PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

A

BÁLINT MÁRTON ÁLTALÁNOS- ÉS KÖZÉPISKOLA

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

Törökbálint, 2010. szeptember 1.

Tartalomjegyzék PEDAGÓGIAI PROGRAMJA ............................................................................................................ 1 TARTALOMJEGYZÉK ...................................................................................................................... 2 PREAMBULUM ................................................................................................................................... 5 AZ INTÉZMÉNY RÖVID BEMUTATÁSA ...................................................................................... 8 A) ÉPÜLET, AZ ISKOLAUDVAR ÉS BERENDEZÉSE .................................................................................... 8 B) SZERTÁRAK......................................................................................................................................... 9 C) INFRASTRUKTÚRA............................................................................................................................... 9 D) KÖRNYEZETKULTÚRA ...................................................................................................................... 10 PEDAGÓGIAI PROGRAM............................................................................................................... 11 1. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELÉS ÉS OKTATÁS CÉLJAI ............................................... 11 1.1. AZ ISKOLA PEDAGÓGIAI CÉLKITŰZÉSEI ...................................................................................... 11 BEVEZETŐ ............................................................................................................................................ 11 1.2. PEDAGÓGIAI ALAPOZÁS ................................................................................................................ 14 1.2.1. KULCSKOMPETENCIÁK FEJLESZTÉSE........................................................................................... 14 1.2.2. A KIEMELT FEJLESZTÉSI FELADATOK .......................................................................................... 16 1.2.3. A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓK NEVELÉSÉNEK-OKTATÁSÁNAK ELVEI ......................... 16 2. AZ INTÉZMÉNYBEN ZAJLÓ PEDAGÓGIAI FOLYAMATOK, ÉS AZOK CÉLJAI ..... 17 2.1. PEDAGÓGIAI CÉLKITŰZÉSEINK ................................................................................................ 17 2.2. SZERVEZETI CÉLJAINK ................................................................................................................. 17 2.2.1. VÉGSŐ (NYÍLT VÉGŰ) CÉLJAINK .................................................................................................. 17 2.3. AZ INTÉZMÉNY EREDMÉNYCÉLJAI .............................................................................................. 21 2.3.1. A VIZSGÁK TERÉN ........................................................................................................................ 21 AZ ISKOLAI VIZSGÁK, MÉRÉSEK ÉS ÉRTÉKELÉSEK HELYI RENDJE ........................................................ 21 2.3.2. A TOVÁBBTANULÁSRA TÖRTÉNŐ FELKÉSZÍTÉSNEK IS HAGYOMÁNYAI VANNAK, AMELYEKET FOLYTATNI SZERETNÉNK. ...................................................................................................................... 22 2.4. AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI (MŰKÖDÉSI) CÉLJAI ...................................................................... 24 3. AZ ISKOLA NEVELÉSI TERVE.............................................................................................. 25 SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS .................................................................................................................. 25 1. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS ÉRTELMEZÉSE:...................................................................................... 25 2. A SZEMÉLYISÉGBEN NÉGY SZEMÉLYISÉGJELLEMZŐT KÜLÖNÍTÜNK EL: ........................................... 25 3. NEVELÉSI PROGRAMUNKBAN AZ „ÉRTÉK” KULCSFOGALOM............................................................. 26 4. A SEGÍTŐ SZEMÉLY ÁLTAL ALKALMAZHATÓ SZEMÉLYBEFOLYÁSOLÓ ELJÁRÁSOK: ......................... 27 KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS ........................................................................................................................ 27 1. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS ÉRTELMEZÉSE ............................................................................................ 27 2. PEDAGÓGIAI PROGRAMUNK KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSÉNEK FELADATRENDSZERE: .............................. 28 3. AZ OSZTÁLYOK KÖZÖSSÉGGÉ FEJLESZTÉSÉNEK FELADATAI:............................................................ 30 4. HAGYOMÁNYOK AZ ISKOLA, MINT KÖZÖSSÉG ÉLETÉBEN: ................................................................ 30 A SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSE ............................................................................................... 32 FELZÁRKÓZTATÓ, ILLETVE TEHETSÉGGONDOZÓ PROGRAMOK SZERVEZÉSE ........................................ 32 A BEILLESZKEDÉSI MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGEK ENYHÍTÉSÉT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉGEK..................... 32 PÁLYAORIENTÁCIÓ ................................................................................................................................ 32 A SZÜLŐ, TANULÓ ÉS AZ ISKOLAI PEDAGÓGUS EGYÜTTMŰKÖDÉSE ................................................ 33 4.

AZ ISKOLA HELYI TANTERVE ............................................................................................ 34

Pedagógiai Program

2

2010. szeptember 1.

A KÉPESSÉGFEJLESZTŐ ÉS ÉRTÉKŐRZŐ KERETTANTERV............................................. 34 RÉSZLETES TANTERVEI ............................................................................................................... 34 A KÉPESSÉGFEJLESZTŐ ÉS ÉRTÉKŐRZŐ PROGRAM ......................................................... 35 PEDAGÓGIAI PROGRAMCSOMAGJA ........................................................................................ 35 TANTERVHASZNÁLATI ÚTMUTATÓ ......................................................................................... 36 ÚTMUTATÓ ........................................................................................................................................... 38 A KÉPESSÉGFEJLESZTŐ ÉS ÉRTÉKŐRZŐ KERETTANTERV (KÉK) ................................................... 38 HELYI TANTERVKÉNT VALÓ ADAPTÁLÁSÁHOZ .................................................................................. 38 4.1. AZ ISKOLA EGYES ÉVFOLYAMAIN TANÍTOTT TANTÁRGYAK, KÖTELEZŐ ÉS VÁLASZTHATÓ TANÓRAI FOGLALKOZÁSOK ÓRASZÁMAIKKAL, ELŐÍRT TANANYAG ÉS KÖVETELMÉNYEIK .......... 42 4.1.1. AZ ISKOLA EGYES ÉVFOLYAMAIN TANÍTOTT TÁRGYAK ÉS ÓRASZÁMAIK................................ 42 KÖTELEZŐEN VÁLASZTHATÓ / EMELT SZINTŰ ÉRETTSÉGI TÁRGYAK ............................................ 45 KÖTELEZŐEN VÁLASZTHATÓ / EMELT SZINTŰ ÉRETTSÉGI TÁRGYAK ............................................ 47 4.1.2. AZ ELŐÍRT TANANYAG ÉS KÖVETELMÉNYEI................................................................................ 49 A. ÉRETTSÉGI VIZSGÁRA TÖRTÉNŐ FELKÉSZÍTÉS .............................................................................. 49 B. A KÉK TANTÁRGYI TANTERVEI AZ ALÁBBI ELEMEKET TARTALMAZZÁK: .................................... 50 4.1.3. A TANKÖNYVEK, SEGÉDKÖNYVEK ÉS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI................... 50 4.2. AZ ISKOLA MAGASABB ÉVFOLYAMÁRA LÉPÉS FELTÉTELEI ................................................... 52 AZ ÉRTÉKELÉS AZ ÁLTALÁNOS ISKOLA 1-4. ÉVFOLYAMÁN .................................................................. 52 A SZÖVEGES ÉRTÉKELÉS AZ ÁLTALÁNOS ISKOLA KEZDŐ SZAKASZÁBAN ............................................. 52 AZ ÉRTÉKELÉS FUNKCIÓI: ..................................................................................................................... 52 A SZÖVEGES ÉRTÉKELÉS KONCEPCIÓJÁNAK ELVI KIINDULÓPONTJAI: .................................................. 53 ÉRTÉKELÉS GYAKORLATA AZ 1-4. ÉVFOLYAMOKON: ........................................................................... 53 OSZTÁLYOZÓ VIZSGÁT KÖTELES TENNI AZ A TANULÓ: ......................................................................... 53 4.3. AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK FORMÁI, KÖVETELMÉNYEI, A TANULÓ TUDÁSÁNAK ÉRTÉKELÉSE ÉS MINŐSÍTÉSE MILYEN MÓDON TÖRTÉNIK. ............................................................................................................................................ 55 AZ OTTHONI FELKÉSZÜLÉSHEZ ELŐÍRT ÍRÁSBELI ÉS SZÓBELI FELADATOK MEGHATÁROZÁSÁNAK ELVEI ............................................................................................................................................................... 55 A TANULÓSZOBAI FOGLALKOZÁSOK SZERVEZÉSÉNEK ELVEI ............................................................... 56 AZ OTTHONI FELKÉSZÜLÉSHEZ ELŐÍRT ÍRÁSBELI ÉS SZÓBELI FELADATOK MEGHATÁROZÁSÁNAK KORLÁTAI .............................................................................................................................................. 56 4.3.1. A LEGGYAKRABBAN ALKALMAZOTT FORMATÍV ÉRTÉKELÉS TÍPUSAI: .................................... 57 4.3.2. A SZUMMATÍV ÉRTÉKELÉS ....................................................................................................... 57 4.4 A TANULÓK TANULMÁNYI MUNKÁJÁNAK, MAGATARTÁSÁNAK ÉS SZORGALMÁNAK ELLENŐRZÉSE ÉS ÉRTÉKELÉSE ........................................................................................................... 58 AZ ISKOLAI ÍRÁSBELI ÉS SZÓBELI BESZÁMOLTATÁS ............................................................................. 59 4.4.1. AZ ISKOLÁBAN A MAGATARTÁS ÉRTÉKELÉSÉNEK ÉS MINŐSÍTÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI A KÖVETKEZŐK: ........................................................................................................................................ 61 4.4.2. AZ ISKOLÁBAN A SZORGALOM ÉRTÉKELÉSÉNEK ÉS MINŐSÍTÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI A KÖVETKEZŐK: ........................................................................................................................................ 62 4.4.3. AZT A TANULÓT, AKI KÉPESSÉGEIHEZ MÉRTEN ........................................................................... 63 4.4.3.1. AZ ISKOLAI JUTALMAZÁS FORMÁI: ........................................................................................... 63 A DICSÉRETET ÍRÁSBA KELL FOGLALNI, ÉS AZT A SZÜLŐ TUDOMÁSÁRA HOZNI. .................................. 63 4.4.3.2. AZ ISKOLAI BÜNTETÉSEK FORMÁI: ........................................................................................... 63 FEGYELMI ELJÁRÁS MELLŐZÉSÉVEL KIADHATÓ BÜNTETŐ FOKOZATOK:.............................................. 63 4.5. AZ ISKOLAI ÉLETET, A TEHETSÉG, A KÉPESSÉG KIBONTAKOZTATÁSÁT, A SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK, A BEILLESZKEDÉSI, MAGATARTÁSI, TANULÁSI NEHÉZSÉGEK ENYHÍTÉSÉT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉGEK ................................................................................................................................. 65 4.5.1. A TEHETSÉGGONDOZÓ MUNKA ÖSSZETEVŐI:........................................................................... 65 4.5.2. TEHETSÉGFEJLESZTŐ MUNKÁNK EZEN SZEMÉLYISÉGTÉNYEZŐK FEJLESZTÉSÉVEL LEHET CSAK EREDMÉNYES. ........................................................................................................................................ 65 4.6. A SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK, A BEILLESZKEDÉSI, MAGATARTÁSI, TANULÁSI NEHÉZSÉGEK ENYHÍTÉSÉT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉGEK ................................................................................................ 66 4.6.1. SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSAINK: ............................................................................................. 66

Pedagógiai Program

3

2010. szeptember 1.

A GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELEMMEL ÖSSZEFÜGGŐ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG, A TANULÁSI KUDARCNAK KITETT TANULÓK FELZÁRKÓZTATÁSÁT SEGÍTŐ PROGRAM ..................... 67 4.7.1. AZ ISKOLA FELADATAI A GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELMI MUNKÁBAN:.................................. 67 4.7.2. AZ EGÉSZSÉGKULTÚRA FEJLESZTÉSE AZ ISKOLÁBAN .............................................................. 69 4.8. AZ ISKOLÁBA JELENTKEZŐ TANULÓK FELVÉTELÉNEK ELVEI .................................................. 70 4.8.1. AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI FELVÉTEL RENDJE ............................................................................. 70 4.8.2. A KÖZÉPISKOLÁBA TÖRTÉNŐ FELVÉTEL ALAPELVEI: .............................................................. 70 4.8.3. FELVÉTELI LEHETŐSÉGEK: ....................................................................................................... 72 4.9 A NYELVI ELŐKÉSZÍTŐ ÉVFOLYAM TARTALMI ÉS SZERVEZÉSI KÉRDÉSEI................................... 73 4.9.1. A NYELVI ELŐKÉSZÍTŐ ÉVFOLYAM TÖRVÉNYI SZABÁLYOZÁSA.................................................. 73 4.9.2. A NYELVI ELŐKÉSZÍTŐ ÉVFOLYAMMAL INDULÓ OKTATÁS ÁLTALÁNOS ÉS KÖZVETLEN CÉLJAI . 73 4.9.3. A NYELVI ELŐKÉSZÍTŐ ÉVFOLYAMON FOLYÓ IDEGENNYELV-OKTATÁS ÁLTALÁNOS CÉLJAI A KÖVETKEZŐK: ........................................................................................................................................ 74 4.9.4. AZ ELŐKÉSZÍTŐ ÉVFOLYAMON TÖRTÉNŐ IDEGEN NYELVI OKTATÁS MEGSZERVEZÉSE ÉS MEGVALÓSÍTÁSA ................................................................................................................................... 74 4.9.4.1. A NYELVTANULÁS KERETEI ...................................................................................................... 74 4.9.4.2. FEJLESZTÉSI FELADATOK .......................................................................................................... 74 4.9.4.3. AZ A1, A2, B1 ÉS B2 SZINTEK, KER-RE ALAPULÓ MEGHATÁROZÁSA A NAT 2003-BAN........ 75 4.9.4.4. NYELVTANÍTÁS A 10-13. ÉVFOLYAMON ................................................................................... 77 4.9.4.5. MÓDSZERTANI JAVASLATOK A NYELVI ELŐKÉSZÍTŐ ÉVFOLYAMON TÖRTÉNŐ IDEGENNYELVOKTATÁSHOZ ......................................................................................................................................... 77 4.9.4.6. SZERVEZÉSI KÉRDÉSEK ............................................................................................................ 78 4.9.4.7. A NYELVTANÍTÁS HATÉKONYSÁGA, INTENZITÁSA ................................................................... 79 4.9.5. A NYELVTANÁROK FELKÉSZÍTÉSE A NYELVI ELŐKÉSZÍTŐ ÉVFOLYAMRA................................... 80 4.9.5.1. AZ ÖNÉRTÉKELÉSI TÁBLÁZAT EGYBEN AZ ADOTT SZINT KÖVETELMÉNYEIT IS TARTALMAZZA 4.7.

............................................................................................................................................................... 81 5. A SZAKKÉPZÉS SZAKMAI PROGRAMJA ......................................................................... 84 5.1. INFORMATIKAI SZAKMACSOPORT ............................................................................................... 84 5.2. VENDÉGLÁTÁS – IDEGENFORGALOM SZAKMACSOPORT ............................................................. 84 5.3. UTAZÁS & TURIZMUS ................................................................................................................. 85 5.4. AZ OKJ SZAKKÉPZÉSBE BESZÁMÍTHATÓ SZAKKÖZÉPISKOLAI MODULOK ..................................... 85 5.5. TERVEZETT ÉS MEGSZEREZHETŐ KÉPESÍTÉSEK OKJ SZÁM SZERINT: ............................................ 88

Pedagógiai Program

4

2010. szeptember 1.

Preambulum

1.

Az iskola hivatalos elnevezése:

Bálint Márton Általános- és Középiskola

2.

Az iskola OM száma:

OM 032616

3.

Az iskola alapító okiratának, működési engedélyének száma, kelte, az engedély kiállítója:

210/2009.(V.28.) Törökbálint Város Önkormányzata Turai István polgármester

4.

Az iskola székhelye:

2045 Törökbálint, Köztársaság tér 8.

5.

Az iskola postacíme:

2045 Törökbálint Pf. 41.

6.

Az iskola telefonszáma (faxszáma, e-mail-száma, honlap):

06-23/335-639; 06-23-337-732 [email protected] www.balintsuli.hu w3.enternet.hu/balintm1

7.

Az iskola vezetője, a pedagógiai program benyújtója:

Dr. Német István igazgató

8.

Az iskola fenntartója:

Törökbálint Város Önkormányzata

Pedagógiai Program

5

2010. szeptember 1.

Többfunkciós intézmény: ÁLTALÁNOS ISKOLA a) 8 évfolyamos képességfejlesztő GIMNÁZIUM b) 9. évfolyamon nyelvi előkészítő + 4 évfolyamos angol/német emeltszintű képzés SZAKKÖZÉPISKOLA c) 9. évfolyamon nyelvi előkészítő + 4 évfolyamos szakmacsoportos képzés idegenforgalom-vendéglátás és informatika szakmacsoportban. SZAKKÉPZŐ ÉVFOLYAMOK d) Érettségire épülő 1-2 évfolyamos OKJ képzés (vendéglős)

9.

Az iskola tagozatai:

10.

Az iskola földrajzi működési területe:

Pest megye

11.

Az iskola tényleges beiskolázási körzetének földrajzi megjelölése:

a) általános iskola esetében: Törökbálint Város területe b) a középiskola esetében: Törökbálint Város területe, továbbá a tömegközlekedéssel elérhető környező települések.

12.

Az iskola tanulócsoportjainak száma (beleértve a napközit, a tanulószobát is):

30 osztály (+ a szakképző osztályok) 8 iskolaotthonos csoport 4 tanulószoba

Pedagógiai Program

6

2010. szeptember 1.

2010-2011-es tanév adatai

Évfolyam Tanulócsoportok száma A tanulók létszáma Napközis (iskolaotthonos) csoportok száma A napközis ellátást igénylő tanulók létszáma Tanulószobai csoportok száma A tanulószobát igénylő tanulók létszáma

Pedagógiai Program

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

9.

10.

11

12.

13.

1/14.

4

4

3

2

2

2

2

2

2

2

2

3

2

1

93

91

67

48

58

59

55

53

63

51

62

59

63

12

4

4

3

2

2

93

91

67

48

58 2

1

1

48

27

26

7

2010. szeptember 1.

Helyzetelemzés

Az intézmény rövid bemutatása A törökbálinti Kísérleti Általános Iskola 1985. augusztus 29-én létesült az akkori Művelődési Minisztérium, Pest Megye Tanácsa és Törökbálint Nagyközség Tanácsa megállapodásának nyomán. 1989-ben alakult meg az iskolában a Képességfejlesztés Országos Központja. 1990. szeptember 1-től engedélyt kapott a Kísérleti Általános Iskola gimnáziumi és szakközépiskolai osztályokkal történő bővítésére. 1994. január 1-től közoktatási megállapodással az ELTE Kísérleti Gyakorlóiskolája. 1997. szeptember 1-től közoktatási megállapodással a JPTE Kísérleti Gyakorlóiskolája. 1999. július 1-től a Törökbálinti Önkormányzat fenntartásába vette vissza az iskolát. Intézményünk fennállása óta több funkciót is ellátott az éppen érvényes fenntartói alapító okirat szerint. Mindvégig megtartotta azonban a jelenleg is érvényes funkciókat: 1. Körzeti általános iskola 1-8. évfolyammal. 2. 9. évfolyamon nyelvi előkészítő + 4 évfolyamos gimnázium 9-13 évfolyammal. 3. 9. évfolyamon nyelvi előkészítő + 4 évfolyamos informatika szakmacsoportos szakközépiskola 9-13. évfolyammal.. 4. 9. évfolyamon nyelvi előkészítő + 4 évfolyamos idegenforgalom-vendéglátás szakmacsoportos szakközépiskola 9-13. évfolyammal. 5. szakképző évfolyamok vendéglős OKJ képzés 1/14 évfolyammal. Az intézményben alkalmaként az egyes funkciók összevontan működnek, pl. a szakközépiskjolai osztályban az informatikai szakmacsoport és az idegenforgalom vendéglátás szakmacsoport közismereti órákon együtt, szakmai és fakultációs órákon bontásban vesznek részt. A) Épület, az iskolaudvar és berendezése 1/a. Az épület 1979-es átadása után a mindenkori fenntartó csak a legszükségesebb karbantartásokat végezte el. A teljes felújítás és tetőtér beépítés 2004. év tavaszán kezdődött el, a rekonstrukció 2006. szeptemberére készült el.. Ez ellenére az épület állaga egyelőre szűkösen is, de megfelelő. Mind megjelenésében, mind tereinek funkcionális kihasználtságában ápolt, kulturált környezetű iskola képet mutat. 1986-os bővítést az MM finanszírozta, ennek során az iskola újabb helyiségekhez jutott: 6 tanterem és három foglalkoztató az alagsorban (jelenleg ebből 1 számítástechnika szaktanterem, 1 KVK és báb szaktanterem, 1 technika szaktanterem). 1991-ben a folyosókon szükségmegoldásként 1 kézműves szobát, 2 tanári fülkét választottunk le. Ennek hátterében, az épületben immár krónikus mértékű tanteremhiány ismerhető fel. 2002. szeptembertől két alsós osztályunk a szomszédos könyvtári épület emeletén nyert ideiglenes elhelyezést. Az intézményben továbbra sincs megnyugtatóan megoldva a felezett nyelvi órák teremszükséglete, a szaktantermek helyzete és a technika szaktanterem elhelyezése. Gondot okoz a tánc, a bábozás, a néprajz, a KVK és a drámapedagógiai foglalkozások elhelyezése, mely tevékenységek a folyosóra szorultak. A helyzet a következő években az iskola Pedagógiai Program

8

2010. szeptember 1.

teljes felújítása után sem oldódhat meg, melyre 2-3 évet még várnunk kell. Az átmeneti időben szükségmegoldásokkal: a) A könyvtári épület tetőterének beépítésével (2 tantermet és egy számítástechnikai szaktantermet nyertünk); b) A könyvtár visszatelepítése az iskola épületébe, majd a helyén két tanterem kialakítása (megvalósult 2009. szeptember 1-re). c) A volt CBA áruház átépítésével további négy tanterem, szertár, tanári szoba és egy udvar is nyerhető. Tervezése és az átépítésre történő engedélyek beszerzése folyik. d) Az iskola épületének tetőtéri beépítése (10 tantermet eredményezett), az építkezés 2004-ben elkezdődött, befejeződött 2006.; e) Számításba jöhet egy új iskola építése a középiskola számára (16 tanterem + 8 szaktanterem), kb. 2010. évi beruházási kezdéssel. Az építkezés 2010. áprilisában elkezdődött. Várható átadása 2011. május 23. Tényleges használatbavétel: 2011. szeptember 1. Az első két változat átmeneti megoldást jelentett, míg a másik kettő alternatíva hosszútávon megoldást jelenthetnek a tanteremgondok kezelésére. A probléma az önkormányzat számára ismert, a megoldásán folyamatosan dolgoznak a képviselők. 1/b. Az iskola tantermeinek berendezése a folyamatos karbantartás és felújítás ellenére néhány tanteremben elhasználódott. Célszerű lenne a folyamatos cseréjét néhány éven belül megvalósítani. A mai árak mellett ez az iskola évi költségvetéséből nem fedezhető, céltámogatást vagy folyamatos költségvetési felhalmozási támogatást igényel. Az idegenforgalmi-vendéglátóipari szakközépiskolai képzés előírásai szerint az alagsorban tankonyhát szereltünk fel világbanki keretből valamint a szakképzési hozzájárulás regionális keretéből nyert pályázattal. Az eszközök és a berendezések folyamatos pótlását pályázatokból és az iskolához befolyó szakképzési hozzájárulásból finanszírozzuk. Az iskolai konyha HACCP-re történő átalakításának tervei elkészültek. A beruházás költségvetési fedezetét az önkormányzat biztosította. A konyha a jelenlegi területe a funkcióhoz tálaló konyha - nagy, az étterem az ebédelő tanulók létszámához viszonyítva kicsi. Megoldás a tervben szereplő korszerű tálalókonyhai átalakítással az ebédlő méretének növelése, így kb. kétszer akkora étkező biztosítható, mint jelenleg. Az iskola teljes felújításakor megvalósult 2006-ban. B) Szertárak Az iskola számos szakleltári és szaktantermi felszereléssel rendelkezik, ám megfelelő szaktantermek és szertárak hiányában ma már a tárolásuk is komoly gondot okoz. Az alapvető eszközökkel és a minimális felszereltséggel az intézmény még nem rendelkezik. Az önkormányzat kérésére az OKÉV engedélyt adott a hiányzó eszközök és felszerelések pótlásának átütemezésére. Mindez a beruházás ütemezésének és a lehetséges finanszírozás függvénye. A középiskola megszervezésekor a középiskolához adekvát szertári egységek és felszerelések beszerzése csak igen kis mértékben valósulhatott meg elsősorban anyagi nehézségeink miatt. Több évre lesz szükségünk, hogy az általános középiskolai felszereltség szintet elérhessük C) Infrastruktúra Az iskolában levő infrastruktúra igen vegyes, helyenként téves képzetekre adnak okot mind a szülők, mind a község polgárai körében. Látják különféle rendezvényeken tanulóinkat, videofelvételt készíteni, látják/hallják az iskolai számítástechnika terem felszereltségét, tud-

Pedagógiai Program

9

2010. szeptember 1.

nak fénymásolók és digitális stencilgépről, máris kész a következtetés: ez egy nagyon jól felszerelt iskola. A helyzet valóságosan más. Eszközeink mára elhasználódtak, cseréjük egyre nehezebb és szinte megoldhatatlan gond. A mozgókép kultúra oktatásának felélesztése céljából erőfeszítést teszünk egy digitális videostúdió újra szervezésére. Az iskola másolási és valamennyi tantárgyra kiterjedő anyag és eszköz ellátását igyekszünk az érvényes költségvetésből biztosítani. Az iskolai számítógépes szaktantermeket a Szakképzési Alaphoz benyújtott pályázati eljárással keretében építettük ki és folyamatosan fejlesztjük, szinten Valamennyi számítógépünk Online Internetes kapcsolattal rendelkezik. Az önkormányzat 2004-től ADSL kapcsolatú szélessávú INTERNET elérést fizetett elő iskolánknak. Az IHM és az OM közös pályázatán „digitális zsúrkocsit” (= mozgatható Internet elérést és vetítési lehetőséget biztosító mobil számítástechnikai rendszer) nyertünk. Ezzel bármelyik hálózatba kötött szaktantermünkből elérhetés és vetíthető az Internet és az e-learning programok sora. Iskolánk megkapta a „tiszta szoftver” minősítést, vagyis valamennyi iskolai és oktatói gépünkön jogtiszta Microsoft szoftverek futnak. D) Környezetkultúra Az iskola és környezete ápolt, rendezett, ez elsősorban az ÉKP (értékközvetítő és képességfejlesztő program) tevékenységi rendszerében felvett KVK (környezet és vizuális kultúra) és a munkatanulásként végzett környezetvédő tevékenységnek köszönhető. Iskolánk előtti betonozott utat, parkolót és járdát az iskolai felújítási költségből fedeztük, máig magunk takarítjuk és gondozzuk. Az iskola belső tereinek takarításában és ápolásában valamennyi tanulónk a munkatanulás keretében vesz részt. Tantermeiket a gyerekek maguk takarítják, díszítik. Kertünket, udvarunkat a karbantartóink irányításával, a tanulókkal közösen tartják rendben. Az évek múlásával ismét felújításra szorul a teljesen elhasznált iskolai sportudvar. Bővítésre és karbantartásra érett a kisiskolások szabadidős játszó udvara és az iskola kertje is. Anyagi lehetőségeinkhez mérten évente szeretnénk ezeken a területeken is előbbre lépni. Az iskola környezetkultúrája - a fönti tények ellenére - összességében mind a mai napig még megfelelő, helyenként mintaértékű a magyar iskolai körülmények között. Ennek elérése és fenntartása komoly anyagi és közreműködői erőfeszítéseket igényel valamennyi tanulónktól és dolgozónktól.

Pedagógiai Program

10

2010. szeptember 1.

Pedagógiai program A tényleges pedagógiai program a törvényi rendelkezés alapján négy fő részből áll. Meghatározza "(a) az iskolában folyó nevelés és oktatás céljait, (b) az iskola helyi tantervét ..., (c) az iskolai életet, a tehetség, a képesség kibontakoztatását, a szociális hátrányok, a beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézségek enyhítését segítő tevékenységeket, (d) a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő tevékenységeket, továbbá a tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő programot." Azokban az intézményekben, amelyekben szakiskola vagy szakközépiskola működik a pedagógiai programnak meg kell határoznia - a fentieken túl - (e) a szakmai programot" is.

1. Az iskolában folyó nevelés és oktatás céljai A pedagógiai program e fejezete tartalmazza az adott iskola értékválasztásait és célkitűzéseit. Az alábbiakban felsorolt és hierarhizált célkitűzések között megkülönböztetünk pedagógiai célkitűzéseket és szervezeti célokat.

1.1. AZ ISKOLA PEDAGÓGIAI CÉLKITŰZÉSEI BEVEZETŐ -

A programot kutatással kimunkált pedagógia1 alapozza meg.

-

13 évfolyamra kidolgozott tantervvel rendelkezik, amely jól idomul bármely iskolaszerkezethez (a 6 + 6-oshoz vagy a 8 + 1 + 4-eshez).

-

Jelenleg az értékközvetítő és képességfejlesztő program olyan iskolai program, amely illeszkedik a nemzeti alaptantervhez, az alaptanterv műveltségi területeihez és “tantárgyközi területeihez”.

-

Az ÉKP évről-évre újabb és újabb tankönyveket, taneszközöket kínál a tanulók számára.

-

A pedagógusok felkészülését tanítási segédletekkel, továbbképzésekkel, tanfolyamokkal segíti.

-

A szülőkre is “gondol” a program. Hiszen akkor, amikor minden követelményt átad a gyerekeknek – kisiskolás korban évente egy füzet formájában -, a szülők is beavatottá válnak. Módjukban áll megtervezni gyermekükkel együtt, hogy év végére miből mely szint elérését tűzik ki célul. Ugyancsak a szülőkkel való együttműködés a cél akkor is,

1

Zsolnai József: Az értékközvetítő és képességfejlesztő program és pedagógiája. Tárogató Kiadó, Bp., 1994.

Pedagógiai Program

11

2010. szeptember 1.

amikor egy kiadvány formájában a program nevelési elveit, értékvilágát ismerhetik meg a szülők a családpedagógiai teendők szempontjából2. -

A program a kultúra teljesebb körét3 viszi be az iskolába (néprajz, bábozás, tánc, sakkozás, számítástechnika, dráma-pedagógiai stb.).

-

Tantárgyi programjait átszövi a kommunikáció. A nyelvi kommunikáció mellett komoly szerepet szán a vizuális kommunikáció tanulásának is.

-

A programban kiemelt szerepe van az érintkezéskultúrának: a jól érthető, tiszta beszédnek, a szabatos, igényes fogalmazásnak szóban és írásban, az illemtudó, toleráns, tapintatos viselkedésnek. Az utóbbi lehetővé teszi, hogy a gyerekek könnyebben elfogadtassák magukat környezetükkel. S az is belátható, hogy azok a gyerekek, akik az általános iskola elejétől végéig folyamatosan tanulták a “beszéd művészetét” és sok műfajban tanultak fogalmazni, bizonyára megállják a helyüket, akár mindennapi helyzetekben kell megszólalniuk, akár valamely tudomány vagy művészet körébe tartozó témáról kell beszélniük.

-

A program tantárgyait szívesen tanulják az iskolába lépő gyerekek, hiszen köztük bábozás, színjátszás, furulyázás, virágkötés, szövés, fonás biztosítja a játékélményt, de a sok “játék” eredményeként szebben beszélnek, ügyesednek, környezetükkel szemben igényesebbé válnak. A pedagógusok ugyanis gondosan kihasználják e játékok fejlesztő hatását.

-

A gyerekek kisiskolás koruktól kezdve tanulhatják a sakkozást, a rejtvényfejtést, rejtvénykészítést, melyek gondolkodásfejlesztő hatása közismert.

-

A gondolkodás fejlesztése fontos szerepet kap minden tantárgyban. Külön tantárgyi keretek közt tanulják a diákok a logikát, az emberi gondolkodás történetét és a tudománytörténetet a 9-10. évfolyamon.

-

A vállalkozói magatartásra és az innovációra való készség kialakítását, fejlesztését 7. osztálytól a gazdálkodási ismeretek tantárgy tanulása segíti.

-

A demokráciára, a demokratikus létre való felkészülést többek között a 3. osztálytól a 10. osztály végéig tartó társadalomismeret tantárgy keretei között gyakorolhatják a diákok. Sokat segíthet a célok megvalósításában az iskolai mindennapi létben biztosított demokratikus fórumok szakszerű működtetése, hasonlóképen a diákönkormányzat munkájának támogatása, fejlesztése.

-

A program fontos célnak tekinti a reális énkép, emberkép, magyarságkép, Európa-kép és világkép alakítását. Az önismeret, az embertan, az erkölcsismeret, a vallásismeret, a néprajz, az új szemléletű földrajz és történelem, valamint a 11. osztályban bevezetésre kerülő filozófia tevékenységek és tantárgyak tanulása e célok, elérését szolgálja.

-

A program kitüntetett szerepet szán a művészetek tanulásának. Nem véletlen, hiszen az iskolai élet humanizálását elsősorban a művészeti tantárgyak és tevékenységek teszik lehetővé. Így például az irodalom, az ének-zene, a színjátszás, a bábozás, a vizuális kultúra,

2

3

Zsolnai József: Kisiskolás gyerek a családban. Oktatáskutató Intézet, Bp., 1984. Zsolnai József és munkatársai: ÉKP minősített tanterv. OKI, Bp. 1996.

Pedagógiai Program

12

2010. szeptember 1.

a fotózás, a mozgóképkultúra, a film-, irodalom-, képzőművészet-, színház-, zeneesztétika, a művészettörténet vagy a népművészet. -

Ötödik osztálytól számítástechnikát-informatikát tanulhat minden gyerek. Az általános iskolai szakasz végén már szövegszerkesztő és egyéb hasznosan alkalmazható programokat tudnak működtetni. Ez mind a továbbtanulásnál, mind a pályaválasztásnál növeli esélyeiket.

-

Azok a gyerekek, akiknek az anyanyelvi képességei jól fejlettek, már 2. osztálytól tanulhatnak idegen nyelvet. Angol, francia, német japán nyelvtanítási programok közül választhatnak a tanulók. Az idegen nyelv tanulását szakköri vagy tanfolyami keretben, részköltséges formában az iskolai „Idegen Nyelvi Alapítvány” támogatásával tudjuk biztosítani. Negyedik osztálytól kötelezően az első idegen nyelvet tanulhatják a tanulók. Ötödik osztálytól második idegen nyelvet választhatnak a jó nyelvi képességekkel rendelkező diákok. Működtetése részköltséges és alapítványi támogatású. Az előbb említett nyelvek mellett kilencediktől választható a latin nyelv is. Minimális csoportlétszám: 8 fő.

-

Természetesen ebben a programban is megtanulják matematikából, földrajzból, történelemből, biológiából, kémiából stb. a diákok mindazt, amit minden magyar tanköteles tanulónak a NAT (Nemzeti Alaptanterv) szerint tudnia kell.

-

Az értékközvetítő és képességfejlesztő program mind a hátrányos helyzetű, lemaradó gyerekek felzárkóztatására, mind a tehetségesek kellő terhelésére, fejlesztésére egyaránt figyelmet fordít. Azt vallja, hogy minden gyereket minden tevékenységből a neki megfelelő tempójú tanulásra kell késztetni. Továbbá minden gyerek számára lehetővé kell tenni, hogy a számára lehetséges legnagyobb teljesítményt érhesse el minden tevékenységből, akár néptáncról, akár matematika vagy kémia tanulásáról van szó.

-

A program minden egyes tevékenysége tartalmazza minden évfolyamon a tananyaghoz kapcsolódó önművelési lehetőségeket. Azaz minden pedagógus megtanítja és gyakoroltatja a gyerekekkel a tantárgyához illeszkedő önművelési technikákat. A könyv- és könyvtárhasználat tanulása, gyakorlása 1. osztálytól az iskolai tanulás befejezéséig része a programnak.

-

Része a programnak az alkotásra nevelés. Mivel minden gyerek meglehetősen sok tevékenységben próbálhatja ki magát iskolás évei alatt, nagyobb az esély arra, hogy mindenkiről kiderüljön: miben tehetséges, mely területen célszerű alkotásra késztetni.

-

A program fontosnak tartja, hogy a gyerekek kulturált, otthonos környezetben tanuljanak, s maguk is nagy gondot fordítsanak szűkebb és tágabb környezetük tisztaságára, esztétikumára.

-

A program igényes tanulói munkakultúra kialakítására törekszik. Megtanítja őket tanulni, eddzi őket a kudarctűrésben. Igazodik a gyerekek tanulási tempójához. Változatos, érdekes tevékenységei révén érdekessé teszi számukra az iskolát. A pedagógusok egyik legfontosabb feladataként jelöli meg azt, hogy megszerettessék a gyerekekkel az iskolát, a tanulást, megakadályozzák az értékektől, a kultúrától való elidegenedésüket.

Pedagógiai Program

13

2010. szeptember 1.

1.2. PEDAGÓGIAI ALAPOZÁS Az akciókutatással kimunkált értékközvetítő és képességfejlesztő program szerint működő intézményünk pedagógiai alapvetése (diszciplináris megalapozás, az értékközvetítő és képességfejlesztő pedagógia belső tagozódása, a pedagógiai folyamatok – célkitűzés, tanulásfölfogás, tanulási és tanulásirányítási folyamatok, személyiségfejlesztési folyamatok – tervezése és szervezése, a pedagógus munkatevékenységei, valamint a család- és környezetpedagógia) 1995-ben jelent meg (Zsolnai József: Az értékközvetítő és képességfejlesztő pedagógia. ÉKP Központ – Holnap Kkt. Tárogató Kiadó, Budapest, 1995. 269 p.). Pedagógiai programunk elkészítésekor e művet tekintjük kiindulási pontnak. 1.2.1. Kulcskompetenciák fejlesztése A pedagógiai programunkban kifejeződő értékrendszer ugyanakkor tükrözi a Nat-ban meghatározott közös értékeket is; megfelel a Nat-ban megfogalmazott elveknek, célkitűzéseknek és kiemelt fejlesztési feladatoknak. Alapvető értékként kezeli az iskolai tanítási-tanulási folyamatok hatékonyságát és az elsajátított tudás és kompetenciák használhatóságát, hasznosságát. Alapvető céljának tekinti a személyközpontú, interaktív, tapasztalati tanulásra alapozó tanulásszervezési eljárások, módszerek, pedagógiai kultúra preferenciáját, az egész életen át tartó tanulásra való felkészítést és az alábbi - a felnőtt élet sikeressége szempontjából kiemelt fontosságú - kulcskompetenciák fejlesztését. 1. Anyanyelvi kommunikáció 2. Idegen nyelvi kommunikáció 3. Matematikai kompetencia 4. Természettudományos kompetencia 5. Digitális kompetencia 6. Hatékony, önálló tanulás 7. Szociális és állampolgári kompetencia 8. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia 9. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség A kulcskompetenciák gyakorlásához szükséges ismeretek, képességek és attitűdök: 1. Az anyanyelvi kompetencia birtokában az egyén rendelkezik azzal a képességgel, hogy különféle kommunikációs helyzetekben szóban és írásban kommunikálni tud. Képes megkülönböztetni és felhasználni különféle típusú szövegeket, megkeresn, összegyűjteni és feldolgozni információkat, képes különböző segédeszközöket használni, saját szóbeli és írásbeli érveit a helyzetnek megfelelő módon meggyőzően megfogalmazni és kifejezni. Magában foglalja a kritikus és építő jellegű párbeszédre való törekvést, az esztétikai minőség tiszteletét és mások megismerésének az igényét., 2. Az idegen nyelvi kommunikáció feltételezi a szókincsnek és a funkcionális nyelvtannnak, valamint a szóbeli interakciók főbb típusainak és a nyelvi stílusoknak az ismeretét. Az szükséges képességek felölelik a szóbeli üzenetek megértését, beszélgetések kezdeményezését, folytatását és lezárását, valamint a szövegolvasást, -értést és –alkotást az egyéni igé-

Pedagógiai Program

14

2010. szeptember 1.

nyeknek megfelelően. Magában foglalja a kulturális sokféleség tiszteletben tartását és a nyelvek, kultúrák közötti kommunikáció iránti érdeklődést és kiváncsiságot. 3. A matematikai kompetencia birtokában az egyén rendelkezik azzal a képességgel, hogy alkalmazni tudja az alapvető matematikai elveket és folyamatokat az ismeretszerzésben és a problémák megoldásában. Követni és értékelni tudja az érvek láncolatát, matematikai úton képes indokolni az eredményeket, megérti a matematikai bizonyítást, a matematika nyelvén kommunikál és alkalmazza megfelelő segédeszközöket. 4. A természettudományos kompetenciával rendelkező egyén képes mozgósítani természettudományos és műszaki műveltségét a felmerülő problémák megoldása során. Gyakorlatias módon tudja a tudását alkalmazni új technológiák, berendezések megismerésében és működtetésében, a tudományos eredmények alkalmazásában. Képes és akar cselekedni a fenntartható fejlődés feltételeinek biztosítása érdekében lokálisan, és globális vonatkozásokban egyaránt. 5. A digitális kompetenciához szükséges képességek felölelik az információ megkeresését, összegyűjtését és feldolgozását, a kritikus alkalmazást, a valós és virtuális kapcsolatok megkülönböztetését. Idetartozik a komplex információ előállítását, bemutatását és megértését elősegítő eszközök használata, valamint az internet alapú szolgáltatások elérése, a velük való kutatás. Az IST alkalmazása megfontolt attitűdöket igényel az elérhető információ és az interaktív média felelősségteljes használata érdekében. 6. A hatékony és önálló tanulás olyan alapvető képességek meglétét igényli, mint az írás, olvasás, számolás, valamint az IST-eszközök használata. További feltétele a saját tanulási stratégia kialakítása, a motiváció folyamatos fenntartása, a figyelem összpontosítása, valamint a tanulás szándékának és céljának kritikus mérlegelése. Az egyénnek képesnek kell lennie a közös munkára és tudásának másokkal való megosztására, saját munkája értékelésére és szükség esetén tanács, információ és támogatás kérésére. 7. A szociális kompetencia alapja az a képesség, hogy különböző terülreteken hatékonyan tudjunk kommunikálni, figyelembe vesszük és megértjük a különböző nézőpontokat, tárgyalópartnereinkben bizalmat keltünk, és empatikusak vagyunk. Idetartozik még a stressz és a frusztráció kezelése, a változások iránti fogékonyság. A társadalmi –gazdasági fejlődés, az interkulturális kommunikáció iránti érdeklődés, a személyes előítéletek leküzdésére és a kompromisszumra való törekvés. Az állampolgári kompetencia a demokrácia, az állampolgári jogoknak az ismeretén alapul, és magában foglalja az aktuális nemzeti, európai és világtörténelmi eseményeik és tendenciák ismeretét, valamint a közösségi tevékenységek és a különböző szinteken hozott döntések kritikus és kreatív elemzését, a döntéshozatalban való részvételt. 8. A kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia segíti az egyént a mindennapi életben abban, hogy megismerje tágabb környezetét, és képes legyen a kínálkozó lehetőségek megragadására. A tudást, a kreativitást, az újításra való beállítódást és a kockázatvállalást jelenti. Alapját képezi azoknak a speciális ismereteknek és képességeknek, amelyekre

Pedagógiai Program

15

2010. szeptember 1.

a gazdasági tevékenységek során szükség van. Olyan képességek tartoznak ide, mint tervezés, szervezés, irányítás, vezetés, delegálás, az elemzés, a tapasztalatok értékelése, kockázatfelmérés és vállalás, egyéni és csapatmunkában történő munkavégzés. 9. Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőkészség olyan képességek meglétét feltételezi mint művészi önkifejezés, műalkotások és előadások elemzése, saját nézőpont összevetése mások véleményével, a kulturális tevékenységben rejlő gazdasági lehetőségek felismerése és kiaknázása. Törekedni kell a művészi kifejezés sokfélesége iránti nyitottság és az esztétikai érzék fejlesztésére. A nyitottság, az érdeklődés, a fogékonyság fejleszti a kreativitást és az arra való készséget, hogy a művészi önkifejezés és a kulturális életben való részvétel révén gazdagítsuk önismeretünket, emberi viszonyainkat, eligazodjunk a világban.

1.2.2. A kiemelt fejlesztési feladatok

A tantárgyi rendszerben visszaköszönnek aNat-ban kiemelt fejlesztési feladatok: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

Énkép, önismeret Hon- és népismeret Európai azonosságtudat – egyetemes kultúra Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés Gazdasági nevelés A tanulás tanítása Testi és lelki egészség Felkészülés a felnőttlét szerepeire

1.2.3. A sajátos nevelési igényű tanulók nevelésének-oktatásának elvei

Az egységes fejlesztési feladatoknak megfelelően a tevékenység szervezésekor és végzésekor a tanulók lehetőségeihez, korlátaihoz és speciális igényeihez igazodva az alábbi elvek szerint kell a fejlesztő munkát iskolánkban végezni:  hoszabb idősávok és keretek biztosítása ott, ahol erreszakértői javaslat és szükség van;  a fogyatékosságnak megfelelő tartalmak, követelmények kialakítása és teljesítése;  segítő megkülönböztetéssel, differenciáltan, egyénileg is segítsék a tanulókat pedagógusaink; A fogyatékosság egyes típusaival összefüggő feladatokról az SNI tanulók iskolai oktatásának tantervi irányelve és a vizsgaszabályzatok adnak útmutatást.

Pedagógiai Program

16

2010. szeptember 1.

2. Az intézményben zajló pedagógiai folyamatok, és azok céljai 2.1.

PEDAGÓGIAI CÉLKITŰZÉSEINK

Az értékközvetítő és képességfejlesztő program és pedagógia célja, hogy a kultúra teljes rendszerét közvetítse olyan szükségletkielégítő tevékenységeken keresztül, amelyek fokozzák a tanulók teljesítményét, tágítják érdeklődésüket, egyidejűleg alkalmasak a családi eredetű szociális-kommunikációs hátrányok enyhítésére és a tehetségek felismerésére és fejlesztésére egyaránt. Mindeközben figyelmet fordítunk a tanulási folyamatokat átszövő személyiségfejlesztési stratégiák működtetésére is. E célok elérése érdekében a diákpedagógia és a családpedagógia működtetésére törekszünk. A fenti célokat mind az általános, mind gimnáziumi, mind pedig a szakképzés keretében megvalósítandónak tartjuk.

2.2. SZERVEZETI CÉLJAINK

2.2.1. Végső (nyílt végű) céljaink 2.2.1.1. Az átörökítendő érték tekintetében a kultúra teljességének közvetítésére törekszünk. Ehhez az alábbiakban bemutatjuk az általunk a programba beemelt objektivációs rendszerek összefüggéseit a személyiségfejlesztés céljaival. 2.2.1.2. A nyújtandó-elsajátítandó tudás részletes kifejtésére az egyes tantárgyak leírásából a Tanulási program című oszlopban kerül sor. Itt csak azt tartjuk fontosnak elmondani, hogy a tantárgyi tanulási folyamatok mellett a fizikai és szellemi munka, a játék és szórakozás, az iskolai szocializációs, rekreációs folyamatok, valamint az én-folyamatok tanulását is tervezzük. Ezek színterei: - azok a tevékenységblokkok, amelyek az anyanyelv, a művészeti, valamint a testnevelés tantárgyakhoz, az önismeret órához kapcsolódnak (pl. bábozás beszédterápiás céllal, élettörténeti napló vezetése, családtörténet-kutatás, embertan tanulása stb.); - a tanulói ügyelet (titkársági ügyelet, takarítás, környezetvédelmi őrjárat); - a szabadidős tevékenységek; - a közművelődési programok (havonta egyszer kiállítás- illetve rendezvénylátogatás, tanév végén tanulmányi kirándulások, amelyeknek forgatókönyvei nemcsak a programokat, de a látottak feldolgozásának módját is tartalmazzák, alkalomszerű színházlátogatások, illetve előadások, előadók, alkotók meghívása az iskolába); - 1-12. évfolyamra a hazai természeti és történeti értékekre koncentráló tanulmányi kirándulási terv készítése és működtetése; - a diákönkormányzat megszervezése és működtetése; - az iskolai hagyományok, ünnepek és jeles napok (gólyatábor, gólyabál, karácsony, farsang, szalagavató, ballagás, állami ünnepek stb.) szervezett és méltó megszervezése.

Pedagógiai Program

17

2010. szeptember 1.

2.2.1.3. A kifejlesztendő képességek listáját évről-évre - ha szükséges - kiegészítjük minden tantárgyból az adott tanulócsoport aktuális állapotához igazítva. Az intézményre jellemző, hogy az alapképességek mellett valamennyi tantárgy tanulása során törekszünk a kommunikációs, a szociális és a tanulási-önszabályozási képességek fejlesztésére. Ezen integrációban fejlesztendő képességek listáját Zsolnai József a tanulás tervezése és irányítása a nyelvi, irodalmi és kommunikációs programban (Tankönyvkiadó, Budapest, 1991. 3. kiadás) 9-11. oldaláról emeljük át: A személyiségfejlesztés céljai Objektivációs rendszerek Mindennapi élet Játékkultúra és humor Test- és egészségkultúra Gazdaság és ökonómia Technikai és technológiai kultúra Környezetvédelem és környezetfejlesztés Társadalompolitika és politikatudomány Jog és jogtudomány Erkölcs és etika Vallás, ateizmus és vallásszociológia Művészet és esztétika Tudomány és tudománytan Információs és kommunikációs kultúra Munka, munkamegosztás, munkatudomány Népek és kultúrák Történelmi kultúra és történettudomány Magyarság és magyarságkutatás Filozófia, világnézet, világkép

motiváció szükséglet + ++ +

+

érzelem + ++ + + +

fejlesztés + + + + ++

Képességfejmagalesztés tartás + + ++ + + + + ++

értékorientálás akarat

+ ++

++

+

+

+

+

+

+

+ + +

+ + +

+ + +

+ + +

++ ++

+

++ + +

+ ++ ++

++ ++ ++

+ + +

+

+

++

++

+

+ +

++ ++

+ ++

++

++

+

+

attitűd

+ +

+ + + + +

+

+

++

jellem

+

+

igazságosság + + + +

tudatosság +

+

+

+

+

++

++

++ ++

+ + +

++ ++ ++

+ + +

+ + +

++ + +

+ + +

+ + +

++ ++ +

+

+

+

+

+

+ +

+ +

+ +

++ +

+ +

+

++

++

+

+

+

+

+

+

+

+

++

(V.ö. idézett mű 62.p.)

Alapképességek diszpozíciós (adottságokhoz kötött) képességek észlelés - formaészlelés - térészlelés - beszédészlelés képzelet figyelem - figyelem-koncentráció - figyelem-tartósság emlékezet - bevésés - megőrzés (rövid, tartós, állandó megőrzés) - felidézés (gyorsasága, pontossága)

Pedagógiai Program

18

+ ++ +

2010. szeptember 1.

-

-

-

-

-

-

gondolkodási műveletek analízis szintézis absztrahálás összehasonlítás összefüggés felfogása kiegészítés általánosítás konkretizálás rendezés analógia grafomotoros képességek gondolkodási képességek irányított gondolkodási képességek feladatmegoldó: logikai-algoritmikus képességek ítéletalkotás következtetés fogalomalkotás problémamegoldó: heurisztikus-kreatív képességek elemi képességek távoli asszociáció eredetiség gazdaságosság és könnyedség rugalmasság összetett képességek megértés értékelés – bírálat választás – döntés Nem irányított (asszociatív) gondolkodási képességek Tevékenység-specifikus képességek kommunikációs képességek nyelvi-kommunikációs képességek beszédképességek reproduktív (felolvasás) félreproduktív (szakszövegalkotása) spontán (produktív) beszédképességek (kapcsolatfelvétel, -zárás, szándéknyilvánítás, véleményalkotás) beszédértés-képességek (kapcsolatfelvétel viszonzása, szándéknyilvánítás, véleménynyilvánítás fogadása) írásképességek reproduktív írás (másolás, diktálás utáni írás) fél reproduktív írás (nyomtatvány, táblázat kitöltése, jegyzetelés) akaratlagos írás olvasási képességek gyorsolvasási technikák megtanulása és alkalmazása (lényegkiemelés, adatkeresés) nyelvi normatív és korrekciós képességek helyesejtés helyesírás nem nyelvi kommunikációs képességek

Pedagógiai Program

19

2010. szeptember 1.

-

térközszabályozás testtartás gesztikuláció mimika tekintet Szociális képességek Szociális észlelés (szerepészlelés, nonverbális közlések felfogása, személyközi viszonyok észlelése) szociális alkalmazkodás viselkedés kortárs csoportban kooperáció vezetés figyelmesség és illemtudó viselkedés fegyelmezettség egymás segítése konfliktusok elemzése Tanulási – önszabályozási képességek önirányítás önellenőrzés tanulási önismeret önálló tanulás (tanulástervezés, -szervezés) irányított tanulás (együttműködés a pedagógussal, társakkal)

Pedagógiai Program

20

2010. szeptember 1.

2.3. AZ INTÉZMÉNY EREDMÉNYCÉLJAI 2.3.1. A vizsgák terén Az iskolai vizsgák, mérések és értékelések helyi rendje 1. A helyi tantervben rögzített egyes tantárgyak tananyagaiból és követelményei alapján az iskolánkban 4. 6., 8. és 10. év végén diagnosztikus mérést végzünk az OKÉV kompetencia alapú tesztjeivel. A diagnosztikus mérésbe bevont tantárgyakat az oktatási miniszter a tanév rendjéről szóló utasításban nevezi meg. A tanév helyi rendjében, de legkésőbb az adott tanév október 1-ig a tanulókat a konkrét vizsgatárgyakról és azok várható követelményeiről tájékoztatni kell! Az elért eredményeink így minden esetben összemérhetőek az országos átlaggal. Az összemérés osztály és iskolai eredménye nyilvános. A tanulók egyéni eredményei a tanuló és szülő (gondviselő) számára megtekinthető. Az egyéni mérési eredményekre a hivatali titoktartás vonatkozik! 2. A 6. évfolyamtól kezdve minden év végén a tanulók legalább két tantárgyból vizsgát tesznek. Az évfolyamvizsga szóbeli, gyakorlati vagy írásbeli részből állhat. Az egyes évfolyamok vizsgatárgyait és az évfolyamdolgozat témáit - a DÖK és az iskolaszék ajánlását figyelembe véve - minden tanév október 15-ig a tanulóknak ki kell hirdetni! Minden évben az egyik vizsga írásbeli évfolyamdolgozattal (adott témakör feldolgozása 8-12 oldal terjedelemben, szépen szerkesztett formában) kiváltható. Az egyik vizsga félévkor is teljesíthető. A tantárgy záró jegyét a folyamatos osztályzatok, a témazáró dolgozatok és vizsga öszszesített eredménye adja, azzal a megkötéssel, hogy a vizsgán elért eredmény, döntően befolyásolja a végső jegyet. Az elégtelen osztályzat bukást eredményez, tehát a továbbhaladáshoz – még a vizsgaidőszakban - javítóvizsgát lehet/kell tenni. 3. Az alaptanterv a közoktatás kétéves szakaszaira (6. 8., 10. és 12. évfolyamok végére) minden diák számára a minimális szintet határozza meg élő idegen nyelvből, melyet a négy alapkészség területén kell teljesíteni. A szintek teljesítését a munkacsoport egységes méréssel ellenőrzi és értékeli. Maga a mérés lebonyolítása a szaktanár feladata. A tankötelezettség végére minden diáknak legalább az önálló nyelvhasználói szintre (B1) kell eljutnia. Emelt szintű nyelvoktatás esetén a tankötelezettség végére a tanulónak magasabb szintű, önálló nyelvhasználóvá kell válnia (B2). Az alaptantervi követelmények az általános iskola végére minden diák számára legalább egy élő idegen nyelvből az A1-es szint elérését tűzik ki célul. Második idegen nyelvből a 12. évfolyam végére legalább az A2-es szintet kell elérni [(c) program]. Amennyiben a diák a második idegen nyelvből B1-es szintre szeretne eljutni [(d) program], és ebből vizsgázni kíván, azt lehetővé kell tenni számára. 4. A 8. osztályos tanulók a megyei és országos versenyeken kiemelkedő teljesítmény elérése esetén középiskolai továbbhaladásra jogosultak iskolánk középiskolájába. Ez a kedvezmény kizárólag iskolánk tanulóit illeti meg. Minden más esetben a középiskolába a felvételi eljárás rendje szerint kerülhet tanuló.

Pedagógiai Program

21

2010. szeptember 1.

5. A 10. évfolyamtól a tanulók előrehozott érettségi vizsgát tehetnek – saját választásuk szerint -azokból a tantárgyakból, amelyek követelményeit teljesítették. 6. A 13. évfolyamos tanulók külső vizsga keretében érettségi vizsgát tesznek az érvényes miniszteri utasítás szerint emelt vagy közép szinten. tantárgy neve írásbeli X magyar nyelv és irodalom X idegen nyelv X történelem X matematika X választható érettségi tárgy

szóbeli X X X X X

7. A szakközépiskolai osztályokban sikeresen érettségizett tanulóink a szakmai specifikációs szakasz végén (1/14.) szakmai minősítő vizsgát tesznek a kiválasztott konkrét szakmából. A vizsga részei az OKJ által előírt szakmai és közismereti tantárgyakból állnak. 8. A vizsgákra az érettségi vizsgaszabályzat előírásait kell alkalmazni! 2.3.2. A továbbtanulásra történő felkészítésnek is hagyományai vannak, amelyeket folytatni szeretnénk. A 6. évfolyamról való átlépés (akár saját gimnáziumunkba) a közoktatási törvény értelmében a megszerzett jegyek függvénye, a továbblépés feltétele a négyes általános tanulmányi eredmény elérése félévkor és/vagy év végén. Ezek mellett a különböző versenyegyeztetésekkel (levelező tanulmányi versenyek, ÉKP-s iskolák tanulmányi versenyei stb.) olyan rutint nyújtunk tanulóinknak, amely elegendő lehet a megfelelően fejlesztett képességű, tehetséges gyermekek külső intézményben történő továbbtanulásához. A 8. évfolyamról való átlépést az előbbiek mellett a tantárgyak strukturálása (rendszerező ismétlések beépítése) teszi lehetővé, valamint az a kommunikációs problémamegoldó képesség, amelynek fejlesztése a nyelvi, irodalmi és kommunikációs programban biztosított. A 12. évfolyamról gimnáziumi osztályok esetében eddig is jók az eredményeink (több száz vegyes típusú középiskola rangsorában 2000-2006 között a 28,5%-os a továbbtanulási átlag, amely az országos listán az első száz között jegyezi iskolánkat. Amire ezen túl is büszkék vagyunk az az, hogy nagyon változatos irányokba a műszaki, orvosi, bölcsész, mezőgazdasági és a művészeti képzésig szinte minden szakirányra jutottak be tanulónk. A szakközépiskolásaink részben itt maradhatnak a 13-14. évre, majd OKJ képesítő vizsgát tesznek. Részben szakirányú felsőoktatási intézményekbe tettek többen eredményes felvételit és sikerrel folytatják tanulmányaikat. Nem elhanyagolható tény az, hogy az informatikai szakmában ismerik és keresik a nálunk végzett szakembereket. Ezeket a hagyományokat úgy kívánjuk továbbépíteni, hogy a tantárgyi tanulás mellett az integrációra, a kommunikációs képességek fejlesztésére fektetjük a hangsúlyt. A 12. évben érettségi és felvételi előkészítő tanfolyamokat indítunk. Mi úgy látjuk, hogy a 10. osztályos alapvizsga jó szűrő lehetne, és sokat segíthetne a közép-, illetve emelt szintű érettségire való felkészítés szempontjából is. Az elmúlt évben az oktatási kormányzat a próbaérettségi favorizálásával a 11. évre tolta az előszűrőt, melyet kicsit későinek érzünk. 2.3.3. A pályaorientálás eredményességét elméletben az élet- és pályatervezés című programunk, valamint az önművelési programjaink, gyakorlati vonatkozásban a munkakultúra tanítása, a különböző munkanemek rendszeres végeztetése és értékelése, valamint az idevágó közművelődési események szolgálják. Pedagógiai Program

22

2010. szeptember 1.

2.3.4. A magatartási és viselkedéskultúra fejlesztése terén eddigi eredményeink megőrzése a fő célunk, valamint a szubkultúra kihívásaira adandó adekvát válasz keresésére törekszünk. Kisiskolás korban az illemtudó viselkedés normáinak megismertetését, a kommunikációs helyzetgyakorlatok végeztetését tartjuk elsősorban célravezetőnek. A felső tagozaton az elemző, beláttató, tapintatos rávezetést látjuk eredményesnek. 2.3.5. Az aktuális, friss információkhoz jutást sem bízzuk a véletlenre. A diákjaink kisiskolás kortól tanulnak olyan önművelési technikákat (könyvtárhasználat, gyorsolvasás, szövegfeldolgozás, sajtóhasználat, médiaismeret), amelyek lehetővé teszik környezetük naprakész ismeretét. Ehhez jön 5. osztálytól a közismereti informatika tanítása, amely az érettségiig folytatódik. Nem a tankönyvet, illetve a pedagógust tekintjük az ismeretek egyetlen, illetve fő forrásának, hanem kezdetektől szoktatjuk a tanulókat az önálló forráskeresésre és - feldolgozásra. Nagy reményeink és terveink vannak az Internet nyújtotta új lehetőségeinkhez is, melynek információ szerző és hatékony felhasználását szeretnénk mindenki számára hozzáférhetővé tenni. A szükséges kezelési ismereteket külső és belső tanfolyamokon munkatársaink is elsajátíthatják. Komoly kihívás az új média beépítése a tanulási-tanítási folyamatba. Ismét szembe kell néznünk az információs hiánnyal, ezért minden tanítási napon egyszer a tanulókkal meghallgatjuk a közszolgálati rádióadó hírműsorát, és a diákok a tanároknak feltett kérdésekkel, jegyzeteléssel, információk reprodukálásával vagy kommentálásával fel is dolgozzák a hallottakat. A könyv- és műsorismertetés, illetve –ajánlat készítése kisiskolás kortól fejlesztendő képesség, a nagyobbak kiselőadások, a középiskolások előadások megtartását is gyakorolják. 2.3.6. Nem elégszünk meg azzal, hogy diákjainknak repetitív jellegű tudáshalmazt adjunk át. Versenyek kiírásával, probléma centrikus kérdésfelvetéssel, a tanulásirányítás változatos munkaformáival késztetjük őket arra, hogy alkotásokat hozzanak létre. Természetesen tisztában vagyunk azzal, hogy kreatológiai értelemben ezek az alkotások nem egyforma értékűek (szubjektív, illetve minőségi alkotások jöhetnek létre), de a világ megismerése szempontjából a már fölfedezett törvények újra fölfedezése is jelentős a pedagógiai hozama. 2.3.7. A pedagógiai alkotások, objektivációk létrehozása terén intézményünk mindig is kiemelt szerepet játszott: taneszközök, tanítási és tanulási segédletek, tananyagtervek készültek szinte valamennyi, általunk taníthatónak és tanítandónak tartott objektivációs rendszerhez. A pedagógusaink egy része publikál, más részük publikálásra érett (ezt a helyi szervezésű kiadványainkban megjelent írások bizonyítják). Ez utóbbiakat kell tovább bátorítanunk pedagógiai alkotások létrehozására.

Pedagógiai Program

23

2010. szeptember 1.

2.4. AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI (MŰKÖDÉSI) CÉLJAI A szakmaiság értékelhetősége, állandó szinten tartása érdekében a tantestület által elfogadott pedagógusok minőségi munkájának értékelésére készült szempontsort alkalmazzuk. Önismereti elemzéshez javasoljuk a pedagógusok számára - a kísérlet kutatási fázisában - kidolgozott szakmai professziogramot, amely számba veszi a pedagógus különböző munkaszerepeiből adódó, a pedagógia különböző területein felmutatandó valamennyi kompetenciát (tudást, képességeket és attitűdöt). Ehhez rendelkezésre áll az iskolai könyvtárban néhány példány. Jelentős erőfeszítéseket teszünk a kulturált iskolai környezet kialakítására és ennek fenntartására. Nemcsak a közterek ízléses és funkcionális dekorálására, hanem az osztálytermek hangulatteremtő, de informatív kialakítására is törekszünk. Iskolagalériát működtetünk, amely kortárs képzőművészeti alkotások bemutatása mellett időről időre saját tanítványaink, illetve művésztanáraink számára is lehetőséget nyújt a bemutatkozásra. A tanulás, tanítás feltételeinek biztosítása egyre nagyobb gondot okoz az anyagi fedezet hiánya miatt (lapos tető beázása, teremhiány, számítógéppark elhasználódása stb.). Ezekre – felmérve a realitásokat – csak pályázatok útján tudunk pénzt szerezni, amit meg is próbálunk minden lehetséges alkalommal. A tanulói és gyermeki jogok érvényesítésére tagozati és osztályfőnöki hatáskörben minden tanulóval az életkorának megfelelő szinten megismertetjük a jogait. Ebbe a folyamatba a szülőket is beavatjuk. A diákönkormányzatot a szükséges pedagógusi segítséggel működtetjük. A minőségbiztosítással összefüggően ki kell dolgoznunk a szakszerű és célra irányuló együttműködési formákat mind a Szülők Tanácsa, mind a diákönkormányzat számára. Intézményünkben az oktatási törvény alapján Iskolaszék működik.

Pedagógiai Program

24

2010. szeptember 1.

3. Az iskola nevelési terve SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS 1. A személyiségfejlesztés értelmezése: Személyiségfejlesztő programunk az értékközvetítő és képességfejlesztő pedagógia személyiségfejlesztő modelljét követi. E modell a személyiséget, illetve annak tudatosult magvát, az ÉN-t, s annak már funkcionáló kompetenciáját (képességeit) és potenciáját (lehetőségeit), továbbá az ÉN-nek a környezettel való kapcsolatrendszerét képezi le a kultúra valamennyi ágára való tekintettel (Zsolnai József, 1986).

Az ÉN-nek a környezettel való kapcsolatrendszere a kultúra valamennyi ágára tekintettel (Zsolnai József: Egy gyakorlatközeli pedagógia, 65. old.

2. A személyiségben négy személyiségjellemzőt különítünk el:    

világkép énkép magatartás attitűd

A négy személyiségjellemzőt olyan teljesítményként értelmezzük, amelyben a mindennapi és az intézményes, a szellemi, a szociális és az anyagi kultúra birtoklásának jól kimutatható szerepe van. Az egyén teljesítménye létező és lehetséges szerepekben realizálódik. A szerep nem más, mint az élethelyzetekben való megfelelés:  életszerepekre és  munkaszerepekre készítjük fel tanulóinkat.

Pedagógiai Program

25

2010. szeptember 1.

A szerep az a közvetítő kapocs, mely az egyén személyes környezetét a személytelen (társadalmi) környezettel összeköti. Az elsajátítandó szereprendszert a kommunikációs viselkedés, a szerepelvárás szempontjából:  a nyelvi, irodalmi és kommunikációs program képességfejlesztő tevékenységrendszerével,  a nem tantárgyi tanulási folyamatok feladatrendszerével,  és az osztályfőnöki órák tematikus tananyagrendszerével sajátíttatjuk el a tanulókkal. 3. Nevelési programunkban az „érték” kulcsfogalom A pedagógiai alapviszony értelmezésében is erre a fogalomra építünk. A pedagógiai alapviszony három pillére:  az érték-objektiváció,  az értéket tanuló személy,  az érték tanulóját segítő személy. Az intézmény által preferált alapértékek: 1. A rend és tisztaság. 2. Az udvarias, illemtudó viselkedés. 3. A munakafegyelem és a tanulási fegyelem. 4. A magyarságtudat és a magyarság kultúrája, mint nemzeti örökség. 5. A teljesítmény, az erőfeszítés, az emberi nagyság tisztelete. 6. A műveltségre, önművelésre, informáltságra való törekvés. 7. Morál. 8. A testi, lelki egészség, a derű és a vidámság. 9. A demokratizmus, az emberi jogok és a gyermeki jogok érvényesülése. 10. Reális önismeret. A viszonyt pedagógiaivá az teszi, hogy a tanulás tárgya a „közjó” szempontjából értékes, preferált, értékelt. A közjó szempontjából is értékes tanulásra irányuló tevékenység tematikailag az alábbi létszférákra terjed ki:  a személyre, az individuálisra mint értékre;  a szociális világra: a normativitásnak alávetett közösségekre, szervezetekre, társulásokra, csoportokra;  az okozatosság, a szabályszerűség szerint működő természetire;  a kommunikációt lehetővé tevő jelrendszerekre;  a kultúra, mint a létező és megismert világ szimbolikusan tárgyiasult, értékszempontoknak alávetett, önállósodott társadalmi világra;  az érzékszerveinkkel nem felfogható, nem racionalizálható transzcendens világra. A pedagógiai alapviszony szimmetrikus emberi kapcsolat meglétét tételezi, melyben a tanuló fél mellett a másik fél a segítő szerepében van. A segítő fél értékelést végez, melynek funkciói:

Pedagógiai Program

26

2010. szeptember 1.

      

a személy tudásának bővítése; az egyén valamiben való tökéletesítése; alternatívák felkínálása az értékválasztásaihoz; igényébresztés a létező és lehetséges világok egységben látására; prevenció; rehabilitáció; támpontok nyújtása a határhelyzetben lévő egyén létproblémáinak értelmezéséhez.

4. A segítő személy által alkalmazható személybefolyásoló eljárások:     

terápia; példaadás; vezetés; szuggesztibilitás; edzés stb.

Két kritérium mellőzhetetlen a tanulás segítésében, ezek:  a tanuló egyén értékként és célként való tételezése;  a tanuló egyén beavatása a befolyásolás céljáról, lényegéről, folyamatáról és lehetséges kimeneteiről, tekintettel a tanuló fél én-világára. Programunkban a tanuló egyén személyiségének fejlesztése érdekében az alábbi feladatcsoportokat vállaljuk:          

a szükségletek fejlesztése, az érzelmek nevelése, az érdeklődés fejlesztése, a képességek fejlesztése, a magatartás befolyásolása, az akarat nevelése, a jellem nevelése, az attitűdök befolyásolása, kreatív társadalmi létre, igazságosságra és demokráciára nevelés, az egyéni tudat és tudatosság nevelése.

A feladatok részletes kifejtése (Zsolnai József, 1995) egyben intézményünk belső pedagógiai továbbképzések témáit is jelöli. KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS 1. A közösségfejlesztés értelmezése A közösségfejlesztést a Kerettantervek alkalmazása útmutatóban foglaltak szerint értelmeztük, miszerint közösségfejlesztésnek azt a folyamatot tekintjük, amely az egyén és társadalom közötti kapcsolatot kialakítja, megteremti.

Pedagógiai Program

27

2010. szeptember 1.

2. Pedagógiai programunk közösségfejlesztésének feladatrendszere: 2.1. A hon- és népismert tantárgyakban objektiválódott, valamint a tantárgyközi és tantárgyi integráció révén kialakított ismeretek közvetítésével arra törekszünk, hogy harmonikus kapcsolatot alakítsunk ki a természeti és a társadalmi környezettel. 2.1.1. Tudatosan készülünk Törökbálint és a környék pozitív értéktartalmú befolyásolására. 2.1.2. Az iskola környékét, valamint a tanuló otthonát körülfogó környéket újabb és újabb tanulmányozásnak vetjük alá: tantárgyi keretben, helyi művelődési és közéleti társadalmi folyamatokhoz kapcsolódóan. 2.1.3. Tanulmányoztatjuk tanulóinkkal iskolánk környezetét: - Természetföldrajzi környezetként; bekapcsolódunk a Faluszépítő Egyesület környezetvédelmi programjába (patakvédelem, szelektív hulladékgyűjtés). - Társadalmi környezetként; megismertetjük tanulóinkkal az Önkormányzat és a Polgármesteri Hivatal munkáját, a település intézményeit és civil szervezeteit, termelő-szolgáltató szerveit, művelődési, egészségügyi viszonyait, az egyházak szerepét, szervezeteit. Tanulmányoztatjuk a tanulókkal a helyi társadalmat: a népességet, a termelési kultúrát, a munkamegosztás, az építkezés, a szállítás, a közlekedés jellegzetességeit, a hely társadalom tagoltságát, a demokratizálódás és a helyi érdekképviselet lehetőségei. - A mindennapi életet a viselkedéskultúra s a hozzá kapcsolódó szokásvilág, a divat, a státuszszimbólumok, az emblémák, a mindennapi gépkultúra, a táplálkozáskultúra, valamint az ünnepek, az ünneplés megfigyeltetése, elemeztetése, értékeltetése révén. Az értékeléshez a környezetesztétikai mérce a kiindulópont. Ez vezet el a giccs, az ízléstelenség, a környezetrongálás elleni fellépéshez. A környezetelemzés, a tudatosítás, a kommunikáció, az illem tanulása kisiskolás kortól kezdve csak szoktatással és igényes iskolai környezetkultúrával párosulva hozza a kívánatos eredményt. 2.1.4. Törökbálint múltjának feltárása, megismerése, a helytörténet tanulása gyökérkeresés és a – megtalálás értéktudatát alapozza meg. Olyan tevékenységek végzésével jár a helytörténet tanulmányozása, mint névkutatás, üzemtörténet-írás, családtörténetkészítés, foto-dokumentálás, a hagyományőrző csoportok működésének megismerése stb. 2.1.5. A középiskolában szükséges a társadalmi makrofolyamatok helyi lokalizálódásának iskolai elemzése, értelmezése, függetlenül attól, hogy azok kedvezőek vagy kedvezőtlenek. (Munkanélküliség, szociális háló; bűnözés, alkoholizmus, drog, mentális zavarok. A környezetünkben lejátszódó, deviáns magatartásból fakadó konfliktusok. A széthulló családok problémái). 2.2. Tantárgyi integrációs blokkok keretében önművelési programok szervezése:  1-2. évfolyam: Törökbálint megismerése; Bábszínház.  3. évfolyam: A Természettudományi Múzeum és a Közlekedési Múzeum; két gyermekszínházi előadás.  4. évfolyam: A Néprajzi Múzeum, a Csodák Palotája és az Állami Operaházban Csajkovszkij Diótörője.

Pedagógiai Program

28

2010. szeptember 1.

 5. évfolyam: A Budapesti Növény- és Állatkert, a Magyar Nemzeti Múzeum és a Petőfi Irodalmi Múzeum; Színházi előadás: Petőfi: János vitéz és egy más színházi előadás.  6. évfolyam: A Budai Vár, Budapesttörténeti Múzeum, Hadtörténeti Múzeum; két színházi előadás.  7. évfolyam: A Parlament és a Koronázási ékszerek, Hősök tere, Szépművészeti Múzeum, Műcsarnok; Tropicárium, Színház: Hugo: Nyomorultak, István, a király.  8. évfolyam: Budai Nagyboldogasszony Templom (Mátyás templom), Nemzeti Galéria, Planetárium, Szent István Bazilika; Hangverseny a Zeneakadémián; Színház: Egy Shakespeare-vígjáték, Erkel: Hunyadi László-opera.  9- 12. évfolyam: évente három alkalommal múzeumlátogatás - időszaki kiállítás; látogatás az OSZK-ban, a FSZEK-ban; a szakközépiskolai osztályok szakuknak megfelelő szakkiállításokat tekintenek meg minden évben.

Javasolt színházi előadások:  9. évf.: Szophoklesz: Antigoné, Shakespeare: Rómeó és Júlia, Hamlet.  10. évf.: Moliere: Tartuffe, Victor Hugo: Nyomorultak, Katona József: Bánk bán, Vörösmarty: Csongor és Tünde.  11. évf.: Madách: Mózes, Az ember tragédiája, Mikszáth: Beszterce ostroma, Ibsen: Nóra vagy A vadkacsa, Csehov: Három nővér vagy a Cseresnyéskert, Bródi Sándor: A tanítónő, Móricz: Rokonok, Úri-muri, Árvácska (filmen)  12.évf.: Brecht: Kurázsi mama, Bulgakov: A Mester és Margarita, Miller: Az ügynök halála, Beckett: Godot -ra várva , Németh László egy drámája, Weöres: Psziché (Bódy Gábor: Nárcisz és Psziché c. filmfeldolgozás megtekintése), Tamási Áron: Ábel (filmfeldolgozás), Örkény: Tóték vagy Pisti a vérzivatarban, Sütő: Advent a Hargitán vagy egy másik drámája. 2.4. Országjáró tanulmányi kirándulások Az országjáró tanulmányi kirándulások - a szórakoztató, pihentető funkció mellett – alig viszszatérő tanulási alkalmakat jelentenek. A tanulóknak a kirándulóhely legyen turisztikai, idegenforgalmi, múzeumi, műemléki látványosság, s tudják a tájegységet térben lokalizálni, a meglátogatandó települések környezetkultúrájából, termelési kultúrájából, infrastrukturális jellegzetességeiből, a helyi sajtóból tudjanak a helyi társadalom, a helyi hatalom működésére, problémáira következtetni. A tanulmányi kirándulást és a kirándulásra való felkészülést az osztályfőnöknek az osztályfőnöki tanmenetben kell megterveznie, az érintett szakterületet tanító szaktanárok közreműködésével. Javasolt belföldi útvonalak: 1. évfolyam: A törökbálinti, budaörsi hegyek, a Gellért-hegy 2. évfolyam: A Hármashatár-hegy és a Normafa, Gyermekvasút 3. évfolyam: A Pálvölgyi cseppkőbarlang és a János hegyi kilátó 4. évfolyam: Szentendre- Skanzen, Leányfalu 5. évfolyam: Visegrád, Lepence-fürdő 6. évfolyam: Győr, Pannonhalma, Nagyvázsony, Zirc 7. évfolyam: Keszthely, Badacsony, Tihany 8. évfolyam: Sárospatak és környéke

Pedagógiai Program

29

2010. szeptember 1.

9. évfolyam: Szécsény, Hollókő, Ipolytarnóc 10. évfolyam: Sopron, Kőszeg, Ják, Győr, Székesfehérvár 11. évfolyam: Pécs, Pécsvárad, Szigetvár, Siklós, Harkány; vagy Őrség 12. évfolyam: Kiskőrös, Kecskemét, Ópusztaszer, Szeged; vagy Debrecen, Hortobágy. Javasolt európai országjáró útvonalak: határon túli magyarok lakta vidékek, sítáborok, célnyelvi utazások, csere programok, testvérvárosok stb. 3. Az osztályok közösséggé fejlesztésének feladatai: 1. Az osztályfőnök irányítja, befolyásolja a rá bízott tanulócsoportot, hogy annak legyenek explicit céljai a tanulással, a szórakozással, az értelmes iskolai élettel kapcsolatban! 2. A tanulói önkormányzat kiépítését az osztályfőnök végzi, illetve segíti. Ezt a feladatot összekapcsolja a valamennyi tanulóra érvényes tervező, vezető, szervező, ellenőrző, értékelő képességek kiművelésével. 3. A fenti képességek az osztály, mint szervezet életében kapott szerep feladatainak elvégzésével, s az osztályfőnöki és a tanulói ellenőrzéssel, értékeléssel fejleszthetők. 4. A feladatokkal való azonosulás, a munkakapcsolatokban való együttműködés, a baráti stílus, az egymás iránti figyelem és tapintat, a kölcsönös alkalmazkodás jegyében tevékenykedő osztály válhat közösséggé. 5. Az osztályfőnök minden tanév elején, félévkor és új tanuló érkezése után két hónappal egyéni és osztály-szociogramot készít, melyek segítségével megtervezi a magányos és peremhelyzetű tanulók beilleszkedését, a sztár helyzetű tanulók, valamint a szimpátia - és antipátia viszonyulások, a vonzások és taszítások kezelését. 6. Az osztályfőnök a szociogramokból készített elemzéseit, az osztályt tanító team elé tárja, és fejlesztési stratégiákat dolgoz ki a team az osztályfőnök irányításával. 7. Értéksála rangsor módszerrel felderíti a kapcsolatokra és az osztályra jellemző értékvilágot, s a negatív értékek leépítési, gyengítési stratégiáit megtervezi és megszervezi. 4. Hagyományok az iskola, mint közösség életében:

Iskolai keretben rendezendő ünnepélyek / rendezvények A) B) C) D) E) F) G) H) I) J) K)

Nemzeti ünnep (október 23.) Márton napi vigasságok (november 11.) Karácsony (december 21.) Nemzeti ünnep (március 15.) Szalagavató ünnepély (február 17.) Iskola-napok (április első hete) Iskolai Fesztivál (bemutatkozó műsor) a páros években Szent Flórián nap (május 4.) Ballagás (május) Tanévzáró ünnepély (június) Pedagógusnap (június első vasárnap)

Tagozati vagy osztály keretben rendezendő ünnepélyek / rendezvények A)

Az aradi vértanúk napján megemlékezés (október 6.)

Pedagógiai Program

30

2010. szeptember 1.

B) C) D) E) F) G) H) I)

Mikulás (december 6.) Farsang (február) Kommunista diktatúra áldozatainak emlékéről (február 25.) Holokaluszt áldozatainak emlékéről (április 16.) Anyák napja (előtte pénteken) Gyermeknap (előtte pénteken) Kihívás napja (előtte pénteken) Középiskolai előkészítő (Gólya-tábor)

Pedagógiai Program

31

2010. szeptember 1.

A SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSE

Felzárkóztató, illetve tehetséggondozó programok szervezése

A képesség és tehetségfejlesztés kérdését szoros összefüggésben kezeljük. A tehetséget az alkotásra való nevelés valóságos lehetőségeként értelmezzük. Pedagógiai rendszerünk a kreatív társadalmi létre készít fel. Törekszünk tanítványainknál a kreatív technikák elsajátíttatására:  

a konstruktív problémamegoldásra, az egyéni alkotásra.

Programunkban ezért szorgalmazzuk a fakultáció gazdag választékát, a szabadidős tevékenységeink során a sokféle programlehetőséget. Pedagógiai gyakorlatunkban a teljesítmény elv érvényesül. Figyelembe vesszük a tanulók egyéni tanulási tempóját és tényleges teljesítményét. A differenciált tanulásszervezés során külön program alapján fejlesztjük a lemaradókat, valamint a tehetségeseket. Fejlesztő pedagógusaink az iskolai logopédussal együttműködve tárják fel a tanulási problémákat és fejlesztik a tanulási nehézségekkel küzdő tanulókat.

A beilleszkedési magatartási nehézségek enyhítését segítő tevékenységek Az értékközvetítő és képességfejlesztő pedagógia fontos feladata a magatartásbefolyásolás. Pedagógiai programunk az alábbiak révén kísérli meg a magatartási szabályok közvetítését:  

a verbális és nonverbális kommunikációs kódok és minták ismertetése, gyakoroltatása; a kommunikációs szerepek (nemi életkori hatalmi szervezeti) gyakoroltatása.

Magatartásbefolyásolás színterei:   

tanítási órán (illemszabályok, normák gyakoroltatásával); szabadidőben, szünetben (helyzetelemzéssel); közművelődési programokon (az élethelyzetek gyakoroltatásával).

Pályaorientáció

Fontosnak tartjuk, hogy tanulóink tájékozódjanak munkamegosztás és a vele összefüggő foglalkoztatáspolitika kérdéseiben. Pedagógiai rendszerünkben ez az alábbiakban realizálódik: 1. Tananyagba foglaltan egy-egy szakma, illetve pályakör ismertetése. 2. Az iskolai tanulásszervezés keretében az alábbi munka jellegű tevékenységeket alkalmazzuk: Pedagógiai Program

32

2010. szeptember 1.

a) b) c) d)

tanulás, önkiszolgáláshoz kapcsolódó fizikai munkák (karbantartás, takarítás, terítés) szolgáltatások iskolán belül (újságárusítás, könyvárusítás stb.) iskolán kívüli üzemlátogatások, munkahely-látogatások szervezése.

A SZÜLŐ, TANULÓ ÉS AZ ISKOLAI PEDAGÓGUS EGYÜTTMŰKÖDÉSE A családot pedagógiai partnerként ismerjük el. Intézményünk családpedagógiai koncepciója: A család az elsődleges szocializáció színtere. Erre épül a másodlagos, harmadlagos szocializáció mint például az iskolai nevelés. Az iskolai nevelés tervezése során szervesen kapcsolódnunk kell a családéhoz, figyelembe vesszük annak hatásait, építünk rá, megerősítjük vagy korrigáljuk azt. A pedagógusok szerepkörei az együttműködés során az alábbiak: -

pedagógiai szaktanácsadó, koordináló, kooperátor, osztályozó, értékelő.

A szülőket a gyermeknevelés során kliensként kezeljük az alábbi alapelvek megfogalmazásával: 1. Az önkéntesség elve annyit jelent, hogy a szülők maguk döntik el, készek-e a pedagógiai együttműködésre 2. A kölcsönösség elve azt mondja ki, hogy a szülő és a pedagógus egyaránt rendelkezik az informálódás, az informálás és a beleszólás jogával és lehetőségével. 3. A kompetencia elismerésének elve.

Pedagógiai Program

33

2010. szeptember 1.

4. Az iskola helyi tanterve A KÉPESSÉGFEJLESZTŐ ÉS ÉRTÉKŐRZŐ KERETTANTERV RÉSZLETES TANTERVEI A Képességfejlesztő és értékőrző program (KÉK) valamennyi tantárgyához olyan részletes tantervek készültek, amelyek helyi kiegészítés nélkül is átvehetők és felhasználhatók. A KÉK tanterv részletes, a felhasználók által jól kezelhető. A KÉK tantárgyi tantervei az alábbi egységeket4 tartalmazzák:  célkitűzések  tematikus tananyag  tanulási program  teljesítmények  év végi követelmények  A célkitűzések a személyiségdimenziók mentén veszik számba az adott tantárgy keretében fejlesztendő szükségleteket, attitűdöket, képességeket, alakítandó énkép- és világképelemeket.  A tematikus tananyag taxonomizált ismeretrendszert tartalmaz. A valóság, a kultúra, az érték világából kiválasztott, tanulási-tanítási követelményekké tett ismereteket írja le.  A tanulási program a tanulók által elvégzendő tevékenységeket rögzíti.  A teljesítmények azok a tantervi követelmények, amelyeket a tanulóknak kell produkálniuk ahhoz, hogy az adott évfolyam végén megfelelt (elégséges), illetve kiváló (jeles) teljesítmény-minősítést (osztályzatot) szerezzenek.  Az év végi követelmények a szummatív értékeléshez tartalmazzák tanévenként azt a kumulált tudást, képességet, attitűdöt és alkotásra való érettséget, amelyre egy adott tanév tananyagának elvégzése révén egy tanuló szert tehet – optimális esetben. Az egyes tantervi részek kölcsönösen megfelelnek egymásnak. Azaz valamennyi témához (lásd: tematikus tananyag) tanulói tevékenységek (lásd: tanulási program) kapcsolódnak, illetve valamennyi témához és tevékenységhez teljesítménykövetelmények rendelődnek. A fentieken túl az egyes tantervek tartalmazzák az adott tantárgy tanulásához-tanításához javasolt ajánlott taneszközöket és tanítási segédleteket, ha vannak ilyenek. Többnyire saját fejlesztésű taneszközöket tüntetnek fel e táblázatok, de érdemes megjegyezni, hogy a pedagógiai programcsomagfejlesztési tapasztalataink alapján új programcsomagok kifejlesztését tervezzük, illetve eddig nem vagy kevéssé alkalmazott taneszköztípusok (pl. multimédiás taneszközök) készítésére is készülünk. CÉLKITŰZÉS

TEMATIKUS TANANYAG

TANULÁSI PROGRAM

TELJESÍTMÉNY

MINIMÁLIS

OPTIMÁLIS

AJÁNLOTT TANESZKÖZÖK AJÁNLOTT TANÍTÁSI SEGÉDLETEK ÉV VÉGI KÖVETELMÉNYEK

1. ábra: A Képességfejlesztő és értékőrző program részletes tantervének felépülése 4

A NYIK programot és az ÉKP pedagógiáját ismerő olvasónak feltűnhet, hogy az itt közölt tantervi struktúra valamelyest eltér a NYIK és az ÉKP korábbi tantervi struktúrájától (amely: célrendszert, tananyagrendszert és követelményrendszert tartalmazott). Az ÉKP-s tantervek jelenlegi struktúrája új elemmel, a tematikus tananyaggal bővült. A tanulási program azonos a korábbi taxonomizált tevékenységrendszerrel, az ún. tananyagrendszerrel. A teljesítmények pedig a követelményrendszerrel feleltethetők meg.

Pedagógiai Program

34

2010. szeptember 1.

A KÉK részletes tantervéhez a program tanulószemlélete indokolta a tanulás programjának kidolgozását. A tanuló tevékenységeit feltétlenül szükséges rögzíteni, hiszen azok eredményes művelésének kimeneteként jelentkezhet a mérhető, regisztrálható teljesítmény. Feltehetően e részletes tantervet a tanulók is kézbe veszik (hiszen deklarált joguk, hogy tájékozódjanak, beavatottá váljanak a tanulásuk tárgyát meghatározó dokumentumokba), ezért fontos, hogy saját tanulási tevékenységeikkel és lehetséges teljesítményeikkel szembesülni tudjanak a tanterv révén.

A KÉPESSÉGFEJLESZTŐ ÉS ÉRTÉKŐRZŐ PROGRAM PEDAGÓGIAI PROGRAMCSOMAGJA Amennyiben egy tantestület a KÉK teljes tantervét választja, a tantervhez választja annak pedagógiai segédleteit és taneszközeit is. Emellett a pedagógusok élhetnek azzal a lehetőséggel, hogy tájékozódjanak a KÉK programot megalapozó alternatív pedagógiáról, majd továbbképzés keretében elsajátítják az Értékközvetítő és képességfejlesztő pedagógia szemléletét, amely lehetővé teszi számukra a helyi pedagógiai gyakorlat megújítását, hitelesebbé tételét. A tantárgyi tanterveken túl minden egyes tantárgyhoz négyféle pedagógiai segédletet készül: I. tanítási program (vagy tantárgyi útmutató), II. feladatgyűjtemény, III. időterv (tanmenet), valamint IV. mérőlap és értékelési útmutató.

2. ábra: A képességfejlesztő és értékőrző program pedagógiája és pedagógiai programcsomagja

A tanítási program A tanítási program az adott tantárgy (adott évfolyamon történő) tanításához, a tanulás segítéséhez szükséges pedagógustudást írja le. Négyféle tudást közvetít:  szubsztantív tudást (amely azt írja le, hogy mi az a valami - ismeret, tevékenység -, amit tanítania kell a pedagógusnak);  stratégiai tudást (amely azt írja le, hogy azt a valamit - ismeretet, tevékenységet - hogyan lehet megtanítani, illetve a megtanulását segíteni);  diagnosztizáló tudást (amely leírja a tanulási-tanítási folyamatban előforduló lehetséges tanulótípusokat, és a velük való bánásmódra is javaslatot tesz);  normatudást (amely a tanulásirányítás normáit rögzíti). (Amennyiben az adott tantárgyhoz nem áll rendelkezésre részletes tanítási program, a tanításhoz, tanulásszervezéshez tantárgyi útmutató nyújt megfontolandó segítséget.)

Pedagógiai Program

35

2010. szeptember 1.

A FELADATGYŰJTEMÉNY A feladatgyűjtemény feladatai, feladattípusai a differenciált tanulásirányításhoz adnak segítséget évfolyamonként. Használatuk megkönnyíti az egyes foglalkozásokra, órákra való felkészülést. A feladatok leképezik a részletes tanterv tananyagait, és lehetőséget kínálnak az egyes tevékenységek és ismeretek minél változatosabb gyakorlására. PROJEKTEK, MODULOK LEÍRÁSA A tananyag sajátos szerveződési formája lehet a projektleírás, illetve modulok leírása. Mivel ezen egységek többnyire adott témák köré csoportosulnak, egyaránt tartalmazhatnak tantervbe, tankönyvbe, munkafüzetbe, illetve tanítási programba illő elemeket. A projektek alkalmazása esetén ajánlott a hagyományos óraszervezéstől való eltérés. AZ IDŐTERV Az időterv (tanmenet) az egyes tevékenységek és ismeretek tanulásának, gyakorlásának időben való tervezéséhez nyújt segítséget tantárgyanként (és évfolyamonként).

TANTERVHASZNÁLATI ÚTMUTATÓ A tantervi csomag a kötelező iskolázás szakaszára (az 1-8. évfolyamra kínál tanterveket az általános iskolák számára. E tantervek használatát piktogramok és sorszámozott léniák segítik. PIKTOGRAMOK Az olvasó háromféle piktogrammal találkozhat a tantervi csomagban. E piktogramok a tantervek választhatóságát, illetve a mindenütt kötelezőségét jelölik. A jelentkező kézzel jelölt tantárgy azt jelenti, hogy az így megjelölt tantárgyak egyikének tanulása kötelező a tanulónak. (Az óratervben tüntettük föl, hogy mely tantárgyak közül kell legalább egyet tanítani.)



A mosolygós arc a szabadon választható tantárgyakat jelöli.



A jing-jang jellel jelölt tantervek (Pl. Önművelés, könyv- és könyvtárhasználat; Munka-, alkotás- és pályaismeret, Környezettudatos magatartás) tematikáját valamennyi vagy legalábbis több tantárgy tanulásánaktanításának tervezése során figyelembe kell vennie a pedagógusnak. E tantervek külön fejezetben találhatók: a Kiemelt fejlesztési feladatokhoz készült ún. Kereszttantervek fejezetében.



Pedagógiai Program

36

2010. szeptember 1.

LÉNIÁK Léniából is háromféle található a tantervi csomagban. A fejlécben végigfutók a műveltségi terület, illetve a tantárgy vagy kereszttanterv nevét jelzik egy-egy iskolafokon belül. A láblécben található lénia az évfolyamot, illetve az adott tantárgyi vagy kereszttanterv oldalszámát tünteti fel. Műveltségi terület Tantárgy

Évfolyam, tantárgy oldalszáma

A TANTÁRGY TANTERVI FELÉPÜLÉSE Egy-egy tantárgy tantervét az alábbi struktúra jellemzi:      

Átfogó tantervi ismertető (a tantárgy 1-4., 5-8. évfolyamos szakaszainak elején) A tantárgy tanulásának általános célkitűzései (a tantárgy 1-4., 5-8. évfolyamos szakaszainak elején) A sikeres tanulásirányításhoz javasolt módszerek A tantárgy tanulásához javasolt taneszköz és tanítási segédlet (a tantárgy 1-4., 5-8. évfolyamos szakaszainak elején) Tanulási cél (az egyes évfolyamok elején) Az évfolyamonkénti részletes tantervek táblázatai az alábbi tartalmi egységeket tartalmazzák:

TEMATIKUS

TELJESÍTMÉNY

TANULÁSI PROGRAM

TANANYAG MINIMÁLI S



OPTIMÁLIS

Év végi követelmények (az egyes évfolyamok részletes tanterve után) A COPYRIGHT

Pedagógiai Program

37

2010. szeptember 1.

Útmutató a Képességfejlesztő és Értékőrző kerettanterv (KÉK) helyi tantervként való adaptálásához I.

A Képességfejlesztő és értékőrző kerettanterv lehetséges szerepe a helyi tantervek kidolgozásában

Az alábbi útmutató a Képességfejlesztő és értékőrző kerettantervnek két funkciót tulajdonít: a) Útmutatást ad azoknak az iskoláknak, amelyeknek pedagógusai a KÉK kerettantervet adaptálni kívánják. Tehát azoknak, akik az ajánlott kerettanterven nem hajtanak végre radikális változtatásokat, hanem a helyi, iskolai hagyományukhoz, a fenntartó igényeihez igazítva bővítik vagy szűkítik az adaptálandó kerettanterv célkitűzéseit, követelményeit, a tantárgyi rendszert és a tantárgyak kivitelezéséhez szükséges időkereteket. b) A KÉK kerettantervet, mint tantervi ajánlatot azok az iskolák is használhatják, akiknek viszonylag stabil, igényes és esetleg már a NAT 2003-hoz illesztett helyi tantervük van. Az ilyen iskolák a KÉK tanulmányozása révén ötleteket, támpontokat kaphatnak saját, helyi tanterveik kompetencia alapú tökélesítéséhez, teljesebbé tételéhez. I.

A Képességfejlesztő és értékőrző kerettanterv előzményei és főbb jellemzői

A KÉK előzményét jelentő ÉKP olyan programcsomaggal rendelkezik, amely rendszeres kísérletezéssel és kutatással vált 12 évfolyamra kimunkált tantervvé, pedagógiai programmá, programcsomaggá, és egészült ki a fentieken kívül még pedagógus-továbbképzési programokkal, amelyeknek az akkreditálása a közoktatási akkreditáción (60 óra), de a felsőoktatási akkreditáción (4 félév) is átesett, mindkét továbbképzési forma él és működik. Ezért mondhatjuk, hogy a KÉK kerettanterv előzményének számító ÉKP nem csupán tanterv, nem csupán élő, hálózatszerűen működő iskolai gyakorlat, hanem önálló pedagógiai rendszerként is funkcionáló pedagógiai elmélet és pedagógiai praxis. (A fenti jellemzésben szereplő tantervelméleti kifejezések, kategóriák jelentésére vö. a NAT 2003-hoz készült ”a Nemzeti Alaptanterv alkalmazásának és a programfejlesztő gyakorlatának szótára. A tartalmi szabályozással összefüggő kifejezések, definíciók” című összeállítással. Lásd: 243/2003. (XII.17.) Kormányrendelet a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról.) A KÉK, mint ajánlott kerettanterv az alábbi jellemzőkkel rendelkezik: I. Minden tekintetben alkalmazkodik a NAT 2003 szerkezetéhez, szemléletmódjához, a NAT műveltségterületeiben megfogalmazott fejlesztési feladatokhoz. A NAT-ban preferált kulcskompetenciák fejlesztéséhez ”tantárgyiasított” tanulási feladatokat, illetve tanulásfejlesztési teendőket fogalmaz meg az adaptáló és alkalmazó iskolák helyi tantervkészítői, valamint a KÉK kerettantervhez taneszközöket, tanulást és tanítást segítő útmutatókat, programokat kimunkáló taneszköz-fejlesztő szakemberek számára. II. A KÉK kerettanterv a NAT-ban szereplő kiemelt fejlesztési feladatokat ugyanúgy, ahogyan a műveltségi területeket, részben ”tantárgyiasítva” bocsátja az érdeklődő iskolák rendelkezésére. Annak érdekében, hogy ez kivitelezhető legyen, a NAT 2003-ban szereplő kiemelt fejlesztési feladatokat: az Énkép, önismeretet, a Hon- és népismeretet, az Európai azonosságtudat – egyetemes kultúra című feladatsort, a Környezeti nevelést, az Információs és kommunikációs kultúrát, a Tanulást, a Testi és lelki egészség, a Felkészülés a felnőtt lét szerepeire című feladatokat kibővítette, teljesebbé tette a Másság az iskolában és az életben című, valamint a Tudomány- és kutatásmódszertan, Helyünk a világegyetemben, Értékvédelem és fogyasztóvédelem című fejlesztési feladatokkal mégpedig oly módon, hogy kerettantervünk kidolgozása során két kategórianevet alkottunk. Az egyik a tantárgyi kerettanterv, a másik a kereszttanterv. Mivel a tantárgyi kerettanterv kritériumai nagyjából azonosak azzal, amit a pedagógiai közgondolkodás a tantárgyakról ismer, ezt külön nem definiáltuk, hanem abban a

Pedagógiai Program

38

2010. szeptember 1.

jelentésben használjuk, ahogyan azt a pedagógiai lexikonok, a didaktikakönyvek definiálják, ahogyan azt az oktatáspolitikusok és a napi gyakorlatot folytatók ismerik. Külön kellett azonban definiálnunk a kereszttantervet, mint a KÉK kerettanterv egyik nagy fontosságú komponensét (összetevőjét). Mivel ez sem az oktatáspolitikusok, sem a gyakorló pedagógusok körében nem ismert kategórianév, a KÉK alkalmazhatósága érdekében az alábbiakban definiáljuk, megadjuk a kereszttanterv tartalmi jellemzőit. Ennek értelmében a KÉKben használt és részletesen kimunkált kereszttanterv a következőt jelenti: A kereszttanterv a tantárgyi tanulás tervezéséhez kimunkált olyan strukturált és egyben preferált fejlesztési feladatokat tartalmazó pedagógiai teendősor, amely a meghatározott (kiszemelt) tudásterületeket, a NAT által is preferált személyiségfejlesztési teendőkhöz (kulcskompetenciákhoz és preferált értékekhez) rendeli. Ezáltal egyre tökéletesebb tantárgyi tantervek és taneszközök kimunkálását segítheti elő, mind a helyi tantervkészítők és a programfejlesztők, mind a kerettantervekhez taneszközt és pedagógiai (tanítási, nevelési) programot készítő szakemberek körében. A KÉK összességében 12 kereszttantervet tartalmaz. 3. A KÉK iskolafokonként és iskolatípusonként a NAT 2003 által kiemelt műveltségi területek szerint kötelező, kötelezően válaszható és szabadon választható tantárgyat tartalmaz. Ezeknek a tantárgyaknak a rendszerét az iskolafokok és iskolatípusok igényeire tekintettel a Kiemelt fejlesztési feladatok a NAT-ban – Kereszttantervek a KÉK-ben című fejezet sorolja föl. III. A tantárgyi kerettantervek szerkezete strukturált és taxanomizált felépítésű, a kereszttanterveké hasonlóképp. A kétféle kerettanterv azonos elemei: a) Mindegyik tartalmazza a nevelés és oktatás célját, a témaköröket “tematikus tananyag” címen. A témaköröket, azaz a tematikus tananyagot részletezve, a “tanulási program” mutatja be. A közös vonások mellett a tantárgyi tantervek az egyes tantárgyakat műveltségi területek alá sorolva mutatják be, megadva hozzá a szükséges időkeretet (óratervet), a tantárgyak évfolyamonkénti követelményeit az év végi szummatív értékelés lezárásához. Ezen kívül a tantárgyi tantervek tartalmazzák még az ellenőrzést és a formatív értékelést segítő kívánatos tanulói teljesítményeket témakörönként, témánként, résztémánként, megadva az egyes tanulók által elérhető ”minimális és optimális teljesítményt”. Ennek a leírási módnak az a szerepe, hogy mind a pedagógusok, mind a tanulók, mind a szülők a maguk nézőpontjából láthassák, hogy egyes témakörök vagy résztémák esetében milyen teljesítményt érdemes produkálnia a tanulónak ahhoz hogy, továbbléphessen az egyes iskolafokokból. És mi az az optimális teljesítmény, amelyet egyéni karrierjének végiggondolása során tanárával, családjával megtervezhet. A KÉK tantervnek a teljesítményre vonatkozó explicit kifejtése nagy fontosságú a pedagógiai beavatás, az elviselhető iskolázás, más nézőpontból a diák és szülői jogok érvényesíthetősége szempontjából. Másként fogalmazva, a KÉK kerettanterv a tanulókat és a szülőket olyan értékőrző és kompetenciáikat kifejleszteni tudó személyeknek tételezi, akiket az iskolai szolgáltatás olyan fogyasztóinak tekint, s akiknek nemcsak informálódási, hanem javaslattevő és saját sorsukra vonatkozó döntési lehetőségeik is vannak. Ezáltal a kerettanterv minimalizálni igyekszik az iskolai konfliktusok számát pedagógus és gyerek, pedagógus és szülő, szülő és gyerek között. A bemutatott, tematizált, strukturált illetve taxonomizált KÉK tanterv nemcsak az iskola aktorainak, hanem az iskolai munkához nélkülözhetetlen fejlesztőknek (tankönyvíróknak, taneszköz-fejlesztőknek, programkészítőknek) is segítséget nyújt azáltal, hogy a szövegszerű kifejtés mellett mindegyik témát számjelzettel is ellátja, megteremtve ezáltal azt a lehetőséget, hogy a kerettanterv egyetlen résztémája vagy altémája se maradjon taneszköz nélkül. A tantervnek ez az előnye a fejlesztőket egy koherens, a részleteket is szem előtt tartó munkára ösztönzi, kiküszöbölve ezzel a tankönyvpiac anomáliáit, ami sok esetben jobban kedvez a szakmai-pedagógia dilettantizmusnak, mint a szakmai-pedagógiai professzionalizációnak és a szakmai hitelességnek.

I.

A Képességfejlesztő és értékőrző kerettanterv alkalmazásának garanciális kritériumai a sikeres iskolai gyakorlat megszervezéséhez

Pedagógiai Program

39

2010. szeptember 1.

Azok az iskolák, akik a KÉK adaptálására vállalkoznak, abban az esetben válnak sikeres, vonzó iskolává, ha a helyi tanterv készítése és jóváhagyatása során a szakszerűség mellett a gondosságot, a felelősséget is felvállalják, elfogadva a NAT-ban tetten érhető nevelés-oktatás közös értékeit, valamint az egységes alapokra épülő differenciálás elvét. E két elvnek a KÉK tanterv, mint kerettanterv úgy próbál eleget tenni, hogy választói, adaptálói számára a kerettantervet pedagógiai programmá, illetve programcsomaggá akarja bővíteni, tanulási segítséget nyújtva ezzel a különböző iskolafokon tanulmányaikat folytató diákoknak korszerű, 21. század igényeinek megfelelő, a digitalizációt is szem előtt tartó taneszközök kifejlesztése révén. A pedagógusoknak pedig tanítási útmutatókat, tanítási programokat és azok hátterét jelentő gyakorlati és elméleti pedagógiai tudást ad közre. De gondol a szülőkre is azáltal, hogy a szülők számára is – családpedagógiai nézőpontból – feldolgozza a kerettantervet, illetve az abban lévő tanulási tartalmakat az otthoni tanulássegítés és kulturált szabadidőeltöltés lehetőségeire tekintettel. A KÉK beválásnak legnagyobb garanciális feltétele az, hogy közel 30 éves pedagógiai gyakorlat igazolja életképességét. Ezt pedig az garantálta és garantálja, hogy céltételező gyakorlatában, tantárgyi programjainak kimunkálásában a magyar pedagógiai hagyományt – benne a keresztény és református és evangélikus pedagógiai hagyományt – éppúgy preferálja, mint a reformpedagógiai törekvések során tisztázott egészséges gyermek- és gyermekantropológiai szemléletet. Emellett a KÉK (a NYIK és az ÉKP programok tanulságait, buktatóit is feldolgozva), mindenkor jövőorientált törekvések jegyében foglal állást a pedagógiai professzionalitás mellett. Másként fogalmazva ez azt jelenti, hogy a sikeres pedagógiai praxis feltétele nem csupán a tantervi szabályozás, hanem olyan professzionális pedagógiai tudás birtoklása is, amely nem pusztán az egyes pedagógus tapasztalatára ”érzékére”, intuíciójára épít, hanem arra a szakmai-pedagógiai tudástöbbletre is, amellyel a hátrányos térségekben is, kisiskolákban is ugyanazt a teljesítményt tudja felmutatni, mint az elitnek mondott, szociokulturális előnyökkel rendelkező, nagy múltú magyarországi pedagógiai intézmények. I.

Néhány gyakorlati tanács azoknak az iskoláknak, akik a KÉK kerettanterv adaptálására vagy valamilyen mértékű felhasználására vállalkoznak

a) A sikeres adaptálás elemi feltétele, hogy az alkalmazó, felhasználó iskolák a NAT 2003 alapos tanulmányozása után mérlegeljék saját helyi tantervük NAT-nak való megfelelőségét. Ez a kritérium azért olyan fontos, mert a KÉK kerettanterv a NAT szisztematikus feldolgozása alapján készült. És az is kimondható, hogy a KÉK kerettanterv nemcsak a NAT adaptálását, nemcsak annak konkretizálását, tantárgyiasítását jelenti, hanem az értékőrzés, a jövőorientálás programját is magában foglalja. Ugyanakkor a gyakorlati kivitelezhetőségre is tekintettel van azáltal, hogy az egyes iskoláknak mintegy extracurriculumot kínál, azaz olyan tanulásszervezési választékot, amelyeknek a birtokában az egyes adaptáló iskolák számára – akármilyen szervezeti formában is működnek és akármelyik iskolafokot preferálják – garantálható, hogy versenyképesek maradnak az oktatási piacon. b) A KÉK adaptálása csak abban az esetben jelenthet garanciát az egyes iskolák sikeres működéséhez, ha a KÉK szellemiségét, rendszerszemléletét, tanuló- és kompetenciaközpontúságát részletekbe menően tanulmányozzák az adaptálók. De nemcsak azt az egyetlen területet, ahol munkakörük szerint tevékenykednek az egyes pedagógusok, hanem azokat a rokon területeket is, amelyek egymással szorosan összefüggnek legalább egy adott műveltségi területen belül. Legalább ilyen fontosságú a kereszttanterv szemléletmódjának, tehát a NAT kiemelt fejlesztési feladatainak konzekvens alkalmazása és beépítése a helyi tantervekbe, illetve az egyes szakemberek napi praxisába. Ebből a fentebb leírt előfeltevésből fakad az a teendő, hogy az iskola az eddigi helyi tantervét ne csupán a NAT-tal szembesítse, hanem azzal a strukturált többlettel és szemléletmóddal is, amelyet a KÉK, mint programcsomaggá fejlesztendő, bővítendő kerettanterv felkínál az iskolának. c) A helyi tanterv, a NAT és a KÉK egybevetése után az emberi erőforrásnak, másként szólva a személyi feltételeknek a számbavétele a legfontosabb teendő abból a szempontból, hogy az iskolában foglalkoztatott pedagógusok felkészültsége, pedagógiai kompetenciája, továbbtanulási szándéka megfelel-e azoknak a kívánalmaknak, amelyet a KÉK fejlesztési követelményei sugallnak, illetve preferálnak és explicit módon kifejtenek. d) A személyi feltételek mellett az infrastrukturális feltételek sem mellőzhetők, de az alkalmazó iskoláknak tudniuk kell, hogy a KÉK adaptálásának sikeressége nem az infrastrukturális feltételek meglétén vagy hiányán múlik elsősorban vagy kizárólag, hanem az infrastrukturális feltételeket

Pedagógiai Program

40

2010. szeptember 1.

megteremteni kész menedzsment munkán, plusz a kivitelezők szakértelmén és tanulásra, professzionalizálásra kész szakmai törekvésein, szakmai karriert is feltételező pedagógiai ambícióin. e) A KÉK kerettantervként nem alkalmazható teljes egészében. Abból a helyi tantervek készítőinek kell választania tantárgyi tanterveket, s még a választott tantárgyi tantervek egészét sem szükséges a helyi tantervbe illeszteni. Csupán a NAT kívánalmaira és az adaptáló iskola lehetőségeire szükséges tekintettel lenni. A KÉK adaptálása igazi pedagógiai alkotó munka, hiszen nem “recept”! Hogy helyi tanterv készülhessen e kerettanterv alapján, az sok szakmai és emberi mérlegelést és döntést kíván. f) A KÉK több lehetőséget kínál a NAT által preferált differenciálásra:  Több tantárgy tananyagának néhány sora alatt szürke háttér látható. Ez azt jelenti, hogy helyi tantervbe illesztése, illetve a tanulásirányítás során való alkalmazása nem feltétlenül szükséges a követelmények eléréséhez. De tehetséges, gyorsan tanuló fiatalok kiemelt fejlesztésének céljára, esetleg szakkörök programjába is nagyon jól alkalmazhatók e tantervrészletek.  A formatív értékelést segítő optimális és a minimális teljesítmények feltüntetése ugyancsak segítheti a felhasználókat a differenciált fejlesztőmunkában. g) A KÉK kerettanterv alkalmazóinak tudatában kell lenniük annak, hogy a kerettanterv hátterében részletesen kimunkált pedagógia – mint szakmai tudományos ismeretrendszer, és ugyanilyen alapossággal kimunkált szaktudományos háttér – áll az alkalmazó iskolák rendelkezésére. Ennek a pedagógiai és a szaktudományos háttérnek az elsajátítása nélkül a KÉK kerettanterv aligha kivitelezhető, és az adott iskola versenyképessége hosszabb távon nem garantálható. h) A KÉK tantervet támogató fenntartónak tudnia kell, hogy a KÉK kivitelezése nem jár többletköltséggel. Ugyanakkor a fenntartónak tisztában kell lennie azzal, hogy a KÉK kivitelezése pedagógiai igényességet feltételez, a szülőknek pedig garanciát nyújt arra, hogy az iskolába járó gyermekeiket felkészült pedagógusok a tudástársadalom igényei alapján nevelik és tanítják. A KÉK kerettanterv szerzői jól ismerik az iskola és fenntartók közötti kooperációk és konfliktusok természetét nemcsak egy-két régióban, hanem az egész országban is innovációs tapasztalataik révén. Ezért merik a KÉK kerettantervet adaptálásra vagy felhasználásra ajánlani. De tudatában vannak az adaptálás buktatóinak is az esetben, ha a fenntartó ellenségesen vagy előítéletesen fogadja az adaptáló iskola törekvéseit. Javaslatunk, hogy a fenntartó előítélet-mentes és egyben felkészült szakértőkkel vizsgáltassa meg, hogy mi az adott és egyben adaptáló iskolának helyzete és teljesítménye az emberi erőforrás valamint a tudástársadalom, illetve az adott település hosszú távú igényei szempontjából, és csak ezek tisztázása után hozza meg döntését az adaptáló iskola szándékáról. i) A KÉK program adaptálásának elemi feltétele a tanulók és a szülők beavatása egy korrekt és etikailag is felelős iskolai marketing alkalmazásával. j) Amennyiben a fenntartó és adaptálni kész iskola a KÉK kerettanterv mellett dönt, tudatában kell lennie annak, hogy a kerettanterv sikeres alkalmazása érdekében javasolt, hogy a pedagógusok mind a közoktatás, mind a felsőoktatás által felkínált, a KÉK program sikeres kivitelezéséhez szükséges továbbképzéseken vegyenek részt. E továbbképzések programja készen áll. A fenntartón és az alkalmazó iskolán múlik az iskolai továbbképzési terv kimunkálása, ami a helyi tantervnek a szerves tartozéka. A tantervet felhasználni kívánók továbbképzést, szaktanácsadást igényelhetnek az Értékközvetítő és képességfejlesztő program bázishelyétől: Veszprémi Egyetem Értékközvetítő és Képességfejlesztő Program Országos Központja – ÉKP Központ -, 8500 Pápa, Jókai u. 37.

Pedagógiai Program

41

2010. szeptember 1.

4.1. AZ ISKOLA EGYES ÉVFOLYAMAIN TANÍTOTT TANTÁRGYAK, KÖTELEZŐ ÉS VÁLASZTHATÓ TANÓRAI FOGLALKOZÁSOK ÓRASZÁMAIKKAL, ELŐÍRT TANANYAG ÉS KÖVETELMÉNYEIK A törvényi szabályozás értelmében a pedagógiai program részét alkotó helyi tanterv az első évfolyamon kezdődő és a tizedik évfolyam végéig tartó szakaszban a Nemzeti Alaptanterv, a kerettantervi utasítás, az alapműveltségi vizsga, a tizenegyedik évfolyamon kezdődő és az érettségi vizsga vizsgaidőszakáig tartó szakaszban pedig az érettségi vizsga követelményeire épül. Az iskola “… - a Nemzeti Alaptanterv és az alapműveltségi vizsga vizsgakövetelményei alapján – helyi tantervet készít, vagy az ily módon készített tantervek közül választ, és azt építi be helyi tantervként a pedagógiai programjába.” (45. § (3)) Az iskola által készített vagy választott helyi tanterv az alábbi elemeket tartalmazza: (48. § (1)) Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyakat és azok óraszámait, ezen belül: A kötelező tanórai foglalkozásokat és azok óraszámait; A választható tanórai foglalkozásokat és azok óraszámait; Az előírt tananyagot és a hozzájuk kapcsolódó követelményeket; Az alkalmazható tankönyveket, tanulmányi segédleteket és a taneszközök kiválasztásának elveit; Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételeit; Az iskolai beszámoltatás, és az ismeretek számonkérésének követelményeit és formáit; A tanuló magatartásának, szorgalmának értékelését és minősítésének követelményeit; A tanuló tudása, magatartása és szorgalma értékelésének, minősítésének formáit. 4.1.1. Az iskola egyes évfolyamain tanított tárgyak és óraszámaik Intézményünkben az értékközvetítő és képességfejlesztő program, a Világbanki Program és az OKJ minősített tantervei alapján, a kerettantervi előírások figyelembe vételével, állítottuk öszsze a tantárgy- és óratervet. a) A közoktatásról szóló 1993. évi LVIX. törvény 2010. szeptember 1-jén hatályba lépő rendelkezései szerint:  Az általános iskolák kifutó rendszerben visszatérhetnek a szakrendszerű oktatáshoz. Ezért a a hatályos időponttól az 5. évfolyamon áttérünk a szakrendszerű tanításra, míg a 6. évfolyamán (az alapozó szakaszban) a rendelkezésre álló tanítási időkeret 20%-át nem szakrendszerű oktatásra fordítjuk.  A 6. évfolyamon a Bálint Márton Általános-, és Középiskolában az időkeret 20 %-át, heti 5 tanítási órát fordítunk nem szakrendszerű oktatásra.  Nem szakrendszerű oktatás keretében, heti 1-1 órában az alábbi tantárgyak tanítása során segítjük elő - megerősítő tevékenységként- az alapkészségek elsajátítását: informatika, vizuális kultúra (művészettörténet), technika, idegen nyelv valamint új tantárgyként tanulásmódszertan, mely mind a magyar, mind a matematika tantárgy kulcskompetenciáinak további fejlesztését, elmélyítését lehetővé teszi. Pedagógiai Program

42

2010. szeptember 1.

b)

c)

d)

e)

 Ugyanakkor kiemelt feladatunknak tekintjük, hogy a preferált fejlesztési feladatokat: a kommunikációs képességek fejlesztését, a szövegértés, olvasás kiemelt tanítását és a problémamegoldás hatékonyságának növelését valamennyi évfolyamon minden tantárgy és műveltségi terület tanulása és tanítása során lehetővé tegyük és minél magasabb szinten megvalósítsuk. Az általános iskolai alapképzésben (1-8. évfolyam) alapvetően az értékközvetítő és képességfejlesztő program tanterveit és óratervét a helyi körülményekhez igazítva adaptáljuk. A gimnáziumi tantervek zömében az értékközvetítő és képességfejlesztő program adaptációi, kiegészítve az OKI minősített idegen nyelvi tanterveivel. A 9-10. évfolyamra kidolgozott tantervek a nyelvi előkészítő miatt eltolva a 10-11. évfolyamokon, 11-12. évfolyamra kidolgozott tantervek A 12-13. évfolyamon alkalmazhatóak és együtt adják ki a teljes középiskolai tantervi egységet. A nyelvi előkészítő évfolyam beiktatása miatt a szakközépiskola közismereti tantárgyainak óraterve és tanterve 10-11. évfolyamon a szakmacsoportos orientációs tantervei, a 12-13. évfolyamon a szakmacsoport szakmai alapozó tantervei kerülnek bevezetésre. A szakképzési programot szakmacsoportonkénti bontásban a szakközépiskolai programhoz csatoltuk. Kidolgoztuk a modul beszámítások rendjét. A beszámításból hiányzó modulokat és a záróvizsgát a 14. évfolyam sikeres elvégzése után szervezzük meg.

Pedagógiai Program

43

2010. szeptember 1.

A helyi tantárgy- és óraterv: 1-8. általános iskola és a 4 évfolyamos gimnázium

Kötelező tantárgyak óraterve

Tantárgy

Évfolyam 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. ANYANYELV ÉS IRODALOM (11-12. Évfolyamon a tantárgyak fakultációban választhatók) 1 Magyar nyelv és 8 8 8 7 4 4 3 3 4 4 4 4 irodalom ÉLŐ IDEGEN NYELV (angol, német francia egy kötelezően választandó) 2 1. idegen nyelv 3 (b) 3 (b) 3 (b) 3 (b) 3 (b) 3 (b) 3 (b) 3 (b) 3 (b) 3 2. idegen nyelv 3 (b) 3 (b) 3 (b) 3 (b) MATEMATIKA (11-12. Évfolyamon a tantárgy fakultációban választható) 4 Matematika 4 4 4 3 4 3 3 3 3 3 3 3 EMBER ÉS TÁRSADALOM (11-12. Évfolyamon a tantárgyak fakultációban választhatók)    5 Osztályfőnöki 5 1 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 6 Etika / Filozófia 1 1 7 Társadalomismeret 0,5 0,5 1 0,5 8 Történelem 1,5 2 2 2 2 2 2,5 3 9 Hon- és népismeret EMBER ÉS TERMÉSZET (11-12. Évfolyamon a tantárgyak fakultációban választhatók) 10 Környezetismeret 1 1 1 2 11 Természetismeret 2 1,5 12 Biológia 1,5 1,5 1,5 2 2 13 Egészségtan 0,5 14 Fizika 1,5 1,5 1,5 2 2,5 15 Embertan 0,5 0,5 16 Kémia 1,5 1,5 2 2 FÖLDÜNK ÉS KÖRNYEZETÜNK (11-12. Évfolyamon a tantárgy fakultációban választható) 17 Földrajz 1 1,5 1,5 2 2 MŰVÉSZETEK (11-12. Évfolyamon a tantárgyak fakultációban választhatók) 18 Ének-zene 1 1 1,5 1 1 1 1 1 1 1 19 Tánc és dráma 1 20 Mozgókép és médiaism. 0,5 0,5 0,5 21 Rajz, KVK 1,5 1,5 1,5 1,5 1,5 1,5 1 0,5 1 1 22 Művészetek 1 1 INFORMATIKA (a könyv- és könyvtárhasználat évenkénti óraszámát a legalább 2 órás tárgyak 1-1 órával adják) 23 Informatika 1 (b) 1 (b) 1 (b) 1,5 b 1,5 b 2 (b) 24 Könyv- és könyvtárhasz(6) (6) (6) (6) (6) (4) (4) (4) (4) (4) nálat

ÉLETVITEL ÉS GYAKORLATI ISMERETEK (11-12. Évfolyamon a tantárgyak fakultációban választhatók) 25 Barkácsolás 1 (b) 1 (b) 1 (b) 26 Technika 1 (b) 1 (b) 1 (b) 1 (b) 1 (b) 28 Munka-, alkotás és 0,5 0,5 0,5 pályaismeret

TESTNEVELÉS ÉS SPORT 29 Testnevelés és sport 3 3 3 3 2,5 Kötelezően választható / Emelt szintű Érettségi tárgyak 27. 1. tantárgy 28. 2. tantárgy ÖSSZES ÓRÁK SZÁMA Óratervi órák száma 20 20 20 22,5 22,5

2,5

2,5

2,5

2

2

2

0,5

2

2 (b) 2 (b) 1,5 b 3 (b) 22,5

25

25

27,5

27,5

30

30

7. és 8. osztályban a magyar és a matematika tárgyakat 3 nívócsoportos bontásban tanítjuk. 5

 = az anyanyelv és irodalom keretében.

Pedagógiai Program

44

2010. szeptember 1.

5 évfolyamos gimnázium

Kötelező tantárgyak óraterve

Tantárgy

Évfolyam

ANYANYELV ÉS IRODALOM 1 Magyarnyelv és irodalom ÉLŐ IDEGEN NYELV 2 1. idegen nyelv 3 2. idegen nyelv MATEMATIKA 4 Matematika EMBER ÉS TÁRSADALOM 5 Osztályfőnöki 6 Filozófia 7 Társadalomismeret 8 Történelem 9 Emberismeret és etika EMBER ÉS TERMÉSZET 10 Biológia 11 Környezetvédelem 12 Fizika 13 Kémia FÖLDÜNK ÉS KÖRNYEZETÜNK 14 Földrajz MŰVÉSZETEK 15 Ének-zene 16 Tánc és dráma 17 Mozgókép és médiaismeret 18 Rajz, KVK 19 Művészetek INFORMATIKA 20 Informatika 21 Tanulás módszertan és könyv-

9.

10.

11.

12.

13.

2,5

4

4

4

4

12 (b)

5 (b) 5 (b) 5 (b) 5 (b) 3 (b) 3 (b) 3 (b) 3 (b)

2

3

3

3

3

1

1

1

0,5

2

2

1 2,5 1

0,5 1 0,5 3

1,5

2

1,5 2

2 2

2,5

2

2

1

1

2

2

1 1

4 (b) 1 (b)

tárhasználat

2 (b) (4)

0,5

1 0,5

1

1

0,5

0,5

2

2

1

(4)

ÉLETVITEL ÉS GYAKORLATI ISMERETEK 22 Technika 23 Munka-, alkotás és pályaismeret

TESTNEVELÉS ÉS SPORT 24 Testnevelés és sport

2

2

2

KÖTELEZŐEN VÁLASZTHATÓ / EMELT SZINTŰ ÉRETTSÉGI TÁRGYAK 25. 1. tantárgy 26. 2. tantárgy ÖSSZES ÓRÁK SZÁMA Óratervi órák száma Emeltszintű képzés órái

2 (b) 2 (b) 1,5 b 3 (b) 27,5

27,5 2

27,5 2

30 2

30 2

Megjegyzés: az emeltszintű képzés az 1. idegen nyelvi órákon angol és német nyelven folyik.

Pedagógiai Program

45

2010. szeptember 1.

Kötelező és szabadon választható tantárgyak óraterve (heti óraszámokkal) Tantárgy 1. ÉLŐ IDEGEN NYELV 1. Második nyelv 2. Első idegen nyelv 1 (b) 3. Japán 4. Latin MATEMATIKA 6. Sakk EMBER ÉS TÁRSADALOM 7. Embertan 8. Pszichológia 9. Pedagógia 10. Népismeret, néprajz 11. Honismeret 12 Képzőművészet-esztétika 14. Színházesztétika 16 Helytörténet MŰVÉSZETEK 17. Ének, kórus 1 18. Néptánc 1 (b)  19. Drámajáték 20. Bábozás 1(b) 21 Virágrendezés 1 22. Vizuális kultúra 0,5 23. Művészettörténet 24. Mozgóképkultúra és médiaismeret

Évfolyam 2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

9.

2 (b) 2 (b) 2 (b) 2 (b) 2 (b) 2 (b) 2 (b) 2 (b) 2 (b) 3 (b) 3 (b) 3 (b) 3 (b) 3 (b) 2 (b) 2 (b) 2 (b) 1 (b)

11.

12.

2 (b) 2 (b) 3 (b) 2 (b)

2 (b) 2 (b) 3 (b) 2 (b)

2 (b) 2 (b) 3 (b) 2 (b)

1

1 2 2

2 2

2 2

0,5 1 (b) 1 (b) 1 (b) 1 (b) 1 (b) 1-2(b) 1-2(b) 1

1

10.

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1 1 1 1 1 1 1 1 1 0,5 0,5 1 (b) 0,5 1 (b) 1 (b) 1 (b) 1 (b) 1 (b) 1 (b) 1 (b) 2 (b) 2 (b)   1 (b) 1 (b) 1 (b) 1 (b) 1 (b) 1 (b) 1 (b) 1 1 1 1 1 1 1 1 1 2 2 0,5 0,5 0,5 2 2 (18) (18) 1 (b) 1 (b) 2 (b) 2 (b)

INFORMATIKA 25 Informatika 26. Tanulás módszertan TESTNEVELÉS ÉS SPORT 27 Testnevelés és sport 0,5 0,5 0,5 0,5 28. Szabadidő 9 9 9 9 ISKOLAOTTHONOS FOGLALKOZÁSOK 30 Anyanyelv 2 1 1,5 1,5 31 Matematika 1 1 1 1,5 32 Kompenzálás 1 (b) 2(b) 2(b) 2(b) KÖTELEZŐEN VÁLASZTHATÓ ÓRÁK SZÁMA Iskolaotthonos órák 17 17 17 14,5 Óratervi órák száma 20 20 20 22,5 2 2 2 2 Választható órák száma Kötelező órák száma 37 37 37 37 22 22 22 24,5 Maximális tanulói óra

1 (b) 1 (b) 1 (b) 1 (b)

2 (b) 2 (b)

2

2

2

2

2

2

2

2

12 22,5 6 34,5 24,5

12 22,5 6 34,5 24,5

12 25 8 37 29

25 8 25 29

12 27,5 14 37,5 31,5

27,5 14 27,5 31,5

30 18 30 34

30 18 30 34

Megjegyzés: Az 1-3 évfolyamon az első idegen nyelv és a kompenzálás egymással bontva. A kötelező órák félkövérre szedve! (1-4 évfolyam: iskolaotthonos órái) Valamennyi kötelező tantárgy készség és képességfejlesztő fakultációra választható. Emelt szintű képzés magyar és matematika tárgyakból bontott.

Pedagógiai Program

46

2010. szeptember 1.

5+(1-2 )évfolyamos szakközépiskola

Kötelező tantárgyak óraterve

Tantárgy

Informatika szakmacsoport Vendéglátás-turizmus szakmacsoport 10. 11. 12. 13. 1/14. 2/15. 10. 11. 12. 13. 1/14. 2/15. ANYANYELV ÉS IRODALOM (11-12. Évfolyamon a tantárgyak fakultációban választhatók) 1.. Magyar nyelv és 3,5 3,5 4 4 3,5 3,5 4 4 irodalom ÉLŐ IDEGEN NYELV (angol, német francia egy kötelezően választandó) 2. 1. idegen nyelv 3 (b) 3 (b) 4 (b) 4 (b) 5 (b) 5 (b) 3 (b) 3 (b) 4 (b) 4 (b) 5 (b) 5 (b) 3. 2. idegen nyelv* 3 (b) 3 (b) 3 (b) 3 (b) 3 (b) 3 (b) 3 (b) 3 (b) 3 (b) 3 (b) 3 (b) 3 (b) MATEMATIKA (11-12. Évfolyamon a tantárgy fakultációban választható) 4. Matematika 3 3 3 3 3 3 3 3 EMBER ÉS TÁRSADALOM(11-12. Évfolyamon a tantárgyak fakultációban választhatók) 5. Osztályfőnöki óra 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 Társadalomismeret 6. 1 1 7. Történelem 2 2 2 3 2 2 2 3 EMBER ÉS TERMÉSZET (11-12. Évfolyamon a tantárgyak fakultációban választhatók) Biológia és egészségtan 8. 3 3 9. Fizika 3 2 2 3 10. Kémia 3 3 FÖLDÜNK ÉS KÖRNYEZETÜNK(11-12. Évfolyamon a tantárgy fakultációban választható) 11. Földrajz 3 3 2 2 MŰVÉSZETEK(11-12. Évfolyamon a tantárgyak fakultációban választhatók) 12. Ének-zene 1 1 1 1 13. Rajz, KVK 1 1 1 1 INFORMATIKA (a könyv- és könyvtárhasználat évenkénti óraszámát a legalább 2 órás tárgyak 1-1 órával adják) 14. Informatika 1(b) 1 (b) 1(b) 1 (b) 15. Könyv- és könyvtárhasz(4) (4) (4) (4) (4) (4) (4) (4) nálat

ÉLETVITEL ÉS GYAKORLATI ISMERETEK (11-12. Évfolyamon a tantárgyak fakultációban választhatók) 16. Munka-, alkotás és 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 pályaismeret

TESTNEVELÉS ÉS SPORT 17. Testnevelés és sport 2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

0,5

2

KÖTELEZŐEN VÁLASZTHATÓ / EMELT SZINTŰ ÉRETTSÉGI TÁRGYAK 18. 1. tantárgy 19. 2. tantárgy ÖSSZES ÓRÁK SZÁMA Óratervi órák száma 22,5

2 (b) 2 (b) 2 (b) 2 (b) 22,5

24

2 (b) 2 (b) 2 (b) 2 (b)

24

8

8

22,5

22,5

24

24

8

8

*2. idegen nyelv a választható órakeret terhére vagy szakkörként indítható A 9. osztályban a nyelvi előkészítő szakközépiskola programja és óraterve teljesen azonos az 5 évfolyamos gimnázium 9. osztályának anyagával. A szakközépiskola további évfolyamainak számozását korrigálni szükséges úgy, hogy a számozás a törvényi előírások szerint folyamatos legyen. A felfutó időszakban - a hagyományokat is figyelembe véve - a mindenkori „a” osztály az 5 évfolyamos gimnázium, a „’b” osztály az 5 évfolyamos szakközépiskola, 2006-2007-es tanévben a „c” osztály a 4 évfolyamos szakközépiskola. A további években a szakközépiskola 10. évfolyma anyaga és óratrve a korábbi 9. évfolyam, a 11. évfolyama a korábbi 10. évfolyam és így tovább a 13. évfolyama a korábbi 12. évfolyammal azonos. A tanulók programja ezáltal egy év eltolással megegyezik a 4 évfolyamos szakközépiskola anyagával. és óratervével. Az ilyen módon haladó tanulók a 13. évfolyam végén tesznek érettségi vizsgát. Ennek megfelelően 2009-ben átszámozásra kerül majd a szakképző osztályok jelzése is 1/14 és 2/15 re.

Pedagógiai Program

47

2010. szeptember 1.

A 2006-2007-es tanévtől felvett 9. osztályban nyelvi előkészítő, majd 4 évfolyamos szakközépiskolai osztály új osztály teljes programja 1. A gimnáziumi 9. osztály nyelvi előkészítő programjának és óratervének egy az egyben történő átvételét és bevezetését írjuk elő. 2. A 9. évfolyamon a tanulók a teljes ECDL programot megvalósítják. A 10. és a 11. osztályban a szakközépiskola informatika óráin (1-1 óra/hét) kétféle program valósuljon meg: egyrészt az informatikusok részére kerüljön bevezetésre az algoritmusok és a programozás alapjai tanítási modul; másrészt az idegenforgalom- vendéglátás szakmacsoport tagjainak a számlázó program kezelését és az üzleti levelezést vezetjük be. 3. A 10. évfolyamon az információkezelés (gépírás) tanulása a 11. évfolyamról áthozott 1 órával tömbösíthető, ezáltal heti 2 óra/hét átcsoportosítással a tananyag óraszáma nem változik és elsajátíthatóság továbbra is biztosítható. A teljes középiskola informatikai tananyagot a 9. évfolyamon valósítjuk meg és ECDL vizsgákkal zárjuk. 4. A nyelvi előkészítő évfolyamon a tanulásmódszertan tantervi követelményeit a tanulók már feldolgozták, ezért a 10. osztályban célszerű lenne ezen órák terhére az első idegen nyelv óraszámát 2 órával megemelni. Ez biztosítja, hogy a két nyelvi előkészítős osztály nyelvi órái azonos óraszámban legyenek, így továbbra is együttes bontással szervezhetőek. A 11. évfolyamon az információkezelés óraszámát használhatjuk az idegen nyelvi órák kiegészítésére, míg a további évfolyamokon 1-1 választható órával biztosítjuk a szükséges óraszámokat. 5. A nyelvi előkészítővel induló szakközépiskolai osztály további tantárgyai és óraterve a 4 évfolyamos szakmacsoportos óratervekkel és tananyagokkal azonos lesz. Szakmai orientáció kötelező tantárgyak óraterve (heti óraszámokkal) Tantárgy 9. VENDÉGLÁTÁS-TURIZMUS SZAKMACSOPORT 1. Gazdasági környezetünk 2. Vend.ism. és turizmus 3. Komunikáció 4. Ételkészítési ismeretek 5. Marketing 6. Szállodai ismeretek 7. Információ-kezelés 8. Első idegen nyelv KÖTELEZŐ SZAKMAI ÓRÁK SZÁMA Szakmai órák száma SZÁMÍTÁSTECHNIKA-INFORMATIKA SZAKMACSOPORT 1. Gazdasági környezetünk 2. Információ-kezelés 3. Komunikáció 4. Első idegen nyelv Számítógép programozás 5. 6. Információs technológia 7. Inf. techn. gyakorlat Számítástechnika gyakorlat 8. KÖTELEZŐ SZAKMAI ÓRÁK SZÁMA Szakmai órák száma 1

Szakmai orientáció és alapozás a szakmacsoportokban 10. 11. 12. 13. 1/14. 2/15. 1

1 2(b)

2(b)

2(b) 2 2

2(b) 2 2

8

8

2(b) 1 2(b) 3(b)

2(b)

8

8

2

2(b) 2(b)

2(b)

5

5

1 2(b)

1

2(b)

5

22

22

22

22

2 2(b)

5

2(b) 4(b)

. Az 1/14-2/15. évfolyamon a tantárgyak az NSZFI központi programjai és az új OKJ előírásai szerint szervezendők.

Pedagógiai Program

48

2010. szeptember 1.

4.1.2. Az előírt tananyag és követelményei A helyi tantervben rögzített egyes tantárgyak tananyagai és követelményei - terjedelmüknél fogva - a pedagógiai program függelékében szereplő dokumentumok. Iskolánk a NAT 2003 (243/2003.(XII.17.) Korm. rendelet) alapján átdogozott általános iskolai KÉK, a gimnáziumi és szakközépiskolai OM kerettanterveket és óraterveket adaptálja, amelyek az Országos Köznevelési Tanács (OKNT) javaslatára az oktatási miniszter kerettantervvé nyilvánított. Ezek a tantervek és óratervek megfelelnek az óraszám-csökkentési előírásoknak is (10/2003. (IV.28.) OM). Valamennyi eredeti tanterv megtalálható az OM és az Országos Közoktatási Intézet számítógépes tantervi adatbázisában. Részletesebb, a felhasználók szempontjából kezelhetőbb változata pedig nyomtatásban is hozzáférhető. A. Érettségi vizsgára történő felkészítés 1. Az iskolánkban az egységes érettségi szellemének megfelelően mindkét középiskolai tagozatunk számára a (100/1997.(VI.13.) Korm. rendelet az érettségi vizsga vizsgaszabályzatáról és a 40/2002.(V.24.) OM rendelet az érettségi vizsga részletes követelményei )számú rendeletekben közétett középszintű érettségi témaköröket bővítés nélkül elfogadjuk intézményi témaköröknek is. 2. Az emelt szintű érettségire iskolánk a kötelező tárgyak mellett az alábbi tantárgyak felkészítését vállalja: fizika, földrajz, biológia, kémia, informatika; szakmai tárgyakból: idegenforgalom-vendéglátás alapismeretek, informatika alapismeretek. 3. A 11-12. évfolyamon a tanulók az emelt és közép szintű érettségire felkészítő foglalkozásokon vesznek részt. Valamennyi középiskolai tanuló legalább két felvételi és/vagy érettségi tantárgyat kötelezően választ, megjelölve a felkészítés szintjét. Mindkét foglalkozást csoportbontásban, heti 1,5-3 órában szervezzük meg. Első idegen nyelvből a gimnáziumban fakultáció nem engedélyezhető,ha a képzés emeltszinten valósul meg. A szakközépiskolai osztályainkban a csak közép szintű érettségi vizsgára történő felkészülés esetén, elegendő az egyik választható tárgyat választani, mert a másik kötelezően választható lehet szakmai alapozó tantárgy is. Az iskolánkban a szakkörök és csoportbontások minimális létszáma 8 fő. Az idegen nyelvi emeltszintű képzés a gimnáziumi osztály tanulói számára a 9-13. évfolyamon úgy valósítható meg, hogy a minimális heti óraszám 5 óra/hét legyen. Célszerű az osztály valamennyi tanulójára kiterjeszteni a képzést úgy, hogy mindenki a hozott nyelvet tanulja emelt szinten. Az emeltszintű érettségire való felkészítést a nyelvi előkészítő évfolyam következményeként is előírja a jogszabály, ennek a legegyszerűbb megfelelés szintén az emeltszintű képzés lehet. A Nemzeti Tankönyvkiadó élő (első) idegen nyelv tanterevének B típusát alkalmazzuk (heti 6 óra, melyből kötelező óra 3,5-4, választható óra 2,5-2). A 11-12. évfolyamon az ÉKP angol tantervét használjuk, amely az angol kultúra tanítással és országismerettel bővítve készült. Ezeken az évfolyamokon az angol nyelvre a kötelező órák terhére heti 5 óra, a fakultációs órakeretből további 3 óra választható. Az általános iskolában, a 4 és 6 évfolyamos gimnáziumban alaptantervként a Fazekas Mihály Gyakorló Gimnázium tanárai által kidolgozott „Angol 3-12.” elnevezésű tantervet használjuk. A 6 évfolyamos gimnáziumban a magasabb óraszám lehetővé teszi ezen tantervnek az ÉKP angol kultúra tanítással és országismerettel való kiegészítését. A szakközépiskola szakmai specifikációs szakaszának tantervei és programja a tanulók választásának megfelelően történik, az érvényes OKJ programok tematikájának és vizsgakövetelményeinek előírásai szerint. A lehetséges szakmai kimenetek OKJ programjait és követelményeit a szakképzési tantervekhez mellékeltük.

Pedagógiai Program

49

2010. szeptember 1.

B. A KÉK tantárgyi tantervei az alábbi elemeket tartalmazzák: a) A célkitűzések a személyiségdimenziók mentén veszik számba az adott tantárgy keretében fejlesztendő szükségleteket, attitűdöket, képességeket, alakítandó énkép- és világképelemeket. b) A tematikus tananyag taxonomizált ismeretrendszert tartalmaz. A valóság, a kultúra, az érték világából kiválasztott tanulási-tanítási követelményekké tett ismereteket írja le. c) A tanulási program a tanulók által elvégzendő tevékenységeket rögzíti. d) A teljesítmények azok a tantervi követelmények, amelyeket a tanulóknak kell produkálniuk ahhoz, hogy az adott évfolyam végén megfelelt (elégséges), illetve kiváló (jeles) teljesítményminősítést (osztályzatot) szerezzenek. Az egyes tantervi részek kölcsönösen megfeleltethetőek egymással. Azaz valamennyi témához (lásd: tematikus tananyag) tanulói tevékenységek (lásd: tanulási program) kapcsolódnak, illetve valamennyi témához és tevékenységhez teljesítmény-követelmények rendelődnek. A fentieken túl az egyes tantervek tartalmazzák az adott tantárgy tanulásához-tanításához javasolt heti óraszámot, ajánlott taneszközöket és tanítási segédleteket. A Nemzeti Alaptanterv részletes követelményeinek struktúrájától annyiban tér el a KÉK részletes tanterve, hogy a tananyag helyett tematikus tananyagot rögzít, fejlesztési követelmények (kompetenciák, képességek) helyett a tanulók tanulási tevékenységeit írja le a tanulási programban, továbbá a minimális teljesítmények mellett megadja a jeles teljesítményeket is. A KÉK részletes tanterve tanulási programjának kidolgozását a program tanulószemlélete indokolta. A tanuló tevékenységeit feltétlenül szükséges rögzíteni, hiszen azok eredményes művelésének kimeneteként jelentkezhet a mérhető, regisztrálható teljesítmény. Feltehetően e részletes tantervet a tanulók is kézbe veszik (hiszen deklarált joguk, hogy tájékozódjanak, beavatottá váljanak a tanulásuk tárgyát meghatározó dokumentumokba), ezért fontos, hogy saját tanulási tevékenységeikkel és lehetséges teljesítményeikkel szembesülni tudjanak a tanterv révén. 4.1.3. A tankönyvek, segédkönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei A helyi tantervben a tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának alapelveként rögzíthetjük, hogy az NAT-konform legyen. Azon tantárgyakból, illetve évfolyamokon, ahol nem áll rendelkezésre versenyképes ÉKP, vagy KÉK taneszköz, a következő elveket kívánjuk követni:  A taneszköz feleljen meg az életkori sajátosságoknak;  A taneszköz képezze le a helyi program tananyag követelményeit;  Illeszkedjen a taneszköz a helyi program nevelési és fejlesztési céljaihoz;  Évenkénti felépülő jellegű teljes értékű tankönyvsorozat legyen;  Árarányosan ne terhelje túl a szülők anyagi teherbíró képességét; Minden egyes tantárgyi tantervhez pedagógiai segédletek és az adott tantárgy tanulását segítő – zömmel a tantervhez kifejlesztett – taneszközök tartoznak. A tantárgyi tanterveken túl minden egyes tantárgyhoz négyféle pedagógiai segédletet rendeltünk. Ezek az alábbiak: a) tanítási program (vagy tantárgyi útmutató) b) feladatgyűjtemény c) időterv (tanmenet) d) mérőlap és értékelési útmutató

Pedagógiai Program

50

2010. szeptember 1.

a) A tanítási program az adott tantárgy (adott évfolyamon történő) tanításához, a tanulás segítéséhez szükséges pedagógustudást írja le. b) A feladatgyűjtemény feladatai, feladattípusai a differenciált tanulásirányításhoz adnak segítséget tantárgyanként (évfolyamonként). Használatuk megkönnyíti az egyes foglalkozásokra, órákra történő felkészülést. A feladatok leképezik a részletes tanterv tananyagait, és lehetőséget kínálnak az egyes tevékenységek és ismeretek minél változatosabb gyakoroltatásához. c) Az időterv (tanmenet) az egyes tevékenységek és ismeretek tanulásának, gyakorlásának időbeni tervezéséhez nyújt segítséget tantárgyanként (évfolyamonként). a) A mérőlap az egyes tantervi témákon belüli ismeretek és tevékenységek tudásának, a tudás mélységének ellenőrzését segíti tantárgyanként (évfolyamonként). A mérőlap feldolgozását értékelési útmutató segíti.

Pedagógiai Program

51

2010. szeptember 1.

4.2.

AZ ISKOLA MAGASABB ÉVFOLYAMÁRA LÉPÉS FELTÉTELEI

Az értékelés az általános iskola 1-4. évfolyamán A közoktatásról szóló 1993. évi LVIX. törvény 2010. szeptember 1-jén hatályba lépő rendelkezése előírja, hogy az első évfolyamon félévkor és év végén, a második évfolyamon félévkor szöveges minősítéssel kell kifejezni, hogy kiválóan, jól vagy csak megfelelt az elvárásoknak, esetleg felzárkóztatásra szorul. Ez utóbbi esetben a szülő bevonásával értékelni kell a tanuló teljesítményét, fel kell tárni a tanuló fejlődését, haladását akadályozó tényezőket. Minderről, s arról, hogy a felzárkóztatásra milyen segítséget nyújt az iskola, tájékoztatást kell adni. A törvény 71. § (1) bekezdés szerint a tanuló az iskola magasabb évfolyamába akkor léphez, ha az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. A tanuló az első évfolyam végén csak abban az esetben utasítható évfolyamismétlésre, ha a tanulmányi követelményeket az iskolából való igazolt és igazolatlan mulasztás miatt nem tudta teljesíteni. A tanuló részére engedélyezhető az iskola évfolyamának megismétlése 1-4. osztályban, abban az esetben is, ha egyébként felsőbb évfolyamba léphetne, ha a szülő kéri az adott év ismétlését. A szöveges értékelés az általános iskola kezdő szakaszában A pedagógiai értékelés lényege a viszonyítás, - viszonyítás a követelményekhez, a tanuló korábbi teljesítményeihez, a társakhoz. Az értékelés információkat ad a célok megvalósulásának mértékéről és szintjéről. Az értékelést olyan folyamatnak is tekinthetjük, amelyben összefüggéseket keresünk a célok, a folyamat és az adott aktuális állapot között. Az értékelés funkciója az is, hogy tudatosítsa a tanulókban, hogy a tanulás célja saját személyiségük fejlesztése, tudásuk gyarapítása. Az értékelést a tanítási órán és azon kívül az alábbi módokon fejezzük ki: - metakommunikációs jelzésekkel, - szóbeli vagy írásbeli véleménnyel, - százalékértékkel, - osztályzattal, - a felsoroltak kombinációival.

Az értékelés funkciói: Diagnosztikus, prognosztikai, korrekciós funkció, amely fontos információkat ad a pedagógusnak a helyzetelemzéshez, a csoport és az egyén tanulási folyamatának tervezéséhez. Formatív, fejlesztő, szabályozó funkció, amely a tanulás folyamatához, annak korrekciójához ad segítséget pedagógusnak, szülőnek, diáknak. Szummatív funkció, megerősítés, visszacsatolás, szelekció, amely egy-egy tanítási-tanulási periódus végén regisztrálja az eredményeket a pedagógusnak, szülőnek, tanulónak ad információkat.

Pedagógiai Program

52

2010. szeptember 1.

A szöveges értékelés koncepciójának elvi kiindulópontjai: 1. 2. 3. 4. 5.

Az értékelés a gyerekekért, s elsősorban a gyerekeknek szóljon. Alakítsa a helyesen értékelést, segítse a reális önismeretet. Nyitott legyen, amely nem ítéletet alkot, hanem tükröt tart. A gyerek lehessen aktív részese a saját fejlődésének. A szülő és a pedagógus közösen gondolkodhasson a gyermek fejlődéséről.

Értékelés gyakorlata az 1-4. évfolyamokon: Az első évfolyam végén a tanulókat az eddig alkalmazott telepíthető számítógépes programmal szövegesen értékeljük. Az első és második évfolyam első félévében az Osztályozási naplóban és a Tájékoztató füzetben megtalálható „értékelő mondatok” aláhúzásával értékeljük a diákokat. A második, harmadik és negyedik évfolyamon az értékközvetítő- és képességfejlesztő programhoz a Képes vagyok rá!” című kiadványban kidolgozott szintezett követelményrendszer alkalmazása az irányadó. A szintezett követelményrendszert a szülőkkel és diákokkal meg kell ismertetni és biztosítani kell azt, hogy a szülők és diákok önállóan is tájékozódhassanak a „Képes vagyok rá!” című kiadványban. A könyvtárban és az osztályban el kell helyezni egyegy példányt. Ettől a követelményrendszertől az értékelés során kis mértékben el lehet térni abban az esetben, ha a felzárkózatásra szorul, szakértői véleménnyel rendelkezik vagy egyéni fejlesztési terv alapján értékeljük. Az iskola további évfolyamain a magasabb osztályba lépésének feltétele a helyi tantervben rögzített tantárgyak követelményeinek legalább minimum (elégséges minősítésű osztályzat) szintű teljesítése. Az intézmény 2-14. évfolyamain ötfokozatú skála szerinti [elégtelen (1), elégséges (2), közepes (3), jó (4), jeles (5)] osztályzatot kapnak félévkor és évvégén a tanulók a tanult tantárgyakból. Az év végi osztályzatok esetében legfeljebb két elégtelen érdemjegy esetén a tanuló augusztusban javítóvizsgát tehet. Három vagy több tárgyból kapott év végi elégtelen osztályzat esetén: a) a tanköteles korú tanuló az adott osztályt ismételni köteles b) nem tanköteles korú tanuló az adott osztályt megismételheti. c) a tanuló (szülő) kérésére, osztályfőnöki és szaktanári javaslat alapján a tantestület egyedi döntéssel még ilyen esetben is javítóvizsgát engedélyezhet, ha továbbhaladási feltételre esélyt lát, vagy bármely máspedagógiai, pszichológiai oka van. A döntést a tantestület átruházhatja a tagozaton, vagy az osztályban tanítók team-jére. Magasabb évfolyamba történő lépés további lehetősége a tanév végi osztályzat megszerzése osztályozóvizsgán. Különleges továbbhaladási eset, ha a tanuló a tanulmányi idő lerövidítésével (osztályugrással) egy tanév alatt két osztályt lép előre osztályozóvizsga letételével. Osztályozó vizsgát köteles tenni az a tanuló: a) akit az iskola igazgatója felmentett a tanórai foglalkozások látogatása alól; b) akinek az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tárgyból a tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse; c) aki egy tanévben 250 óránál többet mulasztott;

Pedagógiai Program

53

2010. szeptember 1.

d) aki előrehozott érettségire jelentkezik úgy, hogy a vizsga kezdetére érvényes zárójegye legyen. e) aki a tanévben magántanuló volt. Iskolánkban az osztályozó vizsgák tantárgyai: 1-4. évfolyam: anyanyelv és irodalom, matematika, természetismeret, embertan 5-6. évfolyam: anyanyelv és irodalom, matematika, természetismeret, történelem, idegen nyelv; 7-8. évfolyam: anyanyelv és irodalom, matematika, történelem, idegen nyelv, földrajz, fizika, biológia, kémia; 9-12. évfolyam: anyanyelv és irodalom, matematika, történelem, idegen nyelv, földrajz, fizika, biológia, kémia; választható és szakmai alapozó tárgyak.

Pedagógiai Program

54

2010. szeptember 1.

4.3.

AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK FORMÁI, KÖVETELMÉNYEI, A TANULÓ TUDÁSÁNAK ÉRTÉKELÉSE ÉS MINŐSÍTÉSE MILYEN MÓDON TÖRTÉNIK.

Mind az ellenőrzés, mind az értékelés a pedagógus munka jellegű tevékenysége. Az ellenőrzés során a pedagógus az általa indított bármely tanulási folyamatról információkat (leginkább adatokat, de ezek mellett benyomásokat, hangulatokat stb.) gyűjt, elemez, dolgoz föl, s dönt arról, hogy ezeket értékeli-e. Kommunikációs szempontból az ellenőrzés öncímzettje a pedagógus, alanya a gyerek, tárgya a gyerek tantárgyi és nem tantárgyi teljesítményének, magatartásának, érzelmi életének egy-egy megnyilvánulása. Az értékelés címzettje viszont a tanuló, akinek az értékelés eredményét, az értékletet tudomásul kell vennie, fel kell dolgoznia, be kell építenie énképébe. Az értékelés ugyanis mindig minősít, a minősítés pedig a tanuló teljesítményének a visszacsatolása a tanuló számára: megerősítése abban, hogy egy tanulási folyamatban éppen hol tart. A pedagógus értékelő, minősítő tevékenysége során értékeket vagy nemértékeket állapít meg a tanulók tudásáról, szorgalmáról, magatartásáról. Az értékelés és osztályozás azonos fogalomkörbe tartozik, mivel mindkettő valamilyen minősítést fejez ki. Az osztályozás a tanulási célok (követelmények) egybevetése a tanuló összteljesítményével, rangskála segítségével. Az osztályozás az értékelés alapvetően fontos formája: érdemjegyekkel, osztályzatokkal való értékelés. Az értékelésnek két fajtája van: a formatív és szummatív értékelés. A formatív (formáló-segítő) értékelés-alakító, a folyamatba beiktatott, a tanuló számára pontos eligazítást nyújtó, a szummatív (lezáró-összegező) értékelés viszont a nagyobb egységek végén megejtett minősítés. A formatív értékelés lehet érdemjeggyel és nem érdemjeggyel kifejezett. A tanulók objektív és igazságos osztályozása érdekében szintezett követelményrendszert dolgoztunk ki, ezt nem csak a pedagógusok, hanem a szülők és a tanulók is ismerik. Az első, a második és a harmadik osztály számára a követelményeket a jeles (5), a jó (4), a közepes (3) és az elégséges (2) szinteknek megfelelően a Képes vagyok rá! című taneszközben fogalmaztuk meg. (Képes vagyok rá! 1. 2., 3. Szerk.: Kiss Éva 1984.) A további évfolyamok tanulói és azok szülei a tanterveinkben tekinthetik meg az előírt követelményeket, illetve a tanterv minimum- és jeles követelményszintje alapján az adott szaktanár dolgozza ki a szintezett követelményrendszert, és teszi hozzáférhetővé a tanulók és szüleik számára. Azon tevékenységek követelményeit, amelyeket kizárólag csak a képességfejlesztő programban tanítunk, három értékelési szinten fogalmaztuk meg: kiváló, jó és megfelelt. E szintekhez érdemjegy nem párosul, azaz csak értékeljük, de nem osztályozzuk a tanulóknak e tevékenységekben elért teljesítményét. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei 1. Egyéni fejlesztésre alkalmas feladatok adása 2. Önművelési feladatok, önművelési képességeket fejlesztő feladatok adása 3. A házi feladatok ne a fegyelmezés eszközei legyenek 4. A házi feladat ne a tanulók önhibáján kívül elmulasztott tanórai tevékenységek pótlása legyen 5. A gyakorlást, a bevésést, a képességfejlesztést szolgálja 6. Alkalmas legyen önművelési technikák gyakoroltatására 7. A tanulási képességek fejlesztését szolgálja (emlékezet, koncentráló képesség, gondolkodási műveletek) 8. A házi feladat az önállóságra nevelést, a felelősségtudat a munkavégzés pontosságának kialakítását szolgálja Pedagógiai Program

55

2010. szeptember 1.

A tanulószobai foglalkozások szervezésének elvei 1. A házi feladatok elvégzésének színtere legyen 2. A tanulási képességek fejlesztését szolgálja (memória, gondolkodási műveletek, koncentráló képesség stb.) 3. Az írásbeli, szóbeli feladatok elvégzésének logikus lépéseit gyakoroltassa 4. A pihenés és a rekreáció helyes arányú színtere is legyen 5. A helyes tanulási szokások kialakítását, megerősítését szolgálja 6. Célja legyen a tanuláshoz és tudáshoz való viszonyulás javítása Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának korlátai „Kisiskolás korban a tanulási képesség az érdeklődés, a kíváncsiság és a kompetenciára törekvés által motivált közös és egyéni tanulási tevékenységek keretében: problémahelyzetek megoldásával, kreativitást igénylő érdekes feladatokkal, a már megszerzett tudás szüntelen mozgósításával, új helyzetekben való felhasználásával fejleszthető leginkább. Az önálló tanulás képességének megalapozásához az olvasás-szövegértés fejlődésének függvényében néhány elemi tanulási technika tapasztalati megismerése és többszöri kipróbálása, valamint alapvető tanulási szokások (pl. tanulási sorrend, időtervezés, könyvtárhasználat, szöveghasználat, önellenőrzés, hibajavítás) alakításának megindítása is hozzá tartozik.” (Kerettanterv az alapfokú nevelés-oktatás bevezető és kezdő szakaszára (1-4. évfolyam), OM, Budapest, 2003.) A kezdő tagozaton hét közben és hétvégén is adható házi feladat, de az osztályban tanító team-nek egyeztetnie kell a naponta feladott anyagok mennyiségét. Hétköznap az írásbeli és szóbeli feladatok elkészítésére fordított idő nem haladhatja meg az egy órát. Hétvégén ez az idő esetenként egy-két óra is lehet. Az évközi szünetekben inkább önművelési feladatok (kötelező olvasmányok elolvasása, feldolgozása stb.), a lemaradó tanulók esetében a felzárkózást szolgáló gyakorló anyag kijelölése célszerű. Hosszabb memoriter tanulására vagy több oldalas, fogalmazás, elemzés elkészítésére (pl. 10-15 versszakos vers) biztosítsunk legalább 2-5 napot. Az átvezető és a középiskolai tagozaton hét közben és hétvégén is adható házi feladat, de az egy napra eső átlagos tanulási idő ne haladja meg a három órát. A házi feladatok kiválasztása során kiemelt fejlesztési szempontok: „Az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak elsajátíttatása, gyakoroltatása főleg a következőket foglalja magában: az előzetes tudás és tapasztalatok mozgósítása; az egyénre szabott tanulási módszerek, eljárások kiépítése; a csoportos tanulás módszerei, a kooperatív csoportmunka; az emlékezet erősítése, a célszerű rögzítési módszerek kialakítása; a gondolkodási kultúra művelése; az önművelés igényének és szokásának kibontakoztatása; az élethosszig tartó tanulás eszközeinek megismerése, módszereinek elsajátítása; az alapkészségek kialakítása (az értő olvasás, az íráskészség, a számfogalom fejlesztése). Gondosan kutassa fel és válassza meg a fejlesztés tárgyi-cselekvéses, szemléletes-képi és elvont-verbális útjait, és ruházza fel azokat életszerű tartalommal. Törekedjen a gondolkodási képességek, elsősorban a rendszerezés, a valós vagy szimulált kísérleteken alapuló tapasztalás és kombináció, a következtetés és a problémamegoldás fejlesztésére, különös tekintettel az analízis, szintézis, összehasonlítás, általánosítás és konkretizálás erősítésére, a mindennapokban történő felhasználására.” (Kerettanterv az alapfokú nevelés-oktatás alapozó és fejlesztő szakaszára (5-8. évfolyam), OM, Budapest, 2003.)

Pedagógiai Program

56

2010. szeptember 1.

Az osztályban tanító team-ek alkalmanként elemezzék a tanulók napi/heti terhelését. Hétvégére és a tanítási szünetekre adható házi feladat. A nyári, őszi, téli és tavaszi szünetekre időigényesebb feladatok (kötelező olvasmányok elolvasása, feldolgozása, évfolyamdolgozatok készítése, önálló ismeretszerzési feladatok stb.), a lemaradó tanulók esetében a felzárkózást szolgáló gyakorló anyag kijelölése célszerű 4.3.1. A leggyakrabban alkalmazott formatív értékelés típusai: szóbeli számonkérés tudásmérés teljesítménymérés teljesítményzsűrizés rögzített válaszadást tételező feladat ellenőrzése: írásos vagy egyéb tevékenységgel (összekötés, aláhúzás, bekeretezés, megjelölés, sorszámozás, kiszínezés, berajzolás stb.) rögzített válaszadás. 4.3.1.2.1. tudásmérés 4.3.1.2.2. teljesítménymérés 4.3.1.2.3. projektfeladatok értékelése 4.3.1.1. 4.3.1.1.1. 4.3.1.1.2. 4.3.1.1.3. 4.3.1.2.

4.3.2. A szummatív értékelés A szummatív (év végi) osztályzatok megállapításához szükséges, hogy a pedagógus minden tanulónál ugyanazt az objektív eljárást alkalmazza, ezért a Guilford-féle súlyozási eljárást alkalmazzuk. A szummatív méréshez használt tantárgytesztek: 4.3.2.1. a tanár által készített mérőeszköz 4.3.2.2. standardizált mérőeszköz 4.3.2.3. a tudásszintmérő tesztek 4.3.2.3.1. feleletválasztó tesztek 4.3.2.3.2. feleletalkotó tesztek 4.3.2.3.3. képesség-jellegű tudás mérésére alkalmas feladatok 4.3.2.4. a szummatív értékelés történhet vizsgáztatással 4.3.2.4.1.szóbeli vizsga 4.3.2.4.2.írásbeli vizsga

Pedagógiai Program

57

2010. szeptember 1.

4.4

A TANULÓK TANULMÁNYI MUNKÁJÁNAK, MAGATARTÁSÁNAK ÉS SZORGALMÁNAK ELLENŐRZÉSE ÉS ÉRTÉKELÉSE

Az iskola a nevelő és oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi munkájának folyamatos ellenőrzését és értékelését. Az előírt követelmények teljesítését az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelően a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrzik. Az ellenőrzés kiterjedhet a régebben tanult tananyaghoz kapcsolódó követelményekre is. Az elméleti jellegű tantárgyak ellenőrzésénél, értékelésénél:  az l.-14. évfolyamon a félév és az év végén a tanulók a követelmények teljesítéséről átfogó írásbeli dolgozatban is tanúbizonyságot tesznek;  a tanulók munkáját egy-egy témakörön belül szóban és írásban is ellenőrzik;  az egyes témakörök végén a tanulók az egész téma tananyagát és fő követelményeit átfogó témazáró dolgozatot írnak. Kiemelten fontos, hogy a tanulók szóbeli kifejezőkészségének fejlesztése érdekében minél többször ellenőrzik a követelmények elsajátítását szóbeli felelet formájában. Ennek érdekében minden tanuló legalább egyszer felel szóban:  az elméleti tantárgyak esetében egy-egy témakörön belül;  a társadalmi, állampolgári és gazdasági ismeretek, az emberismeret, a társadalmi ismeretek és a természetismeret, mozgóképkultúra és médiaismeret tantárgyak esetében félévente;  az ének-zene, a dráma, a vizuális kultúra, a számítástechnika, a technika, a háztartástan és gazdálkodás tantárgyból félévente, valamilyen gyakorlati tevékenységgel összekapcsolva.  a tánc és a testnevelés tárgyak követelményeinek elsajátítását csak gyakorlati tevékenység révén ellenőrizzük. A tanulók tanulmányi teljesítményének és előmenetelének értékelését, minősítését elsősorban az alapján végzik, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul az iskola helyi tantervében előírt követelményekhez; emellett azonban figyelembe veszik azt is, hogy a tanuló képességei, eredményei hogyan változtak – fejlődtek-e vagy hanyatlottak – az előző értékelés óta. A tanulók tanulmányi munkájának értékelése az egyes évfolyamokon a különböző tantárgyak esetében a következők szerint történik:  Az 1-3 évfolyamon és a 4. év első félévében minden tantárgy esetében szöveges értékelést alkalmazunk.  A 2.-4. évfolyamon a furulya, a tánc, a dráma, a bábozás, néprajz, virágrendezés és a sakk tantárgyaknál „kiváló”, „jó” és „megfelelt” szöveges értékelést alkalmazunk.  Az 5.-14. évfolyamon a tanulók munkáját minden tantárgyból év közben érdemjegyekkel, a félév és a tanév végén; a 4. osztály végén osztályzattal minősítjük.  Az 1-3 évfolyamon és a 4. év első félévében a tanulók munkáját az OM által elfogadott szöveges értékelő lap segítségével minősítjük Az első évfolyam végén a tanulók bizonyítványába azt jegyzik be, hogy a tanuló a tantervi követelményeknek megfelelt-e, illetve melyik tantárgyból érdemel dicséretet vagy melyik tantárgyból volt gyenge, és tanult-e idegen nyelvet. Az értékelő lapot a félévi értesítő és az év végi bizonyítvány mellett adják ki.

Pedagógiai Program

58

2010. szeptember 1.

Ha a tanulót az első évfolyamon az KT. 70. §. 7-10. bek. alapján az igazgató mentesíti az értékelés és minősítés alól, akkor számára a tanév előkészítő évnek számít. Tanulmányait a szakértői bizottság véleménye alapján az igazgató a tanuló egyéni adottságához igazodó továbbhaladást engedélyez. A 2.-4. évfolyamon a furulya, a tánc, a dráma, a bábozás, néprajz és a sakk tantárgyak értékelését a félév és a tanév végén értékelő lap segítségével a következő szempontok alapján végzik:  Milyen mértékben sikerült a tanulónak a tantárgy tananyagát, az ehhez kapcsolódó ismereteket elsajátítani? nem sikerült – gyengén sikerült – megfelelő – jól sikerült – dicséretet érdemel.  Mennyit fejlődtek a tanuló képességei az előző értékelés óta? nem fejlődtek – keveset fejlődtek – sokat fejlődtek.  Milyen a tanuló szorgalma, aktivitása a tantárgy tanítása során? gyenge – megfelelő – jó – dicséretes.  A tanév végén előírt követelményeknek milyen mértékben felelt meg? nem felelt meg – megfelelt – jól megfelelt. A tanuló év végi bizonyítványába ezekből a tárgyakból a “megfelelt”, „jó” és „kiváló” minősítés kerül. E tárgyakból a tanév közben a tárgyat tanító nevelő a tanulók munkáját havonta a “gyenge – megfelelő – jó – kiváló” minősítés valamelyikével értékeli, és ezt az értesítő könyvön keresztül a szülők tudomására hozza. Az előzőekben fel nem sorolt évfolyamokon a pedagógus a tanulók teljesítményét, előmenetelét tanítási év közben rendszeresen érdemjeggyel értékeli, félévkor és a tanév osztályzattal minősíti. A félévi és az év végi osztályzatot az érdemjegyek alapján kell meghatározni. Az egyes tantárgyak érdemjegyei és osztályzatai a következők: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1). Az iskolai írásbeli és szóbeli beszámoltatás Alapelvek: 1. A szóbeli feleletek érdemjegyeit azonnal közölni kell a tanulókkal - és még azon a napon be kell írni az ellenőrző könyvbe és a naplóba is; 2. Az írásbeli feleletek (dolgozatok) eredményét két héten belül közölni kell a tanulókkal, valamint az ellenőrző könyvbe és a naplóba be kell írni az érdemjegyeket; 3. Minden tantárgyból félévente - az óraszám függvényében - legalább 3-5 jegy megszerzésének lehetőségét kell biztosítani minden tanulónak, 4. Érdemjegyet adni csak az órai teljesítményért illetve a tananyaggal összefüggő tanórán kívüli tevékenységért - házi feladat, kiselőadás, verseny, stb. - lehet. A tantárgyi jegyek nem használhatók közvetlen fegyelmezési eszközként. 5. Minden olyan írásbeli számonkérést, mely egész tanórás, a dolgozatot írató szaktanár köteles öt tanítási nappal korábban bejelenteni (témazárók, nagydolgozatok). Ha ez nem történik meg, úgy a dolgozatírást - a tanulók kérésére - el kell halasztani. Egy tanítási napon kettő, egy héten legfeljebb 4 dolgozat íratható. 6. A tanulónak joga van a dolgozatát és annak értékelését megismerni, és indokolt esetben. A dolgozata értékelésével kapcsolatban - kulturált formában - kifogást tehet, melyre a tanár köteles válaszolni. Egyetértés hiányában a tagozatvezető igazgatóhelyetteshez panasszal fordulhat. 7. Mind a félévi, mind az év végi osztályzatokat - a félév elején a tanár által megadott követelményeknek való megfelelést tükröző -, félévenként legalább három, különböző

Pedagógiai Program

59

2010. szeptember 1.

időpontokban szerzett érdemjegy alapján kell megállapítani. Amennyiben a félévi vagy év végi eredményjegy a tanuló véleménye szerint nem tükrözi híven a szaktárgyi tudását, (nincs összhangban az előre megadott követelményrendszerrel), a Közoktatási Törvény 11.§.1/h. pontja értelmében, jogában áll független vizsgabizottság előtt számot adni tudásáról. 8. Iskolánkban alkalmazható írásbeli beszámoltatás formái: leíró, teszt jellegű, kézírással, rajzzal készülő, technikai eszközzel készülő. 9. A beszámoltatási célú házi dolgozat jegye az adott téma jellégétől függően lehet teljes jegy, rész-jegy, akár témazáró jegy is. Az órai „röpdolgozat” témaközi rész-jegy legyen. A záró és nagydolgozatok a témazáró jegyét, a vizsgák a félévi ill. év végi jegyet meghatározóan befolyásolják. 10. Mind a szóbeli, mind az írásbeli beszámolások követelményeit, értékelési szempontjait a tanulókkal előzetesen ismertetni szükséges. Javasoljuk, hogy a pedagógusok biztosítsanak tantárgyukban javítási lehetőséget a tanulóknak. 11. A témazáró és nagydolgozatok időpontját és formáját, a munkacsoportjukkal történt egyeztetés után, az adott osztály időtervében a szaktanárok rögzítik. Iskolánkban a témazáró, nagydolgozatok és vizsgák %-os teljesítményének érdemjegyekké történő átváltása a 2005-től érvényes középszintű érettségi vizsga átszámítási táblázatának alkalmazásával egységesen történik A szaktanár saját jogkörében, indokolt esetben +10%-os egységes eltérést alkalmazhat, a módosítási szándékot a dolgozat meghirdetésével egy időben szükséges nyilvánosságra hozni. (1) elégtelen (2) elégséges (3) közepes (4) jó (5) jeles

0-19 % 20-39 % 40-59 % 60-79 % 80-100% Megengedő korlátozások: 



Az iskola által megvásárolt, ill. átvett mérőeszközök esetén a kidolgozók általi százalékos átváltást kell használni. Ilyenek az eltérő pontozású központi tesztek, képességmérő lapok, tanári kézikönyvek mérései stb., az ilyen típusú mérőeszközök bármelyik tantárgynál előfordulhatnak. Az adott téma súlya és fontossága határozza meg, a köztes számonkérések értékelését, melynek konkretizálása szaktanár feladata.

A tanulók munkájának, előmenetelének folyamatos értékelése érdekében minden tantárgyból egy-egy témakörön belül minden tanulónak legalább két érdemjegyet kell szereznie. Ha a témakör tanítása hosszabb időt vesz igénybe, minden tanuló munkáját havonta legalább egy érdemjeggyel kell értékelni. Ez alól kivételt képeznek azok a tantárgyak, amelyeknek oktatása egy tanítási cikluson belül csak egy órában történik. E tárgyakból kéthavonta kell legalább egy érdemjeggyel értékelni a tanulókat. A tanuló által szerzett érdemjegyekről a szülőt, a tárgyat tanító nevelő értesíti az értesítő könyvön keresztül. Az értesítő könyv bejegyzéseit az osztályfőnök havonta ellenőrzi, és az esetlegesen elmaradt érdemjegyek, beírását pótolja. A 2.-14. évfolyamon a félévi értesítőben és az év végi bizonyítványban a kötelező és választható tantárgyakból elért teljesítményeket minősítjük és osztályozzuk. A tanulók magatartásának értékelésénél és minősítésénél a 4.-14. évfolyamon a példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2) érdemjegyeket, illetve osztályzatokat, az 1-3 évfolyamon ezek szöveges megfelelőjét alkalmazzuk.

Pedagógiai Program

60

2010. szeptember 1.

A tanulók magatartását az 1-4. évfolyamon a félév és a tanítási év végén az osztályfőnök szövegesen értékeli és minősíti és ezt az értesítőbe, illetve a bizonyítványba bejegyzi. A 5.-14. évfolyamon a tanuló magatartását az osztályfőnök minden hónap végén érdemjegyekkel értékeli. A magatartás félévi és év végi osztályzatát az osztályfőnök az érdemjegyek és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben, az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról. A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe, illetve a bizonyítványba be kell jegyezni. 4.4.1. Az iskolában a magatartás értékelésének és minősítésének követelményei a következők: a) Példás (5) az a tanuló, aki: - a házirendet betartja; - tanórán és tanórán kívül példamutatóan, rendesen viselkedik; - kötelességtudó, feladatait teljesíti; - önként vállal feladatokat és azokat teljesíti; - tisztelettudó; - társaival, nevelőivel, a felnőttekkel szemben udvariasan, előzékenyen, segítőkészen viselkedik; - az osztály és az iskolai közösség életében aktívan részt vesz; - óvja és védi az iskola felszerelését, a környezetet; - nincs írásbeli figyelmeztetése, intője vagy megrovása; b) Jó (4) az a tanuló, aki: - a házirendet betartja; - tanórán vagy tanórán kívüli foglalkozásokon rendesen viselkedik; - feladatait a tőle elvárható módon teljesíti; - feladatokat önként nem, vagy ritkán vállal, de a rábízottakat teljesíti; - az osztály vagy az iskolai közösség munkájában csak felkérésre, biztatásra vesz részt; - nincs írásbeli intője vagy megrovása. c) Változó (3) az a tanuló, aki: - az iskolai házirend előírásait nem minden esetben tartja be; - a tanórán vagy tanórán kívül többször viselkedik fegyelmezetlenül; - feladatait nem teljesíti minden esetben; - előfordul, hogy társaival, a felnőttekkel szemben udvariatlan, durva; - a közösség, az iskola szabályaihoz nehezen alkalmazkodik; - igazolatlanul mulasztott; - osztályfőnöki intője van. d) Rossz (2) az a tanuló, aki: - a házirend előírásait sorozatosan megsérti; - feladatait egyáltalán nem, vagy csak ritkán teljesíti; - magatartása fegyelmezetlen, rendetlen; - társaival, a felnőttekkel szemben rendszeresen udvariatlanul, durván viselkedik; - viselkedése romboló hatású, az iskolai nevelést, oktatást akadályozza; - több alkalommal igazolatlanul mulaszt; - több szaktanári figyelmeztetést kapott, illetve van osztályfőnöki megrovása vagy ennél magasabb fokú büntetése.

Pedagógiai Program

61

2010. szeptember 1.

A magatartás elbírálásakor az egyes érdemjegyek, illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges. A tanulók szorgalmának értékelésénél és minősítésének az 1.-8. évfolyamon a példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2) érdemjegyeket, illetve osztályzatokat alkalmazzák. A tanulók szorgalmát az 1-4. évfolyamon a félév és a tanítási év végén az osztályfőnök szövegesen minősíti, és azt az értesítőbe, illetve a bizonyítványba bejegyzi. A 4.-13. évfolyamon a tanuló szorgalmát az osztályfőnök minden hónap végén érdemjegyekkel értékeli. A szorgalom félévi és év végi osztályzatát az osztályfőnök az érdemjegyek és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról. A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni. 4.4.2. Az iskolában a szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei a következők: a.) Példás (5) az a tanuló, aki: - képességeinek megfelelő, egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt; - tanulmányi feladatait minden tantárgyból rendszeresen elvégzi; - a tanórákon aktív, szívesen vállal többlet feladatokat is, és azokat elvégzi; - munkavégzése pontos, megbízható; - a tanórán kívüli foglalkozásokon, versenyeken önként részt vesz; - taneszközei tiszták, rendesek, és ezeket a tanítási órákra mindig elhozza. b.) Jó (4) az a tanuló, aki: - képességeinek megfelelő, viszonylag egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt; - rendszeresen, megbízhatóan dolgozik; - a tanórákon többnyire aktív; - többlet feladatot, tanórán kívüli foglalkozáson vagy versenyeken való részvételt önként nem vagy ritkán vállal, de az ilyen jellegű megbízatást teljesíti; - taneszközei tiszták, rendezettek; c.) Változó (3) az a tanuló, akinek: - tanulmányi teljesítménye elmarad képességeitől; - tanulmányi munkája ingadozó, a tanulásban nem kitartó, feladatait nem mindig teljesíti; - felszerelése, házi feladata gyakran hiányzik; - érdemjegyeit, osztályzatait több tárgyból is lerontja; - önálló munkájában figyelmetlen, a tanórán többnyire csak figyelmeztetésre, felügyelettel dolgozik. d.) Hanyag (2) az a tanuló, aki: - képességeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében; - az előírt követelményeknek csak minimális szinten felel meg; - tanulmányi munkájában megbízhatatlan, figyelmetlen; - feladatait folyamatosan nem végzi el; - felszerelése hiányos, taneszközei rendetlenek; - a tanuláshoz nyújtott nevelői vagy tanulói segítséget nem fogadja el, annak ellenszegül; - félévi vagy év végi osztályzata valamely tantárgyból elégtelen. A szorgalom elbírálásakor az egyes érdemjegyek, illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges.

Pedagógiai Program

62

2010. szeptember 1.

4.4.3. Azt a tanulót, aki képességeihez mérten a) példamutató magatartást tanúsít, vagy b) folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el, vagy c) az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez, vagy d) iskolai, illetve iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyeket, vetélkedőkön vagy előadásokon, bemutatókon vesz részt, vagy e) bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez az iskola jutalomban részesíti. 4.4.3.1. Az iskolai jutalmazás formái: a) Az iskolában tanév közben elismerésként a következő dicséretek adhatók: szaktanári dicséret, osztályfőnöki dicséret tagozatvezetői dicséret igazgatói dicséret nevelőtestületi dicséret b) Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő munkát végzett tanulók a tanév végén szaktárgyi teljesítményért példamutató magatartásért kiemelkedő szorgalomért példamutató magatartásért és kiemelkedő szorgalomért dicséretben részesíthetők. A dicséretet a tanuló bizonyítványába be kell vezetni. c) Az egyes tanévek végén, valamint bármely tagozaton, négy éven át kitűnő eredményt elért tanulók oklevelet és könyvjutalmat kapnak, melyet a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt vehetnek át. d) Az iskolai szintű versenyek első három helyezettjei oklevelet és könyvjutalmat kapnak, melyet az iskola közössége előtt vehetnek át. e) Az iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók igazgatói dicséretben részesülnek. f) A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni. A dicséretet írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására hozni. Azt a tanulót, aki tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti, vagy a tanulói házirend előírásait megszegi, vagy igazolatlanul mulaszt, vagy bármely módon árt az iskola jó hírnevének büntetésben lehet részesíteni. 4.4.3.2. Az iskolai büntetések formái: Fegyelmi eljárás mellőzésével kiadható büntető fokozatok:

Pedagógiai Program

63

2010. szeptember 1.

szaktanári figyelmeztetés; osztályfőnöki figyelmeztetés; osztályfőnöki intés; tagozatvezetői figyelmeztetés; tagozatvezetői intés; igazgatói figyelmeztetés; igazgatói intés; tantestületi intés. Fegyelmi eljárást az oktatási törvény előírásai szerint kell szervezni és lebonyolítani. Fegyelmi eljárás keretében az oktatási törvény 76.§ (1) bekezdésében meghatározott vétségek esetében, a (2) bekezdésben felsorolt büntetések szabhatóak ki. Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben – a vétség súlyára való tekintettel el lehet térni. A büntetést írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni. Az évközi és félévi értékeléseket az osztályozási naplóba és a tájékoztató füzetbe is beírjuk, hogy a tanulók és a szüleik tájékozottak legyenek az évközi érdemjegyekről, a formatív értékelés folyamatában szerzett osztályzatokról. Havonta legyen érdemjegye a tanulónak minden olyan tantárgyból, amelynek heti óraszáma legalább kettő. A többi tantárgyból félévenként legalább három különböző témakörben szerzett érdemjegyet kapjon minden tanuló. A tanév végi értékelést a havi, illetve negyedévenkénti részérdemjegyek és minősítések határozzák meg, s a gondosan súlyozott osztályzatok, illetve minősítések kerülnek az értékelő lapba, illetve a bizonyítványba.

Pedagógiai Program

64

2010. szeptember 1.

4.5.

AZ ISKOLAI ÉLETET, A TEHETSÉG, A KÉPESSÉG KIBONTAKOZTATÁSÁT, A SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK, A BEILLESZKEDÉSI, MAGATARTÁSI, TANULÁSI NEHÉZSÉGEK ENYHÍTÉSÉT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉGEK Iskolánk általános célkitűzései között komoly értékként fogalmazódott meg tanulóink képességeinek széleskörű fejlesztése és a tehetségek korai felismerése. E célkitűzés megvalósításához szinte garancia a pedagógiai programunkból adódó széleskörű kulturális és művészeti értékközvetítés, valamint az egyéni képességeket figyelembe vevő tanulásszervezés. A sokféle tevékenység tanulásának, valamint a differenciált tanulásszervezésnek egyenes következménye az átlagból kiemelkedő, tehetséges tanulók korai felismerése, akiknek fejlesztését nem lehet leszűkíteni a képességek “edzésére”. 4.5.1. A tehetséggondozó munka összetevői: - az általános intellektuális képességek fejlesztése - a speciális képességek fejlesztése - a kreativitás fejlesztése - a motivációs tényezők megléte 4.5.2. Tehetségfejlesztő munkánk ezen személyiségtényezők fejlesztésével lehet csak eredményes. A tehetségfejlesztés lehetőségei és színterei az iskolában: - a tanítási óra (differenciált tanulásszervezés) - egyénre szabott házi feladat - fakultációs programok (dráma, báb, néptánc, sakk stb.) - szakkörök - kórusok - iskolai sportkör - iskolai könyvtár - házi versenyek (tanulmányi, kulturális, sport) - pályázatok - iskolai ünnepélyek Iskolán kívüli lehetőségek: - levelező versenyek (tanulmányi) - körzeti, megyei, országos versenyek (tanulmányi, kulturális, sport) - körzeti, megyei, országos pályázatok - szaktárgyi, tehetséggondozó táborok - zeneiskola - sportegyesületek

Pedagógiai Program

65

2010. szeptember 1.

4.6.

A SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK, A BEILLESZKEDÉSI, MAGATARTÁSI, TANULÁSI NEHÉZSÉGEK ENYHÍTÉSÉT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉGEK A tehetségek felismerése és fejlesztése mellett hasonló súllyal szerepel programunkban a hátrányos helyzetűek felzárkóztatása – legyen az szociális, beilleszkedési, magatartási vagy tanulási nehézség. A felzárkóztató munka színterei az iskolában: - tanítási óra (differenciált tanulásszervezés) - egyénre szabott házi feladat - kiscsoportos korrepetálás, felzárkóztatás - egyéni fejlesztő pedagógusi segítségadás 4.6.1. Szociális szolgáltatásaink: -

iskolaotthonos foglalkozás biztosítása az 1-3. évfolyamon háromszori étkezés (szükség esetén kedvezményes) tanulószoba biztosítása 4. osztálytól ingyenes tankönyv ellátás a jogszabályok szerint tanévkezdési taneszköz vásárlási támogatási lehetőség reggeli és délutáni ügyelet tanítási szünet idején ügyelet rendszeres, ill. alakalmi segélyezési lehetőség egészségügyi szűrővizsgálat

Pedagógiai Program

66

2010. szeptember 1.

4.7. A GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELEMMEL ÖSSZEFÜGGŐ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG, A TANULÁSI KUDARCNAK KITETT TANULÓK FELZÁRKÓZTATÁSÁT SEGÍTŐ PROGRAM

4.7.1. Az iskola feladatai a gyermek- és ifjúságvédelmi munkában: Az iskola gyermek-és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatait a Gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. tv. és a Közoktatásról szóló törvény 41.§-ának (6) bekezdése alapvetően meghatározzák. „ A gyermek nevelése elsősorban a család feladata és kötelessége is.” A gyermekvédelmi törvénnyel összhangban az iskolánk minden lehető eszközzel segítséget nyújt a szülőknek ahhoz, hogy gyermekével megfelelően foglalkozhasson, és eleget tegyen a közoktatásról szóló törvényben meghatározott kötelezettségének. A KT. 14. §-ának (1)-(2) bekezdése egyértelműbbé, pontosabbá teszi, milyen jogok és kötelezettségek terhelik a szülőt gyermeke fejlődésével összefüggésben. Az intézmény minden pedagógusának feladata:  a tanulók családi hátterének alapos megismerése,  rendszeres iskolalátogatásának figyelemmel követése,  az esetlegesen felmerülő problémák jelzése a gyermek- és ifjúságvédelmi felelősök felé. Team-munka keretében különös hangsúlyt kell kapnia a gyermekvédelemnek! Az osztályfőnököknek kötelessége a gyermekek életében történő változásokról haladéktalanul értesíteni a gyermek- és ifjúságvédelmi felelősöket. (formája: írásban vagy személyes konzultáció útján) 4.7.1.1. A család és az iskola együttműködési lehetőségeinek számbavétele: Folyamatos helyzetelemzés a gyermek és a fiatalok élethelyzetének alakulásáról. Pályaorientációs tevékenység megszervezése a pályaválasztási felelős irányításával. (osztályfőnöki órák) Szülői kezdeményezésre, pedagógus részvétellel az iskolai napok keretében közös sportrendezvény, szülők báljának megszervezése. a) családlátogatások (családpedagógiai jellemzők feltárása, ezek tudatosítása az egyes családokkal) b) a szülőkkel való együttműködés szervezeti formáinak erősítése (Iskolaszék, Szülők Tanácsa, szülői értekezlet, fogadóórák stb.) c) annak feltárása, hogy a szülők milyen szerepet tudnak vállalni az iskolai tanulás lehetőségeinek, forrásainak bővítésében d) erőfeszítéseket teszünk a szülők pedagógiai és jogi kompetenciáinak növelésére (Zsolnai József: Kisiskolás gyermek a családban című kiadványának ismertetésével, gyermek- és diákjogok, szülői jogok közoktatási törvényből kimásolt példányainak ismertetésével, terjesztésével) e) a tantervet és a tantárgyi követelményeket a szülők és a diákok rendelkezésére bocsátottuk.

Pedagógiai Program

67

2010. szeptember 1.

f) Nyílt napokat szervezünk az érdeklődő szülők számára az általános és középiskolai osztályokban. g) Településünk óvodáiban szülői értekezletet tartunk, ahol ismertetjük iskolánk pedagógiai programját, gyakorlatát. h) Nevelési problémák, helyzetek megvitatására szülői fórumot szervezünk. i) A családban és az iskolában előforduló nevelési helyzetek, problémák szakszerű elemzéséhez, kezeléséhez szükség szerint pszichológus szakember segítségét kérjük (szülők, pedagógusok felkészítése előadások keretében). 4.7.1.2.

A rászoruló diákok tanórán kívüli elfoglaltságának anyagi támogatása az ÉKPAlapítványon keresztül (idegen nyelvi fakultáció, színházjegy stb.)

4.7.1.3.

A hátrányos helyzetű (leszakadó) családok gyermekeinek felzárkóztatása

a) Iskola előkészítő foglalkozások szervezése b) Pártfogói, támogatói rendszer kiépítése /diák-diák, szülő-diák/ c) Keressük az együttműködési lehetőségeket a helyi civil szervezetekkel. d) rendszeres belső mérésekkel a lemaradó diákok kiszűrése (elsősorban anyanyelvből és matematikából) e) kiscsoportos foglalkozások keretében szakszerű fejlesztés biztosítása a lemaradó diákok számára f) speciális foglalkozásokhoz értő pedagógusok foglalkoztatása (gyógytornász, gyógypedagógus, logopédus).

Pedagógiai Program

68

2010. szeptember 1.

4.7.2. Az egészségkultúra fejlesztése az iskolában Az iskola szerepet vállal az egészségkultúra megalapozásában és fejlesztésében kisiskoláskortól az érettségiig. Ennek funkciója: a) prevenció (pl. dohányzás, alkohol, drog stb.) b) egészségmegőrzés Az iskola feladata: a) kedvező mentálhigiénés légkör kialakítása, b) az esztétikum követelményeinek eleget tevő, az egészségmegóvást biztosító környezet létrehozása 4.7.2.1.

Kapcsolattartás az önkormányzat Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat és a Nevelési Tanácsadó munkatársaival.

4.7.2.2.

A tanulók differenciált segélyezési rendszerének kidolgozása

4.7.2.3.

Tanulók fizikai állapotának mérése

Intézményünkben a tanulók fizikai állapotának mérését a Hungarofit tesztsor segítségével végezzük. A mérést 1-12. osztályig teljesítik a tanulók tavasszal és ősszel. A fizikai teherbíró képesség minősítésének megállapításához 5 mérést kell elvégezni: 1. Cooper-teszt (aerob állóképesség) 2. Helyből távolugrás 3. Mellső fekvőtámaszban karhajlítás és nyújtás 4. Hason fekvésből törzsemelés és leengedés 5. Hanyattfekvésből felülés térdérintéssel A mért eredményeket pontokra számítjuk át az Oktatási Minisztérium által kibocsátott útmutató segítségével, amely alapján osztályzattal (az 5-12. osztályokban) értékeljük a tanulói teljesítményeket.

4.7.2.4.

A mindennapos testmozgás az alsó tagozaton

A mindennapos testmozgás biztosítása a tanulok részére az alsó tagozaton heti három testnevelési óra, egy óra tánc és harminc perc szabadidős játék biztosításával valósul meg iskolánkban. Ezeket a foglalkozásokat külön napokra kell szervezni valamennyi osztály részére. 4.7.2.5.

Az iskolai sportkör további lehetőséget biztosít intézményünk valamennyi korosztályának a testmozgások gyakorlására.

Pedagógiai Program

69

2010. szeptember 1.

4.8. AZ ISKOLÁBA JELENTKEZŐ TANULÓK FELVÉTELÉNEK

ELVEI

4.8.1. Az általános iskolai felvétel rendje Az iskola a beiskolázási körzetéből minden tanköteles korú tanulót az általános iskolai tagozatra felvesz.  Az első osztályba beiratkozás a fenntartó által meghatározott időpontokban a törvényi előírásoknak megfelelően történik. A beíratáshoz szükséges dokumentumok: a tanuló anyakönyvi kivonata, szülő személyi igazolványa (lakcím igazolása), óvodai szakvélemény, nevelési tanácsadó szakvéleménye, a tanuló egészségügyi törzskönyve, egyéb.  2-8. évfolyamba történő átvételkor szükséges iratok: a tanuló bizonyítványa és ellenőrző könyve, az előző iskola értesítője, a szülő személyi igazolványa (lakcím igazolása).  1-8. évfolyamba történő felvétel kérelme körzeten kívüli tanuló esetében: a) Törökbálinti tanuló esetében: a külső kérelmezőkkel szemben előnyt élvez, a szükséges iratok birtokában a tanuló beíratható, ha az iskolában van szabad férőhely. b) Községen kívül lakó tanuló esetében: 1. Munkatársunk gyermekei a körzeti tanulókkal azonos elbírálásra jogosultak. 2. A beíratás névsor lezárása után mutatkozó üres férőhely esetén támogatható a kérés. Átvétel esetén a tanuló néhány napon járjon abba az osztályba, ahová felvételét kéri. Az osztályban tanító pedagógusok törekedjenek minél alaposabban megismerni leendő tanítványuk alapvető képességeit, tudását és attitűdjét. A döntés előkészítésekor véleményt nyilvánítanak az érintett tagozatvezető igazgatóhelyettes, a leendő osztályfőnök és az osztályban tanító pedagógusok. A felvételről az igazgató dönt. 4.8.2. A középiskolába történő felvétel alapelvei: Mind a gimnáziumi, mind a szakközépiskolai tagozatra bejutni csak az alábbi módokon lehetséges: 1. felvételi eljárás keretében; 2. felvételi mentességgel; 3. azonos középiskolai tagozat esetén átvétellel; 4. különbözeti vizsga keretében (tagozati átjáráskor). A középiskolába a tanulói jogviszony sikeres felvételi alapján, a felvételi bizottság javaslatára, az igazgató felvételről szóló döntésével jön létre. A gimnázium sikeres elvégzése adjon alapot sikeres egyetemi főiskolai továbbtanulásra, illetve magas szintű szakmai végzettség megszerzésére. A szakközépiskola elvégzésével versenyképes szaktudással, biztonságos idegen nyelvi ismeretekkel legyen képes a hallgató a munka világában sikeresen helytállni.

Pedagógiai Program

70

2010. szeptember 1.

Az iskola nyelvi előkészítő évfolyamán a kötelező idegen nyelvi és informatikai órákon túl az alapképességek és a kulcskompetenciák fejlesztésére, tanulására lesz lehetőség (lásd óraterv). 2005-től a nyelvi előkészítő osztályokba felvételi vizsgával juthatnak be a tanulók. A felvételi vizsga a rendes eljárásban és az iskola tagozatainak követelményrendszerével történik, amely kiegészül a nyelvi szintet meghatározó teszttel és szóbeli beszélgetéssel. A nyelvi előkészítő évfolyamon angol vagy német nyelvet várjuk az A1 szinten. Az előkészítő év során a hozott nyelvet tanulják tovább diákjaink 12 óra/hét időtartamban. Országismeretet tanulnak a célnyelven heti 2 órában. A nyelvi előkészítő évfolyam idegen nyelvét a miniszteri utasítás szerint tovább kell vinnünk az emeltszintű érettségire történő felkészítésig. Az iskola a 9-11. évfolyamon alapvetően a kerettantervi tananyaggal működő középiskola, melyben vannak: a) 9. évfolyamon nyelvi előkészítő osztály(ok) angol/német nyelből b) idegen nyelvi emelt szintű képzésű 4 évfolyamos gimnáziumi osztály vagy csoport (az első idegen nyelvből folyik emeltszintű képzés, heti óraszáma 5); c) 4 évfolyamos szakmai orientációs képzésű szakközépiskolai osztály, idegenforgalom-vendéglátás és informatika szakmacsoportokban. A 11. év végéig a tagozatok gimnázium-szakközépiskola irányba szabadon átjárható. A szakközépiskola-gimnázium irányú átjárhatóság különbözeti vizsgához kötött. A szakmacsoportos átjárhatóság a szakma-csoportok létszámhatárához kötött. Az iskola 11(/12)-12.(/13.) évfolyamán két tagozattal működik: a) Gimnáziumi tagozat: 1) 4 évfolyamos idegen nyelvi emeltszintű képzésű osztály b) Szakközépiskolai tagozat: 1) informatika (SW) szakmacsoport 2) idegenforgalom-vendéglátás szakmacsoport. 11(12)-12(13). évfolyamban a gimnáziumi tagozaton a továbbtanulást segítő fakultációs foglalkozásokat (matematika, fizika, történelem, földrajz, művészettörténet, drámapedagógia stb.) szervezünk. Az angol-informatikai tagozaton tanulók számára lehetőség nyílik az angol középfokú nyelvvizsga, valamint a számítástechnikai ECDL vizsga ill., szoftverüzemeltető középfokú szakmai vizsga letételére. Ezek a vizsgák az egyetemi – főiskolai felvételi vizsgákon plusz pontszámokat jelenthetnek. Második idegen nyelvet német, francia és japán nyelvek közül - a munkaerőgazdálkodási szempontokat is figyelembe véve - választhatnak a tanulók. A szakközépiskolai tagozaton a szakközépiskolai kerettantervben meghatározott program szerint tanulnak a hallgatók. A teljes fakultációs órakeretet a szakközépiskolában a szakmai alapozásra fordítjuk. Az emeltszintű érettségire történő felkészítést a választható órák terhére biztosítjuk. A 12. év végén mindkét tagozat hallgatói közép- vagy emelt szinten érettségi vizsgát tesznek. Az 1/13-2/14. évfolyamok célja az OKJ szakmák megszerzése az adott szakmacsoport keretei között. A szakmai specializációs osztályokba gimnáziumi vagy szakközépiskolai érettségivel is lehet kérni a felvételt. A szakirányú továbbképzésre történő felvétel követelménye, hogy a felvételét kérő tanuló a vendéglátó ismeretek középszintű érettségi vizsgával rendelkezzen. Gimnáziumi vagy nem szakirányú szakközépiskolai előképzettség esetén felvételt az a jelölt nyerhet, aki kiegészítő érettségi vizsga keretében a vendéglátó ismeretek középszintű követelményrendszere alapján érettségi vizsgát tesz legkésőbb az első félév végéig.

Pedagógiai Program

71

2010. szeptember 1.

Az iskola OM kódja: 032616 Tagozat kódja 01 02 03

04

05

06

07

tagozat megnevezése Gimnázium: 9. osztályban nyelvi előkészítő évfolyam (angol nyelv) + 4 évfolyamos angol nyelv emelt szintű oktatás Gimnázium: 9. osztályban nyelvi előkészítő évfolyam (német nyelv) + 4 évfolyamos német nyelv emelt szintű oktatás Szakközépiskola: 9. osztályban nyelvi előkészítő évfolyam (angol nyelv) + 4 évfolyamos angol nyelv emelt szintű oktatás, gazdaságiszolgáltató szakterület, idegenforgalom-vendéglátás szakmacsoport Szakközépiskola: 9. osztályban nyelvi előkészítő évfolyam (angol nyelv) + 4 évfolyamos angol nyelv emelt szintű oktatás, műszaki szakterület, informatika szakmacsoport Szakközépiskola: 9. osztályban nyelvi előkészítő évfolyam (német nyelv) + 4 évfolyamos német nyelv emelt szintű oktatás, gazdaságiszolgáltató szakterület, idegenforgalom-vendéglátás szakmacsoport Szakközépiskola: 9. osztályban nyelvi előkészítő évfolyam (német nyelv) + 4 évfolyamos német nyelv emelt szintű oktatás, műszaki szakterület, informatika szakmacsoport 1/14 és 2/15 évfolyamokon OKJ középfokú szakképzés, vendéglős

4.8.3. Felvételi lehetőségek: Felvételi eljárás keretében:  központi írásbeli felvételi vizsga alapján max. 100 pont szerezhető;  helyi szóbeli felvételi beszélgetés 2010. szeptember 1-től írásbeli vizsgán történő megfelelés esetén min. összesen 50 pont feletti teljesíménnyel behívással lehetséges, ahol max. 20 pont szerezhető;  hozott pontszámok (magyar nyelv és irodalom, idegen nyelv, történelem, matematika, fizika, kémia, biológia, földrajz, informatika.) az osztályzatok összege 100 esetén 80 pont szerezhető (a többi pontszám arányosítással nyerhető); Felvételi eljárás nélkül felvételt nyerhetnek:  A Ktv. 66. § (4) bekezdés előírása szerint a saját iskolánk tanulóinak továbbhaladási követelményei: 1. a fenti tantárgyak átlagát figyelve 4,5-5 közötti átlaggal, gimnáziumi, vagy 2. 4,0-5 közötti hozott átlaggal szakközépiskolai felvételt nyerhet vagy  A nevelőtestület a törökbálinti Zimándy Ignác Általános Iskola tanulóira is kiterjeszti részlegesen a felvételi mentességet, a felvételt kérő tanuló a saját iskolánkra megfogalmazott követelmények teljesítésén túl, a központi írásbelin legalább összesen 60 pontot ér el. A mentességet el nem érő tanulók felvételi vizsgát tehetnek.  A felvételi vizsga alóli mentességet elérő tanulók az átlag, és a központi pontszám alapján rangsor szerint nyerhetnek felvételt. Törökbálinti lakosok azonos pontszámmal előnyt élveznek. Az érdeklődők számára október hónapban két alkalommal NYÍLT NAP keretében biztosítunk lehetőséget az iskola megismeréséhez. Felvételi előkészítő tanfolyamot tartunk (tíz hetes), kezdési időpont minden év november 1től. Tantárgyai: magyar, matematika 2-2 óra.

Pedagógiai Program

72

2010. szeptember 1.

4.9 A NYELVI ELŐKÉSZÍTŐ ÉVFOLYAM TARTALMI ÉS SZERVEZÉSI KÉRDÉSEI 4.9.1. A nyelvi előkészítő évfolyam törvényi szabályozása A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 2003. június 23-án elfogadott módosítása (28.§ (4) bekezdése, 29.§ (2) bekezdése) szerint a 2004/2005. tanévtől a gimnáziumok és szakközépiskolák fenntartójuk jóváhagyásával a kilencedik évfolyamon nyelvi előkészítő osztályt indíthatnak. Iskolánkban a fenntartó önkormányzat a 2005-2006-os tanévtől engedélyezte a nyelvi előkészítő évfolyam indítását egy osztályban. A törvény előírja, hogy  a kötelező tanórai foglalkozások legalább 40%-ában idegen (illetve nemzetiségi vagy kisebbségi) nyelvi képzés folyjon;  a fennmaradó időkeret legalább 25%-át informatikai képzésre, a maradékot képességfejlesztésre kell fordítani;  az iskolának a 10-13. évfolyamon kell felkészítenie a tanulókat az emelt szintű nyelvi érettségire;  egy középiskolában 2004. szeptember 1-jén egy, később minden évben eggyel több nyelvi előkészítő osztály indítható. 4.9.2. A nyelvi előkészítő évfolyammal induló oktatás általános és közvetlen céljai A nyelvi előkészítő évfolyamon biztosított intenzív nyelvoktatás az egyik legfontosabb elem az Oktatási Minisztériumban kidolgozott és a kormány által jóváhagyott Világ – Nyelv, az idegennyelv-tudás fejlesztése programban. Ezt a lehetőséget már a 2004/2005-ös tanévben mintegy 500 középiskola kívánja felhasználni arra, hogy hatékonyan emelje a náluk tanulók nyelvtudásának szintjét. “Az élő idegen nyelv tanításának és tanulásának alapvető célja a kommunikatív nyelvi kompetenciák kialakítása. A kommunikatív nyelvi kompetencia fogalma azonos a használható nyelvtudással. Az adott szituációnak megfelelő nyelvhasználati képességet jelentik, melyek mérése és értékelése a négy nyelvi alapkészségen (hallás, beszéd, olvasás és írás) keresztül lehetséges. A kommunikatív nyelvi kompetenciák fejlesztése a következőket jelenti: (1) a kötelező oktatás végére a tanulók legyenek képesek egy vagy két idegen nyelvet személyes, oktatási, közéleti és szakmai kontextusban megfelelően használni; (2) a nyelvtanulás során a tanulókban alakuljon ki és maradjon ébren a kedvező attitűd és motiváció a nyelvtanulás, a tanult nyelv, az azon a nyelven beszélő emberek és kultúrájuk, valamint általában más nyelvek és kultúrák megismerésére; (3) a tanulók legyenek képesek nyelvtudásukat egész életükön át önállóan fenntartani, fejleszteni, emellett új idegen nyelveket hatékonyan és sikeresen tanulni." A Nemzeti alaptantervben meghatározottaknak megfelelően a nyelvi előkészítő évfolyamon is bármely idegen nyelv választható. Tantestületünk javaslata és az önkormányzat döntése alapján iskolánkban angol és német nyelv választható, ha a minimális csoportlétszámot (8 fő) eléri. Az itt összefoglalt célok összhangban vannak az Európai Unió oktatási koncepciójával és az Európa Tanács idevágó nyelvoktatás-politikai dokumentumaiban meghatározottakkal is.

Pedagógiai Program

73

2010. szeptember 1.

4.9.3. A nyelvi előkészítő évfolyamon folyó idegennyelv-oktatás általános céljai a következők:  a középiskolát elvégző fiatalok közül minél többen magas szintű, használható nyelvtudással hagyják el a közoktatást,  a nyelvtanulásra és informatikára szánható év lehetőséget ad a különböző háttérrel érkezők tudásának összehangolására és intenzív fejlesztésére, így esélyteremtő és hátránykompenzáló hatással bír,  megfelelő alapot adhat ahhoz, hogy a jövőben a felsőoktatás a szaknyelvi képzés terévé váljon, és mindenki egyenlő esélyekkel indulhasson a hazai és a nemzetközi munkaerőpiacon. Közvetlen céljai:  a 9. évfolyamon tanulók intenzív nyelvtanulási keretek között idegen nyelv(ek)ből olyan használható tudáshoz jussanak, amelynek birtokában tanulmányaik végén sikerrel tehetnek emelt szintű nyelvi érettségi vizsgát,  a tanulókban kedvező attitűdöt és motivációt alakítson ki a nyelvek, a hozzájuk tartozó kultúrák és általában a nyelvtanulás iránt,  a megfelelő tanítási és tanulási stratégiák alkalmazásával és átadásával a tanulók váljanak képessé nyelvtudásuk önálló fenntartására és továbbfejlesztésére. 4.9.4. Az előkészítő évfolyamon történő idegen nyelvi oktatás megszervezése és megvalósítása 4.9.4.1. A nyelvtanulás keretei  A kilencedik évfolyamon a tanuló számára kötelező tanórai foglalkozásoknak megfelelő heti 27,5 órás időkeret 40%-át (legkevesebb heti 11 órát) kell idegen nyelv tanítására fordítani. Óratervi javaslatunkban - a jobb időbeosztás miatt - heti 12 idegen nyelvi órát szerepeltetünk, nyelvenkénti és létszám szerinti csoportbontásban, osztályonként maximum három csoportban.  A tantervi és módszertani programunk a 9. évfolyamos korosztályra épül.  A hozott nyelv esetében a NAT 2003 az A1 szintet tekinti induló szintnek, iskolánkban ez egyben a felvételi követelmény is. 4.9.4.2. Fejlesztési feladatok Az előkészítő évfolyam célja a kommunikatív kompetenciák kialakítása, fejlesztése. A kommunikatív nyelvi kompetenciák fogalma az adott szituációnak megfelelő nyelvhasználati képességet jelenti a négy alapkészség (beszédkészség, beszédértés, olvasásértés és írás) területén. Ezen kívül természetesen a tanuló egyéb, személyes kompetenciáinak fejlesztése is folyik. A tanév végére elérhető nyelvtudás-szintet ugyancsak sok tényező befolyásolja, de leginkább a tanári szakértelem. Iskolánkban a minimális nyelvi szintet a felvételi tájékoztató A1 szinten határozza meg a négy alapkészségre. Ha az előkészítő évfolyamon történő idegen nyelvi oktatás keretében a diákok az A1 szinten hozott nyelvet teljes óraszámban (12 óra/hét) tanulják, a tanév végére a kimeneti szint B1.

Pedagógiai Program

74

2010. szeptember 1.

Európa Tanács B1-B2 Önálló nyelvhasználó

NAT 2003 B2 Európai középszint B1 Európai küszöbszint

A1-A2 Alapszintű nyelvhasználó

Érettségi vizsga Emelt szint = középfokú nyelvvizsga Középszint = alapfokú nyelvvizsga

A2 Európai alapszint A1 Európai minimumszint

Az Európa Tanács idegen nyelvi tudás szintmeghatározó táblázata (az önértékelő táblázatot lásd a dokumentum végén) Önálló B Meg tudja érteni az összetettebb konkrét vagy elvont témájú szövegek fő gondolatnyelv- 2 menetét, beleértve a szakterületének megfelelő szakmai beszélgetéseket is. Folyahaszmatos és természetes módon olyan szintű normális interakciót tud folytatni anyanáló nyelvű beszélővel, hogy az egyik félnek sem megterhelő. Világos, részletes szöveget tud alkotni különböző témák széles körében, és ki tudja fejteni a véleményét egy aktuális témáról úgy, hogy részletezni tudja a különböző lehetőségekből adódó előnyöket és hátrányokat. B Megérti a fontosabb információkat olyan világos, standard szövegekben, amelyek 1 ismert témákról szólnak, és gyakori helyzetekhez kapcsolódnak a munka, az iskola, a szabadidő stb. terén. Elboldogul a legtöbb olyan helyzetben, amely a nyelvterületre történő utazás során adódik. Egyszerű, összefüggő szöveget tud alkotni olyan témákban, amelyeket ismer, vagy amelyek az érdeklődési körébe tartoznak. Le tud írni élményeket és eseményeket, álmokat, reményeket és ambíciókat, továbbá röviden meg tudja indokolni és magyarázni a különböző álláspontokat és terveket. Alap- A Megért olyan mondatokat és gyakrabban használt kifejezéseket, amelyek az őt közszintű 2 vetlenül érintő területekhez kapcsolódnak (pl. nagyon alapvető személyes és csanyelv- láddal kapcsolatos információ, vásárlás, helyismeret, állás). Tud kommunikálni haszolyan egyszerű és begyakorolt feladatok során, amikor egyszerű és közvetlen innáló formációcserére van szükség ismerős és begyakorolt dolgokra vonatkozóan. Tud egyszerű nyelvi eszközöket használva beszélni saját hátteréről, szűkebb környezetéről és a közvetlen szükségleteivel kapcsolatos dolgokról. A Megérti és használja a számára ismerős mindennapi kifejezéseket és nagyon alapve1 tő fordulatokat, amelyeknek célja konkrét szükségleteinek kielégítése. Be tud mutatkozni, és be tud mutatni másokat, meg tud válaszolni és fel tud tenni olyan kérdéseket, amelyek személyes jellegűek, pl. a lakhelyre, ismerősökre és tulajdontárgyakra vonatkozóan. Képes egyszerű interakcióra, amennyiben a másik személy lassan és világosan beszél és segítőkész. 4.9.4.3. ban Szintek A1 Európai minimumszint

Az A1, A2, B1 és B2 szintek, KER-re alapuló meghatározása a NAT 2003-

Ezen a szinten a diák megérti és használja a gyakoribb mindennapi kifejezéseket és a nagyon alapvető fordulatokat, amelyeknek célja a mindennapi szükségletek konkrét kielégítése. Be tud mutatkozni, és be tud mutatni másokat, meg tud válaszolni és fel tud tenni személyes jellegű kérdéseket (pl. hogy hol lakik) ismerős emberekre és dolgokra vonatkozóan. Képes egyszerű interakciókra, amennyiben a másik személy lassan, világosan beszél és segítőkész.

Pedagógiai Program

75

2010. szeptember 1.

Beszédér- Megérti az ismerős szavakat, fordulatokat, melyek személyére, családjára, közvettés len környezetére vonatkoznak. Beszéd- Képes egyszerű beszélgetésben részt venni, amennyiben a partner lassan, jól artikészség kulálva beszél. Képes feltenni és megválaszolni egyszerű kérdéseket ismerős témára és helyzetre vonatkozóan. Lakóhelyét, ismerőseit képes egyszerű fordulatokkal leírni. Olvasás- Megérti az ismerős szavakat, egyszerű mondatokat feliratokon, reklámokon, kataértés lógusban. Írás Képes egyszerű nyomtatványt kitölteni, rövid üdvözleteket megírni. Ezen a szinten a diák megért olyan mondatokat és gyakrabban használt kifejezéseA2 Európai ket, amelyek az őt közvetlenül érintő területekhez kapcsolódik (pl. nagyon alapvető alapszint személyes és családdal kapcsolatos információk, vásárlás, helyismeret, állás). Az egyszerű és begyakorolt nyelvi helyzetekben tud kommunikálni úgy, hogy egyszerű és direkt módon információt cserél családi vagy mindennapi dolgokról. Tud egyszerű nyelvi eszközöket használva beszélni saját hátteréről, szűkebb környezetéről és közvetlen szükségleteivel kapcsolatos dolgokról. Beszéd- Megérti a leggyakoribb fordulatokat és szókincset, ha számára ismert, közvetlen értés dolgokról van szó. Megérti a rövid, világos és egyszerű üzeneteket, bejelentéseket és egyéb gyakori szövegek lényegét. Beszéd- Részt tud venni egyszerű, begyakorolt, mindennapi témáról szóló beszélgetésben, készség mely közvetlen információcserét igényel ismert tevékenységgel kapcsolatban. Képes magát megértetni társasági beszélgetésben. Röviden le tudja írni például családját, lakóhelyét, tanulmányait. Olvasás- Megérti rövid, egyszerű szövegek, köztük történetek lényegét. A kért információt ki értés tudja keresni. Írás Rövid feljegyzéseket, üzeneteket, magánlevelet tud írni. Ezen a szinten a diák megérti a fontosabb információkat a világos, standard szövegekben, amelyek ismert témáról szólnak és gyakori helyzetekhez kapcsolódnak a munka, az iskola és a szabadidő stb. terén. Elboldogul a legtöbb olyan helyzetben, amely a nyelvterületre történő utazás során adódik. Egyszerű, összefüggő szöveget tud alkotni ismert vagy érdeklődési körébe tartozó témában. Le tudja írni élményeit, a különböző eseményeket, a reményeit és ambícióit, továbbá röviden meg tudja indokolni a különböző álláspontokat és terveket. Beszédér- A köznyelvi beszédet főbb vonalaiban megérti, ha az rendszeresen előforduló, tés számára ismert témáról szól. Megérti a legfontosabb információkat olyan rádió- és tévéműsorokban, melyek aktuális eseményekről, illetve az érdeklődési köréhez vagy tanulmányaihoz kapcsolódó témákról szólnak, és melyekben viszonylag lassan beszélnek. Beszéd- Részt tud venni a nyelvterületen utazás közben felmerülő helyzetekben, valamint készség ismerős, mindennapi témákról adódó beszélgetésekben felkészülés nélkül. Egyszerű, összefüggő fordulatokkal el tudja mondani élményeit, céljait. Röviden meg tudja indokolni és magyarázni a véleményét, el tud mondani történetet, és véleményét meg tudja fogalmazni. Olvasásér- Megérti olyan szövegek lényegét, illetve a bennük lévő információt, melyek héttés köznapi témákkal kapcsolatosak, gyakori témákkal foglalkoznak. Megérti az eseményekről, érzelmekről, véleményekről szóló írásokat. Írás Meg tud fogalmazni egyszerű, rövid, összefüggő szöveget ismert, hétköznapi témákban. Be tud számolni élményeiről, véleményéről. B1 Európai küszöbszint

Pedagógiai Program

76

2010. szeptember 1.

B2 Európai középszint Beszédértés Beszédkészség Olvasásértés Írás

Ezen a szinten a diák megérti az összetett konkrét vagy elvont témájú szövegek gondolatmenetét, beleértve a szakterületének megfelelő szakmai beszélgetéseket is. Folyamatos és természetes interakciót tud kezdeményezni és fenntartani anyanyelvű beszélővel, mely egyik félnek sem megterhelő. Képes világos és részletes szöveget alkotni széles témakörben, véleményét képes aktuális témákról kifejteni a lehetséges előnyök és hátrányok részletezésével. Megérti a hosszabb előadást, képes követni az összetett érvelést. Megérti a rádió és tévé aktuális eseményeiről szóló hírműsorait, valamint a köznyelvet használó játékfilmek többségét. Folyékonyan és természetesen tud részt venni anyanyelvű beszélőkkel folytatott beszélgetésben mindennapi témákról, felkészülés nélkül. Részletesen ki tudja fejteni, meg tudja indokolni, magyarázni és védeni a véleményét, el tud mondani egy történetet. Megérti a jelenkor problémáival kapcsolatos szövegek (cikkek, beszámolók, narratívák) lényegét, illetve a bennük lévő információt, érvelést. Megérti az eseményekről, érzelmekről, véleményekről szóló irodalmi prózai szövegeket. Képes világosan fogalmazni részletes, összefüggő szöveget a jelenkor problémáival és érdeklődésével kapcsolatos témákban. Be tud számolni élményeiről, képes kifejteni véleményét, érvelni egy álláspont mellett és ellen.

4.9.4.4. Nyelvtanítás a 10-13. évfolyamon A nyelvi előkészítő évfolyam célja a használható nyelvtudás megszerzése intenzív keretek között, nem pedig az államilag elismert nyelvvizsgára történő felkészítés. A 10-13. évfolyamokon az iskolának fel kell készítenie a diákokat az emelt szintű nyelvi érettségire, amelynek bizonyítványa 2005-től megfelelő feltétel teljesülése (legalább 60 %-os teljesítmény) esetén egyenértékű okiratnak számít a C típusú, államilag elismert középfokú nyelvvizsga bizonyítvánnyal. Az előrehozott, emelt szintű érettségi sikeres teljesítése után az iskolánk biztosítja, hogy a tanuló a nyelvet szinten tarthassa vagy továbbfejlessze, vagy a felszabadult óraszámot a második idegen nyelvre, akár egy harmadik nyelvre fordítsa. Ehhez a 10. évfolyamtól a NAT alapelveinek megfelelően kialakított iskolai pedagógiai program szerint folytatódjon a munka. Ennek kiegészítéséül javasoljuk a nyelvórák összekapcsolását a közismereti, illetve a szakmai tantárgyakkal (például idegen nyelvű források felhasználása). Ehhez szakmai és anyagi támogatás pályázható az Oktatási Minisztérium Világ – Nyelv pályázati csomagja 2. Váltogató alprogramjának keretében (pályázati felhívás: az OM és a Tempus Közalapítvány honlapján – www.tka.hu, 2003-ban elkészülő segédanyagok összesítése ugyanott). 4.9.4.5. Módszertani javaslatok a nyelvi előkészítő évfolyamon történő idegennyelvoktatáshoz Az OM célja a 2004 szeptemberétől beindítható nyelvi előkészítő évfolyamok létrehozásával az, hogy tanulva az extenzív nyelvoktatás adta tapasztalatokból, minél szélesebb társadalmi rétegeknek biztosítson intenzív nyelvtanulási lehetőséget. Ennek az évfolyamnak a programja hozzájárulhat a diákok egyéni képességeinek jobb kibontakoztatásához. Az intenzív nyelvtanulás segíti a tanuló egész személyiségének fejlődését, látókörének és szellemi befogadóképességének bővülését, a más emberekkel, kultúrákkal való

Pedagógiai Program

77

2010. szeptember 1.

közvetlenebb kapcsolat kiépülését. Ezáltal a diák nemcsak több tudásra tesz szert, hanem egész személyisége nyitottabbá, toleránsabbá, humánusabbá válhat felnőttként is. Tisztában kell lenni azonban azzal, hogy az intenzív programokon megszerzett tudás könynyebben elkopik, ha nem készítik fel a tanulókat a folyamatos szintentartás, az egész életen át való tanulásra. Különös jelentőségű az önálló tanulásra, önértékelésre való felkészítés (lásd Európai nyelvtanulási napló), melynek használatát iskolánkban is alkalmazzuk valamennyi nyelvi szinten. A program hozzájárul az iskola pedagógiai innovációs folyamatához. A nyelvi előkészítő évfolyam a különböző munkaformák “kísérleti terepe" lehet az iskolában, sokszorozó hatása számos területen érvényesülhet. A tanárok más osztályaikban, a tanulók a későbbi évfolyamokon és más tantárgyak esetében is használhatják az itt jól bevált és megkedvelt tevékenységi formákat, amelyekre ez a rendszer több, jobb lehetőséget kínál. 4.9.4.6. Szervezési kérdések Ahhoz, hogy a nyelvi előkészítő évfolyam jó működjön, komoly szervezési és döntéshozó feladatokat kell megoldani az iskolán belül, különböző szinteken. Iskolaszintű feladatok és döntések a következőkről:  A hozott nyelvet tanítjuk (angol, német) heti 12 óra;  tanulói csoportlétszám; 8-16 fő között, nyelvi és létszám szerinti bontásban.  A nyelvi munkaközösségek monitoring csoportot hozzanak létre, az eredményesség mérésére és értékelésére;  az együttdolgozás, konzultáció, adminisztráció biztosítása;  a tankönyvhasználat lehetőségei:  a tanulók megvásárolják nyelv- és tankönyveiket, figyelembe véve a tankönyvellátás rendjét;  az iskolai könyvtárból valamennyi pedagógus kölcsönözheti a tankönyveket;  a könyvtári állományba osztályonként további 3 teljes sorozat megvásárlása indokolt. Tantestületi feladatok és döntések a következőkről:    

nyelvtanárszám / csoport; iskolánkban a 2 nyelvtanár/csoport szervezést valósítjuk meg. a tanulócsoportoknak csoportvezető tanáruk is lesz az osztályfőnökön kívül; az évfolyamon belül a speciális programokkal (például a nyelvoktatás, informatika, anyanyelvi beszédkultúra) foglalkozó tanárok a munkacsoportokhoz tartoznak; az osztályban tanító valamennyi tanár team-vezetője az osztályfőnök.

A nyelvoktatással kapcsolatos feladatok és döntések a következőkről:    

törekszünk homogén tudásszintű csoportok kialakítására; a tananyag, a tankönyvlista, a kiegészítő anyagok kiválasztásában az OM ajánlását vesszük figyelembe; a munka megosztása a két nyelvtanár között, a nyelvi készségek szerint történik; az egyes készségek súlyozásának meghatározása a nyelvi érettségi készségszintek százalékos arányának megfelelően történik.

Pedagógiai Program

78

2010. szeptember 1.

4.9.4.7. A nyelvtanítás hatékonysága, intenzitása A nyelvtanulás hatékonyságának növelése érdekében a nyelvi csoportok létszáma – a nyelvstúdió befogadóképességéhez igazodva - 16 tanulónál több nem lehet. A és a nyelvtanulás hatékonyságának érdekében az alábbi szempontokat vettük figyelembe:  Az alapító okiratban meghatározott maximális osztálylétszám felénél ne legyen nagyobb létszámú a nyelvi csoport.  Iskolánkban csoportonként két nyelvtanár vesz részt a munkában. Munkájukat folyamatos konzultáció keretében hangolják össze.  Olyan tevékenységi formákat választunk, amelyek már a tanulási folyamat során a diákokat sikerhez, az erőfeszítést visszaigazoló eredményekhez juttatják. Derüljön ki a számukra ebben a tanévben is, hogy fontos és érdekes tevékenységekre képesek idegen nyelven és az idegen nyelv tanulása révén.  Ebben a programban az együttműködés, a kapcsolatteremtés mindenképpen intenzívebb, mint az idegen nyelvet nem ilyen magas óraszámban tanuló diákoknál. Így szorosabb a kötelék jöhet létre:  tanuló és a tanár között,  tanuló és a tananyag között,  tanulók között.  Az odafigyelés, a motiváció foka várhatóan magasabb a programban.  A ide jelentkezett gyerek (feltehetően) érdeklődőbb, mint az, akinek a nyelvóra csak egy a sok közül.  Az odafigyelés a tanár részéről is várhatóan nagyobb. A heti 8-10 órában tanító tanár többet látja a tanulókat, alkalma van megismerni, rátapintani az erős és gyenge pontjaira, és azokat fejleszteni. Intenzívebb lehet az ellenőrzés, a visszacsatolás is, ami segíti a folyamatos és eredményes munkát.  Az intenzív nyelvoktatást folytató iskolák tapasztalataira alapozva, a következő tevékenységek, elemek megvalósítására érdemes törekedni: 1. folyamatos, lehetőleg mindennapos nyelvtanulás; 2. a célok és a tanulási formák változatossága a motiváció fenntartása érdekében; 3. munkamegosztás a tanárok között; 4. nagyobb tanulói önállóság, több egyéni munka (a házi feladatokban is); 5. tanulási stratégiák oktatása, fejlesztése (segédeszközök használata, média, digitális anyagok, Internet, könyvtár stb. ); 6. a szókincs aktívabb, rendszeres, változatos gyakorlása; 7. több autentikus anyag használata; 8. kiegészítő anyagok változatossága; 9. az anyanyelv és a célnyelv komparatív és kontrasztív szemlélete, az anyanyelvi beszédkultúrával való (esetleg tantárgyként is) szorosabb kapcsolat; 10. fokozott interkulturális közelítés (pl. nyelvterületi ünnepekről megemlékezés); 11. projektek előkészítése és megvalósítása; 12. könnyített/szintezett olvasmányok használata; 13. újság, faliújság írása, szerkesztése; 14. kiejtésgyakorlás; 15. nyelvi klub; 16. idegen nyelvi színjátszó kör; 17. videófilm készítése; 18. változatosabb évközbeni értékelés, osztályzás, %-os teljesítménymérés; 19. év végi szintfelmérés, értékelés (önértékelés – Európai Nyelvtanulási Napló, egymás értékelése, alapkészségek értékelése);

Pedagógiai Program

79

2010. szeptember 1.

20. informatikai és egyéb eszközök változatos használata (lásd például Nyelv + számítógép alprogram). 4.9.5. A nyelvtanárok felkészítése a nyelvi előkészítő évfolyamra 1. Az Oktatási Minisztérium 30 órás továbbképzést állított össze és akkreditáltatott “Az idegennyelv-tanulás elméleti és gyakorlati kérdései a nyelvi előkészítő évfolyamon" címmel. Iskolánkban a nyelvi előkészítő évfolyamon történő idegen nyelv oktatásának feltétele e tanfolyam elvégzése, melyet az intézmény 100%-ban finanszíroz. “Az idegennyelv-tanulás elméleti és gyakorlati kérdései a nyelvi előkészítő évfolyamon" című továbbképzés lehetőséget ad arra, hogy a tanárok, akik ezzel az új iskolai feladattal találkoznak, felfrissítsék, szükség szerint bővítsék nyelvpedagógiai és módszertani tudásukat. A továbbképzés 1. koherens elméleti keretbe foglalja az idegen nyelvi készségek intenzív fejlesztésének gyakorlati kérdéseit; 2. elősegíti, hogy a résztvevők megismerjék, és a gyakorlatban alkalmazzák a tanulóközpontú nyelvtanítást, a reflektív értékelési technikákat, a tanári és tanulói kooperációt és a diákokhoz, valamint a helyi kontextushoz rugalmasan igazítható osztálytermi eljárásokat, 3. képet ad a nyelvi előkészítő évfolyamon folyó idegennyelv-oktatás általános és különös vonásairól, ezzel a résztvevők segítséget kapnak ahhoz, hogy saját helyi tantervüket és tanmenetüket a lehető legjobban megtervezhessék és megvalósíthassák. 2. Az Oktatási Minisztérium konferenciát szervez a nyelvi előkészítő évfolyamot indító középiskolák nyelvtanárainak. A fórum a szakmai előadásokon túl lehetőséget ad az addig felmerülő kérdések megvitatására is. Pedagógusaink részére a konferencián való részvétel ajánlott és támogatott továbbképzési forma, ezért az előzetesen engedélyezett és a továbbképzési költségvetésben tervezett konferencia költségeit az intézmény teljes mértékben átvállalhatja.

Pedagógiai Program

80

2010. szeptember 1.

4.9.5.1. Az önértékelési táblázat egyben az adott szint követelményeit is tartalmazza 2. táblázat. Közös Referenciaszintek: önértékelési táblázat A1 A2 B1 B2 C1 C2 S B Megértek Megértek Főbb vonalai- Megértem a Megértem a Nem okoz neZ e ismerős sza- egyes fordula- ban megértem hosszabb be- hosszabb be- hézséget bármiÖ s vakat és na- tokat és a leg- a köznyelvi [1] szédeket és szédeket akkor féle beszélt V z gyon alapve- gyakrabban beszédet, ha az előadásokat, is, ha nem nyelv megértéE é tő fordulato- előforduló számomra valamint kö- világosan ta- se, legyen az G d kat, amelyek szókincset, ha rendszeresen vetni tudom az goltak, és az élőbeszéd vagy - - a szeméa számomra előforduló összetettebb összefüggé- tv/rádióÉ ér lyemre, csa- legközvetle- ismerős témák- érveléseket is, sekre csak közvetítés, még R té ládomra nebb szemé- ról (iskola, ha annak té- utalnak, de akkor sem, ha T s vagy a köz- lyes dolgokról munkahely, májában va- azokat nem gyorsan, anyaÉ vetlen kör- van szó (pl. szabadidő stb.) lamelyest jár- fejtik ki. Kü- nyelvű beszéS nyezetemben nagyon alapve- folyik. Megér- tas vagyok. A lönösebb erő- lőkre jellemző előforduló tő információk tem a legfon- televízióban feszítés nélkül sebességgel konkrét dol- a személyem- tosabb infor- megértem a megértem a beszélnek, gokra vonat- mel, a család- mációkat legtöbb hír- televíziós amennyiben koznak, fel- dal, vásárlás- azokban a rá- műsort és az programokat van egy kis téve, hogy sal, a közvet- dió- és tévé- aktuális ese- és játékfilme- időm, hogy lassan és len környezet- műsorokban, ményekről ket. megszokjam a világosan tel vagy a amelyek aktuá- szóló műsorokiejtést. beszélnek. munkával kap- lis események- kat. Megértem csolatban). ről, illetve a a játékfilmek Megértem a munkámhoz többségét is, rövid, világos kapcsolódó amennyiben és egyszerű témákról szól- köznyelvet üzenetek és nak, ha vibeszélnek. bejelentések szonylag laslényegét. san és világosan beszélnek.

Pedagógiai Program

81

2010. szeptember 1.

O Megértem az El tudok ol- Megértem El tudom ol- Megértem a Könnyedén el lv ismerős ne- vasni nagyon azokat a szö- vasni a jelen- hosszú, össze- tudok olvasni a veket, sza- rövid, egysze- vegeket, ame- kor problémá- tett tényszerű szinte bármis vakat és na- rű szövegeket. lyek elsősor- ival kapcsola- és irodalmi lyen típusú, á gyon egysze- Egyszerű hét- ban gyakran tos cikkeket és szövegeket, és akár elvont, s rű mondato- köznapi szö- előforduló beszámolókat, észlelem a akár szerkezetikat, például vegekben (pl. hétköznapi amelyeknek stílusbeli kü- leg vagy nyelfeliratokon, hirdetések, vagy a munká- szerzői egy lönbségeket. vileg összetett posztereken prospektusok, val kapcsolatos adott álláspon- Megértem a írott szöveget, és katalógu- étlap vagy szókincset tot vagy hoz- szakcikkeket mint pl. kézisokban. menetrend) tartalmaznak. záállást képvi- és a hosszabb könyveket, megtalálom az Megértem az selnek. Értem műszaki leírá- szakcikkeket és elvárható kere- eseményekről, a kortárs iro- sokat akkor is, irodalmi műsett informáci- érzelmekről és dalmi prózai ha nem kap- veket. ót és megértem kívánságokról szövegeket. csolódnak a a rövid, egy- beszámoló szakterüleszerű magán- magánleveletemhez. leveleket. ket. B B Tudok egy- Tudok kom- Meg tudok Tudok olyan Folyékonyan Erőfeszítés E e szerűen munikálni birkózni a mértékben és természetes nélkül bármiS s kommuni- olyan egyszerű nyelvterületen folyékonyan módon ki tu- lyen társalgásZ z kálni, ha és begyakorolt utazás közben és természetes dom fejezni ban vagy beÉ él beszélgető- feladatok so- felmerülő leg- módon kom- magam, anél- szélgetésben D - társam haj- rán, melyek több helyzettel. munikálni, kül hogy fel- részt tudok g landó egyes egyszerű és Ismerős, szá- ami lehetővé tűnően gyak- venni, és jól et dolgokat közvetlen in- momra érdekes teszi a normá- ran keresgél- ismerem az é lassabban formációcserét vagy minden- lis interakciót ném a szava- idiomatikus s elismételni igényelnek napi témákra anyanyelvű kat. Társasági kifejezéseket és vagy más- ismerős té(pl. család, beszélőkkel. és szakmai hétköznapi képpen meg- mákkal és te- hobbi, munka, Aktívan részt célokra rugal- szófordulatokat fogalmazni, vékenységekke utazás és aktu- tudok venni az masan és ha- is. Folyékonyan és segít for- l kapcsolatban. ális eseméismerős kon- tékonyan tu- tudok beszélni, mába önteni Boldogulok nyek) vonat- textusokban dom használni és a kisebb az én mon- nagyon rövid kozó beszélge- folyó beszél- a nyelvet. Pon- jelentésárnyaladandómat. társasági be- tésekben felké- getésekben, tosan meg tokat is pontoFel tudok szélgetés során szülés nélkül is meg tudom tudom fogal- san ki tudom tenni és meg is, még ha álta- részt tudok indokolni és mazni gondo- fejezni. Beszéd tudok vála- lában nem is venni. fenn tudom lataimat és közben felmeszolni egy- értek eleget tartani nézete- véleménye- rülő kifejezési szerű kérdé- ahhoz, hogy imet. met, és azokat nehézségeimet seket, ame- magam tartképes vagyok olyan gördülélyek a köz- sam fenn a ügyesen más keny átfogalvetlen szük- párbeszédet. beszélők gon- mazással olségletekre dolataihoz dom meg, hogy vagy nagyon kapcsolni. mások alig ismerős téveszik észre. mákra vonatkoznak.

Pedagógiai Program

82

2010. szeptember 1.

Ö Lakóhelye- Több fordulat- Egyszerű, ösz- Világos, rész- Összetett té- Elő tudok adni ss met és isme- tal és mondat- szefüggő for- letes leírást mákat világo- világosan, görz rőseimet tal egyszerű dulatokkal le tudok adni az san és részle- dülékenyen e- egyszerű módon le tu- tudok írni él- érdeklődétesen be tudok kifejtett leírást f fordulatok- dom írni pl. a ményeket és semmel kap- mutatni úgy, vagy érvelést ü kal és mon- családomat, eseményeket, csolatos témák hogy az egyes az adott helyg datokkal le más embere- valamint álma- széles köréről. alpontokat zetnek megfeg tudom írni. ket, lakóhe- imat, vágyai- Ki tudom fej- egymással lelő stílusban. ő lyemet, tanul- mat és céljai- teni egy aktuá- összekapcso- Előadásomat b mányaimat, mat. Röviden lis témával lom, egyes logikusan fel e jelenlegi és meg tudom kapcsolatos szempontokat tudom építeni s legutóbbi indokolni és álláspontomat, külön kifejtek oly módon, z munkahelye- magyarázni a és el tudom és a végén a hogy az a hallé met. véleményeket mondani a mondandómat gatók segítséd és terveket. El különböző megfelelő be- gére legyen a tudok mesélni alternatívák fejezéssel le- fontos pontok egy történetet előnyeit és kerekítem. felismerésében vagy egy hátrányait. és megjegyzékönyv vagy sében. film cselekményét. Í Ír Meg tudok Meg tudok írni Meg tudok Világos, rész- Bizonyos rész- Világos, gördüR á írni egy rö- rövid, egysze- fogalmazni letes szöveget letességgel ki lékeny és megÁ s vid, egysze- rű feljegyzése- egyszerű, ösz- tudok írni az tudom fejteni felelő stílusú S rű képesla- ket és üzenete- szefüggő szö- érdeklődévéleményemet szöveget tudok pot, például ket, amelyek a veget ismert semmel kap- világos, jól írni. Meg tudok az üdüléközvetlen vagy engem csolatos témák szerkesztett fogalmazni semről. szükségletekre érdeklő tészéles köré- szövegben. olyan összetett Formanyom- vonatkoznak. mákban. Ma- ben. Fogalma- Tudok össze- leveleket, betatványon Meg tudok írni gánlevélben be zásban vagy tett témákról számolókat és (pl. egy szál- egy nagyon tudok számol- beszámolóban levelet, esszét cikkeket, amelodában) ki egyszerű ma- ni élményeim- át tudom adni vagy beszámo- lyek az adott tudom tölte- gánlevelet, ről és benyo- az informáci- lót írni, és a témát olyan ni a nevem- például hogy másaimról. ókat, vagy ki szerintem fon- hatékony logire, címemre köszönetet tudom fejteni tos szempon- kai szerkezettel és állampol- mondjak valaérveimet egy tokat ki tudom mutatják be, gárságomra kinek valamiadott álláspont emelni. Írott amely segíti az vonatkozó ért. mellett vagy szövegben olvasót a fontos személyes ellen. Levél- meg tudom pontok felismeadatokat. ben meg tu- választani az résében és dom fogalolvasónak megjegyzésémazni az ese- megfelelő stí- ben. Szakmai mények és lust. és irodalmi élmények művekről öszszemélyes szefoglalót és jelentőségét. recenziót tudok írni. [1] "Köznyelv"-en a "köznyelvi norma szerinti" nyelvhasználatot értjük. Forrás: Oktatási Minisztérium ajánlása a nyelvi előkészítő évfolyamokhoz, Budapest, 2004. www.om.hu

Pedagógiai Program

83

2010. szeptember 1.

5. A szakképzés szakmai programja Intézményünk elsők között csatlakozott az Emberi erőforrások fejlesztése c. világbanki ifjúsági szakképzési programhoz (1991-1996), amelynek keretében két szakmacsoportban (informatika, idegenforgalom- vendéglátás) folytatunk képzést. Az első évfolyamot az 1991/92-es tanévben iskoláztuk be, az utolsó világbankos osztály 2001/2002-ben végezett. Az intézmény minden érettségi előtt álló világbanki osztályának tanulói megközelítőleg egyharmadkétharmad arányban vesznek részt a két szakmacsoport képzésében. A közismereti tárgyakat összevontan, a szakmai tárgyakat szakmacsoportokban oktatjuk. A kerettantervi program közismereti tantárgyi rendszerét bővítve alkalmazzuk, így lehetnek olyan tantárgyak (pl.: filozófia, gazdálkodási ismeretek, utazás-turizmus, művészettörténet stb.), melyeket eltérően a központi programtól intézményünkben vagy kötelező vagy, kötelezően választható vagy szabadon választható formában kínálunk föl a tanulók részére. Az is előfordulhat, hogy szakközépisklolai osztályainkban bizonyos tantárgyakat az érettségire készülés utolsó két évében a felvételi tantárgyakkal váltanak ki a fiatalok. 5.1.

Informatikai szakmacsoport

A tananyag modulokra bontva kerül feldolgozásra. Alapozó (9-10. évf.), előkészítő (11-12. évf.), általános szakmai (1/13. évf.) és speciális szakmai (2/14. évf.) modulok követik egymást. A képzés elsődleges célja, hogy a különböző kimeneti szinteknek megfelelő szaktudással és képesítéssel rendelkező tanulók akár szakirányú, akár eltérő profilú felsőoktatási intézményben tanulnak tovább, felhasználható informatikai kultúrával rendelkezzenek, a felsőoktatásból átmenetileg kimaradó tanulóknak pedig magas fokú szakirányú képzést nyújtson. Mivel a szakmában a munkaerőpiac igénye évről évre változik és a technikai követelmények rohamosan emelkednek, ezért rugalmas képzési szerkezet kialakítására került sor. A negyedik, ill. az ötödik év érettségi vizsgával zárul, középfokú szakmai képesítést nem ad. Évek óta sikeres felsőfokú továbbtanulási eredményünk miatt az informatikai szakmacsoport létszáma a bontási határ alá esnek, ezért számukra a szakképzési specializációs szakasz helyi kivitelezése gazdaságtalan. Az 1/14. év képzését az iskolával kötött megállapodás alapján a Szent György Számítástechnikai Szakközépiskola folytatja. Az iskola bőséges szakmai választékából minden tanulónk megtatálja a számára kedvező szakmát, amelynek sikeres befejezését követően OKJ-s képesítő vizsga tehető. 5.2.

Vendéglátás – idegenforgalom szakmacsoport

A képzés célja a vendéglátás, az idegenforgalom számára korszerű általános műveltséggel, magas szintű szakmai, vállalkozási ismeretekkel rendelkező, konvertálható és továbbfejleszthető tudású szakemberek képzése. Az elsajátított széles alapozású ismeretanyag birtokában a tanulók legyenek alkalmasak a vendéglátásban, az idegenforgalomban és a hozzájuk kapcsolódó egyéb szolgáltatásokban középfokú képesítéshez kötött munkakörök betöltésére, az érettségi vizsga után felsőfokú továbbtanulásra, valamint az életpályán szükségessé váló többszöri szakmaváltásra, a gazdaság mindenkori igényeihez való alkalmazkodás képességének megszerzése. A képzésnek három fő szakasza van. A 9-11. évfolyamon szakmai orientációs, a 12-

Pedagógiai Program

84

2010. szeptember 1.

13. évfolyamon szakmai alapozó, az 1/14. évfolyamon szakmai specializációs képzés folyik. A középiskolai szakasz az érettségi vizsgával zárul, középfokú szakmai képesítést nem ad. A szakmai alapozó sikeres befejezését követően az új OKJ-s szakmai specializációs képzés évei következnek, melynek végén képesítő vizsga tehető. Iskolánk – valamennyi szakmacsoportban - a központi program adaptációját alkalmazza.(Tanterv mellékelve) 5.3.

Utazás & Turizmus

Az intézmény és az Iskolafejlesztési Alapítvány között létrejött megállapodás alapján a 11. és a 12. évfolyamon engedélyezett az Utazás és Turizmus program oktatása. A programot mind a gimnáziumi, mind a vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoport tagjai választhatják. A program végén a tanulók oklevelet kapnak, érettségi vizsgát tehetnek és a tárgyban elért eredményük a bizonyítványba is, bekerül. A program célja, hogy segítse a tanulókat igényes és kultúrált szabadidő szervezésben, hogy ideális idegenvezetővé, illetve vendéglátóvá válhassanak. Növelni az esélyüket arra, hogy az érettségi után tovább nem tanulók az idegenforgalom területén tudjanak elhelyezkedni. Pályaválasztási orientációjuk elősegítése mellett átfogó képet adni a hazai és nemzetközi idegenforgalmi üzletág lehetőségeiről és legfontosabb jellemzőiről. A programot felajánljuk mind a szakközépiskolai, mind a gimnáziumi tanulóink számára a választható tárgyak sorában. A taneszközöket a teljes tanítási-tanulási programcsomagot változtatás nélkül adaptáljuk iskolánk programjába, a tantervet az programgazda útmutatásának megfelelően dolgoztuk ki. A tananyagot és az érettségi követelményeket akkreditálta az OM, így ötödik érettségi vizsga tantárgyaként választható. 5.4. Az OKJ szakképzésbe beszámítható szakközépiskolai modulok Az iskolánkban folyó vendéglátás-turizmus szakmacsoportban tanulóinknak az négyéves érettségivel végződő oktatás keretében tanmenetünknek és tantervünknek megfelelve az alábbi beszámításokat alkalmazzuk a vendéglős szakma képzése során: Számítástechnika-Informatika szakmai orentáció és alapozás Szakközépiskolában Informatia 10-11 osztály 1-1ó helyett 2ó 10-ben évfolyam Számítástechnika Műszaki ábrázolás Anyag- és eszközismeret Programozás Hardverismeret Adatbáziskezelés Összesen

Pedagógiai Program

10 2 1

11

1 2

3

3

85

12 3

13

4 1

3 2 3 8

8

2010. szeptember 1.

Vendéglátás-Turizmus szakmai orentáció és alapozás Évfolyam Kommunikáció (és viselkedéskultúra) Gazdasági környezetünk Gasztronómiai alapismeretek Vendéglátó ismeretek és turizmus Szállodai ismeretek Marketing Ételkészítés Összesen

10

11

2 1

12

13

2 2 2 2 8

2 2 2 2 8

1 2

3

3

Modulok száma, megnevezése és óraszámai: Modul száma

342/4.0/1464-06 342/3.0/1464-06 342/1.0/1429-06 342/3.0/1428-06 342/1.0/1428-06 342/4.0/1470-06 342/4.0/1496-06

Modul neve

Ételkészítési ismeretek Ételkészítési gyakorlatok Ételkészítési ismeretek Ételkészítési gyakorlat Ételkészítési ismeretek Étel-ital készítési ismeret Higiéniai ismeretek

Elmélet

Elmélet igényes Gyakorlat Összesen gyakorlat

72 0

0 40

0 252

72 292

60 0 30 8

0 0 30 0

0 30 0 0

60 30 60 8

0

0

11

11

12-13. évfolyamon teljesítve – 14. évfolyamon felmenthető: 342/3.0/1498-06 342/2.0/1498-06

Cukrászat ismeretek Hidegkonyhai ismeretek

0 0

0 0

46 46

46 46

342/2.0/1497-06

Ételkészítés

24

0

80

104

Modulok száma, megnevezése és óraszámai: 342/10.0/1470-06

Vendéglátó értékesítés gyakorlat

0

0

182

182

342/3.0/1496-06 342/1.0/1497-06

Értékesítési ismeretek Technológiai ismeret

0 12

0 0

90 0

90 12

Pedagógiai Program

86

2010. szeptember 1.

12-13. évfolyamon teljesítve – 14. évfolyamon felmenthető: Modul száma

Modul neve

Elmélet

Elmélet igényes Gyakorlat Összesen gyakorlat

342/1.0/1470-06

Vendéglátó értékesítés ismeret

14

0

0

14

342/2.0/1470-06

Kínálat összeállítási ismeret

9

0

0

9

342/4.0/1470-06

Étel-ital készítési ismeret

8

0

0

8

342/1.0/1496-06

A értékesítési dolgozóval kapcsolatos elvárások

16

0

0

16

342/3.0/1497-06

Kínálat tervezés

21

0

0

21

Élelmiszer ismeretek: 342/2.0/1428-06 342/2.0/1429-06 342/1.0/1464-06 342/3.0/1470-06

Élelmiszer ismeretek Élelmiszer ismeretek Élelmiszerismeret Élelmianyag ismeret

30 30 0 12

0 0 40 0

0 0 0 0

30 30 40 12

Gazdálkodási ismeretek Vezetés és gazdálkodás ismeret

41 15

0 0

0 0

41 15

Gazdálkodási Ismeretek: 342/2.0/1464-06 342/5.0/1470-06

10-11. és 12-13. évfolyamon teljesítve – 14. évfolyamon felmenthető: 342/3.0/1429-06

Gazdálkodási ismeretek

40

0

0

40

342/1.0/1494-06

Az elszámolás ellenőrzése

60

0

0

60

342/2.0/1494-06

Munkaerő szervezése és ellenőrzése

36

0

0

36

Számítástechnika

0

0

72

72

Számítástechnika: 342/5.0/1429-06

Pedagógiai Program

87

2010. szeptember 1.

9-10-11. évfolyamon teljesítve – 14. évfolyamon felmenthető: Modul száma

342/5.0/1428-06 342/7.0/1470-06

Modul neve

Elmélet

Számítástechnika Számítástechnika

Elmélet igényes Gyakorlat Összesen gyakorlat

0 6

0 0

72 0

72 6

36 0 9 35

0 0 0 0

0 36 0 0

36 36 9 35

0

33

18

63

Idegen nyelv: 9-13. évfolyamon teljesíve – 14. évfolyamon felmenthető: 342/4.0/1428-06 342/4.0/1429-06 342/8.0/1470-06 342/5.0/1496-06

Idegen nyelv ismeret Idegen nyelv ismeret Idegen nyelv Szakmai idegen nyelv

Marketing: 12-13. évfolyamon: 2-2ó-ban teljesíve – 14. évfolyamon felmenthető: 342/2.0/1495-06 Marketing kommuni33 0 káció 342/1.0/1495-06

Üzleti marketing tevékenység

45

0

5.5. Tervezett és megszerezhető képesítések OKJ szám szerint:  55 481 01 Általános rendszergazda, (2 év, középfokú szakmai végzettség);  55 481 04 Web-programozó (2 év, középfokú szakmai végzettség);  52 811 02 0000 00 00 vendéglős, (beszámítással 1év, középfokú végzettség);  55 812 01 0010 Vendéglátó és idegenforgalmi szakmenedzser (két szakmai elágázás);  55 812 01 0010 55 01 Idegenforgalmi szakmenedzser (2 év, emelt szintű szakmai végzettség, középfokú „C” nyelvvizsga);  55 812 01 0010 55 02 Vendéglátó szakmenedzser (2 év, emelt szintű szakmai végzettség, középfokú „C” nyelvvizsga);

Az 1/14. év végén a hallgatók OKJ előírásoknak megfelelő szakképesítő vizsgát tehetnek az általuk választott szakmából.

Pedagógiai Program

88

2010. szeptember 1.