PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

BÁRCZI GUSZTÁV ÓVODA, ÁLTALÁNOS ISKOLA, SPECIÁLIS SZAKISKOLA, DIÁKOTTHON ÉS MÓDSZERTANI KÖZPONT

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2004.

„Segíts a másik embernek abban, hogy megőrizhesse arcát!” (Heller Ágnes)

BÁRCZI GUSZTÁV ÓVODA, ÁLTALÁNOS ISKOLA, SPECIÁLIS SZAKISKOLA, DIÁKOTTHON ÉS MÓDSZERTANI KÖZPONT

NEVELÉSI PROGRAMJA 2004.

I.

TARTALOMJEGYZÉK

I. PREAMBULUM

II. AZ INTÉZMÉNY ÖNMEGHATÁROZÁSA II./1. Iskolatörténeti áttekintés II./2. Helyzetkép II./3. Intézmény kapcsolatai II./4. Az iskola tanulónépessége II./5. Az intézmény személyi és tárgyi feltételei III. AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI IRÁNYÍTÁSI RENDSZERE III./1. Az intézmény szervezeti felépítése III./2. Nevelőtestület és szakmai munkaközösségek IV. PEDAGÓGIAI ALAPELVEK, ÉRTÉKEK IV./1. A NAT előírása szerinti nevelési értékek IV./2. Intézményünk nevelési alapelvei V. AZ INTÉZMÉNYBEN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA CÉLJAI, FELADATAI, ELJÁRÁSAI V./1. A gyógypedagógiai nevelés célja 1.1. Nevelési-oktatási és képzési célok az életkori szakaszokhoz rendelten

V./2. Az intézmény nevelési feladatai, különös tekintettel a sérülés specifikumaira V./3. Nevelő-oktató munkánk eszköz- és eljárásrendszere

VI. A SZEMÉLYISÉG- ÉS KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS VI./1. Fejlesztési feladatok VI./2. Tevékenységi rendszer és szervezeti formák

2.1. Tanítási órán 2.2. Tanórán kívül – napközi, szakkör, sportélet 2.3. Diákotthonban

VI./3. Beilleszkedési, magatartási nehézségek, tanulási kudarc VI./4. Tehetséggondozás, képességfejlesztés

VII. AZ ISKOLAI SZOLGÁLTATÁSOK TARTALMI SZÍNTEREI VIII. HAGYOMÁNYOK IX. A GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELEM FONTOSABB FELADATAI IX./1. Cél, feladat, tevékenység IX./2. Gyermekvédelmi gondoskodás alanyai, célcsoportjai IX./3. Az iskolai gyermekvédelmi felelős IX./4. Gyermekvédelmi ellátó- és kapcsolatrendszer IX./5. Együttműködés más szervezetekkel X. A SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉRE VONATKOZÓ ISKOLA FELADATOK XI. A SZÜLŐK, TANULÓK ÉS A PEDAGÓGUSOK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI XI./1. Együttműködés a tanulókkal XI./2. Együttműködés, kapcsolattartás a szülővel XI./3. Együttműködés a különböző területeken dolgozó pedagógusok, szakemberek között XII. EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM XIII. KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM

XIV. MÓDSZERTANI KÖZPONT XIV./1. A Módszertani Központ létrehozásának előzményei XIV./2. Módszertani Központ célja XIV./3. Feladatok a cél megvalósításához XIV./4. Helyzetkép XIV./5. Személyi és tárgyi feltételek XIV./6. Módszertani Központ működési modellje XIV./7. A Módszertani Központ tartalmi felépítése XIV./8. Utazó szakember-hálózat XIV./9. Terápiás szolgáltatások XIV./10. Pedagógiai szakszolgálat 10.1. Gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás 10.2. Fejlesztő felkészítés 10.3. Logopédiai ellátás 10.4. Konduktív pedagógia 10.5. Gyógytestnevelés

XIV./11. Pedagógiai-szakmai szolgáltatás XIV./12. A Módszertani Központ kapcsolatrendszere

XV. A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE

I. PREAMBULUM

I./1. Az intézmény hivatalos neve:

Bárczi Gusztáv Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Diákotthon és Módszertani Központ Címe: Az intézmény OM azonosítója: Igazgató neve: Telefon:

7400 Kaposvár, Bárczi Gusztáv u. 2. 038551 Dr. Benczéné Csorba Margit 82/512-766 tel./fax: 82/316-218

I./2. Az intézmény fenntartója: Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata

I./3. Az intézmény működési területe: 7400 Kaposvár, Bárczi Gusztáv u. 2.

I./3. Alapító okirat száma: 307/2003. (XI.20.) Önkormányzati határozattal módosított 115/2001. (IV.26.) számú határozat

I./4. Az intézmény beiskolázási körzete: Tanulóinkat a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság javaslata alapján Kaposvár város, illetve a kistérség területéről, szülői kérésre, egyéni elbírálás alapján Somogy megye illetve más megye területéről vesszük fel.

II. AZ INTÉZMÉNY ÖNMEGHATÁROZÁSA „Egymás kölcsönös tisztelete nélkül nincs ép társadalom, se kicsi, se nagy. A gyermekek abban a küldetésben születnek, hogy a közös szépség egy-egy darabját közénk elhozva, a maguk hozzájárulásával újjáteremtsék az emberiséget. Ezzel a teremtő erővel mindegyikük rendelkezik, akkor is, ha fél keze van, vagy egy se, ha vak, ha béna, ha mongoloid, vagy ha süketnéma.

Nincs szebb, felemelőbb, nemesebb feladat, mint az ő újjászülető munkájukban segédkezni és igen nagy megtiszteltetés, ha engedik…”

(Kokas Klára) Iskolánk a Bárczi Gusztáv Módszertani Központ Kaposvár város gyógypedagógiai intézménye. 1948 óta folyik az intézményben a kaposvári és a város környéki települések értelmi fogyatékos gyermekeinek nevelése-oktatása. Az iskola fél évszázados múltja alatt a nevelő-oktató munka során kiemelt figyelmet fordított a „más”, az épektől eltérő fejlődésű gyermekek megismerésére, fejlesztésére, felzárkóztatására, képességeinek kibontakoztatására, társadalmi rehabilitációjára. Intézményünk a Bárczi Gusztáv Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Diákotthon és Módszertani Központ (továbbiakban: Bárczi Gusztáv Módszertani Központ) olyan többcélú közoktatási intézmény: -

-

amely a gyógypedagógiai ellátásra szoruló tanulók nevelését-oktatását végzi, a szakszolgálati ellátás keretében: gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás, fejlesztő felkészítés, logopédiai ellátás, konduktív pedagógiai ellátás, gyógytestnevelés, utazótanári szolgáltatás nyújtja azokat a többletszolgáltatásokat, amelyek a gyermek egyediségéhez igazított eljárások segítségével a dinamikusabb fejlődést, a sikeres habilitációt, rehabilitációt szolgálják, ugyanakkor az intézményi szakmai szolgáltatással szakanyagokat, programokat, együttműködést, médiatárt, gyakorlati útmutatást kínálunk és adunk a befogadó iskolák pedagógusainak, a régió (a megye) gyógypedagógusainak, tanítóinak, tanárainak – igény szerint országos szinten is. Pedagógusok képzését, továbbképzését és önképzését segítjük, szervezzük. Tanulóknak, szülőknek tájékoztatást, tanácsadást nyújtunk.

Intézményünk legfontosabb célja és küldetése, hogy minél teljeskörűbben biztosítsa az organikus egységgé szervezett gyógypedagógiai szolgáltatást. Habilitációs, rehabilitációs feladatunkat olyan széleskörűen értelmezzük, amely az egész intézmény működését áthatja, és mindezt megjelenítjük: a fogyatékosság által módosult személyiségösszetevők korrigálásában, kompenzálásában a teljes nevelési, fejlesztési rendszerünk mozgósításával, összehangolásával. Intézményi modellünk a gyógypedagógiai szolgáltatások teljes körére kiterjed.

II./1. Iskolatörténeti áttekintés A több, mint fél évszázados elhatározás és az azt követő tett, mellyel 1948. október 9-én megnyitotta kapuit az iskola, elkötelezett gyógypedagógusokról tanúskodik: Bojtay Béla siketnéma intézeti tanár, igazgató, Debreceni Kálmánné, Király Lajosné, Kraxner Alajosné, Laki Béláné az alapító kollégák és 74 diák. Az indulást követő 10 évben a tanulói létszám megkétszereződött.

1960-ban a kisegítő iskolai nevelő-oktató munka a város környéki értelmi fogyatékos tanulók speciális ellátását is felvállalhatta, mivel az iskola új épületbe költözött. Ezen túl a rászoruló tanulóknak egésznapos, un. iskolaotthonos ellátást is biztosított. Az alapító igazgató 21 évig vezette az iskolát. Ezt követően 2 éven át megbízott igazgató, Böröcz János irányításával folyt a munka. 1971-től 27 éven át Kamper Antal igazgatása alatt újabb jelentős szakmai változások következtek be az iskola életében. 1987-ben egy 250 férőhelyes, új épületbe költözött az intézmény az előző években kialakult túlzsúfoltság és a speciális igények miatt. 1998-tól dr. Benczéné Csorba Margit vette át az intézmény vezetését, az ő irányításával indult az óvodai képzés és a szakiskolai képzés részeként a 9., 10. osztály. Az iskola pedagógiai szakmai műhely. A gyógypedagógia szakos főiskolai hallgatók gyakorlati képzése, tanítási gyakorlata két évtizede iskolánkban folyik a Kaposvári Egyetem Csokonai Vitéz Mihály Pedagógiai Főiskolai Kar hallgatói számára, és rendszeres megbízással az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar hallgatói számára is. A gyakorlati képzést vezető kollégáink szakmai hírnevét előadásaik, publikációik, díjaik fémjelzik. 2003-tól intézményünk módszertani központként is működik, melynek keretében pedagógiai szakszolgálati tevékenységet, utazó gyógypedagógiai ellátást biztosítunk a város, a kistérség, pedagógiai szakmai szolgáltatást a régió számára. Az Alapító Okirat meghatározza alap és szakfeladatainkat. A tantestület szakmai felkészültsége, nyitottsága, probléma-érzékenysége a garancia arra, hogy az élethelyzetekből adódó szakmai kihívásokra kreatív megoldásokkal reagál. Az intézetünkben folyó nevelő-oktató munka születéstől a szakiskolával bezárólag folyamatos gyógypedagógiai ellátást, felkészítést, fejlesztést vállal fel. Ez az időszak felöleli a teljes gyermekkort, az életbe indulás esélyének megteremtését, az esély megadásának lehetőségét. Felelősségünket fokozza tanulóink családi hátterének különbözősége. 10 éve a tantestület életre hívta az „Add a kezed!” alapítványt, amely jelentős segítséget jelent az iskolában folyó tehetséggondozási, részképesség fejlesztési, szabadidős programok anyagi hátterének biztosításában. A pályázatokon elnyert, szervezetektől és magán személyektől érkező támogatások teremtik meg annak lehetőségét, hogy tanulóink az iskolán kívül is megmérettessenek: megyei, országos, európai és nemzetközi versenyeken, fesztiválokon.

A „Bárczi Gusztáv Pedagógiai Díj” Alapítvány minden évben a kuratórium jelölése és a tantestület döntése alapján kitüntet egy arra érdemes gyógypedagógust. 2004-ben, 17 évvel a beköltözés után a 250 férőhelyen, 427 tanuló tanul, és velük együtt 78 pedagógus, 27 gyermekfelügyelő végzi a munkáját. Az induláshoz képest sokoldalú, szerteágazó alap és szakellátást, a gyógypedagógiai területek speciális aspektusait figyelembevevő, fogyatékossági csoportokhoz igazodó, fejlesztő, képző, és szakmai munka folyik.

II./2. Helyzetkép Tanulóinkat a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság javaslata alapján iskolázzuk be. Ebben az értelemben iskolánk „bemenet-szabályozott” intézmény. A

legjobb képességű tanulók egyéni fejlesztésével lehetővé tesszük a többségi általános iskolába, illetve az értelmileg akadályozottak csoportjából a tanulásban akadályozottak osztályába való bekerülést. Programunkat, helyi tantervünket meghatározza az enyhe fokban értelmi fogyatékos tanulók túlsúlya. Évfolyamok száma: 1 óvodai csoport 1 iskolára előkészítő évfolyam 3 középsúlyos értelmi fogyatékos csoport 8 általános iskolai évfolyam 2+2 speciális szakiskolai évfolyam 1 autista csoport 80 gyógypedagógiai intézeti férőhely Helyi tantervünk értelmében a tanulók többségét az alapfokú iskolai ill. szakiskolai végzettség megszerzésére készítjük fel. Törekszünk a Nemzeti Alaptanterv követelményeihez igazodni, a minimális teljesítmények eléréséhez eljuttatni a jobb képességű, a dinamikusabb fejlődést mutató tanulókat, gyógypedagógiai munkánkat elsődlegesen mégis a fogyatékos tanulók iskolai oktatásának Tantervi Irányelve határozza meg. Az intézmény feladata és alaptevékenysége az Alapító Okiratban meghatározottak szerint: Kaposvár Megyei Jogú Város Közgyűlése az intézmény alapító okiratát a 9/2003. (II.27.) önkormányzati határozattal módosította, mellyel bővült az intézmény feladata és alaptevékenysége, majd a 307/2003. (XI.20.) határozattal tovább bővítette a tevékenységi kört, így a Kt. 33. § (12.) bekezdése alapján Módszertani Központként előírt feladatokat is ellátunk. (Jelenlegi önkormányzati határozat: 5/2004./I.28./). -

-

-

Enyhe, középsúlyos értelmi fogyatékos és halmozottan fogyatékos értelmi sérült gyermekek, tanulók pedagógiai, gyógypedagógiai ellátása. Állapotuknak megfelelő óvodai, iskolai enyhe és integráltan középsúlyos fogyatékosok speciális szakiskolai nevelése és oktatása, logopédiai, gyógytestnevelési, pszichológiai feladatok ellátása, fejlesztő felkészítés, gyógypedagógiai tanácsadás, konduktív pedagógiai ellátás biztosítása. Változó létszámmal beiskolázásra kerülő, autisztikus tüneteket mutató tanulók nevelése, oktatása. Az utazó szakemberhálózat keretében a többi gyermekkel együtt nevelt, integrált, sajátos nevelési igényű gyermekek speciális fejlesztése utazó gyógypedagógussal. Logopédiai, gyógytestnevelési ellátás a város óvodái, iskolái számára. Pedagógiai-szakmai szolgáltatás, szakmai fejlesztés az integrációra is kiterjedően: szaktanácsadás, pedagógiai tájékoztatás, igazgatási, pedagógiai szolgáltatás, pedagógusok képzésének, továbbképzésének és önképzésének segítése, szervezése, a tanuló tájékoztató, tanácsadó szolgálat. Felsőfokú és főiskolai szintű képzésben résztvevő hallgatók gyakorlati képzése. Feltételek megteremtése azon tanulóknak, akiknek gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézményben való tanulásukhoz a lakóhelyükön nincs lehetőségük, diákotthoni

elhelyezése, 80 intézeti férőhely azoknak, akiknek a mindennapos bejárás nem biztosított. Az intézmény alapfeladatai mellett, az intézményben folyik a gyakorlati képzés - a Kaposvári Egyetem Csokonai Vitéz Mihály Pedagógiai Főiskolai Kar gyógypedagógiai szakos hallgatói számára, - az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar hallgatói számára, - továbbá az egyéb pedagógiai jellegű felsőfokú és főiskolai szintű képzésben résztvevő hallgatók gyakorlati képzését is ellátjuk.

II./3. Az intézmény kapcsolatai Iskolánk kiegyensúlyozott kapcsolatot tudott kiépíteni és fenntartani a működésében közvetlenül érintett szervezetekkel, intézményekkel. A városi önkormányzat és a város környéki önkormányzatok aktív támogatásban részesítik a városban és a város környékén élő fogyatékos gyermekeket nevelő családokat. Hozzájárulnak a napi étkezésükhöz, tanszertámogatást adnak, segélyeket ítélnek meg, és részt vállalnak a nyári táborok, erdei iskola finanszírozásában is. Gyermekvédelmi kérdésekben naprakész kapcsolat, pontos információ-áramlás alakult ki. Az integrációban résztvevő többségi óvodákkal, iskolákkal folyamatosan együttműködő szakmai kapcsolatot tartunk fenn. Kapcsolataink évek óta gyümölcsözőek az országos szakmai szervezetekkel, a Magyar Gyógypedagógusok Egyesületével, az Értelmi Fogyatékosok Országos Szövetségének Somogy megyei Szervezetével, a Magyar Értelmi Fogyatékosok Sportszövetségével, a Magyar Speciális Olimpiai Szövetséggel, a Speciális Szakiskolák Országos Egyesületével, az Értük-Velük Egyesülettel. Patronáló szervezetünk a Magyar Vöröskereszt Somogy megyei Szervezete, az MSZOSZ Somogy megyei Szervezete, akik segítséget nyújtanak szakmai programjaink megvalósításához, eszköztárunk gyarapításához. Kapcsolattartás a helyi szervezetekkel, intézményekkel Az iskolai munka megfelelő szintű irányításának érdekében az iskola igazgatósága állandó munkakapcsolatban áll a következő intézményekkel:

Kapcsolatok egyéb szervezetekkel, intézményekkel Az eredményes oktató és nevelő munka érdekében az iskola rendszeres munkakapcsolatot tart fenn a következő intézményekkel, szervezetekkel, gazdálkodókkal:

A szakiskola kapcsolatai A speciális szakiskola kapcsolatrendszerét elsősorban azok a gazdálkodó szervezetek jelentik, amelyekkel a gyakorlati képzés megvalósítása érdekében együttműködési megállapodásokat kötünk. A megállapodás a szakképzési törvény rendelkezései alapján készül. A felsorolt gazdálkodó szervezetek a képzési törvény rendelkezéseinek alkalmazásán túl lehetőségeik szerint részt vesznek a speciális szakiskolai tanulók iskolai életével összefüggő rendezvényeken, esetenként anyagilag támogatják tanulóinkat. Segítséget nyújtanak a végzett tanulók elhelyezkedésében, a jól teljesítő tanulókat lehetőségeik szerint elhelyezik. Speciális szakiskolánk tagja a Speciális Szakiskolák Országos Egyesületének, mely a szakiskolai tanulók számára - szakmai versenyeket, - sportversenyeket, - kulturális bemutatókat szervez, valamint - évente két alkalommal szakmai konferenciát rendez a pedagógusok részére.

II./4. Az iskola tanulónépessége, szociológiai helyzetképe Tanulóink a szakértői bizottság javaslatára a városból ill. a környező településekről megközelítően azonos arányban kerülnek beiskolázásra. Az elmúlt évek átlagában a 400 főt meghaladó tanulólétszám 80-85 %-a enyhén értelmi fogyatékos, 15 %-a értelmileg akadályozott. A tanulónépesség mintegy 90 %-a a társadalom perifériáján élő, hátrányos helyzetű családi környezetből került ki. A többnyire alulkvalifikált alacsony jövedelmű, munkanélküli, létminimum határán élő rokkant- és kisnyugdíjas, alkalmi munkából élő szülők nehezen vagy egyáltalán nem tudják vállalni az iskolába járással kapcsolatos terheket. Iskolához való viszonyukban meghatározó, mit tud átvállalni az intézmény ill. az adott település önkormányzata a tanuló ellátásából. Az intézményt érintő valamennyi kérdésben a döntések előtt felmérjük a szülői igényeket, és ennek ismeretében alakítjuk programjainkat. Kiemelten kezeljük a cigány etnikumból érkező, hátrányos helyzetű tanulók kulturális, szociális megsegítését.

II./5. Az intézmény személyi és tárgyi feltételei II./5.1. Az intézmény személyi feltételei

Iskolánkban a gyógypedagógiai feladatokat gyógypedagógiai tanárok, illetve az ő szakmai segítségükkel egyéb pedagógiai végzettségű szakemberek látják el. Az alapfeladathoz többletfeladatok kapcsolódnak: hallgatói képzés, habilitáció, rehabilitáció stb. A többletszolgáltatásokból valamennyi pedagógus szükség szerint részt vállal, aktívan bekapcsolódik az egyéni és a kiscsoportos fejlesztő munkába. Jelenleg (fő)

Képesítés Gyógypedagógia képesítéssel rendelkező nevelő-oktató munkát végző főállású közalkalmazott Más pedagógiai képesítéssel rendelkező nevelő-oktató munkát végző főállású közalkalmazott (tanár, tanító, óvónő) gyógypedagógiai Nevelő-oktató munkát segítő főállású közalkalmazott asszisztens gyermekfelügyelő ápolónő dajka

Pedagógusok képzettség szerinti megoszlása Nevelőtestület létszáma:

gyógypedagógiai tanár

más pedagógiai gyógypedagó más pedagógiai más pedagógiai szakos giai tanár + szakos főiskola szakos főiskola 2 főiskola más főiskola (tanár, tanító, + egyetem (óvónő, gyógy(tanár, tanító) óvónő) (tanár) testnevelő, tanító, tanár)

szaktanító

A pedagógusok végzettségei: Szaktanári végzettség: Egyéb végzettség: A pedagógusok szakmai tudásának elmélyítése, ismereteik bővítése, sokoldalú képzettségük érdekében különböző tanfolyamokon, továbbképzéseken vesznek részt. A továbbképzéseket átgondoltan az intézet évenkénti továbbképzési tervében határozzuk meg. A képzettségre vonatkozó tervezett változások:

Másoddiploma, szaktanár szakirányú továbbképzés: A pedagógiai munkát segítő szaktanfolyam jellegű továbbképzés alapján folyamatban lévő változások:

II./5.2. Tárgyi feltételek Az intézmény épülete Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzatának tulajdonában álló hrsz-ú ingatlanon fekszik.

Tantermek A fő épületben az alsó és felső szinten a tantermek száma: 23 osztályterem, 5 szaktanterem. Az osztálytermek 12-14 fő befogadására alkalmasak. A csoportok létszámától függően gyakran zsúfoltak, mert jelenleg 16-18 fővel is működnek. Kétszemélyes tanulópadok, szekrények, polcok, a folyosón beépített szekrények helyet biztosítanak a tanulók felszereléseinek, valamint az oktatás taneszközeinek. A szaktantermek felszereltsége hiányos, illetve az eszközök egy része selejtezésre szorul. Fejlesztésük folyamatosan pályázatok útján történik. Az intézmény az eredeti terv szerint 250 főre tervezett. Jelenleg a közel 420 gyerek 29 tanulócsoportjának elhelyezéséhez igénybe kell vennünk a főépület nem tanterem céljára tervezett helyiségét az autista csoport számára, valamint a diákotthon szabadidős célra tervezett szobáit. Ezekben a tantermekben helyeztük el az iskolára előkészítő évfolyamot, a középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók középső és felső összevont csoportját, a szakiskola 11., 12. évfolyamát. Az intézménytől különálló épületben nyert elhelyezést az óvodai csoport és a középsúlyos értelmi fogyatékosok alsó összevont csoportja. A tantermek néhány szaktanterem kivételével a délutáni foglalkozások színterei is. A pedagógusok lehetőségeikhez mérten mesesarkokat, játszósarkokat alakítottak ki a napi életritmus szervezéséhez. A foglalkoztatás egyéb terei, termei •

Az egyéni fejlesztések és kiscsoportos foglalkozások színterei a tantermeknél kisebb egyéb termek, leválasztott helyiségek (logopédia).

•

Gyógytestnevelés, gyógytorna céljára kialakított terem.

•

Az 1 db tornatermet szertár, öltözők, tisztálkodási helyiségek egészítik ki. Ezek nem szolgálják megfelelően az igényeket. A tanórák megszervezése a mindennapos testedzés miatt nehezen kivitelezhető.

•

A könyvtárban a kölcsönzésen kívül lehetőség van foglalkozások szervezésére, az olvasóteremben a tanulók önképzésére.

•

Az oktatástechnikai szobában a felszerelt stúdió lehetőséget nyújt oktatófilmek készítésére, iskolarádió működtetésére.

•

A diákotthoni épületrész 80 férőhellyel 4 ágyas szobákkal, a szükséges mellékhelyiségek biztosításával teremti meg a lehetőséget a bentlakást igénylő tanulók számára, a kultúrált elhelyezésre.

Közös helyiségek •

A szabadidő, a csoportközi foglalkozások szerveződésének helyszíne a játszóudvar és a diákotthon társalgója.

•

A tanórák közti szünetekben az udvaron, rossz idő esetén a szűk folyosókon tartózkodnak a gyerekek.

•

Az ebédlő a napközis tanulóknak háromszori, a diákotthonosoknak napi ötszöri étkezés színhelye. A tanulók a kulturált étkezés mellett gyakorolhatják a társas viselkedés összes formáját.

•

A sportudvaron a két sportpálya jó idő esetén a tanulók mindennapi testedzését szolgálja, felkészülési lehetőséget biztosít a versenysportolók számára.

A tanulók iskolába járásának biztosítása Az iskola megközelítése a városközponttól való távolsága, valamint Kaposvár környékéről történt beiskolázások miatt nehézkes. A tanulók nagy része átszállással, helyi járatú autóbusszal közlekedik. Az intézmény rendelkezésére áll Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzatának tulajdonában lévő 42 személyes autóbusza, amely biztosítja: • •

a városban lakó óvodáskorú, a város peremén élő alsó tagozatos, valamint a középsúlyos, értelmileg akadályozott gyermekek szállítását, a város környékén adott útvonalon élők mindennapos iskolába járását.

Továbbá a pályázati úton elnyert Ford Tranzit 9 személyes gépkocsi, amely biztosítja: • •

a szakiskolai tanulók munkahelyi szállítását, a Módszertani Központ feladatainak ellátását.

III. AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI, IRÁNYÍTÁSI RENDSZERE

Az iskola életét, belső rendjét, működését, szervezeti felépítését törvényi előírások szabályozzák. A nevelőtestület a mindenkori hatályos jogszabályok alapján véleményez, vagy dönt. A zökkenőmentes működést az intézmény szervezeti és működési szabályzatában és a házirendben leírtak, továbbá szabályzatok, tervek szabályozzák, melyek az SZMSZ mellékletei. Az egész szervezet organizációját iskolánk vezetői testülete végzi, melynek élén az igazgató áll.

III./1. Az intézmény szervezeti felépítése III./2. Nevelőtestületi szakmai munkaközösségek Iskolánkban az alábbi szakmai munkaközösségek működnek: • • • • • • •

alsó tagozaton tanítók munkaközössége felső tagozaton tanítók munkaközössége szakiskolában tanítók munkaközössége napközi otthonban tanítók munkaközössége foglalkoztató csoportokban tanítók munkaközössége logopédiai munkaközösség testnevelési, gyógytestnevelési munkaközösség

A munkaközösségek éves munkaterv alapján tervezik programjaikat, a munkaközösségeket a munkaközösség-vezetők irányítják Feladatok: -

Az iskolai szintű továbbképzések szervezése, tervezése. A tartalmi munka folyamatosságának, eredményességének figyelemmel kísérése. Az ellenőrzésben való részvétel. Közvetlen részvétel az iskolai programok, a tanórai, tanórán kívüli tanulói tevékenység szervezésében, annak koordinálásában. A tanulói személyiséglapok folyamatos vezetésének figyelemmel kísérése. A tanév eleji, félévi és tanév végi tantárgyi felmérések előkészítése. A tapasztalatok, eredmények elemzése. Belső szakmai továbbképzések szervezése félévente két alkalommal. Az ehhez kapcsolódó bemutató órák előkészítése, tervezése. A pedagógiai továbbképzésekben résztvevő pedagógusok előadás jellegű tájékoztatója a tanultakról a kollégák számára. Az intézmény hagyományosan épít nevelő-oktató munkájában a tanulói személyiségfejlesztést célzó, tanórán kívüli szabadidős tevékenység szervezésére, biztosítva a tanulók széles körének tevékeny, aktív részvételét. Ezekben helyet kell kapnia

különböző felkészítő programoknak: komplex tanulmányi vetélkedő, különböző iskolai ill. iskolán kívüli szereplésekre való felkészülésnek (iskolai ünnepélyek, bemutatók, versenyek stb.), egyrészt szakköri, másrészt tanórákhoz kapcsolódó, azt kiegészítő foglalkozások szervezésével. E folyamatban aktívan részt vesznek a munkaközösségek.

IV. PEDAGÓGIAI ALAPELVEK Az Alapító okiratban foglaltak szerint iskolánkban tanító gyógypedagógusok, pedagógusok mindennapi pedagógiai nevelő-oktató munkájában az alább felsorolt alapelveket szeretnénk érvényre juttatni, melyek a Nemzeti Alaptantervben, a Fogyatékos tanulók iskolai oktatásának tantervi irányelvében és annak módosításában megfogalmazott elvek, a Kerettantervek kiadásáról, alkalmazásáról szóló rendelet, a Kollégiumi nevelés országos alapprogramja, valamint a közoktatásról szóló törvény vonatkozó paragrafusai alapján a következők:

IV/1. Az iskolai nevelés-oktatás közös értékei a NAT alapján Intézményünk egész pedagógiai tevékenységét áthatják a közös értékek, ill. azok alapján megfogalmazott alapelvek. Ennek az értékrendnek a súlypontjai: - demokratizmus - humanizmus - az egyéniség tisztelete és fejlődése - az alapvető közösségek együttműködése - a nemek esélyegyenlősége - a szolidaritás és a tolerancia - nemzeti értékek, hagyományok, nemzeti identitás - különböző kultúrák iránti nyitottság.

IV/2. Intézményünk nevelési alapelvei A fogyatékosság különleges gondozási igénye A fogyatékosság a gyerekek között fennálló különbségek olyan formája, amely különleges gondozást igényel. A fogyatékos tanulók különleges gondozási igénye biológiai, pszichológiai, szociális tulajdonság-együttes, amely a tanulók nevelhetőségének, oktathatóságának, képezhetőségének jellegzetes különbségét fejezi ki. Elfogadó környezet kialakítása

A speciális nevelés alapeszménye olyan elfogadó környezet kialakítása, ami a sérült gyermek erényeit, sikeres próbálkozásait értékeli, másságát elfogadja, és ez a sérült gyermek harmonikus személyiségfejlődését eredményezi. Az egész személyiség fejlesztése, mint a gyógypedagógiai nevelés alapköve A gyógypedagógiai nevelésnek az egész személyiség fejlesztésére kell törekednie. Így tehát a gyógypedagógiai nevelés a gyerekek sajátos értelmi és személyiségállapotához igazodó, a merev intellektust is mobilizáló, képesség fejlesztő, korrigáló hatást is kifejtő nevelés. Programjával az iskoláztatás nyomán a lehetséges mértéig kompenzált személyiségű, a társadalmi munkamegosztásban is hasznosítható képességekkel rendelkező fiatalok kibocsátását eredményezi az iskola befejezésekor. A nevelés hatására a sérülés arányában alakul ki a fogyatékos gyermek alkalmazkodó képességének, akaraterejének, önállóságra törekvésének, együttműködésének olyan foka, hogy a szükséges segítséggel tud önállóan dönteni és cselekedni. Évfolyamokhoz, speciális csoportokhoz igazodó speciális módszerek, segédeszközök kiválasztása A különleges gondozási igény kielégítését szolgálja a csoportos, kiscsoportos, egyéni foglalkozás, ezzel párhuzamosan és ennek érdekében a speciális módszerek, technikák szakszerű megválasztása és szükséges alkalmazása. Indokolt lehet a speciális segédeszközök használata, a segédeszközök elfogadtatása, azok következetes használatára, megőrzésére való nevelés. A tanulók felkészítése a továbbtanulásra, a továbbképzésre, a gyógypedagógiai oktató-nevelőmunka dokumentumaiban /NAT, IRÁNYELVEK, Kerettanterv/ megfogalmazottak szerint differenciálással, a képességek maximális fejlesztésével történik. Humánus, pozitív magatartási minták, emberi kapcsolatok a felnőtt és gyermek kapcsolatban A fejlesztés figyelembe veszi a tanulók közötti eltéréseket, a sérültség különbözőségeit, kiváltképp a magatartási és viselkedési szokások következetes kialakításánál és megerősítésénél. Hangsúlyozottan fontos a társadalmi beilleszkedés feltételeinek megteremtése és az önálló életvezetési technikák elsajátítása. A tanulók személyiség fejlesztésével együtt speciális helyet foglal el az önelfogadás, mások elfogadása, a toleráns magatartás kialakítása, emellett az általános emberi értékek, a társadalmi normák elsajátítása, azonosulás ezekkel az értékekkel. Az intézmény nyitottsága A gyógypedagógiai oktatás, nevelés intézménye speciális funkcióiból adódóan széles körű szakmai kapcsolatot és szerteágazó együttműködést tart fenn a társintézményekkel, szervezetekkel és önkormányzatokkal. A nevelési célok megvalósítása érdekében együttműködés a szülőkkel, gondviselőkkel.

Gyógypedagógiai nevelés értékeinek közvetítése Az intézményben folyó gyógypedagógiai nevelés korszerű gyakorlóterepet, követendő mintát, szemléletet nyújt a gyógypedagógus-jelölteknek, továbbképzésen résztvevő pedagógusoknak, pedagógiai segítőknek. Integráció és esélyegyenlőség elősegítése A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók integrált nevelésében-oktatásában résztvevő intézmények megsegítése. Módszertani központ szolgáltatásaival, aktív együttműködésével a befogadás eredményességének növelése.

V. AZ INTÉZMÉNYBEN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA CÉLJAI, FELADATAI, ELJÁRÁSAI V./1. A gyógypedagógiai nevelés célja Gyógypedagógiai intézményünk célja és egyben feladata a gyógypedagógiai ellátás keretében biztosítani a tanulásban akadályozott, az értelmileg akadályozott, a halmozottan sérült, a beszédfogyatékos, az autista tanulók sajátos nevelési szükségletéből adódó iskolai nevelésoktatást, fejlesztést, s a terápiák alkalmazását. Kiemelt célunk: •

A tanulók önálló életvitelre, eredményes szocializációra történő, a pályaválasztásra, a szakma elsajátítására való felkészítés, s egyben a felnőtt társadalomba való sikeres beilleszkedés elősegítése.

•

A fogyatékosságból eredő hátrányok megelőzése, csökkentése, kompenzálása, a képességek kibontakoztatása, társadalmi beilleszkedésük sérülésspecifikus szempontú támogatása.

•

A hátrányos szociokulturális környezetből érkezett tanulók beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségeiknek a leküzdése.

felzárkóztatása,

A célok részletes kifejtése: •

Minden tanulónak a sérülésspecifikusság szerint, őt megillető fejlesztés, speciális terápia, egészségügyi és pedagógiai habilitációs és rehabilitációs foglalkozások biztosítása.

• Az alapkészségek kialakítása és fejlesztése, az általános műveltség megalapozása, elemeinek gazdagítása, a tanulási akadályozottság és fejlettség figyelembevételével. • Az esélyegyenlőség biztosítása a rászoruló tanulók diákotthoni elhelyezésével, a diákotthonban az otthonpótló-funkció erősítésével. • Az egészséges életmóddal kapcsolatos ismeretek és szokások, az önellátás, a szocializációs technikák elsajátíttatása a környezettel való harmonikus együttéléshez. • Az egyetemes emberi értékek: a humánum, a szeretet, a jóság, a megértés, a nemzethez való kötődés, a másik emberrel való törődés, a kulturált emberré válás eszményének továbbadása, a tanulók fejlettségi szintjének megfelelően. A környezeti, természeti és emberalkotta értékek felismerésére és megőrzésére nevelés. A durvaság elutasítása a viselkedésben és a kommunikációban, valamint az igénytelenség visszaszorítása. • Differenciált, a tanulók egyéni adottságaihoz, tanulási ritmusához alkalmazkodó, rehabilitációs tanulási technikák kiválasztása és alkalmazása, a kitartó munkához való helyes viszony kialakítása. • Önálló tanulási képességfejlesztés, sokoldalú tevékenységek biztosításával. • Az állóképesség, az erőnlét fokozása, testi erő, ügyesség, kitartás és akarat fejlesztése. • Reális önismeret kialakítására való törekvés, a másság elfogadtatása. Nagyon gyakorlatias, közvetlenül hasznosítható ismeretek nyújtása, lehetőség teremtés ezen ismeretek gyakorlati alkalmazására /műhelyek, konyha, varroda,/ a munkába állás segítése, a szakmai ismeretek megszerzésének előkészítése. A tanulók alkalmassá tétele az önálló életkezdésre majdan életvitelre .A szakképző évfolyamokon a gyakorlati képzésre épülő neveléssel a minőséget megbecsülő, pontos, fegyelmezett munkavégzés képességének kialakítása, a munkában való együttműködés készségének fejlesztése. A tanulók felkészítése a munkaerő piaci körülmények közötti munkavégzésre, munkahelyfelkutatási, „önmenedzselési” technikák elsajátítására. • Humánus légkör megteremtése az intézményben, érzelemgazdag, emberi kapcsolatok kialakítása a társakkal és a felnőttekkel. A társadalom által elvárt magatartási, viselkedési szabályok elfogadtatása. • Nemzeti kultúránk nagy múltú értékeinek, a szülőföldünk, népünk gyökereink megismertetése, tisztelete, kötödések és azonosulások kiépítése.

• A kisebbségi létből fakadó előítéletek kezelése a tanulók fejlettségi szintjének megfelelően. • Elérhetőség biztosítása a tanulók számára a roma kulturális hagyományok megismerésére.

V./1./2. Nevelési-oktatási és képzési célok az életkori szakaszokhoz rendelten A kisiskolás kor: -

Az óvodás létből az iskolai életformára történő zökkenőmentes átvezetés. Az iskolai élet, a társaskapcsolatok szokásrendjének pontos elsajátítása. A feladat- és szabálytudat erősítése. Az érdeklődés, az aktivitás, a tevékenység iránti igény felkeltése, ébrentartása. A saját fejlődési ütem elfogadása, önismeret alapozása. A közösségi tudat erősítése, az érzelmi élet gazdagítása. Az alapvető kultúrtechnikák elsajátítása, a kommunikáció fejlesztése. A játék megszerettetése a tanulási helyzetekben, a szabályjátékok, a didaktikai játékok örömének megélése, a kortárscsoport felfedezése. Gazdag élményanyag biztosítása az ismeretszerzéshez, a képesség, a tartós figyelem, a megtartó emlékezet fejlesztéséhez. A személyiség értelmi, érzelmi, akarati oldalának erősítése. A kulturális, a szociális háttérből adódó hátrányok csökkentése felzárkóztatás, törekvés a nem fogyatékos gyermekek iskolai csoportjaiba történő visszavezetésre. Társas kapcsolatok erősítése az iskolán kívül is. Törekvés a pozitív tulajdonságok felfedezésére, tudatosításukra, a megerősítésre és fejlesztésre – önmaga és a csoporttársak felé is.

A serdülőkor, fiatalkor: -

-

Az önismeret erősítése, reális kép kialakítása önmagáról, lehetőségeiről, korlátairól. Az önképviselet, megnyilatkozás, véleménynyilvánítás elsajátítása. Ismeretszerzés a továbbtanulási lehetőségekről, pályaválasztásról. Az általános műveltség elemeinek gazdagítása, ismeretek szélesítése, strukturálódása, megerősítése. Az önálló életvitel, a társadalmi beilleszkedés módjának, lehetőségeinek megismerése, gyakorlása. Felkészítés a társadalmi szerepre, a magánélet szerepeire, a konfliktusmentes kapcsolatépítésre, szocializációra. Az önálló tanulás elsajátítása, a megismerés módszereinek, műveleteinek elsajátítása, gyakorlott alkalmazása. Egészségmegőrző, környezetóvó attitűd kialakítása. A jól működő képességek fokozott fejlesztése, a sérült képességek korrigálása, kompenzálása. A személyiség érzelmi, akarati oldalának stabilizálása. A cselekvőképesség, a tartós munkavégzés, az erőfeszítés és kitartás növelése.

-

A munkahelyi beilleszkedés elősegítése, a munkában való együttműködés készségének fejlesztése. Az egyéni különbségek, a másság elfogadása a kortárscsoportban, közösségekben. A kulturális, szociális hátrányok folyamatos kompenzálása, korrigálása, visszavezetés a nem fogyatékos fiatalok korcsoportjaiba, a befogadás, az elfogadás erősítése a szülőkkel, a családdal közösen.

V./2. Az intézmény nevelési feladatai, különös tekintettel a sérülés specifikumaira Intézményünk konkrét feladatai a célokból, alapelvekből következően, melyeknek a nevelőoktató munkánk minden területén érvényesülni kell. Feladatok: -

-

-

Biztosítani azokat a személyi és tárgyi feltételeket, amelyek az enyhe értelmi fogyatékos/tanulásban akadályozott valamint a beszédfogyatékos tanuló sajátos iskolai neveléséhez szükséges. Az alapfokú iskolázás teljes tartalmában – szükségleteinek megfelelően – egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs ellátásban, terápiában részesíteni valamennyi tanulót. Megfelelő tanulásszervezési formákkal és módokkal biztosítani, hogy a tanórákon és a tanórán kívüli tevékenységben érvényesüljön a differenciált, az egyéniesített fejlesztés. A követelmények teljesítéséhez legalább két éves (esetenként négyéves) időkeret biztosítása azon tanulók számára, akiknél az évfolyamra meghatározott követelmények teljesítése akadályozott. Az önálló tanulási képesség fejlesztése érdekében különböző tervezett és szervezett formák biztosítása (kiemelten napközi, tanulószoba). Olyan tanulási környezetet, tapasztalatszerzési lehetőséget biztosítani, amelyben a valóságról sokoldalú, konkrét tapasztalatokat szerezhet, és közvetlen vizsgálódásokból kiindulva juthat el a tanuló az ismeretek képi, majd absztrakciós szintjéhez. Sokoldalú szemléltetéssel, cselekvéssel, gazdag feladattárral biztosítani az egyes tantárgyakhoz kötődő készség- és képességfejlesztést, a tevékenységek bővülő körét. Kiemelt figyelmet fordítani az alapozást szolgáló – 1-6. évfolyamot felölelő pedagógiai egységre, ahol a tanuláshoz szükséges pszichés funkciók fejlesztése a hangsúlyos, A tanulási szokások alapozása, gyakorlása foglalkozásokon; olyan lehetőségek megteremtése, ahol a tanulók gyakorolhatják az ön- és a környezetellátáshoz, a társadalmi együttéléshez, az önálló és eredményes életvezetéshez nélkülözhetetlen tevékenységeket. A szülők és az iskola között olyan kapcsolat (gondozási jogviszony) megteremtése, ahol a nevelési feladatok megvalósításában partnerként vesz részt a szülő. A tanulók és szülők folyamatos tájékoztatása iskolai tevékenységük fejlődéséről, elért eredményeikről, lehetőségeikről.

-

-

A tanuló szükségletének és a szülők igényének megfelelően teljes ellátás biztosítása – ügyelet, oktatás, étkeztetés, fejlesztő terápiák, napközi, tanulószobai ellátás, szakkörök, klubok, tehetséggondozás. A tanítás-tanulás folyamatában – a mindennapi élethez, a gyakorlathoz kapcsolódva megértetni, elsajátíttatni az egészség megóvásának fontosságát, a környezetünk védelmével összefüggő teendőinket, az egészségnevelési és a környezeti nevelési program alapján. A tanulók bevonása, megtanítása az iskolai életük szervezésére, szervezeteik működtetésére, gyakorlására, kötelezettségeik felfogására, értelmezésére. A gyermekvédelmi tevékenység megszervezése, működtetése, a hátrányos helyzetből eredő különbségek csökkentése feladatterv alapján, a különféle segítő szervezetekkel, szolgálatokkal együttműködés. Társadalmi veszélyhelyzetek megelőzése és kezelése. A nevelési helyzetek kiaknázásával a társadalmilag elfogadott erkölcsi, etikai értékek megismertetése, elfogadtatása, gyakoroltatása.

• Diákotthon feladatai: -

Az esélyegyenlőség biztosítása érdekében a szocializációt segítő készségek fejlesztése. Diákotthoni kisközösségek kialakítása, együttműködésük erősítése. A gyermekek testi-lelki egészségének fejlesztése. Családias légkör megteremtése, a gyermekek és a felnőttek közötti személyes kapcsolatok, az egyéni törődés, gondoskodás erősítése.

• A roma oktatás feladatai: -

Az eltérő előzményekből, körülményekből és egyéni sajátosságokból eredő különbözőségek kiegyenlítésére való törekvés: o kisebbségi identitástudat kialakulásának és fejlesztésének segítésével, o a kisebbségi életmódhoz, kultúrához kötődő hagyományok, szokások megismertetésével, o a roma kulturális értékek, történelem, irodalom, művészetek megjelenítésével a tanórákon, tantárgyi tartalomhoz illesztetten, tanórán kívüli választott tevékenységek keretein belül, o az átlagosnál szegényebb családi környezet miatt keletkezett szociális, kulturális és nyelvi hátrányokból adódó „fogyatékosság látszatának” felismerésével, lehetőségek szerinti kompenzálásával.

V./3. Nevelő-oktató munkánk eszköz- és eljárásrendszere

A nevelés-oktatás eljárásrendszerén elsődlegesen az alkalmazott módszerek körét értjük. Az alkalmazott módszer kiválasztásának alapelvei: -

A módszert mindenkor a pedagógiai célhoz, a célrendszerhez, a tartalomhoz igazítjuk. A módszer megválasztása igazodjék a tanuló fejlettségéhez, állapotához, szükségletéhez. Vegyük figyelembe a tanuló életkori sajátosságait, előzetes tudását, norma és szokásrendjét, a többségtől eltérő kultúrát. A módszert az adott helyzethez, szituációhoz is igazítsuk. A tanuló egyediségéhez, sérüléséhez leginkább illő módszerkombinációkat alkalmazzuk. A sérült gyermek személyiségét figyelve, a választott módszerek elsődlegesen ösztönzőek, pozitív megerősítést szolgálóak legyenek. A módszerek kiválasztásában vegyük figyelembe, hogy az értelmi fogyatékos gyermekek/tanulók elsődlegesen tapasztalati személyiségek, így a tapasztalatszerzésnek, a követendő mintaadásnak, a modellnyújtásnak, a gyakorlásnak, a megerősítésnek, a szerepjátékoknak, fejlesztő beszélgetéseknek jelen kell lenni a tanítás-tanulás, a nevelés egész folyamatában.

Hasonlóan központi szerepet kell biztosítani a tevékenységek megszervezésének, a tevékenységhez kötődő módszerek alkalmazásának: -

A megbízások, a feladatok teljesítésének, a szabályok, a szokások követésének, gyakorlásának, az ellenőrzés és értékelés tevékenységeinek, az önállóság kialakításának, az egészséges életmód szokásrendszerének, az önálló életvezetés tevékenységeinek gyakorlásának, az alkotóképesség kibontakozásának.

A magatartás, a viselkedés, az attitűdformálás ösztönző módszerei: -

a helyeslés, a biztatás, az elismerés szóban és írásban, a dicséret.

Irányultsága: - a szorgalom elismerése, - a pozitív magatartási formák megerősítése, - a tanuló kitartásának, akaratának elismerése (eredmények, versenyek, helyezések), - a közösségért végzett munka értékeinek felmutatása. Formái: - a szóbeli, írásbeli dicséret, oklevél, jutalom (tárgyi, könyv, színház, mozi, kirándulás). A tanulmányi munkára, a tanulási motívumokra ható ösztönző módszerek: -

a helyeslés kifejezése szóban és írásban, az elismerés kifejezése az osztály előtt, az iskolatársak, a szülők előtt szóban és írásban, dicséret az osztály, az iskolatársak előtt szóban és írásban.

Formái:

-

osztályfőnöki, szaktanári, igazgatói osztálynaplóba, bizonyítványba, jutalom – tárgyi, könyv, oklevél.

dicséret

üzenő

füzetbe,

ellenőrzőbe,

A kényszerítő módszerek alkalmazása kerülendő. Csak előzetes mérlegelés alapján hozható reális döntés nehéz fegyelmezési helyzetre vonatkozóan, amely lehet: felszólítás, figyelmeztetés, követésre való felszólítás, intés, rovás. A mérlegelés alapvető elem, hogy a kirótt nevelő-módszer megfelelő értelmezést nyerjen, a jóvátétel elérhető tartalmú és idejű legyen.

VI. SZEMÉLYISÉG- ÉS KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS VI./1. Fejlesztési feladatok Nevelési programunkban – a személyiségfejlesztés tekintetében kiemelt területként kezeljük: -

a szocializáltsági, a neveltségi mutatók erősítését, a tanulást, az egész személyiség fejlődése, fejlesztése érdekében, a kommunikációs nevelést és kultúrát, az egyes tanulók sikeres szocializációjának, a tudásának gyarapítását szolgáló rendszernek a gondozását is kiemelten építjük be a személyiségfejlesztés területei közé.

A személyiségfejlesztést nem kívánjuk külön kezelni a közösségfejlesztéstől, hiszen kölcsönös, szoros kapcsolat fűzi össze tartalmi, módszerbeli, akár a megvalósulás színtereinek tekintetében. A személyiség alakulása, alakítása nem független az adott közösségtől, annak fejlődéstörvényeitől. Az egyén a maga tulajdonságaival viszont hatással van a közösségre. Ez az együttes hatás még erőteljesebb a sérült tanulóink esetében, ebből következően fejlesztésük, fejlődésük térben és időben elválaszthatatlan. A szocializáltsági, a neveltségi mutatók erősítése: A társadalom által elvárt norma és szokásrend megismertetése, értelmezése, elfogadtatása központi kérdésként kezelt feladat az intézményben. A szocializáltság fontos mutatója az együttműködés, a társadalmi érintkezés normáinak felfogása, felhasználása az egyéni, a közösségi érdekérvényesítés ön és mások elfogadása. Feladataink differenciáltan jelentkeznek a tanulók életkorának, fejlettségének megfelelően. Az életkorhoz, a fejlettséghez igazítjuk a tartalmat, a teljesítés elvárható szintjét, a tevékenység gyakoriságának helyszínét, idejét. Az iskolai terepen túl kitüntetett szerepet szánunk az erdei iskolai programoknak, túráknak, kirándulásoknak, a közös sport- és kulturális rendezvényeknek.

Kisiskoláskor:

Feladatok, tevékenységek: -

-

Tapasztalatok szerzése az intézmény működéséről, az egyes közösségek működési rendjéről. Az iskolai hagyomány és szokásrend értelmezése, felfogása – együttműködés a társakkal, a pedagógusokkal – például a teremrend, a tanszerek rendje, saját holmi elhelyezésének rendje, sorakozások, a tanórai megnyilvánulások, a közös étkezések, óraközi szünetek, a szabadidős foglalkozások terén. A pozitív szokásrend megerősítése az önellátásban, az öltözködésben, az elemi tisztálkodásban (kézmosás, fogmosás), az egyes tanórákhoz tartozó taneszközök kezelésében. A WC használatának elemi szabályai, következetes betartása, működtetése. A felelősi rend értelmeztetése, a felelősi munka elvégzése, a saját, a társak tulajdonának, felszerelésének óvása, tiszteletben tartása, az iskola, a lakókörnyezet óvása.

Ezeket az elvárásokat elsődlegesen az első és második évfolyam felé fogalmazzuk meg. Az érzelmi kötődések, odafordulás, elfogadás, szeretet kimutatása a tanulók formálásának fontos eszköze. A normák elsajátítása második fázisában a megismert, a megértett szokás, norma gyakorlása, megerősítése, interiorizációs szakasza következik a 3.-4.-5. évfolyamokon. A gyakorlás különféle színtereken pl. osztályban, tornateremben, öltözőben, étteremben, utazásnál, játszótéren, a közös helyiségekben, az orvosi rendelőben, kirándulásokon, erdei iskolában, kulturális programokon stb. realizálódik. A gyakorlást összekötjük az egyén képességeinek legmegfelelőbb feladattal, tevékenységgel. A nagyobb önállóság, a visszajelzések, a korrigálások, a megerősítések dominanciája jellemzi ezt a szakaszt. Ezek elsődlegesen a harmadik, ötödik évfolyamokon realizálódnak, erősödnek és könnyen mozgósíthatóak. Serdülőkor, fiatalkor: Feladatok, tevékenységek: Ebben a szakaszban már az alkalmazási szintig juttatjuk el a tanulókat. Célunk, hogy az elsajátított normák, viselkedési szabályok, szokások már belsővé vált algoritmus szintjén működjenek. Ehhez kapnak indíttatást, megfelelő terepet, alkalmat, helyzeteket. A szituációk széles körét felkínálva kívánjuk eljuttatni a tanulókat az együttélési normák, az írott és íratlan szabályok megismeréséig, értelmezéséig és azok elfogadásáig, alkalmazásáig. A serdülőkorban nagyobb figyelmet fordítunk az érzelmi élet gazdagítására, a barátságokra, tartós kapcsolatokra, az egymás problémáinak kezelésére, a közösségi atmoszférára. A személyiségfejlődés problémás eseteiben a tanuló egyéni és csoportos program szerint személyiség-fejlesztési tréningben részesül (önismereti tréning, drámapedagógia stb.). A normaelfogadás mindenkor együtt jár a másság, a más kultúrából hozott értékek megerősítésével, tolerálásával. Mindez addig nyer elfogadást, amíg annak tartalma, vagy módja nem károsítja a tanulót vagy az intézményi életet. Iskolánk nyitott a különféle vallási, közösségi normák, elvek terén, amíg ez a többi tanuló munkáját, erkölcsi fejlődését nem károsítja, vagy az érintett tanuló ellenében nem hat.

A belsővé válást elősegíti a közösség minősítő ereje, hatása, a társak véleménye, megítélése, az önértékelés, a következetes visszajelzés, megerősítés vagy korrekció. Az intézmény az eredményeit csak valamennyi pedagógusnak, pedagógiai segítőnek, munkatársának egységes elvek szerinti együttműködéseként érheti el. Ebben a folyamatban meghatározó a családi háttér megnyerése, támogató megerősítése. A tevékenységek, a megélt, átélt szituációk széles körét kínáljuk korrekciós és terápiás jelleggel. Ehhez térben és időben olyan helyszíneket rendelünk, amely a széleskörű társadalmi gyakorlat megtapasztalását jelenti, és a felnőtt életben, a társas kapcsolatokban modellként szolgálhat. E célból bővül az iskolai élet valamennyi színterét érintő, a tanulók által hozott döntések, véleményezések, állásfoglalások, érvelések lehetősége. Aktív részvételükre számítunk az életüket, a közösségüket érintő tervezésben, szervezésben, kivitelezésben. Bevonjuk a serdülőket az ügyeletes tevékenységbe, gondozói munkába, táborok szervezésébe, kulturális rendezvények kiválasztásába, saját és társaik tetteinek megítélésébe, az iskolai normák megfogalmazásába. A tanulás: Az értelmi fogyatékos tanulók a kognitív funkciók sérülése miatt önállóan nem képesek a fejlettségüknek legjobban megfelelő tanulási technika elsajátítására. Így az iskolába lépés pillanatától kezdve fontos feladat a tanulás megtanítása, a tanuláshoz való viszony, a motiváltság megteremtése. Ezen elveket érvényesítjük a beszédfogyatékos tanulók fejlesztésében is. A kisiskoláskor tevékenységei: Az alsó tagozatban előtérbe helyezzük a tankönyvek, taneszközök helyes használatát pl. munkatankönyvek piktogramjainak értelmezését, az ábrák, képanyagok elemzését, a feladatok külső algoritmusokkal vezérelt megoldását, feladat végrehajtás sorrendjét, az összehasonlítást, az önellenőrzés módjait, lehetőségét, az írásbeli feladatok végrehajtását. A technikai jellegű, manuális feladatokban a pontos mintakövetés tanulása, a szabályok elsajátítása. Folyamatosan végzett tevékenység az esztétikus füzetvezetés, a képi ábrázolás elemi formai, tartalmi és esztétikai következményeinek megismertetése, az önkifejezés, a viszonyulás képi megjelenítése. Megtanítjuk tanulóinkat az alsó tagozatban a rövid, egyszerű szövegkezelésre, elemzésre, értelmezésre, a bevésés technikájára – az egyéni tanulási sajátosság felismerésére, a tartalomjegyzék kezelésére, a gyermeklexikonok és gyermekeknek szóló segédanyagok irány melletti felhasználására. Kiemelt tevékenység a beszéd formai és tartalmi oldalának fejlesztése – gyakorlása a teljes tanítási-tanulási folyamatban. A tanulás tanításának fontos eleme, hogy a tantárgyak taneszközeit (pl. matematikai, technikai, betűtanulás) megtanulják adekvátan használni, a tanórán és önállóan alkalmazni és segédeszközként hasznosítani.

A tanulás tanításának részét képezik az egyszerű memoriterek, versek tanulása az egyéni sajátosságoknak megfelelően, az ismétlés, a felidézés módjainak, gyakoriságának elsajátítása a formai jegyek folyamatos alakítása mellett. A serdülőkorúak tevékenységei: A felső tagozaton előtérbe kerül az elsajátított tanulási módszerek alkalmazása, az önálló tanulás megvalósítása. Ezen a szinten tudjon a tanuló a problémája megoldásához segítséget kérni, ismerje a segítség igénybevételének formáit is, alkalmazza önállóan. A felső tagozatos tanulók esetében működnie kell a páros tanulásnak, a kiscsoportos együttműködésben a csoportmunkának. Gyakorolják és alkalmazzák a tankönyvekkel, feladatlapokkal, munkalapokkal való önálló tanulást, a szövegfeldolgozást, értelmezés formáit, fejlettségüknek megfelelő feldolgozási lehetőségeket. El kell jutni a tanulóknak az ésszerű, a takarékos, az esztétikus füzetvezetéshez, technikai, vizuális jellegű alkotások önálló elkészítéséhez. Képessé kell válniuk az ésszerű tervezésre, a belsővé vált algoritmusok pontos alkalmazására, a munkamenet összeállítására, a tanultak szerint. El kell sajátítani a hatékony önellenőrzést, hibák javítását, értelmezését, a tanuláshoz szükséges speciális taneszközök használatát. Képességeik szerint el kell juttatni a tanulókat az egyszerű vázlatkészítéshez. A tanulás tanításában kiemelt feladat a tanulási motívumok erősítése. Az épen maradt képességcsoport erősítése a tanulók közösségében elfoglalt státuszának pozitív irányba terelése. A kommunikációs nevelés: Az iskola valamennyi színterén kiemelt feladat a kommunikációs kultúra fejlesztése. A tanulók többségénél kommunikációs nehézséggel, a beszéd területén érzékelhető funkciózavarral szembesülünk. A kisiskoláskorban kiemelt tevékenységek: A beszéd formai, tartalmi részének javítása, korrigálása, fejlesztése. Az értelmes, szép, magyar beszéd megteremtése megköveteli a helyzetnek megfelelő beszédpéldát, a beszédmotívumok megteremtését, a következetes gyakorlást, a mindenkori korrigálást, kiigazítást. Olyan szituációk, helyzetek teremtése, amelyben a társadalom által elvárt beszédnormáknak megfelelően gyakorolhatnak a tanulók, tapasztalatokat szerezhetnek a kommunikációs feladatok megoldásában. Külön figyelmet érdemel az alsó tagozaton: a köszönés, a kérés, a tudakozódásnak megfelelő kommunikáció, a segítségkérés, a probléma, a szükséglet megfogalmazása, az önkifejezés technikáinak elsajátíttatása, a mondatokban történő megnyilatkozás különféle kommunikációs helyzetekben.

A serdülőkori tevékenységek: A felső tagozatban előtérbe kerül a mondanivaló értelmes, az összefüggésnek megfelelő interpretálása, a társas kapcsolatban a kapcsolatfelvétel és fenntartás. A konfliktuskezelés kulturált technikáinak alkalmazása. A tanulók megtanítása az írásbeli kifejezés különféle formáira, az önéletrajz írásra, kérvények, nyomtatványok kitöltésére. Ezen tevékenységekhez megfelelő mintákat, technikákat kell adni a tanulóknak. Meg kell teremteni annak lehetőségét, hogy véleményükkel, írásaikkal a nyilvánosság előtt is megjelenhessenek a diákújságban, a faliújságok, tablók készítésében, a diákfórumokon, nyilvános szerepléseken felszólalásaikkal, előadással, színjátszással, drámajátékkal. Terápiás céllal és jelleggel sok szituációt éljenek meg tanulóink, amelyben valamennyi korosztály gyakorolhatja a metakommunikáció alkalmazását – a tekintetet, a testtartást, a hanghordozást, a mozgástért, a testi távolságtartást – különböző kommunikációs színtereken. Tevékenységeiket, ismereteiket tartalmazzák a tömegkommunikációs eszközök ésszerű, helyes használatában. Történjen ez a szülők bevonásával, szemlélet formálásával.

VI./2. Tevékenységi rendszer és szervezeti formák VI./2.1. Tanítási órán: A tanulói személyiség fejlesztésének legfontosabb színtere a hosszabb tanítási-tanulási folyamatba illeszkedő tanítási óra. Az értelmi fogyatékos tanuló adottságai között sok a nevelés szempontjából kedvezőtlen elem. Ennek okán a szükségletekhez igazított gyógypedagógiai megsegítés hoz eredményt, amely figyelembe veszi a testi-lelki állapotokban rejlő nevelést nehezítő tényezőket és az életkori sajátosságokat, a módosult pszichés funkciókat. A tanítási órákon a fogyatékosságnak, a fejlettségnek megfelelő differenciált foglalkozás, egyéni fejlesztés is a személyiségfejlesztést szolgálja. Az ismeretszerzés során segítségre, folyamatos irányításra van szükség. Az értelmileg akadályozott gyermek fejlesztése a cselekvésbe ágyazott ismeretszerzéssel a legeredményesebb. Az autista tanulók esetén az új készségek és ismeretek elsajátítása egyéni tanítási helyzetben történik napi rendszerességgel szervezve, térben és időben struktúrált környezetben. A tanítási órákon a személyiségfejlesztés a tananyagtartalom elsajátíttatásán keresztül, a nevelési lehetőségek kihasználásával, az egyéni sajátosságokat figyelembe vevő differenciált módszerek alkalmazásával valósul meg. Tanulóink elsődlegesen tapasztalati személyiségek, ezért a tapasztalatszerzést, a modellnyújtást, a gyakorlást, a megerősítést, a szerepjátékokat, fejlesztő beszélgetéseket tudatosan tervezzük a tanítási órákon. A tanítási órák minden tanuló számára jelentik képességeik kibontakoztatását. Kiemelt szerepet biztosítunk a tanulásra motiváló hatásoknak, a sikerélmény biztosításának, a személyiség pozitívumai megerősítésének.

Különböző fejlesztő órákat tartunk a komplex személyiségfejlesztés érdekében: -

egyéni fejlesztő foglalkozások habilitációs, rehabilitációs foglalkozások tantárgyi felzárkóztató órák

Tanórán kívül: Tanulóink személyiségfejlesztése, a közösségfejlesztés tanórán kívül is szervezett keretek között folyik. Napközi otthon A tanórán kívüli személyiségfejlesztést legszélesebb körben a napközi otthon foglalkozásain valósítjuk meg. Az egyéni képességeket figyelembe vevő differenciált tanulásszervezéssel fokozatosan az önálló tanulásra szoktatjuk tanulóinkat. A szabadidő hasznos eltöltésére változatos tevékenységeket szervezünk, melynek tervezésekor figyelembe vesszük a tanulói igényeket is. Az alsó tagozaton csaknem minden tanuló igénybe veszi a napközi ellátást, a felsőbb évfolyamokon a tanuló iskolán kívüli elfoglaltságai, a hazautazás időpontja, a családi munkamegosztásban történő részvétel korlátozza a napköziben való részvételt. A tanulószobai foglalkozások (7-12. évfolyam) elsősorban a másnapra történő felkészülést, egyéni fejlesztést célozzák meg. A tanuló ezt követően bekapcsolódhat a szakköri, sportköri foglalkozásokba. A napközi otthonok heti programja a foglalkozási tervben rögzítettek alapján valósulhat meg a napközis munkaközösség éves terve alapján. A tanuláson kívül szerepel a mindennapos testnevelés keretében szervezett mozgásforma (sorverseny, körjáték, séta, labdajáték stb.) kulturális, technikai jellegű (manuális) tevékenység is. A napközi az alsó tagozatos gyermek számára a játék, a tapasztalatszerzés, az örömszerzés színtere. Meghatározó tevékenység a játék, mellyel a közös, együttes élményszerzést és tevékenységet biztosítjuk. A különféle készségfejlesztő játékokat a hiányosan működő funkciók javítására, korrigálására alkalmazzuk. A napközis időszakban van lehetőség az érdeklődési köröknek megfelelő iskolai szakkörökben, sportkörökben, egyéb folyamatos és időnkénti (pl. mozilátogatás) rendezvényen részt venni. A napközi otthonban bőven kínálkozik lehetőség a tanulók személyiségének fejlesztésére: - értelmi képességeinek fejlesztésére, - érzelmi nevelés, - szokások kialakítása az egészségnevelés területén (étkezés, öltözködés), - kulturált kommunikáció és viselkedés szabályainak elsajátítása, szokássá válása, - a közösséghez tartozás érzésének kialakítása, erősítése, - praktikus ismeretekkel a beilleszkedés megkönnyítése a kortárscsoportba.

Szakkörök A személyiség- és közösségfejlesztés szempontjából e fejlesztési formát nagyon hatékonynak tartjuk. Célunk, hogy tanulóink a szakköri tevékenységben élményhez jussanak, sikereket érjenek el, képességeik fejlődjenek, személyiségük formálódjon. Hisszük, hogy minden gyermek rendelkezik olyan adottságokkal, képességekkel, tehetséggel, amelyeket eredményesen fejlesztve a személyiség sérülését korrigálni tudjuk, s ezáltal a szocializációt, a habilitációt is elősegítjük. Iskolánkban jelenleg 22 szakkör működik. A programok a tanórán kívül rekedt, gazdag műveltségi, manuális, művészeti anyag célzatosan rendezett egységeit kínálják. Szakköreink eredményességét jelzi, hogy iskolánk tanulói területi, országos versenyeken sikereket érnek el pl. színjátszás, versmondás, fotó, képzőművészet területén. Iskolai sportélet, sportkör Az iskolai sportkör elősegíti a mindennapi testedzés megvalósítását, ellátja a sportoktatást, a tömegsport és a versenysport feladatait is (pályázatok segítségével). Alapvető célja az egészséges életmódra nevelés, a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak kialakítása, a személyiség testi és lelki összetevőinek fejlesztése. Feladata a testi erők és az ügyesség fejlesztése, az állóképesség növelése, a tehetséggondozás, felkészítés a sportversenyekre. Iskolai sportkörünk rendkívül eredményesen működik, tanulóink az úszás és az atlétika területén kiemelkedő eredményeket érnek el európai és világversenyeken, a sérültek számára rendezett paralimpiákon. VI./2.3. Diákotthon Intézményünk 80 tanulója a diákotthonban lakik. A tanulók az iskolai elfoglaltság után a diákotthon szervezett életében vesznek részt. A kollégium pedagógiai tevékenysége kiegészíti a családi és az iskolai nevelést. Nevelési, fejlesztési feladatai összhangban állnak az iskola nevelési programjával, kiegészítve azt a bentlakás otthonpótló jelleggel együtt járó sajátos nevelési feladataival. A személyiségfejlesztés feladatait különböző tevékenységi formákon keresztül valósítja meg. A tanulók fejlődését, tehetséggondozását, felzárkóztatását biztosítják a szabadidős foglalkozások, szakkörök, irányított tevékenységek, melyeknek keretét a játék, a tanulás és a munka adja meg, a gyakorlatiasságra építve, az életkori és a sajátos nevelési igény figyelembevételével. Foglalkozásaink pedagógiai munkájában elsődleges feladat az egyéni bánásmód, a személyre szabott nevelési eljárások alkalmazása, a szocializációt segítő képességek (együttműködés, alkalmazkodás, normakövetelés, önállóság, önkifejezés, pozitív önértékelés fejlesztése), valamint a társadalmi beilleszkedéshez szükséges képességek fejlesztése.

A közösségi tevékenységek alapján (egymáshoz való alkalmazkodás, önkiszolgálás, egymás munkájának megbecsülése, az együttélés örömei, a közös élmény biztosítása és gyakorlása) a pozitív személyiségformálás és a tanuló későbbi életközegébe való eredményes társadalmi beilleszkedésének elősegítése adja. A diákotthon nevelőmunkája során elősegíti a beilleszkedési problémával küzdő, hátrányos helyzetű tanulók szocializációját is: -

szokások kialakításával, következetes betartatásával, egyéni és csoportos formában, személyiségfejlesztő tréningek szervezésével, pozitív viselkedéskultúra, érték- és normaközvetítéssel.

A kollégiumi nevelőmunka feladataiban különféle szakemberek vesznek részt: -

gyógypedagógus, mentálhigiénés szakember, szociálpedagógus, pszichológus, orvos, védőnő, ápolónő, romológus.

A diákotthon részt vesz az egészségfejlesztés feladatainak megvalósításában is, beleértve a mindennapi testedzés lehetőségének biztosítását is.

VI./3. Beilleszkedési, magatartási nehézségek, tanulási kudarc Felzárkóztató program a tanulási kudarcnak kitett tanulók és a beilleszkedési, magatartási zavarral küzdő gyermekek fejlesztéséhez Program lépése Diagnosztizálás 1.

Helyzetelemzés

Fejlesztési terv készítése

Megvalósítás

Feladat

Pedagógus tevékenysége

Módszer

Képességterületenként egyéni fejlettségi szint megállapítása, különös tekintettel (1-2. évf.) - vizuális-auditív figyelem, diszkrimináció, differenciálás, memória - testséma, téri orientáció - mozgás (nagymozgás, finommozgás, beszédmotorika) - szem-kéz, szem-láb koordináció - alakállandóság

Diagnosztizáló feladatsorok összeállítása, megfigyelési szempontsor egyeztetése, évfolyamonként egységesítése, intézményi mérőbankban való elhelyezése

Tanulónként, tanulócsoportonként a diagnosztizálás eredményeinek elemző kiértékelése

Feljegyzés, összegző elemzés készítése. Kiemelten: - tehetséggondozás - felzárkóztatás területei

Elemzés Rögzítés

Éves fejlesztési program készítése (tanévet átölelő).

Tervezés - dokumentumkészítés Ütemezés Korrekciós eljárás közbeépítése

Közép- és hosszútávú fejlesztési program készítése: - fejlesztendő terület, - feladat, - módszer, - eszközszükséglet megjelölésével.

Mérés Megfigyelés Megbeszélés az érintett szakmai munkaközösségen belül

Évfolyamonként közös idősáv biztosítása az egyeztetésekhez (heti 1 óra) Számítógép - a feladatsorok elkészítéséhez - a mérés, megfigyelés eredményének rögzítéséhez

Szintfelmérés

Tanulói fejlesztés ütemezése havonként - koncentráltan az aktuális képzési tartalommal

Erőforrásigény

Egységes szempontsor a tanulócsoportonként történő elemzéshez. Számítógép Fejlesztő eszközök listája (orthotéka készítése) Szakirodalom rendelkezésre állása az intézményi könyvtárban (könyvtáros) A nevelőtestület folyamatos tájékoztatása a beszerzésekről

Program lépése 2.

Feladat

Pedagógus tevékenysége

Módszer

Erőforrásigény

Tanulási kudarc, eredménytelenség okainak feltárása

- Tanulási stílus megfigyelése - Tanulási motiválhatóság megfigyelése - Differenciált tanulásszervezés utáni teljesítmény rögzítése

Információgyűjtés: - családlátogatás - osztályértekezlet A tanuló munkájának megfigyelése

Megfigyelés Ok-feltárás Elemzés

Közös idősáv biztosítása az osztályértekezlet összehívásához

Fejlesztő program készítése, megvalósítás

Az egyéni tanulási stílusnak megfelelő megerősítés. - Intermodális megerősítés - Egyénre jellemző motivációs bázis kiépítése - Differenciált tanulásszervezés - Kooperatív tanulásszervezés megvalósítása (tanulás párban, csoportban)

Feladatok lebontása, ütemezése. Hiányzó tanári kompetenciák pótlása. Megerősítés, folyamatos pozitív visszacsatolás. Elemi tanulási stratégiák alkalmazása

Differenciálás Kooperáció Továbbképzés - házi belső - külső Beszélgetőkör

Rendszeres könyvtárlátogatás Beszélgetőkör időtartamának biztosítása Szakirodalom: - diff. tanulásszervezésről - tanulói motivációról - tanulási stílus sajátosságáról - kooperatív tanulási technikákról

3.

Nevelési eredményvizsgálat készítése (főleg a beilleszkedési és magatartászavaros gyermekek fejlesztéséhez)

A vizsgálat mutatóinak meghatározása: Egyes tanulók vonatkozásában - családi, szociális helyzet - egészségi állapot - mentálhigiénés állapot - erkölcsi tudat, morális gondolkodás - szociális képességek - attitűdök - az értékrend kiforrottsága, tartalma - külső, belső tulajdonságok - konfliktusok Tanulócsoport vonatkozásában - tanulócsoport összetétele - pedagógiai értékelés alapján történő rétegződés - informális kapcsolatrendszer (baráti kapcsolatok, szociális szerepek, tekintély hierarchia) - nevelési problémák, konfliktushelyzetek

Osztályfőnök, terápiás szakemberek, teammunkában dolgoznak. A rendelkezésre álló módszertan megismerése, önképzés, hiányzó módszertani kultúra megszervezése. A módszerek kiválasztásánál az életkori tényezők figyelemmel kísérése.

Többszempontú szociometria felvétele - tanév elején - tanév végén Játéktevékenység megfigyelése Célzott megfigyelés (Pőczeféle módszer) Folyamatkövetés - eseménynaplóval Időmérleg-elemzés 9-12. évfolyamon: fogalmazásvizsgálat - célzott tartalommal Értékvizsgálat Egyéni interjú Fókuszpontos interjú Pedagógiai jellemzés A megfigyelések, elemzések, vizsgálatok rögzítése.

Többszempontú szociometria feldolgozását, megjelenítését segítő PC program

A felzárkóztató program részét képezi az új diagnosztizáló eljárásunk, amely során a következő szempontsornak megfelelő információk összegyűjtése a célunk: Név: Életkor: Fejlesztési időszak: A fejlesztés heti időtartama: Kontroll időpontja: TKVSZRB fejlesztési javaslata: Megelőző kontroll eredménye: Saját diagnosztikai vizsgálat eredménye: Családlátogatás tapasztalata: A szülővel való személyes találkozás (beszélgetés) tapasztalata: Az osztályközösségen belül végzett megfigyelés tapasztalata: Szociometria eredménye: Játékmegfigyelés: Szociális készség kérdőív eredménye: Kiegészítő terápiás tevékenységek: Az éves fejlesztő program végére várt eredmény: A képességterületenkénti egyéni fejlettségi szint megállapítása a 3 módszer együttes alkalmazásával valósul meg: -

egész osztályra kiterjedő nagycsoportos vizsgálat 2 - 4 fős mikrocsoportos vizsgálat egyéni vizsgálat

Egész osztályra kiterjedő nagycsoportos vizsgálat elemei: 1. Reprodukáló képesség vizsgálata (mozgás reprodukálása, reprodukálás térben, síkban, színfelismerés) 2. Soralkotás (soralkotás kirakással, megkezdett sor folytatása) 3. Térirányok felismerése síkban, jelölése rajzban 4. A szem-kéz koordináció vizsgálata függőleges és vízszintes irányban 5. Iránykövetés 6. Alak-háttér megkülönböztetés 7. Alak- és formaállandóság felismerése 8. Gestalt látás vizsgálata 9. Azonosság keresése 10. Különbözőség felismerése 11. Finommozgások (látásélesség, ceruzafogás, kezesség figyelése) 12. Szemdominancia 13. Emberrajz készítése (családrajz készítése is!)

Mikrocsoportos vizsgálat elemei: 1. Auditív megkülönböztetés vizsgálata 2. Térérzékelés 3. Térirányok felismerése 4. Kinesztétikus emlékezet 5. Egyensúlyérzék vizsgálata 6. Az elemi mozgások megfigyelése (mellúszás, kúszás, mászás, járások, ugrások) 7. A csukló és az ujjak mozgékonyságának vizsgálata 8. A testséma vizsgálata 9. A keresztcsatornák vizsgálata 10. Kézdominancia 11. Lábdominancia 12. Füldominancia Egyéni vizsgálat elemei: 1. Általános tájékozottság felmérése 2. A beszédkészség megfigyelése 3. Gondolkodási műveletek vizsgálata 4. Kauzális gondolkodás 5. Tájékozódás az időben 6. A problémamegoldó gondolkodás felmérése 7. Emlékezet vizsgálata (auditív, vizuális emlékezet) 8. Figyelem vizsgálata 9. Átfordítási képesség vizsgálata 10. Szociális érettség vizsgálata (feladattudat, kudarctűrő képesség, társas kapcsolatok, felnőttekhez való viszony)

Mindez a habilitációs és rehabilitációs foglalkozások, az egyéni fejlesztések keretén belül valósul meg. Az éves tervezés elősegítéséhez a következő fejlesztési terv vázat használjuk:

Éves fejlesztési terv Fejlesztendő terület

Cél

Feladat

Módszer

Eszköz

VI./4. Tehetséggondozás, képességfejlesztés Intézményünk gyógypedagógiai tevékenységében az ismeretek nyújtása, a különböző képességek fejlesztése, a jártasságok és készségek kialakításával kölcsönhatásban, együtt történik a sérült funkcionális rendszerek korrigálása, átszervezése, az elvesztettek újrakialakítása. A sérült funkciók korrigálásánál egyfajta kompenzatorikus átszerveződés figyelhető meg, amelyben a szervezet egésze részt vesz. Célja a sérült személyiség fejlesztése, szocializációja, egyensúlyba hozása. Ez a kompenzáció tanulóink részéről erőteljesen megtalálható, hiszen a központi idegrendszer irányításával a szervezet megpróbálja a sérült terület helyreállítását, új funkciók kialakítását. Ezért – bár enyhe és középsúlyos értelmi fogyatékos gyermekeket nevelünk- oktatunk – mégis megfigyelhető náluk 1-1 részképesség, terület átlagosnál fejlettebb jelenléte, ahol a szervezet mobilizálódott energiaforrásai utat találtak. Ezáltal az iskola kiemelt feladata ezen részterületek kibontakoztatását segítő foglalkoztatási formák, tehetséggondozó csoportok működtetése. Tehetséggondozó fejlesztő szakköri foglalkozásaink a következő területeken működnek: •

A tantárgyi rendszerhez kötötten:

-

angol informatika területen (integráltan középsúlyos tanulók részére is) tanulmányi versenyre való fokozott rákészülés jegyében a „Kisokos” szakkör E mellett mindennapos gyakorlat az egy-egy részterületen kiemelkedő képességgel rendelkező tanulókkal való differenciált tanórai tanulás, az egyénre szabott foglalkozás, ami a tanulók tehetség és képesség kibontakoztatását nagymértékben elősegítik.

•

A mozgásos képességfejlesztés területéhez kötötten:

-

atlétika labdarúgás úszás tömegsport foglalkozások tánc- és mozgásművészet természetjárás

•

A képző- és előadóművészet területét érintően:

-

tűzzománc rajz fotó kézműves

-

kosárfonás szövő színjátszó báb

•

Zenei képességfejlesztő csoportok:

-

énekkar zenei nevelés hangszeres ritmusfejlesztés Ez utóbbi kiemelten szerepel a középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók tanórán kívüli foglalkozásaiban.

•

Diákotthonban működő tehetséggondozó, fejlesztő foglalkozások:

-

kosárfonás agyagozás háztartási ismeretek fafaragó

•

Egyéb, a kultúra más területeit érintő foglalkozások:

-

Jeles napok – népszokások Beás hagyományőrző Természet- és egészségvédelem Drámapedagógia – önismeret

A következő foglalkozásokon integráltan vannak jelen az enyhe és középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók: - labdarúgás - kézművesség - színjátszás A diákotthonban működő tehetséggondozó, fejlesztő foglalkozások nem tesznek különbséget a gyerekek-fiatalok között, hanem valamennyiük számára (így az autisztikus tüneteket mutató enyhe értelmi fogyatékos csoport tagjai számára is) lehetőséget adunk a kiemelkedő képességterület továbbfejlesztésére: -

kosárfonás agyagozás háztartási ismeretek fafaragás.

VII. AZ ISKOLAI SZOLGÁLTATÁSOK

Intézményünk az alapfeladaton túl a tanulói jogviszonnyal rendelkező tanulóknak biztosítja az alábbi iskolai szolgáltatásokat: •

Felkészítés: iskolán belüli és kívüli tanulmányi, szakmai, kulturális és sportversenyekre.

•

A városi kulturális szolgáltatások igénybevétele: színház, mozi, kiállítások, múzeum, városi rendezvények (Tavaszi Fesztivál, Kaposi Őszi Napok).

•

Erdei iskola, táborok, túrák, kirándulások szervezése, lebonyolítása.

•

A tanulók reggeli és délutáni ügyeletének ellátása.

•

Egészségügyi ellátás iskolán belül, szakrendelés igénybevételéhez nyújtott segítség.

•

Iskolabusz a diákotthoni ellátásban nem részesülő, utazásban akadályozott tanulók számára meghatározott útvonalon, korlátozott férőhellyel.

•

Étkezés biztosítása igény szerint, térítési díj ellenében.

•

Hit- és vallásoktatás igény szerint.

•

Segélyezési lehetőségek: a család szociális és anyagi helyzetének megfelelően a különféle támogatások felkutatása, a hozzájutások segítése, támogatások lebonyolítása az önkormányzatokkal együttműködve, a hatályos jogszabályok alapján.

•

Könyvtár.

•

Úszásoktatás.

VIII. HAGYOMÁNYOK Az iskolaközösség minden tagjának joga és kötelessége a hagyományok ápolása, fejlesztése, az iskola jó hírnevének megőrzése, öregbítése. A hagyományok ápolásával kapcsolatos teendők az éves munkatervben fogalmazódnak meg. 1. Az új tanulók fogadása: Az iskolával történő találkozás, az iskolaváltás, az óvodai védett környezet elhagyása a gyermek, a szülő számára szorongást, bizonytalanságot okozó tényező. Ennek oldására született a beiratkozás vagy tájékozódás alkalmával történő beszélgetés, az iskola, az osztályok megtekintése. Egyéni kérésre a jövendő kisiskolás egy-két órára vagy egész napra bekapcsolódhat az első osztályosok munkájába. Tájékoztatjuk a szülőket az elvárásokról, a felszerelési igényről. Ajándékokkal köszöntjük az első tanítási napon az új tanulókat, és ezen a napon tartjuk az első szülői értekezletet is.

2. Tanulmányi munkához kötődő hagyományok: -

nyílt tanítási órák tartása (évente két alkalommal) komplex tanulmányi verseny felmenő rendszerben házi versenyek, vetélkedők, vers- és prózamondás, népdalverseny, kiállítások szervezése (rajz, kézimunka, technikai alkotások), tárgyi gyűjtemények szakiskolai vetélkedő (Mikulás-kupa, Nyuszi-kupa stb.) Ki mit tud?

3. Ünnepélyek, alkalmak: -

Iskolai ünnepélyek: tanévnyitó, tanévbúcsúztató, ballagás, szakiskolai szalagavató, Anyák napja Karácsony Mikulás nap Nemzeti ünnepeink Névadó hagyománya: Bárczi Gusztáv nap Kulturális versenyek, bemutatók

4. Szabadidős programok -

Madarak, fák napja Gyermeknap Kirándulások, táborok, diákotthoni nyitó és záró tábortűz Farsang Csatlakozás a város hagyomány jellegű programjaihoz (Kihívás Napja, Tavaszi Fesztivál, Tavaszi és Őszi Vásár) Sportnapok

5. Diákotthoni hagyományok -

nyitó és záró tábortűz Mikulás, Karácsonyi ünnepély Húsvéti „nyuszibuli” Gyermeknap Születésnapok és névnapok megünneplése Ki mit tud? Farsang „4 évszak” túra Játszóházak

IX. A GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELEM LEGFONTOSABB FELADATAI

A nevelési és oktatási intézmények gyermek- és ifjúságvédelmi feladatait: • a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény és módosításai, • az iskolák működését szabályozó miniszteri rendeletek, • A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. sz. törvény, • a „Gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról” szóló 1997. évi XXXI. törvény, • valamint a 2002. IX. Tv. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény módosítása határozza meg. A gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenység átfogja az iskolai élet egészét, biztosítja a gyermekeket megillető jogok érvényesülését, védő-óvó intézkedéseket végez a rászorulók érdekében, őrködik a veszélyeztetett, a hátrányos helyzetű gyermekek elviselhető életlehetőségei felett.

IX/1. Cél, feladat, tevékenység Célja: a prevenció, a gyermekek hátrányos helyzetének csökkentése és a veszélyeztetettség kialakulásának megelőzése, ill. a veszélyeztetettség megszüntetésében segítségnyújtás, együttműködés a szakemberekkel. Feladatok: • Minden pedagógus kötelessége, közreműködjön: - a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, - a tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében. • Valamennyi pedagógus – kiemelten az osztályfőnökök és napközis nevelők – alapvető feladata, hogy felismerje a tanulókat érintő problémákat, keresse az okokat, nyújtson segítséget, illetve jelezzen az iskolai gyermekvédelmi koordinátornak. További feladatok: • a tanuló egészséges fejlődéséhez szükséges nevelési légkör biztosítása, és a testi épségének megóvása a családon belül és a családon kívül, • a tanuló egészségi állapotának figyelemmel kísérése, rendszeres ellátás biztosítása az iskolaorvosi szolgálaton keresztül, az iskolafogászati rendelésekkel, a szakorvosi ellátás (szemészet, fülészet, ortopédia stb.) és segédeszközök hozzáférhetősége igény szerint, • a tanuló intézményes ellátása, az iskola valamennyi szolgáltatásának biztosítása (ügyelet, étkezés, fejlesztő foglalkozás, felzárkóztatás, stb.) a tanuló igénye szerint,

• a család szociális és anyagi helyzetének megfelelően a különféle támogatások – pénzbeli és természetbeli – felkutatása, a hozzájutás segítése, támogatása, valamint tanácsadás a családellátó tevékenységhez, • segítségnyújtás a kulturált szabadidőtöltéshez, az életkoruknak, fejlettségüknek megfelelő rendezvényeken történő részvételhez, • nyári napközis tábor, üdülés biztosítása – ehhez anyagi erőforrás keresése, • gyors és hatékony intézkedés a gyermeket veszélyeztető helyzetben, • folyamatos ellenőrzése a tanuló eredményeinek, a rendszeres iskolába járásnak – szükség esetén eljárás kezdeményezése, • segítségnyújtás a fokozottan hátrányos helyzetű, a cigány etnikumból érkező gyermekeknek a kulturális, szociális hátrányaik csökkentése érdekében, a szabályok, normák elfogadásáért, • a tanulók életmódjának figyelemmel kísérése, különös tekintettel a káros szokások, szenvedélyek kialakulásának megelőzésére, • drog- és bűnmegelőzési programok, a DADA program továbbvitele, lehetőség szerinti kiszélesítése, • a rendszeres iskolába járás elérése, a tanulmányok befejezése, a pályaválasztás, az eredményes beiskolázás érdekében, • segélyekkel, támogatásokkal a család, a tanuló szociális helyzetének javítása, elemi szükségleteinek kielégítése, • az arra rászorulókat bekapcsolni az iskolai tevékenységekbe, tehetséggondozásba, a sportköri munkába, az iskolán kívüli tevékenységébe,

felzárkóztatásba, kortárscsoportok

• életkoruknak, fejlettségi szintjüknek megfelelő kulturális programokra való mozgósítás. Iskolánk pedagógiai munkáján belül elsősorban az alábbi tevékenységek szolgálják a gyermekvédelem céljainak megvalósítását: -

fejlesztő foglalkozások, tehetséggondozó foglalkozások, indulási arányok csökkentése, differenciált oktatás és képességfejlesztés, pályaválasztás segítése, személyes, egyéni tanácsadás (tanulónak, szülőnek), egészségvédő és mentálhigiénés programok szervezése, családi életre történő nevelés, napközis és a tanulószobai foglalkozások, iskolai étkezési lehetőségek,

-

egészségügyi szűrővizsgálatok, a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, szünidei programok) a tanulók szociális helyzetének javítása (segély, természetbeni támogatás), a szülőkkel való együttműködés, tájékoztatás a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról, diákotthoni elhelyezés szükség szerint.

IX./2. A gyermekvédelmi gondoskodás alanyait, célcsoportjait (segítségre szoruló gyermekek, családok jellemzőit) az alábbi táblázat foglalja össze: Célcsoport

Hátrányos helyzetű gyermekek

Veszélyeztetett gyermek

Beteg gyermek

Fogyatékos gyermek

A probléma okai Egymástgeneráló hátrányok jelenléte: pl.: iskolázatlanság, alacsony jövedelem, rossz lakásviszonyok, etnikai kisebbséghez tartozás Elhanyagoló bánásmód és devianciák jelenléte Fejlődési rendellenesség, hosszan tartó betegség Veleszületett vagy szerzett testi vagy szellemi károsodás, mozgássérült, értelmi fogyatékos, vak, gyengénlátó, siket, nagyothalló...

Nehezen nevelhető gyermek

Tanulási és magatartási zavarok

Szociálisan inadaptált gyermek

-

Deviáns viselkedésű gyermek

Helytelen nevelés, rendszertelen életmód organikus idegrendszeri tényezők Súlyosan veszélyeztető környezet, működési zavarok, deviancia a családban

Következmények

Esélyegyenlőtlenség Gyermeknél is deviáns magatartási formák kialakulása, gyermek sérelmére, vagy gyermek által elkövetett bűncselekmények Esélyegyenlőtlenség

Esélyegyenlőtlenség

Esélyegyenlőtlenség

Társas viszonyok zavara, erkölcsi normák, elégtelen elfogadás Szabálysértő, törvénysértő, bűnöző magatartás

Segítségnyújtás módja Tartós anyagi támogatás, társadalmi integráció hatékony segítése Tartós szakmai támogatás, családi konzultációk, fokozott segítségadás, gyermekvédelmi jelzés Speciális egészségügyi és szociális támogatás, szükség szerint intézményi ellátás Speciális oktatás, egészségügyi és szociális támogatás, szükség szerint intézményi ellátás Speciális támogatás oktatásban, nevelésben, szülők mentálhigiénés támogatása

az

Speciális pedagógiai bánásmód, önértékelés javítása Speciális intézményi ellátás, nevelés; mentálhigiénés gondozás. Fokozott segítségadás, gyermekvédelmi jelzés.

IX./3. Az iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi felelős feladatai

Az intézmény valamennyi gyermekére vonatkozóan • általános prevenciós tevékenységek, az iskolát körülvevő szociális társadalmi környezet függvényében • a mentálhigiénés programok bevezetésének szorgalmazása • a diákönkormányzattal való kapcsolattartás • szociális ellátások számbavétele • minden esetben a gyermekek érdekeinek képviselete! • a tanulók és a szülők tájékoztatása azokról a lehetőségekről, személyekről, intézményekről, amelyekhez problémáik megoldása érdekében fordulhatnak, • családlátogatásokon való részvétel szükség szerint, • tanácsadás tanulóknak, szülőknek, pedagógusoknak, • anyagi veszélyeztetettség esetén rendszeres gyermekvédelmi támogatás megállapításának kezdeményezése, • tájékoztatás a tanulóknak szervezett szabadidős programokról, • fegyelmi eljárásokon való részvétel. A hátrányos és veszélyeztetett gyermekekre vonatkozóan • A hátrányos ill. veszélyeztetett tanulók felmérése az osztályfőnökök közreműködésével. • Nyilvántartásba vétel, a hátrányos helyzet ill. a veszélyeztetettség típusának és súlyosságának mérlegelése, ez alapján a további teendőkre javaslattétel, egyeztetés a gyermekjóléti szolgálattal, a gyermekvédelmi koordinátorral. • Szociális ellátások számbavétele, a család szociális és anyagi helyzetének megfelelően a különféle támogatásokhoz való hozzájutás lehetősége (ingyenes étkeztetés, térítési díj támogatás, tankönyvvásárlási támogatás, közlekedési támogatás, reggeli ügyelet stb.). Utógondozás Intézményünkben a nyomonkövető, utógondozói munkát – megfelelő feltételek biztosítása mellett – egy pedagógus látja el. Az utógondozásban kiemelten érintett tanulócsoportok: • Fokozott figyelmet fordítunk az általános iskolába visszahelyezett tanulók szűk csoportjára. Szükség esetén valósuljon meg a velük foglalkozó pedagógusok szakmai segítése. • Egyre nagyobb létszámú azon csoportunk, akik szakképző intézmény 9-10-11-12. évfolyamán folytatják tanulmányaikat. Szükséges velük és pedagógusaikkal a folyamatos kapcsolattartás. • Külön kell foglalkoznunk azokkal a tanulóinkkal, akik a 8. évfolyam után nálunk - a speciális szakiskolában – folytatják tanulmányaikat. Cél: a szakmai elméleti és gyakorlati

ismeretek megszerzése, a kallódó fiatalok intézményi keretek között tartása, szakma tanulás.

• Kevés információnk van azokról, akik év közben vagy 8. évfolyam után, vagy a 16. életévük betöltésével kimaradnak az intézményi nevelés-oktatásból. Cél: sajátos problémáikkal való megismerkedés, segítő kapcsolatok megtalálása: Munkaügyi Központ, megyei, városi cigány érdekvédelmi szervezetek, szövetségek.

• Kiemelt jelentőséggel kezeljük a középsúlyos értelmi fogyatékos tanulóinkat, miután elhagyják intézményünket. Mivel lehetőségük szűkösen behatárolt, ezért számukra minden segítséget igyekszünk megadni. - Napi kapcsolatban vagyunk az Értelmi fogyatékosok Napközi Otthonával (ÉNO). - Az Értelmi Fogyatékosok Országos Érdekvédelmi Szövetsége (ÉFOÉSZ) megyei szervezete klubfoglalkozásaival, és önálló életvitelt elősegítő programok szervezésével áll ezen fiatalok segítségére.

IX./4. Gyermekvédelmi ellátó és kapcsolatrendszer

Hatóság: − Jegyző − Gyámhivatal − Rendőrség − Bíróság − Ügyészség − Határőrség − Bv. intézet

Súlyos veszélyeztetettség esetén közvetlen jelzési kötelezettség

Jelzés alapján eljárási, intézkedési kötelezettség

Gyermekjóléti szolgálat

szakellátás gyermek

Családot, gyermeket érintő személyes szolgáltatást nyújtó közszolgáltatások − − − −

Háziorvos Védőnő Napközbeni ellátások Közoktatás

Kölcsönös jelzési kötelezettség

gyermek

család

IX./5. Az eredményes gyermek- és ifjúságvédelmi munka érdekében fontos az együttműködés az alábbi intézményekkel, hivatalokkal, szervezetekkel:

-

Gyermekjóléti Szolgálat Kaposvár

-

Kaposvár Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Szociális Igazgatási Irodája

-

Nevelési Tanácsadó Kaposvár

-

Kisebbségi Önkormányzat Kaposvár

-

Családsegítő Szolgálat Kaposvár

-

Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat Kaposvár

-

Ifjúsági Otthon Kaposvár

-

ÉFOÉSZ Kaposvár

-

Magyar Vöröskereszt Somogy Megyei Szervezete Kaposvár

-

Máltai Szeretetszolgálat Kaposvár

-

Somogy Megyei Rendőr-főkapitányság Kaposvár

-

Városi Rendőrkapitányság Kaposvár

-

Borostyánvirág Alapítvány Anya- és Gyermekotthona Kaposvár

-

Gyámhivatal Kaposvár

-

Drogambulancia Pécs

-

Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság Kaposvár

-

Vidéki önkormányzatok

-

A gyermekvédelemben résztvevő társadalmi szervezetek, egyházak, alapítványok

X. Szociális hátrányok enyhítésére vonatkozó feladatok

A gyermekekre közvetlenül irányuló

A családra irányuló

Felzárkóztató órák, foglalkozások

Családlátogatás

Napközi otthoni ellátás és tanulószoba biztosítása

Szülők, családok nevelési életvezetési gondjainak enyhítése Tankönyvvásárláshoz nyújtott segély

Szakkörök működtetése (kulturális hátrányok enyhítése, képességfejlesztés) Sportkör működtetése a tehetséggondozás érdekében Felkészítés iskolán kívüli tanulmányi, kulturális, művészeti versenyekre Kedvezményes táborozások, kirándulások

Szülők klubjának működtetése (tanácsadás, előadások, egyéb programok pl. drog- és bűnmegelőzés) Szülők felvilágosítása az igénybe vehető támogatásokról. Segítségnyújtás ezek megszervezéséhez. Drog- és bűnmegelőzési program

Drog- és bűnmegelőzési program Pályaválasztási tevékenység Munkábaállás segítése Segítségnyújtás ösztöndíj elnyeréséhez (sport, tanulmányi) Pályázati lehetőségek kihasználása (helyi, országos, uniós támogatások, pályázatok)

A segítségnyújtásba bevont szervezetek: -

Gyermekjóléti Szolgálat Önkormányzatok Egészségügyi szervezetek Cigány Kisebbségi Önkormányzat Családsegítő Központ Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat ÉFOÉSZ Magyar Vöröskereszt Nevelési Tanácsadó Rendőrség

A szociális hátrányok enyhítésére vonatkozó feladatok végrehajtását éves program illetve igény szerint a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős irányításával, az intézmény pedagógusainak közreműködésével látjuk el.

XI. A SZÜLŐK, A TANULÓK ÉS A PEDAGÓGUSOK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI

XI./1. Együttműködés a tanulókkal A tanulókat az iskola életéről, az őket érintő valamennyi kérdésről az iskola vezetője, a diákönkormányzat felelős vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják. A nevelőtestület és a tanulók közötti együttműködést a magasabb jogszabályban meghatározottak alapján a DÖK szervezeti és működési szabályzatában található együttműködési megállapodás tartalmazza. • A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. Működésének feltételei megtalálhatóak a diákönkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatában és a Házirendben. • Az iskolai diákönkormányzatnak minden tanuló tagja. A 4. osztálytól kezdve választó és választható a diákképviseletbe. A diákönkormányzat véleményét a tanulók kikérhetik minden olyan esetben, amely az osztályok közül legalább kettőt érint. • Az értelmi fogyatékos tanulóink érdekképviseleti munkájához elengedhetetlen a diákönkormányzatot segítő pedagógus személye, aki szervező, koordináló tevékenységével segíti a diákönkormányzat működését. • • •

Az együttműködés az iskolai közösségen belül lehetőséget teremt a tanulók önirányító, önellenőrző tevékenységére, ezen keresztül személyiség-fejlesztésükre. Biztosítja a tanulók véleménynyilvánítási, egyetértési és döntési jogát, választási lehetőségét. Felelősségvállalásra, iskolai hagyományok ápolására nevel.

Formái: •

az iskola igazgatója a DÖK vezetőségének ülésén, a diákközgyűlésen évente legalább egyszer részt vesz, • a diákönkormányzat vezetője a DÖK ülésein, faliújságján keresztül, • az osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órákon, • a szaktanárok a tanulók előmeneteléről szóban vagy írásban, • a tanulók kérdéseiket, véleményüket szóban, vagy írásban, egyénileg, illetve választott képviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, tantestületével.

XI./2. Együttműködés, kapcsolattartás a szülőkkel

A szülők magasabb kötelezettségeiket.

jogszabályban

meghatározottak

szerint

gyakorolják

jogaikat,

A kapcsolattartás területei, formái: • • • • • • • • • • • • • • •

Szülők tájékoztatása az iskola szervezeti, működési körülményeiről, szakmai munkáról, tárgyi feltételekről. Napi munkakapcsolat a sérült gyermekek képességeinek fejlesztésére. Szülői értekezletek keretében folyamatos kapcsolattartás, a szülők tájékoztatása a tanulók fejlődéséről, az intézménnyel kapcsolatos kérdésekről. Fogadóóra a szülők és pedagógusok közötti személyes kapcsolattartás, segítségnyújtás a tanulók fejlesztéséhez, egészséges életmódra neveléséhez, a szabadidő hasznos eltöltéséhez. Nyílt tanítási nap, melyen a szülő betekintést nyer nevelő-oktató munka mindennapjaiba, megismeri a tanítási órák lefolyását, tájékozódik gyermeke és az osztályközösség iskolai életéről. Írásbeli tájékoztatás a tanulók tanulmányival, magatartásával kapcsolatos kérdésekről – a következő tanév költségeiről. Családlátogatás során a gyermekek családi hátterének megismerése, tanácsadás a tanulók optimális fejlesztése, lelki egészségének védelme érdekében. Segítségnyújtás, a megfelelő szervezetet megkeresve, átmeneti vagy tartós családi problémák, anyagi gondok kezeléséhez. Figyelemfelhívás, szükség esetén a szülők kötelezettségeire, a gyermekek védelme érdekében. Eredménytelenség esetén a szükséges intézkedések megtétele. Belépés és benntartózkodás a szülők és családtagok részére az intézményben az SZMSZben szabályozott. Szülők bevonása, tudatos felvilágosítása a tanulók továbbtanulási lehetőségeiről, pályaválasztásáról. Megfelelő tér biztosítása szülői szervezetek létrehozásának a törvényben meghatározottak szerint. Segítségnyújtás a családoknak, a másság elfogadásához. Kapcsolatfelvétel segítése a sérült embereket képviselő szervezetekkel. Szülők tájékoztatása a jogaikról.

A szülői értekezletek, fogadóórák, nyílt tanítási napok időpontját az iskola munkaterve évenként határozza meg. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban, vagy írásban, egyénileg illetve választott képviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőtestületével.

XI./3. Együttműködés a különböző területen dolgozó

pedagógusok, szakemberek között •

Folyamatos információcsere az osztályfőnök, a szaktanár és a napközis nevelő között: - a tanulmányi munkára vonatkozóan, - a tanulóra vonatkozóan, - különböző iskolai programokra vonatkozóan.

•

A pedagógiai munkát segítők együttműködése a pedagógusokkal: - a tanórai munkában, - szabadidős tevékenységekben.

•

A diákotthon nevelőinek együttműködése az iskola nevelőivel a tanulóra vonatkozóan.

•

Pedagógusok együttműködése az iskola egyéb szakembereivel (iskolaorvos, védőnő, pszichológus stb.).

•

Együttműködés a munkaközösségekhez tartozó pedagógusok között és a különböző munkaközösségek között.

XII.

Egészségnevelési program 2004.

Tartalom

I. Az iskola egészségnevelési szemlélete II. Helyzetkép 1. 2. 3. 4. 5.

Az iskola helye és épülete Az iskola működése egészségnevelési szempontból Iskolai étkeztetés Iskolai büfé Erőforrások

III. Az iskolai egészségnevelési program alapelve, céljai, feladatai 1. A program alapelve 2. Cél 3. Feladat

IV. Az egészségnevelés színterei az iskolában 1. 2. 3. 4.

Hagyományos tanórai oktatásszervezés Nem hagyományos tanórai keret Tanórán kívüli tevékenység Testi nevelés, mindennapi testedzés programja

V. Módszerek 1. Módszerek kiválasztásának szempontjai 2. Alkalmazott módszerek, eljárások

VI. Elvárható magatartásformák VII. A tanulók fizikai állapotának mérése

XIII.

Környezeti nevelési program 2004.

Tartalomjegyzék

I.

Az iskola környezeti nevelési szemlélete

II.

Helyzetkép 1. 2. 3.

III.

Az iskolai környezeti nevelési program alapelve, célja, feladatai 1. 2. 3.

IV.

Alapelv Cél Feladat

A környezeti nevelés színterei iskolánkban 1. 2. 3.

V.

Az intézmény elhelyezkedése a településen Az iskola működése környezeti nevelési szempontból Erőforrások

Hagyományos tanórai oktatásszervezésben Nem hagyományos tanórai keretben Tanórán kívüli tevékenység

Módszerek

XIV. MÓDSZERTANI KÖZPONT

XIV./1. A Módszertani Központ létrehozásának előzményei 1998-ban az Országgyűlés elfogadta a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségének biztosításáról szóló XXVI. törvényt. E törvény különösen nagy jelentőséggel bír az Európai Unióhoz való csatlakozás miatt jogharmonizáló megvalósulásához. A fogyatékos személyek habilitációjával, rehabilitációjával kapcsolatban a fentiek hatására új pedagógiai törekvések erősödtek meg, s igényelték részben a társadalomtól, részben a gyógypedagógiai tevékenységrendszerben érintettekről a szemléletváltozást, az integrált nevelésben való részvételt. Figyelembe véve az Európai Unióban elfogadott oktatáspolitikai koncepciót, tudatosan készültünk fel az átalakulásra: • Elemeztük az utazó gyógypedagógiai feladatok elvégzése során összegyűlt tapasztalatokat, problémákat. • Számba vettük a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók integrált ellátás iránti igényét. • Felmértük az igényeket a speciális fejlesztésre, szakmai továbbképzésekre, terápiás szolgáltatásokra és egyéb feladatokra. A másság tolerálása, a sérült gyermekek épekkel együtt történő oktatása, nevelése a szemléletváltáson túl szakmai irányítást, módszertani segítségnyújtást, megfelelő humán erőforrás biztosítását is igényli. Ezért Kaposvár város vezetése 9/2003. (II.27.) sz. határozatában intézményünket Módszertani Központtá nyilvánította. A későbbiekben Kaposvár Város Megyei Jogú Város Közgyűlése az intézmény alapító okiratát a 307/2003. (XI.20.) számú önkormányzati határozatával módosította, melyben megnövelte a szakszolgálati tevékenységünket a város és városkörnyéki óvodák, iskolák logopédiai és gyógytestnevelési ellátásával és egyéb feladatokkal.

XIV./2. Módszertani Központ célja A városi és kistérségi óvodákban, iskolákban nevelt-oktatott gyermekekre, tanulókra vonatkozóan: • •

A beszéd- és mozgásrendellenességből, a fogyatékosságból eredő hátrányok megelőzése, csökkentése, kompenzálása, a képességek kibontakoztatása, társadalmi beilleszkedésük sérülésspecifikus szempontú támogatása. Az integrált nevelés-oktatásban részt vállaló intézmények pedagógusainak szakmai segítése.

Célunk elérése érdekében együttműködés az inkluzív intézményekkel, az érintett gyermek, tanuló szüleivel, a társadalmi rehabilitációban részt vevő szervezetekkel.

XIV./3. Feladatok a cél megvalósításához

•

Az integráltan tanuló sajátos nevelési igényű gyermekek számára speciális pedagógiai segítségnyújtás utazó szakember biztosításával.

•

A Módszertani Központ működési területéhez tartozó intézményekkel történő együttműködés formáinak kialakítása – rögzítése, illesztése az aktuális órarendben.

•

A sérült tanuló megfigyelése, fejlesztésének, lehetőségeinek, korlátainak értelmezése a gyógypedagógussal, a szakértői vélemény alapján.

•

A fejlesztés tervezése tanórai keretek között, a habilitációs, rehabilitációs foglalkozások keretében – egyéni és csoportos fejlesztő tevékenység speciális pedagógiai segítségnyújtással – a gyógypedagógus által biztosított speciális tantervre építetten.

•

A gyógypedagógiai nevelés számára biztosított szakanyagok, tankönyvek, taneszközök beszerzése, felhasználásuk, beemelésük ütemezése a gyógypedagógus irányításával.

•

A diagnosztizáló, formatív, summatív mérések lehetőségének, gyakoriságának tervezése team munkában a módszertani központtal.

•

Utógondozás.

•

A tanuló fejlődésének, elért eredményeinek meghatározása, rögzítése együttesen kialakított vélemény szerint – a szülő bevonásával, tanácsadás a szülőnek, segítségnyújtás a családi neveléshez, a módszertani központtal együttműködve.

•

Igény és lehetőség szerint a terápiás célú fejlesztő foglalkozások feltételeinek biztosítása az intézményen kívül is – a módszertani központ szakembere szervezésében.

•

Az integrált tanuló nevelésével kapcsolatos szakmai tapasztalatcsere, szakmai felkészítés, folyamatos továbbképzés szervezése.

•

Gyógytestnevelés ellátása azoknál a gyermekeknél, tanulóknál, akiket iskolaorvos, vagy szakorvos szűrővizsgálata és szakvéleménye alapján javasoltak.

•

Fejlesztő felkészítéssel a tankötelezettségüket sajátos nevelési igényük miatt teljesíteni nem tudó gyermekek felkészítése szülő bevonásával, szülők részére tanácsadás nyújtása.

•

Logopédiai szolgáltatással a beszédindítás, a beszédhibák javítása, nyelvikommunikációs zavarok javítása, dyslexia megelőzése és gyógyítása.

•

Konduktív pedagógiai szakszolgálattal a központi idegrendszeri sérülések konduktív nevelése, fejlesztése és gondozása.

XIV./4. Helyzetkép

A Módszertani Központ szolgáltatásai iránti igények évről-évre emelkednek az ellátandó területeken. 2002/2003-as tanévben utazó gyógypedagógusi ellátást igénylő intézmények száma: Óvodák száma 7

Általános iskolák száma 6

Ellátott gyermekek száma 90

A Módszertani Központ szolgáltatásainak bővítésével fokozatosan megnőtt az ellátást igénylő intézmények száma is. 2003/2004-es tanévben a Módszertani Központtól utazó gyógypedagógiai, logopédiai, gyógytestnevelési, terápiás szolgáltatást igénylő városi és városkörnyéki intézmények: Óvodák: 1. Béke utcai Óvoda 2. Bajcsy-Zsilinszky utcai Óvoda 3. Irányi D. utcai Tagóvoda 4. Búzavirág utcai Óvoda 5. Arany János utcai óvoda 6. Honvéd utcai óvoda 7. Kaposfüredi Tagóvoda 8. Katolikus Óvoda 9. Petőfi utcai Óvoda 10. Nemzetőr-sori Óvoda 11. Madár utcai Óvoda 12. Sörház utcai Tagóvoda 13. Rét utcai Óvoda 14. Szigetvári utcai Tagóvoda 15. Toponári Óvoda 16. Temesvári u. Óvoda 17. Damjanich utcai Tagóvoda 18. Tallián Gyula utcai Tagóvoda 19. Szentjakabi Óvoda 20. Tar Csatár Óvoda 21. Szántó utcai Óvoda

Általános Iskolák:

1. Gárdonyi Géza Általános Iskola 2. Kisfaludy Általános Iskola 3. Toponári Általános Iskola 4. Benedek Elek Általános Iskola (Kaposfüred) 5. Honvéd utcai Általános Iskola 6. II. Rákóczi F. Általános Iskola 7. Németh István Általános Iskola 8. Berzsenyi D. Általános Iskola 9. Zrínyi I. Általános Iskola 10. Toldi lakótelepi Általános Iskola 11. Kinizsi lakótelepi Általános Iskola 12. Pécsi utcai Általános Iskola 13. Kodály Zoltán Általános Iskola 14. Bartók B. Általános Iskola 15. Somssich I. Általános Iskola (Hetes) 16. Felsőmocsoládi Általános Iskola Közép- és szakképző iskolák: 1. 2. 3. 4. 5.

Széchenyi I. Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakképző Iskola Noszlopy Gáspár Szakközépiskola Szigeti-Gy. J. Egészségügyi Szakközépiskola 503. sz. Ipari Szakközépiskola és Szakmunkásképző Kinizsi Pál Élelmiszeripari Szakközépiskola és Szakmunkásképző

2003/2004-es tanévben a város és a kistérség által igényelt szolgáltatások ellátása:

Szolgáltatás

Óvodák száma

Logopédia Gyógytestnevelés Utazótanári

Terápiás szolgáltatás Gyógytorna Rehabilitációs úszás Gyógyúszás Kutyás terápia

Közép- és szakképző Általános iskolák iskolák száma száma

21 3 8

12 7 11

5 1

Ellátott gyermekek, tanulók száma 386 424 121

Óvodák száma

Általános iskolák száma

3 3

2 2

Elátott gyermekek száma 25 7

1 1

-

5 1

2003/2004-es tanévben intézményünkön belüli szolgáltatás ellátása:

Szolgáltatások Logopédia Gyógytestnevelés Terápiák

Ellátott gyermekek száma 64 110 258

XIV./5. Személyi és tárgyi feltételek A Módszertani Központ szolgáltatásait ellátó szakembereink: gyógypedagógus:

oligofrénpedagógus tiflopedagógus szurdopedagógus pszichopedagógus logopédus

gyógypedagógus gyógypedagógus gyógypedagógus gyógypedagógus gyógypedagógus gyógypedagógus -

pszichológus óvodapedagógus tanító szaktanár szociálpedagógus romológus

A pedagógusok, gyógypedagógusok a terápiák különböző területeiről rendelkeznek speciális végzettséggel: terápiás szakemberek: lovas terapeuta lovas terapeuta asszisztens Ayres terapeuta játékterapeuta Sindelar terapeuta gyógytornász fizioterápiás asszisztens rehabilitációs úszásoktató kutyás terapeuta autogén tréning terapeuta gyermek-pszichodráma terapeuta

Nagy gondot fordítunk a szakmai továbbképzésekre, pedagógusaink önképzésére, a megfelelő szakemberellátás biztosítása érdekében. 2003/2004-es tanév: Szakirányú továbbképzések: -logopédus -pszichológus -gyógytestnevelő -testnevelőtanár -fejlesztőtanító

Tanfolyam jellegű továbbképzések: -

Belső gondozói rendszer, mint az intézményi szintű minőségfejlesztés egy lehetséges modellje Sindelar-Zsoldos program II.

-

Beszédpercepciós diagnosztikai terápia

-

Személyiségfejlesztő/Videotréning Egyesület

-

Tanulásmódszertan I. - A tanulás tanítása

-

Mentálhigiénés asszisztens

-

Mozgássérültek fejlesztése és integrációja a konduktív pedagógia által a Pető Intézetben

-

Speciális nevelési szükségletű gyermekek korai és óvodai nevelése, fejlesztése

-

Fejlesztőpedagógus

A megnövekedett speciális ellátás igénye megköveteli a speciális eszközök fejlesztését, kibővítését. Ezek beszerzése részben saját erőből, támogatásokból, többnyire pályázati lehetőségek felhasználásával történik. A Módszertani Központ szolgáltatásaihoz szükséges eszköztár jegyzéke a Pedagógiai programban A nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzékében található.

XIV./6. Módszertani Központ működési modellje

Saját intézmény

Pedagógiai szakszolgálat

Utazó szakember-hálózat

Városi intézmény

Városi intézmény Kistérségi intézmény

Pedagógiai-szakmai szolgáltatás

Kistérségi intézmény

Terápiás szolgáltatás

Saját intézmény

Saját intézmény

Városi intézmény Városi intézmény Kistérségi intézmény

Regionális intézmény Országos, nemzetközi

Kistérségi intézmény

Regionális intézmény

XIV./7. A Módszertani Központ tartalmi felépítése Utazó szakember-hálózat

Terápiás szolgáltatás

Pedagógiai szakszolgálat

Pedagógiai-szakmai szolgáltatás

- Megfigyelés

- Gyógytorna

- Gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás

- Szaktanácsadás

- Tanácsadás, konzultáció, segítségadás

- Autogén tréning

- Pedagógiai tájékoztatás - Fejlesztő felkészítés

- Rehabilitációs úszás - Sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók egyéni komplex fejlesztése

- Logopédiai ellátás - Gyógyúszás

- Pedagógusok képzésének, továbbképzésének, önképzésének segítése, szervezése

- Konduktív pedagógiai ellátás - Kutyás terápia

- Fejlesztési tervek elkészítéséhez iránymutató

- Lovas terápia

- Utógondozás

- Judo terápia

- Igazgatási, pedagógiai szolgáltatás - Gyógytestnevelés - Tanuló tájékoztató tanácsadó szolgálat

- Ayres terápia - Gyermek-pszichodráma - Művészetterápia (mozgás, képzőművészet, zene)

- Játék- és bábterápia - Szociális érzékenységet fejlesztő tréning Felsőfokú és főiskolai

szintű

gyakorlati képzés

XIV./8. Utazó szakember-hálózat

Utazótanári feladat

Az integrált nevelésoktatásban résztvevő sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók ellátása, utógondozása. Tanácsadás a pedagógusoknak.

Ellátás jogosultságának meghatározója Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság

Célcsoport

Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodás-kortól a tankötelezett-ség végéig

Ellátás helyszíne

» Módszertani Központ »Városi és kistérségi óvodák és iskolák

Ellátás tervezése

A Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakvéleményére építetten. Fejlesztési évre készített egyéni fejlesztési terv alapján

Az ellátás formája

» Egyéni foglalkozás » Mikrocsoportos foglalkozás (2-3 fő) » Pedagógusok felkészítése, folyamatos konzultáció

Dokumentálás Módszertani Központ által kidolgozott speciális napló Szolgáltatást igénylő intézmények esetében a helyszínen minden hónap végén az „utazó naplóban” az ellátás tényét aláírással és pecséttel igazolja az intézmény vezetője, vagy megbízottja.

A Módszertani Központ ellátást biztosító szakemberei » A fogyatékosság típusának megfelelő szakember: gyógypedagógus (oligofrén-, tiflo-, szurdo-, pszicho-, szomatopedagógus)

Alkalmazott eljárások (módszerek, terápiák) » Alapozó terápia » Frostig terápia

Kontroll a szakértői bizottság ütemezése alapján

Jelenlegi helyzet Szolgáltatást igénylő intézmények kérésére, szükség esetén team (gyógypedagógus, pszichopedagógus, logopédus, gyógytestnevelő, gyógytornász, pszichológus) megy ki az intézménybe.

» Grafomotoros fejlesztés » Sindelar I.

» Terápiás szakember - kutyás terapeuta - rehabilitációs úszásoktató - gyógytornász

Felülvizsgálat

Társuló terápiák: » logopédia » rehabilitációs úszás

» Gyógytestnevelő » gyógytorna » Logopédus » gyógyúszás » gyógytestnevelés » kutyás terápia

Utazótanár feladata: - a gyermek megfigyelése az intézmény kérésére - javaslat további vizsgálatokra - speciális fejlesztés a szakvélemény alapján - a befogadó intézménybe visszahelyezett tanulók utógondozása - az iskolai kudarcok és súlyos magatartási zavarok kezelése a sérüléshez kapcsoltan (beilleszkedés, utógondozás) - integráló pedagógus, szülő segítése Jelenleg 2 fő utazótanári státusz mellett 13 gyógypedagógus (pályázati lehetőség útján) 8 óvodában, 11 általános iskolában és 1 szakképző intézményben látja el a szolgáltatást. Összesen: 151 gyermek, tanuló esetében.

XIV./9. Terápiás szolgáltatások Terápiák Lovas terápia

Judo Gyógytorna

Rehabilitációs úszás

Gyógyúszás

Kutyás terápia

Célcsoport

Ellátás helyszíne

Ellátás tervezése

Az ellátás formája

» tanulásban és értelmileg akadályozott gyermekek, tanulók (kiemelten Down- és Williams-szindróma) Tanulásban és értelmileg akadályozott iskolás korú tanulók

Kaposvári Egyetem Lovardája (Pannon Lovasakadémia)

Éves fejlesztési terv

Csoportos terápia (4 – 10 fő)

Módszertani Központ

Éves fejlesztési terv alapján

Csoportos terápia (15 fő)

Orvosi diagnózis és elrendelés alapján javasolt, óvodás és iskolás korú gyermekek számára Orvosi diagnózis és elrendelés alapján javasolt, óvodás és iskolás korú gyermekek számára Orvosi diagnózis és elrendelés alapján javasolt, óvodás és iskolás korú gyermekek számára » tanulásban akadályozott óvodás és általános iskolás korú gyermekek » értelmileg akadályozott óvodás és iskolás korú gyermekek » autista ill. autisztikus tüneteket mutató gyermekek

» Városi Uszoda » Módszertani Központ » többségi városi óvodák, általános iskolák

Egyéni fejlesztési terv, rövid és hosszú távú rehabilitációs feladatokkal

Egyéni foglalkozás Kiscsoportos foglalkozás (2 – 3 fő)

Városi Uszoda - Kaposvár

Egyéni fejlesztési terv, rövid és hosszú távú rehabilitációs feladatokkal

Egyéni foglalkozás Kiscsoportos foglalkozás

Egyéni fejlesztési terv, rövid és hosszú távú rehabilitációs feladatokkal

Csoportos foglalkozás

Városi Uszoda – Kaposvár

Rövid és középtávú fejlesztési terv (havi valamint éves lebontás)

Egyéni terápia Kiscsoportos terápia (4 – 10 fő)

» Módszertani Központ » Integráltan a város óvodáiban

Terápiák

Dokumentálás

A Módszertani Központ ellátást biztosító szakemberei

Lovas terápia

Módszertani Központ által kidolgozott Terápiás napló

» gyógypedagógus » lovasterapeuta » gyógypedagógiai asszisztens » lovasterapeuta asszisztens

Judo

Szakköri napló

» A kaposvári NASE Judo Szakosztály vezetője » testnevelő tanár, szakismerettel

Gyógytorna

Számítógépes adatnyilvántartás Egyéni mozgásfejlesztési adatlap

gyógytornász

Rehabilitációs úszás

Számítógépes adatnyilvántartás Egyéni mozgásfejlesztési adatlap Számítógépes adatnyilvántartás Egyéni mozgásfejlesztési adatlap

» gyógytornász » rehabilitációs úszásoktató » terápiás asszisztens (segítő) » gyógypedagógus » úszóedző » rehabilitációs úszásoktató » terápiás asszisztens (segítő) » gyógypedagógus: tanulásban akadályozottak terapeutája pszichopedagógus

Gyógyúszás

Kutyás terápia

Módszertani Központ által kidolgozott Terápiás napló

» kutyás terapeuta

Jelenlegi helyzet Ellátott gyermekek száma: 20 fő Ebből: » értelmileg akadályozott: 13 fő » tanulásban akadályozott, magatartási, beilleszkedési zavarokkal küzdő: 7 fő Jelenleg 15 fős csoporttal működik, melyben 5 fő értelmileg akadályozott. Városi ellátásban 22 óvodást, 3 iskolást látunk el. Intézményen belül: 57 gyermek, tanuló ellátása folyik. » Városi ellátásban, óvoda: 5 fő » Intézményen belül: 18 fő » Városi óvoda: 5 fő » Intézményen belül: 40 fő Ellátott gyermekek száma: 13 fő Integráltan ellátott óvodás: 1 fő Értelmileg akad. óvodás: 2 fő Értelmileg akad. ált.iskolás: 1 fő Autista általános iskolás: 5 fő Tanulásban akadályozott általános iskolás: 4 fő

Lovas terápia F e j l e s z t é s i t e r ü l e t e k

Judo terápia

Gyógytorna

Rehabilitációs úszás

Gyógyúszás

Kutyás terápia

» Társas kapcsolatok kialakítása

» Mozgáskoordináció fejlesztése

» Beszűkült izmok nyújtása

» Beszűkült izmok nyújtása

» Mozgáskoordináció fejlesztése

» Megkésett beszédfejlesztés,

» Egyensúly fejlesztése

» Egyensúly fejlesztése

» Mozgás szabályozása

» Mozgás szabályozása

» Egyensúly fejlesztése

» szorongásoldás,

» Téri orientáció fejlesztése

» Elemi reflexek kialakítása

» Elemi reflexek kialakítása

» Téri orientáció fejlesztése

» beszédgátoltság,

» Feladat- és fegyelemtudat fejlesztése

» Kóros reflexek leépítése

» Kóros reflexek leépítése

» Feladat- és fegyelemtudat fejlesztése

» Önbizalom,

» Izületi mozgás terjedelemnövelése

» Tartáskorrekció

» felelősségérzet ,

» Légzésszabályozás

» kortárskapcsolatok,

» Betegségre adaptált célzott gyógyúszó tréning

» autizmusban megjelenő kommunikációs zavar kezelése.

» Kommunikáció javítása » Gondolkodás fejlesztése

» dadogás kezelése. » Izületi mozgás terjedelemnövelése

» Magatartási, beilleszkedési problémák kezelése

» Önellátó funkciók gyakoroltatása

» Mozgáskoordináció fejlesztése

» Járási biztonság gyakoroltatása » Tornatermi körülmények között nem kivitelezhető feladatok tanítása

» Önellátó funkciók gyakoroltatása » Járási biztonság gyakoroltatása

Terápiák

Célcsoport

Ellátás helyszíne

Ellátás tervezése

Az ellátás formája

Autogén tréning

Tanulásban akadályozott, általános kisiskolás- és serdülő korú gyermekek

Módszertani Központ

Éves fejlesztési terv (középtávú)

» Egyéni fejlesztés » Kiscsoportos fejlesztés

Játék- és bábterápia

Tanulásban akadályozott óvodás és általános iskolás korú gyermekek

Módszertani Központ

Éves fejlesztési terv

» Egyéni fejlesztés » Mikrocsoportos fejlesztés » Egész osztályra kiterjedő nagycsoportos foglalkozás

Ayres-terápia

» Tanulásban akadályozott óvodás és általános iskolás korú gyermekek » Óvodás és általános iskolás korú autista gyermekek » Óvodás és általános iskolás korú hiperaktív gyermekek

Módszertani Központ

Éves és havi lebontású fejlesztési terv

» Egyéni fejlesztés » Mikrocsoportos fejlesztés

Gyermek- pszichodráma

Tanulásban akadályozott általános iskolás korú gyermekek

Módszertani Központ

Éves fejlesztési terv

» Kiscsoportos fejlesztés » Egész osztályra kiterjedő nagycsoportos foglalkozás

Szociális érzékenységet fejlesztő tréning

Szegregált és integrált keretek között nevelt tanulásban és értelmileg akadályozott, beilleszkedési és magatartászavaros tanulók számára (előkészítő csoporttól szakiskoláig)

Módszertani Központ

Rövid- és középtávú fejlesztési terv

» Egyéni fejlesztés » Mikrocsoportos fejlesztés » Egész osztályra kiterjedő nagycsoportos foglalkozás

Ayres-szoba

Terápiák Autogén tréning

Játék- és bábterápia

Ayres-terápia

Gyermek- pszichodráma

Szociális érzékenységet fejlesztő tréning

Fejlesztési terület » szorongásoldás » pszichoszomatikus tünetek kezelése » önérvényesítés fejlesztése » szorongásoldás » verbális, nonverbális kommunikáció » együttműködési készség » traumatikus élmények feldolgozása » feszültség csökkentése » mozgásbeli sztereotípiák, perceptuo-motoros zavarok csökkentése autistáknál » figyelemkoncentráció növelés » hatékony szociális viselkedés kialakítása » empátia fejlesztése » csoportkohézió fejlesztése » traumák szimbolikus úton történő feldolgozása » önismeret, társak ismerete » kommunikáció » konflilktuskezelés, együttműködés, tolerancia » pozitív én-attitűd » kreativitás, fantázia

Dokumentálás Módszertani központ által kidolgozott Terápiás napló

A Módszertani Központ ellátást biztosító szakemberei » gyógypedagógus » pszichopedagógus » autogén tréning terapeuta

Jelenlegi helyzet Ellátott tanulásban akadályozott általános iskolás gyermek: 6 fő Tanulásban akadályozott serdülők: 15 fő

Módszertani központ által kidolgozott Terápiás napló

» gyógypedagógus » pszichopedagógus » játékterapeuta

Tanulásban akadályozott óvodás: 3 fő

Módszertani központ által kidolgozott Terápiás napló

» gyógypedagógus » pszichopedagógus » Ayres-terápiás szakember

Indítás alatt

Módszertani központ által kidolgozott Terápiás napló

» gyógypedagógus » pszichopedagógus » gyermek-pszichodráma terapeuta

Ellátottak tanulásban akadályozott általános iskolás: 45 fő

Módszertani központ által kidolgozott Terápiás napló

» gyógypedagógus » pszichológus

Tanulásban akadályozott általános iskolás: 29 fő

Ellátott gyermekek száma: » egyéni fejlesztésben részesül: 15 fő » csoportos foglalkozáson résztvevő: 27 fő » osztályfőnöki órák

» döntési helyzetgyakorlat

keretén belül érintett: 5 csop.

XIV./10. Pedagógiai szakszolgálat XIV./10.1. Gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás Jogszabályi meghatározás: 1993. év LXXIX. törvény a közoktatásról 35. § (1) „A gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás feladata a sajátos nevelési igény megállapításának időpontjától kezdődően a gyermek korai fejlesztése és gondozása a szülő bevonásával, a szülő részére tanácsadás nyújtása. Ha a gyermek harmadik életévét betöltötte, akkor vehet részt korai fejlesztésben és gondozásban, ha nem kapcsolódhat be az óvodai nevelésbe.” Ellátás jogosultságának meghatározója Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság

Célcsoport Születéstől, szükség esetén beiskolázásig sajátos nevelési igényű gyermekek számára

Ellátás helyszíne

Az ellátás formája

Az ellátás tervezése

» Módszertani Központ

» Egyéni foglalkozás:

» Otthoni ellátás (szükség esetén)

- 0-3 éves kor között legalább heti 2 óra

A Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakvéleményére építetten:

- 3-5 éves kor között legalább heti 4 óra

» Egy fejlesztési évre készített egyéni fejlesztési terv alapján

» Csoportos foglalkozás: (legfeljebb 3-5 gyerek)

Az ellátás a fejlesztési év (tanév rendjéhez igazodik) közben is megkezdhető.

- 0-3 éves kor között legalább heti 4 óra » Munkaterv alapján - 3-5 éves kor között legalább heti 6 óra A feladat megvalósításában a

szülő közreműködhet.

Dokumentálás Az ellátott gyermekről – a központilag kiadott – forgalmi naplóban nyilvántartást kell vezetni. (szervező) Egyéni fejlesztési terv esetében (központilag kiadott) gyermekenként egyéni fejlesztési naplót kell vezetni.

A Módszertani Központ ellátást biztosító szakemberei » a fogyatékosság típusának megfelelő szakember: gyógypedagógus (oligofréntiflo-, szurdo-, pszicho-, szomatopedagógus) » konduktor, » gyógytornász,

Év végén: értékelési lapot kell kiállítani. (gyógyped., terapeuta, konduktor, más szakember)

»terapeuta,

Az értékelési lapot 3 példányban kell kiállítani:

» rehabilitációs úszásoktató,

- szakértőnek - szülőnek - Módszertani Központnak

» logopédus,

otthoni ellátás esetén: » utazó gyógypedagógus.

Otthoni ellátás esetében a 3. értékelési lapot a szakértői bizottságnak kell megőriznie.

Alkalmazott eljárások (módszerek, terápiák) » Alapozó terápia »Beszédpercepciós diagnosztika és terápia » Dyslexia prevenció és megkésett beszédfejlődés terápia » Sindelar program I. » Az Autizmus Kutatócsoporttól kapott adaptációs tréningek alkalmazása » Korai fejlesztési terápiák fogyatékosság típusa szerint » Szenzoros integrációs terápiák (Ayres) » Implant műtétek pedagógiai utókezelése » Korrekciós műtétek pedagógiai utókezelése » Speciális vízi fejlesztő terápiák

Felülvizsgálat

Jelenlegi helyzet

» Az egyéni fejlesztési tervet a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság megvizsgálja, szükség szerint kezdeményezheti az átdolgozását.

Pályázat útján megkezdődött az ellátás, melynek feltételei fokozatosan valósulnak meg.

» A szakértői bizottság a gyermek állapotát – abban az évben, amelyben 5. életévét eléri – január-május hónapban felülvizsgálja. Meghatározza: - a gyermeknek óvodai nevelés keretében folyó iskolai életmódra felkészítő foglalkozáson kell részt vennie, vagy - fejlesztő felkészítésen kell részt vennie. » Szülő vagy Módszertani Központ kezdeményezésére évente 1 alkalommal el kell végeznie a gyermek felülvizsgálatát a szakértői bizottságnak, me-

Rendszeresen „Családi hétvégék” formájában csecsemő korosztály vizsgálata és korai fejlesztése történik a Módszertani Központon kívül, meghirdetett aktuális helyszíneken, a védőnői hálózat együttmműködésével.

lyet jegyzőkönyvben rögzít.

XIV./10.2. Fejlesztő felkészítés Jogszabályi meghatározás: 1993. év LXXIX. törvény a közoktatásról 35. § (2) A fejlesztő felkészítés feladata, hogy azoknak a gyermekeknek, akik tankötelezettségüket sajátos nevelési igényük miatt nem tudják teljesíteni, biztosítsa a fejlődésükhöz szükséges felkészítést, a szülő bevonásával, szülő részére tanácsadás nyújtásával Ellátás jogosultságának meghatározója Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság

Célcsoport Az a gyermek, amely tankötelezettségét sajátos nevelési igénye miatt nem tudja teljesíteni, attól az évtől, amelyben az 5. életévét betölti (az óvodai nevelési év első napjától kezdődően) - a tankötelezettség felvállalásának végéig tart. Fejlesztő felkészítésben való részvételi kötelezettség = képzési kötelezettség.

Ellátás helyszíne

Az ellátás formája

» Módszertani Központ

» Egyéni foglalkozás legalább heti 3 óra

» Városi és kistérségi ellátás

» Csoportos foglalkozás (legfeljebb 3-5 gyermek) legalább heti 5 óra

» Otthoni ellátás

A gyermek állapotától függően a szakértői bizottság határozza meg a foglalkozás számát.

Az ellátás tervezése A Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakvéleményére építetten: » Egy fejlesztési évre készített egyéni fejlesztési terv alapján Az ellátás a fejlesztési év (tanév rendjéhez igazodik) közben is megkezdhető.

A feladat megvalósításában a szülő közreműködhet. » Munkaterv alapján

Dokumentálás Az ellátott gyermekről – a központilag kiadott – forgalmi naplóban nyilvántartást kell vezetni. (szervező) Egyéni fejlesztési terv esetében (központilag kiadott) gyermekenként egyéni fejlesztési naplót kell vezetni.

A Módszertani Központ ellátást biztosító szakemberei » a fogyatékosság típusának megfelelő szakember: gyógypedagógus (oligofréntiflo-, szurdo-, pszicho-, szomatopedagógus) » konduktor, » gyógytornász,

Év végén: értékelési lapot kell kiállítani. (gyógyped., terapeuta, konduktor, más szakember)

»terapeuta,

Az értékelési lapot 3 példányban kell kiállítani:

» rehabilitációs úszásoktató,

- szakértőnek - szülőnek - Módszertani Központnak

» logopédus,

otthoni ellátás esetén: » utazó gyógypedagógus.

Otthoni ellátás esetében a 3. értékelési lapot a szakértői bizottságnak kell megőriznie.

Alkalmazott eljárások (módszerek, terápiák) »Beszédpercepciós diagnosztika és terápia » Dyslexia prevenció és megkésett beszédfejlődés terápia » Dyslexia, dysgrafia, dyskalkulia terápia » Sindelar program I. » Az Autizmus Kutatócsoporttól kapott adaptációs tréningek alkalmazása » Szenzoros integrációs terápiák (Ayres) » Speciális vízi fejlesztő terápiák » Kutyás terápia

Felülvizsgálat

Jelenlegi helyzet

» Az egyéni fejlesztési tervet a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság megvizsgálja, szükség szerint kezdeményezheti az átdolgozását.

Jelenleg a Módszertani Központ az intézményen belül - az iskolánál 2 főt, - az óvodánál 1 főt lát el.

» Ha a gyermek a 8. életévét betölti, abban az évben hivatalból a szakértői bizottság a gyermeket felülvizsgálja. » Ezt követően pedig 3 évente történik meg a felülvizsgálat.

Utazó gyógypedagógus biztosításával egy-egy tanulót az igali és a hetesi iskolában fejlesztünk. Folyamatos feladatunk a képzési kötelezettek létszámának feltérképezése a szakértői bizottság és a városi védőnői hálózat segítségével.

XIV./10.3. Logopédiai ellátás Jogszabályi meghatározás: 1993. év LXXIX. törvény a közoktatásról 35. § (5) A logopédiai szolgáltatás feladata a beszédindítás, beszédhibák javítása, nyelvi-kommunikációs zavarok javítása, dyslexia megelőzése és gyógyítása Ellátás jogosultságának meghatározója » Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság

Célcsoport Óvodáskortól

Ellátás helyszíne » Módszertani Központ

a tankötelezettség végéig » Városi óvodák, iskolák

» Nevelési Tanácsadó » Logopédiai Szakszolgálat

Ellátás tervezése Éves fejlesztési terv

Az ellátás formája » Egyéni foglalkozás » Kiscsoportos foglalkozás (2 – 5 fő)

Dokumentálás Minden gyermekről, tanulóról forgalmi naplóban nyilvántartás vezetése. Az ellátásról munkanapló vezetése. Szolgáltatást igénylő intézmények esetében a helyszínen minden hónap végén a munkanaplóban az ellátás tényét aláírással és pecséttel igazolja az intézmény vezetője.

A Módszertani Központ ellátást biztosító szakemberei 10 fő logopédus

Alkalmazott eljárások (módszerek, terápiák) » Megkésett, akadályozott beszéd terápiája

- oligofrénpedagógus, - szurdopedagógus,

» Fejlődési diszfázia terápiája

- fejlesztő pedagógus

» Pösze terápia » Dadogós terápia » Orrhangzós beszéd terápiája

Szűrések, vizsgálatok » Óvoda: Szeptemberben: beszéd- és nyelvi fejlettség vizsgálata. Minden tanévben az 5. életévüket május 31-ig betöltött gyermekeknél: - artikulációs vizsgálat - dyslexia előrejelző gyorsteszt - dyslexia veszélyeztetettségi vizsgálat

» Audiogén dislália-terápia » Iskola: » Dysphonia terápia » Dyslexia, dysgráfia, dyskalkulia terápia: - prevenció - redukáció Kiegészítő terápiák: » Alapozó terápia » Grafomotoros fejlesztés » Frostig terápia » Sindelar I.

- artikulációs vizsgálat (1. oszt.) - dyslexia vizsgálat (olvasási, szövegértési, nyelvi helyesírási, szókincsvizsgálat)

Felülvizsgálat

Jelenlegi helyzet

» Az éves fejlesztési tervek havonkénti felülvizsgálata a logopédus által, szükséges esetén módosítása.

Városi és városkörnyéki ellátás tekintetében jelenleg 21 óvodában, 13 általános iskolában összesen 384 tanuló fejlesztése folyik.

» Szakértői bizottság által a dyslexiás, dysgráfiás, dyskalkuliás tanulók két évenkénti kontrollvizsgálata.

Intézményünkön belül az óvoda, általános iskola területén összesen 64 fő esetében látjuk el ezt a szakfeladatot.

XIV./10.4. Konduktív pedagógia Jogszabályi meghatározás: 1993. év LXXIX. törvény a közoktatásról 35. § (7) A konduktív pedagógiai szakszolgálat feladata a központi idegrendszeri sérültek konduktív nevelése, fejlesztése és gondozása Ellátás jogosultságának meghatározója Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság

Célcsoport Központi idegrendszernél sérült gyermekek 2 – 14 éves korig

Ellátás helyszíne

Ellátás tervezése

Az ellátás formája

» Módszertani Központ

» Tanmenet

» Egyéni foglalkozás

» Hydroterápiás egységek (szoktató és oktató úszómedencék)

» Egyéni és csoportos fejlesztési terv

» Csoportos foglalkozás (5 – 8 fő)

Dokumentálás Minden gyermekről, tanulóról forgalmi naplóban nyilvántartás vezetése. A rehabilitációs, habilitációs célú foglalkozásokon való résztvevő gyermekekről, tanulókról munkanapló vezetése (súlyos mozgássérültekről is) Egyéni fejlesztési lap Mozgásszakértői státusz lap (záródokumentációként)

A Módszertani Központ ellátást biztosító szakemberei

Alkalmazott eljárások (módszerek, terápiák)

Felülvizsgálat

-

konduktor

-

Kabath módszer

A terápia megkezdésétől számítva fél évente (ill. szükség esetén) szakorvosi kontroll:

-

szomatopedagógus

-

Bobath módszer

-

tiflopedagógus

-

Vojta módszer

-

gyermek-neurológus

-

szurdopedagógus

-

Katona módszer

-

ortopéd szakember

-

logopédus

-

PNF módszer

-

belgyógyász szakember

-

pszichológus

-

Dévény módszer

-

gyógytornász

-

Klasszikus gyógytorna

Jelenlegi helyzet

Intézményi keretek között » óvodában: kisdedek ellátása egyéni - kiscsoportos formában » iskolában: kisiskoláskor ellátása egyéni formában.

XIV./10.5. Gyógytestnevelés Jogszabályi meghatározás: 1993. év LXXIX. törvény a közoktatásról 35. § (8) A gyógytestnevelés feladata a gyermek, a tanuló speciális egészségügyi célú testnevelési foglalkoztatása, ha az iskolaorvosi vagy szakorvosi szűrővizsgálat gyógy- vagy könnyített testnevelésre utalja Ellátás jogosultságának meghatározója Iskolaorvosi vagy szakorvosi szűrés és szakvélemény útján

Célcsoport Óvodáskortól a tankötelezettség végéig

Ellátás helyszíne

Ellátás tervezése

» Módszertani Központ

» Tanterv

» Városi és kistérségi - óvodák, - általános iskolák, - középiskolák

» Tanmenet diagnóziscsoportonként Vegyes diagnózis csoportok tanmeneteinek elkészítésekor a domináló diagnózist kell figyelembe venni.

Az ellátás formája

Dokumentálás

» Csoportos foglalkozás (8 – 16 fő)

Könnyített és gyógytestnevelési napló vezetése.

Az indulási csoportot, azok létszámkereteit az év eleji szakorvosi vizsgálatok után a diagnózis ismeretében kell kialakítani. Az előző évről visszamaradt tanulókkal szeptember első hetében meg kell kezdeni a gyógytestnevelést.

Az I.-II. csoportba sorolt tanulóknak egyedi nyilvántartási kartont kell kiállítani. Ezen: személyi adatok, diagnózis, a javasolt ill. tiltott mozgás-anyag szerepel. 1-1 példányt kell ebből biztosítani a házi- és az iskolaorvosnak, iskolának, gyógytestnevelőnek, tanulónak. Tanulói tájékoztató füzet. Ebben: a gyógytestnevelő aláírásával igazolja a tanuló jelenlétét, bejegyzi az osztályzatot, az egyéni gyakorlatokat és a házi feladat gyakorlatait. Szolgáltatást igénylő intézmények esetében a helyszínen minden hónap végén a munka-

naplóban az ellátás tényét aláírással és pecséttel igazolja az intézmény vezetője.

XIV./11. Pedagógiai-szakmai szolgáltatás Szolgáltatás

Szaktanácsadás Pedagógiai tájékoztatás

Igazgatási, pedagógiai szolgáltatás

A szolgáltatás feladata

A megvalósítás színtere

Az oktatási, pedagógiai módszerek megismertetése és terjesztése

» Módszertani Központ

Szaktanácsadók

Intézményi minőségirányítási rendszer kiépítésének segítése (COM. I., BGR)

» Városi és kistérségi óvodák, iskolák

Gyógypedagógusok

Kompetenciamérés helyi eszközeinek kidolgozásában segítségadás.

(oligofrén-, szurdo-, tiflo-, szomatopedagógusok)

A helyi pedagógiai rendszer mérési rendszerének kidolgozása.

Szakmai információk, adatok és tanügyi dokumentumok (tantervek, tankönyvek stb.) gyűjtése, őrzése, feldolgozása, használatba adása, tájékoztatás nyújtása Programok, tantervek készítése, iskolaszerkezeti tanácsadás, közgazdasági, jogi stb., információk közvetítése, tanügyi dokumentumok megismertetése, felhasználásuk segítése, nevelési és pedagógiai program készítésében való közreműködés

A Módszertani Központ szolgáltatást biztosító szakemberei

Logopédusok Fejlesztő pedagógusok

A szolgáltatás gyakorlati megvalósítása

Mérési – értékelési – ellenőrzési, belső értékelési rendszer kidolgozásának segítése Kistérségi szakmai munkaközösségek, alkotóműhelyek munkájának segítése. Segítségadás az adaptált tanterv értelmezéséhez, tanmenetek készítéséhez. Tanórai pedagógiai munka közvetlen segítése. (óralátogatások, óraelemzések, konzultációk) Integráció szakmai segítése (képesség kibontakoztatása és integrációs nevelés) Az integrációt felvállaló intézmények számára módszertani segítségadás. Tanügyi dokumentumok, szakmai információk használatba adása. Nevelési és pedagógiai program elkészítésének, átdolgozásának segítése.

Segítségadás pályázatok elkészítéséhez.

Szolgáltatás Pedagógusok képzése

A szolgáltatás feladata Pedagógusok képzésének, továbbképzésének és önképzésének segítése, szervezése.

A megvalósítás színtere

A Módszertani Központ szolgáltatást biztosító szakemberei

A szolgáltatás gyakorlati megvalósítása

Módszertani Központ

Szaktanácsadók

Kooperatív technikák és alkalmazásuk nevelő-oktató munkában

Városi és kistérségi óvodák, iskolák

Gyógypedagógusok

(továbbképzés, műhelymunka, bemutató, metodikák megismertetése, megismerése, helyi rendszer kidolgozása)

(oligofrén-, szurdo-, tiflo-, szomatopedagógusok) Logopédusok Fejlesztő pedagógusok

A hátrányos helyzetű tanulók, elsősorban cigány tanulók integrált oktatásának és nevelésének módszerei tanórákon és tanórán kívüli tevékenységekben Az integrált nevelés-oktatás megszervezésének lehetőségei, feltételei, előadás, konzultáció, bemutató órák szervezése, fejlesztési tervek, továbbképzések, tantárgygondozói tevékenységek, pedagógusok módszertani segítése magatartási, beilleszkedési zavarral küzdő tanulók esetében. Fejlesztési ütemtervek, fejlesztő programok kidolgozásának segítése különböző képességterületekre. Meghatározott rendszerességgel szakmai napok szervezése az integrált oktatás nevelésében részt vállaló intézmények számára

Szolgáltatás Tanuló tájékoztató, tanácsadó szolgálat

A szolgáltatás feladata A tanulók, a tanulóközösségek, a diákönkormányzatok segítése, a jogaik érvényesítéséhez szükséges ismeretek nyújtásával, tanügyigazgatási közgazdasági, jogi stb. információk közvetítésével

A megvalósítás színtere Módszertani Központ

A Módszertani Központ szolgáltatást biztosító szakemberei Szaktanácsadók Gyógypedagógusok (oligofrén-, szurdo-, tiflo-, szomatopedagógusok) Logopédusok

A szolgáltatás gyakorlati megvalósítása Diákjogok érvényesítése, pedagógusjogok érvényesítése. (Jogszabályi értelmezés egyéni tanácsadással, diák, szülők és pedagógusok számára) Aktuális információk az iskolai együttműködés érdekében, pályázatok. (információs szolgáltatás kiépítése)

Fejlesztő pedagógusok DÖK megújítása, helyzetfeltárás, feltárás, szervezés (szaktanácsadás - diákönkormányzat) Törvényességi szabályozás áttekintésével a házirend véleményezése, dokumentum-elemzés (DÖK, iskolavezetés)

XIV./12. A Módszertani Központ kapcsolatrendszere A külső kapcsolatrendszer kiépítése fontos feladatunk, megtartása, folyamatos bővítése elengedhetetlen. Így lehetséges, hogy naprakész információk birtokában lássuk el a feladatunkat, s a külső igényekhez, lehetőségekhez igazítsuk tevékenységünket. Fenntartó Országos szakmai szervezetek

Kistérségi, regionális szakmai decentrumok

Oktatási Minisztérium

Óvodák, iskolák

ELTE B. G. Gyógyped.Tanárképző Főisk. Kar

Inkluzív óvodák, iskolák, integráló pedagógusok

Kaposvári Egyetem Cs.V.M. Ped.Főisk.Kar Pedagógiai Intézet

Nevelési Tanácsadó Módszertani Központ

Egészségügyi intézmények, orvosok, szakorvosok, védőnők

Hallássérültek általános iskolája

Más civil szervezetek

„Gyöngyfa” Fiatalok Napközi Otthona

Add a kezed Alapítvány

Speciális szakiskolák

MAGYE Gyógypedagógiai intézmények

Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság

Somogy Megyei Munkaügyi Központ Befogadó közösségek

Szülők, családok

Családsegítő Központ