PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

TÁROGATÓ ÓVODA

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA Intézmény hivatalos neve: Tárogató Óvoda Feladatellátási helyei: székhelye: 9028 Győr, Tárogató u. 19. Tagintézmények megnevezése, címe: Tárogató Óvoda Móra Ferenc Tagóvodája 9028 Győr, Tárogató u. 2. Tárogató Óvoda Lepke Tagóvodája 9028 Győr, lepke u. 35-37. Jogszabályban meghatározott Győr Megyei Jogú Város közfeladat típusa: Közgyűlésének 137/2011.(V. 27.) Kgy. számú határozata a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény alapján köznevelési intézményi, óvoda Alapfeladata / alaptevékenysége: Óvodai nevelés, a többi gyermekkel együtt nevelhető sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése Működési köre: Győr város közigazgatási területe, illetve az irányító szerv által meghatározott felvételi körzet OM azonosítója: 201875 Az alapító okiratot Győr megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése a 58/2013. (III: 29. ) Kgy. határozatával hagyta jóvá.

1. BEVEZETŐ A Tárogató Óvoda Győr Megyei jogú Város Közgyűlésének határozata alapján (58/2013. (III: 29. ) Kgy. Három óvoda egy óvodai intézményegységben kezdi meg működését 2013. Július elsejétől. Az intézményegység irányítója a magasabb beosztású óvodavezető, a hozzá tartozó tagintézmények vezetői, magasabb beosztású tagintézmény vezetők. Az óvodai intézményegység és a hozzájuk tartozó tagóvodák szakmailag önállóak. Egyéni arculatukat, sokszínűségüket megtartva, nevelési hagyományaikra, értékeikre, eredményeikre, a gyermekek érdekeinek figyelembevételével határozzák meg a nevelő pedagógiai munkát . A helyi nevelési programokban érvényesülhetnek a különböző pedagógiai innovatív törekvések, a széleskörű pedagógiailag helyesen értelmezett módszertani szabadság. A Nkt. 5.§. (2) bekezdés szerint az óvodák az Óvodai nevelés országos alapprogramja alapján készítik el a helyi pedagógiai programjukat. Az óvodai nevelőmunkát az Óvodai nevelés országos alapprogramjára épülő helyi pedagógiai program alapján kell végezni. A pedagógiai programjuk alapján az óvodai intézményegységen belül a tagóvodák egymással szakmailag együttműködnek, tevékenységüket összehangolják. Törvényi hivatkozás Az óvodák működésének kereteit, tartalmát az alábbi törvények, rendeletek, szabályzások határozzák meg, amelyek biztosítják a A TÁROGATÓ ÓVODAI INTÉZMÉNYEGYSÉGHEZ TARTOZÓ TAGÓVODÁK

szervezeti és szakmai önállóságát, meghatározzák a nevelő - oktató munkában résztvevők jogait és kötelezettségeit, garantálják a gyermekek érdekeinek megfelelő célok, alapelvek érvényesülését, az intézmények pedagógiai szabadságát, sajátos arculatát a szűkebb társadalmi környezet igényeinek megfelelően. • • • • •

2011. évi CXC. Törvény a Nemzeti Köznevelésről 2012. évi CXXIV. Törvény a Nemzeti Köznevelésről szóló Tv. módosításáról 20/2012. (VIII. 31) EMMI rendelet a Köznevelési törvény végrehajtásáról 363/2012. (XII. 17.) Kormányrendelet ONAP 2/ 2005. (III. 1.) OM rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése irányelve és az SNI tanulók iskolai oktatása irányelve kiadásáról (ami 2013. aug. (ami 2013. aug. 31-ig érvényes, majd ezt váltja 2013. szept. 1-től a következő

2

• • • • • • • • • • • •

32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve (és a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve) 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról. 138/1992. (X. 8.) Kormányrendelet a közalkalmazottakról szóló 1982. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben és módosítása. Az ENSZ Közgyűlése által elfogadott Gyermekek Jogairól szóló Egyezmény 1990. III. 14. 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról, 32/1997. (XII. 5.) MKM rendelete a Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelve és a Nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelve kiadásáról. Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelve. 277/1997. (XII. 22.) Kormányrendelet a pedagógus továbbképzésről, a pedagógus szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben résztvevők juttatásairól és kedvezményeiről. 1/1998.(VII. 24.) OM rendelet a nevelési-oktatási intézmények kötelező eszközeiről és felszereléséről Az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzata. Az Önkormányzati Alapító okirat GYŐR MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZÉPTÁVÚ KÖZOKTATÁS-FEJLESZTÉSI TERVE 2006 2012-ig.

Az intézmények A 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet 6.§ (1) értelmében saját maguk eldönthették, hogy átvesznek, adaptálnak, vagy saját készítésű programot készítenek.

A pedagógiai programok jellemző adatai Az óvoda megnevezése

Tárogató Óvodai Intézményegység

A nevelési program megnevezése

„ Szeretet és Kreativitás” Pedagógiai

A nevelési program jellege

Saját készítésű Pedagógiai program

Program

Móra Ferenc Tagóvoda

Lepke Tagóvoda

Móra Ferenc Óvoda Pedagógiai Program

Saját készítésű Pedagógiai Program

Lepke Óvoda

Saját készítésű

Pedagógiai Program

Pedagógiai Program

3

2.

Helyzetkép a Tárogató Óvoda intézményegységhez tartozó szakmailag önálló óvodákról Az óvoda alapadatai:

NÉV: CÍM: FENNTARTÓ: OM AZONOSÍTÓ: Az alapító okirat szerinti férőhely Intézményegység vezető neve:

Tárogató Óvoda 9028. Győr Tárogató út 19. Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata 201875 232 fő Bognár Sándorné

Telefon: (96) 419-891 Fax: (96) 419-891 E-mail: [email protected] Honlap elérhetősége: Csoportok száma : Csoportok szervezése:

www.tarogatoovoda.hu 8 csoport Azonos életkorú és vegyes életkorú gyermekcsoportok Magyar-német kétnyelvű csoportok

ALAPFELADATA AZ ALAPÍTÓ OKIRAT SZERINT: Alapító okirat száma: (58/2013. (III: 29. ) Kgy. Sz. Határozat

Óvodai nevelés Az óvoda sajátos nevelési igényű integrált csoportokat működtethet.

4

Az óvoda alapadatai:

NÉV: Tárogató Óvoda CÍM: FENNTARTÓ:

Móra Ferenc Tagóvoda 9028 Győr, Tárogató út 2. Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata

OM AZONOSÍTÓ: Az alapító okirat szerinti férőhely Tagóvoda vezető neve:

201875 115 fő Szalai Ferencné

Telefon: (96) 418-622 Fax: (96) 418-622 E-mail: [email protected] Csoportok száma : Csoportok szervezése:

4 csoport Vegyes életkorú gyermekcsoportok

ALAPFELADATA AZ ALAPÍTÓ OKIRAT SZERINT: Alapító okirat száma: (58/2013. (III: 29. ) Kgy. Sz. Határozat

Óvodai nevelés Az óvoda sajátos nevelési igényű integrált csoportokat működtethet.

5

Az óvoda alapadatai:

NÉV: Tárogató Óvoda CÍM: FENNTARTÓ: OM AZONOSÍTÓ: Az alapító okirat szerinti férőhely

Tagóvoda vezető neve: Telefon: (96) 421-379 Fax: (96) 421-379 E-mail: [email protected] Csoportok száma : Csoportok szervezése:

Lepke Tagóvoda 9028. Győr Lepke út 35-37. Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata 201875

174 fő Kovács Veronika

6 csoport Vegyes életkorú gyermekcsoportok Magyar - német kétnyelvű csoport Magyar - angol kétnyelvű csoport Mozgás művészeti csoport

ALAPFELADATA AZ ALAPÍTÓ OKIRAT SZERINT: Alapító okirat száma: (58/2013. (III: 29. ) Kgy. Sz. Határozat

Óvodai nevelés Az óvoda sajátos nevelési igényű integrált csoportokat működtethet.

6

A

Férőhely

tagintézmények

adatok összesítése

földrajzi

Csoport létszám adatok

elhelyezkedése

összesítése

Győr

521 fő

Szabadhegy területén 3

18 csoport

óvodai épületben Tárogató Óvoda Lepke Tagóvoda Móra Ferenc Tagóvoda

7

3. TÁROGATÓ ÓVODA INTÉZMÉNYEGYSÉGHEZ TARTOZÓ ÓVODÁK PEDAGÓGIAI PROGRAMJA Munkánk során figyelembe vesszük a 363/2012. (XII. 17.) Kormányrendelet mellyel a 255/2009. (XI .20.) Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjának kiadásáról szóló Kormányrendeletet módosította. Az abban foglalt változásokat módosult szövegkorrekciókat, az azokkal összefüggő óvodai feladatokat is szükséges volt átvezetni az óvodai pedagógiai programokban. A felülvizsgált közoktatási szakértő által véleményezett programok alkalmazásának kezdő időpontja a 2010/2011-es óvodai nevelési év volt.

Pedagógiai programunkban az alapprogramra építve általános irányokat, alapelveket fogalmazunk meg. Az Alapprogram hangsúlyos tartalmai a helyi pedagógiai programok szövegkörnyezetébe a következő tartalmi felépítésben olvashatóak, melyek minden helyi nevelési programra kötelező érvényűek. Alapprogram Hangsúlyos Területei I. Bevezető

II. Gyermek kép

Óvodakép

Nevelési program

Megjelenve

Az óvoda bemutatása: nevelőmunka meglévő hagyományokra értékekre építve: Az egységes szemléletre való törekvésben a következő alapértékek további megerősítésére kell törekedni: • Gyermekközpontúságra • Személyiségközpontúságra • Játékközpontúságra

√

Befogadó szemlélet, minden gyermek számára a gyermeki személyiség kibontakoztatása az egyenlő hozzáférés biztosításával. A pedagógiai környezet kialakításával ténylegesen megvalósuló együttnevelés a gyermekcsoportokban a különböző háttérrel rendelkező gyermekek részére. A gyermekeknek sajátos életkoronként és egyenként változó testi és lelki szükségleteiknek kielégítésére kell törekedni. Az óvodai nevelés nem ad helyet semmiféle előítélet kibontakozásának.

√

Az óvoda funkciói: óvó-védő, szociális, nevelő-személyiségfejlesztő

√

Az óvodák általános nevelési céljai: A gyermekek számára sokoldalú harmonikus és érzelmi biztonságot adó támogató, gondolkodtató környezet megteremtése, melyben egészséges harmonikus én erős személyiséggé fejlődnek. A hátrányok csökkentése a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek ellátásának figyelembevételével. Biztosítva minden gyermek számára az egyénre szabott nevelést, fejlesztést, életkori és egyéni sajátosságok, az eltérő fejlődési

8

ütem figyelembevételével. Esélyt kapjanak kreativitásuk kibontakoztatásához, különleges tehetségre utaló speciális képességeik, készségeik, gazdagításához. Az óvodában megteremtődnek a következő életszakaszba (kisiskolás korba) való átlépés belső pszichikus feltételei. Az óvoda pedagógiai tevékenységrendszere és tárgyi környezete segíti a gyermekek környezettudatos magatartásának kialakulását. A nevelés alapelvei: Egyéni és speciális szükségleteik kielégítése • Pszichológiai biztonság-szabadság megteremtése • A gyermekközpontúság a másság elfogadása • A szabad játék támogatása • Egyenlő részvétel biztosítása a nevelésben oktatásban minden gyermek számára: akár „speciális nevelési igényű”, akár „hátrányos helyzetű” „kreatív-tehetséges” „roma” gyermek. • A gyermek egészséges fejlődéséhez és fejlesztéséhez a szükséges személyi, tárgyi feltételek biztosítása. III. Az óvodai nevelés általános feladatai: Az egészséges életmód alakítása

√ Egészségmegőrző szokások kialakítása. A környezettudatos magatartás, a környezetvédelemhez és megóvásához kapcsolódó szokások kialakítása.

√

Az érzelmi, az erkölcsi és közösségi nevelés biztosítása

Az érzelmi szükségletek kielégítése, a gyermekek mindenek felett álló érdekei mentén jelentőséget kap minden egyes gyermek individuális jellemzője. A nevelőmunkát segítő dajka szerepe felértékelődik az együttnevelésben. Modell értékű kommunikáció, bánásmód, viselkedés az óvodai feladatellátásban résztvevő felnőttek között. Sajátos törődéssel kell segíteni a rászoruló gyermekeket a szocializációs folyamatban. A gyermekek magatartáskultúrájának fejlesztése, erkölcsi tulajdonságaik megalapozása az óvodai szokás és normarendszerben.

√

Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása

Valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósítandó az anyanyelvi nevelés. A gyermekek természetes beszéd és kommunikációs képességeinek fejlesztése, a beszélő környezet alakításával. A gyermekek érdeklődésére, kíváncsiságára építve sokoldalú tapasztalatszerzéssel, változatos tevékenységek biztosításával szerezzenek élményeket, ismereteket az őket körülvevő világról. Az értelmi és a kognitív képességek, a kreativitás széleskörű fejlesztése, a különböző tevékenységekben és élethelyzetekben

√

IV. Az óvodai élet megszervezésének elvei:

valósuljon meg. Egyéni szükségletekhez, különböző tevékenységekhez igazodó napirend és heti rend, az érzelmi biztonságot teremtő rendszeresség. A szabad játék mellett a párhuzamosan végezhető differenciált tevékenység. A játék kitüntetett szerepe. A gyermekek fejlődésének nyomon követése érdekében kötelező dokumentumok vezetése. Az óvoda teljes nyitva tartás idejében óvodapedagógus foglalkozik a gyermekekkel. A gyermekek együttműködő képességét, feladattudatát fejlesztő,

√

9

Személyi feltételek

Tárgyi feltételek

Az óvoda kapcsolatai

V. Az óvodai élet tevékenységi formái és az óvodapedagógus feladatai: Játék

Verselés, mesélés

Ének, zene, énekes játék, gyermektánc

Rajzolás, mintázás, kézi munka

Mozgás

növekvő időtartamú (5-35 perces) csoportos foglalkozások tervezésével, szervezésével valósulnak meg. Az óvodapedagógus kulcsszereplője a nevelésnek: elfogadó, segítő, támogató, attitűd jellemzi a gyermekekkel foglakozó felnőtteket. A nevelésben, gondozásban összehangolt együttműködés a dajka nénivel. A programnak rendelkeznie kell a megfelelő tárgyi feltételekkel, biztonságra való törekvés, hozzáférhető elhelyezése a tárgyaknak. A szülők fogadására helység biztosítása.. Az óvodában a családi neveléssel együtt szolgálja a gyermekek fejlődését. A családok sajátosságait, szokásait figyelembe véve, nyújt az óvoda segítséget. Az óvoda a kapcsolatok rendszerében, együttműködés erősítésére törekszik a különböző intézményekkel, melyek az óvodai nevelést segítik.

√

√

√

√

A szabad játék túlsúlyának érvényesülése az óvodai nevelésben. Az óvodapedagógus tudatos jelenléte biztosítja az indirekt irányítás felelőségét. Élményszerzési lehetőségek biztosítása a különböző játékformához: gyakorló, szimbolikus-szerepjátékhoz, konstruáló, szabályjátékokhoz. A gyermeki önkifejezés alternatív lehetőségeit kell biztosítani ( bábozás, dramatizálás) a tevékenység szorosan hozzákapcsolódva a többi óvodai tevékenységi formákhoz: ( zenei-vizuális, külső világ, mozgásos) ezáltal a gyermeki kreativitás fejlesztés gazdag tárházát kínálja. A népi a klasszikus és a kortárs irodalmi művek a minőségi irodalmi élmények nyújtását biztosítják a gyermekek számára. Igényességre való törekvés : a népi hagyományok ápolása, népi gyermekjátékokon keresztül. Zenei kreativitás fejlesztése megjelenik, a zenei képességek fejlesztése ( ritmus, éneklés, hallás, mozgás) változatos gyermeki tevékenységekben biztosítják. A zenehallgatás anyagának megválasztásánál a multikulturális szemlélet érvényesül. A gyermeki alkotó, alakító tevékenység feltételeinek megteremtése kiemelt feladat, nagy hangsúlyt kell helyezni a különböző eszközhasználatra. Az újszerű vizuális technikákkal az önkifejezés változatos formáit biztosítani. A művészeti kreativitás kibontakozásának egyik speciális tevékenységi formája lehet. Az önkifejezés változatos formáiból született alkotásokkal, produktumokkal a gyermeki közönségnek, a szülőknek, és az óvodába látogatóknak belső kiállítás formájában is lehet biztosítani az esztétikai élményszerzést., ízlésformálást. A rendszeres mindennapos örömteli mozgás biztosítása szervezett formában, 25-35 perces időtartalommal történik A mozgásfejlesztés teremben és a szabadlevegőn eszközökkel és eszközök nélkül, spontán vagy szervezett formában szerveződik. Egészséges életmódot erősítő szerepe kiemelt, egyéni szükségletek képességek figyelembevételével az óvodai élet mindennapjaiban biztosítani a gyermekek számára a

√

√

√

√

√

10

A külső világ tevékeny megismerése

Munka jellegű tevékenységek

A tevékenységekben megvalósuló tanulás

VI. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére

VII. Gyermekvédelem

mindennapos testnevelést. A tevékenységben cél a szűkebb és tágabb környezetet megismertetése, pozitív érzelmi viszony kialakítása a természetes és ember által létrehozott környezettel. A gyermekek cselekvő módon óvják környezetüket, szülőföldjük hagyományait a természeti- emberi- tárgyi világ értékeit. A gyermek szerezzen matematikai ismereteket és tapasztalatokat a környezet megismerése során, átélt cselekvő tevékenységei közben az óvodapedagógus segítségével a problémamegoldások többfajta módját derítse fel. Cselekvő jellegű tapasztalással önként szívesen vállat tevékenység. A gyermek saját magához mérten fejlesztő értékelést igényel. Fejlesztő erejének fontossága az egyéni és közösségi értékelésben kiemelt. A tanulás folyamatában a kompetenciák fejlesztésének a képességeknek van kiemelt szerepe. A tanulás feltétele a cselekvő aktivitás, sok érzékszervet foglalkoztató tapasztalás, felfedezés lehetőségek biztosítása, a kreativitás erősítése. Óvodapedagógussal szemben elvárás a tevékenységekben megvalósuló tanulás irányítása során, pozitív személyre szabott értékelés. A gyermek az óvodáskor végén belép a lassú átmenetnek abba az állapotába, amelyben majd az iskolában, az óvodásból iskolássá szocializálódik. A programban területenként a fejlődés jellemzői mutatókban a szükséges fejlettségi szintet kell tükröztetni. A sajátos nevelési igényű gyermekek nevelése folyamatos, speciális szakemberek segítségével a pedagógiai munka mellett párhuzamban végzendő. Egyértelmű megfogalmazása az óvoda iskolásításának tilalma. Az arra rászoruló gyermekek védelmezése, a problémák korai felismerése, kezelése, feldolgozása, a gyermekvédelmi szakemberekkel együttgondozás. A gyermekek mindenek felett álló érdekeinek érvényesítése, az egyenlő bánásmód követelményének betartása, diszkriminációmentes nevelés-oktatás támogatása. Megkülönböztetett érzékenység kialakítása a gyermekek és családok felé, óvodán belül és kívül egyaránt. Prevenciós lehetőségek felkutatása.

√

√

√

√

√

11

4. A helyi szakmai sajátosságokat, helyi specialitásokat az óvodák helyi pedagógiai programjai tartalmazzák.

A pedagógiai programok helyi szakmai sajátosságai: Az óvoda megnevezése

A nevelési program megnevezése

A nevelési program szakmai sajátosságai

Tárogató Óvodai Intézményegység

„ Szeretet és Kreativitás” PP.

A program teljes mértékben támogatja és segíti a gyermeki kreativitás felszabadítását, a tehetségígéretes gyermekek felfedezését és fejlesztését. Egyik legfontosabb célkitűzése: a kiemelkedő képességű, kiválóan kreatív gyermekek felfedezése, személyiségük optimális fejlesztése. /megelőzni a tehetségígéretek elkallódását, felismerni az alulteljesítő gyermekekben bujkáló kiváló képességeket/ . A kiválóan kreatív tehetségígéretes gyermekek további gondozása gazdagító program keretében. A korai kétnyelvűség megvalósulása az óvodában magyar –német kétnyelvű program XXI. századi társadalmi változások, kihívások szülői igények, intézményi célok figyelembevételével valósul meg. A magyar német kétnyelvű csoportokban: • Magyar-német kétnyelvűség programot alkalmazzák. A nyelvi tehetségígéretek korai felismerése, azonosítása és fejlesztése a jövőben.

Móra Ferenc Tagóvoda

Móra Ferenc Óvoda PP.

A program egyik legfontosabb célkitűzése: az egészséges életmódra nevelés magas színvonalának megvalósítása, a komplex esztétikai nevelés rész területeinek segítségével: • • •

Irodalmi nevelés Zenei nevelés Vizuális nevelés.

12

Az esztétikai nevelés komplex és mégis egyedi folyamatában az egész személyiség fejlesztése a cél. A művészetek iránti fogékonyság kialakítása, a gyermekek megismertetése a világ szépségeivel. A kreativitás, az alkotó gondolkodás és cselekvés, az esztétikai érzelmek fejlesztése sokoldalú. A népi hagyományok gyökereinek ápolása (népi mondókával, népmesével, népdallal, dalos játékkal, népművészeti motívumokkal, egyszerű néphagyományőrző tevékenységekkel).

Lepke Tagóvoda

Lepke Óvoda PP.

A programban és az óvodai nevelésben kiemelkedő szerepet tölt be az egészséges életmódra nevelés, és a természet szeretetének, védelme. Fontosnak tartják a művészi önkifejezés változatos formáinak megvalósítását, gyakorlását az óvodáskorú gyermekek tevékenységeiben. A mozgásművészeti csoportban a mozgásában tehetségígéretes gyermekek gondozása valósul meg, mely országosan egyedülálló. Óvodáskorú gyermekek sokoldalú, differenciált személyiség fejlesztésénél, a kétkultúrájú nyelvi nevelés megvalósításának folytatására törekszenek. A magyar német két nyelvű csoportokban: • „Egy nyelv – egy személy” programot alkalmazzák. • Magyar-német kétnyelvűség programot • Magyar-angol kétnyelvűség programot

13

5. CSATOLT HELYI NEVELÉSI PROGRAMOK

14

SZERETET ÉS KREATIVITÁS ÓVODAI NEVELÉSI PROGRAM TÁROGATÓ ÓVODA

15

A „Szeretet és Kreativitás” pedagógiai programunk felülvizsgálatában és tartalmi módosításában részt vevő óvodapedagógusaink: Bognárné Baricz Edina Bognár Sándorné Babics Vilmosné Burjánné Bicsi Mária Fajkusz Lászlóné Gáborné Kardos Judit Göndöcsné Molnár Márta Hegyi Károlyné Horváth Rita Hajnik Teodóra Iványiné Varga Bernadett Marcali Hilda Péter Győzőné Szendi Péterné Szenftner Nikolett Czingerné Kajtár Vivien Vinkovicsné Kocsis Ildikó

Szerző és felelős szerkesztő:

Bognár Sándorné óvodavezető

16

Helyi pedagógiai programunkat egy léghajó modellezi. Utasa a NAPSUGÁRKA kisgyermek, aki óvodai jelképünknek is középpontja. A léghajó kosarában helyeztük el a kiemelt feladatainkat, melyeket a sokszínű, kreatív tevékenységek keretében valósítunk meg. A szárnyaló léghajónak biztonságot, szeretetet, egyensúlyt, jó irányt adnak a „homokzsákok” : a család, az óvoda és a kapcsolatok.

17

Tartalomjegyzék Bevezető Helyzetkép óvodánkról

5 8

1.Programunk szerkezeti felépítése

10

2.A „Szeretet és Kreativitás” Program gyermekképe és óvodaképe 3.Az óvodai nevelés feladatai 3.1. Általános nevelési feladatok 3.2. A program kiemelt nevelési feladatai 3.2.1. Az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés magatartáskultúra fejlesztés 3.2.2. Gyermeki közösségben végezhető sokszínű tevékenységformák biztosítása 3.3. Az egészséges életmód alakítása, egészségfejlesztő program 3.4. Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása

11 16 16 16

3.5. Az értelmi fejlesztés és nevelés Az óvodai élet tevékenységi formái és az óvodapedagógus feladatai 4.Játék

29 30 31

5. Verselés, mesélés 6. Ének, zene, énekes játék, gyermektánc 7. Rajzolás, mintázás, kézi munka 8. Mozgás 9. A külső világ tevékeny megismerése, környezetünk védelme 10. Munkajellegű tevékenységek

33 34 36 37 38 41

11. A tevékenységekben megvalósuló tanulás Az óvodai élet megszervezésének elvei 12. Személyi és tárgyi feltételek 13. Az óvodai élet megszervezése 14. Család és óvoda kapcsolata A gyermekvédelemmel és az esélyegyenlőséggel megteremtésével összefüggő pedagógiai tevékenységek 15. Gyermekvédelem

42 45 46 56 61 66

16. Érvényesítések

68

17. Irodalomjegyzék 18. Mellékletek 19. Az egészséges életmód alakításához 20. Az érzelmi nevelés és a szocializáció biztosításához

69 72 72 75

21. Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósításához 22. A játékhoz 23. Vers, mese, dramatikus játékhoz 24. Ének, zene, énekes játék, zenehallgatás 25. Rajzolás, mintázás, kézimunka tevékenységhez 26. A mozgás, mozgásfejlesztéshez 27. A külső világ tevékeny megismerése, környezetünk védelméhez 28. Munkajellegű tevékenységhez 29. A tevékenységekben megvalósuló tanuláshoz

78 80 83 84 87 89 91 93 94

30. A család és óvoda kapcsolatához 31. A gyermekvédelmi munkához 32. Szociális kompetencia fejlesztő program Samu és Flóri 33. A német nyelv játékos elsajátítása az óvodában

99 100 101 105

19 20 28

67

18

BEVEZETŐ „Vegyétek észre, ha egy gyerek különleges, nem azért különleges, mert különb akar lenni, hanem azért, mert nem tud más lenni.” (Szabó Magda) Köszöntő Megtisztelő a Kedves Olvasó érdeklődése pedagógiai programunk iránt. A „ Szeretet és Kreativitás” óvodai pedagógiai program a Tárogató Óvoda önálló pedagógiai programja, melyet az „Óvodai nevelés országos alapprogramjának” kiadásáról szóló 363/2012. (XII. 17.) Kormányrendelet alapján készítettük el. Tudjuk, hogy eredetileg is nagy bátorság volt tőlünk egy ilyen fontos dokumentum elkészítése. Az alkotás önálló lehetősége nagy szakmai kihívást jelentett nevelőtestületünknek. Számba vettük a környezeti tényezőket, erőforrásainkat, a reformpedagógiai irányzatokat, az alternatív programokat. Az óvodában folyó nevelőmunkánkat segítő legfontosabb dokumentumunk felülvizsgálata-kiegészítése megtörtént a törvényi szabályozásnak megfelelően. Megteremtettük óvodánkban a pedagógiai innováció környezeti feltételeit. Csapatmunkában gondolkodunk, a munkatársak képességeinek, tudásának és tapasztalatainak átadása, az egymástól való tanulás meghatározó része nevelőmunkánknak. Intézményünkben a kreatív energiákkal feltöltődött nevelőtestület stratégiai célja volt, hogy olyan pedagógiai innovációk további bevezetését szorgalmazzuk mely a gyermekek mindenekfelett álló érdekeinek szolgálatába helyezzük , és az óvoda hosszútávon profitálhat belőle. Az összeszokott, jó pedagógiai felkészültségű, kreatív óvodapedagógus kolléganőimmel legjobb szakmai, - elméleti, - és gyakorlati tudásunkkal, önképzéssel, továbbképzésekkel és programkészítő ismeretünkkel törekedtünk helyi nevelési programunk újra gondolására. A „Szeretet és Kreativitás” pedagógiai program a hazai óvodai nevelés eddigi pedagógiai értékrendszerére, több évtizedes gyakorlati tapasztalatra, elméleti (pedagógiai, pszichológiai, filozófiai) alapokra épül. A hazai óvodapedagógiában bekövetkezett változásokat időben észleltük, s újra értékeltük az elmúlt 30 év nevelőmunkáját, majd újra megalkottuk azt a programot, mely a szeretet, szabadság, biztonság, kreativitás,tehetség, alkotás, boldogság, elégedettség, harmónia, siker alapgondolataira épül. Programunkban felfedezhető Rogers „szabadságelmélete”, Guilford és Torrance gondolatai „a kreatív gondolkodás megalapozásáról óvodáskorban és fejlesztéséről”, Maria 19

Montessori „szeretet és kreativitás” pedagógiája , Rudolf Steiner „szabadság filozófiája”, Freinet szellemisége, Dr. Czeizel Endre „Sors és tehetség gazdag elmélete,” Dr. Gyarmaty Éva „A tehetséggondozásáról”, tehetséghez.” elmélete.

Landau, E. „Bátorság a

Programunk egyik legfontosabb célkitűzése, a gyermeki kreativitás felszabadítása, kibontakozásának megsegítése, és fejlesztése. A kiválóan kreatív gyermekek további gondozása gazdagító program keretében. Az óvodai nevelés a gyermeki személyiségjogok teljes kibontakoztatására törekszik, az emberi jogok, és a gyermeket megillető jogok figyelembevételével neveli a gyermekeket. Alapvető szabadságjogok tiszteletben tartásának megerősítésére kell irányulnia: az egyenlő hozzáférés biztosításával. Programunkba átörökített Montessori pedagógia két értékes gyöngyszeme a „kreativitás és szeretet”. Erre a vezérfonalra fűzzük fel további nevelési értékeinket: • Olyan gondoskodó szeretetteljes környezet megteremtése a gyermekek számára, amely kedvet csinál a kreatív tevékenységekhez. •

Olyan „gyökerek és szárnyak” biztosítása, mely egyik oldalról a biztonságot adó megkapaszkodás, „ talajfogás” lehetőségét ( ősbizalom), a másik oldalon pedig „ szárnyalásuk, egyéniségük, adottságaik szabad kibontakoztatását, és fejlesztését jelenti.

• Olyan bátorító technikák alkalmazása, mellyel az egészséges korlátokban való kapaszkodással segítjük a gyermekek személyiség fejlődését. • Olyan erkölcsi alapok beépítése a gyermeki személyiségbe, mellyel viselkedéskultúrájukat formálhatjuk, alakíthatjuk, csiszolhatjuk. • A gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége, s ebben az óvoda kiegészítő, esetenként hátránycsökkentő szerepet tölt be. A kreativitással a tehetség sorskérdéseivel már óvodáskorban foglalkozni kell, hiszen ezek a kérdések már az óvodában dőlnek el leginkább. A tehetségígéretesnek tűnő gyermekek számára kínáljuk fel azt a fajta külön gazdagító programot, amelyet óvodánk jó gyakorlatában fogalmaztunk meg. Az óvoda tehetségsegítő programját elfogadta a Magyar Géniusz Programiroda, és megtalálható a Magyar Géniusz Portál tehetségkönyvtárban. E program, amely a tehetségígéretes gyermekek külön gondozását mutatja be, a Magyar Géniusz Program értékelése alapján bekerül Magyarország tíz példaértékű tehetségsegítő programja közé, s a Tíz jó gyakorlat a hazai tehetséggondozásban című kiadványban olvasható. 20

2012. Nevelési évtől óvodánkban két gyermekcsoportban német nyelv játékos elsajátítása kétnyelvű óvodai programot vezettünk be. A kétnyelvű program bevezetését megelőzte egy innovatív kísérleti folyamat az érintett két csoportban. A bevált sikeresen alkalmazott és elfogadott program hatására tűztük ki a kétnyelvű program végleges bevezetését. Célja az idegen nyelvi kompetencia és a teljes személyiség harmonikus fejlesztése, a játékos nyelvelsajátítás az életkori sajátosságok és az egyéni képességek figyelembevételével. Köszönetet mondok helyettesemnek a nevelőtestületünknek, és az óvoda minden dolgozójának akik alkotórészt vállaltak vagy javaslataikkal, ötletükkel, segítő véleményükkel felelősségteljes közreműködésükkel járultak hozzá a „Szeretet és Kreativitás” pedagógiai program újragondolásához létrejöttéhez. A „Szeretet és Kreativitás” helyi nevelési program a Kiegészítő tartalmi dokumentum használatával válik teljes egységgé, melynek alcíme Módszertani ajánlás. A mellékletek fejezet minőségi hozzáadott tartalomként kerül felhasználásra a mindennapok nevelésében.

Kívánom munkatársaimnak, hogy vigyék sikerre a mi óvodai programunkat a nevelőmunkájukban! Tudjanak azonosulni a benne megfogalmazottakkal! Igazi pedagógus hittel szeretettel és kreatívan tegyenek erőfeszítéseket a gyermekek és egymás boldogságáért!

Győr, 2013. Július 31.

Bognár Sándorné Óvodavezető

21

Helyzetkép óvodánkról Az intézmény szociokultúrális háttere Az óvoda alapadatai: NÉV: Feladatellátási székhelye: Címe:

Tárogató Óvoda

FENNTARTÓ:

Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata Humánpolitikai Főosztály Oktatási osztály

OM AZONOSÍTÓ: Az alapító okirat szerinti férőhely Telefon: (96) 419-891 Fax: (96) 419-891 E-mail: [email protected] E-mail: [email protected] Honlap elérhetősége: Csoportok száma : Csoportok szervezése:

201875 232 fő

ALAPFELADATA AZ ALAPÍTÓ OKIRAT SZERINT: Alapító okirat száma:58/2013. (III. 29.) Kgy. Sz. Határozat

Óvodai nevelés A többi gyermekkel együtt nevelhető sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése.

9028. Győr Tárogató út 19.

www.tarogatoovoda.hu 8 csoport azonos életkorú és vegyes életkorú gyermekcsoportok

Intézménytörténeti szempontból az alapítás éve: 1983.

Óvodánk Győr- Szabadhegyen szép, csendes környezetben található a Zöld úti bölcsőde és a Kodály Zoltán Általános Iskola szomszédságában. A környezet egyaránt hordozza a vidékies és városi jelleget. A régió magaslatán lévő terület presztisértékű, az itt épülő családi házak, társasházak jelzik a benne élők társadalmi státuszát, vagyoni-jövedelmi viszonyukat. A mesterségesen kialakított tavak, parkok, és a környező varázslatos szabadhegyi dombok kínálják gyermekeinknek a szűkebb és távoli környezetük megismerésének lehetőségét, természeti szépségekben való gyönyörködést. 97 utcából tevődik össze az óvodai felvételi körzetünk, ebből az összetett környezetből érkeznek hozzánk a gyermekek.

22

Kétszülős családmodell van többségben. Pozitív demográfiai tendencia, hogy egyre több család vállalja a harmadik gyermek nevelését, és továbbra is a MI óvodánkat választják a szülők. Sőt egyre több az olyan szülői páros melynek egyik tagja óvodásunk volt és szülőként tér vissza és hozza gyermekét óvodánkba, nagyszerű érzés ez mindenki számára. Az elmúlt években sikerült megnyerni a nagycsaládos szülőket családbarát programunkkal az együttműködéshez, ezáltal is fokozódik óvodánk iránti érdeklődés. Statisztikai mutatók alapján sajnos egyre több az olyan családok száma akik szociálisan hátrányos helyzetükből adódóan önkormányzati kedvezményekre jogosultak. Célunk, hogy óvoda segítő gondoskodással forduljon a szociálisan hátrányos családok felé, a gyermekek érdeke mindenekfelett szemlélet érvényesüljön. A csoportszobák barátságos, otthonos berendezése, természetes anyagokból készült gyermek léptékű bútorzat és gazdag játékpark biztosítja az esztétikus és egészséges körülményeket gyermekeink részére. A csoportoknak elkülönített, de nem elzárt játszóhelyek biztosítják a sokszínű udvari életet. A környezetbarát játszóudvar famászókákkal megőrizve a természet formavilágát gazdag játéktere óvodásainknak. Gyermekeink nevelését nagy szakmai tapasztalattal rendelkező, újszerű kezdeményezéseket, módszereket kipróbáló, gyermekszerető óvodapedagógusok végzik. Óvónőink közül hatan szakvizsgával rendelkeznek, szakképzett nevelőmunkát segítők: dajka nénik, pedagógiai asszisztensek, partnereink a gyermekek gondozásában, illetve nevelésében. Óvodánk gyermekközpontú nevelési elveivel, tevékeny kreatív gyermekprogramjaival, értékes óvodai nevelőmunkájával sikeresként működik. Hőlégballonunkkal repüljünk együtt programunk birodalmába, és bízom abban, hogy a benne megfogalmazottak megnyerik tetszését, és felkeltik érdeklődését, hogy közelebbről is megismerjen minket.

23

1. PROGRAMUNK SZERKEZETI FELÉPÍTÉSE A „Szeretet és Kreativitás” Pedagógiai Program célja

Az óvoda általános nevelési feladatai

Az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés

Az egészséges életmód alakítása

Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása

Az óvodai élet tevékenységi formái • • • • • • •

Játék Verselés, mesélés Ének, zene, énekes játék, gyermektánc Rajzolás, mintázás, kézi munka Mozgás Külső világ tevékeny megismerése Munkajellegű tevékenységek

A tevékenységekben megvalósuló tanulás

Az óvoda kapcsolatai

Programunk megvalósításának feltételei

Óvodai nevelés hatása a gyermek fejlődésére

24

2. A „SZERETET ÉS KREATIVITÁS” PROGRAM GYERMEKKÉPE ÓVODAKÉPE Gyermekképünk az esélyforrás piramisábrájába helyezve: Mottó: „A szeretet a szabadság gyermeke” Kreatív gyermekkép és óvodapedagógus kép az esélyforrás piramis ábrájába helyezve Minden gyermeknek esélyt biztosítunk a szeretet kapcsolatokon keresztül óvó-gyermek, gyermek-gyermek, család-gyermek kapcsolatában, hogy eljusson a piramis csúcsára a mindennapi óvodai élet tevékenységeinek gyakorlásában. Hisszük, hogy minden gyermek kreatív a maga módján és célunk, hogy kibontakoztassuk a gyermekekben ezeket a tulajdonságot. Gyermekközpontú óvodánkban minden gyermeknek esélye van, hogy ezen tulajdonságaik megszilárduljanak, továbbfejlődjenek, meglévő hátrányaik csökkenjenek, én erős személyiségekké váljanak. Óvodánk nem ad helyet semmiféle előítélet kibontakozásának. Kortárs kapcsolatok

Gyermekkép + Óvodapedagógus kép

Alkotó, megvalósító, öntevékeny, kitartó, egyéni kifejezésmódra törekvő egészséges énképpel, pozitív viselkedéskultúrával rendelkező, probléma érzékeny, rugalmasan gondolkodó szabadon próbálgató, érdeklődő, kezdeményező, kíváncsi, kérdező, kitaláló. Szellemi, erkölcsi, és biológiai értelemben is egyedi személyiség és szociális lény.

Család

Bátorít, értékeli az eltérő szokatlan megoldásokat. Speciális szükségletek kielégítésére törekszik. Segítő-nem irányító, önérvényesítésre ösztönző. Képes alakítani a gyermekek szociális magatartását erkölcsi érzelmeit, tulajdonságait. Sokféle kreatív tevékenységre adjon lehetőséget, pozitív érzelmi energia intenzitás hassa át, problémaérzékenység, intuíciós képesség ötletgazdagság kreativitás jellemzi.

Óvoda

A gyermek és az óvodapedagógus szeretetteljes kapcsolatában a biztonság nyugalom kialakítása a nevelés legfontosabb értelme: az óvás, a védés 25

gyengédséggel, féltéssel, karátöleléssel, miközben bátorítást kapnak az új utak keresésére, a sokoldalú ismeretek tapasztalatok szerzésére, viselkedéskultúrájuk kialakításához.

Óvodakép A program célja A gyermekek számára szabad és érzelmi biztonságot adó támogató, gondolkodtató környezet megteremtése a cél, melyben egészséges harmonikus én erős személyiséggé fejlődnek. Biztosítva minden gyermek számára az egyénre szabott nevelést, fejlesztést, életkori és egyéni sajátosságok, az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével. Esélyt kapjanak kreativitásuk kibontakoztatásához, különleges tehetségre utaló speciális képességeik, készségeik, gazdagításához. A gyermekközpontú nevelésben a tisztelet, szeretet, megbecsülés, befogadás, az elfogadás szoros kapcsolatában a bizalomra épülő nevelési szemlélet hatja át pedagógiánkat a gyermeki személyiség kibontakoztatására való törekvésben. Az óvoda pedagógiai tevékenységrendszere és tárgyi környezete biztosítja a gyermekek fejlődésének és nevelésének legmegfelelőbb feltételeit. Miközben teljesíti: az óvó-védő, szociális, nevelő-személyiségfejlesztő funkcióit, a gyermekekben megteremtődnek azok a belső pszichikus feltételek, mellyel átlépnek a következő életszakaszba a kisiskolás korba.

A program alapelve • A gyermekközpontúság a másság elfogadása, az eltérő, szokatlan egyéni megoldások támogatása az életkori és egyéni sajátosságok fejlődési ütemének figyelembevételével, a gyermekek jogainak elismerésében és tiszteletbetartásában nyilvánul meg. • Pszichológiai biztonság-szabadság megteremtése (melyben a gyermekek az együttélésben, a támogató gondolkodó környezetben bátorságot meríthet az új ösztönző ingerekre, szabadon élhet lehetőségeivel, adottságait kipróbálhatja, önállóságát gyakorolhatja, én erős személyisége, kreativitása, a kooperatív együttműködésben, tanulásban, kibontakozhat) feltétele az Anyás befogadási program, „Én napom” program. • Egyéni és speciális szükségleteik kielégítése: speciális csak a személyüknek szóló fejlesztés, ha fejlődésük fejlettségi szintjük elmarad a várttól, képességeik szunnyadnak. Ha egyes területeken kiemelkednek társaik közül, föléjük nőnek, más területeken viszont elvesznének, ha nem 26

kapják meg a speciális, csak a személyüknek szóló fejlesztést. Ha fejlődésükben kreatívabbak, az új dolgok iránt nyitottabbak, érzékenyebbek társaiknál, tehetségesebbek, személyüknek szóló gazdagítás a fejlesztés útja. • Az alapító okiratban foglaltak alapján az óvoda integrált csoportokat működtethet. Az óvoda az Oktatási Miniszter 2/2005. (III. 1.) OM rendelete alapján a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányélvét is figyelembe veszi. Az óvodapedagógus felkészültsége a befogadó nevelésben: a speciális szakemberek gyógypedagógus, fejlesztő pedagógus, logopédus, pszichológus, gyógytornász, összehangolt segítő programmal segítik az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével (ideértve a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek ellátását is. Az óvodapedagógus innovatív hozzáállásával, megfelelő szakmai eszköztárával, az egyéni sajátosságok, fejlődési ütem figyelembevételével, segíti a rászoruló gyermekeket, hátrányaik csökkentése érdekében. • A kiemelt figyelmet igénylő (sajátos nevelési igényű, ill. beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő, kiemelten tehetséges, hátrányos, vagy halmozottan hátrányos helyzetű) gyermekek nevelését, fejlesztését sajátosságaiknak, helyzetüknek megfelelően, egyénre szabottan tervezzük az egyéni fejlesztés dokumentumaiban és a csoportnaplóban, fejlesztő pedagógusaink és speciális szakemberek segítségének igénybe vételével.

• A gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége, s ebben az óvoda kiegészítő, esetenként hátrány csökkentő szerepet tölt be. Jó szándékkal megkeresi a családok életében azt a pontot, amelyen keresztül a gyermekek mélyebb megértéséhez vezet az út. • A befogadás és elfogadás kapcsolatában a családok szerepe felértékelődik: nyílt, őszinte, segítő kommunikációra törekvés. Kölcsönös segítségnyújtás az együttnevelésben, nevelési, és gyakorlati segítség. A pedagógus és a szülő mint informátor kell, hogy kapocsként működjön a speciális szakemberekkel. • Az egyenlő részvétel biztosítása a nevelésben oktatásban minden gyermek számára: akár „speciális nevelési igényű”, akár „hátrányos helyzetű” „kreatív-tehetséges” „roma” vagy „migráns” gyermek. A családok szemléletének formálása a egyéni különbözőségek elfogadásában. Az alapító okiratban foglaltak alapján az óvoda integrált csoportokat működtethet. • A nemzetiséghez tartozó gyermekek óvodai nevelésében biztosítani kell az önazonosság megőrzését, ápolását, átörökítését, nyelvi nevelését, és a multikulturális nevelésen alapuló integrációs lehetőségeket.

27

• A migráns gyermekek egyenlően vehetnek részt a többi magyar gyermekkel együtt a nevelésben, biztosítani kell számukra az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, társadalmi integrálását. • Folyamatos kínálatot biztosítani a sokszínű tevékenységeket tartalmazó kosárból: a felfedezést, a kreativitást, a kooperációt előtérbe helyező tanulási stratégiára építve. A szabad játék támogatása mely a gyermeki kreativitás kibontakozásának elsődleges elemi megnyilvánulásának tevékenységi formája. Speciális célok a kreativitás fejlesztésben a tehetségkibontakoztatásában

CÉLOK

E S É LY

• Elkallódás elhárítása • Harmonikus fejlesztés • Önmagára találtatás megbirkózik a feladatok sokszínűségével

• Felismerni a kreatív gyermeket és megjelenési formáit • Segíteni a gyermekeket a különböző helyzetekben • Kielégíteni megismerési, alkotási, biztonsági elfogadottsági szükségleteit • Ösztönözni motiválni kreativitásukat • Az általános kreatív nevelés eszközeivel:sokszínű tevékenységek gyakorlás: játék-fantáziajáték Tanulás: kutatás-kísérletezés Művészeti tevékenységek: zene-mozgás-rajz-versek-drámajátéktánc- építés stb.

FELADATOK Erős oldal támogatása

Gyenge oldal kiegyenlítése Minden terület fejlesztése

GAZDAGÍTÓ KISCSOPORTOS FOGLAKOZÁS

Óvodai nevelésünk egyik legfontosabb értéke, hogy mindennap minden gyermek tehetséggondozásba részesül. 28

A tehetséggondozásban célkitűzésünk: a kiemelkedő képességű, kreatív gyermekek - felfedezése - személyiségük optimális fejlesztése tehetségígéretes gyermekek - felfedezése - fejlesztése gazdagító program keretében. Ez magában foglalja a tehetségígéretek elkallódásának megelőzését és az alulteljesítő gyermekekben bujkáló kiváló képesség felismerésére való folyamatos törekvést is. A program céljainak eléréséhez feladatunknak tekintjük: • a gyermekek kreativitásának felismerését • kreativitásuk ösztönzését, motiválását • a megismerési, elfogadási, alkotási és biztonsági szükségleteik kielégítését • az önmagukra találás segítését • a feladatok sokszínűségével való megbirkózás támogatását Óvodapedagógiai munkánk során minden gyermeknek biztosítjuk a lehetőséget, hogy kreativitása kibontakozhasson, megnyilvánulhasson a különböző tevékenységek gyakorlásában. Hol keressük tehát az óvodás gyermek elemi kreativitásának megnyilvánulásait? Bármely tevékenységben, ahol a képzelet, a gondolkodás szabadon szárnyal, és ahol nem az a cél, hogy egyetlen meghatározott helyes eredményt érjen el. A gyermekek életében pedig nagyon sok ilyen helyzet adódik. Ilyenek az óvodáskor legérdekesebb és legértékesebb tevékenységi formái, mint például a fantáziajáték, az építőjátékok, az énekes improvizáció, vagy akár a tárgyak szétszedése, átalakítása, egy-egy történet kitalálása, a rajzolás, a festés, a barkácsolás, a mozgást fejlesztő játékok, a színházas játékok, a mese minthavilág játéka, a bábjáték stb. Az óvónő mind a vegyes, mind a tiszta életkorú csoportokban a mindennapi helyzetekbe építi be a kreativitást fejlesztő játékokat, feladatokat, többletismereteket. A gyermekek szabadon dönthetnek, részt kívánnak-e venni a felkínált tevékenységekben. Ahhoz, hogy a kreativitás beinduljon, a gyerekek előtt sokféle tevékenységi lehetőséget nyitva kell tartani, ez a gazdagítás feltétele. A gazdagítás lényege, hogy olyan pozitív érzelmi hullámokat keltsünk a csoportban, amelyek hatására a gyermekek ráhangolt, motivált állapotba kerülnek, és érdeklődéssel fordulnak az ismeretek kínálata felé. Az ilyenfajta gazdagításban nem az a cél, hogy növeljük a gyermek ismereteinek mennyiségét, sokkal inkább az, hogy fejlesszük olyan képességeit, mint a kreatív gondolkodás és problémamegoldás, a kritikai gondolkodás, az összefüggésekben történő elmélyülés. 29

A gazdagítás fontos módszerei többek között: • a gazdag tevékenységbázis • a differenciálás • a sokszínű és sokféle cselekvési lehetőség • a csoport- és egyéni munka • a kreatív és egyéni megoldások támogatása, pozitív értékelése • az aktivitás biztosítása Azt gondoljuk, hogy a kreativitás mint adottság a kisgyerekeknél eleve megvan, és ha az egész személyiségre hatunk, akkor elemi megnyilvánulásai is megjelennek. Az óvodapedagógus személyiségén is múlik, mennyire hagyja, hogy a gyerek kreatív legyen. Olyan problémákat, helyzeteket, feladatokat kell teremtenie, amelyben a gyerekek tudnak kreatív megoldást adni; természetesen nem szabad bonyolult dolgokra gondolni. Ezért is van szükség arra, hogy óvodáskorúaknál újabb módszerek és technikák kombinációját alkalmazzuk, amelyek minden gyermek kreatív megnyilvánulásait a felszínre segítik. A gyermeki kreativitást kibontakoztató és fejlesztő módszerek, technikák bármilyen csoportszervezésben alkalmazhatóak. A leghatékonyabb pedagógiai stratégia viszont a projektmódszer. A módszerhez párhuzamosan kapcsoljuk a gondolattérkép és az ötletbörze technikáját. E három elem együttes alkalmazásával biztosan gazdagítjuk a gyermekeket, hiszen olyan helyzetbe hozzuk őket, amelyben fejlődnek problémamegoldó gondolkodási képességeik, kreativitásuk, társas készségeik, s ezen keresztül más képességeik is kibontakoznak.

3. AZ ÓVODAI NEVELÉS FELADATAI 3.1. Általános nevelési feladatok: A gyermekek testi és lelki, szellemi szükségleteinek kielégítése. • az egészséges életmód alakítása • kiemelten az érzelmi nevelés magatartáskultúra fejlesztés

és

erkölcsi,

közösségi

nevelés,

• az anyanyelvi,- értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása 3.2. A program kiemelt nevelési feladatai 3.2.1. Érzelmi nevelés és erkölcsi, közösségi nevelés magatartáskultúra fejlesztés

30

Az érzelmi nevelés célja olyan otthonos, derűs szeretetteljes kiegyensúlyozott légkör kialakítása melyben a családok befogadásán keresztül a gyermekek biztonságban érzik magukat. Mindez megteremti feltételét harmonikus fejlődésüknek. Lehetőséget biztosít szociális kompetenciáik, kreativitásuk, tehetségük kibontakoztatására. Óvónő szerepe a feladatokban • A családokon keresztül, az „Anyás befogadás” és az „Én napom” program által felkínált lehetőségekkel élve a gyermekek befogadása, elfogadása a biztonságot nyújtó környezetben. • Magatartásfejlesztő program „Samu és Flóri” segítségével a gyermekek szociális-emocionális képességeik fejlesztése a humánkapcsolatok minőségi változtatása érdekében engedjen teret a gyermeki önkifejező és önérvényesítő törekvéseinek. Segítse szokás-és normarendszer megalapozását. • Viselkedéskultúra megalapozása, magatartásmódok fejlesztése. • A kultúrához, a szülőföldhöz való kötődés erősítése, az értékek megbecsülésére nevelés. • A másság, a különbözőségek elfogadására nevelés, pozitív erkölcsi tulajdonságaik erősítése. • Erősítse a gyermek-dajka kapcsolatát pozitív érzelmi nevelői magatartással. • Segítse a nehezen szocializálható, lassabban fejlődő, halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a kiemelkedő képességű gyermekek nevelését a speciális szakemberek közreműködésével. Az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés kiemelt feladatai Az óvodás gyermek egészséges személyiségfejlődése akkor valósul meg, ha olyan szabad és érzelmi biztonságot adó támogató, gondolkodó, állandó értékrendet közvetítő szeretetteljes környezetet teremtünk, melyben egészségesen harmonikusan én erős személyiséggé fejlődnek, és különleges tehetségre utaló speciális képességeik, készségeik, kreativitásuk bátran kibontakozhat. • A gyermekek erkölcsi szociális érzékenységének fejlődését segíteni kell, hogy önkifejező törekvéseik megnyilvánulhassanak. • Az érzelmi szükségletek kielégítése, a gyermekek mindenek felett álló érdekei mentén jelentőséget kap minden egyes gyermek individuális jellemzője. Ezért pedagógiánkban minden egyes gyermek érdekeit csak úgy lehet figyelembe venni a döntéshelyzetekben a fejlődésük elősegítése során, ha ismeri az óvodapedagógus a gyermekek individuális jellemzőit , és ahhoz igazítja bánásmódját, nevelői hatását. 31

• Az óvoda alkalmazottai és a gyermekek, a gyermekek valamint az óvodai alkalmazottak közötti kapcsolatot pozitív attitűd, gazdag érzelmi töltés jellemezze. • Arra neveljük gyermekeinket, hogy elfogadják, megértsék, hogy az emberek különböznek egymástól. • Esztétikai élmények biztosításával ismerjék meg, igényeljék és fogadják be szűkebb és tágabb környezetükben a művészi élményt. • A szűkebb és tágabb környezet iránt, a szülőföldhöz pozitív érzelmi kötődés alakuljon ki. Tudjon rácsodálkozni a természetben és az emberi környezetben megmutatkozó jóra és szépre, mindazok megbecsülésére, hiszen az itt élő emberek megismerése és szeretete vezeti el gyermekeket ahhoz, hogy megértsék az ünnepek fontosságát, a szülőföld, a hazaszeretet fogalmát. • A közös élményeken alapuló tevékenységek gyakorlása közben, a szocializáció szempontjából fejlődjön a gyermekek magatartáskultúrája, erkölcsi tulajdonságaik, (mint például: az önzetlenség, segítőkészség, együttérzés, figyelmesség) és akaratának ( ezen belül: kitartásuk, feladattudatuk, szabálytudatuk, önállóságuk, önfegyelmük, szokás és normarendszerük. • A gyermeki magatartáskultúra alakulása szempontjából az óvodapedagógus, az óvoda valamennyi alkalmazottjának kommunikációja, bánásmódja és viselkedése modell értékű szerepet töltsön ben. Az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés hatása a gyermek fejlődésére • alkalmazkodóvá, tolerálóvá, elfogadóvá, együttműködővé válik • ügyel arra, hogy ne sértse a másik gyermek szabadságát • egymást figyelmeztetik a szabályok megszegése esetén • fogékonnyá válik a szép iránt, felismeri a környezetében a szépet, az értéket • erkölcsi érzelmei formálódnak ( pl: igazságosság, felelősségérzés, lelkiismeretesség) • konfliktus helyzetben képes egyezkedni • legyőzi a felmerülő akadályokat • reálisan önértékeli magát, kialakul önismerete • érdeklődik barátai iránt

32

• készen áll az iskolai élet és a tanító elfogadására, képes a fokozatosan kialakuló együttműködésre, és a kapcsolatteremtésre felnőttel és gyermektársaival. A szociális érettség jellemzői: Kapcsolatteremtési képesség (szemkontaktus a vele beszélővel, új kapcsolatok kialakításának gyorsasága, barátok száma stb.) Társas, közösségi aktivitás (örömet szerez másoknak, szívesen vesz részt közös játékban, kölcsönadja játékát, örül mások sikerének stb.)

Csoportalakítási képesség (közösségben jól érzi magát, játékcsapatot szervez, vonzza magához társait stb.) Irányíthatóság (elfogadja és végrehajtja az utasításokat, örül, ha feladatot kap, betartja a játékszabályokat stb.)

Terhelhetőség (tud koncentrálni, van önuralma, tűri a kudarcokat, képes az akadályok elhárítására stb.) Érzelmi egyensúlyállapot (érzelmeiben kiegyensúlyozott, viselkedésére jellemző a bizalom, a szeretetteljes magatartás, a tiszteletadás, a megbecsülés, a tapintatosság, segítségnyújtás, türelem, önfegyelem stb.) 3.2.2. Gyermeki közösségben végezhető sokszínű tevékenységformák biztosítása • Az óvodás élet mindennapjaiban a sokszínű tevékenységeket tartalmazó kosárból folyamatosan kínáljuk a gyermekeket, hogy bátran fogyasszanak, mohón vessék rá magukat az ismeretlenre, az érdekességre, az újdonságra, soha ne érezzék a „jólakottság érzését”. Minél sokrétűbb, minél komplexebb az a kihívás ami a gyermekeket éri, annál nagyobb az esély a gyermeki kíváncsiság fenntartására, tudásvágyuk kielégítésére, kezdeményező képességük kialakítására, kreativitásuk fejlesztésére, tehetségük kibontakoztatására. • A különböző tevékenységeken keresztül a gyermekekben rejlő lehetőségek kibontakoztatását, a divergens gondolkodás fejlesztését, az egyéni megoldásokra, szabad próbálgatásokra bátorítjuk őket. A legfontosabb tevékenység biztosítása a gyermekek számára a szabad játék, mely sajátos igényeikhez mérten tág cselekvési szabadságot

33

biztosít. Csak így lesznek képesek arra, hogy bátorságot vegyenek a megszokottból való kilépéshez, a biztosból az ismeretlenbe, a rendkívülibe való behatoláshoz, a másként gondolkodáshoz. • A szabad játék a legfontosabb tevékenység a gyermekek napirendjében, a kreativitás gyakorlásában. • Minden tevékenység, és a belőle fakadó alkotás, és annak eredménye, komplex gondolkodási folyamat eredménye. A gyermekkori kreativitás elemi megnyilvánulásai bármelyik tevékenységben megtalálhatók, ahol a képzelet, a gondolkodás szabadon szárnyal. • Az alkotótevékenységek gyakorlása által hozzuk felszínre a kreativitás alaperőit, növeljük a gyermekek intellektuális aktivitását, kíváncsiságát, fokozzuk tudásvágyuk kielégítését, hogy a siker reménye újra és újra próbálkozásra ösztönözze őket.

3. 3. Az egészséges életmód alakítása, egészségfejlesztő program Az egészséges életmódra nevelés, egészségfejlesztés célja, hogy az óvodás korú gyermekek biztonságot nyújtó harmonikus környezetben, a hármas TESTI – LELKI – KÖRNYEZET EGÉSZSÉG egységében, kölcsönhatásában nevelkedjenek. Az óvodában eltöltött időben minden gyermek részesüljön teljes testi-lelki jólétben, egészségét, egészségi állapotát hatékonyan fejlesztő, olyan tevékenységekben, melyek az óvoda mindennapjaiba rendszerszerűen beépül. Mind ez komplexen segítse a gyermekeket a környezettudatos magatartás és életvitel, a helyes táplálkozás, a mozgás szeretete, a szenvedélybetegségekhez vezető szerek nélküli élet kialakításához. Az egészséges életvitel igényének kialakítása.

34

Testi egészség gondozás, testi szükségletek, mozgásfejlődés, testi képességek, egészség védelme, edzése óvása, étkezés, öltözködés, betegség megelőzés egészségmegőrzés

Lelki egészség érzelmi biztonság aktív örömteli tevékenység kedvező értelmi és érzelmi szocializáció

Környezet egészség környezete megismerése, környezetbarát magatartás környezettudatos szemléletmód, egészséges esztétikus környezet, környezetalakítás, környezetvédelem

Egészséges gyermek

A három terület komplex együtthatása biztosítja a gyermekek optimális fejlődését. Óvónő szerepe a feladatokban Az óvodapedagógus célja olyan, kisgyermekek nevelése: • Akik képesek életkori sajátosságaiknak megfelelően testi egészségük megóvása érdekében, szükségleteiknek megfelelően cselekedni. • Akik tudnak érzelmi biztonságot nyújtó, aktív örömteli tevékenységet biztosító környezetben kedvező értelmi és érzelmi fejlődésre. • Akik ismerik saját helyüket a rendszerben, együtt tudnak élni környezetükkel, harmóniára törekszenek, felelősséget vállalnak a természet megóvásában, tárgyi környezetük alakításában. • Akik környezetük iránt aggódást érző, nyitott szellemű, aktív, önmagáért felelősséget vállaló gyermekekké válnak. Az egészséges életmód egészségfejlesztő program kiemelt feladatai • A gyermekek megfelelő gondozása, testi szükségleteinek kielégítése. • A testi - lelki egészség érdekében a test edzése, óvása, megőrzése, a megfelelő mennyiségű mozgás biztosítása, mozgásigényének kielégítése. • Harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése. • Mindennap lehetőséget biztosítunk valamilyen mozgásos tevékenységre a mindennapos testnevelés keretében. A mozgásos játékok 35

• •

• • •

• •

fejlődésközpontúságot kell, hogy tartalmazzon, esélyegyenlőséget, élményt, sikert, és tanulási lehetőséget kínáljon a mindennapokban. minden gyermek számára. A testi és lelki egészségük érdekében gazdagtartalmú tevékenység kínálattal megelőzzük a viselkedésfüggőségek, a szenvedélybetegségek kialakulását. A szülőkkel közösen együttműködve egészségfejlesztő programok keretében próbáljuk szemléletmódjukat befolyásolni. Az óvoda saját kiadványaival ad jó tanácsokat adunk az egészséges életmód, a testápolás, az étkezés, az öltözködés, a pihenés a betegségmegelőzés, a szabadidő helyes eltöltése, a különböző mozgásos tevékenységek kielégítéséhez. Kiadványainkban rendszeresen figyelmeztetjük a szülőket a káros TV nézés, videózás, számítógép használat veszélyeire. Program kínálati kosarat biztosítunk a családok számára melyben minden család megtalálhatja a nekik megfelelő programokat. Az egészséges életmód, biztonságos esztétikus környezet biztosítása, korszerű higiénés eszközök használata. Az étkezés, öltözködés, testápolás, a pihenés, betegségmegelőzés, az egészségmegőrzés szokásainak kialakítása. A gyermek szükséglete megkívánja, hogy biztosítsuk a napközbeni pihenés lehetőségét (testi-lelki szükséglet kielégítése): relaxálás zenére, varázsjátékok, zenehallgatás a különböző tevékenységek alatt, Ayres eszközökkel relaxálás, lazító, pihentető mozgásos tevékenység. A megfelelő szakemberek bevonásával a szülővel, az óvodapedagógussal együttműködve - speciális prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatok ellátása. Az egészségfejlesztő programot tartalmazó kínálati kosárból a gyermekek részére illetve a családokkal együtt szervezett programokat kínálunk.

Kiemelten a környezet védelméhez és megóváshoz kapcsolódó szokások, környezettudatos magatartás megalapozása • • • • • •

A gyerekek érzékenységének felkeltése a környezetbarát és környezettudatos magatartás megalapozása iránt. A szabadban való mozgás, séták, kirándulások megszerettetése, igényük kialakítása környezetük megóvására Tevékenységi formákon keresztül a természeti és társadalmi környezethez való pozitív érzelmi viszony, pozitív viselkedési formák és magatartásmódok kialakítása Gyermekek kíváncsiságára építve tapasztalatok gyűjtése a természeti és épített környezetről. A gyermekek védjék közvetlen környezetüket: Az udvar védelme: ne szemeteljenek, védjék a fákat, bokrokat (csak azt vehetem el amit a természet már nem használ, elenged magától) , gondozzák a virágoskertet segítsenek a lehullott falevelek összegyűjtésében.

36

• A csoportszoba, öltöző rendjét, tisztaságát védjék, esztétikusság kialakításában segítsenek. • Közvetlenül környezetükben vegyenek részt állatvédelemben. • Madáretetés hagyományát folytassák óvodánkban • Alakuljon ki a felelősségérzet (ha elkezdtük etetésüket, ne hagyjuk abba mert odaszoktak) • Az udvaron ne tapossák el a gilisztákat, mert hasznosak! • A vízre, mint éltető elemünkre vigyázzanak! Ne folyassák feleslegesen a vízcsapokat! • Ismerkedjenek meg a szelektív hulladékgyűjtéssel, az újrafelhasználás lehetőségeivel és fontosságával • Használják szüleikkel az óvoda mellett elhelyezett szelektív gyűjtőket • Térképezzék fel a hulladékhasznosítás lehetőségeit az óvodán belül. (pl. papírokat, újságokat újra lehet használni, vágni, ragasztani, hajtogatni, montázst készíteni. Zörgő ritmushangszerek készíthetők kupakokból, dobozokból, flakonokból. Hulladék Helga báb szemléltető funkcióját használják ki. • Ismerkedjenek meg a környezetvédelemmel kapcsolatos világnapokkal: • Tél XII. 24. Madarak karácsonya, Tavasz: III. 22. Víz napja, III. 23. Meteorológiai világnap, IV. 22. Föld napja, V. 28. Madarak és fák napja, Nyár: VI. 5. Környezetvédelmi világnap, Ősz: IX. 22. Takarítási világnap, X. 4. Állatok napja

A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére A nevelési terület komplexitását tekintve az óvodapedagógus a kisgyermekeknél az egész személyiségre ható pozitív fejlődést tapasztalhat: • • • • • • • • •

a gyermekeket az egészséges életmódra törekvés jellemzi edzett, betegségekkel ellenálló önmaga igényeit, szükségleteit kielégíteni tudó veszélyhelyzeteket felismerő, azokat kivédeni képes önismeretre, önelfogadásra, saját személyiségének gazdagítására, építésére képes személyisége a test és a lélek harmóniáját sugározza aktívan befolyásolja környezetét képes a környezettudatos, környezetbarát szemlélet, magatartás betartására birtokába kerülnek azok a képességek, amelyekkel további élete során önmaga és környezete iránt felelős viselkedést tud megvalósítani

37

EGÉSZSÉGFEJLESZTŐ PROGRAM Programot tartalmazó kínálati kosár Óvodapedagógus által a gyermekek részére szervezett programok

Mozgásfejlesztés Környezetünk védelme Egészségfejlesztő projektek • Mindennapos egészségfejlesztő • Szelektív hulladékgyűjtés projekt • Vitamin projekt mozgásos játékok a teremben • Könyvek projekt • Tök projekt vagy /és/ a szabadban: • Utazás, közlekedés projekt: • Ember és környezete projekt: a • Mozgásfejlesztés a teremben, közlekedési balesetet megelőző tartós betegséggel élő gyermekek szabad játékba ágyazva: program. Az élet és az egészség egészségvédő programja 1. Ayres eszközözök védelme a közlekedés során: • Mese projekt: a dohányzás használata folyamatosan szabályok megismerése, tények megelőzésének egyik eszköze, az 2. Tamburin és más mozgás megfigyelése szintjén. állat és növényvilághoz vagy a és egyensúlyérzék • Föld projekt gyermeki élethez kapcsolja a fejlesztő játékok nem dohányzó magatartás • Madárvédelem projekt felkínálása a nap szépségét. Káros függőséghez folyamán. vezető szokások megelőzése. • Mozgásfejlesztés a szabadban • Egészséghét projekt 1. Kerékpározás az arra kijelölt helyen, közlekedési szabályok betartásával. 2. Mozgásfejlesztő játékok kezdeményezése, mozgásigény kielégítésére

38

Egészség megőrző program kínálat • Minden héten „ZÖLD-NAP”. • „Én már tudom…” Balesetveszélyt magában hordozó eszközök használatára vonatkozó szokások, szabályok megismerése. • Egészséges fogakért program: Fogorvosi szűrés minden csoportban. Mentálhigiénés védőnő részvételével a nagycsoportos gyermekek alapos és hatékony fogápolásra nevelése.

szolgáló eszközök – mászókák, hinták – felkínálása a gyermekek részére • Évszaktúrák, kirándulások. • Élményszerző séták az óvoda környékén

39

Lelki egészségvédelem Samu és Flóri magatartáskultúra fejlesztő babák segítségével a durvaságok, bántalmazások, hibás viselkedési szokások megfékezésére. • Sérült, beteg, fogyatékkal élő emberek iránti elfogadó magatartás

Választható mozgásfejlesztő foglalkozások • Szervezett úszásoktatás nagycsoportosoknak, igény szerint. • Korcsolyázás a műjégpályán, igény szerint. • Ovi-foci foglalkozások • Ovi olimpia

Családokkal együtt szervezett programok Mozgás: Környezetvédelem: Projektkosár: • Közös kirándulás szervezése • „Virágos udvarért” • Egészséghét: csoportonként a családokkal: pl. program 1. Egészséges táplálkozás: lovas kocsikázás, kerékpártúra. gyermekek által készített • Papírgyűjtés Vagy egészségfalatok • Elemgyűjtés kóstolgatása. • Családi nap szervezése: • „Tiszta környezetért” program: 2. Receptbörze sportvetélkedő: „apa, anya és én” hulladékgyűjtés az óvoda 3. „Egészséges szülők Előadás szervezése: „Baleset környékén. egészséges gyermekei”: megelőzés és elsősegélynyújtás c előadás szervezése az otthoni kiegészítő táplálkozásról. • Tök projekt

40

Lelki egészségvédelem: Mi egy mosolygós óvoda vagyunk! • Mosolygó Magyarországért óvodai program: pozitív üzenetek közvetítése az óvoda mindennapjaiban. • Az intézmény dolgozóinak pozitív feltöltése • Az óvoda és a szülői ház kapcsolatának szorosabbá tétele Eszközök: Pozitív plusz tábla, interaktív üzenőfal Mosoly nagykövetei-az óvodás gyermekek! • havonta egy MOSOLY ÓRA a nagycsoportosokkal program • Családi és óvodai egészségnevelés összehangolása, előadás szervezése a testi, lelki egészségről. Pl.: szülői értekezleten vagy családi nap keretében.

41

3.5. Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása Az anyanyelvi nevelés célja a gyermekek nyelvhasználatának fejlesztése. A beszédmegértésnek, beszédaktivitásnak, beszéd és kommunikációs képességei színvonalának emelése azért, hogy felnőtté válva tisztelje, ápolja, szeresse magyarságának legfőbb kifejezőjét, a magyar nyelvet. Valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósítandó feladat. Óvónő szerepe a feladatokban • A gyermekek természetes beszéd és kommunikációs képességeinek fejlesztése, a beszélő környezet alakításával. A beszélőkedv felkeltése, és fenntartása, a mindennapi oldott légkör biztosításában valósuljon meg. Ezáltal is megvalósul az az elv, hogy az egész óvodai életet áthatja az anyanyelvi nevelés. • A gyermekek meghallgatására, a gyermeki kérdések támogatására és a válaszok igénylésére szükséges figyelmet fordítani. • Fedezzék fel a magyar nyelv szépségeit, kifejezőerejét, a metakommunikációs eszközök segítségével legyenek képesek közreadni gondolataikat, kifejezni érzelmeiket. • Ismerje meg a gyermekek egyéni nyelvi fejlettségi szintjét, helyes mintaadással és szabálykövetéssel a javítgatás elkerülésével az egyéni képességek fejlesztését szakemberrel együttműködve végezze. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére Az anyanyelvi nevelés szempontjából az a jó óvoda, ahol kinyílnak az érzelmek, a kíváncsiság és a beszélőkedv. Az óvodás képes lesz korának megfelelő nyelvi teljesítményre: • Gondolatait, érzelmeit bátran szabadon folyamatosan, mások számára is érthetően mondja el, szívesen beszélget. • Minden szófajt használ, különböző mondatszerkezeteket, mondatfajtákat alkot. • Tisztán ejti a magán-és mássalhangzókat ( a fogváltással is összefüggő nagy egyéni eltérések lehetségesek). • Társai és a felnőttek beszédét, korának megfelelően megérti, végig tudja hallgatni. • Aktív szókincse gazdagodik, metakommunikációs eszköztára bővül. • Szituációs játékokban szabad önkifejezés jellemzi. • Beszédfegyelme kialakult.

A gyermekek anyanyelvi nevelése és fejlesztése csak élménygazdag, sokoldalú megtapasztalás, változatos tevékenykedést biztosító nevelési folyamatban lehetséges.

3.6. Az értelmi fejlesztés és nevelés Az értelmi nevelés célja olyan gyermekek nevelése, akire jellemző az alkotó életvezetés, a rugalmasság, a probléma érzékenység és az eredetiség. A gyermekek adottságaikkal, tapasztalataikkal, fejlődésükkel összhangban minél teljesebben, szabadabban bontakoztassák ki személyiségüket. Megkülönböztetett érzékenységgel foglalkozni az arra rászoruló, az egyre gyakoribb magatartási és tanulási zavarokkal küzdő, és a kiválóan kreatív és tehetségígéretes gyermekekkel . Kiemelkedő képességű, tehetségígéretes gyermekek azonosítása, gondozása. Óvónő szerepe a feladatokban • A gyermekek érdeklődésére, kíváncsiságára építve sokoldalú tapasztalatszerzéssel, változatos tevékenységek biztosításával szerezzenek élményeket,ismereteket az őket körülvevő világról. • Az értelmi és a kognitív képességek, kreativitás széleskörű fejlesztése, a különböző tevékenységekben és élethelyzetekben. • Az alkotó kreatív gondolkodási folyamat, alkotóképesség fejlesztése, támogatása projekt módszerrel. • Alkalmazzon újszerű módszereket a kreatív gondolkodás kibontakozásában a gondolattérkép bevezetésével ( más néven pókábra.) A módszer segíti a közös tevékenységek tervezésében az együttgondolkodást a gyermekekkel. A módszer segítségével szinte tetten érhető az alkotó kreatív folyamat. • A gyermekek spontán és szervezetten szerzett tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezése, bővítése. • Képzelet és kreativitás fejlődését elősegítő ösztönző környezet biztosítása. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére • Ismeri értékeit, erősségeit, önálló, pozitív énképpel rendelkezik • Egyszerűbb tervezési, és szervezési feladatokat meg tud oldani • Rendelkezik az ismeretek elsajátításához és az alkalmazóképes tudáshoz szükséges készségekkel ( önálló, problémaérzékeny gondolkodás, a megismeréshez szükséges logikai műveletek végzésének képessége, a pszichikus funkciók megfelelő működése) • Alkotó gondolkodás, szárnyalás jellemzi • Önálló és társas tanulásra képes 43

AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGEI FORMÁI ÉS A PEDAGÓGUS FELADATAI

Játék Verselés, mesélés, Ének, zene, énekes játék, gyermektánc Rajzolás, mintázás, kézi munka Mozgás A külső világ tevékeny megismerése, környezetünk védelme Munka jellegű tevékenységek A tevékenységekben megvalósuló tanulás

44

4. Játék A játék célja A gyermekek elemi pszichikus szükségletének kielégítése a szabad játékban hosszantartóan, és lehetőleg zavartalanul valósuljon meg. A játék segítse a gyermekeket eligazodni a való világban a külvilágból és a saját belső világukból származó benyomásaik, tapasztalataik által. Erősítse a gyermeki pszichikumot, fejlessze mozgásukat, az egész személyiséget, bontakoztassa ki kreativitásukat. Óvónő szerepe a feladatokban • Az óvodában az óvodai élet megszervezésénél vegye figyelembe, hogy a gyermekek a napirendjében a szabadjáték túlsúlyának kell, érvényesülnie. • Megfelelő csoportlégkört, helyet, időt, változatos eszközöket és élményt biztosítson a különböző játékformákhoz. • Minden gyermek saját igényének megfelelően játszhasson gyakorló, szimbolikus-szerepjátékokat, konstruáló, és szabályjátékokat. • Utánozható mintát adjon a játéktevékenységekre, tudatos, megengedő, támogató jelenléte biztonságot adó legyen, és tartsa tiszteletben, amit a gyermekek tesznek. Amikor a szabad játékfolyamat már kialakult, bevonható társ maradjon, illetve segítő, kezdeményező legyen ha a játékfolyamat elakad. • Partnerként szerepet vállalva, a szituációba beilleszkedve, és együttműködve gazdagítsa a játékot. A gyermeki kreativitás kibontakozását vegye észre, támogassa a kreatív folyamatok kiteljesedését, a szokatlan újszerű megoldásokat. Az ötletektől a kivitelezésig bátorítsa a gyermekeket. • Vegye észre a félszeg, szorongó, a védekező magatartású gyermeket, és csökkentse a nemkívánatos magatartásmódok kialakulását. Működjön közre a kompromisszumok, egyezkedések stratégiáinak kialakításában. A gyermekekkel közösen hozzon létre szabályokat. • Az óvónő szánjon megkülönböztetett figyelmet annak, hogy a különböző játékfajták hogyan jelennek meg a gyermekek játékában, mennyire integrálódnak és differenciálódnak a csoportokban. Végezzen megfigyeléseket játékidőben. Kísérje figyelemmel a játszó csoportot, benne a kisebb csoportokat, a párkapcsolatokat, az egyes gyermekeket. Segítse a gyermekeket a kortársakkal való kapcsolatok létrejöttében.

45

• Szárnyaljanak a virtuális világ varázslatosan szép birodalmában, ugyanakkor ismerjék a közvetlen, egymás közötti kommunikáció meghitt légkörét is. Legyen egyensúly az ülő és mozgásos tevékenységek között. S nem utolsó sorban kapjanak lehetőséget a szabad levegőn töltött játékos tevékenységekre is. • Tudatos jelenléte biztosítja a játék élményszerűségét, biztonságát, kerülje az indirekt irányítást, a felesleges beavatkozásokat. A játék feltételei: élmények, tevékenységek és tapasztalatszerzés, a szabad tér, szabadidő, kreativitást fejlesztő eszközök kínálata. A kreatív játék kialakulásának segítése: • Érzelmi biztonság megteremtésével: belső feszültségek, konfliktusok, érzelmek és indulatok, vágyak kielégítése. • A játék szabadságfokának figyelembevételével: a gyermek megéli a döntés szabadságát (milyen szerepet, milyen eszközzel, milyen szabályok szerint, kivel játszik). • A szabadság és korlátai figyelembevételével: a korlátokat a megkapaszkodás, az együttélés szabályai, a rendrakás szabályai, a testi épséget védő szabályok jelentik. • A motiváció fenntartásával: kitartás, újra próbálás, értékelés, gyermeki véleménynyilvánításra ösztönzés. • Felfedező tevékenység: a gyermek kipróbál, megismer, felfedez, megtanul műveleteket, cselekvéseket, szerepeket, viselkedésmódokat. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére • Játékukban dominánsan jelentkezzen a szerepjáték. • Tudjanak játékot vezetni, játszótársaikhoz alkalmazkodni. • Fogadják el játszótársaik elgondolását, legyenek képesek több napon keresztül azonos témájú játékot kitartóan játszani. • Alkalmazkodjanak a játékszabályokhoz, de bátran vállalkozzanak a szabály megváltoztatására, ha a játék tartalma ezt kívánja. • Legyenek önállóak a játék közös tervezésében, szerepek kiosztásában, a szabályok kialakításában. Eredeti ötleteikkel, szokatlan megoldásmódokkal, új elképzelésekkel, gazdagítsák a játékot. • Képesek legyenek olyan játékhelyzeteket létrehozni, amelyekben tapasztalataik, érdeklődésük alapján eljátsszák a felnőttek tevékenységét és különféle kapcsolataikat.

46

• Legyenek képesek bonyolult konstruáló játék megalkotására. Építményeik tükrözzék önálló gondolataikat, elképzeléseiket eredeti ötletességgel kreatív játékeszközök felhasználásával készüljenek. • Nyújtson élményt a bábozás akár spontán módon, vagy előzőleg átélt meseélmény hatására, esetleg a kettő keveredéseként jelenjen meg. • A játszócsoport tagjai között alakuljon ki tartós és szoros kapcsolat, közben tanulják meg a kulturált viselkedés szabályait.

5. Verselés, mesélés, dramatikus játékok A tevékenység célja a gyermek érzelmi, értelmi és erkölcsi fejlődésének segítése, pozitív személyiségjegyeinek megalapozása a mágikussággal, csodákkal teli meseélmények segítségével és a versek zeneiségével, rímeinek csengésével. Óvónő szerepe a feladatokban • A 3-7 éves korban megjelenő tevékenységi formák biztosítása – a mindennapos mesélés, verselés, mondókázás, bábozás, dramatikus játékok – vágyak kielégítése. • A gyermeki önkifejezés alternatív lehetőseinek kibontakoztatása: saját vers-és mesealkotása, mozgással, zenével, ábrázolással kombinálva. • Igényesen összeállított irodalmi anyagok átadása a 3-7 éves gyermekek életkori sajátosságait szem előtt tartva. • A nyelvi képességek fejlesztésének leghatásosabb eszköze a mese, vers, ezért lényeges, hogy nyelvileg tiszta, értékes irodalmi alkotásokat halljanak a gyermekek, ezzel biztosítva az esztétikai élményt. A népi mondókák, népmesék, az anyanyelv sajátos ritmusát, dallamát, hangzóvilágát, nyelvünk legbensőbb törvényeinek megfelelő formában közvetítse. • A mesélővel való személyes kapcsolatban a gyermek érzelmi biztonságának kialakítása, az intim állapotban a gyermekek belső képi világának fejlesztése. • A belső képalkotás folyamatában az élmények feldolgozásának legfontosabb formája. • A népmesék, népköltészeti alkotások, a népi dajkai hagyományok, magyar költők versei, elbeszélései által megismerteti a népi kultúra kincseit. A kortárs és klasszikus irodalmi művekkel is ismerkedtesse meg a gyermekeket.

47

A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére • • • • • • • • • •

Szívesen ismételgetik a verseket, mondókákat. Várják, igénylik a mesehallgatást. Segítsenek a mesehallgatás feltételeinek kialakításában. Önállóan szívesen mesélnek, verselnek, dramatizálnak, báboznak. Képesek a mese alatti szabályok betartására (csendesség, nyugalmi állapot). Tudnak mesét, történetet kitalálni, s azt kifejező mozgással és verbális kommunikációval bemutatni. Tud társaival beszélgetni a mesében elhangzottakról, játékukban meg tudják eleveníteni. A bábozáshoz, dramatikus játékokhoz szívesen barkácsolnak eszközöket, jelmezeket. Szívesen nézegetnek mesekönyvet, vigyáznak rá, megtalálja a legkedveltebb meséket, kéri a felnőttet, hogy meséljen. Fogékonnyá válnak az esztétikumra, a másik ember érzéseire, anyanyelvünk szépségére.

10-12 db népi mondókát: természeti jelenségekről, hintázók, labdázók, párválasztó, felelgető, tréfás mondókák.

Verselés, mesélés Tudjanak: 6-8 verset, amit megtanul. Témájában a gyermekkor világára épüljön. Vershallgatásra 15-20 vers.

4-6 kiolvasót

16-20 új mese: állatmesék, tréfás mesék, tündérmesék, folytatásos meséket. Időrendi sorrendben, a legfontosabb cselekvéseket kiemelve elmesélni. Meséljenek saját készítésű mesekönyvből.

6. Ének, zene, énekes játék, gyermektánc Az óvodai zenei nevelés célja a gyermekek zenei élményhez juttatása, mely megalapozhatja zenei anyanyelvüket, formálja zenei ízlésüket, esztétikai fogékonyságukat. A zenei nevelés képességek szerint valósuljon meg, s az éneklés, a zene, legyen mindennapos tevékenység. Óvónő szerepe a feladatokban • Zenei nevelés alapvető feltételeinek megteremtése.

48

• Képességek, készségek kialakítása. • Zenei kreativitás fejlesztése. • Ölbeli játékokkal, népi játékokkal, népi gyermekdalokkal, gyermek néptáncokkal, népi hagyományokkal való ismerkedés. • Zenei ízlés formálása az igényesen válogatott kortárs művészeti alkotásokkal • Zenei hangtár, hanggyűjtemény bővítése további gondozása. •

Szülők bevonása a zenei nevelésbe, közös hangversenyek szervezése.

A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére • • • • • • • •

Könnyedén, tisztán énekeljenek, figyeljenek társaikra. Önállóan kezdeményezzenek egyszerű körjátékokat. A dalokat ismerjék fel kezdő, vagy belső motívumáról, ritmusáról. Tudjanak dallamot bújtatni motívumonként váltva. Jelezzék a motívumok dallamvonalát. Az egyenletes lüktetést járással és tapssal érzékeltessék. Tudjanak tempót tartani óvónői segítség nélkül. Ismerjék a szünet jelet, játszanak ritmusvisszhangot.

• Használjanak ütőhangszereket a lüktetés és a ritmus érzékeltetésére (dob, cintányér, xilofon, triangulum, metallofon). • Tudnak élvezettel figyelni a zenehallgatásra, életük fontos részévé válik a zene. • Járjanak körbe szép testtartással, együttmozgással. • Énekeljenek játszanak örömmel énekes játékokat. Ének, zene, énekes játék, zenehallgatás Tudjanak: 16-20 gyermekdalt, 5-6 műdal (más népek dalait is)

6-9 motívumos, 6 hang terjedelmű pentaton, lefutó: f, t, moll hexachord dallamot

4-6 db, 6-12 motívumból álló mondókát

A zenehallgatás anyagát az óvónő éneke, hangszerjátéka, és minőségi gépi zene egyaránt képezheti. Alkalomszerűen a kezdeményezés, vagy kötött foglalkozás lezárásaként. Hangulatában, témájában illeszkedhet a projekthez, a képzési feladathoz.

49

A zene felemeli a gyermekeket a hétköznapok szürke világából, hatására színesebbé válik körülöttük a világ. A zene a gyermekek számára az érzelmek hordozója a képzelet előidézője, a kreativitás megnyilvánulásának lehetősége legyen.

7. Rajzolás, mintázás, kézi munka A tevékenység célja, hogy a gyermekek képesek legyenek élmény és fantáziaviláguk képi kifejezésére. Tér- forma- és színképzetük, esztétikai érzékenységük, a szép iránti érzékenységük, a tevékenység gyakorlása által formálódjon. Alkotó és befogadó képességük kreativitásuk kibontakozhasson. A gyermekek a környezetéből érkező vizuális ingerek hatására folyamatosan fejlődjenek, tapasztalatokkal gazdagodjanak. A tárgyi világról egyre pontosabb ismereteket szerezzenek, majd azokat sokrétű ábrázoló tevékenysége során újraalkossák, rendezzék, átszervezzék. Ismerkedjenek műalkotásokkal, népművészeti elemekkel. Óvónő szerepe a feladatokban • Az alkotó tevékenység feltételeinek megteremtése változatos eszközök, anyagok és technikák felkínálása. • Megismerteti a gyermekeket a rajzolás, mintázás és kézimunka különböző eszközeinek használatával, technikai alapelemeivel, eljárásaival. • A gyermek tevékenység vágyának kielégítése, az alkotásra való igény kialakítása, az önkifejezésre, a környezet esztétikai alakítására, és az esztétikai élmények befogadására nevelés. • Az alkotó kreatív munka biztosítása és kibontakoztatásának segítése: képi-plasztikai kifejezőképesség, komponáló-térbeli tájékozódó-és rendezőképességek, képi gondolkodásuk fejlesztése. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére • • • • • • • • •

Ismerik és biztonsággal használják az ábrázolás eszközeit, anyagait. Önállóan alkalmazzák a megismert technikákat. Élményeik, elképzeléseiket egyéni módon jelenítik meg. Alkotásaikra jellemző a formagazdagság, a színvilág. Örülnek alkotásainak, a közös kompozícióknak. Téralakításban, építésben ötletesek, együttműködők. Képesek saját és társaik munkájáról véleményt alkotni. Esztétikai érzékenység jellemzi őket. A rajzolás, mintázás, képalakítás fantáziájuk, élményeik kifejezési eszközeivé válik.

50

8. Mozgás A tevékenység célja, hogy minden gyermek megtalálja az egyéni fejlettségi szintjéhez igazodó mozgásos játékokat és feladatokat, érdeklődésének, temperamentumának legmegfelelőbb tevékenységi formát, s azt kreatívan variálhassa. Ezáltal mind a kondicionális, a koordinációs, és pszichomotoros készségeik és képességeik fejlődését elősegíthetjük. Óvónő szerepe a feladatokban •

•

•

•

•

•

•

•

•

•

A gyermekek természetes mozgáskedvének megőrzése, a mozgás megszerettetése, az egészséges életmód kialakítása. Az egyéni szükségletek és képességek figyelembevételével minden gyermek számára legyen biztosított a mozgás, az óvodai nevelés mindennapján spontán vagy irányított mozgásos tevékenységben. A mindennapos örömteli mozgás biztosítása szervezett formában, 25-35 perces időtartalommal történik. A mozgástapasztalatok bővítése, mozgáskészség alakítása sok gyakorlással. Testi képességek, fizikai erőnlét fejlesztése, a helyes testtartáshoz szükséges izomegyensúly kialakulásának figyelembevételével történő feladatok rendszeres alkalmazása. Kondicionális képességek közül különösen az erő, és az állóképesség, melyek befolyásolják a gyermeki szervezet teherbíró képességét, a mozgásos játékok, és tevékenységek figyelembevételével valósítható meg. Mozgáson keresztül az értelmi struktúrák és a szociális képességek fejlesztése. A gyermekek számára szabad kísérletezés biztosítása a rendelkezésre álló Ayres eszközökkel. Találjanak rá önmaguk azokra az ősi, az idegrendszer archaikus szintjén szerveződő mozgásmintákra, amelyek segítségével jobban tudják uralni a testüket a térben. Kiváló mozgáskultúrájú, jól teljesítő, tehetséges gyermekek felismerése, gondozása. Törekedjen a gyermekeket legjobban fejlesztő, kooperatív mozgásos játékok széleskörű alkalmazására, a szabad levegő kihasználására.

A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére • Szívesen vesznek részt a mozgásos tevékenységben. • A következetes rendszeres mozgás hatására, mozgáskoordinációjuk, egyensúlyérzékük, finommozgásuk, fejlődik. 51

• • • • • •

Térben tájékozódnak, ismerik az irányokat. A játékszabályok keretein belül agressziómentesen küzdenek. Megtanulják a sikert értékelni, a kudarcot sportszerűen elviselni. Az eszközöket bátran, rendeltetésszerűen használják. Egyenletes ütemtartással járnak, különböző sebességű futásokra képesek. Testi szükségleteik kielégítését szándékosan irányítani képesek.

9. A külső világ tevékeny megismerése, környezetünk védelme A tevékenység célja a szűkebb és tágabb környezetet megismertetése, pozitív érzelmi viszony kialakítása a természetes és ember által létrehozott környezettel. A gyermekek cselekvő módon óvják környezetüket, szülőföldjük hagyományait a természeti- emberi- tárgyi világ értékeit. Célunk, hogy a gyermek szerezzen matematikai ismereteket és tapasztalatokat a környezet megismerése során, átélt cselekvő tevékenységei közben az óvodapedagógus segítségével a problémamegoldások többfajta módját derítse fel. Környezetvédelem A tevékenység célja: alakuljon ki a gyermek környezettudatos magatartása a természettel való ismerkedés során. Óvónő szerepe a feladatokban • Az óvodapedagógus alakítson ki olyan szokásokat, viselkedésformákat, amik meghatározzák a gyermek környezettel való harmonikus kapcsolatát. • Tegye lehetővé, hogy a gyermekek tevékenyen megismerhessék, természeti, társadalmi környezetüket amelyekben matematikai tapasztalatokhoz is jutnak minél több tapasztalatot gyűjthessenek életkoruknak megfelelően. • Használja ki a kooperatív tanulási módszer előnyeit a témák feldolgozásánál. Nyújtson lehetőséget a hagyományos témák mellett a gyermekek aktuálisan foglalkoztató témák kibontakozásához (pl. őslények, bolygók, fény, sarkvidékek világa…) • A családokat vonja be a feladatok megvalósításába pl. gyűjtőmunka (könyvek, lexikonok, szelektív hulladék, madáreleség…) • Változatos lehetőségeket biztosítson a kutakodásra, búvárkodásra, elmélyülésre a kevésbé ismert témakörökben. • Szerezzenek ismereteket szülőföldjükről, az ott élő emberekről, a hazai táj, a helyi hagyományok és néphagyományokról, szokásokról, a családi és tárgyi kultúra értékeiről. • Feladata olyan természetes élethelyzetek teremtése, amelyekben matematikai tapasztalatokhoz jut a gyermek, aktivitása és öntevékenysége 52

• • • • • •

folytán, cselekedtető tevékenység közben. Játékos kereteken belül nyújtson matematikai ismereteket az óvodai élet komplexitását figyelembe véve, az egyéni különbségekre, és személyes érdeklődésre tekintettel. Tegye motiválttá a gyermeket az önálló kreatív gondolkodásra, problémamegoldásra az érzelmi, tárgyi biztonság, ihlető környezet, ösztönző támogatás nyújtásával. Fejlessze a gyermek képességeit (tapasztalás, érzékelés, észlelés, megfigyelés, megértés, ítélőképesség, konstruálás, együttműködés, közösségi érzés) A gyerekek érzékenységének felkeltése a környezetbarát és környezettudatos életmód iránt. A szabadban való mozgás, séták, kirándulások megszerettetése, igényük alakítása környezetük megóvására. Tevékenységi formákon keresztül a természeti és társadalmi környezethez való pozitív érzelmi viszony, pozitív viselkedési formák és magatartásmódok alakítása. Gyermekek kíváncsiságára építve tapasztalatok gyűjtése a természeti és épített környezetről.

A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére • Rendelkezzenek ismeretekkel a családról (család neve, családtagok, lakcím, foglalkozás, saját születési hely, idő, legfiatalabb, legidősebb családtag, hogyan élnek). Témaprojekt: ember • Ismerjék meg és nevezzék meg a foglakozásokat (postás, rendőr, orvos, fodrász, szerelő, tanár, …) Témaprojekt: az ember • Nevezzék meg a testrészeket (törzs, váll, hát, mellkas, könyök, térd, szemöldök, szempilla) testrészek, érzékszervek funkcióján túl ismerkedjenek egészségük védelmével. Témaprojekt: az ember, vitaminok. • Nevezzék meg az évszakokat, figyeljék meg az időjárás jelenségeit, jellemzőit, a növények fejlődését, segítsenek a kiskert gondozásában. Séták, kirándulások során tegyenek megfigyeléseket. Ismerjenek meg néhány virágot lehetőleg természetes környezetében, szerezzenek tapasztalatot színéről, illatáról. Témaprojekt: pl. tavasz, ősz, tél • Szerezzenek tapasztalatokat néhány gyümölcs, ill. zöldség formájáról, színéről, ízéről és nevezzék is meg őket. Témaprojekt: tavasz, ősz • Figyeljék meg a napszakokat, ismétlődéseiket, ismerjék a hét napjait, hónapokat. • Ismerjék fel, nevezzék meg az alapszíneket és néhány színárnyalatot. Témaprojekt: színek.

53

• Figyeljenek meg háziállatokat, ismerjenek fel képről vadállatokat, vízben, tengerben élő halakat, madarakat. Az állatok környezetét, életmódját, jellegzetességét, csoportosítsák különböző módon, pl. élőhely, táplálkozás szerint. Gondoskodjanak az őket körülvevőkről,(pl. madáretetés) • Ismerjék a légi, vízi, szárazföldi közlekedési eszközöket, különbségüket, funkciójukat. Ismerjék, tartsák be, és séták során gyakorolják az elemi közlekedés szabályait. Témaprojekt: utazás, repüljünk… • Ismerjék hazájuk, városuk nevét, múltját, jelenét, hagyományait. Témaprojekt: városaink, hazánk Magyarország, városunk Győr. • Ismerjék meg környezetük védelme miatt a szelektív hulladékgyűjtés fontosságát és az újrahasznosítás lehetőségeit. • Bátran vessék fel az őket érdeklő témákat. Pl. dinoszauruszok, bolygók, földünk népei. • Tárgyakat, személyeket, halmazokat tudjanak összehasonlítani szabadon és 1-1 megnevezett tulajdonság szerint, szétválogatni különböző szempontok szerint (pl. színek árnyalatai, tárgyak állása, autók márkája, élők-élettelenek, ragadozók, növényevők stb.). Tegyenek egyszerű megállapításokat. Használják a sorszámneveket. • Tárgyakat, személyeket, halmazokat tudjanak sorba rendezni megnevezett mennyiségi tulajdonságok és az elrendezett elemek sorrendjében felismert szabályosság szerint. • Készítsenek sorozatokat mennyiségi tulajdonságok szerint. • Halmazokat, mennyiségeket tudjanak összemérni, elemeiket párosítani: több-kevesebb ugyanannyi –fogalmát ismerjék és használják. • Végezzenek méréseket különböző egységekkel. • Szerezzenek tapasztalatokat a mennyiség változásairól (műveletek előkészítése). • Gyűjtsenek tapasztalatokat a geometria körében (építéssel szabadon vagy másolással). • Ismerjék fel és a tükör segítségével hozzanak létre szimmetrikus formákat (mozgások tükör előtt). • Gyakorolják a tájékozódást térben és síkban ábrázolt világban. • Tudjanak a 10-es számkörben számlálni, viszonyítani, egyéni képességtől függően 20-as számkörben is, de a további korai számlálás mennyiség érzet nélküli üres számfogalomhoz vezethet. • A gyermekek értsék a matematikai fogalmakat és matematikai ismereteiket bármilyen életszerű helyzetben alkalmazni tudják.

54

10. Munkajellegű tevékenységek A tevékenység célja: a munkajellegű tevékenységekkel „megkínált” gyermekek életkoruknak megfelelően, szabadon cselekedhessenek. Mindez önként vállalt, örömteli, szívesen végzett tevékenység legyen számukra. Óvónő szerepe a feladatokban • Sokoldalú készség- és képességfejlesztés, cselekvő tapasztalással. • Én-kép, önbizalom növelés az óvónő értékelése által: a gyermekek saját magához mérten történő fejlesztő értékeléssel valósuljon meg. • Kötelességtudat, felelősségérzet fejlesztése • Megfelelő hely, idő, lehetőség biztosítása • Munkaeszközök használatának megtanítása Munkajellegű tevékenységek tartalma Segítés az óvodapedagógusnak, társaknak, csoporttársakkal együtt, és értük. • Rendrakás: • Önkiszolgálás: • Naposi feladatok: • Alkalomszerű megbízatások • Környezetgondozás: • Állatgondozás

Idesorolunk minden olyan tevékenységet, amelyek bekövetkeznek, vagy spontán élethelyzetek teremtik meg. Ilyenek: • • • • •

előre

tervezhetően

játszóhely, ábrázolóasztal és környéke rendbetétele morzsa, hulladék felseprése, kiömlött folyadék feltörlése játékok, könyvek, más eszközök rendbetétele, javítása asztalok letörlése cipőtisztítás (Mikulás), mézes-sütés

Játékidőben, élethelyzetekben, bármilyen tevékenységben adódik lehetőség a munkavégzésre. A gyermeki munka a gyermek utánzási vágyából fakad, és ez motiválja a cselekvés elvégzésére. A csoportokban az óvónő a lehetőségeket teremtse meg a különböző munkajellegű feladatok elvégzésére. A munkavégzés alapvető feltétele, hogy kedvvel, szívesen végzett tevékenység legyen . Ezért a feladatok adásánál vegye figyelembe a gyermekek fejlettségét és aktivitását. Az óvodapedagógussal kialakult pozitív érzelmi kapcsolat ösztönzi a gyermeket a munkára. A munkavégzéshez szükséges attitűdök és képességek, tulajdonságok: mint a kitartás, az önállóság, és felelősség, céltudatosság kialakulását segíti. 55

A munkát mindig reálisan, konkrétan értékelje, kiemelve a pozitívumokat, de jelezze a hiányosságokat is. Ezzel segíti a kisgyerek reális önértékelésének alakulását. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére • • • • • • •

Képesek önmaguk körül apróbb munkák elvégzésére. Feladattudat, kötelességvállalás jellemzi őket. Képesek az együttműködésre. Önállóan igényesen végzik a naposi munkát. Egyéni megbízatásokra örömmel vállalkoznak. Szívesen dolgoznak társaikkal együtt. Megbecsülik saját és mások munkáját.

11. A tevékenységekben megvalósuló tanulás A gyermeki tevékenységek gyakorlásában a tanulási folyamatok tetten érhetők. A tevékenységekben megvalósuló tanulás célja a gyermeki kíváncsiságra, érdeklődésre, élményekre, tapasztalatokra építve azok bővítése, a gyermekek kompetenciáinak fejlesztése, képességeik, kreativitásuk kibontakoztatása, a teljes személyiség harmonikus fejlődésének támogatása. Óvónő szerepe a feladatokban a tanulás feltételeinek megteremtése • Elsősorban a biztonságot nyújtó szabad légkörben sokoldalú tapasztalatok szerzését kell biztosítani a gyermekek számára. • A tapasztalatszerzés a gyermekek valós, sokszínű változatosságot hordozó közvetlen környezetére épüljön, sok érzékszervi működtetéssel. • Támogató érdeklődésével az óvónő ismerje meg, erősítse meg, ismerje el, értse meg, és fogadja el a gyermekek próbálkozásit. • A tevékenységek gyakorlásában hozzon létre motivált állapotot amelyben a külső késztetések a gyermek belső késztetéseivel találkoznak. A belső késztetéssel átitatva a gyermekek szabadon eldönthetik, hogy szívesen választják-e a tanulási tevékenységet. • A különböző fejlettségű, képességű, fejlődési tempójú gyermekekre való ráfigyelés, sajátos fejlődésük elősegítése. • A konstruktív tanulás szemléletének érvényesítése a projektpedagógiával szinkronban, szolgálja a gyermekek sajátos és harmonikus személyiségének, kreativitásának, és tehetségének kibontakozását, szociális kompetenciájuk fejlesztését. • A konstruktív tanulás szemléleten keresztül a következő értékes tulajdonságok kibontakoztatása: problémaérzékenység, nyitottság, 56

•

•

• • •

kíváncsiság, sikerorientáltság, döntésképesség az egyes problémák felfedezésére és azok megoldására. Neveljen kitartó, önálló, folyamatosan próbálkozó egyént, akit a megismerés, a felfedezés, a tudás vágya hajt. Legyen önbizalma, érezze a sikert, ezáltal képes a kudarc elviselésére, melyek új próbálkozásra serkentik. A különböző tevékenységeken keresztül a gyermekekben rejlő lehetőségek kibontakoztatása, a kreativitásfaktorok gyakorlása, a divergens gondolkodás fejlesztése, ( ötletáramlás, a gondolkodás rugalmassága, az ötletek eredetisége, a problémaérzékenység,) az egyéni megoldásokra, szabad próbálgatásokra újszerű kezdeményezésekre való bátorítás, a kiválóan kreatív, tehetséggyanús gyermekek speciális gazdagítása. Az alkotó, kreatív gondolkodási folyamat támogatását projekt módszerrel segítse. A tanulást támogató környezete megteremtése során épít a gyermekek előzetes élményeire, tapasztalataira, ismereteire. Az óvodapedagógus a tanulás irányítása során, egyénre szabott, pozitív értékeléssel segítse gyermekek személyiségének kibontakozását.

A tanulás lehetséges formái az óvodában: •

•

• •

•

•

az utánzásos, minta- és modellkövetéses magatartás- és viselkedéstanulás (szokások alakítása) a spontán játékos tapasztalatszerzés a cselekvéses tanulás: a gyermeki kérdésekre, válaszokra épülő ismeretszerzés az óvodapedagógus által irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés, felfedezés a gyakorlati problémamegoldás

Az óvodában a tanulás folyamatos, jelentős részben utánzásos, spontán tevékenység amely a teljes személyiség fejlődést, fejlesztését támogatja. Ne szűküljön le az ismeretszerzésre, az egész óvodai nap folyamán adódó helyzetekben, természetes és szimulált környezetben, kirándulásokon, az óvodapedagógus által kezdeményezett tevékenységi formákban, szervezeti és időkeretben valósuljon meg. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére • Kíváncsiság jellemzi őket. • Lehetőséget kapnak arra, hogy: a tudást önállóan megszerezzék, a világot megértsék, szabadon alkothassanak, feltalálhassanak, kísérletezhessenek, sikerélményhez jusson, hibázhasson, bírálhasson, véleményt nyilvánítson.

57

• Gazdag képzelőerő, az eszközök használatának gazdagsága jellemzi őket. • Nyitottak a tanulási helyzetek iránt. • Megbirkóznak, a feladatok sokszínűségével, feladattudatuk kialakulóban van, s ez a feladat megértésében, feladattartásában, a feladatok egyre eredményesebb elvégzésében nyilvánul meg. • Önként, belső motiváció hatására vesznek részt a tevékenységekben. • Érdeklődőbbek, fokozatosan erősödik bennük az egymás iránti figyelem, tisztelet, megcsodálják megdicsérik egymás munkáját, mindenki kiemelkedő lehet valamilyen tevékenységben. • Kibontakozik, fejlődik kreativitásuk. • Képesek önálló probléma megoldásra, kudarcok feszültségmentes átélésére. • Részsikerek elegendő motivációt adnak számukra ahhoz, hogy a csalódás után is további megoldásokra ösztönözze. • Önellenőrzésre, önértékelésre képesek. • Megjelenik a tanulás alapját képező szándékos figyelem, fokozatosan növekszik a figyelem tartalma, terjedelme, könnyebbé válik a megosztása és átvitele. • Cselekvő –szemléletes és képi gondolkodás mellett az elemi fogalmi gondolkodás is kialakulóban van. • A tanuláshoz szükséges képessége alkalmassá teszik az iskolai tanulás megkezdéséhez.

58

AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSÉNEK ELVEI

Személyi feltételek Tárgyi feltételek Az óvodai élet megszervezése Az óvoda kapcsolatai

59

12. Személyi és tárgyi feltételek A nevelőmunka középpontjában a gyermek áll. Az óvodába a nevelőmunka kulcsszereplője az óvodapedagógus, akinek személyisége meghatározó a gyermek számára. Az óvodai nyitástól zárásig a nevelés egész időtartamában óvodapedagógus foglalkozik a gyermekekkel. Az óvodapedagógus az óvodán kívüli programokban: egészségvédelmet nyújtó, (természetvédelmi túrák, ovi-olimpiai játékok, ovi-foci) művészei élményeket nyújtó ( bábszínház, hangverseny, kiállítások) látogatása, programjain jelenléte, és személyes aktivitása elengedhetetlen. Az óvodapedagógus személye magatartása, stílusa, értékrendje, elfogadó, segítő, támogató attitűdje modellt, mintát jelent a gyermekek számára. Az óvodapedagógus legyen: • Gyermekszerető, ötletgazdag, játékos, humorral, empátiával rendelkező. • Hagyja, hogy a gyermekek eredetisége, önmegvalósítása szabadon fejlődjék, s ebben odafordulással támogassa, segítse őket. • Nyitott és humánus, mint az a pedagógia, melyet vállal, tudjon a háttérbe maradni mert a gyermeket állítja központba. • Megismeri minden gyermek egyéni képességét, tehetségét, speciális nevelési szükségletű, szociokulturális helyzetét és fejlettségét, és ennek megfelelő nevelést, egyéni bánásmódot, fejlesztést biztosító. • Segíti a gyermekek vallási, világnézeti vagy más meggyőződését, nemzeti vagy etnikai, migráns önazonosságának tiszteletben tartását, gyakorlását. A migráns gyermekek óvodai nevelése egyéni fejlesztési terv alapján folyik, a szociális és nyelvi és kommunikációs kompetenciák fejlesztésének figyelembevételével. A migráns gyermekek együttnevelésében a családok kulturális különbségeinek megismerése, (étkezési szokásaik, ünnepeik, magatartási, viselkedési kultúrájuk). • Merje vállalni önmagát, tévedéseivel, korlátaival együtt. • A problémák, konfliktusok kezelésében együttműködésre törekedjen az óvoda minden dolgozójával. • Magatartásában hiteles, munkatársi kapcsolataiban őszinte, ítéletmentességre törekedjen, én üzeneteket fogalmazzon meg. • Pedagógiai megújulásokra törekvő, legyen igénye az önművelésre szakmai továbbképzésekre. Használja ki a szakmai önállóságból adódó lehetőségeket, és kamatoztassa azt a mindennapi munkája során. • A családokkal való hatékony együttműködésben, a családi nevelés támogatásában segítse a gyermekek fejlődését az együtt nevelésben.

60

A családok számára az intézmény nyitottsága, pozitív érzelmi légköre, széleskörű információs bázisa nyújtson biztonságot ahhoz, hogy bátran, bizalommal telve, szívesen bízza a gyermekükkel foglalkozó valamennyi felnőttre egyetlen féltett kincsét gyermekét. Az óvodában a gyermekekkel foglalkozó valamennyi alkalmazottnak összehangoltan kell végezni a nevelőmunkát, mely az óvodai nevelés eredményességéhez járul hozzá. Ehhez az alkotómunkához olyan szervezeti légkört kell továbbra is fenntartani, amelyben a óvónők és a nevelőmunkát segítők képesek legyenek: • • • •

A folyamatos önmegújulásra Az alkotó együttműködésre A közös felelősségvállalásra A közös értékek képviseletére

A nevelőmunkát segítőknek is legyen igénye a szakmai megújulásra munkaköri feladataik értelmében. A helyi nevelési programban a gyermekek együttnevelésében, a gyermekek érdeke mindenekfelett szemlélet hassa át munkájukat. A nevelőmunkát segítő dajka a gyermekek nevelését e az óvodapedagógus segítőtársaként végzi: • munkájával hozzájárul az óvodai nevelés eredményességéhez, • biztosítja a tárgyi feltételeket, szolgálja a gyermekek biztonságát és a kényelmét, • biztosítja az egészség megőrzését , fejlesztését, • lehetővé teszi a mozgás- és játékigény kielégítését, • biztosítja a gyermekek egész napi gondozásában a környezet rendjét annak, tisztaságát. A nevelőmunkát segítő dajka nénik mint egy jó édesanya, szerető gondoskodással, türelemmel, kellő tapintattal karolják fel gyermekeket. Az óvodapedagógusokkal való szakmai kapcsolatuk befolyásolja a nevelőmunkát. Együttműködésük feltétele, egymás tisztelete, a becsületes, nyílt kommunikáció, őszinte vélemény, a kölcsönös bizalom. Az óvodában a pedagógiai innováció környezeti és szellemi feltételeinek megteremtésében a szakmai munkaközösségek vállaljanak aktív együttműködést a nevelőtestület minden tagjával. A csapatmunkában való együttgondolkodásban az óvodapedagógusok képességeik, tudásuk és tapasztalataik átadása egymásnak, meghatározó része kell , hogy legyen nevelőmunkájuknak.

61

A nevelőtestület egységes szemléletmódjával, és az óvoda minden dolgozója óvja, védje az óvodában kialakult belső harmóniát. Az óvodában az óvodavezető koordinálja , irányítja segíti a pedagógiai munkát. Végzi a tanügy-igazgatási, munkáltatói, gazdasági, tervezési, műszaki, menedzselési, feladatokat, PR rendszerű kapcsolatok építését. A transzformáló vezetési modell működtetése a cél. A vezető: • Átadja értékeit a csoportnak. • Többet hoz ki a munkatársaiból, mint amire ők magukat képesnek tartják. • Állandóan építi fejleszti közösségét. • Lüktető és fejlesztő a légkör: a munkatársakért és általuk mindig történik valami. • A vállalt tevékenység célorientált. • A nevelési folyamat energia gazdag környezetben valósuljon meg. A vezető rendszeresen motiválja és provokálja az együttgondolkodást. A szavak mellett tetteivel / lényével adva példát a közös cselekvés és egyénenkénti autonómia gyakorlatának megvalósítására, a folyamatos fejlődés / fejlesztés igényére, késztesse a dolgozókat. A szervezeti kultúra kialakulásában elért eredmény továbbfejlesztése érdekében az óvodához tartozás által kiváltott jó érzés hassa át valamennyi alkalmazottat. Intézmény dolgozóinak olyan egészséges és biztonságos környezetet, munkahelyet kell továbbra is biztosítani, amelyben jól érzik magukat, és amelyben érvényesül az egészségfejlesztés, a mentálhigiénés szemléletmód, a prevenciós tevékenység. Tárgyi feltételek Az óvoda rendelkezik a helyi nevelési program megvalósításához szükséges tárgyi feltételekkel. Helyi nevelési program megvalósításának, és az óvoda működésének tárgyi feltételei: • • • • •

óvoda épülete, udvara, berendezések, tárgyi eszközök, virágoskert

62

Épület Az épület emeletes, lapos tetős, fehér panel. A két lépcsőház tagolttá teszi. A nyolc csoportszoba nyugati tájolású, egyenként 50 m2 alapterületű. A gyermekmosdók és öltözők, szerves részei a foglalkoztatóknak, s családias elkülönülésre adnak lehetőséget. Az épület középső részén világítóudvar van. Két-két csoportszoba átjárhatóságát tolóajtó biztosítja. (rendezvények alkalmával jól kihasználhatóak a terek.) A gyermeköltözők a gyermekek mozgásigényének kielégítése és mozgásuk fejlesztése érdekében olyan tartószerkezet került beépítésre mely az Ayres eszközök felfüggesztésére alkalmas. Az óvoda keleti oldalán kaptak helyet a kiszolgálóhelyiségek: vezetői-, vezető helyettesi-, gazdasági irodák, nevelői-, logopédiai-, orvosi szoba, elkülönítő, felnőtt öltöző, felnőtt egészségügyi helyiségek zuhanyozóval, melegítő- és tálalókonyhák mosogató helyiségekkel, étellifttel, kis raktár, mosókonyha, vasaló- és varró szoba. A helyiségek megfelelnek a munkavédelmi előírásoknak. Az óvoda nevelői szobájában biztosítunk helyet a szülők fogadására: • egyéni eset megbeszélések • „Én napom” program után a gyermek fejlődéséről A biztonság és vagyonvédelem érdekében az óvoda riasztóval felszerelt. Udvar A környezetbarát játszóudvar famászókákkal megőrizve a természet gazdag formavilágát gazdag játéktere óvodásainknak. A csoportoknak elkülönített, de nem elzárt játszóhelyek biztosítják a sokszínű udvari életet. Az óvoda udvara tágas, szinteltolásos. Füves, fás, bokros területek tagolják. Fából faragott mozgásfejlesztő és egyéb játékok, 1 pancsoló medence, 3 homokozó, 2 ivókút, valamint az épülettel párhuzamosan kialakított betontéglás terasz adja az udvari élet színterét. Az udvaron műanyag borítású tornapálya található mely a mindennapos mozgásfejlesztés színhelyéül szolgál. A speciális mozgásfejlesztésre szolgáló körforgalmú kerékpár út a gyermekek változatos mozgásfejlesztő eszközök használatának megtanulására, (kerékpározás, rollerezés, gördeszkázás, görkorcsolyázás) épült. Berendezési tárgyak A csoportszobák barátságos, otthonos berendezése, természetes anyagokból készült gyermek léptékű bútorzat és gazdag játékpark biztosítja az esztétikus és egészséges körülményeket a gyermekek részére. Az óvoda és a csoportszobák 63

egyéni esztétikai ízlésvilággal, kreatív ötletekkel egységes harmóniára való törekvést sugározzon. A csoportszobában és a hozzátartozó helységekben a berendezések oly módon kerüljenek kialakításra, hogy szolgálja a gyermekek biztonságát, megfeleljen testméretüknek, szolgálja kényelmüket. A tárgyakat amelyeket a gyermekek használnak hozzáférhető helyen kerüljenek tárolásra. Eszközök, anyagok Kiválasztásukkor szem előtt tartjuk speciális szerepüket: • Működtessék a gyermeki fantáziát, fejlesszék a kreativitást. • Adjanak lehetőséget a figyelmes és toleráló együttléthez. • A gyermekeknek legyen lehetőségük életkori sajátosságuknak és igényüknek megfelelően választani az eszközök, anyagok tárházából. Programunk megvalósítását a következő eszközök biztosítják: • hangszerek ritmushangszer készlet, dob, triangulum, cintányér, furulya, hegedű, csörgők, népi hangszerek, fa rudak, kavicsok, stb. • zenehallgatáshoz CD lejátszó magnetofon • képalakításhoz, barkácsoláshoz rajzlapok, színes papírok, festékek, színes ceruzák, zsírkréták, pasztellkréták, filctollak, viaszkréták, üvegfestékek, ollók, különböző formák kinyomására alkalmas eszközök, nyomdák, gipsz kiöntők, fonalak, anyagok, ragasztók, drótok, szárazvirágok, termések, zsinórok flitterek, dobozok, stb. • plasztikai munkához gyurma, lisztgyurma, agyag, fadarabok, gyökerek, termések, magok, kavicsok, kagylók, gyöngyök, kiszúró formák, szövőkeretek, csillámpor, lakk, stb. • ovi-galéria üveg tárolók, polcok, stb. • videó szoba fényképező gép, videokamera, fényképek, a gyermekek önmegismerésére, a különböző felvételek visszatekintésénél ( óvodai ünnepek, kirándulások, gyermeki események) természet filmek, állatok életének megismerésére szolgál. • természeti ismereteket tartalmazó tábla képek. • kirándulások, túrák nagyítók, távcsövek stb. • különböző kézi szerek a mozgáshoz labdák, babzsákok, kisebbnagyobb karikák, színes rudak, bóják, Ayres eszközök( tölcsér, trambulin, gördeszka) , összeállítható különböző méretű formájú szivacsos mozgásfejlesztő tornaszer, egyensúlyfejlesztő lépegetők stb. • Könyvek, módszertani kiadványok

64

A nevelési program végrehajtásához szükséges, a nevelő munkát segítő eszközök felszerelések jegyzéke I. HELYISÉGEK Eszközök, felszerelések

Mennyiségi mutató

Megjegyzés

csoportszoba

gyermekcsoportonként 1

megtalálható

játszóudvar

óvodánként 1

megtalálható

óvodavezetői iroda

óvodánként 1

megtalálható

óvodavezetőhelyettes iroda

óvodánként 1

megtalálható

óvodatitkár iroda

óvodánként 1

megtalálható

nevelőtestületi szoba mely: fejlesztő szobaként is funkcionál

óvodánként 1

megtalálható

orvosi szoba mely: logopédiai szobaként is funkcionál gyermeköltöző

óvodánként 1

megtalálható

gyermekcsoportonként 1

megtalálható

gyermekmosdó WC

gyermekcsoportonként 1

megtalálható

kiszolgálóhelyiségek felnőtt öltöző

óvodánként 1

megtalálható

elkülönítő szoba

óvodánként 1

megtalálható

melegítőkonyha

óvodánként 1

megtalálható

tálaló-mosogató, ezen belül felnőtt étkező felnőtt mosdó felnőtt WC mosléktároló

óvodánként 1

megtalálható

óvodánként 1 óvodánként 1 óvodánként 1

nincs megtalálható megtalálható megtalálható

egyéb raktár

óvodánként 1

megtalálható

szertár

óvodánként 1

megtalálható

65

II. HELYISÉGEK BÚTORZATA ÉS EGYÉB BERENDEZÉSI TÁRGYAI Eszközök, felszerelések 1. Csoportszoba óvodai fektető gyermekszék gyermekasztal fényvédő függöny szőnyeg

játéktartó szekrény vagy polc fektető tároló élősarok állvány hőmérő óvodapedagógusi asztal felnőtt szék eszköz-előkészítő asztal textiltároló szekrény edény és evőeszköz tároló szekrény szeméttartó

Mennyiségi mutató

Megjegyzés

gyermeklétszám szerint 1

megtalálható cserélődött

gyermeklétszám szerint 1 gyermeklétszám figyelembevételével ablakonként, az ablak lefedésére alkalmas méretben gyermekcsoportonként, a padló egyötödének lefedésére alkalmas méretben csoportszobánként 2

részben cserélés történt részben cserélés történt megtalálható e

valamennyi gyermekágy tárolásához szükséges mennyiség gyermekcsoportonként 1 gyermekcsoportonként 1

megtalálható

gyermekcsoportonként 1

megtalálható

gyermekcsoportonként 2 gyermekcsoportonként 1

megtalálható megtalálható

gyermekcsoportonként 1 gyermekcsoportonként 1

megtalálható megtalálható

gyermekcsoportonként 1

megtalálható

2. Tornaszoba az iskolában tornapad 2 tornaszőnyeg 1 bordásfalak 1 csoportszobában óvodai többfunkciós mászó készlet 1 egyéni fejlesztést szolgáló speciális felszerelések három gyermek egyidejű foglalkoztatásához 3. Logopédiai foglalkoztató tükör asztal szék szőnyeg 4. Játszóudvar kerti asztal kerti pad babaház udvari homokozó takaróháló

megtalálható megtalálható

megtalálható

megtalálható megtalálható megtalálható megtalálható

egyéni fejlesztő szoba az orvosi szobában kialakítva megtalálható 1 1 2 1

megtalálható megtalálható egy gyermek egy felnőtt nincs

gyermekcsoportonként 1 gyermekcsoportonként 2 gyermekcsoportonként 1 gyermekcsoportonként 1 homokozóként 1

részben részben 2 megtalálható a homokozó használaton kívüli lefedéséhez nincs

mozgáskultúrát,mozgásfejlődést segítő, mozgásigényt kielégítő eszközök

V. rész szerint

66

5. Óvodavezetői iroda Íróasztal és szék Tárgyalóasztal Szék telefon könyvszekrény iratszekrény

1-1 megtalálható 1 nincs 2 1 1 1

6. Óvodavezető-helyettesi, óvodatitkár iroda asztal felnőtt létszám figyelembevételével szék felnőtt létszám figyelembevételével iratszekrény 2 lemezszekrény 1 írógépasztal és szék 1-1 számítógépasztal és 1-1 szék telefon 1 fax 1 számítógép, nyomtató 1 7. Nevelőtestületi szoba fiókos asztal szék könyvtári dokumentum

pedagógus létszám szerint 1 pedagógus létszám szerint 1 500

könyvszekrény tükör mosdókagyló

2 1 1

8. Orvosi szoba

berendezése, felszerelése a 26/1997. (IX.3.)NM rendelet előírása szerint

9. Gyermeköltöző öltözőrekesz ruhatároló, fogas öltözőpad 10. Gyermekmosdó, WC törülközőtartó falitükör hőmérő rekeszes fali polc (fogmosó tartó)

megtalálható megtalálható megtalálható megtalálható

megtalálható megtalálható megtalálható megtalálható megtalálható megtalálható megtalálható megtalálható

pedagógiai szakirodalom folyóirat, jogszabály gyűjtemény, mesekönyvek stb. az óvodapedagógusok felkészüléséhez legalább ötszáz könyvtári dokumentum részben megtalálható megtalálható megtalálható megtalálható

gyermeklétszám figyelembevételével gyermeklétszám figyelembevételével gyermeklétszám figyelembevételével

öltözőrekeszen belül elkülönített cipőtároló megtalálhatók

gyermeklétszám figyelembevételével mosdókagylóként 1 helyiségenként 1 gyermeklétszám figyelembevételével

megtalálható

megtalálható

67

III. TISZTÁLKODÁSI ÉS EGYÉB FELSZERELÉSEK Eszközök, felszerelések

Mennyiségi mutató

egyéni felnőtt és gyermeklétszám tisztálkodó szerek szerint 1 tisztálkodó felszerelés- mosdókagylóként 1 sek fésűtartó csoportonként 1 törülköző felnőtt és gyermeklétszám szerint 3-3 abrosz asztalonként 3 takaró gyermeklétszám szerint 1 ágyneműhuzat, gyermeklétszám szerint 3-3 lepedő

Megjegyzés

fésű, fogkefe, fogmosó pohár ruhakefe, körömkefe, szappantartó

részben található megtalálható részben találhat megtalálható

IV: A FELNŐTTEK MUNKAVÉGZÉSÉHEZ SZÜKSÉGES ESZKÖZÖK szennyesruha-tároló mosott ruha-tároló mosógép centrifuga vasaló vasalóállvány szárítóállvány takarítóeszközök kerti munkaeszközök

óvodánként 1 óvodánként 1 óvodánként 1 óvodánként 1 óvodánként 1 óvodánként 1 óvodánként 1 óvodánként 1 óvodánként 1-1

hűtőgép porszívó

óvodánként 1 óvodánként 1

a mosás helyben történik a mosás helyben történik megtalálható megtalálható megtalálható megtalálható ásó, kapa, gereblye, kerti locsolókanna megtalálható megtalálható

V. A NEVELŐMUNKÁT SEGÍTŐ JÁTÉKOK ÉS EGYÉB ESZKÖZÖK 1. Játékok, játékeszközök ( mennyiség eszköz fajtánként különféle játékformák gyermekcsoportonként a (mozgásos játékok, szerepgyermekek 30%-ának megjátékok, építő-konstruáló felelő mennyiségben játékok, szabályjátékok, dramatizálás és bábozás, barkácsolás) eszközei mozgáskultúrát, mozgásfejlődést segítő, mozgásigényt kielégítő eszközök ének-zene, énekes játékok eszközei az anyanyelv fejlesztésének,a kommunikációs képességek fejlesztésének eszközei

gyermekcsoportonként a gyermeklétszám figyelembevételével gyermekcsoportonként a gyermeklétszám figyelembevételével gyermekcsoportonként a gyermekek 30%-ának megfelelő mennyiségben

csoportszobai és udvari eszközök külön-külön

csoportszobai és udvari eszközök külön-külön az óvoda nevelési programja szerint az óvodai nevelési programja szerint, képeskönyvekből képes mesekönyvekből gyermekcsoportonként legalább 15 féle 3-3 példányban az óvoda nevelés programja szerint

68

Eszközök, felszerelések

Mennyiségi mutató

Megjegyzés

értelmi képességeket gyermekcsoportonként a (érzékelés, észlelés, gyermekek 30%-ának megemlékezet, figyelem, felelő mennyiségben képzelet, gondolkodás) és a kreativitást fejlesztő anyagok, eszközök

az óvoda nevelési programja szerint

ábrázoló tevékenységet gyermekcsoportonként a fejlesztő( rajzolás, festés gyermeklétszám figyelembevételével mintázás, építés,képalakítás, kézimunka) anyagok eszközök

az óvoda nevelési programja szerint

a természetigyermekcsoportonként a emberi-tárgyi környezet gyermeklétszám figyelembevételével megismerését elősegítő eszközök, anyagok

az óvoda nevelési programja szerint

munka jellegű tevékeny- gyermekcsoportonként a ségek eszközei gyermekek 30%-ának megfelelő mennyiségben

az óvoda nevelési programja szerint

2. A nevelőmunkát segítő egyéb eszközök video (lejátszó) magnetofon diavetítő vetítővászon hangszer (pedagógusoknak) hangszer (gyermekeknek)

óvodánként 1 három csoportonként 1 óvodánként 1 óvodánkén 1 óvodánként 1 gyermekcsoportonként, a gyermeke 30%-ának megfelelő mennyiségben

megtalálható megtalálható

az óvoda nevelési programja szerint az óvoda nevelési programja szerint

VI. EGÉSZSÉG- ÉS MUNKAVÉDELMI ESZKÖZÖK ételminta-vétel (üvegtartály) készlet mentőláda gyógyszerszekrény (zárható) munkaruha

védőruha

tűzoltó készülék

óvodánként 1

étel kiosztása folyik

óvodánként 1

a közegészségügyi előírások szerint a közegészségügyi előírások szerint

óvodánként 1 A Munka Törvénykönyve valamint a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1993. évi XXXIII. törvény és végrehaj tási rendelet alapján. A munkavédelemről szóló 1993. évi CXIII. törvény és végrehajtási rendelete alapján, az óvodai munkavédelmi szabályzat szerint az érvényes tűzvédelmi szabályok szerint

69

13. Az óvodai élet megszervezése Kreatív szemléletű tervezés A nevelés mindig tervszerű folyamat, tehát a nevelőtevékenységben érvényesülnie kell a tervszerűségnek. Az óvodai nevelés céljainak eléréséhez nélkülözhetetlen a tudatos, célirányos tervezés. Az óvodai munka tervezése szükség szerint minden óvodapedagógus feladata. A tervezésben három, egymástól el nem választható, s egymással a legteljesebb kölcsönhatásban lévő jellegzetesség érvényesítését tartjuk fontosnak. Ezek a következők: • folyamatosság • együttmunkálkodás • koordinálás A pedagógiai tervezéssel szemben támasztott követelmények: • a tartalom és a forma egységében történjék, • legyen távlatos és szakaszos, • helyes logikát tükrözzön, • legyen konkrét A nevelőmunkához kapcsolódó dokumentációs rendszer építésében cél, hogy a csoportdokumentációk részei között érzékelhetővé váljanak az összefüggések. Kötelező dokumentumok vezetése a gyermekek fejlődésük nyomon követése érdekében: • A pedagógiai programhoz speciális csoportnapló. • „Fejlődésem Története”c. egyéni fejlettségmérő meghatározó személyiségnapló.

és

fejlesztést

Az egyéni fejlődés nyomon követésére szolgáló BGR - es regisztrációs rendszer adaptált, a sajátos regisztrációval ötvözve, mely az egyéni fejlődést fejlesztés mérést értékelést tárolja. „Fejlődésem Története”c. egyéni fejlettségmérő és fejlesztést meghatározó személyiségnapló. A napló tartalmi elemei: • Anamnézis • Egyéni fejlődés nyomon követésére szolgáló adatlapok 70

• Tulajdonságlista a kiemelkedő képességű kiválóan kreatív, „tehetségígéretes” gyermekek felismerésére • Egyéni és kiscsoportos fejlesztési terv • A szakvélemények rövid összegzéséhez adatlap • A fejlettségmérő naptár ütemezett feladattervvel segíti az óvónőket a mérések időbeni elvégzésére. • Segédanyag Az óvodapedagógusoknak a tervezés jelenti az első lépcsőt a nevelési folyamatban. Kreatív pedagógiai munka tervezése csak akkor jöhet létre, ha a két, párban dolgozó óvónő tervező fantáziája nincs megkötve, szabadságra, önállóságra épülve kívánja megtervezni, megszervezni a gyermekek óvodai életét. A komplexebb, nyitottabb tervezés az óvónőtől állandó készenléti állapotot, váratlan helyzetekre való felkészülést igényel. A tervezőmunkában érvényesüljön az egyéni képességfejlesztés. Minden területet hasson át, legyen az napirend, heti rend, játékos tanulás, tevékenységek tervezése, stb. Hosszabbtávú tervezés - éves terv, a gyermekcsoport nevelési-fejlesztési programja A csoportnaplóban található az éves nevelőmunka tervezése, értékelése, a gyermekcsoportokra vonatkozó fejlesztési tervek a projekt szemléletű tervezési módszer alkalmazásával. Tartalmazza: • A gyermekek nevét és óvodai jelét • A gyermekcsoport összetételét • Napirendet – Heti rendet • Csoportszinten a programok rendjét • Befogadási programot • A gyermekcsoport szokás-, és szabályrendszerét. • Esemény- és programtervet. • Féléves nevelési terveket. • A féléves nevelés értékelési terveket. • Szervezési feladatokat • Projekt szemléletű tervezést. • Egy téma komplex feldolgozásának tervezését. • A gyermekcsoport fejlettségi szintjének összesített értékelése. • A kiválóan kreatív tehetségesnek tűnő gyermekek tulajdonságlistája. • Szociometriai vizsgálatokat. 71

• • • • • •

Baleset és gyermekvédelmi feladatokat. A gyermekek biológiai fejlődésük nyomon követését. A szülői házzal való kapcsolattartást. Az egyéni fejlődés-fejlesztés dokumentumait. Megfigyeléseket, elemzéseket a csoport életéről Hivatalos látogatásokat, a látogatás célját, időpontját stb.

(a gyermek anamnézise, az óvónők megfigyelései, a fejlesztés programja, mérési eredmények, fejlesztő pedagógus, logopédus, pszichológus, feljegyzései stb.) Rövid távú tervezés: napirend, hetirend A gyermekek egészséges fejlődéséhez, fejlesztéséhez a napirend és a heti rend biztosítja a feltételeket a megfelelő időtartamú párhuzamosan végezhető, differenciált tevékenységek tervezéséhez, szervezéséhez. Valamint a gyermekek együttműködő képességét, feladattudatát fejlesztő, növekvő időtartamú (5-35 perces) csoportos foglalkozások tervezésével és szervezésével valósulnak meg. Napirend A napirend egy olyan szabad keret , mely rugalmasan, folyamatosan biztosítja a gyermekek számára, a szabad játék központi helyét, s törekszik szükségleteik folyamatos kielégítésére. A napirendben kerülni kell a várakozásokat, a gyermekek egyéni szükségleteikhez, tempójukhoz igazodva. Ne legyenek ütközési helyzetek. Az évszakok változásaihoz, a gyermeki tevékenységek zavartalan biztosításához, a tanulási tevékenységekhez, helyzetekhez igazodva, rugalmasan alakítható a napirend.

72

Napirend (modell) Időbeosztás Tevékenységek a napirendben

6h nyitás 8 30’ 1145’

Szabad játék Beszélgető kör (rugalmasan szervezhető) Gondozási feladatok Folyamatosan szervezett reggeli étkezés, visszatérés a játékba. Tevékenységekben megvalósuló tanulás: projektek feldolgozása Mindennapos mozgásos egészségfejlesztő testnevelési játékok: teremben, vagy a szabadban Gondozási feladatok. Játék a szabadban. Élményszerző séták szervezése csoportosan, megfigyelések céljából.

1145’-1430’

Gondozási feladatok, egyszerre szervezett ebéd. Pihenés, mesehallgatás, lágy zene hallgatása, altatódalok énekelgetése, alvás.

14-1630’

Folyamatos felkelés az alvást nem igénylő nagyobb gyermekek részére, csendes tevékenységek biztosításával. Gondozási feladatok. Egyszerre szervezett uzsonna, folyamatos befejezéssel. Játék a csoportszobában, ill. a szabadban hazamenésig. A mozgásfejlesztésben alkalmazható rendszeresen az egyszerre szervezett kötelező egészségfejlesztő testnevelés

Megfelelő ráhangolással egyszerre szervezett ének-zenei tevékenységet is szervezhet. Kellő toleranciával vonja be a kisebbeket a vegyes csoportba az óvó néni.

Stabil időpontok: a beszélgető kör időpontja, az étkezések kezdete (egyéni tempóban az elfogyasztás), a délutáni felkelés legkorábbi ideje. Hetirend A projekt pedagógia segíti a párhuzamos tevékenységek megvalósulását a heti és napi tanulási folyamatokban. Naponta a projekten belül egy műveltségtartalmat kiemelten is tervezzük, illetve cselekvésbe ágyazott tanulási tevékenység keretében valósítják meg a heti rendben rögzítettek szerint. A heti rend, a napirendhez hasonlóan rugalmasan kezelhető legyen. Minden csoport sajátos heti tervvel rendelkezik. A csoportok tervei, szervezési feladatai alkalmazkodjanak egymáshoz. Szabad keretet biztosítson a gyermekek számára a játék, a tanulási tevékenységek, a tanulási helyzetek változatos átélésére. Kialakításánál vegyük figyelembe a gyermekek életkori sajátosságait. Nevelési év elején lazább heti rend összeállítására törekedjünk. Később vegyük figyelembe, hogy a ritmikus, ismétlődő tevékenységek tervezése-szervezése, a kiegyensúlyozottságot, a biztosan kiszámítható időpontok megérzését alakítja ki

73

a gyermekben, és segíti abban, hogy az életkor előrehaladásával kötöttebb napirendhez is jobban tudjon majd alkalmazkodni. Az óvodapedagógus által felajánlott tevékenységek szervezeti keretei A gyermekek neveléséhez szükséges a teljes óvodai életet magába foglaló tevékenységek keretében szervezhető meg.

Naponta szabadon választható tevékenységek: • • • • • •

játék munka jellegű tevékenységek vizuális tevékenységek mese-vers, bábozás, zenei tevékenységek mozgásfejlesztés a speciális Ayres eszközökkel

Cselekvésben megvalósuló tanulási helyzetek felajánlása a hét bizonyos napján: • • • •

zenei tevékenységek külső világ tevékeny megismerése vizuális tevékenységek mese-vers, bábozás,

Kötelező tevékenységek: • mozgásos testnevelés foglalkozás Az óvónő alkalmanként megfelelő ráhangolással szervezhet kötelezően zenei tevékenységet az egész csoport számára. Havonta több alkalommal, közös élményszerző sétát tervezzünk, melynek célja a közös élményforrás, és a spontán ismeretszerzés. A felajánlott tevékenységek megvalósításának formái szervezési módok: A szervezeti keret olyan eszköz, amely jól megválasztva segíti a cél elérését, a személyiségfejlesztés hatékonyságát. Önálló, egyéni tevékenységek azok, amelyek engedik a gyermekek számára a próbálkozást, az egyéni megoldások keresését és kipróbálását. Csoportos munkaforma alkalmas arra, hogy a gyermekek összedolgozzanak, egymás elgondolását figyelembe vegyék, vitatkozzanak, segítsenek egymásnak. A projektek feldolgozásában hatékonyan jelen van ez a munkaforma. Mikro-csoportos munkaforma során a gyermekek kis csoportban az óvónő reájuk irányuló figyelmével végzik a tevékenységüket, ahol mód van akár az egyéni munkára is, de össze is dolgozhatnak.

74

Hetirend (modell) Időbeosztás

Kötelező tevékenységek

hétfő

Szabadon választott tevékenységek

Játék

Hallgassanak mindennap mesét. Alkalmanként zenei, irodalmi tevékenységek is szervezhetők.

Verselés, mesélés, dramatikus játékok, bábozás. Rajzolás, mintázás, kézi munka Ének, zene énekes játékok, gyermektánc

Mindennapos mozgásos egészségfejlesztő testnevelési játékok, Kötelező egészségfejlesztő testnevelés

péntek

Külső világ tevékeny megismerése, matematikai tartalmú tapasztalatok, ismeretek szerzése. Munka jellegű tevékenységek.

A tevékenységek időkereteit nem korlátozzuk, mert van időnk mindenre, nem kényszerít bennünket senki és semmi. Van időnk megvárni, kivárni a gyermeket. A gyermekek szükségletei eltérőek. Az időtartammal differenciáljuk az egyes tevékenységeket. (a kisebbek hamar elfáradnak) Az óvoda teljes nyitva tartási idejében a gyermekekkel történő foglalkozások mindegyikét óvodapedagógus irányítja. Az óvodapedagógus az óvodán kívüli programokban: egészségvédelmet nyújtó, ( úszás, korcsolya, ovi-olimpiai játékok, ovi-foci) művészeti élményeket nyújtó ( bábszínház, hangverseny, kiállítások) programok látogatása, természetvédelmi túrák programjain jelenléte, és személyes aktivitása elengedhetetlen. Tevékenységek tervezése A tevékenységek tervezése a 3-4 éves korosztályra, november1-től június 30-i g, a 4-7 éves korosztályra, október1- től június 30 - ig történik.

75

Nyári hónapokban szervezze meg az óvónő, hogy a gyermekek kedvük szerint mozoghassanak, rajzolgassanak, mintázzanak, énekeljenek, hallgassanak mesét, verset, bármilyen tevékenységbe bekapcsolódhassanak, beszélgessenek azokról a témákról, mely foglalkoztatja őket stb.

14. Család és óvoda kapcsolata Célunk, megnyerni a szülőket, hogy aktívan vállaljanak szerepet gyermekük nevelésében és fejlesztésében, az óvodai nevelés a családi neveléssel együtt szolgálja a gyermekek fejlődését. A kapcsolatok rendszerében a legfontosabb és legszorosabb kapcsolatunk, az óvodás gyermekek családjával, szüleivel van. Az óvodai nevelés alapértékei a családdal történő együtt nevelésben teljesednek ki, őrizhetők meg. Az óvodai és családi nevelés összhangja, együttműködése a gyermek harmonikus fejlődésének feltétele. Az óvodapedagógus figyelembe veszi a családok sajátosságait, szokásait, az együttműködés során érvényesíti az intervenciós gyakorlatot, azaz a segítségnyújtás családhoz illesztett megoldásait. Az együttnevelés folyamatát, tulajdonképpen a sok, kisebb-nagyobb probléma megoldására törekvés, a gyermek számára az egyszerű, mindennapi örömök kibontakoztatása, az összehangolt nevelési célok jelentik. A család és az óvoda együttműködésének számunkra legfontosabb alapelvei: • A gyermek érdeke mindenekfelett áll • Kölcsönös tisztelet, szülő és óvodapedagógus között • A gyermek tiszteletben tartása, szeretete, biztonságérzetének erősítése • A gyermek iránt érzett felelősség tudatos vállalása. • A gyermek reális értékelése, másságának, egyéni fejlődési ütemének elfogadása. • A gyermek sokoldalú játékának, alkotó tevékenységének biztosítása • A család értékrendjének, életvitelének, nevelési módszereinek megismerése • Segítségnyújtás, befolyásolás a szokások közvetítésében (pl.: anyanyelv, szociális magatartás, kultúrált étkezés stb.) • Nyitottság az óvodai élet egészére Az óvoda pedagógiai segítségnyújtása a szülők felé, gyermekeik helyes nevelése érdekében:

76

•

•

•

•

•

•

•

•

Az óvodapedagógusok és általuk a szülők nevelési kultúrájának emelése, a tudatos nevelés fontossága. A nevelési célok érthető megfogalmazása, az elvek és módszerek közös nevezőjének megtalálása. A szülők pedagógiai érzékének segítése tapintattal, empátiával, türelemmel. Az óvodai demokratizmus erősítése a szülők és szülői szervezet véleményezésével, javaslattevésével, a törvényesség szellemében. A szülő felelősségérzete megnő azáltal, hogy közvetlenül is megéli az óvodai nevelés tervszerűségét, az óvodapedagógusok szakmai felkészültségét, hozzáértését s a gyermekek fejlesztésére tett erőfeszítéseit. Az óvodai élet tárgyi környezetének gazdagításában a közös élményekben aktívan részt vállaló szülő fontosnak érezheti magát az óvodában. A szüleikkel időnként együttjátszó gyermek óvodai élményei pozitívak lesznek. A szülő megtanulja, hogyan játszhat gyermekével, a gyermekek megélhetik az együttjátszás örömét.

A család és az óvoda kapcsolattartásának formái: Formális Családlátogatás előzetes felmérés alapján Értekezletek „Én-napom” Egy teljes napot együtt tölthet a szülő gyermekével az óvodában Nyílt napok Szülői Szervezet „Véleményláda” Kérdőívek Közös ünneplések Szabadidős programok Játszóházi programok

Kapcsolattartási lehetőség Beiratkozás Óvodakezdés

Családlátogatás Szülői értekezlet

Informális Napi beszélgetések Hirdetőtáblán közérdekű hírek Hírlevél „Kukucska” alkalmanként megjelenő ovis újság Részletes tájékoztató az óvoda honlapján Esetmegbeszélő találkozások a szakemberek bevonásával

Cél Ismerkedés az óvodával Anamnézis felvétele Ismerkedés az óvodai élettel Befogadás és elfogadás kapcsolatában érzelmi biztonság egyéni szükségletek kielégítése Gyermekek életkörülményeinek megismerése Óvoda programjával való ismerkedés Óvoda életével kapcsolatos információk átadása Csoportokat érintő eseti megbeszélések, problémafeltáró megbeszélés. Gyermekek fejlődésének nyomon követése.

Munkaforma Egyéni beszélgetés Közös játékok Anyás befogadás

Játék a gyermekekkel Egyéni beszélgetés Értekezlet Előadás Csoportos értekezlet Helyzet, esetmegbeszélés

77

A gyermekcsoportok természetes élethelyzetéről készült Videofelvétel, fényképnapló megtekintése. Nyílt napok

Szülői Szervezet

Játszóház családi játékdélután

Családi sportrendezvények Mikulásvárás Adventi közös készülődés Farsang

Betekintés az óvoda, a csoportok életébe Szülő- óvodapedagógus nevelőmunkát segítő partnerkapcsolatok mélyítése Szülői feladatok koordinálása Szülői kezdeményezések megvalósítása Szülők érdekképviselet Szülő-gyermek kapcsolat megismerése Közös élménnyel az óvodai kötődés erősítése A játék elsődlegességének megerősítése a szülőben A családok egészséges életmódra nevelése Óvoda közösségi szellemének ápolása Közös élménnyel az óvodai kötődés erősítése Az ünnep közös szervezésével, lebonyolításával Óvoda-család kapcsolat mélyítése Vidám hangulatú együttléttel a közösség formálása

Alapítványi bál

Óvoda támogatási lehetőségének biztosítása, pozitív Kötődés erősítése az óvoda iránt

Családi kirándulás

Egészséges életmódra nevelés Közös élménnyel az óvodai kötődés erősítése Szabadidő hasznos eltöltésére ösztönzés Meghitt, közös együttlét Közös játékélmény Családi kapcsolatok mélyítése

Anyák napja, nagyszülők napja

Megfigyelés, megbeszélés. Egyéni problémák megbeszélése. Értekezlet megbeszélés

Közös játék Kézművesség Bábszínház Mozgásos játék Óvodán belül csoportok Közötti vetélkedés Szervezés, közös ünneplés Táncos mulatság Játékos versengés Bál szervezése

Közös kirándulások, túrák

Közös együttlét, játék

Az óvoda kapcsolattartása speciális intézményekkel: Gyermekek Óvodapedagógusok Nevelőmunkát segítő teljes alkalmazotti kör Tehetségpontok Óvodapedagógusok Tehetségpontok-óvodák

Szülők Fenntartó Zöld úti bölcsőde Kodály Zoltán Általános Iskola Tagóvodák:Móra Tagóvoda - Lepke Tagóvoda Radó Tibor Általános Iskola és Gyógypedagógiai Módszertani Intézet Gyermekpszichológiai és Pedagógiai Tanácsadó, Győri Kistérség Logopédus, fejlesztő pedagógus, pszichológus Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság Orvos, védőnő

Gyermekjóléti Szolgálat Szt. Cirill és Method Alapítvány Gyermek-és Családok Átmeneti Otthona Kulturális intézmények: József Attila Művelődési Ház Bartók Béla Művelődési Központ, Győr városban létrejött tehetségpont óvodák Nemzeti tehetségsegítő Tanács Óvodapedagógusok Országos Tehetségsegítő Tanácsa

Ovifoci Klub MPI MOE társóvodák MOE Szakmai Szervezet MÁK, OGMK Civil Szervezetek Anya és Csecsemő Otthon Kórház Gyermekosztálya

78

Együttműködés a bölcsődével Óvoda szomszédságában lévő Zöld úti bölcsödével a kapcsolattartás célja: •

Az óvoda vérkeringésébe a bölcsődés gyermekek, és szüleik bevonása

•

A játszóházi foglalkozások, egyéb programokon való részvétel, melyek az óvoda kínálati kosarában megtalálhatók.

•

Bölcsődei szakemberekkel szakmai konzultációk, „Átadó” párbeszéd a gyermekekről

•

Gyermekek fejlődésének utókövetése a bölcsőde részéről

Együttműködés az iskolával A lakókörzet legközelebbi iskolája, a Kodály Zoltán Általános Iskola, az óvoda mellett épült. A kapcsolatot a nyitottság, kölcsönös kezdeményezés, jellemzi. A kapcsolattartás szintjei: •

„Átadó” párbeszéd az iskolával, a leendő elsőosztályos tanítónénikkel

•

Szakmai konzultációk, látogatások, irányított önértékeléshez kellő információ gyűjtése, elégedettségmérés kérdőívvel a volt óvodásaink körében.

Együttműködés a fenntartóval A folyamatos kapcsolattartásban cél: • Az Óvoda nevelőmunkájáról tartalmas dokumentációk szolgáltatása • Jól működő információáramlás kiépítése, mely tükrözi az óvodában történő pozitív folyamatokat, és változásokat.

Együttműködés a közművelődési intézményekkel A folyamatos kapcsolattartásban cél: • • • • •

Különböző értékes művészeti élményekhez juttatni az óvodás gyermekeket Művész értékeket közvetítő Vaskakas Bábszínházi bérletes előadások látogatása Művész értékeket közvetítő Habakukk Bábszínházi bérletes előadások látogatása a kisebb gyermekek számára az óvodában A győri Filharmonikusok gyermekhangversenyének látogatása Játszóházi múzeumprogramok, kiállítások látogatása

79

A GYERMEKVÉDELEMMEL ÉS AZ ESÉLYEGYENLŐSÉG MEGTEREMTÉSÉVEL ÖSSZEFÜGGŐ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉGEK 15. Gyermekvédelem Cél Az arra rászoruló gyermekek védelmezése, a problémák korai felismerése, kezelése, feldolgozása, a gyermekvédelmi szakemberekkel együttgondozás. Feladatok • A gyermekek mindenek felett álló érdekeinek érvényesítése, az egyenlő bánásmód követelményének betartása, diszkriminációmentes nevelésoktatás támogatása. • Megkülönböztetett érzékenység kialakítása a gyermekek és családok felé, óvodán belül és kívül egyaránt. • Prevenciós lehetőségek felkutatása. • Pontosan tervezett és szervezett regisztrációs rendszer alapján a BGR – modell alkalmazásával a gyermekek fejlődésének nyomon követése, fejlesztése. • Partnerkapcsolatok működtetése közvetlen és közvetett formában, figyelő és jelzőrendszer kiépítése. • Balesetvédelem, balesetmentes környezet biztosítása. Elveink • Előítéletektől mentesen, bizalmat ébresztő, toleráns, empatikus magatartással közeledünk a családokhoz. • Együttműködésünk alapja a kölcsönös bizalom. • Nevelőmunkánk során a pozitív hatásokat erősítjük. • A megelőzés jelentőségét valljuk, Az okok feltárása után kezdhetjük meg a pedagógiai segítségnyújtást.

80

18. Mellékletek A „Szeretet és Kreativitás” helyi nevelési program Kiegészítő tartalmi dokumentumai Módszertani ajánlás 19. Az egészséges életmód alakításához Az egészséges életmódra nevelés tartalma A gyermekek megfelelő gondozása, testi szükségleteinek kielégítése Az óvodába lépő kisgyermekekről készített anamnézis, a szülőkkel való beszélgetés képezi alapját a kisgyermekek megismerésének. Az óvodapedagógus rögzítse a kisgyermekek egészségi állapotát, az azt befolyásoló körülményeket, a család szociális helyzetét, valamint a szülők legjellemzőbb pedagógiai elveit, gyermekükről alkotott képet. A kisgyermekekről szerzett első ismeretek határozzák meg az óvodapedagógus feladatait az egészséges életmódra nevelés területén. Hatékony, magas szintű elvégzése segíti a gyermekek fejlődését, szükségleteinek magasabb szinten való megjelenését. A testápolás a gyerekek egészségének védelmét, testük, ruházatuk gondozását, rendszeres, szükség szerinti tisztálkodását, a gyermekek személyes higiéniáját, igényeik alakítását szolgálja. Az óvodapedagógus alakítson ki a napirend segítségével olyan helyes életritmust, amely alapfeltétele az egészséges testi, lelki, szellemi fejlődésnek. Étkezés: Fontos a helyes étkezési és táplálkozási szokások kialakítása, a napi háromszori étkezés biztosítása, kiegészítve a gyerekek által otthonról hozott gyümölcsökkel, zöldségekkel. Megfelelő folyadékmennyiség biztosítása a nap folyamán. - A 3-4 éves gyermekek tudjanak önállóan, tisztán enni kanállal, igény esetén villával. Használják szükség szerint a szalvétát. - 4-5 éves korban egyenek szépen, tisztán kanállal, villával, törekedjenek az evőeszközök helyes fogására, étkezés végén használjanak szalvétát. - 6-7 éves korban helyes fogással használják a kanalat, villát, gyakorolják a kés használatát. Egyenek tisztán, kultúráltan. A gyerekek étkeztetése egyszerre szervezetten, naposi és önkiszolgáló rendszerben történik, biztosítva a folyamatos visszatérést a játékba. Testápolás: A testápolás a gyermekek egészségének védelmét, testük, ruházatuk gondozását, rendszeres szükség szerinti tisztálkodást,és a gyermekek tisztasági igényének kialakítását szolgálja. Biztosítani kell számukra a rendszeres, szükség szerinti WC használatot, a helyes bőr, fog és hajápolás feltételeit. Környezetünk és testünk tisztasága a betegségek elleni küzdelem alapjai. A mosdóban legyen elszeparálva a fiú és a lány WC, az intimitást függöny biztosítsa. Egyedül kis segítséggel húzzák fel ruhájuk ujját,ill. használják a folyékony szappan adagolót. 3-5 éves korban tudjanak egyedül kezet mosni. Kézmosás után rázzák le a csapba a kezükről a

81

vizet, majd saját törölközőjükbe töröljék kezüket szárazra. Egyedül használják a WC-t, a WC papírt, a törlésre igény esetén kérjenek segítséget. Használat után a WC-t húzzák le. A rövid hajú gyerekek fésülködjenek egyedül, a hosszabb hajúak kérjék az óvónő segítségét. Egyedül, kis segítséggel mossanak fogat minden étkezés után, a fogkrémet az óvónő adagolja. Próbálják elsajátítani a fogmosás helyes technikáját. -5-7 évesen használják a szappan adagolót egyedül,minden étkezés előtt és után felszólítás nélkül mossanak kezet. Szükség esetén használják a körömkefét. Különösen figyeljen oda a gyermekeket érő, egészséget befolyásoló környezeti tényezőkre, szükség esetén biztosítani kell ezeknek a káros hatásoknak az elkerülését (UV védelem, levegő és zajterhelés) Öltözködés : A gyermek öltözéke legyen célszerű álljon összhangban önállóságukkal és az óvodai élettel. Önmaguk is igényeljék, hogy öltözékük tiszta, praktikus és ízléses legyen. -3-4 éves korban próbálkozzanak ruhájuk és cipőjük fel-ill. levételével, összehajtásával, rendben tartásával .Tanulják meg, hogy holmijukat mindig saját szekrényükbe rakják. Kérjenek segítséget, ha egyedül nem boldogulnak. -4-5 évesen nagyrészt önállóan öltözzenek, tartsanak rendet szekrényükben. -6-7 évesen öltözzenek egyedül, próbálkozzanak a cipőkötéssel. Szekrényüket tartsák rendben. Szükség esetén nyújtsanak segítséget kisebb társaiknak. A gyermekek számára az egészséges életmód elemi szabályainak ismerete egyben egészségük védelmét is jelenti. Az óvodapedagógus az egészségvédelemmel kapcsolatos teendők megszervezésében az óvoda védőnőjével, speciális egészségvédő szakemberrel a következő prevenciós feladatokban vállaljon aktív szerepet: ♣ szűrővizsgálatok elvégzése védőnő segítségével ♣ helyes fogápolás bemutatása a gyakorlatban egészségvédő szakemberrel ♣ beteg gyermekek elkülönítése ♣ fertőzések terjedésének megakadályozása ♣ megelőzés, biztonságos környezet kialakítása, balesetvédelmi oktatás évente kétszer ♣ orvosi igazolások követése ♣ szolgálatokkal való együttműködés: ÁNTSZ, gyermekorvosi szolgálat Alvás-pihenés : A gyerekek pihenés-és alvásideje egyénileg változó, ezért biztosítani kell a folyamatos felkelés lehetőségét, módot adva a csendes, mást nem zavaró tevékenység végzésére. A kényelmes pihenés érdekében a gyermekek pizsamában alszanak. Alvás – pihenés előtt és alatt biztosított a megfelelő levegőcsere, nyugodt, zajmentes körülmények, esetleg halk, altató zene, igény szerint alvó játék behozatala, szükség esetén a mellékhelyiség használata. • •

3-5 év között a gyerekek lehetőség szerint aludjanak. 5-7 év között az alvásigény csökken, de a nyugodt fekvés, pihenés nagyon fontos ennek a korosztálynak is. Biztosítjuk a gyermekek számára a korai felkelést, csendes játékkal.

A testi - lelki egészség érdekében a test edzése a megfelelő mennyiségű mozgás biztosítása A testi – lelki egészség kölcsönös együtthatása elengedhetetlen. A gyermekek környezetükkel és önmagukkal kialakított harmonikus légkörben, szorongásoktól mentes örömteli

82

tevékenységek gyakorlásában, mentálhigiénés játékok segítségével, egészséges én-kép kialakítása kiemelt jelentőségű. Az óvodapedagógus teremtse meg a személyiség fejlődés optimális feltételeit, az ösztöntörekvések, a nemi hovatartozás, érzelmi és értelmi kötődés feltételeit, a következő fokokra való átlépés képességét. Biztosítsa , hogy a gyermekek ösztönös energiája képesség és tevékenység formájában juthasson kifejezésre. A gyermekekben levő feszültségek a képességekkel párosulva rendkívüli kreativitásra motiválja őket, amelyben a gyermekek kiélhetik magukból érzéseiket, gondolataikat. Az óvodapedagógus legyen követhető modell a kisgyermekek számára, nyújtson segítséget nekik olyan megküzdési stratégiák elsajátításában, amelyek segítségével a stressz hatások, konfliktusok enyhíthetők, esetleg megszüntethetők lesznek. (pl. báb, mese, szerepjáték, dramatizálás, terápiás hatású játékok)

Mozgás-edzés : A testi-és lelki egészség eléréséhez a test edzése, a megfelelő mennyiségű mozgás elengedhetetlen. A mozgás a gyermek egyik legtermészetesebb megnyilvánulása. A megfelelő, célszerű és tudatosan irányított, higiénikus környezetben végzett mozgás fontos a gyermek megfelelő fejlődése szempontjából. A gyermekek a nap folyamán bármikor használhassák a csoportokban felszerelt ill. megtalálható mozgásfejlesztő eszközöket. A gyermekek naponta töltsenek el a szabadlevegőn 1-2 órát, kivétel amikor esik az eső, nagyon fúj a szél, és -5ºC alatt van a hőmérséklet. A gyermek az udvaron óvónői felügyelet mellett használhatja a futó-és kerékpárpályát, mozgásfejlesztő játékeszközöket. Az egészséges, és biztonságos esztétikus környezet biztosítása Feladatok: A gyerek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezet biztosítása- esztétikus, minden gyereknek külön öltözőszekrényt biztosító öltözők • megfelelő méretű csoportszobák • higiénikus mosdóhelyiségek • biztonságos, gyermekbarát udvar

83

A környezeti nevelés egésze áthatja a 3-7 éves kisgyermek napirendjét, tevékenységét. A környezeti nevelés komplex integráló hatása érvényesüljön az oktató nevelő munka minden szintjén, az óvodai és az óvodán kívüli tevékenységekben, egész életre szóló folyamat. Az óvodapedagógus kötelessége, hogy példamutató, mintakövetésre alkalmas magatartással nevelje a gyermekeket az őket körülvevő mikro és makro környezet megismerésére és megóvására. Alakítsa ki a gyermekekben a környezetbarát és környezettudatos magatartást, pozitív érzelmi viszonyt, pozitív viselkedési formákat, és magatartási módokat, felhasználva a gyermeki kíváncsiság, a gyakorlati tevékenységek és a közvetlen tapasztalatszerzés kínálta lehetőségeket. A szabadban való mozgás mindennapi lételeme legyen a gyermekeknek, séták kirándulások, élményszerző alkalmak, színesítsék a gyermekek szabadlevegőn való tartózkodását. Az óvodapedagógus sokrétű ismeretátadó tevékenységet is szervezhet, melynek segítségével fejlődik a gyermekek természet iránti szeretete, felelőssége.

20. Az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés Az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés tartalma Az óvoda és a család jó kapcsolatát az óvoda igényes gondoskodással lapozza meg. Elsődlegesnek ismerjük el a családok szerepét. Annak érdekében, hogy a gyermekeket megértsük és eredményesen neveljük, jó kapcsolatok kialakítására kell törekedni a szülőkkel. Az anyás befogadási program célja: szülői segítséggel, az óvónő szeretetével, megértésével, testi közelségével olyan érzelmi biztonságot teremteni, hogy az óvodába járás örömtelivé váljon a gyermekek számára. Feladatok az „Anyás befogadásban” és az „Én napom”programban: ♣ Felkínálni a családoknak a befogadási programot ♣ A szülők szerepének tisztázása aktív részvétel a programban ♣ Gyermek fejlődésének feltérképezése információk szerzése, ismeretek nyújtása a kapcsolatban ♣ Egyéni testi-lelki szükségletek kielégítése gyermekek bátorítása ♣ Erősíteni a családok és az óvoda közötti kapcsolatot, az óvónő sugározza a természetes elfogadás, befogadás érzésével a gyermekeknek és szülőknek egyaránt békét, szeretet, nyugalmat sugározva. A család és az óvoda közötti szoros kapcsolat megerősítését szolgálja a: 1. Az óvodai befogadási program az óvoda elfogadtatása, mely nagy odafigyelést igényel a csoportban dolgozó felnőttektől Fontos a szülők bevonása, felkészítése a befogadás folyamatában, melynek alapfeltétele, hogy biztosítsuk a gyermeknek a szülőtől való fokozatos elválás lehetőségét. A szülők a befogadási programunk ismeretében dönthetnek a befogadás módjáról, mely több alternatívát kínál fel.

84

Az új környezetben, első kapcsolatait alakító gyermek érzelmi megnyilvánulásai igen nagy jelentőségűek. A pozitív érzelmek segítik és ösztönzik, hogy saját fejlődésének, fejlesztésének aktív részese legyen. Az óvodáskor életkori domináns szükséglete a szeretet szükséglete. Általában is fontos, de óvodáskorban a legfontosabb. Ha a gyermek nem kap elég szeretetet, ez kielégítetlen szükségletként jelentkezik, és ennek keresése minden energiáját elvonja a fejlődéstől, hiszen a gyerekek a szeretetben fejlődnek a legjobban. A szülő jelenléte a befogadásban mindaddig lehetséges ameddig a gyermek szívesen marad az óvodában, vagyis ott biztonságban érzi magát. A szülővel való közös tevékenységek elősegítik a gyermek pozitív érzéseinek alakulását az óvoda felé. A gyermek behozhatja kedvenc tárgyait, amelyek megnyugtatják, s ott tarthatja addig, ameddig ennek szükségét érzi. Az óvónő reggel minden egyes gyermeket úgy fogad, ahogy azt a gyermek igényli, mindegyik gyermekkel érezteti, hogy örül, boldog, hogy újra látja; hogy ma is jól érezzük magunkat együtt. A befogadás időszakának „viharait” azzal enyhíti az óvónő, ha biztosít olyan csendes pillanatokat, amikor a gyermek megnyugodhat. Ekkor a gyermek érdeklődővé, nyitottá, beszédessé válik, hiszen tudja, hogy gondolatainak, kívánságának, gondjainak mindig elegendő idő és törődés jut. A dajka néni szerepe meghatározó a gyermek-dajka kapcsolatában. A kapcsolatot jellemezze pozitív érzelmi szeretetteljes töltés. Gyermekszerető viselkedésével, személyi gondozottságával, kommunikációs és beszédmintájával hasson az óvodás gyermekek fejlődésére. Tisztelje a gyermeket, a szülőt, kapcsolataira a tapintat, az elfogadás legyen jellemző. A tudomására jutott pedagógiai információkat titokként kezelje. Nevelési kérdésekben az érdeklődő szülőket tapintatosan az óvodapedagógushoz irányítsa. A befogadásban az a legfontosabb, hogy a gyermek minél előbb jól érezze magát az óvodában. Ezért az óvónő képes kimutatni elfogadását és feltétel nélküli szeretetét, elegendő, a gyermek számára érdekes tevékenységet kínál, amelyben majd szívesen részt vesz. Ezeket az elfoglaltságokat kínálja, nem erőlteti, hiszen a gyermek úgyis szívesen követi az óvónőt. Mikor is követi szívesen? Akkor, ha elfogadja őt, hiszen ekkor már kinyílt irányába, megszerette őt éppen annak folytán, hogy az óvónő szeretetet, megelégedettséget, elfogadást sugárzott a gyermek felé, - úgy szerette őt, ahogy ő azt igényelte. 2. Másik lehetősége az „én napom” program. Ennek keretében lehetőség a szülők számára , hogy a szülők egy napra részt vehessenek a csoport életében, betekinthessenek programunkba, gyermekükről beszélhessenek az óvónővel, megtekinthessék gyermeke fejlődéstörténetének írásos dokumentumát. 3. Samu és Flóri magatartást fejlesztő program külön segítséget nyújt a nevelés folyamatában a gyermeki magatartás, viselkedéskultúra alapvető elsajátításában. Az óvónő feladata elültetni a gyermeki személyiségben a szociális magatartás szabályainak magvait. A következő viselkedés kategóriákban nyilvánul meg: ♣ tapasztalat megosztása másokkal ♣ kedvesnek lenni másokkal ♣ együtt játszani(dolgozni másokkal) ♣ egy faladatot megoldani másokkal ♣ önmagamat bemutatni (prezentálni) ♣ döntést hozni (nemet mondani)

85

♣ önálló véleményt kifejteni (bátorság) ♣ konfliktust (vitát kezelni) A helyes viselkedésmód megtanulására ösztönöz, a jó magatartás elismerését, megerősítését (dicséret, jutalmazás) végzi a bátorító pedagógia alkalmazásával a két baba: Samu és Flóri segítségével. A babák a csoport aktív, egyenrangú tagjaként részesei a mindennapi óvodai életnek. A gyermekekkel emocionális kapcsolatban vannak. Samu és Flóri játszótársak a játékban, a mentálhigiénés játékokban, motivációs erők a tevékenységekben. Az óvónő az emocionális képességek fejlesztésében alapozza meg és fejlessze a gyermekek azon képességeiket, melyekkel megtanulják feltérképezni saját érzéseiket és másokét is. A beszélgető kör segítse az együvé tartozás érzésének kialakulását, az egymásra figyelés, a rád figyelek érzése kapjon hangot. Merítsenek bátorságot a gyermekek az egyéni megnyilvánulásokra a szabad csevegésre, oldják az esetleges feszültséget a humorral vidámsággal. A nevelés hatására alakuljanak ki a gyermekek erkölcsi érzelmei (igazságosság, a felelősség érzésének megtapasztalása, lelkiismeretesség, őszinteség, igazmondás – hazugság különbözősége), fejlődjön erkölcsi értékrendjük. Kerülnek előtérbe olyan tulajdonságok, mint a nyitottság, alkotóképesség ( kreativitás), az érzékenység ( szenzitiritás), a türelem (tolerancia). A szűkebb és tágabb környezettel alakuljon ki pozitív érzelmi kötődés, hiszen az itt élő emberek megismerése és szeretete vezeti el gyermekeinket ahhoz, hogy megértsék az ünnepek fontosságát, a szülőföld, a hazaszeretet fogalmát. A gyermekek szociális viselkedésére az ünnepi várakozás izgalma, a közös készülődés maradandó hatást gyakorol, érzelmi megerősítést eredményez. Az Óvodában a közösségében kialakult hagyományok összetartó ereje adjon biztonságérzést a gyermekeknek, hatására minden gyermek a közösség nélkülözhetetlen tagjának érezze magát. A gyermekek érezzék át az ünnepek fontosságát. Figyeljék meg, hogy ezek, a mindennapoktól eltérő, különleges alkalmak, külsőségekben, viselkedési szokásokban is megnyilvánulnak. Ismerjék meg a meglepetés, az örömszerzés, a hazaszeretet érzését, lehetőségeit, módjait, jelképeit. Az ünnepeink, hagyományok ápolásával érjük el, hogy a gyermekek megérezzék, a világnak amibe születtek múltja, jelene és jövője van. Az ünnepeket az ember mindennapjaihoz kapcsolódó eseményekhez, és a természetben végbemenő változásokhoz kötjük. •

Nemzetünk ünnepei: március 15. október 23.

•

Természeti ünnepek: farsang, húsvét, majális, pünkösd, mikulás, karácsony

•

Gyermeki ünnepek: születésnap, gyermeknap, sütőtök fesztivál, sportnap, ovi-olimpia, ovi-foci, anyák napja, óvodai évet záró ünnepség, iskolába menő gyermekek búcsúztatása, színházlátogatások, hangversenyek látogatása, kirándulások

A gyermekeket körülvevő felnőtt tudatosan törekedjen arra, hogy hitelesen fejezze ki érzelmeit, és fejlessze a gyermeki érzésvilágba való beleélési képességét. Ennek tudatába alakítsa a gyermek erkölcsi érzelmeit ( barátság, szeretet, stb .), erkölcsi tulajdonságait (együttérzés, bátorság, stb.), intellektuális érzelmeit ( aktivitás, siker, felfedezés ).

86

Az óvodapedagógus hagyja megtapasztalni a már ismert szabályokat, megfigyel, őrködik, nem avatkozik be a szituációba, hogy a gyermekek közösen keressék meg a megnyugtató megoldást. A bátorító pedagógia alkalmazásával a szociális én kép és a társas kapcsolatok kialakítását erősítjük. Fejlesztő hatása pozitívan érződik a gyermekek magatartásában. Legyen minden csoportnak különböző tevékenységeket jelző szimbólum képrendszere, a gyermekek önbizalmának megerősítésére, legyen motiváló hatású számukra: •

születésnap tábla

•

itt vagyok tábla

•

ilyen csoportos vagyok

•

ma én vagyok a felelős

•

gyümölcsnap jelző

•

heti rendet jelző

•

ma nem alszom itt az óvodába

•

évszak jelző tábla

•

tevékenységet jelző tábla

Az óvónő alkalmazza a metakommunikáció eszközét, mosolyával, simogatással elismerő fejbólintással fejezze ki érzelmeit. Viselkedése, a szavakat kísérő mimika és gesztusok harmóniája teremti meg a csoport, és az egyes gyermekek számára a biztonságérzetet, a bizalommal teli oldott környezetet. Feltétlenül építsen az esztétikai érzelmek alakításában a harmonikus óvodai környezetre, a természetes anyagok fejlesztő hatására. Esztétikai élmények biztosításával ismerjék meg, igényeljék és fogadják be szűkebb és tágabb környezetükben a művészi élményt. Az ovigaléria elsősorban a gyermeki alkotásokon keresztül hozza be a művészetet a gyermekek számára. Az egyedi és kreatív alkotásokon keresztül formálódjon esztétikai érzékenységük, egymás munkájában gyönyörködjenek, fedezzék fel a tartalmi mondanivalóját, pozitív élményekkel értékeljék a látottakat. Az évszak galéria hagyományos állandó kiállításként funkcionáljon. Az óvodába látogató minden gyermek és felnőtt számára sugározzon külső és belső harmóniát az intézmény. Évi két alkalommal a szociometriai vizsgálat eredményeként, az eredményre építve tervezze meg nevelési feladatit.

21. Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósításához Az anyanyelvi nevelés tartalma Az egyén életében az anyanyelv a legfontosabb eszköze a szociális kapcsolatok kiépítésének az emberek közötti kommunikációnak. Minden ember számára az anyanyelv és ennek kifejezője a beszéd jelenti azt a csodálatos képességet, amellyel meg tudja magát értetni, ki tudja fejezni gondolatait. Az anyanyelvi nevelés valamennyi tevékenységi formában megvalósítandó, kiemelt jelentőségű feladat minden felnőtt számára. Nyugodt, biztonságot sugárzó, beszédes nevelői légkör létrehozásában meghatározó szerepet tölt be az óvónő: óvónő-gyermek, gyermek-gyermek, gyermek és dajka néni, gyermek és más

87

felnőtt, kapcsolatában. A gyermekek a kommunikáció segítségével változatos tevékenységekben és spontán helyzetekben szerezzenek ismereteket, és tapasztalatokat. Használja ki azon beszélgetős helyzeteket, formákat mint a beszélgető kör, játékszituációk, könyvnézegetés, egyéni, közösen átélt élmények hatását mely által a gyermek beszélőkedvét a meghallgatással támogatjuk. Figyelje a gyermekek egyéni megnyilvánulásait. Állandó beszédkapcsolatban legyen csoportjával, meghallgat, beszél, és mintát ad az utánzásra. Az óvónő kifejező, árnyalt, tiszta, nyelvtanilag hibátlanul felépített beszédmódja nyújtson példát a gyermekek beszédfejlődésének, kommunikációs készségük kibontakoztatásához. Az óvónő rendelkezzen megfelelő gyermek ismerettel, ennek birtokában legyen képes a nyelvi fejlődésben elmaradott, vagy a kimagaslóan fejlett gyermekeket differenciáltan fejleszteni értő figyelemmel, hozzájuk fordulva törődni. Az anyanyelvi játékok kezdeményezésével, élményeket szerezve, játékos formában fejlessze beszédprodukciójukat, beszédészlelésüket, beszédmegértésüket. Mivel az anyanyelvi nevelés legfőbb színtere a család, fontos megismerni azt a szociokulturális hátteret, amelyből a gyermek az óvodába kerül. Törekedni kell a család nyelvi kultúrájának pozitív irányú befolyásolására. Az értelmi fejlesztés és nevelés tartalma Az óvodás gyermekek értelmének kibontakoztatása az érzelem indította játékos tevékenységeken keresztül, sokoldalú érzékszervi megtapasztalással valósuljon meg. Megismerő tevékenységük csak céltudatos és rendszeres érzékszervi működtetés mellett fejlődhet teljes értékűen. Az új, változó és gazdag benyomásokkal való találkozás örömforrás legyen számukra. Olyan lehetőségeket teremtsen az óvónő mely hatására a gyermekek örömteli élményeket élnek át, ahol megismerkedik számára izgalmas témákkal, anyagokkal, eszközökkel, közben kutakodhat, felfedezheti környezetében a való világot. Olyan tapasztalatok szerzésére nyújtson segítséget melyekkel megismerhetik saját teljesítőképességüket, fejlődik figyelmük, kitartásuk, pontos feladatvégzésük. Hagyni kell a gyermekeket, hogy egyéni ötleteik kibontakozhassanak, egyedi megoldásokat hozzanak létre, kreatív produktumot teremtsenek. Kooperatív együttműködési helyzetekben munkamegosztásban ösztönözze az óvónő a gyermekeket a próbálgatásokra a problémák megoldásában. Dicsérje kreatív gondolkodásukat egyedi megnyilvánulásaikat úgy, hogy a gyerekek érezzék, hogy saját ötleteik, gondolataik viszik előbbre a feladat megoldásához őket. Az értelmi képességek szintjének megismeréséhez az óvónő megfigyeléséket végez, erre építi a rászoruló gyermekek és a kiválóan kreatív-tehetséggyanús gyermekek egyéni fejlesztését. A kiemelkedően kreatív gyermekek azonosítása után továbbfejlődésük érdekében irányítsa őket a speciális tehetséggondozó óvónőkhöz a külön foglalkozásra. A gyermekek belső érése, valamint a családi nevelés és az óvodai nevelési folyamat eredményeként a gyermekek többsége az óvodáskor végére hat-hét éves korra eléri az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettségi szintet. Belép a lassú átmenetnek abba az állapotába, amelyben az óvodásból iskolássá érik. A rugalmas beiskolázás az életkor figyelembevétele mellett lehetőség van a fejlettség szerinti beiskolázásra. Az óvónők a szülőkkel együtt döntsenek, egymás véleményének figyelembevételével a gyermekek rugalmas beiskolázásáról.

88

22. A játékhoz A tevékenység tartalma A játék a kisgyermek elemi pszichikus szükséglete, melyet visszatérő módon, hosszantartóan és lehetőleg zavartalanul kell kielégülnie. Az óvodapedagógus utánozható mintát ad, bevonható társ, segítő, kezdeményező lesz, ha a játék folyamat elakad. Az óvodában előtérbe kell helyezni a szabad játék túlsúlyának érvényesülését. Ahogy nincs abszolút szabadság, nincs abszolút szabad játék sem. A játék pedagógiailag tudatosan alakított feltételek mellett szabad. De ezt a szabadságot már nem lehet tovább korlátozni. A játék szabadsága kiterjed a mit, kivel, hol, mivel, meddig, hogyan játékorientáló szempontokra. A játékban a gyermekek érdeke azt kívánja, hogy szabadon dönthessenek, hogy kivel játszik, milyen szituációt dolgoz fel, s milyen játékeszközökkel váltja valóra. Legyen joga az elevenséghez és a nyugalomhoz, a csendhez és a hangoskodáshoz, hogy türelmesen meghallgassák, hogy „szeretgessék”. A szabályok életszerűek, értelmesek, a gyermekek számára elfogadhatók és önként felvállalhatók legyenek. A szabad játékban a kreatív képzelőerő, a gondolkodás, a sokféle manipulációs tevékenység, a különböző típusú játékok, a szivárvány minden színében legyenek jelen. Az óvodapedagógus személyiségével, szeretetteljes magatartásával, gesztusaival, érzelmeivel, pedagógiai attitűdjével, értékrendjével, játékkultúrájával, életvezetésével olyan bizalom teli játékos légkört teremt, melyben a gyermekek kreatívak, ötletesek, felfedezők lehetnek. Segíti a gyermekeket a szocializáció szempontjából a tevékenységek gyakorlásában az egymás mellett, az egymást keresők, az egymásra találók, az egymással játszók társas kapcsolatok igényeinek kielégítését. Tudatosan alakítja, hogy a játéknak állandó tere, folyamatosságot biztosító lehetősége legyen. A természetes folyamatot további ötletekkel, javaslatokkal támogatva mindig az előző megnyilvánulásokhoz igazítva azokra építve, a közösen alakított és kanyarított játékfolyam maga a „játszás” az eredmény. A gyermekek az otthonról hozott játékokkal bővíthetik a meglévő eszköztárat ezáltal a különböző játéktémákat. A játékidő A rugalmasan kialakított napirend szolgálja a szabad játék védelmét, az óvodába érkezéstől kezdve az óvoda elhagyásáig. A folyamatba csak a reggeli étkezés, a szervezett mozgásfejlesztés, a kirándulások, a különböző művészeti élményt nyújtó programok ( hangverseny, bábszínház látogatása stb.) szólhatnak bele. A játékok elrakása rugalmasan történik. A gyermekek játsszák ki élményeiket, vágyaikat, félelmeiket, a játék témán keresztül, akár több napon és héten keresztül is. Addig tartson, míg számukra örömet, újszerű élményt, és tevékenységet hordoz magában. A helyesen kialakított életrendhez a szabad levegőn való tartózkodás is hozzátartozik. A gyermekek naponta több órát töltsenek a szabadban, s ez az idő minél több mozgással, és kreatív játékkal teljen el.

89

A 3-4 éves gyermekek gyakorlójátékában a mozgásos, manipulációs, verbális játékok az egész nap folyamán biztosított. Jelentsen örömöt és sikert a gyermekek számára az újraismétlések játéka. Az 5-6-7- éves gyermekek a megkezdett játékokat, témát, akár több napon keresztül is folytathatják, bővíthetik eszközökkel, átalakulhat az addig együttjátszó csoport képe, szerepek kialakulhatnak, átalakulhatnak stb. A játék tere A kreatív alkotó játék egyik alapeleme a tér növelése, szűkítése, alakítása. A gyermekek a hellyel és térrel önállóan gazdálkodhatnak, a játékterek átalakítása rugalmas a gyermeki igények figyelembevételével, csoportszobához tartozó öltözők kihasználása a nagyobb mozgásos tevékenységeknek. A gyermekek önállóan mozgassák a berendezés tárgyait igényeiknek, játékuknak megfelelően. (mozgatható paravánok, padok, asztalok, tornaszerek, sátrak, stb. felhasználásával) A hely tudatos alakítása, szabályozza a társas kapcsolatokat. A szűkülő, sokzugos tér osztja a 20-25 fős gyermekcsoportokat. Nyugodt együttműködésre ösztönzi az egymással interakcióba kerülő 3-4 fős mikro csoportokat. Megteremtik a játék intimitását. A terek nyitásával a szocializáció fejlettebb szakaszában, a kreatív, több csoportra kiterjedő játékra lehet inspirálni a gyermekeket. A vegyes életkorú óvodai csoportokban a gyermekek tűrőképessége, kitartása, figyelme és önfegyelme jelentősen eltér, ezért a nagyobb mozgástér biztosítása a játékidőben nagyon fontos. A szomszédos csoportok alkalmankénti összenyitásával, keressék a gyermekek az együttműködést szomszédos társaikkal. A gyermekek játéktere: •

•

Állandó játékterek: babaszoba-családos játék, ábrázoló kézműves sarok, építőszőnyeg, szerelő – barkács műhely, fejlesztő játékok - logikai játékok helye asztaloknál, mesesarok stb, könyvtár sarok, Változó játékterek: bábszínház, zenei tevékenységek, egyéb gyermekek által igényelt témák helye, udvari tevékenységek, ábrázolás, konstruálás stb. helyei, szituációs játékok adta terek.

Az udvari játék tere A gyerekek harmonikus testi-szellemi fejlődésének elengedhetetlen eleme a szabadban, friss levegőn aktívan eltöltött idő. A színhely nem csupán az óvodához tartozó udvar hanem játszótér, parkok, folyó- és tó partja, erdő, mező, családi házak kertje. Az óvónő biztosítsa a gyermekek számára a változatos kreatív udvari játékot. Célszerű az udvaron is kuckókat kialakítani. Az udvari játékeszközök kreatív felhasználásával működhet, pl.: színház. A kézműves tevékenységeknek is legyen állandó helye az udvaron, ahol a gyermekek az udvaron is folytathatják a csoportszobában elkezdett tevékenységet. (pl.: szövés, agyagozás, virágkötészet, rajzolás, festés, stb.) A mozgáshoz nagy, szabad térre és ötletes eszközökre van szükség. Ezt szolgálják az ügyességi játékok felszerelései: mászásra alkalmas hágcsók, láncos egyensúlyozó, stb. A gyermekek használják bátran ezeket az eszközöket. Játszanak népi játékokat, versenyjátékokat.

90

Építő játékrész a homokozó. Hagyjuk a gyermekeket önállóan tervezni, kivitelezni. Kedvükre gyúrjanak, építsenek homokvárat, építsék be az általuk készített kiegészítőket, (pl. festett kavics állatokat, falécekből készült kerítést, termésekből barkácsolt figurákat, papírhengerekből tornyot, hidat stb.) Az udvaron bátran és biztonsággal használják a közlekedési eszközöket, kerékpárokat, rollereket, gördeszkákat, görkorcsolyát, gyakorolják a közlekedési szabályokat. A játék eszközei A csoportszoba dinamikus és fejlődő-változó környezet, amely tele van interaktív anyagokkal, eszközökkel, és olyan tapasztalatszerzési lehetőségekkel, amelyek megfelelnek a gyermekek egyéni érdeklődésének, életkori igényeinek. Az egyes játékfajták színhelyeit az anyagok, és eszközök gazdagsága jellemezze. A kreativitás kibontakoztatásának eszköz feltételei: •

A papírtól, a textiltől, a fától, a fémtől, a termésektől, fonalaktól, drótoktól, dobozoktól, virágoktól kezdve, kimeríthetetlen az anyagok tárháza. Az anyagok a gyermekek számára a „kacatok világát” jelentik, amiből csodák születhetnek.

•

A jelmezeknek nagy jelentőséget kell tulajdonítani az egyes szerepek játszásánál. Ezeket úgy válogassa össze az óvónő, hogy sokféle felnőtt szerepet tudjanak utánozni a gyermekek.

•

Félkész anyagok, megváltoztatható, átalakítható játékszer.

•

Konstrukciós térbeli összeszerelhető fém és fajátékok.

•

Információs eszközök: mobiltelefon, gyermek laptop, hangos könyvtár(saját készítésű mesék CD-re felvéve), informatikai játékok( preventív és kompenzáló szerepet betöltve, megfelelő pedagógiai környezetben didaktikai játékok szoftver alkalmazásával.

A megfelelő játékeszköz-állományt folyamatosan frissítsük, bővítsük. Az óvónők, szülők, gyermekek közösen gyűjtsék a kiegészítőket. A szerepjátékok helye sugározza a meghittséget, kreatív összekapcsolási lehetőséget biztosítson az egyes helyek között. A babaszobában, a konyhában használatos eszközök ne legyenek miniatűr változatai az eredetinek. 3-7 éves kor között a gyermekek a normál méretű eszközöket nagyobb biztonsággal használják. Valóságos szerepek: anya, apa, menyasszony, vőlegény, boltos, orvos, rendőr, tűzoltó, sofőr, iskolás. Mesei, ill. elképzelt szerepek: királylány, királyfi, boszorkány, tündérek, robotok, dinoszauruszok, szörnyek. A gyermekek bármikor szolgálhassák ki magukat korlátozás nélkül a különböző eszközökkel. Álljon rendelkezésükre bő eszközállomány, főleg a gyakorló játékhoz, mely a kisebb gyermekek játéka.

91

23. Verselés, mesélés, dramatikus játékhoz A tevékenység tartalma Az irodalmi anyag kiválasztásában mindenkor a gyermek érdeklődése, fejlettsége a meghatározó. A mesehallgatás, a hét minden napján biztosított a gyermekek számára, mely az egész csoport számára egyszerre szervezett formában valósul meg. A mesék, versek kapcsolódhatnak az óvodai élet más tevékenységformáihoz, pl. a zenéhez, vizuális tevékenységhez, mozgáshoz, az óvodai ünnepekhez, a népi hagyományokat őrző ünnepekhez stb. A gyermekek ismerjék meg a mese alatti szabályokat, szokásokat ( csendesség, nyugalmi állapot). A gyermekek tanúsítsanak toleranciát, egymás iránt a mese hallgatása közben. Az irodalmi nevelés szerves része a bábozás és a dramatikus játék, melyre az irodalmi élmények ismétlése, többszöri feldolgozása ad lehetőséget. A bábjátékokkal, dramatikus játékokkal kibontakoztathatjuk szabad önkifejezésüket, elősegítjük a helyes légzést, téridőérzék, verbális emlékezet, beszédszervek fejlesztését, az összefüggő szövegmondást (pl. mese folytatása, saját mese kitalálása). A dramatikus játékok lehetőséget adnak a társalgási kedv fokozására, önálló versmondásra. Megtanulják az egymásra figyelést, egymáshoz való alkalmazkodást. Nagy kihívás, hiszen egy időben kell figyelni a mozgásra, szövegre, ill. a zenére. Óvodába lépés után a 3 évesek elsődleges irodalmi élménye az óvónő mondókázása, ölbeli játéka, mely során kapcsolatuk bizalmassá, szeretetteljessé válik. A mondókákhoz kapcsolódó játékok tegyék érdekessé, örömtelivé a játékot. A lovagoltatók, höcögtetők, csiklandozók, állathívogatók, tapsoltatók ritmikus ismételgetése a belső egyensúly megteremtésére szolgálnak. Én-erősítő hatásuk nagyon fontos. Az év folyamán tudjanak: 8-10 verset ismételgetve. A versek hossza nem mérvadó. Fontosabb a ritmusa, a fülbemászó szövege. Ha tetszik a gyermeknek, megtanulja. Vershallgatásra szintén 8-10 vers. A 3-4 éves gyermekek először csak hallgatják a rövid meséket, ízlelgetik a mese légkörét, s esetenként élvezői lehetnek nagyobb társaik, s az óvónő mese dramatizálásának. Év végére legyen képkártya gyűjtemény a kedvenc meséikből, melyet szívesen kérnek és hallgatnak. Megismerik a bábokat, használatukat. A képeskönyvvel való első óvodai találkozásuk kötetlen, kellemes együttléttel kapcsolódnak össze. A 4-5 éves gyermekekben kialakul az irodalom szeretete. Egyre több verset, mesét tudnak az évszakokhoz kapcsoltan. Kezdetben felelgetős mondókákkal, tréfás láncmesékkel, rövidebb tündérmesékkel, műköltészeti alkotásokkal ismerkedjenek meg. Tudjanak: 6-7 db népi mondókát a környezetről, időjárásról, évszakokról, természeti jelenségekről, tárgyakról, állatokról, növényekről. 2-3 kiolvasót. 6-7db (8-10 rövid sorból álló) verset. Vershallgatásra szintén 6-7 verset. Teremtsük meg a lehetőséget, hogy kedvenc meséjüket többször hallgathassák meg. 10-14 új mese: állatmesék, láncmesék, egyszerű tündérmesékkel ismerkedjenek. Az ismétlések, a mese különböző módon való feldolgozása közben (dramatikus játék, bábozás) az irodalmi élményt újra élik, önálló, fantáziadús alkotásra serkentve a gyermekeket. A 6-7 évesek megismerkednek a hosszabb terjedelmű, bonyolultabb szerkezetű tündérmesékkel, verses mesékkel, elbeszélésekkel, realisztikus történetekkel, folytatásos

92

mesékkel. A versek témaköre a gyerekek élményvilágára épüljön. Önállóan megteremtik a bábozás, dramatikus játékok körülményeit, kreatívan használják fel a csoportban meglévő, ill. a közös barkácsolással készített eszközöket. Az óvónő gyermek és irodalomszerető, ötletgazdag, játékos humorral, empátiával, előadói készséggel rendelkező legyen. Fontos, hogy a versekkel, mesékkel fokozzuk a gyermeki kíváncsiságot, a várakozás izgalmát, mélyítsük el a játékos, humoros írásokkal a varázslatot, nyújtsunk minél maradandóbb, sokszínűbb élményt számukra az irodalom kifejező eszközeivel is (népi mondókák, gyermekversek, népmesék). Az óvónő rugalmasan, sajátos óvodai csoportja fejlettségének, adottságainak, környezeti feltételeinek megfelelően válogasson a művek közül. Esztétikai, közösségi érzelmek mozgatják a képzeletet, bővíti ismereteiket, szórakoztatja, amely a témaválasztásban ritmikájában, zeneiségében, gondolatiságában, hangulatában, stiláris és nyelvi kifejezőeszközeiben megfelel. Az óvónő a mindennapos meséléshez megfelelő körülményeket, szeretetteljes, meghitt hangulatot árasztó légkört teremtsen. Találja meg a gyerekek számára a mindennapos mesélés optimális időpontját. Megkönnyíti a mesemondás megszervezését, ha állandó mesemondó helyet, rendszeresen visszatérő hangulatkeltő elemeket ( mesepárna, furulyaszó gyertya) alakít ki a csoportban. Az irodalmi tevékenységhez szükséges eszközöket (az átváltozáshoz szükséges kellékek, ruhák, bábok) elérhető helyen tárolja, hogy a gyerekek bármikor hozzáférhessenek. Az óvónő maga is gyakran használja a bábokat, a gyerekekkel ismertesse meg a bábok fajtáit, a bábkészítést a bábok mozgatását. Az óvónő adjon lehetőséget arra, hogy a nap bármely szakában bábozhassanak, ill. dramatikus játékokat játszhassanak. Biztosítsa a kötetlenséget, a játékosságot. A gyerekek motivációjára építsen. Adjon lehetőséget a spontán beszédhelyzetekkel beszédaktivitásuk fokozására (saját érzéseit, gondolatait elmondhassa). Az óvónő törekedjen a változatos hangzású beszédre, tiszta hangképzésre, kerülje a hangos beszédet, az emelt hangú, távolságtartó, utasító beszédmagatartást. Őszinte előadása, a mesevers élményszerű bemutatása, a kifejező mozgások, a non-verbális kommunikáció (gesztus, mimika, tekintet) a reproduktív alkotó képzelet felhasználása egyenként vagy együttesen egységet alkotva van jelen. A dramatikus játékok során a gyermeki improvizáció, a kreatív képzelet, a kifejező testmozgás kap teret. Ilyen alkalmakkor a gyerekek mindent eljátszanak ami velük megtörtént, de azt is megélhetik amit szeretnének. Juttassa az óvónő a gyerekeket az óvodán kívüli irodalmi élményekhez is. (bábszínházi, gyermekszínházi előadások). Legyen biztosított a gyermek saját vers-és mesealkotása annak mozgással vagy ábrázolással történő kombinálása a szabad önkifejezés megvalósításában.

24. Ének, zene, énekes játék, gyermektánc Zenei tevékenység tartalma Naponta többször nyílhat lehetőség az éneklésre, zenélésre, mely történhet irányított formában (ének- zene foglalkozás), más foglalkozásokon illetve spontán a gyermek kezdeményezéseként. A zenei anyag kiválasztásánál fontos, az igényes, a gyermekek fejlettségi szintjének megfelelő válogatás. A zenei anyag zöme, a népi mondókák, dalos játékok, és az ünnepekhez kapcsolódó énekes népszokásokból tevődik össze. 3-4 évesek tudjanak: 10-14 gyermekdalt,

93

2-3 műdalt, 4-6 motívumos, 5 hang terjedelmű pentaton (fél hang nélkül), 5-6 db, 2-4 motívumból álló mondókát. 4-5 évesek tudjanak: 12-15 gyermekdalt, 3-4 műdalt, 6-8 motívumos, 6 hang terjedelmű pentaton, lefutó: f, t dallamot, 4-6 db, 4-6 motívumból álló mondókát. Az óvónő építse be a kisalföldi tájegységhez kapcsolódó gyermekjátékokat a program zenei anyagába. Ismerkedjenek az óvodában játszható énekes népszokásokkal (pásztorjáték, komatálazás, pünkösdölés, lakodalmas, stb. ) Nem a szereplés, hanem mindig a játék öröme, egyedi íze a legfontosabb. A felnőttek játéka színesítheti hagyományos ünnepeinket. A változatos zenei produkció, melyeket az óvoda dolgozói, vagy a szomszédos zeneiskola gyermekei adnak elő, hangulatfokozói lehetnek az ünnepeknek, a hagyományőrző cselekvéseknek.(pl. tréfás népdalokat énekelnek az óvónők a farsangi délelőttön, ovikoncerten vesznek részt). Képzett, zenész szülők előadása még közelebb hozza a muzsikát a gyermekek számára. Az énekes játékok legfontosabb eleme az együttes, társas zenélés, mozgás, játszás. Fejlesztik a mozgás és kapcsolatteremtés képességét. Erősítik a társakra való őszinte odafigyelés képességét, a másik gyermek elfogadására nevelnek. Zenei képességek fejlesztése Éneklési készség fejlesztése: A gyermek utánzási vágyán alapszik, mivel hallás után tanítjuk a dalokat. Az éneklési készség fejlődéséhez sok ismétlés szükséges. A tiszta éneklést segíti, ha kis hangterjedelmű dalokat tanítunk, helyesen választjuk meg a hangmagasságot. Fontos a tiszta, szép, csengő hangú előadásmód. Az éneklés legyen könnyed, ne túl hangos, hanem egyszerű, természetes. Ügyeljünk az érthető kiejtésre. Hallásfejlesztés: a szünet, a csend, a hangok szüneteltetése, igen fontos része a zenének. A csend felfedezése után figyeljék meg a csend és a zaj közötti különbséget. Kezdjenek figyelni különböző zajokra (környezet hangjai, zörejei, állat, madárhangok), hasonlítsák ezeket össze. Fedezzék fel a különböző hangszerek hangjait (hegedű, cselló, furulya stb.). Énekeljenek minél többet a tiszta éneklés elsajátításának érdekében. Játszanak kérdés-felelet játékokat, változatos szövegekkel és ritmus motívumokkal. Bújtassanak el rövid dallam és ritmus részleteket játékos módon. Fontos, hogy a gyermekek tudjanak magasabban, mélyebben, halkabban és hangosabban beszélni, mondókát mondani, énekelni. Zene- ritmus-mozgás- gyermektánc: A ritmusfejlesztés során elsődleges az egyenletes lüktetés hangoztatása, érzékeltetése. A ritmust egész testünkkel ki tudjuk fejezni, mint hangszer szerepelhet. A gyerekek spontán módon reagálnak le a ritmusra, szünetre, dinamikai változásra, hangszínre, mondanivalóra. Engedjünk ennek minél nagyobb teret. A gyermeki mozgásigény kielégítésének egyik eszköze, a népi dalos gyermekjáték. Minél többet a szabadban! Az óvoda udvarán kiélhetik a népi gyermekjátékok adta mozgáslehetőségeket, hisz az udvar nyitott, tágas tere erre a legmegfelelőbb. A dalok ritmusa, tempó, tempótartás (gyors-lassú) a zenei, valamint a ritmus motívumok hangsúlyának kiemelés és visszhangszerű ismétlése változatos mozdulatokkal csoportosan és egyénileg, mind-mind a gyermekek ritmusérzékét fejleszti. A zene belső lüktetése szabályosan ismétlődő mozdulatok fejlesztik a gyermekek mozgásának összerendezettségét, fegyelmezettségét, kialakul harmonikus, ritmikus mozgásuk, ami a későbbi tánctanulás alapja lehet .Az óvónő figyeljen a mozgás esztétikájára, szép testtartás, mosolygás, ami legtöbbször ösztönös, hisz jó kedvvel táncolnak. A gyermekjátékokban előforduló változatos térformák (csigavonal, hullámvonal), egyszerű táncos mozgások (szerepcserés, fogyó –gyarapodó, kapus, páros mozgások) mind a gyermekek ritmikus mozgását segítik. Az egyöntetű, szép mozgásra való törekvés, fejleszti a gyermekek esztétikai fogékonyságát.

94

A zenei tevékenység akkor teljes és fejlesztő hatású, ha az óvodások zenei alkotásokkal is megpróbálkoznak. Az improvizációs játék, az alkotás örömet, sikerélményt nyújt, ébren tartja további érdeklődésüket. A rögtönzés minden kisgyermek sajátja. Hozzájárul az érzelmiakarati fejlődés zavarainak leküzdéseihez is. Hangszerek fejlesztő hatása: A hangszeres zenélés segíti a zenei képességek alapozását, fejlesztését. A felfedezés, az öröm, az önkifejezés élményét nyújtja. Hangszerhasználat során fejlődik a finommotorika, memória, figyelemkoncentráció képessége, figyelem megosztó képessége, észlelés pontossága, alkotó képzelet, gondolkodás. Használjanak ütőhangszereket a lüktetés és a ritmus érzékeltetésére (dob, cintányér, xilofon, triangulum, metallofon). A közös hangszeres zenélés alkalmával a gyermek feloldódik, a közösségből kiemelkedik és mindez alapja lehet egy komolyabb zenéhez való közeledéséhez. A körjátékokhoz használt eszközök, legyenek esztétikusak, készítsenek a népi gyermekjátékokhoz hangszereket természetes anyagok felhasználásával.(pl.: dióból pengetős hangszer, lopótökcsörgő, köcsögduda, különböző hangzású botokból dobokat, kukoricaszárból hegedűt.) A szalmavirágból, gyöngyből készült koszorúk, szalagokkal, virágokkal díszített kalapok, fejdíszek, színes-és bő ráncolt szoknyák, kendők, mind a gyermekek örömére szolgál, esztétikai fogékonyságukat igényességüket alakítja. Az eszközök legyenek elérhető helyen, hogy a gyermekek bármely időszakban eljátszhassák velük kedvenc dalos játékukat. Zenehallgatás: A zenehallgatás anyagát módszeresen válogassuk össze, hogy a gyermekek könnyen ráhangolódjanak és élvezzék a muzsikát. A zenehallgatás sokszínű szervezési formában valósuljon meg. • • • • • •

Az óvónő élő, egyéni éneke, vagy hangszerjátéka legyen az elsődleges közvetítő a zenehallgatásban, mellyel a zene szépségét, művészi értékét közvetíti. Befogadás idején altatódallal kezdjük a zenehallgatást. Az első élményeknek szépnek, igazinak kell lenniük, mert örökké tartanak, meghatározóak. Két óvónő kétszólamú, kánon- éneke, színesítse a zenehallgatást a gyermekek számára. Volt óvodásaink zenei koncertje akik zenei tanulmányokat folytatnak példaértékű a gyermekek számára Városi szervezésű hangversenyek látogatása a „Zenebirodalomban”. Óvónői énekkar évszakonként, és a hagyományos ünnepek alkalmával örvendeztesse meg a gyermekeket.

Csak a legjobbat, legszebbet szabad nyújtani, ami gyönyörködtet. Fontos a „csak tiszta forrásból „ elv.

95

25. Rajzolás, mintázás, kézimunka A tevékenység tartalma Az alkotó tevékenységhez jó minőségű eszközöket, természetes anyagokat biztosítson az óvónő ,valamint egy különálló teret, ahol a nap bármely szakában nyugodtan tudnak tevékenykedni a gyerekek. Ez általában a csoportszoba egyik elkülönültebb része, az ábrázoló sarok. Itt tárolható elérhető helyen, nyitott polcokon azon eszközök amiket bármikor levehetnek használhatnak a gyermekek. Az ábrázolással kapcsolatos szokásokat, a biztos,balesetmentes eszközhasználatot, tapintatos irányítással alakítsa ki. A különféle technikák gyakorlásához biztosítja a feltételeket a mindennapi játékban is. (pl. ollók, papírok, gyöngyök, ragasztó). A tevékenységben az ötletességre, eredetiségre, önállóság megerősítésére figyel, s nem csak az eredményre. Elegendő időt biztosítson, hogy a gyerekek addig alkossanak, amíg kedvük van hozzá. Fontos, hogy naponta tapasztalják meg az anyagok tulajdonságait, felhasználhatóságát, a technikai megoldásokat, melyek által fejlődik finommotorikájuk, gazdagodik érzelemviláguk, bővül szókincsük, növekszik kreativitásuk. Az óvodába kerülő 3-4 éveseknek lehetőséget kell biztosítanunk , hogy játszva ismerkedjenek meg az anyagokkal, eszközökkel, a technikai kivitelezés módjaival. Ebben a korban kiemelkedő szerepe van a taktilis érzékelésnek. Már a befogadás ideje alatt kínálja fel az óvónő plasztikai munkák, rajzolás, festés, az építés, a képalkotás lehetőségét. Ismerjék meg az agyag, gyurma,lisztgyurma alakíthatóságát, a temperát, ujjfestéket, az eszközöket. A képalakító tevékenységek technikáját, eszközeit is tervezze meg. A téma még nem tervezhető a firka, és a forma-firka átmeneti szakaszában. A gyermekeknek legyen lehetősége az élményeiknek megfelelő szabad témaválasztásra. Rajzfejlődésük nyomon kísérése a gyermekek egyéni fejlettségi szintjük azonosítását képezi. 4-5 éves korban az alkotó- alakító tevékenység bővül. Kezd kialakulni gyermekekben a valamit alkotás igénye. Megjelenik rajzukban az emberábrázolás, a környezet , saját elképzelésük alapján . A séták, kirándulások során vagy az udvaron , a parkban gyűjtött kincseket kreatívan használják fel alkotó tevékenységeikben. Kezdjen kialakulni bennük a „valamit alkotás” igénye. A természetes anyagok megmunkálásával – belső érdeklődésüktől motiválva – fokozatosan éljék át a valódi alkotás örömét. Gazdagodjon a technikai megoldások sora : gyöngyfűzés, krumpli nyomat, papírhajtogatás , papírfűzés. Az építés során variálják a teret, használjanak ehhez berendezési tárgyakat, dobozokat, ezzel is fejlődik alkotó-komponáló képességük szereljenek érdekes tárgyakat, használjanak nem szokványos eszközöket: drótot, kapcsokat, huzalokat, textil anyagokat. Az óvónő engedje, hogy több napon keresztül folyhasson ez a fajta tevékenység. Az óvónő segítse a gyermekeket abban, hogy itt is az egyéni kifejezés jusson érvényre. 6-7 évesek képi és térábrázolásában jelenjenek meg a mesék, a játékok , az ünnepek élményei. Használjanak eredeti megoldásokat, jelenítsék meg a formákat, színeket egyéni módon. Az elkészült alkotásokat használják fel játékuk során.

96

A vizuális tevékenységek komplex jellegűek. Fontos, hogy más tevékenységek tapasztalatai, élményei, kreatívan jussanak kifejezésre a gyerekek munkáiban ( irodalom, zene, környezet ) Sok, közösen átélt élményt nyújtunk számukra, s ezzel ösztönözzük őket a közös alkotásra. Az együttmunkálkodás során fejlődnek társas kapcsolataik, pozitív irányba alakul az alkalmazkodóképesség , segítőkészség, együttgondolkodás, elfogadás, tolerancia. Az elkészült munkákat mindig a csoportok öltözőjében, az óvoda galériájában kerülnek kiállításra. A folyamatosan működő ovi-galéria által a szülőknek és a gyermekeknek esztétikai gyönyörködést biztosít, ízlésformáló hatással bír. A gyermekek élmény és érzelemvilágának gazdagítása, szép iránti fogékonyságuk fejlesztése érdekében: az óvodapedagógus múzeum, kiállítás , galéria látogatásokat szervezzen. Legyen lehetőségük, hogy művészeti tárgyú albumokat könyveket nézegessenek. A gyermekek számára biztosítson lehetőséget az óvónő a különféle rajzpályázatokon való részvételre. (pl.: állatok-növények élete, meseillusztrációk, egészséges életmód témáival kapcsolatos pályázatok, közlekedés, vágy-álmok, stb.). Siker ösztönözze őket az újraalkotásra. Az óvónő a szabad alkotás mellett szervezhet célirányosabb tevékenységet is. Javasolja a témát, de a megoldást a gyermekekre bízza. pl.: ajándékkészítés. Az ajándékkészítés egymásnak, szeretteinknek az ünnepekre, az ajándékozás örömének érzését alakítja a gyermekekben. Az óvodai ábrázolás őrizze meg játékosságát. A tiszta és vegyes életkorú csoportoknál az óvónő ne a csoport életkorát, hanem a gyermekek egyéni fejlődési tempóját vegye figyelembe. A leghasznosabb az, ha a gyermek vizuális felfogása a maga törvényeit követve fejlődik. Az óvónő beavatkozását mindig az vezesse, hogy mire van szükség az adott időpontban az egyéni fejlődés továbblendítéséhez. A vizuális tevékenységeket a gyermekek, más tevékenységek témáihoz, élményeikhez szívesen kapcsolják. Ezáltal tapasztalataik kreatívan és koncentráltan juthatnak kifejezésre ( így kapcsolódhat az alkotás az irodalom, zenei, mozgás, környezet megismerése, matematikai élmények, stb.) Az óvónő vállaljon szerepet a népszokások közvetítésében, a népi kultúra értékeinek átadásában, a népi kismesterségek megmutatásában. Barátkozzon azzal a megállapítással, hogy a gyermek ábrázolásaiban sohasem „hibázik”, hanem próbálgatva alakítgatja saját formanyelvét, motívumait. Ezen elemeket gyakran ismételgeti, kombinálja. Az óvónő ezekben a próbálkozásokban ismerje fel a formateremtő szándékot, a színhasználat kreativitását, az eredetiséget, s mindebben erősítse, dicsérje a gyermeket. A gyermekek életébe az ábrázoláson keresztül tudatosan építse be a néphagyomány-ápolást. A természetes anyagok varázsán keresztül vezesse be a gyermekeket a magyar néphagyomány rejtelmeibe, s nevelje őket iránta tiszteletre, szeretetre. Minderre a természetes anyagok közelsége és megmunkálása motiválja a gyermekeket. Kíváncsian nyúlnak az agyaghoz, gyapjúhoz, fonalhoz, bőrhöz, és fához. Az anyagok állandó jelenléte cselekvésre készteti őket, fejleszti alkotóképességüket. A gyermekek anyagismereti tapasztalatokat szereznek, kialakul technikai bátorságuk és önállóságuk. Fejlődik az alkotásra, létrehozásra való képességük. Formálja természetszemléletüket, esztétikai értékítéletüket. Bővül tér- és formaérzékük, színfelismerésük, látásuk, tapintásuk, képzeletük szárnyalhat, megfelelően működik szem-kéz koordinációjuk, nő akaratuk, kitartásuk.

97

A gyermekek, az óvodában olyan, külsőségeiben és tartalmában visszatérő élményeket éljenek át a tevékenységek gyakorlásában, amelyek a szülőföldjéhez, az otthonához kötik, egy életre szóló örökséget kapnak általa. A természet, a népközösség örökségét.

26. Mozgás A tevékenység tartalma Az óvodáskor a természetes mozgáskészségek tanulásának, fejlődésének, formálódásának időszaka. A mozgás sokoldalú tevékenység, mely átszövi egész életünket. Kisgyermekkortól természetes belső igényük, életszükségletük. Egészségfejlesztő testmozgás alatt értünk minden olyan mozgást, amit a vázizomzat hoz létre és amelyet energiafelhasználás kísér. pl:- mindennapi élet során végzett csekély intenzitású mozgások - olyan mozgások amelyeknek már kimutathatóan kedvező egészségügyi hatásai vannak - testedzés és sporttevékenység ( úszás, korcsolya, ovi-foci) Az óvodáskor a természetes mozgáskészségek tanulásának fejlődésének formálódásának időszaka. A rendszeres testmozgás nélkülözhetetlen az agy fejlődésében, meghatározó szerepe van az agyi funkcionálásban. A helyes testtartáshoz szükséges izomegyensúly megfelelő szintje vagy hátránya felhívja a figyelmet, hogy tartási rendellenességek hátterében leggyakrabban izomzati probléma lehetséges. Az izomerő sok-sok kúszással, mászással, négykézláb járással, függéssel, szökdeléssel fejleszthető optimálisan óvodáskorban is. A szabadtéri szabadjáték rendkívül fontos színtere a gyermekek nagymozgásos fejlődésének. A gyermekek nagyfokú mozgásigénye a szervezett foglalkozásokon megfelelő intenzitású és változatosságú gyakorlással elégíthető ki. Ennek leghatásosabb módja a sokmozgásos testnevelési játék. A sokoldalú fejlesztés egyik fő feladata a motoros képességek fejlesztése, amelyek adottságokra épülnek és tevékenységek közben gyakorlással fejlődnek. A mozgás és mozgásfejlesztés a csoportok napirendjében megjelenik: • a szabad játékban a gyermekek spontán, természetes mozgása közben, • valamint a kötelező mozgásos tevékenységekben. A csoportok napirendjében lehetőséget kell teremteni, hogy a gyermekek bátran használják a rendelkezésre álló Ayres mozgásfejlesztő eszközöket a szabad játékidő folyamán. Mindig óvónő felügyelet mellett, akár a játéktér kibővítésével az öltöző területén is végezhessék. ( hinták, függő mászókák, lépegetők, forgótölcsér, trambulin, stb.) A csoportszobában a kötelező mozgásos tevékenység életkori bontásban is megszervezhető a vegyes csoportokban. A kisebbeknek a csoportszobában, a nagyobbaknak az iskolai tornaszobában szervezhető. A kisebb gyermekeknél a WESCO eszközök használata ideális, esztétikailag, formailag, anyagában a legalkalmasabb mozgásfejlesztő eszköz. Az egyszerre szervezett mozgásfejlesztés a következő életkori bontásokban valósul meg: A 3-4 éveseknél főképp a természetes nagymozgások (járás, futás, csúszás, kúszás, mászás talajon, szereken, tárgy alatt vagy fölött, szer megkerülésével stb.) fejlődését hangsúlyozzuk, mivel e korosztályra a nagy, lendületes, nem kellően koordinált 98

mozgásforma a jellemző. E mozgások mozdulatait kell egyre jobban irányítaniuk, összerendezniük. Közben a legtermészetesebb módon ismerkedhetnek testrészeikkel és azok funkcióival. A nagymozgások végrehajtása közben spontán fejlődik az észlelés is. 4-5 éves korban nagyobb hangsúlyt kap a tér mozgásos megismerése. Ennek érdekében sok olyan gyakorlatot tervezünk, amikor különböző irányokban végeznek mozgásokat, és különböző térformákat mozognak be. Ezen kívül előtérbe kerül az egyensúlyérzék fejlesztése, a szem-kéz, szem-láb koordinációt fejlesztő gyakorlatok. A testséma fejlesztés terén kiemelt helyet kap az oldalak megkülönböztetése (lateralitás). A különböző testrészek mozgatásával, azok korábban megismert funkciói is rögzülnek. Az észlelés fejlesztése is megjelenik, de kiemelt feladatként az 5-6-7 éveseknél kerül előtérbe. Az 5-6-7 éves korosztálynál új feladatként jelentkezik a finommotorika fejlesztése. Ez nagyon lényeges fejlesztési terület, mivel a finommotoros koordináció, az írás megtanulásának elengedhetetlen feltétele. mozgásfejlesztő foglalkozásokon ezt természetes módon a szerek különböző fogásmódjával, a kisebb, testrészekkel végzett mozgásokkal lehet fejleszteni. (labdák, botok, karikák, szalagok stb.) Lehetőség nyílik a keresztcsatornák fejlesztésére is. A bemutatott gyakorlatokat látják, a tevékenység pontos megnevezését hallják, és elvégzik a látott, hallott feladatokat. Az intermodális kódolás (észlelési területek összekapcsolása) egyre biztosabbá válik. A mozgásfejlesztő foglalkozások során az óvónő teremtsen alkalmat speciális mozgásfeladatok beiktatására, testalkati deformitásokat megelőző gyakorlatok végzésére. A láb- és tartásjavító gyakorlatok beiktatásakor törekedjen a gyermekek sokoldalú megmozgatására, és a fokozatosságra. A speciális, korrigáló gyakorlatok ne uralják a foglalkozást, hanem egy-egy elemük tudatosan és rendszeresen épüljön be. Az óvodai mozgás szerves része a mindennapos játékos mozgásfejlesztés. Megszervezésének legoptimálisabb időpontja a gyermekek napirendjében rugalmasan is szervezhető. A délelőtti napirend második felében ajánlatos szervezni. Időjárástól függően szervezhető a csoportszobában, a szabadban is. Időtartamát tekintve naponta 25-30 perces örömteli mozgás elegendő, de ha a játékot nagyon élvezik, az óvónő ne zárkózzék el a ráadástól. Anyagát elsősorban sokmozgásos testnevelési játékok adják: futó-,fogójátékok, szerepes fogójátékok, szabály játékok, labdajátékok stb. Kiemelt szempont, hogy ezek a játékok fejlődésközpontúságot tartalmazzanak, minden gyermeknek esélyegyenlőséget biztosítson, élményt, sikert. A játékokat a legmegfelelőbb fejlesztési feladatokhoz igazodva választjuk ki. Az óvónő bátran használjon kézi szereket is ( párnák, labdák, szalagok, stb.), szerepes fogójátékokhoz egyszerű fejdíszeket. Fontos, hogy rendszeresek legyenek a játékos mozgásos percek, mert akkor szokássá, örömteli pillanatokká válnak a gyermekek mindennapjaiban. Törekedni kell a kooperatív mozgásos játékok alkalmazására. A mozgásfejlesztő foglalkozásokon a zene szerepe igen nagy, bátran alkalmazható. A zenével a gyermekek fáradékonysága is könnyedén áthidalható. Az óvónő a zene kiválasztásával vegye figyelembe, hogy milyen célból akarja használni: felpezsdítés, relaxálás. Lényeges az egyéni eltérésekre épülő differenciált fejlesztés jusson érvényre a kötelező foglalkozások szervezésekor. Ez különösen fontos, és talán nagyobb odafigyelést igényel a

99

vegyes összetételű csoportokban, ugyanakkor a homogén szerkezetű csoportokban sem elhanyagolható. Minden gyermek egyedi, egyéni képességekkel és készségekkel rendelkezik. Fontos feltétel mindkét óvónő segítő, óvó, irányító jelenléte. A differenciálás megnyilvánulhat az adott feladat nehézségi fokában, a végrehajtás módjában, a segítségadás mértékében, az ismétlésszám nagyságában, a feladat intenzitásában, eszközök használatában. Minél több foglalkozás szervezése és megvalósítása a szabad levegőn történjen. Ezzel a gyermekek edzettsége fokozható. Mert ha nem elég edzett a gyermek, gyenge lesz az izomzata, emiatt helytelen a testtartása, ami később az izmok megrövidüléséhez, azon keresztül mozgásszervi elváltozásokhoz, ortopédiai problémák kialakulásához vezethet. A gyermek ráadásul fáradékonyabb is, gyengül az állóképessége, ami kihat a figyelem, és a koncentráló képesség működésére. A figyelem minősége hatással van a gondolkodására, s a későbbi iskolai tanulásra is. A friss levegő élettani hatása felbecsülhetetlen értékű. Az udvar pozitív helyi adottságainak kihasználásával: a műanyag borítású tornapálya, a kerékpár pálya, a mászókák, az egyensúlyozást segítő játékeszközök, a különböző hinták, tudatos használatával a gyermekek edzettsége fokozható. Ezen helyszínek lehetőségeit használja ki az óvónő mind a kötelező foglalkozáson, mind a kötetlen szabad játékidőben. A szomszédos iskolával együttműködve szervezzen az óvónő tornatermi foglalkozásokat. Itt adjon lehetőséget a nagyobb tér kihasználásával a gyermekek szabadabb megnyilvánulásainak, kipróbálhatják gyorsaságukat, használhatnak olyan eszközöket (pl: mászókötél, függést segítő erősítő eszközök, bordásfal, ugrószekrény, WESCO tornaeszközök), amelyre az óvodában nincs lehetőségük.

27. A külső világ tevékeny megismerése, környezetünk védelméhez A tevékenység tartalma • •

Természet, ember és társadalomismeret. Környezetvédő, környezetalakító szemlélet magatartás

A környezeti nevelés folyamata sokrétű, a gyermek minden tevékenységét áthatja. A tárgyi, természeti, környezettel, jelenségekkel kapcsolatos tapasztalásoktól a társadalmi környezet történéseinek érzékeléséig terjed. A gyermekeket körülvevő világ megismertetésében a közvetlen megfigyelésre és a tapasztalatszerzésre építsen az óvónő, valódi környezetben. Minden tevékenységnek lehet matematikai tartalma, amelyet természetes módon lehet és kell is felhasználni az óvodai nevelés során. A matematikai nevelés és környezetismereti nevelés szoros interakcióban van egymással, ez a tervező munkában is valósuljon meg. A gyerekek tevékenység közben vegyék észre, hogy a tárgyak, halmazok stb. szétválaszthatók, összehasonlíthatók, szín, nagyság, forma, mennyiség szerint. Geometriai tapasztalatszerzés lehetőségeinél (építések, alkotások, szabadon vagy másolással, tevékenységek tükörrel, tájékozódás térben és síkban ábrázolt világban.) Szerezzenek mérésben, becslésben való jártasságot,(súly, űrtartalom, hosszúság) ismerjék fel a variációs lehetőségeket, alakuljon ki a gyermekekben a probléma érzékeny magatartás.

100

Alapelv: amit a természetes környezetben lehet megfigyelni, azt ott figyeltessük meg a gyermekekkel. (pl szabad természet, óvoda udvara, környező családi házak kertjei, állatkert, kirándulás, lakókörnyezet, kiállítás, múzeum, stb.) A gyermekek élményeire, spontán érdeklődésére, megismerési vágyára alapozva szerezzenek új ismereteket. A témák kevésbé behatároltak, környezetünk sajátosságaihoz igazítva, s nem elvont ismereteket közvetítve. Séták során, a látottak alapján megfogalmazódott kérdéseik – növények, fák, bogarak, háziállatok, madarak, stb. életével kapcsolatban -, ismereteik bővülését jelentik, a látvány pedig maradandó élményt nyújt. Minden évszakban gyönyörködjenek a természet csodáiban. Figyeljék meg az élővilágban végbemenő változásokat, amelyek a szemük előtt zajlanak le. Nagyon sok, érdekes felfedezni való van a mikro környezetben, pl.: az óvoda udvarán található fák, bokrok, virágok is szolgálhatnak tanulmányozni való jelenséggel. Mindig a gyermekek, és nem a felnőtt szemszögéből kell megítélni: mi az érdekes a világból? Ehhez nagyon jól kell ismerni a gyermekek tapasztalatait, egyéni élményeit, a szülők érdeklődési körét. Fokozatosan haladva a mikrokörnyezettől a makro környezet megismeréséig. A heti rendet célszerű úgy alakítani, hogy egy teljes délelőtt álljon rendelkezésükre az élményszerzéshez, a természettel való találkozáshoz. Pl. Duna parti kirándulás, állatkerti séta A környezetismereti sarokban tárolják a gyerekek különböző gyűjteményeiket: • Termés, növény, levél, gyökerek, kavicsok, virágok, stb. gyűjteménye • Itt kapnak helyet a különböző témájú a gyerekek által hozott és óvodai könyvek, lexikonok, folyóiratok, olyan albumok, melyet a gyerekek saját kezűleg készítenek kivágott színes lapokból (pl. préselt növényekből kis növényhatározó) – különböző témakörök feldolgozásához kiválóan alkalmazható. • Különböző kísérletekhez az eszközök tárolására, és a kísérletek elvégzésére is itt van lehetőség (pl. a növények fejlődésének nyomon követése). • Helyet kapnak a: földgömb, térkép, nagyítók, mikroszkóp, mágnesek, stb. • Az elmélyült időjárás megfigyeléseket segítik az udvaron felállított esőmérő edény, szélkakas forgó, hőmérő, szélzsák. • Az adott témához kapcsolódó, maguk által készített kreatív játékok, eszközök pl fonalgombolyag madár, fészek(kosár). Az óvodáskorban különösképpen fontos az élményszerűség, mert közben sokféle képességük fejlődik. A társadalmi ismeretekből származó tapasztalás és tudás beépül játékukba, s a munkatevékenységekbe. Mindezek erősítik a gyermekek cselekvés, és én-kompetenciáját, s megteremtik a környezetükben, s a világban való biztonságos eligazodás előfeltételeit. A tervezésben, a komplex témakörökben (projektben) való gondolkodás valósul meg. Nem szűkül le az évszakrendszerre, sok egyéb témát is tartalmaz. Tudatos tervezőmunkát igényel. Elsősorban a gyermeki tevékenységek tervezését, s nem pusztán az ismeretekét, és készségekét. A témaegység középpontjában egy probléma áll, melynek feltárása sokféle eljárást, módszert, eszközt, helyzetet integrál. A témát sokoldalúan járhatjuk körül. A téma tartalma a játékos tanulásban, s a szabad játékban kerül feldolgozásra, és sokféle tevékenységbe átvihető. (ábrázolás, matematika, ének-zene, mozgás, kreatív alkotás, fantázia megmozgatása) Egy-egy témaegység, akár több héten keresztül is foglalkoztathatja a gyerekeket. Hatoljanak minél mélyebben a dolgok rejtelmeibe. A projekt témájában végezzenek kutatásokat, gyűjtéseket, kísérleteket. Az óvodapedagógus és a gyermekek ötletei közösen gazdagítják

101

tovább a témát. A témaegység feldolgozása során a gyermek egyéni fejlettségének megfelelően választhat a felkínált tevékenységek közül, és a benne rejlő tanulási lehetőségeket spontán kiaknázza. Az óvodapedagógus az egyéni eltéréseket kísérje figyelemmel s megfelelő szinten és időben építse be a fejlesztés lehetőségeit az adott témaegység feldolgozása során. Nyújtson lehetőséget a kisebb csoportban való feladatmegvalósításhoz, közös alkotáshoz, amelynek során a tagok hozzáteszik saját ismereteiket. Amit a gyermek ma a többiekkel együtt ma meg tud csinálni, arra holnap már egyedül is képes lesz.

28. Munkajellegű tevékenységhez A tevékenység tartalma Rendrakás A rendrakás a csoport rendjének fenntartása a gyermekek és felnőttek közös munkája. 3-4 éves korban a csoport csak az udvarra menés előtt egyszer rakodjanak össze a gyermekek a felnőttek segítségével. Az egybefüggő játékidőt délelőtt csak a délelőtti étkezés szakítja meg, minél rövidebb várakozási idő érdekében a megkezdett játékhoz térhetnek vissza étkezés után. Az önkiszolgálás Az önkiszolgálással kapcsolatos feladatok sokrétűek, s állandóan bővülnek az évek folyamán. Biztosítani kell az időt, a lehetőséget, a helyet az önkiszolgálás készségeinek, szokásainak gyakorlására, fokozatos elsajátítására. Saját személyükkel kapcsolatos minden tevékenységet próbáljanak önállóan elvégezni életkori és egyéni képességeiknek megfelelően. Elvégzését nem kötjük életkorhoz, de fokozatosan elvárjuk az öntevékeny részvételt, majd a teljes önállóságot mindenkitől, saját fejlődési ütemében, tempójában. Tartalma: étkezés, öltözködés, testápolás. A segítségnyújtásban fontos szerepet kap a differenciálás, a fokozatosság (magyarázat, bemutatás, tevékeny segítség ) Mindig csak annyit kell segíteni, amennyi feltétlenül szükséges a sikeres végrehajtáshoz. Az önkiszolgálás folyamatában az étkezéseknél az óvónő segítse a gyermekeket az különböző munkafajtáknál az eszközök helyes fogásának elsajátításában, alkalmazzon olyan megsegítő képeket, jelrendszert, mely a gyermekeket emlékezteti a helyes fogások sorrendjére, az eszközök használatában. Az óvónő vegye figyelembe a gyermekek egyéni sajátosságait melyek erősen befolyásolják, hogy milyen ütemben és milyen pontossággal sajátítanak el bizonyos készségeket. Az önkiszolgáló munka elsajátításában a megfelelő eszközöknek, és azok célszerű, könnyen elérhető elhelyezésére körültekintően kell eljárni a csoportban dolgozó minden felnőttnek. Naposi feladatok A naposságot- amely közösségi megbízatás az óvodában minden csoportban 4-5 éves kortól célszerű bevezetni. Önként vállalt, rendszeres közösségi tevékenység. Feltétele: a gyermek feladattudata. Minden csoport önállóan alakítja ki naposi rendszerét, alkalmazva a szimbólumokat ( naposi tábla, napos-jel, kötény.) Ezzel is jelzi a feladatvállalást. 102

A naposságot kisebb / 4-5 éves / gyermek is vállalhatja, ha egyéni képességei alkalmassá teszik. Az egyes munka folyamatokat tervszerűen és fokozatosan kell bevezetni, szem előtt tartva a csoport és a gyerekek fejlettségét. A naposok az étkezéssel kapcsolatos teendőket önállóan végzik. A létszámról tájékozódva megterítenek. A gyermekek folyamatosan próbálkozhatnak az asztalterítők hajtogatásával, az asztalok letörlésével, a székek elrakásával, sepergetéssel. Alkalomszerű megbízatások Egy részük időről időre szabályosan ismétlődik, tehát tervezhető a gyermekek számára (pl.: ünnepi készülődés, ajándékkészítés stb.) másik része esetleges (pl.: udvar és terem átrendezés, játékjavítás, tisztítás, egyéni megbízatások stb.). Ezeket a feladatokat a munka jellegétől, a körülményektől függően egyes gyermekek önkéntes jelentkezés alapján teljesítik, vagy a csoport egyidejűleg végzi. Környezetgondozás A munkálatok közben a növények életfeltételeinek megteremtéséhez járulnak hozzá a gyermekek. Miközben dolgoznak, átélik és megfigyelik a közreműködésük nyomán létrejövő változásokat. Az udvar és az udvaron található virágoskert folyamatos gondozást igényel (ültetés, vetés, locsolás, gyomlálás, lombgyűjtés, hólapátolás stb.) a csoportok a saját virágoskertjüket az évszakoknak megfelelően gondozzák. Miközben dolgoznak a gyermekek megfigyelhetik tapasztalhatják az általuk létrehozott pozitív változásokat, átérezhetik a munka fontosságát. Megismerik és elsajátítják a kerti szerszámok helyes, balesetmentes használatát. A feladatok elosztásánál célszerű figyelembe venni a gyermekek életkorát (pl.: vegyes csoportok), és a differenciált képességeket. Állatgondozás Az óvónő adjon lehetőséget a gyermekeknek az állatok gondozására. Segítségével legyen lehetőség akváriumot, terráriumot, madáretetőt gondozni, gondoskodni a benne élő állatokról. Az eszközök szerepe a munkajellegű tevékenységekben Minden csoportban gondoskodni kell a gyermekméretű seprűkről, melyekkel felsepernek az étkezések, különböző olyan tevékenységek elvégzése után melyek maradékot termelnek. A napos kötény könnyen kezelhető legyen.

29. A tevékenységekben megvalósuló tanuláshoz A tevékenység tartalma Az óvónő által felajánlott spontán, szervezett, tevékenységekre akkor kerül sor, amikor már a szabad játékban a gyermekek nem tevékenykednek elmélyülten. A tevékenységekben megvalósuló tanulás, az óvónő által felajánlott tevékenységek lehetőségei, a csoportok életkori összetételétől függően, általában 9 óra után jönnek létre, amikor az érkező gyermekek már kijátszották magukat, és a csoportok többször átrendeződtek. 103

A nyitott helyzetekben a kötetlenség a gyermek számára önkéntességet, választási lehetőséget jelent a tevékenységek közül. Eldöntheti, hogy: •

• •

Részt vesz-e a tanulási tevékenységben, vagy inkább tovább játszik, a kisebbeknek azt is jelenti, hogy felállhatnak elmehetnek arról a helyszínről ahol a tevékenység zajlik, természetesen csak akkor, ha a kapott vagy választott feladatukat befejezték. A hét melyik napján vesz részt, és egy héten hányszor. A 6-7 éves gyermekek számára, a felvállalt tevékenység befejezése követelmény, az önfegyelemre épülő szándékos figyelem, kitartás, feladattudat, feladattartás, szabálytudat erősítése érdekében.

Kötelező tevékenységek szervezése Kötelező tevékenységnek értjük azokat a tevékenységeket, amelyek egyszerre, az egész csoport számára szerveződnek. Egyetlen területen, a mozgásfejlesztésben alkalmazható rendszeresen, máshol csak alkalmanként, és a program szellemiségének megfelelően. Az óvónő alkalmankénti lehetőségei az alábbiakat jelenti: • •

Megfelelő ráhangolással ének-zenei tevékenységet is szervezhet. Kellő toleranciával vonja be a kisebbeket a vegyes csoportban. A mese is kötelezővé tehető időnként. Cél, hogy a meséhez nem szokott gyermekek is szerezzenek élményt, megfelelő nyugalomban végighallgatva azt.

A tevékenységekben megvalósuló tanulás projekt módszerrel A projektpedagógia számára az óvodai nevelésben kedvező kondíciók találhatók, és minden szakmai elvárást teljesít, amely a hazai és európai nevelés szempontjából korszerűnek tekinthető. A projektpedagógia nem valósulhat meg a konstruktív tanulás személetének érvényesülése nélkül ezért a következő óvodapedagógiai feladatok érvényesüljenek: • • • • • • •

komplex tanulási környezet kialakítása, hogy a gyermekek egyéni tapasztalatokat szerezhessenek a gyermekek személyiségének megismerése az egyedi jegyek tudatos azonosítás a gyermekek sajátos világmodelljeire (az új ismeretek beépítése a meglévők közé, ezáltal a való világ tükröződése gondolkodásában) és abból fakadó sajátos szükségleteire alapozzuk a számára ajánlott tevékenységek körét a gyermekekben meglévő tudásához a differenciálás követelményének betartása a kognitív struktúrákhoz a kiscsoportos munkaforma kialakítása a tapasztalatok feldolgozása érdekében a tárgyi környezet tükrözze vissza a feldolgozandó témát és kapcsolódó vonatkozásait, kielégítve a kisgyermek vizuális éhségét, figyelembe véve a verbális korlátait közös érdeklődést mutató kisebb csoportok segítése, a tevékenységi ajánlatok felkínálásával, társas együttműködés megalapozása, közös érdekek megvalósítása, egyéni megoldások biztosítása

104

• • • • •

gazdag tapasztalatszerzési lehetőségek biztosítása, hogy minden gyermek számára értékes és végezhető legyen a tevékenység a társas elsajátítás mozzanatainak beépítés közös megbeszélések az egyéni értelmezésekről, nyert tapasztalatok alapján újabb jobb, mélységi átalakulások kiváltódása téves elképzelések megbeszélése, a jobb megértéséhez vezet, más nézőpontok megismerését hozza produktum, létrehozása rendszeresítése

A „Szeretet és Kreativitás”pedagógiai program a tevékenységekben megvalósuló tanulást a projektpedagógia szellemiségére épülve az életkori sajátosságokhoz és az egyéni sajátos igényekhez igazodik. A projektmódszer olyan komplex hatásszervezési megoldás, amely lehetőséget teremt a tanulás és tevékenység integrációjára, és valamennyi nevelési terület együttes feldolgozására. Minden projekt fő feladata: • • • • • • • •

A gyermekek szociális kreativitásának fejlesztése: szociális kompetencia Samu és Flóri program segítségével, magatartás, viselkedéskultúra, szociális ügyesség A gyermekek esztétikai érzelmeinek kibontakoztatása: a szép, s a szépség bemutatása, felfedezése, megtapasztalása. A gyermekek intellektuális érzelmeinek biztosítása: a világ megismerésének, a felfedezés fontossága, kíváncsiságukat felkeltő tevékenységeken keresztül cselekvésben, szerezzenek tapasztalatokat. A gyermekek eltérő szükségleteinek, eltérő tanulási formák támogatása, a rászoruló gyermekek, a kiválóan kreatív, tehetséggyanús gyermekek fejlesztése A spontán hatások beépíthetősége:a gyermekek számára lehetőséget biztosít olyan tartalmak beépítésére melyek váratlanul bukkannak fel, és befolyásolják a gyermekek számára a „fontos” tevékenységek körét. ( tárgyak, személyek, helyzetek) Az óvodapedagógus szerepe: jelenlétével, együttműködésével, a közös tervezés generálirányítója, a gyermeki elképzelések ösztönzője, a megvalósítás szervezője, a külső környezet erőforrásainak mozgósítója legyen. A gyermekek közösségi vállalkozásának, együttműködésének, örömmel vállalt munkamegosztás kialakítása, a kooperatív együtt gondolkodás segítése. A gyermekek kreatív alkotó folyamatának támogatása, a produktum létrehozásában

Hogyan épül, hogyan terebélyesedik, hogyan kalandozhat el másfelé a projekt? A problémakör keresésével, megfogalmazásával indulhat a tervezés A csoportbeli események figyelése a gyermekeket leginkább foglalkoztató kérdések gyűjtése, milyen természetes élményeik vannak. A gyermekekben sok kérdés merülhet fel: Miért olyanok a dolgok? Hogyan keletkezik a tűz? Milyen a tűzhányó? Hogyan élnek az emberek a földön? Évszakok váltakozásai? A TÉMA – a projekt lehet:

105

* A játékból kiinduló téma pl: a Családi téma továbbfejlődve: karácsony, téma továbbfejlődve: színek világa, a téma továbbfejlődve: piros és fekete szín: a téma továbbfejlődve: meleg és hideg érzékelése, a téma elkalandozva: jég ország * egy gyakorlati feladat, mint például egy hasznos tárgy / dolog megtervezése és kivitelezése (például: Kompót készítése Mesei jelmez készítése, Farsangi fánk készítése, Terepasztal készítése, Kertépítés az óvoda udvarára, * egy esztétikai élmény átélése (például: Ovi-újság készítése, Betlehemezés, hangverseny átélése, Sütőtök fesztivál, Anyák napja, Bábszínházi előadás) * egy probléma megoldása (például: Hogyan díszítsük ki a bábparavánt, Hová menjünk kirándulni?) * valamilyen tevékenység elsajátítása (például: Úszni, Korcsolyázni tanulok, Ugróiskola, Fonás, Hímzés ) * valamilyen tudás elsajátítása(például: A télről, A homokról, Az egészségről, A kutyáról, A dinoszaoruszokról, Az óvoda környékéről, Családomról…). Ez a téma – a projekt - olyan jellemzőkkel bír, ami a gyermekek érdeklődésre, kíváncsiságra, felfedező kedvére, vállalkozó kedvére épít (virágoskert gondozása, társasjáték készítése térben, kirándulás tervezése…), és a sokféle érdekes megkínált téma közül a leginkább vonzó választására ad alkalmat. Ez egyben idomul az óvodai tanulás sajátosságaihoz is. Feladat: hogy egy témát a lehető legtöbb vonatkozásában körüljárni, az összefüggéseket feltárni a gyermekek számára, a való világban a problémák megoldásához a szükséges jártasságokat, és készségeket elsajátítsák. Csak a tevékeny részvétel, a kísérletező tapogatózás vezet el a sikeres cselekvéshez. Ez a legfontosabb az óvodás gyermekek számára. A téma, a projekt feldolgozása, tevékenységek sorozatából áll. Ezek a tevékenységek önként vállalt cselekvésben történnek, nem pedig a felnőtt által kreált feladathelyzetekben. A cél, a probléma megoldása, a produktum létrehozása (pl.: sütemény, társasjáték, Anyák napi műsor, bábelőadás, őspark építése), a tanulás pedig csak eszköz jellegű, csak a létrehozás hozadéka. Így, a kompót készítése közben átélt alkotó tevékenység során tesz szert olyan tapasztalatokra, amelyek mind a mozgásos, mind a kognitív, mind a szociális, mind a kommunikatív személyiségszférákat fejlődésre bírja, megtanul mozgásos műveleteket, ismereteket épít be ízről, formáról, élőhelyről, eszközökről együttműködik társaival, új szavak, kifejezések rögzülnek stb. Az előző példából érezhető, hogy a projekt módszer ezen sajátossága az óvodai tanulás sajátosságainak minden főbb jellemzőjével bír. Az újonnan fellépő gyermeki igények beépülhetnek (a téma feltárásának teljessége és mélysége, összefüggések, kilépés, gazdagítás lehetősége vonatkozásában), ezek gazdagítják a témát. Ezért is mondható, hogy a lebonyolítás menete nyílt, vagyis a gyermekek érdeklődése, igénye alapján gazdagodik. Ezért változó idejű (a témától és az érdeklődéstől függően egy naptól akár három hónapig is tarthat). Eközben a téma „mélyére ás”, az összefüggések és a

106

kapcsolatok kihasználása igény szerint történik. Nincs két olyan azonos témájú projekt, amely pontosan ugyanúgy bonyolódna le (időben, mélységben, tartalmi és formai összetevőkben), hiszen más és más személyi, tárgyi, fejlettségi igényű összetevők munkálkodnak benne. A lehető legteljesebb, legsokoldalúbb feltárást teszi lehetővé mindaddig, amíg a gyermekek érdeklődésére tud számítani. A konkrét projekt megtervezésének, a megvalósítás módjának jellemzői között fontos megemlíteni azt, hogy a projekt módszer során a témakiválasztástól (előkészítés, tervezés –tevékenységek egymásutánja, produktumok megválasztása-, lebonyolítás, közzététel) az értékelésig minden mozzanat a gyermekekkel együttműködve történik, amelyet a kooperatív munka, a munkamegosztás, az egyéni vállalás önkéntessége, a szabad önkifejezés és az önállóság hat át. A projekt módszer során a pedagógus szerepe sem a hagyományos módon alakul. Ez a szerep egyszersmind kibővül: egyrészt a bevonható partnerek körével (gyerekek, óvodapedagógusok, dajkák, szülők, társintézmények…), másrészt a feldolgozható témák tág körével. Ugyanakkor a pedagógus szerep módszertani szempontból sokkal konstruktívabb, hiszen átengedi a gyermekek számára mind a kezdeményezést, mind a lebonyolítást, mind a megszervezést, és olyan, főként indirekt hatásrendszert, módszereket alkalmaz, ami azoknak eredményességét elősegíti. Közben a csoportszoba képe is megváltozik. A projekt szellemiségét tükrözi vissza (gyűjtött képek kerülnek fel a falra, albumok készülnek,- tárgyakat gyűjtenek, kiállítanak belőle,- könyveket hoznak a témához, azokat nézegetik, fényképeket, cd-ket, videót, kazettákat filmanyagot, zenéket hoznak, „kutatáshoz”felfedezéshez mikroszkópot, nagyítót távcsövet stb.) A projektmódszer nagyon izgalmas a tervezéstől a kivitelezésig egyaránt. Hisszük, hogy kreatív pedagógiai munka tervezése csak akkor jöhet létre, ha a két párban dolgozó óvónő tervező fantáziája nincs megkötve, szabadságra, önállóságra építve kívánja megtervezni, megszervezni a gyermekek óvodai életét. A projekt rendszerű tervezés és megvalósítása a gyermek-és a felnőtt kreativitás folyamatos kondicionálását, önfejlesztési szükségletek lehetőségeit jelenti. A gyermeki kreativitás fejlesztése projekt módszerrel, a gyermeki kreatív gondolkodás változatos eljárások bevezetését, és alkalmazását kívánja meg az óvodapedagógustól. A gondolattérkép olyan tanulást és gondolkodást hatékonyabbá tevő módszer, amely az agy kapacitásának jobb kihasználásán alapul. A gyermeki kreatív gondolkodás fejlesztésének egyik módszere. A gondolattérkép alkalmazása a közös tervezéstől indítva, a megvalósításig kiemelt szerepet kap a tanulási folyamatban. A gondolattérkép=pókábra alkalmazásakor óvodás szinten, képekkel, színes ábrákkal, közös rajzokkal, feliratokkal, (hiszen van gyermek aki tud már olvasni, és írni, )a közös alkotás örömében, bontakozik ki a téma melyhez sok al téma kapcsolódhat. Az óvónő a tanulás irányítása során, személyre szabott, pozitív értékeléssel segítse a gyermekek személyiségének kibontakoztatását. Az elismerés kifejezésének a módjai: szóbeli dicséret, szemkontaktus, érintés. A beszélgető körben a csoport előtt is hangozzék el a dicséret, illetve a gyermekek hiányosságairól is beszéljenek. Az elismerés következményei: önbizalom, helyes önkép, pozitív személyiség, szeretve érzi magát.

107

29. A család és óvoda kapcsolatához Tartalom A szülők partneri szerepkörben a nevelésben, részesei az óvodai életnek. A család és az óvoda együttnevelésében törekedni kell a gyermekek családi környezetének megismerésére, figyelembe venni az érték átörökítő hatásokat a család részéről. Az óvoda pozitív értékközvetítő szerepével a családok értékrendjét képes befolyásolni. Hiteles magatartással, mintákkal a gyermekeken keresztül is hathat normáikra műveltségükre, életvitelükre. Az óvoda is fogadhatja, befogadhatja a családok értékeit, esetenként értékközvetítőként a nagyszülők, szülői hagyományokat vagy művészeti értékeket közvetítő, környezetet formáló tevékenységét. Együttműködés formái A szülővel történő együttműködés már az óvodába lépés előtt megkezdődik. Az óvoda menedzselése a szülő felé: • Nyílt napok, játszóház szervezése a leendő óvodásoknak • Bölcsődések látogatása az óvodába • Szülői fórum a leendő óvodások szülei számára • A szülők számára biztosítani a hozzáférést a HNP- hoz, különböző kiadványokhoz • Tájékoztatás az óvoda honlapjáról Kapcsolatfelvétel a leendő szülővel: • Szülő fogadása • Óvoda bemutatása • Az óvodát bemutató helyi nevelési program rövid kivonatának átadása ( küldetésnyilatkozat) • Befogadási program átadása a beíratáskor A szülők bevonásának segítésének formái az óvodában folyó nevelőmunkához • • • •

•

Besegítő szülő megkönnyíti a szervezési, gondozási feladatok elvégzését Megismerve a szülők foglalkozását, hobbyját segítségünkre lehetnek egy- egy érdekes téma feldolgozásában Az óvodapedagógus sok információhoz juthat a családokról, amelyek segítségére lehetnek a gyermekek fejlesztésében. A családokat az együtt élő több generáció esetében a nagyszülők is képviselhetik, akik jól bevonhatók a tájhoz, településhez kötődő hagyományápolásba. Gyermekkori élményeik felidézésével a tárgyi, a kézműves, irodalmi zenei-tánc és gyermekjáték hagyományok továbbadásával erősíthetik a családi kapcsolatokat, gazdagíthatják a gyermekek érzelmeit. Születésnapok előkészületeknél, óvodai ünnepek, rendezvények szervezésében az óvoda tárgyi környezetének alakításában.

108

31. A gyermekvédelmi munkához Tartalom Az óvodapedagógusok gyermekvédelmi munkája • Tiszteletben tartják a családot, erősítik a családi nevelést, növelik a szülők felelősségérzetét, tapintatosak a kapcsolat kialakításában. • Együttműködő nevelőpartneri viszony kialakítására törekszenek. • Kiemelt személyes törődéssel és fejlesztéssel kell segíteni a rászoruló gyermekek személyiségfejlődését tehetséggondozását. • A családot érintő kérdésekben titkot tartanak, kivéve a pedagógiai esetmegbeszélések alkalmával. • Felmérik a gyermekvédelmi szempontból problémás eseteket és tapasztalataikat jelzik a gyermekvédelmi felelősnek. Közösen megbeszélik, milyen feladatterv készítése szükséges a felmerült problémák enyhítése érdekében. Gyermekvédelmi felelős feladatai A gyermekekkel kapcsolatos feladatai: Hátrányos, halmozottan hátrányos, veszélyeztetett gyermek, az óvoda valamennyi gyermekére: • • • • • •

Felmérés, nyilvántartásba vétel, mérlegelés, javaslattétel, egyeztetés a Gyermekjóléti Központtal. A gyermekek mindenek felett álló érdekek biztosítása, titoktartási kötelezettség figyelembevételével. Szociális ellátások számbavétele. Általános prevenciós tevékenységek. Mentálhigiénés programok beszélgetések szorgalmazása. Adatot szolgáltat, ha szükséges környezettanulmányt készít.

Nevelőtestületben végzendő feladatai: • • • •

Együttműködés, kapcsolattartás az óvodapedagógusokkal, információk átadása. Az óvodavezetővel, a minőségi körök vezetőivel, a szakmai munkaközösség vezetőkkel megbeszéléseket tart. Nevelőtestületi értekezleteken tájékoztat, beszámol az elvégzett feladatokról. Szakirodalom ajánlása az óvodapedagógusok felé.

A szülők körében végzendő feladatai: • • • • •

Együttműködés kapcsolattartás a szülőkkel, szemléletformálás. Családlátogatás esetenként, tanácsadás. Szülői értekezleteken való aktív közreműködés, beszámoló tartása félévente. Előadások szervezése. A faliújságon keresztül közzéteszi a gyermekvédelmi feladatot ellátó fontosabb intézmények címét, telefonszámát.

109

• •

A családok anyagi eredetű, szociális gondjai esetén támogatások megállapítását kezdeményezi. Tájékoztató dokumentumon keresztül megismerteti a szülőket érintő: jogszabályi változásokkal, a gyermeki szülői jogokkal, kötelességekkel.( „Anyukám, Apukám olvasd el!” c. dokumentum felkínálása elolvasásra a szülőknek).

Egyéb önálló feladatai: • • • • • • • •

Külső intézményekkel kapcsolattartás. Tájékoztatja az óvodavezetőt, óvodapedagógusokat, szülőket tevékenységéről, terveiről, arról, hogy milyen jellegű problémákkal mikor és hol kereshetik fel. Gyermekvédelmi híradót készít. Rendszeres kapcsolatban áll a gyermekvédelmi intézményekkel és hatóságokkal, valamint segítő szervekkel. Figyelemmel kíséri a gyermekvédelemmel kapcsolatos jogszabály változásokat, pályázati lehetőségeket. Gyermekvédelmi munkáját önképzéssel, továbbképzéssel folyamatosan fejleszti. A hátrányos, halmozottan hátrányos, veszélyeztetett gyermekek tehetséggondozását szorgalmazza. Különös odafigyeléssel fordul a gyermekjóléti gondoskodásban részesülő gyermekek felé.

32. Magatartásfejlesztő program Samu és Flóri

2006 tavaszától, folyamatosan, az érdeklődő csoportok csatlakozási szándékának kinyilvánítása alapján, vezettük be „Samu és Flóri” innovatív magatartáskultúra fejlesztő programunkat. Program a megvalósítás folyamatában az egész nevelést áthatja. Két baba: Samu és Flóri, mint a csoport teljes jogú tagjai, hatékony eszközök az óvónők kezében az érzelmi, erkölcsi és közösségi nevelésben. Program célja: Egészséges énkép kialakítása, megfelelő mértékű önbecsülés, önbizalom formálása, mely alapja a harmonikus személyiségnek, önkifejezésnek, az egészséges társas kapcsolatok formálásának, érzelmi kreativitást mutató, szociális személyiség kialakulásának. Feladata: • Erkölcsi érzékenységük fejlődésének támogatása különböző hatékony megerősítési technikák alkalmazásával. • A gyermekek verbális, nem verbális kommunikációjának fejlesztése, mely támogatja a kapcsolatrendszerüket, ezen a területen tehetség jeleit mutató gyermekek felkarolása céltudatos fejlesztő munkát igényel. • Hozzá segítse a gyermekeket, hogy környezetükhöz pozitív attitűddel rendelkezzenek, pro szociális viselkedést mutassanak. Támogassa szociális érzékenység és szociális kreativitás növekedésének szerveződését. • A gyermeki személyiséget és a közösségi kapcsolatot erősebbé, fejlettebbé, magasabb szervezettségűvé tegye.

110

•

Program családokra kiterjesztésével, közös célok, feladatok megfogalmazásával, nevelési tapasztalatok megosztásával a gyermekek személyiségének, érzelmi intelligenciájának formálása. Pozitív mintaadás a családok részére, szülők pedagógiai kultúrájának formálása.

Óvónő szerepe A családi modellnyújtás után, a szociális struktúra egyik legmeghatározóbb szereplője a pedagógus személye (mintaadó viselkedés, empátia, hitelesség, viselkedési stílus). Hiszen az érzelmi, szociális késztetést tanulás útján sajátítja el a gyermek. • • • • •

• •

Tanítsa meg a gyermeket az érzelmi kommunikációra: saját érzéseik és mások érzéseinek felismerésére, kifejezésére, szabályozására. Társas viselkedés fejlesztésében több féle, változatos kooperatív munkaformák rendszeres és közvetlen alkalmazását használja fel. Pedagógus koordinátor, mediátor szerepe segítse a tanulásban, megoldások keresésében a gyermeket. Céltudatosan használja fel a szociális készségek tanulásában, formálásában a megfigyelés, modellkövetés, ismétlés, megerősítés eszközét. Szociális problémamegoldó gondolkodás, szociális problémamegoldó képesség kialakítása, segítésében, hatékonyan támogassa a gyermekeket olyan bátorító-, megerősítő technikák alkalmazásával, melyekkel egészséges korlátokba való kapaszkodás biztonságérzetét nyújtja az óvodás gyermek számára. Rendszeres, céltudatos megfigyelési és rögzítési módszerekkel, fejlesztési terv elkészítése után tervezett, hatékony megsegítés valósuljon meg egyéni, és csoport szinten. Hátrányok csökkentése céljából, vegye fel a kapcsolatot intézményen belül-, és kívül, a támogató fejlesztésben segítséget nyújtó szakemberrel, szakellátással, építse ki a segítő-, védőhálót.

Hatása a gyermek fejlődésére • • • • • • •

Képessé válik saját és mások érzelmeinek felismerésére, kifejezésére, szabályozására. Képessé válik ítélkezés helyett én-üzenet küldésére. Képessé válik a szociális készletük gyarapítása, pozitív értékrend kiépülésével a csoport, intézmény állandó értékrendjéhez alkalmazkodni. Képessé válik erőszakmentesen vitát kezelni, együtt érző kommunikációt alkalmazni. Képessé válik mások pozitív elfogadására, a másik személyének tiszteletben tartására. Képessé válik annak az elfogadására, megértésére, hogy az emberek különböznek egymástól. Közösség számára elfogadott magatartás-, viselkedéskultúra elsajátítása segítséget nyújt a gyermekek személyközi és interperszonális kapcsolatának építésében, formálásában.

Program mérési eszközei • megfigyelés gyermekcsoporton belül, kívül természeti környezetben • mérőskála/adatlap a gyermek egyéni és a csoport fejlettségi szintjéhez • szociometria • interjú olyan személyekkel, akik leginkább ismerik a vizsgált személyt

111

Módszerek • projekt módszer • bátorító pedagógia • erőszakmentes kommunikáció – „szeretet nyelv” • varázsjáték • drámajáték – mesejáték • szabályjáték • mentálhigiénés játék Hatékony megerősítési technikák • • • • • • •

modellnyújtás problémamegoldás megerősítés történetek megbeszélése ötletbörze gondolattérkép mikro csoportos munkaforma

Eszközök • • •

Samu és Flóri babák Samu naplója Folyamatszabályozási –mérföldkő terv

Program családokra kiterjesztése • • • • • • •

program ismertetése első szülői értekezleten információ csere szülőkkel a befogadás során interjú fogadó órán, szülői értekezleten családok jelzésének alapján, szülői betekintés a csoportba előadások szervezése, külső és belső szakemberek bevonásával Samu és Flóri családoknál való vendégeskedése előtt és után rövid megbeszélés Szimbólum képekkel segíteni a program megvalósítását

Folyamatosan változó társadalmi környezetünkben mutatkozó jelek alapján, szükségét érezzük, hogy képességeink, kompetenciánk szerint segítsük a családokat a gyermekek nevelésében. Új nevelési elmélet, megújuló pszichológiai kutatások eredményeit átadjuk a szülők részére.

112

Program folyamat szabályozása mérföldkő terv időpont Első szülői értekezlet intézményi és csoport szinten június Befogadás időszaka szeptember-november

sarokpontok Szülői értekezlet ismerkedés a programmal, és a programban résztvevő 2 babával.

érintettek pedagógusok szülők

Bemutatkozás Ismerkedjünk meg egymással!

Első hét

Samu és Flóri állandó helye Keressük meg, hol lesz a legjobb helyük! Beszélgető kör Osszuk meg a gondolatokat!

pedagógusok gyermekek szülők Samu és Flóri pedagógusok gyermekek Samu és Flóri pedagógusok gyermekek Samu és Flóri pedagógusok gyermekek Samu és Flóri pedagógusok gyermekek Samu és Flóri pedagógusok gyermekek Samu és Flóri pedagógusok gyermekek Samu és Flóri pedagógusok gyermekek Samu és Flóri családok Samu és Flóri

Második héttől folyamatosan Első héttől folyamatosan

Önkiszolgálás Samu, Flóri erősíts engem!

Első héttől folyamatosan

Szabad játék Játsszunk együtt!

Első héttől folyamatosan

Tevékenység Legyél a társam!

Első héttől folyamatosan

Pihenés Adj szeretetet és biztonságot!

Egy év múlva

Samu elvitele Kritériumok megfogalmazása.

Egy év múlva

Együtt a hétvégén Csodás vendégség!

113

33. A német nyelv játékos elsajátítása az óvodában A német nyelv játékos elsajátítása az óvodában / kétnyelvű óvodai program/ A kétnyelvű / magyar-német / óvodai nevelési program már bevált sikeresen alkalmazott és elfogadott pedagógiai program . A program megvalósításának alapvető feltétele a szerető és érzelmi biztonságot nyújtó óvodai légkör, a kisgyermek és az óvodapedagógus feltétel nélküli elfogadása, együttműködése. -

-

Célja az idegen nyelvi kompetencia és a teljes személyiség harmonikus fejlesztése, a játékos nyelvelsajátítás az életkori sajátosságok és az egyéni képességek figyelembevételével. Az idegen nyelvi élmények nyújtása közben fejlődnek a nyelvi képességek, kibontakozik a nyelvi kreativitás, fejlődnek a kommunikációs képességek. német nyelv dallamvilágának megismertetése, ráhangolódás a nyelvre, a gyermek érdeklődésének felkeltése a nyelv iránt, továbbá a kulturális sokszínűség megismerése és tolerálása, a gyermeki személyiség sokoldalú fejlesztése az idegen nyelv által. Feladata a helyes artikulációs bázis megalapozása, a kommunikációs készségek (hallás utáni értés és beszédkészség) fejlesztése, a későbbi tudatos nyelvtanulás megalapozása, jobb kifejezőképesség és alkalmazkodóképesség elérése. A spontán tanulás által rugalmasabbá válik a gondolkodás, empatikusabbá válik a gyermek személyisége.

A kétnyelvű óvodai nevelési program szervezeti formái a spontán és tervezett tevékenységekben nyilvánulhat meg. A napi és heti rend kialakítása lehetőséget biztosít a helyi nevelési programban meghatározott célok és feladatok mellett az idegen nyelv fokozatos és folyamatos elsajátítására. Spontán megnyilvánulhat a napi tevékenységekben, ( beszélgető kör, mozgásos percek, tisztálkodás, étkezés, játék) valamint megvalósulhat tervezett kezdeményezés formájában önálló témaként, vagy a magyar nyelven tervezett projekt tartalmához igazodva, a játékos tanulási folyamat részeként. A délutáni játékidő alatt szintén van mód a már ismert és megkedvelt német játékok ismétlésére. A korai idegen nyelvi fejlesztés legfontosabb jellemzője, hogy mindig tevékenység közben történik. Mivel a kisgyermek legfőbb tevékenysége a játék, ezért a nyelvi foglalkozások is mindig játékba ágyazottan jelennek meg. A gyermek a játékon keresztül tapasztalja meg a világot, így szerzi meg ismereteit, „tanul”, sikerélményhez jut. Készségei, képességei leghatékonyabb módon a játék által fejleszthetőek, ebből következik, hogy a korai nyelvelsajátítás alapja és egyben eszköze a JÁTÉK. A pedagógus feladata a játék feltételeinek a megteremtése, ösztönzés, elismerés, a játék folyamatos figyelemmel kísérése és ha kell irányított játékhelyzetek teremtése, amelyek lehetnek: - funkciós játékok - szerepjátékok, bábjáték, dramatikus játékok - körjátékok, mozgásos játékok - szabályjátékok

114

A szerepjátékokban, szituációs játékokba pl. az üdvözlési formák, udvariassági kifejezések (kérés formulák, megköszönés, kívánság kifejezése egyszerű mondatokkal) „csempészhetők be”- ezek mind utánzáson alapuló nyelvelsajátítási lehetőségek. A szabályokhoz kötött játékokban (kártya-, memória és társasjátékok) a szókincsfejlesztés és a kiejtéstanulás valósul meg eredményesen. A gyerekekkel közösen elkészített játékokkal a beszédkészség is fejlődik. Ezekkel az irányított játékokkal az elsajátítandót gyakoroltatjuk változatos játékhelyzetekben, naponta a spontán választott tevékenységek mellett a délelőtti vagy a délutáni játékidőben. Az irányított és a spontán, szabad játék jellemzői azonosak: a gyermekek szabadon döntik el, csatlakoznak-e a játékhoz, ill. hogy mennyi ideig vesznek részt benne ( kompetencia!) a játékötlet a gyermekek élmény- és tapasztalatköréből való a játékfolyamaton belüli gyakorlásnak, ismétlésnek fontos szerepe van a játék különböző fajtái örömszínezetük folytán felkeltik a gyermek érdeklődését a tevékenység iránt. Mindegyik játékfajta hozzájárul a nyelvi nevelési célok és feladatok eredményes megvalósításához. Például érzékszerveink és ezek funkcióinak megbeszélése kapcsán az ízlelés, látás, hallás, tapintás, szaglás játéklehetőségei: - ízlelés - kóstolgatás(ízek felismerése bekötött szemmel) - látás - Mi változott meg? (tárgy áthelyezése) - Ki hiányzik közülünk? társ elbújtatása) - hallás - Ki szólalt meg? (hangfelismerés) - tapintás - Mi ez? (tárgyfelismerés bekötött szemmel) - szaglás - Mi ez? Mozgásfejlesztés A rendszeresen szervezett testmozgás segíti a nyelvelsajátítás folyamatának természetességét, változatosságát. Szervezett formában: - mindennapos játékos egészségfejlesztő testmozgás és testnevelés foglalkozáson egyaránt, egyszerű mondatokat, utasításokat, egyértelmű mozdulatokkal kísérjük. Szókincsbővítésre lehetőség van a természetes nagymozgások során, a téri irányok és a testséma fejlesztése közben is. A német nyelvű foglalkozást meg kell magyar nyelvűnek előznie a módszertani ajánlás miatt. A jó hangulatú foglalkozás elérése érdekében változatos mozgásos játékokat és eszközöket célszerű használni. Ének, zene, énekes játék, gyermektánc A játékon, mozgáson kívül az ének és zenei nevelés is a gyermek természetes megnyilvánulási formája. Ösztönösen ráérez a zenére, ami mozgásra készteti őt, És egyúttal örömforrásként is szolgál neki. A német gyermekdaloknak eltér a hangkészletük a magyartól, ezért a tervezésnél figyelembe kell venni és ezért célszerű a magyar és a német zenei nevelést elkülönítve beiktatni. A német nyelvű énekkezdeményezést a magyarhoz hasonlóan kell felépítenünk, a zenei képességek fejlesztését is a magyarhoz kell igazítanunk. Mozgásos játékkal kezdve, jó hangulatot teremtünk az énekléshez. Verselés, mesélés A mondókák, versek a kiejtéstanulás fontos eszközei az irodalmi nevelésnek. Ebben a tevékenységi területben valósul meg talán a leginkább a nyelvi fejlesztés. Az irodalmi anyag kiválasztása függ a témaválasztástól, a csoport fejlettségi szintjétől és a magyar programban is megfogalmazott elvárásoktól. A bábozás, a dramatikus játék fejleszti a kiejtés tanulását, a szókincsbővítést, sőt kiválóan alkalmas a válaszadó szerepének gyakorlására is.

115

A vizuális tevékenység során, a tevékenységeket mindig beszéd kíséri. Ez segíti a passzív és az aktív szókincs fejlesztését egyaránt. A használt anyagok eszközök nevei, a velük végzett cselekvés, a színek, formák, stb. mind kitűnő lehetőséget adnak a nyelvi fejlesztéshez. A külső világ tevékeny megismerése Ez a tevékenységi terület kínálja a legtöbb lehetőséget a nyelvi fejlesztéshez a természeti és a társadalmi környezet megismerése kapcsán. A passzív és az aktív szókincs bővítése, a kiejtés tanulása, válaszadó szerepének gyakorlása, stb. Óvodánkban a projekt módszer alkalmazása során a hagyományosnak tekintett témákon kívül még több lehetőség van arra, hogy a gyermekeket leginkább foglalkoztató témák is feldolgozásra kerüljenek. Fontos, hogy először magyar nyelven történjen meg a téma feldolgozása. A nyelvi fejlesztés hatékonysága érdekében a tapasztalatszerzés több érzékszerven keresztül történjen. Környezetünk mennyiségi és formai viszonyainak megismerése kapcsán lehetőség van a számolás, a matematikai relációk, valamint műveletek megnevezésére, gyakorlására. Munka jellegű tevékenységek A munka önként vállalt, örömteli szívesen végzett tevékenység, mint pl. önkiszolgálás vagy a közösségért végzett naposi teendők, esetenkénti megbízatások, stb. Ezen a területen is fontos a nyelvelsajátítás szempontjából a játékosság, a fokozatosság, differenciálás elve. Fokozhatjuk a gyerekek munkakedvét rövid rímekkel, mondókákkal, biztonságérzetüket növelhetjük az ismétlések által. A tevékenységekben megvalósuló tanulás Célja, hogy a gyermek kíváncsiságára, érdeklődésére, élményeire, tapasztalataira építve, fejlessze a kompetenciákat, a képességeket, a kreativitás kibontakozását, a gyermek teljes személyiségének harmonikus érését. A nyelvi fejlesztés a nyelvi kompetenciák fejlesztését, a nyelvi képességek és nyelvi kreativitás kibontakoztatását, nyelvi élmények adását, a nyelv iránti pozitív beállítódást és nem utolsó sorban a teljes személyiség harmonikus fejlesztését jelenti. A program megvalósulását a következő nyelvi kompetenciák jellemzik. • • • • •

A folyamat során a gyermekek képessé válnak a tevékenységgel egybekötött, nevelési helyzetekhez illesztett nyelvelsajátításra. fejlődik a hallás utáni megértés képessége. Képessé válnak idegen nyelvi egységek elsajátítására, alkalmazására, megtanulják a két nyelv tudatos szétválasztását, a válaszadó szerepét, tudnak alapvető beszédszándékot kifejezni. Képessé válnak a hallás utáni megértésre, valamint képesek alapvető beszédszándékok kifejezésére. Megtanulják alapvető érzéseiket közvetíteni az idegen nyelv segítségével. A kommunikáció örömet okoz nekik. A program hatására a gyermekek megismerkednek az idegen nyelv fogalmával, fejlődik teljes személyiségük, képessé válnak az utánzásos tanulási folyamatban részt venni, ezáltal megtanulja a helyes kiejtést, alkalmazni tudja aktív és passzív szókincsét a megfelelő helyzetekben, biztonsággal megérti a beszédszituációkat, helyesen reagál rájuk.

116

•

Megismerkedik egy másik nép kultúrájával, zenei és irodalmi élményeken keresztül. alkalmassá válik egy vagy több idegen nyelv későbbi elsajátítására.

A programot megvalósító óvodapedagógus rendelkezik a megfelelő szakmai végzettséggel, birtokában van a helyes kiejtés, jó nyelvi és módszertani kultúrának, nyitott és elfogadó személyiség. Ennek birtokában, a megfelelő gyakorlati tudással az adott nevelési szituációban eldöntheti a kommunikáció mikéntjét. A program módszerei a hallás utáni beszédértés, a szókincsfejlesztés, a kiejtéstanulás, a beszédértés, a beszédkészség fejlesztése, a válaszadó szerepének gyakoroltatása. Az óvoda tárgyi feltételei megfelelőek és elegendőek a program megvalósításához, amit a továbbiakban lehet bővíteni szakirányú és szakmai anyagokkal.

117

34. Az óvodai élet megszervezéséhez Kreatív szemléletű tervezés A projekt módszerrel párhuzamos technikák alkalmazása A gyermeki kreativitás fejlesztése projekt módszerrel, a gyermeki kreatív gondolkodás változatos eljárások bevezetését, és alkalmazását kívánja meg az óvodapedagógustól. A gyermeki kreatív gondolkodás fejlesztésének egyik módszere: a gondolattérkép alkalmazása a közös tervezéstől indítva, a megvalósításig kiemelt szerep van a tanulási folyamatban. Gondolattérkép = Pókábra A gondolattérkép olyan tanulást és gondolkodást hatékonyabbá tevő módszer, amely az agy kapacitásának jobb kihasználásán alapul. Egy adott problémakörrel kapcsolatos asszociációk összegyűjtésére és kezdetleges rendezésére, feldolgozására szolgál. Gondolattérkép készítése Előkészítés: Óvónői páros együttes összehangolt munkájára építve felkészülten indítható. Az óvónők és a gyermekek egyenrangú partnerként vesznek részt az elkészítésben. A témára varázsjátékokkal dráma játékkal hangolódhatunk rá. Ötletbörze: Mindenki közölheti a témával kapcsolatos ötleteit, gondolatait. Az óvónők előre a kérdések sorozatát összeállítják kérdéskultúrájának fejlesztése minősége érdekében. Az óvodapedagógus ezeket szóról szóra lejegyzeteli. Az „ötletbörze” olyan kreativitást fejlesztő technika mely az óvodáskorú gyermekek számára is megtanulható, az óvodapedagógus bármilyen problémát megoldó helyzetben, tanulásos helyzetben alkalmazhatja.

Kiemelt cél: a szabályok betartása az ötletek gyűjtésében, kreatív légkör megteremtésére való törekvés.

Feladatok: • Minden gyermek bátran mondja el gondolatait ötleteit. • A mennyiség fontosabb mint a minőség, minél több ötlet szülessen meg. • Egymásra figyelés, egymás bíztatása, szociális magatartási kultúra fejlesztése. • Ötletek elfogadása. • Legjobb ötletek kiválasztása. • Örömködés, humorosság az együttműködésben. • Nem ítélkezünk: „ ez nem jó ötlet” megfogalmazás nem elfogadott az együttgondolkodásban. Szabályok betartása a gondolattérkép készítésénél: • • • • • •

A papírt fektetve helyezzük el , mert ez az elrendezés felel meg a vizuális mezőnk formájának. Nyomtatott nagy betűket is használhatunk, mert ezeket könnyebben megjegyezzük, képszerűen tároljuk. A pókábrát egy alapvető, a témához tartozó központi felírással vagy képpel kezdjük, vagy a kettő kombinálásával. Ebből ágazzanak el a fő témák vonalai, majd ezeket oszthatjuk al témákra. Írjunk a középpontból induló vonalakra, mert így rendezetté, követhetővé válik a kép. A 45 fokos szabály: ne írjunk dőlten, mert a 45 foknál jobban dőlt szöveg nem olvasható jól, és nehezebb megjegyezni. • A színekkel segíthetjük a megjegyzést, kiemelhetünk, hangsúlyt adhatunk részeknek. Az ábra is szép lesz, kellemesebb nézni, tanulni azt. • A képek sok információt hordoznak: egy kép száz szóval is felér. Kevesebbet kell írni, könnyebb megjegyezni. • A különféle jelek, kódok segítik az eligazodást és segíthet értelmezni az információt.

119

A pókábra készítésekor három fontos elvet észben kell tartani: • A kevesebb több. • Átlátható szerkezet. • Az egész agy kihasználása. • A gondolattérkép = pókábra óvodás szinten, képekkel, színes ábrákkal, közös rajzokkal, feliratokkal, (hiszen van gyermek aki tud már olvasni, és írni,) piktogramokkal, szimbólumképekkel, készülhet. A közös alkotás örömében, bontakozik ki a téma melyhez sok al téma kapcsolódhat. • A vizualizáció, vagyis a tudás, a fogalmak lerajzolása, képekkel illusztrálva, az óvodás gyermekek számára sokat segít annak megértésben és ezáltal megjegyzésében. Mindent le lehet rajzolni, hiszen képzeletünk – a szó maga is mutatja – képekkel dolgozik. A 3-6 éves gyermekek szemléletes-képszerű, még kevésbé elvont gondolkodásmódja kedvez a divergens tevékenységformáknak, ez pedig ezt a korszakot az alkotóképesség fejlődése szempontjából kitüntetett jelentőségűvé avatja . Az ismereteket tehát nemcsak fejben, képzeletben, hanem a valóságban, papíron is érdemes rajzokban megjeleníteni. A pókábra akkor lesz igazán hatékony eszköz, ha képekben gazdag. A központi témáról, vagy al témáról készített rajz fontos szerepet játszhat abban, hogy a gyermek megjegyezze azt. • Minél kevesebb információt tartalmaz az ábra, ( konkrét kép) annál valószínűbb, hogy azokat meg is jegyezi a gyermek. Így lesz a pókábrán a kevesebb több. • A pókábra az asszociációs gondolkodásra épít. A kulcsszavak, képek segítségével aktiválja a kapcsolódó ismereteket. Végleges térkép készítése A térképen tevékenységek sorozatát sorakoztatjuk fel hiszen a gyermekek tevékenységeket neveznek meg legtöbbször. • játszunk • építsünk • díszítsünk • csináljunk ……valamit • gyűjtsünk • énekeljünk • rajzoljuk le- vágjunk 120

• bábozunk • legyünk olyanok …stb. Alcímlista készítése a térképen, ötletek rendezése (gyűjtőfogalmak megfogalmazása). Olyan fogalmakat kell találni ami közel áll a gyermekekhez. Példák: • Gyűjtések- gyűjtsünk • Játékok - játszunk • Tanuljunk • Készítsünk • Bábozzunk • Zenéljünk • Fedezzük fel • Hallgassunk mesét • Ajándékozzunk • Változzunk át • stb ÁLLANDÓ HELYE A TEREMBEN

A gondolattérkép a csoportszoba jól látható részén van elhelyezve. Folyamatosan fenntartja érdeklődésüket. Minden gyermek láthatja, tudhatja, hogy az adott témán belül, mivel foglalkoztunk már, mi az amivel foglalkozni fogunk, beindítja asszociációs gondolkodásukat és a tanulási folyamatokat. Aktiválja a témához kapcsolódó ismereteket. Beszélgető kör A beszélgető kör célja: ahol mindenki elmondhatja a számára fontos élményeket, információkat. Megbeszéljük, hogy hol tartunk, és mi van még hátra. A gondolattérképre ráírjuk az esetleges új ötleteket. Amikor a kiválasztott aktuális tevékenységet körbejártuk rátérünk a következő tevékenységre. A beszélgető körben mások meghallgatása, a vélemények 121

cseréje kiemelkedő jelentőségű technika, ugyanis a megértő és befogadó közeg nagymértékben serkenti a gyermekeket újabb személyes tapasztalatszerzésre. A beszélgető kör a gyermekek szociális magatartását is fejleszti. Egyéb fontos gondolatok: A projekt egy szabályos életritmust: heti és napi ritmust alakít ki a gyermekekben, mely rendszerességet biztosít, szokásokat alakít ki bennük. A beszélgető kör az ötletbörze a napirendben, a tervező munka alapjául is szolgál a projektben a következő napra. Napirend tábla: Az egyes tevékenységeket napi tervek, képes formájában jelenítjük meg. Középen a fogalom rajza és körülötte a kitalált tevékenységek piktogramja. A napi tervek rajzos képi változatai, a kirakott piktogramok segítenek a gyermekeknek abban, hogy melyek azok a tevékenységek, amelyeket közösen kiválasztottak, és mely tevékenységekbe szeretnének bekapcsolódni. A jelekkel biztonságot, kiszámíthatóságot nyújtunk számukra, segít eligazodnia a napi tevékenységek gyakorlásában. A vizuális nyelv nem más mint a látás nyelve. A valós világban is már korán találkozik a szimbólumokkal, jelekkel ( számítógépen, az utcán elhelyezett táblákon, könyvekben), minél több ilyen vizuális jelet megismer a gyermek annál jobban fejlődik az asszociációs képessége. A napi terv tábla lehetőleg a gondolattérkép mellett van ( legyen) elhelyezve. A gondolattérkép mellett az éves projekt kosár (legyen elhelyezve). SEGÍTŐ TÁBLÁK

A három kiemelten összefüggő táblák értékes tulajdonságaik: A gyermekek összekapcsolhatják az információkat a

képekről, segíti őket a folyamatkövetésben a megértésben. A választott tevékenységek az ötletek formájában, vizuális képben megalkotva a kreatív gondolkodást kreatív megközelítésben segíti.

122

TERVEZÉS A CSOPORTNAPLÓBAN A gondolattérkép is megjelenhet a naplóban. A következő példa alapján történhet a projekt szemléletű tervezés! Tevékenységek sorozata

Az óvodai élet tevékenységformái

Gyermeki és óvónői ötletek

Műveltségi tartalom

párhuzamos tevékenységek

alapján

Építsünk: • várat

A külső világ tevékeny megismerése,

Kicsi-nagy

környezetünk védelme: • matematikai tapasztalatszerzések

• erdőt

Alacsony-magas

• kertet

Hosszú-rövid Kevesebb több

• hintót széket Készítsünk:

A

Várat-kertet papírból

környezetünk védelme

Papírkoronát

külső

világ

tevékeny

megismerése,

Síkmértani formák felismerése Ritmikus sordísz

• matematikai tapasztalatszerzések

Kardot díszítsünk Ruhát anyagokból

Változatos Vizuális tevékenységek

anyagok,

csipkék

válogatása

123

Bábozzunk

Vers, mese, dramatikus játék

Játszunk bábszínházat

Mese: Szóló Szőlő ………. Mondókák: Gyí te paci…. Giling - galang…… Réce ruca… Hej vára…..

Ének, zene, énekes játék, zenehallgatás

Egy kis malac Jöttem karikán Cifra palota Itt ül egy kis kosárban Zenei fejlesztés: egyenletes lüktetés Dallam bújtatása

Készítsünk bábokat

Vizuális tevékenységek

Ritmus tánclépések gyakorlás Papírbábok

készítése

(egyéni

rajzok díszítésük)

Játszunk

Játék Szabadjáték kiemelten

Székekből hintót építünk

124

Beöltözködős játék Hintóval megyünk

Kínált játékok

Ló húzza Lovak vagyunk

Lakodalmi mulattság Lakoma főzés

Mozgás

Átváltozunk átöltözünk

Táncos játékok: táncos párok versenye

Esküvőt tartunk

Stb.

Táncmulatságot rendezünk Táncversenyt rendezünk

Varázsjáték

Gyűjtések

Kitalálunk tánclépéseket

Kezdeményezett játék

Átrendezések Előkészítés

Munka jellegű tevékenységek Rakodás Tisztítás takarítás stb. az adott tevékenységekhez rendezni

125

A tervet olyan műveltségi tartalmakkal: ismereteket közvetítőkkel, játékokkal, feladatokkal lehet megtölteni melyek a gyermekek kíváncsiságát, érdeklődését, tudásszomját, tudását, kreativitását, kreatív gondolkodását, alkotó képességét fejleszti. Nyitott legyen a töltés, aktuális függő hiszen újabb és újabb tevékenységet ötleteket, megoldásokat generálhat a gyermekekben. TÉRKÉP KÉSZÍTÉS SZABÁLYAI ELŐKÉSZÍTÉS

PAPÍRT FEKTETVE

ÓVODAPEDAGÓGUSOK SZEREPE VARÁZSJÁTÉK

NYOMTATOTT NAGYBETŰK DRÁMAJÁTÉK

KÉPEK RAJZOK

DRÁMAJ GONDOLATTÉ RKÉP KÉSZÍTÉSE S

ÖTLETBÖRZE SZABÁLYOK

VÉGLEGES TÉRKÉP KÉSZÍTÉSE ÓVODAPEDAGÓGUSOK FELADATMEGOSZTÁSA KÉRDÉSEK FELTEVÉSE - ÖTLETEK JEGYZETELÉSE TEVÉKENYSÉGEK SOROZATA VÁZLAT KÉSZÍTÉSE RENDSZEREZVE ALCÍMEKBEN BŐVÍTHETŐ ÁLLANDÓ HELYE A TEREMBEN

126

Szabályok betartása a gondolattérkép készítésénél: CÉLMEGHATÁROZÁS

GONDOLATTÉRKÉP

KÉSZÍTÉSE ELŐKÉSZÍTÉSE A KÍNÁLATI KOSÁRNAK ÖTLETBÖRZE

BESZÉLGETŐKÖR

TERVEZÉS TEVÉKENYSÉGEK SOROZATA

SOKSZÍNŰ KÍNÁLATI PROJEKTKOSÁR

ÓVODAI PROJEKT MÓDSZER

PROJEKT MEGVALÓSÍTÁSÁNAK FOLYAMATA IDŐTARTAM

TÉMÁK KIVÁLASZTÁSA SZERVEZÉS GYERMEKEK VÁLASZTÁSA HETI REND NAPIREND PROJEKT TÁBLA KÉSZÍTÉSE

PROJEKT ZÁRÁSA

PROJEKT ÉRTÉKELÉSE

NYITOTT TOVÁBB ÉPÜLHET

Projekt szemléletű tervezés 127

Előkészítés hónapja: szeptember-október Sokszínű kínálati projekt kosárból a gyermekekkel együtt válogatjuk azokat a témákat melyek az éves projekt gyűjteménybe kerülnek be.

Tervezés Módszerek és eszközök kapcsolatában Hogyan? Ötletek felsorakoztatása • • • • • • • • •

fényképek nézegetése melyek a projektekről készültek gondolattérképek nézegetése, válogatása újra élni régi játékokat melyeket a projektek feldolgozásánál játszottak könyvek tárgyak válogatása melyek a témákhoz rendelnénk olyan képek nézegetése mely érdekes gyermekei tevékenységeket ábrázol olyan képek nézegetése melyek évszakokról állatokról, ünnepekről, különleges információt hordozhat, stb gyermekek által hozott és megfogalmazott témák közösen átélt élményekhez kapcsolódó témák óvónő téma ajánlása

15 témát kínálunk a gyermekek felé. 10 kerüljön választásra Ügyeljünk a különböző projekt fajták egyensúlyára. Milyenek lehetnek? • ünnepkörökhöz kapcsolódó 128

• • • •

évszakokhoz kapcsolódó problémamegoldó tevékenység elsajátítására törekvő élményekhez kötődő

Célmeghatározás Fontos a projekt téma feldolgozásánál a cél meghatározása. Milyen célunk van az adott projekttel? Mi a célunk a téma feldolgozása során? Már a témák kiválasztásánál figyelni kell, hogy a gyermekek igényei kielégítésre kerüljenek, illetve a projekt fajták változatosan épüljenek be a kiválasztásnál. Célunk lehet: • hogy problémamegoldó projektekben tevékenykedjenek a gyermekek ( hogyan díszítsük fel karácsonyra a csoportszobát?) • ismeretet tudást sajátítsanak el a projekt által ( állatok téma kör: Ló - Sün évszakok témakör: Ősz,Tél, kísérletezés, stb) • élmények hatásának sokszínű megnyilvánulása ( hangversenyen jártunk, bábszínházban jártunk, stb) • különböző gyakorlati tevékenységeket sajátítsanak el ( Készítsünk lámpásokat a sütőtök fesztiválra!)

Kiválasztás technikája: • Kialakíthatunk állomásokat a csoportszobában: 15 helyre helyezhetjük el a képeket . • képeket tárgyakkal Hová? • asztalokra fektetve, felragasztva felületekre stb. 129

A kiválasztás egy formája lehet: ☺nevető szimbólum képek elhelyezésével jelölik meg a számukra a legjobban tetsző képet, stb. Minden gyermek 10 mosolygó arcú képet kap, 10 helyre helyezheti el az arcokat. A választott 10 projekt témát az óvónő időrendi sorrendbe állítja. Projekt tábla „projekt kosár” készítése Mire figyeljünk az összeállításnál? Naptár illetve nevelési év rendjét! ( ünnepek-szünetek) Az elkészült projekt tábla kihelyezése elhelyezése ( milyen legyen a megjelenítése a táblának? ) • Gyermekek felé a csoportszobában, feliratozva nyomtatott nagybetűkkel, képekkel, szimbólumokkal • Szülők felé az öltözőben

Projekt megvalósulásának folyamata Időtartam A lebonyolítás menete nyílt, vagyis a gyermekek érdeklődése, igénye alapján gazdagodik. Ezért változó idejű (a témától és az érdeklődéstől függően egy naptól akár három hónapig is tarthat). Eközben a gyermekek téma „mélyére ásnak”, az összefüggések és a kapcsolatok kihasználása igény szerint történik. Nincs két olyan azonos témájú projekt, amely pontosan ugyanúgy bonyolódna le (időben, mélységben, tartalmi és formai összetevőkben), hiszen más és más személyi, tárgyi, fejlettségi igényű összetevők munkálkodnak benne. A lehető legteljesebb, legsokoldalúbb feltárást teszi lehetővé mindaddig, amíg a gyermekek érdeklődésére tud számítani. Az érdeklődés időtartama befolyásolhatja a projektek számát.

Szervezés:

130

Heti rend • Rugalmasan alakítható az újonnan fellépő igényekhez. Napirend • biztonságot nyújtó rendszerességet biztosító szervezési formák: beszélgető kör ötletbörze • párhuzamosan végezhető tevékenységek

Igazodik a PP- hoz OAP - hoz

PROJEKT ZÁRÁSA

A projektet mindig lezárjuk egy produktummal: • Fotóalbum • Előadás színházas játék- évzáró ünnepély- gyermek egyéni előadása társai felé, csoportok, szülők felé • Kiállítás a produktumokból…………………. PROJEKT ÉRTÉKELÉSE

Értékelés szereplői: • Gyermekek • Szülők • Óvónők Értékelés módszerei: • Gyermek önértékelése: mit szerettél a legjobban csinálni? Miért? Hogy érezted magad a játékban? Miért? Mi tetszett a legjobban? Miért? Melyik játék tetszett a legjobban? Miért? • Egymás értékelése: produktumok értékelésénél, melyik rajz tetszik? Miért? Szülői értékelés 131

• Szülői értekezleten • Napi beszélgetések • Kérdőív NYITOTT TOVÁBB ÉPÜLHET

A projekt téma feldolgozásának folyamatában megtörténhet a változtatás igénye a gyermekek részéről, ezáltal új téma alakulhat ki. A projekt éves kínálat kosarunk bővülhet, megváltozhat. Lehet, hogy a tervezett projektek átrendeződnek. Az új téma beépülése növelheti és csökkentheti a tervezetet.

132

Tárogató Óvoda Móra Ferenc Tagóvodája Pedagógiai Program 2013

TARTALOMJEGYZÉK Az óvoda adatai Előszó Programunk rendszerábrája 1.

2.

Gyermekképünk, óvodaképünk, célunk, feladataink, nevelésünk keretei 1.1. Gyermekképünk 1.2. Óvodaképünk 1.2.1. Küldetésnyilatkozatunk 1.3. Célunk 1.4. Feladataink 1.4.1. Gondozás és egészséges életmódra nevelés, egészségfejlesztés 1.4.2. Az érzelmi - erkölcsi nevelés és a szocializáció, közösségi nevelés 1.4.3. Az értelmi fejlesztés, nevelés megvalósítása 1.5. Nevelésünk keretei 1.5.1. Gondozás, egészséges életmód alakítása, mozgás 1.5.2. Érzelmi nevelés, szocializáció 1.5.3. Kommunikációs nevelés, illem 1.6. A gyermekvédelemmel és a szociális hátrányok enyhítésével összefüggő pedagógiai tevékenység

2 3 5

6 6 6 7 8 8 9 9 9 11 11 16 20 22

A gyermek fejlesztésének területei programunkban 2.1. Játék, játékba integrált tanulás, munkajellegű tevékenységek 2.2. Komplex esztétikai nevelés 2.2.1. Irodalmi nevelés 2.2.2. Zenei nevelés 2.2.3. Vizuális nevelés 2.3. A külső világ tevékeny megismerése

24 24 28 29 31 33 35

3.

Szervezeti és időkeretek

38

4.

A megvalósítás feltételrendszere Eszköz - és felszerelés jegyzék mellékletben

40

5.

Kapcsolatrendszerünk

42

6.

A pedagógiai program működését segítő, tervező és értékelő dokumentumok

46

7.

Minőségfejlesztési feladataink

47

8.

Érvényességi rendelkezések

48

9.

Legitimációs záradék

48

134

Az óvoda adatai

Az óvoda hivatalos elnevezése: Tárogató Óvoda Móra Ferenc Tagóvodája

Címe, telefonszáma: 9028 Győr, Tárogató út 2. 96 / 418 622

[email protected]

E – mail címe :

OM azonosító száma: 201 875 Csoportok száma : 4

Férőhelyek száma : 115

Az óvoda vezetője:Bognár Sándorné székhelye: Tárogató Óvoda 9028 Győr, Tárogató u. 19.

Tagóvoda vezető: Foltányiné Varjasi Rita

A fenntartó neve, címe, telefonszáma : Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatal Humánpolitikai Főosztály Oktatási Osztály 9021 Győr, Városház tér 1. Tel.: 96/500 126

135

ELŐSZÓ Óvodánk Győr egyik külvárosában, Győr - Szabadhegyen, egy lakótelep és egy családi házakkal beépült övezet között található. Betonelemekből épült 1979-ben. Viszonylag kicsi, családias intézmény. A helyiségek száma és nagysága ideális a négy csoportnyi gyermek számára. Egészséges környezetben, főútvonalaktól távol fekszik. Hatalmas, jól felszerelt udvarunkat családi házak kertjei veszik körül. Tornaszoba és só szoba is szolgálja a gyermekek egészségének megőrzését. Óvodánk a Lepke Óvodával együtt a Tárogató Óvoda tagóvodája. Ebben a városrészben a három óvodán kívül egy középiskola, három általános iskola és egy bölcsőde szolgálja a gyermekek ellátását, oktatását, nevelését. Óvodásaink kb. fele-fele arányban érkeznek panelházakból és családi házakból. Ez a tény önmagában nem meghatározó, viszont szociokulturális hátterüket tekintve nagyok a különbségek. Elvétve van veszélyeztetett, vagy halmozottan hátrányos helyzetű gyermekünk, évente 4 – 5 a hátrányos helyzetűek száma, csoportonként kb. 20 % azoknak a gyermekeknek az aránya, akik szakvéleménnyel, vagy a nélkül magatartási, és/vagy tanulási problémákkal küzdenek. Személyi és tárgyi feltételeink jók. Óvónőink közül öten szakvizsgával rendelkeznek, a dajkák megszerezték a dajka szakmunkás végzettséget. Mindnyájan gyermekszerető, jó szakemberek.

A költségvetést az itt dolgozók lelkes munkájával,

pályázati díjakkal és alapítvány működtetésével egészítjük ki. Sokoldalú, harmonikus személyiségfejlesztésre törekszünk, de körülményeinkből és az óvónők beállítottságából adódóan kiemelten kezeljük az egészséges életmódra nevelést és a komplex esztétikai nevelést. Vegyes életkorú csoportokat szervezünk, mert ez által eredményesebben tudjuk megvalósítani nevelési céljainkat. Nevelő, fejlesztő munkánk tervezésekor, megvalósításakor a gyermekek alapos ismeretére építünk, vezérelvünk az egyéni bánásmód, differenciált képességfejlesztés. Szervezeti kereteinket és módszereinket a folyamatosság, a kötetlenség, és a komplexitás jellemzi.

136

Programunkat az Óvodai nevelés országos alapprogramja alapján önállóan készítettük, beépítve addigi értékeinket, jó hagyományainkat, eredményes gyakorlatunkat. Az alternatív programok közül elsősorban az „Óvodai nevelés a művészetek eszközeivel” c. programot használtuk fel.

Pedagógiai hitvallásunkat Nyíri Tamás gondolataival fejezzük ki : " A gyermek ember. Szellemi, személyes életre, szabadságra és felelősségre, közösségre, nyelvre és kultúrára van rendelve. Joga van a törvények nyújtotta védelemre, gondozásra és nevelésre, szeretetre és megértésre, gyermek voltának elismerésére és képességei kifejlesztésére . "

137

Programunk rendszerábrája A program célja, feladatai

A nevelés keretei

Gondozás, egészséges

Kommunikációs

Érzelmi-erkölcsi nevelés,

életmódra nevelés,

nevelés,

szocializáció,

egészségfejlesztés,

illem

közösségi nevelés

mozgás

A gyermek fejlesztésének területei: •

Játék, játékba integrált tanulás, munkajellegű tevékenységek •

Komplex esztétikai nevelés, benne: Vers, mese Ének, zene, énekes játék Rajzolás, mintázás, kézi munka

•

A külső világ tevékeny megismerése

A program kapcsolatrendszere Családok Tárogató Óvoda Lepke Óvoda, logopédus, védőnő, gyermekorvos Iskolák, bölcsőde, közművelődési intézmények, szakmai szolgáltató intézmények

A fejlődés eredménye óvodáskor végén

138

"Gyermekkel foglalkozni, az minden bizonnyal a leghálásabb munka, mi a földön osztályrészünkül jutott, de saját tökéletesbítésünket is ez mozdítja előre. " (Brunszvik Teréz)

1.Gyermekképünk, óvodaképünk, célunk, feladataink, nevelésünk keretei 1.1. Gyermekképünk Gyermekképünket arra a - pszichológiailag és pedagógiailag megalapozott - tényre építjük, mely szerint a gyermek fejlődő személyiség, fejlődését genetikai adottságok, az érés sajátos törvényszerűségei, a spontán és tervszerűen alkalmazott környezeti hatások együttesen határozzák meg. Ezek következtében a gyermeknek sajátos, életkoronként és egyénenként változó testi és lelki szükségletei vannak. A gyermeki személyiség egyedi, megismételhetetlen, mással nem helyettesíthető individum és szociális lény egyszerre. Biztonságérzet és szeretetkapcsolat nélkül a kisgyermek nem nevelhető, nem tanítható. Felfogásunkban a kisgyermekkor a legtágabb értelemben vett tanulásnak és az életfontosságú beállítódások kialakulásának a kora.

1.2. Óvodaképünk Programunk óvodaképe az Óvodai nevelés országos alapprogramjának irányvonalát követi, az óvoda funkcióihoz, a társadalomban betöltött szerepéhez, hagyományaihoz, eddig elért értékeihez igazodik. Óvodánk nyitott, a szűkebb környezet igényeihez igazodva, s azok által befolyásolva, funkcióinak (óvó – védő, szociális, nevelő – személyiségfejlesztő) teljesítése révén a családi nevelés kiegészítését vállalja fel, gondoskodik az emberi értékek közvetítéséről. Óvodánk demokratikus, humanisztikus, toleráns légkörű, ahol maximálisan biztosított a gyermeki jogok és szükségletek tisztelete, de ugyanúgy a dolgozóké és a szülőké is.

A hátrányos megkülönböztetés minden formáját elutasítjuk, minden erőnkkel az egyenlő hozzáférés biztosítására, a hátrányok csökkentésére törekszünk.

139

Nevelésünk alapja a családias légkör, amelyben figyelembe vesszük a gyermekek aktuális biológiai, lelki, kulturális szükségleteit, amelyben a gyermekek a különböző tevékenységeket többnyire önként választják és élvezetes játéknak tekintik. Programunk

koncepciója

szerint

nevelésünk

folyamatában

a

gyermekek

játéktevékenységeiben integrálódnak az egyéb (gondozási, tanulási, munkajellegű) tevékenységek. A szükségletek által motivált tevékenységek komplex együttese magában foglalja a gyermekek készségeinek, képességeinek fejlesztését, miközben cselekvő részvételükkel a teljes személyiségüket alakítja.

1. 2. 1. Küldetésnyilatkozatunk „ Szeresd a gyermeket, a lét napfénye ő, „ Estellik, hogyha megy, hajnallik, hogyha jő.”

(Móra Ferenc)

Óvodánk küldetése: olyan légkör megteremtése, ahol a gyermeki személyiséget minden helyzetben tisztelet, elfogadás, szeretet övezi, ahol az érés és fejlődés törvényszerűségeit figyelembe véve tervszerű készség – és képességfejlesztésben részesülnek a gyermekek, biztosított számukra az egyenlő hozzáférés. Olyan óvoda vagyunk, ahol kibontakozhatnak a gyermekek testi, lelki, szociális, értelmi funkciói, miközben életkori sajátosságaiknak megfelelő tevékenységeket folytatnak, mindenekelőtt játszanak. Óvodánkban kiemelten fontos érték a nyugalom, a tiszta, esztétikus környezet, a gondozottság, arculatát meghatározza az egészséges életmód magas színvonala és a komplex esztétikai nevelés gazdag tartalma. Elutasítunk minden olyan programot, tevékenységet, módszert, eszközt, amely nem felel meg az óvodáskorú gyermek életkori sajátosságainak, pedagógiai programunk szellemiségének. Óvodánk megteremti a stabil működés és a folyamatos fejlődés lehetőségét, a dolgozók egyéni szakmai ambícióinak kiteljesedését. A küldetésnyilatkozatnak való megfelelést garantálják gyermekszerető, kiváló szakembereink, akik mély hivatástudattal végzik munkájukat.

"Keresem minden gyermek sajátos titkát és azt kérdezem: hogyan segíthetném abban, hogy önmaga lehessen?" (Janus Korczak)

140

1.3. Célunk: Személyi

és

tárgyi

feltételeinkkel,

a

tevékenységek

tervszerű

és

tudatos

befolyásolásával optimálisan biztosítani a személyiség testi, lelki, szociális és értelmi funkcióinak kibontakozását, tekintettel az eltérő adottságokra, képességekre, szokásokra, nembeli, érésbeli, vérmérsékletbeli különbségekre és a családok értékrendjének sokféleségére, Az egészséges életmódra nevelés és a komplex esztétikai nevelés előtérbe helyezésével a harmonikus gyermeki személyiség megalapozása. Mindeközben legfontosabb alapelvünk: hogy a gyermeki személyiséget minden helyzetben tisztelet, elfogadás, gondoskodás, szeretet és megbecsülés övezze.

1.4.

Céljaink eléréséhez feladatunknak tekintjük a gyermekek testi, lelki és szociális

szükségleteinek kielégítését, ezen belül: a megfelelő gondozottság és az egészséges életmód biztosítását, az egészségfejlesztési feladatok megvalósítását, az érzelmi - erkölcsi nevelés és a szocializáció biztosítását, a közösségi nevelést, az értelmi fejlesztés, nevelés megvalósítását, a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek differenciált fejlesztését.

Valamennyi

feladat

megoldásának

alapja

a

nyugodt,

befogadó,

kiegyensúlyozott,

szeretetteljes, tevékenységekben gazdag óvodai légkör, amelyben nem adunk helyet semmiféle előítélet kibontakozásának. Az óvodáskor végére elérendő fejlettség kritériumai "A fejlődés eredménye az óvodáskor végén" c. programelemekben találhatóak. Arra törekszünk, hogy az ott megjelölt fejlődési jellemzők - kisebb-nagyobb eltérésekkel - minden iskolába lépő

gyermekünkre érvényes legyen. Pedagógiai felfogásunkban az iskolára való alkalmasság nem cél, hanem eredmény, amivel a gyermek belép a lassú átmenetnek abba az állapotába, amelyben az óvodásból majd az iskolában iskolássá érik. Közvetetten segítjük az iskolai közösségbe történő beilleszkedéshez szükséges gyermeki személyiségvonások fejlődését, e közben a gyermekekben megteremtődnek a kisiskolás korba való átlépés belső pszichikus feltételei. A tanuláshoz szükséges képességei alkalmassá teszik az iskolai tanulás megkezdésére.

141

A kiemelt figyelmet igénylő (sajátos nevelési igényű, ill. beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő, kiemelten tehetséges, hátrányos, vagy halmozottan hátrányos helyzetű) gyermekek nevelését, fejlesztését sajátosságaiknak, helyzetüknek megfelelően, egyénre szabottan tervezzük az egyéni fejlesztés dokumentumaiban és a csoportnaplóban, fejlesztő pedagógusaink és speciális szakemberek segítségének igénybe vételével. A tehetséggondozás mellékletben megfogalmazott tehetséggondozó program alapján zajlik. A hazájukat elhagyni kényszerülő (migráns) családok gyermekeinek óvodai nevelésében biztosítjuk az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, társadalmi integrálását, az emberi jogok és alapvető szabadságjogok védelmét.

1.4.1. Gondozás, egészséges életmódra nevelés, egészségfejlesztés

1.4.2. Érzelmi - erkölcsi nevelés, szocializáció, közösségi nevelés 1.4.1. és 1.4.2. pontok részletes kifejtése a "Nevelésünk keretei" címszó alatt

1.4.3. Értelmi fejlesztésünk, nevelésünk Célunk: hogy a kultúraátadás hatásrendszerében a gyermek spontán szerzett tapasztalatait, ismereteit rendszerezzük, célirányosan bővítsük oly módon, hogy eközben fejlődjenek a megismerő, kognitív képességek: egyre pontosabb, valósághű észlelés figyelemösszpontosítás a valósághoz közelítő képzeleti működés reproduktív emlékezet problémamegoldó és kreatív gondolkodás az alakuló fogalmi gondolkodás.

142

Feladataink: Az intellektuális érzelmek megjelenése által a kíváncsiságra, utánzási kedvre építve a tanulási vágy kialakítása, ösztönző környezet biztosítása.

A szűkebb - tágabb környezet nyitott, érzékeny befogadásának elősegítése.

Érzelem indította játékos, mozgásos tevékenységek szervezése, a sokoldalú érzékszervi megtapasztalás lehetőségeinek megteremtése, készség – és képességfejlesztés.

Valljuk, hogy a 3-6-7 éves korosztály értelmi fejlődésének alapvető sajátossága az észleléses és az észlelési-finommotoros funkciók intenzív fejlődése, amelyhez szervesen integrálódik a nyelvi - szimbolikus megismerési szint . Az értelmi fejlesztést nem kezeljük önálló feladatként, a gyermekek valamennyi tevékenységében gondot fordítunk rá. Lásd még a " Tanulás " c. fejezetben leírtakat .

A fejlődés eredménye óvodáskor végére: A gyermek érdeklődéssel várja az iskolát. A tanuláshoz szükséges képességei folyamatosan fejlődnek. Érzékelése, észlelése tovább differenciálódik. Megjelenik a szándékos bevésés és felidézés, megnő a megőrzés időtartama. Megjelenik a szándékos figyelem. Kialakulóban van az elemi fogalmi gondolkodás. Elemi ismeretekkel, önismerettel rendelkezik önmagáról és környezetéről. Véleményalkotási, döntési képessége, önbizalma megfelelő szintre jut.

1.5. Nevelésünk keretei Nevelőmunkánk a gondozás, egészséges életmódra nevelés, egészségfejlesztés, az érzelmi nevelés, szocializáció, közösségi nevelés, valamint a kommunikációs nevelés keretei között valósul meg.

143

1.5.1.Gondozás, egészséges életmódra nevelés, egészségfejlesztés, mozgás " A mozgás életjelenség és életszükséglet ." (dr. Frenkl Róbert)

A gondozás, az egészséges életmódra nevelés, az egészségfejlesztés ebben az életkorban melyet az erőteljes testi fejlődés jellemez - kiemelt jelentőségű. A gyermek valamennyi tevékenységének része, jó közérzetének alapja.

Célunk: A gyermekek (és közvetve a szülők) egészséges életvitel - igényének alakítása, az ezzel kapcsolatos jó szokások megalapozása, a betegségmegelőzés fontosságának felismertetése.

Feladataink: A gyermekek gondozása, testi, lelki és szociális szükségleteik, mozgásigényük kielégítése; testi – és pszichomotoros képességeik, mozgáskészségük fejlesztése, A gyermekek egészségének védelme, edzettségük biztosítása, A fejlődéshez szükséges egészséges környezet biztosítása.

A testi, lelki, szellemi egészség alapvető feltétele a gyermek komfort-érzetének kialakítása, gondozása. Az óvodába lépés után elkészített anamnézissel képet kapunk a gyermek testi fejlődéséről, szükségleteiről is. Az óvodai évek alatt rendszeresen mérjük súlyukat, magasságukat, s figyelembe vesszük a védőnő és más szakemberek észrevételeit. A gondozási feladatok teljesítése érdekében bensőséges gyermek - felnőtt kapcsolatot alakítunk ki. Folyamatosan bemutatjuk és gyakoroltatjuk a tisztálkodással, étkezéssel, öltözködéssel kapcsolatos szokásokat, amelyek egy része óvodáskor végére szükségletté válik és szokássá rögzül.

Napirendünkben elegendő időt biztosítunk a gondozási teendőkhöz, minden tevékenységet szóbeli megerősítéssel kísérünk, s eközben fontos nevelési feladatokat is

144

megoldunk. A helyes életritmust megteremtettük a folyamatossággal, amelyet a napirend rugalmassága, kötetlensége, ugyanakkor állandósága jellemez. A gondozás, egészséges életmódra nevelés színtere a csoportszoba, a hozzá kapcsolódó helyiségek, az udvar és a tornaszoba. A törvényes gyermeklétszámhoz viszonyítva megfelelő méretűek a csoportszobák, mindegyikhez tartozik öltöző és mosdó. A mosdóban optimálisak a feltételeink a személyi higiéné biztosításához: elegendő a WC- és mosdókagylók száma; a WC- használat intimitását függönyökkel biztosítjuk; jellel ellátott törölközőt, fésűt, fogmosó-felszerelést használ minden gyermek. A legkisebbek is mosnak fogat. A mosdó az udvarról is könnyen megközelíthető. Udvarunkat, melynek elhelyezkedése és mérete optimális, úgy alakítottuk ki, hogy megfeleljen nevelési-fejlesztési céljainknak, elsősorban a testi és környezeti nevelés tekintetében. Megtalálhatóak a napos és árnyékos, füves és betonos részek. Minden csoport rendelkezik homokozóval, a babaházakat és a telepített játékeszközöket közösen használják. Megfelelő mennyiségben rendelkezünk udvari játékkal, mozgásfejlesztő eszközzel, de szükséges ezek folyamatos felújítása, pótlása, cseréje.

Kánikulában a tusolót használják

gyermekeink. Tavasztól őszig az ivókútnál pótolhatják folyadékszükségletüket. Az udvaron lehetőséget biztosítunk kerékpározásra, rollerezésre, labdázásra és egyéb mozgásfejlesztő eszközök használatára. A csoportokat nem különítjük el egymástól, minden gyermek birtokolja az egész udvart. Udvari és termi mozgásfejlesztő eszközeink teljes mértékben lehetővé teszik a gyermekek

mozgásigényének

kielégítését

és

testi

képességeik

fejlesztését.

Eszközkészletünket lehetőségeinktől függően folyamatosan bővítjük, többek között az Ayresterápiában használatos eszközökkel. Ez utóbbikat eredményesen használjuk a tanulási és/vagy magatartási zavarral küzdő gyermekek fejlesztésére, az ehhez szükséges alapismeretekkel is rendelkeznek az óvónők. Jól felszerelt tornaszobánk ideális helyszíne a mozgásfejlesztésnek, de egyéb programok lebonyolításához is jól használható. Óvónői döntés alapján az öltözőt is igénybe vehetik a gyermekek mozgásigényük kielégítésére.

A sokféle mozgáslehetőség, a komplex testmozgások, melyet programunkban biztosítunk, kedvezően befolyásolják az egész gyermeki szervezet fejlődését. Ezek beépülnek az óvodai élet egyéb tevékenységeibe is, miközben együtt hatnak a gyermek személyiségének fejlődésére. A heti egy kötelező testnevelés foglalkozáson kívül minden nap minden nap 145

lehetőséget

adunk

valamilyen

mozgásos

tevékenységre,

előtérbe

helyezzük

az

együttműködésre alapuló játékokat. Hetente láb-és tartásjavító tornát, időnként zenés tornát szervezünk. Az egészséges életmódra nevelés területén a feladatokba természetes módon integrálhatóak az alábbi prevenciós feladatok, amelyekre minden gyermeknek szüksége van az értelmi fejlődés céljából is: nagymozgások, finommotorika, testséma, percepció, anyanyelvi fejlesztés. Évente 2 - 3 alkalommal kirándulni is visszük óvodásainkat, melyek komplex fejlesztő hatása mással nem pótolható. Az egészséges életmód körébe beletartozik a levegőzés, edzés, pihenés-alvás, táplálkozás, öltözködés, ill. a testi épség védelme, a baleset megelőzés is. Levegőzésre minden nap sort kerítünk, ezzel lehetőséget biztosítunk a spontán megjelenő mozgásos tevékenységekre. Nyáron, kánikulában - az óvatossági szabályok betartása és az egyéni sajátosságok figyelembevétele mellett - napfénnyel és vízzel is eddzük óvodásainkat. Egészségük védelme és a betegségek megelőzése érdekében só szobát működtetünk, ami egyben a differenciált fejlesztésnek is egyik helyszíne. Amennyiben a közeli iskola helyet tud biztosítani számunkra, az OVI-foci klub szervezésében játékos futball foglakozáson vesznek részt az ahhoz kedvet érző nagyobb fiúk és lányok. A szülők anyagi hozzájárulásával és a fenntartó támogatásával úszás – és korcsolyafoglalkozást szervezünk azoknak a gyermekeknek, akiknek szülei ezt igénylik. A délutáni pihenéshez, alváshoz megteremtjük a nyugodt légkört csenddel, félhomállyal, mesével, zenével, altatódallal. Otthonról hozott vagy óvodai játékkal is pihenhetnek a gyermekek, ha azzal társaikat nem zavarják. Minden gyermek pizsamába öltözik és ágyneműben fekszik. Alkalmazkodunk egyéni szükségleteikhez, szokásaikhoz: aki nem tud elaludni, vagy már felébredt, 14 órától folyamatosan felkelhet és csendes tevékenységbe kezdhet.

Az egészséges táplálkozás szokásrendszerének kialakítására is nagy hangsúlyt fektetünk. A merev étkezési szabályokat feloldottuk. A tízórai és az uzsonna időpontját - egy adott időkereten belül - szükségleteiknek és tevékenységüknek megfelelően választhatják meg, eldönthetik, hogy mikor és kivel ülnek le étkezni. A tízórai és az uzsonna az önkiszolgálásra épül, naposi feladatok elvégzésére ebéd előtt és után adunk lehetőséget. Nagy gondot fordítunk a kulturált étkezés szokásainak elsajátíttatására. 146

A szülőket arra ösztönözzük, hogy az óvodai étrendet egészítsék ki behozott gyümölccsel, zöldségfélével. Évente néhány alkalommal a gyermekekkel együtt készítünk el egyszerű ételeket. Amennyire lehetőségeink engedik, befolyásoljuk az óvodai étrendet. A megfelelő öltözködéssel nagymértékben segítjük az egészséges életmód kialakulását. A segítségnyújtást (akár a többi gondozási tevékenységben) egyénre szabjuk, ösztönözzük az önállósodást. Jó néven vesszük, ha a nagyobbak vagy ügyesebbek segítenek a kisebbeknek vagy ügyetlenebbeknek. Elvárjuk a gyermekektől, hogy törekedjenek öltözőszekrényük és környéke rendben tartására. A gyermekek testi épségének védelme és a baleset-megelőzés érdekében a nap minden percében biztosítjuk a megfelelő személyi és tárgyi feltételeket, ellenőrizzük és karbantartjuk a használati tárgyakat, megszüntetjük a baleseti – forrásokat, gyakran hangsúlyozzuk a betartandó szabályokat. Állandó jelenlétünkkel megakadályozzuk a testi, vagy lelki bántalmazást, erőszakot. A

viselkedési

függőségek,

a

szenvedélybetegségekhez

vezető

szerek

fogyasztásának megelőzésére megragadjuk a mindennapokban azokat a lehetőségeket, amelyek kínálkoznak, s a gyermekek életkori sajátosságainak megfelelnek. Valljuk, hogy a színes, tevékeny, jól szervezett óvodai élet önmagában is hozzájárul a későbbi viselkedési függőségek, szenvedélybetegségek elkerüléséhez. A testi-lelki egészség védelme érdekében a szülők szemléletmódját is igyekszünk befolyásolni: Jó tanácsokat adunk a helyes étkezéshez, öltözködéshez, alváshoz, a mozgásigény kielégítéséhez, a szabadidő hasznos eltöltéséhez. Rendszeresen felhívjuk a figyelmüket a gyakori és ellenőrizetlen TV-nézés, videózás, számítógép használat veszélyeire, ezek helyett egyéb programokat javaslunk.

A fejlődés jellemzői óvodáskor végén

Teljesen önállóan, lehetőleg felszólítás nélkül tisztálkodnak, fogat mosnak, fésülködnek, használják a zsebkendőjüket. Teljesen önállóan öltözködnek, ruhájukat ki-begombolják, cipőjüket befűzik, bekötik, egyéb kötőket megkötnek. Segítenek magukon ha fáznak, vagy melegük van. Önállóan eldöntik, hogy mennyi ételt fogyasztanak, önállóan töltenek folyadékot. 147

Készségszinten használják a kanalat, villát, a kés használatával próbálkoznak. Étkezés közben kulturáltan viselkednek, halkan beszélgetnek. Ruhájukat esztétikusan, összehajtva helyezik a polcra, szekrénybe. Környezetükben igyekeznek mindenütt rendet, tisztaságot tartani, megjelennek a környezettudatos magatartás első jelei. Szívesen mozognak, kitartóak a mozgásos játékokban. Mozgásuk összerendezett, nagymozgásuk, finommozgásuk, egyensúlyérzékük kialakult. Ismerik az irányokat, tudnak a térben tájékozódni. Betartják a szabályokat versenyjátékok, ügyességi játékok játszásakor, figyelnek egymásra. Tudnak gimnasztikai gyakorlatokat esztétikusan végezni, megértik az egyszerű vezényszavakat. Kialakul a szem-kéz, szem-láb koordináció, az oldaliság, az alaklátás, a formaállandóság. Ismerik a test részeit, azok funkcióját, jól működnek a keresztcsatornák. Megfelelő szintre fejlődik az önkontroll, az érzelemszabályozás, az együttműködés, a problémamegoldó gondolkodás, a pozitív énkép.

148

1.5.2. Érzelmi - erkölcsi nevelés, szocializáció, közösségi nevelés „A gyermek a maga személyiségét olyan valódi közösségen belül tudja maximálisan kifejleszteni, melyet ő maga szolgál és amely őt magát szolgálja." (Freinet: Máté mondásai)

Az óvodás gyermek legfőbb igénye érzelmi függőségi törekvéseinek kielégítése, az érzelmi biztonság.

Célunk: olyan egészséges személyiség fejlesztése, aki megőrzi egyediségét, egyéniségét, ugyanakkor megtanulja az együttműködést, az alkalmazkodást, az egyezkedést és a társadalmi lét szabályait, elfogadja mások különbözőségét.

Feladataink: Az érzelmi biztonságot nyújtó, szeretetteljes, családias légkör megteremtése a beszoktatástól (befogadástól) az óvodáskor végéig. A gyermekek erkölcsi - szociális érzékenységének fejlesztése, én - tudatának alakítása, önkifejező, önérvényesítő törekvéseinek elősegítése. A gyermek-gyermek, a felnőtt-gyermek pozitív érzelmi töltésű kapcsolatok kialakítása. Az érzelmekre épülő kapcsolatteremtő - és megtartó képességek formálása, erősítése a társas kapcsolatok létrehozása érdekében. Az erkölcsi - szociális, az esztétikai és az intellektuális érzelmek életkornak megfelelő alakítása. A szocializációt

segíti

az

egyén

erősségeire építő

egyéni

bánásmód.

Programunkban az egyéni bánásmód, differenciált képességfejlesztés áthatja az egész óvodai életet, annak minden tevékenységét.

Figyelembe vesszük, toleráljuk mindazt, amit a

gyermekek (az azonos korúak is) egyéni különbségként magukkal hoznak. Differenciált fejlesztésben részesítjük a szociálisan hátrányos helyzetű, nehezen szocializálható, sajátos nevelési igényű (SNI), beilleszkedési, tanulási és magatartási zavarral küzdő (BTM), valamint

149

a kiemelkedő képességű gyermekeket. Arra törekszünk, hogy magatartásunk e tekintetben is modell értékű legyen a gyermekek számára. Céljaink megvalósítása érdekében kiindulópontnak tekintjük a gyermek személyiségének alapos megismerését az óvodába lépéstől kezdve, majd folyamatosan. Biztosítjuk az állandó személyes kontaktust a tevékenységekben köztünk és a gyermekek között. Figyelembe vesszük eltérő testi-lelki szükségleteiket. Fontosnak tartjuk a személyességet a gyermekek munkáinak, személyes tárgyainak tárolásában. Bizonyos szabályok betartása mellett lehetőséget adunk otthoni játékszerek és egyéb eszközök behozatalára. Meghatározó szerepet tulajdonítunk a szabad játéknak, mely fejlesztő hatását tekintve domináns tevékenység a szocializációt illetően (is). Az óvodai élet megszervezésében is tekintettel vagyunk az eltérő szükségletekre. Az osztatlan csoportban, a folyamatosság és a kötetlenség keretei között zajló (gyakran párhuzamos) tevékenységek megkönnyítik az egyéni bánásmódot, a differenciálást, felgyorsítják a szocializációs folyamatokat. Óvodáskorban a magatartás megnyilvánulásaiban, a tevékenységekben meghatározó szerepet töltenek be az érzelmek. A magasabb rendű érzelmek a gyermek tapasztalatai során alakulnak ki, ezért fejlődésükben meghatározó a család, majd az óvónő, ill. minden más óvodai dolgozó mintája, az óvodai alkalmazottak közötti pozitív attitűd. Abból indulunk ki, hogy a gyermek és köztünk létrejövő érzelmi kapcsolat minősége befolyásolja a gyermek szociális érzékenységét, jó közérzetét. A közösségi szabályok megalkotásában és közvetítésében vezető szerepet töltünk be, biztosítva a folyamatban a gyermekek aktív közreműködését. A gyermekek érzelmi kötődését az óvodához már a befogadási időszak meghatározhatja. Óvodánkban hosszú évek óta hagyomány a szülővel együtt történő befogadás, amelyhez osztatlan csoportban a nagyobb gyermekek is sok segítséget nyújtanak. A befogadás rendjét, módját egyénileg határozzuk meg.

150

A szocializáció és az erkölcsi - érzelmi nevelés megvalósításában az alábbi tevékenységeket ill. elveket alkalmazzuk:

A gyermekek társas kapcsolatainak mérése (szociogram), alakítása, támogatása, külön odafigyelve a szociálisan hátrányos helyzetben lévőkre. Közösen átélt élmények forrásainak gazdagítása. A viselkedés-kultúra megalapozása a mindennapi élethelyzetekben és játékos (drámapedagógiai) módszerekkel. A közösségi élet szokásainak és az együttműködés szabályainak alakításában a gyermek aktivizálása egyezkedésekkel, kompromisszumokkal. Társas - és szabályjátékok rendszeres szervezése, a sokszínű szerepjáték feltételeinek megteremtése -, ezek során is az erkölcsi tulajdonságok fejlesztése. A hazához, nemzethez, tájhoz, kultúrához, lakóhelyhez kötődés erősítése, az értékek megbecsülésére nevelés. A gyermekek születésnapjának közös megünneplése. A gyermekeket érintő pozitív családi események számbavétele. Megemlékezés a hiányzó gyermekekről. A gyermekek pozitív értékelése, az egyéni igényekhez, szükségletekhez és fejlettséghez igazodó hangsúlyokkal és gyakorisággal. A jutalmazás módjai: elismerés, dicséret, előnyben részesítés (pl. játék választáskor). A nemkívánatos magatartás megszüntetésének módszerei: mintaadás, átterelés, motiválás, megbeszélés, végső esetben a tevékenység leállítása, a tevékenységből való kivonás. Az esetleges büntetés nem lehet a gyermek számára megalázó, nem alkalmazható a szeretet megvonás, étel – ital – levegőzés megvonás. A szocializáció, az erkölcsi - közösségi nevelés szempontjából nagy jelentőséget tulajdonítunk az ünnepeknek. Az ünnepek kiemelkednek az óvoda mindennapi életéből, de előzményei és emlékei illeszkednek a gyermekek természetes életmenetébe. Törekszünk a jó érzelmi előkészítésre, örömteli várakozásra, az ajándékkészítés, ajándékozás örömének átélésére.

151

Óvodánkban a következő ünnepek és jeles napok megtartása vált hagyománnyá: állatok világnapja, mikulás, advent, karácsony, farsang, kiszebáb égetés, Móra-nap (febr.8.), március 15. mint nemzeti ünnep, húsvét, a víz világnapja, a föld napja, anyák napja, madarak és fák napja. A gyermeknapot a júniusi családi napba ágyazottan tartjuk meg. Törekszünk arra, hogy naponta szót váltsunk minden gyermekkel. A délelőtti játékidő után szervezett formában is lehetőséget adunk arra, hogy mindenki elmondja aktuális élményeit, gondolatait. Ezek egymással való megosztása is az összetartozás érzését szolgálja, s jó alkalom, hogy azokra a társaikra is felfigyeljenek a többiek, akikkel egyébként alig kommunikálnak.

A fejlődés eredménye óvodáskor végén

Ragaszkodnak óvodájukhoz, a felnőttekhez, egymáshoz, a kisebb gyermekekhez. Ezt érzelmekben, tettekben is nyilvánosságra hozzák. Igényükké válik a helyes viselkedés szabályainak betartása, ugyanakkor elfogadják mások különbözőségét is. Figyelmeztetik egymást a szabályok megszegése esetén. A felnőtt kérése nélkül is segítenek egymásnak, baj esetén együtt éreznek a közösség tagjaival. Konfliktusos helyzetekben egyezkednek egymással. Érdeklődnek társaik, barátaik iránt - az óvodán kívül is. A csoportba érkező vendégeket udvariasan fogadják. Igényükké válik a szervezett tevékenységekben való részvétel és együttműködés. A tevékenységeket türelmesen, a megbeszéltek alapján befejezik. 15-20 percig képesek nyugodtan ülni, figyelmesen meghallgatni a felnőtteket és társaikat. Szavak nélkül is értik környezetük jelzéseit, érzéseit. Szívesen dolgoznak a közösségért, bíznak önmagukban. Értékelik saját tetteiket és az eléjük tárt magatartási példákat. Érvényesítik kezdeményezőkészségüket, igyekeznek legyőzni a felmerülő akadályokat.

152

1.5.3. Kommunikációs nevelés, illem „Minden a szón múlik " (Babits Mihály)

Az anyanyelv fejlesztése és a kommunikáció különböző formáinak alakítása – helyes mintaadással – az óvodai nevelőtevékenység egészében kiemelt jelentőségű.

Célunk: hogy a kommunikáció által erősödjék a gyermek biztonságérzete, növekedjék tájékozottsága, gazdagodjanak ismeretei, kapcsolatai, fejlődjék beszédkészsége, anyanyelvi kultúrája.

Feladataink: A gyermek beszédállapotának megismerése az alábbi szempontok alapján: beszédhallás, beszédértés, hangejtés, mondatszerkesztés, összefüggő beszéd. A beszédkedv fenntartása, a gyermekek meghallgatása, a gyermeki kérdések érvényesülése, a válaszok igénylése. A gyermekek képessé tétele arra, hogy tudjanak másokat is meghallgatni. A beszédhibás ill. gátlásos gyermekek tapintatos módszerekkel történő, szakszerű javítása, segítése; együttműködés a logopédussal. Anyanyelvi, beszédfejlesztő játékok alkalmazása, melyek teret adnak az artikuláció, a szókincs, a kifejezőkészség stb. fejlesztésének. Nyelvtanilag kifogástalan, egyszerű, de kifejező beszéd az óvónők részéről, az ún. szleng mellőzése. Programunk szervezeti keretei - az osztatlanság, a folyamatosság, a kötetlenség, a komplexitás - optimális lehetőséget nyújtanak a kommunikációs nevelés feladatainak megvalósításához. Beépül a gyermekek tevékenységeibe, megnyilvánulásaiba, társaikkal és az óvónőkkel, dajkával való kapcsolataikba. Alapja: a szeretetteljes, szóbeli közlést kiváltó légkör, amelyben a beszéd és a gondolkodás a mozgással és valamennyi más tevékenységgel komplex egységet alkot.

153

A folyamatos szabad játék számtalan lehetőséget biztosít a párbeszéd, a metakommunikáció kialakulásához. Arra törekszünk, hogy szerepvállalásaink legyenek modellértékűek a szókapcsolatok, nonverbális jelzések tekintetében. A hangszínnel, hangerővel bánni tudást a kifejező meséléssel, dramatikus játékokkal, mondókákkal, dalos játékokkal segítjük elő. Egyetlen olyan momentuma sincs az óvodai nevelésnek, amelynek ne lenne anyanyelvi vonatkozása. A kommunikációhoz szorosan kapcsolódik az illem. Tapasztalataink azt bizonyítják, hogy nagy szükség van a családok illemtudó viselkedésre nevelésének kiegészítésére. Ahhoz, hogy a gyermekek a mindennapi életben mindig gyorsan és adekvátan tudjanak eligazodni, meg kell nekik tanítani a helyes viselkedés és együttélés elemi szabályait, melyeket természetes élethelyzetekben, vagy játéktevékenységekben gyakoroltatunk. Ilyenek: a köszönés módjára vonatkozó illemszabályok, a bemutatkozással kapcsolatos illemszabályok, megszólítás, tudakozódás, kérdezés illemszabályai, étkezés, vendégfogadás illemszabályai, illemszabályok az udvaron, az utcán, különböző intézményekben, a jó megjelenés illemszabályai, az ajándékozás illemszabályai.

A fejlődés eredménye az óvodáskor végén Páros és csoportos beszédhelyzetekben megfelelő beszédfordulatokkal és viselkedési formákkal, metakommunikációs jelzésekkel teremtik meg és tartják fenn a kapcsolatot. Figyelmesen végighallgatják az óvónőt, más felnőttet vagy társaikat. Saját kérdésüket, válaszukat, kiegészítő gondolataikat ahhoz igazítják. Elbeszélésük összefüggő, folyamatos, szókincsük életkoruknak megfelelő. Helyesen használják az összes szófajt, igeidőt, igemódokat. Beszédük

illeszkedik

az

anyanyelvi

szabályokhoz,

jól

érthető,

megfelelő

hangsúlyozású, hanglejtésű és sebességű. Tisztán ejtenek minden hangot.

154

1.6. A gyermekvédelemmel és a szociális hátrányok enyhítésével összefüggő pedagógiai tevékenység Célja és feladata: Olyan körülmények és feltételek teremtése, amelyek által a gyermekek esetleges hátrányai csökkenthetőek, személyiségük harmonikusan fejlődik, képességeik a lehető legmagasabb szintre jutnak.

A gyermekvédelem az óvoda minden dolgozójának alapvető feladata. Óvodai nevelésünk egészét átfogja a megelőző, feltáró és a problémákat megszüntető tevékenység.

Helyzetelemzés: Az óvodánkba járó gyermekek szociokulturális háttere eléggé különböző, de összességében jónak minősíthető. Veszélyeztetett, vagy halmozottan hátrányos helyzetű gyermek ritkán akad, évente 4- 5 a hátrányos helyzetűek száma. Az utóbbi években megnövekedett a rendezetlen családi körülmények között élő gyermekek száma, ill. magasabb arányban vannak jelen

(akár

szakvélemény nélkül) a tanulási és/vagy magatartászavarral küzdők.

Gyermekvédelmi munkánk során az alábbi alapelveket tartjuk szem előtt és a következő tevékenységeket végezzük:

A gyermek személyiségét, emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartjuk, védelmet biztosítunk számára a fizikai és lelki erőszakkal szemben, távol tartjuk magunkat mindenféle hátrányos megkülönböztetéstől, befogadó szemléletmódot érvényesítünk. Eleget teszünk a hivatali titoktartás kötelezettségnek a gyermekek adataival kapcsolatban. A gyermekvédelmi munka hatékonyságát elősegítjük az egyéni bánásmóddal, differenciált képességfejlesztéssel. A lehető legzökkenőmentesebbé tesszük az új óvodások beszoktatását. A gyermekeket és családjukat a lehetőségekhez képest jól megismerjük és különböző együttműködési

155

formák révén tartalmas kapcsolatot tartunk fenn velük (szülői értekezlet, fogadóóra, játszóház, kirándulás szülői részvétellel, családi nap stb). Törekszünk a szülői szerep minél eredményesebb betöltésének elősegítésére. (lásd még pedagógiai program 5. pontja) A problémákat, a hátrányos helyzet okozta tüneteket igyekszünk felismerni, pedagógiai eszközökkel ellensúlyozni, ha szükséges, ehhez szakember segítségét kérni (nevelési tanácsadó, szakértői és rehabilitációs bizottság). A mindennapi nevelőmunka folyamatában szem előtt tartjuk a tehetséggondozást. A valamely területen kiemelkedő képességeket mutató gyermekeket differenciált fejlesztésben részesítjük, szüleiket tanácsokkal látjuk el. Részt veszünk az egészségügyi szűrővizsgálatok lebonyolításában. A rendszeres óvodalátogatást figyelemmel kísérjük, az 5 év feletti gyermekek esetében a jogszabálynak megfelelően jelezzük az igazolatlan ill. indokolatlan hiányzást. A családok szociális és anyagi helyzetének megfelelően elősegítjük a különböző támogatásokhoz való hozzájutást. Gyermekbántalmazás vélelme esetén tájékoztatjuk az óvodavezetőt, aki megteszi a további intézkedéseket. Az előterekben kifüggesztjük azokat a tájékoztatókat, amelyekből a szülők megtudhatják, hogy szükség esetén hová, kihez fordulhatnak segítségért. A gyermekvédelmi munka irányítása az intézmény vezetőjének feladatkörébe tartozik. Ő teremti meg a gyermekvédelmi feladatok teljesülésének feltételeit, majd ellenőrzi azok megvalósulását. Gondoskodik a gyermekvédelmi felelős személyéről, nevének közzétételéről a szülők felé. Az önkormányzattal együttműködve figyelemmel kíséri az 5. életévüket betöltött gyermekeket, elősegíti óvodába kerülésüket. Közreműködik a beiskolázás lebonyolításában. Felhívja a szülők figyelmét a kedvezményes étkezés lehetőségére. Gyermekvédelmi felelősünk az intézmény vezetőjének megbízásából képviseli az óvodában a gyermekvédelmi szempontokat, elősegíti ezen szempontok érvényesülését. Minden nevelési év októberében összegzi a csoportokban elvégzett felmérés eredményét, amelyből kiderül, hogy adott nevelési évben mennyi hátrányos, halmozottan hátrányos, ill. veszélyeztetett helyzetű gyermeket nevelünk, ill. kik azok, akik az általunk felállított szempontok alapján (elsősorban családi helyzetük miatt) különösen nagy figyelmet érdemelnek.

156

A felmérés eredménye alapján gyermekvédelmi munkatervet készít adott nevelési évre vonatkozóan. Részt vesz a városi gyermekvédelmi értekezleteken, továbbképzéseken. A legfrissebb információkról (pl. segélyhez jutás lehetősége) tájékoztatja kolléganőit. Lehetőséget biztosít személyes beszélgetésekre az azt igénylő szülőknek. Az óvónők kérésére segít a gyermekvédelmi problémák megoldásában. Nyilvántartást vezet azokról az intézkedésekről, eredményükről, amelyek az óvodán kívül történnek egy-egy gyermek érdekében. Minden nevelési év végén írásban számol be tevékenységéről.

2. A gyermek fejlesztésének területei programunkban

2.1. Játék, játékba integrált tanulás, munkajellegű tevékenységek " Mindenek felett játszódjék és nőjön a gyermek. A szüntelen való tanítás elnyomja a növés erejét, s az eszet, mint az országút, olyan meddővé teszi.” (Bólyai Farkas)

A játék, különösen a szabad játék a kisgyermek fejlődésében alapvető jelentőségű, semmi mással nem helyettesíthető tevékenységi forma. Elválaszthatatlan a fejlődés egészétől, az értelmi, érzelmi, akarati, szociális fejlődéstől, a mozgástól, a világkép és az én-tudat kialakulásától. A kisgyermek elemi pszichikus szükséglete, melynek mindennap visszatérő módon és zavartalanul ki kell elégülnie. Az elfoglaltságok gyermekszemmel csak akkor értelmesek, ha játékcéljuk van. Célunk: hogy a játék feltételeinek megteremtésével, tevékenységek szervezésével, de elsősorban a gyermek saját aktív tevékenységén keresztül segítsük a személyiségfejlődést, hogy belülről indított és vezérelt játéktevékenységekkel elősegítsük a gyermek szabad képzettársítását, kreativitását, hogy az intellektuális, mozgásos, szociális tapasztalatok sokszori átélésével segítsük a gyermeket egyéni vágyainak, ötleteinek kibontakozásában, hogy a játék és a játékba integrált tanulás váljék minél sokrétűbb tájékozódó tevékenységgé,

157

hogy a munkajellegű tevékenységek végzése során fontos képességeket, készségeket, tulajdonságokat fejlesszünk a gyermekekben.

Feladataink: Nyugodt légkör, elegendő idő, megfelelő hely biztosítása valamennyi játékfajta számára (gyakorlójáték, szerepjáték, konstrukciós játék, szimbolikus játék, bábozás, dramatizálás). A játékhoz szükséges, a gyermeki fantázia kibontakozását elősegítő sokféle eszköz, anyag biztosítása. Ötletek, lehetőségek, helyzetek teremtése a sokszínű játék kialakulásához, indirekt irányítás biztosítása, szükség esetén bekapcsolódás a játékba. Az egyéni élményeken túl közös élményszerzési lehetőségek kihasználása a játék fejlesztése érdekében. A gyermeki önállóság tiszteletben tartása. A szűkebb és tágabb környezetből szerzett gyermeki benyomások feldolgozásának biztosítása a szabad játékban és a játékba integrált tanulás során. Az általunk fontosnak tartott műveltségtartalmak (zenei, irodalmi, vizuális, matematikai, környezeti) közvetítése a játékba integrált tanulás során. Sokszínű munkajellegű tevékenységek feltételeinek, önálló elvégzésének biztosítása.

Programunkban a szabad játék, az önként vállalt tevékenységek időtartamban is meghatározóak a nap folyamán. Tudatosan odafigyelünk arra is, hogy a gyermek mikor milyen játékeszközzel találkozik, mert ez lényegesen befolyásolja a részképességek fejlődését. A szabad játék mellett, ugyanabban a tevékenységrendszerben a gyerekek kezdeményezései, az óvónő felajánlásai a játékban tanulás sajátos formáit eredményezik. Nevelési koncepciónkból fakad, hogy a tanulás nem önálló tevékenységformaként jelenik meg. A gyermek elsősorban a játékba ágyazott, változatos tevékenységek gyakorlása közben tanul. Ebben a folyamatban az egyes gyermek tanulási képességeinek alakulását követjük nyomon és segítjük. Cselekvés közben, érzelmein át készségeket, jártasságot szerez, amelyek által fejlődik értelme, intelligenciája.

158

Mindaz, ami a játék egésznapi folyamatában - spontán vagy szervezett formában integrálódik, a tanulás szervezeti kerete - formája. Megszüntettük a tanulás és a nevelés mesterséges különválasztását, a nevelési folyamat egységesebbé vált. A nem didaktikai mozzanatok alapján szervezett tevékenységeket a gyermekek életkoruktól függetlenül, fejlettségüktől függően választhatják, de az egész csoport számára tervezett, szervezett, növekvő időtartamú (5 – 35 perces) foglalkozásoknak is helyet adunk. A szervezett tanulás folyamatát (melyet mi tervszerűen kezdeményezünk és tudatosan vezetünk) a gyermekek önállóságuktól és kreativitásuktól függően szabadon alakíthatják. Azon gyermekek számára, akik fejlődésükben elmaradtak, részképesség zavarral küzdenek, kötelező jelleggel tartunk játékos, mikrocsoportos, vagy akár egyéni, kompenzációt célzó foglalkozásokat, természetesen a motiváltság folyamatos fenntartása mellett. A hagyományos foglalkozási rendszer helyett komplex, képességközpontú fejlesztésre törekszünk. A tanulás kapcsán témákban gondolkodunk. Az ünnepekhez, évszakokhoz illesztett tematikai rendszer tartalmazza az összes mozgásos, zenei, vizuális, irodalmi, értelemfejlesztő, szocializációs célkitűzésünket. A tanulás formái óvodánkban: Az

utánzásos,

minta

–

és

modellkövetéses

magatartás

–

és

viselkedéstanulás (szokásalakítás) Spontán játékos tapasztalatszerzés Játékos, cselekvéses tanulás (akár az egész csoport, vagy az azonos életkorú gyermekek részvételével frontálisan)

Gyermeki kérdésekre, válaszokra épülő ismeretszerzés Az óvodapedagógus által irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés, felfedezés, Gyakorlati problémamegoldás.

159

A

gyermek

idegrendszeri

sajátosságainak

ismerete

alapján

nem

különböztethetjük meg élesen a játékot, a tanulást és a munkát. A személyiségfejlesztés fontos eszköze a játékkal sok vonatkozásban azonosságot mutató munka, munkajellegű tevékenységek. Az örömmel végzett játékos (vagy 6 – 7 éves korban már nem csak játékos) munkatevékenységek a tapasztalatszerzésnek, a környezet megismerésének, a kognitív képességek, a munkavégzéshez szükséges képességek fejlődésének fontos lehetősége, a társas kapcsolatok, a feladattudat, feladattartás alakításának eszköze. Ezáltal a munkavégzés természetesen tanulás is. A játékkal szemben a munkavégzést értékeljük a gyermek egyéni képességeinek megfelelően. Óvodánkban az alábbi munkafajtákat alkalmazzuk a gyermekek fejlesztése érdekében: Önkiszolgálás a testápolás, tisztálkodás, étkezés, öltözködés során. A környezet (csoportszoba, mosdó, öltöző, udvar) rendjének fenntartása, helyreállítása; játékelrakás. Naposi munka az ebédhez kapcsolódóan. Növény (esetleg állat) gondozás, alkalomszerű munkák, megbízatások, segítségnyújtás a kisebbeknek.

A fejlődés eredménye az óvodáskor végén Képesek állhatatosan, több napon keresztül egyazon játéktémában együttesen részt venni. Játékukban domináns a szerep- ill. szimbolikus játék. Ismert meséket vagy kitalált történeteket dramatizálnak, báboznak. Bonyolult építményeket képesek létrehozni. Egészséges versenyszellem jellemzi őket. Élvezik a szabályjátékokat, képesek a szabályok betartására. Játék közbeni kommunikációjuk gazdag, kulturált és érthető. Megértik és elfogadják játszótársaik elgondolásait, tevékenységük logikáját. Tudnak játékot vezetni és játszótársaikhoz alkalmazkodni. Le tudnak mondani egy-egy kedves játékszerről vagy szerepről.

A barkácsolás gyakran a szerepjáték és a dramatizálás alkotórésze. Alkotásaikat önállóan, sok egyéni ötlet alapján hozzák létre, és képesek a különböző anyagok, eszközök kombinált alkalmazására is.

160

Tanulási szituációban általában azonosulnak az óvónő által meghatározott feladattal. Kialakulóban van a szándékos figyelem. Erőteljesen fejlődik a problémamegoldó gondolkodás. Munkajellegű feladataikat (köztük a naposi munkát), amelyek köre fokozatosan bővül, egyre nagyobb önállósággal és felelősséggel oldják meg. Minden olyan területen segítséget nyújtanak az óvónőnek, a dajkának, egymásnak, a kisebbeknek, ahol erre szükség van. Részt vesznek a csoportszoba rendezésében, díszítésében, az udvar takarításában. Ünnepekre ajándékokat készítenek. Bekapcsolódnak a növény - esetleg állatgondozásba. Szívesen vállalnak egyéni megbízatásokat.

2.2. Komplex esztétikai nevelés A komplex esztétikai nevelési folyamat a gyermek spontán, eredeti beszéd-, ének, mozgás-, képi kifejezés hajlamaira épít. Magában foglalja a gyermek tágabb természeti és a társadalmi környezetről szerzett benyomásait, ismereteit is. A gyermek közvetlen környezetében találkozik először a hangok, illatok, színek, ritmus világával, az élővilág mozgásával, állandó változásával. Élményei, tapasztalatai, ismeretei ezekre az ingerekre épülnek, melyeket nevelőmunkánk során komplex módon építünk be az esztétikai nevelésbe.

Célunk: Az esztétikai nevelés komplex és mégis egyedi folyamatában az egész személyiség fejlesztése A művészetek iránti fogékonyság kialakítása, a gyermekek megismertetése a világ szépségeivel. A kreativitás, az alkotó gondolkodás és cselekvés, az esztétikai érzelmek fejlesztése.

A népi hagyományok gyökereinek ápolása (népi mondókával, népmesével, népdallal, dalos

játékkal,

népművészeti

motívumokkal,

egyszerű

néphagyományőrző

tevékenységekkel). Váljék igényükké a rend és a tisztaság, mint esztétikai kategóriák.

161

Feladataink: Az esztétikus környezet biztosítása által a szépérzék kialakulásának segítése. Az ízlésformálás megjelenítése az óvoda mindennapjaiban, a természeti, tárgyi, emberi környezetben egyaránt. A sokszínű esztétikai nevelés tárgyi feltételeinek megteremtése (könyvek, hangszerek, ábrázoló eszközök, természetes anyagok stb.). Esztétikai nevelésünk részterületei: verselés, mesélés ének, zene, énekes játék, gyermektánc rajzolás, festés, mintázás, kézi munka.

Ezek a részterületek áthatják, felerősítik egymás érzelmi hatását. Szorosan összefonódnak a játékkal, a mozgással, az anyanyelvi neveléssel, a környezet megismerésével, a munkajellegű tevékenységekkel, mivel mindezekben megtalálhatóak az esztétikai, esetleg művészeti vonatkozások.

2.2.1. Verselés, mesélés A mese és a vers emberi kapcsolatokra tanít, mélyíti az önismeretet, segíti a világ megismerését. Mindig többről szól, mint amennyit szavakkal kimond. A mese oldja a szorongást, az indulatok feldolgozására, belső képteremtésre nevel.

" A mese az anyanyelv zenéje, észjárása, a játékkal együtt a kicsinyek tanulóiskolája" (Zilahi Józsefné)

Célunk: A gyermek érzelmi, értelmi, erkölcsi fejlődésének segítése, a pozitív személyiségjegyek megalapozása a mágikussággal, a csodákkal teli meseélmények segítségével, a versek zeneiségével, rímeik csengésével.

162

Feladataink: A felhasznált irodalmi anyag igényes összeállítása és tolmácsolása. A 3-7 éves korban megjelenő jellegzetes tartalmak biztosítása (mese, vers, mondóka, dramatizálás, bábozás). A gyermekek nyelvi képességeinek fejlesztése. Ösztönözni a gyermeket saját vers– és mesealkotásra, annak mozgással és/vagy ábrázolással történő kombinálására, mint az önkifejezés egyik módjára. Többségében népmeséket mesélünk, melyek világképe teljes világmagyarázat, bennük minden a helyén van, ezért működési törvényeik átláthatóak. A klasszikus és kortárs irodalmi műveknek is helyet adunk. Mesemondás

közben

nem

alkalmazunk

eszközöket,

képeket,

mert

az

megakadályozza a belső képzeleti kép készítését. Óvodánkban fontos szabály, hogy mindennap halljanak a gyermekek mesét. Ez a délelőtti rendrakás után szervezett formában történik, természetesen olyan körülményeket teremtve, hogy kellően motiváltnak érezzék magukat a gyermekek. A délutáni pihenés is mindig mesehallgatással kezdődik. Ilyenkor kerülnek sorra a nagyobb lélegzetű tündérmesék, meseregények, folytatásos mesék. Természetesen alkalomadtán játékidőben is mesélünk. A verseket, mondókákat alkalomhoz, helyzethez, eseményhez, tárgyhoz kötjük. Eszközökkel,

kellékekkel,

bábokkal

megteremtjük

a

spontán

bábozás,

dramatizálás lehetőségét. Időnként egy-egy- ünnephez kapcsolódóan mi óvónők mesejelenetet adunk elő a gyermekek számára. Évente 4-5 alkalommal bábszínházba, ill. élőszínházba visszük az 5-7 éveseket. Ezek az alkalmak az irodalmi élményen túl hatnak a gyermekek vizuális és zenei érzékenységére, formálják kulturált viselkedésüket, közös élményt jelentenek. Kezdeményezzük a szülők felé, hogy otthon is rendszeresen meséljenek, verseljenek. Mivel a gyermekek otthon a kelleténél több gépi mesét látnak, hallanak, az óvodában csak nagyon ritkán és kritikusan élünk ezzel a megoldással.

A fejlődés eredménye óvodáskor végére Várják, igénylik a mesehallgatást. Szívesen ismételgetik a verseket, mondókákat; mesélnek, báboznak, dramatizálnak a kisebbek és saját maguk szórakoztatására.

163

Megjegyeznek 10-15 mondókát, 8-10 verset, 6-8 mesét. Figyelmesen végighallgatják a mesét, viselkedésükön, tekintetükön látszanak a belső képzeleti képek készítésének jelei. Folytatásos mesék, meseregények szálait össze tudják kötni. A mesében elhangzottakról beszélgetnek, a szereplők érdekes szólásait, furcsa vagy széphangzású nevét megjegyzik, a mese témájú játékokban egymást is így szólítják. A mesekönyvek képeit önállóan is hosszasan nézegetik, egymásnak mutogatják, a képek alapján megtalálják legkedvesebb meséiket. Az olvasást utánozzák, egy-egy betű megfejtése iránt érdeklődnek. A könyvekben a képek alapján megtalálják legkedvesebb meséiket. Ismerik csoportjuk gyermekkönyvespolcát, a könyvek között eligazodnak. Vigyáznak a könyvek épségére.

2.2.2. Ének, zene, énekes játék, gyermektánc A ritmus és a mozgás együtt, a dallamot is hordozó ének-zene a gyermeknek örömélményt jelent, pozitív érzelmeket ébreszt benne.

" Kézen fogjuk a zenét és egymás kezébe rakosgatjuk.." (Kokas Klára) Célunk: A közös éneklés, a közös játék örömének megéreztetése; a zenei ízlés, a zenei fogékonyság fejlesztése. A gyermek zenei élményhez juttatása, amely megalapozhatja zenei anyanyelvüket.

Feladataink: A felhasznált zenei anyag (akár megtanításra, akár zenehallgatásra szánjuk) igényes, életkornak és az adott csoportnak megfelelő válogatása. A gyermekek zenei hallásának, ritmusérzékének, zenei emlékezetének, zenei alkotókedvének fejlesztése. Népdalok, népi dalos játékok, mondókák megismertetése révén a néphagyományok továbbélésének segítése.

164

Zenei nevelésünk az óvodai élet egészét áthatja. A szervezett foglalkozásokon kívül a nap bármely pillanata alkalmas mondókázásra, dalolásra, zenehallgatásra. A zenei nevelés anyagát döntően a népzenéből merítjük. A zenei képességek fejlesztésére alkalmazzuk a készen vásárolt és általunk készített egyszerű ritmushangszereket. Az alkalmi dalokat úgy választjuk ki, hogy azokhoz utánzó mozdulatokat, játékokat lehessen kitalálni.

Zenei nevelésünket kiegészítik azok a koncertek, amelyeket meghívott művészek, zenészek adnak a gyermekeknek évi 4 – 5 alkalommal. A zenei nevelés mozgásfejlesztő hatását külön kiemeljük, mivel általa fejleszthetőek a nagymozgások, a finommotorika, az egyensúlyérzék, a testséma, a percepció, a keresztcsatornák, a térbeli viszonyok észlelése.

A fejlődés eredménye óvodáskor végére Élvezettel játszanak énekes játékokat. Egyöntetűen körbejárnak szép testtartással, kézfogással. Az egyszerű, játékos, táncos mozdulatokat szépen megformálják. Térformákat alakítanak, esetleg az óvónő segítsége nélkül is. Gátlások nélkül, egyedül is tudnak énekelni, viszonylag tisztán. Megkülönböztetik a zenei fogalompárokat. Megkülönböztetik az egyenletes lüktetést a ritmustól. Ütőhangszereket használnak: egyenletes lüktetést, ritmust, motívumhangsúlyt kiemelnek. Felismerik a dallamot, a természet és a környezet hangjait. Tudnak élvezettel figyelni a zenehallgatásra, életük fontos részévé válik a zene.

2.2.3. Rajzolás, festés, mintázás, kézi munka A vizuális nevelés, - amely magába foglalja a rajzolást, a festést, a mintázást, kézi munkát, építést, képalakítást, különleges technikákat, a műalkotásokkal való ismerkedést - , fontos eszköze a személyiség fejlesztésének.

" A vizualitás a törvényszerűségek anyagba írt kódja, a szellem forrásvivője."

165

Walter Gropius

Célunk: A gyermekek élmény - és fantáziavilága képi, szabad önkifejezésének, tér- forma- szín képzetének gazdagítása, esztétikai érzékenységük, igényességük alakítása. A vizuális észlelés, emlékezet, képzelet, gondolkodás fejlesztése.

Feladataink: A gyermekkori alkotó - alakító tevékenység feltételeinek megteremtése (szervezeti keretek, légkör, hely, idő, eszközök). A vizuális tevékenységek tartalmának, minőségének fejlesztése.

A vizuális nevelés, ugyanúgy, mint az irodalmi vagy a zenei nevelés (gyakran azokhoz kapcsolódva) az óvodai nevelés egészében érvényesülő folyamat. A gyermek az őt körülvevő tárgyi világról egyre pontosabb ismereteket szerez, majd sokrétű ábrázoló tevékenysége során mindegyiket újraalkotja, rendezi, átszervezi, interiorizálja. Az ábrázoló tevékenységekhez elegendő időt, megfelelő helyet és sokféle eszközt biztosítunk a gyermekek számára. Folyamatosan törekszünk a technikák gazdagítására, megismertetjük a gyermekeket a hagyományos, természetes anyagokkal, valamint a hulladék felhasználásának módjával is. Figyelembe vesszük, hogy a gyermekeket erős érzelmi szálak fűzik az általuk létrehozott alkotásokhoz. Megtanítjuk az eszközök célszerű használatát, ha szükségesnek tartjuk, témát javasolunk, de soha nem kötjük meg a gyermek képzeletét. Az ábrázoló tevékenységeket mindig kötetlen formában szervezzük, s nem törekszünk arra, hogy egyszerre 6-8 gyermeknél több bekapcsolódjon. Az általunk tervezett tevékenységek mellett a nap folyamán bármikor lehetőséget adunk rajzolásra, vágásra, ragasztásra. A barkácsolás szinte folyamatosan jelen van életünkben, egyrészt tervezett, másrészt spontán formában. Olyan élményekben részesítjük a gyermekeket, amelyek ábrázolásra ösztönzik őket. A természetes anyagok, valamint a barkácsoláshoz szükséges agyagok, hulladékok gyűjtésébe bevonjuk őket a szüleikkel együtt, ezáltal hatunk esztétikai érzékükre, kreativitásukra, elősegítjük környezettudatos magatartásukat, mintát adunk a takarékosságra.

166

Évente 1 - 2 alkalommal elvisszük az 5-7 éveseket olyan kiállításokra, tárlatokra, amelyek esztétikai élményt jelenthetnek számukra (Kovács Margit, Borsos Miklós és egyéb - időszaki - kiállítások).

A fejlődés eredménye óvodáskor végére

Képalkotásukban egyéni módon jelenítik meg élményeiket, elképzeléseiket. Alkotásaikra jellemző a részletező formagazdagság, a színek egyéni alkalmazása. Örülnek alkotásaiknak, a közösen elkészített kompozícióknak. Plasztikai munkáik egyéniek, részletezőek. Szívesen ismerkednek meg újabb technikákkal, azokat egyre nagyobb önállósággal alkalmazzák és kombinálják, magabiztosan használják az eszközöket, szabályos a ceruzafogásuk, ollóhasználatuk. Bátrak, ötletesek a téralakításban, építésben. Emberábrázolásukban megjelennek a részformák,esetleg a mozgásábrázolás. Szívesen vesznek részt óvodai környezetük szépítésében, időnként felszólítás nélkül is észreveszik a tennivalókat. Érdeklődéssel figyelik és véleményt mondanak azokról a tárgyakról, jelenségekről, alkotásokról, amelyekre az óvónő felhívja a figyelmüket. Tudnak gyönyörködni a szép látványban.

2.3. A külső világ tevékeny megismertetése A külső világ, azaz a környezet megismerése iránti vágy a gyermekben születése pillanatától működik. A gyermeki jellemzők: a rácsodálkozás, az erős közlési vágy, a kommunikációra való nyitottság, az érzelmi fogékonyság a természet szépségeire, az élőlények jelenségeire, az állandó cselekvőkészség - mind-mind kedvez a tevékenységeken keresztül történő tapasztalatszerzésnek.

167

" Minden gyermekben megvan a cselekvési vágy és a világ megismerésének igénye, csak annak kibontakoztatását kell elősegíteni." (Montessori)

Célunk: A közvetlen és tágabb környezet felfedezése során a gyermekek pozitív érzelmi viszonyának kialakítása a természeti, emberi, tárgyi világ értékei iránt, a hazaszeretet alapjainak lerakása. A környezettudatos magatartásformálás. A környezet megismerése közben a gyermekek mennyiségi, alaki, nagyságbeli, tér- és síkbeli szemléletének alakítása.

Feladataink: Alkalom, idő, hely, eszközök biztosítása a spontán és szervezett tapasztalat - és ismeretszerzésre, a környezetkultúra és a biztonságos életvitel szokásainak alakítására. A kommunikációs készség fejlesztése a tevékenységek során.

A külső világ tevékeny megismerése programunkban sokrétű, a gyermek minden cselekvését áthatja. Lehetőséget nyújtunk a sokoldalú (mozgásos és érzékszervi) tapasztalatszerzésre, élményszerű átélésre. Amit lehet, a helyszínen, a természetben, élőben figyeltetünk, tapasztaltatunk meg a gyermekekkel. Kezdeményezésükre foglalkozunk olyan témákkal is, amelyeket csak képeskönyvek útján tudunk megközelíteni, pl.: világűr, távoli földrészek, dinoszauruszok stb. Mivel

az

óvodáskorú

gyermeket

az

érzelmei

irányítják,

a

környezet

megszerettetése, szépségeinek felfedeztetése, csodáinak észrevétele is elsősorban érzelmein keresztül történik. Programunkban a környezeti nevelésnek nincsenek időkeretei, a témaköröket egységben és folyamatában láttatjuk, nem szabdaljuk szét életkori és képességbeli különbségek miatt sem. A játékba integrált tanulásban a környezeti témák állnak a középpontban, ehhez kapcsoljuk más műveltségi területek tartalmát. Matematikai tartalmú tapasztalatokhoz, ismeretekhez is elsősorban a környezet megismertetése során juttatjuk a gyermekeket, de ezen túl rendszeresen szervezünk 168

matematikai tartalmú szabályjátékokat, társasjátékokat, kártyajátékokat. Képességfejlesztő játékaink vásárlása során is fontos szempont, hogy azok fejlesszenek egy vagy több matematikai képességet. Az élő és élettelen világ érzelmi alapon történő megismertetése során igyekszünk eljuttatni gyermekeinket annak a belátásához, hogy környezetünket, benne a természetet óvni, védeni kell. Megtartunk néhány - környezetvédelemmel kapcsolatos - világnapot: az Állatok világnapját, a Föld napját, a Víz napját, a Madarak és fák napját. A szülők bevonásával folyamatosan gyűjtjük a műanyag kupakot és a papírhulladékot. A csoportszobákban

a

gyermekek

részvételével

hajtatunk,

csíráztatunk,

rügyeztetünk, időnként saját virágot neveltetünk. Egyszerű kísérleteket végzünk növényekkel, vízzel, levegővel, talajjal. Minden csoportban találhatóak termés - gyűjtemények, amelyek dekorációs, játék és barkácsolási célt szolgálnak. Udvarunk nagyon kellemes természeti környezetet jelent, ahol módunkban áll sokféle feladat megvalósítása. A közeli családi házak kertjeiben, ill. a közeli mesterséges tavaknál jól megfigyelhetőek az élővilág változásai. Kirándulásaink során igyekszünk sokszínű természeti és társadalmi környezetet bemutatni, a gyalogos, ill. autóbusszal, vonattal történő közlekedés szabályait gyakoroltatni. Valamennyi program és tevékenység során nagy gondot fordítunk a kulturált magatartási szokások elsajátíttatására. Mind a négy csoportunkban megtalálhatóak a tudományos, természettudományi könyvek, növény és állathatározó, térképek, földgömb, nagyító, bogárvizsgáló. Fontosnak tartjuk a gyermekek saját személyével és családjával kapcsolatos ismeretek nyújtását, tudatosítását.

A fejlődés eredménye óvodáskor végén

Ismerik lakásuk címét, szüleik nevét, születési időpontjukat. Betartják az elemi közlekedési szabályokat, ismerik a közlekedési eszközöket. Ismerik a környezetükben lévő intézmények rendeltetését. Felismerik és megnevezik a színeket, színárnyalatokat. Tárgyak, jelenségek között néhány feltűnő összefüggést felismernek. Ismert tárgyakat, jelenségeket külső jegyeik, rendeltetésük szerint összehasonlítanak. Ismerik a testrészek elnevezését. 169

Ismerik a napszakokat, az azokhoz tartozó tevékenységeket, fel tudják sorolni a hét napjait. Különbséget tudnak tenni az évszakok között, ismerik azok néhány jellegzetességét, van fogalmuk a hónapokról. Ismerik az "élőlény", a "növény" és az „állat” szót, azok jellemzőit, képesek ezeket csoportosítani sokféle szempont alapján. Képesek jól ismert tulajdonságok szerint a válogatás folytatására, sorba rendezésére. Tudnak halmazokat létrehozni, becslés, mérés, számolás során összehasonlítani. Össze tudnak mérni két halmazt párosítással legalább 10-ig. Elő tudnak állítani különféle elemekből ugyanannyit, többet, kevesebbet. Tárgyakat, személyeket meg tudnak számlálni legalább 10-ig. Képesek szétválogatni geometriai tulajdonságaik szerint térbeli és síkbeli alakzatokat. Helyesen használják a névutókat és az összehasonlítást kifejező szavakat. Elemi ismeretekkel rendelkeznek a környezet védelméről.

3. Szervezeti és időkeretek Programunk szervezeti és időkereteinek jellemzői: az osztatlanság, a folyamatosság, a kötetlenség és komplexitás,- egymást feltételezik, egymás hatását kiegészítik. Az

osztatlan

(vegyes

életkorú)

csoport

olyan

széleskörű

érzelmi-társas

kapcsolatrendszer, - amelyben a testvérek, rokonok, barátok, ismerősök egy csoporton belül élik óvodai életüket, - ahol az utánzás, modellkövetés lehetőségei maximálisan megvalósulhatnak, - ahol érvényesülhet a gyermekek és a felnőttek kölcsönös, egymásra ható szocializációja, - ahol létrejöhet az egyén, a társak és a csoportok szociális viszonyulása alá-, mellé-, fölérendelt szerepekben. Az osztatlan szervezésű csoport megoldást jelent a lassabban érő és fejlődő, akár 7 éves koráig óvodában maradó gyermek számára is. A nevelési feladatok megoldása során nem elsősorban a gyermek korát, hanem egyéni fejlettségét tartjuk szem előtt, ennek megfelelően alkalmazzuk a differenciált feladatátadást és értékelést. Kiemelt figyelmet fordítunk az 5 – 7 éves gyermekek tanulási képességeinek fejlesztésére, akár külön szervezeti formában. A folyamatosság az egymást követő napirendi szakaszok játékba integrált, a gondozási tevékenységekkel összekapcsolódó szervezeti kerete, formája. Feltétele és lehetősége annak,

170

hogy a gyermekek a meglévő fejlettségi szintjükről egyéni tempójukban haladjanak, tevékenységeikhez elegendő idő, hely, eszköz álljon rendelkezésükre. A játék meghatározó szerepét csak ebben a formában tartjuk érvényesíthetőnek. Programunkban a tízórai, és részben a délutáni felkelés és az uzsonnázás folyamatosan zajlik, de az egyéb napirendi pontok megszervezésekor sem alkalmazunk merev szabályokat. A kötetlenség és a komplexitás a tevékenységek szervezésének, a műveltségtartalmak közvetítésének játékban koncentrálódó szervezeti kerete. Az általunk tervezett, szervezett tevékenységek témacentrikusak, tartalmilag komplexek, úgy, hogy közben egy-egy tevékenységi forma domináns szerepet kap. A játékos tevékenységekbe a különböző életkorú és fejlettségű gyermekek akkor kapcsolódnak be és addig vesznek részt, ameddig erre motiváltak és képesek.

Az óvodai élet keretét a jól szervezett napirend adja, melynek magában kell hordoznia

az

állandóságot

és

a

rugalmasságot,

mert

ez

a

gyermekek

kiegyensúlyozottságának és biztonságérzetének záloga. Hetirendünkben csak a kötelező testnevelés foglalkozásnak van állandó napja, mivel a tornaszoba és az eszközök használata megkívánja a csoportok közötti egyeztetést. A többi napon is dominál egy-egy tevékenységi forma, de ehhez nem ragaszkodunk mereven. Ha a körülményekből úgy adódik, rugalmasan változtatunk eredeti terveinken.

171

NAPIRENDÜNK Folyamatos, szabad játék és a gyermek által kezdeményezett egyéb tevékenységek. Közben: az óvónő által kezdeményezett játékos tanulás, képességfejlesztés egyéni vagy mikrocsoportos formában. Tartalma lehet mozgásos, zenei, vizuális, irodalmi, matematikai, környezeti, ill. ezek komplexitása. Az

óvoda 8.30 - 9.30 Folyamatos tízóraizás

nyitásától: 6.30-tól ebédig Rendrakás, mesehallgatás, beszélgetés, esetleg valamilyen egyéb témájú, 12.00-ig

szervezett tevékenység, pl.: dalos játék, mentálhigiénés játék. Hetente egy alkalommal kötelező testnevelés foglalkozás ill. láb- és tartásjavító torna. Szabad

játék,

mozgásfejlesztés

az

udvaron,

séta,

megfigyelés,

élményszerzés, kirándulás. Készülődés az ebédhez.

12.00 - 13.00

Ebéd, tisztálkodás, átöltözés.

13.00 - 14.30

Mesehallgatás, pihenés, 14 órától felkelés, csendes elfoglaltságok, egyéni

14.30 – 17.00

képességfejlesztés. Szabad játék a csoportszobában vagy az udvaron. Közben 14.30 - 15.30 uzsonnázás.

172

4. Programunk megvalósításának feltételrendszere " A korsó azt az illatot, amelyet először felvesz, mindvégig fenntartja." (Coménius)

4.1. Személyi feltételeink

Négycsoportos óvodánkban 15 fő dolgozik: 8 fő óvodapedagógus, közülük egy fő tagóvoda vezető, 4 fő dajka, 2 fő pedagógiai asszisztens, 1 fő félállású karbantartó – udvari munkás (részben az OGMK irányításában). Az óvónők közül négyen szakvizsgával rendelkeznek: 2 fő vezető óvodapedagógus, 2 fő fejlesztő pedagógus. Egy fő nyelv – és beszédfejlesztő szakképzettséget is szerzett. A dajkák dajka szakmunkás végzettségűek. Óvodánk 6.30 – 17.00-ig tart nyitva, mindenkor a szülők igényeinek megfelelően. 6.30 -7 óráig, ill. 16.00 – 17.00-ig összevont csoportban tartózkodnak a gyermekek egy óvónővel. Minden csoportban két óvónő és egy dajka dolgozik, az óvónők kétheti váltásban. Valamennyiünkre jellemző, hogy szakmai tájékozottságunkat, szaktudásunkat igyekszünk folyamatosan bővíteni, egyrészt önművelés, másrészt szervezett továbbképzések keretében. Az óvónői párokat csak indokolt esetben változtatjuk, hiszen az a jellemző, hogy képesek vagyunk pedagógiai elveinket, nevelési gyakorlatunkat egyeztetni, összehangoltan, a feladatokat megosztva dolgozni. A dajkákat partnernek tekintjük a nevelési folyamatban, kiemelten a gondozási, egészséges életmódbeli, szocializációs és munkajellegű feladatok megvalósítása során. Abban a meggyőződésben tevékenykedünk, hogy az óvoda minden dolgozója, de az óvónők személye különösen - minta értékű a nevelésben. Arra törekszünk, hogy

173

személyiségvonásainkban jelen legyen a humanizmus, a pedagógiai optimizmus, tetteinkben érezhető legyen a hitelesség, az elfogadás, a tapintat és empátia. Óvodánkban biztosított a szakmai önállóság, az egyéni kezdeményezések megvalósításához adottak a feltételek.

4.2. Tárgyi feltételeink Óvodánk fekvése, épülete, a helyiségek száma, nagysága, berendezése lehetővé teszi a színvonalas nevelőmunkát. Az alapfelszerelés átlagosan jónak mondható. Ez annak köszönhető, hogy a 80-as évek végétől folyamatosan élünk a pályázatírás lehetőségével, s a pályadíjakból pótoltuk ill. felújítottuk a mozgás - és egyéb képességfejlesztő eszközöket. Az utóbbi években lecsökkent a pályázati lehetőségek száma, egyre inkább számítunk a szülők, és más támogatók segítségére. Körülményeink javítása érdekében létrehoztuk a Kincskereső Gyermekjóléti és Segítő Alapítványt, melynek segítségével az elmúlt években jelentősen felújítottuk udvarunkat és a helyiségek berendezését is. A dekorációk elkészítésekor törekszünk az egyszerűségre, a természetes anyagok használatára. A viszonylag kicsi épületben családias hangulatot tudunk teremteni, ahogy ezt a visszajelzések is igazolják. Valamennyi tevékenységformához elegendő eszközzel rendelkezünk, de ezek folyamatos pótlásra szorulnak. Vásárlásaink során előnyben részesítjük a jó minőségű, esztétikus tárgyakat, természetes anyagokat, harmóniát árasztó színeket. Új játékeszközeinket egyrészt a szabad játék, másrészt a képességfejlesztés szempontjait figyelembe véve szerezzük be. Az udvari eszközállományunkat folyamatosan bővítjük, felújítjuk. A játék és a többi fejlesztési terület eszköztárát kiegészítjük termésekkel, egyéb természetes anyagokkal, hulladékokkal. A tárgyi feltételek biztosításakor a gyermekek érdekei elsőbbséget élveznek, de arra is gondot fordítunk, hogy a dolgozók számára megfelelő munkakörnyezetet teremtsünk, s a szülőket is kellemes, meghitt beszélgetésre alkalmas környezetben fogadjuk. A 11/1994.(VI.8.) MKM(?) rendelet alapján készült eszköz - és felszerelés jegyzék a pedagógiai program mellékletében található.

174

5. Kapcsolatrendszerünk Óvodánk egy nagy óvodai egység, a Tárogató Óvoda tagóvodája, ahol a munkáltatói, pénzügyi – gazdasági és részben a tanügy igazgatási vezetés, irányítás zajlik. A szakmai – pedagógiai együttműködés kialakítása – a szakmai önállóság megtartása mellett folyamatban van. Az egyéb, sokrétű kapcsolatok kialakításában óvodánk nyitott és kezdeményező.

5.1. Óvoda - család kapcsolatunk Az óvodai nevelés a családi neveléssel együtt szolgálja a gyermek fejlődését. Alapelvei: Az óvodai és a családi nevelés összhangja a gyermek harmonikus fejlődésének alapfeltétele. Az óvoda nem vállalhatja át a családi nevelés feladatait, de kiegészíti azt, és hozzájárul a családi szocializáció esetleges hiányosságainak pótlásához. Betartjuk a családokkal való együttműködés szabályait, ezzel mintát adunk számukra. Az óvoda a gyermekek érdekében kezdeményező szerepet vállal, ezt tartjuk az egyenrangú kapcsolat alapjának. Előítéletektől

mentesen

közeledünk

minden

családhoz,

figyelembe

vesszük

sajátosságaikat. A partnerközpontú működés szellemében évente kétszer mérjük a szülők igényeit, elégedettségét, elégedetlenségét, a kapcsolat továbbfejlesztésének módjait és tartalmát a mérési eredményekre építjük.

175

Az együttműködés formái

Kapcsolattartási lehetőség Nyílt nap a leendő szülőknek és óvodásoknak

Beiratkozás Szülői értekezlet az új szülőknek

Anyás befogadás

Csoport szülői értekezlet

Játszóház decemberben és márciusban

Fogadóóra

Munkadélután

Cél

Az óvodaválasztás segítése

Munkaforma Kötetlen beszélgetés, az épület, a dolgozók és a pedagógiai program bemutatása

A gyermekek adatainak felvétele, Hivatalos eljárás alapvető információk nyújtása Minden olyan ismeret átadása, ami akár a szülőnek, akár az óvodának fontos Összevont lehet értekezlet (a pedagógiai program és a házirend köré csoportosítva)

Az óvodai élet megismertetése, a fájdalommentes elválás elősegítése, szülő-gyermek kapcsolat megismerése, bizalom kiépítése az óvoda iránt

A gyermekcsoport életével kapcsolatos információk megbeszélése, egy-egy probléma megvitatása, a csoport fejlődésének értékelése, nevelési témák feldolgozása

szülői

Közös játék, közös tevékenység a gyermekkel és a szülővel, megfigyelés

értekezlet

Közös tevékenykedés, Szülő – gyermek, szülő – óvónő barkácsolás, beszélgetés kapcsolat erősítése Betekintés az óvoda életébe a szülők részéről

Az egyéni fejlődés, fejlesztés aktuális Négyszemközti, vagy állapotának megbeszélése óvónői, vagy hatszemközti beszélgetés szülői kezdeményezésre

A tárgyi feltételek javítása

Közös munkálkodás óvónői irányítással

176

Kérdőíves kikérdezés a A szülők igényeinek, elégedettségének, minőségbiztosítás elégedetlenségének feltárása jegyében

Alapítványi bál szülőknek, óvodai dolgozóknak Szülői szervezet működése

Óvoda-család kapcsolat erősítése, az óvoda anyagi helyzetének javítása

A szülők érdekképviseletének biztosítása, szülői feladatok koordinálása, szülői kezdeményezések megvalósítása, a gyermeki jogok érvényesülésének, a pedagógiai munka eredményességének figyelemmel kísérése a szülők részéről

Kérdőív kitöltetése óvodakezdés után pár héttel, ill. iskolába lépés előtt Felnőtt bál

Értekezlet, megbeszélés

5.2. Óvoda-bölcsőde kapcsolatunk Az óvodába lépés fordulópontot jelent a bölcsődés gyermek életében is.

A

gyermek érzelmi biztonságát növeli a már megismert személy jelenléte. Évek óta kevés kisgyermek kerül hozzánk a városrész egyetlen bölcsődéjéből, őket igyekszünk megismerni már a bölcsődei környezetben.

5.3. Óvoda-iskola kapcsolatunk Az óvodából az iskolába történő zavartalan átmenet megkívánja a két intézmény nevelőmunkájának összehangolását, együttműködését. Ennek érdekében a tavasz folyamán nagycsoportos korú gyermekeinkkel ellátogatunk a közeli Győri Kodály Zoltán Ének-zenei Általános Iskolába. Kora ősszel meglátogatjuk a volt óvodásainkat az első osztályokban. Az iskolából rendszeresen meghívnak bennünket különböző rendezvényekre, akár gyermekekkel együtt, akár nélkülük. Az iskolaválasztás megkönnyítése érdekében minden ősszel lehetőséget biztosítunk a bemutatkozásra a Győri Kodály Zoltán Ének-zenei Általános Iskolának és a Szabadhegyi Általános Iskolának. Kétévente kérdőívvel mérjük a tanítók elégedettségét. A szorosabb együttműködést megnehezíti a szabad iskolaválasztás, az a tény, hogy gyermekeink a város 6 - 7 iskolájába nyernek felvételt.

177

5.4. Óvoda- logopédus kapcsolatunk Óvodánkban heti egy-két alkalommal foglalkozik logopédus a rászoruló gyermekkel - általában 5 éves kortól, szükség esetén korábban is. Nagy segítségünkre van az esetleges tanulási zavarok felderítésében is. Amennyire időnk és szaktudásunk engedi, irányításával mi magunk is részt veszünk az egyes gyermek beszédfejlesztésében (az általános feladatokon túl).

5.5. Óvoda- védőnő- gyermekorvos kapcsolatunk A védőnő rendszeresen, szükség esetén hívásra is látogatja óvodánkat, elvégzi a különböző méréseket, vizsgálatokat, segít a gondozási feladatok megoldásában. A gyermekorvos szintén szükség esetén végez vizsgálatokat, ad tanácsokat. Nagy szerepük van a betegségek, elváltozások korai felismerésében, gyógyításában. A vizsgálatok módot adnak fontos nevelési feladatok megvalósítására is.

5.6. Egyéb kapcsolataink Magatartászavarral és/vagy tanulási nehézséggel küzdő gyermek neveléséhez, szükség esetén az iskolaérettség eldöntéséhez a Győr-Moson-Sopron Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Székhelyintézménye valamint Győri Tagintézménye szakembereitől kérünk segítséget. Amennyiben szükségét érezzük, a gyermek - és családvédelmi szervezetekhez fordulunk. (lásd gyermekvédelmi feladatok az 1.6. alatt) A közművelődési intézményekkel alkalomszerű kapcsolatot tartunk fenn: színházba, könyvtárba, művelődési házba, bábszínházba, múzeumba akkor látogatunk el óvodásainkkal, ha az általuk kínált program megfelel az életkori sajátosságoknak, ízléses és értékes, segítségünkre van nevelési céljaink megvalósításában, ill. a szülők által finanszírozhatóak. Szakmai szolgáltató intézmények közül a megyei pedagógiai intézettel tartunk fenn kapcsolatot. Figyelemmel kísérjük rendezvényeiket, szakmai programjaikat, s gyakran az általuk kínált továbbképzések keretében valósítjuk meg szakmai továbbképzésünket.

178

6. Programunk működését segítő, tervező és értékelő dokumentumok

Dokumentum neve

Az óvoda pedagógiai – működési terve

A gyermekcsoport nevelési terve, értékelése

A használat időkerete

1 nevelési év

1/ fél nevelési év

(a csoportnaplóban)

A gyermekcsoport tevékenységi terve

2 hét

(a csoportnaplóban)

Szervezési feladatok (a csoportnaplóban)

1 hónap, ill. folyamatos

Egyéni fejlesztés dokumentumai •

Gyermektükör

•

Egyéni fejlettségmérő lap

•

Összesítések

•

Fejlesztési tervek

Egy évben kétszer, ill. folyamatosan

179

7. Minőségfejlesztési feladataink Minőségcéljainkat a következőképpen határozzuk meg: Helyi pedagógiai programunk tartósan magas színvonalú megvalósítása,

különös

tekintettel az egyéni bánásmódra, az egészséges életmódra és a komplex esztétikai nevelésre. A minőségfejlesztés az alábbi részterületeket fogalja magában: •

Tervezés

•

Ellenőrzés

•

Mérés – értékelés

•

Partneri igény – és elégedettség mérés

•

Átfogó intézményi önértékelés.

A tervezés szintjei: •

A tagóvoda vezető hosszútávú (5 évre szóló) tervezése

•

Éves pedagógiai – működési terv

•

Gyermekcsoportokra szóló nevelési terv, tevékenységek tervezése

•

Egyéni fejlesztés tervezése.

Ellenőrzés: a tagóvoda vezető éves ellenőrzési terve alapján történik. Mérés, értékelés szintjei: •

Egyéni fejlettség mérése, értékelése

•

Társas kapcsolatok mérése, értékelése (szociogram)

•

Iskolába lépő gyermekek fejlettségének mérése, értékelése

•

A pedagógiai program, ill. egyes nevelési – fejlesztési területek eredményességének mérése, értékelése az átfogó intézményi önértékelés keretében öt évente

•

Partneri igény – és elégedettség mérés területei: szülők körében évente két alkalommal, tanítók körében két évente, dolgozók körében öt évente az átfogó intézményi önértékelés keretében

•

Átfogó intézményi önértékelés az intézmény egész működésére kiterjedően öt évente.

180

8. Érvényességi rendelkezések

Pedagógiai programunk érvényes a nevelőtestület döntése alapján: 2013. szeptember 1-jétől határozatlan ideig. Felülvizsgálat: Teljes körűen 2018-ban, elemeiben évente, ill. a megvalósítás során folyamatosan. Módosítás lehetséges: évente egyszer, a nevelési év megkezdése előtt, az előző év értékelései alapján lehet végrehajtani. A program módosításának lehetséges indokai: - ha jogszabályi változás szükségessé teszi, - ha jelentős szervezeti átalakítás történik, - ha az óvodapedagógusok fele változatást javasol, s azt írásban, indoklással előterjeszti.

9. Legitimációs záradék

Elfogadta: a Tárogató Óvoda Móra Ferenc Dátum: 2013. augusztus 30. Tagóvodájának nevelőtestülete

Aláírás:……………………………………….

(jegyzőkönyv, jelenléti ív mellékelve)

a nevelőtestület nevében a tagóvoda vezető Dátum: 2013. augusztus 30.

Egyetértését nyilvánította: a

Tárogató

Óvoda

Móra

Tagóvodájának Szülői Szervezete

Jóváhagyta:

Ferenc Aláírás:……………………………………….. A Szülői Szervezet Elnöke

Dátum: 2013. szeptember 02.

A Tárogató Óvoda Vezetője Aláírás:………………………………………..

181

TÁROGATÓ ÓVODA LEPKE TAGÓVODÁJA

PEDAGÓGIAI PROGRAM

182

Az óvoda adatlapja: Tárogató Óvoda NÉV

Lepke Tagóvodája

CÍM

9028 Győr Lepke utca 35-37.

FENNTARTÓ

Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata

OM AZONOSÍTÓ

201875

Férőhely az alapító okirat szerint

174 fő 96/421-379

Telefon: E-mail:

[email protected]

Csoportok száma

6 csoport

Csoportszervezés

vegyes életkorú gyermekcsoportok

ALAPFELADAT AZ ALAPÍTÓ OKIRAT SZERINT

Óvodai nevelés Az óvoda sajátos nevelési igényű integrált csoportokat működtethet.

Művészeti csoport működési engedély száma:

23/1993. (V.19.) OKSB határozat

Pedagógiai Programunkat Az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI, valamint 363/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet figyelembevételével módosítottuk

A Lepke Óvoda programja átfogja a teljes óvodáskor nevelő-fejlesztő feladatait, munkáját. A megvalósításhoz az "Óvodai nevelés országos alapprogramja" elvei és az Óvodai nevelés, játékkal, mesével c. program útmutatásait saját lehetőségeinkre átültetve használtuk fel.

A programot a LEPKE ÓVODA nevelőtestülete készítette.

183

1.

Bemutatkozás

Intézményünk Győr, Szabadhegy városrészében a József Attila lakótelep központjában 1978ban nyitotta meg kapuit. Csendes zöldövezetben fekvő óvodánk 6 csoporttal működik. A négyemeletes panelházak és a megközelíthető távolságban lévő kertes családi házak között helyezkedik el. Intézményünkben 174 kisgyermek nevelésére van lehetőség. Hatalmas udvarunk parkosított, a forgalmas útvonaltól távol fekszik. A környezetbarát játszóudvar famászókás csúszdáival, homokozóival, hintáival, KRESZ-parkjával gazdag játéktere óvodásainknak. A természettől való elszakadás a technika fejlődése, a felgyorsult élettempó a családon belül, a család szerkezetének változásai, élményforrások csökkenése és a megélhetési problémák nagyban befolyásolják gyermekeink fejlődését. Mind ezek tudatában egy élmény-gazdag óvodai nevelést igyekszünk kialakítani. Nevelőmunkánkat intézményünk saját Pedagógiai Programja alapján végezzük. Vegyes életkorú csoportokat szervezünk, ezáltal biztosított a testvérek, barátok egy csoportban való elhelyezése. Óvodai nevelésünk a játékra épül. Feladatunknak tekintjük, hogy úgy vezessük el a gyermeket az iskola küszöbéig, hogy az új feladatokra felkészült és alkalmas legyen, s e közben boldog gyermekkorát megőrizhesse. Az óvoda dolgozói gyermekszerető, jól képzett szakemberek, fontos számukra, hogy a gyermekek jól érezzék magukat az óvodában, egyéni képességeikhez mérten és életkoruknak megfelelően fejlődjenek. Biztosítjuk minden gyermek számára az egyénre szabott nevelést, fejlesztést, az életkori- és egyéni sajátosságok, valamint az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével. Óvodánkban működik egy művészeti csoport, melyben kiemelt feladatnak tekintjük a gyermekek testi képességeinek harmonikus fejlesztését, a klasszikus balett elemeinek alapfokú elsajátítását a Győri Balett művészeinek irányításával 2005 szeptemberétől óvodánk egy csoportjában német anyanyelvű gyermekek fejlesztésével is foglalkozunk. Kiemelt nevelési területeinknek megfelelően, óvodánk a „Gondolkodj Egészségesen!” országos program aktív résztvevője.

184

2.

GYERMEKKÉPÜNK, ÓVODAKÉPÜNK

2.1.

Gyermekképünk

Az Alapprogramban megfogalmazottak szerint az ember mással nem helyettesíthető, szellemi, erkölcsi és biológiai értelemben is egyedi személyiség és szociális lény egyszerre. Gyermekképünket arra a pedagógiai és pszichológiai tényre építjük, hogy a gyermek fejlődő személyiség, fejlődését genetikai adottságok, az érés sajátos törvényszerűségei, a spontán és tervszerűen alkalmazott környezeti hatások együttesen határozzák meg. E tényezők együttes hatásának következtében a gyermeknek sajátos, életkoronként és egyénenként változó testi és lelki szükségletei vannak. A személyiség szabad kibontakozásában a gyermeket körülvevő személyi és tárgyi környezet szerepe meghatározó. Az óvodai nevelésünk gyermekközpontú, befogadó, ennek megfelelően a gyermeki személyiség kibontakozásának elősegítésére törekszik, biztosítva minden gyermek számára, hogy egyformán magas színvonalú és szeretetteljes nevelésben részesüljön, s meglévő hátrányai csökkenjenek. Nem ad helyet semmiféle előítélet kibontakozásának. Arra törekszünk, hogy gyermekeink alkotó, öntevékeny, kitartó, egészséges énképpel rendelkező egyénekké váljanak. Mindehhez az óvodapedagógustól bátorító, segítő, de nem irányító magatartást kíván. Biztonságérzet és szeretetkapcsolat nélkül a kisgyermek nem nevelhető, nem tanítható.

2.2.

Óvodaképünk

Az óvoda a köznevelési rendszer szakmailag önálló nevelési intézménye, a családi nevelés kiegészítője, a gyermek harmadik életévétől az iskolába lépésig Óvodaképünk az Óvodai nevelés országos alapprogramjának irányvonalát követi, mely szerint az óvodáskorú gyermek nevelésének elsődleges színtere a család. Óvodánk nyitott, a szűkebb környezet igényeihez igazodva vállalja, a családi nevelés kiegészítését. Az óvodánk pedagógiai tevékenységrendszere és tárgyi környezete segíti a gyermek környezettudatos magatartásának kialakulását, és biztosítja a gyermekek fejlődésének és nevelésének legmegfelelőbb feltételeit. Segíti, hogy a gyermekek elérjék a következő életszakaszba (a kisiskolás korba) való átlépéshez szükséges belső pszichikus fejlődését, az iskolai közösségben történő beilleszkedéshez szükséges gyermeki személyiségvonásokat. Óvodai nevelésünk célja, hogy a ránk bízott gyermekek harmonikus fejlődését, gyermeki személyiségük kibontakoztatását elősegítse, az életkori- és egyéni sajátosságok és az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével. Külön gondot fordítunk a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek nevelésére. A hátrányos megkülönböztetés minden formáját elutasítjuk, minden erőnkkel az egyenlő hozzáférés biztosítására törekszünk. Programunk szerint nevelésünk folyamatában a gyermekek játéktevékenységbe ágyazottan sajátítják el az ismereteket. A tevékenységek komplex együttese magában foglalja a gyermekek készségeinek, képességeinek fejlesztését. A gyermekek számára szabad és érzelmi biztonságot adó környezet megteremtése a cél, melyben egészséges harmonikus személyiséggé fejlődhetnek.

185

2.3.

Alapelveink

A nevelőközösség alapelvnek tekinti, hogy a gyermeki személyiséget tisztelet, elfogadás, szeretet, megbecsülés és bizalom övezze. Felelősek vagyunk a gyermekek testi, értelmi, érzelmi, erkölcsi fejlődéséért, a gyermekközösség kialakulásáért. Az eltérő, szokatlan egyéni megoldások támogatását az életkori és egyéni sajátosságok fejlődési ütemének figyelembevételével, a gyermekek jogainak elismerésében és tiszteletbetartásával. Feladatunk a hátrányok csökkentése, az esélyteremtés minden gyermek számára A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek estében megkeressük a számukra legmegfelelőbb megoldást fejlődésük érdekében. Érzelmi biztonság megteremtése melyből a gyermekek bátorságot meríthet, kipróbálhatja adottságait, gyakorolhatja önállóságát. A nemzeti etnikai kisebbséghez tartozó és migráns gyermekek óvodai nevelésében biztosítjuk az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, átörökítését nyelvi nevelését, a multikulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét, az emberi jogok és alapvető szabadságjogok védelmét. Az alapító okiratban foglaltak alapján az óvoda integrált csoportokat működtethet. Az óvodapedagógusaink a befogadó nevelésben speciális szakemberek (gyógypedagógus, fejlesztő pedagógus, logopédus, pszichológus, gyógytornász) bevonásával, összehangolt programmal segítik a speciális nevelési szükségletű gyermekek nevelését. Az óvodapedagógusok innovatív hozzáállásával, megfelelő szakmai eszköztárával, az egyéni sajátosságok, fejlődési ütem figyelembevételével, segítik a rászoruló gyermekeket. Tudatosan kerüljük a nemi sztereotípiák erősítését, elősegítjük a nemek társadalmi egyenlőségével kapcsolatos előítéletek lebontását. Az óvoda a családi élet kiegészítője. A megismerés-segítés szándékával megkeressük a családok életében azt a pontot, amelyen keresztül a gyermekek mélyebb megértéséhez vezet az út. Ennek elengedhetetlen feltétele a nyílt kommunikáció. Az egyenlő részvételt biztosítunk a nevelésben oktatásban MINDEN gyermek számára. A családok szemléletének formálása az egyéni különbözőségek elfogadásában. Az interkulturális program bevezetése a nevelés-oktatás keretei közé akkor indokolt, ha rendszeresen érkeznek külföldi gyermekek az óvodába. Amennyiben megsokszorozódik létszámuk, az óvoda a nevelőtestület egyetértésével, kidolgozza a megfelelő programot, ha az eszközök, módszerek, eljárások, a feltételek rendelkezésre állnak. A migráns gyermekek egyenlően vehetnek részt a többi magyar gyermekkel együtt a nevelésben, törekszünk a családok kultúrájának megismerésére, hagyományok tiszteletben tartására, egyéni képességek fejlesztésére. Az óvodai nevelésében biztosítanunk kell az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, átörökítését nyelvi nevelését, a multikulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét, az emberi jogok és alapvető szabadságjogok védelmét. Ennek megvalósítása érdekében gondoskodunk az érzelmi biztonságot nyújtó derűs, szeretetteljes óvodai légkör megteremtéséről, a testi-, szociális-, és az értelmi képességek alakításáról, a gyermeki közösségben végezhető sokszínű tevékenységről, különös tekintettel a mással nem helyettesíthető játékra, a fejlődéshez szükséges személyi, tárgyi környezetre.

186

3.

AZ ÓVODAI NEVELÉS FELADATAI

3.1 Az óvodai nevelés általános feladatai Az óvodai nevelés feladata az óvodáskorú gyermek testi és lelki szükségleteinek kielégítése. Ezen belül: az egészséges életmód alakítása, az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés az anyanyelvi-, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása.

3.1.1. Az egészséges életmód alakítása Az egészséges életmódra nevelés, az egészséges életvitel igényének alakítása kiemelt jelentőségű. Az egészség eléréséért sokat kell tennünk, az alapokat óvodáskorban kell leraknunk, az egészséges életmód helyes szokásainak kialakításával. Az óvodai nevelés feladata a gyermek testi fejlődésének elősegítése. Ezen belül a következő területekre kell hangsúlyt fektetnünk. .A gyermek gondozása, testi szükségleteinek, mozgásigényének kielégítése. összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése; az egészséges életmód, a testápolás, az étkezés, az öltözködés, a pihenés, a betegségmegelőzés és egészségmegőrzés szokásainak alakítása; a gyermek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezet biztosítása; a környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítása, a környezettudatos magatartás megalapozása; .A gyermek gondozása, testi szükségleteinek, mozgásigényének kielégítése. A testi szükséglet kielégítése az első és legfontosabb feladat: vagyis folyadékot inni, WC-re menni, szabadon mozogni, ruhadarabot felvenni, levetni, bármikor lehet. A gyermekek mozgásigényének kielégítésére hetente testnevelési foglalkozásokat tartunk. Ezek megtervezését gondosan át kell gondolni, hiszen a kisgyermek türelmetlen a mozgásigényének kielégítésében. Úgy kell megszervezni a foglalkozásokat, hogy minden korosztály életkorának megfelelő szinten, azonos időben végezze a gyakorlatokat. Óvodánkban jól felszerelt tornateremben van lehetőség a változatos mozgásformák végzésére, az állóképesség növelésére. A feladatok összeállításánál fontos szempont, hogy vegyes életkorú csoportokról van szó, a differenciált feladatadásnak, segítségnyújtásnak, egyéni képességek figyelembevételét itt is érvényesíteni kell. A napi mozgásigény kielégítése érdekébe délelőttönként – időjárástól függően – minimum 1 órát töltünk az óvodánk udvarán, ahol különféle szabadtéri játékok, eszközök adnak lehetőséget a változatos mozgásformák végzésére. (mászókák, csúszdák, hinták, kerékpárok, ugrilabdák, gólyalábak stb.) A harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése. Óvodába lépésétől kezdve a gyermek mozgásfejlődését, későbbi sportbéli sikereit, a rendszeres testedzéshez fűződő viszonyát jelentős mértékben meghatározhatja az óvodai testnevelés. A városban élő gyermekek számára különösen fontos a mozgásszegény életmód kompenzálása testmozgással. Az óvodai testnevelés foglalkozásokon a motoros képességek komplex fejlesztésére a cél.

187

A rendszeres egészségfejlesztő testmozgás, a gyermekek egyéni fejlettségi szintjéhez igazodó mozgásos játékok és feladatok, a pszichomotoros készségek és képességek kialakításának, formálásának és fejlesztésének eszközei. Az óvodáskor a természetes hely-, helyzetváltoztató és finommotoros mozgáskészségek tanulásának, valamint a mozgáskoordináció intenzív fejlődésének szakasza, amelyeket sokszínű, változatos és örömteli, érzelmi biztonságban zajló gyakorlási formákkal, játékokkal igyekszünk elősegíteni. Ezzel biztosítható a mozgás és az értelmi fejlődés kedvező egymásra hatása. A mozgásos játékok, tevékenységek, feladatok rendszeres alkalmazása kedvezően hatnak a kondicionális képességek közül különösen az erő és az állóképesség fejlődésére, amelyek befolyásolják a gyermeki szervezet teherbíró képességét, egészséges fejlődését. Fontos szerepük van a helyes testtartáshoz szükséges izomegyensúly kialakulásában, felerősítik, kiegészítik a gondozás, és egészséges életmódra nevelés hatásait. Egészségük megőrzése érdekében, a játékidőben is biztosítjuk a szabad mozgásgyakorlást, az alapvető mozgásformák, alapkészségek begyakorlását, a motoros képességek fejlesztését. Ezzel a rendszeres testedzés szokásrendszerének kialakítását segítjük. A spontán, a szabad játék kereteiben végzett mozgásos tevékenységeket kiegészítik az irányított mozgásos tevékenységek. A komplex testmozgások beépülnek az óvodai élet egyéb tevékenységeibe is, miközben együtt hatnak a gyermek személyiségének – a pozitív énkép, önkontroll, érzelemszabályozás, szabálykövető társas viselkedés, együttműködés, kommunikáció, problémamegoldó gondolkodás – fejlődésére. Mozgásunk akkor lesz összerendezett, harmonikus, ha sokat és sokféle mozgást végzünk. Ehhez kell biztosítanunk a gyerekek számára az ingergazdag környezetet, szeretetteljes, bátorító légkört, a sikerélményt adó játékos foglalkozásokat. A spontán megjelenő mozgásos tevékenységeknek, az egészségfejlesztő testmozgásnak az óvodai nevelés minden napján, az egyéni szükségleteket és képességeket figyelembe véve, minden gyermek számára lehetőséget biztosítunk. Törekszünk a gyermekeket legjobban fejlesztő, kooperatív mozgásos játékok széleskörű alkalmazására, a szabadlevegő kihasználására. Az elmúlt években megemelkedett csoportlétszámok minden vonatkozásban megnehezítik a munkánkat, a gondozás terén a szervezési feladatok módosításával alkalmazkodunk ehhez. Óvónői döntés alapján az öltözőt is igénybe vehetik a gyermekek mozgásigényük kielégítésére is. Az egészséges életmódra nevelés területén a feladatokba természetes módon integrálhatóak az alábbi prevenciós feladatok, amelyekre minden gyermeknek szüksége van az értelmi fejlődés céljából is: nagymozgások, finommotorika, testséma, percepció, verbalitás. Évente 3-4 alkalommal kirándulni is visszük óvodásainkat, ez lehet óvodai, ill. csoportszintű is. A gyermek testi képességei fejlődésének segítése Mivel óvodánkban az életkor szempontjából heterogén összetételű csoportokat szervezünk, alapvető szempontnak tartjuk, hogy ne kerüljenek testkulturális szempontból hátrányos helyzetbe azért, mert a testnevelés foglalkozások megszervezése vegyes csoportban nehézségekbe ütközik. A 3-4 éves életkorban elsősorban a nagymozgások fejlesztését tartjuk fontosnak. Az 5-7 éves óvodások testnevelésében előtérbe kerül a mozgáskoordináció tökéletesítése, a mozgások kombinálásával és a finommotoros mozgások gyakorlásával A gyermekekben tudatosulnak saját fizikai képességei, amelyeket hatékonyan alkalmaznak a mindennapi tevékenységében, így játékában is. A mozgásfejlődés szakaszai megmutatkoznak a mozgásvégrehajtás minőségében,

188

pontosságában, a mozgáskombinációkban, teljesítményekben. Az óvodai testnevelés során lehetőséget biztosítunk a mozgásélmény sokirányú megtapasztalására. (pl. mászó fal) A mozgáskultúra legfontosabb biológiai, élettani hatásai, hogy serkenti a gyermek növekedését, érését, hisz fizikai aktivitás nélkül a gyermekek nem válnának azokká sem biológiai, sem pszichológiai, sem szociális értelemben, akikké lehetnének. A mozgáskultúra életmódot formál. Tudnunk kell, hogy a sport, ezen belül a testedzés minden életkorban pozitív eleme az egészségnek, az edzettség növekedése szükségszerűen párosul az egészségszint növekedésével. A mozgásszituáció gazdagságának biztosításával lesz a gyermek fizikailag fitt, ügyes. A testedző tevékenységet lehetőség szerint mindig a szabadban végezzük. Az egészséges életmód, a testápolás, az étkezés, az öltözködés, a betegségmegelőzés, az egészségmegőrzés szokásainak alakítása. Az egészséges életmód körébe beletartozik a levegőzés, edzés, pihenés-alvás, táplálkozás, öltözködés, ill. a testi épség védelme, a baleset megelőzés is. Levegőzésre minden nap sort kerítünk, a leghidegebb, ill. legrövidebb napok kivételével délután is. Nyáron, kánikulában - az óvatossági szabályok betartása és az egyéni sajátosságok figyelembevétele mellett - napfénnyel is edzük óvodásainkat. A tisztálkodási szokások kialakítása után a gyermekeknek igényévé válik annak betartása. A fogápolással kapcsolatos jó szokások kialakításához az egészségügyi alapellátás munkatársától kapunk segítséget. A megfelelő eszközök beszerzésében a szülők is támogatnak bennünket. A változatos étrend elengedhetetlen az egészséges életmód alakításánál. Kiemelt szerepe van a naponta a zöldség, gyümölcs fogyasztásának, melynek változatossága a szülők együttműködésének köszönhető. Az egészséges táplálkozás szokásrendszerének kialakítására is nagy hangsúlyt fektetünk. A tízórai időpontját - egy adott időkereten belül - szükségleteiknek és tevékenységüknek megfelelően választhatják meg. Eldönthetik, hogy mikor és kivel ülnek le étkezni. A tízórai az önkiszolgálásra épül, naposi feladatok elvégzésére ebéd és uzsonna előtt és után adunk lehetőséget. A testi-lelki egészség védelme érdekében a szülők szemléletmódját is igyekszünk befolyásolni. Kezdetektől tagjai vagyunk a „Gondolkodj egészségesen!” mozgalomnak. Minden évben nagyobb rendezvényt szervezünk, ahol ötleteket kaphatnak az egészséges életmód kialakításához: táplálkozás, mentálhigiéné, mozgás, egészséges környezet kialakítása, környezettudatos magatartás stb. terén. Az öltözködésnél a kényelmes, sehol nem szorító, tiszta ruhadaraboknak kell előtérbe kerülnie. A jó "játszóruha" a gyermek számára könnyen levethető, felvehető. Mindez a szülők tájékoztatásával, a család bevonásával valósulhat meg. A segítségnyújtást (akár a többi gondozási tevékenységben) egyénre szabjuk, ösztönözzük az önállósodást. Jó néven vesszük, ha a nagyobbak vagy ügyesebbek segítenek a rászorulóknak, de ezt nem erőltetjük. Elvárjuk a gyermekektől, hogy törekedjenek öltözőszekrényük és környéke rendben tartására. Egészséges életvezetéshez nélkülözhetetlen a jól kialakított napirend, életrend, valamint a jó emberi kapcsolatok, és a derűs légkör. Az egészséges testi-lelki képességekkel rendelkező kisgyermek sok mindent eltanul a felnőttől. Az óvodában a legfőbb cél az időben adott jó példa a minta követéséhez. A gyermekben lappangó stresszről gyakran a teste közöl üzenetet. A pszichoszomatikus

189

reakciók - jelzések lehetnek arról, hogy valami nincs rendjén. A betegség megelőzés, az egészség megőrzés egy hatékony eszköze lehet a só szoba. Óvodánkban 2003. februárjában nyitottuk meg só szobánkat, ahol olyan mesterséges körülményeket teremtettünk, mint egy só barlangban. A légtisztító folyadék párolgása a só tömbökből olyan levegőminőséget idéz elő, amely közel azonos a sóbányákéval. A levegőben levő oldott sókristályok elősegítik a hörgők tisztulását és csökkentik a nyálkahártya gyulladását. A köhögéses, nehézlégzéses panaszok rövid idő alatt enyhülnek. Használata egészséges embereknek is ajánlott megelőzés céljára. A gyermekek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezet Az egészséges testi-lelki képességekkel rendelkező kisgyermek számára fontos a jó környezeti adottságok megléte. A minket körülvevő helyi adottságokat, az épületet, amely helyet ad munkánkhoz, valamint azok felszereltségét nem hagyhatjuk figyelmen kívül. Az épület óvodának készült, csoportszobák, jól felszerelt tornaszoba, mosdók, öltözők, kiszolgáló helyiségek, parkosított udvar áll rendelkezésünkre. Helyiségeink tágasak, világosak, napfényesek. A csoportszobák és az udvar belső rendjének kialakításánál a gyermeki tevékenységekhez igazodva, a gyermekszoba jó értelembe vett rendjéhez közelítünk. Ebben a rendben harmónia és szabadság van, mindennek oka és helye van. A délutáni pihenéshez, alváshoz megteremtjük a nyugodt légkört csenddel, félhomállyal, mesével, zenével, altatódallal. Otthonról hozott vagy óvodai játékkal is pihenhetnek a gyermekek, ha azzal társaikat nem zavarják. Minden gyermek pizsamába öltözik és ágyneműben fekszik.

A fejlődés jellemzői óvodáskor végén Önállóan, lehetőleg felszólítás nélkül tisztálkodnak, fogat mosnak, fésülködnek, használják a zsebkendőjüket. Önállóan öltözködnek, ruhájukat ki-begombolják, cipőjüket befűzik, bekötik, egyéb kötőket megkötnek. Segítenek magukon, ha fáznak, vagy melegük van. El tudják dönteni, hogy mennyi ételt fogyasztanak, önállóan töltenek folyadékot. Készségszinten használják a kanalat, villát, a kés használatával próbálkoznak. Étkezés közben kulturáltan viselkednek, halkan beszélgetnek. Ruhájukat összehajtva helyezik a polcra, szekrényükben rendet tartanak. Környezetükben igyekeznek mindenütt rendet tartani. Szívesen mozognak, kitartóak a mozgásos játékokban. Mozgásuk összerendezett, nagymozgásuk, finommozgásuk, egyensúlyérzékük kialakult. Tudnak a térben tájékozódni, ismerik az irányokat Betartják a szabályokat versenyjátékok, ügyességi játékok játszásakor, figyelnek egymásra. Tudnak ütemtartással járni, gimnasztikai gyakorlatokat esztétikusan végezni, megértik az egyszerű vezényszavakat. Kialakul a szem-kéz, szem-láb koordináció, az lateralitás, az alaklátás, a formaállandóság.

190

Ismerik a test részeit, azok funkcióját, jól működnek a keresztcsatornák.

3.1.2.Az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés Célunk olyan egészséges személyiség fejlesztése, aki megőrzi egyediségét, egyéniségét, ugyanakkor megtanulja az együttműködést, az alkalmazkodást, az egyezkedést és a társadalmi lét szabályait, elfogadja mások különbözőségét. A közösségi nevelést segíti az egyén erősségeire építő egyéni bánásmód. A személyiség fejlődésének és fejlesztésének ez a két dimenziója elválaszthatatlan egymástól. Programunkban az egyéni bánásmód, differenciált képességfejlesztés áthatja az egész óvodai életet, annak minden tevékenységét. Kiindulópontnak tekintjük a gyermek személyiségének alapos megismerését az óvodába lépéstől kezdve. Az óvodáskorú gyermek jellemző sajátossága a magatartás érzelmi vezéreltsége. A személyiségen belül az érzelmek dominálnak, ezért elengedhetetlen, hogy a gyereket az óvodában érzelmi biztonság, otthonosság, derűs, kiegyensúlyozott szeretetteli légkör vegye körül. Mindezért szükséges, hogy már az óvodába lépéskor kedvező érzelmi hatások érjék a gyermeket. Az óvodapedagógus-gyermek, gyermek-dajka, gyermek-gyermek kapcsolatot pozitív attitűd jellemezze. Segítjük a gyermek szociális érzékenységének fejlődését, én tudatának alakulását, és teret engedünk önkifejező, önérvényesítő törekvéseinek. Valamint annak, hogy kielégíthesse természetes társas szükségleteit. Arra neveljük őket, hogy elfogadják a különbözőségeket, tiszteletben tartsák egymást. Különös jelentőségű a közös élményekre épülő közös tevékenységek gyakorlása. Az óvodai életet úgy szervezzük, hogy segítse a gyermekek erkölcsi tulajdonságainak (együttérzés, segítőkészség, önzetlenség) és akaratának (önállóságának, önfegyelmének, kitartásának, feladattudatának, szabálytudatának) fejlődését, a szokás- és normarendszerének megalapozását. A gyermeket nyitottságára alapozva segítjük, hogy tudjon rácsodálkozni a természetben és az emberi környezetben megmutatkozó jóra, szépre, tisztelje és becsülje azt. Ismerje szűkebb és tágabb környezetét, amely a szülőföldhöz való kötődés alapja. A gyermeki magatartás alakulása szempontjából modell értékű az óvodapedagógus és az óvoda más dolgozóinak kommunikációja, bánásmódja és viselkedése. A nehezen szocializálható, lassabban fejlődő, alacsonyabb fejlettségi szinten álló, érzékszervi, értelmi vagy mozgássérült hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű, az elhanyagolt, valamint a kiemelkedő képességű gyerekek nevelése speciális ismereteket, sajátos törődést igényel. Ehhez sok esetben megfelelő szakemberek közreműködését kérjük. Az óvodai erkölcsi nevelés alapja a szokásrend kialakítása, az azokhoz való alkalmazkodás támogatása. A normák kialakulása és alkalmazása nem egytípusú gyermeki tevékenységhez kötődik. Pl. nem korlátozódik csak a játékra vagy csak a tanulásra, vagy csak a munka jellegű tevékenységre, hanem a mindennapok része, áthatja magát a gyermeki életet.

A fejlődés eredménye óvodáskor végén Ragaszkodnak óvodájukhoz, a felnőttekhez, egymáshoz, a kisebb gyermekekhez. Ezt érzelmekben, tettekben is nyilvánosságra hozzák. Igényükké válik a helyes viselkedés szabályainak betartása, ugyanakkor elfogadják mások különbözőségét is. Figyelmeztetik egymást a szabályok megszegése esetén.

191

A felnőtt kérése nélkül is segítenek egymásnak, baj esetén együtt éreznek a közösség tagjaival. Konfliktusos helyzetekben egyezkednek egymással. Érdeklődnek társaik, barátaik iránt - az óvodán kívül is. A csoportba érkező vendégeket udvariasan fogadják. 15-20 percig képesek nyugodtan ülni, figyelmesen meghallgatni a felnőtteket és társaikat. Szívesen dolgoznak a közösségért, bíznak önmagukban. Értékelik saját tetteiket és az eléjük tárt magatartási példákat.

3.1.3.Az anyanyelvi, értelmi fejlesztés és nevelés Az anyanyelvet nem grammatikai módszerrel, hanem a beszélő szándékát kitapogatva alkotja meg a kisgyermek. Az anyanyelv fejlesztése és a kommunikáció különböző formáinak alakítása – a beszélő környezettel, helyes minta és szabályközvetítéssel (a javítgatás elkerülésével) az óvodai nevelőtevékenység egészében jelen van. Figyelmet fordítunk a gyermek beszédkedvének fenntartására, ösztönzésére, a gyermeki kérdések támogatására. Az anyanyelv mondataival a magyar nyelvközösség észjárását, kultúrájának alapelemeit is birtokba veszi kisóvodásunk. A család, a szülőföld és egy nyelvközösség így köti magához a kisgyereket, és felnövekedve ebből lesz tartás, önismeret, társas élet, sors és hazaszeretet. A gyermeki élet eseményei a család, a felnőttek munkája, az évszakok jellegzetességei, állatok és állatkölykök élete, emlékeik, képzelődéseinek mind jó társalgási témák. Ezek a beszélgetések játék közben vagy azt követően hangzanak el. A kötöttségektől mentes gondolkodás, és a beszédkedv játékos megnyilvánulásai. A valódi tartalom: maga a beszédkapcsolat felvétele és fenntartása, az érzelmi összetartozás megerősítése, fontosak vagyunk egymásnak. A folyamatos szabad játék számtalan lehetőséget biztosít a párbeszéd, a metakommunikáció kialakulásához. További feladatunknak tekintjük a gyermekek tapasztalatainak, ismereteinek, különböző élethelyzetekben való bővítését, az értelmi képességek, különösen a képzelet és a kreativitás fejlődését elősegítő ösztönző környezet biztosítását. A beszédkedv fenntartása, a gyermekek meghallgatása, a gyermeki kérdések érvényesülése, a válaszok igénylése. A gyermekek képessé tesszük arra, hogy tudjanak másokat is meghallgatni. A beszédhibás ill. gátlásos gyermekek tapintatos módszerekkel segítjük, a logopédussal együttműködve. Gyakran játszunk anyanyelvi, beszédfejlesztő játékokat, melyek teret adnak az artikuláció, a szókincs, a kifejezőkészség stb. fejlesztésének. Az anyanyelvi nevelést az óvodai élet egészében kiemelt jelentőségű feladatnak tartjuk. Azokat a gyerekeket, akik speciális foglalkozást igényelnek a beszédfejlesztés területén, utazó logopédussal együttműködve segítjük.

A fejlődés eredménye az óvodáskor végén Figyelmesen végighallgatják az óvónőt, más felnőttet vagy társaikat. Saját kérdésüket, válaszukat, kiegészítő gondolataikat ahhoz igazítják. Elbeszélésük összefüggő, folyamatos, szókincsük életkoruknak megfelelő. Helyesen használják az összes szófajt, igeidőt, igemódokat. Beszédük illeszkedik az anyanyelvi szabályokhoz, jól érthető, megfelelő hangsúlyozású, hanglejtésű és sebességű.

192

Tisztán ejtenek minden hangot.

Értelmi fejlesztés Valljuk, hogy a 3-7 éves korosztály értelmi fejlődésének alapvető sajátossága az észleléses és az észlelési-finommotoros funkciók intenzív fejlődése, amelyhez szervesen integrálódik a nyelvi - szimbolikus megismerési szint. Az értelmi fejlesztést nem kezeljük önálló feladatként, a gyermekek valamennyi tevékenységében gondot fordítunk rá. Óvodánk a gyermek érdeklődésére, kíváncsiságára, mint életkori sajátosságra, valamint meglévő tapasztalataira, élményeire és ismereteire építve biztosít változatos tevékenységeket, melyeken keresztül további élményeket, tapasztalatokat szerezhet az őt körülvevő a természeti és társadalmi környezetről. Az értelmi nevelés további feladatai: egyrészt a gyermek spontán szerzett tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezése, bővítése, különböző tevékenységekben és élethelyzetekben való gyakorlása, másrészt az értelmi képességek (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás) fejlesztése. Megkülönböztetett érzékenységgel kell foglalkozni, az egyre gyakoribb magatartási és tanulási zavarokkal küzdő, de kreatív gyermekekkel. Óvónő szerepe a feladatokban, hogy a gyermekek érdeklődésére, kíváncsiságára építve sokoldalú tapasztalatszerzéssel, változatos tevékenységek biztosításával szerezzenek élményeket, ismereteket az őket körülvevő világról.

3.2. Gyermekvédelem A gyermekvédelmi munkát a humánum, segítőkészség, a megértés és a támaszadás jelenti. A gyermekvédelmi munka fő céljának a prevenciót tekintjük, amely során szeretnénk megakadályozni a veszélyeztetett státusz kialakulását. Fő feladatunknak tekintjük, hogy a gyermek mindenekfelett álló érdekeit érvényesítsük. Az óvoda valamennyi dolgozójától elvárjuk, hogy segítsék a gyermekeket abban, hogy sikeresen illeszkedjenek be az óvodai közösségbe. Meglévő képességeik kibontakozhassanak, hiányzó képességeik fejlesztése folyamatos legyen. A kedvezőtlen szociális, gazdasági hatások, egyes családokban tapasztalható életvezetési problémák hátrányosan befolyásolják a gyermek fejlődését. Ez leggyakrabban viselkedés-, kapcsolat-, és teljesítményzavarokban jelentkezik. Éppen ezért kiemelkedő jelentőséggel bír, hogy a csoportban dolgozó óvodapedagógusok eleget tegyenek a törvényben leírtaknak, mely szerint bejelentési kötelezettségük van, ha tudomásukra jutott, hogy valamely gyermeket atrocitás ért. Ennek első teendője, hogy a szülőt minél előbb értesíteni kell a hallottakról, tapasztaltakról. (családlátogatás vagy az intézmény falain belüli megbeszélés). Amennyiben a személyes megbeszélés nem vezetett eredményre, vagy olyan mértékű a probléma, hogy ezt a szülő egyedül megoldani nem tudja, a megfelelő fórumokat írásban tájékoztatni kell Nem csak a hátrányos, hanem a nehéz helyzetű gyermekekre is figyelnünk kell, akiknek alapvető szükséglet-kielégítési lehetőségei korlátozottak, családja, szűkebb társadalmi környezete átlaghoz képest negatív eltérést mutatnak, elsősorban szociális, kulturális téren. Következménye, a gyermek esélyegyenlőtlensége. Legtöbb esetben a családi nevelésben

193

tapasztalható hiányok pótlása, óvodapedagógusokra hárul.

a fejlődésben

történő

lemaradások

korrigálása

az

Feladataink: Fontos, hogy megismerjük a család érték-, szokás-, és szabályrendszerét. Határozott fellépés a megbélyegzés, a kirekesztettség ellen. A szülők által elmondottakat bizalmasan, tapintatosan kezeljük. Kapcsolattartásunkban a segítőszándék motiváljon. A gyermeki-szülői jogok megismertetése és érvényesítése az óvodában. A családot, gyermeket megillető kedvezményekhez való jutás elősegítése. Célunkat akkor érjük el, ha a család és óvoda között kölcsönös bizalom van, nyitottak vagyunk egymás iránt, és segítjük a szülőket abban, hogy az óvodában már jól működő fejlesztési eljárásokat otthon is folytatják. Szükség esetén a Gyermekjóléti Szolgálattal, Gyámhatósággal is kapcsolatot tartunk, hozzájuk fordulunk segítségért.

3.3. Sajátos nevelési igényű gyermekek integrált fejlesztése 32/2012. (X. 8.) EMMI rendeletben foglalt irányelveket vesszük figyelembe Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésénél. A törvényi előírásnak megfelelően óvodánkban integráltan nevelünk sajátos nevelési igényű gyermekeket. Az óvodáskorúak között egyre nagyobb számban fordul elő tanulási, beilleszkedési, magatartási problémával, illetve valamilyen fogyatékossággal küzdő gyerek. Az ő megsegítésükre különös gondot kell fordítanunk, hiszen megfelelő nevelésükhöz, fejlesztésükhöz az általános metodikán túl sajátos differenciáló pedagógiai eljárásokra is szükség van ahhoz, hogy tanköteles korra elérjék, de legalábbis megközelítsék a koruknak megfelelő szintet A sajátos nevelési igényű gyermekeknél is a nevelés általános célkitűzéseinek megvalósítására törekszünk. A nevelés hatására a sérült kisgyermeknél is fejlődik az alkalmazkodó készség, az akaraterő, az önállóságra törekvés, az érzelmi élet, az együttműködés. A sajátos nevelési igényhez igazodó környezet kialakításával, a szükséges tárgyi feltételek, és segédeszközök beszerzésével biztosítjuk a nevelési célok megvalósítását. A napirend során a gyermek mindig csak annyi segítséget kapjon, ami a további önálló cselekvéséhez szükséges. Különös gondot fordítunk arra, hogy a gyermek minden segítséget megkapjon hátrányainak leküzdéséhez. Lehetőségeikhez mérten támogatjuk a pedagógusok részvételét az óvodai integrációt segítő szakmai programokon, akkreditált továbbképzéseken. Az egyéni fejlesztési terv elkészítéséhez a gyermek fogyatékosságának, pszichés fejlődési zavarának típusához igazodó szakképzettséggel rendelkező gyógypedagógus, logopédus, konduktor, konduktor-óvodapedagógus, pszichológus, orvos együttműködése szükséges. Az óvodába kerülés után egyes problémák nagyon hamar megmutatkoznak. Azoknál a gyerekeknél, akiknél jellemzően magatartási zavart, hiperaktivitást, tanulási képességek zavarát, beszédzavart, mentális retardációt, neurotikus tüneteket stb. tapasztalunk, a lehető

194

leghamarabb vesszük fel a kapcsolatot a szülőkkel, hisz csak velük együttműködve tudjuk segíteni gyermekét. Velük megbeszélve, egyeztetve teszünk javaslatot a továbbiakra. Szinte minden esetben kérjük a pedagógiai szakmai szolgáltató munkatársainak segítségét. Velük együttműködve tudjuk eredményesen végezni feladatunkat. A kontrollvizsgálatokra küldést az óvodapedagógusoknak is számon kell tartaniuk.

195

4. AZ ÓVODAI ÉLETÜNK MEGSZERVEZÉSE 4.1. Személyi feltételek Az óvodában a nevelőmunka kulcs-szereplője az óvodapedagógus. Jelenléte a nevelés egész időtartamában fontos. Az óvodapedagógus személye magatartása, stílusa, értékrendje, elfogadó, segítő, támogató attitűdje modellt, mintát jelent a gyerek számára. A pedagógusi tevékenységhez a pedagógiai munkát segítő pedagógiai asszisztens, a dajka, és más alkalmazottak összehangolt munkájára van szükség. Óvodapedagógusaink heti váltásban dolgoznak. Óvodánkba fogadunk nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó és migráns gyermeket is. Feladatuk, hogy megvalósuljon a nemzetiségi és etnikai óvodai nevelés célkitűzése: a gyermekek megismerhessék egymás kultúráját, anyanyelvét. A sajátos nevelési igényű gyermek fejlesztése speciálisan képzett szakember közreműködését igényli. Óvodapedagógusok száma: ........................ 13 fő Felsőfokú illetve főiskolai végzettségű: ..... 13 fő Dajkák száma:............................................... 6 fő Ebből szakképzett dajka: ............................. 4 fő Pedagógiai asszisztens .................................. 2 fő Karbantartó: ................................................. 1 fő Balettmester: ................................................ 1 fő heti 4 órában látja el a szakfeladatot. Védőnő.......................................................... 1 fő Utazó logopédus ........................................... 1 fő heti két alkalommal foglalkozik a rászoruló gyermekekkel. Fejlesztőpedagógus....................................... 1 fő heti két alkalommal foglalkozik a rászoruló gyermekekkel. Utazó gyógypedagógus…………………… 1 fő Kollégáink közül 1 fő közoktatási vezetői szakvizsgát, 2 fő vezető óvodapedagógusi szakvizsgát, 1 fő gyógytestnevelési 1 fő fejlesztő-pedagógusi szakvizsgát tett.3 fő rendelkezi német nemzetiségi diplomával. Intézményünkben egy szakmai munkaközösség működik: Környezetünk, közérzetünk névvel. Valamennyien fontosnak tartjuk az ön- és továbbképzést a lehető végzéséhez. Óvodapedagógusaink lehetőségeinkhez képest részt vesznek hallottakról tájékoztatják a nevelőtestület többi tagját is. A kormányrendelet lehetőséget biztosít a szakvizsgák letételére, jelentkezünk.

legjobb minőségi munka tanfolyamokon, az ott 277/1997. (XII.22.) sz. melyekre folyamatosan

196

4.2. Tárgyi feltételek Az óvodánk 1978-ban épült. Óvodánk épületét, udvarát oly módon próbáljuk alakítani, hogy szolgálja a gyermekek biztonságát, kényelmét, megfeleljen testméreteiknek, biztosítsa egészségük megőrzését, fejlődését. A tárgyi felszereléseket oly módon helyezzük el, hogy a gyermekek számára hozzáférhető, ugyanakkor biztonságos legyen. Megfelelő munkakörnyezet áll a dolgozók szolgálatára, lehetőségek vannak a szülők fogadására is. Az óvoda csoportszobái, helyiségei, tágasak, napfényesek, világosak. A gyermekbútorok, burkolatok, ablakok cseréje, a tető teljes felújítása 2001-2002-ben történt. Az épület külső felújítására, belső festésére 2003-ban került sor. Műszaki korszerűsítése elkezdődött. A csoportszobák belső tárgyai dominánsan természetes anyagokból készültek. A szülők felajánlásával szépülnek gyermekmosdóink, ahova új, megfelelő méretű eszközök kerültek felszerelésre (mosdókagylók csapteleppel, WC ülőkék) A csoportszobák berendezései is megújulnak a fenntartó segítségét kiegészítve részint Alapítványunk hozzájárulásával, részint szülői társadalmi munkával. A kreativitást elősegítő alapvető játékeszközökkel rendelkezik minden csoport. A játékeszközök választékáról, pótlásáról bővítéséről folyamatosan gondoskodunk. Az óvodában füves, fás, bokros, szépen gondozott udvar lehetőséget ad a szabadban töltött idő örömteli, kreatív, tartalmas kitöltésére. A természetes anyagokból készült – uniós szabványnak megfelelően - nagyméretű játékok, sportszerek, tornapálya, KRESZ-gyakorló park, biztosítanak lehetőséget a különféle mozgásformák begyakorlására a kreatív mozgásos önfejlesztésre. 2001 óta óvodánk a Magyar Madártani Intézet által adományozott Madárbarát Kert címet viselheti. Az étkezéshez porcelán, üveg, hőállóüveg, rozsdamentes edényeket használunk. Az esztétikus étkezéshez textil abroszok, kenyérkosarak, fa tálcák, papírszalvéták állnak rendelkezésre. A turmixok, gyümölcssaláták késztéséhez, robotgépet használunk. A pihenéshez mi az ágyneműt, a szülők a pizsamát biztosítják, melyet hetenként illetve szükség szerint cserélnek. 2003. februárjában megnyitottuk só-szobánkat, melyet minden csoport rendszeresen látogat. Az óvodás gyerekeinken kívül a szülők is térítés nélkül vehetik igénybe. 2005. májusában belső átalakítással tornaszobát hoztunk létre. Tevékenységeket segítő eszközök: mozgástevékenységet szolgáló eszközök folyamatos bővítése játéktevékenységet segítő játékszerek bővítése, cseréje, javítása A vízvezeték és csatorna-rendszer cseréje elkezdődött. Egyéb tevékenységet segítő eszközök: mese, vers, ének-zene, manuális tevékenységekhez alapvető eszközök biztosítottak környezetvédelmi neveléshez szükséges tevékenységekhez alapvető eszközök biztosítása /nagyítók, növény és madárhatározókat folyamatosan bővítjük. Természettel kapcsolatos könyvek beszerzése folyamatosan történik. Integrált nevelést segítő további fejlesztő eszközök beszerzése fontos feladat.

197

4.3. Napirendünk A gyermek egészséges fejlődéséhez, a tevékenységekben megnyilvánuló fejlesztéséhez a napirend és a hetirend biztosítja a feltételeket a megfelelő időtartamú, párhuzamosan végezhető, differenciált tevékenységformák megtervezésével, szem előtt tartva a játék kitüntetett szerepét. A napirend igazodik a különböző tevékenységekhez és a gyermek egyéni szükségleteihez helyi igényekhez, szokásokhoz, a folyamatosság és rugalmasság jellemzi.

IDŐKERET

TEVÉKENYSÉGEK

630 - 1145

Folyamatos szabad játék, melyben az óvodapedagógus által kezdeményezett a gyermek együttműködő képességét, feladattudatát fejlesztő, növekvő időtartamú (5–35 perces) csoportos foglalkozások is hely kapnak. Változatos tevékenységi formákban, szervezeti keretben valósul meg a tanulás is.

Ezen belül: 815 – 900

Folyamatos tízóraizás Rendrakás, mesehallgatás, beszélgetés, esetleg valamilyen egyéb témájú szervezett tevékenység, pl.: dalosjáték. Hetente egy alkalommal kötelező testnevelés foglalkozás. Szabad játék, mozgásfejlesztés az udvaron, séta, megfigyelés, élményszerzés, kirándulás

1145 - 1300

00

30

30

30

13 - 14

14 - 16

Készülődés az ebédhez Ebéd Készülődés a délutáni pihenéshez Mesehallgatás Pihenés, alvás Felkelés, uzsonna Játék. egyéni képességfejlesztés Szabad játék a csoportszobában vagy az udvaron

Az óvoda teljes nyitvatartási idejében a gyermekekkel történő foglalkozások mindegyikét óvodapedagógus irányítja.

4.4. Heti rend Pedagógia programunk a tevékenységek párhuzamos megvalósulásával segíti a. tanulási folyamatokat. Naponta egy-egy tevékenységi formát kiemelten is tervezünk, illetve tanulási tevékenységet cselekvésbe ágyazottan, a játék fontosságát szem előtt tartva valósítjuk meg. A heti rend, a napirendhez hasonlóan rugalmasan kezelhető. Minden csoport sajátos heti tervvel rendelkezik. A csoportok tervei, szervezési feladatai alkalmazkodnak egymáshoz. A gyermekek számára szabad keretet biztosít a játék, a tanulási helyzetek változatos átélésére. Kialakításánál figyelembe vesszük a gyermekek életkori sajátosságait. A ritmikus, ismétlődő tevékenységek tervezése-szervezése, a kiegyensúlyozottságot alakítja ki a gyermekben.

198

Tevékenységben megvalósuló tanulási helyzetek a következők: • ének, zene, énekes játék, tánc • külső világ tevékeny megismerése • rajzolás, festés, mintázás, kézimunka • verselés mesélés Kötelező tevékenység a mozgás Az óvónő alkalmanként megfelelő ráhangolással szervezhet kötelezően zenei tevékenységet az egész csoport számára. Az óvodai munka tervezése minden óvodapedagógus feladata. A nevelés mindig tervszerű folyamat, melynek a nevelőtevékenységben érvényesülnie kell, céljainkat csak így tudjuk elérni.

Programunk működését segítő, tervező és értékelő dokumentumok Az óvoda pedagógiai programja által meghatározott feladatok, célok képezik lapját a tervezésnek. •

A csoportnaplóban megtalálhatóak mindazok a tartalmak amelyek a törvény által kötelezően előírtak. A gyerekek összesített adatain kívül: A napirendet, heti rendet, Nevelési éven belüli időszakonként: a félévenkénti nevelési feladatokat, befogadási programunkat. a havonkénti szervezési feladatokat, tématerv szerinti tervezésben a gyermekek fejlődését elősegítő tartalmakat a következő bontásban: vers és mese, ének, zene, énekes játék, rajzolás, mintázás, kézimunka, mozgás, a külső világ megismerése, az értékeléseket, reflexiókat szociometriát, annak eredményét óvoda-család kapcsolatát a hivatalos csoportlátogatásokat, a látogatás célját, időpontját, a látogató nevét és beosztását, a látogatás szempontrendszerét, a látogatás eredményét. feljegyzést a csoport életéről. Az óvodás gyermek fejlődésének figyelemmel kíséréséről szóló dokumentumok . A gyerekekről szükség szerint folyamatosan de legalább egy évben kétszer készít feljegyzést a csoportban dolgozó óvodapedagógus.

A Fejlődési napló tartalmazza a gyermek anamnézisét, az óvónők megfigyeléseit, a, mérési eredmények, fejlesztő pedagógus, logopédus, pszichológus, feljegyzéseit, szakértői véleményeket stb. Az óvodás gyermek fejlődéséről a szülőt folyamatosan tájékoztatni kell

199

5. ÜNNEPEINK A gyermekek életének jeles napjai a születésnapok. Ezek csoporton belül, családias légkörben zajlanak. A többi ünnep évszakhoz kötött, a jeles napokat hosszabb készülődés előzi meg. Vannak olyanok, melyek csoporton belül kerülnek "megrendezésre", vannak melyek az óvoda valamennyi csoportját közös szervezésben érinti. Lámpácska: Márton-nappal kapcsolatos látványos felvonulás.( a német nyelvterület egyik eseményét elevenítjük fel) Mikulásvárás: Titokzatos ajándékozás, az óvodában azonos napon. Karácsony:

Adventi közös készülődés egész decemberben tart. Elősegíti a karácsony mondanivalójának előtérbe kerülését. A karácsonyváró nyílt délutánok már hagyománnyá váltak.

Farsang:

Hosszabb időt felölelő programsor, mókás bolondozás tevékenységekkel. Az időszak végét "farsangi bál" zárja.

Március 15.

A gyermekek számára is átélhető folklorisztikus csoportonként, a programba illesztett módon történik.

Húsvét:

Hangulati előkészítésen van a hangsúly: ajándékkészítés, tojásfestés, locsolóversek.

Anyák napja:

Családi ünnep. Verssel, virággal, gyermekrajzzal segítünk abban, hogy ez a szép májusi vasárnap otthon más legyen, mint a többi.

Gyermeknap:

A hagyományos kirándulással, játékkal tesszük emlékezetessé e napot.

Évzáró:

Csoportonként külön-külön egyéni elképzelések, ötletek alapján, szülőkkel együtt.

hagyományaival

6. ÓVODÁNK KAPCSOLATAI 6.1. Az óvoda és a család kapcsolata Az óvoda és a család kapcsolatának elvei a következők: Az óvodai nevelés a családi neveléssel együtt, azt kiegészítve szolgálja a gyermek fejlődését. Ennek alapvető feltétele, a családdal való együttműködés, de a családi élet tiszteletben tartása mellett. Figyelembe vesszük a családok sajátosságait, szokásait, az együttműködés során érvényesítjük a segítségnyújtás családhoz illesztett megoldásait. A szülők felelősségét nem vállalhatjuk át, az óvoda megerősít, segít ott, ahol tud. Jó szándékkal keressük a családok életében azt a pontot, amelyen keresztül a gyerek megismeréséhez vezet az út. Az óvoda a gyermekek érdekében kezdeményező szerepet vállal, ezt tartjuk az egyenrangú kapcsolat alapjának. Előítéletektől mentesen közeledünk minden családhoz, figyelembe vesszük sajátosságaikat. Szerepet vállalunk a családi nevelés erősítésében. Elsődleges feladatunk a személyes kapcsolat kialakítása a szülőkkel. Alapvető feltétel a kölcsönös tisztelet és bizalom. 200

A hagyományos kapcsolattartási formák felajánlása mellett törekszünk az új, a szülői igényekhez igazodó lehetőségek keresésére. Rendszeresen tájékoztatjuk a szülőket nevelési elképzeléseinkről, eredményeinkről. Az óvodapedagógus megértő, türelmes, érzelmileg elfogadó partneri szerepet tölt be az együttnevelésben. Pozitív attitűddel, befogadjuk, elfogadjuk, megértjük a szülőket. Csak ebből a pozícióból lehet az együttműködést elindítani a hiányosságok korrigálása érdekében. A szülővel történő kapcsolatot, együttműködést már az óvodába lépést megelőzően is szorgalmazzuk. • A beiratkozási időszak előtt nyílt napot szervezünk leendő szülőknek és óvodásoknak, mellyel az óvodaválasztást segítjük kötetlen beszélgetés csoportlátogatás formájában. • Szülői értekezlet az új szülőknek • Anyás beszoktatás, amely segíti az óvodai élet megismerését, elősegíti a fájdalommentes elválás. A szülő-gyermek kapcsolatának megismerése, bizalom kialakítása ekkor kezdődik. • Lámpácska ünnepen a közös felvonulás, hagyományőrzés. • Nyílt napok betekintés adnak a csoportok életébe. • Adventi nyílt délután óvoda-család kapcsolatának érzelmi síkra terelése, közös ráhangolódás a közelgő ünnepre. • Évzáró hagyományápolás, az év együttes búcsúztatása • Virgonckodó gyermeknapi délután • Alapítványi bál az óvoda támogatásának egyik lehetősége • Szülői értekezlet az óvodai élettel kapcsolatos információk, illetve az egyes csoportokra vonatkozó aktuális dolgok megbeszélésének színtere.

6.2. Óvodánk külső kapcsolatai Az integráció során létrejött óvodaegység közös szakmai munkaközösséget szervez, amelynek keretén belül megismerhetjük egymás programját, tevékenységeit, hagyományait. A mindnyájunk épülésére szolgáló kezdeményezés lehetőséget ad a tapasztalatcserére, segítséget adhatunk/kaphatunk egymásnak felmerülő pedagógiai helyzetek megoldására. Óvodánk kapcsolatot tart azokkal az intézményekkel, amelyek az óvodába lépés előtt, az óvodai élet során, és a óvodai élet után meghatározó szerepet töltenek be a gyermekek életében. A kapcsolattartás formái, módszerei alkalmazkodnak a feladatokhoz és a szükséglethez. Színházba, koncertre bábszínházba, kiállításokra évente több alkalommal járunk. A helyes fogápolás elsajátításához sok segítséget kapunk az egészségügyi alapellátás fogorvosától és asszisztensétől. A Szakszolgálatok munkatársainak véleményét kikérjük az átlagtól eltérő gyermekek esetében. Gyermekvédelmi munkákhoz segítséget adunk a Gyermekjóléti Szolgálatnak. Az Idősek Gondozási Központjában rendszeresen köszöntjük az időseket. Bázisóvodája vagyunk a „Gondolkodj egészségesen!” országos programnak. Tagjai vagyunk a győri „Ovifoci-klub”-nak, és ezáltal a „Magyar Gyermeklabdarúgó Ligá”-nak A fenntartóval való kapcsolattartás folyamán tájékoztatjuk az illetékeseket

201

sikereinkről, problémáinkról és kérjük segítségüket a további minőségi munkához. A körzetünkhöz közel eső általános iskolákkal rendszeres a kapcsolatunk, lehetőséget biztosítanak leendő elsőseinknek az iskolai élettel való ismerkedésre. -A Szabadhegyi Magyar-Német Általános Iskola rendelkezésünkre bocsátja tornatermét heti egy alkalommal Közös rendezvényeket szervezünk (Karácsony, Tánc világnapja.) Továbbra is folyamatosan keressük és elfogadjuk a felkínált lehetőségeket.

202

7. AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGFORMÁI, FELADATAI 7.1. KIEMELT FELADATAINK Óvodánkban működik egy művészeti csoport, melyben kiemelt feladatnak tekintjük a gyermekek testi képességeinek harmonikus fejlesztését, a klasszikus balett elemeinek alapfokú elsajátítását a Győri Balett művészeinek irányításával 2005 szeptemberétől óvodánk egy csoportjában német anyanyelvű gyermekek fejlesztésével is foglalkozunk..

7.1.1. Művészeti nevelés Óvodánk egy csoportjában kiemelt feladatnak tekintjük a tánc alapjainak elsajátítását, az ehhez való képességek fejlesztését. A balettmester vezetésével, véleményének kikérése után, az egyéni adottságok figyelembe vételével kerülnek a csoportba a gyermekek. A minimális koordinációs képesség, az együttműködőkészség megléte fontos feltétel. A csoport vegyes életkorú. Figyelembe véve a csoportlétszámok alakítását, olyanok is kerülhetnek ebbe a csoportba, aki nem választják a művészetnek ezt a területét. A csoport életét pedagógiai programban előírtaknak megfelelően szervezzük itt is. Tárgyi adottságaink lehetővé teszik, hogy a balettmesterrel elvonulhassanak a tehetséget mutató gyermekek, így a képességfejlesztés az egyéni sajátosságok figyelembe vételével, egyéni bánásmód alkalmazásával itt is megvalósulhasson. A gyerekek korához, értelmi szintjéhez mérten törekszünk a komplexitásra. Szeretnénk felébreszteni a gyermekek alkotókedvét, fejleszteni önismeretüket, az esztétikai, intelligencia és ítélőképességüket, tudásukat. Megalapozzuk, hogy a gyermekek testileg, szellemileg egészséges, fegyelmezett harmonikusan képzett, emberekké váljanak. Fejlesztjük a gyermekek fizikai tulajdonságait, pl.: erő, ügyesség, kitartás mellett a hajlékonyságot, rugalmasságot. Erősítjük idegrendszerét, fejlesztjük reakcióképességét, koordinációs képességét, ritmusérzékét (zene és mozgás összhangja). Igyekszünk megalapozni gyermekeinkben azt a képességet, hogy később befogadói, esetleg művelői legyenek mind a mozgásművészet mind a zene, mind a vizuális művészetek valamelyikének. Természetes igény, hogy a zene, az irodalom, a képzőművészet mellett a táncnak is rendkívül fontos szerepe van a harmonikus ember kialakításában. A testalkat, a ritmusérzék, a mozgáskultúra az ember egész életére kihat. A mozgásfejlesztés feladataira a hét négy napján kerül sor. Fontos a rendszeresség, a heti négy alkalom megfelelő, hogy a fejlődés látványos legyen. A mozgásformákat olyan téma köré csoportosítjuk, amely a gyermekek érzelemvilágához, életkorához, értelmi fejlettségéhez, egyéni adottsághoz közelálló, megfelelő. A vegyes életkorú csoport sajátossága, hogy a kisebbek a nagyokat másolják, ez nálunk is megfigyelhető. A mozgásformák feldolgozása úgy is történhet, hogy egy gyermek verset vagy mesét mond, közben a többiek táncokkal igyekeznek a történetet megjeleníteni. Történhet úgy is, hogy természeti jelenségeket (szél fúvása, fák hajladozása, virágok, fű növekedése, eső, hópelyhek hullása, víz hullámzása) vagy állatok jellemző mozdulatait fejezik ki, utánozzák. Ezek a tevékenységek nagyban fejlesztik a gyermekek kreativitását, mert itt a csoportban mindenki a saját egyénisége szerint tölti meg tartalommal a mozgását, sőt amit a többiektől eltérően ő

203

maga hozzáad a megjelenítési formákhoz, azzal színesíti saját előadását. Gyakran fordulunk klasszikus zeneszerzők és ma élők művéhez. Zenéjük egyértelmű, világos, gyermekek számára jól elképzelhető képeket alkotnak, melyre a mozdulatsorok, szerepek, érzelmek változása az 5-7 éves gyermekek számára könnyen követhető. A vizuális képességek fejlődésére is jelentős hatást gyakorol a mozgás. A mindennapi mozgásfejlesztés után szívesen ülnek asztalhoz és változatos ábrázolás-technikák alkalmazásával színes, élménydús munkákat készítenek. Rajzaikban megjelennek élményeik, színház, balettelőadás, az évszakok váltakozása stb. Évente két alkalommal (karácsony és évvége) a gyerekek által jól ismert mese feldolgozásával egyszerű koreográfia bemutatásával szerepelnek szülők, barátok, óvodástársaik előtt. Gyakorlottabb térbeli tájékozódó képességük és lényegesen nagyobb a munkabírásuk, állóképességük, önfegyelmük, edzettségük. Könnyebben megértik az összetett feladatokat, megjegyzik a lépéskombinációkat, lazábbak, rugalmasabbak, képlékenyebbek izületeik. A mozgás fejlesztése elősegíti az intellektuális képességek kibontakoztatását, ezért művészi pályafutás ígérete nélkül is a gyermekek hasznára válik ez a képzési forma. A balett játékosan és természetesen hat a gyermekekre, növeli önfegyelmüket, megtanítja őket koncentrálni és egyfajta pozitív belső tartást alakít ki. A befogadó program szellemében valamennyi e csoportba felvett gyermek idejárhat az iskola kezdetéig akkor is, ha egyéni adottságaik mégsem úgy fejlődnek, ahogy a csoportba kerüléskor feltételezhető volt.

7.1.2. Idegen nyelvi nevelés – nyelvi fejlesztés Intézményünkben 2005. szeptemberétől lehetőséget biztosítottunk a városunkban ideiglenesen tartózkodó német anyanyelvű családok óvodáskorú gyermekeinek nevelésére. Miután az AUDI Hungária saját óvodáját megnyitotta, a német ajkú gyermekeket az az óvoda fogadta. Az eltel hét év azonban nem múlt el nyomtalanul. Nevelőtestületünk döntése alapján az idegen nyelvvel való ismerkedés iránti óriási érdeklődés kielégítésére magyar anyanyelvű családok gyermekei részére szakképzett óvodapedagógusok alkalmazásával, lehetőséget biztosítunk német nyelvi nevelésre, nyelvi fejlesztésre. Személyi feltételeink továbbra is adottak. A kétnyelvű nevelés két kiemelt területe a gyermeki személyiség fejlesztése és a nyelvi fejlesztés, amit kiejtéstanulással, beszédkészség alapozásával, szókincsbővítéssel, a válaszadó szerepének gyakorlásával és a kisebbségi nyelvhez tartozó kultúra közvetítésével érhetünk el. A gyermekek aktív és passzív szókincsének alapozására és bővítésére céltudatosan készülünk fel. A szavak, kifejezések, a magyar nyelvű előkészítés, tapasztalatszerzés után, több érzékszervre hatóan jelenik meg a gyermekek játékában, tevékenységeikben. A tevékenységekbe ágyazott nyelvi helyzetek élményt nyújtanak és megfelelő érzelmi telítettséget biztosítanak. A kétnyelvű óvónő kiemelt feladata spontán és tervezett nyelvi helyzetek teremtése vizuális tevékenység, környezeti-, matematikai- nevelés illetve mozgásos játékok alkalmazásával. A vegyes csoport biztosítja az életkoroknak megfelelő játék és tanulási feltételeket. Így valósul meg a játékban a spontán tanulás, az irányított játékban az irányított tanulás, azaz a nyelvi fejlesztés. A kétnyelvű óvónő mellett a nagyobb gyermekek védő, óvó hatása csökkenti a kisebb gyermekekben a két nyelv okozta bizonytalanságot. A játék jelenléte biztosítja, hogy az óvodás az életkori sajátosságokhoz igazított idegen nyelvi szókincset a szakképzett óvónő irányításával sajátítsa el.

204

Célunk: Az német nyelv iránti érdeklődés felkeltése. Dalokon, szokások megismerésén keresztül betekintés más népek kultúrájába- ezzel is elősegítve a másság tolerálását. Örömteli nyelvtanuláson keresztül az érdeklődés fenntartása Sikerélmény nyújtása mely motiválja a későbbi nyelvtanulást és az idegen nyelven történő kommunikációt. Óvodáskorú gyermekek sokoldalú, differenciált személyiségfejlesztése. A magyar, magyar és német nyelvű kommunikáció meghatározó szereplője, irányítója az idegen nyelvet megfelelő szinten beszélő óvónő. Ő az, aki a megfelelő pedagógiai, nevelési szituációban eldöntheti a kommunikáció mikéntjét. Az idegen nyelvi felnőtt-gyermek, gyermek-gyermek kapcsolatnál fokozottan kell figyelembe venni a gyermekek egyéni sajátosságait, eltérő képességeit, esetlegesen egy előképzettségi szintet, már meglévő, vagy éppen hiányzó nyelvtudást, figyelemmel kell lenni a hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatására. A pedagógiai irányelvek meghatározója az Országos Óvodai Pedagógiai Program. Tárgyi feltételek: A német nyelvű országok kultúráját közvetítő, gyermekvilághoz is kapcsolódó, ország ismeretet közvetítő képek, plakátok, könyvek, hanganyagok és azok lejátszására alkalmas eszközök: a német-angol nyelv gyakorlására alkalmas társasjáték és képes kártyák. A gyermeki tevékenységrendszer alakulása: A hagyományos tevékenységek közül a legfontosabb a programban a játék, mint a kisgyermek legfontosabb és legfejlesztőbb tevékenysége. Ezen feltétel megfelelő jelenléte egyben a biztosítéka annak, hogy a programban szereplő, az életkori sajátosságokhoz igazított idegen nyelvi szókincset a szakképzett óvónő irányításával az óvodáskorú gyermek egy folyamat részeként jó kedvvel, játékosan, szinte észrevétlenül sajátítsa el. Ugyanúgy, mint az anyanyelvi nevelésben, az idegen nyelvben is fontos szerepet tölt be a verselés és a mesélés, melyek élményeket dolgoznak fel, hagyományokat őriznek, személyiséget formálnak, érzelmi telítettséget adnak, viselkedésformát alakítanak ki, fejlesztik az idegen nyelvi szókincset. A zenélés, éneklés, zenehallgatás fontos szerepet tölt be a gyermekek esztétikai érzékének, zene iránti fogékonyságuk fejlesztésében. Formálja az ízlést, élményt, más népek zenéjével változatosságot nyújt, Az idegen nyelvű pl. gyermekdalok hallgatása fejleszti a passzív szókincset, segíti a helyes kiejtést. Fontos a szerepe a kézimunkának, kézművességnek, mintázásnak és különösen az ábrázolásnak. Utóbbi különösen alkalmas a más nyelvi kultúrával összefüggő, megszerzett élményeken alapuló ismeretek eseti megjelenítésére, jó módszerek ezek az önkifejezésre, a fantázia szárnyalására, pl. a színek világa szókincsének játékos elsajátítására. Az egészséges életmódra nevelés, a játékos mozgás elősegítése fontos feladat a gyermeki szervezet, a testi képességek fejlődésében. Itt is játékos formában könnyen átadhatók az alapvető szavak kifejezések. A környezet megismerése nyújtotta lehetőségek jó alkalmat biztosítanak az alapvető életkori sajátosságokat figyelembe vevő szókincs pl. szabadtéri elsajátítására. Fontos feladat a gyermekek természetszeretetre való nevelése. A gyermek munka jellegű tevékenysége az életkori sajátosságának megfelelő, szabad akaratából, örömmel, játékosan végzett tevékenység kell, hogy legyen.

205

A nyelvi fejlesztés terve éves bontásban 1. Szeptemberben, októberben az első egységben megteremti az óvónő az idegen nyelvre való figyelni tudás alapjait. A gyermekekkel való kommunikáció során kidolgozott mimikával és gesztusokkal kíséri a beszélgetést. Az első egység nyelvi feladatai közé tartozik a nagyobb gyerekek szókincsének ismétlése (köszönési, udvariassági formák gyakorlása, mondat modulok felidézése 2. Novemberben, decemberben, a második egységben az idegen nyelv iránti érdeklődés fenntartását nyelvi élmények segítségével tervezi az óvónő. 3. Januárban, februárban a harmadik egységében kiemelt feladat az eddig tanult szókincs gyakoroltatása. A nyelvi fejlesztés eszközeit az óvónő közösen készíti el a gyerekekkel. 4. Márciusban, áprilisban májusban a kétnyelvű óvónő ellenőrzi a beszéd megértését, illetve erősíti, gyakoroltatja a válaszadó szerepét. A negyedik egység feladata a gyermekek nyelvtudásának felmérése, értékelése.

7.1.3. A külső világ tevékeny megismerése A külső világ, megismerése iránti vágy a gyermekben születése pillanatától működik. A rácsodálkozás, az erős közlési vágy, a nyitottság a természet szépségeire, az élőlények jelenségeire, mind kedvez a tevékenységeken keresztül történő tapasztalatszerzésnek. Fontos, hogy lehetővé tegyük a környezet tevékeny megismerését. Elegendő alkalmat, időt, spontán és szervezett tapasztalatot és ismeretszerzést biztosítsunk. Óvodásaink így válnak nyitottá a természet állandó és változó szépségeit szerető, óvó, védő emberekké. Így alakul ki környezettudatos magatartásuk, ez segíti önálló véleményalkotásukat, döntési képességeik fejlődését. Feladatunk. A gyermek aktivitása és érdeklődése során tapasztalatok szerezése a szűkebb és tágabb természeti és társadalmi környezetéről, a tárgyi környezet formai, mennyiségi, téri viszonyairól. A valóság felfedezése során pozitív érzelmi viszonya alakul a természethez, az emberi alkotásokhoz, megtanulja azok védelmét, az értékek megőrzését. A gyermek miközben felfedezi környezetét, olyan tapasztalatok birtokába jut, melyek a környezetben való, életkorának megfelelő biztos eligazodáshoz, tájékozódáshoz szükségesek. Megismeri a szülőföld, az ott élő embere, a hazai táj, a helyi hagyományok, néphagyományok, szokások a családi a tárgyi kultúra értékeit, megtanulja ezek szeretetét, védelmét is. A nap folyamán számtalan lehetőség nyílik matematikai tartalmú tapasztalatok szerzésére a számlálgatásra, méricskélésre, a tér alakítására. A gyermekek felismerik a mennyiségi, alaki, nagyságbeli és téri viszonyokat, alakul ítélőképességük, fejlődik tér- sík- és mennyiségszemléletük. Az irányok megnevezése, a hasonlítgatások összegyűjtése és szétválasztás, párosítás, az időbeliség felfedezése, megnevezése, a formák letapogatása mind játék a gyermek számára. Sok játékba ágyazott problémahelyzetet kell teremtenünk, amely gondolkodásra ösztönzi a gyereket. A cél, hogy minden ismeretszerzés, tanulás tevékenységfolyamán valósuljon meg. Pedagógiai programunk „időkeretét” az évszakok változásai adják. A témaköröket egységben láttatjuk A tevékenységben megvalósuló tanulásban a környezeti témák állnak a középpontban, ehhez kapcsoljuk a többi tevékenységi forma tartalmát.

206

Az óvodáskorú gyermeket az érzelmei irányítják, így a környezet megszerettetése, szépségeinek felfedeztetése, csodáinak észrevétele is érzelmein keresztül történik. A külső világ tevékeny megismerése programunkban sokrétű, a gyermek minden cselekvését áthatja. Kihasználjuk a kooperatív tanulási módszer előnyeit a témák feldolgozásánál, változatos lehetőségeket biztosítva a témakörökben való elmélyülésre A hagyományos témák mellett lehetőséget nyújtunk a gyermekeket aktuálisan foglalkoztató témák kibontakozásához is. (csillagászat, vulkánkitörés stb.) Lehetőséget nyújtunk a sokoldalú tapasztalatszerzésre, élményszerű átélésre. Amit lehet, a helyszínen, a természetben, élőben figyeltetünk, tapasztaltatunk meg a gyermekekkel. Az élő és élettelen világ érzelmi alapon történő megismertetése során igyekszünk eljuttatni gyermekeinket annak a belátásához, hogy környezetünket, benne a természetet óvni, védeni kell. Megtartunk néhány - környezetvédelemmel kapcsolatos - világnapot: az Állatok világnapját, a Föld napját, a Víz napját, a Madarak és fák napját. Minden évben egyet-egyet óvodaszintű szervezéssel tesszük emlékezetesebbé. A csoportszobákban a gyermekek részvételével hajtatunk, csíráztatunk, rügyeztetünk. A cserepes virágok gondozásában már folyamatosan segítenek. Egyszerű kísérleteket végzünk növényekkel, vízzel, levegővel, talajjal. A gyermekek szűkebb és tágabb környezetükkel való ismerkedés során gyűjtögethetnek: lehullott terméseket, színes leveleket, kéregdarabot, üres csigaházat, színes madártollakat. A gyűjtött anyagok részére kosarak, tálkák állnak a gyerekek rendelkezésére Egész évben rendelkezésükre áll játékukhoz, vizuális tevékenységeikhez. Az óvodaudvar is jó lehetőséget biztosít a tevékenységben megvalósuló tanulásra. Itt ismerkedhetnek a gyermekek a föld fogalmával. Ezen járunk, ebben fejlődnek a növények, fák, virágok, bokrok, amelyekben gyönyörködhetünk, amelyekre szükségünk van. Megismerik a föld alkotórészeit pl. a homokot, agyagot naponta játékukban, tevékenységeikben a termőföldet a növények gondozása során. A földdel kapcsolatos tevékenységeik közé tartozzon az udvar gondozása, pl. játszóhelyük körül a lehullott falevelek összegyűjtése. Az udvaron fedezhetjük fel a gyerekekkel a rovarokat, a hernyókat, a csigákat, földigilisztát. Megfigyelhetik mozgásukat, felépítésüket. Beszélünk életmódjukról. Télen többféle madár figyelhető meg az udvaron elhelyezett madáretetőknél. Az etetőket a csoportszobákból jól látható fákon helyezzük el. Megismerkedhetnek cinkék, zöldikék, csuszka, vörösbegy, feketerigó, vetési varjú, mezei veréb jellemzőivel. Ismerkednek a lombhullató fákkal, jellemző tulajdonságaikkal. Megfigyelhetik, miben különböznek, miben hasonlítanak egymáshoz képest: törzsük, az ágaik, leveleik, viráguk és termésük. Rendszeresen figyelhetik a gyerekek a madarak mozgását, evési szokásaikat, színűket, nagyságukat, szóba kerülhet élőhelyük. Megtanulják, milyen eleségre van szükségük. Fontos szabályt kell megtanulni. Ha elkezdtük a madáretetést, akkor azt egész télen folytatni kell, sőt a nyári melegben gondoskodunk arról, hogy mindig friss víz álljon rendelkezésükre. Tavasz elején madárodúkat teszünk rendbe, elősegítve a madarak költését. Lehetőleg minden évszakban szervezünk kirándulást a gyerekekkel. A kirándulásokat gondosan készítjük elő. Mindenekelőtt a gyerekek erőnlétéhez igazítjuk. Biztosítjuk a pihenés és a játék lehetőségeit. A természetben való viselkedésre az óvónő ad mintát, lehetővé teszi, hogy a gyerekek

207

önfeledten csodálhassák a természet szépségét, majd ráébredhessenek értékére, védelmének szükségességére. A gyerekek megismerkednek a vízzel, vízvédelemmel is. Ismerkedjenek a tiszta víz tulajdonságaival. Beszélgessünk róla hogyan és mire használja az ember a vizet. Hívjuk fel figyelmüket arra, hogy a víz érték, ne pazaroljuk. Elvisszük a gyerekeket vízparti sétára is. Megnézzük környezetét, vízmintát vehetünk, összehasonlíthatjuk a csapvízzel. Családi házban élő társuk, nagyszülők udvarában ill. a közelben lévő lovardában megfigyelhetik a házkörül élő állatokat, tyúk, csibe esetleg sertés, kutya és macska. Elvisszük a gyerekeket a környéken található tározótóhoz. Itt olyan állatokkal ismerkedhetünk, amelyeknek létfeltétele a víz, sirály, tőkés réce, hattyú, béka. Ügyelünk arra is, hogy a természeti környezet mellett a társadalmi környezetben is minél több tapasztalatot szerezzenek a gyerekek. Figyelembe kell vennünk, hogy e témakörökben is rendelkeznek bizonyos tapasztalattal, melyekre építhetünk. Ilyen a család témakör, mely kapcsolható a neves ünnepekhez. A család fontossága, tagjai, munkájuk, az otthoni környezet mind-mind számos lehetőséget ad a beszélgetésre. A testünk témakörben a test részeinek nevével, azok ápolásával, az érzékszervek funkcióival ismerkedhetnek. Ide kapcsolható az orvos, védőnő gyógyító, ill. prevenciós munkája is. A gyerekeket érdeklik a különféle foglalkozások is. Igyekszünk minél több ismeretet átadni e téren, kiegészítve az otthoni tapasztalatokat. A teendőket kapcsolhatjuk évszakokhoz, napokhoz, napszakokhoz. Az óvodát elhagyva a séták alkalmával megismerkednek a gyalogos közlekedés ill. autóbusszal, vonattal történő közlekedés szabályaival. E mellett különböző járműveket, azok funkcióját is megismerhetik. Csoportosíthatják őket változatos szempontok alapján. Valamennyi program és tevékenység során nagy gondot fordítunk a kulturált magatartási szokások elsajátíttatására. Törekszünk még több tudományos, természettudományi könyv, növény és állathatározó, térképek, nagyító, bogárvizsgáló beszerzésére, gyarapítására. Fontosnak tartjuk a gyermekek saját személyével és családjával kapcsolatos ismeretek nyújtását, tudatosítását. Természeti ünnepeink: Október 4. Március 22. Április 22. Május 10.

Állatok Világnapja Víz világnapja Föld napja Madarak, fák napja

Környezetvédelem A tevékenység célja, hogy kialakuljon a gyermek környezettudatos magatartása a természettel való ismerkedés során. Az óvónő feladatai e téren: • Felkeltse gyerekek érzékenységét a környezetbarát és környezettudatos életmód iránt. • A szabadban való mozgás, séták, kirándulások alkalmával alakítsa ki igényüket környezetük megóvására.

208

• Tevékenységi formákon keresztül a természeti és társadalmi környezethez való pozitív érzelmi viszony, a helyes viselkedési formák és magatartásmódok alakítása. • A „Gondolkodj egészségesen!” program keretében is egyre nagyobb hangsúlyt kapjon a környezetvédelem. Keressük azokat a lehetőségeket (újrahasznosított anyagok felhasználásának lehetőségei, környezetvédelmi egyesületek bevonása a programba) A fejlődés eredménye óvodáskor végére Ismeretekkel rendelkeznek a családról. Ismerik lakásuk címét, szüleik nevét, születési időpontjukat. Betartják az elemi közlekedési szabályokat, ismerik a közlekedési eszközöket. Ismerik a légi, vízi, szárazföldi közlekedési eszközöket, különbségüket, funkciójukat. Ismerik a környezetükben lévő intézményeket, azok rendeltetését. Felismerik néhány foglalkozás jellegzetességét, megnevezik azokat. Felismerik és megnevezik a színeket, színárnyalatokat. Tárgyak, jelenségek között néhány feltűnő összefüggést felismernek. Ismert tárgyakat, jelenségeket külső jegyeik, rendeltetésük szerint összehasonlítanak. Ismerik a testrészek elnevezését. Különbséget tudnak tenni az évszakok között, ismerik azok néhány jellegzetességét, van fogalmuk a hónapokról. Ismerik a napszakokat, az azokhoz tartozó tevékenységeket, fel tudják sorolni a hét napjait. Figyeljék meg az időjárás jelenségeit, jellemzőit, a növények fejlődését. Ismerik az "élőlény" , a "növény" és az „állat” szót, azok jellemzőit, képesek ezeket csoportosítani sokféle szempont alapján. Felismerik a háziállatokat, képről vadállatokat, vízben, tengerben élő halakat, madarakat. Az állatok környezetét, életmódját, jellegzetességét, különböző szempontok szerint tudják csoportosítani. Gondoskodnak az őket körülvevőkről,(pl. madáretetés) Ismerjék hazájuk, városuk nevét, múltját, jelenét, hagyományait. Ismerik környezetük védelme miatt a szelektív hulladékgyűjtés fontosságát és az újrahasznosítás lehetőségeit. A gyermekek értsék a matematikai fogalmakat és matematikai ismereteiket bármilyen életszerű helyzetben alkalmazni tudják. Képesek jól ismert tulajdonságok szerint a válogatás folytatására, sorba rendezésére. Tudnak halmazokat létrehozni, összehasonlítani. Elő tudnak állítani különféle elemekből ugyanannyit, többet, kevesebbet. Tudnak számlálni legalább 10-ig. Képesek szétválogatni geometriai tulajdonságaik szerint térbeli és síkbeli alakzatokat. Helyesen használják a névutókat és az összehasonlítást kifejező szavakat. Elemi ismeretekkel rendelkeznek a környezet védelméről. Játék során gyűjtött tapasztalat alapján felismernek néhány geometriai formát. Tükör, festés, vágás tépés segítségével létre tudnak hozni szimmetrikus formákat. A nap folyamán számtalan lehetőség nyílik matematikai tartalmú tapasztalatok szerzésére a számlálgatásra, méricskélésre, a tér alakítására. A gyermekek felismerik a mennyiségi, alaki, nagyságbeli és téri viszonyokat, alakul ítélőképességük, fejlődik tér- sík- és mennyiségszemléletük. Az irányok megnevezése, a hasonlítgatások összegyűjtése és szétválasztás, párosítás, az időbeliség felfedezése, megnevezése, a formák letapogatása mind játék a gyermek számára.

209

A lényeg, hogy biztosítsuk azt, hogy a tanulás fő forrása a gyerek saját tapasztalata legyen. Sok játékba ágyazott problémahelyzetet kell teremtenünk, amely gondolkodásra ösztönzi a gyereket. A cél, hogy mindenki cselekvésbe ágyazottan sajátítsa el a korának megfelelő ismereteket.

7.2. Játék A játék a kisgyermekkor legfontosabb és legfejlesztőbb tevékenysége, s így az óvodai nevelés leghatékonyabb eszköze. A játék – szabad képzettársításokat követő szabad játékfolyamat – a kisgyerek elemi pszichikus szükséglete, melynek mindennap visszatérő módon, hosszantartóan és lehetőleg zavartalanul ki kell elégülnie. A kisgyerek a külvilágból és saját belső világából származó tagolatlan benyomásait játékában tagolja. Így válik a játék kiemelt jelentőségű tájékozódó, kreativitásukat fejlesztő és erősítő élményt adó tevékenységgé. A játék folyamatában egyre többet sajátít el a világból, eközben érzékszervei pontosabban működnek, fejlődik mozgása, értelmi képességei, beszéde, érzelmi élete. A kisgyermek első valódi játszótársa a családban, az óvodában is a felnőtt – a szülő és az óvodapedagógus. Utánozható mintát ad a játéktevékenységre, majd amikor a szabad játékfolyamat már kialakult, bevonható társ marad, illetve segítővé, kezdeményezővé lesz, ha a játékfolyamat elakad. A felnőtt jelenléte teszi lehetővé a gyerekek közötti játékkapcsolatok alakulását is. A kreativitást fejlesztő és erősítő, élményt adó játék folyamatában az óvodapedagógus tudatos jelenléte biztosítja az indirekt irányítás felelősségét. Az óvodában fontos a szabad játék túlsúlyának érvényesülése. A játék kiemelt jelentőségét az óvoda napirendje is tükrözi. A folyamatos játékidő a gyermek játék- és mozgásterét megnöveli. A játék helyét, eszközét a gyerek maga választja ki és rendezi be. Így a verbális, motoros, szociális tanulás biztosítottá válik. Olyan kommunikációs helyzetek teremtődnek, amelyekben a cselekvés és gondolkodás, a gondolkodás és a beszéd fejlődése különböző irányú és tartalmú megerősítést kaphat. A gyerekek napjuk nagy részét az általuk spontán módon kezdeményezett játékokkal töltik ki. Ezek gazdagítják ugyan a személyiséget, de nem minden gyereknél olyan sokoldalúak, hogy önmagukban elegendő lehetőséget biztosítanának egyes képességek fejlődésére. Ezért szükség van az óvodapedagógus által kezdeményezett és irányított játékokra is. Segítő, kezdeményező legyen, ha a játékfolyamat elakad. Az óvodapedagógus adjon utánozható mintát a játéktevékenységre, ill. szabad játékba bevonható társ legyen. Azon gyermekek számára, akik fejlődésükben elmaradtak, részképesség zavarral küzdenek, kötelező jelleggel tartunk játékos, mikrocsoportos, vagy akár egyéni, kompenzációt célzó foglalkozásokat, természetesen a motiváltság folyamatos fenntartása mellett. Minden gyermek saját igényének megfelelően játszhasson gyakorló, szimbolikusszerepjátékokat, konstruáló, és szabályjátékokat. Az óvodapedagógus jelenléte teszi lehetővé a gyermekek közötti játékkapcsolatok kialakulását is. Az óvodapedagógus tudatos jelenléte biztosítja az elmélyült gyermeki játék kibontakozását. Kísérje figyelemmel a játszó csoportot, benne a kisebb csoportokat, a párkapcsolatokat, az egyes gyermekeket. Segítse a gyermekeket a kortársakkal való kapcsolatok létrejöttében. Vegye észre a félszeg, szorongó, a védekező magatartású gyermeket és törekedjen a nemkívánatos magatartásmódok csökkentésére.

210

A játékban az a legfontosabb, hogy örömszínezetű, szabad akaratból, külső kényszerítő körülmények nélkül jöjjön létre. Valljuk hogy a játéknak sajátos rendje van. Ebben harmónia és szabadság uralkodik még akkor is, ha a felnőttek számára ez rendetlenségnek látszik. A tárgyak úgy kapnak helyet, hogy kézhez álljanak, mindig elérhetők, bármikor átlelkesíthetők a játék kívánalmai szerint. A játék külső feltételei: A játékhoz megfelelő helyre és egyszerű, alakítható, a gyermeki fantázia kibontakozását segítő anyagokra, játékszerre van szükség. Legfontosabb feladatunk: a megfelelő csoportlégkör kialakítása, hely, eszközök és élmények biztosítása a különböző játékformákhoz. Lehetőségeinkhez mérten a meglévő játékeszközöket folyamatosan bővítjük, cseréljük. Feladatunk hagyni, hogy a kisgyerek eredetisége fejlődjék, ami nem azt jelenti, hogy mindent megengedünk neki, hanem azt, hogy teljes odafordulással bánunk vele, egészséges környezetet alakítunk ki a számára, jó szokásokra, életritmusra, korához illő fegyelemre is szoktatjuk. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére Játékukban dominánsan jelentkezzen a szerepjáték. Tudjanak játékot vezetni, játszótársaikhoz alkalmazkodni. Fogadják el játszótársaik elgondolását Alkalmazkodjanak a játékszabályokhoz, de bátran vállalkozzanak a szabály megváltoztatására, ha a játék tartalma ezt kívánja. Legyenek önállóak a játék közös tervezésében, szerepek kiosztásában, a szabályok kialakításában. Eredeti ötleteikkel, szokatlan megoldásmódokkal, új elképzelésekkel, gazdagítsák a játékot. Legyenek képesek bonyolult konstruáló játék megalkotására. A játszócsoport tagjai között alakuljon ki tartós és szoros kapcsolat. Ismert meséket vagy kitalált történeteket dramatizálnak, báboznak. Le tudnak mondani egy-egy kedves játékszerről vagy szerepről. A barkácsolás gyakran a szerepjáték és a dramatizálás alkotórésze. Alkotásaikat önállóan, sok egyéni ötlet alapján hozzák létre, és képesek a különböző anyagok, eszközök kombinált alkalmazására is.

7.3. Munkajellegű tevékenység A személyiségfejlesztés fontos eszköze a játékkal sok vonatkozásban azonosságot mutató, azzal egybeeső, aktív munkajellegű tevékenység. Ez az önkiszolgálást, a segítést az óvodapedagógusnak és más felnőtteknek, később önálló tevékenységként végzett alkalmi megbízások teljesítését, az elvállalt naposi munkát, a környezetgondozását stb, foglalhatja magába. A tapasztalatszerzésnek és a környezet megismerésének, a munkavégzéshez szükséges attitűdök és képességek, készségek, tulajdonságok alakításának fontos lehetősége. Olyan tulajdonságok, mint a kitartás, az önállóság, a felelősség, a céltudatosság alakításának fontos lehetősége, A közösségi kapcsolatok, a kötelességteljesítés alakításának eszköze a saját és mások

211

elismerésére nevelés egyik formája. Tőlünk tudatos pedagógiai szervezést, a gyerekkel való együttműködést és folyamatos konkrét, reális értékelést igényel.

7.4. Tevékenységekben megvalósuló tanulás Az óvodás korú gyermek a játékban él és a tevékenységekben megvalósuló tanulás jellemzi. Az óvodában a tanulás folyamatos, jelentős részben utánzásos, spontán tevékenység, amely a teljes személyiség fejlődését, fejlesztését támogatja. Nem szűkül le az ismeretszerzésre, az egész óvodai nap folyamán adódó helyzetekben, természetes és szimulált környezetben, kirándulásokon, az általunk kezdeményezett tevékenységi formákban, szervezet és időkeretekben valósul meg. Az óvodai tanulás elsődleges célja attitűdök erősítése és a képességek fejlesztése. A tanulást támogató környezet megteremtése során építünk a gyermekek előzetes tapasztalataira, ismereteire. A tanulás feltétele a gyermek cselekvő aktivitása, a közvetlen, sok érzékszervét foglalkoztató tapasztalás, felfedezés lehetőségének biztosítása, kreativitásának erősítése. A tanulás lehetséges formái az óvodában: - az utánzásos minta- és modellkövetéses magatartás- és viselkedéstanulás - spontán játékos tapasztalatszerzésű - cselekvéses tanulás - a gyermeki kérdésekre, válaszokra épülő ismeretszerzés - az óvodapedagógus által irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés, felfedezés - gyakorlati problémamegoldás A tanulás irányítása során pozitív értékeléssel segítjük a gyermekek személyiségének kibontakozását. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére Jellemezze őket kíváncsiság gazdag képzelőerő, az eszközök használatának gazdagsága Legyenek nyitottak a tanulási helyzetek iránt. Feladattudatuk kialakulóban van, s ez a feladat megértésében, feladattartásában, a feladatok egyre eredményesebb elvégzésében nyilvánuljon meg. Önként, belső motiváció hatására vegyenek részt a tevékenységekben. Érdeklődőbbek, figyelmesek legyenek egymás iránti. Tiszteljék, egymás munkáját, mindenki kiemelkedő lehet valamilyen tevékenységben. Legyenek képesek önálló probléma megoldásra, kudarcok feszültségmentes átélésére. Jelenjen meg a tanulás alapját képező szándékos figyelem, fokozatosan növekedjen a figyelem tartalma, terjedelme. Cselekvő –szemléletes és képi gondolkodás mellett az elemi fogalmi gondolkodás is kialakulóban van.

212

7.5. Verselés, mesélés A mese az anyanyelv zenéje. Nevelő hatása a ráismerés, az előrelátás a képalkotás, az illúzió feszültségének állapota és a belső képzetáramlás begyakorlása. A meséhez soha nem kapcsolunk feladatot, nem kérdezünk vissza, tanulságairól nem faggatjuk a gyereket. A mese a gyermek érzelmi-értelmi és etikai fejlődésének és fejlesztésének egyik legfőbb segítője. A mese képi és konkrét formában tájékoztatja a gyereket a külvilágról és az emberi belső világ legfőbb érzelmi viszonylatairól, a lehetséges, megfelelő viselkedésformákról. Életkorilag megfelel az óvodás gyermek szemléletmódjának és világképének. Visszaigazolja a kisgyermek szorongásait, és egyben feloldást és megoldást kínál. A tárgyi világot is megelevenítő, átlelkesítő szemléletmódja és az ehhez társuló, a szigorú okokozati kapcsolatokat feloldó mágikus világképe ráébreszti a külvilág megismerésére. A meséket nem feltétlenül az éppen abban az időben folyó játékhoz igazítjuk, természetes kapcsolatukat azonban érdemes kiaknázni. Az irodalmi nevelésünk forrásanyagát a népi, a klasszikus és a kortárs irodalmi művek (mondókák, versek, mesék, történetek) alkotják. Összeállításuk a csoportban dolgozó óvónő feladata. A mesélővel való személyes kapcsolatban a gyermek nagy érzelmi biztonságban érzi magát, s a játéktevékenységhez hasonlóan a mesehallgatás elengedett intim állapotában eleven, belső képvilágot jelenít meg. A belső képalkotásnak ez a folyamata a gyermeki élményfeldolgozás egyik legfontosabb formája. A mindennapos mesélés, mondókázás és verselés a kisgyermek mentális higiénéjének elmaradhatatlan eleme kell, hogy legyen. A magyar gyermekköltészet, a népi, dajkai hagyományok, gazdag és jó alkalmat, erős alapot kínálnak a ehhez. Óvodánkban fontos szabály, hogy mindennap halljanak a gyermekek mesét. Ez a délelőtti rendrakás után szervezett formában történik, természetesen olyan körülményeket teremtve, hogy kellően motiváltnak érezzék magukat a gyermekek. A délutáni pihenés is mindig mesehallgatással kezdődik. Ilyenkor kerülnek sorra a nagyobb lélegzetű tündérmesék, meseregények, folytatásos mesék. Természetesen alkalom adtán játékidőben is mesélünk. A verseket, mondókákat alkalomhoz, helyzethez, eseményhez, tárgyhoz kötjük. Eszközökkel, kellékekkel, bábokkal megteremtjük a spontán bábozás, dramatizálás lehetőségét. Az érzelmi biztonság megadásának és az anyanyelvi nevelésnek egyaránt fontos eszközei a többnyire játékos mozgásokkal is összekapcsolt mondókák, dúdolók, versek. A verset a hangzás, a ritmus és a hangulat felől fogják meg a gyerekek. Mondóka, dramatikus szöveges gyerekjáték mindennap előkerül. Párban, kisebb csoportokban, közösen a játéköröm kedvéért számtalan önkéntes ismétléssel ragad rá a gyerekekre. A nagy magyar költők versei, strófái egy-egy alkalmas helyzetben fokozzák a játék illúzióját. A gyermek saját vers-és mesealkotása, annak mozgással és/vagy ábrázolással történő kombinálása az önkifejezés egyik módja.

213

A fejlődés eredménye óvodáskor végére Várják, igényeljék a mesehallgatást. Szívesen ismételgessenek a verseket, mondókákat; meséljenek, bábozzanak, dramatizáljanak a kisebbek és saját maguk szórakoztatására. Tudjanak 10-15 mondókát, 8-10 verset, 6-8 mesét. Folytatásos mesék, meseregények szálait össze tudják kötni. A mesekönyvek képeit önállóan is hosszasan nézegessék A könyvekben a képek alapján megtalálják legkedvesebb meséiket. Vigyáznak a könyvek épségére.

214

7.6. ÉNEK, ZENE, ÉNEKES JÁTÉK, GYERMEKTÁNC Az énekes gyerekjátékok sokaságával alapozzuk meg a zenei anyanyelvet. Amikor csak lehet, énekelünk a gyerekekkel. Olyan énekes játékokat, népi gyermekdalokat, ölbéli játékokat választunk, amelyek a zenélés örömét nyújtják, egyben felkeltik a gyermek zenei érdeklődését, formálják zenei ízlését, esztétikai fogékonyságát, egyszerűek a szabályai, így a zenére és a játékra figyelhetnek az óvodások. A népi játékok mellett az igényesen válogatott kortárs művészeti alkotások is fontos eszközül szolgálnak a gyermek zenei képességeinek (az egyenletes lüktetés, ritmus, éneklés, hallás, mozgás) és zenei kreativitásának alakításában. Az éneklés a csoportos játékok egyik lehetősége, de egyéb játékhelyzetekből is következhetnek. A hallás- és ritmusérzék fejlesztő mozzanatokat a játékdalok hordozzák. A zenei megformálásban az óvónő tudatos, de a gyerekek számára nincs külön feladat. Az óvodában a környezet hangjainak megfigyelése az éneklés, a zenélés felkeltik a gyerekek zenei érdeklődését: formálják zenei ízlésüket, esztétikai fogékonyságukat. Az élményt nyújtó közös ének- zenei tevékenységek során a gyerekek felfedezik a dallam, a ritmus, a mozgás szépségét, a közös éneklés örömét. Az általuk készített ritmushangszereket változatos módon használják a saját maguk kezdeményezte énekléssel, mondókázások közben is. A népdalok éneklése a gyermek néptáncok és népi játékok a hagyományok megismerését, továbbélését Zenei nevelésünket kiegészítik azok a koncertek, melyeket évente többször is szervezünk a gyerekek számára. A megzenésített versek, ismerős dallamok a ráismerés örömét adják. A zenei nevelés mozgásfejlesztő hatását külön kiemeljük, mivel általa fejleszthetőek a nagymozgások, a finommotorika, az egyensúlyérzék, a testséma, a percepció, a keresztcsatornák, a térbeli viszonyok észlelése. A zenehallgatási anyag megválasztásánál az figyelembe vesszük a nemzetiségi, etnikai kisebbségi nevelés esetében a gyermekek hovatartozását is. Az óvodáskorú gyermek mozgása egyszerű, természetes. A játékdalok éneklése közben leguggol, körbejár, ahogy a felnőttől látja. Ezek a mozdulatok hagyományokon alapszanak és egy-egy nép karakterének a hordozói. A mozgáskultúra tehát a nép mozdulatszokásait jelenti. Erre kell megtanítanunk a gyermekeket is. Az óvodai táncmozdulatok a kicsinyek testi fejlettségéhez, mozgáskoordinációjához és értelmi képességeihez alkalmazkodnak. A kisebb gyermekekkel a táncmozdulatok előkészítését valamilyen munkafolyamatot utánzó dalokon kezdjük. Ilyenek a Kipp, kopp, kalapács; Mit mos; Töröm, töröm a mákot; Szőjünk, fonjunk című dalok stb. Az ismétlődő mozdulatok általában egyenletes lüktetést fejeznek ki, ritkábban a dal ritmusát. A gyermektánc alapjait az óvodában használt játékos mozdulatok alkotják: a járás, egyszerű ismétlődő mozdulatformák, körjáték, forgás, páros forgás, guggolás, kifordulás, párválasztás, kaputartás, a kör alakzat kombinációi stb. – ezek mind a későbbi tánc mozgáselemei. Táncolásnál igyekezzünk változatos térformákat kialakítani. A szabályos, jól alakított alakzatok fejlesztik a gyermek tér- és formaérzékét. A táncmozdulatok betanításánál ügyeljünk: a testtartás szépségére, a fejtartásra, arckifejezésre, tekintetre; a szoba szabad területét kihasználva a kör szabályos formájára; a körben álló gyermekek laza kartávolságára. A fejlődés eredménye óvodáskor végére Élvezettel játszanak énekes játékokat. Egyöntetűen körbejárnak szép testtartással, kézfogással.

215

Az egyszerű, játékos, táncos mozdulatokat szépen megformálják. Térformákat alakítanak, esetleg az óvónő segítsége nélkül is. Megkülönböztetik a zenei fogalompárokat. Megkülönböztetik az egyenletes lüktetést a ritmustól. Ütőhangszereket használnak: egyenletes lüktetést, ritmust, motívumhangsúlyt kiemelnek. Felismerik a dallamot, a természet és a környezet hangjait. Tudnak élvezettel figyelni a zenehallgatásra, életük fontos részévé válik a zene.

7.7. RAJZOLÁS, MINTÁZÁS, KÉZI MUNKA A gyermeki alkotás a belső képek gazdagítására épül. Az ábrázoló tevékenységekre a napirend nyújtotta időben biztosítunk lehetőséget festésre, gyurmázásra, agyagozásra, rajzolásra, vágásra, hajtogatásra, barkácsolásra. Ezen tevékenységek az óvodapedagógus által biztosított feltételekkel, az egyéni fejlettséghez és képességekhez igazodva segítik a képi-, plasztikai kifejezőképesség komponáló, térbeli tájékozódó és rendező képességek alakulását, a gyermeki élmény- fantáziavilág gazdagodását, és annak képi kifejezését: a gyermek tér- forma és szín képzeteinek gazdagodását, képi gondolkodásuk fejlődését, esztétikai érzékenységük, szép iránti nyitottságuk, igényességük alakítását. Az alkotó, alakító tevékenységekhez olyan teret biztosítunk, ahol a mozgó gyerekektől védett az alkotók köre. A technikákat, az anyagokkal és eszközökkel való bánásmódot meg kell mutatni, ezért jó, ha a gyerekek között ülünk és mi is elfoglaljuk magunkat. Nem mondjuk meg, hogy mit csináljanak, hanem abban segítünk, hogy hogyan és miből mivel lehet valamit elkészíteni. Az eredményt nem minősítjük. Maga a tevékenység, s ennek öröme a fontos, valamint az igény kialakítása az alkotásra, önkifejezésre, a környezet esztétikai alakítására és az esztétikai élmények befogadására. Fontos, hogy az elkészült munkának legyen becsülete - a csoportszobákat, öltözőket, az óvoda folyosóját a gyermekmunkákkal díszítjük. Az ábrázoló tevékenységeket mindig kötetlen formában szervezzük, s nem törekszünk arra, hogy egyszerre 6-8 gyermeknél több bekapcsolódjon. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére Ismerjék és biztonsággal használják az ábrázolás eszközeit, anyagait. Önállóan alkalmazzák a megismert technikákat. Élményeik, elképzeléseiket egyéni módon jelenjenek meg. Alkotásaikra legyen jellemző a formagazdagság, a színvilág. Örüljenek alkotásainak, a közös kompozícióknak. Legyenek képesek saját és társaik munkájáról véleményt alkotni. Esztétikai érzékenység jellemezze őket.

216

8. A FEJLŐDÉS JELLEMZŐI ÓVODÁSKOR VÉGÉRE A hároméves kortól kötelező óvodába járás ideje alatt az óvodai nevelési folyamat célja, feladata a gyermeki személyiség harmonikus testi és szociális fejlődésének elősegítése. A gyermek belső érése, valamint a családi nevelés és az óvodai nevelési folyamat eredményeként a kisgyermekek többsége az óvodáskor végére hat éves korra eléri az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettségi szintet. Az iskolaérettségnek testi, lelki és szociális kritériumai vannak, melyek közül egyik sem hanyagolható el. A testileg egészségesen fejlődő gyermek hat éves kora körül eljut az első alakváltozáshoz Mozgása összerendezett, képes szándékosan irányítani viselkedését, testi szükségleteit. Megváltoznak testarányi, megkezdődik a fogváltás. Teste arányosan fejlett, teherbíró. Erőteljesen fejlődik a mozgáskoordináció és a finommotorika. A lelkileg egészségesen fejlődő gyermek az óvodáskor végére nyitott érdeklődésével készen áll az iskolába lépésre. A tanuláshoz szükséges képességei folyamatosan fejlődnek: Érzékelése, észlelése tovább differenciálódik. Megjelenik a tanulás alapját képező szándékos bevésés, felidézés. Gondolatait, érzelmeit mások számára érthető formában, életkorának megfelelő tempóban és hangsúllyal tudja kifejezni. Minden szófajt használ. Tisztán ejti a magán és mássalhangzókat. Végig tudja hallgatni és megérti mások beszédét. Elemi ismeretekkel rendelkezik önmagáról és környezetéről: tudja nevét lakcímét, szülei foglakozását. Ismeri szűkebb lakóhelyét, a környezetében élő növényeket, állatokat, azok gondozását. Ismeri a viselkedés alapvető szabályait, kialakulóban vannak azok a magatartási formák, szokások, amelyek a természeti és társadalmi környezet megbecsüléséhez, megóvásához szükségesek Elemi mennyiségi ismeretei vannak. Különös jelentősége van a téri észlelése fejlettségének, a téri tájékozottságnak, a térbeli mozgásfejlettségnek, a testséma kialakulásának. Megjelenik a szándékos bevésés és felidézés, megnő a megőrzés időtartama Egyre nagyobb szerepet kap a felidézés,– megjelenik a tanulás alapját képező szándékos figyelem, A cselekvő-szemléletes és képi gondolkodás mellett az elemi fogalmi gondolkodás is kialakulóban van. Felismeri a napszakokat Ismeri és gyakorlatban alkalmazza a gyalogos közlekedés alapvető szabályait Ismeri szűkebb lakóhelyét, a környezetében élő növényeket, állatokat, azok gondozását és védelmét Felismeri az öltözködés és az időjárás összefüggéseit. Ismeri a viselkedés alapvető szabályait, kialakulóban vannak azok a magatartási formák, szokások, amelyek a természeti és társadalmi környezet megbecsüléséhez, megóvásához szükségesek; elemi mennyiségi ismeretei vannak.

217

A szociálisan érett gyerek: Készen áll az iskolai élet és a tanító elfogadására. Képes az együttműködésre, kapcsolatteremtésre. Kitartó, önálló, fegyelmezett, szabályhoz tud alkalmazkodni, késleltetni tudja szükségletei kielégítését A feladatok elvégzésében eredményesebb, kreatív. Mivel óvodánkban vegyes életkorú csoportok működnek, az ide bekerülő gyerekek fejlődését az óvodába lépéstől az iskoláskorig ugyanazok az óvodapedagógusok kísérhetik figyelemmel. A gyerekek fejlődésével kapcsolatos megfigyeléseket az óvodában töltött időszak alatt (3-4 év) folyamatosan végezzük, ú.n. „Fejlődési napló”-ban rögzítjük. . A sajátos nevelési igényű gyermekek esetében folyamatos, speciális szakemberek segítségével végzett pedagógiai munka mellett érhető csak el a fentiekben leírt fejlettségi szint. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek iskolaérettségi kritériumai tükrözik a befogadó intézmény elvárásait az iskolába kerülő gyermekekkel szemben.

Biztosak vagyunk abban, hogy aki óvodásként egészséges környezetben és, sokat és szabadon mozog, egész nap játszik, figyel, szeretettel és odafordulással foglalkoznak vele, az egyéni adottságaitól függően 6 éves korára megérik az iskolai rendre, kapcsolatokra, feladatokra.

218