábítószer fogyasztás trendjein tartja. Az iskola drogstratégiát ciklikusan újra értékeli és továbbfejleszti. 3.7. Kapcsolat az iskola-egészségügyi hálózattal Az osztályfőnöki órákon tartott előadások tematikája:

Fizikai aktivitás szerepe Táplálkozás

EGÉSZSÉGES ÉLETRE NEVELÉS Aktív pihenés, kirándulás, sportolás Rendszeres Só- és zsírszegény, vitamin és ásványi anyagban dús Elhízás – mediterrán diéta Hibás fogyókúra és következményei

Higiénia

Teendők betegség esetén

Test- és fogápolás Környezeti higiénia Öltözködés Lázmérés, lázcsillapítás Gyomorrontás, hasmenés, hányás Görcsös állapotok Szédülés SZEXUÁLIS MAGATARTÁS

Testi és pszichés érettség Párválasztás

Családi életre nevelés

A legális drogok Stresszes életmód

A fiatalok szabadidős szokásai, szórakozási lehetőségek veszélyei

Önismeret- társismeret Udvarlási szokások Biztonságos szex A felelősségteljes magatartás hiányának következményei – nemi betegségek, AIDS, abortusz, nem kívánt terhesség Családon belüli erőszak és jelzési lehetőségek RIZIKÓMAGATARTÁS Dohányzás, alkohol, kávé Bizonytalanság – teljesítménykényszer – rohanó világ Munkahelymegtartás Családfenntartás Legális és illegális drogok és hatásaik Megváltozott szexuális magatartásformák Csoportos garázdaság Egyéb kihatás az egészségre

Iskolaorvosi vizsgálatok - a tanulók testi fejlődésének egészségi állapotának felmérése és nyomon követése - 9-12. évfolyamokon osztályszűrések évente egy alkalommal, amely belgyógyászati szűrővizsgálat és magában foglalja: magasságmérést, testsúlymérést, vérnyomásmérést, statikai állapot felmérését, gerincoszlop vizsgálatát, szív vizsgálatát. - 9-11. évfolyamokon szemészeti szűrés és hallásszűrés egészíti ki a vizsgálatokat. - A belgyógyászati szűrővizsgálat alkalmával felmérik a dohányzási szokásokat, a táplálkozási szokásokat, felhívják a figyelmet a here és a mell önvizsgálatára, a fogamzásgátlás jelentőségére és lehetőségeire. - Szakmai pályaalkalmassági vizsgálat a 10. évfolyam végén a saját tanulóink körében. A kívülről felvételiző jelöltek pályaalkalmasságát is elbírálják első fokon. Ha szükséges másodfokú felülbírálásra irányítjuk a tanulókat. - a 9-14. évfolyamokon felnőtt diákok is tanulnak, akik szüleikkel sem élnek közös háztartásban, ezért számukra az évenként osztályszűrések nem kötelezőek, de amennyiben élni kívánnak a lehetőséggel, akkor az iskolaegészségügyiszolgálat ezt kérésre elvégezi.

Iskolafogászati szűrés és ellenőrző vizsgálatok - 9.-12. évfolyamon minden évben részt vesznek a tanulók fogászati vizsgálaton, - a felnőtt szakközépiskolai tanulók és a 13. és 14. évfolyam diákjai is igénybe vehetik az iskolafogászat szolgáltatásait diákigazolvány felmutatásával.

4. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása és azzal kapcsolatos iskolai terv Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása tanítási órákon belül (osztályfőnöki, biológia, testnevelés és elsősegélynyújtás órák), délutáni vagy tanításon kívüli csoportfoglalkozásokon, szakmai gyakorlatokon valósul meg. 4.1. Az iskolai elsősegélynyújtás oktatásának legfőbb céljai: • A tanulók ismerjék meg az elsősegélynyújtás fogalmát, • Ismerjék meg az élettannal, anatómiával kapcsolatos legfontosabb alapfogalmakat, • Ismerjék fel a vészhelyzeteket, tudják a leggyakrabban előforduló sérülések élettani hátterét, várható következményeit, • Korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek az elsősegélynyújtás területén. • Tanulóink képesek legyenek egy esetleges veszélyhelyzetben, sérülés, baleset, roszszullét esetében olyan segítséget nyújtani társaiknak, tanáraiknak, az iskola minden dolgozójának, amely az egészségkárosodás megelőzését vagy mérséklését szolgálja. • Cél olyan tanulók nevelése, akik iskolán kívül is állampolgári kötelességüknek eleget téve saját testi épségüket nem veszélyeztetve, segítséget tudnak nyújtani vészhelyzetben bajba jutott embertársaiknak. • Tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük az elsősegély-nyújtási tevékenységi formákat, a segítségnyújtó viselkedésformákat az életkoruknak megfelelő szinten. • Cél, hogy a tanulók megfelelő ismeretekkel rendelkezzenek olyan krónikus betegségekről, amelyek gyakoriak pl. cukorbetegség, pánikbetegség és előfordulnak az iskolai közösségekben, hogy egy rosszullét vagy roham esetében megfelelően tudjanak bánni a beteggel. • Fontos, hogy az iskola bármely tanulója képes legyen szaksegítséget pl. mentők, tűzoltók hívni, és azt a szükséges módon tájékoztatni a fennálló helyzetről. 4.2. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek iskolai területei: • szaksegítség hívása (mentők, tűzoltók …) • balesetben további veszélyforrás elhárítása • eszköz nélküli, alapszintű újraélesztés • elsősegélynyújtás rosszullét, ájulás, görcsroham esetében • segítségnyújtás és kérés módosult tudatállapot esetében (alkoholos, kábítószeres, gyógyszeres befolyás) és ezen állapotok felismerése • elsősegélynyújtás vegyszer okozta balesetek esetében • elsősegélynyújtás égési sérülés esetében • segítségnyújtás áramütés esetén • alapismeretek elsajátítása a sebellátás és a kötözés terén • alapismeretek elsajátítása a törés, ficam, rándulás, zúzódás elsősegélynyújtása terén

4.3. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának formái: a) A balesetvédelmi oktatás megtartása és ezzel együtt a kialakult veszélyhelyzet elhárításának és megoldási lehetőségeinek ismertetése az első osztályfőnöki órán illetve a gyakorlati jellegű tantárgyak első tanóráin. b) A szaktantárgyi és az osztályfőnöki órákon történő témafeldolgozások a tanmeneteknek megfelelően. c) Az elsősegély-nyújtás alapismereteinek elsajátítását szolgáló tanórán kívüli tevékenységek: pályázatok, múzeumlátogatás, bemutatók stb. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos feladatok megvalósításának elősegítése érdekében: - az iskola kapcsolatot épít ki az Országos Mentőszolgálattal, Magyar Ifjúsági Vöröskereszttel és az Ifjúsági Elsősegélynyújtók Országos Egyesületével; - tanulóink bekapcsolódnak az elsősegély-nyújtással kapcsolatos iskolán kívüli vetélkedőkbe; - támogatjuk a pedagógusok részvételét 30 órás, elsősegély-nyújtási ismeretekkel foglalkozó továbbképzésen. A megvalósítás szereplői: a tantestület a meghívott, bemutatót tartó szakemberek a védőnő, az iskola orvos az iskola nem pedagógus egyéb dolgozói a szülők a tanulók 4.4. Elsősegély nyújtási ismeretek • biológia órákon: 11. évfolyamon /6 óra/ sérülések típusai, alapfokú elsősegély nyújtási ismeretek, szívműködés zavarok, keringés és légzés leállás, vérzés típusok és ellátásuk, fertőtlenítés, alapvető újraélesztési protokoll elmélet és gyakorlat, helyzetfelismerés, • kémia órákon: mérgezések, vegyszer okozta sérülések, savmarás, égési sérülések, forrázás, szénmonoxid mérgezés • fizika órákon: égési sérülések, forrázás • testnevelés órán: magasból esés, úszás, vízből mentés, passzív társsal, kis távolságon, • egészségnapon: mentőtiszt segítségével gyakorlat, • egészségnapi túra: elsősegély nyújtási feladatok megoldása a gyakorlatban, • elsősegély nyújtási szakkör: Magyar Vöröskereszt helyi szervezete segítségével

5. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok 5.1.Alapelveink - a közösség formálása, alakítása nem egyetlen tantárgy feladata, mert az oktató-nevelő folyamat egészét áthatja, kiterjed a szabadidõs tevékenységekre, közös cselekvésekre és a diákok öntevékeny szerveződéseire is. - a közösség váljék színterévé az egyéni tehetség kibontakozásának és fejlesztésének; olyan forrássá, amelybõl az egyén erőt meríthet; - továbbá segítsen a tanulók esetleges problémáinak, konfliktusainak megoldásában is, ha kell, szakemberek bevonásával is. - a tanulók, a közösség felkészítése az SNI tanulók integrált nevelésére, - az SNI tanulók beilleszkedésének segítése, a másság elfogadása a tanulói közösségben,

- szociális kompetencia fejlesztése: empátia, egymásra figyelés, együttműködés, tolerancia, alkalmazkodó képesség.

5.2. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladataink • • • •

• • • •

• • • •

•

• • •

Minél több olyan tevékenység, alkalom megteremtése, amely során a tanulók megismerhetik az őket körülvevő világot, társaikat és önmagukat; A családi és közösségi kapcsolatok elmélyítését támogatjuk, és azok részét képező ismereteket oktatjuk; Fontosnak tartjuk tanulóink részvételét a helyi és a tágabb közösséget érintő problémák megoldásában, érdeklődőek legyenek, alakuljon ki bennük a szolidaritás érzése; A tanulókat minél hatékonyabbban kívánjuk bevonni a közös tevékenységekbe, közösségi munkába, ezek folyamatos értékelésébe, különböző nézőpontok figyelembe vételével, döntések kritikus és kreatív elemzése által elősegítjük a döntéshozatalban való részvételüket; Összetartozást erősítő szakmai, kulturális és szabadidős programokat szervezünk, a személyes előítéletek leküzdésére, empátiára nevelünk és a kompromisszumra való törekvést növeljük bennük, A demokráciáról kialakult tudásukat felhasználva, ismerjék állampolgári jogaikat, a közügyekben való aktív részvételre, hatékony együttműködésre neveljük őket, Alakuljon ki diákjainkban a felelősségérzet és a közösségi összetartást megalapozó közös értékek elfogadása és tiszteletben tartása, tudják azt kulturáltan kinyilvánítani; Egységes iskolai arculat-, érték- és szimbólumrendszer kialakítása érdekében tiszteljék az eddigi eredményeket, vegyenek részt a közösségért egyéni és csapatmunkában, a csoportos tanulás módszerei, kooperatív munka elsajátítása kiemelt feladatunk; Az értékek megőrzése és gyarapítása érdekében, rendelkezzenek megfelelő tudással; A tanulók jó közérzetének megteremtése, a fenntartható fejlődés támogatása célunk; A tanuló tudja kezelni a stresszt és a frusztrációt, legyen bizalommal tanárai és társai iránt, legyen együttműködő, magabiztos, legyen fogékony a változások iránt, Az iskola normáinak, házirendjének diákképviselők bevonásával történő megalkotása, a mindennapokban következetesség alkalmazása, a társadalmi együttélés szabályainak kölcsönös betartása, amelyet az erőszakmentesség jellemez; A különböző kultúrák, életmódok, vallások, szokások megismertetésével nyitottá, megértõvé tenni tanulóinkat a másság iránt, tanulják meg azt elfogadni, az interkulturális kommunikáció iránti érdeklődés, a sokféleség elismerése alakuljon ki bennük; A tanulók közvetlen részvételének segítése a nemzetközi kapcsolatok ápolásában, az európai sokféleség és a kulturális identitás tudatosítása; A beteg, sérült és fogyatékos emberek iránti elfogadó és segítőkész magatartás fejlesztése, a veszélyhelyzetek egyéni és közösségi szintű megelőzése, kezelése; A magányos, kudarcos, kallódó magatartás problémás gyermekek felkarolása kiemelt feladatunk.

5.3. A közösségfejlesztés színterei, tevékenységformái • • • • • • • •

osztályfőnöki órák, szakórák, tanulmányi kirándulások, sportversenyek; különböző közös programok (pl. logisztikai központok, mozi-, múzeumlátogatás stb.); iskolai- és iskolán kívüli rendezvények, ünnepségek, megemlékezések; pl., sportnapok, fenyőünnep, ballagás, a névadó napja, stb.). kötődés a városhoz – Cegléd értékeinek megismerése. szinikör kézműves foglalkozások

5.4. A tanítási órán, osztályközösségben megvalósítható közösségfejlesztő feladatok: Az iskolában a diákok hagyományos osztályokba osztva tanulnak. A közösségfejlesztés talán legfontosabb színtere az osztály, ill. a tanítási óra. Mivel a tanuló életének tetemes idejét tölti ebben a közösségben, nagyon meghatározó számára annak légköre, szellemisége, hatása, a tanulók egymás között kialakuló kapcsolatrendszere. Az osztályközösség az ekkorra már elég jól kialakuló eltérő szokásokkal, szerteágazó alapismeretekkel, különböző szemléletmóddal rendelkező tanulók közössége. A közösségi munka szervezésében, irányításában kulcsszerep jut az osztályfőnöknek. Az osztályfőnökök tevékenységét az osztály diákbizottsága (ODB) segíti. Fontos az osztály közös céljainak és szilárd közös értékrendjének meghatározása és elfogadtatása. Az osztályközösség az alábbi feladatokban játszhat meghatározó szerepet: • minden egyes tanuló pozitív irányú befolyásolása, az agresszív magatartás kerülése, a konfliktusok más módon való megoldása, • az egyéni értékek felismerése, • egymás tiszteletben tartása, • egymás kölcsönös segítése a tanulásban, az egyéni beilleszkedési problémákban, • a másik gondjainak felismerése, problémáik megoldásában történő segítése, • a másság elfogadása, tolerancia.

5.5. Az egyéb foglalkozások közösségfejlesztő feladatai: Iskolánkban számos közösség alakul és működik a diákok különböző érdeklődési köre szerint, önkéntes szerveződés alapján. Ilyenek például a hagyományos szakkörök, az önképzőkörök vagy a tömegsport foglalkozások. A hagyományok ápolásának célja, hogy diákjaink ne csak racionálisan, hanem érzelmileg is kötődjenek iskolájukhoz. A hagyományok őrzése sajátos arculatot biztosít az iskolának, és segít megkülönböztetni intézményünket a többi hasonló képzést nyújtó iskolától. Színesíti a diákéletet, tovább bővíti a tanórán kívüli foglalkozási lehetőségeket, a szabadidő kulturált és egészséges eltöltését, fejleszti az együttműködési készséget és segíti a harmonikus emberi kapcsolatok kialakítását. a) Hagyományőrző tevékenységek

•

Fontos feladat az iskola névadójának, Gubody Ferenc emlékének ápolása. Ezt szolgálja az évenkénti megemlékezés a névadó születésnapjáról, amely iskolai és városi szintű. • Minden tanév folyamán iskolai ünnepséget, megemlékezést tartunk a következő alkalmakkor:, 1956. október 23-a, 1848. március 15-e évfordulóján, karácsonykor, a gyermeknapon, illetve a 12. osztályosok ballagásakor. • Minden tanév folyamán az osztályok megemlékezést tartanak október 6-án, a magyar kultúra napján, a kommunista és egyéb diktatúrák áldozatainak emléknapján, a költészet napján, a holokauszt áldozatainak emléknapján, a Föld napján és a Nemzeti Összetartozás Napján. Iskolai hagyományaink őrzése, ápolása és továbbfejlesztése szervesen illeszkedik nevelési elgondolásainkba. b) Diákétkeztetés. A tanulók számára – igény esetén – napi háromszori étkezést (tízórai, ebéd, uzsonna) vagy ebédet (menzát) biztosít az intézmény. Az étkezési térítési díjakat a fenntartó által meghatározott módon kell befizetni. c) Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások. Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a gyengék felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik. A 9-10. évfolyamon az egyes tantárgyakból gyenge teljesítményt nyújtó tanulók képességeinek fejlesztésére heti két felzárkóztató órát szervezünk. A 12. évfolyamon a továbbtanulás, a felsőfokú oktatásba történő felvétel elősegítésére; a gyenge eredményt elérő tanulók részére az érettségi és a szakmai vizsgák eredményes letétele érdekében felzárkóztató, a jó eredményt elérő tanulók részére képesség fejlesztő órákat tartunk heti egy órában magyar nyelv és matematika tantárgyakból. További tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások indításáról – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével – minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. A felzárkóztató foglalkozások sajátos formái az egyéni foglalkozások. Az egyéni foglalkozásokon a köznevelési törvény előírása alapján heti két órában elsősorban azok a tanulók vesznek részt, akik második vagy további alkalommal ismétlik ugyanazt az évfolyamot d) Szakkör, diákkör A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök jellegüket tekintve lehetnek művésziek, technikaiak, szaktárgyiak, de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör, hobbi alapján is. A szakkörök indításáról – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével – minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. Szakkör vezetését – az igazgató beleegyezésével – olyan felnőtt is elláthatja, aki nem az iskola dolgozója. e) Sportkör Az iskolai sportkör foglalkozásain részt vehet az iskola minden tanulója. Az iskolai sportkör a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítja a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre. A mindennapi testedzés biztosítása érdekében az iskola sportolási lehetőséget biztosít (kézilabda- tenisz- futballpálya, úszás, kondicionáló termek). f) Versenyek, vetélkedők, bemutatók. A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti stb.) versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolában éven-

te rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük. A versenyek, vetélkedők megszervezését, illetve a tanulók felkészítését a különféle versenyekre a nevelők szakmai munkaközösségei vagy a szaktanárok végzik g) Témahetek, témanapok (projekthetek, projektnapok). Az iskola nevelői a tantervi követelmények eredményesebb teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából a tanulók számára projektoktatást (témaheteket, témanapokat) szervezhetnek. A projektoktatás egy iskolai napon legalább három órát meghaladó foglalkozás vagy több iskolai órán, tanítási napon át zajló tanítási-tanulási folyamat. Ennek során – elsősorban – a tantárgyi rendszerbe nehezen beilleszthető ismeretek feldolgozása történik egy-egy témakör köré csoportosítva a diákok aktív részvételével zajló közös, sokféle tevékenységre építve. A hosszabb (több napos, egy hetes) témahetet (projekthetet) a tanulócsoportok – ismereteket összegző vagy művészeti – bemutatója zárja. Iskolánkban évente ismétlődnek azok a téma napok, amelyek a katasztrófavédelemmel, az egészségvédelemmel, az elsősegélynyújtással, a természet- és környezetvédelemmel, iskolánk névadójával, illetve a honismerettel kapcsolatos ismereteket dolgozzák fel. A hosszabb (több napos, egy hetes) témaheteken feldolgozásra kerülő ismereteket a nevelők szakmai munkaközösségei az iskola éves munkatervében határozzák meg

5.6. A diákönkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai: A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat (DÖK) működhet. Az iskolai DÖK munkáját a 9-14. osztályokban (székhely, telephely, tagintézmény) megválasztott küldöttekből (ODB tagok) álló és általuk és maguk közül választott DÖK vezetőség irányítja. A DÖK tevékenységét az iskola igazgatója által megbízott pedagógus segítheti. A tanulók az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogukat a DÖK-ön keresztül gyakorolják. Jelenleg az iskolában DÖK nem működik, a diákság érdekképviseletét a diákság által választott diákképviselő látja el.

5.7. A szabadidős tevékenység közösségfejlesztő feladatai: a) Tanulmányi kirándulások, gyárlátogatások. Az iskola nevelői, szakoktatói a tantervi követelmények eredményesebb teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából a tanulók számára tanulmányi kirándulásokat szerveznek a lakóhely és környékének természeti, történelmi, kulturális értékeinek megismerése, vagy a munkahelyi körülmények és a munkábaállás megismerése céljából (önköltséges). b) Osztálykirándulások. Az iskola nevelői a tantervi követelmények eredményesebb teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából az osztályok számára évente egy alkalommal osztálykirándulást szerveznek. Az osztálykiránduláson való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a nagykorú tanulóknak, ill. a kiskorúak szüleinek kell fedezniük. Az iskola nevelői a pályázati lehetőségek minél jobb kihasználásával törekednek arra, hogy ezeken a programokon a nehezebb szociális körülmények között élő családok – elsősorban halmozottan hátrányos helyzetű – diákok is részt tudjanak venni. c) Szabadidős foglalkozások. A szabadidő hasznos és kultúrált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez (pl. túrák, kirándulások, táborok, színház- és múzeumlátogatások, klubdélutánok, táncos rendezvények stb.). A szabadidős rendezvényeken való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Az iskola nevelői a pályázati lehetőségek minél jobb kihasználásával törekednek arra, hogy eze-

ken a programokon a nehezebb szociális körülmények között élő családok – elsősorban halmozottan hátrányos helyzetű – gyermekei is részt tudjanak venni d) Iskolai könyvtár. A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható iskolai és városi könyvtár segíti. e) Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata. A tanulók igényei alapján előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az iskola létesítményeit, illetve eszközeit (pl. sportlétesítmények, számítógép stb.) a tanulók – tanári felügyelet mellett – egyénileg vagy csoportosan használják

6. A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza. A) Pedagógusok helyi intézményi feladatai 1. A pedagógusok alapvető feladatai - Az egyes jogszabályokban, a pedagógiai programban, a szervezeti és működési szabályzatban, valamint az intézmény más belső szabályzatában és vezetői utasításában előírt pedagógiai és adminisztratív feladatok ellátása. - Heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát (kötött munkaidejét) az intézményvezető által meghatározott feladatok ellátásával töltse. - Heti teljes munkaidejének ötvenöt–hatvanöt százalékában (neveléssel-oktatással lekötött munkaidejében) tanórai és tanórán kívüli (egyéb) foglalkozásokat tartson. - Kötött munkaidejének neveléssel-oktatással lekötött munkaidején felöli részében a neveléstoktatást előkészítő, a neveléssel-oktatással összefüggő egyéb feladatokat, tanulói felügyeletet, továbbá eseti helyettesítést lásson el. - A tanítási órák és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozásokat pontos és eredményesen tartása meg. - Aktívan vegyen részt a nevelőtestület értekezletein, valamint a szakmai munkaközösségek munkájában. - Aktívan vegyen részt az éves munkaterv szerinti rendezvényeken. - A tudomására jutott hivatali titkot őrizze meg. - A jogszabályokban meghatározott határidőkre szerezze meg az előírt minősítéseket. - Képviselje az iskola céljait a tanulók és a szülők előtt. - Kísérje figyelemmel a pedagógusra bízott osztálytermet, szaktantermet, hogy az gondozott és pedagógiailag szakszerű legyen, ill. maradjon. 2. A tanórai és a tanórán kívüli oktató-nevelő munka, tanulásirányítás - Tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások megtartása. - A tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások éves tervének elkészítése (tanmenetek, éves programok). - Előzetes felkészülés a tanítási órákra és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozásokra. - A motiválás, a differenciálás, a tanulói aktivitás változatos formáinak alkalmazása a tanítási órákon - Változatos szervezeti formák alkalmazása a tanítási órákon - A tanulók életkorához és a didaktikai feladatokhoz megfelelően illeszkedő módszerek, szemléltetés, ellenőrzés és értékelés alkalmazása a tanítási órákon.

- A tanulók aktív munkájának és megfelelő magatartásának biztosítása a tanítási órákon és a különféle iskolai foglalkozásokon. - Az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak elsajátíttatása, gyakoroltatása a tanítási órákon. - A helyi tanterv követelményeinek elsajátítása a nevelő által tanított tanulók körében. 3. A tehetséges tanulók gondozása - Egyéb (tanórán kívüli) fejlesztő foglalkozások szervezése a tehetséges tanulók részére. - Iskolai tanulmányi, szakmai, sport és kulturális versenyek, vetélkedők, bemutatók, pályázatok önálló szervezése, segítség a szervezésben. - Részvétel az iskolai tanulmányi, szakmai, sport és kulturális versenyeken, vetélkedőkön, bemutatókon. - A tehetséges tanulók részvételének biztosítása és felkészítése a különféle iskolán belüli versenyekre, vetélkedőkre stb. - A tehetséges tanulók részvételének biztosítása és felkészítése a különféle iskolán kívüli versenyekre, vetélkedőkre stb. 4. A hátrányos helyzetű (HH), a halmozottan hátrányos helyzetű (HHH), a sajátos nevelési igényű (SNI), a beilleszkedési, tanulási és magatartási (BTM) nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók gondozása, eredményes fejlesztése - Egyéb (tanórán kívüli) fejlesztő foglalkozások szervezése az SNI, HH, HHH, valamint a BTM-es tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók részére. - A gyermekvédelmi feladatok ellátása a HH és HHH, valamint a BTM-es, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók körében. - A tanulók korrepetálása, segítése, mentorálása. - A tanulók felkészítése javító vagy osztályozó vizsgára. - Az eredményes továbbtanulás elősegítése. 5. A tanulók tanórán kívüli foglalkoztatása - Szabadidős programok szervezése iskolán kívül (pl. színház-, múzeumlátogatás, kirándulás). - Szabadidős programok szervezése iskolán belül (pl. klubdélután, karácsonyi ünnepség). - Iskolai rendezvények, ünnepélyek, évfordulók megrendezése. - A nevelők, gyerekek és szülők együttműködését, kapcsolatát erősítő (közös) programok. 6. A DÖK működtetésében való aktív részvétel - Az iskolai DÖK munka egy-egy részterületének irányítása, segítése. - A DÖK programjainak önálló szervezése, segítség a programok szervezésében, részvétel a programokon. - Iskolai szintű kirándulások, táborok önálló szervezése, segítség a szervezésben, részvétel a kirándulásokon, táborokon. 7. Munkafegyelem, munkához való viszony - A munkaköri kötelességek teljesítése. - Az ügyeleti munka pontos, felelősségteljes ellátása az óraközi szünetekben. - Pontos adminisztrációs munka. A formai követelmények, a határidők betartása. - Az egyes tanév közben adódó feladatok pontos, határidőre történő megoldása. 8. Folyamatos, aktív részvétel a nevelőtestületi és a szakmai munkaközösség tevékenységében - Feladatvállalás a munkaközösség, a nevelőtestület aktuális feladataiban.

- Részvétel a különféle feladatok megoldására alakult nevelői munkacsoportokban. - Oktatási segédanyagok, szemléltető és mérőeszközök kidolgozása, közreadása. - Belső továbbképzések, előadások, bemutató órák szervezése, megtartása. 9. Továbbtanulásban, továbbképzésekben való részvétel, önképzés - Másoddiploma megszerzésére irányuló továbbtanulásban való részvétel. - Továbbképzéseken való részvétel. - A továbbképzéseken tanultak átadása a nevelőtestület tagjainak. - Publikációk szakmai (pedagógiai, szaktárgyi) témákról folyóiratokban, kiadványokban. 10. Az iskolai munka feltételeinek javítása - Pályázatok összeállítása, pályázatokon való részvétel. - Bekapcsolódás az eredményes pályázatok megvalósításába. - Az iskolai alapítvány működésének segítése. - Az iskolai munka javítása új ötletekkel, az ötletek kivitelezése megvalósítása (innováció). - Az oktatáshoz kapcsolódó szemléltető eszközök tervezése, kivitelezése. - Az iskola épületének, helyiségeinek dekorálása 11. Részvétel a nevelőtestület szakmai életében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában - Részvétel az adott tanév munkatervében meghatározott feladatok ellátásában. - Részvétel a nevelőtestület szakmai (pedagógiai) döntéseinek előkészítésében. - Önkéntes feladatok vállalása a nevelőtestületi feladatok megoldásában. 12. Aktív részvétel a tantestület életében - A pályakezdő (gyakornok) vagy az iskolába újonnan került nevelők munkájának, beilleszkedésének segítése. - Önkéntes feladatvállalások a nevelőtestület közösségi életének; rendezvényeinek szervezésében, a szervezés segítése. - Részvétel a nevelőtestület közösségi életében, rendezvényekein. 13. Az iskola képviselete - A szülői szervezet által szervezett rendezvények segítése. - Részvétel a szülői szervezet által szervezett rendezvényeken. - Tudósítások közreadása a helyi társadalom számára az iskola életéről, eredményeiről a helyi médiában. - Bekapcsolódás az iskolán kívüli szakmai-pedagógiai szervezetek tevékenységébe. - Bekapcsolódás az iskolán kívüli érdekképviseleti szervezetek tevékenységébe. - A település rendezvényein, eseményein való részvétel. - Aktív részvétel, tisztségek vállalása a település társadalmi, kulturális, sport, stb. életében, civil szervezeteiben. 14. A vezetői feladatok ellátása - Vezetői feladatok vállalása a nevelőtestület szervezeti életében. - Az egyes vezetői feladatok (tervezés, szervezés, a végrehajtás irányítása, ellenőrzés, értékelés) lelkiismeretes ellátása. - A vezetőre bízott közösség formálása, az emberi kapcsolatok javítása. 15. A megfelelő kapcsolat kialakítása a tanulókkal, szülőkkel és pedagógus kollégákkal - A tanulók, a szülők és a pedagógus kollégák személyiségének tiszteletben tartása.

- Elfogadást, figyelmet, megértést, jóindulatot sugárzó stílus, hangnem és viselkedés a tanulók, a szülők és a pedagógus kollégák felé. - Pedagógiai tanácsadás a tanulóknak és a szülőknek. - Kellő figyelem érdeklődés, megbecsülés és jóindulat a nevelőtársak felé (a pedagógus kollégák segítése, a tapasztalatok átadása, észrevételek, bírálatok elfogadása). B) Az osztályfőnöki munka tartalma 1. Pedagógus-osztályfőnök A társadalomban zajló változások hatására sokféle, tartalmában, tevékenységében bővült pedagógusszerep alakult ki. A tudós tanár szerepét felváltotta az alkotó, kísérletező, kutató pedagógus típus. Az információrobbanás következtében kialakult az oktatástechnikai szerepkör. A „beszélő iskola” kontaktusteremtő, a tömegkommunikáció értékközvetítő pedagógust igényel. Az átformálódás folyamatában kiemelt szerepet tölt be az osztályfőnök, aki az iskolákban a személyességet jelenti; az osztályt, mint nevelési tényezőt, a szociális kompetenciákat alakító, formáló közösséget vezeti; segíti a tanulókat a jelen történéseinek megértésében, a helyes értékrendjük kialakításában 1. 1. Az osztályfőnök modell szerepe • Személyesség, természetes viselkedés, önbizalom, önbecsülés • Hitelesség, kongruencia - a szavak, a tett és az érzelmek egysége a gondolati és a mindennapi tevékenység területén • Tolerancia – mások véleménye, meggyőződése iránti türelmesség • Empátia – beleélés a másik ember lelkiállapotába 1. 2. Az osztályfőnök személyiségjegyei • Magas szintű pedagógiai, pszichológiai műveltség • Kiegyensúlyozott érzelmi élet • Reális énkép és önismeret • Magas fokú elkötelezettség és felelősségtudat • Emberszeretet, gyermekszeretet • Szociális érzékenység • Fegyelem, önfegyelem • Kritikai, önkritikai érzék • Optimizmus, humor • Kreativitás, találékonyság • Helyzetfelismerés, alkalmazkodóképesség 1.3. Az osztályfőnök nevelőmunkája a). A munka jellemzői • Komplex, átfogó – a tanuló egész személyiségére irányul a tevékenysége • Differenciált – a személyiség és a közösség fejlesztése folyamán individualizált követelményeket támaszt • Rugalmas - nincs előírható, részleteiben megtervezhető tananyaga; ellátása lényegesen több spontaneitást, rugalmasságot, reflektivitást igényel. b) Az osztályfőnöki munka feladatkörei • Közvetlen nevelőmunka -ismeretek szintetizálása, a mindennapi életben történő alkalmazásuk;

-az aktuális események feldolgozása; -saját hatáskörében jutalmaz, vagy büntet, illetve ezeket az eljárásokat kezdeményezi -különböző értékrendek megismertetése; -a kultúrahasználat megtanítása; -a konfliktusmegoldást kialakító pedagógiai tevékenység; -mentálhigiénés szemlélet alkalmazása a nevelőmunkában; -törődés a diákok aktuális problémáival; -az osztály konfliktusainak megoldása; ifjúságvédelmi munka -felelős az osztálya viselkedéséért, az osztálydekoráció elkészítésétől a kiránduláson tanúsított magatartásukig, -a teljes képzési vertikumra megtervezi, tanévekre lebontja és határozott pedagógiai céllal tartja az osztályfőnöki órákat, tehát irányítja az osztályközösség nevelését. -a NAT illetve a kerettantervi követelmények teljesítése is részben az osztályfőnöki órákon történik. • Ügyviteli (adminisztrációs) feladatok -a haladási napló naprakész vezetése, a haladási és anyakönyvi rész folyamatos ellenőrzése; -igazolások esetleges igazolatlan órák regisztrálása, -félévkor és évvégén a magatartás és szorgalomjegyek előkészítése az osztályozó értekezlet előtt; -félévi értesítő, törzslap és bizonyítvány írása -a pályaválasztásnak, tanulmányi versenyeknek stb. nyilvántartása, ezekkel kapcsolatos öszszesítések és statisztikák. • Szervezés, koordinációs feladatok végrehajtása -kapcsolattartás az osztályban tanító kollégákkal, -a nevelésben-oktatásban hatékonyan résztvevőkkel, -az iskola egészségügyi szolgálatával, a gyermek és ifjúságvédelmi felelőssel, -a szülőkkel, -szülők közötti felvilágosító munka; -képviseli az osztályba járó diákok érdekeit, -figyelemmel van a tanulók szociális helyzetére, egészségügyi állapotára stb. -szabadidős tevékenységek, programok szervezése

2. Az osztályfőnöki munka általános jellemzői Az osztályfőnöki munkával az iskola pedagógusát az igazgató bízza meg meghatározott időre. Megbízás időtartama különböző lehet, alkalmazkodik az osztályfőnök tanított szaktárgyához, egyéb objektív illetve szubjektív körülményeihez. A megbízás időtartamát osztályfőnöksége kezdetén tudatni kell a szülőkkel és a tanulókkal. Egy osztályban, egy –egy időszakra megbízást kaphat két tanár is. Ezeken, az eseteken kívül az osztályfőnök segítője az osztályfőnökhelyettes, akit az osztályfőnökkel egyeztetve szintén az igazgató bíz meg. Az osztályfőnök elsődleges feladatai közé tartozik az osztály közösségi életének irányítása, valamint a tanulók személyiségének fejlesztése. Az osztályfőnök személyes felelőssége egy olyan - az iskolai elvárásokhoz igazodó - értékrend kialakítása és elfogadtatása, amely szerint az osztályába járó tanulók egészséges lelki és testi fejlődése megvalósulhat. Minden tanár, de speciális helyzete révén az osztályfőnök különös felelőssége, hogy pontosan ismerje és elismerje, hogy a közoktatásban tilos a tanulók hátrányos megkülönböztetése bármilyen okból. A törvényi előírás szerint nem elég a megkülönböztetés tilalmát betartani, ha-

nem úgy kell nevelni, oktatni, hogy minden intézkedésben, cselekedetben, döntésben a tanuló érdeke érvényesüljön.

Az osztályfőnök különösen figyel azokra a tanulókra, akik a tanulmányaik teljesítésében nagyon elmaradnak, teljesítményük tartósan lecsökken. Kezdeményezheti a tanuló iskolai egészségügyi szolgálat tagjaival való kapcsolat-felvételét vagy iskolán belüli fejlesztő foglalkozásra utalhatja a tanulót. Az osztályfőnöki órák témáinak teljesítését, a feldolgozás tényét ellenőrizzük, de nem osztályozzuk. A magatartás és a szorgalom minősítéseket a osztályfőnöki munkatervben rögzített módon végezzük. A minősítéseknek igazodni kell a tanulók életkori sajátosságaihoz, a PP III/13. pontjában rögzített alapelveken kell nyugodniuk, és tükrözniük kell a tanulók személyiségjegyeinek változásának irányát. A minősítésekben közösségi véleményeknek kell kifejeződni (tanulói és tanári közösségek is). Ezért a magatartás és szorgalom minősítések javasolt értékét, az osztályközösség és az osztályfőnök egyeztetett véleményét az osztályozó konferencia kitűzött időpontja előtt két héttel az osztályfőnök a naplóba ceruzával bejegyzi. Az osztályban tanító szaktanárok ezeket a javaslatokat véleményezik. A vitatott esetekben az osztályfőnök a konszenzus szándékával beszélgetést kezdeményez. Ha az osztályozó konferenciáig nem születik megállapodás, az igazgató az osztályfőnök javaslatát a nevelőtestület döntésére bízza. Az osztályfőnöki munkaközösség és tagjainak feladata az iskolai tankönyvrendeléssel és a tankönyv-segéllyel kapcsolatban: Az osztályfőnök segíti az iskola tankönyvfelelősét a tanulók névre szóló tankönyvrendelésének lebonyolításában. Tájékoztatja a tanulókat a tankönyvvásárlással kapcsolatos tudnivalókról, az ingyenes tankönyvről és az iskolai segélykönyvtári rendszerről. Iskola-változtatáskor, illetve a gimnázium, vagy a szakképző iskola befejezésekor segíti a tanulót abban, hogy a nála lévő kölcsönzött könyvekkel elszámoljon, a számára már nem szükséges tankönyveket, a segélykönyvtárnak átadja. Az osztályfőnök segíti az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjét abban, hogy a tankönyvsegély odaítéléséhez a nevelőtestület kellő és alapos információhoz jusson annak érdekében, hogy a szociálisan leginkább rászorult tanulók jussanak a differenciálásból eredő nagyobb összeghez. Megtervezi, és tudatosan alakítja a közösségfejlesztő programokat. Tanórákon kívüli együttléteket is szervezve, évek során fokozatosan egyre több lehetőséget teremt a diákok önállóságának, öntevékenységének, önkormányzó képességének kifejlődésére. Ezeken a programokon, valamint az iskolai rendezvényeken kíséri osztályát, az osztályfőnök-helyettes, vagy az igazgatóság által kijelölt tanár segítségével. Megismerve a tanulók családi és szociális hátterét folyamatosan arra törekszik, hogy a szülőkkel együttműködve, az osztályban tanító tanárokkal összhangban végezze nevelő munkáját. Ennek érdekében, a gyermekekkel egyénileg, differenciáltan is foglalkozik, szükség esetén felveszi a kapcsolatot az iskolapszichológussal. A hátrányos helyzetű és a veszélyeztetett tanulókat segítve együttműködik az ifjúságvédelmi felelőssel, gondoskodik számukra szociális, illetve tanulmányi támogatásról.

Figyelemmel kíséri a diákok tanulmányi előmenetelét és rendkívüli teljesítményeit. Kiemelten értékeli azokat a tanulókat, akik az iskolai kötelezettségek mellett az önkéntes munkákban is részt vállalnak. Tájékozódik a tanulók iskolán kívüli rendszeres tevékenységeiről, és azokban elért eredményeiről is, mint például zenetanulás, sport. A szaktanárokkal együttműködve orientálja a tanulók fakultációs választásait, a tehetséggondozást és a továbbtanulás irányait. Az osztályfőnöki órákat az iskolában elfogadott tanterv szerint használja fel a pedagógiai és a nevelési kérdések megvitatására. Előfordulhat, hogy egy-egy osztályfőnöki órát „összevontan”, iskolán kívüli program keretében tart meg, így több szinten is érvényesítheti nevelési elveit. 3. Az osztályfőnök feladatai 3.1. Évente ismétlődő tennivalók Az osztályfőnök és helyettese, kölcsönös megegyezés alapján meghatározzák a tanévre szóló feladatok elosztását. A tanév elején: Az osztályfőnök -felveszi az osztálynaplót és az ellenőrzőket, gondoskodik azok kitöltéséről, (órarend, a tanárok névsora, később: a tanárok fogadó órákkal) -ismerteti a tanév rendjét, -a felnőttoktatásban részt vevő tanulók számára az első osztályfőnöki órán R. 148. § (8)-(10) bekezdésére való tekintettel írásbeli tájékoztatást nyújt (az adott évfolyam adott félévében, az adott osztályban hány tanítási órát szervez az iskola; a mulasztások jogkövetkezményei; tanulói jogviszony megszűnik, ha a tanuló 20 tanóránál többet mulasztott igazolatlanul) -ismerteti a szakkörök, énekkar, sportkörök, könyvtár, számítógépterem működési rendjét, iskolaorvos, pszichológus rendelési idejét, -tudatosítja a házirendet, és kifüggeszti azt a tanterem falára, -gondoskodik tűzvédelmi- és balesetvédelmi oktatás megtartásáról és dokumentálásáról, -meghatározza a szünetekben, illetve a lyukas órák alatti lehetséges tartózkodás helyét, -ismerteti a szekrények használati rendjét, ellenőrzi a kulcsokat, -kitölteti az adatlapokat, -elkészíti az osztály tanulóinak telefonszámos, lakcímes, névsorát, (lehet diákigazolvány számmal és e-mail címmel együtt) -ellenőrzi az osztályterem berendezését, a hiányok pótlására benyújtja igényét, -megbeszéli a tanulókkal az osztályterem dekorációját, (a házirend alapján) -kijelöli a felelősöket, illetve beindítja a hetesi rendszert, -biztosítja az osztálybizalmi, ill. megalakulása esetén a DÖK képviselők megválasztását. A tanév folyamán: - részt vesz az osztályfőnökök értekezletén, tanévenként két alkalommal, (szükség esetén rendkívüli értekezlet is előfordulhat) - szeptemberben, és a félév után szülői értekezletet tart (szükség esetén rendkívüli szülői értekezlet is tartható), -megszervezi az osztálykirándulást (a kezdő évfolyamok kivételével) az előző tanév végén, - az igazgatóság által kitűzött időpontban nevelési értekezletet tart, - rendszeresen kitölti a haladási naplót, - értesíti az osztályában tanító tanárokat a tanulók iskolai szervezésű programokon való részvételéről (fogászati vizsgálat, osztály orvosi vizsgálat, sportversenyek, diákcserék, sí táborok stb.)

- kéthavonként tájékoztatja a szülőket (felnőtt tanulót) az osztályozónapló alapján a tanuló érdemjegyeiről, - rendszeresen igazolja a tanulók mulasztásait, késéseit, a házirendben foglaltak alapján, - írásban tájékoztatja a szülőket/felnőtt diákot a tanulók igazolatlan hiányzásáról és késéseiről, - írásban tájékoztatja a szülőket/felnőtt diákot a dicséretekről, illetve a fegyelmezési eljárásokról, (utóbbiakat a haladási napló jegyzet rovatában is rögzíteni kell, a tanuló nevének és az intézkedés dátumának feltüntetésével) - előzetesen tájékoztatja a szülőket/felnőtt diákot írásban az esetleges bukás lehetőségéről, a házirendben leírt szabályok szerint, - adott évfolyam vizsgáján ellátja a vizsgaelnöki teendőket, (ha az osztályfőnök a vizsgáztató tanár, akkor helyettese, vagy az igazgatóság által kijelölt kolléga elnököl). (Megjegyzés: A szülők értesítését - a felsorolt esetekben - az ellenőrző hiányában, ajánlott levélben megtenni.) 3.2. Tennivalók a belépő osztályok esetén (9. és 13. évf.)) Az indulást megelőző tanévben: Az osztályfőnök -felvételi beszélgetésen részt vesz szaktanárként és/vagy elnökként, -a felvételi alkalmassági eredmények alapján, az igazgatói döntés után elkészíti osztálya végleges névsorát, -rendkívüli hátrányos helyzetű, ill. BTM-es diák esetén a szülőkkel/felnőtt tanulóval és a megfelelő szakemberekkel konzultálva, megismeri a különleges bánásmódot igényelő pedagógiai módszereket, eszközöket, -az igazgatóval egyeztetve, meghatározott időre felkéri az osztályfőnök-helyettest, -felméri a számára kijelölt tanterem állapotát, a szükséges beszerzéseket -egyezteti az igazgatóval és a gondnokkal, -átveszi a tanulói szekrényeket és azok kulcsait a kimenő osztályoktól, -beiratkozáskor kiosztja az adatlapot és a szülői/felnőtt tanuló számára készített tájékoztatót, az adatlapot a szülők/diákok lehetőleg ott helyben kitöltik. Az igazgató összevont szülői értekezletet tart, amelyen ismerteti az iskola pedagógiai programját, és bemutatja az osztályfőnököket. A tanév elején: - a tanévnyitó utáni első osztályfőnöki órán beszedi a még hiányzó, kitöltött adatlapokat és az egyéb KIR adatszolgáltatáshoz szükséges még hiányzó dokumentumokat fénymásolatban (a jelentkező nevére kiállított személyi azonosítót, lakcímet igazoló hatósági igazolványt, a társadalmi biztosítási azonosító jelét tartalmazó hatósági bizonyítványát, a jelentkező által elvégzett iskolai évfolyamokról kiállított bizonyítványt, KIR-ben meglévő tanulói azonosító számát). -bemutatja az iskolát, annak rendszerét, helyiségeit, szolgáltatásait, (szakkörök, könyvtár, számítástechnika-terem, énekkar, filmklub, sportkör stb.) -tájékoztatja a tanulókat az iskolában dolgozó iskolaorvos, védőnő, pszichológus, logopédus, gyógytestnevelő segítő munkájáról, -ismerteti a tanulói kötelességeket és jogokat, (a házirendet) -felhívja a tanulók figyelmét az ellenőrző szerepére és annak vezetésére, -az igazgatóság által megadott határidőre kitölti a tanulók hivatalos nyilvántartási íveit, a törzslapokat, a napló anyakönyvi részét, a benyújtott személyi dossziékban foglaltak alapján, - tanulmányi kirándulást szervez.

(Lásd még: évente ismétlődő tennivalók) A tanév folyamán: -összevont osztályszintű fogadóórát szervez az osztályban tanító tanárok részvételével, -felméri a szociális, vagy egyéb okokból segítségre szoruló tanulókat, és gondoskodik számukra a lehetséges támogatásokról, szükség esetén érdekükben együttműködik az ifjúságvédelmi felelőssel. 3.3. Javaslatok, ötletek - a belépő osztályokban, (9. és 13. évfolyamon) a megismerkedés és a közösség alakítása érdekében közös programok szervezése (kirándulások, karácsonyi műsor, farsang, nyílt napok, bemutató órák stb.) - együttműködés a magyar-, illetve a dráma-tanárral az osztályszínpadi előadásokra való készülésnél - a 10. és 11. évfolyamon osztályfőnöki órákra a különböző szakterületek, egyetemek bemutatásának, meghívott előadókkal történő megszervezése (szülők, régi tanítványok, segítségével), ha van lehetőség, egyes munkahelyek megismerésére is sor kerülhet - a szülők tájékoztatása a szülői értekezleten egy olyan név nélküli, rangsorolt tanulmányiátlag táblázat alapján, amelyben az érintett tanuló is szerepel, - a kiemelkedő teljesítményt, vagy a közösségért önkéntesen vállalt, a kiváló munkáért dicséretet kapott tanulók nevének felsorolása - az év végi vizsgák ideje alatt különböző szakmai jellegű diákcserék, osztálytáborok szervezése (önköltséges) - az iskola környezeti nevelés programjában való részvétel (akadályversenyek, táborok) - az egészség-nevelés program keretében együttműködés és kölcsönös tájékoztatás az iskola pszichológusával, az iskolaorvossal. 3.4. Az egyes évfolyamok külön feladatai 9. évfolyam és 13. szakképzési évfolyam: -az idegen nyelv belépése, a csoportok kialakítása, a felvételi beszélgetésen tett nyilatkozatok és az igazgatóval, valamint a szaktanárral történő egyeztetés után -az ügyeletes rendszer beosztása, az ügyeletesek feladatai 10. évfolyam: - a szakközépiskolában a fakultáció, illetve az emelt szintű érettségire felkészítő szakórák választásának megszervezése: • az igazgató kínálatot ad, (december) • a szülővel/felnőtt diákkal való egyeztetés után a tanuló beadja jelentkezését, (február) • összevont fogadóóra szaktanár, szülő, diák részvételével, (március) • a jelentkezések alapján az igazgató végleges tantárgyi listát ad, (április) • a végleges névsor elkészül, (május) • a 11. évfolyamon az órarend ismeretében minimális módosítás lehetséges (szeptember) 11. évfolyam: -patronáló mentori rendszer megszervezése az osztályt tanító tanárok körében ott, ahol az osztályfőnök már nem tanítja az osztályt, vagy annak egy részét, ill. a szakképző évfolyamon a felzárkóztatás érdekében -a fakultációs tantárgyak leadása és felvétele csak félévenként lehetséges, írásbeli szülői/felnőtt diák kérelem alapján, az adott szaktanárral egyeztetve

-az éves költségvetésben megjelennek a 12. évfolyamos tanulók búcsúztatásának költségei: • avatószalagok • tarisznyák • ballagási virágok az osztály díszítésére, a tanulóknak • a ballagók búcsúztatásának megszervezése: • műsor • búcsúbeszédek • rendezői feladatok a ballagáson • a 12. évi báli előkészületre gondolva az előtakarékosság megtervezése 12. évfolyam: -báli előkészületek segítése: osztálytánc, meghívók, ruhák, -az éves költségvetés megtervezése (lásd 11.-ben is): • báli költségek, • tabló, • érettségi büfé költségei, • bankett költségei, • búcsú a tanároktól, az iskolától -az egyetemek, főiskolák nyitott napjain való részvétel megszervezése, -beiskolázás, a felvételi lapok kitöltése, -tájékoztatás az érettségi utáni munkavállalás lehetőségeiről -jelentkezés érettségire 13. szakképzési évfolyam: -a moduláris tantárgyak belépése, a csoportok kialakítása, a felvételi beszélgetésen tett nyilatkozatok és az igazgatóval, valamint a szaktanárral történő egyeztetés után -az ügyeletes rendszer beosztása, az ügyeletesek 14. szakképzési évfolyam: -jelentkezés a komplex szakmai vizsgára (MEGJEGYZÉS: A felsorolt tevékenységek változhatnak, módosulhatnak, kiegészülhetnek, illetve eltörölhetők. Ezeket a változtatásokat bármely kolléga kezdeményezheti. Az új ötletek, javaslatok gazdagítják a programot, segítik munkánkat.)

4.Az osztályfőnök munkaköri leírása Az osztályfőnökök munkaköri leírásmintája az SzMSz mellékletében található. 5. Az osztályfőnöki munkaterv A NAT és a kerettantervi követelmények ajánlott ismeretanyagát 23 témakörbe csoportosítottuk. Ezek a témák nem óráról-órára megtanítandó elméleti anyagot jelentenek, hanem átátszövik az osztályfőnök, illetve az osztályba tanító nevelők pedagógiai munkáját. Egy tanórai szituáció is adhat okot és ürügyet valamelyik téma felvetésére, megbeszélésére (pl. rendkívüli haláleset, betegség, árvíz, különös időjárás, sportesemény, olimpiai győzelem vagy veszteség, koncert, iskolai ünnepség utáni reakciók stb., stb.). Minden pedagógusnak, de különösen az osztályfőnöknek jól kell szelektálnia a napi események világából, és össze kell tudni egyeztetnie az alábbi témakörökből fakadó követelményekkel. Az éves munkatervek aktualizálása során és a napi gyakorlatban derül ki, hogy az itt felsorolt tartalmak közül mit milyen mélységben sikerült taglalni tanítványainkkal. Fontos ezért a záró (tanévet és különösen a tanulmányokat befejező) időszak összegzése: mire jutott lehetőség, mit tudtunk a terveink közül megvalósítani, a tervezéskor fontosnak tűnő témák miért marad-

tak el. Ezeket az összesítéseket a tanév végi osztályfőnöki munkaközösségi foglalkozásokon kell elvégezni, és a következő évfolyam osztályfőnökeinek is át kell adni a tapasztalatokat. Az osztályfőnöki órák témáit és követelményeit a PP 1. sz. melléklete tartalmazza.

7. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje Iskolai nevelő és oktató munkánk egyik alapvető feladata a kiemelt figyelmet igénylő tanulók fejlesztése, melynek alapja a tanulók egyéni képességeinek, fejlettségének, ismereteinek figyelembe vétele, a differenciálás; valamint különféle egyéni fejlesztő módszerek és szervezeti formák alkalmazása a tanítási folyamatban. Munkánk során kiemelten és integráltan kezeljük - a sajátos nevelési igényű (SNI) tanulókat, - akik a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján enyhe fokban értelmi fogyatékosak (tanulásban akadályozottak) vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzdenek; - a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő (BTM) tanulókat, - akik a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján az életkorukhoz viszonyítottan jelentősen alulteljesítenek, társas kapcsolati problémákkal, tanulási, magatartásszabályozási hiányosságokkal küzdenek, közösségbe való beilleszkedésük, továbbá személyiségfejlődésük nehezített vagy sajátos tendenciákat mutat, de nem minősül sajátos nevelési igényűnek; - a kiemelten tehetséges tanuló - aki átlag feletti általános vagy speciális képességek birtokában magas fokú kreativitással rendelkezik, és felkelthető benne a feladat iránti erős motiváció, elkötelezettség. - a hátrányos (HH) és a halmozottan hátrányos helyzetű (HHH) tanulók egyéni és integrációs fejlesztését, felkészítését. 7.1. Sajátos nevelési igényű tanulók - Iskolánkban a sajátos nevelési igényű tanulók nevelése, oktatása a többi tanulóval együtt, integrált formában folyik. - A sajátos nevelési igényű tanulók nevelését-oktatását a 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet 2. sz. mellékleteként kiadott Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve alapján szervezzük meg. - A sajátos nevelési igényű tanulók a tanítási órákon túl gyógypedagógus vezetésével – habilitációs, rehabilitációs fejlesztést szolgáló órakeretben – egyéni fejlesztési terv alapján terápiás fejlesztő foglalkozásokon vesznek részt. - Iskolánk a sajátos nevelési igényű tanulók neveléséhez-oktatásához igénybe veszi az illetékes pedagógiai szakszolgálati, illetve pedagógiai-szakmai szolgáltatást nyújtó intézmények szolgáltatásait. - A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztéséhez biztosított feltételek: - gyógypedagógus végzettségű pedagógus alkalmazása, - az Irányelvek figyelembevételével készített eltérő tanterv része az iskola helyi tantervének, - a fogyatékosság típusának megfelelő tankönyvek, tanulási segédletek, - a tanulók képességének megfelelő differenciált foglalkoztatás, - a fogyatékos tanulók részére kidolgozott értékelési formák alkalmazása, - speciális gyógyászati, valamint tanulást, életvitelt segítő technikai eszközök, - képességfejlesztő eszközök, - számítógépek fejlesztő programokkal. Az SNI tanulók fejlesztő programját a helyi tanterv 20. fejezete részletezi.

7.2. A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységek A belépő tanulóknak akár az felzárkóztató oktatásban hetedik, nyolcadik osztályos végzettséggel rendelkező diák, akár az kilencedikes (felnőttoktatás), akár a tizenharmadik osztályosoknak nem kisebb jelentőségű kérdésekkel kell megismerkedniük, mint az adott iskola tantervi és nevelési követelményeivel, kulturális, társadalmi, gazdasági helyzetével, funkciójával, élethivatásra felkészítő jellegével. Fontos, hogy a tanuló mielőbb megismerje a többcélú intézmény és annak helyi hagyományait, annak ápolásába öntevékenyen bekapcsolódjék. Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel küzdő tanulók nem képesek egyéni bánásmód nélkül teljesíteni az iskola követelményeit. 1. Prevenció: Ami azt szolgálja, hogy a várható problémák kialakulása előtt az arra illetékes személyek a tanulók tanulási nehézségeit feltárják, problémáik megoldásában segítik a diákokat az iskolai nevelés-oktatás egész folyamatában és valamennyi területén. Amennyiben szükséges, akkor a külső-belső szervek, ill. egyének közbelépnek és megakadályozzák a tanulók személyiségfejlődésének bármiféle torzulását. 2. Korrekció: A már a meglévő problémák szakszerű, azaz pszichológiai, pedagógiai hozzáértéssel történő kezelése a személyiség pozitív irányú átépítése, a tanulási esélyegyenlőség eredményes segítése, a tanulók személyiségének megismerése, az ahhoz illeszkedő pedagógiai módszerek alkalmazása. Fejlesztőpedagógus, pszichológus segítségének igénybevétele szükség esetén. Esetmegbeszélések, konflitusfeldolgozások, csoportmunka, egyéni tanácsadás és szükség esetén terápia. Kondicionálás és újrakondicionálás. 3. Ezzel kapcsolatban az iskolában tanító pedagógusok feladatai: • A tanulóink előítéleteinek, személyiségének és a magatartásuk kiváltó okainak feltárása; • A tanulók önmagukhoz és másokhoz viszonyított kiemelkedő teljesítményeinek, tehetségjegyeinek feltérképezése; • Majd a tünetek sokoldalú elemzése után meghatározzuk a problémákat és minden rászoruló tanuló számára egyedi, konkrét korrekciós tervet készítünk • Kihez fordulhatunk segítségért? • Melyek a tanuló pozitív tulajdonságai, amelyekre támaszkodhatunk? • Tanulási és magatartás problémás gyermekek felkarolása, segítése. • A felnőtt korból és az iskolás létből adódó problémák, látszólagos vagy valós ellentmondások értelmezése, kezelése. • Az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése; • A kulcskompetenciák megalapozása, bővítése, megszilárdítása egyénhez igazodó fejlesztés keretén belül; • Adaptív tanulásszervezési eljárások alkalmazása; • Kooperatív technikák alkalmazása, • Tevékenységközpontú pedagógiák alkalmazása, • Individuális tanulás előtérbe helyezése, • Egységes, differenciált és egyénre szabott tanulási követelmények, ellenőrzésiértékelési eljárások alkalmazása, • Fejlesztő értékelés alkalmazása, • Felzárkóztató órák, fejlesztő foglalkozások;

• • • • • • • • • • • • • • • •

Egyéni foglalkozások; Képesség-kibontakoztató felkészítés és integrációs felkészítés; A nevelők és a tanulók személyes kapcsolatai; Az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata; A tapasztalatszerzés lehetőségeinek kitágítása, IKT eszközhasználattal, Iskolai sportkör, szakkörök; A tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, szünidei programok); Szabadidős foglalkozások (pl. színház- és múzeumlátogatások); Gondoskodunk a többi tanulónk mentális egészségének megőrzéséről. Tervezünk drogprevenciós, dohányzással, alkohollal kapcsolatos előadások tartását. Szükséges az egészséges életmódra nevelés. A tanulók szociális helyzetének javítása (segély, természetbeni támogatás); A szülőkkel való együttműködés; Családlátogatások; A szülők és a családok nevelési gondjainak segítése; A szülők tájékoztatása a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról.

7.3. A tehetség, a képességek kibontakoztatását az alábbi tevékenységek segítik: Intézményünkbe különböző felkészültségű, képességek szerint is nagy szóródást mutató tanulók járnak. Iskolánk fontos feladatának tartja, és a jövőben is nagy hangsúlyt helyezünk arra, hogy minden itt tanulót eljuttassunk arra a szintre, amelyre adottságai alkalmassá teszik. Ennek megvalósítása érdekében lényeges a tehetség minél korábbi felismerése, - pedagógiai odafigyelés, az egyéni képességekhez igazodó tanulás megszervezése, differenciált óravezetés, motiváció-, utána pedig gondozása. A szakképző iskola meg szeretné valósítani, hogy az iskola a nyitott iskolává váljon, ahol olyan programokat tudunk ajánlani tanítási idő után is, hogy minden tanuló megtalálja a választott szakmán belül, illetve azon túl a neki megfelelő tevékenységet. Az iskolai nevelés kiemelt feladatai köré tartozik a tehetséges gyerekek képességeinek kibontakoztatása. Napjaink társadalmát leggyakrabban a tudásközpontú és információs jelzőkkel határozzuk meg. A tehetség nemzeti kincsünk. A népünk jövője attól függ, hogyan tudjuk kamatoztatni szellemi értékeinket. Nemzeti érdek tehát, hogy időben felismerjük, fejlesszük és gondozzuk a kiemelkedő képességekkel rendelkező tanulókat. E az alapvető pedagógiai feladat nem különíthető el a hagyományos iskolai feladatok. Az iskolai oktatás alapvető célja: a tudásért tanulni és tanítani. Az iskolának a diákokban felébredő érdeklődést kell kielégítenie. Fel kell ismerni azon tanulókat, akik képességük, tehetségük kibontakozásához jobb kommunikációs képességeik kialakításával, jobb tanulási feltételeiknek és ezáltal jobb felvételi eredményeiknek az elérésével juttatunk el személyiségük kiteljesedéséhez, érvényesüléséhez, illetve szűkebb környezetbe, társadalomba való sikeres beilleszkedéséhez. Iskolai célok és feladatok: • •

az előző években elért eredmények szinten tartása, illetve fokozása, a szakmai, nyelvi, számítógépes ismereteket elmélyítő fakultáció,

• • • •

• • • •

•

a kulcskompetenciák következetes fejlesztése, az integratív és a tantárgyközi tantervi szemlélet kialakítása, amely épít a tanulók érdeklődésére és tapasztalataira, továbbá figyelembe veszi azokat, differenciált tanulásszervezés keretén belül: tanulók aktivitásának optimális kibontakoztatása, az együttműködő (kooperatív) tanulás technikák alkalmazásával, a tanórákon a tanulók tevékenységeinek, önállóságának, kezdeményezésének, problémamegoldásainak, alkotóképességének előtérbe állítása, differenciálás a feladatok kijelölésében, azok megoldásában, a szükséges tanári segítésben, az ellenőrzésben, az értékelésben, figyelembe vesszük, hogy az oktatás és nevelés színtere nemcsak az iskola, hanem a társadalmi élet és tevékenység számos egyéb területe is, a tehetséggondozás és felzárkóztatás módszereiben célirányos tanulásszervezési eljárásokat alkalmazunk, a bizonyos területeken tehetséges SNI tanulókat vélirányosan fejlesztjük, olyan szabadidős tevékenységek szervezésére törekszünk, amelyeken keresztül a különleges tehetségek kibontakozására is sor kerülhet. A tanulók önmagukhoz és másokhoz viszonyított kiemelkedő teljesítményei, tehetségjegyei feltárulnak, fejlesztésükre nem csak a tanórákon, hanem más iskolai foglalkozásokon is sort kerítünk és e tevékenységeket támogatjuk az iskolán kívül is, a felzárkóztató képzésben a magatartás, viselkedési és tanulási problémákkal küzdő gyermekek segítése, felkarolása, kiscsoportos formában történő tanításuk során feltárjuk egyéni tehetségjegyeiket és azokat megerősítjük, tudatosan fejlesztjük, a tanulókat megerősítjük benne, önbecsülésüket növeljük.

Egyik legfőbb érték a tudás, ezért iskolánkban a nevelő-oktató munkánkkal meg kell felelnünk a kor kihívásainak, követelményeinek. Minden tanárnak alapfeladata a tehetséges fiatalok megtalálása, és tehetsége szerinti segítése. A tehetséges tanuló ismérvei: - sokat tudnak a legkülönbözőbb dolgokról - szókincsük gazdag - gyorsan ismerik fel az ok-okozati viszonyokat - jó megfigyelők - elmélyülten érdeklődnek különböző kérdések iránt - törekednek a tökéletességre - önkritikusak - véleményüket nem rejtik véka alá - érdeklődnek a kreatív tevékenységek iránt - fantáziaviláguk eredeti Tehetségesnek tekinthetők azok a tanulók, akik egy vagy több részképességük alapján kiemelkedő teljesítményre képesek. A tehetségre irányuló hajlamok összetevői: az intelligencia, az intuíció vagy spontaneitás és a tanuló magatartása. Ez utóbbi azt jelenti, hogy hogyan választja ki a diák a neki megfelelő tevékenységet, milyen mohósággal kötelezi el magát a feladatban, milyen a kitartása és az érdeklődése. Ez a meghatározás a tehetséget a személyiségstruktúrában értelmezi: a képességek (intelligencia) mellett megjelennek az irányultság jellemzői (érdeklődés) valamint az akarati tulajdonságok is (kitartás, döntési képesség). Fontos összetevő lehet a tehetség kibontakozásában az intuíció is, melynek forrása a pszichikum tudattalan tartománya.

Az alkotó emberekkel kapcsolatos kutatások arra utalnak, hogy nem egyetlen vonás vagy jellegzetesség határozza meg a tehetséget, hanem három tényező együttes jelenlétének, interakciójának eredményekét jelenik meg ez a komplex tulajdonság. A három összetevő: - az átlag feletti intelligencia, - a kreativitás és - a feladat iránti elkötelezettség. A különleges adottságú diákok fejlesztése nagyon fontos, de nem azonos a tehetséggondozással. Mindkét területnek, de főleg az előbbinek, sajátos szervezeti és tartalmi, valamint módszerbeli feltételei, illetve eszközei vannak. Ezek megválasztásában maximális pedagógiai felelősséggel szükséges eljárni. A tehetség kibontakozását - serkenti a megfelelő légkör megteremtése, a motiváció, a tanár ösztönzése, a játékosság, az értékelés késleltetése; - gátolja az érdektelenség, a túlzott fegyelem, a teljesítménykényszer, a kreativitás lebecsülése. A tehetség akkor tud kibontakozni, ha erkölcsi tartással jár együtt. Ezért fontos, hogy a tehetséggondozáson belül a jellem formálásával (az akarat, a helyes önértékelés fejlesztésével) is foglalkozzunk. A helytelen tanári magatartás megakadályozhatja a tehetség kibontakozását, ezért körültekintően kell eljárnunk. Ha elhitetjük a tanulóval, hogy tehetségtelen, ő maga is elhiszi magáról, hogy valóban az. Az érdeklődés kialakulásában a megfontolt dicséret, az elismerés segít. A tehetség mellett alapvető szerepe van az érdeklődésnek. Központi szerep hárul a könyvtárakra is. A tanulók egyéni érdeklődésének, búvárkodásának segítője, támogatója a könyvtár. A tehetség korai felfedezésének nincsenek csalhatatlan módszerei, és megállapíthatóságának időpontja is bizonytalan. A fent megfogalmazottakat az alábbi keretek között valósítjuk meg: ­ Az osztályfőnökök gyűjtik a kollégák jelzéseit a tehetséges tanulókról; ­ Feladatuk, hogy a tanulók személyére szabottan kialakítsanak egy-egy haladási programot, amelyhez mellérendelik az irányító-oktatókat; ­ Az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás biztosítása; ­ Az irányító oktató szervezi és ellenőrzi a tanuló haladását, fejlődését; ­ Az osztályfőnök feladata közé tartozik a fenti programban résztvevők operatív irányítása és ellenőrzése; ­ Ezen haladási programok sikeressége úgy biztosítható, ha annak tárgyi és anyagi háttere is biztosított; ­ Idegen nyelv oktatása szolgáltatás keretében; ­ Számítástechnikai-informatikai oktatás gyakorlásának biztosítása (Internet stb.); ­ A nem kötelező (választható) tanórán tanulható tantárgyak tanulása; ­ Könyvtár, valamint az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata. A személyi feltételek megfelelő szintű biztosítása úgy teljesíthető, hogy a feladatok elvégzése a nevelő személyes vállalásaként történik. Ebbe a körbe szorosan kapcsolódó terület, az önfejlesztés. Segíteni kell a tehetséges diákokat önismeretük fejlesztésével képességeik kibontakoztatásában.

A mai világ sikerorientált. Az életre nevelés fontos eleme, hogy minden tanulónak minél több sikerélményben legyen része, mert ez adhat alapot a boldogulásához. Ebben a munkában való aktív és sikeres részvétel eredményes pedagógiai munkát feltételez. 7.4. A hátrányos (HH) és a halmozottan hátrányos helyzetű (HHH) tanulók integrációját segítő tevékenységek Célrendszer megfogalmazása az integráció tükrében: - Legfőbb célkitűzésünk, hogy az eltérő képességű és szociális helyzetű tanulóink együttnevelését-oktatását maradéktalanul megvalósítsuk. - Az integrációs oktatásban résztvevő tanulók százalékos aránya a teljes osztálylétszámhoz, illetve az évfolyam létszámához viszonyítva évente közelítsen a jogszabályban előírthoz. - Intézményünkben az integrációs oktatásban résztvevő hátrányos helyzetű tanulók százalékos aránya a teljes tanulói létszámhoz, valamint a település összes iskolájába járó hátrányos helyzetű tanulók százalékos aránya az összes tanulói létszámhoz megfeleljen a jogszabályban előírtaknak Célunk továbbá: - időben felismerni a tanulók hátrányos helyzetét, - megnyerni a szülőket a tanulók együttnevelésére, - elérni, hogy képességük (iskolai eredményességük) úgy változzon, hogy eredményesen befejezzék a középiskolát, - sikeresen tudjanak elhelyezkedni választott szakmájukban, ill. felvételt nyerjenek felsőfokú intézménybe. Multikulturális tartalmak beépítése (a multikulturális tartalmak projektekben feldolgozva) A szociálisan hátrányos helyzetű tanulók hatékony integrációjához és a szegregáció-mentes, integráló iskolai környezet kialakításához szükséges modern pedagógiai-módszertani kultúra és szemlélet elterjesztését kívánjuk megvalósítani intézményünkben. Minden tanévben szervezünk angol vagy német, roma projekt hetet, melynek során tanulóinknak lehetőségük van más népek kultúrájának, hagyományainak megismerésére. 7.4.1.A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítését szolgáló tevékenységek A felzárkóztatás összetett, nagy körültekintést, lelkiismeretességet és áldozatosságot kívánó pedagógiai tevékenység. Jelenti a lemaradás fokának és okainak feltárását, a tanuló helyes önismeretre és küzdőképességre nevelését, a tanórán kívüli felzárkóztató foglalkozások és a tanórai differenciált foglalkoztatás megtervezését, szervezését és kivitelezését. A tanulási problémával küszködő, gyengébb képességű tanulóknak szükségük van a tanári támogatásra. Ez a támogatás megnyilvánul az egyéni segítségadásban, a személyre szabott haladás biztosításában. Ehhez a tanárnak feltétlenül személyes kapcsolatot kell kialakítania a tanulókkal, figyelembe véve a személyiségi jogaikat. Szükséges, hogy a tanulók bizalmát elnyerve közösen találjanak megoldást a tanulási problémák leküzdésére. A felzárkóztatás a tanórai kereten belül és azon kívül is fontos teendő. Történhet szaktárgyi korrepetálás keretében, egyénre szabott feladatok készítésével. A legfontosabb cél a „hogyan tanuljunk meg tanulni” megtanítása. • Év elején szintfelmérés a legfontosabb alapozó és szakmai tantárgyak vonatkozásában

• Az egyes szaktanár felelősége, hogy felmérje és eldöntse a felzárkóztatás szükségességét és lehetőségét és módját; • az osztályfőnök figyelemmel kíséri tanulók iskolai előmenetelét, szükség esetén egyeztet a szaktanárral; • az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése; • felzárkóztató tantárgyi foglalkozások szervezése, • fejlesztőpedagógus segítségének igénybevétele; • feladathoz illeszkedő tanulásszervezési technikák alkalmazása a hátrányos helyzetű tanulók egyéni képességeinek fejlesztése érdekében; • az egyéni foglalkozások; • kooperatív technikák, tevékenységközontú pedagógiák alkalmazása, • együttműködést, a tanulási esélyek egyenlőségét szolgáló komprehenzív szervezeti formák alkalmazása; • a felzárkóztató és fejlesztő foglalkozások; • IPR rendszer működtetése, • az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni, vagy csoportos használata; • a továbbtanulás irányítása, segítése. 7.4.2.A szociális hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységek A szociális hátrányok enyhítése terén az iskoláknak alapvetően érzékelő és jelző szerepe van, de az iskola maga is sokat tehet azért, hogy a szociális hátrányokkal küzdő tanulókat feltérképezze, megismerje problémáikat, illetve végiggondolja azokat a tevékenységi formákat, amelyek segítségével maga is enyhítheti ezeket a hátrányokat. Az iskola a pedagógusok, az osztályfőnökök, közreműködésével sokat javíthat az arra rászoruló tanulók szociális helyzetén. A segítségnyújtás az alapítványi rendszeren keresztül is hatékony lehet. A szociálisan rászoruló tanulóknál lehetőséget biztosítunk tankönyvek ingyenes kölcsönzésére. Hátrányos helyzetű tanulók részére igény szerint plusz foglalkozásokat, korrepetálásokat tartunk. A felzárkóztató kézésben napi hárromszori ingyenes étkezésre van lehetőség. Az ösztöndíjrendszer kidolgozásánál szintén figyelembe vesszük a hátrányos helyzetűeket. • az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése; • a felzárkóztató órák; • a tanulószoba; • a diákétkeztetés; • a felzárkóztató foglalkozások; • az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata; • a nevelők és a tanulók segítő, személyes kapcsolatai; • a szülők, a családok nevelési, életvezetési gondjainak segítése; • a családlátogatások; • a továbbtanulás irányítása, segítése; • az iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi felelős tevékenysége; • ingyenes tankönyv; • napi háromszori ingyenes étkezés; • szoros kapcsolat a polgármesteri hivatallal és a gyermekjóléti szolgálattal annak érdekében, hogy a szociális hátrányt elszenvedő tanulók minél hamarabb segítségben részesüljenek; • alkalmi segély hozzájárulás tanulmányi kirándulásokhoz, táborozásokhoz, nagyobb

kiadás esetén; • rendszeres gyermekvédelmi támogatás igénybe vételére figyelemfelkeltés; • drog- és bűnmegelőzési program alkalmazása; A hátrányos, veszélyeztetett tanulók problémáinak kezelése Az iskola pedagógusainak és dolgozóinak munkájuk során • fel kell ismerni, és fel kell tárni a tanulók problémáit, • meg kell keresni a problémák okait, • segítséget kell nyújtani a problémák megoldásához, • jelezni kell a felmerült problémát a gyermekjóléti szolgálat szakembereinek. • együtt kell működni szülőkkel, gyermekjóléti szolgálattal A tanulók fejlődését veszélyeztető okok megelőzése A megelőzés célja, hogy • megelőzze, elhárítsa, vagy enyhítse azokat a gyermekre ható károsodásokat, amelyek egészséges személyiségfejlődését megzavarják vagy meggátolják; • másrészt segítse azoknak a pozitív hatásoknak az érvényesülését, amelyek hozzájárulnak a gyermek társadalmilag is értékes képességeinek kibontakoztatásához és kifejlesztéséhez. 7.4.3.Gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása Fel kell készülnünk arra, hogy a „problémás gyerek”, gondjait megoldjuk, hogy reális és pozitív alternatívákat tudjunk adni diákjainknak gondjaik megoldásában. A 2H, 3H, SNI-s integráció segítése, a tanulók elfogadása, a tanárok, szülők és a diákok érzékenyítése kiemelt feladatunk. Az iskolában - a törvényi előírásoknak megfelelően - egy tanár látja el az ifjúságvédelmi felelős feladatokat. (Az ifjúságvédelmi felelős feladatkörét a HT esélyegyenlőséget szolgáló intézkedések fejezetében részletezzük.) Azt azonban szükséges kijelenteni, hogy a tanulókat érő veszélyeztetéssel nemcsak neki, sőt nemcsak az osztályfőnököknek kell foglalkoznia, ez minden pedagógus feladata! Ahhoz, hogy eredményesen végezhessük ifjúságvédelmi tevékenységünket, először fel kell tárnunk a problémákat, a jelentkező gondokat. Ez minden pedagógus számára fontos, de természetesen kiemelt fontosságú szerepet játszik az osztályfőnök, valamint az iskola ifjúságvédelmi felelőse, és pszichológusa. Ki kell építenünk egy megfelelő kapcsolatrendszert e problémák kezelésére, az ezen a téren jelentkező feladatok megoldására. E kapcsolatrendszerben egyaránt figyelni kell a – – – – –

szülő – gyermek szülő – tanár tanuló – tanár tanár – tanár tanár – hivatalos szervek (gyámügy, rendőrség, stb.) tanár – megelőző szervezetek (családsegítő szolgálat, drogambulancia, pszichológus, stb.)megfelelő szintű és minőségű kapcsolataira.

Iskolánkban a fő feladatunknak a megelőzést, a prevenciót tartjuk az ifjúságvédelmi feladatok közül. Ezért egészségvédelmi témájú tanórákat tartunk, a megelőzéshez valamilyen módon kapcsolódó előadásokat szervezünk, igyekszünk megfelelő alternatívákat megmutatni

gyermekeinknek. Kiemelt szerepet szánunk a programszervezésnek, ezért fontosnak tartjuk a jó együttműködés kialakítását a diákmozgalmat patronáló tanár és az ifjúságvédelmi felelős között. A valamely tekintetben nehézségekkel küzdő (beilleszkedési, magatartási, tanulási, stb. téren) tanulóinknak igyekszünk fokozott segítséget nyújtani problémáik megoldásában. Beilleszkedési, magatartási zavarok esetén kérjük a szülők, komolyabb problémák felmerülésekor pszichológus szakemberek, vagy a családsegítő szolgálat segítségét is. Tanulási problémákra kiemelten igyekszünk reagálni, segítünk helyes tanulási módszereket kialakítani, törekszünk arra, hogy minél rövidebb idő alatt megtanítsuk tanulni az ilyen gondokkal küzdő diákokat. A felzárkóztató oktatásban (Híd II. programban) résztvevő tanulóinknak anyagi segítséget igyekszünk nyújtani ösztöndíj formájában, valamint ingyenes étkezést, és tankönyvet biztosítunk, amennyiben a fenntartó az iskola költségvetésében külön erre a célra elkülönített keretet biztosít. A többi képzésben sajnos a szociális hátrányban lévő tanulóknak sok segítséget nyújtani anyagi téren nem tudunk, de az ilyen tanulóknak a figyelmét felhívjuk az iskola által nyújtott lehetőségekre, a tankönyvsegélyre, vagy kollégiumi ellátásra, az iskolai könyvtár használatára. Feltétlenül erősítenünk kell az iskola és a szülői ház kapcsolatait. Szükség esetén több szülői értekezletet kell tartanunk, lehetőséget kell biztosítanunk arra, hogy kötetlenebb formában tudjanak együttműködni a tanárok és a szülők. Meg kell találnunk - problémák felmerülése esetén - a közös utat a megoldáshoz, hiszen a szülőknek és az iskolának is érdeke, hogy a gyermeket kivezessük a veszélyeztetésből. Nagyon lényeges, hogy tegyünk kísérletet arra, hogy a jelentkező problémákat mielőbb orvosoljuk, illetve jelezzük azt a szülőknek. Szükséges, hogy a felmerült gondokról a tanárok tájékoztassák egymást, hogy szükség esetén intenzív kapcsolat legyen a megelőző szervezetek és az ifjúságvédelmi felelős és az osztályfőnökök között. A kilencedik osztály számára külön program beépítése szükséges az egyéni bánásmód következetes alkalmazásával • • • • •

Kapcsolat a szülőkkel Gyermek és ifjúsági védelmi szakemberekkel Gyámhatóság Nevelőszülők felügyelőjével Iskolánk pszichológusával, a tanulástsegítő szakemberekkel.

Drogprevenciós munkánkban arra törekszünk, hogy hatékony megelőzést alakítsunk ki a drogok, alkoholfogyatás és a dohányzás területén. Kortárssegítő szolgálatot alakítunk ki. Az énkép az önlértékelés erősítése, jó konfliktusmegoldási technikák oktatása, valamint színvonalas szabadidős tevékenység tervezése.

8. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje 8.1.A tanuló, mint egyén joggyakorlása A tanuló joga, hogy személyesen vagy képviselői útján – a jogszabályban meghatározottak szerint – részt vegyen az érdekeit érintő döntések meghozatalában. A döntési jogkört – a nevelőtestület véleményének meghallgatásával – az alábbi területeken gyakorolják:

* saját közösségi életük tervezésében, szervezésében * tisztviselőik megválasztásában * jogosultak képviselni magukat a diákönkormányzatban A tanuló joga, hogy „válasszon a pedagógiai program kereti között a választható tantárgyak, foglalkozások, továbbá pedagógusok közül”. /Nkt. 46.§ (6) b)/ A tanulók e jogukkal minden tanév folyamán egy alkalommal élhetnek. A választás a következő tanévre szól, és az iskola személyi, tárgyi lehetőségeinek figyelembevételével történhet. 8.2. A tanulói közösség joggyakorlása A tanulók, illetve képviselőiknek részvétele az iskolai döntések előkészítésében, végrehajtásában és ellenőrzésében a diákönkormányzat hatáskörei gyakorlása által valósul meg a jogszabályban meghatározott döntési, véleményezési-, javaslattételi jog gyakorlása révén. Az intézmény igazgatója jogszabályban meghatározott esetekben írásban kéri a diákönkormányzat/diákképviselő véleményét, felhívja figyelmét a jogszabályban meghatározott határidő betartására. A felkérő levélhez mellékletként csatolja a dokumentumot, melyről a nyilatkozatot kéri. Ha a diákönkormányzat az állásfoglalást kialakító ülésére meghívja az iskola igazgatóját a részletek megvilágítása érdekében, az igazgató vagy az általa kijelölt képviselő meghívottként részt vesz az ülésen. Javaslattételi jog gyakorlásának legfőbb fórumai a diákközgyűlések. Ezen kívül írásban bármikor az iskola igazgatójához címzett javaslattal élhet a diákönkormányzat, vagy a tanuló, melyre tizenöt napon belül választ ad az igazgató. Válaszadás előtt szóbeli meghallgatásra kéretheti magához a javaslattevőt. A joggyakorlások eljárásrendjét az iskolai Házirend tartalmazza.

9. Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel Az iskola alapfeladata a tanulók nevelése és oktatása, az iskola együttműködési területei kizárólag csak ezt a cél szolgálhatják. Minden együttműködésünkben tehát azokat a lehetőségeket kívánjuk megkeresni, amelyek a fenti cél szolgálják. Nagy hangsúlyt helyezünk arra, hogy a tanulókkal, a szülőkkel, a pedagógusokkal (gyakorlatot vezető szakemberekkel) és a munkáltatókkal az együttműködés minden formájával éljünk, amelyet elengedhetetlennek tartunk iskolánk működéséhez. Ennek célja, hogy • tájékoztassuk az érdekelteket az iskolai élet és a tanulókkal kapcsolatos fontosabb kérdésekről, • meghallgassuk a diákok javaslatait és véleményeit, illetve • a gyakorlatban megvalósítsuk azokban a témakörökben, amelyekben a közoktatási törvény lehetőséget biztosít számukra. 9.1. A tanulók közösségét érintő kapcsolattartási formák Szakképző iskolánk Diákönkormányzattal most nem rendelkezik, de minden kezdeményezést támogatunk annak létrejötte érdekében. Diákkapcsolatainkat a közélet minden területén meg akarjuk szervezni. A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, igazgató-helyettese, tagintézmény-vezető, a diákönkormányzat felelős vezetője (megalakulása esetén)/diákképviselő és az osztályfőnökök tájékoztatják az alábbiak szerint: az iskola igazgatója vagy helyettesei évente egyszer a diákközgyűlésen, valamint a diákönkormányzat vezetőségének ülésén, az évente megtartandó diákközgyűlésen a tanulók aktív részvételére és véleménynyilvánítására számítunk, ahol megválasztják az iskola diákképviselőjét,

a diákönkormányzat vezetője/diákképviselő havonta egyszer a diákönkormányzat vezetőségének ülésén és a diákok faliújságján keresztül, az osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órákon. A tanulót és a szülőjét (ha a szülőjével közös háztartásban él) a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan (szóban, illetve az ellenőrző füzeten keresztül írásban) tájékoztatják. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban, vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatójával, a nevelőkkel, illetve a nevelőtestülettel. Fogadóóra A személyes megbeszélés lehetőségét hivatott biztosítani a diák és a tanár között. Rendkívüli esetekben az osztályfőnök, a tanulók igénye alapján, előzetes egyeztetés alapján. Közös programok: bál, teadélutánok, kulturális programok, sportrendezvények (székhely és telephelyek között), kirándulások szervezése, amely erősíti a partnerkapcsolatot Kérdőíves felmérés az iskolában folyó oktató-nevelő munkáról, a felmerülő igényekről Tanuló – pedagógus együttműködésének színterei Tanórák, foglalkozások lehetőséget adnak a kölcsönös javaslattételre és értékelésre, vagyis valódi párbeszéd létrejöttére a tanuló és a pedagógus között. Tanórán kívül az osztály és iskolai rendezvények, közös szabadidő tevékenységek, felzárkóztató foglalkozások, szakmai vizsgára felkészítés ad lehetőséget a pedagógusok és a tanulók együttműködésére. Minél szorosabb a tanuló és a pedagógus kapcsolata, minél jobban ismeri a pedagógus a tanuló életkörülményeit, pszichikumát, szokásait, annál nagyobb mértékben tudja befolyásolni még azokat a hatásokat is, amelyek felett közvetlenül nincs hatalma. Tehát a személyiségmegismerés, a fejlődési tendenciák pontos felfedezése az őszinte együttműködés alapja. Elérendő célunk, hogy az iskolában olyan hangulat legyen, hogy a tanuló és a pedagógus egyaránt jól érezze magát. A tanulási folyamat két szereplőjének kapcsolatában nyilvánuljon meg az egymás iránti tisztelet, megbecsülés, egymás munkájának elismerése. A tanulók elsőrendű érdeke az eredményes tanulás, az érettségire és komplex szakmai vizsgára bocsátás és az érettségi, szakmai vizsga követelményeinek teljesítése. Iskolánk akkor működik eredményesen, ha a tanulók igényeire épít, és figyelembe veszi érdekeiket. Fontos tehát a tanár és tanuló szoros együttműködése. A tanár módszereit úgy alakítja és változtatja, hogy azokkal a tanulási folyamatban optimális eredményt érjen el. A tanuló, a pedagógus együttműködés továbbfejlesztésének lehetőségei az iskolában • tanulók bevonása a döntés-előkészítő munkába; • a tanítás nélküli munkanap programjának önálló szervezése, • ügyeleti munka • iskolai rendezvényeken történő felügyelet • Házirend Bizottság létrehozása (az iskolai Házirend felülvizsgálata) • DÖK elnök részvétele a nevelőtestületi értekezleten, amikor a diákokat érintő kérdéseket tárgyalják, DÖK hiányában diákok képviselőjét hívjuk meg • Diákközgyűlés önálló szervezése

• DÖK tevékenység kapcsán (tanuló-tanuló, tanuló-pedagógus között) bekövetkezett konfliktusok rendezése, megvitatása a vitakultúra betartása mellett • „Fordított nap” szervezése – diákigazgató választás stb. 9.2. A szülők közösségét érintő együttműködési formák A szülőket az iskola egészének életéről, az iskola dokumentumairól (PP, SZMSZ, Házirend, Munkaterv), az aktuális feladatokról, az iskola igazgatója és az osztályfőnökök tájékoztatják: az iskola igazgatója legalább félévente egyszer, a szülői munkaközösség (SZMK) választmányi ülésén (megalakulása esetén) a szülők képviselőjét, vagy az iskolai szintű szülői értekezleten az osztályfőnökök folyamatosan az osztályok szülői értekezletein 9.2.1.Iskolaszék, Intézményi tanács: Az iskola – szülő – fenntartó – támogatók – civil szervezetek kapcsolattartásának legmagasabb szintű formája, amelynek működését, céljait és feladatait a résztvevők maguk határozzák meg. (Jelenleg iskolánkban nem alakult meg.) 9.2.2.A szülők és a pedagógusok együttműködésének formái A szülő jogait és kötelességeit az Nkt. 72. §-a tartalmazza. A szülők képviseletének és az iskolával való kapcsolattartásnak a szabályait az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza. A felvétellel és a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos ügyekben az értesítés az iskolai adminisztráció hatáskörébe tartozik. A működés rendjének ismertetése, a tanulmányi előmenetelről az értesítés, illetve a szükséges szülői nyilatkozatok megszerzése, az osztályfőnök feladata. a) A szülői munkaközösség (megalakulása esetén) Az iskolában a szülők jogainak érvényesítése, kötelességük teljesítése érdekében szülői munkaközösség működhet. Az osztályba járó tanulók szülei alkotják az osztály szülői munkaközösségét, amelyet a maguk közül választott elnök a tisztségviselőkkel és az osztályfőnökkel együttműködve irányít. Az iskolai szülői munkaközösség az egyes osztályok szülői munkaközösségéből áll. Az osztályok SZMK elnökei és tagjai választják az iskolai szülői szervezetének vezetőit: elnököt és a tisztségviselőket. Iskolánkban a szülői érdekképviseletet a szülők által választott ún. szülői képviselő látja el. A szülői munkaközösség (megalakulása esetén) főbb tevékenységi területei: Szervezi a szülők tájékoztatását az intézmény céljairól, közvetíti a szülők véleményét az iskola igazgatójának. Aktivizálja a szülőket a nevelő- és oktatómunka és a diákélet támogatása érdekében. Segíti a tanórán kívüli nevelőmunkát. Részt vállal az ifjúságvédelmi teendőkben. Segíti az iskola, a képzésben részt vevő vállalatok, a társadalmi szervezetek, egyesületek között a kapcsolat kiépítését és működtetését. Megszervezi a végzős tanulók szalagavatóját. Lehetőségeihez mérten részt vállal a tanulók jutalmazásában, segélyezésében, az iskolai eszközállomány fejlesztésében, az iskolai munka körülményeinek javításában. A szülők az iskola életével kapcsolatos kérdésekben véleményezési joggal bírnak. Az iskolavezetés és a szülői munkaközösség között a kapcsolatot az SZMK elnöke/szülői képviselő, illetve a szülői munkaközösség összekötő tanára látja el. Az igazgató és az iskolai

SZMK képviselője szükség szerint, de legalább félévenként ül össze. Az igazgató ezen üléseken tájékoztatást ad az iskola munkájáról. b) A szülő, mint megrendelő és a pedagógiai folyamat segítője A szülő kapcsolatba kerül az iskolával, amikor gyermeke iskolaválasztásában segít neki. Fontos, hogy a szülő megfelelő mennyiségű és pontos információt szerezzen az intézmény munkájáról. Ennek érdekében az iskola minden októberben nyílt napokat szervez. A nyílt napokon az igazgató tájékoztatást ad az iskola pedagógiai programjáról, válaszol az érdeklődő szülők és diákok kérdéseire. A nyílt napokat, a szakmai profilt reprezentáló kiállítás, óralátogatási lehetőség, videofilmek vetítése egészítik ki. A megfelelő iskola és szakmaválasztást segítik az iskolát bemutató szórólapok, tájékoztató füzetek, és más kiadók által megjelentetett pályaválasztási kiadványok. A szülő megrendelői szerepének be kell épülnie a tanítás-tanulás folyamatába is. Ennél fogva a szülők is kezdeményezhetik diákkörök, szakkörök indítását, a szülői képviselet fórumain véleményt mondhatnak az iskola életét érintő valamennyi kérdésben. A szülő, mint a pedagógiai folyamat segítője is bekapcsolódhat az iskola életébe. Ennek lehetséges formái: • részvétel a szülői munkaközösség munkájában • bekapcsolódás az osztály és az iskola diákrendezvényeinek szervezésébe • anyagi támogatásával az Alapítványon keresztül előmozdíthatja a tanulók jutalmazását, a versenyeredmények díjazását, a rendezvények megszervezését és általában az iskolai pedagógiai programjának eredményesebb megvalósítását. • Elsősorban osztályfőnöki órán - a pedagógussal egyeztetve - előadást tarthat a diákokat érdeklő témakörökben. • Tanulmányi kirándulásokon, táborozások alkalmával, diákrendezvényeken, iskolai ünnepségeken kíséret, ügyelet vállalásával, illetve szervezőmunkával lehet az iskola segítségére. c) A szülői értekezlet Az iskola 9-14. évfolyamán tanuló, ill. szüleikkel közös háztartásban élő nagykorú diákok esetében, a szülői értekezletek feladata a szülők tájékoztatása az iskola célkitűzéseiről, az iskola és a szülői ház együttműködésének elősegítése, a tapasztalatcsere, a felvetődő problémák megbeszélése a megoldáskeresés szándékával. A szülői értekezlet idejét, témáját a nevelőtestület határozza meg a tanév elején. A szülők meghívásáról az osztályfőnök gondoskodik, legalább egy héttel az értekezlet időpontja előtt. A tanév során félévente 1-1 szülői értekezletet hívunk össze, de szükség esetén rendkívüli szülői értekezlet is tartható. A rendkívüli szülői értekezletet kezdeményezheti az iskolavezetés, az osztályfőnök, az osztály vagy az iskola SZMK elnöke. A szülői értekezleten az osztályközösséget érintő kérdések tárgyalásakor jelen lehetnek az osztály tanulóinak a képviselői. A szülői értekezlet lehet osztály és iskolai szintű. Az iskolai (általában egy-egy évfolyamot) érintő szülői értekezleteken általános nevelési, pedagógiai kérdésekről ad tájékoztatást vagy nyit fórumot az iskola. A kilencedik osztályos szülők számára összevont szülői értekezleten mutatja be az igazgató az iskolát, ismerteti az iskola szándékát és elvárásait, illetve válaszol a szülők kérdéseire. A szülői értekezlet feladata: A szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása

A szülők tájékoztatása: • az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről az országos és helyi közoktatás politika alakulásáról, változásairól a helyi tanterv követelményeiről az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról saját gyermekének tanulmányi és szakmai előmeneteléről, magatartásáról a gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről, szakmai előrehaladásáról az iskolai és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémáiról A szülők kérdéseinek, véleményének javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az iskola igazgatósága felé d) Fogadónapok, fogadóórák A fogadónapok és órák feladata a szülők és pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egy-egy tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal. (otthoni tanulás, külön órák javasolása, szabadidő helyes eltöltése, egészséges életmódra nevelés, tehetséggondozás, továbbtanulás stb.) Az intézményben tanító szaktanárok hetente 1-1 alkalommal fogadónapot tartanak a szülők számára. A fogadónap időpontjairól a nevelőtestület dönt. e) Családlátogatás A családlátogatás feladata a tanulók családi hátterének, körülményeinek megismerése, ill. tanácsadás a gyermek optimális fejlesztésének érdekében. E lehetőséggel főként akkor él az iskola, ha a tanulóval kapcsolatban súlyos problémák merültek fel. f) Nyílt tanítási nap Ennek feladata, hogy a szülő betekintést nyerjen a középiskola oktató, nevelő és szakmai munkájának mindennapjaiba, ismerje meg személyesen a tanítási és gyakorlati órák lefolyását, tájékozódjon közvetlenül gyermeke és az osztályközösség iskolai életéről, munkájáról. A pályaválasztás előtt álló fiatalok és szülei nyílt napok keretében ismerkedhetnek meg az iskolával és annak pedagógiai programjával. A felnőttek részére is szervez az iskola, un „tájékoztató délutánt”. Ezen alkalommal az iskolában oktatott szakmákról, adott szakmák tantárgyairól és követelményekről szaktanárok adnak tájékoztatást a felnőttoktatásba jelentkezők részére. g) Írásbeli tájékoztató Ez azt a célt szolgálja, hogy a szülőket tájékoztassuk a tanulók tanulmányaival, magatartásával, illetve a különféle iskolai, vagy osztályszintű programokról. (pl.: igazolatlan hiányzás, bukásértesítő, rendkívüli szülői értekezlet, osztálykirándulás,) h) Bemutató tanítások: Az iskolaválasztás megkönnyítése céljából szervezzük szülőknek, diákoknak. i) Előadások: A szülőket érintő és foglalkoztató kérdésekben meghívott szakemberek közreműködésével előadások szervezése. Nevelési, pszichológiai, egészségügyi, pályaválasztási kérdésekben tájékoztató jellegű előadások. 9.3. A pedagógus közösség együttműködése

9.3.1. Az igazgatóság és a nevelőtestület együttműködése A nevelőtestület különböző közösségeinek együttműködése az igazgató segítségével a megbízott pedagógus vezetők, illetve a választott képviselők útján valósul meg. Az együttműködés fórumai: -az igazgatóság ülései, -az iskolavezetőség ülései, -a különböző értekezletek, -megbeszélések, stb. Ezen fórumok időpontját az iskola éves munkaterve határozza meg. Az iskolavezetés az aktuális feladatokról a tanári szoba helyiségében elhelyezett hirdetőtáblán, valamint írásbeli tájékoztatókon, e-mailen keresztül értesíti a nevelőket. Az iskolavezetőség tagjai kötelesek: -az iskolavezetőség ülései után tájékoztatni az irányításuk alá tartozó pedagógusokat az ülés döntéseiről, határozatairól, -az irányításuk alá tartozó pedagógusok kérdéseit, véleményét, javaslatait közvetíteni az igazgatóság, az iskolavezetőség felé. A nevelők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy munkaköri vezetőjük, illetve választott képviselőik útján közölhetik az igazgatósággal, az iskola vezetőségével, illetve szülők képviselőjével. 9.3.2. A szakmai munkaközösségek együttműködése Az iskolában tevékenykedő szakmai munkaközösségek folyamatos együttműködéséért és kapcsolattartásáért a szakmai munkaközösségek vezetői felelősek. A szakmai munkaközösségek vezetői a munkaközösség éves munkatervének összeállítása előtt közös megbeszélésen egyeztetik az adott tanévre tervezett feladataikat különös tekintettel a szakmai munka alábbi területeire: -a munkaközösségen belül tervezett ellenőrzések és értékelések, -iskolán belül szervezett bemutató órák, továbbképzések, -iskolán kívüli továbbképzések, -a tanulók számára szervezett pályázatok tanulmányi, kulturális és sportversenyek. A szakmai munkaközösségek vezetői az iskolavezetőség (az igazgatói tanács) ülésein rendszeresen tájékoztatják egymást a munkaközösségek tevékenységéről, aktuális feladatairól, a munkaközösségeken belüli ellenőrzések, értékelések eredményeiről. 9.3.3.Pedagógus – Pedagógus együttműködésének területei • Kölcsönös óra-, és foglalkozás-látogatások; • Közös rendezvények, véleménycsere; • Rendszeres kötött és kötetlen összejövetelek; • Eseti megbeszélések. Egy-egy tanulóról akkor kap a pedagógus hiteles képet, ha több élethelyzetben látja, és a többi pedagógus véleményét is meghallgatja. Szükség van pedagógiai kérdéseket érintő beszélgetésekre, az együttes gondolkodásra. Ennek formáit a pedagógus közösség maga határozza meg. 9.4. Az intézmény partnereivel való kapcsolattartás 1. Az iskolafenntartóval a rendszeres kapcsolatot az iskola igazgatója tartja.

2. Szakmai irányító intézményekkel (Pl. EMMI, NSZFI, OH, KIR stb.) az esetenkénti kapcsolatot az igazgató, az igazgatóhelyettes, valamint a munkaközösség vezetők tartják. 3. Külföldi oktatási kapcsolatok (iskolavezetés: munkaközösség-vezetők,) formája, módja: diákcsere, szakmai programok cseréje, egyedi munkaprogramok, közös szakmai gyakorlat, stb.) 4. Továbbtanulási, pályaválasztási intézményekkel való kapcsolattartás formája módja: az igazgatóhelyettes, az iskola érdekelt pedagógusai, osztályfőnökei részt vesznek a továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadó által szervezett tájékoztatókon, és a szükséges információkat kicserélik egymással (osztályfőnök, munkaközösség). 5. Az iskola együttműködik a diáksport szervezése terén a városi, megyei, régiós sportszervezetekkel (diáksportkör révén). 6. A tanulók veszélyeztetettségének megelőzése, egészségének megőrzése, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok eredményesebb ellátása érdekében az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi felelőse rendszeres kapcsolatot tart fenn a székhely és telephelyek gyermekjóléti szolgálataival, családsegítővel, pedagógiai szakszolgálatokkal, iskolaegészségügyi szolgálattal. A munkakapcsolat felügyeletét az igazgatóhelyettes látja el. 7. Kapcsolat az egyházakkal: A Köznevelési törvény szellemének, rendelkezésének megfelelően nyitottak vagyunk a történelmi egyházak által igényelt hitoktatás elősegítésére. • a szülők, illetve tanulók igénye alapján helyiséget biztosítunk a hitoktatásra, • az intézmény óráihoz, munkarendjéhez igazítva félévenként – a félév indítása előtt minimum 2 héttel végzendő egyeztetés alapján – jelöljük ki a hittanórák, foglalkozások heti rendjét. 8.Kapcsolatunk a civil szervezetekkel: Intézményünk nyitott a székhely és a régió azon civil szervezeteivel történő együttműködésre, amelyek: a) elfogadják intézményünk nevelési-oktatási programjának alapértékeit, b) együttműködni készek azok megvalósításában. A konkrét együttműködő partnerek körét, illetve az együttműködés tartalmát az igazgató hagyja jóvá. 9. A szakképzéssel kapcsolatos partnereink az Aktivitás TISZK tagjaként a többi szakképző iskola a szakképzésben érintett gazdasági egységek a tanulók gyakorlati képzését biztosító gazdálkodó szervezetek a szakképzési- vagy más támogatást nyújtó gazdasági egységek, szervezetek, gazdasági kamarák A külső partnerekkel való kapcsolattartás formája és rendje az SZMSZ-ben található részletesen.

10. A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata, alkalmassági vizsga szabályai, szóbeli felvételi vizsga követelményei és az iskola magasabb évfolyamába lépés feltételei 10.1. A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata Tanév folyamán a tanulmányok alatti vizsgaidőszakok időpontjai: • téli vizsgaidőszak: január 15. - február 15. között. • tavaszi vizsgaidőszak: május 15. - június 15. között • nyári vizsgaidőszak: augusztus 15 – 30. között A vizsgaidőszak pontos időpontját október 15.-e után az intézmény igazgatója határozza meg. Az egyes vizsgaidőszakokra a tanulók jelentkezésének határideje: • téli vizsgaidőszak: december 15. • tavaszi vizsgaidőszak: április 15. • nyári vizsgaidőszak: június 15. Indokolt esetben az igazgató további időpontokban megtartandó vizsgákat is engedélyezhet. A vizsgára írásban, az iskola igazgatójának címezve lehet jelentkezni a tantárgy (tantárgyak) és évfolyam (évfolyamok) megnevezésével. A jelentkezést a tanulónak és a szülőnek is alá kell írni, ha nagykorú gyermeke eltartásáról még gondoskodik. A tanulmányok alatti vizsga követelményeit, részeit (írásbeli, szóbeli, gyakorlati) és az értékelés rendjét a nevelőtestület a pedagógiai program alapján határozza meg és a helyben szokásos módon nyilvánosságra hozza. A tanulmányok alatti vizsgák célja: − azon tanulók osztályzatainak megállapítása, akiknek félévi vagy év végi osztályzatait évközi teljesítményük és érdemjegyeik alapján a jogszabályok és az intézmény Pedagógiai Programja szerint nem lehetett meghatározni − a pedagógiai programban meghatározottaknál rövidebb idő alatt (tanév összevonással) szeretné a követelményeket teljesíteni. Általános szabályok A Házirend 2. sz. melléklete (Vizsgaszabályzat) részletesen kitér az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra, azaz: - osztályozó vizsgákra - különbözeti vizsgákra - javító vizsgákra - és pótló vizsgákra. Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára: - aki osztályozó vizsgára jelentkezik - akit a nevelőtestület határozatával osztályozóvizsgára utasít - aki különbözeti vizsgára jelentkezik - akit a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasít A különbözeti és a beszámoltató vizsgákra tanévenként legalább két vizsgaidőszakot kell kijelölni. Javítóvizsga letételére az augusztus 15-étől augusztus 31-éig terjedő időszakban, osztályozó, különbözeti és beszámoltató vizsga esetén a vizsgát megelőző három hónapon belül kell a vizsgaidőszakot kijelölni azzal, hogy osztályozó vizsgát az iskola a tanítási év során

bármikor szervezhet. A vizsgák időpontjáról a vizsgázót a vizsgára történő jelentkezéskor írásban tájékoztatni kell, a vizsgára történő jelentkezési lapokat a Vizsgaszabályzat melléklete tartalmazza. 10. 2. Az alkalmassági vizsga szabályai Iskolai rendszerű szakképzésbe csak olyan tanulót lehet felvenni, aki az adott szakképesítésre a szakmai és vizsgakövetelményben előírt egészségügyi alkalmassági, továbbá a pályaalkalmassági követelményeknek megfelel, és ez alapján előreláthatóan nincs akadálya a komplex szakmai vizsgára bocsátásnak. A gazdálkodó szervezet a tanulószerződés megkötését szakmai alkalmassági vizsgához, illetőleg pályaalkalmassági vizsgálathoz is kötheti. A szakmai alkalmassági vizsga, illetőleg pályaalkalmassági vizsgálat a gyakorlati ismeretek elsajátításához szükséges alapvető képességek vizsgálatára terjedhet ki. A szakmai alkalmassági vizsga, a pályaalkalmassági vizsga lebonyolításában a gazdálkodó szervezetek felkérésére – a feltételek biztosítása esetén – a tanuló szakmai elméleti képzését ellátó intézményünk is részt vesz. Szakmai alkalmassági orvosi vizsga A szakképesítések egy részének megszerzéséhez a tanulónak igazolnia kell szakmai egészségi alkalmasságát. Egyes szakmák képzésében való részvételhez, a szakma gyakorlásához előírt orvosi vizsgálatokat kell elvégezni, melyek alapján a szakmai egészségügyi alkalmasság megállapítható. A szakorvosi vizsgálati eredmények alapján az alkalmasság megállapítására felhatalmazott orvos, iskolaorvos végzi a minősítést. Néhány szakképesítés megkezdéséhez pályaalkalmassági vizsgálat szükséges. Az Országos Képzési Jegyzék (OKJ) megadja, hogy mely szakképesítéseknél szükséges szakmai, illetve pályaalkalmasság, ezeket a követelményeket felvételi tájékoztatónkban szerepeltetjük. Szakmai alkalmassági vizsga Ha a szakiskola a 9. évfolyamon olyan szakképesítés megszerzésére készít fel, amelyhez szakmai alkalmassági követelményeknek kell megfelelni, a tanulót az első szakképzési évfolyamra akkor lehet felvenni, átvenni, illetve a továbbhaladását engedélyezni, ha a szakmai alkalmassági vizsga követelményeit teljesítette. A szakmai alkalmassági vizsga követelményeit az iskola igazgatója és a gyakorlati képzés szervezője együttesen állapítja meg. A képességfelmérés alkalmával az egészségügyi, pályaalkalmassági (orvosi) vizsgálatot is elvégezzük, amely a választott szakmára való felvételhez jogszabályi feltétel. Személyes beszélgetések alkalmával megvizsgáljuk, hogy a kiválasztott személyek mennyire felelnek meg a választott szakma követelményeinek, rendelkeznek-e az adott képzés elvégzéséhez szükséges képességekkel, kompetenciákkal. A legfontosabb vizsgálandó kategóriák: ♦ Személyes kompetenciák: pl. önszabályozó készség, önálló munkavégzésre való alkalmasság, kellő határozottság és biztos fellépés, innovációs készség, következetesség, önmegvalósítási igény, stb. ♦ Társas kompetenciák: pl. megfelelő együttműködési készség, jó kommunikációs adottságok, hatékony konfliktus-megoldási készség, kiváló tárgyalási képesség, empatikus készség, diplomáciai készség, alkalmazkodó képesség, stb. ♦ Mentális képességek: pl. gyors és logikus gondolkodás, jó problémamegoldó készség, megfelelő figyelemkoncentráció, kreativitás, rendszerező és szervező készség, jó lényeglátó képesség, döntőképesség, stb.

Motivációk, érdeklődési kör: pl. ambíciók, teljesítmény motiváció megléte, céltudatosság, egészséges kockázatvállalásra való képesség, vállalkozó kedv, lelkesedés, kitartás, vezetői attitűd, stb. ♦ Munkavégzés jellemzői: pl. precizitás, kezdeményező készség, kellő mértékű aktivitás, terhelhetőség, megbízhatóság, lojalitás, monotóniatűrő képesség, szabálytisztelet, felelősségvállalás, stressztűrő képesség, állóképesség, stb. A vizsgálat abban az esetben is hasznos útmutató, mivel a diáknak már pontos elképzelése van arról, hogy milyen szakmában tanuljon tovább. Ebben az esetben megállapítható az adott szakmában való megfelelés mértéke, illetve az, hogy mely kompetenciák fejlesztésével segítheti elő sikereit a jövőben. Minden szakmának megvannak a maga sajátosságai, apró titkai, melyek ismerete és alkalmazása elengedhetetlen ahhoz, hogy maximálisan megfeleljünk adott munkakör betöltésére. A szakmai ismeretek elsajátítása csak egy részét képezik az egyén munkahelyi alkalmasságának. Ezek mellett számos egyéb követelményeket támasztanak a munkavállaló személyével szemben a munkáltató elvárásai, a munkakörnyezet, amibe be kell illeszkedni, és nem utolsósorban a munkatársak személye. 10.3. A szóbeli felvételi vizsga követelményei szakközépiskolában 10.3.1. A szóbeli felvételi vizsga követelményei magyar nyelvből A felvételi beszélgetés célja, hogy a jelentkező diák kommunikációs készségéről, szövegalkotási és szövegértési képességéről képet kapjunk. A felvételi menete: A diák egy szövegértési feladatot húz, mely az előző években a 8. évfolyamon történt kompetenciamérések szövegértési feladataihoz hasonló. Néhol a szövegben szereplő információt kell visszakeresni, más esetben a történéseket kell sorrendbe állítani. A szöveg elolvasására és a feladatok megoldására minimum 15 perc áll rendelkezésére. Az első feladat megoldása után spontán beszélgetés kezdődik a felvételiző és a bizottság tagjai közt egy, a diák által húzott témáról. Az értékelésekor a kommunikációs készséget, a használt szókincset, az esetleg előforduló nyelvhelyességi hibákat vesszük figyelembe. A beszélgetés témakörei • Kedvenc olvasmányom • Mit csinálok szívesen szabadidőmben? • Milyen a jó iskola? • A sport és én • A legkedvesebb nyári élményem Értékelés A feleletre maximum 15 pont adható. A szövegértési feladat 10 pontot ér, míg az élőszóbeli szövegalkotásra 5 pont szerezhető. 10.3.2. A szóbeli felvételi vizsga követelményei matematikából A felvételi beszélgetés matematikai kérdések részének koncepciója a következő: Elsősorban a számolási készséget és a logikus gondolkodást vizsgáljuk. A feladatok összeállításánál elsőrendű szempont volt, hogyan tudja alkalmazni a tanuló matematikai ismereteit a mindennapi életben.

Témakörök: • Számtani alapműveletek végrehajtása előjeles számokkal. • Műveletek törtszámokkal. • Egész, illetve tört mennyiségek részekre osztása. • Százalékszámítás: A százalékérték, a százalékláb keresése szöveges feladatokban. • Egyszerű, elsőfokú egy ismeretlenes egyenlet megoldása. • Geometriai alapfogalmak ismerete. • A háromszögek szögeivel és oldalaival kapcsolatos feladatok. • Alapvető kerület-és területszámítási feladatok, négyzet, téglalap és háromszög, körkerülete, területe. • Térszemléletet számon kérő feladatok. • Gondolkodtató, kombinatorikus feladatok. A feleletek értékelése: Minden vizsgázó tétellapot húz, amelyen négy kérdés található. Legkevesebb 15 perc gondolkodási idő áll rendelkezésére, ami alatt a feladatokat kidolgozhatja. A feleletre maximum 15 pontot kaphat. Az egyes feladatrészekre nehézségtől függően 2-5 pontot kaphat a tanuló. (Ha segítség nélkül, hibátlanul megoldja, akkor maximális pontszámot kap, nem követelmény a példa részletes magyarázata. Ha jó a gondolatmenet, de számolási hibát követ el, akkor 1 ponttal kevesebbet kap. Ha tanári segítséggel jól megoldja, akkor is kap 1, 2 vagy 3 pontot, attól függően, hogy mennyi tanári segítséget vett igénybe.) 10.4. Az iskola magasabb évfolyamába lépés feltételei 10.4.1. Általános középfokú oktatás: A tanuló magasabb évfolyamba akkor léphet, ha a tantárgyi követelményeket minden kötelező és választott tantárgyban a tanév végén legalább „elégséges” (2) szinten teljesítette. A továbbhaladás feltételeit – az emelt szintű felkészítő tantárgyak kivételével – a helyi tanterv és a szakközépiskolák és szakiskolák számára kiadott kerettanterv tartalmazza. Az emelt szintű felkészítő tantárgyak esetén a továbbhaladás feltétele a 40/2002. (V. 24.) OM rendelettel kiadott részletes érettségi vizsga-követelményekben emelt szintre előírt követelmények teljesítése. A tanulók magasabb évfolyamra lépésének megállapítása a nevelőtestület jogkörébe tartozik, ezt a jogkört osztályozó értekezleteken átruházott hatáskörként az osztályban tanító tanárok értekezlete gyakorolja. 10.4.2. Szakmai középfokú oktatás: A tanuló az iskola magasabb évfolyamára akkor léphet, ha az adott szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeiben, kerettantervében, ill. nevezett két dokumentum alapján készített szakmai programban meghatározott követelményeket az adott évfolyamon minden tantárgyból teljesítette. A követelmények teljesítését a nevelők a tanulók év közbeni tanulmányi munkája, illetve érdemjegyei alapján bírálják el, és minden tantárgyból legalább az „elégséges” (2) év végi osztályzatot kell megszereznie a tanulónak a továbbhaladáshoz.

10.4.3. Továbbhaladás az iskolai évfolyamokon: Ha a tanuló a tanév végén maximum három tantárgyból szerez „elégtelen” osztályzatot, a következő tanévet megelőző augusztus hónapban javítóvizsgát tehet. (kivételt képez ez alól, ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen a kettőszázötven tanítási órát, vagy egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát, szakképzési évfolyamon az elméleti és gyakorlati tantárgyak óraszámának 2020%-át meghaladja és emiatt a tanuló teljesítménye tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhető) A sikertelen osztályozó vizsga vagy a vizsgaengedély meg nem adása évfolyamismétlést von maga után valamennyi intézménytípusban. 10.4.4. Osztályozó vizsga: A magasabb évfolyamba történő lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie: Osztályozó vizsga esetén a tanuló továbbhaladását iskolánk abban az esetben biztosítja, ha a tanuló az osztályozó vizsga tantárgyai mindegyikéből legalább elégséges osztályzatot szerzett, vagy megfelelően teljesített minősítést kapott. Ellenkező esetben a tanuló az évfolyam megismétlésével folytathatja tanulmányait intézményünkben. Az év végi osztályozó vizsgát a tanév utolsó tanítási napja utáni 3 napon belül meg kell tartani. 10.4.5. Javítóvizsgák Iskolánkban a tanuló javítóvizsgát akkor tehet, ha - tanév végén az elégtelen osztályzatot kapott valamilyen tantárgyból - az osztályozó vizsgáról igazolatlanul távol maradt - az osztályozó vizsgát nem fejezte be - az osztályozó vizsgát az előírt időpontig nem tette le. A javítóvizsgákat minden év augusztus 15. és augusztus 31. közötti időszakban tartjuk iskolánkban. A magasabb évfolyamra a tanuló abban az esetben léphet, ha a javítóvizsgán minden vizsgatantárgyból legalább elégséges osztályzatot, vagy megfelelően teljesített minősítést kapott. 6.6. Jelentkezés szakképzési évfolyamra Az iskola szakképzési évfolyamára azok a tanulók jelentkezhetnek, akik a középiskolát sikeresen teljesítették (érettségi bizonyítvánnyal rendelkeznek) és megfelelnek a szakmák által előírt alkalmassági, ill. egészségügyi követelményeknek. Az a tanuló, aki a szakiskola, vagy az érettségi vizsga követelményeit iskolánkban teljesítette, tanulói jogviszonyát folytatva lép az iskola első szakképzési évfolyamába. A szakiskolát végzett tanulók folytathatják tanulmányaikat a szakközépiskola évfolyamán közismereti tanulmányaik beszámításával. A Híd II. programban végzettek pedig bekapcsolódhatnak a szakképzési évfolyamokba. A magasabb évfolyamba lépés szabályai: • •

Teljesített az a tanév, amelyben a tanult tantárgyak követelményeit a tanuló teljesítette (minimum elégséges eredményt ért el). Amennyiben a tanuló elégtelen osztályzatot kapott, javítóvizsgát köteles tenni a naptári év augusztus hónapjában, a megadott időpont(ok)ban. Az időpont(ok)ról a tanulót a tanév végén értesíteni kell.

11. A felvétel és az átvétel helyi szabályai 11.1. A felvételi vizsga követelményei, a jelentkezések elbírálása: Valamennyi tanulmányi területre a jelentkezések elbírálása egységes. A jelentkezések elbírálásánál figyelembe vesszük: 1. az általános iskolai tanulmányi eredményeket, 2. az általános tantervű magyar nyelvi és az általános tantervű matematika központi írásbeli feladatlapok eredményét, 3. az iskola által szervezett szóbeli meghallgatás eredményét. 1. Az általános iskolai tanulmányi eredmények közül az alábbi tantárgyak 7. év végi és 8. félévi osztályzatait vesszük figyelembe. Az osztályzatok összege adja a tantárgyankénti pontszámot: Magyar nyelv és irodalom átlaga 10 pont Történelem 10 pont Matematika 10 pont Fizika 10 pont Idegen nyelv 10 pont Technika 10 pont Azok a jelentkezők, akik az általános iskolában az Nkt. 56 § alapján a felsorolt tantárgyak közül nem mindegyikből rendelkeznek év végi, illetve félévi osztályzattal, a felvételi pontszám megállapításához másik tantárgy(ak) figyelembe vételét kérhetik. Felvételi pontszám kiszámításához nem kérhető a testnevelés, az ének-zene illetve a rajz osztályzat figyelembe vétele. A kérelmet a jelentkezési lappal együtt kell az iskolába eljuttatni. Általános iskolából hozott pontok összege maximum 60 pont. 2. Az általános tantervű központi írásbeli feladatlap eredménye Magyar nyelvi központi írásbeli feladatlap 50 pont Matematika központi írásbeli feladatlap 50 pont Azoknak a tanulóknak, akik az Nkt. 51 § (5) bekezdése alapján mentességet kaptak az központi írásbeli felvételi vizsga egy részének értékelése alól, a nem értékelt feladatrészek pontszámát hozzáadjuk az értékelési lapon szereplő pontszámhoz. Az írásbeli felvételi feladatlap összes pontszáma maximum 100 pont. 3. Az iskola által szervezett szóbeli meghallgatás Szóbeli meghallgatás matematikából 20 pont Szóbeli meghallgatás kommunikációból és szövegértésből 20 pont A szóbeli meghallgatás részletes követelményeit a 10.3. pont tartalmazza. A jelentkezők rangsorolásának módja: A felvételi rangsort az összesen megszerezhető maximum 200 pont alapján állítjuk össze. Pont egyenlőség esetén előnyt élveznek a hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a sajátos helyzetű jelentkezők. A sajátos helyzetet az iskola Házirendje az alábbiak szerint szabályozza:„A felvételi eljárásban sajátos helyzetnek tekintendő, ha a tanuló (1) hátrányos helyzetű és ezt önkormányzati határozattal igazolja, (2) testvére az iskola tanulója volt vagy jelenleg is az (3) lakóhelye az iskola működési engedélyében szereplő településen van, (4) szülője (gondviselője) pedagógus.” A jogosultság igazolását a jelentkezési laphoz kell csatolni.

További pont egyenlőség esetén előrébb kerül a rangsorban az a jelentkező, akinek 1. jobb a matematika osztályzata 2. jobb a magyar nyelv osztályzata 3. jobb a fizika osztályzata 11.2. Az SNI-s és BTM-es tanulókra vonatkozó speciális eljárási szabályok Amennyiben az SNI, valamint a BTM-es felvételre jelentkező élni kíván az Nkt. 51. § (5) bekezdésében biztosított jogával, a jelentkezési laphoz csatolnia kell az erre vonatkozó kérelmet, valamint a szakértői bizottság véleményét. Az igazgató a kérelemről döntését határozat formájában hozza meg. Az igazgató döntésében rendelkezik az iskolai tanulmányok során a tanuló által használt, megszokott eszközök biztosításáról, az írásbeli dolgozat elkészítéséhez a munkaidő meghoszszabbításáról, a vizsga meghatározott részeinek értékelése alóli felmentésről. Az SNI és BTM tanuló részére a felvételi vizsgán indokolt esetben hosszabb felkészülési időt biztosítonk és az írásbeli vagy szóbeli felmérésen biztosítjuk számára az iskolai tanulmányai során általa használt, megszokott eszközöket. A vizsga szervezésekor alkalmazkodunk az adottságaihoz. 11.3. Jelentkezés keresztféléves képzésre Ha a jelentkező tanuló nem az iskolánkban közismereti oktatásban megkezdett tanulmányait kívánja folytatni a szakközépiskolai szakképzési évfolyamon, akkor a tárgyév február 15-étől (keresztféléves képzés esetén a folyó tanév december 1-jétől) kérheti felvételét. A jelentkezési lap benyújtásának végső határideje január 31. 11.4. Az átvétel szabályai Az iskolába történő átvételről az igazgató dönt. Az átvétel feltétele, hogy a tanuló azonos szakmacsoportos képzésben vett részt és van szabad férőhely a kérdéses osztályban. 11.5.A szakképzési évfolyamra történő felvétel, átvétel szabályai Az érettségi vizsgával rendelkező tanulók az erre a célra elkészített „Jelentkezési lap” nyomtatványon jelentkezhetnek a szakképzési évfolyamra. A felvétel feltétele, hogy a jelentkező sikeres érettségi vizsgával rendelkezik-e, ill. vállalja, hogy azt az őszi vizsgaidőszakban megszerzi. A jelentkező augusztus 15-ig középiskolai bizonyítványának és érettségi bizonyítványának leadásával iratkozhat be a szakképző évfolyamra. A szakképzési évfolyamra más iskolából azonos feltétellel iratkozhat be azzal a különbséggel, hogy számukra a jelentkezés beadása nincs határidőhöz kötve. A jelentkezések elbírálásánál előnyt élveznek saját, nálunk érettségizett tanulóink. Beszámítható előzetes tanulmányok Ha a jelentkező abban a szakmacsoportban érettségizett, mely a választott szakképzést alapozza, akkor - kérelme, vizsga eredménye alapján - tanulmányi idő alól mentesítést kaphat. A tanulmányi időkedvezmény max. 1 év. A beszámítást a jelentkezési törzslapon kérni kell. 11.6. A felnőttoktatásra (esti képzés) történő felvétel, átvétel szabályai Az iskola az esti képzés indítását legalább harminc nappal korábban a helyben szokásos módon (az iskola honlapján, helyi újságban, hirdető oszlopokon) nyilvánosságra hozza. Az esti munkarend szerinti képzésre jelentkezők számára felvételi vizsgát nem szervezünk, külön felvételi követelményeket nem határozunk meg.

A szakképzésben, amennyiben az OKJ szakma elsajátítása egészségügyi és pályaalkalmassági vizsgálathoz kötött, akkor az erről szóló igazolást a tanuló jelentkezési lapjához csatolnia kell, vagy kérelmeznie kell a vizsgálat lefolytatását. Az iskola igazgatója a jelentkezőt kérelmére felveszi az intézménybe, ha -bemutatja a nevére kiállított személyi azonosítót, -a lakcímet igazoló hatósági igazolványt, -a TAJ kártyáját, -az elvégzett iskolai évfolyamokról, kiállított bizonyítványt, - ha szükséges az igazolást az egészségügyi és pályaalkalmasságról, -kérelmet a korábbi tanulmányok (szakmai követelménymodulok, nyelvvizsga stb.) esetleges beszámításáról.

III. HELYI TANTERV Bevezető 1. Alapelv Iskolánk nevelési – oktatási célja a kulcskompetenciák fejlesztésével valósítja meg, hogy iskolánk olyan tudásanyagot közvetítsen és olyan képességeket fejlesszen, melynek birtokában képes lehet, mint az unió polgára egyrészt a gyors és hatékony alkalmazkodásra a változásokkal átszőtt, modern világhoz, másrészt aktív szerepvállalásra e változások irányának és a tartalmának a befolyásolásához. A szakiskola és a szakközépiskola az illetékes minisztérium által kiadott szakmai és vizsgakövetelményeket és kiadott kerettanterveket használja. A részletes tananyagtartalom a szakmai programban található. 2. Kulcskompetenciák Anyanyelvi kommunikáció A tanuló alkalmazza hétköznapi kommunikációs helyzetekben a különféle beszédműfajok kommunikációs technikáit. Beszélgetés, vita során képes mások álláspontjának értelmezésére, saját véleménye megosztására, megvédésére vagy korrekciójára. Önállóan olvas és megért nyomtatott és elektronikus formájú irodalmi, ismeretterjesztő, publicisztikai szövegeket. Képes különböző műfajú és rendeltetésű szóbeli és írásbeli szövegek szerkezetének, jelentésrétegeinek feltárására és értelmezésére. Szabatosan használja a választott szakmacsoport tanult szakszókincsét. Kritikus és kreatív módon vesz részt az infokommunikációs társadalom műfajainak megfelelő információszerzésben és információátadásban. Képes szövegalkotásra a társadalmi (közösségi) élet minden fontos területén a papíralapú és az elektronikus műfajokban. Törekszik a nagyobb anyaggyűjtést, önálló munkát igénylő szövegek alkotására. Törekszik a normakövető helyesírásra, képes az önálló kézikönyv-használatra. Képes nem verbális természetű információk adekvát verbális leírására, értelmezésére. Idegen nyelvi kommunikáció A tanuló képes tudatos nyelvtanulóként tanulni a nyelvet. Képes nyelvtudását önállóan fenntartani és fejleszteni. Képes az idegen nyelvet saját céljaira is felhasználni utazásai, tanulmányai során. Megérti a fontosabb információkat a világos, mindennapi szövegekben. Önállóan elboldogul a legtöbb olyan helyzetben, amely a nyelvterületre történő utazás során adódik. Egyszerű, összefüggő szöveget tud alkotni ismert vagy az érdeklődési körébe tartozó témában. Le tudja írni az élményeit, a különböző eseményeket, az érzéseit, reményeit és törekvéseit, továbbá röviden meg tudja indokolni a különböző álláspontokat és terveket. Matematikai kompetencia A tanuló követni és értékelni tudja az érvek láncolatát, matematikai úton képes indokolni az eredményeket. Kialakul az absztrakciós, analizáló és szintetizáló képessége. Megérti a matematikai bizonyítást, képes a matematikai szakkifejezéseket szabatosan használni, biztonsággal alkalmazza a megfelelő segédeszközöket. Képes megérteni egyes természeti és társadalmigazdasági folyamatokra alkalmazott matematikai modelleket, és ezt tudja alkalmazni a jelenségek megértésében, a problémák megoldásában a mindennapi élet különböző területein is. Felismeri a matematikai műveltség szerepét és fontosságát a valós tények feltárásában, más tudományokban és a mindennapi gyakorlatban is. Természettudományos és technikai kompetencia A tanuló ismereteinek segítségével, a megfelelő módszerek felhasználásával képes leírni és magyarázni a természet jelenségeit és folyamatait. A technikai fejlődés fontosságának felis-

merése mellett belátja az alkalmazott technikák és technológiák előnyeit, korlátait és kockázatait. Képes meghatározott szempontoknak megfelelően megtervezni és végrehajtani megfigyeléseket, kísérleteket, és azok eredményeiből reális és helyes következtetéseket levonni. A tanuló képes mozgósítani és alkalmazni természettudományos és műszaki műveltségét a tanulásban a választott szakma elsajátítása során és a hétköznapi életben felmerülő problémák megoldásában. Belátja a fenntarthatóságot középpontba állító környezeti szemlélet fontosságát, képes és akar cselekedni ennek megvalósulása érdekében. Egyre jobban megérti a lokális folyamatok és döntések egyes regionális és globális következményeit. Digitális kompetencia A szakközépiskolában a tanuló képes a számítógép nyújtotta lehetőségek (pl. szövegszerkesztés, táblázatkezelés, prezentációkészítés) igényes, esztétikus, önálló alkalmazására a tanulásban és a mindennapi életben. Nyitott és motivált az IKT nyújtotta lehetőségek kihasználásában. Gyakorlottan kapcsolódik be az információ megosztásba, képes részt venni az érdeklődési körének, választott szakterületének megfelelő együttműködő hálózatokban. Felismeri és ki is használja az IKT nyújtotta lehetőségeket, a kreativitást és innovációt igénylő feladatok, problémák megoldásában saját szakterületéhez kapcsolódóan. A tanulóban kialakul az IKT alkalmazásához kapcsolódó helyes magtartatás, elfogadja a kommunikáció és az információ felhasználás etikai elveit. Felismeri az IKT interaktív használatához kapcsolódó veszélyeket, tudatosan törekszik ezek mérséklésére. Ismeri a szerzői jogból és a szoftvertulajdonjogból a felhasználókra vonatkozó jogi elveket, figyelembe veszi ezeket a digitális tartalmak felhasználása során. Szociális és állampolgári kompetencia A tanuló nyitott a személyek és kultúrák közötti párbeszédre. Él a véleménynyilvánítás lehetőségével a közösségét, a társadalmat érintő kérdésekben. Képes érveit megfogalmazni és vitahelyzetben is kulturáltan kifejezni, meghallgatni és elfogadni mások véleményét. Figyelembe veszi és megérti a különböző nézőpontokat, tárgyalópartnereiben bizalmat kelt, és empátiával fordul feléjük. Képes helyes döntéseket hozni, illetve segítséget elfogadni konfliktushelyzetekben. Képes a stressz és a frusztráció megfelelő kezelésére. Tudatosan készül a munka világához kapcsolódó döntéshelyzetek megismerésére. Igyekszik a társadalmi folyamatokról, struktúrákról és a demokráciáról kialakult tudását felhasználva aktívan részt venni az őt érintő közügyekben. Nyitott és érdeklődő a helyi és a tágabb közösségeket érintő problémák iránt, képes a különböző szinteken hozott döntések kritikus és kreatív elemzésére. Pozitív attitűdje alakul ki az emberi jogok teljes körű tisztelete, ideértve az egyenlőség, a demokrácia, a vallási és etnikai sokszínűség tiszteletben tartása iránt, törekszik a személyes előítéletek leküzdésére, képes a kompromisszumra. Kialakul a reális alapokon és ismereteken nyugvó nemzeti identitástudata, a hazához, illetve az Európához való kötődése. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia A tanuló képes csoportos munkavégzésben részt venni, a közös feladatok, az iskolai élethez kapcsolódó problémák megoldása során képes a munka megtervezésére és irányítására, társai vezetésére. Együttműködik társaival, igényli és képes a feladatmegoldást segítő információk megosztására. Vannak elképzelései az egyén társadalmi-gazdasági feladataival, boldogulásával kapcsolatban. Nyitott a gazdaság működéséhez, az egyén gazdasági szerepéhez (pl. vállalkozás) kapcsolódó témák iránt, egyre reálisabb elképzelései vannak saját jövőjét illetően. Érdeklődik a választott szakterületéhez kapcsolódó gazdasági kérdések iránt, és képes ezzel kapcsolatos elképzeléseket megfogalmazni. A pénz, a gazdaság, a vállalkozások világához kapcsolódó témákról szóló vitákban képes ismereteit felhasználva érvelni. Nyitott és érdeklődő a mindennapi életét és választott szakterületét érintő pénzügyi és jogi kérdések iránt. Mind reálisabban méri fel tevékenysége kockázatait, adott esetben képes ezek vállalására. Problémamegoldó tevékenységét egyre inkább a függetlenség, a kreativitás és az innováció jellemzi.

Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség A tanuló felismeri, hogy a művészetek érzelmi, gondolati, erkölcsi, esztétikai élmények, a tapasztalatszerzés forrásai. Tudatosul benne a helyi, a nemzeti, az európai és az egyetemes kulturális örökség jelentősége. Megérti az európai országok, nemzetek és a kisebbségek kulturális sokféleségét, valamint az esztétikum mindennapokban betöltött szerepét. Nyitott műalkotások befogadására, képes a koncertélmények, színházi előadások, filmek és képzőművészeti események életkorának megfelelő szintű értelmezésére. Képes makettek, modellek konstruálására, belső terek különböző funkciókra történő önálló átrendezésére. Hajlandó kísérletezni új technikákkal, módszerekkel és anyagokkal. A hatékony, önálló tanulás A tanuló rendelkezik a hatékony tanuláshoz szükséges alapvető készségekkel, azaz eszközhasználat szintjén tud írni, olvasni, számolni, továbbá a tanulási folyamatban sokoldalúan tudja használni az IKT-eszközöket. Képes kitartóan tanulni, a figyelmét összpontosítani, képes saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idővel és az információval való hatékony gazdálkodást is. Képes a figyelem és a motiváció folyamatos fenntartására, elég magabiztos az önálló tanuláshoz. A tanulás iránti attitűdje pozitív, ismeri és érti saját tanulási stratégiáit, felismeri szükségleteit és lehetőségeit, készségeinek erős és gyenge pontjait, valamint képes megtalálni a számára elérhető oktatási és képzési lehetőségeket, útmtatásokat, támogatásokat. Képes arra, hogy saját munkáját tárgyilagosan értékelje, és szükség esetén tanácsot, információt, támogatást kérjen. 3. Egységesség és differenciálás A nevelési-oktatási folyamat egyszerre egységes és differenciált: megvalósítja az egyéni sajátosságokra tekintettel levő differenciálást és az egyéni sajátosságok ismeretében az egységes oktatást. Az egyéni különbségek figyelembe vételének fontos területe a tehetséggondozás, amelynek feladata, hogy felismerje a kiemelkedő teljesítményre képes tanulókat, segítse őket, hogy képességeiknek megfelelő szintű eredményeket érjenek el és alkotó egyénekké váljanak. A tanuló csak akkor képes erre, ha lehetőséget és bátorítást kap. A megfelelő oktatási módszerek, munka- és tanulásszervezési formák serkenthetik az egyéni különbségek kibontakozását. Az egyéni fejlesztési programok, a differenciálás különböző lehetőségei során a pedagógusok megfelelő feladatokkal fejlesztik a tehetséges tanulókat, figyelik fejlődésüket, és az adott szakasznak megfelelő kihívások elé állítják őket A differenciált – egyéni és csoportos – eljárások biztosítják az egyes területeken alulteljesítő tanulók felzárkóztatását, a lemaradás egyéni okainak felderítésén alapuló csökkentését, megszüntetését. Az SNI és BTM tanulók eredményes szocializációját, iskolai pályafutását elősegítheti a többi tanulóval együtt történő – integrált – oktatásuk. Iskolai nevelés-oktatásuknak alapvető célja a felnőtt élet sikerességét megalapozó kulcskompetenciák fejlesztése, az egész életen át tartó tanulásra való felkészítés. Az SNI és BTM tanulók nevelés-oktatása során a fejlesztés a számukra megfelelő tartalmak közvetítése során valósul meg és segíti a minél teljesebb önállóság elérését. A fejlesztési követelmények igazodnak a fejlődés egyéni üteméhez. Az SNI és BTM tanulók együttnevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt vevő pedagógus megközelítése az elfogadás, tolerancia, empátia, és az együttneveléshez szükséges kompetenciák megléte. A pedagógus a differenciálás során figyelembe veszi a tantárgyi tartalmak – egyes sajátos nevelési igényű tanulók csoportjaira jellemző – módosulásait. A differenciált nevelés, oktatás céljából individuális mód-

szereket, technikákat alkalmaz; egy-egy tanulási, nevelési helyzet, probléma megoldásához alternatívákat keres. Együttműködik különböző szakemberekkel, iránymutatásait, javaslatait beépíti a pedagógiai folyamatokba. Az SNI tanulók számára szükséges többletszolgáltatásokhoz tartozik a speciális tankönyvekhez és tanulási segédletekhez, továbbá a speciális gyógyászati, valamint tanulást, életvitelt segítő eszközökhöz való hozzáférés. A fentiekre vonatkozó konkrét javaslatokat minden fogyatékossági területre vonatkozóan A sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve (32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet 2. sz. melléklete tartalmazza. 4. A Helyi tanterv elkészítésénél figyelembe vett jogszabályok, dokumentumok és ajánlások: • • • • • • • • • • • •

a Nemzeti Köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, a Szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény, a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. Kormány rendelet, a Nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 20/2012. EMMI rendelet, a Kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet, 14/2013. (IV. 5.) NGM rendelet a szakképzési kerettantervekről; az Érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Kormány rendelet, az Érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/2002. (V. 24.) OM rendelet, az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Kormány rendelet, A módosítás alatt álló – az OKJ-ról szóló – 150/2012. (VII. 6.) Korm. rendeletben található szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeinek LEGFRISSEBB munkaanyagai (nem hatályos!), A sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve (32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet 2. sz. melléklete, a Nemzetgazdasági miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről szóló 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet (informatika és kereskedelem ágazat)

5. A Helyi tanterv alapjául szolgáló kerettantervek 5.1. Szakközépiskola • a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet módosításáról szóló 23/2013. (III. 29.) EMMI rendelet mellékletei • a 54 481 02 Gazdasági informatikus (XIII. ágazat) szakképzési kerettantervének • az 54 341 01 Kereskedő szakképesítés (XXVI. ágazat) szakképzési kerettantervének, • az 54 345 01 Logisztikai ügyintéző (XXVI. ágazat) szakképzési kerettantervének felhasználásával és azok beépítésével - kiegészítve az iskola helyi sajátosságainak és szakmai képzéseinek sajátosságait figyelembe véve - készült el. Az óratervek külön-külön tartalmazzák a három ágazat osztályaira vonatkozó előírásokat. A közismereti tantárgyak tantervei azonosak a Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció (17) szakmacsoportban. A Helyi tanterv óratervei 2013 szeptemberétől felmenő rendszerben kerülnek bevezetésre.

5.2. A választott szakközépiskolai kerettanterv megnevezése Iskolánk a miniszter által szakközépiskolákra - 6. számú mellékletben kiadott - kerettantervben szereplő tantárgyak szerint tanít: Óraterv – ágazati szakközépiskola – (4+1) képzés Tantárgyak

9. évf.

10. évf.

11. évf.

12. évf.

Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek (angol) Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Etika Biológia – egészségtan Fizika Kémia Földrajz Művészetek* Informatika Testnevelés és sport*** Osztályfőnöki Szakmai tárgyak órakerete, amelyből 1óra (szakmai irányú képzésre) szabadon tervezhető** Szabadon tervezhető órakeret Informatika Önismeret és viselkedéskultúra Vállalkozási ismeretek Rendelkezésre álló órakeret

4 3 3

4 3 3

4 3 3

4 3 3

2

2

3

3

1 2 1

1

2 2 2

2 2 1 1 1

1 5 1

5 1

5 1

5 1

6

7

8

11

4 1 1 2 35

4 2

4 2

4 2

2 36

2 35

2 35

*A Művészeti tárgyak közül Mozgóképkultúra és médiaismeret kerettantervét használjuk fel, ezt tanítjuk. **Ennek részletezése a Helyi tanterv 6. pontja alatt *** 2 testnevelés tömegsport keretében az órarendhez kötötten

A hatályos központi kerettanterv-változatok a korábbi OM kerettantervektől eltérően két évfolyamra határozzák meg a tananyagot és a követelményeket. Így a legfontosabb feladatnak azt tartottuk, hogy az ajánlásban megfogalmazottakat évfolyamokra bontottuk és meghatároztuk az egyes tematikai egységekhez tartozó órakeretet. A kerettanterv a kötelező óraszám 90 %-át tartalmazza, a tematikai egységeket a hiányzó 10%-os órakerettel megnöveltük. A választott kerettantervben szereplő tananyagok évfolyamonkénti bontása, illetve az egyes témákhoz tartozó órakeretek meghatározása a pedagógiai program mellékletét képezi. 5.3. Felnőttek középiskolája (Szakközépiskola Az emberi erőforrások minisztere 51/2012. EMMI rendeletében külön a 12. mellékletben szerepel a felnőttoktatás kerettanterve a 9-12. évfolyamra, ezt adaptáltuk iskolánkra. (Az eljárás menete megegyezik az 5.2. pontban írtakkal)

A szakközépiskola felnőttoktatási osztályában azok a diákok vehetnek részt, akik már nem tankötelesek, nappali rendszerű iskolai oktatásban nem tudnak, vagy nem akarnak részt venni, olyanok a munkahelyi, családi körülményeik és olyanok az iskolai tapasztalataik (esetleg kudarcaik), hogy a hagyományos módon nem tudják elvégezni, befejezni tanulmányaikat. Intézményünkben a felnőttek oktatását a nappali rendszerű szakközépiskola felnőttoktatási tagozatában szervezzük meg. A tartalmi követelmények azonosak a nappali tagozaton tanulók számára felállított követelményekkel. Iskolánk kezdő évfolyamaira iratkozhatnak be azok a tanulók, akik elvégezték az általános iskolát, vagy elvégezték a gimnázium 9–10. évfolyamát, illetőleg a szakmunkásképző iskola elvégzése után kívánnak érettségit szerezni stb. Ilyen esetben ez uóbbiak tanulmányaik beszámításával magasabb évfolyamon kezdhetik meg tanulmányaikat. Az új típusú 3 éves szakiskolát végzettek számára a „szakiskolások középiskolája” néven lehetőséget nyújtunk az érettségi megszerzésére esti munkarendben. Bármilyen formában és szervezeti keretek között folyik az oktatás, hangsúlyozzuk, hogy a felnőttoktatásba igen eltérő előzetes ismeretanyaggal, felkészültséggel és iskolai múlttal kerülnek be a résztvevők, ezért a belépéskor szükséges meggyőződnünk erről, fontos - felzárkóztató foglalkozások beiktatásával – hogy azonos szintre hozzuk őket. Évfolyam/ Tantárgyak

9.

10.

11.

12.

heti

éves

heti

éves

heti

éves

heti

éves

Anyanyelv, kommunikáció

1

36

1

36

1

36

0,5

16

Magyar irodalom

2

72

2

72

2

72

2

64

Matematika

3

108

3

108

3

108

2

64

Fizika

1

36

1

36

1

36

1

32

Kémia

1

36

1

36

1

36

-

-

Földrajz

1

36

1

36

1

36

-

-

Biológia

1

36

1

36

1

36

-

-

Történelem és állampolgári ismeretek

1

36

1

36

1

36

1

32

Művészeti ismeretek

1

36

1

36

1

36

-

-

Idegen nyelv (Angol/Német)

2

72

2

72

2

72

2

64

Osztályfőnöki óra

1

36

1

36

1

36

1

32

Szabadon tervezhető órakeret

-

-

-

-

-

5,5*

176

Informatika

3

96

Történelem és állampolgári ismeretek

1

32

Idegen nyelv(Angol)

1

32

Anyanyelv, kommunikáció

0,5

16

15

480

Összesen

15

540

15

540

15

540

Az alábbi tantárgyból biztosítja az iskola a középszintű érettségire való felkészítést: • Magyar nyelv és irodalom • Történelem • Matematika • Angol nyelv • Földrajz • Informatika 5.4. Szakiskola 51/2012. EMMI rendelet 8. számú mellékletében kiadott kerettantervek között szerepel a szakiskolai kerettanterv. (Az adaptációs eljárás menete megegyezik az 5.2. pontban írtakkal) A tananyagtartalom lehetőséget biztosít arra, hogy az egyéni különbségeket felismerjük és figyelembe vegyük a kiemelkedő közismereti vagy szakmai teljesítményre képes tanulókat, segítsük őket, hogy képességeiknek megfelelő szintű eredményeket érjenek el szakmájuk gyakorlása közben és alkotó egyénekké váljanak. Olyan oktatási módszereket, munka- és tanulásszervezési formákat alkalmazunk, amelyek serkenthetik az egyéni különbségek kibontakozását: - Az egyéni fejlesztési programok alkalmazásával, a differenciálással a közismereti és szakmai tárgyakat tanító pedagógusok megfelelő feladatokkal fejlesztik a tehetséges tanulókat, figyelik fejlődésüket, és az adott szakasznak megfelelő kihívások elé állítják őket. - A differenciált – egyéni és csoportos – eljárások biztosítják az egyes területeken alulteljesítő tanulók felzárkóztatását, a lemaradás egyéni okainak felderítésén alapuló csökkentését, megszüntetését. Iskolánk felvállalta az SNI tanulók ellátását, eredményes szocializációjukat, iskolai pályafutásukat azzal segítjük elő, hogy a nem sajátos nevelési igényű tanulókkal együtt, integráltan oktatjuk őket. A tanulási folyamatban figyelembe vettük az Irányelv fogyatékossági kategóriákra vonatkozó ajánlásait, számukra külön fejlesztő programot dolgoztunk ki, ami segíti a minél teljesebb önállóság elérését A fejlesztési követelmények igazodnak a fejlődés egyéni üteméhez (elfogadás, tolerancia, empátia). Szükség esetén egyéni fejlesztési tervet készít, ennek alapján egyéni haladási ütemet biztosít. A differenciált nevelés, oktatás céljából individuális módszereket, technikákat alkalmaz; egy-egy tanulási, nevelési helyzet, probléma megoldásához alternatívákat keres. Együttműködik különböző szakemberekkel, a gyógypedagógus iránymutatásait, javaslatait beépíti a pedagógiai folyamatokba. A közismereti és szakmai órák aránya Közismeret

Területek Kötött órák Szabadon felhasználható órakeret

Összesen Kötött órák Szabadon felhasználható órakeret* Összesen Heti összes óraszám Szakmai elmélet és gyakorlat

9. évfolyam 17 óra 1 óra Önismeret és viselkedéskultúra 18 óra 14,5 óra

10. évfolyam 11 óra

11. évfolyam 8 óra

-

1,5 óra Informatika

11 óra 23 óra

9,5 óra 23 óra

2,5 óra

2 óra

2,5 óra

17 óra 35 óra

25 óra 36 óra

25,5 óra 35 óra

*Ennek részletezése a szakmai programban történik

A közismereti órák eloszlása Tantárgyak Magyar - Kommunikáció Idegen nyelv Matematika Társadalomismeret Természetismeret Testnevelés* Osztályközösség-építő Program Szabad órakeret

Összesen:

9. évfolyam

10. évfolyam

11. évfolyam

2 óra

1 óra

-

2 óra 2 óra 2 óra 3 óra 5 óra

2 óra 1 óra 1 óra 5 óra

2 óra 5 óra

1 óra

1 óra

1 óra

-

1,5 óra Informatika

11 óra

9,5 óra

1 óra Önismeret és viselkedéskultúra 18 óra

* Iskolánk a három órásra tervezett testnevelés és sport kerettantervét vezeti be, a fennmaradó 2 órát tömegsportfoglalkozás keretében biztosítjuk

5.5. A szakiskolai Híd II. program bevezetése (Az adaptációs eljárás menete megegyezik az 5.2. pontban írtakkal) A Híd 2. program célcsoportja a lemorzsolódott vagy az iskolai kudarcok miatt lassabban haladó, de tanköteles korú vagy idősebb − általános iskolai végzettség nélküli – fiatalok. Célunk a későbbi foglalkoztathatóság érdekében a szakképzésbe történő bekapcsolódás biztosítása, de legalább a munkavállalásra történő felkészítés a rész-szakképesítés megszerzése által. Különös hangsúlyt helyezezünk arra, hogy megalapozzuk és továbbfejlesszük a tanulók képességeit, motivációit az egész életen át tartó tanuláshoz; és ennek megfelelően az egész tanítási-tanulási folyamatot a szakmatanuláshoz nélkülözhetetlen kompetenciák fejlesztésének szolgálatába állítsuk. A program témakörei, témái a valóság problémáit és az azok felismeréséhez, megértéséhez, kezeléséhez szükséges tudásokat, képességeket is a mindennapi életbe helyezi, kiemelve ezzel az alkalmazható tudás fontosságát. A tanulók egyéni különbségeit figyelembe vesszük, egyszerre alkalmazzuk a felzárkóztatást és a tehetséggondozást, amelyeknek feladata, hogy felismerjük a kiemelkedő közismereti vagy szakmai teljesítményre képes tanulókat, és ellenkezőleg, azokat, akik a jelzett területen támogatásra szorulnak. Segítjük, bátorítjuk őket a képességeiknek megfelelő szintű eredmények elérésében. A megfelelő oktatási módszerek, munka- és tanulásszervezési formák serkentik az egyéni különbségek kibontakozását. Az egyéni fejlesztési programok, a differenciálás különböző lehetőségei során a közismereti és szakmai tárgyakat tanító pedagógusok megfelelő feladatokkal fejlesztik a tehetséges tanulókat, figyelik fejlődésüket, és az adott szakasznak megfelelő kihívások elé állítják őket. Az SNI tanulókat integráltan ebben a képzési formában is ellátjuk, eredményes szocializációjukat, iskolai pályafutásukat folyamatosan segítjük. A felzárkóztató szakiskolai képzések közül a 10. évfolyamon kifut a 20 hónapos felzárkóztató oktatás, ehelyett vezetjük be a Híd II. programot, amelyen belül mindhárom változatot (A, B, C) indítanánk nappali és esti munkarendben. A HÍD II. program óraszámai A 20 hónapos HÍD II. program keretei kétfélék:

A) rövidebb képzési idejű rész-szakképesítés mellett hosszabb közismereti képzés a jelentősebb alapkompetencia-hiányokkal küzdő tanulóknak; B) hosszabb képzési idejű rész-szakképesítés mellett alacsonyabb arányú közismereti képzés a felkészültebb tanulók számára. A 10 hónapos HÍD II. program szakképzés nélküli közismereti, a szakképző évfolyamra való belépésre felkészítést célozza meg. Ide azok a tanulók jelentkezhetnek, akik alapfokú iskolai végzettséget kívánnak szerezni, ill. meg nem döntötték el, hogy milyen szakmát tanuljanak. C) változat:10 hónapos HÍD II. óraterv: H/II/1. évfolyam heti óraszám (36 hét) Közismeret

31,5

Szakmai elmélet és gyakorlat együtt

0

Összesen

31,5

8-10% szabad sáv (közismereti rész)

3,5

Önismeret és viselkedéskultúra

1,5

Konfliktuskezelés

1

Tanulásmódszertan

1

8-10% szabad sáv (szakmai rész)

0

Mindösszesen: (teljes képzés ideje)

heti 35

A) Óraterv a 20 hónapos HÍD II. rövidebb képzési idejű rész-szakképesítés oktatásához: H/II/1. évfolyam heti óraszám (36 hét)

öf. gyak. 3 hét

H/II/2. évfolyam heti óraszám (35 hét)

Közismeret

24

17

Szakmai elmélet és gyakorlat együtt*

7,5

105

14,5

Összesen

31,5

105

31,5

8-10% szabad sáv (közismereti rész)

3

Önismeret és viselkedéskultúra

1

Konfliktuskezelés

1

Tanulásmódszertan

1

-

Informatika

2

2

8-10% szabad sáv (szakmai rész) *

0,5

Mindösszesen (teljes képzés ideje)

heti 35

-

1,5 heti 35

(A rész-szakképesítés oktatására fordítható idő összesen 953 óra nyári összefüggő gyakorlattal és szakmai szabad sávval együtt.) *Ennek részletezése a szakmai programban történik

B) Óraterv a 20 hónapos HÍD II. hosszabb képzési idejű rész-szakképesítés oktatásához: H/II/1. évfolyam heti óraszám (36 hét)

öf. gyak. 3 hét

H/II/2. évfolyam heti óraszám (35 hét)

Közismeret

16,5

10

Szakmai elmélet és gyakorlat együtt*

15

105

21,5

Összesen

31,5

105

31,5

8-10% szabad sáv (közismereti rész)

2,5

Önismeret és viselkedéskultúra

1,5

Konfliktuskezelés

1

-

1

Informatika

1

8-10% szabad sáv (szakmai rész) *

1

Mindösszesen (teljes képzés ideje)

heti 35

-

2,5 heti 35

(A rész-szakképesítés oktatására fordítható idő összesen: 1521 óra nyári összefüggő gyakorlattal és szakmai szabad sávval együtt) *Ennek részletezése a szakmai programban történik

Az A) és B) változatban az alábbi rész-szakképesítésekre készítjük fel a diákokat: - 21 582 01 Szobafestő - 31 346 02 Számítógépes adatrögzítő - 31 341 04 Raktáros A fenti rész-szakképesítések képzési programja a szakmai programban található. 5.6. A szakközépiskola szakképzési évfolyamain indított képzések A szakközépiskola szakképzési évfolyamára elkészültek a kerettantervek [14/2013. (IV. 5.) NGM rendelet a szakképzési kerettantervekről], ennek alapján készítettük el szakmai programunkat. A szakmai vizsgakövetelményeket (SZVK) a nemzetgazdasági miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről szóló 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet tartalmazza. A fent nevezett jogszabályok tartalmát teljes egészében átvettük, azon nem változtattunk, csak a kötelező 10 %-os szabad órakerettel egészítettük ki a kerettantervi táblázatot. A szakmai program és a helyi tanterv óratervei 2013 szeptemberétől felmenő rendszerben kerülnek bevezetésre. Szakközépiskolai ágazati (4+1) képzés (a nappali munkarend délelőtti és délutáni oktatásszervezéssel történik) (felmenő rendszerben), továbbá 2 éves esti munkarend szerint is szeretnénk indítani az alábbi OKJ képzéseket: - 54 481 02 Gazdasági informatikus - 54 341 01 Kereskedő - 54 345 01 Logisztikai ügyintéző

A 9-13. évfolyamon a párhuzamos oktatás keretén belül kifutó jelleggel működik még az 54 211 09 0010 54 01 Alkalmazott grafikus képzés a székhelyen.

6. A választott kerettanterv által meghatározott kötelező óraszámai feletti kötelező tanórai foglalkozások, kötelezően választandó, vagy szabadon választható tanórai foglalkozások megnevezése és óraszáma 6.1. A választott kerettanterv óraszámai feletti kötelező tanórai foglalkozások a 4+1 évfolyamos ágazati szakközépiskolai képzésben: Tantárgyak Informatika Önismeret és viselkedéskultúra Vállalkozási ismeretek Szakmai tárgyak: Szakmai elmélet* Szakmai gyakorlatok** Szabad órakeret

9.évf. 1 1 2

Évfolyamok 10.évf. 11.évf. 12.évf. 2 2 2

13.évf.

2

2

2

5

6

7

10

31

1

1

1

1

3

* Ennek részletezése a szakmai programban történik ** Ennek részletezése a szakmai programban történik

Megjegyzés: mindkét ágazatban a 9-12. évfolyamon (két évfolyamos szakképzésben a 13. azaz az első évfolyam tartalma, 4+1 évfolyamos képzésben az első négy évfolyamra, azaz a 9-12. középiskolai évfolyamokra előírt tartalom) Az 5/13. évfolyamon tanított tananyag megegyezik a 2 évfolyamos szakközépiskolai szakképzés 14. évfolyamának tananyagával. 6.2. Szakközépiskolai óraterv (kötelező és szabadon választható órákkal) A kerettantervek által előírt tartalmak a tantárgyak számára rendelkezésre álló időkeret kilencven százalékát fedik le. Egy heti öt (évi 180) órás időkerettel rendelkező tantárgy kerettanterve tehát heti fél (évi 18) óra szabad időkeretet biztosít a tantárgy óraszámán belül a pedagógusnak, melyet a helyi igényeknek megfelelően a kerettanterven kívüli tantárgyi tartalommal tölthet meg. 6.2.1.Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoport(17)] 54 341 01 – Kereskedő; 54 345 01 - Logisztikai ügyintéző OKJ képzések a Kereskedelem XXVI ágazathoz 9. évfolyam: 6 óra, ebből szabad sáv: 1 óra 10. évfolyam: 7 óra, ebből szabad sáv: 1 óra 11. évfolyam: 8 óra, ebből szabad sáv: 1 óra 12. évfolyam: 11 óra, ebből szabad sáv: 1 óra 5/13. évfolyam: 35 óra, ebből szabad sáv: 3 óra * Ennek részletezése a szakmai programban történik

9-13. évfolyam (2013-2014. tanévtől) Heti óraszámok évfolyamonként 1/9.évf. 2/10.évf. 3/11.évf. 4/12.évf. 5/13.évf. 4 4 4 4 3 3 3 3 3 3 3 3 1 2 2 3 3 2 2 1 2 1 2 2 1 2 1 1 1 5 5 5 5 1 1 1 1 1

Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek (angol) Matematika Etika Tört., társ. és államp. ismeretek Fizika Kémia Biológia – egészségtan Földrajz Művészetek Informatika** Testnevelés* Osztályfőnöki

Szakmai tárgyak órakerete, amelyből 1óra (szakmai irányú képzésre) szabadon tervezhető Szabadon tervezhető órakeret felosztása: Informatika** Önismeret és viselkedéskultúra Vállalkozási ismeretek

6

7

8

11

4 1 1 2

4 2

4 2

4 2

2

2

2

2 4 35 4 39

3 4 36 4

4 4 35 4

7 4 35 4

3

Szakmai tárgyak: Szakmai elmélet Szakmai gyakorlatok (gy) heti összesen:

Habilitációs, rehabilitáció órák ( egyéb) Tanulói maximális óraszám hetente: Elmélet/teljes osztály: **Az osztály 2 csoportra bontva: Tantárgyfelosztásban szereplő tanári összes óra csoportbontással együtt

40

39

12 22 35 4

39

39

31 2

32 2

31 2

31 2

13 0

37

38

37

37

35

* Minennapi testnevelés biztosítása: A testnevelés heti 3 órában történik, heti 2 óra tömegsport foglalkozás igazodik a tanulók órarendjéhez

A tanuló tényleges heti óraszámában középszintű érettségi felkészítés történik magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, idegen nyelv, fizika, informatika, és biológia, földrajz, művészetek tantárgyakból, szakmai tantárgyakból (komplex szakmai tantárgy, a miniszteri rendeletben kiadottak szerint). Emelt szintű érettségi felkészítések(szabadon választható 2 tantárgy: 2-2 óra): magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, idegen nyelv, fizika, informatika. A felkészítés a nem kötelező tanórai foglalkozások keretében történik.

6.2.2.Informatika szakmacsoport(7)] 54 481 02 - Gazdasági informatikus OKJ képzés az Informatika XIII ágazathoz 9-13. évfolyam (2013-2014. tanévtől) Heti óraszámok évfolyamonként 9.évf. 10.évf. 11.évf. 12.évf. 13.évf. 4 4 4 4 3 3 3 3 3 3 3 3 1 2 2 3 3 2 2 1 2 1 2 2 1 2 1 1 1 5 5 5 5 1 1 1 1 1

Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek (angol) Matematika Etika Tört., társ. és államp. ismeretek Fizika Kémia Biológia – egészségtan Földrajz Művészetek Informatika** Testnevelés* Osztályfőnöki

Szakmai tárgyak órakerete, amelyből 1óra (szakmai irányú képzésre) szabadon tervezhető Szabadon tervezhető órakeret

6

7

8

11

4 1 1 2

4 2

4 2

4 2

2

2

2

2 4 35

3 4 36

4 4 35

7 4 35

12 22 35

Habilitációs, rehabilitáció órák ( egyéb)

4

4

4

4

4

Tanulói maximális óraszám hetente: Elmélet/teljes osztály: **Az osztály 2 csoportra bontva: Tantárgyfelosztásban szereplő tanári összes óra csoportbontással együtt

39

40

39

39

39

Informatika** Önismeret és viselkedéskultúra Vállalkozási ismeretek Szakmai tárgyak: Szakmai elmélet Szakmai gyakorlatok (gy) heti összesen:

3

31 2

32 2

31 2

31 2

13 0

37

38

37

37

35

* Minennapi testnevelés biztosítása: A testnevelés heti 3 órában történik, heti 2 óra tömegsport foglalkozás igazodik a tanulók órarendjéhez

A tanuló tényleges heti óraszámában középszintű érettségi felkészítés történik magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, idegen nyelv, fizika, informatika, biológia, földrajz, művészetek tantárgyakból, szakmai tantárgyakból (komplex szakmai tantárgy, a miniszteri rendeletben kiadottak szerint).

Emelt szintű érettségi felkészítések(szabadon választható 2 tantárgy: 2-2 óra): magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, idegen nyelv, fizika, informatika. A felkészítés a nem kötelező tanórai foglalkozások keretében történik. 6.3. Szakiskolai óraterv (kötelező és szabadon választható órákkal) Tantárgyak Magyar - Kommunikáció Idegen nyelv (angol/német) Matematika Társadalomismeret Természetismeret Testnevelés* Osztályközösség-építő Program Szabad órakeret

Összesen: Szakmai elmélet Szakmai gyakorlat Szabad órakeret Összesen:

Habilitációs, rehabilitáció órák ( egyéb) Tanulói maximális óraszám hetente: Csoportbontások Elmélet/teljes osztály Tantárgyfelosztásban szereplő tanári összes óra csoportbontással együtt

9. évfolyam 2 óra 2 óra 2 óra 2 óra 3 óra 3 óra 1 óra 1 óra Önismeret és viselkedéskultúra 18 óra

10. évfolyam 1 óra 2 óra 1 óra 1 óra 3 óra 1 óra

11. évfolyam 2 óra 3 óra 1 óra

-

1,5 óra Informatika

11 óra

9,5 óra

14,5 óra**

23 óra**

23 óra**

2,5 35 4 39

2 36 4 40

2,5 35 4 39

30

30

30

35

36

35

* Mindennapi testnevelés biztosítása: A testnevelés heti 3 órában történik, heti 2 óra tömegsport foglalkozás igazodik a tanulók órarendjéhez ** Ennek részletezése a szakmai programban történik

7. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei, figyelembe véve a tankönyv térítésmentes igénybevétele biztosításának kötelezettségét Alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei: A tantárgyi tantervek tantárgyakra bontva tartalmazzák a javasolt tankönyveket, melyeket évente (figyelembe véve az új kínálatot, a szakmai szempontokat) felül kell vizsgálni. Szempont a készségfejlesztés, a szükséges kompetenciák alkalmazása Iskolánk pedagógusai a helyi tanterv alapján, e fejezet rendelkezéseinek betartásával, a szakmai munkaközösség véleményének kikérésével választják meg az alkalmazott tankönyveket, tanulmányi segédleteket, taneszközöket. Pedagógusaink nem választhatnak olyan tankönyvet, amelynek igénybevétele az iskolai tankönyvrendelés és tankönyvellátás jogszabályban meghatározott rendje szerint nem biztosítható valamennyi tanulónak. Tanítási év közben a meglévő tankönyvek, tanulmányi segédletek, taneszközök, ruházati és más felszerelések beszerzésére vonatkozó döntés nem változtatható meg, ha abból a szülőre fizetési kötelezettség hárul.

A tankönyvrendelés elkészítését a tankönyvfelelős kolléga koordinálja. A megbízásnak tartalmaznia kell a tankönyvfelelős feladatait, a szükséges határidőket, a terjesztés módját, helyét, idejét és az esetleges díjazás módját, mértékét. Az iskola tiszteletben tartja a pedagógus jogát a tankönyvek és a taneszközök kiválasztására vonatkozóan a következő elvek érvényesülése esetén az alábbiak szerint:

7.1. Tankönyvekre vonatkozóan: - a kerettantervhez, illetve a helyi tantervhez igazodjon; - szakmai szempontból feleljen meg a többcélú intézmény oktatási szintjeinek; - tartalmazza a tantervben előírt ismeretanyagot; - elégítse ki a didaktikai követelményeket; - feleljen meg az életkori sajátosságoknak, alkalmazkodjon a korosztály intellektuális fejlettségi szintjéhez; - szerkesztése segítse a tanulást; - sok szemléltető ábrát, illetve magyarázatot tartalmazzon; - változatos oktatási módszerek alkalmazását segítse; - szerepeljenek benne a kultúrtörténeti vonatkozások; - feleljen meg iskolánk elveinek, céljainak; - esztétikus, nyelvhelyességi szempontból is megfelelő legyen; - tartós, gyakori használatra készüljön; - megfizethető legyen; - legyen összhangban a munkaközösség ajánlásával, - szakmailag egymásra épüljön; - tartalmazza a NAT és az elfogadott helyi tanterv követelményeit; - lényeges, hogy egyformán fejlessze az auditív és vizuális megismerést a tankönyv és a taneszköz család; - érthető legyen a szövege a tankönyveknek és taneszközöknek; - az ismeretközlés során bizonytalanságban ne hagyja a tanulókat; - fejlessze a logikus gondolkodást, s hasson a pozitív érzelmekre; - az illusztrációk funkcionálisak legyenek; - legyen megfelelő tipográfia, az oldalak áttekinthetőek, szellősek legyenek; - a jelenleg beszélt választékos magyar nyelven íródjanak, hangozzanak el a magyarázatok (idegen nyelv kivételével); - tartalmazzon minden szükséges tananyagot a középszintű érettségi vizsgához, és kiegészítésképpen (pl. apró betűvel) az emeltszintű érettségi vizsgához. - tartalmazzon kellő számú és fokozatosan nehezedő kidolgozott mintafeladatot, legyenek benne kitűzött feladatok és a tankönyv végén legyenek meg ezek megoldásai. - tartalmazzon kiegészítő anyagként tudománytörténeti témákkal kapcsolatos olvasmányokat. - helyesírás tekintetében kifogástalan legyen.

7.2. Taneszközökre vonatkozóan: -a kerettantervhez, illetve a helyi tantervhez igazodik - szakmai szempontból megfelel az oktatás szintjének - megfelel az életkori sajátosságoknak - a taneszközök, segédeszközök legyenek összhangban a tankönyvekkel, munkafüzetekkel; - könnyen előkészíthető a tanórára - munka-és balesetvédelmi szempontból kifogástalan - alkalmas tanulói kísérletek végzésére is - megfizethető

- összhangban van a munkaközösség és a központi ajánlásokkal. A nevelő-oktató munka során a pedagógusok csak olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép stb.) használnak a tananyag feldolgozásához, amelyeket az oktatási miniszter hivatalosan tankönyvvé nyilvánított. Nyelvkönyveket, bizonyos feladatgyűjteményeket a diákkönyvtárból lehet kölcsönözni. A nyomtatott taneszközön túl néhány tantárgynál egyéb eszközökre is szükség van (pl. tornafelszerelés, rajzfelszerelés stb.). Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket a nevelők szakmai munkaközösségei (illetve, ahol nincs munkaközösség, ott az egyes szaktanárok) határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján. A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt (a megelőző tanév májusában szülői értekezleteken) tájékoztatjuk. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetére a szülők kötelessége.

7.3. A taneszközök kiválasztásánál a következő szempontokat vesszük figyelembe: A taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének! Az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell előnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatóak. A taneszközök használatában az állandóságra törekszünk: új taneszköz használatait csak nagyon szükséges, az oktatás minőségét lényegesen jobbító esetben vezetünk be. Az iskola arra törekszik, hogy saját költségvetési keretéből, illetve pályázatokat és egyéb támogatásokat felhasználva egyre több nyomtatott taneszközt szerezzen be az iskolai könyvtár számára. Ezeket a taneszközöket a szociálisan hátrányos helyzetű és SNI tanulók ingyenesen használhatják. Az iskola könyvtára tartós tankönyvekkel rendelkezik, melyeket tanulóink tanulmányaik teljes idejében használhatnak. A tankönyvek beszerzését az iskola szervezi.

7.4. A tankönyv ingyenes igénybevételének biztosítása Az iskola a helyben szokásos módon hirdetményben teszi közzé a normatív kedvezményen túli további kedvezmények körét, feltételeit, az igényjogosultság igazolásának formáját és az igénylés elbírálásának elveit. A jogszabály előírásainak megfelelően az iskola minden év december 15-ig felméri, hogy hány tanuló kíván az iskolától - a következő tanítási évben - tankönyvet kölcsönözni. Az iskolába belépő új osztályok tanulói esetében a felmérést a beiratkozás napjáig kell elvégezni. A felmérés eredményéről az igazgató minden év január 20-ig tájékoztatja a nevelőtestületet, megalakulása esetén a szülői szervezetet, ill. a szülők képviselőjét - és az iskolai diákönkormányzatot. A nevelőtestület minden év január 25-ig meghatározza a tankönyvtámogatás módját. Az iskolánk legkésőbb március utolsó munkanapjáig - a helyben szokásos módon - közzé teszi azoknak a tankönyveknek, ajánlott és kötelező olvasmányoknak a jegyzékét, amelyeket az iskolai könyvtárból a tanulók kikölcsönözhetnek.

8. A Nemzeti alaptantervben (a továbbiakban: Nat) meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának részletes szabályai A pedagógiai feladatok helyi megvalósításának részletes szabályozása a Pedagógiai Program I. fejezetében, nevelési programrészben került részletesen meghatározásra.

8.1. Célok, feladatok A középiskola általános célja, hogy érvényesítse a humánus értékeket, közvetítse az egyetemes és nemzeti kultúra alapértékeit, testi és lelki egészségre törekvő, az emberi kapcsolatokban igényes felnőtteket, demokratikus elveket követő állampolgárokat neveljen, akik képesek a társadalmi, gazdasági, technikai változások követésére és az ezekhez alkalmazkodó cselekvésre. A szakközépiskolának szakmai érettségi végzettséget adó érettségire, szakirányú felsőfokú iskolai továbbtanulásra, szakirányú munkába állásra felkészítő, valamint általános műveltséget megalapozó négy középiskolai évfolyama van, ahol az ágazathoz tartozó, érettségihez kötött szakképesítések közös elemeinek tartalmát magában foglaló szakmai elméleti és gyakorlati oktatás is folyik az egységes kerettanterv szerinti közismereti képzés mellett. A középiskolában folyó nevelés, a képességek fejlesztése, a közismereti oktatás és a szakmai előkészítő oktatás szerves egységet alkot. Az életfeltételek kialakítása és a társadalomba való beilleszkedés sokoldalú tájékozódási képességet és tájékozottságot kívánó feladatát a középiskola azzal támogatja, hogy felkészíti tanulóit a társadalmi jelenségek, kapcsolatrendszerek megértésére, alakítására, az alkalmazni képes tudás megszerzéséhez nélkülözhetetlen munka felvállalására. Mindehhez nélkülözhetetlen a tanulók tudatos, önkéntes, aktív, segítőkész együttműködése az iskolával. A középiskola feladata, hogy előmozdítsa a tanulás belső motivációinak, önszabályozó mechanizmusainak kialakítását, fejlesztését; a nevelési-oktatási folyamat segítse elő a tanulók előzetes ismereteinek, tudásának, nézeteinek feltárását, adjon módot tudásuk átrendezésére, továbbépítésére, integrálására. A szakiskolában folyó nevelés-oktatás az iskolai alapműveltség megerősítése mellett a gazdaság, a szakképzés igényeihez is igazodva felkészít a választott szakképesítésre és segíti a társadalmi különbségekből adódó hátrányok leküzdését. Ehhez az iskola az egyedi foglalkozást igénylő egyedi szükségletekhez igazodó tanulásszervezési módszereket alkalmaz. A Híd II. programokban a tanuló részére szervezett nevelés-oktatás során az alapműveltség elsajátítása, elmélyítése folyik, amely a valós élethelyzetekhez és a személyes élményekhez kapcsolódó tanulás, továbbá a tanulóhoz igazodó egyéni pedagógiai gyakorlat és a tanulóra szabott egyéni fejlődési terv és az ahhoz igazodó értékelés alapján történik. Ennek során megjelennek a pályaválasztáshoz, továbbtanuláshoz, szakképzés előkésztéséhez szükséges kompetenciák. A nevelési-oktatási programunk az alapfokú nevelés-oktatás szakasza hetedik-nyolcadik évfolyamára meghatározott fejlesztési feladatokra, kompetenciákra és követelményekre épül.

8.2. A tanórai foglalkozások megszervezése

− hagyományos, tantermi szervezés, − más, eltérő formákban is megszervezetők amennyiben biztosított az előírt tananyag átadása, a követelmények teljesítése, a tanítási órák ingyenessége, a tanulói terhelés korlátozására vonatkozó rendelkezések megtartása: − projekt oktatás, − erdei iskola, − múzeumi foglalkozás, − könyvtári foglalkozás, − művészeti előadáshoz vagy kiállításhoz kapcsolódó foglalkozás

8.3. A tanítási idő felosztásának szabályai

− Az első tanítási óra reggel nyolc órakor kezdődik kivéve a szakmai gyakorlati órákat. − Az első tanítási órát reggel nyolc óra előtt az iskolai szülői szervezet, közösség és az iskolai diákönkormányzat/diákképviselő véleményének kikérésével – legfeljebb negyvenöt perccel korábban meg lehet kezdeni. − Elméleti oktatás keretében a tanítási óra ideje negyvenöt perc. Az iskola ennél rövidebb vagy hosszabb tanítási órát is szervezhet azzal a megkötéssel, hogy a tanítási óra ideje kilencven percnél nem lehet hosszabb, és az egy tanítási napon a tanulók kötelező tanórai foglalkozásainak felső határára vonatkozó rendelkezések szerint tartható kötelező tanórai foglalkozások számításánál a tanítási órákat negyvenöt perces órákra átszámítva kell figyelembe venni. − A tanítási órák és az egyéb foglalkozások között a tanulók részére szünetet kell tartani. A szünetek, ideértve a főétkezésre biztosított hosszabb szünet rendjét az iskola házirendje határozza meg. − A szakképző iskolában a gyakorlati képzést hatvanperces tanítási órákkal kell megszervezni. − Ha a gyakorlati képzés nem iskolában folyik, a tanuló munkarendje igazodik a gyakorlati képzést folytató munkarendjéhez. − A szakképzésben a gyakorlati képzés megszervezésére az szakképzésre vonatkozó jogszabályokat kell alkalmazni.

8.4.Tanuló kötelező és választható foglalkozásainak száma

− A tanuló kötelező és választható tanítási óráinak száma– a kilencedik–tizenkettedik évfolyamon egy tanítási napon nem lehet több nyolc tanítási óránál. − A tanuló kötelező és választható tanítási óráinak összege –– kilencedik–tizenharmadik évfolyamon egy tanítási héten évfolyamon meghatározott időkeretet legfeljebb öt tanítási órával haladhatja meg.

9. A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja Az egészségfejlesztő iskolai testmozgás program célja a tanulók egészséges testi-lelki elősegítése a testmozgás eszközeivel, hiszen tapasztaljuk, hogy a modern kor és az azzal együtt járó technológiák az embert olyan életmódba kényszeríthetik, amely a mozgásszegény életmódhoz, a fizikai képességek hanyatlásához vezethet, áttételesen előidézve ezzel a szellemi teljesítmény romlását is. Az iskolai testnevelés és a sport keretei között az egészségnevelés, a szociális kompetenciák, a csapatmunka, valamint a társakkal történő kreatív együttműködés egyaránt fejleszthető. A testnevelés az egészséges élet egyik alapeleme. Szeretnénk elérni a napi rendszeres testmozgás igényének kialakítását, ezért az erőnlét fejlesztésének, az állóképesség javításának többféle módját is kínáljuk. Annak érdekében, hogy az egészségfejlesztő testmozgás hatékonyan megvalósuljon, az alábbi sajátos egészségügyi és pedagógiai szempontoknak kell teljesülniük: • minden tanuló minden héten vegyen részt a testmozgás-programban; • minden testmozgási alkalmon megtörténik a keringési- és légző-rendszer megfelelő terhelése; • minden testnevelési órán van gimnasztika, benne a biomechanikailag helyes testtartás kialakítását és fenntartását szolgáló gyakorlatanyag és légző-torna;

• • • • •

a testnevelési tananyag egészében a gerinc- és izületvédelem szabályainak betartása, külön figyelemmel a fittség mérések testhelyzeteire és az izomerősítések különböző testhelyzeteire; minden testmozgási alkalom örömöt és sikerélményt jelent még az eltérő adottságú tanulóknak is; a testnevelés és sport személyiségfejlesztő hatásai érvényesülnek a teljes testmozgásprogramban; a testmozgás-program mind életmód-sportokat, mind életminőség-sportokat is megtanít (olyan sportokat, amelyeket egy életen át lehet folytatni az életminőség javítása érdekében); a testmozgás-program játékokat is tartalmaz.

A 2012/2013-as tanévtől felmenő rendszerben a 2011.évi CXC. nemzeti köznevelési törvény 27§ (11) bekezdésének megfelelően a mindennapos testnevelést heti öt testnevelés óra keretében kell megszervezni. Iskolánk tanulóinak kisebb része felnőttoktatásban, esti képzésben vesz részt, ezért számukra a testnevelés tantárgy tanítása nem kötelező. A felnőttoktatásban a sportfoglalkozások felkínálásával (fittness, vagy edző terem, uszoda) biztosítjuk a mindennapi testmozgást. A mindennapos testnevelésben (5 óra testnevelés tantárgyi keretben) érintett évfolyamok tanulóinknak heti 3 testnevelés órája van. A többi testnevelési óra a sportköri foglalkozások órarendbe állításával biztosítható. Tömegsport-foglalkozásokon hetente 2 alkalommal kétszer 45 percben vehetnek részt a tanulók. A sportágakat a tanulói igény felmérése alapján választják ki testnevelőink. A mindennapi sportmozgást iskolánkban a testnevelési órát nem tartalmazó napokon szervezett sportfoglalkozás felkínálásával (fittnesz, vagy edző terem, tömegsport foglalkozás) biztosítjuk, azzal a megkötéssel, hogy valamennyi tanulónak a pedagógiai programban megfogalmazott elvek szerint részt kell vennie valamelyiken, azaz teljesítenie kell, ill. igazolnia kell, hogy heti 5 órában testedzésben vesz részt.

10. A választható tantárgyak, foglalkozások, továbbá ezek esetében a pedagógusválasztás szabályai A következő tanévtől választható tantárgyakat a III. fejezet 6.2. pontjában az óratervek részletezik.

10.1. A nem kötelező tantárgyak választása

− A tanulók diákköröket (szakkörök, érdeklődési körök, önképző körök, énekkar stb.) alakíthatnak. A diákkör megalakításának feltétele az, hogy létszáma elérje a tíz főt, s tevékenysége illeszkedjen az iskola hatályos nevelési-pedagógiai programjához. Ha a foglalkozáson résztvevők száma tartósan 5 alá csökken, a diákkör automatikusan megszűnik. A diákkörök szakmai irányítását az igazgató engedélyével a DÖK/diákképviselő kérése alapján pedagógus, vagy külső szakember láthatja el. − Az iskola a diákok javaslatát figyelembe véve kezdeményezi diákkörök, sportköri foglalkozások működését. Jelentkezni lehet a foglakozást vezető szaktanárnál a tanév elején szept. 15-ig. − A jelentkezés egy tanévre szól, indokolt esetben a foglalkozásokról felmentést írásbeli kérelemre az iskola igazgatója adhat. A fennmaradó óraszámokat − érettségire felkészítő foglalkozásokra,

− − − − − − − −

szakkörökre, felzárkóztató foglalkozásokra, korrepetálásra, egyéni foglakozásra, tehetséggondozásra, művészeti foglalkozásokra, versenyekre való felkészítésre, testedzésre, sportköri foglalkozásra használjuk fel a tanévkezdés igényeinek, és az évközi programoknak megfelelően. (Éves munkatervben, tantárgyfelosztáson meghatározva.)

A közösségi programok szervezésére fordítható időkeret: − osztálykirándulásra évi 2 nap, − túraszakkörre havonta egy hétvége, − színházlátogatásra évi két alkalom, − múzeumlátogatásra évi két alkalom a mindenkori költségvetési lehetőségek függvényében, évenként a munkatervben tervezve. (önköltséges)

10.2. Pedagógus választása A választható tantárgyak esetében diákjainknak lehetőséget adunk, hogy megjelöljék, melyik pedagógusnál szeretnék tanulmányaikat folytatni. Amennyiben a tantárgyfelosztás ezt lehetővé teszi, biztosítjuk a többség által megjelölt pedagógust a tanórák vezetésére. A választásukat a tanulók aláírásukkal megerősítik és tudomásul veszik, hogy az értékelés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamra lépés tekintetében úgy kell tekinteni, mintha kötelező tanórai foglalkozás lenne. A tantárgy- és a pedagógusválasztás eljárási rendjét a Házirend 2.1.2.12. pontja tartalmazza. A tantárgyfelosztás az iskola pedagógus-erőforrásainak optimális kihasználásával készül úgy, hogy minden osztály és tanulócsoport számára biztosítsa a szakos ellátást. Ugyanakkor tantárgyfelosztásunknak biztosítania kell azt is, hogy minden pedagógus számára a törvényben meghatározott heti tanítási órát vagy egyéb foglalkozást biztosítson.

11. A választható érettségi vizsgatárgyak, a közép- vagy emelt szintű érettségi vizsgára való felkészítés, követelmények teljesítése 11.1. Érettségi vizsgatárgyak a 2013/2014 tanévben belépő évfolyamokon Kötelező tantárgyak: − magyar nyelv és irodalom, − matematika, − történelem, − idegen nyelv, Kötelezően választható tantárgyak - ágazati szakmai érettségi: (komplex szakmai tantárgy, a miniszteri rendeletben kiadottak szerint). o gazdasági informatikus o logisztikai ügyintéző o kereskedő Választható tantárgyak: − kémia, − biológia, − fizika, − földrajz,

− informatika, Iskolánkban középszintű érettségi vizsga abból a tantárgyból tehető, amelynek a helyi tantervben meghatározott követelményeit az érettségi vizsgára jelentkező teljesítette, tudását osztályzattal értékelték, és ezt bizonyítvánnyal igazolni tudja.

12. Az egyes érettségi vizsgatárgyakból a középszintű érettségi vizsga témakörei A középszintű és emelt szintű érettségi vizsga témaköreit és vizsgakövetelményeit a PP 1. számú melléklete tartalmazza minden olyan tantárgyból, amelyekből helyi tanterv szerint felkészítést szervezünk a középszintű érettségi vizsgára.

13. A tanuló tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történő ellenőrzési és értékelési módja, diagnosztikus, szummatív, fejlesztő formái, valamint a magatartás és szorgalom minősítésének elvei 13.1. Az iskolai értékelés alapelvei: 1. Az iskola a nevelő és oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi munkájának folyamatos ellenőrzését és értékelését. 2. Az előírt követelmények teljesítését a szaktanárok az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelően a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrzik. Az ellenőrzés kiterjedhet a régebben tanult tananyaghoz kapcsolódó követelményekre is. 3. A nevelők a tanulók munkáját egy-egy témakörön belül szóban vagy írásban, valamint gyakorlati feladat elvégzése során ellenőrzik. 4. Az egyes témakörök végén a tanulók az egész téma tananyagát és fő követelményeit átfogó témazáró dolgozatot írnak, illetve gyakorlati feladatot készítenek el. 5. A tanulók szóbeli kifejezőkészségének fejlesztése érdekében ellenőrzik a követelmények elsajátítását szóbeli felelet formájában. 6. A pedagógusok a tanulók tanulmányi teljesítményének és előmenetelének értékelését, minősítését elsősorban az alapján végzik, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul az iskola helyi tantervében előírt követelményekhez, emellett azonban figyelembe veszik azt is, hogy a tanuló képességei, eredményei hogyan változtak – fejlődtek-e vagy hanyatlottak az előző értékelés óta. Az értékelés módszerei: diagnosztikus, amely a tudásszint felmérésére szolgál, a hiányosságok felderítésével segíti a további oktató munkát tanárnak, diáknak egyaránt. Alapvetően a tanulók indulási szintjének megállapítására, egy-egy nagyobb tematikus egység kezdetén használhatjuk. A tanulók ismereteiről, képességeiről és készségeiről így megszerzett információk alapján a későbbi tanulási-tanítási folyamat jobban irányítható és szervezhető. Ilyenkor az értékelés alapvető célja az lehet, hogy megismerjük tanulóink előismereteinek hiányosságait és erre fel is hívjuk figyelmüket. A folyamat jellemzésére alkalmas (formatív) értékelést alapvetően a tanulás-tanítás folyamatában az éppen aktuális tudásszint megállapítására használhatjuk. Ezen értékelési mód elsősorban a tanítási módszereink eredményességéről ad tájékoztatást, s metodikai fejlesztésre serkent. Az érdemjegyek megállapítását célszerű személyre szabott szöveges értékeléssel is kiegészíteni. A tanulók tudását, teljesítményét rendszeresen méri, érdemjeggyel értékeli, lehetőség szerint félévente legalább négy érdemjeggyel.

szummatív (összegző) értékelés, amely elsősorban egy-egy tematikus egység végén vagy a jellegzetes csomópontoknál alkalmazható, a félévi, illetve évi teljesítmény értékelését is jelenti és osztályzat formájában ad tájékoztatást. Alapvető célja a tanulók közötti tudásbeli különbségek feltárása és azok érdemjeggyé történő átalakítása. Ezen értékelési mód relatív képet fest a tanulók ismereteiről, képességeiről és készségeiről, ill. tájékoztatást nyújt a szaktanár, valamint a pedagógiai folyamaton kívül állók számára. Az osztályban tanító szaktanár a tanulók teljesítményét évközben, rendszeresen érdemjeggyel értékeli, melyek alapján félévkor és év végén osztályzattal minősít. A gyakorlatban az osztálynaplóban tanulónként minimálisan félévenként annyi osztályzat rögzítése szükséges, amennyi az adott tantárgyból a heti óraszám. Év végén a teljes tanévre vonatkozó osztályzatokat figyelembe vesszük. Az egész évfolyamot érintő felméréseket, ill. a kötelezően előírt "nagy" dolgozatokat előre bejelentjük, ill. az osztály várható terhelésével egyeztetjük. 13.2. Az értékelés és iskolai számonkérés formái, rendje, szerepe, rendszeressége, súlya A 3 éves szakiskolai képzésben részt vevők értékelése: Közismereti, közéleti és életvezetési program alkalmazása során csak a tanulói jelenlét és a tanórákon tanúsított aktív együttműködés feltételezésével és igazolásával lehet értelme annak, hogy az egyes évfolyamok esetében olyan követelményeket fogalmazzunk meg, melyek teljesítése nélkül az iskola, a pedagógus nem támogathatja a tanuló továbblépését a magasabb évfolyam(ok)ra. A tanulók között számosan lehetnek olyanok, akik az iskolát követően azonnal – vagy néhány év kihagyást követően – szeretnének továbbtanulni. Ehhez a legfontosabbnak a felnőttkori, különféle típusú és keretek között zajló tanulást (is) megalapozó tanulási készségek/képességek birtoklását tartjuk. Ezt tekintjük a legalapvetőbb, a mindenkori (tovább)tanulást elősegítő és támogató elemnek A tanulók számára a program meghatározta a továbblépés feltételeit is. Az egyes műveltségterületek/tantárgyak esetében megfogalmazott követelmények azt a minimumot jelentik, amelyek teljesítése nélkül a tanulás magasabb évfolyamban történő folytatása nem lehetséges. A magasabb szintű követelmények kidolgozását, a tanulói teljesítmények közötti differenciálást, a részletes szempontrendszert a helyi programban a szakiskolai közismereti tantervünkben rögzítettük. A tanulói teljesítmény év közben osztályzattal és szöveges értékeléssel történik. Az év végi értékelés osztályzattal történik. Érdemjegyek, osztályzatok: Az egyes tanulók év végi osztályzatát a nevelőtestület osztályozó értekezleten áttekinti, és a pedagógus, illetve az osztályfőnök által megállapított osztályzatok alapján dönt a tanuló magasabb évfolyamba lépéséről Jeles (5) - a tantervi követelményeknek kifogástalanul eleget tesz - a tananyagot ismeri, érti, tudja és alkalmazza - a tantárgy szaknyelvén is pontosan, szabatosan fogalmaz - kiemelkedő teljesítményt nyújt Jó (4) - a tantervi követelményeknek megbízhatóan, csak kevés és jelentéktelen hibával tesz eleget Közepes (3) - a tantervi követelményeknek pontatlanul tesz eleget - tanári segítségre többször is rászorul Elégséges (2)

-

a tantervi követelményekből a továbbhaladáshoz szükséges minimális ismeretekkel, jártassággal rendelkezik - fogalmakat nem ért, önálló feladatvégzésre nem képes, de tanári segítséggel elvégzi a feladatot Elégtelen (1) - a tantervi követelmények minimumát sem tudja - ennek eleget tenni tanári útbaigazítással sem képes, önálló feladatvégzésre segítség adás után sem képes. - megtagadja a munkát „Megfelelt” vagy „nem felelt meg” minősítés - testnevelés - élet és pályatervezés tantárgyaknál A magatartás és szorgalom értékelése (nappali munkarend) A magatartás és szorgalom jegyeket az osztályban tanító szaktanárokkal való megbeszélés után, az osztály diák-önkormányzat véleményének és a tanuló saját magáról alkotott önértékelésének figyelembevételével az osztályfőnök dönt. E döntés az osztályozó konferencián megvitatható, ám a döntést itt is az osztályfőnöknek kell meghoznia. A magatartás minősítésénél figyelembe kell venni: • • • •

milyen mértékben teljesíti az adott tanuló a kötelességeit, milyen az osztályközösséghez, az egyes tanulókhoz és tanáraihoz való viszonya, milyen módon viselkedik az iskolában és azon kívül, mennyire hasznosítja a képességeit az osztályon és az iskolán belül és kívül.

PÉLDÁS magatartású az a diák, aki: • • • • • • •

a kötelességeit mindig teljesíti, betartja az iskolai házirend szabályait, tanáraival való viszonya példamutató, közösségben kezdeményező, aktív, társainak az iskolai élet területein példát mutat, büntetése, igazolatlan hiányzása a félév során nem volt, iskolán kívüli rendezvényeken az iskola méltó képviseletére törekszik.

JÓ magatartású az a diák, aki: • • • •

ellen nem merült fel kifogás az iskolában, vagy az iskolán kívüli rendezvényeken, részt vesz az iskolai közösségek tevékenységében, de nem kezdeményező, legfeljebb egy alkalommal hiányzott igazolatlanul, az igazolatlan óráinak száma legfeljebb 6 óra, osztályfőnöki intésnél súlyosabb büntetése nincs a félév során, illetve az esetben csak akkor lehet a minősítése jó, ha a magasabb fokú büntetéssel megegyező, vagy annál magasabb fokú dicsérete is van.

VÁLTOZÓ magatartású az a diák, aki : • • •

ellen kisebb kifogások merültek fel a viselkedésével kapcsolatosan, ingadozó rendszeretetű, de törekszik hibáinak kijavítására, egynél több alkalommal hiányzott igazolatlanul, de igazolatlan óráinak száma legfeljebb 12 óra,

•

igazgatói intésnél súlyosabb büntetése nincs

ROSSZ magatartású az a diák, aki : • • • • • • •

fegyelmezetlenségével a közösség fejlődését akadályozza, a tanítási órán a munkát viselkedésével zavarja, társainak általában rossz példát mutat, tanáraival szemben tiszteletlen, a társaival durván viselkedik, ha több alkalommal hiányzott igazolatlanul, és igazolatlan óráinak száma meghaladja a 12-őt, igazgatói intésnél súlyosabb fegyelmi büntetést kapott a félév során.

A szorgalom minősítésében: PÉLDÁS szorgalmú az a diák, aki : • • • •

kötelességeit példamutatóan teljesíti, a tanítási órákra minden tantárgyból rendszeresen és pontosan készül az órákon aktívan részt vesz, bekapcsolódik a tanítási órákon kívüli foglalkozásokba.

JÓ szorgalmú az a diák, aki : • • •

rendszeres az iskolai és otthoni munkában, a kötelességeit teljesíti, a tanítási órákon igyekszik aktívan részt venni.

VÁLTOZÓ szorgalmú az a diák, aki : • • •

rendszertelenül dolgozik, kötelességteljesítése ingadozó, többszöri figyelmeztetés után vesz részt a munkában.

HANYAG szorgalmú az a diák, aki : • • • • •

a képességei és körülményei alapján keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében, kötelességét gyakran elmulasztja, munkájában megbízhatatlan, zavarja a tanítási órákat, bármely tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott félévkor vagy év végén.

Az esti munkarend szerinti képzésben a magatartás és szorgalom nem kerül értékelésre, a tanulók érdemjegyet nem kapnak. 13.3.Az iskolai írásbeli beszámoltatások formái, rendje, korlátai, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya A számonkérési, értékelési formák (szóbeli, írásbeli) helyes aránya a pedagógia örök dilemmája. A képesség és készségfejlesztés követelménye a két forma egyenlő arányát kívánná. Ugyanakkor a felsőoktatási intézmények vizsgarendszere az írásbeli számonkérési formákat részesíti előnyben. A tanulók kifejezőkészségbeli hiányosságai, a felgyorsult élettempó hatására kialakult rövidített, szinte csak jelzésszerű – az egyedi, választékos stílust nélkülöző – beszédjük az

iskola felelősségét növeli ezen a téren. A magas osztálylétszámok, a mennyiségében és sokféleségében egyre bővülő közvetítendő ismeretanyag elsajátításának pontos ellenőrzése szintén az írásbeli számonkérést részesíti előnyben. Elvek: A félévi és tanév végi minősítés nem alakítható ki csak írásbeli számonkérés alapján született érdemjegyekből azokból a tantárgyakból, amelyek alkalmasak a szóbeli kifejezőkészség fejlesztésére, amelyekből későbbi tanulmányaik során a tanulók szóbeli vizsgát kötelesek tenni (illetve tehetnek). A bizonyítottan részképesség-hiányos (dislexiás, disgrafiás), illetve írásképtelenséget okozó fogyatékkal élő diákot az írásbeli számonkérés minden formája alól fölmentjük. Az írásbeli munkák ellenőrzése és a tapasztalatok visszajelzése során különös figyelmet fordítunk arra, hogy a diákokat megtanítsuk jegyzetelni. Az írásbeli kifejezőkészség fejlesztésébe beleértjük azt is, hogy megtanítjuk a diákokat az információhordozók használatára. (Pl. szövegszerkesztés, az Internet használata levelezésre, forrásgyűjtésre, stb.) A diákok írásbeli dolgozatait, beszedett füzetét, beadott munkáját 15 munkanapon belül értékelni, javítani kell: ellenkező esetben annak – fontosabb – visszajelzés jellege háttérbe szorul „jegyszerző” funkciója mögött. 1. A tanuló írásbeli beszámoltatásának formái a következők: a) témazáró dolgozat: egy teljes tantervi téma számonkérésére szolgáló, egy tanórát kitöltő, az ismeretek felidézését és alkalmazását egyaránt megkövetelő írásbeli számonkérési forma, a témazáró dolgozatban szereplő feladattípusok arányai megfelelnek a tananyag és a tantervi követelmények belső arányainak; b) egyéb dolgozat: egy tantervi téma valamely részének (2-3 órára feladott egység) számonkérésére szolgáló, legfeljebb egy tanórát kitöltő írásbeli számonkérési forma, amelyben az ismeretek felidézése az alkalmazástól függetlenül vagy azzal együtt is számonkérhető. 2. Az írásbeli beszámoltatás rendje és korlátai a következők: a) témazáró dolgozat íratását a szaktanár legkésőbb egy héttel a dolgozatírás előtt bejelenti, ill. a haladási naplóban előre jelezni kell. A dolgozatot 15 munkanapon belül kijavítja, egy napon kettőnél több témazáró dolgozatot nem íratunk. b) egyéb dolgozat íratását a szaktanár legkésőbb az előző tanítási órán bejelenti, ill. a haladási naplóban előre jelezni kell, a dolgozatot 15 munkanapon belül kijavítja; c) egy tanítási napon csak egy témazáró dolgozat vagy legfeljebb két dolgozat íratható. A fenti korlátozások nem vonatkoznak a tanórákat csak részben kitöltő röpdolgozatra. d) a szaktanár egy tantárgyból nem írat újabb dolgozatot mindaddig, amíg az előző dolgozatot kijavítva ki nem adta a tanulóknak. e) azokon a tanítási napokon, amikor a tanuló a tanév rendjében meghatározott mérési feladatok végrehajtásában vesz részt, más tanórai foglalkozáson való részvételre a művészeti és a testnevelési órák kivételével nem kötelezhető. [243/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet 8. § (2)] 3. Ha a szaktanár a témazáró dolgozatokra kapott érdemjegyeket a félévi és a tanév végi osztályzatok megállapításakor kétszeres súllyal kívánja figyelembe venni, akkor erre a tényre a tanév elején – legkésőbb az első témazáró dolgozat megíratása előtt – felhívja a tanulók figyelmét.

4. Ha a dolgozat kizárólag a tanult ismeretek azonosítását, kiválasztását, illesztését, közlését, felidézését tartalmazza, akkor a dolgozat értékelésénél a következő – a dolgozatra adható összes pontszám százalékában megadott – ponthatárokat alkalmazzuk: a) jeles (5): nyolcvanhét és fél százaléktól; b) jó (4): hetvenöt százaléktól; c) közepes (3): hatvankettő és fél százaléktól; d) elégséges (2): ötven százaléktól. 5. Ha a dolgozat a fenti tevékenységeken kívül tartalmaz még információ átalakítást, jelentés és összefüggés kifejtést, következtetést, bizonyítást, tudásfelhasználást a gyakorlati feladat megoldása során, akkor a dolgozatra adható összes pontszám százalékában megadott ponthatárok a következők: a) jeles (5): 80-85 százaléktól; b) jó (4): 60-65 százaléktól; c) közepes (3): 40-45 százaléktól; d) elégséges (2): 20-25 százaléktól. 6. Ha a szaktanár az e fejezetben meghatározott ponthatárok alkalmazása során szükségesnek látja, az adott osztályban, csoportban az egyes ponthatárokat legfeljebb három százalékkal lefelé vagy felfelé módosíthatja. A kapott osztályzatokat a diákok az ellenőrző könyvbe kötelesek beírni, a tanárok pedig negyedévente ellenőrzik azt. Témazáró dolgozat alól nincs felmentés. Dolgozati időpontok ütközése esetén az érdekelt tanárok jussanak megegyezésre. Az iskola által szervezett színházi előadásokat, hangversenyeket, ...... stb. követő napokon csak témazáró dolgozatot lehet írni, de a színházlátogatók, a hangversenyen résztvevők, ...stb. az egyéb számonkérési formák és az előző napon feladott házi feladat megírása alól mentesülnek. A szervező lehetőség szerint előre tájékoztatja a szaktanárokat a színházlátogatások, hangversenyek, stb. időpontjáról a számonkérések tervezhetősége érdekében. 13.4. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai A „házi feladat” és „házi dolgozat” céljai: • újra feldolgozni, elmélyíteni, rögzíteni az órán tanultakat; • készségszintig gyakorolni a tanult algoritmusokat; • önálló kutatómunkát végezni valamely témában; • alkotómunkát végezni valamely témában. Elvek: Házi feladatot öncélúan nem adunk (azaz ha a fenti célok egyikét sem szolgálja). A házi feladat mennyiségének meghatározásánál mindenkor figyelembe kell venni, hogy a tanulónak naponta 5-6 (7) ill. 8 órája van, és minden órán tűznek ki a számára kötelezően megoldandó feladatot. Csak olyan feladat adható kötelező jelleggel, amelynek megoldására valamennyi tanuló képes. (Ha ez a csoport heterogén tudásszintje miatt nem lehetséges, akkor a házi feladatnak mindig legyen olyan része, amelynek elvégzésére/elkészítésére/ megtanulására mindenki képes.) A házi feladatot mindig részben vagy teljesen (minden diákra, illetve feladatra vonatkozóan) ellenőrizni kell. A szaktanárok az írásbeli házi feladatokat ellenőrzik, a hibás megoldásokat

kijavítják. Pedagógusaink törekszenek arra, hogy a tanulókat az írásbeli házi feladatok rendszeres elkészítésére ösztönözzék. Az el nem készített, illetve hibás, hiányos házi feladat értékelésekor különbséget kell tenni a mulasztás okai szerint: o nem büntetjük a tanulót, ha a mulasztás, hiány, hiba a feladat vagy annak alapjául szolgáló anyag nem értéséből fakad; o meg kell adni a tanulónak a házi feladat pótlásának lehetőségét, ha önhibáján kívül (igazolt betegség) mulasztotta azt el; o a hanyagságból elmulasztott írásbeli feladat nem „értékelhető” elégtelennel. (Érdemjegyet csak tudásra adunk. Az el nem készített feladattal tudásszint nem mérhető. A házi feladat elvégzésének hanyagságból történő elmulasztását pedagógiai eszközökkel és módszerekkel lehet és kell büntetni. Ez lehet feleltetés, a házi feladathoz hasonló feladat dolgozat formájában történő megíratása, pótfeladat kitűzése, stb.) Az önálló kutatómunkát, a kötelező tananyagon kívüli ismereteket kívánó feladatok elvégzését –a befektetett munka arányában – jutalmazni kell. Tanítási szünet idejére legfeljebb annyi kötelező házi feladat adható, amennyi egyik óráról a másikra szokásos. A nagyobb elmélyülést, több időt igénylő feladatok kitűzésekor (könyvtári vagy internetes kutatómunka, képzőművészeti alkotás, forrásfeldolgozás) az elkészítés határidejét különös gonddal, a tanulók egyéb kötelezettségeire tekintettel kell megállapítani. A házi dolgozatot a szaktanár érdemjeggyel értékeli. Igazolt hiányzásaira hivatkozva a tanuló a szaktanártól kérheti a beadási határidő módosítását. A házi dolgozatok íratásának rendje és korlátai a következők: • a házi dolgozat témáját a szaktanár tanórán, legalább kéthetes beadási határidővel adja ki, • a házi dolgozat beadási határidejét a szaktanár úgy határozza meg, hogy a beadási határidőt megelőző két hétre másik, már kiadott házi dolgozat határideje ne essék, • a beadási határidő lejártát követő két héten belül a szaktanár a házi dolgozatokat kijavítja és kiadja a tanulóknak. A tantervi anyagot meghaladó mennyiségű vagy mélységű ismereteket kívánó feladatokat (pl. versenyfeladatok) csak annak a diáknak lehet kötelezően előírni, aki a versenyzést, illetve az önálló kutató vagy más jellegű alkotómunkát önként vállalta. Az otthoni felkészüléshez előírt szóbeli feladatok elvégzése kötelező, kivéve, ha a szaktanár a feladatot kifejezetten szorgalmi házi feladatként adja ki. A kötelező szóbeli feladatból a szaktanár a tanulót a következő tanórán beszámoltathatja, teljesítményét érdemjeggyel értékelheti. Az otthoni felkészüléshez kötelezően előírt szóbeli feladatok kiadásának rendje és korlátai a következők: • a kötelező szóbeli házi feladatot a szaktanár a tanórán adja ki; • a kiadott feladatot a szaktanár a kiadását követő tanórán kéri számon, • Az OKJ vizsgát előkészítő szakdolgozatot és egyéb vizsgafeladatot – annak pontos leírásával – a beadási határidő előtt legalább 4 hónappal kell kiadni. Ha a kötelező szóbeli házi feladat számonkérésekor az előző pontban felsorolt feltételek valamelyike nem teljesül vagy a tanuló az előző tanóráról igazoltan hiányzott, akkor a tanuló kérésére a kapott érdemjegyet az értékelésnél, minősítésnél nem vesszük figyelembe.

13.5. Az egyes modulok értékelése és minősítése, valamint beszámítása az iskolai évfolyam sikeres befejezéséhez Az egyes tantárgyak és a helyi óratervben külön oktatott modulok követelményeinek teljesítését az öt fokozatú skálával értékeljük. Az egyes tantárgyakba integrált kerettantervi modulokat (pl. egészségtan) a befogadó tantárgygyal együtt értékeljük. Egyetlen érdemjegyet kap a témakör értékelésekor a tanuló akkor is, ha a szaktanár az integrált tantárgyon belül az adott témakörbe a modultantárgy tananyagát is beépítette. A szaktanár a befogadó tantárgy és a modultantárgy tananyagát témakörönként elkülönítve is oktathatja. A félévi és az év végi osztályzat kialakításakor a különböző témakörökben szerzett érdemjegyek között nem teszünk különbséget. A 3 éves szakiskolai képzésben az egyes modulokat tantárgyakra bontottunk, és azokat különkülön osztályozzuk, vagy szövegesen értékeljük. Továbbhaladás a magasabb évfolyamba a modul eredményes teljesítésekor lehetséges, a tanulónak legalább elégséges (2) osztályzatot kell szereznie a modul tantárgyaiból.

14. A csoportbontások és egyéb foglalkozások szervezésének elvei: Az iskola működésében alapvetően megfelelőnek tartjuk a hagyományos osztálykeret rendszert. A szakiskolai gyakorlati képzések tanműhelyben, az érettségi utáni szakképzés néhány speciális gyakorlati órája gazdálkodó szervezeteknél valósul meg. Az Nkt. rendelkezései és a fenntartó hozzájárulása óratervben rögzített csoportbontásokat tesz lehetővé. Két csoportra bontjuk az osztályokat a tanműhelyi gyakorlatra, ill. a közismereti tantárgyaknál is alkalmazunk csoportbontást. Bizonyos közismereti és számítógéptermi tantárgyaknál kettős csoportbontást alkalmazunk. Ide tartoznak többek között a 9-13. évfolyamon az informatika, idegen nyelv, a szakközépiskola szakképzési évfolyamán az idegen nyelv és az informatika. A csoportbontást a tanulók igényei, az egyes tantárgyak belső logikája és nevelési-oktatási céljai határozzák meg. Az osztályok összetétele beiskolázáskor, a csoportbontás a tanév elején az osztályfőnök irányításával, az osztályban tanító szaktanárok egyetértésével alakul ki. A csoportbontás - indokolt esetben - az egyes félévek végén módosítható. Az osztály/csoport rendszertől eltér az évfolyam fakultáció, amely továbbtanulási szándék, a kétszintű érettségire történő jelentkezés, ill. speciális érdeklődés alapján a teljes évfolyamot bontja - függetlenül az osztálykeretektől. A magas szintű és hatékony nevelő-oktató munka érdekében az alábbi tantárgyakat csoportbontásban tanítjuk: − idegen nyelv − informatika − szakmai gyakorlati foglalkozás Kisebb csoportban: − szakkörök − sportkörök − tehetséggondozás − felzárkóztatás − egyéni foglalkozások

− habilitációs, rehabilitációs foglalkozások A csoportbontás lehetőséget ad a tanulók motiválására, a felzárkóztatásra és a tehetséggondozásra is. Tanév elején a tanárok korrepetálást és tehetséggondozó szakkört szerveznek. A szakkörökre a jelentkezés után a tanulóknak kötelező járniuk. A korrepetálások, szakkörök indítására az igazgató ad engedélyt elegendő számú jelentkező esetén. Az osztálykerettől eltérő, csoportbontással kialakított tanórai és egyéb foglalkozásokról és azok résztvevőiről a pedagógus csoportnaplót vezet.

15. A nemzetiséghez nem tartozó tanulók részére a székhelyen és telephelyen, valamint a tagintézmény közelében élő nemzetiségek kultúrájának megismertetése A tanulók nagy része nem vallja magát egyik nemzetiséghez tartózónak sem. A ceglédi és pilisi, valamint a miskolci tagintézmény közelében élő nagyszámú nemzetiség kultúrájának megismerésével az osztályfőnöki, a társadalomismeret, a művészetek és az etika órák keretein belül foglalkozunk.

16. A tanulók fizikai állapotának mérésével kapcsolatos módszerek A nappali képzésben részt vevő diákok kondíciójának mérésére fittségi vizsgálatokat szoktunk tartani. Évente kétszer (tavasszal és ősszel) mérünk, s ehhez a Hungarofit tesztsorát használjuk. A test általános izomerejét, erő állóképességét legpontosabban hét motorikus próba alapján értékelhetjük. Dinamikus erő mérésekor a tanulóknak a bemelegítés után három kísérleti lehetőséget biztosítunk. Csak a legjobb eredményt vesszük nyilvántartásba és az ehhez tartózó pontértéket táblázatból állapítjuk meg. Az értékelés mennyiségi mutatókkal, pontok alapján, szóbeli és írásbeli formájában történik. A mérések fajtái: • Aerob, vagy alap-állóképesség mérése: 2000 m-es síkfutás. • Az alsó végtag dinamikus erejének mérése: helyből távolugrás páros lábbal. • A kar-, törzs-, és láb-izmok együttes dinamikus erejének mérése: kétkezes labdadobás (vetés) hátra, fej fölött tömött labdával (5kg). • Egykezes labdalökés helyből az ügyesebb kézzel, tömött labdával (5kg). • A vállövi- és a kar-izmok erő-állóképességének mérése: mellső fekvőtámaszban karhajlításés nyújtás, folyamatosan, kifáradásig • A csípőhajlító és a hasizom erő-állóképességének mérése: hanyattfekvésből felülés térdérintéssel, folyamatosan, kifáradásig. • A hátizmok erő-állóképességének mérése: hason fekvésből törzsemelés és – leengedés folyamatosan, kifáradásig. Az esti képzésben részt vevő diákjaink fizikai állapotát nem mérjük.

17. Az intézmény egészségnevelési és környezeti nevelési alapelvei 17.1. Az intézmény egészségnevelési alapelvei és a teljes körű egészségfejlesztéssel öszszefüggő feladatok [20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 128. § (5) bek. alapján] A korszerű egészségfejlesztési szemlélet elterjesztése érdekében az egész iskolára, annak minden alkalmazottjára, diákjára és a szülőkre is kiterjedő elveket, célokat fogalmaztunk meg.

Az iskolai egészségnevelés ahhoz járul hozzá, hogy a tanulók kellő ösztönzést és tudást szerezhessenek egy személyes és környezeti értelemben egyaránt ésszerű, a lehetőségeket és a veszélyeket felismerő és felhasználni tudó, egészséges életvitelhez. A program megvalósításának kritériumai: * céljaiban konkrét és reális * az életkori sajátosságokat figyelembe veszi * a tantestület és a segítő kapcsolatok szakemberei által elfogadott * a megvalósítási lépéseiben figyelembe veszi az adott lehetőségeket * tartalmazza a módszertani elemeket * a szükséges forrásokat meghatározza * kijelöli a határidőket * megnevezi a résztvevők körét és a felelősöket Módszerei: attitűdvizsgálatok, ismeretterjesztő előadások, tájékoztató fórumok, szakirodalomjegyzék összeállítása, konzultációk a szakemberekkel, gyakorlati bemutatók szervezése, kortárssegítő képzés, kirándulások. 17.2.Az iskola környezeti nevelés elvei: Az iskolai környezeti nevelés hozzájárul ahhoz, hogy * kialakulhasson a felelős, környezettudatos magatartás * a tanulók kellő ösztönzést és tudást szerezhessenek a személyes és környezeti értelemben egyaránt ésszerű, a lehetőségeket felismerő és felhasználni tudó egészséges életvitelhez * a diákok megértsék a környezetvédelemmel összefüggő kérdések fontosságát, az ezzel kapcsolatos beállítódásaik szilárdak legyenek, és konkrét tevékenységekben alapozódjanak meg. Színterei: - A tanórákon, a szaktantárgyi órákon hozzárendeljük az adott témához a megfelelő környezetvédelmi vonatkozásokat. Az óra jellege határozza meg, mely témák kerüljenek feldolgozásra. Kiemelt helyet kapnak a hétköznapi élettel kapcsolatos vonatkozások, főként azok, amelyekhez a diákoknak is közük van. - Az ismereteket különböző interaktív módszerekkel adjuk át, de hangsúlyt kap az önálló ismeretszerzés is. - A szemléltetésben a hagyományos, audiovizuális és informatikai lehetőségeket is maximálisan kihasználjuk, hiszen így élményszerű tanításra nyílik lehetőség. - Nem hagyományos tanórai keretben a témanapok kapcsán: Víz napja, Föld napja, Madarak és fák napja, Állatok világnapja, Drogellenes nap. - Rendhagyó iskolanapok: Egészségnap, Környezetvédelmi nap, Tudomány napja, Együtt az iskola. - Tanórán kívüli programok: kirándulás, környezetvédelmi tábor, kiállítások jeles alkalmakra, gyűjtési akciók, klubfoglalkozások, vetélkedők. 17.3. Az egészségfejlesztő tevékenységek célkitűzései Iskolánk egyik fontos célkitűzése tanulóink egészségének javítása. Fontosnak tartjuk az emberi szervezet működésével és a betegségek kialakulásával kapcsolatos ismeretek bővítését, az anatómiai és élettani ismeretek elmélyítését és az önismeretet. Mindez elősegíti a prevenciós munkát.

Életvezetési ismeretek pozitív modelljeivel kívánjuk felhívni a diákok figyelmét az egészséges életvitelre. A pedagógusok pozitív mintaadásával próbáljuk csökkenteni a deviáns viselkedés kialakulásának kockázatát, egyben módot adva az egészséges élet modelljének megismerésére. A diákoknak módjuk van az egészségügyi szolgáltatások feltérképezésére, így életük folyamán tudatos lehetőségük lesz a kockázati tényezők függvényében szelektálni, megismerkedni a tüdőszűrés és a rákszűrés mechanizmusával, s azok prevenciós hatásaival is. Fontosnak tartjuk az egészséges testi, lelki (mentálhigiénés) fejlődés biztosítását a tanulók számára. Ezen felül célként fogalmaztuk meg „az egészség, mint legfőbb érték” szemlélet kialakítását. Központi kérdés iskolánkban az egészséges táplálkozás elterjesztése, a diákok balesetvédelmi és elsősegély-nyújtási ismereteinek bővítése, valamint a beteg és sérült embertársaink iránti segítőkész magatartás kialakítása. Hasonló fontosságú a káros szokások kialakulásának megelőzése. 17.4. Az egészségfejlesztés főbb területei Az egészségfejlesztési célkitűzések kulcsterületeinek számítanak a következő feladatok: • a dohányzás visszaszorítása („füstmentes iskola”), • az alkohol- és a drog prevenció, • az egészséges táplálkozás, • az aktív testmozgás, és a mozgásszervi betegségek csökkentése, • a mentális betegségek megelőzése, • az AIDS prevenció. Az emberi szervezet bioritmusa, a számítógép-használat egészségkárosító ártalmainak leküzdése és a tanulási nehézségek kezelése olyan aktuális témák, amikkel rendszeresen foglalkozni kívánunk. 17.5. Az egészségfejlesztés fő célcsoportjai és színterei Intézményünkben az egészségfejlesztés alapvető célcsoportja a tanulók közössége. Ezt a munkát segítik a tanárok az iskola egyéb dolgozóinak bevonásával. Tisztában vagyunk azzal, hogy a fiatalok szocializációjában az iskola is kulcsszerepet játszik, de a tanulók szüleinek közreműködése nélkül sikerünk csak részleges lehet. Szakemberek meghívásával, előadások szervezésével, konzultációk biztosításával kívánjuk céljainkat elérni. 17.6. Iskolaorvos, mérések, diagnosztika Szükség esetén – az iskolaorvos javaslatára – a tanulóknak lehetőségük van szakorvoshoz történő átirányításra (szemészet, ortopédia, kardiológia). Ezen való részvétel a felnőtt tanulóink részére nem kötelező, csak javasolt. 17.7. Egészségügyi szűrővizsgálatok A mentális, pszichés zavarok szűrésével (ifjúságvédelmi felelős, szakpszichológus, fejlesztőpedagógus) is lehetőségünk nyílik újabb problémás esetek felderítésére, a kialakult helyzet javítására. A tanulási nehézségek szűrése (ifjúságvédelmi felelős) során lehetőség nyílik a koncentrációzavarral küzdő, fáradékonyságban, hiperaktivitásban szenvedő tanulók hatékonyabb megsegítésére. Ezen való részvétel a felnőtt tanulóink részére nem kötelező, csak javasolt.

17.8. Felvilágosítás és szemléletformálás • A szemléletformálásban fontos szerepet játszik a minket körülvevő világ empirikus felfedezése (pl. drogambulancia meglátogatása). • A természetjáró túrák, a barlangtúrák és a vízi túrák szervezésével próbáljuk a diákok szabadidejét hasznosan kitölteni. • Az évente megrendezésre kerülő Sportnap mozgáslehetőséget nyújt, másrészt aktívan támogatja az egészséges életmódra törekvést. • A SOTE kortárssegítő képzés keretén belül kaphatnak diákjaink információkat, tanulmányi kirándulások során ismerhetik meg környezetüket, és táborokon (vízi, kerékpár, sí, gólya) való részvétellel élhetnek konstruktív és tartalmas társas életet kortársaikkal, ahol aktuális témaként felmerül az egészség kérdésköre is. • A különböző szakkörök tartalmas és egészséges kikapcsolódást nyújtanak a diákoknak. • Véradás diákok és tanárok részvételével • Időszakos kiállítások rendezése (ÁNTSZ segédanyagainak felhasználásával) – mind olyan programok, amelyek elengedhetetlenek a kiegyensúlyozott, minden szempontból egészséges tanulók nevelésében. • Kiemelten biológia, testnevelés, kémia, földünk és környezete, osztályfőnöki, szakmai elméleti és gyakorlati és idegen nyelvórán folyik az egészséges életmódra nevelés. Csak akkor lehetünk azonban elégedettek, ha a többi foglalkozáson is törekszünk a pozitív egészségszemlélet kialakítására. • Jól felszerelt szaktantermek, szertárak, könyvtár, tornaterem, kondicionáló terem, sportpálya, iskolai büfé biztosítják az egészséges életmódra nevelés tárgyi feltételeit. • Női tanári kondicionáló tornával, férfi tanári futballal és salátabár rendezésével követendő példát kívánunk nyújtani tanítványaink számára. 17.9. Az iskola környezeti nevelési elvei és programja A környezetnevelés fő céljai • A tanulók környezettudatos magatartásának kialakítása. • Érzékenység kialakítása a környezet állapotváltozásaira, s ezek emberre gyakorolt hatására. • Személyes felelősség vállalás a környezetkímélő magatartásban. • Közvetett módon a környezeti világválság kialakulásának megelőzése. • Természeti értékeink megőrzése, tisztelete, természet és társadalom harmóniájára törekvés. • Biológiai diverzitás megőrzése. • A fenntarthatóságot szolgáló cselekvési késztetésekre és gyakorlati készségekre tegyen szert a tanuló. 17.10. A környezetvédelem főbb területei A környezetvédelem főbb területei között tartjuk számon a vízvédelmet. (vízfogyasztás, gazdaságos vízfelhasználás), a levegővédelmet (szmog, dohányzás) és a talajvédelmet. (növények telepítése). Napjainkban a hulladékkezelés és újrahasznosítás, a szelektív hulladékgyűjtés olyan területei programunknak, amelyek ismerete elengedhetetlen értékeket képvisel. A zajkárosodás megakadályozása, a gazdaságos energiafelhasználás megoldása, a környezetbarát gyakorlatok reflexszerű használata szintén elengedhetetlen a szemléletmód kialakításában.

Környezetvédelmi feladataink konkrétabb gyakorlati területének számít az iskolaudvar fásítása, madáretetők telepítése, a tömegközlekedés, a kerékpár használata és a szárazelem begyűjtése, papírgyűjtés. 17.11. A környezetei nevelés fő célcsoportjai és színterei Elsődleges célcsoportunk a tanulók közössége. Ugyanakkor a tanárok és az iskola dolgozóinak bevonása teszi teljessé tevékenységünket, hiszen minél komplexebb, sokrétűbb és kiterjedtebb a célcsoport, annál nagyobb az eredmény. Kiemelten a biológia, a testnevelés, a kémia, a földrajz, az osztályfőnöki, a szakmai elméleti és gyakorlati, valamint az idegen nyelvórákon folyik környezeti nevelés. Csak akkor lehetünk azonban elégedettek, ha a többi foglalkozáson, valamint a szabadidős tevékenységek során is törekszünk a pozitív környezeti szemlélet kialakítására. Az iskolai könyvtárban a témákhoz illeszkedő, korszerű ismereteket nyújtó anyagokat biztosítunk. 17.12. Felvilágosítás és szemléletformálás A felvilágosítás és a szemléletformálás bevált módszereivel kívánunk élni a környezeti nevelési program keretén belül is. Lehetőségeink az alábbiak: • • • • •

A Föld napja (április 22.) rendezvény. Igen komplex lehetőségekkel szolgál az Egészségnap is más „Jeles napokkal” a környezetés természetvédelemben (Víz világnapja, Biodiverzitás világnapja). A környezet megismerését, értékeinek megtapasztalását, s így annak védelmét szolgálják a különböző természetjáró túrák, a barlang túrák, a vízi túrák, a tanulmányi kirándulások, Magyarország nemzeti parkjainak megismerése. A csoportos látogatások (Természettudományi Múzeum, Nemzeti Park) tovább szélesítik tanulóink környezetvédelmi látókörét. A kerületben megrendezésre kerülő állatbörzén (házi kedvenceink) a tanulók fizikális kontaktusba kerülhetnek különböző állatokkal, megismerhetik szokásaikat, megtanulhatják tisztelni a többi élőlényt, és megérthetik, hogy felelőséggel tartozunk a „kisebbért”.

A környezeti nevelés a ma embere számára már nem divatos passzió, hanem az élet diktálta szükségszerűség. Az egészség és a környezeti nevelés szoros kapcsolatban áll egymással.

18. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések 18.1. Esélyegyenlőség biztosítása az intézményben Iskolánk pedagógiai munkáján belül elsősorban az alábbi tevékenységek szolgálják a diákok esélyegyenlőségének biztosítását, megvalósítását mind székhelyen, mind pedig a telephelyeken: Prevenció területei: • osztályfőnöki munka (szocializáció, viselkedés-kultúra, kommunikáció) • közösségépítés - közös tevékenység, munka • tanulásmódszertan (tanulásra szoktatás) • a felzárkóztató foglalkozások, • a tehetséggondozó foglalkozások, • az indulási hátrányok csökkentése, • a differenciált oktatás és képességfejlesztés, • a pályaválasztás segítése,

• • • • • •

a személyes, egyéni tanácsadás, egészségvédő és mentálhigiénés programok szervezése, a családi életre történő nevelés, az étkezési lehetőségek biztosítása igény esetén, az egészségügyi szűrővizsgálatok, a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, szünidei programok), • tájékoztatás a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról. Pedagógusok módszertani megújulása: • kooperatív tanulás erősítése • tevékenység és élményközpontú tanulás-tanítás • kompetencia alapú oktatás • tanulók motivációs bázisának növelése • jó partnerség kialakítására törekeszünk • közösségalakítás • tantárgyi felzárkóztatás, orientáció 18.2. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítését szolgáló tevékenységek • az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése; • az egyéni foglalkozások; • a felzárkóztató foglalkozások • az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni, vagy csoportos használata (számítógépterem, tornaterem, stb.); • a továbbtanulás irányítása, segítése, felkészítés a felsőfokú oktatásra, szakmatanulásra, munkába állásra 18.3. A szociális hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységek • az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése; • a felzárkóztató órák; • a diákétkeztetés, iskolai büfé • iskolai foglalkozások; • a felzárkóztató foglalkozások; • az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata; • a tanárok, a nevelők és a tanulók segítő, személyes kapcsolatai; • a családok nevelési, életvezetési gondjainak segítése; • a továbbtanulás irányítása, segítése; • az iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi felelős tevékenysége; • szoros kapcsolat az illetékes polgármesteri/kormányhivatallal és a gyermekjóléti szolgálattal annak érdekében, hogy a szociális hátrányt elszenvedő tanulók minél hamarabb segítségben részesüljenek.

18.4. A hátrányos, veszélyeztetett tanulók problémáinak kezelése Az iskola pedagógusainak és dolgozóinak munkájuk során - fel kell ismerni, és fel kell tárni a tanulók problémáit, - meg kell keresni a problémák okait, - segítséget kell nyújtani a problémák megoldásához, - jelezni kell a felmerült problémát a gyermekjóléti szolgálat szakembereinek. 18.5. A tanulók fejlődését veszélyeztető okok megelőzése A megelőzés célja, hogy - megelőzze, elhárítsa, vagy enyhítse azokat a diákokra ható károsodásokat, amelyek egészséges személyiségfejlődését megzavarják vagy meggátolják; - másrészt segítse azoknak a pozitív hatásoknak az érvényesülését, amelyek hozzájárulnak a gyermek társadalmilag is értékes képességeinek kibontakoztatásához és kifejlesztéséhez. 18.6. A tanulók fejlődését veszélyeztető okok feltárása A feltárás célja, hogy a tanulók problémáit az iskola és a gyermekjóléti szolgálat minél hatékonyabban tudja kezelni, megelőzve ezzel súlyosabbá válásukat. A feltáró tevékenységnek a következő területekre kell kiterjedni: - fel kell ismerni, és fel kell tárni a tanulók problémáit, - meg kell keresni a problémák okait, - segítséget kell nyújtani a problémák megoldásához, - jelezni kell a felmerült problémát a gyermekjóléti szolgálatok szakembereinek. A problémák súlyossága alapján különböztethetjük meg a veszélyeztetett és a hátrányos helyzetű gyermekeket. A veszélyeztetett és a hátrányos helyzetű gyermekek nem sorolhatók azonos kategóriába. A tanuló hátrányos helyzetét valamely környezeti tényező (többnyire a tanuló egészségügyi állapota, vagy a család iskolázottsági, jövedelmi helyzete) okozza, melynek következménye a tanuló esélyegyenlőtlensége. A veszélyeztetettség következményeként a tanuló személyiségének károsodása várható. Veszélyeztetettség olyan – magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult – állapot, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja, vagy akadályozza. Azokat a gyerekeket tekintjük veszélyeztetettnek, akiknek a személyiségfejlődését valamilyen károsodás fenyegeti. A gyermeki személyiség fejlődésének károsodást többféle ok – akár egyszerre is – előidézheti. Egyértelmű veszélyeztetettséget jelent: - a tanuló folyamatos fizikai bántalmazása, - a gyermek agresszív, brutális magatartása, - csavargás, éjszakai kimaradás, szökés otthonról, - deviáns tevékenységet folytató csoporthoz való tartozás, - a kábítószert, alkoholt fogyasztó diák, - a bűnöző gyermek, - a gyermekkorú szexuális kapcsolatai, szexuális bántalmazása, a prostitúció, - az öngyilkossággal fenyegetőző, önagressziót, öngyilkossági kísérletet elkövető gyermek, - a szülők megakadályozzák, hogy a beteg gyermek orvosi kezelésben részesüljön, - a gyermeket a szülők nem engedik iskolába,

-

a hajléktalan gyermek, a folyamatosan éhező gyermek, a hozzátartozó nélküli gyermek, a deviáns életmódot folytató családok gyermekei, a lelki terror alatt élő gyermek.

Veszélyeztetettnek tekintjük azt a gyermeket vagy fiatalt, aki családjában, vagy környezetében (iskolában, kortárs csoportban, lakókörnyezetében) - ismétlődő vagy tartós fizikai bántalmazásnak van kitéve, - ismétlődő vagy tartós lelki bántalmazásnak van kitéve, - szexuális zaklatásnak, erőszaknak van kitéve, - elhanyagolásnak van kitéve, - fejlődésében családja, illetve közvetlen környezete károsan befolyásolja, - és mindezeket nem ellensúlyozza semmi. Ismétlődő és tartós fizikai bántalmazás: Az a gyermek vagy fiatal, akit a családtagjai vagy a környezetében élők folyamatosan vernek. Jelei: - külsérelmi nyomok, - védekező reakció, ha közelednek hozzá (pl. ha meg akarják simogatni), akkor összerezzen, - agresszív viselkedés (verekedés, rongálás, állatkínzás, önagresszió). Ismétlődő és tartós lelki bántalmazás: - Az a gyermek vagy fiatal, akit családtagjai, környezete folyamatosan csúfol, megaláz, megszégyenít; a szeretettől megfosztja; szóval durván bántalmazza; - akinek önbizalmát rombolja; - és akinek sem öröméről, sem bánatáról nem vesz tudomást. Jelei: - dac, - önbizalomhiány, - magába fordulás, - bandakapcsolat, - a közösség ügyei nem érdeklik, - túlzott ragaszkodás, - bizalmatlanság, - csúfolja, megalázza, megszégyeníti nála gyengébb társait, - alacsony frusztrációtűrés, - mindig felhívja magára a figyelmet rosszasággal, rongálással, a tanítási óra zavarásával. Szexuális zaklatás, erőszak: Az a gyermek vagy fiatal, akinek családtagjai vagy a környezetében élők szexuális témájú képeket, könyveket mutatnak, filmet vetítenek; akit illetlen helyen fogdosnak, simogatnak; arra kényszerítenek, hogy illetlen helyeken hozzájuk érjen; megerőszakolnak; prostitúcióra kényszerítenek. Jelei: - visszahúzódás, - összerezzen, ha hozzá akarnak nyúlni, - alhasi fájdalmak, vérzés, - külsérelmi nyomok,

-

koravén attitűd (öltözködés, smink), kihívó viselkedés.

Elhanyagolás: Az a gyermek vagy fiatal, akit - családtagjai nem megfelelően gondoznak (ritkán fürdik, koszos, ápolatlan, hiányos öltözék, nem megfelelő táplálás); - akit nem ösztönöznek az iskolába járásra, tanulásra; - akinél betegség esetén nem biztosítják az orvosi ellátást, a gyógyulás feltételeit; - akire egyáltalán nem figyelnek, nem foglalkoznak azzal, hol, mikor, és kikkel barátkozik, tölti szabadidejét. Jelei: - sápadtság, köhögés, - ápolatlanság, rüh, ótvar, - aluszékonyság, - iskolai igazolatlan hiányzás, - túlzott ragaszkodás (pl. pedagógushoz), - kéreget a mások tízóraijából, - bandakapcsolat, - mindig fázik (fűtött helységben sem veszi le a kabátját), - a szülők egyáltalán nem tartják a kapcsolatot az iskolával, - a házi feladat állandó hiánya, gyakori bukás, - alkohol, drog fogyasztása, bűnözés, lopás, rongálás, dohányzás. Fejlődésében családja, vagy környezete károsan befolyásolja: A család és a környezet értékei, normái jelentősen eltérnek a társadalmi értékektől, normáktól (drog, alkohol, bűnözés, öngyilkosság a családban, közvetlen környezetben), és ezzel negatív mintául szolgálnak a gyermeknek, ezért a gyermek szocializációja problémás. Jelei: - alkoholfogyasztás, - dohányzás, - lopás, - drogfogyasztás, - öngyilkossági kísérlet, - bandakapcsolat, - szexuális deviancia. A veszélyeztetettséget okozó problémákat nem ellensúlyozza semmi: A tanulónak sem a családjában, sem a környeztében nincs olyan személy, aki a gyermek számára biztonságot teremtene, érzelmi támaszt nyújtana; nincs olyan intézmény, ami a családra és a környezetre hatást gyakorolna annak érdekében, hogy az előzőekben ismertetett bántalmak megszűnjenek. 18. 7. A gyermek fejlődését veszélyeztető okok megszüntetése (székhelyen, telephelyen) Az iskola, illetve a pedagógusok feladata közé tartozik, hogy részt vegyenek a tanuló fejlődését veszélyeztető okok megszüntetésében. Ennek érdekében a nevelési-oktatási intézménynek együtt kell működnie a polgármesteri hivatallal, a gyermekorvossal, a családsegítő szolgálattal, a nevelési tanácsadóval, a rendőrséggel, a bírósággal, az ügyészséggel, a gyermekvédelemben résztvevő társadalmi szervezetekkel, egyházakkal, alapítványokkal.

Az intézmény szervezeti és működési szabályzata szabályozza a gyermekjóléti szolgálattal való kapcsolattartás rendjét. Amennyiben veszélyeztetettségre utaló jelet észlelünk, értesítenünk kell a gyermekjóléti szolgálatot, hogy az megtehesse a szükséges lépéseket a veszélyeztetettség megszüntetése érdekében. A tanulmányok sikeres befejezése érdekében el kell érni, hogy a tanulók igazolatlanul ne hiányozzanak. Az intézményünk – a gyermek és ifjúságvédelmi felelős és az osztályfőnök közreműködésével az alábbi szempontok alapján, írásban jelzi problémáját a gyermekjóléti szolgálatnak: - A tanuló adatai (név; születési helye, ideje; anyja neve; apja neve; testvérei; lakcím, telefon, iskola neve, osztálya, osztályfőnöke neve, az iskolai gyermekvédelmi felelős neve). - A megoldásra váró probléma. - Az iskola eddigi intézkedései. - A gyermekjóléti szolgálattól várt intézkedések. - Az iskoláztatási támogatás felfüggesztése, a pénzbeli támogatást természetbeni juttatásként kapja meg a család, pénzfelhasználási terv, esetgondnok kijelölése, a gyermekvédelmi felelős aktív közreműködése (esti gondnok). 18.8. Ifjúságvédelmi felelős alkalmazása Az ifjúságvédelemmel összefüggő tevékenység iskolánkban - az adatvédelmi törvényt, a személyiségi jogokat szem előtt tartva - sok összetevős csapatmunka. Munkánk alapelve a prevenció: az iskolai ifjúságvédelmi munkán keresztül a tanulók problémáinak minél korábbi felismerése és kezelése. Ez elsősorban és túlnyomórészt az osztályfőnökök közreműködésével, sokrétű tevékenységük révén valósul meg. Feladatunknak tekintjük elsődlegesen a segítségnyújtást pedagógiai és pszicho-pedagógiai módszerekkel, ill. a súlyosabb esetekben szakellátás igénybevételét. Az iskolai ifjúságvédelem biztosításáért felelős személy az iskola igazgatója. Feladata, elsősorban hogy gondoskodjék az ifjúságvédelmi munkához szükséges feltételekről, biztosítsa az ehhez szükséges tárgyi, személyi és szervezeti feltételeket, kialakítsa, és működésben tartsa az ifjúságvédelemmel foglalkozó külső és belső munkatársak kapcsolatrendszerét. Az iskolai ifjúságvédelem irányítója és ellenőrzője az igazgatóhelyettes. Intézkedési területei: - kapcsolattartás a Pedagógiai szakszolgálat intézményeivel és a Gyermekjóléti szolgálattal - az iskolai diák szociális alapon túli források felkutatása, igénybevétele segélyezéshez, - az iskolaorvosi, szakorvosi ellátás iskolai megszervezése, - kedvezményes étkeztetés, tankönyvtámogatás felhasználása, külső szakelőadók meghívása a fiatalokat veszélyeztető kérdések feldolgozására. Ifjúságvédelmi tevékenységünk kiemelt jelentőséget nyer a hátrányos helyzetű fiatalokkal való foglalkozás során. Az ifjúságvédelmi felelős feladatai: - Tájékoztatja az iskola tanulóit arról, hogy milyen problémákkal, hol és milyen időpontban fordulhatnak hozzá, továbbá, hogy az iskolán kívül milyen gyermekvédelmi feladatot ellátó intézményt kereshetnek fel. - Feltárja a gyermek, a tanuló fejlődését veszélyeztető körülményeket, segít azok megelőzésében, megszüntetésében. - Az osztályfőnökkel közösen feltárja az indokolatlan iskolai hiányzások okait, segít a továbbiak megelőzésében. - Észre kell vennie az osztályban tanító pedagógusokkal közösen, ha a tanuló tanulmányi eredménye látszólag indokolatlanul leromlik.

-

-

-

-

-

-

-

-

Rendszeres óralátogatásokkal nyomon követi a hátrányos helyzetű tanulók tanulmányi előmenetelét, tanórai, tanórán kívüli viselkedését. Biztosítania kell a bármely oknál fogva hátrányos helyzetben lévő gyermek felzárkóztatását (indokolt esetben javasolni kell a tanuló számára a korrepetáláson való részvételt). Fel kell figyelnie az osztályfőnökkel közösen a családban jelentkező gondokra, problémákra (például a szülők gazdasági helyzetének romlására vagy a családi élet megromlására). Gyermekbántalmazás vélelme vagy egyéb pedagógiai eszközökkel meg nem szüntethető veszélyeztető tényező megléte esetén értesíti a Gyermekjóléti Szolgálatot (a Gyermekjóléti Szolgálat felkérésére részt vesz az esetmegbeszélésen). A tanuló anyagi veszélyeztetettsége esetén rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítását kezdeményezi a tanuló lakó-, illetve ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál vagy az önkormányzat rendeletében meghatározott szervnél, kormányhivatalnál, szükség esetén javaslatot tesz a támogatás természetbeni ellátás formájában történő nyújtására. Az iskolában a tanulók és a szülők által jól látható helyen közzéteszi a gyermekvédelmi feladatot ellátó fontosabb intézmények (pl. Gyermekjóléti Szolgálat, Pedagógiai Szakszolgálat, Drogambulancia, Ifjúsági Lelkisegély Telefon, Gyermekek Átmeneti Otthona stb.) címét, illetve telefonszámát. Tájékoztatást nyújt a tanulók részére szervezett szabadidős programokról. Gondot fordít a szenvedélybetegségek megelőzésére, illetve a gyógyult szenvedélybeteg tanulók beilleszkedésének elősegítésére. Továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadással segítséget nyújt a tanulóknak felsőfokú iskolai tanulmányok megkezdéséhez (feladata a tanulók továbbtanulása során fellépő nehézségek orvoslása, pályaorientációs segítségnyújtás: szakelőadók hívása, felvételi előkészítő tanfolyamokról szóló információk továbbítása, a tanulók pályaválasztási pszichológiai tanácsadásra küldése révén). Kapcsolatot tart az egészségügyi szolgáltató intézményekkel (Védőnői Szolgálat, háziorvos, iskolaorvos, ÁNTSZ Egészségvédelmi Főosztály Gyermek és Ifjúsági Egészségügyi Osztály). Jelzési kötelezettsége van a Gyermekjóléti Szolgálat felé, amennyiben az iskolában iskolai eszközökkel nem tudnak segítséget nyújtani. Gyermek- és ifjúságvédelmi kérdésekben tanácsot ad a tanulóknak és a pedagógusoknak. Részt vesz az iskolában indított fegyelmi eljárásokon. Feladata az általános prevenciós tevékenységek megszervezése, koordinálása az iskolát körülvevő szociális társadalmi környezet függvényében, ennek keretében drog- és bűnmegelőzési programokat szervez. Számba veszi a felhasználható szociális ellátásokat (ingyenes étkeztetést, tankönyvvásárlási támogatást, segélyeket, stb.). Szorgalmazza a mentálhigiénés programok bevezetését. Fontos feladata a diákönkormányzattal/diákképviselővel való kapcsolattartás. Felkutatja a tanulók számára hasznos szünidei elfoglaltságokat (táborok, művelődési házak által kínált lehetőségeket; a diákmunka-lehetőségeket). Minden esetben a gyermekek érdekeit képviseli. A veszélyeztetett és hátrányos helyzetű gyermekekkel kapcsolatban különösen feladata, hogy: • Felmérje a veszélyeztetett és a hátrányos helyzetű gyermekeket az osztályfőnökök közreműködésével. • Nyilvántartásba vegye őket, mérlegelje a veszélyeztetettség, illetve a hátrányos helyzet típusát és súlyosságát, ez alapján javaslatot tegyen a további teendőkre; egyeztessen a Gyermekjóléti Szolgálattal, a gyermekvédelmi koordinátorral.

• •

Figyelemmel kísérje a veszélyeztetett, illetve hátrányos helyzetű gyermekek szabadidős tevékenységét és tanulási előmenetelét, és adott esetben javaslatot tegyen a változtatásra. A veszélyeztetett és a hátrányos helyzetű gyermekek számára biztosítson hasznos szünidei elfoglaltságot (táborok, iskolai programok, művelődési házak, stb. révén).

19. A tanuló jutalmazásával összefüggő, a tanuló magatartásának, szorgalmának értékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó elvek A jutalmazás célja minden esetben a helyes magatartás, a kiemelkedő teljesítmény elismerése, megerősítése. A jutalmazás akkor hatékony, ha közvetlenül a kívánatos viselkedés után alkalmazzák. A jutalmazás akkor működik, ha a diák erősen vágyik a jutalomra és az megtiszteltetés számára. A jutalmazás rendkívül nagy motiváló erő, különösen kisgyermekkorban, ám szerepe később sem lebecsülendő. Éppen ezért jó időben és helyes mértékkel kell alkalmazni. A kiemelkedő tanulmányi és közösségi munkát szaktanári, osztályfőnöki, igazgatói, illetve tantestületi írásbeli dicsérettel jutalmazzuk. Az iskola hírét öregbítő teljesítményért, versenyen elért eredményért tanulóink könyv- vagy más tárgyjutalomban részesülhetnek, amelyet ünnepélyes körülmények között adunk át. Azok a végzős tanulók, akik kiemelkedő teljesítményt nyújtottak tanulmányaik során és a közösségért végzett munkájukban „Gubody Díj”-ban részesülnek. Javaslatot az osztályfőnök, a tantestület és a DÖKtagjai, ill. diákképviselő tehetnek. A büntetés alkalmazásának akkor van értelme, ha szakszerű, ha célja a nem kívánt viselkedés belsővé válásának megakadályozása, és a diák helyes irányba terelése. A büntetésnek negatív hatásai is lehet a gyermek fejlődésére, mégis a kisebbik rossz választásának elve alapján számos helyzetben élni kell vele. Egyes helyzetek nem oldhatóak meg büntetés nélkül, mivel sokszor csak ily módon tudjuk felállítani a végső viselkedési korlátokat, illetve a felállított korlátokat tiszteletben tartatni. A házirend ellen vétő diákok az alábbi módon büntethetők: − Szóban: szaktanári, osztályfőnöki, igazgatói figyelmeztetés. − Írásban: szaktanári, osztályfőnöki figyelmeztetés, osztályfőnöki intő, igazgatói figyelmeztetés, igazgatói intő, fegyelmi határozat. Szaktanári figyelmeztetés: meg nem engedett segédeszközök használatáért, óra alatti fegyelmezetlen viselkedésért, házi feladat többszöri el nem készítéséért, tanórai felszerelés hiányosságai miatt adható. Osztályfőnöki figyelmeztetés, intő: a házirendben meghatározott számú reggeli/órai késés esetén; Amennyiben magatartásával veszélyezteti maga vagy mások testi épségét, tanárai utasítását nem tartja meg. Vállalt feladatát nem teljesíti, durva szavakat használ, tanárával és az iskola dolgozóival szemben tiszteletlenül viselkedik, tanulótársai emberi méltóságát nem tartja tiszteletben, tiltott tevékenységet végez, továbbá a házirendben meghatározott számú igazolatlan óráért, rongálásért adható. Igazgatói figyelmeztetés, intő, rovó: osztályfőnöki fokozatok után elkövetett fegyelmi vétségért, tiltott tevékenységért, igazolatlan óráért adható. Fegyelmi eljárás: huszonegynél több igazolatlan óráért, kötelességek vétkes és súlyos megszegéséért folytatható le. Fegyelmi eljárás megindításáról – az indok megjelölésével – a tanulót és szülőjét írásban értesíteni kell a fegyelmi tárgyalás előtt legalább nyolc nappal. A fegyelmi tárgyalást a törvény előírásainak megfelelően kell lefolytatni. A fegyelmi büntetés lehet: − a/ megrovás; − b/ szigorú megrovás;

− c/ meghatározott kedvezmények csökkentése − d/ áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába. A fegyelmi határozatról a tanulót és a szülőt írásban kell értesíteni, megjelölve a jogorvoslat módját és lehetőségét. A fenti fokozatok súlyuknak megfelelően az év végi magatartás jegyben is tükröződnek. Az írásbeli fegyelmező intézkedést minden esetben a naplóba és az ellenőrző könyvbe kell bejegyezni. Általános elv szerint két szaktanári figyelmeztetés után osztályfőnöki figyelmeztetés következik. Ha a tanuló kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető. A fegyelmi büntetés megállapításánál figyelembe kell venni a tanuló életkorát, értelmi fejlettségét, az elkövetett cselekmény súlyát, tettének hatását a közösségre, mérlegelni kell a mentő körülményeket. A büntetetés célja mindig a felelősségvállalás és a további vétségek elkövetésétől való tartózkodás kialakítása. A tanulók magatartásának és szorgalmának értékelése, az osztályzatok félévi és év végi megállapítása a félév, ill. a tanév lezárása előtt két héttel az osztály diákbizottság és az osztályfőnök közös javaslatával kezdődik. Az osztályban tanító szaktanároknak a javaslatok megismerése után lehetőségük van legkésőbb a félévet, ill. a tanévet lezáró értékelő értekezleten a javasolt osztályzat módosítására. Véleménykülönbség esetén, az értekezleten az osztályban tanító szaktanárok egyszerű szótöbbséggel döntenek. Az egységes értékelés érdekében az osztályfőnöki munkaközösség belső szabályozást készített, mely a PP. III. fejezet 13. pontjában található. A jutalmazás és a fegyelmezés elveit a Házirend 8. és 9. pontja részletesen kifejti.

20. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei A tanuló magasabb évfolyamba akkor léphet, ha a tantárgyi követelményeket minden kötelező és választott tárgy esetén, a tanév végén legalább elégséges (2) szinten– a szorgalmi időszakban rendesen, osztályozó vizsgán vagy különbözeti vizsgán teljesítette. A magasabb évfolyamba lépés feltételeit az egyes tantárgyak helyi tanterve tartalmazza. Az egyes tanulók év végi osztályzatát a nevelőtestület osztályozó értekezleten áttekinti és a pedagógus, illetve az osztályfőnök által megállapított osztályzatok alapján dönt a tanuló magasabb évfolyamba lépéséről. Abban az esetben, ha az adott osztályzat a tanuló hátrányára lényegesen eltér a tanítási év közben adott érdemjegyek átlagától, a nevelőtestület jelzi az érintett pedagógusnak, hogy adjon tájékoztatást ennek okáról, és indokolt esetben változtassa meg döntését. Ha a pedagógus nem változtatja meg döntését, és a nevelőtestület ennek indokaival nem ért egyet, az osztályzatot az évközi jegyek alapján a tanuló javára módosítja. A tanév végi elégtelen osztályzat legfeljebb három tantárgyból javítóvizsgán korrigálható. A javítóvizsga elégtelen eredménye évfolyamismétlést von maga után. Háromnál több elégtelen osztályzat esetén az évfolyamot meg kell ismételni. Ha a tanuló hiányzása az adott tanévben meghaladja a 250 órát és emiatt a teljesítménye év közben nem volt érdemjeggyel értékelhető, a tanév végén nem osztályozható. Számára a tantestület osztályozó vizsgát engedélyezhet, ha a tanuló igazolatlan hiányzásai nem haladják meg a 20 órát. A sikertelen osztályozó vizsga, vagy a vizsgaengedély meg nem adása évfolyamismétlést von maga után. A magántanulói státuszt kérelmezni, a kérést indokolni kell. A magántanuló minden, az adott évfolyamon oktatott kötelező tárgyból vizsgát tesz, az iskola éves tervében meghatározott vizsgaidőszakokban. Az értékelés-minősítés és továbbhaladás rendje azonos a normál tanulókéval. A magántanuló felkészítéséről a szülő gondoskodik.

Nem léphet tovább az a tanuló, aki valamelyik tantárgy követelményrendszerét nem teljesítette.

21. A nevelőtestület által szükségesnek tartott további elvek 22.1.A tantárgyi, tanévi, részleges vagy teljes felmentések eljárási szabályai

− A felmentések csak az elméleti tárgyakra vonatkozhatnak. A szakképzési törvény szerint a szakképző évfolyamon nem kaphat teljes felmentést a tanuló a gyakorlati foglalkozás alól.

22.2.A tanórai foglalkozásokon való részvétel alóli felmentések

− Az egyes tantárgyak értékelés minősítés alól felmentett tanuló minden esetben köteles: − a tanórákon részt venni. − órai munkába bekapcsolódni (kivéve testnevelés). − Testnevelési óráról való felmentéshez az iskolaorvos által nyilvántartásba vett szakorvosi vélemény szükséges. A gyógytestnevelésre kötelezettek kötelesek gyógytestnevelésre járni, és a foglalkozásokon való részvételt igazolni. Félévi és év végi értesítőjükbe a gyógytestnevelésen kapott osztályzat kerül. − Ha a tanuló valamely tantárgyból előrehozott érettségi vizsgát tett, ezáltal az adott tantárgy tanulmányi követelményeit teljesítette. Az iskola magasabb évfolyamán vagy évismétlés esetén e tantárgy tanulásával kapcsolatban köteles az órákon részt venni és bekapcsolódni az órai munkába.

22.3. A tankötelezettség teljesítése magántanulóként

− A tanuló joga, kivéve a szakképzésben résztvevő tanulót, hogy magántanuló legyen. Tanköteles korú diák esetében a szülő dönti el, hogy gyermeke iskolába járással vagy magántanulóként tesz eleget tankötelezettségének. Az iskola igazgatója a bejelentést követően három napon belül beszerzi a tanuló lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes gyermekjóléti szolgálat véleményét annak eldöntésére, hátrányose ez a megoldás a tanulónak. − A félévi és tanév végi osztályzat megállapításához a magántanulónak osztályozóvizsgát kell tennie. Az osztályozó vizsga előtt az iskola konzultációs lehetőséget biztosít a tanulónak. A magántanuló vizsgára való felkészítéséről a szülő, tudásának méréséről az iskola gondoskodik. A magántanuló a tanév/félév elején köteles a félév tananyagát, követelményét a szaktanárral egyeztetni. − A magántanulónak a szakiskolában és a szakközépiskolában a szakmai gyakorlati tantárgyakat az alábbi módon kell teljesítenie: szakiskola: szakmai alapozó gyakorlati órákon az órarendnek megfelelően köteles részt venni és az előírt vizsgákat teljesíteni. szakközépiskola: a szakmai alapozó elméleti és gyakorlati órákon az órarendnek megfelelően köteles részt venni és az előírt vizsgákat teljesíteni.

22.4.Mérés – értékelés Az intézményben folyó munka értékelését az Iskolai Minőségirányítási Program részletesen tartalmazza. A mérés területei: − A minőségirányítási tevékenység eredményeinek és a folyamatszabályozások hatásának mérése, elemzése és javítása. − Az alkalmazottak (pedagógusok és nem pedagógus dolgozók) munkájának mérése, elemzése, értékelése. − A tanulói teljesítmény mérése, értékelése és befolyásolása.

− Az intézményben működő mérés – értékelés csoport a minőségirányítási csoporttal együttműködve tervezi, szervezi és valósítja meg a tanév során szükséges pedagógiai méréseket. − A tanulói méréseket kiemelt kulcsfolyamatként kezeljük. Belső mérések A tanévi munkaközösségi munkatervekben megtervezett − − − −

bemeneti mérések a belépő évfolyamoknál, szintfelmérések, időszakos mérések kompetencia mérések, kimenő jellegű mérések.

A feladatok meghatározása és az értékelés kritériumainak valamint a dolgozatok javításának egységessége a munkaközösségek megállapodásától függ. A munkaközösségek feladata a tanulságok levonása, és a fejlesztendő területek, valamint a fejlesztés módszereinek meghatározása. Erről a munkáról a félévi és tanév végi nevelőtestületi értekezleten számolnak be. A kapcsolódó követelményrendszert, témaköröket, időpontokat, az értékelés módját és elveit az érintett munkaközösségek dolgozzák ki, s ezen információkat minden tanév október 15-ig az iskola honlapján közzéteszik. Külső mérések Országos kompetenciamérés (kiegészítő mérés). A mérések lebonyolítása az Oktatási Hivatal által kiadott Útmutató alapján történik. Azokon a tanítási napokon, amikor a tanuló a tanév rendjében meghatározott mérési feladatok végrehajtásában vesz részt, más tanórai foglalkozáson való részvételre a művészeti és a testnevelési órák kivételével nem kötelezhető. A kompetenciaméréssel kapcsolatban annak a társadalmi igénynek a kielégítésére törekszünk, hogy tanulóink szövegértési kompetenciája, probléma megoldó gondolkodása és eszközhasználata fejlődjék. Célunk, hogy tanulóink eredménye az országos mérések során a minimum szintet elérje. Amennyiben iskolánk a minimum szint alatt teljesít, Intézkedési terv készül az eredmény javítására.

22.5. Az iskola valamennyi évfolyamát átfogó helyi tanterv Az egyes tantárgyak helyi tantervét a 4. Melléklet tartalmazza

23. A pedagógiai program megvalósulásának feltételei A nevelési-oktatási program a nevelés-oktatás megtervezését-megszervezését segítő, a Nat-ban és egy adott kerettantervben kitűzött nevelési-oktatási célok elérését, tartalmi elemek feldolgozását lehetővé tévő, egy adott pedagógiai koncepció alapján kidolgozott rendszer, amely minimálisan egy-egy tantárgyra, egy vagy több műveltségi területre, vagy pedagógiai szakaszra terjed ki. Az iskola nevelési-oktatási program részei a) a pedagógiai koncepció, amely a pedagógiai rendszer fejlesztésének indokait, céljait, alkalmazásának helyét és módját kifejtő dokumentum, mely összefoglalja, elméletileg megalapozza azokat a pedagógiai elveket, amelyeken a program alapul; b) a tanulási-tanítási program amely olyan pedagógiai terv, amely a koncepció szellemében kifejti a rendszer célját, követelményeit, tartalmát, a tanulási folyamat időkereteit, javasolt módszereit és eszközeit, a felhasználható szervezési módokat, utal továbbá az értékelés módjára és eszközeire;

c) a tanítási-tanulási egységek leírása, d) a tanulás-tanítási programot alkotó elemek részletes kifejtése; e) d) eszközök, amelyek információhordozók és feladathordozók és lehetővé teszik a tervezett tevékenységek megvalósítását, egymással szigorúan – formálisan és tartalmilag is – összehangoltan, támogatják a kitűzött célok elérését; f) az értékelés és eszközei, amelyek illeszkednek az a)–d) pontokban leírtakhoz, elősegítik a tanulói teljesítmények, a tanulói fejlődés ellenőrzését és értékelését, az elért tudásszint mérését; g) célzottan fejlesztett továbbképzési programok, amelyek során felkészítik a pedagógusokat a konkrét program alkalmazására; h) támogatás, tanácsadás, szakmai fórumok, a program karbantartása. Az iskola nevelési-oktatási programja a szakközépiskolai és a szakképző évfolyamok bármely területén, bármely pedagógiai szakaszban használhatók. A nevelési programot az iskola írott és elektronikus (iskolai honlap) formában közzéteszi.

IV. A SAJÁTOS ROGRAMJA

NEVELÉSI

IGÉNYŰ

TANULÓK

FEJLESZTŐ

Bevezetés A Gubody Ferenc Szakképző Iskola speciális feladatként vállalja a helyi sajátos nevelési igényű tanulók integrált oktatását, melyet a Köznevelési Törvény rendelkezései is lehetővé tesznek. Szükségesnek tartjuk a tanköteles korú, az érvényben lévő jogszabályok alapján áthelyezett, sajátos nevelési igényű tanulók oktatását, nevelését biztosító integrált képzést. Helyi pedagógiai programunknál alapul vesszük, hogy a sajátos nevelési igényű gyermek minden más gyermekkel közös emberi tulajdonságokkal rendelkezik, hogy ugyanabban a kultúrában, emberi közösségben, társadalomban él. Ezért felnőtté válásukhoz biztosítjuk iskolai kereteinken belül az elsajátítható tudást és a kialakítandó képességeket, szem előtt tartva egészséges személyiségfejlődésük megalapozását, fejlesztését, illetve oktatásukhoz – nevelésükhöz nélkülözhetetlen speciális szükségleteiket, hogy felkészítésük olyan mértékűvé váljon, hogy folytatni tudják tanulmányaikat, és képessé válhassanak középiskolai tanulmányokra vagy szakképzésre. Az integrált képzés a speciális egyéni szükségletekhez is igazított sajátos módszerekkel, ismeretanyag-elrendezéssel, értékelési rendszerrel, kimeneti szabályozással történik, a NAT-ban lefektetett általános célok és a közoknevelés tartalmi szabályozásának elveihez alkalmazkodva, figyelembe véve a sajátos nevelési igényű tanulók pedagógiai programjának irányelveit, valamint kerettantervüket. Az integrált képzésben résztvevők az iskola tanítási rendjéhez alkalmazkodnak, csoportos gyógypedagógiai fejlesztésük órarendjükhöz és napirendjükhöz igazodik.

A Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve 1.Általános elvek 1.1. A Nemzeti alaptanterv és a választott kerettanterv alkalmazása a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásában A Nemzeti alaptanterv (a továbbiakban: Nat) a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának is alapdokumentuma, az abban meghatározott fejlesztési területek – nevelési célok, kulcskompetenciák, illetve a műveltségi területeken megfogalmazott célok, feladatok a sajátos neve-

lési igényű tanulókra is érvényesek. A sajátos nevelési igényű tanulókat nevelő-oktató iskolák pedagógiai programjuk, helyi tantervük elkészítésénél figyelembe vesszük: – a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: köznevelési törvény), a Nat és az Irányelv rájuk vonatkozó előírásait, – a nevelés és oktatás helyi célkitűzéseit és lehetőségeit, – a szülők elvárásait és – az általunk nevelt tanulók sajátosságait. A köznevelési törvény által megadott egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs foglalkozásainak órakeretén belül a tanuló annyi foglalkozáson vesz részt, amennyi hátránya csökkentéséhez szükséges. A foglalkozások óraszámát integráltan nevelkedő tanuló esetében a szakvéleményt kiállító szakértői bizottság véleménye alapján, a tanuló fejlesztésében közreműködő szakirányú végzettségű gyógypedagógus pedagógiai vizsgálatának figyelembevételével kell meghatározni. 1.2.Irányelv A speciális nevelés alapeszménye, olyan elfogadó környezet kialakítása, ami a sérült gyermek erényeit, sikeres próbálkozásait értékeli, másságát elfogadja, a sajátos értelmi és személyiség állapotához igazodó nevelést, oktatást helyezi előtérbe, és ez a sérült gyermek harmonikus személyiségfejlődését eredményezi. Az intézmény, mint befogadó intézmény vállalja a sajátos nevelési igényű tanulók sérülés specifikus ellátásához nélkülözhetetlen többletszolgáltatások biztosítását. – a sajátos nevelési igény típusának megfelelő gyógypedagógus foglalkoztatását, – a kiegészítő pedagógiai szolgáltatásokat: fejlesztő, korrekciós, habilitációs, rehabilitációs és terápiás célú gyógypedagógiai ellátást, – a sajátos nevelési igényű gyermek nevelését- oktatását a speciális tanterv alapján, speciális tankönyvekkel és segédletekkel, speciális technikai eszközökkel, speciális terápiák biztosításával. A tanítás-tanulás folyamatában maximálisan figyelembe veszi az egyes tanuló sajátos nevelési igényét, sérülés specifikus szükségletét és ennek érvényét szerzi az egyedi sajátosságokhoz igazított differenciált tartalmak, módszerek, eszközök alkalmazásával. 1.3. Cél A fogyatékosságból eredő hátrányok megelőzése, csökkentése, kompenzálása, a képességek kibontakoztatása, társadalmi beilleszkedésük sérülés-specifikus szempontú támogatása. Összhang megteremtése, hogy a sajátos nevelési igényű tanuló ugyanolyan ellátásban részesüljön, mint más gyermek problémája figyelembe vétele mellett. Biztosítani szeretnénk számukra: – a fejlesztés segítse számukra az önállóságot, a társadalmi beilleszkedést – rehabilitációs célú fejlesztő terápiák – a tanulót a nevelés, oktatás, fejlesztés ne terhelje túl. 1.4.Feladat Az integráltan tanuló sajátos nevelési igényű gyermekek számára speciális pedagógiai segítségnyújtás. Az együttműködés formáinak kialakítása – rögzítése, illesztése az aktuális órarendbe. A sérült tanuló megfigyelése, fejlesztésének, lehetőségeinek, korlátainak értelmezése, teammunkában a gyógypedagógussal, a szakértői vélemény alapján. A fejlesztés tervezése tanórai keretek között, a habilitációs, rehabilitációs foglalkozások keretében – egyéni és csoportos fejlesztő tevékenység speciális pedagógiai segítségnyújtással – a gyógypedagógus által biztosított speciális tantervre építetten. A gyógypedagógiai nevelés számára biztosított szakanyagok, tankönyvek, taneszközök beszerzése, felhasználásuk, beemelésük ütemezése a gyógypedagógus irányításával.

A diagnosztizáló, formatív, szummatív mérések lehetőségének, gyakoriságának tervezése teammunkában. A tanuló fejlődésének, elért eredményeinek meghatározása, rögzítése együttesen kialakított vélemény szerint – ha kiskorú, a szülő bevonásával, tanácsadás a szülőnek, segítségnyújtás, a gyógypedagógussal együttműködve. Az integrált tanuló nevelésével kapcsolatos szakmai tapasztalatcserén, szakmai felkészítésén, folyamatos továbbképzésen való részvétel, valamint a szakmai anyagok igénybevétele. 1.5. SNI-s tanulók habilitációs, rehabilitációs ellátása: Ezek a gyerekek különleges gondozást igényelnek és iskolánkban ezt meg is kell kapniuk. Olyan tanítási-tanulási folyamatot kell számukra biztosítani, amivel problémájuk megoldásában nyújt segítséget, /pl.: eszközök, időkeret stb./ úgy, hogy a tanuló egyéni sikereket érjen el. A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztésére követelményeket kell meghatározni, egyéni fejlesztési tervet kell készíteni. A törvényben előírt szakember meghatározott időkeretben foglalkozik ezekkel a gyerekekkel iskolánkban. A sajátos nevelési igény a szokásos tartalmi és eljárásbeli differenciálástól eltérő, nagyobb mértékű differenciálást, speciális eljárások alkalmazását, illetve kiegészítő fejlesztő, korrekciós, habilitációs, rehabilitációs, valamint terápiás célú pedagógiai eljárások alkalmazását teszi szükségessé. A szükséges pedagógiai feltételek biztosítása a sajátos nevelési igényű tanulók számára: A nevelés, oktatás, fejlesztés kötelezően biztosítandó pedagógiai feltételeit a közoktatási törvény foglalja össze. A közoktatási törvény a sajátos nevelési igényű tanulókhoz igazodva az általánosan kötelező feltételeket több területen módosítja, illetve kiegészíti olyan többletszolgáltatásokkal, amelyeket ki kell alakítani, és hozzáférhetővé tenni a sajátos nevelési igényű tanulók számára, mint például: – speciális tanterv, tankönyvek, tanulási segédletek, – speciális gyógyászati, valamint tanulást, életvitelt segítő technikai eszközök. A habilitációs, rehabilitációs tevékenységet meghatározó tényezők: – A fogyatékosság típusa, súlyossága. – A fogyatékosság kialakulásának, felismerésének, diagnosztizálásának ideje. – A sajátos nevelési igényű tanuló o életkora, pszichés és egészségi állapota, rehabilitációs műtétei, o képességei, kialakult készségei, kognitív funkciói, meglévő ismeretei. A fogyatékosság típusának megfelelő szakirányú végzettséggel rendelkező gyógypedagógus, gyógypedagógiai tanár, konduktor, terapeuta, kompetenciája: – a programok, programcsomagok összeállítása, – a habilitációs, rehabilitációs egyéni és kiscsoportos fejlesztés, osztálytermen belüli megsegítés – közreműködés az integrált nevelés, oktatás keretein belül a tanítási órákba beépülő habilitációs, rehabilitációs fejlesztő tevékenység tervezésében, ezt követően a konzultációban. 1.6.Integrált nevelés, oktatás Iskolánk oktató-nevelő munkájának legfontosabb feladata a másság elfogadása, egymás iránti empátia, tolerancia. Nevelőink a tananyag feldolgozásánál figyelembe veszik az SNI-s tanulásra jellemző módosításokat, együttműködnek a különböző szakemberekkel, javaslataikat, iránymutatásaikat elfogadják, beépítik a pedagógiai folyamatokba. A sajátos nevelési igényű tanulók eredményes szocializációját, iskolai pályafutását elősegítheti a nem sajátos nevelési igényű tanulókkal együtt történő – integrált – oktatásuk. Sikerkritériumnak a tanulók beilleszkedése, önmagához mért fejlődése, a többi tanulóval való együtt haladása tekinthető, melynek eredményes megvalósítását az alábbi tényezők biztosítják:

– A befogadó iskola vezetője támogatja pedagógusai részvételét az integrációt segítő szakmai programokon akkreditált továbbképzéseken. – Az együttnevelést megvalósító iskolák pedagógusainak, valamennyi dolgozójának, felkészítése a sajátos nevelési igényű tanulók fogadására. – Az együttnevelés megvalósításában, a különböző pedagógiai színtereken a habilitációs, rehabilitációs szemlélet érvényesülése és a sérülés-specifikus módszertani eljárások alkalmazása. – A sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt vesznek a következő pedagógiai, pszichológiai képességekkel (elfogadás, tolerancia, empátia, hitelesség) és az együttneveléshez szükséges kompetenciákkal rendelkező pedagógusok, akik o a tananyag-feldolgozásnál figyelembe veszi a tantárgyi tartalmak – egyes sajátos nevelési igényű tanulók csoportjaira jellemző – módosulásait; o a tanórai tevékenységek, foglalkozások során a pedagógiai diagnózisban szereplő javaslatokat beépíti, a folyamatos értékelés, hatékonyság-vizsgálat, a tanulói teljesítmények elemzése alapján – szükség esetén – megváltoztatja eljárásait, az adott szükséglethez igazodó módszereket alkalmaz; o egy-egy tanulási, nevelési helyzet, probléma megoldásához alternatívákat keres; o alkalmazkodik az eltérő képességekhez, az eltérő viselkedésekhez; o együttműködik különböző szakemberekkel, a gyógypedagógus iránymutatásait, javaslatait beépíti a pedagógiai folyamatokba.

2.Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók iskolai fejlesztésének elve 2.1.Az enyhén értelmi fogyatékos tanuló Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók személyiségfejlődési zavara, akadályozottsága, az idegrendszer különféle eredetű, öröklött vagy korai életkorban szerzett sérülésével és/vagy funkciózavarával függ össze. Az enyhe fokú értelmi fogyatékosság (mentális sérülés) diagnosztizálása elsősorban orvosi, gyógypedagógiai és pszichológiai feladat. Pszicho-diagnosztikai vizsgálatokkal megállapítható a kognitív funkciók lassúbb fejlődése, valamint más, nem intellektuális területeken jelentkező eltérések. Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók fejlődése igen eltérő attól függően, hogy milyen egyéb érzékszervi, motorikus, beszédfejlődési, viselkedési stb. rendellenességeket mutatnak, amelyek vagy oksági összefüggésben állnak az értelmi fogyatékossággal, vagy következményesen egyéb hatásokra alakulnak ki. Tanulási helyzetekben megfigyelhető jellemzőik: a téri tájékozódás, a finommotorika, a figyelemkoncentráció, a bonyolultabb gondolkodási folyamatok, a kommunikáció, valamint a szociális alkalmazkodás fejlődésének eltérései. Ezek egyébként változó mértékben és mindig egyedi kombinációban jelennek meg, a tanulási képesség különböző mértékű fejlődési zavarát is mutatják és akadályozzák az iskolai tanulás eredményességét. Az enyhén értelmi fogyatékos tanulókat jellemző tünetek az iskoláskor előtt kevésbé feltűnőek. Az intézményes ellátásukban bekövetkezett pedagógiai szemléletváltás legfontosabb célkitűzése, hogy erősödjék az integrált nevelés és oktatás anélkül, hogy megszűnne az elkülönített gyógypedagógiai ellátás lehetősége. Ez nem a különleges gondozás megszervezésének folyamatában eredményez változtatást, hanem az érintett értelmi fogyatékos tanulókkal kapcsolatos pedagógiai szemléletváltást segíti. A nevelésükhöz szükséges feltételek – a köznevelési szóló törvény szerint –: – a fogyatékosság típusának és súlyosságának megfelelő gyógypedagógiai tanár/terapeuta, konduktor foglalkoztatása, – speciális tanterv, tankönyv és más segédletek, illetve – a szakértői és rehabilitációs bizottság által meghatározott szakmai szolgáltatások biztosítása.

– Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók nevelési igényeinek megfelelő gyógypedagógiai nevelés és terápia hatására fejlődésük a mentális képességek területén is számottevő lehet. 2.2. Az iskolai fejlesztés pedagógiai szakaszai Középfokú nevelés – oktatás A cél elsősorban az ismeretek megerősítése, szintetizálása, a tudáselemek rendszerbe illesztése, alkalmazása, a pályaorientáció, az önálló életvezetési technikák tudatos gyakorlása. A tanulók eltérő képességprofilja, iskolai életének különbözősége, egyéni fejleszthetőségi prognózisa esetén is kiemelt cél, hogy a tanulók az integrált keretek között történő nevelés, oktatás során elsajátítsák azokat az ismereteket és készségeket, amelyek az önálló életvitelhez, a munkaerőpiacra történő belépéshez, és megmaradáshoz és az egész életen át tartó tanulás megalapozásához elengedhetetlenül szükségesek. Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakasz A szakiskola szakképző évfolyamain szakmai vizsgára történő felkészítés, vagy az életkezdéshez való felkészülést, a munkába állást lehetővé tevő egyszerű betanulást igénylő munkafolyamatok elsajátítását nyújtó képzés folyik. Az államilag elismert, az Országos Képzési Jegyzékben (OKJ) szereplő szakképesítésekre való felkészítés esetén a szakképzési évfolyamok száma az OKJ-ben megjelölt képzési idő, illetve – a Nemzeti alaptantervben biztosított lehetőség alapján – a sajátos nevelési igény típusához igazodó nyújtott képzési idő szerint történik. A szakképzési évfolyamokon is kiemelt szerepet kap a tanulók adottságaihoz igazodó készség- és képességfejlesztés, a komplex személyiségfejlesztés. A nevelés, oktatás, képzés célja: – A még meglévő tudásbeli és szociális hátrányok felszámolása, – A tanuláshoz, szakmatanuláshoz, munkába álláshoz szükséges motiváció megteremtése, erősítése, – A szakmai vizsgára való felkészítés, – Munkavégzésre való szocializálás, munkavállalói magatartás kialakítása, a tanulók élettervezésének elősegítése, önálló életvezetés megalapozása. 2.3.Az integrált keretek között nevelt enyhén értelmi fogyatékos tanulók fejlesztése Az integrált keretek között nevelt enyhén értelmi fogyatékos tanulók nevelésében az irányelvben leírtakat kell alkalmazni, figyelembe véve a befogadó intézmény pedagógiai programját, helyi tantervét. Az iskolában - Irányelv 1. fejezetében leírtak alkalmazásával – figyelembe kell vennünk a fogyatékos tanuló nevelésének, oktatásának sajátos elveit, és a tanulást, fejlődést nehezítő körülményeket is. Ezen belül meg kell határozni és biztosítani kell azokat a segítő eljárásokat, amelyek az eredményes integráció feltételei lehetnek. A fejlesztéshez, habilitációs és rehabilitációs célú foglalkozások vezetéséhez, az egyéni fejlesztő programok kimunkálásához, a tantárgyak fejlesztési feladatainak megvalósításához a szakirányú képesítéssel rendelkező gyógypedagógiai tanár együttműködése szükséges. Amennyiben a tanuló állapota megkívánja, úgy más szakembert (pl. terapeuta, logopédus, pszichológus, orvos, konduktor) is be kell vonni a fejlesztő munkába. A Nat alkalmazása 2.4. Fejlesztési területek - nevelési célok Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók nevelése során a fejlesztési területek megegyeznek a Nat-ban leírtakkal, de azok mélysége, kialakíthatóságuk időigénye, módja az egyéni sajátosságokhoz igazodóan módosul. Az erkölcsi nevelés Az erkölcsi nevelés célja a tanulók erkölcsi érzékének fejlesztése, cselekedetük és azok következményeiért viselt felelősségük tudatának kialakítása, elmélyítése, igazságérzetük kibontakoz-

tatása, társadalmi beilleszkedésük elősegítése. Az iskolai közösség élete, tanárainak példamutatása, az életben olyan nélkülözhetetlen készségek megalapozását fejlesztését teszi lehetővé, mint az együttérzés, segítőkészség, tisztelet, kötelességtudat, mértéktartás, önfegyelem. Nemzeti azonosságtudat, hazafias nevelés Az emberiség és hazánk múltjának és jelenének megjelenítésén, megértetésén keresztül képessé kell tenni a tanulókat a társadalom megismerésére, a társadalomban elfoglalható helyük reális felismerésére, a társadalmi színtereken való eligazodásra. Ki kell alakuljon a tanuló attitűdje, viszonya önmagához, szűkebb és tágabb környezetéhez, a történelmi múlthoz. Állampolgárságra, demokráciára nevelés Felkészítés a felnőtt lét és a tágabb környezet közügyeinek megismerésére, az állampolgári jogok és kötelezettségek érvényesítésére. A demokratikus jogok gyakorlására ajánlott iskolai szintéren belül lehetőséget adni (diákönkormányzat) Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése A megfelelő önértékelés, a saját személyiségének megismerése nagy jelentőséggel bír, mivel a társas kapcsolatok alakításában, a társadalmi beilleszkedésben elengedhetetlenül szükséges a reális énkép, a megfelelő önismeret. Ehhez a mindennapokban fontos a folyamatos visszajelzés, a belső kontroll erősítése, az önbizalom fejlesztése. A testi és lelki egészségre nevelés Az egészséges és tudatos életmód kialakítása, a káros szenvedélyek megelőzése kiemelt feladat. Az erőnlétnek és a fizikai állóképességnek, mint a munkavégzés alapvető feltételének kiemelt szerepe van a tanulók társadalmi beilleszkedésében. Ennek érdekében nagy hangsúlyt kell helyezni a fizikai képzésre és a rendszeres testedzésre. Családi életre nevelés A családnak kiemelkedő jelentősége van a gyerekek, fiatalok erkölcsi érzékének, önismeretének és testi-lelki egészségének, közösségi létének alakításában. Nagyon fontos harmonikus családi minták és erkölcsi normák közvetítése s családi életre nevelésben, a felelős párkapcsolatok kialakításában, az esetleges családi életükben felmerülő konfliktusok kezelésében. Kiemelt feladat az önálló életvezetésre való felkészítés. Ennek meg kell jelennie a nevelésoktatás teljes intervallumában, s kiemelten fontos szerepet kap a gyakorlás, a saját élmény, a tapasztalat. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség A személyiségfejlesztő nevelés az enyhén értelmi fogyatékos tanulóknál különös jelentőséggel bír a másság elfogadása, a betegség, sérült és a fogyatékos emberek iránti együtt érző, segítő magatartás kialakítása. A szociális érzékenység, az együttműködés, problémamegoldás, önkéntes feladatvállalás és megoldás képességének kialakítása. Fenntarthatóság, környezettudatosság Elengedhetetlenül szükséges a személyes megtapasztalás, környezeti ártalmak és az emberi élet szükségleteinek összefüggéseire való rávilágítás, a helyes szokásrend kialakítása. Ehhez fontos a környezet adott szempontok alapján történő megfigyelése, a következtetések közös levonása. A szorosan vett természeti környezet ápolása, gondozása mindennapi feladatként kell jelentkezzen.

Pályaorientáció Az eltérő képességű tanulók életkorához és a lehetőségekhez képest az iskolának feladata a munka világáról képet nyújtani. A tanulók képességeinek és érdeklődésének megfelelően segíteni kell pályájuk kiválasztására, és az ehhez kívánatos képességeket szükséges fejleszteni. Gazdasági és pénzügyi nevelés A lehetőségekhez igazodóan fel kell készíteni a tanulókat a változó társadalmi-gazdasági helyzet adta lehetőségekre (változó egyéni szerepkör, érdekérvényesítés, tulajdonviszonyok), ennek megfelelően célszerű a gyakorlatot, gyakorlati hátteret (munkamegosztást, családi életet, ház körüli tevékenységeket, a fizetés beosztását, hivatalos ügyintézést) előnyben részesíteni. A tanulóknak ismereteket kell szerezni a célszerű gazdálkodás, a pénzhasználat és a fogyasztás területén. A saját felelősség, az értékteremtő munka felismerése. Médiatudatosságra nevelés Képességeiknek megfelelően értsék az új és hagyományos médiumok nyelvét. Ismerjék az ismeretszerzési, művelődési, önkifejező kapcsolatteremtési lehetőségeket. Tudatosuljon bennük az ezekben az alkalmazásokban lévő veszélyforrások, a valóságos és a virtuális, a nyilvános és a bizalmi érintkezés megkülönböztetése. A tanulás tanítása Az enyhén értelmi fogyatékos tanulóknál fontos az egyénre szabott motiváció, az egyéni tanulási módok feltárása és biztosítása. Felkészítés a társadalmi integráció és a munkaerőpiacra történő sikeres belépés szempontjából kiemelten fontos, egész életen át tartó tanulásra. 2.5. Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók pedagógiai és egészségügyi célú habilitációja, és rehabilitációja – szocializációja, eredményes társadalmi integrációja, – a fejlesztés a tanítás-tanulás folyamatában megmutatkozó fejletlen vagy sérült funkciók korrigálására, kompenzálására, az eszköztudás fejlesztésére, a felzárkóztatásra, a tanulási technikák elsajátítására, a szociális képességek fejlesztésére, az önálló életvezetésre irányul, és a programokon, tréningeken keresztül valósul meg, – a folyamatos vagy szakaszos pedagógiai diagnosztizálás,

3.Pszichés fejlődés zavara miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan akadályozott tanulók 3.1.Pszichés fejlődés zavara miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan akadályozott tanuló A pszichés fejlődési zavarral küzdő tanulók csoportjába azok a tanulók tartoznak, akik az iskolai teljesítmények és a viselkedésszabályozás területén a kognitív, emocionális-szociális képességek eltérő fejlődése, a kialakult képességzavarok halmozott előfordulása miatt egyéni sajátosságaik figyelembevételével fokozott pedagógiai, pszichológiai megsegítést, gyógypedagógiai segítséget igényelnek. Tanulási, beilleszkedési, magatartási zavarok hátterében részképesség zavarok, kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar és/vagy figyelemzavar kialakulatlansága vagy fejletlensége áll fenn. Részképességzavar: az iskolai teljesítmények-elsősorban az alapvető eszköztudás /írás, olvasás, számolás/ - elsajátításának nehézségei. Kóros hyperkinetikus, kóros aktivitászavar, figyelemzavar: az érintett tanuló rövidebb ideig tud a feladathelyzetben megmaradni. Ezek a tanulók érzékenyebbek az időjárás változására, fáradékonyabbak, nehezen viselik a várakozást, gyakrabban van szükségük pihenésre, szünetre, egyedüllétre.

Tanulási és viselkedési problémájuk specifikus tanulási zavarok, azaz – diszlexia, – diszortográfia, – diszkalkúlia, – diszgráfia és diszpraxia, mint a motoros képességek fejlődési zavara, valamint ezek maradványtüneteinek fennállása, – a fentiek együttjárása miatt a kevert specifikus tanulási zavarok; – hiperaktivitás és figyelemzavar; továbbá – a szocio-adaptív folyamatok zavarai, az érzelmi kontroll, ön, vagy mások felé irányuló agresszió, a szorongás, az én-szabályozás gyengeségét mutató magatartásjellemzők, az alkalmazkodóképesség, a célirányos viselkedés, az önszervezés, valamint a metakogníció eltérő fejlődésében mutatkozik meg. A normalitás övezetébe tartozó értelmi összteljesítményük mellett megjelenő teljesítmény és viselkedészavaraik a pszichikus képességek egyenetlen fejlődésének következtében alakulnak ki, és gyakran mutatnak az idegrendszeri folyamatok diszharmonikus szerveződéséből eredő együttjárást. Minthogy gyakran élnek át kudarchelyzetet, az iskolai teljesítményelvárások iránti közömbösség, elutasítás, illetve önértékelési zavarok, különböző jellegű beilleszkedési problémák alakulhatnak ki. Ezek a sajátosságok az életkor előrehaladásával a társadalmi beilleszkedés szempontjából fokozott veszélyeztetettséget idézhetnek elő. Az idegrendszer csökkent terhelhetőségének jelei a pszichés fejlődési zavarral küzdő tanulók esetében abban is megmutatkozik, hogy – a tanulók általában fáradékonyabbak, a meteorológiai változásokra érzékenyebbek, – az átlagnál, nehezebben tűrhetnek zajokat, viselik el a várakozás, kivárás okozta feszültséget, aktivációs szintjük erősebben ingadozik, nyugtalanabbak, – gyakrabban van szükségük pihenésre, szünetre, esetleg egyedüllétre, támasznyújtásra, – fokozottabban igénylik a tevékenységet meghatározó állandó kereteket, érthető és követhető szabályokat, valamint – a pozitív visszajelzést, a sikeres teljesítmények megerősítését, a dicséretet. 3.2.Pszichés fejlődés zavar miatt a nevelési, tanulási folyamatban akadályozott tanulók fejlesztése A pszichés fejlődési zavar miatt sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztése a szakértői bizottság szakvéleményére épülő egyéni fejlesztési terv alapján, egyéni sajátosságaik, szükségleteik figyelembevételével, a szülővel és a tanulóval történő megbeszélést követően történik. Az iskolai oktatásban érvényesíteni kell a tanuló fejlődését, előrehaladását segítő számonkérési, értékelési formákat; indokolt esetben, a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság javaslata alapján – az egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből - az értékelés és minősítés alól mentesítés adható. Az iskolai nevelés, oktatás során kiemelt feladat: • a pozitív énkép és önértékelés kialakítása, • a tanulás iránti motiváció és a kudarctűrő képesség növelése, • a kortársakra és a felnőtt közösségre irányuló rendezett társaskapcsolatok kialakítása, • a társadalmi együttélés szabályainak követése és az önállóságra nevelés. A fejlesztés kiemelt célja. Diszlexia, diszgráfia:

A diszlexia a tanulási zavarok fogalomkörébe tartozik, intelligenciaszinttől független olvasási, helyesírási gyengeség. Háttérben idegrendszeri sérülési, organikus eltérési, érési késése, működési zavar, örökletesség, lelki és környezeti ok áll. Ezeknek a tanulóknak differenciáltan az aktív szókincse és gyenge az emlékezete. Nehezen alakul ki hang-betű kapcsolat, gyakori a betűtévesztés az olvasás során. Nehéz a figyelem megosztása az olvasási technika és a szöveg tartalma között. Gyenge a szövegértése. Diszgráfia esetén nehezen tanul meg írni. Az írómozgás egyenetlen, lendülete és ritmusa töredezett, fáradékonyabb. Fejlesztési feladat: • a betűbiztonság és az összeolvasási készség, • a fonológiai tudatosság, • a rövid távú emlékezet, • az auditív, vizuális és mozgáskoordináció fejlesztése, • a testséma biztonságának kialakítása, • az olvasás, írás tanítása (szükség esetén újratanítása) lassított tempójú, nyújtott ütemű, hangoztató-elemző, szótagoló, a homogén gátlás elvét figyelembe vevő analizálószintetizáló módszerrel • az olvasási készség folyamatos gondozása a tanuló egész iskolai pályafutása alatt, • a kompenzáló technikák alkalmazása valamennyi tantárgy tanulása során, • az élő idegen nyelv oktatása speciális módszerekkel, auditív megközelítéssel, • az olvasásképtelenség esetében a tanulás segítése a szövegek auditív tolmácsolásával, gépi írással, szövegszerkesztő használatának megtanításával és alkalmazásával • speciális olvasástanítási program alkalmazása • az olvasási kedv felébresztése, a motiváció erősítése. Diszkalkulia A diszkalkulia különböző számtani műveletek, matematikai jelek, kifejezések, szabályok megértésének, a számjegy, számkép felismerésének, a számok sorrendiségének, számneveket szimbolizáló vizuális alakzatok azonosításának a nehézsége. Ezeknél a tanulóknál hiányzik a matematikai érdeklődés, kialakul a mechanikus számlálás képessége. Fejlesztés feladatai: • a számosság és a számok iránti érdeklődés felkeltése, megerősítése • Matematikai törvények és szabályok készségszintű ismerete és alkalmazása • a figyelem, az emlékezet, a gondolkodás és a nyelvhasználat összehangolt fejlesztése, • a vizuális-téri képességrendszer fejlesztése, • a matematikai relációk nyelvi megalapozása, a matematika-nyelv tudatosítása, • a sorozatalkotási képesség, a szeriális észlelés fejlesztése • segítő, kompenzáló eszközök használatának megengedése, • a fogalmak, így a szám- és műveletfogalom kialakításakor a manipuláció előtérbe helyezése, a megfigyelés és a megértés érdekében a matematikai eszközök használata, a képi, vizuális megerősítés, • a fokozott mennyiségű gyakorlás során az egyéni sajátosságokhoz igazított, megjegyzést segítő technikák, eljárások alkalmazása • a diszkalkúlia reedukáció speciális terápiás programjainak felhasználása • az önértékelés fejlesztése, sikerélmény biztosítása Kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar, a figyelemzavar. Hyperkinetikus zavarok Már kisgyermekkorban kialakulnak a tünetei a csapongás, figyelmetlenség, szabályok megszegése, többszöri konfrontálódás társakkal, megfontolatlanság.

Magatartási zavarok: Jellemzője az agresszív vagy dacos magatartás, az életkorban elvárható szociális elvárásokat durván áthágja, nagyfokú harcosság, társakkal, tárgyakkal, állatokkal szembeni durva bánásmód, erőfitogtatás, indulatkitörések, hazudozás. Fejlesztés feladatai: • team munka keretében gyógypedagógiai, pszichológiai, szakorvosi együttműködés • speciális figyelem-tréning • a figyelem tartósságát biztosító környezeti feltételek megteremtése • fokozott egyéni bánásmód • az önszervezési képesség, az önkontroll fejlesztése • feladatok idői struktúrájának megtervezése és kivitelezése • motiválás, sikerélmény biztosítása 3.3. Egészségügyi és pedagógiai rehabilitáció • Folyamatos szakorvosi ellátás, annak ellenőrzése, útmutatások figyelembe vétele • a tanultak elmélyítése • funkcionális képességfejlesztő programot. Iskolánkban csak azokat a tanulókat tudjuk beintegrálni, akikhez megfelelően tudunk biztosítani szakembert, gyógypedagógia tanárt, akivel nevelőink szorosan együttműködnek, tanítási órákon a szakembertől kapott utasításokat betartják és betartatják. Az osztályfőnökök és szaktanárok feladata a sajátos nevelési igényű tanuló beintegrálása, társakkal történő elfogadtatás. Szülőkkel, családdal rendszeres kapcsolattartás, problémák közös megbeszélése, gondok megoldása. Az iskolában egyre több a beilleszkedési zavarral, tanulási nehézséggel, magatartási rendellenességgel küzdő tanuló. A probléma nem megkerülhető és nem intézhető el méltatlankodással, a magatartás és tanulás puszta szankcionálásával. A pedagógia és az orvostudomány, a szülészet, a gyermekpszichiátria sok olyan tényezőt tárt fel, amelyek a "problémás gyerekek" helyzetét magyarázzák (pl. a gyermek születésével kapcsolatos rendellenességek, oxigénhiányos állapot, agykárosodás, az anya depressziós magatartása, elhanyagoltság, kevés idő eltöltése a családi környezetben, stb.). 3.4.A tanulási-, magatartási- és beilleszkedési nehézséggel (BTM) küzdő gyermekek A tanulási-, magatartási- és beilleszkedési nehézséggel (BTM) küzdő gyermekek fejlesztése egyénre szabottan történik a pedagógiai szakszolgálat szakvéleményében foglaltaknak megfelelően, melyhez egyéni fejlesztési tervet készítenek a fejlesztésben részt vevő szakemberek - fejlesztő pedagógus - gyermekenként, tanulónként. A fejlesztést a törvényi és a szakszolgálat szakértői véleményében előírt időkeretben végzi. 3.5.A sajátos nevelési igényű tanulók értékelése A sajátos nevelési igényű (SNI) tanulók eredményes szocializációját iskolai pályafutását elősegítheti a nem SNI igényű tanulókkal együtt történő integrált oktatásuk. Az SNI tanulók oktatásának irányelve: • sikerkritériumnak a tanulók beilleszkedését, a többi tanulóval való együtt haladását tekintjük. • Személyre szabott pedagógiai eljárásokat, eszközöket, módszereket alkalmazunk. • A tananyag feldolgozásánál figyelembe vesszük a tantárgyi tartalmak egyes SNI tanulók csoportjaira jellemző módosulásait. • Egyéni fejlesztési tervet készítünk. • Egyéni haladási ütemet biztosítunk. • Együttműködünk a szakszolgálat szakembereivel.

• •

Fejlesztő pedagógus és gyógypedagógus segít a fejlesztésben. A tanulási-, magatartási- és beilleszkedési nehézséggel (BTM) küzdő gyermekek értékelését a pedagógiai szakszolgálat szakvéleményében leírtak alapján végezzük.

V. SZAKMAI PROGRAM 1. Szakmai programok felmenő rendszerben a 2013/2014 tanévtől 1.1. Szakmai programok felmenő rendszerben Közlemény a 2013 szeptembere előtt indult iskolai rendszerű szakképzésekről (www.nive.hu)(kifutó) A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény (a továbbiakban Szt.) 92. §-ának (1) és (2) bekezdései tartalmazzák a szakiskolai szakközépiskolai képzésekre vonatkozó átmeneti szabályokat. Ennek értelmében utoljára a 2012/13-as tanévben indult képzéseket lehet a korábbi szabályozás, azaz a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény és a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény rendelkezései valamint a 133/2010. (IV: 22.) Korm. rendelettel kiadott Országos Képzési jegyzék (a továbbiakban: régi OKJ) alapján befejezni. Ez azt jelenti, hogy a 9. vagy magasabb évfolyamon 2012 szeptemberében vagy korábban indult jelenleg folyamatban lévő szakiskolai, vagy szakközépiskolai képzések esetén lehetőség van a képzések, korábbi szabályok és a régi OKJ szerinti befejezésre. Szakiskolai képzés Az előzőek alapján tehát a 9-10 évfolyamos azaz az un. hagyományos 2+2-es rendszerű képzésben már résztvevő- szakiskolai tanulók 2013, illetve 2014 szeptember 1-től még megkezdhetik a 2012. augusztus 31-én hatályos régi OKJ szerinti szakképesítések tanulását. Azon tanulók tehát akik az ún. 2+2 rendszerű képzésben a 2012/2013-as tanévben a 9. vagy 10. évfolyamot végzik, folytathatják képzésüket a korábbi szabályok alapján. Ez azt jelenti, hogy a 2+2 rendszerű szakiskolai képzésben jelenleg 10.évfolyamos tanuló a 2013/2014-es tanévben, a jelenleg 9. évfolyamos tanuló pedig a 2014/2015-ös tanévben még megkezdheti, a 2+2 –es rendszer szerint a 11. azaz az első szakképzési évfolyamot a korábbi követelmények szerint. Szakközépiskolai képzés A szakközépiskolai tanulók esetén utoljára a 2012 szeptemberében 9. évfolyamot kezdett tanulók választhatják majd a régi OKJ-ban szereplő szakképesítésekre történő felkészülést, de kizárólag abban az esetben ha a 9. 12. évfolyamos tanulmányaik beszámítása révén képzésük a 13. évfolyamon befejeződik. Ha az előzetes tudás beszámítására nem kerül sor, akkor a 2013 szeptemberétől az új OKJ szerint szereplő szakképesítések választhatók. Azon tanulók tehát akik 2012-2013 tanévben a 9-10-11-12 évfolyamot végzik szakközépiskolában, folytathatják a képzésüket a korábbi szabályok alapján, ha az ezen évfolyamokon szerzett ismereteik beszámításra kerülnek. Ez azt jelenti, hogy a 2012/2013 tanévben a 12. évfolyamos tanuló a 2013/2014 . tanévben még a régi szabályok szerint iratkozhat be a 13. (azaz első és egyben befejező) szakképzési évfolyamra. Ez utoljára azon szakközépiskolai tanuló esetén történhet meg, akik a 2012/2013-as tanévben kezdték meg a 9. évfolyamot a régi szabályok szerint. 2013 szeptemberében, és az azt követő tanévekben, már csak az új szabályozás szerint indítható iskolai rendszerben képzés, a szakiskolában és a szakközépiskolában egyaránt. ( akkor is, ha azt nem a 9. évfolyamon hanem magasabb évfolyamon indítva szervezik meg. )

Az új típusú képzésre történő áttérés Az Szt. hivatkozott 92.§-ának (1) bekezdése az új szakképzési rendszerre történő mielőbbi áttérés érdekében tartalmazza ugyanakkor azt is, hogy a tanuló választása szerint az Szt. szerinti új képzési formába jelentkezhet át, a szakképző iskola igazgatójának engedélye alapján az Szt. törvénynek a beszámításra vonatkozó szabályai [27.§ (1) bekezdés] szerint. Ennek megfelelően az új OKJ-ban szereplő szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeinek, szakképzési kerettanterveinek kiadását követően a beszámítási lehetőségek figyelembevétele mellett biztosítani kell a lehetőséget arra, hogy a képzésüket korábban megkezdett tanulók már az új OKJ szerinti képzésben fejezhessék be tanulmányaikat. 1.2. Szakmai programok felmenő rendszerben Szakközépiskola - A 9-12. évfolyamon a kifutó kerettantervet adaptálta, nappali és esti munkarendben, az informatika és a kereskedelem, marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoportban - A 9-13. évfolyamon párhuzamos oktatás keretén belül a művészet, közművelődés, kommunikáció szakmacsoportos alapozó oktatás keretében , a képző- és iparművészeti ágban: 54 211 09 0010 54 01- Alkalmazott grafikus képzés fut ki. Szakiskola - A 10. évfolyamon a 20 hónapos felzárkóztató oktatás fut ki az építőipari, az ügyviteli, a szociális szolgáltatás, az informatikai és a ruhaipari szakmacsoportban. - „Előrehozott” 3 éves kifutó szakiskolai képzéseink: - 33 762 01 0010 33 02 OKJ Szociális gondozó és ápoló - 31 582 15 1000 00 00 OKJ Kőműves - 33 582 04 1000 00 00 OKJ Festő, mázoló és tapétázó 1.3. Felnőtt oktatás általános szabályai A tanuló munkahelyi, családi vagy más irányú elfoglaltságához, a meglévő ismereteihez és életkorához igazodó iskolai oktatásban (a továbbiakban: felnőttoktatás) az e törvényben foglaltak szerint vehet részt. A tanuló attól a tanévtől kezdve folytathatja a tanulmányait felnőttoktatás keretében, amelyben a tizenhatodik életévét betölti. A felnőttoktatás megszervezhető: • •

•

a nappali rendszerű iskolai oktatás céljára létesített iskolának a felnőttoktatási osztályában. A felnőttoktatásban az oktatás megszervezhető a nappali oktatás munkarendje, továbbá esti munkarend szerint. Nappali oktatás munkarendje szerint azok részére szervezhető meg az oktatás, akik nem kizárólag felnőttoktatásban vehetnek részt. A nappali oktatás munkarendje szerint folyó oktatás esetében a tanórák számának a kerettantervben a nappali rendszerű oktatás munkarendje szerinti kötelező tanórai foglalkozások legalább kilencven százalékát el kell érnie. Az esti oktatás munkarendje szerint folyó oktatás esetében a tanórák számának a kerettantervben a nappali rendszerű oktatás munkarendje szerinti kötelező tanórai foglalkozások legalább ötven százalékát el kell érnie.

A 4 éves esti érettségire felkészítő felnőtt oktatást a kerettanterv alapján szervezzük. Szakképzés A szakmai képzéseknél a helyi tanterv óraterveit, érvényességét a mellékletek tartalmazzák.

2. Felnőttképzés Nyilvántartási szám: 00196-20121 „A Magyar Köztársaság Kormányának stratégiája az egész életen át tartó tanulásról.” Az LLL meghatározása: „Minden olyan tanulási folyamat, amely kedvező lehet az ember, mint személyiség, illetve mint emberi erőforrás fejlődésére” Köznevelési intézményünk ennek szellemében folytat a felnőttek részére iskolarendszeren kívüli képzéseket. Elsődleges célként az iskolarendszerben alapfokú végzettséget szerzett felnőtt tanulók új szakmához való juttatása, Másodlagos célként a szakmai végzettséget szerzett szakemberek szakmai továbbfejlesztése, valamint ismeretbővítő tanfolyamok szervezése, hiszen lényeges a szolgáltató szakmában dolgozók ismereteinek folyamatos megújítása, minőségi és felelősségteljes munkájuk érdekében.

VI. ZÁRADÉK 1. A Pedagógiai Program legitimációja 1. 1. A pedagógiai program érvényessége: A nevelőtestület határozata alapján a jelen pedagógiai program szerint, 2013. szeptember 1-től szervezzük meg oktató – nevelő munkánkat. A benne foglalt helyi tantervektől és szakmától függően azok 4-6 évre érvényesek, a törvényekhez igazodva. A pedagógiai program mellékletében szereplő képzések kifutó rendszerben történnek.

1. 2. A pedagógiai program felülvizsgálata A pedagógiai programban megfogalmazottak végrehajtását és megvalósítását a nevelő testület a tanév munkarendjében meghatározott időpontokban folyamatosan értékeli, és javaslatot tesz a módosításokra. Központi intézkedés esetén is szükségessé válik a program felülvizsgálata és módosítása.

1. 3. A pedagógiai program módosítása A pedagógiai program módosítására javaslatot tehet: -az iskola igazgatója; -a nevelőtestület bármely tagja; -a nevelők szakmai munkaközösségei; -a szülői szervezet/szülői képviselő; -az iskola fenntartója. A pedagógiai program módosítását a nevelőtestület fogadja el, és az igazgató jóváhagyásával válik érvényessé. A módosított pedagógia programot a jóváhagyást követő tanév szeptember első napjától kell bevezetni. Amennyiben a pedagógiai program az alapító okirat változása miatt módosításra kerül, a legitimációs eljárás lefolytatása nem szükséges. Egyéb esetekben 30 napon belül igazgatói jóváhagyó nyilatkozatra van szükség – szakértői vélemény alapján.

1. 4. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára megtekinthető a székhelyen és a telephelyeken, valamint a tagintézményben. A pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg: -az iskola fenntartójánál; -az iskola irattárában; -az iskola könyvtárában; - az iskola igazgatójánál; -az iskola telephelyeinek titkárságán; -nevelőtestületi helységekben. A pedagógiai program folyamatos értékeléséről és felülvizsgálatáról az intézményvezető köteles gondoskodni. A program módosításának körülményéről az igazgatóhelyettes intézkedik. A pedagógiai program alkalmazása 2013. szeptember 1-jétől kötelező felmenő rendszerben, de évenkénti felülvizsgálata szükséges.

Cegléd, 2013. május 27.

120

121

1.számú melléklet

A közép- és emelt szintű érettségi vizsga követelményei és témakörei I. RÉSZLETES VIZSGAKÖVETELMÉNYEK

A/ KOMPETENCIÁK Középszint és emelt szint 1. Szövegértés 1.1. Információk feldolgozása és megítélése Információk célirányos és kritikus használata: kiválasztás, újrarendezés a téma és az olvasási cél összefüggésében. 1.1.1. Nyomtatott és elektronikus információforrások ismerete és használata (pl. egynyelvű szótár, antológia, kézikönyv, lexikon, enciklopédia, írott és elektronikus sajtó; CD-ROM, Magyar Elektronikus Könyvtár). 1.1.2. Nyelvi-nyelvtani, irodalmi ismeretek alkalmazása nyomtatott és elektronikus információforrások szövegeinek értelmezésében, létrehozásában, összehasonlításában, megítélésében. 1.1.3. Gondolatokról, ismeretekről, véleményekről a személyes állásfoglalás kialakítása. 1.2. Irodalmi és nem irodalmi szövegek értelmezése Különböző szövegértelmezési eljárások alkalmazása a műfajnak, az adott szempontnak megfelelően. 1.2.1. Szépirodalmi, szakmai-tudományos, publicisztikai, gyakorlati szövegek értelmezésével, összehasonlításával, értékelésével a gondolatmenet, a kifejezésmód, a műfaj, a szerkezet, a grammatikai szerveződés, a stílus jelentéshordozó szerepének megfogalmazása. 1.2.2. Annak bemutatása, hogyan hordozza és fejezi ki az irodalom különböző korok és emberek tapasztalatit, élményeit, gondolatait, erkölcsi megfontolásait. 1.2.3. Szövegen belüli és szövegek közötti jelentésbeli egymásra utalások megfogalmazása. 1.2.4. Írott közlésekben, megnyilatkozásokban a cél, a kommunikatív kontextus meghatározása, a szerzői vélemények, álláspontok felismerése, rekonstruálása, értékelése. 1.2.5. Olvasmányokra való tárgyszerű, illetve a személyes érintettséget is kifejező reagálás különböző írásbeli és szóbeli közlésmódban a műfaji normák és a címzettek figyelembevételével.

122

2. Írásbeli szövegalkotás Különböző témákban, különböző műfajokban széles körű olvasottságon alapuló tájékozottság és személyes vélemény megfogalmazása a műfajnak, a témának, a címzettnek megfelelő szabatossággal. 2.1. Tájékoztató, érvelő, esszé típusú szövegek létrehozása a megadott témákban (pl. a kulturális örökség; a civilizáció ellentmondásai; az élet minősége, a mindennapi életvitel döntéshelyzetei; az emberi kapcsolatok, az erkölcsi kérdések, az érzelmek; a mindenkori jelen problémahelyzetei, kérdései, válaszai; a tömegkommunikáció, az információs társadalom). 2.2. Írásbeli és szóbeli műfajok felépítési, nyelvhasználati normáinak önálló alkalmazása, ide értve az önellenőrzés és a javítás képességét. 2.3. A megnyilatkozás céljának, tárgyának megfelelő kifejtettségű és stílusú közlés, a köznyelvi norma alkalmazása, biztos helyesírás, rendezett, olvasható íráskép. 2.4. Kérdés, probléma írásbeli megvitatása, a téma több nézőpontú értékelését is magában foglaló önálló vélemény, álláspont, következtetés megfogalmazása az érvelés módszerével. 2.5. Műalkotások (pl. költészet, széppróza, színház, film, épített környezet, tárgyi világ, képzőművészet, zene) keltette hangulat, élmény, vélemény, álláspont, értékelés kifejezése. 2.6. Hivatalos írásművek (pl. hozzászólás, pályázat, levél, önéletrajz, kérvény) szerkezeti, tartalmi, nyelvi normáinak alkalmazása. 3. Beszéd, szóbeli szövegalkotás 3.1. A beszédhelyzetnek, a műfajnak és a témának megfelelő nyelvi norma követésével lényegre törő, világos felépítésű, önállóan kifejtett közlés. 3.2. A nyilvános beszéd, a közszereplés főbb nyelvi és viselkedésbeli kritériumainak, zenei eszközeinek – artikuláció, beszédtempó, hangerő, hangsúly, hanglejtés, szünet – alkalmazása élőbeszédben, felolvasásban, memoriter szöveghű előadásában, adott témáról szóló szóbeli előadásban. 4. Fogalomhasználat 4.1. Szövegértelmezés, olvasmányélmény, személyes állásfoglalás fogalmilag helytálló bemutatása, előadása. 4.2. Erkölcsi, esztétikai, poétikai, retorikai, stilisztikai fogalmak beszédhelyzetnek, témának megfelelő önálló alkalmazása. 4.3. Fogalmak összefüggéseinek, változó jelentésének megértése – bizonyítása példákkal. Csak emelt szinten 4.4. Fogalmak értelmezése, meghatározása, összehasonlítása történeti kontextusokban is. 4.5. Fogalmak változó érvényességéből következtetések megfogalmazása (pl. a köznyelvi norma alakulása, az irodalmiság fogalmának változásai).

123

B/ Ismeretkörök 1.1 ANYANYELV/KOMMUNIKÁCIÓ VIZSGASZINTEK

TÉMÁK Középszint 1.1. Ember és nyelv

1.2. Kommunikáció

1.2.1. A jel, a jelrendszer

Emelt szint

A nyelv mint jelrendszer. Nyelv és gondolkodás, nyelv és megismerés viszonya. A nyelv mint az egyén, illetve mint a közösség alkotása. A beszéd mint cselekvés, a nyelv és a beszéd funkciói. A nyelv diakrón és szinkrón változásainak jellemzése példákkal. A kommunikációs folyamat tényezői és funkciói, ezek összefüggései a kifejezésmóddal. A kommunikáció nyelvi és nem nyelvi kifejezőeszközei. A kommunikáció formája: a szóbeliség és az írásbeliség. A szövegfajták tartalmi és formai jellemzőinek kapcsolata a kommunikációs folyamattal. A jel, jelek, jelrendszerek a nyelvi és nem nyelvi közlésben.

A nyelv szerepe a világról formált tudásunkban. A nyelvi változás, a nyelv mint változó rendszer.

A kommunikáció fogalmának interdiszciplináris jellege.

A nyelvi jel sajátosságai.

1.2.2. Nyelvi és vizuá- Az emberi kommunikáció nem nyelvi formái (pl. gesztu- Társadalmak és kultúrák jelrendszereinek történeti eltérésok, mimika, térközszabályozás, tekintet, külső megjelenés, seire egy-két példa (a folklór, az utca, az elektronikus lis kommunikáció csend). A vizuális és a nyelvi jel, a vizuális és a nyelvi kommunikáció jelrendszere). kommunikáció

124

VIZSGASZINTEK

TÉMÁK Középszint

Emelt szint

1.2.3. A nyelvhaszná- A kommunikációs folyamat tényezői és összefüggésük lat mint kommunikáció megértése, bizonyítása beszédhelyzetek elemzésével, szövegértelmezéssel, szövegalkotással. 1.2.4. Kommunikációs Példák a különböző közlésmódok kommunikációs funkcifunkciók és közlésói (párbeszéd, történetmondás, levél, üzenet, feljegyzés, módok köszönés, megszólításformák). 1.2.5. Személyközi kommunikáció

A nyelvi és nem nyelvi kommunikációs normák kultúránkénti eltérései példák alapján. A kommunikációs funkciók fogalma és szerepe.

A közvetlen emberi kommunikáció néhány sajátszerűsége A közvetlen személyközi kommunikáció, az írott és elektA mindennapi – nyilvános és magánéleti – élethelyzetek néronikus tömegkommunikáció különbségeinek felismerése és összehasonlítása. hány tipikus kommunikációs konfliktusa és lehetséges feloldásuk. 1.2.6. A tömegkommu- A tömegkommunikáció hatása a nyelvre és a gondolkodásnikáció ra. A nyelvrokonság kutatásának módszerei. 1.3. A magyar nyelv Az ősmagyar, az ómagyar, középmagyar korszak, az újtörténete A magyar nyelvrokonság főbb bizonyítékai néhány magyar kor. 1.3.1 A magyar nyelv példával. A nyelvtörténeti korszakokat jellemző változások néhány rokonsága példája a hangrendszerből, a nyelvtani rendszerből. A magyar nyelv történetének fő szakaszai. Az életmód, a történelem és a szókincs néhány összefüg1.3.2. Nyelvtörténeti Egy nyelvtörténeti korszak jellemzése. korszakok A nyelvtörténet forrásai: kézírásos és nyomtatott nyelvem- gése, anyagi és szellemi műveltség megjelenése a szókészletben – néhány példával. lékek. A szókészlet rétegei: ősi örökség, belső keletkezésű eleA tihanyi apátság alapítólevele, a Halotti beszéd és kömek, jövevényszók, nemzetközi műveltségszók, idegen nyörgés, az Ómagyar Mária-siralom főbb jellemzői. szavak. A nyelvújítás mibenléte, történelmi, művelődéstörténeti Néhány szöveg bemutatása a régi magyar irodalom köréháttere, hatása – példák alapján. ből (pl. Pázmány Péter, Mikes Kelemen).

125

VIZSGASZINTEK

TÉMÁK Középszint

Emelt szint

1.3.3. Az írott nyelvi norma kialakulása 1.3.4. Nyelvművelés

Az egységes írott nyelvi norma kialakulása. A könyvnyomtatás, a tudományok fejlődésének szerepe. A mai magyar nyelvművelés néhány alapkérdése.

1.4. Nyelv és társadalom 1.4.1. Nyelvváltozatok A társadalmi és területi nyelvváltozatok és a norma. A főbb nyelvváltozatok: a nyelvi sztenderd, a köznyelv, a regionális köznyelv, a nyelvjárások és a csoportnyelvek (szaknyelv, rétegnyelv, ifjúsági nyelv, szleng). Az egynyelvű szótárak ismerete. 1.4.2. Kisebbségi A Magyarországon beszélt kisebbségi nyelvek megnevenyelvhasználat zése. A kisebbségi nyelvhasználat, nyelvi kultúra társadalmi jelentősége. 1.4.3. A határon túli magyar nyelvűség A határon túli magyar nyelvhasználat főbb adatai, tendenciái. A nyelvközösség helyzete és nyelvhasználata közötti öszszefüggés. 1.4.4. Tömegkommu- A tömegkommunikáció leggyakoribb műfajai és hatáskelnikáció és nyelvhasz- tő eszközei. nálat Az információs társadalom hatása a nyelvhasználatra és a nyelvi érintkezésre (pl. szövegszerkesztés számítógéppel, kommunikáció az interneten, elektronikus levelezés).

126

A nyelvművelés szerepe az új nyelvi fejlemények, jelenségek értelmezésében. A rétegnyelvi szótárak (pl. tájszótár, szaknyelvi szótár). Legalább egy nyelvjárástípus főbb jellemzői (pl. nyugati, palóc, déli, tiszai, mezőségi, székely, csángó). A szókincs szerepének jellemzése nem irodalmi és irodalmi művekben (pl. újságnyelvben, szaknyelvben, szociográfiában). A főbb nézetek a kétnyelvűségről, a kettősnyelvűségről. Nyelvpolitika, nyelvi tervezés.

VIZSGASZINTEK

TÉMÁK Középszint 1.5. A nyelvi szintek

1.5.1. Hangtan

1.5.2. Alaktan és szótan

1.5.3. Mondattan

Emelt szint

Szépirodalmi és köznyelvi szövegek hangtani, alakés szótani, mondattani, jelentéstani elemzése. Grammatikai ismeretek felhasználása a szövegek megértésében és különféle műfajú szövegek létrehozásában. A beszéd, a beszédfolyamat, a beszédhang, a hangképző szervek. A magánhangzók és a mássalhangzók rendszere; a hangok találkozása (alkalmazkodása) és helyesírásuk.

A leíró grammatika mint a magyar nyelvi rendszer modellje. A magyar hangállomány. A magyar hangrendszer néhány nyelvtörténeti vonatkozása. A magyar helyesírás rendszere, a helyesírás stilisztikai változatai.

A morfémák, szóelemek szerepe és helyes használata a szóalak felépítésében, a szószerkezetek alkotásában. A magyar helyesírás alapelveinek alkalmazása és magyarázata példákkal. A szófajok rendszere és a szóalkotás módjai. Az alapszófajok, a viszonyszók és a mondatszók mondat- A szófajváltás jelensége, a többszófajúság. beli és szövegbeli szerepének értelmezése. A mondat szerkezete: teljes és hiányos szerkezetű; tagolt, tagolatlan; egyszerű, összetett. A mondat jelentése: elsődleges és másodlagos jelentés. A modalitás, a mondatfajták elemzése grammatikai és szemantikai eszközökkel. Az egyszerű mondat részei; felépítése. A szintagma mint nyelvi egység, az alárendelő és mellérendelő szintagmatikus szerkezet. Az állítmány és az alany. A tárgy és fajtái. A határozók fogalma és kifejezőeszközei, fajtái, a magyar határozói rendszer, a határozók irányhármassága. A jelzők fogalma és fajtái, használatuk.

127

VIZSGASZINTEK

TÉMÁK Középszint 1.5.4. A mondat szintagmatikus szerkezete 1.5.5. A mondat a szövegben 1.5.6. Logikai és grammatikai viszonyok az összetett mondatban

1.5.7. Szókincs és frazeológia

Emelt szint

A mondat az élőbeszédben és az írott nyelvben. A mondat és a szöveg.

A mellérendelő összetett mondatok mint logikai-tartalmi viszonyok Az alárendelő összetett mondatok mint a főmondat és a mellékmondatok grammatikai viszonyai. Sajátos jelentéstartalom a mellékmondatokban. A többszörösen összetett mondatok (utaló- és kötőszók, a központozás használata és értelmezése szövegértésben, szövegmondásban, szövegalkotásban). A szókincs változásának okai, a szókészlet rétegei. A szóalkotás lehetőségei: a szóképzés jelentésmódosító szerepe; a szóösszetétel jelentősége, fajtái; a mozaikszók, az összetett szavak helyesírása.

1.6. A szöveg

A szöveg egységének tényezői, feltételei, elsődleges és mögöttes jelentés.

1.6.1. A szöveg és a kommunikáció

A szöveg szóban és írásban. A szöveget alakító tényezők: a beszédhelyzet, a cselekvés, a szövegkörnyezet, a tudáskeret. A tájékoztató, kifejező, érvelő és felhívó szövegfunkciók.

128

A mondat fogalma, a rendszermondat és a szövegmondat. A szinteződés és a tömbösödés jelenségei. Mondatvariánsok közötti különbségek értelmezése, pl. a stílusérték szempontjából. Összetett mondatok elemzése szerkezeti rajzzal.

A szóalkotás ritkább módjai: elvonás, tapadás, jelentésmegoszlása, rövidítések. A szóteremtés jelentősége, az indulatszók, a hangutánzás és hangulatfestés.

Lineáris és globális kohézió a szövegben. Szövegelemzés megfelelő fogalmak alkalmazásával. A szöveg pragmatikai, szemantikai és grammatikai megközelítése. A címzett szerepe a szöveg megszerkesztettségében, a kifejtés mélységében

VIZSGASZINTEK

TÉMÁK Középszint

Emelt szint

1.6.2. A szöveg szerke- A szöveg felépítése, egységei – külső körülmények: szözete és jelentése vegméret, megjelenés. A szövegösszetartó erő: jelentésbeli és grammatikai kapcsolóelemek. 1.6.3. Szövegértelme- A kontextuális jelentés (pl. előre- és visszautalás, makrozés és mikrostruktúra, hiányos mondat, szórend, egyeztetés). A téma értelmezése mindennapi, tudományos és szépirodalmi szövegekben. A mindennapi szövegvilágban való eligazodást lehetővé tevő pragmatikai ismeretek alkalmazása a szövegértésben és a szövegalkotásban (pl. szövegfunkciók, szövegtípusok, befogadói tudáskeret, háttérismeretek). 1.6.4. A szöveg szóban A szóbeliség és az írásbeliség hatása a szövegformálásra A szöveg dinamikus és statikus összetevői. és írásban és a szöveg előadására. A szövegfonetikai eszközök és az írásjelek értelmes, kifejező alkalmazása. A cél és a téma összefüggéseinek érvényesítése szóban és írásban. A témaváltás felismerése és jelölése, bekezdések szerkesztése. 1.6.5. Az intertextuali- Az ismeretközvetítő CD-ROM és az internet intertextualitás tásának főbb jellemzői. Az intertextualitás jelenségeinek értelmezése irodalmi és nem irodalmi szövegekben.

129

TÉMÁK

1.6.6. A szövegtípusok

1.6.7. Szöveg a médiában

1.7. A retorika alapjai 1.7.1. A nyilvános beszéd

VIZSGASZINTEK Középszint

Emelt szint

Szövegtípusok kommunikatív, szerkezeti, nyelvi jellemzői. A továbbtanuláshoz, illetve a munka világában szükséges szövegtípusok (pl. kérvény, önéletrajz, pályázat, hivatalos levél, meghatalmazás, hozzászólás). Ismeretterjesztő szövegek jellemzői. A monologikus és a dialogikus szövegtípusok (pl. előadás, vita). Ismeretterjesztő szövegek elemzése (pl. a címzettek, a téma, a szóhasználat, a megszerkesztettség szempontjából). A publicisztikai és a tájékoztató műfajok, valamint az elektronikus média hagyományos (rádió, televízió) és új közlésmódjai (e-mail, internet stb.). Az új közlésmódok társadalmi hatása.

A szövegtipológiai elemzés fő szempontjai. A beszéd és az írás összehasonlítása (a beszéd mint többdimenziós rendszer).

A retorika mint a meggyőzés művelete a gondolatközlésben. A nyilvános beszéd, a közszereplés főbb nyelvi és viselkedésbeli kritériumai. Az élőbeszéd fajtái. A beszéd felépítése, a szövegszerkesztés lépései az anyaggyűjtéstől a megszólalásig.

A retorika jelentősége és alkalmazásának társadalmi színterei. A retorika mint a szónoklás tudománya Néhány történeti értékű és jelenkori szónoki beszéd retorikai eszközei és esztétikai hatása Hangzó szövegek elemzése, összehasonlítása.

130

Az írott és az elektronikus tömegkommunikáció szövegtípusait elkülönítő nyelvi és nem nyelvi tényezők. Médiaközlések elemzése (pl. hír, hírmagyarázat, tudósítás, interjú, cikk, glossza, ismeretterjesztő szöveg): tartalmi, szerkezeti és szövegformálási kritériumai, nyelvhasználati, hatásbeli sajátosságai.

VIZSGASZINTEK

TÉMÁK Középszint

Emelt szint

1.7.2. Érvelés, megvi- Az érvelés, az érvelés beszédhelyzete és eszközei. A jelentésrétegek feltárása, megfogalmazása irodalmi és tatás, vita A kulturált vitatkozás kritériumai, vita értelmezése. nem irodalmi szövegekben (aktuális tagolás, új közlések, Az írásbeli meggyőzés eljárásai, az érvelés műfajai: a bizo- implikációk, kontextusok stb.) nyítás, a cáfolat, néhány érvtípus. Hitelesség, hatás, meggyőzési szándék; a manipuláció felismerése, értékelése. 1.7.3. A szövegszerA spontán megnyilatkozás és a megtervezett szöveg kükesztés eljárásai lönbsége. A témajelölő cím mint a globális kohézió eszköze. Az összefoglalás funkciója és típusai (pl. vázlat, tartalmi kivonat, tömörítés).

131

VIZSGASZINTEK

TÉMÁK Középszint

Emelt szint

1.8. Stílus és jelentés 1.8.1. Szóhasználat és Stílus és jelentés a mindennapi nyelvhasználatban, a szakstílus nyelvben és a szépirodalomban. Stílusjelenségek felismerése, értelmezése, értékelése. 1.8.2. A szójelentés A nyelvi jelek csoportjai a hangalak és a jelentés viszonya alapján. A szóhasználati jelentés alapjai – az alapjelentés, mellékjelentés, alkalmi jelentés közti viszony. Egynyelvű szótárak: Magyar szinonimaszótár, Magyar értelmező kéziszótár, valamint kétnyelvű szótárak ismerete. 1.8.3. Állandósult nyelvi formák Az állandósult szókapcsolatok, szokványos kifejezésmódok stílusértéke (szólás, szóláshasonlat, közmondás, szállóige, közhelyek, nyelvi panelek, sztereotípiák). 1.8.4. Nyelvi-stilisztikai változatok A stílus szerepe a jelentésteremtésben (nyelvi eszközök megválogatása, szerkesztés, hatásosság, többletjelentés, a stílus mint a beszélő attitűdjének kifejeződése stb.) A stílust létrehozó nyelvi és kommunikációs tényezők ér1.8.5. Stíluseszközök telmezése. A képszerűség stíluseszközei és hatása: képek, képrendszerek felismerése, értelmezése. Az eufemizmus, evokáció, anakronizmus, állandó jelző, archaizálás stb. felismerése, értelmezése. A szövegelrendezés stílushatásának felismerése, értelmezése: az egyszerűbb alakzatok fajtái és hatásuk.

132

A szóhasználat nyelvtani, jelentésbeli és stiláris kötöttségei. A jelentés fogalmi megközelítései: szóelemek (grammatikai jelentés), lexémák (szótári szavak), szószerkezetek (grammatikai viszonyok) jelentése, állandósult szókapcsolatok, szóértékű nyelvi elemek jelentésviszonyai. Nyelv, beszéd, szöveg és stílus összefüggése, a stílusérték fogalma, a konnotatív és a denotatív jelentéssel összefüggésben is. A szójelentés változásai. Stílusvariánsok nyelvi-nyelvtani elemzése és alkalmazása. Következtetések megfogalmazása a nyelvi-stilisztikai eszközök lehetőségeiről.

Összetett képrendszerek, képi hálózatok, jelképrendszerek.

Az alakzatok egyéb fajtái: paradoxon, oxymoron, inverzió

VIZSGASZINTEK

TÉMÁK 1.8.6. Stílusréteg, stílusváltozat

Középszint

Emelt szint

Tipikus kommunikációs helyzetekben létrejövő, jellemző beszélt és írott nyelvi közlésmódok: a stílusrétegek. A társalgási stílus ismérvei, minősége. A közélet színterei, a közéleti és a hivatalos stílus kritériumai, stiláris kötöttségei. A publicisztikai stílus főbb jellemzői, tipikus szóhasználat, a megjelenítés közlésértéke (pl. tipográfia, képi világ). Objektivitás és szubjektivitás, tény és vélemény stílusbeli különbsége a tömegkommunikációban. A tudományos és a szakmai stílus sajátosságai. Nem irodalmi és szépirodalmi szövegek stílusának összehasonlítása. A stíluskorszakokról, stílusirányzatokról szerzett ismeretek felhasználásával stílustörténeti összehasonlítások – példák alapján.

Irodalmi és nem irodalmi szövegek stílushatásának komplex értékelése. A mondatszerkezet stiláris változatai – a verbális stílus, a nominális stílus, hiányos mondat, körmondat. A stílusrétegeket elkülönítő tényezők. Nyelvi-stilisztikai variánsok összehasonlító elemzése különböző stílusrétegekből vett szövegek körében. A stílus és norma koronkénti változatai – néhány példa bemutatásával.

133

1.2 MAGYAR IRODALOM 2.1. Szerzők, művek VIZSGASZINTEK TÉMÁK 2.1.1. Életművek

2.1.2. Portrék

Középszint

Emelt szint

Petőfi Sándor, Arany János, Ady Endre, Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, József Attila Az életút, az életmű jelentős tényei. Kronológiai és topográfiai tájékozottság, a szerzők jellegzetes regionális, kulturális kötődései, a pályakép főbb jellemzői, néhány kortárs megnevezése. A főbb művek szövegismereten alapuló értelmezése, kapcsolatok a művek között (pl. témák, műfajok, kifejezésmód, jellemző motívumok), a művek elhelyezése az életműben, az adott korszakban. Memoriterek szöveghű és kifejező előadása. Művekről szóló olvasatok, vélemények értelmezése. Balassi Bálint, Csokonai Vitéz Mihály, Berzsenyi Dániel, Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály, Mikszáth Kálmán, Móricz Zsigmond, Szabó Lőrinc, Radnóti Miklós, Weöres Sándor, Ottlik Géza, Márai Sándor, Pilinszky János. Az életmű néhány jellemzője keretében 2-3 lírai és/vagy értelemszerűen egy vagy néhány epikai, drámai alkotás bemutatása, értelmezése pl. a korstílus, a téma, a műfaj, a kompozíció, a jellemző motívumok, jelentésrétegek, világlátás alapján. Memoriterek – legalább három szerzőtől teljes szövegek, összefüggő részletek

A pályaszakaszokat jellemző főbb témák, kérdésfeltevések. A pályaképre ható irányzatok és szellemi kötődések, világirodalmi párhuzamok.. Kötetek, ciklusok, témák, motívumok. Művek hatása, fogadtatása – egy-két példa alapján. A szerző utóélete, helye és hatása az irodalmi-kulturális hagyományban. Kritikák, különböző interpretációk.

134

Legalább 3-4 lírai és/vagy 1-2 epikai alkotás szövegismereten alapuló több szempontú értelmezése. Tájékozottság a korszakban, a kortársak között (pl. Berzsenyi és Kazinczy, Berzsenyi és Kölcsey; Jókai és kora), az irodalmi hagyományban (pl. az antik hagyomány Berzsenyi, Kosztolányi, Radnóti költészetében). Műfaji, kifejezésmódbeli, tematikai sajátosságok a korszak szellemi irányzataival, a korstílussal való összefüggésben is. A művekben felvetett kérdések néhány etikai, esztétikai, filozófiai vonatkozása.

VIZSGASZINT TÉMÁK Középszint

Emelt szint

Zrínyi Miklós, Jókai Mór, Krúdy Gyula, Karinthy Frigyes, Kassák Lajos, Illyés Gyula, Németh László, Örkény István, Nagy László, Nemes Nagy Ágnes, Szilágyi Domokos. Választandó legalább három szerző a felsoroltak közül. (A lista bővíthető legfeljebb két, a fentiekhez hasonló jelentőségű szerzővel.) A világlátás és a kifejezésmód sajátosságainak bemutatása egy-két mű lényegre törő értelmezésével.

Választandó legalább 4 szerző a felsoroltak közül. A választott szerző 2-3 lírai és/vagy 1-2 epikai, illetve drámai művének értelmezése a korszak szellemi irányzataival való összefüggésben is. A művekben felvetett kérdések néhány etikai, esztétikai, filozófiai vonatkozása. A művek fogadtatása, hatása, utóélete az irodalmikulturális hagyományban – egy-egy példa. (pl. Krúdy Gyula és Huszárik Zoltán Szindbád filmje). 2.1.4. A kortárs iroda- Legalább egy szerző 2-3 lírai és/vagy 1-2 epikai művének Egy költő néhány versének; egy-egy drámaíró, illetve prólomból értelmezése az 1980-tól napjainkig tartó időszakból. zaíró 1-2 művének értelmezése. Tájékozódás a kortárs irodalmi nyilvánosságban (pl. antológiák, irodalmi ismeretterjesztés, könyvhét). Nyomtatott szöveg, digitális közlés. 2.1.5. Világirodalom Az európai irodalom alapvető hagyományai: az anKözépkor, reneszánsz, barokk, felvilágosodás, rotikvitás és a Biblia (pl. műfajok, témák, motívumok, mantika, a 19. század második fele, avantgárd és a hőstípusok). 20. század első fele, a 20. század második fele és A romantika, a századfordulós modernség (a szimkortárs világirodalom bolizmustól az avantgárdig) jellemzőinek és egy-két jellemzőinek ismerete és korszakonként legalább két-két kiemelkedő képviselőjének bemutatása. mű bemutatása. Művek értelmezése – pl. műfaji sajátosságok, a téma, a kompozíció összefüggései, a lehetséges és szükséges stíluskorszakbeli, stílustörténeti vonatkozások – a korszak szellemi irányzataival, a korstílussal való összefüggésben is. 2.1.3. Látásmódok

135

VIZSGASZINT TÉMÁK Középszint

Emelt szint

Színház és dráma különböző korszakokban. Az alábbi műveknek, a szerzők/korszakok 1-1 művének értelmezése az adott korszak színházi/irodalmi hagyományainak összefüggésében: Szophoklész, Shakespeare, Moliére, Katona József: Bánk bán, Madách Imre: Az ember tragédiája 2.1.7. Az irodalom ha- Az irodalom kulturális határterületei – népköltészet, műköltészet, alkalmi költészet. tárterületei Az irodalom filmen, televízióban, dalszövegben, a virtuális valóságban: az adaptáció, a műfajcsere jelenségei (pl. irodalom filmen, rádióban, televízióban, digitális közlésben). Az olvasmányok iránti tömegszükséglet és a művészi színvonal/minőség összefüggései. A szórakoztató irodalom vonzereje, hatáskeltő eszközei (pl. sematizált hőstípusok, élethelyzetek, értékvilág, kalandosság, csattanó, szójáték). Egy-két tipikus műfaj (pl. útirajz, detektívregény, kalandregény, képregény, tudományos fantasztikus irodalom, humoros és erotikus irodalom, dalszöveg, sanzon, vicc, reklámvers) jellemzőinek bemutatása. Mítosz, mese és kultusz. Film- és könyvsikerek, divatjelenségek korunk kultúrájában. (pl. A Gyűrűk Ura, Bridget Jones naplója). Az irodalmi ismeretterjesztés főbb nyomtatott és elektronikus műfajai (pl. könyvismertetés, ajánlás, kritika, CDROM, internetes könyvkínálat). 2.1.6. Színházés drámatörténet

136

Színház és dráma (pl. színpadi megjelenítések összehasonlítása). Egy-egy dráma elemzése a következő szerzőktől/műfajokból: Ibsen, Csehov, epikus dráma, abszurd dráma Könyvnyomtatás, sajtó, irodalom (pl. a folytatásos regény jelentősége és példái). Egy-egy jellemző nézet az irodalomolvasás szellemi, lelki motivációiról. (pl. az olvasásterápia).

„Magas” (elit) művészet és a tömegkultúra viszonyának problémája egy korszakban.

VIZSGASZINTEK

TÉMÁK Középszint 2.1.8. Interkulturális megközelítések és regionális kultúra

Emelt szint

Interkulturális jelenségek, eltérő szöveghagyományok. A régió, a tájegység, a település kulturális, irodalmi múltbeli és jelen hagyományainak bemutatása (pl.: nemzetiségi, etnikai kisebbségek irodalma, alkotások a kisebbségekről; folklór, művelődéstörténeti vonatkozások; múzeum, színház, civil társaságok). A tájhoz, a régióhoz, a településhez kötődő szerzők; tájak, régiók irodalmi alkotásokban való megjelenítése. Életmódra, kulturális szokásokra utaló dokumentumok (pl. tárgyi emlék, fotó, film, hangdokumentum) alapján következtetések megfogalmazása egyes korok kultúrájára nézve.

137

2.2. Értelmezési szintek, megközelítések VIZSGASZINTEK

TÉMÁK Középszint

Emelt szint

2.2.1. Témák, motívu- Szépirodalmi alkotások gondolati, tematikus, motivikus mok egyezéseinek és különbségeinek összevetése. Az olvasott művekben motívum, téma változatainak felismerése, értelmezése (pl. hegy, kert, sziget, alászállás, felemelkedés, nemzedékek, család, felnőtté válás, beavatás; ember és természet, mikro- és makro-kozmosz, felnőtt–gyermek, férfi–nő, bűn és bűnhődés, vándorlás, kaland, falusi és nagyvárosi életformák). 2.2.2. Műfajok, poétika

Műveket összekötő motivikus összefüggések (pl. hasonlóságok, párhuzamosságok, nyilvánvaló utalások) felismerése, szerepének, jelentésének megfogalmazása. Néhány téma, motívum, toposz, archetípus hosszmetszetszerű feltárása érvekkel, példákkal. Egy-egy szépirodalmi mű motívumainak továbbélése – bizonyítás példákkal. Az intertextualitás egy-egy példájának bemutatása elsősorban a posztmodern irodalmából. A műnemek és műfajok felismerése. Különböző korokban keletkezett, azonos műfajú alkotások Alapvető versformák felismerése. poétikai szempontú összevetése, történeti változásainak Poétika fogalmak alkalmazása művek bemutatásában, ér- vizsgálata. telmezésében. Műfajteremtő művek, egy-egy magyar és világirodalmi pélAzonos műfajú alkotások összehasonlítása. da bemutatása. Egy-egy műfaj, poétikai sajátosság változása hosszabb-rövidebb történeti folyamatban (pl. elégiák a magyar irodalomban; epigrammák Kazinczytól Illyésig, a meseforma változatai, az antik és a Shakespeare-i tragédia; regényformák, regény-típusok, a posztmodern irodalom poétikai jellemzői).

138

VIZSGASZINTEK

TÉMÁK Középszint 2.2.3. Korszakok, stílustörténet

Emelt szint

A kifejezésmód és világlátás változása a különböző korszakokban a középkortól a szimbolizmusig.

2.2.3.1. Irodalomtörténet

Az irodalom, az irodalmiság történetileg változó hagyományának bemutatása néhány példával. Magyar irodalomtörténet/művelődéstörténet főbb korszakainak néhány jellemzője. Azonosság és változás az irodalomban. (pl. kifejezésmódok, témák, hőstípusok változásai; irányzatok, programok).

139

3. Fogalmak a magyar nyelv és az irodalom ismeretköreihez Középszint és emelt szint Az emelt szint fogalomismereti követelményeit dőlt betűvel jelezzük. A/ Magyar nyelv beszédtett diakrónia, szinkrónia jel, jelrendszer a nem nyelvi kommunikáció a kommunikáció, a kommunikációs folyamat funkciói, tényezői a kommunikáció létformái: szóbeliség, írásbeliség; magánéleti, nyilvános kommunikáció a magyar nyelv történeti korszakai: nyelvemléktelen kor, nyelvemlékes kor; ősmagyar, ómagyar, középmagyar kor, nyelvújítás, újmagyar kor, mai magyar nyelvhasználat finnugor nyelvcsalád nyelvemlék: szórványemlék, vendégszöveg, kódex, ősnyomtatvány nyelvi norma összehasonlító nyelvtudomány a nyelv vízszintes és függőleges tagolódása: sztenderd, köznyelv, nyelvjárás, regionális köznyelv, csoportnyelvek, szleng, argó kettősnyelvűség, kétnyelvűség nyelvi tervezés, nyelvpolitika, nyelvtörvény a helyesírás alapelvei: a kiejtés, a szóelemzés, a hagyomány, az egyszerűsítés elve a magánhangzó, mássalhangzó képzésmódja, alkalmazkodása (hangtörvények) a szóelem (morféma) fajtái a szójelentés: egyjelentésű, többjelentésű, azonos alakú szó; rokon-és hasonló alakú, ellentétes jelentésű szó; hangutánzó, hangulatfestő szó a szókincs rétegei: ősi szavak, belső keletkezésű szavak, jövevény- és idegen szavak a szószerkezetek fajtái, alá- és mellérendelő szószerkezetek állandósult szókapcsolat: szólás, szóláshasonlat, szállóige, közmondás egyeztetés a szintagmákban jelentés: szó-, mondat-, szövegjelentés; denotatív, konnotatív jelentés, szótári, kontextuális jelentés jelentésrétegek mondatban, szövegben jelentésszerkezet, jelentéselem, jelentésmező, jelhasználati szabály központozás: a gondolatjel, a zárójel, a kettőspont, a pontosvessző, az idézőjel szerepe mondat- és szövegfonetikai eszközök mondatfajták: modalitás mondatszerkezet: egyszerű mondat, összetett mondat, alárendelő, mellérendelő összetett mondat; tagolt, tagolatlan mondat, teljes, hiányos mondat sajátos jelentéstartalom: feltétel, következtetés, hasonlítás, megengedés szóalkotás: szóképzés, szóösszetétel, mozaikszó szófaji rendszerünk, alapszófajok, viszonyszók, mondatszók a hiány szövegösszetartó szerepe a tömegkommunikáció tájékoztató, véleményformáló műfajai: hír, tudósítás, kommentár, cikk, interjú, riport, glossza, recenzió, kritika intertextualitás szórend: kötött és kommunikatív (szabad) szórend; aktuális tagolás: ismert és újságoló rész (téma, réma)

140

szöveg, szövegmondat, szövegegységek: bekezdés, tömb, szakasz szövegjelentés: témahálózat, tételmondat, kulcsszó, kontextuális jelentés szövegkapcsoló elemek: kötőszó, névmás, névelő, határozószó, előre- és visszautalás (rámutatás, anafora, katafora, deixis), egyeztetés a szövegben szövegkohézió (lineáris, globális) szövegtípus, szövegfajta: definíció, magyarázat, kisértekezés, értekezés, tanulmány, esszé, pályázat; ajánlás, műelemzés, értelmezés; vita, referátum, előadás; hivatalos levél, meghatalmazás, kérvény, önéletrajz érvelés: tétel (állítás), érv, ellenérv, cáfolat; deduktív, induktív módszer retorika: szónoklat, alkalmi beszéd, meggyőző szövegműfajok; szónoklat részei: bevezetés (az érdeklődés felkeltése, jóindulat megnyerése, témamegjelölés), elbeszélés, érv, bizonyítás, cáfolás, befejezés (összefoglalás, kitekintés), érzelmi betetőzés a stílusirányzatok kifejezőeszközei alakzatok: ellipszis, kötőszóhiány, ismétlődés, gondolatritmus, oxymoron állandó és alkalmi stílusérték expresszivitás, eufemizmus, evokáció, archaizálás, egyéni szóalkotás, poétizáció hangszimbolika, hangutánzás, hangulatfestés, alliteráció, áthajlás, figura etimologica metafora, metaforizáció mondatstilisztikai változatok: verbális stílus, nominális stílus, körmondat motiváltság, motiválatlanság stílus, stíluselem, stílushatás szóképek: metafora, hasonlat, szinesztézia, metonímia, szinekdoché, összetett költői kép, allegória, szimbólum B/ Irodalom interkulturalitás irodalmi hagyomány, szöveghagyomány irodalomtörténet irodalmiság változó fogalma mitológia, mítosz szóbeliség, írásbeliség könyvnyomtatás, digitális közvetítés virtualitás műköltészet, népköltészet, folklór, népiesség színház, színházi konvenciók, a színházi hatás összetevői tömegkultúra – bestseller, krimi, tudományos-fantasztikus irodalom téma, motívum, vándormotívum, archetípus, toposz kultusz esztétika, filozófia, etika érték, esztétikai érték, történeti érték erkölcs, erkölcsi érték, választás, ítéletalkotás alkotás, befogadás, megszólított, címzett, olvasat, jelentés, jelentésrétegek, nyitott mű, értelmezés, értékelés katarzis, érzésvilág, érzelmi hatás, képzelet, képzettársítás, fikció szerkezet, kompozíció, ciklus, forma, megformáltság, szimmetria, aszimmetria, polifónia harmónia, diszharmónia, feszültség, feszültségoldás, késleltetés cím, címadás idő, időszemlélet, idősíkok, szimultanizmus tér és térszemlélet jellem, típus, hőstípus

141

poétizáció, stilizáltság, allegorikus és szimbolikus ábrázolásmód művelődéstörténeti korszak, korstílus, stílusirányzat – ókori irodalom, középkor, reneszánsz, barokk, rokokó, klasszicizmus, szentimanetalizmus, romantika, realizmus, naturalizmus, szimbolizmus, szecesszió, avantgárd, futurizmus, expresszionizmus, szürrealizmus, modernizmus, beat-irodalom, posztmodern humanizmus, reformáció műnem, műfaj epikai műfajok – anekdota, elbeszélés, elbeszélő költemény, emlékirat, eposz, komikus eposz, fabula, históriás ének, legenda, mese, monda, novella, regény, széphistória, vallomás, verses regény regényváltozatok, regénytípusok – családregény, fejlődésregény, életrajzi regény, lélektani regény, próbatételes kalandregény, történelmi regény, utópia epikus közlés – elbeszélő, elbeszélői nézőpont, narráció, belső monológ, cselekmény, dialógus, epizód, leírás; egyenes beszéd, függő beszéd, szabad függő beszéd, reflexió drámai műfajok – tragédia, színmű, commedia del’arte, drámai költemény, analitikus dráma, epikus színház, abszurd dráma dráma – dialógus, dikció, szituáció, bonyodalom, tetőpont, megfoldás, prológus, epilógus, deus ex machina, helyzet és jellemkomikum lírai műfajok – ars poetica, dal, elégia, elégiko-óda, himnusz, óda, episztola, jeremiád, rapszódia, epigramma líra – költői magatartás, szerep, élménylíra, tárgyias költészet, hangulatlíra, szerepvers, vershelyzet, lírai én, dallamra írott vers, képvers, verstípusok: önmegszólító, idő- és értékszembesítő, létösszegző átmeneti műfajok: napló, levél, fiktív levél, ballada, leíró költemény, életkép, jellemrajz a Biblia irodalmi műfajai: prófécia, zsoltár, evangélium, példázatos történet, apokalipszis esztétikai minőségek, hangnemek – abszurd, groteszk, komikum, tragikum, humor, irónia, gúny paródia ritmus, verselés, hangsúlyos verselés: időmértékes verselés, verslábak, sorfajták, strófaképletek, hexameter, pentameter, disztichon, szabad vers, szonett, zeneiség, rím, rímfajták, alliteráció, áthajlás

142

C. Minimum követelményrendszer: A továbbhaladás feltétele a helyi tantervi anyagban rögzített középszintű érettségi tananyag éves követeményszintjének (ezen belül az egyes ismeretkörök) 30 %-os teljesítése. D. Eszközjegyzék a magyar nyelv és irodalom tantárgy tanításához 1. CD lejátszó, kazettás magnó 2. DVD lejátszó, videolejátszó 3. Írásvetítő 4. CD-k (versek, irodalmi művek, zeneművek) 5. Irodalmi téműájú DVD filmek, videokazetták (versek, regények feldolgozásai 6. Falitáblák, faliképek 7. Könyvek (versek, regények, kötelező olvasmányok, életrajzok, színművek) 8. Szótárak (helyesírási, értelmező, idegen szavak) 9. Számítógépes CD-k 10. Fóliák 11. Tankönyvek, szöveggyűjteményel

.

143

1.3 TÖRTÉNELEM

I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNY A/ Kompetenciák 1. Források használata és értékelése TÉMÁK

1.1 Történelmi forrásokból (tárgyi, írásos stb.) információk gyűjtése, következtetések megfogalmazása

1.2 Különböző típusú forrásokból származó információk összevetése

VIZSGASZINTEK Középszint

Emelt szint

Tudjon válaszolni a forrás tartalmára vonatkozó egyszerű kérdésekre. Tudja értelmezni a magyar és az egyetemes történelem fontosabb szöveges forrásait, és megadott szempontok szerint tudjon a forrás alapján egyszerű következtetéseket megfogalmazni. Legyen képes dokumentumokból, megadott szempontok alapján korabeli társadalmi és politikai viszonyokra vonatkozó állításokat megfogalmazni. Megadott szempontok alapján tudjon információkat gyűjteni a forrásból, és tudja az információkat saját korábbi ismereteivel összevetni, az eltéréseket megfogalmazni és indokolni. Tudjon különbséget tenni a múltban lezajlott események egymástól eltérő tartalmú leírásai között. Legyen képes megállapítani két azonos tárgyú történelmi forrás közti tartalmi és formai különbségeket, és tudjon egyszerű feltételezéseket megfogalmazni a két forrás közti különbség(ek) okáról. Legyen képes másodlagos és elsődleges források tartalmi összehasonlítására, a megegyezések és eltérések megállapítására.

Az írásos forrásokat tudja típusuk (pl. törvény, levél, kiáltvány) alapján csoportosítani, meghatározni jellemzőiket, megadott dokumentumok alapján bemutatni. Legyen képes a forrás szerzőjének szándékára, álláspontjára utaló megállapításokat tenni és azokat a forrás és saját ismeretei alapján indokolni.

144

Legyen képes különböző típusú források és saját ismeretei összevetésével egy témáról összefoglaló ismertetést írni. Tudja rekonstruálni és bemutatni az álláspontok és cselekedetek mögött meghúzódó szándékokat korabeli források (pl. újságcikkek, emlékiratok, beszédek, naplók) segítségével.

TÉMÁK

VIZSGASZINTEK Középszint

Emelt szint

1.3 Képi források (pl. fényképek, karikatúrák, plakátok) megadott szempont szerinti értelmezése

Legyen képes képi források leírására, a nagy történelmi korszakok, korstílusok szerinti csoportosítására. Tudjon megadott vagy saját maga által kiválasztott képzőművészeti alkotásokat felhasználni egy-egy történelmi korszak sajátosságainak bemutatásához. 1.4 A történelmi térképek felhasz- Ismerje a térképes ábrázolás fontosabb sajátosságait (pl. nálása ismeretszerzéshez színek, perspektíva, szimbólumok). Tudjon egy történelmi eseménysort, folyamatot történelmi térkép vagy térképvázlat segítségével kérdések alapján vagy önállóan bemutatni. 1.5 Információk gyűjtése és követ- Tudjon statisztikai táblázatok, diagramok, grafikonok, keztetések levonása egyszerű stakronológiák, sematikus ábrák tartalmára vonatkozó állítisztikai táblázatokból, diagramok- tásokat megfogalmazni, következtetéseket levonni, egyból, grafikonokból, kronológiákból szerű, rövid kifejtést igénylő kérdésekre válaszolni. 1.6 A tények és feltételezések meg- Legyen képes tényekre és feltételezésekre példát hozni különböztetése – megadott szempontok alapján – egyszerűbb forrásokból és ismeretterjesztő szövegekből. 1.7 Társadalmi viszonyok, kormányzati struktúrák vázlatos ábrázolása 1.8 Annak bemutatása, hogy a vizsgált forrásban miként tükröződik a szerző személyes helyzete

145

Legyen képes karikatúrák vagy szimbolikus ábrázolások alapján a szerző álláspontját bemutatni. Legyen képes a képi forrásból merített információkat saját ismereteivel összevetni, az eltéréseket megfogalmazni és indokolni. Különböző térképek összehasonlításával tudjon változásokat vagy folyamatokat (pl. etnikai, településszerkezeti, gazdasági) bemutatni.

Legyen képes statisztikai adatsorok, grafikonok, diagramok, sematikus ábrák, magyarázó ábrák alapján szöveges elemzést készíteni. Legyen képes szöveges forrás, adatsor alapján diagramot, grafikont, sematikus ábrát készíteni. Legyen képes forrásokban és ismeretterjesztő szövegekben megjelenő tények és feltételezések önálló megkülönböztetésére. Tudja indokolni ezzel kapcsolatos állításait. Legyen képes a tartalmi követelményekben szereplő témákhoz kapcsolódó szemléltető ábrák kiegészítésére. Legyen képes megadott kulcsszavak segítségével társadalmi vagy kormányzati struktúrát önállóan ábrázolni. Legyen képes megállapítani, hogy a szerző az idézett dokumentum megírásakor a rendelkezésre álló (mellékelt) források közül melyiket használhatta.

TÉMÁK

VIZSGASZINTEK Középszint

Emelt szint

1.9 A részletek iránti érzékenység a források feldolgozása és elemzése során 1.10 Néhány konkrét példán keresztül annak értelmezése, hogy egyes történelmi események és személyek megítélése a különböző történelmi korokban eltérő lehet

Legyen képes a forrás elemzése és értelmezése során megnevezni a történelmi háttérre utaló tartalmi elemeket, műfaji, nyelvi sajátosságokat. Legyen képes megadott források alapján kifejteni, hogy azok hogyan tükrözik a bemutatott személy vagy esemény megítélését. Legyen képes a többféle megítélés közötti különbségeket, valamint azok lehetséges okaira vonatkozó feltételezéseket megfogalmazni. Legyen képes érvekkel alátámasztott vélemények bemutatására az ellentmondásosan értékelhető eseményekről és személyekről.

1.11 Érvekkel alátámasztott vélemény kialakítása az ellentmondásosan értékelhető eseményekről és személyekről

146

2. A szaknyelv alkalmazása

TÉMÁK

VIZSGASZINTEK Középszint

2.1 Történelmi fogalmak azonosítása, he- Legyen képes a fontosabb történelmi fogalmakat meglyes használata határozás alapján felismerni. Legyen képes az egy témához vagy korhoz kapcsolható fogalmakat kiválasztani, rendszerezni. 2.2 A történelmi fogalmak jelentésváltozásainak ismerete

147

Emelt szint Legyen képes a történelmi szakszókincset használni. Forrás alapján legyen képes történelmi fogalmak meghatározására. Tudja, hogy bizonyos fogalmak (pl. rabszolga, gyarmat, vármegye) a különböző történelmi korokban eltérő jelentéssel bírtak. Legyen képes e különböző jelentéseket források segítségével értelmezni.

3. Tájékozódás térben és időben TÉMÁK

VIZSGASZINTEK Középszint

Emelt szint

3.1 Történelmi helyszínek azonosítása Legyen képes a fontosabb történelmi topográfiai nevekülönböző térképeken ket a vaktérképen bejelölt pontokhoz vagy területekhez kapcsolni, és alapvető ismereteket gyűjteni. 3.2 A földrajzi környezet szerepe az Tudjon példákat felsorolni arra, hogy a földrajzi köregyes történelmi kultúrák és államok nyezet hatással volt az egyes történelmi kultúrák és álkialakulásában lamok kialakulására. 3.3 A történelmi fejlődés során kialakult régiók bemutatása térképeken 3.4 Egyszerű történelmi térképvázlatok készítése 3.5 A történelmi tér változásainak ismerete

3.6 Konkrét történelmi események térben és időben való elhelyezése

Legyen képes vaktérképen bejelölt fontosabb történelmi helyszíneket azonosítani.

Tudjon feltételezéseket megfogalmazni és azokat indokolni a földrajzi környezetnek az egyes civilizációk kialakulásában játszott szerepéről. Történelmi térképvázlat és más segédlet (pl. forrás, kulcsszavak, szempontok) alapján legyen képes jellemezni a korszak történelmi régióit. Tudjon atlasz segítségével egyszerű történelmi térkép- Tudjon történelmi térképvázlatot készíteni vaktérkép és vázlatot készíteni. más források alapján történelmi jelenségek és eseménysorok bemutatására. Legyen képes a történelmi régiók, államok határainak változását indokolni. Legyen képes értelmezni és összehasonlítani az ugyanazon régiót, államalakulatot, vagy népet bemutató, különböző korokat ábrázoló térképeket és térképvázlatokat. Legyen képes a fontos történelmi eseményeket sorLegyen képes önállóan konkrét eseménysorokat berendbe állítani, évszámokkal, nevekkel és helyekkel mutatni. összekapcsolni. Legyen képes eseményhez vagy eseménysorhoz kapLegyen képes megadott segítséggel (pl. térképvázlat, csolódó adatokat táblázatba rendezni. kronológiai tábla, forrás) konkrét eseménysorokat bemutatni.

148

TÉMÁK

VIZSGASZINTEK Középszint

3.7 A nagy történelmi korok és a kisebb korszakok elnevezésének és sorrendjének, valamint legfontosabb jellemzőinek ismerete 3.8 Különbségek és egybeesések felismerése, értelmezése a világtörténet és a magyar történelem legfontosabb eseményei között

Emelt szint

Tudja a nagy történelmi korok és a kisebb korszakok Legyen képes a különböző történelmi korszakokat több sorrendjét megállapítani, jellemzőiket felsorolásból szempontból jellemezni. kiválasztani. Ismerje fel az egyetemes és a magyar történelem felsorolt eseményeiből azokat, amelyek időbeli közelség vagy valamilyen összefüggés alapján egymáshoz kapcsolhatók. Tudjon kiválasztani jelentős magyar és egyetemes történelmi személyiségeket, akik egymással kapcsolatban álltak.

3.9 Európa történetének (az ókortól napjainkig) többszempontú korszakolása

149

Tudja felsorolásból kiválasztani az egymáshoz kapcsolható jelentős magyar és egyetemes történelmi személyiségek kortársait. Tudjon magyar történelmi eseményekhez egyetemes, egyetemes történelmi eseményekhez magyar eseményeket rendelni időbeli közelség alapján (pl. azonos év, évtized, helyszín). Tudja az egyetemes vagy a magyar történelmet megadott szempontból korszakokra felbontani (pl. gazdasági, kulturális fejlődés, tudományos gondolkodás).

4. Eseményeket alakító tényezők feltárása TÉMÁK

VIZSGASZINTEK Középszint

4.1 A tanultak okok és következmények szerinti rendezése 4.2 Annak bizonyítása, hogy a történelmi eseményeknek általában több oka és következménye van 4.3 Különböző típusú okok és következmények megkülönböztetése, azok eltérő jelentőségének felismerése 4.4 A lényeges és kevésbé lényeges szempontok, tényezők megkülönböztetése, mérlegelése 4.5 Példákkal való alátámasztása, hogy nehéz történelmi szituációkban az egyes emberek nézeteit, döntéseit és cselekedeteit élethelyzetük miként befolyásolja 4.6 Önálló kérdések megfogalmazása, felvetése történelmi események okairól és következményeiről 4.7 A változás és fejlődés közötti különbség értelmezése konkrét példákon 4.8 A különböző történelmi régiók eltérő fejlődésének bemutatása

Emelt szint

Legyen képes a felsorolt történelmi tényezők közül az Legyen képes történelmi események okairól és követokokat és a következményeket összekapcsolni. kezményeiről feltételezéseket megfogalmazni és azokat indokolni. Legyen képes a különböző felsorolt történelmi ténye- Példákkal bizonyítsa, hogy egy történelmi eseménynek zők közül kiválasztani az adott történelmi esemény egyszerre több oka és következménye van. okait, következményeit. Legyen képes a felsorolt történelmi okok, célok, következmények megadott szempontok szerinti csoportosítására (pl. politikai, társadalmi, gazdasági) Legyen képes alapvető történelmi események lényeLegyen képes a történelmi események, összefüggések ges és kevésbé lényeges elemeinek megkülönbözteté- lényeges és kevésbé lényeges szempontjainak megsére. különböztetésére. Tudjon feltételezéseket megfogalmazni megadott forrás segítségével, hogy az emberek nézeteit, döntéseit és cselekedeteit élethelyzetük miként befolyásolhatja.

Tudjon egyszerű kérdéseket megfogalmazni történelmi események okairól és következményeiről.

Tudjon önálló kérdéseket megfogalmazni történelmi események okairól és következményeiről.

Példák kiválasztása a változás és a fejlődés bemutatására.

Példák segítségével értelmezze a változás és a fejlődés közti különbséget.

Gyűjtsön példákat arra, hogy különböző történelmi régiók fejlődése eltérő ütemű lehet. Források segítségével ismerje fel a nagyobb történelmi régiók közötti fontosabb különbségeket.

Mutassa be az egyes korszakok nagyobb történelmi régiói közötti fontosabb különbségeket.

150

TÉMÁK

VIZSGASZINTEK Középszint

4.9 Aktuális események történelmi előzményeinek bemutatása 4.10 Történelmi analógiák megadott szempontok szerinti keresése, értelmezése

Emelt szint

Megadott felsorolásból tudja kiválasztani valamely aktuális esemény történelmi előzményeit.

Legyen képes valamely jelenkori esemény történelmi előzményeire vonatkozó állításokat megfogalmazni. Legyen képes hasonló történelmi eseményeket (pl. háborúk, békekötések, forradalmak) megadott vagy önálló szempontok alapján összehasonlítani. Legyen képes történelmi eseményhez megadott szempontok szerint analógiákat keresni, választását indokolni. Legyen képes szabadon választott történelmi jelenségek változásait hosszabb időtávon végigkísérni. Legyen képes egy ország vagy régió történelmét szabadon választott szempontból hosszabb időtávon keresztül bemutatni. Legyen képes a tanult történelmi korokat sokrétűen (pl. társadalomtörténeti, gazdaságtörténeti, művelődéstörténeti szempontból) összehasonlítani. Hozzon példát arra, hogy a magyar történelem sorsfordító eseményeinek eltérő értékelései léteznek.

Legyen képes történelmi események és szereplők között kapcsolatot találni. Legyen képes források segítségével történelmi szereplőknek az események alakulásában betöltött szerepét bemutatni. Legyen képes történelmi események okait, következményeit megkülönböztetni. Legyen képes egyes fontosabb történelmi események következményeit és a benne részt vevők szándékait összevetni.

Legyen képes források segítségével történelmi szereplőknek az események alakulásában betöltött szerepét több szempontból bemutatni.

4.11 Szabadon választott példa segítségével hosszabb időtávú történelmi változások bemutatása

4.12 A magyar történelem sorsfordító eseményeinek több szempontú bemutatása 4.13 Személyek, pártok, csoportok szerepének fölismerése egy-egy történelmi esemény alakulásában

4.14 Annak megállapítása, hogy miként függhetnek össze a történelmi események okai, következményei és a benne résztvevők szándékai

151

Legyen képes források alapján történelmi események okait, következményeit és a résztvevők szándékait öszszehasonlítani, a közöttük levő összefüggésekre rámutatni.

5. Történelmi események és jelenségek problémaközpontú bemutatása TÉMÁK

5.1 Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra

5.2 Népesség, település, életmód

VIZSGASZINTEK Középszint

Emelt szint

Legyen képes megkülönböztetni és bemutatni a gazdaság egyes területeit (pl. ipar, mezőgazdaság, infrastruktúra) az adott korban. Jellemezze a termelési technikákat (pl. nehézeke, szövőgép) és technológiákat (pl. vetésforgó, textilmanufaktúra) az adott korban. Tudjon különbséget tenni a munkamegosztás különböző formái között. Ismerje fel a termelés új szervezeti formáinak és társadalomformáló hatásának kölcsönhatását. Példákkal bizonyítsa a gazdaság, gazdálkodás és a környezet viszonyának alakulását az egyes történelmi korokban. Legyen képes felismerni és bemutatni a népesedési folyamatok főbb jellemzőit. Hozzon példát arra, hogy a politikai, társadalmi, etnikai és gazdasági viszonyok hogyan befolyásolják az egyes korszakokban élők életmódját, mentalitását. Ismerje fel és mutassa be az urbanizáció hatásait (életkörülmények javulása, környezetszennyezés). Legyen képes források alapján bemutatni az alapvető társadalmi csoportok (pl. nemesség, jobbágyság) életmódját (pl. lakás, öltözködés).

Legyen képes több korszakon keresztül végigvezetni a gazdaság változásait. Tudja jellemezni a tulajdonviszonyokat, és bemutatni a gazdaság szereplőit az adott korban. Tudja különböző szempontok alapján összehasonlítani az eltérő gazdasági fejlődésű területeket (pl. centrum, periféria). Legyen képes felismerni és jellemezni egyes korok meghatározó gazdaságpolitikáját. Legyen képes a műveltségi viszonyok és a gazdaság összefüggéseit értelmezni.

152

Legyen képes feltárni és értelmezni a felekezeti, társadalmi, politikai és népesedési viszonyok kölcsönhatását.

VIZSGASZINTEK

TÉMÁK Középszint 5.3 Egyén, közösség, társadalom

5.4 A modern demokráciák működése

Emelt szint

Legyen képes bemutatni a társadalmi csoportokat eltérő szempontok (pl. műveltség, életmód, gazdasági helyzet) szerint. Legyen képes egy-egy kiemelkedő történelmi személy életútját bemutatni, közösségformáló, társadalomalakító tevékenységét felismerni. Legyen képes főbb vonalakban bemutatni a helyi társadalom főbb jellemzőit (pl. lakóhely, iskolai közösség kiemelkedő személyiségei, eseményei). Legyen képes bemutatni a kisebb közösségek és a többségi társadalom együttélését, konfliktusait különböző történelmi korszakokban (pl. nemzetiségi kérdés, zsidókérdés Magyarországon, a romák integrációja hazánkban). Jellemezze a nemek történelmi szerepvállalását a különböző történelmi korokban.

Legyen képes értelmezni az egyén és a közösség érvényesülési (pl. katonáskodás, hivatal) és érdekérvényesítési (pl. céh, pártok) lehetőségeit és korlátait a különböző történelmi korokban, helyzetekben. Tudja jellemezni a társadalmi viszonyokat különböző szempontok alapján (pl. társadalmi mobilitás, társadalmi normák, nyitottság, illetve zártság). Legyen képes értékelni különböző szempontok szerint egy-egy kiemelkedő történelmi személy életművét. Legyen képes bemutatni adott parlamenti rendszerek működését és felépí- Ismerje a politikai érdekérvényesítés kütését. lönböző formáit (pl. pártok, szakszerveTudja bemutatni az általános, egyenlő és titkos választójogért folyó küzde- zetek, civil szervezetek). lem problémakörét egy konkrét példán keresztül. Tudja ismertetni a többpárti parlamentarizmus és az ún. parlamenti váltógazdaság működését, az ellenzéki pártok szerepét. Legyen képes bemutatni a demokratikus hatalomgyakorlás, a hatalommegosztás és a hatalomellenőrzés eszközeit és módszereit.

153

TÉMÁK

VIZSGASZINTEK Középszint

Emelt szint

5.5 Politikai intézmények, eszmék, Tudja megnevezni és bemutatni a különböző államideológiák formákat. Legyen képes a hatalmi ágakat megkülönböztetni, és az egyes ágak funkcióit, szerepét konkrét példákon keresztül különböző korokban bemutatni. Legyen képes az egyes nagy történelmi korokra jellemző néhány kormányzati struktúrát (pl. Magyarország kormányzása a XVI-XVII. században, a reformkorban, a dualizmus korában stb.) bemutatni. Tudja bemutatni a polgári demokratikus és totális rendszerek közötti különbséget. 5.6 Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

Legyen képes az egyes nagy történelmi korokra jellemző néhány kormányzati struktúrát összehasonlítani. Legyen képes a kormányzás szintjeit megkülönböztetni, és formáit különböző korokban (pl. központi kormányzati intézmények, helyi közigazgatás, megyék, városi önkormányzat) bemutatni. Legyen képes bemutatni az állam és az egyház viszonyának változásait különböző korokban. Ismerje az emberiség fejlődése során megfogalmazott korszakokat meghatározó eszméket, ideológiákat. Legyen képes a nemzetállamok kialakulásának történelmi körülményeit, jellemzőit bemutatni. Legyen képes bemutatni egy-egy politikai/katonai Legyen képes bemutatni egy-egy politikai/katonai szöszövetségi rendszer kialakulását, célkitűzéseit. vetségi rendszer kialakulását, az egyes országok, szövetLegyen képes különböző korok jellemző hadseregtí- ségi rendszerek közötti konfliktusok kiváltó okait, a konfpusait jellemezni, a fegyverek (pl. fegyvertípusok, liktusban résztvevők célkitűzéseit, és az azokat lezáró béfegyvernemek) fejlődését ismertetni. keszerződéseket. Legyen képes a világ- és a magyar történelem egyes Legyen képes egy-egy háborút bemutatni, a háború kisorsfordító csatáit (pl. Mohács, Waterloo, Sztálinmenetelét meghatározó tényezőket elemezni. grád) ismertetni, a győzelem és vereség okairól állí- Tudja mérlegelni a háborús terhek és következmények (pl. tásokat megfogalmazni. vereség, emberveszteségek, gazdasági kimerültség, növekÉrdekütközés és egyetértés az Európai Unióban vő hátországi elégedetlenség) hatásait a hadviselő orszákonkrét példákon keresztül. gokra. Legyen képes bemutatni a második világháború utáni döntő világpolitikai folyamatokat, és a nemzetközi együttműködés színtereit. Értse a globalizáció jelenségeit, és értelmezze a globális problémákat. Legyen képes értelmezni az európai integráció alapelveit. 154

B/ Témakörök A középszintű érettségi vizsgán a számon kérhető évszámok, személyek, topográfiai adatok és fogalmak megegyeznek az alap- és középfokú történelem kerettantervek évszámokra, személyekre, topográfiai adataira és fogalmaira vonatkozó – az adott témakörhöz rendelhető – tantárgyi követelményeivel. Az emelt szintű érettségi vizsga egyszerű, rövid választ igénylő feladatainak megoldásához szükséges részletes követelményeket a történelem kerettanterveknek az évszámokra, személyekre, topográfiára és fogalmakra vonatkozó részei tartalmazzák. Az emelt szintű érettségi vizsga írásbeli részének szöveges (kifejtendő) feladatai és szóbeli tételei megoldásához szükséges nevek, fogalmak stb. körét a kerettantervek és a vizsgakövetelmények az adott témaköröknél példák segítségével jelzik.

1. Az ókor és kultúrája TÉMÁK

VIZSGASZINTEK Középszint

Emelt szint

1.1 Vallás és kultúra az ókori Keleten

Az egyes civilizációk vallási és kulturális jellemzőinek azonosítása.

Egy folyammenti civilizáció jellemzői (pl. Egyiptom, Kína). Az egyistenhit a zsidó vallásban. 1.2 A demokrácia kialakulása Az athéni demokrácia intézményei, működése. Az athéni demokrácia kialakulásának folyamata. Athénban A spártai állam 1.3 A római köztársaság virágkora és A hódító háborúk társadalmi és politikai következmé- Augustus principátusának jellemző vonásai válsága, az egyeduralom kialakulása nyei a köztársaság korában. 1.4 Az antik hitvilág, művészet, tu- A római építészet jelentős alkotásainak azonosítása. A görög tudomány egyes területeinek egy-egy alkotója domány A római városépítés jellegzetességei és emlékei Pan- (történetírás, természettudományok, filozófia) nóniában. A római történetírás egy-egy jelentős alkotója (pl. Livius, Tacitus). 1.5 A kereszténység kialakulása és elterjedése

A kereszténység főbb tanításai.

1.6 A népvándorlás, az antik civilizá- A Nyugat-római Birodalom bukása és a népvándorlás ció felbomlása

155

A kereszténység történetének néhány állomása az ókorban (pl. páli fordulat, üldöztetés, milánói ediktum, niceai zsinat). A népvándorlás legfontosabb mozzanatainak és résztvevőinek ismerete, térbeli elhelyezése (pl. germánok, hunok).

2. A középkor TÉMÁK

VIZSGASZINTEK Középszint

Emelt szint

2.1 A feudális társadalmi és gazdasági rend jellemzői

A középkori uradalom jellemző vonásai (pl. vár, majorság, jobbágytelek). A mezőgazdasági technika fejlődésének néhány jellemző mozzanata a X-XI. században. 2.2 A nyugati és keleti keresztény- Az egyház politikai szerepe a nyugati kereszténységség ben.

2.3 Az iszlám vallás és az arab vi- Az iszlám vallás kialakulása és főbb tanításai. lág; a világvallások elterjedése A világvallások civilizáció-formáló szerepe. 2.4 A középkori városok Egy középkori város jellemzőinek bemutatása. A középkori kereskedelem sajátosságai. 2.5 Egyházi és világi kultúra a kö- Az egyház szerepe a középkori művelődésben és a zépkorban mindennapokban. A romanika és a gótika főbb stílusjegye. A lovagi kultúra és értékrend néhány eleme. 2.6 A humanizmus és a reneszánsz A humanizmus és a reneszánsz főbb jellemzői. Itáliában

A Frank Birodalom történetének főbb állomásai (pl. Poitiers, Verdun).

A legfontosabb szerzetesrendek jellemzői (pl. bencések, ferencesek). Az ortodox és a nyugati kereszténység főbb jellemzői (pl. önálló nemzeti egyházak, eltérő liturgia és egyházművészet). Az arab hódítás, az iszlám elterjesztésének fontosabb szakaszai (pl. 635 Damaszkusz, 732 Poitiers). A középkori céhes ipar bemutatása. Híres egyetemek Nyugat- és Közép-Európában (pl. Párizs, Oxford, Prága), az egyetemi oktatás jellemzői, a skolasztika (Aquinói Szent Tamás).

A humanizmus és a reneszánsz jellemzői (pl. emberközpontúság, antik embereszmény) és fontosabb itáliai képviselői (pl. Petrarca, Machiavelli és Raffaello). 2.7 Az angol és a francia rendi álA rendi állam kialakulása és működése Angliában és lam működése Franciaországban. 2.8 Az Oszmán Birodalom terjesz- Az Oszmán Birodalom katonai rendszerének jellemző Az Oszmán Birodalom jellemző vonásai és társadalmi kedése vonásai, források alapján. háttere (pl. szolgálati birtok, szpáhi, gyermekadó, janiAz oszmán hódítás irányai, legfontosabb állomásai a csár). XIV-XVI. században.

156

3. A középkori magyar állam megteremtése és virágkora TÉMÁK

VIZSGASZINTEK Középszint

3.1 A magyar nép őstörténete és vándorlása

Emelt szint

A magyar nép vándorlása térkép alapján.

3.2 A honfoglalástól az államalapításig

A honfoglalás. A honfoglaló magyarság társadalma és életmódja, források alapján. Géza fejedelemsége és Szent István államszervező tevékenysége. 3.3 Az Árpád-kor Az Aranybulla. A tatárjárás és az ország újjáépítése IV. Béla idején. 3.4 Társadalmi és gazdasági változások Károly Róbert gazdasági reformjai. Károly Róbert, Nagy Lajos, Luxembur- A magyar városfejlődés korai szakasza. gi Zsigmond idején 3.5 A Hunyadiak

3.6 Kultúra és művelődés

Hunyadi János harcai a török ellen. Mátyás király uralkodói portréja intézkedései alapján. Jelentős Árpád- és Anjou-kori művészeti emlékek felismerése.

157

A vándorló magyarság képe a korabeli forrásokban (pl. arab és bizánci források). Eltérő tudományos elképzelések a magyar őstörténet tel kapcsolatban. (pl. eredet, őshaza). A kalandozó magyarok képe a korabeli forrásokban. Szent István törvényalkotó tevékenysége

Az új rend megszilárdulása Szent László és Könyves Kálmán idején. Nagy Lajos törvényei és az Anjou-kori társadalom. Zsigmond király külpolitikája (pl. a nyugati egyházszakadás megszüntetése, a huszita kérdés kezelése, oszmánok elleni védekezés). Mátyás király bel- és külpolitikája.

Mátyás király és a reneszánsz.

4. Szellemi, társadalmi és politikai változások az újkorban TÉMÁK

VIZSGASZINTEK Középszint

Emelt szint

4.1 A nagy földrajzi felfedezések és következményei

A nagy földrajzi felfedezések legfontosabb állomásai térkép alapján. Az Európán kívüli civilizációk hatása Európára, és a gyarmatosítás. 4.2 Reformáció és katolikus meg- A reformáció főbb irányzatai források alapján (lutheújulás ránus, kálvinista). A katolikus megújulás, az ellenreformáció kibontakozása. A barokk stílus jellemzői. 4.3 A kontinentális abszolutizmus A francia abszolutizmus XIV. Lajos korában. és a parlamentáris monarchia meg- Az alkotmányos monarchia működése. születése Angliában 4.4 A tudományos világkép átalakulása, a felvilágosodás

A kapitalista világgazdasági rendszer kialakulásának kezdetei, a legfőbb társadalmi és gazdasági folyamatok a XVI-XVII. században Nyugat-Európában. Nagyhatalmi konfliktusok és vallási ellentétek a koraújkori Európában (pl. francia-Habsburg vetélkedés, harmincéves háború).

Az angolszász kapitalizálódás, a polgári fejlődés és a mindennapi élet a kora újkori Angliában Nagyhatalmi erőviszonyok, az európai egyensúly a XVIII. században. A felvilágosodás legjelentősebb gondolatai és főbb kép- Az új világszemlélet kialakulása (pl. racionalizmus), az viselői források alapján. újkori természettudományok (pl. mechanika, newtoni fizika) és társadalomtudományok (pl. társadalmi szerződés, államelmélet) kibontakozása.

158

5. Magyarország a Habsburg Birodalomban TÉMÁK

VIZSGASZINTEK Középszint

5.1 A mohácsi csata és az ország három részre szakadása

Emelt szint

A mohácsi vész és az ország részekre szakadása. Végvári küzdelmek.

5.2 Az Erdélyi Fejedelemség virágkora Erdély sajátos etnikai és vallási helyzete (pl. három nemzet, vallási tolerancia). 5.3 A török kiűzése és a Rákóczi-sza- A Rákóczi szabadságharc fordulópontjai. badságharc A szatmári béke. 5.4 Magyarország a XVIII. századi Habsburg Birodalomban 5.5 Művelődés, egyházak, iskolák

Összetartó és elválasztó erők a három országrészben (pl. törökök elleni védekezés, gazdaság, vallás). A rendi és vallási törekvések összekapcsolódása a Bocskai-féle szabadságharcban. Bethlen Gábor kül- és belpolitikája. A török kiűzésének kérdései és Zrínyi Miklós. A spanyol örökösödési háború és a Rákóczi szabadságharc. Az udvar és a rendek viszonyának alakulása.

Demográfiai változások, a nemzetiségi arányok alakulása Mária Terézia és II. József reformjai. A hazai reformáció és a barokk kulturális hatásai forrá- Az állami oktatáspolitika főbb intézkedései. sok alapján.

159

6. A polgári átalakulás, a nemzetállamok és az imperializmus kora TÉMÁK

VIZSGASZINTEK Középszint

Emelt szint

6.1 A francia polgári forradalom po- Az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozatának alaplitikai irányzatai, az Emberi és Pol- kérdései. gári Jogok Nyilatkozata Az alkotmányos monarchia válsága és bukása. 6.2 A napóleoni háborúk és a Szent Szövetség Európája

A korszak főbb eszmeáramlatainak (liberalizmus, nacionalizmus, konzervativizmus és szocializmus) jellemzői források alapján. A legfontosabb állam- és alkotmányjogi fogalmak (pl. alkotmány, parlament, képviseleti rendszer, szavazati jog, hatalommegosztás). 6.4 Az ipari forradalom és következ- Az ipari forradalom legjelentősebb területei (könnyűményei ipar, nehézipar, közlekedés) és néhány találmánya. Az ipari forradalom teremtette ellentmondások (pl. környezetszennyezés, életmódváltozás, a nyomor kérdése). 6.5 Nagyhatalmak és katonai-poliAz USA kialakulása és nagyhatalommá válása. tikai szövetségek a századfordulón Németország nagyhatalommá válása. A balkáni konfliktusok okai. 6.6 Tudományos, technikai felfede- A második ipari forradalom alapvető vonásainak bezések, újítások és következményeik mutatása. A technikai fejlődés hatása a környezetre és az életmódra, konkrét példák alapján.

A főbb irányzatok (pl. alkotmányos monarchisták, girondiak), valamint képviselőik társadalmi és politikai elképzeléseinek összehasonlítása. A jakobinus diktatúra. A napóleoni háborúk fordulópontjai (pl. Moszkva, Lipcse). A nagyhatalmi együttműködés céljai és rendszere a bécsi kongresszus nyomán.

6.3 A XIX. század eszméi

160

Az ipari forradalom eredményeinek (pl. városiasodás, demográfiai robbanás) kibontakozása és egymásra hatása.

A szövetségi rendszerek kialakulásának okai az első világháború előtt Gyarmatok és gyarmattartók a századfordulón. Az ipari forradalom legfontosabb találmányainak és felfedezőinek bemutatása (pl. Benz, Edison, a robbanómotor, telefon). A tudományos és technikai fejlődés hatása a társadalomra, a gondolkodásra, az életmódra és a környezetre.

7. A polgárosodás kezdetei és kibontakozása Magyarországon TÉMÁK

VIZSGASZINTEK Középszint

Emelt szint

7.1 A reformmozgalom kibontako- A reformkor fő kérdései. zása, a polgárosodás fő kérdései Széchenyi és Kossuth reformprogramja.

A rendi országgyűlés és a megyerendszer működése. A gazdasági átalakulás jellemzése és elemzése. A magyar társadalom rétegződése és életformái. 7.2 A reformkori művelődés, kul- A korszak kulturális életének főbb jellemzői. A nemzeti érzés megerősödése a magyarság és a nemzetúra tiségek körében. 7.3 A polgári forradalom A pesti forradalom eseményei. A német, az olasz és ausztriai mozgalmak hatása a maAz áprilisi törvények. gyar szabadságharcra. Nemzetiségi törekvések a Habsburg birodalomban. 7.4 A szabadságharc A főbb hadjáratok, a katonai erőviszonyok alakulása, Ausztria és Magyarország közjogi viszonyának alakua vereség okai. lása. A Függetlenségi Nyilatkozat. Nagyhatalmi elképzelések Közép-Európa szerepéről. 7.5. A kiegyezés előzményei és A kiegyezés megszületésének okai. A kiegyezés alternatívái, a kiegyezéshez fűződő viták megszületése A kiegyezés tartalma és értékelése. (pl. dunai konföderáció, Kasszandra levél). 7.6 Gazdasági eredmények és tár- Kibontakozó ipar, fejlődő mezőgazdaság, közlekedés. A polgári állam kiépülése Magyarországon (pl. közigazsadalmi változások a dualizmus ko- Budapest világvárossá fejlődése. gatás, közegészségügy, iskolahálózat). rában Az átalakuló társadalom sajátosságai. Magyar nemzetiségi politika és nemzetiségi törekvések. Nemzetiségek a dualizmus korában. A környezet átalakításának következményei (pl. vasútA cigányság helye a magyar társadalomban. építés, városfejlődés, iparosítás). 7.7. Az életmód, a tudományos és Az életmód változásai a századfordulón. A tömegkultúra néhány jelensége Magyarországon (pl. művészeti élet fejlődése A magyar tudomány és művészet néhány kiemelkedő divat, szórakozás, sport, sajtó). személyisége.

161

8. Az első világháborútól a kétpólusú világ felbomlásáig TÉMÁK

VIZSGASZINTEK Középszint

8.1 Az első világháború jellege, jellemzői; a Párizs környéki békék

8.2 A gazdaság és a társadalom új jelenségei a fejlett világban

Emelt szint

Szövetségi rendszerek, frontok, az új típusú hadviselés jellemzői. A Párizs környéki békék területi, etnikai és gazdasági vonatkozásainak elemzése. A modern életforma néhány jellegzetessége (pl. mozi, autó). A nők szerepének változása.

8.3 Tekintélyuralmi rendszerek Közép-Európában és az olasz fasizmus 8.4 Az USA és az 1929-33-as gazdasági válság

A világválság jelenségei, gazdasági és társadalmi következményei.

8.5 A nemzetiszocializmus hatalomra jutása és működési mechanizmusa 8.6 A bolsevik ideológia és a sztálini diktatúra az 1920-30-as években

A náci Németország legfőbb jellemzői. A náci ideológia és propaganda. A bolsevik hatalomátvétel körülményei. A sztálini diktatúra legfőbb jellemzői.

A hátország szerepe a háborúban. Nagyhatalmi érdekek és ellentétek a béketárgyalásokon.

A világgazdaság átrendeződése a háború után. A gyarmati világ szétesésének kezdetei (pl. India, KözelKelet). Az olasz fasizmus jellemzői. Tekintélyuralmi rendszerek bemutatása Közép-Európában és a Balkánon. Az USA gazdasági fellendülése és nemzetközi szerepe. A válság kezelésének módjai egy adott országban (pl. USA, Nagy-Britannia). A totális állam kiépítése Németországban.

8.7 A második világháború előzményei jelentős fordulatai

A bolsevizmus ideológiája. A bolsevik propaganda főbb jellemzői. A sztálini gazdaságpolitika. A szövetséges hatalmak együttműködésének elemzése. Háborúellenes katonai és polgári erőfeszítések.

8.9 A szocialista rendszerek bukása

Nyugat-Európa újjáépítése és a közös európai intézmények kialakulásának kezdetei A gyarmati rendszer felbomlása – a „harmadik világ” kialakulása. Gandhi erőszakmentes mozgalma. A német kérdés.

A világháború előzményei, katonai és politikai fordulópontjai. A holocaust. 8.8 A hidegháború és a kétpólusú vi- Az ENSZ létrejötte, működése. lág jellemzői Nemzetközi konfliktusok a hidegháború idején (pl. Korea, Kuba, Szuez).

A szovjet blokk kialakulása és jellemzői. Rendszerváltozás Kelet-Közép-Európában. 162

9. Magyarország története az első világháborútól a második világháborús összeomlásig TÉMÁK

VIZSGASZINTEK Középszint

9.1 Az Oszrák-Magyar Monarchia felbomlása és következményei

Emelt szint

Az Oszrák-Magyar Monarchia felbomlása. Trianon gazdasági, társadalmi és etnikai hatásai.

9.2. A Horthy-rendszer jellege és jel- Az ellenforradalmi rendszer konszolidációjának leglemzői fontosabb lépései.

9.3 Művelődési viszonyok és az élet- Társadalmi rétegződés és életmód a húszas-harmincas mód években.

9.4 A magyar külpolitika mozgástere, A magyar külpolitika céljai és kapcsolatai a két világalternatívái háború között. 9.5 Magyarország részvétele a világháborúban

Magyarország háborúba lépése és részvétele a Szovjetunió elleni harcokban.

9.6 A német megszállás és a holocaust Magyarországon

Magyarország német megszállása és a nyilas hatalomátvétel. A holocaust Magyarországon. (pl. zsidótörvények gettósítás, deportálás).

163

A Károlyi-kormány bel- és külpolitikai mozgástere és intézkedései. A tanácskormány uralomra kerülése, politikája, bukásának okai. Trianon társadalmi és bel- és külpolitikai következményei. Politikai életpályák bemutatása és elemzése (pl. Bethlen István, Teleki Pál). Gazdasági válság és radikalizálódás a belpolitikában (Gömbös és kísérlete). A klebelsbergi kultúrpolitika kibontakozása és főbb jellemzői (pl. kultúrfölény, valláserkölcsi nevelés). Tudomány és művészet főbb képviselői a két világháború közötti Magyarországon (pl Szent-Györgyi Albert, Bartók Béla). Magyarország a náci birodalom árnyékában (pl. gazdasági és politikai kényszerek, kitörési kísérletek). A területi revízió lépései. Kállay Miklós miniszterelnöksége. Háborúellenes törekvések (pl. Magyar Történelmi Emlékbizottság, szárszói találkozó). Az antiszemitizmus és a zsidókérdés Magyarországon,

10. Magyarország 1945-től a rendszerváltozásig TÉMÁK

VIZSGASZINTEK Középszint

Emelt szint

10.1 A szovjet felszabadítás és megszállás

A szovjet felszabadítás és megszállás. Az ország háborús emberáldozata és anyagi vesztesége. 10.2 A határon túli magyarság sorsa A magyarság helyzetének főbb jellemzői a szomszédos országokban. 10.3 A kommunista diktatúra kiépítése Az 50-es évek jellemzői, a rendszer működése a Ráés működése kosi korszakban. Életmód és mindennapok. 10.4 Az 1956-os forradalom és szaAz 1956-os forradalom és szabadságharc kitörésének badságharc okai és főbb eseményei. A megtorlás megnyilvánulási formái, áldozatai. 10.5 A Kádár-rendszer jellege, jellem- A rendszer jellemzői a Kádár korszakban. zői Életmód és mindennapok. 10.6 A rendszerváltozás A rendszerváltozás tartalma és következményei (pl. államforma, szabadságjogok, függetlenség).

164

A nemzetközi helyzet hatása a magyar belpolitika alakulására 1945 és 1948 között (pl. SZEB intézkedései, németek kitelepítése).

Az elnyomás formái és „gépezete”.

A magyar forradalom nemzetközi jelentősége és összefüggései (pl, szuezi válság szerepe, a magyar kérdés az ENSZ-ben). A kádári társadalom- és kultúrpolitika alakulása (pl. "gulyás- vagy fridzsiderkommunizmus", három T). Magyarország a kilencvenes években (pl. ó jogalkotás, társadalmi változások – vesztesek és győztesek).

11. A jelenkor TÉMÁK

VIZSGASZINTEK Középszint

11.1 A közép-európai régió jellemzői, távlatai, a posztszovjet rendszerek problémái 11.2 Az európai integráció története

Emelt szint

A közép-európai régió sajátos problémái

A balkáni konfliktusok, Jugoszlávia felbomlása Nemzeti, etnikai, vallási kisebbségek helyzete néhány országban (pl. Románia, Magyarország, Ukrajna). Az Európai Unió legfontosabb intézményei. A "Hatok" Közös Piacától az Európai Unióig (1957-1992) – az integráció főbb állomásai. Együttműködés és eltérő érdekek az Unióban. Az Európai Unió helye a világgazdaságban. 11.3 A „harmadik világ” A fejlődő országok főbb problémái (pl. népességnöveke- A demográfiai válság társadalmi és gazdasági okai. dés, szegénység, élelmezési- és adósságválság). 11.4 Fogyasztói társadalom; öko- A technikai civilizáció és a gazdasági növekedés hatása A környezettudatos magatartás kulturális, gazdasági és pológiai problémák, a fenntartható a természeti környezetre. litikai feltételei. fejlődés 11.5 A globális világ kihívásai és A tömegkultúra új jelenségei (pl. film, reklám). ellentmondásai

165

12. A mai magyar társadalom és életmód TÉMÁK

VIZSGASZINTEK Középszint

Emelt szint

12.1 Alapvető állampolgári ismeretek

Az emberi jogok ismerete és a jogegyenlőség elvének A szociális piacgazdaság jellemzői. bemutatása. Az állampolgári jogok kötelességek. 12.2 Etnikumok és nemzetiségek a ma- Nemzetiségek a mai magyar társadalomban (pl. számuk, gyar társadalomban arányuk, helyzetük, intézményeik). 12.3 A magyarországi romák A hazai romák helyzete (oktatás, lakhatás, egészségügy, foglalkoztatás). A diszkrimináció fogalma. 12.4. A parlamenti demokrácia műA választási rendszer. A helyi önkormányzatok feladatai, A magyar alkotmányosság elemei (pl. a konstruktív bizalködése és az önkormányzatiság szervezetei és működésük. matlanság intézménye, népszavazás) és intézményei (pl. alkotmánybíróság, ombudsmani intézmény). 12.5 Társadalmi, gazdasági és demog- Demográfiai változások Magyarországon az elmúlt fél A magyar társadalom szerkezetváltozásai az elmúlt fél évráfiai változások évszázadban. században. Magyarország gazdasága és beilleszkedése az európai, illetve világgazdaságba.

166

C. Minimum követelményrendszer: A továbbhaladás feltétele a helyi tantervi anyagban rögzített középszintű érettségi tananyag éves követeményszintjének (ezen belül az egyes ismeretkörök) 30 %-os teljesítése.

D. Eszközjegyzék a történelem tantárgy tanításához 1. CD lejátszó, kazettás magnó 2. DVD lejátszó, videolejátszó 3. Írásvetítő 4. Történelem tárgyú DVD-k, videokazetták 5. Falitáblák, faliképek, térképek 6. Történelem tárgyú, helytörténeti könyvek 7. Földgömb 8. Fóliák 9. Tankönyvek, feladatgyűjtemények, atlaszok .

167

1.4. MATEMATIKA

I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNY Az érettségi követelményeit két szinten határozzuk meg: középszinten a mai társadalomban tájékozódni és alkotni tudó ember matematikai ismereteit kell megkövetelni, ami elsősorban a matematikai fogalmak, tételek gyakorlati helyzetekben való ismeretét és alkalmazását jelenti; az emelt szint tartalmazza a középszint követelményeit, de az azonos módon megfogalmazott követelmények körében az emelt szinten nehezebb, több ötletet igénylő feladatok szerepelnek. Ezen túlmenően az emelt szint követelményei között speciális anyagrészek is találhatók, mivel emelt szinten elsősorban a felsőoktatásban matematikát használó, illetve tanuló diákok felkészítése történik.

A) KOMPETENCIÁK Gondolkodási módszerek, halmazok, logika, kombinatorika, gráfok • • • • • • •

Legyen képes a tanuló adott szövegben rejlő matematikai problémákat észrevenni, szükség esetén matematikai modellt alkotni, a modell alapján számításokat végezni, és a kapott eredményeket értelmezni. Legyen képes kijelentéseket szabatosan megfogalmazni, azokat összekapcsolni, kijelentések igazságtartalmát megállapítani. Lássa az eltéréseket, illetve a kapcsolatokat a matematikai és a mindennapi nyelv között. A matematika minden területén és más tantárgyakban is tudja alkalmazni a halmaz fogalmát, illetve a halmazműveleteket. Legyen jártas alapvető kombinatorikus gondolatmenetek alkalmazásában, s legyen képes ennek segítségével gyakorlati sorbarendezési és kiválasztási feladatok megoldására. Ismerje a gráfok jelentőségét, sokoldalú felhasználhatóságuk néhány területét, és legyen képes további felhasználási lehetőségek felismerésére a gyakorlati életben és más tudományágakban. Az emelt szinten érettségiző diák ismerje a halmazelmélet alapvető szerepét a mai matematika felépítésében.

Számelmélet, algebra • • • • •

Legyen képes a tanuló betűs kifejezések értelmezésére, ismerje fel használatuk szükségességét, tudja azokat kezelni, lássa, hogy mi van a „betűk mögött”. Ismerje az egyenlet és az egyenlőtlenség fogalmát, megoldási módszereit (pl. algebrai, grafikus, közelítő). Legyen képes egy adott probléma megoldására felírni egyenleteket, egyenletrendszereket, egyenlőtlenségeket, egyenlőtlenség-rendszereket. Tudja az eredményeket előre megbecsülni, állapítsa meg, hogy a kapott eredmény reális-e. Az emelt szinten érettségiző diáknak legyen jártassága az összetettebb algebrai átalakításokat igénylő feladatok megoldásában is.

168

Függvények, az analízis elemei • • • •

Legyen képes a tanuló a körülötte levő világ egyszerűbb összefüggéseinek függvényszerű megjelenítésére, ezek elemzéséből tudjon következtetni valóságos jelenségek várható lefolyására. Legyen képes a változó mennyiségek közötti kapcsolat felismerésére, a függés értelmezésére. Értse, hogy a függvény matematikai fogalom, két halmaz elemeinek egymáshoz rendelése. Ismerje fel a hozzárendelés formáját, elemezze a halmazok közötti kapcsolatokat. Lássa, hogy a sorozat diszkrét folyamatok megjelenítésére alkalmas matematikai eszköz, a pozitív egész számok halmazán értelmezett függvény. Ismerje a számtani és mértani sorozatot. Az emelt szinten érettségiző diák ismerje az analízis néhány alapelemét, amelyekre más szaktudományokban is (pl. fizika) szüksége lehet. Ezek segítségével tudjon függvényvizsgálatokat végezni, szélsőértéket, görbe alatti területet számolni.

Geometria, koordinátageometria, trigonometria • Tudjon a tanuló síkban, illetve térben tájékozódni, térbeli viszonyokat elképzelni, tudja a háromdimenziós valóságot – alkalmas síkmetszetekkel – két dimenzióban vizsgálni. • Vegye észre a szimmetriákat, tudja ezek egyszerűsítő hatásait problémák megfogalmazásában, bizonyításokban, számításokban kihasználni. • Tudjon a feladatok megoldásához megfelelő ábrát készíteni. • Tudjon mérni és számolni hosszúságot, területet, felszínt, térfogatot, legyen tisztában a mérési pontosság fogalmával. • Ismerje a geometria szerepét a műszaki életben és bizonyos képzőművészeti alkotásokban. • Az emelt szinten érettségiző diák tudja szabatosan megfogalmazni a geometriai bizonyítások gondolatmenetét. Valószínűségszámítás, statisztika • • • •

Értse a tanuló a statisztikai kijelentések és gondolatmenetek sajátos természetét. Ismerje a statisztikai állítások igazolására felhasználható adatok gyűjtésének lehetséges formáit, és legyen jártas a kapott adatok áttekinthető szemléltetésében, különböző statisztikai mutatókkal való jellemzésében. Az emelt szinten érettségiző diák tudjon egyszerűbb véletlenszerű jelenségeket modellezni és a valószínűségi modellben számításokat végezni. Emelt szinten ismerje a véletlen szerepét egyszerű statisztikai mintavételi eljárásokban.

169

B) VIZSGAKÖVETELMÉNYEK 1. Gondolkodási módszerek, halmazok, logika, kombinatorika, gráfok E témakört (különösen a gondolkodási módszereket, a halmazokat és a matematikai logikát) elsősorban nem önállóan számon kérhető ismeretanyagként kell elképzelni, hanem olyan szemléletformáló, a matematikaoktatás egészét átszövő módszerek, illetve eszközök összességeként, amely szinte teljes egészében megjelenik minden további témakörben is.

VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint 1.1 Halmazok

1.1.1 Halmazműveletek

1.1.2 Számosság, részhalmazok

Emelt szint

Ismerje és használja a halmazok megadásának különböző módjait, a halmaz elemének fogalmát. Definiálja és alkalmazza gyakorlati és matematikai feladatokban a következő fogalmakat: halmazok egyenlősége, részhalmaz, üres halmaz, véges és végtelen halmaz, komplementer halmaz. Ismerje és alkalmazza gyakorlati és matematikai feladatokban a következő műveleteket: egyesítés, metszet, különbség. Tudjon koordináta-rendszerben ábrázolni egyszerűbb ponthalmazokat. Véges halmazok elemeinek száma.

170

Ismerjen példát véges, megszámlálhatóan végtelen és nem megszámlálhatóan végtelen halmazra.

VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint 1.2 Matematikai logika

1.2.1 Fogalmak, tételek és bizonyítások a matematikában

1.3 Kombinatorika

Emelt szint

Tudjon egyszerű matematikai szövegeket értelmezni. Ismerje és alkalmazza megfelelően a kijelentés (állítás, ítélet) fogalmát. Értse és egyszerű feladatokban alkalmazza az állítás tagadása műveletet. Ismerje az „és”, a „(megengedő) vagy” logikai jelentését, tudja használni és összekapcsolni azokat a halmazműveletekkel.

Alkalmazza tudatosan a nyelv logikai elemeit.

Értse és használja helyesen az implikációt és az ekvivalenciát. Használja helyesen a „minden”, „van olyan” kvantorokat. Tudjon definíciókat, tételeket pontosan megfogalmazni. Használja és alkalmazza feladatokban helyesen a „szükséges”, az „elégséges” és a „szükséges és elégséges” feltétel fogalmát.

Ismerje az alábbi bizonyítási típusokat és tudjon példát mondani alkalmazásukra: direkt és indirekt bizonyítás, skatulyaelv. Tudja megfogalmazni konkrét esetekben tételek megfordítását.

Tudjon egyszerű sorbarendezési, kiválasztási és egyéb kombinatorikai feladatokat megoldani. Tudja kiszámolni a binomiális együtthatókat.

Ismerje, bizonyítsa és alkalmazza a permutációk, variációk (ismétlés nélkül és ismétléssel), kombinációk (ismétlés nélkül) kiszámítására vonatkozó képleteket. Ismerje és alkalmazza a binomiális tételt.

171

2. Számelmélet, algebra Az algebra tanításának egyik fő célja annak felfedeztetése és megértetése, hogy egymástól távol állónak tűnő problémák ugyanazon matematikai, algebrai struktúrával rendelkeznek, ezért megoldásuk során hasonló eljárásokat, gondolatmeneteket alkalmazhatunk, s leírásuk formálisan azonos módon történik. (Például különböző témakörökből vett másodfokú egyenletre vezető feladatok.) Fontos a számolás során megismert műveleti szabályok absztrahálása, a jártasság megszerzése a betűkifejezésekkel végzett műveletekben. Meg kell mutatni a számfogalom bővítésének szükségességét és folyamatát. El kell juttatni a tanulókat a permanencia-elv fontosságának felismeréséhez.

VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint

Emelt szint

2.1 Alapműveletek

Tudjon alapműveleteket biztonságosan elvégezni (zsebszámológéppel is). Ismerje és használja feladatokban az alapműveletek műveleti azonosságait (kommutativitás, asszociativitás, disztributivitás).

2.2 A természetes számok halmaza, számelméleti ismeretek

Ismerje, tudja definiálni és alkalmazni az oszthatósági alapfogalmakat (osztó, többszörös, prímszám, összetett szám). Tudjon természetes számokat prímtényezőkre bontani, tudja adott számok legnagyobb közös osztóját és legkisebb közös többszörösét kiszámítani; tudja mindezeket egyszerű szöveges (gyakorlati) feladatok megoldásában alkalmazni. Definiálja és alkalmazza feladatokban a relatív prímszámokat. Tudja a számelmélet alaptételét alkalmazni feladatok- Tudja pontosan megfogalmazni a számelmélet alapban. tételét.

172

VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint 2.2.1 Oszthatóság

2.2.2 Számrendszerek

Emelt szint

Ismerje a 10 hatványaira, illetve a 2, 3, 4, 5, 6, 8, 9 számokra vonatkozó oszthatósági szabályokat, tudjon egyszerű oszthatósági feladatokat megoldani. Tudjon más számrendszerek létezéséről. Tudja a számokat átírni 10-es alapú számrendszerből 2 alapú számrendszerbe és viszont. Helyiértékes írásmód.

Oszthatósági feladatok.

Tudja a számokat átírni 10-es alapú számrendszerből n alapú számrendszerbe és viszont.

2.3 Racionális és irracionális számok

Tudja definiálni a racionális számot és ismerje az irracionális szám fogalmát. Adott n (n∈N) esetén tudja eldönteni, hogy n irracionális szám-e.

2.4 Valós számok

Tudja, hogy mit értünk adott műveletekre zárt számIsmerje a valós számkör felépítését ( N, Z, Q, Q∗ , halmazokon. R) valamint a valós számok és a számegyenes kapcsolatát. Tudjon ábrázolni számokat a számegyenesen. Tudja az abszolútérték definícióját. Ismerje adott szám normálalakjának felírási módját, tudjon számolni a normálalakkal.

173

Bizonyítsa, hogy

2 irracionális szám.

VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint 2.5 Hatvány, gyök, logaritmus

A hatványozás értelmezése racionális kitevő esetén.

Permanencia elv. Irracionális kitevőjű hatvány értelmezése szemléletesen.

Ismerje és használja a hatványozás azonosságait.

Bizonyítsa a hatványozás azonosságait egész kitevő esetén.

Definiálja és használja az

2.6 Betűkifejezések

2.6.1 Nevezetes azonosságok

Emelt szint

n

a fogalmát.

Ismerje és alkalmazza a négyzetgyökvonás azonosságait.

Bizonyítsa a négyzetgyökvonás azonosságait.

Definiálja és használja feladatok megoldásában a logaritmus fogalmát, valamint a logaritmus azonosságait. Tudjon áttérni más alapú logaritmusra.

Bizonyítsa a logaritmus azonosságait.

Ismerje a polinom fokszámát, fokszám szerint rendezett alakját. Tudja alkalmazni feladatokban a következő kifejezések kifejtését, illetve szorzattá alakítását: (a + b) 2 ; ( a − b ) 2 ; ( a + b) 3 ; ( a − b ) 3 ; a 2 − b 2 ; a 3 − b 3 . Tudjon algebrai kifejezésekkel egyszerű műveleteket végrehajtani, algebrai kifejezéseket egyszerűbb alakra hozni (összevonás, szorzás, osztás, szorzattá alakítás kiemeléssel, nevezetes azonosságok alkalmazása).

174

Tudja alkalmazni feladatokban az a n − b n , illetve az 2 m +1 + b2 m+1 kifejezés szorzattá alakítását. a

VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint 2.7 Arányosság

2.7.1 Százalékszámítás

2.8 Egyenletek, egyenletrend-szerek, egyenlőtlenségek, egyenlőtlenségrendszerek

2.8.1 Algebrai egyenletek, egyenletrendszerek Elsőfokú egyenletek, egyenletrendszerek

Másodfokú egyenletek, egyenletrendszerek

Emelt szint

Tudja az egyenes és a fordított arányosság definícióját és grafikus ábrázolásukat. Tudjon arányossági feladatokat megoldani. Százalékszámítással kapcsolatos feladatok megoldása. Ismerje az alaphalmaz és a megoldáshalmaz fogalmát. Alkalmazza a különböző egyenletmegoldási módszereket: mérlegelv, grafikus megoldás, ekvivalens átalakítások, következményegyenletre vezető átalakítások, új ismeretlen bevezetése stb.

Tudjon elsőfokú, egyismeretlenes egyenleteket megoldani. Kétismeretlenes elsőfokú egyenletrendszer megoldása. Alkalmazza az egyenleteket, egyenletrendszereket szöveges feladatok megoldásában. Ismerje az egyismeretlenes másodfokú egyenlet általános alakját. Tudja meghatározni a diszkrimináns fogalmát. Ismerje és alkalmazza a megoldóképletet.

175

Tudjon paraméteres elsőfokú egyenleteket megoldani. Két- és háromismeretlenes elsőfokú egyenletrendszerek megoldása. Egyszerű kétismeretlenes lineáris paraméteres egyenletrendszer megoldása.

Igazolja a másodfokú egyenlet megoldóképletét.

VIZSGASZINTEK TÉMÁK

Magasabb fokú egyenletek

Négyzetgyökös egyenletek 2.8.2 Nem algebrai egyenletek Abszolútértékes egyenletek

Exponenciális és logaritmikus egyenletek Trigonometrikus egyenletek 2.9 Középértékek, egyenlőtlenségek

Középszint

Emelt szint

Használja a teljes négyzetté alakítás módszerét. Alkalmazza feladatokban a gyöktényezős alakot. Tudjon törtes egyenleteket, másodfokú egyenletre vezető szöveges feladatokat megoldani. Másodfokú egyenletrendszerek megoldása. Egyszerű, másodfokúra visszavezethető egyenletek megoldása.

Igazolja és alkalmazza a gyökök és együtthatók közötti összefüggéseket. Másodfokú paraméteres feladatok megoldása.

Tudjon dani.

ax + b = cx + d típusú egyenleteket megol-

Tudjon másodfokúra visszavezethető egyenletrendszereket megoldani. Értelmezési tartomány, illetve értékkészlet-vizsgálattal, valamint szorzattá alakítással megoldható feladatok, összetett feladatok megoldása. Tudjon két négyzetre emeléssel megoldható egyenleteket megoldani.

Abszolútértékes egyenletek algebrai megoldása. Tudjon ax + b = c típusú egyenleteket algebrai és grafikus módon, valamint ax + b = cx + d típusú egyenleteket megoldani. Tudjon definíciók és azonosságok közvetlen alkalmazását igénylő feladatokat megoldani. Tudjon definíciók és azonosságok közvetlen alkalmazását igénylő feladatokat megoldani. Két pozitív szám számtani és mértani közepének foIsmerje n szám számított középértékeit (aritmetikai, galma, kapcsolatuk, használatuk. geometriai, négyzetes, harmonikus), valamint a nagyságrendi viszonyaikra vonatkozó tételeket. a+b Bizonyítsa, hogy ≥ ab , ha a, b ∈ R +. 2 Tudjon megoldani feladatokat számtani és mértani közép közötti összefüggés alapján.

176

3. Függvények, az analízis elemei A témakör (hasonlóan a geometria, illetve a valószínűségszámítás, statisztika fejezetekhez) különösen alkalmas annak szemléltetésére, hogy egy probléma matematikai megoldása három lépésben történik: a matematikai modell megalkotása, a matematikai feladat megoldása a modellen belül, és az eredmény értelmezése. Fontos terület a függvényábrázolás alkalmazása egyenletek és egyenlőtlenségek megoldásában.

VIZSGASZINTEK TÉMÁK 3.1 A függvény

3.2 Egyváltozós valós függvények

Középszint

Emelt szint

A függvény matematikai fogalma. Ismerje a függvénytani alapfogalmakat (értelmezési tartomány, hozzárendelés, képhalmaz, helyettesítési érték, értékkészlet). Tudjon szövegesen megfogalmazott függvényt képlettel megadni. Tudjon helyettesítési értéket számítani, illetve tudja egyszerű függvények esetén f(x) = c alapján az x-et meghatározni. Ismerje az egy-egyértelmű megfeleltetés fogalmát. Ismerje és alkalmazza a függvényeket gyakorlati problémák megoldásánál. Az inverzfüggvény fogalmának szemléletes értelmezése (pl. az exponenciális és a logaritmus függvény vagy a geometriai transzformációk). Ismerje, tudja ábrázolni és jellemezni az alábbi hozzárendeléssel megadott (alapvető) függvényeket: x a ax + b ; x a x 2 ; x a x 3 ; x a a x 2 + bx + c ; xa x; xa x;

Tudja az alapvető függvénytani fogalmak pontos definícióját. Ismerje és alkalmazza a függvények megszorításának (leszűkítésének) és kiterjesztésének fogalmát.

177

Összetett függvény fogalma. Ismerje és tudja ábrázolni az x a x n vényt.

n ∈N függ-

Tudjon a középszinten felsorolt függvényekből összetett függvényeket képezni.

VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint xa

3.2.1 A függvények grafikonja, függvénytranszformációk

3.2.2 A függvények jellemzése

3.3 Sorozatok

3.3.1 Számtani és mértani sorozatok

Végtelen mértani sor 3.3.2 Kamatos kamat, járadékszámítás

a ; x

x a sin x ;

Emelt szint

x a cos x ;

x a tgx ;

x a ax ; x a loga x . Tudjon értéktáblázat és képlet alapján függvényt ábrázolni, illetve adatokat leolvasni a grafikonról. Tudjon néhány lépéses transzformációt igénylő függvényeket függvénytranszformációk segítségével ábrázolni [f(x) + c; f(x+c); c·f(x); f(cx)]. Egyszerű függvények jellemzése (grafikon alapján) értékkészlet, zérushely, növekedés, fogyás, szélsőérték, periodicitás, paritás szempontjából.

Ismerje a számsorozat fogalmát és használja a különböző megadási módjait.

Tudjon olyan feladatokat megoldani a számtani és mértani sorozatok témaköréből, ahol a számtani, illetve mértani sorozat fogalmát és az a n -re, illetve az S n -re vonatkozó összefüggéseket kell használni. Tudja a kamatos kamatra vonatkozó képletet használni, s abból bármelyik ismeretlen adatot kiszámolni.

178

Tudja ábrázolni az alapvető függvények (3.2) transzformáltjainak grafikonját (c·f(ax+b)+d).

Függvények jellemzése korlátosság szempontjából. A függvények tulajdonságait az alapfüggvények ismeretében transzformációk segítségével határozza meg. Használja a konvexség és konkávság fogalmát a függvények jellemzésére. Egyszerűbb, másodfokú függvényre vezető szélsőérték-feladatok megoldása. Sorozat jellemzése (korlátosság, monotonitás), a konvergencia szemléletes fogalma. Egyszerű rekurzív képlettel megadott sorozatok. Bizonyítsa a számtani és a mértani sorozat általános tagjára vonatkozó összefüggéseket, valamint az öszszegképleteket. Ismerje a végtelen mértani sor fogalmát, összegét. Tudjon gyűjtőjáradékot és törlesztőrészletet számolni.

TÉMÁK

VIZSGASZINTEK Középszint

Emelt szint

3.4. Az egyváltozós valós függvények analízisének elemei 3.4.1 Határérték, folytonosság

Ismerje a végesben vett véges, a végtelenben vett véges és a tágabb értelemben vett határérték szemléletes fogalmát. A folytonosság szemléletes fogalma.

3.4.2 Differenciálszámítás

Tudja a differencia- és differenciálhányados definícióját. Alkalmazza az összeg, konstansszoros, szorzat- és hányadosfüggvény deriválási szabályait. Alkalmazza egyszerű esetekben az összetett függvény deriválási szabályát. Tudja bizonyítani, hogy ( x n ) ' = nx n−1 , n ∈ N esetén. Ismerje a trigonometrikus függvények deriváltját. Alkalmazza a differenciálszámítást: – érintő egyenletének felírására, – szélsőérték-feladatok megoldására, – polinomfüggvények (menet, szélsőérték, alak) vizsgálatára.

3.4.3 Integrálszámítás

Ismerje folytonos függvényekre a határozott integrál szemléletes fogalmát és tulajdonságait. Ismerje a kétoldali közelítés módszerét, az integrálfüggvény fogalmát, a primitív függvény fogalmát, valamint a Newton–Leibniz-tételt. Tudja polinomfüggvények, illetve a szinusz és koszinusz függvény grafikonja alatti területet számolni.

179

4. Geometria, koordinátageometria, trigonometria A témakör követelményeit abban a tudatban kell megfogalmaznunk, hogy a geometria szerepe, funkciója, hangsúlyai sokat változtak az elmúlt évtizedekben. Ennek következtében a szintetikus geometria egyes területeken háttérbe szorult. Szem előtt kell tartani ugyanakkor, hogy a geometria oktatása segíti a pontos fogalomalkotást, a struktúraalkotás képességét és fejleszti a térszemléletet. VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint 4.1 Elemi geometria 4.1.1 Térelemek

4.1.2 A távolságfogalom segítségével definiált ponthalmazok 4.2 Geometriai transzformácók 4.2.1 Egybevágósági transzformációk Síkban

Emelt szint

Ismerje és használja megfelelően az alapfogalom, axióma, definiált fogalom, bizonyított tétel fogalmát. Ismerje a térelemeket és a szög fogalmát. Ismerje a szögek nagyság szerinti osztályozását és a nevezetes szögpárokat. Tudja a térelemek távolságára és szögére (pont és egyenes, pont és sík, párhuzamos egyenesek, párhuzamos síkok távolsága; két egyenes, egyenes és sík, két sík hajlásszöge) vonatkozó meghatározásokat. Tudja a kör, gömb, szakaszfelező merőleges, szögfelező fogalmát. Használja a fogalmakat feladatmegoldásokban.

Alakzatok távolságának értelmezése.

Parabola fogalma.

A geometriai transzformáció mint függvény. Ismerje a síkbeli egybevágósági transzformációk (eltolás, tengelyes tükrözés, középpontos tükrözés, pont körüli forgatás) leírását, tulajdonságaikat. Alkalmazza a feladatokban az eltolás, tengelyes tükrözés, középpontos tükrözés, egybevágósági transzformációkat. Tudjon végrehajtani transzformációkat konkrét esetekben.

180

Tudja pontosan megfogalmazni az egybevágósági transzformációk definícióit, a síkidomok egybevágóságának fogalmát, valamint a sokszögek egybevágóságának elégséges feltételét. Pont körüli forgatás alkalmazása.

VIZSGASZINTEK TÉMÁK Térben

4.2.2 Hasonlósági transzformációk

Középszint

Emelt szint

Ismerje és tudja alkalmazni feladatokban a háromszögek egybevágósági alapeseteit. Ismerje fel és használja feladatokban a különböző alakzatok szimmetriáit.

Ismerje és alkalmazza a térbeli egybevágósági transzformációkat (eltolás, tengely körüli forgatás, pontra vonatkozó tükrözés, síkra vonatkozó tükrözés).

Ismerje a transzformációk leírását, tulajdonságait, al- Ismerje a hasonlósági transzformáció definícióját. kalmazza azokat. Alkalmazza a középpontos nagyítást, kicsinyítést egyszerű, gyakorlati feladatokban. Szakasz adott arányú felosztása. Hasonló alakzatok felismerése, (pl. háromszögek hasonlósági alapesetei) alkalmazása, arány felírása. Tudja és alkalmazza feladatokban a hasonló síkidomok területének arányáról és a hasonló testek felszínének és térfogatának arányáról szóló tételeket.

4.2.3 Egyéb transzformációk Merőleges vetítés

Tudja a merőleges vetítés definícióját, tulajdonságait. Legyen képes gyakorlati példákban alkalmazni (pl. alaprajz értelmezése).

181

TÉMÁK

VIZSGASZINTEK Középszint

4.3 Síkbeli és térbeli alakzatok

4.3.1 Síkbeli alakzatok Háromszögek

Emelt szint

Ismerje a síkidomok, testek csoportosítását különböző szempontok szerint.

Tudja csoportosítani a háromszögeket oldalak és szögek szerint. Ismerje és alkalmazza az alapvető összefüggéseket háromszögek oldalai, szögei, oldalai és szögei között (háromszög-egyenlőtlenség, belső, illetve külső szögek öszszege, nagyobb oldallal szemben nagyobb szög van). Ismerje és alkalmazza speciális háromszögek tulajdonságait. Tudja a háromszög nevezetes vonalaira, pontjaira és köreire vonatkozó definíciókat, tételeket (oldalfelező merőleges, szögfelező, magasságvonal, súlyvonal, középvonal, körülírt, illetve beírt kör). Ismereteit alkalmazza egyszerű feladatokban. Ismerje és alkalmazza a Pitagorasz-tételt és megfordítását. Ismerje és alkalmazza feladatokban a magasság- és a befogótételt.

182

Bizonyítsa a háromszög nevezetes vonalaira, pontjaira és köreire vonatkozó tételeket (körülírt és beírt kör középpontja; magasságpont, súlypont, középvonal tulajdonságai). Bizonyítsa a Pitagorasz-tételt és megfordítását. Bizonyítsa a magasság- és a befogótételt.

VIZSGASZINTEK TÉMÁK Négyszögek

Sokszögek

Kör

4.3.2 Térbeli alakzatok

Középszint

Emelt szint

Ismerje a négyszögek fajtáit (trapéz, paralelogramma, deltoid) és tulajdonságaikat, alkalmazza ismereteit egyszerű feladatokban. Konvex síknégyszög belső és külső szögeinek összege, alkalmazásuk egyszerű feladatokban. Ismerje és alkalmazza konvex sokszögeknél az átlók számára, a belső és külső szögösszegre vonatkozó tételeket. Tudja a szabályos sokszögek definícióját.

Húrnégyszög, érintőnégyszög tételének ismerete (bizonyítással) és alkalmazása.

A kör részeinek ismerete, alkalmazása egyszerű feladatokban. Tudja és használja, hogy a kör érintője merőleges az érintési pontba húzott sugárra, s hogy külső pontból húzott érintőszakaszok egyenlő hosszúak. A szög mérése fokban és radiánban. Tudja és alkalmazza feladatokban, hogy a középponti szög arányos a körívvel és a hozzá tartozó körcikk területével. Tudja és alkalmazza feladatokban a Thalész-tételt és megfordítását. Forgáshenger, forgáskúp, gúla, hasáb, gömb, csonkagúla, csonkakúp ismerete, alkalmazása egyszerű feladatokban.

183

A konvex sokszög átlóinak száma, a belső és külső szögösszegre vonatkozó tétel bizonyítása.

Bizonyítsa, hogy a kör érintője merőleges az érintési pontba húzott sugárra, valamint hogy a külső pontból húzott érintőszakaszok egyenlő hosszúak. Igazolja és alkalmazza feladatokban a kerületi és középponti szögek tételét. Ismerje és használja a látókör fogalmát. Bizonyítsa a Thalész-tételt és megfordítását.

VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint 4.4 Vektorok síkban és térben

4.5 Trigonometria

Emelt szint

Ismerje és alkalmazza feladatokban a következő definíciókat, tételeket: – vektor fogalma, abszolútértéke, – nullvektor, ellentett vektor, – vektorok összege, különbsége, vektor skalárszorosa, – vektorműveletekre vonatkozó műveleti azonosságok, – vektor felbontása összetevőkre. Skaláris szorzat definíciója, tulajdonságai. Ismerje és alkalmazza feladatokban a következő definíciókat, tételeket: – vektor koordinátái, – a vektor 90°-os elforgatottjának koordinátái, – vektorok összegének, különbségének, skalárral való szorzatának koordinátái, – skalárszorzat kiszámítása koordinátákból. Vektorok alkalmazása feladatokban. Tudja hegyesszögek szögfüggvényeit derékszögű háromszög oldalarányaival definiálni, ismereteit alkalmazza feladatokban. Tudja a szögfüggvények általános definícióját. Tudja és alkalmazza a szögfüggvényekre vonatkozó alapvető összefüggéseket: pótszögek, kiegészítő szögek, negatív szög szögfüggvénye, pitagoraszi összefüggés.

184

A skalárszorzat koordinátákból való kiszámításának bizonyítása.

VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint

Emelt szint

Tudjon hegyes szögek esetén szögfüggvényeket kifejezni egymásból. Ismerje és alkalmazza a nevezetes szögek (30°, 45°, 60°) szögfüggvényeit.

Tudjon szögfüggvényeket kifejezni egymásból. Függvénytáblázat segítségével tudja alkalmazni egyszerű feladatokban az addíciós összefüggéseket ( sin(α ± β ) , cos(α ± β ) , tg(α ± β ) ).

Tudja és használja a szinusz- és a koszinusztételt. Tudjon számolásokat végezni általános háromszögben.

Bizonyítsa a szinusz- és a koszinusztételt.

185

VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint 4.6 Koordinátageometria 4.6.1 Pontok, vektorok

4.6.2 Egyenes

Emelt szint

Tudja AB vektor koordinátáit, abszolútértékét. Két pont távolságának, szakasz felezőpontjának, harmadoló pontjainak felírása, alkalmazása feladatokban. A háromszög súlypontja koordinátáinak felírása, alkalmazása feladatokban. Tudja felírni különböző adatokkal meghatározott egyenesek egyenletét. Egyenesek metszéspontjának számítása. Ismerje egyenesek párhuzamosságának és merőlegességének koordinátageometriai feltételeit.

Szakasz felezőpontja és harmadoló pontjai koordinátáinak kiszámítására vonatkozó összefüggések igazolása. Igazolja a háromszög súlypontjának koordinátáira vonatkozó összefüggést Az egyenes egyenletének levezetése különböző kiindulási adatokból a síkban.

Elemi háromszög- és négyszög-geometriai feladatok megoldása koordinátageometriai eszközökkel. 4.6.3 Kör

Adott középpontú és sugarú körök egyenletének felírása. Kétismeretlenes másodfokú egyenletből a kör középpontjának és sugarának meghatározása. Kör és egyenes metszéspontjának meghatározása. A kör adott pontjában húzott érintő egyenletének felírása. Alkalmazza ismereteit feladatokban.

4.6.4 Parabola

186

A kör egyenletének levezetése. A kör és a kétismeretlenes másodfokú egyenlet kapcsolata. Két kör kölcsönös helyzetének meghatározása, metszéspontjainak felírása. Külső pontból húzott érintő egyenletének felírása. A parabola x 2 = 2 py alakú egyenletének levezetése. Feladatok a koordinátatengelyekkel párhuzamos tengelyű parabolákra.

4.7 Kerület, terület

Ismerje a kerület és a terület szemléletes fogalmát. Háromszög területének kiszámítása különböző adaab sin γ a⋅ tokból: t = ma ; t = . 2 2 Nevezetes négyszögek területének számítása. Szabályos sokszögek kerületének és területének számítása. Kör, körcikk, körszelet kerülete, területe. Kerület- és területszámítási feladatok.

4.8 Felszín, térfogat

Ismerje a felszín és a térfogat szemléletes fogalmát. Hasáb, gúla, forgáshenger, forgáskúp, gömb, csonkagúla és csonkakúp felszínének és térfogatának kiszámítása képletbe való behelyettesítéssel.

187

A háromszög területének kiszámítására használt képletek bizonyítása, további összefüggések: t = sr (bizonyítással), t = s( s − a )( s − b )( s − c ) alkalmazása.

A területképletek bizonyítása. Térgeometriai feladatok megoldása.

5. Valószínűségszámítás, statisztika A modern tudományelmélet egyik fontos pillére az a gondolkodásmód, amellyel a sztochasztikus jelenségek leírhatók. A társadalomtudományi, a természettudományi és a közgazdasági törvényeink nagy része csak statisztikusan igaz. A mindennapi élet történéseit sem lehet megérteni statisztikai ismeretek nélkül, mivel ott is egyre gyakrabban olyan tömegjelenségekkel kerülünk szembe, amelyek a statisztika eszközeivel kezelhetők. A sztochasztika gondolkodásmódja a XXI. század elejére az emberi gondolkodásnak, döntéseknek és cselekvéseknek olyannyira alapvető része lesz, hogy elsajátítása semmiképpen sem kerülhető meg. Ebben a témakörben középszinten csak az alapfogalmak megértését és használatát követeljük meg, míg emelt szinten a téma matematikai felépítésének egyes részeiről is számot kell adni. E fejezet követelményrendszere két ellentétes tendencia közötti kompromisszum jegyében született, mely szerint alapvető társadalmi szükség mutatkozik a téma iránt, miközben a tanításban elfoglalt helye ma még igencsak periférikus.

VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint 5.1 Leíró statisztika 5.1.1 Statisztikai adatok gyűjtése, rendszerezése, különböző ábrázolásai

5.1.2 Nagy adathalmazok jellemzői, statisztikai mutatók

Emelt szint

Tudjon adott adathalmazt szemléltetni. Tudjon adathalmazt táblázatba rendezni és táblázattal megadott adatokat feldolgozni. Értse a véletlenszerű mintavétel fogalmát. Tudjon kördiagramot és oszlopdiagramot készíteni. Tudjon adott diagramról információt kiolvasni. Tudja és alkalmazza a következő fogalmakat: osztályba sorolás, gyakorisági diagram, relatív gyakoriság. Ismerje és alkalmazza a következő fogalmakat: – aritmetikai átlag (súlyozott számtani közép), – medián (rendezett minta közepe), – módusz (leggyakoribb érték). Ismerje és használja a következő fogalmakat: terjedelem, átlagos abszolút eltérés, szórás. Szórás kiszámolása adott adathalmaz esetén számológéppel. Tudjon adathalmazokat összehasonlítani a tanult statisztikai mutatók segítségével.

188

Tudjon hisztogramot készíteni, és adott hisztogramról információt kiolvasni.

Ismerje az adathalmazok egyesítése és átlaguk közötti kapcsolatot.

VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint 5.2 A valószínűségszámítás elemei

Emelt szint

Véges sok kimenetel esetén szimmetriamegfontolásokkal számítható valószínűségek (egyenlő esélyű elemi eseményekből) egyszerű feladatokban. Esemény, eseménytér konkrét példák esetén.

A klasszikus (Laplace)-modell ismerete. Szemléletes kapcsolat a relatív gyakoriság és a valószínűség között. Valószínűségek kiszámítása visszatevéses mintavétel esetén, binomiális eloszlás.

Ismerje és alkalmazza a következő fogalmakat: események egyesítésének, metszetének és komplementerének valószínűsége, feltételes valószínűség, függetlenség, függőség. A nagy számok törvényének szemléletes tartalma k (nagyobb n-ekre valószínűbb, hogy − p < δ ). n Geometriai valószínűség. A binomiális eloszlás (visszatevéses modell) és a hipergeometriai eloszlás (visszatevés nélküli modell) tulajdonságai és ábrázolása. Várható érték, szórás fogalma és kiszámítása a diszkrét egyenletes és a binomiális eloszlás esetén. A binomiális eloszlás alkalmazása. A minta relatív gyakoriságának becslése a sokaság paraméterének ismeretében.

el kell eldönteni, hogy a jelölt milyen mértékben tudott önállóan megbirkózni a kérdésekkel, illetve a feladatokkal, ha segítő kérdésekre volt szüksége, azokat megértette-e és a feleletében fel tudta-e használni. Itt kell értékelni azt is, hogy mennyire volt logikus a felelet felépítése. A szóbeli vizsgát is tett tanuló végső értékelése az írásbeli és a szóbeli vizsga együttes pontszáma alapján történik.

189

C. Minimum követelményrendszer: A továbbhaladás feltétele a helyi tantervi anyagban rögzített középszintű érettségi tananyag éves követeményszintjének (ezen belül az egyes ismeretkörök) 30 %-os teljesítése. D. Eszközjegyzék a matematika tantárgy tanításához 1. Tankönyvek 2. Feladatgyűjtemények 3. Feladatlapok 4. Függvénytáblázatok 5. Tanári segédletek Táblai rajzeszközök (vonalzók, körző stb.) Projektor Írásvetítő Vetítővászon Fóliák

190

1.5. ANGOL NYELV Az idegen nyelvi érettségi vizsga célja a kommunikatív nyelvtudás mérése, azaz annak megállapítása, hogy a vizsgázó képes-e kommunikációs céljait megvalósítani. A vizsga mindkét szinten írásbeli és szóbeli részből áll, és a négy nyelvi alapkészséget méri: olvasott szöveg értése, hallott szöveg értése, beszédkészség és íráskészség. A kommunikatív készségek alkalmazásához a nyelvhasználónak rendelkeznie kell megfelelő szókinccsel, és ismernie kell a nyelv struktúráját is. Ezért a nyelvtani és lexikai kompetenciát mindkét szinten külön vizsgarész keretében is mérjük. A vizsga egynyelvű, azaz közvetítési készséget nem mér. A követelmények az Idegen nyelvi érettségi vizsga általános követelményei, valamint az Európa Tanács idegennyelv-oktatással kapcsolatos ajánlásai alapján készültek. Az idegen nyelvi érettségi vizsga szintmeghatározásai igazodnak az Európa Tanács skálájához. A vizsga középszintje az A2–B1, az emelt szint pedig a B2 szintnek felel meg. Európa Tanács

Érettségi vizsga

C2 Mesterszint C1 Haladó szint B2 Középszint

Emelt szint

B1 Küszöbszint Középszint A2 Alapszint A1 Minimumszint Az Európa Tanács A2, B1, B2 szintjeinek általános leírása: B2 Megérti a változatos, konkrét vagy elvont témájú szövegek fő gondolatmenetét, követni tudja a hosszabb, összetettebb érveléseket is. Folyamatos és természetes módon tud a célnyelven interakciót folytatni. Világos és részletes szöveget tud létrehozni különböző témákról. Véleményét indokolni tudja, részletezni tudja a különböző lehetőségekből adódó előnyöket és hátrányokat. B1 Megérti a fontosabb információkat olyan egyszerű, hétköznapi szövegekben, amelyek gyakori élethelyzetekhez kapcsolódnak (pl. iskola, szabadidő, munka). Képes külföldiekkel kommunikálni mindennapi helyzetekben. Egyszerű, összefüggő szöveget tud alkotni olyan témákban, amelyeket ismer, vagy amelyek az érdeklődési körébe tartoznak. Be tud számolni eseményekről, élményeiről, érzelmeiről és törekvéseiről. Rövid magyarázatot tud fűzni eseményekhez, jelenségekhez, indokolni tud különböző álláspontokat és terveket. A2 Megért olyan mondatokat és rövid szövegeket, amelyek az őt közvetlenül érintő területekhez kapcsolódnak. Tud kommunikálni olyan mindennapi, begyakorolt helyzetekben, amelyekben egyszerű és közvetlen információcserére van szükség. Tud egyszerű nyelvi eszközöket használva beszélni önmagáról, családjáról és szűkebb környezetéről.

191

A dokumentum az angol nyelvi érettségi vizsga részletes vizsgakövetelményeit és vizsgaleírását tartalmazza. A vizsga szintje, alapelvei és a készségek szintjén megfogalmazott követelményei azonosak minden élő idegen nyelvben. Az I. fejezetben találhatók a részletes vizsgakövetelmények. Először a készségekre lebontott követelményeket, a szövegek jellemzőit és a szövegfajtákat soroljuk fel mindkét szintre vonatkozóan a vizsgarészek lebonyolításának sorrendjében. Ezt követik a témakörök, a kommunikációs helyzetek és szándékok, továbbá a nyelvtani szerkezetek felsorolása, valamint a szókincsre vonatkozó információk. A készségeken belül külön jelöljük az Európa Tanács szintrendszere szerinti A2, B1 és B2 szintű követelményeket. Az adott szinten megfogalmazott követelmények magukban foglalják az alacsonyabb szinten megadottakat is. A dokumentum II. fejezete, a vizsgaleírás először a középszintű, majd az emelt szintű vizsgát mutatja be. A vizsgarészek itt is a lebonyolítás sorrendjében követik egymást. A könynyebb kezelhetőség érdekében az egyes vizsgarészek leírásakor megismételjük a készségekre lebontott követelményeket, a szövegek jellemzőit és a szövegfajták felsorolását.

192

I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNY A/ KÉSZSÉGEK ÉS SZÖVEGFAJTÁK 1. Olvasott szöveg értése VIZSGASZINTEK Témák Középszint 1.1 Készségek

Emelt szint

A vizsgázó képes az olvasási céloknak, illetve a feladatnak megfelelő stratégiák alkalmazásával a szövegben

A vizsgázó képes az olvasási céloknak, illetve a feladatnak megfelelő stratégiák alkalmazásával a szövegben

A2: • a lényeget (a szöveg célját) megérteni, • eseménysorokat követni, • kulcsinformációkat megérteni, B1: • a gondolatmenet lényegét megérteni, • véleményeket, érvelést nagy vonalakban követni, • egyes részinformációkat kiszűrni. B2: • a gondolatmenetet követni, • véleményeket, érvelést követni, • az információkat megfelelő részletességgel megérteni, • a szerző álláspontjára következtetni, • a szerző, illetve a szereplők érzéseire, érzelmeire következtetni.

193

VIZSGASZINTEK Témák Középszint 1.2 A szöveg jellemzői

Emelt szint

A vizsgarészben használt szöveg A vizsgarészben használt szöveg • autentikus, esetleg kismértékben szerkesztett, • tartalma, szerkezete, nyelve világos, • tematikusan megfelel a korosztály élettapasztalatának és általános érdeklődésének, • megértéséhez nincs szükség az érettségi vizsga általános műveltségi szintjét meghaladó ismeretekre, • kiválasztásakor a Témakörök című rész az irányadó, • autentikus jellegéből adódóan tartalmazhat olyan szavakat, kifejezéseket, szerkezeteket, amelyek ismerete nem követelmény az adott vizsgaszinten; ezek megértése azonban nem szükséges az adott feladat sikeres megoldásához, A2: • rövid, egyszerű, • hétköznapi nyelven íródott, és főként gyakran használt szavakat és nyelvi szerkezeteket tartalmaz, B1: • rövid, tartalmilag és szerkezetileg világos, • hétköznapi nyelven íródott.

194

B2: • hosszabb, nyelvileg és tartalmilag összetettebb, • konkrét vagy elvont témájú.

VIZSGASZINTEK Témák Középszint 1.3 Szövegfajták

• • • • • •

Emelt szint

utasítások (pl. feliratok, használati utasítások), tájékoztató szövegek (pl. hirdetés, menetrend, prospektus, műsorfüzet), levelek, újságcikkek (pl. hír, beszámoló, riport), ismeretterjesztő szövegek, egyszerű elbeszélő szövegek.

• •

publicisztikai írások, (modern) szépirodalmi szövegek.

2. Nyelvhelyesség VIZSGASZINTEK Témák Középszint 2.1 Készségek

Emelt szint

A vizsgázó képes

A vizsgázó képes

A2: • az alapvető nyelvtani szerkezetek és lexikai egységek felismerésére, kiegészítésére és létrehozására mondatés szövegszinten, B1: B2: • gyakran használt nyelvtani szerkezetek és lexikai egységek felismerésére kiegészítésére és létrehozására • változatos nyelvtani szerkezetek és lexikai egységek felismerésére, kiegészítésére és létrehozására szövegszövegszinten. szinten.

195

VIZSGASZINTEK Témák Középszint 2.2 A szöveg jellemzői

Emelt szint

A vizsgarészben használt szöveg vagy szövegrészlet A vizsgarészben használt szöveg • nehézségi foka alacsonyabb, mint az olvasott szöveg megértését mérő feladatokban, • autentikus, esetleg szerkesztett, • tartalma, szerkezete, nyelve világos, • tematikusan megfelel a korosztály élettapasztalatának és általános érdeklődésének, • megértéséhez nincs szükség az érettségi vizsga általános műveltségi szintjét meghaladó ismeretekre, • kiválasztásakor a Témakörök című rész az irányadó, • autentikus jellegéből adódóan tartalmazhat olyan szavakat, kifejezéseket, szerkezeteket, amelyek ismerete nem követelmény az adott vizsgaszinten; ezek megértése azonban nem szükséges az adott feladat sikeres megoldásához, A2: • rövid, egyszerű, • hétköznapi nyelven íródott, és főként gyakran használt szavakat és nyelvi szerkezeteket tartalmaz, B1: • rövid, tartalmilag és szerkezetileg világos, • hétköznapi nyelven íródott. B2: • hosszabb, nyelvileg és tartalmilag összetettebb, • konkrét vagy elvont témájú.

196

3. Hallott szöveg értése VIZSGASZINTEK Témák Középszint 3.1 Készségek

Emelt szint

A vizsgázó képes az értési céloknak, illetve a feladatnak megfelelő stratégiák alkalmazásával a szöveg

A vizsgázó képes az értési céloknak, illetve a feladatnak megfelelő stratégiák alkalmazásával a szöveg

A2: • témáját felismerni, • lényegét megérteni, • kulcsfontosságú szavait megérteni, • legalapvetőbb adatszerű információit kiszűrni, B1: • gondolatmenetét nagy vonalakban követni, • egyes tényszerű részinformációkat megérteni.

197

B2: • gondolatmenetét részleteiben is követni, • megértésén túl a szövegkörnyezetből következtetni az egyes beszélők álláspontjára, • megértésén túl a szövegkörnyezetből következtetni a beszélők érzelmeire és egymáshoz való viszonyára.

VIZSGASZINTEK Témák Középszint 3.2 A szöveg jellemzői

Emelt szint

A vizsgarészben használt szöveg A vizsgarészben használt szöveg • autentikus vagy autentikus hangzású (stúdiófelvétel), • tematikusan megfelel a korosztály élettapasztalatának és általános érdeklődésének, • megértéséhez nincs szükség az érettségi vizsga általános műveltségi szintjét meghaladó ismeretekre, • kiválasztásakor a Témakörök című rész az irányadó, • anyanyelvi beszélők közvetítésével hangzik el, • egy vagy több beszélő közvetítésével hangzik el, • akusztikai minősége kifogástalan, • hossza és tartalma nem terheli meg feleslegesen a vizsgázó memóriáját, • autentikus jellegéből adódóan tartalmazhat olyan szavakat, kifejezéseket, szerkezeteket, amelyek ismerete nem követelmény az adott vizsgaszinten; ezek megértése azonban nem szükséges az adott feladat sikeres megoldásához, A2: • hétköznapi nyelven hangzik el, szinte kizárólag gyakran használt szavakat és nyelvi szerkezeteket tartalmaz, • lassú, de még normál beszédtempójú, • a standard kiejtés(ek)nek megfelelő, • tisztán artikulált, • tartalmilag kifejezetten egyszerű,

198

VIZSGASZINTEK Témák Középszint

Emelt szint

B1: • hétköznapi nyelven hangzik el, alapvetően gyakran használt nyelvtani szerkezetekből és lexikai elemekből építkező, • normál tempójú, • a standard kiejtés(ek)hez közel álló, • tartalmilag és szerkezetileg mérsékelten összetett.

3.3 Szövegfajták

• • • • • • • •

közérdekű bejelentések, közlemények (pl. pályaudvaron, repülőtéren, áruházban), rögzített telefonos szövegek (pl. üzenetrögzítő, információs szolgálatok: útinformáció, nyitva tartás, menetrend), utasítások (pl. utcán, repülőtéren, pályaudvaron), médiaközlemények (pl. időjárás-jelentés, reklám, programismertetés, rövid hír), beszélgetések, telefonbeszélgetések, műsorrészletek, riportok, interjúk, beszámolók.

199

B2: • változatos nyelvtani szerkezetekből és lexikai elemekből építkező, • természetes, a szöveg jellegének megfelelően változatos tempójú, • tartalmilag és szerkezetileg összetett.

•

általános érdeklődésre számot tartó témáról szóló ismeretterjesztő szövegek.

4. Íráskészség VIZSGASZINTEK Témák Középszint 4.1 Készségek

Emelt szint

A vizsgázó képes • a feladatban megadott kommunikációs szándékokat megvalósítani (lásd Kommunikációs helyzetek és szándékok című részt), • a megadott témákhoz kapcsolódó szövegeket írni (lásd Témakörök című részt), A2: • a személyével, illetve közvetlen környezetével kapcsolatos témákról írni, • az adott témáról egyszerű kifejezéseket használva írni, • egyszerű mondatokból álló rövid, összefüggő szöveget írni, • a szöveg mondatai között lévő alapvető logikai kapcsolatokat egyszerű nyelvi eszközökkel (pl. a leggyakrabban használt kötőszavakkal) kifejezni, • néhány egyszerű szerkezetet és alapvető helyesírási szabályt úgy használni, hogy a hibák ellenére érthető legyen a mondanivaló,

200

A vizsgázó képes

VIZSGASZINTEK Témák Középszint

Emelt szint

B1: • ismert, köznapi témákról írni és véleményét is megfogalmazni, • meglévő szókincsét változatosan használni, • a szöveget megfelelően felépíteni és tagolni, a logikai viszonyok kifejezését szolgáló nyelvi eszközöket alkalmazni, • a szövegfajtának, a közlési szándéknak, a címzetthez való viszonyának megfelelő stílust és hangnemet, választani, • az adott szövegfajta formai sajátosságainak megfelelő írásművet létrehozni, • egyszerű nyelvtani szerkezeteket, nyelvi fordulatokat és a helyesírási szabályokat általában biztonsággal alkalmazni.

4.2 Szövegfajták

B2: • a megadott témákat általános nézőpontból is tárgyalni, • álláspontját viszonylag árnyaltan, érvelését rendszerzetten kifejteni, • a nyelvi eszközök széles skálájának változatos alkalmazásával, összefüggő, megfelelően tagolt, logikusan felépített szöveget létrehozni, • a nyelvtani struktúrákat valamint a helyesírás szabályait rendszerszerű hibák nélkül, nagy biztonsággal alkalmazni.

•

rövid személyes jellegű közlés (pl. üzenet, naplóbejegyzés), • • üdvözlőlap, • • meghívó • magánjellegű vagy intézménynek (pl. nyelviskolának) szóló levél.

201

olvasói levél, cikk (diák)újság számára.

5. Beszédkészség VIZSGASZINTEK Témák Középszint 5.1 Készségek

Emelt szint

A vizsgázó képes A vizsgázó képes • a megadott helyzetekben és szerepekben, a feladatnak megfelelő kommunikációs szándékokat megvalósítani (lásd Kommunikációs helyzetek és szándékok című részt), • a megadott témákról szóló beszélgetésekben részt venni (lásd a Témakörök című részt), • a kommunikációs stratégiákat a szintnek megfelelően, hatékonyan alkalmazni (pl. beszélgetést elkezdeni, fenntartani és befejezni), A2: • saját magáról és közvetlen környezetéről egyszerű, begyakorolt nyelvi eszközökkel röviden és többnyire érthetően megnyilatkozni, • egyszerű, begyakorolt beszélgetésekben részt venni, • kiszámítható, mindennapi helyzetekben rutin feladatokat megoldani (pl. vásárlás), • érezhető akcentusa és esetenként akadozó beszédtempója ellenére többnyire érthetően beszélni,

202

VIZSGASZINTEK Témák Középszint

Emelt szint

B1: • az egyszerű nyelvi eszközök széles skáláját rugalmasan használni, és ezzel mondanivalójának nagy részét egyszerűen kifejezni, • ismerős témáról folyó társalgásban részt venni, • kevésbé begyakorolt mindennapi helyzetekben felmerülő feladatokat megoldani, • viszonylag folyékonyan elmondani egy történetet, beszámolni élményeiről és érzéseiről, • érezhető akcentusa és esetleg lassú beszédtempója ellenére érthetően beszélni. B2: • folyékonyan, helyesen és hatékonyan használni a nyelvet, • gondolatait, álláspontját következetesen, folyamatosan kifejteni, • a megadott témákat általánosabb nézőpontból is tárgyalni, • folyamatosan és természetesen részt venni a különböző témájú társalgásokban, • bonyolultabb, váratlan elemeket is tartalmazó feladatokat sikeresen megoldani, • elmagyarázni álláspontját, világosan érvelni, • enyhe akcentusa ellenére természetes kiejtéssel, hanglejtéssel és normál beszédtempóban beszélni.

203

B/ Témakörök Az érettségi vizsga tartalmi részét az alább felsorolt témakörök képezik, azaz a feladatok minden vizsgarészben tematikusan ezekre épülnek. Ez a lista az érettségi vizsga általános követelményeiben felsorolt témakörök részletes kifejtése közép- és emelt szintre. A lista nem tartalmaz külön országismereti témakört, mert ennek elemei a többi témakörben előfordulnak. A középszinten felsorolt témakörök az emelt szintre is érvényesek. VIZSGASZINTEK TÉMAKÖR Középszint

Emelt szint

1. Személyes vonatko- • A vizsgázó személye, életrajza, életének fontos állozások, család másai (fordulópontjai) • Családi élet, családi kapcsolatok • • 2. Ember és társada- • lom •

•

A család szerepe az egyén és a társadalom életében

A családi élet mindennapjai, otthoni teendők

•

Családi munkamegosztás, szerepek a családban, generációk együttélése

Személyes tervek A másik ember külső és belső jellemzése Baráti kör

•

Az emberi kapcsolatok minősége, fontossága (barátság, szerelem, házasság) Lázadás vagy alkalmazkodás; a tizenévesek útkeresése Előítéletek, társadalmi problémák és azok kezelése Az ünnepek fontossága az egyén és a társadalom életében Az öltözködés mint a társadalmi hovatartozás kifejezése A fogyasztói társadalom, reklámok Társadalmi viselkedésformák

•

•

A tizenévesek világa: kapcsolat a kortársakkal, felnőttekkel • Női és férfi szerepek • Ünnepek, családi ünnepek

• •

•

Öltözködés, divat

•

• •

Vásárlás, szolgáltatások (posta) Hasonlóságok és különbségek az emberek között

• •

204

VIZSGASZINTEK TÉMAKÖR Középszint 3. Környezetünk

• • • • •

4. Az iskola

• • • • •

5. A munka világa

6. Életmód

• • • • • • • • •

Emelt szint

Az otthon, a lakóhely és környéke (a lakószoba, a lakás, a ház bemutatása) A lakóhely nevezetességei, szolgáltatások, szórakozási lehetőségek A városi és a vidéki élet összehasonlítása Növények és állatok a környezetünkben Környezetvédelem a szűkebb környezetünkben: Mit tehetünk környezetünkért vagy a természet megóvásáért? Időjárás Saját iskolájának bemutatása (sajátosságok, pl. szakmai képzés, tagozat) Tantárgyak, órarend, érdeklődési kör, tanulmányi munka A nyelvtanulás, a nyelvtudás szerepe, fontossága Az iskolai élet tanuláson kívüli eseményei, iskolai hagyományok Diákmunka, nyári munkavállalás Pályaválasztás, továbbtanulás vagy munkába állás Napirend, időbeosztás Az egészséges életmód (a helyes és a helytelen táplálkozás, a testmozgás szerepe az egészség megőrzésében, testápolás) Étkezési szokások a családban Ételek, kedvenc ételek Étkezés iskolai menzán, éttermekben, gyorséttermekben Gyakori betegségek, sérülések, baleset Gyógykezelés (háziorvos, szakorvos, kórházak)

205

•

A lakóhely és környéke fejlődésének problémái

• •

A természet és az ember harmóniája A környezetvédelem lehetőségei és problémái

•

Iskolatípusok és iskolarendszer Magyarországon és más országokban

•

Hasonló események és hagyományok külföldi iskolákban

•

A munkavállalás körülményei, lehetőségei itthon és más országokban, divatszakmák

•

Az étkezési szokások hazánkban és más országokban Ételspecialitások hazánkban és más országokban A kulturált étkezés feltételei, fontossága A szenvedélybetegségek A gyógyítás egyéb módjai

• • • •

VIZSGASZINTEK TÉMAKÖR Középszint 7. Szabadidő, művelő- • dés, szórakozás • • • • 8. Utazás, turizmus • • • • 9. Tudomány és tech- • nika •

Emelt szint

Szabadidős elfoglaltságok, hobbik Színház, mozi, koncert, kiállítás stb. Sportolás, kedvenc sport, iskolai sport Olvasás, rádió, tévé, videó, számítógép, internet Kulturális események A közlekedés eszközei, lehetőségei, a tömegközlekedés Nyaralás itthon, illetve külföldön Utazási előkészületek, egy utazás megtervezése, megszervezése Az egyéni és a társas utazás előnyei és hátrányai Népszerű tudományok, ismeretterjesztés A technikai eszközök szerepe a mindennapi életben

206

• • • •

A szabadidő jelentősége az ember életében A művészet szerepe a mindennapokban Szabadidősport, élsport, veszélyes sportok A könyvek, a média és az internet szerepe, hatásai

•

A motorizáció hatása a környezetre és a társadalomra

•

Az idegenforgalom jelentősége

•

A tudományos és technikai fejlődés pozitív és negatív hatása a társadalomra, az emberiségre

C/ Kommunikációs helyzetek és szándékok

1. Kommunikációs helyzetek

A vizsgázó az alábbi kommunikációs helyzetekben, illetve szerepekben nyilatkozhat meg szóban és/vagy írásban mindkét szinten. Helyzet

Szerep

Áruházban, üzletben, piacon

vevő

Családban, családnál, baráti körben

vendéglátó, vendég

Étteremben, kávéházban, vendéglőben

vendég, egy társaság tagja

Hivatalokban, rendőrségen

ügyfél, állampolgár

Ifjúsági szálláson, campingben, panzióban, szállodában

vendég

Iskolában

tanuló, iskolatárs

Kulturális intézményben, sportlétesítményben, klubban

vendég, látogató, egy társaság tagja

Országhatáron

turista

Orvosnál

beteg, kísérő

Szolgáltató egységekben (fodrász, utazási iroda, jegyiroda, benzinkút, bank, posta, cipész, gyógyszertár stb.)

ügyfél

Szünidei munkahelyen

munkavállaló

Tájékozódás az utcán, útközben

helyi lakos, turista

Telefonbeszélgetésben

hívó és hívott fél

Tömegközlekedési eszközökön (vasúton, buszon, villamoson, taxiban, repülőn, hajón)

utas, útitárs

207

2. A kommunikációs szándékok listája A táblázat azon kommunikációs szándékokat tartalmazza, amelyek nyelvi megvalósítása a középszintű vizsgán elvárható. Az egyes kommunikációs szándékokhoz a teljesség igénye nélkül gyűjtöttük a példákat. A két szint között mennyiségi és minőségi különbség van. Emelt szinten a vizsgázónak a középszint követelményeihez képest több kommunikációs szándékot kell nyelvileg megvalósítania, valamint árnyaltabban és igényesebben kell kifejeznie magát. Például a hála lehetséges kifejezése középszinten: Thank you very much/Thanks; emelt szinten: Thank you ever so much. It was so nice of you to do that, stb. Az utolsó csoportban található kommunikációs stratégiák felsorolása nem teljes, csak ajánlásnak tekinthető. 1.A társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok Példa

Kommunikációs szándékok Megszólítás és arra reagálás

Excuse me. Pardon? etc. Köszönés, elköszönés és arra Good morning. reagálás Hello, Tom. Hi. Hello, how are you? Fine, thank you. And you? Goodbye. See you later, etc. Bemutatkozás, bemutatás és My name’s … ezekre reagálás Have you met Tom? Nice to meet you, etc. Telefonbeszélgetésnél meg- XYZ, five two double one six eight. szólítás, bemutatkozás, más Hello, this is Tom Smith speaking. személy kérése, elköszönés Can I speak to Mr Jones? Speaking. és ezekre reagálás Thanks for calling. Bye, etc. Magán- és hivatalos levélben Dear Tom, Dear Sir/Madam megszólítás, elbúcsúzás Best wishes Love Looking forward to hearing from you. Yours sincerely, etc. Szóbeli üdvözletküldés Give my regards to …, etc. Érdeklődés hogylét iránt és How are you? arra reagálás How are you doing? Fine./OK./ Not very well, I’m afraid. What’s the matter? Actually, I’m suffering from…,etc. Köszönet és arra reagálás Thank you. Tanks. It’s very kind of you. You’re welcome. It’s all right. My pleasure, etc. Bocsánatkérés és arra I’m sorry. reagálás I do apologize. That’s all right. Never mind, etc. Gratuláció, jókívánságok és Merry Christmas. azokra reagálás Happy Birthday. Congratulations. Thank you. Have a nice holiday. Thanks, the same to you, etc.

208

2. Érzelmek kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok

Kommunikációs szándékok Hála Sajnálkozás, csalódottság Öröm Elégedettség, elégedetlenség

Csodálkozás Remény

Félelem, aggodalom Bánat, elkeseredés Bosszúság Együttérzés

Példa It was most kind of you, etc. Sorry to hear that. I regret it, etc. Great! I’m so glad, etc. That’s fine. I’m quite happy with that. That wasn’t very good. I’m tired of it, etc. I can hardly believe it. Amazing, isn’t it? etc. I’m looking forward to… I hope.. I can hardly wait for…, etc.. I’m worried about him. It was really frightening, etc. I’m sorry to hear that. I’m disappointed, etc. Oh, no! I’m fed up with it, etc. I am sorry. Oh, dear. I’m sorry to hear that, etc.

209

3. Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok

Kommunikációs szándékok

Példa

Véleménykérés és arra reagá- What do you think? I think it’s unfair, etc. lás, véleménynyilvánítás Érdeklődés, érdektelenség Are you interested in sports? I’m interested in … I’m not keen on it, etc. Tetszés, nem tetszés I think it’s great. I don’t like it, etc. Valaki igazának elismerése, You’re right. el nem ismerése You’re wrong, etc. Egyetértés, egyet nem értés I agree. I doubt it. I don’t agree with it, etc. Helyeslés, rosszallás That was fine. It wasn’t very nice of you, etc. Ellenvetés, ellenvetés vissza- I don’t think so. utasítása I’m afraid you are wrong, etc. Elismerés kifejezése, That was really nice. dicséret, és arra reagálás Well done. Thank you, etc. Közömbösség I don’t mind, etc. Ígéret I promise. I’ll do it, etc. Akarat, szándék, terv I’d like an ice-cream. I’m going to buy a house, etc. Kívánság, óhaj I’d like to travel to ... I want to pay, etc. Képesség, lehetőség, szüksé- I can understand French. gesség, kötelezettség He may be at home. People must sleep sometimes. I have to leave now. It’s time to go, etc. Bizonyosság, bizonytalanság She must be tired. I’m not sure, etc. Preferencia, érdeklődési kör I prefer tea to coffee. kifejezése, illetve érdeklődés I’d rather have a rest. ezek iránt What would you prefer? etc. Kritika, szemrehányás You had better stay at home. You shouldn’t have done it.

210

3. Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs szándékok Példa

Kommunikációs szándékok

Dolgok, személyek megneve- It’s a pen. zése The boy talking to Jane is my brother, etc. Dolgok, események leírása First he talked to his parents, then he phoned his friend. While waiting for the bus he saw an accident, etc. Információkérés When will the plane land? At 6.40. How do you spell your name? J-O-N-E-S. Can you tell me the way to the station, please? etc. Igenlő vagy nemleges válasz Did you see him? Yes, I did./No, I didn’t, etc. Tudás, nem tudás Do you know his name? I have no idea, etc. Válaszadás elutasítása Can you tell me the way to …? I’m afraid, I can’t, etc. Bizonyosság, bizonytalanság He must be at home. He can’t be there. Maybe he is right, etc. Ismerés, nem ismerés Do you know Peter? Yes, I’ve already met him, etc. Feltételezés I suppose I can come, etc. Emlékezés, nem emlékezés I remember saying that. I don’t remember where I put it, etc. Indoklás (ok, cél) I didn’t go walking because it was raining. We left early in order to avoid the traffic jam. 4. A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs szándékok Kommunikációs szándékok Kérés, kívánság

Felszólítás, tiltás, parancs Javaslat és arra reagálás

Rendelés Meghívás és arra reagálás Kínálás és arra reagálás Reklamálás Tanácskérés, tanácsadás

Példa Could you give me a pen? Would you pass me the sugar, please? I’d like you to …, etc. Keep off the grass. You must not smoke here, etc. Let’s go out tonight. Good idea. Why don’t we go to the cinema? I’d prefer to stay at home. I suggest going to Prague. I’d rather not, etc. I’ll have a Coke, please, etc. Would you like to come to a party? Yes, I’d love to. Let’s meet on Sunday. Sorry, I can’t make it …, etc. Have some cheese. Thank you. Would you like another drink? No, thank you, etc. This doesn’t work. I have a complaint, etc. What shall I do? Why don’t you….? I think you should …, etc. I think you shouldn’t …, etc. May I go out? Yes, of course./I’m afraid, not, etc.

Figyelmeztetés Engedély kérése, megadása, megtagadása Segítségkérés és arra reagálás Will you do this for me? Certainly./Yes, of course, etc. Segítség felajánlása és arra Shall I carry it for you? That’s very kind of you, etc. reagálás

211

6. Interakcióban jellemző kommunikációs szándékok (kommunikációs stratégiák) Példa

Kommunikációs szándékok Visszakérdezés, ismétléskérés Nem értés Betűzés kérése, betűzés Felkérés lassabb, hangosabb beszédre Beszélési szándék jelzése Téma bevezetése

Témaváltás Félbeszakítás

Megerősítés, igazolás Körülírás Példa megnevezése Beszélgetés lezárása

Sorry, what did you say his name was? Could you repeat it, please? etc. Sorry, I don’t understand, etc. Can you spell it for me? etc. Could you speak a little more slowly, please? etc. I’d like to say/tell you … I say…, etc. I’ll tell you what… The question is… The trouble is …, etc. That reminds me… Talking of holidays …, etc. Sorry to interrupt you. Can I say something? Could I come in here? etc. Yes, sure… It is, isn’t it? etc. To put it in another way, etc. A vehicle, for example a bus. A vehicle, like a bus. If I had, say, an hour to wait, etc. Right …OK. Well, it’s been nice talking to you, etc.

212

D/ Nyelvtani szerkezetek és szókincs 1. Nyelvtani szerkezetek

VIZSGASZINTEK Középszint

Emelt szint

A vizsgázó

A vizsgázó

A2: • általában megérti és helyesen használja a legegyszerűbb szerkezeteket szóban és írásban, • rendszeresen elkövethet nyelvtani hibákat és nyelvhasználatában erősen érezhetők az anyanyelv hatásai, • a hibák ellenére többnyire érthetően fejezi ki kommunikációs szándékait, B1: • megérti és helyesen használja az egyszerű szerkezeteket szóban és írásban, • ismerős helyzetekben elfogadható nyelvhelyességgel kommunikál, • az esetleg előforduló hibák és az érezhető anyanyelvi hatás ellenére érthetően fejezi ki gondolatait, kommunikációs szándékait.

B2: • változatos szerkezeteket is megért és használ szóban és írásban, • viszonylag nagy biztonsággal használja a nyelvtani szerkezeteket, és közben nem követ el rendszerszerű hibát, • szükség esetén mondanivalóját képes önállóan helyesbíteni, pontosítani, • árnyaltan fejezi ki kommunikációs szándékait.

A mellékelt lista tájékoztató jellegű, a nyelv természetéből adódóan nem teljes. Az alábbi táblázatban az egyes nyelvtani szerkezetek azon a szinten jelennek meg, ahol először megtanítjuk őket. A példák a használatnak ezt az egyszerű szintjét illusztrálják. Természetesen magasabb nyelvi szinteken az egyes nyelvi jelenségek összetettebb használata is megjelenik. Pl: Articles:

A2 szint - He is at school. B1 szint - Being a teacher he spends half of his life at the school.

Present Continuous: A2 szint: I am watching television at the moment. B2 szint: She is always complaining about her teachers. A középszintre vonatkozó táblázatban dőlt betűvel jelöljük azokat a szerkezeteket, amelyeket csak B1 szinttől kell produktívan használni. Ezek is előfordulhatnak azonban az A2 szintű feladatokban, de aktív használatuk nem szükséges a feladatok megoldásához. Az emelt szintre vonatkozó táblázatban dőlt betűvel szerepelnek azok a szerkezetek, amelyek produktív használata B2 szinten nem szükséges a feladatok megoldásához.

213

KÖZÉPSZINT Nyelvtani szerkezet Articles (definite, indefinite, zero)

Nouns (singular and plural, countable uncountable)

Adjectives (regular and irregular, comparison)

Possession

Adverbs

Prepositions, prepositional phrases

Conjunctions, linking words Forms of the verb (infinitives, gerund and participles)

Példa Iron is a metal. I love the seaside. He is at school. child, children, people, etc. How many disks have you got? a cup of tea, a piece of cake, etc. There are some pencils in the bag. Have you got any brothers? There’s some water in the vase. There isn’t any milk left. I haven’t got much time. He’s got a lot of friends. good, better, best, etc. Tom is younger than Sue. She is the most intelligent of all. The town is less polluted now. I’m as tall as you. It’s too difficult. He isn’t old enough to drive. It’s my life. Is this yours? I didn’t have many friends at school. He’s Kate’s brother. the corner of the room etc. He drives fast. This is a problem everywhere in the world. I always make my bed. She has just arrived. on the left, at the top, at the bottom, in the background, through the forest, along the river, etc. and, or, but, because, so, therefore, that’s why, although, etc. I don’t know how to get there. I like reading. Let me see, etc.

214

Nyelvtani szerkezet Auxiliaries/ Modal verbs

Present Simple Present Simple Passive Present Continuous Present Perfect Simple Present Perfect Passive Present Perfect Continuous Past Simple Past Simple Passive Past Continuous Past Perfect Future with will

Passive Future Going to Reported Speech (with the reporting verb in the present) Reported Speech (with the reporting verb in the past) Conditional Clauses 1st 2nd Conditional Clauses 3rd Relative clauses defining Relative clauses non-defining Time clauses with future meaning

Példa I am singing. He has left. Where do you live? You should ask her. I can swim. May I open the window? He could swim at the age of two. Did you manage to pass the exam? I must read it. You needn’t come. Do we have to be there? Children mustn’t smoke. When do you get up? I don’t drink milk. This car was made in Britain. Why is she crying? I am watching television at the moment. Have you finished? I’ve lived here for 10 years. The letters have been sent. I have been learning French for 10 years. Where did you go yesterday? When was this house built? What were you doing at five yesterday? He realised what he had done. He’ll be 18 next month. OK. I’ll take the dog for a walk. I don’t think I’ll pass the exam. The exhibition will be closed on Monday. What are you going to do on Sunday? Look at the sky, it is going to rain. I don’t know where he lives. Tell him to stop it. She said she was tired. I asked him if we had met before. He told me he was very tired. We’ll stay at home if it rains. If I had time, I would go to the Zoo. If you had come, we would have had a good time. The book I am reading at the moment is very good. Shakespeare, who was a famous playwright, was born in Stratford. When Dad comes home, he’ll be angry with you.

215

Nyelvtani szerkezet Clauses of purpose Wish Question-tags

Példa I helped him so that he could pass his exam. I wish I had a dog. He is a teacher, isn’t he? I’m a good girl, aren’t I? They went to the cinema, didn’t they?

EMELT SZINT Nyelvtani szerkezet Modal verbs with perfect infinitive

Future Continuous Future Perfect Past Perfect Continuous Present Continuous Passive Past Continuous Passive Participle clauses

Would (past habits) Wish (state verbs/ action verbs) Wish (unfulfilled actions) Gerund and infinitive in idiomatic expressions,

Conditionals – mixed type Inversion (for emphasis)

Subjunctive

Példa You should have told her. They may have come home. It must have been a very good holiday. This time tomorrow I’ll be flying over the ocean. By the end of this year they will have been married for 20 years. I was tired. I had been working all day. Our flat is being redecorated. We had to climb the stairs because the lift was being repaired. Preparing for my test, I reviewed the last three chapters. Having finished lunch, we went back to work. I would go to the river every day when I was a young girl. I wish you would help me. I wish I hadn’t said that. It’s no use talking to him. There’s no point in waiting here. If we are to catch the train, we should leave immediately. He went there only to find that everybody had left. If we had bought a map, we would know where we are. Hardly had he arrived when he had to leave again. Not only did he arrive late, but he also forgot to bring a present. She insisted that she help her. It’s funny that you should say that. I suggest he go home. We had better go home now. I would rather have some coffee. I would rather you didn’t do this. It’s time we went home.

216

2. Szókincs VIZSGASZINTEK Középszint A vizsgázó

Emelt szint A vizsgázó

A2: megfelelő szókinccsel rendelkezik ahhoz, hogy kommunikálni tudjon begyakorolt helyzetekben, B1: megfelelő szókinccsel rendelkezik ahhoz, hogy kommunikálni tudjon a legtöbb olyan témában, amely összefügg saját mindennapi életével, jól tudja alkalmazni alapvető szókincsét, noha még előfordulhatnak nagyobb hibák, a bonyolultabb gondolatokhoz, témákhoz nem mindig találja meg a legmegfelelőbb kifejezőeszközt. B2: megfelelő szókinccsel rendelkezik ahhoz, hogy kommunikálni tudjon változatos helyzetekben, illetve elvont témákról, a változatos nyelvi, lexikai elemek közül általában ki tudja választani a kommunikációs célnak legmegfelelőbbet; szükség esetén néha körülírást alkalmaz, kisebb lexikai pontatlanságai nem gátolják a kommunikációt. A vizsga szókincsének alapjául a mai angol köznyelv szolgál. Speciális tájnyelvi szavak, csoportnyelvi szavak és szakszavak produktív ismerete nem követelménye a vizsgának. Ilyen típusú szavak kizárólag olyan szövegekben fordulhatnak elő, amelyekben az ismeretük nem előfeltétele az adott szöveg megértésének.

217

C. Minimum követelményrendszer:

A továbbhaladás feltétele a helyi tantervi anyagban rögzített középszintű érettségi tananyag éves követeményszintjének (ezen belül az egyes ismeretkörök) 30 %-os teljesítése.

D. Eszközjegyzék az angol nyelv tantárgy tanításához 1. CD lejátszók, kazettás magnók 2. Nyelvi labor – lap-top 10 db 3. Projektor 4. Számítógépes CD-k, lemezek, hanganyagok 5. Hangkazetták, CD-k 6. Tankönyvek, tesztkönyvek, nyelvtankönyvek, társalgási könyvek 7. Nyelvvizsga felkészítő könyvek, CD-k, kazetták 8. Falitáblák, faliképek, szituációs képek 9. Szótárak

218

1.6. FIZIKA

A, KOMPETENCIÁK A vizsgázónak a követelményrendszerben és a vizsgaleírásban meghatározott módon az alábbi kompetenciák meglétét kell bizonyítania: • ismeretei összekapcsolása a mindennapokban tapasztalt jelenségekkel, a technikai eszközök működésével; • a természettudományos gondolkodás, megismerési módszerek alapvető sajátosságainak felismerése; • alapmennyiségek mérése; • egyszerű számítások elvégzése; • egyszerűen lefolytatható fizikai kísérletek elvégzése, a kísérleti tapasztalatok kiértékelése; • grafikonok, ábrák értékelése, elemzése; • mértékekegységek, mértékrendszerek használata; • a tanult szakkifejezések szabatos használata szóban és írásban; • a napjainkban felmerülő, fizikai ismereteket is igénylő problémák lényegének megértése, a természet- és környezetvédelemmel kapcsolatos problémák felismerése; • időbeli tájékozódás a fizikatörténet legfontosabb eseményeiben. Az emelt szintű fizika érettségi vizsgán ezen túlmenően az alábbi kompetenciák szükségesek: • az ismeretanyag belső összefüggéseinek, az egyes témakörök közötti kapcsolatok áttekintése, felismerése; • problémák megoldásában – a megfelelő matematikai eszközöket is felhasználva – az ismeretek alkalmazása; • a fizika tanult vizsgálati és következtetési módszereinek alkalmazása; • a tanultak alapján lefolytatható fizikai mérés, kísérlet megtervezése; • az alapvető fontosságú tények és az ezekből következő alaptörvények, összefüggések szabatos kifejtése, magyarázata szóban és írásban; • a mindennapi életet befolyásoló fizikai természetű jelenségek értelmezése; • több témakör ismeretanyagának logikai összekapcsolását igénylő, összetett fizikai feladatok, problémák megoldása; • időbeli tájékozódás a legfontosabb fizikatörténeti és kultúrtörténeti vonatkozásokban; • a környezetvédelemmel és természetvédelemmel összefüggő problémák megértése és elemzése.

219

I. RÉSZLETES VIZSGAKÖVETELMÉNYEK Emelt szinten csak a középszintet meghaladó követelmények találhatók. A táblázat első oszlopában dőlt betűvel szereplő fogalmak, jelenségek stb. csak az emelt szintre vonatkoznak. 1. Mechanika VIZSGASZINTEK

TÉMÁK Középszint 1.1 Newton törvényei 1.1.1 Newton I. törvénye Kölcsönhatás Mozgásállapot, -változás Tehetetlenség, tömeg Inerciarendszer

Ismerje fel és jellemezze a mechanikai kölcsönhatásokat. Ismerje a mozgásállapot-változások létrejöttének feltételeit, tudjon példákat említeni különböző típusaikra. Ismerje fel és jellemezze az egy kölcsönhatásban fellépő erőket, fogalmazza meg, értelmezze Newton törvényeit. Értelmezze a tömeg fogalmát Newton 1.1.2 Newton II. törvénye 2. törvénye segítségével. Ismerje a sztatikai tömegméErőhatás, erő, eredő erő táma- rés módszerét. Tudja meghatározni a 3. pontban felsodáspont, hatásvonal rolt mozgásfajták létrejöttének dinamikai feltételét. Lendület, lendületváltozás, Legyen jártas az erővektorok ábrázolásában, összegLendületmegmaradás zésében. Tudja, mit értünk egy test lendületén, lendüZárt rendszer let-változásán. Szabaderő, kényszererő Konkrét, mindennapi példákban ismerje fel a lendületmegmaradás törvényének érvényesülését, egy egyenesbe eső változások esetén tudjon egyszerű feladatokat megoldani. Konkrét esetekben ismerje fel a kényszererőket. 1.1.3 Newton III. törvénye Legyen jártas az egy testre ható erők és az egy kölErőlökés csönhatásban fellépő erők felismerésében, ábrázolásában.

220

Emelt szint Értelmezze a mindennapos mechanikai jelenségeknél az ok-okozati kapcsolatokat. Legyen jártas a sztatikai tömegmérésben. Alkalmazza Newton törvényeit a 3. pontban meghatározott mozgásfajtákra. Legyen jártas az erővektorok felbontásában. Tudja alkalmazni a lendületmegmaradás törvényét feladatmegoldásokban. Ismerje a kényszererő és a szabaderő fogalmát.

Értelmezze az erőlökés fogalmát.

VIZSGASZINTEK

TÉMÁK Középszint 1.2 Pontszerű és merev test egyensúlya Forgatónyomaték Erőpár Egyszerű gépek: Lejtő, emelő, csiga Tömegközéppont 1.3 Mozgásfajták Anyagi pont, merev test Vonatkoztatási rendszer Pálya, út, elmozdulás Helyvektor, elmozdulásvektor 1.3.1 Egyenes vonalú egyenletes mozgás Sebesség, átlagsebesség Mozgást befolyásoló tényezők: súrlódás, közegellenállás súrlódási erő

Emelt szint

Tudja értelmezni dinamikai szempontból a testek egyensúlyi állapotát. Tudjon egyszerű számításos feladatot e témakörben megoldani. Ismerje a tömegközéppont fogalmát, tudja alkalmazni szabályos homogén testek esetén. Tudja alkalmazni az anyagi pont és a merev test fogalmát a probléma jellegének megfelelően. Egyszerű példákon értelmezze a hely és a mozgás viszonylagosságát. Tudja alkalmazni a pálya, út, elmozdulás fogalmakat. Legyen jártas konkrét mozgások út-idő, sebesség-idő grafikonjának készítésében és elemzésében. Ismerje és alkalmazza a sebesség fogalmát. Ismerje a súrlódás és a közegellenállás hatását a moz- Ismerje a csúszási és tapadási súrlódásra vonatkogásoknál, ismerje a súrlódási erő nagyságát befolyáso- zó összefüggéseket. ló tényezőket.

221

VIZSGASZINTEK

TÉMÁK Középszint .3.2 Egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás Egyenletesen változó mozgás átlagsebessége, pillanatnyi sebessége Gyorsulás Négyzetes úttörvény Szabadesés, nehézségi gyorsulás (→ 5.1) 1.3.3 Összetett mozgások Függőleges, vízszintes hajítás 1.3.4 Periodikus mozgások 1.3.4.1 Az egyenletes körmozgás Periódusidő, fordulatszám Kerületi sebesség Szögelfordulás, szögsebesség Centripetális gyorsulás Centripetális erő

Emelt szint

Ismerje fel és jellemezze az egyenes vonalú egyenletesen Az a-t, v-t, s-t grafikon egyikének ismeretében tudja a másik két grafikont elkészíteni. Ismerje az változó mozgásokat. Konkrét példákon keresztül különböztesse meg az átlag- és út grafikus kiszámítását a v-t grafikonból. a pillanatnyi sebességet, ismerje ezek kapcsolatát. Ismerje és alkalmazza a gyorsulás fogalmát. Tudjon megoldani egyszerű feladatokat. Értelmezze a szabadesést mint egyenletesen változó mozgást. Tudja a nehézségi gyorsulás fogalmát és értékét, egyszerűbb feladatokban alkalmazni is. Értelmezze egyszerű példák segítségével az összetett mozgást.

Tudja meghatározni a függőleges és vízszintes hajítás magasságát, távolságát, időtartamát, végsebességét.

Jellemezze a periodikus mozgásokat.

Ismerje fel a centripetális gyorsulást okozó erőt konkrét jelenségekben, tudjon egyszerű számításos feladatokat megoldani.

222

Tudjon kinematikai és dinamikai feladatokat megoldani.

VIZSGASZINTEK

TÉMÁK Középszint 1.3.4.2 Mechanikai rezgések Rezgőmozgás Harmonikus rezgőmozgás Kitérés, amplitúdó, fázis Rezgésidő, frekvencia Csillapított és csillapítatlan rezgések Rezgő rendszer energiája Szabadrezgés, kényszerrezgés Rezonancia

Emelt szint

Ismerje a rezgőmozgás fogalmát. Ismerje a harmonikus rezgőmozgás kinematikai jellemzőit, kapcsolatát az egyenletes körmozgással kísérleti tapasztalat alapján.

Ismerje, milyen energiaátalakulások mennek végbe a rezgő rendszerben. Ismerje a szabadrezgés, a kényszerrezgés jelenségét. Ismerje a rezonancia jelenségét, tudja mindennapi példákon keresztül megmagyarázni káros, illetve hasznos voltát. Tudjon periódusidőt mérni.

Matematikai inga Lengésidő

223

Ismerje a matematikai inga periódusidejét leíró összefüggést, feladatmegoldásoknál és méréseknél tudja alkalmazni.

TÉMÁK

VIZSGASZINTEK Középszint

1.3.4.3 Mechanikai hullámok (→3.6, 3.7) Longitudinális, transzverzális hullám Hullámhossz, terjedési sebesség, frekvencia Visszaverődés, törés jelensége, törvényei Beesési, visszaverődési, törési szög, törésmutató Polarizáció Interferencia Elhajlás Állóhullám, duzzadóhely, csomópont Húrok Hangforrás, hanghullámok Hangerősség Hangmagasság Hangszín Ultrahang, infrahang

Emelt szint

Ismerje a mechanikai hullám fogalmát, fajtáit, tudjon példákat mondani a mindennapi életből.

Ismerje a hullámmozgást leíró fizikai mennyiségeket. Tudja leírni a hullámjelenségeket, tudjon példákat mondani a mindennapi életből.

Ismerje az interferencia létrejöttének feltételeit. Ismerje az állóhullám kialakulásának feltételeit.

A hangtani alapfogalmakat tudja összekapcsolni a hullámmozgást leíró fizikai mennyiségekkel.

224

Ismerje az ultra- és infrahang jellemzőit, néhány gyakorlati alkalmazást, a zajártalom mibenlétét.

TÉMÁK

1.4 Munka, energia Munkavégzés, munka Gyorsítási munka Emelési munka Súrlódási munka Energia, energiaváltozás (→4.4) Mechanikai energia: Mozgási energia Rugalmassági energia Helyzeti energia Munkatétel Energiamegmaradás törvénye (→2.5) Konzervatív erők munkája Teljesítmény Hatásfok (→2.8)

VIZSGASZINTEK Középszint

Emelt szint

Definiálja a munkát és a teljesítményt, tudja kiszámítani állandó erőhatás esetén. Ismerje a munka ábrázolását F-s diagramon.

Tudjon munkát, teljesítményt számolni egyenletesen változó erőhatás esetén is.

Tudja megkülönböztetni a különféle mechanikai ener- Jellemezze kvantitatív értelemben a különféle giafajtákat, tudjon azokkal folyamatokat leírni, jelle- mechanikai energiafajtákat. mezni. Tudjon egyszerű feladatokat megoldani a munkatétel segítségével. Mutassa be néhány energiaátalakító berendezés példáján, hogyan hasznosítjuk a természet enerTudja alkalmazni a mechanikai energiamegmaradás giáit. törvényét egyszerű feladatokban. Ismerje az energia- Értelmezze a konzervatív erő fogalmát. gazdálkodás környezetvédelmi vonatkozásait. Értelmezze a hatásfokot mint a folyamatok gazIsmerje és alkalmazza egyszerű feladatokban a teljedaságosságának jellemzőjét. sítmény és a hatásfok fogalmát.

1.5 A speciális relativitáselmélet elemei (→4.2) Az éter fogalmának elvetése, fénysebesség Egyidejűség, idődilatáció, hosszúságkontrakció A tömeg, tömegnövekedés

Ismerje a speciális relativitáselmélet alapgondolatait.

Tudja, hogy a tömeg is relativisztikus mennyiség. Ismerjen az elméletet alátámasztó tapasztalatot.

225

2. Termikus kölcsönhatások

TÉMÁK 2.1 Állapotjelzők, termodinamikai egyensúly Egyensúlyi állapot Hőmérséklet, nyomás, térfogat Belső energia Anyagmennyiség, mól Avogadro törvénye (→4.1) 2.2 Hőtágulás Szilárd anyag lineáris, térfogati hőtágulása Folyadékok hőtágulása

2.3 Állapotegyenletek (összefüggés a gázok állapotjelzői között) Gay-Lussac I. és II. törvénye Boyle-Mariotte törvénye Egyesített gáztörvény Állapotegyenlet Ideális gáz Izobár, izochor, izoterm állapotváltozás

VIZSGASZINTEK Középszint

Emelt szint

Tudja, mit értünk állapotjelzőn, nevezze meg őket. Legyen tájékozott arról, milyen módszerekkel történik a hőmérséklet mérése. Ismerjen különböző hőmérőfajtákat (mérési tartomány, pontosság). Ismerje a Celsius- és Kelvin-skálákat, és feladatokban tudja használni. Ismerje az Avogadro-törvényt. Értelmezze, hogy mikor van egy test környezetével termikus egyensúlyban. Ismerje a hőmérséklet-változás hatására végbemenő alakváltozásokat, tudja indokolni csoportosításukat. Legyen tájékozott gyakorlati szerepükről, tudja konkrét példákkal alátámasztani. Tudjon az egyes anyagok különböző hőtágulásának jelentőségéről, a jelenség szerepéről a természeti és technikai folyamatokban, tudja azokat konkrét példákkal alátámasztani. Mutassa be a Feladatok megoldásakor alkalmazza a hőtágulást leíró hőtágulást egyszerű kísérletekkel. összefüggéseket.

Ismerje és alkalmazza egyszerű feladatokban a gáztörvényeket, tudja összekapcsolni a megfelelő állapotváltozással. Ismerje az állapotegyenletet. Tudjon értelmezni p-V diagramokat.

226

Mutasson be egyszerű kísérleteket a gázok állapotváltozásaira. Legyen jártas a p-V diagramon való grafikus ábrázolásban. Tudja alkalmazni az állapotegyenletet.

TÉMÁK 2.4 Az ideális gáz kinetikus modellje (→4.1) Hőmozgás

VIZSGASZINTEK Középszint

Emelt szint

Ismerje, mit jelent a gáznyomás, a hőmérséklet a kinetikus gázelmélet alapján. Ismerjen a hőmozgást bizonyító jelenségeket (pl. Brown-mozgás, diffúzió).

2.5 Energiamegmaradás hőtani folyamatokban (→ →1.4) 2.5.1 Termikus, mechanikai kölcsönhatás Hőmennyiség, munkavégzés

Értelmezze a térfogati munkavégzést és a hőmennyiség Értse a folyamatra jellemző mennyiségek és az állapotjelzők közötti különbséget. fogalmát. Ismerje a térfogati munkavégzés grafikus megjelenítését p-V diagramon. 2.5.2 A termodinamika I. főtétele Értelmezze az I. főtételt, alkalmazza speciális – izoterm, Tudja alkalmazni az I. főtételt feladatmegoldásoknál. izochor, izobár, adiabatikus – állapotváltozásokra. zárt rendszer Belső energia Adiabatikus állapotváltozás Tudjon értelmezni p-V diagramon ábrázolt speciális 2.5.3 Körfolyamatok körfolyamatokat. Perpetuum mobile Ismerje, mit jelent az elsőfajú perpetuum mobile kifejezés, értse a megvalósítás lehetetlenségét. 2.6 Kalorimetria Fajhő, mólhő, hőkapacitás Ismerje a hőkapacitás, fajhő fogalmát, tudja kvalitatív Tudjon egyszerű kalorimetrikus mérést elvégezni. Gázok fajhői módon megmagyarázni a kétféle fajhő különbözőségét gázoknál. Legyen képes egyszerű keverési feladatok megoldására. Ismerje a különböző halmazállapotok tulajdonságait. 2.7 Halmazállapot-változások 2.7.1 Olvadás, fagyás Értelmezze a fogalmakat. Olvadáshő, olvadáspont Tudja, milyen energiaváltozással járnak a halmazálla2.7.2 Párolgás, lecsapódás pot-változások, legyen képes egyszerű számításos fela-

227

TÉMÁK Párolgáshő Forrás, forráspont, forráshő Szublimáció Cseppfolyósíthatóság Telített és telítetlen gőz 2.7.3 Jég, víz, gőz A víz különleges fizikai tulajdonságai

A levegő páratartalma Csapadékképződés

VIZSGASZINTEK Középszint datok elvégzésére. Tudja, mely tényezők befolyásolják a párolgás sebességét. Ismerje a forrás jelenségét, a forráspontot befolyásoló tényezőket.

Emelt szint Értse a gáz és a gőz fogalmak különbözőségét. Tudja kvalitatív módon magyarázni a gőz telítetté válásának okait, a telített gőz tulajdonságait. Ismerje a nyomás halmazállapot-változásokat befolyásoló szerepét.

Értse a víz különleges tulajdonságainak jelentőségét, tudjon példákat mondani ezek következményeire (pl. az élet kialakulásában, fennmaradásában betöltött szerepe). Ismerje a levegő relatív páratartalmát befolyásoló tényezőket. Kvalitatív módon ismerje az eső, a hó, a jégeső kialakulásának legfontosabb okait. Értse, milyen változásokat okoz a felmelegedés, az üvegházhatás, a savas eső stb. a Földön.

2.8 A termodinamika II. főtétele 2.8.1 Hőfolyamatok iránya Rendezettség, rendezetlenség Tudjon értelmezni mindennapi jelenségeket a II. főtétel Ismerje a reverzibilis, irreverzibilis folyamatok fogalReverzibilis, irreverzibilis fo- alapján. mát. lyamatok Értse, hogy mit jelent termodinamikai értelemben a rendezettség, rendezetlenség fogalma. Legyen tisztában a hőerőgépek hatásfokának fogalmá2.8.2 Hőerőgépek (→1.5, 4.4) val és korlátaival. Hatásfok Másodfajú perpetuum mobile

228

Ismerje a másodfajú perpetuum mobile megvalósíthatatlanságát. Tudja alkalmazni a hőerőgépek működését leíró fogalmakat konkrét esetekre (pl. gőzgép, belsőégésű motor). Ismerje a hűtőgép működési elvét.

3. Elektromos és mágneses kölcsönhatás TÉMÁK

VIZSGASZINTEK Középszint

3.1 Elektromos mező 3.1.1 Elektrosztatikai alapjelenségek Kétféle elektromos töltés Vezetők és szigetelők Elektroszkóp Elektromos megosztás Coulomb-törvény A töltésmegmaradás törvénye 3.1.2 Az elektromos mező jellemzése Térerősség A szuperpozíció elve Erővonalak, -fluxus Feszültség Potenciál, ekvipotenciális felület

Emelt szint

Értse az elektrosztatikai alapjelenségeket, és tudja ezeket elemezni és bemutatni egyszerű elektrosztatikai kísérletek, hétköznapi jelenségek alapján.

Alkalmazza a Coulomb-törvényt feladatmegoldásban. Alkalmazza az elektromos mező jellemzésére használt fogalmakat. Ismerje a pontszerű elektromos töltés által létrehozott és a homogén elektromos mező szerkezetét és tudja jellemezni az erővonalak segítségével. Tudja alkalmazni az összefüggéseket homogén elektromos mező esetén egyszerű feladatokban.

Tudja, hogy az elektromos mező által végzett munka Konzervatív mező (→1.5) független az úttól. Homogén mező Földpotenciál 3.1.3 Töltések mozgása elektromos mezőben (→1.2)

229

A pontszerű elektromos töltés által létrehozott és a homogén elektromos mezőt tudja jellemezni az ekvipotenciális felületek segítségével. Értse, hogy az elektrosztatikus mező konzervatív volta miatt értelmezhető a potenciál és a feszültség fogalma. Alkalmazza a munkatételt ponttöltésre elektromos mezőben.

VIZSGASZINTEK

TÉMÁK Középszint 3.1.4 Töltés, térerősség, potenciál a vezetőkön Töltések elhelyezkedése vezetőkön Térerősség a vezetők belsejében és felületén Csúcshatás Az elektromos mező árnyékolása Földelés 3.1.5 Kondenzátorok Kapacitás Síkkondenzátor Permittivitás Feltöltött kondenzátor energiája

Emelt szint

Ismerje a töltés- és térerősség viszonyokat a vezetőkön, legyen tisztában ezek következményeivel a mindennapi életben, tudjon példákat mondani gyakorlati alkalmazásukra.

Ismerje a kondenzátor és a kapacitás fogalmát. Tudjon példát mondani a kondenzátor gyakorlati alkalmazására. Ismerje a kondenzátor energiáját.

Ismerje a kondenzátor lemezei között lévő szigetelőanyag kapacitásmódosító szerepét. Ismerje a síkkondenzátor kapacitásának meghatározását. Ismerje a feltöltött kondenzátor energiájának meghatározását, és alkalmazza a fenti összefüggéseket feladatok megoldásában.

3.2. Egyenáram 3.2.1 Elektromos áramerősség Feszültségforrás, áramforrás Elektromotoros erő, belső feszültség, kapocsfeszültség Áramerősség- és feszültségmérő műszerek

Értse az elektromos áram létrejöttének feltételeit, ismerje az áramkör részeit, tudjon egyszerű áramkört összeállítani. Ismerje az áramerősség- és feszültségmérő eszközök használatát.

230

VIZSGASZINTEK

TÉMÁK Középszint 3.2.2 Ohm törvénye Ellenállás, belső ellenállás, külső ellenállás Vezetők ellenállása, fajlagos ellenállás Változtatható ellenállás Az ellenállás hőmérsékletfüggése Telepek soros, fogyasztók soros és párhuzamos kapcsolása Az eredő ellenállás

3.2.3 Félvezetők Félvezető eszközök

3.2.4 Az egyenáram hatásai, munkája és teljesítménye Hő-, mágneses, vegyi hatás (→4.2)

Galvánelemek, akkumulátor

Értse az Ohm-törvényt vezető szakaszra és ennek következményeit, tudja alkalmazni egyszerű feladat megoldására, kísérlet, illetve ábra elemzésére.

Emelt szint Alkalmazza az Ohm-törvényt összetett feladat megoldására, kísérlet, illetve ábra elemzésére. Ismerjen ellenállásmérési módszert.

Ismerje a fémek ellenállásának hőmérsékletfüggését. Értse a soros és a párhuzamos kapcsolásra vonatkozó összefüggések magyarázatát, és alkalmazza Ismerje a soros és a párhuzamos kapcsolásra vonatkozó összefüg- ezeket összetettebb áramkörökre is. Alkalmazza géseket, és alkalmazza ezeket egyszerű áramkörökre. ismereteit egyszerűbb egyenáramú mérések megtervezésére, vagy megadott kapcsolási rajz alapján történő összeállítására és elvégzésére. Ismerje a félvezető fogalmát, tulajdonságait. Tudjon megnevezni félvezető kristályokat. Tudja megfogalmazni a félvezetők alkalmazásának jelentőségét a technika fejlődésében, tudjon példákat mondani a félvezetők gyakorlati alkalmazására (pl. dióda, tranzisztor, memóriachip). Ismerje az elektromos áram hatásait és alkalmazásukat az elektromos eszközökben. Ismerje az áram élettani hatásait, a balesetmegelőzési és érintésvédelmi szabályokat. Alkalmazza egyszerű feladatok megoldására az elektromos eszközök teljesítményével és energiafogyasztásával kapcsolatos ismereteit. Ismerje a galvánelem és az akkumulátor fogalmát, és ezek környezetkárosító hatását.

231

TÉMÁK

VIZSGASZINTEK Középszint

3.3 Az időben állandó mágneses mező 3.3.1 Mágneses alapjelenségek A dipólus fogalma Mágnesezhetőség A Föld mágneses mezeje Iránytű 3.3.2 A mágneses mező jellemzése Indukcióvektor Indukcióvonalak, indukciófluxus

Emelt szint

Ismerje az analógiát és a különbséget a magnetoés az elektrosztatikai alapjelenségek között. Ismerje a Föld mágneses mezejét és az iránytű használatát. Ismerje a mágneses mező jellemzésére használt fogalmakat és definíciójukat, tudja kvalitatív módon jellemezni a különböző mágneses mezőket.

3.3.3 Az áram mágneses mezeje Hosszú egyenes vezető, áramhurok, egyenes tekercs mágneses mezeje Homogén mágneses mező Elektromágnes, vasmag Mágneses permeabilitás Ismerje az elektromágnes néhány gyakorlati alkalmazását, a vasmag szerepét (hangszóró, csengő, 3.3.4 Mágneses erőhatások műszerek, relé stb.). A mágneses mező erőhatása áramjárta vezetőre Ismerje a mágneses mező erőhatását áramjárta veKét párhuzamos, hosszú egyenes zetőre nagyság és irány szerint speciális esetben. vezető között ható erő Lorentz-erő Ismerje a Lorentz-erő fogalmát, hatását a mozgó Részecskegyorsító berendezés töltésre, ismerje ennek néhány következményét. (→4.3)

232

Tudja kvantitatív módon jellemezni a mágneses mezőket. Ismerje az elektromos áram keltette mágneses mezőnek az elektrosztatikus mezőtől eltérő szerkezetét.

Alkalmazza a speciális alakú áramvezetők mágneses mezejére vonatkozó összefüggéseket egyszerű feladatokban.

Tudjon a Lorentz-erővel kapcsolatos feladatokat megoldani. Tudjon megnevezni egy gyorsítótípust és ismerje működési elvét.

TÉMÁK

3.4 Az időben változó mágneses mező 3.4.1 Az indukció alapjelensége Mozgási indukció Nyugalmi indukció Faraday-féle indukciós törvény Lenz törvénye (→1.4) Kölcsönös indukció Önindukció

Tekercs mágneses energiája 3.4.2 A váltakozó áram A váltakozó áram fogalma

Generátor, motor, dinamó Pillanatnyi, maximális és effektív feszültség és áramerősség Váltakozó áramú ellenállások: ohmos, induktív és kapacitív ellenállás Fáziskésés, fázissietés

VIZSGASZINTEK Középszint

Emelt szint

Ismerje az indukció alapjelenségét, és tudja, hogy a mágneses mező mindennemű megváltozása elektromos mezőt hoz létre.

Ismerje az időben változó mágneses mező keltette elektromos mező és a nyugvó töltés körül kialakuló elektromos mező eltérő szerkezetét. Alkalmazza az indukcióval kapcsolatos ismereteit egyszerű feladatok megoldására.

Ismerje Lenz törvényét és tudjon egyszerű kísérleteket és jelenségeket a törvény alapján értelmezni. Ismerje az önindukció szerepét az áram ki- és bekapcsolásánál. Ismerje a tekercs mágneses energiáját. Ismerje a váltakozó áram előállításának módját, a váltakozó áram tulajdonságait, hatásait, és hasonlítsa össze az egyenáraméval. Ismerje a generátor, a motor és a dinamó működési elvét. Ismerje az effektív feszültség és áramerősség jelentését. Ismerje a hálózati áram alkalmazásával kapcsolatos gyakorlati tudnivalókat. Ismerje, hogy a tekercs és a kondenzátor eltérő módon viselkedik egyenárammal és váltakozó árammal szemben.

233

Ismerje a feszültség és az áram időbeli lefolyását leíró összefüggéseket.

Értse az eltérő viselkedés okát. Alkalmazza ismereteit egyszerűbb váltakozó áramú kísérletek megadott kapcsolási rajz alapján történő összeállítására és elvégzésére.

VIZSGASZINTEK

TÉMÁK Középszint

Emelt szint

3.4.3 A váltakozó áram teljesít- Fáziseltérés nélküli esetben ismerje az átlagos teljesítmény ménye és munkája és a munka kiszámítását. Hatásos teljesítmény Látszólagos teljesítmény Transzformátor Ismerje a transzformátor felépítését, működési elvét és szerepét az energia szállításában. Tudjon egyszerű feladatokat megoldani a transzformátorral kapcsolatban. 3.5 Elektromágneses hullámok 3.5.1 Az elektromágneses hullám fogalma Terjedési sebessége vákuumban Az elektromágneses hullámok spektruma: rádióhullámok, infravörös sugarak, fény, ultraibolya, röntgen- és gammasugarak (→2.9) Párhuzamos rezgőkör zárt, nyitott Thomson-képlet Csatolt rezgések, rezonancia Dipólus sugárzása, antenna, szabad elektromágneses hullámok

Általános esetben ismerje az átlagos teljesítmény és a munka kiszámítását.

Ismerje a mechanikai és az elektromágneses hullámok azonos és eltérő viselkedését.

Ismerje az elektromágneses spektrumot, tudja az elektromágneses hullámok terjedési tulajdonságait kvalitatív módon leírni. Ismerje a különböző elektromágneses hullámok alkalmazását és biológiai hatásait. Tudja, miből áll egy rezgőkör, és milyen energiaátalakulás megy végbe benne.

234

Ismerje, hogy a modern híradástechnikai, távközlési, kép- és hangrögzítő eszközök működési alapelveiben a tanultakból mit használnak fel.

Értse a rezgőkörben létrejövő szabad elektromágneses rezgések kialakulását. Ismerje a gyorsuló töltés és az elektromágneses hullám kapcsolatát.

TÉMÁK

VIZSGASZINTEK Középszint

3.6 A fény mint elektromágneses hullám 3.6.1 Terjedési tulajdonságok Fényforrás Fénynyaláb, fénysugár Fénysebesség 3.6.2 Hullámjelenségek A visszaverődés és törés törvényei Snellius-Descartes törvény Prizma, planparalel lemez Abszolút és relatív törésmutató Teljes visszaverődés, határszög (száloptika) Diszperzió Színképek (→4.2) Homogén és összetett színek Fényinterferencia, koherencia Fénypolarizáció, polárszűrő

Emelt szint

Tudja, hogy a fény elektromágneses hullám, ismerje ennek következményeit. Ismerje a fény terjedési tulajdonságait, tudja tapasztalati és kísérleti bizonyítékokkal alátámasztani. Tudja, hogy a fénysebesség határsebesség. Tudja alkalmazni a hullámtani törvényeket egyszerűbb feladatokban. Ismerje fel a jelenségeket, legyen tisztában létrejöttük feltételeivel, és értse az ezzel kapcsolatos természeti jelenségeket és technikai eszközöket. Tudja egyszerű kísérletekkel szemléltetni a jelenségeket.

Ismerjen a fénysebesség mérésére vonatkozó klaszszikus módszert (pl. Olaf Römer, Fizeau). Alkalmazza a hullámtani törvényeket összetett (prizma, planparalel lemez) feladatokban. Tudjon egyszerűbb méréseket tervezni és elvégezni a hullámtani törvényekkel kapcsolatban (pl. törésmutató meghatározása).

Ismerje a színszóródás jelenségét prizmán. Legyen ismerete a homogén és összetett színekről. Ismerje az interferenciát és a polarizációt, és ismerje fel ezeket egyszerű jelenségekben. Értse a fény transzverzális jellegét.

Ismerje, hogy a fény terjedési sebessége egy közegben frekvenciafüggő.

Ismerje az elhajlást, és ismerje fel ezeket egyszerű jelenségekben. Ismerje és értelmezze a színfelbontás néhány esetét (prizma, rács). Tudja alkalmazni a rácson történő elhajlásra vonatkozó összefüggéseket hullámhossz mérésére. Ismerje a lézerfény fogalmát, tulajdonságait.

Fényelhajlás résen, rácson

Lézerfény

235

VIZSGASZINTEK

TÉMÁK Középszint 3.6.3 A geometriai fénytani leképezés Az optikai kép fogalma (valódi, látszólagos) Síktükör Lapos gömbtükrök (homorú, domború) Vékony lencsék (gyűjtő, szóró) Fókusztávolság, dioptria Leképezési törvény Nagyítás Egyszerű nagyító Fényképezőgép, vetítő, mikroszkóp, távcső 3.6.4 A szem és a látás Rövidlátás, távollátás Szemüveg

Emelt szint

Ismerje a képalkotás fogalmát sík- és gömbtükrök, valamint lencsék esetén. Alkalmazza egyszerű feladatok megoldására a leképezési törvényt, tudjon képszerkesztést végezni tükrökre, lencsékre a nevezetes sugármenetek segítségével. Ismerje, hogy a lencse gyűjtő és szóró mivolta adott közegben a lencse alakjától függ. Tudjon egyszerűbb méréseket elvégezni a leképezési törvénnyel kapcsolatban. (Pl. tükör, illetve lencse fókusztávolságának meghatározása.) Ismerje a tükrök, lencsék, optikai eszközök gyakorlati alkalmazását, az egyszerűbb eszközök működési elvét. Ismerje a szem fizikai működésével és védelmével kapcsolatos tudnivalókat, a rövidlátás és a távollátás lényegét, a szemüveg használatát, a dioptria fogalmát.

236

Alkalmazza a leképezési törvényt összetettebb feladatok megoldására. Tudja, hogy a lencse gyűjtő és szóró mivolta a környező közeg anyagától is függ. Tudjon egyszerűbb méréseket tervezni a leképezési törvénnyel kapcsolatban.

4. Atomfizika, magfizika, nukleáris kölcsönhatás

TÉMÁK 4.1 Az anyag szerkezete (→2.4) Atom Molekula Ion Elem Avogadro-szám (→2.1, 2.3) Relatív atomtömeg Atomi tömegegység 4.2 Az atom szerkezete Elektron Elemi töltés Elektronburok Rutherford-féle atommodell Atommag 4.2.1 A kvantumfizika elemei Planck-formula Foton (energiakvantum) Fényelektromos jelenség Kilépési munka Fotocella (fényelem)

Vonalas színkép (→3.6, 5.2) Emissziós színkép

VIZSGASZINTEK Középszint

Emelt szint

Tudja meghatározni az atom, molekula, ion és elem fogalmát. Tudjon példákat mondani az ezek létezését bizonyító fizikai-kémiai jelenségekre. Ismerje az Avogadro-számot, a relatív atomtömeg és az atomi tömegegység fogalmát, ezek kapcsolatát.

Tudjon ezekkel a mennyiségekkel számításokat végezni.

Ismerje az elektron tömegének és töltésének meghatá- Tudja értelmezni Thomson katódsugárcsöves méréseit, rozására vonatkozó kísérletek alapelvét. a Millikan-kísérletet. Tudja értelmezni az elektromosság atomos természetét az elektrolízis törvényei alapján. Tudja ismertetni Rutherford atommodelljét, szórási kísérletének eredményeit. Ismerje az atommag és az elektronburok térfogati arányának nagyságrendjét. Ismerje Planck alapvetően új gondolatát az energia kvantáltságáról. Ismerje a Planck-formulát. Tudja megfogalmazni az einsteini felismerést a fénysugárzás energiájának kvantumosságáról. Ismerje a foton jellemzőit. Tudja értelmezni a fotoeffektus jelenségét. Tudja ismertetni a fotocella működési elvét, tudjon példát mondani gyakorlati alkalmazására. Ismerje a vonalas színkép keletkezését, tudja indokolni alkalmazhatóságát az anyagi minőség meghatározásá-

237

Tudja a kilépési munka és a Planck-állandó méréssel való meghatározását.

Ismerje az emissziós és abszorpciós színképek jellemzőit. Ismerje a színképvonalak hullámhossza és az atomi

TÉMÁK Abszorpciós színkép Bohr-féle atommodell Energiaszintek Bohr-posztulátumok Alapállapot, gerjesztett állapot Ionizációs energia 4.2.2 Részecske- és hullámtermészet A fény mint részecske

VIZSGASZINTEK Középszint

Emelt szint

ra. Tudja megmagyarázni a Bohr-modell újszerűségét Rutherford modelljéhez képest. Ismerje az alap- és a gerjesztett állapot, valamint az ionizációs energia fogalmát.

Tudja megfogalmazni a fény kettős természetének jelentését. Tömeg-energia ekvivalencia (→1.5) Ismerje a tömeg-energia ekvivalenciáját kifejező einsteini egyenletet. Az elektron hullámtermészete Ismerje az elektron hullámtermészetét. de Broglie-hullámhossz Heisenberg-féle határozatlansági reláció 4.2.3 Az elektronburok szerkezete Fő- és mellékkvantumszám Pauli-féle kizárási elv Elektronhéj

Ismerje a fő- és mellékkvantumszám fogalmát, tudja, hogy az elektron állapotának teljes jellemzéséhez további adatok szükségesek. Tudja meghatározni az elektronhéj fogalmát. Tudja megfogalmazni a Pauliféle kizárási elvet.

Kvantummechanikai atommodell 4.3 Az atommagban lejátszódó jelenségek 4.3.1 Az atommag összetétele Proton Neutron Nukleon

Tudja felsorolni az atommagot alkotó részecskéket. Ismerje a proton és a neutron tömegének az elektron tömegéhez viszonyított nagyságrendjét. Tudja a proton és a neutron legfontosabb jellemzőit. Tudja megfogal-

238

elektronok energiája közötti összefüggést. Tudja mindezt értelmezni új elemek felfedezése szempontjából.

Tudja felírni a foton tömegére és energiájára vonatkozó összefüggéseket. Tudja megfogalmazni az anyag kettős természetét. Ismerje az elektron de Broglie-hullámhosszát és kiszámítását egy szabadon mozgó részecske esetére. Ismerjen az elektron hullámtermészetét bizonyító kísérletet.

Tudja értelmezni a fő- és mellékkvantumszám fizikai jelentését. Tudja megfogalmazni a Bohr-modell erre vonatkozó korlátait. Tudja alkalmazni Pauli elvét az elektronok betöltési rendjére a periódusos rendszerben. Ismerje az elektron „tartózkodási helyének”jelentését az atomban a kvantummechanikai atommodell szerint.

TÉMÁK Rendszám Tömegszám

Izotóp

Erős (nukleáris) kölcsönhatás Magerő Tömeghiány (→1.5) Kötési energia Fajlagos kötési energia 4.3.2 Radioaktivitás Radioaktív bomlás α-, β-, γ-sugárzás

Magreakció Felezési idő Bomlási törvény Aktivitás Mesterséges radioaktivitás

VIZSGASZINTEK Középszint

Emelt szint

mazni a neutron felfedezésének jelentőségét az atommag felépítésének megismerésében. Ismerje a nukleon, a rendszám és a tömegszám fogalmának meghatározását, tudja a közöttük fennálló összefüggéseket. Tudja meghatározni az izotóp fogalmát, tudjon példát mondani a természetben található stabil és instabil izotópokra. Ismerje az erős (nukleáris) kölcsönhatás fogalmát, jellemzőit. Tudja megmagyarázni a magerő fogalmát, természetét. Tudja értelmezni a tömegdefektus keletkezését. Tudja értelmezni az atommag kötési energiáját a tömegdefektus alapján, ismerje nagyságrendjét.

Tudja kiszámolni a tömegdefektus nagyságát. Tudja meghatározni a fajlagos kötési energia fogalmát, nagyságrendjét MeV-ban kifejezve. Tudja értelmezni a fajlagos kötési energia görbéjét a tömegszám függvényében.

Tudja meghatározni a radioaktív bomlás fogalmát. Tudja jellemezni az α-, β-, γ-sugárzást. Tudja értelmezni a bomlás során átalakuló atommagok rendszám- és tömegszámváltozását. Ismerje a magreakció, a felezési idő fogalmát, a bom- Tudja a bomlási törvényt egyszerű feladatmegoldásban lási törvényt. használni. Ismerje az aktivitás, a bomlási sor fogalmát, ábra alapján tudjon magadott bomlási sort ismertetni. Ismerje a mesterséges radioaktivitás fogalmát. Tudjon példákat mondani a radioaktív izotópok ipari, orvosi és tudományos alkalmazására.

Sugárzásmérő detektorok

Ismerje néhány sugárzásfajta detektálására alkalmas eszköz (GM-cső, Wilson-kamra) működési elvét.

239

TÉMÁK 4.3.3 Maghasadás Hasadási reakció Hasadási termék Lassítás Láncreakció Hasadási energia Szabályozott láncreakció Atomreaktor Atomerőmű Atomenergia (→2.8, 1.5)

Szabályozatlan láncreakció Atombomba 4.3.4 Magfúzió A Nap energiája (→5.2) Hidrogénbomba 4.4 Sugárvédelem Sugárterhelés Háttérsugárzás Elnyelt sugárdózis Dózisegyenérték

VIZSGASZINTEK Középszint

Emelt szint

Ismerje a maghasadás folyamatát, jellemzőit. Tudjon párhuzamot vonni a radioaktív bomlás és a maghasadás között. Ismerje a hasadási termék fogalmát. Tudja ismertetni a láncreakció folyamatát, megvalósításának feltételeit. Ismerje a maghasadás során felszabaduló energia nagyságát és keletkezésének módját. Tudja elmagyarázni a szabályozott láncreakció folyamatát, megvalósítását az atomreaktorban. Ismerje az atomerőmű és a hagyományos erőmű közötti különbség lényegét. Tudja megfogalmazni az atomenergia jelentőségét az energiatermelésben. Ismerje az atomerőművek előnyeit, tudjon reális értékelést adni a veszélyességükről. Ismerje a szabályozatlan láncreakció folyamatát, az atombomba működési elvét. Tudja elmagyarázni a magfúzió folyamatát és értelmezni az energiafelszabadulást. Ismerje a Napban lejátszódó energiatermelő folyamatot. Ismerje a H-bomba működési elvét. Ismerje a radioaktív sugárzás környezeti és biológiai hatásait. Ismerje a sugárterhelés fogalmát. Tudja megfogalmazni a háttérsugárzás eredetét. Tudja ismertetni a sugárzások elleni védelem szükségességét és módszereit. Ismerje az embert érő átlagos sugárterhelés összetételét. Ismerje az elnyelt sugárdózis fogalmát, mértékegységét, valamint a dózisegyenérték fogalmát, mértékegységét.

240

Tudja elemezni a egyenletét.

235

U-ra megadott hasadási reakció

Tudja indokolni, hogy miért alkalmas az atomreaktor radioaktív izotóp gyártására.

Tudjon értelmezni megadott fúziós magreakció-egyenletet.

TÉMÁK

VIZSGASZINTEK Középszint

Emelt szint

4.5 Elemi részek Stabil és instabil részecske Neutrino Szétsugárzás-párkeltés

Tudjon a stabil és instabil elemi részecskére példát mondani. Tudja, mi az antirészecske. Ismerje a neutrino jelentőségét a maghasadás energiamérlegében. Ismerje a szétsugárzás és párkeltés folyamatát. 5. Gravitáció, csillagászat

TÉMÁK 5.1 A gravitációs mező Az általános tömegvonzás törvénye A bolygómozgás Kepler-törvényei (→6.2) Súly és súlytalanság Nehézségi erő Potenciális energia homogén gravitációs mezőben (→1.5)

VIZSGASZINTEK Középszint

Emelt szint

Ismerje a gravitációs kölcsönhatásban a tömegek szerepét, az erő távolságfüggését, tudja értelmezni ennek általános érvényét. Értelmezze a Kepler-törvényeket a bolygómozgásokra és a Föld körül keringő műholdak mozgására. Értelmezze a súly és súlytalanság fogalmát. Tudjon példát mondani a gravitációs gyorsulás mérési eljárásaira. (→1.4) Feladatokban tudja alkalmazni a homogén gravitációs mezőre vonatkozó összefüggéseket.

Ismerje a Kepler törvényei és Newton gravitációs törvénye közötti összefüggést. Ismerje a gravitációs állandó mérését.

Kozmikus sebességek Tudja értelmezni a kozmikus sebességeket.

241

Problémamegoldásban tudja figyelembe venni a gravitációs gyorsulás tömeg- és távolságfüggését, térerősségjellegét.

VIZSGASZINTEK

TÉMÁK Középszint 5.2 Csillagászat Fényév Vizsgálati módszerek, eszközök (→4.2) Naprendszer Nap (→4.4) Hold Üstökösök, meteoritok A csillagok (→4.4)

A Tejútrendszer, galaxisok

Az Ősrobbanás elmélete A táguló Univerzum

Emelt szint

Ismerje a fényév távolságegységet. Legyen ismerete az űrkutatás alapvető vizsgálati módszereiről és eszközeiről. Legyen fogalma a Naprendszer méretéről, ismerje a bolygókat, a fő típusok jellegzetességeit, mozgásukat. Ismerje a Nap szerkezetének főbb részeit, anyagi öszszetételét, legfontosabb adatait. Tudja jellemezni a Hold felszínét, anyagát, ismerje legfontosabb adatait. Ismerje a holdfázisokat, a napés holdfogyatkozásokat. Határozza meg a csillag fogalmát, tudjon megnevezni néhány csillagot. Jellemezze a csillagok Naphoz viszonyított méretét, tömegét. Ismerje a Tejútrendszer szerkezetét, méreteit, tudja, hogy a Tejútrendszer is egy galaxis. Ismerje a Tejútrendszeren belül a Naprendszer elhelyezkedését. Legyen tájékozott a galaxisok hozzávetőleges számát és távolságát illetően, legyen ismerete az Univerzum méreteiről. Ismerje az Ősrobbanás-elmélet lényegét, az ebből adódó következtetéseket a Világegyetem korára és kiinduló állapotára vonatkozóan.

242

6. Fizika- és kultúrtörténeti ismeretek A fejezethez kapcsolódó kérdések, feladatok az előző fejezetek témaköreiben jelennek meg. VIZSGASZINTEK TÉMÁK 6.1 A fizikatörténet fontosabb személyiségei Arkhimédész, Kopernikusz, Kepler, Galilei, Newton, Huygens, Watt, Ohm, Joule, Ampère, Faraday, Jedlik Ányos, Maxwell, Hertz, Eötvös Loránd, J. J. Thomson, Rutherford, Curie-család, Planck, Heisenberg, Bohr, Einstein, Szilárd Leó, Teller Ede, Wigner Jenő, Gábor Dénes. 6.2 Felfedezések, találmányok, elméletek Geo- és heliocentrikus világkép „Égi és földi mechanika egyesítése” Távcső, mikroszkóp, vetítő A fény természetének problémája Gőzgép és alkalmazásai Dinamó, generátor, elektromotor Az elektromágnesség egységes elmélete Belsőégésű motorok Az elektron felfedezésének története Radioaktivitás, az atomenergia alkalmazása Röntgensugárzás

Középszint

Emelt szint

Tudja, hogy a felsorolt tudósok mikor (fél évszázad pontossággal) és hol éltek, tudja, melyek voltak legfontosabb, a tanultakhoz köthető eredményeik.

Tudja a felsoroltak keletkezésének idejét fél évszázad pontossággal, a 20. századtól évtized pontossággal. Tudja a felsoroltak hatását, jelentőségét egy-két érvvel alátámasztani, az elméletek lényegét néhány mondatban összefoglalni. Tudja a felsoroltakat a megfelelő nevekkel összekapcsolni. Legyen tisztában a geo- és heliocentrikus világkép szerepével a középkori gondolkodásban. Tudja, milyen szerepe volt a kísérlet és a mérés mint megismerési módszer megjelenésének az újkori fizika kialakulásában. Tudja példákkal alátámasztani a newtoni fi- Ismerje Maxwell és Hertz munkásságának lényegét, jezika hatását a kor tudományos és filozófiai gondolko- lentőségét. dására. Ismerje az optikai eszközök hatását az egyéb

243

VIZSGASZINTEK TÉMÁK

Középszint Speciális relativitáselmélet Kvantummechanika Az űrhajózás történetének legfontosabb eredményei Félvezetők Lézer

Emelt szint

tudományok fejlődésében. Tudja érzékeltetni néhány konkrét következmény felsorolásával az újabb és újabb energiatermelő, -átalakító technikák hatását az adott kor gazdasági és társadalmi folyamataira (gőzgépek, az elektromos energia és szállíthatósága, atom- Tudja felsorolni a tanultak alapján a klasszikus fizika és energia). Tudja felsorolni a klasszikus fizika és a a relativitáselmélet alapvető szemléletmódbeli eltérésekvantummechanika alapvető szemléletmódbeli eltéré- it. seit. Legyen tisztában a nukleáris fegyverek jelenlétének hatásával világunkban. Tudja alátámasztani a modern híradástechnikai, távközlési, számítástechnikai eszközöknek a mindennapi életre is gyakorolt hatását.

244

C. Minimum követelményrendszer: A továbbhaladás feltétele a helyi tantervi anyagban rögzített középszintű érettségi tananyag éves követeményszintjének (ezen belül az egyes ismeretkörök) 30 %-os teljesítése.

D. Eszközjegyzék a fizika tantárgy tanításához 1. Tankönyvek 2. Feladatgyűjtemények 3. Tesztlapok 4. Írásvetítő 5. Fóliák 6. Tanári segédlet kísérletekhez a fizika laboratórium felszerelése A fizika szaktanterem felszereltsége megfelel a 11/1994 (VI.8.) MKM rendelet 7. sz. mellékletében foglalt követelményeknek.

245

1.7. KÉMIA A) KOMPETENCIÁK A vizsgázónak a követelményrendszerben és a vizsgaleírásban meghatározott módon, az alábbi kompetenciák meglétét kell bizonyítania: • • • • • • • • •

a természettudományos gondolkodás elemeinek alkalmazása a feladatok megoldása során, ismereteinek összekapcsolása a mindennapokban tapasztalt jelenségekkel, elemek, vegyületek tulajdonságainak, szerepének és jelentőségének felismerése a tanult vagy megadott információk alapján, egyszerű kémiai kísérletek elvégzése és értelmezése, egyszerű kémiai számítási feladatok megoldása, az aktuálisan felmerülő, kémiai ismereteket is igénylő problémák (környezetvédelem, energiagazdálkodás, szenvedélybetegségek, táplálkozás, vegyipari technológiák stb.) lényegének megértése, egyszerűbb logikai összefüggések értelmezése, az SI mértékrendszer és a kémiai jelölésrendszer szakszerű használata, grafikonok, táblázatok adatainak elemzése, értelmezése, szakszerű írásbeli és szóbeli szövegalkotás, -értelmezés.

Az emelt szintű kémia érettségin ezen túlmenően az alábbi kompetenciák megléte szükséges: • • • • • •

az ismeretanyag belső összefüggéseinek, az egyes témakörök közötti kapcsolatok felismerése, a kémia tanult vizsgálati és következtetési módszereinek alkalmazása, egyszerű kémiai kísérletek tervezése, több témakör ismeretanyagának logikai összekapcsolását igénylő, összetett kémiai számítási és elméleti feladatok, problémák megoldása, a mindennapi életet befolyásoló kémiai természetű jelenségek értelmezése, a környezetvédelemmel és a természetvédelemmel összefüggő problémák értelmezése.

246

VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint 1.1 Atomszerkezet Atom

Fogalmi szint

Elem

Értse Tudja alkalmazni Fogalmi szint

Elektronszerkezet

Értse Fogalmi szint

Emelt szint

az atom alkotórészei (atommag, elektronfelhő), a legfontosabb elemi részecskék (elektron és nukleonok: proton, neutron) jelölésük, relatív töltésük, relatív tömegük; rendszám, tömegszám. az atom semlegességét. az elemi részecskék száma, a rendszám és a tömegszám közti kapcsolatot. az elem fogalma, jelölése (vegyjel; Berzelius), izotóp fogalma, radioaktív izotópok (Hevesy György, Curie házaspár), alkalmazásuk (pl. a gyógyászatban, a műszaki életben, a kormeghatározásban), relatív atomtömeg. atompálya, s-, p-, d- és f-atompálya, a Pauli-elv és a Hund-szabály kvalitatív ismerete, maximális elektronszám, alhéj és héj; energiaminimum elve, alapállapotú és gerjesztett atom, párosítatlan (pár nélküli) elektron, elektronpár; telített és telítetlen héj, alhéj; vegyértékelektron fogalma, atomtörzs, nemesgázszerkezet.

Értse, értelmezze

a tömegszám és a relatív atomtömeg közti kapcsolatot. alhéj és héj fogalma; spin.

az atompályák elektronjainak maximális számát, az alapállapotú atom elektronszerkezetének kiépülését az alhéjak energetikai sorrendje alapján. felírni az alapállapotú atom teljes elektronszerkezetét az első négy periódus elemeinél, megállapítani a telített héjak és alhéjak számát.

Tudja

247

VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint A periódusos rendszer

Fogalmi szint

az elemek csoportosítása (Mengyelejev), periódus és csoport, főcsoport és mellékcsoport. az egy főcsoportba tartozó elemek hasonlóságának elektronszerkezeti okát. alkalmazni a vegyértékelektron-szerkezet és a periódusos rendszerben elfoglalt hely kapcsolatát az s- és p-mezőben, megállapítani a párosítatlan elektronok számát. az atommag és az atom méretviszonyai.

mezők (s-, p-, d-, f-mező).

Tudja összehasonlítani Fogalmi szint

az atomméret változásait a periódusos rendszer főcsoportjaiban. a periódusos rendszer azonos főcsoportjában lévő elemek atomsugarát. kation fogalma, anion fogalma.

Értse, értelmezze

a kationok képződését atomokból, az anionok képződését atomokból, elnevezésüket (-id).

Tudja

jelölni az elemek kationjait, és felírni képződési egyenletüket atomjaikból. jelölni az elemek anionjait, és felírni képződési egyenletüket atomjaikból.

az atomméret változásait a periódusos rendszer periódusaiban. a periódusos rendszer azonos periódusában lévő elemek atomsugarát. ionsugár, ionizációs energia fogalma, jele, mértékegysége; elektronaffinitás, jele, mértékegysége. az atomok és a belőlük képződő anionok, illetve kationok mérete közti kapcsolatot; az ionizációs energia változását a periódusos rendszerben. összehasonlítani az egy főcsoportba, illetve egy periódusba tartozó elemeket első ionizációs energiájuk szerint. összehasonlítani az adott nemesgáz szerkezetével egyező elektronszerkezetű ionok méretét.

Értse Tudja

Az atomok mérete

Fogalmi szint Értse

Az ionok

Emelt szint

248

alkalmazni a vegyértékelektron-szerkezet és a periódusos rendszerben elfoglalt hely kapcsolatát a d-mező elemeinél, megállapítani a párosítatlan elektronok számát.

VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint Elektronegativitás (EN)

1.2 Kémiai kötések Elsőrendű kémiai kötések

Fogalmi szint Értse Tudja

elektronegativitás fogalma (Pauling). az EN változását a periódusos rendszerben. összehasonlítani az egy főcsoportba, illetve egy periódusba tartozó elemek EN-át, alkalmazni az EN-t a kötéstípusok eldöntésében.

Fogalmi szint Értelmezze

ionkötés, kovalens kötés, fémes kötés. az ion- és a kovalens kötés kialakulását egy általa választott példán bemutatva. mindhárom kötés kialakulásának magyarázatát. a tanult ionokból megszerkeszteni ionvegyületek tapasztalati képletét. diszperziós kölcsönhatás, dipólus-dipólus kölcsönhatás, hidrogénkötés. a diszperziós kölcsönhatás és a dipólus-dipólus kölcsönhatás kialakulását, a hidrogénkötés kialakulásának feltételeit. a másodrendű kötések erőssége közti különbségeket.

Értse Tudja Másodrendű kémiai kötések

Fogalmi szint Értse

Értelmezze

249

Emelt szint

VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint 1.3 Molekulák, összetett ionok Molekula

Fogalmi szint

A kovalens kötés

Fogalmi szint

Értse, értelmezze Tudja

A molekulák térszerkezete

Fogalmi szint Értelmezze

Tudja

molekula fogalma, jelölése; kötő és nemkötő elektronpár. σ- és π-kötés, egyszeres és többszörös kötés, kovalens vegyérték, kötési energia fogalma, mértékegysége, kötéspolaritás fogalma, datív kötés fogalma, delokalizált π-kötés. a σ- és a π-kötés szimmetriáját, az egyszeres és a többszörös kötés jellemzőit, a delokalizált π-kötést a benzol molekulája alapján. ábrázolni a kötő és nemkötő elektronpárokat a molekulákban, megállapítani a vegyértéket a molekulákban, megállapítani a kötéspolaritást az EN értékek alapján. elektronpár-taszítási elmélet, központi atom, ligandum, kötésszög, a molekula polaritása. egyszerű molekulák téralkatát (pl. H2O, NH3, CO2, SO2, SO3, CH4, CCl4, CH2O stb.), a molekula polaritását befolyásoló tényezőket (téralkat és kötéspolaritás). megállapítani a kötésszöget a szabályos molekulákban, megállapítani a molekulák polaritását.

250

Emelt szint

kötéstávolság fogalma.

a π-kötés kialakulásának feltételeit, a kötéshossz öszszefüggéseit.

a molekula alakját meghatározó tényezőket: – a ligandumok száma, – a központi atomhoz tartozó nemkötő elektronpárok száma. megállapítani a molekulák téralkatát, megállapítani adott képletű molekula polaritását.

VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint Összetett ionok

Fogalmi szint Értse

összetett ion fogalma. összetett ionok képződésének lehetőségeit: a) a NH4+ és a H3O+ szerkezetét, téralkatát, b) az oxosavakból levezethető összetett ionok (karbonát, hidrogén-karbonát, nitrát, foszfát, szulfát) származtatását és összegképletét.

Tudja

Emelt szint komplex ion fogalma. komplex ion képződését a réz(II)ion akva- és amminkomplexének példáján.

megállapítani az összetett ionok szerkezetét (értelmezés delokalizált elektronokkal), téralkatukat, alkalmazni a komplex ionok, a központi ion és a ligandumok töltése közti összefüggést megadott példák esetében.

251

VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint 1.4 Anyagi halmazok Anyagi halmaz

Fogalmi szint Tudja

Állapotjelzők

Fogalmi szint

Halmazállapotok, halmazállapotváltozások

Fogalmi szint

Értse, értelmezze

Tudja

anyagi halmaz fogalma, elem, vegyület, keverék, komponens, fázis. besorolni az anyagi rendszereket, csoportosítani a komponensek száma, illetve a komponensek anyagi minősége (elem, vegyület) szerint. jelük, SI mértékegységük, standard nyomás és 25 °C („standardállapot”). gázhalmazállapot, Avogadro törvénye, folyadék halmazállapot, szilárd halmazállapot, amorf és kristályos állapot, halmazállapotváltozások. a gázhalmazállapot általános jellemzőit ideális gázokra (kölcsönhatás, diffúzió, összenyomhatóság), az Avogadro-törvényt, a folyadékok általános jellemzőit (kölcsönhatás, diffúzió, alak és összenyomhatatlanság), az amorf és a kristályos állapot jellemzőit, az olvadáspont és a rácstípus közti kapcsolatot, a másodrendű erők és a molekulatömeg szerepét a molekularácsos anyagok forráspontjának alakításában. adatok elemzésével értelmezni a forráspont és a molekulák közötti kötőerők kapcsolatát.

252

Emelt szint

besorolni az anyagi rendszereket, csoportosítani a fázisok száma, illetve homogenitás szerint. standard nyomás és 0 °C. a folyadékok további általános jellemzői (felületi feszültség, viszkozitás).

egyszerű kísérletek értelmezését (a felületi feszültséggel, a viszkozitással és a diffúzióval kapcsolatban); forráspontviszonyok becslésével értelmezni a forráspont és a molekulák közötti kötőerők kapcsolatát.

VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint 1.4.1 Egykomponensű anyagi rendszerek 1.4.1.1 Kristályrácsok

Fogalmi szint Tudja besorolni – Ionrá- Fogalmi szint csos kristályok Értse, értelmezze – Atomrácsos Fogalmi szint kristályok Értse, értelmezze

a rácspontokon lévő részecskék, rácsösszetartó erő. a gyémánt rácsának szerkezetét, az atomrácsos anyagok jellemzőit.

– Fémrácsos kristályok

Fogalmi szint Értse, értelmezze Tudja értelmezni Fogalmi szint

a rácspontokon lévő részecskék, rácsösszetartó erő. a fémrácsos anyagok jellemzőit.

Értse, értelmezze Tudja értelmezni

a molekularácsos anyagok jellemzőit.

– Molekularácsos kristályok

rácsenergia. az elemeket és vegyületeket a megfelelő rácstípusba.

Emelt szint

elemi cella, koordinációs szám.

a rácspontokon lévő részecskék, rácsösszetartó erő. az ionrácsos anyagok fizikai jellemzőit.

a SiO2 rácsának szerkezetét.

a fémek fizikai tulajdonságait a megadott fizikai adatok alapján. a rácspontokon lévő részecskék, rácsösszetartó erő.

a másodlagos kötőerők típusa, az olvadás- és forráspontok közti kapcsolatot adatok összehasonlítása alapján.

253

VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint 1.4.1.2 Átmenet a Értelmezze kötés- és rácstípusok között 1.4.2 Többkomponensű rendszerek 1.4.2.1 Csoporto- Fogalmi szint sítás Értse 1.4.2.2 Diszperz rendszerek

1.4.2.3 Kolloid rendszerek

Fogalmi szint

Tudjon értelmezni Tudja besorolni Fogalmi szint

a grafit szerkezetét és fizikai tulajdonságait.

a kovalens és az ionkötés közti átmenetet megadott példavegyületek tulajdonságai alapján.

homogén, heterogén és kolloid rendszer. a többkomponensű rendszerek jellemzőit (a diszpergált részecske mérete). a diszperz rendszerek fajtái a komponensek halmazállapota szerint (köd, füst, hab, emulzió, szuszpenzió). egyszerű kísérleteket. a kísérletek során képződő diszperz rendszereket a megfelelő típusba. a vizes alapú kolloidok fajtái (asszociációs és makromolekulás kolloid), Zsigmondy Richárd, a vizes alapú kolloidok csoportosítása a részecskék között fellépő kölcsönhatás alapján: szolok és gélek, adszorpció és deszorpció, fajlagos felület.

Értse, értelmezze Tudjon

Emelt szint

példákat mondani kolloid rendszerekre a hétköznapi életből.

254

a vizes alapú kolloidok szerkezetét a szappanoldat és a fehérjeoldat szerkezete alapján; a szol és a gél állapot jellemzőit. értelmezni a szol–gél átalakulást a hétköznapi életből vett példák alapján.

VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint 1.4.2.4 Homogén rendszerek

Fogalmi szint

elegy, oldat.

Értse – Oldatok

Fogalmi szint

Értelmezze

Tudja

Emelt szint

oldószer és oldott anyag, oldhatóság fogalma, telített oldat fogalma, az oldhatóság hőmérsékletfüggése, gázok oldhatóságának hőmérsékletfüggése, anyagok exoterm és endoterm oldódása. az oldhatóság kapcsolatát az anyagi minőséggel, ionkristályok oldódásának mechanizmusát, az exoterm és az endoterm oldódás tapasztalatait. alkalmazni a „hasonló hasonlót old” elvet, jelölni az ionvegyületek oldódását egyenlettel., elemezni az oldhatósági grafikonokat, használni oldhatósági táblázatokat.

a gázelegyek és a folyadékelegyek tulajdonságai közti eltéréseket (térfogati kontrakció). túltelített oldat, oldáshő fogalma.

a molekuláris anyagok oldódását; az oldhatóság hőmérsékletfüggésének felhasználását az anyagok átkristályosítással történő tisztítására; az oldáshő kapcsolatát a rácsenergiával és a hidratációs energiával.

oldhatósági grafikonokat készíteni. megállapítani az oldáshő exoterm, illetve endoterm jellegét a rácsenergia és a hidratációs energia ismeretében.

Egyéb 1.5 Kémiai átalakulások Kémiai reakció

Tudja használni

az anyagszerkezetről tanultakat a mindennapi jelenségek, információk értelmezésében.

Fogalmi szint Értse

kémiai reakció fogalma, aktiválási energia. a kémiai reakciók létrejöttének feltételeit (ütközés, hatásos ütközés). az aktiválási energiát az energiadiagramon.

Tudja jelölni

255

VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint Képlet

Fogalmi szint

Tudja megadni Kémiai egyenlet

Fogalmi szint Értse, értelmezze

Tudja 1.5.1 Termo kémia 1.5.1.1 A folyamatok energiaviszonyai

Fogalmi szint Értse

Tudja ábrázolni 1.5.1.2 Reakcióhő Fogalmi szint

Értse Tudja

Emelt szint

összegképlet fogalma és fajtái (tapasztalati és molekulaképlet), szerkezeti képlet fogalma és fajtái (elektronképlet, konstitúciós képlet stb.). a tanult vegyületek tapasztalati képletét, illetve molekulaképletét. sztöchiometriai egyenlet, tömegmegmaradás törvénye, ionegyenlet, töltésmegmaradás elve. a kémiai egyenlet minőségi és mennyiségi jelentéseit, az egyszerű sztöchiometriai egyenletek írásának alapelveit, az egyszerű ionegyenletek írásának alapelveit. az egyszerű sztöchiometriai egyenletek rendezését. felírni a vizes oldatban lezajló reakciók ionegyenletit.

endoterm és exoterm folyamat, energiadiagram. a halmazállapot-változást, az oldódást és a kémiai reakciókat kísérő energiaváltozások exoterm vagy endoterm jellegét. energiadiagramon a folyamatok energiaviszonyait. reakcióhő fogalma, jelölése (∆rH), mértékegysége, előjele; képződéshő fogalma, jelölése, mértékegysége; Hess tétele. a reakcióhő kiszámításának módját a képződéshőadatok alapján. ábrázolni a reakcióhőt energiadiagramon.

256

a Hess-tétel érvényességének magyarázatát (energiamegmaradás) és alkalmazásának lehetőségeit. felírni adott képződéshőhöz tartozó reakció egyenletét, meghatározni a reakcióhő (képződéshő) értékét energiadiagramon, más energiaértékek alapján.

VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint 1.5.2 Reakciókinetika 1.5.2.1 Reakciósebesség

Fogalmi szint

a reakciók csoportosítása sebességük szerint, a koncentráció változtatásának hatása a reakciósebességre (homogén reakció esetében), a hőmérséklet-változtatás hatása a reakciósebességre.

Értelmezze

1.5.2.2 Katalízis

1.5.3 Egyensúly 1.5.3.1 Megfordítható reakciók 1.5.3.2 Egyensúly

Emelt szint

a reakciósebesség koncentráció-függését megadott sebességi egyenlet alapján, a hőmérséklet reakciósebességre gyakorolt hatását.

Tudja elemezni Fogalmi szint Értelmezze Tudja ábrázolni

a reakciósebességgel és a katalízissel kapcsolatos egyszerű kísérleteket. katalizátor fogalma. a katalizátor hatását. a reakció energiaviszonyait katalizátor nélkül és katalizátor alkalmazása esetén.

Értse

a megfordítható folyamat lényegét.

Fogalmi szint

dinamikus egyensúly, kiindulási és egyensúlyi koncentráció, a kémiai egyensúly törvénye (a tömeghatás törvénye), az egyensúlyi állandó (Kc), kémiai egyensúlyok, a legkisebb kényszer elve (Le Chatelier-elv).

257

VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint Értelmezze

Tudja

1.5.4 A kémiai reakciók típusai 1.5.4.1 Sav–bázis reakciók

Fogalmi szint

Értse, értelmezze Tudja felismerni

Tudja értelmezni

a dinamikus egyensúly kialakulását, az egyensúlyi állandó és a sztöchiometriai egyenlet, valamint az egyensúlyi koncentrációk kapcsolatát, az egyensúly megzavarásának lehetőségeit (c, p, T), a legkisebb kényszer elvét a N2 + 3 H2  2 NH3 2 HI(g) reakción, és a H2(g) + I2(g) a katalizátor és az egyensúlyi folyamatok kapcsolatát. felírni a tömeghatás törvényét az egyensúlyi folyamatra megadott reakcióegyenlet alapján.

sav és bázis fogalma Arrhenius szerint, értékűség, Brönsted-sav, Brönsted-bázis, amfotéria, sav- és báziserősség. a Brönsted-féle sav–bázis párokat, a víz amfotériáját, kvalitatíve a sav- és báziserősséget.

Emelt szint

értelmezni a legkisebb kényszer elvét megadott reakciók esetében.

savállandó és bázisállandó (Ks, Kb), disszociációfok.

Ks és Kb kapcsolatát az egyensúlyi koncentrációkkal; a sav- és báziserősség, valamint a Ks és Kb kapcsolatát. a Brönsted-féle sav–bázis párokat a tanult egyértékű a Brönsted-féle sav–bázis párokat többértékű savak savak, illetve bázisok, valamint az NH4+, a CO32– és a és a víz reakciójában, víz reakciójában. a Brönsted-féle sav–bázis párokat egyéb (pl. CO32– + H3O+) reakciókban, az amfotériát megadott egyensúlyi folyamatok alapján, a nemvizes közegben végbemenő sav–bázis reakciókat megadott példák alapján.

258

VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint – A vizes oldatok kémhatása

Fogalmi szint Értelmezze

Tudja

– Sav–bázis indikátorok

Fogalmi szint Tudjon értelmezni Tudja megadni

– Közömbösítés

Fogalmi szint Értse

Tudjon jelölni

– Sók hidrolízise

Értelmezze Tudja

a víz autoprotolízise, a pH definíciója, a vízionszorzat és értéke, savas, lúgos és semleges kémhatás. az autoprotolízis egyenletét, kvalitatíve a savas, lúgos és semleges kémhatást, kvalitatíve a pH-t (25 °C-ra vonatkoztatva), a sav- és lúgoldatok kerek egész számú pH-értékének kapcsolatát az oldat oxónium-, illetve hidroxidion-koncentrációjával. megállapítani adott oldat kémhatását (savasság, lúgosság, annak mértéke), összehasonlítani oldatok kémhatását a pH értékük alapján, megbecsülni a savés lúgoldat hígításakor, töményítésekor bekövetkező pH-változás irányát. univerzál indikátor és pH-papír,fenolftalein, lakmusz. egyszerű kémcsőkísérleteket a kémhatás vizsgálatával kapcsolatban (univerzál indikátor és pH papír használatával). a tanult indikátorok várható színét a különböző kémhatású oldatokban. a közömbösítés lényegét ionegyenlettel, a fém-oxidok és savoldatok reakcióit, a nemfém-oxidok és lúgoldatok reakcióit. lúg- és savoldatok, fém-oxidok és savoldatok, nemfém-oxidok és lúgoldatok közötti reakciót sztöchiometriai egyenlettel. a hidrolízist az NH4Cl és a Na2CO3 példáján.

Emelt szint

a vízionszorzatot (levezetéssel együtt).

értelmezni a sav, illetőleg bázis vízbe kerülésekor lejátszódó egyensúlyeltolódást, megbecsülni az erős és gyenge savból, illetve bázisból készült, azonos koncentrációjú oldatok pH-viszonyát. metilnarancs.

semlegesítés. a közömbösítés és a semlegesítés közti kapcsolatot, a sav–bázis titrálás elvi alapjait.

megállapítani a sók hidrolízisét, megadni vizes oldatuk kémhatását; jelölni a folyamatot ionegyenlettel.

259

VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint 1.5.4.2 Elektronátmenettel járó reakciók

Fogalmi szint Értelmezze Értse Tudja

Tudjon elemezni

oxidáció és redukció fogalma, oxidáló- és redukálószer fogalma, oxidációs szám fogalma. az oxidációt és a redukciót, valamint az oxidálószer és redukálószer fogalmát konkrét példa alapján. az oxidációs szám kiszámításának szabályait.

Emelt szint

az oxidációs szám alapján történő egyenletrendezés elveit. értelmezni az oxidációt és redukciót, valamint az oxi- rendezni oxidációs számok alapján a redoxi egyenledáló- és redukálószer fogalmát tanult vagy megadott teket. szervetlen kémiai reakciókban, kiszámítani az oxidációs számokat molekulákban, összetett ionokban, megállapítani az oxidáció és redukció folyamatát, valamint az oxidálószert és redukálószert oxidációsszám-változás alapján. egyszerű kísérleteket a redoxireakciókkal kapcsolatban.

260

VIZSGASZINTEK TÉMÁK 1.5.4.3 Egyéb, vizes oldatban végbemenő kémiai reakciók

1.5.4.4 Egyéb reakciók

Középszint

Emelt szint

Fogalmi szint Értelmezze

csapadék, gázfejlődés. a csapadékképződési reakciókat és a gázfejlődési reakciókat konkrét példán.

Tudja felírni

a csapadékképződési és a gázfejlődéssel járó reakciók sztöchiometrai egyenleteit.

komplexképződés. ionegyenlettel a csapadékképződési reakciókat, a komplexképződési reakciókat konkrét példán, ionegyenlettel a gázfejlődési reakciókat. a csapadékképződési reakciók ionegyenletét a tanult vagy megadott csapadékok esetében, a komplexképződési reakciók sztöchiometrai és ionegyenletét a tanult, illetve megadott képletű komplexek esetében, gázfejlődéssel járó reakciók ionegyenletét.

Tudjon elemezni Fogalmi szint Tudja besorolni

vizes oldatban lezajló különböző kémiai reakciókkal kapcsolatos egyszerű kísérleteket. egyesülés, bomlás, disszociáció. a tanult kémiai reakciókat a megfelelő reakciótípusba.

261

VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint 1.5.5 Elektrokémia 1.5.5.1 Galvánelem

Fogalmi szint

Jelölje Értelmezze és jelölje Értse Tudja jelölni

a galváncella felépítése, elektród, anód és katód, elektromotoros erő fogalma, jele, mértékegysége, standardpotenciál, jele, mértékegysége, a standard hidrogénelektród, jelölése, standard fémelektród, jelölése. a Daniell-elemet. az anódon és a katódon lejátszódó folyamatokat a Daniell-elemben. az elektromotoros erő és a standardpotenciálok kapcsolatát, a standard fémelektród felépítését, a galvánelemek környezetvédelmi vonatkozásait. egyszerű galvánelem felépítését, a pólusok és az elektródfolyamatok kémiai egyenletének, illetve a folyamat bruttó egyenletének felírásával.

Emelt szint

standardpotenciál fogalma, elektródpotenciál.

a standard hidrogénelektród felépítését.

Tudjon értelmezni egyszerű kísérleteket a galvánelemekkel kapcsolatban. Tudja megbea redoxireakciók irányát a standardpotenciálok összecsülni hasonlítása alapján.

262

VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint 1.5.5.2 Elektrolízis

Fogalmi szint Értse

Tudja jelölni

1.5.5.3 Az elektrolízis mennyiségi viszonyai 1.5.5.4 Egyéb

elektrolízis fogalma, pólusok az elektrolizáló cellában, olvadékelektrolízis, vizes oldat elektrolízise. az elektrolizáló cella felépítését, az anód- és katódfolyamatot az elektrolizáló cellában, az indifferens elektródok között végbemenő (kis feszültséggel történő) elektrolízis folyamatait a sósav, illetve az általa választott vizes oldat elektrolízise esetében.

Emelt szint

az indifferens elektródok között végbemenő (kis feszültséggel történő) elektrolízis folyamatait a kénsav, a NaCl-, a NaOH-, a Na2SO4-, a ZnI2-, és a CuSO4oldat esetében, valamint az ebből kikövetkeztethető esetekben; a NaCl-oldat Hg-katódos elektrolízisének folyamatait.

egyenlettel az elektrolízis anód- és katódfolyamatát megadott végtermékek esetében.

Tudja megállapítani Fogalmi szint

az oldatban bekövetkező változásokat (töményedés, hígulás, kémhatásváltozás stb.). Faraday I. és II. törvénye.

Értelmezze Tudja használni

az elektrolízis mennyiségi törvényeit. a kémiai reakciókról tanultakat a mindennapi jelenségek, információk értelmezésében.

263

VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint 2.1 Hidrogén Anyagszerkezet

Tulajdonságok

Fogalmi szint Értse Fogalmi szint Értse

Értse

Előfordulás, előállítás, felhasználás Egyéb 2.2 Nemesgázok Anyagszerkezet Tulajdonságok Egyéb

izotópjai: hidrogén (H), deutérium (D), trícium (T). a hidrogénatom elektronszerkezetét, a hidrogén molekulaszerkezetét, polaritását, rácstípusát. szín, halmazállapot, oldhatóság, sűrűség. az op. és fp. anyagszerkezeti magyarázatát, a hidrogéngáz levegőhöz viszonyított sűrűségét.

Tudjon értelmezni Fogalmi szint Tudja értelmezni Tudja használni

a reakcióképességének magyarázatát, reakcióit nemfémekkel, fém-oxidokkal, a durranógáz-reakció végrehajtásának módját és annak gyakorlati jelentőségét. egyszerű kísérleteket a hidrogén sajátságaival kapcsolatban. laboratóriumi előállítás (cink + sósav) az előfordulásával, ipari előállításával, felhasználásával kapcsolatos információkat. a hidrogénről tanultakat a mindennapi jelenségek, információk értelmezésében.

Értse Fogalmi szint Értse Tudja értelmezni Tudja használni

a nemesgázok vegyérték-elektronszerkezetét. szín, szag, halmazállapot. reakciókészségüket. az előfordulásukkal, ipari előállításukkal, felhasználásukkal kapcsolatos információkat. a nemesgázokról tanultakat a mindennapi jelenségek, információk értelmezésében.

264

Emelt szint

a nagy diffúziósebességét, a diffúziósebességgel kapcsolatos (mázatlan agyaghengeres) kísérletet. a reakcióit fémekkel.

a nemesgázok rácstípusát.

VIZSGASZINTEK TÉMÁK 2.3 Halogénelemek és vegyületeik 2.3.1 Halogénelemek – Anyagszerkezet

Értse

– Tulajdonságok

Fogalmi szint

Középszint

Emelt szint

a klór vegyértékelektron-szerkezetét, molekulaszerkezetét, polaritását, rácstípusát. a klór színe, szaga, halmazállapota, oldhatósága vízben és egyéb oldószerekben.

a vegyértékhéjuk szerkezetét, molekulaszerkezetüket, polaritásukat, rácstípusukat. szín, szag, halmazállapot, oldhatóság vízben és egyéb oldószerekben, jódtinktúra, Lugol-oldat (KI-os jódoldat). az op. és a fp., illetve a szín változásának anyagszerkezeti magyarázatát a csoportban. reakciójuk vízzel, lúgoldattal, oxidáló hatásuk.

Értse Fogalmi szint Értelmezze

– Előállítás

– Felhasználás, előfordulás

Tudjon értelmezni Tudja megadni Fogalmi szint Értse Tudja szemléltetni Tudja értelmezni

a klór reakciója vízzel (Semmelweis Ignác), oxidáló hatása. a klór reakcióját fémekkel, hidrogénnel, a halogének a reakcióikat fémekkel, a reakciójukat hidrogénnel, reakcióját más halogenidekkel (a standardpotenciálok a reakcióikat más halogenidekkel, alapján). a kémiai reakcióikat az oxidációsszám-változás alapján. egyszerű kémcsőkísérleteket a leírt tapasztalatok alapján. a kísérletek várható tapasztalatait és azok magyarázatát. a klór laboratóriumi előállítása sósavból. ipari: elektrolízissel. a sósav és a kálium-permanganát reakciójának egyenletét. a klór sokoldalú felhasználását a tanult tulajdonságok a halogének sokoldalú felhasználását a tanult tulajalapján donságok alapján a klór előfordulásával, felhasználásával kapcsolatos a halogének előfordulásával, felhasználásával kapcsoinformációkat. latos információkat.

265

VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint – Élettani hatás

Fogalmi szint

Egyéb

Értse Tudja használni

a halogénekről tanultakat a mindennapi jelenségek, információk értelmezésében.

Fogalmi szint Tudja

kötéstípus szerint (ionos és kovalens). csoportosítani a tanult kloridokat.

Értse Fogalmi szint Értse Fogalmi szint Értse

a HCl molekulaszerkezetét, polaritását. a HCl színe, szaga, standard halmazállapota.

Tudja

értelmezni a hidrogén-kloriddal kapcsolatos egyszerű kémcsőkísérleteket. a HCl előfordulásával, előállításával, felhasználásával, környezet- és egészségkárosító hatásával kapcsolatos információkat.

2.3.2 Halogénvegyületek – Csoportosítás

2.3.2.1 Hidrogénhalogenidek (HF, HCl, HBr, HI) – Anyagszerkezet – Tulajdonságok

– Előfordulás, előállítás, felhasználás

Tudja értelmezni

Emelt szint

mérgező hatás, a klór keletkezésének lehetőségei, veszélyei a háztartásban. a fertőtlenítő hatás magyarázatát.

sav–bázis jelleg, egyéb reakciók (fémek + sósav). a HCl reakcióját vízzel, a sósav reakcióit.

266

csoportosítani a tanult halogenideket, felismerni az átmeneti kötéstípusú halogenideket fizikai adataik alapján.

molekulaszerkezetüket, polaritásukat. szín, szag, fp-viszonyok. a forráspontviszonyok anyagszerkezeti magyarázatát. a saverősségük változását a csoportban, a hidrogén-halogenidek reakcióit, a HF hatását az üvegre. értelmezni a hidrogén-halogenidekkel kapcsolatos egyszerű kémcsőkísérleteket. a hidrogén-halogenidek előfordulásával, előállításával, felhasználásával kapcsolatos információkat.

VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint 2.3.2.2 Kősó (NaCl) – Halmazszerkezet – Tulajdonságok

– Előfordulás, felhasználás 2.3.2.3 Ezüst-halogenidek (AgCl, AgBr, AgI) – Tulajdonságok – Felhasználás 2.3.2.4 Hypo (NaOCl-oldat) 2.3.2.5 Egyéb

Fogalmi szint Értse Fogalmi szint Értse Tudja értelmezni

Fogalmi szint Tudja értelmezni Fogalmi szint Értelmezze Tudja használni

Emelt szint

a kősó rácstípusa. a kristályrács szerkezetét. szín, szag, halmazállapot, oldhatóság. az op. és az oldhatóság halmazszerkezeti magyarázatát. az előfordulásával, előállításával, felhasználásával, környezet- és egészségkárosító hatásával kapcsolatos információkat.

szín, vízoldékonyság, fényérzékenység a felhasználásukkal kapcsolatos információkat. kémhatása; oxidáló hatása, a háztartási alkalmazás veszélyei – környezetvédelmi szempontok. a folyamatokat reakcióegyenlettel is. a halogénvegyületekről tanultakat a mindennapi jelenségek, információk értelmezésében.

267

VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint 2.4 Az oxigéncsoport elemei és vegyületeik Az oxigéncsoport elemei (O, S, Se, Te) 2.4.1 Oxigén – Anyagszerkezet – Tulajdonságok

Fogalmi szint Értse

Müller Ferenc (tellur). az oxigén és a kén elektronszerkezetét, a molekula-, illetve a halmazszerkezetüket.

Fogalmi szint Értse Fogalmi szint

allotrópia. az O2 szerkezetét. szín, szag, halmazállapot, vízoldékonyság, oxidáló hatás, égés. az oxigén reakcióit a tanult fémekkel, nemfémekkel, szerves vegyületekkel; az oxigén reakcióival kapcsolatos egyszerű kísérleteket. elemi állapotban (O2, O3), vegyületekben.

Tudja értelmezni

– Előfordulás

Fogalmi szint

– Élettani szerep

Értse

– Előállítás, keletkezés (O2) – Felhasználás, előállítás – Egyéb

Fogalmi szint Tudja értelmezni Tudja használni

az O2 jelentőségét (biológiai oxidáció), az ózon keletkezését és hatását a felső, illetve az alsó légrétegekben. ipari és laboratóriumi (termikus bontás, fotoszintézis során, levegőből). az előállításával, felhasználásával kapcsolatos információkat. a oxigénről tanultakat a mindennapi jelenségek, információk értelmezésében.

268

Emelt szint

VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint 2.4.2 Oxigénvegyületek – Csoportosítás 2.4.2.1 Dihidrogén-peroxid (H2O2) – Anyagszerkezet – Tulajdonságok

Fogalmi szint

oxidok, hidroxidok, oxosavak és sóik.

Értse Fogalmi szint

Emelt szint

peroxidok.

molekulaszerkezetét, polaritását. szín, szag, halmazállapot, vízoldékonyság, redoxi sajátságok, fertőtlenítő szer (hajszőkítés) a vízoldhatóság anyagszerkezeti okait, bomlását, redoxi sajátságait. a felhasználásával, tulajdonságaival kapcsolatos információkat.

Értse Tudja értelmezni 2.4.2.2 Oxidok – Csoportosításuk Víz (H2O) – Anyagszerkezet – Tulajdonságai

Tudja

csoportosítani rácstípus szerinti a tanult oxidokat.

Értse Fogalmi szint

– Természetes vizek

Értse Fogalmi szint Értelmezze Tudja Fogalmi szint Értse

molekulaszerkezetét, alakját, polaritását. szín, szag, halmazállapot, sűrűség és annak függése a hőmérséklettől. az olvadás- és forráspont anyagszerkezeti magyarázatát. amfotéria. autoprotolízisét. a reakcióit savakkal, bázisokkal. édes- és tengervíz, csapadékok (hó, esővíz). a természetes vizek tisztaságát – a környezetvédelmi szempontokat (mérgek, eutrofizáció), a karsztjelenségeket, a savas esők kialakulását.

269

VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint – Vízkeménység

Fogalmi szint Értse

– Élettani szerep

Fogalmi szint

Fontosabb fémoxidok

Fogalmi szint

Tudja 2.4.2.3 Hidroxidok Fontosabb fémhidroxidok

Fogalmi szint

Értse Tudja Fogalmi szint

Egyéb

Tudja használni

állandó és változó keménység. a vízkeménység okát, a vízlágyítási eljárásokat (forralás, csapadékképzés, ioncsere). oldószer, reakcióközeg, reakciópartner, szerepe a hőháztartásban. a kalcium-oxid (égetett mész), a magnézium-oxid színe, halmazállapota, rácstípusa, vízoldékonysága, reakció vízzel, fontosabb felhasználása. felírni reakciójukat savakkal.

a nátrium-hidroxid (lúgkő, marónátron), a kalciumhidroxid (oltott mész) színe, halmazállapota, rácstípusa, előállítása, fontosabb felhasználása, maró hatása. a kölcsönhatásukat vízzel, a folyamatok energiaviszonyait. felírni a reakciójukat savakkal.

az oxigénvegyületekről tanultakat a mindennapi jelenségek, információk értelmezésében.

270

Emelt szint a vízlágyítási eljárásokat leíró reakcióegyenleteket.

az alumínium-oxid, réz(I)-oxid, a réz(II)-oxid és a vas(III)-oxid halmazállapota, vízoldékonysága, fontosabb felhasználása. felírni reakciójukat savakkal.

az alumínium-hidroxid színe, halmazállapota, fontosabb felhasználása.

felírni a reakcióját savakkal és lúgoldatokal. a kálium-hidroxid, a réz(II)-hidroxid, a vas(II)-hidroxid, a vas(III)-hidroxid színe, halmazállapota, vízoldhatósága.

VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint 2.4.3 Kén – Anyagszerkezet

– Tulajdonságok

Fogalmi szint Értse Fogalmi szint

a kén molekulaszerkezete. a kénatom elektronszerkezetét, a kénnél előforduló allotrópiát. szín, halmazállapot, oldhatóság.

Értse

– Egyéb

2.4.4 A kén vegyületei 2.4.4.1 Dihidrogén-szulfid, kénhidrogén (H2S) – Anyagszerkezet – Tulajdonságok

Értse Tudja értelmezni Tudja értelmezni Tudja használni

Emelt szint

a kén melegítése közben bekövetkező szerkezeti változásokat (az olvadék viszkozitása, amorf kén). a reakcióját oxigénnel, fémekkel. a kénnel kapcsolatos egyszerű kísérleteket. az előfordulásával, előállításával, felhasználásával kapcsolatos információkat. a kénről tanultakat a mindennapi jelenségek, információk értelmezésében.

Értse Fogalmi szint Értse

molekulaszerkezetét, polaritását. szín, szag, halmazállapot, vízoldhatóság. a reakcióját vízzel, a tökéletes és nem tökéletes égését, a reakcióját kén-dioxiddal, Fe2+-, Pb2+- és Ag+ionnal. a kén-hidrogénnel kapcsolatos egyszerű kísérleteket.

Tudja értelmezni

271

VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint – Élettani hatása – Előfordulás, előállítás, felhasználás – Sói 2.4.4.2 Kéndioxid (SO2) – Anyagszerkezet – Tulajdonságok

Fogalmi szint Tudja értelmezni

mérgező hatása. az előfordulásával, ipari előállításával, felhasználásával kapcsolatos információkat.

Fogalmi szint

szulfidok.

Értse Fogalmi szint Értelmezze Fogalmi szint Értelmezze

– Előállítás – Felhasználás – Környezetszennyező hatás 2.4.4.3 Kén-trioxid (SO3) 2.4.4.4 Kénessav (H2SO3) és sói – Tulajdonságok

Emelt szint

Fogalmi szint Tudja Fogalmi szint Értse Értse

molekulaszerkezetét, polaritását. szín, szag, halmazállapot, oldhatóság.

a reakcióját vízzel, a további oxidációját, a környezetszennyező hatását. kénből. az előállítás reakcióegyenletét. kénsavgyártás, konzerválás. a savas esők kialakulását és hatását.

a forráspont és az oldhatóság anyagszerkezeti magyarázatát. redukáló és oxidáló hatása. a további oxidációja során kialakuló egyensúlyt. piritből, szulfitokból. az előállítás reakcióegyenleteit.

a felhasználásával kapcsolatos tulajdonságokat, reakcióját vízzel.

Fogalmi szint Tudja értelmezni

sav–bázis jelleg, redukáló hatás, szulfitok a vizes oldatban lejátszódó folyamatokat.

272

VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint 2.4.4.5 Kénsav (H2SO4) – Anyagszerkezet – Tulajdonságok

Értse Fogalmi szint Értse Értelmezze Fogalmi szint Értse

– Ipari előállítás – Felhasználás

Tudja értelmezni Értse Fogalmi szint

– Egyéb

Tudja szemléltetni Értse

– Sói – Fontosabb szulfátok

Fogalmi szint Fogalmi szint

Emelt szint

a molekulaszerkezetét, polaritását. szín, halmazállapot, sűrűség, higroszkóposság, elegyedés vízzel, az elegyítés szabályai. a fp. anyagszerkezeti magyarázatát, az elegyítés közben bekövetkező változásokat. sav–bázis jelleg, redoxi sajátság, roncsoló hatás, vízelvonó hatás. a reakcióját vízzel, híg oldatának reakcióját fémekkel, bázisokkal, tömény oldatának reakcióját fémekkel, ill. a fémekre gyakorolt passzíváló hatását, a szerves vegyületekre gyakorolt elszenesítő hatását a különböző típusú reakciókkal kapcsolatos kísérleteket. a kénsavgyártás lépéseit. akkumulátor, vízelvonószer, roncsolószer, oxidálószer, ipari alapanyag, gyógyszer- és mosószergyártás. a kénsav sokoldalú felhasználását a tanult példák alapján. a kénsav kezelésével kapcsolatos balesetvédelmi előírásokat. szulfátok. a gipsz a rézgálic és a keserűsó képlete, színe, halmazállapota, vízoldhatósága, főbb felhasználása.

273

hidrogén-szulfátok.

VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint 2.4.4.6 Nátriumtioszulfát (fixírsó, Na2S2O3) 2.4.4.7 Egyéb 2.5 A nitrogéncsoport elemei és vegyületeik 2.5.1 Nitrogén – Anyagszerkezet

Fogalmi szint

Emelt szint felhasználása a fényképészetben, a komplexképző sajátsága.

Tudja használni

az kénvegyületekről tanultakat a mindennapi jelenségek, információk értelmezésében.

Értse

– Tulajdonságok

Fogalmi szint Fogalmi szint Értse

– Előfordulás, előállítás, felhasználás – Egyéb

Tudja értelmezni

a nitrogénatom elektronszerkezetét, a nitrogén molekulaszerkezetét, polaritását, rácstípusát. szín, szag, halmazállapot, vízoldékonyság. reakciókészség. a reakciókészség molekulaszerkezeti okát, reakcióját hidrogénnel és oxigénnel. az előfordulásával, előállításával, felhasználásával kapcsolatos információkat.

Tudja használni

a nitrogénről tanultakat a mindennapi jelenségek, információk értelmezésében.

2.5.2 Nitrogénvegyületek

274

VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint 2.5.2.1 Ammónia (NH3) – Anyagszerkezet

Értse

– Tulajdonságok

Fogalmi szint Értelmezze Tudja értelmezni

– Előfordulás – Előállítás – Felhasználás – Sói

Fogalmi szint Értelmezze Fogalmi szint Fogalmi szint Értse Fogalmi szint Fogalmi szint Értse

2.5.2.2 Nitrogénoxidok Nitrogén-monoxid (NO) – Tulajdonságok, előállítása, élettani hatás,

a molekula szerkezetét, polaritását, az ammónia rácstípusát. szín, szag, halmazállapot, cseppfolyósíthatóság, oldhatóság. az op. és a fp., valamint a cseppfolyósíthatóság anyagszerkezeti magyarázatát, a szökőkút-kísérletet. az ammónia fizikai sajátságaival kapcsolatos egyszerű kísérleteket. sav–bázis sajátsága. reakcióját vízzel, savakkal. szerves anyagok bomlásterméke. ipari előállítása. az ipari ammóniaszintézis optimális körülményeit. hűtés, műtrágya, salétromsavgyártás. ammóniumsók, halmazállapot, vízoldékonyság, műtrágya, sütőpor (szalalkáli). az ammóniumion szerkezetét, a sók rácstípusát.

Fogalmi szint

Emelt szint

komplexképző sajátsága. a komplexképző sajátságát.

a laboratóriumi előállítását ammóniumsókból.

szín, halmazállapot, vízoldékonyság, környezetszenynyező hatás a reakcióját oxigénnel, a laboratóriumi előállítását salétromsavból.

Értse

275

VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint Nitrogén-dioxid (NO2) – Tulajdonságok, élettani hatás – Előállítás 2.5.2.3 Salétromossav (HNO2) – Sói 2.5.2.4 Salétromsav (HNO3) – Anyagszerkezet – Tulajdonságok

Fogalmi szint Értse Fogalmi szint Értelmezze

– Felhasználás

szín, szag, sűrűség, halmazállapot, oldékonyság, mérgező, környezetszennyező hatás reakcióját vízzel. laboratóriumi előállítás. a laboratóriumi előállítás kísérletét.

Fogalmi szint

nitritek, a nitritek élettani hatása.

Értse Fogalmi szint Értelmezze Fogalmi szint

a molekula szerkezetét.

Értse

– Előállítás

Emelt szint

Tudjon értelmezni Fogalmi szint Értse Fogalmi szint

szín, szag, halmazállapot, oldékonyság. a vízoldhatóság anyagszerkezeti okát. sav–bázis jelleg, redoxi sajátság, bomlékonyság (fényérzékenység). a reakcióját vízzel, bázisokkal, a reakcióját fémekkel, ill. egyes fémekre gyakorolt passzíváló hatását. egyszerű kémcsőkísérleteket a sav-bázis- és a redoxi sajátságával kapcsolatban.

az oxidáló hatásának változását a töménységgel (reakcióegyenlettel is).

ipari előállítás nitrogénből. az ipari előállítás lépéseit. választóvíz, a királyvíz alkotórésze, nitráló elegy, műtrágyagyártás, festékipar, robbanószeripar.

276

VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint – Sói – Fontosabb nitrátok

2.5.2.5. Egyéb 2.5.3 Foszfor – Anyagszerkezet

– Tulajdonságok

– Élettani hatás – Felhasználás, előfordulás, előállítás 2.5.4 Foszforvegyületek

Fogalmi szint Értse Fogalmi szint

Emelt szint

nitrátok. az ammónium-nitrát színe, halmazállapota, rácstípusa, vízoldékonysága, fontosabb felhasználása, környezetvédelmi szempontok.

Értelmezze Tudja használni

a pétisó összetételét. az nitrogénvegyületekről tanultakat a mindennapi jelenségek, információk értelmezésében.

Fogalmi szint Értse

allotrópia.

Fogalmi szint Értse

a módosulatok színe, halmazállapota, oldhatósága.

Tudjon értelmezni Fogalmi szint Értelmezze Fogalmi szint Értse Fogalmi szint Tudja értelmezni

egyszerű kísérleteket.

a nitrátion szerkezetét. a nátrium-nitrát (chilei salétrom), a kálium-nitrát, és az ezüst-nitrát (lápisz, pokolkő) színe, halmazállapota, rácstípusa, vízoldékonysága, fontosabb felhasználása, környezetvédelmi szempontok. a lápisz gyógyászati felhasználását.

az allotróp módosulatok közti különbség anyagszerkezeti magyarázatát. a halmazállapot és az oldhatóság halmazszerkezeti magyarázatát.

gyúlékonyság. reakcióját oxigénnel. a módosulatok eltérő élettani hatása.

a módosulatok gyúlékonyságbeli eltéréseit. az eltérő élettani hatás anyagszerkezeti magyarázatát.

gyufa (Irinyi János). a felhasználásával, előfordulásával, előállításával kapcsolatos információkat.

277

VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint 2.5.4.1 Difoszforpentaoxid (P2O5) – Tulajdonságok

Fogalmi szint Értse

2.5.4.2 Foszforsav (ortofoszforsav, H3PO4) – Anyagszerkezet Értse – Tulajdonságok Fogalmi szint Értse

Emelt szint

szín, halmazállapot, higroszkóposság. a reakcióját vízzel, a vízelvonó hatását.

a molekulaszerkezetét. szín, szag, halmazállapot, oldékonyság. az op. és a vízoldékonyság anyagszerkezeti magyarázatát.

Fogalmi szint Értse

sav–bázis jelleg, észterképzés. a reakcióját vízzel.

– Élettani hatás, felhasználás

Tudja értelmezni

– Sói – Anyagszerkezet 2.5.4.3. A foszforsav fontosabb sói – Szabályos sók – Savanyú sók

Fogalmi szint Értse Fogalmi szint

az előfordulásával, biológiai jelentőségével, ipari előállításával, felhasználásával kapcsolatos információkat. foszfátok.

disszociációját három lépésben, reakcióját NaOH-dal, különböző anyagmennyiség-arányban.

hidrogén- és dihidrogén-foszfátok. a foszfátion szerkezetét.

a trinátrium-foszfát (trisó), a kalcium-foszfát (foszforit) színe, halmazállapota, vízoldékonysága, főbb felhasználása (vízlágyítás, műtrágyák, mosószerek), környezeti hatásuk (eutrofizáció).

Fogalmi szint

a nátriummal és kalciummal alkotott savanyú sói, színük, halmazállapotuk, vízoldékonyságuk, főbb felhasználásuk, környezeti hatásuk.

278

VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint 2.5.4.4. Egyéb

Tudja használni

a foszforról és a foszfor vegyületeiről tanultakat a mindennapi jelenségek, információk értelmezésében.

2.6 A széncsoport elemei és vegyületeik 2.6.1 Szén – Előfordulás

Fogalmi szint

– Tulajdonságok

Értse Fogalmi szint

gyakoriság, allotrópia (grafit, gyémánt, fullerének), természetes (ásványi) és mesterséges szenek. a módosulatok halmazszerkezetét. a grafit és a gyémánt színe, halmazállapota, keménysége, oldhatósága, elektromos vezetése. anyagszerkezeti alapon a grafit és a gyémánt tulajdonságait. redoxi sajátság. a szén reakcióját szén-dioxiddal, vízgőzzel, oxigénnel. a reakció egyenletét különböző fém-oxidokkal. redukáló, ötvözőanyag, tüzelőanyag, írószer, vágóés csiszolóanyag, elektród, szénkefe, ékszer. a szénről tanultakat a mindennapi jelenségek, információk értelmezésében.

Értelmezze

– Felhasználás – Egyéb

Fogalmi szint Értse Tudja felírni Fogalmi szint Tudja használni

279

Emelt szint

VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint 2.6.2 A szén vegyületei 2.6.2.1 Szén-monoxid (CO) – Anyagszerkezet – Tulajdonságok

Értse Fogalmi szint

– Előfordulás – Élettani hatás

Értse Tudja felírni Fogalmi szint Fogalmi szint

– Előállítás, felhasználás

Értelmezze Tudja értelmezni Értelmezze

a molekulaszerkezetét. szín, szag, halmazállapot, vízoldékonyság, redoxi sajátság. égését. szerepét a vasgyártásban. képződés nem tökéletes égéskor. mérgező hatás, teendők szén-monoxid-mérgezés esetén.

Emelt szint

a polaritását. komplexképző sajátság. a vízoldékonyság anyagszerkezeti magyarázatát. reakcióját különböző fém-oxidokkal,

a mérgező hatást. előállításával, felhasználásával kapcsolatos információkat. a laboratóriumi előállítást (hangyasavból).

280

VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint 2.6.2.2 Széndioxid (CO2) – Anyagszerkezet – Tulajdonságok

Értse Fogalmi szint Értse Fogalmi szint Értse

– Előfordulás, keletkezés – Élettani és ökológiai hatás – Laboratóriumi előállítás – Felhasználása

Tudjon értelmezni Fogalmi szint Fogalmi szint Értse Fogalmi szint Értse Fogalmi szint

a molekulaszerkezetét, polaritását. szín, szag, halmazállapot, sűrűség, vízoldékonyság, kondenzálhatóság (szárazjég). levegőhöz viszonyított sűrűségét. éghetőség (nem éghető). a reakcióját vízzel (a vízoldékonyság magyarázatát), a reakcióját lúgoldatokkal, kimutatását meszes vízzel. egyszerű kísérleteket. légkör, biológiai és ipari folyamatok terméke. a különböző koncentrációjú CO2 hatása az élő szervezetekre. az üvegházhatást. mészkőből sósavval. a laboratóriumi előállítás egyenleteit. hűtés, üdítőitalok, tűzoltás.

281

Emelt szint

a forráspont és a kondenzálhatóság anyagszerkezeti magyarázatát.

VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint 2.6.2.3 Szénsav (H2CO3) – Anyagszerkezet – Tulajdonságok

– Sói – Fontosabb karbonátok

Értse Fogalmi szint Értse Tudjon értelmezni Fogalmi szint Fogalmi szint

Értse

a molekulaszerkezetét. sav–bázis jelleg. bomlékonyságát, reakcióját vízzel. egyszerű kémcsőkísérleteket a szénsavval és sóival kapcsolatban. karbonátok, hidrogén-karbonátok. a nátrium-karbonát (szóda, sziksó), a kalcium-karbonát (mészkő, márvány), a magnézium-karbonát, a dolomit, színe, halmazállapota, vízoldhatósága, főbb felhasználása. a szóda reakcióit savakkal, a mészégetést, az égetett mész építőipari felhasználását. a szódabikarbóna, a kalcium- és magnéziumhidrogén-karbonát színe, halmazállapota, vízoldhatósága, főbb felhasználása, jelentősége. a cseppkő és a vízkő képződését.

Tudja értelmezni

a szénsav sóinak felhasználásával kapcsolatos információkat.

Értse – Fontosabb hidrogén-karbonátok

Fogalmi szint

282

Emelt szint

a kétlépéses disszociációját.

termikus bomlásukat.

a szódabikarbóna lúgos hidrolízisét, termikus bomlását.

VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint 2.6.2.4. Egyéb 2.6.3 Szilícium – Anyagszerkezet – Tulajdonságai – Előfordulás – Felhasználás – Egyéb 2.6.4 Szilíciumvegyületek 2.6.4.1 Szilíciumdioxid (SiO2) – Halmazszerkezet – Tulajdonságok

– Előfordulás – Felhasználás – Az üveg

Tudja használni

a szénvegyületekről tanultakat a mindennapi jelenségek, információk értelmezésében.

Értse Fogalmi szint Értse Fogalmi szint Fogalmi szint Tudja használni

rácstípusát. félvezető sajátsága.

Fogalmi szint Értse Fogalmi szint Értse

a kvarc rácstípusa.

Fogalmi szint Fogalmi szint Fogalmi szint Értse

Emelt szint

a reakciókészségét, a reakcióját NaOH-dal. gyakorisága, agyagásványok. elektronika, ötvöző elem. a szilíciumról tanultakat a mindennapi jelenségek, információk értelmezésében.

a rácsszerkezetét. a kvarc sajátságai: UV-áteresztőképesség, hőtágulás. az ömlesztést szódával (vízüveg-képződést), a reakcióját HF-dal. drágakövek, homok. üveggyártás, ékszerek, kvarcüveg, óragyártás. összetétele, felhasználása. a halmazszerkezetével összefüggő sajátságait (olvadás).

283

VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint 2.6.4.2 Szilikonok – Szerkezet Fogalmi szint Értse – Gyakorlati jeFogalmi szint lentőség Értse 2.6.4.3. Egyéb Tudja használni 2.7 Fémek – Tulajdonságok Fogalmi szint

– Ötvözetek

– Előállítás

Értelmezze Fogalmi szint Tudja értelmezni Fogalmi szint

– Korrózió

elemi összetétel. a sziloxánkötést és kialakulását. szilikonolaj, -zsír, -gumi. a tulajdonságaik anyagszerkezeti magyarázatát. a szilíciumvegyületekről tanultakat a mindennapi jelenségek, információk értelmezésében. szín, hő- és elektromos vezetés, sűrűség (könnyű- és nehézfémek). a szín anyagszerkezeti okát. ötvözet fogalma

Értelmezze

elektrokémiai redukcióval, kémiai redukcióval (termit, szenes). az alkalmazott előállítási mód, az anyagi minőség, a tisztaság és a gazdaságosság közti kapcsolatot. a korrózió fogalma, a korrózióvédelem fajtái (bevonatok, eloxálás, katódos fémvédelem). a rozsdaképződés folyamatát.

Tudjon elemezni

egyszerű kísérleteket a fémek korróziójával, illetve a korrózióvédelemmel kapcsolatban.

Értse Fogalmi szint

Emelt szint

284

az ötvözetek típusai, szerkezete és tulajdonságai közti összefüggéseket megadott információk alapján. hidrogénes redukcióval, termikus bontással.

a helyi elem képződését, az aktív és a passzív védelmet (horganyzott és fehér bádog).

VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint 2.7.1 Az s-mező fémei – Anyagszerkezet – Tulajdonságok

– Előfordulás – Előállítás – Ionjaik – Élettani hatás

Fogalmi szint Értelmezze Fogalmi szint Fogalmi szint Értse

Tudja értelmezni Fogalmi szint Fogalmi szint Fogalmi szint Értse Fogalmi szint

alkáli- és alkáliföldfémek, lángfestés. a vegyértékelektron-szerkezetüket. sűrűség, halmazállapot, op., megmunkálhatóság. redoxi sajátság (EN, standardpotenciál). a viselkedésüket levegőn (a tárolási körülményeket), reakcióikat a tanult nemfémekkel, oxigénnel, vízzel, a reakciók körülményeiben megmutatkozó különbségek okát. a lángfestéssel, a fizikai és kémiai sajátságaikkal kapcsolatos egyszerű kísérleteket. vegyületekben (példákkal).

Emelt szint

a lángfestés anyagszerkezeti magyarázatát.

peroxid képződését, reakcióikat lúgoldatokkal.

olvadékelektrolízissel. ionjaik töltése, színe. K+, Na+, Mg2+, Ca2+ biológiai szerepe.

285

a szín és az elektronszerkezet kapcsolatát. Ba2+ és Sr2+ mérgező hatása.

VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint 2.7.2 A p-mező fémei 2.7.2.1 Alumínium – Tulajdonságok

Fogalmi szint

szín, sűrűség, megmunkálhatóság, elektromos és hővezetés.

Értelmezze

Emelt szint

– Felhasználás

Fogalmi szint

– Ionja 2.7.2.2 Ón és ólom – Tulajdonságok

Fogalmi szint

a sűrűség és a megmunkálhatóság halmazszerkezeti okait. redoxi sajátságai (EN, standardpotenciál), reakció amfotéria (reakció savval és lúgoldattal), akva- és savoldattal, passziválódás. hidroxokomplex a viselkedését levegőn, a reakcióit nemfémekkel, víz- a reakcióját fém-oxidokkal (termit), zel (körülményeit) és savoldatokkal. lúgoldatokkal. egyszerű kísérleteket az alumínium tulajdonságaival kapcsolatban. bauxit, kriolit, agyagásványok. bauxit, timföld. az alumíniumgyártás főbb lépéseinek kémiai folyaaz alumíniumgyártás lépéseinek reakcióegyenleteit. matait. főbb területei (pl. gépek, eszközök, kábel, szerkezeti elemek). színe, élettani hatása (Alzheimer-kór).

Fogalmi szint Értse Fogalmi szint

szín, sűrűség, megmunkálhatóság. a viselkedésüket szabad levegőn. savas ólomakkumulátor, ötvözőanyag, mérgező hatás.

Fogalmi szint Értse

– Előfordulás – Előállítás

– Egyéb

Tudjon értelmezni Fogalmi szint Fogalmi szint Értse

286

oxidációs számaik. az ólom reakcióit oxidáló és nem oxidáló savakkal.

VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint 2.7.3 A d-mező fémei – Főbb jellemzőik

2.7.3.1 Vascsoport (Fe, Co, Ni) – Anyagszerkezet – Tulajdonságok

Fogalmi szint Értse

sűrűség, EN, standardpotenciál. többféle oxidációs állapotukat, az ionok színe és elektronszerkezete közti kapcsolatot, a kationok erős polarizáló hatásának következményeit (rosszul oldódó, színes vegyületek, komplexképzési hajlam).

Értse Fogalmi szint Értse

a vas vegyértékelektron-szerkezetét. a vas mechanikai tulajdonságai.

Fogalmi szint

redoxi sajátság (EN, standardpotenciál), passziválódás. a viselkedésüket levegőn, a vas reakcióit nemfémekkel, savakkal. egyszerű kísérleteket.

Értse

– Az ionok

Tudjon értelmezni Fogalmi szint

– Előfordulás – Előállítás

Fogalmi szint Értelmezze

– Felhasználás

Fogalmi szint

Emelt szint

oxidációs számok, ionjaik színe (hidratált Fe2+, Fe3+) a vasionok élettani szerepe (hem, citokrómok). vasércek. az ipari vas- és acélgyártás legfontosabb lépéseit, ismerje a szükséges anyagokat és a termékeket. öntöttvas és acél, szerkezeti anyag (Fe).

287

vegyértékelektron-szerkezetüket. ferromágnesség. a vas megmunkálhatósága és a rácstípus közti kapcsolatot.

a nikkel és a kobalt reakcióit nemfémekkel, savakkal.

oxidációs számok, ionjaik színe (hidratált Ni2+, Co2+, vízmentes Co2+).

ötvözőanyag (Co, Ni).

VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint 2.7.3.2 Rézcsoport (Cu, Ag, Au) – Anyagszerkezet – Tulajdonságok

Értse Fogalmi szint Fogalmi szint Értse

– Előfordulás

Tudjon értelmezni Fogalmi szint

– Ionjaik

Fogalmi szint

a vegyértékelektron-szerkezetüket. szín, sűrűség, megmunkálhatóság, elektromos és hővezetés. redoxi sajátságok (EN, standardpotenciál), viselkedés levegőn. a reakciójukat oxigénnel, a reakcióképességüket oxidáló és nem oxidáló savakkal. egyszerű kísérleteket.

oxidációs számok (Cu2+, Ag+), az ionok színe (Ag+, hidratált és vízmentes Cu2+).

Értse – Élettani hatás – Felhasználás

Fogalmi szint Fogalmi szint

Emelt szint

az oxidáló és nem oxidáló savakkal végbemenő reakciók egyenleteit.

elemi állapotban, illetve vegyületekben (szulfidos ércek). oxidációs számok (Cu+). a réz(II)- és az ezüstionok reakcióját NaOH-, illetve ammóniaoldattal.

biológiai jelentőségük, illetve mérgező hatásuk. elemi állapotban: ékszerek, elektrotechnika, képzőművészet, ötvözetek (sárgaréz, bronz); vegyületeik: permetezés (rézgálic).

288

fényképészet (ezüst), analitikai kémia.

VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint 2.7.3.3 Cink – Anyagszerkezet – Tulajdonságok

– Egyéb 2.7.3.4 Higany – Anyagszerkezet – Tulajdonságok

Értse Fogalmi szint Értse Tudjon értelmezni Tudja értelmezni

vegyértékelektron-szerkezetét, oxidációs számát. nehézfém, redoxi sajátságok (EN, standardpotenciál). a viselkedését levegőn, a reakcióját nemfémekkel, savakkal. egyszerű kísérleteket.

oxidációs száma halmazállapot, sűrűség, standardpotenciál, redoxi sajátság, oxidjának bomlékonysága. a viselkedését levegőn, a reakcióját kénnel, oxidjának termikus bontását (egyenlettel), a reakcióját oxidáló és nem oxidáló hatású savakkal (reakcióegyenletekkel). mérgező hatása elemi állapotban, illetve vegyületeiben. elektrotechnika, hőmérők, katalizátor, amalgámok.

Értse

Fogalmi szint

– Felhasználás 2.7.3.5 Egyéb

Fogalmi szint Tudja használni

amfotéria. a reakcióját tömény, oxidáló savakkal.

az előfordulásával, előállításával, felhasználásával, élettani hatásával kapcsolatos információkat.

Fogalmi szint Fogalmi szint

– Élettani hatás

Emelt szint

a fémekről tanultakat a mindennapi jelenségek, információk értelmezésében.

289

VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint 2.7.3.6 Egyéb átmenetifémvegyületek Kálium-permanganát (hipermangán, KMnO4) – Tulajdonságai – Felhasználás – Egyéb

Fogalmi szint

Emelt szint

színe, halmazállapota, vízoldhatósága, redoxi sajátsága, termikus bontása. fertőtlenítés, oxidálószer. a kálium-permanganátról tanultakat a mindennapi jelenségek, információk értelmezésében.

Fogalmi szint Tudja használni

290

VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint 3.1 A szerves vegyületek általános jellemzői Szerves anyag

Fogalmi szint

A szerves molekulák szerkezete

Értse Fogalmi szint Értse

Izoméria – Az izoméria típusai

Tudja Fogalmi szint

Értse

Tudja Homológ sor

Funkciós csoport

Fogalmi szint Tudja meghatározni Fogalmi szint Tudja felismerni

a szerves vegyületek külön tárgyalásának oka (vis vitalis elmélet, Wöhler), organogén elemek. a szénatom molekulaképző sajátságait. konstitúció, konfiguráció, konformáció.

megszerkeszteni molekulák konstitúciós képletét. az izoméria fogalma, konstitúciós izoméria, térizoméria (sztereoizoméria), geometriai (cisz-transz) izomerek. a cisz-transz izomériát a but-2-én példáján.

felírni adott molekulaképletű vegyületek konstitúciós izomerjeit. homológ sor fogalma.

Emelt szint

konformerek. az etán és a ciklohexán konformációit, az ekvatoriális és az axiális ligandumokat. optikai izoméria, kiralitás fogalma, enantiomerpár, diasztereomer-pár. a geometriai izoméria kialakulásának feltételét, a kiralitáscentrum, illetve a kiralitás feltételét, egy konkrét példán az enantiomerpár, illetve a diasztereomer-pár fogalmát. felismerni a geometriai izomereket, felismerni a kiralitáscentrumot a molekulában. az adott homológ sor összegképletét.

funkciós csoport fogalma, nevük, képletük. a tanult funkciós csoportokat a konstitúciós képletben.

291

VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint A szerves vegyületek csoportosítása Tulajdonságok

Fogalmi szint

csoportosítás funkciós csoport szerint, csoportosítás szénlánc szerint.

Értse

– Reakciótípusok

Fogalmi szint

Tudja felismerni

az op.-ot, a fp.-ot és az oldhatóságot befolyásoló tényezőket. a π-kötés szerepe, a funkciós csoportok szerepe, szubsztitúció, addíció, polimerizáció, polikondenzáció, elimináció. az egyenlet alapján, hogy a reakció melyik reakciótípusba tartozik.

Fogalmi szint

Alkán és cikloalkán fogalma, általános összegképlet.

Fogalmi szint

az első tíz normális láncú alkán neve, az első négy cikloalkán neve, alkilcsoportok (normális láncú, izopropil) nevei, a szénatom rendűsége. az elágazó alkánok (cikloalkánok) elnevezésének elemi szabályait (leghosszabb szénlánc, sorszámozás). az egyszerűbb elágazó láncú alkánokat.

3.2 Szénhidrogének 3.2.1 Alkánok, cikloalkánok (Paraffinok, cikloparaffinok) Alkán, cikloalkán (paraffin, cikloparaffin) – Nevezéktan

Értse

– Izoméria

Tudja elnevezni Értse

a konstitúciós izoméria lehetőségeit.

292

Emelt szint

az első húsz normális láncú alkán neve, az alkilcsoportok rendűsége.

az egyszerűbb gyűrűs, oldalláncot tartalmazó alkánokat.

VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint – Anyagszerkezet

Értse

– Tulajdonságok

Fogalmi szint Értelmezze

– Kémiai reakciók

Tudja összehasonlítani Fogalmi szint Hasonlítsa össze Értelmezze Tudja

– Előfordulás

Fogalmi szint

Értelmezze – Felhasználás

Fogalmi szint

Értse

a tetraéderes szerkezetet a szénatom körül, a polaritásukat, rácstípusukat. szín, szag, halmazállapot, oldhatóság. az olvadás- és forráspont változását a homológ sorban. bármely két, normális láncú alkán fp.-ját. éghetőség, robbanékonyság, szubsztitúció halogénekkel, hőbontás. reakciókészségüket a telítetlen vegyületekkel. a reakciókészségüket, a metán klórozását, az etin és korom előállítását metánból. kísérlettel igazolni a reakciókészségüket, felírni tökéletes égésük egyenletét, felírni egyenlettel az egyszerűbb alkánok klórozását. földgáz, kőolaj, a kőolajfeldolgozás fontosabb frakciói, ólommentes benzin, környezetvédelmi vonatkozások. a kőolaj-feldolgozásának elvi alapjait, a frakciók öszszetételét, az oktánszámot. energiahordozók, oldószerek, szerves vegyületek (szintézisgáz, acetilén, korom, halogénezett és oxigéntartalmú szerves vegyületek) előállítása. a szintézisgáz előállítását.

293

Emelt szint

az op. és fp. kapcsolatát a molekula térszerkezetével. az azonos szénatomszámú alkánizomerek olvadás- és forráspontját; az alkán és cikloalkán fp., op.-ját. krakkolás.

a nagyobb szénatomszámú szénhidrogének krakkolását, a folyamat termékeit. felírni tökéletes égésük egyenletét általános képlettel is. benzinreformálás.

VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint 3.2.2 Alkének (olefinek) Alkén (olefin) – Nevezéktan

– Izoméria

– Molekulaszerkezet – Tulajdonságok

Fogalmi szint Fogalmi szint Tudja megadni Fogalmi szint Értse Tudja felismerni Értelmezze Fogalmi szint Értse Fogalmi szint

Értelmezze

Tudja

– Előállítás

Fogalmi szint Értse

Emelt szint

alkén, olefin fogalma, általános összegképlet. a kettős kötés helye, mint új szabály az elnevezésnél, vinilcsoport. az egyszerűbb alkének szabályos nevét. konstitúciós izoméria, geometriai izoméria. az izomériát a butén példáján. a geometriai izomereket más olefinek esetében. a térbeli alkatot az etén példáján, az olefinek polaritását. szín, szag, halmazállapot, oldhatóság. az op. és fp. változását a homológ sorban. kormozó égés levegőn, addíció (halogén-, hidrogénhalogenid, vízaddíció, telítés), polimerizáció, monomer és polimer, a termék elnevezése. a reakciókészségüket, az etén példáján a brómos víz elszíntelenítését (reakcióegyenletekkel, a folyamatok körülményeinek jelölésével), az etén és a propén polimerizációját. értelmezni az olefinekkel kapcsolatos egyszerű kémcsőkísérleteket, felírni tökéletes égésük egyenletét.

iparban kőolajból. az etén laboratóriumi előállításának egyenletét.

294

az op. és fp. kapcsolatát a molekula térszerkezetével. Markovnyikov-szabály.

a kormozó égés okait.

felírni tökéletes égésük egyenletét általánosan is, jelölni az egyszerűbb alkének addíciós folyamatait (alkalmazni a Markovnyikov-szabályt), a termékek elnevezésével, jelölni az egyszerűbb alkének polimerizációs folyamatait. az etén etanolból való előállításának kísérletét.

VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint 3.2.3 Több kettős kötést tartalmazó szénhidrogének 3.2.3.1 Diének – Nevezéktan – Anyagszerkezet – Tulajdonságok

Fogalmi szint Fogalmi szint Fogalmi szint Értse Fogalmi szint Értse

– Felhasználás 3.2.3.2 Természetes poliének

Fogalmi szint Fogalmi szint Értelmezze

dién fogalma. buta-1,3-dién, izoprén. a konjugált kettős kötés fogalma (delokalizáció).

Emelt szint

általános összegképlet.

az buta-1,3-dién téralkatát. halmazállapot, szín (butadién, izoprén), addíció a butadién [1,2] és [1,4]-addícióját brómmal, a butadién és az izoprén [1,4]-polimerizációját. műgumi kaucsuk, gumi, ebonit, karotinoidok. a kaucsuk és a vulkanizált kaucsuk (gumi, ebonit) közötti szerkezeti különbséget, a karotinoidok színének molekulaszerkezeti magyarázatát.

295

VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint 3.2.4 Alkinok Alkin 3.2.4.1 Etin (acetilén) – Molekulaszerkezet – Fizikai tulajdonságok

Fogalmi szint

alkin fogalma.

Értse

téralkatát, kötésszögeit, kötés- és molekulapolaritását. szín, szag, halmazállapot, oldhatóság (vízben, acetonban). az acetilén fizikai tulajdonságait demonstráló egyszerű kísérleteket. robbanékonyság, égés, addíció. a reakciókészségét, kormozó égésének okát, a tökéletes égését (egyenlettel), hidrogén-, HCl-, bróm-, vízaddícióját és körülményeit. az acetilén kémiai tulajdonságait demonstráló egyszerű kísérleteket. iparban metánból, laboratóriumban kalcium-karbidból (kísérlet, reakcióegyenlet). felhasználásával, jelentőségével kapcsolatos információkat.

Fogalmi szint Tudja értelmezni Fogalmi szint Értse, értelmezze

– Előállítás – Felhasználás 3.2.5 Aromás szénhidrogének – Nevezéktan

Tudja értelmezni Fogalmi szint Tudja értelmezni Fogalmi szint Fogalmi szint Tudja

Emelt szint általános összegképlet.

savi sajátságát, a sóképzését nátriummal.

aromás vegyület. arilcsoportok (fenil, benzil), orto, meta, para helyzet. a benzol egyszerű származékainak elnevezését.

296

VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint 3.2.5.1 Benzol – Molekulaszerkezet – Tulajdonságok

– Előállítás – Élettani hatás 3.2.5.2 Toluol, sztirol – Felhasználás 3.2.5.3 Naftalin – Molekulaszerkezet – Tulajdonságok

– Felhasználás

Fogalmi szint Értelmezze Tudja összehasonlítani Fogalmi szint Fogalmi szint Értse Fogalmi szint Fogalmi szint Fogalmi szint Értse Fogalmi szint

hat delokalizált π-elektron. a térszerkezetét, polaritását.

Emelt szint az aromás jelleg energiaviszonyait. a kötési energiát és a kötéstávolságot más szénhidrogénekhez viszonyítva.

szín, szag, halmazállapot, oldhatóság. kormozó égés, szubsztitúció. a reakciókészségét, a halogén-szubsztitúcióját, nitrálását (a reakciók körülményeivel).

a kormozó égés magyarázatát. aromatizációval (benzinreformálás).

rákkeltő hatás. képletük, halmazállapotuk. a sztirol polimerizációját. oldószer (toluol: benzol helyett is), műanyag (polisztirol: PS), származékaik: robbanószerek (pl. TNT).

Fogalmi szint Értelmezze Fogalmi szint Értse

10 delokalizált pi-elektron. az aromás jelleget és hasonlítsa össze a benzoléval. szín, szag, halmazállapot, oldhatóság, szublimáció. az op. és az oldhatóság anyagszerkezeti magyarázatát. szubsztitúció. a halogén-szubsztitúcióját és körülményeit. molyriasztó, műanyagok, festékek alapanyaga.

Fogalmi szint Értse Fogalmi szint

297

VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint 3.2.5.4 Egyéb 3.3 Halogéntartalmú szénhidrogének Elnevezés

Anyagszerkezet Tulajdonságok

Kémiai reakciók

Felhasználás

Környezetvédelmi vonatkozások

Tudja használni

a szénhidrogénekről tanultakat a mindennapi jelenségek, információk értelmezésében.

Fogalmi szint Tudja

alkil-halogenid, szabályos elnevezés. a tanult szénhidrogénekből származtatott vegyületek elnevezését. polaritásukat. a tanult vegyületek halmazállapota, oldékonysága.

Értse Fogalmi szint Értse Tudja összehasonlítani Fogalmi szint Értelmezze Tudja elemezni Tudja Fogalmi szint

Fogalmi szint

Emelt szint

rendűség.

a molekula tömegének és polaritásának kapcsolatát a fizikai tulajdonságokkal. az op.-ot, a fp.-ot, az oldhatóságot az azonos szénatomszámú szénhidrogénekével. szubsztitúció, elimináció, Zajcev-szabály. a Zajcev-szabályt; az elimináció és a szubsztitúció kapcsolatát az alkalmazott körülményekkel. egyszerűbb alkil-halogenidek szubsztitúciós és eliminációs reakcióit. különböző alkil-halogenidek előállítási módjait.

Polimerizáció (vinil-klorid).

oldószer (kloroform, szén-tetraklorid), hajtógáz, hűtőfolyadék (freon-12), tűzoltószer (szén-tetraklorid), műanyag (tetra-fluor-eténből teflon, vinil-kloridból PVC). mérgező hatás, ózonlyuk, savas eső.

298

VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint Egyéb 3.4 Oxigéntartalmú szerves vegyületek Egyszerű funkciós csoportok Összetett funkciós csoportok és származtatásuk Vegyületcsoportok

Tudja használni

a halogénezett szénhidrégekről tanultakat a mindennapi jelenségek, információk értelmezésében.

Fogalmi szint Tudja Fogalmi szint Tudja felismerni Fogalmi szint

hidroxil-, éter-, oxocsoport (karbonilcsoport). felismerni a funkciós csoportokat a konstitúciós képletben. karboxil-, észtercsoport. a funkciós csoportokat a konstitúciós képletben.

Tudja 3.4.1 Hidroxivegyületek 3.4.1.1 Alkoholok

– Nevezéktan

Fogalmi szint Értse

Tudja megállapítani Fogalmi szint Tudja

– Anyagszerkezet

Értse

Emelt szint

alkohol, fenol, éter, aldehid, keton, észter és karbonsav. csoportba sorolni az adott konstitúciójú vegyületeket.

alkohol fogalma. a metanol, az etanol, a glikol és a glicerin értékűségét, rendűségét, az egyértékű, telített, nyílt láncú alkoholok általános képletét. a tanult vegyületek rendűségét, értékűségét. az elnevezés szabályai (alkil-alkohol, szabályos név), triviális nevek (faszesz, borszesz, glikol, glicerin). az egyszerűbb alkoholok elnevezését, a név alapján a konstitúció felírását. a polaritásukat.

299

a rendűséget és értékűséget ismeretlen vegyületekben.

VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint – Tulajdonságok

Fogalmi szint Értse Tudja

– Kémiai reakciók

Fogalmi szint

Értse

Tudja

– Előfordulás – Élettani hatás – Előállítás

Fogalmi szint Fogalmi szint Fogalmi szint

– Felhasználás

Értse, ismerje Tudja értelmezni

szín, szag, sűrűség, halmazállapot, oldhatóság (a tanult vegyületek esetében). a hidroxil-csoport és a szénlánc szerepét az op., a fp. és az oldhatóság meghatározásában. viszonyítani a különböző alkoholok op-ját, fp-ját a megfelelő moláris tömegű alkánokéhoz. sav–bázis sajátság, reakció nátriummal, reakció szerves és szervetlen savakkal (észterképzés), éterképzés, vízelimináció, égés, a primer és a szekunder alkoholok oxidációja. az etanol oldatának kémhatását, az alkoholok reakcióit az etanol példáján, az etanol és a propán-2-ol oxidációját. értelmezni az alkoholok oldhatóságával, kémiai tulajdonságaival kapcsolatos egyszerű kémcsőkísérleteket. észterekben, kötötten. az etanol, a metanol mérgező hatása. a metanol (szintézisgázból), etanol (eténből, illetve erjesztéssel). az előállítási egyenleteket. az előfordulásukkal, előállításukkal, felhasználásukkal, és tudománytörténeti vonatkozásaikkal (Alfred Nobel) kapcsolatos információkat.

Értelmezze

Emelt szint

becsülni különböző alkoholok fp- és op.-viszonyait, oldhatóságát.

értelmezni az alkoholok kémiai reakcióit a megadott vegyületek esetében, a reakciók jelölését általánosan is. a glikol mérgező hatása.

a felhasználással kapcsolatos tulajdonságokat.

300

VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint 3.4.1.2 Fenolok 3.4.1.2.1 Fenol – Anyagszerkezet – Tulajdonságok – Kémiai reakciók

– Élettani hatás – Felhasználás 3.4.2 Éterek – Nevezéktan

– Anyagszerkezet – Tulajdonságok

– Előállítás

– Felhasználás

Fogalmi szint Fogalmi szint Értse Fogalmi szint Fogalmi szint Értelmezze Fogalmi szint Fogalmi szint Fogalmi szint Tudja elnevezni Értse Fogalmi szint Értelmezze Tudja viszonyítani Fogalmi szint Fogalmi szint Értse Fogalmi szint

fenolok fogalma. karbolsav. polaritását, hidrogénkötésre való hajlamát. halmazállapot, szín, szag, oldhatóság. sav–bázis sajátság, sóképzés. a reakcióját vízzel, nátrium-hidroxiddal (a termékek elnevezésével). baktériumölő, mérgező. fertőtlenítő szer, műanyaggyártás.

Emelt szint

a téralkatát.

a savi erősségét az etanolhoz és a szénsavhoz viszonyítva, az oxidációval szembeni érzékenységét.

Csoportnevek + éter. az egyszerűbb étereket. a polaritásukat. oldhatóság, szag, halmazállapot a dietil-éter példáján. az op.-ot, a fp.-ot, az oldhatóságot a dietil-éter példáján.

a dietil-éter gyúlékonysága. szimmetrikus étereké. a dietil-éter előállítását etanolból, a reakció körülményeit. a dietil-éter felhasználása.

301

az op.-ot, a fp.-ot, az oldhatóságot a megfelelő moláris tömegű alkoholokéhoz, alkánokéhoz. savas hidrolízis. vegyes étereké.

VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint 3.4.3 Oxovegyületek – Csoportosítás – Nevezéktan

Fogalmi szint Fogalmi szint Tudja

– Anyagszerkezet – Tulajdonságok

– Kémiai reakciók

Értse Fogalmi szint Tudja viszonyítani Fogalmi szint Értse

Tudja

– Előállítás – Felhasználás

Fogalmi szint Fogalmi szint

– Élettani hatás

Értse Fogalmi szint

aldehidek (formilcsoport), ketonok (ketocsoport). szabályos név (alkanal, alkanon, csoportnevek + keton), triviális név (formaldehid, acetaldehid, aceton). a tanult triviális nevek szabályos elnevezésének megadását. az oxocsoport polaritását. halmazállapot, oldhatóság a tanult vegyületek esetében.

redukciójuk alkohollá, oxidációjuk. a formaldehid, az acetaldehid és az aceton redukcióját, az oxidálhatóságuk közötti különbségeket (ezüsttükörpróba, Fehling-reakció). értelmezni az oxovegyületekkel kapcsolatos egyszerű kísérleteket, felírni a redoxi sajátságokkal kapcsolatos egyenleteket az acetaldehid és az aceton példáján formaldehid (metanolból). formaldehid (tartósítás, műanyagipar), aceton (oldószer).

Emelt szint

triviális név (benzaldehid, akrolein). az egyszerűbb oxovegyületek elnevezését.

op.-ot, fp.-ot, oldhatóságot az azonos szénatomszámú alkoholokéhoz és éterekéhez. addíció. a paraformaldehid keletkezését.

értelmezni az egyszerű oxovegyületek redoxi átalakítását, felírni az aldehidek ezüsttükörpróbájának és Fehlingreakciójának egyenletét (általánosan is).

a formalin összetételét. formaldehid (sejtméreg, baktériumölő hatás), aceton (cukorbetegség, alkoholizmus).

302

VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint 3.4.4 Karbonsavak – Csoportosítás

Fogalmi szint

– Nevezéktan

Tudja Fogalmi szint

csoportosítás értékűség és szénlánc szerint, a telített, nyílt szénláncú monokarbonsavak általános képlete. a tanult karbonsavakat csoportba sorolni. szabályos név, triviális név (hangyasav, ecetsav, palmitinsav, sztearinsav, oxálsav, olajsav, benzoesav), karboxilcsoport, acilcsoport, savmaradék, a hangyasav és az ecetsav acilcsoportjának, illetve savmaradékának neve.

Tudja

– Anyagszerkezet – Tulajdonságok

– Kémiai reakciók

Értse Fogalmi szint Értse Tudja viszonyítani Fogalmi szint Értse

– Előállítás

Értse

a karboxilcsoport polaritását. szín, szag, halmazállapot, oldhatóság. a hidrogénkötés és a szénlánc szerepét az op., a fp., illetve az oldhatóság meghatározásában.

sav–bázis jelleg, észterképződés az ecetsav reakcióját nátriummal, nátrium-hidroxiddal, nátrium-hidrogén-karbonáttal, az ecetsavnak a fenolhoz, illetve a hidrogén-kloridhoz viszonyított savi erősségét,az etanol és ecetsav egyensúlyi reakcióját. az ecetsav előállításának folyamatait.

303

Emelt szint

triviális név (vajsav),

az egyszerűbb molekulák acilcsoportjának és savmaradékának elnevezését, a szabályos név megadását az adott képlet alapján. a karbonsavak dimerizációját.

az op.-ot, a fp.-ot, az oldhatóságot a megfelelő moláris tömegű alkoholokéhoz és észterekéhez. a hangyasav redukáló sajátsága, redukció primer alkohollá a savi erősség változását a homológ sorban, a hangyasav ezüsttükörpróbájának egyenletét, a hangyasav reakcióját brómos vízzel.

VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint – Egyéb 3.4.4.1 Egyéb funkciós csoportot tartalmazó karbonsavak 3.4.4.3 A karbonsavak sói – Felhasználás 3.4.5 Észterek – Csoportosítás 3.4.5.1 Karbonsav-észterek – Nevezéktan – Tulajdonságok

– Kémiai reakció

– Előállítás – Felhasználás

Tudja értelmezni Fogalmi szint

Fogalmi szint

az előfordulásukkal, felhasználásukkal, és tudománytörténeti vonatkozásaikkal kapcsolatos információkat. tejsav, borkősav, szalicilsav, citromsav, piroszőlősav, Szent-Györgyi Albert. az előfordulásukkal, felhasználásukkal, és tudománytörténeti vonatkozásaikkal kapcsolatos információkat. elnevezésük, halmazállapotuk.

Értse

a szappan tisztító hatását.

Fogalmi szint

csoportosítás az alkohollal kapcsolódó sav típusa szerint.

Tudja Fogalmi szint

az egyszerűbb formiátok, acetátok elnevezését. halmazállapot, szag, oldhatóság (viaszok és gyümölcsészterek).

Tudja alkalmazni

Tudja viszonyítani Fogalmi szint Értse Tudja Fogalmi szint Tudja értelmezni

Emelt szint

az egyszerűbb karbonsav-észterek elnevezését.

az op.-ot, a fp.-ot, oldhatóságot az azonos moláris tömegű karbonsavakéhoz, az oxovegyületekéhez. lúgos hidrolízis. az etil-acetát hidrolízisét. értelmezni a karbonsav-észterekkel kapcsolatos egyszerű kísérleteket. savból és alkoholból. az előfordulásukkal, felhasználásukkal kapcsolatos információkat.

304

felírni az egyszerűbb karbonsav-észterek hidrolízisét.

VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint – Zsírok, olajok (gliceridek)

Fogalmi szint Értelmezze

3.4.5.2 Szervetlensav-észterek 3.4.5.3 Egyéb

Tudja felírni Fogalmi szint Tudja használni

3.5 Nitrogéntartalmú szerves vegyületek 3.5.1 Aminok Fogalmi szint – Csoportosítás Fogalmi szint

– Elnevezés

– Tulajdonságok

Tudja Fogalmi szint Tudja

zsír és olaj fogalma, általános szerkezet, halmazállapot, oldhatóság, hidrolízisük, biológiai jelentőségük. a zsírok, olajok lúgos hidrolízisét (elszappanosítás), a telítetlenség kimutatását.

Emelt szint

a zsírok és olajok eltérő halmazállapotát. tetszőleges glicerid lúgos hidrolízisének egyenletét.

nitroglicerin (robbanóanyag, gyógyszer), foszfátészterek (biológiai szerep), szulfátészterek (mosószer). az oxigéntartalmú szerves vegyületekről tanultakat a mindennapi jelenségek, információk értelmezésében.

funkciós csoportjuk. értékűség, rendűség, az egyértékű, nyílt láncú alkilaminok homológ sorának általános képlete. felismerni az értékűséget, a rendűséget. triviális név (anilin). az egyszerűbb aminok elnevezését és csoportba sorolását a képlet alapján, a név alapján a képlet felírását. szín, szag, halmazállapot, oldhatóság. az op., a fp.és az oldhatóság halmazszerkezeti okait, az anilin oldhatóságát. az izomer aminok (primer, szekunder, tercier) fp.-ját, a fp.-ot a megfelelő moláris tömegű alkánokéval.

az elnevezés szabályai. a C1 –C3 aminok elnevezését.

Fogalmi szint Értelmezze Tudja összehasolítani

305

VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint – Kémiai reakciók

Fogalmi szint Értse

Tudja értelmezni 3.5.2 Aminosavak Fogalmi szint – Példák Fogalmi szint – Csoportosítás Fogalmi szint – Szerkezet Fogalmi szint

– Tulajdonságok

– Előfordulás 3.5.3 Savamidok – Elnevezés

– Anyagszerkezet

Értelmezze Fogalmi szint Értse Fogalmi szint Értelmezze Tudja megbecsülni Fogalmi szint Fogalmi szint Fogalmi szint Tudja Fogalmi szint Értse

sav–bázis sajátság. a metil-amin reakcióját vízzel, hidrogén-kloriddal, a keletkezett só elnevezését.

Emelt szint amidképzés.

az alkil- és aril-aminok reakcióját vízzel és hidrogénkloriddal. aminosav fogalma. glicin. csoportosítás az oldalláncok fajtái szerint. az α-aminosav általános szerkezete.

kiralitásuk, a természetes eredetű aminosavak konfigurációja.

az ikerionos szerkezetüket a glicin példáján. halmazállapotuk. a glicin op.-jának magyarázatát. amfotéria. a glicin sósavval, nátrium-hidroxiddal való reakcióját. a természetes eredetű aminosavak polaritását, savbázis tulajdonságát képlet alapján. a fehérjékben, kötötten. funkciós csoport. az elnevezés szabályai, triviális nevek (formamid, acetamid, karbamid). elnevezni az egyszerűbb amidokat. delokalizált pi-elektronrendszer. a polaritásukat, a síkalkatú σ-vázat.

306

VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint – Tulajdonságok

– Kémiai reakciók 3.5.4 Nitrogéntartalmú heterociklusos vegyületek 3.5.4.1 Piridin – Tulajdonságok

– Jelentőség – Felhasználás 3.5.4.2 Pirimidin – Tulajdonságok – Jelentőség

Fogalmi szint Értse Tudja viszonyítani Fogalmi szint

halmazállapot. az op. halmazszerkezeti magyarázatát.

Fogalmi szint Értse Fogalmi szint Értelmezze Fogalmi szint Értse

konstitúció, aromás rendszer. a polaritását. szín, szag, halmazállapot, oldhatóság.

Fogalmi szint Fogalmi szint Fogalmi szint Értse Fogalmi szint Értelmezze Fogalmi szint

vitamin, enzim, gyógyszer tartalmazza. alkohol denaturálására. konstitúció, aromás rendszer. a polaritását.

Emelt szint oldhatóság. a hidrogénkötés erősségét a megfelelő moláris tömegű karbonsavakhoz. savas hidrolízis, sav-bázis tulajdonság.

sav–bázis sajátság. a reakcióját vízzel és hidrogén-kloriddal.

az op.-ját és az oldhatóságát. szubsztitúciós hajlam. a halogén-szubsztitúcióját, a folyamat körülményeit, a benzolhoz viszonyított szubsztitúciós hajlamát.

halmazállapot, oldhatóság, sav–bázis sajátság. az oldhatóságát. a pirimidinszármazékok nukleotidalkotók.

307

VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint 3.5.4.3 Pirrol – Tulajdonság

Fogalmi szint Értse Fogalmi szint

konstitúció, aromás rendszer. a polaritását. halmazállapot, oldhatóság, sav-bázis sajátság, szubsztitúciós hajlam. az oldhatóságát, olvadáspontját piridinéhez viszonyítva, a szubsztitúcióját brómmal, a reakció körülményeit, a szubsztitúciós készségét a benzoléhoz viszonyítva.

Értse, értelmezze – Jelentőség 3.5.4.4 Imidazol – Tulajdonságok

– Jelentőség 3.5.4.5 Purin – Jelentőség 3.5.5 Gyógyszerek, drogok, hatóanyagok 3.5.6 Egyéb

Emelt szint

Fogalmi szint Fogalmi szint Értse Fogalmi szint Értelmezze

porfinváz (klorofill, hemoglobin). konstitúció, aromás rendszer.

Fogalmi szint Fogalmi szint Fogalmi szint Fogalmi szint

fehérjealkotó (protonátvivő szerep). konstitúció, aromás rendszer. a purinszármazékok nukleotidalkotók. élettani, pszichikai hatásuk.

Tudja használni

a nitrogéntartalmú szerves vegyületekről tanultakat a mindennapi jelenségek, információk (pl. a szenvedélybetegségek) értelmezésében.

a polaritását. halmazállapot, oldhatóság. az oldhatóságát és az op.-ját, az op. pirroléhoz viszonyított értékét, reakcióját savval, bázissal.

amfotéria. amfoter sajátságát.

308

VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint 3.6 Szénhidrátok Csoportosítás 3.6.1 Monoszacharidok – Összegképlet – Funkciós csoportok

– Csoportosítás – Molekulaszerkezet – Izoméria

– Tulajdonságok

Fogalmi szint

mono-, di- és poliszacharidok.

Fogalmi szint Fogalmi szint

CnH2nOn (3 ≤ n ≤ 7). polihidroxi-oxovegyületek, gyűrűs formában étercsoport. monoszacharidot megadott konstitúció alapján.

Tudjon felismerni Fogalmi szint Fogalmi szint Értse Fogalmi szint Tudja megállapítani Fogalmi szint Értse Fogalmi szint

Tudja

Emelt szint

csoportosítás oxocsoport szerint, csoportosítás szénatomszám szerint. nyílt láncú és gyűrűs konstitúció, glikozidos hidroxilcsoport. a gyűrűvé záródást. D- és L-konfiguráció. a királis szénatomok és az izomerek számát. halmazállapot, íz, vízoldhatóság. az op., az oldhatóság anyagszerkezeti magyarázatát. az aldózok redukáló hatása, a ketózok átizomerizálódása, karamellizálódás és elszenesítés. értelmezni a monoszacharidokkal kapcsolatos egyszerű kémcsőkísérleteket.

309

észteresítés.

a Fehling- és ezüsttükör-próba egyenletét általánosan is.

VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint 3.6.1.1 Glicerinaldehid 3.6.1.2 1,3-dihidroxi-aceton 3.6.1.3 Ribóz és 2-dezoxi-ribóz 3.6.1.3 Glükóz (szőlőcukor) – Molekulaszerkezet – Tulajdonságok

– Előfordulás, jelentőség

Fogalmi szint

Emelt szint

összegképlete, konstitúciója, jelentősége a szénhidrátok lebontásában és szintézisében.

Értse Fogalmi szint

az enantiomerpárt. összegképlete, konstitúciója, jelentősége a szénhidrátok lebontásában és szintézisében.

Fogalmi szint

összegképletük, a nukleotidok építőkövei.

Értse Fogalmi szint

a nyílt láncú és gyűrűs konstitúciójukat. összegképlet.

a D-konfigurációját, jelölését.

Értse

a molekula nyílt láncú és gyűrűs konstitúcióját.

a D-konfigurációját, jelölését; a szék-konformációját, az izomerizációját vizes oldatban; α-, β-anomereket és stabilitásukat.

Fogalmi szint Értelmezze Értse, értelmezze Fogalmi szint

szín, íz, halmazállapot, oldhatóság. a fizikai tulajdonságait. az ezüsttükörpróbát (reakcióegyenlettel is), a Fehlingpróbáját. vércukorszint (1 g/dm3), kötött állapotban a legelterjedtebb szénvegyület.

310

a Fehling-próba reakcióegyenletét.

VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint 3.6.1.4 Fruktóz (gyümölcscukor)

Fogalmi szint Értse

3.6.2 Diszacharidok – Származtatásuk

– Tulajdonságok

összegképlet, előfordulás gyümölcsök nedvében, kötötten a répacukorban. a nyílt láncú és gyűrűs konstitúcióját, az izomerizációját szőlőcukorrá.

Fogalmi szint Tudja felírni

monoszacharidokból, összegképletük.

Fogalmi szint Értse

szín, halmazállapot, oldhatóság. a halmazállapot és vízoldhatóság magyarázatát, a redukáló sajátság feltételét. egyszerű kémcsőkísérleteket.

3.6.2.1 Maltóz

Tudjon értelmezni Fogalmi szint

3.6.2.2 Cellobióz

Fogalmi szint

Emelt szint

D-konfigurációját, jelölését.

a konstitúciós képletüket, a hidrolízisüket egyenlettel.

összegképlete, alkotórészei, konstitúció, halmazállapot, íz, oldhatóság, redukáló hatás, előfordulás szabadon, illetve kötött állapotban (keményítő). összegképlete, alkotórészei, konstitúció, halmazállapot, íz, oldhatóság, redukáló hatás, előfordulás kötött állapoitban (cellulóz)

311

konfiguráció, jelölése, konformáció.

konfiguráció, jelölése, konformáció.

VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint 3.6.2.3 Szacharóz (répacukor, nádcukor) – Szerkezet – Tulajdonságai – Jelentőség 3.6.3 Poliszacharidok – Tulajdonságok – Hidrolízisük

3.6.3.1 Cellulóz

3.6.3.2 Keményítő

Fogalmi szint

összegképlete, alkotórészei.

Fogalmi szint Fogalmi szint Értse Fogalmi szint

konstitúció. halmazállapot, íz, oldhatóság, nem redukáló. a redukáló hatás hiányának magyarázatát. táplálék, növények.

Fogalmi szint

általános képletük, származtatásuk.

Tudjon Fogalmi szint Értse Fogalmi szint Értelmezze Tudja felírni Fogalmi szint

Értse Fogalmi szint

Értse

Emelt szint

konfiguráció, jelölése, konformáció.

felismerni poliszacharidot konstitúciós képlete alapján. nem redukálók. a redukáló hatás hiányának magyarázatát. enzimes és savas. a hidrolízis termékeit. a hidrolízisük egyenletét. alkotórészei, számuk nagyságrendje, lánckonformáció, halmazállapot, oldhatóság, szerepe (vázpoliszacharid), felhasználás (textil- és papíripar). az oldhatóság szerkezeti magyarázatát. alkotórészei, számuk nagyságrendje, amilóz, amilopektin, lánckonformáció, halmazállapot, oldhatóság, élettani szerep (tartaléktápanyag), felhasználás (textil- és élelmiszeripar, ragasztógyártás). a kimutatását jóddal.

312

az oldhatóság szerkezeti magyarázatát, a kimutatás szerkezeti magyarázatát.

VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint 3.6.4 Egyéb 3.7 Fehérjék Építőelemek Konstitúció

Tudja használni

a szénhidrátokról tanultakat a mindennapi jelenségek, információk értelmezésében.

Fogalmi szint Fogalmi szint

α-aminosavak. peptidkötés (Emil Fischer), primer struktúra (aminosav-szekvencia, Sanger). a dipeptid származtatását, a polipeptidlánc általános szerkezetének jelölését. szekunder struktúra: β-redő (fibroin), α-hélix (keratin); tercier struktúra; fibrilláris és globuláris fehérjék.

Értse Térszerkezet

Fogalmi szint

Fogalmi szint Értelmezze Tudja

Jelentőség

Fogalmi szint

Egyéb

Tudja használni

α-L-aminosavak.

kvaterner struktúra. a β-konformációt és az α-hélixet, a kölcsönhatásokat a polipeptidlánc amidcsoportja, ill. oldalláncai között (a másodlagos, a harmadlagos és a negyedleges szerkezet esetén).

Értelmezze

Kimutatás, reakciók

Emelt szint

biuretpróba, xantoprotein-reakció, reverzibilis és irreverzibilis koaguláció. a kicsapódási reakciókat. értelmezni a fehérjékkel kapcsolatos egyszerű kémcsőkísérleteket. szerkezeti anyagok, enzimek, hormonok, immunanyagok, transzportmolekulák, mozgásért felelős fonalak, energiahordozók (végső energiatartalék). a fehérjékről tanultakat a mindennapi jelenségek, információk értelmezésében.

313

a kimutatási reakciókat.

VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint 3.8 Nukleinsavak Építőelemek Fogalmi szint Konstitúció Fogalmi szint Értse DNS, RNS

Fogalmi szint

A DNS kettős hélixe

Fogalmi szint

Egyéb

3.9 Műanyagok Csoportosítás

3.9.1 Természetes alapú műanyagok 3.9.2 Szintetikusan előállított műanyagok

Tudja megállapítani Tudja használni

Fogalmi szint

Fogalmi szint Fogalmi szint

hidrolízisük termékei. a nukleotid szerkezete, a polinukleotidlánc kialakulása. az alkotórészek kapcsolódását egy nukleotidban (Sanger), a polinukleotidlánc sematikus jelölését. eltérés az alkotóelemek összetételében, a purin- és a pirimidinbázisok neve; eltérés a polinukleotidláncok számában, konformációjában; hidrogénkötések a láncban és a láncok között; különbség a biokémiai jelentőségben. összefüggés a bázisok számában, komplementer fogalma, Watson és Crick. a komplementerlánc bázissorrendjét. a nukleinsavakról tanultakat a mindennapi jelenségek, információk (pl. a mutációk, a mutagén hatások) értelmezésében. eredet szerint (természetes, szintetikus, illetve szerves vagy szervetlen láncú), feldolgozás szerint (termoplasztikus, termoreaktív). gumi, ebonit. csoportosítás az előállítás módja szerint (polimerizációs, polikondenzációs).

314

Emelt szint

VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint 3.9.2.1 Polimerizációs műanyagok 3.9.2.2 Polikondenzációs műanyagok 3.9.2.3 Környezetvédelmi szempontok 3.9.3. Egyéb

Fogalmi szint

Tudja felírni Fogalmi szint

polietilén, polipropilén, teflon, PVC, polisztirol, műgumi, felhasználásuk.

szilikonok, fenoplasztok (bakelit), alapegységeik, felhasználásuk.

Fogalmi szint

savas eső, hulladékfelhalmozódás, hulladékégetés és újrahasznosítás, allergia.

Tudja használni

a műanyagokról tanultakat a mindennapi jelenségek, információk értelmezésében.

3.10 Energiagazdálkodás Hagyományos energiaforrások

Fogalmi szint Értse

Megújuló energiaforrások

Tudja értelmezni

Alternatív energiaforrások Egyéb

Tudja értelmezni Tudja használni

kőszén, kőolaj, földgáz. az egyes energiaforrások használatának előnyeit és hátrányait. leírás alapján az adott energiaforrás (pl. nap-, szél-, vizi és geotermikus energia, biogáz) alkalmazását, előnyeit és hátrányait. leírás alapján az adott energiaforrás (pl. tüzelőanyag cella) alkalmazását, előnyeit és hátrányait. az energiagazdálkodásról tanultakat a mindennapi jelenségek, információk értelmezésében.

315

Emelt szint plexi és felhasználásuk.

a polimerizáció egyenletét adott monomer esetén. aminoplasztok, poliészterek (terilén), poliamidok (nejlon), alapegységeik, felhasználásuk.

VIZSGASZINT

TÉMÁK Középszint 4.1 Az anyagmennyiség

Fogalmi szint

Értse

Tudja

4.2 Gázok

Fogalmi szint

Értse

Tudja alkalmazni

relatív atomtömeg, jele; relatív molekulatömeg, jele; anyagmennyiség, jele, mértékegysége; moláris tömeg, jele, mértékegysége; Avogadro-állandó, jele, értéke; sűrűség, jele, mértékegysége. a moláris atomtömeg kapcsolatát a relatív atom- és molekulatömeggel, a következő összefüggéseket: m N m M= , NA = , ρ = . n n V kiszámítani a relatív molekulatömeget a relatív atomtömegekből a képlet ismeretében, megállapítani és jelölni az anyagok moláris tömegét, alkalmazni a tömeg, a részecskeszám, a térfogat és az anyagmennyiség közti összefüggéseket. Avogadro törvénye, gázok moláris térfogata; a moláris gáztérfogat jele, mértékegysége, értéke standard nyomáson, 0 °C-on és 25 °C-on; gázok sűrűsége; gázok relatív sűrűsége. a következő összefüggéseket: M1 V M Vm = , ρ= ,d = . n Vm M2 Avogadro törvényét, a gázok térfogatával, sűrűségével és relatív sűrűségével kapcsolatos fenti összefüggéseket a kémiai számításokban.

316

Emelt szint

kiszámítani a relatív atomtömeget az izotópok relatív atomtömegéből és előfordulási arányából.

ideális gázok állapotegyenlete

a következő összefüggést: pV = nRT. az ideális gázok állapotegyenletét a kémiai számításokban.

VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint 4.3 Oldatok, elegyek, keverékek Oldatok, elegyek, keverékek összetétele

Fogalmi szint

Értse

tömegszázalék, térfogatszázalék, anyagmennyiségszázalék (mólszázalék); anyagmennyiség-koncentráció, jele, mértékegysége; az oldhatóság megadása tömeg%-ban és 100 g oldószerre vonatkoztatva. a következő összefüggéseket: mB V ⋅100% ( m / m) , B ⋅100% (V / V ) , m V nB n ⋅100% ( n / n) , c B = B . n Voldat

317

Emelt szint

tömegtört, térfogattört, anyagmennyiségtört (móltört), tömegkoncentráció, jele, mértékegysége

a következő összefüggéseket: m V wB = B , ϕ B = B , m V m n xB = B , ρ B = B . n Voldat

VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint

Emelt szint

Tudja alkalmazni

a tömegszázalékkal kapcsolatos összefüggést a folyadékelegyek és porkeverékek összetételével kapcsolatban; a térfogatszázalékkal kapcsolatos összefüggést a gázelegyek összetételével kapcsolatban; az anyagmennyiség-százalékkal kapcsolatos összefüggést (és kapcsolatát a térfogatszázalékkal) a gázelegyek összetételével kapcsolatban; az anyagmennyiség-koncetrációval kapcsolatos öszszefüggést az oldatok készítésével és egyéb, oldatokkal kapcsolatos feladatok megoldásánál.

Tudja

átszámítani a kétféle oldhatósági adatot.

a tömegszázalékkalilletve tömegtörttel kapcsolatos összefüggést a folyadékelegyek, porkeverékek és gázelegyek összetételével kapcsolatban; a térfogatszázalékkal, illetve térfogattörttel kapcsolatos összefüggést gáz- és folyadékelegyekkel kapcsolatos számításokban; folyadékelegyeknél a térfogati kontrakciót; az anyagmennyiség-százalékkal, illetve törttel kapcsolatos összefüggést gázelegyek, porkeverékek és oldatok összetételével kapcsolatban; a tömegkoncetrációval kapcsolatos összefüggést az oldatok készítésével és egyéb, oldatokkal kapcsolatos feladatok megoldásánál; alkalmazni az oldhatósági adatokat az oldhatóság hőmérsékletfüggésével kapcsolatos feladatokban, kristályvízmentes és kristályvizes sók esetén.

Egyéb, oldatokkal kapcsolatos feladatok

Tudja

hogyan kell oldatot készíteni: – vízmentes anyagból és oldószerből, – hígítással, töményítéssel, – keveréssel.

Gázelegyekkel kapcsolatos számítások

Tudja alkalmazni

hogyan kell oldatot készíteni kristályvíztartalmú anyagból.

a kémiai számításokban az átlagos moláris tömeg és a gázelegyek összetétele közötti kapcsolatot.

318

VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint 4.4 Számítások a képlettel és a kémiai egyenlettel kapcsolatban Összegképlet

Fogalmi szint Értse Tudja

Sztöchiometria

Fogalmi szint Értse Tudja

4.5 Termokémia

Fogalmi szint Tudja

az összegképlet jelentése. a tapasztalati és a molekulaképlet közötti különbséget. alkalmazni az összegképlet és a tömegszázalékos összetétel kapcsolatát a kémiai számításokban, meghatározni a molekulaképletet a tömegszázalékos összetétel és a moláris tömeg ismeretében. a kémiai egyenlet, termelési százalék, szennyezettség. a kémiai egyenlet jelentéseit. használni a reakcióegyenleteket a sztöchiometriai számításokban, alkalmazni az oldatok összetételével, a termelési százalékkal és a szennyezettséggel kapcsolatos összefüggéseket a kémiai számításokban. reakcióhő, képződéshő fogalma, jele, mértékegysége, Hess tétele. meghatározni a reakcióhőt a képződéshőkből, használni a reakcióhőt az egyszerű sztöchiometriai számításokban.

319

Emelt szint

meghatározni porkeverékek és gázelegyek összetételét, szerves és szervetlen vegyületek összetételének (képletének) meghatározását a reakcióegyenlet alapján. kötési energia, rácsenergia, hidratációs energia, ionizációs energia, elektronaffinitás használni a kötési energia, a rácsenergia, a hidratációs energia, az ionizációs energia és az elektronaffinitás adatokat reakcióhő és képződéshő kiszámításánál; meghatározni a reakcióhőt, a képződéshőt egyszerű körfolyamat segítségével.

VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint 4.6 Kémiai egyensúly

Fogalmi szint Tudja

4.7 Kémhatás

Fogalmi szint Értse

pH, vízionszorzat. a vízionszorzatot: Kv = [H+]·[OH–] .

Tudja

alkalmazni az egész számú pH és az erős savak és bázisok vizes oldatának [H+]-ja és [OH-]-ja közötti kapcsolatot a kémiai számításokban.

Emelt szint egyensúlyi koncentráció, kiindulási koncentráció kiszámítani az egyensúlyi állandót az egyensúlyi koncentrációkból, alkalmazni az egyensúlyi koncentráció és a kiindulási koncentráció, valamint az átalakulási százalék közti kapcsolatot. Ks, Kb, disszociációfok a következő összefüggéseket: H+ ⋅ A− HB + ⋅ OH − Ks = , Kb = , [ HA] [ B] c(disszociált) α = . c(bemérési) az egész számú pH-val kapcsolatos egyszerű számításokat erős és gyenge savak, illetve bázisok esetén; a közömbösítési reakciók alapján történő sztöchiometriai számításokat; a sav–bázis titrálással kapcsolatos feladatokat; a különböző pH-jú erős sav-, illetve lúgoldatok összekeverésével kapcsolatos egyszerű számításokat.

[ ][ ]

320

[

][

]

VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint 4.8 Elektrokémia

Emelt szint

Fogalmi szint

standardpotenciál, elektromotoros erő, elektrolízis.

Faraday-törvények

Értse

a következő összefüggést: EMF= ε⊕ - ε –

Tudja

kiszámítani az elektromotoros erőt standardpotenciálokból, ill. fordítva.

Tudja alkalmazni

az elektrolízis tanult, illetve megadott elektródfolyamatait egyszerű sztöchiometriai számításokban.

a Faraday-törvényt: m = kI∆t, Q = F , ahol: F = 96 500 C/mol ne alkalmazni az elektrokémiai ismereteket (redoxi folyamatok irányának becslése) a sztöchiometriai számításokban. a feladatban megadott, illetve a tanultakból kikövetkeztethető elektródfolyamatokat egyszerű sztöchiometriai számításokban, a Faraday-törvényeket a sztöchiometriai számításokban tanult, illetve megadott elektródfolyamatok esetén.

321

C. Minimum követelményrendszer:

Továbbhaladás feltétele a helyi tantervi anyagban rögzített középszintű érettségi tananyag éves követeményszintjének (ezen belül az egyes ismeretkörök) 30 %-os teljesítése.

D. Eszközjegyzék a kémia tantárgy tanításához

1. Tankönyvek 2. Feladatgyűjtemények 3. Periódusos tábla 4. Írásvetítő 5. Fóliák 6. Bemutató eszközök (üveg és fém eszközök) 7. A kémiai szaktanterem felszerelése tanári kísérletekhez 8. Szakkönyvek (szerves, szervetlen kémia) . A szaktanterem felszereltsége megfelel a 11/1994 (VI.8.) MKM rendelet 7. sz. mellékletében előírt követelményeknek.

322

1.8 BIOLÓGIA

II. A VIZSGA LEÍRÁSA Bevezetés a biológiába VIZSGASZINTEK

TÉMÁK Középszint

Emelt szint

Tudja, hogy a rendszerezés alapegysége a faj, de ennél nagyobb rendszertani kategóriák is vannak: ország, törzs, osztály. Értelmezze a természetes rendszert az élővilág fejlődéstörténete alapján. Tudja használni a fénymikroszkópot: tudjon kaparékot, nyúzatot készíteni, metszetet elemezni.

Fogalmazza meg a különbséget a feltevés (hipotézis) és az elmélet (teória) között.

1.1. A biológia tudománya Vizsgálati szempontok

Vizsgálómódszerek 1.2. Az élet jellemzői 1.2.1 Az élő rendszerek 1.2.2 Szerveződési szintek

Ismertesse a szerveződési szint fogalmát és biológiai tartalmát: sejt alatti, sejtszintű, egyed alatti és egyed feletti, szövet, szerv, szervrendszer, egyed, populáció, társulás, biom, bioszféra. Értelmezze, hogy a magasabb szerveződési szintek működései magukba foglalják az alacsonyabb szintűekét, de azokból nem vezethetők le (pl. a fizikai kémiai folyamatok az életműködések részjelenségei).

323

Értelmezzen biológiai kísérletet, ismertesse a szempontokat, ismerje föl a kísérleti változót. Ismertesse a modellalkotás lényegét.

Értelmezze működő rendszerként az élő szervezeteket. Fogalmazza meg az élő rendszerek általános tulajdonságait: anyagcsere, homeosztázis, ingerlékenység, mozgás, alkalmazkodás, belső egység, időzítő és irányító mechanizmusok (biológiai óra), növekedés, szaporodás, öröklődés és öröklődő változékonyság, evolúció, halandóság. Hozzon példákat ezekre.

VIZSGASZINTEK

TÉMÁK Középszint

Emelt szint

Ismertesse a diffúzió és az ozmózis biológiai jelentőségét. Végezzen el egyszerű plazmolízises kísérletet hagyma bőrszöveti nyúzatával. Ismertesse a felületen való megkötődés biológiai jelentőségét (enzimműködés, talajkolloidok, kapillaritás). Mutassa ki az orvosi szén nagy felületi megkötőképességét festékoldattal. Tudja az aktiválási energia, és a katalizátor fogalmát. Ismertesse az enzimek előfordulását (minden sejtben működnek), az enzimműködés lényegét, optimális feltételeit, utóbbit hozza összefüggésbe szervezete jellemző értékeivel (testhőmérséklet, pH – ozmotikus viszonyok). Ismerjen enzimhibán alapuló öröklődő emberi betegséget (pl. tejcukorérzékenység), ismerje megnyilvánulásuk megelőzhetőségét.

Ismertesse a szervezet ozmotikusan aktív anyagainak szerepét az életfolyamatokban (vérfehérjék a visszaszívásban, nyirokképzés).

1.3. Fizikai, kémiai alapismeretek

324

Magyarázza a kromatográfia elvi alapját. Hozza összefüggésbe az ATP-bontó enzimeket az energiaigényes folyamatokkal (miozin, Na-K pumpa), illetve az ATP szintézist az egyenlőtlen ioneloszlással (mitokondrium). Magyarázzon egy olyan kísérletet, amely az enzim működéséhez szükséges optimális kémhatást és hőmérsékletet mutatja be.

2. Egyed alatti szerveződési szint VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint 2.1. Szervetlen és szerves alkotóelemek 2.1.1 elemek, ionok

2.1.2 szervetlen molekulák

Emelt szint

Ismertesse a C, H, O, N, S, P szerepét az élő szer- Ismertesse a I, F, Si szerepét az élő szervezetben. vezetben. Ismertesse a H+, Ca2+, Mg2+, Fe2+-3+ HCO3–, a Ismertesse a Na+, K+, Cl- ,NO2–, NO3–, PO43– ionok CO32–, NO3– ionok természetes előfordulásait. természetes előfordulásait. Ismertesse, miért jódozzák a sót, miért tesznek a fogkrémekbe fluort. Értelmezze a víz, a szén-dioxid és az ammónia jelentőségét az élővilágban. Mutasson ki szén-dioxidot meszes vízzel.

2.1.3 lipidek

Ismertesse a lipidek oldódási tulajdonságait, hozzon rá köznapi példákat. Értelmezze, hogy a zsírban oldódó vitaminokat miért nem kell mindennap fogyasztani. Ismertesse és ismerje fel a zsírok szerkezetét (glicerin+zsírsavak). Ismertesse a zsírok és olajok biológiai szerepét (energiaraktározás, hőszigetelés, mechanikai védelem), és hozza ezt összefüggésbe a zsírszövet szervezeten belüli előfordulásával. Magyarázza a foszfatidok polaritási tulajdonságai alapján, miért alkalmasak a biológiai membránok kialakítására (hártyaképzés). Ismertesse az epesav polaritása alapján az epe zsírokat szétoszlató szerepét. Végezzen kísérletet az epe zsírokat szétoszlató szerepének bemutatására.

325

Tudja, hogy mely mirigyek hormonjai szteránvázasak.

Magyarázza, hogy mi az összefüggés a karotinoidok konjugált kettőskötés-rendszere és fotokémiai szerepe között a növényekben (karotin, xantofill) és az ember látási folyamatában (A-vitamin, rodopszin).

VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint 2.1.4 szénhidrátok

2.1.5 fehérjék

Emelt szint

Ismertesse a szénhidrátok tulajdonságait (íz, oldha- Ismertesse a hidrolízis és a kondenzáció fogalmát, tóság, emészthetőség) az alábbi példákon: szőlő- hozzon rá példákat a makromolekula- alapegységek cukor, keményítő, glikogén, cellulóz. összekapcsolódása és szétbomlása folyamatában. Ismerje az aminosavak általános képletét és a peptidképződést. Ismertesse természetes előfordulásukat és az élő szervezetben betöltött szerepüket. Ismerje fel a glükóz, ribóz, dezoxiribóz molekulájának vázát. Tudja a glükóz összegképletét és a poliszaharidok általános képletét. Végezze el a keményítő kimutatását jóddal, vizsgálatát mikroszkóppal. Magyarázza, miért édes a sokáig rágott kenyérhéj. Ismertesse és ismerje fel a fehérjék általános szerkezetét (peptidlánc). Tudja, hogy a fehérjék alapegységei az aminosavak, s hogy a fehérje térszerkezete függ az aminosavsorrendtől. Jellemezze a fehérjék biológiai szerepét (enzimek, összhúzékony fehérjék, vázanyagok, receptorok, szállítófehérjék, tartalék tápanyagok, antitestek, jelölő fehérjék, véralvadás, szabályozó fehérjék). Mondjon példát ezek előfordulására.

326

VIZSGASZINTEK

TÉMÁK

Középszint Magyarázza, miért elengedhetetlen alkotói étrendünknek az esszenciális aminosavak. Mondjon példákat a mindennapi életből a fehérjék szerkezetének megváltozására (tojás- és hússütés). Végezzen el fehérjék kicsapódását bemutató kísérleteket (hő, nehézfémsók, mechanikai hatás). 2.1.6 nukleinsavak, nukleotidok Magyarázza, hogyan rejlik a DNS szerkezetében az információhordozó, örökítő (önmegkettőződő) szerep.

Emelt szint Hozza összefüggésbe a stresszfehérjék (hősokkfehérjék) működését a sejt öngyógyító folyamataival.

Ismerje fel a nukleotidok és a nukleinsavak általános, cukor-bázis-foszfát egységekből felépülő molekulavázát. Ismertesse a nukleotidok (NAD+, NADP+, ATP) biológiai jelentőségét. Értelmezzen kísérleteket a DNS örökítő szerepének bizonyítására (Griffith és Avery, Hershey és Chase kísérlete).

2.2. Az anyagcsere folyamatai 2.2.1. Felépítés és lebontás kap- Hasonlítsa és kapcsolja össze az élőlények felépítő és lebontó folyamatait. Hasonlítsa össze az élőlécsolata nyeket energiaforrás szempontjából (fototrófok, kemotrófok) és C-forrás szempontjából (autotrófok és heterotrófok). Tudja, hogy minden átépítés energiaveszteséggel jár. Magyarázza az endo- és exocitózis folyamatát. Ismertesse e folyamatok lényegét (reduktív, energia- Ismertesse az autotróf és a heterotróf lények nitrogénforrásait. felhasználó), és helyét. Magyarázza a növények, a fotoszintézis alapvető szükségességét a földi életben. Értelmezze a fotoszintézis fény-, és sötétszakaszá-

327

VIZSGASZINTEK

TÉMÁK

2.2.2 Felépítő folyamatok

2.2.3 Lebontó folyamatok

2.3. Sejtalkotók (az eukarióta sejtben)

2.3.1 elhatárolás

Középszint nak fő történéseit: a víz fényenergia segítségével bomlik, molekuláris oxigén keletkezik, a H szállítómolekulára kerül, ATP keletkezik (fényszakasz); a szén-dioxid redukálódik a H és az ATP segítségével, glükóz, majd más vegyületek keletkeznek (sötét szakasz). TÉMÁK Ismertesse a biológiai oxidáció lényegét, bruttó egyenletét. Magyarázza az erjedés lényegét, ismertesse mindennapi felhasználását. Tudja, hogy a szerves molekulák szénvázából szén-dioxid keletkezik, a hidrogén szállítómolekulára kerül. Tudja, hogy a végső oxidáció során a szállítómolekulához kötött H molekuláris oxigénnel egyesül, víz és ATP keletkezik. Ismertesse a folyamat helyét a sejtben. Ismerje fel rajzolt ábrán a sejthártyát, citoplazmát, sejtközpontot, ostort, csillót, endoplazmatikus hálózatot, riboszómát, sejtmagot, mitokondriumot; sejtfalat, zöld színtestet, zárványt. Ismertesse e sejtalkotók szerepét a sejt életében. Vizsgálja és ismerje föl mikroszkópban a sejtfalat, színtestet, sejtmagot, zárványt. Ismertesse a biológiai hártyák (membránok) szerepét (anyagforgalom, határolás, összekötés, jelölés, jelfogás) és felépítésének általános elvét. Hasonlítsa össze a passzív és az aktív szállítás lényegét (iránya, energiaigénye).

328

Emelt szint

Ismertesse a glikolízis összesített egyenletét, helyét. Értelmezze a citrátkör lényegét: a H szállítómolekulához kötődését, a széndioxid keletkezését, a folyamat helyét.

Tudja, hogy az aminosavak lebomlásakor és átalakításakor a N ammónia, ill. karbamid formájában kiválasztódik, vagy más aminosavba kerül.

Ismertesse a passzív és az aktív szállítás mechanizmusát, végrehajtóit (kettős lipidréteg, membráncsatornák, szállítók, pumpák), hajtóerőit.

VIZSGASZINTEK

TÉMÁK Középszint 2.3.2 mozgás

Hozzon példákat az állábas, ostoros, csillós mozgásokra az emberi szervezetben.

2.3.3 anyagcsere

Magyarázza a sejt belső hártyarendszerének funkcióját. Ismertesse a mitokondrium és a színtest szerepét (biológiai oxidáció, fotoszintézis). 2.3.4 osztódás Ismertesse a sejtek osztódási ciklusát (nyugalmi szakasz, DNS-megkettőződés, nyugalmi szakasz, osztódás). Ismertesse a kromoszóma fogalmát, az ember testi sejtjeinek és ivarsejtjeinek kromoszómaszámát. Hasonlítsa össze a mitózist és a meiózist. Ismertesse, hogy a meiózis folyamata miért eredményez genetikai változatosságot. 2.3.5 a sejtműködések vezérlése Magyarázza, hogy a sejt hogyan válaszolhat külső és belső ingerekre (valamilyen belső anyag koncentrációváltozása, működésének megváltozása: alakváltozás, elválasztás vagy elektromos változás).

329

Emelt szint Hozza kapcsolatba a sejtmozgásokat a sejtvázzal.

Ismertesse a sejtbe bejutó anyagok vagy belső felesleges anyagok lebontásának lehetőségét (lizoszóma).

Értelmezze a K–Na-pumpa fontosságát. Magyarázza a programozott és nem programozott sejthalál különbségét. Hozzon ezekre példákat.

3. Az egyed szerveződési szintje VIZSGASZINTEK TÉMÁK 3.1. Nem sejtes rendszerek 3.1.1 vírusok

3.2. Önálló sejtek 3.2.1. baktériumok

3.2.2 egysejtű eukarióták

Középszint

Emelt szint

Ismertesse a vírusok biológiai, egészségügyi jelen- Ismertesse a vírusok kialakulására vonatkozó elmétőségét. letet. Ismertesse a vírusok felépítését és a vírusfertőzés Hasonlítsa össze a priont a vírussal. folyamatát. Hozzon példát vírus által okozott emberi megbetegedésekre. Legyen tisztában alapvető járványtani fogalmakkal (fertőzés, járvány, higiénia). Hasonlítsa össze a baktérium és az eukarióta sejt szerveződését. Ismertesse a baktériumok környezeti, evolúciós, ipari, mezőgazdasági és egészségügyi jelentőségét; lássa ezek kapcsolatát változatos anyagcseréjükkel. Magyarázza, hogy a felelőtlen antibiotikum-szedés miért vezet a kórokozók ellenálló formáinak elterjedéséhez. Hozzon példát baktérium által okozott emberi megbetegedésekre. Ismertesse ezek megelőzését és a védekezés lehetőségét. Ismertessen fertőtlenítési, sterilizálási eljárásokat. Az alábbi fajokon mutassa be az egysejtű élőlények változatos testszerveződését és felépítő anyagcseréjét: amőba, a papucsállatka, a zöld szemes ostoros és élesztőgomba faj. Ismerje fel ezeket az élőlényeket fénymikroszkóppal, és figyelje meg mozgásukat.

330

Hozzon példát kemo-és fototróf, valamint auto-és heterotróf baktériumokra. Ismertesse a baktériumok DNS-ének jellemzőjét, és a baktériumok ivaros jellegű folyamatait.

Ismertesse az endoszimbióta elméletet.

Elemezzen az egysejtűek életmódjával összefüggő kísérleteket.

VIZSGASZINTEK

TÉMÁK 3.3 Többsejtűség 3.3.1 a gombák, növények, állatok elkülönülése

3.3.2 sejtfonalak

3.3.3 teleptest és álszövet

Középszint

Emelt szint

Magyarázza, hogy a testszerveződés és az anyagcsere-folyamatok alapján miért alkotnak külön országot az élőlények természetes rendszerében a növények, a gombák és az állatok. Indokolja, hogy a sejtek működésbeli különbsége miért jár differenciálódással. A zöldmoszatok példáján mutassa be az egysejtű szerveződés és a többsejtű szerveződés típusait (sejttársulás, sejtfonal, teleptest). Ismertesse a gombák fonalas testfelépítését, spórás szaporodását. Vizsgáljon fénymikroszkóppal penészgombát és fonalas zöldmoszatokat, rajzolja és jellemezze a mikroszkópban látottakat. Tudja, hogy ez a szerveződés jellemző a vörös- és barnamoszatok többségére, a zöldmoszatok egy részére (pl. csillárkamoszat), a kalapos gombákra és a mohákra. Ismertesse a szivacsok testfelépítésének főbb jellemzőit. Különböztesse meg a legismertebb ehető, és mérgező kalapos gombákat. Ismertesse a gombafogyasztás szabályait, tudja, hogy a gyilkos galóca halálosan mérgező. Ismertesse a peronoszpóra, a fejespenész, az ecsetpenész, a farontó gombák, az emberi megbetegedéseket okozó gombák és a sütőélesztő gyakorlati jelentőségét.

Hasonlítsa össze a gombákat, a növényeket és az állatokat (életszakaszok típusa, haploid és diploid szakasz hossza, ivarsejtképzés, spóraképzés).

331

Rajzolt ábrán tudja értelmezni a mohák kétszakaszos egyedfejlődésének lépéseit Hozza összefüggésbe a mohák testfelépítését és társulásokban elfoglalt helyét.

VIZSGASZINTEK

TÉMÁK

Középszint Tudja, hogy a zuzmók a levegőszennyezés indikátorai. Vizsgáljon kézinagyítóval és mikroszkóppal lombosmohákat, zuzmókat, ismertesse a megfigyeltek alapján testfelépítésüket. 3.4. Szövetek, szervek, szervrendszerek, testtájak 3.4.1 a növényvilág főbb csoportjai a szervi differenciálódás szempontjából

Tudja, hogy a növényvilág fejlődését befolyásolta a fényért, vízért való verseny, a szárazabb élőhelyeken való szaporodás lehetősége. Tudja ezeket öszszefüggésbe hozni a szervek megjelenésével, felépítésével. Ismertesse a harasztoknál megjelenő evolúciós „újításokat” (szövetek, szervek), hozza ezeket összefüggésbe a szárazföldi élethez való hatékony alkalmazkodással. Ismertesse a nyitvatermőknél megjelenő evolúciós „újításokat” (virág, mag, víztől független szaporodás), hozza ezeket összefüggésbe a szárazföldi élethez való hatékonyabb alkalmazkodással. Ismertesse a zárvatermőknél megjelenő evolúciós „újításokat” (takarólevelek, bibe, zárt magház, termés, szállítócsövek, gyökérszőrök) hozza ezeket összefüggésbe a szárazföldi élethez való hatékonyabb alkalmazkodással. Ismertesse a termés biológiai szerepét és a magterjesztés stratégiáit. Tudja használni a növényismeret könyvet a környezetében élő növények megismeréséhez, és élőhelyének, ökológiai igényeinek jellemzéséhez.

332

Emelt szint

Rajzolt ábrán tudja értelmezni a harasztok és a zárvatermők kétszakaszos egyedfejlődésében az ivaros és az ivartalan szakaszok arányát, és ennek fejlődéstörténeti jelentőségét.

Ismertesse és ábrán ismerje föl a kettős megtermékenyítés folyamatát.

TÉMÁK

VIZSGASZINTEK Középszint

Emelt szint

3.4.2 az állatvilág főbb csoportjai a szervi differenciálódás szempontjából Ismerje fel és fogalmazza meg a testfelépítés, az életmód (kültakaró, mozgás, táplálkozás, légzés, szaporodás, érzékelés) és a környezet kapcsolatát az alábbi állatcsoportok példáján: - szivacsok - laposférgek - gyűrűsférgek - rovarok - fejlábúak (lábasfejűek) - a gerincesek nagy csoportjai (halak, kétéltűek, hüllők, madarak, emlősök). Jellemezze önállóan csoportjellemzők alapján a fenti csoportokat. 3.4.3. a növények szövetei, szervei ─ szövetek Ismertesse, hogy milyen működésekre specializálódtak a következő szövetek: osztódó szövet és állandósult szövetek: bőrszövet, táplálékkészítő alapszövet és szállítószövet. Vizsgáljon fénymikroszkóppal növényi szövet preparátumot, készítsen bőrszövet nyúzatot (pl. hagyma allevél). Vizsgáljon sejtüreget és kristáyzárványt. Értelmezze a látottakat.

333

VIZSGASZINTEK

TÉMÁK ─ gyökér, szár, levél

─ virág, termés

Középszint Ismertesse a gyökér, a szár és a levél alapfunkcióit. Ismerje fel egyszerű, sematikus rajzon a gyökér hosszés keresztmetszetét, a kétszikű és egyszikű lágyszár keresztmetszetét, a fás szár keresztmetszetét, a kétszikű levél keresztmetszetét, tudja magyarázni a látottakat. Magyarázza a fás szár kialakulását, az évgyűrűk keletkezését. Vizsgáljon mikroszkópban gázcserenyílást és értelmezze a látottakat. Figyelje meg a víz útját színes tintába mártott fehér virágú növényen.

Ismertesse a virág biológiai szerepét és részeit. Ismertesse az egyivarú és a kétivarú virág, az egylaki és a kétlaki növény fogalmát. Ismertesse a virágos növények fajfenntartó működéseit (mag-, illetve termésképzés, vegetatív szervekkel történő szaporodás). Ismertesse az ivaros és az ivartalan szaporítás előnyeit és hátrányait. Ismertesse a növények főbb ivartalan szaporítási módjait (tőosztás, dugványozás, oltás, szemzés, klónozás). Ismertesse a csírázás külső és belső feltételeit egy csírázási kísérlet kapcsán. Ismertessen hormonális hatásra bekövetkező növényi életműködéseket (gyümölcsérés).

334

Emelt szint Jellemezze a gyökér, a szár, a levél felépítését és működését, módosulásait. Mondjon példát módosult szervekre. Kövesse egy talajból felvett vízmolekula atomjainak sorsát a növényben. Ismertesse a folyadékszállítás kémiai és fizikai hajtóerőit, hozza összefüggésbe a gyökér, szár és levél felépítésével. Értelmezze, hogy a gázcserenyílások működése hogyan függ össze a zárósejtek felépítésével, turgorával és az ozmózis jelenségével. Kövesse a gázcserenyíláson át felvett széndioxid-molekula sorsát a növényben. Értelmezzen növényi anyagszállítással kapcsolatos kísérletet. Hozza összefüggésbe a nappalhosszúság virágképzésben betöltött szerepét az eredeti élőhely, illetve a megváltoztatott élőhely (pl. honosítás) nappalhosszúságával.Tudjon kapcsolatot teremteni a virág és a termés részei között. Ismertesse a hormonok szerepét a növények életében, értelmezzen az auxin hatására vonatkozó kísérleteket (Paál Árpád).

VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint 3.4.4. az állatok szövetei, szaporodása, viselkedése ─ szövetek

Magyarázza, hogy milyen működésekre specializálódtak a következő szövetek: hámszövet (működés és felépítés szerint is), izomszövet, kötőszövet és idegszövet, és ez hogyan tükröződik a felépítésükben. Ismerje fel fénymikroszkópos készítményen a következő szöveteket: többrétegű elszarusodott laphám, vázizom, csontszövet, idegszövet, emberi vér. ─ szaporodás – egyed- Ismertesse a petesejt, a hímivarsejt, a zigóta, a hímfejlődés nősség és a váltivarúság, az ivari kétalakúság, az embrionális és posztembrionális fejlődés fogalmát. Vonjon párhuzamot példák alapján az életkörülmények és a szaporodási mód között (ivaros, ivartalan, külső és belső megtermékenyítés, szaporodási rendszerek, az ivadékgondozás és az utódszám összefüggése). Tudjon példát az ivartalan szaporodásra és a regenerációra. ─ viselkedés Példák alapján ismertesse az önfenntartással kapcsolatos viselkedéseket (tájékozódás, komfortmozgás, táplálkozási magatartás, menekülés). Példák alapján ismertesse a fajfenntartással kapcsolatos viselkedéseket (a partner felkeresése, udvarlásnász, párzás, ivadékgondozás, önzetlenség, agresszió). Jellemezze az alábbi magatartásformákat: reflex, irányított mozgás, mozgásmintázat, társítások, belátásos tanulás. Tudjon ezekre példát hozni, illetve példákból ismerje fel ezeket.

335

Emelt szint

Ismerje fel fénymikroszkópi fényképen a következő szöveteket: többrétegű elszarusodott laphám, csillós hám, vázizom, csontszövet, üvegporc, emberi vér.

4. Az emberi szervezet

VIZSGASZINTEK TÉMÁK

Középszint

Emelt szint

4.1. Homeosztázis Ismertesse a homeosztázis fogalmát, jelentőségét.

4.2. Kültakaró 4.2.1 bőr

4.2.2 szabályozás

4.2.3 a bőr gondozása, védelme

Ismertesse a bőr funkcióit (védelem, hőszabályozás érzékelés: fájdalom, tapintás, nyomás, hő ingerek). Ismertesse a bőr szöveti szerkezetét, mirigyeit és azok funkcióit, és ábrán azonosítsa a bőr részeit. Magyarázza a hám megújulását. Ismertesse a bőr hajszálereinek szerepét a testhőmérséklet szabályozásában és az anyagforgalomban. Ismertesse a bőr festéksejtjeinek működését, a napsugárzás hatását a bőrre, a napozás egészségtani vonatkozásait, a védekezést. Tudja, mit jelent a bőr tisztántartása, kozmetikázása, a bőrápolás, hajápolás. Tudja, mi az anyajegy, a szemölcs, hogyan alakul ki a mitesszer, a pattanás, vízhólyag, vérhólyag és mi a teendő velük. Tudja, hogy miért veszélyes az égési sérülés. Tudjon égési sérülést ellátni.

336

Értelmezze, hogy a beállított értékek maguk is változnak. Magyarázza az egészséget, mint a normális tartományon belül visszaálló homeosztázist.

VIZSGASZINTEK TÉMÁK 4.3. A mozgás 4.3.1 vázrendszer

Középszint

Emelt szint

Ismertesse a csontváz biológiai funkcióit. Ismertesse a gerincoszlop tájékait, a mellkas, az agykoponya és az arckoponya csontjait (orrcsontot, járomcsontot, felső és alsó állcsontot), tudjon az arcüreg szerepéről. Rajzolt ábrán ismerje fel ezeket. Magyarázza a gerincoszlop kettős S alakját. Ismertesse a csont kémiai összetételét (szerves és szervetlen alkotók), ezek szerepét, hozza összefüggésbe arányuk változását az életkorral, a fiatalkori és időskori csontsérülésekkel. Ismertesse egy lapos és egy hosszú csöves csont szerkezetét a megfelelő funkciókhoz kötve. Ismerje fel a csigolya részeit. Tudjon példát mondani a csontok összenövésére, varratos, porcos és ízületes kapcsolódására, magyarázza, hogy ezek milyen mozgást tesznek lehetővé az adott helyeken. Ismerje fel rajzon az ízület részeit. Tudja, hogy a csigolyák milyen funkciókat töltenek be. Ismertesse a függesztőövek funkcióját, csontjait, a gerincesek ötujjú végtagtípusának csontjait. Hasonlítsa össze a férfi és a női csontvázat, magyarázza a különbséget.

337

VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint 4.3.2. izomrendszer

4.3.3 szabályozás 4.3. 4 a mozgás és mozgási rendszer egészségtana

Tudja a helyét és funkcióit a következő izmoknak: gyűrű alakú záróizmok, mimikai izmok, bordaközi izmok, mellizom, hasizmok, gát izmok, rekeszizom, végtagok hajlító- és feszítő izmai, fejbiccentő izom. Ismertesse a vázizom felépítését: izomsejt, izomrost, izompólya, inak. Ismertesse miért fontos a bemelegítés, hogyan szűntethető meg az izomláz.

Emelt szint

Magyarázza az izom saját energiatároló és oxigéntároló molekuláinak szerepét. Ábra segítségével magyarázza el a gerinces vázizomrost összehúzódását (aktin és miozin). Értelmezze a Ca2+-ion és az ATP szerepét. Értse az izomláz kialakulásának okait. Tudja, hogy a vázizmok akaratlagos mozgásai Értelmezze, hogy valamennyi izommozgás alapvető agykérgi funkciókhoz kötöttek. háttere az izomtónus. Ismertesse a mozgási szervrendszer gyakoribb betegségeit és ellátásuk módját (elemi elsősegélynyújtás): törés, gerincsérülés, ficam, rándulás, izületi gyulladás, húzódás, lúdtalp, bokasüllyedés, gerincferdülések, illetve ezek megelőzésének lehetőségei. Ismertesse a csípőficam szűrésének fontosságát és korrigálásának lehetőségeit. Ismertesse az életmód szerepét a betegségek és a sérülések megelőzésében. Ismertesse a testépítés során alkalmazott táplálékkiegészítők káros hatásait. Ismertesse a testedzés jelentőségét, típusait (erőnléti, ügyességi, állóképességet fokozó). Ismertesse a mozgás szerepét a testsúly szabályozásában.

338

VIZSGASZINTEK TÉMÁK 4.4. A táplálkozás 4.4.1 táplálkozás 4.4.2 emésztés

4.4.3 felszívódás 4.4.4 szabályozás

Középszint

Emelt szint

Tudja a táplálkozás jelentőségét, és értse folyamatait. Tudja, hogy mi a különbség a táplálék és tápanyag között. Ismerje fel ábrán az emésztőrendszer részeit, tudja biológiai funkcióit. Ismertesse a máj szerepét az emésztőnedv-termelésben, a fehérje- glükóz- és glikogénszintézisben, a raktározásban és a méregtelenítésben. Ismerje fel a fog részeit, a fogképletet. Ismertesse a szájápolás higiéniáját, a fogszuvasodás megelőzését, kezelését. Ismertesse a rendszeres fogorvosi szűrővizsgálat jelentőségét. Ismertesse az emésztőnedveket, termelődési helyüket és szerepüket a fehérje, a szénhidrát, a zsír és a nukleinsav emésztésének folyamatában. Értelmezzen a hasnyál vagy a gyomornedv hatását bemutató kísérletet. Ismertesse a bélbolyhok helyét, és tudja működésük lényegét. Ismertesse a bélperisztaltika fogalmát. Tudja, hogy mi válthatja ki az éhség-, szomjúságérzetet és a tápcsatorna reflexes folyamatait (nyál- és gyomornedvtermelés, hányás, nyelés).Magyarázza a minőségi és mennyiségi éhezés fogalmát. Ismertesse a fehérjék, szénhidrátok, zsírok, növényi rostok, ásványi anyagok (nyomelemek), vitaminok természetes forrásait, tudja, hogy hiányuk vagy túlzott fogyasztásuk káros következményekkel jár.

Kövesse a táplálékkal felvett fehérje, szénhidrát és zsír alkotó részeinek útját a szövetekbe történő beépülésig, illetve a felhasználásig. Ismertesse az egyes vitaminok élettani jelentőségét. (D-, E-, K-, A-, B1-, B6-, B12,- C-vitamin, és folsav). Ismertesse az alapanyagcsere fogalmát. Értelmezze, miért járhatnak a májbetegségek együtt sárgasággal.

339

VIZSGASZINTEK TÉMÁK 4.4.5 táplálkozás egészségtana

4.5. A légzés 4.5.1 légcsere

Középszint

Emelt szint

Figyelje meg az élelmiszerek csomagolásán feltüntetett összetevőket és magyarázza a lehetséges kockázati tényezőket, táblázat segítségével. Megfelelő táblázat segítségével állítsa össze egy könnyű fizikai munkát végző fogyókúrázó napi étrendjét Elemezze a tápcsatorna megbetegedéseiben kockázati tényezőit (helytelen életmód, helytelen fogápolás, kóros stressz, túlzott alkohol- és gyógyszerfogyasztás, nem az életmódnak-szükségleteknek megfelelő étkezés, túltápláltság és a környezet mikroorganizmusai, vegyszerei, valamint veleszületett hajlam, és a környezet káros hatása). Magyarázza, hogyan változnak az étrendi elvárások tevékenységtől, kortól, nemtől és állapottól (terhesség, szoptatás) függően. Ismertesse az élelmiszer-, és ételtartósítás alapvető szabályait. Ismertesse a légzőrendszer funkcióit. Ismertesse a légzőrendszer szerveit, beleértve a légcsövet, hörgőket, hörgőcskéket és a léghólyagocskákat.

340

Ismertesse a légzési perctérfogat fogalmát. Elemezze a légzési térfogatváltozásokat és a légzőmozgásokkal kapcsolatos nyomásváltozásokat bemutató grafikont. Magyarázza meg a mellkasi és hasi légzést. Soroljon fel légzési segédizmokat, tudja hogy ezek részvétele a nehézlégzésben feltűnő. A Donders-modell ábráján tudja értelmezni a légzőműködéseket.

VIZSGASZINTEK TÉMÁK

Középszint

Emelt szint

4.5.2 gázcsere

Magyarázza a légcsere, a gázcsere és a sejtlégzés összefüggéseit. Magyarázza meg a belégzés és kilégzés folyamatát a mellhártya, rekeszizom, bordaközi izmok szerepének feltüntetésével. Ismertesse a vitálkapacitás fogalmát. Hasonlítsa össze aktív sportoló és nem sportoló fiúk és lányok vitálkapacitását bemutató táblázat értékeit. Adjon magyarázatot az eltérésekre. Határozza meg a légzésszámot nyugalomban és munkavégzés után, magyarázza az eltérést. 4.5.3 hangképzés Ismerje fel ábrán a gége alábbi részeit: pajzsporc, Tudja, mely porcok között feszülnek ki a hangszagégefedő, hangszalagok. Ismertesse a hangszalagok lagok. szerepét a hangképzésben. Tudja, mitől függ a keletkezett hang erőssége, magassága, mi befolyásolja a hangszínt. Ismertesse a tüdőben és a szövetekben folyó gázcserét a diffúzió alapján (a parciálisnyomás-viszonyok figyelembevételével). 4.5.4. szabályozás Magyarázza, hogy a légzés szabályozásában milyen Ismertesse a légzésszabályozásban a kemorecepszerepet játszik a vér szén-dioxid koncentrációja. torok és a mechanoreceptorok szerepét. 4.5.5. a légzés és a légzőIsmertesse az orron át történő belégzés előnyeit a Kapcsolja össze fizikai ismereteivel a légmell és a rendszer egészségtana (el- szájon át történő belégzéssel szemben. keszonbetegség kialakulását. sősegélynyújtás) Ismertesse a légzőrendszert károsító tényezőket és a légzőrendszer gyakori betegségeit (légúti és rákos Hozza összefüggésbe a tüdő-léghólyagocskák felümegbetegedések, asztma). leti feszültségét a dohányzással. Indokolja a tüdőszűrés jelentőségét. Magyarázza, miért jár gyakran együtt a torokgyulladás középfülgyulladással. Magyarázzon kísérletet a cigarettázás során keletkező anyagok kimutatására.

341

VIZSGASZINTEK TÉMÁK 4.6. Az anyagszállítás 4.6.1. a testfolyadékok

4.6.2 a szöveti keringés

4.6.3. a szív és az erek

4.6.4 szabályozás

Középszint

Emelt szint

Ismertesse a vér, szövetnedv, nyirok összetételét, keletkezésüket, kapcsolatukat, a teljes vértérfogat mennyiségét, a sejtes elemek és a vérplazma arányát, a vérplazma fő alkotórészeit és jelentőségüket. Ismertesse a vörösvérsejtek, a fehérvérsejtek és a vérlemezkék szerepét, keletkezésük helyét, a normál értéktartománytól az eltérés okait, és következményeit.Ismertesse a vérzéscsillapítás módjait. Ismertesse a vérszegénység lehetséges okait. Ismertesse a vér, a szöveti folyadék és a nyirok kapcsolatát; a szöveti folyadék szerepét, mint a sejtek közötti anyagcsere helyét. Magyarázza a hajszálerek keringési jellemzőit, funkcióját az anyagcserében. Értse a nyirokkeringés lényegét, a nyirokcsomók jelentőségét

Ismertesse a hemoglobin fő részeit (hem: 4 db Ntartalmú gyűrű, Fe, globin: fehérje). Ismertesse, hogy mi okból változhat a vér kémiai összetétele (pH, glükózszint). Ismertesse a sérült érfal, a vérlemezkék, a trombin, a fibrin, a kalcium ion szerepét a véralvadás folyamatában, tudja hogy a folyamathoz K-vitamin szükséges.Hozza összefüggésbe ezeket a vérzékenység kialakulásával.

Ismertesse a nyirokrendszer felépítését. Ismertesse, hogy milyen mechanizmus mozgatja a folyadékot a nyirokerekben. Hozzon példát a kapillárisok szerepére a különböző szervekben: vese, vékonybél, agy, máj. Ismertesse a szövetnedv áramlási mechanizmusát a vérnyomás és a plazmafehérjék ozmotikus nyomásának viszonya alapján. Ismertesse a szív felépítését és működését. Grafikonon elemezze a vérnyomás változását, a Ismertesse, hogy mi a koszorúerek feladata, hogy véráramlás sebességét, az erek keresztmetszetének miért életveszélyes ezek elzáródása. alakulását ábrázoló görbéket. Ismertesse a szívfrekTudja a vérnyomás fogalmát és normál értékét. vencia, verőtérfogat, perctérfogat értékeit. Végezzen alapvető számításokat ezekkel az adatokkal. ÉrtelTudjon pulzust és vérnyomást mérni. mezze, milyen tényezők segítik a vénás áramlást. Ismertesse a lép helyét és szerepét. Ismertesse, hogy élettanilag milyen hatások emelik, Ismertesse a szinuszcsomó és a pitvar-kamrai csomó vagy csökkentik a pulzusszámot és a vérnyomást. helyzetét, funkcióját. Magyarázza a véreloszlás megváltozásának élettani funkcióját.

342

VIZSGASZINTEK TÉMÁK

Középszint

4.6.5. a keringési rendszer egész- Ismertesse a helytelen életmód hatását az érelmeségtana, elsősegélynyújtás szesedés, visszértágulat, a trombózis, a vérnyomás-ingadozás, szívritmuszavar és az infarktus kialakulására, ismertesse ezek fogalmát. Értse a testedzésnek és a helyes táplálkozásnak a keringési rendszer egészségére gyakorolt hatását. Tudjon alapvető sebellátási módokat, tudja ellátni a kisebb vérzéssel járó sérüléseket. 4.7. A kiválasztás 4.7.1 a vizeletkiválasztó rendszer Hasonlítsa össze a kiválasztás és az elválasztás működése funkcióját. Sorolja fel, és ábrán ismerje fel a vizeletkiválasztó rendszer főbb részeit. Tudja, hogy a vesében víz, glükóz, sók, karbamid visszaszívása; gyógyszerek, ionok (pl. hidrogénion) kiválasztása történik. Ismertesse a vizelet főbb összetevőit: víz, karbamid, Na+, K+, Cl- ionok, gyógyszerek, hormonok. 4.7.2 szabályozás

4.7.3 a kiválasztó szervrendszer egészségtana

Emelt szint

Ismertesse a bőr, a máj, a tüdő, a végbél és a vese szerepét a kiválasztásban. Ismertesse a kiválasztás három fő részfolyamatát: szűrletképzés, visszaszívás, kiválasztás (exkréció). Ismertesse a nefron működését: vesetestecske (tok, hajszálérgomolyag), csatornák, a csatorna falát behálózó hajszálerek, funkcióit, a szűrletképzés az aktív és passzív transzport folyamatait. Elemezze a vizeletképződés folyamatát a vér, a tokban és a csatornában lévő folyadék, valamint a vizelet összetétele alapján. Tudja, hogy mi és hogyan befolyásolja a vizelet Ismertesse a vazopresszin (ADH) és aldoszteron összetételét és mennyiségét. szerepét a folyadéktérfogat és sóháztartás szabályozásában Magyarázza, hogy egészséges emberben miért nem lehet fehérje, glükóz és vér a vizeletben. Indokolja a folyadékbevitel jelentőségét a vesekőképződés megelőzésében. Ismertesse a művesekezelés jelentőségét.

343

VIZSGASZINTEK TÉMÁK 4.8. A szabályozás 4.8.1. idegrendszer ─ információelméleti vonatkozások ─ sejtszintű folyamatok

─ szinapszis

─ az id ─ egrendszer általános jellemzése

Középszint

Emelt szint

Hasonlítsa össze az irányítás két alapformáját, a szabályozást és a vezérlést. Értse a visszacsatolások szerepét a szabályozásban. Ismertesse az idegsejt felépítését, változatosságát és funkcióját (az ingerület keletkezését, vezetését, valamint más sejtekre való továbbadását). Ismerje, hogy az élő sejtek membránjának két oldalán az ionok koncentrációja nem azonos, és ez potenciálkülönbséget alakít ki. Tudja, hogy az idegsejt membránpotenciáljának változásai az axoneredésnél tovaterjedő csúcspotenciált válthatnak ki. Ismertesse az inger, az ingerküszöb fogalmát, példával igazolja, hogyan változhat ez meg a külső és belső környezeti hatásokra. Ismertesse a receptor, a receptornak megfelelő (adekvát) inger fogalmát, típusait (mechanikai, kémiai, fény, hő). Ismertesse a szinapszis fogalmát, magyarázza a serkentő vagy gátló hatást az átvivő anyag (vagy más molekulák) és a receptor kölcsönhatásával.

Ismertesse különböző korok elgondolásait, modelljeit.az idegrendszer működéséről (viasztábla, mechanikus gőzgép, telefonközpont, számítógép). Magyarázza a kémiai és az elektromos potenciálok összefüggését az ionmozgásokkal. Értse a helyi (lokális) és a tovaterjedő potenciál kialakulásának feltételeit. Tudja, hogy az inger erőssége a csúcspotenciál hullámsorozat szaporaságában kódolt.

Ismertesse az ingerület átadásának lehetséges típusait (szinaptikus, nem szinaptikus). Tudja, hogy a drogok és egyes mérgek hogyan hatnak a szinapszis működésére (jelátvivő anyag működésének fokozása, visszavételének gátlása, receptormódosítás. Ismertesse a központi, környéki idegrendszer, az Magyarázza az idegsejt hálózatok spontán ideg, dúc, pálya, mag, kéreg, fehér- és szürkeállo- aktivitásának funkcióját (biológiai ritmumány fogalmát, a testi (szomatikus), vegetatív ideg- sok).

344

VIZSGASZINTEK TÉMÁK

─ gerincvelő

─ agy

Középszint

Emelt szint

rendszer jelentését. Ismertesse az idegrendszer működésének fő folyamatait, és az ezt megvalósító sejttípusokat (receptorsejt, érzőidegsejt, asszociációs sejtek, mozgatóidegsejt). Készítsen rajzot a gerincvelő keresztmetszetéről és ábrázolja a gerincvelői idegek eredését. Hasonlítsa össze a reflexív és a reflexkör fogalmát. Ismerje fel ábrán és tudja magyarázni a bőr- és izomeredetű gerincvelői reflexek reflexkörét, funkcióját. A mozgatóműködések példáján mutassa be az idegrendszer hierarchikus felépítését. Tudja, hogy az idegrendszer központi része csontos tokban, agy-gerincvelői folyadékkal és agyhártyákkal védetten helyezkedik el. Ismertesse a gerincvelő főbb funkcióit (izomtónus kialakítása, védekező mechanizmusok, a bőr reflexes érszűkülete, ill. nemi szervek vérbősége). Váltson ki térd reflexet, és magyarázza funkcióját. Ismerje fel (rajzolt ábrán) az agy nyílirányú metszetén az agy részeit (agytörzs / nyúltvelő, híd, középagy /, köztiagy /talamusz, hipotalamusz/, kisagy, nagyagy).

Tudja, hogy az agytörzsi hálózatos állomány és az agykérgi oszlopok is idegsejthálózatok.

345

Ismertesse a gliasejtek és a velőshüvely főbb funkcióit (táplálás, szigetelés), hozza összefüggésbe az ingerület vezetési sebességével és az SM (szklerózis multiplex) betegség kialakulásával. Tudjon a jobb és bal agyfélteke eltérő funkcióiról.

Ismertesse az agytörzsi hálózatos állomány működéseit, az agykéreggel való kapcsolatát hozza öszszefüggésbe az alvás-ébrenléttel és a kómával. Tudja, hogy az álomalvás életszükséglet. Ismertessen elméleteket az alvás funkcióival kapcsolatosan. Értelmezze az agykéreg működését az agykérgi oszlopok fogalmának segítségével.

VIZSGASZINTEK TÉMÁK ─ testérző rendszerek

─ érzékelés

─ látás

─ hallás és egyensúlyérzés

Középszint

Emelt szint

Tudja, hogy az elsődleges érzőkéreg sérülése a tudatosuló érzékelés kiesését jelenti. Ismertesse a bőr (mechanikai, fájdalom, hő, kemoreceptorok) és a belső szervek receptorait. Értelmezzen kétpontküszöb térképet. Értse az érzékszervek működésének általános elveit: (adekvát) inger, ingerület, érzet. Ismertesse az érzékcsalódás (illúzió, hallucináció) fogalmát, és hogy kiváltásukban pszichés tényezők és drogok is szerepet játszhatnak. Ismertesse és ábrán ismerje föl a szem alapvető részeit, magyarázza ezek működését, a szemüveggel korrigálható fénytörési hibákat, a szürke- és a zöldhályog lényegét. Ismertessen egyszerű kísérleteket a vakfolt, a színtévesztés, a látásélesség és a térbeli tájékozódás vizsgálatára.Próbálja ki és magyarázza a pupillareflexet.Értse a pupilla akkomodációs és szemhéjzáró reflex funkcióit. Ismertesse a távolságészlelés módjait, támpontjait. Ismerje föl rajzon a külső-, a közép- és a belső fül részeit. Értelmezze a dobhártya és a hallócsontocskák működését, a szabályozás lehetőségét. Értelmezzen kísérletet a hangirány érzékelésének bemutatására. Ismertesse a zajszennyeződés forrásait, halláskárosító- pszichés hatását. Ismertesse a tömlőcske és zsákocska, a három félkörös ívjárat szerepét.

Tudja, hogy az érzőpályák kéreg alatti központjaiban már előzetes feldolgozás is történik (pl. talamusz = kéreg alatti látóközpont).

346

Ismertesse a szem részletes felépítését és működését (sugárizom működése, csapok, pálcikák elhelyezkedése, működése). Ismertesse a kép- és színlátás, a fényerősségérzékelés fizikai és élettani alapjait. Ismertesse a látórendszer kapcsolatát az egyensúlyérzéssel. Ismertesse a hallószerv részletes felépítését és működését (Corti-szerv, alaphártya, szőrsejtek).

Ismertesse a helyzetérzékelés receptorainak (tömlő, zsákocska, három félkörös ívjárat, izomorsó, ínorsó) működését.

VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint ─ kémiai érzékelés

─ testmozgató rendszerek

TÉMÁK

Ismertesse a nyúltvelői kemoreceptorok szén-dioxidérzékenységét, hatásukat a légzésre. Ismertesse a szaglóhám, az ízlelőbimbók szerepét az érzékelésben. Magyarázza, hogy alapvetően motivációs állapotok irányítják és aktiválják magatartásunkat. Ismertesse az akaratlagos mozgások szerveződésében az agykéreg és a kéreg alatti magvak szerepét. Magyarázza a mozgatópályák kereszteződéseinek funkcionális következményeit.

Ismertesse a kisagy fő funkcióját (mozgáskoordináció). Tudja, hogy alkohol hatására ez az egyik leghamarabb kieső funkció. ─ vegetatív érző és Értelmezze milyen folyamatok szabályozását jemozgató rendszerek lenti a vegetatív működés, hogyan valósul ez meg. Ismertesse a szembogár (pupilla), a vázizom, a bél, a szív és a vérerek szimpatikus és paraszimpatikus befolyásolásának következményeit. 4.8.2 az emberi magatartás biológiai-pszichológiai alapjai ─ a magatartás elemei Hasonlítsa össze az öröklött és tanult magatartásformákat.

347

Ismerje fel ábrán a szimpatikus és a paraszimpatikus idegrendszer anatómiai hasonlóságait és különbségeit. Ismertesse, hogyan valósul meg szervezetünkben a keringés, és a testhőmérséklet szabályozása.

Ismertesse az emberi viselkedés evolúciós (genetikai), ökológiai, kulturális alapjait.

VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint

TÉMÁK

─ öröklött elemek

Tudja, hogy az öröklött magatartási elemek hátterében feltétlen reflexek is állnak.Hozzon példákat az emberi magatartás öröklött elemeire (szopóreflex, érzelmet kifejező mimika, agresszió).

─ tanult elemek

Értelmezze a tanulás fogalmát a viselkedés megváltozása alapján. Feltételes reflexeket hozza összefüggésbe a fájdalmas ingerekre fellépő vérnyomás-növekedéssel, szívfrekvencia-fokozódással, félelemmel, drogtoleranciával. Világítsa meg a tanulás és az érzelmek kapcsolatát (megközelítés-elkerülés, játék,kíváncsiság és unalom). Példákon mutassa be a tanulás kritikus szakaszait az egyedfejlődés során (bevésődés, járás, beszéd). Példákon mutassa be a megerősítés rászoktató vagy leszoktató hatását, a szokás, a rászokás és a függőség kialakulását. Lássa a család, az iskola, a hírközlés, reklám stb. szerepét a szokások kialakításában. Foglaljon állást a fentiekkel kapcsolatban.

─ emlékezés

─ a társas viselkedés alapjai

Hozzon példákat a társas kapcsolatokban megnyilvánuló vonzódásra és taszításra (pl. ivadékgondozás, rangsor), ezek formáira (pl. verbális) megnyilvánulására (pl. behódolás, fenyegetés). Hasonlítsa össze a csoportok közötti taszítás (agresszió), altruizmus megnyilvánulásait emberek és állatok esetében.

348

Ismertessen olyan kísérleti módszereket, amelyek a feltételes reflex, az operáns tanulás és a belátásos tanulás kutatására irányulnak. Ismertesse módszerük korlátait. Hozzon példákat ezekre az ember viselkedéséből.

Ismertesse az emlékezés szakaszait (kódolás, tárolás, előhívás), típusait, a memóriatárakat (szenzoros-, rövidtávú-, hosszútávú memória) és az információfeldolgozás kontrollfolyamatait. Magyarázza a társas kapcsolatokban megnyilvánuló vonzódás és taszítás lehetséges okait (csoportos kohézió, csoportszelekció, rokonszelekció).

VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint

TÉMÁK

─ pszichés fejlődés

Ismertesse az érzelmi fejlődés hatását az értelmi fejlődésre, hozza összefüggésbe a család szocializációs funkcióival. 4.8.3 az idegrendszer egészség- Értelmezze a fizikai, mentális és szociális jólét fogaltana mát. Ismertesse az életmód szerepét az idegrendszeri betegségek kialakulásának megelőzésében. Ismertesse a stresszbetegségek kialakulásának feltételeit. Tudja a fájdalom csillapítás néhány módját, ezek esetleges veszélyeit. Ismertesse az idegrendszer néhány betegségét: agyrázkódás, migrén, epilepszia, szélütés, agyvérzés.

Értelmezze a zsigeri működések kapcsolatát az érzelmi-pszichikus működésekkel, hozza összefüggésbe a pszihoszomatikus betegségek kialakulásával. Magyarázza, hogy személyiségtényezők, társadalmi nyomás, biológiai faktorok is hozzájárulhatnak egy betegség kialakulásához (anorexia, bulémia). Ismertesse az Alzheimer-kór, a Parkinson-kór megbetegedés lényegét.

─ drogok

Ismertesse a pszichoaktív szerek főbb csoportjait, a kémiai és a viselkedési függőségek közös jellegzetességeit. Ismertesse a szülő, a család, a környezet felelősségét és lehetőségét a drogfogyasztás megelőzésében. 4.8.4 a hormonrendszer Ismertesse a hormonrendszer működésének a lénye─ hormonális működé- gét, a hormontermelést és szabályozását. sek Hasonlítsa össze a hormonrendszer és az idegrendszer működését, tudja, hogy a hormonok hathatnak a viselkedésre is.

349

Magyarázza, hogy ugyanaz a hormon más szervben más hatást fejthet ki (receptor különbség) Magyarázza, hogyan befolyásolják a hormonok a szervezet szénhidrát-anyagcseréjét (adrenalin, inzulin, glükokortikoidok): só- és vízháztartását, kálcium- anyagcseréjét.

VIZSGASZINTEK TÉMÁK ─ belső elválasztású mirigyek

─ a hormonrendszer egészségtana

Középszint Ismertesse az ember belső elválasztású mirigyeinek elhelyezkedését, az alábbi hormonok termelődési helyét és hatását: inzulin, adrenalin, tiroxin, tesztoszteron, oxitocin. Ábra alapján értelmezze a női nemi ciklus során végbemenő hormonális, valamint a méhnyálkahártyában, petefészekben és testhőmérsékletben végbemenő változásokat. Értse a hormonális fogamzásgátlás biológiai alapjait. Magyarázza a belső környezet állandóságának a biztosítását az inzulin, tiroxin és az adrenalin termelésén keresztül. Ábra alapján – a pajzsmirigy példáján – elemezze a hormontermelés szabályozásának alapelveit. Ismertesse a cukorbetegség lényegét, tüneteit és kezelési módjait.

350

Emelt szint Ismertesse az alábbi hormonok termelődési helyét és hatását: agyalapi mirigy hormonjai, hipotalamusz hormonjai, mellékvesekéreg hormonjai.

Tudja, hogy hormon nem csak belső elválasztású mirigyben jöhet létre, gyakorlatilag minden szerv képes előállítani hormont. Ismertesse a hormonhiányból vagy túltermelésből eredő rendellenességeket, a növekedési hormon példáján.

VIZSGASZINTEK TÉMÁK 4.8.5 az immunrendszer ─ immunitás

─ vércsoportok

Középszint

Emelt szint

Értelmezze az antitest, antigén, immunitás fogalmát. Sorolja fel az immunrendszer jellemző sejtjeit (falósejtek, nyiroksejtek). Ismertesse a memóriasejtek szerepét a másodlagos immunválasz kialakításában. Magyarázza meg a gyulladás tüneteit, kialakulásuk okát. Ismertesse a falósejtek szerepét és a genny eredetét. Ismertesse az immunizálás különböző típusait (aktív, passzív, természetes, mesterséges). Minden típusra mondjon példát. Hozzon példát a Magyarországon kötelező védőoltásokra. Magyarázza a vírus és baktérium által okozott betegségek eltérő kezelésének az okát. Ismertesse Pasteur és Semmelweis tudománytörténeti jelentőségét. Ismertesse az AB0 és Rh-vércsoportrendszert. Ismertesse az anyai Rh – összeférhetetlenség jelenségét. Ismertesse a vérátömlesztés és a véradás jelentőségét. Ismertesse a szervátültetésekkel kapcsolatos gyakorlati és etikai problémákat

Hasonlítsa össze a nem specifikus és specifikus immunválaszt. Magyarázza a rendszer működésének a lényegét: az idegen anyag megtalálásának a módját, felismerését, az immunglobulinok jelentőségét, az idegen anyag megsemmisítését. Ismertesse a vérszérum fogalmát. Ismertesse az autoimmun betegségek létezéséről és lényegét.

351

VIZSGASZINTEK TÉMÁK ─

az immunrendszer egészségtana

4.9. Szaporodás és egyedfejlődés 4.9.1 szaporítószervek

4.9.2 egyedfejlődés

Középszint Ismertesse a láz védekezésben betöltött szerepét és a lázcsillapítás módjait. Magyarázza az allergia (pl. asztma) kialakulását, tudjon felsorolni allergén anyagokat, értse az allergiák és a környezetszennyezés közti kapcsolatot.

Emelt szint

Ismertesse a férfi és női nemi szervek felépítését, működését, valamint a megtermékenyítés folyamatát. Ismertesse a nem meghatározottságát (kromoszomális, ivarmirigy általi, másodlagos, pszichés). Ismerjen fel ábráról petesejtet és hímivarsejtet és ezek részeit. Ismertesse az ember magzati fejlődésének és szüle- Magyarázza a magzati és anyai vérkeringés kaptésének fő szakaszait, a terhesség, szülés, a szopta- csolatát. tás biológiai folyamatait, a méhlepény és a magzatvíz szerepét. Ismertesse az ember posztembrionális fejlődésének szakaszait, ezek időtartamát és legjellemzőbb változásait (tömeg- és hosszgyarapodás, fogak megjelenése, járás, beszéd, jellemző tevékenység, nemi érés, a gondolkodásmód változása). Ismertesse az akceleráció fogalmát. Ismertesse az öregedés során bekövetkező biológiai változásokat a szervezet, szervek szintjén. Tudjon különbséget tenni a klinikai és a biológiai halál fogalma között. Ismertesse az eutanázia biológiai és etikai vonatkozásait.

352

VIZSGASZINTEK TÉMÁK ─ a szaporodás, fejlődés egészségtana

Középszint Ismertesse a családtervezés különböző módjait, terhességi tesztek lényegét, a terhességmegszakítás lehetséges következményeit. Ismertesse a meddőség gyakoribb okait és az ezeket korrigáló orvosi beavatkozások lényegét, valamint a kapcsolódó etikai problémákat (mesterséges ondóbevitel, lombikbébi, béranyaság, klónozás). Ismertesse a várandóság jeleit, a terhesgondozás jelentőségét, a terhesség és szoptatás alatt követendő életmódot, a szoptatás előnyeit a csecsemőre és az anyára nézve. Ismertesse, hogyan előzhetők meg a nemi úton terjedő betegségek (szifilisz, AIDS, gombás betegségek). Ismertesse a rendszeres nőgyógyászati szűrővizsgálat jelentőségét.

Emelt szint

5. Egyed feletti szerveződési szintek VIZSGASZINTEK TÉMÁK 5.1. Populáció

Középszint

Emelt szint

Ismertesse a populáció ökológiai és genetikai értelmezését. Ismertesse a populáció egyedszámának korlátlan és korlátozott növekedési modelljeit, értelmezze a környezet eltartó képességének fogalmát. Mondjon példát hirtelen elszaporodó (gradáció)

Értelmezze a statisztikus megközelítés, a valószínűség, az előfordulási gyakoriság fogalmát. Ismertesse a populáció jellemzőit (egyedszám, egyedsűrűség, koreloszlás, térbeli eloszlás). Hozza összefüggésbe az r- és a K-stratégia fogalmát a környezet állandóságával, az élőlény élettartamá-

353

VIZSGASZINTEK TÉMÁK

Középszint

Emelt szint

majd összeomló létszámú populációra. Ismertesse ezek mezőgazdasági szerepét (pl. sáskajárás), a védekezés módjait, a biológiai védekezés előnyeit. Értelmezzen emberi korfákat, vonjon le belőlük következtetéseket. 5.1.1 környezeti kölcsönhatások Ismertesse a környezet fogalmát (élettelen és élő), a környezet időbeli (periodikus és előrehaladó) és térbeli (horizontális, vertikális) változását. Értelmezzen tűrőképességi görbéket: minimum, maximum, optimum, szűk és tág tűrés. Hozza összefüggésbe az indikátor szervezetekkel. Esettanulmány alapján ismerjen fel összefüggéseket a környezet és az élőlény tűrőképessége között.

Példákkal igazolja, hogy az élettelen környezet legfontosabb tényezői – a fény, a hő, a víz, a levegő és a talaj – hogyan szabják meg az élőlények elterjedését. Ismertesse a talaj kialakulásának feltételeit. Ismertesse a trágyázás jelentőségét, a szakszerűtlen műtrágyázás lehetséges következményeit. Mutassa be példán, hogy egy faj elterjedését több környezeti tényező is befolyásolja. Magyarázza a peszticidek, mérgek felhalmozódását a táplálékláncban.

354

val és testnagyságával. Magyarázza ezeket grafikus ábrán.

Ismertesse a környezet kitettségtől függő változását. Értelmezze Liebig kísérleti eredményeit (minimumelv). Ismertesse a niche fogalmát. Magyarázza az élettani és az ökológiai optimum, az élettani és ökológiai niche különbségét. Ismertesse és magyarázza a hasonló igényű populációk kizáródásának elvét (Gauze elv). Hozza összefüggésbe az elvet a biológiai sokféleséggel és az evolúciós folyamatokkal. Ismertesse a testtömeg, a testfelület és az élőhely átlag hőmérsékletének az összefüggését.

VIZSGASZINTEK

TÉMÁK Középszint 5.1.2. kölcsönhatások ─ viselkedésbeli kölcsönhatások

─ ökológiai kölcsönhatások

5.2. Életközösségek (élőhelytípusok) 5.2.1 az életközösségek jellemzői

Emelt szint

Példákon keresztül mutassa be az állatok és az ember kommunikációja közötti különbségeket, az emberi nyelv sajátosságait. Ismertesse az agresszív és az önzetlen viselkedés kialakulásának csoportszelekciós és rokonszelekciós hipotézisét. Alkosson véleményt az emberi agresszivitás eredetéről, szerepéről, kiváltó okairól, megszüntethetőségéről. Ismertesse a szimbiózis, a versengés, az asztalkö- Hozza kapcsolatba a táplálkozási és élősködő kapzösség (kommenzalizmus,) az antibiózis, az élőskö- csolatokat a populációk létszámváltozásaival. dés és a táplálkozási kölcsönhatás (predáció) fo- Példákkal igazolja, hogy az egyes élőlénypopulágalmát, állati és növényi példákkal. ciók közti kölcsönhatások sokrétűek.

Ismertesse a territórium, a rangsor, az önzetlen és az agresszív magatartás, a rituális harc, a behódolás fogalmát, a társas kapcsolatok, párosodási rendszerek (csoportszerveződés) szaporodási viselkedés típusait Tudjon ezekre példát hozni, illetve példákból ismerje fel ezeket.

Értelmezze a szintezettség kialakulásának okát. Magyarázza az életközösségek időbeni változásait. Értelmezze a változások természetes és ember által befolyásolt folyamatát, ismertesse a szennyezés csökkentésének lehetőségeit.

355

Ismertesse a mintázat kialakulásának okait, értelmezzen egy ökológiai mintázatot bemutató ábrát. Ismertesse a szukcesszió, az aszpektus, a kezdő (pionír), a zárótársulás és a leromlás (degradáció) fogalmát. Grafikonon vagy ábra segítségével értelmezze, hogyan változik az életközösség a szukcesszió folyamatában. Értse, hogy egy életközösség sokfélesége produktivitása és stabilitása összefügg. Értelmezze a szukcesszió tartós megszakadásának lehetséges okait (legeltetés, tavak kotrása).

VIZSGASZINTEK

TÉMÁK 5.2.2 hazai életközösségek

Középszint

Emelt szint

Jellemezzen egy iskolájához vagy lakóhelyéhez közeli terület élővilágát (élőhelytípusok, környezeti tényezők, talaj, uralkodó állat- és növényfajok, szintezettség, időbeni változások). A fajok és életközösségek jellemzésére használja a növényismeret- és állatismeret könyveket.

Hasonlítsa össze az alábbi élőhely típusokat: cseres-tölgyes, gyertyános-tölgyes, bükkös ligeterdő, nyáras-borókás. Ismertesse és értékelje az ember szerepét átalakításukban (természetes erdők – faültetvények, folyószabályozás, legeltetés).

Ismertesse a szikes puszták jellemzőit, a szikes talaj kialakulásának feltételeit, a másodlagos szikesedést Egy tó feltöltődésének folyamatán keresztül mu- Ismertesse a sziklagyepek előfordulásait, jellemző tassa be az életközösségek előrehaladó változásait. környezeti sajátságaikat, az itt élő fajok természetIsmertesse a gyomnövény fogalmát, hozzon rá pél- védelmi jelentőségét. Sorolja fel a sziklagyepeket fenyegető fontosabb károsító hatásokat. dát. Ismertesse a fontosabb gyomtársulás-típusokat (vetési, útszéli, vágástársulások), kialakulásuk okait, jellemző fajait. 5.3. Bioszféra ─ globális folyamatok

Értelmezze a bioszférát ökoszisztémaként (Gaia). Soroljon fel és magyarázzon civilizációs ártalmakat (helytelen életmód, kábítószer-fogyasztás, túlzott gyógyszerfogyasztás, vegyszerek károsító hatásai.) Tudjon példát mondani a természetes növény- és állatvilágot pusztító és védő emberi beavatkozásokra (pl. az esőerdők irtása, a monokultúrák hatása, kőolajszennyezés, nemzeti parkok, nemzetközi egyezmények). Hozzon példát hazai lehetőségeinkre és felelősségünkre (pl. vásárlási szokások). Tudja, hogy a globális problémák között tartjuk számon a népességrobbanást, globális felmelegedést,

356

Ismertesse a városok ökológiai hatásait. Ismertesse a közlekedés (úthálózat) ökológiai hatásait. Tudja, hogy a mennyiségi növekedésnek a Földön anyagi- és energetikai korlátai vannak. Ismertesse a fenntartható fejlődés fogalmát.

VIZSGASZINTEK

TÉMÁK Középszint

5.4. Ökoszisztéma 5.4.1 anyagforgalom

hulladékproblémát, a savasodást, a tengerek-óceánok, édesvizek problémáit, az ózonpajzs csökkenését. Ismertesse, miért lehetnek ezek ökológiai válság tényezői. Magyarázza, hogyan függ össze az ökológiai válság társadalmi és gazdasági kérdésekkel. Ismertesse az ökoszisztéma fogalmát, értelmezze az életközösséget ökoszisztémaként Értelmezze, és példák segítségével mutassa be a termelők, a lebontók és a fogyasztók szerepét az életközösségek anyagforgalmában és energiaáramlásában. Fogalmazza meg a táplálkozási lánc és hálózat különbségét. Értelmezze a szén és az oxigén körforgásának útját: az autotróf és heterotróf lények szerepét, a humuszképződés lényegét, a szénhidrogén- és kőszénképződés okát, a karbonát-kőzetek keletkezését. Értelmezze az élőlények szerepét e folyamatokban.

5.4.2 energiaáramlás

5.4.3 biológiai sokféleség,

357

Emelt szint

Értelmezze az ökoszisztéma tagjainak kölcsönös egymásra utaltságát, a ragadozók szerepét a társulás stabilitásának fenntartásában. Elemezzen táplálékhálózatot. Ismertesse a foszfor körforgásában a tengeri madarak szerepét, a biológiai ciklusból való kilépés lehetőségét (foszfátüledék). Ábra segítségével elemezze a lebontó szervezetek, a nitrogéngyűjtő, a nitrifikáló és a denitrifikáló baktériumok szerepét a nitrogén körforgásában. Hasonlítsa össze a produkció, biomassza és egyedszám fogalmát. Értelmezzen „ökológiai produkció és energia piramist”. Értelmezze a biomassza és a produkció függését a globális éghajlati tényezőktől. Értelmezze a sokféleséget (diverzitást) a gének szintjén (pl. a heterozigótaság mértéke a populációban), a faj szintjén (pl. a fajok száma) és az ökoszisztéma szintjén (pl. a tápláléklánc szintjeinek száma).

VIZSGASZINTEK

TÉMÁK Középszint 5.5.környezet- és természetvédelem

─ Levegő

Ismertesse a természetvédelem fogalmát, a mellette szóló etikai, egészségügyi, kulturális és gazdasági érveket. Ismertesse a biológiai sokféleség megőrzésének etikai, jogi és gyakorlati szükségességét, a természetvédelem lehetőségeit. Tudja, hogyan csoportosítjuk a védett területeket példákkal (természetvédelmi terület tájvédelmi körzet, nemzeti park) Térképen ismerje fel hazánk nemzeti parkjait. Ismertesse a lakóhelyéhez legközelebb fekvő nemzeti parkot, ennek fontosabb értékeit. Ismertesse a környezetvédelem fogalmát, a kibocsátás és ülepedés, a határérték fogalmát. Tudja a fontosabb légszennyező anyagokat, ezek eredetét és károsító hatását (CO, CO2, nitrogénoxidok, ólom és ólomvegyületek, korom, por, halogénezett szénhidrogének). Ismertesse a savas esők okát és következményeit. Ismertesse az üvegházhatást, a hőszennyezést, a lehetséges következményeket. Foglaljon állást a teendőkről. Tudjon a teendőkről szmogriadó esetén.

358

Emelt szint

Tudjon a szennyezés csökkentését ösztönző főbb gazdasági és jogi lehetőségekről (adók, tiltás, határérték, bírság, polgári per). Fogalmazza meg véleményét ezek hatékonyságáról. Magyarázzon kísérletet a környezetszennyezés káros hatásai bizonyítására.

VIZSGASZINTEK

TÉMÁK Középszint ─ Víz

─ Energia, sugárzás

─ Talaj

─ Hulladék

Értelmezze a vizek öntisztuló képességének magyarázatát, korlátait. Ismertesse a fontosabb vízszennyező anyagokat. Ismertesse az ivóvíz nyerésének módjait, az ezeket a forrásokat fenyegető veszélyeket. Értelmezze a “közműolló” fogalmát, a mechanikai és biológiai víztisztítás lényegét, lehetőségeit. Fogalmazza meg álláspontját a legfontosabb teendőkről. Ismertesse a hagyományos és az “alternatív” energiaforrásokat, a megújuló és a nem megújuló energia különbségét. Értelmezze az atomenergia felhasználásának lehetőségét és veszélyeit. Tudjon az energiatakarékosság lehetőségeiről. Fejtse ki álláspontját a hazai energiagazdálkodás lehetőségeiről. Magyarázza meg a talajerózió okait, csökkentésének lehetőségeit. Értelmezze a talaj romlásának, illetve javításának folyamatát. Ismertesse a hulladék típusait, kezelésük lehetséges módját. Lássa a szelektív gyűjtés előnyét, összefüggését a feldolgozással, újrahasznosítással.

359

Emelt szint

6. Öröklődés, változékonyság, evolúció VIZSGASZINTEK TÉMÁK 6.1 Molekuláris genetika 6.1.1 alapfogalmak

6.1.2 mutáció

Középszint

Emelt szint

Ismertesse a gén és allél, a genetikai kód, a kromoszóma, a rekombináció, a kromatinfonál és homológ kromoszóma fogalmakat. Fogalmazza meg az általános összefüggést a DNS bázissorendje, a fehérje aminosavsorrendje, térszerkezete és biológiai funkciója valamint a tapasztalható jelleg között. Ábra alapján ismertesse a DNS megkettőződés folyamatát és a DNS → m RNS átírás (transzkripció) és a fehérje leolvasás (transzláció) főbb lépéseit. Ismerje annak jelentőségét, hogy a genetikai kód általános érvényű. Kösse a fehérjeszintézis fázisait az eukarióta sejt alkotórészeihez. Hasonlítsa össze a mutációt és ivaros szaporodást, mint a genetikai változékonyság forrásait. Ismertesse a mutáció fogalmát, evolúciós szerepét és lehetséges hatásait (hátrányos, közömbös, előnyös). Hozzon példát ezekre. Ismertessen példát az emberi népességben többféle génváltozat tartós jelenlétére. Hasonlítsa össze a mutagén hatásokat (kémiai és sugárzó), hatásuk felismerésének problémáját, csökentésük vagy kivédésük lehetőségeit. Tudja, hogy a mutagén és a rákkeltő (karcinogén) hatás gyakran jár együtt.. Tudja, hogy a Down-szindróma a kromoszómák számbeli rendellenessége. Ismertesse kialakulásának kockázati tényezőit.

360

Használja a kodonszótárt. Magyarázza a baktériumok felhasználását emberi fehérje előállítására.

A kodonszótár segítségével vezesse le különböző típusú pontmutációk következményeit az aminosavsorrendben. Ismertesse a sarlósejtes vérszegénység és az albinizmus genetikai hátterét, hatásait. Ismertesse a fenilketonúria öröklésmenetét, hatását, kezelésének módját (diéta). Hasonlítsa össze a gén-, kromoszóma- és genommutációkat (ploidiák). Tudja, hogy a kromoszómamutációk lehetnek szerkezetiek és számbeliek, hozzon ezekre példákat.

VIZSGASZINTEK TÉMÁK 6.1.3 a génműködés szabályozása

6.2. Mendeli genetika 6.2.1 minőségi jellegek

Középszint

Emelt szint

Indokolja, hogy különböző felépítésű-és működésű testi sejtjeink miért hordoznak azonos genetikai információt. Magyarázza, hogy miért nem mindig aktív minden gén. Értelmezze, hogy a gének megnyilvánulását a hormonális állapot is befolyásolja. Ismertesse a jó és rosszindulatú daganat, az áttétel fogalmát, néhány daganattípusra utaló jeleket (bőr-, emlő-, here- prosztata, méhnyakrák), korai felismerésének jelentőségét.

Ismerje fel ábra alapján a laktóz–operon részeit, értelmezze szerepüket. Tudja, hogy az eukarióta sejt génműködésének a szabályozásában erősítő és kioltó faktorok vesznek részt.

Ismertesse a haploid, diploid, homozigóta és heterozigóta, genotípus és fenotípus fogalmakat. Ismertesse az öröklésmenetek alaptípusait (domináns-recesszív, intermedier és kodomináns). Ismertesse a tesztelő keresztezésből levonható következtetéseket. Soroljon fel ember esetében dominánsan, illetve recesszíven öröklődő jellegeket. Tudja levezetni a dominanciaviszonyok ismeretében egy 1 génes enzimbetegség, az Rh és AB0vércsoportok öröklődését. Ismertesse a humángenetikai sajátos módszereit (családfaelemzés).

Értelmezze Mendel kutatási módszerét, hozza összefüggésbe a valószínűség és gyakoriság fogalmával. Adja meg Mendel következtetéseinek érvényességi korlátait, ennek okait (kapcsoltság, sejtmagon kívüli öröklés). Magyarázza miért alkalmas alanya az ecetmuslica a genetikai vizsgálatoknak. Tudjon két gén két-két allél, illetve 1 gén három-három alléljával, és letális alléllal kapcsolatos számításokat végezni. Legyen képes családfa alapján következtetni egy jelleg öröklésmenetére.

361

VIZSGASZINTEK TÉMÁK

6.2.2.mennyiségi jellegek

Középszint Magyarázza az ivarsejtek szerepét az ivar meghatározásában. Ismertesse a génkölcsönhatás fogalmát, és azt, hogy a legtöbb tulajdonság csak így magyarázható. Ismertesse a génkapcsoltság tényét, magyarázatát (azonos kromoszóma).

Emelt szint Értelmezze és elemezze a nemhez kötött öröklést a vérzékenység és s színtévesztés példáján. Két gén kölcsönhatásának jellegére tudjon következtetni a második utódnemzedék arányaiból. Közölt adatok ismeretében következtessen 2 gén két allélos öröklésben a kapcsoltság és a rekombináció tényére. Értse a kapcsoltság, a rekombinációs gyakoriság és a genetikai térképezés módszerének összefüggését. Ismertessen öröklődő mennyiségi tulajdonságokat Ábrán ismerje fel és magyarázza, hogy a mennyiségi és hajlamokat az élővilágban és az emberi örökjellegek eloszlása a populációban normáleloszláshoz lésben. közelít. Hasonlítsa össze a mennyiségi jellegeket és a mi- Ismertessen módszereket az öröklött és a környezeti nőségi jellegeket kialakító gének hatásait (sok gén, hatások szétválasztására (ikervizsgálat, környejelentős környezeti hatás). zetváltoztatás). Hozza kapcsolatba a mennyiségi öröklődést a háziasítással és a hibridvetőmagok elterjedésével.

6.3 Populációgenetika és evolúciós folyamatok 6.3.1 ideális és reális populáció Tudja, hogy a populációk genetikai szempontból allél- és genotípus gyakoriságokkal jellemezhetők. Értelmezze, hogy a mutációk jelentik a populációk genetikai változatosságának forrását. Ismertesse az irányító, a stabilizáló és a szétválasztó szelekció fogalmát, kapcsolja össze ezeket a fajkeletkezés elméletével. Értse a populáció nagyságának természetvédelmi jelentőségét.

362

Lássa a matematikai modell és a megfigyelhető biológiai folyamatok összefüggését. Értelmezze az ideális populáció fogalmát, feltételeit. Értelmezze a Hardy–Weinberg összefüggést 1 gén 2 allélos számítások esetén. Értelmezze a születési és halálozási ráta fogalmát, ezek függését a populációsűrűségtől. Értelmezze a kihalási küszöb fogalmát, kapcsolatát a genetikai sodródással és a beltenyészet következtében föllépő leromlással. Magyarázza el ennek természetvédelmi vonatkozásait (fajmegőrzés).

VIZSGASZINTEK TÉMÁK 6.3.2 adaptív és nem adaptív evolúciós folyamatok

6.3.3 biotechnológia

Középszint Ismertesse a természetes szelekció darwini modelljét. Ismertessen adaptív és nem adaptív jellegű evolúciós folyamatokat, illetve egy példa alapján ítélje meg, hogy a folyamat milyen típusba sorolható. Ismertesse a homológ és analóg szerv fogalmát, a konvergens és divergens fejlődést, tudjon példaként ilyen fejlődésű szerveket, élőlényeket bemutatni. Tudjon példákat említeni az evolúció közvetlen bizonyítékaira (zárvány, kövületek, lenyomat, lerakódás).

Ismertesse a klón fogalmát. Ismertessen néhány példát a genetikai technológia alkalmazására (inzulintermeltetés, génátvitel haszonnövénybe, klónozott fajták a mezőgazdaságban). Ismertessen néhány, a géntechnológia mellett és ellen felsorakoztatható érvet, álláspontot.

363

Emelt szint Értse a beltenyésztés és a nem véletlenszerű párválasztás biológiai hatásait.

Ismertesse a relatív és az abszolút (C14/C12) kormeghatározás fogalmát. Ismertesse az élő kövület fogalmát, hozzon rá példát. Ismertesse a pollenanalízis és az évgyűrűelemzés módszerét, az ebből levonható következtetéseket. Ismertesse az ugrásszerű (pontozott) evolúció tényét az értelmezések lehetőségeit. Értse az evolúció közvetett bizonyítékait (DNS homológia, molekuláris törzsfák, genetikai kód, sejtes felépítés, homológ szervek, az embriók hasonlósága, funkciójukat vesztett szervek léte). Értelmezze, hogy miért jelenthet a háziasítás genetikai beavatkozást.

VIZSGASZINTEK TÉMÁK 6.3.4 bioetika

6.4.1 prebiológiai evolúció

6.4.2 az ember evolúciója

Középszint Lássa a genetikai tanácsadás lehetőségeit, alkosson véleményt szerepéről. Ismertesse a humángenetika sajátos vizsgálati módszereit, a módszer korlátait (családfaelemzés, magzati diagnosztika), etikai megfontolásait. Lássa a biológiai alkalmasság (fittnes) és az emberi élet értéke közti különbséget. Ismerje a Human Genom Program célját. Tudja, hogy a biológiai evolúciót fizikai és kémiai evolúció előzte meg. Ismertesse az élőlények anyagainak kialakulására vonatkozó elméleteket.

Emelt szint

Indokolja az élő sejt kialakulásához vezető lehetséges lépéseket. Ismertesse Miller kísérletét és annak jelentőségét. Értse, hogy a szerves anyagok kialakulása nem jelenti automatikusan az élő rendszerek kialakulását. Tudja összehasonlítani az emberszabású majmok Ismertesse a korai emberfélék és a Homo nemzetség és az ember vonásait. evolúciójának főbb lépéseire vonatkozó elképzeléIsmertesse, hogy egy töredékes koponyából követ- seket. keztetéseket lehet levonni az adott emberelőd tulajdonságairól. Értse, hogy az ember evolúciója során kialakult nagyrasszok értékükben nem különböznek; a biológiai és kulturális örökség az emberiség közös kincse.

364

C. Minimum követelményrendszer: A továbbtanulás feltétele a helyi tantervi anyagban rögzített középszintű érettségi tananyag éves követeményszintjének (ezen belül az egyes ismeretkörök) 30 %-os teljesítése.

D. Eszközjegyzék a biológia tantárgy tanításához

1. Tankönyvek, 2. DVD lejátszó, videolejátszó 3. Írásvetítő 4. Biológia tárgyú DVD-k, videokazetták 5. Falitáblák, faliképek 6. Biológia tárgyú szakkönyvek 7. Fóliák 8. Biológiasi szaktanterem felszerelése, modelljei,

A biológia szaktanterm felszereltsége megfelel a 11/1994 (VI.8.) MKM rendelet 7. sz. mellékletében foglalt követelményeknek.

365

1.9. FÖLDRAJZ (földünk és környezetünk)

A földrajz (Földünk és környezetünk) tantárgy vizsgamodellje több szempontból is lényegesen különbözik a korábbi földrajzi érettségitől. A középszintű érettségi vizsgán a jelöltnek – az eddigiektől eltérően – szóbeli vizsga mellett írásban is számot kell adnia a felkészültségéről. Mind a középszintű, mind pedig az emelt szintű írásbeli vizsgán a hagyományos feladatok kiegészülnek újszerű, az ismeretek alkalmazását igénylő feladattípusokkal.

A vizsgán a jelöltnek a földrajzi-környezeti ismeretein kívül számot kell adnia az alábbi földrajzi kompetenciák – adott vizsgaszintnek megfelelő – elsajátításáról is: • • • • • • • • •

földrajzi-környezeti tartalmú információhordozók használata, információk feldolgozása, értelmezése földrajzi-környezeti ismeretek alkalmazása a mindennapokban tapasztalható természeti, társadalmi-gazdasági és környezeti jelenségek, folyamatok magyarázatában, értelmezésében különböző fajtájú térképeken közölt információk olvasása, értelmezése kontúrtérképes feladatok megoldása egyszerű gyakorlati és alapvető számítási feladatok elvégzése, az eredmények értelmezése az ismeretanyag belső összefüggéseinek felismerése, több témakör ismeretanyagának logikai összekapcsolását igénylő, összetett feladatok megoldása földrajzi-környezeti tartalmú információkkal kapcsolatos egyszerű vázlatrajzok, folyamatábrák, keresztmetszeti rajzok és térképvázlatok készítése szövegalkotás és szövegértés földrajzi tartalmú témákhoz kapcsolódóan földrajzi-környezeti szemlélet és gondolkodásmód alkalmazása feladatmegoldások, szóbeli és írásbeli témakifejtések során.

Tartalmi szempontból is vannak új vonásai a vizsgának. A kerettantervben a korábbiakhoz képest nagyobb teret kap a társadalomföldrajzi szemlélet. Ennek megfelelően a feladatok között szerepelhetnek a napi gazdasági folyamatokkal, társadalmi-gazdasági élettel kapcsolatos kérdések is.

A földrajz (Földünk és környezetünk) tantárgy közép- és emeltszintű vizsgakövetelményei között a különbség az ismeretek mennyiségében, mélységében és megközelítési módjában is megnyilvánul. A középszintű vizsgán a jelölt általános földrajzi, környezeti műveltségéről ad számot. A vizsgafeladatok a tananyagban való általános tájékozottságot, az egyszerű összefüggések felismerését, a praktikus ismeretek birtoklását és alkalmazásának képességét mérik. Az emelt szintű vizsgán emellett az összetettebb kölcsönhatások felismerését, a földrajzi-környezeti gondolkodás és az ismeretek alkalmazásának képességét várják el a vizsgázótól a különböző földrajzi-környezeti feladatok megoldása során.

366

Fontos kiemelni, hogy a földrajz érettségi vizsgakövetelmény tartalmazza az általános iskolai regionális földrajzi tananyagot is. Ezért a vizsga sikeres teljesítéséhez szükség van az általános iskolában tanultak szintézisére, valamint a középiskolában elsajátított ismeretek alapján történő újraértelmezésére. A részletes vizsgakövetelményekben nem került külön felsorolásra a vizsga sikeres teljesítéséhez szükséges topográfiai követelmény, a kerettantervben megadott topográfiai fogalmak egyben a vizsgakövetelményt is jelentik. Az általános fogalmakat csak abban az esetben emeli ki a követelményrendszer, ha az eltér a korábban megszokott gyakorlattól. Az egyes témakörök eltérő részletezettséggel jelennek meg. A részletesebb kifejtés ott szerepel, ahol az eddigi hagyományokhoz képest új ismeretekkel és képességekkel kapcsolatos követelményeket fogalmaztunk meg.

A közép- és emelt szintű részletes vizsgakövetelményeket tartalmazó táblázatban az emelt szint oszlopa csak a középszintet meghaladó követelményeket tartalmazza, de az emelt szintű vizsga természetesen magába foglalja a középszintű követelményeket is.

367

I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNYEK 1. Térképi ismeretek VIZSGASZINTEK TÉMÁK 1.1. A térképi ábrázolás

A térképek jelrendszere

1.2. Térképi gyakorlatok

Középszint

Emelt szint

Legyen tisztában a térkép és a valóság kapcsolatával, a térképi ábrázolás jelentőségével. Magyarázza a kicsinyítés mértéke és a méretarány közötti kapcsolatot. Ismertesse a domborzatábrázolás különböző módszereit.

Következtessen a nagy, a közepes és a kis méretarányú, illetve különböző tartalmú térképek felhasználási lehetőségeire.

Ismerje fel térképen a domborzati formákat. Legyen képes a szintvonal, a magassági számok és a relatív magasság fogalmának használatára. Ismerje a földrajzi fokhálózat jellemzőit. Tudjon térképvázlatot készíteni, és alakítsa ki jelrendszerét. Használja feladatmegoldásai során a tematikus térképen közölt információkat. Alkalmazza a térkép jelei, színei és számai által közölt információkat. Legyen képes távolságot mérni és meghatározni egyenes és görbe vonal mentén különböző eszközök segítségével. Tudja leolvasni a tényleges magasságot, kiszámítani a viszonylagos magasságot térképek alapján.

368

Értse, hogy a térképek készítésekor a különböző ábrázolási célok érdekében különböző módszereket alkalmaznak.

Legyen képes távolság meghatározásra az Egyenlítő vagy valamely hosszúsági kör mentén fokhálózat segítségével. Legyen képes területszámításra arányszám felhasználásával. Tudjon a méretarány használatát igénylő számításos feladatokat megoldani.

VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint

1.3. Az űrtérképezés

Tudjon tájékozódni, helymeghatározást végezni földgömbön és térképen. Használja ismeretszerzésre a különböző méretarányú és tartalmú térképeket. Olvasson le információkat keresztmetszetről és tömbszelvényről, tudja azokat elemezni, összevetni térképekkel. Legyen képes tematikus térképek összehasonlító elemzésére. Legyen tisztában a légi- és az űrfelvételek felhasználási lehetőségeivel, tudjon példát mondani alkalmazásukra. Tudjon azonosítani környezeti elemeket térképvázlattal vagy térképpel történő összevetés alapján légi- és űrfelvételeken.

369

Emelt szint Tudjon metszetet szerkeszteni a szintvonalas térkép alapján.

Ismertesse a műholdfelvételek készítésének elvét. Tudjon tényeket leolvasni légi- és űrfelvételekről.

2. Kozmikus környezetünk VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint 2.1. A Naprendszer kialakulása, felépítése, helye a világegyetemben 2.2. A Nap és kísérői

2.3. A Föld és mozgásai

Tengely körüli forgás

Emelt szint

Ismertesse a Naprendszer helyét, a Tejútrendszer alakját, méreteit. Igazodjon el a csillagászati nagyságrendekben. Különítse el a csillagok és a bolygók tartalmi jegyeit. Ismertesse a Nap jellemzőit (mérete, távolsága a Földtől, anyagi összetétele, belső és felszíni hőmérséklete). Mutassa be a Nap földi életet meghatározó szerepét, legfontosabb sugárzásait és azok légköri következmé-nyeit. Tudja megkülönböztetni a nap- és holdfogyatkozás kialakulásának okait. Sorolja fel a Föld- és a Jupiter-típusú bolygókat, sorrendjüket, mutassa be közös és egyedi jellemzőiket. Ismertesse a Hold mozgásának sajátosságát, értse a holdfázisok váltakozásának okát. Magyarázza a meteor és meteorit közötti különbséget.

Mutassa be a naptávolság, a hőmérséklet és az anyageloszlás összefüggéseit. Sorolja fel a csillagászat történeti fejlődésének jelentősebb állomásait. Ismertesse a Nap gömbhéjas szerkezetét, a Nap szféráinak jelenségeit és ezek hatását a földi életre. Magyarázza meg a holdfázisok és a napfogyatkozás kialakulásának okait. Legyen képes a Naprendszer bolygóiról készült adatsorok elemzésére. Jellemzze a Hold felszínét, bizonyítsa a hőmérséklet és a légkörhiány összefüggését Mutassa be az üstökösök felépítésének jellemzőit, mozgásának jellemzőit, jellegzetes formájuk kialakulását.

Legyen tisztában a Föld méreteivel (sugár, Egyenlítő). Bizonyítsa a Föld alakja és tengely körüli forgása közötti Tudja egyszerű rajzzal bemutatni a napsugarak hajlásszö- összefüggést. ge és a szoláris éghajlati övezetek kialakulása közötti öszszefüggést. Magyarázza a nappalok és az éjszakák váltakozását. Ismerje az égitestek látszólagos napi K-Ny-i járását, a forgás Ny-K-i irányát. Alkalmazza az alapvető átváltásokat: 15 hosszúsági fok = 1 óra időkülönbség = 1 időzóna 1 hosszúsági fok = 4 perc időkülönbség Tudja kiszámítani a helyi és a zónaidőt.

370

VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint Nap körüli keringés

2.4. Űrkutatás az emberiség szolgálatában

Ismerje a keringés pályájának jellemzőit, a keringés idejét. Elemezzen a keringéssel kapcsolatos ábrákat. Ismerje a tavaszi és az őszi napéjegyenlőség, a nyári és a téli napforduló fogalmát és időpontját. Mutassa be a forgástengely ferdesége és az évszakok kialakulása közötti összefüggést. Tudjon példákat mondani az űrkutatás eredményeinek gyakorlati hasznosítására.

371

Emelt szint Számítsa ki a Nap delelési magasságát a nevezetes időpontokban bármely földrajzi helyen. Alkalmazza feladatmegoldásban a dátumválasztó vonalat.

Ismertesse a mesterséges holdak típusait és szerepüket a mindennapi életben. Legyen képes szövegek értelmezésére, a mesterséges égitestek, szondák jelentőségének bemutatására a Naprendszer és más galaxisok megismerésében.

3. A geoszférák földrajza VIZSGASZINTEK TÉMÁK 3.1. A kőzetburok 3.1.1. Földtörténet

3.1.2. A Föld szerkezete és fizikai jellemzői

3.1.3. A kőzetburok szerkezete

3.1.4. A kőzetlemez-mozgások okai és következményei A kőzetlemezek mozgásai

Középszint

Emelt szint

Ismertesse a földtörténeti korbeosztás nagy egységeit. Tudja időbeli sorrendjüket és hozzávetőleges időtartamukat, ismerje az egyes földtörténeti idők meghatározó eseményeit, képződményeit. Fogalmazza meg a légkör, a vízburok és a bioszféra fejlődésének kapcsolatát a földtörténeti eseményekkel. Mutassa be a Föld gömbhéjas szerkezetét, tudjon a témához kapcsolódó ábrát elemezni. Ismertesse ábrák segítségével a Föld belsejének fizikai jellemzőit. Értelmezze az asztenoszféra áramlásainak és a kőzetlemezek mozgásainak kapcsolatát. Mutassa be a geotermikus gradiens gazdasági jelentőségét példák alapján. Ismerje a kőzetlemez és a földkéreg fogalmát, jellemezze a szerkezetét. Jellemezze a kontinentális, az óceáni kőzetlemezt és az asztenoszférát. Nevezze meg és csoportosítsa felépítésük szerint a nagy kőzetlemezeket. Mutassa be a lemezmozgások okait, típusait és azok következményeit.

Ismerje a relatív és az abszolút kormeghatározás elveit. Értelmezze a geoszférák fejlődését és annak kölcsönhatásait (őslégkör, ősóceán, bioszféra). Ismertesse az őskontinenseket (Pangea, Laurázsia, Gondwana), feldarabolódásuk és összekapcsolódásuk következményeit. Ismerje fel a geoszférák közötti kapcsolatokat.

372

Hasonlítsa össze adatok és ábrák alapján az egyes gömbhéjak jellemző kémiai összetételét, hőmérsékleti, nyomás- és sűrűségviszonyait. Ismerje a földmágnesség és a tájékozódás kapcsolatát.

Tudjon önállóan ábrát készíteni a kőzetburok felépítéséről. Soroljon fel topográfiai példákat a kőzetlemez-határokra, és tudja megmutatni, felismerni azokat a térképen

VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint Magmatizmus és vulkánosság

A földrengés

3.1.5. A hegységképződés

Emelt szint

Értelmezze a vulkáni tevékenység és a kőzetlemezmozgások kapcsolatát. Mutassa be ábra segítségével a magmás ércképződés folyamatát. Csoportosítsa a vulkánokat működésük, alakjuk és a kitörés helye szerint. Mutasson meg térképen és ismerjen fel térképvázlatban vulkáni övezeteket és vulkánokat. Mondjon példát az utóműködésre és annak gazdasági jelentőségére. Magyarázza a földrengés kialakulásának okát, kapcsolatát a vulkánossággal és a lemezszegélyekkel. Mondjon példákat a pusztítás elleni védekezés lehetőségeire. Mutassa be a hegységképződés típusait, kapcsolatát a kőzetlemezek tulajdonságaival és mozgásaival. Tudjon ezekre példákat mondani. Ismertesse a gyűrődés és a vetődés folyamatát, összefüggésüket a gyűrt- és röghegységek kialakulásával. Tudjon példákat mondani típusaikra, formáikra. Legyen képes ábrákon, képeken megkülönböztetni a gyűrt- és a röghegységeket formakincsük alapján. Csoportosítsa a hegységeket szerkezetük, magasságuk és formakincsük alapján.

373

Magyarázza a nehéz-, a színes- és nemesfémércek képződését, és tudja ezt példákkal alátámasztani. Ismertesse a vulkáni működés jellegét és helyét meghatározó tényezőket. Magyarázza példa segítségével az ún. “forró pontok” feletti vulkánosságot.

Ismerje az erősségmérés elvét, a rengések kísérőjelenségeit. Ismerje a rengésfészek, rengésközpont kapcsolatát. Mutassa be a hegységképződési szakaszok egymásra épülését és összefüggéseit. Tudjon a hegységképződéshez kapcsolódó egyszerű folyamatábrákat rajzolni, elemezni.

VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint

Emelt szint

Hasonlítsa össze az ásványok és a kőzetek jellemzőit. Ismertesse a kőszenek és a szénhidrogének keletkezését. Tudja keletkezés szerint besorolni, csoportosítani és felismerni az alábbi ásványokat, kőzeteket: kősó, mészkő, dolomit, homok, homokkő, lösz, kőszénfajták, kőolaj, agyag, bauxit, gránit, andezit, bazalt, riolit, vulkáni tufák, márvány, palás kőzetek. Mondjon példát az előfordulásukra és a felhasználásukra. Tudja jellemezni a bazaltot, az andezitet és tufáikat, a gránitot, a mészkövet és a löszt. 3.1.7. A Föld nagyszerkezeti egy- Ismertesse a Föld nagyszerkezeti egységeit (ősföld, ségei röghegység, gyűrthegység, süllyedékterület, óceáni medence, óceáni hátság, mélytengeri árok), és tudjon példákat mondani azok előfordulására. Mutassa meg a térképen és ismerje fel a térképvázlaton ezeket. Mutassa be a nagyszerkezeti egységek és a jellemző ásványkincs-előfordulások kapcsolatát. Ismertesse az ősmasszívumok szerkezeti típusait (feŐsmasszívumok (ősföld) dett, fedetlen), morfológiai típusait (hegyvidék, lépcsős vidék, letarolt síkság, táblás vidék).

3.1.6. A kőzetburok (litoszféra) építőkövei

Röghegységek Gyűrthegységek

Ismertesse a Kaledóniai-, a Variszkuszi-hegységrendszer tagjait, jellemezze a szerkezetüket. Sorolja fel az Eurázsiai- és a Pacifikus-hegységrendszer tagjait. Hasonlítsa össze a két hegységrendszert.

374

Magyarázza és mutassa be példákon a lemezmozgások, a kőzetek keletkezése és átalakulása kapcsolatát, a kőzetek anyagainak körforgását. Ismerje fel a kéregszerkezet és az ásványkincsek előfordulása közötti kapcsolatokat.

Mutassa be a Föld nagyszerkezeti egységeinek kialakulását és átalakulásukat a földtörténeti idők folyamán. Legyen képes (képeken, ábrákon) felismerni, megkülönböztetni a nagyszerkezeti egységeket. Tudja magyarázni a nagyszerkezeti egységek formakincsének kialakulását.

VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint

Süllyedékterületek, síkságok

3.1.8. A földfelszín formálódása

3.2. A levegőburok 3.2.1. A légkör kialakulása, anyaga és szerkezete

Emelt szint

Mutassa be ábra és kép segítségével az ősföldek, a röghegységek és a gyűrthegységek formakincsét. Csoportosítsa a síkságokat tengerszint feletti magasságuk és keletkezésük szerint. Tudjon példát az egyes típusokra. Mutassa be gazdasági jelentőségüket. Támassza alá példákkal a külső és a belső erők, valamint az ember szerepét a felszínformálódásban (lepusztulás, szállítás, felhalmozás). Ismerje fel képeken, ábrákon, modelleken a felszínformákat (mélyföld, alföld, fennsík, dombság, középhegység, magashegység, völgy, medence, hátság). Tudjon ezekre példát mondani a kontinensek és hazánk területéről, tudja megmutatni a térképen és felismerni a térképvázlatban. Sorolja fel és csoportosítsa a légkört alkotó anyagokat. Ismertesse a légkör szerkezeti felépítését, a szférák jellemzőit és a bennük lezajló változások lényegét. Tudjon a témához kapcsolódó ábrát elemezni. Mutassa be példák alapján az emberi tevékenység légszennyező és az ózonréteget károsító hatásait, következményeit, a szennyezés csökkentésének lehetőségeit.

375

Legyen képes (képeken, ábrákon) felismerni, megkülönböztetni a felszínformákhoz kapcsolódó tájakat, tudja elhelyezni ezeket a kontinenseken és a földrajzi övezetekben.

Ismertesse a légkör fejlődését, összetételének változását, az ózonréteg kialakulását. Következtessen a levegő minőségére az összetétel változását bemutató adatsorokból.

VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint

Emelt szint

3.2.2. A levegő felmelegedése Magyarázza a levegő felmelegedését a földrajzi helyzet, a Ismerje a hőmérséklet gazdasági jelentőségével kapnapsugarak hajlásszöge alapján. Bizonyítsa példákkal a csolatos fogalmakat (tenyészidőszak, hőösszeg, napfelmelegedést és a lehűlést módosító tényezők szerepét. fénytartam).

3.2.3. A légnyomás és a szél A szelek

Ciklon és anticiklon

Értelmezze ábra segítségével az üvegházhatás kialakulását, jelentőségét. Fogalmazza meg a felmelegedés és a lehűlés törvényszerűségeit. Mutassa be a hőmérséklet napi és évi járásának folyamatát és összefüggését a Föld fő mozgástípusaival. Tudja kiszámítani a napi és az évi középhőmérsékletet, a napi hőingást, az évi közepes hőingást, az abszolút hőingást. Ismerje az izoterma fogalmát. Legyen képes hőmérsékleti adatok grafikus ábrázolására és hőmérsékleti tematikus térképek összehasonlítására, elemzésére. Ismerje a légnyomás és az izobár fogalmát. Magyarázza a légnyomás változásának okát. Magyarázza a szél kialakulását, kapcsolatát a hőmérséklet és a légnyomás változásával; a Föld forgásából származó eltérítő erő szerepét a légáramlás irányának kialakulásában. Ismertesse a mérsékelt övezeti ciklon és anticiklon jellemzőit, kialakulásuk fő térségeit. Mutassa be hatásukat az időjárásra és az éghajlatra.

376

Nevezzen meg trópusi ciklonokat, helyi szeleket, szélrendszereket (tornádó, parti szél, hegy-völgyi szél, városi szél), mutassa be jellegzetességeiket. Ismerje a főn kialakulását és jelentőségét.

VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint Időjárási frontok

A szél felszínformáló tevékenysége

3.2.4. Az általános légkörzés Az általános légkörzés rendszere

A monszun szélrendszer

Emelt szint

Magyarázza a hidegfront és a melegfront kialakulásának feltételeit, mozgásukat, felhőzetüket, csapadékzónáikat. Legyen képes légköri képződmények felismerésére időjárási térképeken és műholdfelvételeken. Elemezzen időjárási térképeket. Mutassa be a szél pusztító, szállító és építő felszínalakító munkáját. Ismerjen fel ábrán, képen a szél által formált képződményeket.

Bizonyítsa az összefüggést a szél felszínformálása és a többi természetföldrajzi tényező között.

Mutassa be a magas és alacsony légnyomású, a leszálló és felszálló légáramlású övezetek kialakulásának okait. Ismertesse az állandó szélrendszerek (passzátszelek, nyugatias szelek, sarki szelek) jellemzőit és kialakító tényezőiket. Legyen képes bemutatni az általános légkörzés rendszerét egyszerű rajzon. Mutassa be a monszunszél évszakos irányváltozását és következményeit a mérsékelt és a forró övezetben.

Mutassa be ábra segítségével a függőleges légmozgások és a szelek kapcsolatát. Ismerje a futóáramlás fogalmát és szerepét.

377

Ismerje a hőmérsékleti egyenlítő fogalmát és szerepét. Ismertesse a passzát és a forró övezeti monszun szélrendszer kapcsolatát. Tudjon magyarázó ábrát készíteni a monszun szélrendszerek kialakulásáról.

VIZSGASZINTEK TÉMÁK 3.2.5. Víz a légkörben

3.2.6. Az időjárás és az éghajlat

Középszint

Emelt szint

Tudja használni a légköri folyamatok bemutatása során a következő fogalmakat: tényleges- és viszonylagos vízgőztartalom, telítettség, túltelítettség, harmatpont, kicsapódás, halmazállapot-változás. Tudja bemutatni ábra segítségével a felhőképződés folyamatát. Magyarázza a csapadékképződés és a különböző csapadékfajták kialakulásának folyamatát. Tudja példákkal alátámasztani a csapadék jelentőségét. Értse az idő, az időjárás, az éghajlat egymáshoz való viszonyát, az időjárási és éghajlati elemek változásainak folyamatát, okait. Ismertesse az időjárás-jelentés és előrejelzés jelentőségét a mindennapi életben és a gazdaságban. Tudjon az éghajlati elemekkel kapcsolatos tematikus térképeket és klímadiagramokat összehasonlítani, adatokból diagramot szerkeszteni, szöveges forrásanyagot feldolgozni.

Ismerje fel a főbb felhőtípusokat. Értse, mikor és miért alakulnak ki, milyen időjárást eredményeznek. Tudjon megoldani vízgőztartalom-számítási feladatokat. Tudjon példákat mondani a csapadék felszínformáló hatására (leöblítés, vonalas erózió).

378

Tudjon példákat mondani az időjárás-változások biológiai hatásaira. Igazolja példákkal a légkör egységes rendszerként való működését, legyen képes a Föld éghajlatára vonatkozó törvényszerűségek, szabályok megfogalmazására. Mutassa be a társadalmi eredetű éghajlatváltozások okait és következményeit.

VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint

Emelt szint

Mutassa be a vízburok tagolódását, a víz körforgásának Ismertesse a vízburok kialakulását. 3.3. A vízburok földrajza 3.3.1. A vízburok kialakulása és tagolódása folyamatát, az egyes területek vízháztartását meghatározó tényezőket. 3.3.2. A világtenger Mutassa be az óceánok és a tengerek közötti különbséAz óceánok és a tengerek geket. A tengervíz fizikai és kémiai tulajdonságai

Ismertesse a tengervíz felmelegedésének és lehűlésének, fagyáspontjának sajátosságait, a víz fajhőjének és hőtároló képességének összefüggéseit. Mutassa be a sótartalom változásának összefüggését a párolgással, a csapadékkal, a hozzáfolyással. A tengervíz mozgásai Magyarázza az óceán- és a tengervíz mozgási, áramlási rendszerének kialakulását és működését, lássa összefüggését az általános légkörzéssel. Tudjon megmutatni térképen hideg és meleg tengeráramlásokat. Bizonyítsa tematikus térképek és éghajlati diagramok segítségével a tengeráramlások éghajlatmódosító hatását és mondjon példát azokra. Értelmezze a tengerjárás kialakulását, természeti- és társadalmi-gazdasági következményeit. Mutassa be a tengervíz mozgásai és a partformák közötti összefüggést. A világtenger társadalmi-gazdasági haszno- Mutassa be példák alapján a világtengert mint természeti sítása erőforrást.

379

Mutassa be a földrajzi tényezők összefüggéseinek alkalmazásával a sótartalom változását egy hosszúsági kör mentén. Ismerje fel a légkörzési és a vízkörzési rendszer hasonlóságait, kapcsolatait.

Mondjon példát a tengeri üledék, az üledékes ásványkincsek képződésére. Ismertesse kitermelésük lehetőségeit.

VIZSGASZINTEK TÉMÁK 3.3.3. A felszíni vizek és felszínalakító hatásuk A tavak

A folyóvizek

Középszint

Emelt szint

Ismertesse a tómedencék keletkezési típusait. Tudjon példákat mutatni a térképen az egyes típusokra. Ismertesse a tavak pusztulásának okait és szakaszait. Értékelje az emberi tevékenység szerepét a tavak keletkezésében és pusztulásában. Mondjon példát a tavak hasznosítási módjaira. Alkalmazza az alábbi fogalmakat: vízgyűjtő terület, vízválasztó, fő- és mellékfolyó, lefolyásos és lefolyástalan terület, vízállás, vízhozam, vízjárás. Mutassa be a folyó vízjárásának jellemzőit, összefüggéseit a földrajzi fekvéssel, a domborzattal és az éghajlattal. Tudja kiszámítani a folyó vízhozamát. Ismertesse a folyó munkavégző képességét meghatározó tényezőket. Mutassa be ábrák, képek alapján a folyóvíz építő és romboló munkáját. Mutassa be példák alapján az emberi beavatkozások vízfolyásokra gyakorolt hatásait, mondjon véleményt azokról.

Következtessen a térkép segítségével a tavak keletkezésére elhelyezkedésük, alakjuk, mélységük alapján. Ismerje fel a tavak állapotát fényképeken, ábrákon. Értékelje és alkosson véleményt néhány példa alapján a mesterséges tavak létrehozásának céljairól és környezeti következményeiről.

380

Bizonyítsa példákkal térkép alapján a domborzat és a szakaszjelleg összefüggését, térbeli változását. Legyen képes vízállás-jelentés értelmezésére.

VIZSGASZINTEK TÉMÁK 3.3.4. A felszín alatti vizek

3.3.5. A komplex vízgazdálkodás elemei

Középszint

Emelt szint

Magyarázza a felszíni és a felszín alatti vizek kapcsolatát. Ismertesse a felszín alatti vizek kialakulását, vizük mozgását, valamint egymással, a csapadékkal és a párolgással való kapcsolatát. Tudja rendszerezni a felszín alatti vizeket különböző szempontok szerint. Ismerje fel és jellemezze a felszíni és felszín alatti karsztformákat (víznyelő, dolina, polje, cseppkő, barlang), barlangi patak, karsztforrás. Ismerje a folyószabályozás lényegét és módszereit, mutassa be jelentőségét a társadalmi-gazdasági életben.Ismertesse a belvíz kialakulásának okait, az ár- és belvízvédelem feladatait. Sorolja fel a víznyerés lehetőségeit. Bizonyítsa példákkal a domborzat és a csapadék kapcsolatát a vízenergia hasznosításának lehetőségeivel. Mutassa be példák alapján a vizek védelmének, a vízzel való takarékosságnak szükségességét.

Értelmezze a földtani szerkezet és a felszín alatti víztípusok kialakulásának kapcsolatát. Mutassa be a kőzetminőség szerepét a felszín alatti vizek elhelyezkedésében és mozgásában. Alkalmazza a geotermikus gradiensről tanultakat a felszín alatti vizek hőmérsékletének magyarázatában. Ábrázolja egyszerű metszeten a karsztformákat. Ismerje a mészkő oldódásának kémiai folyamatát, a talaj- és növényborítottság szerepét a karsztosodásban.

381

Következtessen a földrajzi elhelyezkedésből, a természet- és a társadalomföldrajzi jellemzőkből a vízigényekre és azok kielégítésének módjára. Tudja szöveges források alapján bizonyítani a nemzetközi összefogás szükségességét a vízgazdálkodásban, a vizek védelmében. Mutassa be példák segítségével a nagy vízrendszerekbe való emberi beavatkozás helyi és regionális következményeit.

VIZSGASZINTEK TÉMÁK 3.3.6. A jég és felszínformáló munkája

3.4. A talaj

Középszint

Emelt szint

Mutassa be ábra alapján a hóhatár magasságának öszszefüggését a földrajzi szélességgel és a domborzattal. Ismertesse a gleccserek és a belföldi jégtakaró pusztító és építő munkáját. Ismerje fel ábrán, képen a jég által formált képződményeket (pl.: jég csiszolta felszín, tóhátság, gleccservölgy, morénasánc, morénasíkság). Jellemezze a leggyakrabban előforduló talajtípusokat, (pl. mezőségi talaj, barna erdei talaj, podzol, trópusi vörösföld, szikes), tudjon példát mondani földrajzi elhelyezkedésükre. Mondjon példákat a talaj pusztulását előidéző emberi tevékenységekre. Soroljon fel a talaj védelmét szolgáló megoldásokat, művelési módokat.

Hasonlítsa össze a belföldi és a magashegységi jégképződés folyamatát.

3.5. A geoszférák kölcsönhatásai

382

Mutassa be konkrét tájak példáján a jég felszínformálásának következményeit.

Ismertesse a talajképződés folyamatát. Bizonyítsa az éghajlat meghatározó szerepét a talajok kialakulásában. Mondjon példákat azonális talajokra. Mutassa be tematikus térképek összevetésével az éghajlat, a talajtípusok és a gazdálkodás összefüggéseit. Bizonyítsa a domborzati jellemzők, a gazdálkodási mód és a talajpusztulás összefüggéseit. Mutassa be példák segítségével az egyes geoszférákban lezajló folyamatoknak a többi geoszférára gyakorolt hatását és azok következményeit. Mondjon példákat a több geoszférára is kiterjedő környezeti ártalmakra, ezek kiváltó okaira és következményeire, a megelőzés és a megoldás lehetőségeire. Tudjon elemezni a témához kapcsolódó folyamatábrákat és szemelvényeket.

A földrajzi övezetesség Megjegyzés: A vízszintes földrajzi övezetességnél szereplő általános követelmények a további résztémakörökre is vonatkoznak. VIZSGASZINTEK TÉMÁK 4.1. A szoláris és a valódi éghajlati övezetek Szoláris éghajlati övezetek

Valódi éghajlati övezetek

4.2. A vízszintes földrajzi övezetesség

Középszint

Emelt szint

Magyarázza egyszerű rajz készítésével a napsugarak hajlásszöge és a felmelegedés mértékének földrajzi szélességtől függő változását. Tudja bejelölni térképvázlatba a szoláris éghajlati övezeteket, tudja megfogalmazni helyüket a földrajzi fokhálózatban. Mutassa be, hogyan módosítják az óceánok, a tengeráramlások, a szélrendszerek, a földfelszín és a domborzat az éghajlatot. Értelmezze a földrajzi övezetesség fogalmát, rendszerét (övezet, öv, terület/vidék). Jellemezze az egyes övezetek, övek, területek/vidék éghajlati, vízrajzi és felszínformálódási sajátosságait, talaját és élővilágát. Mutassa be, hogyan befolyásolják a természetföldrajzi jellemzők a társadalom lehetőségeit az egyes övezetekben, övekben, területeken. Sorolja fel az egyes övek, területek/vidék legfontosabb gazdasági növényeit, tenyésztett állatait, a gazdálkodás területi típusait. Ismerje fel és jellemezze fényképek, ábrák és leírások alapján a földrajzi övezetesség tipikus területeit. Tudja elemezni a Föld és a kontinensek zonalitását be-

Magyarázza a szoláris övezetek határainak elhelyezkedését.

383

Mutassa be a szoláris és a valódi éghajlati övezetesség közötti különbséget.

Mutassa be az összefüggéseket és a törvényszerűségeket a földrajzi övezetesség elemeinek kapcsolatrendszerében (talajképződés folyamata, vízháztartást befolyásoló tényezők, felszínformálódási folyamatok). Tudjon példákat mondani az övezetesség és a táj eltartóképességének kapcsolatára, az övezetesen elrendeződő természeti erőforrásokra. Tudja térképen megmutatni, munkatérképre berajzolni az életközösségek környezetkárosodással leginkább sújtott területeit.

VIZSGASZINTEK TÉMÁK

4.3. A forró övezet

Egyenlítői öv

Átmeneti öv

Középszint

Emelt szint

mutató tematikus térképeket, diagramokat. Tudjon klímadiagramokat értelmezni és összehasonlítani. Ismertesse a különböző övezetek, övek főbb környezeti problémáit Mutassa meg térképen és ismerje fel kontúrtérképen az egyes övezetek, övek, területek/vidék elhelyezkedését.

Mondjon példákat arra, hogyan kezeli a társadalom az övezetek, övek, területek környezeti problémáit. Ismerjen fel öveket, területeket/vidéket klímadiagramok alapján. Tudjon tematikus térképek összehasonlításával komplexen jellemezni éghajlati övezeteket, öveket, területeket/vidéket. Legyen képes az övezetességet bemutató komplex szelvény elemzésére.

Mutassa be a környezeti tényezők és a természetföldrajzi jellemzők változását az Egyenlítő és a térítőkörök között. Magyarázza az övezet öveinek elkülönítési szempontjait. Mutassa be a passzát szélrendszer szerepét az egyenlítői éghajlat és a többi természetföldrajzi jellemző kialakulásában. Mutassa be a trópusi erdőirtások és felégetések következményeit. Hasonlítsa össze a nedves és száraz szavanna éghajlati sajátosságait, értse a különbségek okát. Mutassa be az összefüggést a passzát szélrendszer és az éghajlat átmeneti jellege között. Értelmezze a száraz és csapadékos időszak váltakozásának hatását az egyes természetföldrajzi tényezőkre.

384

VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint

Térítői öv

Monszun vidék 4.4. Mérsékelt övezet

Mutassa be a szavannák túllegeltetésének és a növényzet felégetésének hatásait. Értelmezze az állandóan leszálló légáramlás szerepét trópusi sivatagi éghajlat kialakulásában. Ismertesse az időszakos vízfolyások, a jövevényfolyók és az oázisok szerepét a gazdálkodásban. Magyarázza a Hindusztáni-félsziget példáján a trópusi monszun kialakulását, a nyári és a téli monszun, valamint a domborzat szerepét a csapadék térbeli és időbeli eloszlásában. Értelmezze az övezet öveinek elkülönítési szempontjait. Ismertesse a mérsékelt övezeti erdőirtások, a füves területek feltörésének, túllegeltetésének következményeit.

4.4.1. Meleg-mérsékelt öv

Tudja magyarázni a sivatagi váztalajok kialakulását.

Mutassa be az összefüggést a forró övezeti monszun éghajlat és a monszungazdálkodás sajátosságai között. Jellemezze a mérsékelt övezet sajátosságait egy adott hosszúsági vagy szélességi kör mentén készült komplex szelvény alapján.

Magyarázza a meleg mérsékelt övön belüli földrajzi különbségek okait.

Mediterrán terület

Mutassa be a mediterrán éghajlat jellegzetességeinek összefüggését az uralkodó szélrendszer váltakozásával.

Monszun terület

Hasonlítsa össze különböző források alapján a forró övezeti és a mérsékelt övezeti monszun éghajlatot. Mutassa be az óceántól való távolság és a nyugati szelek hatását a természetföldrajzi tényezők NY – K irányú változásaira. Ismertesse a környezeti tényezők szerepét a növénytermesztés és az állattenyésztés jellemzőinek változásában.

4.4.2 Valódi mérsékelt öv

Emelt szint

385

Indokolja a mediterrán és a mérsékelt övezeti monszun éghajlat elhelyezkedését, eltérő jellemzőit. Igazolja éghajlati diagramok és keresztmetszeti ábrák összehasonlító elemzésével a kontinentalitás NY–K irányú változását Eurázsiában.

VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint Óceáni terület Mérsékelten szárazföldi terület

Szárazföldi terület

Szélsőségesen szárazföldi terület

Emelt szint

Mondjon példát térkép segítségével az óceánok és a tengeráramlások éghajlatmódosító hatására. Ismertesse a nedves-kontinentális éghajlat átmeneti jel- Mutassa be a hasonlóságokat és a különbségeket a legét. nedves és a száraz kontinentális éghajlat sajátosságai között. Mutassa be a száraz-kontinentális éghajlat kialakulásának okait. Ismertesse a terület speciális környezeti problémáit (a nemművelt területek feltörése, túlöntözés, stb.) kialakulásuk okait.

Ismertesse a füves puszta, a sztyep, a préri és a pampa területi különbségeit. Tudjon példát mondani a terület környezeti problémáinak lehetséges megoldásaira.

Ismertesse a tengerektől való távolság és a domborzat Ismertesse a szikesedés, illetve a másodlagos szikeseszerepét a mérsékelt övezeti sivatagi éghajlat kialaku- dés folyamatát, okait. lásában. Hasonlítsa össze a forró és a mérsékelt övezeti sivatagi éghajlatot. Mutassa be a hő- és fagyaprózódás felszínformáló szerepét a területen. Ismertesse az időszakos vízfolyások, a lefolyástalan területek kialakulásának okait, a vízszerzési lehetőségek szerepét a terület gazdasági hasznosításában.

386

VIZSGASZINTEK TÉMÁK 4.4.3 Hideg-mérsékelt öv

4.5. A hideg övezet

Középszint

Emelt szint

Hasonlítsa össze a tajga éghajlat kiterjedését az északi és a déli félgömbön. Bizonyítsa példákkal a gazdasági hasznosítás okozta környezeti problémákat az övben. Ismertesse a sarkköri és a sarkvidéki öv elkülönítésének szempontjait. Ismertesse, hogyan befolyásolják a hideg övezet természetföldrajzi jellemzői a társadalom lehetőségeit.

Mutassa be, mely tényezők befolyásolják az öv gazdasági hasznosítását. Ismertesse a vízháztartás sajátosságait az övben. Magyarázza a nappalok és az éjszakák időtartamának földrajzi szélességtől függő változását. Mondjon példákat az emberi tevékenység (bányászat, vadászat) kiterjesztésének várható következményeire a hideg övezetben.

Sarkköri öv

Mutassa be a tundra éghajlat hatását a többi természet- Ismertesse a talajképződés és a felszínformálódás övre földrajzi jellemzőre. jellemző vonásait.

Sarkvidéki öv

Ismertesse az állandóan fagyos éghajlat hatásait a többi természetföldrajzi jellemzőre és az élővilág elterjedésére. Mutassa be az összefüggést a tengerszint feletti magasság és a környezeti tényezők változása között. Mutassa be keresztmetszeti ábrák segítségével a forró és a mérsékelt övezet hegységeinek függőleges övezetességét, a gazdálkodási lehetőségek változását. Mondjon példát olyan országokra, ahol a mezőgazdasági termelés a függőleges övezetességhez igazodik.

4.6. A függőleges földrajzi övezetesség

387

Magyarázza a belföldi jégtakaró kiterjedésének különbségét az északi és a déli félgömbön. Mutassa be a külső erők magassággal változó felszínformáló szerepét a magashegységekben. Legyen képes függőleges övezetességet bemutató keresztszelvényt készíteni, képeket, ábrákat, szövegeket elemezni. Hasonlítsa össze a növénytermesztés vízszintes és függőleges övezetességgel összefüggő rendszerét.

5. A népesség- és településföldrajz VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint 5.1. A népesség földrajzi jellemzői A népesség számbeli alakulása, Mutassa be a demográfiai robbanás okait, következösszetétele ményeit. Tudja kiszámítani a természetes szaporodás mértékét. Jellemezze a népesedési szakaszokat. Magyarázza példák alapján a természetes szaporodást befolyásoló tényezőket.

A népesség területi eloszlása

Emelt szint

Tudja összekapcsolni a korfán tapasztalható eltéréseket jellemző történelmi eseményekkel. Mutassa be a népesedési szakaszok és a korfa alakjának összefüggését. Ismertesse az elöregedő és a fiatalodó társadalmak korösszetételéből adódó társadalmi-gazdasági következményeket. Tudja leolvasni és értelmezni a korfa adatait. Tudja példákon bemutatni a népességgyarapodás körMutassa be adatok alapján a népesség kor- és foglalnyezeti következményeit szemelvények felhasználásákozási szerkezetét, következtessen abból a gazdaság val. fejlettségére. Mutassa be a foglalkozási átrétegződés okait és módjait. Tudja kiszámítani adatok alapján a népsűrűséget. Bizonyítsa statisztikai adatok alapján az urbanizálódás Nevezze meg és mutassa meg térképen a Föld legnaés a gazdasági fejlettség összefüggéseit. Mondjon példákat a népességvándorlások típusaira, gyobb népességkoncentrációit. Magyarázza meg a népesség egyenlőtlen elrendeződé- kapcsolja össze azokat történelmi eseményekkel, illetsének okait és következményeit. ve a népesség mai eloszlásával. Értelmezze a falusi és városi népesség országonként eltérő arányait és annak összefüggéseit a gazdasági fejlettséggel. Ismertesse és tudja megmutatni térképen az emberfaj- Értse a nagyrasszok kialakulásának földrajzi és körták földrajzi elterjedését. nyezeti okait.

388

VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint 5.2. A települések földrajzi jellem- Csoportosítsa a településeket szerepkörük szerint. Mutassa be példák alapján a város kialakulásának fozői lyamatát. Magyarázza a városodás és a városiasodás folyamata közötti különbségeket. Ismerje fel képeken, ábrákon és leírásokban a városok övezeteit, eltéréseit a különböző földrészeken. Csoportosítsa a falvakat alaprajzuk és funkciójuk szerint. Ismertesse a tanya változó szerepét és típusait. Mutassa be az agglomeráció, a bolygóváros és az alvóváros kialakulásának folyamatát, mutasson példát ezekre a térképen. Mutassa be példákkal a nagyvárosi élettel járó környezeti és társadalmi gondokat, nevezzen meg megoldási lehetőségeket.

389

Emelt szint Igazolja példákkal a település szerepköre, alaprajza és arculata közötti összefüggést. Ismertesse a városokba áramlás eltérő okait a Föld különböző gazdasági fejlettségű térségeiben.

Mutassa be a falvak átalakulási folyamatát, szerepük átértékelődését. Mutassa be a tanyavilág kialakulásának okait. Hasonlítsa össze a tanyát és a farmot. Ismerje föl ábrákon és képeken a különböző földrajzi övezetek és övek településképének, építkezési módjának sajátosságait.

6. A világ változó társadalmi-gazdasági képe VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint 6.1. A világgazdaság általános jellemzése, szerkezetének átalakulása és jellemző folyamatai A világgazdaság felépítése, ágazatai Mutassa be a világgazdaság ágazati felépítését. Mutassa be az egyes társadalmi tényezők (pl. munkaerő minősége, népesség struktúrája, hagyományok, a rendelkezésre álló tőke stb.) szerepét a gazdasági életben. A gazdasági fejlettség és területi különbségei Nevezze meg a gazdasági fejlettség fő mutatóit. Értelmezze és alkalmazza a gazdasági fejlettség mutatóit, az összehasonlítás módszereit. Tudjon példákat különböző fejlettségű országokra. Mutassa be példák alapján a gazdasági fejlettség területi különbségeit, kapcsolatát az életszínvonallal.

A világgazdaság működése és folyamatai

Ismerje föl leírásokban és hírekben a globalizáció folyamatát, jelenségeit. Ismertesse a multinacionális vállalatok működésének elvét példák alapján.

390

Emelt szint

Bizonyítsa példákkal, hogy az országok gazdasági fejlettségi csoportokba sorolása csak több mutató alapján megbízható. Mutassa be példákkal az eltartott és a foglalkoztatott népesség arányának, a mezőgazdaság és a külkereskedelem mutatóinak a gazdasági fejlettséggel való összefüggéseit. Alkalmazza konkrét példákban az életszínvonal és az életminőség mérésére szolgáló mutatókat. Mutassa be a piacgazdaság működését, elveit. Tudjon példákat mondani a nemzetközi tőkeösszefonódásokra. Hasonlítsa össze a piacgazdaság és a tervgazdaság működését. Mutassa be a működőtőke mozgásának legfőbb irányait és hatásait a gazdasági fejlődésben.

VIZSGASZINTEK TÉMÁK 6.2. A termelés, a fogyasztás és a kereskedelem kapcsolata

6.3. A világ élelmiszergazdaságának jellemzői és folyamatai A mezőgazdaság és az élelmiszergazdaság kapcsolata

Középszint

Emelt szint

Mutassa be a világkereskedelem legjelentősebb irányait és főbb országcsoportjait, országait. Mutassa be példákkal a külkereskedelem áruszerkezetének összefüggését a fejlettséggel. Nevezzen meg fontos kereskedelmi társulásokat.

Vázolja fel a nemzetközi munkamegosztás és a világkereskedelem kialakulásának folyamatát. Értelmezze példák bemutatásával a protekcionizmus, a vámok, az export-kényszer, a munkaerőpiac, a tőkepiac szerepét a világgazdaságban. Tudjon példákat mondani a világpiactól való különböző fajtájú és mértékű függőségekre. Készítsen vázlatot az európai integrációs folyamatról. Bizonyítsa az egyéb szolgáltatások szerepét és jelentőségét a kereskedelemben.

Értékelje az élelmiszergazdaság szerepét a gazdasági életben. Mutassa be példákkal a természeti tényezők és a mezőgazdaság kapcsolatát, az élelmiszertermelés övenként, területenként eltérő lehetőségeit és a mezőgazdasági termelés módjait. Hasonlítsa össze a mezőgazdasági termelés típusait. Legyen képes az élelmiszergazdasággal kapcsolatos tematikus térképek olvasására, adatsorok értelmezésére, az ábrázolt összefüggések feltárására. Mondjon példát a mezőgazdasági termelés következtében fellépő környezetkárosító folyamatokra.

Magyarázza meg az eltartóképesség eltérő alakulását a különböző társadalmi-gazdasági fejlettségű és eltérő természeti adottságokkal rendelkező régiókban. Mutassa meg térképen, nevezze meg kontúrtérképen a legnagyobb mezőgazdasági termelők és fogyasztók földrajzi elhelyezkedését. Mutassa be az élelmiszertermelést befolyásoló társadalmi tényezők szerepét különböző országcsoportok példáján. Indokolja az élelmiszergazdaság legdinamikusabb ágazatainak fejlődését.

391

VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint Növénytermesztés

Állattenyésztés

Erdőgazdálkodás, hal- és vadgazdálkodás 6.4 A világ energiagazdaságának és iparának átalakulása Energiagazdaság

Mutassa meg a térképen a művelésre alkalmas területek földrajzi eloszlását, kapcsolatát a földrajzi övezetességgel. Tudja csoportosítani a termesztett növényeket és megnevezni termesztésük legfontosabb körzeteit. Következtessen adatokból, valamint az állattartás feltételeiből az állattenyésztés fejlettségére. Mutassa be példákkal a vallás és a társadalmi szokások szerepét az állattartásban. Nevezze meg az erdőgazdálkodás és a halászat fő területeit a Földön. Mutassa be az erdők ökológiai szerepét és az erdőket veszélyeztető folyamatokat. Mutassa be a túlhalászás okait és veszélyeit. Mutassa be az energiagazdaság szerepét a gazdasági életben. Tudja csoportosítani az energiahordozókat. Ismerje az energiahordozók keletkezésének módját, alkalmazásuk előnyeit és hátrányait. Tudja megmutatni a térképen a világ legfontosabb kőszén-, kőolaj- és földgázlelőhelyeit. Tudja összehasonlítani az energiahordozók kitermelésének és felhasználásának területi elhelyezkedését. Olvassa le adatsorokból az energiahordozók felhasználásában bekövetkezett változásokat. Mondjon példákat az energiagazdaság okozta környezeti problémákra. Érveljen a környezetkímélő energiatermelés és felhasználás szükségessége mellett.

392

Emelt szint

Igazolja példákkal az állattartás típusa és a társadalmigazdasági fejlettség összefüggését.

Mutassa be a kőolajválság eltérő hatását a különböző országcsoportokra.

Hasonlítsa össze a különböző fejlettségű gazdaságok energiaigényeit és energiahatékonyságát. Mutassa be a megújuló energiaforrások szerepének várható változását. Ismertesse az energiatermelésből adódó környezeti gondok megoldására kidolgozott elképzeléseket.

VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint Ipar

Mutassa be adatsorok vagy diagramok alapján az ipar változó jelentőségét a gazdasági életben. Tudja használni az ipar fejlettségének jellemzésére alkalmas mutatókat. Mutassa be a telepítő tényezők szerepét és azok átértékelődését az egyes iparágak és iparvidékek életében. Tudjon példákat mutatni a térképen a kitermelő- és a feldolgozóipari körzetekre, valamint a nagy hazai és nemzetközi ipari tömörülésekre. Tudjon térképek segítségével bemutatni egy tipikus gazdasági régiót. Ismerje fel képi vagy szöveges források alapján az ipari termelés környezetkárosító hatásait. 6.5. A harmadik és a negyedik szek- Értékelje a közlekedés társadalmi-gazdasági szerepét. tor jelentőségének növekedése Mutassa be a közlekedési hálózat kialakulása és a terAz infrastruktúra mészeti adottságok közötti összefüggést. Értékelje az egyes szállítási módok előnyeit és hátrányait. Mutassa be a közlekedési ágazatok arányában történt változásokat, ezek okait. Olvassa le tematikus térképről az áruszállítás legfontosabb irányait. Mutassa be példák segítségével az egyes közlekedésiszállítási módok környezetkárosító hatásait. Indokolja a hírközlés fontosságát a társadalmi-gazdasági élet fejlődésében.

393

Emelt szint Mutassa be az ipari és a technológiai parkok szerepét, tudjon ezekre példát mondani. Indokolja az ipar 20. századi nagy területi átrendeződéseit. Értelmezze példák alapján a beszállítói, az alapanyaggyártó és a feldolgozó-összeszerelő szerepkör jelentőségét a világ ipari termelésében. Magyarázza meg az ipar szerkezete és a gazdasági fejlettség összefüggését, a szerkezetváltás folyamatát.

Mondjon európai és hazai példákat a közlekedés fejlesztésének, és átalakításának legfontosabb szempontjaira. Ismertesse a lehetőségeket a közlekedés környezetkárosító hatásainak csökkentésére. Mutassa be szemelvények és adatsorok összehasonlító elemzésével az infrastruktúra kapcsolatát az életminőséggel.

VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint

Emelt szint

A harmadik és a negyedik szek- Mutassa be diagramok, adatok segítségével a harmadik tor és a negyedik szektor szerepének időbeli átalakulását. Illusztrálja példákkal a szolgáltatás jelentőségének és belső arányainak változását. Mutassa be a szükséglet és a termelés, a fizetőképes A működőtőke és a pénz világa kereslet és a gazdasági egyensúly összefüggését. Tudja felsorolni a költségvetés fő összetevőit. Sorolja fel az infláció kialakulásának, növekedésének okait és következményeit.

Érzékeltesse példákkal a harmadik és a negyedik szektor jelentőségét a mai világgazdaságban és a társadalmi életben.

Magyarázza az adósságválság okait és gazdasági következményeit. Tudjon példát mondani inflációt és költségvetési hiányt gerjesztő folyamatokra.

7. A világgazdaságban különböző szerepet betöltő régiók, országcsoportok és országok VIZSGASZINTEK TÉMÁK 7.1. A világgazdasági pólusok

7.2. A világgazdaság peremterületei

Középszint

Emelt szint

Mutassa meg a térképen a világgazdasági pólusokat és azok vezető országait. Mutassa be összehasonlító adatsorok vagy diagramok alapján a pólusok világgazdasági jelentőségét. Hasonlítsa össze a centrum- és a periféria országok világgazdasági szerepkörét. Értelmezze a periféria helyzet társadalmi-gazdasági jellemzőit. Mutassa meg térképen a Föld különböző területeinek periféria-országait.

Magyarázza meg a világgazdasági pólusok kialakulásának okait, folyamatát és területi átrendeződését.

394

Magyarázza meg a periféria-térségek kialakulásának okait. Támassza alá példákkal az eltérő fejlettségű perifériaországok felzárkózásának különböző lehetőségeit.

VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint 7.3. Egyedi szerepkörű országcsoportok és országok

Emelt szint

Mutassa be az egyoldalú gazdasági szerepkörű (pl. „banánköztársaságok”, nyersanyag-kitermelő, főként bérmunkát végző, idegenforgalmi szolgáltatásból élő) országok gazdasági nehézségeit adatsorok, képek, szemelvények segítségével. Értékelje az „olajországok” világgazdasági jelentőségét és a tranzitországok szerepét. Mutassa be példák alapján a társadalmi sajátosságok (pl. vallási- és nemzetiségi összetétel, gyarmati múlt) jelentőségét az egyedi szerepkörök kialakulásában.

Vázolja fel a trópusi üdülőszigetek és az adóparadicsomok kialakulásának okait, gazdaságuk jellemzőit.

Mutassa be az ENSZ, az EFTA, a NAFTA, az OECD, az Európa Tanács, a WHO, a Vöröskereszt és a Vörös Félhold szervezetek működési területeit.

8. Magyarország földrajza Megjegyzés: A Magyarország természeti és társadalmi-gazdasági jellemzőinél illetve a nagytájak eltérő természeti és társadalmi-gazdasági képénél szereplő követelmények az egyes nagytájakra is vonatkoznak.

VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint 8.1. A Kárpát-medence természet- Igazolja a medence-jelleg érvényesülését a Kárpátés társadalomföldrajzi sajátos- medencében. Tudja elhelyezni hazánkat a térképen, a földgömbön, ságai Európában és a Kárpát-medencében. Jellemezze a Kárpát-medence nemzetiségi összetételét tematikus térképek és adatsorok segítségével. Ismertesse a magyarság elhelyezkedését a Kárpát-medencében és a világban.

395

Emelt szint Elemezze a földrajzilag nyitott határ és a zárt medencehelyzet következményeit. A bizonyításhoz használjon különféle tematikus térképeket. Értékelje a központi fekvés és a tranzithelyzet előnyeit és hátrányait. Tudjon példákat mondani a határainkon átnyúló eurorégiókra és együttműködésekre.

VIZSGASZINTEK TÉMÁK 8.2. Magyarország természeti adottságai Földtani adottságok

Hazánk éghajlata

Hazánk vízrajza

Középszint

Emelt szint

Magyarázza folyamatábra vagy táblázat segítségével a földtörténeti idők meghatározó jelentőségű geológiai eseményeit. Nevezze meg és mutassa meg térképen az egyes idők, időszakok főbb képződményeit. Sorolja fel hazánk legfontosabb felszínalkotó és hasznosítható kőzeteit. Ismertesse területi előfordulásukat, felhasználásuk lehetőségeit.

Mutassa be a Kárpát-medence földtörténeti fejlődésének lemeztektonikai folyamatát. Ismerje az időszakok, korok eseményeit és hazai földtörténeti emlékeit.

Mutassa be földrajzi helyzetünk éghajlati következmé- Ismertesse az egyes éghajlati elemek értékeinek hazai nyeit, a legfontosabb módosító tényezőket. eloszlási jellegzetességeit. Tudja jellemezni hazánk éghajlatát. Értékelje felszíni vizeink gazdasági jelentőségét. Ismertesse a felszín alatti vizek hazai típusait,

Legyen képes többtényezős földrajzi összefüggések bi zonyítására (medence-jelleg, földtani felépítés, éghaj

előfordulásait, hasznosítását. lat felszíni és felszín alatti vízkészlet és jellemzőik). Magyarázza vizeink környezeti problémáit. Bizonyítsa szemelvények alapján a vízszennyezés heMondjon példákat a vízvédelem hazai lehetőségeire és lyi és regionális összefüggéseit, a nemzetközi összefomegoldásaira. gás szükségességét a Kárpát-medencében. Tudja megnevezni kontúrtérképen hazánk legjelentősebb folyóit, tavait és jellemezze azokat. Hazánk élővilága és talajai

Mutassa be a természetes növénytakaró területi változásait, a legjelentősebb talajtípusok elhelyezkedését tematikus térképek segítségével.

396

Mutassa be az éghajlat, a természetes növénytakaró és a talaj összefüggéseit hazánk területén.

VIZSGASZINTEK TÉMÁK 8.3. Magyarország társadalmigazdasági jellemzői Népesség- és településföldrajzi jellemzők

Nemzetgazdaságunk

Középszint

Emelt szint

Ismertesse hazánk fő népesedési folyamatait és azok társadalmi-gazdasági következményeit. Értelmezze hazánk korfáját. Olvassa le diagramokról, adatsorokról és elemezze a népességszám, a természetes szaporulat alakulását. Nevezzen meg magas és alacsony népsűrűségű területeket, indokolja a különbségeket. Tudja, hogy mely nemzetiségek és hol élnek hazánkban. Mutassa be a hazai foglalkozási szerkezetet, átalakulását, magyarázza az okait. Mutassa be hazánk településföldrajzi jellemzőit térképek, képek, adatsorok, ábrák alapján. Ismertesse a magyar nemzetgazdaság jellemző vonásait, területi és szerkezeti átrendeződését ábrák, statisztikai adatsorok, tematikus térképek segítségével.

Elemezzen a népesség nemzetiségi összetételét, területi eloszlását bemutató tematikus térképeket, statisztikai adatsorokat, korfákat. Bizonyítsa a népességmozgások összefüggését a gazdasági-politikai tényezőkkel.

Ismertesse az összefüggést hazánk társadalmi-gazdasági fejlődése és annak történelmi háttere között. Értelmezze a munkanélküliség kialakulásának okait, csökkentésének lehetőségeit.

Mutassa be példák alapján a piac és a tulajdonformák szerepét, változását a gazdaság működésében. Értékelje forrásanyagok alapján a gazdaság területi és Alkalmazza az országok gazdaságának összehasonlítá- szerkezeti átalakulásának eredményeit és problémáit. sára szolgáló mutatókat a magyar gazdaság európai és Elemezze a külföldi tőke szerepét a gazdasági renda világgazdaságban elfoglalt helyének bemutatására. szerváltásban. Olvassa le tematikus térképekről a GDP regionális adatait, és magyarázza az eltéréseit.

397

VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint A gazdaság ágazatai, ágai

Értékelje hazánk természeti erőforrásait és azok szerepét a nemzetgazdaságban. Tudjon adatsorok, ábrák segítségével tényeket, folyamatokat, összefüggéseket megállapítani az egyes ágak, ágazatok helyzetéről, a nemzetgazdaságban elfoglalt szerepéről. Mutassa be az ipar szerkezeti átalakulásának folyamatát, a húzóágazatok szerepét. Ismertesse az ipar területi elrendeződését, főbb telephelyeit, elemezzen a témához kapcsolódó tematikus térképeket. Bizonyítsa éghajlati és talajadottságaink szerepét a művelési ágak megoszlásában, főbb terményeink előállításának területi elhelyezkedésében. Nevezze meg a történelmi borvidékeket térkép alapján. Mutassa be tematikus térképek segítségével az infrastruktúra és a településhálózat kapcsolatát. Értékelje hazánk közlekedésföldrajzi helyzetét Mutassa be és helyezze el a térképen a fontosabb idegenforgalmi körzeteket, tájegységeket, ismertesse azok értékeit. Soroljon fel a világörökség részeként számon. tartott hazai értékeket. Ismertesse a külkereskedelem szerepét hazánk gazdaságában. Mutassa be ábrák, adatsorok alapján a külkereskedelem áruösszetételét. Nevezze meg főbb kereskedelmi partnereinket. Ismertesse hazánk integrációs törekvéseit, ennek okait.

398

Emelt szint Tudjon nemzetközi statisztikák alapján tendenciákat, összefüggéseket megállapítani az egyes ágazatok szerepéről, és hasonlítsa össze ezt a hazai jellemzőkkel. Ismertesse a termelés környezetre gyakorolt hatásait.

Mutassa be konkrét példa alapján az ipari parkok szerepét a térségek gazdasági fejlődésében.

Ismertesse az élelmiszergazdaság szerepét a nemzetgazdaságban. Tudjon példákat mondani Magyarország és az Európai Unió mezőgazdasági kapcsolatára.

Mutassa be a turizmus környezetre és a szolgáltatás egyéb ágazataira gyakorolt hatásait.

Legyenek aktuális ismeretei hazánk és az Európai Unió kapcsolatainak alakulásáról.

VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint 8.4. Hazánk nagytájainak eltérő természeti és társadalmi-gazdasági képe

Az Alföld

Az Északi-középhegység

Emelt szint

Ismertesse térkép segítségével a nagytájakat és résztá- Helyezze el a földtörténeti időegységekben a nagytájaikat, tudja ezeket kontúrtérképen megnevezni. jak, résztájak kőzetanyagának, ásványkincseinek a kiJellemezze a nagytájak felszínét, éghajlatát, vízrajzát, alakulását. főbb talajtípusait, ásványkincseit és a természeti adottságok hatásait a mezőgazdaságra. Ismertesse a nagytájak természeti és kulturális értékeit, idegenforgalmi lehetőségeit és központjait. Mutassa meg térképen és nevezze meg kontúrtérképen a nagytájak főbb településeit. Kapcsolja hozzájuk a jellemző természeti erőforrásokat és gazdasági tevékenységeket. Magyarázza a résztájak eltérő természeti adottságainak szerepét az élelmiszergazdaságban. Ismertesse az Alföld szerepét a szénhidrogén-bányászatban. Mutassa be az Alföld jellemző településtípusait. Tudja az Északi-középhegység tagjait elkülöníteni kialakulásuk és kőzetanyaguk szerint.

Ismertesse példák alapján a folyók és a szél felszínformáló munkáját az Alföldön. Bizonyítsa statisztikai adatok segítségével a nagytáj szerepét az élelmiszergazdaság különböző ágazataiban.

Értelmezze a Kárpátok és az Északi-középhegység közös kialakulásából adódó természetföldrajzi kapcsolatokat. Ismertesse a térség jellegzetes településtípusait. Mutassa be a gazdasági átalakulás eredményeit és problémáit a térségben. 8.5. Hazánk nagyrégióinak (terve- Mutassa meg a térképen, nevezze meg kontúrtérképen Ismertesse a nagyrégiók kialakításának elveit és szerepét hazánkban az Európai Unióhoz történő csatlakozás zési-statisztikai régióinak) ter- hazánk nagyrégióit. mészet- és társadalomföldrajzi Mutassa be a nagytájakról tanult természeti-társadalmi tükrében. ismeretek alkalmazásával a régiók jellegzetességeit, Indokolja a regionális fejlettség különbségeit terméképe erőforrásait, fejlesztésének lehetőségeit. szeti, társadalmi, gazdasági tényezőkkel.

399

VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint

Budapest

8.6. Magyarország környezeti állapota

Emelt szint

Hasonlítsa össze adatsorok segítségével az egyes régiók kedvező és kedvezőtlen mutatóit.

Mondjon példákat a nagyrégión belüli és az azok közötti együttműködésekre.

Jellemezze a főváros településszerkezetét ábrák segítségével. Mutassa be központi szerepét az ország társadalmigazdasági életében. Értékelje hazánk környezeti állapotát tematikus térképek, összehasonlító adatsorok, fotók segítségével. Mutassa be a medence- és a tranzit-jelleg szerepét a környezet szennyeződésében, és az összefogás szükségességét ezek csökkentésére. Tudjon példát mondani a nagyvárosok környezeti ártalmairól, a megoldás lehetőségeiről. Mondjon példákat a környezet védelmében tett intézkedésekről és azok eredményeiről. Ismerje fel térképen, kontúrtérképen és nevezze meg hazánk nemzeti parkjait, a világörökséghez tartozó értékeit. Mondjon példát hazánk környezetvédelmi problémákkal foglalkozó intézményeire, azok tevékenységére.

Ismertesse példák alapján sokoldalú gazdasági kapcsolatát az agglomeráció településeivel.

400

Ismertesse a környezetgazdálkodás hazai elveit, alkalmazásának lehetőségeit, példáit.

9. Európa regionális földrajza

Megjegyzés: Az Európa általános természet- és társadalomföldrajzi képénél megfogalmazott követelmények a további résztémakörökre is vonatkoznak. VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint

Emelt szint

9.1. Európa általános természet- Ismertesse a nagytájak felszínformáit, földtörténeti múltjuk és geológiai szerkezetük közötti összefüggést. földrajzi képe Támassza alá példákkal a geológiai szerkezet és az ásványkincsek előfordulásának összefüggését. Mutassa meg a térképen és jellemezze a kontinens nagytájait, szerkezeti egységeit, éghajlatait. Mutassa be konkrét példákon az éghajlatot alakító és módosító tényezők szerepét a kontinensen. Mutassa be tematikus térképek segítségével az éghajlat, a vízrajz, a növényzet és a talajtípus közötti összefüggést. Ismerje fel diagramok és más ábrák, képek, leírások alapján a kontinens jellegzetes éghajlatait, és jellemezze azokat. Nevezze meg a kontúrtérképen a kontinens legfontosabb felszíni vizeit és nagytájait. Mutassa be konkrét példákon a társadalom környezetalakító tevékenységét és annak hatásait.

401

Mutassa be a kontinens kialakulásának folyamatát geológiai és szerkezetmorfológiai térképek segítségével. Magyarázza a lemeztektonikai folyamatok és a kontinens területének változása közötti összefüggést. Ismerje fel kontúrtérképen, ábrán, képen a fontosabb szerkezet-domborzati egységeket.

VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint

Emelt szint

99.29.2 Európa általános társadalom- Magyarázza a természeti adottságok és a társadalmigazdasági fejlődés népsűrűséggel való kapcsolatát. földrajzi képe Mutassa meg térképen Európa sűrűn lakott területeit, nagy agglomerációit, és indokolja az elhelyezkedésüket. Tudja felsorolni, térképen megmutatni, kontúrtérképen megnevezni Európa országait, fővárosait. Tudja megmutatni a térképen és megnevezni a kontúrtérképen a tanult országok legfontosabb gazdasági központjait, és ismertesse jellemzőiket. Nevezze meg a tanult országok jellegzetes mezőgazdasági terményeit, ásványkincseit és ipari termékeit. 9.3. Az Európai Unió földrajzi vo- Mutassa be az együttműködés kialakulását, lényegét és legfontosabb területeit, hatását a tagállamok társadalnatkozásai mi-gazdasági életére. Nevezze meg az Európai Unió tagállamait, főbb intézményeit. Ismertesse hazánk és a szervezet kapcsolatát. Mutassa be példákkal alátámasztva az unión belüli területi fejlettségi különbségeket, a regionális politika fő vonásait. Legyen képes statisztikai adatok elemzésére az Európai Unióval kapcsolatban.

402

Mondjon példákat a vendégmunkások, a menekültek és a bevándorlók befogadásából adódó problémákra. Támassza alá példákkal a társadalmi fejlődés, a foglalkozási átrétegződés és az urbanizáció kapcsolatát. Mutassa be a társadalmi-gazdasági fejlettségi különbségeket Európában, magyarázza azok okait és következményeit.

Magyarázza az európai integráció kialakulásához vezető okokat, ismerje fejlődésének történetét, kapcsolatát egyéb tömörülésekkel. Tudja elhelyezni az Európai Uniót a világgazdaság erőközpontjai között statisztikai adatok elemzése alapján. Ismerje az integráció bővítésének lehetőségeit és problémáit. Mutassa be a szervezet mezőgazdasági politikáját, területfejlesztési, környezetvédelmi és környezetgazdálkodási törekvéseit.

VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint 9.4. Észak-Európa

Emelt szint

Ismertesse a kontinensrész és országainak gazdasági Mutassa be az országok szerepét Európa és a világ életében szerepet játszó természeti és társadalmi tégazdaságában. nyezőket. Mutassa be tematikus térképek segítségével az ipar és a mezőgazdaság területi elhelyezkedésének sajátos vonásait.

9.5. Nyugat-Európa

Egyesült Királyság

Franciaország

Mutassa be konkrét példákon a szigetország földrajzi fekvésének és ásványkincseinek szerepét a gazdaság fejlődésében. Ismertesse a hagyományos iparvidékek telepítő tényezőit, az ipar területi átrendeződésének okait. Mutassa be az ipar területi elhelyezkedésének fő vonásait és ezek okait. Ismertesse a mezőgazdaság legfontosabb területi jellemzőit. Ismertesse az ország szerepét az Európai Unió élelmiszertermelésében.

403

Mutassa be példákkal a történelmi és a gazdaságtörténeti múlt hatását a kontinensrész országainak mai gazdasági életében. Mondjon példákat a gazdasági szerkezetváltásra a 20. század második felében, és mutassa be azok következményeit. Ismerje a gyarmatosítás szerepét az ország gazdaságának fejlődésében, legyen tisztában világgazdasági szerepe átalakulásának okaival. Ismertesse forráselemzés alapján a gazdasági szerkezetváltás sikeres és kevésbé sikeres útjait. Igazolja a gazdaságpolitika és a mezőgazdasági termelés sajátos vonásainak kapcsolatát. Mutassa be az idegenforgalom szerepét az ország gazdasági életében.

VIZSGASZINTEK TÉMÁK 9.6. Dél-Európa

Olaszország

Középszint

Emelt szint

Mutassa be a tipikus mediterrán táj természetföld-rajzi jellemzőit és a hozzá kapcsolódó gazdálkodást. Ismertesse a mediterrán mezőgazdaság alapvető típusainak termékeit. Indokolja tények bemutatásával Dél-Európa kétarcúságát, gazdasági megosztottságát. Hasonlítsa össze az ország északi és déli területeinek természeti és társadalmi adottságait, gazdasági fejlettségét. Ismertesse a főbb gazdasági központokat.

Összegezze a Földközi-tenger jelentőségét a dél-európai országok társadalmi-gazdasági életében.

Spanyolország

Szerbia és Montenegro

Horvátország

Tudjon példákat mondani az északi és a déli területek közötti fejlettségi különbség következményeire. Fogalmazza meg az északi ipari háromszög fejlettségének okait, és mutassa be gazdasági kapcsolatait. Mutassa be a mediterrán táj, a történelmi és a kulturális örökség szerepét az ország idegenforgalmában. Mutassa be az idegenforgalmi és az egyéb adottságok szerepét az ország gazdasági fejlődésében. Mondjon példákat az ipar vezető ágazataira, gazdasági központokra. Tudja megmutatni ezeket a térképen.

Mutassa be tájainak eltérő természeti és társadalmi jellemzőit, és tudjon példákat mondani azok következményeire. Ismertesse az ország iparának és mezőgazdaságának területi elrendeződését, a Vajdaság gazdasági szerepét. Mutassa be Dalmácia idegenforgalmának szerepét az Jellemezze az ország eltérő adottságú tájait, a gazdasági ország életében, nevezzen meg idegenforgalmi köz- fejlődés alapjait, gazdasági központjait. pontokat. Ismertesse a nemzetiségek területi elhelyezkedését. Ismertesse az egykori Jugoszláviát megosztó társadalmi különbségeket, és sorolja fel az utódállamokat. Ismertesse az ország nemzetiségeit.

404

VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint 7. Közép-Európa tájainak és országainak természet- és társadalomföldrajzi képe

Emelt szint

Mutassa be Közép-Európa fekvésének társaHasonlítsa össze Közép-Európa síkságainak, dalmi-gazdasági és környezeti következmérögvidékeinek és magashegységeinek természeti nyeit. adottságait, gazdasági lehetőségeit. Jellemezze Közép-Európa természeti adottságait. Mutassa be konkrét példákon az eltérő természetföldrajzi környezet társadalmi-gazdasági következményeit.

Németország Mutassa be az ország területenként eltérő természeti és társadalmi-gazdasági adottságait, a termelés különbségeit. Ismerje az egykori keleti és nyugati országrész eltérő gazdasági-társadalmi fejlődésének útját, az ország újraegyesítését követő eredményeket és problémákat. Mutassa be a Ruhr-vidék példáján a hagyományos iparvidék gazdasági és környezeti átalakulásának folyamatát.

Mutassa be az ország szerepét, súlyát a világgazdaságban és az Európai Unióban különböző forrásanyagok segítségével. Támassza alá példákkal az ipar területi és szerkezeti átalakulási folyamatát, a déli tartományok gyors gazdasági fejlődését.

Tudja térképen megmutatni és kontúrtérképen megnevezni továbbá jellemezni az ország nagytájait és gazdasági központjait Lengyelország

Jellemezze az ország nagytájait, ismertesse a tájak legfontosabb erőforrásait. Ismertesse a mezőgazdaság fejlődésének sajátos vonásait. Nevezze meg kontúrtérképen a fő gazdasági központokat.

405

VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint

Emelt szint

Csehország

Ausztria

Jellemezze Csehország nagytájait, mutassa be azok természeti erőforrásait. Nevezze meg kontúrtérképen gazdasági életük fő központjait. Jellemezze és nevezze meg kontúrtérképen az or- Hasonlítsa össze a medence és a magashegyvidéki területek gazdaságának jellemzőit. szág nagytájait és gazdasági központjait. Ismertesse a magashegységi környezet szerepét a gazdasági életben.

Szlovénia

Ismertesse a társadalmi-gazdasági fejlődését.

Szlovákia

Mutassa be a Kárpátok és az alföldi tájak eltérő sze- Indokolja az ország természeti erőforrásainak és gazdaságának térbeli elhelyezkedését. repét a gazdaság fejlődésében. Nevezze meg kontúrtérképen a gazdaság fontosabb központjait és magyar vonatkozású városait.

Románia

Nevezze meg kontúrtérképen az ország nagytájait, hasonlítsa össze természeti adottságait és erőforrásait. Tudjon megnevezni iparvidékeket, mezőgazdasági tájakat, kontúrtérképen felismerni gazdasági központokat. Nevezzen meg magyar kulturális központokat.

406

Jellemezze a gazdasági élet területi elhelyezkedését és ágazati szerkezetét.

VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint 9.8. Kelet-Európa természet- és társadalom-földrajzi vonásai Oroszország

Emelt szint

Mutassa be a nagytájak természeti, társadalmi-gaz- Ismertesse a volt Szovjetunió társadalmi-gazdasági jellemzőit. Mutassa meg térképen az utódállamokat. dasági adottságait. Hasonlítsa össze az ország európai és ázsiai részének természeti adottságait, mutassa be azok kapcsolatát a népesség eloszlásával. Mutassa be a földrajzi övezetesség jellemzőit Oroszország területének példáján. Hasonlítsa össze tematikus térképek segítségével Oroszország iparvidékeinek földrajzi jellemzőit. Mutassa be Oroszország világgazdasági szerepét.

Sorolja fel a gazdálkodás természeti és társadalmi problémáit Oroszországban. Ismertesse az ország energiagazdaságának jellemzőit, az energiatermelés környezeti következményeit.

Ukrajna Jellemezze a Donyec-medence gazdaságának földrajzi összefüggéseit. Mutassa be tematikus térképek segítségével Ukrajna mezőgazdaságát. Nevezzen meg magyar vonatkozású településeket.

407

Mutassa be statisztikai adatok alapján Ukrajna jelentőségét Európa és a világ gazdaságában.

10. Európán kívüli földrészek földrajza Megjegyzés: A kontinensek általános természet- és gazdaságföldrajzi képénél szereplő követelmények a további résztémakörökre is vonatkoznak. VIZSGASZINTEK TÉMÁK 10.1. A kontinensek általános természet- és társadalomföldrajzi képe

Középszint

Emelt szint

Mutassa be az egyes kontinensek földrajzi sajátosságait. Mutassa meg térképen, nevezze meg kontúrtérképen és jellemezze a nagytájakat, a folyókat, a tavakat. Mondjon példákat az egyes kontinenseken előforduló nagyszerkezeti egységekre. Elemezze tematikus térképek alapján a geológiai szerkezet és az ásványkincsek összefüggéseit. Mondjon példákat a kontinensek főbb erőforrásaira. Ismerje fel képek, ábrák, leírások és tematikus térképek alapján a földrajzi öveket, a kontinensek jellemző területeit, tipikus tájait. Ismertesse a népességkoncentrációk kialakulását, jellemzőit, a népesség egyenlőtlen elhelyezkedésének okát. Magyarázza a kontinensek országcsoportjainak eltérő ütemű gazdasági fejlődését. Ismertesse a mezőgazdasági termelés egyes kontinenseken jellemző típusait és azok fontosabb terményeit. Tudja felsorolni, térképen megmutatni és kontúrtérképen megnevezni a kontinensek jellegzetes térségeit, tanult országait, azok fővárosát és egyéb gazdasági központjait. Tudjon példát mondani a földrészekről az emberi

Ismertesse a kontinens szerkezeti felépítését és annak lemeztektonikai hátterét. Mutassa be éghajlati, növényzeti és talajtérképek öszszehasonlító elemzésével a kontinensek természetföldrajzi adottságait. Ismerje fel diagramok alapján a földrészek egyes éghajlatait és térképvázlatokon az egyes éghajlati öveket. Mutassa be az egyes kontinensekre jellemző példákkal a vízszintes és a függőleges földrajzi övezetesség rendszerét. Legyen képes keresztmetszetet elemezni a kontinensek természeti adottságairól. Mutassa be a kontinensek világgazdasági szerepét, annak változásait.

408

VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint

Emelt szint

beavatkozás környezetkárosító hatásaira. 10.2. Ázsia 10.2.1. Általános földrajzi kép

Ismertesse az ázsiai nagy sivatagok kialakulásának okait. Mutassa be példák alapján a monszun szerepét a gazdasági élet jellemzőinek kialakulásában. Mutassa be a népességrobbanást statisztikai adatok segítségével, mondjon példákat a következményeire és a megoldásukra tett erőfeszítésekre.

Mutassa be a kontinens vallási-kulturális sokszínűségét, ennek következményeit a társadalom életében. Mutassa be a kontinens világgazdasági szerepét, annak változásait. Elemezze az élelmezési problémák kialakulásának okait, ismertesse a megoldásukra tett erőfeszítéseket.

Kína

Ismertesse a népességszám növekedésének időbeli változásait. Hasonlítsa össze Kelet- és Nyugat-Kína mezőgazdaságát. Ismertesse az ország erőforrásait, az országon belüli területi fejlettségi különbségek okait. Mutassa be statisztikai adatok, diagramok és szöveges források felhasználásával az ország világgazdasági jelentőségét.

Ismertesse a társadalmi-gazdasági fejlődés sajátos vonásait. Ismertesse a külföldi tőke szerepét az ország gazdaságának fejlődésében. Mutassa be Hongkong szerepét Kína és Délkelet-Ázsia társadalmi-gazdasági fejlődésében.

Japán

Mutassa be a sziget-helyzet és a természeti erőforrások szűkösségének következményeit a gazdasági fejlődésben. Ismertesse a társadalomi-gazdaság fejlődés sajátos vonásait. Mutassa be a természeti feltételekhez és a társadalmi szokásokhoz alkalmazkodó japán mezőgazdaság vonásait. Nevezze meg az ipar fő ágazatait, termékeit.

Mutassa be a gyarmatosítás hatását a térség társadalmigazdasági fejlődésére. Támassza alá tényekkel Japán szerepét Ázsia gazdasági fejlődésében. Bizonyítsa a világpiac igényeihez való alkalmazkodás szerepét a gazdaság fejlődésében.

10.2.2. Országai

409

VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint

Emelt szint

Tudja tényekkel alátámasztani a japán gazdaság szerepét a világkereskedelemben. India

Ismertesse az ország népesedési folyamatát és ezek összefüggését az élelmezéssel. Jellemezze a természeti adottságokhoz igazodó mezőgazdaságot. 10.2.3. Délkelet-Ázsia ipa- Nevezze meg a térséghez tartozó országokat. Mutassa be példák alapján a térség országainak sajátos rosodott és iparosodó országai társadalmi-gazdasági fejlődését, azok természeti és társadalmi hátterét. 10.2.4. Nyugat-Ázsia, arab Nevezzen meg a területen élő népeket. Mutassa be statisztikai adatok és diagramok alapján a világ terület kőolajgazdagságának világgazdasági jelentőségét. Ismertesse példák alapján a kőolaj szerepét a térség országainak társadalmi-gazdasági életében. Csoportosítsa a térség országait gazdasági fejlettségük alapján. 10.3. Ausztrália és Óceánia

410

Támassza alá példákkal a társadalmi, vallási hagyományok szerepét India gazdasági életben. Mutassa be az iparfejlődés eredményeit és ellentmondásait, a külföldi tőke szerepét. Ismertesse a felzárkózó országokat, sorolja fel gazdasági fejlődésük okait és jellemzőit. Fogalmazza meg adatok alapján a csoport országainak hasonló és eltérő gazdasági vonásait. Bizonyítsa a térség geopolitikai fontosságát. Mutassa be a vallás meghatározó szerepét a társadalmigazdasági életben. Ismerje az arab világ gazdasági jelentőségét, országainak közös és egyedi vonásait. Ismertesse Izrael sajátos gazdasági fejlődését. Mutassa be tematikus térképek segítségével a természeti adottságokban megnyilvánuló összefüggéseket, és az ausztrál gazdaság legfőbb vonásait. Értékelje Ausztrália szerepét a világgazdaságban.

VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint 10.4. Afrika általános földrajzi képe

10.5. Amerika 10.5.1. Általános földrajzi képe

10.5.2. Országai Amerikai Egyesült Államok

Emelt szint

Jellemezze Afrika tipikus tájait (sivatag, oázis, éhségövezet). Mutassa be a mezőgazdasági termelés övezetes elrendeződését. Mondjon példákat a gazdaságilag fejlett és fejlődő területekre, országokra.

Hasonlítsa össze trópusi-Afrika különböző természeti földrajzi adottságú tájainak gazdasági életét. Mutassa be a gyarmatosítás következményeit, a társadalmi-gazdasági elmaradottság okait, a népesedési problémákat, a megoldási lehetőségek ellentmondásait.

Hasonlítsa össze tematikus térképek segítségével Észak-, Közép- és Dél-Amerika természeti adottságait, erőforrásait. Igazolja példákkal az észak-déli nyitottság éghajlati következményeit Észak-Amerikában. Mutassa be a vízszintes és a függőleges földrajzi övezetesség hatását a gazdálkodásra. Mutassa be a kontinens társadalmi-kulturális alapon történő felosztásának jellemzőit. Hasonlítsa össze az ültetvényeken és a farmvidékeken folyó termelést. Mondjon példákat az ipar szerkezetének és fejlettségének különbségeire az egyes kontinensrészeken.

Vesse össze a földrajzi övezetességet Dél-Amerikában és Afrikában, indokolja a különbségeiket.

Mutassa be az USA világgazdasági vezető szerepének kialakulását. Értékelje fejlődésének természeti és társadalmi feltételeit. Jellemezze az ország gazdaságának szerkezetét. Jellemezze tematikus térképek alapján a mezőgazdaság övezetességét. Ismertesse az egyes övek sajátosságait,

Ismertesse a népesség összetételének változásait, a bevándorlás szerepét a társadalmi-gazdasági

411

Mondjon példákat az amerikai integrációs törekvésekre. Mutassa be példák alapján a népesség városba áramlásának okait és jellemzőit.

fejlődésben. Mutassa be összefüggéseiben és elemezze a nagy gazdasági körzetek fejlődésének tendenciáit.

VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint

Mexikó

Emelt szint

fő terményeit. Hasonlítsa össze az egyes gazdasági körzetek és a központok természeti és társadalmi adottságait, a jellemző gazdasági tevékenységeket, a fejlődés eltérő ütemét.

Mutassa be tematikus térképek felhasználásával az ország társadalmi-gazdasági életének jellemzőit. Mutassa be Mexikó példáján a fejlődő országok városiasodásának jellemző vonásait. Mutassa be a területi gazdasági különbségek természeti és társadalmi okait.

Brazília

412

11. A globális válságproblémák földrajzi vonatkozásai Megjegyzés: A témákhoz kapcsolódó követelmények az egyes geoszféráknál és a gazdasági tevékenységeknél is szerepelnek. Itt csak az ismeretek szintetizálásával kapcsolatos követelményeket soroljuk fel.

VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint

Emelt szint

11.1. A geoszférák környezeti problémáinak kapcsolatai

Mutassa be példákkal az egyik geoszférában történt beavatkozás hatását más geoszférákra. Ismertesse lakóhelyének környezeti problémáit.

11.2. A népesség, a termelés és a fogyasztás növekedésének földrajzi következményei

Legyen képes a témához kapcsolódó adatok, ábrák, szövegek elemzésére.

A Föld eltartóképessége

Mutassa be a népességszám növekedésének sajátos társadalmi következményeit és összefüggéseit. Értelmezze, hogy miért van szükség a demográfiai robbanás megfékezésére, a háborús és a katasztrófaveszélyek felszámolására. Mutassa be az összefüggést a környezet állapotának romlása és az életminőség alakulása között.

Urbanizációs problémák

Mutassa be az összefüggést a városi életforma és a környezet fokozott terhelése között. Igazolja példákkal az életminőséget befolyásoló előnyöket és hátrányokat.

413

Mutassa be ábrasorok segítségével a földrajzi környezet társadalmi tevékenységek hatására bekövetkezett változásait. Legyen képes konkrét példák, esetelemzések alapján önálló véleményalkotásra, a témához kapcsolódó szemelvények elemzésére.

Mutassa be logikai kapcsolatok feltárásával, hogy a népesség energia-, nyersanyag-, fogyasztási cikk- és élelmiszerigénye hosszútávon a harmonikus, fenntartható fejlődés keretein belül elégíthető ki.

VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint 11.3. A környezeti válság kialakulása és az ellene folytatott küzdelem A környezeti és a gazdasági problémák globalizálódása

Emelt szint

Legyen képes a témához kapcsolódó adatok, ábrák, szövegek elemzésére. Nevezze meg a világ globális problémáit (túlnépesedés, éhínség, energiahiány, nyersanyaghiány, vándormozgalmak, a tőke egyenlőtlen eloszlása, gazdasági polarizáció, környezeti gondok). Ismerje fel a globális problémákat hírekben, folyamatokban, jelenségekben, és mutassa be kialakulásuk főbb okait.

Nemzetközi összefogás a környezet- Ismertesse a globális környezeti problémákkal foglalkovédelemben zó legfontosabb nemzetközi szervezetek (UNEP, FAO, UNESCO, WHO) főbb tevékenységeit. Mondjon példákat a természeti katasztrófák és az ember okozta környezeti problémákra. Mutassa be azokban a társadalom felelősségét. Ismertesse a megoldásokra irányuló nemzetközi törekvéseket, indokolja az összefogás szükségességét. Mutassa be a természetvédelem céljait, területi egységeinek szerveződését.

414

Értelmezze a környezeti válság kialakulásának okait és folyamatát. Mutassa be a földrajzi környezet társadalmi tevékenységek hatására bekövetkezett változásait.

Igazolja, hogy a környezet állapotának feltárása, értékelése és egyensúlyának megóvása globális, nemzetközi feladat. Értelmezze a legfontosabb nemzetközi környezetvédelmi egyezményeket. Mutasson meg a világtérképen néhány nemzetközi védelem alá eső területet. Értelmezze szemelvények segítségével a fenntartható fejlődés elméletét és lehetőségeit.

12. Minimum követelményrendszer: Továbblépés feltétele a helyi tantervi anyagban rögzített középszintű érettségi tananyag éves követeményszintjének (ezen belül az egyes ismeretkörök) 30 %-os teljesítése.

13. Eszközjegyzék a földünk és környezetünk tantárgy tanításához

1. DVD lejátszó, videolejátszó 2. Írásvetítő 3. Földrajz tárgyú DVD-k, videokazetták 4. . Fóliák 5. Falitáblák, faliképek 6. Térképek 7. Földrajz tárgyú szakkönyvek 8. Földgömb 9. Tankönyvek, feladatgyűjtemények, atlaszok 10. Tesztlapok, feladatlapok

.

415

1.10 INFORMATIKA Az informatika vizsga – a többi tantárgyhoz hasonlóan – központi kidolgozású részletes vizsgakövetelményekre épül. E vizsga bármely középiskolában tanuló diák számára szabadon választható vizsga, s az oktatási törvénynek és az érettségi vizsgaszabályzatnak megfelelően kétszintű lehet: közép- és emelt szintű. A középszintű vizsga a középiskolai tanulmányokat lezáró jellegű. Az emeltszintű vizsga mindemellett a felvételi vizsgát is kiváltja azokban a felsőoktatási intézményekben, amelyekben a számítástechnika, a programozás vagy az informatika az előírt, illetve választható felvételi tantárgy. Mindkét vizsga központilag előállított, gyakorlati és szóbeli részekből áll a vizsgaleírásban szereplő jellemzők szerint. A részletes követelményrendszer felépítése az Érettségi vizsgaszabályzatban foglalt általános követelmények szerkezetét követi. A középszintű érettségi anyagának meghatározásához elsődleges szempont, hogy a követelmények olyan ismereteket és képességeket tartalmazzanak, amelyek segítik az eligazodást és a munkába állást az információs társadalomban. Az emelt szintű érettségi anyagát ezen kívül meghatározzák az egyetemek és főiskolák informatikai szakjain várt tudás- és képesség-igények. Az emelt szint a középszint követelményeit magában foglalja, de azokat magasabb szinten kéri számon, továbbá kiegészül a felvételihez szükséges tudásanyaggal is.

A) KOMPETENCIÁK Általános kompetenciák A tanulóktól elvárjuk, hogy az érettségi vizsgán az alábbi általános kompetenciák meglétét bizonyítsa korszerű alkalmazói készség (a számítógépek, az informatikai kultúra lehetőségeit kihasználni tudó tanulók képzése) algoritmikus gondolkodás (a matematikához hasonló gondolkodásfejlesztő szerep, amely az iskolában, s a hétköznapi életben is alapvető fontosságú); önálló munkavégzés (a számítógép, mint a tanuló tevékenységére azonnal reagáló eszköz, lehetőséget teremt az egyéni ütemű tanulásra, a tehetségekkel való különleges foglalkozásra, ...); együttműködőkészség, csoportmunka (nagyobb számítógépes feladatok megoldása megköveteli a csoportmunkát, feladatok részekre osztását, a másokkal való kapcsolattartást); alkotó munka (akár programot írunk a számítógéppel, akár szöveges dokumentumot vagy adatbázist, a végeredmény akkor is egy termék lesz, a készítés folyamatának, s a “termékségnek” minden egyes következményével együtt);

416

az informatika és a társadalom kölcsönhatásának felismerése (az informatika rohamos fejlődése az egész társadalmat gyökeresen átalakítja, s ebben az állandóan változó világban csak az érezheti otthon magát, aki érti a változásokat, s azok mozgatóit); Tartalomorientált kompetenciák Információs társadalom A tanuló legyen tájékozott a jelek és kódok világában; értse és tudja használni a gyakorlatban a telekommunikációs eszközöket, rendszereket, képes legyen bekapcsolódni az információs társadalomba; képes legyen a korszerű eszközök használatával információt szerezni, feldolgozni, és tudását gyarapítani; ismerje az informatika fejlődéstörténetének főbb állomásait; ismerje a túlzott informatikai eszközhasználat veszélyeit; ismerje az informatika etikai és jogi vonatkozásait! Informatikai alapok – hardver A tanuló ismerje a jelátalakítás és kódolás jelentőségét és módszereit a korszerű informatikában; ismerje és használja a rendelkezésre álló (személyi) számítógépet és perifériáit; ismerje a helyi és a távhálózatok alapvető szolgáltatásait; legyen tisztában a számítógépes munkakörnyezet munkavédelmi és ergonómiai kérdéseivel! Informatikai alapok – szoftver A tanuló ismerje a tanult operációs rendszer(ek) felhasználói felületét és felépítését; tudja kezelni a könyvtárszerkezetet; ismerje az állománykezelés, adatkezelés lehetőségeit; ismerje a számítógépes hálózat(ok) alapvető kommunikációs szolgáltatásait! Szövegszerkesztés A tanuló tudja kezelni a rendelkezésére álló szövegszerkesztő programot; tudja használni a szövegszerkesztő program lehetőségeit; tudjon önállóan készíteni egyszerű szöveges dokumentumokat; részletes feladatleírás alapján legyen képes bármilyen szöveges dokumentum előállítására; ismerje a fontosabb típusdokumentumok (pl. meghívó, levél, …) lehetséges tartalmát és szerkezetét, tudjon ilyeneket önállóan elkészíteni; tudja dokumentumait esztétikus formára hozni; tudja kezelni a szövegszerkesztő nyelvi segédeszközeit (helyesírás ellenőrző, szinonima szótár), törekedjen a helyes és igényes fogalmazásra; tudjon szöveges dokumentumaiba képeket, táblázatokat (más programok által készített objektumokat) beilleszteni! Táblázatkezelés A tanuló tudja kezelni a rendelkezésére álló táblázatkezelő programot; tudja használni a táblázatkezelő program lehetőségeit; legyen képes adatokat egyszerű táblázatokba rendezni, azokon elemi számításokat végezni; legyen képes egyszerű kimutatásokat készíteni; tudjon adatokat célszerűen csoportosítani, közülük meghatározottakat kigyűjteni; tudja kimutatásait diagramokkal kiegészíteni, a diagramokat esztétikusan megtervezni!

417

Adatbázis-kezelés A tanuló tudja kezelni a rendelkezésére álló adatbázis-kezelő programot; legyen képes adatmodellt alkotni egy konkrét feladat alapján; az adatmodell alapján tudjon adatbázist definiálni, annak tartalmát folyamatosan karbantartani; tudjon egyszerű adatbeviteli sémát (űrlapot) tervezni és alkalmazni; tudjon adattáblák között kapcsolatokat felismerni és felépíteni; nagy adatbázisokból is tudjon lekérdezéssel információt nyerni; a nyert adatokat tudja esztétikus, használható formába elrendezni! Információs hálózati szolgáltatások Tudjon Interneten információt keresni barangolással, illetve tematikus keresőprogramokkal; tudjon elektronikus levelet írni, fogadni, leveleihez különböző dokumentumokat csatolni; tudjon hálózaton keresztül közvetlen kapcsolatokat létrehozni; tudjon szöveges dokumentumokat, adatállományokat hálózatra elhelyezni; tudjon célszerű hiperszöveges dokumentumokat készíteni! Prezentáció (bemutató) és grafika A tanuló tudja kezelni a rendelkezésére álló rajzoló, valamint prezentációs programot; tudja használni a rajzoló, valamint prezentációs program lehetőségeit; tudjon egyszerű ábrákat rajzolni, azokkal műveleteket végezni; tudjon képekkel műveleteket végezni, minőségüket javítani; grafikus ábráit, képeit legyen képes szöveges környezetbe esztétikusan elhelyezni; képekből, szövegekből tudjon bemutatókat létrehozni! Könyvtárhasználat A tanuló legyen képes az információs társadalom kihívásainak fogadására; rendelkezzen a könyvtárra alapozott önművelés képességével; a forrásokat komplex és alkotó módon tudja használni; ismerje a forrásfelhasználás etikai/formai szabályait! Algoritmizálás, adatmodellezés A tanuló legyen képes egy programozási feladatot szabatosan megfogalmazni; tudjon pontos feladat-meghatározás után adatmodellt felállítani; tudjon használni legalább 2 algoritmust leíró eszközt; tudjon a megoldandó feladathoz algoritmust készíteni; legyen képes algoritmusok számítógépes megvalósítására, az elkészült algoritmus helyességének ellenőrzésére! A programozás eszközei A tanuló legyen képes egy programozási feladatot adott programozási nyelven megoldani; legyen képes használni egy programozási nyelv fejlesztői környezetét; legyen képes tesztelni programját, hibát keresni, majd javítani benne!

418

VIZSGAKÖVETELMÉNYEK 1. Információs társadalom

TÉMÁK

VIZSGASZINTEK Középszint

Ismerje a kommunikáció modelljét és tudjon gyakorlati példákat (kommunikációs rendszereket) bemutatni értelmezni. Ismerje a használatos (tele)kommunikációs rendszereket (pl. telefon, TV, …). Ismerjen számítógépes katalógusokat és adatbázisokat. Legyen képes összetett keresésre az Interneten, keresőszerverek segítségével. Ismerje az informatika fejlődéstörténetének 1.2. Információ és társadalom 1.2.1. Az informatika fejlődéstörténete főbb fázisait, eseményeit. 1.2.2. A modern információs társadalom jel- Legyen elképzelése a legújabb információs és lemzői kommunikációs technológiák társadalmi hatá1.2.3. Informatika és etika sairól. 1.2.4. Jogi ismeretek Ismerje a túlzott informatikai eszközhasználat személyiségromboló, egészségkárosító hatását. Ismerje a helyi és a távhálózatok netikettjét. Tudja, hogy a vírusok a szoftverben és hardverben károkat okozhatnak. Legyen tisztában azzal, hogy az adat, az információ áru, jelentős értéket képviselhet. Ismerje a szerzői jog fogalmát. Tudja csoportosítani a szoftvereket felhasználói szerződés szerint (freeware, shareware, üzleti). 1.1. A kommunikáció 1.1.1. A kommunikáció általános modellje 1.1.2. Információs és kommunikációs technológiák és rendszerek 1.1.3. Számítógépes információs rendszerek az iskolában és a gazdaságban 1.1.4. Közhasznú információs források

419

Emelt szint

2. Informatikai alapismeretek – hardver TÉMÁK

VIZSGASZINTEK Középszint

2.1. Jelátalakítás és kódolás 2.1.1. Analóg és digitális jelek 2.1.2. Az adat és az adatmennyiség 2.1.3. Bináris számábrázolás 2.1.4. Bináris karakterábrázolás 2.1.5. Bináris kép- és színkódolás 2.1.6. Bináris hangkódolás 2.2. A számítógép felépítése 2.2.1. A Neumann-elvű számítógépek 2.2.2. A (személyi) számítógép részei és jellemzőik: Központi feldolgozó egység, memória, buszrendszer, interfészek (illesztő), ház, tápegység, alaplap 2.2.3. A perifériák típusai és főbb jellemzőik: bemeneti eszközök, kimeneti eszközök, bemeneti/kimeneti eszközök, háttértárak 2.2.4. A (személyi) számítógép részeinek öszszekapcsolása és üzembe helyezése 2.2.5. Hálózatok

Emelt szint

Ismerje az analóg és a digitális jel fogalmát, különbözőségeit. Tudja, hogy minden érzékelhető jel jó közelítéssel digitalizálható.

Ismerje a Neumann-elvet és azt, hogy más el- Ismerje a logikai alapműveleteket és tudja alven felépülő és működő számítógépek is létez- kalmazni feladatok megoldása során. nek. Ismerje a számítógép részeinek és perifériáinak funkcióit és fontosabb jellemzőit. Ismerje a helyi és távhálózatok felépítését és fontosabb jellemzőit.

420

3. Informatikai alapismeretek – szoftver TÉMÁK

VIZSGASZINTEK Középszint

3.1. Az operációs rendszer és főbb feladatai 3.1.1. Az operációs rendszerek (fajtái) részei és funkciói, az operációs rendszer felhasználói felülete 3.1.2. Könyvtárszerkezet, könyvtárak létrehozása, másolása, mozgatása, törlése, átnevezése 3.1.3. Állományok típusai, keresés a háttértárakon 3.1.4. Állománykezelés: létrehozás, törlés, visszaállítás, másolás, mozgatás, átnevezés, nyomtatás, megnyitás 3.1.5. Az adatkezelés eszközei: Tömörítés, kicsomagolás, archiválás, adatvédelem 3.1.6. A szoftver és a hardver karbantartó (segéd)programjai: víruskeresés és -irtás, víruspajzs, lemezkarbantartás, … 3.1.7. A hálózatok működésének alapelvei, hálózati be- és kijelentkezés, hozzáférési jogok, adatvédelem

Ismerje az operációs rendszerek fajtáit, fő részeit és legfontosabb feladatait. Legyen képes egy rendszer megjelenését, néhány paraméterét igényei szerint beállítani. Ismerje az operációs rendszer felhasználói felületét. Ismerje a könyvtárrendszer felépítését, igazodjon el benne. Ismerje a könyvtárműveleteket. Tudjon állományokat megkeresni. Ismerje és tudja használni az állománykezelő funkciókat. Értse a tömörítés lényegét, az archiválás és az adatvédelem szükségességét. Tudjon tömöríteni és kicsomagolni. Ismerje a vírus fogalmát, a leggyakoribb vírusok terjedési módját, valamint a védekezés eszközeit, módszereit. Tudja ellátni a lemezkarbantartás feladatait: lemez törlése, új lemez használatba vétele. Tudjon a hálózatba be- és kijelentkezni. Ismerje a (helyi) hálózati szolgáltatásokat és a felhasználói jogosultságokat.

421

Emelt szint

4. Szövegszerkesztés

TÉMÁK

VIZSGASZINTEK Középszint

4.1. A szövegszerkesztő használata 4.1.1. A program indítása 4.1.2. A munkakörnyezet beállítása 4.1.3. A szövegszerkesztő menürendszere 4.1.4. Dokumentum megnyitása, mentése, nyomtatása

4.2. Szövegszerkesztési alapok 4.2.1. Szövegbevitel, szövegjavítás 4.2.2. Karakterformázás 4.2.3. Bekezdésformázás 4.2.4. Felsorolás, számozás 4.2.5. Tabulátorok használata 4.2.6. Oldalformázás

Tudja az általa tanult szövegszerkesztő programot indítani. Ismerje a szövegszerkesztő kezelő felületét. Tudjon szöveget bevinni, javítani, törölni. Tudjon többféle formátumú dokumentumot megnyitni, menteni és nyomtatni. Tudjon fontosabb típusdokumentumokat (pl. meghívó, levél, …) önállóan készíteni. Ismerje a szövegszerkesztés alapfogalmait (karakter, szó, sor, bekezdés, blokk, szakasz, oldal). Legyen képes karakterek betűtípusát, méretét, stílusát, színét megadni. Tudjon bekezdéseihez behúzást és térközt állítani, szövegbeosztást megadni, szegélyt, mintázatot megadni. Készítsen felsorolást, sorszámozott felsorolást. Tudjon különböző fajtájú tabulátorokat használni. Legyen tisztában az oldalbeállítás alapjaival (élőfej, élőláb, lapszámozás, margók, …)

422

Emelt szint

TÉMÁK

VIZSGASZINTEK Középszint

4.3. Szövegjavítási funkciók 4.3.1. Keresés és csere 4.3.2. Kijelölés, másolás, mozgatás, törlés 4.3.3. Helyesírás ellenőrzés, szinonima szótár, elválasztás

4.4. Táblázatok, grafikák a szövegben 4.4.1. Táblázatkészítés a szövegszerkesztővel, sorba rendezés 4.4.2. Körlevélkészítés 4.4.3. Táblázatok, grafikák, szimbólumok és más objektumok beillesztése a szövegbe, valamint formázásuk

Ismerje a szövegszerkesztő keresési, cserélési funkcióit. Tudjon kijelölni betűt, szót, bekezdést, szövegblokkot, legyen képes ezeket másolni, mozgatni, törölni. Tudjon ilyet más dokumentumból is beilleszteni. Használja a szövegszerkesztő nyelvi segédeszközeit. Tudjon szöveges dokumentumokban táblázatokat szerkeszteni (sorokat, oszlopokat, cellákat beszúrni, törölni). Tudja a sorokat adott oszlop szerint sorba rendezni. Tudjon kördokumentumot készíteni. Legyen képes szimbólumokat és egyéb objektumokat beilleszteni a szövegbe, s azokat esztétikusan elhelyezni.

423

Emelt szint

5. Táblázatkezelés VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint 5.1. A táblázatkezelő használata 5.1.1. A program indítása Tudja az általa tanult táblázatkezelő programot 5.1.2. A munkakörnyezet beállítása indítani. Ismerje a program kezelő felületét. 5.1.3. A táblázatkezelő menürendszere Tudjon adatokat bevinni, illetve azokat törölni. 5.1.4. A táblázat megnyitása, mentése, nyom- Tudjon a megjelenítési üzemmódok között váltatása tani. Tudjon többféle formátumú táblázatot megnyitni, menteni és nyomtatni. 5.2. A táblázatok felépítése 5.2.1. Cella, oszlop, sor, aktív cella, tartomány, Ismerje a cella, az oszlop, a sor, az aktív cella munkalap és a tartomány, valamint a munkalap fogalmát. Tudjon cellát, sort és oszlopot beilleszteni, illetve, törölni. 5.3. Adatok a táblázatokban 5.3.1. Adattípusok 5.3.2. Adatbevitel, javítás, másolás, mozgatás 5.3.3. A cel lahivatkozások használata 5.3.4. Képletek szerkesztése: konstans, hivatkozás, függvény

Ismerje a szöveg, a szám és dátum adattípusokat. Tudjon egyszerű képleteket és függvényeket használni (összeg, átlag, maximum, minimum, darabszám, feltételek a képletben, keresés stb.) Tudja a táblázat összetartozó adatait adott szempont szerint rendezni. Tudjon hivatkozást használni munkalapon belül. Tudjon hivatkozást használni munkalapokon keresztül. Ismerje a címzési módokat: relatív, abszolút és vegyes címzést.

424

Emelt szint

VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint 5.4. Táblázatformázás 5.4.1. Sorok, oszlopok, tartományok kijelölése 5.4.2. Karakter-, cella- és tartomány-formázások 5.4.3. Cellák és tartományok másolása

5.5. Táblázatok, szövegek, diagramok 5.5.1. Egyszerű táblázat készítése 5.5.2. Formázási lehetőségek 5.5.3. Diagramtípus kiválasztása, diagramok szerkesztése

Tudja alkalmazni a karakterformázás és a cellaformázás lehetőségeit. Tudja alkalmazni a cellán, illetve a tartományon belüli igazítás lehetőségeit. Tudja beállítani az oszlopszélességet és a sormagaságot. Tudja alkalmazni a szegélyezés és mintázat készítés lehetőségeit. Tudjon fejlécet és láblécet készíteni. Tudjon egyszerű táblázatot létrehozni. Ismerje a kapcsolatot a táblázatkezelő és a szövegszerkesztő rendszerek között. Tudja alkalmazni az oldalbeállításhoz kapcsolódó formázási lehetőségeket (tájolás, margó). Ismerje a diagramok és grafikonok szerkesztésének, módosításának lépéseit. Tudjon az ábrázolandó adatoknak és a belőle levonandó következtetéseknek megfelelő grafikontípust választani (pont, vonal, oszlop, kör). Tudjon grafikont és más objektumot beilleszteni.

5.6. Problémamegoldás táblázatkezelővel 5.6.1 Tantárgyi feladatok megoldása Tudjon statisztikai problémákat megoldani táb5.6.2. A mindennapi életben előforduló prob- lázatkezelővel. Tudjon egyszerű és jól áttekintlémák hető nyilvántartást készíteni. Tudjon táblázatot tervezni szöveges feladat alapján.

425

Emelt szint

6. Adatbáziskezelés VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint

Emelt szint

6.1. Az adatbázis-kezelés alapfogalmai 6.1.1. Az adatbázis fogalma, típusai, adattábla, Tudjon különbséget tenni adattábla és adatbá- Ismerje a relációs adatmodell jellemzőit. rekord, mező, kulcs zis között. A rendelkezésére álló adathalmazból tudjon adatrekordokat összeállítani. Legyen tisztában az adattábla és a kulcs fogalmával, tudjon kulcsmezőt kiválasztani. 6.2. Az adatbázis-kezelő program interaktív használata 6.2.1. Adattípusok 6.2.2. Adatbevitel, adatok módosítása, törlése 6.2.3. Adatbázisok létrehozása, karbantartása

Tudjon adott szöveges feladathoz célszerű Ismerje az adatbázis-kezelőben használaadattáblákat és azok közötti kapcsolatokat tos fontosabb mező típusokat (szöveg, megtervezni különböző számtípusok, dátum, logikai); milyen adat tárolására alkalmasak, mik a velük végezhető műveletek. Tudjon létező adatbázist megnyitni, abból az adatokat a képernyőn megjeleníteni. Tudjon rekordokat vagy egyes mezőket kitörölni, vagy a benne levő adatokat újakkal felülírni. Tudja a módosított adatokat kimenteni. Tudjon megadott szerkezetű adattáblát létrehozni. Képes legyen az adattábla mezőit helyesen kiválasztani, a kulcsmezőt meghatározni, az új táblát feltölteni.

426

VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint 6.3. Alapvető adatbázis-kezelési műveletek 6.3.1. Lekérdezések, függvények használata 6.3.2. Keresés, válogatás, szűrés, rendezés 6.3.3. Összesítés

6.4. Képernyő és nyomtatási formátumok 6.4.1. Űrlapok használata 6.4.2. Jelentések használata

Emelt szint

Tudjon a létező adatbázisban adott feltéIsmerje és tudja felhasználni valamely lekérdeteleknek megfelelő rekordokat megjelező nyelv alapvető utasításait. níteni és azokkal műveletet végezni. Tudja kiválasztani, hogy a kérdéshez mely mezők megjelenítése szükséges. Tudjon az adattáblákból számítandó informá- Tudjon adott szövegnek megfelelő űrlapot és ciókat megjeleníteni. jelentést megtervezni és elkészíteni. Tudjon adott mezők felhasználásával jelentést kialakítani és nyomtatni.

427

7. Információs hálózati szolgáltatások

VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint 7.1. Kommunikáció az Interneten 7.1.1. Elektronikus levelezési rendszer haszná- Ismerje az Internet fontosabb szolgáltatásait, lata alkalmazza a szolgáltatások fontosabb haszná7.1.2. Állományok átvitele lati szabályait. 7.1.3. WWW Ismerjen egy levelezési rendszert. Tudjon leve7.1.4. Keresőrendszerek let küldeni, fogadni, megválaszolni, továbbíta7.1.5. Távoli adatbázisok használata ni és törölni. Ismerje az elektronikus levél részeit és a levél jellemzőit. Tudjon a levélhez csatolást készíteni és fogadni. Ismerjen és tudjon alkalmazni egy állomány átviteli segédprogramot. Ismerje az állomány átvitel szolgáltatást. Tudjon Internetről állományokat letölteni. Tudjon egy böngészőt használni. Ismerje a böngésző programok navigációs eszközeit. Tudjon kulcsszavas és tematikus keresőt használni. Tudjon egyszerű és összetett keresési feladatokat megoldani. Tudjon on-line adatbázisokat használni.

428

Emelt szint

VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint 7.2. Weblap készítés 7.2.1. Hálózati dokumentumok szerkezete 7.2.2. Weblap készítése Web-szerkesztővel 7.2.3. Formázási lehetőségek

Emelt szint

Ismerje a Weblap jellemző elemeit. A címsor, Tudjon egyszerű Weblapot készíteni a HTML háttérszín, háttérkép, különböző színű, méretű, leíró nyelv segítségével, egyszerű szövegszerigazítású szöveg, listák, táblázatok, képek, ani- kesztővel. Ismerje a HTML alapelemeit. mációk, hivatkozások elhelyezése egy grafikus webszerkesztővel. Tudjon egyszerű weblap szerkesztési feladatot elvégezni.

429

8. Prezentáció és grafika

VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint 8.1. Prezentáció (bemutató) 8.1.1. A program indítása 8.1.2. A munkakörnyezet beállítása 8.1.3. A program menürendszere 8.1.4. Prezentációs anyag elkészítése (szöveg, táblázat, rajz, diagram, grafika, fotó, hang, animáció, dia-minta …) és formázása 8.2. Grafika 8.2.1. A program indítása 8.2.2. A munkakörnyezet beállítása 8.2.3. A program menürendszere 8.2.4. Elemi alakzatok megrajzolása, módosítása 8.2.5. Képek beillesztése, formázása

Tudja az általa tanult bemutató-készítő programot indítani. Ismerje a program kezelő felületét. Tudjon bemutatót megnyitni, menteni és lejátszani különböző módokon. Tudjon bemutatót készíteni.

Tudja az általa tanult grafikai programot indítani. Ismerje a program kezelő felületét. Tudjon grafikát, illetve képállományokat megnyitni, menteni és nyomtatni. Tudjon elemi ábrákat rajzolni, javítani, transzformálni. Tudjon képeket képfeldolgozó programmal kezelni, módosítani, minőségét javítani. Grafikus ábráit, képeit tudja szöveges környezetben esztétikusan elhelyezni.

430

Emelt szint

9. Könyvtárhasználat VIZSGASZINTEK

TÉMÁK Középszint 9.1. Könyvtárak 9.1.1. A könyvtár fogalma, típusai 9.1.2. Eligazodás a könyvtárban: olvasóterem, szabadpolcos rendszer, multimédia övezet 9.1.3. A helyben használható és a kölcsönözhető könyvtári állomány 9.1.4. A könyvtári szolgáltatások 9.2. Dokumentumok 9.2.1. Nyomtatott dokumentumok 9.2.2. Nem nyomtatott dokumentumok, illetve adathordozók (kazetta, diakép, film, CD, mágneslemez, DVD) 9.3. Tájékoztató eszközök 9.3.1. Katalógusok 9.3.2. Adatbázisok 9.3.3. Közhasznú információs források (pl. telefonkönyv, menetrend, térkép)

Ismerje a könyvtár fogalmát, típusait: hagyományos és elektronikus könyvtárak. Tudja kiválasztani a dokumentumokat és használni az eszközöket. Ismerje és tudja használni a gyakoribb könyvtári szolgáltatásokat.

Tudja használni a kézikönyveket és a közhasznú információs forrásokat. Tudja használni a gyakoribb nem nyomtatott dokumentumokat.

Tudjon keresni a betűrendes leíró katalógusban. Tudjon adatokat gyűjteni számítógépes adatbázisból. Tudjon információt keresni az Interneten, ismert kereső-programokat használni.

431

Emelt szint

10. Algoritmizálás, adatmodellezés, programozási ismeretek (csak emelt szinten) VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint

Emelt szint Ismerje az adattípusok osztályozásának lehetséges fajtáit. Tudjon különbséget tenni egyszerű és összetett típusok között. Tudja a felsorolt összetett típusokat definiálni. Ismerje az egyes típusokhoz tartozó műveleteket. (Numerikus, logikai, karakter-, ill. szövegműveletek; továbbá tömbből elem kiválasztása indexével, rekordból mező kiválasztása nevével, halmazműveletek; szekvenciális állományokra alkalmazható műveletek) Ismerje a strukturált programozás alapelveit, a lehetséges programszerkezeteket. Tudja a szükséges változókat kiválasztani, és programbeli használatukat szabatosan megfogalmazni. Tudja pontosan leírni az egyes típusfeladatok kiinduló állapotát (azaz felsorolni az értékkel rendelkező változókat és tulajdonságukat) és a várt eredményt (azaz mely változóba, milyen feltételek mellett, milyen értékeket kell visszaadnia a programnak). Tudja leírni a megfelelő algoritmusokat valamely algoritmus-leíró nyelven.

10.1. Elemi és összetett adatok, állományszervezés, relációs adatstruktúrák 10.1.1. Egész és valós számok, logikai értékek, karakterek 10.1.2. Szöveg, sorozat, tömb, rekord, halmaz 10.1.3. Állományok

10.2. Elemi algoritmusok típusfeladatokra 10.2.1. Összegzés, eldöntés, kiválasztás, keresés, megszámlálás, maximum-kiválasztás, kiválogatás, elemi rendezések

432

VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint

Emelt szint

10.3. Rekurzió 10.3.1. Rekurzió a feladatok és az algoritmusok világában

Ismerje a rekurzió fogalmát. Néhány egyszerű rekurziós feladaton tudjon bemutatni a rekurzív algoritmusokat.

10.4. A programkészítés, mint termék-előállítási folyamat 10.4.1. A programkészítés lépései: feladatmeghatározás, tervezés, kódolás, tesztelés, hibakeresés, hatékonyság- és minőségvizsgálat, dokumentálás 10.5. Számítógép a matematikában, a természet- és társadalomtudományi tantárgyakban 10.5.1. Matematikai feladatok, egyszerű természettudományos szimulációs problémák, a középiskolai tantárgyakkal kapcsolatos egyszerű feladatok megoldása

Világosan lássa a tervezés és a kódolás közötti különbséget. Tisztában legyen a tesztelés szerepével, és alapelveivel. Tudjon adott feladathoz olyan tesztadatokat meghatározni, amelyek a hibás működés kiszűrésére alkalmasak. Tudjon programot készíteni a felsorolt tantárgyak köréből megfogalmazott probléma megoldására, ha a megoldó módszerről részletes leírást kap.

433

11. A programozás eszközei (csak emelt szinten) VIZSGASZINTEK TÉMÁK

Középszint

Emelt szint Ismerje a struktogramot vagy a folyamatábrát, és a mondatszerű algoritmus-leíró eszközt. Tudjon az egyikkel programot tervezni.

11.1. Algoritmusleíró eszközök 11.1.1. Feladatmegoldás egy algoritmus-leíró eszköz segítségével 11.1.2. Az algoritmus-leíró eszközök fajtái 11.2. Programozási nyelv 11.2.1. Egy programozási nyelv részbeni (specialitások nélküli) ismerete

Ismerjen egy programozási nyelven: típusdefiníciót, változódeklarációt, input és output utasításokat, alapvető programszerkezeteket (azaz szekvenciát, elágazást, ciklust), eljárásokat, állományból adatbeviteli és -kiviteli műveleteket Tudjon egy közepes nehézségű, de összetett feladatot strukturáltan megoldani az ismert programnyelven. Tudjon e felhasználóval kulturáltan kommunikáló adatbevitelt és adatkivitelt írni. Legyen képes a program különböző kimeneteinek tesztelésére alkalmas mintaadatokat adni. Tudjon nyomkövetéssel programot tesztelni.

11.3. Programfejlesztői környezet 11.3.1. Kódolási, szerkesztési eszközök valamilyen programnyelvi fejlesztői környezetben 11.3.2. Programkipróbálási eszközök valamilyen programnyelvi fejlesztői környezetben

434

12. Minimum követelményrendszer: Továbblépés feltétele a helyi tantervi anyagban rögzített középszintű érettségi tananyag éves követeményszintjének (ezen belül az egyes ismeretkörök) 30 %-os teljesítése.

13. Eszközjegyzék az informatika tantárgy oktatásához

1. Számítógép tanulónként 1 2. Tábla, flipchart 3. Lemeztárolók 4. Szekrények 5. Számítógép asztal + szék tanulónként 1 6. Internet hozzáférés hálózatba kötve 7. Előírt számítógép konfiguráció (Office, Windows Xp, Excel, Outlook Express) 8. Nyomtató 9. Projektor 10. Tankönyvek 11. Szakkönyvek 12. Feladatlapok 13. Programok a gyakorlati oktatáshoz, rajzprogramok, könyvelő programok 14. Feladatlapok, tesztlapok 15. Oktató CD lemezek

A számítástechnika szaktanterem felszereltsége megflel a 11/1994 (VI:8.) MKM rendlet 7. sz. mellékletében előírt követelményeknek

435

1.11 BEVEZETÉS A FILOZÓFIÁBA

A tanulók a követelményrendszerben és a leírásban meghatározott módon az alábbi ismereteit és képességeit kell bizonyítania: • • • • • • •

a hétköznapi és a filozófiai gondolkodásmód megkülönböztetése; a tartalmi követelményekben meghatározott alapismeretek elsajátítása; a tanult filozófiai alapfogalmak, szakkifejezések alkalmazása; a logikus érvelés, a következtetések világos nyelvi formában való előadása; eredeti forrásból merített rövid filozófiai szövegek értelmezése; a különböző filozófiai álláspontok megkülönböztetése; a kiemelt korszakok művészete, tudománya és filozófiája találkozási pontjainak felismerése.

1. FILOZÓFIAI PROBLÉMÁK Mi a filozófia?

A filozófia tárgya, a filozófiai gondolkodás sajátosságai.

Filozófusok, irányzatok

Platón, Arisztotelész, Kant, Jaspers, Wittgenstein

A létre vonatkozó kérdés

Preszókratikusok: az arkhé és a logosz, a létező és a lét; Platón: az állandó megragadása a változó dolgokban, az ideák világa; Arisztotelész: a létező és a lényeg szétválasztásának kritikája, a szubsztancia keletkezése és létezése

Filozófusok, irányzatok

Parmenidész, Hérakleitosz, Platón, Arisztotelész, Szent Ágoston, Descartes, Kant , Bécsi Kör, Heidegger

A test-lélek probléma

A test és lélek dualizmusa, eltérő felfogások a különbségükről és a kapcsolatukról. Metafizika, ismeretelmélet, etika, politikai filozófia. Platón, Arisztotelész, Szent Ágoston, Aquinói Szent Tamás, Descartes a világról való beszéd és gondolkodás; a megismerés és az ismeret mibenléte; igazságkritérium; biztos ismeretelméleti kiindulópont keresése, tapasztalat és értelem, racionalizmus és empirizmus, a szkeptikus és a módszeres kétely; a beszéd mint tevékenység és az életforma része,

Filozófusok, irányzatok Megismerhetőség, igazság, bizonyosság

Filozófusok, irányzatok

Preszókratikusok, Platón, Arisztotelész, hellenizmus, Aquinói Szent Tamás, Descartes, Locke, Kant, Comte, Bécsi Kör, K. Popper, Wittgenstein

436

Az én problémája

az ember mint megismerő, gondolkodó lény; én, etikai megközelítés, cselekedni és akarni képes én; az individuum létezése, választás, szorongás, a hit és a létezés paradoxonjai, esztétikai, etikai, vallási stádiumok; a létre vonatkozó kérdés újbóli felvetése, a lét és a létező; az emberi lét problémáinak megvilágítása az egyéni léten keresztül,

Filozófusok, irányzatok

Descartes, Locke, Kant, Schopenhauer, Kierkegaard, Heidegger, Sartre, életfilozófiák

A végesség emberi problémája

a véges és a végtelen ellentéte, a végtelen lét és a véges létező viszonya, az ember vágyódása a végtelen és a tökéletesség iránt; Isten mint végtelen, örökkévaló, mindenható szubsztancia; az ember mint kiterjedt és gondolkodó szubsztancia; életfilozófiák: az individuum létezése, az időbeli és az örök az emberi létezésben; halálhoz viszonyuló lét.

Filozófusok, irányzatok

Aquinói Szent Tamás, Descartes, életfilozófiák, Heidegger

Az érték problémája: a jó és a szép

Az értékek világa: eltérő megközelítések a léttel való kapcsolatáról; etikai és esztétikai kérdésfelvetések az ítéletekről, a jóságról és a szépségről; a jó, a szép ideája, az erkölcsi jó, a rossz mint léthiány és bűn.

Filozófusok, irányzatok

Platón, Arisztotelész, epikureizmus, sztoicizmus, Szent Ágoston

A szabadság kérdése

a szabad akarat és a bűn, a cselekvési és döntési szabadság, a felelősség, a rossz mint az emberi szabadság helytelen használatának következménye; felvilágosodás: a polgári szabadság; Kant: az ész nyilvános használatának szabadsága; Sartre: az egyéni létezés és a szabadság.

Filozófusok, irányzatok

Szent Ágoston, felvilágosodás, Kant, Sartre

A környezet- és bioetika problémái

A környezeti problémák vizsgálata (pl. globális felmelegedés, környezetszennyezés, ózonréteg, atomenergia…) – eltávolodás a tisztán tudományos-technikai megközelítéstől a társadalmi, gazdasági és etikai dimenziók irányába. Bioetikai kérdések: abortusz, eutanázia, klónozás, genetikai beavatkozások. A környezet mint az emberi célok és értékek megvalósításának eszköze és színtere. Környezetvédelem – a természetvédő, fogyasztói és atomellenes mozgalmak szerepe és hatása (helyi, világméretű szintek).

437

Globalizáció és társadalom

A globalizáció problémáinak történeti, közgazdasági, szociológiai, politikai és etikai megközelítése; pozitív és negatív hatásai az egyénre, a világ különböző térségeire; optimizmus és félelem a globalizálódó világban; egyéni és kollektív felelősség.

2. KORSZAKOK, IRÁNYZATOK A Korszakok, irányzatok témakörhöz tartozó filozófusok és filozófiai problémák leírása a megelőző táblázatokban található. Középszint Antik görög filozófia Felvilágosodás Életfilozófiák

Emelt szint Antik görög filozófia Patrisztika és skolasztika Felvilágosodás Német idealizmus Életfilozófiák Pozitivizmus; Logikai pozitivizmus; Analitikus filozófia Posztmodern

3. Minimum követelményrendszer: Továbblépés feltétele a helyi tantervi anyagban rögzített tananyag éves követeményszintjének (ezen belül az egyes ismeretkörök) 30 %-os teljesítése.

4. Eszközjegyzék a filozófia tantárgy tanításához

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.

Szakkönyvek Tankönyvek CD-k DVD és Videofilmek Fóliák Életrajzok TV Írásvetítő DVD lejátszó

438

1.12 TÁRSADALOMISMERET

A tanulóknak arra is szükségük van, hogy a múlt ismerete mellett megértsék saját korukat. A társadalmi ismeretek, etika tantárgy tanításának célja, hogy a diákok el tudjanak igazodni a jelen bonyolult közéletében, értsék a jogilag szabályozott demokratikus viszonyok rendszerét, működését. Így a tantárgy tanítása alapot ad a demokratikus közéletben való tudatos részvételhez. A társadalomismeret tantárgy pedig különösen változatos feladatok megoldására ad lehetőséget: pl. gyűjtőmunka, médiafigyelés, vitairat stb.

A társadalomismeret főbb témakörei:

I.

Az egyén és természeti környezetének változásai 1. A közösségszerveződés természeti feltételei 2. A földről alkotott kép globálissá válása 3. Az ökológia és a társadalom viszonyrendszere 4. A természeti környezet értékeinek felismerése

II.

Az egyén és civilizációs környezete 1. A civilizáció létrejötte és fogalma 2. A középkori településformák kialakulása 3. A modern városok kialakulása Európában 4. A civilizáció belső arányainak megbomlása

III.

Az egyén és társadalmi közösségei 1. A hordától a társadalomig 2. A kereszténység egyén- és közösségideálja 3. A modern szabadsággondolat megszületése 4. A társadalmak és a XX. századi modernizációk

IV.

A lélek világa 1. A lelki jelenségek 2. Bevezetés önmagunk megismeréséhez 3. A pszichológia alkalmazott területei 4. Lelki problémák

439

V.

A munka világa 1. Az őskori és az ókor gazdaság 2. A középkori gazdaság 3. Gazdaság az újkorban 4. A huszadik század gazdasága

VI.

A kommunikáció szerepe a különböző társadalmakban 1. A jelrendszerek kialakulása. A beszéd és az írásbeliség 2. A kommunikáció és az írásbeliség jelentőségének megnövekedése a középkorban. 3. Az információ a polgárság értékvilágában. 4. Az önálló médiahatalmak

VII.

Az állam típusai és intézményei 1. A keleti despotizmustól az antik demokráciákig 2. Uralmi formák a feudalizmusban 3. A polgári alkotmányos eszmék és az állam 4. A demokráciától a totális államig – és vissza 5. A választójog és a választási rendszerek fejlődése

VIII. Művészet és társadalom 1. A közösségi ideálok elsődlegessége a művészetekben 2. A művészetek és a vallások kapcsolata a középkorban 3. A művészet helye a polgári társadalomban 4. A modern művészetek 5. A tömeg hatása a művészetekre IX.

Világmagyarázatok 1. A tudományos gondolkodást megalapozó görög szemlélet 2. A tudományok hatékonysága a középkorban 3. A nagy világvallások 4. A tudomáynos megújulás

X.

Az európaiság története 1. Az európaiság gyökerei 2. Nemzetközi biztonsági és katonai szervezetek 3. Magyarország és az európai, euro-atlanti integráció 4. Az Európai Unió

440

1.13 MŰVÉSZETI ISMERETEK A tantárgy tanításának célja a vizuális kommunikáció elemi szintű elsajátítását lehetővé tevő képességrendszer megalapozása, elemi tárgyi tudás közvetítése és a vizuális kommunikáció, a képzőművészet, az ember által alakított környezet alapvető közlésformáinak sajátos és közös vonásainak megismertetése a vizuális nevelés sajátos, az érzelem, értelem egységét megteremtő eszközeivel kreatív személyiség kialakítása, formálása, valamint a világkép kialakulásának, kiteljesedésének segítése. A fogékonyság megalapozása a természet és a tervezett-alakított környezet esztétikai értékei iránt. A tantárgy feladata, hogy elősegítse a vizuális megismerés és megjelenítés alapvető módjainak elsajátíttatását, az egyetemes vizuális nyelv alapjainak megtanítása, a képi kommunikációs képességek kialakítását, fejlesztését és művészeti alapismeret, esztétikai kifejező, az alkotó és befogadó képesség birtoklását, továbbá az értékközpontú környezetszemlélet kialakítása, az alapvető tervező és kivitelező készségek kialakítása és személyiség fejlesztése, szocializáció elősegítése, társas kapcsolatok, együttműködési képességek fejlesztése, az emberi alkotások értékei iránti nyitottság, erkölcsi fogékonyság alakítása az érzelmek gazdagítására. A tantárgy a helyi környezet értékeit, kulturális örökségét megismertetve szolgálja a szülőföld szeretetét, formálja az értékítéletet, alapozza a felelősségteljes környezetkímélő és védő magatartást. Abban továbbfejleszthető alapvető képesség, tudás, ismeret birtoklása, ízlés kiművelése.

Témakörök Vizuális nyelv Ábrázolási és kifejezési eszközök A megformálás és a közlés tartalma közötti összefüggés, a felületképzés lehetőségei. A tervezés képnyelve, formái. Vizuális kommunikáció Ábrázolás- és kifejezés technikák: ábrázolási konvenció tapasztalati megközelítése: Egyszerű építészeti alaprajz, útvonalrajz és térképrajz készítése szabadkézi vázlatokkal, színezéssel. A nézetrend alapjai: elöl- és felülnézet szerkesztése. Összeszerelési, vagy egyszerű működési rajz készítése. A vázlatkészítés menete, szabálya.

441

A szabadkézi rajz. A képsíkok egyesítése, a vetületi szabály, a nézetrend. A közvetlen kommunikáció (testbeszéd, gesztus) és a rögzített (írás, képírás. Ábrázolás) vizuális közlés köznapi formái. A vizuális nyelv figyelemfelhívó, tájékoztató szerepe (pl. plakát). Köznapi vizuális kommunikáció szerepe a térképhasználatban (alaprajzok, térképek olvasása, értelmezése). Az ifjúsági és szubkultúra egyes elemei a művészetben. Képzőművészet Egyszerű technikák alkalmazása pl. vízfesték és tus úsztatásával, képek jelentésének módosítása felületképzési lehetőségek alkalmazásával. Képzőművészeti ágak. Műalkotás elemzés elemi szempontjai. Műalkotás elemzés feladatokhoz kapcsoltan. Színtani alapismeretek (fő- és mellékszínek, színváltozatok, színfokozatok). Őskor, Ókor (Óegyiptomi, görög, római), románkor, gótika, reneszánsz művészet, áganként egy-egy jellegzetes példával elemi szintű értelmezések. Múzeumok szerepe, helybéli gyűjtemény, tárlat megtekintése, az élmények szóbeli megfogalmazása. Tárgy- és környezetkultúra Grafikai arculatterv: egyszerű nyomtatási technikák felhasználása díszítéshez Tárgy- és környezetkultúra Tárgyalkotás mintakövetéssel, a forma, a szerkezet, az anyag a rendeltetés kapcsolatának leolvasása, a mintakövetés és újítás lépéseinek betartás.

Mindennapi élet jelrendszerének (pl. középületek tájékoztató jelei, közlekedési táblák, menetrend jelei) olvasása, jelentésük megértése. Magyarázó rajzok, folyamatábrák,vizuális közlő jelek olvasása, megértése (pl. háztartási gépek használati utasításához mellékelt rajzok, működési, szerelési ábrák olvasása, értelmezése). Objektív és szubjektív színhasználat, színrendek. Fény- és színtan. Ábrázolási konvenciók alkalmazási lehetősége a vizuális kommunikációban. 442

Tankönyvek, újságok ábráinak rajzainak olvasása, értelmezése. Vizuális kommunikáció sajátossága, egyes területeinek áttekintése. Képzőművészet Szobrászat Építészet A fény, a szín, a forma mint az érzelem vagy a gondolat kifejezése. Elemi műelemzések konkrét feladathoz kapcsoltan. A barokk kor, a XIX. század és a századforduló néhány jellegzetes alkotása. A XX. század néhány jellegzetesebb alkotása. A kortárs művészet néhány alkotásának megismerése. Művészeti ágak, műfajok rendszere.. Tárgy- és környezetkultúra A papír sokoldalú felhasználási lehetősége a mindennapi életben. Anyag, szerkezet, forma, funkció vizsgálata mindennapi használati tárgyaknál (szerszámok, eszközök, bútorok, ergonómia). Tárgytervezés egyszerű lépései:vázlat, tervrajz, szabásminta. Tárgyak stílusjegyei, egyéni ízlés tükröződése a tárgyakban. A kézművesség és a sorozatgyártás különbsége.

443

1.14 KÖZGAZDASÁGTAN Az alapvető közgazdasági ismeretek ma már nemcsak a gazdasági szakemberek privilégiuma, hanem a mindennapi élet szerves részévé vált, így a gazdasági ismeretek alapjaira ma már mindenkinek szüksége van. A munkahelyek jelentős részén ma már egyre inkább elvárásként fogalmazódik meg, hogy a munkavállalók rendelkezzenek a gazdasági életben, a közgazdaságban és az adminisztrációs munkában mindenképpen szűkséges üzleti, gazdasági ismeretekkel. Olyan kompetens személynek bizonyuljanak, akik ismerik a válalkozás gazdasági céljait, értik a közgazdászok használta szófordulatokat, valamint rendelkeznek a vállalkozói gondolkodás- és cselekvésmód megvalósításához szükséges alapismeretekkel – növelve ezzel a vállalkozás hatékonyságát, Ennek érdekében tanítjuk a 11. és 12. évfolyamon heti 0,5 órában a közgazdaságtant, amely szándékaink szerint az alapvető közgazdasági ismereteket tartalmazza, főként az alkalmazott gazdaságtant és vállalkozási ismereteket. A tananyag által a hallgatók összetett képet kapnak a gazdaság működéséről, az állam és a vállalaltok felépítéséről, a bankrendszerről, a vállalkozás lényegéről. A tananyag feldolgozása során a mindennapokban mindannyiunkat körülvevő gazdasági jelenségekre építünk és gyakorlati kérdésekre, problémákra összpontosítunk. A tanulók a tantárgy tanulása során folyamatosan aktualizált adatokkal, statisztikákkal, számos hazai és nemzetközi példával, esetleírásokkal, sok-sok rajzzal, ábrával, fotóval találkozhatnak. 1. Témaköreink: Közgazdasági alapismeretek 1. Mi közgazdaságtan? 2. A piacgazdasági rendszer 3. Kereslet,kínálat, piaci ár 4. A fogyasztó a piacgazdaságban 5. Egy vállakozás alapítása 6. Egy vállalkozás finanszírozása 7. Termelés és marketing 8. Hogyan versenyeznek a cégek 9. A munkaerő szerepe 10. A kormány szerepe 11. A pénz és a pénzintézetek 12. Gazdasági stabilitás 13. A világgazdaság 14. Eltérő gazdasági rendszerek 15. Néhány aktuális gazdasági probléma

444

Általános gazdasági ismeretek: 1. 2. 3. 4.

Mérleg és eredménykimutatás Vállalati célok és mutatószámok Költségszámítás, árpolitika Társasági, gazdasági jog

2. Részletes követelmények Közgazdasági alapismeretek:

Témák A közgazdaságtan alapfogalmai tudomány A piaci mechanizmus alapvető elemei, működése, a piacgazdaság jellemzői A pénz kialakulása és funkciói

A fogyasztó, mint a gazdaság egyik kulcsszereplője, döntési mechanizmusai, illetve a fogyasztói magatartás elemzése.

A vállalkozások fogalma, célrendszere, vállalkozási formák.

A termelés erőforrásai és felhasználási lehetőségeik.

Követelmények A közgazdaságtan tárgya, a közgazdaságtan részei, alapvető kérdései. A gazdasági körforgás A piac fogalma, típusai, a piaci szereplők meghatározása A különböző pénztörténeti korszakok bemutatása. A pénzfunkciók meghatározása. A pénz szerepe a gazdálkodásban. A háztartás, mint a fogyasztó helye, szerepe a modern gazdaságban. A szűkösség értelmezése a háztartásban. A racionalitás értelmezése a fogyasztóra. A szükséglet fogalma, csoportosítása, rangsorolása (preferencia rendszer) Háztartás költségvetésének összeállítása. A háztartás megtakarításai, befektetési szempontjai. A fogyasztói magatartást befolyásoló tényezők ismerete. A fogyasztó jogai, fogyasztóvédelem. A vállalkozó fogalma, vállalkozói tulajdonságok. A vállalkozások fogalma és céljai. A vállalkozás alapításának, működésének külső és belső feltételei. A vállalkozási formák jellemzése. A termelési tényezők megnevezése, szerepe a vállalkozás döntéseiben. Termelékenységet befolyásoló tényezők. A vállalkozás működése során felmerülő költségek típusai. A termelői racionalitás értelmezése és a profit alakulása. Az idő szerepe és értelmezése a gazdaságban.

445

Témák Piaci formák és jellemzői. A racionális vállalkozói magatartás különböző piaci viszonyok között

A vállalkozás finanszírozása, működését és vagyoni helyzetét befolyásolótényezők.

A piaci mechanizmus működési zavarai

A munka, mint termelési tényező a gazdálkodás folyamatában.

A makrogazdaság szereplői és a makrojövedelem keletkezése

A modern pénz teremtése és a pénzpiac

A munkapiac és a munkanélküliség problémájának elemzése.

Az állam gazdasági szerepvállalásának megjelenése, oka, fejlődési szakaszai, a gazdasági válságok. Költségvetési politika jellemzői

Az infláció

Követelmények A piaci formák és jellemzőik. A profitorientáció értelmezése. A fedezeti pont jelentősége a vállalkozási döntésekben. A tisztességes piaci magatartás és verseny védelmének állami eszközei és a verseny szabályozás. Az induló tőke, a pótlólagos tőkebefektetések és az eredmény hatása a vállalkozás vagyoni helyzetére. A vállalkozás eredményét befolyásoló tényezők. Finanszírozási források: saját forrás, idegen forrás. A vállalat működését befolyásoló „külső környezet” főbb összetevői. Az externáliák fogalma, elemzése. A munkaerő, mint termelési tényező bemutatása. Az emberi erőforrás helye, szerepe a vállalkozások életében. A makrogazdaság szereplói és a makrogazdasági körforgás. Amakrogazdasági mutatók értelmezése. A háztartások jövedelmének keletkezési forrásai. A jövedelem felhasználása. A megtakarítások szerepe a makrogazdaságban. A fogyasztás, a megtakarítások, a beruházások közötti makrogazdasági összefüggés. A modern pénz fogalma, a pénzteremtés folyamata. A pénzkímélő eszközök használata a gyakorlatban. A munkapiaci szereplők meghatározása, a kereslet és a kínálat értelmezése. A munkapiaci helyzetek értelmezése. A munkanélküliség fogalma, típusai, mérése. A munkanélküliségi ráta értelmezése. A modern állam szerepvállalásának közvetlen előzményei, az állami beavatkozás oka, célja, eszközei. A költségvetés felépítése, egyenlege, a deficit finanszírozás módjai. A költségvetési politika eszközrendszere. Az infláció fogalma, mérése, típusai okai, hatása a gazdaságra és a gazdasági szereplőkre.

446

Témák A nemzetgazdasá külgazdasági kapcsolatai

Követelmények A kereskedelmi és a fizetési mérleg felépítése és kapcsolatuk.

Aktuális gazdasági problémák

A munkanélküliség és az infláció kezelésének lehetséges módjai

A globalizáció

A globalizáció fogalma, előnyök, problémák. Az Európai Unió, mint gazdasági integráció

3. Minimum követelményrendszer: Továbblépés feltétele a helyi tantervi anyagban rögzített tananyag éves követeményszintjének (ezen belül az egyes ismeretkörök) 30 %-os teljesítése. 4. Eszközjegyzék a közgazdaságtan tantárgy tanításához

1. Szakkönyvek 2. Tankönyvek 3. CD-k 4. DVD és Videofilmek 5. Fóliák 6. Feladatlapok, tesztlapok 7. TV 8. Írásvetítő 9. DVD lejátszó 10. Folyóiratok, újságok 11. Fénymásolt anyagok

447

1.15 ÉLET ÉS PÁLYATERVEZÉS

Témakör 1 Helyünk a világban Az ember életének 2 meghatározó szakaszai Test és lélek 3

Követelmény A tanuló tudja elhelyezni magát a környezetben A tanuló tudatosan készüljön élete következő szakaszára

A testi és lelki egyensúly összhangja, szenvedély betegségek tudatos elkerülése

Cselekvésünk érzelmi A tanév végére képesek legyenek a tanulók az őszinteség indítékai és az indulatokon alapuló dühkitörések 4 megkülönböztzetésére Testi és lelki beteg5 ségeink

A környezet és a tanulók kapcsolata. Életvitel formálása. "Segítségforrások" ismerete.

6 Összefoglalás Nyelv, kommuniká7 ció

Az életvitel helyes és helytelen irányai Az anyanyelv tudatos megőrzése, folyamatos védelme.

Gondolatok a világ megismeréséről.

Az iskolai ismeretek hasznossága a jobb, színvonalasabb, igényesebb életminőség kialakításáért

Kreativitás, intuíció

A született tehetség és kreativitás felszínre hozása, célszerű alkalmazása

8

9

Emberi szellem és ki- A sikerhez vezető út kudarcokkal is tűzdelt, ez utóbbit is kellő intelligenciával kell elviselni. 10 teljesedés Az ember, mint érté- Jó és rossz fogalma. A szeretet a jóság alapköve! 11 kelő és erkölcsi lény Az igazságosság

Az emberi türelem, tájékozottság, jóindulat az ítéletalkotás tárházai.

Az erkölcsi jó

A lelkiismeret az emberi viselkedés, ténykedés minősítő tényezője.

12

13

448

Becsület és lelkiisme- Becsület és becstelenség különbözősége. Az elkövetett döntés korrekciója elengedhetetlen. 14 ret Esztétikai értékeink

Izléstelen és értékes alkotás, giccs és műalkotás hitelessége

Összefoglalás 16

Rossz és jó, siker és boldogság, csúnya és szép, értéktelen és értékes ellentmondáspárok.

A szeretet alapja a 17 család

A család nevelésben betöltött szerepe, az összetartozás érzése a szeretet kohéziós tényezője

15

A barátság 18

A közös program szervezése a társakkal, a barátokkal az egyenes beszéd és őszinteség célkitűzésével valósuljon meg.

A barátságról még 19 egyszer

Az őszinte, nyitott barátság nem eredményezhet aláfölérendeltségi viszonyt.

Nemzedékek kapcso- A serdülő fogadja el mások véleményét és alkalmazza a jónak bizonyult tapasztalatokat. 20 lata Nemzet, nemzetiség, 21 etnikum

Nemzet, nemzetiség, etnikum fogalmai, tartalmi megnyilvánulásuk az élet mindennapjaiban.

Csoportok alakulása

Csoport és közösség, rokonszenv - ellenszenv megkülönböztetése

Bátorság és erőszak

Bátorság, vakmerőség különbségei és gyávaság, erőszak, mint jogtalan önbíráskodási kategóriák.

22

23

Előítéletesség és nyi- Előítélet és gyűlület mint emberi negatív attitűdök levetkőzése. 24 tottság Férfi és női szerepek 25

26

Szerelem és házasság Két ember szövetségének mély tartalma a tanuló számára jó példa. Az emberi társadalom

27

A tinédzser kor buktatóinak ismerete, a tévedések korrigálási lehetőségei.

A közérdek fogalmának meghatározása és tudatosítása a tanulókkal. A demokratikus társadalmi berendezkedés jellegzets vonásai.

449

Munka, gazdaság, al- Egyéni képesség és társadalmi elvárások ismerete a tanukotás. lók számára. Fontos a lehetőség biztosítása a megfelelő 28 munkavégzéshez. Kultúra és művelőA tanulók tudják elsajátítani az értékes tudásanyagot, ledés. Az ünnepek je- gyenek képesek megkülönböztetni a jót és a rosszat a 29 lentősége életünkben. kultúra és művészetek témaköreiben. Életszínvonal, életminőség, életmód 30

A szűkebb környezet ismeretében válik teljessé a tágabb környezeti kultúra. Ismerjék a tanulók a megelőző stratégiákat.

Az ember és termé31 szet jelentősége.

Szűkebb és tágabb környezet szerepe a környezet megmentésében és megóvásában.

Hit, vallás, világnézet. Világvallások. 32

A keresztény kultűrkör és más vallások különbözősége. Ismerjék fel a tanulók a szekták és egyéb illegitim vallási tömörülések, csoportosuikások káros, romboló szerepét, a veszélyeket.

Diákjogok az általá33 nos jogrendszerben.

A tanulók ne csak jogaikat érvényesítsék és követeljék, hanem teljesítsék kötelességeiket is.

Minimum követelményrendszer:

Továbblépés feltétele a helyi tantervi anyagban rögzített középszintű érettségi tananyag éves követeményszintjének (ezen belül az egyes ismeretkörök) 30 %-os teljesítése, amelyet „megfelelt vagy „nem megfelelt” napéó bejegyzéssel kell értékelni.

450

KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉMAKÖREI

1. Magyar irodalom 1. Témakör: Életművek Tétel: Petőfi Sándor látomásköltészete 2. Témakör: Életművek Tétel: Arany János lélektani balladái 3. Témakör: Életművek Tétel: Ady Endre szerelmi költészete 4. Témakör: Életművek Tétel: Babits Mihály: Jónás könyve 5. Témakör: Életművek Tétel: Kosztolányi Dezső: Édes Anna 6. Témakör: Életművek Tétel: József Attila Flóra-versei 7. Témakör: Portrék Tétel: Balassi Bálint szerelmi költészete a Júlia-ciklus tükrében 8. Témakör: Portrék Tétel: Kölcsey Ferenc: Himnusz 9. Témakör: Portrék Tétel: Mikszáth Kálmán: Beszterce ostroma 10. Témakör: Portrék Tétel: Radnóti Miklós fasizmus ellenes költészete 11. Témakör: Látásmódok Tétel: Jókai Mór: Az arany ember 12. Témakör: Látásmódok Tétel: Juhász Gyula költői világának jellemzői 13. Témakör: Látásmódok Tétel: Tóth Árpád: Elégia egy rekettyebokorhoz – a hajó-motívum 14. Témakör: Kortárs irodalom Tétel: Kertész Imre: Sorstalanság 15. Témakör: Világirodalom Tétel: Bibliai történetek értelmezése

451

16. Témakör: Világirodalom Tétel: Franz Kafka: Az átváltozás 17. Témakör: Színház- és drámatörténet Tétel: William Shakespeare: Rómeó és Júlia 18. Témakör: Színház- és drámatörténet Tétel: Madách Imre: Az ember tragédiája 19. Témakör: Az irodalom határterületei Tétel: Egy dráma és filmváltozata 20. Témakör: Regionális kultúra Tétel: Városunk kulturális arculata

452

2. Magyar nyelv 1. Témakör: Ember és nyelv Tétel: A nyelv, mint jelrendszer 2. Témakör: Ember és nyelv Tétel: A nyelv és a gondolkodás, a nyelv és a megismerés viszonya 3. Témakör: Kommunikáció Tétel: A kommunikációs folyamat tényezői és funkciói 4. Témakör: Kommunikáció Tétel: A jel, jelek, jelrendszerek a nyelvi és nem nyelvi közlésben 5. Témakör: A magyar nyelv története Tétel: A magyar nyelv rokonságának főbb bizonyítékai néhány példával 6. Témakör: A magyar nyelv története Tétel: A nyelvújítás mibenléte, történelmi, művelődéstörténeti háttere, hatása példák alapján 7. Témakör: Nyelv és társadalom Tétel: Főbb nyelvváltozatok: a nyelvi sztenderd, a köznyelv, nyelvjárások és csoportnyelvek 8. Témakör: Nyelv és társadalom Tétel: A tömegkommunikáció leggyakoribb műfajai és hatáskeltő eszközei 9. Témakör: Nyelvi szintek Tétel: A magánhangzók és mássalhangzók rendszere, a hangok találkozása és helyesírásuk 10. Témakör: A nyelvi szintek Tétel: A szófajok rendszere 11. Témakör: A nyelvi szintek Tétel: A mondat szerkezete, teljes és hiányos szerkezetű, tagolt, tagolatlan, egyszerű, összetett 12. Témakör: A szöveg Tétel: Szöveg szóban és írásban (a szöveget alakító tényezők: a beszédhelyzet, a cselekvés, a szövegkörnyezet, a tudáskeret) 13. Témakör: A szöveg Tétel: A továbbtanuláshoz, illetve a munka világában szükséges szövegtípusok (pl.: kérvény, önéletrajz, pályázat, hivatalos levél) 14. Témakör: A szöveg Tétel: A monologikus és dialogikus szövegtípusok (pl.: előadás, vita) 15. Témakör: A retorika alapjai Tétel: A beszéd felépítése, a szöveg megfogalmazásának lépései az anyaggyűjtéstől a megszólalásig 453

16. Témakör: A retorika alapjai Tétel: Az érvelés, az érvelés beszédhelyzete és eszközei 17. Témakör: Stílus és jelentés Tétel: Stílus és jelentés a mindennapi nyelvhasználatban és a szépirodalomban 18. Témakör: Stílus és jelentés Tétel: Az állandósult szókapcsolatok, szokványos kifejezésmódok stílusértéke 19. Témakör: Stílus és jelentés Tétel: A képszerűség stíluseszközei és hatása: képek, képrendszerek felismerése, értelmezése 20. Témakör: Stílus és jelentés Tétel: A társalgási stílus

454

3. Történelem I. témakör: Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra. 1. tétel: A Magyar Királyság gazdasága az Anjou-korban 2. tétel: A nagy földrajzi felfedezések és következményei 3. tétel: A gazdasági világválság

II. témakör: Népesség, település, életmód

4. tétel: A középkori város 5. tétel: A XVIII. századi magyar társadalom 6. tétel: A reformkori Magyarország társadalma

III. témakör: Egyén, közösség, társadalom

7. tétel: A római köztársaság válsága 8. tétel: A három részre szakadt Magyarország 9. tétel: A reformmozgalom kibontakozása 10. tétel: A kiegyezés előzményei

IV. témakör: A modern demokráciák működése

11. tétel: Az ókori demokrácia 12 tétel: A polgári forradalom Magyarországon 13 tétel: A demokratikus kisérlet felszámolása, a kommunista diktatúra kiépítése Magyarországon

455

V. témakör: Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

14. tétel: Szent István államszervező tevékenysége 15. tétel: A nemzetiszocializmus 16. tétel: A bolsevik diktatúra jellemzői

V. témakör: Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

17. tétel: A tatárjárás 18. tétel: Az 1848/49-es szabadságharc 19. tétel: Az I. világháború jellege, jellemzői 20. tétel: Magyarország részvétel a II. világháborúban.

456

4. Matematika I. témakör: Gondolkodási módszerek, halmazok, logikai, kombinatórika, gráfok 1.1: Halmazok Halmazműveletek, számosság, részhalmazok 1.2: Matematikai logika Fogalmak, tételek és bizonyítások a matematikában 1.3: Kombinatorika 1.4: Gráfok

II. témakör: Számelmélet, algebra 2.1: Alapműveletek 2.2: Természetes számok halmaza,számelméleti ismeretek. Osztahtóság, számrendszerek 2.3: Racionális és irracionális számok 2.4: Valós számok 2.5: Hatvány, gyök, logaritmus 2.6: Nevezetes azonosságok 2.7: Arányosság 2.8: Egyenletek, egyenletrendszerek, egyenlőtlenségek, egyenlőtlenség rendszerek 2.9: Középértékek

III. témakör: Függvények, analízis elemei 3.1: A függvény 3.2: Egyváltozós valós függvények 3.3: Sorozatok 3.4: Egyváltozós valós függvények analíziseinek elemei

457

IV. témakör: Geometria, koordinátageometria, trigonometria 4.1: Elemi geometria 4.2: Geometriai transzformációk 4.3: Síkbeli és térbeli alakzatok 4.4: Vektorok síkban és térben 4.5: Trigonometria 4.6: Koordinátageometria 4.7: Kerület, terület 4.8: Felszín, térfogat

V. témakör: Valószínűségszámítás, statisztika 5.1: Leíró statisztika 5.2: Valószínűségszámítás elemei

458

5. Földrajz 1. tétel:A) A Föld gömbhéjai, belső szerkezete és felépítése. B) Az Európai Unió kialakulása és céljai 2. tétel:A) A globális lemeztektonikai elmélet, kőzetlemezek szerkezete és mozgásuk B) Németország általános jellemzése 3. tétel:A) Hazánk ásványi nyersanyagai B) Globális problémák 4. tétel:A) A Föld tűzhányótevékenysége, földrengések B) Magyarország településszerkezete és annak változásai 5. tétel:A) Európa természetföldrajzi áttekintése B) Olaszország ipara és mezőgazdasága 6. tétel:A) Magyarország jelenlegi és történelmi vízrajza B) Az Európai Unió mezőgazdasági politikája 7. tétel:A) Kőzetek csoportosítása B) Az Európai Unió regionális politikája 8. tétel:A) A légkör összetétele és szerkezete B) Észak – Európa országainak általános jellemzése 9. tétel:A) A légkör hatásaés az üvegházhatás B) Az USA általános jellemzése és gazdaságának sajátos vonásai 10. tétel:A) Víz a légkörben, felhő és csapadékképződés B) Társadalmak népességének fejlődési állapotai, korfa elemzések tükrében 11. tétel:A) A Föld nagy légkörzései B) Magyarország népesedési folyamatainak, foglalkozási szerkezetének változásai, vándorlások 12. tétel:A) Ciklonok, anticiklonok és monszunok B) A világgazdaság tendenciái 13. tétel:A) Óceánok, tengerek, a tengervíz mozgásjelenségei B) Japán általános jellemzése és gazdasága 14. tétel:A) A függőleges övezetesség B) Hogyan alakulnak a világgazdasági pólusok 15. tétel:A) A trópusi övezet jellemzése B) Népesség vándorlások típusai és jellemzésük 16. tétel:A)A valódi mérsékelt öv jellemzése B) Románia ipara és mezőgazdasága

459

17. tétel:A) A Naprendszer általános jellemzése B) Mit jelent a „kék banán” elnevezés 18. tétel:A) Magyarország földrajzi helyzete és nagytájai B) A világ energiagazdasága 19. tétel:A) Felszíni szárazföldi vizek jellemzése B) Magyarországi nemzetiségek és a határontúli magyarság 20. tétel:A) A hideg öv B) Magyarország mezőgazdasága és ipara

460

6. Informatika I. témakör: Információs társadalom 1 tétel: A kommunikáció információelméleti modellje. Az információ. 2 tétel: Az informatika fejlődéstörténetének főbb állomásai 3 tétel: Az információs társadalom jellemzői és szereplői 4 tétel: A szoftverhasználat jogi vonatkozásai és a szerzői jog fogalma II. témakör: Informatika alapjai - hardver 5 tétel: Analóg és digitális jelek csoportosítása. Az adat és az adatmennyiség egysége 6 tétel: Bináris, hexadecimális számrendszerek. Adatábrázolás a számítógépeken 7 tétel: A Neumann-elv. A személyi számítógépek felépítése 8 tétel: A személyi számítógépek bemeneti eszközeinek jellemzése 9. tétel: A személyi számítógépek kimeneti eszközeinek jellemzése 10 tétel: Memóriák és háttértárak 11 tétel: Hálózatok III. témakör: Informatika alapjai - szoftver 12 tétel: Az operációs rendszer főbb feladatai, típusai. Egy grafikus operációs rendszer felhasználói felülete, fontosabb felhasználói beállításai 13 tétel: Az adatkezelés 14 tétel Vírusok és más károkozók jellemzése, kategorizálása, védekezés ellenük 15 tétel: Multimédia alkalmazások IV. témakör: Információs hálózati szolgáltatások 16. tétel: Az Internet, állományok átvitele 17 tétel: Egy Internetböngésző program kezelése, beállításai V. témakör: Kommunikáció az interneten 18. tétel: Elektronikus levelezés. Mit tudnak a levelező programok? 19 tétel Internetes gyakorlati feladat VI. témakör: Könyvtárhasználat 20 tétel: Az elektronikus könyvtár és szolgáltatásai. Egy elekronikus könyvtár bemutatása 461

7. Idegen nyelv I. témakör: Személyes vonatkozások, család - A vizsgázó személye, életrajza, életének fontos állomásai ( fordulópontjai) - Családi élet, családi kapcsolatok - A családi élet mindennapjai, otthoni teendők - Személyes tervek II. témakör: Ember és társadalom - A másik ember külső és belső jellemzése - Baráti kör -

A tizenévesek világa: kapcsolat a kortársakkal, felnőttekkel

- Női és férfi szerepek - Ünnepek, családi ünnepek - Öltözködés, divat - Vásárlás, szolgáltatások (posta) - Hasonlóságok és különbségek az emberek között III. témakör: Környezetünk - Az otthon, a lakóhely és környéke (a lakószoba, a lakás, a ház bemutatása) - A lakóhely nevezetességei, szolgáltatások, szórakozási lehetőségek - A városi és a vidéki élet összehasonlítása - Növények és állatok a környezetünkben - Környezetvédelem a szűkebb környezetünkben: Mit tehetünk környezetünkért vagy a természet megóvásáért? - Időjárás IV. témakör: Az iskola - Saját iskolájának bemutatása - Tantárgyak, órarend, érdeklődési kör, tanulmányi munka - A nyelvtanulás, a nyelvtudás szerepe, fontossága

462

- Az iskolai élet tanuláson kívüli eseményei, iskolai hagyományok V. témakör: A munka világa - Munka, munkahely - Munkahelyi szokások - Pályaválasztás, továbbtanulás, munkába állás V. témakör: Életmód - Napirend, időbeosztás - Az egészséges életmód - Étkezési szokások - Ételek, kedvenc ételek - Étkezés iéttermekben, gyorséttermekben - Gyakori betegségek, sérülések, baleset - Gyógykezelés VI. témakör: Szabadidő, művelődés, szórakozás - Szabadidős elfoglaltságok, hobbik - Színház, mozi, koncert, kiállítás - Sportolás, kedvenc sport - Olvasás, rádió, tévé, videó, számítógép, internet - Kulturális események VII. témakör: Utazás, turizmus - A közlekedés eszközei, lehetőségei, a tömegközlekedés - Nyaralás itthon, illetve külföldön - Utazási előkészületek - Az egyéni és a társas utazás előnyei és hátrányai VIII. témakör:Tudomány és technika - Népszerű tudományok, ismeretterjesztés - A technikai eszközök szerepe a mindennapi életben 463

8. Biológia I. témakör: Bevezetés a biológiába - A biológia tudománya - Fizikai, kémiai alapismeretek II. témakör: Egyed alatti szerveződési szint - Szervetlen és szerves alkotóelemek - Szénhidrátok, fehérjék, nukleinsavak, nukleotidok - Az anyagcsere folyamatai - Sejtalkotók III. témakör:Az egyed szerveződési szintjei - Nem sejtes rendszerek (vírusok, prionok) - Önálló sejtek (prokarióták, egysejtű cukarióták), Baktériumok - A többsejtűség - Szövetek, szervek, szervrendszerek, testtájak IV. témakör : Az ember szervezete - Homeosztázis - A kültakaró - A mozgás - A táplálkozás - A légzés - Az emberi szervezet anyagszállítása - A kiválasztás - A szabályozás, idegrendszer - Emberi magatartás - Hormonrendszer, Immunrendszer - Szaporodás V. témakör : Egyed feletti szerveződési szint

464

- Populáció - Életközösségek - Biomok - Bioszféra - Ökoszisztéma

465

9. Fizika I. témakör: Mechanika - kinematika - dinamika - munka-energia - merev testek, hullámok II. témakör: Thermodinamika - hőmérséklet - halmazállapotok - I. és II. főtétel III. témakör: Optika -

geometriai optika

- fizikai optika - leképezés IV. témakör : Elektromágnesesség - elektrosztatika - áramok - mágnesességtan - indukció - elektromágneses hullámok V. témakör : Modern fizika - kvantumfizika - atomfizika - csillagászat VI. témakör : Fizika kultúrtörténet VII. témakör : Környezetvédelem

466

10. Kémia I. témakör: Általános kémia - atomok és molekulák szerkezete - anyagi halmazok - kémiai reakciók - kémiai számítások II. témakör: Szerves kémia - szénhidrogének - oxigéntartalmú szerves vegyületek - biológiailag fontos vegyületek III. témakör: Szervetlen kémia -

nem fémes elemek és vegyületeik

- fémek és vegyületeik

467

2.számú melléklet

Felmenő rendszerben bevezetésre kerülő szakmai programok A CD-n mellékelve

468

3. sz. melléklet

Kifutó szakmai programok A CD-n mellékelve

469

4.számú melléklet

Kötelező minimális eszköz- és felszerelésjegyzék A szakmai programban szerepel

470

5. számú melléklet

Tantárgyak tantervei A CD-n mellékelve

471