Pedagógiai Programja

Hajdú-Bihar Megyei Általános Iskola és Kollégium 4025 Debrecen, Postakert u. 7 : 52/431-301 : 52/531-939

A Hajdú-Bihar Megyei Általános Iskola és Kollégium

Pedagógiai Programja

2013.

1


Tartalomjegyzék BEVEZETÉS .......................................................................................................................... 4 1.1. Az intézmény pedagógiai tevékenységét meghatározó jogszabályok .................................. 4 1.2 Az intézmény bemutatása...................................................................................................... 5 1.3. Györffy István Kollégium Intézményegység ...................................................................... 6 1.4. Dr. Kettesy Aladár Általános Iskola Intézményegység ...................................................... 7 2. GYÖRFFY ISTVÁN KOLLÉGIUM INTÉZMÉNYEGYSÉG NEVELÉSI PROGRAMJA .... 9 2.1. A kollégium nevelési alapelvei, értékei, célkitűzései (jogszabályi háttér) .......................... 9 2.2. A kollégium nevelési alapelvei, értékei, célkitűzései ....................................................... 10 2.3. A tanulók tanulás és szabadidő szervezésének legfontosabb pedagógiai elvei: ................ 15 2.4. A teljeskörű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok ................................................... 20 2.5. A tanulók fejlődését, tehetséggondozását, felzárkózását, pályaválasztását önálló életkezdését elősegítő tevékenységek elvei............................................................................... 22 2.6. Hátrányos helyzetű tanulóknak szervezett felzárkóztató, tehetséggondozó, társadalmi beilleszkedést segítő foglalkozások terve ................................................................................. 25 2.7. A kollégiumi közösségi élet fejlesztésének módszerei, eszközei, a művelődési és sportolási tevékenység szervezésének elvei .............................................................................. 27 2.8. A gyermek – és ifjúságvédelemmel összefüggő tevékenységek ........................................ 30 2.9. A kollégium hagyományai és annak továbbfejlesztési lehetőségei ................................... 34 2.10. . Az iskolával, a szülőkkel való kapcsolattartás és együttműködés formái ...................... 35 2.11. Az egészségnevelési és környezeti nevelési elvek ........................................................... 36 2.12. A nevelőtestület által szükségesnek tartott további kérdések .......................................... 38 2. DR. KETTESY ALADÁR ÁLTALÁNOS ISKOLA INTÉZMÉNYEGYSÉG NEVELÉSI PROGRAMJA............................................................................................................................... 39 3.1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai ...................................................................................................................... 39 3.2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ........................................... 42 3.3.A teljeskörű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok .................................................... 45 3.4. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása .......................................................... 47 3.5. A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok .................................................................................................................................... 49 3.6. A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai ............................................................................................................... 51 3.6.1. A pedagógusok intézményi feladatai ...................................................................... 51 3.6.2. Az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai ................................. 53 3.7. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje 55 3.7.1. Intézményünkben tanuló súlyosan látássérült (vak) tanulók nevelésével kapcsolatos pedagógiai feladatok ............................................................................................................. 55 3.7.2. Intézményünkben tanuló halmozottan sérült tanulók nevelésével kapcsolatos pedagógiai feladatok ............................................................................................................. 57 3.7.3. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek 58 3.7.4. A tehetség, a képesség kibontakoztatását segítő tevékenység ................................ 60 3.7.5. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának folyamata ......................... 61 3.7.6. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység .............................................. 63 3.7.7. Az ifjúságvédelmi feladatok ellátása....................................................................... 65 3.7.8. Pszichológusi munka ............................................................................................... 66 1.

2

Hajdú-Bihar Megyei Általános Iskola és Kollégium 4025 Debrecen, Postakert u. 7 : 52/431-301 : 52/531-939 3.8. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje 66 3.9. A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái . 67 3.9.1. A tanulók közösségét érintő kapcsolattartási formák, közösségfejlesztés .............. 67 3.9.2. A szülők közösségét érintő együttműködési formák............................................... 69 3.9.3. Külső partneri kapcsolatok ...................................................................................... 70 3.10. A tanulmányok alatti vizsgák szabályai ...................................................................... 71 3.10.1. A vizsgaszabályzat hatálya .................................................................................. 71 3.10.2. Az osztályozó, javítóvizsga rendje: ..................................................................... 71 3.10.3. A vizsgatárgyak és követelményeik .................................................................... 72 3.11. A felvétel és az átvétel helyi szabályai ....................................................................... 73 4.Az iskola helyi tanterve. ............................................................................................................. 74 4.1. A választott kerettanterv megnevezése........................................................................... 74 4.2. A választott kerettanterv által meghatározott óraszám feletti kötelező tanórai foglalkozások megtanítandó és elsajátítandó tananyaga. .......................................................... 74 4.2.1. Tantárgyi struktúra és óraterv ................................................................................. 76 4.3. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei. 78 4.4. A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok .................................... 81 4.5. A mindennapos testnevelés ............................................................................................ 82 4.6. Választható foglalkozások. ............................................................................................. 83 4.7. A tanulók tanulmányi munkájának írásban, szóban történő ellenőrzési és értékelési módja, formái, elvei. ................................................................................................................. 85 4.8. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elvei. .............................. 88 4.8.1. Az iskola élet és munkarendje ................................................................................. 88 4.8.2. A tanítás, tanulás szervezése ................................................................................... 89 4.9. A tanulók fizikai állapotának, edzettségének mérése. .................................................... 91 4.10. Az egészségnevelési és környezeti nevelési elvei. ..................................................... 93 4.11. A tanulók esélyegyenlőségének biztosítása. ............................................................... 95 4.11.1. Szemészeti ellátás ................................................................................................ 95 4.11.2. Habilitációs és rehabilitációs tevékenység ................................................................ 96 4.12. A tanuló jutalmazásával összefüggő, a tanuló magatartásának, szorgalmának értékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó elvek. ....................................................................... 97 4.12.1. A tanulók jutalmazása ......................................................................................... 97 4.12.2. A tanulók magatartásának értékelése .................................................................. 98 4.12.3. A tanulók szorgalmának értékelése ..................................................................... 99 4.13. Az írásbeli szóbeli számonkérések rendje ................................................................ 101 4.14. Az otthoni, napközis, tanulószobai felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai. ........................................................................................ 103 4.15. A tanuló magasabb évfolyamra lépésének feltételei ................................................. 104 4.16. Látássérült tanulók fejlesztésének programja ........................................................... 105 4.16.1. Habilitáció – rehabilitáció ép értelmű gyengénlátó tanulók 1 – 8. évfolyamára 105 4.16.2. Habilitáció-rehabilitáció halmozottan sérült gyengénlátó tanulók 1-8.............. 110 4.16.3. Habilitáció – rehabilitáció kiegészítés az ép értelmű súlyosan látássérültek (vak) 1-8. évfolyamára.................................................................................................................. 113 5. Záró rendelkezések ........................................................................................................... 115 6. Mellékletek ....................................................................................................................... 117 3


1. BEVEZETÉS 1.1. Az intézmény pedagógiai tevékenységét meghatározó jogszabályok A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC törvény, és annak végrehajtási rendeletei; A 2012. évi LXXI. törvény, a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény módosításáról A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény, és annak végrehajtási rendeletei; A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény; Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény; A 138/1992. (X.8.) Kormányrendelet a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben; A 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről; és a köznevelési intézmények névhasználatáról. A 110/2012.(VI.4.) Kormányrendelet a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről, alkalmazásáról A 59/2013 (VIII.9.) EMMI rendelet a Kollégiumi nevelés országos alapprogramjának kiadásáról; A 32/2012.(X.8.) EMMI rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról. 51/2012. (XII.21.) számú EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jogállásának rendjéről

4


1.2 Az intézmény bemutatása Neve:

Hajdú-Bihar Megyei Általános Iskola és Kollégium

Székhelye:

4025 Debrecen, Postakert u. 7. sz.

Telephelye:

4032 Debrecen, Lóverseny u. 3. sz.

OM azonosító:

201359

E-mail címe:

[email protected]

Honlapja:

www.gyorffykollegium.hu

Az intézmény többcélú közös igazgatású köznevelési intézmény. Alaptevékenysége: Sajátos nevelési igényű, látássérült, illetve ép intellektusú tartósan beteg tanulók nevelése, oktatása, valamint kollégiumi szálláshely nyújtása a közoktatásban tanulók számára. Intézményegységei: Györffy István Kollégium Intézményegység

Dr. Kettesy Aladár Általános Iskola Intézményegység

4025 Debrecen Postakert u. 7. 4032 Debrecen Lóverseny u. 3.

4032 Debrecen Lóverseny u. 3.

5


1.3. Györffy István Kollégium Intézményegység A kollégium intézményegység székhelye 4025 Debrecen Postakert utca 7. szám alatt, telephelye 4032 Debrecen Lóverseny utca 3. szám alatt található. A felvehető kollégisták maximális létszáma 472 fő. A kollégium lakói 1-12. évfolyamos látássérült tanulók, valamint 7-14. évfolyamos ép intellektusú középiskolás tanulók lehetnek. Felvételi körzetünk: Hajdú-Bihar megye. Kollégiumunk az alapellátást - lakhatás, étkezés, szociális és érzelmi védettség, tanulási biztonság és nyugalom, segítő pedagógiai környezet - minden felvett kollégista számára biztosítja. Az alapító okirat szelleme, a Kollégium hagyományai, a sok jelentkező közül kiválasztott tehetséges tanulók és szüleik igénye olyan sajátos kollégiumi arculat kialakítását tette szükségessé, amely a 

tehetséggondozást,



a felsőoktatásba való bekerülés esélyének megteremtését,



az értelmiségi szerepre, az értelmiségi élet normáinak elfogadására való felkészítést,



a szakirányú képzés,

a munkavállalói

pozíciók erősítésének segítését

és

a

menedzsertechnikák megismertetését tartja a kollégiumi nevelésben elsődlegesnek. Ezeknek megfelelően határozzuk meg kollégiumunk funkcióit, érték-, cél-, feladat- és tevékenységrendszerét.

6


1.4. Dr. Kettesy Aladár Általános Iskola Intézményegység Az általános iskolai intézményegység 4032 Debrecen Lóverseny utca 3. szám alatt található Felvehető tanulók száma: 112 fő Az intézményegység 1 – 8. évfolyamon biztosítja a látássérült tanulók nevelését – oktatását. Az iskolába való felvétel bármely osztályfokon, tanév közben is történhet a budapesti Látásvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság és Gyógypedagógiai Szolgáltató Központ (Budapest, Ajtósi Dürer sor 39.) szakértői véleménye, javaslata alapján. Felvételi körzetünk: Hajdú-Bihar, Bács-Kiskun, Békés, Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye. Feladatunk a tananyag elsajátítása mellett a tanulók meglévő látásának védelme, a látássérülés okozta hátrányok csökkentése. Minden tanuló számára biztosítani az alapkészségek elsajátítását; melyek a további ismeretszerzéshez, az integrációhoz szükségesek. Kiemelten kell kezelni az anyanyelvi és a matematikai képességek fejlesztését; A nevelőtestület által közvetítendő értékek  az „én” harmóniájára vonatkozó értékek közül a reális önismeret, a felelősségvállalás, az alkalmazkodni tudás, a nyitottság elsajátítása, alkalmazása;  a legfőbb érték a család;  a társas kapcsolatokban a tisztelettudó magatartás, a barátság, a másság felismerése és elfogadása;  a mindennapi kapcsolatokra vonatkozó értékek közül kulturáltság a viselkedésben és kommunikációban; az udvariasság, segítőkészség a konfliktusmentes szocializáció érdekében;  a tudással, műveltséggel kapcsolatos ismeretszerzési vágy, igény az önművelésre, fogékonyság a szépség iránt;  a munkával kapcsolatos értékek közül az önállóság, a szorgalom, a fegyelem, a kitartás, a kötelességtudat, a rendszeresség, a munka ésszerű megszervezése;  tisztelet a természeti, az egyetemes emberi értékek, kiemelten a nemzeti értékek iránt. Az értékek közvetítésében a pedagógusok szerepe kulcsfontosságú. Ezért szükséges a személyes példamutatás (közösségként, egyénként egyaránt), a pedagógiai kultúra folyamatos fejlesztése, az egységes eljárások és elvárások alkalmazása. Az iskolába lépés minden gyermek életében jelentős esemény. Az iskolai szabályokhoz való alkalmazkodás, a magatartás akaratlagos szabályozása, az irányított, szándékos figyelem, a siker iránti igény, a kudarc tűrése, a feladat végzéséhez szükséges akarat, türelem, felelősségérzet, kötelességtudat mellett az intellektuális képességek – észlelés és megfigyelés pontossága, figyelem tartóssága, mechanikus és logikus emlékezet, gondolkodás, fogalomalkotás, következtetés, ok-okozati viszonyok felfedezése, szimbólummegértés – és a szóbeli kifejezőképesség megfelelő szintje teszi alkalmassá a gyermeket arra, hogy az első osztályos ismereteket el tudja sajátítani. Az erőfeszítéseket növeli a gyengénlátás ténye. 7

Hajdú-Bihar Megyei Általános Iskola és Kollégium 4025 Debrecen, Postakert u. 7 : 52/431-301 : 52/531-939 Ehhez még hozzájárul az a lelki teher, hogy a család biztonságot jelentő védelméből kikerül. Az anyai gondoskodást is pótolni kell. A serdülőkor biológiai változásai lelkileg is labilissá teszik a gyermeket. A már nem gyermek, de még nem felnőtt korszak szorongást, bizonytalanságot, hangulati ingadozást vált ki. A gyakori túlkorosság következtében erre a korra esik az alsó tagozatból a felsőbe való átmenet is. A tananyag növekedése, a szaktanári rendszer a tanulótól nagyobb alkalmazkodást, a pedagógustól fokozottabb türelmet, odafordulást igényel.

A felvázolt gyermekkép tarka. Az ebből adódó speciális nevelési-oktatási feladatok is sokrétűek; melyet részletesen nevelési programunkban, helyi tantervünkben fogalmaztunk meg. Ennek megfelelően határoztuk meg iskolánk feladat és tevékenységrendszerét, melyet Pedagógiai programunkban fogalmaztunk meg.

8

-Hajdú-Bihar Megyei Általános Iskola és Kollégium 4025 Debrecen, Postakert u. 7 : 52/431-301 : 52/531-939 __________________________________________________________________________

2. GYÖRFFY ISTVÁN KOLLÉGIUM INTÉZMÉNYEGYSÉG NEVELÉSI PROGRAMJA

2.1. A kollégium nevelési alapelvei, értékei, célkitűzései (jogszabályi háttér) A 2011. évi CXC. törvény a Nemzeti Köznevelésről 17.§-a határozottan kijelöli a kollégiumok feladatait: „17. § (1) A kollégium az a nevelési-oktatási intézmény, amely az iskolai tanulmányok folytatásához szükséges feltételeket biztosítja, ha az a) a lakóhelyüktől távol tanulók számára a szabad iskolaválasztáshoz való joguk érvényesítéséhez, nemzetiségi nyelven vagy gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézményben való tanulásukhoz, b) a tanuló testi-lelki egészségét veszélyeztető, tanulását akadályozó otthoni körülmények miatt szükséges. (2) Kollégiumi nevelés-oktatás és lakhatáson kívüli ellátás biztosítható annak a tanulónak is, akinek férőhely hiányában nem lehet kollégiumi elhelyezést biztosítani (a továbbiakban: externátusi ellátás). A kollégiumi ellátás tízéves kortól - a testi, érzékszervi, értelmi fogyatékosság miatt sajátos nevelési igényű gyermekek és tanulók, valamint a nemzetiségi nevelésben, nevelés-oktatásban részt vevő gyermekek és tanulók esetében az óvodai nevelés kezdetétől - vehető igénybe. (3) A kollégium - részben vagy egészben, jogszabályban meghatározottak szerint szakkollégiumként is működhet. A szakkollégium célja, hogy saját pedagógiai program kidolgozásával személyközpontú tehetséggondozást végezzen. (4)

A

kollégiumi

nevelés

a

Kollégiumi

nevelés

országos

alapprogramjának

figyelembevételével a helyi pedagógiai program szerint folyik. (5) A kollégium munkarendjét úgy kell meghatározni, hogy alkalmazkodjék a tanulói iskoláinak munkarendjéhez.”

9

-Hajdú-Bihar Megyei Általános Iskola és Kollégium 4025 Debrecen, Postakert u. 7 : 52/431-301 : 52/531-939 __________________________________________________________________________ A Hajdú-Bihar Megyei Általános Iskola és Kollégium Györffy István Kollégium intézményegysége a Hajdú-Bihar Megyei Intézményfenntartó Központ fenntartásában működik Debrecenben, a felvehető kollégisták maximális létszáma 474 fő. A kollégiumi intézményegység székhelye a (4025) Postakert utca 7. szám alatt, míg a telephely a (4032) Lóverseny utca 3. szám alatt található. Kollégiumunk az alapellátást - lakhatás, étkezés, szociális és érzelmi védettség, tanulási biztonság és nyugalom, segítő pedagógiai környezet - minden felvett kollégista számára biztosítja. A kollégium lakói 1-12. évfolyamos látássérült tanulók, valamint 7-14. évfolyamos ép intellektusú középiskolás tanulók lehetnek. A 2011. évi CXC. törvény a Nemzeti Köznevelésről 1.§-a határozottan kijelöli a nemzeti köznevelés célkitűzéseit: „1. § (1) A törvény célja olyan köznevelési rendszer megalkotása, amely elősegíti a gyermekek, fiatalok harmonikus lelki, testi és értelmi fejlődését, készségeik, képességeik, ismereteik,

jártasságaik,

érzelmi

és

akarati

tulajdonságaik,

műveltségük

életkori

sajátosságaiknak megfelelő, tudatos fejlesztése révén, és ezáltal erkölcsös, önálló életvitelre és céljaik elérésére, a magánérdeket a köz érdekeivel összeegyeztetni képes embereket, felelős állampolgárokat nevel. Kiemelt célja a nevelés-oktatás eszközeivel a társadalmi leszakadás megakadályozása és a tehetséggondozás.”

2.2. A kollégium nevelési alapelvei, értékei, célkitűzései Az alapító okirat szelleme, a Kollégium hagyományai, olyan sajátos kollégiumi arculat kialakítását tette szükségessé, amely alapelvként a –

tehetséggondozást,

–

a felsőoktatásba való bekerülés esélyének megteremtését,

10

-Hajdú-Bihar Megyei Általános Iskola és Kollégium 4025 Debrecen, Postakert u. 7 : 52/431-301 : 52/531-939 __________________________________________________________________________ –

az értelmiségi szerepre, az értelmiségi élet normáinak elfogadására való felkészítést,

–

a szakirányú képzést, a munkavállalói pozíciók erősítésének segítését tartja a kollégiumi nevelésben elsődlegesnek.

–

mindezt támogató, családias légkör megteremtésével kívánjuk elérni, amely hozzájárul a gyermekek, fiatalok harmonikus lelki, testi és értelmi fejlődéséhez

–

az erkölcsi nevelést, a jellem kialakítását

–

a beillesztésre, beilleszkedésre, a kollégiumhoz való pozitív viszony kialakítására való törekvést

–

a konstruktív életvezetés kialakítását

Ezeknek megfelelően határozzuk meg Kollégiumunk célkitűzéseit:  az általános iskolás kollégisták sikeresen lépjenek be a középiskolai intézményekbe –

a gimnazista tanulóink sikeresen lépjenek be a felsőoktatás intézményeibe

–

a szakközépiskolás tanulóink sikeresen lépjenek be a szakirányú felsőoktatás intézményeibe, vagy a munkaerőpiacra

–

a tanulóink személyisége minél teljesebben bontakozzon ki

–

a

tanulóink

értelmi,

önálló

ismeretszerzési,

kommunikációs,

cselekvési

képességeinek a kibontakoztatása –

tanulóink önismerete, együttműködési készsége fejletté váljon

–

az egészséges-, környezettudatos életmód iránti igény mindennapjaik részévé váljon

Értékeink, értékrendszerünk egyenesen következnek a 2011. évi CXC. törvény a Nemzeti Köznevelésről

3.§-ában

megfogalmazott

elvárásokból,

valamint

alapelveinkből

és

célkitűzéseinkből: „3. § (1) A köznevelés középpontjában a gyermek, a tanuló, a pedagógus és a szülő áll, akiknek kötelességei és jogai egységet alkotnak. (2) A köznevelésben a nevelés és oktatás feladatát a gyermek szülei, törvényes képviselői megosztják a köznevelési intézményekkel és a pedagógusokkal. E közös tevékenység alapja a bizalom, az intézmény és a pedagógusok szakmai hitele. (3) Az állami és települési önkormányzati nevelési-oktatási intézményben az ismereteket, a vallási, világnézeti információkat tárgyilagosan, sokoldalúan kell közvetíteni, a teljes nevelésoktatási folyamatban tiszteletben tartva a gyermek, a tanuló, a szülő, a pedagógus vallási,

11

-Hajdú-Bihar Megyei Általános Iskola és Kollégium 4025 Debrecen, Postakert u. 7 : 52/431-301 : 52/531-939 __________________________________________________________________________ világnézeti meggyőződését, és lehetővé kell tenni, hogy a gyermek, tanuló egyházi jogi személy által szervezett hit- és erkölcstan oktatásban vehessen részt.” A Kollégiumunk által megfogalmazott értékek tehát: 1. - magyarság, nemzeti öntudat -

tudatos erkölcsiség;

-

tolerancia, felelősségvállalás

-

műveltség, tudás, intelligencia, a művészet, a tudomány különböző területeinek ismerete, befogadása;

-

motiváltság az önképzésre, jártasságok az ismeretek megszerzésére, a permanens tanulásra, a konvertálható ismeretek megszerzésére, a rendszeres, az eredményes tanulásra;

-

önismeret, önelfogadás, önbizalom, önmagában való hit, reális énkép;

-

céltudatosság, következetesség, kitartás, erős akarat.

-

demokrácia (kollégiumban, iskolában, társadalomban);

-

széles profilú szakmai alapképzettség, konvertálható szaktudás, vállalkozó szellem, sikerorientáltság, kockázatvállalás, önmenedzselésre, pályamódosításra való képesség;

-

munkában, tanulmányokban igényesség, szorgalom, kreativitás;

-

környezetvédelem, környezettudatos életmód,

-

egyéni és közösségi javak gyarapítása, a fogyasztásban mértékletesség, takarékosság.

II. A tanulók életrendje, tanulása, szabadideje szervezésének pedagógiai elvei Kollégiumunk az 59/2013 (VIII.9) EMMI rendeletben foglaltak szerint alakítja ki a kollégiumi, a foglakozási csoportokat, és a kollégiumi szervezeti egységeket. Ezek száma és az ezekben részt vevő tanulói létszám függ az adott tanévben a kollégiumba felvett kollégisták létszámától.

12

-Hajdú-Bihar Megyei Általános Iskola és Kollégium 4025 Debrecen, Postakert u. 7 : 52/431-301 : 52/531-939 __________________________________________________________________________ A tanulók életrendje telephelyenként illetve a tanulók életkorának megfelelően eltérő módon szerveződik. Szem előtt tartva, hogy Kollégiumunkban elsődleges a tanulás és a tanulmányi munka,

emellett

azonban

igen

színes

élet

folyik

vetélkedőkkel,

klubestekkel,

sportversenyekkel, kollégiumi körökkel és szakkörökkel, színház, múzeum és mozilátogatásokkal tarkítva.

Postakert u. 7. szám alatt működő intézményegységben: 6.30-kor ébresztő Személyes higiénia ellátása, a szoba takarítása 6.00-tól 7.30-ig reggeli Elindulás az iskolába Azok a tanulók, akik 8 óra után távoznak, vagy 12 óráig visszajönnek az iskolából, kötelesek nevüket a portán lévő füzetbe beírni, ennek okáról a nevelőtanárt tájékoztatni 13.00-tól 16.00 ebéd. Pénteken 12-00-től 15.00ig ebédelhetnek a diákok 15.20-ig minden tanulónak szabad kimenője van 15.30 – 18.00 között szilencium – 17.00-17.15 között szünet 19-20 között vacsora 21.00 kapuzárás 20.00 – 21.30 között szabadfoglalkozás 21.30 – 22.00 között felkészülés a takarodóra 22.00-kor villanyoltás 22.00 – 6.30 között éjszakai pihenés Lóverseny utca 3. szám alatt működő intézményegységben középiskolások számára: 6.00-kor ébresztő Személyes higiénia ellátása 06.00-06.30 között vagy 07.00 után, a szoba takarítása 6.00-tól 8.00-ig reggeli

13

-Hajdú-Bihar Megyei Általános Iskola és Kollégium 4025 Debrecen, Postakert u. 7 : 52/431-301 : 52/531-939 __________________________________________________________________________ Elindulás az iskolába Azok a tanulók, akik 8 óra után távoznak, vagy 12 óráig visszajönnek az iskolából, kötelesek nevüket a portán lévő füzetbe beírni, ennek okáról a nevelőtanárt tájékoztatni. 13.00-tól 16.00 ebéd Pénteken 12.00-től 15.00-ig ebédelhetnek a diákok 15.20-ig minden tanulónak szabad kimenője van 15.30 – 18.00 között szilencium – 17.00-17.15 között szünet 19-20 között vacsora 21.00 kapuzárás 20.00 – 21.30 között szabadfoglalkozás 21.30 – 22.00 között felkészülés a takarodóra 22.00-kor villanyoltás 22.00 – 6.00 között éjszakai pihenés Lóverseny utca 3. szám alatt működő intézményegységben általános iskolások számára: 06.30-kor ébresztő 06.30-07.00 reggeli teendők 07.00-től reggeli 07.15-07.40 Egyéni készülődés, mindenki a saját osztálytermében 07.40-07.45 Elvonulás az első óra színhelyére, együtt fegyelmezetten. Szilencium a felső tagozatnak hétfő-szerda 15.00-15.45 1. óra, 16.00-16.45 2. óra, 17.10-17.55 3. óra Szilencium a felső tagozatnak csütörtökön 14.00-14.45 1. óra, 15.00-15.45 2. óra, 16.00-16.45 3. óra Szilencium az alsó tagozatnak hétfő-csütörtök 14.00-14.45 1. óra, 15.00-15.45 2. óra, 16.00-16.45 3. óra 18.00-18.30 alsó tagozat, felső tagozat vacsora 18.30-19.00 alsó tagozat: klubfoglalkozások, egyéni foglalkozások 18.30-20.00 felső tagozat: klubfoglalkozások, felzárkóztatás, egyéni fejlesztés 19.00-tól alsó tagozat: esti teendők a hálóban

14

-Hajdú-Bihar Megyei Általános Iskola és Kollégium 4025 Debrecen, Postakert u. 7 : 52/431-301 : 52/531-939 __________________________________________________________________________ 20.00 alsó tagozat: villanyoltás 20.00-21.00 felső tagozat: esti teendők a hálóban 21.00 felső tagozat: villanyoltás

2.3. A tanulók tanulás és szabadidő szervezésének legfontosabb pedagógiai elvei: A Kollégiumi nevelés országos alapprogramja alapelvei irányadók számunkra. Kollégiumunk több mint 20 iskolával áll kapcsolatban, hiszen ennyi iskolába járnak tanulóink. Ezek egy része hagyományosan tanulásra, tudásra, folyamatos készülésre, folyamatos ellenőrzésre, versenyekre való felkészítésre, az egyetemi továbbtanulásra való előkészítésre koncentrál tanulmányi munkáját illetően. Kollégiumunk feladata ezt a munkát elősegíteni, támogatni. Ha a kollégiumi élet egészét, s magát a kollégiumot szocializáló tényezőnek fogjuk fel, akkor az egész kollégiumi élet, minden kollégiumi tevékenység "tanulás" a kollégisták számára. Ám számunkra – a fentiekből adódóan – mégis az iskolai tanulás és annak segítése, ennek megszervezése, ösztönzése, az önálló tanulás, az önművelés kialakítása, a rendszeres és folyamatos készülés begyakoroltatása a legfontosabb feladat. A tanulmányi munkánkban a következők fontosak: (A tanulók tanulásának, felkészülésének elvei) - a kollégiumi tanulmányi tevékenység megszervezése, - a kollégiumi tanulás módszereinek, jellegzetességeinek az ismerete, ennek bemutatása, megtanítása a kollégistákkal, - kiemelt foglalkozás az újonnan érkezett kilencedikesekkel, kapcsolattartás a tanulók szaktanáraival, -

hátrányos

helyzetű,

korrepetá1ásának

gyengén

megszervezése,

tanuló annak

kollégisták

elérése,

hogy

morzsolódjon le, s mindenki elérje a számára kitűzött átlagot,

15

felzárkóztatásának

és

egyetlen

se

kollégista

-Hajdú-Bihar Megyei Általános Iskola és Kollégium 4025 Debrecen, Postakert u. 7 : 52/431-301 : 52/531-939 __________________________________________________________________________ - tehetséges tanulók tehetségének folyamatos gondozása, felkészítésük a felsőoktatásban való továbbtanulásra; - az önművelés szükségletének kialakítása, felkészítés a permanens önnevelésre, - a tanulás egyénenként, közösségenként, szobánként, évfolyamonként való ellenőrzése, az eredmények figyelemmel kísérése, a hatékonyság elemzése és a közösségben heti, egyénileg havi értékelése. Ezen feladatokat csapatmunkának kell tekintenünk. Minden csoportvezető tanár tekintse egyik legfőbb feladatának csoportja tagjainak tanulmányi figyelését, az azonnali beavatkozásra való készséget, ha az szükséges. Az új tanulók beérkezésekor minden új tanévben megkezdődik az egyik legnagyobb feladat, hogy felmérjük, hogyan tanulnak, hogyan tudnak tanulni, illetve hogyan nem tudnak hatékonyan tanulni a kilencedikesek. Az újonnan érkezetteknek minden szempontból sok problémát jelent a kollégiumba és az iskolába való beilleszkedés az új státuszhely megtalálása. De azt is látnunk kell, az új helyzetben másképpen kell tanulni, hiszen sokkal többet, sokkal hatékonyabban, s minden szempontból eredményesebben kell tanulniuk a kollégiumban. Fel kell mérni, hogy ki tud egyedül tanulni, kit zavar a közösségben tanulás, kinek kell folyamatos segítség.. A Kollégiumi nevelés országos alapprogramja a kollégiumok feladatának tekinti a tanulás módszertan foglalkozás kötelező bevezetését a csoportfoglalkozásokon. A kilencedikesekkel való foglalkozás rendje a - a tanulásmódszertan bevezetésével együtt - a következő: -

Annak felmérése, hogy ki hogyan, milyen módszerekkel szokott készülni, hogyan lehet ezeket a kollégiumi rendszerhez igazítani.

-

A hatékony tanulási módszerekről, a kollégiumban bevált szokásokról egyéni, csoportos és évfolyamonkénti beszélgetés, illetve előadás tartása.

-

Az egyes tárgyakból a segítők, korrepetálók kijelölése, mind a tanulók, mind a nevelőtanárok közül.

-

Folyamatos ellenőrzés a hatékony tanulási szokások kialakítása érdekében. Pl. sok tanuló csak az írásbeli feladatot tekinti feladott leckének, többen nem másnapra készülnek előbb, hanem az aznap feladott leckéket írják, tanulják, a kedvenc tárgyat tanulják, a nem

16

-Hajdú-Bihar Megyei Általános Iskola és Kollégium 4025 Debrecen, Postakert u. 7 : 52/431-301 : 52/531-939 __________________________________________________________________________ kedveltre nem jut idejük, az idegen nyelv tanulására nincs kialakult módszerük, nem tanulják meg a nyelvtant, vagy nem kedvelik a szavak megtanulását stb. -

A szakmai ismeretek elsajátításának folyamatos segítése.

Szólnunk kell a tanulás feltételeinek és lehetőségeinek, a csend, a nyugalom – régi kollégiumi szóval élve a szilencium –, valamint a tanulás helyének, helyeinek a megteremtéséről. A kollégium a foglalkozások tartásával hozzájárul a tanulók erkölcsi gyarapodásához, személyiségének gazdagodásához, kompetenciáik fejlesztéséhez, a közösség fejlődéséhez. A kollégium kötelezően a következő foglalkozásokat biztosítja:

Felkészítő, fejlesztő foglalkozások Megszervezésükkor kitüntetett figyelmet kell fordítani a pozitív tanulási attitűd kialakítására és megerősítésére, a kreativitás fejlesztésére, figyelembe kell venni a tanulók személyiségének az egyéni sajátosságait. Tanulást segítő foglalkozások: a) rendszeres iskolai felkészülést biztosító egyéni és csoportos foglalkozás: A tanulás szervezett formában a szilenciumon folyik, amit a tanulónak a nevelőtanár által meghatározott helyen kell eltölteni. Napi felkészülést szolgáló tevékenység, közvetlen tanári irányítással (szilencium, számonkérés, segítségnyújtás) a középiskolai kollégistáknak hétfőtől-csütörtökig napi 3 óra – 15.30-tól 18.00-ig (17.00-tól 17.15-ig szünettel). Az általános iskolás kollégistáknak hétfőtől-csütörtökig 14.00 vagy 15.00 órától kezdődően (napirend szerint) szintén napi 3 óra. A részvétel a szilenciumon kötelező, minden tanuló a tanulószoba kezdetén a tanulóban jelzi délutáni programját. Szilencium alól távolmaradást az igazgató,

vagy

az

általa

meghatalmazott

személy

(általános

igazgatóhelyettes,

kollégiumvezető, főügyeletes, csoportvezető nevelőtanár) engedélyezhet – kizárólag a szülő írásos kérelmére. Nagykorú kollégista esetén a kollégista saját jogán eljárhat. Ellenőrzés, számonkérés – heti egy órában. b) az ismeretek bővítése és a pályaválasztás segítése érdekében szervezett szakkörök, diákkörök –heti egy óra:

17

-Hajdú-Bihar Megyei Általános Iskola és Kollégium 4025 Debrecen, Postakert u. 7 : 52/431-301 : 52/531-939 __________________________________________________________________________ A diákok az első – szeptember első hetében tartott – csoportfoglalkozáson megismerik, majd hét munkanapon belül jelentkeznek a meghirdetett foglalkozásokra az intézmény igazgatójánál. A foglalkozások október első hetében veszik kezdetüket. A tanuló a kollégium által biztosított lehetőségek közül választott, heti egy foglalkozáson köteles részt venni. A kötelezően választható foglalkozások a csoportvezető nevelő jóváhagyásával, míg a nem kötelező, iskolai, vagy más szervezet által (pl. sport-, szabadidő-, kulturális egyesület) szervezett foglalkozáson való részvétel (pl. edzések, szakkörök) a kimenő füzetben történő hivatalos igazolással is teljesíthetők. A körök szervezése az előző év tapasztalatait, a diákok érdeklődését, a kollégák felkészültségét figyelembe véve történik. A heti egy órás időkeret átcsoportosítható.

Egyéni és közösségi fejlesztést megvalósító csoportos foglalkozások: a)

A

tematikus

csoportfoglalkozásokat

a

59/2013

(VIII.9.)

EMMI

rendeletben

meghatározottak szerint szervezzük. Az óraszámok minden évfolyamon lehetővé teszik, hogy a tematikus csoportfoglalkozások részben vagy egészben- a csoportfoglalkozások keretében, vagy a felkészítő foglalkozások terhére szervezhetőek legyenek. A tematikus csoportfoglalkozásokon a kollégiumi alapprogram által kötelezően meghatározott témakörök feldolgozása zajlik. A kollégisták számára ezeken a foglalkozásokon kötelező a részvétel! A tematikus csoportfoglalkozások száma - évi 22 alkalom, a végzősök esetében 20 alkalom:

18

-Hajdú-Bihar Megyei Általános Iskola és Kollégium 4025 Debrecen, Postakert u. 7 : 52/431-301 : 52/531-939 __________________________________________________________________________ TÉMAKÖR A tanulás tanítása Az erkölcsi nevelés Nemzeti öntudat, hazafias nevelés Állampolgárságra, demokráciára nevelés Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése Családi életre nevelés Testi- lelki egészségre nevelés Felelősségvállalás másokért, önkéntesség Fenntarthatóság, környezettudatosság Pályaorientáció Gazdasági és pénzügyi nevelés Médiatudatosságra nevelés Összesen

1-8. 9. 10. 11. 12. 13-14. évfolyam évfolyam. évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam 4 3 2 2 2 1 2 2 2 2 1 1 2

2

2

2

1

1

1

2

2

2

1

2

1

1

1

1

1

1

1

1

2

2

3

3

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

1

1

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

3

3

1

1

1

1

1

1

22 óra

22 óra

22 óra

22 óra

20 óra

20 óra

b) A kollégiumi élet szervezésével összefüggő foglalkozás: 1. Általános - kollégiumi, iskolai élethez kapcsolódó - csoportfoglalkozás, - elsősorban a kollégiumi

csoport

életével

kapcsolatos

feladatok,

tevékenységek,

események

megbeszélése, értékelése- évi 15 alkalom, amelyen a tanulók számára kötelező a részvétel. 2. A kollégiumi tanulók részére szervezett, a kollégium vezetője vagy megbízása alapján helyettese vagy pedagógus által irányított, a kollégium folyamatos, rendszeres, zavarmentes működését biztosító tevékenység, amelynek keretében a kollégium gondoskodik az iskolai, kollégiumi foglalkozásokon részt nem vevő tanulók folyamatos pedagógiai felügyeletéről. Speciális ismereteket adó foglalkozások A tanulókkal való egyéni törődést biztosító foglalkozások:

19

-Hajdú-Bihar Megyei Általános Iskola és Kollégium 4025 Debrecen, Postakert u. 7 : 52/431-301 : 52/531-939 __________________________________________________________________________ Ezeken a foglalkozásokon a tanulók feltárhatják egyéni problémáikat, ezek megoldásában számíthatnak a pedagógus tanácsaira, segítségére. Szabadidő eltöltését szolgáló csoportos foglalkozások: A szabadidős, választható foglalkozásokon szerepet kap az egészséges és kulturált életmódra nevelés, az önellátás képességének fejlesztése, a diáksport, a természeti környezet megóvása, ápolása. A foglalkozások során hangsúlyt kap a gyermekek és ifjak irodalmi, képzőművészeti, zenei és vizuális képességeinek, kreativitásának, multikulturális érdeklődésük és toleranciájuk fejlesztése. A pályaorientácó szempontjából is fontos tartalmakat hordoznak a természettudományos, a műszaki témát feldolgozó és fejlesztő foglalkozások. A kollégium az igényekhez és lehetőségekhez igazodva támogatja a kollégium pedagógiai programjának alapelveivel összhangban lévő öntevékeny diákkörök működését. - testépítők köre - sportkör - természetjáró kör - hagyományőrzők köre

2.4. A teljeskörű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok Székhely Kollégiumunk zárt helyen, a város közepén, a Lóverseny utcai telephelyünk pedig nagyerdei övezetben van, mindkét telephelyen rendelkezünk sportudvarral és vannak egyéb tereink is a testi nevelés megvalósítására. Egy egészségügyi séta, egy rövid kirándulás ugyanolyan fontos nálunk, mint a versenyek megszervezése, a csapatsportok irányítása, a kollégisták erőnlétének fokozása, vagy az egyénileg kiemelkedő sportolók tehetségének gondozása. Mindezek folyamatos és egész évre kiterjedő tervező, irányító és szervezőmunkát feltételeznek. A tanulás, az iskolai munkára való folyamatos felkészülés meglehetősen egyoldalú szellemi tevékenység. Az egészséges életmódhoz hozzátartozik az, hogy kollégistáink sportoljanak,

20

-Hajdú-Bihar Megyei Általános Iskola és Kollégium 4025 Debrecen, Postakert u. 7 : 52/431-301 : 52/531-939 __________________________________________________________________________ játsszanak, friss levegőn sétáljanak, mozogjanak, kirándulni menjenek, fizikai megterheléssel is járó tevékenységet folytassanak. Fontos, hogy az aktív pihenést részesítsék előnyben kollégistáink. A házibajnokságok megszervezése a sportolás népszerűsítése mellett a különben sportolni nem szerető, nem kívánó kollégisták sportba, játékba való bevonását is jelentheti, s a kollégiumi közösségek alakulásának színterei is lehetnek. A sportot irányító tanár mellett a többi kolléga is bekapcsolódhat a szervezésbe, de nagyon népszerű a tanulók körében, amikor a tanárok is bekapcsolódtak a versenyekbe. Talán a legfontosabb a szomatikus nevelésben megkeresni és megtalálni minden olyan lehetőséget, hogy minden kollégista, – a leglustább is – sportoljon, játsszon, táncoljon, sétáljon, kiránduljon, ússzon, fusson. Ezért az egészségnevelési módszerünk legyen ösztönző, legyen sokoldalúan integrált és számítson tanulóink aktív részvételére. Kollégiumunkban az egészségnevelés összetett rendszere a következő 1. Szomatikus nevelés.

-

egészséget védő szokások kialakítása,

-

fizikai aktivitásra serkentés,

-

edzettség elérése,

-

helyes táplálkozásra nevelés

-

balesetek megelőzésére való felkészítés.

2. Pszichohigénés nevelés:

-

önismeret, személyiségismeret, öntevékenység,

-

egészséges életmód, életstílus kialakítása,

-

helyes nemi magatartás kialakítása.

21

-Hajdú-Bihar Megyei Általános Iskola és Kollégium 4025 Debrecen, Postakert u. 7 : 52/431-301 : 52/531-939 __________________________________________________________________________ 3. Szociálhigénés nevelés:

-

a jól működő szülő-gyermek kapcsolat jellemzői,

-

a felnőtt és gyermek kapcsolata,

-

a tanár és diák kapcsolata,

-

a sikeres párkapcsolat és szexuális magatartás kialakítása,

-

a társadalmi beilleszkedés elősegítése.

A Kollégiumi nevelés országos alapprogramja a csoportfoglalkozások egyik alaptémájává emeli a szomatikus és lelki egészségre nevelés mozzanatait. 2012. október 1-től azon szerencsés köznevelési intézmények közé tartozunk, amelyek rendelkeznek pszichológussal. Ez olyan lehetőségeket biztosít számunkra, tanulóink számára, amelyek eddig nem valósulhattak meg. Bármely kollégista egyszer szabadon felkeresheti intézményünk pszichológusát, kiskorú tanuló esetében a további foglalkozáshoz írásos szülői engedély szükséges, nagykorú tanuló saját jogán dönthet a foglalkozások folytatásáról. Ezeken a foglalkozásokon lehetőségük van tanulóinknak arra, hogy szakember nyújtson segítséget esetleges

pszichés

problémáik

(iskolai

szorongás,

párkapcsolati-,

családi-,

baráti

konfliktusokból, önértékelési zavarból eredő problémák,) feltárásához, megoldásához.

2.5. A tanulók fejlődését, tehetséggondozását, felzárkózását, pályaválasztását önálló életkezdését elősegítő tevékenységek elvei Látnunk kell, hogy a tanulmányi munka egymástól eléggé távol eső, de azonos súllyal szereplő két alappólusa a felzárkóztatás és a tehetséggondozás. Mindkettő esetében összetett feladatok várnak a kollégiumunkra. Az egyik a lemaradókat védi a lemorzsolódástól, a kimaradástól, a másik a kreatívakat, tehetségeseket kívánja minél nagyobb sikerek elérésére serkenteni. A felzárkóztatás A kollégium segítse a tanulásban elmaradt gyerekeket, biztosítsa annak esélyét, hogy a tehetséges tanulók képességeiket továbbfejlesszék, tudásukat bővítsék. Feladatunk a tanulók képességeinek felismerése, a tehetséges tanulók kiválasztása, a tanulók közötti képességbeli különbségek kezelése és ennek megfelelően a pályaorientáció segítése. Feladatunk, hogy a 22

-Hajdú-Bihar Megyei Általános Iskola és Kollégium 4025 Debrecen, Postakert u. 7 : 52/431-301 : 52/531-939 __________________________________________________________________________ kudarcélménytől való szorongást megszüntessük, felfedeztessük a tanulás örömét, működtessük a mindenkiben meglévő vagy mindenkiből előhozható kíváncsiságot, fejlesszük a tanulási hatékonyságot, a rendszerező-képességet, mert csak a belülről fakadó késztetés eredményez tartós tudást. Fontos tehát, hogy felkeltsük a diákok becsvágyát, kitartását. A tehetséggondozás A tehetséggondozás néhány alapelvét kívánjuk leszögezni:

-

A tehetséges kollégista-jelöltek esetében a felvételtől kezdve törekszünk a folyamatos

és rendszeres "tehetség-karbantartó" munkára; -

Az iskolai tanulmányi munka, a szakkörök, tehetséggondozó körök elvi támogatása,

kollégistáink szakköri munkájának segítése, szervezése; -

Az általános műveltség – amit a tehetség teljes kibontakozási alapjának tartunk –

fejlesztése érdekében, érdeklődési köröket, önképző és kollégiumi köröket, kollégiumi előadásokat indítunk. Folyamatosan érvényesítjük az általunk a tehetséggondozás alapelemének tartott négy alapelvet, amelyek betartása biztosítja a komplexitást: - az általános intelligencia, az általános intellektuális képességek, az általános műveltség fokozott fejlesztése, - a felismert speciális képességek fokozott fejlesztése csoportos és egyéni, illetve differenciált foglalkozások megszervezésével, - a tehetséges kollégisták kreativitásának fejlesztése (többirányú, világos gondolkodás, hajlékonyság, újat alkotási, mást más úton létrehozási vágy stb.), - folyamatos motiváció; elkötelezettség a feladataik, munkájuk, tanulásuk, kiválasztott tudományuk, értelmiségi pályájuk szerepeinek, feladatainak megoldása iránt, mert ez a teljesítmény alapja! Hiába van általános képesség, speciális képesség, kreativitás, ha nincs a feladat iránti elkötelezettség, ha nincs érdeklődés, kíváncsiság, tettrekészség, kitartás, saját energiák mozgósítása, akkor a tehetséges kollégista nem teljesít kellően. A tehetséggondozás, felzárkóztatás formái:

23

-Hajdú-Bihar Megyei Általános Iskola és Kollégium 4025 Debrecen, Postakert u. 7 : 52/431-301 : 52/531-939 __________________________________________________________________________ -

minden tanév kezdetén felmérjük a 9. évfolyamra járó kollégisták felkészültségét matematika, magyar nyelv és angol nyelv tantárgyakból, a felmérés eredménye alapján e tantárgyakból felzárkóztató foglalkozásokat, illetve tehetséggondozó foglalkozásokat szervezünk

-

a tanulók igényeinek felmérése alapján csoportos tehetséggondozó, felzárkóztató foglalkozásokat szervezünk egyéb tantárgyakból is (történelem, irodalom emelt szintű felkészítés, angol, német társalgási kör, kémia, biológia korrepetálás stb.)

-

a tehetséggondozás felzárkóztatás hatékony formája az egyéni foglalkozás a tanulókkal, amelyre a tanulóknak az adott tárgyat oktató pedagógus megkeresésével, az egyéni törődés illetve külön korrepetálásra biztosított időkeretben van lehetősége

24


1. A pályaorientáció segítése Kollégiumunkba

több

intézményből

változatos

szakmákat

(műszaki,

művészeti,

vendéglátóipari, kézműipari, vállalkozói) tanuló diákok érkeznek, ezért a hangsúlyt gimnazista tanulóink pályaválasztásának segítésére helyezzük. A tanuló képességeinek, érdeklődésének, tanulmányi eredményeinek tükrében végezzük, lehetőség szerint a szülőkkel illetve az osztályfőnökökkel való egyeztetés után. A tanulmányi munka megfelelő segítése növeli a továbbtanulás esélyét, a már szakmát választott tanulóink esetében pedig a munkába állást kell segítenünk. Mindezekkel összefüggő csoportvezetői feladat a felelősségérzet elmélyítése, a közép és hosszú távú céltudatos gondolkodás ösztönzése.

Differenciált foglalkozások A tanulók eltérő felkészültségi szinttel, különböző ismeretanyaggal érkeznek. A szilenciumokon és a csoportfoglalkozásokon belül ezért alapvető a differenciált foglalkozás. Pedagógusainknak figyelembe kell venni a más iskolákból érkező diákok eltérő tananyagát is. A lemaradó tanulók felzárkóztatására külön foglalkozásokat szervezünk. Kiemelt figyelmet kell fordítanunk a tehetséges gyerekek felkarolására is, különös tekintettel akkor, ha az adott tanulók hátrányos helyzetűek.

2.6. Hátrányos helyzetű tanulóknak szervezett felzárkóztató, tehetséggondozó, társadalmi beilleszkedést segítő foglalkozások terve Kollégiumunk a differenciálás pedagógiai lehetőségeinek alkalmazásával valósítja meg hátránykompenzációs feladatainak ellátását. A tanulói szükségletekhez igazítjuk nevelési módszereinket. Több szempont alapján értelmezzük a hátrányos helyzetet: - akit családi körülményei, szociális helyzete miatt a lakóhely szerint illetékes jegyző védelembe vett, illetve aki után rendszeres gyermekvédelmi támogatást folyósítanak; - beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézségeik miatt a képességeiknek megfelelő iskolai teljesítmény elérésében átmenetileg akadályozottak; - sajátos nevelési igényűek, így a tanulási folyamatban tartósan akadályozottak

25

-Hajdú-Bihar Megyei Általános Iskola és Kollégium 4025 Debrecen, Postakert u. 7 : 52/431-301 : 52/531-939 __________________________________________________________________________ A hátrányos helyzetű diákok képesség-kibontakoztató felkészítése az alapkészségek fejlesztésével és a tanulási képességek fejlesztésével valósulhat meg. Alapelv a tanulók egyéni megismerése, az optimális pedagógiai környezet megteremtése. Alkalmazni kell a személyes kapcsolatok motivációs, modellnyújtó funkcióit. Az önálló tanulást a tanuló életkori és egyéni sajátosságaira, aktivitására kell építeni, nagy hangsúlyt kell fektetni a kollégistával való együttműködő viszony kialakítására. A sajátos nevelési igényű gyermekek számára megkeressük a számukra legeredményesebb tanulási módszereket, technikákat (hangos tanulás, egyéni tanulás); valamint lehetővé tesszük a tanulásukat segítő eszközöket igénybevételét. Egyéni foglalkozásokat tartunk a közösségi beilleszkedés, a személyes problémák megbeszélése, az alkalmazkodási nehézségek leküzdése és a pozitív jövőkép kialakítása érdekében. A nevelőtanárok fokozott figyelme szűri ki a pszichés fejlődés zavarait, a lelki zavarokat, a személyiség problémáit. Kiemelt fontosságú a partneri kapcsolatok kiépítése és működtetése, valamint a nevelőtanárok rendszeres visszajelzése a tanulók, a szülők, és a középiskola felé. A tehetségnek kell a közeg, amiben kibontakozhat, kell az inger-dús környezet, kellenek tehetséges társak; szükséges tehetségének, viszonylagos másságának az elfogadása, a teljesítmény elismerése; kell kreatív, tehetséges tanár, aki segít utat törni; kell egy stabil, harmonikus kapcsolatrendszer szülővel, családdal, iskolával, tanárral, kell neki is a belső harmónia!

Figyelni kell néhány teljesítményrontó tényezőre! - Irreális énkép, a nem reális önértékelés. (Ön-alulértékelés, vagy önmaga túlértékelése) - Valamilyen érzelmi labilitást előidéző tényező (családi probléma, személyes kapcsolat, iskolai kudarc, pedagógussal való konfliktus stb.) - Szociális éretlenség (nincsenek stabil kapaszkodói, értetlenséget tanúsít dolgokkal, szabályokkal, ugyanakkor értetlenség veszi körül stb.) - Agresszív magatartás.

26


2.7. A kollégiumi közösségi élet fejlesztésének módszerei, eszközei, a művelődési és sportolási tevékenység szervezésének elvei A kollégiumi nevelésben a szabadidő eltöltésének optimális megtervezése alapvető fontosságú. Szűkre szabott időben zajlik ugyanis a Kollégiumi nevelés országos alapprogramjában kijelölt témakörök foglalkozásainak, a NAT kereszttanterveinek és a kerettantervek moduljainak kollégiumra háruló kivitelezése. Ezek a tanulmányi munkát kiegészítő "tudományos tájékoztatás", a tehetséggondozás, a hiányok pótlása, a művészetekre nevelés, a művészetekkel való nevelés, a vizuális nevelés, a fiatalos időeltöltések, a megemlékezések,

az

ünnepségek,

a

hagyományos

kollégiumi

összejövetelek,

a

sportversenyek, a csoportfoglalkozások, az egyéni beszélgetések és sok egyéb. Át kell gondolni, hogy ezen tevékenységekből mit vállalhat magára a kollégium, mi az, ami az iskolában jobban megoldható, illetve mi az, ami az iskolai tevékenységekből teljességgel hiányzik, mik azok, amelyeket a környezetben megtalálható kulturális intézmények tudnak megszervezni, vagy velük közösen jobban, hatékonyabban meg lehet szervezni mi az, amit a családokra lehet, vagy kell bízni. Melyek azok a feladatok, amelyek megoldását a kollégisták vállalhatják, teljesen önállóan megszervezni, melyek azok, amelyekben segítséget kell nyújtani és melyek, azok amelyeket csak tanári irányítással lehet megoldani. Meg kell határozni, hogy a szabadidőben milyen programokból lehet (kötelezően) választani. Hiszen a Kollégiumi nevelés országos alapprogramja a kollégium által meghirdetett szabadidős foglalkozások közül egyet "kötelezőnek" tekint. Tudnunk kell, hogy a kollégista a felkínált programokból melyiket választja fakultatív módon, illetve melyiket kötelezően. A kollégium konkrét tevékenységekre lebontott kulturális, művészeti nevelési terve adjon bőségesen olyan lehetőségeket, programokat, amelyekből tudjon választani minden kollégista. Az is, aki művészkedni szeret, az is, aki versenyezni, az is, aki elmélyülni egy-egy esztétikai témában, s az is, aki csak egyszerűen szórakozni szeretne. Tudatosítanunk kell, hogy ez a nevelési terület átfogja a kollégiumi élet minden mozzanatát. A Kollégiumi nevelés országos alapprogramja

témakörei

és

foglalkozási

kötelezettségei

elsődlegesen

a

csoportfoglalkozásokat célozzák meg. Ugyanakkor látnunk kell, hogy az egyes témakörök önmagukban is részei lehetnek az esztétikai nevelésnek, illetve a kulturális nevelőmunkának. A művészetek sokféleségének megismerésétől, élményszerű befogadásától és élvezésétől, a műveltségi szükséglet kialakításától kezdve ide tartozik az ízléses öltözködés, a testkultúra, a

27

-Hajdú-Bihar Megyei Általános Iskola és Kollégium 4025 Debrecen, Postakert u. 7 : 52/431-301 : 52/531-939 __________________________________________________________________________ hajviselet, a mozgáskultúra. A népi hagyományok ismerete, a tánctanulás, a múzeumba, moziba, színházba, operába járás szokásainak kialakítása, tárgyaink, környezetünk esztétikájának a felismerése, alakítása, a természet szépségeinek felismerése, befogadása, őrzése,

védelme,

közvetlen

környezetünk

és

önmagunk

tisztasága,

csinosítása,

rendbenntartása. Ide tartozik a mindennapi divathullámokból az értékek felismerése, azok elfogadása és megőrzése, a silányság, a giccs kidobása. Ide tartozik a közös és egyéni könyvtár, lemeztár, kazettatár, videofilmtár kialakítása, fejlesztése, gyarapítása. Mindezek olyan feladatrendszert alkotnak, amelyet egy felelős tanár önmagában irányítani és teljesíteni nem tud, tehát legjobb ezt is csapatmunkában csinálni. Gyakorlati feladatok, kulturális tevékenységek a Györffy Kollégiumban Könyvtári munka Nagyszerű könyvtárral rendelkezünk, amely alkalmas a tanulásra, a szakmai képzés segítésére, a felkészülésre, a kutatásra, a tehetséggondozásra. A Köznevelési Törvény előírja számunkra a könyvtáros tanár, v agy könyvtáros alkalmazását. Ő gondoskodik a könyvtár gyarapításáról, a könyvek rendben tartásáról, megszervezi a kölcsönzés a kollégiumi könyvtár kutatási és tanulási rendjét, lehetőség szerint évenként leltároz. A legfontosabb annak a megoldása, hogy a kollégisták a lehető legtöbb alkalommal juthassanak könyvekhez, ezért a könyvtárfelelős beosztásában figyelembe kell venni. Hogy olyankor legyen szolgálatban, amikor a kollégistáknak könyvre van szüksége. A lényeg, hogy a kollégiumi könyvtár megfeleljen a funkciójának, a kollégista hozzájusson a szükséges könyvhöz, hogy a könyvtárfelelős tanárnak legyen szívügye a könyvtár, a könyvek rendben tartása, s kölcsönzés. A mai gazdasági helyzetben a lehetséges könyvbeszerzési lehetőségek – ajándékozás, adományozás, nagykönyvtári fölös példányok megszerzése stb. – felkutatása, tehát a könyvállomány gyarapítása. Könyvtárosunknak ismernie kell azokat az igényeket, amiket az iskolák kívánnak tanulóinktól. Ezért tartson kapcsolatot az iskolai szaktanárokkal, elsősorban a magyar és történelem szakos kollegákkal, az iskolák könyvtárosaival. Részben a kötelező olvasmányok ismerete, beszerezhetősége, szükséges példányszámok stb., részben a kollégisták olvasási szokásainak megismerése, alakítása miatt. Tartsa evidenciában milyen könyvek, lexikonok, feladatgyűjtemények kellenek az érettségihez, a felvételikhez, de a szabadidő értelmes

28

-Hajdú-Bihar Megyei Általános Iskola és Kollégium 4025 Debrecen, Postakert u. 7 : 52/431-301 : 52/531-939 __________________________________________________________________________ eltöltéséhez szükséges könyvek sem hiányozhatnak a polcokról. Pénzügyi lehetőségeink figyelembe vételével, de következetesek vagyunk az új könyvek, lexikonok, kézikönyvek, valamint audió– és videó eszközök, ismerethordozók vásárlásában. A könyvtáros mutassa be a vásárolt, beszerzett új könyveket és egyéb eszközöket a kollégistáknak, hívja fel a figyelmet azokra az értékes könyvekre, filmekre, lemezekre, CDkre, amelyek gyarapíthatják a tanuló, a család könyvtárát, de a kollégium nem tudja beszerezni. Szervezzen olvasókört, filmbemutatót, vagy lemezbemutatót az "üvegteremben", műveltségi vetélkedőt, hívjon írókat, újságírókat, költőket a kollégiumba! Szeretesse meg a könyvet, az olvasást a kollégistákkal, győzze meg őket arról, hogy a könyv - bár az egyik legrégibb információtároló és hordozó -, nem veszítette el jelentőségét a modem eszközök mellett sem, és hisszük, hogy még nagyon sokáig megmaradnak sajátos funkciói. Ezt a beszélgetést nem kell kötelezővé tenni, ha jók és hasznosak ezek, kettő-három után úgyis eljönnek a tanulók. A rendezvényszervezés Kollégiumunknak vannak olyan rendezvényei, amelyek az egész közösséget megmozgatják. Arra törekszünk, hogy a rendezvények ne legyenek sablonosak, ne másolják az iskolai megmozdulásokat, kapjanak valamifajta családias, sajátosan kollégiumi jelleget, ha arra mód van. Az állami és nemzeti ünnepekről, az emléknapokról, az egyházi ünnepekhez kapcsolódó, de hagyományosan a kollégiumban is megünnepelt napokról, és a hagyományos kollégiumi megmozdulásokról szólunk. Ha végigtekintünk egy kollégiumi éven, akkor kb. a következő esetekben ünneplünk, emlékezünk, vagy ünnepelhetünk, emlékezhetünk együtt: évnyitó közgyűlés, az új kollégisták fogadalomtétele – ismerkedési est, aradi vértanuk napja,

29

-Hajdú-Bihar Megyei Általános Iskola és Kollégium 4025 Debrecen, Postakert u. 7 : 52/431-301 : 52/531-939 __________________________________________________________________________ október 23. – a forradalom napja, Mikulás napja, Karácsony, félévzáró értékelés, Farsang, március 15. Györffy Kollégiumi Hét, Galopp Napok a költészet napja, anyák napja, a végzősök búcsúztatója a kollégiumban, illetve ballagás. Mindegyik más és más összejövetel, mindegyiknek más hangsúlyai, jellemzői vannak, és ennek megfelelően kell megszervezni, lebonyolítani. Ugyancsak szó eshet a kollégiumban a Föld napjáról, a takarékossági világnapról, a színházi világnapról, a kihívás napjáról, a honvédelem napjáról és sorolhatnánk a jeles és kevésbé jeles napokat, ünnepeket. A kollégium számtalan lehetőséget biztosít, az ünnepi közgyűléstől, a megemlékezésen, az ünnepélyen a beszélgetésen a klubesten át, a közös értékelésen való megemlítésig. Változatos és differenciált rendezvénytervet lehet, kell összeállítani, óvatosan bánva az ünneplésekkel, hiszen akár a tanév minden napjára eshet egy-egy megemlékezés, s akkor ott vannak még az iskolai ünnepélyek is. A sportolási tevékenységeket már fentebb tárgyaltuk.

2.8. A gyermek – és ifjúságvédelemmel összefüggő tevékenységek Növendékeink között egyre több olyan gyermek található, aki hátrányos helyzetű, vagy veszélyeztetett, akinek a szülei munkanélküliek, akinek a szülei elváltak. Kollégiumunkban nagy gonddal kutatjuk a hátrányos helyzetű növendékeket, igyekszünk hátrányaik csökkentésére, helyzetük javítására. Fontos célkitűzésünk, hogy pedagógiai tevékenységünk kizárja annak lehetőségét, hogy bármelyik diák származása, színe, vallása, nemzeti vagy etnikai hovatartozása miatt, vagy bármely más oknál fogva hátrányos, esetleg kitaszított 30

-Hajdú-Bihar Megyei Általános Iskola és Kollégium 4025 Debrecen, Postakert u. 7 : 52/431-301 : 52/531-939 __________________________________________________________________________ helyzetbe kerüljön. Különös figyelemmel kísérjük tehát a kollégiumba kerülő állami gondozott, szociálisan hátrányos helyzetű, vagy egyéb okokból veszélyeztetett tanulók fejlődését. Elsődleges feladatnak tekintjük ezen tanulók kiszűrését, melynek módja leginkább az

egyéni

törődés

során

kötetlen

beszélgetés

kialakítása,

a

tanuló

családjával,

osztályfőnökével való beszélgetés, a veszélyeztetettségre utaló jelek megfigyelése, felismerése. A veszélyeztetettség külső megjelenési formái az alábbiak lehetnek: - szabados életforma, csavargás, sajátos életvitelt tükröző külső öltözködésben, hajviseletben, ékszerezettségben, - italozás, dohányzás, - szélsőséges politikai nézetek hangoztatása, - kisvallásokhoz való csapódás, - drogfogyasztás. A gyermekvédelmi munkát meghatározó elveink: - minden kollégista diákot előítéletek nélkül segítünk, védünk, hallgatunk meg, kérdezünk; - tiszteletben tartjuk a diákok személyiségét, emberi méltóságát; - mindenkihez tapintattal közelítünk; - a tudomásunkra jutott információkat titokban tartjuk, azt csak és kizárólag a diák helyzetének javítására, problémájának megoldására használjuk fel; - senkit nem részesítünk igazságtalan előnyben, de a lehetséges segítés és beavatkozás érdekében rangsorolunk a hátrányosság és a veszélyeztetettség mértékének megfelelően. Figyelemmel kísérjük a veszélyeztetett tanulók közösségi kapcsolatait, közösségbe épülését. Ügyelünk rá, hogy semmiféle hátrányos megkülönböztetés ne érhesse őket. Kollégiumunkban –

a szociális, anyagi,

–

a kulturális, műveltségi,

–

a földrajzi, lakókörnyezeti hátrányokat, illetve ezek együttes megjelenési formáit, a halmozottan hátrányos helyzet mutatóit, jellemzőit találjuk meg. Ezek természetesen nevelési és oktatási problémaként jelentkeznek a kollégiumban és az iskolában.

31

-Hajdú-Bihar Megyei Általános Iskola és Kollégium 4025 Debrecen, Postakert u. 7 : 52/431-301 : 52/531-939 __________________________________________________________________________ A kollégiumba kerülő gyermekek eleve hátrányból indulnak, hiszen családjuktól el kellett szakadniuk. A hátrányos helyzet mérséklése, csökkentése Mit tehetünk a hátrányos szociális helyzet mérsékléséért? Egyik alapvető dolog, hogy felmérjük, feltérképezzük, felkutatjuk, azt, hogy ki tartozik a hátrányos helyzetűek közé, ki milyen hátrányokkal rendelkezik. Itt nemcsak a szociális hátrányt kell figyelembe venni, hanem minden egyebet, amit jeleztünk. Aztán ki kell alakítanunk a segítés stratégiáját és taktikáját. Rendkívül fontosnak tartjuk, hogy anyagiak miatt egyetlen növendéknek se kelljen elhagyni a kollégiumot. A műveltségi lemaradás, s a tanulmányi motiváció hiányának a felszámolása mind a tehetséges, kreatív, mind a gyengébb tanulók esetében a kollégium és az adott iskola feladata, az együttműködés elengedhetetlen, hiszen igen gyakori, hogy a szociális gondokra éppen a műveltségbeli hiányosságok, az ambícióvesztés hívja fel a figyelmet. Előfordulhat, hogy azonnali beavatkozásra van szükség, hiszen a rossz családi helyzet, vagy a drog kipróbálása miatt előfordulnak agresszív, vagy depressziós növendékek, akik hajlamosak magukkal sodorni egész csoportokat. A gyermekvédelmi intézményekkel, a rendőrséggel, az egészségvédőkkel, az orvossal, a védőnővel, a nevelési tanácsadóval való folyamatos kapcsolat mellett oda kell figyelni nemcsak a veszélyeztetett gyermekekre, hanem a kollégium minden lakójára. Gyermekvédelmi tevékenység: Két alapvető feladatot kell ellátnia a kollégiumnak: egyrészt, megelőzni növendékünk testi, vagy lelki károsodását, másrészt, a már bekövetkezett károsodásokat orvosolnia, megszüntetnie kell. Tehát munkánknak két lényeges eleme van: a prevenció és a korrekció. Bár ez a két szakasz nehezen választható el egymástól, mégis a megelőzést tekintjük az elsődleges, legfontosabb feladatnak, hiszen időben beavatkozva a nevelés folyamatába védelmet tudunk nyújtani a negatív hatások ellen.

32

-Hajdú-Bihar Megyei Általános Iskola és Kollégium 4025 Debrecen, Postakert u. 7 : 52/431-301 : 52/531-939 __________________________________________________________________________ Hogy ezt megtehessük, ismerni kell a szülőket, a családok helyzetét, szélsőséges esetben helyzettanulmányozást kell végezni, hogy a hatékony beavatkozás érdekében megismerjük a gyermekek otthoni körülményeit. - A csoportnevelőknek szoros kapcsolatot kell tartaniuk a szülői házzal vagy a nevelőszülőkkel, illetve a nevelőintézettel, esetlegesen a tanuló lakhelye szerinti önkormányzattal. - Közre kell működniük a gyermek- és ifjúságvédelemi feladatok ellátásában, a tanuló fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében (tanulmányi eredmény romlása, családi gondok, gazdasági helyzet romlása esetén). - Kötelességük, hogy a tanulók részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, és ezek elsajátításáról meggyőződjön. - A nevelőnek feladata a szülők és a gyerekek tájékoztatása a számba vehető konkrét lehetőségekről (például: világosítsa fel őket az igénybe vehető szociális juttatásokról). - A nevelőnek tájékoztatnia kell a tanulót és szüleit arról is, hogy a gyermek vagy fiatal érdekében milyen intézkedéseket tart szükségesnek. A gyermekvédelemben minden munkánkat igen tapintatosan, nagy empátiakészséggel, humánusan kell végeznünk. Olyan ismeretek birtokába is juthatunk, amelyek senki másra nem tartoznak, csak akkor, ha a megelőzés érdekében azokat fel kell tárnia. Ismerni kell a kollégisták baráti, "kortárs" környezetét, ismeretségi körét, külső kapcsolatait, valamint az osztályközösségét, az ott elfoglalt státuszhelyzetét is. A gyermekvédelmi munka nem olyan látványos, mint amilyen látványos lehet a sport, vagy a kulturális munka, de hasznosságát, fontosságát tekintve azonos, sőt gyakran meg is haladja azokét, hiszen itt gyermekek, csoportok, családok támogatásáról, sőt megmentéséről lehet szó. A gyermekvédelmi munkában be kell tartanunk az erre vonatkozó etikai követelményeket is.

33


2.9. A kollégium hagyományai és annak továbbfejlesztési lehetőségei A kollégiumi nevelési programunkban kiemelt feladat, az arculatot alakító tevékenység, a megtartó hagyományok őrzése. Névadónk munkássága és akarata előtt tisztelegve ez különösen fontos számunkra. Ilyennek tartjuk a leendő kilencedikes tanulóink számára megrendezésre kerülő ismerkedési táborunkat, ahol már a kollégiumba való beköltözésük előtt megismerkedhetnek későbbi nevelőtanáraikkal, csoporttársaikkal, a kollégium napi- és házirendjével, valamint Debrecen városával. Hagyományaink között szerepel az ismerkedési est a vetélkedővel, amely során a csoportok kilencedikes tanulói különböző produkciókkal mutatkoznak be a kollégium nevelői és diákjai előtt, és záróakkordként leteszik „esküjüket”. Városi szinten is kiemelkedő rendezvénysorozatunk a Györffy hét és a Galopp Napok, amely során különböző sport és kulturális rendezvényeket (versmondó verseny, rajz és fotópályázat) szervezünk, amelyekre meghívjuk a város többi kollégiumának diákjait is, a diákok ügyességi vetélkedőket, és különböző bemutatókat szerveznek a nevelőtanárok segítségével saját szórakoztatásukra ezáltal teremtve meg a lehetőséget arra, hogy a tehetséges tanulóink megmutassák tehetségüket az egész közösségünk előtt. A Mikulás napi ajándékozást remek lehetőség arra, hogy ne csak kapjunk, hanem adjunk is. A csodálatos Karácsonyesteket a meghittség jellemzi, ahol szintén megmutatkozik tanulóink tehetsége. A farsangi bált önfeledt kikapcsolódás és a kreatív önkifejezés színterévé vált az évek során. Hagyományaink természetesen nem alkotnak statikus, lezárt rendszert, hanem tantestületünk és tanulóink innovációs hajlamának köszönhetően mindig kész a megújulásra, így például a 2011./2012. tanévben rendeztük meg első ízben a nyelv világnapjához kapcsolódó nyelvi vetélkedőnket, amely olyan sikert aratott tanulóink körében, hogy az idei munkatervben is helyet követelt magának.

34


2.10. . Az iskolával, a szülőkkel való kapcsolattartás és együttműködés formái Az intézmény külső kapcsolatait az igazgató koordinálja. Az intézmény működésével kapcsolatos nyilatkozattételre kizárólag az igazgató, vagy az általa megbízott személy jogosult. Az intézmény kapcsolatot tart fenn a debreceni általános iskolákkal, középiskolákkal, kollégiumokkal, szakképző intézményekkel és a nevelési-oktatási intézményekkel. Tanárai, tanulói és kollégistái révén bekapcsolódik Debrecen közéleti, kulturális és sport tevékenységébe. Az intézmény kapcsolatot tart fenn a megye általános iskoláival, középiskoláival, kollégiumaival. az általuk szervezett programokban – a lehetőségekhez mérten – részt vesz. Az intézmény – lehetőleg – kapcsolatot létesít más európai ország hasonló adottságú intézményével tapasztalatszerzés, diákcsere szervezése érdekében. Az intézmény érdekelt pedagógusai felkészültségének növelésében, ezért – a lehetőségekhez mérten – elősegíti tapasztalatcserék szervezését, továbbképzéseken való részvételüket. A nevelési-oktatási intézmény közreműködik a gyermekek, tanulók veszélyeztetettségének megelőzésében és megszüntetésében. Ezért intézményünk – amennyiben az szükségessé válik – együttműködik a tanulók, kollégisták lakhelye szerint illetékes családsegítő szolgálatokkal és/vagy gyámhivatallal. A kollégium egészének életéről, a kollégiumi munkatervről, az aktuális feladatokról az igazgató a szülői munkaközösségi üléseken, a csoport nevelőtanárok a fogadóórán (iskolai szülői értekezletek időpontjában) tájékoztatják a szülőket. A tanulók egyéni haladásával kapcsolatos tájékoztatásra az alábbi fórumok szolgálnak. - fogadóórák - írásbeli tájékoztatók a kollégiumi kimenő füzetben, hivatalos levélben

35

-Hajdú-Bihar Megyei Általános Iskola és Kollégium 4025 Debrecen, Postakert u. 7 : 52/431-301 : 52/531-939 __________________________________________________________________________ A fogadóórák idejét a csoportmunkatervek tartalmazzák. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg (közvetlenül), vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik a kollégium nevelőtestületével, igazgatójával. A fogadóórák időpontjáról minden nevelőtanár beköltözéskor tájékoztatja a szülőket, melyet szeptemberben – a kimenő füzetben – csoportjának tagjai írásban rögzítenek. A fogadóórák rendje szeptember 30-ig megjelenik a kollégium honlapján. A középfokú iskolákkal fenntartott kapcsolat formái: kölcsönös tájékoztatás egymás munkatervéről, pedagógiai programjáról, rendezvényeiről, tanítási szünetekről, a tanulók magatartási és szorgalmi jegyeiről, tanulmányi eredményeiről. Közvetlen kapcsolatot tart az iskolafelelős nevelőtanár, csoportfelelős nevelőtanár, illetve az igazgatóhelyettes és az igazgató. A középfokú iskolákkal fenntartott kapcsolat formái: kölcsönös tájékoztatás egymás munkatervéről, pedagógiai programjáról, rendezvényeiről, tanítási szünetekről, a tanulók magatartási és szorgalmi jegyeiről, tanulmányi eredményeiről. Közvetlen kapcsolatot tart az iskolafelelős nevelőtanár, csoportfelelős nevelőtanár, illetve a kollégiumvezető és az igazgató.

2.11. Az egészségnevelési és környezeti nevelési elvek Az egészségnevelési elveinket a teljeskörű egészségfejlesztéssel kapcsolatos fejezetben is taglaltuk. A testi és mentális képességek folyamatos megőrzéséhez és fejlesztéséhez szükséges a megfelelő életritmus kialakítása, az egészséges és kulturált étkezés, öltözködés, tisztálkodás, testápolás, a rendszeretet belső igénnyé válása, az ehhez kapcsolódó szokásrendszer megalapozása. A tanulók olyan ismereteket, gyakorlati képességeket sajátítanak el, szokásokat tanulnak meg, amelyek segítik őket testi és lelki egészségük megőrzésében, az egészségkárosító szokások kialakulásának megelőzésében. A kollégium a diákok számára otthonos, kulturált, esztétikus közeget biztosít, ahol a tanulók jól érzik magukat, és amely egyúttal fejleszti is ízlésüket, igényességüket. Környezeti adottságai révén hozzájárul az egészséges életvitel, a helyes életmód iránti igény kialakulásához.

36

-Hajdú-Bihar Megyei Általános Iskola és Kollégium 4025 Debrecen, Postakert u. 7 : 52/431-301 : 52/531-939 __________________________________________________________________________ A kollégiumban a sajátos nevelési igényű tanulók nevelése során kiemelt figyelmet kap a saját állapot pontos megértése, szükség esetén a gyógyászati, illetve az egyéb speciális eszközök használata. A kollégium környezettudatos magatartásra neveli a tanulókat, hogy érzékennyé váljanak a környezetük állapota iránt, és hogy értsék a fenntartható fejlődés fogalmát, továbbá hogy életvitelükbe beépüljön a környezetkímélő magatartás, egyéni és közösségi szinten egyaránt. A kollégiumnak feladata a családi életre, a családtagi szerepekre, a párkapcsolatok kulturált kialakítására, a takarékos és ésszerű gazdálkodásra és az öngondoskodásra nevelés. A szeretetteljes, bizalmi viszonyra alapozva segít a harmonikus nemi szerep kialakulásában, támaszt nyújt a szexuális életben való tájékozódáshoz. A feladathoz kapcsolódóan a természettudományos kompetencia fejlesztése valósul meg: képes legyen az emberi tevékenység okozta változások és az ezzel kapcsolatos, a fenntartható fejlődés formálásáért viselt egyéni és közösségi felelősség megértésére. Ismerje a tudományos elméletek szerepét a társadalmi folyamatok formálódásában, az alkalmazások és a technológiák előnyeit, korlátait és kockázatait a társadalom egészében. Képes legyen mozgósítani természettudományos és műszaki műveltségét, a munkájában és a hétköznapi életben felmerülő problémák megoldása során. Gyakorlatias módon tudja a tudását alkalmazni új technológiák, berendezések megismerésében és működtetésében, a tudományos eredmények alkalmazása során, problémamegoldásaiban, egyéni és közösségi célok elérésében, valamint a természettudományos és műszaki műveltséget igénylő döntések meghozatalában. Kritikus legyen az áltudományos, az egyoldalúan tudomány- és technikaellenes megnyilvánulásokkal szemben. A szociális és állampolgári kompetencia esetében fejlesztjük a magatartás minden olyan formáját, amely révén az egyén hatékony és építő módon vehet részt a társadalmi és szakmai életben, az egyre sokszínűbb társadalomban, továbbá ha szükséges, konfliktusokat is meg tud oldani. A sikeres kapcsolatok és társadalmi részvétel érdekében elengedhetetlen a normatudat, a viselkedési és az általánosan elfogadott magatartási szabályok megértése, hogy különféle területeken hatékonyan tudjon kommunikálni, figyelembe vegye és megértse a különböző nézőpontokat, tárgyalópartnereiben bizalmat keltsen, és empatikus legyen. Képessé váljon a stressz és a frusztráció kezelése, a változások iránti fogékonyságra. Az attitűdök vonatkozásában az együttműködés, a magabiztosság és az integritás, a személyes előítéletek leküzdésére és a kompromisszumra való törekvés fejlesztése. Az emberi jogok

37

-Hajdú-Bihar Megyei Általános Iskola és Kollégium 4025 Debrecen, Postakert u. 7 : 52/431-301 : 52/531-939 __________________________________________________________________________ teljes körű tisztelete, az egyenlőség és a demokrácia tisztelete, a vallási és etnikai csoportok kulturális sokszínűségének megértése. A demokrácia, az állampolgárság fogalmának és az állampolgári jogoknak az ismerete, ahogyan ezek az Európai Unió Alapjogi Chartájában és a nemzetközi nyilatkozatokban szerepelnek, és ahogyan ezeket helyi, regionális, nemzeti, európai és nemzetközi szinten alkalmazzák 2.12. A nevelőtestület által szükségesnek tartott további kérdések Fontosnak érezzük a kollégiumba újonnan belépő tanulók alapos megismerését. Ezért több területre kiterjedő, az intézmény pszichológusa által összeállított kérdőívet veszünk fel ezekkel a tanulókkal. Az alábbi területeket ölei fel a kérdőív: 1. Érzelmi és szociális kompetenciák. 2. Tanulási alapkészségek szintje, attitűdök, stratégiák. 3. Együttműködésre való képesség, alkalmazkodóképesség. 4. Az önismeret, önértékelés. A kollégiumot elhagyó tanuló vizsgálati szempontjai az előbbiekkel megegyeznek, a hozzáadott érték – részben – a kollégiumi munka eredményességét is mutatja. A kollégiumi tanulók személyiségfejlődését, előrehaladását kollégiumi életének figyelemmel kísérésével, tevékenységeinek,

szóbeli

megnyilvánulásainak,

értékelésével lehet felmérni.

38

társas

kapcsolatainak

folyamatos


2. DR. KETTESY ALADÁR ÁLTALÁNOS ISKOLA INTÉZMÉNYEGYSÉG NEVELÉSI PROGRAMJA 3.1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai A nevelő-oktató munka alapelvei A nevelés-oktatás szervezeti keretének megválasztását, az alkalmazott speciális módszert és eszközrendszert minden esetben a tanulók állapotából fakadó egyéni szükségletek határozzák meg. Mindig szem előtt kell tartani az önállóságra nevelés elvét. Az akarati tulajdonságok kialakítása, a kitartás, a kudarctűrő képesség fejlesztése szükséges a látássérülésből adódó hátrányok leküzdéséhez. Differenciáltan, egyénileg, kiegészítő szolgáltatásokkal, kellő időkerettel segítjük a tanulókat a követelmények eléréséhez, az éplátók közötti helytálláshoz. A tanulókkal jó személyes kapcsolat kialakítására törekszünk. Határozott követelményeket támasztunk velük szemben, ugyanakkor tiszteletben tartjuk a gyermekek emberi méltóságát, és lehetőséget nyújtunk önállóságuk kibontakoztatására. A tanítás során az ismereteket tárgyilagosan és sokoldalúan közvetítjük. Cél: a tananyag elsajátítása mellett a tanulók meglévő látásának védelme, maximális működőképességének biztosítása, a gyengénlátás okozta hátrányok csökkentése útján a társadalomba való beilleszkedés előkészítése. Feladatok: 

minden tanuló számára biztosítani az alapkészségek elsajátítását; melyek a további ismeretszerzéshez, az integrációhoz szükségesek. Kiemelten kell kezelni az anyanyelvi és matematikai képességek fejlesztését;



az önálló tanulási képességet kialakítani, továbbfejleszteni; az egyénre szabott módszerek, eljárások gyakoroltatásával, a kedvező feltételek biztosításával, a látásteljesítmény figyelembevételével és a megfelelő optikai eszközök segítségével;



fejleszteni a figyelem, emlékezet, a gondolkodás képességét; az eredményesebb tanulás, a sikeresebb kommunikáció és a látás kímélése érdekében;

39

-Hajdú-Bihar Megyei Általános Iskola és Kollégium 4025 Debrecen, Postakert u. 7 : 52/431-301 : 52/531-939 __________________________________________________________________________ 

segítséget nyújtani ahhoz; hogy a 8. évfolyam befejezése után mindenki a képességének és látóképességének megfelelően tudjon a továbbtanulási lehetőségek közül választani; legyen kellő önbizalma;



megóvni a testi és lelki egészséget, kiemelten figyelni a szem védelmére.

Kiemelt feladatok: 

az általános, korszerű alapműveltség nyújtásán túl a látássérülésből adódó hátrányok leküzdése, az esélyegyenlőség közelítése;



a gyermeket meglévő látásának maximális kihasználására és óvására tanítani;



minél korábban megkezdeni a látásfunkciók fejlesztése mellett az ép érzékszervek fokozott fejlesztését;



biztosítani a tanuláshoz és a mindennapi élethez szükséges speciális ismeretanyagot (speciális technikák és eszközök használata stb.) és készségfejlesztést (szóbeli kifejezőkészség, célszerű munkaszokások kialakítása stb…);



a mozgásképesség fejlesztése, különös tekintettel a látás-mozgás koordinált működésére és a finommotorika fejlesztésére;



korrigálni a gyengénlátáshoz esetlegesen csatlakozó sérüléseket, részképességkieséseket,

tanulási

zavarokat,

viselkedési

és

beilleszkedési

problémákat,

figyelemzavart, pszichés eltéréseket; 

olyan családias légkör biztosítása, ahol a felnőttek és gyermekek jól érzik magukat, ahol kölcsönös az egymás tisztelete, ahol a gyermekszeretet, a türelem, a megértés a meghatározó;



átfogó feladat a reális énképpel rendelkező, önálló életvitelre képes, kiegyensúlyozott személyiség megalapozása.

Eszközök, eljárások: 

biztosítani

kell

a

tanulók

számára

a

megfelelő

eszközrendszert,

ezek:

az optikai segédeszközök, optimális világítás, speciális tanulóasztal, kellő betűméretű és nyomvonalú könyv, speciális füzet, íróeszköz stb; 

a pedagógiai eljárások a tanulók egyéni sajátosságainak megfelelően tovább differenciálják a nevelés és oktatás tartalmát;



az iskola fejlesztési követelményei igazodjanak a tanulók fejlődésének lehetséges üteméhez, az iskoláskor előtti képességfejlődés területeire is terjedjenek ki;

40


a követelmények mennyiségi és minőségi teljesítése az egyéni adottságok szerint várható el;



több gyakorlási lehetőségre, kellő motiválásra van szükség;



a tananyag és a követelmények átcsoportosítása, módosítása nem akadályozhatja az iskolák közötti átjárhatóságot;



a speciális fejlesztés elsődlegesen a pedagógiai és egészségügyi habilitációs eljárások folyamán valósul meg; a korrekciós és kompenzációs technikákkal, terápiákkal, többletszolgáltatásokkal;



a pedagógusok és a nevelő-oktató munkát segítők fokozott odafigyelése, az intézményegységek szoros együttműködése, a szülőkkel való együttműködés szükséges a különböző eljárások alkalmazásakor.

A nevelőtestület által közvetítendő értékek  az „én” harmóniájára vonatkozó értékek közül a reális önismeret, a felelősségvállalás, az alkalmazkodni tudás, a nyitottság elsajátítása, alkalmazása;  a tudással, műveltséggel kapcsolatos ismeretszerzési vágy, igény az önművelésre, fogékonyság a szépség iránt;  a munkával kapcsolatos értékek közül az önállóság, a szorgalom, a fegyelem, a kitartás, a kötelességtudat, a rendszeresség, a munka ésszerű megszervezése;  a legfőbb érték a család;  a társas kapcsolatokban a tisztelettudó magatartás, a barátság, a másság felismerése és elfogadása;  a mindennapi kapcsolatokra vonatkozó értékek közül kulturáltság a viselkedésben és kommunikációban; az udvariasság, segítőkészség a konfliktusmentes szocializáció érdekében;  tisztelet a természeti, az egyetemes emberi értékek, kiemelten a nemzeti értékek iránt. Az értékek közvetítésében a pedagógusok szerepe kulcsfontosságú. Ezért szükséges a személyes példamutatás (közösségként, egyénként egyaránt), a pedagógiai kultúra folyamatos fejlesztése, az egységes eljárások és elvárások alkalmazása.

41


3.2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A jó iskola nem arra büszke, hogy mekkora ismerethalmazt tudott tanítványai „fejébe gyömöszölni”, hanem arra, ha biztosan tudja és hisz benne, hogy embert nevelt, aki nemcsak ismereteket hordoz magában, hanem önismeretet, együttérző és együttműködő képességet, ön és

mások

elfogadásának

képességét,

szeretetet,

akaraterőt,

kitartást,

küzdő

és

fejlődőképességet, vagyis mindazokat az értékeket és képességeket, amelyekkel úgy tud önmagával harmóniában élni, hogy azzal nem sérti a másik embert. Ennek eléréséhez szükséges, hogy az intézményi nevelés-oktatás az egész személyiségre irányuljon. Olyan légkör kell, amely nemcsak szellemi világosságot, hanem a fejlődéshez szükséges biztonságnak és elfogadásnak a melegét is sugározza. Az iskola legyen az a tér, ahol minden gyermek kipróbálhatja képességeit, megerősítve magában azt, amiben jó, és tanárai és társai támogatásával korrigálhatja gyengéit. Ehhez a tanórán és azon túl is sok lehetőséget kell teremteni, hogy mindenki megtalálhassa saját erősségét, ami hitet ad neki gyengeségei legyőzéséhez. Különösen fontos ez intézményünkben, ahol a gyermekek nagy többségének az ismeretszerzés legfontosabb eszköze, a látás sérült. Személyiségfejlesztő munkánk lényege, hogy megtanítsuk a gyermekeket arra, hogy: 

saját helyzetüket el tudják fogadni;



megtanulják használni azokat az eszközöket, melyekkel látásuk legjobban korrigálható;



felismerjék azokat a módokat, amelyekkel látáscsökkenésük kompenzálható;



reálisan értékeljék önmagukat, társaikat, a körülöttük levő világ elvárásait és ennek birtokában tudják kialakítani kapcsolatukat a tárgyi világgal és embertársaikkal.

Az iskolai személyiségformálás hosszú útjának lényeges állomása az önismeret. Gyermekeink gyakran nemcsak fejletlen képességekkel érkeznek iskolánkba, hanem azzal a tudattal, hogy ők nem képesek erre vagy arra a tevékenységre. Meg kell keresnünk meglévő képességeiket és abból kiindulva korrigálni a hiányosabbakat. Segíteni kell a biztos testséma kialakulását, hiszen csak önmagához viszonyítva tud eligazodni a világban. A saját test kiinduló alap a téri szemlélet kialakításához. E nélkül az olvasás-írás elsajátítása igencsak nehéz, majdnem hogy lehetetlen.

42

-Hajdú-Bihar Megyei Általános Iskola és Kollégium 4025 Debrecen, Postakert u. 7 : 52/431-301 : 52/531-939 __________________________________________________________________________ A nagymozgással induló finom precíziós kézmozgások, a saját test ismeretéből kiinduló téri tájékozódás

elvezet

az

alapkultúrtechnikák

(olvasás,

írás,

számolás)

biztonságos

elsajátításához. Ez pedig a további ismeretszerzés eszköze. Eközben nő a gyermek önbizalma, önértéke. Az „én úgysem látom”, „úgysem tudom” leértékelő állapotból eljut az „én is meg tudom csinálni” pozitív öntudathoz. Az önmagát ügyesnek tartó gyermek szívesebben méri össze magát társaival. Ez erősíti a társas kapcsolatokat. Szükséges a mindenkiben fellelhető értékek megkeresése és kibontakoztatása, hogy megtalálja helyét, szerepét társai közt. Az „én” és „mi” tudat mellett a mások értékeinek elismerni tudása is lényeges. A személyiségfejlesztéshez tartozik, hogy megtanítsuk a gyermekeket az iskolai szabályokhoz való alkalmazkodásra, a magatartás akaratlagos szabályozására, az irányított szándékos figyelemre, a siker iránti igényre, a kudarc tűrésére, a feladat végzéséhez szükséges akaratra, türelemre, fegyelemre, felelősségérzésre, kötelességtudatra. Természetesen szükségesek az intellektuális képességek – az észlelés és megfigyelés pontossága, a figyelem tartóssága, a mechanikus és logikus emlékezet, gondolkodás, okokozati viszonyok felismerése, szimbólummegértés – és a szóbeli kifejezőképesség megfelelő szintre való fejlesztése is. Ez is része a személyiségnek. Mindezek formálása nemcsak a tanórai ismeretek elsajátítása közben, hanem a szabadidőben is történik. Tágabb ismeretek elsajátítására törekszünk a szakkörök működtetésével, ahol az érdeklődésnek megfelelően a tanuló arra is lehetőséget kap, hogy tehetségét kibontakoztathassa. A hiányos

képességek korrigálása a habilitációs,

rehabilitációs,

egyéni

fejlesztő

foglalkozásokon történik. Kiemelt szerep jut az osztályfőnöki óráknak, ahol az önismeretet, önértékelést a társak által visszatükrözött kép módosítja. Az első osztályban stabilan kialakított testképből el kell jutni oda, hogy az önértékelési nehézségekkel küzdő, hangulatlabil, helyét kereső serdülő ki tudja dolgozni saját énjét és ne sodródjon deviáns megoldási módokba, illetve csoportok felé. Az, hogy mozgáskorlátozott és vak gyermekek is járnak az iskolába, lehetőséget ad a másfajta „másság” elfogadására. Segít megtapasztalni a „nekem segítenek”, de „én is tudok segíteni” másoknak érzését. Más sérültekkel és ép gyermekekkel való vetélkedések erősítik a küzdőképességet; csapatversenyek erősítik a „mi” tudatot, az együttműködés képességét.

43

-Hajdú-Bihar Megyei Általános Iskola és Kollégium 4025 Debrecen, Postakert u. 7 : 52/431-301 : 52/531-939 __________________________________________________________________________ A szülői háztól való távollét hátrányát az önállóságra való nevelés előnyévé kell tenni (pl. saját holmi rendben tartása, felsősök önálló utazása). Közös kirándulásokkal a hazai táj szépségeinek megismerésén túl a hazaszeretet érzésének erősítését a közösségi érzés fejlődését kell elősegítenünk. Az egészségvédő szokások kialakításánál külön figyelmet kell fordítani a szem védelmére, az optikai segédeszközök használatára, melyekkel a meglévő látásukat maximálisan tudják kihasználni. Személyiségfejlesztő munkánk arra irányul, hogy: 

a látássérülésből eredő hátrányokat csökkentse vagy megszüntesse, újabbak kialakulását lehetőség szerint megakadályozza;



az iskolából kilépő tanuló -

fogyatékosságát ne akadályként élje meg;

-

- bízzon abban, hogy erőfeszítései árán a társadalom egyenértékű tagja lehet, aki igényt tart a társadalmi juttatásokra, de nem azokra akar támaszkodni, aki tud kérni és elfogadni, de igénye van adni is;



a tanuló tudja a másságot elfogadni, szükség szerint nem sértő módon segíteni.

Színterei: 

tanítási óra;



pszichológiai foglalkozás;



habilitáció-rehabilitáció;



szakkörök,



szabadidős tevékenység, játék;



tanulmányi kirándulás;



iskolai sportkör;



tanulmányi, kulturális és sport versenyek;



nemzeti és családi ünnepeink közös ünneplése.

44


3.3.A teljeskörű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok Az egészségfejlesztés iskolai feladatai Az egészségfejlesztés magában foglalja az egészségmegőrzést, a betegségek megelőzését és a betegség mihamarabbi gyógyításához szükséges nevelést, oktatást, vagyis az egészségnevelést is. A gyermekek hétköznapjaik döntő részét az iskolában töltik el, ezért a pedagógusok lehetősége és felelőssége igen nagy Az egészség jó hangulatot, testi-lelki egyensúlyt, harmóniát, magabiztosságot és egyfajta biztonságot ad az egyénnek, amelyek a sikeres és boldog élethez elengedhetetlenül szükségesek. Az egészséges fiatal generáció felnevelése az egyén, a család és az egész nemzet közös érdeke. Bizonyított tény, hogy minél korábban találkoznak a diákok az egészséges életmód alapjaival, annál egészségesebben kerülhetnek ki az iskolapadból. Az iskolai egészségfejlesztés az iskola egész életébe, mindennapjaiba beépülő tevékenység, melynek leglényegesebb módszere az egészségnevelés. Az egészségfejlesztés legnagyobb szerepe a szemléletváltásban van. Egészségfejlesztő munkánk célja hogy gyermekeink : 

ismerjék látássérülésből eredő egészségügyi és életmódbeli problémáikat;



egészségfejlesztési ismeretek elsajátításával életkoruknak megfelelő önállósággal legyenek képesek az általános egészségmegőrzésre, illetve fejlesztésre, valamint azokra a speciális tevékenységekre, amelyek a szembetegségükkel kapcsolatosak;



váljon szokásukká a testápolás, a mindennapi mozgás, az egészséges étkezés iránti igény;



tudjanak saját maguknak egészséges tanulási, illetve munkakörülményeket teremteni;



ismerjék

a

szembetegségükkel

kapcsolatos

ismétlődő

orvosi

vizsgálatok,

beavatkozások célját, gyógyításuk, szemészeti állapotuk karbantartásának módjait; 

kerüljék

az

egészségüket,

különösen

szemészeti

állapotukat

veszélyeztető

tevékenységeket, káros szenvedélyeket; 

ismerjék a betegségek megelőzésére irányuló tevékenységek jelentőségét az egészség megőrzésében;

45

-Hajdú-Bihar Megyei Általános Iskola és Kollégium 4025 Debrecen, Postakert u. 7 : 52/431-301 : 52/531-939 __________________________________________________________________________ Egészségfejlesztéssel kapcsolatos feladataink: 

a helyes szemápolás megtanítása, fertőzések elkerülése;



optikai segédeszközök tisztántartása, rendeltetésszerű használata;



a szembetegségek következtében tiltott mozgásformák ismerete, tudatosítása minden látássérült tanulónál;



általános testápolás, fogápolás ;



serdülőkori higiénés problémák kezelése;



egészséges öltözködés, tisztaság iránti tartós igény kialakítása;



az

egészséges

táplálkozáshoz

szükséges

elméleti

és

gyakorlati

ismeretek,

kompetenciák átadására irányuló nevelés; 

bizonyos betegségekhez kapcsolódó diéták megismertetése;



kulturált étkezési szokások elsajátíttatása;



eltérő táplálkozási szokások megismertetése, azok hátrányainak, esetleges előnyeinek tudatosításával;



egészséges táplálkozással kapcsolatos programok megvalósítása, beépítése a tanórán kívüli foglalkozásokba azért, hogy a már elsajátított ismeretek az egészségestáplálkozásbarát magatartásformák beépüljenek a gyermekek mindennapi életébe, igénnyé, természetessé váljanak a táplálkozás „aranyszabályai” és így hatást tudjanak gyakorolni a környezetükben élőkre (szülőkre, testvérekre, barátokra, stb.);



az otthonról, a családból „hozott” rossz szokások kiküszöbölése, pl.: a helytelen táplálkozás (kevés rágás, cukros, zsíros, túl fűszeres ételek fogyasztása, egyoldalú táplálkozás), a rohanó életmód, a stressz miatt kapkodó, illetve rendszertelen étkezés;



élelmiszerbiztonság,

élelmiszerhigiéniai

ismeretek

és

az

ezzel

kapcsolatos

kompetenciák átadására irányuló nevelés; 

médiatudatosság – étkezéssel kapcsolatos reklámok helyes értékelése – tudatos élelmiszervásárlás;



mindennapos egészségfejlesztő testmozgás megvalósítása a tanulók szemészeti állapotának figyelembevételével;



az egészségügyi szűrővizsgálatok fontosságának tudatosítása, az orvosi vizsgálatokon való együttműködésre nevelés;



a fertőzőbetegségek elleni küzdelem, a védőoltások jelentőségének megismertetése;

46


a testtartási problémák megelőzésével kapcsolatos ismeretek bővítése, a már kialakult deformitások tudatos javításához szükséges igény kialakítása – gyógytestnevelés, gyógytorna, gyógyúszás fontosságának hangsúlyozása;



helyes személyi és környezeti higiéniára való igény és az ezekre irányuló tevékenységsorozat elsajátíttatása a gyermekekkel, különös tekintettel a szem és az optikai segédeszközeikre vonatkozóan;



minden tanuló ismerje meg a saját- és a leggyakrabban előforduló szembetegségeket és az ezekkel járó életmódot sajátítsa el;



a látássérüléssel kapcsolatos ismeretek elmélyítése, az egymás, és betegségük minél jobb elfogadása és segítése érdekében szemészeti vetélkedő megrendezése;



minden tanuló sajátítsa el a helyes fogmosás mechanizmusát, érezzék a fontosságát és tegyenek korunk népbetegsége a fogszuvasodás és a fogágybetegségek megelőzéséért



programok szervezése a fogászati hónapon;



serdülőkorral kapcsolatos változások megismertetése, elfogadtatása, a problémák kezelése, a felmerült kérdések megválaszolása;



függőséghez vezető szokások megelőzése, veszélyhelyzetek felismertetése, a meglévő látást, egészséget súlyosan veszélyeztető élvezeti szerek (alkohol, drog, cigaretta) elutasítására nevelés;



a káros élvezeti szerek használatának következményei, ezek hatása az egyénre és családjára;



balesetmegelőzéssel kapcsolatos feladatok: a tanulók felkészítése a balesetveszélyes helyzetek felismerésére, elkerülésére, segítségnyújtásra;



elsősegélynyújtással kapcsolatos elméleti és gyakorlati alapismeretek átadása, begyakorlása szervezett, tanórán kívüli foglalkozások keretében.

3.4.

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása

A gyermekek nagy többségénél a látássérülés mellé mozgássérülés, részképességkiesés, magatartászavar, beilleszkedési és tanulási nehézség kapcsolódhat. Sérülésük ellenére, életkori sajátosságaikat figyelembe véve, őket is meg kell ismertetni az előfordulható balesetek ismérveivel. Azzal, hogy az adott esetekben mi a teendő, a

47

-Hajdú-Bihar Megyei Általános Iskola és Kollégium 4025 Debrecen, Postakert u. 7 : 52/431-301 : 52/531-939 __________________________________________________________________________ sérülésüktől függően milyen segítséget tudnak ők nyújtani a bajba jutott embernek, mit tegyenek, ha velük történik valami? A balesetvédelemmel, a segítségnyújtással kapcsolatos ismeretanyag a kémia, fizika, technika, informatika, biológia-egészségtan, testnevelés tantárgyak tananyagába, a védőnő munkatervébe be van építve. Ezen ismeretanyagok: 

szemsérülések fajtái, helyes ellátásuk.



helyes lázcsillapítás



állati karmolások, harapások, rovarcsípések kezelése



telefonálás segítségért: orvosi ügyelet, mentők, tűzoltók



teendők tűz esetén, égő ruházat eloltása.



áramütés, elektromos áram okozta sérülések.



újraélesztés alapelvei



fuldoklással kapcsolatos teendők



gázok belégzésének hatásai, elsősegélynyújtása.



segítségnyújtás asztmás betegnek nehézlégzés, roham esetén



teendő ájulás esetén.



sebellátás, vérzéscsillapítás.



égés, forrázás okozta sérülések felismerése, ellátása.



teendők vegyi anyagok okozta sérülések esetén.



teendő napszúrás esetén.



agyrázkódás.



rándulás, ficam, törések fajtái és elsősegélynyújtásuk



mérgezések: háztartási mérgek, alkoholmérgezés, mérgező növények, ételmérgezés, gyógyszer-, ill.drogmérgezés

A sérülésből adódó speciális feladatok: 

a beszélő RR-mérő, a beszélő vércukormérő, a beszélő lázmérő használata



bizonyos betegségek /cukorbetegség / felismerése tüneteik alapján és az ezekhez kapcsolódó kommunikatív segítségnyújtás



sérülési típusokhoz kötött segítő instrukciók adása embertársainknak

48


a leggyakrabban előforduló balesetek megelőzésével kapcsolatos ismeretek, figyelemfelkeltés, felvilágosítás tanév elején osztályfőnöki órákon, kémia, fizika, technika, informatika, testnevelés órákon

3.5.

A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok

Akkor lehet egy intézmény igazán sikeres a tanulók jó közösségének kialakításakor, ha az intézményben dolgozó felnőttek is közösségként működnek, az alapvető célokban, feladatokban egyetértenek. Intézményünkben az iskola valamennyi dolgozója napi kapcsolatban van diákjainkkal. A tanulók előtt példaként állnak a felnőttek egymás közötti kapcsolatai is Fontos a diákokkal szembeni elvárások megfogalmazásánál illetve ezen elvárások számonkérésénél a pedagógusok egységes fellépése. Elengedhetetlen a szülői házzal való együttműködés. Tanulóink személyisége az őket befogadó kisebb csoportok, közösségek hatására fejlődik, alakul.

A közösségi élet színterei: 

iskolai tanulóközösség;



alsósok-felsősök csoportja;



osztályok (csoportok);



fejlesztő kiscsoportok;



diákönkormányzat;



szakkörök;

Főbb területei: 

tanórák (osztályfőnöki, szaktárgyi órák...);



szabadidős tevékenység (szakkörök, sportkör, ünnepségek, rendezvények tanulmányi kirándulás, táborozás).

49

-Hajdú-Bihar Megyei Általános Iskola és Kollégium 4025 Debrecen, Postakert u. 7 : 52/431-301 : 52/531-939 __________________________________________________________________________ A területek nem állnak egymással alá – fölé rendelt viszonyban. A tanulók minden területen más – más közösség tagjaként szerepelnek, így az általános közösségi szokások, normák megtanulása mellett, meg kell tanulniuk az adott közösség szabályait, értékrendjét.

Feladatok Törekedjünk arra, hogy minden tanuló: 

ismerje meg a társas együttélés alapvető szabályait, amelyek a közösségben való harmonikus kapcsolatok kialakításához elengedhetetlenek;



tanulja meg, hogy tetteiért minden körülmény között vállalja a felelősséget;



ismerje meg társai belső értékeit, legyen megértő, nyitott személyiség;



tudjon örülni társai sikerének, elismerésének;



járuljon hozzá társai reális énképének kialakulásához;



az egészségét tartsa a legfontosabbnak. Ismerje meg az egészséges életmód alapvető szabályait, azok betartásával védje saját és társai testi-lelki épségét;



segítse társait a tanulásban;



legyen tisztában saját „korlátaival”, ezek figyelembe vételével próbáljon teljes életet élni, alkalmazkodva a környezethez;



tudjon kulturáltan szabadon kommunikálni a felnőttekkel és társaival;



nyíltan vállalja véleményét, tanulja meg érvekkel meggyőzni vitapartnerét;



érezze sajátjának az iskolát, a kollégiumot, ápolja hagyományait;



váljon érzékennyé környezete állapota iránt, kapcsolódjon be az intézményi közéletbe;



sajátítsa el azokat az ismereteket és gyakorolja azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek az otthon, a lakóhely, szülőföld, haza és népcsoportok megismeréséhez vezetnek;



ismerje meg népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait, nemzeti kultúránk értékeit.

Speciális feladataink:  súlyosan látássérült, mozgáskorlátozott és halmozottan sérült tanulóinkat is aktívan vonjuk be az iskolai közéletbe;

50


biztosítsunk

minél

több

lehetőséget,

hogy

tanulóink

találkozzanak

ép

gyermektársaikkal és más sérüléssel élő diákokkal is (sport, kulturális, tantárgyi találkozók). Mindezek megvalósítása érdekében neveljük őket: 

egymás tiszteletére, egymás megsegítésére, (pl. vak, gyengénlátó, mozgáskorlátozott stb. gyermekek toleranciája egymás iránt);



erősítsük a tanulókban a „Sorstárs-Embertárs” fogalmát.

A közösségi nevelés során törekednünk kell arra, hogy minél több közös program, rendezvény, verseny szerveződjön.

3.6.

A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai

3.6.1. A pedagógusok intézményi feladatai

A Nemzeti Köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 62. § (1) bekezdésében meghatározott jogok és kötelességek mellett a pedagógusok feladatainak részletes listáját Szervezeti és Működési Szabályzat és a személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg: 

A rábízott látássérült gyermekek nevelése, oktatása, személyiségük komplex fejlesztése tanítási órákon és tanórán kívüli foglalkozásokon.



Kiemelten fontos feladata az alapkészségek fejlesztése, az ismeretbeli hiányosságok pótlása differenciált korrekciós munka, felzárkóztató program alapján.



Az iskolánkba kerülő kisgyermekkel megismerteti az iskolai élet szabályait, azokat – gyakoroltatva- rögzíti, segíti a gyermekek beilleszkedését az iskolai közösségbe.



A tanulókat felkészíti a súlyosan látássérült esetleg halmozottan sérült gyermekekkel való együttélésre.



Különös figyelmet fordít a többségi iskolából érkező gyermekekre- felméri szaktárgyából tudásának szintjét, megtervezi - ha szükséges - a felzárkóztatást, segíti beilleszkedését.

51


Irányítja, értékeli, minősíti a tanulók munkáját; havonta legalább egyszer a naplóban érdemjeggyel rögzíti azt, (első osztályban, ill. szövegesen értékelendő tantárgy esetén a szöveges értékelést a tájékoztató füzetben is rögzíti).



Közvetíti a tanulók irányába a pedagógiai programban elfogadott értékeket.



A tanítási órákra való felkészülés.



A tanulók munkájának rendszeres értékelése.



A tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor.



A megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése.



Tehetséggondozással, felzárkóztatással a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok.



Felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken.



Iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése.



Szülői értekezletek, fogadóórák megtartása.



Részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken.



Részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken.



Tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése.



Aktívan részt vesz a munkaközösség munkájában, a munkaközösségi értekezleteken.



Tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés.



Iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés.



A szakleltárak és szaktantermek rendben tartása.



Osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása.



Kötelessége megismerni az oktatás-nevelés jogszabályi hátterét: központi szabályzókat és a helyi intézményi dokumentumokat.



Folyamatosan kapcsolatot tart az osztályfőnökökkel, kollégiumi csoportvezetőkkel.



Az osztályfőnökkel és a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásával megbízott pedagógussal együttműködve folyamatosan figyelemmel kíséri a tanulói mulasztások alakulását, szükség esetén javaslatot tesz nevelőtestületi intézkedésre.



Minden tanévben az igazgató által meghatározott időpontig elkészíti a szaktárgyi tanmenetét, foglalkozásainak tervét.



Pontosan és naprakészen ellátja az adminisztrációs feladatokat.



Részt vesz a javítóvizsgára utasított tanulók felkészítésében.



Törekszik arra, hogy az intézmény dolgozóival a személyes kapcsolata jó legyen.

52


Az intézményi rendezvényeken a szervező tanár és a munkáltatói utasításnak megfelelően látja el a tevékenységet.

3.6.2. Az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai Az általános iskolai intézményegységben az osztályok vezetését az osztályfőnök látja el. Az osztályfőnök az osztályán belül összefogja a tanulók, az osztályban tanító tanárok és a szülők közösségét. Felelőssége széleskörű. A nevelésben kulcsfontosságú szereplő. 

Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire, a tanulók látássérülésére, az abból eredő hátrányok kompenzálására



Segíti a tanulóközösség kialakulását.



Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével.



Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét.



Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti.



Szülői értekezletet tart.



Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: naplók vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása.



Nyomon követi osztálya tanulónak egészségügyi állapotát, különös tekintettel a tanulók látására.



Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében.



Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére.



Órát látogat az osztályában.



Óralátogatásokon tapasztalatokat szerez a tanulók szaktárgyi órákon történő szerepléséről.



Koordinálja az osztályban tanító szaktanárok munkáját.

53


Folyamatos kapcsolatot tart a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásával megbízott pedagógussal. Ha a tanulónál veszélyeztetett helyzetet tapasztal, erről beszámol az iskola vezetőjének.



Figyelemmel

kíséri

az

osztály

tanulóinak

tanulmányi

eredményét

és

személyiségfejlődését. 

A szaktanárokkal és a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásával megbízott pedagógussal együttműködve folyamatosan figyelemmel kíséri a tanulói mulasztások alakulását, szükség esetén megteszi a szükséges intézkedéseket, illetve javaslatot tesz az igazgatói intézkedésre.



Megtervezi az osztályfőnöki foglalkozásokat, azok megtartásához külső szakembert is igénybe vehet.



Folyamatosan kapcsolatot tart a tanulók szüleivel. Tanévenként legalább három szülői értekezletet tart. Szükség esetén rendkívüli szülői értekezletet is összehívhat.



Vezeti a jogszabályokban előírt dokumentumokat.



Hetente ellenőrzi az osztálynaplót.



Havonta ellenőrzi a tanulók ellenőrzőjét.



A házirend előírásait megismerteti a tanulókkal, és betartásáról gondoskodik.



Ügyel az osztályterem rendjére, felszereléseire. Amennyiben valamely berendezési tárgy eltűnik, vagy megrongálódik, azt jelenti közvetlen feletesének.



Tervszerűen törekszik a káros szenvedélyek hatásainak megismertetésére, az egészséges életmód kialakítására.



Folyamatos kapcsolatot tart az osztálya tanulóinak napközi otthoni, vagy kollégiumi nevelőivel.



Segíti az országos és helyi mérések lebonyolítását.

Feladatait részletesen a Szervezeti és Működési Szabályzat, a munkaköri leírás, nevelési célkitűzéseit az osztályfőnöki tanterv tartalmazza.

54


3.7.

A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje

3.7.1. Intézményünkben tanuló súlyosan kapcsolatos pedagógiai feladatok

látássérült (vak) tanulók

nevelésével

Iskolánkban tanulnak, élnek súlyosan látássérült (aliglátó és vak) gyermekek is. A látóképesség nagyfokú csökkenése illetve elvesztése az élet számos területén korlátozó tényező pl.: 

bizonyos mozgásformák lassabban, később vagy egyáltalán nem alakulnak ki;



szűkebb lehetőségük van a tájékozódásra; a valóságot elsősorban akusztikus és haptikus csatornákon keresztül érzékelik, mivel ezek nem adnak teljes képet a világról, egyes fogalmaik tartalmilag szegényesebbek lehetnek (verbalizmus);



a tájékozódás, közlekedés, önkiszolgálás, a mindennapi élet tevékenységei nehezítettek számukra;



a pszichés megterhelés miatt személyiség - szocializációs zavar is kialakulhat náluk.

Az elmaradás nem szükségszerű. Ők is válhatnak kiegyensúlyozott, alkotóképes emberekké speciális (kompenzáló-korrekciós) segítséggel. Cél: 

az általános, korszerű alapműveltség nyújtásával biztosítani, hogy képességeik maximumát tudják nyújtani;



a minél teljesebb „vakos” életre való felkészítés mellett ismerjék meg a „látó” világot; ezzel megakadályozzuk az elszigetelődést, elősegítjük a társadalmi integrációt.

Feladatok: 

megfelelő eszközök, módszerek biztosításával minél korábban megkezdeni az ép érzékszervek gyakoroltatását; a hallás, tapintás, szaglás, ízlelés fejlesztését;



a fogalmak tartalmi alapját gazdag tapasztalati anyag biztosításával kell kialakítani a verbalizmus elkerülése érdekében;

55


a tananyag strukturálásánál, a feldolgozás üteménél, az alkalmazott módszereknél figyelembe kell venni, hogy a tapintás, a hallás utáni feldolgozás időigényesebb, mint a vizuális, így több időre, türelemre van szükség;



számukra is lehetőséget kell teremteni az önművelésre, pl. a könyvtárban a számukra létrehozott sarokkal, hogy ők is tudjanak Braille könyveket, folyóiratokat olvasni, kölcsönözni, illetve kazettákat, CD-ket hallgatni;



az osztályfőnöki vagy egészségtan órákon lehetőséget kell teremteni arra, hogy gyengénlátó

gyerekeinkkel

elbeszélgessünk

a

vakságról:

mit

jelent

ez

a

mindennapokban, hogyan tudnak segíteni nem látó társaiknak úgy, hogy nem rombolják le önbecsülésüket; 

a súlyosan látássérült emberek életében kulcsfontosságúak az akusztikus és a taktilis ingerek (tapintás, érintés). Az az ember, aki „nem szokott hozzá” az érintéshez, könnyen szexuális tartalmat tulajdoníthat egy ártatlan (ártalmatlan) mozdulatnak. A felvilágosítás nemcsak az iskolatársakra, pedagógusokra vonatkozik, hanem magára a súlyosan látássérült gyermekre és szüleikre is. Egyrészt fel kell őket készíteni erre a sajátos, látás nélküli életformára (életmódra) praktikus életvezetési tanácsokkal, az érdekképviseleti szervek munkájáról való folyamatos tájékoztatással;



mint iskolánk teljes jogú diákjaival tudatosítani kell, hogy a házirendben megfogalmazott jogok és kötelességek ugyanúgy rájuk is vonatkoznak.

Pozitív személyiségformálódás csak elfogadó, türelmes támogató közegben valósulhat meg. Ennek feltételei: 

elfogadó iskolai légkör;



megfelelően

képzett

szakemberek

(tiflopedagógusok,

mozgástrénerek,

gyógypedagógiai asszisztens...); 

felkészített diáktársak, pedagógusok, szülők;



optimális osztálylétszám;



egyéni differenciált foglalkozás (egyénre szabott, rugalmas oktatási program);



speciális oktatási eszközök.

A segítségnyújtás alapelvei:

56


a segítséget ne erőltessük, hanem ajánljuk fel, így a másik félnek lehetősége van a választásra: vagy elfogadja, vagy visszautasítja. Hagyjuk meg az emberi méltóságát, a szabad döntéshez való jogát;



a segítségnyújtás építő, fejlesztő jellegű (az önállóságot elősegítő, támogató) legyen; úgy segítsünk, hogy a súlyosan látássérült gyermek később önállóan is el tudja végezni a feladatot;



magát a segítséget adó személyt (gyengénlátó gyermeket) is fejleszti az a tudat, hogy segíteni tudott másoknak: növeli az empátiás készséget, a szociális szereprepertoárját.

3.7.2. Intézményünkben tanuló halmozottan sérült tanulók nevelésével kapcsolatos pedagógiai feladatok Iskolánkban halmozottan sérült látássérült gyermekek is tanulnak, élnek. Az idegrendszer különböző eredetű sérülése és/vagy funkciózavara miatt: 

lassúbb a kognitív funkcióik fejlődése;



zavar keletkezhet beszédükben, viselkedésükben;



nehezítettebb lehet számukra az önkiszolgálás, beilleszkedés;



szembetűnőbbek az egyéni eltéréseik, melyek a személyiségfejlődés harmonikus alakulását gátolják.

Mindezeket figyelembe véve az oktató-nevelő munkában folyamatosan szem előtt kell tartani: 

az egyéni haladási ütem biztosítását;



az önmagához mért fejlődés értékelését;



a sikerélmény biztosítását;



a realitások figyelembe vételét az elvárásokban.

Cél: 

Törekedni arra, hogy az értelmileg akadályozott látássérült tanuló személyisége minél harmonikusabban kibontakozzon.



Képes legyen – saját igényeit megvalósítva – a társadalmi normáknak megfelelően, kiegyensúlyozottan, a lehető legteljesebb életet élni.

Az elérni kívánt cél érdekében az egyéni bánásmód elvét alkalmazva kell 

megvalósítani a hiányosan működő képességek korrekcióját.

57


csökkenteni – differenciált terápiás eszközök, eljárások alkalmazásával – a hátrányokat.

Feladatok: 

a tanuláshoz szükséges alapvető pszichés funkciók lehető legteljesebb kifejlesztése;



a meglévő képességek feltárása és fejlesztése megfelelő eszközökkel és módszerekkel;



a tanulási aktivitás serkentése, folyamatos fenntartása;



a megismerési folyamatokban a közvetlen érzéki megtapasztalás és tárgyi cselekvés előtérbe állítása;



a szocializációs képességek kiemelt fejlesztése;



a személyiség erősítése önelfogadással, toleráns magatartással, mások elfogadásával;



az életben való boldoguláshoz szükséges technikák elsajátítása, gyakorlása;



eredményes társadalmi beilleszkedés feltételeinek megteremtése.

Az iskolai oktatás során el kell érni, hogy a tanulók elsajátítsanak minden olyan tevékenységet, amellyel az iskolai oktatás után (további iskolai képzés, család, munkahely…) találkozhatnak. Mindezekhez olyan iskolai légkört kell teremteni, amelyben mind a tanuló, mind a felnőtt jól érzi magát, ahol minden egyes tanuló teljes emberként élheti meg önmagát, a másságot is elfogadva.

3.7.3. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek Az iskolánkba beiskolázott tanulók jelentős hányadánál a gyengénlátás mellett magatartási beilleszkedési nehézségekkel is számolni kell; melyek nem a gyengénlátás következményei, de gyakran azzal azonos okra vezethetők vissza. Ezen zavarok jelenléte még jobban megnehezítik a gyermekek számára az iskolai elvárások teljesítését. Szakértelemmel, tudatos nevelési módszerekkel megelőzhetők, elkerülhetők, illetve rendezhetők. A megelőzés szempontjából a korai felismerésnek és fejlesztésnek óriási jelentősége van.

58

-Hajdú-Bihar Megyei Általános Iskola és Kollégium 4025 Debrecen, Postakert u. 7 : 52/431-301 : 52/531-939 __________________________________________________________________________ Gyógypedagógiai fejlesztő munkánk elengedhetetlen módszere a sokirányú, részletes diagnosztikus mérés. A szülőkkel együttműködve próbálunk ideális körülményeket teremteni az iskolai munkához. A nevelésben központi szerepet játszik a személyes kapcsolat a nevelő és gyermek között. Hisszük azt, hogy a tanári személyiségnek a gyermeki személyiséggel való találkozásából valósulhat meg az igazi, az egész életre ható fejlesztés. A fejlődés egyenetlenségeinek korrigálását lassúbb ütemben, időben jobban, széthúzva, kisebb egységekben az egyéni sajátosságok maximális figyelembevételével valósítjuk meg. Gyógyító, nevelő-oktató munkánk során fokozott mértékben érvényesítjük az: 

egyéni bánásmód elvét;



optimális terhelés biztosítását;



maximális érzelmi támaszt;



játékosságot;



változatosságot;



nem utolsó sorban a szeretetteljes légkört.

Csak ez a pozitív magatartás oldhatja a gyermek szorongásait, félelmeit, nyugtalanságát, esetleges visszahúzódását, ami teljesítmény, magatartási, beilleszkedési zavarokban nyilvánulhat meg. A hozzánk beiskolázott tanulók számára elengedhetetlen a tanulás speciális feltételeinek megteremtése, ami csökkenti a már kialakult magatartási, beilleszkedési zavarokat vagy megelőzi azok kialakulását. Ezek a feltételek: 

az optimális látásteljesítmény elérésére: megfelelő oktatási eszközök és optikai segédeszközök biztosítása;



szükség esetén a Braille írás-olvasás elsajátításának, tájékozódás közlekedés tanításának lehetősége;

59


az esetleges másodlagos csatlakozó sérülések korrekciója mindenkinek azon a területen ahol arra szüksége van (gyógytestneveléssel, logopédiával, fejlesztő foglalkozásokkal).

Színtere: egyéni vagy kiscsoportos korrekciós fejlesztő foglalkozás A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel küzdő tanulók számára is ösztönzően hat a szakkörökön való részvétel, mert így pozitív személyiség jegyeikre alapozva más területen ők is sikerélményhez juthatnak, növekszik önbizalmuk, oldódik szorongásuk, gátlásosságuk.

3.7.4. A tehetség, a képesség kibontakoztatását segítő tevékenység Kis létszámaink, a gyerekekkel való szorosabb kapcsolat, a nevelők összehangolt munkája biztosítják, hogy a tehetségígéretre utaló tulajdonságokat időben felismerjük, azokat továbbfejlesszük. A tehetséggondozás színterei: 

tanórák;



tehetséggondozó kiscsoportos foglalkozások,



szakkörök;



sportkör;



pályázatok, versenyek.

A tehetséggondozás formái: 

differenciálás tanórán, foglalkozáson belül, személyre szabott feladatok;



nívócsoportok szervezése;



kiemelt egyéni és kiscsoportos tehetséggondozó foglalkozások;



tehetségfejlesztő szakköri foglalkozások – igény és lehetőség szerint (képzőművészeti, ének-zene matematika, informatika, színjátszó, sport, tánc, kézműves, origami, idegen nyelv, könyvtár-ismereti);



felkészítés versenyekre, bemutatókra, kiállításokra;

60


bekapcsolódás különböző szaktárgyi és komplex pályázatokba;



önálló kutatási lehetőségek házon belül és kívül: – számítógép–, Internet használat, – könyvtári munka, – részvétel szakelőadásokon, – média használat;



részvételi lehetőség városi szervezésű szakkörök, sportkörök munkájában (ez utóbbinál feltétlenül figyelembe kell venni a szemészeti ajánlást is);



részvétel testvérintézmények által szervezett rendezvényeken.

Intézményünk Tehetségpontként működik, melynek területe a zenei és vizuális nevelés.

3.7.5. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának folyamata Tanulóinknak az az érzékszervük sérült, mellyel az ismeretek jelentős százalékát szerezzük. Ebből adódóan számukra az ismeretszerzés nehezített. A korlátozott vizuális érzékelés, észlelés hiányos, torz ismereteket eredményezhet; a hiányos torz ismeretek emlékezeti szerveződése is hibás lehet, ami akadályozza a pontos fogalmak kialakulását. Szélsőséges esetben az analizáló-szintetizáló tevékenység, a részek egésszé szerveződése, az ok-okozati összefüggések felismerése, a gondolkodási folyamat is nehezítetté válhat, ha a gyermek képességeiben, személyiségében, családi környezetében a fejlődést akadályozó sajátosságok játszanak közre. A tanulók tanulási kudarcának elkerülése érdekében az alábbi folyamat betartása célszerű:  a szemészeti állapot felmérésének figyelembevételével a szemészorvos javaslatot tesz a megfelelő optikai segédeszközök (szemüveg, nagyító, távcsőszemüveg...) használatára;  a gyógypedagógus felméri a tanuláshoz szükséges képességeket: – mozgásfejlettség (nagy-, finom-mozgás), – mentális képességek, – szociális érettség, – alkalmazkodási képesség,

61

-Hajdú-Bihar Megyei Általános Iskola és Kollégium 4025 Debrecen, Postakert u. 7 : 52/431-301 : 52/531-939 __________________________________________________________________________ – szabálytudat, – a pedagógiai munkához szükséges látóképesség;  a szakértői vizsgálat tájékoztatja a gyógypedagógust a tanuláshoz szükséges pszichés funkciók fejlettségéről, az esetleges hiányosságokról, elmaradásokról;  a gyógypedagógus egyénre szabott fejlesztési tervet készít;  a fejlesztési tervet a gyógypedagógus megvalósítja. Fontos a beiskolázott tanulók optimális tanulási feltételeinek megteremtése: 

az optimális látás elérése: – rendszeres szemészeti ellátással; – megfelelő optikai segédeszközökkel (szemüveg, távcsőszemüveg, nagyító); – alacsony vízusú tanulók ellátása a tanuláshoz szükséges eszközökkel (olvasótelevízió, olvasókészülék, számítógép);



a súlyosan látássérült tanulóinknak biztosítjuk Braille írás-olvasás elsajátítását, közlekedés és tájékozódás tanulását;



az esetleges másodlagos csatlakozó sérülések (pl. mozgás, beszéd, diszlexia, diszgrafia,

diszkalkulia)

megfelelő,

rendszeres

korrekciója

gyógypedagógiai

fejlesztéssel, személyiségkorrekcióval; 

a nevelésben központi szerepet játszó személyes kapcsolat nevelő és növendék között; (a tanulási nehézségekkel küzdő gyermekek nagy része szorongással küzd, vagy visszahúzódó, gátlásos, jellemző a motoros nyugtalanság, mozgékonyság; Mindkét esetben fontos a nyugodt nevelői magatartás, a személyes odafordulás. Ezért is célszerű a kisebb csoportlétszám.);



a szülőkkel együttműködve segítjük a tanulókat a jobb eredmények eléréséhez;



a nagyfokú lemaradás leküzdését a tanórai differenciált tevékenységgel és az egyéni fejlesztő foglalkozásokkal segítjük.

A fejlesztés főbb területei:  személyiségkorrekció;  percepciófejlesztés: ezen belül kiemelt szerepet kap a látásnevelés: a látásélesség fejlesztése, a vizuális gondolkodás fejlesztése (megfigyelőképesség, megkülönböztető 62

-Hajdú-Bihar Megyei Általános Iskola és Kollégium 4025 Debrecen, Postakert u. 7 : 52/431-301 : 52/531-939 __________________________________________________________________________ képesség, alaklátás, lényegkiemelés, általánosítás, vizuális emlékezet, vizuális képzelet);  mozgáskorrekció: nagy és finommozgások fejlesztése;  az értelmi képességek és a nyelvi kifejezőképesség fejlesztése;  a tantárgyi alapkészségek fejlesztése;  az iskolai nevelés-oktatás bevezető és kezdő szakaszában az írás-olvasás, matematikai alapkészségek fejlesztése, kiemelten a dyslexia, dysgráfia, dyscalculia prevencióra való tekintettel. A fejlesztés módszerei:  egyéni bánásmód érvényesítése;  optimális terhelés;  érzelmi támasz nyújtása;  játékosság, változatosság, motiváció;  pozitív megerősítés. A habilitációs-rehabilitációs fejlesztő munka valamennyi területén jelentkező nevelési feladatok:  reális énkép, önértékelés kialakításának elősegítése;  a tanulók aktivitásának, önbizalmának javítása; A tanulási kudarcokat enyhíti a szakkörökön, való részvétel, ahol ezen tanulók is sikerélményhez juthatnak. Növekszik önbizalmuk, oldódik gátlásosságuk. Az aliglátó tanulók Braille írást, olvasást tanulnak, habilitáció-rehabilitáció keretében közlekedési és tájékozódási

ismeretekhez

jutnak.

Esetleges

látásromlás

után

már

eszközként

használhatják a tanultakat.

3.7.6. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység A társadalomban megjelenő szociális gondok mind nagyobb odafigyelésre kell hogy késztessenek bennünket.

63

-Hajdú-Bihar Megyei Általános Iskola és Kollégium 4025 Debrecen, Postakert u. 7 : 52/431-301 : 52/531-939 __________________________________________________________________________ Egyre határozottabban fogalmazódik meg az igény, hogy az oktató-nevelő munka mellett fokozottabb gyermek-és ifjúságvédelmi feladatokat is ellássunk. Intézményegységünkben is évről évre nő a veszélyeztetett, illetve hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók száma. Célunk: segíteni azon tanulók 

beilleszkedését az iskolai környezetbe,



ismeret elsajátítását,



egyéni ütemű fejlődését, akik –

szociális (családi

körülményeiket

környezetéből

tekintve

adódóan,

a

hátrányos családi

helyzetűek

házon

kívüli

környezet miatt, csonka családban élő, munkanélküli szülők, iskolai körülményei miatt...); – átmenetileg hátrányos helyzetűek (új tanulók, tartós betegség.). A gyermek-és ifjúságvédelmi felelős irányításával, a nevelők segítségével, az alábbi tevékenységekkel igyekszünk enyhíteni a problémákat: 

évente rendszeresen felmérjük, hogy kik iskolánk veszélyeztetett és hátrányos helyzetű tanulói;



megpróbáljuk a veszélyeztetettséget előidéző gondokat feltárni és azok megoldására javaslatot készíteni (káros hatások ellensúlyozása, szükség esetén hatósági intézkedések kezdeményezése stb.);



szülői értekezleteken, nyílt napokon őszinte beszélgetésekre van lehetőségünk a szülőkkel, tájékoztatjuk őket hova fordulhatnak, ha gyermekeik részére pénzbeli támogatást szeretnének kérni;



elmondjuk, hogy kik jogosultak: – rendszeres gyermekvédelmi támogatásra, – rendkívüli gyermekvédelmi támogatásra, – természetben nyújtott ellátásra;



osztályfőnöki órákon megelőző és felvilágosító munkát végzünk (pl. beszélgetünk a gyermeki jogokról, a káros szenvedélyekről és azok megelőzéséről);

64


segítjük a rászoruló szülőket hivatali ügyintézésükben és tájékoztatjuk őket a különböző szociális és egyéb juttatásokkal kapcsolatban



a gyermek-és ifjúságvédelmi felelős rendszeres kapcsolatot tart a gyermek sorsáért felelős személyekkel és hatóságokkal (szülők, hivatásos gyámok, osztályfőnökök, nevelőtanárok, pszichológus, gyermekjóléti szolgálatok, önkormányzatok, gyámügyi hatóságok,...).



felzárkóztató, tehetséggondozó programokat szervezünk;



pályaorientációs tevékenység;



táborozások, kirándulások;



felvilágosító munka a szociális juttatások lehetőségeiről;



helyi, regionális, országos támogatások megszerzésének ösztönzése;



jogszabálynak megfelelően biztosítjuk az ingyenes tankönyvet, a térítésmentes étkezést;



részvétel pályázatokon (tanulók, szülők tájékoztatása az őket érintő pályázati lehetőségekről);



egyedül hazautazók kísérésének biztosítása az állomásig;



térítésmentes szakkörök biztosítása.

3.7.7. Az ifjúságvédelmi feladatok ellátása Az ifjúságvédelmi feladatokat kötelező órában látja el az intézmény pedagógusa. Feladata: a tárgykörben jelentkező problémák megoldásában való segítés: 

hátrányosság okainak felderítése,



veszélyezettség okainak vizsgálata,



tanulók felvilágosítása, szülők, nevelők tájékoztatása,



drog megelőzési tevékenység,



gyermekvédelmi feladatok ellátása,



családvédelmi és gyámügyi intézményekkel kapcsolattartás,



tanulói hiányzások esetén – az osztályfőnökkel együttműködve – a szükséges jogszabályban megfogalmazott intézkedések.

65

-Hajdú-Bihar Megyei Általános Iskola és Kollégium 4025 Debrecen, Postakert u. 7 : 52/431-301 : 52/531-939 __________________________________________________________________________ 3.7.8. Pszichológusi munka Tanulási, magatartási, érzelmi, lelki problémáikkal tanulóink és szüleik az intézmény pszichológusához fordulhatnak segítségért. A pszichológus feladata: 

Az intézménnyel jogviszonyban álló tanulók neurotikus tüneteinek, magatartási -, beilleszkedési -, teljesítménybeli zavarainak azonosítása és pszichológiai gondozása, a nevelésükkel kapcsolatos problémák megoldásának segítése.



A pszichológiai gondozás során a diagnosztikus jellegű, a tanácsadói és a konzultációs eljárásokat szakmai belátása szerint alkalmazza;



Munkájának célja: a gyermekek pozitív tulajdonságainak, értékeinek megerősítése.



Szükség esetén javaslatot tesz további vizsgálatokra.



Segít meghatározni az egyéni fejlesztést igénylő gyerekek nevelésével kapcsolatos feladatokat.



Személyes együttműködő kapcsolat létesít az intézmény pedagógusaival az iskolában jelentkező gyermekproblémák megoldásának elősegítése érdekében.



A gyermekekkel – eseti alkalomtól eltekintve – írásbeli szülői hozzájárulással foglalkozik.

3.8.

A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje

Intézményünkben diákönkormányzat működik. A diákönkormányzat működtetése lehetőséget nyújt a tanulók demokratikus életformára nevelésére. Tanulóinknak lehetőséget biztosítunk az intézményben folyó, őket érintő lényeges tevékenységek és változások megismerésére. A diákönkormányzaton keresztül folyik az információcsere. Módot adunk arra, hogy kéréseiket, javaslataikat elmondják, kérdéseikre választ kapjanak. Évente legalább

egy alkalommal

diákközgyűlést

szervezünk a

működésének és a tanulói jogok érvényesülésének áttekintésére.

66

diákönkormányzat

-Hajdú-Bihar Megyei Általános Iskola és Kollégium 4025 Debrecen, Postakert u. 7 : 52/431-301 : 52/531-939 __________________________________________________________________________ Döntési, véleményezési, javaslattételi jogaikat a köznevelési törvény előírásai szerint gyakorolják. A DÖK saját szervezeti és működési szabályzat szerint végzi tevékenységét. Az iskola egészére vonatkozó döntések meghozatala előtt az érintettekkel (pedagógusi, tanulói, szülői közösségek) széles körű párbeszédet folytatunk.

3.9.

A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái

3.9.1. A tanulók közösségét érintő kapcsolattartási formák, közösségfejlesztés Akkor lehet egy intézmény igazán sikeres a tanulók jó közösségének kialakításakor, ha az intézményben dolgozó felnőttek is közösségként működnek, az alapvető célokban, feladatokban egyetértenek. Intézményünkben az iskola valamennyi dolgozója napi kapcsolatban van tanulóinkkal. A tanulók előtt példaként állnak a felnőttek egymás közötti kapcsolatai is. Fontos a tanulókkal szembeni elvárások megfogalmazásánál illetve ezen elvárások számonkérésénél a pedagógusok egységes fellépése. Tanulóink személyisége az emberi kapcsolatok rendszerében fejlődik, alakul. A tanulók kapcsolatai az intézménnyel azon csoportokon keresztül realizálódik amelyeknek munkájában részt vesznek. Ilyen csoportok: 

iskolai tanulóközösség;



a nevelés-oktatás szakaszainak csoportja (alsósok, felsősök);



osztályok csoportja;



fejlesztő csoportok;



szakkörök csoportja;



tanórán kívüli foglalkozások csoportjai.

Feladatok Törekedjünk arra, hogy minden tanuló:

67


ismerje meg a társas együttélés alapvető szabályait, amelyek a közösségben való harmonikus kapcsolatok kialakításához elengedhetetlenek;



tanulja meg, hogy tetteiért minden körülmény között vállalja a felelősséget;



ismerje meg társai belső értékeit, legyen megértő, nyitott személyiség;



tudjon örülni társai sikerének, elismerésének;



járuljon hozzá társai reális énképének kialakulásához;



az egészségét tartsa a legfontosabbnak. Ismerje meg az egészséges életmód alapvető szabályait, azok betartásával védje saját és társai testi-lelki épségét;



segítse társait a tanulásban;



legyen tisztában saját „korlátaival”, ezek figyelembe vételével próbáljon teljes életet élni, alkalmazkodva a környezethez;



tudjon kulturáltan szabadon kommunikálni a felnőttekkel és társaival;



nyíltan vállalja véleményét, tanulja meg érvekkel meggyőzni vitapartnerét;



érezze sajátjának az iskolát, a kollégiumot, ápolja hagyományait;



váljon érzékennyé környezete állapota iránt, kapcsolódjon be az intézményi közéletbe;



sajátítsa el azokat az ismereteket és gyakorolja azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek az otthon, a lakóhely, szülőföld, haza és népcsoportok megismeréséhez vezetnek;



ismerje meg népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait, nemzeti kultúránk értékeit.

Speciális feladataink: 

súlyosan látássérült, mozgáskorlátozott és halmozottan sérült tanulóinkat is aktívan vonjuk be az iskolai, kollégiumi közéletbe;



biztosítsunk

minél

több

lehetőséget,

hogy

tanulóink

találkozzanak

ép

gyermektársaikkal és más sérüléssel élő diákokkal is (sport, kulturális, tantárgyi találkozók). Mindezek megvalósítása érdekében neveljük őket: 

egymás tiszteletére, egymás megsegítésére, (pl. vak, gyengénlátó, mozgáskorlátozott stb. gyermekek toleranciája egymás iránt);



erősítsük a tanulókban a „Sorstárs-Embertárs” fogalmát.

68


A közösségi nevelés során törekednünk kell arra, hogy minél több közös program, rendezvény, verseny szerveződjön. Kiemelt feladat az intézmény hagyományok ápolása, mely nem csupán közösség formáló, hanem közösségmegtartó erővel is bír.

3.9.2. A szülők közösségét érintő együttműködési formák Az intézmény eredményességét a diák, pedagógus, szülő együttműködése alapjaiban meghatározza. Fontos, hogy a szülők elfogadják és támogassák az iskolánk által közvetített értékeket. Ugyanakkor az intézménynek is figyelembe kell vennie a szülők, a szülői ház elvárásait, kívánságait. Ezen együttműködés alapja a kölcsönös bizalom, illetve a gyermek iránt érzett közös felelősség. Az intézményünk a szülőknek a következő segítségnyújtási, együttműködési formákat kínálja: 

iskolaelőkészítő szervezése (havi 1 alkalom, tanév végén 1 hét);



szülői értekezletek iskolai és osztályszinten;



fogadóórák;



nyílt napok;



szülői fórumok;



tájékoztatás a tájékoztató füzet útján, a szülői szervezeten, a szülői faliújságon keresztül;



A szülőket a tanév során több alkalommal levél útján is tájékoztatjuk az intézmény programjairól, egyéb közérdekű tudnivalókról;



szakkörök indítása a diákok és a szülők igényeinek figyelembevételével;



továbbtanulási tanácsadás;



szakemberek konkrét segítségnyújtása: –

gyógypedagógus,

–

szemészorvos,

–

gyermek-és ifjúságvédelmi felelős,

–

pszichológus

69


hitoktatás biztosítása;

A szülők részéről az alábbi közreműködési formákat várjuk el: 

őszinte véleménynyilvánítást, együttműködő magatartást;



kísérje figyelemmel gyermeke előmenetelét;



tartson rendszeres kapcsolatot a gyermekével foglalkozó felnőttekkel;



aktív részvételt az iskolai rendezvényeken;



tartsa tiszteletben az iskola dolgozóinak emberi méltóságát és jogait.

A szülői ház és az intézmény együttműködésének egyéb formái: 

iskolai rendezvények nyitottsága, szülői részvétel és aktív segítség a farsangon, gyermeknapon, osztály és egyéb rendezvényeken;



„Egy nap az iskoláért” társadalmi munka szervezése szülők számára;



tanár – szülő közös programok szervezése;



intézményi ünnepségek (mikulás, karácsony, anyák napja).

Az együttműködés formáit folyamatosan lehet és kell bővíteni. Az intézmény célja és feladata minél több szülő aktív támogatását elnyerni.

3.9.3. Külső partneri kapcsolatok Az intézmény külső kapcsolatait az igazgató koordinálja. Egy-egy feladat során a kapcsolattartásra az általa megbízott személy jogosult. A civil szervezetekkel való kétoldalú megállapodás megkötése előtt az intézmény kikéri a fenntartó véleményét. Az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza azon intézmények, szervezetek, alapítványok megnevezését amelyekkel az intézmény feladatainak megvalósítása érdekében kapcsolatot tartunk.

70


3.10. A tanulmányok alatti vizsgák szabályai

3.10.1. A vizsgaszabályzat hatálya A vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra: 

osztályozó vizsgákra



javítóvizsgákra

vonatkozik. Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára: 

aki osztályozó vizsgára jelentkezik,



akit a nevelőtestület határozatával osztályozóvizsgára utasított,



akit a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasított.

Kiterjed továbbá az intézmény nevelőtestületének tagjaira.

3.10.2. Az osztályozó, javítóvizsga rendje: A félévi és év végi tanulmányi osztályzatok megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha: 

az igazgató felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól,



az igazgató engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben, illetve az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget,



egy tanévben 250 óránál többet mulasztott, és a nevelőtestület nem tagadta meg az osztályozó vizsga letételének lehetőségét,



ha a tanuló hiányzása egy adott tantárgyból az évi tanítási órák 30%-át meghaladta és a nevelőtestület nem tagadta meg az osztályozó vizsga letételének lehetőségét,



átvételnél ha az iskola igazgatója előírja,



ha tanuló független vizsgabizottság előtt tesz vizsgát.

Az igazgató kijelöli a vizsgabizottságot, meghatározza a vizsga idejét és helyét. A vizsga időpontja általában a félév és tanév zárását megelőző 1 hét. Az érintett tanulók szüleit a pontos időpontról írásban értesítjük. A javítóvizsgákat augusztus utolsó hetében tartjuk.

71

-Hajdú-Bihar Megyei Általános Iskola és Kollégium 4025 Debrecen, Postakert u. 7 : 52/431-301 : 52/531-939 __________________________________________________________________________ A vizsga háromtagú vizsgabizottság előtt történik. A bizottság tagjai, az intézmény pedagógus dolgozói. 3.10.3. A vizsgatárgyak és követelményeik Az osztályozó vizsga tantárgyai a következők: 1-4. évfolyam: magyar nyelv és irodalom matematika környezetismeret 5-6. évfolyam: magyar nyelv és irodalom matematika történelem természetismeret idegennyelv 7-8. évfolyam: magyar nyelv és irodalom matematika történelem fizika kémia biológia földrajz idegennyelv Magyar nyelvből és matematikából írásbeli és szóbeli, más esetben szóbeli vizsga. A követelményeket az egyes tantárgyak tantervei tartalmazzák. Az osztályozó vizsga tantárgyankénti és évfolyamonkénti anyagáról és követelményeiről 

magántanulók esetén tanév elején,



osztályozó vizsgára vagy javítóvizsgára utasított tanuló estén a nevelőtestület határozatának meghozatalakor

Írásban tájékoztatjuk a tanulókat, szülőket.

72


3.11. A felvétel és az átvétel helyi szabályai Az iskolánkba való felvétel, átvétel bármely osztályfokon, tanév közben is történhet, melyről a budapesti Látásvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság és Gyógypedagógiai Szolgáltató Központ szakértői véleménye, javaslata alapján az igazgató dönt. A tanulók látássérülésük miatt az ismeretszerzés területén hátrányban vannak. Ezért lehetőséget biztosítunk arra, hogy az intézménybe érkező új tanulók szüleik kérésére - a biztos alapok megszerzése érdekében – megismételhessék az évet. A más iskolából tanévközben átvett tanulónál felmérjük az alapkészségek szintjét. A felmérés alapján tervezzük meg – amennyiben szükséges - a tanuló felzárkóztató, fejlesztő foglalkozását. Az intézményünkbe jelentkező tanulók részére felvételi eljárást nem szervezünk.

73


4.Az iskola helyi tanterve. 4.1.

A választott kerettanterv megnevezése.

Intézményünk a kerettantervek kiadásának és jogállásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet 1.számú .mellékletében meghatározott: Kerettanterv az általános iskola 1-4. évfolyamára, valamint a 2. számú mellékletében meghatározott : Kerettanterv az általános iskola 5-8. évfolyamára tanterveket alkalmazza. Intézményünk látássérült tanulók nevelését-oktatását látja el. Ezért a választott kerettantervet a látássérültekre vonatkozó speciális tartalommal kiegészítettük.

Az „A B” változatban szereplő kerettantervek közül a alábbiakat alkalmazzuk:

4.2.

Tantárgy megnevezése

Változat

Magyar nyelv és irodalom

A változat

Idegennyelv

A változat

Fizika

A változat

Kémia

A változat

Biológia-egészségtan

A változat

Ének-zene felső tagozat

A változat

Ének-zene alsó tagozat

A változat

A választott kerettanterv által meghatározott óraszám feletti kötelező tanórai foglalkozások megtanítandó és elsajátítandó tananyaga.

Tanulóinknak az az érzékszervük sérült, mellyel az ismeretek jelentős százalékát szerezzük. Ebből adódóan számukra az ismeretszerzés nehezített. A korlátozott vizuális érzékelés, észlelés, hiányos torz ismereteket eredményezhet. A hiányos torz ismeretek emlékezeti szerveződése is hibás lehet, ami akadályozza a pontos fogalmak kialakulását. Szélsőséges esetben az analizáló-szintetizáló tevékenység, a részek egésszé szerveződése, az ok-okozati összefüggések felismerése, a gondolkodási folyamat is nehezítetté válhat.

74

-Hajdú-Bihar Megyei Általános Iskola és Kollégium 4025 Debrecen, Postakert u. 7 : 52/431-301 : 52/531-939 __________________________________________________________________________ Tanulóink nagy részénél a látássérüléshez egyéb zavarok is csatlakoznak: 

figyelemzavar,



részképességbeli hiányosság zavar,



magatartási-, beilleszkedési-, személyiségfejlődési zavar,

ami meggátolja abban a tanulót, hogy meglévő látásmaradványát maximálisan ki tudja használni. Tanórákon együtt tanulnak az ép értelmű látássérült (gyengénlátó, aliglátó, vak) és a halmozottan sérült látássérült tanulók. Mindegyik csoportban megtalálhatók a fentebb említett zavarokkal küzdő tanulók is. A tananyag feldolgozása a fentiek miatt több időt vesz igénybe. Ezért a kerettanterv által szabadon hagyott 10%-os időkeretet nem töltöttük ki plusz tartalommal. Azt a tananyag hosszabb időt igénylő feldolgozására, begyakorlására kívánjuk - és szükséges is - fordítani. A szabadon tervezhető órákat a magyar nyelv és irodalom, a matematika és az informatika tantárgyakhoz használjuk fel. A magyar nyelv és irodalom, a matematika alapozó és felvételi tárgy, Az informatika keretében 5- 8. évfolyamon gépírást tanítunk, mely a látássérültek életében fontos szerepet tölt be. Vak és aliglátó tanulók esetén a gépírás megtanulása mellett az informatika tantárgy anyaga kiegészül a speciális hangkijelzéssel ellátott számítógép megismerésével. Ezen eszközök használatával olyan alapismeretek, jártasságok birtokába jutnak tanulóink, amelyek segítik az ép látókkal való kapcsolat létesítését, a mindennapi életben adódó írásbeli ügyeik intézését. A „beszélő egységgel” vagy Braille-sorral kiegészített számítógépek, Notebook-ok kezelésének elsajátítása hasznos a továbbtanulás, az önálló ismeretszerzés szempontjából. A részletes tananyagot, a fejlesztés célját, elvárt eredményét az informatika tantárgy helyi tanterve tartalmazza. Az egyes tantárgyak tananyagát, fejlesztési céljait, követelményeit helyi tantervünk külön tantárgyankénti kötetben tartalmazza.

75

Hajdú-Bihar Megyei Általános Iskola és Kollégium 4025 Debrecen, Postakert u. 7 : 52/431-301 : 52/531-939 4.2.1. Tantárgyi struktúra és óraterv

Heti óraterv az 1 – 4. évfolyam számára Évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom

1. évfolyam kötelező

szabadon tervezhető

7

1

2. évfolyam kötelező


7

1

3. évfolyam

4. évfolyam

kötelező


kötelező


6

2

6

2

Idegen nyelvek

2

Matematika

4

1

Erkölcstan

1

1

1

1

Környezetismeret

1

1

1

1

Ének-zene

2

2

2

2

Vizuális kultúra

2

2

2

2

Életvitel és gyakorlat

1

1

1

1

Testnevelés és sport

5

5

5

5

Rendelkezésre álló tanórai heti órakeret

23

2

4

1

23

25

2 25

76

4

1

22

3 25

4

1

24

3 27


Évfolyam

Heti óraterv az 5 – 8. évfolyam számára 5. - évfolyam 6. évfolyam 7. évfolyam

Tantárgyak

kötelező

Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Erkölcstan Természetismeret Biológia-egészségtan Fizika Kémia Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Dráma és tánc/Hon- és népismeret* Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki

4 3 4

Rendelkezésre álló tanórai heti órakeret


1

kötelező


4 3 3

2

8. évfolyam

kötelező


kötelező


3 3 3

1

4 3 3

1

1

2

2

2

2

1 2

1 2

1

1

2 2 1 1 1 1

1 1 2 2 1 1

1 1

1 1

1

1 1

1

1

1

1

1

1

5 1 26

5 1 25

5 1 28

2 28

3 28

77

31

1

1

1

3

5 1 28

3 31


4.3. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei. Gyengénlátók számára tervezett tankönyvek nincsenek. A válogatás szempontjai: 

Jó nyomdatechnikájú, megfelelő betűméretű, matt felületű, jól tagolt, színes (de ne legyen mintás háttér), éles színkontrasztú legyen; ne tartalmazzon zsúfolt ábrákat.



A könyv tartalma fedje le az adott tantárgy helyi tantervét.



Lehetőséget teremtsen az önálló tanuláshoz, differenciáláshoz, gyakorláshoz.



Motiváló erejű, gondolkodtató a tartalma, feladatrendszere.



Szakmailag kifogástalan, nyelvi megformáltsága, kivitelezése igényes.



NAT kompatibilis, kerettantervhez alkalmazkodó.



Keltse fel a tanulók érdeklődését.



Vizuálisan emelje ki, támassza alá a tananyagot.

Amennyiben a tanuló alacsony látásteljesítménye miatt a választott tankönyvet nem tudja használni, számára – vízusát figyelembe véve – egyénileg megfelelő nagyítású könyvet készítünk másoló-nagyító gépekkel (alkalmanként színes fénymásolóval). Iskolai szertárunk a többségi iskolában is használatos szemléltetési eszközökkel rendelkezik. Speciális eszközeink nagy részét pedagógusaink sajátkezűleg készítik pl.: nagyméretű, világító kartonból szám- és betűkártyákat, hívóképeket, speciális számegyenest, nagyméretű ábrákat stb. A látássérült osztályainak helyes megvilágításától alapvetően függ a tanulás és a munka eredménye. Az egyéni fényigényeket optimálisan helyi megvilágítással lehet elérni. Fontos a természetes fény kihasználása is. A kellő fény mellett, a tanulók környezetében előforduló színek helyes összeállítása is segíti a látást, az érdeklődést és a tanulmányi eredményt.

78

-Hajdú-Bihar Megyei Általános Iskola és Kollégium 4025 Debrecen, Postakert u. 7 : 52/431-301 : 52/531-939 __________________________________________________________________________ A látássérült diák számára megfelelő vonalközű füzetméret kiválasztásában a közeli vizusnak és a gyermek finommozgási képességének van szerepe. Az írástanítás kezdetén az éplátásúak füzetéhez képest nagyobb vonalközű, erősebb vonalazású füzetet használunk. A füzetek sárga színű papíron zöld vonalazással készülnek. Az írásmozgás automatizálása után igyekszünk áttérni a szokványos füzetekre, ügyelve arra, hogy a megvásárolt füzetek vonalazása jól látható legyen. Speciális, dönthető írólapú tanulóasztalt használunk. A tanulóasztal beállításakor több szempontot kell figyelembe venni: 

a gyermek testmagasságát,



közeli munkához használt szemtávolságot,



a munkához szükséges legjobb fényviszonyok elérését.

Az iskolai falitábláknak is a jobb láthatóságot kell szolgálniuk. Ezért nagyon fontos, hogy milyen a tábla minősége, színe és érdessége (zöld alapon sárga vonalazás). Olyan íróeszköz használata a megfelelő, ami egyenletes, erőteljes, az átlagosnál vastagabb nyomot hagy. Fontos szempont az íróeszköz súrlódó érintkezése a papírral, mert az írásmozgás szabályozhatóbbá válik általa. A gyengénlátók igényeinek megfelelő tanulói segédletek (munkafüzetek, feladatlapok, felmérőlapok) eddig csak korlátozott számban készültek. Az általános iskolai munkafüzetek és feladatlapok nem felelnek meg minden tanulónak. Ezért szükséges egyéni szükségletekhez igazodó segédeszközök készítése. Ezek elkészítésének főbb szempontjai: 

tartalmát tekintve legyen lényegre törő, tömör és színvonalas;



szöveganyagának nyelvezete legyen egyszerű, világos, ötletes;



legyen gazdaságos pedagógiai értelemben: a tanuló munkája legyen túlsúlyban, ne a tanáré;



szerkezeti felépítése legyen könnyen áttekinthető, egyszerű;

79


formailag legyen szakszerű, betűi szabályosak, jól olvashatóak, a tanulók írására szánt vonalazás az osztályfoknak megfelelő, az ábrák egyszerűek, kifejezőek;



több méretben készüljön, az egyéni igények szerint;



legyen esztétikus.

A mozgókép, diakép, fénykép, festett vagy rajzolt kép mindegyikére érvényes, hogy mérete, színessége, kontrasztossága a tanulók látóképességének feleljen meg. Álló- és mozgókép vetítésénél fontos a tökéletes képminőség, a helyiség tökéletes elsötétítése. A vetítőernyő felületének tisztasága, egyenletessége, szemcséssége is befolyásolja a kép élességét. Térképhasználathoz megoldást jelenthet a leegyszerűsített, csak a lényeget tartalmazó térképvázlatok alkalmazása, valamint a szokványos térképeken tájékozódási pontok kiemelése. Az optikai eszközök vagy a szem képalkotásának működését, vagy a tárgy látható képét változtatják meg. Az előbbire a szemüveg, a kontaktlencse és a műtétileg szembe ültetett műlencse, az utóbbira nagyítók és a távcsövek szolgálnak. A korszerű oktatástechnikai eszközök közül különösen nagy jelentősége van iskolánkban az elektronikus

olvasókészülékeknek.

Egyéni

olvasóeszköznek

és

szemléltetést

segítő

eszközként is használható. A nagyító-másológép nélkülözhetetlen a gyengénlátókat tanító pedagógusok számára, hiszen gyorsan lehet vele a gyerekek igényeinek megfelelő oktatási segédleteket készíteni. Az írásvetítő használatában különbségek mutatkoznak az éplátóak iskoláiban tapasztaltaktól. Míg ők nappali fényben is használhatják, addig nálunk csak besötétített tanteremben érhetjük el a megfelelő kontrasztos képet. Ezért elsősorban szemléltetésre, kiegészítő feladatok adására, valamint síkformák kivetítésére használjuk. Az írásvetítőnél lényegesen jobb minőségű képet adnak a projektorok.

80

-Hajdú-Bihar Megyei Általános Iskola és Kollégium 4025 Debrecen, Postakert u. 7 : 52/431-301 : 52/531-939 __________________________________________________________________________ Az interaktív tábla új lehetőséget nyújt. A digitális képek könnyen nagyíthatók, az interaktív táblán az ábrák, szövegek nagy méretben, vastag vonalakkal is megjeleníthetőek. Napjainkban a kor követelményeihez igazodva, a számítógép megismerése mint a tanulás, később mint a munka eszköze a látássérültek számára is hasznos (lehet). A fejlett pedagógiai módszertani kultúra, a tantárgyi integrációk, a hatékonyabb fejlesztő munkánk

érdekében

szükség

van

egy

hatékony

könyvtári

eszköztárra,

a

dokumentumhordozók használatát segítő eszközökre.

4.4. A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok Pedagógiai Programunkat és ezen belül a helyi tantervünket a kerettanterv alapján úgy készítettük, hogy 

a tantárgyi tantervekben szereplő értékrendszer tükrözi a NAT-ban meghatározott közös értékeket,



szerepelnek bennük a NAT-ban kijelölt fejlesztési területek, nevelési célok, kulcskompetenciák, és műveltségi tartalmak,



biztosítjuk a felkészítést a következő iskolatipusba,



biztosítjuk a differenciált, az egyéni foglalkozást a kiemelt figyelmet igénylő tanulók számára,



programunk megvalósítása során érvényesülnek a gyermeki jogok és a tanulási esélyegyenlőség.

Tanulóink látássérülésének tényét figyelembe véve az alábbi speciális feladatokat építettük be. Az alsó tagozaton 

Az önállóság iránti igény fejlesztése elsősorban az önkiszolgálás, a mozgás és tájékozódás terén.



Az érdeklődés felkeltése a környezet, a látható, hallható, tapintható világ megismerése iránt a speciális segédeszközök használatával.



A működő érzékszervek fokozott kihasználása.



Az akarati tulajdonságok erősítése a látássérülés hátrányainak leküzdéséhez.



Az önbizalom, a pozitív énkép alapozása.

81


Felkészítés

az

ép

látásúakkal

való

kapcsolatépítésre,

a

közösségbe

való

beilleszkedésre. 

Az egészségvédő viselkedés szokásainak kialakítása, a higiénés tevékenységek elsajátítása, a szem védelme.

A felső tagozaton 

Az önállóság további fejlesztése, illetve – a különböző fokú látásteljesítménnyel rendelkező tanulók esetében különösen – a látás kihasználását maximálisan segítő speciális optikai segédeszközök használata iránti igény kialakítása.



Az érdeklődés irányítása a látóképesség szempontjából reális pályaválasztási területek felé.



Az akarati tulajdonságok (céltudatosság, kitartás) kialakítása az önálló tanulás és a későbbi munkavégzés céljából.



Az önfejlesztés igényének kialakítása különösen az ismeretszerzés terén és az egyéni tehetség kibontakoztatásában.



Az önbizalom és az önkritika egyensúlyának megteremtése, reális énkép kialakítása.



Az egészségvédő magatartás szokásainak továbbfejlesztése, az egészséges életmód iránti igény kialakítása.



Az egyéni igényeknek megfelelő közvetlen környezet tudatos át-, illetve kialakításának ismerete.

4.5. A mindennapos testnevelés A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módját a köznevelési törvény 27. § (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezzük meg a következő módon.

A látássérült tanulók testi képességei, mozgásképessége jól látó társaikhoz képest gyakran elmaradnak. A látássérüléshez gyakran társul a mozgás valamilyen szintű összerendezetlensége, sérülése. A tanulókat testnevelés órán 3 csoportba soroljuk szemészeti státuszuk és motoros képességeiket figyelembe véve:

82

-Hajdú-Bihar Megyei Általános Iskola és Kollégium 4025 Debrecen, Postakert u. 7 : 52/431-301 : 52/531-939 __________________________________________________________________________ „A” csoport: - A látóképességet alapul véve bátran alkalmazhatják a testnevelési mozgásformákat. Mozgásanyaguk leginkább hasonlít a normál testnevelési tantervben előírtakhoz. „B” csoport: - Bizonyos mozgásformák veszélyesek szemészeti szempontból. Ezek a tanulók nem végezhetnek nagy erőkifejtéssel járó, és hirtelen fejmozgással járó gyakorlatokat. „C” csoport: - Bizonyos mozgásformák a szemészeti elváltozást negatívan befolyásolják. A halmozottan sérült látássérült tanulók esetében gyakori a helytelen testtartás, mozgásos ügyetlenség, a diszharmonikus, az inkoordinált mozgás. A tanulók egy részénél mozgásfogyatékosság nehezíti a cselekvéses tanulást, aktív mozgástevékenységet. Mindezek szükségessé teszik, hogy az általános testnevelés körét kibővítve segítse eljuttatni a tanulókat a rendszeres testedzés, a mozgásos játéktevékenység öröméhez, a mozgásbiztonsághoz. Testnevelés óra keretében, - állapotuknak megfelelő csoportban – az egyéni adottságokat figyelembe véve biztosítjuk a mindennapos testnevelést.

4.6. Választható foglalkozások. Munkánk szerves részét alkotják a nem tanórai foglalkozások. Ezen foglalkozások két csoportba sorolhatók: 

kötelező foglalkozások: a szakemberek (gyógypedagógus, logopédus, ortopéd szakorvos…) felmérése, szűrővizsgálata által kiszűrt tanulónak kötelező részt venni rajta



nem kötelező foglalkozások:a tanulók – szülői hozzájárulással - érdeklődésüknek megfelelően választhatják.

A nem kötelező tanórán kívüli foglalkozások formáiról a tantestület dönt, a tanulói, szülői igények és a lehetőségek alapján 

a tanulói leterheltséget,



a rendelkezésre álló szakembereket,



az anyagi lehetőségeket,

83


az időkeretet

figyelembe véve. Intézményünk az alábbi nem tanórai foglalkozásokat biztosítja illetve ajánlja: Kötelező foglalkozások:

habilitációs-rehabilitációs foglalkozások egyéni és csoportos fejlesztő foglalkozások egyéni és csoportos felzárkóztató foglalkozások tanulás-tanulása kompetencia alapú foglalkozások magyarból és matematikából nem intézményi dolgozók által tartott logopédiai és gyógytestnevelés foglalkozások

Nem kötelező foglalkozások: énekkar sportkör német nyelv tanulása tehetséggondozó foglalkozások szakkörök (zene, origami, képzőművészeti, matematika, informatika, környezetvédelmi, német) – ezek közül választunk A fentieken kívül az alábbi foglalkozásokat, tevékenységeket biztosítjuk még: 

felkészűlés másnapra (fejlesztő – felzárkóztató, tanulási, sport – játék);



versenyek (tanulmányi: helyi, városi, megyei országos- a meghirdetések alapján);



tanulmányi kirándulások Gyengénlátó Gyermekekért Alapítvány támogatásával



színház, mozi, hangverseny, kiállítás, múzeum látogatása (a szülői szervezet és A Gyengénlátó Gyermekekért Alapítvány támogatásával;



jeles napokon való részvétel a kultúra napja, Kettesy– nap;



gyermeknap;



hitoktatás;

84


„Tanuljunk-játszunk együtt” (a látássérültek megismertetésére, elfogadására vonatkozó program a többségi iskolákban);



egyéb intézményen kívüli rendezvények.

A nem tanórai foglalkozások pontos beosztását a mindenkori évi tantárgyfelosztás, munkarend, órarend tartalmazza.

4.7. A tanulók tanulmányi munkájának írásban, szóban történő ellenőrzési és értékelési módja, formái, elvei. Az ellenőrzés célja: információk megszerzése az oktatás-nevelés folyamatáról. Az

értékelés

ezen

információk

elemzése,

rendezése,

viszonyítása

a

célokhoz,

követelményekhez. Az értékelés oktatásunk egész idejére kiterjedő célja: a tanulói személyiség fejlesztése; az önértékelési képesség kialakítása, mely nélkülözhetetlen az önálló tanulásra való képesség és igény kialakításához. A tanulót rávezeti az önellenőrzésre, önértékelésre, melyek szoros összefüggésben állnak a sikeres vagy sikertelen társadalmi beilleszkedéssel. A pedagógust tájékoztatja munkája eredményességéről, a szükséges tennivalókról. Értékelésünk funkciói:

Diagnosztikus:

tanulók előzetes tudásszintjének a felmérése, (ne osztályozzuk)

pl. csoportba sorolás esetén végezzük; a tanulók jellemző képességei alapján a tanítási mód kiválasztására; tanulási problémák esetén az okok meghatározására végezzük. Formatív:

visszacsatolás, visszajelzés a tanulóhoz, tanárhoz. Hol tartunk, mit kell még javítanunk, pótolnunk Oktatásunk egész folyamatában végezzük.

Szummatív:

a tanulók minősítése céljából végezzük, az évfolyamok, a szakaszok végén. Témakör, félév, tanév lezárásakor, osztályzással egybekötve

Értékelésünk formái: 

a tanulói tevékenység megfigyelése alapján történő értékelés;

85


szóbeli feleltetés értékelése;



írásbeli ellenőrzés alapján történő értékelés (munkalap, feladatlap, témaközi témazáró feladatlapok);



a tanulók által készített munkadarabok értékelése;



a tanulók megnyilvánulásainak véleményezése;



a tanulók szöveges értékelése.

A szöveges értékelés: 

legyen érthető, áttekinthető szülő és tanuló részére egyaránt;



legyen meghatározható belőle a tanuló fejlesztésének feladata;



minimalizálja a pedagógus szubjektivitását;



legyen nyitott, amely nem ítéletet alkot, hanem tükröt tart.

Tantestületünk az értékelésnél következő elveket érvényesíti 

legyen objektív;



fejlesztő, ösztönző, motiváló hatású;



vegye figyelembe az érzékszervek fejlettségi állapotát;



rendszeres és folyamatos;



személyre szóló – egyénre szabott;



segítő szándékú;



igazságos – reális;



következetes;



egységes.

Törekedjünk arra, hogy kombináljuk a jutalmazást és elmarasztalást.

Gyengénlátó tanulóink tevékenységét, erőfeszítéseit fokozottabban kell motiválni. Nagyon fontos, hogy a tanulók minden, erőfeszítésen alapuló igyekezetét valamilyen sikerélmény kövesse, még akkor is, ha a teljesítményük értéke ideiglenesen a követelményszint alatt maradna is. 86

-Hajdú-Bihar Megyei Általános Iskola és Kollégium 4025 Debrecen, Postakert u. 7 : 52/431-301 : 52/531-939 __________________________________________________________________________ Az értékelésünk rendszeressége és módjai: A tanulók pozitív személyiségfejlődése érdekében folyamatosan minden megnyilvánulásukat értékeljük! A köznevelési törvény és tantestületünk döntése alapján évfolyamonként az alábbiak szerint történik a tanulók tanulmányi munkájának, előmenetelének értékelése, minősítése. Szövegesen értékelünk:

1. évfolyamon

minden tantárgy

havonta

egész tanévben

2. évfolyamon

minden tantárgy

havonta

félév végéig

3 – 8. évfolyam

erkölcstan

havonta

egész tanévben

A második évfolyam második félévétől

kezdve a tanulók munkáját 1-től 5-ig terjedő

érdemjeggyel havi rendszerességgel értékeljük. A tanév végén osztályzattal minősítjük, és erről a szülőket tájékoztató füzet illetve a bizonyítvány útján tájékoztatjuk. A megerősítés formái: szóbeli és írásbeli dicséret vagy elmarasztalás, piros-pont, osztályzat (un. „léptető” táblák, versenyeztetés, esetenként jutalmazás, szöveges értékelés, stb.).

A kerettantervek kiadásának és jogállásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet mellékleteiben meghatározott kerettanterv alapján készült helyi tantervünk felmenő rendszerben történő bevezetése miatt – a teljes bevezetésig terjedő átmeneti időszakban - az egyes tanévekre érvényes értékelési módokat az 1. sz. melléklet tartalmazza. Az elsős tanulók képességeinek felmérése tanév elején történik. A felmérés magában foglalja a viselkedés megfigyelését, az általános tájékozottság, a beszédkészség, a téri orientáció, testséma, a vizuális, verbális emlékezet felmérését, a figyelem vizsgálatát (kincsestár alsó tagozat). Tanulmányi munka esetén az egyes tantárgyakból a helyi tantervekben rögzítettek alapján a tananyag szakaszhatárainál is értékelünk témazáró írása alapján. Tanév végén év végi

87

-Hajdú-Bihar Megyei Általános Iskola és Kollégium 4025 Debrecen, Postakert u. 7 : 52/431-301 : 52/531-939 __________________________________________________________________________ felméréseket íratunk. Ezeket a tantervekben megfogalmazott követelményszint alapján értékeljük. Érdemjeggyel történő értékelésük nem kötelező. Az érdemjegy, az osztályzat, a minősítés nem lehet fegyelmezési eszköz! Az egyes tanulók félévi, év végi értékelését, osztályzatát a tantestület osztályozó értekezleten áttekinti; a magatartás, szorgalom minősítést, osztályzatot osztályonként, személyenként mérlegeli. Új tanuló beiratkozásakor, ha valamelyik általunk tanított tantárgyat nem tanulta, legfeljebb egy év türelmi időt kaphat. Felzárkóztató segítség mellett osztályozó vizsgát kell tennie az adott tárgyból. Az értékelés közlése Az érdemjegyekről, osztályzatokról, szöveges értékelésekről, minősítésekről a tanulót, a szüleit tájékoztatni kell. Tanév közben erre a naplót, ellenőrző könyvet, tájékoztató füzetet, értékelő lapokat, a tanulók saját munkáját, tanév végén a bizonyítványt használjuk. 1– 2. évfolyamon

minden

tantárgyból, erkölcstanból minden évfolyamra vonatkozóan

értékelő lap áll a pedagógusok rendelkezésére. (….melléklet) Az értékelő lapokat, tanulói munkákat tanulónként „tájékoztató füzetben” gyűjtjük össze. A pszichológus irányításával nevelési eredményvizsgálatokat végzünk. 

Szociometriai felmérés a társas kapcsolatok megismerésére a közösségi nevelés hatékonyabbá tétele érdekében. 3. évfolyam elején; 5. évfolyamon félévkor és 7. évfolyam elején végezzük.



Az erkölcsi tulajdonságok fejlettségének vizsgálata, mely alapjául szolgál az osztályfőnöki beszélgetéseknek. Szükség szerint minden évfolyamon végezzük.

4.8. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elvei. 4.8.1. Az iskola élet és munkarendje Iskolánk 8 évfolyamos. 88

-Hajdú-Bihar Megyei Általános Iskola és Kollégium 4025 Debrecen, Postakert u. 7 : 52/431-301 : 52/531-939 __________________________________________________________________________ A tanítási év két félévre tagolódik. A

tanév

rendjét

a

mindenkori

érvényben

lévő

tanév

rendjéről

szóló

rendelet

figyelembevételével állapítjuk meg és az éves munkatervben rögzítjük. Ebben határozzuk meg a tanítási szüneteket, a közös programokat, az ünnepségek, nyílt napok, szülői értekezletek rendjét. Egy műszakban tanítunk, a délutáni ellátást minden tanulónk számára biztosítjuk igényeik alapján. A Házirend tartalmazza a tanulói jogokat, kötelességeket, az iskolai munkarenddel, a tanítási napok rendjével kapcsolatos rendelkezéseket. Iskolánk reggel 700 órától 1700 óráig fogadja a tanulókat. (Ügyeletet biztosítunk naponta 1700 óráig.) 700 – től 745 óráig, minden osztály pedagógus, gyógypedagógiai asszisztens felügyelete mellett az osztálytermében készül a tanítási órákra, beszélgetnek. A tanítás 745 órakor kezdődik. A 45 perces tanórák között 10 perces és két 20 perces szünetet tartunk, melyből az egyikben az osztályteremben tízóraiznak a tanulók, a másikat az időjárástól függően az udvaron, vagy a folyosókon töltenek. A tanulók számára az óraközi szünetek ideje alatt is megfelelő felügyeletet biztosítunk. Az utolsó tanítási óra után az ebédeltetős nevelők átveszik a csoportot. Minden csoport 60 percet tölt az ebédeléssel majd ebéd után a szabad levegőn, aktív testmozgással. A délutáni foglalkozások 16 óráig tartanak. Igény szerint 1700 – ig ügyeletet tartunk.

4.8.2. A tanítás, tanulás szervezése

Szervezeti formáink: évfolyamrendszer, tantárgyrendszer, tanórarendszer. Az oktatás osztálykeretben folyik. A hagyományos osztálykeretet lehetőség és szükség szerint megbontjuk: 

egyéni

kiscsoportos

fejlesztő

foglalkozás

(1-3

fő)

esetében,

(a

tehetség

kibontakoztatása, a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatása, a habilitációs-

89

-Hajdú-Bihar Megyei Általános Iskola és Kollégium 4025 Debrecen, Postakert u. 7 : 52/431-301 : 52/531-939 __________________________________________________________________________ rehabilitációs tevékenység, az értékelés minősítés alól felmentett tanulók egyéni fejlesztő foglalkozása, az egyéni ütemben haladó tanulók felzárkóztató foglalkozása céljából); 

testnevelés órán;



azokban az osztályokban, ahol halmozottan sérült tanulók vannak,



felső tagozaton magyar és matematika tanórákon;



középiskolára felkészítés során: (magyar, matematika tantárgyakból szervezzük);



a rajz tanítása során azokban az osztályokban, ahol súlyosan látássérültek (vak) tanulók is tanulnak (nekik a geometriai ismeretek elsajátíttatása, rögzítése, gyakoroltatása történik)



a „Tanulás tanulása” című foglalkozásokon,

A csoportbontás alapja lehet: 

a látássérülés mértéke,



a csatlakozó sérülés típusa,



az ismeretszerzés, a tananyag feldolgozásának módja



a továbbtanulás iránya.

A csoportbontások meghatározása tanévenként változhat. A tanítási órák és tanórán kívüli foglalkozások között a tanulók számára egy óra szabadidőt biztosítunk, amelyet felnőtt felügyelete mellett elsősorban a szabadban kell eltölteni. A tanórán kívüli foglalkozások heti beosztásánál figyelembe vesszük tanulóink 

életkori sajátosságait,



terhelhetőségét,



Szemészeti állapotát,



egyéb egészségügyi problémáit,

A tanulók első számú kötelessége a tanulás. Ebben a fontos tevékenységben az igényességre és az egyre nagyobb önállóságra törekszünk. A gyermek tanulási tevékenységének

90

-Hajdú-Bihar Megyei Általános Iskola és Kollégium 4025 Debrecen, Postakert u. 7 : 52/431-301 : 52/531-939 __________________________________________________________________________ irányításában jelentős szerepet tulajdonítunk a tanulás tanításának. A szakórákon kívül az osztályfőnöki órák és a napközis tanulási foglalkozások adnak alkalmat, hogy a tanulási módszereket megismerjék a tanulók. Felső tagozatosaink heti egy órában „tanulás tanulása” című foglalkozáson vesznek részt, ahol a tanuláshoz szükséges képességek, készségek fejlesztése történik. Életkori, egyéni jellemzőket, szemészeti állapotot figyelembe véve végezzük ezt a munkát is. Az ismeretszerzésben nagy szerepet kapnak a tanórai foglalkozásokon kívül a szakköri foglalkozások, tanulmányi séták, kirándulások. Hasznosak, mert a látásos érzékelés tökéletlensége miatt fokozott hangsúlyt kap a természetbeni bemutatás, a tevékenységen alapuló tapasztalatszerzés. Tanórán kívüli foglalkozásaink a tudás elmélyítését, a látókör szélesítését, az elméleti ismeretek gyakorlati alkalmazását segítik, csökkentve a látássérülés okozta hátrányokat. A szabadidő hasznos eltöltésében, a tehetséggondozásban, a pályaválasztás előkészítésében is jelentős szereppel bírnak. Minden tanévben a szülők és gyermekek igényei és lehetőségeink összehangolásával indítjuk a szakköröket, a tehetséggondozó foglalkozásokat melyek: képzőművészeti, sport, zene, matematika, német nyelvi. A jelentkezések önkéntesek. A túlterhelés elkerülése érdekében egy tanuló hetente 1-2 szakkör munkájában vehet részt.

4.9. A tanulók fizikai állapotának, edzettségének mérése. A tanulók fizikai állapotának mérésénél figyelembe vesszük tanulóink látásvédelmét. Olyan próbákat alkalmazunk, melyek nem befolyásolják károsan a tanulók szemészeti állapotát. Az általános fizikai teherbíró képesség mérése során feltérképezzük az egyes képességek területén mutatkozó hiányosságokat Mérések kritériumai: 

a tesztek végzése semmilyen egészségkárosító hatást nem válthat ki



legyenek egyszerűek, végrehajthatók, minimális eszközt igényeljenek 91


feleljenek meg a tudományos kritériumoknak



elsősorban az egészségben meghatározó szerepet játszó összetevőket mérje.

A mérések általános szempontjai: 

a tanulók valamennyi tesztet sportfelszerelésben hajtják végre



jól szellőző, nagy teremben kell végeztetni



a tesztek között a tanulók pihenjenek



fontos a bátorítás.

Motoros tesztek és végzésük ajánlott sorrendje: 

Egyensúlyi tesztek



Hajlékonysági tesztek: ülésben előrenyúlás



Dinamikus láberő mérő tesztek: helyből távolugrás



Törzserőt mérő tesztek: felülések



Funkcionális karerő mérő teszt: függés hajlított karral



Futási sebességet, fürgeséget mérő teszt: 10 x 5 m ingafutás



Állóképességi teszt: – 20 m – es ingafutás – 6 perces futás – 12 perces futás – Cooper teszt

A tanulók fizikai állapotának mérését a második évfolyamtól kezdődően évente kétszer (ősszel – tavasszal) végezzük. A mért eredményeket osztályfokonként és egyénenként táblázatban rögzítjük. A tanulók hét minősítő kategóriába sorolhatók: - igen gyenge; gyenge; kifogásolható; közepes; jó; kiváló; extra Az utóbbi évek mérései azt mutatják, hogy a gyerekek egészségi állapota fokozatosan romlik, s a bajok között vezető szerepet játszanak a gerincbetegségek.

92


4.10. Az egészségnevelési és környezeti nevelési elvei. Az egészségnevelési elveinket a teljeskörű egészségfejlesztéssel kapcsolatos fejezetben határoztuk meg. Helyzetelemezés Az intézmény tágas udvarral rendelkezik, melynek egy része a gyermekek mozgását, sportolását, másik része a környezet esztétikáját szolgálja. Az egész területet fák, bokrok veszik körül, egy része füvesített. (Lezárják az iskolaudvart, tisztítják a levegőt, felfogják a port, esztétikussá teszik a környezetet.) Az épületben is sok növényt gondozunk, az előcsarnokot a folyosókat virágokkal díszítjük. A veszélyes hulladékot külön összegyűjtjük. Tanulóink nagy része otthonról nem hozza magával a környezetvédelem ismeretének fontosságát, a környezet szeretetét. Tanítási órákon – biológia-egészségtan, kémia, környezetismeret, természetismeret, fizika, egészségtan, osztályfőnöki, technika tantárgyi anyagába beépítve - még hangsúlyozottabban tanítjuk gyermekeinknek a környezetvédelem fontosságát és az ember felelősségét a környezete megóvásáért. Ezen a téren még sok a tennivalónk. Tanulmányi kirándulásokon, erdei sétákon sajnos sokszor találkozunk rossz példával, környezetrongálással, szemétkupacokkal. Megbeszéljük tanulóinkkal, mi lenne a helyes magatartás. Környezeti nevelés célja: 

Tudatosuljon a tanulókban az ember és a környezet egymásra utaltsága.



Segítsük elő tanulóinkban a környezettudatos életviteli magatartás kialakítását, annak érdekében, hogy a felnövekvő ifjúság képes legyen megakadályozni a környezeti válság elmélyülését.



Tanulják meg a tanulók, hogy a környezetkímélő magatartás mindenkinek személyes felelőssége,

saját

életvitelünk

alakításával

mi

is

részesei

környezetszennyezésnek, de rajtunk múlik környezetünk kímélése is.

93

vagyunk

a


Legyen maghatározó a tanulók életmódjában a környezet értékeinek védelme, károk megelőzésére való törekvés, felelősségvállalás.



Személyes példánk legyen minta tanulóinknak.

Feladatok: 

Tanítási órákon az eddigi gyakorlatnak megfelelően környezet és ember kapcsolatának hangsúlyozása, a felelősségvállalás tudatosítása, a meglévő problémák megoldási lehetőségeinek bemutatása.



Tanulmányi kirándulások, szakköri foglalkozások keretein belül értékeink bemutatása, a megóvás módjainak gyakorlása.



Szabadidőben minél több gyermek bevonása a környezet szépítésébe, védelmébe.

A környezeti nevelés színterei, szervezeti keretei 

Iskolai: – épületen belül: – épületen kívül:



Iskolán kívül:

tanítási órák Szakkörök

tantermek

udvar Esetenként az utcán az iskola előtt.

– tanulmányi kirándulások, – erdei séták, – állatkerti látogatások, – versenyek.

Az iskolai programok nem igényelnek külön anyagi fedezetet. A környezeti nevelést a tantárgyak helyi tantervébe beépítettük, a tanmenetekben az adott tanulócsoportra vonatkoztatva évente konkretizáljuk. Környezeti nevelési munkánk akkor mondható eredményesnek, ha elérjük, hogy: 

minél több felnőtt és gyermek kapcsolódik be környezetünk megóvásába, szépítésébe;



megismerve a környezetvédelem fontosságát, tanulóinknak szokásává válik a tudatos környezetvédelem.



javul, illetve nem romlik tovább a környezetszennyezés.

94


4.11. A tanulók esélyegyenlőségének biztosítása. Minden tanulónak joga, hogy állapotának megfelelő nevelésben- oktatásban részesüljön. A látássérült gyermekek szüleinek iskolaválasztását elősegítjük, megkönnyítjük a havonta tartott nyílt napokkal. Ezek időpontjai a munkatervben rögzítettek. A szülők tanórákat látogathatnak, megismerkedhetnek az intézményben folyó munkával, miközben látássérült gyermekükkel az intézmény gyógypedagógusai, gyógypedagógiai asszisztensek segítségével – mint a Gyengén látó Gyermekekért Alapítvány önkéntesei – iskolára való fejlesztő felkészítő foglalkozásokat tartanak. Látássérült tanulóink nevelése-oktatása során célunk a sérülés okozta hátrányok csökkentésével, kompenzálásával a társadalmi beilleszkedés elősegítése, megkönnyítése. A látássérülés korrekciójára, kompenzációjára irányuló tevékenységek: 

a tananyag speciális módszerekkel, eszközökkel történő feldolgozása, elsajátíttatása,



sérüléshez alkalmazkodó tanulási technikák megtanítása,



a tanulók állapotának megfelelő habilitációs-rehabilitációs foglalkozások,



rendszeres szemészeti ellátás biztosítása,

4.11.1. Szemészeti ellátás A szemészorvos 

az iskola tanulóinak rendszeresen, a tanév folyamán többször is szemészeti szűrővizsgálatot tart;



a glaukómás gyermekek szemnyomását rendszeresen méri, karbantartja;



az akut eseteket (gyulladás, idegen test) ellátja, szükség esetén klinikára irányítja;



kapcsolatot tart klinikus kollégáival;



a megfelelő optikai segédeszközöket megrendeli, pótolja (szemüveg, kontaktlencse távcsőszemüveg, nagyító, olvasótelevízió);



kapcsolatot tart a TB-vel;



a szemészeti alapon felmentést, illetve könnyített testnevelést javasol;



részt vesz a nyolcadikosok pályairányításában;



kapcsolatot tart a pedagógusokkal, a felmerülő szemészeti gondok enyhítése érdekében;



kontrasztélességgel kapcsolatos vizsgálatot végez, az eredményeket felhasználja. 95

-Hajdú-Bihar Megyei Általános Iskola és Kollégium 4025 Debrecen, Postakert u. 7 : 52/431-301 : 52/531-939 __________________________________________________________________________ 4.11.2. Habilitációs és rehabilitációs tevékenység Célja: A gyógyító nevelés-oktatás útján elősegíteni, hogy a gyengénlátó gyermek a fizikai és szellemi energiák, lehetőségek kibontakozása révén, alkotó tevékenységre képes, harmonikus személyiségű emberré váljon, aki a közösségbe beilleszkedve, önmaga és a közösség javára cselekedni képes. A sérült személyiség fejlesztése egységes, komplex folyamatként értelmezhető, melyben az ismeretek nyújtása, a különböző képességek fejlesztése, a jártasságok és készségek kialakítása közben, azokkal kölcsönhatásban, együtt történik a sérült funkciók és funkcionális rendszerek korrigálása, átszervezése, a ki sem alakultak szisztematikus kiépítése, a további (következményes, másodlagos) sérülések megelőzése, az egész személyiség egyensúlyba hozása. Szervezési formái: 

egyéni fejlesztés;



kiscsoportos fejlesztés;



tanórák;



speciális foglalkozások (szakkörök);



tanulmányi kirándulások;



táborozás;



terápiás foglalkozások (pl. zene, mese…).

A habilitációs és rehabilitációs tevékenység területei 

látásnevelés;



mozgás, téri tájékozódás (nagymozgás, finommozgás);



beszéd és kommunikáció;



tanulási problémák - mentális képességek;



személyiség korrekciója;



látásnevelő olvasástechnikai fejlesztőprogram;



diszlexia prevenció; 96


olvasástechnikai felzárkóztató program az olvasás és nyelvhasználat zavaraival küzdőknek;



tantárgyi alapkészségek fejlesztése;



tájékozódás, közlekedés;



mindennapos tevékenységek, önálló életvitel.

Tanév elején a gyógypedagógusok 

az előző év fejlesztésének eredménye,



új tanulóknál a Látásvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakértői véleményének javaslata,



a tanulók megfigyelése, állapotának felmérése

alapján meghatározzuk, hogy a tanulónak milyen területen van szüksége fejlesztésre, milyen foglalkozásokra kell járnia. A fejlesztést végző, foglalkozást tartó pedagógus egyéni fejlesztési tervet készít a tanuló számára az első három hónapra. A fejlesztő munka eredményének alapján fogalmazza meg a következő ciklus feladatait. Tanév végén rögzíti a tanulónak a fejlesztés során elért állapotát. A speciális fejlesztő program részletes általános tematikáját a 4.15. fejezet tartalmazza.

4.12. A tanuló jutalmazásával összefüggő, a tanuló magatartásának, szorgalmának értékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó elvek.

4.12.1. A tanulók jutalmazása A jutalmazások iránt támasztott követelményeink 

mindig személyre szabottak legyenek,



szigorúan következetesek legyenek,



vegyék figyelembe az általa kiváltható hatásokat,



megfontoltan, de a szükséges esetekben késedelem nélkül alkalmazzuk azokat

A fentiek szerint a várhatóan leghatékonyabb eszközt alkalmazzuk

97

-Hajdú-Bihar Megyei Általános Iskola és Kollégium 4025 Debrecen, Postakert u. 7 : 52/431-301 : 52/531-939 __________________________________________________________________________ A jutalmazás formái: 

dicséret:

szaktanári osztályfőnöki igazgatói nevelőtestületi,



intézményi és intézményen kívüli rendezvényeken való részvétel,

Tanév végén „Kiváló Diák” címet nyerhetnek el a tanulók, melynek odaítéléséről a nevelőtestület az egész éves tanulmányi és közösségi munka alapján. A tanulók magatartásának és szorgalmának értékelését és minősítését az osztályfőnökök végzik, az osztályban tanító pedagógusok, gyógypedagógiai asszisztensek véleményének kikérésével. A félévi és év végi osztályzatokat, minősítéseket az érdemjegyek és a havi minősítések alapján kell meghatározni.

4.12.2. A tanulók magatartásának értékelése

A következő szempontok alapján történik: 

A házirend betartásának mértéke,



viszonya a közösségben: – a munkához, – társaihoz – felnőttekhez – a közösség és saját tulajdonához



azonosulása a közösségi célokkal, ezek figyelembevétele munkájában



hatása a közösségre, fegyelmezettsége,



viselkedése az iskolán belül és az iskola által szervezett külső rendezvényeken

Példás:

a házirendet betartja, arra ösztönzi a többieket; közösségi munkát önként vállal, kezdeményez; azonosul a közösségi célokkal; pozitív hatással van a

98

-Hajdú-Bihar Megyei Általános Iskola és Kollégium 4025 Debrecen, Postakert u. 7 : 52/431-301 : 52/531-939 __________________________________________________________________________ közösségre;

kifogástalan a viselkedése;

társaival gondos,

segítőkész;

példamutatása, fegyelmezettsége nagyfokú; a közösség és saját tulajdonát óvja, s erre ösztönzi a többieket. Jó:

a házirendet betartja; közösségi munkát felkérésre vállal és elvégzi; nincs a közösségi célok ellen; befolyást nem gyakorol a közösség tagjaira; kérésre segíti társait; tisztelettudó; viselkedése, példamutatása megfelelő; a közösség és saját tulajdonát óvja.

Változó:

a házirendet részben tartja be; a közösségi munkában csak vonakodva vesz részt, megbízhatatlanul végzi; a közösségi célokkal szemben közömbös; viselkedése a felnőttekkel és társaival szemben nem mindig tisztelettudó; társai segítségét

elfogadja;

segítőkészsége

ingadozó,

viselkedése

ingadozó,

viselkedése kifogásolható; a közösség és saját tulajdonát nem rongálja. a házirendet rendszeresen nem tartja be; a közösségi munkában nem vesz részt,

Rossz:

érdektelen; a közösségi célokkal szemben áll; hatása a közösségre negatív; társai segítségét nem fogadja el, velük durva; viselkedése rendbontó

4.12.3. A tanulók szorgalmának értékelése

A következő szempontok figyelembevételével történik: 

képesség szerinti teljesítmény, tanulás;



munkavégzésének jellemzői;



általános tantárgyi, önálló munkavégzés;



többletmunka;



munkabeosztása, önellenőrzés, önálló munkavégzés;



tanórán kívüli információk felhasználása.

99

-Hajdú-Bihar Megyei Általános Iskola és Kollégium 4025 Debrecen, Postakert u. 7 : 52/431-301 : 52/531-939 __________________________________________________________________________ Példás:

képességei szerint teljesít: tanulmányi munkájában igényes, kitartó, pontos, megbízható, mindent elvégez, munkája esztétikus, munkáját ellenőrzi munkabeosztása igen jó: foglalkozásokon aktív, a tanórán kívüli információkat rendszeresen, igen sokszor felhasználja; többletmunkát sokszor vállal felszerelését rendben tartja, és mindig magával viszi.

Jó:

teljesítménye képességeinek megfelelő; minden tantárgyat igyekszik meg tanulni; tanulmányi

munkájában figyelmes, munkavégzése rendszeres,

ösztönzésre dolgozik; a foglalkozásokon aktívan részt vesz, előfordul, hogy órán kívüli információt is felhasznál; többletmunkát keveset vállal; felszerelését rendben tartja; munkabeosztása jó; felszólításra ellenőrzi munkáját. Változó:

teljesítménye nem mindig felel meg képességeinek, ösztönzésre tanul és végzi feladatát; tanulmányi munkája ingadozó, munkavégzése rendszertelen, önállótlan, a foglalkozásokon passzív, többletmunkát ritkán vállal, alig használ fel órán kívüli információkat; felszerelését nem tartja rendben, hiányosan viszi magával; munkabeosztása változó; munkáját felületesen végzi el.

Hanyag:

képességei alatt teljesít; ösztönzésre sem tanul és feladatait hanyagul végzi el; tanulmányi munkája hanyag; munkavégzése megbízhatatlan; foglalkozásokon közönyös, többletmunkát nem vállal; órán kívüli információt egyáltalán nem használ fel; munkabeosztása nem jó, felszereléseit nem tartja rendben, nem viszi magával.

100


4.13. Az írásbeli szóbeli számonkérések rendje 1

Formái

Tartalma

Év eleji felmérés

Aktuális tudásszint felmérése, a tovább-haladáshoz szükséges tudásszint ellenőrzése.

Félévi felmérés (alsó tagozat, matematika, magyar)

A félév tananyagának alapkövetelményeit méri.

Rövid írásbeli számonkérés

Egy adott témában való tájékozottságot, az órára való felkészülést ellenőrzi.

Témazáró dolgozat

A tananyag egy nagyobb témakörének alkalmazásképes tudását méri. Ezeket a tankönyvekben található, illetve a pedagógus által elkésztett felmérő lapokkal végezzük.

Év végi felmérés,

A tanév tananyagának alapkövetelményeit méri.

Alapkészségek mérése

Az alapkészségek szintjét méri

Megíratás módja, rendje, korlátai és súlya Ha nem előzi meg ismétlés, akkor csak a tájékozódást szolgálja. Ilyenkor nem osztályozzuk. Több órás ismétlésnek kell megelőznie, előre be kell jelenteni. A félévi osztályzat megállapításánál kiemelten kezeljük. Bármikor megíratható, súlya a szóbeli felelettel egyenértékű. Ezt összefoglalásnak kell megelőznie. A megíratás időpontját, témaköreit a diákokkal előre tudatni kell. A félévi és év végi osztályzatoknál meghatározó súllyal szerepel, de szóbeli feleletekkel ki lehet egészíteni. Több órás ismétlésnek kell megelőznie, előre be kell jelenteni. Az év végi osztályzat megállapításánál kiemelten kezeljük. A tanuló továbbhaladása szempontjából döntő a szerepe.

Az összefüggő dolgozatotok (három leckénél több tananyagot felölelő) írásának időpontját legalább egy héttel előre jelezzük a tanulóknak. Hosszabb tanítási szünet utáni első tanítási napon összefüggő írásbeli számonkérést ne alkalmazzunk. Egy tanítási nap íratható dolgozatok száma: 1–4. évfolyamon 5–8. évfolyamon

egy kettő lehet.

Ettől a pedagógus és az osztályközösség megállapodása alapján el lehet térni. A dolgozatok javítása, értékelése, ennek tanulókkal való közlése, megbeszélése a megíratástól számított egy héten belül történjen meg.

101

-Hajdú-Bihar Megyei Általános Iskola és Kollégium 4025 Debrecen, Postakert u. 7 : 52/431-301 : 52/531-939 __________________________________________________________________________ Matematikából, magyarból nyelv és irodalomból minden évfolyam végén mérjük a továbbhaladáshoz feltétlenül szükséges minimális teljesítményt, az alapkészségek szintjét A mérések témája: Matematika: számok írása, olvasása műveletvégzés Magyar nyelv és irodalom:

Másolás: 1 - 6. évf. Helyesírás (tollbamondás-alapszókészlet alapján): 2 -

8.évf. Szövegértés : 3 - 8. évf Az írásbeli számonkérések, felmérések osztályzatokkal történő értékelése az alábbiak szerint történik: Százalékos teljesítmény átváltása osztályzatra témazárók, felmérések

alapkészségek minimum szintű mérése

jeles

91% - 100%

96% - 100%

jó

80% - 90%

89% - 95%

közepes

56% - 79%

76% - 88%

elégséges

31% - 55%

56% - 75%

elégtelen

0% - 30%

0% - 55%

A súlyos írászavarban szenvedő tanulóknak lehetőséget adunk arra, hogy az írásbeli felmérések helyett szóban adhassanak számot tudásukról. A szülők a felmérésekbe és a tanulók egyéb iskolai munkáiba is betekintést nyerhetnek. Az írásbeli beszámoltatások eredménye nem lehet a tanuló félévi és év végi minősítésének (osztályzatának) egyedüli meghatározója, lehetőséget kell adni szóbeli feleletre is, és minősítéskor figyelembe kell venni a tanuló egész éves munkáját. Az írásbeli dolgozatokat a pedagógusnak két héten belül ki kell javítania, és az eredményeket a tanulókkal ismertetnie kell.

102


4.14. Az otthoni, napközis, tanulószobai felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai. A házi feladat a tanórán feldolgozott tananyaghoz kapcsolódó gyakorlás készség- és képességfejlesztést, valamint az ismeretek megszilárdítását szolgálják. A házi feladatok célja: 

a tanítási órán megismert tananyagok rögzítése,



az alapkészségek - írás, olvasás, számolás gyakorlása

A házi feladat, a gyakorlás terjedelmét azonban tanulóink átlagosnál magasabb óraszámú foglalkoztatása miatt korlátozni kell. A szóbeli és írásbeli házi feladatok meghatározásakor a következő elveket követjük: 

Csak olyan feladatot adunk, mely nem tartalmaz új ismeretet, a tanórán megértett tananyaghoz kapcsolódik, önállóan vagy a gyengébb tanuló kisebb segítséggel el tud végezni



Az írásbeli házi feladatok meglétét, minőségét rendszeresen ellenőrizzük, értékeljük



Egy-egy tantárgyból jellemzően annyi szóbeli és írásbeli házi feladatot jelölünk ki, amennyi – átlagos tanulóink képességét és munkabírását, koncentráló képességét figyelembe véve – nem haladja meg a 30 perces munkaidő-igényt.



A hosszabb időráfordítást igénylő házi feladatokat (memoriter tanulása, esetleges gyűjtő- kutató munka, stb.) legalább egy héttel a kijelölt elkészítési időpont előtt jelöljük ki.



Házi feladatot pihenőnapokra is lehet adni. Ezek egyszerű, alapkészségeket fejlesztő feladatok legyenek, de egyénre szabottan.



Tanítási szünetekre alapkészségeket fejlesztő gyakorló feladatokat, kötelező és ajánlott irodalom olvasását adjuk házi feladatként.



A tanítási szünetek időtartamára (nyári, őszi, téli és tavaszi szünet, többnapos ünnepek) nem adunk az átlagos mennyiséget meghaladó írásbeli és szóbeli házi feladatot.

103


A tanulók beszédkészségének fejlesztése érdekében a szóbeli házi feladatot szóban kérjük számon (kivétel lehet a nagyobb téma összefoglaló számonkérése).



Az önálló tanuláshoz a tanítási órákon gyakoroltatjuk a különböző tanulási technikákat, útmutatást adunk a tanulás megtervezéséhez, időbeosztáshoz.



A sikeres tanulás érdekében minden tantárgynál hangsúlyt helyezünk a szövegértésre.



Gyűjtőmunka egyik napról a másikra, illetve péntekről hétfőre nem követelhető meg.



Minden pedagógus köteles figyelembe venni, hogy a tanulónak egy-egy tanítási napra több tantárgyból is készülnie kell.

Mindig tartsuk szem előtt az egyenletes és egyéni terhelés elvét!

4.15. A tanuló magasabb évfolyamra lépésének feltételei A tanulók továbbhaladásáról a tantestület osztályozó értekezleten dönt. Feltétele: a tantárgyak helyi tanterveiben megfogalmazottak - a fejlesztés várt eredményei az adott évfolyam végén – teljesítése. Az a tanuló 

aki egy vagy két tárgyból elégtelen osztályzatot ért el, augusztus utolsó hetében pótvizsgát tehet;



aki három vagy több tárgyból ért el elégtelen osztályzatot évfolyamot ismétel;



aki hiányzása miatt nem osztályozható, a nevelőtestület határozata alapján osztályozó vizsgát tehet, s annak eredményétől függően folytathatja tanulmányait;



aki tankötelezettségének magántanulóként tesz eleget osztályozó vizsgát köteles tenni a 3.10. fejezetben megfogalmazott tantárgyakból és annak eredményétől függően folytathatja tanulmányait.

A tanuló 1. évfolyamon csak abban az esetben utasítható évfolyamismétlésre: 

ha a tanulmányi követelményeket mulasztása miatt nem tudta teljesíteni;



ha a szülő kérésére történik az évfolyamismétlés.

104

-Hajdú-Bihar Megyei Általános Iskola és Kollégium 4025 Debrecen, Postakert u. 7 : 52/431-301 : 52/531-939 __________________________________________________________________________ Ha a tanuló „felzárkóztatásra szorul” minősítést kap, részére egyéni fejlesztő felzárkóztató foglalkozást szervezünk.

4.16. Látássérült tanulók fejlesztésének programja 4.16.1. Habilitáció – rehabilitáció ép értelmű gyengénlátó tanulók 1 – 8. évfolyamára Cél: A gyógyító nevelés-oktatás útján elősegíteni, hogy a gyengénlátó gyermek a fizikai és szellemi energiák, lehetőségek kibontakozása révén, alkotó tevékenységre, a közösségbe beilleszkedésre, önmaga és a közösség javára cselekedni képes, harmonikus személyiségű emberré váljon. A tanórán és a tanórán kívüli nevelés – oktatás általános folyamatában meg nem oldható, a látássérülésből eredő, vagy ahhoz csatlakozó olyan, - a fizikai és pszichikai fejlődésben mutatkozó - hátrányok csökkentése, megszüntetése, amelyek akadályozzák a tanulók harmonikus

személyiségfejlődését,

alkalmazkodását,

ismeretszerzését,

a

tantervi

követelmények teljesítését. A sérült személyiség fejlesztése egységes, komplex folyamatként értelmezendő, melyben az ismeretek nyújtása, a különböző képességek fejlesztése, a jártasságok és készségek kialakítása közben, azokkal kölcsönhatásban, együtt történik a sérült funkciók és funkcionális rendszerek korrigálása, átszervezése, a ki sem alakultak szisztematikus kiépítése, a további (következményes, másodlagos) sérülések megelőzése, az egész személyiség egyensúlyba hozása. Feladat 

Általános faladat: az érintett tanulók személyiségének fejlesztése a károsodott területen mindaddig, amíg a nevelés – oktatás általános folyamatában is biztosítható eredményes és harmonikus fejlődésük.



A látásnevelés területén: 105

-Hajdú-Bihar Megyei Általános Iskola és Kollégium 4025 Debrecen, Postakert u. 7 : 52/431-301 : 52/531-939 __________________________________________________________________________ - az érzékleti benyomások hiányossága és feldolgozásának hibái következtében csökkent értékű vizuális megismerő tevékenység fejlesztése, - a meglévő látóképesség kihasználtsági szintjének növelése, - a látó tipusú életmódhoz és ismeretszerzéshez való alkalmazkodás segítése. 

A mozgásfejlesztés területén: - a mozgási alapfunkciók hibás beidegzésének javítása, - az összetett mozgásfunkciók (ülés, járás, állás, testartás) hibásan rögzült szokásainak korrigálása, túlmozgások megszüntetése, - a látás és mozgás koordinációjának hiányos fejlődése következtében bizonytalanná vált térérzékelés fejlesztése, - a kéz manipuláció, célzó, erőkifejtő és eszközhasználó képességének fejlesztése.



A nyelvi kifejezőképesség fejlesztése területén: - a fejlődést gátló környezeti hatások (pl. túlvédő környezet) vagy a látásos információ-szerzés korlátozottságából eredő hiányok pótlása, korrigálása, - az életkorhoz képest elmaradt pszichikus funkciók fejlesztése, a verbalizmus megelőzése.



A tantárgyi alapkészségek fejlesztése területén:

- a látással szoros kapcsolatban lévő és az ismeretszerzésben eszközjellegű készségek

(írás,

olvasás…)

elsajátításában

mutatkozó

nagyfokú

elmaradás

felszámolása, - átmeneti segítségnyújtás az alapvető tantárgyi ismeretek hiánya miatt le maradó tanulók felzárkóztatásához. A habilitációs –rehabilitációs időkeret felhasználása 

tantárgyi alapkészségek fejlesztésére osztályonként 1-2 órát az adott osztályok igénye, szükséglete szerint;

106


látásnevelés, látástréning;



nyelvi kifejezőképesség fejlesztése;



mentális képességek fejlesztése;



mozgásfejlesztés;



közlekedési és tájékozódási ismeretek tanítása.

A felsorolt területekre felhasználható óraszámot nem határozzuk meg előre. Minden évben az adott igényeknek, szükségleteknek megfelelően alakul az egyes területekre fordított idő a törvényben meghatározott időkeretet betartva. A fejlesztő tevékenység anyaga Látási tréning: - nagy mennyiségű látási inger biztosítása - szemtorna, akaratlagos szemmozgás (fixálási gyak., akkomodációs gyak., perifériás látás, pihentető eljárások) - szoktatás a fényhez - lazítás és pihentetés (tenyerezés, masszírozás, ált.relaxáció) - vizuomotoros koordináció fejlesztése. Látásnevelés: - vizuális gondolkodás fejlesztése: megfigyelőképesség - megkülönböztető képesség alaklátás, lényegkiemelés, általánosítás, következtetés, vizuális emlékezet, vizuális képzelet - vizuális ábrázolás fejlesztése. Mozgásfejlesztés - nagymozgás fejlesztése, korrekciója:- mozgási alapfunkciók hibás beidegzésének javítása, összetett mozgásfunkciók hibásan rögzült szokásainak korrigálása,- térérzékelés és mozgásos alkalmazkodás - tájékozódás mozgáskoordináció egyensúlyérzékelés reakcióképesség állóképesség fejlesztése, tartási hibák javítása, érzelmek kifejezése mozgással - finommozgás fejlesztése: a kéz izmainak lazító és tonizáló gyakorlatai, kézizmok erősítését szolgáló tevékenységek, finommozgás fejlesztését szolgáló speciális feladatlapok típusfeladatai, író-rajzoló mozgás előkészítése,- írórajzoló mozgás ügyesítése, önkiszolgálási tevékenység tanítása, gyakoroltatása, kézmozgást ügyesítő játékok, anyagmegmunkálás, eszközhasználat, speciális eszközhasználat elsajátítása (pl. olvasó tv).

107

-Hajdú-Bihar Megyei Általános Iskola és Kollégium 4025 Debrecen, Postakert u. 7 : 52/431-301 : 52/531-939 __________________________________________________________________________ Nyelvi kifejezőképesség fejlesztése Beszéd és kommunikáció Fejlesztő tevékenységek a verbalizmus elkerülésére: beszédre késztetés,- szókincs-bővítés, tartalmi gazdagítás, kifejezőkészség javítása, szituációs és szerepjátékok, a beszéd eszközszintjének fejlesztése, nyelvi tudatosság szintjének emelése, verbális emlékezet fejlesztése, beszédhibák korrekciója. Mentális képességek fejlesztése - észlelés – megfigyelés fejlesztése (látási analizátor, hallási analizátor, szaglás ízérzékelés, tapintás, mozgás, időbeliség – fejlesztése) - figyelem fejlesztése - emlékezet fejlesztése - képzelet, alkotóképesség fejlesztése - gondolkodási műveletek fejlesztése Látásnevelő olvasástechnikai fejlesztőprogram: - speciális eszközök használatának megtanulása - síkbeli tájékozódás fejlesztése - vizuális megfigyelő- és differenciáló képesség fejlesztése - szóképemlékezet fejlesztése - látási figyelem terjedelmének növelése - olvasás sebességének növelése - kombinációs képességek fejlesztése Dyslexia prevenció: - beszédfejlesztés (szókincsfejlesztés – mondatgyakorlatok) - iránygyakorlatok (mozgásirány irányok mozgással olvasás iránya, sorváltás tájékozódás hangos beszéd analízise stb.) Olvasástechnikai felzárkóztató program az olvasás és nyelvhasználat zavaraival küzdőknek - optikai gyakorlatok szemgyakorlatok (mozgó tárgy követése) szem és kéz koordináció fejlesztése tárgyak megfigyelése és felsorolása emlékezetből, képekkel ábrázolt mozdulatok leutánzása, visszaemlékezés képek részleteire hibás formák, színek észrevétele egy bizonyos betű áthúzása, keresése adott szövegben - akusztikus gyakorlatok hangoztató gyakorlatok msh torlódások észlelésének gyak. hallási differenciáló képesség f. 108

-Hajdú-Bihar Megyei Általános Iskola és Kollégium 4025 Debrecen, Postakert u. 7 : 52/431-301 : 52/531-939 __________________________________________________________________________ fonémahallás - motorikus gyakorlatok iránygyakorlatok: kézzel testtel helyben mozgás közben - nyelvhasználat betűdifferenciálás, összeolvasás feladatok a szintézis gyakorlására beszédfejlesztési vagy nyelvtani gyakorlatok, vagy történeti feldolgozás játék: olvasójáték, memória alapfunkciók javítása betűtévesztés korrekciója nyelvi készség fejlesztése vagy helyesírás ill. szövegértés f. - szövegértés fejlesztése: szó, szószerkezet, mondat, szöveg ábrázolása válogatás adott szempont szerint szókapcsolatok összekötése csoportosítások kérdésre megfelelő válasz aláhúzása színezés megadott szempont szerint szógyűjtés nyelvtani szempontból mondatok összeállítása történet összeállítása feladatok a szövegértés bizonyítására hiányos mondatok kiegészítése tagolatlan szöveg mondatokra bontása véleményalkotás. - egyéb lehetőségek: új szavak szókapcsolatok gyakorlása (spec. eszközzel) szókapcsolatok kijelölése a mondatban szövegáttekintés gyak. pedagógus olvasásának követése szemmel játékos olvasásgyakorlási eljárások Személyiség korrekciója - reális énkép kialakítása - reális önértékelés fejlesztése - csökkentértékűség érzés orvoslása - krízisek feldolgozása egyéni terápia csoportos terápia - frusztráció enyhítése önállóságra nevelés pályaválasztás előkészítése kudarctűrés, megfelelő toleranciaszint akarat-kitartás erősítése 109

-Hajdú-Bihar Megyei Általános Iskola és Kollégium 4025 Debrecen, Postakert u. 7 : 52/431-301 : 52/531-939 __________________________________________________________________________ aktivitás-önbizalom-ambíció kialakítása - Szociális hátrányok enyhítése családgondozással A fejlesztés leggyakoribb szinterei:       

tanórai keretben: egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozásokon (egyéni, ritkán kiscsoportos (1-3 fő) formában); gyógytestnevelésen; logopédiai foglalkozáson. tanulási foglalkozás keretében; fejlesztő foglalkozásokon egyéni v. kiscsoportos formában; tanórán kívüli és szabadidős tevékenységek során; (szakkörök, klubok, kötetlen beszélgetések stb.). lelki egészségnevelés a pszichológus közreműködésével

A fejlesztés tervezése mindig az egyéni szükségletekből indul ki. Az egyéni fejlesztési tervet tanévenként gyermekre lebontva készítjük. Egyénre szabott, a fejlesztési területnek megfelelő eszközrendszert használunk. 4.16.2. Habilitáció-rehabilitáció halmozottan sérült gyengénlátó tanulók 1-8. évfolyamára Az iskolai képzés során elérni kívánt célok az egyéni bánásmód elvét alkalmazva:      

a hiányzó vagy sérült funkciók helyreállítása, újak kialakítása, a meglévő ép funkciók bevonása a hiányok pótlása érdekében, a különféle funkciók egyensúlyának kialakítása, a szükséges speciális eszközök elfogadtatása és használatuk megtanítása, az egyéni sikereket segítő, a társadalmi együttélés szempontjából kívánatos egyéni tulajdonságok, funkciók fejlesztése, biztosítani a személyiség harmonikus fejlődését.

Irányelvek, jellemzők a habilitációs-rehabilitációs tevékenység során: 

     

a tevékenység legyen: - cselekvésbe ágyazott, - életközegben alkalmazott, - különböző szempontú megközelítésű; egyénre szabott eszközök, eljárások; folyamatos ismétlés, gyakorlás; megfelelő érzelmi motiváció; játékosság; a személyiség gazdagítása önelfogadással, magatartással; képességek, készségek terápiás fejlesztése;

110

mások

elfogadásával,

toleráns

-Hajdú-Bihar Megyei Általános Iskola és Kollégium 4025 Debrecen, Postakert u. 7 : 52/431-301 : 52/531-939 __________________________________________________________________________   

szocializációs képességek kiemelt fejlesztése; önállóságra nevelés, önellátás (életvezetési technikák elsajátíttatása); az eredményes társadalmi integráció feltételeinek megteremtése.

Egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs tanórai foglalkozások szervezésének szempontjai A fejlesztés célja nem a tanórai tananyag átismétlése, hanem a képességek, készségek terápiás fejlesztése:  érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezet, koncentráció, grafomotoros koordináció, tájékozódás;  bazális stimuláció, logopédia, szociális és kommunikációs tevékenység segítése;  mozgásállapot javítása, sporttevékenység. A fejlesztő tevékenység anyaga 1. Látási tréning: ua. mint a gyengénlátóknál 2. Látásnevelés: képzelet, kifejezőkészség, kreativitás fejlesztése, az esztétikai érzékenység készségeinek alapozása, fejlesztése a térlátás fejlesztése, pontos képzetek kialakítása a valós térről. 3. Mozgásfejlesztés:  Nagymozgás fejlesztése – Erősítse a mozgásigényt, a kezdeményező készséget, bátorítson mozgásos feladatok, gyakorlatok elvégzésére. – Tanítson mozgásos játékokban való együttműködésre, szabálytartásra, a játék örömére. – Fejlessze a mozgásos alaptechnikák elsajátításának képességét, a kitartást, az állóképességet.– Kiemelt feladat az általános kondicionálás, a test hajlékonyságának, a végtagok ügyességének fejlesztése, a gyorsaság, az ugró, a dobó, az egyensúlyozó képesség alakítása, a tanuló biológiai állapotának, terhelhetőségének függvényében. – A saját testen való biztonságos tájékozódás kialakítása (függőleges és vízszintes zónák), a téri viszonylatok pontos felismerése, viszonyszavak felfogása, használata, a téri biztonság erősítése. – A szép testtartás, a harmonikus mozgás fejlesztése. – A tartós figyelem, a fegyelmezett feladat-végrehajtás fejlesztése, a felelős magatartás beláttatása. – Önismereti képesség fejlesztése, önállóság, a verseny- szellem erősítése.  Finommozgás fejlesztése – Önkiszolgálás-élettervezési technikák elsajátítása. – Motorikus képességek fejlesztése, szabályozott akarati mozgások, mozdulatok továbbfejlesztése. – A kar-kéz sebességének és ütemének alakítása. 4. Nyelvi kifejezőképesség fejlesztése:

111


Az olvasás elsajátításához szükséges hármas asszociáció megerősítése: – vizuális észlelés-jelfelismerés, – akusztikus észlelés-hangok differenciálása, – a beszédmotoros észlelés fejlesztése.  A téri tájékozódás fejlesztése.  Grafomotoros készségek fejlesztése.  Az olvasott szavak és a köztük lévő grammatikai viszonyok felismertetése.  Szavak olvasásának begyakorlása – szóemlékezet, vizuális, akusztikus memória fejlesztése.  Szövegösszefüggések megláttatása.  A helysírási szokások megerősítése.  Kommunikációs képességek fejlesztése. 5. Mentális képességek fejlesztése:  A tanulás eszközeinek célszerű használata. Az ismeretszerzési tanulási képességek fejlesztése.  Ismeretek mozgósítása bemutatott analóg helyzetekben, alkalmazás a próbálgatások szintjén.  Cselekvésben jelentkező problémák segítséggel, majd segítség nélkül való felismerése, megbeszélése, megoldása próbálkozással. Az eredmény ellenőrzése.  Kérdésfeltevés, kérdések megfogalmazásának tanítása.  Tárgyak, személyek, alakzatok, jelenségek, mennyiségek összehasonlítása, becslése.  Érzékszervi megismerések.  A közös cselekvéshez, munkához szükséges tulajdonságok, képességek felépítése, szokások kialakítása.  Emberi magatartásformák és élethelyzetek megfigyelésének, az információgyűjtés technikájának fejlesztése.  Mindennapos probléma megoldásának elképzelése, sejtés megfogalmazása. A képzelt és a tényleges megoldás összevetése.  A képzelet, a kreativitás alakítása, fejlesztése.  Tapasztalatok szerzése a valós, a lehetséges és a lehetetlen megítéléséhez, a valóság és a fikció közötti különbség érzékeltetése, szemléletes bemutatása.  Az időészlelés fejlesztése; időrend, periódus a természetben, a folyamatokban.  A tér és idő kapcsolatainak bemutatása, ezek felfedeztetése.  A térérzet alakítása, megerősítése, viszonyszavak pontos használata, az idő múlásának érzékelése, felfogása, a változás – időben, térben – észlelése, értelmezése. Tájékozódás biztonsága a síkban, a jelek, a szimbólumok világában.  A kíváncsiság, az érdeklődés felkeltése, figyelem, emlékezet fejlesztése.  Az akaratlagos figyelem, megtartó emlékezet fejlesztése.  A gondolkodási funkciók fejlesztése: megfigyelés, elemzés, összehasonlítás, elvonatkoztatás, problémafelismerés, ok-okozati összefüggés műveletek meglátásának képessége, szabálykeresés, analógiák felismerése.  A rész-egész viszony a valóságban.  A problémafelismerő, a tervező, alakító, konstruáló képesség fejlesztése.  Algoritmikus és problémamegoldó gondolkodás fejlesztése.  Felismerő, rendszerező képesség, szerialitás fejlesztése.

112

-Hajdú-Bihar Megyei Általános Iskola és Kollégium 4025 Debrecen, Postakert u. 7 : 52/431-301 : 52/531-939 __________________________________________________________________________ 6. Személyiség korrekciója:      

Önismeret, önértékelés, társas kapcsolatok, a pozitív alkalmazkodóképesség, kapcsolatteremtő és együttműködési képesség fejlesztése. A reális énkép, távlati lehetőségek felismerése, az önfejlesztő magatartás elfogadtatása. Szociális képességek fejlesztése – szocializálódás. A cselekvőképesség fejlesztése, önellátás, környezetellátás technikáinak elsajátítása, alkalmazása. Helyes szokások, szokásrendszerek kialakítása. Egészséges életmódra nevelés.

A személyiség korrekciójában hangsúlyos szerepet kap a tánc és dráma. 4.16.3. Habilitáció – rehabilitáció kiegészítés az ép értelmű súlyosan látássérültek (vak) 1-8. évfolyamára A vak tanulóknál kiemelt feladat  A haptikus (bőr- és mozgásérzékelés együttes), hallási, szaglás, ízérzékelő tevékenység fejlesztése.  Az ép érzékszervek működésének intenzív fejlesztése.  Intenzív mozgásfejlesztés.  Metakommunikáció erősítése  Braille írás-olvasás technikájának fejlesztése  Tapintásfejlesztés (differenciáló, diszkrimináló képesség) erősítése  Pontírógép használatát,hosszúbot technikát megalapozó tevékenység gyakoroltatása. Alsó tagozat:  Személyes higiéniai szokások megalapozása, fejlesztés  Kulturált étkezési szokások kialakítása  Személyes környezet rendbentartásának megszilárdítása  Tapintási készségek és képességek fejlesztése Felső tagozat:  Asztaltechnikák megismerése, fejlesztése  Takarítási tevékenységek megismerése fejlesztése  Főzési tevékenységek megismerése fejlesztése Azokon a területeken, amelyek csak vizuálisan érzékelhetőek, a fogalmi általánosításokat, árnyaltabb kommunikációt kell fejleszteni. A metakommunikáció (fej-, testtartás, a beszélő felé fordulás, távolság tartás, gesztus, mimika) erősítése. Braille írás és olvasás, felolvasó programok használatának tanítása  Speciális eszközök használatának megtanulása.  Tájékozódó képesség (síkban, térben, saját testen) fejlesztés.

113

-Hajdú-Bihar Megyei Általános Iskola és Kollégium 4025 Debrecen, Postakert u. 7 : 52/431-301 : 52/531-939 __________________________________________________________________________    

Szóképemlékezet fejlesztés. Tapintás fejlesztés. Olvasási sebesség növelése. Kombinációs képesség fejlesztése.

Számolás abakusszal, szorobánnal  Abakusz használatának megismerése Tájékozódás és közlekedés tanítása  Előbottal majd hosszúbottal  Funkcionális mozgásos feladatok végzése  Figyelmi reakciók fejlesztése környezeti ingerre  Beszédértés, kifejező beszéd fejlesztése  Testkép kialakítása, funkcióinak és mozgásának megismerése  Lateralitás  Fordulatok, irányok megismerése  Környezetben előforduló geometriai formák felismerése, alkalmazása információként  Közlekedési alapkészségek fejlesztése  Támpontok, jelzések felismerésének, használatának fejlesztése  Bottechnikák megismerése  Védőtartások kialakítása  Járművek (busz, troli, villamos) feltérképezése  Közlekedés iskolában és környékén, lakóhelyi környezetben  Közlekedés belvárosban – tömegközlekedés A személyiség korrekciójában lényeges a vakos életviteli technikák gyakoroltatása. Tanórán és tanórán kívül is minden lehetőséget fel kell használni 

a Braille olvasás-írás gyakorlására,



az abakusz használatának tökéletesítésére,



tájékozódásra, előbottal, hosszúbottal való közlekedésre

114


5.

Záró rendelkezések

1. A Hajdú-Bihar Megyei Általános Iskola és Kollégium Pedagógiai Programját az intézmény nevelőtestülete nevelési értekezleten megtárgyalta és elfogadta 2013. március 20. –án.

................................................ Tarsoly Andor igazgató 2. A Hajdú-Bihar Megyei Általános Iskola és Kollégium Pedagógiai Programját az intézmény Szülői Munkaközössége áttanulmányozta, és egyetértését fejezte ki 2013. ………….. – án/én..

................................................ a Szülői Munkaközösség elnöke 3. A Hajdú-Bihar Megyei Általános Iskola és Kollégium Pedagógiai Programját az intézmény Diákönkormányzata a tanulók képviseletében megismerte, és egyetértését fejezte ki 2013. ………………….-án/én.

................................................ a Diákönkormányzat elnöke Pedagógiai programunk megtalálható honlapunkon: www.gyorffykollegium.hu A helyi tanterv tantárgyanként külön kötetben kinyomtatva az általános iskola intézményegység-vezető irodájában. 5. A pedagógiai program 2013. szeptember 1-én lép hatályba. 6. Érvényessége Határozatlan időre készült, de kötelező felülvizsgálni: * négyévente, * a fenntartó megváltozásakor, * az igazgató személyének változásakor, * a finanszírozás jelentős módosításakor, * amennyiben a tantestület legalább egyharmada kezdeményezi 115

-Hajdú-Bihar Megyei Általános Iskola és Kollégium 4025 Debrecen, Postakert u. 7 : 52/431-301 : 52/531-939 __________________________________________________________________________ Kötelező módosítani: * az intézményi működést szabályozó jogi előírások változásakor, * az alapító okirat módosításakor, * a felülvizsgálatok során szükségesnek ítélt módosítások csak a nevelőtestület kétharmados többségi akaratával vezethetők át. 7. Az intézmény finanszírozása a mindenkori költségvetési törvény alapján, a fenntartó önkormányzat és az intézmény közötti egyeztetésnek megfelelően történik. 8. A pedagógiai program a kapcsolódó egyéb helyi szabályozási dokumentumokkal együtt határozza meg a Hajdú-Bihar Megyei Általános Iskola és Kollégium működését, belső életét, nevelő-oktató munkáját, összhangban a magasabb szintű törvényi előírásokkal.

Debrecen 2013. ...................................

Tarsoly Andor igazgató

116


6.

Mellékletek 1.sz. melléklet

Az értékelés formája a helyi tanterv teljes körű bevezetéséig tartó átmeneti időszakban. 2013-2014-es tanév. 1. évfolyam: havonta egy alkalommal, félévkor, tanév végén

szöveges értékelés

minden tantárgy

2. évfolyam: havonta egy alkalommal, félévkor


minden tantárgy

érdemjegy

magyar, matematika, környezetismeret ének-zene, rajz, technika, testnevelés

tanév végén szöveges értékelés 3. évfolyam: havonta legalább egy alkalommal, félévkor, tanév végén havonta egy alkalommal, félévkor, tanév végén

érdemjegy

magyar, matematika, környezetismeret


ének-zene, rajz, technika, testnevelés

4. évfolyam: havonta legalább egy alkalommal, félévkor havonta egy alkalommal, félévkor tanév végén

érdemjegy szöveges értékelés érdemjegy szöveges értékelés

117

magyar, matematika, környezetismeret angol, ének-zene, rajz, technika, testnevelés a rajz kivételével minden tantárgy rajz

-Hajdú-Bihar Megyei Általános Iskola és Kollégium 4025 Debrecen, Postakert u. 7 : 52/431-301 : 52/531-939 __________________________________________________________________________ 5. évfolyam havonta legalább egy alkalommal, félévkor, tanév végén havonta egy alkalommal, félévkor, tanév végén

érdemjegy

erkölcstan kivételével minden tantárgy


erkölcstan

6. 7. 8. évfolyam havonta legalább egy alkalommal, félévkor, tanév végén

érdemjegy

havonta egy alkalommal, félévkor, tanév végén


minden tantárgy, kivétel: gépírás, mozgókép – és médiaismeret, társadalomismeret, egészségtan gépírás, mozgókép – és médiaismeret, társadalomismeret, egészségtan

2014-2015-ös tanév 1. évfolyam: havonta egy alkalommal, félévkor, tanév végén


minden tantárgy

2. évfolyam: havonta egy alkalommal, félévkor tanév végén

szöveges értékelés érdemjegy szöveges értékelés

minden tantárgy erkölcstan kivételével minden tantárgy erkölcstan

3. évfolyam: havonta legalább egy alkalommal havonta egy alkalommal félévkor, tanév végén

érdemjegy szöveges értékelés érdemjegy szöveges értékelés

118

magyar, matematika, környezetismeret ének-zene, rajz, technika, testnevelés magyar, matematika, környezetismeret ének-zene, rajz, technika, testnevelés

-Hajdú-Bihar Megyei Általános Iskola és Kollégium 4025 Debrecen, Postakert u. 7 : 52/431-301 : 52/531-939 __________________________________________________________________________ 4. évfolyam: havonta legalább egy alkalommal havonta egy alkalommal

érdemjegy szöveges értékelés érdemjegy

félévkor szöveges értékelés tanév végén

érdemjegy szöveges értékelés

magyar, matematika, környezetismeret angol, ének-zene, rajz, technika, testnevelés magyar, matematika, környezetismeret angol, ének-zene, rajz, technika, testnevelés a rajz kivételével minden tantárgy rajz

5. 6. évfolyam érdemjegy



erkölcstan

havonta, félévkor, tanév végén

7. 8. évfolyam havonta legalább egy alkalommal, félévkor, tanév végén havonta egy alkalommal, félévkor, tanév végén

érdemjegy

minden tantárgy, kivétel: gépírás, mozgókép – és médiaismeret, társadalomismeret, egészségtan


gépírás, mozgókép – és médiaismeret, társadalomismeret, egészségtan

2015-2016-os tanév 1. évfolyam: havonta egy alkalommal, félévkor, tanév végén


119

minden tantárgy

-Hajdú-Bihar Megyei Általános Iskola és Kollégium 4025 Debrecen, Postakert u. 7 : 52/431-301 : 52/531-939 __________________________________________________________________________ 2. évfolyam: havonta egy alkalommal, félévkor


minden tantárgy

érdemjegy



erkölcstan

tanév végén

3.5.6.7. évfolyam érdemjegy



erkölcstan

havonta, félévkor, tanév végén

4. évfolyam: havonta legalább egy alkalommal havonta egy alkalommal

érdemjegy szöveges értékelés érdemjegy

félévkor szöveges értékelés tanév végén

érdemjegy szöveges értékelés

magyar, matematika, környezetismeret angol, ének-zene, rajz, technika, testnevelés magyar, matematika, környezetismeret angol, ének-zene, rajz, technika, testnevelés a rajz kivételével minden tantárgy rajz

8. évfolyam havonta legalább egy alkalommal, félévkor, tanév végén havonta egy alkalommal, félévkor, tanév végén

érdemjegy

minden tantárgy, kivétel: gépírás, mozgókép – és médiaismeret, társadalomismeret, egészségtan


gépírás, mozgókép – és médiaismeret, társadalomismeret, egészségtan

120

-Hajdú-Bihar Megyei Általános Iskola és Kollégium 4025 Debrecen, Postakert u. 7 : 52/431-301 : 52/531-939 __________________________________________________________________________ 2.sz. melléklet A 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről, az 51/2012. (XII.) számú EMMI rendelet alapján készült helyi tanterv bevezetésének ütemezése.

tanév / évfolyam

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

2013-2014

Knt

Kot.

Kot.

Kot.

Knt

Kot.

Kot.

Kot.

2014-2015

Knt

Knt.

Kot.

Kot.

Knt

Knt.

Kot.

Kot.

2015-2016

Knt

Knt.

Knt.

Kot.

Knt

Knt.

Knt.

Kot.

2016-2017

Knt

Knt.

Knt.

Knt

Knt

Knt.

Knt.

Knt.

Knt: A 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről, az 51/2012. (XII.) számú EMMI rendelet alapján készült helyi tanterv Kot: Az 1993.évi LXXIX. törvény a közoktatásról és módosításai alapján készült helyi tanterv

121

-Hajdú-Bihar Megyei Általános Iskola és Kollégium 4025 Debrecen, Postakert u. 7 : 52/431-301 : 52/531-939 __________________________________________________________________________ A Dr. Kettesy Aladár Általános Iskola Intézményegység finanszírozott, felhasználható időkerete.

2013-2014-es tanév A köznevelési törvény 6.sz. melléklete és a 27.§ szerint finanszírozott heti időkeret évfolyam

tantárgyi órák

CA oszlop

E

oszlop

tantárgyi órák

1.

25

52

7

8

1

25

7

8

2.

25

52

7

8

1

23

7

8

3.

25

52

7

8

1

22,5

7

8

4.

27

55

7

8

1

24,5

7

8

5.

28

51

8

9

1

28

8

9

6.

28

51

8

9

1

27

8

9

habilitáció-rehabilitáció

10

10 7.

31

56

8

10

1

28

8

10

8.

31

56

8

10

1

28,5

8

10

egyéb tevékenység egyéni fejlesztés, mozgásfejlesztés, szakkör, tanulás - tanítása, kompetencia foglalkozások, felkészítés továbbtanulásra, "napközi", magántanuló, tehetséggondozás, korrepetálás, felzárkóztatás,

Nkt. Nkt. 27.§ (5) 27.§ (7)

Ebből felhasználható heti időkeret

A fentiek alapján az évfolyamonként indítható osztályok számának függvényében, az adott osztályban előforduló sérülés (gyengénlátó, vak), a magántanulók, az indított szakkörök, a felzárkóztatásra szoruló, a tehetséggondozásban résztvevő tanulók számának ismeretében számítható ki az adott évben felhasználható heti időkeret.

122


123

-Hajdú-Bihar Megyei Általános Iskola és Kollégium 4025 Debrecen, Postakert u. 7 : 52/431-301 : 52/531-939 __________________________________________________________________________ 2014-2015-ös tanév A köznevelési törvény 6.sz. melléklete és a 27.§ szerint finanszírozott heti időkeret tantárgyi órák

CA oszlop

1.

25

52

7

8

1

2.

25

52

7

8

1

E

oszlop

Nkt. Nkt. 27.§ (5) 27.§ (7)

tantárgyi órák

habilitációrehabilitáció

25

7

8

25

7

8

10 3.

25

52

7

8

1

23,5

7

8

4.

27

55

7

8

1

24,5

7

8

5.

28

51

8

9

1

28

8

9

6.

28

51

8

9

1

28

8

9

10 7.

31

56

8

10

1

30

8

10

8.

31

56

8

10

1

28,5

8

10

egyéb tevékenység egyéni fejlesztés, mozgásfejlesztés, szakkör, tanulás - tanítása, kompetencia foglalkozások, felkészítés továbbtanulásra, "napközi", magántanuló, tehetséggondozás, korrepetálás, felzárkóztatás

évfolyam

Ebből felhasználható heti időkeret


124

-Hajdú-Bihar Megyei Általános Iskola és Kollégium 4025 Debrecen, Postakert u. 7 : 52/431-301 : 52/531-939 __________________________________________________________________________ 2015-2016-os tanév

1.

25

52

7

8

1

2.

25

52

7

8

1

Ebből felhasználható heti időkeret habilitáció-rehabilitáció

25

7

8

25

7

8

10 3.

25

52

7

8

1

25

7

8

4.

27

55

7

8

1

25,5

0

0

5.

28

51

8

9

1

28

8

9

6.

28

51

8

9

1

28

8

9

10 7.

31

56

8

10

1

31

8

10

8.

31

56

8

10

1

30,5

8

10

egyéb tevékenység egyéni fejlesztés, mozgásfejlesztés, szakkör, tanulás - tanítása, kompetencia foglalkozások, felkészítés továbbtanulásra, "napközi", magántanuló, tehetséggondozás, korrepetálás, felzárkóztatás

A köznevelési törvény 6.sz. melléklete és a 27.§ szerint finanszírozott heti időkeret Nkt. tantárgyi Nkt. tantárgyi évfolyam CA oszlop E oszlop 27.§ órák 27.§ (5) órák (7)


-Hajdú-Bihar Megyei Általános Iskola és Kollégium 4025 Debrecen, Postakert u. 7 : 52/431-301 : 52/531-939 __________________________________________________________________________ 2016-2017-es tanév

1.

25

52

7

8

1

2.

25

52

7

8

1

Ebből felhasználható heti időkeret tantárgyi órák

habilitáció-rehabilitáció

25

7

8

25

7

8

10 3.

25

52

7

8

1

25

7

8

4.

27

55

7

8

1

27

0

0

5.

28

51

8

9

1

28

8

9

6.

28

51

8

9

1

28

8

9

10 7.

31

56

8

10

1

31

8

10

8.

31

56

8

10

1

31

8

10

egyéb tevékenység egyéni fejlesztés, mozgásfejlesztés, szakkör, tanulás - tanítása, kompetencia foglalkozások, felkészítés továbbtanulásra, "napközi", magántanuló, tehetséggondozás, korrepetálás, felzárkóztatás.

A köznevelési törvény 6.sz. melléklete és a 27.§ szerint finanszírozott heti időkeret Nkt. tantárgyi CA Nkt. évfolyam E oszlop 27.§ órák oszlop 27.§ (5) (7)

A fentiek alapján az évfolyamonként indítható osztályok számának függvényében, az adott osztályban előforduló sérülés (gyengénlátó, vak), a magántanulók, az indított szakkörök, a felzárkóztatásra szoruló, a tehetséggondozásban résztvev tanulók számának ismeretében számítható ki az adott évben felhasználható heti időkeret.

Pedagógiai Programja

Recommend Documents