PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

A Lukács Sándor Mechatronikai és Gépészeti Szakképző Iskola és Kollégium Pedagógiai Programja

A Lukács Sándor Mechatronikai és Gépészeti Szakképző Iskola és Kollégium

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2013

Győr, Mártírok útja 13-15. 2013. 1

A Lukács Sándor Mechatronikai és Gépészeti Szakképző Iskola és Kollégium Pedagógiai Programja TARTALOMJEGYZÉK 1. AZ ÁLLAM ELVÁRÁSAI A MAGYAR KÖZOKTATÁSSAL SZEMBEN......................5 2. az ISKOLA RÖVID BEMUTATÁSA ................................................................................5 2.1. Az iskola alapadatai .....................................................................................................5 2.2. Az intézmény alaptevékenysége...................................................................................7 2.3. Célrendszerünk, feladatrendszerünk .............................................................................8 3. A TANULÓI LÉTSZÁM ALAKULÁSA ...........................................................................9 4. JOGSZABÁLYI HÁTTÉR.................................................................................................9 5. A NAT ELVEI .................................................................................................................11 5.1. Fejlesztési területek – nevelési célok..........................................................................11 6. KULCSKOMPETENCIÁK ..............................................................................................12 7. NEVELÉSI PROGRAM...................................................................................................13 7.1. Személyiségfejlesztés: ...............................................................................................13 7.1.1. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos célok: .....................................................13 7.1.2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok ................................................14 7.1.3. A személyiségfejlesztés területei a nevelés folyamatában: ...................................14 7.2. Egészségfejlesztés......................................................................................................16 7.2.1. Célunk: ...............................................................................................................16 7.2.2. Feladatunk: .........................................................................................................18 7.2.3. Az elsősegély-nyújtási ismeretek helyi terve .......................................................18 7.3. Közösségfejlesztés .....................................................................................................20 7.3.1. Az iskolaközösség fejlesztésével kapcsolatos feladatok:......................................21 7.4. A pedagógusok helyi feladatai ...................................................................................22 7.5. Az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai.......................................23 7.5.1. Az osztályfőnöki munka feladatkörei ..................................................................24 7.5.2.Tanév eleji feladatok:...........................................................................................25 7.5.3.Tanév közi feladatok:...........................................................................................26 7.5.4. Az osztályfőnök tanév végi feladatai ...................................................................27 7.5.5. Az osztályfőnök teendői mulasztások esetén .......................................................27 7.6. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység.............28 7.6.1. A sajátos nevelési igényű tanulók nevelése, oktatása ...........................................28 7.6.2. A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztő programja .........................................31 7.6.3. Eljárásrend a sajátos nevelési igény érvényesítéshez............................................38 7.6.4. Beilleszkedési tanulási magatartás zavarral küzdő tanulók (BTM).......................39 7.6.5. A tehetség, képesség kibontakozását segítő tevékenység .....................................39 7.6.6. Tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program.......................41 7.6.7. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók segítése .............................................44 7.6.8. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok.....................................45 7.7. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jog gyakorlásának rendje ...............................................................................................................................46 7.8. A kapcsolattartás formái ............................................................................................46 7.8.1. Partnerkapcsolatok ..............................................................................................48 7.9. Az intézmény vizsgarendszere ...................................................................................51 7.10. A tanulók ellenőrzése és értékelése ..........................................................................54 7.10.1. Az értékelés elvei, funkciója, célja ....................................................................54 7.10.2. Az egységes értékelési rendszer szempontjai: ....................................................58 7.10.3.A diagnosztikus, formatív és szummatív értékelés..............................................61

2

A Lukács Sándor Mechatronikai és Gépészeti Szakképző Iskola és Kollégium Pedagógiai Programja 7.10.4. A számonkérés formái.......................................................................................63 7.10.5. A magatartás és a szorgalom minősítésének elvei ..............................................63 7.10.6. A gyakorlati képzés értékelésének módjai .........................................................66 7.11. Felvétel és átvétel helyi szabályai.............................................................................67 7. 11. 2. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei .............................................68 8. HELYI TANTERV...........................................................................................................71 8.1. A helyi tanterv kialakításának, felépítésének elvei, szempontjai .............................71 8.2. A Helyi tanterv elkészítésénél figyelembe vett jogszabályok, dokumentumok és ajánlások:......................................................................................................................72 8.3. A képzések óratervei: .............................................................................................73 8.3.2. Felmenő rendszerben 2013 szeptemberétől a szakközépiskolai tagozat általános óraterve: .......................................................................................................................78 8.3.3. A szakiskolai tagozaton bevezetett duális szakképzés általános óraterve:.............78 8.2.1. A korrepetáló irodalomóra témakörei a szakközépiskola 9. évfolyamán ..............79 8.2.2. Az előkészítő órák témakörei a szakközépiskola 10. évfolyamán magyar nyelv és irodalomból ..................................................................................................................81 8.2.3. Az előkészítő órák témakörei a szakközépiskola 12. évfolyamán magyar nyelv és irodalomból ..................................................................................................................81 8.2.4. A fejlesztő foglalkozások óraterve magyar nyelv és irodalomból.........................82 8.3.5. A szabadon tervezhető órakeret matematikából ...................................................83 8.3. A tankönyvválasztás elvei..........................................................................................84 8.3.1. A taneszközök kiválasztásának szempontjai ........................................................85 4. NAT elveinek megvalósítása.........................................................................................90 8.5. A mindennapos testnevelés ........................................................................................92 8.5.1. Gyógytestnevelés az iskolánkban ........................................................................94 8.6. Választható tantárgyak, foglalkozások, pedagógusválasztás szabályai........................95 8.7. A középszintű érettségi témakörei..............................................................................96 8.9. A csoportbontás elvei.................................................................................................97 8.10. A településen élő nemzetiségek................................................................................97 8.11. A tanulók fizika állapotának mérése.........................................................................98 8.12. Egészségnevelési elveink .......................................................................................100 8.13. Környezeti nevelés.................................................................................................103 8.14. A gyerekek, a tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések.............................106 9. Alkalmazott eljárás, módszer, eszköz..............................................................................107 9.1. Az iskolában alkalmazott leggyakoribb pedagógiai módszerek: ...............................107 9.2. A projektoktatás általános jellemzői.........................................................................110 10. A számonkérés rendje ...................................................................................................111 10.1. A szóbeli feleltetés, ellenőrzés ...............................................................................112 10.2. Az írásbeli számonkérés.........................................................................................112 10.3. Az otthoni felkészülés meghatározásának elvei és korlátai .....................................113 11. TANULÓK JUTALMAZÁSÁNAK ELVEI ÉS FORMÁI............................................115 12. ISKOLAVÁLTÁS ÉS ÁTVÉTEL SZABÁLYAI .........................................................118 13. PEDAGÓGIAI PROGRAM MÓDOSÍTÁSÁNAK LEHETŐSÉGE .............................120 13.1. A Pedagógiai program nyilvánossága.....................................................................120 13.2. A Pedagógiai program elfogadása ..........................................................................120 14. Mellékletek.............................................................................................................121 1. sz. melléklet – A középszintű szóbeli érettségi vizsga témakörei.............................121

3

A Lukács Sándor Mechatronikai és Gépészeti Szakképző Iskola és Kollégium Pedagógiai Programja 2. sz. melléklet – A Lukács Sándor M.G.Sz.I.K. Szakmai programja...........................121 1. számú melléklet ..........................................................................................................122 A középszintű érettségi vizsga témakörei 2013 ...........................................................122 2. számú melléklet ..........................................................................................................180 Szakmai program........................................................................................................181 Szakmai program........................................................................................................182 A szakmai program készítésénél figyelembe vett jogszabályok:......................................182 A szakmai képzés elvei, céljai.........................................................................................182 Alapelvek: ......................................................................................................................182 Iskolarendszerű szakképzésünk elvei: .............................................................................183 Szakképzésünk céljai: .....................................................................................................183 Képzési profilunk a munkaerőpiac szükségletének tükrében: ..........................................184 Az intézményünk képzési szerkezete: .............................................................................185 Az előrehozott szakképzés általános óraterve:.................................................................187 Iskolánkban megszerezhető szakmai képzések:...............................................................188 Szakközépiskolai tagozaton kifutó rendszerben OKJ-s központi programok alapján, modulrendszerű képzésben tanulható szakképesítések óratervei:.....................................188 8.3. Az új duális vagy kamarai képzés:.......................................................................209 8.3.1. A duális szakképzés általános óraterve: ...........................................................209 8.3.2. A 2012/2013-as tanévben a következő szakmákban indítottuk el a duális szakképzést:....................................................................................................................209 A kompetencia alapú, moduláris rendszerű szakképzés...................................................222 A szakmai vizsga, szintvizsga:........................................................................................223 Szintvizsga .....................................................................................................................223 Szakmai képesítő vizsga .................................................................................................224

4


1. 1. AZ ÁLLAM ELVÁRÁSAI A MAGYAR KÖZOKTATÁSSAL SZEMBEN A nemzet felemelkedésének zálogaként a magyar oktatásügy nemes hagyományait a jelen kor elvárásaival és a jövő lehetőségeivel ötvözve, a felnövekvő nemzedékek hazafias nevelése és minőségi oktatása érdekében a köznevelés résztvevői kötelességeinek és jogainak meghatározása, továbbá korszerű tudást biztosító köznevelési rendszer irányítása és működtetése céljából. A XXI. században minden ország közoktatásának új, világméretű kihívásokkal kell szembenéznie. A korábbinál is fontosabb a széles körű és szilárd műveltség, valamint az információszerzés képességének és a kommunikációs készségeknek a kialakítása, s ennek alapján az életpálya alatti folyamatos továbbtanulás erősítése. Ezeket a követelményeket a közoktatás akkor tudja kielégíteni, ha színvonalas ismereteket nyújt, felkészíti a tanulókat arra, hogy a tanulás nem zárul le a közoktatásban megszerzett végzettséggel, fel kell készülni az egész életen tartó tanulásra. Pedagógiai programunkban arra törekszünk kollégáimmal, hogy visszatükrözzük a társadalmi folyamatokat, és tudatosan tervezzük meg a köznevelési törvény alapján munkánkat a XXI. század elvárásainak megfelelően. Dokumentumunk minden nevelés-oktatás iránt érdeklődőhöz, pedagógushoz, tanulóhoz, szülőhöz, a fenntartó képviselőihez szól, akik felelősséget éreznek, tenni tudnak, és akarnak is gyermekeinkért. „A jó pedagógus megőrzi a múltat, feltárja a jelent és megteremti a jövőt.”

2. 2. az ISKOLA RÖVID BEMUTATÁSA Az intézetet 1950-ben a Nehézipari Minisztérium alapította. Felügyeleti szerve a Munkaerő Tartalékok Hivatala volt. Az alakuló értekezletet 1950. szeptember 6-án tartották, az első tanévnyitó ünnepély szeptember 10-én a Vagongyárban zajlott le. A képzés 20 osztállyal és 660 fővel indult. Közben elkezdődött a Tanulóváros, mint komplexum (iskola, tanműhely, kollégium) építése. Az ünnepélyes átadásra 1953. szeptember 1-jén került sor. Az iskola Győr város keleti részén 62.492 m2 -es területen fekszik. A beépített terület 9094 m2. Az épület nem műemlék. Jellegzetes „szocreál„ stílusú, teljesen komfortos, csatornázott, saját hőközpontról üzemelő, központi fűtésű, hideg-meleg vízzel ellátott. Az iskola elnevezése több alkalommal változott. 1952-1956 között MTH 400. sz. Wilhelm Pieck Iparitanuló Intézete, 1957-1974 között MÜ.M 400. sz. Ipari Tanuló Intézet, 1974-1984 között 400. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet nevet viselte. 19841991 között az iskola 400. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet és Szakközépiskola elnevezéssel működött. Az iskola ekkor Lukács Sándor Ipari Szakmunkásképző Intézet és Szakközépiskola nevet kapta. 1998-2004 között Lukács Sándor Szakképző Iskola, 2004-től Lukács Sándor Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium, 2006-tól Lukács Sándor Mechatronikai és Gépészeti Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium elnevezés illette. Jelenlegi nevét-Lukács Sándor Mechatronikai és Gépészeti Szakképző Iskola és Kollégium2007. július 6-a óta viseli. 2.1. Az iskola alapadatai Hivatalos neve: Lukács Sándor Mechatronikai és Gépészeti Szakképző Iskola és Kollégium Székhelye: 9027 Győr, Mártírok útja 13-15. OM azonosító: 030739

5

A Lukács Sándor Mechatronikai és Gépészeti Szakképző Iskola és Kollégium Pedagógiai Programja Alapfeladata: Köznevelési alapfeladatok:  kollégiumi ellátás  szakközépiskolai nevelés-oktatás  szakiskolai (előrehozott szakképzés kifutó rendszerben, duális szakképzés felmenő rendszerben) nevelés-oktatás  felnőttoktatás  nappali  esti  levelező  távoktatás  pedagógiai-szakmai szolgáltatás  tanulmányi, sport- és tehetséggondozó versenyek szervezése, összehangolása  fejlesztő nevelés  fejlesztő nevelés-oktatás  többi tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű tanulók iskolai nevelése-oktatása Az intézmény specialitásai kifutó rendszerben OKTATÁS

SZAKMACSOPORT

SZAKMA MEGNEVEZÉSE

Szakközépiskola Műszaki

Közlekedési

Szakképzés

Gépészeti Elektronikaelektrotechnikai Közlekedési

Autószerelő Autóelektronikai műszerész Autótechnikus Gépgyártástechnológai technikus Mechatronikai műszerész

TÍPUSA

SZAKTERÜLET

Műszaki

Gépészeti

Felnőttképzés

Műszaki

Azonos a nappali tagozatos oktatással

6

Karosszérialakatos Járműfényező Autógyártó Gépi forgácsoló Hegesztő Géplakatos Szerszámkészítő Szerkezetlakatos Gázfogyasztóberendezés- és csőhálózat Vízvezeték- és vízkészülék szerelő Központifűtés- és csőhálózat szerelő Igény szerint az akkreditált szakmák, tanfolyamok és továbbképzések


Az intézmény specialitásai felmenő rendszerben OKTATÁS TÍPUSA

SZAKTERÜLET

Szakközépiskola Műszaki

SZAKMACSOPORT

SZAKMA MEGNEVEZÉSE

Közlekedési

Autószerelő Autóelektronikai műszerész Autótechnikus Gépgyártástechnológai technikus Mechatronikai technikus Épületgépész technikus Kohászati technikus Karosszérialakatos Járműfényező Autógyártó Gépi forgácsoló Hegesztő Ipari gépész Szerszámkészítő Járműipari fémalkatrész-gyártó Épület- és szerkezetlakatos Víz-, csatorna- és közműrendszerszerelő Központifűtés- és gázhálózat rendszerszerelő Igény szerint az akkreditált szakmák, tanfolyamok és továbbképzések

Gépészeti

Szakképzés

Műszaki

Épületgépészeti Kohászati Közlekedési Gépészeti

Épületgépészeti

Felnőttképzés

Műszaki

Azonos a nappali tagozatos oktatással

2.2. Az intézmény alaptevékenysége Szakközépiskolai célok és feladatok A szakközépiskolában folyó nevelés-oktatás továbbépíti, kiszélesíti és elmélyíti az általános iskolai tantárgyi követelményeket. A szakközépiskolában az általános és a szakmai műveltséget megalapozó, azt kiterjeszt, megerősítő és a további műveltség megszerzését elősegítő nevelő-oktató tevékenység folyik. A szakközépiskolai kerettantervben meghatározott fejlesztési követelmények, tevékenységek és tartalmak biztosítják az általános műveltség továbbépítését, valamint a szakmai képzés megalapozását, a kétszintű érettségi vizsgára és a felsőfokú tanulmányokra vagy a munkába állásra való felkészülést. A szakközépiskola általános célja, hogy elmélyítse a humánus értékeket, közvetítse az egyetemes és nemzeti kultúra alapértékeit, testileg és lelkileg egészséges felnőtteket, állampolgárokat neveljen, akik képesek a társadalmi, gazdasági, technikai változások követésére. A szakközépiskolában folyó nevelés, a kompetenciák fejlesztése, a közismereti oktatás és a szakmai képzés szerves egységet alkot. A középiskolai nevelés és oktatás rendszerébe azok a képzési módok tartalmak, amelyek Magyarország európai integrációs folyamatából, a középés felsőfokú iskolázás kiterjedéséből, az egész életen át tartó tanulás igényéből adódnak.

7


Szakiskolai célok és feladatok A szakképzési évfolyamokon az OKJ-ben meghatározott követelmények alapján a szakmai vizsgára való felkészítés folyik. A duális szakiskolai szakképzés (9-10-11. évfolyamon) feladata, hogy megalapozza és továbbfejlessze a tanulók képességeit, motivációit, felkészítsen az egész életen át tartó tanulásra. A szakiskolában a képességek fejlesztése, a közismereti oktatás és a szakmai képzés szerves egységet alkot. A képességek fejlesztéséhez a követelmények igyekszünk a tanulók adottságaihoz igazítani. Különösen nagy hangsúlyt helyezünk a tanulók személyiségfejlesztésére, a szociális hátrányok csökkentésére. A szakmai, tanulmányi sikerek eléréséhez fontosnak tartjuk, hogy új tanulási módszereket sajátítsanak el. A konkrét feladatok segítik a problémamegoldó gondolkodás fejlődését. Célunk, hogy a tanulóink piacképes szakképesítést szerezzenek. A tanulók alapot kapnak a szakmai-munkahelyi követelményeknek való megfelelésnek, a kommunikációs, a szakmai idegen nyelvi és gazdasági ismeretek folyamatos fejlődéséhez. Felkészítjük a tanulókat az önmenedzselésre, a szakmai és általános műveltség szerepét is igyekszünk bemutatni. Lehetőség szerint pályázatok segítségével lehetőséget biztosítunk, hogy tanulóink külföldi szakmai gyakorlaton bővítsék tapasztalataikat. Támogatjuk a második, harmadik szakma megszerzését, amely felkészít az egész életen át tartó tanulásra. 2.3. Célrendszerünk, feladatrendszerünk Iskolánk cél- és feladatrendszerét elsősorban a NAT és a 2011. évi CXC. törvény határozzák meg. 1. Életkori sajátosságaiknak megfelelően fejlődjenek tanulóink képességei, formálódjon a helyes önképük! a) Fejlődjön kreativitásuk, mozgás- és kommunikációs kultúrájuk, technikai képességeik, logikus gondolkodásuk! b) Alakuljon ki a tanuláshoz pozitív attitűdjük! c) Jellemezze őket érdeklődés, nyitottság, rugalmasság, egyéni látásmód, az önkifejezés igénye, s a szépérzék! 2. Diákjaink a társadalmi igényeknek és elvárásoknak megfelelően tanult és tanuló, művelt és szakmailag jól képzett ifjakká váljanak! a) Ebben a körben kiemelkedik az a részcél, hogy a tanulók alkalmazzák az önálló tanulás technikáit. b) Nagy szerepet szánunk a kommunikációs és matematikai alapműveleti készségeknek és az idegen (német és angol) nyelv tudásának a helyi tantervben megfogalmazott követelményeknek megfelelően. c)Továbbá célunk a helyi hagyományok ápolása. 4. A tanulóinkból a társadalomba jól beilleszkedni tudó, a demokrácia szabályait megtapasztalva megtanuló állampolgárok váljanak! Legyenek büszkék intézményünk hagyományaira, erősödjön bennük szűkebb és tágabb környezetük, hazájuk iránt táplált azonosságtudatuk! 5. Az egészséges életmóddal és a környezeti neveléssel összefüggő célok érdekében a következőket kívánjuk teljesíteni: a) Tanulóink rendelkezzenek helyes egészségügyi szokásokkal, beleértve a személyi higiéniát és a helyes életmódot, ismerjék meg és védjék a környezetüket! b) Testnevelésórákon szintmérésekkel, iskolai sportkör működtetésével, házibajnokságokkal, természetjárással kívánjuk tanulóink egészségi állapotát és környezettudatosságukat fejleszteni.

8

A Lukács Sándor Mechatronikai és Gépészeti Szakképző Iskola és Kollégium Pedagógiai Programja c) Tanórai és egyéb foglalkozások keretében környezetbarát szemléletre neveljük gyerekeinket. 6. Fontos célként fogalmazódik meg nevelőtestületünk számára pedagógiai kultúránk folyamatos fejlesztése. Ennek érdekében továbbképzéseken veszünk részt, több időt fordítunk önképzésre, s nagyobb szerepet kívánunk szánni a szakmai munkaközösségeknek. 7. Továbbra is számítunk a Szülői Munkaközösség támogatására. 8. Fontos iskolánk tárgyi, gyakorlati és dologi feltételeinek további javítása, megteremtése nevelési, képzési céljaink eléréséhez: 9. Kiemelt feladatnak tekintjük a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatását, a sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztését. 10. A törvény előírja a mindennapos testedzés biztosításának kötelezettségét, sportkör működtetését, ehhez szükséges a feltételek további fejlesztése

3. 3. A TANULÓI LÉTSZÁM ALAKULÁSA A tanulói létszám alakulása az elmúlt hét évben.

4. 4. JOGSZABÁLYI HÁTTÉR       

Az emberi erőforrások minisztere 3/2012. (VI.8.) EMMI rendelete a 2012/2013. tanév rendjéről 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról 2011. évi CXC. törvény a köznevelésről 2012. évi CXXIV. törvény a nemzeti köznevelésről szóló 20122. évi CXC. törvény módosításáról (2012. 07. 12.) 229/2012. (VIII. 28.) Kormányrendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtása a Közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény és módosításai 2011. évi CLXXXVII. évi törvény a szakképzésről

9

A Lukács Sándor Mechatronikai és Gépészeti Szakképző Iskola és Kollégium Pedagógiai Programja    

    

         

   

2012. évi LXXI. törvény a szakképzésről szóló CLXXXVII. évi törvény módosításáról a Szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény és módosításai 150/2012. (VII. 6.) Kormányrendelet az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről 11/2012. (VII. 30.) EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről, valamint egyes oktatási jogszabályok módosításáról szóló 17/2004. (V.20.) OM rendelet módosításáról 217/2012. (VIII. 9.) Kormányrendelet a szakképesítések szakmai követelménymoduljáról 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet a nemzetgazdasági miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 20/2012. (VIII. 31.) EMMI a köznevelési törvény végrehajtásáról szóló rendelet (Vhr.) 32/2012. ( X. 8.) EMMI a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról szóló rendelet 51/2012. EMMI rendelet kerettantervek kiadásáról a 11/1994 (VI.8.) MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és módosítása a 26/2001 (VII. 27.) OM rendelet a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről a 37/ 2003. (XII. 27.) OM rendelet az Országos Képzési Jegyzékről 2012. évi CXXIV. törvény a Nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény módosításáról 2012. évi CXXV. törvény a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény módosításáról Az emberi erőforrások minisztere 16/2013. (II.28.) EMMI rendelete a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről az 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról a 100/1997. (VI.13.) Kormányrendelet az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról Az oktatási és kulturális miniszter 22/2009. (IV. 22.) OKM rendelet Az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/2002. (V. 24.) OM rendelet módosításáról a 26/1997. (IX.3.) NM rendelete az iskola-egészségügyi ellátásról 368/2011. (XII,31.) Kormányrendelet az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról 8/2006. (III.23.) OM rendelet a szakképzés megkezdésének és folytatásának felvételeiről, valamint a TISZK tanácsadó testületről 202/2012. Kormányrendelet a Klebelsberg Intézményfenntartó Központról 10


5. 5. A NAT ELVEI A nemzeti köznevelésről szóló törvényben foglalt célok elérése érdekében, a törvény elveinek és szabályozásának megfelelően a Nemzeti alaptanterv (a továbbiakban: Nat) a köznevelés feladatát alapvetően a nemzeti műveltség, a hazai nemzetiségek kultúrájának átadásában, megőrzésében, az egyetemes kultúra közvetítésében, az erkölcsi érzék és a szellemi-érzelmi fogékonyság elmélyítésében jelöli meg. Feladata továbbá a tanuláshoz és a munkához szükséges képességek, készségek, ismeretek, attitűdök együttes fejlesztése, az egyéni és csoportos teljesítmény ösztönzése, a közjóra való törekvés megalapozása, a nemzeti, közösségi összetartozás és a hazafiság megerősítése. Ezáltal járul hozzá ahhoz, hogy a felnövekvő nemzedék



a haza felelős polgárává váljék;



kifejlődjék benne a hazafiság érzelemvilága;



reális önismeretre és szilárd erkölcsi ítélőképességre tegyen szert;



megtalálja helyét a családban, a szűkebb és tágabb közösségekben, valamint a munka világában;



törekedjék tartalmas és tartós kapcsolatok kialakítására;



legyen képes felelős döntések meghozatalára a maga és a gondjaira bízottak sorsát illetően;



váljék képessé az önálló tájékozódásra, véleményformálásra és cselekvésre;



ismerje meg és értse meg a természeti, társadalmi, kulturális jelenségeket, folyamatokat;



tartsa értéknek és feladatnak a kultúra és az él világ változatosságának megőrzését.

5.1. Fejlesztési területek – nevelési célok 

Az erkölcsi nevelés



Nemzeti öntudat, hazafias nevelés



Állampolgárságra, demokráciára nevelés



Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése



A családi életre nevelés



A testi és lelki egészségre nevelés



Felelősségvállalás másokért, önkéntesség



Fenntarthatóság, környezettudatosság



Pályaorientáció



Gazdasági és pénzügyi nevelés 11

A Lukács Sándor Mechatronikai és Gépészeti Szakképző Iskola és Kollégium Pedagógiai Programja 

Médiatudatosságra nevelés



A tanulás tanítása

6. 6. KULCSKOMPETENCIÁK Az Európai Unió állampolgárai számára olyan kulcskompetenciákat, készségeket, ismerteket, ezek alapján képességeket és attitüdöket fogalmazott meg, amelyek birtokában képesek alkalmazkodni a modern felgyorsult világ változásaihoz. Célunk megismertetni az Európai Tanács által megfogalmazott kompetenciákat, amelyek mindenki számára nélkülözhetetlenek a tudás alapú társadalomban. A nyolc, kulcskompetencia-területet (anyanyelvi kommunikáció, idegen nyelvi kommunikáció, matematikai, természettudományi és technológiai kompetenciák, digitális kompetencia, a tanulás tanulása, személyközi és állampolgári kompetenciák, vállalkozói kompetencia, kulturális kompetencia) a tudás alapú társadalomban a személyiség kiteljesítéséhez, a társadalmi beilleszkedéshez és a foglalkoztathatósághoz elengedhetetlen. Célunk, hogy olyan szakembereket képezzünk, akik képesek arra, hogy életük során olyan személyes célok elérésére törekedjenek, amelyek kijelölését személyes érdeklődésük, törekvéseik és a folyamatos tanulás iránti vágy határozza meg; akik aktívan részt vesznek a társadalom életében. Az egyre jobban elanyagiasodó világban jelentős teret szentelünk az egyetemes erkölcsi értékek (becsület, tisztesség, udvariasság, hűség stb.) átadásának. Felhívjuk a tanulók figyelmét arra, hogy bárhol helyezkedjenek el az életben, szüleik, barátaik, kollégáik tisztelete és megbecsülése legyen elsődleges, ezzel segítve a szociális ás az állampolgári kompetencia fejlesztését. Fontos feladatunk a tudás értékének helyreállítása. A tudás végtelenségig bővíthető, megszerzése szorgalom és kitartás kérdése. A tudásigény felkeltésével, a kulcskompetenciák előtérbe helyezésével, a pedagógiai munka szakmai hátterének kiemelt fejlesztésével és a módszertani kultúra átfogó megújításával a képzettség színvonalát kívánjuk emelni. Tovább kell vinni és ápolni kell a tradicionális hagyományainkat. Meg kell keresni a gyermek személyiségéhez vezető utat. A tanár-diák közötti kapcsolatot nem jellemezheti alá-fölérendeltségi viszony. Fizikailag, erkölcsileg, szellemileg ép és egészséges tanulókat szeretnénk nevelni, akik magas szakmai tudással rendelkeznek, ápolják anyanyelvünket, tisztelik a hagyományainkat, nemzeti értékeinket. 

Anyanyelvi kommunikáció



Idegen nyelvi kommunikáció



Matematikai kompetencia



Természettudományos és technikai kompetencia



Digitális kompetencia



Szociális és állampolgári kompetencia



Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia



Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőkészség



A hatékony, önálló tanulás

12


7. 7. NEVELÉSI PROGRAM „Az iskola arra való; hogy az ember megtanuljon tanulni, hogy felébredjen a tudás vágya, megismerje a jól végzett munka örömét, megízlelje az alkotás izgalmát, megtanulja szeretni, amit csinál, és megtalálja azt a munkát, amit szeretni fog.” Szent-Györgyi Albert 7.1. Személyiségfejlesztés: CÉL

FELADAT

Diákjaink felelős polgárrá, tisztességes és emberséges, alkotásra és boldogságra képes emberré váljanak.

A harmonikus személyiség kibontakoztatásához szükséges szellemi, érzelmi és testi képességek fejlesztése Váljék képessé az önálló véleményformálásra, cselekvésre, önálló tájékozódásra. A tanulók kulcskompetenciáinak egyénre szabott fejlesztése.

Az egyéni élmények szerzését, az egyéni képességek kibontakozását segítő programok, órai és tanórán kívüli tevékenységek: szakkörök, kirándulás, zenetanulás, kézművesség, iskolanapok A tanulók személyiségét fejlesztő programok beépítése az osztályfőnöki munkába. A diákok számára életkoruknak megfelelő formájú és jelentőségű döntési helyzetek A tanítási stratégiák alkalmazásában a differenciálásra törekvés biztosítása.

Az ókori delphoi jósda jelmondata volt ez: „Ismerd meg önmagadat” K. Pálffy úgy definiálja az önismeretet, hogy az nem más, mint az egyén „áttekintése saját személyisége összetevőiről, határairól és lehetőségeiről, betekintése saját viselkedésének a rúgóiba, hátterébe, motívumrendszerébe, képessége arra, hogy helyesen megítélje saját szerepét, hatását az emberi kapcsolatokban” (K. Pálffy, 1990.). Az önismeret és a személyiségfejlesztés ugyanannak a dolognak a két oldala, hiszen a személyiségfejlesztő módszerek célja az egészséges emberek önismeretének a fokozása, segítése az önmegértésben (Bagdy, Telkes, 1989, Buda, 1994), valamint célja az egyén érzelmi, és kommunikációs készségeinek, képességeinek fokozása (Buda, 1998) 7.1.1. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos célok: Az egyéni tudásrendszer kialakítása a pedagógus kognitív fejlesztő feladatai közé tartozik, mely további szociális igényeket is felvet és a következő pedagógiai célokban ölt testet:  a tanuló megismeri önmagát, szűkebb és tágabb környezetét;  a konstruktív életvezetéshez szükséges értékek birtokába jut, alkalmazkodik, és  figyelembe veszi a körülötte élőket; 13

A Lukács Sándor Mechatronikai és Gépészeti Szakképző Iskola és Kollégium Pedagógiai Programja    

rendelkezik a 21. századi kulcskompetenciákkal; képes választani az alternatívák közül; belső szükségletből cselekszik; morálisan, szakmailag és motivációi tekintetében is felkészült a felnőtt életre.

7.1.2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok          

A minden emberben meglévő fejlődési lehetőségek minél teljesebb megvalósulásának, a tanulói személyiség teljes kibontakozásának segítése. Az esélyegyenlőség és az egyes tanulók fejlettségét, lehetőségeit, érdeklődését Figyelembevevő nevelés, oktatás biztosítása. Olyan iskolai életmód megszervezése és működtetése, amelyben a tanuló a nevelési folyamatnak nem tárgya, hanem alanya, vagyis amelyben szükségletei megvalósulnak. Egyértelmű elvárások és feladatok megfogalmazása a diák személyiségének, méltóságának és önállóságának tiszteletben tartásával. Diákok testi, értelmi, erkölcsi, érzelmi és gyakorlati képességeinek fejlesztése. Ennek érdekében kiemelt feladatnak tekintjük: Az értelem kiművelését, a tanulási motivációk, a kognitív képességek fejlesztését. A segítő életmódra nevelést, a szociális kompetencia, egyéni szociális értékrend, szociális képességrendszer fejlesztését. Egészséges és kulturált életmódra nevelést, személyes, kompetencia, személyes képességek, személyes motivációk, az egyéni tudat segítését.

7.1.3. A személyiségfejlesztés területei a nevelés folyamatában:         

Értékorientáció Igényszint kialakítása Aktivitás Motivációs bázis kialakítása Közösségi jelleg Önállóságra nevelés Fegyelmezettség kialakítása Kreativitás Énkép, önértékelés, önismeret kialakítása.

A serdülőkori válságok eltorzíthatják a személyiség szerveződését, akadályozhatják a rendszer integrált működését. A személyiség fejlődését célzó tevékenységben a fő figyelem a pszichikus jelenségek felismerésére, tudatosítására irányul. A személyiségfejlesztés legjellemzőbb területei az alábbiak: Önismeret: a személyiségben rejlő lehetőségek és gátak feltárása, a személyiség stabilizálása, az önálló döntéshez szükséges képességek kialakítása. Az önismeret a társas kapcsolati kultúra alapja. Elő kell segíteni a tanulók kedvező adottságainak, szellemi és gyakorlati készségeinek kifejezésre jutását és kiművelését. Hozzá kell segíteni, hogy képessé váljék érzelmei hiteles kifejezésére, empátiára és kölcsönös elfogadásra. Ahhoz, hogy az elsajátított tudást és készségeket énképébe be tudja építeni, a tanítás – tanulás egész folyamatába támogatni kell abban, hogy érezze, alakítani tudja fejlődését, sorsát és életpályáját. A megalapozott önismeret hozzájárul a boldog, egészséges és kulturált egyéni és közösségi élethez, mások megértéséhez és tiszteletéhez, a szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakításához.

14

A Lukács Sándor Mechatronikai és Gépészeti Szakképző Iskola és Kollégium Pedagógiai Programja A tanulás tanulása: a személyiségjegyekkel összehangolt egyéni tanulási módszerek, eljárások kialakítása valamennyi tantárgyban. Társas kapcsolatok: készség, képesség és igény a tartalmas, harmonikus emberi kapcsolatok kialakítására és ápolására. Konfliktuskezelés: képesség és igény a konfliktusok konstruktív módon történő kezelésére, a megélt konfliktusok hasznosítására az önismeret fejlesztésében, társas kapcsolatok minőségének javításában. Lelki egészség: a lelki egészség (mentálhigiéné) iránti igény felkeltése, ennek kialakításához és megőrzéséhez szükséges készségek és képességek kialakulása. Iskolánkban e terület fejlesztéséhez nagyban hozzájárulhat az Ebigél – program folytatása, valamint az iskolai védőnői szolgálat aktív bekapcsolódása az osztályfőnöki órákba. Testi egészség: az egészségnek, mint alapértéknek az elfogadása, az egészségmegőrzés igényének felkeltése, az egészségkárosító szokások, szenvedélyek kialakulásának megelőzése, készség és képesség ezek leküzdésére. Iskolánkban számos olyan lehetőség van, amely lehetővé teszi ennek a területnek az intenzív órai és órán kívüli fejlesztését: futsal, sárkányhajó, pingpong versenyek, futóversenyek, korcsolyázás. Viselkedéskultúra: a mindennapi együttéléshez szükséges civilizációs szokások kialakítása és megszilárdulása. Ez a területet fokozottan megkívánja a tanárok egységes szemléletét. Pályaorientáció: képesség a munkaerőpiacon történő eligazodásra, az egyéni vágyaknak, törekvéseknek a lehetőségekkel történő összehangolása. Felkészülés az „élethosszig tartó”tanulásra. Jelenismeret: eligazodás a jelen társadalmi változásaiban, ellentmondásaiban, saját álláspont kialakítása a történésekkel kapcsolatban. Felelős állampolgár nevelése: a jogok és kötelességek ismerete az iskolában és a társadalomban, a demokráciának, mint értéknek az elfogadása, közös szabályok, normák alkotásához és működtetéséhez szükséges szemlélet kialakulása, az általánosan érvényes normákhoz, a kodifikált törvényekhez való konstruktív viszonyulás, igény és szándék a saját előítéletekkel való szembesülésre, ezek leküzdésére, illetve a másság elfogadására. Globális problémák: a világ problémái iránti egyéni felelősség belátása, a kapcsolódó egyéni aktivitás terének megtalálása, a világ dolgai iránti érdeklődés, a folyamatos tájékozódás iránti igény felkeltése. Gazdasági nevelés: Célunk, hogy a tanulók tudatos fogyasztóvá váljanak. Tudjanak bánni a pénzzel, okos döntéseket hozzanak hitel és megtakarítási kérdésekben. Tudják távol tartani magukat a marketinghatásoktól, képesek legyenek a fogyasztási javakat, szolgáltatásokat a maguk javára fordítani. A tanulók személyiségének fejlesztése elsősorban a nevelőtestület, de az iskola valamennyi dolgozójának aktív közreműködésével valósulhat csak meg. Ebben a folyamatban a legfontosabb láncszem a tanuló osztályfőnöke. Az ő kitüntetett hivatása, hogy figyelje, kövesse és a lehetőségeihez képest irányítsa tanítványai személyiségének fejlődését

15

A Lukács Sándor Mechatronikai és Gépészeti Szakképző Iskola és Kollégium Pedagógiai Programja 7.2. Egészségfejlesztés Intézményünk elkötelezett pedagógusok és különböző családi és szociális háttérrel rendelkező diákok közös élettere. Az iskola mára szinte az egyetlen olyan közösségi teret biztosítja a felnövő generációk számára, amely képes hatással lenni a fiatalok életszemléletére, erkölcsi értékrendszerének alakítására. Ma már közhelynek számít, hogy a nevelőmunka nagy része az iskolákra hárul, hiszen a váltott műszakban dolgozó gyári munkásszülők sem idővel, sem energiával nem rendelkeznek gyermekük szemléletformálására. Sok esetben nem is ismerik igazán gyermekeik érdeklődési köreit, az őket mozgató belső erőket, ezért motiválni sem képesek őket. Tanulóink többsége ilyen munkáscsaládokból kerülnek ki. Az élet legegészségesebb időszaka a serdülőkor. Eben az életszakaszban hajlamosak az un. rizikómagatartásra, ekkor találkoznak először a dohányzással, alkoholfogyasztással, drogokkal, valamint erre az életszakaszra esik az első szexuális együttlét is. Ezek külön-külön is kockázatot jelentenek a tanulóinkra nézve, hisz viselkedésük, felelősségtudatuk és ismertetik nincsenek összhangban. Iskolánk, mint reszocializációs közeg próbálja a hiányosságokat pótolni. Számos tanulmány bizonyítja, hogy az egészséget hátrányosan befolyásoló tényezők (éhség, érzelmi, fizikai bántalmazás, krónikus betegségek) gyenge tanulási eredményességhez vezetnek. Az egészséget veszélyeztető magatartás-formák (dohányzás, kábítószer használat, erőszak, mozgásszegény életmód) együtt járnak a tanulási eredményesség hiányával, és befolyásolják a tanuló hiányzását, osztályzatait, koncentráció- képességét. Ennek az ellenkezőjét is bizonyították már, a tanulási eredményesség a fiatal általános jól-létére vonatkozó fontos indikátor és a felnőttkori egészségi állapotra vonatkozó elsődleges meghatározó.(USA Népegészségügyi központ CDC felmérése alapján) A fent említett tények figyelembevételével iskolánk céljait és feladatait, programjait úgy határozzuk meg, hogy az egészséget minden tanulónk, pedagógusunk, dolgozónk részére beépítsük oktatási intézményünk mindennapi működésébe. 7.2.1. Célunk: 

testileg- lelkileg egészséges fiatalok nevelése



egészségi jól-lét eredményeképp eredményesen teljesítő fiatalok nevelés



az egészségkulturáltság kialakítása, s ezzel a tanulóink alkalmassá tétele arra, hogy egészséggel kapcsolatos szükségleteiket önmaguk kielégítsék,



az egészségnevelés a személyiségre irányultan történő megvalósítása,

16


tanulóink egészségükkel kapcsolatos felelős magatartásának fejlesztése, hogy képesek legyenek az emberek közti társas kapcsolatok kialakítására és egészségük tudatos védésére



tudatosítani, hogy az egészségük érték, ill. az egészség egy állapot, melyet fenn kell/lehet tartani,



egészséges életmódra nevelni,



egészséges személyiségfejlődést elősegíteni,



az egészséges táplálkozás iránti igény fejlesztése, a súlyproblémákkal küzdő tanulók segítése, táplálkozási, életmódi tanácsadás,



egészségtudatos vásárlás kialakításának segítése, esztétikum az étkezésben



az iskolai büfé választékának bővítésére javaslattétel, tanévenként ennek ellenőrzése (iskolaorvos,

ifjúsági

védőnő,

szülői

munkaközösség

vezető,

nevelési

igazgatóhelyettes) 

a drog, az alkohol, a dohányzás használatának megelőzése (külső szakemberek igénybevétele)



a nemet mondás képességének kialakítása, fejlesztése, önismereti kiscsoportos foglalkozások beiktatásával (iskolapszichológus segítségével)



a segítségkérés lehetőségének, módjának megismertetése



a szabadidő hasznos eltöltéséhez alternatívák kínálása- egészségügyi és szociális intézményekkel kapcsolatfelvétel a kötelező közmunkaprogram megvalósítása céljából,



a mindennapi testmozgás, sport előtérbe helyezése,



a hátrányos helyzetű tanulóink integrációjának segítése, támogatása



az iskolán belüli bántalmazás megelőzése,



baleset megelőzés, elsősegély oktatása, versenyek szervezése,



az életkori sajátosságokból adódó testi-lelki változások kezeléséhez, elfogadásához segítségnyújtás,



tanulóink érzelmi, szexuális nevelése,



örömteli, felelős párkapcsolat kialakításának segítése,



a szexuális életre való felkészítés, a korszerű fogamzásgátlás, nemi betegségek, AIDS betegség megelőzésére való kompetenciák megszerzésének biztosítása,

17


a családtervezéssel, magzatfejlődéssel kapcsolatos ismeretek bővítése, tekintettel arra, hogy főként fiú tanulókról van szó, hangsúlyozni szeretnénk az apák szerepét a családalapítással, csecsemőgondozással kapcsolatban.

Célcsoportunk: Intézményünk valamennyi tanulója, pedagógusa, dolgozója és közvetve a szülők. 7.2.2. Feladatunk: 

az egészségfejlesztés, nevelés tantárgyi integrációja, munkatervekben való megjelenítése,



egészségfejlesztést komplex módon kezelni,



tanórán kívüli és tanórán belüli egészségfejlesztési programok szervezése,



Iskola egészségügyi szolgálat munkatervének megvalósításában együttműködni,



állapotfelmérés készítése tanévenként a tanulóink, pedagógusaink, dolgozóin, szülők közreműködésével, hatékonyság mérés (kérdőív),



Iskola-egészségügyi szolgálat tanulóinkról készített egészségi állapot mutatók nyomon követése,



egészségfejlesztéssel

foglalkozó

munkacsoport

létrehozása

(nevelési

igazgatóhelyettes, biológia szakos pedagógus, gyógy testnevelő, iskolaorvos, védőnő, asszisztens,minőségbiztosítási munkatárs), munkájának támogatása, 

kapcsolatfelvétel a törvényben meghatározott minősítéssel rendelkező külső egészségfejlesztő szakmai szervezetekkel



Iskolai drogstratégia elkészítése, kétévenkénti aktualizálása.

Célok, feladatok megvalósításának keretei: Tanórán

belül:

tantárgyba

integrálva,

osztályfőnöki

munkaterv,

biológia

óra,

elsősegélynyújtás tantárgyba, munkavédelem tantárgyba integrálva. Tanórán kívüli foglalkozások: sportrendezvények, vetélkedőkön, versenyeken való részvétel (elsősegélynyújtás,

csecsemőgondozás,

diáknapok,

foglalkozások,

önismereti

csecsemőgondozás),

a városban

megrendezett

AIDS

verseny),

tanfolyamok

(elsősegélynyújtás,

egészséggel,

sporttal kapcsolatos

programokon való részvétel, kirándulások, főződélután. 7.2.3. Az elsősegély-nyújtási ismeretek helyi terve Cél: az elsősegély-nyújtás elsajátítása  Elsősegély-nyújtás elméleti és gyakorlati ismereteinek számonkérése  Egészségtudatos magatartás kialakítása  Felelősségteljes gondolkodásmód 18

egészségnapok,

A Lukács Sándor Mechatronikai és Gépészeti Szakképző Iskola és Kollégium Pedagógiai Programja  

Érzékenység embertársaink iránt Szociálisképességek fejlesztés

Időkeret: 18x2 óra =36 óra  20 óra elmélet  16 óra gyakorlat  Számonkérés, értékelés Foglalkozások témakörei: 1. Az elsősegély-nyújtáshoz szükséges ismeretek Az elsősegély-nyújtás fogalma, célja, alap- és általános szabályai. 2. Tájékozódás a baleset helyszínén Helyszínbiztosítás. Mentőhívás 3. Életjelenségek. Légzés – keringés vizsgálata, értékelése Az eszméletvesztés tünetei, ellátása 4. Gyakorlati foglalkozás: stabil oldalfekvés Betegvizsgálat 5. Életveszélyre utaló jelenségek 6. Légutak felszabadítása és szabadon tartása Légzés – keringés megfigyelése Légzés helyreállítása és gyakorlása 7. Újraélesztés kivitelezése Újraélesztési gyakorlat AMBU – fantomon 8. A sebek fogalma, fajtái, elsődleges sebellátás Gyakorlati foglalkozás: sebellátás, alapkötésformák 9. A vérzések fajtái, ellátásuk Különleges vérzések 10. Kötözések alapszabályai Rögzítőkötések 11. A törés tünetei, fajtái, ellátása Koponya-, gerinc-, medence-, bordatörés 12. Végtagtörések és ellátásuk Rándulás. Ficam 13. Áramütés Égési és fagyási sérülések 14. Heveny rosszullétek

19

A Lukács Sándor Mechatronikai és Gépészeti Szakképző Iskola és Kollégium Pedagógiai Programja Sokk és ellátása 15. Idegentest szemben – légútban Marószer okozta sérülések, ellátásuk 16. A leggyakoribb mérgezések és ellátása Általános teendők mérgezés esetén 17. Kimentés. Mentőhívás. Fektetési módok 18. Teendők tömeges baleset, katasztrófa és vegyi anyagot szállító jármű balesete kapcsán 19. Szituációs gyakorlatok 20. Gyakorlati foglalkozás / ismétlés / Betegvizsgálat. Újraélesztés, kötözések, törések ellátása, vérzéscsillapítás 21. Konzultáció /ismétlés, összefoglalás / Vizsgára javasolt feladatok:  Elsősegély-nyújtó teszt kitöltése  Kötelezően elvégzendő: komplex újraélesztés  Elméleti vizsgakérdések Szükséges eszközök:  AMBU - baba  Kötszerek  Projektor  Pendrive 7.3. Közösségfejlesztés „A társas fejlődés olyan kétoldalú folyamat, amellyel a gyerekek egyszerre integrálódnak közösségükbe és differenciálódnak, mint különálló egyének… Egyik oldala a szocializáció – az a folyamat, amelyben a gyerekek elsajátítják társadalmunk normáit, értékeit és ismereteit… másik oldala a személyiségalakulás – az a folyamat, amelyben eljutnak azokhoz a sajátos és következetes érzés- és viselkedésmódokhoz, amelyekkel a változatos körülményekre reagálnak.” (M. Cole – Sh. R. Cole: Fejlődéslélektan Osiris, Bp., 1997) A közösségfejlesztés, a tehetséggondozás és a személyiségfejlesztés egymásra épülő, egymást erősítő folyamatok. A pedagógiai tevékenység részterületeként színtereik érintkeznek, vagy egybeesnek, az eltérés megvalósításuk módszereiben figyelhető meg. A közösségfejlesztés, a szocializáció az a folyamat, amely az egyén és a társadalom közötti kapcsolatot alakítja, fejleszti. A közösségfejlesztés célja a konstruktív értékek mentén azon közösségek kialakítása, melynek tevékenységeiben a fiatalok önként és örömmel vesznek részt annak érdekében, hogy saját és környezetük fejlődését elősegítsék, megtalálják életük célját és boldog, teljes életet éljenek. Célkitűzése a perspektívák megadásán kívül az is, hogy teret biztosítson az egyéneknek a kibontakozásra - így tapasztalati úton tudja magáévá tenni azokat az értékeket,

20

A Lukács Sándor Mechatronikai és Gépészeti Szakképző Iskola és Kollégium Pedagógiai Programja amelyek előrébb viszik az életben - és arra, hogy másokat is be tudjon vonni a közös élményekbe. Közösségfejlesztés iskolánkban A közösségfejlesztés, a különböző szociális kompetenciák fejlesztése intézményünk nevelő-oktató munkájának alapvető feladata, amely egyrészt a nevelők és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül. Tanórákon, osztálykirándulásokon az osztályközösségnek van meghatározó szerepe; szünetekben, ünnepeken, rendezvényeken az egész iskola közössége hat az egyénre, miközben a baráti társaságok, „alkalmi” csoportosulások is jelentősek. 7.3.1. Az iskolaközösség fejlesztésével kapcsolatos feladatok: 1. Tanórák szintjén A tanóra többféleképpen befolyásolja a tanulót, mert különféle egyéniségeket lehet megismerni, különböző szerepek kialakulása figyelhető meg, vagyis egyéni és közösségi érdekeket kell összehangolni. Ezért is tartjuk fontosnak a szociális kompetenciák – tolerancia, empátia, kooperáció, egymásra figyelés, alkalmazkodó készség, csoportban való munkavégzés, a közösségért végzett munka fontossága, kölcsönös megbecsülésen alapuló tanár-diák és diák-diák viszony - fejlesztését. 2. Osztályfőnöki óra szintjén Osztályfőnöki feladatként foglalkozunk a helyes viselkedés, megjelenés, a társasági élet alapjainak elsajátíttatásával. Fontos, hogy a tanuló korrekt, bíztató, motiváló, de pontos visszajelzést kapjon személyiségéről és a közösségben elfoglalt helyéről. Feladatunknak tartjuk a közéletiségre való felkészítést is. Megismertetjük velük azokat a fórumokat, ahová problémáikkal fordulhatnak, illetve megfelelő információkat szerezhetnek. Törekszünk az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott normáinak és helyes formáinak kialakítására. Az osztályfőnöki óra célja az is, hogy fejlesszük a fogyatékkal élő emberek (mozgáskorlátozott, hallássérült, vak, beszédfogyatékos, értelmi fogyatékos) iránti elfogadó, és segítőkész magatartást. Ennek elérése érdekében sérült embereket hívunk a tanórára, így a diákok személyesen is találkozhatnak a „mássággal”, információt gyűjthetnek, beszélgethetnek a „beteg” személlyel. 3. Osztályközösség szintjén A közösségfejlesztés alappillére a jelenlegi iskolarendszerben az osztályközösség. A közösségformálás szempontjából kulcsszerepe van az osztályfőnöknek, de az egy osztályban tanító tanárokra és az osztályt „közéleti” szinten képviselő diákbizottsági tagra is fontos szerep hárul. Iskolánkban az osztályfőnöki órák célzott programjait egyéb osztályrendezvények egészítik ki, melyek erősítik a közösség összetartozását: ilyenek az osztálykirándulások, közös szabadidő-programok (színház-, múzeumlátogatás), klubdélutánok. 4. Iskolai szinten A tanulókban ki kell alakítani az iskolánkhoz, az iskolai közösséghez való tartozás érzését. Fontosnak tartjuk a tradicionális, és az iskolatudatot erősítő tevékenységek ápolását, amelyeket a különböző iskolai ünnepségek és diákprogramok keretén belül valósítjuk meg.

21

A Lukács Sándor Mechatronikai és Gépészeti Szakképző Iskola és Kollégium Pedagógiai Programja Iskolai ünnepségek:  tanévnyitó ünnepély  nemzeti ünnepek, megemlékezések  Lukács-nap: minden évben a március 15-ei ünnepséggel egybekötve intézményünk névadójára, Lukács Sándorra is emlékezünk.  karácsonyi ünnepség  szalagavató  ballagás  tanévzáró ünnepély Diákrendezvények:  farsang  AIDS nap  iskolai, városi, megyei sportversenyek  sítábor, kerékpártúrák  szakmai rendezvények, szakmai napok. Kiemelt feladatunk, hogy elősegítsük tanulóink beilleszkedését a gazdálkodó egységek rendszerébe. Megismertetjük tanulóinkkal a gépipari szakmacsoportokat, munkaköröket, a foglalkozások sajátosságait, követelményeit. El kell érnünk, hogy a tanulóink körében a szorgalomnak, a tudásnak és a munkának becsülete legyen. A szakmai összejövetelek sikeres lebonyolításában a diákok is jelentős mértékben kiveszik a részüket. Fontos a nemzetközi kapcsolatok kialakítása. A külföldi csereprogramok értékeink megbecsülésére és mások értékeink elfogadására, tiszteletére nevelnek, valamint segítik az európai integrációs folyamatok megértését. Iskolánk szoros kapcsolatot tart fenn a Németországban lévő Duisburg városával. Évente egy hetes programot szervezünk a német diákok látogatásával és vendéglátásával, vagy a mi tanulóink németországi útjával. A diákcsereprogramnak elsősorban tanulmányi célja van, de közösségfejlesztő szerepe is jelentős, hiszen az eltérő nemzetiségek, a különböző évfolyamok együttes élményszerzésére is módot ad. 5. Diákönkormányzat szintjén A tanulókban ki kell alakítani az érdekérvényesítés képességeit, azokat a készségeket, amelyek alkalmasak a jogok- kötelezettségek összhangjának reális felismerésére, alkalmazására. Intézményünkben diákönkormányzat működik, mely lehetőséget ad az önkormányzással, a közösségi érdekek megjelenítésével, a kölcsönös segítségnyújtással, a vezető-vezetett pozíció gyakorlásával kapcsolatos készségek fejlesztésére. A diákok munkáját szociálpedagógus koordinálja. 7.4. A pedagógusok helyi feladatai A pedagógusok helyi feladatait a személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza. A legfontosabb helyi feladatatok meghatározása.  Az osztálytermek rendben tartása és dekorálása  A tanítási órákra való felkészülés  A tanulók munkájának rendszeres értékelése  A tanulók dolgozatainak javítása a megadott határidőre  A megtartott órák dokumentálása az osztálynaplóban  Az elmaradó órák és a helyettesítések rögzítése

22

A Lukács Sándor Mechatronikai és Gépészeti Szakképző Iskola és Kollégium Pedagógiai Programja               

A tanulmányi versenyek szervezése és lebonyolítása Az érettségi, szakmai, javító, osztályozó, különbözeti vizsgák jogszabályban meghatározott lebonyolítása Tehetséggondozás, felzárkóztatás Iskolai sport és kulturális programok szervezése, lebonyolításában való közreműködés Osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői feladatok ellátása (megbízás esetén) Aktív részvétel a nevelési, munkaközösségi értekezleteken Aktív részvétel az iskolai ünnepségeken, rendezvényeken, szervezésben, lebonyolításban való közreműködés Az ügyeletes feladatok ellátása Részvétel a továbbképzéseken Szertárrendezés, leltározás A tantermek rendben tartása A szülői értekezletek, fogadóórák megtartása Részvétel a tanítás nélküli munkanapokon Az iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való részvétel Részvétel a fegyelmi tárgyalásokon

7.5. Az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai A 14-20 évesek személyiség fejlődési sajátosságai miatt a nevelés ebben az életkorban jelentős szereppel, de ugyanakkor különös sajátosságokkal bír. Az ambivalencia - az ellentétes érzelmek egyidejű előfordulása- számos nehézséget jelent a serdülő diáknak. Vágyik az önállóságra, de szüksége van a szeretetteljes emberi kapcsolatokra is. Saját személyisége alakításában is az ellentétek jellemzik: időnként az én felnagyítás dominál – sérthetetlennek érzi magát, ami könnyen veszélybe sodorhatja – máskor pedig elhatalmasodik rajta az önbizalomhiány, a búskomorság állapotába süllyed, önértékelési zavar lép fel nála. A középiskolás évek második felében egyre sürgetőbbé válik a további életutat erőteljesen meghatározó döntések meghozatala, a felnőtt életre történő felkészülés. Ebben a konfliktusokkal teli életszakaszban a diáknak feltétlen szüksége van a válságain átsegítő, példát, de legalábbis irányt mutató, az önálló döntések meghozatalát előkészítő, segítő felnőttre. E funkció betöltésére a szülők mellett a pedagógus a leghivatottabb, hiszen állandó, rendszeres, személyes kapcsolatban van a diákokkal az év nagy részében, egy nap jelentős hányadában. Iskolánkban e téren hagyományosan az osztályfőnökre hárul a felelősség nagy része. Hangsúlyozni kell azonban, hogy a fiatal személyiségi vonásai a családban alakulnak ki; az iskola a pozitív hatásokat, nevelési értékeket kiaknázza, felerősíti, a családból hozott negatív nevelési mintákat, szokásokat azonban nehezen tudja ellensúlyozni. Az osztályfőnök munkája során – mindezeket a körülményeket figyelembe véve – igyekszik céltudatosan összehangolni az iskolai és az iskolán kívüli nevelési tényezőket, a pedagógiai törekvéseket. Legfőbb feladata természetesen az, hogy a rábízott osztályt tervszerűen vezesse, vagyis az osztályon belül irányítsa, koordinálja és nevelje: az osztály tanulóinak közösségét; az osztályban tanító tanárok, szakoktatók közösségét. Az osztályfőnököt az igazgató bízza meg a felmenő rendszer elvét figyelembe véve. Az osztályfőnöki munka jellemzői:  komplex, átfogó: a tanuló egész személyiségére irányul a tevékenysége 

differenciált: a személyiség és a közösség fejlesztése folyamán individualizált követelményeket támaszt

23


rugalmas: nincs előírható, részleteiben megtervezhető tananyaga; ellátása lényegesen több spontaneitást, rugalmasságot, reflektivitást igényel

7.5.1. Az osztályfőnöki munka feladatkörei Közvetlen nevelőmunka:  ismeretek szintetizálása, a mindennapi életben történő alkalmazásuk 

az aktuális események feldolgozása



különböző értékrendek megismertetése



a kultúrahasználat megtanítása



a konfliktusmegoldást kialakító pedagógiai tevékenység



törődés a gyermek aktuális problémáival



az osztály konfliktusainak megoldása



gyermekvédelmi munka



mentálhigiénés szemlélet alkalmazása



szükség esetén tanóra látogatása



a fegyelmi helyzet figyelemmel kísérése



a magatartás és szorgalomjegyek megállapítása



kapcsolattartás az osztályban tanító pedagógusokkal



segíti a tanulók személyiség fejlődését



rendszeresen tájékoztatja a tanulókat az előttük álló feladatokról

Adminisztrációs feladatok:  a haladási napló (elektronikus napló) naprakész vezetése 

a haladási napló és anyakönyvi rész folyamatos ellenőrzése



ügyviteli teendők ellátása



segíti és nyomon követi az osztály kötelező orvosi vizsgálatát



igazolások, igazolatlan órák regisztrálása



félévkor és évvégen a magatartás és szorgalomjegyek meghatározása



a félévi értesítő, anyakönyvi lapok, bizonyítvány kitöltése



félévkor és évvégén a statisztika elkészítése

24

A Lukács Sándor Mechatronikai és Gépészeti Szakképző Iskola és Kollégium Pedagógiai Programja Szervezés, koordinációs feladatok végrehajtása: 

kapcsolattartás az osztályban tanító kollégákkal, a nevelésben-oktatásban hatékonyan résztvevőkkel, a szülőkkel



szülők közötti felvilágosító munka (szülői értekezlet, fogadónap)



a tanulói ügyelet és a hetesi munka ellenőrzése



szabadidős tevékenységek, kirándulások, kulturális programok szervezés



Az osztályfőnöki munka felelősségteljes ellátásához szükséges a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. Törvény azon rendelkezéseinek biztos ismerete, amelyek rögzítik a tanulók jogait és kötelességeit. Különösen fontos területe az osztályfőnöki tevékenységnek az is, hogy a pedagógus megismerje a tanulók családi hátterét, és a szülőkkel jó kapcsolatot alakítson ki. Ezek terén ismernie kell a szülői jogokat és kötelességeket. A törvényi szabályozások értelmében intézményünk az osztályfőnökök részére pontosan meghatározta a legfontosabb év eleji, tanév közi, illetve tanév végi teendőket.

7.5.2.Tanév eleji feladatok: 1. A tanulmányi osztályon (101-es iroda) található jegyzőkönyvben a javítóvizsga eredményét záradékolja, majd a megadott határidőig átvezeti a bizonyítványba és a törzslapra, melyeket az iskola vezetés kijelölt tagjával (igazgatóhelyettes) aláírat és lebélyegez. 2. Bukás esetén a kitöltött kész dokumentumokat (bizonyítvány) átadja a leendő osztályfőnöknek. 3. A nyári gyakorlat osztályzatát átvezeti a bizonyítványba és a törzslapra, majd aláíratja. 4. 9. évfolyam esetén a beiratkozási és törzslapszámot, valamint a tanulói névsort a tanulmányi osztályon átveszi. Október 1-ig elkészíti a törzslapot. 5. Az 1-2. osztályfőnöki órán:  A tanulók adatait ellenőrzi, összehasonlítja a beiratkozási adatokkal, valamint a tanulókkal egy adatlapot (személyes adatok, TAJ-szám, telefonszám. Szülők elérhetősége, házi orvos, stb.) töltet ki. Az esetleges változásokat a 101-es irodában bejelenti. 

A tanulókkal ismerteti a Házirendet, amelynek tudomásul vételét a tanulókkal aláíratja.



A gondnokságon felveszi az ellenőrzőt és közösen kitölti a tanulókkal, majd lebélyegzi.



A 9. évfolyam esetében az általános iskolai bizonyítványt visszaadja. A bizonyítvány átvételét a tanulók aláírásukkal igazolják.



Felsőbb évfolyamokon a bizonyítványt megőrzésre összegyűjti.

25


A 9. évfolyam számára bemutatja az iskolát (tantermek, könyvtár, titkárság, tanműhely).

6. Az osztálynaplót és a törzslapokat a megadott határidőig kitölti. 7.5.3.Tanév közi feladatok: 1. A tankönyvsegélyre jogosultak névsorát a kiírt időpontig (november 15-ig) leadja a nevelési igazgatóhelyettes irodájában. 2. Félévenként 1-1 alkalommal szülői értekezletet tart. A szülői értekezletek és a fogadónapok időpontjairól a tanulók ellenőrző könyvén keresztül, írásban tájékoztatja a szülőket. 3. Tájékoztatja a diákokat a portaügyeletes feladatokról. Beosztja a diákokat a napi feladatok ellátására. Ellenőrzi az osztály ügyeletes feladatainak ellátását 7.45 és 14.15. között, valamint a hetesi feladatok ellátását is. 4. A szülői értekezlet: -

biztosítja a szülők és a pedagógusok együttműködését

-

a szülő betekintést nyer az osztályt és az iskolát érintő problémákba

-

az osztályfőnök tájékoztatja a szülőt gyermeke tanulmányi és fegyelmi helyzetéről

-

megválasztják a Szülői Munkaközösség tagjait (a Szülői Munkaközösség tagjai részt vesznek a szülői értekezlet napján tartott megbeszélésen)

-

esetleges problémák felmerülésekor (pl.: az osztály rossz tanulmányi helyzete miatt) lehetőség van rendkívüli szülői értekezlet összehívására, amelyet az iskola igazgatójának (igazgatóhelyettesének) előzetesen bejelent

5. Félévkor az osztályzatokat, magatartás és szorgalomjegyeket, illetve a hiányzásokat a naplóban lezárja és zöld színnel átírja. 6. A félévi értesítőt kitölti és az adott határidőben kiadja, majd ellenőrzi a szülő tudomásulvételét (aláírását). 7. A félévi statisztikát számítógépen elkészíti és a Tanulmányi Osztályon leadja (az időközben leszerelt tanulókat kihagyja, külön jelöli a nem osztályozható és bukott tanulókat). 8. Az osztályt elhagyó tanuló nevét a napló osztályozó részében piros színnel áthúzza, a megfelelő záradékkal ellátja, majd az iskola vezetése által megbízott igazgatóhelyettessel aláíratja és lebélyegzi. A leszerelő tanuló a Tanulmányi Osztályon veheti át a leszerelő lapot, amelyet a megfelelő személyekkel, végül az osztályfőnökkel aláírat.

26

A Lukács Sándor Mechatronikai és Gépészeti Szakképző Iskola és Kollégium Pedagógiai Programja 9. Az ellenőrző könyv vezetése a tanuló feladata. Az osztályfőnök havonta ellenőrzi a tanulók érdemjegyeit az ellenőrző könyvben és aláírásával igazolja azt. 10. A félév, illetve az év vége előtt 1 hónappal a bukásra álló tanulók szüleit levélben értesíti a tanulmányi helyzetről. 7.5.4. Az osztályfőnök tanév végi feladatai 1. Az év végi osztályzatokat, a magatartás- és szorgalomjegyeket, valamint a hiányzást a naplóban lezárja és piros színnel átírja. 2. Az osztálynapló haladási és osztályozó részét lezárja, az üres oldalakat piros színnel áthúzza, majd az iskola vezetésének kijelölt tagjával aláíratja és lebélyegzi. 3. Az év végi statisztikát számítógépen elkészíti és a Tanulmányi Osztályon leadja. A leszerelt tanulók nevét kitörli, külön megjelöli a nem osztályozható, illetve a felmentett tanulókat. 4. Az évismétlésre bukott tanuló esetében – a tanulóval és a szülővel történő előzetes megbeszélés alapján – a Tanulmányi Osztályon leadja, hogy a tanuló a következő tanévben hol folytatja tanulmányait. 5. A bizonyítványt és a törzslapot a megadott határidőre kitölti, az iskola vezetésének kijelölt tagjával aláíratja és lebélyegzi. Az osztályfőnök és egy szaktanár a bizonyítványba és a törzslapra kerülő osztályzatokat a naplóban lévővel összeolvassa. 6. A jutalomkönyvre javasolt tanulók névsorát iskolánk szabadidő szervezőjének (177-es iroda) leadja. 7. A bizonyítványokat a tanévzáró ünnepség után az osztályon belül ünnepélyes keretek között kiosztja. A tanulók aláírásukkal igazolják a bizonyítvány átvételét. 7.5.5. Az osztályfőnök teendői mulasztások esetén Nem tanköteles tanuló esetében:  Nem tanköteles tanuló esetén 30 óra igazolatlan mulasztás esetén megszűnik a jogviszonya, ha az iskola a tanulót, két alkalommal írásban figyelmezette a hiányzás következményeire 

A jogviszony megszűnéséről a tanulót, szülőt írásban kell értesíteni.

Tanköteles tanuló esetében:  51.§ Az iskola tanköteles tanuló esetén 1 óra igazolatlan mulasztás esetén a szülőt írásban értesíteni (ellenőrző könyv) 

2-9 óra között az iskola levelet küld a szülőnek.



10 óra vagy azt meghaladó igazolatlan hiányzás esetén az iskola értesíti a gyermekjóléti szolgálatot és a gyámhatósági jegyzőt.

27


30 óra igazolatlan óra esetén az iskola ismételten tájékoztatja a gyermekjóléti szolgálatot és tájékoztatja a szabálysértési hatóságot.



50 óra igazolatlan mulasztás esetén az iskola haladéktalanul értesíti a jegyzőt és a kormányhivatalt.

7.6. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység 7.6.1. A sajátos nevelési igényű tanulók nevelése, oktatása A sajátos nevelési igényű tanulók nevelésének-oktatásának elvei A sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelvei a 2/2005. (III.1.) OM és a 32/2012. (X.8.) EMMI rendeletekben kerültek meghatározásra. A sajátos nevelési igényű tanulók esetében is a Nat-ban meghatározott egységes fejlesztési feladatokat kell alapul venni. A nevelési-oktatási folyamatot a tanulók lehetőségeihez, korlátaihoz és speciális igényeihez igazodva elsősorban a következő elvek szerint kell megszervezni: 

a feladatok megvalósításához hosszabb idősávokat, tágabb kereteket kell megjelölni ott, ahol erre szükség van;



igény

szerint

sajátos,

a

fogyatékossággal

összeegyeztethető

tartalmakat,

követelményeket kell kialakítani és teljesíttetni; 

szükség esetén a tanuló számára legmegfelelőbb alternatív kommunikációs módszerek és eszközök, siket tanulóknál a magyar jelnyelv elsajátításának, alkalmazásának beépítése a nevelés, oktatás folyamatába;



az iskolák segítő megkülönböztetéssel, egyénileg is támogassák a tanulókat, elsősorban az önmagukhoz mért fejlődésüket értékelve; az egyes fogyatékkal él tanulókkal összefügg

feladatokról a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai

oktatásának tantervi irányelve és a vizsgaszabályzatok adnak eligazítást. Iskolánkban egyre több a sajátos nevelési igényű tanuló. Mindez tantestületünktől új szemléletmódot, hozzáállást és módszertani megújulást igényel. A szakértői vélemény iránymutatásai alapján próbáljuk a tanulóknak a legideálisabb tanulási feltételeket megteremteni. A munkaformák változatos alkalmazásával, az egyénre szabott feladatokkal és a tanítási órákon túli pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs fejlesztő foglalkozásokkal segítjük a tanulókat képességük mind teljesebb kibontakoztatásában. Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló az a gyermek, tanuló, aki a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján: a.)Testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenességével küzd, 28

A Lukács Sándor Mechatronikai és Gépészeti Szakképző Iskola és Kollégium Pedagógiai Programja b.)A megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének súlyos rendellenességével küzd. Az SNI tanulók integrált oktatásának céljai: 

Esélyegyenlőség biztosítása az érintett tanulók számára – külső segítség (fejlesztés, segédeszköz, egyéni bánásmód, minimum követelmények, stb.) megadásával lehetőségük nyíljon arra,hogy szakmát szerezzenek.



Integrált oktatás megvalósítása középfokon is, amely a tanulók egyéni képességeihez, készségeihez igazodik és biztosítja az ezeknek megfelelő oktatást, felzárkóztatást.

A kitűzött célok megvalósítása érdekében meghatározott tevékenységek: 

Iskolai,- osztályközösségbe való beilleszkedés segítése – egyéni vagy osztályfőnöki óra keretében közös beszélgetések egymás elfogadására, empátia kialakulása érdekében.



Differenciált feladatrendszer kidolgozása.



Együttműködés erősítése az érintett munkaközösségeken belül és között, illetve a külső szakemberek között.

Iskolánk vállalja a sajátos nevelési igényű tanulók integrált oktatását a következő esetekben: 

Olvasási zavar (diszlexia) BNO F 81.0



Írás zavara (diszgráfia) BNO F 81.1



Számolási készségek zavara (diszkalkulia) BNO F 81.2



Az iskolai készségek kevert zavara BNO F 81.3



Kevert specifikus fejlődési zavar BNO F 83



Magatartási, beilleszkedési nehézség BNO F 90.1 – 90.8



Beszéd-,hang-, nyelvi és kommunikációs zavar BNO F 98.8



Egyéb emocionális zavar esetén. BNO F 93.8

A Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság és Nevelési Tanácsadó szakértői véleményében foglaltaknak megfelelően megszervezi a tanulók rehabilitációs foglalkozását. A tanulók nevelésében, oktatásában a többségi pedagógusok mellett gyógypedagógus is részt vesz. A többségi pedagógus kompetenciája: 

teljes mértékben tiszteletben tartja az SNI-s tanulók emberi méltóságát és jogait,



a tananyag feldolgozásánál figyelembe veszi a tantárgyi tartalmak egyes SNI-s tanulók csoportjaira jellemző módosításait,



szükség esetén egyéni fejlődési ütemet biztosít, a differenciált nevelés, oktatás céljából egyéni módszereket, technikákat alkalmaz,

29


a tanórai tevékenységek, foglalkozások során a szakértői véleményben szereplő javaslatokat beépíti a folyamatos értékelésbe, a tanulói teljesítmények elemzése alapján -szükség esetén- megváltoztatja eljárásait, az adott szükséglethez igazodó módszereket alkalmaz,



egy-egy nevelési helyzet, probléma megoldásához alternatívákat keres,



alkalmazkodik az eltérő képességekhez, az eltérő viselkedésekhez,



értékelésében a tanuló teljesítményét egyéni képességeihez viszonyítja.

A gyógypedagógus kompetenciája: Az SNI-s tanulók integrált nevelésében, gyógypedagógiai tanár az együttműködés során

oktatásában,

fejlesztésében

résztvevő



segíti a szakértői bizottság diagnózisának értelmezését,



figyelemmel kíséri a tanuló haladását, segítséget nyújt a tanulási nehézségek leküzdéséhez,



együttműködik a többségi pedagógusokkal, figyelembe veszi a tanulóval foglalkozó pedagógus tapasztalatait, észrevételeit, javaslatait,



terápiás fejlesztési tevékenységet végez a tanulóval való közvetlen foglalkozásokon, egyéni fejlesztési terv alapján, a rehabilitációs fejlesztést szolgáló órakeretben, ennek során támaszkodik a tanuló meglévő képességeire, az ép funkcióira,



kiemelten figyeli azokat a pályázatokat, versenyeket, melyeken SNI tanulók részt vehetnek, és nagymértékben segíti és támogatja részvételüket.

A tanulók a törvényi előírásoknak megfelelően a következő pozitív diszkriminációs lehetőségeket vehetik igénybe: 

Biztosítani kell a tanulók számára a különleges gondozást, rehabilitációs foglalkozást a törvényben előírtak szerint.



-A tanuló részére biztosítani kell a hosszabb felkészülési időt, segítséget kell kapnia, hogy a tanév végére a továbbhaladáshoz szükséges szintet elérhesse.



Méltányos elbírálásban részesüljön.



Az írásbeli beszámoló esetében lehetővé kell tenni az iskolai tanulmányok során alkalmazott segédeszköz (írógép, számítógép, számológép stb.) használatát, szükség esetén az írásbeli beszámoló szóbeli beszámolóval vagy szóbeli beszámoló írásbeli beszámolóval történő felváltását.



A sajátos nevelési igényű tanulót a szakértői és rehabilitációs bizottság vagy nevelési tanácsadó szakértői véleménye alapján az igazgató mentesítheti egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és minősítés alól.



Ha a tanulót egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből mentesítik az értékelés és minősítés alól az iskola egyéni vagy kiscsoportos foglalkozást szervez részére. A

30

A Lukács Sándor Mechatronikai és Gépészeti Szakképző Iskola és Kollégium Pedagógiai Programja foglalkozás keretében –egyéni fejlesztési terv alapján- segíti a tanuló felzárkózását a többi tanulóhoz, Amennyiben a szülő a szakértői véleményt és javaslatot megismerte és aláírta, ezzel elismerte, hogy a benne foglaltakkal egyetért. Ebben az esetben már nem kérheti, hogy az mentesítésre javasolt tantárgyak közül bizonyosakat mégis érdemjeggyel, illetve osztályzattal értékeljünk, illetve minősítsünk. Amennyiben a szülő nem ért egyet a bizottság javaslatával, jogában áll azt nem elfogadni, fellebbezni. Ekkor a köznevelési törvény bekezdése alapján kell eljárni. Az igazgató döntését ismerteti a szaktanárral, osztályfőnökkel és a gyógypedagógussal. 7.6.2. A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztő programja A tanuló jusson el saját fejlődési lehetőségeinek maximumára. Korlátait figyelembe véve legyen képes harmonikus, egészséges, értékes, kulturált önálló életre. Legyen képes mikro-és makro környezetébe beilleszkedni, eligazodni. Középiskolai, megszilárdító szakasz 

ismeretbővítés - rendszerezés



egyes tudományterületek felé történő kitekintés



az önálló életvezetésre történő felkészítés formális gondolkodás fejlesztése



egyénre szabott, eredményes tanulási módszerek elsajátítása



döntési képesség, felelősség erősítése



a tanulói demokratikus jogok gyakorlása: diákönkormányzat



felelős környezetvédelmi magatartás alkalmazása, a káros szenvedélyek tudatos elkerülésének segítése



életpálya tervezés elősegítése, felkészülés az érettségire, szakmai vizsgákra

A személyiségalakításra irányuló gyógypedagógiai tevékenységek, tartalmak Ennek keretében külön hangsúlyt kap a képességfejlesztés, melynek területei: a kommunikációs, a kognitív, a kreatív, a motoros, az orientációs és a szociális képesség. Speciális feladatok 

-A tanórákat kiegészítik az egyéni fejlesztő-terápiás foglalkozások: pszichikus funkciók fejlesztése, tanulási folyamatok begyakorlása, a fejlődésben különösen elmaradt területek megsegítése.



A gyógypedagógiai diagnózisra építve a tanuló általános fejlettségi állapotának, tanulási képességeinek leginkább megfelelő tanulási tempó biztosítása, amely tantárgyanként eltérő lehet. 31


A különböző képességeket fejlesztő eljárások és feladatok összehangolása. A tanuló érdeklődésének, motiváltságának elősegítése.



A fogalmak lassú érlelése, a sokrétű tapasztalatszerzés.



A tanulás értelmének és a személyes élethelyzetre való hatásának a megtapasztalása.



Megfelelő tanulási környezet kialakítása.

A képzés során fontosnak tartott értékek, alapelvek 

Egyéni bánásmód érvényesítése.



Fokozatosság elve.



Tudatosság elve.



Többször visszatérő ismétlés, begyakorlás.



A tanultak sokoldalú módon történő gyakorlása.



Elfogadó légkör megteremtése.



Szemléletesség elve.

A szakértői vélemény iránymutatása alapján próbáljuk a tanulóknak a legideálisabb tanulási feltételeket megteremteni. A munkaformák változatos alkalmazásával, ez egyénre szabott feladatokkal és a tanítási órákon túli és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs fejlesztő foglalkozásokkal segítjük a tanulókat képességük mind teljesebb kibontakoztatásában. Az integrált oktatás-nevelés feltételei: A közoktatási törvény iránymutatása alapján intézményünk valamennyi objektív és szubjektív feltételnek igyekszik a lehetőségekhez mérten eleget tenni. Objektív, rendelkezésre álló feltértelek: 

a törvény által előírt habilitációs, rehabilitációs foglalkozások



gyógypedagógus, gyógy testnevelő

Szubjektív feltételek: 

elfogadó szemlélet



módszertani megújulás



elfogadó szülői háttér



elfogadó tanulóközösség

32

A Lukács Sándor Mechatronikai és Gépészeti Szakképző Iskola és Kollégium Pedagógiai Programja Az integrált tanulókra vonatkozó követelmények, értékelés A megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető, vagy vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő (diszlexiás, diszgráfiás, stb.)tanulók számára a normál tanulókra vonatkozó helyi tantervben megfogalmazott követelmények az irányadóak. Ennek minimumát minden tanulónak el kell sajátítania. Természetesen, a szakértői vélemény iránymutatása alapján egyes tanulók méltányosságban részesülnek, illetve mentesülnek-(intézményvezetői engedéllyel)- az értékelés és minősítés alól. Habilitációs, rehabilitációs célú foglalkozás „ A sajátos nevelési igényű gyermeknek, tanulónak joga, hogy különleges gondozás keretében állapotának megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátásban részesüljön attól kezdődően, hogy igényjogosultságát megállapították.” A sajátos nevelési igényű tanulók különleges gondozási igénye biológiai, pszichológiai és szociális tulajdonság-együttes, amely a tanuló nevelhetőségének, oktathatóságának, képezhetőségének az átlagtól eltérő jellegzetes különbségeit fejezi ki. A sajátos nevelési igény kifejezi: 1. A tanuló életkori sajátosságainak fogyatékosság által okozott részleges vagy teljes körű módosulását. 2. Az iskolai tanuláshoz szükséges képességek részleges vagy teljes kiesését, fejletlenségét, lassúbb ütemű és az átlagtól eltérő szintű fejleszthetőségét. „A gyógypedagógiai nevelésben-oktatásban részt vevő nevelési-oktatási intézményben a sajátos nevelési igényű tanulók részére a kötelező tanórai foglalkozásokon túl kötelező egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozásokat kell szervezni.” „A kötelező egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozások megszervezésének heti időkerete, a kötelező tanórai foglalkozáson túl, az évfolyamra meghatározott heti tanítási óra – iskolánk esetében- tizenöt százaléka. A heti időkeretet abban az esetben, ha a tanulót külön osztályban tanítják, osztályonként kell megállapítani.” A habilitáció, rehabilitáció célja és feladatai 

A testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- és egyéb fogyatékosságból fakadó hiányzó vagy sérült funkciók helyreállítása.



A meglévő ép funkciók bevonása a hiányok pótlása érdekében.



A különféle funkciók egyensúlyának kialakítása.

33


Az egyéni sikereket segítő, a társadalmi együttélés szempontjából kívánatos egyéni tulajdonságok, funkciók fejlesztése.

A habiltációs, rehabilitációs fejlesztő foglalkozások időkerete A közoktatási törvény előírásait és a szakértői bizottság iránymutatását vesszük alapul az időkeret megállapításánál. A rehabilitációs foglalkozásokon a tanulók nem egyénileg, hanem csoportokban vesznek részt. A csoport szervezésénél figyelembe vesszük, a fogyatékosság típusát, valamint a pedagógiai szakaszokat. A habilitációs, rehabilitációs foglalkozások kiemelt feladatai A diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia, mint tanulási zavart kiváltó tényezők fejlesztése. Diszlexia, diszgráfia A diszlexia a vizuális és/vagy akusztikus percepciók zavara. Képtelenség arra, hogy az olvasást és az írást a szokott módon elsajátítsa. A diszlexiásnak mindig van írászavara, diszgráfiája is. Feladat: 

Észlelés-érzékelés fejlesztése



A térben és időben történő tájékozódás fejlesztése



Az olvasás, írás készségének folyamatos gondozása, fejlesztése a tanuló egész iskolai pályafutása során.



Helyesírás fejlesztése



Értő olvasás, szövegértés fejlesztése



Nyelvi kreativitás fejlesztése



Saját íráskép rendezése, egyénre jellemző írás olvashatóvá tétele



Segítő környezet biztosítása.

Diszkalkulia A számolás, matematikai képességének a tanuló intelligenciájához mért gyengesége. Mindig az alapműveletek szintjén jelentkezik. Feladat: 

Térben, síkban és időben való tájékozódás segítése

34


Matematikai nyelv tudatosítása.



A szerialitás erősítése.



Számfogalmak erősítése és bővítése.



Az érzékelés-észlelés, a figyelem, emlékezet, a gondolkodás és a beszéd összehangolt, intenzív fejlesztése. Kognitív képességek fejlesztése.



Segítő-kompenzáló eszközök (számológép) használatának megengedése.



Alapműveletek és inverzeik fogalmi megerősítése és alkalmazása



A matematikai nyelvi relációk tudatosítása, szöveges feladatok megoldása

A képességfejlesztés területei: 

Motoros képességek fejlesztése.



Kognitív képességek fejlesztése.



Orientációs képességek fejlesztése.



Szociális képességek fejlesztése.



Kommunikációs képességek fejlesztése.



Kreatív képességek fejlesztése.

Motoros képességek fejlesztése Főleg a bevezető és kezdő szakaszban célzottabban kerül sor a fejlesztésre. Kognitív képességek fejlesztésének fázisai A kognitív képességek nevelése az iskolai oktatás valamennyi területén (különösen az egyéni terápiás fejlesztés) szükséges. A tanulásban akadályozott (enyhén értelmi fogyatékos), nehezen tanuló gyermekek a kognitív képességek fejlődésében különböző mértékű elmaradást mutatnak. A kognitív képességek fejlesztésének fázisai 1) Absztrahálás (elvonatkoztatás), amely azt a kognitív mozgást jelenti, amelynek során a közvetlen érzékelés, észlelés szintjéről egy magasabb, a közvetlen érzékletet nélkülözni tudó szintre emelkednek a kognitív alapműveletek. Ez teszi lehetővé az összefüggések felismerését. A fogalmak kialakulása leggyakrabban az elvonatkoztatás útján történik. 2) Strukturálás

35

A Lukács Sándor Mechatronikai és Gépészeti Szakképző Iskola és Kollégium Pedagógiai Programja 3) Transzferálás, amely során a megtanultak átvitele történik egy új tanulási helyzetbe. Tehát a korábban megtanultakat felhasználja. 4) Kombinálás. Elsősorban a matematikai műveletvégzés során kerül előtérbe. A kombinatív képességek fejlettsége hozzájárul ahhoz, hogy a felkínált választási lehetőségeket mérlegeljük, ill. saját magunk felismerjük a választási lehetőségeket, ezáltal döntésünket ne a vak szerencsére bízzuk. A kognitív folyamatokat befolyásolja : I. Érzékelés és észlelés fejlesztése II. Figyelem, megfigyelés fejlesztése 

A tartós figyelem fejlesztése.



Az intenzív figyelem fejlesztése.



A szelektív figyelem fejlesztése.



A megosztott figyelem fejlesztése.

III. Emlékezés (bevésés-felidézés) fejlesztése 

Bevésést elősegítő tanulási formák.



Felidézést elősegítő tanulási formák.

IV. Az alkotó fantázia fejlesztése Orientációs képességek fejlesztése Az orientációs képességek nevelésének az a célja, hogy elősegítse a térben és időben való tájékozódást, az értékek (etika, életvezetési, anyagi, egészségi) személyes rangsorának kialakítását, a csoportok (család, iskola, barátok) szervezetek, intézmények struktúrájának és működésének áttekintését, a társadalmi élet normáinak, szabályainak, törvényeinek ismeretét, vagyis a természet és a társadalom által meghatározó törvényszerű, szabályszerű viszonyok közötti eligazodást teszi lehetővé. Az időélmény megtapasztalását elősegítik a ciklikusan visszatérő események, történések. Az anyanyelv megtanulásakor a múltat, a jelent és a jövőt kifejező igeidők használata. Megtapasztalják, hogy az időszakok részben tőlük függetlenül adottak (pl. az évszakok, napszakok), részben egyezményeken alapulnak (pl. naptári év beosztása, iskolai órarend), részben pedig saját elhatározásuktól függ (pl. a szabadidő szabad beosztása). Kommunikációs képességek fejlesztése Kommunikációs képességek : 

A közlés képességei

36


A szóbeli közlés képessége.



A nyelvelsajátítás és folyamatos nyelvtanulás képessége.



A szóbeli szövegalkotás képességei.



A nonverbális kommunikációs eszközök hatásos alkalmazásának képessége.



Az írásbeli közlés képességei.



Az írás eszközszintű használatának, célszerű módosításának képessége.



Az írásbeli szövegalkotás képessége.



A befogadás képességei



A szóbeli közlések befogadásának képességei.



A beszédészlelés képessége.



A beszédértés képessége (a tartalom megértése).



A nonverbális jelzések értelmezésének képessége.



Az írásbeli közlések befogadásának képességei.



Az olvasástechnika eszközszintű használata.



Szövegértés, szövegfeldolgozás képességei.

Kommunikációs ismeretek 

A kommunikatív tevékenységek működésére vonatkozó ismeretek.



Jelrendszerek ismerete.



Nyelvhelyességi szabályok, normák ismerete.



Helyesírási szabályok, elvek ismerete.



Szerkesztési ismeretek.



Műfaji ismeretek.



Stiláris ismeretek.



A kommunikációs helyzetre vonatkozó ismeretek.

Mivel a képességek tevékenység során fejlődnek, így a valós kommunikációs helyzetek sorozatát kell megteremtenie a pedagógusnak, amelyben a tanulók mind a közlő, mind a befogadó szerepet átélhetik, amelyben megbeszélhetnek, kérdezhetnek, vitázhatnak,

37

A Lukács Sándor Mechatronikai és Gépészeti Szakképző Iskola és Kollégium Pedagógiai Programja véleményezhetnek, megfogalmazhatják érzelmeiket és indulataikat éppolyan gyakorisággal kommunikálva egymással, mint a pedagógussal. Fontos a kockázat és félelemmentes légkör. A kommunikációs kompetencia fejlesztéséhez a képességeken túl a kommunikációval kapcsolatos ismeretek nyújtása is hozzátartozik. Ezen ismeretrendszerek (fogalmak, definíciók, szabályok) elsajátítása során nem a definitív tudás a lényeges, hanem az, hogy az ismereteit hasznosítani tudja. Kreatív képességek fejlesztése A kreatív nevelésre az iskolai oktatás és nevelés minden területe lehetőséget ad; de kiemelt szerepet játszhatnak a művészeti tevékenységek. Minden tantárgynak, minden tanítási órának minden tanulási képességet kell fejlesztenie. A habilitációs, rehabilitációs foglalkozások kiemelt feladata a tanuláshoz nélkülözhetetlen képességek fejlesztése. 7.6.3. Eljárásrend a sajátos nevelési igény érvényesítéshez A sajátos nevelési igényt a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság állapítja meg. A tanuló integrált neveltként a normál osztályba csak a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakvéleménye alapján helyezhető. A tanuló érdekében a jegyző kötelezheti a szülőt, hogy gyermekével jelenjen meg a szakértői bizottság előtt, illetve a szakértői vélemény alapján gyermekét a megfelelő nevelési-oktatási intézménybe írassa be. A beiskolázás során a jelentkezés benyújtásakor a felvételi jelentkezési laphoz csatolni kell az érvényes szakértői véleményt. (Ez a jelentkeztető általános iskola és a szülő együttes feladata.) A szakközépiskolába történő jelentkezéskor a felvételi írásbeli vizsga megkezdése előtt a szakvéleményben foglalt kedvezmények, illetve a mentességek érvényesítéséhez az iskola igazgatójához kell írásos kérvényt benyújtani. A sajátos nevelési igényt a tanulók az ingyenes tankönyvellátás és a tanulás folyamatában érvényesíthetik. A beiratkozást követően, de legkésőbb szeptember 15-ig a szakközépiskolába és a szakiskolába jelentkezett tanulók egy formanyomtatvány kitöltésével az érvényes szakértői véleményt csatolva egy kérvényt nyújtanak be az iskola igazgatójának. A szakvélemény alapján az iskola igazgatója határozatot hoz. A határozat tartalmát az osztályfőnök bejegyzi a naplóba, a törzslapra. A szakvélemény egy példányát a gyógypedagógusnak kell átadni, aki ez alapján készíti el az egyéni fejlesztési tervet, illetve sorolja a tanulókat fejlesztő csoportokba. Az osztályban tanító szaktanárok kötelesek a határozatban foglaltakat az oktatás folyamán érvényesíteni.

38

A Lukács Sándor Mechatronikai és Gépészeti Szakképző Iskola és Kollégium Pedagógiai Programja A sajátos nevelési igényű tanulók a tanulás és az érettségi, a szakmai vizsga, valamint a kompetenciamérés folyamán az alábbi mentességeket vehetik igénybe:      

Írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tesz. Szóbeli vizsga helyett írásbeli vizsgát tesz. Mentesül egy kötelező vizsgatárgy vizsgája alól (helyette egy másik tárgyból tesz vizsgát). Mentesül az értékelési rendszer egy részlete alól. Az írásbeli és a szóbeli vizsgán hosszabb felkészülési időt kap. Segédeszközt vehet igénybe.

Az érettségi és a szakmai vizsga megkezdése előtt az iskola igazgatójához kell írásos kérvényt a szakvéleményt mellékelve benyújtani. Az érettségi vizsga esetében az igazgató határozatot hoz. A szakmai vizsga esetében a vizsgabizottság hoz döntést. A sajátos nevelési igényű tanulókról kimutatás készül. A sajátos nevelési igényű tanulóknak, a szakértői bizottság iránymutatása alapján, rendszeres kontrollvizsgálaton kell megjelennie. A kontrollvizsgálat időpontja mindig az utolsó szakértői véleményen szerepel. A kontollvizsgálaton való részvételt az iskola kezdeményezi. Minden tanév elején felülvizsgálja a tanévre esedékes felülvizsgálatokat. 7.6.4. Beilleszkedési tanulási magatartás zavarral küzdő tanulók (BTM) 

tanulási nehézség definíciója: életkorához viszonyítottan jelentősen alulteljesít, társas kapcsolati problémákkal, tanulási, magatartásszabályozási hiányosságokkal küzd, közösségbe való beilleszkedése, továbbá személyiségfejlődése nehezített vagy sajátos tendenciákat mutat, DE NEM SNI-s!



Fejlesztés célja, feladatok megegyeznek a sajátos nevelési igényű tanulókéval.



Tanulásszervezési módok, eljárások megegyeznek a sajátos nevelési igényű tanulókéval.

7.6.5. A tehetség, képesség kibontakozását segítő tevékenység Az iskolai keretek között folyó tehetséggondozás két fő feladata:  Időben megtalálni azokat az embereket, akik kiemelkedők valamilyen képességet (sport, tanulás, kulturális élet, közösségi tevékenység) illetően. 

Ezt követi a megszokott értelemben vett tehetséggondozás, a felismert tehetségek lehetőség szerinti fejlesztése, amikor is a tehetséges fiatalokkal külön elkezdenek foglalkozni annak érdekében, hogy a kiemelkedő képességeikben rejlő lehetőségek ne vesszenek el.

Az egyéni jellemzők fejlesztése: A tehetség egyéni jellemzői közül a motiváció fejleszthető leginkább. A tehetséges tanulók akkor képesek kiemelkedő teljesítményre, ha a munkájukat folyamatosan segítő, bíráló, értékelő és elismerő figyelem kíséri. Ugyanakkor tudatosítani kell a tanulókkal, hogy tudásukat a szűkebb és tágabb közösségük számára is hasznos módon kell felhasználniuk. A kreativitás fejlesztése szintén fontos, ösztönözni kell a tanulókat, hogy merjenek a megszokott megoldásoktól eltérni, merjenek új dolgokkal kísérletezni.

39

A Lukács Sándor Mechatronikai és Gépészeti Szakképző Iskola és Kollégium Pedagógiai Programja A tehetség kibontakoztatásához is szükséges több képesség, kompetencia megléte, illetve annak fejlesztése:  A bizonytalanság, komplexitás és a nyitott helyzetek kezelésének képessége  Önálló és társas tanulásra való képesség  Alkalmazkodó képesség, rugalmasság  Problémamegoldó képesség, kreativitás, kritikai reflexió  Társas kompetenciák: együttműködés, konfliktuskezelés, szolidaritás, együttérzés (szükséges a csoportmunkához, problémamegoldáshoz)  Az írott, információs és technológiai kommunikáció képessége (szükséges a kutatáshoz, tanuláshoz, az írott források megértéséhez, a kapcsolatteremtéshez)  Idegen nyelvű és különböző kultúrák közötti kommunikáció (európai polgárként az idegen nyelv ismerete kulcskompetencia) Ahhoz, hogy iskolánk egyik fontos feladata a tehetséges tanulók kiválasztása és támogatása képességeik kifejlesztésében. Ez bonyolult pedagógiai, pszichológiai és közoktatási probléma, melynek megoldása differenciálással történik. A differenciálás áthatja az iskola egész nevelési folyamatának feladatait, tartalmát, követelményeit, módszereit, eszközeit, szervezeti formáit, értékelési rendszerét.  1) Differenciálás megnyilvánulásai az iskolai pedagógiai programban: 

elágazások beépítése a tantervi rendszerbe (pl. belső átjárhatóság)



tanulócsoportok, egyének kiemelése, hogy különös figyelmet fordíthassunk rájuk (pl. versenyre felkészítő kurzusok indítása)



speciális pedagógiai tevékenységek szervezése, melyek lehetővé teszik a tanulók egyéni jellemvonásainak feltárását, kibontakozását (pl. tanórán kívüli, blokkok, tartalmi és érdeklődési körök, önképző körök).



differenciálást szolgáló szervezeti formák (pl. csoportbontás, szakkörök, tanulmányi, szakmai, kulturális versenyek)



differenciálást szolgáló tartalmak (a curriculumokban foglalt tartalmakat szintben, témakörökben meghaladó dúsító programok)



differenciálást segítő eszközök biztosítása (pl. oktatócsomagok, számítógépes programok, multimédia)

2) Iskolánkban az idegen nyelvekből osztálybontással csoportokat alakítunk ki a tanulók képességei alapján. A számítástechnika, informatika oktatása max. 16 fős csoportbontásban történik a tanórák során. 3) Tehetséges tanulóink igényeik szerint választhatnak a tudományos, a technikai és a sportszakkörökből. Szakkör vezetését olyan felnőtt is elláthatja, aki nem az iskola dolgozója.  4) A szaktárgyi, sport, művészeti stb. versenyek és vetélkedők, melyeket iskolánkban évente, rendszeresen szervezünk, a tehetséges tanulóink továbbfejlődését segítik. A legtehetségesebb, legeredményesebb tanulónkat az iskolánkon kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük. 5) Iskolánkban a tehetséggondozó, képesség kibontakoztató munkának eredményeit az országos közismereti tanulmányi, szakmai, kulturális és sportversenyeken évről-évre elért sikerek jelzik Mindez azért történik – főként a tanítási órákon -, hogy a tanulókban rejlő képességeket, hajlamokat teljes mértékben kibontakoztassák, kreativitásukat, szociális kompetenciájukat, kognitív és affektív szférájukat fejlesszék. Ehhez szükség van iskolánk pedagógusainak 40

A Lukács Sándor Mechatronikai és Gépészeti Szakképző Iskola és Kollégium Pedagógiai Programja megfelelő pedagógiai kultúrájára (továbbképzések fontos szerepe) és a szükséges feltételek kialakítására (kis létszámú osztályok, megfelelő programok eszközök). Az önképzések, az érdeklődési köröknek megfelelő elfoglaltságok széles skáláját tudjuk nyújtani tanulóink számára. A tehetséggondozás területei:  Felkészítés közismereti tanulmányi versenyekre (magyar irodalom, magyar nyelv, Implom helyesírási verseny, német-angol nyelv, matematika, fizika, történelem, számítástechnika) 

Felkészítés szakmai versenyekre (OSZTV, SZKTV, SZÉTV, „Vasnyűvő” forgácsoló verseny).



Felkészítés egyéb, tanulóknak hirdetett (kulturális, sport) versenyekre (Kazinczyverseny, Tudásfája, diákolimpia, Sárkányhajó, Krektivity stb.).



Felkészítés érettségi vizsgára.



Felkészítés szakmai gyakorlati vizsgára.



Szakkörök (weblapkészítő, internet, zene, barkács, fotó-videó).



Egyéni öntevékeny könyvtárhasználat lehetősége.



Egyéni öntevékeny torna-, kondicionálóterem használata.



Egyéni öntevékeny sportpálya használat.



Színház, mozi, múzeum és kiállítás látogatása.



Iskolai sportkörök (atlétika, kézilabda, labdarúgás, természetjárás).



Tömegsportra épülő iskolai diákolimpia versenysorozat (futsal, labdarúgás, kosárlabda, sárkányhajó, kézilabda, asztalitenisz, atlétika sportágakban).



Sítábor, vízitúra.

7.6.6. Tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program Kudarcról akkor beszélünk, ha a tanuló teljesítménye a norma határ alatt marad, azaz nem felel meg a követelményeknek. Nehezen nevelhető, nehezen kezelhető tanulóknál gyakran jelentkezik a kudarc, és ez még súlyosbítja a tanulók helyzetét. A kudarc fakadhat nem tudásból, vagy nem akarásból egyaránt. Néha gátlások következtében áll elő a kudarc. A kudarcnak sokféle oka lehet:  a tudás hiánya  képességbeli hiány  a feladatnak megfelelő magatartás hiánya (figyelmetlenség, gátlások stb.) A kudarcok mögött idegrendszeri, biológiai, családi és iskolai okok húzódhatnak meg. Az iskolai kudarcokért az iskolai nevelés és oktatás jelentős mértékben felelős lehet. A kudarcok negatív irányban befolyásolják a tanulók fejlődését. A gyengébb tanulók az eredménytelenség láttán elvesztik önbizalmukat, önbecsülésüket, és gyakran más téren, sokszor csínytevésben, közösség vagy pedagógusellenes magatartásban igyekeznek kitűnni, vagy teljesen magukba zárkóznak, gátlásossá válnak. Hasonlóképpen negatív hatású lehet az oktatás az átlagosnál intelligensebb, jobbképességű tanulók számára, ha az nem kíván tőlük kellő szellemi erőfeszítést. Negatív hatású lehet az alkalmazott oktatási módszer is. Az ösztönzés, dicséret segíti a tanulás eredményességét. A kudarchelyzetben lévőknél a negatív motivációs hátrány állandóan nő. Természetesen a családi körülmények mindig domináló szerepet játszanak. Az iskolás időszakban rendkívül fontos a szülők és a gyermekek közti érzelmi kapcsolat.

41

A Lukács Sándor Mechatronikai és Gépészeti Szakképző Iskola és Kollégium Pedagógiai Programja A tanulók nem tudják leküzdeni a tanulás akadályait, nem tanulták még meg, hogyan kell tanulni. Ahhoz, hogy megtalálják a hatékony tanuláshoz számukra legkedvezőbb módszert, a megfelelő attitűdöt el kell sajátítaniuk. Évről évre növekszik a hátrányos helyzetű, hiányos alapkompetenciákkal rendelkező fiatalok száma. A felismert eseteknél szükséges a személyiség fejlesztése, segítségnyújtás a beilleszkedéshez, tanulási motivációjuk és teljesítményük javítása. A fejlesztés területei:  önismeret fejlesztése, pozitív énkép, önbecsülés kialakítása  önkifejezés, a kommunikációs kapcsolatok kialakítása és fenntartása  konfliktuskezelési technikák elsajátítása  szabálytartás fejlesztése  tolerancia, empátia, a társas alkalmazkodás fejlesztése  egészségfejlesztés  a problémamegoldás fejlesztése  stresszkezelés  tanulási technikák elsajátítása, megfelelő tanulási szokások kialakítása  önállóság ás magabiztosság az életvezetésben A megvalósítás keretei:  egyéni foglalkozás, differenciálás  felzárkóztató órák, foglalkozások szervezése (igény szerint és a szükséges ideig).  kiscsoportok ideális kialakítása (nyelvi, számítástechnikai, természettudományi tantárgyak)  egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás szervezése.  kapcsolattartás a szülőkkel  az egy osztályban tanítók rendszeres megbeszélése  szaktanárok együttműködései a problémás tanulók érdekében.  a tanulást segítő közösség megteremtése az iskolában.  a tanulási hátrányok leküzdésében eredményesen alkalmazhatók a digitális pedagógia eredményeit tükröző számítógépes multimédia egyéni fejlesztő programok.  az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata.  szükség esetén szakemberhez irányítás Alkalmazott terület:  Az iskola valamennyi tanulója (felismerése bizonyos szakaszában)  A kiválasztott tanulók (fejlesztés szakaszában)

42

A Lukács Sándor Mechatronikai és Gépészeti Szakképző Iskola és Kollégium Pedagógiai Programja A folyamat leírása: TEVÉKENYSÉG MÓDSZER 1. A tanulási kudarcnak Képességek felmérése kitett tanulók felismerése iskolába lépéskor

FELELŐS szakmai munkaközösségek, szaktanárok Megfigyelés szaktanárok, osztályfőnök Beszélgetés a tanulókkal szaktanárok, (csoportosan és osztályfőnök egyénileg) A tanulók tanulási szaktanárok, szokásainak felmérése osztályfőnök (kérdőív segítségével)

HATÁRIDŐ tanév eleje

folyamatos folyamatos

első félév

Célunk, hogy a gyengébb képességekkel rendelkező tanulóink is teljesítsék a továbbhaladás feltételeit és a középiskolai tanulmányaik végén sikeres vizsgát tegyenek. Elsősorban magyar nyelvből és matematikából 9. évfolyamon alkalmanként, 10. évfolyamon igény szerint felzárkóztató órát tartunk. A korrepetálások segítik a szövegértés, a matematikai gondolkodás kialakítását. Az iskola költségvetése nem teszi lehetővé a folyamatos felzárkóztatás, illetve korrepetálás szervezését. A végzős évfolyamon az érettségi és szakmai vizsgák előtt a tanulók és a szaktanárok igénye szerint korrepetálást szervezünk. TEVÉKENYSÉG 2. A tanulási kudarcnak kitett tanulók fejlesztése (az iskolán belül)

3. A tanulási kudarcnak kitett tanulók fejlesztése (iskolán kívül)

4. A fejlesztés hatékonysága, értékelés

MÓDSZER Differenciált tanóravezetés Korrepetálás Tanulásmódszertan, tanulás tanítása Önbizalom, önbecsülés növelése, gátlásosság feloldása Ösztönzés, dicséret Mentesítés bizonyos tárgyak, ill. értékelési módszerek alól

FELELŐS minden pedagógus

HATÁRIDŐ folyamatos

érintett szaktanárok folyamatos osztályfőnök tanév eleje, illetve folyamatos minden pedagógus folyamatos

minden pedagógus igazgató orvosi igazolás, szakvélemény alapján Speciális osztályfőnök, szakemberekhez történő szociálpedagógus irányítás (szakorvos, Nevelési Tanácsadó, Tanulási képességeket vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság, stb.)

folyamatos tanév eleje, illetve a probléma felismerésekor

Képességek ismételt felmérése (tesztek alapján)

félév vége és a tanév vége

43

szaktanárok

folyamatos

A Lukács Sándor Mechatronikai és Gépészeti Szakképző Iskola és Kollégium Pedagógiai Programja Dokumentumelemzés (a szaktanárok, tanuló iskolai osztályfőnök dokumentumainak célirányos áttekintése) Megfigyelés szaktanárok, osztályfőnök A tanulmányi szaktanárok, eredmények elemzése osztályfőnök (dokumentumelemzés) Beszélgetés a tanulókkal szaktanárok, (csoportosan és osztályfőnök egyénileg)

félév vége és a tanév vége

folyamatos félév vége és a tanév vége félév vége és a tanév vége

A tanulási zavarokkal küzdő tanulók jellemző viselkedési formái a kudarc kerülése és a hárítás, amelyek aztán újabb kudarcok okozói lehetnek. A kudarcok elkerülése gyakran az iskola elkerülésével is együtt ját. A távolmaradás újabb és újabb fehér foltokat eredményez a tanulók ismeretrendszerében, és megronthatja a tanár diák közötti viszonyt is. A fenti tényezők együttesen pedig előbb-utóbb az iskola elhagyásához vezetnek. A fenti problémákkal egyre több tanuló küzd. Már az alapvető elvárás, a fizikai állóképesség is egyre több kívánnivalót hagy maga után. A segítségnyújtás módjai:      



A tanulási kudarccal küzdők kiszűrése, okok feltérképezése. A diszlexia, diszgrafia időbeni felismerése, szakember bevonásával, szülői egyeztetéssel annak kezelése. Tanulói hiányzások okainak kiszűrése, felszámolása. A tanulásra alkalmatlan otthoni környezet pótlására tanulószoba biztosítása (tanulói és szülői igény szerint). "A kudarcnak kitett" tanulók esetében a készségtárgyak jelentőségének felismerése (pl. sikerélményhez juthat testnevelés órán, sporteredmények kiemelése stb.). A jutalmazás különböző formáinak tudatos alkalmazása (egyéni elismerés, dicséret a tanulóközösség előtt, megbízatások megtisztelő feladatokkal, tanulók véleményének kikérése stb.). Sikerélmények nyújtása. Továbbtanulás irányítása, segítése.

7.6.7. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók segítése A halmozottan hátrányos helyzetet a jegyző állapítja meg. Az iskola az adatok alapján kimutatást készít. A halmozottan hátrányos helyzetből fakadó tanulási kudarcot az iskola felzárkóztató foglalkozással vagy korrepetálással tudja enyhíteni. Ezt a feladatok csak abban az esetben tudja ellátni, ha fenntartó ennek anyagi fedezetét biztosítani tudja. A tanulók a tanuláshoz szükséges tankönyveket a szükséges iratok bemutatását követően könyvtári kölcsönzés útján kapják meg. Jó példának vagy gyakorlatnak mondható, hogy a vizsgát tett tanulók a jó állapotú tankönyveiket átadják az iskola könyvtárának vagy szaktanárainak, hogy arra rászorulóknak ezáltal segítséget tudjanak nyújtani. Fontos feladat, hogy a tanulók és a szülők megismerjék a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók szociális hátrányait enyhítő lehetőségeket: 

Ingyenes tankönyvellátás könyvtári kölcsönzés útján 44


Lukács-ösztöndíj elnyerése



Az állami szakmai ösztöndíj feltételei



Állami ösztöndíjak elnyerése (Út a szakmához, Út az érettségihez, MACIKA)



Ingyenes vagy kedvezményes étkezés

A tanulók támogatása és megsegítése érdekében szükséges a szociálpedagógus, az osztályfőnök, a szülő és tanuló együttműködése. A tanulókkal kapcsolatos jelzéseket a szociálpedagógus továbbítja a gyerekjóléti szolgálat felé. 7.6.8. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok Az osztályfőnök az iskolán belül kapcsolatot tart az iskolai védőnővel, a szakoktatókkal és nevelőkkel. Segítségükkel kap képet arról, hogy kik a hátrányos és veszélyeztetett helyzetűnek tekinthető tanulók. A velük történő foglalkozás lényege: •

A gyermekek és tanulók fejlődését veszélyeztető okok feltárása

•

Az ebből adódó problémák, káros hatások megelőzése, ellensúlyozása

•

Szükség esetén intézkedés kezdeményezése, külső szakemberek bevonásahavonta keresi fel iskolánkat az iskolapszichológus

A gyermek-és ifjúságvédelmi feladatok •

Tájékoztatja a tanulókat a konzultációs lehetőségekről, arról, hol és milyen időpontban fordulhatnak hozzá, továbbá, hogy az iskolán kívül milyen gyermekvédelmi feladatot ellátó intézményt kereshetnek fel.

• Pedagógiai eszközökkel meg nem szüntethető, veszélyeztető tényező megléte esetén értesíti a Gyermekjóléti Szolgálatot. •

A Gyermekjóléti Szolgálat kérésére részt vesz az esetmegbeszélésen.

•

Az iskolában a tanulók és a szülők által jól látható helyen közzéteszi a gyermekvédelmi feladatot ellátó fontosabb intézmények elérhetőséget.

•

További feladatai: jelzési-, adatvédelmi-, adatszolgáltatási-, titoktartási- és dokumentációs kötelezettség, nyilvántartás vezetése.

Külső kapcsolatok, szakemberek, segítők: Gyermekjóléti Szolgálatok Polgármesteri Hivatalok Jegyzői Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Gyámhivatalok Befogadó Otthon Gyermek- és Lakásotthonok Drogambulancia Nevelési Tanácsadó Családsegítő Szolgálat Fontos feladata az iskolának, hogy az érintett tanulókat, illetve szüleiket tájékoztassa a lehetőségekről, valamint azokról a személyekről és intézményekről, akikhez, illetve amelyekhez problémáikkal fordulhatnak.

45

A Lukács Sándor Mechatronikai és Gépészeti Szakképző Iskola és Kollégium Pedagógiai Programja 7.7. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jog gyakorlásának rendje Az iskola, a kollégium tanulói a nevelés-oktatással összefüggő közös tevékenységük megszervezésére, a demokráciára, közéleti felelősségre nevelés érdekében – a házirendben meghatározottak szerint – diákköröket hozhatnak létre, amelyek létrejöttét és működését a nevelőtestület segíti. A diákkörök döntési jogkört gyakorolnak – a nevelőtestület véleménye meghallgatásával – saját közösségi életük tervezésében, szervezésében, valamint tisztségviselőik megválasztásában, és jogosultak képviseltetni magukat a diákönkormányzatban. A tanulók, a diákkörök a tanulók érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot hozhatnak létre. A diákönkormányzat munkáját e feladatra kijelölt, felsőfokú végzettségű és pedagógus szakképzettségű személy segíti, akit a diákönkormányzat javaslatára az intézményvezető bíz meg ötéves időtartamra. A diákönkormányzat véleményét ki kell kérni: a) az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt, b) a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt, c) az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor, d) a házirend elfogadása előtt. DÖK javaslatot tehet: tanórán kívüli foglalkozások szervezésére, 1 tanítás nélküli munkanap programjára, pedagógiai programon belüli tantárgyválasztásra és pedagógusválasztásra. A diákönkormányzat 7 főből áll, a tagokat a tanulók demokratikusan választják meg. A diákönkormányzaton belül betöltött szerepeket (elnök, alelnök, titkár…) a tagok választják meg a tanév első ülésén, szükség esetén más időpontban. A tanulók osztályonként választanak képviselőt, aki az osztályközösség érdekeit képviseli a diákönkormányzatban. Az osztályok küldöttei közül egy fő képviseli az évfolyamot. (9. évfolyam/1 fő, 10. évfolyam/1 fő, 11. évfolyam/1 fő, 12. évfolyam/1 fő, technikusok, másodszakmát tanulók/1 fő, kollégium/1 fő, iskola képviselője 1 fő.) A diákönkormányzat legfőbb szerve a diákközgyűlés. Ezen az osztályok küldöttei (2 fő) és az iskola tanárai vesznek részt. A diákönkormányzatot vezető pedagógus szavazati jog nélkül vesz részt az üléseken, segítve a diákönkormányzat munkáját. 7.8. A kapcsolattartás formái A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái Az iskola a család után a szocializáció legfontosabb színtere. A tanulók iskolához való viszonyát nagymértékben befolyásolja a tanár és az iskola között kialakult kapcsolat. A környezeti ösztönzők, az egyéni különbségek figyelembe vétele, a pozitív elvárások és az ezekre való ösztönzés megvalósulása segíti a tanulók jobb megismerését, az iskolai és iskolán kívüli nevelő hatások egységét. A szülőkkel való kapcsolattartásban a következő elveket vesszük figyelembe:  a szülő a pedagógus, az iskola partnere a gyereknevelésben  bizalomra alapozott, bürokratikusságtól mentes kapcsolat kialakítása  a megoldás keresésében a gyerek személyiségének pozitívumaira támaszkodunk  a szülőt közelebb hozni az iskolához  a szülő és az iskola személete közelítsen egymáshoz 46

A Lukács Sándor Mechatronikai és Gépészeti Szakképző Iskola és Kollégium Pedagógiai Programja  a szülők folyamatos tájékoztatása az iskola életéről  a szülők írásbeli és szóbeli tájékoztatása a gyermek tanulmányi előmeneteléről A szülőkkel való kapcsolattartás két legfontosabb fóruma a szülői értekezlet és a szaktanári fogadóóra. A szülői értekezletek és fogadóórák időpontjáról a tanulók ellenőrző könyvén keresztül, írásban tájékoztatjuk a szülőket, akik aláírásukkal igazolják annak tudomásul vételét. A szülői értekezletek azt a célt szolgálják, hogy a szülők és a pedagógusok között folyamatos együttműködés alakuljon ki. A szülői értekezlet és a fogadóóra időpontját az Éves munkaterv tartalmazza, amely az iskola honlapján elérhető. Feladatok: 1. A szülők tájékoztatása:  az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről  az országos és a helyi közoktatás-politika alakulásáról, változásairól  az egyes dokumentumok tartalmáról, módosításáról  a pedagógiai programban és a helyi tantervben foglaltakról  az iskola és a pedagógus értékelő munkájáról  a kompetenciamérés, az érettségi vizsga, a szakmai vizsga eredményeiről  az éves munkatervről és a házirendről  az iskola eredményeiről  az osztály munkájáról, neveltségi szintjéről  a tanulók tanulmányi előmeneteléről, magatartásáról (a személyiségi jogok betartása mellett)  az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémáiról  a szülői kérések, ötletek, panaszok továbbítása a vezetőség felé A szülői értekezleten elsősorban az osztályfőnökkel találkozhatnak a szülők, de igény szerint meghívhatnak egy-egy osztályban tanító szaktanárt, szakoktatót, külső szakembert, szociálpedagógust. Szülői értekezletet félévente egy-egy alkalommal tartunk, a szülők ill. az osztályfőnök kérésére rendkívüli szülői értekezlet összehívására is lehetőség van. A szülők jelenlétüket „ Jelenléti ív szülői értekezleten „ nevű dokumentumon aláírásukkal igazolják. A fogadóórán a szülők és a szaktanárok az egyes tanulók tanulmányi és fegyelmi helyzetét beszélhetik meg. A szaktanárok az intézmény bejáratánál kifüggesztett beosztás szerinti helyen fogadják a szülőket. Fogadóórát félévente egy-egy alkalommal szervezünk. Igény esetén előzetes egyeztetés alapján személyes fogadóóra tartható. A szülők jelenlétüket aláírásukkal igazolják a „Jelenléti ív a fogadóórán” dokumentumon igazolják. Feladatok:  a szülők és a pedagógusok személyes találkozásának biztosítása  a tehetséges tanulók fejlesztési lehetőségeinek megbeszélése  a tanulási nehézségekkel küzdő tanulók felzárkóztatási lehetőségei  tanácsadás továbbtanuláshoz, továbbhaladáshoz. Az osztályfőnök az ellenőrző könyvön keresztül tájékoztatja a szülőt a tanuló félévi eredményéről, érdemjegyeiről, a dicséretekről és elmarasztalásokról. A szülői értekezleten és a fogadóórán kívül a pedagógus, ill. a szülő kérésére lehetőség kínálkozik arra, hogy a szülők és a pedagógusok előre egyeztetett időpontban találkozzanak egymással és megbeszéljék a felmerült problémákat. A reklamációt és egyéb feljegyzéseket az osztályfőnök összegyűjti és továbbítja az iskola vezetése felé. Amennyiben a probléma megoldása túlmutat a pedagógus hatáskörén, továbbítja azt az illetékes vezetőnek. Ha a reklamáció jogos, a javítást végző személynek aláírásával igazolnia kell annak megtörténtét. Szóbeli reklamációra minden pedagógus jogosult, ha viszont írásban érkezett, arra írásban kell válaszolni. Iskolánk fontosnak tartja, hogy az iskolaválasztás előtt álló diákok, ill. szüleik megfelelő információt kapjanak iskolánkról. Ennek érdekében rendszeresen részt veszünk az általános

47

A Lukács Sándor Mechatronikai és Gépészeti Szakképző Iskola és Kollégium Pedagógiai Programja iskolák részére szervezett pályaválasztási kiállításon, illetve az önkormányzat által meghatározott időpontban évente Nyílt napokat rendezünk. A megjelent tanulók és a szülők általános tájékoztató keretében ismerkedhetnek meg az iskola életével, az itt tanulható szakmákkal. Megtekinthetik a tantermeket, a tanműhelyt, a szakoktatók bemutatják az oktatott szakmákat. Az iskolánkban tanulmányaikat kezdő tanulók szüleinek rendezzük meg az ún. Elsős szülők szülői értekezletét. Ezen megismerhetik a tanulókat leginkább érintő feladatokat, az intézményben folyó munka jellegzetességeit, választ kapnak a felmerülő kérdésekre, megismerhetik az iskola vezetőit. A szülőkkel történő kapcsolattartás eszköze a szülői közösség, amely minden osztályban működik. Az osztályban működő munkaközösségek elnökei maguk közül választják meg az évfolyamok képviselőit, akik tagjai az iskolai szülői közösségnek. A tagok megválasztják vezetőiket, akik képviselik a többi szülő véleményét, állásfoglalását, igényeit, kívánságait. A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 119. §. értelmében a Házirend és az SZMSZ jóváhagyásakor a szülői közösségnek véleményezési joga van. A szülői közösség tagjai segítséget nyújtanak az egyes iskolai rendezvények (Lukács-nap, Lukács-bál, Szalagavató) lebonyolításában. A szülői közösség vezetőjét az osztályfőnök írásban tájékoztatja az érettségi vizsga rendjéről és a vizsgával kapcsolatos tudnivalókról. A szülői szervezet:  figyelemmel kíséri a tanuló jogok érvényesülését 

nyomon követi a pedagógiai munka eredményességét



megállapításairól tájékoztatja a nevelőtestületet és a fenntartót



tájékoztatást kérhet az intézmény vezetőjétől



részt vehet a nevelőtestület értekezletein, ha ott a tanulók nagyobb csoportját érintő ügyet tárgyalnak



a szülőkre háruló kiadások tekintetében korlátozásokat állapíthat meg (a ruházati és egyéb felszerelések megvételével kapcsolatosan)

A szülőket a megelőző tanév végén tájékoztatni kell a következő évi tankönyvekről, taneszközökről, felszerelésekről, ill. az iskolától kölcsönözhető tankönyvekről, taneszközökről, felszerelésekről. 7.8.1. Partnerkapcsolatok A hazai oktatási rendszer működtetésében megjelentek a piaci mechanizmusok, amelyek arra készteteik az intézményeket, hogy környezetük felé nyitottan, partnereik elvárásainak és igényeinek figyelembe vételével, szolgáltató szervezetként működjenek. Napjainkban kiemelt szerepet kapott az oktatásban a partnerközpontú szemlélet. Ez azt jelenti, hogy az iskoláknak létszükséglete, hogy fokozottabban odafigyeljenek azokra a szereplőkre, akik igénybe veszik szolgáltatásaikat, akik elvárásokat támasztanak velük szemben, és akikkel együttműködve érhetik el céljaikat. Éppen ezért fontos számukra, hogy megismerjék a gyerekek, szülők, saját munkatársaik, a fenntartó, az óvoda, a következő iskolafok és a segítő szakemberek, intézmények véleményét és igényeit. A partnerközpontú működés ezen túl azt is jelenti, hogy ezen elvárások alapján kell meghatározniuk céljaikat, alakítaniuk működésüket. A partnerközpontú gondolkodás és szemlélet kialakítása a minőségirányítási program fő célkitűzései közé tartozik. A partnerkapcsolatok gondozásában az iskola minden dolgozója részt vesz valamilyen formában:  Az igazgató a rendszer koordinátora.

48


A nevelési igazgatóhelyettes a felelőse a szülői és diákkörrel való kapcsolattartásnak, a nemzetközi kapcsolatoknak, koordinálja a diákönkormányzat munkáját, segíti a szülői szervezet működését.  A műszaki helyettesek a szakmai fejlesztéseket irányítják, a nyílt napok, felvételi tájékoztatók megtartásának felelősei.  A gyakorlati oktatásvezető és helyesei a kamarával és a képzőhelyekkel történő kapcsolatok felelősei.  A kollégiumvezető, a szaktanár, az osztályfőnök a szülői és diákkörrel való kapcsolattartást irányítja saját területén.  A felnőttképzési tagozatvezető a Munkaügyi Központtal és egyéb megrendelőkkel való kapcsolat felelőse. Az iskolafeladatainak ellátásához széleskörű kapcsolatrendszerrel rendelkezik. A partnerekkel való kapcsolat szorossága alapján az intézmény különbséget tesz közvetlen és közvetett partnerek között. Közvetlen partnerek:  



  

A nevelési-oktatási folyamat elsődleges szereplői: a tanulók, a pedagógusok és a pedagógiai munkát segítő munkatársak. A tanulási-tanítási és nevelési folyamat közvetlen megrendelői, akik elvárásokat támasztanak és/vagy forrásokat biztosítanak az intézmény számára: szülők és a fenntartó, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Győri Tankerülete, valamint a Győr Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Humánpolitikai Főosztály, Győr-MosonSopron Megyei Kormányhivatal Oktatási Főosztály. A tanuló életútjának, illetve tanulási útjának következő állomása: továbbtanulás esetében a következő oktatási szint vagy program; munkába állás esetén a munkaerőpiac. Az intézmény számára meghatározó szerepet játszó egyéb közvetlen felhasználó (az intézmény által kínált oktatási program közvetlen vagy potenciális megrendelője). Az intézmény termékeit megrendelő és szolgáltatásait igénybevevő szervezetek, magánszemélyek. A szakképzési évfolyamokon tanuló diákjaink szakmai gyakorlati képzését biztosítók.

Közvetett partnerek:  Mindazon megrendelők, akik valamely szabályozó rendszeren keresztül társadalmi és szakmai igényeket fogalmaznak meg és/vagy közvetítenek az intézménynek: a különböző jogalkotó szervezetek, Emberi Erőforrások Minisztériuma  Azok a partnerek, akik együttműködésükkel segíthetik az intézményt céljai elérésében: a civil szervezetek, szociális szervezetek, kulturális szervezetek, gazdasági szervezetek, köztiszteletben álló magánszemélyek, egyházak, sportintézmények, a kollégiumunkban más intézményből elhelyezett tanulók oktatási intézményei (pl. MPI, Családsegítő Szolgálat, Nevelési Tanácsadó, Gyermekjóléti Szolgálat)  Azok a szervezetek és közösségek, amelyek elvárásokat fogalmaznak meg a nevelésioktatási tevékenység folyamatával és/vagy eredményével szemben: a szakmai szervezetek, a kamarák, a civil szervezetek, az egyházak, a munkaadói szervezetek (pl. Iparkamara) Iskolánk széleskörű kapcsolatokat épített ki hazai és külföldi vállalkozásokkal, iskolákkal. Ezek közül a legjelentősebbek:  AUDI Hungária Motor Kft. Győr

49

A Lukács Sándor Mechatronikai és Gépészeti Szakképző Iskola és Kollégium Pedagógiai Programja  AUDI Akademie Hungaria Győr  Nemak Győr Kft.  Győr-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Győr  Győr-Moson-Sopron Megyei Munkaügyi Központ Győr  Győri Nemzetközi Ipari Park  Széchenyi István Egyetem Győr  Miskolci Egyetem Anyagtudományi Kar  KISALFÖLD VOLÁN Rt. Győr  RÁBA Holding Rt. Győr  ÉPFU Rt. Győr  GYÁÉV Szakképzési Kft. Győr  Tanbusz Kft. Iskolai együttműködések közül kiemelkedő a Széchenyi Egyetemmel való kapcsolat. A mérnöktanár hallgatók tanítási gyakorlatukat iskolánkban végzik. Az iskola feladatainak ellátásához széleskörű kapcsolatrendszerrel rendelkezik. A partnerekkel való kapcsolat szorossága alapján az intézmény különbséget tesz közvetlen és közvetett partnerek között. A közvetlen partnerek elsődleges szereplői: • • •

a tanulók a pedagógusok a pedagógiai munkát segítő munkatársak

A tanulási-tanítási és nevelési folyamat közvetlen megrendelői, akik elvárásokat támasztanak és/vagy forrásokat biztosítanak az intézmény számára: • • • 

a szülők Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Győri Tankerülete Polgármesteri Hivatal Humánpolitikai Főosztály Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Oktatási Főosztály

A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos partnereink: • •  • • • • • •

Gyermekjóléti Szolgálatok Polgármesteri Hivatalok Jegyzői, Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Gyámhivatalok, Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat, Befogadó Otthon, Gyermek- és Lakásotthonok, Drogambulancia, Nevelési Tanácsadó

Testvériskoláink:  Friedrich Albert Lange Berufskolleg-Duisburg A kapcsolat a német iskolával 1985-ben kezdődött. Azóta minden páros évben iskolánk diákjai utaznak Németországba, a páratlan években a német diákok érkeznek iskolánkba. A kapcsolat a szakmai tapasztalatszerzés és nyelvtanulás mellett hozzájárul a két ország kultúrájának megismeréséhez is. 

Štrednyim Odbornym Ucilistom Strajovanskym-Pozsony

50

A Lukács Sándor Mechatronikai és Gépészeti Szakképző Iskola és Kollégium Pedagógiai Programja A szlovák tanulók szakmai gyakorlaton vettek részt az iskola tanműhelyében. Szabadidejük eltöltésére városnézést, sportprogramokat szerveztünk a részükre. A mi tanulóink ugyanilyen programon vettek részt a pozsonyi iskolában. 

Fogarasy Mihály Gépipari Szaklíceum, Gyergyószentmiklós-Románia A Határtalanul pályázat keretében került iskolánk kapcsolatba az erdélyi gépipari szakközépiskolával.



Stŕedni Škola Automobilni Holiče A cseh diákok a Leonardo-program keretében szakmai gyakorlatot töltenek iskolánkban, illetve azokon a külső gyakorlati helyeken, ahol diákjaink szakmai gyakorlatukat töltik az autószerelő, autóvillamossági szerelő szakmák területén.

A Leonardo-program keretében egy szlovák és egy német iskolával is szakmai kapcsolatba kerültünk: az egyik a Slovenska Technicka Univerzita Bratislave, a másik a Fachhochschule Ingolstadt (Deutschland). A Comenius-pályázat során kerültünk kapcsolatba az angliai Highbury College Portsmouth iskolával. Szakmai együttműködést kötöttünk a hollandiai Deltion College – Zwolle intézménnyel a hollandiai E-learning oktatás magyarországi elterjesztésében egy közös Leonardo program keretében. 7.9. Az intézmény vizsgarendszere Tanulmányok alatti vizsgák: osztályozó vizsga, különbözeti vizsga, pótló és javítóvizsga Osztályozó vizsga  A magasabb évfolyamba lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie ha:  az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól,  az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse,  egy tanítási évben 250 óránál többet mulasztott,  magántanuló volt,  egy tanítási évben egy adott tantárgyból az éves óraszám 30%-át meghaladó mértékben hiányzott A 250 óránál többet mulasztott tanulók az évfolyamra vonatkozó óraterv szerinti tantárgyakból tesznek osztályozó vizsgát. A magántanulók testnevelés tantárgyból nem tesznek osztályozó vizsgát. Osztályozó vizsga: annak a tanulónak kell tennie:  Akit felmentettek a tanórai foglakozáson való részvétel alól 

Akinek engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben, illetve az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget



Aki a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 51.§ (6) bekezdés b, pontjában meghatározott időnél többet mulasztott és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet.



Aki a félévi és év végi osztályzatának megállapításához független bizottság előtt tesz vizsgát

Osztályozó vizsga egy adott tantárgy egy adott évfolyam követelményeire vonatkozik (kiv. ha engedélyezték, hogy a hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi

51

A Lukács Sándor Mechatronikai és Gépészeti Szakképző Iskola és Kollégium Pedagógiai Programja követelményének egy tanévben, illetve az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget.) Az osztályozó vizsgát egy adott tanévben kell megszervezni. Az osztályozó vizsga szervezése: Az osztályozó vizsga letétele egy 3 fős vizsgabizottság előtt zajlik. A vizsga lehet írásbeli, szóbeli vagy gyakorlati. Egy tanítási napon legfeljebb három tantárgyból tehető szóbeli vizsga. Az elégséges szint teljesítéséhez az írásbeli és a szóbeli vizsgán legalább 40 %-os eredmény szükséges. A vizsgakövetelményt az adott munkaközösség állítja össze. A vizsgakövetelményt a vizsgázóval ismertetni kell. Vizsgáról jegyzőkönyv készül. A vizsga záradékát az osztálynaplóban, a törzslapon rögzíteni kell. Előrehozott érettségi vizsga esetén a bizonyítványban is. A sajátos nevelési igényű tanulók számára a tanulmányok alatti vizsgán a szakértői véleményben foglaltak szerint a vizsgán hosszabb felkészülési időt lehet biztosítani, a tanuló írásbeli vizsga helyett szóbeli, szóbeli vizsga helyett írásbeli vizsgát tehet. A kedvezmény igénybe vételéhez az igazgatóhoz kell a kérvényt benyújtani, mellékelve az érvényes szakértői véleményt. Az igazgató a döntéséről határozatot hoz. Különbözeti vizsga: más iskolatípusba lépéskor tehető. Tanévenként két vizsgaidőszak jelöl ki az igazgató. Szervezése és követelménye azonos az osztályozó vizsgáéval. Javítóvizsga: tehet az a tanuló, aki a tanév végén – legfeljebb három tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott, osztályozó vizsgáról, különbözeti vizsgáról igazolatlanul távol maradt, vagy azt nem fejezte be, illetve az előírt időpontig nem tette le, az osztályozó-, pótló vizsga követelményeinek nem felelt meg, szakmai gyakorlatból akkor lehet javítóvizsgát tenni, ha azt a nevelő-testület a gyakorlati képzés szervezőjének egyetértésével engedélyezte. A javítóvizsgán számon kért ismeretek a tantárgyi követelmények teljes anyagát felölelik, amelyeket a szaktanárok jelölnek ki. Az elégséges szint teljesítéséhez az írásbeli és a szóbeli vizsgán legalább 40 %-os eredmény szükséges. Javítóvizsga az igazgató által meghatározott időpontban augusztus 15-étől augusztus 31-éig szervezhető. A javítóvizsgán, az év végi osztályozó vizsgán a követelményeket nem teljesítő tanuló tanulmányait csak az évfolyam megismétlésével folytathatja. Pótló vizsga: tehető abban az esetben, ha a vizsgázó a vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad, a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné. Az érettségi vizsga fajtái: Rendes érettségi vizsga: a középiskolai tanulmányok követelményeinek teljesítése után, a tanulói jogviszony fennállása alatt vagy megszűnését követően első alkalommal tett érettségi vizsga. Előrehozott érettségi vizsga: a középiskolai tanulmányok befejezése előtt, a tanulmányi követelmények az egyes vizsgatárgyra előírt iskolai tanulmányi követelmények teljesítése után, a tanulói jogviszony fennállása alatt, a középiskolai tanulmányok teljes befejezése előtt, egyes vizsgatárgyból, első alkalommal tett érettségi vizsga. Előrehozott vizsgára az a tanuló jelentkezhet, akinek  a tanulmányi eredménye összességében elérte a közepes szintet, az adott tárgyból a legalább a jó osztályzatot kapott

52


engedélyezték, hogy a tanulmányi követelményeket az adott vizsgatárgy esetében az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse az osztályozó vizsgán az adott vizsgatárgyból (írásbeli, szóbeli, gyakorlati) minimum jó osztályzatot kapott.

Az előrehozott vizsgára történő jelentkezési szándékot írásban kell az iskola igazgatójához benyújtani, aki a kérvényre határozatot hoz. Csak sikeres osztályozó vizsga letételével lehet előrehozott érettségi vizsgát tenni. Az előrehozott érettségi vizsga az érettségi bizonyítvány megszerzéséig csak szintemelő vizsgával ismételhető meg. Az idegen nyelv előrehozott érettségi vizsga letételét követően is ajánlatos a tanórákon való részvétel. A mindennapos testnevelést figyelembe véve részt kell vennie a testnevelés órán (az első és az utolsó tanóra kivételével) annak a tanulónak, aki előrehozott érettségi vizsgát tett. Javító érettségi vizsga: vizsgázónak felróható okból meg sem kezdett, vagy megkezdett, de be nem fejezett, illetve a megkezdett, de tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt sikertelen Pótló érettségi vizsga:a vizsgázónak fel nem róható okból meg sem kezdett, vagy megkezdett, de be nem fejezett rendes, előrehozott, kiegészítő, szintemelő, ismétlő, javító érettségi vizsga folytatása Ismétlő érettségi vizsga a sikeresen befejezett érettségi vizsga után az érettségi bizonyítványban nem szereplő egyes vizsgatárgyból tett vizsga Kiegészítő érettségi vizsga sikeresen befejezett érettségi vizsga után az érettségi bizonyítványban nem szereplő egyes vizsgatárgyból tett vizsga. Pótló vizsgán: A tanulmányok alatt vesz részt az a tanuló, aki neki fel nem róható ok miatt nem tudott osztályozó vagy javítóvizsgát tenni. A diák a vizsgák témaköreit írásban kapja meg a szaktanártól; javítóvizsga esetén júniusban, az osztályozó konferenciát követően. A szaktanár a témakijelölést két példányban készíti el a tanuló, és a tanügy-igazgatási igazgatóhelyettes részére. Belső vizsga- kisérettségi. a közismereti tantárgyakból az érettségi vizsgát megelőzően szervezhető vizsga Nem léphet magasabb évfolyamra a tanuló akkor sem, ha hiányzásai meghaladják a jogszabályban rögzített mértéket, vagy fegyelmi határozattal eltiltottuk a tanév folytatásától. A tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása a nevelőtestület jogköre, melyet az osztályozó értekezleten gyakorol. Nevelőtestületünk döntése alapján az iskola a tanítási év utolsó napján egyoldalú nyilatkozattal megszünteti a tanulói jogviszonyát annak a nem tanköteles tanulónak, aki neki felróható okok miatt ugyanannak az évfolyamnak a követelményeit második alkalommal nem teljesítette.

53

A Lukács Sándor Mechatronikai és Gépészeti Szakképző Iskola és Kollégium Pedagógiai Programja Szintvizsga A gyakorlati képzés mérésére, arra, hogy a tanuló a szakmai alapképzés során elsajátította-e az irányítás melletti munkavégzéshez szükséges kompetenciákat, a szakmai és vizsgakövetelményekben előírt szintvizsgát szervezünk azoknál a szakképesítéseknél, amelyeknél a Kamara dolgozta ki az SZVK-t. A szintvizsgát a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) az iskolával közösen szervezi. A sikeres vizsga a szakmai vizsgára bocsátás egyik feltétele. A vizsgáztatás országosan egységes szintvizsga-feladatbank, szintvizsga-követelmény és értékelési rendszer alapján történik. Megszervezésére gyakorlatigényes szakmáknál kerül sor, és időarányos a számonkérés. A vizsga maximum 300 perces. Tantestületünk a vizsga lebonyolítását pedagógiai, gyakorlati és módszertani szerepe miatt is fontosnak tartja. Előnyeit a következőkben látjuk: növeli a tantervi fegyelmet, nem a záróvizsgán derül ki, hogy a tanuló nem sajátította el a szükséges kompetenciákat, lehetőséget teremt a feltárt hiányosságok pótlására, javul az együttműködés az iskola és a gazdálkodó szervezet között és ezzel nő a gyakorlati képzés színvonala. A sikeres szintvizsgáról a kamara tanúsítványt állít ki. Aki elégtelen osztályzatot kapott, annak javító szintvizsgát kell tennie. Szakmai képesítő vizsga A szakképző évfolyam(ok) követelményeinek teljesítése után a tanulók szakmai vizsgát tehetnek, melyet az iskola a 20/2007. (V.21.) SZMM rendelet, valamint a 315/2013. (VIII.28.) Kormányrenlet alapján köteles szervezni. A vizsga, vizsgatevékenység részei: írásbeli, gyakorlati, szóbeli és interaktív vizsgatevékenység. A vizsga időpontja a tanév rendjében meghatározott időpont. A szakmai vizsgán megszerezhető képesítések:  Alap-szakképesítés: amely meghatározott modulokból épül fel, munkakör ellátására képesít.  Rész-szakképesítés: egy szakképesítés meghatározott moduljaiból épül fel, legalább egy munkakör ellátására képesít. (A teljes szakképesítés egy részét fedi le.)  Elágazás: egy szakma különböző ágait jelenti, amelyben bizonyos követelménymodulok azonosak, mások csak az elágazásra jellemzők. Egy munkakör ellátására jogosít.  Ráépülés: egy szakképesítés, rész-szakképesítés vagy elágazás megszerzett moduljaira épül és újabb munkakör ellátására jogosít. Ha a vizsgázó a követelménymodulokat (vagy valamely modult) a vizsgán nem tudja teljesíteni, javítóvizsgát tehet. 7.10. A tanulók ellenőrzése és értékelése 7.10.1. Az értékelés elvei, funkciója, célja A jól végzett értékelés elősegíti a tanuló önértékelési képességének fejlődését. Az értékelés során, legyen az szóbeli vagy írásbeli, iskolánk pedagógusai törekedjenek arra, hogy ne csak az eredményt közöljék. Emeljük ki a teljesítmény vagy dolgozat sikeres elemeit, tárjuk fel a hiányosságokat, adjunk tanácsot annak leküzdésére. A tanulók értékelése sokoldalú feladat.

54

A Lukács Sándor Mechatronikai és Gépészeti Szakképző Iskola és Kollégium Pedagógiai Programja A tanulmányi munka ellenőrzésének, értékelésének alapelvei A tanulmányi előmenetel folyamatos ellenőrzése, értékelése (az osztályozás) a pedagógus törvényben rögzített joga. Az értékelés szaktárgyi és pedagógiai kifogástalanságáért a szaktanár felel, viszont az alapelvek, célok, funkciók tekintetében (egyetértésnek) konszenzusnak kell lennie nevelőtestületen belül. Az értékelés fő alapelve a fejlesztő támogatás. Intézményünk értékelési normája, hogy a tanári értékelés a tanuló emberi méltóságát tiszteletben tartva elfogulatlan és konkrét legyen, a minősítés (az érdemjegy/osztályzat) hitelesen tükrözze a tanulói teljesítményt. A mérés- ellenőrzés célja: informálódni a tanuló tananyagban való előrehaladásáról, az értékelés funkciója pedig hiteles visszajelzést adni a tanuló számára a követelményteljesítmény megfeleléséről, de legátfogóbb célja a reális önértékelés, az önálló tanulási képesség és igény kialakítása. Az értékelés alapelvei: 

kompetencia alapú (az elsajátított kompetenciát értékeli)



projektalapú (előre megadott kritériumokra épül)



individualizált (figyelembe veszi a tanuló egyéni tempóját, képességeit



a tanár és a tanuló számára azonos szempontú értékelés (előre megadott szempontok alapján)

A szaktanár nemcsak akkor értékel, ha érdemjegyet ad. Minden tanári megnyilvánulás hordoz magában értékelést. Elbizonytalanítjuk a tanulót akkor, ha túl sok a negatív értékelés, vagy ha egyáltalán nem kapnak visszajelzést. Az értékelés funkciója Értékelő, minősítő megnyilvánulásaival a pedagógus (céltudatosan vagy ösztönösen) mércét állít tanulói elé. Folyamatos észrevételeivel (elismerés, buzdítás, bírálat) hozzásegíti a tanulókat a hiteles önismerethez és emberismerethez, ugyanakkor késztetést ad a pozitív értékek irányában történő továbbhaladásra. Gyakorlatilag megtanítja őket a személyiség (és a teljesítmény) értékelésének eljárásaira (Alapelvek). Eközben a pedagógus önmagáról is képet alakít ki diákjaiban; kifejezi az értékekhez és tanulóihoz való emberi hozzáállását, amivel szintén hat a tanulókra, mert kialakítja bennük a tanár-diák kapcsolat jellegét, elvárásainak igényszintjét. Az értékelés célja:

55

A Lukács Sándor Mechatronikai és Gépészeti Szakképző Iskola és Kollégium Pedagógiai Programja Elsősorban a tanuló, a szülő és a pedagógus tájékoztatása a végzett

munka

eredményességéről. A tanuló visszajelzést kap a tanulásban elért teljesítményéről:  a kívánatos és a tényleges tanulási intenzitás, időráfordítás stb. viszonyáról;  fontos szerepet tölt be a tanuláshoz való viszony, a tanulási szokások formálásában;  alakítja önértékelését;  mintát ad mások értékelésére;  megtanítja a siker- és kudarcélmény feldolgozására;  építő jellegű szándék (hangnem, stílus) hatással van a tanuló magatartására, tanuláshoz való viszonyára;  alakítja a közösség értékmércéjét;  erős közvélemény-formáló eszköz (nevelési cél).  Az eredmények ismeretében a szülők módosíthatják gyermekeik napirendjét, megváltoztathatják nevelési módszereiket és a pályaválasztással kapcsolatos elképzeléseiket. Az értékelés tájékoztatja a pedagógust munkája eredményéről:  megerősítést nyerhet eljárásainak helyességéről;  a kudarcok munkastílusának felülvizsgálatára késztetik;  az eredmények mélyreható elemzése célratörőbb, átgondoltabb pedagógiai munka alapját képezheti a jövőre nézve. Az értékelés további céljai:  segíti megteremteni a versenyorientációt;  rangsort alakít ki az ugyanazon tevékenységet folytatók közt;  tájékoztatja a felsőfokú iskolát vagy munkahelyet (szelekciós funkció);  a motiváció eszköze;  az érdekeltség megteremtésének eszköze. Iskolánk értékelési rendszerében az alábbi követelményeket tartjuk szem előtt:  értékelési módszerünk egységes és áttekinthető;  nem lehet a fegyelmezés eszköze  előnyben részesíti a szorgalmat és a tehetséget;  kiszámítható és azonos feltételeket teremtő;

56

A Lukács Sándor Mechatronikai és Gépészeti Szakképző Iskola és Kollégium Pedagógiai Programja  objektív jellegű (Az objektivitás követelménye nem jelenti a szubjektív elemek teljes kiküszöbölését, csupán annak negatív hatásainak emberileg lehetséges mértékű háttérbe szorítását.)  jelzi a sikert és a kudarcot, de skatulyázás nélkül;  nem alapozódik előítéletekre;  kompatibilis a közoktatás egészével. A tantervi követelmények elsajátításának mértékét elméleti tantárgyaknál a szaktanárok, szakmai gyakorlatnál a szakoktatók értékelik. A diákok teljesítményének mérése, regisztrálása és értékelése az oktató-nevelő munka állandó velejárója. Egyrészt a tanórákon és tanórán kívül nyújtott teljesítmények állandó elismerése és értékelése tartozik ide, másrészt az iskolai élet egy-egy szakaszának lezárását jelentő vizsgák. Az értékelés/ minősítés alapformái (a minősítés körébe tartozó fogalmak féléves, éves szakaszt illetően). Az érdemjegy a tanév folyamán a tanár a tanuló írásbeli és szóbeli teljesítményeit rendszeresen érdemjegyek adásával minősíti. Az osztályzat félévi és év végi osztályzat, mely a jelzett időszakok alatti tanulmányi eredményt minősíti. (osztályozó vizsgán is osztályzatot szereznek a tanulók) A számszerű minősítés „mértékegységei” A hagyományos ötfokozatú skála alapján – az érdemjegyekre, és az osztályzatokra vonatkozóan: A tantárgyak esetében jeles (5) jó (4) közepes (3) elégséges (2) elégtelen (1)

Az érdemjegyek nem egyenértékűek. A témazárók, összefoglaló jellegű teljesítmények érdemjegyei a félévi/tanév végi osztályzatok alakításában nagyobb súllyal esnek latba, ezeket az osztályozó naplóban meg kell különböztetni más érdemjegyektől (piros színnel)! Az érdemjegyek minimális száma havonként legalább egy, heti egy órás tantárgy esetén sem lehet egy félévben háromnál kevesebb. (ezek között súlyozott értékű osztályzatoknak is kell lenniük!). A félév/tanév végén a fejlődési tendencia figyelembevételével értékeli a tantestület

57

A Lukács Sándor Mechatronikai és Gépészeti Szakképző Iskola és Kollégium Pedagógiai Programja (az osztályban tanító tanárok, az osztályozó értekezlet) a tanuló teljesítményét. Az év végi osztályzat az egész évi teljesítményt értékeli. 7.10.2. Az egységes értékelési rendszer szempontjai: 

A tantestület által elfogadott egységes tantárgyi követelményeket a tanév elején ismertetjük a tanulókkal.



Az értékelés nem lehet fegyelmezési eszköz.



Ha a tanulónak neki fel nem róható okból kevesebb osztályzata van, a szorgalmai időszak befejezése előtt megilleti a javítás, illetve a pótlás lehetősége.



A témazáró dolgozatok, az összefoglaló jellegű teljesítmények a félévi/év végi osztályzat kialakításában nagyobb szerepet játszanak, kerekítési tényezőt jelentenek.



A témazáró dolgozat elégséges szintjéhez legalább 40%-os teljesítmény szükséges.



Az érdemjegyek száma havonta egy, de félévente legalább 3.



Az év végi osztályzat az egész éves érdemjegyek átlagával (javuló, romló tendencia) számolva kerül kialakításra.



A tanév végén a fejlődési tendenciát figyelembe véve értékeljük a tanulót.



Egy tanítási napon kettőnél több témazáró dolgozat nem íratható.



A témazáró dolgozat időpontját egy héttel korábban be kell jelenteni.



Az írásbeli dolgozatokat két hét alatt ki kell javítani, addig új dolgozat nem íratható.



A tanügyi dokumentáció vezetése szabályainak megsértése fegyelmi vétségnek minősül.

Osztályzatok, érdemjegyek A bizonyítványban szereplő tantárgyi osztályzatok összefoglaló képet adnak a tanuló adott tanévben nyújtott összteljesítményéről, tájékoztatva a szülőket, pedagógusokat, tehát minősíti a tanulókat. A tantárgyi osztályzatokat a tanuló évközi (ellenőrzőbe és naplóba beírt) érdemjegyei, vagy az osztályozó vizsga (különbözeti vizsga, javítóvizsga) eredményei alapján kell kialakítani. A tanév végi osztályzat tanúsítja tehát, hogy: -

a tanuló az adott évfolyam követelményeit milyen mértékben teljesítette

-

ismeretei elegendőek-e az elégséges minősítés megszerzéséhez

-

tudása elegendő-e a következő évfolyam elvégzéséhez, vagy a záróvizsgára bocsátáshoz.

A tanulók év végi osztályzatait a nevelőtestület áttekinti, dönt a tanuló magasabb évfolyamba lépéséről. Vitás esetekben (ha a tanuló év végi osztályzata jelentősen eltér az év közben

58

A Lukács Sándor Mechatronikai és Gépészeti Szakképző Iskola és Kollégium Pedagógiai Programja tapasztalt előmeneteltől) a nevelőtestület felkéri az érdekelt pedagógust, hogy adjon tájékoztatást döntésének okairól, indokolt esetben változtassa meg döntését. Ha a pedagógus nem változtatja meg döntését, de a nevelőtestület ennek indokaival nem ért egyet, az év végi osztályzatot az évközi eredmények alapján a tanuló javára módosíthatja. Vizsgán kapott osztályzatot a tantestület nem változtathatja meg. A tanuló előmeneteléről az iskola a szülőket havonta tájékoztatja az Ellenőrző könyv útján. Az érdemjegyek beírása az Ellenőrző könyvbe, a tanuló kötelessége. Az osztályfőnökök havonta ellenőrzik, hogy a tanuló minden érdemjegyet beírt-e. A végső érdemjegy kialakításakor az egész éves érdemjegyek átlagát vesszük figyelembe. A félévi értesítőbe és az év végi bizonyítványba az osztályfőnök írja be az osztályzatokat. Az osztályzatok megítélése az érdemjegyek átlaga alapján a szakiskolai, szakképző évfolyamokon:

-

4,51 - 5,00 = jeles

-

3,51 – 4,50 = jó

-

2,51 – 3,50 = közepes

-

1,51 – 2,50 = elégséges

-

1,00 – 1,50 = elégtelen

Az osztályzatok megítélése az érdemjegyek átlaga alapján a szakközépiskolában: -

4,51 - 5,00 = jeles

-

3,51 – 4,50 = jó

-

2,51 – 3,50 = közepes

-

1,75 – 2,50 = elégséges

-

1,00 – 1,74 = elégtelen

A pedagógiai értékelésnek a következő fő formáit szokás megkülönböztetni: 

diagnosztikus,



formatív és



szummatív.

Amennyiben a tanár a tanulók olyan tudáselemeire kíváncsi, amelyek szükségesek bizonyos új ismeretek feldolgozásához, meg akarja ismerni a gyerekek előzetes tudását, akkor 59

A Lukács Sándor Mechatronikai és Gépészeti Szakképző Iskola és Kollégium Pedagógiai Programja a diagnosztikus módszert alkalmazza. Ez történhet írásban, szóban, de valamilyen cselekvés, tanulói aktivitás részeként is. Az előzetes tudás lehet a gyerekek esetleges naiv elképzelése az éppen feldolgozni kívánt tananyaggal kapcsolatban, a gyermektudomány elemei, pl. fizikából a mozgások leírásához a gyerekek által használt jellegzetesen, a szakirodalomban, arisztotelészinek nevezett elképzelésrendszer stb. De lehet az is, hogy korábbi tananyagrészek ismeretére kíváncsi a tanár, melyek szükségesek a továbbhaladáshoz. Amikor egy új anyagrész feldolgozásában már teljesen elmerült a tanulócsoport, és a tanár tudni szeretné, hogy a gyerekek ténylegesen mennyit is értettek meg belőle, akkor kerül sor a formatív értékelésre. Ez szintén történhet szóban és írásban is. Mivel még nem fejeződött be teljesen az adott anyagrész feldolgozása, ezért a hiányosságokra vissza lehet térni, az eseteleges félreértéseket, hibás tanulói konstrukciókat lehet javítani. A formatív értékelés elnevezése onnan származik, hogy ebben a tanulási szakaszban az értékelés közvetlenül a tanuló, illetve a tanulás formálását, alakítását célozza. Míg a diagnosztikus értékelés elsősorban a tanár számára szolgál visszajelzéssel, addig a formatív értékelés esetében a visszajelzés címzettje a tanuló. Információt ad arról, hogy hol tart a tanuló, mit tud, és mit nem tud, hol vannak hiányosságai. Ezáltal segíti a tanuló önértékelését. A formatív értékelés alkalmazásában egy olyan szemlélet, pedagógiai filozófia fejeződik ki, amely szerint a tanuló nem passzív „gyerekanyag”, akivel csak megtörténik a tanítás, hanem aktív részese a pedagógiai folyamatnak. Ha a diagnózisra azt mondtuk, hogy a folyamat kezdetén áll, akkor a formatív értékelésről azt mondhatjuk, hogy mintegy végigkíséri a pedagógiai folyamatot. Amikor teljes mértékben befejezte a csoport az adott anyagrész feldolgozását, következik a szummatív, lezáró, összegző értékelés. Ez többféleképpen is történhet. A hagyományos iskolai szituációkban úgynevezett témazáró dolgozatot írnak a gyerekek, az év végi osztályzat adása, illetve ebbe a kategóriába tartoznak a különféle külső vizsgák, mint érettségi, felvételi, nyelvvizsga, stb. Az osztályzatok mindig szummatív funkciót töltenek be még akkor is, ha formatív (megerősítési) szerepük is jelentős. Fontos megjegyezni, hogy a diagnosztikus értékelésnél, amikor a gyerekek előzetes ismereteit méri fel a tanár, semmiképpen nem szabad minősítő értékelést alkalmazni, hiszen annak nem ez a funkciója. Nem szabad rossz osztályzatot adni, amennyiben az iskola az értékelésnek ezt a formáját alkalmazza. Ha ez csak egy esetben is előfordul, akkor a pedagógus „elveszítette” a gyerekeket. A gyerekek soha többet nem fogják neki elmondani

60

A Lukács Sándor Mechatronikai és Gépészeti Szakképző Iskola és Kollégium Pedagógiai Programja saját gondolataikat. Esetleg elérhető vele az, hogy inkább előre elolvassák a tankönyvet, és az abból bemagolható mondatokat adják vissza, de arról, hogy valóban megértették-e, elfogadták-e az új gondolatokat, nem tud tájékozódni a tanár. A formatív értékelés esetében lehet már minősíteni, de az semmiképpen se számítson véglegesnek! Ki lehessen javítani, hiszen ha a diák jól megtanulta és ténylegesen meg is értette az adott tananyagot, akkor valójában megérdemli a jobb osztályzatot, amennyiben így értékelnek az adott iskolában. Lehet olyan módszert is alkalmazni például, hogy a tanár csak annak a tanulónak írja be az osztályzatot, aki kéri. 7.10.3.A diagnosztikus, formatív és szummatív értékelés Diagnosztikus, formatív és szummatív értékelés Diagnosztikus

Formatív

Szummatív

Csoportba sorolás esetén az

Visszacsatolás a

Az

előzetes készségek és tudás

tanulóhoz és a tanárhoz, a A tanulók

értékelés

felmérése, a tanulók jellemzői

hibák azonosítása a

minősítése,

funkciója

alapján a tanítási mód

megoldási módok

kategorizálása

kiválasztása

kialakítása céljából

Csoportba sorolás esetén a Az

szakasz elején, tanulási

értékelés időpontja

problémáknál a probléma

Az oktatás során

A szakasz végén

felmerülésekor Általában kognitív, a tantárgytól

Kognitív, affektív és Az értékelés tárgya

pszichomotoros területek, fizikális, pszichológiai és

függően Kognitív területek

pszichomotoros vagy affektív

környezeti tényezők

területek

61

A Lukács Sándor Mechatronikai és Gépészeti Szakképző Iskola és Kollégium Pedagógiai Programja Az értékelés esetében felmerül a viszonyítás problémája. Az értékelés mindig két fázisra osztható. Először adatokat kell gyűjteni a tanulók teljesítményéről: meg kell hallgatni a feleletet, meg kell íratni és ki kell javítani a dolgozatot, meg kell vizsgálni a tanulók önálló munkáját stb. A második fázis a szűkebb értelemben vett értékelés, amelynek során az eredményeket összevetjük a követelményekkel. Ez a viszonyítás azonban többféle lehet. Az egyik, ha a teljesítményeket csak a követelményekhez viszonyítjuk, és értékelésünk azt fejezi ki, hogy az előre meghatározott kritériumoknak megfelel-e - és milyen mértékben felel meg a tanulói teljesítmény, akkor kritériumorientált értékelésről beszélünk. A másik, ha a tanulók teljesítményét egymáshoz is viszonyítjuk, vagyis az is számít, hogy egymáshoz képest hogy helyezkednek el: az egyéni eredmény hogy viszonyul az átlaghoz, a tanulók hány százaléka helyezkedik el fölötte vagy alatta, akkor az értékelés normaorientált. A tanár dilemmáit csak növeli, hogy gyakran felmerül egy harmadik viszonyítási módszer szükségessége is, mégpedig, hogy egy tanuló teljesítménye sokszor úgy ítélhető meg leginkább, ha saját korábbi teljesítményéhez viszonyítjuk. Pedig még a következő hatásai is vannak, mint megerősítés, kontroll, visszacsatolás, motiváció, információt is közvetít a tanuló produkciójáról, tevékenységéről. A minősítő értékelés azt mutatja meg, hogy egy adott kívánatos szinthez képest hogyan teljesít valaki. Ilyen értékelés általában a félévi vagy év végi bizonyítvány, akár szöveges formában is 1.

Kik értékelnek?

2.

Mit értékelnek?

3.

Miért értékelnek?

4.

Hogyan értékelnek?

Az értékelés így folytonos korrigálás, beavatkozás a tanulás menetébe úgy, hogy a tanulók aktív részvételére számít.

A fejlesztő értékelés 

rugalmas kölcsönhatásban van a tanulási és tanítási stratégiákkal, személyre szabott tanulást segít,



a tanuló nem a jegyért tanul, hanem az értékelés van a tanulásért (elsajátítási motiváció)



lehetővé teszi a pénzügyi, közösségi, pedagógiai szempontú elszámoltathatóság érvényesítését. 62

A Lukács Sándor Mechatronikai és Gépészeti Szakképző Iskola és Kollégium Pedagógiai Programja 7.10.4. A számonkérés formái A tanárok által értékelt tanulói produktumok Dolgozat, röpdolgozat Szóbeli felelet Házi dolgozat, önálló feladat Teszt Egyéb Gyakorlati produktum (pl: technikai alkotás) Projektmunka produktuma Számítógépes (on-line) feladatok 7.10.5. A magatartás és a szorgalom minősítésének elvei A tanuló személyiségének további fejlődése szempontjából fontos a tanulók magatartásának és szorgalmának értékelése a nevelési célok tükrében. A köznevelési törvény szerint ezt a tevékenységet elsősorban az osztályban tanító pedagógusok és szakoktatók véleménye alapján az osztályfőnök végzi. A magatartás minősítését befolyásolja- a tanuló igazolt és igazolatlan hiányzásainak, késéseinek száma, rendje: - az igazolásokra vonatkozó rendelkezések betartása - a tanulók jutalmazási elveinek és formáinak figyelembevétele - a fegyelmező intézkedések (fokozatok) elveinek és formáinak figyelembe vétele A magatartás minősítésénél:  Példás (5)  Jó (4)  Változó (3)  Rossz (2) A szorgalom minősítésénél:  Példás (5)  Jó (4)  Változó (3)  Hanyag (2) Magatartáson értjük a tanuló:  Az iskolai közösséghez, valamint annak tagjaihoz való viszonyát  Önmagához való viszonyát, felelősségét, önállóságát  Hatását a közösségre, viselkedését a társas kapcsolatokban  A házirendben leírtak és közös iskolai szabályainak betartását  A közösség érdekében végzett tevékenységet  Viselkedését, hangnemét, beszédkultúráját, önfegyelmét. 63

A Lukács Sándor Mechatronikai és Gépészeti Szakképző Iskola és Kollégium Pedagógiai Programja A magatartás minősítésének kritériumai Példás (5) aki - felelősséget érez saját és mások cselekedeteiért - nincs fegyelmi fokozata, igazolatlan hiányzása - kötelességtudó, a feladatait időben teljesíti - kiáll az iskola követelményei, pozitív hatásai mellett - aktív, irányít és kezdeményez - jó közösségi ember, segíti mások elfogadtatását, beilleszkedését - önként vállal közösségi munkát - udvarias, figyelmes, tisztelettudó, segítőkész nevelőivel, társaival, az iskola dolgozóival szemben - öltözete, hajviselete rendezett, alkalomhoz illő. - a házirendet ismeri és betartja - vigyáz az iskola berendezéseire, tisztaságára - hiányzásait rendben igazolja Jó (4) aki - vállalja a kikényszerített felelősséget - a helyes kezdeményezések mellé áll - támogatja a vezetőt, irányítót - feladatot ritkán vállal, de azt teljesíti - max. 1 óra igazolatlan hiányzással, és egy szaktanári figyelmeztetéssel rendelkezik - társadalmi munkát végez, tiszteli a közösség érdekeit - fegyelmezett, de nem vállal irányítást - nem áll a közösség ellen vétők oldalára - udvarias, megjelenése rendezett, de mások viselkedése iránt közömbös Változó (3) aki - felelősségérzete kialakulatlan, ingadozó - a Házirendet nem minden esetben tartja be - max. 7 igazolatlan órával és osztályfőnöki intővel rendelkezik - ítéletei nem megbízhatóak, nem mindig vállalja önmagát, tetteit - könnyen befolyásolható - nem képes önálló döntésre és teljesítésre - tudatosan nem árt, szimpátiája ingadozó - hajlamos egyéni érdekeit előtérbe helyezni (mások vagy a közérdekkel szemben) - esetenként udvariatlan, megjelenése, viselkedése kifogásolható Rossz (2) aki - romboló, tudatosan negatív értékrendű - igazgatói fokozattal, fegyelmi határozattal rendelkezik - az osztályközösségre negatív, bomlasztó hatást gyakorol - nem vállalja tetteiért a felelősséget - önállótlan, segítséget nem fogad el - közösségen kívüli, társ a rosszban - tudatosan ellenáll - durva, rendetlen - öltözködése, hajviselete rendetlen, nem méltó az iskola értékrendjéhez

64

A Lukács Sándor Mechatronikai és Gépészeti Szakképző Iskola és Kollégium Pedagógiai Programja A szorgalom osztályzatok nem a tanuló abszolút sorrendiségét tükrözi, hanem hogy képességeihez és eddigi eredményeihez viszonyítva az adott időszakban milyen eredményt produkált. A szorgalom minősítésének kritériumai Példás (5) aki - céltudatosan szervezi munkáját, pontos, megbízható, kötelességtudó - ami érdekli, abban többletmunkát vállal - önállóan osztja be idejét, munkáit, önellenőrzésre képes - írásbeli munkái rendezettek, felszerelése hiánytalan és erre készteti társait is - egyenletesen jó teljesítményt nyújt, a tanórákon aktívan szerepel - munkavégzése pontos, megbízható, igényes - folyamatosan rendelkezik a tanórai munkához előírt felszereléssel - részt vesz tanórán kívüli feladatok végrehajtásában - önként vesz részt versenyeken Jó (4) aki - figyel, feladatait rendszeresen, példamutatóan megoldja - ösztönzésre rendszeresen dolgozik, ellenőrzi magát - szükség esetén segítséget kér és elfogad - írásbeli munkája általában rendezett, felszerelése hiánytalan - viszonylag egyenletes teljesítményt nyújt - a tanórákon többnyire aktív Változó (3) aki - tanulmányi munkájában nem teljesít egyenletesen - képességeinél gyengébb eredményt ér el - önállótlan, önellenőrzésre nem képes - gyakran kell a kötelességeire figyelmeztetni - ingadozik fegyelmezett és hanyag munkavégzés között - írásbeli munkái kifogásolhatóak - felszerelése gyakran hiányos - a tanórán kívüli feladatokban nem vállal szerepet - gyakran hiányzik a felszerelése - érdemjegyeit több tantárgyból lerontja - tanórán kívül csak figyelmeztetésre, felügyelet mellett dolgozik Hanyag (2) - tanulmányi munkája megbízhatatlan - elégtelen osztályzattal rendelkezik (félévkor, év végén) - figyelmetlen, feladatait nem végzi el rendszeresen - önálló munkára nem hajlamos - rendetlen, fegyelmezetlen, munkához való viszonya rossz - pontatlan, hanyag, feledékeny - írásbeli munkája csúnya, felszerelése rendszeresen hiányos.

65

A Lukács Sándor Mechatronikai és Gépészeti Szakképző Iskola és Kollégium Pedagógiai Programja 7.10.6. A gyakorlati képzés értékelésének módjai A tanulás eredményei vizsgálhatók a munka tárgyán (a munka minősége javul), mérhetők a munka elvégzéséhez szükséges munkaidővel (csökken), és megállapíthatók a tanulókban létrejövő élettani és pszichológiai változásokból is. A tanulókban létrejövő változások lehetnek mozgásváltozások, az érzékelés fejlődése és fiziológiai változások. A gyakorlati foglalkozások felépítése: Gyakorlati foglalkozás alatt egy gyakorlati napot értünk. Ez az esetek többségében 7 gyakorlati órából ál. Ezen belül 3 jól elkülöníthető szakaszt állapíthatunk meg:  Bevezető foglalkozás  A tanulók gyakorlatai  Befejező foglalkozás A gyakorlati nap a bevezető foglalkozással indul, ahol az oktató előkészíti az aznap elvégzendő munkafeladatokat. Az ezt követő szakmai gyakorlaton történik meg a gyakorlás. Az oktató a szakmai gyakorlatokat követő befejező foglalkozáson elemzi és értékeli a munkanap folyamán tapasztaltakat. Ez az értékelés lehet egyéni, vagy csoportos a feladat végrehajtásától függően. Gyakorlati osztályzatok megállapítsa 1. A gyakorlati osztályzat megállapításának egyik módja, amikor a szakoktató a napi tevékenységet a befejező foglalkozás során értékeli, és a teljesítmény alapján a tanulónak egy osztályzatot ad. Amennyiben ez minden gyakorlati foglalkozás végén megtörténik, a hónap során kapott osztályzatok átlagaként egy havi osztályzat kerül megállapításra, amit az oktató az osztálynaplóban rögzít. 2. Az értékelés másik formája, amikor egy adott témakör végén az tanulóknak egy konkrét munkadarabot kell elkészíteniük, az oktatói utasítás valamint a mellékelt munkadarab rajz alapján. Ezeknél a feladatoknál a tanulónak egy alapanyagból kell kialakítania a műhelyrajzon szereplő munkadarabot, amelyet az oktató az értékelési szempontoknak megfelelően leellenőriz. Az értékelő lap alapján egy osztályzat kerül megállapításra, amely szintén az osztálynaplóban gyakorlati érdemjegyként lesz szerepeltetve. 3. Egyes szakmák esetén, a félév végén a tanulóknak olyan munkadarabot kell készíteniük, amely nem csak az adott művelet elsajátításának szintjét méri fel, hanem a félév során elsajátított ismereteket. Az ilyen jellegű feladatokra kapott érdemjegy súlyozott osztályzatként kerül beszámításra a félévi illetve év végi érdemjegy megállapításakor. A tanulóknak a tanév teljesítését követően összefüggő nyári szakmai gyakorlatot kell teljesíteniük, amely végén az ezen időszak alatti teljesítményük szintén osztályzat formájában kerül megállapításra. A szakmai orientációs gyakorlat és a szakmai gyakorlati munka értékelése  A szakmai gyakorlati munka értékelésének alapja, hogy a tanuló a feladatot milyen minőségben, mennyi idő alatt készítette el.  A problémamegoldás szervezését, a folyamat ismeretét, a kooperatív készséget kiemelten vesszük figyelembe.  A közegészségügyi, biztonságtechnikai és környezetvédelmi szabályoknak való megfelelés vizsgálata is az értékelés részét képezi.

66

A Lukács Sándor Mechatronikai és Gépészeti Szakképző Iskola és Kollégium Pedagógiai Programja A szakmai gyakorlat a szakközépiskolai tagozaton, és a szakképző tagozat alapozó évfolyamain (szakmai orientációs gyakorlatként) lehet komplex tantárgy is. Komplex tárgyak, amelyek több tananyagelemből állnak, vagy amelyeket több tanár tanít egymással párhuzamosan. Értékelési szempontból azt jelenti, hogy tanév közben elméletből és gyakorlatból külön-külön kap a tanuló érdemjegyeket a tevékenységére, de a félév és a tanév végén a tantárgyból nyújtott elméleti és gyakorlati teljesítmény egy osztályzattal kerül értékelésre. Csak akkor tekinthetők sikeresen teljesítettnek, ha az adott tantárgyakat tanító pedagógusok a képzésben résztvevő diák munkáját külön-külön legalább elégségesre értékelte. A szakképző tagozaton a szakmai gyakorlat önálló tantárgy, ami értékelési szempontból azt jelenti, hogy tanév közben - havonta egy alkalommal - önálló érdemjegyet kap a tanuló, ezek határozzák meg a félévi, illetve a tanév végi osztályzatot. 7.11. Felvétel és átvétel helyi szabályai A tanulói jogviszony felvétel vagy átvétel útján jöhet létre. Tanulói felvétel A tanulók felvétele a 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről, 2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről és a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendeletben meghatározott szabályok szerint történik. A rendelet szerint minden tanév felvételi eljárására vonatkozóan október 31-ig elkészítjük és nyilvánosságra hozzuk a felvételi tájékoztatónkat az alábbiak szerint:       

általános iskolai látogatások pályaválasztási kiállítás pályaválasztási nyílt napok pályaválasztási szülői értekezlet internet szórólapok küldése általános iskoláknak országos pályaválasztási kiadványok

A tanulók felvétele a 9. évfolyamra az általános vagy a rendkívüli felvételi eljárás keretében történik. Tanulói jogviszonyt létesíteni az iskolával csak az alábbi módokon lehetséges:  felvételi eljárás keretében  rendkívüli felvételi eljárásban  azonos középiskolai ágazat esetén átvétellel  különbözeti vizsga keretében (ágazati átjáráskor, szakma váltáskor) A felvételi eljárásokkal kapcsolatos határidőket az oktatásért felelős miniszter évente, a tanév rendjéről szóló miniszteri rendeletben határozza meg. 11. és a 13. szakképző évfolyamra az iskola által készített jelentkezési lapon jelentkezhet a tanuló, a tárgyév február 15-étől augusztus 31-éig. A felvételről az igazgató a tanulmányi eredmények alapján dönt. Túljelentkezés esetén az azonos tanulmányi eredményű tanulók között elsőbbséget élvez az, aki az általános műveltséget megalapozó oktatást iskolánkban végezte.

67

A Lukács Sándor Mechatronikai és Gépészeti Szakképző Iskola és Kollégium Pedagógiai Programja A tanulók átvétele A tanulók átvétele különbözeti vizsga nélkül csak azonos iskolatípus, azonos ágazat azonos évfolyamára, illetőleg a szakképzésben csak azonos OKJ számú szakmára lehetséges. Ettől eltérő esetekben egyedi elbírálás alapján tantervi különbözeti vizsgák letétele után, illetve a beszámíthatóság figyelembe vételével történhet, melyet az átvételi határozatban kell közölni a tanulóval, illetőleg szülőjével. Az átvételhez a tanuló év végi vagy félévi bizonyítványát be kell mutatni. Kiskorú tanuló átvételét szülő és tanuló együtt kérheti írásban. A különbözeti vizsgát egy hónapon belül köteles a tanuló letenni. Indokolt esetben az igazgató hosszabb felkészülési időt is engedélyezhet. Az átvételt az igazgató helyhiány miatt azonnal megtagadhatja. 7. 11. 2. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei A tanuló az iskola magasabb évfolyamára akkor léphet, ha a szakképzési kerettantervben meghatározott követelményeket az adott évfolyamon minden tantárgyból teljesítette. A pedagógusok a követelmények teljesítését a tanulók év közbeni tanulmányi munkája illetve érdemjegyei alapján bírálják el. Valamennyi évfolyamon tehát minden tantárgyból, és modulból az elégséges (2) év végi osztályzatot kell megszereznie a tanulónak. Ha a tanköteles tanuló tanév végén egy vagy két tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott, a következő tanévet megelőző augusztus hónapban javítóvizsgát tehet. A javítóvizsga időpontjáról az iskola értesíti a tanulót. Ha a tanuló tanév végén háromnál több tantárgyból szerez elégtelen osztályzatot, az évfolyamot megismételni köteles. Az évfolyam első ízben történő megismétlése nem tagadható meg abban az iskolában, amellyel a tanuló tanulói jogviszonyban áll. Ha a tanuló tanév végén három tantárgyból kapott elégtelen osztályzatot, de az osztályban tanító pedagógusok képesnek tartják őt a követelmények teljesítésére, úgy a nevelőtestület engedélyével mindhárom tantárgyból javítóvizsgát tehet. A javítóvizsga időpontjáról az iskola értesíti a tanulót. Megszűnik a tanulóviszonya a nem tanköteles tanulónak, ha ugyanannak az évfolyamnak a tanulmányi követelményét második alkalommal nem teljesítette. a szakközépiskolai képzés szakmacsoportos alapozás valamint a szakiskolai képzés szakmai alapozás integrált tantárgyak moduljait tantárgyi rendszerben oktatjuk. A félévi és tanév végi osztályzatokat az integrált tantárgyakra építve, egy osztályzatként határozzuk meg. Ha azonban bármely modul félévi vagy év végi osztályzata elégtelen, úgy az integrált tantárgy végső osztályzata is elégtelen. Javítóvizsgát azonban csak az elégtelen osztályzatú modulból kell tenni. Ha a komplex tantárgy valamennyi részosztályzata elégtelen, a tanuló mindegyik tárgyból javítóvizsgát tehet. A magasabb évfolyamba lépéshez a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie a tanév végi osztályzat megállapításához,

68

A Lukács Sándor Mechatronikai és Gépészeti Szakképző Iskola és Kollégium Pedagógiai Programja  ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen eléri 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 51. § (7) bekezdésben meghatározott mértéket  ha az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól  ha magántanuló volt A magántanulók az iskola igazgatójának engedélye alapján felmentést kaphatnak a készségtárgyak (testnevelés, ének, rajz) tanulása alól. A magántanulók félévi és tanév végi osztályzatainak megállapításához osztályozó vizsgát kell szervezni. Amennyiben a szülő kérése alapján teljesíti a tanuló a tankötelezettségét, az osztályozó vizsgára történő felkészítésről a szülő gondoskodik. A tanuló az iskola magasabb évfolyamába, illetve szakképzési évfolyamába akkor léphet, ha az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen tejesítette. A tanulmányi követelményeket az iskola helyi tanterve és a szakmai programja határozza meg. A tanuló osztályzatait évközi teljesítménye és érdemjegyei vagy az osztályozó vizsgán, a különbözeti vizsgán, a javítóvizsgán nyújtott teljesítménye alapján kell megállapítani. Osztályozó vizsga a szakképző iskolában szervezett beszámoltató vizsga is. A tanulmányok alatti vizsgát háromtagú vizsgabizottság előtt kell letenni. Ha a tanulmányok alatti vizsgát az iskola szervezi, a vizsgabizottság az iskola pedagógusaiból áll. Ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen:  az iskolai nevelés-oktatás általános műveltséget megalapozó szakaszában a kettőszázötven tanítási órát,  az iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszában az elméleti tanítási órák húsz százalékát,  egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát meghaladja és emiatt a tanuló teljesítménye tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhető, a tanítási év végén nem osztályozható, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozóvizsgát tegyen. A tanuló osztályzatainak megítélése –az évközi teljesítménye és érdemjegyei alapján - az adott tantárgyat tanító pedagógus kompetenciája és felelőssége. A szakmai orientáció és a szakmacsoportos alapozó oktatás év végi osztályzatát a tantárgyi modulok részosztályzatainak átlaga határozza meg. Amennyiben valamelyik tantárgyi modul osztályzata elégtelen, akkor a szakmai orientáció és a szakmacsoportos alapozó oktatás osztályzata is elégtelen. A tanuló — kiskorú tanuló szülője aláírásával — a félév, illetve a szorgalmi idő utolsó napját megelőző harmincadik napig, ill. a megengedettnél nagyobb arányú hiányzás esetén, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozóvizsgát tegyen, az engedély megadását követő három napon belül jelentheti be, ha osztályzatának megállapítása céljából független vizsgabizottság előtt kíván számot adni tudásáról. A bejelentésben meg kell jelölni, hogy milyen tantárgyból kíván vizsgát tenni. Az iskola igazgatója a bejelentést öt napon belül továbbítja a vizsgáztatásra kijelölt intézménynek, amelyik az első félév, illetve a szorgalmi idő utolsó hetében szervezi meg a vizsgát. A vizsgáztatásra kijelölt intézmény által szervezett független vizsgabizottságnak nem lehet tagja az a pedagógus, aki abban az iskolában tanít, amellyel a tanuló tanulói jogviszonyban áll.

69

A Lukács Sándor Mechatronikai és Gépészeti Szakképző Iskola és Kollégium Pedagógiai Programja A félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha  felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétele alól,  engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben, illetve az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget,  a 11/1994 (VI.8.) MKM rendelet 20.§ 6. bekezdésében meghatározott időnél többet mulasztott, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet,  a tanuló a félévi, illetőleg év végi osztályzatának megállapítása érdekében független vizsgabizottság előtt tesz vizsgát. Amennyiben iskolaváltás, vagy más típusú osztályba történő átlépés miatt a tanuló az iskola helyi tantervében az adott osztályra előírt követelményeket ill. tantárgyat (tantárgyakat) az előző évfolyamokon nem teljesítette, ill. az előírt tantárgyat nem tanulta, különbözeti vizsgát köteles tenni. Magasabb évfolyamba csak sikeres különbözeti vizsga esetén léphet. A tanuló minősítéséről és a tantárgyi követelményeknek való megfelelés alapján a magasabb évfolyamra lépéséről a nevelőtestület tagjaiból (az osztályban tanító tanárokból) álló bizottság dönt. Ha a tanuló független vizsgabizottság előtt vagy vendégtanulóként ad számot tudásáról, a vizsgabizottság, illetőleg a vizsgáztató iskola törzslapi bejegyzés céljából értesíti azt az iskolát, amelyikkel a tanuló tanulói jogviszonyban áll. A tanuló magasabb évfolyamra lépéséről — figyelembe véve a független vizsgabizottság által adott, illetve a vendégtanulóként szerzett osztályzatot — az az iskola dönt, amellyel a tanuló tanulói jogviszonyban áll. Ha a tanuló tanulmányi kötelezettségének a szülő döntése alapján magántanulóként tesz eleget, felkészítéséről a szülő gondoskodik, illetőleg a tanuló egyénileg készül fel. Az az iskola pedig, amellyel a tanuló tanulói jogviszonyban áll – kivéve, ha a tanuló független vizsgabizottság előtt ad számot tudásáról – állapítja meg a tanuló érdemjegyeit és osztályzatait, továbbá dönt – minden esetben – a tanuló magasabb évfolyamra lépésével kapcsolatos kérdésekben. Ha a sajátos nevelési igényű tanuló az illetékes szakértői és rehabilitációs bizottság, a beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézséggel küzdő tanuló a nevelési tanácsadó szakértői véleménye alapján tanulmányait magántanulóként folytatja, iskolai neveléséről és oktatásáról – felkészítéséről, érdemjegyeinek és osztályzatainak megállapításáról, illetve az ehhez szükséges pedagógusokról – a szakértői véleményben foglaltak szerint – az az iskola gondoskodik, amellyel a tanuló tanulói jogviszonyban áll. Ha a tanuló a tanév végén három vagy kevesebb tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott, javítóvizsgát tehet. Javítóvizsga letételével folytathatók a tanulmányok akkor is, ha a tanuló az osztályozó vizsgáról, a különbözeti vizsgáról igazolatlanul távol maradt, vagy azt nem fejezte be, illetve az előírt időpontig nem tette le. Szakmai orientációból és a szakmacsoportos alapozó oktatásból javítóvizsgára kötelezett tanuló abból a tantárgyból javít, amelynek osztályzata elégtelen volt. Sikeres javítóvizsga esetén a tanuló teljesítette az előírt tanulmányi követelményeket, magasabb évfolyamba léphet. A Szakképzési törvény 24.§ (2), (3) bekezdése szerint:

70

A Lukács Sándor Mechatronikai és Gépészeti Szakképző Iskola és Kollégium Pedagógiai Programja 



Ha a tanulónak a gyakorlati képzésről való igazolt és igazolatlan mulasztása egy tanévben meghaladja a gyakorlati képzési idő (óraszám) húsz százalékát, a tanuló tanulmányait csak az évfolyam megismétlésével folytathatja. Ha a gyakorlati képzést tanulószerződés keretében gazdálkodó szervezet végzi, az évfolyam megismétléséhez a gazdálkodó szervezet hozzájárulása is szükséges. Ha a tanuló mulasztása a 20%-ot eléri, de igazolatlan mulasztása nincs és szorgalma, elért teljesítménye alapján úgy ítélhető meg, hogy mulasztását a következő tanév megkezdéséig pótolja, illetőleg az előírt gyakorlati követelményeket teljesíteni tudja, az évfolyam megismétlésétől el lehet tekinteni. Az ügyben a szakképző iskola nevelőtestülete dönt, a gazdálkodó szervezetnél folyó gyakorlati képzés esetén a gazdálkodó szervezet javaslatára.

A szakképző évfolyamba lépés feltételeit az OKJ-ben meghatározott szakképesítéseknél az adott szakma Szakmai és vizsgakövetelményei(SZVK) tartalmazzák. Ha a szakiskola vagy a szakközépiskola olyan szakképesítés megszerzésére készít fel, amelyhez szakmai alkalmassági követelményeknek kell megfelelni, a tanulót az első szakképzési évfolyamra akkor lehet felvenni, átvenni, illetve a továbbhaladását engedélyezni, ha a szakmai alkalmassági vizsga követelményeit teljesítette. Az iskola a pályaalkalmassági követelményeket és a szakmai alkalmassági vizsga követelményeit a felvételi tájékoztatóban nyilvánosságra hozza. Ha az iskola szakképzési évfolyamába való lépés előfeltétele az érettségi vizsga megléte, a tanuló akkor is megkezdheti tanulmányait a szakképzési évfolyamon, ha a vizsgát megkezdte, de nem fejezte be. Tanulmányait azonban az adott évfolyamon csak akkor fejezheti be, ha a tanítási év első félévének utolsó napjáig az érettségi bizonyítványt megszerezte. Azoknál a szakmacsoportoknál, amelyeknél a Helyi tanterv szerint 9-12. évfolyamon az egy teljes tanévnyi szakmai beszámítás feltételei teljesülnek, a 2/14. évfolyamba lépés alapfeltétele az iskola Helyi tanterve 9-12. évfolyama tantárgyi követelményeinek teljesítése.

8. 8. HELYI TANTERV 8.1. A helyi tanterv kialakításának, felépítésének elvei, szempontjai Általános szempontok a tantervvel kapcsolatban:  a tantervi modell az iskolába belépő minden tanulónak az érdeklődésének, képességeinek és céljainak megfelelő (zsákutcamentes) továbbhaladási alternatívákat kínáljon,  az új tanterv rugalmas legyen szerkezetében és tartalmában, vagyis nagy szabadságfokot biztosítson a tanuló, az iskola és a környezet (munkaadók) számára céljaik, érdekeik érvényesítéséhez,  kezelhető legyen oktatásszervezési és -igazgatási szempontból mind tantárgyi és iskolai, mind pedig külső oktatásirányítási szinteken,  a továbbtanulni szándékozóknak a továbbhaladásban biztosítson esélyegyenlőséget (főként természettudományos, illetve műszaki szakirányban)  a közismereti tantárgyak nyújtsanak megfelelő természettudományos alapozást a későbbi szakképzéshez,  kerüljenek be a közismereti tananyagba az általános műveltség részét képező, de eddig szakmai ismeretnek minősített témakörök (pl. számítástechnika, rajzi ábrázolás, a természettudományok gyakorlati vonatkozásai, stb.)

71

A Lukács Sándor Mechatronikai és Gépészeti Szakképző Iskola és Kollégium Pedagógiai Programja  a tanterv modulrendszerű legyen, mert a megfogalmazott általános szempontok csak így érvényesíthetők. Főbb elvek az általános képzést biztosító és a szakmai képzést nyújtó tantervi részek kidolgozásához:  a megújult tartalmú és szerkezetű tantervi modellekben, korszerű eszközökkel és módszerekkel közvetítve, magasabb szintű közismereti (nyelvi, számítástechnikaiinformatikai) képzésben részesüljenek a tanulók, megtartva és erősítve a 9.-12. évfolyamokon a szakmacsoportos alapozó funkciót,  a tantárgyi rendszer és a tantárgyi tartalmak meghatározásához a 9. -10. évfolyamokon a Nemzeti Alaptanterv és a Kerettanterv a 11.-12. évfolyamokon az érettségi vizsga tantárgyi követelményeinek az előírásai a meghatározók.  Szakközépiskolában:  14 -18 év között szakmai alapozó képzés is végezhető,  18. év után, az érettségi vizsgát követően, a szakképzési szakasz hossza nem meghatározott, ez a választott szakterülettől, a kívánt szakmai kvalifikációtól, és a szakmai előkészítő szakaszban oktatott ismeretek jellegétől és mennyiségétől függ,  a szakképző évfolyamok szakmai programjai az oktatott vagy az oktatni kívánt szakképesítések szakmai és vizsgáztatási követelményeiben ill. központi programjaiban meghatározottak szerint kerüljenek kidolgozásra,  az elméleti képzés mellett a gyakorlati ismeretek oktatására kiemelten kell lehetőséget nyújtani,  a szakmai alapozó és a szakképző programok biztosítsák, hogy az iskolákból bármely szinten kilépő tanulók oktatástól, képzéstől függő munkaerő-piaci pozíciói javuljanak. 8.2. A Helyi tanterv elkészítésénél figyelembe vett jogszabályok, dokumentumok és ajánlások: -

-

A 202/2007. (VII. 31.) Korm. rendelettel módosított A Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII.17.) Korm. rendelet A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (Nkt.) A többször módosított 1993. évi LXXIX. törvényt a közoktatásról szóló törvény 2011. évi CLXXXVII. törvény - a szakképzésről. A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról 106/2012. (VI. 1.) Korm. rendelete az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet módosításáról 40/2002. (V. 24.) OM rendelet az érettségi vizsga részletes követelményeiről, és annak módosításai a 10/2003. évi OM rendeletet a kerettantervek kiadásával, bevezetéséről és alkalmazásával Szakmai és vizsgakövetelmények OKJ szakképesítések központi programjai

Az óratervek készítésekor figyelembe vettük a közoktatási törvény 52.§ (3) és 52.§ (7), valamint a (11) bekezdésében meghatározott kötelező és nem kötelező időkereteket, a 72

A Lukács Sándor Mechatronikai és Gépészeti Szakképző Iskola és Kollégium Pedagógiai Programja kerettantervi rendeletben, valamint a NAT-ról szóló kormányrendelet 7.§-ban szabályozott tanulói terhelés felső határát, a 11/1994. (VI.8.) MKM rendeletet, a 100/1997. (VI.13.) érettségi vizsgaszabályzatot az emelt szintű érettségi tekintetében, ill. az OKJ központi programjait. Az óratervek feltüntetik a tantárgyak neveit, a kötelező és a nem kötelező tantárgyak osztályonkénti óraszámait, osztály/csoport bontásait, valamint az érettségivel, illetve a szakmai vizsgával kapcsolatos megjegyzéseket. Az óratervek kötelező óraszámai a megjelölt tantárgyakból középszintű érettségire történő felkészülést és felkészítést tesznek lehetővé. Az emeltszintű érettségire a nem kötelező órakeret nyújt többlet óraszámokat a megjelölt tantárgyakból. A szakmai előkészítő, szakmacsoportos alapozó oktatás tartalmát, követelményeit a tagintézmények határozzák meg a szakmai orientáció és a szakmacsoportos alapozó oktatás kerettantervi programjai, illetve ezek követelményeinek figyelembevételével. A kerettantervi rendelet és a szakképzési törvény lehetőséget ad a szakmacsoportos alapozó képzésben szerzett azonos tananyagtartalom beszámíthatóságára a további szakmai képzésben s így a szakképzés tényleges idejének rövidítésére. Azoknál a szakmai képzéseknél, amelyekben lehetőség van erre, az óraszámarányok kialakításánál meghatározó szempontként vettük figyelembe, hogy a szakmai előkészítő képzés egyéves időbeszámítást tegyen lehetővé a szakmai képzésnél. Az iskola tanterve tartalmazza azt, hogy a 9-12. évfolyamok szakmai tananyagelemei hogyan kapcsolódnak az új OKJ-ban előírt modulok tartalmi egységeihez. A törvényi változások miatti módosításokról, mind az óratervek, mind a tantárgyi programok vonatkozásában az iskola vezetősége dönt, a szakmai vezetők véleménye, javaslata alapján. 8.3. A képzések óratervei: 8.3.1. Szakközépiskola – kifutó rendszerben: A tanulók heti tanórái a következő részekből épülnek fel:  Kötött óraszám- a kerettanterv határozza meg  Választható órák- a helyi tanterv határozza meg az iskola helyi sajátosságait figyelembe véve  Szabadon tervezhető órák Szakközépiskola általános óraterve: Évfolyam/ óraszám/hét Kerettanterv által előírt órák száma óraszám Szabadon tervezhető órák száma Kötelező óraszám együtt Választható órák száma Összesen

73

9. 27,5 4 27,5 0 31,5

10. 27,5 4 27,5 0 31,5

11. 28 4 28 2 34

12. 28 4 28 2 34


A

Elektronika elektrotechnika

Tantárgy

Gépész

Közlekedés

A szakközépiskola 9. évfolyamának óraterve:

B

A

B

A

B

Osztályfőnöki 1 1 Magyar nyelv és irodalom 4 4 Történelem és társadalmi ismeretek 2 2 Társadalomismeret és etika Idegen nyelv I. 3 3 Idegen nyelv II. 3 3 Matematika 3 3 Ének-zene 1 1 Rajz és vizuális kultúra Fizika 2 2 Biológia 1 2 Kémia 1 1 Földünk és környezetünk 1 1 Informatika I. 1 1 Informatika II. 1 1 Testnevelés és sport 2 2 Szakmacsoportos alapozó oktatás Elmélet/Közlekedési ismeretek 3 3 Szakmacsoportos alapozó oktatás Gyakorlat/ Számítástechnika 2 2 Szakmacsoportos alapozó oktatás Gyakorlat/ Számítástechnika 2 2 Szakmacsoportos alapozó oktatásElmélet/Műszaki ábrázolás alapjai Szakmacsoportos alapozó oktatás Gyakorlat/Információ- és adatgyűjtési gyakorlat Szakmacsoportos alapozó oktatás Gyakorlat/Információ- és adatgyűjtési gyakorlat Szakmacsoportos alapozó oktatás Gyakorlat/Műszaki ábrázolás gyakorlat Szakmacsoportos alapozó oktatás Elmélet/Anyagismeret Szakmacsoportos alapozó oktatás Elmélet/Elektrotechnika Szakmacsoportos alapozó oktatás Gyakorlat/Anyagmegmunkálás Szakmacsoportos alapozó oktatás Gyakorlat/Anyagmegmunkálás Szakmacsoportos alapozó oktatás Gyakorlat/Villamos alapgyakorlatok Szakmacsoportos alapozó oktatás Gyakorlat/Villamos alapgyakorlatok Összes megtartandó óraszám: 33 34

1 4 2

1 4 2

1 4 2

1 4 2

3 3 3 1

3 3 3 1

3 3 3 1

3 3 3 1

2 1 1 1 1 1 2

2 2 1 1 1 1 2

2 1 1 1 1 1 2

2 2 1 1 1 1 2

2

2

2

2

2

2

1

1 1

1

1

1

1

1

1

1

2

2

2 41

2 42

Osztály összes óraszám:

34

35

27 28 27 31 27 28

74


Osztályfőnöki Magyar nyelv és irodalom Történelem és társadalmi ismeretek Társadalomismeret és etika Idegen nyelv I. Idegen nyelv II. Matematika Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Fizika Biológia Kémia Földünk és környezetünk Informatika I. Informatika II. Testnevelés és sport Szakmacsoportos alapozó oktatás Elmélet/Közlekedési ismeretek Szakmacsoportos alapozó oktatás Gyakorlat/Közlekedésinformatika és sztechn. Gyak. Szakmacsoportos alapozó oktatás Gyakorlat/Közlekedésinformatika és sztechn. Gyak. Szakmacsoportos alapozó oktatás Elmélet/Anyagismeret Szakmacsoportos alapozó oktatás Gyakorlat/Mérés, kéziforgácsolás … Szakmacsoportos alapozó oktatás Gyakorlat/Mérés, kéziforgácsolás … Szakmacsoportos alapozó oktatás Elmélet/Műszaki rajz Szakmacsoportos alapozó oktatás Elmélet/ Elektrotechnika Szakmacsoportos alapozó oktatás Gyakorlat/Alapgya-korlatok, alapmérések Szakmacsoportos alapozó oktatás Gyakorlat/Alapgya-korlatok, alapmérések Összes megtartandó óraszám: Osztály összes óraszám:

75


Tantárgy

Gépész

Közlekedés


A

B

A

B

A

B

1 4 2

1 4 2

1 4 2

1 4 2

1 4 2

1 4 2

3 3 3 1

3 3 3 1

3 3 3 1

3 3 3 1

3 3 3 1

3 3 3 1

2 2 1 2

2 2 1 2

2 2 1 2

2 2 1 2

2 2 1 2

2 2 1 2

2 2 2

2 2 2

2 2 2

2 2 2

2 2 2

2 2 2

3

3

2

2

2

2 2

2

3

3

3

3

1

1

1

1

3

3

37

37

3 38

3 38

38

38

30

30

30

30

30

30



Tantárgy

Gépész

Közlekedés


A

B

A

B

A

B

Osztályfőnöki

1

1

1

1

1

1

Magyar nyelv és irodalom

4

4

4

4

4

4

Történelem és társadalmi ismeretek

2

2

2

2

2

2

Társadalomismeret és etika Idegen nyelv I.

1

1

1

1

1

1

3

3

3

3

3

3

Idegen nyelv II.

3

3

3

3

3

3

Matematika

3

3

3

3

3

3

Rajz és vizuális kultúra

1

1

1

1

1

1

Fizika

2

2

2

2

2

2

Földünk és környezetünk Informatika I.

1

1

1

1

1

1

Informatika II.

1

1

1

1

1

1

Testnevelés és sport Szakmacsoportos alapozó oktatás Elmélet /Közlkedési földrajz

2

2

2

2

2

2

3

3

Szakmacsoportos alapozó oktatás Elmélet /Szakmai idegennyelv

3

3

Szakmacsoportos alapozó oktatás Elmélet/Általános jogi ismeretek

2

2

Szakmacsoportos alapozó oktatás Elmélet/Mechanika

2

2

Szakmacsoportos alapozó oktatás Elmélet/Anyag- és gyártásismeret

2

2

Szakmacsoportos alapozó oktatás Elmélet/Géprajz

2

2

Szakmacsoportos alapozó oktatás Gyakorlat/Gépészeti mérések

1

1

Szakmacsoportos alapozó oktatás Gyakorlat/Gépészeti mérések

1

1

Szakmacsoportos alapozó oktatás Gyakorlat/Géprajzi gyakorlat

1

1

Szakmacsoportos alapozó oktatás (elek-elektrotech) Elmélet/ Elektronika alapjai

3

3

Szakmacsoportos alapozó oktatás (elektro-elektrotech) Gyakorlat/Elektrotechnikai alapmérések

1

1

Szakmacsoportos alapozó oktatás (elek-elektrotech) Gyakorlat/Elektronikai alapmérések

1

1

Szakmacsoportos alapozó oktatás (elek-elektrotech) Gyakorlat/Elektronikai alapgyakorlat

3

3

Szakmacsoportos alapozó oktatás (elektro-elektrotech) Gyakorlat/Elektrotechnikai alapmérések

1

1


1

1

Ének-zene

Biológia Kémia


3

3

Összes megtartandó óraszám:

32

32

33

33

37

37


28

28

28

28

28

28

76



Tantárgy

Gépész

Közlekedés


12A

12C

12D

Osztályfőnöki

1

1

1

1

1

1

Magyar nyelv és irodalom

4

4

4

4

4

4

Történelem és társadalmi ismeretek

2

2

2

2

2

2

Társadalomismeret és etika Idegen nyelv I.

1

1

1

1

1

1

3

3

3

3

3

3

Idegen nyelv II.

3

3

3

3

3

3

Matematika

3

3

3

3

3

3

Rajz és vizuális kultúra

1

1

1

1

1

1

Fizika

2

2

2

2

2

2

Földünk és környezetünk Informatika I.

1

1

1

1

1

1

Informatika II.

1

1

1

1

1

1

Testnevelés és sport Szakmacsoportos alapozó oktatás Elmélet /Közlkedési földrajz

2

2

2

2

2

2

Szakmacsoportos alapozó oktatás (gépészet) Elmélet/Gépelemek

2

2

Szakmacsoportos alapozó oktatás (gépészet) Elmélet/Alkalmazott számítástechnika

2

2

Szakmacsoportos alapozó oktatás (gépészet) Elmélet/ Elektrotechnika

1

1

Szakmacsoportos alapozó oktatás (gépészet) Gyakorlat/Gépi forgácsolás

2

1

Szakmacsoportos alapozó oktatás (gépészet) Gyakorlat/Szerelési gyakorlat

1

2

Szakmacsoportos alapozó oktatás (elek-elektrotech) Elmélet/ Elektronika alapjai

3

3


2

2


3

3


2

2


3

3

Ének-zene

Biológia Kémia

3

3

Szakmacsoportos alapozó oktatás Elmélet /Szakmai idegennyelv

3

3

Szakmacsoportos alapozó oktatás Elmélet/Általános jogi ismeretek

2

2

Összes megtartandó óraszám:

32

32

32

32

37

37


28

28

28

28

28

28

77

A Lukács Sándor Mechatronikai és Gépészeti Szakképző Iskola és Kollégium Pedagógiai Programja 8.3.2. Felmenő rendszerben 2013 szeptemberétől a szakközépiskolai tagozat általános óraterve:

Óraterv szakközépiskola Tantárgyak

9. évf.

10. évf.

4 3 3

4 3 3

4 3 3

4 3 3

2

2

3

3

1 2 1

1

Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Etika Biológia – egészségtan Fizika Kémia Földrajz Művészetek* Informatika Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szakmai tárgyak órakerete, amelyből 1óra (szakmai irányú képzésre) szabadon tervezhető** Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret

2 2 2

11. évf. 12. évf.

2 2 1 1 1

1 5 1

5 1

5 1

5 1

6

7

8

11

4 35

4 36

4 35

4 35

8.3.3. A szakiskolai tagozaton bevezetett duális szakképzés általános óraterve: A közismereti és szakmai órák aránya Területek Közismeret Kötött órák Szabadon felhasználható órakeret Összesen Kötött órák Szakmai elmélet és Szabadon gyakorlat felhasználható órakeret Összesen Heti összes óraszám

9. évfolyam 17 óra



1 óra

-

1,5 óra

18 óra 14,5 óra

11 óra 23 óra

9,5 óra 23 óra

2,5 óra

2 óra

2,5 óra

17 óra 35 óra

25 óra 36 óra

25,5 óra 35 óra

78

A Lukács Sándor Mechatronikai és Gépészeti Szakképző Iskola és Kollégium Pedagógiai Programja A közismereti órák eloszlása Tantárgyak Magyar Kommunikáció Idegen nyelv Matematika Társadalomismeret Természetismeret Testnevelés* Osztályközösségépítő Program Szabad órakeret Összesen:

9. évfolyam

10. évfolyam

11. évfolyam

2 óra

1 óra

-

2 óra 2 óra 2 óra 3 óra 5 óra

2 óra 1 óra 1 óra 5 óra

2 óra 5 óra

1 óra

1 óra

1 óra

1 óra 18 óra

11 óra

1,5 óra 9,5 óra

* A szakiskola 11. évfolyamán a középfok számára készült testnevelés és sport kerettanterv 11-12. évfolyamának tartalmából lehet választani, a rendelkezésre álló óraszámoknak megfelelően. (Ez nem érvényes a három órásra tervezett testnevelés és sport kerettantervre, amely már csak három évfolyamra [9–11.] készült.)

8.2. A szabadon vagy kötelezően választható tanórai foglalkozások 8.2.1. A korrepetáló irodalomóra témakörei a szakközépiskola 9. évfolyamán Az ókor irodalmából Mítosz-mitológia Ismerkedés különböző népek mitológiájával, tanulói kiselőadások formájában. A Biblia Előzetes ismeretek összegyűjtése. Szó szerinti és metaforikus jelentések megkülönböztetése. Különböző teremtéstörténetek egybevetése. Gyűjtőmunka. Különféle műfajú, más-más művészeti ághoz tartozó művek összehasonlítása. Az ókori görög irodalom A görög kultúra, művészetek. A témához kapcsolódó szövegértési feladatok (Homérosz, a görög dráma és színház). Drámai szöveg önálló olvasása, egyéni, páros és csoportmunka, drámajáték. A vitakészség formálása. (Szophoklész: Antigoné) A római irodalom A görög hagyomány és a latin művészet kapcsolata. A római irodalom történelmi, szellemi, művészeti környezete. Szemléletmódok és életfelfogások összevetése vita formájában. A középkor irodalmából Művészettörténeti albumok, kódexek, nyelvemlékek, szövegemlékek, stílusok, műemlékek tanulmányozása. Gyűjtőmunka. A mai nyelvhasználattól eltérő, régi szövegek megértése. Közös olvasás és értelmezés megadott szempontok szerint, szómagyarázat. Zenehallgatás, filmrészletek, memoriter.

79

A Lukács Sándor Mechatronikai és Gépészeti Szakképző Iskola és Kollégium Pedagógiai Programja A reneszánsz irodalmából A reneszánsz viszonya az antikvitáshoz és a középkorhoz. Előzetes ismeretek mozgósítása, listakészítés, előfeltevések és kérdések megfogalmazása a kor irodalmával kapcsolatban. A felmerült kérdések tisztázása. Az itáliai reneszánsz Reneszánsz, humanizmus, reneszánsz műemlékek. A magyar reneszánsz Kiselőadások (Pl. Vitéz János könyvtára, Mátyás udvara, Corvina). Szövegalkotási gyakorlat: Török-világ Magyarországon. Más tantárgyból tanult ismeretek összekapcsolása. Szövegértés: Balassi Bálint verseiben régi szavak magyarázata. Versértelmezések. Poétikai jellemzők, reneszánsz vonások közös feltárása. Memoriter. Az angol reneszánsz Shakespeare, Globe Színház tanulói kiselőadás, előadói készség gyakorlása. A Globe Színház színpadainak illusztrációja. Középkori drámahagyományok, hármas tagolású színpad, a színház, színészet megítélése, a közönség. Véleményformálás, érvelés, vita. Színpad és jelmezterv készítése. Drámajáték. A barokk korszak irodalmából Más-más művészeti ágakhoz tartozó művek összehasonlítása, gyűjtőmunka, csoportmunka. Gyakorlat a köznyelvitől eltérő (régies, bonyolult mondatszerkezetű) szöveg megértésére. Szakaszos olvasás, poétikai-retorikai eszközök kiemelése, szerepük értelmezése. Gyűjtőmunka: a hatásos szónoki beszéd elemei, szövegalkotás: szónoklat. Az epikus művek jellemzőinek összefoglalása. Társalgási nyelv. A francia klasszicista dráma Az előismeretek, korismeret mozgósítása, műveltségbővítés, összehasonlítás. Moliere: Tartuffe. Empatikus gyakorlat: a szereplők a drámai szituációból következő gondolatainak megfogalmazása. Rendezői utasítás írása egy-egy jelenethez (színpadkép, díszlet, színpadi mozgás, jelmez, stb.). Az európai felvilágosodás irodalmából Stílusirányzatok egybevetése, fogalmak megbeszélése. Az angol próza. Tanulói kiselőadás, előadókészség. A francia próza. Voltaire: Candide vagy az optimizmus. A szereplők különböző nézeteinek feltárása, véleményformálás, kreatív írás. A német klasszika. Goethe: Faust. Középkori illusztrációk. Film.

80


8.2.2. Az előkészítő órák témakörei a szakközépiskola 10. évfolyamán magyar nyelv és irodalomból 1. A tanult művészettörténeti korok stílusjegyeinek felismerése irodalmi példák alapján 2. Poétikai ismeretek felidézése 3. Verselemzés gyakorlása: A magyarokhoz I. és II. 4. Szövegértés gyakorlása korábbi évek feladatlapjainak tanulmányozásával 5. Felkészülés az Országos Kompetenciamérésre 6. Esszéírás gyakorlása a tananyaghoz kapcsolódó témák segítségével 7. Verselemzés gyakorlása: A magyarokhoz I. és II. összehasonlítása, A Himnusz és a Szózat összehasonlítása, 8. Az összehasonlító elemzés tapasztalatainak összegzése 9. A szónoki stílus jellemzői és gyakorlata 10. Az érvelés gyakorlása aktuális közéleti téma alapján 11. Az érvelő fogalmazások megbeszélése, közös javítása, előadása 12. A novellaelemzés gyakorlása: Jókai Mór egy novellájának elemzése 13. Regényelemzés: Az arany ember műfaji és szerkezeti kérdései 8.2.3. Az előkészítő órák témakörei a szakközépiskola 12. évfolyamán magyar nyelv és irodalomból Cél: az érettségi vizsgára való felkészülés Témakörök: 1. Szövegértési feladatok közös gyakorlása a korábbi évek érettségi feladatai alapján, majd egy feladatlap önálló megoldása 2. A leíró nyelvtani ismeretek ismétlése 3. Helyesírási gyakorlás 4. A szövegalkotási feladatok formai követelményeinek áttekintése 5. Érvelési feladatok gyakorlása: az érvelő dolgozat felépítése, az érvek fajtái, önálló véleményformálás fejlesztése

81

A Lukács Sándor Mechatronikai és Gépészeti Szakképző Iskola és Kollégium Pedagógiai Programja 6. Összehasonlító verselemzés: a verselemzés szempontjai, szóképek, alakzatok felismerése, verstani alapismeretek felelevenítése, az összehasonlítás módszere 7. Novellaelemzés: a novellaelemzés szempontjai, novellatípusok, az epikai műfajok áttekintése, néhány konkrét mű elemzése a korábbi évek érettségi feladatai alapján 8. A négy év során tanult stílusok, szerzők és művek kronologikus áttekintése 9. A szóbeli témakörök megbeszélése, számonkérése

8.2.4. A fejlesztő foglalkozások óraterve magyar nyelv és irodalomból Szövegértés 1.

Szövegértés 2.

Stílusjegyek felismerése 3.

Stílusjegyek felismerése 4.

Poétikai ismeretek 5.

Poétikai ismeretek 6.

Verselemzés gyakorlása: A magyarokhoz I. 7.

Verselemzés gyakorlása: A magyarokhoz II. 8.

Szövegértés gyakorlása 9.

Szövegértés gyakorlása 10.

Összehasonlító verselemzés: A magyarokhoz I. és II. 11.

Összehasonlító verselemzés: A magyarokhoz I. és II. 12.

Felkészülés az Országos Kompetenciamérésre 13.

Felkészülés az Országos Kompetenciamérésre 14.

Szövegértés 15.

Szövegértés 16.

82

A Lukács Sándor Mechatronikai és Gépészeti Szakképző Iskola és Kollégium Pedagógiai Programja Esszéírás gyakorlása 17.

Esszéírás gyakorlása 18.

A tanult stílusirányzatok áttekintése 19.

A tanult stílusirányzatok áttekintése 20.

Verselemzés gyakorlása: A Himnusz és a Szózat összehasonlítása 21.

8.3.5. A szabadon tervezhető órakeret matematikából Ezeken az órákon a következő témakörök 1-1 órából kerülnek feldolgozásra: 9. szakközépiskola, matematika felzárkóztató témakörök  Kombinatorika, halmazok  Hatványozás egész kitevőkre  Nevezetes szorzatok  Függvények ábrázolása, jellemzése  A háromszögekről  Pitagorasz tétele  Egyenletek, egyenlőtlenségek, egyenletrendszerek  Egybevágósági transzformációk  Statisztika 10. szakközépiskola, matematika felzárkóztató témakörök  Négyzetgyökvonás  Számok n-edik gyöke  Másodfokú függvény  Másodfokú egyenletek, egyenlőtlenségek  Négyzetgyökös egyenletek  Középponti és kerületi szögek tétele  A hasonlósági transzformáció alkalmazásai  Hegyesszögek szögfüggvényei  Vektorok  Szögfüggvények 11. szakközépiskola, matematika felzárkóztató témakörök  Törtkitevőjű hatvány  Exponenciális függvény  Exponenciális egyenletek, egyenlőtlenségek, egyenletrendszerek  Logaritmusfüggvény  Logaritmikus egyenletek, egyenlőtlenségek, egyenletrendszerek  Skaláris szorzat, szinusztétel, koszinusztétel  Trigonometrikus összefüggések, egyenletek

83

A Lukács Sándor Mechatronikai és Gépészeti Szakképző Iskola és Kollégium Pedagógiai Programja      

Vektorok a koordináta-rendszerben Egyenes egyenlete Kör egyenlete Kombinatorika Gráfok Valószínűségszámítás

12. szakközépiskola, matematika felzárkóztató témakörök  Sorozatok  Területszámítás  Térgeometria – felszín és térfogatszámítás  Érettségi feladatok – gyakorló órák A 11. és 12. évfolyamon 1-1 órát az érettségi előkészítőkre használhatunk fel, melyeken a következő témakörök kerülnek ismétlésre: 11. évfolyam:  Halmazok  Algebra és számelmélet  Függvények  Első és másodfok egyenletek, egyenlőtlenségek, egyenletrendszerek  Síkgeometria,  alapfogalmak  egybevágóság,  hasonlóság  geometriai tételek  Gyökös kifejezések 12. évfolyam  Négyzetgyökös, n. gyökös kifejezések  Exponenciális, logaritmikus kifejezések, egyenletek  Koordináta geometria  Statisztika  Valószínűség számítás  Sorozatok  Térgeometria 8.3. A tankönyvválasztás elvei Az

oktatásban

alkalmazható

tankönyvek,

tanulmányi

segédletek

és

taneszközök

kiválasztásának elveit, figyelembe véve a tankönyv térítésmentes igénybevétele biztosításának kötelezettségét

A Pedagógiai Lexikonban a taneszköz fogalmának meghatározása a következő: "taneszköz, információhordozó, médium, oktatási eszköz, oktatási médium, oktatási segédeszköz,

84

A Lukács Sándor Mechatronikai és Gépészeti Szakképző Iskola és Kollégium Pedagógiai Programja szemléltető eszköz, tanszer, tanulási forrás: az oktatás folyamatában felhasználható, az oktatás céljainak elérését segítő tárgy vagy elektronikus úton előállítható képi vagy hanginformáció". Látható, hogy a taneszköz fogalmába különböző funkciójú, megjelenésű, felhasználhatóságú eszközök tartoznak bele.

A megfelelő taneszköz kiválasztása a tanítási folyamat tervezésének egyik alapvető fontosságú lépése. Egy adott tanulási szituáció esetén sok tényező figyelembe vételével és azok mérlegelésével kell döntenünk a legnagyobb hatékonyságot ígérő taneszköz kiválasztása mellett. A megfelelő taneszköz kiválasztásához szükséges és elengedhetetlen a választék ismerete. A Pedagógia Lexikonban található a taneszközök legelterjedtebb csoportosítása, amely:  fizikai megjelenésük,  az érzékszervi csatornákra gyakorolt hatásuk,  felhasználó és a szükséges technikai berendezések szempontjai szerint történik. A taneszköz kiválasztásának szempontjából mindenekelőtt azt kell tudnunk, hogy milyen eszközök állnak rendelkezésünkre; milyen hatást várhatunk el alkalmazásától és egyes esetekben az eszközök milyen kombinációja tartható eredményesnek, gazdaságosnak. 8.3.1. A taneszközök kiválasztásának szempontjai  Célkitűzés: A taneszköz kiválasztás első lépése a tanítási, oktatási célok és követelmények elemzése.  Tartalom: A tananyag tartalmához kapcsolódó vizsgálat a tantárgyak jellegéből adódóan rendkívül szerteágazó, tantárgy-specifikus.  Eredményesség: Az eredményes kommunikáció, oktatás szempontjából meg kell vizsgálni, hogy az adott tanítási célnak és tartalomnak milyen taneszközök felelnek meg.  Tanulók: Figyelembe kell venni a tanulók életkori és egyéb sajátosságaiból adódó korlátokat. Meg kell vizsgálni, hogy az adott taneszköz alkalmas-e a tanulók érdeklődésének felkeltésére, fenntartására, biztosítja-e a megfelelő motivációt.  A pedagógus személyi lehetőségei: Fontos szempont, hogy a tanár mennyire tudja kezelni az eszközt, mennyire tudja beépíteni a tananyag feldolgozásának menetébe, mennyire illik oktatási stílusába.

85


Gyakorlati tényezők: a taneszköz kiválasztás során foglalkozni kell azzal is, hogy az iskolák rendelkeznek-e azokkal az eszközökkel, amelyekre a bemutatást terveztük. Illetve megteremthetők-e az eszközhöz szükséges környezeti feltételek.



Szervezeti formák és módszerek: Eldöntendő, hogy a tananyag átadása egyéni tanulással, kiscsoportos, vagy nagycsoportos formában történik, továbbá milyen oktatási módszereket használunk: frontális oktatás, stb..



Gazdaságossági tényezők: Nem elhanyagolhatóak az adott eszköz alkalmazásának gazdasági tényezői sem. Azonos hatásfokú eszközök közül nem érdemes a költségesebbet használni.

Intézményünkben az alábbi módon valósítjuk meg a tankönyv és taneszköz ellátást. Az iskolai tankönyvellátás rendjét jogszabályok, továbbá Minőségirányítási Rendszerünk szabályozza. Nappali rendszerű szakiskolai és szakközépiskolai képzésben egyaránt a pedagógiai, a nevelő-oktató munka során csak olyan nyomtatott taneszközöket (tk., mf., térkép, stb.) használunk a tananyag feldolgozásához, amelyek az adott tanévre érvényes Közoktatási-és Szakképzési Tankönyvjegyzékben szerepelnek, amelyeket a művelődési és közoktatási miniszter tankönyvvé nyilvánított. A tankönyvválasztáshoz további segítséget nyújt a Tankönyvkiadók iskolánknak megküldött tájékoztató kiadványai, valamint a tankönyvbemutató rendezvények. A kiválasztásnál figyelembe vesszük a korábban használt tankönyvekkel kapcsolatos tapasztalatokat. Az iskolánk részére tankönyvtámogatás céljára szolgáló összeg huszonöt százalékát tankönyv, iskolánkban használt kötelező olvasmányok, ajánlott olvasmányok, továbbá ezek elektronikus adathordozón szereplő feldolgozásainak vásárlására fordítjuk. Az ily módon megvásárolt könyv, tankönyv, elektronikus adathordozón rögzített tananyag az iskolai könyvtár állományába kerül, ahonnan szabadon kölcsönözhető a könyvtárba beiratkozott tanulók részére A tankönyvellátás megszervezéséért az iskola igazgatóhelyettese a felelős, ő jelöli ki a kollégákat, akik az adott tanévben megszervezik az iskolai tankönyvterjesztést. A felelős feladata, hogy ellássa a tankönyvellátással kapcsolatos normatív kedvezményigényléssel kapcsolatos: - tájékoztatási - igényfelmérési - igény-összegyűjtési feladatokat.

86


Véleményezésre átadja a szakmai munkaközösségeknek, majd az így összeállított végleges anyagot továbbítja az igazgatónak. A rendelés véglegesítése előtt az igazgató kikéri a szülői munkaközösség és az iskolai diákönkormányzat véleményét. A véglegesítés a vélemények figyelembevételével történik. A Szülői Munkaközösség korlátozásokat állapíthat meg a szülőkre háruló kiadások tekintetében. A tankönyvrendelésnél figyelmet kell fordítani arra, hogy minden olyan tanulónak, aki jogosult a hatályos jogszabályok alapján az ingyenes tankönyvhasználatra legyen módja a könyvtárból a tankönyveket kikölcsönözni. Az iskolai tankönyvellátás keretében az alkalmazott tankönyveket az egész tanítási év során biztosítjuk. Az iskolai tankönyvrendelésnek biztosítani kell, hogy nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő minden olyan tanuló részére, aki  

   A

Tartósan beteg (szakorvos igazolja, MÁK igazolás) A szakértői bizottság szakértői véleménye alapján, mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési (súlyos tanulás, figyelem-vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd (szakértői, rehabilitációs bizottság igazolja) Három- vagy több kiskorú vagy eltartott gyereket nevelő családban él (családi pótlék igazolja= 48.000 Ft) Nagykorú és saját jogán családi pótlékra jogosult-teljesen árva (saját névre szóló családi pótlék igazolja) Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül (határozat igazolja)

tankönyvek

ingyenes

rendelkezésre

állásának

biztosítása

az

iskolától

történő

tankönyvkölcsönzés útján történik. A tankönyvek kiválasztása a következő szempontok alapján történik: A taneszköz feleljen meg a kerettantervnek és az iskola helyi tantervének. A tankönyvcsalád egy teljes képzési ciklust fogjon át, így a tananyag egymásra épül, betartható a fokozatosság, hangsúlyozottan jelenhet meg az életkori sajátosságok figyelembe vétele. A tanári munka és a választás segítésére igyekszünk a tankönyvek széles skáláját az iskolai könyvtár számára egy-egy példányban beszerezni. 

A nyomtatott taneszközön túl néhány tantárgynál egyéb eszközökre is szükség van (testnevelés, műszaki rajz. stb.)

87

A Lukács Sándor Mechatronikai és Gépészeti Szakképző Iskola és Kollégium Pedagógiai Programja  Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket, ruházati és egyéb felszereléseket a szakmai munkaközösségei határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján. Ezek azok a taneszközök, amelyek minden tanuló számára biztosíthatók és nélkülözhetetlenek.  A

taneszközök

kiválasztásánál

a

szakmai

munkaközösségek

a

következő

szempontokat veszik figyelembe: o A taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének o A tartalom, a feldolgozás módja megfeleljen a követelményeknek és a tanulók képességeinek, tanulható, érthető, legyen beszerezhető, jól használható, árban megfelelő.

Kollégáink

előnyben

részesítik

a

munkáltató

jellegű,

képességfejlesztő tankönyveket. A tankönyv segítse az önálló tanulás képességének fejlesztését. Lényegkiemelésre ösztönző

kérdések,

összefüggések

felismerését

segítő

vázlatok,

táblázatok,

gondolkodtató feladatok segítsék a képességfejlesztést. Vegye figyelembe a korosztály értelmi fejlődését, megismerőtevékenységének életkori jellemzőit, fejlődési, fejlesztési szükségleteit. A feladatrendszere nyújtson teret széles körű tanulói tevékenységre, kreatív megoldásokra. Feladatai legyenek változatosak tartalom, típus, nehézségi fok, funkció tekintetében. A tankönyv feladatrendszere fedje le az adott tantárgy tantervi anyagát. A tartalom legyen korrekt szaktárgyi szempontból, ne legyenek benne tárgyi tévedések, félreérthető, félreértelmezhető tartalmi elemek. Tartalmában legyen friss és korszerű, különösen a szakmai tankönyvek esetében. Szemléleti anyaga legyen igényes. Az ábrakészlet segítse a valóság megismerését, a feladatmegoldást, belső képteremtést.

 Törekedni

kell

arra,

hogy

a

munkaközösségek

azonos

iskolatípuson

(szakmacsoporton) belül az évfolyamon tanulók tantárgyanként ugyanazt a tankönyvet használják. Emellett a tanári szabadságot biztosítjuk, támogatjuk az egyéni kezdeményezéseket.  Az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat kell előnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatóak. A választott tankönyvcsaládot a képzési ciklus végéig alkalmazzák, menet közben ne változtassanak.

88

A Lukács Sándor Mechatronikai és Gépészeti Szakképző Iskola és Kollégium Pedagógiai Programja  Az anyagi lehetőségek figyelembe vétele mellett törekedni kell a kompetencia, különösen az alapkompetenciák fejlesztését szolgáló tankönyvcsalád bevezetésére a hagyományos tankönyvek fokozatos lecserélésével.  A hivatalos tankönyvjegyzéken megjelent tankönyvek nem minden esetben kompatibilisek

a

kompetenciafejlesztéssel.

A

tankönyvek

nagy

része

a

vizsgakövetelményekhez igazodik pl. a műszaki tankönyvek. A kompetencia alapú, azt fejlesztő tankönyvek a könyvtárban a pedagógusok rendelkezésre állnak. A pedagógusok fénymásolt tesztlapok, feladatlapok segítségével hidalják át a problémát.  Az iskola arra törekszik, hogy saját költségvetési keretéből, illetve más támogatásokból, pályázatokból egyre több nyomtatott taneszközt szerezzen be az iskolai könyvtár számára. A pedagógus munkáját segítő taneszközök az alábbi táblázatban szerepelnek: Háromdimenziós Tanári demonstrációs eszközök természeti tárgyak, gyűjtemények, preperátumok, munkatermékek, kísérleti eszközök, utánzatok, applikációs eszközök, taktilis (manuális) taneszközök, mérőeszközök, metszetek Tanulókísérleti eszközök manipulációs eszközök, kísérleti eszközök, logikai készletek, laboratóriumi készletek, modellek, applikációs eszközök, mérőeszközök Didaktikai eszközök

Nyomtatott Tanári segédletek tanári kézikönyvek, módszertani segédkönyvek, szakkönyvek, feladatgyűjtemények, folyóiratok, tantárgytesztek, bibliográfiák, taneszközjegyzékek, műsorjegyzékek, táblai szövegek és vázlatok faliképek falitérképek Tanulói segédletek tankönyvek, munkafüzetek, munkalapok, feladatlapok, nyomtatott programok, atlaszok, szótárak, szöveggyűjtemények, olvasókönyvek, növény- és állathatározók, tanulói feladatgyűjtemények, kötelező irodalom , folyóiratok, dolgozatfüzetek, füzet,

Oktatástechnikai Anyagok (információhordozók, audiovizuális anyagok, szoftver) auditív hanglemezek, hangszalagok, iskolarádió-adás, audio CD (optikai lemezek) vizuális átlátszatlan képek, diafilmek, keretezett diák, írásvetítő transzparensek, foto CD, síkmodellek, némafilmek audiovizuális hangosított diasorozat, hangosfilmek, iskolatelevízió-adás, videofelvételek, képlemezek, gépi programok, számítógépes oktatóprogramok, multimédia, CDROM, DVD, DVI

89

Eszközök (audiovizuális eszközök, segédeszközök, hardver) Lemezjátszó, magnetofon, rádiókészülékek, CDlejátszó, CD-I-lejátszó episzkóp, epidiaszkóp, diavetítő, dianéző, írásvetítő filmvetítők diavetítő+magnetofon, filmvetítő, televízió, képmagnetofon, képlemezjátszó, zárt láncú televízió, nyelvi laboratórium, oktatógép, számítógép, regisztráló eszközök, sokszorosító eszközök, multimédia PC, DVDlejátszó, DVIchipkártya, kivetítők (LCD-panel, projektor)

A Lukács Sándor Mechatronikai és Gépészeti Szakképző Iskola és Kollégium Pedagógiai Programja hangszer, sportszer mérő- és számolóeszközök

hálózati programok, internet

4. NAT elveinek megvalósítása Fejlesztési területek – nevelési célok A legfőbb emberi értékek, amelyeknek intézményesített nevelési és oktatási rendszerünkben fontos szerepet kell betölteniük: az egészség, a műveltség, az egyenlőség, a szabadság, a testvériség, a demokrácia, a társadalmi igazságosság, a társadalom sokszínűsége, a tolerancia stb. Pedagógia felfogásunkban tehát a nevelés és az oktatás nem választhatók el egymástól, az egyes kompetenciák nem állíthatók szembe egymással. Az oktatásnak a nevelés részének kell lennie, a nevelés azonban több az oktatásnál, az értelmi képességek kizárólagos fejlesztésénél. Az erkölcsi nevelés, a nemzeti öntudat kialakítása, a hazafias nevelés, állampolgárságra, demokráciára nevelés, az önismeret és a társas kultúra fejlesztése, a családi életre nevelés, a testi és lelki egészségre nevelés vagy éppen a gazdasági és pénzügyi nevelés, a médiatudatosságra nevelés mind-mind a nevelés szerves részét képezi. Erkölcsi nevelés Az erkölcsi nevelés célja a tanulók erkölcsi érzékének fejlesztése. Az erkölcsi-etikai nevelés alapja minden életkorban a példaadás. Minden pedagógus példakép, akár akarja, akár nem. Éppen ezért megfelelően tisztázni és láttatni kell, hogy a személyiség etikus viselkedésének kialakításához az ember életében mi a legnagyobb érték, mit tartunk jónak és rossznak. Törekszünk olyan készségek megalapozására és fejlesztésére, mint a kötelességtudat, a munka megbecsülése, a mértéktartás. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés Az erkölcsi nevelés folytatásaként tekinthetünk a hazaszeretet témakörére. Magyarország és a határon túli magyarlakta területek földrajza, természeti tájainak gazdagsága, gyönyörűsége elmélyíti, tudatossá teszi a hazaszeretetet. Történelem órákon törekszünk arra, hogy a diákok megértsék mit jelent a magyarság számára Árpád és Géza fejedelem, Szent István, Szent László, IV. Béla, Nagy Lajos, Hunyadi János, Corvin Mátyás, Kossuth, és Széchenyi, ezzel megalapozzuk az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismerését, megbecsülését. Ezt a cél szolgálják nemzeti ünnepeink alkalmával az iskolai ünnepélyek, melyeknek aktív résztvevői a diákok. Állampolgárságra, demokráciára nevelés Az iskola megteremti annak a lehetőségét, hogy a diákok megismerjék a főbb állampolgári jogokat és kötelezettségeket. A felelősség, az önálló cselekvés, a megbízhatóság, a kölcsönös elfogadás elsajátítását hatékonyan támogatják a tanulók tevékeny részvételére építő tanítás- és tanulásszervezési eljárások: diák-önkormányzati munka, civil szervezetek, önkéntesség, karitatív tevékenység. Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése A nevelés-oktatás folyamatában elő kell segítenünk a diákok kedvező szellemi fejlődését, készségeiknek optimális alakulását, tudásuknak és kompetenciáiknak kifejezésre jutását, s valamennyi tudásterület megfelelő kiművelését. Az egészség értékének tudatosítása, az egészségmegőrző szokások kialakítása védőnői osztályfőnöki órák, a vészhelyzetek és kockázati tényezők felismerése rendőrségi órák, a kritikai gondolkodás fejlesztése, a 90

A Lukács Sándor Mechatronikai és Gépészeti Szakképző Iskola és Kollégium Pedagógiai Programja helyzetfelmérésre és döntésre való képesség kimunkálása, a feszültség- és konfliktuskezelés megtanulása szociálpedagógus által tartott órák keretében történik. Családi életre nevelés Az iskolai nevelés igen fontos feladata a családi életre felkészítés. Osztályfőnöki órák keretében, rámutatunk a családi hagyományok tiszteletére, az ünnepek megtartásának fontosságára. Hangsúlyozzuk az egymás iránti megbecsülés, a szülőkhöz, a testvérekhez, az idősebb családtagokhoz való alkalmazkodás értékeit, jelentőségét. A szexuális felvilágosítás során meg kell vitatni a gyermekvállalás feltételeit, a megfelelő biológiai, pszichológiai és társadalmi érettséget is. Egyre több a problémás családi hátérrel rendelkező tanuló. A magukkal hozott szociokulturális hátrányokat az iskolának kell kompenzálnia az érzelmi és szociális kompetenciák fejlesztésével törekedve az esélyegyenlőség megteremtésére, biztosítására. A testi és lelki egészségre nevelés Az egészséges életmódra nevelés kiemelt szerepet játszik az egész iskolai életben, az összes tantárgyban, de azoknak kell nagyobb szerepet vállalniuk, amelyek a téma ismereteivel foglalkoznak: biológia, kémia, fizika, testnevelés és az osztályfőnöki órák. Az iskolai egészséges életmódra nevelésben kölcsönhatásban kell érvényesülnie a mozgás-, és táplálkozás kultúrának a tisztálkodási szokásoknak. A fő hangsúly a prevención, megelőzésen és az egészséget megőrző szokások kialakításán van. A tanulóknak fel kell ismerniük, hogy mi az, ami az egészségre káros, ami a testi-lelki épséget veszélyezteti: az alkoholfogyasztás, a dohányzás, a kábítószer fogyasztás, a szexuális szabadosság és ezek reklámjai. A testnevelés órák célja az egészséges testi-lelki fejlődés biztosítása, a rendszeres mozgás iránti igény felkeltése, a személyiségvonások: bátorság, kitartás, akaraterő, csapatszellem mellett a mozgáskészség-, és kultúra fejlesztése, tökéletesítése. A magasabb szintű sportági versenyek (helyi, körzeti, megyei, területi, diákolimpiák) a becsületes helytállásra, a tiszta küzdelemre kell, hogy ösztönözzenek. Az iskolája, csapata színeiben induló tanuló érezze kötelességének a lehető legjobb eredmény elérését. A testnevelés tanórán kívüli lehetőségei (tömegsport, szakkör, egyesületi munka, táborozások, kirándulások) meghatározó szerepűek az iskolai élet színessé, változatossá, élményszerűvé tételében. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség Egyénileg, vagy közösséggel csoportosan végzett karitatív tevékenység, a diákok körében alkalmazott érzékenyítő tréningek (részvétel esélyegyenlőségi rendezvényeken) biztosíthatják annak átélését, hogy milyen érzés lehet szegénynek, fogyatékosnak, kiszolgáltatottnak lenni. Természetesen mindebben az inkluzív szemléletű, nagy empátiával és hozzáértéssel bíró pedagógusoknak kiemelkedő szerepük van! Fenntarthatóság, környezettudatosság A környezettudatosságra nevelés célja olyan tudatformálás, mely megtanítja a gyermekeket a környezettel való tudatos együttélésre, a környezetbarát életvitelre Az iskolának, tárgyikörnyezeti megjelenésével, a diákokhoz való viszonyulásaival egyfajta esztétikai értéket is kell sugároznia. Tanítványaink teljes személyiségére kell hatnunk, elsősorban a diákok személyes aktivitására, tevékenységére kell építeni, a pedagógusok és közvetlen környezetük példamutatására alapozva. A környezeti nevelés tárgyközi jellegű, nem lehet egy tantárgy feladata, minden

91

A Lukács Sándor Mechatronikai és Gépészeti Szakképző Iskola és Kollégium Pedagógiai Programja műveltségi területet át kell hatnia, sőt be kell épülnie az iskolai, sőt iskolán kívüli nevelés és oktatás minden részletébe, Pályaorientáció Az iskolának átfogó képet kell nyújtania a munka világáról. Ennek érdekében olyan feltételeket, tevékenységeket kell biztosítania, amelyek révén a diákok kipróbálhatják képességeiket, elmélyülhetnek az érdeklődésüknek megfelelő területeken, valamint képessé válnak arra, hogy ehhez megtegyék a szükséges erőfeszítéseket. A pályaorientációnak elő kell segíteni a tanulók pálya- és szakmaválasztási érettségének kialakulását annak érdekében, hogy képesek legyenek megfelelni a választott pálya vagy szakma követelményeinek és elvárásainak. Az iskola kiemelt feladata, hogy felkészítse tanulóit e felelős döntésre és az életükben adódó, szükségessé válható pályamódosításra. Gazdasági és pénzügyi nevelés A gazdasági és pénzügyi nevelés célja, hogy a pénzügyi és gazdasági ismereteket az általuk legkönnyebben elérhető csatornákon keresztül juttassa el a tanulókhoz, fiatalokhoz, amelynek eredményeként tudatos és eredményes pénzügyi és gazdasági szemléletmód alakulhat ki náluk. Ezáltal az alapvető információk birtokában a felnőtt élethez szükséges – életkoruknak megfelelő döntésképességgel, jövőtudatosan hagyják el az iskolát. Rendelkezzenek megfelelő ismeretekkel a világgazdaság, a nemzetgazdaság, a vállalkozások és a háztartások életét meghatározó gazdasági-pénzügyi intézményekről és folyamatokról. Ugyanakkor lássák azt is világosan, hogy az anyagi javak mértéktelen hajszolása milyen következményekkel járhat. Médiatudatosságra nevelés A média mindennapjaink nélkülözhetetlen elemévé vált: szórakozásunk, szabadidőnk, munkánk, információszerzésünk, és a világgal való kapcsolatunk sem képzelhető el nélküle. Ma már a mozgó kép, az internet, a multimédiás eszközök legalább olyan fontos szerepet játszanak a tanulók kulturális és szellemi fejlődésében, mint a nyomtatott tartalmak, azaz a könyvek, az újságok és a magazinok. Meg kell tanulniuk szükségleteiknek megfelelően szelektálni az információkat, értékelve azok pontosságát, elfogulatlanságát és megbízhatóságát. A huszonegyedik század gyermekeit nem csak a könyvek, hanem a média világában való eligazodásra is meg kell tanítani. A többi, hagyományosan elvárt képesség fejlesztésén túl különösen fontos, hogy a diákok elsajátítsák a kritikus értékelés képességét: azaz tudják értékelni az egyes források információs értékét, és legyenek képesek megítélni, mik az egyes médiatartalmak erősségei és gyengéi, melyiktől mit várhatnak. A tanulás tanítása A tanulás tanítása az iskola alapvető feladata. Minden pedagógus teendője, hogy felkeltse az érdeklődést az iránt, amit tanít, és útbaigazítást adjon a tananyag elsajátításával, szerkezetével, hozzáférésével kapcsolatban. Olyan tudást kell kialakítani, amelyet a tanulók új helyzetekben is képesek alkalmazni, a változatok sokoldalú áttekintésével és értékelésével. 8.5. A mindennapos testnevelés A magyar népesség egészségi állapota fokozatosan romlik. Az urbanizáció felgyorsulása, a technika fejlődése, a minél magasabb életszínvonalra való törekvés fokozatosan a kevésbé mozgásos életforma kialakulásához vezet. Ez a romló egészségi állapot előbb-utóbb az aktuális társadalmi és gazdasági célkitűzések megvalósítását is veszélyeztetik. Mivel az

92

A Lukács Sándor Mechatronikai és Gépészeti Szakképző Iskola és Kollégium Pedagógiai Programja egészség nem egy statikus állapot, hanem állandó változásban van, az iskolai testnevelés és sport egészségmegőrző szerepének egyre inkább előtérbe kell kerülnie. A testnevelés és sport speciális ismereteivel és értékrendjével valamint funkciójával egyenértékű más műveltségterületekkel. Felkészít az élet-és munkanehézségek elviselésére, szolidaritásra és toleranciára nevel, megismertet a fair-play szellemével. A testnevelés egészségvédelemmel kapcsolatos feladatai:  a testi fejlődés-érés támogatása  a higiéniai szokások kialakítása  az ellenálló képesség és az edzettség fejlesztése  az ortopédiai elváltozások megelőzése, ellensúlyozása A mozgáskultúra fejlesztésének célja az alapvető mozgáskészségek kialakítása, fejlesztése, az úszókészség elsajátítása a koordinációs - és kondícionális képességek életkorhoz és egyéni adottságokhoz alakított fejlesztése. A sport alapvető szerepet kap a személyiségfejlesztésben is. A félelem leküzdése, a szabályok betartása, a fegyelmezettség, az összpontosítás, az empátia növelése, a kudarc tűrése mind formálják a személyiséget. Intézményünkben a különböző szakmák elsajátításában, a speciális körülmények között zajló munkavégzésben különösen fontos szerepet kapnak a munkaártalmakat megelőző, ellensúlyozó gyakorlatok is. Fejlesztési követelmények, hogy a tanulók alkalmazás szintjén ismerjék a mozgásnak és a sportolásnak az egészséges fejlődésben betöltött szerepét. Fontos, hogy igényeljék a testi nevelést, a sportot, a mozgásos játékokat. Ellenállóvá kell válniuk a terhelésekkel, a megbetegedésekkel szemben. A 2011. évi CXC. Törvény a nemzeti köznevelésről 27. 80. és 97. paragrafusa, és a 20/2012 / VIII. 31. /EMMI rendelet 141. paragrafusa rendelkezik az intézményekben kötelezően bevezetendő mindennapos testneveléssel kapcsolatos tudnivalókról. A törvény rendelkezései a következőket mondják ki: - A mindennapos testnevelést azokon a napokon, amikor közismereti oktatás folyik, testnevelés óra megtartásával kell biztosítani. /20/2012.VIII.31./ EMMI rendelet 141.&/1/ - Amennyiben heti legfeljebb két testnevelés órát az iskolai sportkörben vagy az iskolában működő diáksport-egyesületben történő sportolással biztosít az iskola, akkor az iskolai sportkör és az iskolában működő diáksport-egyesület a feladatának ellátása kapcsán tagdíjat, egyesületi tagdíjat nem szedhet. /20/2012.VIII.31./ EMMI rendelet 141.&/2/ Nemzeti köznevelésről szóló törvény: Az iskola a nappali rendszerű iskolai oktatásban azon osztályokban, ahol közismereti oktatás is folyik, megszervezi a mindennapos testnevelést heti öt testnevelés óra keretében, amelyből legfeljebb heti 2 óra kiváltható: - a kerettanterv testnevelés tantárgyra vonatkozó rendelkezéseiben meghatározott oktatásszervezési formákkal, műveltségterületi oktatással - iskolai sportkörben való sportolással - versenyszerűen sporttevékenységet folytató igazolt, egyesületi tagsággal rendelkező vagy amatőr sportolói sportszerződés alapján a sportoló tanuló kérelme alapján a tanévre érvényes versenyengedély és a sportszervezet keretei között szervezett edzéssel Az iskolai sportkörben illetve sportegyesületben történő sportolással való kiváltást nem engedélyezzük. - Az iskola a kötelező tanórai foglalkozások keretében gondoskodik a könnyített testnevelés szervezéséről. /27.&/12./ A könnyített testnevelést szintén heti öt kötelező tanóra keretében valósítjuk meg. A foglalkozások vezetését gyógytestnevelés végzettséggel rendelkező szakember is irányíthatja.

93

A Lukács Sándor Mechatronikai és Gépészeti Szakképző Iskola és Kollégium Pedagógiai Programja A törvényi előírások szerint intézményünk a következőképpen jár el: - a 9. évfolyam valamennyi osztályában heti 3 testnevelés órát iktat be. A többi évfolyamban a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény szerinti rendszerben szervezi meg - A mindennapos mozgás biztosítására diáksportköri vagy diáksport-egyesületi szinten délutáni sportfoglalkozásokat szervezünk. A kondicionáló terem, a szakosztályok az általuk kialakított edzésrend szerint várják a tanulóifjúságot. Az alapfokú városi versenyeken, diákolimpiai versenyeken az intézmény képviselteti magát Különböző sportágak képviselői az intézményen belüli versenyeket szervezhetnek. - Minden tanulmányi év tavaszán kötelező felmérésen vesz részt az intézmény minden tanulója - Összevont testnevelés órák keretében lehetőséget igyekszünk kínálni úszásoktatásra. Ez Győr város önkormányzatának döntésén múlik. Alkalmanként a városi műjégpályán, amennyiben vállalják a tanulók, korcsolyafoglalkozásokat tartunk. - Iskolánkban szakképzett gyógytestnevelő foglalkozik az arra rászoruló, szakorvos által szűrt tanulókkal gyógytestnevelés óra keretén belül. - Könnyített testnevelés órán azok a tanulók vehetnek részt, akiknek fizikai állapota hosszabb betegség miatt leromlott, illetve kismértékű mozgásszervi vagy belgyógyászati elváltozás alatt állnak szintén szakorvos javaslata alapján. 8.5.1. Gyógytestnevelés az iskolánkban „A gyógytestnevelés az a tudományág, amely a testnevelés módszereinek felhasználásával betegségek megelőzésére és gyógyítására alkalmas.” (Dr. Nemessuri Mihály sportorvos professzor) A gyógytestnevelés azokkal a tanulókkal foglalkozik, akiknek egészségi állapotuk (vagy veleszületett, vagy szerzett betegségük miatt) károsodott, de állapotuk annyira nem súlyos, hogy a rendszeres iskolai oktatásukat akadályozná. A gyógytestnevelés részterületei: A betegségek típusa szerint két csoportra oszlik: 1. mozgásszervi elváltozásokra 2. belgyógyászat körébe tartozó betegségekre.

A gyógytestnevelés önálló tantárgy, amelyben betegségtípusok szerinti differenciált képességfejlesztés folyik meghatározott tanterv szerint. Célja a mozgásszervi deformitásokkal és belgyógyászati problémákkal küszködő tanulók panaszainak csökkentése, az egészség helyreállítása, valamint a testi képességek fejlesztése és a sportolási igény kielégítése. Szervezeti háttere: A Közoktatásról szóló, többször módosított 1993. évi LXXIX.(79) törvény 52. paragrafus heti három órában szabja meg a pedagógiai szakszolgálatok közé sorolt gyógytestnevelést. Ez annyit jelent, hogy az iskola feladata a gyógytestnevelésre szorulók ellátása és az

94

A Lukács Sándor Mechatronikai és Gépészeti Szakképző Iskola és Kollégium Pedagógiai Programja iskolafenntartó gondoskodik ennek megvalósulásáról. A gyógytestnevelés mindig az iskolai keretek közt kap helyet. Testnevelési kategóriák A közoktatás intézmények tanulói minden év május 15-ig kötelezően szűrővizsgálaton vesznek részt. Az orvos a szűrővizsgálat után a tanulókat egészségi állapotuk szerint különböző testnevelési kategóriákba osztja be. N kategória: normál testnevelés órán vesz részt I. kategória: könnyített testnevelés Könnyített testnevelés a testnevelés egyik területe, a testnevelő tanár tanórai keretben, az egyéni bánásmód elve szerint, orvosi javaslatra old meg. Átmeneti egészségromlás miatt az orvos (nem feltétlenül szakorvos) a gyermek gyógyulása idejére a tanórai terhelés bizonyos formái és/vagy mennyisége alól felmentésre javasolja. II/a alkategória: egyidejű iskolai és gyógytestnevelési foglalkozás Az iskolai testnevelés órán és a gyógytestnevelési foglalkozáson is részt vesznek. Ezeknek a tanulóknak nem súlyos a diagnózisuk, de szükségük van a gyógytestnevelő tanár által vezetett rehabilitációs gyakorlatokra. Emellett részt vehetnek az iskolai testnevelés órákon is, a szakorvos és gyógytestnevelő tanár által meghatározott bizonyos gyakorlatok alóli felmentéssel II/b alkategória: gyógytestnevelés Ezek a tanulók súlyosabb elváltozásban szenvednek és kizárólag a szakos tanárok által vezetett foglalkozásokon vehetnek részt. Osztályzatot csak a gyógytestnevelésen kapnak. Az iskolai testnevelés órán nem vesznek részt, nekik külön órakeretben kell megszervezni a foglalkozást 8-16 fős csoportokban figyelembe véve korát, nemét, betegségtípusát. (8 fő belgyógyászati – 16 fő ortopédia csoportnál.) A gyógytestnevelésre utalt tanulók nem kötelesek a testnevelés órán tartózkodni, ha az óra a tanítási idő első vagy utolsó órájára esik. A testnevelés órák alatt a tartózkodási helyüket az intézmény vezetője jelöli ki. II/c alkategória: 1-3 fős kiscsoportos foglalkoztatás A tanulók állapota, optimális terhelhetősége indokolja a gondosabb odafigyelést. III. kategória: testnevelés alól ideiglenesen vagy állandóan felmentettek (gyógytorna) A külön órakeretben szervezett könnyített, illetve gyógytestnevelési tanítási órák száma nem lehet kevesebb, mint az azonos évfolyamra járó tanulók kötelező testnevelési óráinak száma. 8.6. Választható tantárgyak, foglalkozások, pedagógusválasztás szabályai Iskolánkban a kötelező tanórák mellett szakközépiskolai képzésben tanórán kívüli foglalkozásokat is biztosítunk. Ide sorolható az érettségi előkészítő, amit a 11. és 12. évfolyamosok (kötelezően) választanak az alábbiak szerint. A 10. évfolyam végén (május-június) az osztályfőnök ismerteti az osztályával a következő évi tervezett érettségi előkészítők tantárgyainak listáját és az ezt tartó tervezett 95

A Lukács Sándor Mechatronikai és Gépészeti Szakképző Iskola és Kollégium Pedagógiai Programja pedagógusok nevét. A tanulók ezután a szaktanárokkal konzultálva, átgondolják a döntésüket, majd még ebben a tanévben (kötelezően) kettő tantárgyat választanak, ezzel vállalva azt, hogy a következő tanévben - 11. évfolyamon - ezeken az órákon részt vesznek. Ennek felméréséről, összeírásáról az osztályfőnök gondoskodik, majd összesítve leadja az igazgatónak. Az érettségi előkészítők csoportlétszáma minimum 10 fő. A foglalkozásokat az órarendi órákon kívül kell megszervezni (0., 6., 7. vagy 8. órákban). Az érettségi előkészítőkön való részvétel elmulasztását a tanulóknak igazolniuk kell. Teljesítményükért pedig külön érdemjegyet kapnak, ami szerepel a félévi és az év végi bizonyítványukban is. Azokra a tanulókra, akik nem látogatják rendszeresen a foglalkozásokat, ugyanaz a beszámolási kötelezettség érvényes, amely az egyéb tantárgyak esetében előírt. Az érettségi előkészítőről csak alapos indokkal lehet kimaradni, ezt az iskola igazgatójánál kell kérvényeznie a szülőnek, s azt az igazgató hagyja jóvá. Alapos indoknak minősül, ha a tanuló a kiválasztott helyett másik tantárgyból kíván érettségi előkészítő foglalkozásra járni. Ilyen váltásra egyszer nyílik lehetőség. A pedagógus a tanulók hiányzását, a tanóra számát, az óra menetét, külön naplóban vagy az osztálynaplóban rögzíti. 8.7. A középszintű érettségi témakörei Az érettségi vizsga általános követelményei meghatározzák az érettségi vizsgatárgyak céljait, a követelményterületeket, témaköröket és a tanulók különböző követelményterületeken bizonyítandó képességét, tudását. A tantárgyi vizsgakövetelmények igazodnak a NAT és a kerettantervek fejlesztési követelményeihez. Az intézményünkben a kötelező érettségi tantárgyakon túl az alábbi tantárgyakból tehetnek érettségi vizsgát a 12. szakközépiskolai évfolyamot sikeresen befejező diákjaink:  Biológia  Fizika  Földrajz  Kémia  Informatika  Testnevelés  Elektronikai alapismeretek  Gépészeti alapismeretetek  Közlekedési alapismeretek A középszintű szóbeli érettségi témaköreit az 1. számú Melléklet tartalmazza. A felkészülést a tanuló jelentkezése alapján a 11-12. évfolyamon a választható óra keretében heti 2 órában biztosítjuk. A középszintű vizsgakövetelmények az oktatási miniszter által kiadott kerettanterveken alapulnak, és a középiskolai tanulmányok végére elérendő általános műveltség elsajátításának a követelményeit foglalják magukba. Felmenő rendszerben a 2013 szeptemberétől a középiskolai tanulmányaikat kezdő diákok választható érettségi vizsgatárgya a szakközépiskola ágazatának megfelelő szakmai vizsgatárgy. A vizsga szintje Középszint Emelt szint

A tantárgy neve

Kötelező

Magyar nyelv és

írásbeli 96

szóbeli

írásbeli

szóbeli


tantárgyak

Választható tantárgyak

irodalom Történelem Matematika Élő idegen nyelv (Angol nyelv, német nyelv) Fizika Biológia Kémia Földrajz Informatika Testnevelés Elektronikai alapismeretek Gépészeti alapismeretek Közlekedési alapismeretek

írásbeli írásbeli

szóbeli -

írásbeli írásbeli

szóbeli szóbeli

írásbeli

szóbeli

írásbeli

szóbeli

írásbeli írásbeli írásbeli írásbeli gyakorlati gyakorlati

szóbeli szóbeli szóbeli szóbeli szóbeli szóbeli

írásbeli írásbeli írásbeli írásbeli gyakorlati gyakorlati

írásbeli

szóbeli

írásbeli

szóbeli

írásbeli

szóbeli

írásbeli

szóbeli

írásbeli

szóbeli

írásbeli

szóbeli

szóbeli szóbeli szóbeli szóbeli szóbeli szóbeli

8.9. A csoportbontás elvei Csoportbontásra iskolánkban az  idegen nyelvi,  informatika  és szakmai órákon van lehetőség, illetve szükség. Csoportbontás kialakításának szempontjai: - A termek befogadóképessége - Közel azonos képességű diákok kerüljenek egy csoportba a differenciálás és a hatékonyabb tananyag elsajátítás miatt. - Azonos szakmai érdeklődés - Mélyebb szakmai ismeretek hatékonyabb elsajátítása. Ha az órarendi szükségszerűségek úgy kívánják, kettő vagy több osztály tanulóiból hozunk létre csoportokat. Az alapképzést kiegészítő nem tanórai, választható foglalkozásokra (érettségi előkészítő) a besorolás jelentkezés alapján történik. 8.10. A településen élő nemzetiségek A nemzetiségek jelenléte iskolánkban Iskolánkba a cigány kisebbséghez tartozó tanulók járnak, bár a korábbi években volt örmény nemzetiségű is. Számottevően nem érzékelhető a cigányon kívüli nemzetiségek jelenléte. A cigány tanulók többsége szakképző évfolyamra jár, de a szakközépiskolai osztályokban is előfordul egy-egy. Jelenlétük többnyire nem okoz feszültséget a tanulók között, néhány ritka esettől eltekintve. A meglévő feszültségforrásokat is ki lehetne küszöbölni a nemzetiségek kultúrájának megismertetésével a nem nemzetiséghez tartozó diákokkal. Célkitűzéseink

97

A Lukács Sándor Mechatronikai és Gépészeti Szakképző Iskola és Kollégium Pedagógiai Programja           

a tanulókkal megismertetni a Győrben élő nemzetiségeket, eredetüket, hagyományaikat, szellemi és anyagi kultúrájukat; jelentőségüket a település életében reális nemzetkép és kisebbségi kép kialakítása megismertetni a tanulókkal az általános emberi, az állampolgári és a kisebbségi jogokat a nemzetiségekkel kapcsolatos előítéletek és jogsértések feltárása, azok veszélyei és kiküszöbölésük, megelőzésük lehetőségei tanulóink ismerjék fel azt, hogy a kisebbségek sokszínűségükkel hatást gyakorolnak a befogadó nemzetre felhívni a figyelmet a nyelvi és kulturális sokszínűség előnyeire, más kultúrák megbecsülésére az Európai Unió irányelveinek megfelelően a fiatalok igazodjanak el a mai kisebbségi lét megjelenési formáiban foglalkozzanak a kisebbségi politikával, külön hangsúlyt fektetve a saját településükre ismerjék meg a kisebbségi szervezeteket, testületeket ösztönözzük a tanulókat arra, hogy legyenek képesek a magyarországi kisebbségek helyzetét európai dimenzióban elhelyezni párhuzamot vonni a magyar kisebbségi lét (környező országokban) és a magyarországi kisebbségek helyzete között

Feladataink, a gyakorlati megvalósítás területei     

      

tanmeneteinkbe beilleszteni a nemzetiségi kötődésű, az adott tantárgynak megfelelő ismereteket tanórákon lehetőséget adni a nemzetiséghez tartozó diákok számára kultúrájuk bemutatására nemzetiségi jogokkal kapcsolatos előadás megszervezése (együttműködés a győri egyetem jogi karával) történelem órákon a nemzetiségek eredetével, magyarországi megjelenésükkel, életmódjukkal kapcsolatos ismeretek átadása irodalom órákon megismertetni a diákokkal a nemzetiségi irodalmat, felkelteni az érdeklődésüket az ilyen témájú vagy nemzetiségi szerzőktől származó irodalmi művek iránt művészeti órákon a kisebbségi művészek képzőművészeti alkotásainak, zenéjének, táncának, filmművészetének bemutatása osztályfőnöki órákon a kisebbségi jogokról, a mindennapjaikról, népi kultúrájukról beszélgetni a nemzetiségi származású tanulókat ösztönözni, hogy kiselőadásokkal segítsék a nemzetiségek megismertetését, elfogadását nyelvi órákon (német) megismerkedni a német nyelvi örökséggel, a német és osztrák kultúrával testvériskolai kapcsolaton keresztül (Duisburg) ápolni a német kulturális kapcsolatokat a könyvtári állományt gyarapítani nemzetiségi nyelvű kötetekkel, folyóiratokkal a város nemzetiségi rendezvényeinek figyelemmel kísérése, azokon való részvétel

8.11. A tanulók fizika állapotának mérése A 2011.évi CXC. Törvény a nemzeti köznevelésről valamint a 20/2012 /VIII. 31./ EMMI rendelet szabályozza és előírja a tanulók fizikai állapotának mérését tanévenként legalább egy alkalommal. A tanulók fizikai állapotának mérése több szempontból is fontos:

98

A Lukács Sándor Mechatronikai és Gépészeti Szakképző Iskola és Kollégium Pedagógiai Programja - tájékoztatást ad a testnevelőknek z elvégzett munka eredményéről - felfedi az egészség, a terhelés szempontjából lényegesebb kondicionálási képességek területén mutatkozó hiányosságokat. - lehetővé teszi azok felszámolását. - lehetőséget biztosít a tanulóknak arra, hogy saját fejlődésüket nyomon követhessék - ösztönzőleg hat egy egészséges rivalizálásra - biztosítja a fizikai állapottal való szembesülést, a megadott követelményekhez való viszonyulást - az egyén fizikai állapotában bekövetkezett változás értelmezése pszichikai hatása miatt nagymértékben fejleszti az akaratot, a fegyelmet, az önfegyelmet, az önismeretet és az önbecsülést. A mérést az iskola testnevelés tantárgyat tanító pedagógusa végzi. A mérési eredményeket rögzíteni kell tanulóként, osztályonként és évfolyamonként. A pedagógusok kiértékelik és elemzik az eredményeket, majd meghatározzák a tanulók fizikai fejlődése szempontjából szükséges intézkedéseket. Intézményünk testnevelés szakmai munkaközössége döntése alapján a dr. Fehérné dr. Mérey Ildikó által kifejlesztett „ Mini” Hungarofitt tesztet alkalmazzuk. Amennyiben korszerűbb, objektívebb eredményeket mutató tesztet fejlesztenek ki, a szakmai munkaközösség a váltás jogát fenntartja. A teszt az aerob kapacitás és az általános testi erő mérésére összeállított motorikus próbákban elért teljesítményt méri és értékeli. A módszer megbízható, egyszerű és objektív, ezt terheléses műszeres vizsgálatok támasztják alá. A motoros képességek mérését nevelési eszköznek tekinthetjük, mert lehetővé teszi a tanulók fejlődése során az alapvető fizikai tulajdonságok mérését. A felmérés anyaga, a tesztfeladatok, figyelembe veszik az intézmény tárgyi- és létesítmény feltételeit. A kiválasztott motoros teszt-együttes megfelel az alábbi kritériumoknak: - a tesztek végzése semmilyen egészség károsító hatást ne váltson ki. - elsősorban az egészségben meghatározó szerepet játszó összetevőket mérje - képet adjon az izmok erejéről - mérje az erőállóképességet - mérje a gyorsaságot - legyenek egyszerűen végrehajthatók a feladatok - minimális legyen az eszközigény

A testnevelő tanár által elvégzendő feladatok: 1. Egységes minőség-ellenőrzés, mely a fizikai állapot minősítéséhez szükséges motorikus próbákban elért teljesítmény megmérésében, és a mért eredmények pontértékei alapján a minősítés és az értékelés elvégzésében nyilvánul meg. 2. Egységes minőségbiztosítás, mely a leglényegesebb kondicionális képességek területén mutatkozó esetleges hiányosságok feltárásában mutatkozik meg. Képesség szerinti differenciált terheléssel törekedni kell ezen hiányosságok megszüntetésére, a különbözőségek csökkentésére. 3. Folyamatos visszacsatolás, mely a szervezett foglalkozások keretében végzett rendszeres testedzés hatásainak elemzésében nyilvánul meg. Az elért változások nyomon követését a tanuló és a szülő számára is biztosítani kell. 4. Az adatok nyilvántartása, mely az egyéni adatlapok osztályonkénti bontásban történő vezetését jelenti.

99

A Lukács Sándor Mechatronikai és Gépészeti Szakképző Iskola és Kollégium Pedagógiai Programja Alapmérések az általános fizikai teherbíró képesség minősítéséhez: 1. 2000 méteres síkfutás – aerob állóképesség mérése 2. Helyből távolugrás páros lábbal – az alsó végtag dinamikus erejének mérése 3. Mellső fekvőtámaszban karhajlítás-nyújtás folyamatosan, teljes kifáradásig – a vállövi- és a karizmok erő-állóképességének mérése 4. Hanyattfekvésből felülés térdérintéssel, folyamatosan, kifáradásig – a csípőhajlító- és a hasizom erő-állóképességének mérése 5. Hasonfekvésből törzsemelés és leengedés folyamatosan, kifáradásig – a hátizmok erőállóképességének mérése A vizsgálat elvégzéséhez szükséges eszközök: - ismert hosszúságú, sík futópálya - stopper óra - mérőszalag - tornaszőnyeg vagy filc - bordásfal Az általános fizikai teherbíró-képesség minősítése Igen gyenge Gyenge Kifogásolható Közepes Jó Kiváló Extra

0-20,5 21-40,5 41-60,5 61-80,5 81-100,5 101-120,5 121-140

pontig pontig pontig pontig pontig pontig pontig

A minősítéshez használt pontérték-táblázat az Oktatási Minisztérium által kiadott útmutatóban található meg, mely alapján mi is értékeljük a tanulókat. 8.12. Egészségnevelési elveink 

az egészségkulturáltság kialakítása, s ezzel a tanulóink alkalmassá tétele arra, hogy egészséggel kapcsolatos szükségleteiket önmaguk kielégítsék,



az egészségnevelés a személyiségre irányultan történő megvalósítása,



tanulóink egészségükkel kapcsolatos felelős magatartásának fejlesztése, hogy képesek legyenek az emberek közti társas kapcsolatok kialakítására és egészségük tudatos védésére



a tanulóink egészségi jól-léte kihatással legyen a tanulási eredményességükre, koncentráló képességükre.

Közvetítő személyek, akik segítségével megvalósíthatók az elveink: az iskola pedagógusai, szociálpedagógusa, szabadidő szervező, szakoktatók, valamint az iskola egészségügyi

100

A Lukács Sándor Mechatronikai és Gépészeti Szakképző Iskola és Kollégium Pedagógiai Programja szolgálat tagjai: iskolaorvos, védőnők, egészségügyi asszisztens, iskolapszichológus, és más külső intézmények szakemberei. A feladatok megvalósításához szükséges, hogy folyamatos egészségfejlesztő, menthálhigiénés továbbképzéseken

vegyenek

részt

pedagógusaink,

a

kölcsönös

együttműködésre

intézményünkön belül, illetve a városi/járási intézményekkel egyaránt. Iskola-egészségügyi Szolgálat szerepe az egészségnevelésben: (A népjóléti miniszter 26/1997.(IX.3.)NM rendelete az iskola-egészségügyi ellátásról. 19/2009.(VI.18.) EüM rendelet a tizenhat éveseknek szervezett ingyenes orvosi vizsgálat megvalósításával és az új Egészségügyi Könyv bevezetésével összefüggő egyes miniszteri rendeletek módosításáról, 51/1997.(XII.18) NM rendelet módosítása)

A fenti rendeletnek megfelelően a team tagjai: iskolaorvosok (gyermekgyógyász szakvizsgával), ifjúsági védőnők (védőnő, egészségfejlesztő- mentálhigiénés végzettséggel) és egészségügyi asszisztens (felnőtt szakápoló szakvizsgával). Célunk:  a törvényben valamint a kiegészítő rendelkezéseknek megfelelően tanulóink egészségi állapotának időszakos vizsgálata, 

a kiszűrt elváltozások nyomon követése, egészségkulturáltság fejlesztése,



a Népegészségügyi Program prioritásait figyelembe véve képessé tenni a tanulókat arra, hogy kontrollt tudjanak gyakorolni saját egészségük felett/érdekében,



jó kapcsolat, együttműködés kialakítása a tantestülettel,



az iskolai egészségfejlesztési terv kialakításának, megvalósításának a segítése.

Feladatunk: 

Tanévre szóló orvosi, védőnői munkaterv készítése, egyeztetése a tantestülettel



Tanulóink egészségi állapotának szűrése, mely magába foglalja a testi, érzelmi és intellektuális fejlődés követését az érzékszervek vizsgálatát (hallás, látás) (adott tanévben a 16. életévüket betöltő tanulóknál,10., 12. évfolyamokban valamint a szakiskolás tanulóknál évente),



A krónikus betegek és krónikus elváltozások felismerése, gondozása



Alkalmassági vizsgálatok elvégzése, véleményezése,



Testnevelés besorolás elvégzése, gyógytestneveléssel, sporttal kapcsolatos iskolaegészségügyi feladatok ellátása, 101


Elsősegélynyújtás



Az iskolában bekövetkezett balesetek, sérülések, akut megbetegedések elsődleges ellátása, a tanulók háziorvoshoz, ill. szakorvoshoz történő beutalása,



Közegészségügyi-járványügyi feladatok ellátása, közreműködés,



Fertőző betegségek esetén járványügyi intézkedések elrendelése



Étkeztetés ellenőrzése



Külön jogszabály szerint jelentés készítése



Ifjúsági védőnő iskolai egészségfejlesztésben jelentős szerepet vállal, osztályfőnöki, biológia órák keretein belül illetve tanórán kívüli elsősegélynyújtó szakkörök vezetésével



lelki gondozás a vizsgálatok alkalmával illetve védőnői fogadó óra keretei között zajlik



kapcsolattartás egészségügyi valamint szociális intézményekkel

Ifjúsági védőnő egészségnevelési óráinak témái: 9. Évfolyam 

Egészség- betegség



Egészséges táplálkozás



Dohányzás prevenció

10. Évfolyam 

Szerelem-szeretet-szexualitás



Szexuális úton terjedő betegségek



AIDS



Balesetmegelőzés-Elsősegélynyújtás

11. Évfolyam 

Fogamzás, fogamzásgátlás



Daganatos betegségek megelőzése



Eltérés a normáktól: alkohol és a drog



Elsősegélynyújtás

12. Évfolyam 

A család feladata, szerepek, családtervezés



Terhesség – szülés-csecsemőgondozás

102


A véradás jelentősége



Iskolafogászat

Alapellátás keretében a törvényben megfogalmazottak szerint évente két alkalommal történik tanulóink iskolafogászati ellátása, száj higiénés szűrővizsgálata. Ebben 1 fő fogorvos és 1 fő asszisztens vesz részt. Cél:  a szájhigiéné javítása  fogászati prevenció  egészségnevelés Feladat:  egyeztetett munkaterv szerint szűrővizsgálat  kiszűrt tanulók területileg illetékes fogorvosához történő irányítása  kapcsolattartás az iskolával  felkérésre egészségnevelési órák tartása életmóddal, száj higiénével kapcsolatban. 8.13. Környezeti nevelés A környezeti, fenntarthatósági ismeretek fontossága 1. A környezeti nevelés célja A környezeti nevelés céljait a Nemzeti Alaptanterv és az NKNS is megfogalmazza. Összefoglalva ezek az alábbiak: „…elősegíteni a tanulók környezettudatos magatartásának, életvitelének kialakulását...”, azaz  váljanak érzékennyé környezetük állapota iránt;  legyenek képesek a környezet sajátosságainak, minőségi változásainak megismerésére, értékelésére;  alakuljon ki bennük a környezeti harmóniát biztosító életvitel igénye;  ismerjék meg a környezetet befolyásoló globális és helyi gazdasági és társadalmi folyamatokat  szerezzenek („éljenek meg”) személyes tapasztalatokat a környezeti konfliktusok együttműködő kezelésében és megoldásában. 2. A környezeti nevelés alapelvei, elérendő céljai 2.1 Legyen komplex, rendszer-szemléletű A környezeti nevelésnek ezért rendszer-szemléletűnek kell lennie; azt a gondolkodásmódot kell követnie, hogy minden mindennel összefügg. 2.2 Legyen élethosszig tartó és az élet minden területére kiterjedő A környezeti nevelésnek meg kell jelennie a tanulók otthoni, családi nevelésében, az iskolában, minden intézményes és intézményen kívüli nevelésben-oktatásban, ill. a társadalmi élet minden területén. 2.3 Legyen lokális és globális egyszerre Pedagógiai törvényszerűség, hogy nevelő hatása elsősorban annak van, amely személyesen érint minket.

103

A Lukács Sándor Mechatronikai és Gépészeti Szakképző Iskola és Kollégium Pedagógiai Programja A lokális vagy globális megközelítés kettőssége látszólagos ellentét. Meg kell találnunk az egyensúlyt a lokális és globális megközelítésben. Kettős kötődést kell kialakítanunk: egyrészt felelősséget a helyi környezetért, másrészt felelősséget az egész Földért. 2.4 Legyen naprakész és jövőbenéző egyszerre Pedagógiailag az „itt és most” fontos szempont. Annak van erős nevelő szemléletformáló hatása, ami személyesen megérint minket. Elsődleges feladatunk mindig a jelen szükségleteinek (és nem az igényeinek!) kielégítése, problémáinak megértése, megoldása. A környezet azonban rendszer, beavatkozásainkra adott „válaszai” gyakran előre nem láthatók, vagy késleltetve jelentkeznek. Meg kell tanulnunk tehát időben is távlatosan, hosszú távon gondolkodni, és ezt a fajta gondolkodásmódot megjeleníteni és közvetíteni a diákok felé is. A jövőben való gondolkodás egyébként is erkölcsi kötelességünk, hiszen tetteink jövőben bekövetkező hatásaival gyermekeinknek, unokáinknak kell majd megküzdeniük. Ezért a környezeti nevelésben a megelőzés gondolatának van jelentősége. 2.5 Legyen tevékenységre orientált, és neveljen együttműködésre A környezeti nevelésre végképp érvényes, hogy csak úgy van értelme, ha valóságos cselekvés felé halad. A környezeti problémák általában nem oldhatók meg egyénileg, komplexitásukból következően eleve társadalmi szintűek. Megoldásuk tehát társadalmi feladat. A környezeti nevelésnek az a feladata, hogy felkészítse az embereket a felelős állampolgári gondolkodásra, döntésre és cselekvésre 2.6 Neveljen új értékrendszerre A környezeti nevelés értéknek tartja a természet erőforrásainak kíméletét, a természet törvényeivel harmonizáló magatartást és a környezetért felelős életvitelt; ennek megfelelően az anyagi javak birtoklása és fogyasztása tekintetében a mértékletességet és takarékosságot. 3. Környezeti nevelés a tanítási órákon A környezeti nevelés minden pedagógus, illetve valamennyi tantárgy feladata. A probléma az élet minden területét átszövi, ezért szükséges az összes tantárgyra kiterjedő összehangolt tanórai környezeti nevelés. 3.1. A természettudományi tárgyak felelőssége, hogy fejlesszék, biztosítsák az élő és élettelen természetre vonatkozó kultúrát mint a környezeti nevelés egyik pillérét. Az ugyanis kétségbe vonhatatlan, hogy a természetről szerzett ismereteknek, a természettel kapcsolatos attitűdöknek meghatározó jelentősége van a környezetkultúra alakulásában. 3.2. A társadalomtudományi, humán tárgyak feladata, hogy a társadalomszerveződés, valamint az emberi viselkedés és kultúra irányából közelítsék meg a kérdést. A környezeti válság megoldása nem képzelhető el a jelenlegi társadalmi viszonyok meghaladása nélkül. A korábbi döntések elemzése segíti a jelenben való eligazodást, növeli a jövő iránti felelősséget. Ezek a tárgyak tehát útmutatást (és gyakorlatot) adhatnak a környezeti gondok felismeréséhez és megoldásához, a közügyekben való részvételhez. 3.3. Az emberismereti, humán tárgyak feladatai közé tartozik az is, hogy bemutassák a fogyasztói modell helyett javasolt utakat, a környezeti válság megoldásához szükséges világképet és erkölcsi értékrendet, valamint a rendelkezésünkre álló – és szükséges – gazdasági és jogi eszközöket. 3.4. A technikai-életviteli tantárgyak nagy lehetősége, hogy gyakorlati szempontból elemezzék a környezetbarát, fenntartható létformát, és helyes példákat mutassanak be. 3.5. A testnevelési tárgyak a környezet és az egészség szoros kapcsolatának megéreztetésével, megértetésével, az igények kialakításával tehetik a legtöbbet. 3.6. A szakmai tantárgyak némelyik szakma esetében közvetlen kapcsolatban vannak a környezettel; ezen tárgyak esetében meghatározó fontosságú a leendő szakember

104

A Lukács Sándor Mechatronikai és Gépészeti Szakképző Iskola és Kollégium Pedagógiai Programja megfelelő felkészítése mind az ismeretek, mind az értékek tekintetében. Sokkal több szakmának van azonban – ha csak áttételesen is – környezeti hatása, mintsem első pillanatra gondolnánk, ezért még a nem direkt környezeti jellegű szakmák szaktárgyai is kínálhatnak környezeti nevelési lehetőségeket. 3.7. Az osztályfőnöki órák nem lebecsülendő lehetőséget kínálnak alapvető környezeti kérdések megbeszélésére, a fenntarthatóság szemléletmódjának formálására, az attitűdök alakítására. 2.

Környezeti nevelés a tanítási órán kívül

Az iskolai környezeti nevelés nem szűkíthető le a „tananyag leadásától a számonkérésig” húzódó ívre. A tanítási órán folytatott környezeti nevelés egyik nagy lehetősége, hogy minden tanulót elér. Tanórán is sokat tehetünk az ügy érdekében, de nagyon nehezen mozdulhatunk el az ismeretek szintjéről, így az ottani környezeti nevelés ritkán válik cselekvést befolyásoló erővé. A tanórán kívüli tevékenységek viszont éppen nagyobb szabadságuk ( és bővebb időkeretük ) révén gyakran hatékonyabbak is a tanórára tervezhető tevékenységeknél. Nem hallgatható el az a jelentős akadály, amit a diákok szabadidő eltöltési szokásaira rátelepedett szórakoztatóipar jelent. Nagyon nehéz ennek vonzásköréből kiszakítani a mai gyerekeket. Sokkal nehezebb ma hétvégi programra vinni egy csapatot, mint 10-20 évvel ezelőtt. Versenyfutás folyik a digitális technikával a gyerekek szabad idejéért, és az erőviszonyok sajnos nem a pedagógus oldala felé billennek. A legjobb megoldás a pedagógiai programban rögzített iskolán kívüli környezeti nevelési programok rendszere. A közoktatási törvény lehetővé teszi az iskola falain kívül zajló tanítási formákat. A kerettantervek és a kompetenciákat középpontba állító központi közoktatási szándék segítik a környezeti nevelést a tanulói tevékenységek, az élményszerű oktatás és a képességfejlesztés előtérbe állításával. A tanórán kívüli környezeti nevelés keretei a következők lehetnek:  szakkör,  projekt vagy akció,  öko-parlament,  pályázat,  környezetvédelmi civil szervezetekkel való együttműködés,  intézménylátogatás (múzeum, könyvtár, üzem, egyetem, Mobilis Interaktív kiállítás stb.)  kirándulás,  tábor,  külföldi diákcsere: Duisburg, Gyergyószentmiklós, Holice, Pozsony. A tanórán kívüli környezeti nevelés körüljárható témái természetesen végtelenek: energiahasználat felmérése, környezet-átalakítás (takarítás, mázolás stb.), szelektív hulladékgyűjtés, vetélkedők, faültetés, higiénia, iskolakörnyéki közlekedés, stb. 5. Amit a pedagógus tehet: 5.1. Törekedjenek munkatársaik fokozatos, de minél szélesebb körű bevonására a tanórán kívüli környezeti nevelés folyamatába. 5.2. Lépjenek be az országos környezeti nevelési hálózatok tagjai közé (Körlánc, Magyar Környezeti Nevelési Egyesület, Környezeti Nevelési Iskolahálózat, KOKOSZ stb.), hogy felkerüljenek azokra a címlistákra, amelyek segítségével terjednek a környezeti nevelés információi. 5.3. Szerezzék be a Zöld Hálózat c. tájékoztatót, hogy tudják, kitől várhatnak segítséget, kivel építhetnek ki élő kapcsolatot iskolájuk környékén. Vegyék fel a kapcsolatot a helyi vagy regionális zöld civil szervezetekkel, pedagógiai intézetekkel, az önkormányzatok oktatási 105

A Lukács Sándor Mechatronikai és Gépészeti Szakképző Iskola és Kollégium Pedagógiai Programja bizottságával, ahonnan információkat, programokat, eszközöket, szakembereket, anyagi forrásokat és személyes segítséget is kaphatnak. 5.4. Tanulmányozzák az Öko-iskola hálózat kritériumrendszerét, merítsenek ötleteket és pályázzanak a helyi viszonyoknak megfelelő tartalommal a cím elnyerésére. 5.5. Szervezzenek minél több természetben végezhető tevékenységet, helyezzék előtérbe a környezeti nevelés élményt adó, személyes, érzelmi kötődést kialakító tevékenységeit. A gyerekek számára szervezett tevékenységekben emeljék ki a vizsgált téma társadalmi vonatkozásait is (felmérések, riportok, eltérő vélemények kezelése, történetiség, földrajzi helyzet, a társadalmi helyzettől függő megoldási kísérletek, szerepjáték, drámapedagógia stb.) és tartsák szem előtt az ezekhez kapcsolható képességek (kommunikáció, problémamegoldás, konfliktuskezelés, beleélés, tolerancia stb.) fejlesztését. 8.14. A gyerekek, a tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések A tanulók esélyegyenlősége érdekében tett intézményi intézkedések célja, hogy biztosítsa az iskolán belül a szegregációmentesség és az egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényesülését. Az intézmény szolgáltatásaihoz való hozzáférés egyenlőségének biztosításán túl, célul tűztük ki az esélyteremtést, a támogató lépések, szolgáltatások megvalósítását a hátrányos helyzetű gyerekek hátrányainak kompenzálása és az esélyegyenlőség előmozdítása érdekében az intézmény minden tevékenysége során: - a beiratkozásnál, felvételinél - a tanításban, ismeretközvetítésben - a gyerekek egyéni fejlesztésében - az értékelés gyakorlatában - a fegyelmezés, büntetés gyakorlatában - a tananyag kiválasztásában, alkalmazásában és fejlesztésében - a továbbtanulásban, pályaorientációban - a humánerőforrás-fejlesztésben, pedagógusok szakmai továbbképzésében - a partnerség-építésben és kapcsolattartásban a szülőkkel, segítőkkel, a szakmai és társadalmi környezettel. A tanulók esélyegyenlőségét elősegítő intézkedések: 

 





A hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók folyamatos nyomon követése, az őket segítő szolgáltatások biztosítása (kollégiumi elhelyezés, tanórán kívüli szakköri foglalkozások biztosításával). Infrastrukturális hozzáférés lehetőségének biztosítása a diákok számára, akár pályázatból megvalósuló fejlesztések bevonásával. Innovatív pedagógiai módszerek alkalmazása a sajátos nevelési igényű, a hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatása érdekében. Az iskolavezetés a tantestülettel közösen minden évben értékeli az országos kompetenciamérés intézményi eredményeit, azt összevetik az országos eredményekkel. Az eredmények ismeretében intézkedési tervet készítünk az oktatás eredményességének javítására, a pozitív irányba történő kiegyenlítődés és a tehetséggondozás szerepének megőrzése érdekében.

Törekszünk arra, hogy az iskolában ne kelljen hiányzás miatt osztályozó vizsgát tenni vagy osztályt ismételni (kivéve a betegség miatt történő hiányzást) a diáknak. Az osztályfőnökök ennek érdekében kiemelten figyelemmel kísérik a hiányzások

106




  



 

 





nyilvántartását és a jogszabályban előírt jelzési kötelezettségnek haladéktalanul eleget tesznek. Az együttnevelés feltételeinek megóvása és gyakorlatának minél szélesebb körű elterjesztése kiemelt jelentőséggel bír mind a hátrányos helyzetű, mind a sajátos nevelési igényű tanulók és a többi gyermek, tanuló vonatkozásában is. A Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság és a Pedagógiai Tanácsadó ez irányú szolgáltatásait indokolt esetben, a szülőkkel szorosan együttműködve, támogatásukat és egyetértésüket megszerezve kérjük és vesszük igénybe. A sajátos nevelési igényű tanulók számára iskolánk 2 fő fejlesztő pedagógus segítségével egyéni fejlesztést tud biztosítani. A gyógytestnevelés önálló tantárgy iskolánkban, mely keretében betegségtípusok szerinti differenciált képességfejlesztés folyik, meghatározott tanterv szerint. Segítjük az iskolában tanuló hátrányos, halmozottan hátrányos gyermekeket az élményt jelentő iskolai programokon való aktív részvételben, továbbá az iskolán kívüli támogató programokba való bekapcsolódásba, együttműködve a város erre a célra is létrehozott intézményeivel, civil szervezeteivel. Támogatjuk a hátrányos, halmozottan hátrányos gyermekeket a szakmaválasztásban. A szülőket és a tanulókat egyaránt tájékoztatjuk a lehetőségekről szülői értekezlet formájában. Az osztályfőnökök szoros kapcsolatot tart fent a Pedagógiai Tanácsadó és a Gyermekjóléti Szolgálat szakembereivel. Az Ebigél program partneriskolájaként fenntartjuk és működtetjük az internetes felületet, melyen keresztül ilyen módon is kérhetnek segítséget a tanulók a szakképzett segítőktől. Az esélyegyenlőségi pályázatokat nyomon követjük és pályázunk. Személyes, egyéni tanácsadás lehetőségének biztosítása mind a tanulók, mind a szülők részére. Szükség esetén külső szakemberek bevonásával esetkonferencia megszervezésére is sor kerül, a kialakult probléma mielőbbi megoldása érdekében. Az iskola rendszeresen szervez egészségvédő és mentálhigiénés programokat. Szoros együttműködés alakult ki a RÉV Szenvedélybetegeket Segítő Szolgálat szakembereivel. Jogosultság alapján a HH-s és HHH-s tanulóink részére - a törvényeknek megfelelve biztosítjuk a kedvezményes és ingyenes étkeztetést, valamint az ingyenes tankönyvellátást.

9. 9. Alkalmazott eljárás, módszer, eszköz 9.1. Az iskolában alkalmazott leggyakoribb pedagógiai módszerek:           

Magyarázat Előadás Megbeszélés, beszélgetés Vita Tanulói kiselőadás Szemléltetés Csoportmunka Páros munka Egyéni munka Differenciálás Projektmódszer 107

A Lukács Sándor Mechatronikai és Gépészeti Szakképző Iskola és Kollégium Pedagógiai Programja     

Játék Internet Interaktív tábla Multimédia Verseny módszerek

Csoportmunka A gyerekek különböző jellegű csoportos tevékenységét igen fontosnak és hasznosnak tartják napjaink különböző pedagógiai elgondolásaiban. A csoportos tevékenységek közben a diákoknak beszélniük kell, ez a leghatásosabb módja a tanultak feldolgozásának. E közben kipróbálhatják az új szavakat, lehetőségeket, az új módszerek kísérleti megfogalmazását. Projektmódszer A projektoktatás egy tanulási-tanítási stratégia, a tanulók által elfogadott, vagy kiválasztott probléma, téma feldolgozása, amely egyénileg vagy csoportban történik, megszüntetve, feloldva a hagyományos osztály-, tanóra kereteket, a végeredmény minden esetben egy bemutatható szellemi vagy anyagi alkotás, produktum, és az alábbi jól elkülöníthető szakaszokból áll: o témaválasztás, o tervkészítés (célok és feladatok megfogalmazása), o szervezés, o adatgyűjtés, o a téma feldolgozása, o a produktum összeállítása, bemutatható formában, o a projekt értékelése, korrigálás, o a produktum bemutatása, nyilvánossá tétele, o a projekt lezárását követő tevékenységek A projektmódszer alkalmazásának, illetve elterjesztésének fő motívuma az, hogy a különböző kompetenciák, személyiségvonások széles körét képes fejleszteni. Álljon itt néhány ezek közül: - Szervezett, alkalmazható szaktárgyi ismeretek bővülése, minőségi tudás létrejöttének elősegítése. - Szocializáció, másokkal való együttműködés, konfliktuskezelés megtanulása. - Divergens gondolkodásmód fejlődése. - Tervezési eljárások jobb megismerése, munkaszervezés, időbeosztás. - Esztétikai érzék fejlődése a különböző produktumok előállításakor. - Lámpaláz leküzdéséhez segítenek hozzá a kisebb, majd esetleg nagyobb csoportok előtt való szereplések a projekt eredményeinek a bemutatása során. - A világ komplex voltának tudatosulása. - Felelősségvállalás saját maga és társai iránt. - Nyitottság a világ dolgai iránt. - Különböző ismeretforrások megkeresése, a kapott információk kezelése, adott szempont szerinti válogatása és kritikus felhasználása (Internet, könyvtár, folyóiratok, TV, rádió stb.), kritikai gondolkozás, értő olvasás fejlődése. - Előzetes tudás elemeinek felszínre hozása, mozgósítása. - Tanulási technikák fejlődése, élethosszig tartó tanulás elősegítése.

108

A Lukács Sándor Mechatronikai és Gépészeti Szakképző Iskola és Kollégium Pedagógiai Programja - Az ismeretek különböző helyzetekben való használata, a transzfer segítése, és annak tudatosítása, hogy sok tudáselemünk nem csak abban a helyzetben lehet hasznos, amilyenben megtanultuk. Alkalmazható tudás létrejöttének elősegítése. - Problémaérzékenység, a problémamegoldással kapcsolatos tudásrendszer fejlődése. - Kreativitás, az alkotókedv fejlődése. - Kommunikációs kompetencia fejlődése. - Vitakultúra elsajátítása, mások véleményének meghallgatása, tiszteletben tartása. - Saját maga szerepének, lehetőségeinek és határainak felismerése, tudatosítása, reális énkép kialakítása. Házi feladat típusai  Feladat a munkafüzetből, feladatgyűjteményből, feladatlapból  Feladat a tankönyvből  Rövid kutatás(ok) vagy adatgyűjtés  Egyéni munka egy hosszabb kutatáshoz  Kiscsoportos munka egy hosszabb kutatáshoz egy-két anyagrész feldolgozása  Szóbeli beszámoló elkészítése önállóan  Szóbeli beszámoló elkészítése kiscsoportban  Informatikai eszközök (IKT) használatát igénylő feladatok Differenciálás A differenciálás egy olyan szemlélet, ami természetesnek veszi a tanulók között meglévő különbségeket, illetve azt, hogy a különböző tanulók számára (a lehetőségek és korlátok figyelembe vételével) megfelelő tanulásszervezéssel biztosítani kell az egyéni fejlődéshez szükséges optimális feltételeket. A leggyakrabban alkalmazott munkamódszernek az igazgatók egyértelműen a frontális módszert jelölték meg. Bár többen megjegyezték, hogy tantestületük ismerkedik az egyéb lehetőségekkel is. Ez összhangban van az igazgatók azon válaszaival, hogy általában a tantestületekben történnek különböző jellegű innovációk ezen a területen A tanulói fejlődés megfigyelési és értékelési módjai  Rendszeres szöveges, írásbeli értékeléssel.  Rendszeres szöveges, szóbeli értékeléssel.  Rendszeres osztályozással és azok változásainak figyelemmel kísérése révén.  Egyéni fejlődési naplók vezetésével.  Iskolán kívül összeállított standardizált tesztek használatával.  Iskolánkban összeállított, jórészt kifejtendő (pl. rövid esszé) kérdésekből álló kérdéssorok rendszeres használatával.  Iskolánkban összeállított feleletválasztós és/vagy igaz-hamis feladatokból álló tesztek rendszeres használatával.  A tanulói önértékelés alapján.  A megtanulásra feladatott anyag rendszeres értékelése alapján.  A tanulók házi feladatainak rendszeres értékelése alapján.  A tanulók órai munkájának megfigyelése alapján.  A tanulási folyamat értéklelése és a tapasztalatok feljegyzése alapján.

109


A tanulói munkák gyűjteményének (pl. portfólió, dosszié) értékelése alapján. A társak értékelése alapján.

9.2. A projektoktatás általános jellemzői A projektoktatás új oktatási stratégia, amely kiválóan alkalmas a tanulás tanulására. A projektoktatás olyan célközpontú oktatási stratégia, amely a sajátos célok elérését a valós életet integráló tanulási tartalommal, a komplex szemléletmódot segítő, tevékenység-központú, feladatorientált tanulói tevékenységet biztosító szervezési formákkal, módszerekkel, technikákkal, eszközökkel, az iskolai keretet kitágítva természetes tanulási környezetben valósítja meg, és az eredményeként létrejött projekt további célok megvalósítását motiválja. A projektoktatás nagy hangsúlyt helyez az önállóság és felelősségtudat fejlesztésére, a demokratikus közösségi viselkedési módok gyakorlására. A koncepció szerint a gyermekeknek olyan hasznos ismereteket és tapasztalatokat kell szerezniük, amelyekben a gondolkodás egész folyamata megjelenik, a problémahelyzettel való találkozástól, a megoldás tervezésén át a probléma megoldásáig. A projektoktatás eredménye mindig egy produktum, egy projekt. A projekt sajátossága, hogy kettős funkciójú: egyrészt tanulási egység, középpontjában a valós életben felmerülő, az emberek többségét érintő kihívás, probléma áll, amelynek megoldása felelős, együttműködésre képes magatartást kíván; másrészt a tanulva tanulás során létrejött produktum, projekt magában hordozza az elsajátított tanulás további alkalmazását, gazdagítását, újabb produktumok alkotását. A projekt-orientált tanítás integratív jellegű. A problémát, a megoldandó feladatot a maga komplex, az élethez kapcsolódó összefüggéseiben fogja fel, és a megoldást a különböző tantárgyakban tanultak együttes felhasználásában látja, hiszen a világ nem egymástól elszigetelt tantárgyak formájában működik. A projektoktatás fontos részei a:  differenciálás,  motiváció,  kompetenciák fejlesztése. Projektoktatás közben arra törekszünk, hogy a diákok többnyire önállóan dolgozzanak, a tanár csak moderátorként szerepeljen Ennek ellenére a tanárnak főleg az elindulás során megmaradtak a következő irányítói feladatai:  A kezdeményezés  A diákok rávezetése a lehetőségre  Eljárási szabályok, technikák megmutatása, alkalmazása A projektek megvalósulásának lépései: 

A téma előkészítése

      

Az altéma kiválasztása az érdeklődési körnek megfelelően Munkaszervezés, anyaggyűjtés (egyéni vagy csoportos) A célok, eljárások, feladatok megbeszélése A feladat önálló végrehajtása A saját munka bemutatása Önértékelés Közös értékelés (tanári, tanulói)

110

A Lukács Sándor Mechatronikai és Gépészeti Szakképző Iskola és Kollégium Pedagógiai Programja A felsorolás egyértelművé teszi, hogy a projektmunka bőséges lehetőséget kínál a szociális tanulásra. A feladat megoldásához elengedhetetlen a résztvevők egymás közötti kommunikációja. Csupa olyan helyzet, ami a tanulóknak rendkívüli lehetőséget ad tehetségük kibontakoztatására, de amely helyzetek szokatlanok a hagyományos tanórai keretekben. Éppen ezért igyekszünk használni több területen ezt a módszert, mely a diákokra és a tanárokra is feladatokat ró, gyakorlati haszna miatt alkalmazása szükségszerűvé vált. A projektoktatás megvalósítása Intézményünk arculatából és feladataiból adódóan a következő témájú projektek valósíthatók meg: a) Általános témakörök feldolgozása: -

környezetvédelem,

-

egészséges életmód, ünnepekhez, hagyományokhoz kapcsolódó programok, szabadidős- és sporttevékenységek

b) Speciális projekthetek szervezése: -

multikulturális programok a partneriskolák bevonásával – német, holland és angol hetek szervezése járműipari projektek az AUDI Hungária Kft évfordulója jegyében szervezett projektek az automatizálás, mechatronikához kapcsolódó projektek

A projektoktatás eredményei, hatásai:  indirekt úton biztosítja a tanulók számára az ismeretek, jártasságok, szokások elsajátítását,  elősegíti az alapvető szociális kompetenciák gyakoroltatását,  a tanulás önkéntes és örömteli tevékenységgé válik,  hozzájárul a kompetencia alapú megismerés és elsajátítás eredményességéhez,  erősíti a tanulók gyakorlati jellegű, hasznosítható készségeinek fejlődését és társadalmi beileszkedését.

10. 10. A számonkérés rendje Az értékelés célja a korábban említett visszajelzés az elsajátított ismeretekről, a tanár és a tanuló is képet kapjon az elért eredményekről, feltárják a hiányosságokat, elősegítsék a hiányok pótlását. A folyamatos ellenőrzés, számonkérés alakítja ki a tanulóban a folyamatos felkészüléshez szükséges belső motivációt. A számonkéréshiánya esetén a felkészülés is hiányos lesz. Az ismeretek számonkérésének formái:  szóbeli feleltetés  írásbeli számonkérés  gyakorlati feladat ellenőrzése A számonkérés fajtái

111

A Lukács Sándor Mechatronikai és Gépészeti Szakképző Iskola és Kollégium Pedagógiai Programja 10.1. A szóbeli feleltetés, ellenőrzés A reális értékelés alapja a rendszeres szóbeli számonkérés. Az érettségi és a szakmai vizsga egyik részét a szóbeli vizsga alkotja. Erre a feladatra folyamatosan fel kell készíteni a tanulókat. A szóbeli feleletkor az osztály előtt kell az értékelést elvégezni. Ki kell emelni a feletet jó oldalát, ugyanakkor fel kell tárni a hiányosságokat is. Szóbeli feleltetés Az osztálylétszámtól és az óraszámtól függően félévente legalább egyszer feleltessük szóban is a tanulókat. Nagy szerepet játszik az anyanyelvi kommunikáció fejlesztésében. Tanulói kiselőadás Önálló kutató, gyűjtőmunkát igénylő téma kidolgozása. A tanár értékelje az elvégzett munkát. Óvakodni kell a negatív értékeléstől. Fejleszti az önálló tanulást, ismeretszerzést, valamint a digitális kompetenciát. Projektmunka (egyéni vagy csoportos) A tanár által megadott feladat önálló végrehajtása és előadása, amely kutatómunkán alapul. Segíti a szociális kompetencia kialakulását. Tanórai tevékenység értékelése Motiváló hatású a folyamatos, aktív, illetve passzív tanórai szereplés, hozzászólás (főleg összefoglaló órákon) értékelése. A szóbeli értékelés szempontjai:  a felelet felépítése, logikus gondolatvezetés 

a tananyagtartalom visszaadása



a kommunikáció szintje



a szakkifejezések használata



az önállóság foka



nyelvhelyesség, előadásmód

10.2. Az írásbeli számonkérés A reális értékelés kialakításhoz szükséges, hogy a tanulók tudását írásban is folyamatosan számon kérjük. Az írásbeli munkák értékelésekor a szaktanár ismerteti az értékelés kritériumait, megbeszéli a gyerekekkel a felmerült problémákat, a megoldás során elkövetett hibákat. A szaktanár a kijavított dolgozatot megtekintésre átadja a tanulónak, az érdemjegyeket bekönyveli az osztálynaplóba. Témazáró dolgozat A tanmenetben meghatározott időben, előre bejelentett időben egy-egy nagyobb témakör anyagát felölelő dolgozat. A témazáró dolgozat időtartama nem haladhatja meg a két tanórát. A témazáróra kapott érdemjegy a félévi és év végi értékelésben súlyozottan számít be. Az értékelés piros színnel kerül a naplóba és az ellenőrző könyvbe. Szintfelmérő dolgozat 9. évfolyamon az első tanítási hónapban a tanulókkal szintfelmérő dolgozatot íratunk Magyar nyelv, Matematika tantárgyakból. A felmérő feladatlapok tartalmát és javítási útmutatóját a munkaközösség hagyja jóvá. A kiértékelés % -os eredményét az osztályozó napló tantárgyi rovatába kell feltüntetni. Röpdolgozat A felelettel egyenértékű, alkalomszerű 10-15 perces számonkérés. Bejelentési kötelezettség nélkül íratható. Csak kisebb tantárgyi egységet ölel fel, kiterjedhet az osztály egészére vagy csak néhány tanulóra. Házi feladat

112

A Lukács Sándor Mechatronikai és Gépészeti Szakképző Iskola és Kollégium Pedagógiai Programja Célja az ismeretek gyakorlását, elmélyítését szolgálja. Ellenőrzése minden esetben szükséges. Értékelése a nevelési célrendszer függvénye. Projektmunka A tanár által alkalomszerűen adható feladat önálló végrehajtása, amely kutatómunkán alapul. Értékelése minden esetben szükséges. Füzetvezetés A tanuló önállóan vagy tanári irányítással órai vázlatot készít. Ellenőrzése szúrópróbaszerű. Segíti az esztétikai képesség fejlesztését. Házi dolgozat, esszé Adott témakör önálló otthoni feldolgozására szolgál, melynek elkészítésére legalább két hét áll a tanulók rendelkezésére. A szaktanár döntése, hogy él-e a házi dolgozat íratásának lehetőségével. Súlya az írásbeli felmérőkével azonos. Ellenőrző rajz Adott axonometrikus ábra alapján kell elkészíteni az alkatrészről, testről a műszaki rajzot a megadott paraméterek alapján. Értékelése minden esetben szükséges. Pótló, javító dolgozat A hiányzó tanulók az osztály által korábban megírt dolgozatokat kötelesek pótolni a tanárral történő egyeztetés után, súlya adott dolgozat súlyával azonos. Gyengén (60% elégtelen) sikerült írásbeli dolgozat esetén újból megírni az adott témából a dolgozatot. Az írásbeli értékelésnél alkalmazott ponthatárok: - 85 - 100 % = jeles -

70 - 84 % = jó

-

55 – 69 % = közepes

-

40 - 54 % = elégséges

-

0 - 39 % = elégtelen

Röpdolgozat esetében a százalékos határ magasabb, mivel a tananyagtartalom kisebb egységet ölel fel. 10.3. Az otthoni felkészülés meghatározásának elvei és korlátai 

A házi feladatok funkciója a tanult anyag elmélyítése, gyakorlása; az elsajátított ismeretek rendszerezése, az új ismeretek szerzésének előkészítése, a szövegértés, szövegalkotás, kulcskompetenciák fejlesztése, a tanulói kötelességtudat kialakítása.



Az otthoni felkészülést szolgáló feladatok formája és mennyisége tantárgyspecifikus, az előző óra(k) anyagához vagy a következő tanóra előkészítéséhez kapcsolódnak.



Tanítási napokon szóbeli és írásbeli házi feladat egyaránt adható.



Az otthoni feladatok lehetnek minden tanuló számára egységesek, tanulói csoportonként differenciáltak vagy egyénre szabottak.



Tanulás módszertani ismeretek nyújtása osztályfőnöki órákon folyik..



Speciális tanulási módszerbeli tájékoztató minden újonnan belépő tantárgy esetén megtörténik. Ez a későbbiek során (tanárváltás, a követelmények változása esetén) feleleveníthető, megismételhető, kiegészíthető.

113


A pedagógus az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok különböző formáit érdemjeggyel is minősítheti.



Az írásbeli és szóbeli házi feladatokat a tanulónak (ha a tanár másképp nem rendelkezik) a következő tanórára kell elkészítenie.

Az írásbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai 

A szaktanár minden tanóra végén meghatározza az írásbeli házi feladatokat, tisztázza jellegüket (pl. kötelező vagy szorgalmi), feldolgozási szempontokat ad ki, formai, tartalmi követelményeket és javaslatokat tesz.



A házi feladat igazodjon az órán tanultakhoz, mennyisége ne legyen irreálisan sok.



A szakmai tantárgyak írásbeli házi feladatai az elméleti ismeretek alkalmazását kérik számon. Komplex feladat megadása során a műszaki gondolkodás lépéseit lehet elsajátítani.



Műszaki rajzok otthoni elkészítése azoknak a tanulóknak ad felzárkózási lehetőséget, akiknek a tanórai időkeretek nem elegendőek-



A házi dolgozatok készítése a tanuló önálló információszerzési készségeinek fejlesztését, az elmélyültebb szakmai ismeretek megszerzését, szintetizálását célozza.



A házi dolgozat témáját a szaktanár legalább kéthetes határidővel adja ki.



A házi dolgozat beadása történhet papíron vagy elektronikus formában. .  A házi dolgozatot a tanár két héten belül kijavítja és átadja a tanulónak. A szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai 

A szaktanár minden tanóra végén a tankönyvi szöveg és a füzetbe készített vázlat alapján pontosan meghatározza az otthoni tanulásra szánt anyagrészt.



A szóbeli tananyag megtanulása kötelező kivéve, ha a szaktanár kifejezetten szorgalmi feladatként adja ki.



A kiselőadásokra való felkészülés a tanulók előadókészségének fejlesztését segíti, ugyanakkor lehetőséget teremt a diákokkal való differenciált foglalkozásra is.

Az otthoni felkészülés ellenőrzése 

A kötelező házi feladat elvégzését osztályszinten, a tanóra elején ellenőrizzük. Ennek funkciója az esetleges problémák megbeszélése, a jó megoldások elismerése, kiemelése.

114


Ha a házi feladat elkészítésekor a tanuló részéről probléma merült fel, jeleznie kell a tanóra elején a szaktanárnak. Az írásbeli feladatok esetében a feladat megoldására vonatkozó kísérleteit, próbálkozásait be kell mutatnia.



Az alapos indok nélkül el nem készített házi feladat elégtelen osztályzatot vonhat maga után, mivel az a tanórára való felkészülés szerves részét képezi. Igazolt hiányzás esetén a tanuló határidőt kaphat a feladat pótlására.



A házi dolgozatot a szaktanár érdemjeggyel minősíti. Elégtelent kap az a tanuló, aki a házi dolgozatát határidőre nem adja le, ha a késedelem okát a házirendben meghatározott módon nem igazolja. Igazolt hiányzás esetén a tanuló kérheti a beadási határidő módosítását.



A szorgalmi házi feladatot, kiselőadást osztályozzuk, de az érdemjegy csak akkor kerül be a naplóba, ha azt a tanuló külön kéri.

Az otthoni felkészülés koordinációja 



Az otthoni felkészülésre kijelölt anyag mennyiségének meghatározásakor figyelembe kell venni, hogy a feladatok elkészítésének időtartama az átlagos képességű, rendszeresen tanuló diákok számára ne haladja meg a napi 2-3 órát. Az otthoni tanulás akkor a legeredményesebb, ha a tanuló a tananyag közlésének napján átismétli a legfontosabb ismereteket, összefüggéseket, azaz akkor mélyíti el a tanórán hallottakat, amikor még van emlékképe róluk.



Az átlagosnál több időt igénylő feladatok kiadásakor azok elvégzésére több időt kell adni.



A hétvégi pihenő időre adott feladat mennyisége nem haladhatja meg az átlagos hétköznapi terhelést.



Fontos, hogy a szaktanár az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok különböző formáit változatosan alkalmazza. A formák kiválasztásánál legyen tekintettel a tanulók egyéni képességeire, életkori sajátosságaira, teherbírására.

11. 11. TANULÓK JUTALMAZÁSÁNAK ELVEI ÉS FORMÁI A tanulók tanulmányi munkája során az érdemjegyeken, osztályzatokon kívüli elismerést kaphatnak. Hasonló módon ismerjük el a megyei, területi, az országos viszonylatban kiemelkedő versenyeredményeket sportban, tanulmányi versenyen vagy bármely egyéb területen. Azt a tanulót, aki példamutató magatartást tanúsít, vagy kimagasló tanulmányi eredményt ér el, vagy iskolai, illetve, iskolán kívüli megyei, területi, az országos viszonylatban kiemelkedően teljesít sport és tanulmányi versenyen vagy bármely egyéb területen, a különböző versenyeken eredményesen szerepel, az iskola jutalomban, dicséretben részesíti. A tanulók (gyermekek) jutalmazásának elvei A 2011. évi CXC törvény a nemzeti köznevelésről 58.§ (1) alapján az alábbiak szerint kerülnek szabályozásra a tanulók (gyermekek) jutalmazásának elvei.

115

A Lukács Sándor Mechatronikai és Gépészeti Szakképző Iskola és Kollégium Pedagógiai Programja A tanulók jutalmazásának elvei Jutalom különböző szempontok figyelembevételével adható. Kiemelt szempontok: - tanulmányi eredmény, - szorgalom, - magatartás, - sportteljesítmény, - kulturális teljesítmény, - közösségi tevékenység. A tanulmányi eredménnyel kapcsolatban jutalmazható: - az osztályon, iskolán belül kiemelkedő tanulmányi eredmény, - a különböző szintű tanulmányi versenyen elért jó eredmény. A szorgalommal kapcsolatban jutalmazható: - az osztályon, iskolán belül kiemelkedő szorgalom. A magatartással kapcsolatban jutalmazható: - a követendő, helyes, példamutató közösségi magatartás. A sportteljesítménnyel kapcsolatban jutalmazható: - az iskolán belül kiemelkedő sport eredmény, illetve tevékenység, - a különböző szintű sportversenyeken elért jó eredmény. A kulturális teljesítménnyel kapcsolatban jutalmazható: - az iskolán belül, illetve az iskolához kapcsolódóan az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez hozzájáruló, példamutató, kiemelkedő, kulturális élet területén elért eredmény, illetve tevékenység. A közösségi teljesítménnyel kapcsolatban jutalmazható: - az osztályon, iskolán belül kiemelkedő közösségi tevékenység, valamint - az iskolán kívül, de az iskola nevéhez kapcsolódóan annak jó hírnevét ápoló, növelő, kiemelkedő közösségi tevékenység. A jutalmazás történhet: - egyénileg, tanulónként, illetve - csoportosan, adott közösség, illetve osztály számára. A tanulók jutalmazásának formái A tanulók jutalmazásának főbb formái: - szóbeli dicséret, - írásbeli dicséret. A szóbeli dicséret valamely tanulói közösség előtt, nyilvánosan történik. Írásbeli dicséret adása: oklevél átadással, és/vagy az iskolai tájékoztatóba, ellenőrzőbe, illetve bizonyítványba történő bejegyzéssel történik. A szóbeli és írásbeli dicséret ünnepélyes keretek között is adható, ha arról a jutalmazó úgy dönt.

116

A Lukács Sándor Mechatronikai és Gépészeti Szakképző Iskola és Kollégium Pedagógiai Programja A jutalmazások fokozatai: - szaktanári szóbeli és szóbeli dicséret, - osztályfőnöki írásbeli és szóbeli dicséret, - nevelőtestületi szóbeli dicséret, - nevelőtestületi írásbeli dicséret, - igazgatói szóbeli dicséret, - igazgatói írásbeli dicséret Az iskolai jutalmazás formái:  szaktanári dicséret (iskolai versenyekért, szorgalmas munkáért)  osztályfőnöki dicséret (közösségi munkáért)  igazgatói dicséret (városi, területi, megyei, országos versenyeredményért, kiemelkedő sport teljesítményért, iskolai szintű közösségi munkáért)  nevelőtestületi dicséret (kitűnő tanulmányi eredményért)  év végi jutalomkönyv vagy tárgyjutalom (kiemelkedő tanulmányi eredmény, közösségi- és sportmunka)  oklevél (házi versenyekért) Szaktanári, szakoktatói dicséret - a tanév során tanúsított egyszeri kiemelkedő teljesítményt vagy folyamatosan magasabb szinten végzett tanulmányi munkát elismerő dicséret iskolai versenyen való szereplésért, szorgalmas munkáért. Az elismerésről a szaktanár, ill. a szakoktató saját hatáskörében jogosult dönteni, figyelembe véve döntésének nevelési hatását a tanulóra és a tanulói közösségre. A dicséretet a tanuló ellenőrző könyvébe és az osztálynapló mellékletébe kell bejegyezni. Osztályfőnöki dicséret - a tanulónak az osztályközösségében tanúsított tevékenységét, magatartását, valamint az osztály közössége, ill. osztálytársa érdekében kifejtett kiemelkedő vagy tartósan jó színvonalú feladatvállalását ismeri el. Az osztályfőnök a dicséret lehetőségével saját hatáskörében él, figyelembe véve az elismerés nevelési következményeit a tanulóra, ill. az osztály közösségére. Az osztály diákönkormányzatának lehetőséget kell biztosítani arra, hogy javaslatával egyes tanulók elismerését elősegítse. Az osztályfőnöki dicséretet a tanuló ellenőrző könyvébe és az osztálynapló mellékletébe kell bejegyezni. Igazgatói dicséret - az iskola jelentős rendezvényein (tanévnyitó, ballagás, tanévzáró) adható elismerés, mely a tanuló olyan jellegű kiemelkedő teljesítményét hivatott elismerni. A tanuló kulturális, szakmai vagy sportversenyen való szereplésével, iskolánkat képviselve, külső rendezvényen (más iskolában szervezett, városi, megyei, területi) szép teljesítményt nyújtott. Ezzel öregbítve az iskola hírnevét, szakmai vagy közösségi eredményeit közvetítette a külvilág felé, és példaértékű eredményként mutatható fel az iskola tanulóinak közössége előtt. Az igazgatói dicséretre történő felterjesztésre az iskola bármely pedagógusa, valamint az iskolai diákönkormányzat jogosult. Az igazgatói dicséretet oklevélen megfogalmazva kell átadni, könyvjutalom mellett. Az osztályfőnök a dicséretet az osztálynapló mellékletébe bejegyzi. Nevelőtestületi dicséret - a nevelőtestületi dicséret az iskola – mint nevelési intézmény legmagasabb nevelési tartalmú elismerési formája. A nevelőtestületi dicséret kizárólag ballagáson, vagy tanévzáró ünnepélyen adható át, és külön oklevelének indoklásából egyértelműen ki kell tűnnie a nevelőtestület, mint pedagógiai közösség véleményének. A nevelőtestületi dicséretet tárgyjutalommal vagy könyvvel jutalmazzuk. A dicséretet az iskola 117

A Lukács Sándor Mechatronikai és Gépészeti Szakképző Iskola és Kollégium Pedagógiai Programja igazgatója adja át. Az osztályfőnök a dicséretet a törzslapra rávezeti, és a bizonyítvány jegyzet rovatába is bejegyzi. Tanulói pénzjutalom - alkalomtól függetlenül pénzjutalomban részesíthető a tanuló abban az esetben, ha gyakorlati munkája során olyan érték létrehozásában működött közre, mely az intézmény részére bevételi forrást jelentett. A tanulói pénzjutalom előterjesztésére az a szakoktató jogosult, akinek tevékenységi körében a fenti eredmény realizálódott. A tanulói pénzjutalom nem veheti át a nevelési motiváció szerepét, így alkalmazása csak abban az esetben kívánatos, ha az adott tevékenység egy része speciális bevételi célt szolgál, és a szokásos gyakorlati képzés kereteit meghaladó - attól eltérő - tanulói terhelést vesz igénybe.

12.

12. ISKOLAVÁLTÁS ÉS ÁTVÉTEL SZABÁLYAI

A magasabb évfolyamba lépés feltétele A tanulóink félévi és év végi osztályzatát a nevelőtestület osztályozó értekezleten áttekinti, és év végén dönt a magasabb évfolyamba lépésről. Az iskolában a tanuló akkor léphet magasabb évfolyamra, ha az adott évfolyam követelményeit teljesítette, azaz minden tantárgyból legalább elégséges osztályzatot kapott. Amennyiben a tanuló évvégén elégtelen osztályzatot kapott, javítóvizsga letételével folytathatja tanulmányait. Szakképzési évfolyamokon a magasabb évfolyamba lépés feltétele az összefüggő gyakorlat eredményes teljesítse is. A szakképzést előkészítő évfolyam elvégzése akkor jogosít a választott szakmacsoportban egy szakma tanulásának megkezdésére, ha az OKJ-ban bemeneti feltételként meghatározott valamennyi kompetenciával rendelkezik, és ezt az egyéni portfóliójával igazolja. Az a tanuló, aki a tanév végére megszerzi a programban meghatározott kompetenciákat, tanulmányait a szakképzési évfolyamon folytathatja. Évfolyamismétlés  Az évfolyam megismétlésével folytathatja tanulmányait az a tanuló  aki a nyári összefügg szakmai gyakorlat követelményeit nem teljesítette,  aki a tanév végén szakmai gyakorlatból elégtelen osztályzatot kapott és a nevelőtestület ill. a munkáltató nem adott engedélyt a javítóvizsgára,  aki a javítóvizsgán elégtelen osztályzatot kapott,  aki a javítóvizsgán igazolatlanul nem jelent meg,  akit igazolatlan mulasztás vagy fegyelmi vétség miatt a megkezdett tanév folytatásától eltiltottak,  akit javító vagy egyéb év végi vizsgán a vizsga folytatásától szabálytalanság elkövetése miatt eltiltottak, vagy aki e vizsgákat alapos ok nélkül megszakította,  aki mulasztásai miatt az évfolyamot csak osztályozóvizsgával fejezhetné be, de azt az előírt határidőig nem tette le,  aki tanulmányait a tanév közben elfogadható ok nélkül megszakította. Nem osztályozható (kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi) az a tanuló, akinek egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen meghaladja a 250 órát vagy egy tantárgyból az egy tanítási évre számított tanórák 30 %-át.  A tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozóvizsgát kell tennie, ha  az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól  az iskola igazgatója engedélyezte, hogy 1 vagy több tantárgyból tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse

118




magántanuló igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen meghaladja a 250 órát és emiatt év közben nem volt osztályozható, illetve egy tantárgyból a mulasztása meghaladja az éves óraszáma 30 %-át. A tanuló az iskola magasabb évfolyamára akkor léphet, ha a helyi tantervben megfogalmazott szaktárgyi követelményeket legalább elégségesre teljesítette.

A követelmények teljesítését a tanulók év közbeni munkája, érdemjegyei alapján bíráljuk el.  Ha a tanulóév végén legfeljebb két tárgyból szerez elégtelen osztályzatot, javítóvizsgát tehet. Három elégtelen osztályzat esetén a nevelőtestület engedélyével tehet csak javítóvizsgát. Háromnál több elégtelen év végi osztályzat évismétlést von maga után. Az évismétlő tanulók osztályba sorolásáról az igazgató dönt az érintett osztályfőnök egyetértésével. Továbbhaladás (magasabb évfolyamra lépés feltételei) Továbblépés szempontjából releváns periódus a tanév, a tantárgyanként külön-külön eredményesség, melyet a tanév során szerzett folyamatos értékelések alapján állapít meg a szaktanár. A tanuló továbbhaladásáról a szaktanár, vagy speciális esetben a tantestület egésze dönthet. Tanév végi értékelésnél ha a tanuló 2-nél több tantárgyból elégtelen minősítést kapott, tanulmányait csak az évfolyam megismétlésével folytathatja. Indokolt esetben a nevelőtestület engedélyezheti, hogy a 2-nél több tantárgyból elégtelen minősítést kapott tanuló javítóvizsgát tegyen. Aki 1 vagy 2 tantárgyból kapott év végén elégtelen minősítést, vizsgabizottság előtt javítóvizsgát tehet az érintett tantárgyak egész éves tananyagából, melynek követelményei az évközivel megegyezőnek kell lenni. A tanuló csak tantárgyankénti eredményesség esetén léphet a következő évfolyamba. Érettségi vizsgán elért elégtelenség esetén az Érettségi vizsgaszabályzat, szakmai vizsgán való nem megfelelés esetén a szakmai vizsgáztatás szabályai a mérvadók. Eredménytelen érettségi vizsga esetén a tanuló beiratkozhat a szakképző évfolyamra azzal a kikötéssel, hogy a legközelebb szervezett javító érettségi vizsgán eredményes bizonyítványt szerez, ennek hiányában tanulói jogviszonya megszűnik.

119

A Lukács Sándor Mechatronikai és Gépészeti Szakképző Iskola és Kollégium Pedagógiai Programja 13. 13. PEDAGÓGIAI PROGRAM

MÓDOSÍTÁSÁNAK

LEHETŐSÉGE A módosításra a következők tehetnek javaslatot:  a fenntartó  az intézmény alkalmazotti közössége  az intézményegységek nevelőtestületei A Pedagógiai Program módosítását a nevelőtestület fogadja el, és az intézmény vezetőjének jóváhagyásával válik érvényessé. 13.1. A Pedagógiai program nyilvánossága Az intézményi dokumentumok nyilvánossága Az iskola pedagógiai programjának, szervezeti és működési szabályzatának és házirendjének előírásai nyilvánosak, azt minden érintettnek (tanulónak, szülőnek, valamint az iskola alkalmazottainak) joga van megismernie. A Pedagógiai programot nyilvánosságra kell hozni. A hozzáférhető elhelyezés biztosítása, helye, rendje A pedagógiai program, illetve a házirend egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg: Az intézményi nyomtatott formában az alábbi helyeken található:  az iskola fenntartójánál,  az iskola igazgatójánál,  a könyvtárban. Elektronikus formában:  Az intézmény belső hálózatán (alapdokumentumok)  Az intézmény honlapján 13.2. A Pedagógiai program elfogadása Jelen formájában a Lukács Sándor Mechatronikai és Gépészeti Szakképző Iskola és Kollégium Pedagógiai Programja 2013. szeptember 1-jén lép életbe. Az intézmény PEDAGÓGIAI PROGRAMJÁT a nevelőtestület 2013. augusztus 30-i ülésén a nevelőtestület tagjai elfogadta. A PEDAGÓGIAI PROGRAM véleményezése a szülői közösség részéről megtörtént. A PEDAGÓGIAI PROGRAM véleményezése a Diákönkormányzat részéről megtörtént. A jegyzőkönyvet vezette: Germán Szilvia Iktatószám: F-597/2013 Győr, 2013. szeptember 1. ……………………………………. Hitelesítő

……………………………………. Hitelesítő

Jóváhagyta: ……………………………………. Rákóczi Tibor igazgató

120

A Lukács Sándor Mechatronikai és Gépészeti Szakképző Iskola és Kollégium Pedagógiai Programja 14. Mellékletek

1. sz. melléklet – A középszintű szóbeli érettségi vizsga témakörei 2. sz. melléklet – A Lukács Sándor Mechatronikai és Gépészeti Szakképző Iskola és Kollégium Szakmai programja

121

A Lukács Sándor Mechatronikai és Gépészeti Szakképző Iskola és Kollégium Pedagógiai Programja 1. számú melléklet A középszintű érettségi vizsga témakörei 2013

Magyar nyelv és irodalom 1. Magyar nyelv Témakörök

Követelmények

1.1. Ember és nyelv 1.2. Kommunikáció

A nyelv mint jelrendszer. Nyelv és a gondolkodás viszonya A kommunikációs folyamat tényezői és funkciói, ezek összefüggései a kifejezésmóddal. Jel, jelrendszer. Kommunikációs funkciók és közlésmódok. A magyar nyelv rokonsága. A magyar nyelv történetének fő szakaszai. A tihanyi apátság alapítólevele, a Halotti beszéd és könyörgés, Ómagyar Mária-siralom. A nyelvújítás történeti, művelődéstörténeti háttere, hatása. Társadalmi és területi nyelvváltozatok. Tömegkommunikáció és a nyelvhasználat Hangtan. Alaktan és szótan. Mondattan. A mondat a szövegben. Logikai és grammatikai viszonyok az összetett mondatban szókincs és frazeológia. A szöveg szerkezete és jelentése. Szövegértelmezés. A szövegtípusok. A szöveg a médiában A nyilvános beszéd. Érvelés, megvitatás, vita. A szövegszerkesztés eljárásai. 1.8.1. Szóhasználat és stílus a szójelentés, állandósult nyelvi formák, nyelvi, stilisztikai változatok, stíluseszközök, stílusréteg, stílusváltozat

1.3 A magyar nyelv története

1.4. Nyelv és társadalom 1.5. A nyelvi szintek

1.6 A szöveg

1.7. A retorika alapjai 1.8. Stílus és jelentés

2. Irodalom 2.1. Szerző, művek 2.1.1. Életművek a magyar irodalomból 2.1.2. Portrék

2.1.3. Látásmódok 2.1.4. A kortárs irodalomból

Petőfi Sándor, Arany János, Ady Endre, Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, József Attila. Balassi Bálint, Csokonai Vitéz Mihály, Berzsenyi Dániel, Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály, Jókai Mór, Mikszáth Kálmán, Móricz Zsigmond, Radnóti Miklós Zrínyi Miklós, Jókai Mór, Illyés Gyula, Radnóti Miklós, Németh László. Legalább egy szerző 2-3 lírai és/vagy epikai művének értelmezése az 1980-tól napjainkig tartó időszakból. Irodalmi nyilvánosság; nyomtatott szöveg, digitális közlés.

122

A Lukács Sándor Mechatronikai és Gépészeti Szakképző Iskola és Kollégium Pedagógiai Programja 2.1.5. Világirodalom

Az európai irodalom alapvető hagyományai: az antikvitás és a Biblia. A romantika, a századfordulós modernség (a szimbolizmustól az avantgárdig) jellemzői és egy-két kiemelkedő képviselője. 2.1.6. Színház és Színház és dráma különböző korszakokban. dráma 1-1 mű értelmezése: Szophoklész, Shakespeare, Moliére, Katona József: Bánk bán, Madách Imre: Az ember tragédiája. 2.1.7. Az irodalom Az irodalom kulturális határterületei. Népköltészet, határterületei műköltészet, folklór. Az adaptáció - irodalom filmen, dalszövegben, a virtuális valóságban. A szórakoztató irodalom hatáskeltő eszközei, egy-két tipikus műfaja. 2.1.8. Regionális Interkulturalitás. kultúra A régió, a tájegység, a település irodalmi, kulturális hagyományai. 2.2. Értelmezési szintek, megközelítések 2.2.1. Témák, motívumok

2.2.2. Műfajok, poétika 2.2.3. Korszakok, stílustörténet

Szépirodalmi alkotások gondolati, tematikus, motivikus egyezéseinek és különbségeinek összevetése. Az olvasott művekben motívumok, témák változatainak felismerése, értelmezése. Műnemek, műfajok. Poétikai fogalmak alkalmazása. A kifejezésmód és világlátás változása a különböző korszakokban a középkortól a szimbolizmusig.

123

A Lukács Sándor Mechatronikai és Gépészeti Szakképző Iskola és Kollégium Pedagógiai Programja Történelem Történelmi események és jelenségek problémaközpontú bemutatása

Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra. Népesség, település, életmód. Egyén, közösség, társadalom. A modern demokráciák működése. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

2. Témakörök Az ókor és kultúrája

A demokrácia kialakulása Athénban. A római köztársaság virágkora és válsága, az egyeduralom kialakulása.

A középkor

A feudális társadalmi és gazdasági rend jellemzői. Az iszlám vallás és az arab világ; a világvallások elterjedése. A középkori városok.

A középkori magyar állam megteremtése és virágkora

A magyar nép története és vándorlása. A honfoglalástól az államalapításig. Az Árpád-kor. Társadalmi és gazdasági változások Károly Róbert, Nagy Lajos és Luxemburgi Zsigmond idején. A Hunyadiak.

A világ és Európa a kora újkorban

A nagy földrajzi fölfedezések és következményei.

Magyarország a Habsburg Birodalomban

A mohácsi csata és az ország három részre szakadása. A török kiűzése és a Rákóczi-szabadságharc. Magyarország a XVIII. századi Habsburg Birodalomban.

A polgári átalakulás, a nemzetállamok és az imperializmus

A francia polgári forradalom politikai irányzatai, az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata. Az ipari forradalom és következményei. Polgári forradalom. A szabadságharc. A kiegyezés előzményei és megszületése. Gazdasági eredmények és társadalmi változások a dualizmus korában. Az életmód, a tudományos és művészeti élet fejlődése. Az első világháború jellege, jellemzői; a Párizs környéki békék. Az USA és az 1929-33-as gazdasági válság. A nemzetiszocializmus hatalomra jutása és működési mechanizmusa. A bolsevik ideológia és a sztálini diktatúra az 1920-30-as években. A második világháború előzményei és jelentős fordulatai. A hidegháború és a kétpólusú világ jellemzői. A szocialista rendszerek bukása.

Az első világháborútól a kétpólusú világrendszerig

124

A Lukács Sándor Mechatronikai és Gépészeti Szakképző Iskola és Kollégium Pedagógiai Programja Magyarország története az első világháborútól a második világháborús összeomlásig

Az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása és A Horthy-rendszer jellege, jellemzői. A művelődési viszonyok és az életmód. Magyarország részvétele a világháborúban

Magyarország 1945-től a rendszerváltásig

A szovjet felszabadítás és megszállás. A határon túli magyarság sorsa. A kommunista diktatúra kiépítése és működése. Az 1956-os forradalom és szabadságharc. A Kádár-rendszer jellege, jellemzői. A rendszerváltozás.

A jelenkor

A globális világ kihívásai és ellentmondásai

A mai magyar társadalom és életmód

Alapvető állampolgári ismeretek. A parlamenti demokrácia működése és az önkormányzatiság. Társadalmi, gazdasági és demográfiai változások.

14.

125

A Lukács Sándor Mechatronikai és Gépészeti Szakképző Iskola és Kollégium Pedagógiai Programja Matematika

MATEMATIKA érettségi vizsga általános követelményei A vizsga formája Középszinten: írásbeli A matematika érettségi vizsga célja A matematika érettségi vizsga célja annak vizsgálata, hogy a vizsgázó:       



tud-e logikusan gondolkodni, rendelkezik-e megfelelő matematikai probléma- és feladatmegoldó, valamint absztrakciós, analizáló és szintetizáló képességgel; tud-e állításokat, egyszerűbb gondolatmenetű bizonyításokat szabatosan megfogalmazni, áttekinthető formában leírni; elsajátította-e a mindennapi életben használatos számolási technikákat, rendelkezik-e biztos becslési készséggel, az önellenőrzés igényével; képes-e statisztikai gondolatok megértésére, intelligens felhasználására, a függvény- vagy függvényszerű kapcsolatok felismerésére és értékelésére; képes-e a leírt síkbeli és térbeli szituációk elképzelésére, tud-e ezekhez ábrát készíteni, s ennek segítségével az adott konstrukcióban gondolkodni, számolni; képes-e a tanult ismereteket más tantárgyakhoz kapcsolódó feladatokban alkotó módon alkalmazni; képes-e hétköznapi szövegben rejlő matematikai problémákat észrevenni, egy-egy gyakorlati kérdés megoldásához matematikai modellt alkotni, különböző problémamegoldó stratégiákat alkalmazni; képes-e a különböző matematikai segédeszközök (függvénytáblázat, zsebszámológép) célszerű alkalmazására; a mindenkori tárgyi feltételek függvényében, azokkal szinkronban a matematikai eszközökkel való problémamegoldásban a programozható számológép, a grafikus kalkulátor és a számítógép használata fokozatosan követelménnyé válhat.

126

A Lukács Sándor Mechatronikai és Gépészeti Szakképző Iskola és Kollégium Pedagógiai Programja Tartalmi követelmények Középszint Témakör

Követelmények

1. Gondolkodási módszerek, halmazok, logika, kombinatorika, gráfok Halmazelmélet

Halmazelméleti alapfogalmak. Halmazműveletek, műveleti tulajdonságok. A halmazfogalom és a halmazműveletek használata a matematika különböző területein (pl. számhalmazok, ponthalmazok).

Logika Logikai műveletek

A negáció, konjunkció, diszjunkció, implikáció, ekvivalencia ismerete, alkalmazása. A minden, van olyan logikai kvantorok ismerete, alkalmazása. Egyszerű matematikai szövegek értelmezése. A tárgyalt definíciók és tételek pontos megfogalmazása.

Fogalmak, tételek, bizonyítások a matematikában

Szükséges és elégséges feltételek helyes alkalmazása.

Kombinatorika

Egyszerű kombinatorikai feladatok megoldása.

Gráfok

A gráf szemléletes fogalma, egyszerű alkalmazásai. Gráfelméleti alapfogalmak.

2. Számelmélet, algebra Számfogalom

A valós számkör. A valós számok különböző alakjai. Alapműveletek, műveleti tulajdonságok ismerete, alkalmazása a valós számkörben. Az adatok és az eredmény pontossága. Számrendszerek, a helyi értékes írásmód.

Számelmélet

Az osztó, többszörös, prímszám, összetett szám fogalma. A számelmélet alaptétele, számok prímtényezőkre bontása, legnagyobb közös osztó, legkisebb közös többszörös. Egyszerű oszthatósági feladatok.

Algebrai kifejezések, műveletek

Műveletek egyszerű algebrai kifejezésekkel. Másod- és harmadfokú nevezetes azonosságok alkalmazása.

Hatvány, gyök, logaritmus

Definíciók, műveletek, azonosságok (egész kitevőjű hatványok, racionális kitevőjű hatványok). A logaritmus fogalma, a logaritmus azonosságainak alkalmazása egyszerű esetekben.

127

A Lukács Sándor Mechatronikai és Gépészeti Szakképző Iskola és Kollégium Pedagógiai Programja Egyenletek, egyenlőtlenségek

Első- és másodfokú egyenletek és egyenlőtlenségek megoldása. Az egyenletmegoldás alkalmazása szöveges feladatokban. Egyszerű négyzetgyökös, algebrai törtes, abszolútértékes egyenletek. A definíciókra és az azonosságok egyszerű alkalmazására épülő exponenciális, logaritmusos és trigonometrikus egyenletek. Két pozitív szám számtani és mértani közepének viszonya. Kétismeretlenes lineáris és másodfokú egyenletrendszerek. Egyszerű egyenlőtlenség-rendszerek.

3. Függvények, az analízis elemei Függvények, függvények grafikonjai, függvénytranszformációk

A függvény matematikai fogalma, megadásának módjai. Az alapfüggvények (lineáris, másodfokú, harmadfokú és négyzetgyök-függvények, fordított arányosság, exponenciális és logaritmusfüggvény, trigonometrikus függvények, abszolútérték-függvény) és egyszerű transzformáltjaik: f (x) + c, f (x + c), c f (x), f (c × x)

Függvények jellemzése

Zérushely, növekedés, fogyás, szélsőérték, periodicitás, paritás.

Sorozatok

Számtani sorozat, mértani sorozat. Kamatos kamat számítása.

4. Geometria, koordinátageometria, trigonometria Alapfogalmak, ponthalmazok

Térelemek távolsága, szöge. Nevezetes ponthalmazok.

Geometriai transzformációk

Egybevágósági transzformációk, egybevágó alakzatok. Középpontos hasonlóság, hasonlóság. Hasonló alakzatok tulajdonságai. Az egybevágóságra és a hasonlóságra vonatkozó ismeretek alkalmazása egyszerű feladatokban.

Síkgeometriai alakzatok Háromszögek

Tételek az oldalakra, szögekre, nevezetes pontokra, vonalakra – alkalmazásuk bizonyítási és szerkesztési feladatokban.

Négyszögek

Nevezetes négyszögek (trapézok, deltoidok) és tulajdonságaik.

Sokszögek

Alaptulajdonságok. Szabályos sokszögek.

Kör

A kör és részei. Kör és egyenes kölcsönös helyzete.

128

A Lukács Sándor Mechatronikai és Gépészeti Szakképző Iskola és Kollégium Pedagógiai Programja Térbeli alakzatok

Henger, kúp, gúla, hasáb, gömb, csonkagúla, csonkakúp.

Kerület-, terület-, felszín- és térfogatszámítás

Egyszerű síkidomok és részeik kerülete, területe. Testek felszínének és térfogatának számítása. Hasonló síkidomok és testek különböző mérőszámainak és a hasonlóság-arányának viszonya.

Vektorok

A vektor fogalma. Vektorműveletek (összegvektor, különbségvektor, skalárral való szorzás, skaláris szorzat) és tulajdonságaik. Vektor koordinátái. Vektorok alkalmazása.

Trigonometria

Szögfüggvények fogalma. Egyszerű összefüggések a szögfüggvények között. Szinusztétel, koszinusztétel.

Koordináta-geometria

Alakzatok (egyenes, kör) egyenlete és kölcsönös helyzetük.

5. Valószínűség-számítás, statisztika Leíró statisztika

Statisztikai adatok gyűjtése, rendszerezése, különböző ábrázolásai (kördiagram, oszlopdiagram). Gyakoriság, relatív gyakoriság. Átlagok: számtani közép, súlyozott közép, rendezett minta közepe (medián), leggyakoribb érték (módusz). Szórás.

Valószínűség-számítás

Valószínűség fogalma. A valószínűség klasszikus kiszámítási módja. Visszatevéses mintavétel.

129

A Lukács Sándor Mechatronikai és Gépészeti Szakképző Iskola és Kollégium Pedagógiai Programja Idegen nyelv Angol középszintű érettségi Témakör

Követelmények

1.Személyes vonatkozások, Bemutatkozás; Napirend; Család bemutatása; család 2. Ember és társadalom Ünnepek; A nagyvárosi és vidéki élet; Angol nyelvi országok (Egyesült Királyság); Vásárlás; 3. Környezetünk Környezetvédelem; Évszakok; Lakóhely bemutatása; Magyarország; 4. Az iskola Iskola, a magyar iskolarendszer; Nyelvtanulás; 5. A munka világa Foglalkozások, munka; Az álláskeresés módjai; 6. Életmód Egészség-betegségek; Egészséges életmód; Étkezés az otthonon kívül; Étkezési szokások; 7. Szabadidő, művelődés, Szabad idős tevékenységek, hobbi, televízió; Sport; szórakozás 8. Utazás, turizmus Nyaralás külföldön-belföldön, az utazás szervezése; Közlekedés; 9. Tudomány és technika Telekommunikációs eszközök; Médiák; Német középszintű érettségi Témakör

Követelmények

1. Mindennapok és a család Önéletrajz, Család, Napirend, Vásárlás, Szolgáltatások, Étkezés 2. A fiatalok és a felnőttek Barátok, világa 3. Iskola és művelődés Idegen nyelvek, A magyar iskolarendszer, Az iskolánk 4. Sport és szabadidő Sport, Hobbijaim, Szabadidős tevékenységek, Magyarországi nyaralás 5. Az egyén és társadalom Betegségek, Egyházi ünnepek, Családi és nemzeti ünnepek 6. Férfi és női szerepek Házimunka, Divat-öltözködés 7. Kultúra és tudomány Győr nevezetességei, Budapest nevezetességei 8. Technika és fejlődés Internet, Számítógép a hétköznapokban, A mobiltelefon, A közlekedés 9. Természet és környezet Lakóhely típusai, Vidéki élet, Városi élet, Környezetvédelem, Évszakok, Az időjárás, Háziállatok, Lakás berendezése 10. A munka világa Munka világa, szakmák 11.A médiák világa Médiák a hétköznapokban 12. Politika, Európa Utazás külföldre, Németország, Ausztria és Svájc 13. Múlt és jelen Családi és nemzeti ünnepek 14. Jövőképek Álláskeresés, jövőbeli tervek

130

A Lukács Sándor Mechatronikai és Gépészeti Szakképző Iskola és Kollégium Pedagógiai Programja Informatika A vizsga formája: Középszinten: gyakorlati és szóbeli A középszintű érettségi anyagának meghatározásához elsődleges szempont, hogy a követelmények olyan ismereteket és képességeket tartalmazzanak, amelyek segítik az eligazodást és a munkába állást az információs társadalomban. A tanulóktól elvárjuk, hogy az érettségi vizsgán az alábbi általános kompetenciák meglétét bizonyítsa  korszerű alkalmazói készség (a számítógépek, az informatikai kultúra lehetőségeit kihasználni tudó tanulók képzése)  algoritmikus gondolkodás (a matematikához hasonló gondolkodásfejlesztő szerep, amely az iskolában, s a hétköznapi életben is alapvető fontosságú);  önálló munkavégzés (a számítógép, mint a tanuló tevékenységére azonnal reagáló eszköz, lehetőséget teremt az egyéni ütemű tanulásra, a tehetségekkel való különleges foglalkozásra, ...);  együttműködő-készség, csoportmunka (nagyobb számítógépes feladatok megoldása megköveteli a csoportmunkát, feladatok részekre osztását, a másokkal való kapcsolattartást);  alkotó munka (akár programot írunk a számítógéppel, akár szöveges dokumentumot vagy adatbázist, a  végeredmény akkor is egy termék lesz, a készítés folyamatának, s a „termékségnek” minden egyes következményével együtt);  az informatika és a társadalmi kölcsönhatásának felismerése (az informatika rohamos fejlődése az egész  társadalmat gyökeresen átalakítja, s ebben az állandóan változó világban csak az érezheti otthon magát, aki érti a változásokat, s azok mozgatóit). A követelményekben megfogalmazott 1-3., 7.1 és 9. sorszámú témaköröket a szóbeli vizsgán kell számon kérni. A középszinten megfogalmazott követelmények szándék szerint megfelelnek az ECDL vizsga követelményeinek. A gyakorlati vizsgafeladatokat számítógéppel kell megoldani.

131


Tartalmi követelmények 1. Információs társadalom Témakörök A kommunikáció A kommunikáció általános modellje Információs és kommunikációs technológiák és rendszerek Számítógépes információs rendszerek az iskolában és a gazdaságban Közhasznú információs források Információ és társadalom Az informatika fejlődéstörténete A modern információs társadalom jellemzői Informatika és etika Jogi ismeretek

Középszint Ismerje a kommunikáció modelljét és tudjon gyakorlati példákat (kommunikációs rendszereket) bemutatni értelmezni. Ismerje a használatos (tele) kommunikációs rendszereket (pl. telefon, tv, ...). Ismerjen számítógépes katalógusokat és adatbázisokat. Legyen képes összetett keresésre az interneten, keresőszerverek segítségével. Ismerje az informatika fejlődéstörténetének főbb fázisait, eseményeit. Legyen elképzelése a legújabb információs és kommunikációs technológiák társadalmi hatásairól. Ismerje a túlzott informatikai eszközhasználat személyiségromboló, egészségkárosító hatását. Ismerje a helyi és a távhálózatok netikettjét. Tudja, hogy a vírusok a szoftverben és hardverben károkat okozhatnak. Legyen tisztában azzal, hogy az adat, az információ áru, jelentős értéket képviselhet. Ismerje a szerzői jog fogalmát. Tudja csoportosítani a szoftvereket felhasználói szerződés szerint (freeware, shareware, üzleti).

2. Informatikai alapismeretek - hardver Témák Jelátalakítás és kódolás Analóg és digitális jelek Az adat és az adatmennyiség Bináris számábrázolás Bináris karakterábrázolás Bináris kép- és színkódolás Bináris hangkódolás

Középszint Ismerje az analóg és a digitális jel fogalmát, különbözőségeit. Tudja, hogy minden érzékelhető jel jó közelítéssel digitalizálható.

132

A Lukács Sándor Mechatronikai és Gépészeti Szakképző Iskola és Kollégium Pedagógiai Programja A számítógép felépítése A Neumann-elvű számítógépek A (személyi) számítógép részei és jellemzőik: Központi feldolgozó egység, memória, buszrendszer, interfészek (illesztő), ház, tápegység, alaplap

Ismerje a Neumann-elvet és azt, hogy más elven felépülő és működő számítógépek is léteznek. Ismerje a számítógép részeinek és perifériáinak funkcióit és fontosabb jellemzőit.

Ismerje a helyi és távhálózatok felépítését és A perifériák típusai és főbb jellemzőik: bemeneti fontosabb jellemzőit. eszközök, kimeneti eszközök, bemeneti/kimeneti eszközök, háttértárak A (személyi) számítógép részeinek összekapcsolása és üzembe helyezése Hálózatok

133

A Lukács Sándor Mechatronikai és Gépészeti Szakképző Iskola és Kollégium Pedagógiai Programja 3. Informatikai alapismeretek - szoftver Témák Az operációs rendszer és főbb feladatai Az operációs rendszerek (fajtái) részei és funkciói, az operációs rendszer felhasználói felülete Könyvtárszerkezet, könyvtárak létrehozása, másolása, mozgatása, törlése, átnevezése Állományok típusai, keresés a háttértárakon Állománykezelés: létrehozás, törlés, visszaállítás, másolás, mozgatás, átnevezés, nyomtatás, megnyitás Az adatkezelés eszközei: Tömörítés, kicsomagolás, archiválás, adatvédelem A szoftver és a hardverkarbantartó (segéd) programjai: víruskeresés és -irtás, víruspajzs, lemezkarbantartás, ... A hálózatok működésének alapelvei, hálózati beés kijelentkezés, hozzáférési jogok, adatvédelem

Középszint Ismerje az operációs rendszerek fajtáit, fő részeit és legfontosabb feladatait. Legyen képes egy rendszer megjelenését, néhány paraméterét igényei szerint beállítani. Ismerje az operációs rendszer felhasználói felületét. Ismerje a könyvtárrendszer felépítését, igazodjon el benne. Ismerje a könyvtárműveleteket. Tudjon állományokat megkeresni. Ismerje és tudja használni az állománykezelő funkciókat. Értse a tömörítés lényegét, az archiválás és az adatvédelem szükségességét. Tudjon tömöríteni és kicsomagolni. Ismerje a vírus fogalmát, a leggyakoribb vírusok terjedési módját, valamint a védekezés eszközeit, módszereit. Tudja ellátni a lemezkarbantartás feladatait: lemez törlése, új lemez használatba vétele. Tudjon a hálózatba be- és kijelentkezni. Ismerje a (helyi) hálózati szolgáltatásokat és a felhasználói jogosultságokat.

4. Szövegszerkesztés Témák A szövegszerkesztő használata A program indítása A munkakörnyezet beállítása A szövegszerkesztő menürendszere Dokumentum megnyitása, mentése, nyomtatása

Középszint Tudja az általa tanult szövegszerkesztő programot indítani. Ismerje a szövegszerkesztő kezelőfelületét. Tudjon szöveget bevinni, javítani, törölni. Tudjon többféle formátumú dokumentumot megnyitni, menteni és nyomtatni. Tudjon fontosabb típusdokumentumokat (pl. meghívó, levél, ...) önállóan készíteni.

134

A Lukács Sándor Mechatronikai és Gépészeti Szakképző Iskola és Kollégium Pedagógiai Programja Szövegszerkesztési alapok Szövegbevitel, szövegjavítás Karakterformázás Bekezdésformázás Felsorolás, számozás Tabulátorok használata Oldalformázás

Ismerje a szövegszerkesztés alapfogalmait (karakter, szó, sor, bekezdés, blokk, szakasz, oldal). Legyen képes karakterek betűtípusát, méretét, stílusát, színét megadni. Tudjon bekezdéseihez behúzást és térközt állítani, szövegbeosztást megadni, szegélyt, mintázatot megadni. Készítsen felsorolást, sorszámozott felsorolást. Tudjon különböző fajtájú tabulátorokat használni. Legyen tisztában az oldalbeállítás alapjaival (élőfej, élőláb, lapszámozás, margók, ...)

Szövegjavítási funkciók Keresés és csere Kijelölés, másolás, mozgatás, törlés Helyesírás ellenőrzés, szinonima szótár, elválasztás

Ismerje a szövegszerkesztő keresési, cserélési funkcióit. Tudjon kijelölni betűt, szót, bekezdést, szövegblokkot, legyen képes ezeket másolni, mozgatni, törölni. Tudjon ilyet más dokumentumból is beilleszteni. Használja a szövegszerkesztő nyelvi segédeszközeit.

Táblázatok, grafikák a szövegben Táblázatkészítés a szövegszerkesztővel, sorba rendezés Körlevélkészítés Táblázatok, grafikák, szimbólumok és más objektumok beillesztése a szövegbe, valamint formázásuk

Tudjon szöveges dokumentumokban táblázatokat szerkeszteni (sorokat, oszlopokat, cellákat beszúrni, törölni). Tudja a sorokat adott oszlop szerint sorba rendezni. Tudjon kördokumentumot készíteni. Legyen képes szimbólumokat és egyéb objektumokat beilleszteni a szövegbe, s azokat esztétikusan elhelyezni.

5.Táblázatkezelés Témák A táblázatkezelő használata A program indítása A munkakörnyezet beállítása A táblázatkezelő menürendszere A táblázat megnyitása, mentése, nyomtatása

Középszint Tudja az általa tanult táblázatkezelő programot indítani. Ismerje a program kezelő felületét. Tudjon adatokat bevinni, illetve azokat törölni. Tudjon a megjelenítési üzemmódok között váltani. Tudjon többféle formátumú táblázatot megnyitni, menteni és nyomtatni.

135

A Lukács Sándor Mechatronikai és Gépészeti Szakképző Iskola és Kollégium Pedagógiai Programja A táblázatok felépítése Cella, oszlop, sor, aktív cella, tartomány, munkalap

Ismerje a cella, az oszlop, a sor, az aktív cella és a tartomány, valamint a munkalap fogalmát. Tudjon cellát, sort és oszlopot beilleszteni, illetve, törölni.

Adatok a táblázatokban Adattípusok Adatbevitel, javítás, másolás, mozgatás A cellahivatkozások használata Képletek szerkesztése: konstans, hivatkozás, függvény

Ismerje a szöveg, a szám és dátum adattípusokat. Tudjon egyszerű képleteket és függvényeket használni (összeg, átlag, maximum, minimum, darabszám, feltételek a képletben, keresés stb.) Tudja a táblázat összetartozó adatait adott szempont szerint rendezni. Tudjon hivatkozást használni munkalapon belül. Tudjon hivatkozást használni munkalapokon keresztül. Ismerje a címzési módokat: relatív, abszolút és vegyes címzést.

Táblázatformázás Sorok, oszlopok, tartományok kijelölése Karakter-, cella- és tartományformázások Cellák és tartományok másolása

Tudja alkalmazni a karakterformázás és a cellaformázás lehetőségeit. Tudja alkalmazni a cellán, illetve a tartományon belüli igazítás lehetőségeit. Tudja beállítani az oszlopszélességet és a sormagasságot. Tudja alkalmazni a szegélyezés és mintázat készítés lehetőségeit. Tudjon fejlécet és láblécet készíteni.

Táblázatok, szövegek, diagramok Egyszerű táblázat készítése Formázási lehetőségek Diagramtípus kiválasztása, diagramok szerkesztése

Tudjon egyszerű táblázatot létrehozni. Ismerje a kapcsolatot a táblázatkezelő és a szövegszerkesztő rendszerek között. Tudja alkalmazni az oldalbeállításhoz kapcsolódó formázási lehetőségeket (tájolás, margó). Ismerje a diagramok és grafikonok szerkesztésének, módosításának lépéseit. Tudjon az ábrázolandó adatoknak és a belőle levonandó következtetéseknek megfelelő grafikontípust választani (pont,vonal, oszlop, kör). Tudjon grafikont és más objektumot beilleszteni.

136

A Lukács Sándor Mechatronikai és Gépészeti Szakképző Iskola és Kollégium Pedagógiai Programja Problémamegoldás táblázatkezelővel Tantárgyi feladatok megoldása A mindennapi életben előforduló problémák

Tudjon statisztikai problémákat megoldani táblázatkezelővel. Tudjon egyszerű és jól áttekinthető nyilvántartást készíteni. Tudjon táblázatot tervezni szöveges feladat alapján.

6. Adatbázis-kezelés Témák

Középszint

Az adatbázis-kezelés alapfogalmai Tudjon különbséget tenni adattábla és adatbázis között. Az adatbázis fogalma, típusai, A rendelkezésére álló adathalmazból tudjon adattábla, rekord, mező, kulcs adatrekordokat összeállítani. Legyen tisztában az adattábla és a kulcs fogalmával, tudjon kulcsmezőt kiválasztani. Az adatbázis-kezelő program interaktív használata Adattípusok Adatbevitel, adatok módosítása, törlése Adatbázisok létrehozása, karbantartása

Ismerje az adatbázis-kezelőben használatos fontosabb mezőtípusokat (szöveg, különböző számtípusok, dátum, logikai); milyen adat tárolására alkalmasak, mik a velük végezhető műveletek. Tudjon létező adatbázist megnyitni, abból az adatokat a képernyőn megjeleníteni. Tudjon rekordokat vagy egyes mezőket kitörölni, vagy a benne levő adatokat újakkal felülírni. Tudja a módosított adatokat kimenteni. Tudjon megadott szerkezetű adattáblát létrehozni. Képes legyen az adattábla mezőit helyesen kiválasztani, a kulcsmezőt meghatározni, az új táblát feltölteni.

Alapvető adatbázis-kezelési műveletek Lekérdezések, függvények használata Keresés, válogatás, szűrés, rendezés Összesítés

Tudjon a létező adatbázisban adott feltételeknek megfelelő rekordokat megjeleníteni és azokkal műveletet végezni. Tudja kiválasztani, hogy a kérdéshez mely mezők megjelenítése szükséges.

Képernyő és nyomtatási formátumok Űrlapok használata Jelentések használata

Tudjon az adattáblákból számítandó információkat megjeleníteni. Tudjon adott mezők felhasználásával jelentést kialakítani és nyomtatni.

137

A Lukács Sándor Mechatronikai és Gépészeti Szakképző Iskola és Kollégium Pedagógiai Programja 7. Információs hálózati szolgáltatások Témák

Középszint

Kommunikáció az Interneten Elektronikus levelezési rendszer használata Állományok átvitele WWW Keresőrendszerek Távoli adatbázisok használata

Ismerje az Internet fontosabb szolgáltatásait, alkalmazza a szolgáltatások fontosabb használati szabályait. Ismerjen egy levelezési rendszert. Tudjon levelet küldeni, fogadni, megválaszolni, továbbítani és törölni. Ismerje az elektronikus levél részeit és a levél jellemzőit. Tudjon a levélhez csatolást készíteni és fogadni. Ismerjen és tudjon alkalmazni egy állomány átviteli segédprogramot. Ismerje az állomány átvitel szolgáltatást. Tudjon internetről állományokat letölteni. Tudjon egy böngészőt használni. Ismerje a böngésző programok navigációs eszközeit. Tudjon kulcsszavas és tematikus keresőt használni. Tudjon egyszerű és összetett keresési feladatokat megoldani. Tudjon on-line adatbázisokat használni.

Web-lap készítés Hálózati dokumentumok szerkezete Web-lap készítése Webszerkesztővel Formázási lehetőségek

Ismerje a Web-lap jellemző elemeit. A címsor, háttérszín, háttérkép, különböző színű, méretű, igazítású szöveg, listák, táblázatok, képek, animációk, hivatkozások elhelyezése egy grafikus Web-szerkesztővel. Tudjon egyszerű Web-lap szerkesztési feladatot elvégezni.

8. Prezentáció és grafika Témák Prezentáció (bemutató) A program indítása A munkakörnyezet beállítása A program menürendszere Prezentációs anyag elkészítése (szöveg, táblázat, rajz, diagram, grafika, fotó, hang, animáció, diaminta ...) és formázása

Középszint Tudja az általa tanult bemutató készítő programot indítani. Ismerje a program kezelő felületét. Tudjon bemutatót megnyitni, menteni és lejátszani különböző módokon. Tudjon bemutatót készíteni.

138

A Lukács Sándor Mechatronikai és Gépészeti Szakképző Iskola és Kollégium Pedagógiai Programja Grafika A program indítása A munkakörnyezet beállítása A program menürendszere Elemi alakzatok megrajzolása, módosítása Képek beillesztése, formázása

Tudja az általa tanult grafikai programot indítani. Ismerje a program kezelő felületét. Tudjon grafikát, illetve képállományokat megnyitni, menteni és nyomtatni. Tudjon elemi ábrákat rajzolni, javítani, transzformálni. Tudjon képeket képfeldolgozó programmal kezelni, módosítani, minőségét javítani. Grafikus ábráit, képeit tudja szöveges környezetben esztétikusan elhelyezni.

9. Könyvtárhasználat Témák

Középszint

Könyvtárak A könyvtár fogalma, típusai Eligazodás a könyvtárban: olvasóterem, szabadpolcos rendszer, multimédia övezet A helyben használható és a kölcsönözhető könyvtári állomány A könyvtári szolgáltatások

Ismerje a könyvtár fogalmát, típusait: hagyományos és elektronikus könyvtárak. Tudja kiválasztani a dokumentumokat és használni az eszközöket. Ismerje és tudja használni a gyakoribb könyvtári szolgáltatásokat.

Dokumentumok Nyomtatott dokumentumok Nem nyomtatott dokumentumok, illetve adathordozók (kazetta, diakép, film, CD, mágneslemez, DVD)

Tudja használni a kézikönyveket és a közhasznú információs forrásokat. Tudja használni a gyakoribb nem nyomtatott dokumentumokat.

Tájékoztató eszközök Katalógusok Adatbázisok Közhasznú információs források (pl. telefonkönyv, menetrend, térkép)

Tudjon keresni a betűrendes leíró katalógusban. Tudjon adatokat gyűjteni számítógépes adatbázisból. Tudjon információt keresni az interneten, ismert keresőprogramokat használni.

139

A Lukács Sándor Mechatronikai és Gépészeti Szakképző Iskola és Kollégium Pedagógiai Programja Fizika KOMPETENCIÁK A vizsgázónak a követelményrendszerben és a vizsgaleírásban meghatározott módon az alábbi kompetenciák meglétét kell bizonyítania:  ismeretei összekapcsolása a mindennapokban tapasztalt jelenségekkel, a technikai eszközök működésével;  a természettudományos gondolkodás, megismerési módszerek alapvető sajátosságainak felismerése;  alapmennyiségek mérése;  egyszerű számítások elvégzése;  egyszerűen lefolytatható fizikai kísérletek elvégzése, a kísérleti tapasztalatok kiértékelése;  grafikonok, ábrák értékelése, elemzése;  mértékegységek, mértékrendszerek használata;  a tanult szakkifejezések szabatos használata szóban és írásban;  a napjainkban felmerülő, fizikai ismereteket is igénylő problémák lényegének megértése, a természet- és környezetvédelemmel kapcsolatos problémák felismerése;  időbeli tájékozódás a fizikatörténet legfontosabb eseményeiben.

I. RÉSZLETES VIZSGAKÖVETELMÉNYEK 1. Mechanika VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint Ismerje fel és jellemezze a mechanikai kölcsönhatásokat. 1.1 Newton törvényei 1.1.1 Newton I. törvénye Ismerje a mozgásállapot-változások létrejöttének feltételeit, tudjon példákat említeni különböző típusaikra. Kölcsönhatás Ismerje fel és jellemezze az egy kölcsönhatásban fellépő Mozgásállapot, -változás erőket, fogalmazza meg, értelmezze Newton törvényeit. Tehetetlenség, tömeg Értelmezze a tömeg fogalmát Newton 2. törvénye Inerciarendszer segítségével. Ismerje a sztatikai tömegmérés módszerét. 1.1.2 Newton II. törvénye Tudja meghatározni a 3. pontban felsorolt mozgásfajták Erőhatás, erő, eredő erő létrejöttének dinamikai fel-tételét. támadáspont, hatásvonal Legyen jártas az erővektorok ábrázolásában, Lendület, lendületváltozás, összegzésében. Lendületmegmaradás Tudja, mit értünk egy test lendületén, lendület-változásán. Zárt rendszer Konkrét, mindennapi példákban ismerje fel a lendületSzabaderő, kényszererő megmaradás törvényének érvényesülését, egy egyenesbe eső változások esetén tudjon egyszerű feladatokat megoldani. Konkrét esetekben ismerje fel a kényszererőket. 1.1.3 Newton III. törvénye Legyen jártas az egy testre ható erők és az egy kölcsönErőlökés hatásban fellépő erők felismerésében, ábrázolásában. 1.2 Pontszerű és merev test egyensúlya Forgatónyomaték

Tudja értelmezni dinamikai szempontból a testek egyensúlyi állapotát. Tudjon egyszerű számításos feladatot e témakörben

140

A Lukács Sándor Mechatronikai és Gépészeti Szakképző Iskola és Kollégium Pedagógiai Programja Erőpár Egyszerű gépek: Lejtő, emelő, csiga Tömegközéppont 1.3 Mozgásfajták Anyagi pont, merev test Vonatkoztatási rendszer Pálya, út, elmozdulás Helyvektor, elmozdulásvektor 1.3.1 Egyenes vonalú egyenletes mozgás Sebesség, átlagsebesség Mozgást befolyásoló tényezők: súrlódás, közegellenállás súrlódási erő 1.3.2 Egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás Egyenletesen változó mozgás átlagsebessége, pillanatnyi sebessége Gyorsulás Négyzetes úttörvény Szabadesés, nehézségi gyorsulás (→ 5.1)

1.3.3 Összetett mozgások Függőleges, vízszintes hajítás 1.3.4 Periodikus mozgások

megoldani. Ismerje a tömegközéppont fogalmát, tudja alkalmazni szabályos homogén testek esetén. Tudja alkalmazni az anyagi pont és a merev test fogalmát a probléma jellegének megfelelően. Egyszerű példákon értelmezze a hely és a mozgás viszonylagosságát. Tudja alkalmazni a pálya, út, elmozdulás fogalmakat. Legyen jártas konkrét mozgások út-idő, sebesség-idő grafikonjának készítésében és elemzésében. Ismerje és alkalmazza a sebesség fogalmát. Ismerje a súrlódás és a közegellenállás hatását a mozgásoknál, ismerje a súrlódási erő nagyságát befolyásoló tényezőket.

Ismerje fel és jellemezze az egyenes vonalú egyenletesen változó mozgásokat. Konkrét példákon keresztül különböztesse meg az átlag- és a pillanatnyi sebességet, ismerje ezek kapcsolatát. Ismerje és alkalmazza a gyorsulás fogalmát. Tudjon megoldani egyszerű feladatokat. Értelmezze a szabadesést, mint egyenletesen változó mozgást. Tudja a nehézségi gyorsulás fogalmát és értékét, egyszerűbb feladatokban alkalmazni is. Értelmezze egyszerű példák segítségével az összetett mozgást. Tudja meghatározni a függőleges és vízszintes hajítás magasságát, távolságát, időtartamát, végsebességét. Jellemezze a periodikus mozgásokat. Ismerje fel a centripetális gyorsulást okozó erőt konkrét jelenségekben, tudjon egyszerű számításos feladatokat megoldani.

1.3.4.1 Az egyenletes körmozgás Periódusidő, fordulatszám Kerületi sebesség Szögelfordulás, szögsebesség Centripetális gyorsulás Centripetális erő 1.3.4.2 Mechanikai rezgések Rezgőmozgás Harmonikus rezgőmozgás Kitérés, amplitúdó, fázis Rezgésidő, frekvencia Csillapított és csillapítatlan rezgések

Ismerje a rezgőmozgás fogalmát. Ismerje a harmonikus rezgőmozgás kinematikai jellemzőit, kapcsolatát az egyenletes körmozgással kísérleti tapasztalat alapján. Ismerje, milyen energiaátalakulások mennek végbe a rezgő rendszerben. Ismerje a szabadrezgés, a kényszerrezgés jelenségét. Ismerje a rezonancia jelenségét, tudja mindennapi példákon

141

A Lukács Sándor Mechatronikai és Gépészeti Szakképző Iskola és Kollégium Pedagógiai Programja Rezgő rendszer energiája Szabadrezgés, kényszerrezgés Rezonancia Matematikai inga Lengésidő 1.3.4.3 Mechanikai hullámok (→3.6, 3.7) Longitudinális, transzverzális hullám Hullámhossz, terjedési sebesség, frekvencia Visszaverődés, törés jelensége, törvényei Beesési, visszaverődési, törési szög, törésmutató Polarizáció Interferencia Elhajlás Állóhullám, duzzadóhely, csomópont Húrok Hangforrás, hanghullámok Hangerősség Hangmagasság Hangszín Ultrahang, infrahang 1.4 Munka, energia Munkavégzés, munka Gyorsítási munka Emelési munka Súrlódási munka Energia, energiaváltozás (→4.4) Mechanikai energia: Mozgási energia Rugalmassági energia Helyzeti energia Munkatétel Energiamegmaradás törvénye (→2.5) Konzervatív erők munkája Teljesítmény Hatásfok (→2.8)

keresztül megmagyarázni káros, illetve hasznos voltát. Tudjon periódusidőt mérni.

Ismerje a mechanikai hullám fogalmát, fajtáit, tudjon példákat mondani a mindennapi életből. Ismerje a hullámmozgást leíró fizikai mennyiségeket. Tudja leírni a hullámjelenségeket, tudjon példákat mondani a mindennapi életből.

A hangtani alapfogalmakat tudja összekapcsolni a hullámmozgást leíró fizikai mennyiségekkel.

Definiálja a munkát és a teljesítményt, tudja kiszámítani állandó erőhatás esetén. Ismerje a munka ábrázolását F-s diagramon. Tudja megkülönböztetni a különféle mechanikai energiafajtákat, tudjon azokkal folyamatokat leírni, jellemezni. Tudja alkalmazni a mechanikai energiamegmaradás törvényét egyszerű feladatokban. Ismerje az energia-gazdálkodás környezetvédelmi vonatkozásait. Ismerje és alkalmazza egyszerű feladatokban a teljesítmény és a hatásfok fogalmát.

142

A Lukács Sándor Mechatronikai és Gépészeti Szakképző Iskola és Kollégium Pedagógiai Programja 2. Termikus kölcsönhatások VIZSGASZINTEK Középszint Tudja, mit értünk állapotjelzőn, nevezze meg őket. Legyen tájékozott arról, milyen módszerekkel történik a 2.1 Állapotjelzők, termodinamikai egyensúly hőmérséklet mérése. Ismerjen különböző hőmérőfajtákat (mérési tartomány, Egyensúlyi állapot pontosság). Hőmérséklet, nyomás, térfogat Ismerje a Celsius-és Kelvin-skálákat, és feladatokban Belső energia tudja használni. Anyagmennyiség, mól Ismerje az Avogadro-törvényt. Avogadro törvénye (→4.1) Értelmezze, hogy mikor van egy test környezetével termikus egyensúlyban. Ismerje a hőmérséklet-változás hatására végbemenő alakváltozásokat, tudja indokolni csoportosításukat. Legyen tájékozott gyakorlati szerepükről, tudja konkrét 2.2 Hőtágulás példákkal alátámasztani. Szilárd anyag lineáris, Tudjon az egyes anyagok különböző hőtágulásának térfogati hőtágulása jelentőségéről, a jelenség szerepéről a természeti és Folyadékok hőtágulása technikai folyamatokban, tudja azokat konkrét példákkal alátámasztani. Mutassa be a hőtágulást egyszerű kísérletekkel. Ismerje és alkalmazza egyszerű feladatokban a gáz2.3 Állapotegyenletek törvényeket, tudja összekapcsolni a megfelelő állapot(összefüggés a gázok változással. állapotjelzői között) Ismerje az állapotegyenletet. Gay-Lussac I. és II. törvénye Tudjon értelmezni p - V diagramokat. Boyle-Mariotte törvénye Egyesített gáztörvény Állapotegyenlet Ideális gáz Izobár, izochor, izoterm állapotváltozás Ismerje, mit jelent a gáznyomás, a hőmérséklet a 2.4 Az ideális gáz kinetikus kinetikus gázelmélet alapján. modellje (→4.1) Ismerjen a hőmozgást bizonyító jelenségeket (pl. Hőmozgás Brown-mozgás, diffúzió). 2.5 Energiamegmaradás hőtani folyamatokban (→1.4) Értelmezze a térfogati munkavégzést és a hőmennyiség 2.5.1 Termikus, mechanikai fogalmát. kölcsönhatás Ismerje a térfogati munkavégzés grafikus megjelenítését Hőmennyiség, munkavégzés p - V diagramon. Értelmezze az I. főtételt, alkalmazza speciális – izoterm, 2.5.2 A termodinamika I. izochor, izobár, adiabatikus – állapotváltozásokra. főtétele zárt rendszer TÉMÁK

Belső energia

143

A Lukács Sándor Mechatronikai és Gépészeti Szakképző Iskola és Kollégium Pedagógiai Programja Adiabatikus állapotváltozás 2.5.3 Körfolyamatok Perpetuum mobile 2.6 Kalorimetria Fajhő, mólhő, hőkapacitás Gázok fajhői 2.7 Halmazállapotváltozások 2.7.1 Olvadás, fagyás Olvadáshő, olvadáspont 2.7.2 Párolgás, lecsapódás Párolgáshő Forrás, forráspont, forráshő Szublimáció Cseppfolyósíthatóság Telített és telítetlen gőz 2.7.3 Jég, víz, gőz A víz különleges fizikai tulajdonságai A levegő páratartalma Csapadékképződés

Ismerje a hőkapacitás, fajhő fogalmát, tudja kvalitatív módon megmagyarázni a kétféle fajhő különbözőségét gázoknál. Legyen képes egyszerű keverési feladatok megoldására. Ismerje a különböző halmazállapotok tulajdonságait. Értelmezze a fogalmakat. Tudja, milyen energiaváltozással járnak a halmazállapot-változások, legyen képes egyszerű számításos feladatok elvégzésére. Tudja, mely tényezők befolyásolják a párolgás sebességét. Ismerje a forrás jelenségét, a forráspontot befolyásoló tényezőket. Értse a víz különleges tulajdonságainak jelentőségét, tudjon példákat mondani ezek következményeire (pl. az élet kialakulásában, fennmaradásában betöltött szerepe). Ismerje a levegő relatív páratartalmát befolyásoló tényezőket. Kvalitatív módon ismerje az eső, a hó, a jégeső kialakulásának legfontosabb okait. Értse, milyen változásokat okoz a felmelegedés, az üvegházhatás, a savas eső stb. a Földön.

2.8 A termodinamika II. főtétele 2.8.1 Hőfolyamatok iránya Rendezettség, rendezetlenség Reverzibilis, irreverzibilis folyamatok

Tudjon értelmezni mindennapi jelenségeket a II. fő-tétel alapján.

Legyen tisztában a hőerőgépek hatásfokának fogalmával és korlátaival.

2.8.2 Hőerőgépek (→1.5, 4.4) Hatásfok Másodfajú perpetuum mobile 3. Elektromos és mágneses kölcsönhatás VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint 3.1 Elektromos mező Értse az elektrosztatikai alapjelenségeket, és tudja ezeket 3.1.1 Elektrosztatikai elemezni és bemutatni egyszerű elektrosztatikai kísérletek, alapjelenségek hétköznapi jelenségek alapján. Kétféle elektromos töltés Vezetők és szigetelők Alkalmazza az elektromos mező jellemzésére használt Elektroszkóp fogalmakat. Ismerje a pontszerű elektromos töltés által

144

A Lukács Sándor Mechatronikai és Gépészeti Szakképző Iskola és Kollégium Pedagógiai Programja Elektromos megosztás Coulomb-törvény A töltésmegmaradás törvénye 3.1.2 Az elektromos mező jellemzése Térerősség A szuperpozíció elve Erővonalak, fluxus Feszültség Potenciál, ekvipotenciális felület Konzervatív mező (→1.5) Homogén mező Földpotenciál 3.1.3 Töltések mozgása elektromos mezőben (→1.2) 3.1.4 Töltés, térerősség, potenciál a vezetőkön Töltések elhelyezkedése vezetőkön Térerősség a vezetők belsejében és felületén Csúcshatás Az elektromos mező árnyékolása Földelés

létrehozott és a homogén elektromos mező szerkezetét és tudja jellemezni az erővonalak segítségével. Tudja alkalmazni az összefüggéseket homogén elektromos mező esetén egyszerű feladatokban. Tudja, hogy az elektromos mező által végzett munka független az úttól.

Ismerje a töltés- és térerősség viszonyokat a vezetőkön, legyen tisztában ezek következményeivel a mindennapi életben, tudjon példákat mondani gyakorlati alkalmazásukra. Ismerje a kondenzátor és a kapacitás fogalmát. Tudjon példát mondani a kondenzátor gyakorlati alkalmazására. Ismerje a kondenzátor energiáját.

3.1.5 Kondenzátorok Kapacitás Síkkondenzátor Permittivitás Feltöltött kondenzátor energiája 3.2. Egyenáram 3.2.1 Elektromos áramerősség Feszültségforrás, áramforrás Elektromotoros erő, belső feszültség, kapocsfeszültség Áramerősség- és feszültségmérő műszerek 3.2.2 Ohm törvénye Ellenállás, belső ellenállás, külső ellenállás Vezetők ellenállása, fajlagos ellenállás Változtatható ellenállás Fogyasztók soros és

Értse az elektromos áram létrejöttének feltételeit, ismerje az áramkör részeit, tudjon egyszerű áramkört összeállítani. Ismerje az áramerősség- és feszültségmérő eszközök használatát. Értse az Ohm-törvényt vezető szakaszra és ennek következményeit, tudja alkalmazni egyszerű feladat megoldására, kísérlet, illetve ábra elemzésére. Ismerje a soros és a párhuzamos kapcsolásra vonatkozó összefüggéseket, és alkalmazza ezeket egyszerű áramkörökre.

145

A Lukács Sándor Mechatronikai és Gépészeti Szakképző Iskola és Kollégium Pedagógiai Programja párhuzamos kapcso-lása Az eredő ellenállás 3.2.3 Félvezetők Félvezető eszközök 3.2.4 Az egyenáram hatásai, munkája és teljesítménye Hő-, mágneses, vegyi hatás (→4.2) Galvánelemek, akkumulátor

Ismerje a félvezető fogalmát, tulajdonságait. Tudjon megnevezni félvezető kristályokat. Tudja megfogalmazni a félvezetők alkalmazásának jelentőségét a technika fejlődésében, tudjon példákat mondani a fél-vezetők gyakorlati alkalmazására (pl. dióda, tranzisztor, memóriachip). Ismerje az elektromos áram hatásait és alkalmazásukat az elektromos eszközökben. Ismerje az áram élettani hatásait, a balesetmegelőzési és érintésvédelmi szabályokat. Alkalmazza egyszerű feladatok megoldására az elektromos eszközök teljesítményével és energiafogyasztásával kapcsolatos ismereteit. Ismerje a galvánelem és az akkumulátor fogalmát, és ezek környezetkárosító hatását.

3.3 Az időben állandó mágneses mező

Ismerje az analógiát és a különbséget a magneto- és az elektrosztatikai alapjelenségek között. 3.3.1 Mágneses alapjelenségek Ismerje a Föld mágneses mezejét és az iránytű használatát. A dipólus fogalma Mágnesezhetőség A Föld mágneses mezeje Iránytű 3.3.2 A mágneses mező Ismerje a mágneses mező jellemzésére használt fogalmakat jellemzése és definíciójukat, tudja kvalitatív módon jellemezni a Indukcióvektor különböző mágneses mezőket. Indukcióvonalak, Ismerje az elektromágnes néhány gyakorlati alkalmazását, indukciófluxus a vasmag szerepét (hangszóró, csengő, műszerek, relé stb.). Ismerje a mágneses mező erőhatását áramjárta vezetőre nagyság és irány szerint speciális esetben. 3.3.3 Az áram mágneses Ismerje a Lorentz-erő fogalmát, hatását a mozgó töltésre, mezeje ismerje ennek néhány következményét. Egyenes tekercs mágneses mezeje Homogén mágneses mező Elektromágnes, vasmag 3.3.4 Mágneses erőhatások A mágneses mező erőhatása áramjárta vezetőre Lorentz-erő 3.4 Az időben változó mágneses mező 3.4.1 Az indukció alapjelensége Mozgási indukció Nyugalmi indukció

Ismerje az indukció alapjelenségét, és tudja, hogy a mágneses mező mindennemű megváltozása elektromos mezőt hoz létre. Ismerje Lenz törvényét és tudjon egyszerű kísérleteket és jelenségeket a törvény alapján értelmezni. Ismerje az önindukció szerepét az áram ki- és

146

A Lukács Sándor Mechatronikai és Gépészeti Szakképző Iskola és Kollégium Pedagógiai Programja Faraday-féle indukciós törvény Lenz törvénye (→1.4) Önindukció Tekercs mágneses energiája 3.4.2 A váltakozó áram A váltakozó áram fogalma Generátor, motor, dinamó Pillanatnyi, maximális és effektív feszültség és áramerősség 3.4.3 A váltakozó áram teljesítménye és munkája Transzformátor

3.5 Elektromágneses hullámok 3.5.1 Az elektromágneses hullám fogalma Terjedési sebessége vákuumban Az elektromágneses hullámok spektruma: rádióhullámok, infravörös sugarak, fény, ultraibolya, röntgen- és gammasugarak (→2.9) Párhuzamos rezgőkör Thomson-képlet, rezonancia Antenna, szabad elektromágneses hullámok 3.6 A fény, mint elektromágneses hullám 3.6.1 Terjedési tulajdonságok Fényforrás Fénynyaláb, fénysugár Fénysebesség 3.6.2 Hullámjelenségek A visszaverődés és törés törvényei - Snellius-Descartes törvény Prizma Abszolút és relatív törés-

bekapcsolásánál. Ismerje a tekercs mágneses energiáját. Ismerje a váltakozó áram előállításának módját, a váltakozó áram tulajdonságait, hatásait, és hasonlítsa össze az egyenáraméval. Ismerje a generátor, a motor és a dinamó működési elvét. Ismerje az effektív feszültség és áramerősség jelentését. Ismerje a hálózati áram alkalmazásával kapcsolatos gyakorlati tudnivalókat. Ismerje, hogy a tekercs és a kondenzátor eltérő módon viselkedik egyenárammal és váltakozó árammal szemben. Fáziseltérés nélküli esetben ismerje az átlagos teljesítmény és a munka kiszámítását. Ismerje a transzformátor felépítését, működési elvét és szerepét az energia szállításában. Tudjon egyszerű feladatokat megoldani a transzformátorral kapcsolatban.

Ismerje a mechanikai és az elektromágneses hullámok azonos és eltérő viselkedését. Ismerje az elektromágneses spektrumot, tudja az elektromágneses hullámok terjedési tulajdonságait kvalitatív módon leírni. Ismerje a különböző elektromágneses hullámok alkalmazását és biológiai hatásait. Tudja, miből áll egy rezgőkör, és milyen energiaátalakulás megy végbe benne.

Tudja, hogy a fény elektromágneses hullám, ismerje ennek következményeit. Ismerje a fény terjedési tulajdonságait, tudja tapasztalati és kísérleti bizonyítékokkal alátámasztani. Tudja, hogy a fénysebesség határ-sebesség. Tudja alkalmazni a hullámtani törvényeket egyszerűbb feladatokban. Ismerje fel a jelenségeket, legyen tisztában létrejöttük feltételeivel, és értse az ezzel kapcsolatos természeti jelenségeket és technikai eszközöket. Tudja egyszerű kísérletekkel szemléltetni a jelenségeket.

147

A Lukács Sándor Mechatronikai és Gépészeti Szakképző Iskola és Kollégium Pedagógiai Programja mutató Teljes visszaverődés, határszög (száloptika) Diszperzió Színképek (→4.2) Homogén és összetett színek Fényinterferencia Fénypolarizáció, polárszűrő Lézerfény 3.6.3 A geometriai fénytani leké-pezés Az optikai kép fogalma (valódi, látszólagos) Síktükör Lapos gömbtükrök (homorú, domború) Vékony lencsék (gyűjtő, szóró) Fókusztávolság, dioptria Leképezési törvény Nagyítás Egyszerű nagyító Fényképezőgép, vetítő, mikroszkóp, távcső 3.6.4 A szem és a látás Rövidlátás, távollátás Szemüveg

Ismerje a színszóródás jelenségét prizmán. Legyen ismerete a homogén és összetett színekről. Ismerje az interferenciát és a polarizációt, és ismerje fel ezeket egyszerű jelenségekben. Értse a fény transzverzális jellegét.

Ismerje a képalkotás fogalmát sík- és gömbtükrök, valamint lencsék esetén. Alkalmazza egyszerű feladatok megoldására a leképezési törvényt, tudjon képszerkesztést végezni tükrökre, lencsékre a nevezetes sugármenetek segítségével. Ismerje, hogy a lencse gyűjtő és szóró mivolta adott közegben a lencse alakjától függ. Tudjon egyszerűbb méréseket elvégezni a leképezési törvénnyel kapcsolatban. (Pl. tükör, illetve lencse fókusztávolságának meghatározása.) Ismerje a tükrök, lencsék, optikai eszközök gyakorlati alkalmazását, az egyszerűbb eszközök működési elvét.

Ismerje a szem fizikai működésével és védelmével kapcsolatos tudnivalókat, a rövidlátás és a távollátás lényegét, a szemüveg használatát, a dioptria fogalmát

4. Atomfizika, magfizika, nukleáris kölcsönhatás TÉMÁK

VIZSGASZINTEK Középszint

4.1 Az anyag szerkezete (→2.4) Atom Molekula Ion Elem Avogadro-szám (→2.1, 2.3) Relatív atomtömeg Atomi tömegegység 4.2 Az atom szerkezete Elektron Elemi töltés Elektronburok Rutherford-féle atommodell Atommag

Tudja meghatározni az atom, molekula, ion és elem fogalmát. Tudjon példákat mondani az ezek létezését bizonyító fizikai-kémiai jelenségekre. Ismerje az Avogadro-számot, a relatív atomtömeg és az atomi tömegegység fogalmát, ezek kapcsolatát.

Ismerje az elektron tömegének és töltésének meghatározására vonatkozó kísérletek alapelvét. Tudja értelmezni az elektromosság atomos természetét az elektrolízis törvényei alapján. Tudja ismertetni Rutherford atommodelljét, szórási

148


4.2.1 A kvantumfizika elemei Planck-formula Foton (energiakvantum) Fényelektromos jelenség Kilépési munka Fotocella (fényelem) Vonalas színkép (→3.6, 5.2) Bohr-féle atommodell Energiaszintek Bohr-posztulátumok Alapállapot, gerjesztett állapot Ionizációs energia 4.2.2 Részecske- és hullámtermészet A fény, mint részecske Tömeg-energia ekvivalencia (→1.5) Az elektron hullámtermészete de Broglie-hullámhossz 4.2.3 Az elektronburok szerkezete Fő- és mellék kvantumszám Pauli-féle kizárási elv Elektronhéj 4.3 Az atommagban lejátszódó jelenségek 4.3.1 Az atommag összetétele Proton Neutron Nukleon Rendszám Tömegszám Izotóp Erős (nukleáris) kölcsönhatás Magerő Tömeghiány (→1.5) Kötési energia

kísérletének eredményeit. Ismerje az atommag és az elektronburok térfogati arányának nagyságrendjét. Ismerje Planck alapvetően új gondolatát az energia kvantáltságáról. Ismerje a Planck-formulát. Tudja megfogalmazni az einsteini felismerést a fény-sugárzás energiájának kvantumosságáról. Ismerje a foton jellemzőit. Tudja értelmezni a fotoeffektus jelenségét. Tudja ismertetni a fotocella működési elvét, tudjon példát mondani gyakorlati alkalmazására. Ismerje a vonalas színkép keletkezését, tudja indokolni alkalmazhatóságát az anyagi minőség meghatározására. Tudja megmagyarázni a Bohr-modell újszerűségét Rutherford modelljéhez képest. Ismerje az alap- és a gerjesztett állapot, valamint az ionizációs energia fogalmát.

Tudja megfogalmazni a fény kettős természetének jelentését. Ismerje a tömeg-energia ekvivalenciáját kifejező einsteini egyenletet. Ismerje az elektron hullámtermészetét. Ismerje a fő- és mellék kvantumszám fogalmát, tudja, hogy az elektron állapotának teljes jellemzéséhez további adatok szükségesek. Tudja meghatározni az elektronhéj fogalmát. Tudja megfogalmazni a Pauli-féle kizárási elvet

Tudja felsorolni az atommagot alkotó részecskéket. Ismerje a proton és a neutron tömegének az elektron tömegéhez viszonyított nagyságrendjét. Tudja a proton és a neutron legfontosabb jellemzőit. Tudja megfogalmazni a neutron felfedezésének jelentőségét az atommag felépítésének megismerésében. Ismerje a nukleon, a rendszám és a tömegszám fogalmának meghatározását, tudja a közöttük fennálló összefüggéseket. Tudja meghatározni az izotóp fogalmát, tudjon példát mondani a természetben található stabil és instabil izotópokra. Ismerje az erős (nukleáris) kölcsönhatás fogalmát, jellemzőit. Tudja megmagyarázni a magerő fogalmát, természetét.

149


4.3.2 Radioaktivitás Radioaktív bomlás α-, β-, γ sugárzás Magreakció Felezési idő Bomlási törvény Aktivitás Mesterséges radioaktivitás Sugárzásmérő detektorok 4.3.3 Maghasadás Hasadási reakció Hasadási termék Lassítás Láncreakció Hasadási energia Szabályozott láncreakció Atomreaktor Atomerőmű Atomenergia (→2.8, 1.5) Szabályozatlan láncreakció Atombomba

4.4 Sugárvédelem Sugárterhelés Háttérsugárzás

Tudja értelmezni a tömegdefektus keletkezését. Tudja értelmezni az atommag kötési energiáját a tömegdefektus alapján, ismerje nagyság-rendjét. Tudja meghatározni a radioaktív bomlás fogalmát. Tudja jellemezni az α-, β-, γ sugárzást. Tudja értelmezni a bomlás során átalakuló atommagok rendszám- és tömegszám változását. Ismerje a magreakció, a felezési idő fogalmát, a bomlási törvényt. Ismerje az aktivitás, a bomlási sor fogalmát, ábra alapján tudjon magadott bomlási sort ismertetni. Ismerje a mesterséges radioaktivitás fogalmát. Tudjon példákat mondani a radioaktív izotópok ipari, orvosi és tudományos alkalmazására.

Ismerje a maghasadás folyamatát, jellemzőit. Tudjon párhuzamot vonni a radioaktív bomlás és a maghasadás között. Ismerje a hasadási termék fogalmát. Tudja ismertetni a láncreakció folyamatát, megvalósításának feltételeit. Ismerje a maghasadás során felszabaduló energia nagyságát és keletkezésének módját. Tudja elmagyarázni a szabályozott láncreakció folyamatát, megvalósítását az atomreaktorban. Ismerje az atomerőmű és a hagyományos erőmű közötti különbség lényegét. Tudja megfogalmazni az atomenergia jelentőségét az energiatermelésben. Ismerje az atom-erőművek előnyeit, tudjon reális értékelést adni a veszélyességükről. Ismerje a szabályozatlan láncreakció folyamatát, az atombomba működési elvét. Ismerje a radioaktív sugárzás környezeti és biológiai hatásait. Ismerje a sugárterhelés fogalmát. Tudja megfogalmazni a háttérsugárzás eredetét. Tudja ismertetni a sugárzások elleni védelem szükségességét és módszereit. Ismerje az embert érő átlagos sugárterhelés összetételét.

150

A Lukács Sándor Mechatronikai és Gépészeti Szakképző Iskola és Kollégium Pedagógiai Programja 5. Gravitáció, csillagászat TÉMÁK

5.1 A gravitációs mező Az általános tömegvonzás törvénye A bolygómozgás Keplertörvényei (→6.2) Súly és súlytalanság Nehézségi erő Potenciális energia homogén gravitációs mezőben (→1.5)

VIZSGASZINTEK KÖZÉPSZINT

Ismerje a gravitációs kölcsönhatásban a tömegek szerepét, az erő távolságfüggését, tudja értelmezni ennek általános érvényét. Értelmezze a Kepler-törvényeket a bolygómozgásokra és a Föld körül keringő műholdak mozgására. Értelmezze a súly és súlytalanság fogalmát. Tudjon példát mondani a gravitációs gyorsulás mérési eljárásaira. (→1.4) Feladatokban tudja alkalmazni a homogén gravitációs mezőre vonatkozó összefüggéseket

6. Fizika- és kultúrtörténeti ismeretek A fejezethez kapcsolódó kérdések, feladatok az előző fejezetek témaköreiben jelennek meg. VIZSGASZINTEK TÉMÁK KÖZÉPSZINT 6.1 A fizikatörténet Tudja, hogy a felsorolt tudósok mikor (fél évszázad fontosabb személyiségei Arkhimédész, Kopernikusz, pontossággal) és hol éltek, tudja, melyek voltak legKepler, Galilei, Newton, fontosabb, a tanultakhoz köthető eredményeik. Huygens, Watt, Ohm, Joule, Ampère, Faraday, Jedlik Ányos, Maxwell, Hertz, Eötvös Loránd, J. J. Thomson, Rutherford, Curie-család, Planck, Heisenberg, Bohr, Einstein, Szilárd Leó, Teller Ede, Wigner Jenő, Gábor Dénes. Tudja a felsoroltak keletkezésének idejét fél 6.2 Felfedezések, évszázad pontossággal, a 20. századtól évtized találmányok, elméletek pontossággal. Geo- és heliocentrikus Tudja a felsoroltak hatását, jelentőségét egy-két világkép érvvel alátámasztani, az elméletek lényegét néhány „Égi és földi mechanika mondatban összefoglalni. egyesítése” Tudja a felsoroltakat a megfelelő nevekkel Távcső, mikroszkóp, vetítő összekapcsolni. A fény természetének Legyen tisztában a geo- és heliocentrikus világkép problémája szerepével a középkori gondolkodásban. Gőzgép és alkalmazásai Tudja, milyen szerepe volt a kísérlet és a mérés, Dinamó, generátor, mint megismerési módszer megjelenésének az elektromotor újkori fizika kialakulásában. Az elektromágnesség Tudja példákkal alátámasztani a newtoni fizika egységes elmélete hatását a kor tudományos és filozófiai Belsőégésű motorok gondolkodására. Ismerje az optikai eszközök

151

A Lukács Sándor Mechatronikai és Gépészeti Szakképző Iskola és Kollégium Pedagógiai Programja Az elektron felfedezésének története Radioaktivitás, az atomenergia alkalmazása Röntgensugárzás Kvantummechanika Félvezetők Lézer

hatását az egyéb tudományok fejlődésében. Tudja érzékeltetni néhány konkrét következmény felsorolásával az újabb és újabb energiatermelő, átalakító technikák hatását az adott kor gazdasági és társadalmi folyamataira (gőz-gépek, az elektromos energia és szállíthatósága, atom-energia). Tudja felsorolni a klasszikus fizika és a kvantummechanika alapvető szemléletmódbeli eltéréseit. Legyen tisztában a nukleáris fegyverek jelenlétének hatásával világunkban. Tudja alátámasztani a modern híradástechnikai, távközlési, számítástechnikai eszközöknek a mindennapi életre is gyakorolt hatását.

152

A Lukács Sándor Mechatronikai és Gépészeti Szakképző Iskola és Kollégium Pedagógiai Programja Gépészeti alapismeretek 1., MŰSZAKI ÁBRÁZOLÁS a, Ábrázoló geometriai alapismeretek Síkmértani alapfogalmak Térmértani alapfogalmak Vetületi ábrázolás Axonometrikus és perspektivikus ábrázolás Síkmetszés Áthatások Metszeti ábrázolás b, Géprajzi alapismeretek alkalmazása Felvételi vázlatkészítés Egyszerűsített és különleges ábrázolások Mérethálózat Mérettűrések Alak- és helyzettűrések Felületminőség Jelképes ábrázolások Munkadarabrajz készítése 2., MECHANIKA a, Merev testek statikája Statikai alapfogalmak Síkbeli egyensúlyi szerkezetek Tartók statikája b, Szilárdságtan Igénybevételek Méretezés egyszerű igénybevételére Méretezés összetett igénybevételére 3., GÉPELEMEK a, Kotőgépelemek, kötések b, Rugók- és lengéscsillapítók c, Csövek, csőszerelvények d, Tengelyek, csapágyazások e, Tengelykapcsolók és fékek f, Hajtások g, Hajtóművek 4., MŰSZAKI MÉRÉSEK a, Egyszerű méret és felületellenőrzés b, Anyagvizsgálati mérések 5., ANYAGISMERET a, Fémtani alapfogalmak b, Fémes szerkezeti anyagok c, Nemfémes szerkezeti anyagok 6., MEGMUNKÁLÁSOK a, Forgács nélküli megmunkálások b, Hőkezelések c, Hegesztés d, Forrasztás e, Műanyagok megmunkálása

153

A Lukács Sándor Mechatronikai és Gépészeti Szakképző Iskola és Kollégium Pedagógiai Programja 7., MUNKA- TŰZ-ÉS KÖRNYEZETVÉDELEM a, Munka- és tűzvédelem b, Környezetvédelmi alapfogalmak

154


1. Közlekedési alapismeretek I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK a) KÖZLEKEDÉS-ÜZEMVITEL TÉMAKÖRÖK 1. Közlekedési ismeretek TÉMÁK Közlekedési alapfogalmak

Közúti közlekedés technikai elemei

Vasúti közlekedés

Vízi közlekedés Légi közlekedés Csővezetékes szállítás Munka- és környezetvédelmi alapfogalmak

VIZSGASZINTEK Középszint Ismertesse a közlekedési alapfogalmakat: közlekedés, szállítás, fuvarozás, szállítmányozás, bérlet fogalma, elemei, ismérvei. Mutassa be a közlekedés gazdasági jelentőségét, sajátosságait, a közlekedés szerepét. Ismertesse a közlekedés felosztását: szárazföldi közlekedés (közút, vasút), vízi közlekedés, légi közlekedés, csővezetékes szállítás. Ismertesse a közlekedés történetét: általános történeti áttekintés, közúti közlekedés története, (utak, járművek fejlődése), vasúti közlekedés története, vízi közlekedés történeti áttekintése, a repülés története. Mutassa be a közlekedés technikai elemeit, a pálya és a jármű kapcsolatát. Ismertesse a közúti közlekedés járműveinek jellemző paramétereit, személyszállító járművek fajtáit, teherszállító járművek fajtáit, típusait, azok jellemzőit és alkalmazásukat, egyéb gépjárműveket (darus kocsik, rakodógépek stb.). Ismertesse a vasúti vontató és vontatott járművek jellemzőit, használatukat és az egyes típusok alkalmazási területét. Ismertesse a vízi közlekedés járműveinek típusait, a hajók főbb méreteit és szerkezeti felépítését. Ismertesse magyar légi közlekedés technikai eszközeit. Ismertesse a csővezetékes szállítás technikai berendezéseit és a szállítás folyamatát. Ismertesse a munkahely környezeti tényezőit, egészségkárosító hatásokat, védekezési lehetőségeket.

155

A Lukács Sándor Mechatronikai és Gépészeti Szakképző Iskola és Kollégium Pedagógiai Programja 2. Közlekedés-üzemviteli ismeretek TEMAK A közlekedés forgalmi folyamatai A vasúti közlekedés forgalmi folyamatai

A közúti közlekedés forgalmi folyamatai A városi közlekedés forgalmi folyamatai A vízi közlekedés forgalmi folyamatai A légi közlekedés forgalmi folyamatai A csővezetékes szállítás Kombinált forgalom


Ismertesse a vasúti személyszállítás folyamatát, mutassa be a befolyásoló tényezőket Ismertesse a vasúti áruszállítási folyamatot, mutassa be a befolyásoló tényezőket. Ismertesse a közúti személyszállítás folyamatát és befolyásoló tényezőit Ismertesse a közúti áruszállítási folyamatát és befolyásoló tényezőit Ismertesse a városi közlekedés sajátosságait a személy és az áruszállításban. Mutassa be a városi közlekedés környezetre gyakorolt hatásait. Ismertesse a vízi (folyami, tavi, tengeri) személyszállítás folyamatát Ismertesse a vízi (folyami, tavi, tengeri) áruszállítási folyamatot Ismertesse a légi személyszállítási folyamatot Ismertesse a légi áruszállítási folyamatot Ismertesse a csővezetékes szállítás módszereit. Ismertesse a kombinált forgalom szervezésének módszereit. Ismertesse a kombinált forgalom környezetre gyakorolt hatásait.

2.2 A fuvarozási folyamat A fuvarozás előkészítése (közlekedési áganként)

Ismertesse az áruk csomagolásának célját és a csomagolás feladatait. Ismertesse a fuvareszközök megrendelését és kiállítását és a rakodás műveleteit A fuvarozás végrehajtása Ismertesse az áru- és személyfuvarozás végrehajtásának (közlekedési áganként) feltételeit közlekedési áganként, úgymint - fuvarozás útvonala, - fuvarokmány kezelés, - határidő, - fuvarozási akadály, - utólagos rendelkezés. A fuvarozási folyamat befejezése Ismertesse az áru- és személyfuvarozás befejezésének (közlekedési áganként) feltételeit közlekedési áganként, úgymint - kiszolgáltatás (árunál), - okmánykezelés, - kiszolgáltatási akadály, igényérvényesítés, biztosítás. 2.3 Árufuvarozás Vasúti árufuvarozás Ismertesse a belföldi és a nemzetközi vasúti árufuvarozás alapfogalmait és jellemzőit Közúti árufuvarozás Ismertesse a belföldi és a nemzetközi közúti árufuvarozás alapfogalmait és jellemzőit Vízi árufuvarozás Ismertesse a belföldi és a nemzetközi vízi árufuvarozás alapfogalmait és jellemzőit Légi árutovábbítás Ismertesse a belföldi és a nemzetközi légi árufuvarozás alapfogalmait és jellemzőit 2.4. Személyszállítási technológia

156

A Lukács Sándor Mechatronikai és Gépészeti Szakképző Iskola és Kollégium Pedagógiai Programja Közúti személyszállítás

Vasúti személyszállítás

Vízi személyszállítás Légi személyszállítás

2.5 Személyszállítás szervezése A személyszállítási szerződés A személyszállítás tervezése 2.6 Díjszámítási ismeretek A fuvarozás költségei A díjszabások szerkezete Ágazati díjszabások

Ismertesse a helyi, helyközi és a távolsági autóbuszközlekedés tervezésének folyamatát, a meghatározó tényezőket. Ismertese a nem menetrend szerinti járatok közlekedésének feltételeit. Ismertesse a belföldi vasúti személyszállítás feladatait. Ismertesse a nemzetközi vasúti személyszállítás feladatait. Ismertesse a belföldi vízi személyszállítás feltételeit. Ismertesse az utaskategóriákat, az átszállási lehetőségeket, a speciális egyezményeket Ismertesse a különféle beszállókártyákat, a címkézés szabályait. Ismertesse a poggyászkezelés szabályait. Ismertesse a személyszállítási szerződések jogi hátterét közlekedési áganként. Ismertesse a személyszállítás tervezésének szempontjait és értelmezzen egy adott tervet. Ismertesse az áru és a személyszállítás költségeinek elemeit. Ismertesse a díjszabások készítésének alapelveit és módszereit. Ismertesse az ágazati díjszabások sajátosságait.

157

A Lukács Sándor Mechatronikai és Gépészeti Szakképző Iskola és Kollégium Pedagógiai Programja 3. Jogi és gazdasági ismeretek TÉMÁK


3.1 Közlekedés- gazdaságtani alapismeretek A közlekedés teljesítőképessége

Ismertesse az áru és személyszállítási szükségletek keletkezését. Ismertesse az áru- és személyszállítási teljesítmények mutatóit. A közlekedés gazdasági elemzése Ismertesse a gazdasági elemzés alapvető eszközeit. A közlekedési vállalkozás Ismertesse a közlekedési vállalkozás létrehozásához szükséges alapvető feltételeket 3.2 Jogi ismeretek A magyar jogrendszer Ismertesse a magyar jogrendszer felépítését. Kötelmi jog Ismertesse a kötelmi jog lényeges elemeit. A szállítmányozás szabályozása Ismertesse a szállítmányozásra vonatkozó jogi és egyéb szabályozást. 3.3 A fuvarozási szerződések Belföldi szabályozások Ismertesse a fuvarozás hazai szabályozásának lényeges elemeit. Ismertesse a fuvarozási szerződésre vonatkozó fontosabb előírásokat közlekedési ágazatok szerint. Nemzetközi szabályozások Ismertesse a fuvarozás nemzetközi szabályozásának lényeges elemeit. Ismertesse a fuvarozási szerződésre vonatkozó fontosabb előírásokat közlekedési ágazatok szerint.

158

A Lukács Sándor Mechatronikai és Gépészeti Szakképző Iskola és Kollégium Pedagógiai Programja 4. Közlekedési földrajz TÉMÁK


4.1 Közlekedés-földrajzi alapismeretek Térképismeret Ismertesse a térképek fajtáit, alkalmazási területeiket. Gazdaságföldrajzi alapfogalmak Ismertesse a természeti és a gazdasági tényezők szerepét közlekedési hálózatok kialakulásában. 4.2 Magyarország közlekedési földrajza A közlekedési hálózat kialakulása Mutassa be a hazai közlekedési hálózat kialakulásának történetét. A közlekedési hálózatok Ismertesse a hazai közút- és vasút hálózat jellemzőit és jellemzői alágazatok szerint rendszerét. Ismertesse a hazai vízi utakat és gazdasági jelentőségüket. Ismertesse a magyarországi légifolyosókat. 4.3 Európa közlekedési földrajza Közlekedési ágazatonkénti Ismertesse az európai közút- és vasút hálózat jellemzőit földrajzi hálózatok és rendszerét. Ismertesse az európai vízi utakat és gazdasági jelentőségüket. Ismertesse az európai légi útvonalakat. Az Európai Unió közlekedési Ismertesse az Európai Unió közlekedéssel kapcsolatos irányelvei irányelveinek lényeges elemeit. 4.4 A világ közlekedési földrajza A földrészek közlekedési Ismertesse földünk közlekedési hálózatának lényegesebb hálózatainak jellemzése jellemzőit. Jellemezze az egyes földrészek közlekedési hálózatát. Szállítási útvonalak a földrészek Mutassa be a földrészek közötti jelentősebb szállítási között útvonalakat.

159


2. Elektronikai alapismeretek Elektronika szóbeli érettségi témakörei 1. Villamos alapfogalmak

2. Egyenáramú hálózatok

3. Villamos áram hatásai

4. Energiaforrások

5. Villamos erőtér

6. Mágneses tér

A villamosság fogalma és megjelenési formái. A feszültség, az áramerősség, az ellenállás és vezetés fogalma, jele és mértékegysége Ellenállások fajtái: (lineáris-nem lineáris, NTK, PTK) Az egyszerű áramkör, fogalma és részei. Ohm törvénye, lineáris és nemlineáris alkatrészek, a fajlagos ellenállás fogalma és mértékegysége, passzív hálózatok eredő ellenállása soros, párhuzamos és vegyes kapcsolásban. A hálózatok fogalma, passzív és aktív hálózat, Kirchhoff törvények. Feszültségosztás, áramosztás. Villamos munka, villamos teljesítmény és a hatásfok fogalma és mértékegysége, meghatározása az áramkör adataiból. Wheatstone-híd kiegyenlítése, NortonThevenin helyettesítő képek. Villamos és a hőenergia kapcsolata, áram hőhatásának okai (fűtés, izzólámpák, biztosíték, hűtőbordák. Vezetés folyadékokban, anyagkiválasztás, vegyi és villamos energia átalakítása (galvanizálás, akkumlátorok). Az áramütés hatása az emberi testre, áramütés elleni védekezés. Villamos munka, teljesítmény, hatásfok meghatározása, mértékegysége, számítása. Ideális és valóságos források, áram-, és feszültséggenerátorok soros, párhuzamos kapcsolása, aktív hálózatok egyszerűsítése (Norton, Thevenin). Generátorok üzemállapotai. A villamos tér fogalma, jellemzői és szemléltetése. Coulomb törvénye. A kapacitás fogalma, jele és mértékegysége. A kondenzátor, a kondenzátor energiája, feltöltése és kisütése, időállandó fogalma, eredő kapacitás meghatározása. A mágneses tér szemléltetése az állandómágnes mágneses tere. A mágneses teret jellemző mennyiségek a mágneses indukció,a fluxus fogalma, jele és mértékegysége. Anyagok viselkedése mágneses térben. Erőhatások. Elektromágneses indukció, indukciótörvény, Lenztörvénye.

160

A Lukács Sándor Mechatronikai és Gépészeti Szakképző Iskola és Kollégium Pedagógiai Programja 7. Szinuszos mennyiségek Váltakozó áramú hálózatok

8. Többfázisú hálózatok

9. Villamos gépek

10. Passzív elektronikai áramkörök 11.

Félvezető áramköri elemek

12. Tranzisztoros alapáramkörök

13. Alapáramkörök alkalmazása

A szinuszos váltakozó feszültség és áram fogalma, ábrázolása. Jellemző értékei. Egyszerű váltakozó áramú áramkörök. Ohmos ellenállás, induktivitás, kondenzátor a váltakozó áramú áramkörben. Fáziseltérés, reaktancia fogalma, jele, mértékegysége,nagyságának meghatározása, frekvencia függősége. Összetett váltakozó áramú áramkörök. Az impedancia és admittancia fogalma, jele és mértékegysége. A soros R-L, párhuzamos R-L, soros R-C, párhuzamos R-C kapcsolás vektor diagram impedancia és fázishelyzet meghatározása. A soros – párhuzamos R-L-C kapcsolás impedancia és fázishelyzet meghatározása Teljesítmények a váltakozó áramkörben, a teljesítménytényező, a fázisjavítás fogalma, szükségessége, jellemző megoldásai Többfázisú rendszer fogalma. A háromfázisú rendszer lényege, jellemzői, csillag- és háromszögkapcsolások, teljesítmények, terhelések. A villamos energia előállítása szállítása és elosztása A transzformátor. Villamos forgógépek felosztása és jellemzői. Az egy- és háromfázisú generátor. Egyenáramú generátorok, motorok. Váltakozó áramú motorok, aszinkron motor. Kétpólusok, négypólusok felosztása és jellemzői, négypólus paraméterek. Szűrő áramkörök (alul- és, felüláteresztő, szávszűrő) A félvezetők fizikája,PN átmenet kialakulása, U-I karakterisztika. Diódák: varicap, alagút Zéner, Schottky, LED, fotodióda stb. Tranzisztorok, Bipoláris tranzisztorok, unipoláris tranzisztorok, felépítése, fajtái működési mechanizmusuk, jelleggörbék, helyettesítő képek. Egyéb félvezetők: UJT, négyrétegű dióda, tirisztor, diac, triac. Optocsatolók és folyadékkristályos kijelzők. Tranzisztoros alapkapcsolások kialakítása, jellemzőik, számításaik. Munkapont-beállítás. Közös emitteres, és közös sorceu kapcsolások váltakozó áramú jellemzői. Többfokozatú erősítők, erősítők frekvenciafüggése. Szélessávú erősítők Hangolt erősítők Oszcillátorok Stabilizátorok Műveleti erősítők

161

A Lukács Sándor Mechatronikai és Gépészeti Szakképző Iskola és Kollégium Pedagógiai Programja 14.

Impulzustechnikai alapok

15.

Digitális alapáramkörök

16. Információ átvitel, modulációs eljárások

Az impulzus fogalma, jellemzői. Az impulzusformálás célja és lehetőségei. Az impulzus előállításának elve, aktív jelformálók multivibrátorok, Schmitt-trigger Logikai alapfogalmak, digitális mennyiségek fogalma, számrendszerek, átszámítási algoritmusok. Numerikus és alfa-numerikus kód. A logikai függvények fogalma, felírási módjai. Logikai alapáramkörök, kombinációs és sorrendi hálózatok fogalma, megvalósítása. Információ fogalma, információátvitel lehetséges módjai. Analóg modulációs, és demodulációs eljárások. Idő, és frekvencia multiplex rendszerek. Kódmoduláció

162

A Lukács Sándor Mechatronikai és Gépészeti Szakképző Iskola és Kollégium Pedagógiai Programja Kémia

163

A Lukács Sándor Mechatronikai és Gépészeti Szakképző Iskola és Kollégium Pedagógiai Programja Témakör 1. Általános kémia Atomok és a belőlük származtatható ionok

Molekulák és összetett ionok

Halmazok

A kémiai reakciók A kémiai reakciók jelölése Termokémia Reakciókinetika Kémiai egyensúly

Reakciótípusok

Követelmények Az elemi részecskék szerepe az atom felépítésében. Az atomszerkezet kiépülésének törvényszerűségei. Hasonlóságok és különbségek megállapítása az anyagi tulajdonságokban a periódusos rendszer alapján. A periódusos rendszerben megmutatkozó tendenciák. A periódusos rendszer használata a tulajdonságok meghatározásához. Egyszerű szervetlen és szerves molekulák, valamint az ammónium- és az oxóniumion szerkezete. A molekulák és a megismert összetett ionok összegképlete, a megismert molekulák szerkezeti képlete. Az anyagi halmazok tulajdonságai és az azokat felépítő részecskék szerkezete közötti kapcsolat értelmezése modellek alapján. Az anyagi halmazok csoportosítása és jellemzése különböző szempontok (pl. komponensek száma, halmazállapot, homogenitás) szerint. Az oldatok és a kolloid rendszerek legfontosabb tulajdonságai. Egyszerű kísérlet elvégzése leírás alapján, a tapasztalatok értelmezése. Sztöchiometriai és egyszerűbb ionegyenletek felírása, rendezése. A termokémiai fogalmak és törvények ismerete, alkalmazásuk egyszerűbb esetekben. A reakciók végbemenetelének feltételei. A reakciósebességet befolyásoló tényezők. A dinamikus egyensúly értelmezése a megismert reakciókra. Az egyensúlyi állandó és az egyensúlyi koncentrációk közötti kapcsolat. Az ipari szempontból fontos gyártási folyamatok optimális paramétereinek értelmezése. A kémiai reakciók csoportosítása különböző szempontok (pl. irány, reakcióhő, sebesség, részecskeátmenet stb.) szerint. A megismert anyagok csoportosítása kémiai viselkedésük alapján (sav, bázis, oxidálószer, redukálószer stb.). A megismert kémiai folyamatok besorolása különböző reakciótípusokba (pl. protolitikus, redoxi stb.).

Protonátmenettel járó reakciók A vizes közegben lejátszódó protolitikus reakciók értelmezése egyszerűbb, illetve tanult példák alapján (pH, kémhatás, közömbösítés, hidrolízis). Elektronátmenettel járó A redoxi-reakciók értelmezése (elektronátmenet,

164

A Lukács Sándor Mechatronikai és Gépészeti Szakképző Iskola és Kollégium Pedagógiai Programja reakciók

Tudománytörténet

oxidációsszám-változás). A redoxireakciók iránya és a standardpotenciálok közötti összefüggés. Táblázatok adatainak használata a redoxifolyamatok irányának meghatározására. A gyakorlati életben használt galvánelemek (akkumulátorok). Korróziós jelenségek, korrózióvédelem. Az elektrolízis során végbemenő elektródfolyamatok felírása és értelmezése a keletkező termékek ismeretében. Az elektrolízis mennyiségi törvényei. A követelményekkel kapcsolatos tudománytörténeti vonatkozások megnevezése (pl. Mengyelejev, Hevesy György, Faraday, Arrhenius, Brönsted, Avogadro).

165

A Lukács Sándor Mechatronikai és Gépészeti Szakképző Iskola és Kollégium Pedagógiai Programja 2. Szervetlen kémia Az elemek és vegyületek szerkezete (az atom-, a molekula- és a halmazszerkezet kapcsolata) Az elemek és vegyületek fizikai tulajdonságai és ezek anyagszerkezeti értelmezése Az elemek és vegyületek kémiai sajátságai

Az elemek és vegyületek előfordulása Az elemek és vegyületek laboratóriumi és ipari előállítása Az elemek és szervetlen vegyületek legfontosabb felhasználásai Az elemek és vegyületek jelentősége

Tudománytörténet

A megismert elemek és vegyületek tulajdonságainak és reakcióinak magyarázata az általános kémiai ismeretek alapján. Az általános kémiában tanult fogalmak, összefüggések, szabályok alkalmazása a megismert elemek és vegyületek tulajdonságainak és reakcióinak magyarázatára. Megismert elemek jellemzése a periódusos rendszer adatai alapján. Egyszerűbb kísérletek elvégzése leírás alapján és a tapasztalatok anyagszerkezeti értelmezése. A természettudományos megfigyelési, kísérleti és elemzési módszerek alkalmazása. A megfigyelések, mérések során nyert adatok rendezése, ábrázolása, értelmezése. Képlet- és adatgyűjtemény, szaklexikon önálló használata. Az anyagok tulajdonságainak összehasonlítása és értelmezése táblázat adatai alapján. A képlet alapján a megismert vegyületek besorolása a megfelelő rácstípusba és főbb tulajdonságaik jellemzése. A megismert vegyületek képleteinek, a reakciók reakcióegyenleteinek felírása. A megismert elemek előfordulásának formái. Az elemek, szervetlen vegyületek laboratóriumi és ipari előállításának elvi alapjai és módjai. Annak ismerete, hogyan kell felelősségteljesen használnia környezetben előforduló elemeket és szervetlen vegyületeket. Megismert elemek és vegyületek felhasználása, élettani hatása, gyógyító, károsító hatása. A környezetkárosító anyagok hatásai és a megelőzés módjai. Az energiatermelés szervetlen kémiai vonatkozásai. A környezetszennyezés okai, környézetvédelem. A követelményekkel kapcsolatos tudománytörténeti vonatkozások megnevezése (pl. Hevesy György, Irinyi János, Semmelweis Ignác).

166

A Lukács Sándor Mechatronikai és Gépészeti Szakképző Iskola és Kollégium Pedagógiai Programja 3. Szerves kémia A szerves vegyületek szerkezete és csoportosításuk

A szerves vegyületek fizikai tulajdonságai A szerves vegyületek kémiai sajátosságai

A szerves vegyületek előfordulása A szerves vegyületek jelentősége

A szerves vegyületek laboratóriumi és ipari előállítása Tudománytörténet

A szerves anyag fogalma. A szerves vegyületek csoportosítása a szénatomok közötti kötések szerint. A funkciós csoport fogalma. A szerves vegyületek csoportosítása a funkciós csoportok szerint. A szerves vegyületek elnevezésének alapelvei és annak alkalmazása. A mindennapi életben használt vegyületek köznapi neve. A főbb vegyületcsoportok általános képlete. A konstitúció, a konfiguráció és a konformáció. Szerkezeti képlet írása. Az izoméria különböző típusai, annak példával történő illusztrálása. A konstitúciós izomerek felismerése. Megismert vegyületek fizikai tulajdonságainak molekula- és halmazszerkezeti értelmezése. A szerves vegyületek kémiai reakciói a szénváz és a funkciós csoportok alapján. A kémiai változások reakcióegyenleteinek felírása a megismert vegyületek példáján. Egyszerű kísérletek elvégzése leírás alapján, ezek eredményének értelmezése. A legismertebb szerves vegyületek előfordulási területei. A mindennapi életben fontos vegyületek felhasználása, élettani, gyógyító, károsító hatása (pl. drogok). Az energiatermelés szerves kémiai vonatkozásai, megújuló energiaforrások. Az egyes szerves vegyületcsoportok legismertebb tagjai, laboratóriumi és ipari előállításának elvi alapjai és előállítási módjai. A követelményekkel kapcsolatos tudománytörténeti vonatkozások megnevezése (pl. Szent-Györgyi Albert, E. Fischer, F. Sanger, A. Nobel).

167

A Lukács Sándor Mechatronikai és Gépészeti Szakképző Iskola és Kollégium Pedagógiai Programja 4. Kémiai számítások Általános követelmények

Az anyagmennyiség

Az Avogadro-törvény

Az SI-mértékegységek használata. A periódusos rendszer adatainak használata a számításokhoz. A feladatok szövegének, adatainak helyes értelmezése. A tömeg, az anyagmennyiség, a részecskeszám és a térfogat közti összefüggések (moláris tömeg, sűrűség, Avogadro-állandó) és alkalmazásuk. Az Avogadro-törvény, illetve az Avogadro-törvényből következő összefüggések (gázok moláris térfogata, sűrűsége, relatív sűrűsége) alkalmazása egyszerűbb feladatokban. Az oldatok százalékos összetételének és koncentrációjának alkalmazása egyszerűbb feladatokban.

Oldatok, elegyek (százalékos összetételek, koncentráció, oldhatóság stb.) A képlettel és A vegyületek összegképlete és százalékos összetétele reakcióegyenlettel kapcsolatos közötti kapcsolat és annak alkalmazása. számítások A kémiai egyenlet jelentései, ez alapján egyszerűbb számítási feladatok megoldása. Termokémia A reakcióhő és a képződéshők közötti kapcsolat és alkalmazása, a reakcióhő alkalmazása egyszerű kémiai számítási feladatokban. Kémiai egyensúly, pHAz egész értékű pH és az oldatok oxónium-, illetve számítás hidroxidion-koncentrációja közötti kapcsolat alkalmazása. Elektrokémia A standardpotenciál és galvánelemek elektromotoros ereje közötti kapcsolat alkalmazása.

168

A Lukács Sándor Mechatronikai és Gépészeti Szakképző Iskola és Kollégium Pedagógiai Programja Biológia

169

A Lukács Sándor Mechatronikai és Gépészeti Szakképző Iskola és Kollégium Pedagógiai Programja Témakör 1. Bevezetés a biológiába A biológia tudománya

Követelmények

A rendszertani kategóriák, a faj, a mesterséges és természetes rendszer fogalma. A szerveződési szint fogalma. Fizikai, kémiai A diffúzió, az ozmózis, a felületi kötődés és a katalízis alapismeretek biológiai jelentősége, feltételei. 2. Egyed alatti szerveződési szint Szervetlen és szerves A C, H, O, N, S, P szerepe az élő szervezetben. alkotóelemek: Elemek, ionok A H+, Ca2+, Mg2+, Fe2+-3+, HCO3-, CO32-, NO3- ionok természetes előfordulásai. Szervetlen molekulák A víz, a szén-dioxid és az ammónia jelentősége az élővilágban. Lipidek A lipidek oldódási tulajdonságait, a zsírok és olajok, a foszfatidok, az epe biológiai szerepe. Szénhidrátok A fontosabb szénhidrátok természetes előfordulása, tulajdonságai. Fehérjék A fehérjék általános szerkezete (peptidlánc). Térszerkezete és aminosav sorrend. A fehérjék és az esszenciális aminosavak biológiai szerepe. Nukleinsavak, nukleotidok A DNS információhordozó, örökítő (önmegkettőződő) szerepe. Az anyagcsere folyamatai: Felépítés és lebontás Az élőlények felépítő és lebontó folyamatainak kapcsolata kapcsolata (fototrófok, kemotrófok, autotrófok és heterotrófok). Az endo- és exocitózis. Felépítő folyamatok Lényegük (reduktív, energia-felhasználó) és helyük. A fotoszintézis szerepe a földi életben, alapfolyamatai. Lebontó folyamatok A biológiai oxidáció lényege, bruttó egyenlete. Az erjedés lényege, felhasználása. Sejtalkotók (az eukarióta Ismerje fel rajzolt ábrán, mikroszkópban a sejtalkotókat. sejtben) A biológiai hártyák (membránok) szerepe, felépítésük általános elve. A passzív és az aktív szállítás. Állábas, ostoros, csillós mozgásokra az emberi szervezetben. A sejtek osztódási ciklusa. Mitózis és a meiózis. Sejtválasz külső és belső ingerekre. 3. Az egyed szerveződési szintje Nem sejtes rendszerek: Vírusok Fepítésük, biológiai, egészségügyi jelentőségük. A járványok. Önálló sejtek: Baktériumok A baktérium és az eukarióta sejt szerveződése. A baktériumok jelentősége; anyagcseréjük. Egysejtű eukarióták Testszerveződésük és felépítő anyagcseréjük példákon. Többsejtűség Az öt regnum elkülönítésének alapja. 170

A Lukács Sándor Mechatronikai és Gépészeti Szakképző Iskola és Kollégium Pedagógiai Programja Gombák, növények, állatok elkülönülése Sejtfonalak Teleptest és álszövet Szövetek, szervek, szervrendszerek, testtájak

Viselkedés 4. Az emberi szervezet Homeosztázis Kültakaró A mozgás

A táplálkozás

A légzés

Az anyagszállítás

Az egysejtű szerveződés és a többsejtű szerveződés típusai (sejttársulás, sejtfonal, teleptest). A gombák fonalas testfelépítése, spórás szaporodása. A teleptest és az álszövet jellemzői. A növényvilág fejlődésének hajtóerői. Evolúciós "újítások" a harasztoknál, a nyitvatermőknél és a zárvatermőknél. A testfelépítés az életmód és a környezet kapcsolata (szivacsok, laposférgek, gyűrűsférgek, rovarok, lábasfejűek, a gerincesek nagy csoportjai - halak, kétéltűek, hüllők, madarak, emlősök). Növényi szövettípusok működései, mikroszkópos képük. Felépítésük és alapfunkcióik. Fás szár. A virág biológiai szerepe, része, típusai. A virágos növények ivaros és az ivartalan szaporodása, szaporítása. Állati szövettípusok, működésük, mikroszkópos képük. A petesejt, a hímivarsejt, a zigóta, a hímnősség és a váltivarúság, az ivari kétalakúság, az embrionális és posztembrionális fejlődés fogalma. Életkörülmények és szaporodási mód kapcsolata. Regeneráció. Reflex, irányított mozgás, mozgásmintázat, társítások, belátásos tanulás. A homeosztázis fogalma, jelentősége. A bőr funkciói, részei. Ápolása, védelme. A csontváz biológiai funkciói, a csontok szerkezete, lehetséges kapcsolataik. Néhány fontosabb emberi izom helye és funkciója. A vázizom felépítése. Az agykérgi funkciók szerepe. A mozgási szervrendszer gyakoribb betegségei. A táplálkozás jelentősége, folyamatai. Az emésztőrendszer részei, funkciói. A máj szerepe. A fog részei, a szájápolás higiéniája. A bélbolyhok helye, működése. A bélperisztaltika. Az éhség-, szomjúságérzet. A tápanyagok természetes forrásai, hiányuk vagy túlzott fogyasztásuk következményei. Az étrend változása tevékenységtől, kortól, nemtől és állapottól függően. Az élelmiszer- és ételtartósítás alapvető szabályai. A légzőrendszer szervei, funkciói. A légcsere, a gázcsere és a sejtlégzés összefüggései. A gége részei, a hangszalagok szerepe. A vér szén-dioxid koncentrációjának szerepe. A légzőrendszert károsító tényezők és a légzőrendszer gyakori betegségeit fölismerésük, kezelésük. A vér, szövetnedv, nyirok összetétele, fő működéseik.

171


A kiválasztás

A szabályozás

Az idegrendszer általános jellemzése

Az emberi magatartás biológiaipszichológiai alapjai

A vérzéscsillapítás módja. A vérszegénység lehetséges okai. A vér, a szöveti folyadék és a nyirok kapcsolata. A szív, a koszorúerek felépítése és működése. Vérnyomás, pulzus. Befolyásoló élettani hatások. A véreloszlás megváltozásának élettani funkciója. Az életmód és a táplálkozás hatása. Sebellátás. A kiválasztás funkciója, a vizeletkiválasztó rendszer főbb részei. A vizelet összetételét és mennyiségét befolyásoló tényezők. Vesekőképződés megelőzése, művesekezelés. A szabályozás a vezérlés és a visszacsatolások. Az idegsejt felépítése és funkciója. A receptor, a receptornak megfelelő (adekvát) inger, típusai (mechanikai, kémiai, fény, hő). A szinapszis fogalma, a serkentő vagy gátló hatás magyarázata. A reflexív és a reflexkör fogalma. Hierarchikus felépítés. A gerincvelő főbb funkciói. Az agy főbb részei. A bőr és a belső szervek receptorai. Az érzékszervek működésének általános elvei. A szem részei, ezek működése, látáshibák, korrigálásuk. A pupilla, akkomodációs és szemhéjzáró reflex, a távolságészlelés. A külső-, közép- és belső fül része, működései. A nyúltvelői kemoreceptorok szerepe. A szaglóhám, az ízlelőbimbók szerepe. Az akaratlagos mozgások szerveződése. A motiváció szerepe. A kisagy fő funkciója, az alkohol hatása. A vegetatív működés fogalma, a szimpatikus és paraszimpatikus befolyásolás következményei. Az öröklött és tanult magatartásformák Öröklött és tanult elemek az emberi viselkedésben. A tanulás és az érzelmek kapcsolata. A tanulás kritikus szakaszait az egyedfejlődés során. Lorenz bevésődésre vonatkozó kísérletei. Megerősítés, szokás, függőség kialakulása. Vonzódás és taszítás, ezek formái, a csoportok közötti taszítás (agresszió) és altruizmus megnyilvánulásai. Érzelmi és értelmi fejlődés kapcsolata. Életmód, stresszbetegségek. Fájdalomcsillapítás. Az idegrendszer néhány betegsége. A pszichoaktív szerek főbb csoportjai, a kémiai és a viselkedési függőségek közös jellegzetességei. 172

A Lukács Sándor Mechatronikai és Gépészeti Szakképző Iskola és Kollégium Pedagógiai Programja Hormonrendszer, hormonális A hormonrendszer működésének lényege és szabályozása. működések A neurohormonális rendszer. Az inzulin, adrenalin, tiroxin, tesztoszteron, oxitocin termelődési helye és hatása. A női nemi ciklus során végbemenő hormonális, és testi változások. A hormonális fogamzásgátlás biológiai alapjai. A cukorbetegség. Immunrendszer, immunitás Antitest, antigén, immunitás. Az immunrendszer jellemző sejtjei. A gyulladás. Az immunizálás, a kötelező védőoltások. Pasteur és Semmelweis tudománytörténeti jelentősége. Az AB0 és Rh-vércsoportrendszer. Rh-összeférhetetlenség Vérátömlesztés, véradás, szervátültetés. A láz és a lázcsillapítás módjai. Az allergia és a környezetszennyezés közti kapcsolat. Szaporodás és egyedfejlődés A férfi és női nemi szervek felépítése, működése, a megtermékenyítés. Az ivar meghatározottságának szintjei. Az ember magzati fejlődésének, születésének és posztembrionális fejlődésének fő szakaszai. Az öregedés során bekövetkező biológiai változások. Az emberi élet vége. A családtervezés módjai, a terhességmegszakítás lehetséges következményei. A meddőség gyakoribb okai és az ezeket korrigáló orvosi beavatkozások. Etikai problémák a (mesterséges ondóbevitel, lombikbébi, béranyaság, klónozás). Várandósság, terhesgondozás. Nemi úton terjedő betegségek megelőzése. 5. Egyed feletti szerveződési szintek Populáció A populáció fogalma. Növekedési modellek, korfák. A környezet fogalma, időbeli és térbeli változása. Tűrőképességi görbék és indikáció. A territórium, a rangsor, az önzetlen és az agresszív magatartás, a rituális harc, a behódolás fogalma, a párosodási rendszerek (csoportszerveződés) típusai. A szimbiózis, a versengés, az asztalközösség (kommenzalizmus,) az antibiózis, az élősködés és a táplálkozási kölcsönhatás (predáció) fogalma, állati és növényi példákkal. Életközösségek A flóra és fauna és az életközösség (élőhelytípus) fogalma. (élőhelytípusok) Térbeli és időbeli mintázatok, az emberi hatás felismerése. Egy tó feltöltődésének folyamata. A gyomnövény fogalma. Bioszféra, globális A bioszféra fogalma. A Gaia-elmélet. folyamatok Civilizációs ártalmak, a természetes növény- és állatvilágot pusztító és védő emberi beavatkozások. Globális és helyi problémák.

173


Ökoszisztéma

Környezet- és természetvédelem

Az ökológiai válság társadalmi és gazdasági összefüggései. Az ökoszisztéma fogalma. Az életközösségek anyagforgalmának és energiaáramlásának jellemzői. A szén és az oxigén körforgása. (Biogeokémiai ciklus.) A természetvédelem fogalma, a mellette szóló érvek.

A védett területek típusai. Hazánk nemzeti parkjai. A környezetvédelem a kibocsátás és ülepedés, a határérték fogalma. A légszennyezés forrásai, az üvegházhatás. A lehetséges teendők. A vizek tisztulása, tisztítása. Hagyományos és "alternatív" energiaforrások. A talaj romlásának, illetve javításának folyamata. A hulladék típusai, kezelésük lehetséges módja. 6. Öröklődés, változékonyság, evolúció Molekuláris genetika A gén és allél, a genetikai kód, a kromoszóma, a rekombináció, a kromatinfonál és homológ kromoszóma fogalma. A DNS bázissorendje, a fehérje aminosav sorrendje, térszerkezete és biológiai funkciója, valamint a tapasztalható jelleg közötti általános összefüggés. A mutáció fogalma, evolúciós szerepe és lehetséges hatásai. Mutagén hatások, csökkentésük vagy kivédésük lehetőségei. Kromoszóma-mutációk, kockázati tényezők. A génműködés szabályozásának fogalma. A daganatos betegségek és a kockázati tényezők. Mendeli genetika A haploid, diploid, homozigóta és heterozigóta, genotípus és fenotípus fogalmai. Az öröklésmenetek alaptípusai. A humángenetikai sajátos módszerei (családfaelemzés). Az ivarsejtek szerepe az ivar meghatározásában. A génkölcsönhatás és a génkapcsoltság. Öröklődő mennyiségi tulajdonságok és hajlamok. Populációgenetika és Az ideális és a reális populáció fogalma, a mutációk, a evolúciós folyamatok szelekció szerepe, kapcsolat a fajkeletkezés elméletével. A természetes szelekció darwini modellje. A populáció nagyságának természetvédelmi jelentősége. Adaptív és nem adaptív jellegű evolúciós folyamatok Az evolúció közvetlen bizonyítékai. A klón fogalma. Biotechnológai módszerek. Néhány, a géntechnológia mellett és ellen felsorakoztatható érv. Genetikai tanácsadás. Biológiai alkalmasság (fittnes) és az emberi élet értéke. A Human Genom Program célja. A bioszféra evolúciója A fizikai és kémiai evolúció fogalma. Az emberszabású majmok és az ember vonásai. Az emberi

174

A Lukács Sándor Mechatronikai és Gépészeti Szakképző Iskola és Kollégium Pedagógiai Programja faj egysége.

175

A Lukács Sándor Mechatronikai és Gépészeti Szakképző Iskola és Kollégium Pedagógiai Programja Földrajz

176

A Lukács Sándor Mechatronikai és Gépészeti Szakképző Iskola és Kollégium Pedagógiai Programja Témakör 1. Térképi ismeretek

Követelmények A földrajzi környezet ábrázolásának lehetőségei, módjai. A különböző tartalmú és fajtájú térképeken közölt információk leolvasása, az egyszerű összefüggések feltárása és alkalmazása. Helymeghatározás a térképen, távolságmérés és -számítás. Az űrtérképezés gyakorlati jelentősége. Földrajzi és környezeti elemek azonosítása űrfelvételeken.

2. Kozmikus környezetünk A Naprendszer felépítése és annak földi következményei. A Nap. A Föld mozgásai és azok következményei. A helyi és a zónaidő számításával kapcsolatos gyakorlati feladatok megoldása. Az űrkutatás eredményeinek gyakorlati vonatkozásai. 3. A geoszférák földrajza A kőzetburok

A levegőburok

A vízburok

A talaj

Tájékozódás a földtörténeti időegységekben, főbb eseményeikben. Égitestünk gömbhéjas szerkezete. A kőzetlemezek és mozgásuk következményei. A Föld nagyszerkezeti egységei. A belső és külső erők felszínformáló szerepe, a felszínformák. A leggyakoribb ásványok és kőzetek felismerése, gazdasági hasznosíthatóságuk. A légkör szerkezete, anyagi felépítése. A légkörben lezajló folyamatok és törvényszerűségeik, az éghajlati elemek közötti kölcsönhatások. Az időjárási elemek szerepe a felszínformálódásban. Az időjárási elemekkel kapcsolatos számítási feladatok megoldása. Az időjárás-jelentések értelmezése, a változások okainak magyarázata. A légkör szennyeződésének okai és a szennyezettség következményei. A vízburok tagolódása és a víz körforgása. Az óceánok és a tengerek földrajzi jellemzői, gazdasági jelentőségük. A felszíni és felszín alatti víztípusok, hasznosíthatóságuk lehetőségei. A vízgazdálkodás főbb tevékenységei. A vízellátás és a vízszennyezés helyi, ill. az egész bolygóra kiható problémái, megoldási lehetőségek. A víz és a jég felszínformáló tevékenysége. A talaj természeti és gazdasági jelentősége, a talajpusztulás és következményei.

4. A földrajzi övezetesség A szoláris és a valós éghajlati övezetek. A földrajzi övezetek, övek, területek/vidék elhelyezkedése, hasonló és eltérő vonásai, a gazdálkodás jellemzői, a 177

A Lukács Sándor Mechatronikai és Gépészeti Szakképző Iskola és Kollégium Pedagógiai Programja környezeti problémák. A függőleges és a vízszintes övezetesség kapcsolata. 5. Népesség- és településföldrajz A Föld népességnövekedésének időbeli alakulása, okai, környezeti következményei. A népesség szerkezete. A népesség térbeli eloszlását meghatározó legfontosabb tényezők, a területi megoszlás különbségei. Az urbanizáció és a népességmozgások vonásai és következményei. Az egyes településtípusok jellemzői, kialakulásuk okai. 6. A világ változó társadalmi-gazdasági képe A világgazdaság A világgazdaság ágazati felépítése. A gazdasági fejlettség mérésére alkalmas legfontosabb mutatók. A fejlettség területei különbségei. A piacgazdaság működésének elve. A jelentősebb nemzetközi gazdasági és pénzügyi tevékenységek és szervezetek. A nemzetközi munkamegosztás és a világkereskedelem főbb irányai, résztvevői. A globalizáció. Az integráció legfontosabb lépései az Európai Unió példáján. A gazdasági ágazatok A legfontosabb gazdasági ágazatok telepítő tényezői, azok változása. A gazdasági szerkezetváltás folyamata. A mezőgazdaság termelés jellemzői. Az energiagazdaság és az ipar jelentősége, átalakulási tendenciái. Az infrastruktúra szerepe és kapcsolata az életminőséggel. 7. A világgazdaságban különböző szerepet betöltő régiók, országcsoportok és országok Földünk országainak csoportosítása társadalmi-gazdasági jellemzőik szerint. A világgazdasági központok és a peremterületek, eltérő és változó szerepük a világgazdaságban. A különböző egyedi szerepköröket betöltő országcsoportok és országok földrajzi jellemzői. 8. Magyarország földrajza Magyarország földrajzi helyzete. Hazánk természeti adottságai és erőforrásai, a medencejelleg érvényesülése. Népességföldrajzi folyamatok és azok következményei. A népesség nemzetiségi összetételének változásai és következményei a Kárpát-medencében. Magyarország gazdaságának jellemző vonásai. A gazdaság fő ágai, ágazatai, területi és szerkezeti átrendeződése, annak okai és társadalmi-gazdasági következményei. Nemzetközi gazdasági kapcsolataink. Hazánk idegenforgalma. A hazai tájak és régiók eltérő természetföldrajzi és társadalmi-

178

A Lukács Sándor Mechatronikai és Gépészeti Szakképző Iskola és Kollégium Pedagógiai Programja gazdasági képének bemutatása. Hazánk környezeti állapota, legfőbb természeti, kulturális és környezeti értékei, gazdasági eredményei. A lakóhely és a régió természeti, társadalmi-gazdasági jellemzői. 9. Európa regionális földrajza Európa természeti és társadalmi-gazdasági képe. Az egyes kontinensrészek és a tipikus tájak földrajzi jellemzői. Az európai országok szerepe a kontinens, illetve a világ gazdaságában. Társadalmi-gazdasági adottságaik közös és eltérő vonásai, jellemzői. Az Európai Unió kialakulásának társadalmi-gazdasági alapjai, működésének jellemző földrajzi vonásai. Egyes területeinek és országainak hasonlóságai és különbségei. A környezeti problémák területi jellemzői, a megoldásukra tett törekvések Európában. 10. Az Európán kívüli földrészek földrajza Az egyes kontinensek általános természetföldrajzi és társadalmi-gazdasági jellemzői, tipikus tájaik. Az eltérő társadalmi-gazdasági fejlettségű területek, a világgazdaságban kiemelkedő jelentőségű országcsoportok és országok. Példák a társadalom természeti környezetbe való beavatkozására az egyes földrészeken. 11. A globális válságproblémák földrajzi vonatkozásai A legfőbb globális problémák és azok kialakulásának természeti, társadalmi-gazdasági okai. Példák a globális környezeti gondok megoldási lehetőségeire.

179

A Lukács Sándor Mechatronikai és Gépészeti Szakképző Iskola és Kollégium Pedagógiai Programja 2. számú melléklet

180

2013.


Lukács Sándor Mechatronikai és Gépészeti Szakképző Iskola és Kollégium

SZAKMAI PROGRAM A szakmai program az iskola pedagógiai programjának része

181

A Lukács Sándor Mechatronikai és Gépészeti Szakképző Iskola és Kollégium Pedagógiai Programja Szakmai program A szakmai program készítésénél figyelembe vett jogszabályok:  a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (Nkt.)  a többször módosított 1993. évi LXXIX. törvényt a közoktatásról szóló törvény  2011. évi CXCV. tv. az államháztartásról (Áht.)  368/2011.

(XII.31.)

Korm.

rendelet

az

államháztartásról

szóló

törvény

végrehajtásáról (Áht. Vhr.)  110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról (Nat)  a nevelési-oktatási intézmények működéséről

és a köznevelési intézmények

névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet  a 10/2003. évi OM rendeletet a kerettantervek kiadásával, bevezetéséről és alkalmazásával  20/2007 SzMM rendelet a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárásrendjéről  4/2001.(I.26.) OM rendelettel és a 10/2003.(IV.28.) OM rendelettel módosított 28/2000. (IX.24.) OM rendelet a kerettantervekről  4/2002. (II.26.) OM rendelet az iskolarendszerű szakképzésben résztvevő tanulók juttatásairól  8/2006. (III.23.) OM rendelet a szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeiről, valamint a TISZK tanácsadó testületéről  2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről  2011. évi CLV. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról  2011. évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól  2012. évi CLXXXVIII. törvény egyes köznevelési intézmények állami fenntartásba vételéről  150/2012. Kormányrendelet az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési jegyzék módosításának eljárásáról  202/2012. Kormányrendelet a Klebelsberg Intézményfenntartó Központról A szakmai képzés elvei, céljai Alapelvek:  Igazodjon a munkaerőpiac igényeihez.

182

A Lukács Sándor Mechatronikai és Gépészeti Szakképző Iskola és Kollégium Pedagógiai Programja  Nyújtson konvertálható ismereteket.  Legyen gyakorlatorientált.  Tegye lehetővé a jogszabályi előírásokban való eligazodást.  Alakítson ki: -

piacorientált szemléletet,

-

számítástechnikában való jártasságot,

-

rendszerszemléletű gondolkodásmódot,

-

kommunikációs készséget idegen nyelven is,

-

igényt az önképzés iránt.

 Növelje a képzettek elhelyezkedési esélyeit. Iskolarendszerű szakképzésünk elvei: A társadalmi, gazdasági partnerekben (szülők, tanulók, gazdálkodó szervezetek) nem az iskola „külső kritikusait” kell látnunk, hanem az iskola által nyújtott pedagógiai szakmai szolgáltatás „fogyasztóit”, akik a megfelelő érdekegyeztetési folyamat működése esetén az iskola legközvetlenebb támogatói, szövetségesei, segítői. Az iskola teljes szakképzési rendszere segítse a tanulók elhelyezkedési esélyeinek javítását, növelését, akár egy második szakmai végzettség megszerzésével is. A konkrét szakképzések megalapozását a szakmacsoportos képzési szerkezettel kell biztosítani, segíteni ezáltal a tanulók számára az egyes konkrét szakképzések megválasztását, az átjárhatóságot és különböző képzési szintek választását. Szakképzésünk céljai: -

szakközépiskolai és szakiskolai képzési arányok fenntartásával a különböző szintek elérhetőségének biztosítása,

-

az európai szakképzési modellhez integrálható, alakítható szakmacsoportos, minőségfejlesztésre,

belső

önfejlődésre

képes

szakképzés

megalapozása,

kiművelése, -

további tanulmányokra is képes, a szakmacsoport más szakágának, vagy más szakmacsoport szakmájának elsajátítására is alkalmas, a társadalom számára elfogadott, az uniós országokban is mobilizálható, a munkaerőpiacon piacképes szakképesítést szerzett szakemberek nevelése-képzése,

-

modulokat figyelembe vevő, tantárgyiasított kompetenciaalapú képzéssel annak a rugalmasságnak a megteremtése, amely a különböző képzési programok, formák,

183

A Lukács Sándor Mechatronikai és Gépészeti Szakképző Iskola és Kollégium Pedagógiai Programja szintek és rendszerek közötti átjárhatóságot biztosítja, többszöri pályamódosításra is felkészíti a fiatalokat, -

a szakmai képzés és szakmai tudás versenyképességének növelése,

-

más iskolában érettségizett fiatalok számára is biztosítani a szakmai képzés lehetőségét,

-

a tanulók képesek legyenek sikeres szakmai vizsgát tenni, megfelelően állást pályázni, partnerként tárgyalni, majd szakmájukban elhelyezkedni, tudásuk, képességeik, készségeik és kompetenciáik megfeleljenek a munkába állásuk idején a munkaerőpiac által támasztott elvárásoknak, követelményeknek.

Képzési profilunk a munkaerőpiac szükségletének tükrében: Iskolánk a térség egyik legjelentősebb fémipari szakképzést folytató intézménye. A több mint 60 éve működő iskolában a gépi forgácsolótól a mechatronikai technikusig közel húsz szakmában oktatjuk a leendő szakembereket. Győr és környékének gyorsan fejlődő ipara igényli a jól képzett, a mai kor igényeinek megfelelő szakembereket. A munkaerőpiacon jelenleg erős hiány jelentkezik a hagyományos fémipari szakmákban, ezzel egyidejűleg a korábban felkapott szakmák iránt csökken a kereslet, a fejlett technológiák megjelenése pedig új szakmák indítását teszik szükségessé. Kezdeményezésünkre az AUDI Hungária Motor Kft. és a RÁBA Holding hathatós támogatásával új OKJ-s szakmát dolgoztunk ki, az autógyártó szakmát, amely a nevezett gyáróriások gépgyártási szakember utánpótlását hivatott biztosítani. A közelmúltban avattuk a minden igényt kielégítő, a legkorszerűbb oktató berendezésekkel felszerelt NC, hegesztő, fényező kabinetünket. A robottechnika oktatásához ABB robotot kaptunk az AUDI-tól. Az AUDI-val való szoros kapcsolatára jellemző, hogy iskolánk az AUDI Hungária oktatóközpontja. Emellett oktató központot hoztunk létre a Peugeot Hungáriával, az épületgépészeti termékek jeles képviselőjével a BOSCH JUNKERS céggel, valamint az autófényezés terén ismert STANDOX céggel. A szerszámkészítő szakma újraindítása érdekében partnereinkkel elértük a minisztériumoknál, hogy a szakma bemeneti tényezői a valós helyzetre alapozva kerüljenek meghatározásra. Ennek eredményeként az AUDI igényeinek megfelelően elindul a szerszámkészítő OKJ-s képzés, amely elengedhetetlenül szükséges ahhoz, hogy az AUDI- konszern Győrben épülő szerszámkészítő üzemét megfelelő szakemberekkel lássa el. 2005 februárjától jogosultak vagyunk az országban mindössze 12 képző hellyel együtt a gázszerelők továbbképzésére és vizsgáztatására. (arcképes igazolvány).

184

A Lukács Sándor Mechatronikai és Gépészeti Szakképző Iskola és Kollégium Pedagógiai Programja A mechatronika képzés meghonosítása érdekében a győri Széchenyi István Egyetemmel közösen egy Mechatronikai Kht-t hoztunk létre, amely partneri kapcsolatot épített ki a TAVR Bécsi Felnőttképzési Intézettel és az UIMM Francia Felnőttképzési Szövetséggel. A közhasznú társaság célja az, hogy az adott országban eltérő sajátosságú és metodikájú képzéseit közelítsük egymáshoz, a tudást konvertálhatóvá, a munkaerőt mobillá tegyük a nemzetgazdaságok fejlődése szempontjából. 2012 szeptemberében, kétéves előkészítői munka után bevezettük az OKJ-be és elindítottuk az országban elsőként a Járműipari fémalkatrész-gyártó szakképzést. Az alapvetően öntészeti és hőkezelési ismeretekre épülő szakképesítés, amely az öntészettel és hőkezeléssel foglalkozó vállalati szektor már évek óta meglévő munkaerőhiányának kielégítését biztosítja. A nappali képzést egészíti ki az egyre fejlődő és bővülő felnőttképzés, amelynek a legnagyobb megrendelői a fentebb már említett nagyvállalatok és a térség más piaci szereplői. Iskolánk szoros kapcsolatban áll a Győr-Moson-Sopron megyei Munkaügyi Központtal, figyelemmel kísérjük a munka-erőpiaci igényeket. A nálunk tanított szakmák mind olyanok, amelyek keresettek régiónkban. Ha megnézzük a Munkaügyi Központ által rendszeresen kiadott szakképzett munkaerő igényeit, láthatjuk, hogy a keresett szakmákban – természetesen a fémipari szakmákról van szó - képezünk szakembereket. Az intézményünk képzési szerkezete: Iskolánkban három szakmacsoportban folyik szakképzés. A szakközépiskola és a szakiskolai tagozaton, valamint 2010 szeptemberétől az előrehozott szakképzés keretein belül, illetve 2012 szeptemberétől bevezetésre került duális vagy kamarai szakképzésben Ezek a szakmacsoportok: -

elektrotechnika – elektronika

-

gépészet

-

közlekedéstechnika

A beiskolázható szakmákat és a felvehető keretszámokat az MFKB, a fenntartó Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) és a munkaerőpiac elvárásai figyelembevételével hirdetjük meg, amit közzéteszünk a Pályaválasztási Tájékoztatóban, a médiában, helyi hirdetményekben és szórólapokon. Az iskolában a műszaki szakterületen belül három szakmacsoporthoz tartozóan igen sokféle konkrét szakmai képzés valósítható meg a meglévő személyi és tárgyi feltételek alapján.

185

A Lukács Sándor Mechatronikai és Gépészeti Szakképző Iskola és Kollégium Pedagógiai Programja Az iskolában a szakközépiskolai és szakiskolai iskolatípusnak megfelelően a gépészeti, a közlekedéstechnikai illetve az elektrotechnikai- elektronikai szakmacsoportokhoz tartozó, alapfokú iskolai végzettségre, valamint érettségi vizsgára épülő szakmai képzések indíthatóak. Az iskolában a szakmai képzések kifutó rendszerben az új OKJ előírásai történnek, annak módosítása nélkül. Ez azt jelenti, hogy az iskola a központi programban, szakmai kerettantervben előírtakat valósítja meg, abban előírt időtartamban, egy, két vagy három éves képzésben, az adott óratervvel, tantárgyakkal, modulokkal és óraszámokkal, valamint tantárgyi és szakmai programokkal. A munkaerő-piac jól képzett, folyamatos szakmai megújulásra, továbbképzésre képes szakképzett munkaerőréteget igényel. Iskolánkban egyrészt olyan fiatalok jelentkeznek, akiknek a tanulási képességük gyengébb, ugyanakkor gyakorlatiasak. Olyan szakmák bevezetésére, oktatásra kell helyeznünk a hangsúlyt, amelyek főként helyi tanműhelyeinkben oktathatók és a térség munkaerő piaci igényeinek is megfelelnek. A tanítási órák minden tanuló számára jelentik a képességeik kibontakozását. Kiemelt szerepet biztosítunk a tanulásra motiváló hatásoknak, a sikerélmény biztosításának, a személyiség pozitívumainak.

186

A Lukács Sándor Mechatronikai és Gépészeti Szakképző Iskola és Kollégium Pedagógiai Programja Az előrehozott szakképzés általános óraterve:

Kompetenciaterületek Idegen nyelvi Tanulás (a moduláris óraszám terhére) Történelmi, szociális állampolgári Természettudományos Digitális Matematikai Művészeti Anyanyelvi

Kompetenciaterületek szerinti óraszámok évfolyamonként 1. 2. 3. Összesen 108 108 36 36 18 (első félév 90 72

72

18 (első félév

162

72 72 72 36 72 540

36 36 36 72 72 360

36 (első félév)

144 108 108 126 162 1008

18 (első félév) 18 (első félév) 108 (első Összesen félév) Kezdeményezőképesség és vállalkozói  virtuálisan 60 óra. (Nem önálló ’tantárgy’, beépül a többi kompetenciaterület anyagába, elsősorban a történelmi, szociális, és állampolgári, az anyanyelvi, a digitális és a hatékony, önálló tanulás kompetenciaterületekbe.)

Az összefüggő nyári termelési gyakorlat 9. évfolyam után 80 óra, a 10. évfolyam után 120 óra.

187

A Lukács Sándor Mechatronikai és Gépészeti Szakképző Iskola és Kollégium Pedagógiai Programja Iskolánkban megszerezhető szakmai képzések: 8.1.1. Szakközépiskolai tagozaton az új OKJ-s központi programok alapján, modulrendszerű képzésben:  52 525 01 1000 00 00

Autóelektronikai műszerész

 51 525 01 1000 00 00

Autószerelő

 51 525 01 0001 54 01

Autótechnikus



54 521 01 0000 00 00

Gépgyártástechnológiai technikus



54 582 01 0000 00 00

Épületgépész technikus



52 523 03 0000 00 00

Mechatronikai műszerész

Szakközépiskolai tagozaton kifutó rendszerben OKJ-s központi programok alapján, modulrendszerű képzésben tanulható szakképesítések óratervei: Autószerelő OKJ 51 525 01 1000 00 00 A szakma adatai: Elágazások: nincsenek Hozzárendelt FEOR szám: Szakképzési évfolyamok száma: Elmélet aránya: Gyakorlat aránya:

7431 2 50 % 50 %

A képzés megkezdésének szükséges feltételei: A tanulók felvételének feltételei: Bemeneti kompetenciák: Iskolai előképzettség: középiskola befejező évfolyamának elvégzése Szakmai előképzettség: Előírt gyakorlat: Elérhető kreditek mennyisége: Pályaalkalmassági követelmények: nem szükségesek Szakmai alkalmassági követelmények: nem szükségesek Egészségügyi alkalmassági vizsgálat: szükséges Óraszámok Sorsz.:

Tantárgy

Tananyagelem

Évfolyam: 2/14.

1/13. 240/1.3/0673-06 1.

Munka- és környezetvédelem

240/1.2/0673-06

1

36

1

32

240/1.1/0673-06 2.

Osztályfőnöki

1

36

1

32

3.

Testnevelés

2

72

2

64

188


Szakmai idegen nyelv

1

36

1

32

5.

Autótechnikai szakrajz

1

36

1

32

2

72

2

64

2

72

2,5

80

3,5

126

3,5

112

1

36

1

32

2

72

1

32

6.

Javítás, szerviz

240/2.3/0675-06 240/4.3/0675-06 240/3.3/0675-06 240/7.3/0675-06 240/1.1/0674-06 240/2.1/0674-06 240/2.1/1208-06 240/5.3/0675-06 240/2.1/0864-06 240/2.1/0619-06 240/2.3/0674-06 240/1.2/1208-06 240/2.4/0619-06 240/2.2/1208-06 240/2.5/0619-06 240/4.2/0675-06 240/1.2/0674-06 240/3.2/0675-06 240/1.3/0674-06

7.

Gépjármű diagnosztika

240/7.2/0675-06 240/1.3/1208-06 240/1.2/0619-06 240/1.1/0619-06 240/5.2/0675-06 240/1.3/0675-06 240/1.2/0675-06 240/2.2/0619-06 240/2.3/0619-06 240/4.1/1208-06 240/2.2/0674-06 240/1.1/0675-06 240/2.1/0675-06 240/4.1/0675-06

8.

Gépjárműszerkezetek

240/3.1/0675-06 240/7.1/0675-06 240/2.3/0865-06 240/5.1/0675-06 240/2.2/0865-06 240/2.1/0865-06 240/1.2/0866-06

9.

Autóbontás, ápolás

240/1.1/0866-06 240/3.2/1208-06 240/1.1/0865-06 240/2.5/0865-06 240/2.4/0865-06

10.

Gépjárművillamosságtan

240/4.2/1208-06 240/6.3/0675-06

189

A Lukács Sándor Mechatronikai és Gépészeti Szakképző Iskola és Kollégium Pedagógiai Programja 240/6.2/0675-06 240/6.1/0675-06 240/1.2/0886-06 11.

Gazdasági és vállalkozási ismeretek

240/1.1/1208-06 1

36

1,5

48

17,5

630

17,5

630

17,5

630

17,5

560

17,5

630

17,5

560

35

1260

35

1190

240/1.5/0886-06 240/3.3/0673-06 240/1.1/0886-06

Elmélet/Elméletigényes gyakorlat összesen 240/3.2/0673-06 240/1.3/0866-06 240/1.2/0864-06 240/2.2/0673-06 12.

Szakmai gyakorlat

240/1.3/0886-06 240/3.1/1208-06 240/1.1/0864-06 240/3.1/0673-06 240/2.1/0673-06 240/1.4/0886-06 Gyakorlat összesen: Összes óraszám:

Az összefüggő nyári termelési gyakorlat 160 óra. Autóelektronikai műszerész OKJ 52 525 01 1000 00 00 A szakma adatai: Elágazások: nincsenek Hozzárendelt FEOR szám: Szakképzési évfolyamok száma: Elmélet aránya: Gyakorlat aránya:

7443 2 50 % 50 %

A képzés megkezdésének szükséges feltételei: A tanulók felvételének feltételei: Bemeneti kompetenciák: Iskolai előképzettség: érettségi vizsga Szakmai előképzettség: Előírt gyakorlat: Elérhető kreditek mennyisége: Pályaalkalmassági követelmények: nem szükségesek Szakmai alkalmassági követelmények: nem szükségesek Egészségügyi alkalmassági vizsgálat: szükséges

Sorsz.:

Tantárgy

Tananyagelem


239/1.3/0673-06 239/1.2/0673-06 239/1.1/0673-06

Óraszámok Évfolyam: 2/14.

1/13. 1.

190

1

36

0,5

16


Osztályfőnöki

1

36

1

32

3. 4.

Testnevelés Szakmai idegen nyelv

2 1

72 36

2 1

64 32

5.

Gépjármű elektronika

2

72

3

96

3

108

0

0

2

72

2,5

80

1

36

2,5

80

2

72

0

0

2

72

3

96

0,5

18

2

64

17,5

630

17,5

630

17,5

630

17,5

560

17,5

630

17,5

560

35

1260

35

1190

6.

7.

8.

9.

10.

11.

12.

239/2.4/0615-06 239/2.1/0618-06 239/1.4/0615-06 239/1.5/0615-06 239/1.3/0615-06 239/1.6/0615-06 Gépészeti alapismeretek 239/1.2/0615-06 239/1.1/0615-06 239/1.8/0615-06 239/1.9/0615-06 239/1.5/0872-06 239/1.1/0872-06 239/1.2/0872-06 239/1.1/0618-06 239/1.4/0872-06 Gépjármű diagnosztika 239/1.6/0872-06 239/3.1/0673-06 239/1.3/0618-06 239/3.6/0615-06 239/2.1/0615-06 Gépjárműszerkezetek 239/1.4/0618-06 239/1.7/0615-06 239/3.3/0615-06 239/1.10/0615Villamos alapismeretek 06 239/1.11/061506 239/2.2/0615-06 Gépjárművillamosságtan 239/3.4/0615-06 239/1.2/0886-06 239/1.5/0618-06 Gazdasági és vállalkozási 239/3.7/0615-06 ismeretek 239/1.5/0886-06 239/3.3/0673-06 239/1.1/0886-06 Elmélet/Elméletigényes gyakorlat összesen 239/3.2/0673-06 239/2.5/0615-06 239/2.3/0615-06 239/3.2/0615-06 239/3.1/0615-06 239/2.2/0673-06 Szakmai gyakorlat 239/3.5/0615-06 239/1.2/0618-06 239/2.2/0618-06 239/1.3/0872-06 239/1.3/0886-06 239/2.1/0673-06 239/1.4/0886-06 Gyakorlat összesen: Összes óraszám:

Az összefüggő nyári termelési gyakorlat 160 óra.

191

A Lukács Sándor Mechatronikai és Gépészeti Szakképző Iskola és Kollégium Pedagógiai Programja Autótechnikus 51 525 01 0001 54 01 A szakma adatai: Elágazások: nincsenek Hozzárendelt FEOR szám: Szakképzési évfolyamok száma: Elmélet aránya: Gyakorlat aránya:

7431 1 50 % 50 %

A képzés megkezdésének szükséges feltételei: A tanulók felvételének feltételei: Bemeneti kompetenciák: Iskolai előképzettség: középiskola befejező évfolyamának elvégzése Szakmai előképzettség: 51 525 01 1000 00 00 Autószerelő Előírt gyakorlat: Elérhető kreditek mennyisége: Pályaalkalmassági követelmények: nem szükségesek Szakmai alkalmassági követelmények: nem szükségesek Egészségügyi alkalmassági vizsgálat: szükséges Óraszámok Sorsz.:

Tantárgy

Tananyagelem

Évfolyam: 3/15.

1.

Környezetvédelem

2.

240/2.2/0593-06 240/2.1/0593-06

0,5

16


1

32

3.

Osztályfőnöki

1

32

4.

Minőségbiztosítás

0,5

16

5.

Autótechnikai szakrajz

2

64

1

32

1

32

3

96

2,5

80

4

128

1

32

240/3.3/0593-06 240/1.3/0593-06 240/1.4/0593-06 240/1.2/0593-06

6.

Anyagismeret

7.

Alkalmazott számítástechnika

8.

Gépjárműszerkezettan

9.

Gépjárműdiagnosztika és javítás

10.

Gépjárművillamosságtan

11.


240/1.1/0593-06 240/1.4/0618-06 240/3.1/0593-06 240/4.2/0593-06 240/4.3/0593-06 240/1.1/0618-06 240/1.2/0618-06 240/4.1/0593-06 240/1.3/0618-06 240/4.4/0593-06 240/3.2/0593-06 240/2.1/0618-06 240/2.7/0593-06 240/2.8/0593-06 240/1.5/0618-06 240/2.5/0593-06 240/2.6/0593-06

192

A Lukács Sándor Mechatronikai és Gépészeti Szakképző Iskola és Kollégium Pedagógiai Programja 240/2.4/0593-06 Elmélet/Elméletigényes gyakorlat összesen 12.

Szakmai gyakorlat

17,5

560

240/2.2/0618-06

17,5

560

Gyakorlat összesen:

17,5

560

35

1120

Összes óraszám:

Gépgyártástechnológiai technikus 54 521 01 0000 00 00 A szakma adatai: Elágazások: nincsenek Hozzárendelt FEOR szám: Szakképzési évfolyamok száma: Elmélet aránya: Gyakorlat aránya:

3117 2 60 % 40 %

A képzés megkezdésének szükséges feltételei: A tanulók felvételének feltételei: Bemeneti kompetenciák: Iskolai előképzettség: érettségi vizsga Szakmai előképzettség: Előírt gyakorlat: Elérhető kreditek mennyisége: Pályaalkalmassági követelmények: nem szükségesek Szakmai alkalmassági követelmények: nem szükségesek Egészségügyi alkalmassági vizsgálat: szükséges Óraszámok Sorsz.:

Tantárgy

Tananyagelem

Évfolyam: 2/14.

1/13. 1.


2. 3. 4.

108/1.1/0110-06 108/1.2/0110-06 108/1.3/0227-06

1

36

1

32

Osztályfőnöki

1

36

1

32

Testnevelés

2

72

2

64


1

36

1

32

2,5

90

2

64

1

36

1

32

1

36

0,5

16

1

36

0

0

2

72

1

32

5.

Gépészeti szakrajz

6.

Gépészeti mérések

7.


8.

Anyagismeret

9.

Képlékenyalakítás

108/1.2/0227-06 108/1.1/0227-06 108/1.1/0275-06 108/1.2/0275-06 108/2.2/0275-06 108/3.1/0275-06 108/3.2/0275-06 108/2.1/0275-06 108/1.6/0277-06 108/4.2/0275-06 108/4.1/0275-06 108/1.1/0276-06 108/1.2/0278-06 108/1.3/0276-06 108/1.2/0276-06

193


10.

Forgácsolás

11.

Gyártástervezés

12.

Gyártásirányítás

108/1.2/0277-06 108/3.1/0276-06 108/3.2/0276-06 108/2.1/0276-06 108/2.2/0276-06 108/4.1/0276-06 108/1.5/0277-06 108/1.3/0277-06 108/1.4/0277-06 108/2.3/0278-06 108/5.2/0276-06 108/5.1/0276-06 108/1.1/0277-06 108/4.2/0276-06 108/6.1/0276-06 108/3.3/0276-06

3

108

2,5

80

0

0

3,5

112

0

0

2

64

108/2.1/0278-06 1

36

1

32

3,5

126

2,5

80

13.

CAD alapismeretek

14.

Gépészeti alapismeretek

15

Automatika

1

36

0

0

21

756

21

756

16.

Elmélet/Elméletigényes gyakorlat összesen 108/2.2/0227-06 108/2.1/0227-06 Szakmai gyakorlat 108/1.1/0278-06 108/2.2/0278-06 Gyakorlat összesen:

14

504

14

448

14

504

14

448

Összes óraszám:

35

1260

35

1204

Az összefüggő nyári termelési gyakorlat 160 óra. Mechatronikai műszerész 52 523 03 0000 00 00 A szakma adatai: Elágazások: nincsenek Hozzárendelt FEOR szám: Szakképzési évfolyamok száma: Elmélet aránya: Gyakorlat aránya:

7443 2 40 % 60 %

A képzés megkezdésének szükséges feltételei: A tanulók felvételének feltételei: Bemeneti kompetenciák: Iskolai előképzettség: érettségi vizsga Szakmai előképzettség: Előírt gyakorlat: Elérhető kreditek mennyisége: Pályaalkalmassági követelmények: nem szükségesek Szakmai alkalmassági követelmények: nem szükségesek Egészségügyi alkalmassági vizsgálat: szükséges

194

A Lukács Sándor Mechatronikai és Gépészeti Szakképző Iskola és Kollégium Pedagógiai Programja Sorsz.:

Tantárgy

Óraszámok Évfolyam:

Tananyagelem

2/14.

1/13. 153/3.1/0900-06 153/3.2/0900-06

1

36

0,5

16

36 72

1 2

32

Testnevelés

1 2

4.


1

36

1

32

5.

Szakrajz

1

36

1

32

6.

Alkalmazott informatika

1,5

54

1

32

7.

Anyag- és gyártásismeret

1

36

2

64

8.

Mérések

0,5

18

1

32

9.

Automatika

1

36

1

32

10.

CNC ismeretek

0

0

1,5

48

11.

Szerelés

0

0

1

32

12. 13.

Elektrotechnika Gépészeti alapismeretek

1,5 2,5

54 90

0 0

0 0

14.

Elektronika

0

1

14

0 504

14

32 504

15.

HTP CAD alapismeretek

1,5

54

0

0

16. 17.

HTP Műszaki matematika HTP Hidraulika/Pneumatika

1 1

36 36

0 0

0 0

17,5

630

21

672

21

756

21

672

35

1260

35

1176

1.


2. 3.

Osztályfőnöki

153/1.1/0942-06 153/1.3/0942-06 153/1.2/0942-06 153/1.2/0900-06 153/1.3/0900-06 153/1.1/0900-06 153/1.4/0942-06 153/1.1/0943-06 153/2.1/0900-06 153/1.2/0943-06 153/3.3/0944-06 153/2.2/0943-06 153/3.1/0944-06 153/3.2/0944-06 153/2.1/0943-06 153/1.4/1394-06 153/1.2/0944-06 153/1.4/0944-06 153/1.3/1394-06 153/2.3/1394-06 153/1.1/0944-06 153/1.3/0944-06 153/2.2/1394-06 153/2.2/0900-06 153/2.1/1394-06

Elmélet/Elméletigényes gyakorlat összesen

18.

Szakmai gyakorlat

153/1.2/1394-06 153/3.1/0943-06 153/2.1/0944-06 153/2.1/0942-06 153/1.1/1394-06 Gyakorlat összesen: Összes óraszám:


195

64

A Lukács Sándor Mechatronikai és Gépészeti Szakképző Iskola és Kollégium Pedagógiai Programja 8.2.

Szakiskolai tagozaton kifutó rendszerben OKJ-s központi programok alapján, modulrendszerű képzésben:

 31 521 08 0010 31 01

Autógyártó

 31 582 09 0000 00 00

Épületgépészeti csőhálózat- és berendezés szerelő:

31 582 09 0010 31 04 Vízvezeték- és vízkészülék-szerelő 31 582 09 0010 31 03 Központifűtés- és csőhálózat-szerelő 31 582 09 0010 31 02 Gázfogyasztóberendezéscsőhálózatszerelő 31 582 09 0010 31 01 Energiahasznosító berendezés szerelője  31 521 09 0000 00 00

Gépi forgácsoló

 31 525 10 1000 00 00

Géplakatos

 31 525 11 0000 00 00

Hegesztő

 31 525 03 1000 00 00

Karosszérialakatos

 31 525 02 1000 00 00

Járműfényező

 31 524 24 1000 00 00

Szerkezetlakatos

 33 521 08 0000 00 00

Szerszámkészítő

196

és


Autógyártó OKJ 31 521 08 0010 31 01 A szakma adatai: Elágazások:

31 521 08 0010 31 01 Autógyártó 31 521 08 0010 31 02 Háztartási gépgyártó 8193 2 30 % 70 %

Hozzárendelt FEOR szám: Szakképzési évfolyamok száma: Elmélet aránya: Gyakorlat aránya:

A képzés megkezdésének szükséges feltételei: A tanulók felvételének feltételei: Bemeneti kompetenciák: Iskolai előképzettség: nyolcadik évfolyam elvégzésével tanúsított alapfokú iskolai végzettség Szakmai előképzettség: Előírt gyakorlat: Elérhető kreditek mennyisége: Pályaalkalmassági követelmények: nem szükségesek Szakmai alkalmassági követelmények: nem szükségesek Egészségügyi alkalmassági vizsgálat: szükséges Óraszámok Sorsz.:

Tantárgy

Tananyagelem

Évfolyam: 2/10.

1/9. 1.


109/1.1/0110-06 109/1.2/0110-06

1

36

1

32

0

0

1

32

109/2.1/0203-06 109/1.1/0344-06

2.


3.

Mérés

1

36

1

32

4.

Osztályfőnöki

1

36

1

32

5.

Testnevelés Anyagismeret

2

72

2

64

1

36

0

0

1

36

1,5

48

1

36

3

96

6. 7.

Pneumatika, hidraulika

8.

Gyártási ismeretek

109/1.2/0344-06

109/2.7/0344-06 109/2.8/0344-06 109/3.5/0344-06 109/1.3/0203-06 109/5.1/0339-06 109/3.6/0344-06 109/1.1/0203-06 109/3.3/0344-06 109/3.1/0344-06 109/3.4/0344-06 109/3.2/0344-06

197


Szakmai alapismeretek

10.

Szakrajz, dokumentáció

109/1.2/0203-06 109/2.5/0344-06

1,5

54

0

0

1

36

1

32

10,5

378

11,5

414

109/2.3/0344-06 109/2.6/0344-06 109/2.2/0339-06 109/2.6/0339-06 109/2.1/0339-06 109/2.5/0339-06 109/2.3/0339-06 109/3.1/0339-06 109/4.1/0344-06 109/1.2/0339-06 109/4.1/0339-06 109/1.4/0339-06 109/3.1/0203-06 109/2.4/0344-06 109/1.3/0339-06 109/3.2/0203-06 109/2.4/0339-06

24,5

882

24,5

784


24,5

882

24,5

784

35

1260

36

1198

109/2.1/0344-06

109/2.2/0344-06 Elmélet/Elméletigényes gyakorlat összesen

11.

Szakmai gyakorlat

Összes óraszám:

Az összefüggő nyári termelési gyakorlat 160 óra. Gépi forgácsoló OKJ 31 521 09 0000 00 00 A szakma adatai: Elágazások: Hozzárendelt FEOR szám: Szakképzési évfolyamok száma: Elmélet aránya: Gyakorlat aránya:

nincsenek 7423 3 30 % 70 %

A képzés megkezdésének szükséges feltételei: A tanulók felvételének feltételei: Bemeneti kompetenciák: Iskolai előképzettség: nyolcadik évfolyam elvégzésével tanúsított alapfokú iskolai végzettség Szakmai előképzettség: Előírt gyakorlat: Elérhető kreditek mennyisége: Pályaalkalmassági követelmények: nem szükségesek Szakmai alkalmassági követelmények: nem szükségesek Egészségügyi alkalmassági vizsgálat: szükséges

198

A Lukács Sándor Mechatronikai és Gépészeti Szakképző Iskola és Kollégium Pedagógiai Programja Óraszámok Sorsz.:

Tantárgy

Tananyagelem

Évfolyam: 2/10.

1/9. 1.


2.

110/1.1/0110-06 110/1.2/0110-06 110/1.3/0227-06

3/11.

1

36

0,5

18

0,5

16

Osztályfőnöki

1

36

1

36

1

32

3.

Testnevelés

1

36

1

36

1

32

4.

Gépészeti szakrajz

2

72

1,5

54

1,5

48

2

72

1

36

0

0

2,5

90

3

108

3,5

112

1

36

1

36

0

0

0

0

1,5

54

3

96

10,5

378

10,5

378

10,5

336

21

756

24,5

882

24,5

784

1,5

54

0

0

0

0

110/1.2/0227-06

10.

110/1.1/0227-06 Anyagismeret 110/1.2/0225-06 110/3.2/0264-06 110/4.2/0264-06 110/9.1/0264-06 110/10.1/0264-06 110/7.1/0264-06 110/8.1/0264-06 Szakmai ismeretek 110/13.2/0264-06 110/14.2/0264-06 110/11.2/0264-06 110/12.2/0264-06 110/1.2/0264-06 110/2.2/0264-06 110/1.1/0225-06 Mérés 110/2.2/0225-06 110/2.1/0225-06 110/5.1/0264-06 CNC ismeretek 110/6.1/0264-06 Elmélet/Elméletigényes gyakorlat összesen 110/3.1/0264-06 110/4.1/0264-06 110/5.2/0264-06 110/6.2/0264-06 110/5.3/0264-06 110/6.3/0264-06 110/2.2/0227-06 110/15.1/0264-06 Szakmai gyakorlat 110/2.1/0227-06 110/13.1/0264-06 110/14.1/0264-06 110/11.1/0264-06 110/12.1/0264-06 110/1.1/0264-06 110/2.1/0264-06 110/16.1/0264-06 HTP Műszaki alapozás

11.

HTP Géprajzi gyakorlat

1

36

0

0

0

0

12.

HTP Mérés

1

36

0

0

0

0

24,5

756

24,5

882

24,5

784

35

1134

35

1260

35

1120

5.

6.

7. 8.

9.

Gyakorlat összesen: Összes óraszám:


199

A Lukács Sándor Mechatronikai és Gépészeti Szakképző Iskola és Kollégium Pedagógiai Programja Hegesztő 31 525 11 0000 00 00 A szakma adatai: Elágazások: Hozzárendelt FEOR szám: Szakképzési évfolyamok száma: Elmélet aránya: Gyakorlat aránya:

nincsenek 7425 2 30 % 70 %


Sorsz.:

Tantárgy


Tananyagelem 1/9.

1.

2. 3. 4.

5.

6.

113/4.7/0240-06 113/7.8/0240-06 113/1.1/0110-06 113/1.2/0110-06 Munka- és környezetvédelem 113/6.8/0240-06 113/1.3/0239-06 113/3.1/0111-06 113/5.7/0240-06 Minőségbiztosítás Osztályfőnöki Testnevelés 113/3.1/0239-06 113/3.2/0111-06 113/6.5/0240-06 113/2.2/0239-06 Szakrajz, dokumentációs 113/3.1/0240-06 ismeretek 113/4.1/0240-06 113/6.1/0240-06 113/9.1/0240-06 113/1.1/0111-06 Szakmai alapismeretek 113/1.1/0239-06 113/4.4/0240-06 113/7.5/0240-06 113/7.4/0240-06 113/7.2/0240-06 113/3.3/0111-06 113/4.6/0240-06 113/3.5/0240-06 113/8.1/0240-06 113/1.4/0240-06

200

2/10.

0,5

18

1

32

0 1 1

0 36 36

1,5 1 1

48 32 32

1,5

54

0,5

16

2

72

1,5

48


7.

8.

113/1.2/0240-06 113/1.4/0239-06 113/1.1/0240-06 113/5.4/0240-06 113/3.2/0239-06 113/3.4/0239-06 113/4.3/0240-06 113/2.6/0240-06 113/2.4/0240-06 113/7.3/0240-06 113/4.2/0240-06 113/6.2/0240-06 113/3.2/0240-06 113/5.2/0240-06 113/6.4/0240-06 113/6.3/0240-06 113/3.6/0240-06 Szakmai ismeretek 113/2.4/0239-06 113/1.2/0239-06 113/6.7/0240-06 113/7.7/0240-06 113/5.6/0240-06 113/3.3/0240-06 113/2.1/0239-06 113/2.3/0240-06 113/2.1/0240-06 113/5.3/0240-06 113/2.1/0111-06 113/2.2/0111-06 113/10.1/0240-06 Elmélet/Elméletigényes gyakorlat összesen 113/3.3/0239-06 113/2.5/0240-06 113/3.4/0111-06 113/3.5/0111-06 113/2.3/0239-06 113/3.4/0240-06 Szakmai gyakorlat 113/4.1/0239-06 113/1.3/0240-06 113/2.2/0240-06 113/4.5/0240-06 113/7.6/0240-06 113/6.6/0240-06 113/5.5/0240-06 Gyakorlat összesen: Összes óraszám:


201

4,5

162

4

128

10,5

378

10,5

378

24,5

882

24,5

784

24,5 35

882 1260

24,5 35

784 1162

A Lukács Sándor Mechatronikai és Gépészeti Szakképző Iskola és Kollégium Pedagógiai Programja Karosszérialakatos OKJ 31 525 03 1000 00 00 A szakma adatai: Elágazások: Hozzárendelt FEOR szám: Szakképzési évfolyamok száma: Elmélet aránya: Gyakorlat aránya:

nincsenek 7421 2 40 % 60 %


Sorsz.:

Tantárgy


Tananyagelem 1/9.

1. 2. 3. 4. 5.

6.

7. 8.

9.

245/1.2/0110-06 Munka- és környezetvédelem 245/3.1/0111-06 245/6.1/0594-06 Osztályfőnöki Testnevelés Szakrajz 245/1.1/0111-06 245/3.1/0220-06 Anyagismeret 245/3.2/0111-06 245/1.1/0594-06 245/2.4/0594-06 245/2.2/0594-06 245/3.3/0111-06 245/2.3/0594-06 245/1.1/0220-06 245/5.1/0594-06 245/3.4/0594-06 Szakmai ismeretek 245/3.3/0594-06 245/4.2/0594-06 245/2.1/0594-06 245/4.1/0594-06 245/12.1/0594-06 245/2.5/0594-06 245/3.2/0594-06 245/3.1/0594-06 Mérés 245/2.1/0111-06 245/1.2/0886-06 Gazdasági és vállalkozási 245/1.5/0886-06 ismeretek 245/1.1/0886-06 Elmélet/Elméletigényes gyakorlat összesen Szakmai gyakorlat 245/10.2/0594-06

202

2/10.

1,5

54

1

32

1 1 1,5

36 36 54

1 1 1,5

32 32 48

2

72

1,5

48

6

216

6

192

1

36

0

0

0

0

2

64

14 21

504 756

14 21

504 672

A Lukács Sándor Mechatronikai és Gépészeti Szakképző Iskola és Kollégium Pedagógiai Programja 245/11.4/0594-06 245/8.2/0594-06 245/11.3/0594-06 245/10.3/0594-06 245/3.4/0111-06 245/1.1/0110-06 245/3.5/0111-06 245/7.1/0594-06 245/2.4/0220-06 245/2.2/0111-06 245/11.1/0594-06 245/10.1/0594-06 245/8.5/0594-06 245/1.3/0886-06 245/8.4/0594-06 245/9.2/0594-06 245/11.2/0594-06 245/2.3/0220-06 245/9.1/0594-06 245/2.5/0220-06 245/3.2/0220-06 245/10.5/0594-06 245/10.4/0594-06 245/2.2/0220-06 245/7.3/0594-06 245/2.1/0220-06 245/7.2/0594-06 245/8.3/0594-06 245/1.4/0886-06 245/8.1/0594-06 Gyakorlat összesen: Összes óraszám:


203

21 35

756 1260

21 35

672 1176


Járműfényező OKJ 31 525 02 1000 00 00 A szakma adatai: Elágazások: Hozzárendelt FEOR szám: Szakképzési évfolyamok száma: Elmélet aránya: Gyakorlat aránya:

nincsenek 7429 2 40 % 60 %


Tantárgy

Tananyagelem

Évfolyam: 2/10.

1/9. 2

72

2,5

80

Osztályfőnöki

1

36

1

32

3.

Testnevelés

1

36

1

32

4.

Műszaki ábrázolás, szakrajz

1,5

54

1,5

48

5.

Anyagismeret

2

72

3

96

6.

Szakmai ismeretek

5,5

198

3

96

7.


1

36

2

64

14

504

14

504

1.


2.

244/1.2/0110-06

244/6.4/0596-06 244/6.1/0596-06 244/1.1/0596-06 244/1.2/0596-06 244/2.2/0596-06 244/2.1/0596-06 244/4.2/0596-06 244/4.4/0596-06 244/6.2/0596-06 244/6.5/0596-06 244/2.4/0596-06 244/4.1/0596-06 244/2.3/0596-06 244/4.3/0596-06 244/6.6/0596-06 244/6.3/0596-06

244/1.2/0886-06 244/1.5/0886-06 244/1.1/0886-06 Elmélet/Elméletigényes gyakorlat összesen

204


8.

Szakmai gyakorlat

244/5.2/0596-06 244/7.4/0596-06 244/1.1/0110-06 244/3.3/0596-06 244/5.4/0596-06 244/7.2/0596-06 244/7.5/0596-06 244/8.2/0596-06 244/5.1/0596-06 244/3.1/0596-06 244/1.3/0886-06 244/3.2/0596-06 244/5.3/0596-06 244/8.3/0596-06 244/7.3/0596-06 244/1.4/0886-06 244/8.1/0596-06 244/7.1/0596-06 244/7.6/0596-06 Gyakorlat összesen: Összes óraszám:


205

21

756

21

672

21

756

21

672

35

1260

35

1176


Szerkezetlakatos OKJ 31 524 24 1000 00 00 A szakma adatai: Elágazások: Hozzárendelt FEOR szám: Szakképzési évfolyamok száma: Elmélet aránya: Gyakorlat aránya:

nincsenek 7421 3 30 % 70 %


Tantárgy

Tananyagelem

Évfolyam: 2/12.

1/11. 1.


2.

Osztályfőnöki

3.

Testnevelés

4.

Szakrajz

5.

Anyagismeret

6.

Szakmai ismeretek

7.

Mérés, anyagvizsgálat

135/1.1/0110-06 135/1.2/0110-06 135/1.1/0224-06 135/3.1/0111-06

135/1.2/0224-06 135/1.1/0111-06 135/1.8/0233-06 135/4.1/0220-06 135/1.7/0233-06 135/3.2/0111-06 135/1.4/0233-06 135/1.1/0233-06 135/1.2/0233-06 135/1.6/0233-06 135/1.5/0233-06 135/1.3/0233-06 135/1.9/0233-06 135/1.1/0220-06 135/3.1/0233-06 135/8.1/0233-06 135/6.1/0233-06 135/2.1/0111-06 135/2.2/0111-06 135/2.1/0233-06

206

3/13.

0,5

18

0,5

18

0

0

1

36

1

36

1

32

2

72

2

72

2

64

1

36

1

36

1

32

2

72

1

36

1

32

2

72

2,5

90

3

96

0,5

18

0,5

18

0

0

A Lukács Sándor Mechatronikai és Gépészeti Szakképző Iskola és Kollégium Pedagógiai Programja 8. 9. 10.

11.


135/2.2/0233-06 135/9.1/0233-06

Munkajog

135/10.1/0233-06 135/3.3/0111-06 135/5.2/0233-06 Anyagmegmunkálás 135/5.1/0233-06 135/5.3/0233-06 Elmélet/Elméletigényes gyakorlat összesen 135/6.2/0233-06 135/3.4/0111-06 135/3.5/0111-06 135/2.3/0220-06 135/7.1/0233-06 135/3.1/0220-06 135/3.2/0220-06 135/4.2/0220-06 135/3.2/0233-06 Szakmai gyakorlat 135/4.1/0233-06 135/2.2/0220-06 135/2.1/0220-06 135/8.3/0233-06 135/7.4/0233-06 135/7.3/0233-06 135/7.2/0233-06 135/8.2/0233-06 135/6.3/0233-06 Gyakorlat összesen: Összes óraszám:

0

0

0,5

18

0,5

16

0

0

0,5

18

0,5

16

1,5

54

1

36

1,5

48

10,5

378

10,5

378

10,5

336

24,5

882

24,5

882

24,5

784

24,5

882

24,5

882

24,5

784

35

1260

35

1260

35

1120


Szerszámkészítő OKJ 33 521 08 0000 00 00 A szakma adatai: Elágazások: Hozzárendelt FEOR szám: Szakképzési évfolyamok száma: Elmélet aránya: Gyakorlat aránya:

nincsenek 7422 3 40 % 60 %

A képzés megkezdésének szükséges feltételei: A tanulók felvételének feltételei: Bemeneti kompetenciák: Iskolai előképzettség: tízedik évfolyam elvégzésével tanúsított iskolai végzettség Szakmai előképzettség: Előírt gyakorlat: Elérhető kreditek mennyisége: Pályaalkalmassági követelmények: nem szükségesek Szakmai alkalmassági követelmények: nem szükségesek Egészségügyi alkalmassági vizsgálat: szükséges

207

A Lukács Sándor Mechatronikai és Gépészeti Szakképző Iskola és Kollégium Pedagógiai Programja Óraszámok Sorsz.:

Tantárgy

Tananyagelem

Évfolyam: 2/12.

1/11.

3/13.

136/1.1/0110-06 1.


136/1.2/0110-06

0,5

18

1

36

1

32

136/1.3/0227-06 2.

Osztályfőnöki

1

36

1

36

1

32

3.

Testnevelés

1

36

1

36

1

32

4.

Géprajzi ismeretek

136/1.1/0227-06

2

72

1,5

54

0,5

16

5.

Anyagismeret

136/1.2/0225-06 136/1.2/0227-06

2

72

1,5

54

1

32

3,5

126

3

108

2

64

1

36

1

36

0,5

16

2

72

2

72

3

96

136/1.1/0225-06 136/2.4/0226-06 136/2.5/0226-06 136/2.2/0226-06 6.

Szakmai ismeretek

136/2.3/0226-06 136/1.1/0226-06 136/1.2/0226-06 136/2.1/0226-06

7.

136/2.2/0225-06

Mérés

136/2.1/0225-06 136/2.1/0223-06 8.

Szerszámismeret

136/1.1/0223-06 136/2.6/0226-06 136/4.2/0226-06

9.

Szakmai német nyelv

1

36

1

36

1

32

10.


0

0

1

36

1

32

14

504

14

504

14

448

21

756

21

756

21

672


21

756

21

756

21

672

Összes óraszám:

35

1260

35

1260

35

1120

Elmélet/Elméletigényes gyakorlat összesen 136/2.2/0223-06 136/1.2/0223-06 136/3.6/0226-06 136/2.2/0227-06 136/3.2/0226-06 11.

Szakmai gyakorlat

136/3.1/0226-06 136/2.1/0227-06 136/3.4/0226-06 136/3.5/0226-06 136/3.3/0226-06 136/4.1/0226-06


208

A Lukács Sándor Mechatronikai és Gépészeti Szakképző Iskola és Kollégium Pedagógiai Programja 8.3.

Az új duális vagy kamarai képzés:

8.3.1. A duális szakképzés általános óraterve: Területek Kötött órák Szabadon felhasználható órakeret Összesen Kötött órák

Közismeret

Szakmai elmélet és gyakorlat

Szabadon felhasználható órakeret Összesen Heti összes óraszám:

9. évfolyam

10. évfolyam

11. évfolyam

17 óra

11 óra

8 óra

1 óra

-

1,5 óra

18 óra

11 óra

9,5 óra

14,5 óra

23 óra

23 óra

2,5 óra

2 óra

2,5 óra

17 óra 35 óra

25 óra 36 óra

25,5 óra 35 óra

8.3.2. A 2012/2013-as tanévben a következő szakmákban indítottuk el a duális szakképzést:

10163-12 Gépészeti munkabiztonság és környezetvédelem

10162-12 Gépészeti alapozó feladatok

10161-12 Autógyártó feladatok

Munkavédelem

elméleti heti óraszám gyakorlati heti óraszám

Összefüggő nyári gyakorlat

1

Elsősegélynyújtás Gépészeti alapozó feladatok (elmélet) Gépészeti alapozó feladatok(gy akorlat) Autógyártó ismeretek Autógyártó ismeretek

gyakorlati heti óraszám

elméleti heti óraszám gyakorlati heti óraszám Összefüggő nyári gyakorlat elméleti heti óraszám

Tantárgyak

Szakmai követelménymodulok

 Autógyártó – OKJ 34 521 01 számú szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei a 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet alapján. 1/9. évfolyam 2/10. évfolyam 3/11. évfolyam

1

4

7

140

1

4 3

3 8

209

6

A Lukács Sándor Mechatronikai és Gépészeti Szakképző Iskola és Kollégium Pedagógiai Programja gyakorlata

3

140 140

17

7

160

12

160 160

19

 Gépi forgácsoló – OKJ 34 521 03 számú szakképesítés vizsgakövetelményei a 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet alapján.

10163-12 Munkavédelem Gépészeti munkabiztons ág és Elsősegélykörnyezetnyújtás védelem Gépészeti 10162-12 alapozó feladatok Gépészeti (elmélet) alapozó Gépészeti feladatok alapozó feladatok (gyakorlat) Szakmai 10173-12 anyagismeret és Anyagvizsgál anyagvizsgálat a-tok és Anyagvizsgálat geometriai Gépészeti mérések mérések Esztergálás 10174-12 elmélete Esztergályos Esztergálás feladatok gyakorlata 10176-12 Marás elmélete Marós Marás gyakorlata feladatok

7


elméleti heti óraszám

18 25

szakmai

és

3/11. évfolyam

2/10. évfolyam Összefüggő nyári gyakorlat


Szakmai követelményTantárgyak modulok


1/9. évfolyam

12


11

4


6

4


Gyártósori összeszerelő 10164-12 feladatok(el Gépgyártósori mélet) gépkezelői, Gyártósori gépszerelői összeszerelő feladatok feladatok(gy akorlat) Összes óra Összes óra

1

1

4

7

140

1 1 2 2

3 5

60

3

3 5

210

4

60

5

A Lukács Sándor Mechatronikai és Gépészeti Szakképző Iskola és Kollégium Pedagógiai Programja 10175-12 Köszörűs feladatok

Köszörülés elmélete Köszörülés gyakorlata Összes óra Összes óra

2

6

11

140 140

17

1

7

2

40

12

160 160

19

9 7

18 25

 Ipari gépész – OKJ 34 521 04 számú szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei a 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet alapján. Szakmai követelménymodulok 10163-12 Gépészeti munkabiztonság és környezetvédelem 10162-12 Gépészeti alapozó feladatok

10166-12 Gépészeti kötési feladatok

10173-12 Anyagvizsgálatok és geometriai mérések 10177-12 Gépelemek szerelési feladatai 10178-12 Ipari gépész műveletek

Tantárgyak

Munkavédelem

1/9. évfolyam elméleti gyakorlati heti heti óraszám óraszám




1

Elsősegélynyújtás Gépészeti alapozó feladatok elmélete Gépészeti alapozó feladatok Gépészeti kötések alapjai Gépészeti kötések készítése Anyagismeret Anyagvizsgálat Gépészeti mérések Gépelemek beállítása Mérés és beállítás Fémmegmu nkálások Üzembe helyezés Összes óra Összes óra


1

4

7

140

2

1

3

3

1 1 2 3

2 4

70

2

6

11 17

140 140

211

5 4

7 19

5

90

12

160 160

10 7

18 25

A Lukács Sándor Mechatronikai és Gépészeti Szakképző Iskola és Kollégium Pedagógiai Programja  Hegesztő – OKJ 34 521 06 számú szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei a 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet alapján. Szakmai követelménymodulok

10162-12 Gépészeti alapozó feladatok 10163-12 Gépészeti munkabiztonság és környezetvédelem 10180-12 A hegesztés előkészítő és befejező műveletei 10181-12 Hegesztési eljárások

Tantárgyak Gépészeti alapozó feladatok elmélete Gépészeti alapozó feladatok Munkavédelem


2/10. évfolyam Össze3/11. évfolyam függő elméleti gyakorlati elméleti gyakorlati nyári heti heti heti heti óraszám óraszám gyakorlat óraszám óraszám

4

7

140

1

Elsősegélynyújtás Hegesztési alapismeretek Hegesztési alapgyakorlatok Hegesztési ismeretek Hegesztési gyakorlatok Összes óra Összes óra


1

1

2

40

1

2

2

5

6

3 6

12 18

2

140 140

7 20

11

120

13

160 160

13 8

15 23

 Járműipari fémalkatrész-gyártó – OKJ 34 521 07 számú szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei a 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet alapján. Szakmai követelmény modulok 10163-12 Gépészeti munkabiztonság és környezetvédelem 10162-12 Gépészeti alapozó feladatok

Tantárgyak

Munkavédelem

1/9. évfolyam 2/10. évfolyam 3/11. évfolyam Összefüggő Összefüggő elméleti gyakorlati elméleti gyakorlati elméleti gyakorlati nyári nyári heti heti heti heti heti heti gyakorlat gyakorlat óraszám óraszám óraszám óraszám óraszám óraszám 1

Elsősegélynyújtás Gépészeti alapozó feladatok elmélete

1

4

212

A Lukács Sándor Mechatronikai és Gépészeti Szakképző Iskola és Kollégium Pedagógiai Programja Gépészeti alapozó feladatok 10173-12 Anyagvizsgálatok és geometriai mérések

Anyagismeret

7

1

Anyagvizsgálat

1

Gépészeti mérések Melegüzemi dokumentáció Kohászati és hőkezelési ismeretek Kohászat és hőkezelés

10182-12 Járműipari fémalkatrészgyártó alapfeladatok 10183-12 Járműipari fémalkatrészgyártó feladatok

140

2 1 3

3 4

Fémöntészet és gépei

3

6

11 17

140 140

7

8

100

12

160 160

19

 Szerszámkészítő – OKJ 34 521 10 számú szakképesítés vizsgakövetelményei a 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet alapján. 1/9. évfolyam

Szakmai követelménymodulok 10163-12 Gépészeti munkabiztonság és környezetvédele m

10162-12 Gépészeti alapozó feladatok

10173-12 Anyagvizsgálato k és geometriai mérések

Tantárgyak

Munkavédele m

szakmai

12 7

18 25

és

2/10. évfolyam Összefü 3/11. évfolyam Összefüggő ggő elméleti gyakorlati elméleti gyakorlati elméleti gyakorlati nyári nyári heti heti heti heti heti heti gyakorlat gyakorla óraszám óraszám óraszám óraszám óraszám óraszám t 1

Elsősegélyny újtás Gépészeti alapozó feladatok (elmélet) Gépészeti alapozó feladatok gyakorlat) Szakmai anyagismeret és anyagvizsgála t

6 4

A fémöntészet gyakorlata Összes óra Összes óra

60

1

4

7

140

1

213


10192-12 Szerszám- és készülékgyártás

10193-12 Szerszámok és készülékek üzemeltetése, karbantartása

Anyagvizsgál at Gépészeti mérések Szerszám és készülékgyártás Szerszám- és készülékgyárt ás gyakorlata Üzemeltetés és karbantartás Üzemeltetés és karbantartás gyakorlata Összes óra Összes óra

1 2

2 5

4

12

160

10

3

8 6

11 17

140 140

7

12 19

160 160

7

18 25

 Központifűtés- és gázhálózat rendszerszerelő – OKJ 34 582 09 számú szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei a 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet alapján. Szakmai követelménymodulok 10209-12 Épületgépészeti csővezetékszerelés

10211-12 Épületgépészeti rendszerismeret

1/9. évfolyam

Tantárgyak

Épületgépészeti csővezetékek Épületgépészeti csővezetékek szerelése Épületgépészeti rendszerek Épületgépészeti rendszerek szerelése

10214-12 Munkavédelem Épületgépészeti munkabiztonsági Elsősegélyés környezetvédele nyújtás mi feladatok Fűtési 10215-12 rendszerek FűtésrendszerFűtési szerelő feladatok rendszerek szerelése 10216-12 Gázvezeték Gázvezeték- és rendszerek

Összefüg elméleti gyakorlati gő nyári heti heti gyakorlat óraszám óraszám

2/10. évfolyam

Összefüg elméleti gyakorlati gő nyári heti heti gyakorlat óraszám óraszám

3/11. évfolyam elméleti heti óraszám


3 6

90

2

2 4

50

3

1

1

2

4 4

9 80

2

214

4

A Lukács Sándor Mechatronikai és Gépészeti Szakképző Iskola és Kollégium Pedagógiai Programja rendszerszerelő feladatok

Gázvezeték rendszerek szerelése Összes óra Összes óra

6

11

140 140

17

6

6

80

13

160 160

19

8 8

17 25

 Víz-, csatorna- és közmű-rendszerszerelő – OKJ 34 582 12 számú szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei a 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet alapján 1/9. évfolyam

Szakmai követelménymodulok

10209-12 Épületgépészeti csővezetékszerelés

10211-12 Épületgépészeti rendszerismeret

10214-12 Épületgépészeti munkabiztonsági és környezet védelmi feladatok

Tantárgyak

Épületgépészeti csővezetékek Épületgépészeti csővezetékek szerelése Épületgépészeti rendszerek

2/10. évfolyam 3/11. évfolyam ÖsszeÖsszefüggő függő elméleti gyakorlati elméleti gyakorlati elméleti gyakorlati nyári nyári heti heti heti heti heti heti óraszám óraszám gyakorlat óraszám óraszám gyakorlat óraszám óraszám 3 6

2

2

Épületgépészeti rendszerek szerelése Munkavédelem

4

50

3

1

Elsősegély nyújtás

Vízellátás, csatornázás Víz- és csatornaszerelés Közműépítési 10217-12 ismeretek KözműcsőhálózatKözműhálózat szerelő feladatok kivitelezése Összes óra Összes óra

90

1

10218-12 Víz- és csatornarendszerszerelő feladatok

2

4 4

80

4

6

11 17

140 140

215

10 2

8 19

4

80

11

160 160

9 6

19 25


 Gépgyártástechnológiai technikus – OKJ 54 521 03 számú szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei a 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet alapján. Ágazati Szakképesítésszakképzés specifikus közismeret nélkül utolsó évf.

Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Szakmai követelménymodulok

9.

Tantárgyak

10. heti óraszám

heti óraszám e 10163-12 Gépészeti munkabiztonság és környezetvédelem

gy

ögy

e

gy

11. heti óraszám ögy

e

gy

ögy

Munkavédelem (elmélet)

Elsősegélynyújtás (gyakorlat) Gépészeti alapozó 10162-12 Gépészeti feladatok (elmélet) Gépészeti alapozó alapozó feladatok feladatok (gyakorlat) Műszaki mérés 10172-12 (elmélet) Mérőtermi feladatok Műszaki mérés (gyakorlat) 10169-12 Forgácsolási Forgácsoló alapismeretek (elmélet) technológia Forgácsolási hagyományos és CNC alapismeretek szerszámgépeken (gyakorlat) Gyártástervezés és gyártásirányítás 10170-12 (elmélet) Gyártástervezés és Gyártástervezés és gyártásirányítás gyártásirányítás (gyakorlat)

12. heti óraszám

1/13. heti óraszám

e

e

gy

1

2 2

70

heti óraszám ögy

e

gy

1 1

2

gy

5/13 és 2/14.

1 4

2

3

105

7

120

1

1 1

1

1 2

2

2

4 3

1

120

1

5 4

5

4,5

5

8

2

216


10171-12 Karbantartás és üzemvitel

Szerszámgépek karbantartása (elmélet) Szerszámgépek karbantartása (gyakorlat) összes óra

2

2

4 3

4

1

70

5

összes óra

3

3

70

105

6

4

3

105

120

7

6

4

120

16,5

10

15

31,5

120

17

120

15 32

 Mechatronikai technikus – OKJ 54 523 04 számú szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei a 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet alapján. Ágazati szakképzés közismeret nélkül


Tantárgyak

9.

10.

11.

heti óraszám

heti óraszám

heti óraszám

e 10163-12 Gépészeti munkabiztonság és környezetvédelem 10162-12 Gépészeti alapozó feladatok 10172-12 Mérőtermi feladatok

Munkavédelem (elmélet) Elsősegélynyújtás (gyakorlat) Gépészeti alapozó feladatok (elmélet) Gépészeti alapozó feladatok (gyakorlat)

gy

ögy

e

gy

ögy

e

12. gy

2

ögy

e 1

gy

2 2

e 1

3

105

ögy

e

gy

1

7

120 2

Műszaki mérés (gyakorlat) 2

2

2

120

2 1

1

gy

heti óraszám

4 2

70

5/13 és 2/14.

heti óraszám heti óraszám

1

Műszaki mérés (elmélet)

Mechatronikai gépészeti 10190-12 Mechatronikai feladatok elmélete Mechatronikai gépészeti gépészeti feladatok feladatok gyakorlata Mechatronikai villamos 10191-12 Mechatronikai feladatok elmélete

1/13.

Szakképesítésspecifikus utolsó évf.

3,5 7

8 8

2

217

2

4

8

A Lukács Sándor Mechatronikai és Gépészeti Szakképző Iskola és Kollégium Pedagógiai Programja villamos feladatok

Mechatronikai villamos feladatok gyakorlata összes óra

1 3

2

70

5

összes óra

4

70

2 6

105

4

105

3 7

120

7

120

2

3

18

10

13,5 31,5

8 120

16

120

16 32

 Épületgépész technikus – OKJ 54 582 01 számú szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei a 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet alapján. Ágazati Szakképesítésszakképzés specifikus közismeret nélkül utolsó évf.


Tantárgyak

9. heti óraszám e

10209-12 Épületgépészeti csővezeték-szerelés

10211-12 Épületgépészeti rendszerismeret 10214-12 Épületgépészeti munkabiztonsági és környezetvédelemi feladatok 10206-12 Épületgépészeti elektromos szerelések

Épületgépészeti csővezetékek (elmélet) Épületgépészeti csővezetékek szerelése (gyakorlat) Épületgépészeti rendszerek (elmélet) Épületgépészeti rendszerek szerelése (gyakorlat) Munkavédelem (elmélet)

gy


2

gy

ögy

e

ögy


e

e

gy

70

5/13 és 2/14. heti óraszám

gy

ögy

4

62

6

56

3 1

1

105 1

1

2 1

80

4.5 2

1

Elsősegélynyújtás (gyakorlat) Elektrotechnikai alapismeretek (elmélet)

gy

12. heti óraszám

1 2

1

e

11. heti óraszám

2 1

1

2

Épületgépészeti

1 2 2

218

3 2

e

gy

A Lukács Sándor Mechatronikai és Gépészeti Szakképző Iskola és Kollégium Pedagógiai Programja és irányítástechnika

10208-12 Vezetési és szervezési ismeretek

10207-12 Épületgépészeti komfort rendszerek

10205-12 Épületgépész ellátó rendszerek

irányítástechnika (elmélet) Elektrotechnikai gyakorlat (gyakorlat) Épületgépészeti irányítástechnika gyakorlat (gyakorlat) Épületgépészeti munkák irányítása (elmélet) Műszaki tervek, dokumentációk (gyakorlat) Vállalkozási ismeretek (elmélet) Komfort rendszerek (elmélet) Komfort rendszerek gyakorlat (gyakorlat) Vízellátás-csatornázás és vízgépészeti ismeretek (elmélet) Fűtés és megújuló energiák (elmélet) Gázellátás, gázkészülék ismeretek (elmélet) Víz-, gáz-, fűtéshálózat (gyakorlat) Gázkészülék szerelési gyakorlat (gyakorlat) összes óra összes óra

1

1

80

4 2

42

2 2 3 1 3 4 2 4 2 7 4

3

2 5

70 70

3

3 6

105 105

219

4

3 7

160 160

6

4 10

14,5 31,5

17

160 160

14

18 32

A Lukács Sándor Mechatronikai és Gépészeti Szakképző Iskola és Kollégium Pedagógiai Programja  Kohászati technikus – OKJ 54 521 04 számú szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei a 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet alapján. Ágazati Szakképesítésszakképzés specifikus közismeret nélkül utolsó évf.


Tantárgyak

9. heti óraszám e

10184-12 Öntészeti feladatok 10185-12 Kohászati anyagvizsgálatok és mérések

gy


e

gy


e

gy

ögy

12. heti óraszám


e

e

gy

gy

ögy

e

Öntészet gyakorlat

3

Anyagvizsgálatok gyakorlat Anyagszerkezet vizsgálatok gyakorlat

Fémtan Munka- és környezetvédelem Munka- és környezetvédelem gyakorlat

gy

2

3

70 2

1

1

105 2

3

4

40

3,5

40

7

Képlékeny alakítás 10186-12 Kohászati technikus alapfeladatok Képlékeny alakítás gyakorlat

5 5 1

2

2

2

5 2

1

Minőségirányítás 10188-12

heti óraszám

Öntészet

Műszaki alapismeretek

10187-12 Melegüzemi munkabiztonság és környezetvédelem

5/13 és 2/14.

1 1

Színesfémkohászat

1 5

220

A Lukács Sándor Mechatronikai és Gépészeti Szakképző Iskola és Kollégium Pedagógiai Programja Színesfémkohászati feladatok

Színesfémkohászat gyakorlat

10189-12 Vaskohászati feladatok

Vaskohászat

4 1

2

Vaskohászat gyakorlat összes óra összes óra

2

3 5

70

3

3 6

105

5 7

221

2

80

2

80

3

4

2 8

2 10

18

5

80

13,5

80

31,5

4 16

16 32


A kompetencia alapú, moduláris rendszerű szakképzés A modulrendszerű képzés bevezetését a Nemzeti Fejlesztési Terv Humánerőforrás fejlesztési Operatív Programja keretében indítottuk el. Az intézkedések a szakképzés tartalmi, módszertani és szerkezeti átalakítását eredményezik. A fejlesztés célja szakképzés és a gazdaság kapcsolatának erősítése, a munkaadói elvárások figyelembevételével. Ezek a következők: -

önállóság,

-

kommunikációs készség,

-

együttműködési készség,

-

élethosszig tartó tanulás igénye.

A 2007 szeptemberétől iskolánkban fokozatosan bevezetésre kerülő szakképesítések oktatását a duális szabályozás jellemzi. A közleményben kiadott központi programok a képzés folyamatát, még a rendeletben kiadott szakmai és vizsgakövetelmények a kimenetet, vagyis a szakmai vizsgáztatást szabályozzák. Az új OKJ szerinti szakképesítések nem tantárgyakból, hanem követelménymodulokból épülnek fel. Ezek tartalma több szakma esetében azonos, ami megkönnyíti a beszámítást a következő szakma megszerzésénél. A központi program és a Szakmai és Vizsgáztatási Követelmény (SZVK) megadja az egyes szakmák képzési ideje alatt az elmélet és a gyakorlat arányát. Leírja azokat a tanulói tevékenységformákat – és azok arányát is -, amelyet a diáknak a képzés alatt végeznie kell, pl. jegyzetelés, információrendszerezés, feladatok önálló feldolgozása, stb. A követelménymodulokhoz tananyagegységek kapcsolódnak, melyek tananyagelemekből épülnek fel. Ezek összefüggőrendszere adja meg az adott szakképesítésnél azt, hogy mit és hogyan kell elsajátítani, elsajátíttatni. Ezek kerülnek nyilvántartásra a tanügyigazgatási dokumentumokban, és ezekkel lehet igazolni a követelménymodulok teljesítését. A szakmai vizsga is követelménymodulok értékeléséből áll. Egy-egy modulhoz többféle vizsgatevékenységet is rendelhet az SZVK. Ilyenek: -

gyakorlati vizsgatevékenység, melyet a képzőintézmény állít össze,

-

írásbeli vizsgatevékenység, amely központi feladatsor,

-

szóbeli vizsgatevékenység, amely központi tételsor, 222

A Lukács Sándor Mechatronikai és Gépészeti Szakképző Iskola és Kollégium Pedagógiai Programja -

interaktív vizsgatevékenység, amely központi tevékenységsor.

Az értékelésnél az egyes követelménymodulok eltérő súllyal szerepelnek (az SZVK szerint). Arányuk követi az adott szakképesítés megszerzéséhez szükséges elméleti és gyakorlati órák számának arányát. Az új OKJ bevezetése új módszereket kíván meg a tanároktól is. A tanár forrásszemély, akinek a feladata az ismeretszerzés megszervezése. A tanítási-tanulási folyamatban új eszközöket, technikákat kell alkalmazni, ezért intézményünk hangsúlyt fektet a tanárok továbbképzésére, a módszertani kultúra fejlesztésére. A gyakorlatorientált szakmai képzések megszervezésénél figyelembe vesszük a gazdasági élet szereplőinek tanácsát, véleményét. Színesítjük az oktatást gyárlátogatásokkal és szakmai gyakorlatok szervezésével. Az új szakmaszerkezeten alapuló Országos Képzési Jegyzéknél tartalmilag a legfontosabb változása a moduláris felépítés. Ennek jelentősége abban testesül meg, hogy a tanulóknak nem kell a már előzetesen elsajátított tananyagot újra tanulni, ha egy másik, hasonló tananyaggal rendelkező szakképesítést kezdenek el, valamint könnyebb lesz az átjárhatóság az egyes szakképesítések között. Így gyorsabb, hatékonyabb és olcsóbb lehet a képzés. A moduláris felépítésnek megfelelően újfajta szakképesítés-típusok jelentek meg. Az alap-szaképesítéseknek vannak elágazásaik, amelyekhez ugyanazok az alapismeretek szükségesek, de ezek elsajátítása után specializálódni lehet. Sok alap-szakképesítés birtokában további, ráépülő szakképesítés szerezhető. Aki az alap-szakképesítéshez szükséges ismereteknek csak egy részét képes elsajátítani, rész-szakképesítést szerezhet. Az OKJ-s képzés új rendszere lehetővé teszi iskolánk számára, hogy a jövőben intenzíven bekapcsolódjon a felnőttképzésbe, ezzel korszerű, a munkaerőpiac új követelményeihez igazodó szakmai képzést nyújthasson. A szakmai vizsga, szintvizsga: Szintvizsga A gyakorlati képzés mérésére, arra, hogy a tanuló a szakmai alapképzés során elsajátította-e az

irányítás

melletti

munkavégzéshez

szükséges

kompetenciákat,

a

szakmai

és

vizsgakövetelményekben előirt szintvizsgát szervezünk azoknál a szakképesítéseknél, amelyeknél a Kamara dolgozta ki az SZVK-t. A szintvizsgát a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) az iskolával közösen szervezi. A sikeres vizsga a szakmai vizsgára bocsátás egyik feltétele.

223

A Lukács Sándor Mechatronikai és Gépészeti Szakképző Iskola és Kollégium Pedagógiai Programja A vizsgáztatás országosan egységes szintvizsga-feladatbank, szintvizsga-követelmény és értékelési rendszer alapján történik. Megszervezésére gyakorlatigényes szakmáknál kerül sor, és időarányos a számonkérés. A vizsga maximum 300 perces. Tantestületünk a vizsga lebonyolítását pedagógiai, gyakorlati és módszertani szerepe miatt is fontosnak tartja. Előnyeit a következőkben látjuk: növeli a tantervi fegyelmet, nem a záróvizsgán derül ki, hogy a tanuló nem sajátította el a szükséges kompetenciákat, lehetőséget teremt a feltárt hiányosságok pótlására, javul az együttműködés az iskola és a gazdálkodó szervezet között és ezzel nő a gyakorlati képzés színvonala. A sikeres szintvizsgáról a kamara tanúsítványt állít ki. A vizsga eredményéről a naplóba érdemjegy és szöveges értékelés kerül. Aki elégtelen osztályzatot kapott, annak javítóvizsgát kell tennie abból a vizsgarészből, amelyikből kapta. A tanuló a javítóvizsgát más oktatási intézménynél is leteheti. Szakmai képesítő vizsga A szakképző évfolyam(ok) követelményeinek teljesítése után a tanulók szakmai vizsgát tehetnek, melyet az iskola a 20/2007. (V.21.) SzMM rendelet alapján köteles szervezni. A

vizsga,

vizsgatevékenység

részei:

írásbeli,

gyakorlati,

szóbeli

és

interaktív

vizsgatevékenység. A vizsga időpontja a tanév rendjében meghatározott időpont. A szakmai vizsgán megszerezhető képesítések:  Alap-szakképesítés: amely meghatározott modulokból épül fel, munkakör ellátására képesít.  Rész-szakképesítés:

egy

szakképesítés

meghatározott

moduljaiból épül fel, legalább egy munkakör ellátására képesít. (A teljes szakképesítés egy részét fedi le.)  Elágazás: egy szakma különböző ágait jelenti, amelyben bizonyos követelménymodulok azonosak, mások csak az elágazásra jellemzők. Egy munkakör ellátására jogosít.  Ráépülés: egy szakképesítés, rész-szakképesítés vagy elágazás megszerzett moduljaira épül és újabb munkakör ellátására jogosít. Ha a vizsgázó a követelménymodulokat (vagy valamely modult) a vizsgán nem tudja teljesíteni, javítóvizsgát tehet.

224


225

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

Recommend Documents