PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

Erdőtelki Kerekerdő Óvoda

Pedagógiai Program

AZ ERDŐTELKI KEREKERDŐ ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

Készítette: Nagyné Kozma Andrea óvodavezető 1


Pedagógiai Program

Az óvoda jogi státusa, adatai

Az óvoda neve:


OM azonosítója:

201990

Az óvoda pontos címe:

3358 Erdőtelek, Bajcsy-Zs. u. 11-13.

Telefonszáma:

06-36-496-051

Az óvoda fenntartója

Erdőtelek Község Önkormányzata

Címe:

3358 Erdőtelek, Fő u. 105.

Telefonszáma:

06-36-496-001

Óvodai csoportok száma:

4 csoport

Az óvoda befogadóképessége: 120 fő Az óvoda vezetője:

Nagyné Kozma Andrea

2


Pedagógiai Program

TARTALOM 1. Bevezetés 2. Törvényi szabályozás 3. Helyzetelemzés 3.1. Személyi feltételek 3.2. Tárgyi feltételek 4. Óvodai nevelésünk alapelvei 5. Óvodai nevelésünk célja 5.1. Általános célok 5.2. Speciális célok 6. Óvodakép 7. Gyermekkép 8. Az óvodai nevelés feladatai 8.1. Alapfeladatok 8.1.1. Egészséges életmódra nevelés -Egészséges táplálkozás -Személyi higiénia biztosítás -Mindennapos testnevelés, testmozgás -Testi-lelki egészség fejlesztése, -Bántalmazás, erőszak megelőzése -Balesetmegelőzés, elsősegélynyújtás 8.1.2. Érzelmi nevelés és szocializáció 8.1.3. Értelmi fejlesztés, nevelés 8.1.4. Anyanyelvi, értelmi fejlesztés, nevelés megvalósítása 8.1.5. Gyermekvédelmi feladatok 8.2. Speciális feladatok 8.2.1. Nemzeti, etnikai, kisebbségi nevelés 8.2.2. Kiemelt figyelmet igénylő gyermekek integrált nevelése 8.2.3. Halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek ellátásának feladatai 8.2.4. Sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelése 8.2.5. Halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek ellátásának feladatai 8.2.6. Képesség-kibontakoztató felkészítés, tehetséggondozás 9. Az óvodai élet megszervezése 9.1. Gyermekcsoportok szervezése 9.2. Napirend 9.3. Hetirend 9.4. Az egyes tevékenységformák megszervezése 10. Az óvodai élet tevékenységei 10.1. A különböző tevékenységek tervezése, az óvodapedagógus 3


Pedagógiai Program

feladatai a tevékenységek irányításában 10.1.1. A játék 10.1.2. A tevékenységben megvalósuló tanulás 10.1.3. Munka jellegű tevékenységek 10.1.4. Vers, mese 10.1.5. Ének, zene, énekes játék 10.1.6. Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka 10.1.7. Mozgásfejlesztés, mozgásos játékok, mindennapos testnevelés 10.1.8. Külső világ tevékeny megismerése 10.1.9. Matematikai ismeretszerzés 11. A nevelés tervezése 12. A gyermekek fejlődésének nyomon-követése 13. A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére 14. Az óvoda hagyományos ünnepei, rendezvényei 15. Az óvoda kapcsolatai 16. Az óvoda belső ellenőrzési rendje 17. A kompetencia alapú nevelés 18. Érvényességi rendelkezések 19. Legitimációs záradék

4


Pedagógiai Program

MOTTÓ: „Az ember is úgy nő, mint fa a gyökérzetével, szerteágazó rostjaival. Minél több épebb kapcsolattal szívja a világot, annál magasabb lombot vethet….” (Németh László)

1. Bevezetés Erdőtelek községben az óvodát 1956-ban létesítették. Korábban az épületben 1935-től iskolai oktatás folyt. Kezdetben egy csoporttal, majd 1965-től kettővel, 1971-től három csoporttal működött, s 1981-től 5 csoportra bővítették. A gyermeklétszám növekedésével fokozatosan bővítették, korszerűsítették az óvoda épületét, majd a szomszéd telkek megvásárlásával jelentősen megnövelték az óvoda udvarát is. Az elmúlt években a gyermeklétszám alakulása, illetve a gazdasági, társadalmi helyzet változása sok

tekintetben beleszólt

csoportmegszűntetés,

bővítés,

illetve

óvodánk életébe. 2010-2013

Többször

januárjáig

volt

átszervezés,

társulási

formában

tagintézményként működött óvodánk, majd 2013 január óta önálló intézményként.

2. Törvényi szabályozás Törvények, rendeletek, melyek az óvodai nevelés kereteit meghatározzák 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről - 2012.évi CXXIV. törvény A nemzeti köznevelésről szóló 2011.évi CXC. törvény módosításáról - 2012. évi XXIX. törvény a nemzeti köznevelési törvényről szóló 2011. évi CXC. törvény módosításáról - 2011. évi CXXIV törvény a nemzeti köznevelési törvényről szóló 2011. évi CXC. törvény módosításáról - 1997. tv. XXXI. törvény A gyermekek védelméről és jogairól - 363/2012. (XII.17.) számú Kormányrendelet, az Óvodai nevelés országos alapprogramjának kiadásáról - 229/2012. (VIII. 28.) Kormányrendelet a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC.

5


Pedagógiai Program

törvény végrehajtásáról - 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról - 30/2012. (IX. 28.) EMMI rendelet az esélyegyenlőséget szolgáló intézkedések és az integrációs rendszerben részt vevő intézmények és az ezen intézményekben dolgozó pedagógusok 2012. évi támogatásáról - 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irány-elve - 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelete a pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről - 17/2013. (III. 1.) EMMI rendelet a nemzetiség óvodai nevelésének irányelve - 185/1999. (XII.13.) Kormányrendelet a pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus szakvizsgáról Jelen módosítás a feltételek változása miatt vált szükségessé, hiszen 2013. szeptemberében új óvodaépületbe költözünk, ezért változnak a tárgyi, illetve személyi feltételek.

3. Helyzetelemzés Intézményünk Heves megyében, Erdőtelek községben működik a település egyetlen óvodájaként tölti be a 2.5-7 éves gyermekek intézményes nevelését. Jelenleg 4 csoportban 100 kisgyermek tölti óvodánkban mindennapjait. Társadalmi környezetünket tekintve az óvoda használóinak köre jól tükrözi az erdőtelki sajátosságokat. A lakosság nagyon vegyes összetételű az etnikai hovatartozás, a képzettség, a gyermekek száma, az anyagi viszonyok, a lakáshelyzet tekintetében. Ebből következik, hogy a családi nevelés kiegészítéseként nagyon különböző elvárásoknak kell megfelelnünk. A gyermekek óvodán kívül szerzett ismeretei, szokásrendszerük, neveltségi szintjük nagyon eltérő az óvodába kerülésük pillanatában. Ezért nevelőmunkánkban a közösségi nevelés mellett az egyéni fejlesztésre nagy hangsúlyt kell helyezni. A település jellemzője sajnos a nagymértékű munkanélküliség, a többségében segélyekből, alkalmi munkákból élő családok számának drasztikus emelkedése, a családok életmódjában fellelhető, a kilátástalan helyzet következtében kialakuló családi viszályok, a gyermekeket érő

6


Pedagógiai Program

negatív hatások folyamatos jelenléte, a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű családok számának emelkedése, gyermekvállalás egyre koraibbá válása. A fentiek következtében igen megnövekedett a magatartási zavarral, beilleszkedési és tanulási zavarral, beszédhibával, alacsony szokás és szabályismerettel bíró gyermekek száma, amely különlegesen nehéz szakmai kihívás elé állítja óvodánk pedagógusait, minden dolgozóját. Az intézményünk neve:


Alapítója:

Erdőtelek Község Önkormányzata

Alapító okirat kelte:

2012. december 12.

Határozat száma:

7/2012.(XII.17.)

Életbe lépése:

2013. január 1.

Közfeladata:

Óvodai nevelés

Az intézmény képviselete: Az intézmény képviseletére az óvodavezető, akadályoztatása esetén az óvodavezető-helyettes, illetve az SZMSZ-ben meghatározott személy jogosult. Alaptevékenység:

Óvodai nevelés

Gazdálkodási jogkör szerinti besorolása: Önállóan működő költségvetési szerv, amelynek pénzügyi-gazdálkodási feladatait Erdőtelek Községi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala látja el. Ezen besorolás nem érinti a intézmény szakmai önállóságát. Az intézmény vezetőjének kinevezési rendje: Az intézményvezetői megbízást a helyi önkormányzat képviselő-testülete adja a hatályos jogszabályok szerinti pályázati eljárás lefolytatása után.

7


Pedagógiai Program

Szakfeladat szerinti besorolása:  Óvodai nevelés, ellátás  Kiemelt figyelmet igénylő gyermekek nevelése, ellátása  Pedagógiai szakmai szolgáltatások  Máshová nem sorolható egyéb felnőtt oktatás Az óvoda nevelőtestülete által elkészített helyi program épít a hazai tradicionális nevelési értékekre, az Óvodai nevelés Országos alapprogramjára, a Kompetencia alapú óvodai programcsomag szellemiségére. A gyermekek összetételét tekintve nagyon eltérő szociális háttérrel rendelkeznek. Óvodánk jelenleg 4 csoporttal működik, a településről minden gyermekfelvételét biztosítani tudjuk, így elutasított gyermekünk évek óta nincs. Az óvoda dolgozói mindannyian arra törekszünk, hogy a gyermeki jogok tiszteletben tartásával olyan feltételeket teremtsünk, amelyben minden gyermek egyenlő eséllyel részesülhet színvonalas nevelésben. Óvodapedagógusaink érzékenyek a gyermekek egyéni szükségletei, eltérései, fejlődési zavarai, szociális problémái iránt. Az átlagosnál több figyelmet fordítunk a lassabban fejlődő, lemaradó, hátrányos helyzetű, beilleszkedési,- magatartási,- és tanulási zavarral küzdő, speciális nevelési igényű gyermek megkülönböztetett fejlesztésére. Valamennyi óvodásunk számára biztosítjuk a saját, egyéni fejlődési ütemének megfelelő fejlesztését, tehetségének felfedezését, kibontakozását, gazdag programokat, változatos tevékenységeket kínálva. Tehetséggondozáson

a

kiemelkedő

képességű

gyermekek

diagnosztizálása,

képességkultúrájának feltérképezése, a részképesség területenkénti sokoldalú fejlesztése, az egyéni szükségletek, kiemelkedő képességeik, tempó, tartalom szerinti bánásmód keretében történő fejlesztést értjük. A

gyermekeknek

érzelmi

biztonságot,

szeretetteljes,

családias

légkört,

színes

tevékenységrendszert biztosítunk, ahol minden nap egy csodát jelent, ami a kinti világban történő események újrajátszását, feldolgozását adja.

8


Pedagógiai Program

Kiemelten foglalkozunk a testi- lelki egészségneveléssel, az anyanyelvi neveléssel és kommunikációval. Nagy hangsúlyt helyezünk a természetvédelemre és a hagyományok ápolására. Sokféle, változatos - lehetőség szerint a szabadban végzett - mozgásos tevékenységgel egészséges életmódra nevelünk. Egészséges kiegyensúlyozott, boldog gyermekkort kívánunk biztosítani az óvodánkba járó kisgyermekeknek. Kiindulási pont, hogy minden gyermek a saját képességrendszerének figyelembevételével fejleszthető, miközben hatnak rájuk a társas kapcsolatok és az óvoda összes dolgozója. A felnőttek tetteikkel sugározzák a feltétel nélküli szeretetet, törődést, tiszteletet. Közvetetten segítjük az iskolai közösségben történő beilleszkedéshez szükséges gyermekei személyiségvonások fejlődését. Célunk a 2,5-7 éves gyermekek életkori sajátosságainak figyelembe vételével derűs, oldott légkörben egészséges és harmonikus személyiségfejlesztés. Az óvodai nevelés a gyermeki személyiség teljes kibontakoztatására, az emberi, gyermeki jogok, alapvető szabadságok tiszteletben tartásának megerősítésére irányul, biztosítva az egyenlő hozzáférést mindenki számára. A gyermeki személyiséget, elfogadás, tisztelet, szeretet megbecsülés és bizalom övezi intézményünkben. Életkoruknak és fejlettségüknek megfelelő sokszínű tevékenységet, játéklehetőséget biztosítunk – közben módot adunk a spontán utánzásos tanulásra. Az egész életen át tartó tanuláshoz nélkülözhetetlen képességek, készségek és kulcskompetenciák fejlesztése. A gyermekek érdeklődésére, aktivitására, cselekedtetésére építve fejlesztjük gyermekeink képességeit, készségeit. Nevelési

céljaink

megvalósításában

alapvetően

az

óvodás

gyermek

természetes

megnyilvánulási formáira, a szabad játékra és a mozgásra építünk, mint a fejlődést meghatározó tényezőkre. 2007-től az óvoda két csoportjában bevezetésre került a Kompetencia alapú óvodai programcsomag. A 2008-2009-es tanévtől óvodánk minden csoportjában a programcsomag szellemében folyik a nevelő-oktató munka. Valljuk, hogy a gyermek akkor lesz kreatív, egészséges felnőtt, ha minél több lehetőséget biztosítunk számára a játékra.

9

Erdőtelki Kerekerdő Óvoda 3.1.

Pedagógiai Program

Személyi feltételeink

Alkalmazotti létszámunk: 13 fő Ebből 9 fő óvodapedagógus, mindannyian felsőfokú végzettséggel, ketten szakvizsgával rendelkeznek. 4 fő dajka segíti az óvodapedagógusok munkáját dajkai végzettséggel. Az óvoda teljes nyitvatartási idejében a gyermekekkel óvodapedagógus foglalkozik, akik színvonalas elméleti felkészültséggel, nagy szakmai tapasztalattal rendelkeznek. Érdeklődési körük széles, rendelkeznek mindazokkal a képességekkel, személyiségjegyekkel – gyermekközpontú szemlélet, empátiás készség, kreativitás, gyermekekre odafigyelő, meleg, megértő, elfogadó, segítő attitűd - amelyek eredményessé teszik pedagógiai tevékenységüket. Pedagógusaink számára nagyon fontos az önképzés, továbbképzés. Mindannyian teljesítik a hétévenkénti továbbképzési kötelezettséget, melyet normatív finanszírozásból, illetve pályázatokból finanszírozunk. A dajkáink dajkaképzőt végeztek, ismerik a nevelési feladatokat, segítik a gondozási- és nevelőmunkát, viselkedésük modellértékű, aktívan részt vesznek a csoportok napi életében. Munkánkat a Nevelési Tanácsadó logopédusa illetve gyógypedagógusa segíti, heti rendszerességgel.

3.2.

Tárgyi feltételeink:

A program előző átdolgozásakor az új óvoda építése miatt átmenetileg a helyi általános iskola, illetve egy szolgálati lakás nyújt otthont mindennapjainkhoz. A 2013-2014-es nevelési évet már az új, korszerűen felszerelt, minden igényt kielégítő óvodában kezdjük meg. Tárgyi feltételeink lehetővé teszik a programban foglaltak megvalósítását. A megfelelő eszközök és felszerelések pályázati lehetőségek kihasználásának köszönhetően a rendelkezésünkre állnak. A csoportszobák esztétikusak, berendezéseikkel harmóniát, szeretetet sugallnak. A csoportszobák természetes és mesterséges megvilágítása jó. A bútorok a gyermekek testméreteinek megfelelőek, színviláguk harmonikus. A játék, étkezés, alvás a csoportszobákban zajlik.

10


Pedagógiai Program

A barátságos, esztétikusan berendezett, megfelelő világítású csoportszobák segítik a komfortérzet kialakítását. Az igényekhez alkalmazkodó, szabadon variálható bútorok elegendő helyet biztosítanak a játékhoz, az étkezéshez és a pihenéshez. A csoportszobákat úgy alakítottuk ki, hogy többféle játéktevékenységre legyen alkalmas: olyan esztétikus mesesarkot, ami a napi mesélésnek, bábozásnak, drámajátéknak a színtere; olyan helyet, ahol a gyerekek nyugodtan rajzolhatnak, barkácsolhatnak, és mindent megtalálnak, ami a vizuális tevékenységükhöz szükséges. Állandó helyük van a zenei készség fejlesztéséhez, valamint a mozgásos játékhoz szükséges eszközöknek is. A csoportszobák berendezése lehetővé teszi az elkülönülni vágyó gyermekek csendes tevékenységét is. A játékeszközök mennyisége és minősége jónak mondható, folyamatosan bővülő. Minden csoportnak saját vizes blokk - megfelelő méretű kézmosókkal, illetve wc-vel - áll rendelkezésére, valamint a csoportok saját öltözővel vannak ellátva. A nevelői szoba ad lehetőséget a szakmai megbeszélésekre, szülőkkel való személyes találkozásra (fogadóóra), a fejlesztő foglalkozások külön fejlesztő szobában történnek. Tornatermünk nincs, viszont hatalmas a hatalmas aulában minden lehetőség adott a testneveléshez, a közösségi programok megtartásához. Technikai felszereltségünk megfelelő. Udvarunk tágas, minden csoportnak külön udvarrész áll rendelkezésére a szabadtéri játékhoz. Sajnos még kevés az árnyékos terület, mivel az építkezéskor ki kellett vágni a fákat, egyéb zöld növényeket. Pótlásuk folyamatosan történik. Az udvaron jelenleg nem sok játék van, mivel a régi fajátékokat is el kellett távolítani, azokat újra felhasználni nem lehetett. Az óvodaépítési pályázat tartalmazott néhány udvari játékot, de folyamatosan próbáljuk bővíteni lehetőségeinkhez mérten. Az udvari játékokat folyamatosan karban tartjuk, felújítjuk. Az udvar rendben tartása a dajkák napi feladata. Az udvari munkához szükséges szerszámok és a gyermekek udvari játékainak tárolása megoldott.

4. Óvodai nevelésünk alapelvei Óvodánkban törekedtünk arra, hogy minden óvodapedagógusra és dajkára egyaránt érvényes, munkájukat meghatározó pedagógiai alapelvek mellett megjelenjenek azok a sajátosságok,

11


Pedagógiai Program

melyek intézményünk, egyes óvodai csoportunk arculatát leginkább meghatározzák, a tartalmi munkát sokszínűvé teszik. Az óvodában folyó nevelő-személyiségfejlesztő munka alapelveit a közoktatási törvény, az Óvodai nevelés országos alapprogramja, a kompetencia alapú nevelés program figyelembe vételével az alábbiakban határozzuk meg:

 A gyermeki személyiség tisztelete, elfogadása, a gyermeki jogok és alapvető szabadságjogok tiszteletben tartása, megerősítése, mely a szereteten, bizalmon és megbecsülésen alapul.  Az óvoda elsődlegesen nevelő intézmény  Óvodai

nevelésünk

gyermekközpontú,

befogadó szemléletet

tükröző,

ennek

megfelelően törekszünk a gyermek személyiségének differenciált fejlesztésével képességeinek

kibontakoztatására,

felzárkóztatásra,

tehetséggondozásra,

esélyegyenlőség elvének biztosítására.  Az óvodás gyermek fejlődő személyiség, így különleges gondoskodás, védelem illeti meg  A gyermek nevelése elsősorban a család joga, melyet óvodánk sajátos eszközeivel kiegészít. A családi és óvodai nevelés összehangolása érdekében partnerközpontú együttműködésre, nyitottságra törekszünk, nagyon fontos az óvoda valamennyi dolgozójának a kölcsönös tiszteletadáson, bizalmon és segítségnyújtáson alapuló attitűdje.  Az óvodás életkorban a gyermek alapvető tevékenysége, létformája a szabad játék, ezért óvodai nevelésünkben is ez az alapvető, semmi mással nem helyettesíthető, az óvodás gyermek elemi pszichikus szükségleteként funkcionáló tevékenységforma.  A természeti-, és tárgyi környezet megismerése, környezettudatos magatartás megalapozása, a gyermeket körülvevő felnőttek példáján keresztül.  Tilos a gyermek mindennemű közvetlen, vagy közvetett megkülönböztetése, fontos a dolgozóink részéről a különbözőség elfogadása, befogadó attitűd.  A sajátos nevelési igényű gyermekek esetében is az általános nevelési célkitűzések megvalósítására törekszünk, melyek érdekében szem előtt tartjuk, hogy a gyermek mindig csak annyi segítséget kapjon, amennyi a további önálló cselekvéséhez szükséges, azt viszont minden esetben maradéktalanul megadjuk

12


Pedagógiai Program

 Olyan környezet biztosítása, mely igazodik a gyermekek szükségleteihez, életkori és egyéni sajátosságaihoz, érzelmi biztonságot nyújt.  Minden

gyermek

különböző,

és

minden

gyermeknek

joga

hogy

sajátos

szükségleteihez, igényeihez, képességi szintjéhez, a maga üteméhez illeszkedő pedagógiai eljárások segítségével fejlődhessen, a számára legkevésbé korlátozó és legkevésbé szegregált környezetben.  A nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozó és migráns gyermekek óvodai nevelésében biztosítani kell a kisebbségi önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, átörökítését, nyelvi nevelését, a multikulturális nevelésben alapuló integrációs lehetőségét.  Valódi tudás az, amit a gyermek maga fedez fel, és önkéntes cselekvésen keresztül tapasztal meg.  Az óvodában komplex nevelés folyik. Az egyes nevelési területek a gyakorlatban egységet alkotnak, csak elméletileg differenciáltak, elkülönültek.  Az anyanyelvi nevelés áthatja az óvodai nevelés egészét  A nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozó és migráns gyermekek óvodai nevelésében biztosítani kell a kisebbségi önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, átörökítését, nyelvi nevelését, a multikulturális nevelésben alapuló integrációs lehetőségét. A kompetencia alapú óvodai programcsomag sajátos elemei Óvodapedagógusaink mindig is nyitottak voltak az új módszerek, nevelési eljárások fogadására, kiváltképp, ha innovatív, inkluzív pedagógiánkkal elősegítjük a gyermekek minél harmonikusabb személyiségfejlődését. Nagyfokú szociális érzékenységgel, szakmai hozzáértéssel és a gyermeki jogok tiszteletben tartásával dolgozunk. Nevelési programunkba beépítésre kerültek a nyertes, TÁMOP pályázat által támogatott, kompetencia alapú óvodai nevelés programcsomag elemei is. 2007 óta alkalmazzuk a kompetencia alapú nevelést óvodánkban, először két csoportban, majd 2009-től mind a négy csoportunkban. A kompetencia alapú óvodai nevelés bevezetésével a gyerekek számára önfeledt, boldog gyermekkort teremtünk, amelyben  kedvük, igényeik, elképzeléseik, vágyaik szerint játszhatnak

13


Pedagógiai Program

 kedvük, igényeik szerint mozoghatnak térben és időben  zenében és festésben, átélhetik a mesék, versek szárnyaló világát  átérezhetik a hagyományok üzenetét  bábozhatnak, dramatizálhatnak  változatos tapasztalatokat szerezhetnek önmagukról, barátaikról, a segítő, befogadó, elfogadó felnőttek jelenlétéről, a közösségről  színes élményeket szerezhetnek az őket körülvevő világról, a környezetről, a természet csodáiról, a számok, a mennyiségek birodalmáról  játszva tanulhatnak egymástól és a felnőttektől  kérdéseiket bátran, nyíltan megfogalmazhatják  figyelembe veszik a gyermekek törvényeit is

A szülők biztosítékot kapnak arra vonatkozóan, hogy: 

a program középpontjában gyermekük áll, akinek figyelembe vesszük egyéni és életkori sajátosságait, szükségleteit, igényeit, vágyait,



olyan tudástartalmakat adunk át gyermekének, amelyek a sikeres iskolai tanulás megkezdését alapozzák meg,



gyermekének megtanítjuk értékelni a másik gyermek különbözőségét, önmagának és képességeinek reális megítélését, miközben olyan értékeket közvetítünk, amelyek örök érvényűek és segítik a szocializációt, a tudás megszerzéséhez szükséges pozitív viszony megerősítését,



óvodával való együttműködésük szorosabbá, partneribbé, új tartalmúvá válhat a kölcsönös felelősség vállalás mentén.

Az óvodapedagógus számára lehetőséget ad: 

olyan pedagógiai, pszichológiai ismeretek megszerzésére, amellyel meglévő ismereteiket bővíthetik, mélyíthetik, komplexebbé, korszerűbbé tehetik,



az óvoda-iskola átmenet, az inkluzív pedagógia, adaptív nevelés, a játék, az érzelem és az erkölcs új tartalommal történő értelmezésére, megközelítésére,



céltudatosabb, tervezettebb, hatékonyabb gondozó- nevelő- oktató munka megélésére,

14

Erdőtelki Kerekerdő Óvoda 

Pedagógiai Program

a kreativitás, élménytanulás, cselekedtetés, tapasztalatszerzés, életszerűség pozitív fejlesztő hatásának elemzésére, tudatos alkalmazására,



a gyermekek differenciálási szintek, képességfajták szerinti fejlesztésére,



az érdeklődésre, kíváncsiságra, aktivitásra építő, kooperatív tevékenység szervezés és ismeretszerzés hatékonyságának megtapasztalására.

A programcsomag témajavaslataiból a nevelési programunkhoz felhasználható anyagokat alkalmazzuk. A kompetencia alapú nevelés jellemzője a képességfejlesztés fontossága. Az óvodapedagógus az ismeretek tapasztalati úton történő megszerzéséhez segíti hozzá a gyermeket. Megteremti annak a lehetőségét, hogy a gyermek a játékon, a művészeteken, az alkotómunkán, saját tevékenységén keresztül szerezhesse meg azokat az élményeket, amelyek megnyitják, és ébren tartják benne a vágyat a környező világ megismerésére, a tanulás örömének átélésére. Ebben az életkorban az igazi ismeret az, amit a gyermek önmaga szerez meg. Mindennek az alapja, hogy a gyermek érdeklődésére és cselekvésére, előzetes tudására, tapasztalataira épüljön az ismeretanyagot is tartalmazó tevékenységrendszer.

15


Pedagógiai Program

5. Óvodai nevelésünk célja 5.1.

Általános célok

„ A gyermek legfőbb joga, hogy gyermekéveit gyermekként élje meg. A felnőttnek pedig legfontosabb kötelessége, hogy ezeket, a gyermeki jogokat elismerje, elfogadja és saját szülői, gondozói, nevelői minőségében ezeknek az érvényre jutását teljes erővel támogassa.”/ Gyermeki jogok és szükségletek nyilatkozata. / Óvodai nevelésünk fő célja, hogy az óvodás korú gyermekek sokoldalú, harmonikus személyiségfejlődését elősegítse, az életkori és egyéni sajátosságok figyelembe vételével. Célunk, hogy a gyermek belső érése, valamint a családi nevelés és az óvodai differenciált nevelési folyamat eredményeként testileg, lelkileg, szociálisan és értelmileg is elérje az életkorának és képességeinek megfelelő legmagasabb szintet; nyitott, önálló, érdeklődő és kiegyensúlyozott gyermek legyen óvodáskor végére. Az óvoda funkciói: • óvó-védő •szociális •nevelő-személyiségfejlesztő

5.2.

Speciális célok

 A 2.5-7 éves gyermekek egészséges, élmény-gazdag, harmonikus fejlődésének elősegítése sokféle színes tevékenység biztosításával, az eltérő fejlődési ütem és az egyéni sajátosságok figyelembevételével.  Biztonságos, családias légkör megteremtésével a testi, az érzelmi, értelmi és a szociális fejlődés elősegítése, a hátrányos helyzetből adódó különbözőségek kompenzálása.  Az egyénre szabott képességfejlesztéssel jól kommunikáló, az anyanyelv szabályait helyesen alkalmazó, kiegyensúlyozott, környezetében jól eligazodó, gyermekek nevelése.  Környezetvédő magatartás megalapozása.  A gyermeki személyiség fejlesztése érdekében az esélyeinek, lehetőségeinek javítása.

16


Pedagógiai Program

 Valamennyi beszédhibás gyermek számára a logopédiai ellátás elérhetővé tétele  A beilleszkedési, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek egyénre szabott, differenciált fejlesztésével a kommunikációs, anyanyelvi, szociális képességek hangsúlyos fejlesztése, motivációs bázisuk alakítása  A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek esélyegyenlőségének biztosítására törekvés, az óvoda pedagógiai és módszertani eszközeivel, a szociális helyzetből adódó hátrányok csökkentése  A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek óvodai hiányzásának csökkentése, valamint a településen élő minden óvodás korú gyermek óvodába kerülésének elősegítése  Célunk olyan pedagógiai környezet kialakítása, ahol a különbözőség felé fordulás természetessé válik. 

Célunk a gyermeki aktivitás, motiváltság, kíváncsiság ébrentartása és kielégítése, a kreativitás előtérbe helyezése és a kompetencia érzés kialakítása, fenntartása. A gyermek érdeklődésére, cselekvésére, tapasztalataira építjük az ismeretanyagot is tartalmazó tevékenységrendszert.

 Közösségi nevelésünk alapelve, hogy a gyermek, mint egyén megtalálja helyét a közösségben. Célunk, hogy a gyermeknek igényévé váljék a csoporttal való együttműködés, ugyanakkor egyedül is tevékenykedhessen.  Célunk, biztonságot nyújtó, megalapozott, következetes szokásrendszer kialakítása, amelyben fejlődhet a gyermek normarendszere.  Gondoskodunk a gyermekek életkori sajátosságaiból adódó felfokozott mozgásigény kielégítéséről.  Célunk, hogy a gyermekek tiszteljék környezetüket, biztosítsuk a környezettudatos magatartás megalapozását.  Célunk a gyermekek megismerési vágyára, kíváncsiságára alapozva különböző helyzetteremtés és fejlesztő környezet kialakítása, biztosítása.  Az életkor és az egyéni adottság nagymértékben meghatározzák a gyermeki tevékenység minőségét, tehát ezt figyelembe véve segíthetjük elő az életszerű körülmények között a változatos tevékenységeket.  Tiszteletben tartjuk a családok nevelési szokásait. Célunk a családokkal való  együttműködés, a családok segítése, az intervenciós gyakorlat erősítése.

17


Pedagógiai Program

6. Óvodakép Óvodánkban törekszünk arra, hogy minden óvodapedagógusra és dajkára egyaránt érvényes, munkájukat meghatározó pedagógiai alapelvek mellett megjelenjenek azok a sajátosságok, melyek intézményünk, egyes óvodai csoportunk arculatát leginkább meghatározzák, a tartalmi munkát sokszínűvé teszik. Az óvodáskor időszakában a gyermek nagy változáson, fejlődésen megy át. Létrehozza az első családon kívüli kapcsolatait, a másodlagos szocializáció folyamatában megtanul egy másféle alkalmazkodást, egy új és az otthonitól részben eltérő értékrendet, normák szabályok rendszerét. Szokások alakulnak ki és rögződhetnek egy életre szólóan – feltéve, ha a család is erősíti azokat. Érdeklődése még fokozottabban fordul a valóság felé. Ok-okozati összefüggések után kutat, s ha nem talál megfelelő magyarázatot, maga alkot „elméletet” addigi ismeretei, tapasztalatai szerint. Elsajátítja a gondolkodási műveleteket. Gondolkodása cselekvő, szemléletes gondolkodás szintjéről, konkrét műveleti szintre jut. Élénken működik a képzelete. Programunk egyaránt épít az óvodapedagógia tradicionális értékeire, és intézményünk hagyományaira, gyakorlatára és a kliensi igényekre. A pedagógiai munkában fontosnak tartjuk, hogy a nevelők beállítódásuk szerint szabadon nevelhessenek – pedagógiai szabadság. A gyermeket olyan fejlődő személyiségnek tekintjük, akit belső biológiai törvényszerűségek és szocializációs hatások egyaránt formálnak. A gyermek tevékenységben fejlődik. A nevelést a szocializáció eszközének, céltudatos tervszerű munkának tekintjük. A gyermeki személyiség formálódását pedagógiai módszerekkel, célirányos hatások szervezésével valósítjuk meg. Azt valljuk, hogy minden gyermek csak önmagához viszonyítva fejleszthető. A gyermekeknek nemcsak életkori szakaszonként, hanem egyénenként is eltérő testi-lelki szükségleteik vannak. Ezért a pedagógiai hatékonyság szempontjából az individualizált módszereket meghatározónak tekintjük. Csoportos tevékenységek során elleshetik a nevelőktől, társaiktól az együttműködési, tanulási technikákat, a viselkedési normákat és kielégíthetik tudásvágyukat. Az óvodáskorú gyermek életkori sajátosságaiból eredően felnőtt-függő. A felnőttek tapintatos, biztonságot nyújtó jelenléte elengedhetetlen a személyiség szabad kibontakozásában.

18


Pedagógiai Program

Éppen ezért a nevelőtől ebben az érzékeny, veszélyeket is magában rejtő életszakaszban felkészültséget, magas erkölcsi szinten álló pedagógiai munkát igényel a gyermek nevelése, képességeinek fejlesztése. Alapvető követelmény a kisgyermek emberi méltóságának tisztelete, szükségleteinek maradéktalan kielégítése. A jó nevelőt a gyermekszeretet, gyermektisztelet, felelősségérzet, empátiakészség, rejtett üzenetet küldő kommunikáció, önképzési igény és szakmai tudás jellemzi. Az Erdőtelki Kerekerdő Óvoda egy nyugodt, rácsodálkozásra lehetőséget adó kis sziget, ahol a felnőttek megértéssel fordulnak egymás felé, ahová egyaránt örömmel jár óvodás, szülő, munkatárs, ahol a maga területén mindenki a tudása legjavát adja, ahol fontos mindenki számára az önképzés, az állandó fejlődés. Ahol magas fokú az empátia, a tolerancia, minden esetben érvényesülnek a gyermekek jogai, megfelel a szülők elvárásainak, a gyermekek igényeinek, a szakmaiság és a kor követelményeinek. Minden gyermekben az egyéniséget értékeljük, és azokat a személyiségvonásokat segítjük, amelyek az iskolai közösségbe való beilleszkedéshez szükségesek. Törekszünk megismerni, megérteni, formálni a gyermekek személyiségét. Előminősített referencia-intézményként szeretnénk megőrizni, erősíteni szakmai hírnevünket, jó gyakorlatainkat, tapasztalatainkat meg kívánjuk osztani más óvodákkal. Továbbra is magas szakmai színvonallal, felkészültséggel, igényesen végezzük munkánkat, nyitottak vagyunk az innovatív pedagógiai módszerekre. Szeretnénk intézményünket még vonzóbbá tenni a szülők számára, egy olyan óvodában, ahol megőrizzük a gyermekek békés, boldog gyermekkorát. Olyan intézmény szeretnénk továbbra is lenni, amely ápolja hagyományait, épít munkatársai tapasztalataira, amelyben követelmény a sokrétű magas fokú felkészültség. Továbbra is a gyermekek sokoldalú képességfejlesztését tartjuk szem előtt, szeretnénk, ha gyermekeink kikerülve az életbe minden helyzetben megtalálnák a helyüket. Minden tevékenységünket a nap minden szakában a játék hatja át, - hiszen ez a gyermek legfőbb tevékenysége, a fejlődés és fejlesztés színtere, eszköze - ezáltal fejlesztjük a gyermeke személyiségét. Elegendő időt és teret biztosítunk az önfeledt játéknak. Egyéni képességeiknek megfelelően fejlesztjük gyermekeink képességeit, készségeit, kompetenciáit, mellyel alkalmassá válnak az élethosszig tartó tanulásra. Igyekszünk partnereink igényeinek megfelelően végezni nevelőmunkánkat. Partnereink igényeit minél teljesebb körben törekszünk kielégíteni, rugalmasan alkalmazkodva az intézményeinket érintő kihívásokra. Az intézményünk nevelőtestülete kezdeményező és innovatív.

19


Pedagógiai Program

7. Gyermekkép Pedagógusként mit is szeretnénk elérni, milyen gyermekeket szeretnénk nevelni óvodánkban? Nyugodt, elmélyülten játszó, kreatív gyermekeket, akik alkalmazkodni tudnak a szokásokhoz, a szabályokhoz és társaikhoz, elfogadják a különbözőséget, tisztelik, védik, óvják a természetet, élményeiket, gondolataikat bátran elmondják, testileg érettek, lelkileg kiegyensúlyozottak Személyiségükbe épüljenek be a felnőttek által közvetített értékek, hogy vidám, pozitív gondolkodású, kreatív, önbizalommal rendelkező gyermekekké váljanak. Fontosnak tarjuk, hogy a gyermekeket biztonságos környezetben neveljünk, akik optimisták, segítőkészek, megértők, szabálykövetők, odafigyelők, kedvesek, emberségesek, önállóak, saját képességeikhez mérten fejlettek, elfogadják egymást, örömmel tevékenykednek. Óvodai nevelésünk gyermekközpontú, befogadó, ennek megfelelően a gyermeki személyiség kibontakoztatására törekszünk, biztosítva minden gyermek számára az egyenlőséget. A gyermekek az óvodáskor végére megtanulnak a különbözőségekkel együtt élni, természetessé válik számukra az egymás felé fordulás. Szeretnénk olyan gyermekeket nevelni, akik nyugodtak, tele vannak élményekkel, tudnak nevetni, csodálkozni, természetes kíváncsiság vezérli őket, erősen kötődnek a meséhez, zenéhez, különböző alkotó tevékenységhez. Szeretettel és bizalommal fordulnak társaikhoz, a felnőttekhez. Kialakul az egyéniségük, korukhoz képest önállóak, környezetükben jól eligazodnak,

jó

kapcsolatteremtő

képességgel

rendelkeznek.

Bátran,

egészséges

önbizalommal jól kommunikálnak, érzelmeiket képesek verbális és nonverbális módon is kifejezni. Magatartásuk és viselkedéskultúrájuk koruknak megfelelően fejlett, udvariasak, illemtudók, szeretik és védik a természetet. Alapelvünk, hogy a gyermek, mint egyén találja meg helyét a közösségben. Nevelési célunk, hogy a gyermeknek igényévé váljék a csoporttal való együttműködés, ugyanakkor – ha arra van igénye – egyedül is tevékenykedhessen. Ilyenkor a többiek alkalmazkodjanak hozzá. A társas kapcsolatok alakulásának legfőbb eszköze elsősorban a szabad játék, ezt követik a közös tevékenységek a közösen végzett feladatok, a különböző szervezeti keretekben megvalósuló tanulási formák.

20


Pedagógiai Program

8. Az óvodai nevelés feladatai 8.1.

Alapfeladatok

 A szülői házból hozott szokások, elvárások, normák figyelembevételével a gyermekek személyiségének harmonikus fejlesztése, a csoporton belüli sajátos szerepének a kialakítása.  Sok közös élmény, tevékenység és együttlétek biztosításával az erkölcsi tulajdonságok megalapozása – figyelmesség, segítőkészség, szorgalom, kitartás, önzetlenség, együttérzés.  A szociális érzékenység kialakítása segítse a különbözőségek elfogadását, a barátkozást, az érzelmekre épülő kapcsolatteremtő képességek megerősödését  Az érzelmi alapigények biztosítása – biztonságérzet, szeretetérzet, védettségérzet – segítse a gyermekeket abban, hogy érzéseiket, gondolataikat szóval, mozgással, vizuális eszközökkel szabadon kifejezhessék.

 A gyermekek kíváncsiságára, utánzási kedvére építve képességük, figyelmük, képzeletük, gondolkodásuk, kreativitásuk fejlesztése

 A halmozottan hátrányos helyzetű, hátrányos helyzetű, különleges bánásmódot igénylő gyermekek differenciált fejlesztése, fejlődésének segítése.  az érzelmi biztonságot nyújtó derűs, szeretetteljes, pedagógiai optimizmust sugárzó légkör megteremtése,  a testi, szociális és anyanyelvi, értelmi képességek, egyéni és életkori sajátosságnak megfelelő alakítása,  gyermeki közösségben végezhető, sokoldalú, életkornak és egyéni fejlettségnek megfelelő tevékenységek biztosítása, melyben segítjük a gyermeket a közösséghez való alkalmazkodásban, szociális kapcsolatai kialakításában,  életkorának és egyéni fejlettségének megfelelő műveltségtartalmak közvetítése  a gyermek egészséges fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges személyi és tárgyi környezet feltételeinek biztosítása,  az egészséges életmód alapjainak megteremtése

21


Pedagógiai Program

8.1.1. Egészséges életmódra nevelés Az óvodai nevelés feladata az óvodáskorú gyermeke testi és lelki szükségleteinek kielégítése, ezen belül az egészséges életvitel, életmód alakítása. Az egészséges életmódra nevelés az egészséges életvitel igényeinek alakítása, ebben az életkorban kiemelt jelentőségű. Az óvodai nevelés feladata a gyermek testi fejlődésének elősegítése. Az egészségnevelésnek az egész nevelési folyamat szerves részévé kell válnia. A gyermek fejlődését befolyásolják a veleszületett adottságok, a biológiai érés sajátosságai, a környezet hatásai. A gyermek érésének alapja a családi biztonságérzet, mely bővül az óvodában szerzett biztonságérzettel. Az így kiegyensúlyozottá váló, derűs gyermek, akinek a gondozás során a testi és lelki szükségletei kielégítést nyernek, harmonikusan fejlődik. Célunk:  Az egészséges életmód iránti igény megalapozása, a testi képességek lehetőség szerinti fejlesztése  A gyermek testi-lelki szükségleteinek kielégítése  Testileg, lelkileg egészséges, kiegyensúlyozott gyermekek nevelése, egészségkultúrájuk kialakítása, testi fejlődésük elősegítése. Feladataink:  Az egészséges életmód, a testápolás,az étkezés, az öltözködés, a pihenés, a betegségmegelőzés és az egészségmegőrzés szokásrendszerének kialakítása a differenciált életritmus figyelembe vételével.  Mozgásos

tevékenységek,

séták,

kirándulások

szervezése,

a

gyermekek

mozgásigényének kielégítése.  A gyermek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezet biztosítása.  Mozgáskultúrájuk és egészség megóvásuk érdekében láb-és testtartásjavító torna tartása.  A

környezet

védelméhez

környezettudatos

és

magatartás

megóvásához

kapcsolódó

megalapozása.

természetvédelem)  Gyümölcs-és zöldségnapok fontosságának kiemelése.  Együttműködés az óvoda védőnőjével

22

szokások

(Szelektív

alakítása,

hulladékgyűjtés,


Pedagógiai Program

 a gyermek gondozása, testi szükségleteinek, mozgásigényének kielégítése,  a harmonikus, összerendezett mozgásfejlődésének elősegítése,  a gyermek testi képességei fejlődésének segítése,  a gyermek egészségének védelme, edzése, óvása, megszerzése,  az egészséges életmód, a testápolás, az étkezés, az öltözködés, betegségmegelőzés, az egészségmegőrzés szokásainak alakítása,  a helyes fogápolás elsajátítása,  a gyermek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges és biztonságos környezet biztosítása,  ha szükséges megfelelő szakember bevonása, speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi-lelki nevelési feladatok ellátása. A zavartalan fejlődéshez, az egészség fenntartásához a gyermekek fokozott gondozása elengedhetetlen követelmény. A gondozási feladatok végzése az óvodában dolgozó valamennyi felnőtt (óvónő, dajka) feladata. Fontos, hogy a gyermek megtanulja önállóan ellátni magát. Ehhez nyújt segítséget – az egyéni bánásmód és az egyes gyermekek sajátos igényeinek figyelembevételével – az óvónő és a dajka. Fokozottan figyelünk arra, hogy igényükké váljon a tisztálkodás. Fontos a gyermekek testi-fizikai szükségleteinek kielégítése. Mivel napirendünk rugalmas, így tudjuk biztosítani, hogy minden gyermeknek megfelelő hely és idő álljon rendelkezésére ezek kielégítésére. A tízórai és az uzsonna folyamatos az ebédeltetés adott időpontban zajlik. Ebéd után minden gyermek fogat mos. Ismerkednek a szájápolással, elsajátítják a fogmosás helyes technikáját, és ezáltal igényükké válik a szájápolás, kialakul bennük a fog- és a szájápolás fontossága A gyermekek mozgásának fejlesztése örömforrás és alkalmas lehetőség az esetleges mozgáshibák korrigálására is. Lehetőleg felváltva biztosítjuk a mozgást és az üléssel együtt járó tevékenységeket. Kihasználunk nap folyamán minden lehetőséget a mozgásra! Célunk, hogy a gyermekek minél több időt töltsenek a szabadban. A gyermekek testi képességeit a mindennapi testnevelések alkalmával és a szervezett testnevelés foglalkozásokon fejlesztjük. Ezen kívül a nap folyamán bármikor a mozgásos játékok spontán szervezésével, illetve játszásával. A havi egy alkalommal játékos torna keretében beiktatunk tartásjavító és lúdtalptornát is.

23


Pedagógiai Program

A gyermek életrendjében a levegőztetés, mint elsőrendű edzési lehetőség minden évszakban szerepel. Törekszünk arra, hogy naponta a szabadban töltött idő – időjárástól függően – naponta legalább 1 óra vagy még ennél is több legyen. Az időjárásnak megfelelő, réteges és praktikus öltözködés kialakítására nagy hangsúlyt helyezünk. A szülői értekezleteken erre a szülők figyelmét felhívjuk és kérjük együttműködésüket. Fontosnak tartjuk azt, hogy váltóruhát hozzanak a szülők gyermekeik számára, amelyet külön jellel ellátott zsákban tárolunk. A délutáni pihenéshez levetik a nadrágjukat, a pulóverjüket, az esetleg szoros, kényelmetlen ruhadarabokat. Tiszta lepedőt és ágyneműt használnak, amelyet meghatározott időközönként, de ha szükséges bármikor hazavisznek kimosni. Az ágynemű mindenkinek sajátja, a lepedő óvodánkban egységes a gyermekek számára. A testi képességeik fejlesztésére, a mindennapi testnevelésre a csoportszoba, a mozgásfejlesztő játékeszközökkel folyamatosan bővülő udvar ad lehetőséget, illetve a minden csoportszobához tartozó terasz, és az óvoda aulája. Az óvodapedagógus feladata az egészséges életmód kialakításában:  A gyermek megfelelő gondozottságának biztosítása.  A gyermek alapvető fizikai szükségleteinek kielégítése.  Az időjárástól függően a lehető legtöbb idő eltöltése a szabadban, illetve ennek biztosítása, séták szervezése. Nyáron napozás, légfürdő, télen hóban, hóval való játék.  Az egészséges óvodai környezet megteremtése.  Szellőztetés szükség szerint, télen párologtató elhelyezése a csoportszobában.  Ügyelni a gyermekek réteges, praktikus öltözködésére, illetve az erre való igény kialakítása (komfortérzés).  Példamutatás a tisztálkodás terén – evés előtti és utáni kézmosás, illetve szükség szerinti (ha koszos a gyermek keze, vagy bármely testrésze).  Ne felejtse el az óvodapedagógus, hogy a példaadás a legerősebb nevelő erő.  Nyugodt, kiegyensúlyozott, szeretetteljes óvodai légkör kialakítása, biztosítása.  Biztosítson az udvaron és a csoportszobában egyaránt lehetőséget a változatos, sokféle tevékenykedéshez.  Azonnal jelezze az óvoda vezetőjének, ha balesetveszélyt (forrást) észlel.

24


Pedagógiai Program

A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére:  Szokásukká válik a rendszeres, gondos tisztálkodás, fogápolás!  Önállóan végzik a testápolási tevékenységeket a nap során bármikor, ha szükséges!  Önállóan, megfelelő sorrendben öltöznek, vetkőznek, képesek kiválasztani az időjárásnak megfelelő ruházatot!  Holmijukat, ágyneműjüket hajtogatva teszik a helyére!  Igényesek, ügyelnek környezetük rendjére és tisztaságára!  Ismerik a kulturált, étkezés szokásait, biztonságosan használják az evőeszközöket!  Szeretnek a szabadban tartózkodni, mozgásos tevékenységeket végezni, kirándulni. A konyha a gyermekeknek az étkeztetésénél igen gyakran biztosít friss, nyers zöldséget, gyümölcsöt, a csoportokban pedig meghatározott rendszerességgel gyümölcsnapot tartanak, amikor a szülők hoznak gyümölcsöket, zöldségféléket, Így is hozzájárulnánk a gyermekek vitaminpótlásához, egészséges táplálkozásához. Gyümölcsnapok szervezésénél egyben a szülők figyelmét is felhívjuk az egészséges táplálkozás friss, nyers gyümölcsök, zöldségfélék fontosságára. Az egész nap folyamán, de nyári nagy melegben fokozottabb odafigyeléssel folyamatosan lehetőséget biztosítunk a gyermekeknek a folyadék pótlására. A védőnő, rendszeresen ellenőrzi a gyermekek testének, és ruházatának tisztaságát. Meghatározott időszakonként fogorvosi ellenőrzésen vesz részt minden óvodás gyermek, mely után jelezzük a szülőnek, ha valamilyen beavatkozásra van szükség a fogorvos szerint. Az egészségfejlesztés területei:  egészséges táplálkozás  mindennapos testnevelés, testmozgás  személyi higiéné  testi

és

lelki

egészség

fejlesztése,

a

viselkedési

szenvedélybetegségekhez vezető szerek fogyasztásának megelőzése  a bántalmazás, erőszak megelőzése  baleset-megelőzés és elsősegélynyújtás

25

függőségek,

a


Pedagógiai Program

Egészséges táplálkozás Alapelvek:

Az egészségfejlesztési program az óvodás gyermekek egészséges táplálkozási szokásainak megerősítését és az óvodai étkeztetés otthoni kiegészítését szolgálja. Az óvodás gyermek az ébrenlétének háromnegyed részét az óvodában tölti, ahol az óvodapedagógusok a gyermek testi-szellemi fejlődésének feltételeit igyekeznek biztosítani. A fejlődés alapfeltételei között kiemelt jelentőségű a gyermek egészséges táplálása. Az óvodai étkeztetés napjainkban - minden igyekezet ellenére - sem tudja az egészséges táplálkozás minden követelményét teljesíteni. A teljesítés nemcsak anyagiakon (élelmezési normán), de szemléleten (étrend-összeállításon), élelmezésvezetői leleményességen (egészségpedagógiai kulturáltságon) és a szülők segítő együttműködésén (a kiegészítő táplálkozáson) is múlik. A gyermeknek az egészséges táplálkozás érdekében naponta az öt alapélelmiszer-csoport mindegyik tagjából kell fogyasztania. Kialakítandó és rögzítendő szokások, feladatok:  Megfelelő mennyiségű folyadék biztosítása a nap bármely szakában.  Gyümölcsnapok szervezése a szülők bevonásával. A csoportokban kialakított szokások alapján szülők egészítik ki a napi gyümölcs-és zöldségmennyiséget.  Tanácsadás a szülőknek, hogy az óvodai étrendet otthon milyen ételféleségekkel egészíthetik ki. Javaslatok arra vonatkozóan, mely ételféleségek fogyasztásának csökkentése, visszaszorítása javasolt.  Óvodai napirend keretében ösztönözzék az óvodapedagógusok a gyermekeket az új, ismeretlen ételféleségek megismerésére. Ismertessék meg az óvónők a gyermekeket új ízekkel, addig ismeretlen étel-és italféleségekkel. Tegyék az étkezést örömtelivé, teremtsenek jó hangulatot az ételek elfogyasztásához.  Az egészséges táplálkozásra nevelés érdekében teremtsenek játékos alkalmat arra, hogy a gyermekek maguk is részesei legyenek egyszerűbb ételek elkészítésének (pl. saláta készítés)  A foglakozások során kerüljön lebonyolításra az egészséges táplálkozást népszerűsítő foglalkozás.

26

Erdőtelki Kerekerdő Óvoda  Az

egészséges

táplálkozás

Pedagógiai Program egészségre

gyakorolt

hatásai

adnak

alapot

a

foglakozásoknak. Így a gyerekek őszi piacot, zöldséges üzletet, kerteket látogatnak meg.

Ismerkednek

gyümölcsökkel,

zöldségfélékkel.

Minden

érzékszervet

megmozgatnak a tapasztalatszerzés során, mindezeket versekkel, mondókákkal, mesékkel, körjátékokkal kísérve teszik még vonzóbbá a gyermekek részére az óvó nénik.  Kulturált étkezési szokások biztosítása: 

esztétikus, alkalomhoz illő teríték,



helyes, korcsoportnak megfelelő evőeszköz használat



nyugodt étkezés



étkezés közbeni helyes viselkedés.

 Segédkezés, majd önálló munkavégzés (naposi, és önkiszolgáló munka).

Személyi higiénia biztosítása A testápolás a gyermekek tisztaságigényének kialakítását szolgálja. Az óvodapedagógus a gyermekek ápolása közben teremtsen interakciót, hogy a gyermek kívánsága, kérése alapján tudjon segíteni. Ezen a téren is nagy különbségek mutatkoznak a gyermekek között. Az óvodai és a családi szokások összehangolása segít az azonos elvek betartásában. Különös gonddal védje a gyermekek érzékszerveit. A bőrápoláshoz, fogmosáshoz, hajápoláshoz, az orr tisztán tartásához, a WC-használathoz a felnőttek teremtsék meg a feltételeket úgy, hogy a gyermekek fokozatosan, önállóan végezhessék ezeket a teendőket. Kialakítandó és rögzítendő szokások, feladatok: Tisztálkodás  Étkezések előtt és után, egyéb szennyező tevékenységek alkalmával használják a mosdót, ügyeljenek ruhájuk tisztaságára.  Környezeti higiéné: allergén anyagokat kiszűrjük, felületeket napi rendszerességgel tisztántartjuk.  Megismertetjük a tisztálkodási folyamatok helyes sorrendjét, technikáit, az egészségügyi szokásokat.

27


Pedagógiai Program

 A betegségek megelőzése érdekében higiéniai szokásokat alakítunk ki.  Életkor specifikus módszerekkel tudatosítjuk a gyermekekben a betegségségek, fertőzések megelőzésének jelentőségét.  Fokozatosan segítjük az önállóság kialakulását. Öltözködés:  Az időjárásnak megfelelő öltözködés védi a gyermeket, ezért az óvodapedagógus hasson a szülőkre, hogy többrétegűen öltöztessék gyermekeiket. Ennek kialakításában a szülők lehetnek a partnerek, akiket fontos meggyőzni a réteges, a praktikus öltözködés előnyéről.  Fokozatosan kialakítjuk az önállóságot.  Javaslatot teszünk a megfelelő minőségű ruházat és cipő biztosítására (pl. műszálas anyagok kerülése, lábboltozatot, lábfejet védő cipők biztosítása) Alvás, pihenés:  A gyermekek alvásigényének egy részét az óvoda elégíti ki. A pihenés feltétele a csend, a nyugalom. Az elalvás előtti mesélés, és az azt követő altatók dúdolása kondicionáló reflexként hat. Ha lehet, minden alkalommal éljék át az altató hatására kialakult szendergés állapotát.  Nyugalom, csend, és jó levegő biztosítása  A gyermekek gerincét egyenesen tartó ágyak használata  Otthoni, alvást segítő játékok beengedése kiscsoportban, a befogadás segítése Levegőzés  Délelőtt, és délutáni is sok időt töltenek a gyerekek a szabadban  Szabadban történő tevékenységek szervezése Mindennapos testnevelés, testmozgás: A mindennapi szabad mozgás nélkülözhetetlen eleme az óvodai életnek, hozzájárulnak a gyermekek mozgásszükségletének kielégítéséhez.

28


Pedagógiai Program

A négy-öt éves korban kialakuló alakváltozás, a hirtelen növekedés gyakran okoz hanyag testtartást. A szervezett mozgásos tevékenységek, különösen a prevenciós fejlesztő tornák, a mozgási igény kielégítése segít a gerinc deformitások megelőzésében. A lábboltozatot erősítő, fejlesztő mozgással a lúdtalpas gyermek lábtartása javítható. A gyermekek egészséges életmódját úgy lehet biztosítani, hogy minden nap edzési lehetőséget biztosítunk számukra. Többször igénybe vesszük a nagy óvodai udvar nyújtotta kiváló lehetőségeket a gyermekek edzésére. Edzési lehetőség a kerékpározás, rollerezés és a téli időszakban szánkózás, csúszkálás. Arra törekszünk, hogy a kondicionáló mozgások adjanak igazi felfrissülést, felüdülést a gyermekeknek. Fontosnak tartjuk, hogy lehetőség szerint minél több időt töltsünk a szabadban. (naponta kétszer)  Szabad levegőn való tartózkodás  A mozgásfejlesztő játékok használata  Mindennapos mozgás  Testnevelési, mozgásos játékok szervezése  Séták, kirándulások szervezése

Testi és lelki egészség fejlesztése A

dohányzás

megelőzésében

és

visszaszorításában

jelentős

szerep

jut

az

óvodapedagógusoknak és az óvoda technikai személyzetének. Az óvoda felnőtt dolgozói modellt, mintát jelentenek a gyermekek számára. Az óvodában a gyermek előtt dohányzó felnőtt nagyobb hatást gyakorol a gyermekre, mint egyéb szocializációs helyzet, ezért az óvoda dolgozói nagyobb felelősséggel tartoznak személyes példamutatásukért. Ezért az óvoda feladata minden olyan helyzet elkerülése, amely a gyermeknek kedvezőtlen mintaként szolgálhat. Az óvodai egészségnevelési program egyik tevékenysége lehet a mesélés. Olyan mesékről lehet szó, amelyekben a helyes magatartás „pozitív” élményei jelennek meg. A bántalmazás, erőszak megelőzése A WHO definíciója: „A gyermek bántalmazása és elhanyagolása (rossz bánásmód) magában foglalja a fizikai és/vagy érzelmi rossz bánásmód, a szexuális visszaélés, az elhanyagolás vagy hanyag

29


Pedagógiai Program

bánásmód, a kereskedelmi vagy egyéb kizsákmányolás minden formáját, mely a gyermek egészségének, túlélésének, fejlődésének vagy méltóságának tényleges vagy potenciális sérelmét eredményezi egy olyan kapcsolat keretében, amely a felelősségen, bizalmon vagy hatalmon alapul.” Elhanyagolást jelent, ha a szülő vagy a gondviselő rendszeresen elmulasztja a gyermek alapvető szükségleteinek kielégítését, védelmét, felügyeletét, amely súlyos ártalmat okoz, vagy ennek veszélyével fenyeget bármelyik területen: egészség, oktatás, érzelmi fejlődés, táplálkozás, lakhatás és biztonságos körülmények, amely veszélyt jelent, vagy nagy valószínűséggel jelenthet a gyermek egészségi állapotára, mentális, lelki és spirituális, erkölcsi és szociális fejlődésére. Érzelmi elhanyagolást jelent az érzelmi biztonság, az állandóság, a szeretetkapcsolat hiánya, a gyermek érzelmi kötődésének durva mellőzése, elutasítása, a gyermek jelenlétében történő erőszakos, durva, támadó magatartás más családtaggal szemben. Fizikai elhanyagolást jelent az alapvető fizikai szükségletek, higiénés feltételek hiánya, a felügyelet hiánya, a gyermek védelmének elmulasztása olyan esetekben, amikor veszélynek van kitéve. Ide sorolható az orvosi ellátás késleltetése, az orvosi utasítások be nem tartása, a védőoltások beadatásának indokolatlan elmulasztása, késleltetése. A gyermekbántalmazás azt jelenti, ha valaki sérülést, fájdalmat okoz egy gyermeknek, vagy ha a gyermek sérelmére elkövetett cselekményt - bár tud róla, vagy szemtanúja – nem akadályozza meg, illetve nem jelenti. Fizikai bántalmazás az a szándékos cselekedet, vagy gondatlanság (így különösen ütés, rázás, mérgezés, égés, fulladás, közlekedési baleset, stb.), amely a gyerek fizikai sérüléséhez, halálához vezet, vagy vezethet. Ide sorolható a közlekedés során elkövetett gondatlan veszélyeztetés (gyermekülés hiánya, ittas vezetés, kivilágítatlan kerékpár stb.) Az érzelmi bántalmazás azt a rendszeres, hosszú időn át tartó érzelmi rossz bánásmódot jelenti, amely súlyos, és tartósan káros hatással van a gyermek érzelmi fejlődésére. Ez magában foglalhatja annak közvetítését a gyermek felé, hogy értéktelen, el nem fogadott, nem kívánt és nem szeretett. Jelenthet az életkornak, vagy a fejlettségnek nem megfelelő elvárások támasztását a gyermekkel szemben (pl. a szobatisztaság idő előtti erőltetése, a képességekhez nem igazodó követelmények). Ide tartozik a gyermekekben állandó félelemérzet, vagy szorongás keltése, megszégyenítés, állandó kritizálás, az érzelmi zsarolás, a gyermek kihasználása. Az érzelmi bántalmazás súlyos formája az olyan élethelyzet, amelyben a gyermek, szem és fültanúja más bántalmazásának. A pedagógus alapvető feladata a rábízott gyermekek, tanulók nevelése, tanítása. Ezzel összefüggésben kötelessége különösen, hogy

30


Pedagógiai Program

közreműködjön a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a gyermek, tanuló fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében.  Az óvoda ellátja a tehetségkutatással és tehetséggondozással, a korai tanulási, beilleszkedési

nehézségek

felzárkóztatásával,

korrekciójával,

valamint

a

a

gyermek-

hátrányos

és

helyzetű

gyermekek

ifjúságvédelemmel

kapcsolatos

feladatokat; felderíti a gyermekek fejlődését veszélyeztető okokat, és pedagógiai eszközökkel törekszik a káros hatások megelőzésére, illetőleg ellensúlyozására. Szükség esetén a gyermek érdekében intézkedést kezdeményez. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátását a gyermekjóléti szolgálat segíti.  A

nevelési

intézmény

közreműködik

a

gyermekek

veszélyeztetettségének

megelőzésében és megszüntetésében, ennek során együttműködik a gyermekjóléti szolgálattal, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal. Ha a nevelési intézmény a gyermekeket veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni, segítséget kér a gyermekjóléti szolgálattól.  A gyermekek szüleit a nevelési év kezdetekor tájékoztatni kell a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős személyéről (óvodavezető), valamint arról, hogy milyen időpontban és hol kereshető fel. A kisgyermek minden erőszakos cselekvéssel kapcsolatosan "érzékeny". Nemcsak az erős fizikai ingerek okoznak az óvodás gyermeknél egészségkárosodást, hanem az erőszakos cselekmények (brutalitás, vérengzés, gyilkosság) látványa is. Mindezek megelőzésére nem elég a szülőket felvilágosítani, de a védekezés helyes módszereinek alkalmazására sarkallni is szükséges. Ennek megvalósítása érdekében a szülői értekezletekre megbeszélési anyagként alkalmazzuk az erőszakot sugárzó tömeghírközlések kivédését. A fejlődés jellemzői óvodáskor végére:  Váljék a gyermekek szokásává a rendszeres, gondos, önálló tisztálkodás igénye.  Szilárduljon meg az étkezés közbeni kulturált magatartás.  Alakuljon ki az önállóság a vetkőzés és öltözködés területén.  Törekedjenek környezetük

esztétikus

kialakítására,

vigyázzanak

rendjére és

tisztaságára.  Váljék a gyermekek szükségletévé a rendszeres gyümölcs és zöldség fogyasztás.

31


Pedagógiai Program

 Ismerjék meg a környezetünket és egészségünket károsító, ártalmas hatásokat (média, alkohol, dohányzás)

Baleset-megelőzés és elsősegélynyújtás Egészségvédő, balesetmegelőző szabályok ismertetése az óvoda külső és belső tereinek biztonságos használatáról évente egy alkalommal, az óvodavezető kezdeményezésére történik. Ismertetni kell az óvó –védő előírásokat:  kirándulás alkalmával a tilos és elvárható magatartásformákat  foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat / olló, hurkapálca stb./,  egészségük és testi épségük védelmére vonatkozókat Az óvodai SZMSZ-ben vannak meghatározva azok az óvó-védő előírások, amelyeket a gyermekeknek az óvodában való tartózkodásuk során be kell tartaniuk, illetve az óvodapedagógusok feladatai is. Óvodánk rendelkezik elsősegély dobozzal, mely az orvosi szobában van és minden felnőtt számára könnyen megközelíthető. Az óvoda berendezése, eszközei csak baleset megelőzés szempontjai alapján történt vizsgálat után kerülnek használatba, állapotuk folyamatosan ellenőrzésre kerül. Az udvari játékeszközöket rendszeresen ellenőriztetjük. 8.1.2. Érzelmi nevelés és szocializáció Az érzelmek kifejezésének és szabályozásának kérdése igen lényeges az érzelmek fejlődése szempontjából. Ezért fontos az óvodás gyermekek számára a fejlődéshez szükséges pozitív érzelmi töltésű kapcsolatok biztosítása, amely vonatkozik az óvodapedagógus és a gyermek biztonságot és szeretetet nyújtó kapcsolatára, a dajka és a gyermekek pozitív attitűddel jellemezhető kapcsolatára, a többi dolgozó és a gyermek kiegyensúlyozott kapcsolatára, és a gyermekek egymás közötti gazdag interakcióira egyaránt. Ehhez nyugodt, derűs, érzelmi biztonságot, nyújtó környezetet biztosítunk a hozzánk járó gyermekeknek. A gyermekkor érzelmi fejlődése lesz az alapja a felnőttkori boldogulásának, ezért a felelősségünk igen nagy. A gyermekek alapvető szükséglete az érzelem, amely szubjektív állapotát, környezetéhez való viszonyát fejezi ki.

32


Pedagógiai Program

Az együttjátszás élménye, a szabályok, a szituációk, közös tevékenységek során jönnek létre, így a játék egyben a szocializáció fő színtere. Ezek biztosítják az egymásra figyelés, együttérzés, önzetlenség, a másság elfogadása, a tisztelet képességének kialakítását. Minden gyermek másként igényli a szeretetet, minden gyermek más érzelmekkel közelít a felnőttekhez, társaihoz. Ennek meghatározója az otthonról hozott érzelmi attitűd. A gyermekek szocializációja a családban kezdődik, és az óvodában folytatódik. Ez alapja lehet az új megértésének, az élmény feldolgozásának, az önkifejező, önérvényesítő törekvései kibontakoztatásának. Az óvodai gyermekközösség a tevékenységek rendszerén keresztül alakítható ki. Célunk: Olyan

légkör

kialakítása

melyben

megvalósul

a

gyermek

egyéni

érdekeinek,

tulajdonságainak, képességeinek kibontakoztatása, a közösségen belül a csoport normáinak elfogadásával. Pozitív érzelmi viszony kialakítása a gyermekekben, az őket körülvevő környezet értékei, az emberi kapcsolatok, és saját maga iránt. „Az óvodás korú gyermek jellemző sajátossága a magatartás érzelmi vezéreltsége.”(ONAP) Érzelmi biztonságához szüksége van arra, hogy óvodába érkezésétől hazamenetelig elfogadó, szeretetteljes légkör vegye körül. Megérteni a gyermekek érzelmi megnyilvánulásait, segíteni szocializációját, pozitív érzelmi töltésű kapcsolatokat kialakítani. A gyermekek harmonikus személyiségfejlődésének támogatásával az iskolai beilleszkedés közvetett elősegítése, a gyermekek testi, lelki, mentális és szociális érettségének megalapozása. A sajátos nevelési igényű gyermekek szocializációja gyakran elmarad kortársaiétól, sajátos pedagógiai segítséget igényel.

Feladatunk:  Mindig vegyük figyelembe a gyermekek egyéni képességeit, tempóját, eltérő szokásait.  Fontos, hogy már az első pillanattól kedvező érzelmi hatások érjék őket a gyermekgyermek, óvónő-gyermek, gyermek-dajka, egymás közötti kapcsolatát pozitív érzelmi viszony attitűd jellemezze.

33


Pedagógiai Program

 Mivel a gyermekek személyiségében az érzelmek dominálnak elengedhetetlen az érzelmi biztonság, a családias, nyugodt, kiegyensúlyozott, szeretetteli, derűs légkör megléte.  A gyermekek viselkedéskultúrájára legyen fejlesztőhatással a felnőttek jó példája, bátorítása, türelme, bizalma, szeretete.  Fontos feladatunk a csoport normáinak kialakítása, és elfogadtatása az intellektuális érzelmek kielégítése, ébren tartása (rácsodálkozás, kíváncsiság, felfedezés).  A szociális tanulás szervezett, tudatos és spontán lehetőségeinek kihasználásával a gyermekek közösségi magatartásának, társas kapcsolatainak, együttműködésének fejlesztése az udvarias viselkedés kialakítása.  A játék során hangsúlyozni kell a társas kapcsolatok jelentőségét.  Kommunikációt fejlesztőjátékokkal színesítjük tevékenységeinket.  Minden esetben hangsúlyoznunk kell a pozitív tulajdonságokat.  A kapcsolatfelvétel, a beiratkozással kezdődik, amelynek során lehetőséget adunk a szülőknek,

hogy

beszéljenek

elképzeléseikről,

elvárásaikról,

ugyanakkor

bepillanthassanak az itt folyó munkába, megismerkedhetnek a helyi nevelési programmal, az óvodai elvárásokkal. Érezzék, hogy „én és a gyermekem fontosak vagyunk, számítanak ránk.” A gyermekek beszokását megkönnyíti, ha már rövidebb, hosszabb ideig el tud szakadni az anyától.  Az anyukás beszoktatás biztonságot ad a gyermekeknek az új körülmények elfogadásához. A befogadás a gyermek, a szülő, és óvodai dolgozók számára is nagy erőpróba. A gyermekek felé nyitottak vagyunk, segítjük a barátságok kialakulását, a különbségek elfogadását. A jó nevelés alapja a feltétel nélküli szeretet, határokkal együtt.  Munkánk akkor, hatékony, ha a feladatokat az egyéni, és életkori sajátosságokat figyelembe véve, mindenki számára érthetően fogalmazzuk meg, és azokat vonzóvá tudjuk tenni. Hagyományaink ápolása: A születés - névnapok megünneplése, ünnepek, néphagyományok, népszokások megjelenése tevékenységeinkben - jelzik azt, hogy fontosak vagyunk egymásnak a meglepetés izgalmával, készülődünk, együtt örülünk, ünnepelünk.

34


Pedagógiai Program

A szokásokkal megéreztetjük a gyerekekkel az összetartozás melegségét, a közös vidámság örömét, gyakoroltatjuk a viselkedés, és illem különbözőformáit. Az ünnepek előkészületeinél érdekes, izgalmas előkészületek adódnak, amiből minden gyermek életkora, saját képességei, ötletei alapján veheti ki a részét. A szép iránti fogékonyság, a művészi élmény befogadására való igény, és képesség fejlesztése a szűkebb és tágabb környezet megismerésén keresztül, a szülőföldhöz való kötődés alapja. A fejlődés eredményei óvodáskor végére: Kompetenciák:  A gyermekek szívesen járnak óvodába, játszanak együtt, képesek lesznek más csoportokkal való együttműködésre.  A közös tevékenységekben aktívan és érdeklődéssel vesznek rész.  A gyermekek személyiségét egyéniségüknek megfelelően a nyitottság, a barátságra való hajlam jellemzi.  Figyelemmel, türelemmel hallgatják a felnőtt, társaik közléseit, érdeklődnek társaik iránt.  Segítenek egymásnak, együtt éreznek, a közösségért szívesen dolgoznak, ébredezik bennük  a közösségi öntudat.  Az énkép, önismeret, önértékelés fejlődése révén képessé vállnak az önálló helyzetmegoldásokra, bíznak önmaguk képességeiben, önérvényesítésük, a társas kapcsolatban elfogatható módon történik.  Örülnek a közösen elért sikereknek a közös élményeknek.  Érzelmileg elfogadják egymást, társaik szokatlan megnyilvánulásait megértéssel fogadják.  Igényükké válik a helyes viselkedés szabályainak betartása,az udvariasság, megjelenik szóbeli és magatartásbeli megnyilvánulásaikban.  Szociálisan éretté válnak az iskolakezdésre    

A gyermekek igényévé válik a társas kapcsolat, keresi társai és a felnőttek társaságát, késleltetni tudják szükségleteik kielégítését, Betartják az alapvető viselkedési, udvariassági szabályokat, Színesedik érzelmi életük, kialakulnak többek között a következő érzelmek, felelősségtudat, bűntudat, büszkeség, együttérzés, empátia,  Érdeklődnek a másik ember iránt, nyitottá válnak környezetük felé,

35


Pedagógiai Program

 Kialakul feladattudatuk,  Igyekeznek legyőzni az akadályokat, konfliktusokat megoldani,  Észreveszik, ha valaki segítségre szorul, segítséget nyújtanak,  kompromisszumkészségük kialakul, képessé válnak kudarcaik elviselésére. 8.1.3. Értelmi fejlesztés, nevelés A fejlesztésnek a gyermekek spontán érdeklődésére, kíváncsiságára kell épülnie, tevékenységbe ágyazottnak kell lennie. A cselekvés során a gyermekben kellemes testi érzés, jóleső belső érzelem támad, és ami iránt érdeklődik, azt törekszik is megismerni, így indul el a megismerés folyamata. Érzékszervein keresztül szerez tapasztalatokat, érzelmi benyomásokat, mely cselekvésre készteti őt. Ugyanígy cselekvésre készteti őt a mozgás által szerzett tapasztalat is. Ezek az érzékszervi mozgás-sémák indítják el a tanulási folyamatot, melyet befolyásol, felgyorsít a környezet érzelmi hatástöbblete. Ezáltal a gyermek értelmi képességei fejlődnek. Célunk: A gyermekekhez közelálló, kíváncsiságukra, érdeklődésükre épülő műveltségtartalmak közvetítése, sokoldalú tapasztalatszerzés biztosítása, kognitív képességeik fejlesztése / észlelés, és, emlékezés, képzelet, figyelem, problémamegoldó gondolkodás, alakuló fogalmi gondolkodás/. Az anyanyelv fejlesztése, mely minden tevékenységi forma keretében megvalósítandó. Az óvodapedagógus feladatai:  érdeklődés, kíváncsiság felkeltése, megtartása a különböző tevékenységek iránt,  sokoldalú tapasztalatszerzés biztosítása,  a gyermek spontán szerzett tapasztalatainak, ismereteinek bővítése, rendszerezése,  a kognitív képességek egyéni és életkori sajátosságainak megfelelő fejlesztése (érzékelés, észlelés, megfigyelés, emlékezet, képzelet, gondolkodás, figyelem),  aktív cselekedtetéssel, az érzelmi hatások felerősítésével eljuttatni a gyermeket a szimbolikus, egocentrikus gondolkodástól a szemléletes, tapasztalatokon alapuló gondolkodásig, fogalomalkotásig,

36


Pedagógiai Program

 érésen alapuló, sürgetéstől mentes fejlődés-fejlesztés támogatása, a gyermek differenciált bánásmód hatására jusson el saját képességei legmagasabb szintjére,  a gyermek kommunikációs képességének alakítása, fejlesztése,  a tehetséges és részképességek fejlődésében elmaradást mutató gyermekekkel egyénre szabottan foglalkozzon, szükség esetén a fejlesztőpedagógus, logopédus segítségének igénybe vételével, a szülő bevonásával,  a gyermek természetes beszéd és kommunikációs kedvének fenntartása, ösztönzése beszélő környezet kialakításával,  a beszédészlelés, beszédértés, szóbeli emlékezet, nyelvi készség fejlesztése.  szókincs gyarapítása, szófaji gazdagság megalapozása,  folyamatos, összefüggő, tiszta beszéd, nyelvi kifejezőkészség kialakítása,  kommunikációs jelzések (verbális, nem verbális) felismerésének, használatának gyakorlása egyéni bánásmód, differenciálás alkalmazásával,  a szociokulturális háttér figyelembe vételére épülő differenciált készség, képesség fejlesztés megvalósítása,  a nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó, valamint a migráns gyermekek differenciált támogatása a magyar nyelv elsajátításában. A személyiségfejlesztés várható eredménye óvodáskor végére:  kialakul a szándékos figyelem, szereti a gondolkodást igénylő feladatokat,  elemi ismeretekkel bír önmagáról és környezetéről,  a fogalmi gondolkodás már kialakulóban van,  képes gondolatait nyelvtanilag helyes mondatokban megfogalmazni, kifejezni,  tisztán ejti a hangzókat,  végig tudja hallgatni mások beszédét, és megérti azt,  kialakul kudarctűrő képessége,  tudásvágy van benne,  képes döntéshelyzetekben a számára és a közösség számára megfelelő döntésre.

37


Pedagógiai Program

8.1.4. Az anyanyelvi, értelmi fejlesztés, nevelés megvalósítása Az óvodában a tanulás folyamatos, jelentős részben utánzásos, spontán tevékenység, amely a teljes személyiség fejlődését, fejlesztését támogatja. Nem szűkül le az ismeretszerzésre, az egész óvodai nap folyamán adódó helyzetekben, természetes és stimulált környezetben, kirándulásokon, az óvodapedagógus által kezdeményezett tevékenységi formákban, szervezeti és időkeretekben valósul meg. Az értelmi fejlődés általában a környező világ megismerését és az egyre jobb alkalmazkodást eredményezi. Az anyanyelvi nevelés valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósítandó feladat. Az anyanyelv fejlesztése és a kommunikáció különböző formáinak alakítása - beszélő környezettel, helyes minta és szabályközvetítéssel adással (a javítgatás elkerülésével)- az óvodai nevelőtevékenység egészében kiemelt jelentőségű. Az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelés közben a gyermek természetes beszéd és kommunikációs kedvének fenntartására, ösztönzésére a gyermek meghallgatására, a gyermeki kérdések érvényesülésére támogatására és a válaszok igénylésére szükséges figyelmet fordítani. Az óvoda a gyermek érdeklődésére, kíváncsiságára, mint életkori sajátosságra valamint a meglévő tapasztalataira, élményeire és ismereteire építve biztosítson a gyermeknek változatos tevékenységeket, amelyeken keresztül további élményeket, tapasztalatokat szerezhet az őt körülvevő természet i és társadalmi környezetről. Az értelmi nevelés további feladatai: egyrészt a gyermek spontán szerzett tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezése, bővítése, különbözi tevékenységekben és élethelyzetekben való gyakorlása, másrészt az értelmi képességek (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás) és a kreativitás fejlesztése. Célja: Az óvodás gyermek kompetenciáinak fejlesztése attitűdök erősítése és képességek fejlesztése. Az óvodáskorú gyermek észlelésének, figyelmének, emlékezetének, képzeletének és gondolkodásának fejlesztése. A kooperációs és kommunikációs képességek fejlesztése tevékenységekben, tevékenységek által.

38


Pedagógiai Program

A fejlesztés feltétele: a gyermek cselekvő aktivitása, a közvetlen, sok érzékszervet foglalkoztató tapasztalás, felfedezés lehetőségének biztosítása, kreativitásának erősítése.

Feladata: A gyermek spontán szerzett tapasztalatainak, ismereteinek bővítése, rendszerezése különböző tevékenységekben és élethelyzetekben való gyakorlása, valamint az értelmi képességek (észlelés, érzékelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás és a kreativitás fejlesztése.)  A fejlesztés helye, tartalma, nevelési alaphelyzetek a -játék és tanulás, -társas és közösségi élet, csoportok látogatása -munkatevékenységek, -szabadidős tevékenységek.  A fejlesztés lehetséges formái: - az utánzásos, minta- és modellkövetéses magatartás-, és viselkedéstanulás (szokások alakítása), - spontán, játékos tapasztalatszerzés, - a cselekvéses tanulás, - a gyermeki kérdésekre, válaszokra épülő ismeretszerzés, - az óvodapedagógus által irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés, felfedezés, - a gyakorlati probléma- és feladatmegoldás, - az óvodapedagógus által kezdeményezett foglalkozásokon megvalósuló tanulás. A tevékenységek szerepe a nevelési cél elérésében:  A gyermeki személyiség kibontakoztatása, fejlesztése akkor lesz teljes, ha a napi tevékenységekkel nemcsak lehetőséget adunk, a fejlődésre, hanem a tudatosan tervezett, szervezett nevelési helyzetek megteremtésével elősegítjük azt.  A tevékenység szervezésének és képességfejlesztésének kölcsönös kapcsolatban kel állnia. Felismerve a fejlődő gyermek sajátos életkori, egyenkénti szükségleteit.

39


Pedagógiai Program

 A tevékenység több szempontból is bázisa a képességfejlesztésnek, a lényeg mindig az legyen, hogy cselekvés közben cselekvések sorozatában való aktív közreműködéssel érzékeljen, tapasztaljon, tanuljon a gyermek és valódi, a környezetben meglévő problémákkal foglalkozzon. Legyen kiemelt jelentőségű az anyanyelvi fejlesztés, különösen a beszédkedv fenntartása, a gyermek meghallgatása, gyermeki kérdések érvényesülése, konkrét, igényes válaszok adása.  A tervezésnél ne az ismeretanyag növelésére, hanem a sokoldalú megismerésre, megközelítésre helyezzük a hangsúlyt. Az óvodapedagógus feladatai a tevékenységek megszervezésében:  A gyermek érdeklődésére, kíváncsiságára, mint életkori sajátosságra, valamint tapasztalataira, élményeire és ismereteire építve biztosítson a gyermeknek változatos tevékenységet, amelyen keresztül további élményeket, tapasztalatokat szerezhet az őt körülvevő természeti és társadalmi környezetről.  A gyermek személyiségének kibontakoztatása személyre szabott pozitív egyéni fejlesztő értékeléssel.  Minden esetben elegendő idő, hely megfelelő mennyiségű eszköz, legyen szükség szerint ötlet.  Élmények nyújtásánál segítse elő sokrétűbb és minél komplexebb tevékenységformák kialakítását az óvodai csoportba – tágabb környezetben – helyi lehetőségek, hagyományok megismertetésével, kihasználásával.  Adja meg a gyermek számára az önállóan megválasztott belsőből fakadó tevékenységre a lehetőséget.  A tevékenységek megszervezésében támaszkodjon a gyermekek tapasztalataira. Minden képesség valamilyen tevékenységre alkalmasság, ezért nevelésünkben az egyéni képességek intenzív fejlesztése társadalmi szükségletből is adódik. A gyermek egyéni képességeinek fejlesztésében megkülönböztetett figyelmet kell fordítani a kooperációs és kommunikációs képességek fejlesztésére. Óvodapedagógus feladata a képességek fejlesztésében:  Folyamatosan biztosítsa a gyermekek számára a képességeik kibontakoztatásához szükséges tevékenységek gyakorlásának lehetőségét.

40


Pedagógiai Program

 Folyamatos megfigyelés útján alkosson tiszta képet a gyermek meglévő képességeiről. Ennek birtokában végezzen további fejlesztést.  A kiemelkedő képességű, vagy részképesség fejlődésben elmaradt gyermekre, egyéni szabott fejlesztési terv alapján gyakoroljon hatást.  Minden gyermek képességét önmagához, a saját lehetőségéhez – viszonyítva igyekezzen fejleszteni.  A gyermek egyéni érdeklődésének megfelelő tevékenység biztosítása.  A gyermek önállóságának, figyelmének, kitartásának, pontosságának feladattudatának fejlesztése.  A jobb, gyorsabb megismeréshez, fejlesztéshez alkalmazzon mérési – értékelési eljárásokat.  Szükség esetén minél előbb megfelelő szakembertől segítség szakvélemény kérése. Az értelmi fejlesztés, nevelés területén a fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére:  A gyermekek szívesen vesznek részt szűkebb és tágabb környezetük, az őket körülvevő valóság megismerésében.  Aktívan érdeklődnek spontán és szervezett ismeretszerzés során.  Képesek megfigyelésre, érzékelésre – ismeretek bővítésére, rendszerezésére.  Életkoruknak megfelelő ideig képesek egy adott dologra figyelni, felidézni, visszaemlékezni.  Képesek eseményeket, történeteket saját szavaikkal elmondani.  Élményeiket elmesélik, képesek meséket kitalálni.  Tudják ismereteiket összehasonlítani – összefüggéseket felismerni.

8.1.5

Gyermekvédelmi feladatok

Minden óvodapedagógus, és dolgozó munkaköri kötelessége a rábízott gyermekek védelme, pedagógiai eszközökkel való segítése. A gyermekvédelmi felelős a gyermek és ifjúságvédelem alapellátáshoz tartozó jelzőrendszer szerves része. A feladat két nagy területre bontható: alapellátás, és szakellátás. Munkánk során megelőzni, elhárítani, enyhíteni igyekszünk a károsító hatásokat. Fontos a család tiszteletben tartása, a családi nevelés erősítése és ezzel együttesen a gyermekek iránti felelősség ébren tartása. Tapintatos, személyes kapcsolat kialakítása azokkal a családokkal, akik segítséget kérnek, vagy

41


Pedagógiai Program

nyilvánvaló segítségre szorulnak. A gyermekvédelmi munkát a humánum, a segítőkészség, a megértés és támaszadás jelenti. A gyermekvédelmi munkánk a fő céljának, és feladatának a prevenciót tekintjük, amely során szeretnénk megakadályozni a veszélyeztetettségi státusz kialakulását. A kedvezőtlen szociális, gazdasági, családi és intézményi hatások, egyre több családban érzékelhető életvezetési problémákat okoznak. E miatt növekszik a feszültségszint, és csökken a feszültség-tűrőképesség, ami a családi otthonokban érezteti hatását, és leggyakrabban a gyermekeken vezetődik le. A fentiek káros hatása, megjelenik az óvodában is, a gyermekek teljesítmény, magatartás és kapcsolat-zavarainak formájában. Az óvodai gyermekvédelem az egyik legfontosabb jelző rendszer, hiszen a gyermekek minden problémája (éhsége, agresszivitása, szorongásai, hiányzásai) itt érzékelhetők először. A gyermekvédelemért felelős személyét az óvodavezető választja ki, és bízza meg a munkakör ellátásával. Az alapellátás feladata a megelőzés és a prevenció. A községünkben élőcsaládok gondjait az óvodába járó gyermekek helyzete is jelzi, ezért fontosnak tartjuk, hogy a családlátogatást, és a napi munkánk során szerzett tapasztalatokat; melyeket megbeszélünk a gyermekvédelmi felelőssel. Minden év elején felmérjük a veszélyeztetett és a hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeket. A gyermekek védelméről, és gyámügyi igazgatásáról szóló törvény meghatározza a veszélyeztetettség fogalmát: ”Olyan magatartás, mulasztás, vagy olyan körülmény következtében kialakult állapot, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi, vagy erkölcsi fejlődését,

gátolja,

vagy

akadályozza.

Amennyiben

a

fejlődéshez

szükséges

életkörülményeket a szülő vagy a környezete nem biztosítja, a gyermek veszélyeztetetté válhat.” A veszélyeztetettség nyilvántartásba vételének szempontjai óvodánkban:  Súlyos anyagi nehézségekhez kapcsolódó, elhanyagoló nevelés.  Elhanyagoló neveléshez kapcsolódó testi, lelki bántalmazás.  A felbomlott, és ez által talaját vesztett család elhanyagolt gyermeke.  Az alkoholista, züllött, krónikusan beteg szülőgyermeke.  Súlyos érzékszervi károsodás, illetve tartós betegség. A hátrányos helyzetű gyermekeknél, a szükségletek kielégítése korlátozott valamilyen mértékben. Kialakulásához vezető tényező lehet: az alacsony jövedelem, rossz lakáskörülmény, a szülők alacsony iskolázottsága, művéltségi szintje.

42


Pedagógiai Program

A gyermeki jogok érvényesülése a nevelésben résztvevőkön múlik. A gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos tevékenységért az intézmény vezetője felel. Kötelezettségeit a közoktatási törvény fogalmazza meg. A csoportban dolgozó óvónőktől kapott információk alapján a gyermekvédelmi felelős nyilvántartást vezet minden hátrányos, illetve halmozottan hátrányos, veszélyeztetett helyzetű

gyermekről. A védőnővel,

gyermekorvossal és gyermekjóléti szolgálattal együtt rendszeresen esetmegbeszéléseken keresik a megfelelő megoldást, mellyel a családok, főként a gyermekek segítségére lehetnek. A tőlünk kapott jelzések alapján a családsegítők és a védőnők családlátogatást tesznek, és megoldást keresnek a problémára. Az óvodai gyermekvédelmi felelős javaslatot tehet a pénzbeli ellátás folyósítására, rendszeres gyermekvédelmi támogatásra, és rendkívüli gyermekvédelmi támogatásra. A gyermekvédelmi munka legfontosabb feladata figyelemmel kísérni a gyermek testi, lelki fejlődését, megtervezni a felzárkóztatás módját, az egyéni sajátosságok figyelembe vételével. Segíteni a szülőknek nevelési kérdésekben, problémáik könnyítésében. Törekszünk arra, hogy minden veszélyeztetett és hátrányos illetve halmozottan hátrányos helyzetű gyermek rendszeresen járjon óvodába, ezáltal személyiségük pozitív irányba fejlődhessen. Óvodavezető feladatai: A közoktatási törvény az óvodavezető fő feladatává teszi a gyermek mindenekfelett álló érdekeinek érvényesítését, és az érvényesülés ellenőrzését. A vezetői felelősség kiterjed az óvodai nevelőmunka, egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtésén túl, a gyermek balesetek megelőzésére is.  Rendszeres egészségügyi szűrővizsgálatok biztosítása (ortopédia, hallás, látás, stb.)  Egészséges életmód feltételeinek biztosítása.  Fontos feladat, hogy minden gyermek bekerüljön az óvodában, legalább abban az évben, amikor az 5. életévét betölti, de lehetőség szerint minél hamarabb  A vezető felelőssége, hogy senki ne maradjon le az óvodai beiratkozás lehetőségéről.  Szükség esetén, a családon belüli körülmények figyelembe vételével javaslattétel a család szociális segélyezésére.  Hivatali titoktartási, és adatvédelmi kötelezettség betartása. Óvodapedagógusok feladatai:  Elősegíteni a veszélyeztetett, a hátrányos helyzetű, illetve halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek óvodába kerülését.

43


Pedagógiai Program

 Biztosítani, a gyermekeket megillető jogok érvényesülését az óvodában, szükség esetén védő, óvó intézkedésekre javaslatot tenni.  Az új óvodások befogadását elősegíteni, beilleszkedésüket az adott csoportban minél inkább zökkenőmentessé tenni.  A gyermekeket és családjukat a lehetőségekhez mérten minél jobban megismerni.  A problémákat, a hátrányos helyzet okozta tüneteket, az okokat felismerni, és ha szükséges szakember segítségét igénybe venni.  Az egyéni lemaradásokat csökkenteni, a tehetséggondozást megvalósítani, illetve elősegíteni.  Az óvodán belüli szociális szolgáltatások megszervezésében közreműködni.  Az egészségügyi szűrővizsgálatok lebonyolításában részt venni.  A szűrést, szükség esetén, soron kívül javasolni.  Az integrált nevelést elősegíteni a gyermek problémái szerinti, súlyossági foknak megfelelő ellátási formában.  A rendszeres óvodalátogatást figyelemmel kísérni, szükség esetén jelezni a hiányzást.  A családok szociális és anyagi helyzetének megfelelően a különbözőtámogatásokhoz való hozzájárulást, javaslattétellel elősegíteni.  Minden, rendelkezésre álló eszközzel segíteni a gyermek családban történő felnevelését.  A szülőkkel való együttműködő kapcsolat kialakítása, a szülői szerep eredményesebb betöltésének elősegítése.  A prevenció minden gyermekre való kiterjesztése.  Folyamatos kapcsolattartás a z óvodai gyermekvédelmi felelőssel.  A titoktartási kötelezettség minden családot érintő kérdésben érvényesüljön.  A gyermekvédelmi munka koordinálását, a gyermekvédelmi felelős látja el, aki a nevelőtestület tagja.  Az

intézményvezető

megbízásából

képviseli

a

gyermek

és

ifjúságvédelmi

szempontokat.  Szervezi, irányítja, személyes részvételével elősegíti ezen szempontok érvényesülését. A gyermekvédelmi felelős feladatai:  Összehangolja

a

gyermekvédelmi

óvodapedagógusok között.

44

tevékenységet

az

óvodában

dolgozó


Pedagógiai Program

 Nyilvántartást vezet a veszélyeztetett, hátrányos helyzetű, illetve halmozottan hátrányos helyzetű gyermekekről.  Feljegyzi a nyilvántartásba vett gyermekekkel, illetve családdal kapcsolatos intézkedéseket, és azok eredményeit.  Folyamatosan ellenőrzi a nyilvántartásba vétel, illetve a megszüntetés okait  A nevelési év elején gyermekvédelmi munkatervet készít, az adott évre.  Segíti a csoportban dolgozó óvónők munkáját, szükség esetén közös családlátogatást szervez.  Kapcsolatot tart az önkormányzat szociális felelősével, és a gyermekjóléti szolgálattal.  Rendszeresen részt vesz a gyermekjóléti szolgálat esetmegbeszélésein.  Környezettanulmányt készít, szükség esetén, a hatóság felkérésére.  Fontos faladata, hogy segítse a veszélyeztetettség, a hátrányos helyzet, illetve a halmozottan hátrányos helyzet, kritériumainak intézményi szintű megállapítását.  Munkájáról, az ügyek intézéséről, az intézményvezetőt folyamatosan tájékoztatja, illetve időszakonként beszámol, a nevelőtestületi értekezleten.

8.2.

Speciális feladatok

8.2.1. Nemzeti, etnikai kisebbségi nevelés A Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelvét a 32/1997. (XI. 5.) MKM rendelet tartalmazza. A kisebbségi óvodai nevelés hazánk egységes nevelési oktatási rendszerének része, amely a 137/1996. (VIII. 28.) Korm. rendelettel kiadott Óvodai nevelés országos alapprogramjával összhangban valósítja meg sajátos célkitűzéseit és feladatait. A Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelve (a továbbiakban: kisebbségi óvodai nevelés irányelve) meghatározza a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségi nevelést biztosító óvodákban folyó sajátos pedagógiai munka alapelveit. A kisebbségi óvodai nevelés irányelve megfogalmazza a kisebbségi óvodai nevelés célját és feladatait. Kitér az óvodai élet megszervezésének elveire, a kisebbségi óvodai nevelés formáira és a fejlődés jellemzőire az óvodáskor végére. A kisebbségi óvodai nevelésünk célja és feladata A kisebbségi óvodai nevelés az óvodás korú gyermekek életkori sajátosságainak és egyéni fejlettségének megfelelően a helyi cigány (etnikai) kisebbség nyelvének (magyar) és

45


Pedagógiai Program

kultúrájának megismerését és elsajátítását, a kulturális hagyományok átörökítését és fejlesztését szolgálja. A kisebbségi nevelésünk célja és feladata, hogy  biztosítson anyanyelvi környezetet a gyermekek számára;  ápolja és fejlessze a kisebbségi életmódhoz, kultúrához kötődő hagyományokat és szokásokat;  készítse fel a gyermeket az iskolai tanulására; A kisebbségi óvodai nevelés megszervezése  A kisebbségi óvodai nevelés a gyermek óvodába lépésétől az iskola megkezdéséig tart.  Az újonnan óvodába jelentkező gyermekek esetében a beiratkozáskor kérjük a szülőket arra, hogy nyilatkozzanak: kérik-e gyermekük etnikai kisebbségi nevelésben való részvételét.  A kisebbségi óvodai nevelésben részt vevő óvodapedagógusnak ismernie kell a kisebbség szellemi és tárgyi kultúráját, hagyományait, szokásait. Fontos feladata a kultúrkincs továbbörökítése.  Óvodánk kisebbségi nevelőmunkáját kiegészíti a családdal (szülőkkel, nagyszülőkkel stb.), a Cigány Kisebbségi Önkormányzattal. A kisebbségi óvodai nevelés formája óvodánkban  A kisebbségi óvoda a tevékenységi formákat az Óvodai nevelés országos alapprogramja szerint alakítja ki  Az

óvodai

nevelés

terjedjen

ki

a

kisebbségi

hagyományok,

szokások

továbbörökítésére és a kisebbségi identitás megalapozására és fejlesztésére.  Óvodánk magyar nyelven valósítja meg a cigány kulturális nevelést  A tevékenységi formákban szerepeltetjük a cigány játékokat, verseket, meséket és dalokat. A vizuális nevelésben a sajátos szín és formavilág is megjelenik. A mozgáshoz kötődő tevékenységek között szerepel a tánckultúra megismertetése.

46


Pedagógiai Program

8.2.2. Kiemelt figyelmet igénylő gyermekek integrált nevelése Célok A nevelési programunk célkitűzései és a sajátos nevelési igény összhangjának kialakítására törekszünk, az elvárásokat a gyermekek fejlődésének üteméhez igazítva. Annak érdekében, hogy számukra megfelelő területeken fejlődést érjünk el, a problémás területek felzárkóztatására törekszünk. Célunk a hiányzó, vagy sérült funkció helyreállítása újak kialakítása, a meglévő ép funkciók bevonásával. Fontos olyan minőségű és mennyiségű nevelési módszer alkalmazása, amely a gyermeket nem terheli túl, de fejlődését segíti. Pedagógiai cél a nevelőtestület meglévő tudásának mélyítése, az ismeretek bővítése, ami majd segíti, hogy a habilitációs és rehabilitációs célú fejlesztő terápiák beépüljenek a nevelésbe. Az intézménybe felvehető SNI gyermekek típusát az Alapító Okiratban foglaltak határozzák meg. Az SNI gyermekek fejlesztésének alapja a szakértői bizottság szakvéleménye. Szervezett nevelési folyamat, amely sajátos időkeret, eszközök, módszerek, terápiák alkalmazását teszi szükségessé. A habilitációs, rehabilitációs fejlesztés gyógypedagógiai kompetencia. Az egyéni fejlesztési terv elkészítéséhez a gyermek fogyatékosságának típusához

igazodó,

szakképzettséggel

rendelkező

gyógypedagógiai

tanár,

terapeuta

közreműködése szükséges. Feladat a hátrányok leküzdéséhez a megfelelő személyi és tárgyi feltétel megteremtése, az együtt haladás lehetőségének megteremtése. Az óvodapedagógus feladatai:  A pedagógiai program közvetítése során a sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztési igényének figyelembevétele  a sérülés specifikus módszertani eljárások alkalmazása;  egyéni fejlesztési terv készítése, gyógypedagógussal konzultálva;  alkalmazkodni a gyermek eltérő viselkedéseihez, képességeihez;  együttműködni a különböző szakemberekkel;  együttműködni a családdal, és elfogadtatni a felnőtt közösséggel a gyermeket

47


Pedagógiai Program

A fejlesztés célja, hogy azoknak a gyerekeknek biztosítson megfelelő fejlődési, vagy fejlesztési lehetőséget, akiknél bármilyen külső, vagy belső oknál fogva megakadt, vagy nem kellő ütemű a pszichés fejlődés. A 3-6 éves kori fejlődési szakaszban megy végbe a különböző észlelési funkciók differenciálódása, egyre pontosabb és teljesebb működése, valamint az észlelési és motoros funkciók fokozatos összerendeződése, egésszé szerveződése. Óvodánkban ezért rendkívül fontosnak tartjuk a prevenciót, az óvodába lépés pillanatától kezdve az iskolába lépésig. Mindig a megfelelő időben, megfelelő területen fejlesztjük a gyerekeket, figyelembe véve, hogy az egyes területeken alkalmazott fejlesztés kihat az összes többire is. A megkésett fejlődésű, részképesség gyengeséggel küzdő, szociális fejlődésükben lemaradást mutató gyerekek problémáinak felmérésére, feltárására, igénybe vesszük a továbbképzéseken tanult ismereteket is. Ha olyan részképesség zavart fedeznek fel, amit óvodán belül nem lehet sikeresen megoldani, megfelelő szakemberhez irányítjuk őket / Nevelési Tanácsadó fejlesztő pedagógusa, pszichológusa / Óvodánkban minden csoport vegyes életkorú gyerekekből áll. A fejlesztő eljárások során alapvető követelmény, hogy a foglalkozások mindegyikén minél sokoldalúbb tapasztalat átélésére nyíljon mód, ezek együttes előfordulása eredményezi az integrált belső képet. A mozgás, finommotorika célzott fejlesztésén keresztül több struktúrát is kedvezően befolyásolhatunk, így a testséma, lateralitás, testdimenziók, térpercepció alakulását is. A mozgás fejlődésének szocializációs hatása is van. Az iskoláskort megelőző intenzív, rájuk szabott foglalkoztatás hatására, várhatóan az intelligenciastruktúra kiegyensúlyozottabb lesz, a bizonytalan képességek biztosabbá válhatnak. Mindez elősegíti majd a jobb iskolai beválást, és a gyermekeket így sok iskolai kudarctól megóvhatjuk. Cél, hogy a képességeket, készségeket megerősítsük annak érdekében, hogy a gyerekek tanköteles koruk eléréséig pótolni tudják a különböző területeken jelentkező elmaradásaikat.

Differenciálás

A nevelési és oktatási folyamat olyan speciális tervezése, szervezése, megvalósítása, amikor a folyamat egy részében a különböző egyéni sajátossággal rendelkező gyerekek párhuzamos, eltérő módon, testre szabott, speciális feladatokat végeznek. A differenciálással az a célunk, hogy elősegítsük az egyes gyerekek sikeres tapasztalatszerzéseit. Mivel minden gyereknek mások- és mások a tanulási szükségletei és a már meglévő tapasztalatai, ezért a gyermek tanulási folyamatát úgy segítjük elő, hogy azt az egyes gyermekek egyéni szükségleteihez

48


Pedagógiai Program

igazítjuk. Az óvodás gyermek szükséglete, egyediség, másság, a gyermekcsoportban megmutatkozik több területen is. Az egyéni bánásmód és differenciált fejlesztés alapját képező együttműködő óvoda-család kapcsolat már a beszoktatás ideje alatt jelentőssé válik (életkor, testi és pszichés jellemzők, szociokulturális háttér, tehetség jelei, zavar a fejlődésben, magatartás,

és

viselkedésproblémák

stb.)

A

differenciált

fejlesztő

munka

az

óvodapedagógustól sokféle, többszintű megoldásokban való gondolkodást kíván. 8.2.3. Halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek ellátásának feladatai Az óvodába járó gyermekeink szociális háttere nagyon eltérő képet mutat. Feladataink meghatározásánál figyelembe kell vennünk a különböző eltérő körülményeket. Nagyon nagy a felelősségünk a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek nevelésében. Ezek a gyermekek illetve családjaik tőlünk is várják a segítséget. Célunk a segítségadással:  A hátrányos és a halmozottan hátrányos gyermekek érdekében tett intézkedésekkel, az esélyteremtés növelése, valamint a gyermekek komplex személyiségfejlődésében bekövetkezett pozitív változások elősegítése. Az óvodavezető és az óvodapedagógusok feladatai  Az óvodai nevelés közvetlen célja az esélyegyenlőség biztosítása a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek be-óvodáztatását biztosító intézkedések:  Kapcsolatfelvétel a védőnővel, tájékozódni arról, hogy mennyi hátrányos helyzetű gyermek várható.  Fokozottan figyelni kell arra, hogy a településen élő hátrányos helyzetű, illetve halmozottan hátrányos helyzetű gyermek számára biztosítsuk a férőhelyet.  Szülői értekezleten tájékoztatjuk a szülőket az igénybe vehető kedvezményekhez szükséges dokumentumok, igazolások beszerezhetőségének módjáról. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosító határozat birtokában jogosult a gyermek óvodába lépéstől az ingyenes étkezésre.  A gyermek egyénre szabott beszoktatásának biztosítása.  Az óvodába kerüléskor részletes anamnézis felvétele, fejlettségmérés, egyéni fejlesztési terv készítése a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek részére.  Folyamatos fejlettségmérés, egyénre szabott fejlesztés, tudatos óvodapedagógiai munka, hogy a hátrányokat csökkenteni tudjuk.

49


Pedagógiai Program

 A veszélyeztetettként nyilvántartott gyermekekre fokozottan figyelni kell annak érdekében, hogy azonnali intézkedésekre kerülhessen sor, ha a család helyzetében bármi módon változás következik be, ami a gyermek helyzetét, testi épségét fokozottabban veszélyeztetné.  Amennyiben ezek a gyerekek nem járnak, rendszeresen óvodába, jelzéssel kell élni az óvodavezető és a gyermekvédelmi szervek felé.  Az igazolatlan hiányzás esetén felszólítás a szülők felé, az igazolatlan hiányzások lehetőség szerinti csökkentése az érintettek körében.  Szükség esetén, lehetőségeinkhez mérten segítségnyújtás a családnak. A hátrányos helyzet okai:  A család anyagi és egészségügyi állapota, erkölcsi helyzete, életvitele, és értékrendje.  A család lakhelye és környezete.  A gyermek vagy szülő egészségi állapota  A családtagok száma.  Csonka család  3 vagy több gyermekes család  Szűkös lakásviszonyok  Szülők iskolázatlansága  Helytelen bánásmód (brutalitás)  Érzelmi sivárság, közömbösség  Könnyelmű, felelőtlen életvitel  Bűnöző családi háttér  Munkanélküliség  Csökkent munkaképességű, vagy munkaképtelen szülő  Nem megfelelő pénzbeosztás  Higiénés hiányosságok  Érzelmileg, értelmileg visszamaradt gyermek A szociális hátrány csökkentésére tett intézkedések A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek jelen vannak az óvodai élet mindennapjaiban:

50


Pedagógiai Program

 Fontos a gyermek napi tevékenységének nyomon követése, a magatartás, viselkedés, gyors változásának felismerése.  Szakember segítsége  A veszélyeztetett, és a hátrányos helyzetű gyerekek helyzetének figyelemmel kisérése, családlátogatás. 8.2.4. Sajátos nevelési igényű gyermekek ellátása Általános elvek, célkitűzések Óvodánk az alapító okiratba foglalt a fenntartó által meghatározott fogyatékosság típusának megfelelő sajátos nevelési igényű (továbbiakban SNI-s) gyermekek nevelését végzi. A SNI-s gyermekek integrált neveléséhez szükséges feltétel a gyógypedagógus jelenléte, segítő munkája. Az SNI-s gyermek az a gyermek aki, a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye

alapján

testi,

érzékszervi, értelmi,

beszédfogyatékos,

autista, több

fogyatékosság előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd, valamint a megismerő funkció vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd. A SNI-s gyermeknek joga, hogy állapotának megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátásban részesüljön attól kezdődően, hogy igényjogosultságát megállapították. Célunk: olyan nyugodt, harmonikus, biztonságot adó környezet megteremtése, ahol természetessé válik a gyermekek közötti személyiségük különbözősége, az SNI-s gyermek esélyegyenlőségének biztosítása, fejlődésének elősegítése. Az óvodában történő együttnevelés minden esetben egyéni döntést igényel, melyben esetenként szükséges a fenntartó jóváhagyó támogatása. Fontos számunkra, hogy a szülőkkel olyan kapcsolatot alakítsunk ki, mely előmozdítja gyermekük fejlődését. Folyamatosan tájékoztatjuk őket gyermekükről, a további fejlesztési stratégiákról. Az integráció feltételei:  Integrációra való alkalmasság megállapítása.  Elfogadó gyermekközösség.  Az óvodapedagógus érzelmi azonosulása az integrációval.  A szülők felkészítése.

51


Pedagógiai Program

 A nevelő oktató munkát segítők bevonása, felkészítése.  Tájékozódás az adott sérülés típusáról.  A gyermekközösség és az érintett gyermek együttélésének megszervezése, irányítása.  A fejlesztéshez szükséges eszközök beszerzése. A fejlesztés főbb területei:  Az alapmozgások kialakítása, a nagymozgások koordinálásnak javítása, az egyensúlyérzék fejlesztése.  A

tanulás

alapképességeinek

fejlesztése:

figyelem,

emlékezet,

megértés,

problémamegoldás, tanulási motiváció, és technikák  Manuális készség, finommotorika fejlesztése  Minimális kontaktus, kooperációs készség, a nonverbális és verbális kommunikáció fejlesztése.  A beszédszervek ügyesítése, beszédindítás, a beszédmegértés fejlesztése, az aktív és passzív szókincs fejlesztése.  Játéktevékenység alakítása, játékhasználat elsajátítása.  Szociális készségek kialakítása, fejlesztése. Minden SNI-s gyermekről egyéni fejlesztési tervet kell készítenünk, amiben meghatározzuk a területeket és az irányokat a gyermek állapota alapján. Az óvodapedagógus feladatai:  A különbözőségeket elfogadó viselkedés és magatartás alakítása a gyermek csoportban.  Ismeretei bővítése, szakirodalom tanulmányozása.  A gyógypedagógus iránymutatásait, javaslatait beépíti a pedagógiai folyamatokba.  Az SNI-s gyermek terhelhetőségénél figyelembe veszi a sérülés jellegét az adott fizikai állapotát.  A tevékenységek során a gyermek képességeihez mért segítségnyújtás.  Szükség

esetén

kérjen

szakvéleményt,

fejlesztési

javaslatot

a

szakszolgálatoktól.  Az integrációt segítő szakmai programokon, továbbképzéseken részt vesz.

52

különböző


Pedagógiai Program

BTM (beilleszkedési, tanulási és magatartási) nehézségekkel küzdő gyermek Ha a gyermek beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzd, ill. a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd, fejlesztő foglalkozásokra jogosult. A fejlesztő foglalkozás a pedagógiai szakszolgálat irányításával, és az általa készített szakvélemény alapján az óvodai nevelés keretében valósítható meg. Az együttnevelés szervezése Minden gyermek más, ezért a szemlélet és gyakorlat alapja a differenciálás, amely részben az óvodapedagógus, részben más szakemberek által nyújtott speciális bánásmóddal egészül ki. Az együttnevelés során az a célunk, hogy a gyerekek közötti különbözőségeket tudatosítsuk, a különbözőségekből adódó előnyöket, és hátrányokat megismertessük, a másság elfogadását megalapozzuk. A sajátos nevelési igényű gyermekeknek ugyanazon dolgokra van szükségük, mint a csoport többi tagjának, nyugodt, szeretetteljes légkörre, ahol biztonságban érzi magát és biztosítják megfelelő fejlődését. Ezt szeretnénk elérni. 8.2.5. Képesség-kibontakoztató felkészítés, tehetséggondozás Az Nkt. 3.§ (6) rögzíti a különleges bánásmódot igénylő gyermekeket, ide sorolja a kiemelten tehetséges gyermeket. Óvodánkban a különleges, átlag feletti adottságokkal, kiváló kreativitással rendelkező gyermekek saját csoportjukban élik óvodás életüket. Elsősorban játszanak, azzal foglalkoznak, amivel szeretnek. Feladataink:  Tehetséges gyermekek felismerése.  Kiscsoportos koruktól fejlődésük dokumentálása egyéni feljegyzésekkel.  5 éves kortól fejlesztésük biztosítása egyéni és kiscsoportos formában.  Ösztönözni, motiválni kreativitásukat.  A személyiség harmonikus fejlesztése.  A kiemelkedő adottságokkal rendelkező gyermekek erős oldalának támogatása.  A szülők tájékoztatása, segítése és bevonása a fejlesztésbe.

53


Pedagógiai Program

Óvodánkban úgy szeretnénk megszervezni a kiemelt adottságokkal rendelkező gyermekek fejlesztését, hogy lehetőség szerint minden óvodásnak megkeressük, felfedezzük (tudatos megfigyeléssel), ezeket a tulajdonságokat. A speciális képességek csoportosítása  Kiváló rajzkészség.  Zenei hallás, ritmusérzék.  Természetismereti témakör.  Matematikai képesség.  Anyanyelv-, kommunikációs képesség.  Testi ügyesség, harmonikus mozgás. Célunk, hogy a kiválóan kreatív, átlag feletti intellektuális és finommotorikus képességekkel és ehhez kapcsolódó nagyfokú motivációval rendelkező gyermekeknek, olyan tanulási helyzeteket teremtsünk, ami tág érdeklődési területüket kielégíti, bővíti. Különösen hasznos lehet a csoportokon belül gyermekpárok kialakítása, ahol egymástól is sokféle információt gyűjthetnek és „versenghetnek” egymással. Biztosítjuk számukra a különböző

eszközöket,

(rajzeszközök,

ritmushangszerek,

könyvek,

térképek,

fejlesztőeszközök stb.) témákat, helyet és időt. Az óvodás korú gyermekek tanulása játékhoz kötött, aktivitása akkor éri el a maximumot, ha tevékenységében a játékhoz hasonló aktivitást élhet meg. Így szeretnénk megszervezni a készségeket fejlesztő és a művészetekhez köthető cselekvéseket is (ábrázolás, zene, mozgás, mese), valamint a problémamegoldó, gondolkodásra késztető tevékenységeket is. A tehetséges, kiemelkedő képességű óvodás egyéb területeken (mozgás, viselkedés stb.) alacsonyabb szintű fejlődést mutathat, mint a társai, melynek felzárkóztatása – tehetségének ápolása mellett- fontos feladatunk. A kiemelt adottságokkal rendelkező gyermeknél, mint bármely kisgyermek fejlesztésénél a családdal való együttműködést hatékonnyá kell tennünk. A szülőkkel történő megosztás a közösen kigondolt stratégiák a gyermekek fejlődését segítik. A gazdagítás kifejezés a tehetség gondozás szakszava, célunk, hogy természetes közegben megvalósuló, csoporton belüli, saját óvodapedagógussal történő képességfejlesztést, sokoldalú, gazdag élménynyújtással és cselekvési lehetőséggel történő fejlődési lehetőséget és fejlesztést biztosítsunk.

54


Pedagógiai Program

9. Az óvodai élet megszervezése Az óvodába kerülés éles fordulópont, az óvoda új életformát jelent a gyermekek számára Az új óvoda életrendje, de különösen újak az emberi kapcsolatok, amelyekben a gyermekek maguk is belekerültek: új követelményekkel találkoznak, újfajta tevékenységi lehetőségekkel és új örömforrásokkal. Az óvónőnek kell a gyermekek számára az új életformát megszerveznie, irányítani, a gyermeket ebbe bevezetni és az életforma pozitív nevelő hatását kezdettől fogva érvényesíteni. Egész évben 5 napos munkarendben hétfőtől – péntekig folyamatosan tartunk nyitva. A nyári időszakban a nagytakarítás idejére bezár az óvoda fenntartói engedéllyel. A napirend és a hetirend a megfelelő időtartamú tevékenységformák megteremtése fejleszti a gyermek időérzékét, rendszerességre neveli őket. Az óvodában a tanulás folyamatos, jelentős részben utánzásos, spontán tevékenység, mely nem szűkül le az ismeretszerzésre, az egész óvodai nap folyamán adódó helyzetekben, természetesen és szimulált környezetben kirándulásokon az óvodapedagógus által kezdeményezett foglalkozásokon és időkeretben valósul meg. A napirend kialakítása során tág időkereteket próbáltunk tervezni, ebben a kötött és kötetlen időkeretek is úgy szerepelnek, hogy közben a gyermek szükségleteit és életkorát is figyelembe véve határoztuk meg a programunk tartalmi részeit. Az alapprogram értelmében a napi- és hetirendet a gyermekcsoport óvodapedagógusai alakítják ki, a gyermekek egyéni szükségleteihez és a helyi igényekhez igazodva.

9.1.

Gyermekcsoportok szervezése

Az óvoda napi nyitva-tartását mindig a szülői igényekhez igazítjuk. Óvodánk 4 csoportos, 120 férőhelyes. Csoportjaink vegyes életkorú csoportok, így ugyanaz a két óvónő, dajka néni tud a gyermekekkel folyamatosan foglalkozni, akár 3-4 éven keresztül is. Az óvodai korcsoportok szervezésénél figyelembe vesszük a szülők igényeit, a fenntartó elvárásait. Szükség esetén 7 és 8 éves korú gyermekek is maradhatnak óvodában, ha ez indokolt és erről a Tanulási Képességet Vizsgáló Rehabilitációs Bizottság is határozatot hoz. Óvodánkban csoportonként 2 fő óvodapedagógus, 1 fő dajka foglalkozik a gyermekekkel.

55


Pedagógiai Program

Az életkori sajátosságok miatt a csoportok életének szervezése az óvodapedagógusoktól, nagy figyelemmegosztás, differenciálási képességet, toleranciát, rugalmasságot igényel. Minden gyermek számára biztosítanunk kell, hogy saját képességeinek leginkább megfelelő tevékenységben vegyen részt óvodai élete során. A gyermekek egészséges fejlődéséhez, fejlesztéséhez a napirend és a hetirend biztosítja a feltételeket a megfelelő időtartamú párhuzamosan végezhető differenciált tevékenységek tervezésével, szervezésével. A nevelés céltudatos megtervezése során alakítjuk ki a gyermekek életrendjét, időbeosztását.

9.2.

Napirend

A napirend biztosítja a gyermekek számára a nyugodt, kiegyensúlyozott óvodai környezet megteremtését. Lehetővé teszi a szabad levegőn való tartózkodást, a szokásrendszer kialakítását, a gyermeki tevékenység szabad kibontakoztatását. A napirenden belül a legtöbb időt a játék kapja. Mindez biztonságot jelent a gyermek számára. A napirend igazodik a célokat szolgáló feladatokhoz, figyelembe veszi egy-egy csoport szokásait és igényeit. A napirend javaslat, tájékoztatást nyújt arról, hogyan épülnek egymásra a különböző tevékenységek. Ennek alapján minden csoportban az óvodapedagógus dolgozza ki a gyermekek számára leginkább ideális napirendet. A napirend igazodik a különböző tevékenységekhez, a gyermekek egyéni szükségleteihez, valamint tekintettel van a helyi szokásokra, igényekre. A rendszeresség és az ismétlődések érzelmi biztonságot teremtenek a gyermekeknek. A napirend biztosítja a gyermekek gazdag, változatos tevékenységét. A napirend megszervezésénél alkalmat adtunk arra, hogy a gyermekeink: sokat játszhassanak, sürgetés nélkül minden tevékenységüket befejezhessék, illetve feladataikat pontosan teljesítsék. Figyelembe vettük azt a gyermeki igényt is, hogy elegendő idő jusson a mozgásos tevékenységekre, táplálkozásra, a szabad levegőre való tartózkodásra, pihenésre. A napirend rugalmasságával lehetővé tettük, hogy az előre nem tervezett, de a gyermek személyiségfejlesztését szolgáló események is helyet kapjanak a mindennapi életbe. A mozgásos tevékenységet a pihenés szakaszai váltják fel, így nem terheljük gyermekeinket. A különböző csoportok napirendjét a csoportok között egyeztetjük összehangoljuk.

56


Pedagógiai Program

A napirend alkalmazkodik az évszakokhoz, így ősszel, télen tavasszal egy napirenddel működünk, nyáron pedig új nyári napirendet írunk, igazodva az évszak adta lehetőségekhez, tevékenységekhez. Pl.: hosszabb séták, kirándulások beiktatása. A napirend ezen kívül annak megfelelően, ahogy az évszakok váltakoznak vagy a gyermeki tevékenységek fejlődése ezt indokolttá teszi, változtatható, módosítható. A napirendben az egyes tevékenységekre fordítható idő rugalmasan változtatható a körülmények, az évszakok a váratlan események stb. hatására. 6.00-13.00  játék  mindennapos testnevelés  egyéni szükségletek, tízórai  mese-vers  mindennapos testnevelés  szervezett, irányított tevékenység  egyéni fejlesztés  játék a szabadban  irányított megfigyelések  séta, kirándulás, spontán és szervezett mozgásos játékok,  egyéni szükségletek, tisztálkodás  naposi teendők, önkiszolgálás  ebéd 13.00-18.00 óráig  lefekvés, érzelmi ráhangolódás a pihenésre  pihenés  halk tevékenység  testápolás, uzsonna  hazamenésig játék

9.3.

Hetirend

A heti rend a folyamatosságot, a rendszerességet, a nyugodt légkört teremti meg az óvodai csoportban. A heti rend és a napirend biztosítja a szokásrendszer segítségével a gyermek egészséges, a tevékenységekben megnyilvánuló fejlődését, és lehetőséget nyújt az óvodások napi életének megszervezéséhez, melyet az egész nap folyamán óvodapedagógus irányít.

57


Pedagógiai Program

Figyelünk arra, hogy minél rugalmasabb és alkalmazkodóbb heti rendet állítsunk össze. Jusson idő a gyermeki tevékenységek, ötletek és javaslatok meghallgatására, kipróbálására vagy közös megvitatására. A rugalmasság a helyzethez való alkalmazkodást segíti elő, hogy a heti rend a gyermek életének észrevétlen szabályozója legyen. Szabadon

dönthetünk abban

a

kérdésben,

hogy a

komplexitás

keretében

mely

tevékenységeket és szervezeti formákat választjuk a gyermekek fejlesztése érdekében az egyes napok folyamán. A heti rend életkortól függően naponta biztosítja a tervezett és rendszeres mozgásfejlesztést. A keret és az időtartam változó, szervezhető kezdeményezett, vagy kötött formában. Heti egy alkalommal minden korosztály számára kötelező a testnevelés foglakozás. Mozgásfejlesztő szabályjátékokat a mindennapos testnevelés keretein belül a gyerekek részképességeinek fejlesztésére törekedve szervezünk. A felajánlott, választható műveltségtartalmat, integráló tevékenységet úgy alakítjuk, hogy naponta folyamatosan legyen lehetőség a tevékenységekre, amelyek a szabad játék keretein belül szervezhetők. A hetirend a napirendhez hasonlóan a folyamatosságot, a rendszerességet, a nyugalmat segíti elő az óvodai csoportban és lehetőséget nyújt a szokásrendszer segítségével az óvodások napi életének megszervezéséhez. A beszoktatás idején figyeljünk arra, hogy minél lazább, rugalmasabb és alkalmazkodóbb hetirendet állítsunk össze. Később az iskolára való felkészítés feladatai a hetirend és a napirend pontosabb betartását helyezik előtérbe. A hetirend összeállításánál arra kell figyelni, hogy jusson elegendő idő a gyermeki tevékenységek, kezdeményezések, ötletek és javaslatok meghallgatására, kipróbálására vagy közös megvitatására. A hetirend kialakítása természetesen az óvodapedagógus feladata. Naponta, játékba integrálva egy-egy tevékenységi terület fejlesztése kerül megjelölésre. Fejlesztési területek: 

Külső világ tevékeny megismerése (természetismeret, matematika)



Verselés, mesélés, dramatizálás



Ének, zene, énekes játék, gyermektánc



Rajzolás, festés, mintázás, kézi munka

 Mozgás (hetente egy kötelező foglalkozás a testnevelés)

58


Pedagógiai Program

 Célunk, hogy az óvodában minden gyermek vegyen részt a napi és heti rendszerességgel szervezett mozgásos tevékenységekben.

9.4.

Az egyes tevékenységformák megszervezése

Az életkori jellemzők ismeretében és a gyermekek egyéni sajátosságaira építve az óvodapedagógusok döntésétől függ- kivéve a szabad játékot – a felajánlott tevékenység formák megválasztása. A tevékenység szervezeti keretei:  kötetlen foglalkozás, kezdeményezés,  választható tevékenységek  szabad játék,  kötött foglalkozás – testnevelés, valamint a különböző szervezett tevékenységek Alapelvek a tevékenység szervezeti kereteinek megválasztásához:  Az egyes tevékenységekben való részvételhez kényszerítő eszközöket nem alkalmazhatunk  különböző szervezeti keretek között a gyermekek foglalkoztatási formái: egyéni, mikro-csoportos, makro-csoportos, és egész csoport együtt  A foglalkoztatási formák megválasztása az óvodapedagógus kompetenciája  A különböző együttműködési formák megválasztását a gyermekek szocializációs szintje is meghatározza

10. Az óvodai élet tevékenységei 10.1. A különböző tevékenységek tervezése Az óvodapedagógusok heti váltásban dolgoznak, a tervezési ciklus két hétre szól. Ez tartalmazza a műveltségtartalmakat. Alkalmazkodik az egyéni fejlődési ütemhez, figyelembe veszi a váratlan eseményeket, spontaneitásokat. A tervezés így mindig rugalmas, változtatható, épít az előző hét előzményeire, az adódó lehetőségekre, a gyermeki ötletekre és kíváncsiságra. Biztosítja az ismétlés vagy huzamosabb ideig tartó gyakorlás lehetőségét is. Saját magunk által készített csoportnaplót használunk, a kötelező tartalmi elemekkel. A célokat és feladatokat a ciklus végére teljesítjük, az esetleges változásokat a csoportnaplóban rögzítjük. Nevelési tervünket három hónapra készítjük.

59


Pedagógiai Program

Annak érdekében, hogy meggyőződjünk arról, milyen módon tudjuk tervünket legjobban megvalósítani, a mérőlapok segítségével megnézzük a gyermekek szociális- és tudásszintjét. Ennek függvényében készítik el az óvodapedagógusok az egyénre szabott fejlesztő programokat. A fejlesztendő terület, a megvalósulás időtartama a csoportnaplóban kerül rögzítésre. 10.1.1. A játék A játék a kisgyermekkor legfontosabb és legfejlesztőbb tevékenysége, s így az óvodai nevelés leghatékonyabb eszköze. A játék a kisgyerek elemi pszichikus szükséglete, melynek mindennap visszatéri módon, hosszantartóan és lehetőleg zavartalanul ki kell elégülnie. A kisgyerek a külvilágból és saját belső világából származó tagolatlan benyomásait játékában tagolja. Így válik a játék kiemelt jelentőségű tájékozódó, kreativitásukat fejleszti és erősíti, élményt adó tevékenységgé. A kisgyermek első valódi játszótársa a családban, az óvodában is a felnőtt - a szülő és az óvodapedagógus. Utánozható mintát ad a játéktevékenységre, majd amikor a szabad játékfolyamat már kialakult, bevonható társ marad, illetve segítővé, kezdeményezővé lesz, ha a játékfolyamat elakad. A felnőtt jelenléte teszi lehetővé a gyerekek közötti játékkapcsolatok kialakulását is. A játékhoz megfelelő helyre és egyszerű, alakítható, a gyermeki fantázia kibontakozását segíti anyagokra, játékszerekre van szükség. Az óvoda és az óvodapedagógus feladata, hogy megfelelő csoportlégkört, helyet, időt, eszközöket és élményszerzési lehetőségeket biztosítson a különbözi játékformákhoz, mint például a mozgásos játékokhoz, a gyakorló játékokhoz, a szimbolikus - szerepjátékokhoz, az építő, a konstruáló játékokhoz, barkácsoláshoz, a szabályjátékokhoz, a dramatikus játékokhoz és a bábozáshoz.” A játék folyamatában az óvodapedagógus tudatos jelenléte biztosítja az indirekt irányítás felelősségét. Az óvodában fontos a szabad játék túlsúlyának érvényesülése. A játék kiemelt jelentőségének az óvoda napirendjében, időbeosztásában is meg kell mutatkoznia.” A gyermek személyisége játékba ágyazott, változatos tevékenységek gyakorlása közben fejlődik, tehát a játék elsődleges tevékenység. Fejleszti mozgását, érzelmi, értelmi képességét. A játék során mód nyílik a közösségi élet szabályainak megismerésére, gyakorlására. Kommunikációs, kapcsolattartó lehetőség az anyanyelv gyakorlásának színtere. A játék örömforrás: a személyiség szárnyalásának lehetősége.

60


Pedagógiai Program

Kreativitásukat fejlesztő és erősítő, élményt adó tevékenység. A játék az óvodás gyermek legfontosabb és legfejlesztőbb tevékenysége. A játékban szinte észrevétlenül tanul, kipróbálhatja, feldolgozhatja és gyakorolhatja az életben előforduló szituációkat, az őt érő pozitív, negatív élményeket. Viselkedését is befolyásolhatja a játék, hisz megoldási módokat kaphat bizonyos élethelyzetekben való viselkedésre. Újraélheti kellemes élményeit, megnyugodhat, kiélheti szorongásait. A kreatív légkör erősíti az ötletek szabad áramlását, a másik gyermek meghallgatását és az alkotó együttműködés kialakulását. Az oldott légkör megteremtéséhez

gyakran a humoros kifejezés, tréfás szavak

elengedhetetlenek. A játék olyan komplex tevékenységforrás, melyet az óvodapedagógusnak tudatosan kell felhasználnia a nevelés folyamatában a céljai elérésében. A játéktevékenység értelmezése lehetővé teszi, hogy ne csak a tárgyi, manuális, vagy mozgáshoz kapcsolt tevékenységeket ismerjük el, hanem a szellemi alkotást is. Feladatai:  Egyéni és közös élmények feldolgozása.  Együttjátszás igényének kialakítása.  A játékból kiinduló és a játék segítségével való óvodai és a későbbi életre való nevelés.  A

játék

kreatív,

személyiségfejlesztő

hatásának

kibontakoztatása,

a

játék

önállóságának biztosítása, már a játék elgondolásának periódusában. Az életre nevelés a játékból indul ki, és a játék segítségével teljesedik ki.  Játékokhoz szükséges helyet a gyermekek önállóan, amíg erre nem képesek, az óvodapedagógus segítségével kell kialakítani.  A gyermekek legyenek képesek a környezetükből szerzett tapasztalatokkal, élményekkel a játék tartalmát gazdagítani.  A játék a gyermek számára alaptevékenység, olyan lehetőség az óvodapedagógus számára, amit tudatosan lehet felhasználni a gyermekek fejlesztése érdekében.  Mozgásos játék, gyakorló játék, szimbolikus szerepjáték, építő konstruáló játék, barkácsolás, szabályjáték, dramatikus játék, bábozás. Az óvodapedagógus beszéde modellértékű a gyermekek számára, (mimika, gesztus, hanglejtés, hangsúly ritmus stb.).

61


Pedagógiai Program

A gyermekek, ha nyugodtan játszanak, ha problémamegoldóak, az óvodapedagógus irányítása legyen játékot követő, szemlélő. Hagyja a gyermeket cselekedni. A kezdeményező játék során az óvodapedagógus legyen támogató, engedő és elfogadó, de ha egymással durvák a játék során avatkozzon be. Óvodánkban a játékokat folyamatosan bővítjük, felújítjuk. Barkácsolással is kiegészítjük játékainkat, ügyelve arra, hogy időt, helyet, jó légkört biztosítsunk a barkácsolás időtartamára. Az udvari játékok az Európai Uniós szabványnak megfelelőek, ami az óvodai korcsoportoknak is megfelelő. Az óvodában a dramatikus játékok illusztrálásában olyan kellékeket használjon az óvodapedagógus, amely elősegíti a képzeleti képek előhívását, a meséhez való erős kötődés kialakulását. Az ünnepnek, rendezvényeknek legyen színfoltja a bábozás, dramatizálás. Az óvodapedagógus feladatai a játékkal kapcsolatban:  A játék számára a feltételek biztosítása: légkör, hely, idő.  Egyszerű, alakítható anyagok, eszközök biztosítása.  A korcsoportok játékigényének figyelembevétele, kielégítése.  Együttjátszás fontos szerepet töltsön be.  A gyermeki kreativitás kialakulásának elősegítése.  Az ismert mesékből tudjanak dramatizálni, eszközökkel el is tudják játszani.  Ésszerű szabályok felállása mellett a gyermeki játék önállóságának tiszteletben tartása.  Gyermekekhez közelálló élmények nyújtása.  A gyermek játékának megfigyelése, személyiségének megismerése.  A gyermeki játék önállóságának tiszteletben tartása.  A játékban dominál a szabály és szerepjáték, alkalmazkodnak a játékszabályokhoz.  Képesek önállóan szabályokat felállítani, azt betartani és betartatni társaikkal.  Képesek játékot vezetni önállóan.  Szabadjáték túlsúlyának érvényesítése.  A napirendben meghatározott időkeret betartása a játékra.  Az óvodapedagógus legyen valódi játszótársa a gyermeknek.  Utánozható minta adása a játéktevékenységre.  Kialakult játékfolyamatban maradjon bevonható társ, illetve segítő, kezdeményező, ha a játékfolyamat elakad.

62

Erdőtelki Kerekerdő Óvoda  Az

óvodapedagógus

az

Pedagógiai Program

együttjátszás

során

szóbeli

és

metakommunikatív

megnyilvánulásaival mintát nyújt a gyerekeknek.  Lehetőséget teremt arra is, hogy az egyéni - a közös- az otthoni és az óvodai élményeit szabadon, kreatívan újraélhesse.  A csoportszoba berendezése, bútorzata lehetővé teszi a játszóhelyek ki – illetve átalakítását. Néhány tárgy helyének megváltoztatása újabb inspirációt ad a tartalmasabb játékra.  Az óvodapedagógus segítő módszere mindig az adott helyzettől függ. Ha a gyermekek kezdeményezőek, ötlet dúsak, problémáikat, konfliktusaikat önállóan megoldják, a pedagógus figyelemmel kíséri, követi a játékot. Kisebb gyermekeknél ő a mintaadó, a társ a játékban.

Ötletadó, kezdeményező, meghagyva mindig a gyermekek

önállóságát, szabadságát.  A rugalmas napirend és a kötetlenség célja, hogy a gyermekeknek minél hosszabb ideje jusson a játékra. Egy- egy ötletet egész napon át, de a következő nap is lehet folytatni, így még tartalmasabbá válik a tevékenység. A gyermekek kívánságának és a lehetőségeknek megfelelően – a félkész és kész építményeket meg kell hagyni.  Mivel a tervszerű kötetlen tanulási folyamat a játékidő alatt történik, ezért meg kell találni ennek a legoptimálisabb helyét, idejét. Nem vonjuk ki az elmélyülten játszó gyereket tevékenységéből.  A játék valamennyi tevékenységi formát magába foglalhatja, ami 3-7 éves gyermekek számára érdekes lehet. A

gyermeki

játék

megfigyelése

és

elemzése

a

legfontosabb

tevékenysége

az

óvodapedagógusnak. A játék a személyiség fejlődősének ismeretéhez ad lényeges adatokat. Játék fejlődésének jellemzői óvodáskor végére:  Képesek hosszabb időn keresztül (akár napokig is) egy témát játszani.  Megértik és elfogadják társaik elgondolását, alkalmazkodnak a kialakult szabályokhoz  Megfelelő élmény és tapasztalat után kezdeményeznek önálló szerepjátékot, ehhez előzetesen terveket készítenek  Játékukhoz, dramatizálásukhoz, bábozáshoz eszközöket, kiegészítőket készítenek  Alkalmazkodnak a játékfajtára jellemző szabályokhoz, le tudnak mondani, kedvezőtlenebb szerepeket vállalni

63


Pedagógiai Program

 Játékukban jelen van az egészséges versenyszellem, kialakul kudarctűrő képességük  Tudnak társaikkal folyamatosan kommunikálni, képesek játékukban párbeszédekre Minimálisan elvárható eredmények az óvodáskor végén.    

Kialakul az együttjátszás igénye, képesek a cselekvéseik összehangolására Egyéni képességüknek megfelelően tudnak egy témát változatos módon játszani Képesek elfogadni és betartani az együttjátszással kapcsolatos elemi szabályokat Képesek egyszerűbb közös játékok megszervezésére, és az ehhez szükséges játékszerek kiválasztására, elkészítésére.  Megpróbálják egyéni kívánságaikat társaikkal megbeszélni, párbeszédet kezdeményezni

10.1.2. A tevékenységben megvalósuló tanulás Az óvodában a tanulás folyamatos, jelentős részben utánzásos, spontán tevékenység, amely a teljes személyiség fejlődését, fejlesztését támogatja. Nem szőkül le az ismeretszerzésre, az egész óvodai nap folyamán adódó helyzetekben, természetes és szimulált környezetben, kirándulásokon, az óvodapedagógus által kezdeményezett tevékenységi formákban, szervezeti és időkeretekben valósul meg. Az óvodai tanulás elsődleges célja az óvodás gyermek kompetenciáinak fejlesztése attitűdök erősítése és a képességek fejlesztése. Az óvodapedagógus a tanulást támogató környezet megteremtése során épít a gyermekek előzetes tapasztalataira, ismereteire. A tanulás feltétele a gyermek cselekvő aktivitása, a közvetlen, sok érzékszervét foglalkoztató tapasztalás, felfedezés lehetőségének biztosítása, kreativitásának erősítése. A tanulás lehetséges formái az óvodában:  az utánzásos, minta-és modellkövetéses magatartás-és viselkedéstanulás (szokások alakítása),  a spontán játékos tapasztalatszerzés;  a cselekvéses tanulás;  a gyermeki kérdésekre, válaszokra épüli ismeretszerzés;  az óvodapedagógus által irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés, felfedezés;  a gyakorlati problémamegoldás. és feladatmegoldás;  az óvodapedagógus által kezdeményezett foglalkozásokon megvalósuló tanulás. Az óvodapedagógus a tanulás irányítása során személyre szabott pozitív egyéni, fejlesztő értékeléssel segíti a gyermek személyiségének kibontakozását.” Teljes mértékben összekapcsolódik óvodáskorban a játék és a tanulás.

64


Pedagógiai Program

A játék az óvodai tanulás egyik legfontosabb színtere, de nem kizárólagosan az. A gyermekek a tevékenységeik során szerzett benyomások, élmények alapján tanulnak, általuk fejlődnek. Az óvoda a tanulási képességek fejlődését felerősíti, ez a mindennapi óvodai életben megtalálható. Értelmi képességei a játékon keresztül fejlődnek (pl. érzékelés, észlelés, emlékezet, gondolkodás, figyelem stb.). A játékba integrál tanulás az óvodapedagógus által kezdeményezett tevékenységek a játékidőbe ékelődnek, tagolódnak úgy, hogy nincs közben játékelrakás. A tevékenységek befejezése után igény szerint visszatérhetnek a gyermekek a játékba, vagy újat kezdhetnek. A játékba integrált tanulás a hét minden napján megvalósítható, hisz külön tornaszobával rendelkezünk. Az óvodapedagógusok által kezdeményezett egyéni fejlesztés is számos probléma – és feladatmegoldást ad a gyermekeknek. A nevelés egészén belül megvalósuló tanulás kötött és kötetlen kezdeményezések, foglalkozások, beszélgetések, tapasztalatszerző séták stb. formájában egyaránt megoldhatók a napi élet bármely mozzanatában. Az óvodai tanulás a nevelési folyamat egésze alkalmas arra, hogy spontán, vagy irányított módon tanuljanak a gyermekek. Cél:  Olyan ismeretet kapjanak a gyermekek az óvodában, ami minőség, mely tapasztalással és sokoldalú cselekedtetéssel valósul meg, s hogy megfelelő színvonalú feladatok elé állítsuk a gyermekeket.  Az óvodásgyermek kompetenciáinak fejlesztése, attitűdök erősítése és a képességek fejlesztése. Feladat a játék és a tanulással kapcsolatban:  A gyermekek akkor tudnak önfeledten, boldogan tevékenykedni, ha sok buzdítást, dicsértet, pozitív megerősítést kapnak. Alkalmazkodni kell a gyermek fejlődésbeli eltéréseihez. Az alkotó gondolkodást hagyni kell kibontakozni.  A komplexitást biztosítunk a tanulási tevékenységek között, így a szerzett ismeretek, tapasztalatok hatékonyabbak és egymást erősítik, mert ha segítséget kérnek a gyermekek, vagy elakadnak a probléma megoldásában, segíteni kell, de törekedni kell arra, hogy minél több mindent önállóan tudjanak a gyermekek megoldani.

65


Pedagógiai Program

 Az ismereteket, amit a nap folyamán szereznek a gyermekek, megbeszéljük, tevékenységeink során felhasználjuk, beépítjük kötött és kötetlen foglalkozásainkba, a játékba. A tanulás ne kényszer, hanem öröm legyen a gyermek számára.  Óvodánkban a szervezett séták, kirándulások alkalmával szerzett ismeretekre is építünk, a kötetlen beszélgetések egyik témája ezen élmények feldolgozása.  Beszélgető-kört tartunk hétfőnként, a hétvégi, otthoni eseményekről, élményekről.  Minden nap van mese-vers, mindennapos testnevelés.  A kötött, kötetlen foglalkozások arányát az óvodapedagógus választja meg a csoport ismerete és a témája alapján. A gyermekek óvodánkban általában három évig járnak, figyelünk arra, hogy lehetőleg ugyanahhoz az óvodapedagógushoz járjanak, így a fejlettség szerinti beiskolázás megvalósítható. Valljuk, hogy a gyermekek képességeinek megfelelő feladatok adása, a komplex foglalkozásokon jut el a gyermekekhez. Fontos feladatnak tekintjük, hogy a gyermeket sikerélmények érjék óvodánkban, és lehetőleg ne kudarcok. Szülői értekezleteken, családlátogatásokon, munkadélutánokon stb. kötetlen beszélgetések alkalmával a szülőknek hangsúlyozzuk a játék elsődlegességét, fejlesztő hatását. A nevelés egészén belül megvalósuló tanulás bármely formájában (kötött, kötetlen, kezdeményezett foglalkozás, beszélgetések…) egyaránt megoldhatók a napi élet egészében. Az óvodapedagógus feladatai a tanulással kapcsolatban:  Adjon lehetőséget a felfedezésre, kutatásra.  Biztosítson eszközöket a széleskörű megismerésre /növényhatározó, nagyító, stb…/  Értelmi képességek fejlesztése, a gyermek kíváncsiságának, az érdeklődésének kielégítése.  Adjon a gyermeknek lehetőséget, elgondolásaik megvalósítására.  Tartsa tiszteletben a gyermek, a játéktevékenységet, a tanulási szabadságának elfogadható formáját.  Értékelésnél figyelembe kell venni az egyéni teljesítőképességet.  A gyermek figyelmének, kitartásának, önállóságának, feladattudatának fejlesztése.

66


Pedagógiai Program

10.1.3. Munka jellegű tevékenységek Célja: A munkavégzéshez szükséges attitűdök, képességek, készségek, tulajdonságok alakítása.

Feladata: A

gyermekek

életkorához,

egyéni

képességéhez,

személyiségéhez

kapcsolódó

munkalehetőségek biztosítása. A 3-7 éves korban a gyermekek munkajellegű tevékenysége a játékban bontakozik ki és óvodáskor végéig játékos jellegű marad. Ezét új lehetőségek biztosításával kell törekedni a motiváló tényezők megteremtéséhez, a megfelelő érdeklődés felkeltéséhez, a játékossághoz. A munkát önmagukért és a közösségért végzik a gyermekek, általa színesebbé, bensőségesebbé válnak a társas kapcsolatok. Elvégzését külső szükségletek indokolják, ha elmarad, hiányérzetük támad. Szívesen azonosulnak a céljával, belátják szükségességét és élvezik az elért eredményeket. Fontos, hogy megérezzék a munka állandóságát és folyamatosságát. Megtanítjuk a gyermekeket a munkajellegű feladatok elvégzésére, a legcélszerűbb fogásokra, az eszközök helyes használatára, a munkavégzés menetére, sorrendiségére. Az önkiszolgáló – és a közösségért végzett munkánál is figyelembe vesszük az otthonról hozott szokásokat, fontos itt is a családdal való szoros együttműködés. Kezdetben

mindegyik

munkafajtánál

szükséges

óvodapedagógusaink

bemutatása,

segítségadása, de ez a begyakorlás folyamán egyre csökken, végezetül önállóvá válik. Közben a gyerekek ismereteket, sokszínű tapasztalatokat szereznek a környezetről, az anyagok milyenségéről, alakul szervezőkészségük, időbeosztásuk, monotónia tűrésük, fejlődik esztétikai érzékük, kitartásuk, felelősségérzetük, önértékelésük. A munka mindig külső irányítással folyó, játékos jellegű tevékenység legyen, ne váljon öncélúvá. Fontos az óvónő folyamatos, konkrét, reális értékelése, ezáltal alakul ki a gyerekek munkaszeretete. Óvodáskorban az egyik legfontosabb munkaforma a saját személyes szükségletek kielégítése, vagyis az önkiszolgálás, amely magában foglalja az öltözködést, testápolást, étkezést. (Ez az egészséges életmód szokásainál található.) Végzése nem kapcsolódik életkorhoz, minden gyermek saját fejlettségének megfelelően, fokozódó önállósággal végzi, kezdetben segítséggel, később teljesen önállóan, saját tempójában.

67


Pedagógiai Program

Feladatatunk az önkiszolgáló munka feltételeinek megteremtése – eszközök, idő hely és megfelelő légkör biztosítása. Az alkalomszerű megbízatások a csoportokért, a közösségért végzett munkafajta, ami lehet egyszeri, de lehet ismétlődő is. Ebben már a 3 éves gyereket is bevonjuk. Ilyen pl. a játékok elrakása, a csoportszoba rendezettsége, díszítése, foglalkozási eszközök elrakása, asztalok és környékük, valamint az öltöző és a mosdó rendbetétele az önkiszolgáló tevékenységek után, babaszoba takarítása, babaruha mosása. Sütés nélküli édességek , vitaminsaláták készítése, ünnepek előtt mézes sütés. Segítés a kisebbek öltözködésénél . 3- 7

éves kor között fontos az fokozatosság és az önkéntesség, az egyéni képességek

figyelembe vétele. A feladatok megadása differenciáltan történik, óvónőink nem alkalmaznak kényszerítő eljárásokat. A naposi munka olyan közösségért végzett megbízatás, mely nélkülözhetetlen a csoport mindennapi életében. Ez feladattudatot és figyelemösszpontosítást feltételez, ezért 4 éves kortól vezetjük be, amikor már a gyermekek készségszinten ismerik a munkafolyamatot (menete, fázisa). Programunk fontosnak tartja a naposi munkát, melyet elsősorban az étkezési feladatokhoz rendelten végeznek a gyerekek. Először önkéntes vállalás alapján, majd meghatározott rendszer szerint. Minden csoportban óvónőink tervezik meg a naposok feladatait, mely az asztalok megterítéséből, berendezéséből áll. Ahogy nőnek a gyermekek, egyre több és bonyolultabb feladatot bízunk rájuk. Munkájukat mindig differenciáltan értékeljük, fejlettségi szintjüknek megfelelően. A feladatokat sem az óvónő, sem a dajka nem végezi el helyettük. Szükség van itt is nagyfokú tapintatra és a kivárásra, gyermekeinket nem sürgetjük. A környezetvédelemhez kapcsolódó munkák végzése közben – óvodapedagógusaink irányításával – a gyermekek tapasztalatokat, ismereteket szereznek természeti környezetükről. Közreműködnek az élősarok gondozásában, a virágok átültetésében, az óvodaudvar rendben tartásában – fű gondozása, avar összegyűjtése, öntözés, magvak, termések gyűjtése, veteményezés, palántázás, stb. Ahol van akvárium, terrárium részt vesznek a gyermekek a gondozásában, télen gondoskodnak a madarak etetéséről. Egyre több műveletet végeznek egyedül és önállóan, ismerik, és biztonsággal használják a kerti szerszámokat. A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén  A napi élet feltételeinek megteremtése közben szívesen dolgoznak önállóan.

68


Pedagógiai Program

 Együttműködnek társaikkal.  Megbecsülik saját, társaik, és a felnőttek munkáját.  Kialakul igényük a rendezett környezetre  Kialakul a környezettudatos attitűd  Kialakul az önálló döntés meghozatalának képessége, és a felelőssége az elvégzett feladatok iránt. Minimálisan elvárható eredmény az óvodáskor végén  Megbecsülik saját, társaik, és a felnőttek munkáját, szívesen dolgozgatnak közösen  Önállóan végzik a rájuk bízott feladatokat  Segítik a kisebbeket és az arra rászorulókat  Részt vesznek környezetük rendben tartásában 10.1.4. Mese-vers, dramatizálás, bábozás Mese-vers Az óvodai nevelésnek fontos területe az irodalmi nevelés: a mesélés, verselés. Része az óvodai életet átfogó anyanyelvi nevelésnek. Helye és ideje van mindig, ahányszor a nap folyamán lehetőség nyílik rá. Pihentet, szórakoztat, táplálja a képzeletet, segít az élmény feldolgozásában. A mesék gerincét a népmesék adják, de az igényes modern, kortárs és klasszikus mesék is helyet kapnak az anyaggyűjtésünkben. Fontosnak tartjuk, hogy a mesét többször meghallgatva különböző módszerekkel, eszközökkel dolgozzuk fel, mert ez erősíti a gyermekekben a mese pozitív személyiségfejlesztő hatását.

A mese különösen alkalmas az óvodás gyermek

szemléletmódjának és világképének kialakítására. Visszaigazolja a kisgyermek szorongásait, s egyben feloldást és megoldást kínál. Mágikus világképe ráébreszt a mélyebb értelemben vett pszichikus realitásra, és a külvilágra irányított megismerési törekvésekre. Lehetőséget teremtünk az önálló szöveg,- és mesemondásra, - alkotásra. A többnyire játékos mozgásokkal is összekapcsolt mondókák, dúdolók, versek, hozzájárulnak a gyermek érzelmi biztonságához. Ezek ritmusukkal, a mozdulatok és szavak egységével a gyermeknek érzéki-érzelmi élményeket nyújtanak.

69


Pedagógiai Program

Kiscsoportban :  rövid, egyszerű állatos meséket  rövid verseket, verses meséket  láncmeséket  mondókákat ismertetünk meg a gyermekekkel. Középső csoportban:  hosszabb verseket, meséket tanulunk  önálló versmondásra ösztönözzük a gyermekeket  próbálkozunk a dramatizálással, bábozással Nagycsoportban:  több versszakos verseket  verses meséket  tündérmeséket, tréfás meséket ismerünk meg  hosszabb történeteket memorizálunk  dramatizálunk  egyéni mesemondásra ösztönözzük a gyermekeket  kitalált mesék vagy történetek elmondására adunk lehetőséget Fontosnak tartjuk, hogy a családban is meséljenek, mondókázzanak, verseljenek a gyermekeknek. Az óvodáskorúak irodalmi nevelésében a csupa ritmus, csupa játék, a gyermeki szemléletet sugárzó alkotásoknak van helye. A dramatizálás, bábozás formálja a gyermekek alkotó fantáziáját. Irodalmi élményeik hatására fejlődnek érzelmeik, értelmi képességeik, és erkölcsük. Hetente ugyanazt az egy vagy két mesét meséljük a délelőtt folyamán, így biztosítjuk –a többszöri ismétléssel- a ráismerés, átélés örömét, gazdagítjuk szókincsüket, kifejezőkészségüket. A gyermekek kérésére otthonról hozott mesét is mesélünk, ha az elveinkkel megegyezik. Vers, -mesemondó versenyeken szerepelnek nem csak a tehetséges óvodásaink, hanem mindenkinek adunk lehetőséget. Könyvtárba, bábszínházba, előadásokra járunk a gyermekekkel, bízva abban, hogy kultúrakedvelő felnőttekké válnak. Célja: Az irodalom iránt érdeklődő, később szívesen olvasó, színházat, múzeumot látogató személyiség megalapozása.

70


Pedagógiai Program

Tartalma:  Az óvodában az irodalomnak és a népi művének egyaránt helye van.  A meseválasztás anyaga változatos legyen. A magyar népmesekincs, magyar gyermekirodalom gyermekköltészet mellett, a külföldi, illetve más népek meséi is kiváló választási lehetőséget kínálnak az óvodapedagógusnak, a megfelelő mese-vers anyag kiválasztásához.  Az óvodában a népi, klasszikus és kortárs műveknek egyaránt helye van. A mindennapi tevékenységek között speciális helyet foglal el a hetirendben, amelyek beépülnek a komplex foglalkozások rendszerébe.  A mese-vers az óvodáskorú gyermek érzelmi-értelmi, erkölcsi, etikai fejlődésének, fejlesztésének legfőbb segítője.  Mesehallgatás elengedhetetlen feltétele a megfelelő hely és idő biztosítása.  Az adott csoport életkorának megfelelő legyen.  Jelenjen meg mindennap valamilyen formában a mese- vers.  A gyermeknek adjunk lehetőséget önálló szöveg- és mesemondásra, mozgással, ábrázolással történő kombinálásra – amely az önkifejezés egyik módja.  Ösztönözzük a gyerekeket közös történetek kitalálására, illetve önálló szöveg- és mesemondásra.  A mindennapos mesélés, mondókázás, verselés a kisgyermekek mentális higiéniájának elmaradhatatlan eleme.  A gyermeknek bármikor legyen alkalma a nap során bábozni, dramatizálni, a megfelelő esztétikus eszközöket folyamatosan használni. (ujj-, kesztyű-, síkbáb, fejmaszk, fakanálbáb, bábparaván stb.).  A mese-vers iránti érdeklődés fenntarthatóságuk érdekében legyen lehetőség mesekönyv, képeskönyv lapozgatására, nézegetésére.

Feladatok:  A gyermek, nyelvi képességeinek fejlesztése.  A gyermek, érzelmi értelmi és etikai fejlődésének és fejlesztésének segítése.  A gyermek, nyelvi képességeinek fejlesztése az irodalom eszközével.  Önálló szöveg és mesemondás képességének kialakítása.

71


Pedagógiai Program

 A báb, dramatikus játékok pozitív személyiségfejlesztő hatásával a társas viszonyok kedvező alakítása.  Alakítsuk ki a gyermekek irodalmi művekhez fűződő pozitív viszonyát.  A gyermekek aktív bevonásával fejlesszük a nyelvi kommunikációt.  A felhasznált irodalmi anyag igényes összeállításával ízlésformálás.  Biztosítsuk

számukra

a

változatos

irodalmi

élményeket

(diafilmvetítés,

színházlátogatás, könyvtárlátogatás, bábelőadás).  Biztosítsuk a gyermek számára a nap folyamán saját vers-és mesealkotás lehetőségét A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére:  Szereti és igényli a mesét, figyelmesen végighallgatja azt. Részt vesz a mesemondás feltételeinek kialakításában.  Folytatásos mesét, verses mesét, meseregények szálait össze tudja kötni. Van kedvelt mesehőse, a mese fordulatait beviszi a játékába.  A meséről beszélget, szófordulatait mindennapi beszédében alkalmazza, udvariassági kifejezéseket használ.  Bábozás, dramatizálás, mesejelenetek ábrázolása kedvelt tevékenységei közé tartozik. Mesekönyveket önállóan nézeget. A játékában verset, mondókát az alkalomhoz illően mond.  Önállóan kezeli a könyvespolc könyveit, vigyáz rájuk.  Tud történetet kitalálni, azt elmondani, megjeleníteni.  Néhány mesét, verset, mondókát képes emlékezetből felidézni. Módszertani alapelvek:  A mese és a vers élmény legyen a gyermek számára.  Biztosítottak legyenek a meséhez szükséges feltételek és eszközök.  A mese kiválasztása igényes, a gyermekek korának megfelelő legyen.  Legyen minden nap mesélés, verselés.  Beszéde feleljen meg a helyes magyar nyelv szabályainak.  Ossza meg érzéseit, érzelmeit a gyermekekkel, ösztönözzön az érzelmeik megfogalmazására.

72


Pedagógiai Program

Az óvodáskorú gyermek szükséglete az irodalom, amely az anyanyelv örömét, varázsát, játékát is nyújtja számára. Az

irodalom

mindennapos

jelenléte

nélkülözhetetlen

a

gyermek

egészséges

személyiségfejlődéséhez. A mese úgy, mint a játék örömforrás. Műfajai: népi mondóka, vers, mese, monda, elbeszélés. Az érzelmi biztonság megadásának s az anyanyelvi nevelésnek egyaránt fontos eszközei a többnyire játékos mozgásokkal is összekapcsolt mondókák, dúdolók, versek. Ezek ritmusukkal, a mozdulatok és szavak egységével a gyermeknek érzéki-érzelmi élményeket adnak. A magyar gyermekköltészet, a népi, dajkai hagyományok gazdag és sok alkalmat, jó alapot kínálnak a mindennapos mondókázásra, verselésre. A mese a gyermek érzelmi-értelmi és erkölcsi etikai fejlődésének és fejlesztésének egyik legfőbb segítője. A mese - képi és konkrét formában - tájékoztatja a gyermeket a külvilág és az emberi belső világ legfőbb érzelmi viszonylatairól, a lehetséges, megfeleli viselkedésformákról. A mese életkorilag megfelel az óvodás gyermek szemléletmódjának és világképének. Visszaigazolja a kisgyermek szorongásait, s egyben feloldást és megoldást kínál. A tárgyi világot is megeleveníti. A mesélővel való személyes kapcsolatban a gyermek nagy érzelmi biztonságban érzi magát, s a játéktevékenységhez hasonlóan a mesehallgatás elengedett intim állapotában eleven, belső képvilágot jelenít meg. A belső képalkotásnak ez a folyamata a gyermeki élményfeldolgozás egyik legfontosabb formája. A gyermek saját vers-és mesealkotása, annak mozgással és/vagy ábrázolással történi kombinálása az önkifejezés egyik módja. A mindennapos mesélés, mondókázás és verselés a kisgyermek mentális higiénéjének elmaradhatatlan eleme. Az óvodában a népi, a klasszikus és a kortárs irodalmi műveknek egyaránt helye van.  A mindennapos mesélés, mondókázás, verselés a kisgyermekek mentális higiéniájának elmaradhatatlan eleme.  A gyermeknek bármikor legyen alkalma a nap során bábozni, dramatizálni, a megfelelő esztétikus eszközöket folyamatosan használni. (ujj-, kesztyű-, síkbáb, fejmaszk, fakanálbáb, bábparaván stb.).

73


Pedagógiai Program

 A mese-vers iránti érdeklődés fenntarthatóságuk érdekében legyen lehetőség mesekönyv, képeskönyv lapozgatására, nézegetésére. Az óvodapedagógus feladata  Mindennapi meséhez a feltételek megteremtése.  A gyermeki igények megismerése, a mese-vers lélektanának beható ismerete.  A mesélés, versmondás alkalmainak, lehetőségeinek számbavétele, helyének megkeresése, a gyermekcsoport napirendjében.  A mesék, versek gyűjtése, kiválasztása – szöveg értelmezése, mesei kifejezések gyűjtése, tanulása.  Minél több mese-vers tudása kívülről.  Szükséges szemléltető és játékeszközök biztosítása, rendben tartása, hogy mindenkor esztétikus legyen.  A gyermekek könyvespolcán esztétikus, életkoruknak megfelelő könyvek elhelyezése.  Bábozási, mesemondási technikájának fejlesztése segítse elő a gyermekek önálló vers és mesemondását.

Bábozás, dramatizálás

Az óvodás gyermek kedvelt tevékenysége a bábozás, dramatizálás, melyek szorosan kapcsolódnak a meséhez, mondókázáshoz, verseléshez. A gyermeknek bármikor lehetősége van irodalmi élményeit szabadon választott, közvetlen módon elbábozni, eldramatizálni. A gyermekek a foglalkozásokon és a nap bármely szakában spontán használják a paravánt és a bábokat. A bábozás önálló szervezésben, vagy óvónői irányítással történik. A gyermekek magasságának megfelelő paraván és a különböző bábok- ujjbáb, síkbáb, fakanálbáb, kesztyűbáb, fejmaszk „élnek” a gyermekek között és minden csoportszobában megtalálható. A bábok kiválasztása megfelel a gyermek által kedvelt meséknek, kapcsolódik élményeikhez. A dramatizálás ünnepek, fellépések alkalmával is megjelenik.

74


Pedagógiai Program

10.1.5. Ének, zene, énekes játék Az óvodában a környezet hangjainak megfigyelése, az ölbeli játékok, a népi gyermekdalok az éneklés, az énekes játékok a zenélés örömet nyújtanak a gyermeknek, egyben felkeltik a gyermekek zenei érdeklődését, formálják zenei ízlését, esztétikai fogékonyságát. Az élményt nyújtó közös ének- zenei tevékenységek során a gyermekek felfedezik a dallam, a ritmus, a mozgás szépségét, a közös éneklés örömét. A népdalok éneklése, a gyermek néptáncok és népi játékok a hagyományok megismerését, továbbélését segítik. Az óvodai ének-zenei nevelés feladatainak eredményes megvalósítása megalapozza, elősegíti a zenei anyanyelv kialakulását. Az énekes népi játékok és az igényesen válogatott kortárs művészeti alkotások fontos eszközül szolgálnak a gyermek zenei képességeinek (a ritmus, éneklés, hallás, mozgás) és zenei kreativitásának alakításában. A zenehallgatási anyag megválasztásánál az óvodapedagógus vegye figyelembe a nemzetiségi, etnikai kisebbségi nevelés esetében a gyermekek hovatartozását is. A felnőtt minta utánzásával az éneklés, zenélés részévé válik a gyermek mindennapi tevékenységének.

Célja:  A zene iránti érdeklődés felkeltése, zenei ízlésük, mozgáskultúrájuk fejlesztése.  A gyermekek zenei élményhez juttatása, amely megalapozhatja zenei anyanyelvüket.  A gyermekek néphagyományokkal történő megismertetésével megőrizzük a hagyományokat az utókor számára.  Szerezzen az éneklés örömet a gyerekeknek, a közös ének és zene alapozza meg a zenei anyanyelv kialakulását, zenei ízlés formálását. Helye a nevelés folyamatában:  A zene hatása olyan emberformáló erő, amely kihat az egész személyiségre. Az énekes zene fogékonnyá teszi az embert a szép befogadására, formálja ízlését és emberi magatartását.  Az óvodai zenei nevelés a gyermekeket élményhez juttatja, felkelti zenei érdeklődésüket, formálja zenei ízlésüket, esztétikai fogékonyságukat. Megszeretteti a gyermekekkel az éneklést, az énekes játékokat és a szép, tiszta éneklésre szoktatja őket.

75


Pedagógiai Program

 Fejleszti a gyermekek zenei hallását, ritmusérzékét, zenei emlékezetét, zenei alkotókedvét, mozgáskultúráját: elsősorban az érzelmekre hat, de egyidejűleg az értelemre is. A képességek fejlődését az élet során szerzett tapasztalatok, az ebből adódó tevékenységek határozzák meg.  Az óvodai ének-zenei nevelés szorosan kapcsolódik más nevelési területekhez, az évszakokhoz, népszokásokhoz, az óvodai élethez.  Zenei élményeket szereznek a gyermekek játék közben, kezdeményezéseken és foglalkozásokon.  Az óvodai ének-zenei nevelés hatással van a gyermek érzelmeire. A gyerekek együtt örülnek, bánkódnak és mindez erősíti az együttlét társas örömét. Feladatok:  Keltsük fel a gyermekek zenei érdeklődését, formáljuk zenei ízlésüket, esztétikai fogékonyságukat.  Fedezzék fel a közös ének-zenei tevékenységek során a gyermekek a dallam, a ritmus, a mozgás szépségét, a közös éneklés és zenei kreativitás örömét.  Ismerjék meg a népdalokat, a gyermek néptáncokat és népi játékokat, a hagyományokat.  Biztosítsuk az énekléshez, a mozgásos játékhoz a megfelelő teret és feltételeket.  A kiválasztott népi gyerekdalok, ölbeli játékok, dalos játékok, énekek, mondókák a gyermek életkori sajátosságainak megfelelőek legyenek, igényesen válogatott kortárs művészeti alkotásokkal kiegészülve.  Éneklési készség fejlesztése.  A zenei hallás fejlesztése (magas és mély hang különbsége, halk-hangos közötti különbség, hangszínek felismerése, a belső hallás fejlesztése).  A ritmusérzék fejlesztése (az egyenletes lüktetés, az egyenletes lüktetés és a ritmus összekapcsolása, a tempóérzékelés, a mozgáskultúra, tánc, gyerekhangszerek).  A

zenei

formaérzék

fejlesztése

(motívumhangsúly

kiemelése

mozgással,

dallammotívumok, ritmusmotívumok).  Zene hallgatására nevelés elsősorban élő zenével.  Segítsük a családi nevelést az otthoni énekelgetésben (dal, mondóka, mozgásanyag megismertetése.)  A zenehallgatási anyag kiválasztásánál vegyük figyelembe a nemzetiségi, etnikai kisebbségi nevelés esetében a gyermekek hovatartozását.

76


Pedagógiai Program

Tartalma: Az óvodai ének, zenei nevelésnek jelentős hagyományai vannak. A magyar népdalok, mondókák, gyermekdalok világa ma is élő és felhasználható hagyomány, szinte valamennyi ünnepkörhöz kapcsolódik, olyan dalanyag melyet megismertethetünk a gyermekkel A néphagyományőrzés mellett a Kodály alkotta módszer is folyamatosan megújulva, megtartotta kapcsolatát az életre neveléssel. Az ének-zene és az ehhez kapcsolódó mozgás az óvodai mindennapok része. Ez a folyamat nem korlátozható, csupán a foglalkozások időtartamára napközben bármikor adódhat lehetőség éneklésre, mondókázásra, vagy körjátékok játszására. Pl. udvaron, séta során, stb. A komplex foglalkozások inkább összefoglalják, elmélyítik a gyermekek ismereteit, és alkalmat adnak a képességek fejlesztésére. Az élményt nyújtó közös éneklés, körjáték, vagy mondókázás a művészeti és az esztétikai nevelés szempontjából kitüntetett helyet kap. Kodály Zoltán útmutatásai alapján Forrai Katalin által kidolgozott óvodai ének-zenei nevelés alapjaira épülő fejlesztés a tevékenységközpontú óvodai nevelésen belül hatékonyan megvalósítható. Ezzel biztosítható a gyermekek ének-zenei kultúrájának megalapozása, a néphagyományőrzés és az ének-zenei nevelés színvonalának megőrzése. A szokások többsége a naptári évhez, a természet jelenségeihez, az évszakok változásaihoz, a munkához, az emberi élet fordulópontjaihoz, valamint egyházi ünnepekhez fűződik. Pl. Tűz témában: október: szüreti bál, november Márton napja, december Lucázás, és Betlehemes játék. Óvodánkban a hangszerek széles választéka áll a gyermekek rendelkezésére. A gyermekek művészi fogékonyságának fejlesztése érdekében rendszeresen lehetőséget biztosítunk az élő hangszeres játék hallgatására A fejlesztés területei:  Az éneklési készség fejlesztése: éneklés megszerettetése, tiszta éneklés kialakítása.  Zenei hallás fejlesztése: magasabb-mélyebb hang megkülönböztetése, halkabbhangosabb megfigyeltetése.  Belső hallás fejlesztése: zenei emlékezet, képzelet, alkotókedv fejlesztése, dallamfelismerés, dallambújtatás.  Ritmusérzék fejlesztése: egyenletes lüktetés, ritmus, ezek összekapcsolása.

77


Pedagógiai Program

 Tempóérzékelés: gyorsabb-lassabb megkülönböztetése, érzékelése.  Mozgásfejlesztés: különböző térformák kialakítás, páros játékokkal, hidas, kapus… stb. játékokkal, különféle mozgásokkal mozdulatokkal, tánclépésekkel. A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére:  A gyermek önként, szívesen énekel.  Egyszerű dallammotívumokat visszaénekel. A mondókákat a magyar beszéd ritmusa szerint mondja.  Dallamfelismerést, ritmusvisszaadást változatos formában alkalmazza. Halk-hangos éneklést, gyors-lassú tempó érzékeltetését, felelgetős játékot, magas-mélyéneklés közötti különbséget képes érzékeltetni.  Természethez kapcsolódó hangok utánzására, hangszínek megkülönböztetésére, hangszerek hangjának felismerésére képes.  Körjátékot szép testtartással játszik. Egyszerű táncos mozgások elemeit ismeri (dobbantás, koppantás, páros forgás, kilépés stb.), alkalmazza.  Térformák kialakítására képes.  Dalokhoz egyszerű mozgást kitalál. Figyelmesen hallgatja az élőzenét, népdalokat, műdalokat.  Örömet jelent számára a zene.  Egyenletes lüktetést érzi és érzékelteti, megkülönbözteti a dal ritmusától.  Mindkettőt tudja mozgással, járással, tapssal a dalból kiemelni. Módszertani alapelvek:  Zenei élmény biztosítása változatos módszerekkel.  A felhasznált zenei anyag igényes kiválasztása, életkornak és adottságnak megfelelően.  A gyermeki képességek, adottságok tiszteletben tartása. 10.1.6. Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka Célja:  A gyermekek tanulják meg kifejezni érzéseiket, élményeiket, egyéni képességüknek megfelelően, jussanak el a kép-plasztikai kifejezésmód birtokába.  Fejlődjön szépérzékük, esztétikai fogékonyságuk, térbeli tájékozódó képességük.

78


Pedagógiai Program

 Váljanak képessé esztétikai élmények befogadására,  A gyermekek élmény- és fantázia világának képi, szabad önkifejezése.  A művészetek megszerettetése, a nyitottság, ízlésformálás a művészetek iránt.  A

művészetek

iránti

fogékonyság

fejlesztése,

műalkotások

megismerése,

képzőművészeti kiállítások látogatása, élményeiknek feldolgozása.

Feladata:  A gyermekek ismerjenek minél több technikát, jussanak az ábrázolás élményéhez.  Megfelelő élményanyag biztosításával alkotó légkör kialakítása.  Kreativitás, egyéni képességek, fejlesztése. Tehetséggondozás.  A gyermeki alkotó-alakító tevékenység feltételeinek megteremtése: megfelelő légkör, hely, idő, valamint megfelelő minőségű, és mennyiségű eszközök állnak rendelkezésre.  A 3-6-7 éves korban tervezhető alkotó-alakító tevékenységek tartalmának, minőségének differenciált fejlesztése.  A vizuális tevékenységek elsajátíttatása, a kézügyesség fejlesztése, térlátás alakítása, kézműves technikák munkatevékenységének összehangolása.  Közös és egyéni észlelésen alapuló vizuális emlékezet, képzelet, vizuális gondolkodás gazdagítása, fejlesztése.  A gyermekek látáskultúrájának fejlesztése érdekében megfigyelési, tapasztalatszerzési lehetőségek, élmények biztosítása.  Tudatos tervezőmunkával fejlesszük a gyermekek tapasztalatait, képességeit.  Pozitívan reagálunk a létrejött síkbeli és térbeli alkotásokra.  A vizuális technikák színes skáláját alkalmazzuk kiscsoportos kortól. A tevékenység a rajzolást, mintázást, festést, építést, képalakítást, konstruálást, kézimunkát, műalkotásokkal való ismerkedést, és a környezetalakítást foglalja magába, melyet vizuális nevelésnek is nevezhetünk. Ez óvodánkban kötetlenül, a gyermekek egyéni igényeihez igazodva zajlik. Az óvodába lépés első pillanatától lehetőségük van különböző ábrázolási tevékenységre. Mindenre felhasználhatók a természetes környezetben található anyagok – a homok, a kavicsok, a gallyak, stb. Az óvoda udvarán a homokban gyurkálhatnak, építhetnek, kavicsból,

79


Pedagógiai Program

gallyakból rakosgathatnak. Minden csoportszobában van egy nyugodt sarok, ahol a gyermekek a számukra elérhető helyen lévő eszközökkel szabadon dolgoznak. Lehetőséget kapnak arra, hogy megismerkedjenek különféle anyagokkal, eszközökkel és megmunkálási technikákkal. Az óvodapedagógusaink gondoskodnak arról, hogy az eszközök jó minőségűek, balesetmentesek, zömében természetes alapanyagúak legyenek. Megismertetik az ábrázolási anyagok helyes használatát, kialakítanak alapvető szokásokat, mellyel óvják munka közben a ruházatukat, környezetüket (pl. festésnél kötény használata, ragasztáshoz, gyurmázáshoz kapcsolódó szokások). A gyermekek már 3 éves kortól gyurmáznak, gyűrögetik, tépdesik az anyagokat, ismerkednek a ceruza, zsírkréta, a festék tulajdonságaival, különböző lenyomatokat készítenek. Megszokják, hogy egymást nem zavarva hol és hogyan lehet az anyagokkal bánni. Ha a nap folyamán kedvük tartja, bármikor rajzolnak, festenek, mintáznak. Később megismerkednek más technikai fogásokkal, egyéb anyagok felhasználásával is. Vágnak, ragasztanak, hajtogatnak, varrnak, szőnek, fonnak, kollázst, montázst készítenek, batikolnak, díszítenek, stb. Olyan szabadon választott technikával dolgoznak, amivel ki tudják fejezni magukat, amellyel sikerélményhez jutnak, s újabb alkotásra ösztönzi őket. A vizuálistevékenység szorosan kapcsolható a barkácsoláshoz. is a nagyok már különböző játék-kiegészítőket, maketteket is készítenek Óvodapedagógusaink hetente egy ábrázoló foglalkozást terveznek, itt mutatják be az új technikát, melynek gyakorlására a hét minden napján lehetőség van. A nyugodt, derűs, alkotásra késztető légkör kialakítása óvónői feladat. A gyermekek a nap során bármilyen anyaggal dolgoznak, cél a továbbfejlesztésre való ösztönzés, az önálló kifejezőkészség kialakítása. Az egyéni élmények feldolgozását elősegíti a gyermek - óvónő beszélgetése. A csoportosan átélt séták, kirándulások, mesék, versek, színház- és bábjátékok szintén megfelelő élményanyagot biztosítanak, a gyermekeknek már csak válogatni kell a témában és az ismert technikában. A jó alkotó légkörhöz hozzátartozik a munkában való gyönyörködés. Itt tapasztalható, hogy a gyermek milyen fantáziával, átéléssel dolgozott. A tevékenység közbeni halk zene nyugalmat áraszt, a rugalmas napirend pedig lehetőséget ad a munkák befejezésére. Az óvodapedagógus, mint modell, fontos szerepet tölt be a vizuális nevelésben, személyisége ízlésformáló hatással van a gyermekekre.

80


Pedagógiai Program

A gyermeki fantázia- kifejezés mindig egyéni. Hagyjuk, hogy maga találja és valósítsa meg elképzeléseit. Csak akkor nyújtunk segítséget, ha igényli. A munkák elkészültével – „nekem miért tetszik” módon értékelünk, hiszen minden gyermek képességeinek megfelelően saját gondolatait, érzelmeit jeleníti meg tevékenysége során. Az elkészült műveket az öltözőkben és az óvoda folyosóján állítjuk ki, ahol nem csak a művek készítői, hanem valamennyi óvodás és a szülők is megtekinthetik azokat. A sikerélményre, az elismerésre a gyerekeknek nagy szűkségük van. Arra törekszünk, hogy minden gyerek megtalálja a számára megfelelő kifejezésmódot. Figyelünk az egyedire, az eltérőre, segítjük a tehetséges gyerekek kibontakozását. A szülőket is ösztönözzük, hogy otthon is teremtsék meg a feltételeket a vizuális tevékenységekhez. A vizuális nevelés tartalma: Az alkotó tevékenységhez olyan légkör szükséges, ahol előtérbe kell, hogy kerüljön a természet, a környezet, a világ megismerésében a látási, mozgási, tapintási, szaglási, hallási érzékelés összerendezése, bővüljön az élményanyag, tér, forma, szín egységében. Az alkotó tevékenységhez olyan légkör szükséges, amelyben előtérbe kerül a gyermek alkotó-befogató képességének fantáziájának, élményeinek, kreatív gondolkodásmódjának kibontakoztatása, az esztétikumra való érzékenység fejlesztése. A tevékenységhez elegendő időt kell biztosítani az óvodapedagógusnak, és egyaránt meg kell tanítani a gyermeknek az eszközök biztonságos kezelését. A komplexitás szempontjából együtt kezeljük egyrészt a környezet megismerésére nevelés és vizuális nevelés, másrészt irodalom-ének-zene-mozgás-vizuális nevelést. Törekszünk

a

gyermek

környezetesztétikai

érzékenységének

és

aktivitásának

kibontakoztatására. Lehetőségük nyílik a művészeti ágak megismerésére, kézműves technikák, kismesterségek kipróbálására, kézműves-sarkok kialakítására. Fontosnak tartjuk, hogy minél több anyaggal és annak megmunkálásával ismerkedjenek meg a gyerekek. A közös játékkészítés során, valóban megtapasztalhatják, hogy mi rejlik az anyagokban, hogyan kel életre a rongy, a csuhé, kóré, hogyan lehet fonalból tarisznyát szőni, fonni, csomózni, száraz terményekből állatseregletet készíteni. Lehetőséget biztosítunk arra, hogy bármikor kipróbálhassák képességeiket. A csoportszobában rendelkezésükre áll kisszekrény, polc, ahol a barkácsoláshoz szükséges eszközöket, anyagokat, felszereléseket tároljuk.

81


Pedagógiai Program

A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén  A gyerekek képesek az átélt élmények, mesék, versek, dalok szereplőinek, jeleneteinek képi, plasztikai kifejezésére  Közös játékaikhoz, dramatizálásukhoz, bábozásukhoz eszközöket készítenek  Ismerik és alkalmazzák a különböző ábrázolási technikákat. Társaiknak, szüleiknek ajándékokat készítenek  Környezetük formálásában tevékenyen részt vesznek  Megismerkednek műalkotásokkal, fejlődik esztétikai érzékük, ízlésviláguk  Egyéni módon jelenítik meg élményeiket, elképzeléseiket.  Önállóan és csoportosan is készítenek játékokat, ajándékokat, kellékeket.  Szívesen mintáznak, bátran használják az eszközöket.  A megismert technikákat fokozott önállósággal alkalmazzák, vigyáznak önmaguk, eszközeik és környezetük tisztaságára, épségére.  Emberábrázolásukban már a mozgás és a részformák is megjelennek.  Az eszközhasználat biztossá válik.  Alkotásaikat elhelyezik az erre kialakított helyre.  Igényükké válik az esztétikus megjelenítés.  Elkészült munkájukról képesek beszélni. Minimálisan elvárható eredmények az óvodáskor végén:  Szívesen, saját kezdeményezésükre is örömmel rajzolnak  Ismerik az ábrázolási anyagok tulajdonságait, a különböző technikákat, az eszközök használatát és alkalmazásuk módját  Ceruzafogásuk biztos  Képszerű ember és cselekményábrázolásra képesek  Tudnak díszítő feladatokat megoldani

10.1.7. Mozgásfejlesztés, mozgásos játékok, mindennapos testnevelés A torna, a mozgásos játékok fejlesztik a gyermekek természetes mozgását (járás, futás, ugrás, támasz, függés, egyensúlyozás, dobás), és Fejlesztik a testi képességeit, mint az erő, ügyesség, gyorsaság, állóképesség, társra figyelés

82


Pedagógiai Program

Kedvezően befolyásolják a gyermeki szervezet növekedését, teherbíró-képességét és az egyes szervek teljesítőképességét. Fontos szerepük van az egészség megőrzésében, megóvásában. Felerősítik és kiegészítik a gondozás és egészséges életmódra nevelés hatását. A mozgáskultúra fejlesztése mellett segítik a térben való tájékozódást, a helyzetfelismerést, a döntést és az alkalmazkodóképességet, valamint a személyiség akarati tényezőinek alakulását. A tornának, játékos mozgásoknak az egészséges életmódot erősíti egyéb tevékenységeknek teremben és szabad levegőn, eszközökkel és eszközök nélkül, spontán vagy szervezett formában az óvodai nevelés minden napján - az egyéni szükségleteket és képességeket figyelembe véve - minden gyermek számára lehetőséget kell biztosítani. Óvodánkban a testi nevelés heti 1 alkalommal kötelező minden korcsoportban. Mivel óvodánk rendelkezik korszerű eszközökkel, így a gyermekek testi nevelése maximálisan megvalósítható. Tornatermünk ugyan nincs, de a hatalmas aulában maradéktalanul megvalósítható a mozgásigény kielégítése. A testi nevelés során járás- futógyakorlatokat végeznek a gyermekek, valamint ugrásokat, egyensúly-, talajgyakorlatokat, labdával végezhető és kéziszer gyakorlatokat. A testi nevelés anyagában szerepel még kúszás, csúszás, mászás, különböző dobások, hossztengelykörüli gurulás, gurulóátfordulás, függés, valamint sor- és váltóversenyek. Valamennyi funkció fejlesztése jelen van minden korcsoportban, csupán a nehézségi szintek eltérők. Az irányított foglalkozások arra adnak lehetőséget, hogy különböző mozgásformákat ismerjenek meg a gyermekek, ezzel felkeltsük érdeklődésüket a kipróbálásukra. Zavartalan gyakorlási lehetőség szabadidős tevékenység. Ezért minden lehetőséget megadunk a gyermekeknek, hogy átérezhessék a mozgás örömét. Döntő mértékben a természetes gyakorlatok képezik. A foglalkozások időtartama az óvodában eltöltött évek során fokozatosan emelkedik, mindenkor igazodva a gyermekcsoport összetételéhez, fejlettségi szintjéhez. Fokozatosan emelkedjen 20-30 percre. 3-4 éves gyermekeknél kezdetben 4-5 perc jó hangulatú, nyugodt, játékos légkörű foglalkozás biztosítja a mozgás megszerettetését.  Járásgyakorlatok: járás ütemtartással, irányváltoztatással, fordulatokkal, különböző kartartásokkal, feladattal, csukott szemmel.  Futógyakorlatok: lassú, közepes iramú, belegyorsuló futás. Futás tempóváltással, irányváltoztatással, versenyfutás, futás hátrafelé.

83


Pedagógiai Program

 Ugrások: helyből távol- és magasugrás, nekifutásból távol- és magasugrás /valamennyi homokgödörbe/. Ugrások különböző magasságú szerekre fel és le.  Dobások: egykezes, kétkezes, alsó, felső dobás. Hajítás távolba kislabdával, babzsákkal, hajítás vízszintes és függőleges célba.  Kúszás-csúszás-mászás: talajon, padon, ülésben, hason, hanyatt /háton fekve/, előre, hátra, ne rézsútos padon, pók- és rákjárás, előre-hátra, eszközhordással is.  Függés: függés érintő magas szeren, bordásfalon, függésben lábmozgások, lajhárfüggés, lajhár-mászás.  Egyensúlygyakorlatok: járás padon, rézsútos padon, le-fel, eszközzel /pl.: babzsák kézben, fejen/. Egyensúlyozás homokozó peremén, fellépések-lelépések, szerekre, szerekről.  Hossztengely körüli gurulás: gurulás talajon magas tartásban, kézkulcsolással, eszközzel kézben, és boka közt, gurulás párosával.  Gurulóátfordulás: előre, hátra, guggoló támaszból, kis hajlított terpeszállásból.  Talajgyakorlatok.  Versenyek, váltóversenyek.  Labdával végezhető gyakorlatok.  Kéziszer gyakorlatok: babzsák, karika, kendő, szalag, bot, kocka, stb. Feltételek:  Fontos a megfelelő hely biztosítása. Óvodánk udvara széleskörű lehetőséget biztosít a különböző mozgásformák gyakorlására, sportjátékok játszására. A különböző alakú, magasságú, nagyságú, mászókák az udvarunk fontos kellékei, mászásra, függésre egyaránt alkalmasak. A lehetséges tornaeszközöket az udvaron is használjuk. Maximálisan kihasználjuk, hogy falusi óvoda vagyunk és a lehető legtöbbet a szabadban tornásszanak a gyermekek, mivel az udvaron erre lehetőség van. A zöld terület beosztható csoportonként.  Az épületen belül szervezett mindennapi testneveléshez megfelelő helyet biztosítunk a csoportszobában, aulában, teraszon.  A megfelelő hely kialakítása, a tiszta, balesetmentes eszközök előkészítése a foglalkozás megkezdése előtt az óvónő, a dajka és a gyermekek aktív közreműködésével történik. A balesetek elkerülése érdekében ügyelünk arra, hogy az

84


Pedagógiai Program

eszközök épek, könnyen elérhetők legyenek, és megfelelő számban álljanak rendelkezésre.

A fejlődés várható jellemzői a testi nevelés területén  Mozgásuk összerendezettebbé, ügyesebbé, megfelelő ritmusúvá válik.  Képessé válnak a differenciált mozgásra /gyors, lassú, energikus/.  Egyenes tartással ülnek, állnak, járnak.  Felszabadultan, teljes biztonsággal végezzék a mozgásfajtákat, különféle eszközökkel is.  A szem-kéz, szem-láb koordinációjuk koruknak megfelelően fejlett.  Izomzatuk kellően megerősödött, teherbírásuk nőtt, fokozatosan megerősödik a csontrendszerük.  A mozgásigény, és örömforrás számukra.  A csontrendszerre még a nagyfokú rugalmasság, a rendkívüli hajlékonyság jellemző. A sok porcos elem következtében a csontok könnyen deformálódnak, ezért kerülni kell a csontozatot terhelő statikus helyzeteket, és ügyelni kell a megfelelő testtartás kialakulására. Erőteljes a kéztő, az ujjpercek, a lábtő és lábközép csontosodása, a lábboltozat alakulása, az előbbi a ceruzafogás, az írás elsajátítása, az utóbbi a lúdtalp kialakulásának megelőzése szempontjából fontos információ. Legszembetűnőbb külső változás a fogváltás megindulása, amely az alsó és felső metszőfogak cseréjével kezdődik, fokozott figyelem.  A nagyagy fejlődése következtében javul a mozgáskoordináció, és a gyermek egyre inkább képessé válik az érzelmi folyamatainak és akarati működésének irányítására.  A központi idegrendszer érése következtében meggyorsul a gátlási folyamatok fejlődése, aminek következtében az impulzív és labilis magatartást fokozatosan kiegyensúlyozottabb, nyugodtabb viselkedés váltja fel.  Az óvodás gyermek mozgásformái gazdagabbak, kiszolgálja önmagát, önállóan öltözik, vetkőzik, mosakodik, terít, étkezik stb. Játéktevékenysége közben guggol, kúszik, csúszik, mászik, hajol, leül, feláll, manipulál stb. Mindez az óvodáskor végére a mozgások, cselekvések, fejlődéséhez, gazdagodásához és egyre nagyobb mozgásbiztonsághoz vezet. A gyermek mozdulatainak egy része automatizálódik.

85

Erdőtelki Kerekerdő Óvoda  Sokféle

jártassága,

készsége,

Pedagógiai Program szokása

alakul

ki.

Ceruzafogása,

író-rajzoló

tevékenysége (a gyurmázás, a varrás, a vágás, egyéb kézi munkák stb.), a sokféle mozgás-cselekvés gyakorlása eredményeként a finom kézmozgás, az úgynevezett „finommotorika” ugrásszerű fejlődésnek indul.  Elsajátítja a téri irányokat jelölő szavakat, saját testéhez viszonyítva. Megérti és használja az előttem, mögöttem, felettem, alattam, jobbra, balra, elém, mögém, fölém, alám, mellém, előtt, mögött, fent, lent, elé, mögé, fölé, alá kifejezéseket. Utasításra helyen tud elmozdulni a térben. Mindennapos testnevelés A testnevelés az óvodai nevelés folyamatában a gyermekek egészséges testi- és mozgásfejlesztése útján szolgálja személyiségük fejlődését. A tevékenységközpontú óvodai nevelés lényeges eleme a testi fejlesztés. Csak rendszeres testnevelés befolyásolja kedvezően az egész szervezet növekedését. Óvodáskor végére általában képessé válnak a gyerekek a finomabb, összerendezettebb, több ügyességet kívánó mozgások elvégzésére. (Precízebb szem-kéz, szem-láb koordinációk.) 3-6 éves kor között – már minden alapmozgás birtokában – a finommozgások változásai lesznek jelentősebbek. Köztudott, hogy a finommotorika fejlődése milyen nagy szerepet játszik az írás elsajátításában. Tisztában kell lenni azonban azzal, hogy 6 éves kor előtt kézfej izomzata még gyakran túlságosan is a csontokhoz tapad ahhoz, hogy elvárható legyen a gyerekektől a precíz és rugalmas kézhasználatot igénylő írás. A mozgásfejlődés mellett a testséma kialakulása és tudatosodása jelenti az óvodáskor fontos fejlődési fokozatát. Óvodáskorban testi szükségleteken – a szabad mozgás igényén túl – leginkább az életkornak megfelelő mennyiségű pihenést és alvást, a helyes táplálkozást, a tisztaságot és egészségmegőrzést értjük. Bármelyik területét is nézzük a felsoroltaknak, jól látható, hogy a testi sajátosságok, változások igények ebben a korban az önkéntesség fonalán haladnak. Különösen nagy jelentősége van az önkéntességnek. Gyermeklélektani álláspont szerint az óvodáskorban a szervezet és irányított mozgásgyakorlatok végeztetésekor az önkéntesség és a játék, mint életkori igény vész el. Testi szükségletként jelentkező szabad, önkéntes kezdeményezés, az óvodáskor a kezdeményezés, az önálló próbálkozások időszaka.

86


Pedagógiai Program

A spontán mozgás, a felnőtt által felkínált lehetőségek és minták közötti önálló választás, a saját kezdeményezés nemcsak a döntésért való felelősség felvállalását vonja maga után, hanem képes lehet a más területeken szerzett frusztrációk oldására is. Hozzájárul a légző- és keringési rendszer teljesítőképességének növeléséhez. Ezért ajánlatos tehát minden adódó lehetőséget kihasználni a nap folyamán. Rendkívül fontos a szabadlevegőn való tartózkodás, minél hosszabb idejű biztosítása. Tehát a mindennapos testnevelést lehetőség szerint a szabadban tartjuk /tavasztól – őszig/. Télen a levegőn-lét, a hó kihasználása /aktívan/ helyettesíti a mindennapi testnevelést, természetesen az egyéni szükségleteket és képességeket figyelembe véve. A lehetőséget minden gyermek számára biztosítani kell. Célja: A gyermek testi fejlődésének, egészséges mozgásfejlődésének elősegítése. Testi képességek – fizikai erőnlét – fejlesztése. Feladata:  A mozgás megszerettetése, a mozgásigény maximális kielégítése.  Nyugodt, derűs légkör, játékban gazdag, kellő intenzitású testmozgás biztosítása.  A kéz finommozgásának, valamint a nagymozgások, egyensúlyérzék fejlesztése.  A mozgáson keresztül a szociális képességek fejlesztése (társakhoz való alkalmazkodás, szabály és feladattudat alakítása, együttműködő és tolerancia képességük fejlesztése. Tartalma:  A mindennapi testnevelés időpontját a napi tevékenységhez igazodva az óvónő tetszőlegesen választhatja.  A mindennapi testnevelés szervezésében, lebonyolításában jelentős szerepe van a dajkának. Az óvónővel együttműködve biztosítja a foglalkozások gördülékeny lebonyolítását. Mindhárom korcsoportban a mindennapi testnevelés feladatait döntő többségében testnevelési játékokkal oldja meg az óvónő. A természetes mozgásokat – járás, futás, ugrás, függés, egyensúlygyakorlatok – kiegészítjük néhány talajtorna elemmel, és kézi szerekkel végezhető gyakorlattal. Ügyeljünk arra, hogy minden mozgásforma, amit a gyermek képes elvégezni a mindennapi testnevelés keretében épüljön be.

87


Pedagógiai Program

 A középső-, illetve nagycsoportban épüljön be a gyógytestnevelés. Ez azért fontos, mert gyermekkorban az elváltozások többsége reverzibilis! Ezen elváltozások kialakulásának megelőzésére, illetve javítására kell felhasználni az átlagtól csak kissé eltérő

mozgásanyagot.

A

természetes

mozgásoknál

jobb

gyógytestnevelési

gyakorlatokat ki sem lehetne találni, mert a természetes mozgások a törzs mindkét oldalát egyformán foglalkoztatják, így nélkülözhetetlenek a test izomcsoportjainak arányos fejlődéséhez.  Az udvar adta lehetőségek minél sokoldalúbb kihasználása növeli a mindennapos testnevelés hatékonyságát. Kedvező feltételek esetén mezítláb mozoghatnak. Nem gyakorlatokat kell tanítanunk, hanem képességeket kell fejlesztenünk a gyermekek által kedvelt, ismert játékokkal, gyakorlatokkal és az így szerzett képesség birtokában örömmel vállalkoznak a gyermekek erőfeszítést, odafigyelést igénylő feladatok végzésére is. A jó eredmény eléréséhez az óvónő és a gyermek aktív együttműködése is elengedhetetlen. A

mindennapi

testnevelésnek

vannak

objektív

és

szubjektív

feltételei

melyek

megvalósításához óvodánkban is lehetőségeinkhez képest mindent megteszünk. Az óvodapedagógus feladatai a mindennapi testnevelés megszervezésében  Legfontosabb feladat, hogy minden nap adjon lehetőséget a gyermekek minél hosszabb időn keresztül a szabad levegőn való tartózkodására.  A gyermekek mozgásigényét a lehetőségekhez képest maximálisan elégítse ki!  Adjon ötleteket a gyermekeknek olyan mozgásos játékokhoz, amelyeket önállóan is képesek játszani.  Szervezzen versenyjátékokat, így a mozgást biztosító játékok kialakítják a gyermek szabálytudatát.  Figyeljen a fokozatosságra, és az egyes gyermekek terhelhetőségére.  Az esetleges /testi hibák, lúdtalp, hanyag tartás stb./ kialakulásának megelőzése érdekében alkalmazzon célzott, speciális gyakorlatokat.  Változatos eszközök és a gyermekek önálló, szabad mozgásának biztosításával tegye lehetővé, hogy a mindennapi testnevelés örömet, jelentsen a gyermekek számára.  A fokozatosság, a rendszeresség elvének betartása.

88


Pedagógiai Program

10.1.8. Külső világ tevékeny megismerése

Helye a nevelés folyamatában: A környezettudatos magatartás áthatja az egész óvodai nevelés rendszerét. A gyermek aktivitása és érdeklődése során tapasztalatokat szerez a szűkebb és tágabb természeti, emberi, tárgyi környezet formai, mennyiségi, téri viszonyairól. A valóság felfedezése során pozitív érzelmi viszonya alakul a természethez, az emberi alkotásokhoz, tanulja azok védelmét, az értékek megőrzését. A gyermek miközben felfedezi környezetét, olyan tapasztalatok birtokába jut, melyek a környezetben való, életkorának megfelelő biztos eligazodáshoz, tájékozódáshoz szükségesek. Megismeri a szülőföld, az ott élő emberek, a hazai táj, a helyi hagyományok és néphagyományok, szokások, a családi és a tárgyi kultúra értékeit, megtanulja ezek szeretetét, védelmét is. Segíti:  a gyermek spontán és irányítottan szerzett tapasztalatainak feldolgozását,  fejleszti értelmi képességeiket,  lehetővé teszi a csoporthoz való érzelmi kötődés erősítését, kapcsolatépítést,  a természet szeretetének megalapozását,  szűkebb és tágabb környezet értékeinek (szülőföld, ott élő emberek, hagyományok, helyi népszokások) megismerését, szeretetét és védelmét. Célja: Olyan szokások, szokásrendszerek, viselkedésformák kialakítása, amelyek meghatározzák a természet és az ember által létrehozott környezettel való harmonikus együttélést. Feladatok:  Változatos tevékenységek szervezése, melyeken keresztül a gyermekek tapasztalatokat gyűjthetnek, szerezhetnek a természeti és társadalmi környezetről  séták, kirándulások a szabad természetben iskola, orvosi rendelő, helyi piac, munkahelyi látogatások  A környezettudatos magatartás kialakulásának elősegítése.  A környezet felé való nyitottság kialakítása.  A természet védelmére, szeretetére nevelés.

89


Pedagógiai Program

 A környezet és élővilág közötti kapcsolatok összefüggéseinek, a természet körforgásának megismertetése.  A szülőföld megismertetése, megszerettetése, a környezetükben élő emberek életének, hagyományainak, a helyi kultúra tárgyi értékeinek bemutatása, néphagyományok ápolása. A környezeti nevelés színterét nehéz szétválasztani a többi nevelési területtől, szinte körbefogja azokat, ezért az évszakok témakörét alapul véve tervezzük és szervezzük óvodai életünket. A négy évszak ritmikusságára, változásaira, a hónapok aktuális eseményeire is építünk. Feladatainkat a gyermekek spontán érdeklődésére alapozva, illetve korosztálynak megfelelően a gyermekekkel együtt tervezzük meg. A gyűjtő munkákba lehetőség szerint a szülőket is aktívan bevonjuk. Tervezésünk során a környezeti nevelés szorosan összekapcsolódik a matematikai ismeretszerzéssel, hiszen nagyon sok matematikai jellegű tapasztalatokat szereznek a gyerekek, és ezeket a többi tevékenységekben is alkalmazzák. Ezáltal alakul ítélőképességük, fejlődik tér-, sík-, és mennyiség szemléletük. Komplex foglalkozásaink magukban foglalják a testápolástól a közlekedésig, a családtól a helyes viselkedésig mindazt, ami a gyermeknek támpontot nyújthat a környezetében meglévő szabályok megismeréséhez és gyakorlásához. Ezek a tervezett kezdeményezések, illetve spontán ismeretszerzések a nap bármely szakában megvalósíthatóak. Lehetőséget adunk a gyermekek önálló véleményalkotására, döntési képességeik fejlődésére, a környezet alakításában. Környezetvédelem – környezettudatos magatartás  Óvodánkban természetszerető, környezetarát gyermekeket nevelünk.  Óvodásaink aktívan részt vesznek környezetük tisztaságának megőrzésében /szemetes használat, levélseprés, gereblyézés, virágültetés, bokrok, fák, virágok megóvása/.  Kirándulások alkalmával tudatosítjuk a gyermekekben, hogy viselkedésükkel ne zavarják az élővilág nyugalmát. Mindezekkel elősegítjük a környezettudatos magatartásuk formálását, alapozását, alakítását.  Az óvodánk közelében elhelyezett szelektív hulladéktárolókhoz a gyermekekkel együtt visszük a szétválogatott hulladékot. Óvodánk udvarán szintén lehetőség van a szelektív hulladékgyűjtésre.  Amennyiben anyagi lehetőségeink engedik, kirándulásainkat természetvédelmi területekre szervezzük. Gyakran látogatjuk a helyi Arborétumot.

90


Pedagógiai Program

A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére:  Ismeri nevét, szülei nevét, foglalkozását, lakásuk címét.  A testrészeket megnevezi, igényes teste tisztaságára.  Tájékozódik a térben, dominanciája kialakult.  Megismeri az elemi közlekedési szabályokat, és gyakorolja azok betartását. Ismeri a közlekedési eszközöket, járműveket, tudja, hogy azok az emberek munkáját segítik, könnyítik.  Ismeri szűkebb lakóhelyét, a környezetükben levő intézmények nevét, rendeltetését.  Különbséget tud tenni az évszakok között, ismeri jellemző tulajdonságaikat, képes összehasonlításukra.  Ismeri a növény fogalmát, annak tartalmát, tudja, hogy a növények fejlődése és az időjárás között összefüggés van. Tudja, hogy a növényeket gondozni, óvni kell, ismer néhány ezzel kapcsolatos munkát. (szántás, vetés, aratás).  Ismeri és megnevezi a környezetükben élő állatokat, azok gondozását és védelmét, tudja csoportosítani életmódjuk, egyéb tulajdonságaik szerint.  Ismernek néhány erdei vadállatot, költöző és nálunk telelő madarat, tudják, hogy óvásuk, védelmük milyen fontos.  Ismerik, környeztük színeit, a színárnyalatokat. Képesek ismert tárgyak, jelenségek közt összehasonlításokat végezni külső jegyeik alapján, ill. rendeltetésük szerint.  Ismeri és a gyakorlatban alkalmazza a gyalogos közlekedés szabályait

Módszertani alapelvek:  A tapasztalatszerzés természetes körülmények között történjen.  Játékosság hassa át a tapasztalatszerzést.  Tevékenység során jusson sikerélményhez.  Élményszerzés a közvetlen környezetéből. 10.1.9. Matematikai ismeretszerzés A környezet megismerése során matematikai tartalmú tapasztalatokhoz juttatjuk a gyermekeket, melyeket tevékenységeikben alkalmazhatnak. A matematikai nevelés a külső világ megismerésének tevékeny része, az analízis-szintézis, konkretizálás,

elvonatkoztatás,

gondolkodási

91

műveletek

alkalmazásának

gyakorlati


Pedagógiai Program

lehetősége. A gyermekekkel a környező valóságot, a természet törvényszerűségeit és összefüggéseit ismertetjük meg. Megalapozzuk a logikus gondolkodást. Matematikai érdeklődésüket folyamatosan kielégítjük, élményeket, eszközöket biztosítunk a tapasztalatszerzéshez. Szemléletüket úgy formáljuk, hogy gondolkodási műveleteik, készségeik, képességeik, fejlődjenek. Megismertetjük gyermekeinket: mennyiségi viszonyokkal, a színekkel, halmazokkal, tő-és sorszámnevekkel, egyszerű labirintus játékokkal, ritmikus sorokkal, a pár fogalmával, variációs lehetőségekkel, egyszerű és bonyolultabb társasjátékokkal, a tükörkép fogalmával, a relációkkal, az irányokkal, névutókkal, a kiterjedésekkel, tér és síkmértani formákkal és egyéb gyűjtőfogalmakkal. A gyermekek által kezdeményezett játék kínálta lehetőségekben folyamatosan figyeljük ötleteiket, alakítjuk gondolkodásmódjukat. A matematikai nyelv használatával példát adunk a gyerekeknek, amellyel konkrét tapasztalataik megfogalmazására biztatjuk őket. Biztosítjuk a választás lehetőségét a különböző játéktevékenységekben, amelyekben lehetőséget adunk az önálló gondolkodásra, szabályalkotásra. Tudatosan figyelünk arra, hogy a gyermekek találjanak megoldásokat egy-egy számukra problémát jelentő helyzetben. A differenciált fejlesztést mikro csoportos foglalkozás keretein belül valósítjuk meg. Célja:  A matematikai nevelés célja a gyermek gondolkodási műveleteinek, megismert tevékenységének fejlesztése.  A matematikai kíváncsiság és érdeklődés kibontakoztatásának segítése, a matematikai beállítódás, szemlélet megalapozása. Feladatok: Fejlesszük a gyermekek egyéni problémalátó-és megismerő képességét és teremtsük meg az ehhez szükséges feltételeket a következő területeken:  Tapasztalás: érzékelés, észlelés, megfigyelés  Emlékezet  Megértés: azonosítás, megkülönböztetés, összefüggések felismerése, általánosítások, kérdések, utasítások megértése

92


Pedagógiai Program

 Konstruálás: formák, mennyiségek előállítása, megkeresése  Ítélőképesség: igaz-hamis állítások  Különbözőségek megfigyeltetése (nagyobb, hosszabb, magasabb, szélesebb)  Mennyiségi eltérések megfigyeltetése (sok, kevés, több-kevesebb, eggyel több)  Mennyiségi eltérések megállapítása (párosítás, csoportosítás, számlálás, bontás)  Tő és sorszámlálás  Azonosság megfigyelése  Becslések-mérése  Térbeli tájékozódás A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére:  Képes az óvónő kérdéseit, feladatadását megérteni, követni. Matematikai jellegű helyzetről, problémáról saját gondolatait szabadon is elmondani, egymás állításainak igazságát megítélni.  Jól ismert tulajdonságok szerint: válogatást, összehasonlítást, sorberendezést végez.  Érti, és helyesen használja a mennyiségekkel, halmazokkal kapcsolatos kifejezéseket.  Önállóan is össze tud mérni mennyiségeket, különböző kiterjedéseket, két halmazt párosítással az elemek különféle színe, nagysága, elrendezése esetén is.  Elő tud állítani különféle elemekből, különféle elrendezéssel, bontással, többet, kevesebbet, ugyanannyit.  Meg tud számolni tárgyakat 10-ig. Számfogalma kialakult, elemi műveletekre képesek 10-es számkörön belül.  Halmazokat tud képezni megadott vagy választott szempont szerint. Azonosítani tud különféle helyzetükben is egyező alakú tárgyakat, síkbeli alakzatokat.  Másolással képes megépíteni, kirakni a mintával megegyező elemekből, színben és nagyságban eltérő elemekből térbeli és síkbeli alakzatokat.  Különféle geometriai tulajdonságok szerint szétválogat, egyszerű tulajdonságokat megnevez.  A térben való tájékozódást érti és tudja az irányokat, ill. a helyeket jelölő névutókat. (alá, fölé, között, mögött, stb.) Mindezt síkban is alkalmazni tudja.

93


Pedagógiai Program

Módszertani alapelvek:  Spontán helyzetek kihasználása.  Problémahelyzetek sokoldalú megközelítésére való ösztönzés.  A belső motiváció, a felfedezés öröme legyen a legfontosabb hajtóerő.  Egyéni különbségek figyelembevétele.  A játékosság hassa át a tapasztalatszerzést.  Térre, formára, színre, mennyiségre vonatkozó élményanyag fokozatos bővítése.  Tevékenységek során jusson a gyermek sikerélményhez.

11. A nevelés tervezése Óvodai nevelésünk célját és feladatait a gyermekek egyéni adottságaihoz igazodva terveztük meg. Az óvodapedagógus számára alapvető, fontos feladat a teljes nevelési folyamat tudatos átgondolása. A tervezésben tudatosan számításba vesszük, hogy az egyes gyermekek fejlődési üteme különböző és a gyermek fejlődését tekintve is különböző szinten lehet egyik, vagy másik képességét illetően. A fejlődés dinamikája tehát egy-egy gyermek esetében a különböző területeken más és más lehet. Az óvoda feladatai közé tartozik:  A kiemelkedő képességekkel rendelkező gyermekek felismerése és fejlesztése.  Fejlesztésünk célja, hogy a gyermeket aktivitásra, a problémák meglátására és kifejtésére bátorítsuk, és képessé tegyük azok megoldására.  Az esélyegyenlőség megteremtése, a felzárkóztatás. Kreatív probléma megoldásra ösztönözzük a gyermeket. Ennek kialakításához mindenek előtt az szükséges, hogy az óvodában legyen elegendő idő a tevékenykedésre és a tapasztalatszerzésre, amelyhez a kompetencia-alapú óvodai program számtalan lehetőséget kínál. Feladatok a tervezéssel kapcsolatban:

94


Pedagógiai Program

 A gyermekek folyamatos megfigyelése, az óvodások élményeinek meghallgatása és közös élmények nyújtása a tervezés előkészítő folyamatához tendencia.  A tervezés során szükséges külön is biztosítani a gyermeki tapasztalatok előre nem tervezhető tartalmának megjelenítését a tervező és megvalósító munkában.  A tevékenységek megtervezéséből kiindulva, a nevelés-tanulás komplex egymásra hatását figyelembe véve szükséges tervezni.  A tervezésnél ne az ismeretanyag növelésére, hanem a több alkalommal sokoldalúan, különböző nézőpontból való megközelítésre helyezzük a hangsúlyt. Kevesebbet, de azt, alaposabban, többoldalú tapasztalatszerzés és tevékenykedés segítségével tervezzük.  A heti ütemterv megírása egyben napi vázlatot is megadja az óvónő számára.  Fontos, hogy feljegyzéseket vezessünk a gyermekek fejlődési üteméről,/egyéni fejlődési lap: „Egyéni képességfejlődés mutatói” címmel/ hogy konkrét megfigyelések adjanak alapot az egyéni differenciált fejlesztés megtervezéséhez. Az óvodapedagógus feladata a nevelés tervezésénél  A foglalkozás témáihoz, tartalmához a kompetencia- alapú program ad segítséget.  Az óvodai „tanulás” cselekvések sorozatában való közreműködéssel, érzékeléssel, tapasztalatszerzéssel, szemléletes élethelyzetekben, játék közben történjenek.  A kisgyermekek saját képességeihez, egyéni adottságihoz képest fejlődjenek.  A foglalkozásokat játékosság hassa át, mindig változatos, játékos módon építse fel ezeket.  A nevelési játékok elérése érdekében saját csoportja foglalkozási anyagát a csoport egésze, de az egyes gyermekek fejlettségi szintjéhez, az adott helyi sajátosságokhoz, lehetőségekhez alkalmazkodva tervezze, válassza meg a szervezési és munkaformákat.  Az eszközök megválasztásánál lényeges, hogy azok a felhasználás során a tanulásban /játékok fajtái, különböző képek, tárgyak stb./ segítsék és serkentsék a gyermekek érdeklődését, aktivitását, gondolkodását a különböző feladatokban rejlő problémák felismerését, megoldását.  A tevékenységek végzése során tapasztalják meg, hogy együttműködve segíthetik egymást. Tanulás közben munkálkodjanak együtt társaikkal.

95


Pedagógiai Program

Fejlesztés módszere  Egyénre szabott, differenciált fejlesztés a csoport keretein belül.  Az óvodapedagógusok maguk döntik el, milyen szervezeti formát alkalmaznak, hogy adott esetben kötetlen kezdeményezés, vagy kötött foglalkozás keretein belül kívánják elképzeléseiket megvalósítani.  A fejlesztés, a foglalkozás formáját a gyermekek fejlettségi szintje határozza meg.  A gyermekek önállóan, spontán szerzett tapasztalatai nagyon jó kiinduló pontot jelentenek

az

óvodapedagógus

számára

a

tudatos,

irányított

tapasztalás

megszervezéséhez.  A világban eligazodni készülő gyermek felkészítése az életre, feltételezi, olyan szituációk megélését, ahol szabadon alkothat, dönthet, gondolkodhat, cselekedhet.  A lényeg mindig az legyen, hogy cselekvés közben, cselekvések sorozatában való aktív közreműködéssel érzékeljen, tapasztaljon, tanuljon a gyermek és valódi, a környezetben meglévő problémával foglakozzon.  A nevelőmunka elemzése és értékelése az óvodapedagógus folyamatos feladata, az értékelés

tapasztalatai

adnak

támpontokat

a

nevelőmunka

tervezésének

irányvonalairól.

A tervezés dokumentációja Csoportnapló Az Óvodai Nevelés Országos alapprogramjában meghatározott, elsősorban statisztikai adatok tárolására alkalmas, de a nevelőmunkához szorosan kapcsolódó bejegyzéseknek is helyet ad az óvodai csoportnapló- mely a csoportok hivatalos dokumentuma. A csoportnapló egy nevelési év idejére alkalmazható Éves nevelési –tanulási tervek /korcsoportonként/ Hosszútávú fejlesztés /1 nevelési év/ átgondolását és az óvónő gyűjtőmunkáját öleli fel, a célok és feladatok ismeretében. Heti /kétheti/ nevelési – tanulási terv Tartalmazza: a gyermeki tevékenységek foglalkozásonkénti tervezését, célját, feladatát, a szükséges eszközöket- vizuális és matematika foglalkozások differenciálási szintjeit. Ezek egyben az óvónők napi vázlatául is szolgálnak.

96


Pedagógiai Program

Gyermeki megfigyelések Tartalmazza: a gyermek fejlődésének megfigyelését rögzítő feljegyzéseket. Így jól láthatókká válnak az esetleges fejlesztési irányok. E rögzítő feljegyzésekre az év folyamán folyamatosan kerül sor, melyről a szülő évi két alakalommal a félévi az év végi szülői értekezleten kap betekintést. Az óvodapedagógus – a nevelőmunka dokumentálásával kapcsolatos feladatai:  Hetirend, napirend összeállítása.  Nevelés-tanulás tervezése.  Kitöltési útmutató figyelembe vételével a heti tervek elkészítése a „Levegő”, „Tűz”, „Víz”, „Föld” témákban.  Kiscsoportban beszoktatási terv elkészítése, valamint családlátogatások elvégzése a dokumentum elhelyezése a naplóban.  Sétaterv elkészítése.  Egyéni fejlődési lapok vezetése a gyermekekről.  Nevelés-tanulás értékelése.  Belső ellenőrzések elvégzése dokumentálása.  Éves anyaggyűjtés dal, dalos játék, mondókák. 12. A gyermekek fejlődésének nyomon követése A mérés azonos módszerrel és egységes mérőeszközökkel történik, három havonta. Ekkor a gyermekek képességeinek fejlettségét vizsgáljuk. Óvodába lépéskor – függetlenül az életkortól-bemeneti mérést végzünk, mely megfigyelésen alapszik. Vizsgáljuk:  beszédállapotot  mozgásfejlettséget  szociális érettséget Tanköteles gyerekeknél  ősszel képességszint mérés

97


Pedagógiai Program

 tudásszint vizsgálat A fejlődést az óvodai élet területenként megállapított elérendő szinthez viszonyítjuk. Az eredményt mérőlapon kell rögzíteni. Akiket saját hatáskörben fejlesztünk, azokra, egyénre szabottan fejlesztési tervet kell kidolgozni, mely a fejlesztési naplóba kerül. A kontrollmérést hat hónap után

kell

elvégezni, azon a területen, ahol elmaradás tapasztalható. Ha a gyermek továbbra is óvodában marad, a fejlesztés továbbra is folytatódik. Akiket saját hatáskörben nem tudunk fejleszteni, szakemberhez irányítjuk. A szülő joga és kötelessége, hogy a mért eredményekről tájékoztatást kapjon, megismerje gyermekek állapotát. A nevelőtestület titoktartási kötelezettség mellett tudomást szerezhet a mért eredményekről. A vizsgálati anyagot a gyermek személyi anyagában kell tárolni iskolába lépésig. Utána az iratkezelési szabályzatban megfogalmazottak vonatkoznak rá. Mérések után a szülőt tájékoztatjuk az eredményről. Ennek tényét a mérőlapon aláírásával igazolja.

13.

A fejlődés várható jellemzői óvodás kor végére

A gyermek belső érése, valamint a családi nevelés és az óvodai nevelési folyamat eredményeként a kisgyermekek többsége az óvodáskor végére eléri az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettséget. A gyermek az óvodáskor végén belép a lassú átmenetnek abba az állapotába, amelyben majd az iskolában, az óvodásból iskolássá szocializálódik. A rugalmas beiskolázás az életkor figyelembevétele mellett lehetőséget ad a fejlettség szerinti iskolakezdésre. Az iskolakezdéshez az alábbi feltételek megléte szükséges: testi, lelki és szociális érettség, amelyek egyaránt szükségesek az eredményes iskolai munkához. Testi (biológiai, szomatikus) érettség: A testileg egészségesen fejlődő gyermek hatéves kora körül eljut az első alakváltozáshoz. Megváltoznak testarányai, megkezdődik a fogváltás. Teste arányosan fejlett, teherbíró.

98


Pedagógiai Program

Mozgása összerendezettebb, harmonikus finommozgásra képes. Mozgását, viselkedését, testi szükségletei kielégítését szándékosan irányítani képes. Lelki(pszichés) működések érettsége: A lelkileg egészségesen fejlődő gyermek az óvodáskor végére nyitott érdeklődésével készen áll az iskolába lépésre. A tanuláshoz szükséges képességei alkalmassá teszik az iskolai tanulás megkezdéséhez. Érzékelése, észlelése tovább differenciálódik. Különös jelentősége van a téri észlelés fejlettségének, a vizuális és az akusztikus eltérésnek, a téri tájékozottságnak, a térbeli mozgásfejlettségnek, a testséma kialakulásának. A lelkileg egészségesen fejlődő gyermeknél:  az önkéntelen emlékezeti bevésés és felidézés, továbbá a közvetlen felidézés mellett megjelenik a szándékos bevésés és felidézés, megnő a megőrzés időtartama; a felismerés mellett egyre nagyobb szerepet kap a felidézés,  megjelenik a tanulás alapját képező szándékos figyelem, fokozatosan növekszik a figyelem tartalma, terjedelme, könnyebbé válik a megosztása és átvitele,  a cselekvő-szemléletes és képi gondolkodás mellett az elemi fogalmi gondolkodás is kialakulóban van. Az egészségesen fejlődő gyermek:  érthetően, folyamatosan kommunikál, beszél;  gondolatait, érzelmeit mások számára érthető formában, életkorának megfelelő tempóban és hangsúllyal tudja kifejezni,  minden szófajt használ, különböző mondatszerkezeteket, mondatfajtákat alkot, tisztán ejti a magán- és mássalhangzókat azzal, hogy a fogváltással is összefüggő nagy egyéni eltérések lehetségesek, végig tudja hallgatni és megérti mások beszédét,  elemi ismeretekkel rendelkezik önmagáról és környezetéről;  tudja nevét, lakcímét, szülei foglalkozását, felismeri a napszakokat;  ismeri és gyakorlatban alkalmazza a gyalogos közlekedés alapvető szabályait; ismeri szűkebb lakóhelyét, a környezetében élő növényeket, állatokat, azok gondozását és védelmét;  felismeri az öltözködés és az időjárás összefüggéseit.

99


Pedagógiai Program

 ismeri a viselkedés alapvető szabályait, kialakulóban vannak azok a magatartási formák, szokások, amelyek a természeti és társadalmi környezet megbecsüléséhez, megóvásához szükségesek;  elemi mennyiségi ismeretei vannak. Szociális érettség: Az óvodáskor végére a gyermekek szociálisan is éretté válnak az iskolára. A szociálisan egészségesen fejlődő gyermek kedvező iskolai légkörben készen áll az iskolai élet és a tanító elfogadására, képes a fokozatosan kialakuló együttműködésre, a kapcsolatteremtésre felnőttel és gyermektársaival. A szociálisan érett gyermek:  egyre több szabályhoz tud alkalmazkodni, késleltetni tudja szükségletei kielégítését,  feladattudata kialakulóban van, s ez a feladat megértésében, feladattartásban, a feladatok egyre eredményesebb – szükség szerint kreatív – elvégzésében nyilvánul meg;  kitartásának, munkatempójának, önállóságának, önfegyelmének alakulása biztosítja ezt a tevékenységet.

14. Az óvoda hagyományos ünnepei, rendezvényei Minden jeles napot egy hosszabb készülődés előz meg, melyhez az óvónőink változatos tevékenységeket biztosítanak. Az együttmunkálkodás, együttjátszás, gyűjtögetés, tervezgetés teszi örömtelivé ezt az időszakot. Az ünnep tartalma alkalmazkodik a gyermekek igényeihez, fejlettségükhöz, vidám hangulatú és felszabadult légkörű. Óvodai szintű jeles napok megünneplése évszakonként Az ősz jeles napjai Állatok világnapja Szüret, dióverés, kukoricatörés Őszbúcsúztató Őszi séta az Arborétumba Idősek napja

100


Pedagógiai Program

A tél jeles napjai Adventi készülődés Koszorú, ajándék készítése Mézeskalács készítés Mikulásvárás, előkészületek Megérkezik a Mikulás Adventi készülődés lezárása Betlehemes játék, pásztorjáték Karácsonyi ünnepség Téli kirándulás az Arborétumba Készülődés a farsangra Farsang Télbúcsúztató

A tavasz jeles napjai Nőnap köszöntése Március 15. megünneplése Húsvéti szokások csoportonként Anyák napja Kirándulás az Arborétumba Kiszézés, Föld napja, madarak és fák napja Majális Tavaszbúcsúztató Gyermeknap A nyár jeles napjai

Évzáró, ballagás Kirándulások, séták Pünkösd Oviváró- új gyermekek látogatása

101


Pedagógiai Program

Csoporton belüli ünnepek Név- és születésnapok megünneplése.

Az anyák napja, évzáró műsorok megszervezése.

-

A csoport ünnepi dallal köszönti és teljesíti az ünnepelt kívánságát (lehet dal, vers, mese ) ajándékot készít részére. Az ünnepelt megkínálja társait.

-

A csoportokban dolgozó óvodapedagógusok döntik el, hogy ezeket hogyan szervezik meg, vonják össze homogén illetve heterogén csoportokban.

Fakultatív programok Vers és mesemondó versenyeken való részvétel Bábszínházi látogatás Kézműves foglalkozások Iskola látogatás Könyvtári foglalkozások Látogatás a Botanikus kertbe Kirándulás szülőkkel Csoportkirándulások

15. Az óvoda kapcsolatai Az óvodai nevelés a családi neveléssel együtt, azt kiegészítve szolgálja a gyermek fejlődését. Ennek alapvető feltétele, a családdal való szoros együttműködés. Az együttműködés formái változatosak, a személyes kapcsolattól a különböző rendezvényekig magukban foglalják azokat a lehetőségeket, amelyeket az óvoda ill. a család teremt meg. A kapcsolatok kialakításában és fenntartásában az óvoda legyen nyitott és kezdeményező. A családdal:  Fontos feladatunknak tartjuk a családok megismerését, a velük való szoros nevelői együttműködést, figyelembe vesszük a családok sajátosságait, szokásait, ha szükséges segítséget nyújtunk.

102


Pedagógiai Program

 A beiratkozás: jó alkalom arra, hogy a leendő kisóvodás szüleivel együtt bepillantást nyerhessen az óvoda életébe, megismerkedhessen az óvodában dolgozó felnőttekkel és az óvodás gyermekekkel. A beiratkozás eseménye után szeretettel hívjuk és várjuk leendő óvodásainkat több alkalommal is, hogy az így szerzett pozitív élményei segítsék őket a befogadás időszakában.  Ha szükséges, lehetővé tesszük a szülőnek, hogy segítse gyermeke beilleszkedését.  Óvodába kerülés előtt meglátogatjuk a családokat. Gyermekvédelmi esetekben a családlátogatás kötelező.  A szülők nevelési célkitűzéseinek ismeretében segítünk abban, hogy az elvárásaik reálisak legyenek.  Tájékoztatjuk a szülőket nevelési elképzeléseinkről, módszereinkről, tervezett eseményekről, programokról.  Különös figyelemmel, tapintattal és realitással adunk tájékoztatást a szülőnek saját gyermekéről. Éreztetjük, hogy a segítő szándék vezérel bennünket.  Családdal kapcsolatos minden információnkat diszkréten kezeljük, eleget teszünk a titoktartási kötelezettségünknek.  Lehetővé tesszük a naponkénti rövid, lényeges közlésekre szorítkozó párbeszédet, ez azonban nem zavarhatja meg a csoport életét, nem vonhatja el az óvónőt a többi gyermektől.  Módot adunk arra, hogy a szülő a csoportban megfigyelhesse gyermekét (óvodai ünnepségek, rendezvények kapcsán, ill. a szülő bármikor betekinthet a gyermeke óvodai tevékenységébe, ha a csoportvezető óvónőnek jelzi ezt).  Biztosítjuk a négyszemközti beszélgetések lehetőségét szülő és a nevelő igénye szerint.  Különös gonddal készülünk fel az új gyermekek fogadására, beszoktatására.  Bevonjuk őket a programok szervezésébe, bonyolításába, szorgalmazzuk azokon részvételüket.  Amennyire ez tőlünk függ, segítjük a szülő és a gyermek közötti harmónia erősítését.  Csoportonként megválasztják a szülők a szülői munkaközösség képviselőit.  Támaszkodunk rájuk, erősítjük kezdeményező, koordináló szerepüket.  Közös ünnepvárással, ünnepléssel együtt élhetjük át az ünnep varázsát, örömét.  Szülői értekezleteken –évente két alkalommal – lehetőség van a tapasztalatok, aktuális problémák megbeszélésére.

103


Pedagógiai Program

Általános Iskolával: Szoros kapcsolatunk van a helyi általános iskolával, mivel óvodásaink nagy része itt kezdi el iskolai tanulmányait. A kapcsolattartás formái, módszerei alkalmazkodnak a feladatokhoz és a szükséglethez. A kapcsolatok kialakításában és fenntartásában óvodánk nyitott és kezdeményező. Lehetőséget biztosítunk az alsós tanítóknak, hogy megismerkedjenek nevelőmunkákkal. Tájékoztatjuk őket az egyes gyermek fejlettségi szintjéről, azokról a módszerekről, amelyekkel az adott gyermek legkönnyebben fejleszthető. Nyitottak vagyunk az iskola felé, így a nevelők bármikor betekinthetnek az óvoda életébe. A nagycsoportosokkal látogatást teszünk az iskolába, ahol megismerkedünk az iskolai élettel. Részt veszünk egy-egy iskolai ünnepségen, meghívjuk őket óvodai rendezvényekre. Figyelemmel kísérjük a tőlünk iskolába kerülő gyermeket beilleszkedésének folyamatát. Fenntartó Önkormányzattal: Folyamatosság, rendszeresség és kölcsönösség jellemzi a kapcsolatot, mely biztosítja az óvodánk zavartalan, jó színvonalon való működését. Szeretnénk, ha az intézményünkben folyó szakmai munkával megismerkednének, ezért rendezvényeinkre hívjuk és várjuk őket.

Pedagógiai Szakszolgálattal és a Heves Megyei Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottsággal: Szükség esetén segítséget kérünk és kapunk tőlük a tanulási és magatartási, beilleszkedési zavarral küzdő gyermekek fejlesztéséhez. Közművelődési Intézménnyel: Jónak mondható a kapcsolatunk a helyi Művelődési Ház és Könyvtárral. Vannak közös programjaink, látogatjuk a könyvtárat gyermekeinkkel. Roma Nemzetiségi Önkormányzattal Rendszeresen jelen vannak programjainkon. Az esetleges problémákkal bátran kereshetjük őket, ha tudnak, szívesen segítenek.

104


Pedagógiai Program

16. Az óvoda belső ellenőrzési rendje Minden óvodapedagógus számára fontos, hogy munkájáról visszajelzést kapjon, valamint, hogy munkájának eredményességét, hatékonyságát ellenőrizni tudja. Intézményünkben a nevelőmunka ellenőrzése az alábbiak szerint történik: Az óvodapedagógus:  önmagát ellenőrzi, saját munkáját értékeli. A csoportban együtt dolgozó óvodapedagógusok közösen értékelik a csoportjukban végzett munkát. Az óvodavezető:  az ellenőrzési ütemterv alapján, a pedagógiai munka eredményessége és az intézmény zavartalan működése érdekében ellenőrzi, értékeli az alkalmazottak munkáját. A fenntartó ellenőrizheti:  a köznevelési intézmény gazdálkodását, működésének törvényességét, hatékonyságát, a szakmai munka eredményességét  a gyermekvédelmi tevékenységet  a tanuló-és gyermekbaleset megelőzése érdekében tett intézkedéseket  a

köznevelési

intézmény vezetőjének

megbízása,

kinevezése,

a

megbízás

visszavonása, a jogviszony megszüntetésének jogával kapcsolatos, e törvényben foglalt korlátozó rendelkezések keretei között gyakorolja a munkáltatói jogokat a köznevelési intézmény vezetője felett. Oktatási Hivatal:  egységesen meghatározott kritériumok alapján vizsgálja az óvoda szakmai munkáját. A belső ellenőrzés rendszere átfogja az óvodai nevelő-fejlesztő munka egészét. Egyrészt biztosítja a minőségi munkavégzést, azzal hogy az ellenőrzés során felmerülő hibák feltárása időben megtörténhet, másrészt fokozza a munka hatékonyságát. A belső ellenőrzés legfontosabb feladata az óvodában folyó pedagógiai tevékenység hatékonyságának mérése.

105


Pedagógiai Program

17. Kompetencia alapú nevelés Szakértők a magyar óvodapedagógia helyzetelemzésére támaszkodva létrehozták az óvodai kompetencia-alapú programcsomagot, melyet mind a négy csoportunkban alkalmazunk. A kompetencia-alapú óvodai programcsomag Célja: A gyermekek felfedezzék képességeiket, készségeiket, azokat fejlesztve kialakuljon egészséges önbizalmuk „éntudatuk” és ezáltal képesek legyenek az élethosszig tartó tanulásra, amely segíti őket abban, hogy az életük során eléjük gördülő akadályokat zökkenőmentesen tudják elhárítani, a hátrányos helyzetű gyermekek esélyegyenlőségének biztosításával. Képesség: Valamilyen tevékenység elvégzésére való tehetség, hajlam, amelyeket az öröklött adottságok adnak pl.: kézügyesség. Készség: Gyakorlással megszerzett és gyakorlással erősíthető. Pl.: szónoki készség. Kompetenciák: Olyan belső késztetés az egyénben, amelynek következtében az egyén hatékony interakcióba lép, vagyis a gyermek a nevelés során tapasztalatokat szerezve, a világot megismeri, ezáltal nő a gyermek önállósága és feladja a szülővel szembeni függőségét, vagyis kialakul benne egy belső kontroll. Attitűdök: Magatartás, viselkedés. A kompetencia-alapú program pedagógiai alapelvei  A gyermeknek joga van ahhoz, hogy megkapja a neki megfelelő gondoskodást, nevelést.  Olyan rendszerben fejlődhessen, amely nyitott, rugalmas, igazodik az egyén szükségleteihez, életkori és egyéni sajátosságaihoz, fejlődési üteméhez.  Az óvodás gyermeknél a játék a legelemibb pszichikus szükséglet.  A játék semmi mással nem helyettesíthető.  Ezen keresztül szerzi ismereteit, tanul, jut örömhöz, sikerélményhez. A személyiség fejlesztésének színtere a tanulás, a készség- és képességfejlesztés leghatékonyabb módja.  A munkajellegű tevékenység játékos, önként vállalt feladatokat, munkafolyamatokat tartalmaz amelynek végzése során a gyermek megéli a közösségért való tevékenység

106


Pedagógiai Program

örömét. A közösségért való tevékenység során normák, értékek, szabályok alakulnak ki.  A valódi tudás az, amit a gyermek maga fejt meg és cselekvésen keresztül sajátít el, amelyet képes alkalmazni.  Az óvodai tanulás útja a játékba integrált önkéntes és cselekvéses tanulás.  Az óvodában komplexnevelés folyik.  A komplex nevelési cél: a gyermeki aktivitás, motiváltság, kíváncsiság, ébrentartása és kielégítése, a kreativitás előtérbe helyezése és a kompetenciaérzés kialakítása, fenntartása.  A gyermekek ismeretanyagot tartalmazó tevékenységrendszere érdeklődésükre, cselekedetükre, előzetes tudásukra, tapasztalatira épüljenek.  A gyermek fejődésének alapja a személyes, bensőséges kapcsolat, amely minden gyermeket megillet.  Az anyanyelvi nevelés áthatja az óvodai nevelést, tartalma a nevelés eszközeinek és a gyermeki tevékenységrendszernek.  A sajátos nevelési igényű gyermek is teljes értékű ember.  Joga, hogy megfelelő. Elfogadó, fejlesztő hatású környezetben éljen, fejlődjön. Ezért pedagógiai környezetet kell kialakítania az óvodának, ahol a másság felé fordulás mindenkinek természetessé válik.  Nevelési cél, hogy a gyermek az óvodapedagógusokban és az óvodában dolgozókban társra, ha kell természetes támaszra találjon.  Közösségi nevelés alapelve, hogy a gyermek, mint egyén találja meg helyét a közösségben, igénnyé váljon a csoporttal történő együttműködés.  A gyermek számára biztonságot nyújt a megalapozott, következetes, rugalmas szokásrendszer.  Ebben a szokásrendszerben fejlődik hormonrendszere, mely az iskoláskornak az alapja, a felnőtté válás feltétele.  Nevelési cél: a megfelelő életvitel, az egészséges életmód iránti igény kialakítása, ezért a megfelelő napirendet létre kell hozni, egy gyermeki igényeket kielégítő napirendet.  Fontos a felfokozott mozgásigény kialakítása is.  A gyermek tisztelje a környezetét és bátran alakítsa azt, ezáltal már óvodáskorban megalapozzuk a környezettudatos viselkedést.

107


Pedagógiai Program

 Nevelési célok: közé tartozik a családokkal való együttműködés, a családok segítése, erősítése ennek érdekében folyamatos párbeszéd fenntartása. Óvodáskor végére, iskolára alkalmas gyermek nevelése. Az alapelvek érvényesítése során figyelembe kell venni:  a magyar nemzeti kultúra hagyományait,  a magyar óvodapedagógia eddigi progresszív eredményeit,  az ONAP irányelveit,  a fejlődéslélektan tudományos megállapításait,  az inkluzív pedagógia cél- és feladatrendszerét,  a játék, az érzelmek, az erkölcs meghatározó szerepét,  a gyermek fejlődésének nyomon-követését,  az iskolára alkalmasság fejlettségi szintjeit.

A kompetencia-alapú programcsomag tartalmi elemei Közvetett tartalmi elemei  Óvoda-iskola átmenet.  Játék.  Integráció-inkluzió-befogadó pedagógia.  A gyermekek fejlődésének nyomon-követése, képességszint meghatározása.  Érzelmi-erkölcsi nevelés.  Roma integráció.  Családokkal való hatékony együttműködés hangsúlyozottsága. Közvetlen tartalmi elemei  Komplex fejlesztési tématervek.  Világ befogadásának elérhetősége. Közvetett tartalmi elemei: Óvoda-iskola átmenet Az óvodai nevelés a nyitottságra, kreativitásra, természetes kíváncsiságra, aktivitásra építve készíti fel a gyermekeket az iskolára, kiemelve a játékot, mint alaptevékenységet.

108


Pedagógiai Program

Játék A tudásalapú társadalom és az élethosszig tartó tanulás alapja a kíváncsiság, rugalmasság, kreativitás környező világ megismerése, közösségért végzett tevékenység, jó időérzék, térbeli tájékozódás, testi biztonság, megfelelő nyelvi kommunikációs képesség. Ezek a képességek csak a játékban a játék által fejlődnek. Integráció-inklúzió-befogadó pedagógia alkalmazása Integráció: Központilag preferált, hogy az első helyre kerüljön az a tény, hogy minden gyermeknek joga van ahhoz, hogy az egészségesekkel és az átlagosan élő közösségekkel együtt nevelkedjenek. Inklúzió: A nevelés kiinduló alapja a differenciálás. A pedagógus minden gyermekben a speciálisat az egyedi sajátosságokat keresi meg. Befogadó pedagógia célja: nem a felzárkóztatás, hanem a saját szint maximumra juttatása. Fontos, hogy a nevelőtestület minden tagja azonosuljon ezzel a szemléletmóddal, a másság elfogadásával és a differenciált fejlesztéssel. A gyermek fejlődésének nyomon követése – képességszint meghatározása A gyermekek képességszintjei egyéni, sajátos, fejlődési mintázatot mutatnak.

Feladatunk:  A gyermek megismerése, az adott fejlettségi szintjének meghatározása és ezután az egyénre szabott fejlesztő munka megtervezése.  Ne csak a hiányosságokat keressük a gyermekek fejlődésében, hanem az adott képességeiket magasabb szintre juttassuk saját érési tempójuknak megfelelően.  Nem mondhatunk le egyetlen gyermek fejleszthetőségéről sem. Érzelmi-erkölcsi nevelés Az óvodás gyermek „érzelmi gondolkodó” azaz érzelmei befolyásolják tevékenységeit. Az érzelmi-erkölcsi nevelés alapozza meg a személyiség szocializációját. Cél: óvodában, családokban az értékek mentén történő nevelés kialakítása.

109


Pedagógiai Program

Roma integráció Óvodába befogadó közösséget kell kialakítani, amely nemre, fajra való tekintet nélkül érzelmileg kiegyensúlyozott, elfogadó légkört nyújt. Az óvoda feladata:  A társadalmi együttélés szabályait megismertesse és betartassa a gyermekkel az életkori sajátosságokat figyelembe véve, miközben a szocializálást magára vállalja.  Multikultúrális tolerancia kialakítása a felnőtt és gyermekközösségekben egyaránt azaz el kell fogadni a többféle kultúrából, élethelyzetből, szociális környezetből jövőket. Családokkal való hatékony együttműködés hangsúlyozottsága Elengedhetetlen a szülőkkel való intenzív kapcsolat, a nevelési összhang megteremtése céljából. Az együttműködésünk leggyakoribb formái:  napi találkozások,  családlátogatások,  szülői értekezlet,  előadások szülőknek,  fogadó órák,  nyílt napok  óvodai ünnepélyek,  társadalmi munkák. A kompetencia-alapú programcsomag felkínál:  választható témákat /Komplex Fejlesztési Terveket),  tevékenységi köröket /játék, munka, tanulás/,  szervezeti kereteket /frontális, csoportos, egyéni/,  differenciálási eljárásokat /szervezési módok/  munkaformákat /frontális, csoportmunka, valamint egyénre szabott munka/ amelyek a pedagógiai fejlesztés célját szolgálják. Komplex fejlesztési tervek felosztása a magyar kultúra jelképrendszere alapján:

110


Pedagógiai Program

 Levegő: július, augusztus, szeptember  Tűz: október, november, december  Víz: január, február, március  Föld: április, május, június A kompetencia-alapú programcsomaggal egy olyan innovatív pedagógiai programcsomag született, amely megőrizte az eddigi óvodapedagógia értékeit és megvalósítása során aktív, cselekvő kapcsolat alakult ki az óvodapedagógus – gyermek, óvodapedagógus – dajka között, a kulcskompetenciák fejlesztése érdekében. Ez a programcsomag változatos, színes élményeket biztosít a gyermek számára, megtervezve a boldog gyermekkor, óvodáskor lehetőségét.

18. Érvényességi rendelkezések Az Óvodai Nevelés Programjának érvényességi ideje: A nevelőtestület határozata alapján 2013.09.01-től határozatlan időre szól. A Helyi Nevelési Program módosításának lehetséges indokai:  Csoportbővítés, leépítés, átszervezés  Törvényi változások  Nevelőtestület határozata alapján  Környezeti tényezők változásai alapján Előírás a programmódosítás előterjesztésére:  Írásbeli előterjesztés az óvoda vezetőségének  Részletes szóbeli előterjesztés nevelőtestületi értekezleten

111


Pedagógiai Program

19. Legitimációs záradék HATÁROZAT

2013 .augusztus 24-én

a szülők közösségének képviselői és a technikai dolgozók

megismerték, az Erdőtelki Kerekerdő Óvoda pedagógus közössége pedig egyhangúan elfogadta az intézmény Pedagógiai Programját.

Erdőtelek, 2013.08.24.

…………………………………….

…………………………………

jkv. hitelesítő

jkv. vezető

…………………………………….

…………………………………

SZMK részéről

alkalmazotti köz. részéről

…………………………………….

…………………………………..

nevelőtestület részéről

óvodavezető

112


Pedagógiai Program

113

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

Recommend Documents