PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

1

BÁRCZI GUSZTÁV ÓVODA, ÁLTALÁNOS ISKOLA, SPECIÁLIS SZAKISKOLA, DIÁKOTTHON, MÓDSZERTANI KÖZPONT ÉS NEVELÉSI TANÁCSADÓ

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

„Segíts a másik embernek abban, hogy megőrizhesse arcát!” (Heller Ágnes)

BÁRCZI GUSZTÁV ÓVODA, ÁLTALÁNOS ISKOLA, SPECIÁLIS SZAKISKOLA, DIÁKOTTHON, MÓDSZERTANI KÖZPONT ÉS NEVELÉSI TANÁCSADÓ

NEVELÉSI PROGRAMJA

2

TARTALOMJEGYZÉK

I. PREAMBULUM II. AZ INTÉZMÉNY ÖNMEGHATÁROZÁSA II./1. Iskolatörténeti áttekintés II./2. Helyzetkép II./3. Intézmény kapcsolatai II./4. Az iskola tanulónépessége II./5. Az intézmény személyi és tárgyi feltételei III. AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI IRÁNYÍTÁSI RENDSZERE III./1. Az intézmény szervezeti felépítése III./2. Nevelőtestület és szakmai munkaközösségek IV. PEDAGÓGIAI ALAPELVEK, ÉRTÉKEK IV./1. A NAT előírása szerinti nevelési értékek IV./2. Intézményünk nevelési alapelvei V. AZ INTÉZMÉNYBEN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA CÉLJAI, FELADATAI, ELJÁRÁSAI V./1. A gyógypedagógiai nevelés célja 1.1. Nevelési-oktatási és képzési célok az életkori szakaszokhoz rendelten

V./2. Az intézmény nevelési feladatai, különös tekintettel a sérülés specifikumaira V./3. Nevelő-oktató munkánk eszköz- és eljárásrendszere VI. A SZEMÉLYISÉG- ÉS KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS

3

VI./1. Fejlesztési feladatok VI./2. Tevékenységi rendszer és szervezeti formák 2.1. Tanítási órán 2.2. Tanórán kívül – napközi, szakkör, sportélet 2.3. Diákotthonban

VI./3. Beilleszkedési, magatartási nehézségek, tanulási kudarc VI./4. Tehetséggondozás, képességfejlesztés 4.1. Waldorf-módszer alkalmazása

VII. AZ ISKOLAI SZOLGÁLTATÁSOK TARTALMI SZÍNTEREI VIII. HAGYOMÁNYOK IX. A GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELEM FONTOSABB FELADATAI IX./1. Cél, feladat, tevékenység IX./2. Gyermekvédelmi gondoskodás alanyai, célcsoportjai IX./3. Az iskolai gyermekvédelmi felelős IX./4. Gyermekvédelmi ellátó- és kapcsolatrendszer IX./5. Együttműködés más szervezetekkel X. A SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉRE VONATKOZÓ ISKOLA FELADATOK XI. A SZÜLŐK, TANULÓK ÉS A PEDAGÓGUSOK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI XI./1. Együttműködés a tanulókkal XI./2. Együttműködés, kapcsolattartás a szülővel XI./3. Együttműködés a különböző területeken dolgozó pedagógusok, szakemberek között XII. FEJLESZTŐ ISKOLAI OKTATÁS 4

XIII. EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM XIV. KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM XV. MÓDSZERTANI KÖZPONT XV./1. A Módszertani Központ létrehozásának előzményei XV./2. Módszertani Központ célja XV./3. Feladatok a cél megvalósításához XV./4. Módszertani Központ működési modellje XV./5. A Módszertani Központ tartalmi felépítése XV./6. Személyi és tárgyi feltételek XV./7. Szolgáltatások 7.1. Gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás 7.2. Fejlesztő felkészítés 7.3. Utazó szakember 7.4. Logopédiai ellátás 7.5. Gyógytestnevelés 7.6. Terápiás szolgáltatások

XV./8. Pedagógiai-szakmai szolgáltatás XVI. NEVELÉSI TANÁCSADÁS XVI./1. Nevelési Tanácsadó XVI./2. Iskolapszichológiai hálózat XVI./3. Intézményi mentálhigiénés program XVI./4. Továbbtanulási és pályaválasztási tanácsadó XVII. A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE XVIII. FELSŐFOKÚ OKTATÁSI INTÉZMÉNYEK, FŐISKOLÁK ÉS TANFOLYAMOK HALLGATÓINAK SZAKMAI GYAKORLATA

5

I. PREAMBULUM

I./1. Az intézmény hivatalos neve: Bárczi Gusztáv Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Diákotthon, Módszertani Központ és Nevelési Tanácsadó Az intézmény rövid neve: Bárczi Gusztáv Módszertani Központ és Nevelési Tanácsadó Címe: Az intézmény OM azonosítója: Igazgató neve: Telefon:

7400 Kaposvár, Bárczi Gusztáv u. 2. 038551 Dr. Benczéné Csorba Margit 82/512-766 tel./fax: 82/316-218

I./2. Az intézmény fenntartója és felügyeleti szerve: Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata 7400 Kaposvár, Kossuth tér 1.

I./3. Az intézmény működési területe: 7400 Kaposvár, Bárczi Gusztáv u. 2.

I./3. Alapító okirat száma: 307/2003. (XI.20.) Önkormányzati határozattal módosított 115/2001. (IV.26.) számú határozat Kaposvár Megyei Jogú Város Közgyűlése az alapító okirat módosítását a 269/2009. (XII.1.) számú önkormányzati határozattal elfogadta.

I./4. Az intézmény beiskolázási körzete: Az oktatási intézmény beiskolázási területe elsősorban Kaposvár Megyei Jogú város közigazgatási területe, de szolgáltatást nyújt, felvételt biztosít az ország területéről, illetve a határon túli településekről jelentkező tanulók számára is.

6

II. AZ INTÉZMÉNY ÖNMEGHATÁROZÁSA „Egymás kölcsönös tisztelete nélkül nincs ép társadalom, se kicsi, se nagy. A gyermekek abban a küldetésben születnek, hogy a közös szépség egy-egy darabját közénk elhozva, a maguk hozzájárulásával újjáteremtsék az emberiséget. Ezzel a teremtő erővel mindegyikük rendelkezik, akkor is, ha fél keze van, vagy egy se, ha vak, ha béna, ha mongoloid, vagy ha süketnéma. Nincs szebb, felemelőbb, nemesebb feladat, mint az ő újjászülető munkájukban segédkezni, és igen nagy megtiszteltetés, ha engedik…”

(Kokas Klára) Iskolánk a Bárczi Gusztáv Módszertani Központ és Nevelési Tanácsadó Kaposvár város gyógypedagógiai intézménye. 1948 óta folyik az intézményben a kaposvári és a városkörnyéki települések értelmi fogyatékos gyermekeinek nevelése-oktatása. Az iskola fél évszázados múltja alatt a nevelő-oktató munka során kiemelt figyelmet fordított a „más”, az épektől eltérő fejlődésű gyermekek megismerésére, fejlesztésére, felzárkóztatására, képességeinek kibontakoztatására, társadalmi rehabilitációjára. Intézményünk, a Bárczi Gusztáv Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Diákotthon, Módszertani Központ és Nevelési Tanácsadó (továbbiakban: Bárczi Gusztáv Módszertani Központ és Nevelési Tanácsadó) olyan közös igazgatású közoktatási intézmény: -

-

amely a gyógypedagógiai ellátásra szoruló tanulók nevelését-oktatását végzi, a szakszolgálati ellátás keretében: gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás, fejlesztő felkészítés, logopédiai ellátás, konduktív pedagógiai ellátás, gyógytestnevelés, utazótanári szolgáltatás nyújtja azokat a többletszolgáltatásokat, amelyek a gyermek egyediségéhez igazított eljárások segítségével a dinamikusabb fejlődést, a sikeres habilitációt, rehabilitációt szolgálják, ugyanakkor az intézményi szakmai szolgáltatással szakanyagokat, programokat, együttműködést, médiatárt, gyakorlati útmutatást kínálunk és adunk a befogadó iskolák pedagógusainak, a régió (a megye) gyógypedagógusainak, tanítóinak, tanárainak – igény szerint országos szinten is. Pedagógusok képzését, továbbképzését és önképzését segítjük, szervezzük. Tanulóknak, szülőknek tájékoztatást, tanácsadást nyújtunk.

Intézményünk legfontosabb célja és küldetése, hogy minél teljes körűbben biztosítsa az organikus egységgé szervezett gyógypedagógiai szolgáltatást. Habilitációs, rehabilitációs feladatunkat olyan széleskörűen értelmezzük, amely az egész intézmény működését áthatja, és mindezt megjelenítjük: a fogyatékosság által módosult személyiség-összetevők korrigálásában, kompenzálásában a teljes nevelési, fejlesztési rendszerünk mozgósításával, összehangolásával.

7

A gyógypedagógiai módszertani intézmény szolgáltatások széles körével támogatja a befogadó intézményi gyakorlatot. Célja a városi és kistérségi bölcsődékben, óvodákban, általános és középiskolákban a sajátos nevelési igényű tanulók fogyatékosságából eredő hátrányának megelőzése, csökkentése, kompenzálása, a képességek kibontakoztatása, társadalmi beilleszkedésük sérülés-specifikus szempontú támogatása pedagógiai szakszolgálati, szakmai szolgáltató tevékenységével, tanuló és szülősegítő szolgáltatásaival. Ennek érdekében együttműködünk az inkluzív intézményekkel, az érintett gyermekek, tanulók szüleivel, a társadalmi rehabilitációban részt vevő szervezetekkel, szolgáltatását igénylő közoktatási intézményekkel, szakmai szolgáltatókkal. Korszerű pedagógiai szemlélet közvetítünk, amely a tanulók egyéni sajátosságihoz igazodó, az együttnevelést, a tehetséggondozást szolgáló tanulásszervezési módokat, tanítási módszereket és kereteket ismertet meg a befogadásra nyitott pedagógusokkal. Az iskolában megszerzett tudás akkor lesz a társadalom számára gazdasági érték, ha valós életben felhasználhatóvá, alkalmazhatóvá válik, a tanulóink birtokolják a szükséges kompetenciákat, az ismeretek alkalmazási képességeit, a motivációt és az attitűdöket. A kulcskompetenciák hatással vannak a társadalmi és a gazdasági igazságosság érvényesülési mechanizmusára is. Végső cél ezeknek a mechanizmusoknak a megszüntetése, az esélyegyenlőség biztosítása. Ennek alapfeltétele az egyéni fejlődési, haladási tempó biztosítása, értékelése. Intézményünk önálló szervezeti egységei: óvoda, fejlesztő iskola, általános iskola speciális és készségfejlesztő speciális szakiskola diákotthon egységes gyógypedagógiai módszertani intézmény - pedagógiai szakszolgálatok - pedagógiai szakmai szolgáltatások - utazó gyógypedagógiai hálózat 5. nevelési tanácsadó, továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadó 1. 2. 3. 4.

Intézményi modellünk a gyógypedagógiai szolgáltatások teljes körére kiterjed.

8

II./1. Iskolatörténeti áttekintés A több mint fél évszázados elhatározás és az azt követő tett, mellyel 1948. október 9-én megnyitotta kapuit az iskola, elkötelezett gyógypedagógusokról tanúskodik: Bojtay Béla siketnéma intézeti tanár, igazgató, Debreceni Kálmánné, Király Lajosné, Kraxner Alajosné, Laki Béláné az alapító kollégák és 74 diák. Az indulást követő 10 évben a tanulói létszám megkétszereződött. 1960-ban a kisegítő iskolai nevelő-oktató munka a városkörnyéki értelmi fogyatékos tanulók speciális ellátását is felvállalhatta, mivel az iskola új épületbe költözött. Ezen túl a rászoruló tanulóknak egész napos, ún. iskolaotthonos ellátást is biztosított. Az alapító igazgató 21 évig vezette az iskolát. Ezt követően 2 éven át megbízott igazgató, Böröcz János irányításával folyt a munka. 1971-től 27 éven át Kamper Antal igazgatása alatt újabb jelentős szakmai változások következtek be az iskola életében. 1987-ben egy 250 férőhelyes, új épületbe költözött az intézmény, az előző években kialakult túlzsúfoltság és a speciális igények miatt. 1998-tól dr. Benczéné Csorba Margit vette át az intézmény vezetését, az ő irányításával indult az óvodai képzés és a szakiskolai képzés részeként a 9., 10. osztály. Az iskola pedagógiai szakmai műhely. A gyógypedagógia szakos főiskolai hallgatók gyakorlati képzése, tanítási gyakorlata két évtizede iskolánkban folyik a Kaposvári Egyetem Csokonai Vitéz Mihály Pedagógiai Főiskolai Kar hallgatói számára, és rendszeres megbízással az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar hallgatói számára is. A gyakorlati képzést vezető kollégáink szakmai hírnevét előadásaik, publikációik, díjaik fémjelzik. 2003-tól intézményünk módszertani központként is működik, melynek keretében pedagógiai szakszolgálati tevékenységet, utazó gyógypedagógiai ellátást biztosítunk a város, a kistérség, pedagógiai szakmai szolgáltatást a régió számára. Az ezt követő években tovább bővült a módszertani központ tevékenységi köre. A Nevelési Tanácsadó is az intézményhez került, valamint a pályaválasztási tanácsadás, az iskolapszichológusi hálózat és a viselkedést, magatartászavart, agressziót kutató-fejlesztő csoport létrehozásával tovább teljesedett a pedagógiai szakszolgálatok köre. Az Alapító Okirat meghatározza alap- és szakfeladatainkat. A tantestület szakmai felkészültsége, nyitottsága, probléma-érzékenysége a garancia arra, hogy az élethelyzetekből adódó szakmai kihívásokra kreatív megoldásokkal reagál. Az intézetünkben folyó nevelő-oktató munka – születéstől a szakiskolával bezárólag – folyamatos gyógypedagógiai ellátást, felkészítést, fejlesztést vállal fel. Ez az időszak felöleli a teljes gyermekkort, az életbe indulás esélyének megteremtését, az esély megadásának lehetőségét. Felelősségünket fokozza tanulóink családi hátterének különbözősége. Több mint 10 éve a tantestület életre hívta az „Add a kezed!” Alapítványt, amely jelentős segítséget jelent az iskolában folyó tehetséggondozási, részképesség-fejlesztési, szabadidős programok anyagi hátterének biztosításában. A pályázatokon elnyert, szervezetektől és

9

magánszemélyektől érkező támogatások teremtik meg annak lehetőségét, hogy tanulóink az iskolán kívül is megmérettessenek: megyei, országos, európai és nemzetközi versenyeken, fesztiválokon. A „Bárczi Gusztáv Pedagógiai Díj” Alapítvány minden évben a kuratórium jelölése és a tantestület döntése alapján kitüntet egy arra érdemes gyógypedagógust. 2004-ben, 17 évvel a beköltözés után a 250 férőhelyen 427 tanuló tanult, és velük együtt 78 pedagógus, 27 gyermekfelügyelő végezte munkáját. Az induláshoz képest sokoldalú, szerteágazó alap- és szakellátást, a gyógypedagógiai területek speciális aspektusait figyelembevevő, fogyatékossági csoportokhoz igazodó, fejlesztő, képző, és szakmai munka folyik. A Bárczi Gusztáv Módszertani Központ a 2006/2007-es tanévtől bevezette a kompetencia alapú oktatást. A bevezetés célja a pilot, 3 éven keresztül a programcsomag elemeinek (moduljainak) kipróbálása volt. A tapasztalatok alapján a 2009/2010-es tanévtől a teljes lefedettségű kompetencia alapú oktatás bevezetése, ütemezés szerint, a mellékletben található.

10

11

Bárczi Gusztáv Módszertani Központ Kaposvár Pedagógiai szakszolgálat Óvoda

Feljesztő iskolai oktatás

-értelmileg akadályozottak -súlyos pszichés magatartási zavarral küzdők -halmozottan sérültek -autizmussal élők -beszédfogyatékosok

(bölcsőde, óvoda, általános és középiskola) -gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás -fejlesztő felkészítés -logopédia -konduktív pedagógia -gyógytestnevelés

Pedagógiai - szakmai szolgáltatás tanulói, pedagógusi, szülői szaktanácsadások, segítő szolgáltatások, képzések

súlyosan és halmozottan sérültek

Terápiás szolgáltatás

Általános iskola -tanulásban akadályozottak -értelmileg akadályozottak -halmozottan sérültek -autizmussal élők -súlyos pszichés magatartási zavarral küzdők -tanulási nehézséggel, zavarral küzdők

Utazó szakember-hálózat Felsőfokú és főiskolai szintű gyakorlati képzés

Médiatár Kutatás -fejlesztés

Diákotthon

Jó gyakorlatok Nevelési tanácsadó Speciális Szakiskola

Készségfejlesztő speciális szakiskola

Iskolapszichológiai hálózat Továbbtanulási és pályaválasztási tanácsadás

II./2. Helyzetkép Tanulóinkat a Somogy Megyei Önkormányzat Tanulási Képességet Vizsgáló és Beszédvizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság javaslata alapján iskolázzuk be. Ebben az értelemben iskolánk „bemenet-szabályozott” intézmény. A legjobb képességű tanulók egyéni fejlesztésével lehetővé tesszük a többségi általános iskolába, illetve az értelmileg akadályozottak csoportjából a tanulásban akadályozottak osztályába való bekerülést. Programunkat, helyi tantervünket meghatározza az enyhe fokban értelmi fogyatékos tanulók túlsúlya. Évfolyamok száma: -

óvodai csoport (3 évf.) iskolai életmódra felkészítő csoport (1 évf.) középsúlyos értelmi fogyatékos csoport (1-8. évf.) általános iskolai csoport (1-8. évf.) speciális és készségfejlesztő speciális szakiskolai évfolyam (2+2 évf.) autisztikus tüneteket mutató autista csoport (1-8. évf.) fejlesztő iskolai csoport 80 gyógypedagógiai intézeti férőhely

III./1. Az intézmény feladata és alaptevékenysége: Sajátos nevelési igényű (enyhe, középsúlyos értelmi fogyatékos, súlyosan - halmozottan fogyatékos, autista, beszédfogyatékos) gyermekek, tanulók pedagógiai, gyógypedagógiai ellátása. Állapotuknak megfelelő óvodai, iskolai, speciális szakiskolai nevelése és oktatása, logopédiai, gyógytestnevelési, pszichológiai feladatok ellátása, fejlesztő felkészítés, fejlesztő iskolai oktatás, gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás, konduktív pedagógiai ellátás biztosítása. Változó létszámmal beiskolázásra kerülő, autisztikus tüneteket mutató és autista tanulók nevelése, oktatása. Az utazó szakemberhálózat keretében a többi gyermekkel együtt nevelt, integrált, sajátos nevelési igényű gyermekek speciális fejlesztése utazó gyógypedagógussal. A nevelési-oktatási folyamat eredményességét szolgáló kutató-fejlesztő csoport működtetése. Szakfeladatok: 80112-6 Sajátos nevelési igényű (enyhe, középsúlyos értelmi fogyatékos, beszédfogyatékos, autista) gyermekek óvodai nevelése Fejlesztő iskolai oktatás súlyosan, halmozottan fogyatékos gyermekek részére annak a tanítási évnek az első napjától, amelyben a 6. életévét betölti 80122-5 Sajátos nevelési igényű (enyhe, középsúlyos értelmi fogyatékos, autista) tanulók nappali rendszerű, általános iskolai nevelése, oktatása 1-8 osztályig (8 évfolyamon) 80121-4 Általános iskolai nappali rendszerű nevelés, oktatás Hátrányos helyzetű, tanulási nehézségekkel, zavarral, súlyos pszichés magatartási zavarokkal küzdő gyermekek általános iskolai nevelése és differenciált oktatása 12

Speciális szakiskola Alapvető szakág: 80220 szakiskolai oktatás, szakképzés 80225-2 Sajátos nevelési igényű (enyhe fokban értelmi fogyatékos) tanulók nappali rendszerű szakképesítés megszerzésére felkészítő iskolai oktatása, elméleti oktatás és gyakorlati képzés 2+2 évfolyamon OKJ 31786201 ABC-eladó OKJ 21620301 Állatgondozó OKJ 31526202 Asztalosipari szerelő OKJ 31782202 Gyorsétkeztetési eladó OKJ 33527610 Lakástextil-varró, -javító OKJ 21620705 Parkgondozó OKJ 21529301 Szőnyegszövő OKJ 31527603 Varrómunkás OKJ 31786208 Virágkötő OKJ 33464101 Számítógép-kezelő (-használó) A munkába állást, életkezdést elősegítő képzés: Válaszfalépítő kőműves Konyhai munkák, konyhai segítő munkák Készségfejlesztő speciális szakiskola: Sajátos nevelési igényű (középsúlyos értelmi fogyatékos, autista) tanulók speciális szakiskolai nevelése, oktatása nappali rendszerben, elméleti oktatás és gyakorlati képzés 2+2 évfolyamon A munkába állást, életkezdést elősegítő képzés: Parkápoló Takarító, takarítói kisegítő munkák Konyhai munkák, konyhai kisegítő munkák Csomagolás Kézi cirokseprű-kötő 80222-5 Sajátos nevelési igényű (enyhe, középsúlyos értelmi fogyatékos, autista) tanulók nappali rendszerű, szakiskolai nevelése, oktatása 80511-3 Napközi otthoni és tanulószobai foglalkozás (szorgalmi időben) 55132-6 Diákotthoni, kollégiumi szálláshelynyújtás sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók számára Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézményként pedagógiai szakszolgálati ellátás óvodák, iskolák számára. Nevelési, pszichológiai tanácsadás óvodák, iskolák számára, iskolapszichológiai feladatok ellátása. Nevelési-oktatási folyamat eredményességét szolgáló kutató-fejlesztő csoport működtetése.

13

Pedagógiai – szakmai szolgáltatás, szakmai fejlesztés az integrációra kiterjedően: szaktanácsadás, pedagógiai tájékoztatás, igazgatási, pedagógiai szolgáltatás, pedagógusok képzésének, továbbképzésének és önképzésének segítése, szervezése, tanuló-tájékoztató, tanácsadó szolgálat. Felsőfokú, főiskolai és egyetemi szintű képzésben résztvevő hallgatók gyakorlati képzése. Feltételek megteremtése azon tanulóknak, akiknek gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézményben való tanulásukhoz a lakóhelyükön nincs lehetőségük, diákotthoni elhelyezése, 80 intézeti férőhely azoknak, akiknek a mindennapi bejárása nem biztosított. Az intézmény folyamatos nyitvatartással működik. Nyitvatartási napok száma: 365 nap. Az intézmény a fenti alaptevékenységen kívül ellátja: TEÁOR szám: 80.42 Máshová nem sorolt felnőtt- és egyéb oktatás 80402-8 Iskolarendszeren kívüli szakmai oktatás, vizsgáztatás 80521-2 Pedagógiai szakszolgálat: Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény szakszolgálatai: gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás fejlesztő felkészítés logopédiai ellátás konduktív pedagógiai ellátás gyógytestnevelés a többségi óvodákba, iskolákba járó integrált nevelésben részesülő sajátos nevelési igényű tanulók oktatásának, nevelésének, képzésének segítése (Ktv. 121. § /29/ bek.) 80541-0 Pedagógiai-szakmai szolgáltatás szaktanácsadás pedagógiai tájékoztatás igazgatási, pedagógiai szolgáltatás pedagógusok képzésének, továbbképzésének, önképzésének segítése, szervezése tanuló-tájékoztató, tanácsadó szolgálat főiskolai és egyetemi hallgatók, gyógypedagógiai asszisztensek képzése szülői tanácsadás, képzés, szülőklub és telefonos segélyszolgálat 80521-2 Nevelési Tanácsadó szolgálat A nevelési tanácsadás feladata a beilleszkedési zavarokkal, tanulási nehézségekkel, magatartási rendellenességgel küzdő gyermek problémáinak feltárása, szakvélemény készítése, rehabilitációs célú foglalkoztatása a pedagógus és a szülő bevonásával. A közösségbe nehezen illeszkedő, különleges nevelési módszereket igénylő gyermekek nevelését segítő, tanácsadó szolgáltatás. Gyermekek iskolaérettségi, fejlettségi, képesség és tehetség vizsgálata. Lelkiekben sérült és emiatt az oktatásban tanulmányi vagy magatartási problémákkal küzdő fiatalok pszichológiai vizsgálata és kezelése. Iskolapszichológiai hálózat Továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadó

14

15

II./3. Az intézmény kapcsolatai Iskolánk kiegyensúlyozott kapcsolatot tudott kiépíteni és fenntartani a működésében közvetlenül érintett szervezetekkel, intézményekkel. A városi önkormányzat és a városkörnyéki önkormányzatok aktív támogatásban részesítik a városban és a város környékén élő fogyatékos gyermekeket nevelő családokat. Hozzájárulnak a napi étkezésükhöz, tanszertámogatást adnak, segélyeket ítélnek meg, és részt vállalnak a nyári táborok, erdei iskola finanszírozásában is. Gyermekvédelmi kérdésekben naprakész kapcsolat, pontos információ-áramlás alakult ki. Az integrációban résztvevő többségi bölcsődékkel, óvodákkal, általános és közép- iskolákkal folyamatosan együttműködő szakmai kapcsolatot tartunk fenn. A követő gyógypedagógiai és a befogadó intézményekkel, a megyei kórházzal és a Kaposvári Egyetemmel szakmai és szakmaközi együttműködéssel segítjük elő az esélyegyenlőség megteremtését. Kapcsolataink évek óta gyümölcsözőek az országos szakmai szervezetekkel, a Magyar Gyógypedagógusok Egyesületével, az Értelmi Fogyatékosok Országos Szövetségének Somogy megyei Szervezetével, a Magyar Értelmi Fogyatékosok Sportszövetségével, a Magyar Speciális Olimpiai Szövetséggel, a Speciális Szakiskolák Országos Egyesületével, az Értük-Velük Egyesülettel. Patronáló szervezeteink a Magyar Vöröskereszt Somogy megyei Szervezete, a Városi és a Somogy Megyei Rendőr-főkapitányság, az OTP Bank valamint a Raiffeisen Bank Kaposvári Fiókja, a Concorde Értékpapír Zrt. (Budapest), a Dr. Wellmann és Társa Bt. (Zalaszentgrót), 1. sz. Cukor Manufaktúra (Kaposvár), akik segítséget nyújtanak szakmai programjaink megvalósításához, eszköztárunk gyarapításához. Kapcsolattartás a helyi szervezetekkel, intézményekkel Az iskolai munka megfelelő szintű irányításának érdekében az iskola igazgatósága állandó munkakapcsolatban áll a következő intézményekkel: - Kaposvár Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Oktatási Irodája (Kaposvár, Kossuth tér 1.) - S.M.Ö. Tanulási Képességet Vizsgáló és Beszédvizsgáló Rehabilitációs Bizottsága (Kaposvár, Somssich P. u. 8.) - Kaposvári Egyetem Cs.V.M. Pedagógiai Főiskolai Kar Pedagógus-továbbképző és és Szolgáltató Intézet (Kaposvár, Szántó I. u. 5.) - Családsegítő Központ Gyermekjóléti Szolgálata (Kaposvár, Füredi u. 65-67.) - Családsegítő Központ (Kaposvár, Ezredév u. 22.) - Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat (Kaposvár, Orci út 18/a) - Polgármesteri Hivatal Gyámhatóság

(Kaposvár, Kossuth tér 1.) - Gyermek Ideggondozó Intézet (Kaposvár, Ezredév u. 13.) - Ifjúsági Otthon (Kaposvár, Nyár u.) - Drogambulancia (Pécs, Gyermekkórház Dr. Majorosi u. 10.) - Városi Rendőrkapitányság (Kaposvár, Szent Imre u. 14/c) - Kaposvári Egyetem Cs.V.M. Pedagógiai Főiskolai Kar (Kaposvár, Bajcsy-Zsilinszky u. 10.) - a szakmai képzést biztosító intézmények - az integrált nevelésben-oktatásban résztvevő, befogadó intézmények - valamint a megye hasonló nevelő-oktató intézményei Kapcsolatok egyéb szervezetekkel, intézményekkel Az eredményes oktató és nevelő munka érdekében, az iskola rendszeres munkakapcsolatot tart fenn a következő intézményekkel, szervezetekkel, gazdálkodókkal: - az iskolai „Add a kezed!” Alapítvány kuratóriuma - Kisebbségi Önkormányzat - Somogy megyei Múzeumok Igazgatósága - Somogy megyei Rendőr-főkapitányság – DADA-program - Magyar Gyógypedagógusok Egyesülete - Értelmi Fogyatékosok és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetsége Somogy m. Szervezete - Mozgáskorlátozottak Somogy megyei Egyesülete Napsugár Gyógypedagógiai Tanácsadó, Korai Fejlesztő és Szociális Szolgáltató Központ - Gyöngyfa Napközi Otthon - Értük-Velük Egyesület - Magyar Értelmi Fogyatékosok Sportszövetsége - Magyar Speciális Olimpiai Szövetség - Speciális Szakiskolák Országos Egyesülete - Tanítók a Gyermekekért Egyesület - ELTE Bárczi G. Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskolai Kar - Kaposvári Egyetem Csokonai V.M. Pedagógiai Főiskolai Kar - Csiky Gergely Színház (gyermekelőadások) - Petőfi Könyvtár - OKMTI – Bp. - Educatio Kht. – Bp. - Euron Tanácsadó és Szolgáltató Kft. – Bp. - Tinta Tanácsadó Kft. – Bp.

16

A szakiskola kapcsolatai A speciális szakiskola kapcsolatrendszerét elsősorban azok a gazdálkodó szervezetek jelentik, amelyekkel a gyakorlati képzés megvalósítása érdekében együttműködési megállapodásokat kötünk. A megállapodás a szakképzési törvény rendelkezései alapján készül. - Kaposvári Egyetem Pannon Lovasakadémia - Lady Ruházati Zrt. Kaposvár - Somogy Informatika Rt. Kaposvár - Városi Fürdő Kaposvár A felsorolt gazdálkodó szervezetek a képzési törvény rendelkezéseinek alkalmazásán túl – lehetőségeik szerint – részt vesznek a speciális szakiskolai tanulók iskolai életével összefüggő rendezvényeken, esetenként anyagilag támogatják tanulóinkat. Segítséget nyújtanak a végzett tanulók elhelyezkedésében, a jól teljesítő tanulókat lehetőségeik szerint elhelyezik. Speciális szakiskolánk tagja a Speciális Szakiskolák Országos Egyesületének, mely a szakiskolai tanulók számára - szakmai versenyeket, - sportversenyeket, - kulturális bemutatókat szervez, valamint - évente két alkalommal szakmai konferenciát rendez a pedagógusok részére. Kapcsolattartás a szakmai szolgáltatásban A módszertani központ szakmai szolgáltatásával biztosítja partnerei számára a gyors elérhetőséget, a szolgáltatások körének folyamatos bővítését, a hálózati tanulás lehetőségét. Partneri kapcsolataiban a folyamatok generálója, tapasztalataival segíti a közoktatás fejlesztését, a legfrissebb információk átadását. A különböző területeken átadott jó gyakorlatával, szakmai műhelyével biztosítja az ismeretek megosztását. Partneri köre országos szintű, kiterjed a bölcsödékre és a közoktatás valamennyi résztvevőjére - óvodától a középiskoláig - a szak- és szakmai szolgáltató intézményekre és a területen érintett pedagógusokra. A módszertani központ szolgáltatásainak régiós kiterjesztésével, standardizált fejlesztéssel hozzájárul az inkluziv oktatás kialakításához. A gyógypedagógiai és befogadó intézmények bevonásával olyan szolgáltatási rendszert alakít ki, amely hatékonyan segíti az együttnevelés pedagógiai gyakorlatát, együttműködve a Kaposvári Egyetemmel éa a megyei kórház gyermekosztályával. Továbbképzési programjai, Pilot képzései felkészítenek az inkluzíóra, kutató , fejlesztő csoportja, regionális szakmai műhelye innovációkkal fejleszti a szakszolgálatokat.

17

II./4. Az iskola tanulónépessége, szociológiai helyzetképe Az oktatási intézmény beiskolázási területe elsősorban Kaposvár Megyei Jogú Város közigazgatási területe, de szolgáltatást nyújt, felvételt biztosít az ország területéről, illetve a határon túli településekről jelentkező tanulók számára is. Az utazó gyógypedagógiai hálózat és a szakszolgálati ellátás születéstől a középiskola befejezéséig évente változó létszámú, 2000-3000 fő közötti gyermeket, fiatalt érint. Tanulóink a szakértői bizottság javaslatára, a városból ill. a környező településekről megközelítően azonos arányban kerülnek beiskolázásra. Az elmúlt évek átlagában a 300 főt meghaladó tanulólétszám többségében enyhén értelmi fogyatékos, továbbá értelmileg akadályozott. A tanulónépesség mintegy 90 %-a a társadalom perifériáján élő, hátrányos helyzetű családi környezetből került ki. A többnyire alulkvalifikált, alacsony jövedelmű, munkanélküli, létminimum határán élő rokkant- és kisnyugdíjas, alkalmi munkából élő szülők nehezen, vagy egyáltalán nem tudják vállalni az iskolába járással kapcsolatos terheket. Iskolához való viszonyukban meghatározó, mit tud átvállalni az intézmény, ill. az adott település önkormányzata a tanuló ellátásából. Az intézményt érintő valamennyi kérdésben a döntések előtt felmérjük a szülői igényeket, és ennek ismeretében alakítjuk programjainkat. Kiemelten kezeljük a cigány etnikumból érkező, hátrányos helyzetű tanulók kulturális, szociális megsegítését, a multikulturális oktatás bevezetését.

II./5. Az intézmény személyi és tárgyi feltételei II./5.1. Az intézmény személyi feltételei Iskolánkban a gyógypedagógiai feladatokat gyógypedagógiai tanárok, illetve az ő szakmai segítségükkel, egyéb pedagógiai végzettségű szakemberek, terapeuták látják el. Az alapfeladathoz többletfeladatok kapcsolódnak: hallgatói képzés, habilitáció, rehabilitáció stb. A többletszolgáltatásokból valamennyi pedagógus szükség szerint részt vállal, aktívan bekapcsolódik az egyéni és a kiscsoportos fejlesztő munkába. Jelenleg (fő) Gyógypedagógia képesítéssel rendelkező nevelő-oktató munkát végző főállású közalkalmazott 75 Pszichológus 10 Más pedagógiai képesítéssel rendelkező, nevelő-oktató munkát végző, főállású közalkalmazott 25 (tanár, tanító, óvónő) gyógypedagógiai asszisztens 18 Nevelő-oktató munkát segítő főállású közalkalmazott Gyermekfelügyelő 7 Ápolónő 3 Dajka 1

Képesítés

18

Kompetencia alapú programcsomag használatára felkészített pedagógusok száma folyamatosan bővül. Kompetenciatrénerek száma SDT trénerek száma

16 főtől folyamatos bővülés 13 fő 10 kompetenciaterületre 3 fő

Pedagógusok képzettség szerinti megoszlása Nevelőtestület létszáma:

gyógypedagógiai tanár

75

99 fő gyógypedagó más pedagógiai más pedagógiai giai tanár + szakos főiskola szakos főiskola más főiskola (tanár, tanító, + egyetem (tanár, tanító) óvónő) (tanár)

57

24

12

pszichológus

10

A pedagógusok végzettségei: - oligofrénpedagógus - tanulásban akadályozott szakos pedagógus - szurdopedagógus - tiflopedagógus - szomatopedagógus folyamatban - pszichológus - pszichopedagógus - logopédus - szakvizsgázott pedagógus - óvodapedagógus + gyógypedagógus - óvodapedagógus + gyógytestnevelő - tanító + gyógypedagógus - szakvezető gyógypedagógus egyéb végzettség: magyar nyelv és irodalom, ének-zene, testnevelő, rajz, technika, földrajz tanár, könyvtárszakos tanár, drámapedagógus, művelődésszervező, népművelő, műszaki szakoktató, andragógus, pedagógia szakos bölcsész, Waldorf-pedagógus, informatikus, romológus, fejlesztő pedagógus, gyógytestnevelő, gyógytornász, konduktor, sportoktató, rehabilitációs, HRG-úszásoktató, szociálpedagógus, lovasterapeuta, lovasterapeuta asszisztens, kutyás terapeuta, hitoktató, BGR-szaktanácsadó, mentálhigiénés szaktanár, mentálhigiénés asszisztens, pedagógiai, gyógypedagógiai asszisztens, drogkoordinátor, WEB programozó, zeneterapeuta, uniós pályázatíró, fizioterapeuta, védőnő, ápolónő A pedagógusok szakmai tudásának elmélyítése, ismereteik bővítése, sokoldalú képzettségük érdekében különböző tanfolyamokon, továbbképzéseken vesznek részt. A továbbképzéseket átgondoltan az intézet évenkénti továbbképzési tervében határozzuk meg.

19

A képzettségre vonatkozó tervezett változások: Másoddiploma, szaktanár szakirányú továbbképzés: Pszichológus, szomatopedagógus, szurdopedagógus, tiflopedagógus, multikulturális tanár, szakvizsgázott pedagógus, egyetemi végzettségek

logopédus,

A pedagógiai munkát segítő szaktanfolyam jellegű továbbképzés alapján folyamatban lévő változások: Fejlesztő pedagógus, logopédiai diagnoszta, sajátos nevelési szükségletű gyermekek integrációjának gyógypedagógiai segítését végző pedagógus, zeneterapeuta, gyógypedagógiai rehabilitációs konzultáns, jelnyelvtolmács, dyslexia prevenció, művészeti terapeuta II./5.2. Tárgyi feltételek Az intézmény épülete Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzatának tulajdonában álló 9561. hrsz-ú ingatlanon fekszik.

Tantermek A fő épületben az alsó és felső szinten a tantermek száma: 23 osztályterem, 5 szaktanterem. Az osztálytermek 12-14 fő befogadására alkalmasak. A csoportok létszámától függően gyakran zsúfoltak, mert jelenleg 16-18 fővel is működnek. Kétszemélyes tanulópadok, szekrények, polcok, a folyosón beépített szekrények helyet biztosítanak a tanulók felszereléseinek, valamint az oktatás taneszközeinek. A szaktantermek felszereltsége hiányos, illetve az eszközök egy része selejtezésre szorul. Fejlesztésük folyamatosan pályázatok útján történik. Az intézmény az eredeti terv szerint 250 főre tervezett. Jelenleg a közel 340 gyerek 27 tanulócsoportjának elhelyezéséhez igénybe kell vennünk a főépület nem tanterem céljára tervezett helyiségeit, valamint a diákotthon szabadidős célra tervezett szobáit. Az intézménytől különálló épületben nyert elhelyezést az óvodai csoport. A tantermek, néhány szaktanterem kivételével, a délutáni foglalkozások színterei is. A pedagógusok – lehetőségeikhez mérten – mesesarkokat, játszósarkokat alakítottak ki a napi életritmus szervezéséhez. A foglalkoztatás egyéb terei, termei 

Az egyéni fejlesztések és kiscsoportos foglalkozások színterei a tantermeknél kisebb egyéb termek, leválasztott helyiségek (logopédia).

20



Gyógytestnevelés, gyógytorna céljára kialakított terem.



Az 1 db tornatermet szertár, öltözők, tisztálkodási helyiségek egészítik ki.



A könyvtárban a kölcsönzésen kívül lehetőség van foglalkozások szervezésére, az olvasóteremben a tanulók önképzésére.



Az oktatástechnikai szobában a felszerelt stúdió lehetőséget nyújt oktatófilmek készítésére, iskolarádió működtetésére.



A diákotthoni épületrész 80 férőhellyel 4 ágyas szobákkal, a szükséges mellékhelyiségek biztosításával teremti meg a lehetőséget a bentlakást igénylő tanulók számára, a kultúrált elhelyezésre.

Közös helyiségek 

A szabadidő, a csoportközi foglalkozások szerveződésének helyszíne a játszóudvar és a diákotthon társalgója.



A tanórák közti szünetekben az udvaron, rossz idő esetén, a folyosókon tartózkodnak a gyerekek.



Az ebédlő a napközis tanulóknak háromszori, a diákotthonosoknak napi ötszöri étkezés színhelye. A tanulók a kulturált étkezés mellett gyakorolhatják a társas viselkedés összes formáját.



A sportudvaron a két sportpálya jó idő esetén a tanulók mindennapi testedzését szolgálja, felkészülési lehetőséget biztosít a versenysportolók számára.

A tanulók iskolába járásának biztosítása Az iskola városközponttól való távolsága, valamint Kaposvár környékéről történt beiskolázások miatt, a tanulók nagy része átszállással, helyi járatú autóbusszal közlekedik, valamint az intézmény rendelkezésére áll Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzatának tulajdonában lévő 42 személyes autóbusza, amely biztosítja:  

a városban lakó óvodáskorú, a város peremén élő alsó tagozatos, valamint a középsúlyos, értelmileg akadályozott gyermekek szállítását, a város környékén adott útvonalon élők mindennapos iskolába járását.

Továbbá a pályázati úton elnyert Ford Tranzit 9 személyes gépkocsi, amely biztosítja:  

a szakiskolai tanulók munkahelyi szállítását, a Módszertani Központ feladatainak ellátását,

és 2 személygépkocsit használnak az utazó gyógypedagógusok az integrációs feladatok ellátására.

21

III. AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI, IRÁNYÍTÁSI RENDSZERE Az iskola életét, belső rendjét, működését, szervezeti felépítését törvényi előírások szabályozzák. A nevelőtestület a mindenkori hatályos jogszabályok alapján véleményez, vagy dönt. A zökkenőmentes működést az intézmény szervezeti és működési szabályzatában és a házirendben leírtak, továbbá szabályzatok, tervek szabályozzák, melyek az SZMSZ mellékletei. Az egész szervezet organizációját iskolánk vezetői testülete végzi, melynek élén az igazgató áll:

22

23 ORGANOGRAM Az intézmény szervezeti felépítése IGAZGATÓ

óvoda, fejlesztő iskola, általános iskola vezetője

egységes gyógypedagógiai, módszertani intézmény vezetője

speciális és készségfejlesztő speciális szakiskola vezetője

diákotthon vezetője

munkaközösség-vezetők

módszertani központ városi és kistérségi munkaközösségvezetők:

munkaközösség-vezető

 óvodapedagógusok  fejlesztő iskola pedagógusai  1-8. évfolyam osztályvezetői, szaktanárok  napközis nevelők, tanulószoba vezetője  középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók foglalkoztató csoportjaiban, autista csoportban működő pedagógusok

 utazó gyógypedagógusai  pedagógiai szakszolgálatok szakemberei területenként (logopédia,gyógytestnevelés, fejlesztő felkészítés, konduktív pedagógiai, gyógypedagógiai tanácsadás,  gondozás és korai fejlesztés  pedagógiai szakmai szolgáltatás ellátásában résztvevő pedagógusok területenként (szaktanácsadás, szakértés, tanfolyamok, tréningek, konferenciák, előadások, nevelőtestületi értekezlet, módszertani kiadványok, publikációk, pályaválasztási tanácsadás, szülői szolgáltatás, iskolapszichológiai hálózat)  terápiák belső és külső szakembernek (pszichológus, állatasszisztált terápiák, speciális vízi és mozgásterápiák)

9. – 12. osztály osztályvezetői, szaktanárai

gyermekfelügyelők, pedagógia és gyógypedagógiai asszisztensek

szakelméleti oktatók, gyakorlatvezetők

fizioterápiás asszisztensek

romológus

gyógymasszőrök

hitoktató

diákotthoni technikai személyzet

versenysportos szervező pedagógusok DÖK munkáját segítő pedagógus Waldorf-pedagógusok szakmai és kulturális rendezvényeket szervező szakemberek pályázatok lebonyolításában résztvevő pedagógusok

orvos, ápolók, védőnő

nevelési tanácsadó vezetője munkaközösség-vezetők

gyógypedagógusok pszichopedagógusok pszichológusok óvodapszichológus logopédus adminisztrátor

pályázati referensek rendszergazda

felsőfokú és főiskolai szintű hallgatói képzés szervezője

oktatástechnikus, munkavédelmi felelős

pedagógus-továbbképzés

médiakoordinátor, médiafigyelő pályaválasztási felelős gyermek- és ifjúságvédelmi felelős

szakvezetést ellátó gyógypedagógusok iskolai könyvtáros pedagógus terápiás tábor irányítói pályázatok készítése, lebonyolítása

IMIP vezetője BGRszaktanácsadók minőségirányítási vezetőség

team-vezetők belső gondozók

gazdasági vezető

gazdasági ügyintéző konyhai dolgozó technikai dolgozó gépkocsivezető portai dolgozó éjjeliőr munka- és tűzvédelmi megbízott

24

III./2. Nevelőtestületi szakmai munkaközösségek Iskolánkban az alábbi szakmai munkaközösségek működnek:        

iskolai pedagógusok munkaközössége szakiskolában tanítók munkaközössége napközi otthonban tanítók munkaközössége foglalkoztató és fejlesztő iskolai csoportokban tanítók munkaközössége óvodai és autista csoportokban tanítók munkaközössége logopédiai munkaközösség mozgásfejlesztő szakemberek munkaközössége kutató-fejlesztő munkaközösség

A munkaközösségek éves munkaterv alapján tervezik programjaikat, a munkaközösségeket a munkaközösség-vezetők irányítják

Feladatok: -

-

Az iskolai szintű továbbképzések szervezése, tervezése. A tartalmi munka folyamatosságának, eredményességének figyelemmel kísérése. Az ellenőrzésben való részvétel. Közvetlen részvétel az iskolai programok, a tanórai, tanórán kívüli tanulói tevékenység szervezésében, annak koordinálásában. A tanulói személyiséglapok folyamatos vezetésének figyelemmel kísérése. A tanév eleji, félévi és tanév végi tantárgyi felmérések előkészítése. A tapasztalatok, eredmények elemzése. Belső szakmai továbbképzések szervezése félévente két alkalommal. Az ehhez kapcsolódó bemutató órák előkészítése, tervezése. A pedagógiai továbbképzésekben résztvevő pedagógusok előadás jellegű tájékoztatója a tanultakról a kollégák számára. Az intézmény hagyományosan épít nevelő-oktató munkájában a tanulói személyiségfejlesztést célzó, tanórán kívüli szabadidős tevékenység szervezésére, biztosítva a tanulók széles körének tevékeny, aktív részvételét. Ezekben helyet kell kapnia különböző felkészítő programoknak: komplex tanulmányi vetélkedő, különböző iskolai ill. iskolán kívüli szereplésekre való felkészülésnek (iskolai ünnepélyek, bemutatók, versenyek stb.), egyrészt szakköri, másrészt tanórákhoz kapcsolódó, azt kiegészítő foglalkozások szervezésével. E folyamatban aktívan részt vesznek a munkaközösségek. Kompetencia alapú programcsomag alkalmazásának, tapasztalatainak folyamatos összegzése, további bevezetése.

IV. PEDAGÓGIAI ALAPELVEK

Az Alapító Okiratban foglaltak szerint iskolánkban tanító gyógypedagógusok, pedagógusok mindennapi pedagógiai nevelő-oktató munkájában az alább felsorolt alapelveket szeretnénk érvényre juttatni, melyek a Nemzeti Alaptantervben, a Fogyatékos tanulók iskolai oktatásának tantervi irányelvében és annak módosításában megfogalmazott elvek, a Kerettantervek kiadásáról, alkalmazásáról szóló rendelet, a Kollégiumi nevelés országos alapprogramja, valamint a közoktatásról szóló törvény vonatkozó paragrafusai alapján a következők:

IV/1. Az iskolai nevelés-oktatás közös értékei a NAT alapján Intézményünk egész pedagógiai tevékenységét áthatják a közös értékek, ill. azok alapján megfogalmazott alapelvek. Ennek az értékrendnek a súlypontjai: - demokratizmus - humanizmus - az egyéniség tisztelete és fejlődése - az alapvető közösségek együttműködése - a nemek esélyegyenlősége - a szolidaritás és a tolerancia - nemzeti értékek, hagyományok, nemzeti identitás - különböző kultúrák iránti nyitottság - egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényesülése - az egyenlő esélyű hozzáférés

IV/2. Intézményünk nevelési alapelvei A fogyatékosság különleges gondozási igénye A fogyatékosság a gyerekek között fennálló különbségek olyan formája, amely különleges gondozást igényel. A fogyatékos tanulók különleges gondozási igénye biológiai, pszichológiai, szociális tulajdonság-együttes, amely a tanulók nevelhetőségének, oktathatóságának, képezhetőségének jellegzetes különbségét fejezi ki. Elfogadó környezet kialakítása A speciális nevelés alapeszménye olyan elfogadó környezet kialakítása, ami a sérült gyermek erényeit, sikeres próbálkozásait értékeli, másságát elfogadja, és ez a sérült gyermek harmonikus személyiségfejlődését eredményezi.

25

Az egész személyiség fejlesztése, mint a gyógypedagógiai nevelés alapköve A gyógypedagógiai nevelésnek az egész személyiség fejlesztésére kell törekednie. Így tehát a gyógypedagógiai nevelés a gyerekek sajátos értelmi és személyiségállapotához igazodó, a merev intellektust is mobilizáló, képesség fejlesztő, korrigáló hatást is kifejtő nevelés. Programjával az iskoláztatás nyomán a lehetséges mértéig kompenzált személyiségű, a társadalmi munkamegosztásban is hasznosítható képességekkel rendelkező fiatalok kibocsátását eredményezi az iskola befejezésekor. A nevelés hatására a sérülés arányában alakul ki a fogyatékos gyermek alkalmazkodó képességének, akaraterejének, önállóságra törekvésének, együttműködésének olyan foka, hogy a szükséges segítséggel tud önállóan dönteni és cselekedni. Évfolyamokhoz, speciális csoportokhoz igazodó speciális módszerek, segédeszközök kiválasztása A különleges gondozási igény kielégítését szolgálja a csoportos, kiscsoportos, egyéni foglalkozás, ezzel párhuzamosan és ennek érdekében a speciális módszerek, technikák szakszerű megválasztása és szükséges alkalmazása. Indokolt lehet a speciális segédeszközök használata, a segédeszközök elfogadtatása, azok következetes használatára, megőrzésére való nevelés. A tanulók felkészítése a továbbtanulásra, a továbbképzésre, a gyógypedagógiai oktató-nevelőmunka dokumentumaiban /NAT, IRÁNYELVEK, Kerettanterv/ megfogalmazottak szerint differenciálással, a képességek maximális fejlesztésével történik. Humánus, pozitív magatartási minták, emberi kapcsolatok a felnőtt és gyermek kapcsolatban A fejlesztés figyelembe veszi a tanulók közötti eltéréseket, a sérültség különbözőségeit, kiváltképp a magatartási és viselkedési szokások következetes kialakításánál és megerősítésénél. Hangsúlyozottan fontos a társadalmi beilleszkedés feltételeinek megteremtése és az önálló életvezetési technikák elsajátítása. A tanulók személyiség fejlesztésével együtt speciális helyet foglal el az önelfogadás, mások elfogadása, a toleráns magatartás kialakítása, emellett az általános emberi értékek, a társadalmi normák elsajátítása, azonosulás ezekkel az értékekkel. Az intézmény nyitottsága A gyógypedagógiai oktatás, nevelés intézménye speciális funkcióiból adódóan széles körű szakmai kapcsolatot és szerteágazó együttműködést tart fenn a társintézményekkel, szervezetekkel és önkormányzatokkal. A nevelési célok megvalósítása érdekében együttműködés a szülőkkel, gondviselőkkel.

26

Gyógypedagógiai nevelés értékeinek közvetítése Az intézményben folyó gyógypedagógiai nevelés korszerű gyakorlóterepet, követendő mintát, szemléletet nyújt a gyógypedagógus-jelölteknek, továbbképzésen résztvevő pedagógusoknak, pedagógiai segítőknek. Integráció és esélyegyenlőség elősegítése A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók integrált nevelésében-oktatásában résztvevő intézmények megsegítése. Módszertani központ szolgáltatásaival, aktív együttműködésével a befogadás eredményességének növelése. KOMPETENCIA ALAPÚ OKTATÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ ALAPELVEK Komplexitás elve: A nevelés-oktatás során figyelembe vesszük, hogy biológiai, fiziológiai, pszichológiai és társadalmi törvényszerűségek folyamatosan és együttesen hatnak, s ezeket a hatásokat össze kell hangolni. Egyenrangúság elve: A nevelés-oktatás két alapvető tényezője, a pedagógus és a növendék egyenrangú félként vesz részt a nevelés-oktatás folyamatában. A tanuló a nevelés-oktatásnak nem tárgya, hanem alanya. A pedagógus vezető szerepének elve: Az egyenrangúság elvével összhangban a pedagógusnak vezető szerepe van a pedagógiai légkör kialakításában, a tanulók aktivitásának kibontakoztatásában, tevékenységének megszervezésében, személyiségük fejlődésének támogatásában. Életkori és egyéni sajátosságok figyelembevételének elve: A tanulók fejlődését mindenkor a maga fejlődési fokához mérten segítjük. A különböző közösségekhez tartozás elve: A tanulók mindig szűkebb (család, osztály, iskola) és tágabb (környezet, társadalom) közösség tagjai. A nevelés-oktatás az emberi viszonyokban gazdag közösségek hatásrendszerén át, a közösségekben, a közösségek életének, céljainak, érdekeinek figyelembevételével, a közösség aktív részvételével történik. A közösségekben biztosítunk terepet - a pedagógus vezető, irányító, kezdeményező szerepe mellett - a tanulók önállóságának, öntevékenységének, önkormányzó képességének kibontakoztatásához. A tapasztalatszerzés elve: A nevelés-oktatás folyamatában biztosítjuk a lehető legnagyobb mértékben a tanulók számára a saját tapasztalatok megszerzését, megértését, általánosítását.

27

A külső hatások elve: A pedagógusaink támaszkodnak mindazon tapasztalatokra, információkra, ismeretekre, amelyeket a tanulók az iskolán kívül, mindennapi életükben szereznek be. A bizalom elve: Pedagógusaink bizalommal, megértéssel, tisztelettel fordulnak a tanuló és személyisége felé, törekednek a személyes kapcsolatok kialakítására. A következetesség elve: Igényes, határozott követelmény támasztása jellemzi pedagógusainkat, egyúttal lehetőséget nyújtunk a tanuló önállóságának, kezdeményezőkészségének, kreativitásának kibontakoztatására. A nevelés ellentmondásosságának elve: Valljuk, hogy a nevelés ellentmondásos folyamat, amelyben egyszerre vannak jelen pozitív és negatív tapasztalatok, igények, hajlamok, képességek és lehetőségek; a szabadság és a kényszer mozzanata, a közösség és az egyén érdekeinek ellentmondása. (Petrikás, 1997, 589590. felhasználásával) A tartalomba ágyazott képességfejlesztések szükségessége, ami a jól kiválasztott tananyagon, a tanítási tartalmakon keresztül valósul meg. A tervszerű nevelő és oktató munka a tanulók készségeit fejleszti, és számukra korszerű, a mindennapi életben hasznosítható, és az egész életen át tartó tanuláshoz továbbépíthető általános műveltséget nyújt. Ennek érdekében alkalmazott alapelvek: Tanulóközpontúság Gyakorlatközpontúság és alkalmazható tudás A tudás- és a képességfejlesztés helyes arányának megtalálása Képesség- és személyiségfejlesztés Tevékenységközpontú tanítási-tanulási gyakorlat megvalósítása Fokozatosság és folyamatosság Valóságos tanulási környezet Differenciált fejlesztés és esélyegyenlőség Integrációs elv Multikulturális tartalmak, interkulturális nevelés Új típusú tanári attitűd Hátrányos helyzetű tanulók ellátásának alapelvei: A hátrányos helyzetű tanulók integrációs esélyeinek, egyéni és társas kompetenciáinak növelése, preventív és intervenciós célú programokkal hátrányaik kompenzálása, devianciájuk csökkentése, társadalmi szocializációjuk, iskolai karrierjük, a munka világára való felkészülésük segítése

28

V. AZ INTÉZMÉNYBEN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA CÉLJAI, FELADATAI, ELJÁRÁSAI V./1. A gyógypedagógiai nevelés célja Az intézmény stratégiai célja, olyan gyógypedagógiai centrum kialakítása, ahol megfelelő feltételek mellett a sokoldalúan képzett gyógypedagógusok, az innovációra kész nevelőtestület korszerű terápiás eljárásokkal, fejlesztő eszközökkel, speciális taneszközökkel bármely fogyatékosságtípushoz gyógypedagógiai megsegítést tud biztosítani, születéstől a munkába állásig, mindezzel hozzájárulva az SNI és hátrányos helyzetű gyermekek társadalmi integrációjához, sérülésspecifikus fejlesztéséhez. Gyógypedagógiai intézményünk célja és egyben feladata a gyógypedagógiai ellátás keretében biztosítani a tanulásban akadályozott, az értelmileg akadályozott, a halmozottan sérült, a beszédfogyatékos, az autista tanulók sajátos nevelési szükségletéből adódó iskolai nevelésoktatást, fejlesztést, s a terápiák alkalmazását. Kiemelt célunk: 

A tanulók önálló életvitelre, eredményes szocializációra történő, a pályaválasztásra, a szakma elsajátítására való felkészítés, s egyben a felnőtt társadalomba való sikeres beilleszkedés elősegítése.



A fogyatékosságból eredő hátrányok megelőzése, csökkentése, kompenzálása, a képességek kibontakoztatása, társadalmi beilleszkedésük sérülésspecifikus szempontú támogatása. A hátrányos szociokulturális környezetből érkezett tanulók felzárkóztatása, beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségeiknek a leküzdése.

 

A tanulói személyiség széleskörű fejlesztése, a kulcskompetenciák kialakítása:

        

Anyanyelvi kommunikáció Idegen nyelvi kommunikáció Matematikai kompetencia Természettudományos kompetencia Digitális kompetencia A hatékony, önálló tanulás Szociális és állampolgári kompetencia Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség

29

Ez a tudás valós, életszerű helyzetekhez köthető, és a mindennapi életben jól alkalmazható. A pedagógiai tevékenység egyaránt hangsúlyozza a tehetséggondozást, a felzárkóztatást, megalapozza a konstruktív szokásrendszert. Az iskola esélyt biztosít a hátrányos szociokulturális háttérrel bíró szülők gyermekeinek, személyiség- és képességfejlesztéssel csökkenti az otthonról hozott hátrányokat. Ennek megvalósításához elengedhetetlennek tartjuk a korszerű módszertani és tanulásszervezési eljárások alkalmazását, a differenciált és tevékenységközpontú ismeretszerzés biztosítását A célok részletes kifejtése: 

Minden tanulónak a sérülésspecifikusság szerint, őt megillető fejlesztés, speciális terápia, egészségügyi és pedagógiai habilitációs és rehabilitációs foglalkozások biztosítása.

 Az alapkészségek kialakítása és fejlesztése, az általános műveltség megalapozása, elemeinek gazdagítása, a tanulási akadályozottság és fejlettség figyelembevételével.  Az esélyegyenlőség biztosítása a rászoruló tanulók diákotthoni elhelyezésével, a diákotthonban az otthonpótló funkció erősítésével.  Az egészséges életmóddal kapcsolatos ismeretek és szokások, az önellátás, a szocializációs technikák elsajátíttatása a környezettel való harmonikus együttéléshez.  Az egyetemes emberi értékek: a humánum, a szeretet, a jóság, a megértés, a nemzethez való kötődés, a másik emberrel való törődés, a kulturált emberré válás eszményének továbbadása, a tanulók fejlettségi szintjének megfelelően. A környezeti, természeti és emberalkotta értékek felismerésére és megőrzésére nevelés. A durvaság elutasítása a viselkedésben és a kommunikációban, valamint az igénytelenség visszaszorítása.  Differenciált, a tanulók egyéni adottságaihoz, tanulási ritmusához alkalmazkodó, rehabilitációs tanulási technikák kiválasztása és alkalmazása, a kitartó munkához való helyes viszony kialakítása.  A fejlesztő iskolai oktatásban részesülő, súlyosan és halmozottan fogyatékos tanulók a szükségleteiknek és fogyatékosságaik struktúrájának megfelelő nevelés-oktatás és habilitációs fejlesztés biztosítása.  Az autizmussal élő tanulóink képességeinek megfelelő nevelés-oktatás biztosítása a társadalomba való minél jobb beilleszkedés, alkalmazkodás érdekében.  Önálló tanulási képességfejlesztés, sokoldalú tevékenységek biztosításával.  Az állóképesség, az erőnlét fokozása, testi erő, ügyesség, kitartás és akarat fejlesztése.  Reális önismeret kialakítására való törekvés, a másság elfogadtatása. Nagyon gyakorlatias, közvetlenül hasznosítható ismeretek nyújtása, lehetőség teremtés ezen ismeretek gyakorlati alkalmazására /műhelyek, konyha, varroda,/ a munkába állás 30

segítése, a szakmai ismeretek megszerzésének előkészítése. A tanulók alkalmassá tétele az önálló életkezdésre majdan életvitelre. A szakképző évfolyamokon a gyakorlati képzésre épülő neveléssel a minőséget megbecsülő, pontos, fegyelmezett munkavégzés képességének kialakítása, a munkában való együttműködés készségének fejlesztése. A tanulók felkészítése a munkaerőpiaci körülmények közötti munkavégzésre, munkahelyfelkutatási, „önmenedzselési” technikák elsajátítására. Értelmileg akadályozott tanulóink készségfejlesztő speciális szakiskolai nevelése, oktatása, képzése folyamán a minél önállóbb életre felkészítés, olyan ismeretek készségek nyújtása, melyek képessé teszik a fiatalt a munkahelyi és társadalmi közösségbe való beilleszkedésre, önellátásra, egyszerű munkák végzésére.  Humánus légkör megteremtése az intézményben, érzelemgazdag, emberi kapcsolatok kialakítása a társakkal és a felnőttekkel. A társadalom által elvárt magatartási, viselkedési szabályok elfogadtatása.  Nemzeti kultúránk nagy múltú értékeinek, a szülőföldünk, népünk gyökereink megismertetése, tisztelete, kötödések és azonosulások kiépítése.  A kisebbségi létből fakadó előítéletek kezelése a tanulók fejlettségi szintjének megfelelően.  Elérhetőség biztosítása a tanulók számára a roma kulturális hagyományok megismerésére.

V./1./2. Nevelési-oktatási és képzési célok az életkori szakaszokhoz rendelten A kisiskolás kor: -

-

Az óvodás létből az iskolai életformára történő zökkenőmentes átvezetés (óvoda-iskola átmenet) Az iskolai élet, a társaskapcsolatok szokásrendjének pontos elsajátítása A feladat- és szabálytudat erősítése Az érdeklődés, az aktivitás, a tevékenység iránti igény felkeltése, ébrentartása A saját fejlődési ütem elfogadása, önismeret alapozása A közösségi tudat erősítése, az érzelmi élet gazdagítása Az alapvető kultúrtechnikák elsajátítása, a kommunikáció fejlesztése A játék megszerettetése a tanulási helyzetekben, a szabályjátékok, a didaktikai játékok örömének megélése, a kortárscsoport felfedezése Gazdag élményanyag biztosítása az ismeretszerzéshez, a képesség, a tartós figyelem, a megtartó emlékezet fejlesztéséhez A személyiség értelmi, érzelmi, akarati oldalának erősítése A kulturális, a szociális háttérből adódó hátrányok csökkentése felzárkóztatás, törekvés a nem fogyatékos gyermekek iskolai csoportjaiba történő visszavezetésre Társas kapcsolatok erősítése az iskolán kívül is Törekvés a pozitív tulajdonságok felfedezésére, tudatosításukra, a megerősítésre és fejlesztésre – önmaga és a csoporttársak felé is

31

A serdülőkor, fiatalkor: -

Az önismeret erősítése, reális kép kialakítása önmagáról, lehetőségeiről, korlátairól Az önképviselet, megnyilatkozás, véleménynyilvánítás elsajátítása Ismeretszerzés a továbbtanulási lehetőségekről, pályaválasztásról Az általános műveltség elemeinek gazdagítása, ismeretek szélesítése, strukturálódása, megerősítése Az önálló életvitel, a társadalmi beilleszkedés módjának, lehetőségeinek megismerése, gyakorlása Felkészítés a társadalmi szerepre, a magánélet szerepeire, a konfliktusmentes kapcsolatépítésre, szocializációra Az önálló tanulás elsajátítása, a megismerés módszereinek, műveleteinek elsajátítása, gyakorlott alkalmazása Egészségmegőrző, környezetóvó attitűd kialakítása A jól működő képességek fokozott fejlesztése, a sérült képességek korrigálása, kompenzálása A személyiség érzelmi, akarati oldalának stabilizálása A cselekvőképesség, a tartós munkavégzés, az erőfeszítés és kitartás növelése Pályaorientáció, szakmai ismeretek elsajátítása Önálló életkezdésre felkészítés A munkahelyi beilleszkedés elősegítése, a munkában való együttműködés készségének fejlesztése Az egyéni különbségek, a másság elfogadása a kortárscsoportban, közösségekben A kulturális, szociális hátrányok folyamatos kompenzálása, korrigálása, visszavezetés a nem fogyatékos fiatalok korcsoportjaiba, a befogadás, az elfogadás erősítése a szülőkkel, a családdal közösen

V./2. Az intézmény nevelési feladatai, különös tekintettel a sérülés specifikumaira Intézményünk konkrét feladatai a célokból, alapelvekből következően, melyeknek a nevelőoktató munkánk minden területén érvényesülni kell. Feladatok: - Biztosítani azokat a személyi és tárgyi feltételeket, amelyek az enyhe értelmi fogyatékos/tanulásban akadályozott valamint a beszédfogyatékos tanuló sajátos iskolai neveléséhez szükséges. - Az alapfokú iskolázás teljes tartalmában – szükségleteinek megfelelően – egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs ellátásban, terápiában részesíteni valamennyi tanulót. - Megfelelő tanulásszervezési formákkal és módokkal biztosítani, hogy a tanórákon és a tanórán kívüli tevékenységben érvényesüljön a differenciált, az egyéniesített fejlesztés. - A követelmények teljesítéséhez legalább két éves (esetenként négyéves) időkeret biztosítása azon tanulók számára, akiknél az évfolyamra meghatározott követelmények teljesítése akadályozott. 32

-

-

-

-

-

-

-

-

-

Az Oktatási Minisztérium által meghatározott súlyosan és halmozottan fogyatékos tanulók fejlesztő oktatásának irányelve figyelembevételével elkészített egyéni fejlesztési tervek alapján, a fejlesztő iskolai oktatásban résztvevő tanulók sérült funkcióinak habilitációs fejlesztése. Az autizmussal élő tanulók számára a sérülésből következő fejlődési hiányok, elmaradások kompenzálása a kommunikációs, szociális, kognitív és szenzomotoros készségek területei. Az önálló tanulási képesség fejlesztése érdekében különböző tervezett és szervezett formák biztosítása (kiemelten napközi, tanulószoba). Olyan tanulási környezetet, tapasztalatszerzési lehetőséget biztosítani, amelyben a valóságról sokoldalú, konkrét tapasztalatokat szerezhet, és közvetlen vizsgálódásokból kiindulva juthat el a tanuló az ismeretek képi, majd absztrakciós szintjéhez. Sokoldalú szemléltetéssel, cselekvéssel, gazdag feladattárral biztosítani az egyes tantárgyakhoz kötődő készség- és képességfejlesztést, a tevékenységek bővülő körét. Kiemelt figyelmet fordítani az alapozást szolgáló – 1-6. évfolyamot felölelő pedagógiai egységre, ahol a tanuláshoz szükséges pszichés funkciók fejlesztése a hangsúlyos, A tanulási szokások alapozása, gyakorlása foglalkozásokon; olyan lehetőségek megteremtése, ahol a tanulók gyakorolhatják az ön- és a környezetellátáshoz, a társadalmi együttéléshez, az önálló és eredményes életvezetéshez nélkülözhetetlen tevékenységeket. Az általános iskola befejezése után négy éves speciális szakiskolai illetve készségfejlesztő speciális szakiskolai képzés önálló életkezdéshez szükséges ismeretek és/vagy szakmai képzés biztosítása. A szülők és az iskola között olyan kapcsolat (gondozási jogviszony) megteremtése, ahol a nevelési feladatok megvalósításában partnerként vesz részt a szülő. A tanulók és szülők folyamatos tájékoztatása iskolai tevékenységük fejlődéséről, elért eredményeikről, lehetőségeikről. A tanuló szükségletének és a szülők igényének megfelelően teljes ellátás biztosítása – ügyelet, oktatás, étkeztetés, fejlesztő terápiák, napközi, tanulószobai ellátás, szakkörök, klubok, tehetséggondozás. A tanítás-tanulás folyamatában – a mindennapi élethez, a gyakorlathoz kapcsolódva megértetni, elsajátíttatni az egészség megóvásának fontosságát, a környezetünk védelmével összefüggő teendőinket, az egészségnevelési és a környezeti nevelési program alapján. A tanulók bevonása, megtanítása az iskolai életük szervezésére, szervezeteik működtetésére, gyakorlására, kötelezettségeik felfogására, értelmezésére. A gyermekvédelmi tevékenység megszervezése, működtetése, a hátrányos helyzetből eredő különbségek csökkentése feladatterv alapján, a különféle segítő szervezetekkel, szolgálatokkal együttműködés. Társadalmi veszélyhelyzetek megelőzése és kezelése. A nevelési helyzetek kiaknázásával a társadalmilag elfogadott erkölcsi, etikai értékek megismertetése, elfogadtatása, gyakoroltatása. A kompetencia alapú oktatás intézményi szintű bevezetése felmenő rendszerben. A tanulók tevékenységére, interaktivitásra lehetőséget adó tanítási stratégiák, módszerek megismerése, alkalmazása. Tanulási folyamat és tanulási fejlettség koherenciájának megvalósítása. Tanulás érdekében végzett fejlesztő értékelés szerepének növelése.

33

 Diákotthon feladatai: -

Az esélyegyenlőség biztosítása érdekében a szocializációt segítő készségek fejlesztése. Diákotthoni kisközösségek kialakítása, együttműködésük erősítése. A gyermekek testi-lelki egészségének fejlesztése. Családias légkör megteremtése, a gyermekek és a felnőttek közötti személyes kapcsolatok, az egyéni törődés, gondoskodás erősítése.

 A roma oktatás feladatai: -

Az eltérő előzményekből, körülményekből és egyéni sajátosságokból eredő különbözőségek kiegyenlítésére való törekvés: o kisebbségi identitástudat kialakulásának és fejlesztésének segítésével, o a kisebbségi életmódhoz, kultúrához kötődő hagyományok, szokások megismertetésével, o a roma kulturális értékek, történelem, irodalom, művészetek megjelenítésével a tanórákon, tantárgyi tartalomhoz illesztetten, tanórán kívüli választott tevékenységek keretein belül, o az átlagosnál szegényebb családi környezet miatt keletkezett szociális, kulturális és nyelvi hátrányokból adódó „fogyatékosság látszatának” felismerésével, lehetőségek szerinti kompenzálásával.

Kompetenciafejlesztés feladatai: Egzisztenciális jelentőségű kompetenciák 





szociális ( társas) kompetencia egyéni és csoportérdekek találkozása ön és társismeret- kapcsolaterősítés önelfogadás, mások elfogadása konfliktus kezelés toleráns magatartás kialakítása pozitív énkép, negatív énkép, optatív énkép ideális énkép, reális énkép személyes ( perszonális kompetenciák), a személyiség fejlődése önnevelés – önmegvalósítás önszeretet, öngyűlölet félelmek, agresszió, elfojtás bizalom vágyak, célok, siker, stressz; igényszint és teljesítmény kognitív kompetenciák információ feldolgozás információk vétele, kódolása, átalakítása, létrehozása, közlése, tárolása

34



speciális kompetenciák jövőkép alakításának formái pálya- szakmai ismeret életútismeret érdekérvényesítés

1. Értelem kiművelése 1. 1. Tanulási motívumok fejlesztése: A tanuláshoz szükséges motívumok kialakítása és szinten tartása. Megismerési vágy felkeltése: Sikerélmény biztosítása, a megfelelő tevékenységek megtalálásával, a tapasztalati és értelmező tanulás elsajátíttatása. Felfedezési vágy felkeltése. Az új ismeretek életkornak megfelelő tanítása. Játékszeretet fejlesztése Differenciált és tevékenységközpontú, az életkornak megfelelő ismeretszerzés biztosítása. Teljesítményvágy kialakítása Értékelési rendszer folyamatos fejlesztésével a megfelelő önértékelés kialakítása. A megszerzett tudás értelmes használatának biztosítása. 1.2. Értelmi képességek fejlesztése Megismerés Az életkornak megfelelő tevékenységközpontú ismeretszerzés, később az életkornak megfelelő elvonatkoztatások kialakítása. Az önálló ismeretszerzés, a sokoldalúság, a megfigyelőképesség, a tájékozódás képességének fejlesztése, annak érdekében, hogy képessé váljon korunk információáradatában eligazodni, az ismereteket kreatív módon felhasználni, alkalmazni. Az általános műveltség megalapozása az életkor, a tanulást akadályozó testi, lelki tényezők, a fejlettség figyelembevételével. A továbbtanuláshoz szükséges ismeretanyag elsajátíttatása. Kognitív kommunikáció Valamennyi tantárgy feladata az értő olvasás, szövegfeldolgozás, fogalmazási képesség fejlesztése. Gondolkodás Az életkornak megfelelő gondolkodási műveletek fejlesztése, a problémamegoldó gondolkodásra való különös figyelemmel. Tanulási képesség Különböző tanulási technikák megtanítása valamennyi tantárgy feladata, az önálló tanulás képességének elérése érdekében.

35

2. Segítő életmódra nevelés, közösségi nevelés 2.1. Szociális értékrend fejlesztése Közösségben való autonómia megtapasztalásának a biztosítása. 2.2. Szociális képességek fejlesztése Szociális kommunikációs képességek fejlesztése A tevékenységek, feladatok elvégzéséhez megfelelő közösségek kialakítása, a közösségek tudatos formálása, a pozitív szociális szokások kialakításának, gyarapodásának segítése. Az önmaga és társai másságának felismertetése, elfogadása, törekvés a fejlődésre, a kompenzáló, a karbantartó technikák, megoldások, korrigáló gyakorlatok elsajátítására és annak kitartó végzésére. Csoportéletre szervezeti társadalmi életre való képesség - közösségi nevelés Az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamit ezek életének tudatos, tervszerű nevelői fejlesztése, különösen nagy figyelmet fordítva az egészséges összetételű, heterogén közösségek kialakítására és a diákfórumok működtetésére. A tanulói közösségek irányításánál a nevelőknek alkalmazkodniuk kell az életkorral változó közösségi magatartáshoz: a kisgyermek heteronóm - a felnőttek elvárásainak megfelelni akaró - személyiségének lassú átalakulásától az autonóm - önmagát értékelni és irányítani képes - személyiséggé válásig. A tanulói közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata, a közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése, hiszen a tanulói közösség által szervezett tevékenységekbe a tanulók bekapcsolódnak, azokon aktívan részt vesznek, és ott a közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz és viselkedési formákhoz tapasztalatokat gyűjthetnek. A tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszerezetté formálása, ápolása. Értékeink, kultúráink, szülőföldünk és népünk, hagyományainak megismertetése, kötődések, azonosulások kiépítése. Érdekérvényesítő képesség A demokrácia alapvető elemeinek megismertetése, elsajátíttatása, gyakoroltatása. Diákönkormányzat működtetése. Különböző közösségek kialakítása. Együttműködési képesség fejlesztése. Versenyek szervezése. A tanulói közösségek fejlesztése során alkalmat kell teremteni a közösségekben, hogy nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják.

3. Egészséges és kulturált életmódra nevelés 3.1. Személyes motívumok fejlesztése Önkiszolgálási motívumok

36

Biológiai szükségletek, komfortszükségletek, mozgásszükséglet és a sikerélmény biztosítása. Hátrányos motívumok kialakulásának megelőzése. Önvédelmi motívumok Testi-lelki épség megóvása, az egészséges életmód kialakításának segítése, konfliktusok kezelése, a mintaszerűen egészséges életmód ismérveinek megismertetése a tanulókkal. A pszichikai egyensúly megteremtésének segítése. A mindennapos mozgás lehetőségének biztosítása. /A tanórán kívüli sportfoglalkozások céljaikban, tartalmukban, a tanórai testnevelés és sport (mozgásnevelés) elvárásait követik kötetlenebb, felszabadultabb formában./ Szuverenitás motívumai Egymás személyiségének a tiszteletben tartása. Autonómia biztosítása. Önértékelés motívumai Reális önértékelés kialakításának segítése, a tanulói önértékelés rendszeressé válása a nevelő - oktató munka során is. 3.2. Személyes képességek fejlesztése Egészséges, kulturált életmód Testi képességek fejlesztése. A fizikai képességek fokozása, a kitartás és akarat fejlesztése. Önellátási képességek fejlesztése. Önkifejezés képességének fejlesztése, megvalósítása, gyakorlása. A gyermekek számára olyan körülményeket kell biztosítani, amelyek elősegítik optimális szellemi, fizikai, lelki fejlődésüket. A szabályhasználat képességének fejlesztése, az iskolán kívüli fórumokon való gyakorlása. Önvédelmi képességek Egészségvédő és identitásvédő képességek fejlesztése. Balesetvédelemhez szükséges ismeretek átadása és gyakorlása. Egészségkárosító szokások megelőzése érdekében programok biztosítása. Szuverenitás képessége Öntevékenység, önállóság biztosítása. A társadalmi beilleszkedéshez szükséges ismeretek átadása és a megfelelő személyiségjegyek alakítása. Önreflexív képesség Helyes önismeret fejlesztése. Értékelési rendszer önismeretet segítő kialakítása, alkalmazása.

37

4. Speciális kompetenciák fejlesztése A tehetség, a képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek. Tanórákon: Az órakereti lehetőségekkel a tanórai differenciálás keretében minden pedagógusnak feladata a tehetségek felismerése és képességeik továbbfejlesztése. /Integrált fejlesztés lehetősége miatt a tanórai keretekben is kiemelt szerepet kap./ Tanórán kívül: szakkör, korrepetálás, mentorálás Módszerek kiválasztásának szempontjai:     

alkalmazkodjon a tanulók életkori sajátosságaihoz, egyéni képességeihez minél több tanulót aktivizáljon pozitív szemléletet tükrözzön személyes tapasztalat alapján legyen játékos

Alkalmazott módszerek, eljárások:         

játékok, szituációs játékok projekt vita, interjú verseny megbeszélés, magyarázat, definiálás szemléltetés problémafeltárás, összehasonlítás, elemzés, „ötletroham” mintaadás megfigyelés, adatgyűjtés

Módszertani elemek:  tanórai differenciálás heterogén csoportban  kooperatív tanulás  tevékenységközpontú pedagógiák eszközei  a drámapedagógia eszközei  egyéni és csoportos projektmunka  átfogó tanítási szakaszok (epochák) beillesztése a tanítási-tanulási folyamatba  prezentációs technikák elsajátítása és alkalmazása  tanulói értékelési formák gazdagítása  hatékony tanuló-megismerési és segítő technikák, pedagógiai diagnózis  attitűdváltást segítő programok pedagógusok számára  az inkluzív nevelés szempontjainak megismertetése, helyzetelemzés és stratégiatervezés, programadaptáció  habilitációs és rehabilitációs tevékenységek  multikulturális tartalmak, interkulturális nevelés  óvoda-iskola átmenet támogatása  módszerek a korai iskolaelhagyás megelőzésére

38

39 Kulcskompetencia Anyanyelvi kommunikáció

Digitális kompetencia

NAT szerinti fejlesztési feladat (kompetenciák, képesség-együttesek megalapozása) A tanulás tanítása Nyelvi kifejezőképesség fejlesztése, szókincs, nyelvi funkciók fejlesztése más kompetencia-területen is A tanulás tanítása

Matematikai kompetencia

Gazdasági nevelés A tanulás tanítása Az értelmi erők fejlesztése

Szociális és állampolgári kompetencia

Felkészülés a felnőtt lét szerepeire Gazdasági nevelés Testi, lelki egészség – énkép, önismeret Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés Európai azonosságtudat

Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia

Énkép, önismeret Felkészülés a felnőtt lét szerepeire Gazdasági nevelés Környezettudatosságra nevelés Felkészülés a felnőtt lét szerepeire Hon- és népismeret

Természettudományos kompetencia /műszaki kompetencia/ Hatékony, önálló tanulás

Idegen nyelvi kompetencia Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség

A tanulás tanítása Énkép, önismeret Felkészülés a felnőtt lét szerepeire Európai azonosságtudat, egyetemes struktúra Európai azonosságtudat, egyetemes kultúra Énkép, önismeret Hon- és népismeret

Fejlesztési terület Minden műveltségi területen Kiemelten: Magyar nyelv és irodalom tantárgy területén Kiemelten: Informatika műveltségterületen, valamint minden területen, ahol az információs technológia alkalmazásra kerül Matematika tantárgy keretében, valamint a matematikai gondolkodásmódhoz kapcsolódó képességek fejlesztésének területén Életvitel és gyakorlati ismeretek Osztályfőnöki órák, közösségi tevékenységek során Iskolai élet területén Egészségnevelési programban foglaltak alapján Ember és társadalom műveltségi területen Földünk, környezetünk műveltségi területen Életvitel és gyakorlati ismeretek, pályaorientáció terén Ember a természetben műveltségi területen Életvitel és gyakorlati ismeretek műveltségi területen Minden területen, felhasználva a digitális kompetencia fejlesztési területeit is Idegennyelvi órák keretében Informatikai oktatás keretében Művészetek Ember és társadalom Földünk – környezetünk Szakköri tevékenység

Pedagógiai szakasz Kezdő és alapozó szakaszban a kompetencia megalapozása, a későbbiekben a kompetencia további fejlesztése Alapozó szakasztól felfelé, hangsúlyozottan a fejlesztő szakaszban

Minden szakaszban

Kiemelten a fejlesztő szakaszban és a szakiskolában

Kiemelten a fejlesztő szakaszban és a szakiskolában Alapozó szakasztól felfelé

Minden szakaszban Fejlesztő szakaszban Minden területen

40

V./3. Nevelő-oktató munkánk eszköz- és eljárásrendszere

A nevelés-oktatás eljárásrendszerén elsődlegesen az alkalmazott módszerek körét értjük. Az alkalmazott módszer kiválasztásának alapelvei: -

A módszert mindenkor a pedagógiai célhoz, a célrendszerhez, a tartalomhoz igazítjuk. A módszer megválasztása igazodjék a tanuló fejlettségéhez, állapotához, szükségletéhez. Vegyük figyelembe a tanuló életkori sajátosságait, előzetes tudását, norma és szokásrendjét, a többségtől eltérő kultúrát. A módszert az adott helyzethez, szituációhoz is igazítsuk. A tanuló egyediségéhez, sérüléséhez leginkább illő módszerkombinációkat alkalmazzuk. A sérült gyermek személyiségét figyelve, a választott módszerek elsődlegesen ösztönzőek, pozitív megerősítést szolgálóak legyenek. A módszerek kiválasztásában vegyük figyelembe, hogy az értelmi fogyatékos gyermekek/tanulók elsődlegesen tapasztalati személyiségek, így a tapasztalatszerzésnek, a követendő mintaadásnak, a modellnyújtásnak, a gyakorlásnak, a megerősítésnek, a szerepjátékoknak, fejlesztő beszélgetéseknek jelen kell lenni a tanítás-tanulás, a nevelés egész folyamatában.

Hasonlóan központi szerepet kell biztosítani a tevékenységek megszervezésének, a tevékenységhez kötődő módszerek alkalmazásának: -

A megbízások, a feladatok teljesítésének, a szabályok, a szokások követésének, gyakorlásának, az ellenőrzés és értékelés tevékenységeinek, az önállóság kialakításának, az egészséges életmód szokásrendszerének, az önálló életvezetés tevékenységeinek gyakorlásának, az alkotóképesség kibontakozásának.

A célok megvalósítása érdekében alkalmazott eljárások, tanulásszervezési stratégiák: -

Kooperatív technikák, drámapedagógiai módszerek, differenciálás, homogén és heterogén csoportban. Interaktív tanulásszervezés (pl. kooperatív tanulócsoportok, szerepjátékok, viták, munkacsoportok, megbeszélés, gyakorlás társakkal, projektmódszer). Tapasztalati tanulás , cselekvésből kiinduló gondolkodásra nevelés Önálló tanulás (pl. számítógéppel támogatott tanítás, egyéni tanulási szerződés). Indirekt tanulásszervezés (pl. problémamegoldás, értő olvasás, gondolkodó megbeszélések). Felfedeztető tanítás- tanulás, megértésen és tevékenységen alapuló fejlesztés IKT-val támogatott módszerek, eljárások tanulói portfolió Moduláris oktatás 3 hetet meghaladó projekt Témahét

-

Multikulturális tartalmak, interkulturális nevelés Óvoda-iskola átmenet támogatása Módszerek a korai iskolaelhagyás megelőzésére

A magatartás, a viselkedés, az attitűdformálás ösztönző módszerei: - a helyeslés, a biztatás, az elismerés szóban és írásban, a dicséret, a fejlesztő értékelés Irányultsága: - a szorgalom elismerése, - a pozitív magatartási formák megerősítése, - a tanuló kitartásának, akaratának elismerése (eredmények, versenyek, helyezések), - a közösségért végzett munka értékeinek felmutatása Formái: - a szóbeli, írásbeli dicséret, oklevél, jutalom (tárgyi, könyv, színház, mozi, kirándulás) A tanulmányi munkára, a tanulási motívumokra ható ösztönző módszerek: - a helyeslés kifejezése szóban és írásban, - az elismerés kifejezése az osztály előtt, az iskolatársak, a szülők előtt szóban és írásban, - dicséret az osztály, az iskolatársak előtt szóban és írásban Formái: - osztályfőnöki, szaktanári, igazgatói osztálynaplóba, bizonyítványba, - jutalom – tárgyi, könyv, oklevél

dicséret

üzenő

füzetbe,

ellenőrzőbe,

A kényszerítő módszerek alkalmazása kerülendő! Csak előzetes mérlegelés alapján hozható reális döntés nehéz fegyelmezési helyzetre vonatkozóan, amely lehet: felszólítás, figyelmeztetés, követésre való felszólítás, intés, rovás.

41

VI. SZEMÉLYISÉG- ÉS KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS VI./1. Fejlesztési feladatok Nevelési programunkban – a személyiségfejlesztés tekintetében kiemelt területként kezeljük: - a szocializáltsági, a neveltségi mutatók erősítését, - a tanulást, az egész személyiség fejlődése, fejlesztése érdekében, - a kommunikációs nevelést és kultúrát, az egyes tanulók sikeres szocializációjának, a tudásának gyarapítását szolgáló rendszernek a gondozását is kiemelten építjük be a személyiségfejlesztés területei közé. A személyiségfejlesztést nem kívánjuk külön kezelni a közösségfejlesztéstől, hiszen kölcsönös, szoros kapcsolat fűzi össze tartalmi, módszerbeli, akár a megvalósulás színtereinek tekintetében. A személyiség alakulása, alakítása nem független az adott közösségtől, annak fejlődéstörvényeitől. Az egyén a maga tulajdonságaival viszont hatással van a közösségre. Ez az együttes hatás még erőteljesebb a sérült tanulóink esetében, ebből következően fejlesztésük, fejlődésük térben és időben elválaszthatatlan. A szocializáltsági, a neveltségi mutatók erősítése: A társadalom által elvárt norma és szokásrend megismertetése, értelmezése, elfogadtatása központi kérdésként kezelt feladat az intézményben. A szocializáltság fontos mutatója az együttműködés, a társadalmi érintkezés normáinak felfogása, felhasználása az egyéni, a közösségi érdekérvényesítés ön és mások elfogadása. Feladataink differenciáltan jelentkeznek a tanulók életkorának, fejlettségének megfelelően. Az életkorhoz, a fejlettséghez igazítjuk a tartalmat, a teljesítés elvárható szintjét, a tevékenység gyakoriságának helyszínét, idejét. Az iskolai terepen túl kitüntetett szerepet szánunk az erdei iskolai programoknak, túráknak, kirándulásoknak, a közös sport- és kulturális rendezvényeknek. Kisiskoláskor: Feladatok, tevékenységek: - Tapasztalatok szerzése az intézmény működéséről, az egyes közösségek működési rendjéről. - Az iskolai hagyomány és szokásrend értelmezése, felfogása – együttműködés a társakkal, a pedagógusokkal – például a teremrend, a tanszerek rendje, saját holmi elhelyezésének rendje, sorakozások, a tanórai megnyilvánulások, a közös étkezések, óraközi szünetek, a szabadidős foglalkozások terén. - A pozitív szokásrend megerősítése az önellátásban, az öltözködésben, az elemi tisztálkodásban (kézmosás, fogmosás), az egyes tanórákhoz tartozó taneszközök kezelésében. - A WC használatának elemi szabályai, következetes betartása, működtetése. - A felelősi rend értelmeztetése, a felelősi munka elvégzése, a saját, a társak tulajdonának, felszerelésének óvása, tiszteletben tartása, az iskola, a lakókörnyezet óvása.

42

Ezeket az elvárásokat elsődlegesen az első és második évfolyam felé fogalmazzuk meg. Az érzelmi kötődések, odafordulás, elfogadás, szeretet kimutatása a tanulók formálásának fontos eszköze. A normák elsajátítása második fázisában a megismert, a megértett szokás, norma gyakorlása, megerősítése, interiorizációs szakasza következik a 3.-4.-5. évfolyamokon. A gyakorlás különféle színtereken pl. osztályban, tornateremben, öltözőben, étteremben, utazásnál, játszótéren, a közös helyiségekben, az orvosi rendelőben, kirándulásokon, erdei iskolában, kulturális programokon stb. realizálódik. A gyakorlást összekötjük az egyén képességeinek legmegfelelőbb feladattal, tevékenységgel. A nagyobb önállóság, a visszajelzések, a korrigálások, a megerősítések dominanciája jellemzi ezt a szakaszt. Ezek elsődlegesen a harmadik, ötödik évfolyamokon realizálódnak, erősödnek és könnyen mozgósíthatóak. Serdülőkor, fiatalkor: Feladatok, tevékenységek: Ebben a szakaszban már az alkalmazási szintig juttatjuk el a tanulókat. Célunk, hogy az elsajátított normák, viselkedési szabályok, szokások már belsővé vált algoritmus szintjén működjenek. Ehhez kapnak indíttatást, megfelelő terepet, alkalmat, helyzeteket. A szituációk széles körét felkínálva kívánjuk eljuttatni a tanulókat az együttélési normák, az írott és íratlan szabályok megismeréséig, értelmezéséig és azok elfogadásáig, alkalmazásáig. A serdülőkorban nagyobb figyelmet fordítunk az érzelmi élet gazdagítására, a barátságokra, tartós kapcsolatokra, az egymás problémáinak kezelésére, a közösségi atmoszférára. A személyiségfejlődés problémás eseteiben a tanuló egyéni és csoportos program szerint személyiség-fejlesztési tréningben részesül (önismereti tréning, drámapedagógia stb.). A normaelfogadás mindenkor együtt jár a másság, a más kultúrából hozott értékek megerősítésével, tolerálásával. Mindez addig nyer elfogadást, amíg annak tartalma, vagy módja nem károsítja a tanulót vagy az intézményi életet. Iskolánk nyitott a különféle vallási, közösségi normák, elvek terén, amíg ez a többi tanuló munkáját, erkölcsi fejlődését nem károsítja, vagy az érintett tanuló ellenében nem hat. A belsővé válást elősegíti a közösség minősítő ereje, hatása, a társak véleménye, megítélése, az önértékelés, a következetes visszajelzés, megerősítés vagy korrekció. Az intézmény az eredményeit csak valamennyi pedagógusnak, pedagógiai segítőnek, munkatársának egységes elvek szerinti együttműködéseként érheti el. Ebben a folyamatban meghatározó a családi háttér megnyerése, támogató megerősítése. A tevékenységek, a megélt, átélt szituációk széles körét kínáljuk korrekciós és terápiás jelleggel. Ehhez térben és időben olyan helyszíneket rendelünk, amely a széleskörű társadalmi gyakorlat megtapasztalását jelenti, és a felnőtt életben, a társas kapcsolatokban modellként szolgálhat. E célból bővül az iskolai élet valamennyi színterét érintő, a tanulók által hozott döntések, véleményezések, állásfoglalások, érvelések lehetősége. Aktív részvételükre számítunk az életüket, a közösségüket érintő tervezésben, szervezésben, kivitelezésben. Bevonjuk a serdülőket az ügyeletes tevékenységbe, gondozói munkába, táborok szervezésébe, kulturális rendezvények kiválasztásába, saját és társaik tetteinek megítélésébe, az iskolai normák megfogalmazásába.

43

A tanulás: Az értelmi fogyatékos tanulók a kognitív funkciók sérülése miatt önállóan nem képesek a fejlettségüknek legjobban megfelelő tanulási technika elsajátítására. Így az iskolába lépés pillanatától kezdve fontos feladat a tanulás megtanítása, a tanuláshoz való viszony, a motiváltság megteremtése. Ezen elveket érvényesítjük a beszédfogyatékos tanulók fejlesztésében is. A kisiskoláskor tevékenységei: Az alsó tagozatban előtérbe helyezzük a tankönyvek, taneszközök helyes használatát pl. munkatankönyvek piktogramjainak értelmezését, az ábrák, képanyagok elemzését, a feladatok külső algoritmusokkal vezérelt megoldását, feladat végrehajtás sorrendjét, az összehasonlítást, az önellenőrzés módjait, lehetőségét, az írásbeli feladatok végrehajtását. A technikai jellegű, manuális feladatokban a pontos mintakövetés tanulása, a szabályok elsajátítása. Folyamatosan végzett tevékenység az esztétikus füzetvezetés, a képi ábrázolás elemi formai, tartalmi és esztétikai következményeinek megismertetése, az önkifejezés, a viszonyulás képi megjelenítése. Megtanítjuk tanulóinkat az alsó tagozatban a rövid, egyszerű szövegkezelésre, elemzésre, értelmezésre, a bevésés technikájára – az egyéni tanulási sajátosság felismerésére, a tartalomjegyzék kezelésére, a gyermeklexikonok és gyermekeknek szóló segédanyagok irány melletti felhasználására. Kiemelt tevékenység a beszéd formai és tartalmi oldalának fejlesztése – gyakorlása a teljes tanítási-tanulási folyamatban. A tanulás tanításának fontos eleme, hogy a tantárgyak taneszközeit (pl. matematikai, technikai, betűtanulás) megtanulják adekvátan használni, a tanórán és önállóan alkalmazni és segédeszközként hasznosítani. A tanulás tanításának részét képezik az egyszerű memoriterek, versek tanulása az egyéni sajátosságoknak megfelelően, az ismétlés, a felidézés módjainak, gyakoriságának elsajátítása a formai jegyek folyamatos alakítása mellett. A serdülőkorúak tevékenységei: A felső tagozaton előtérbe kerül az elsajátított tanulási módszerek alkalmazása, az önálló tanulás megvalósítása. Ezen a szinten tudjon a tanuló a problémája megoldásához segítséget kérni, ismerje a segítség igénybevételének formáit is, alkalmazza önállóan. A felső tagozatos tanulók esetében működnie kell a páros tanulásnak, a kiscsoportos együttműködésben a csoportmunkának. Gyakorolják és alkalmazzák a tankönyvekkel, feladatlapokkal, munkalapokkal való önálló tanulást, a szövegfeldolgozást, értelmezés formáit, fejlettségüknek megfelelő feldolgozási lehetőségeket. El kell jutni a tanulóknak az ésszerű, a takarékos, az esztétikus füzetvezetéshez, technikai, vizuális jellegű alkotások önálló elkészítéséhez. Képessé kell válniuk az ésszerű tervezésre, a belsővé vált algoritmusok pontos alkalmazására, a munkamenet összeállítására, a tanultak szerint. El kell sajátítani a hatékony önellenőrzést, hibák javítását, értelmezését, a tanuláshoz szükséges speciális taneszközök használatát. Képességeik szerint el kell juttatni a tanulókat az egyszerű vázlatkészítéshez.

44

A tanulás tanításában kiemelt feladat a tanulási motívumok erősítése. Az épen maradt képességcsoport erősítése a tanulók közösségében elfoglalt státuszának pozitív irányba terelése. A kommunikációs nevelés: Az iskola valamennyi színterén kiemelt feladat a kommunikációs kultúra fejlesztése. A tanulók többségénél kommunikációs nehézséggel, a beszéd területén érzékelhető funkciózavarral szembesülünk. A kisiskoláskorban kiemelt tevékenységek: A beszéd formai, tartalmi részének javítása, korrigálása, fejlesztése. Az értelmes, szép, magyar beszéd megteremtése megköveteli a helyzetnek megfelelő beszédpéldát, a beszédmotívumok megteremtését, a következetes gyakorlást, a mindenkori korrigálást, kiigazítást. Olyan szituációk, helyzetek teremtése, amelyben a társadalom által elvárt beszédnormáknak megfelelően gyakorolhatnak a tanulók, tapasztalatokat szerezhetnek a kommunikációs feladatok megoldásában. Külön figyelmet érdemel az alsó tagozaton: a köszönés, a kérés, a tudakozódásnak megfelelő kommunikáció, a segítségkérés, a probléma, a szükséglet megfogalmazása, az önkifejezés technikáinak elsajátíttatása, a mondatokban történő megnyilatkozás különféle kommunikációs helyzetekben. A serdülőkori tevékenységek: A felső tagozatban előtérbe kerül a mondanivaló értelmes, az összefüggésnek megfelelő interpretálása, a társas kapcsolatban a kapcsolatfelvétel és fenntartás. A konfliktuskezelés kulturált technikáinak alkalmazása. A tanulók megtanítása az írásbeli kifejezés különféle formáira, az önéletrajz írásra, kérvények, nyomtatványok kitöltésére. Ezen tevékenységekhez megfelelő mintákat, technikákat kell adni a tanulóknak. Meg kell teremteni annak lehetőségét, hogy véleményükkel, írásaikkal a nyilvánosság előtt is megjelenhessenek a diákújságban, a faliújságok, tablók készítésében, a diákfórumokon, nyilvános szerepléseken felszólalásaikkal, előadással, színjátszással, drámajátékkal. Terápiás céllal és jelleggel sok szituációt éljenek meg tanulóink, amelyben valamennyi korosztály gyakorolhatja a metakommunikáció alkalmazását – a tekintetet, a testtartást, a hanghordozást, a mozgástért, a testi távolságtartást – különböző kommunikációs színtereken. Tevékenységeiket, ismereteiket tartalmazzák a tömegkommunikációs eszközök ésszerű, helyes használatában. Történjen ez a szülők bevonásával, szemlélet formálásával. A kooperatív együttműködésből adódó feladatok, elvárások: Olyan pedagógiai módszerek alkalmazása, amelyek a kortársi, tanulói együttműködésen alapulva a tanulást társas tevékenységgé teszik.

45

VI./2. Tevékenységi rendszer és szervezeti formák VI./2.1. Tanítási órán: A tanulói személyiség fejlesztésének legfontosabb színtere a hosszabb tanítási-tanulási folyamatba illeszkedő tanítási óra. Az értelmi fogyatékos tanuló adottságai között sok a nevelés szempontjából kedvezőtlen elem. Ennek okán a szükségletekhez igazított gyógypedagógiai megsegítés hoz eredményt, amely figyelembe veszi a testi-lelki állapotokban rejlő nevelést nehezítő tényezőket és az életkori sajátosságokat, a módosult pszichés funkciókat. A tanítási órákon a fogyatékosságnak, a fejlettségnek megfelelő differenciált foglalkozás, egyéni fejlesztés is a személyiségfejlesztést szolgálja. Az ismeretszerzés során segítségre, folyamatos irányításra van szükség. Az értelmileg akadályozott gyermek fejlesztése a cselekvésbe ágyazott ismeretszerzéssel a legeredményesebb. Az autista tanulók esetén az új készségek és ismeretek elsajátítása egyéni tanítási helyzetben történik napi rendszerességgel szervezve, térben és időben struktúrált környezetben. A tanítási órákon a személyiségfejlesztés a tananyagtartalom elsajátíttatásán keresztül, a nevelési lehetőségek kihasználásával, az egyéni sajátosságokat figyelembe vevő differenciált módszerek alkalmazásával valósul meg. Tanulóink elsődlegesen tapasztalati személyiségek, ezért a tapasztalatszerzést, a modellnyújtást, a gyakorlást, a megerősítést, a szerepjátékokat, fejlesztő beszélgetéseket tudatosan tervezzük a tanítási órákon. A tanítási órák minden tanuló számára jelentik képességeik kibontakoztatását. Kiemelt szerepet biztosítunk a tanulásra motiváló hatásoknak, a sikerélmény biztosításának, a személyiség pozitívumai megerősítésének. Különböző fejlesztő órákat tartunk a komplex személyiségfejlesztés érdekében: -

egyéni fejlesztő foglalkozások habilitációs, rehabilitációs foglalkozások tantárgyi felzárkóztató órák

Tanórán kívüli extracurriculáris foglalkozások : Tanulóink személyiségfejlesztése, a közösségfejlesztés tanórán kívül is szervezett keretek között folyik. Napközi otthon A tanórán kívüli személyiségfejlesztést legszélesebb körben a napközi otthon foglalkozásain valósítjuk meg. Az egyéni képességeket figyelembe vevő differenciált tanulásszervezéssel fokozatosan az önálló tanulásra szoktatjuk tanulóinkat.

46

A szabadidő hasznos eltöltésére változatos tevékenységeket szervezünk, melynek tervezésekor figyelembe vesszük a tanulói igényeket is. Az alsó tagozaton csaknem minden tanuló igénybe veszi a napközi ellátást, a felsőbb évfolyamokon a tanuló iskolán kívüli elfoglaltságai, a hazautazás időpontja, a családi munkamegosztásban történő részvétel korlátozza a napköziben való részvételt. A tanulószobai foglalkozások (7-12. évfolyam) elsősorban a másnapra történő felkészülést, egyéni fejlesztést célozzák meg. A tanuló ezt követően bekapcsolódhat a szakköri, sportköri foglalkozásokba. A napközi otthonok heti programja a foglalkozási tervben rögzítettek alapján valósulhat meg a napközis munkaközösség éves terve alapján. A tanuláson kívül szerepel a mindennapos testnevelés keretében szervezett mozgásforma (sorverseny, körjáték, séta, labdajáték stb.) kulturális, technikai jellegű (manuális) tevékenység is. A napközi az alsó tagozatos gyermek számára a játék, a tapasztalatszerzés, az örömszerzés színtere. Meghatározó tevékenység a játék, mellyel a közös, együttes élményszerzést és tevékenységet biztosítjuk. A különféle készségfejlesztő játékokat a hiányosan működő funkciók javítására, korrigálására alkalmazzuk. A napközis időszakban van lehetőség az érdeklődési köröknek megfelelő iskolai szakkörökben, sportkörökben, egyéb folyamatos és időnkénti (pl. mozilátogatás) rendezvényen részt venni. A napközi otthonban bőven kínálkozik lehetőség a tanulók személyiségének fejlesztésére: - értelmi képességeinek fejlesztésére, - érzelmi nevelés, - szokások kialakítása az egészségnevelés területén (étkezés, öltözködés), - kulturált kommunikáció és viselkedés szabályainak elsajátítása, szokássá válása, - a közösséghez tartozás érzésének kialakítása, erősítése, - praktikus ismeretekkel a beilleszkedés megkönnyítése a kortárscsoportba. Szakkörök A személyiség- és közösségfejlesztés szempontjából e fejlesztési formát nagyon hatékonynak tartjuk. Célunk, hogy tanulóink a szakköri tevékenységben élményhez jussanak, sikereket érjenek el, képességeik fejlődjenek, személyiségük formálódjon. Hisszük, hogy minden gyermek rendelkezik olyan adottságokkal, képességekkel, tehetséggel, amelyeket eredményesen fejlesztve a személyiség sérülését korrigálni tudjuk, s ezáltal a szocializációt, a habilitációt is elősegítjük. Iskolánkban jelenleg 22 szakkör működik. A programok a tanórán kívül rekedt, gazdag műveltségi, manuális, művészeti anyag célzatosan rendezett egységeit kínálják. Szakköreink eredményességét jelzi, hogy iskolánk tanulói területi, országos versenyeken sikereket érnek el pl. színjátszás, versmondás, fotó, képzőművészet területén.

47

Iskolai sportélet, sportkör Az iskolai sportkör elősegíti a mindennapi testedzés megvalósítását, ellátja a sportoktatást, a tömegsport és a versenysport feladatait is (pályázatok segítségével). Alapvető célja az egészséges életmódra nevelés, a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak kialakítása, a személyiség testi és lelki összetevőinek fejlesztése. Feladata a testi erők és az ügyesség fejlesztése, az állóképesség növelése, a tehetséggondozás, felkészítés a sportversenyekre. Iskolai sportkörünk rendkívül eredményesen működik, tanulóink az úszás, az atlétika, a judo területén kiemelkedő eredményeket érnek el európai és világversenyeken, a sérültek számára rendezett paralimpiákon. A kompetencia-területek fejlesztését újszerű tanulásszervezési eljárások teszik eredményessé: 

Projekt:



Témahét - Veszélyben a világ - Környezetvédelmi témahét az 1-4 évfolyamon



Moduláris oktatási program- Egészségnevelés - moduláris oktatási program

-

Projekt a pályaválasztási döntés sikeréért 7. 8. évfolyam - „ Élet az életben” Mentálhigiénés projekt - Híd a speciális szakiskola és a többségi szakképző intézmény között 9-11. évfolyam

A modern pedagógiai módszertani alkalmazása megváltoztatja a hagyományos órakeretet, az alkalmazott tanulásszervezési eljárásokat, a tanulás környezetet. Időkerete rugalmas, a téma, a korosztály, a résztvevők létszáma határozza meg. Tartalmát a komplexitás jellemzi, ezért szétfeszíti a tantárgyi kereteket. VI./2.3. Diákotthon Intézményünk 80 tanulója a diákotthonban lakik. A tanulók az iskolai elfoglaltság után a diákotthon szervezett életében vesznek részt. A kollégium pedagógiai tevékenysége kiegészíti a családi és az iskolai nevelést. Nevelési, fejlesztési feladatai összhangban állnak az iskola nevelési programjával, kiegészítve azt a bentlakás otthonpótló jelleggel együtt járó sajátos nevelési feladataival. A személyiségfejlesztés feladatait különböző tevékenységi formákon keresztül valósítja meg. A tanulók fejlődését, tehetséggondozását, felzárkóztatását biztosítják a szabadidős foglalkozások, szakkörök, irányított tevékenységek, melyeknek keretét a játék, a tanulás és a munka adja meg, a gyakorlatiasságra építve, az életkori és a sajátos nevelési igény figyelembevételével. Foglalkozásaink pedagógiai munkájában elsődleges feladat az egyéni bánásmód, a személyre szabott nevelési eljárások alkalmazása, a szocializációt segítő képességek (együttműködés, alkalmazkodás, normakövetelés, önállóság, önkifejezés, pozitív önértékelés fejlesztése), valamint a társadalmi beilleszkedéshez szükséges képességek fejlesztése. A közösségi tevékenységek alapján (egymáshoz való alkalmazkodás, önkiszolgálás, egymás munkájának megbecsülése, az együttélés örömei, a közös élmény biztosítása és gyakorlása) a

48

pozitív személyiségformálás és a tanuló későbbi életközegébe való eredményes társadalmi beilleszkedésének elősegítése adja. A diákotthon nevelőmunkája során elősegíti a beilleszkedési problémával küzdő, hátrányos helyzetű tanulók szocializációját is: -

szokások kialakításával, következetes betartatásával, egyéni és csoportos formában, személyiségfejlesztő tréningek szervezésével, pozitív viselkedéskultúra, érték- és normaközvetítéssel.

A kollégiumi nevelőmunka feladataiban különféle szakemberek vesznek részt: -

gyógypedagógus, mentálhigiénés szakember, szociálpedagógus, pszichológus, orvos, védőnő, ápolónő, romológus.

A diákotthon részt vesz az egészségfejlesztés feladatainak megvalósításában is, beleértve a mindennapi testedzés lehetőségének biztosítását is.

VI./3. Beilleszkedési, magatartási nehézségek, tanulási kudarc

A tanulási nehézségekkel és kudarcokkal, beilleszkedési, magatartási zavarokkal küzdő gyermekek, tanulók fejlesztésében fontosak a kudarcok okainak felderítése, a komplex személyiségfejlesztés, az egyéni és közösségi fejlesztés, a hátrányok kompenzálása, a partneri kapcsolatok kialakítása. Az iskolapszichológiai hálózat szakmai tartalmának bővítése érzékenyítő képzések, osztályfőnöki órák szervezésével, mentor rendszer kialakításával gyermekeknek, szülőknek, pedagógusoknak az agresszió és magatartászavar kezelésére. Továbbtanulási és pályaválasztási tanácsadás korábbi életkorra kiterjesztése, drámapedagógiai elemekkel, szituációs gyakorlatokkal az önismeret kialakítása, az együttműködési készség, a szociális és életpálya-építési kompetenciák fejlesztése. Prioritások: A lehető legkorábbi életkorban prevenció, majd óvoda-iskola átmenet, iskola-középfokú oktatás átmenetének segítése, szakemberekkel, terapeutákkal. Új tanulásszervezési eljárásokkal, módszerekkel, kommunikáció erősítésével, az egzisztenciális kompetenciák kialakításával az óvodai, iskolai és a mindennapi problémák kezelése.

49

50

Felzárkóztató program a tanulási kudarcnak kitett tanulók és a beilleszkedési, magatartási zavarral küzdő gyermekek fejlesztéséhez

Program lépése Diagnosztizálás

1.

Helyzetelemzés

Fejlesztési terv készítése

Megvalósítás

Feladat

Pedagógus tevékenysége

Módszer

Képességterületenként egyéni fejlettségi szint megállapítása, különös tekintettel (1-2. évf.) - vizuális-auditív figyelem, diszkrimináció, differenciálás, memória - testséma, téri orientáció - mozgás (nagymozgás, finommozgás, beszédmotorika) - szem-kéz, szem-láb koordináció - alakállandóság

Diagnosztizáló feladatsorok összeállítása, megfigyelési szempontsor egyeztetése, évfolyamonként egységesítése, intézményi mérőbankban való elhelyezése

Tanulónként, tanulócsoportonként a diagnosztizálás eredményeinek elemző kiértékelése

Feljegyzés, összegző elemzés készítése. Kiemelten: - tehetséggondozás - felzárkóztatás területei

Elemzés Rögzítés

Éves fejlesztési program készítése (tanévet átölelő).

Tervezés - dokumentumkészítés Ütemezés Korrekciós eljárás közbeépítése

Közép- és hosszútávú fejlesztési program készítése: - fejlesztendő terület, - feladat, - módszer, - eszközszükséglet megjelölésével.

Mérés Megfigyelés Megbeszélés az érintett szakmai munkaközösségen belül

Évfolyamonként közös idősáv biztosítása az egyeztetésekhez (heti 1 óra) Számítógép - a feladatsorok elkészítéséhez - a mérés, megfigyelés eredményének rögzítéséhez

Szintfelmérés

Tanulói fejlesztés ütemezése havonként - koncentráltan az aktuális képzési tartalommal

Erőforrásigény

Egységes szempontsor a tanulócsoportonként történő elemzéshez. Számítógép Fejlesztő eszközök listája (orthotéka készítése) Szakirodalom rendelkezésre állása az intézményi könyvtárban (könyvtáros) A nevelőtestület folyamatos tájékoztatása a beszerzésekről

51 Program lépése 2.

3.

Feladat

Pedagógus tevékenysége

Módszer

Erőforrásigény

Tanulási kudarc, eredménytelenség okainak feltárása

- Tanulási stílus megfigyelése - Tanulási motiválhatóság megfigyelése - Differenciált tanulásszervezés utáni teljesítmény rögzítése

Információgyűjtés: - családlátogatás - osztályértekezlet A tanuló munkájának megfigyelése

Megfigyelés Ok-feltárás Elemzés

Közös idősáv biztosítása az osztályértekezlet összehívásához

Fejlesztő program készítése, megvalósítás

Az egyéni tanulási stílusnak megfelelő megerősítés. - Intermodális megerősítés - Egyénre jellemző motivációs bázis kiépítése - Differenciált tanulásszervezés - Kooperatív tanulásszervezés megvalósítása (tanulás párban, csoportban)

Feladatok lebontása, ütemezése. Hiányzó tanári kompetenciák pótlása. Megerősítés, folyamatos pozitív visszacsatolás. Elemi tanulási stratégiák alkalmazása

Differenciálás Kooperáció Továbbképzés - házi belső - külső Beszélgetőkör

Rendszeres könyvtárlátogatás Beszélgetőkör időtartamának biztosítása Szakirodalom: - diff. tanulásszervezésről - tanulói motivációról - tanulási stílus sajátosságáról - kooperatív tanulási technikákról

Nevelési eredményvizsgálat készítése (főleg a beilleszkedési és magatartászavaros gyermekek fejlesztéséhez)

A vizsgálat mutatóinak meghatározása: Egyes tanulók vonatkozásában - családi, szociális helyzet - egészségi állapot - mentálhigiénés állapot - erkölcsi tudat, morális gondolkodás - szociális képességek - attitűdök - az értékrend kiforrottsága, tartalma - külső, belső tulajdonságok - konfliktusok Tanulócsoport vonatkozásában - tanulócsoport összetétele - pedagógiai értékelés alapján történő rétegződés - informális kapcsolatrendszer (baráti kapcsolatok, szociális szerepek, tekintély hierarchia) - nevelési problémák, konfliktushelyzetek

Osztályfőnök, terápiás szakemberek, team-munkában dolgoznak. A rendelkezésre álló módszertan megismerése, önképzés, hiányzó módszertani kultúra megszervezése. A módszerek kiválasztásánál az életkori tényezők figyelemmel kísérése.

Többszempontú szociometria felvétele - tanév elején - tanév végén Játéktevékenység megfigyelése Célzott megfigyelés (Pőcze-féle módszer) Folyamatkövetés - eseménynaplóval Időmérleg-elemzés 9-12. évfolyamon: fogalmazásvizsgálat - célzott tartalommal Értékvizsgálat Egyéni interjú Fókuszpontos interjú Pedagógiai jellemzés A megfigyelések, elemzések, vizsgálatok rögzítése.

Többszempontú szociometria feldolgozását, megjelenítését segítő PC program

A felzárkóztató program részét képezi az új diagnosztizáló eljárásunk, amely során a következő szempontsornak megfelelő információk összegyűjtése a célunk: Név: Életkor: Fejlesztési időszak: A fejlesztés heti időtartama: Kontroll időpontja: TKVSZRB fejlesztési javaslata: Megelőző kontroll eredménye: Saját diagnosztikai vizsgálat eredménye: Családlátogatás tapasztalata: A szülővel való személyes találkozás (beszélgetés) tapasztalata: Az osztályközösségen belül végzett megfigyelés tapasztalata: Szociometria eredménye: Játékmegfigyelés: Szociális készség kérdőív eredménye: Kiegészítő terápiás tevékenységek: Az éves fejlesztő program végére várt eredmény: A képességterületenkénti egyéni fejlettségi szint megállapítása a 3 módszer együttes alkalmazásával valósul meg: -

egész osztályra kiterjedő nagycsoportos vizsgálat 2 - 4 fős mikrocsoportos vizsgálat egyéni vizsgálat

Egész osztályra kiterjedő nagycsoportos vizsgálat elemei: 1. Reprodukáló képesség vizsgálata (mozgás reprodukálása, reprodukálás térben, síkban, színfelismerés) 2. Soralkotás (soralkotás kirakással, megkezdett sor folytatása) 3. Térirányok felismerése síkban, jelölése rajzban 4. A szem-kéz koordináció vizsgálata függőleges és vízszintes irányban 5. Iránykövetés 6. Alak-háttér megkülönböztetés 7. Alak- és formaállandóság felismerése 8. Gestalt látás vizsgálata 9. Azonosság keresése 10. Különbözőség felismerése 11. Finommozgások (látásélesség, ceruzafogás, kezesség figyelése) 12. Szemdominancia 13. Emberrajz készítése (családrajz készítése is!)

Mikrocsoportos vizsgálat elemei: 1. Auditív megkülönböztetés vizsgálata 2. Térérzékelés 3. Térirányok felismerése 4. Kinesztétikus emlékezet 5. Egyensúlyérzék vizsgálata 6. Az elemi mozgások megfigyelése (mellúszás, kúszás, mászás, járások, ugrások) 7. A csukló és az ujjak mozgékonyságának vizsgálata 8. A testséma vizsgálata 9. A keresztcsatornák vizsgálata 10. Kézdominancia 11. Lábdominancia 12. Füldominancia Egyéni vizsgálat elemei: 1. Általános tájékozottság felmérése 2. A beszédkészség megfigyelése 3. Gondolkodási műveletek vizsgálata 4. Kauzális gondolkodás 5. Tájékozódás az időben 6. A problémamegoldó gondolkodás felmérése 7. Emlékezet vizsgálata (auditív, vizuális emlékezet) 8. Figyelem vizsgálata 9. Átfordítási képesség vizsgálata 10. Szociális érettség vizsgálata (feladattudat, kudarctűrő képesség, társas kapcsolatok, felnőttekhez való viszony)

Mindez a habilitációs és rehabilitációs foglalkozások, az egyéni fejlesztések keretén belül valósul meg. Az éves tervezés elősegítéséhez a következő fejlesztési terv vázat használjuk:

Éves fejlesztési terv Fejlesztendő terület

Cél

Feladat

53

Módszer

Eszköz

VI./4. Tehetséggondozás, képességfejlesztés Intézményünk gyógypedagógiai tevékenységében az ismeretek nyújtása, a különböző képességek fejlesztése, a jártasságok és készségek kialakításával kölcsönhatásban, együtt történik a sérült funkcionális rendszerek korrigálása, átszervezése, az elvesztettek újrakialakítása. A tehetséges gyermekek individualizált fejlesztésében a tananyagközpontú pedagógiai módszereket felváltja a differenciális szemléletre épített, speciális irányú komplex képességfejlesztés. A fejlesztés alapja a többletképességekre utaló jelek felismerése, a képességekre következtetés, tehetségfelmérés, tehetséggondozás, képességkibontakoztatás, egyéni nyomon követés. A gyermek érdeklődésének, kíváncsiságának felkeltésével, a nyitottság, bátorság megerősítésével, a kitartásra neveléssel,egyénre szabott programtervvel és kommunikációval növelhető a gyermek aktivitása, eredményessége. A tehetségsegítő mentorok együttműködnek a különleges, átlagból kiemelkedő fiatalokkal, folyamatosan támogatják a tanulók képességeinek kibontakozását, reális önértékelésük kialakulását, összetett, tudatos pedagógiai felkészítést biztosítanak. A tehetséggondozó programba való bekapcsolódás valamennyi gyermek számára hozzáférhető, függetlenül sajátos nevelési igényétől, hátrányos helyzetétől, szociokulturális hátterétől. A kiválasztódás célja a kiemelkedő képességek gondozása, az erősségek és a gyenge oldal fejlesztése. Szempontja a gyermek átlag feletti képessége, feladat iránti elkötelezettsége, motivációs szintje.. A sérült funkciók korrigálásánál egyfajta kompenzatorikus átszerveződés figyelhető meg, amelyben a szervezet egésze részt vesz. Célja a sérült személyiség fejlesztése, szocializációja, egyensúlyba hozása. Ez a kompenzáció tanulóink részéről erőteljesen megtalálható, hiszen a központi idegrendszer irányításával a szervezet megpróbálja a sérült terület helyreállítását, új funkciók kialakítását. Ezért – bár enyhe és középsúlyos értelmi fogyatékos gyermekeket nevelünk-oktatunk – mégis megfigyelhető náluk 1-1 részképesség, terület átlagosnál fejlettebb jelenléte, ahol a szervezet mobilizálódott energiaforrásai utat találtak. Ezáltal az iskola kiemelt feladata ezen részterületek kibontakoztatását segítő foglalkoztatási formák, tehetséggondozó csoportok működtetése. Feladataink:  Tehetségkutatás, tehetségazonosítás, tehetség-felismerés  Tehetséggondozás, a tehetség kibontakozását gátló tényezők kompenzálása  Kimagasló képességeknek megfelelő egyéni fejlesztő programok, erős és gyenge oldal fejlesztése  Differenciálás  Motiválás, mentorálás, érzelmi támogatás  Tanácsadás gyerekeknek, szülőknek  Tehetséges gyermekek, fiatalok bekapcsolása a tehetségpontokba  Új képzési szolgáltatások, innovatív, nyitott szakemberek 54

 módszertani sokszínűség  Tehetséggondozó műhelyek, programok  Jó gyakorlatok:  „Mindenki tehetséges valamiben” A tehetséggondozás szerepe és lehetőségei az SNI tanulók fejlesztésében  „A siker kulcsa Te vagy!” A tehetséggondozás szerepe és lehetőségei a Diákotthonban  Úszásoktatás szerepe a tehetséggondozásban  Tehetségpályázatok

VI./4.1. Waldorf-módszer alkalmazása A képességfejlesztés egyik iskolai-módszertani formája a Waldorf-módszer alkalmazása. Iskolánkban 2005 óta alkalmazzuk a személyiségfejlesztés, képességfejlesztés ezen módszerét felmenő rendszerben, képzett Waldorf-tanárok vezetésével. Waldorf-módszer elemeinek alkalmazása A Waldorf-pedagógiának az emberi személyiség kibontakoztatása a célja, miközben megteremti a gyermekekben a gondolkodás, érzés és akarat harmóniáját. Célja: az életkori sajátosságokhoz rendelt képességfejlesztés,  személyiségfejlesztés,  szocializáció,  értékközvetítés. Kiemelt cél:  kreativitás fejlesztése,  gyakorlatorientált tanítás,  hagyományőrzés, művészetek,  minden társadalmi osztályhoz tartozó sajátíthassa el az általános műveltség alapjait. - A NAT műveltségterületeit, törzsanyagát magában foglalja, a pedagógiai szakaszok esetenként eltérnek. - A NAT által előírt követelményeket rugalmasan – némelyeket korábban, másokat pedig későbbi évfolyamon – kezelik. - A NAT-ban meghatározott műveltségterületeket öleli fel, amelyet sokoldalúan, a gyermek fejlődéséhez igazítva dolgoznak fel. Minden cselekvésnek ritmusa van, ezért fontos a gyermekeknek a tanítás alatt is a mozgásnyugalom, figyelem- cselekvés, csoportos munka- egyéni munka, éberség- belefeledkezés, kilégzés- belégzés ritmusa. Segíti a gyermeket a nyitottság elsajátításához, a másság elfogadásához, a természet értő szemléletéhez és a globális szemléletmódhoz (alsó tagozaton mesei, érzékletes szinten). Mivel a gyermekek az érzékszerveiken keresztül tanulnak, ezért fő feladata az érzékszervek kitágítása, finomítása, a tapasztalati világ bővítése terápiás jelleggel.

55

- A tananyagokat a hagyományostól eltérően szerveződik tantárggyá, pl.: az anyanyelv tartalmaz: beszédet, írást, olvasást, rajzolást, festést, formarajzot - A tananyagok és a tantárgyak évről-évre koncentrikusan bővülnek az életkori sajátosságoknak megfelelően. - A főtárgyak és a szakórák hagyományos órakeretben zajlanak. 1. főoktatás (2*45 perc)  A nap mindig ugyanúgy kezdődik: kézfogás, fohász, beszélgető-kör a hét elején.  A főoktatás részei:  ritmikus rész: verses, dalos, mozgásos tevékenység  munkarész: a tananyag feldolgozása. Minden tevékenyéghez kapcsolódik az azt előhívő dal, vers, mozdulatsor, furulyajáték, stb.  mesék, történetek: évfolyamonként változik. 2. szakórák (45 perc) A főoktatást követik. Motiváció: Az egész tanítást felöleli, folyamatosan motivál a temperamentumokat figyelembe véve. Tanulás-szervezés, differenciálás: Képességük, temperamentumuk, munkatempójuk, és a feladatmennyiség elvégzése szerint. Nem homogén, és nem állandó csoportokkal dolgozik, egyéb munkaformákat is alkalmaz. Ellenőrzés: Spontán, egyéni, érzelmi megnyilvánulások alapján. Nagy hangsúlyt kap az önellenőrzés, Értékelés: Elfogadja, hogy minden tanuló más és más (temperamentumok) A tanulók egyéni fejlődési ütemének megfelelően a pozitívumokra helyezi a hangsúlyt.  

4 évfolyam I. félévéig szöveges értékelést kapnak a szülők a tanulókról. Ezen kívül a tanulók hozzájuk szóló rajzos, verses bizonyítványt kaphatnak. A következő évben megtanulhatják, minden héten azon a napon, amikor születtek, elmondhatják.

Tanári eszközök: helyi tanterv, módszertani könyvek. Tankönyvek: Az osztályfőnök választása szerint. Taneszközök:  A tanár által készített eszközök: táblakép, ill. falra festett illusztráció .  Hagyományos ceruzákon kívül tégla majd rúd alakú méhviasz kréták és 4. osztálytól töltőtoll  Furulya, majd más hangszerek végig követik az 1-12. o.  Babzsák, botok, fagolyók, fém rudak, textíliák, termények, stb.  Lexikonok, a tananyaghoz kapcsolódó könyvek a polcokon  A tevékenységekhez természetes alapú anyagokat és eszközöket használnak 56

Osztályberendezés:  Mobil, praktikus bútorok, melyekben a használati eszközök kapnak helyet.  Évszakasztal: az aktuális évszakhoz, ünnepkörhöz, tananyaghoz kapcsolódó díszítő elem. Az osztálytanító-tanuló közötti erős kapcsolat meghatározó:  A tanító: közvetíti a világot, magyarázza, értelmezi.  Lehetőség szerint 1-8. osztályig végigkíséri a gyermekek fejlődését.  Szoros kapcsolat kialakítására törekvés a szülőkkel.  Meleg hangulat kialakítása az osztályban, a tanító helyett a tanulás áll a középpontban.  Nevelési stílusa a gyermekek életkori sajátosságaihoz alkalmazkodik.  Tiszteleten alapuló tegező viszony tanár és tanuló között megengedett = egyenrangú partnerek. Tehetséggondozó fejlesztő szakköri foglalkozásaink a következő területeken működnek: 

A tantárgyi rendszerhez kötötten:

-

angol informatika területen (integráltan középsúlyos tanulók részére is) tanulmányi versenyre való fokozott rákészülés jegyében a „Kisokos” szakkör E mellett mindennapos gyakorlat az egy-egy részterületen kiemelkedő képességgel rendelkező tanulókkal való differenciált tanórai tanulás, az egyénre szabott foglalkozás, ami a tanulók tehetség és képesség kibontakoztatását nagymértékben elősegítik.



A mozgásos képességfejlesztés területéhez kötötten:

-

atlétika labdarúgás úszás tömegsport foglalkozások tánc- és mozgásművészet természetjárás



A képző- és előadóművészet területét érintően:

-

tűzzománc rajz fotó kézműves kosárfonás szövő színjátszó báb

57



Zenei képességfejlesztő csoportok:

-

énekkar zenei nevelés hangszeres ritmusfejlesztés Ez utóbbi kiemelten szerepel a középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók tanórán kívüli foglalkozásaiban.



Diákotthonban működő tehetséggondozó, fejlesztő foglalkozások:

-

kosárfonás agyagozás háztartási ismeretek fafaragó



Egyéb, a kultúra más területeit érintő foglalkozások:

-

Jeles napok – népszokások Beás hagyományőrző Természet- és egészségvédelem Drámapedagógia – önismeret

A következő foglalkozásokon integráltan vannak jelen az enyhe és középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók: - labdarúgás - kézművesség - színjátszás 

Projekt:

Projekt a pályaválasztási döntés sikeréért 7. 8. évfolyam - „ Élet az életben” Mentálhigiénés projekt - Híd a speciális szakiskola és a többségi szakképző intézmény között 9-11. évfolyam A projekttervek a Pedagógiai Program mellékletei -

Projekt a pályaválasztási döntés sikeréért 7. 8. évfolyam: A projekt célja: A projekt célja, a 7-8. osztályos tanulók továbbtanulási és pályaválasztási döntésének segítése, mentális egészségének megőrzése; az iskolaváltás során felmerülő mentális krízisfaktorok mérséklése, a továbbtanulással, beilleszkedéssel kapcsolatosan felmerülő problémák, érzések átbeszélése, valamint e témakörben információk, tapasztalatok átadása. Cél: a hosszú távú kapcsolatteremtés, és az együttes munka. A mentális támogatás mellett folyamatos ellátást biztosító program a fiatalok számára felvételi és foglalkoztatási lehetőségeket figyelembe vevő tájékoztatást, személyes igényekre épülő tanácsadást és önismeret fejlesztést nyújt. A program többszintű, hosszú távú kapcsolatteremtéssel (diák – tanár, leendő diák-tanár és intézmények között) hozzájárul a tanulók változó munkaerő-piaci felkészítéséhez, az aktív állampolgári szerepvállaláshoz.

58

Az 5 hónapot meghaladó – projekt színterei a curriculáris és extracurriculáris tevékenységek (osztályfőnöki, magyar nyelv és irodalom, informatika, biológia, történelem/társadalomismeret óra, önismereti, pályaismereti és mentálhigiénés csoportfoglalkozás). Alkalmazott módszerek: A korszerű pedagógiai szemlélet közvetítésével a foglalkozások igazodnak az egyén és a csoport igényéhez, figyelembe véve az intézmény helyi sajátosságait, a szociokulturális környezetet. A csoportos tevékenységek, az együttműködés, a beszélgetések lehetőséget adnak a ventillációra, és az egymástól való tanulásra. A komplex folyamatban a korosztálynak megfelelő játékokon és szituációs helyzetgyakorlatokon keresztül fejlődik az önismeret, az együttműködési és kommunikációs készség. A projektmódszer a gyermekek személyiségét helyezi középpontba, céltudatos tevékenységgé alakítja az érdeklődést. A különböző képességek azonos súllyal vesznek részt a problémamegoldásban és a cselekvő együttműködésben. A tevékenységek során jelentős szerepet kap a differenciált tanulásszervezés, a szükségleteknek, képességeknek való megfelelés. Alkalmazott tanulóközpontú módszerek: csoportmunka, páros, egyéni munka, beszélgetés, megbeszélés, kooperatív vita, tanári magyarázat, megfigyelés, megbeszélés, prezentáció, dramatizálás, drámajáték, alkotó tevékenység. A projekt tevékenységeit a digitális módszerek alkalmazása teszi változatossá

Élet az életben” Mentálhigiénés projekt - Híd a speciális szakiskola és a többségi szakképző intézmény között 9-11. évfolyam A projekt célja: A projekt célja a 9-12. évfolyamos tanulók életpályájának indirekt irányítása, az életpályaépítés kompetencia csomag adaptációjával és az „Élet az életben” mentálhigiénés projekt megvalósításával, illetve a két terület összekapcsolásával. A program többszintű, hosszú távú kapcsolatteremtéssel (diák-tanár, diák-diák és intézmények között) hozzájárul az életpálya sikeres megkezdéséhez, a mentális egészség megőrzése mellett annak elősegítéséhez, hogy a tanulók saját képességeiknek megfelelően találják meg a számukra optimális intézményt a továbbtanulási folyamatban és életútjukban.

A program curriculáris tevékenysége a következő tantárgyakban jelenik meg: matematika, magyar nyelv és irodalom, életvitel, informatika, biológia, társadalomismeret. Az extracurriculáris tevékenységek olyan tanórán kívüli foglalkozásokat tartalmaznak, melyek a tanulók életpályájának indításakor fellelhető mentális krízisfaktorokat enyhítik. A jó gyakorlat központi témája az emberi együttélésen és együttműködésen keresztül átsegíti a tanulókat bizonyos életkoron, élethelyzet-, életformaváltáson, segíti őket az életpályájuk elindításához szükséges stratégia alkotásában.

59

Alkalmazott módszerek: A facilitáló pedagógus olyan módszereket alkalmaz, amelyek a cselekvésből kiinduló gondolkodásra, a felfedeztető tanulásra és a tevékenységközpontú fejlesztésre helyezik a hangsúlyt. Az individuális nevelés - figyelembe véve az intézmények és a tanulók egyéni sajátosságait – projektmegvalósítással, moduláris oktatással, csoportos tevékenységekben, korosztálynak megfelelő játékokon, helyzetgyakorlatokon változatos módszerekkel valósul meg. A tevékenységeket digitális tananyagok használata teszi változatossá. Az IKT-val támogatott oktatás sokszínű órai felhasználást eredményez, segíti a pedagógus differenciáló tevékenységét. A diákotthonban működő tehetséggondozó, fejlesztő foglalkozások nem tesznek különbséget a gyerekek-fiatalok között, hanem valamennyiük számára (így az autisztikus tüneteket mutató enyhe értelmi fogyatékos csoport tagjai számára is) lehetőséget adunk a kiemelkedő képességterület továbbfejlesztésére: -

kosárfonás agyagozás háztartási ismeretek fafaragás.

VII. AZ ISKOLAI SZOLGÁLTATÁSOK

Intézményünk az alapfeladaton túl a tanulói jogviszonnyal rendelkező tanulóknak biztosítja az alábbi iskolai szolgáltatásokat: 

Felkészítés: iskolán belüli és kívüli tanulmányi, szakmai, kulturális és sportversenyekre.



A városi kulturális szolgáltatások igénybevétele: színház, mozi, kiállítások, múzeum, városi rendezvények (Tavaszi Fesztivál, Kaposi Őszi Napok).



Erdei iskola, táborok, túrák, kirándulások szervezése, lebonyolítása.



A tanulók reggeli és délutáni ügyeletének ellátása.



Egészségügyi ellátás iskolán belül, szakrendelés igénybevételéhez nyújtott segítség.



Iskolabusz a diákotthoni ellátásban nem részesülő, utazásban akadályozott tanulók számára meghatározott útvonalon, korlátozott férőhellyel.



Étkezés biztosítása igény szerint, térítési díj ellenében.



Hit- és vallásoktatás igény szerint. 60



Segélyezési lehetőségek: a család szociális és anyagi helyzetének megfelelően a különféle támogatások felkutatása, a hozzájutások segítése, támogatások lebonyolítása az önkormányzatokkal együttműködve, a hatályos jogszabályok alapján.



Könyvtár



Úszásoktatás

VIII. HAGYOMÁNYOK A hagyományok segítik a valahova tartozás tudatát, a közösségi értékek és eszmék megbecsülését. A hagyomány állandóságot és folytonosságot hoz létre az iskola életében. Intézményünk tudatosan ápolja, őrzi és bővíti hagyományait a rendszeresen ismétlődő, bővülő eseményekkel, támaszkodva a nevelőtestület, a tanulók, a társszervek véleményére, javaslataira, elképzeléseire. A közoktatási törvény szerint, a szociális hátrányok csökkentését célzó feladatokkal is ki kell egészíteni a pedagógiai programot. Ezért munkánkban nagyobb hangsúlyt fektetünk a tanórán kívüli tevékenységekre, a szabadidő színvonalas eltöltésére. A kötetlenebb létszám, a tanulói önkéntesség, a szabadabb szervezési feltételek kiváló lehetőséget teremtenek a személyre szabott foglakozásra, ezáltal a tehetséggondozásra, valamint a perifériára szorult tanulók felzárkóztatására. Ezzel lehetőség nyílik a tanulók személyiség fejlesztésére, az erkölcsi nevelés hatékonyabb megvalósítására, a pozitív viselkedésre és az értéknormák közvetítésére. Az iskolaközösség minden tagjának joga és kötelessége a hagyományok ápolása, fejlesztése, az iskola jó hírnevének megőrzése, öregbítése. A hagyományokkal kapcsolatos teendők az éves munkatervben fogalmazódnak meg. Minden évben ismétlődő programok, hagyományok: -

Új elsősök fogadása, az iskola bemutatása gyerekeknek, szülőknek Osztálytermek, folyosók, szaktantermek dekorálása, otthonossá tétele Tanévnyitó ünnepély Iskolagyűlések Az aradi vértanúkra való emlékezés – október 6. Nemzeti ünnepünk megünneplése- október 23. Őszi szakmai és kulturális egész napos rendezvény a Kossuth- téren Mikulás parti Karácsonyi kollégiumi műsoros est Farsangi jelmezes felvonulás, táncmulatság Nemzeti ünnepünk megünneplése- március 15. Komplex tanulmányi verseny megrendezése /helyi, megyei, országos/ Pályaválasztási nap Szalagavató Szakmai nyíltnap pedagógusoknak, szülőknek, érdeklődőknek Madarak-fák napja 61

-

Gyermeknapi rendezvénysorozat Családi Napok Szentjakabon Pedagógusnap Alapítványi bál Kiállítások a tanulók, a művész tanárok munkáiból Sportnap, sportversenyek A Bárczi DSE által rendezett sport programok Színházlátogatás Vásárokra készülődés, részvétel (több alkalommal a tanév során tanulók és felnőttek munkáiból) Eredi iskola Tanulmányi kirándulások Kulturális versenyeken, bemutatókon való részvétel Tanévzáró ünnepély Ballagás

Iskolatörténeti hagyományok: Ifjúsági és felnőttek számára létrehozott Bárczi díj átadása évente Kerek évfordulók megünneplése Iskola jelképei: Bárczi plakett Bárczi logó Bárczi díj Hagyományaink dokumentumai: Érintő című iskola újság Emléklapok, oklevelek Emblémás meghívók, plakátok, szórólapok rendezvényekre „Add a kezed” Alapítvány, melyet a nevelőtestület hívott életre a tanórán kívüli tevékenységek segítésére, a tehetséges tanulók támogatására Akire büszkék vagyunk!- tabló a kiemelkedő teljesítményt nyújtó tanulókról, pedagógusokról Szakmai szórólapok, kiadványok Faliújság, üzenő fal, dicsőség tábla Évkönyv- kerek évfordulókon Fotóalbum a jeles eseményekről Iskola rádió műsorai Zártláncú TV hálózat működtetése „A legjobb közösség” tábla kiosztása Tabló a végzős osztályok számára Vendégkönyv

62

Tantárgyi hagyományok: Vers és prózamondó versenyek Kisokos tehetséggondozó program Komplex tanulmányi verseny /házi, megyei, országos/ Sportversenyek rendezése, azokon való részvétel Tanár-diákmérkőzések Természet és környezetvédő akadályverseny Kresz vetélkedő Szakmai programok: Felnőttképzés Szülői képzés Szakmai nyíltnapok Módszertani előadások Szakmai kirándulások Társintézmények fogadása, tájékoztatása Pályázatok írása, kivitelezése Országos, regionális, helyi konferenciák, előadások, szakmai napok szervezése Esélyegyenlőség szellemében rendezett programok Szülői Tanácsadói Klub Jubileumi rendezvények Táborozás: Terápiás tábor Sátor-vándor tábor Honismereti tábor Eredi iskola az ország különböző pontjain Szabadidős programok, egyéb rendezvények: Akadályversenyek Rajzversenyek Fotópályázatok Kiállítások Játszóház- szünidei játszóház Játékdélutánok Könyvtári délutánok Teadélutánok Gyermeknapi kavalkád Sportversenyek/úszás, korcsolya, foci, kosárlabda, asztali tenisz, tenisz, atlétika, judó, lovaglás, birkózás, boksz stb./ Mesterségek bemutatója Hitoktatás igény szerint Mozi látogatás Színházi előadások megtekintése Diákszínjátszó kör Néptánc és kortárs táncversenyek 63

Iskolai énekkar műsorai Romahagyományok Kézműves stúdiók DÖK által szervezett programok DADA program Kirándulások Bográcsos bankett a 8. és a szakiskolások részvételével Kerékpártúrák a Zselicben Főzőverseny a hagyományos ízek jegyében „Szemét-szüret”- iskolánk környezetének rendbetételéért Kollégiumnyitó és záró tábortűz Születésnapi, névnapi, karácsonyi, húsvéti ünnepségek az osztályokban, diákotthonban Baráti kör a nyugdíjas pedagógusoknak Öregdiák Klub Csatlakozás a város hagyomány jellegű programjaihoz /Kihívás napja, Tavaszi Fesztivál, Festők Városa, Farsang, Tavaszi és Őszi Vásár stb./ Ki mit tud?- tehetséges tanulók bemutatkozása Szelektív hulladékgyűjtésben való részvétel Környezetmegóvó napok Egészségügyi szakemberek tájékoztató programja

64

IX. A GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELEM LEGFONTOSABB FELADATAI A nevelési és oktatási intézmények gyermek- és ifjúságvédelmi feladatait:  a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény és módosításai,  az iskolák működését szabályozó miniszteri rendeletek,  A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. sz. törvény,  a „Gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról” szóló 1997. évi XXXI. törvény,  valamint a 2002. IX. Tv. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény módosítása határozza meg. A gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenység átfogja az iskolai élet egészét, biztosítja a gyermekeket megillető jogok érvényesülését, védő-óvó intézkedéseket végez a rászorulók érdekében, őrködik a veszélyeztetett, a hátrányos helyzetű gyermekek elviselhető életlehetőségei felett.

IX/1. Cél, feladat, tevékenység Célja: a prevenció, a gyermekek hátrányos helyzetének csökkentése és a veszélyeztetettség kialakulásának megelőzése, ill. a veszélyeztetettség megszüntetésében segítségnyújtás, együttműködés a szakemberekkel. Feladatok:  Minden pedagógus kötelessége, közreműködjön: - a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, - a tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében.  Valamennyi pedagógus – kiemelten az osztályfőnökök és napközis nevelők – alapvető feladata, hogy felismerje a tanulókat érintő problémákat, keresse az okokat, nyújtson segítséget, illetve jelezzen az iskolai gyermekvédelmi koordinátornak. További feladatok:  a tanuló egészséges fejlődéséhez szükséges nevelési légkör biztosítása, és a testi épségének megóvása a családon belül és a családon kívül,  a tanuló egészségi állapotának figyelemmel kísérése, rendszeres ellátás biztosítása az iskolaorvosi szolgálaton keresztül, az iskolafogászati rendelésekkel, a szakorvosi ellátás (szemészet, fülészet, ortopédia stb.) és segédeszközök hozzáférhetősége igény szerint,

65

 a tanuló intézményes ellátása, az iskola valamennyi szolgáltatásának biztosítása (ügyelet, étkezés, fejlesztő foglalkozás, felzárkóztatás, stb.) a tanuló igénye szerint,  a család szociális és anyagi helyzetének megfelelően a különféle támogatások – pénzbeli és természetbeli – felkutatása, a hozzájutás segítése, támogatása, valamint tanácsadás a családellátó tevékenységhez,  segítségnyújtás a kulturált szabadidőtöltéshez, az életkoruknak, fejlettségüknek megfelelő rendezvényeken történő részvételhez,  nyári napközis tábor, üdülés biztosítása – ehhez anyagi erőforrás keresése,  gyors és hatékony intézkedés a gyermeket veszélyeztető helyzetben,  folyamatos ellenőrzése a tanuló eredményeinek, a rendszeres iskolába járásnak – szükség esetén eljárás kezdeményezése,  segítségnyújtás a fokozottan hátrányos helyzetű, a cigány etnikumból érkező gyermekeknek a kulturális, szociális hátrányaik csökkentése érdekében, a szabályok, normák elfogadásáért,  a tanulók életmódjának figyelemmel kísérése, különös tekintettel a káros szokások, szenvedélyek kialakulásának megelőzésére,  drog- és bűnmegelőzési programok, a DADA program továbbvitele, lehetőség szerinti kiszélesítése,  a rendszeres iskolába járás elérése, a tanulmányok befejezése, a pályaválasztás, az eredményes beiskolázás érdekében,  segélyekkel, támogatásokkal a család, a tanuló szociális helyzetének javítása, elemi szükségleteinek kielégítése,  az arra rászorulókat bekapcsolni az iskolai tevékenységekbe, tehetséggondozásba, a sportköri munkába, az iskolán kívüli tevékenységébe,

felzárkóztatásba, kortárscsoportok

 életkoruknak, fejlettségi szintjüknek megfelelő kulturális programokra való mozgósítás. Iskolánk pedagógiai munkáján belül elsősorban az alábbi tevékenységek szolgálják a gyermekvédelem céljainak megvalósítását: -

fejlesztő foglalkozások, tehetséggondozó foglalkozások, indulási arányok csökkentése, differenciált oktatás és képességfejlesztés, pályaválasztás segítése, személyes, egyéni tanácsadás (tanulónak, szülőnek), egészségvédő és mentálhigiénés programok szervezése, 66

-

családi életre történő nevelés, napközis és a tanulószobai foglalkozások, iskolai étkezési lehetőségek, egészségügyi szűrővizsgálatok, a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, szünidei programok) a tanulók szociális helyzetének javítása (segély, természetbeni támogatás), a szülőkkel való együttműködés, tájékoztatás a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról, diákotthoni elhelyezés szükség szerint.

IX./2. A gyermekvédelmi gondoskodás alanyait, célcsoportjait (segítségre szoruló gyermekek, családok jellemzőit) az alábbi táblázat foglalja össze: Célcsoport

Hátrányos helyzetű Gyermekek

Veszélyeztetett gyermek

Beteg gyermek

Fogyatékos gyermek

A probléma okai Egymástgeneráló hátrányok jelenléte: pl.: iskolázatlanság, alacsony jövedelem, rossz lakásviszonyok, etnikai kisebbséghez tartozás Elhanyagoló bánásmód és devianciák jelenléte Fejlődési rendellenesség, hosszan tartó betegség

Tanulási és magatartási zavarok

Szociálisan inadaptált Gyermek

-

Esélyegyenlőtlenség Gyermeknél is deviáns magatartási formák kialakulása, gyermek sérelmére, vagy gyermek által elkövetett bűncselekmények Esélyegyenlőtlenség

Veleszületett vagy szerzett testi vagy szellemi károsodás, mozgássérült, értelmi fogyatékos, vak, gyengénlátó, siket, nagyothalló...

Nehezen nevelhető Gyermek

Deviáns viselkedésű gyermek

Következmények

Esélyegyenlőtlenség

Esélyegyenlőtlenség

Helytelen nevelés, rendszertelen életmód organikus idegrendszeri tényezők Súlyosan veszélyeztető környezet, működési zavarok, deviancia a családban

67

Társas viszonyok zavara, erkölcsi normák, elégtelen elfogadás Szabálysértő, törvénysértő, bűnöző magatartás

Segítségnyújtás módja Tartós anyagi támogatás, társadalmi integráció hatékony segítése Tartós szakmai támogatás, családi konzultációk, fokozott segítségadás, gyermekvédelmi jelzés Speciális egészségügyi és szociális támogatás, szükség szerint intézményi ellátás Speciális oktatás, egészségügyi és szociális támogatás, szükség szerint intézményi ellátás Speciális támogatás oktatásban, nevelésben, szülők mentálhigiénés támogatása

az

Speciális pedagógiai bánásmód, önértékelés javítása Speciális intézményi ellátás, nevelés; mentálhigiénés gondozás. Fokozott segítségadás, gyermekvédelmi jelzés.

IX./3. Az iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi felelős feladatai Az intézmény valamennyi gyermekére vonatkozóan  általános prevenciós tevékenységek, az iskolát körülvevő szociális társadalmi környezet függvényében  a mentálhigiénés programok bevezetésének szorgalmazása  a diákönkormányzattal való kapcsolattartás  szociális ellátások számbavétele  minden esetben a gyermekek érdekeinek képviselete!  a tanulók és a szülők tájékoztatása azokról a lehetőségekről, személyekről, intézményekről, amelyekhez problémáik megoldása érdekében fordulhatnak,  családlátogatásokon való részvétel szükség szerint,  tanácsadás tanulóknak, szülőknek, pedagógusoknak,  anyagi veszélyeztetettség esetén rendszeres gyermekvédelmi támogatás megállapításának kezdeményezése,  tájékoztatás a tanulóknak szervezett szabadidős programokról,  fegyelmi eljárásokon való részvétel. A hátrányos és veszélyeztetett gyermekekre vonatkozóan  A hátrányos ill. veszélyeztetett tanulók felmérése az osztályfőnökök közreműködésével.  Nyilvántartásba vétel, a hátrányos helyzet ill. a veszélyeztetettség típusának és súlyosságának mérlegelése, ez alapján a további teendőkre javaslattétel, egyeztetés a gyermekjóléti szolgálattal, a gyermekvédelmi koordinátorral.  Szociális ellátások számbavétele, a család szociális és anyagi helyzetének megfelelően a különféle támogatásokhoz való hozzájutás lehetősége (ingyenes étkeztetés, térítési díj támogatás, tankönyvvásárlási támogatás, közlekedési támogatás, reggeli ügyelet stb.). Utógondozás Intézményünkben a nyomonkövető, utógondozói munkát – megfelelő feltételek biztosítása mellett – egy pedagógus látja el. Az utógondozásban kiemelten érintett tanulócsoportok:  Fokozott figyelmet fordítunk az általános iskolába visszahelyezett tanulók szűk csoportjára. Szükség esetén valósuljon meg a velük foglalkozó pedagógusok szakmai segítése.  Egyre nagyobb létszámú azon csoportunk, akik szakképző intézmény 9-10-11-12. évfolyamán folytatják tanulmányaikat. Szükséges velük és pedagógusaikkal a folyamatos kapcsolattartás.

68

 Külön kell foglalkoznunk azokkal a tanulóinkkal, akik a 8. évfolyam után nálunk - a speciális szakiskolában – folytatják tanulmányaikat. Cél: a szakmai elméleti és gyakorlati ismeretek megszerzése, a kallódó fiatalok intézményi keretek között tartása, szakma tanulás.  Kevés információnk van azokról, akik év közben vagy 8. évfolyam után, vagy a 16. életévük betöltésével kimaradnak az intézményi nevelés-oktatásból. Cél: sajátos problémáikkal való megismerkedés, segítő kapcsolatok megtalálása: Munkaügyi Központ, megyei, városi cigány érdekvédelmi szervezetek, szövetségek.  Kiemelt jelentőséggel kezeljük a középsúlyos értelmi fogyatékos tanulóinkat, miután elhagyják intézményünket. Mivel lehetőségük szűkösen behatárolt, ezért számukra minden segítséget igyekszünk megadni. - Napi kapcsolatban vagyunk az Értelmi fogyatékosok Napközi Otthonával (ÉNO). - Az Értelmi Fogyatékosok Országos Érdekvédelmi Szövetsége (ÉFOÉSZ) megyei szervezete klubfoglalkozásaival, és önálló életvitelt elősegítő programok szervezésével áll ezen fiatalok segítségére.

IX./4. Gyermekvédelmi ellátó és kapcsolatrendszer

Hatóság:  Jegyző  Gyámhivatal  Rendőrség  Bíróság  Ügyészség  Határőrség  Bv. intézet

Súlyos veszélyeztetettség esetén közvetlen jelzési kötelezettség

Jelzés alapján eljárási, intézkedési kötelezettség

Gyermekjóléti szolgálat

szakellátás gyermek

gyermek

69 család

Családot, gyermeket érintő személyes szolgáltatást nyújtó közszolgáltatások    

Háziorvos Védőnő Napközbeni ellátások Közoktatás

Kölcsönös jelzési kötelezettség

IX./5. Az eredményes gyermek- és ifjúságvédelmi munka érdekében fontos az együttműködés az alábbi intézményekkel, hivatalokkal, szervezetekkel:

-

Gyermekjóléti Szolgálat Kaposvár

-

Kaposvár Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Szociális Igazgatási Irodája

-

Nevelési Tanácsadó Kaposvár

-

Kisebbségi Önkormányzat Kaposvár

-

Családsegítő Szolgálat Kaposvár

-

Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat Kaposvár

-

Ifjúsági Otthon Kaposvár

-

ÉFOÉSZ Kaposvár

-

Magyar Vöröskereszt Somogy Megyei Szervezete Kaposvár

-

Máltai Szeretetszolgálat Kaposvár

-

Somogy Megyei Rendőr-főkapitányság Kaposvár

-

Városi Rendőrkapitányság Kaposvár

-

Borostyánvirág Alapítvány Anya- és Gyermekotthona Kaposvár

-

Gyámhivatal Kaposvár

-

Drogambulancia Pécs

-

Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság Kaposvár

-

Vidéki önkormányzatok

-

A gyermekvédelemben résztvevő társadalmi szervezetek, egyházak, alapítványok

70

X. Szociális hátrányok enyhítésére vonatkozó feladatok A gyermekekre közvetlenül irányuló

A családra irányuló

Felzárkóztató órák, foglalkozások

Családlátogatás

Napközi otthoni ellátás és tanulószoba biztosítása

Szülők, családok nevelési életvezetési gondjainak enyhítése Tankönyvvásárláshoz nyújtott segély

Szakkörök működtetése (kulturális hátrányok enyhítése, képességfejlesztés) Sportkör működtetése a tehetséggondozás érdekében

Szülők klubjának működtetése (tanácsadás, előadások, egyéb programok pl. drog- és bűnmegelőzés) Szülők felvilágosítása az igénybe vehető támogatásokról. Segítségnyújtás ezek megszervezéséhez. Drog- és bűnmegelőzési program

Felkészítés iskolán kívüli tanulmányi, kulturális, művészeti versenyekre Kedvezményes táborozások, kirándulások Drog- és bűnmegelőzési program Pályaválasztási tevékenység Munkábaállás segítése Segítségnyújtás ösztöndíj elnyeréséhez (sport, tanulmányi) Pályázati lehetőségek kihasználása (helyi, országos, uniós támogatások, pályázatok)

A segítségnyújtásba bevont szervezetek: -

Gyermekjóléti Szolgálat Önkormányzatok Egészségügyi szervezetek Cigány Kisebbségi Önkormányzat Családsegítő Központ Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat ÉFOÉSZ Magyar Vöröskereszt Nevelési Tanácsadó Rendőrség

A szociális hátrányok enyhítésére vonatkozó feladatok végrehajtását éves program illetve igény szerint a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős irányításával, az intézmény pedagógusainak közreműködésével látjuk el.

71

Szociális hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységek a kompetencia alapú oktatásban -

A kooperatív technikák változatos alkalmazása elősegíti az együttműködés, az empátia kialakítását, mélyítését. Civil életben való sikeres részvételre való felkészítés céljából változatos gyakorlatok, feladattípusok megjelenítése a tanórai és tanórán kívüli munkában. Az argumentációs készség fejlesztése. Kommunikációs és vitakultúra fejlesztése. Környezeti nevelés erősítéséhez a szociális kompetenciák fejlesztése, valamint az életpálya programcsomagok alkalmazása.

72

XI. A SZÜLŐK, A TANULÓK ÉS A PEDAGÓGUSOK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI

XI./1. Együttműködés a tanulókkal A tanulókat az iskola életéről, az őket érintő valamennyi kérdésről az iskola vezetője, a diákönkormányzat felelős vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják. A nevelőtestület és a tanulók közötti együttműködést a magasabb jogszabályban meghatározottak alapján a DÖK szervezeti és működési szabályzatában található együttműködési megállapodás tartalmazza.  A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. Működésének feltételei megtalálhatóak a diákönkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatában és a Házirendben.  Az iskolai diákönkormányzatnak minden tanuló tagja. A 4. osztálytól kezdve választó és választható a diákképviseletbe. A diákönkormányzat véleményét a tanulók kikérhetik minden olyan esetben, amely az osztályok közül legalább kettőt érint.  Az értelmi fogyatékos tanulóink érdekképviseleti munkájához elengedhetetlen a diákönkormányzatot segítő pedagógus személye, aki szervező, koordináló tevékenységével segíti a diákönkormányzat működését.   

Az együttműködés az iskolai közösségen belül lehetőséget teremt a tanulók önirányító, önellenőrző tevékenységére, ezen keresztül személyiség-fejlesztésükre. Biztosítja a tanulók véleménynyilvánítási, egyetértési és döntési jogát, választási lehetőségét. Felelősségvállalásra, iskolai hagyományok ápolására nevel.

Formái: 

az iskola igazgatója a DÖK vezetőségének ülésén, a diákközgyűlésen évente legalább egyszer részt vesz,  a diákönkormányzat vezetője a DÖK ülésein, faliújságján keresztül,  az osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órákon,  a szaktanárok a tanulók előmeneteléről szóban vagy írásban,  a tanulók kérdéseiket, véleményüket szóban, vagy írásban, egyénileg, illetve választott képviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, tantestületével.

73

XI./2. Együttműködés, kapcsolattartás a szülőkkel A szülők magasabb kötelezettségeiket.

jogszabályban

meghatározottak

szerint

gyakorolják

jogaikat,

A kapcsolattartás területei, formái:  Szülők tájékoztatása az iskola szervezeti, működési körülményeiről, szakmai munkáról, tárgyi feltételekről.  Napi munkakapcsolat a sérült gyermekek képességeinek fejlesztésére.  Szülői értekezletek keretében folyamatos kapcsolattartás, a szülők tájékoztatása a tanulók fejlődéséről, az intézménnyel kapcsolatos kérdésekről.  Fogadóóra a szülők és pedagógusok közötti személyes kapcsolattartás, segítségnyújtás a tanulók fejlesztéséhez, egészséges életmódra neveléséhez, a szabadidő hasznos eltöltéséhez.  Nyílt tanítási nap, melyen a szülő betekintést nyer nevelő-oktató munka mindennapjaiba, megismeri a tanítási órák lefolyását, tájékozódik gyermeke és az osztályközösség iskolai életéről.  Írásbeli tájékoztatás a tanulók tanulmányival, magatartásával kapcsolatos kérdésekről – a következő tanév költségeiről.  Családlátogatás során a gyermekek családi hátterének megismerése, tanácsadás a tanulók optimális fejlesztése, lelki egészségének védelme érdekében.  Segítségnyújtás, a megfelelő szervezetet megkeresve, átmeneti vagy tartós családi problémák, anyagi gondok kezeléséhez.  Figyelemfelhívás, szükség esetén a szülők kötelezettségeire, a gyermekek védelme érdekében. Eredménytelenség esetén a szükséges intézkedések megtétele.  Belépés és benntartózkodás a szülők és családtagok részére az intézményben az SZMSZben szabályozott.  Szülők bevonása, tudatos felvilágosítása a tanulók továbbtanulási lehetőségeiről, pályaválasztásáról.  Megfelelő tér biztosítása szülői szervezetek létrehozásának a törvényben meghatározottak szerint.  Segítségnyújtás a családoknak, a másság elfogadásához.  Kapcsolatfelvétel segítése a sérült embereket képviselő szervezetekkel.  Szülők tájékoztatása a jogaikról.  Szülősegítő szolgáltatások:  szülői klub, tanácsadás  eszköz -, szakkönyv – kölcsönzés  módszertani kiadványok szülők számára  találkozási lehetőségek biztosítása szakemberekkel: védőnőkkel, orvosokkal, pszichológusokkal, terapeutákkal  rendszeres szülői tájékoztatás  csoportfejlesztő tevékenységek  szülői konferencia  önálló szülői képzések  szülői segélyszolgálat kiépítése 74

A szülői értekezletek, fogadóórák, nyílt tanítási napok időpontját az iskola munkaterve évenként határozza meg. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban, vagy írásban, egyénileg illetve választott képviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőtestületével.

XI./3. Együttműködés a különböző területen dolgozó pedagógusok, szakemberek között A hatékony pedagógiai munka hátterét a nyitott nevelési-oktatási környezet biztosítja, melynek alapja a team munka. 

Folyamatos információcsere az osztályfőnök, a szaktanár és a napközis nevelő között: - a tanulmányi munkára vonatkozóan, - a tanulóra vonatkozóan, - különböző iskolai programokra vonatkozóan.



A pedagógiai munkát segítők együttműködése a pedagógusokkal: - a tanórai munkában, - szabadidős tevékenységekben.



A diákotthon nevelőinek együttműködése az iskola nevelőivel a tanulóra vonatkozóan.



Pedagógusok együttműködése az iskola egyéb szakembereivel (iskolaorvos, védőnő, pszichológus stb.).



Szakmai kapcsolat, team munka a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók nevelésében-oktatásában, fejlesztésében, terápiájában érintett szakemberek között, szükség szerint szakmaközi kapcsolatokkal



Együttműködés a munkaközösségekhez tartozó pedagógusok között és a különböző munkaközösségek között.

A SZÜLŐ, TANULÓ ÉS PEDAGÓGUS EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI, TOVÁBBFEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI A KOMPETENCIA ALAPÚ OKTATÁSBAN A tanulási folyamat akkor lesz eredményes, ha az iskola hatékony belső tanulási környezetét a külső, hatékonyságot befolyásoló környezet is támogatja. A fejlesztés koncepciója, olyan gyermekbarát környezet megteremtése, amelyben a gyermekre irányuló figyelem, a pedagógusszerepek facilitáló, segítő jellege, a hátránycsökkentő programok, a motiváló tanulási környezet kialakítása a cél. Az iskola, mint oktató - nevelő intézmény csak akkor működhet eredményesen, ha a tanulói érdeklődésre épít, és figyelembe veszi a szülői elvárásokat. 75

Az iskolai nevelés, a gyermeki személyiség harmonikus fejlesztésének elengedhetetlen feltétele a szülői ház és a pedagógusközösség koordinált, aktív együttműködése. Ezen együttműködés - a gyermek iránt érzett közös nevelési felelősség - közös gondolkodás - pedagógus „híd” szerepe - hatékony kommunikáció

alapja:

megvalósulási formái:

- a kölcsönös támogatás - koordinált pedagógiai tevékenység, óvodai iskolai kollégiumi pedagógusok együttműködése

feltétele:

- a kölcsönös bizalom és tájékoztatás, az őszinteség

elvárt eredménye: a családi és iskolai nevelés egysége és ennek nyomán a kedvezően fejlődő gyermeki személyiség A szülők részéről a nevelőmunka segítéséhez az alábbi közreműködési formákat várjuk el: - együttműködő magatartást, a fogadó órákon és a nyílt napokon való érdeklődést, - nevelési problémák őszinte megbeszélését, közös megoldását,

-

érdeklődő-segítő hozzáállás

-

őszinte véleménynyilvánítást

-

aktív részvételt az iskolai rendezvényeken ötletnyújtást

Az együttműködés formái: 

Nyílt napokon ismerhetik meg a szülők az intézmény működését, a szakszolgálatokat, a terápiás lehetőségeket



A szülői klubok rendezvényeinek fókuszában a szülőket érintő téma áll. Célja a gondok, problémák megbeszélése, szükség esetén szakemberek bevonásával.



Családi délutánok, hétvégék közös programokra adnak lehetőséget valamennyi korosztály számára. A kötetlen szabadidős tevékenységek során átalakul a szülőpedagógus viszonya, nyitott, bizalomra épülő kapcsolat alakul ki.



A fejlesztőeszköz és könyvkölcsönzés a szociálisan rászoruló családok számára biztosítja a szabadidő hasznos eltöltésén keresztül a gyermekek képességeinek sokoldalú fejlesztését.



A különböző módszertani kiadványok, módszertani lapok, szórólapok segítséget nyújtanak a gyermeknevelés kapcsán felmerült problémák megoldásában, a fejlesztési lehetőségek kiválasztásában. 76



A telefonos és személyes segítségnyújtás 2 lépcsős megvalósítása során, a probléma beazonosítását követően, a szülő, a szülő és gyermek a szükséges szakembertől kap adekvát segítséget.



A szülői konferencia különböző témákban (Gyermekbántalmazás, Más a gyermekem, XXI. sz. gyermeke) nyújtott és nyújt a jövőben is elméleti és gyakorlati segítséget a résztvevőknek.



Elektronikus tananyag fejlesztés az óvoda-iskola átmenet megkönnyítése céljából



Integrációs kézikönyv segíti a sajátos nevelési igényű és a többségi gyermekek szüleinek a másság elfogadását, felkészít az elfogadásra, befogadásra.

 Együttműködés, közös tevékenységek a projekt, témahét tervezésében, programjában  Szülői képzések célja a szülői hivatást segítő képességek fejlesztése, megerősítése, felkészítés a problémák felismerésére, kezelésére, megelőzésére.

 A szülők rendszeres tájékoztatása szülői értekezleteken, megbeszéléseken, nyílt napokon, értékelő beszámoló keretében a kompetenciaalapú oktatás előkészítéséről, folyamatáról.

 Közös értékelő megbeszélések: - pedagógus – pedagógus - pedagógus – gyermek – szülő - pedagógus – gyerek - a szülők tájékoztatása a programcsomagok, a kompetencia alapú oktatás bevezetéséről, annak szükségességéről és várható előnyeiről Az együttműködés kulcsszereplője a pedagógus. Az új típusú pedagógus másodszülő, partner, társ, kultúraközvetítő, információátadó és egyben segíti az információt feldolgozni, értelmezni és hasznosítható tudássá alakítani. Attitűdje, a szociális érzékenysége, empátiája, a szakmai kompetenciái nagymértékben befolyásolják a szolgáltatás minőségét. A gyógypedagógiai centrumban megfelelő feltételek mellet sokoldalúan képzett innovációra kész szakemberek biztosítják a szülői szolgáltatások széles körét. Pszichológusok, gyógypedagógusok, képzett trénerek állnak rendelkezésre a feladatellátáshoz. A jelen tapasztalatait felhasználva a módszertani központ tovább emeli a szülői szolgáltatások számát és körét. A tréningeket megerősítő tréningek követik. A problémák kezelésére krízis-szolgálatok alakulnak, támogató, önsegítő csoportok működnek. A nevelési tanácsadás, az iskolapszichológiai hálózat működése, a továbbtanulásipályaválasztási tanácsadás hatékonyabb szülői kommunikációt eredményez. A szolgáltatások köre az elmúlt években jelentős fejlődésen ment keresztül. A sikeres megvalósítás hosszú fejlesztési folyamat eredménye, hozzájárul az oktatás hatékonyságának és eredményességének növeléséhez.

77

AUTIZMUS SPEKTRUMZAVARRAL ÉLŐ TANULÓK NEVELÉSE, OKTATÁSA

MOTTÓ „... az autizmus ellen vívott harc emberfeletti, de ha senki sem bízik benne, hogy meg tudjuk mászni a hegyet, akkor valószínűleg még fontolóra sem vesszük soha, és a segédeszközökre sem vetünk egyetlen pillantást sem. Az én filozófiám az, hogy nem mindenki jó hegymászó, de helyes felkészítéssel mindenki képes pár lépéssel többet megtenni annál, mintha nem is létezne a feladat.” (Donna Williams)

78

Autizmussal élő gyermekek jellemzése A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 30. §- a „más fogyatékos” néven a pervazív fejlődési zavarban szenvedő ( autista, autisztikus ) gyermek számára is biztosítja a fogyatékosságának megfelelő pedagógiai ellátáshoz való jogot a sérülés felismerésének pillanatától kezdve. Az autizmus kutatásának modern eredményei alapján kialakultak azok a tapasztalatok, amelyek segítségével hatékonyan lehet fejleszteni az autizmussal élő tanulókat. Az autizmussal élő személyeknél három viselkedési területen tapasztalunk minőségében eltérő fejlődést: a reciprok kommunikációban, a szociális interakciókban és a rugalmas viselkedésszervezésben. Ez adja a szindróma egységét. Az autizmus az agyműködés fejlődési zavara. A tünetek az első három év folyamán jelentkeznek. A fejlődés minden területét, a személyiség egészét érintő károsodás, amely végig kíséri az egész életet. Nem vesznek tudomást az őket körülvevő világról, mert saját belső világukban élnek. Ennek két kulcspontja a megszokottság és a biztonság. Mindenre ami váratlan, nem előrelátható, sokkoltan és agresszívan reagálnak. Nem értik a szociális elvárásokat, nehezen alakítanak ki kapcsolatokat, nem észlelik megfelelően a többi ember érzését, súlyosabb esetben közömbösek az emberek iránt, úgy kezelik őket, mintha tárgyak lennének. Az autizmussal élő személyek szeretik a magányt, különösen kötődnek megszokott tárgyakhoz, ellenállnak minden változásnak, cselekvéseikben formális szertartásokat alakítanak ki, szembetűnőek a kényszermozgások is. Egyesek beszédére csak az echolália jellemző, úgy tűnik anélkül, hogy azt értenék. Hajlamosak váratlan dühkitörésekre, a beláttatás, illetve felszólítás ilyenkor hatástalan.

Az autisztikus szindrómák gyakran társulnak egyéb problémákkal, melyek a következőképpen csoportosíthatók:   

tanulásban akadályozottság, értelmileg akadályozottság, mint leggyakrabban társuló fejlődési zavar beszéd-, érzékszervi, mozgás-, egyéb fejlődési zavar viselkedésproblémák, pl. agresszió, autoagresszió.

79

Pedagógiai alapelvek Célunk az autizmussal élő tanulóink életkorának, képességeiknek megfelelő ellátásuk, nevelésük, oktatásuk, hogy mások segítségére nem szoruló független emberként tapasztalhassák meg magukat, valamint a társadalomba való minél jobb beilleszkedés, alkalmazkodás, a kommunikáció képessége, az önállóság kialakítása az egyén által elérhető legmagasabb fokon. A különböző vizsgálatok nyomán kialakult egy általánosan elfogadott megközelítés, amely szerint a fejlesztés első lépésében meg kell teremteni egy olyan hátteret, amely a lehető legnagyobb mértékben alkalmazkodik az autizmussal élő személyek egyéni sajátosságaihoz, az adott gyermek sajátos szükségleteihez. A folyamat második szakasza arról szól, hogy magukat a változtatásokat is a gyermekekhez mérjük. A törekvés az, hogy rugalmasabbá és átjárhatóvá váljon a struktúra, a sikerélmények ösztönzően hassanak a gyermekre. A megfelelő módszerek alkalmazása előbb utóbb elhozza a terápia sikerét. Az eredményeket azonban nagymértékben befolyásolják az egyéni tényezők. Ezek közé tartoznak például a gyermek képességei, autizmusának súlyossága, járulékos problémái, személyisége, családi háttere. Intézményünkben az autizmussal élő gyermekeket nevelő, oktató csoportokban az Autizmus Kutatócsoport által kiadott OKI mintatanterv (Tanterv pervazív fejlődési zavarban szenvedő gyermekeket nevelő-oktató általános iskolák számára című dokumentum) alapján folyik a fejlesztés. A gyermekek nevelése, oktatása minden esetben az egyéni képességek felmérése után, a fejlesztési céloknak megfelelő keretek és feltételek között kell hogy történjék. Az autizmussal élő tanulók oktatásának, nevelésének fő célkitűzései:     

támogató eszközök egyéni képességekhez alkalmazkodó, az egyén lehetőségeihez képesti leghatékonyabb alkalmazása társadalmi élet szabályaihoz igazodó, adaptív viselkedési készségek kialakítása, közösségbe való beilleszkedés elősegítése önállóság, önellátás az egyén által elérhető legmagasabb fokon egyéni képességek kibontakoztatása, erős területek elmélyítése, a későbbi munkavégzésre való felkészítés autisztikus tüneteket mutató gyermekek, tanulók integrált oktatásának, inkluzív nevelésének előkészítése, támogatása, együttnevelésük társadalmi elfogadtatása

80

Az autizmussal élő tanulók speciális fejlesztésének sajátosságai A szociális és kommunikációs készségek fejlődésének elmaradása mellett jellemző a sajátos kognitív struktúra, az önellátás, önkiszolgálás alacsony szintje is. Az autizmussal élő személyek nevelése, oktatása során az alábbiakat kell figyelembe venni:          

az autizmussal élő személyek nehezen képesek más személyek érzelmeinek, gondolatainak megértésére saját érzelmeiket, gondolataikat nem képesek megfelelő módon kifejezni, illetve környezetük számára közvetíteni hiányzik a szociális megértés, emiatt a szociális motiváció ösztönző ereje gyakran képtelen működni a jutalmazás alapelve, a jutalmazott készség kialakulásával egyidejűleg azonban a külső motiváció visszavonásra kerül az autizmussal élő tanulóknak nehézkes a beszédértése, így a körülöttük lévő szituációkból nyert tapasztalatok és a vizuális információk segítik tájékozódásukat a kölcsönös kommunikációra való képtelenség még a magasan funkcionáló autizmussal élő gyermekeknél is jellemző az alternatív kommunikáció tanítása során a kölcsönösségnek érvényesülnie kell, ezzel elősegítve a közlésfolyamatban való aktív részvételt az autizmussal élő személyek képességei egységesen nem jellemezhetőek, eltérő szinten állnak tér és időbeli tájékozódási képességük sérült társult problémák jelentkezhetnek adott esetekben, amelyek sajátos igényeit figyelembe kell venni a fejlesztés során

Speciális iskolai oktatás A speciális iskolai oktatás célja, hogy az autizmussal élő gyermek felnőttkorra elérje a lehető legmagasabb alkalmazkodási küszöböt, magas szinten használja a szükséges támogató eszközöket, (napirend, folyamatábrák, alternatív kommunikációs eszközök) önállóvá váljon, megalapozza későbbi munkavégzését. A fejlesztés fő területei a következők: 

Kommunikációs készségek fejlesztése - preverbális készségek - beszédértés, irányíthatóság - beszédhasználat, metakommunikáció - augmentatív kommunikáció - alternatív kommunikáció

81



Szociális készségek fejlesztése - adaptív viselkedés - szelektív kapcsolatok - kapcsolat gyermekekkel - kapcsolat felnőttekkel - szabadidős tevékenységek



Kognitív készségek fejlesztése - egyeztetés - válogatás - soralkotás - figyelem - emlékezet - ok-okozati összefüggések



Akadémikus készségek fejlesztése - számolás-mérés előkészítése, számolás-mérés elemei - olvasás-írás előkészítése, olvasás-írás elemei - környezetismeret



Tájékozódás - tájékozódás időben, térben, emberi viszonylatokban



Munkavégzés - strukturált vizuálisan kódolt önálló munka; - kézimunka - házimunka



Önkiszolgálás - étkezés - öltözködés - önápolás



Mozgás - utánzás - nagymozgás - finommozgás

Főbb területek:   

írás olvasás, szövegértés környezetismeret 82

        

számolás-mérés ábrázolás, vizuális nevelés zenei nevelés mozgásnevelés szociális-kommunikációs fejlesztés kognitív funkciók számítógép használata, számítógépes ismeretek önkiszolgálás önállóság, önszervezés

Készségfejlesztő szakiskola A készségfejlesztő szakiskola célja az önálló életvitelt, munkavégzést szolgáló készségek szinten tartása, az életkornak megfelelő önellátás kialakítása. Mindez strukturált keretek között történik, szem előtt tartja az egyéni fejlesztés fontosságát. Kiemelt területek:          

higiénével összefüggő ismeretek (önápolás, tisztálkodás) önkiszolgálás étkezés környezet rendben tartása, öltözködés társadalmi beilleszkedést szolgáló viselkedés kialakítása önálló munkavégzés (konyhai és egyéb munkafolyamatok folyamatábrával) alapvető társadalmi ismeretek tájékozódás a közösségbe való beilleszkedés elősegítése szabadidő beosztása, önálló szervezése

Speciális szakiskola A speciális szakiskolai oktatás célja a szakképzésre való felkészítés. Mivel a képzési formában speciálisan e területre illeszkedő tanterv még nem készült, felhasználható bármely szakiskolák számára készült tanterv. Az autizmussal élő tanulók számára alkalmas munkatípusok többek között: összeszerelés, válogatás, katalogizálás, számítógépes részmunkák, árurendezés, polcfeltöltés, takarítás, konyhai kisegítő munkák, levélszortírozás, csomagolás, címkézés stb. Ezek a tevékenységek megalapozzák a későbbi lehetséges munkavégzést.

83

Egyéb ellátási formák

Korai fejlesztés, tanácsadás A hatályos jogszabályok szerint: Korai fejlesztés és gondozás egyéni foglalkozás illetve legfeljebb 3-5 fős gyermekekből álló csoportfoglalkozás keretében valósítható meg. A korai fejlesztés és gondozás keretében a) egyéni foglalkozás esetén a gyermek  0-3 éves kora között legalább heti két órát  3-5 éves kora között legalább heti négy órát kell biztosítani b) csoportfoglalkozás esetén a gyermek  0-3 éves kora között legalább heti négy órát  3-5 éves kora között legalább heti hat órát kell biztosítani Főbb területek:     

különböző viselkedésproblémák megelőzése, kezelése (pl. dühkitörés) étkezési, szobatisztasági problémák kommunikáció, alternatív kommunikáció tanítása tér-idő struktúra bevezetése, eszközhasználat elsajátítása új készségek elsajátítását szolgáló, egyéni sajátosságokhoz alkalmazkodó, adaptív viselkedés kialakítása

A korai fejlesztés céljai:  

fejlődésterületeken végzett fejlesztés (szociális, kommunikációs, intellektuális, stb.) előkészítés az intézményes ellátásra (adaptív viselkedés kialakítása, eszközhasználat, kommunikáció használata, stb.)

84

Csoportokon belüli általános képzési szakaszok

1.

2.

szakasz ( felmérő, alapozó szakasz) 

a csoportba kerülő gyermekek felmérése - térben-időben való tájékozódás - viselkedés - kommunikáció - alapvető intellektuális készségek - önellátás, szobatisztaság, étkezés



elsődleges, a nevelést megalapozó célok kijelölése - téri-időbeni tájékozódás megkönnyítése - adaptív (tanulást lehetővé tevő) viselkedés - kommunikáció (mutatás, alapvető szükségletek jelzése) - szükséglet kielégítést szolgáló önállóság

szakasz (készségfejlesztő szakasz)        

3.

kognitív fejlesztés (rugalmasság kialakítása) intellektuális fejlesztés tájékozódási készségek továbbfejlesztése szociális készségek fejlesztése önellátás tanítása kommunikációs fejlesztés viselkedésnormák alkalmazása külső helyszíneken család intenzív bevonása a fejlesztésbe

szakasz (általánosítás, alkalmazás szakasza)     

tanultak átvitele külső helyszínekre, általánosítás munkaviselkedés, adaptív viselkedés kialakítása, fejlesztése önellátás, önkiszolgálás magasabb szintre emelése szociális helyzetek tanítása csoportos formában (élethelyzetek modellezése) folyamatábrák, leírások, egyéb segítő eszközök készségszintű használata

A tanítás struktúrája összevont csoportban történő „egésznapos nevelés, oktatás” formában szervezett. Ez azt foglalja magában, hogy lehetőleg biztosítani kell a szülők azon jogának érvényesülését, hogy az oktatás rendszere alkalmazkodjék speciális problémáikhoz, azaz a tanítás szervezése kellőképp rugalmas legyen. Autizmussal élő gyermekek esetében a pedagógus és a szülő együttműködése még hangsúlyosabb szerepet kap. Az egyéni fejlesztést igénylő gyermekek állandó odafigyelést, gördülékeny szemléletmódot igényelnek.

85

A speciális oktatás jellemzői Célok:    

az egyéni képességek felmérése, az egyénre szabott fejlesztési módszerek és eszközök használata a megfelelő tér kialakításával és időbeosztással történik, mindezekhez személyi és tárgyi feltételek beszerzése elengedhetetlen speciális ösztönző háló kialakítása a gyermek szintjéhez mért, számára hasznosítható ismeretek közlése a szükséges augmentatív eszközök felhasználásával a szokásrend kialakítása viselkedéskezeléssel, illetve a környezethez való alkalmazkodás legmagasabb szintjének eléréséhez szükséges feltételek megteremtése

Sajátosságok, személyi feltételek  

optimális gyermeklétszám a gyermekek képességeitől és viselkedésproblémáik, önállóságuk mértékétől függően 4-8 gyermek felnőttlétszám : egy időben a gyermekek állapotától és létszámától függően legalább 3 speciálisan képzett szakember/segítő tartózkodjék a csoportban (ez egésznapos oktatásban asszisztensekkel együtt csoportonként 5 embert jelent).

Szakembereink: 

gyógypedagógusok, terapeuták, gyógypedagógiai asszisztensek autizmus specifikus képzettséggel

Gyermekek felmérése, fejlesztés, értékelés A gyermekek felmérése egy, a Nottingham Southerland House School munkatársai által kidolgozott, az Autizmus Kutatócsoport átdolgozásában és fordításában magyarul is olvasható Fejlődési kérdőív segítségével, valamint gyermekenként – az egyéni haladási ütem figyelembevételével – az intézmény gyógypedagógusai által összeállított feladatlapokkal és pedagógiai megfigyeléssel történik. A felmérést követően a gyógypedagógus konzultál a szülőkkel, majd meghatározza az elsődleges célokat, s kidolgozásra kerül az éves, havi, heti, napi fejlesztési terv. A fejlesztési tervek értékelésére a fejlesztési időszak lezárulásakor kerül sor. Félévkor és év végén a gyermekek fejlődéséről, haladásáról részletes és hitelesített szöveges értékelés készül. A gyermekek egyéni fejlesztése elkülönített helyen történik, ahol egy gyermekkel egy felnőtt foglalkozik. A napi tevékenységek ezekre a fejlesztő foglalkozásokra épülnek. Ezért az itt levont következtetéseknek minden további tevékenység során érvényesülniük kell. Ennek érdekében a gyermekkel foglalkozó összes szakember megfelelő és rendszeres tájékoztatása szükséges.

86

A szociális fejlesztések egyéni és csoportos formában történnek. A fejlesztések típusa: szociális- kommunikációs fejlesztés (babzsákos, vagy dramatikus játék), zenei interakciós fejlesztés, illetve strukturált játék. A speciális mozgásfejlesztés szintén egyéni és csoportos foglalkozás keretében valósul meg. A gyermekek számára több terápiát biztosítunk:       

lovas terápia rehabilitációs úszás zeneterápia kutyás terápia logopédia gyógytestnevelés gyógytorna

A mérés és értékelés formái, a magasabb évfolyamba lépés feltételei Autizmussal élő tanulók esetében a mérés, értékelés és minősítés alapfunkciója eltérő jegyeket hordoz, mint ami az oktatásban általában megszokott. A mérések elsősorban diagnosztikus jellegűek, a megfigyelést szolgálják. Tájékoztatnak a gyermek állapotáról, mérik a fejlesztés eredményességét, meghatározzák annak további irányát. Az értékelés és minősítés a tananyagban való előrehaladásról szolgál tájékoztatásul. Ez elsősorban a szülők számára jelent eligazodási pontot. A tanulók énképük és önismeretük fejlesztése érdekében találkoznak konkrét eredményeikkel, a jövőben ez határozza meg fejlődésük irányát. Ez különösen akkor hasznos, ha nincsenek tudatában annak, hogy milyen készségeik és ismereteik vannak. A gyermekek által elért teljesítmény ritkán csupán a tudatos tervezés direkt következménye. A tanulók fejlődése olyan több faktortól függő folyamat eredménye, amelyet olyan tényezők határoznak meg, mint a természetes érés, a jól szervezett környezet, az előre átgondolt pedagógiai beavatkozás, illetve a háttérbázis motiváló foka.. Az értékelés, illetve a minősítés közösségi megegyezésen alapuló, társadalmi elvárásokat tartalmazó formája számukra nem ösztönző. Ezért olyan értékelési módot kell kialakítani, amely konkrét, azonnali, és folyamatos visszajelzést tesz lehetővé. Ezért az a cél, hogy egyéni képességeknek megfelelő szintű, az önismeretet és önkontrollt elősegítő értékelési rendszert hozzanak létre. A visszajelzés akkor előrevezető, ha pozitív tartalmú, megfogalmazza a tanulónak, milyen további úton érhet el sikereket. Az értékelésnél minden esetben az a legfontosabb szempont, hogy a gyermek önállóbbá válte, és hogy milyen mértékben képes ismereteit alkalmazni. Szöveges értékelés Az "A" és a "B" változatban szöveges értékelést kell készíteni a tanulók teljesítményének minősítésére, félévkor és a tanév végén, mind a 8 évfolyamon. Az 1. évfolyamon az "A" és "B" változat tartalma ugyanaz, és az itt nyújtott teljesítmény alapján dönthető el, hogy a gyermek melyik változat szerint halad tovább. Ezt a tanulócsoportok heterogenitása, az egyenetlen képességprofil, a sajátos oktatási tartalom és az egyéni fejlesztési program teszi szükségessé. 87

A minősítés fokozatai az első hat évfolyamon:     

sokat fejlődött fejlődött részterületen fejlődött változatlan hanyatlott

A fokozatok a legutolsó minősítéshez viszonyított állapotot, valamint a tantárgyi tantervekben meghatározott tartalmak elsajátításának mértékét tükrözik. A szöveges értékelés mellett a 7. évfolyamtól kezdődően megjelenik a törvény által előírt érdemjeggyel történő minősítés is a következő módon: Jeles (5) az, aki: sokat fejlődött, a minimális teljesítményeknél sokkal többet teljesített Jó (4) az, aki: fejlődött, a minimális teljesítményeknél többet teljesített Közepes (3) az, aki: részterületen fejlődött, a minimális teljesítmények teljesítésével Elégséges (2) az, aki: nem fejlődött, de a minimális teljesítményeket teljesítette Elégtelen (1) az, aki: nem fejlődött, vagy hanyatlott, a minimális teljesítményeket nem teljesítette A tanuló az iskola magasabb évfolyamába akkor léphet, ha az adott évfolyamra előírt minimális teljesítményeket elérte. Önállónak tekintendő a gyermek teljesítménye akkor is, ha valamely vizuális segédeszköz alkalmazásával éri azt el. A bizonyítványban megfelelő szöveges értékelés mellett a gyermek adott félévi előmenetelét tartalmazó részletes pedagógiai jellemzésben kell összefoglalni a fejlesztés tartalmát és eredményeit. A magatartás és szorgalom értékelésének formája, minimális teljesítményei Az autizmussal élő tanulók számára az iskolai normák, elvárások felismerése és alkalmazása - sérülésükből fakadóan - akadályozott. A magatartás és a szorgalom értékelésének törvénybeli kötelezettsége csak sajátos tartalommal valósulhat meg. A magatartás és szorgalom félévi illetve év végi minősítése szövegesen történik, a 6. évfolyamtól a törvény által előírt formában. Magatartás alatt értjük a gyermek adaptív viselkedésének, környezetéhez való alkalmazkodó képességének szintjét, önkontrolljának mértékét. Kiváló az, aki: a megadott, tanult viselkedési szabályokat betartja Jó az, aki: a megadott viselkedési szabályokat felnőtt segítségével képes betartani Változó az, aki: alkalmanként segítséggel sem tartja be a tanult viselkedési szabályokat, ilyenkor inadaptív viselkedést mutat (pl. hipermotilitás, passzivitás, sztereotip viselkedés, esetleg agresszió, autoagresszió)

88

Gyenge az, aki: gyakran autoagresszív, agresszív, vagy egyéb súlyos viselkedésproblémát mutat (pl. szökés). Önmagát, környezetét súlyosan veszélyezteti Szorgalom fogalmával jellemezzük, minősítjük a gyermek motiválhatóságát, aktivitásának, aktivizálhatóságának mértékét. Kiváló az, aki: bizonyos tanult aktivitásokat önként, külső motiváció nélkül is elvégez, teljesítménye egyenletes Jó az, aki: biztos motivációs bázissal rendelkezik, teljesítménye egyenletes Változó az, aki: csak bizonyos körülmények között aktivizálható Hanyag az, aki: nem aktív, nem motivált, csak teljes irányítással képes elvégezni aktivitásait Mivel az autizmusban éppen azok a készségek, képességek sérülnek, amelyeket a magatartás és szorgalom értékelése és minősítése során figyelembe kell venni, ezért gyermekenként kell mérlegelni, hogy kapjanak-e felmentést a minősítés alól. Mérés, értékelés keretei    

fejlődési kérdőív kitöltése (Nottingham School) mozgásfejlődés kérdőíve szociális kérdőív szöveges értékelés

A tanulók teljesítményét a gyógypedagógusok a csoport többi nevelőjével egyeztetve, csoportértekezlet, majd nevelési értekezlet keretében értékelik. Az értékelésről szöveges értesítő készül. Amennyiben a tanuló teljesítménye visszaesést mutat, illetve fejlődése nem megfelelő ütemű, a csoport vezetője megvizsgálja a fejlesztési célokat, alkalmazott módszereket, majd a csoport- és nevelési értekezleten javaslatot tesz a további teendőkkel kapcsolatban.

Tárgyi feltételek, eszközök Térszervezés Az autizmus sajátosságaiból adódik, hogy jelentős szerepe van a speciális térszervezésnek. A térszervezés első lépése a terem elrendezése, mindennek meghatározott helyen kell lennie. A gyermekek biztonságérzetét a számukra fontos tájékozódási pontok kialakításával lehet elérni. Minden fejlesztési egységben szükséges:  

munkaszoba játék-szabadidő terület 89

     

étkező-tálaló wc-mosdó öltöző egyéni foglalkoztatók tornaszoba zárt udvar, játszótér

Az intézményhez zárt udvar, játszótér tartozik, ahol a gyermekek szabadon mozoghatnak, irányítással tevékenykedhetnek. Ismerkedhetnek a természeti környezettel. A csoportszoba kialakításánál fontos szempont volt a zavaró zajforrásoktól való távolság, ugyanis a rosszul megválasztott helyszín a tanítási folyamat hatékonyságát jelentősen csökkentheti. A csoport elhelyezésénél figyelemmel kell lenni arra is, hogy az autizmus mozgásfejlődési rendellenességekkel is együttjárhat, ilyen esetben figyelemmel kell lenni az akadálymentességre. Időstruktúra A napirend az események előrejelzésének, a dolgok időben egymás után következésének olyan kódrendszere, amely követi a gyermek képességszintjét. Funkciója az információközlés, azaz a tájékozódás segítése. Főbb jellemzők:      

életszerűség alkalmazhatóság a folyamat a tanítási szakasztól az önálló használaton át az önálló tevékenységtervezésig, időbeosztásig tart maximális információtartalom, kevés zavaró jelzés használata következetességet igényel alapvető rugalmasságra, változások elfogadására irányuló tanításnak is adjon teret

Alapelvek: 

tárgyi szint Amennyiben a gyermek megérti, hogy bizonyos tárgyak feltűnése (autókulcs, bevásárlókosár) egyes tevékenységekhez köthető, ajánlott ezen tárgyak tudatos használata a tevékenység előrejelzésére. Eleinte a gyermek a napirendjén elhelyezett tárgyat a jelzett cselekvés, tevékenység során használja is (pl. étkezik a kanállal, stb.). A tárgyas napirend bevezetésének fázisai:  főbb pontok (étkezések)  bővítés (étkezés előtt kézmosás, játék, séta)  délelőtti részletes program  egész napos program  otthoni napirend (egy időben) Elhelyezés iránya: horizontális 90



képek szintje Amennyiben a gyermek a képeket felismeri, napirendje lehet: tárgyképes, cselekvésképes, melyen az adott tevékenység szóképe is szerepel. Fontos, hogy a képek valóban hordozzanak információkat, s ne "kondícionálásos" tanulásról legyen szó. A képes napirend bevezetésének fázisai:  főbb pontok (étkezések)  bővítés (étkezés előtt kézmosás, játék, séta)  délelőtti részletes program  egész napos program  otthoni napirend (egy időben) Elhelyezés iránya: vertikális



szóképek szintje Szóképes napirendet a jó beszédértésű (napi tevékenységekkel kapcsolatos kifejezéseket gesztusok, helyzet nélkül, helyszíntől függetlenül megértő) gyermek használhat. A szóképes napirend bevezetéseinek fázisai:  képes napirendről a kép leválasztása  önálló szókép a napirendi táblán  névjegykártyatartós hordozható napirend Elhelyezés: tevékenységek iránya minden esetben vertikális Napirendek anyagszükséglete: öntapadós tépőzár, színes kartonok, műanyag fólia, fóliázógép, képek vagy fényképek

Önálló kódos munka Az önállóság kialakulása egy fejlődési, tanulási folyamat eredménye. A strukturált munka az önállóság növelésének egyik fontos eszköze. Az úgynevezett „kódos munka” során a különböző műveleteket részekre bontva tanulják meg a gyermekek, s a már megtanult készségeik felhasználásával, feladatokat megoldva készülnek fel a tényleges munkavégzésre. Az önálló munka célja a munkaviselkedés kialakítása, a munkafolyamatok alapsémáinak elsajátítása, az önálló, vagy minimális vizuális irányítással végzett munkára, önellátásra való felkészítés. A munkaszervezés részei a különböző tevékenységek közös elemeinek felismerése, a munkaterület szervezése, a folyamatok részletekre bontásával érthető folyamatábrák, leírások készítése. Részei:   

elkülönített helyszín nyersanyag (doboz) tároló polc munkaasztal és szék 91

Alapelvek: 

a munkafolyamat jól felismerhető és elkülönített részfeladatokból, teendőkből álljon a folyamat legyen jól szervezett, mindennek legyen kijelölt helye a készterméket újra szétszedni nem szabad épüljön be a folyamatba az önellenőrzés (mérés, összehasonlítás) a munka álljon életszerű tevékenységtípusokból, alkalmazkodjon a gyermek, fiatal képességeihez a folyamatábra tartalmazzon alternatívákat ( vagyis ha valami egy módon nem működik mi a teendő)

     Tanítás folyamata:      

képességfelmérés munkaviselkedés kialakítása folyamattervezés, eszközök elkészítése munkafolyamat, folyamatábra és struktúra tanítása jutalmazás és segítségadás leépítése közép és hosszú távú feladattervezés

A kódos munka technikai elemei:     

dobozok az azonosító kártyákkal alaplapok és folyamatábrák munkaasztal tépőzárral polc az azonosító kártyák elhelyezésére szolgáló tépőzárral feladathoz használt anyagok, tárgyak

A kódos munka fázisai :     

azonosító kártya levétele az asztalról azonosítás a dobozon található másik kártya alapján doboz elvétele dobozban lévő feladat megoldása folyamatábrával és alaplappal doboz visszahelyezése

Alapelvek: A munkafolyamat mindig a valóságot modellezze, kerülni kell el a felesleges, önmagáért való munkavégzést. A munkavégzés legyen önálló, ha lehet a keletkezett terméket hasznosítsuk. Munkatípusok pl.: borítékolás, pecsételés, szortírozás, tűzés, fűzés, válogatás, csavarozás, feladatlapok kitöltése, párosítás, összeszerelés stb.

92

Szociális-kommunikációs fejlesztő foglalkozás A szociális-kommunikációs fejlesztő foglalkozás célja az autizmussal élő gyermekek, fiatalok szociális és kommunikációs készségeinek felmérése és fejlesztése, különösen a társakkal való interakció, a szociális figyelem, a verbális és nonverbális kommunikációs eszközök használata és megértése terén. Autizmussal élő gyermekeknél alapvető probléma a kommunikációs szándék, illetve a kommunikációs funkció megértésének sérülése. Célunk az egyén képességszintjének megfelelő kommunikatív kompetencia megteremtése. A kommunikáció nonverbális és verbális eszközeit tanítani kell. Elsődleges tanítási cél: a preverbális kommunikáció ( szemkontaktus, rámutatás használata )tanítása. A nem beszélő tanulók számára olyan kommunikációs eszközt kell adnunk, melyet ő és környezete is egyaránt megért, hogy alapvető szükségleteit minél több helyzetben jelezni tudja. Az alternatív kommunikáció eszköze lehet tárgy, kép, írott szöveg. A kommunikációs zavar fő oka nem az eszköz hiánya, hanem az eszköz alkalmazására való képtelenség. Nem beszélő / nem értő gyermekeknél képességszintjén alternatív vizuális rendszert kell bevezetni és annak használatát folyamatosan elvárni. Előnyben részesítendő az autizmussal élő gyermekek számára jobban felfogható vizuális közlés: realisztikus, felesleges információktól mentes vizuális nyelv ( tárgy, egyszerű kép, folyamatábra, írás, rajz, fotó ).Autizmussal élő gyermek számára érthető, kevés, egyszerű, a gyermek funkcionálisan használt vagy értett szókincséhez igazodó nyelvet használjunk. A beszédben kerülni kell a gyermek számára érthetetlen vagy szükségtelen beszélgetést, a kétértelmű, ironikus, humoros, elvont kifejezéseket, metaforákat, a verbális magyarázatokat különösen a jövőre vonatkozóan. A szociális készségek fejlesztése nem választható el a kommunikáció fejlesztésétől. A beilleszkedést közvetlenül elősegítő készségek tanítása mellett rendkívül fontos feladat, hogy a gyermek képes legyen a közösség kiszolgálására, képes legyen tartalmasabb formában eltölteni szabadidejét önálló és társas formában egyaránt ( fizikai közelség elfogadása; önmagukról való tudás fejlesztése; utánzás tanítása; megfelelő kapcsolatkezdeményezési formák tanítása; kölcsönösség fontossága illetve fenntartása; érzelmek, vágyak, gondolatok kifejezése, felismerése, értelmezése; közösségi szabályok megismertetése ). A szociális-kommunikációs fejlesztő foglalkozás (babzsák program) célja az autizmussal élő gyermekek, fiatalok szociális és kommunikációs készségeinek felmérése és fejlesztése, különösen a társakkal való interakció, a szociális figyelem, a verbális és nonverbális kommunikációs eszközök használata és megértése terén. Fejlesztési feladatok: • • • • • • •

preverbális készségek tanítása ( közös tárgyra irányított figyelem, szemkontaktus és mutatás használata a szociális kommunikációban ) a kommunikációs eszközök funkcionális használatának tanítása ( beszéd, metakommunikáció, alternatív kommunikáció ) alapvető szociális-kommunikációs alapozó és kognitív készségek fejlesztése( figyelem, várakozás, sorrakerülés, kivárás, testi közelség, testkontaktus elviselése helyszín: a tanterem szőnyege időintervallum: a foglalkozások általában 10-15 percig tartanak, a résztvevők képességeitől függően a foglalkozásba bevont tanulók száma: 2-3 fő eszközök: babzsákok, képek, kártyák 93

A foglalkozások szintjei:     

adogatós játékok, egyszerű motoros szintű társas feladatok verbális kommunikációt és szövegértést igénylő szituációs és egyéb játékok dramatikus játékok, helyzetgyakorlatok csoporthelyzetek, beszélgetés, tematikus csoportok zenei interakció

A zenei interakció célja a zenei fejlesztésen túl a gyermekek szociális készségeinek fejlesztése a zene, hangszerek, mint egyszerűsített kommunikációs forma segítségével. A zene szeretetére való nevelés segíti a tanulókat érzelmeik közvetítésében, megalapozza az érzelmi biztonság kialakítását. A fejlesztések során elsősorban szociális motivációs eszközök használata ajánlott. A szociális fejlesztések megkezdése előtt fontos a gyermekek felmérése az alábbi területeken:  kooperáció, bevonhatóság  motiváció  verbális kifejezés és beszédértés szintje  terhelhetőség (időtartam)  társas helyzetek elfogadása A foglalkozások során egységes, a gyermek számára jól érthető szempontrendszert kell megfogalmazni, a szempontok betartása után értékelést kell tartani. Az értékelés során főként a szempontok betartása, az együttműködés, a feladatok helyes megoldása értékelhető. A játékvezetőt segíthetik segítők, akik a játék során passzívak maradnak, csupán promtokkal segítik a tanulókat a helyes megoldásban. Egyéb segítő eszközök Folyamatábrák és leírások A cselekvések folyamatát fázisokra lebontva ábrázoló vizuális támogató eszközök, amelyek jelzik a gyermek számára a cselekvések elemeinek egymás után következési sorrendjét. Lehetnek írásosak, képesek, vagy a tárgy sorrendjével jelzettek. Fontos, hogy a képességek ismeretében alakítsuk az alábbiakat:    

folyamatábra elemszáma folyamatábra szimbólumszintje és érthetősége segítségkérés (mit tegyen ha a folyamat során akadályba ütközik) jutalmazás és segítségadás mértéke

94

Példák egyszerű, a csoportokban ajánlott folyamatábrákra:     

terítés mosogatás teafőzés számítógép be- kikapcsolása, programok indítása mosás, stb. Kommunikációs tárgyak, kártyák

A kommunikációs eszközök a közlésfolyamatukban akadályozott, szóbeli kommunikációt nem vagy nem érthető módon használó gyermekek számára nyújthatnak segítséget ahhoz, hogy a környezet számára is megfelelő jelentést hordozó tárgyakkal, képekkel tudják kifejezni magukat. A kommunikációs tárgyak, képek, egyéb piktogramok, szóképek az autizmussal élő személy és környezete közötti, nem a beszéd szintjén zajló kölcsönös információcsere eszközei. Az alternatív kommunikációs eszközök bevezetését nem csupán a beszéd hiánya, érthetetlensége indokolhatja, de a beszédértés nehézségei is.    

fontos a kommunikáció kölcsönössége (pl. PECS), a gyermek számára érthető szintű stratégiák alkalmazása fontos, hogy mindig a gyermek szintjének megfelelő eszközt használjuk igyekezni kell azokat a területeket megkeresni, ahol a gyermek is motivált a közlésre, ennek hiányában külső megerősítők bevonása alkalmazható fontos a tagadás tanítása kellemes és kellemetlen lehetőségek felajánlásával, illetve lényeges az alternatívák közül történő választás tanítása is

A tanított kommunikációs forma lehetőség szerint minden szinten azonos (kompatíbilis) legyen, hangsúlyt kell fordítani az általánosításra más személyek és eltérő helyszínek bevonásával. Típusok:    

kommunikációs tárgyak (használatuk lehetősége korlátozott) kommunikációs képek szóképek, írás általános piktogramok

Elhelyezés módjai:     

gyermek ruházatán (öv, zseb) megadott helyszínen (étkezés, játék, mosdó) hordozható kommunikációs táblán, könyvben helyhez kötött eszköz (számítógép) nincs helyhez kötve ( mint pl. kézírás, melynek szükséglete, hogy legyen papír és írószer) 95

Az autizmussal élő tanulók nevelő-oktató munkáját segítő eszközök A taneszközök kiválasztásának elvei:     

a speciális szükségleteknek megfelelően egyénre szabottan kell megválasztani a tankönyveket, munkafüzeteket, taneszközöket, számítógépes fejlesztő programokat a tankönyvek, munkafüzetek, egyéb segédletek legyenek konkrét tartalmúak, jól variálhatóak, áttekinthetőek, tartalmazzanak minél több valósághű képet az egyes tantárgyak tanítása során a mindennapi életben előforduló valóságos tárgyakat kell használni az egyes tevékenységek helyén csak olyan eszközök legyenek, amelyeket valóban használunk vagy aminek funkciója van az alkalmazott eszközök biztonságosak legyenek

Motoros fejlődés   

finommotoros készségeket fejlesztő eszközök nagymotoros készségeket fejlesztő eszközök testi tudatosságot fejlesztő eszközök

Nyelvi fejlődés    

hallásbeli készségeket( megkülönböztetés, memória, sorrendbe rakás) fejlesztő eszközök nyelvi megértést fejlesztő eszközök verbális kifejezőkészséget fejlesztő eszközök non-verbális kifejezőkészséget fejlesztő eszközök

Intellektuális fejlődés   

percepciós készségeket (egyeztetés, szelektálás, sorrendbe rakás) fejlesztő eszközök akadémikus készségeket (olvasás-írás, számolás-mérés, környezetismeret) fejlesztő eszközök szimbolikus gondolkodás fejlődését elősegítő fejlesztő eszközök

Szociális viselkedés fejlődését elősegítő fejlesztő eszközök Önkiszolgáló készségek (wc-használat, étkezés, mosakodás, öltözés, vetkőzés, fogmosás, önápolás és higiéné) fejlődését elősegítő fejlesztő eszközök Háztartási készségek fejlődését elősegítő fejlesztő eszközök Önállósággal kapcsolatos készségek (önállóság és a környezet ismerete az iskolában és az iskolán kívül) fejlődését elősegítő fejlesztő eszközök 96

XII. FEJLESZTŐ ISKOLAI OKTATÁS HABILITÁCIÓS ÉS REHABILITÁCIÓS PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

„Elfogadni egy másik embert Olyannak, amilyen, ez valójában a Szeretet egyik megnyilvánulása; Érezni, hogy elfogadnak bennünket, Ez azt jelenti, érezzük, Szeretnek minket.” Thomas Gordon

97

A fejlesztő iskolai oktatás indokoltsága A súlyos és halmozott fogyatékosság meghatározása „A súlyos és halmozott fogyatékosság az egész élet során fennálló állapot, amelyre jellemző, hogy a testi struktúrák károsodása következtében a speciálisan humán funkciók mint a kommunikáció, a beszéd, a mozgás, az értelem és az érzékelés-észlelés minimálisan két területén súlyos vagy legsúlyosabb mértékű zavar mutatható ki. Ennek következtében az érintett személy pszichofizikai teljesítményei extrém mértékben eltérnek az átlagtól, így tevékenységeiben erősen akadályozottá válik, és társadalmi részvételében jelentősen korlátozott lehet. A súlyos és halmozott fogyatékosság hátterében rendszerint a korai életszakaszban bekövetkező, a központi idegrendszert érintő komplex károsodás áll. A fogyatékosságok a legkülönfélébb kombinációkban és súlyossági fokozatokban, esetleg eltérő időben jelenhetnek meg.” (3. számú melléklet a 2/2005. (III. 1.) OM rendelethez) A súlyosan halmozottan fogyatékos emberek élhetnek:  Családi környezetben  Fogyatékosokat ápoló, gondozó otthonokban (1 éves kortól)  Lakóotthonokban (16/18 éves kortól) A családi környezetben élők már a születésüktől kezdve különböző színtereken, korhoz kötötten kaphatnak speciális ellátást. A fejlesztések megvalósulhatnak: o otthoni ellátás (0. évtől), o gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás (0-5. év), o konduktív pedagógiai ellátás (0. évtől), o bölcsődei gondozás (0-6. év), o óvodai (3-7 év), iskolai (7/8- 18. év), iskolai oktatás (6-23. év), o fogyatékosok nappali intézménye (3. évtől) keretében. A sajátos nevelési igényűek e csoportjába tartozók köre számos szolgáltatást igényel élete során. Elsődleges az emelt szintű egészségügyi ellátásuk, melyben teret kap az egészségmegőrzésük, az alapellátásuk, szakorvosi, gyógyszerellátásuk, valamint gyógyászati segédeszköz ellátásuk. Fizikai, mentális életvezetési segítség adása egyénileg megmutatkozik állandó ápolás, gondozás szolgáltatásában. Életkoruknak megfelelően egyéni fejlesztési tervek alapján komplex közoktatási szolgáltatást, valamint szociális szolgáltatásokat (kedvezmények, juttatások) vesznek igénybe. A képzési kötelezettség, mint közoktatási ellátás 2010-ig fokozatosan meg fog szűnni. Helyébe 2006-tól fejlesztő felkészítés (5 éves kortól), illetve 2006. szeptember 1-jétől fejlesztő iskolai oktatás (tankötelezettség, 6 éves kortól) megnevezése került be az ellátás rendszerébe. Közoktatási törvény 125. § (2) alapján a fejlesztő iskolai oktatás megszervezése 2010. szeptember 1-jétől kötelező. (Addig az érintett tanulók részére a fejlesztő felkészítés egyéni fejlesztő felkészítés keretében is megszervezhető).

98

A fejlesztő iskolai oktatás nagy előnye, hogy a gyermekek képzési óraszáma felemelkedett 20-ra. Ez az időkeret nagymértékben elősegíti a gyermekek hatékonyabb fejlődését, s megkönnyíti a család életét is. A közoktatási törvény 30./A § (1) alapján a súlyos és halmozottan fogyatékos gyermek annak a tanítási évnek az első napjától, amelyben a hatodik életévét betölti a fejlesztő felkészítés keretei között, a tankötelezettségét teljesíti (fejlesztő iskolai oktatás).  meghatározott intézményekben (30.§ (6))  a fejlesztő iskolai oktatás a tanév rendjéhez igazodik  alapdokumentuma: A súlyosan és halmozottan fogyatékos tanulók fejlesztő oktatásának irányelve  a heti fejlesztő foglalkozások számának el kell érnie a húsz órát  a rehabilitációs pedagógiai programja alapján egyéni fejlesztési tervek készülnek Fejlesztési területek: - Érzelmi és szociális nevelés - Kreativitásra, játékra, szabadidős tevékenységre nevelés - Kommunikáció - Mozgásnevelés - A dologi, az emberi és természeti világjelenségek megértése az érzékelés- észlelés és az értelem fejlesztése, a valóság kognitív birtokba vétele - Önkiszolgálás, egészséges életmódra nevelés A Rehabilitációs Pedagógiai Programot meghatározza az a tény, hogy a súlyosan és halmozottan fogyatékos gyermekek fejlesztésénél az alapdokumentum: A súlyosan és halmozottan fogyatékos tanulók fejlesztő oktatásának irányelve. Ebből kiindulva figyelembe vettük:      

A súlyosan és halmozottan fogyatékos tanulók pedagógiájának alapelveit A gyógypedagógia módszereit, eszközeit, speciális terápiás lehetőségeit A szülőkkel való együttműködés lehetőségit Az intézmény helyi célkitűzéseit, lehetőségeit Az intézmény minőségfejlesztési programját A fejlesztő iskolai oktatás jogszabályi kereteiben rögzített tartalmi és formai elemeket.

Mindezek a helyi lehetőségeknek és adottságoknak megfelelően valósulnak meg. Intézményünkön belül indított fejlesztő iskolai oktatás csoportja a szülőnek nem kerül pénzébe, a komplex fejlesztéseket, ehhez kapcsolódó utaztatásokat az intézmény finanszírozza. A fejlesztő felkészítést biztosító szakszolgáltatásunk igényeinek kielégítését is megkönnyítette a törvényi rendelkezés, hiszen az oktatási intézményen belül, a csoport kialakítással könnyebben megszervezhetőek az alap ellátáson kívül a kiegészítő speciális fejlesztő szolgáltatásaink.

99

A fejlesztő iskolai oktatás személyi és tárgyi feltételei

A feladat ellátásban részt vevő szakemberek:  gyógypedagógus,  konduktor,  gyógytornász,  rehabilitációs úszásoktató,  terapeuták (zene, kutyás, lovas),  Dévény Speciális Manuális Technika-Gimnasztika Módszer terapeutája  logopédus,  pszichológus,  gyógypedagógiai asszisztens,  fizioterápiás asszisztens,  iskolaorvos  védőnő  ápoló  dajka A munkát team végzi kiegészítve külső szakemberekkel:  gyermek-neurológus,  gyermek-pszichiáter,  orthoped-szakorvos,  egyéb szakorvos. Rendszeresen konzultálnak egymással a szakemberek, s természetesen a team munka elengedhetetlen tagja itt is a szülő. A fejlesztő iskolai oktatásban résztvevő súlyosan és halmozottan fogyatékos gyermekek csoportjának jelenleg egy tanterem van biztosítva. A csoport a fejlesztéshez szükséges eszközökkel van felszerelve, s az igényeknek megfelelően saját erőből illetve pályázati lehetőségekből folyamatosan bővítjük. A fejlesztéshez ezen kívül gyógytorna terem, logopédiai szoba, illetve a terápiákhoz szükséges helyiségek biztosítottak az épületen belül. Külső fejlesztési helyszíneink esetében: a gyerekek lovagoltatásához (LovasakadémiaKaposvár), valamint a speciális vízimozgás biztosításához (Gyermekosztály-Kaposvár) külön kisbusz áll rendelkezésére intézményünknek. A gyerekek szállíttatása, kísérete az intézmény szervezésében történik, szülői segítség nélkül. A gyermekek fejlesztéséhez szükséges eszköztár jegyzéke a pedagógiai programban külön pontban megtalálható.

100

Habilitácós és rehabilitációs pedagógiai programunk alapelvei az irányelvek útmutatása alapján -

A súlyosan és halmozottan fogyatékos tanulók speciális szükségleteihez igazodó gondozáshoz, ápoláshoz, fejlesztéshez való jog az oktatás-nevelés folyamatában.

-

Az egyéni képességek, sajátosságok mellett elérhető legnagyobb önállóság feltételeinek megteremtése.

-

Az általános emberi értékek elfogadtatása, ezáltal a társadalomba való beilleszkedés segítése.

-

Családias, biztonságot nyújtó környezet megteremtése.

-

A gyerek egyéni képességeihez igazodó speciális módszerekkel, kiegészítő terápiákkal a képességek kibontakoztatása, készségek fejlesztése és szinten tartása.

-

A napirend tudatos szervezésével a sokoldalú tapasztalatszerzés, a szociális tanulás feltételeinek biztosítása.

-

A kommunikáció és az interakció elve

-

A normalizáció és a participáció elve

-

A komplexitás, a személyiségközpontúság, a szükségletorientáltság és a rehabilitáció elve.

-

A kooperáció és a tudatosság elve

-

A differenciálás és az individualizáció elve

101

„Ha valakit olyannak látsz, amilyen éppen most, ezzel visszatartod őt fejlődésében. De ha olyannak látod, amilyenné lehetne, ezzel előre segíted őt életútján.” ( Goethe )

Fejlesztő iskolai habilitációs tevékenységünk célja, feladata, a fejlesztés legfontosabb területei Intézményünk az egész ország területéről érkező súlyos és halmozottan fogyatékos gyermekeknek, fiataloknak nyújt fejlesztési lehetőséget a fejlesztő iskolai oktatás keretein belül. Amennyiben a kaposvári vagy kistérségi gyermek fejlesztése intézményes keretek között nem oldható meg, a Tanulási Képességet és –vagy Országos Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság javaslata alapján otthoni ellátás keretében egyéni fejlesztést is biztosíthatunk. Tevékenységünk célja: A gyerekek szükségletei és a helyi igények határozzák meg. Fontos számunkra az egyéni képességek, fejlettség mellett elérhető legnagyobb önállóság feltételeinek megteremtése, melynek alapja a szociális, a kommunikációs és más kognitív készségek specifikus módszerekkel való kompenzálása, a fejlődésben elmaradt készségek habilitációs fejlesztése, a mindennapi gyakorlati készségek speciális módszerekkel való tanítása. Kiemelt célunk, hogy a gyermekek képessé váljanak a család életébe való beilleszkedésre, elfogadják az általános emberi értékeket, felkészüljenek a felnőtt életre, megfeleljenek a társadalmi elvárásoknak, elősegítve ezzel a társadalmi integrációjukat. Nevelési céljaink elérésének érdekében alkalmazott módszerek, terápiák minden esetben igazodnak a gyerekek életkori sajátosságaihoz, értelmi fejlettségéhez, nyelvi szintjéhez, egyéni képességeihez és az adott szituációhoz. Tevékenységünk feladata: Az Oktatási Minisztérium által meghatározott Irányelvek útmutatásának megfelelően elkészített egyéni fejlesztési tervek alapján a sérült funkciók, fejlesztése, a gyermekek társadalmi beilleszkedésének segítése. A feladatok végzéséhez családias, nyugodt légkört teremtünk, melyben gyermekek és felnőttek egyaránt jól érzik magukat, amely a kölcsönös bizalmon, az egyéni sajátosságok figyelembevételén, a következetes, egymásra építő gyógypedagógiai munkán alapszik. Mindezek jól segítik a képességek kibontakozását, a hatékony fejlesztő munkát.

102

Pedagógiai tevékenységünk kiemelt feladatai: -

A fejleszthetőség, és az önálló tevékenykedés feltételeként a biztonságérzet kialakítása. Fejlesztő ápolás-gondozás, mindennapos tevékenységre nevelés. Az önismeret fejlesztése, az önállóság kialakítása, fejlesztése. Az „együttélés” megtanulása A gyermek alkalmazkodását segítő viselkedésformák tanítása a családi, iskolai és iskolán kívüli környezetben. Az elsajátított ismeretek, készségek bővítése, szinten tartása. A tanuló egyéni szükségleteinek és képességszintjének megfelelő szociális viselkedés, illetve az ezt megalapozó elemi készségek tanítása, fejlesztése. Speciális módszerek, terápiák alkalmazásával az egyre pontosabb észlelés, a verbális és nonverbális kommunikáció kialakítása, a gondolkodás, és az emlékezet fejlesztése. A mozgásra alapozva készségek kialakítása, képességek fejlesztése differenciált, szükségletekhez igazodó segítségnyújtással. A különböző szociális, kulturális környezetből fakadó hátrányok csökkentése, kompenzálása. Az alapszükségletek kielégítése, jó testi és lelki közérzet megteremtése.

A fejlesztés területei: - Kommunikáció és interakció fejlesztése (bazális, individuális, orientációs, totális, augmentatív, és alternatív kommunikáció) - Önkiszolgálás, gondozás, öltözés, étkezés, szobatisztaságra szoktatás, toalett- tréning - Játéktevékenység fejlesztése, személyiségfejlesztés - Bazális stimuláció: bőrérzékelés, ízlelés, szaglás, hallási figyelem - Mozgás, egyensúlyérzék fejlesztése, tájékozódás - Finommozgás, manipuláció - A gyermekek bevonása a mindennapi gyakorlati tevékenységekbe

Tanulóinkat egyéni, kiscsoportos és csoportos formában foglalkoztatjuk. Programunk foglalkozási körén túl a következő kiegészítő terápiás foglalkozásokat biztosítjuk heti rendszerességgel: logopédia, állatasszisztált terápiák (kutyás, lovas), zeneterápia, gyógytorna, masszázs, speciális vízi mozgásfejlesztés, pszichoterápia.

103

A súlyosan és halmozottan fogyatékos tanulók fejlesztő oktatásának legfontosabb területei A súlyosan és halmozottan fogyatékos tanulók fejlesztésének kiemelt területei a nevelésoktatás folyamatában komplexen érvényesülnek. A főbb fejlesztési területek céljainak, feladatainak meghatározása a tanulók egyéni sajátosságainak, az egyéni fejlődési ütemnek megfelelően alakul.

A fejlesztés területei 1. Kommunikáció: A másik ember megértése, az önkifejezés és az interakció fejlesztésének elősegítése. Céljaink:  Beszédszervek ügyesítése, passzív tornáztatása, szájpadtorna, ajak-és nyelvgyakorlatok, légzőgyakorlatok  Beszédkésztetés erősítése  Hangutánzások  Passzív szókincs bővítése  Beszéd- és nagymozgások összekapcsolása  Beszédre való odafigyelés, reagálás, kifejezőképesség és közlési képesség javítása, stabilizálása  Hallási figyelem fejlesztése, differenciálása  Beszéd megértése, verbális irányíthatóság kialakítása – saját névre való odafigyelés, egyszerű kérések teljesítése gesztussal, majd gesztus nélkül, szituációk, bonyolultabb kérések megértése  Egyszerű fogalmak alkalmazása szituációs játékban, igen-nem jelzés bővítése  Aktív szókincs fejlesztése, bővítése  Alapszókincs kialakítása főnevekkel  A gyermek aktivizálása, motiválása beszéddel, mondókákkal, énekkel, hangot adó eszközökkel, zenehallgatással  Hangszerek megszólaltatása, folyamatos ritmizálás Feladataink:  A gyermek bármely megnyilvánulásának értelmes közlésként való értelmezése, és annak a testi kommunikáció eszközeivel való megválaszolása  A pedagógus és a gyermek közötti bizalmas, bensőséges kapcsolat kialakítása, a kommunikáció iránti igény felkeltése, erősítése  Fejlesztő ápolás-gondozás, a gyermekek szükségleteinek kommunikációval kísért kielégítése, a gondozási folyamatokban a pedagógiai és terápiás szempontok érvényesítése  Az elemi kapcsolatfelvétel formáinak kialakítása, a mindennapos rutinhelyzetekben való tájékozódás segítése, a választás lehetőségének felkínálása  A beszélt és írott kommunikációs formák elsajátításának előkészítése, a nyelvi kommunikáció bevonása a nevelés-oktatás folyamatába  Az alternatív és augmentatív kommunikációs lehetőségek feltárása, a kommunikációs eszköztár egyénre szabott kiválasztása 104

A beszédfejlesztés a gyermek egész napi tevékenységében jelen van. Fejlesztése szorosan kapcsolódik a mentális képességek, a szocializáció, a mozgás és játék fejlesztéséhez. Feladataink megvalósításában nagy segítségünkre van az intenzív támogatott kommunikációs rendszer P.E.CS. és a babzsákos foglalkozások anyagának használata. 2. Mozgásnevelés: A testséma kialakítása, a mozgás örömének átélése és az önálló cselekvés ösztönzése. Céljaink:         

Az alapmozgások kialakítása, korrigálása Spontán mozgásfejlődés támogatása Saját test megélésének elősegítése Az utánzókészség fejlesztése Az érző és mozgató funkciók, valamint ezek integrációjának sokoldalú fejlesztése A szenzomotoros ismeretszerzési lehetőségek javítása Manipulációs készség, vizuomotoros koordináció fejlesztése Mozgásos tapasztalatszerzésre építve az elemi mozgáskultúra kialakítása Mozgásos sikerélményekre alapozva az önismeret fejlesztése, önbizalom növelése

Feladataink:  Testkép, testfogalom lateralitás kialakítása  A cselekvési biztonság, az alapvető mozgás- és feladatmegoldó képesség kialakítása  Az egyes érzékelési területek, és ezek összehangolt működésének fejlesztése különös tekintettel a tapintás-testérzet-egyensúlyérzékelés-vizuális összefüggésére  A vesztibuláris rendszer, mint integrációs tényező működésének korrigálása  A manipulációhoz szükséges mozdulatok és mozgások tanítása, gyakoroltatása – opponálás, megfogás, elengedés, felcsípés, felszedegetés, eltépés, tépegetés  A mozgástanítás elveinek betartása (szimmetria, korrekció, feszítés-lazítás, mozgások ritmizálása, elsődleges testi tapasztalatok, testi kontaktus és a terapeuta testének közvetítő szerepe) Súlyos és halmozottan sérült gyermekeink nagy része idegrendszeri sérüléséből adódóan súlyos fokban mozgáskorlátozott, ezért a napi mozgásfejlesztést szükség szerint gyógytornász és konduktor is segíti egyéni terápiás foglalkozások keretében. Mozgásnevelésünk kiindulópontja a pozicionálás, a mindennapos tevékenységekhez szükséges helyes és biztonságos testhelyzetek kialakítása.

3. Önkiszolgálás, egészséges életmódra nevelés: Az önállóság és önellátás képességének elsajátítása, az emberi szükséglet kielégítés kultúrájának megismerése.

105

Céljaink:  A gyermek folyamatosan egyre nagyobb önállóságra tegyen szert az egyes tevékenységek végzése során.  Fejlesztő ápolás-gondozás  Verbális utasítások a beszédmegértés, a figyelem, az emlékezet, a gondolkodás fejlesztése  Testséma fejlesztés, tájékozódás a saját testen, a testrészek ruhadarabok viszonyának felismerése  Speciális szükségleteknek megfelelő komfortérzés kialakítása  Társadalmilag elfogadott viselkedési formák elsajátítása  Téri tájékozódás segítése.  A mindennapi élethez szükséges életvezetési ismeretek, készségek, háztartási ismeretek elsajátítása, alkalmazása Feladataink:  A testi szükségletek kielégítése  Szobatisztaságra nevelés, toalett- tréning  Megfelelő táplálék biztosítása  Alapvető tisztálkodási szokások kialakítása (testi higiénia, testápolás)  Az egészséges életmód kialakítása  Öltözésben, vetkőzésben egyre nagyobb önállóság elérése  Étkezés tevékenységeiben való együttműködés kialakítása  Az étkezés optimális körülményeinek biztosítása  A gyermek hiányzó önkiszolgálási képességeinek kialakítása, készségszintre fejlesztése  Háztartási munkafolyamatok megismerése, az ezekben való gyakorlottság kialakítás Az önellátás szintjének emelése kiemelt pedagógiai jelentőséggel bír, hiszen a személyi függőség, kiszolgáltatottság csökkentése hozzájárul a kommunikáció és a kognitív képességek fejlődéséhez. Az önkiszolgálás mindennapos tevékenységi forma. Tanulóink a fokozatosság elvét követve folyamatos gyakorlással, utánzással és gesztussegítséggel sajátítják el az újabb ismereteket. 4. Érzelmi és szociális nevelés: az én pozitív megtapasztalása, megnyílás a közösség felé, a kommunikáció kulturált formáinak elsajátítása. Céljaink:  Önismeret fejlesztése  Alkalmazkodást segítő viselkedésformák tanítása a szűkebb-tágabb környezetben  Személyiségfejlesztés Feladataink:  A szűkebb és tágabb közösségi életben való részvétel  Az „én” és a „nem én” elkülönülése, a másik személy megtapasztalása  Emberi viszonyok kialakításának segítése  Különböző élethelyzetekre adott érzelmi reakciók gazdagítása  Szociális kapcsolatok megnyílásának támogatása  Kommunikáció közösségi formáinak ösztönzése, megtanulása, alkalmazása  A társadalom által elfogadott viselkedési formák tanítása 106

Az érzelmi-szociális nevelés az egyik legösszetettebb gyógypedagógiai feladatunk. A terület fejlesztése szoros kapcsolatban áll a kommunikációval, illetve a megismerő tevékenységek fejlődésével. Foglalkozásainkon fontos szerepe van a testi kontaktuson alapuló dallammal, ritmussal kísért érintéses játékoknak, tevékenységeknek (ölelés, cirógatás, ringatás, lovagoltatás).

5. Ember és természet. A dologi, az emberi és a természeti világ jelenségeinek megértése Az érzékelés-észlelés és az értelem fejlesztése, a valóság kognitív birtokbavétele Céljaink:  Az érzékelés, észlelés fejlesztése  A szenzoros depriváció csökkentése, az ingerek értelmezésének, feldolgozásának elősegítése  A figyelem, megfigyelőkészség fejlesztése (azonosság- különbség, változás, hiány összehasonlítás)  Az emlékezet fejlesztése  Gondolkodás fejlesztése

Feladataink:  Érzékelés, észlelés fejlesztése a bazális terápia elemeivel  Különböző alakú tárgyakkal való manipulálás  Akusztikus figyelem fejlesztése hangszerekkel, különféle zörejekkel  Vizuális figyelem fejlesztése  Megismerési kedv felkeltése  Figyelem tartósságának fokozása, késleltetett figyelem kialakítása

Bazális stimuláció, minden érzékelési terület bevonásával -

szomatikus ingerlés vesztibuláris ingerlés vibratorikus ingerlés akusztiko-vibratorikus ingerlés orális ingerlés akusztikus érzékelést fejlesztő feladatok taktilis orientálódás szaglási érzékelés ízlelési érzékelés vizuális érzékelés

107

Az idegrendszer működését serkentik az érzékszervi ingerlések, ezért a bazális stimulációt rendkívül fontosnak tartjuk ezeken a foglalkozásokon. Az ingernyújtás módját a gyermek differenciálóképessége és a fiziológiai fejlődésmenete határozza meg. Tapasztalataink szerint a súlyos és halmozottan sérült gyermekek három alapterületen – szomatikus, vesztibuláris és vibratorikus érzékelés - közelíthetőek meg a legkönnyebben. Ezekre építve fejlesztjük az akusztovibratorikus, akusztikus, orális, taktilis, szaglási, ízlelési és vizuális érzékelést. Fejlesztő szobánkban több helyen is kialakítottunk úgynevezett érzékelő terepet. Segítségükkel a gyerekek spontán- illetve irányított feladathelyzetben különböző formájú és tapintású anyagokkal ismerkednek meg. Az ingerek segítségével hatékonyabban és folyamatosabban biztosítjuk az érzékelés-észlelés fejlesztését.

6. Kreativitásra, játékra, szabadidős tevékenységre nevelés: az emberi lét esztétikai dimenziójának megtapasztalása és a kreatív tevékenységek ösztönzése Céljaink:  A zenei, mozgásos, képzőművészeti és irodalmi alkotások megtapasztalása és önálló létrehozása  Közös játék megvalósításához szükséges szociális-kommunikációs, kognitív és motoros feltételek megteremtése  Felnőttkorban is használható szabadidős készségek tanítása  Zenei interakció segítségével a preverbális készségek fejlesztése Feladataink:  Az emberi lét esztétikai dimenziójának megnyitása, az elemi művészeti tapasztalatok hozzáférhetővé tétele, ezek örömforrásként való megtapasztalásának segítése  Finommotorika fejlesztése, kézműves technikák tanítása  A gyermek számára örömet nyújtó, állapotának, mentális és valós életkorának megfelelő szabadidős aktivitások kiválasztása  Testi közelség és testkontaktus elfogadásának tanítása  Megfelelő reakció mások kezdeményezésére  Az aktív cselekvés ösztönzése, elemi művészi tevékenységek végzése és a közös kreativitás élményének megtapasztalása  A sorrakerülés kivárása, a megszólítás, szerepcsere, társakra való odafigyelés, önkontroll, szabálytartó viselkedés kialakítása  A gyermekek zenei hallásának, ritmusérzékének, zenei emlékezetének, mozgáskultúrájának fejlesztése Foglalkozásainkon nagy hangsúlyt helyezünk a kézfunkció, manipuláció fejlesztésére, amelynek jelentősége a játéktevékenységen kívül az önkiszolgálás területén is megmutatkozik. Kiemelt szerepe van a játékra nevelésnek, mellyel az adekvát játékhasználatot tanítjuk, fejlesztjük a fantáziát és az elemi kreativitást. A játékos tevékenységeken, játékszituációkon keresztül növeljük más foglalkozások eredményességét is, hiszen segítségükkel a gyermek megismeri, megtapasztalja az őt körülvevő világot. 108

A tanuló fejlődésének értékelése

A gyermekek saját egyéni fejlesztési tervek alapján kapják meg egész évben a komplex fejlesztésüket. Az egyéni fejlesztési tervek a pedagógiai program figyelembe vételével készülnek el. Minden év elején 8 heti megfigyelés után a gyerekeket, az S/PACK/1 szociális és személyi mérési teszt alapján felmérjük, és ez után állítjuk össze a különböző területeken belül az egyéni fejlesztési terveket. A méréseket félévkor és év végén megismételjük, így folyamat diagnosztikát folytatunk. A gyermekek számára nincs minimum követelmény, mindig önmagához képest értékeljük a fejlődésüket. Év közben folyamatosan szóban történik az értékelés a gyermekek és a szülők számára. Fél évkor írásban, saját szerkesztett táblázatban kidolgozott értékelési anyagot adunk a szülő számára a gyermek egyéni fejlesztési tervének megfelelően. Év végén írásbeli értékelés, a hivatalos központilag kiadott értékelési lapon történik, ehhez csatoljuk az egyéni terápiák írásos beszámoló anyagát, melyeket a szülőn kívül elküldünk a szakértői bizottságnak is.

Órarend/ hetiterv Hétfő

Kedd

Szerda

Csütörtök

Péntek

Kommunikáció

Kommunikáció

Ember és természet

1

Ember és természet

Kommunikáció

Kreativitásra, játékra, szabadidős tevékenységre nevelés

2

Érzelmi és szociális nevelés

Kreativitásra, játékra, szabadidős tevékenységre nevelés

Mozgásnevelés

Érzelmi és szociális nevelés

Ember és természet

Érzelmi és szociális nevelés

Kreativitásra, játékra, szabadidős tevékenységre nevelés

önkiszolgálás

önkiszolgálás

önkiszolgálás

3 Mozgásnevelés 4

önkiszolgálás

Mozgásnevelés önkiszolgálás

Az önkiszolgálás, egészséges életmódra nevelés területén a fejlesztés a gyermekek állapotának, igényeinek megfelelően speciális eszközök segítségével folyamatosan történik.

109

Ember és természet Kreativitásra, Érzelmi és (A dologi, az játékra, Mozgás- Kommuniemberi és a szabadidős szociális nevelés káció természeti nevelés tevékenységre világ nevelés jelenségeinek megértése)

Foglalkozás neve (tanóra)

Önkiszolgálás

Heti óraszám

5

3

3

3

3

3

Évi óraszám (37 hét)

185

111

111

111

111

111

Hetitervünk csupán útmutatás, a gyerekek szükségleteinek megfelelően változhat

110

A fejlesztő iskola kapcsolatrendszere

Mozgásvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság

Orvos Genetikai és Gyermekfejlődéstani Intézet

Látásvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság

FEJLESZTŐ ISKOLA

Tanulási képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Szakértői Bizottság

Család

Védőnők

Háziorvosok

Szakorvosok Gyermek Pszichiátria és Ideggondozó

111

Gyermekvédelem

A fejlesztő iskolai oktatásban használatos eszközök jegyzéke             

                          

diavetítő kazettás magnó, CD-lejátszó különböző hangszerek (dob, csörgő, xilofon, kasztanyetta, furulya) hangkazetta vagy CD óvodás dalokkal, megzenésített gyermekversekkel, relaxációs zenei anyag mozgásfejlesztő speciális eszközök: Wesco elemek egyensúlyfejlesztő eszközök: billenőtálca, egyensúlytálca hinta kötél testhenger labdák (nyeles, óriás, szivacs, tüsi) zsámolyok kéz- és lábnyomok bóják, karikák babaszoba babakonyha játékpolcok orvosi táska telefon kisautók dömperek mesekönyvek, leporellók babák plüss állatok homok +homokozó játékok Minden egyéb eszköz, amivel a gyermekek szívesen játszanak, tevékenykednek bábszínház bábok fa fűzők fa puzzlek faliképek képes kirakók klipp-klapp könyvek testséma könyvek fiú, lány évszaktablók minimat készlet tükör diafilmek anyanyelvi applikációs készlet emberek világa, állatok világa növények világa, közlekedés 112

                  

logiko primo keret, logiko primo kártyák lateralitást fejlesztő eszközök vastag és vékony ecset nagygombú vízfesték, flakonos temperák gyurma, agyag színes papír írólap ragasztó vizesedény rajzlap csomagoló papír dekorkarton olló fonalak termények (bab, búza, mák, rizs) só-liszt gyurma vatta természetben található anyagok Minden egyéb eszköz, amit fel lehet használni és a gyermekek örömüket lelik bennük.

Habilitációt, rehabilitációt segítő fejlesztő eszközök

                  

Ajak- és nyelvgyakorlatok fejlesztését szolgáló eszközök A helyes beszédlégzés kialakítására alkalmas eszközök Akusztikus ingereket keltő, hallási figyelmet fejlesztő eszközök Szókincsbővítésre alkalmas eszközök Finommotorikát fejlesztő eszközök Alak-háttér konstanciát kialakító eszközök Vizuomotoros koordinációt fejlesztő eszközök Forma, kiterjedés, színek egyeztetésére, megismertetésére alkalmas eszközök Helyes szokásrendszert megalapozó speciális demonstrációs eszközök Finommotorikus képességeket fejlesztő speciális eszközök Akusztikus észlelést segítő és figyelemfejlesztési eszközök Nagymozgások koordinációját segítő speciális eszközök Egyensúlyérzéket fejlesztő eszközök Mozgáskoordináció fejlesztésére alkalmas speciális eszközök Kommunikációs helyzetgyakorlatokat bemutató audiovizuális eszközök Tájékozódó képességet fejlesztőeszközök Analizáló és szintetizáló-képességet fejlesztő speciális eszközök Problémamegoldó gondolkodást fejlesztő speciális tanulói munkaeszközök A testi-lelki higiéniás szokásrendszer fejlesztését szolgáló demonstrációs eszközkészlet

113

XIII. EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM

114

Tartalom

I. Az iskola egészségnevelési szemlélete II. Helyzetkép 1. 2. 3. 4. 5.

Az iskola helye és épülete Az iskola működése egészségnevelési szempontból Iskolai étkeztetés Iskolai büfé Erőforrások

III. Az iskolai egészségnevelési program alapelve, céljai, feladatai 1. A program alapelve 2. Cél 3. Feladat

IV. Az egészségnevelés színterei az iskolában 1. Hagyományos tanórai oktatásszervezés 2. Nem hagyományos tanórai keret 3. Tanórán kívüli tevékenység 4. Testi nevelés, mindennapi testedzés programja

V. Módszerek 1. Módszerek kiválasztásának szempontjai 2. Alkalmazott módszerek, eljárások

VI. Elvárható magatartásformák VII. A tanulók fizikai állapotának mérése

115

I. Az iskola egészségnevelési szemlélete A gyakran változó társadalmi viszonyok, bizonytalan életperspektívák következtében a hosszabb távú életstratégiák, az egészségmegőrzés tettei leértékelődtek, és gyakran a károsnak minősülő pótszerek jelentik a kompenzációt. Egészségromlás következhet be akkor, ha nagyobb a terhelés, mint a teherbírás, ha nincs kialakult védelmi mechanizmus. Az egészség ugyan a legfőbb értékké vált, de az egészségtelen viselkedésmódok tartósan manifesztálódnak. Tanulóink számára olyan nevelés-oktatást nyújtunk, hogy az egészséges életvezetéshez, életmód-alakításhoz és egészségmegőrzéshez szükséges kompetenciákkal rendelkezzenek. Az iskolai élet rendjét, beosztását biológiai és fiziológiai szükségleteikhez igazítjuk. Mind a tanulók, mind a pedagógusok érdekében törekedni kell a felesleges terhelések megelőzésére, a nyugodt, kiegyensúlyozott légkör megteremtésére. A mindennapi terheléseknél figyelembe vesszük a gyermekek tűrőképességét. Egészségnevelő munkánk az iskolai élet valamennyi területére kiterjed. Az egészségtartalmú ismeretek komplex beépítésre kerültek a Helyi tantervbe. Minden pedagógus részt vesz az iskolai egészségnevelésben, a dohányzás, az alkoholfogyasztás és drogfogyasztás megelőzését célzó programokban.

II. Helyzetkép 1. Az iskola helye és épülete Az intézmény külterületi elhelyezkedése hátrányosan befolyásolja a nem hagyományos tanórai keretben és szabadidőben szervezhető foglalkozások lehetőségeit. Előnyt jelent a nagy udvar, ahol salakos és betonos sportpályák, füves és burkolt területek találhatók, melyek a pihenés valamint a tornateremmel és a fejlesztő tornaszobával együtt a mindennapos mozgás színterei. Az épület fő közlekedési utaktól való távolsága miatt érvényesül a tiszta levegő szervezetre gyakorolt pozitív hatása. A fából készült udvari játékok harmonikusan illeszkednek az iskola környezetébe. Növények telepítésével olyan mikroklímát kívánunk fenntartani, amely a szabadban való tartózkodást kellemessé teszi. Fontos, hogy a gyermekek sokat tartózkodjanak a szabad levegőn! 116

Az épület és berendezése: Bútorzat: -

a tanulók testméreteihez igazodó, balesetmentes, tartós, könnyen elhelyezhető és tisztántartható, felületük tükröződésmentes

2. Az iskola működése egészségnevelési szempontból: Programunkban fő feladatunknak tekintjük az egészséget támogató környezet biztosítását. A környezet biztonsága és egészsége nemcsak a testi, de a lelki egészség szempontjából is nélkülözhetetlen és fontos tényezője az egészséget kedvezően befolyásoló szokások kialakulásának és megszilárdulásának. Az egészséget támogató környezet segít abban is, hogy sajátos nevelési igényű tanulóink jól érezzék magukat az iskolában, képesek legyenek feladataikat teljesíteni. 3. Iskolai étkeztetés Az intézmény nem működtet önálló konyhát. A csoportos étkezésnek szigorú, rendeletbe foglalt közegészségügyi szabályai vannak, amelyek az étkezés biztonságát szolgálják. Az iskola vezetése, az élelmezésvezető, az iskola-egészségügy szakemberei és maguk a pedagógusok is figyelemmel kísérik: -

a konyha, ebédlő higiéniáját, az étrend minőségét, az étel mennyiségét, adagolási rendjét, az étkezési turnusok számát, az étkezésre biztosított időt, az étkezés tisztaságát, esztétikumát.

Tanulóink többsége hátrányos helyzetű vagy veszélyeztetett, ezért célunk, hogy minden arra rászoruló gyermek igénybe tudja venni az iskolai étkeztetést. Az emberi szervezetnek, különösen a fejlődő gyermeknek szüksége van a helyesen megválasztott vegyes táplálkozásra, a tápanyagokra, ásványi anyagokra és vitaminokra, melyek ellenállóbbá tesznek, óvnak a betegségektől, és szabályozzák a fejlődő gyermek életfolyamatait. Iskolánkban vannak anyagcsere-betegségek, felszívódási zavarok, vagy túlérzékenységük miatt speciális étkezési szükségletű gyermekek, ezeket a speciális étkezési igényeiket a konyha kielégíti. Az alapanyagok válogatásán kívül olyan ételkészítési módot alkalmaz, amellyel a beteg szervezet megváltozott követelményeihez alkalmazkodni tud. A diétás étkeztetés intézményünkben megoldott. 117

4. Iskolai büfé A büfé önálló egységként működik. Diákjaink étkezésének egyik meghatározó tényezője az iskolai büfé kínálata. Kívánatos, hogy bővüljön az egészséges táplálkozáshoz nélkülözhetetlen árukínálat. 5. Erőforrások: Egészségnevelési munkánk céljainak megvalósításához elengedhetetlen, hogy az iskolai élet résztvevői egymással, külső intézményekkel jó kapcsolatot, kooperációt alakítsanak ki. 5.1. Humán erőforrások Belső erőforrás Humán erőforrások

Feladat, szerepkör

Iskolavezetőség

Támogatja az egészségnevelési programokat. Anyagi forrásokat teremt. Ösztönző rendszert dolgoz ki. A minőségi munka részeként értékeli a tevékenységet. Aktívan részt vesz az egyes programokban.

Pedagógusok: gyógypedagógus,gyógytestnevelő,gyógytornász, rehabilitációs úszásoktató, logopédus, pszichopedagógus Iskola-egészségügyi szolgálat (orvos, védőnő)

Éves tervet készítenek, évfolyamokra bontják le, tantárgyakba építik be és tanítják az egészségneveléshez kötődő tartalmakat. Tanórán kívüli programokat, tevékenységeket szerveznek és tartanak. Pályázatokat írnak.

Ápolónő

Az iskolai egészségügyi szolgálat által nyújtott segítség megelőző jellegű: egészségügyi vizsgálat, szűrés, gondozás, oltás, közegészségügyi tevékenység, felvilágosítás, tanácsadás, pályaválasztásra való felkészítés. Az ápolónők az orvos utasítása alapján ellátják , szakorvosi vizsgálatra kísérik a beteg gyermekeket. Baleseti elsősegélyt nyújtanak. Az intézményben tartandó gyógyszerkészletet az iskola vezetőjével egyeztetve az iskolaorvos állítja össze.

118

Humán erőforrások

Feladat, szerepkör

Pszichológus

Segíti a testi-lelki egyensúly megteremtését, megőrzését.

Gyógypedagógiai asszisztensek, gyermekfelügyelők

Segítik a tanári munkát, tevékenyen részt vesznek a programokban.

Munkavédelmi felelős

Gondoskodik a veszélyes anyagok, vegyszerek biztonságos, szakszerű elhelyezéséről.

Adminisztratív dolgozók A program hátterének biztosításával támogatják az egészségnevelő munka megvalósulását. Technikai dolgozók

A programok tárgyi feltételeinek biztosítása.

Diákok

Valamennyi diák sokoldalúan vesz részt a programokban.

Külső erőforrás: -

szülők, szülői klub ÁNTSZ Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság Gyermekjóléti Szakszolgálat Nevelési Tanácsadó Óvodai és Egészségügyi Gondnokság Iskolafogászat Gyermekpszichiátriai Gondozó Megyei Pedagógiai Intézet Rendőrség

5.2. Anyagi erőforrások -

fenntartó pályázatok „Add a kezed!” Alapítvány iskolai költségvetés egyéb bevételek (autóbusz bérbeadása, szálláshely)

119

III. Az iskolai egészségnevelési program alapelve, céljai, feladatai 1. A program alapelve: Egészségnevelő munkánk az iskolai élet valamennyi területére kiterjed. Szemléletet csak úgy lehet formálni, ha minden tantárgyban és minden iskolán kívüli programon törekszünk arra, hogy diákjaink nem elszigetelt ismereteket, hanem a mindennapi életben hasznosítható, praktikus tudáshoz jussanak. 2. Cél: -

Egészséges életmód megalapozása, folyamatos fejlesztése. Testi, lelki, szociális harmónia egységének megvalósítása. Életre szóló pozitív magatartási minták közvetítése. Megfelelő edzettségi állapot kialakítása, folyamatos testedzés iránti igény felkeltése. Az egészséges felnőttkorba lépés esélyeinek megteremtése. A közlekedésben való biztonságos és felelősségteljes részvétel.

3. Feladat: -

Az egészségvédelmi szokásrendszer kialakítása, helyes szokások folyamatos gyakoroltatása. A leggyakoribb egészséget, testi épséget veszélyeztető tényezők és elkerülési módjaik megismertetése. Helyes napi- és hetirend kialakítása. Az egészséghez szükséges feltételek és tevékenységek biztosítása. Helyes életmód követelményeinek megismertetése és folyamatos gyakorlása. Megfelelő testi-lelki kondíció kialakítása, megőrzése. Szabadidő eltöltési szokásainak egészségesebbé tétele. A délelőtti tanulás után 1-1 óra szabadlevegőn való tartózkodás biztosítása, mely tudatosan tervezett, sokoldalúan fejlesztő mozgásokat és játékokat tartalmaz. Mindennapos testmozgás biztosítása. Személyiség- és egészségkárosító tényezők felismerése. Káros szenvedélyek kialakulásának megelőzése. A férfi és női szaporító szervrendszer működésének, higiénjének, betegségeinek megismertetése. A reproduktív szervek betegségeinek megelőzésére, a nemi élet és a születésszabályozásra való felkészítés. A felelősségteljes párkapcsolat, családalapítás igényének kialakítása. Közlekedési szabályok, helyzetek, helyes magatartási szokások értelmezése, folyamatos gyakorlati alkalmazása.

120

IV. Az egészségnevelés színterei az iskolában 1. Hagyományos tanórai oktatásszervezés: -

A tanórákon hozzárendeljük az adott témákhoz a megfelelő egészségvédelmi és fejlesztési vonatkozásokat. Kiemelt helyet kapnak a hétköznapi élettel kapcsolatos vonatkozások, ismeretek.

-

Fontosnak tartjuk, hogy diákjaink megfelelő elméleti és gyakorlati ismereteket, tapasztalatokat szerezzenek.

-

Különböző interaktív módszereket használva adjuk át az ismereteket. A szemléltetés hagyományos, audiovizuális és informatikai lehetőségeit is felhasználjuk, alkalmazzuk.

2. Nem hagyományos tanórai keret: -

Erdei iskola

-

Terápiák

-

Könyvtári óra

-

Tanulmányi kirándulások

-

Tanulmányi séta

-

Múzeumlátogatás

Moduláris program alkalmazása a tanítási órán Célja valamennyi évfolyamon a prevenció, az egyéni adottságok, készségek, képességek, attitűdök kifejlesztése, az egészségtudatos értékrendszer kialakítása, belső igénnyé formálása. Az 1-12. évfolyamokat átfogó, moduláris felépítésű program mindamellett, hogy szakaszonként is megvalósítható, összekapcsolásukkal az iskolarendszer valamennyi évfolyamán felhasználható. A program célja korcsoportonként Alsó tagozaton A tanulók közvetlen tevékenységek során szerezzenek olyan alapvető ismereteket, amelyek biztosítják egészséges testi és lelki fejlődésüket. Legyenek képesek a személyi higiénés feladatok önálló elvégzésére, váljon szokássá (majd igénnyé) a rendszeres testápolás. A gyermekek egészséges fejlődésének fontos feltétele a megfelelő táplálkozás. Az egyéni ízlésvilágot figyelembe véve, szemléletet formálva irányuljon a tanulók figyelme az egészséges táplálkozás fontosságára. 121

A kisiskolás gyermek egészségnevelése során nagy hangsúlyt kap az egészségvédő magatartás kifejlesztése. Felső tagozaton A káros szenvedélyekkel, az élvezeti szerekkel kapcsolatos ismeretek bővítése, a témával összefüggésbe hozható fogalmak tisztázása mellett elvárható, hogy a tanulók felismerjék, hogy a környezet állapota az ember egészségére is hatással van. Az egészséges életmód alapozása, az egészségmagatartás fejlesztése során fontos, hogy a tanulókban kialakuljon az egészséges életkörülmények és élet minőség igénylése. Szakiskolai évfolyamokon Olyan komplex, egészségtudatos értékrendszer kialakítása, amely a testi-lelki egészségen kívül figyelmet fordít a szociális kapcsolatok harmóniájára is. Az egészség megőrzési és fejlesztési stratégia készítse fel a tanulókat arra, hogy felnőttként aktív szerepet tudjanak majd vállalni életminőségük alakításában, megőrzésében. A családi életre neveléssel, szexualitással, gyermekvállalással összefüggő résztartalmak tegyék képessé őket olyan értékítéletek kialakítására, amelyek segítségével képesek lesznek az életvitelükre vonatkozó hatékony döntések meghozatalára. 3. Tanórán kívüli tevékenység: Versenyek: -

komplex tanulmányi verseny egészségügyi vetélkedő sportverseny

Foglalkozások: -

drogprevenciós program egészségügyi felvilágosító foglalkozások (DADA-program) szabadidős tevékenység (jeles napok eseményei, rendezvények, kiállítások) napközis foglalkozások, klubnapközi szakkörök, terápiás szakkörök könyvtári foglalkozások mozgásos és sportfoglalkozások

Szűrések: -

Növekedés és testi fejlettség mérése. Vérnyomásmérés. Mozgásszervek vizsgálata, testnevelési csoportbeosztás. Érzékszervek vizsgálata. Fogászati szűrővizsgálatok.

122

4. Testi nevelés, mindennapi testedzés programja: 4.1. Testnevelés és egészségfejlesztő testmozgás Intézményünk a tanulók egészséges fejlődése érdekében egészségnevelési programot: azon belül egészségfejlesztési feladatokat valósít meg. Kiemelt feladatként kezeljük – a kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozások keretében – a szervezett testmozgást, tekintettel az intenzív testi fejlődésben levő fiatalkorúak nagy mozgásigényére. Biztosítjuk: a tanulók mindennapi testedzését, a játékos egészségfejlesztő testmozgást a szabadban, az iskolai sportkör működését, a könnyített- és a gyógytestnevelést a rászorulóknak. A tanulók hetente az órarendbe illesztetten 3 testnevelés órán vesznek részt. A testnevelők tömegsport keretében mindennap tartanak testedzéseket. A tanulókat testnevelés óráról – szakorvosi vélemény alapján – csak az iskolaorvos mentheti fel. Az írásos felmentést a tanuló köteles a testnevelő tanárnak átadni. Az 1-4. évfolyamon a tanuló életkorához és fejlettségéhez igazodó játékos, egészségfejlesztő testmozgást tartunk – az időjárási viszonyoktól függően – a szabadban. Az egészségfejlesztő testmozgást a tanítási órák részeként, naponta kétszer tizenöt perces foglalkozás keretében tartják a tanítók minden olyan napon, amikor nincs órarendi testnevelés. A napközi és tanulószobai foglalkozások ideje alatt is biztosítani kell a tanuló életkorához igazodó játékos testmozgást lehetőség szerint a szabadban. A diákotthon a saját programja szerint szintén biztosítja a mindennapos testmozgást. 4.2. Könnyített testnevelés és gyógytestnevelés A tanulók egy részét – egészségi állapota miatt – az iskolaorvos könnyített – vagy gyógytestnevelési foglalkozásra utalja. A könnyített testnevelés során az érintett tanuló részt vesz az órarendi testnevelési órákon, de bizonyos mozgásokat, gyakorlatokat – állapotától függően – nem végez. A testnevelő differenciált foglalkozása biztosítja a megfelelő gyakorlatok végzését. Az iskolaorvos szakorvosi vélemény alapján a tanulókat gyógytestnevelési foglalkozásokra utalja. A gyógytestnevelési órákat gyógytestnevelő tanár vezeti. Az érintett tanulók számára gyógytestnevelés speciális gyakorlatainak elvégzése kötelező. A gyógytestnevelési ellátás és a gyógyúszás kötelező egészségvédő alapellátás a rászorulóknak, ezért időpontját az órarend rögzíti.

123

V. Módszerek 1. Módszerek kiválasztásának szempontjai: -

Alkalmazkodjon a tanulók életkori sajátosságaihoz, egyéni képességeihez. Minél több tanulót aktivizáljon. Pozitív szemlélet tükrözzön. Építsen a tanulók tapasztalatára. Legyen játékos.

2. Alkalmazott módszerek, eljárások: -

játékok, projekt, vita, verseny, megbeszélés, magyarázat, szemléltetés, probléma-feltárás, mintaadás

Moduláris oktatás során alkalmazott módszerek: A tanulók a tanulási folyamat során előzetes ismereteikre támaszkodva aktív tevékenység közben szereznek az egészségmagatartással összefüggő tapasztalatokat. A tanulóközpontú pedagógiai eljárás során, eltérő fejlődési szükségleteikkel összhangban mélyülnek ismereteik, alakulnak készségeik, képességeik. Az egészségtudatos értékrendszer kifejlesztésének folyamatában kiemelt figyelem irányul - a kompetencia oktatás irányelvének megfelelően - a valós életre való felkészítésre. A tisztálkodás, táplálkozás, a pszichoaktív szerek, a családi életre nevelés témakörök nemcsak tartalmukban hordozzák magukban a mindennapok eseményeit, hanem az ismeretszerzés megvalósításának szervezésében, folyamatában is. A moduláris oktatás figyelembe veszi a tanulók eltérő fejlődési sajátosságait és a belső motivációra építve ösztönzi a tanulókat a tevékenységközpontú ismeretszerzésre, melynek során lehetőségük van új kapcsolatokat kiépíteni meglévő tudásuk és újabb tapasztalataik között. A differenciált tanulásszervezés minden tanuló számára biztosítja, hogy fejlődési szükségleteivel összhangban vegyen részt a tevékenységben, amelyben a pedagógus facilitátor szerepet tölt be. Az ismeretszerzés folyamatában a hagyományos pedagógiai eljárásokkal szemben korszerű pedagógiai módszerek (pl. játék, tea-ház, kooperatív módszerek, drámapedagógiai eljárások), változatos munkaformák és helyszínek jelennek meg, valamint innovatív szemlélet tükröződik a több szereplős óravezetés szervezéséből is. A témák kidolgozása a kompetencia oktatás moduláris felépítését követő részletes modulleírásban található, amely a pedagógiai program melléklete. Az egészségnevelés modulok szervesen kapcsolódnak az önismereti, természettudományos, szociális, életpálya –építés, szövegértés-szövegalkotás és az IKT kompetencia területekhez.

124

VI. Elvárható magatartásformák -

Pozitív beállítódások, motiváció kiépítése az egészség megőrzésével kapcsolatban. Egészséget erősítő, fejlesztő tényezők, eszközök ismerete, alkalmazásának képessége. A helyes döntések szerepének felismertetése, a felnőtt életre, önálló életvezetésre vonatkozó döntési kompetencia kialakítása. Tudja, hogy akaratfejlesztéssel és neveléssel a nehezen teljesíthető tevékenységek készséggé alakíthatók. Egészség-megtartás iránti igény kialakítása. Reálisan tudja értékelni egészségi állapotát. Legyen képes az iskola elvégzése után a saját egészségére ártalmas kockázati tényezők, veszélyeztető anyagok felismerésére és elutasítására. Rendelkezzen alapvető szexuális kultúrával, legyen képes felelősségteljes nemi magatartásra. Legyen képes harmonikus életvitelre, az örömteli párkapcsolatra, felelős családi életre. Legyen igénye a folyamatos testmozgásra, a test fejlesztésére, az erőnlét, állóképesség karbantartására. Találja meg helyét a világban, konfliktusait, problémáit tudja kezelni. Rendelkezzenek a biztonságos közlekedéshez szükséges szabályismerettel, legyenek tisztában a közlekedés pozitív magatartásformáival.

VII. A tanulók fizikai állapotának mérése A fizikai állapot felméréséhez az Oktatási Minisztérium Testnevelési Bizottsága által készített tesztet hajtjuk végre. A méréseket évente 2 alkalommal – ősszel és tavasszal – végezzük. Ennek során feltérképezzük az egyes képességek területén mutatkozó hiányosságokat, melyek kiindulási alapul szolgálnak mind az egyéni, mind a közösségi fejlesztő, felzárkóztató programok elkészítéséhez, lehetőséget biztosítva az egészségileg hátrányos helyzet megszüntetésére, az általános fizikai teherbíró képesség fokozatos fejlesztésére, a szükséges szint elérésére, megtartására.

125

XIV.

KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM

126

Tartalomjegyzék

I.

Az iskola környezeti nevelési szemlélete

II.

Helyzetkép 1. 2. 3.

III.

Az iskolai környezeti nevelési program alapelve, célja, feladatai 1. 2. 3.

IV.

Alapelv Cél Feladat

A környezeti nevelés színterei iskolánkban 1. 2. 3.

V.

Az intézmény elhelyezkedése a településen Az iskola működése környezeti nevelési szempontból Erőforrások

Hagyományos tanórai oktatásszervezésben Nem hagyományos tanórai keretben Tanórán kívüli tevékenység

Módszerek

127

I. Az iskola környezeti nevelési szemlélete: Napjainkban a világ figyelme a fenntartható fejlődés megteremtése felé irányul. Ez az élet minden színterén tapasztalható: szociális, gazdasági, ökológiai, politikai területeken is. A fenntarthatóság ideológiai és tartalmi kialakítását az oktatásban kell elkezdenünk. A tanulók számára olyan nevelést kell az iskolánknak biztosítania, amelyben hangsúlyt kapnak az erkölcsi kérdések és a környezettudatos életmód is. Interaktív módszerek segítségével együttműködésre alkalmas, felelős magatartást kialakító, döntéshozásra, konfliktus-kezelésre és megoldásra törekvő készségeket kell kialakítanunk. Mindezek megkívánják az új értékek elfogadtatását, kialakítását, megszilárdítását és azok hagyománnyá válását. A fenti célok csak úgy valósíthatók meg, ha hatékony tanulási, tanítási stratégiákat tudunk kialakítani. Iskolánkban kiemelten fontos feladatunknak érezzük, hogy a tanulók szemléletén alakítsunk, környezet- és természetszeretetüket formáljuk, megszilárdítsuk. Munkánk az iskolai élet sok területére terjed ki. Szemléletet csak úgy lehet formálni, ha minden tantárgyban és minden iskolán kívüli programon törekszünk arra, hogy tanulóink ne elszigetelt ismereteket szerezzenek, hanem egységes egészként lássák a természetet, s benne az embert. Tanórán, nyári táborokban vagy a nomád táborokban és az erdei iskolákban megismertetjük gyerekeinkkel a természetet, gyakoroltatjuk az egyszerű, komplex természetvizsgálatokat. Megtanítjuk őket arra, hogy a természetben tapasztalt jelenségek okait keressék, kutassák a köztük rejlő összefüggéseket. Így válhatnak a gyerekek majd tudatos környezetvédővé, a természetet féltő, óvó felnőttekké.

II. Helyzetkép: 1. Az intézmény elhelyezkedése a településen Iskolánk a város egyik dombján a Kecelhegy nevű településrészen található. A településen kettő főútvonal halad keresztül, a 61-es és a 67 számú. Az intézmény kettő irányból közelíthető meg, a két főútvonalról, de a 61-es számú főútvonalhoz van közelebb. A 61-es főútvonalat az iskolától a vasúti pálya választja el, az áthaladást félkaros- és fénysorompó biztosítja. Az 67 számú főútvonal megközelítése -a vasúttal nem egy szinten való keresztezés miatt-, vasúti katasztrófa esetén nem ütközik akadályba. Az intézmény csak közúton közelíthető meg. Tömegközlekedés igénybevételekor csak a helyi járatú busszal lehet megközelíteni, a megálló a bejárattól kb. 80 méterre található. Mivel az intézmény kistérségi feladatot lát el, ezért alsó tagozatban az iskolabusz szállítja a vidéki és a kaposvári tanulókat az iskolába és haza. Az intézménnyel szemben nyugati irányban található egy idősek otthona. Délre található a város vízellátását biztosító vízművek egyik víztornya. Városunk ezen részén nem található semmilyen ipari üzem. Az előttünk fekvő üres terület beépítésére most kerül sor. Itt szociális lakások és családi házak építése folyik.

128

2. Az iskola működése környezeti nevelési szempontból Az iskolában jelenleg a tantestület körülbelül egyharmada foglalkozik intenzíven környezeti nevelési kérdésekkel a tanórákon és azokon kívül. Vannak, akik minden akcióban, munkában részt vállalnak, s vannak, akik időnként kapcsolódnak egy-egy tevékenységi területhez. A környezeti nevelés az a területe az iskolai életnek, ahol csak nagyon fokozatosan és lépésenként haladunk előre. A további munkában is szükség van az iskolavezetőség, a tapasztaltabb és a fiatal kollegák együttműködésére. Iskolánk gyakorlóiskola. pedagógusjelöltek kapcsolódnak be a napi környezeti nevelési munkánkba; a végzős hallgatók környezeti attitűdjét javítanunk kell. A környezeti nevelési munkacsoport tanárai tartják a IV. és V. éves környezettan tanár-szakos hallgatók szakmódszertan óráit. A hallgatók tartanak osztályfőnöki órát, szakórát, táborokban foglalkozásokat, akciókat, iskolanapot szerveznek. 3. Erőforrások: Környezeti nevelési munkánk céljainak megvalósításához elengedhetetlen, hogy az iskolai élet résztvevői egymással, külső intézményekkel jó kapcsolatot, kooperációt alakítsanak ki. Humán erőforrások Belső erőforrás Humán erőforrások Iskolavezetőség

Pedagógusok, pszichopedagógusok Gyógypedagógiai asszisztensek, gyermekfelügyelők Tanulók Szülők

Munkavédelmi felelős Technikai dolgozók

Feladat, szerepkör Támogatja a környezeti nevelési programokat. Anyagi forrásokat teremt. Ösztönző rendszert dolgoz ki. A minőségi munka részeként értékeli a tevékenységet. Aktívan részt vesz az egyes programokban. Éves tervet készítenek, évfolyamokra bontják le, tantárgyakba építik be és tanítják a környezeti neveléshez kötődő tartalmakat. Tanórán kívüli programokat, tevékenységeket szerveznek és tartanak. Pályázatokat írnak. Segítik a tanári munkát, tevékenyen részt vesznek a programokban. A tanulók és a pedagógusok együttműködése nélkülözhetetlen a környezetbarát iskolai környezet létrehozásában és megőrzésében. Az iskolai környezeti nevelés területén is fontos a szülői ház és az iskola együttműködése. Törekszünk arra, hogy a szülők ismerjék és erősítsék gyermekükben ezt a környezettudatos magatartást, amit iskolánk közvetíteni kíván. Gondoskodik a veszélyes anyagok, vegyszerek biztonságos, szakszerű elhelyezéséről. A programok tárgyi feltételeinek biztosítása.

129

Iskolán kívüli együttműködés: Fenntartó. Mivel a fenntartó határozza meg az általa fenntartott intézmények profilját és költségvetését, ezért a fenntartóval való kölcsönös együttműködés – az iskola egész életén belül – a környezeti nevelési programunk megvalósítása szempontjából is fontos. Az iskola igazgatójának feladata, hogy a fenntartóval való egyeztetés során a lehető legoptimálisabb helyzet megteremtését elérje. Célunk, hogy a fenntartó a kötelező támogatáson túl is finanszírozza az iskolai környezeti nevelési programokat. Környezeti neveléssel is foglalkozó intézmények. A tanórai és tanórán kívüli környezeti programot színesebbé és tartalmasabbá teszi a különböző intézmények meglátogatása. Iskolánk számára ilyen szempontból kiemelkedően fontosak a múzeumok, az állatkertek és a nemzeti parkok. Ezeket a látogatásokat a tanórákon készítjük elő. Iskolai tanulmányai során, minden tanulónak legalább egy környezeti témájú intézménylátogatáson részt kell vennie. Az adott intézménnyel a kapcsolatot a munkaközösségek egy megbízott tanára tartja. Civil szervezetek. A civil szervezetek szakmai ismereteikkel és programjaikkal segítik környezeti nevelési munkánkat. Tantestületünk több tagja rendszeresen részt vesz előadásaikon, továbbképzéseiken, illetve mi is tartunk előadásokat, továbbképzéseket a civil szervezetek által szervezett programokon. Szükséges, hogy több, az egész tantestületet érintő környezeti témájú előadás és foglalkozás legyen a jövőben. A civil szervezetekkel való iskolai szintű kapcsolattartás igazgatóhelyettesi feladat. A szaktanárok egyénileg alakítanak ki kapcsolatot az egyes civil szervezetekkel. Kiemelkedik a kapcsolatok közül a Somogy Természetvédelmi Szervezettel kialakult hosszútávú együttműködésünk melynek során a gyerekeket minden évben egy hétre a szervezet tulajdonában levő somogyfajszi kastélyba visszük természetvédelmi táborba. Hivatalos szervek. A hivatalos szervek egyik feladata annak ellenőrzése, hogy környezetvédelmi és egészségügyi szempontból megfelelően működik-e az iskola. Javaslataikra, véleményükre építeni kívánunk az iskolai környezet kialakításában. Anyagi erőforrások -

fenntartó pályázatok „Add a kezed!” Alapítvány iskolai költségvetés egyéb bevételek (autóbusz bérbeadása, szálláshely)

130

III. Az iskolai környezeti nevelési program alapelve, céljai, feladatai: 1. Alapelv: - konkrét példákon keresztül bemutatni a környezet állapotát, folyamatait; - megértetni, hogy az ember életét, személyes biztonságát milyen veszélyek fenyegetik; - megtanítani, személyes tapasztalatot szerezni a környezeti konfliktusok kezelésére; - érzékennyé, motiválttá tenni a feladatok elfogadásában. 2. Általános cél: elősegíteni a tanulók környezettudatos magatartását az élő természettel, az épített, a társadalmi környezettel kapcsolatosan, valamint a saját életvitelük tekintetében. Megismertetni a tanulókat az élővilágot és benne az embert veszélyeztető környezeti válsággal, globális problémákkal, lakóhelyükön is fellelhető környezeti gondokkal. Felébreszteni a felelősségérzetet, a tenniakarást a környezeti értékek megőrzésére. Megtanítani növendékeinket a természetben, a környezetben eligazodni, felelős döntéseket hozni életére, családja jövőjére és tágabb közösségére vonatkozóan. Képessé tenni a sérült tanulókat arra, hogy bekapcsolódjanak a természet, a társadalom, a gazdaság terén mutatkozó válságkezelésbe, modernizációs folyamatokba a szűkebb környezetükben, a lakóhelyükön. 3. Feladatok: - A közvetlen környezet tisztántartásához szokásrendszer kialakítása (tanterem rendbentartása, folyosó, iskola tisztántartásának gyakoroltatása). - Természeti értékeinek megismertetése a szűkebb és tágabb természeti környezetben – séta, kirándulás, tananyagbeli és tantárgyközi környezetvédelmi szempontú koncentráció. - A környezeti ártalmak bemutatása, ezek elkerülésének ismertetése (levegő- és vízszennyezés, veszélyes anyagok, vegyszerek káros hatásai). - Természeti veszélyhelyzetek ismertetése, ezek lehetséges megelőzése, elkerülése (viharok, erdőtűz, árvíz, jégeső). - A természeti és társadalmi környezet harmóniájának bemutatása (környezettudatos építészet, utak építése). - Természetvédelmi attitűd érzelmi alapon is történő megalapozása, kialakítása, az ember termelő tevékenysége negatív hatásainak bemutatása a természetes élővilágra (növények, állatok védetté nyilvánításának okai). - Szemléletformálás az állatok védelme érdekében (törvények a házi- és vadon élő állatokról). - Tudatos fogyasztói, vásárlói szokások kialakítása (természetbarát, egészséges termékek vásárlása, csomagolás, tárolás). - A természetre ható modernizációs folyamatok káros hatásainak bemutatása – energiaforrások, szennyvíz, globális felmelegedés, ivóvízhiány, ökológiai katasztrófa. A célhoz vezető feladatok megvalósítása során kiemelt módszer az érzelmi ráhatás, a személyes megtapasztalás, a szemléltetés, gyakoroltatás.

131

IV. A környezeti nevelés színterei iskolánkban

1. Hagyományos tanórai oktatásszervezésben A tanórákon hozzárendeljük az adott témákhoz a megfelelő környezetvédelmi vonatkozásokat. Az óra jellege határozza meg, hogy melyik problémát hogyan dolgozzuk fel. Kiemelt helyet kapnak a hétköznapi élettel kapcsolatos vonatkozások, amelyekhez a tanulóknak is köze van. Különböző interaktív módszereket használva adjuk át az ismereteket, de jelentős szerepet kap az önálló ismeretszerzés is. A szemléltetés hagyományos, audiovizuális és informatikai lehetőségeit is felhasználjuk, alkalmazzuk. Lehetőségünk nyílt a környezeti neveléshez kapcsolódó tanórákat az iskola udvarán található "Madárbarát kert"-ben megtartani, ennek kiépítése folyamatos. Az egyszerű víz-, talaj- és levegővizsgálati módszereket a természetismeret tanórákon tanítjuk meg. Külön, kiemelten kezeljük ezek elemzését, a következtetések megfogalmazását, a tapasztalatok hatásainak értékelését.

2. Nem hagyományos tanórai keretben: A tanév során minden osztály erdei iskolában tölt egy hetet, vagy intézmény- és múzeumlátogatásokat szervez. Az itt folyó munka a tanév szerves része. Az erdei iskolában a munka meghatározott, speciális órarend szerint folyik. A teljes IX. évfolyam nomád táborban vesz részt, ahol a diákok megtanulják a természettel való harmóniában élés mikéntjét.

3. Tanórán kívüli tevékenységek: A gyerekek olyan versenyeken indulnak, ahol a környezet- és természetvédelem is fontos téma, így elmélyíthetik elméleti tudásukat (pl. Komplex tanulmányi verseny, környezetvédelmi rajz és fotópályázat stb. Különböző akciókban veszünk részt: - Kiállításokat rendezünk jeles alkalmakra: a Föld Napján rajz- és fotókiállítást, nyári táborokról bemutatkozó, illetve az iskolanapi poszterekből összeállított kiállítást. - Madarak-fák napja alkalmából minden évben természetvédelmi napot tartunk. - Természetjáró szakkört működtetünk. - Kirándulásokat szervezünk az ország nemzeti parkjaiba, természetvédelmi területeire. - Madárházak építésével gondoskodunk télen a madarakról. - A szakiskolai tanulók évente facsemeték ültetésével gazdagítják az iskola zöldterületét. - Kisállat-bemutatókra szervezetten elvisszük tanulóinkat. - Részt veszünk a város környezetvédelmi programjaiban.

132

Veszélyben a világ - Környezetvédelmi témahét az 1-4 évfolyamon A témahét célja az 1-4. osztályos tanulók környezettudatos magatartásának, gondolkodásának, a környezetért felelős életvitelének kialakítása, a környezettudatos magatartás, értékrend, attitűd, érzelmi viszonyulások formálása és a környezetről, társadalomról kialakítható tudás bővítése. E mellett kiemelt szerepet kap a globális ökológiai szemlélet kialakítása, közvetlen tapasztalatszerzéssel, problémamegoldó gondolkodással, a döntés lehetőségének megteremtésével. A komplex tematikus egység az 1-4. évfolyamon - azonos fő témán belül - az életkornak megfelelő résztémákkal fejleszti a környezettudatos magatartást. A témák nem pedagógushoz és tanulócsoporthoz kötődnek, hanem évfolyamhoz, ezáltal minden tanulócsoport részesévé válik valamennyi tematikai egység ismeretének. A témák évenként egymásra épülnek, illetve kapcsolódnak az évfolyamok tananyagához, ezáltal horizontális és vertikális szempontok is érvényesülnek a tartalom kapcsolódásában. 1. osztály: Az állatok és növények védelme 2. osztály: A víz védelme 3. osztály: Szelektív hulladékgyűjtés 4. osztály: A levegő és talaj védelme A program komplexitásából adódóan alkalmas a hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű és a sajátos nevelési igényű gyermekek individuális képességfejlesztésére, valamint a tantárgyak közötti integrációra. Az eredményesség tükröződik az elkészített produktumokban, plakátokon, a kiállított tárgyakon, fotókon és a közös környezettudatos magatartáson

V. Módszerek:        

folyamatos tapasztalatszerzés és gazdag kommunikáció a tapasztalatok értelmezése, feldolgozása, elemzése céljából, a napi élethelyzetekben megjelenő példák, szükségszerűségek értelmezése, minden ismeret legyen a természetes valóságában tanulmányozható, minden tanuló kapjon lehetőséget az együttműködésre, vagy önálló tevékenységre a fejlettségének megfelelően, motiváljon a munkára a kooperatív tanulási forma, a páros, a csoportos kutatás, adatgyűjtés, böngészés, az ötletek gyűjtése, a projektek alkalmazása, az alsó tagozatban minden tartalomhoz kötődjön tanulmányi séta, kirándulás, témanap, közös gyűjtőmunka, a felső tagozat tanulói terepgyakorlaton, témaheteken, önálló vagy csoportos gyűjtőmunkákon vegyenek részt, a konkrét példákon túl használják fel a modern technikát, a videofilmeket, a számítógép adta lehetőséget a világhálón.

133

Az iskola környezetnevelési programjának megvalósítása érdekében integrálni szükséges az alábbi tantárgyi programokat a környezetvédelmi tartalmak összhangja végett: -

a földrajz tantárgy programja, a természetismeret és környezetismereti tantárgyakat, az életvitelt, az osztályfőnöki órák programját, a társadalomismeret vonatkozó témaköreit.

A témahét során alkalmazott módszerek: A témahét programját a környezetvédelem problémaköre határozza meg, amely újszerű tanulásszervezési eljárásként tanulóközpontú módszereket alkalmaz. Sokféle tevékenységi lehetőséget biztosít, mind a curriculáris mind az extracurriculáris tanulásszervezés területén. A természet élményszerű megismerésére, a cselekvésből kiinduló gondolkodásra, a felfedeztető tanulásra helyezi a hangsúlyt. A témaválasztás az életkorhoz, egyéni képességekhez, igényekhez igazodik, az újszerű tanulásszervezés biztosítja a valóságos közeget. Alkalmazott tanulóközpontú módszerek: egyéni munka, páros munka, csoport munka, kooperatív vita, prezentáció, drámajáték.

134

XV. MÓDSZERTANI KÖZPONT

XV./1. A Módszertani Központ létrehozásának előzményei 1998-ban az Országgyűlés elfogadta a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségének biztosításáról szóló XXVI. törvényt. E törvény különösen nagy jelentőséggel bír az Európai Unióhoz való csatlakozás miatt jogharmonizáló megvalósulásához. A fogyatékos személyek habilitációjával, rehabilitációjával kapcsolatban a fentiek hatására új pedagógiai törekvések erősödtek meg, s igényelték részben a társadalomtól, részben a gyógypedagógiai tevékenységrendszerben érintettekről a szemléletváltozást, az integrált nevelésben való részvételt. Figyelembe véve az Európai Unióban elfogadott oktatáspolitikai koncepciót, tudatosan készültünk fel az átalakulásra:  Elemeztük az utazó gyógypedagógiai feladatok elvégzése során összegyűlt tapasztalatokat, problémákat.  Számba vettük a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók integrált ellátás iránti igényét.  Felmértük az igényeket a speciális fejlesztésre, szakmai továbbképzésekre, terápiás szolgáltatásokra és egyéb feladatokra. A másság tolerálása, a sérült gyermekek épekkel együtt történő oktatása, nevelése a szemléletváltáson túl szakmai irányítást, módszertani segítségnyújtást, megfelelő humán erőforrás biztosítását is igényli. Ezért Kaposvár város vezetése 9/2003. (II. 27.) sz. határozatában intézményünket Módszertani Központtá nyilvánította. A későbbiekben Kaposvár Város Megyei Jogú Város Közgyűlése az intézmény alapító okiratát a 307/2003. (XI. 20.) számú önkormányzati határozatával módosította, melyben megnövelte a szakszolgálati tevékenységünket a város és városkörnyéki óvodák, iskolák logopédiai és gyógytestnevelési ellátásával és egyéb feladatokkal.

135

XV./2. Módszertani Központ célja A Bárczi Gusztáv Módszertani Központ szolgáltatásainak régiós kiterjesztésével, standardizált fejlesztéssel hozzájárul a befogadó oktatás kialakításához. Szakmai szolgáltatása továbbképzési programok kidolgozásával, pilot képzésekkel készít fel az inklúzióra, kutatófejlesztő csoportja, regionális szakmai műhelye innovációkkal fejleszti a szakszolgálatokat. A követő gyógypedagógiai és a befogadó intézményekkel, a megyei kórházzal és a Kaposvári Egyetemmel szakmai és szakmaközi együttműködéssel segíti elő az esélyegyenlőség megteremtését. A tevékenységek standardizált fejlesztésével, a gyógypedagógiai és befogadó intézmények bevonásával olyan szolgáltatási rendszert alakít ki, amely hatékonyan segíti az együttnevelés pedagógiai gyakorlatát. A pedagógusokat felkészíti a sokszínűség elfogadására – tanulási nehézség, tanulási zavar, tanulási akadályozottság, kivételes tehetség, magatartási, beilleszkedési zavar, hátrányos helyzet, veszélyeztetettség, sajátos nevelési igény – a megfelelő tanulási környezet kialakítására, az egyéni különbségekhez alkalmazkodó ismeretek, egyéni fejlesztést biztosító gyakorlat bemutatására születéstől a bölcsődén, az óvodán, általános iskolán át a középiskola befejezéséig. A városi és kistérségi óvodákban, iskolákban nevelt-oktatott gyermekekre, tanulókra vonatkozóan:     

A sajátos nevelési igényű tanulók fogyatékosságából eredő hátrányának megelőzése, csökkentése, kompenzálása, a képességek kibontakoztatása, társadalmi beilleszkedésük sérülésspecifikus szempontú támogatása. Pedagógiai szakszolgálati feladatellátás. Az integrált nevelés-oktatásban részt vállaló intézmények pedagógusainak szakmai segítésével együttműködés. Tanuló segítő szolgáltatás Szülősegítő szolgáltatások működtetése.

Célunk elérése érdekében együttműködés az inkluzív intézményekkel, az érintett gyermek, tanuló szüleivel, a társadalmi rehabilitációban részt vevő szervezetekkel, országos szinten tájékoztatás a kaposvári integrációról szakmai fórumokon, helyi intézményekben.

XV./3. Feladatok a cél megvalósításához o az integráltan tanuló sajátos nevelési igényű gyermekek számára speciális pedagógiai segítségnyújtás utazó szakember biztosításával. o a Módszertani Központ működési területéhez tartozó intézményekkel történő együttműködés formáinak kialakítása – rögzítése, illesztése az aktuális órarendben, o a sérült gyermek, tanuló megfigyelése, fejlesztésének, lehetőségeinek, korlátainak értelmezése a gyógypedagógussal, a szakértői vélemény alapján, 136

o a gyógypedagógiai nevelés számára biztosított szakanyagok, tankönyvek, taneszközök beszerzése, felhasználásuk, beemelésük ütemezése a gyógypedagógus irányításával, o a diagnosztizáló, formatív, szummatív mérések lehetőségének, gyakoriságának tervezése team munkában a módszertani központ saját intézményén belül. o Utógondozás o a tanuló fejlődésének, elért eredményeinek meghatározása, rögzítése együttesen kialakított vélemény szerint – a szülő bevonásával, tanácsadás a szülőnek, segítségnyújtás a családi neveléshez, a módszertani központtal együttműködve, o igény és lehetőség szerint a terápiás célú fejlesztő foglalkozások feltételeinek biztosítása az intézményen kívül is – a módszertani központ szakembere szervezésében, o az integrált tanuló nevelésével kapcsolatos szakmai tapasztalatcsere, szakmai felkészítés, folyamatos továbbképzés szervezése, o gyógypedagógiai tanácsadással, korai fejlesztéssel és gondozással a 0-tól 3 évig – kivételes esetben 5 évig – preventív céllal ellátása azon gyermekeknek, akik speciális nevelést igényelnek, o gyógytestnevelés ellátása azoknál a gyermekeknél, tanulóknál, akiket iskolaorvos, vagy szakorvos szűrővizsgálata és szakvéleménye alapján javasoltak, o fejlesztő felkészítéssel a tankötelezettségüket sajátos nevelési igényük miatt szervezeti keretek között teljesíteni nem tudó gyermekek felkészítése szülő bevonásával, szülők részére tanácsadás nyújtása, o logopédiai szolgáltatással a beszédindítás, a beszédhibák javítása, kommunikációs zavarok javítása, dyslexia megelőzése és gyógyítása,

nyelvi-

o konduktív pedagógiai szakszolgálattal a központi idegrendszeri sérülések konduktív nevelése, fejlesztése és gondozása, o nevelési tanácsadó szakszolgálattal specifikus feladatán túl az iskolapszichológia, a pályaválasztási tanácsadás feltételeinek biztosítása a városi és a kistérségi intézményekben o pedagógiai szakmai szolgáltatás keretében tanácsadók, mentorok, trénerek felkészítésének biztosítása intézményen belül és kívül, a gyógypedagógóiai tudás és jógyakorlatok átadása, hálózati tanulás, referencia intézményként további szolgálatások nyújtása o szülő és tanulósegítő szolgáltatások biztosítása o főiskolai hallgatók gyakorlati képzése o kutató- fejlesztő csoport, regionális szakmai műhely innovatív tevékenysége 137

XV./4. A Módszertani Központ működési modellje

Saját intézmény

Városi intézmény

Kistérségi intézmény

Utazó Szakember- hálózat

Terápiás szolgáltatás

Városi intézmény Kistérségi intézmény

Saját intézmény

Pedagógiai szakszolgálat

Pedagógiai – szakmai szolgáltatás

Városi intézmény

Saját intézmény Városi intézmény

Kistérségi intézmény

Kistérségi intézmény Szakmai szolgáltatók

Regionális intézmény

Országos, nemzetközi

138

XV./5. A Módszertani Központ tartalmi felépítése Utazó szakember- hálózat

Terápiás szolgáltatás

- Megfigyelés

- Gyógytorna

- Tanácsadás, konzultáció, segítségnyújtás szülőknek és pedagógusoknak

-Rehabilitációs úszás

Pedagógiai szakszolgálat

Pedagógiai szakmai – szolgáltatás

- Gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás

- Szaktanácsadás - Pedagógiai tájékoztatás

- Fejlesztő felkészítés - gyógylovaglás - Logopédiai szolgáltatás

- Sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók egyéni komplex gyógypedagógiai fejlesztése - Utógondozás igényeknek megfelelően.

- kutyás terápia

- Pedagógusok képzésének, továbbképzésének, önképzésének segítése, szervezése

- Konduktív pedagógia - judo terápia

- Igazgatási, pedagógiai szolgáltatás - Gyógytestnevelés

- masszázs

- Tanuló tájékoztató tanácsadó szolgálat

- alapozó terápia

- Szülősegítő szolgáltatások

- zene terápia - autogén tréning - játék - és bábterápia - gyermek- pszichodráma - szociális érzékenységet fejlesztő tréning -DSGM -Ayres-terápia 139

XV./6. Személyi és tárgyi feltételek Sokoldalúan, jól képzett szakemberek, terapeuták segítik a fejlesztő, rehabilitációs munkát, az együttnevelés előkészítését, a szakszolgálati, pedagógiai-szakmai szolgáltató tevékenységet, a további szolgáltatási rendszerek kidolgozását, a sajátos nevelési igényű és bármely specifikus nevelést, terápiát, fejlesztést igénylő gyermek, fiatal nevelését-oktatását. A minőségi oktatás társadalmi integráció biztosítására a Módszertani Központ és a befogadó, integrációban, inklúzióban résztvevő intézmények pedagógusai partneri együttműködést alakítanak ki. A Módszertani Központ szolgáltatásait ellátó szakembereink: gyógypedagógus:

gyógypedagógus gyógypedagógus gyógypedagógus gyógypedagógus gyógypedagógus gyógypedagógus gyógypedagógus gyógypedagógus -

oligofrénpedagógus tiflopedagógus szurdopedagógus szomatopedagógus pszichopedagógus logopédus pszichológus óvodapedagógus tanító fejlesztőpedagógus szaktanár szociálpedagógus romológus drámapedagógus

Pedagógusok, gyógypedagógusok, pedagógus munkát segítők a terápiák különböző területeiről rendelkeznek speciális végzettséggel: terápiás szakemberek:lovas-terapeuta lovas-terapeuta asszisztens Ayres-terapeuta játékterapeuta Sindelar-terapeuta gyógytornász fizioterápiás asszisztens rehabilitációs úszásoktató kutyás-terapeuta autogén-tréning terapeuta gyermek-pszichodráma terapeuta alapozó-terapeuta DSGM-terapeuta diszlexia-prevenció terápia és más tanulási zavarok beszédpercepció diagnosztika és terápia mentálhigiénés terapeuta mentálhigiénés-terapeuta asszisztens rehabilitációs és HRG-úszásoktató zeneterapeuta 140

Folyamatosan gondot fordítunk a szakmai továbbképzésekre, pedagógusaink önképzésére, a megfelelő szakemberellátás biztosítása érdekében. A megnövekedett ellátás igénye megköveteli a speciális eszközök fejlesztését, kibővítését. Ezek beszerzése részben saját erőből, támogatásokból, többnyire pályázati lehetőségek felhasználásával történik. A mozgásterápiák egy részének az intézményen belül van terápiás szobája. Külső telephellyel a vizes foglalkozásaink, illetve a lovas terápia valósul meg, valamint a többségi intézmények által biztosított fejlesztési szobák. A gyerekek helyszínre történő szállítását intézményünk kis- és nagybusza, és két személygépkocsija biztosítja. Utazó szakembereink számára elkülönített eszköztár tartalmazza a fejlesztésekhez szükséges „utazó-csomagokat”. A Módszertani Központ szolgáltatásaihoz szükséges eszköztár jegyzéke a pedagógiai programban: A nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzékében található.

XV./7. Szolgáltatások: XV./7.1. Gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás A szakszolgálat régiós kiterjesztésével a preventív terület minél szélesebb körű hozzáférhetőségének biztosítása születéstől a fejlesztés szükséges időtartamáig. Jogszabályi meghatározás: 1993. év LXXIX. törvény a közoktatásról 35. § (1) „A gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás feladata a sajátos nevelési igény megállapításának időpontjától kezdődően a gyermek korai fejlesztése és gondozása a szülő bevonásával, a szülő részére tanácsadás nyújtása. Ha a gyermek harmadik életévét betöltötte, akkor vehet részt korai fejlesztésben és gondozásban, ha nem kapcsolódhat be az óvodai nevelésbe.” Ellátás jogosultságának meghatározója Tanulási Képességet Vizsgáló és/vagy Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság Az ellátás helyszíne 

Bárczi Gusztáv Módszertani Központ és Nevelési Tanácsadó



Szükség esetén otthoni ellátás biztosítása

Az ellátás célcsoportja Születéstől, szükség esetén beiskolázásig sajátos nevelési igényű gyermekek számára.

141

A szolgáltatás személyi feltételei         

gyógytornász, konduktor, mozgásterapeuta, rehabilitációs, HRG-úszásoktató, DSGM terapeuta, szomatopedagógia szakos tanár, logopédus, sérülésspecifikus szakemberek, gyógypedagógusok, gyógymasszőr, fizioterápiás asszisztens

Otthoni ellátás esetén: 

utazó gyógypedagógus, terapeuták

Az ellátás formája 

Egyéni foglalkozás esetén: 0-3 éves kor között legalább heti 2 óra, és 3-5 éves kor között legalább heti 4 óra biztosítása.



Csoportos foglalkozás (legfeljebb 3-5 gyerek): 0-3 éves kor között legalább heti 4 óra 3-5 éves kor között legalább heti 6 óra biztosítása.

A feladat megvalósításában és a tevékenységben a szülő közreműködik. Az ellátás tervezése A Tanulási Képességet Vizsgáló és/vagy Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakvéleményére és a módszertani központ belső méréseire építetten:  

Egyéni fejlesztési terv alapján (1-3 hónap) Az ellátás a fejlesztési év (tanév rendjéhez igazodik) közben is megkezdhető.

Alkalmazott módszerek, terápiák -

Beszédpercepciós diagnosztika és terápia Dyslexia prevenció és megkésett beszédfejlődés terápia Alapozó terápia Mozgásfejlesztő terápiák Sindelar program I. Az Autizmus Kutatócsoporttól kapott adaptációs tréningek alkalmazása Korai fejlesztési terápiák fogyatékosság típusa szerint Szenzoros integrációs terápiák (Ayres) Implantációs műtétek pedagógiai utókezelése Korrekciós műtétek pedagógiai utókezelése Speciális vízi fejlesztő terápiák 142

Adminisztrációs feladatok Az ellátott gyermekről a központilag kiadott forgalmi naplóban nyilvántartást kell vezetni. Egyéni fejlesztési terv esetében (központilag kiadott), gyermekenként egyéni fejlesztési naplót kell vezetni. Év végén: értékelési lapot kell kiállítani. (gyógypedagógus, terapeuta, konduktor, más, a fejlesztésben részt vett szakember írásos értékelésével) Az értékelési lapot 3 példányban kell kiállítani: - szakértőnek - szülőnek - Módszertani Központnak Otthoni ellátás esetében a 3. értékelési lapot a szakértői bizottságnak kell megőriznie. Felülvizsgálat 

Az egyéni fejlesztési tervet, a Tanulási Képességet Vizsgáló és/vagy Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság megvizsgálja, szükség szerint kezdeményezheti az átdolgozását. A szakértői bizottság a gyermek állapotát – abban az évben, amelyben 5. életévét eléri –január-május hónapban felülvizsgálja.



Szülő vagy Módszertani Központ kezdeményezésére évente 1 alkalommal el kell végeznie a gyermek felülvizsgálatát a szakértői bizottságnak, melyet jegyzőkönyvben rögzít.

Rendszeresen „Családi hétvégék” formájában csecsemő korosztály vizsgálata és korai fejlesztése történik a Módszertani Központon kívül, meghirdetett aktuális helyszíneken, a védőnői hálózat együttműködésével.

XV./7.2. Fejlesztő felkészítés Jogszabályi meghatározás: 1993. év LXXIX. törvény a közoktatásról 35. § (2) A fejlesztő felkészítés feladata, hogy azoknak a gyermekeknek, akik tankötelezettségüket sajátos nevelési igényük miatt nem tudják teljesíteni, biztosítsa a fejlődésükhöz szükséges felkészítést, a szülő bevonásával, szülő részére tanácsadás nyújtásával Az ellátás helyszíne 

Bárczi Gusztáv Módszertani Központ és Nevelési Tanácsadó



Szükség esetén otthoni ellátás biztosítása

143

Az ellátás célcsoportja A közoktatási törvény 30.§ (6) bekezdése alapján rendelkezik arról, hogy a súlyos és halmozottan fogyatékos gyermek, attól az évtől kezdve, amikor betölti az ötödik életévét, az óvodai év első napjától kezdődően fejlesztő felkészítésben vesz részt. A szolgáltatás személyi feltételei A fogyatékosság típusának megfelelő végzettségű gyógypedagógus 

oligofrénpedagógia szakos (tanulásban akadályozottak pedagógiája, értelmileg akadályozottak, súlyosan és halmozottan fogyatékosok pedagógiája)



tiflopedagógia szakos



szurdopedagógia szakos



szomatopedagógia szakos



pszichopedagógia szakos



konduktor,



óvodapedagógus



gyógytornász,



terapeuta,



logopédus,



rehabilitációs úszásoktató,



DSGM terapeuta

Otthoni ellátás esetén: 

utazó gyógypedagógus, terapeuták

Az ellátás formája Egyéni foglalkozás esetén legalább heti 3 óra, csoportos foglalkozás (legfeljebb 3-5 gyermek) legalább heti 5 óra. A gyermek állapotától függően a szakértői bizottság határozza meg a foglalkozás számát. A feladat megvalósításában és a tevékenységben a szülő is közreműködik. Az ellátás tervezése A Tanulási Képességet Vizsgáló és/vagy Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakvéleményére építetten: 

Egyéni fejlesztési terv alapján



Az ellátás a fejlesztési év (tanév rendjéhez igazodik) közben is megkezdhető. 144

Alkalmazott módszerek, terápiák - Mozgásfejlesztő terápiák - Beszédpercepciós diagnosztika és terápia - Kommunikációs tréning - Szenzoros integrációs terápiák (Ayres) - Speciális vízi fejlesztő terápiák - Alapozó terápia - Kutyás terápia - Zene-terápia - Konduktív terápia - Gyógymasszázs - DSGM Adminisztrációs feladatok Az ellátott gyermekről a központilag kiadott forgalmi naplóban nyilvántartást kell vezetni. Belső diagnosztizálás vezetése intézmény által készített és hitelesített naplóban. Egyéni fejlesztési terv esetében (központilag kiadott), gyermekenként egyéni fejlesztési naplót kell vezetni. Év végén: értékelési lapot kell kiállítani. (gyógypedagógus, terapeuta, konduktor, más, a fejlesztésben részt vett szakember írásos értékelésével) Felülvizsgálat 

Az egyéni fejlesztési tervet, a Tanulási Képességet Vizsgáló és/ vagy Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság megvizsgálja, szükség szerint kezdeményezheti az átdolgozását.  Ha a gyermek a 8. életévét betölti, abban az évben hivatalból a szakértői bizottság a gyermeket felülvizsgálja.  Ezt követően pedig az intézmény szabályzatában megállapított időben történik a felülvizsgálat. Folyamatos feladatunk a fejlesztő felkészítésre jogosultak létszámának feltérképezése a szakértői bizottság és a városi védőnői hálózat segítségével.

XV./7.3. Utazó szakember-hálózat „A sajátos nevelési igényű gyermeknek, tanulónak joga, hogy különleges gondozás keretében állapotának megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátásban részesüljön attól kezdődően, hogy igényjogosultságát megállapították.”( 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról 30.§) A különleges gondozást a szakértői és rehabilitációs bizottságok szakértői véleményében foglaltak szerint kell biztosítani.

145

Az ellátás helyszíne  Az integrációban részt vevő városi és kistérségi többségi óvodák, általános iskolák, középiskolák  Bárczi Gusztáv Módszertani Központ és Nevelési Tanácsadó Az ellátás célcsoportja Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodás kortól a tankötelezettség végéig, kiknek ellátási jogosultságát a szakértői és rehabilitációs bizottságok határozzák meg. Az ellátottak köre  testi fogyatékos gyermek  beszédfogyatékos gyermek  súlyos beszédzavaros óvodás gyermek integrációjának előkészítése.  látássérült gyermek (vak, gyengénlátó, aliglátó))  hallássérült gyermek (siket, nagyothalló)  értelmi fogyatékos gyermek (tanulásban akadályozott, értelmileg akadályozott  autizmussal élő gyermek  halmozottan fogyatékos gyermek  a pszichés fejlődés zavara miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott tanulók (diszlexiás, diszgráfiás, diszkalkuliás)  diszlexia veszélyeztetett gyermek  mutista gyermek  beilleszkedési, tanulási, magatartási zavarokkal küzdő gyermek  a befogadó intézménybe visszahelyezett, integrált SNI tanuló Az utazótanári szolgálat személyi feltételei A fogyatékosság típusának megfelelő végzettségű gyógypedagógus  oligofrénpedagógia szakos (tanulásban akadályozottak pedagógiája, értelmileg akadályozottak pedagógiája)  tiflopedagógia szakos  szurdopedagógia szakos  szomatopedagógia szakos  pszichopedagógia szakos  terapeuták Tárgyi feltételek  kisbusz  személyautó  fejlesztőszoba, melyet a többségi intézmények biztosítanak  fejlesztő eszközök, melyek egy részét a többségi intézmények biztosítanak  fejlesztő eszközök, „utazó csomagok” melyeket a módszertani központ eszköztárából állítanak össze (A nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzékében mellékelve) Az ellátás formája  egyéni foglalkozás  mikrocsoportos foglalkozás (2-3 fő) 146

Az ellátás időkerete Heti rendszerességgel a sérülés specifikumától és az ellátás komplexitásától függően 2-10 óra. Az utazó gyógypedagógus órarendjének összeállításánál figyelembe vesszük a gyermekek  életkorát  napirendjét  órarendjét  sérüléséből adódóan a terhelhetőségét  a komplex fejlesztésben résztvevő más szakemberek időbeosztását  a többségi intézmények helyi adottságait. Minden tanév elején a gyermekkel foglalkozó szakemberek team megbeszélés keretében tájékoztatják a többségi intézmény vezetőjét a fejlesztésekről és egyeztetik órarendjüket. Az ellátás tervezése Egyéni fejlesztési terv alapján a jogosultságot meghatározó Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakvéleményére és a folyamatos gyógypedagógiai diagnosztizálásra építetten is. Az utazó gyógypedagógus feladata A gyermekkel való foglalkozás, fejlesztés  a gyermek megfigyelése  speciális fejlesztő tevékenység a gyermekkel való közvetlen foglalkozásokon  a gyermek képességeinek megfelelő módszerek, terápiák, technikák alkalmazása  a gyermek terhelhetőségének figyelembevétele  a fejletlen vagy sérült funkciók korrigálása  az ép vagy kevésbé sérült funkciók fejlesztése  speciális segédeszközök elfogadtatása és használatuk megtanítása  az egyéni sikereket elősegítő tulajdonságok, funkciók fejlesztése  a gyermek/tanuló haladásának figyelemmel kísérése  többségi általános iskolába visszahelyezett, ill. többségi szakképző intézményekben továbbtanuló gyermekek utógondozása Tanácsadói kompetenciák Tanácsadás szülőknek             

a gyermek megfigyelése a szülő kérésére javaslat további vizsgálatokra tanácsadás segítségnyújtás a szakvélemény,diagnózis értelmezésében tájékoztatás a fejlesztés lehetőségeiről rendszeres konzultáció a gyermek fejlődésével kapcsolatosan javaslattétel az együttműködési módokra javaslattétel a gyermek/ tanuló egyéni igényeihez szükséges környezet kialakítására megbeszélés az otthon végzendő gyakorlatokkal kapcsolatosan segítségnyújtás a speciális eszközök kiválasztásában tájékoztatás a speciális eszközök beszerzési lehetőségeiről szülői értekezleteken, fogadóórákon való részvétel a szülők felkészítése a sajátos nevelési igényű gyermekek fogadására 147

Tanácsadás pedagógusoknak            

a gyermek megfigyelése az intézmény kérésére javaslat további vizsgálatokra a pedagógusok felkészítése a sajátos nevelési igényű gyerek fogadására segítségnyújtás a szakvélemény, diagnózis értelmezésében javaslattétel a gyermek/ tanuló egyéni igényeihez szükséges környezet kialakítására segítségnyújtás a tanuláshoz szükséges speciális eszközök kiválasztásában tájékoztatás a speciális eszközök beszerzési lehetőségeiről részvétel a gyermek/tanuló részeredményeinek értékelésében módszertani segítségnyújtás segítségnyújtás az egyéni fejlesztés tervezésében sikertelenségek, kudarcok és eredmények okainak feltárása tanulási nehézségek kialakulását, tanulási zavarokat, magatartászavarokat megelőző pedagógiai eljárások megismertetése sajátos nevelési igényű tanulók tehetséggondozása szakmai előadások, tréningek, nevelési értekezletek, konzultációk a többségi intézmények által kiválasztott témában eszközbemutatók, könyvajánlások

  

Adminisztrációs feladatok       

egyéni fejlesztési terv készítése óvodai fejlesztés esetén munkanapló vezetése iskolai ellátás esetén munkanapló és a törvény által előírt Egészségügyi és pedagógiai célú habilitáció, rehabilitáció, egyéni fejlődési lap betétlapjainak vezetése pedagógiai vélemény készítése a rehabilitációs bizottság vizsgálataihoz félévi beszámoló és statisztika készítése év végi beszámoló és statisztika készítése minden év végén az általa ellátott gyermekek fejlesztéséről, fejlődéséről részletes tájékoztatás írása, melyet az integráló intézmények vezetői is megkapnak

Szakmai felkészültség, kapcsolattartás        

folyamatos képzés önképzés: új típusú pedagógus szerep, megváltozott gyógypedagógus kompetenciák felkészülés a mentorszerepre, kiemelten a tehetség megsegítésére városi és kistérségi gyógypedagógusok munkaközösségének irányítása, összejövetelein való aktív, segítő részvétel szakmai konferenciákon való részvétel partnerlista összeállítása, ismerete folyamatos kapcsolattartás, rendszeres team megbeszélések a gyermekkel foglalkozó más szakemberekkel (logopédus, pszichológus, terapeuta…) kapcsolattartás a pedagógiai szakszolgáltatásokkal (nevelési tanácsadó, szakértői bizottságok) kapcsolattartás egészségügyi intézményekkel, a kórház gyermekosztályával, a Kaposvári Egyetemmel 148

Az utazó gyógypedagógus kapcsolatrendszere

integráló pedagógusok

szakértői bizottságok

befogadó intézmény vezetője

gyermek

módszertani központ városi és kistérségi vezetője vezetője

szülő

védőnő

utazó gyógypedagógus

nevelési tanácsadó

gyermekorvos

szakorvos

terapeuták

pszichológus

módszertani központ szakemberei

XV./7.4. Logopédiai szakszolgálat A logopédiai szolgáltatás feladata a beszédindítás, beszédhibák javítása, nyelvi kommunikációs zavarok javítása, dyslexia megelőzése és gyógyítása 149

Az ellátás helyszíne 

Az integrációban részt vevő városi és kistérségi többségi óvodák, általános iskolák, középiskolák



Bárczi Gusztáv Módszertani Központ és Nevelési Tanácsadó

Az ellátás célcsoportja Gyermekek, tanulók számára a felismeréstől a tankötelezettség végéig, bölcsődétől a középiskola befejezéséig. Az ellátás formája 

egyéni foglalkozás



mikrocsoportos foglalkozás (2-3 fő)



makrocsoportos foglalkozás (5-6 fő)

Az ellátás tervezése Egyéni fejlesztési terv alapján. Alkalmazott terápiák         

a beszédmegértés és a beszédészlelés terápiája megkésett / akadályozott beszéd terápiája pösze terápia orrhangzós beszéd terápiája dadogás terápia hadarás terápia diszlexia - , diszgráfia - prevenció,- reedukáció diszkalkulia - reedukáció gyermekkori afázia terápia

Adminisztráció A logopédus munkája során az Oktatási Minisztérium által jóváhagyott tanügyi dokumentumokat ,valamint az intézmény által meghatározott fejlesztési naplót használja. 150

  

Vezeti a forgalmi naplót - egy forgalmi napló legfeljebb két tanéven át használható - és a munkanaplót. A sajátos nevelési igényű gyermekek / tanulók esetében az Egyéni fejlődési lap betétívét. Pecséttel, aláírással ellátott egyéni fejlesztési napló vezetése.

A logopédus: A logopédus a "beszéd-, hang-, nyelv- és kommunikációs zavarban szenvedő gyermekek és felnőttek hátrányainak megelőzésére, vizsgálatára és felismerésére, más beszédkórképektől való elkülönítésére, az ezekből következő feladatok megállapítására, megtervezésére, a sérülésspecifikus prevenciós, terápiás (habilitációs, rehabilitációs), fejlesztési, nevelési, oktatási tevékenység ellátására" képesített szakember. A logopédus feladata:  az ellátási körzetébe tartozó gyermekek/tanulók beszéd- és nyelvi fejlettségének és állapotának szűrése;  a beavatkozást igénylő gyermekek/tanulók logopédiai vizsgálata;  szükség esetén a gyermek/tanuló további vizsgálatainak megszervezése;  logopédiai vizsgálati vélemény készítése;  a kapott és saját vizsgálati eredmények alapján a gyermek logopédiai ellátásának megtervezése, szükség esetén a gyermek/tanuló egyéni fejlesztési tervének elkészítése;  a gyermekek/tanulók rendszeres fejlesztése;  a súlyos, beszédzavaros óvodás gyermekek fejlesztése, az együttnevelés segítése  a beavatkozási hipotézis helyességének és hatékonyságnak ciklizált vizsgálata;  a gyermek egész személyiségének pozitív befolyásolása;  a fejlesztő beavatkozás dokumentálása;  kapcsolattartás a szülőkkel, a gyermek pedagógusaival, a gyermeket fogadó/ kezelő más szakemberekkel.  bemutató foglalkozások szervezése  tanácsadás szülőknek Logopédiai vizsgálatok A logopédiai vizsgálatok szinte teljes egészében kiterjednek a szóbeli és nem szóbeli kommunikáció területeire, amelyek a következők:  beszédszervi állapot és beszédszervi működés,  artikuláció,  beszéd- és nyelvi fejlettség,  beszédmegértés- és használat,  hallás,  a látási és hallási észlelés,  figyelem,  emlékezet,  gondolkodás,  mozgás,  lateralitás,  ritmusérzék,  rajzkészség, 151

   

olvasás, írás, helyesírás, számolási készség.

Szűrés A szűrés a Bárczi Gusztáv Módszertani Központ munkaközössége által összeállított, valamint a gyermekek sérülésének megfelelő központi szűrőanyagok alapján történik. A belső szűrőanyag több részképességet vizsgáló teszt egy-egy feladatát tartalmazza. I. Óvodás korban végzett szűrések, vizsgálatok Középső csoportos óvodásnál 4-5 éves korban a szűrés az alábbi területekre terjed ki:  súgott beszédpróbával hallásállapot felmérése,  beszédszervek állapotának megfigyelése,  artikulációs mozgás megfigyelése,  beszédhangok utánmondása izoláltan,  beszédhangok vizsgálata négy fonációs helyzetben  spontán beszéd megfigyelése. 5–6 éves korban a szűrő eljárások kiterjednek részben a beszédállapot, másrészt a részképesség, részfunkciózavarok prognosztizálására a feladat. Megfigyelési szempontok a beszédállapot felmérésénél:  hallásállapot felmérése;  beszédszervek állapota;  artikulációs mozgás;  spontán beszédkésztetés;  beszédhangok ejtésének megfigyelése négyfonációs helyzetben;  vers, nehéz szavak utánmondása;  beszéd grammatikai szerkezetének megfigyelése spontán beszédben;  beszédhang-differenciálás;  hangképzési zavarok, hangszín;  beszédritmus zavara, légzéstechnika, beszédtechnika megfigyelése. A beszédállapot részletesebb feltérképezése a későbbiek során a logopédiai komplex vizsgálatoknál további eljárásokkal bővül. Részképesség-gyengeség felismerését elősegítő szűrő eljárások:  mozgáskoordináció megfigyelése nagymozgásokkal, utánzómozgásokkal, laterális dominancia megállapításával;  MSSST szűrőteszt 5 éves kortól vagy;  Sindelar vizsgálati eljárás óvodásoknak;  DPT gyorsteszt;  Inizán prognosztikai teszt. II. Iskoláskorban végzett szűrések, vizsgálatok

152

   

Szeptemberben az 1. osztályos -, és az újonnan érkező tanulóknál artikulációs vizsgálat a „Logopédiai vizsgálatok kézikönyv” vizsgálólapjával. Az olvasás és írás állapotának szűrése a Meixner-féle olvasólapokkal, valamint a „Logopédiai vizsgálatok kézikönyvben“ (dr. Juhász Ágnes szerkesztésében) szereplő felmérőlapokkal végezhetők el. Az íráskészség szűrése tartalmilag: tollbamondással, másolással, önálló írásprodukcióval történik; technikailag: a vonalvezetés, ceruzafogás megfigyelésével. A ciklizált vizsgálatok elvégzést segítő vizsgálólapokat a Bárczi Gusztáv Módszertani Központ logopédiai munkaközössége állította össze.

III. Középiskolai ellátás kiterjesztése Összegzés-felülvizsgálat Minden tanév első és második félévének végén valamennyi tanuló beszédállapotát minősíteni kell a Munkanaplóban, amiben mindig a felvételkor rögzített szint és az önmagához mért fejlődés az irányadó. Tehát a különböző fokozatok kritériumait – a tünetmentességen kívül – nem lehet szabályokba foglalni. Az eredményesség a következő meghatározásokba sorolandók:  tünetmentes  lényegesen javult  részben javult  keveset javult  nem javult  nem minősíthető

XV./7.5. Gyógytestnevelés „ A gyógytestnevelés feladata a gyermek, a tanuló speciális egészségügyi célú testnevelési foglalkoztatása, ha az iskolaorvosi vagy szakorvosi szűrővizsgálat gyógy – vagy könnyített testnevelésre utalja.” Az ellátás létjogosultsága 





A közoktatási intézmények tanulóit, ha egészségi állapotuk indokolja, az iskola egészségügyi ellátását végző orvos vizsgálat alapján könnyített testnevelésre vagy gyógytestnevelésre kell beosztani, illetve fel kell menteni az iskolai ez irányú foglalkoztatás alól, helyette egészségügyi intézményekben és egészségügyi gyógytornán kell részt vennie annak érdekében, hogy életkoruknak és egészségi állapotuknak megfelelő testmozgásban, gyógyúszásban részesüljenek. A csoportba sorolást az orvos saját megítélése szerint alkalmazhatja. A betegségek csoportosítása a BNO (Betegségek Nemzetközi Osztályozása) alapján készült, azonban csak az iskolás korban gyakrabban előforduló kórformákkal foglalkozik. Amennyiben a tanulóknál más betegséget észlelnek, úgy a szükséges szakorvosi vizsgálatokra támaszkodva döntenek a csoportbeosztásról. 153

Testnevelési kategóriák

I.

Könnyített testnevelés: azon tanulók csoportja, akiknek testnevelési órán, vagy külön órakeretben könnyített testnevelés szükséges. (hosszabb betegség utáni gyenge fizikai állapot, az átlagtól feltűnően eltérő diszharmonikus testi adottságok, illetve mozgásszervi, belgyógyászati stb. elváltozások.)

II.

Gyógytestnevelés: azon tanulók csoportja, akiknél nagyobb mértékű egészségi (funkcionális) állapotváltozás áll fenn, vagy a testnevelés mellett speciális gyógytestnevelésre van szükségük.

II.a.

Gyógytestnevelési kategória: Azok a tanulók, akik az orvos útmutatása szerint - a kontraindikált gyakorlatok figyelembevételével – testnevelési órán is részt vehetnek.

II.b.

Gyógytestnevelési kategória: Azok a tanulók, akik a testnevelési órán nem vehetnek részt, elváltozásaik miatt, s csak gyógytestnevelésben részesülhetnek.

III.

Gyógytorna kategória: Azon tanulók csoportja, akik egészségi állapotváltozásaik miatt az egészségügyi intézményrendszerben történő ellátásra ( gyógytorna, fizioterápia, stb. ) szorulnak, így az iskolai testnevelés alól átmenetileg vagy véglegesen felmentendők.

Az ellátás helyszíne   

Bárczi Gusztáv Módszertani Központ és Nevelési Tanácsadó Kaposvár város többségi óvodái, általános és középiskolái Kistérségi Társulások többségi óvodái, iskolái

Az ellátás célcsoportja    

Óvodás korú gyermekek Általános iskolás korú gyermekek Középiskolás korú gyermekek Tankötelezettség végéig tartó ellátási kötelezettek

Az ellátottak köre Mozgásszervi betegségek  Láb – statikai rendellenességek: lúdtalp, lábboltozat eltérések, boka, térd, csípő rendellenességek.  Gerinc – mellkas deformitások, aszimmetriák: „tyúk, tölcsér” mellkas, mellkasi aszimmetriák, testtartáshibák, gerincferdülés, gerincbetegségek.  Ízületi, - csontrendszeri betegségek: reumatoid elváltozások, gyulladások, ficamok, törések, műtétek utáni meghatározott állapotok. Belgyógyászati betegségek 154

   

Szív – érrendszeri betegségek Légúti és tüdőbetegségek Vese,- húgyúti betegségek Endokrin (hormonális) betegségek

Neurológiai betegségek  A központi idegrendszer, gerincvelő és perifériás idegrendszer sérüléseinek következményei:  enyhe bénulások, koordináció – egyensúly,  téri orientációs zavarok, magatartás, túl vagy, alulmozgás zavarok,  epilepszia.  szocializációs zavarok Az ellátás személyi feltételei  Egyetemi végzettségű gyógytestnevelő  Főiskolai végzettségű tanító, tanár, gyógytestnevelés szakirányú végzettséggel  Főiskolai végzettségű óvodapedagógus, gyógytestnevelés szakirányú végzettséggel Tárgyi feltételek  Tornaterem, általános tornatermi eszközökkel  Foglalkoztató terem, melyet a többségi intézmények biztosítanak, tornaeszközökkel  „Utazó alapcsomag” melyet a Módszertani Központ eszköztárából állítanak össze  A kistérségi többségi intézmények decentrumaiba kihelyezett tornaeszköz állomány  Az utazó gyógytestnevelők számára személyautó Az ellátás formája  Csoportos foglalkozás  A törvényi előírásoknak megfelelően 8 – 16 fős csoportokban, diagnózis és kategória szerint Az ellátás időkerete  Az intézmények órakereteihez igazodva, heti gyakorisággal 2 – 3 óra  Az utazó gyógytestnevelők órarendjének összeállításánál figyelembe kell venni  az ellátott intézmények órarendjét, és napirendjét  a gyermekek életkorát, egészségi állapotát, terhelhetőségét  a többségi intézmények helyi adottságait Az ellátás tervezése Az iskolaorvosi és szakorvosi utasításoknak megfelelően  Tanterv  Ciklusokra tagolt tanmenet diagnózis csoportonként, és osztályfokonként

Alkalmazott gyógytestnevelési módszerek 

Csoportos, diagnózisokra adaptált megelőző, javító, és rehabilitációs célú korrekciós foglalkozás 155

     

Speciális szakaszos terhelés: intervallum jelleggel váltakoznak a pihenő (relaxációs és légzőgyakorlatok), valamint a speciális fejlesztő szakaszok (erő, állóképesség fejlesztése). Képesség és készségfejlesztési gyakorlatok Mozgáshibák javítása Testtartás korrekciója, fejlesztése Testnevelési játékok Folyamatosságra nevelés

Adminisztrációs feladatok   

 

Egészségügyi dokumentáció, nyilvántartás regisztrálása Könnyített és gyógytestnevelési napló vezetése Az I. – II. csoportba sorolt gyermekekről egyedi nyilvántartási kartont kell vezetni, melyen szerepelnie kell a személyi adatoknak, diagnózisnak, a javasolt illetve tiltott gyakorlatanyagnak. 1 – 1 példányt kell ebből biztosítani a házi, - és iskolaorvosnak, az iskolának, a gyógytestnevelőnek, tanulónak. Tanulói tájékoztató füzet vezetése, melyben a gyógytestnevelő igazolja a tanuló jelenlétét, bejegyzi az osztályzatot, az egyéni gyakorlatokat, és a házi feladatot. A szolgáltatást igénylő intézmények esetében, a helyszínen minden hónap végén a munkanaplóban, aláírással és pecséttel igazolja az intézmény vezetője a feladatvégrehajtást.

Felülvizsgálat  

A kategorizálás időtartama általában ½ - 1 év. Évközbeni csoportváltozás azon esetekben történhet, amikor a tanuló egészégi állapotában bekövetkezett változás átsorolást tesz szükségessé. A csoportbeosztás megváltoztatásánál a fokozatosság elvét kell szem előtt tartani. Az elbírálás mindig egyedileg, a körülmények mérlegelésével, a testnevelő tanár véleményének figyelembevételével történik.

Szakmai felübírálat  Amennyiben az iskolát ellátó orvos kategorizálásával a szülő, a tanuló, a tanár vagy az intézmény vezetője nem ért egyet, szakmai felűlbírálat kérhető az ÁNTSZ területileg illetékes városi, kerületi ÁNTSZ tiszti főorvosától, aki szakorvos / sportorvos véleménye alapján dönt. Az óvodai és iskolai gyógytestnevelés feltételrendszerei Szakmai kompetenciák, kívánalmak:    

Óvoda – iskolaorvos és védőnő: rendszeresen vizsgálja a gyermek közösséget, és nyilvántartást vezet a fent leírtak alapján. A „Gyermek egészségügyi kiskönyv” – ben, a megfelelő rovatban jelzik a kiszűrt betegségek észlelését, szükség esetén gondoskodnak a szakorvosi felülvizsgálatról és kontrollról. Jelzik a vezető óvónő, igazgató, tanár és szülő felé a gyógytestnevelés kategóriába sorolást és a teendőket. Igazgató, tanár, vezető óvónő: kapcsolatot vesz fel a gyógytestnevelés szakellátásra jogosult intézmény vezetőjével. 156

Az érintett gyermekek ellátásához szakképzett gyógytestnevelőt igényel. Gyakorlati kívánalmak:     

A gyógytestnevelési órákat megfelelő tárgyi feltételek mellett lehet lebonyolítani. A betegségek kezeléséhez adequat eszközhasználat szükséges. Fontos a betegségek szerinti csoportok kialakítása, az optimális résztvevői létszám betartása. Fontos a megfelelő, jól szellőztethető, tiszta, balesetveszélytől mentes környezet. A gyermekek állapotváltozásait (pozitív, negatív) a gyógytestnevelő folyamatosan figyelemmel kíséri, szakszerűen kezeli, dokumentálja.

A gyógytestnevelő feladata A gyermekkel való foglalkozás          

Ismeri és alkalmazza betegségek mozgáskezeléséhez szükséges módszereket, az ajánlott és tiltott gyakorlatanyagot, az esetlegesen alkalmazandó gyógyszer, készenléti szereket. Biztosítja a balesetmentes foglalkozások lehetőségét Csak az orvosi diagnózissal és elrendeléssel rendelkező gyermekek ellátását végzi. Átnézi az orvosi dokumentációt, megvizsgálja a gyermeket, dokumentálja a kötelező nyilvántartási adatokat. Betegségek szerinti csoportokat alakít ki, megbeszéli, és nyilvánosságra hozza a foglalkozások időpontját, feltételrendszerét. „Szülői értesítő” t - küld a gyógytestnevelésben való részvétel szempontjairól. Megbeszéli az otthon végzendő feladatokat Részt vesz szülői értekezleteken, fogadóórákon Folyamatos szakmai kapcsolatot tart orvossal, védőnővel, óvónővel, pedagógussal, testnevelő tanárral, terapeutával, szülővel Támogatja az óvodai prevenciót

A többségi intézmények pedagógusaival való kapcsolattartás      

Segítségnyújtás a diagnózis értelmezésében Testnevelő kollégák tájékoztatása a gyermekek/tanuló terhelhetőségéről, az ajánlott és tiltott gyakorlatokról Módszertani ajánlások A gyermek/tanuló értékelése, szöveges, vagy érdemjegy formájában Szakmai előadások megtartása Eszköz, könyvajánlások

157

XV./7.6. Terápiás szolgáltatások Terápiák Lovas terápia

Célcsoport » Tanulásban és értelmileg, akadályozott gyermekek, súlyosan és halmozottan fogyatékos tanulók (kiemelten Down, autista)

Ellátás helyszíne

Ellátás tervezése

Az ellátás formája

Kaposvári Egyetem Lovardája (Pannon Lovasakadémia)

Éves fejlesztési terv

Csoportos terápia (4 – 10 fő)

Módszertani Központ

Éves fejlesztési terv

Csoportos terápia (15 fő)

Egyéni fejlesztési terv, rövid és hosszú távú rehabilitációs feladatokkal

Egyéni foglalkozás Kiscsoportos foglalkozás (2 – 3 fő)

Egyéni fejlesztési terv, rövid és hosszú távú rehabilitációs feladatokkal

Egyéni foglalkozás Kiscsoportos foglalkozás

Judo »Tanulásban és értelmileg akadályozott iskoláskorú tanulók Gyógytorna »Orvosi diagnózis és elrendelés alapján javasolt, óvodás és iskoláskorú gyermekek számára Rehabilitációs úszás, gyógyúszás, HRG úszás

»Orvosi diagnózis és elrendelés alapján javasolt, óvodás és iskoláskorú gyermekek számára

» Városi uszoda » Módszertani Központ » Többségi városi óvodák, általános iskolák Városi uszoda - Kaposvár

DSGM

Kutyás terápia

»Sajátos nevelési igényű gyermekek: csecsemő, óvodás kortól a tankötelezettség végéig szakorvosok határozzák meg (Othopaed,belgyógyász, neurológus, stb.)

Módszertani Központ

» tanulásban akadályozott, értelmileg akadályozott, autizmussal élő ill. autisztikus tüneteket mutató óvodás és általános iskoláskorú gyermekek

» Módszertani Központ

rövid és hosszú távú habilitációs terv készítése

» Integráltan a város óvodáiban

158

Rövid és középtávú fejlesztési terv (havi valamint éves lebontás)

» Egyéni kezelés Csoportos mozgásfoglalkozás

Egyéni terápia Kiscsoportos terápia (4 – 10 fő)

Terápiák

Dokumentálás

Lovas terápia Módszertani Központ által kidolgozott Terápiás napló

A Módszertani Központ ellátást biztosító szakemberei » gyógypedagógus » lovasterapeuta » gyógypedagógiai asszisztens » lovasterapeuta asszisztens

Judo Szakköri napló » testnevelő tanár, szakismerettel Gyógytorna Számítógépes adatnyilvántartás Egyéni mozgásfejlesztési adatlap

» gyógytornász

Számítógépes adatnyilvántartás Egyéni mozgásfejlesztési adatlap

» gyógytornász » rehabilitációs, HRG, gyógyúszásoktató, » terápiás asszisztens (segítő)

Számítógépes adatnyilvántartás Egyéni mozgásfejlesztési adatlap

»DSGM szakgyógytornász

Rehabilitációs úszás, gyógyúszás, HRG úszás

DSGM

Kutyás terápia Módszertani Központ által kidolgozott Terápiás napló

» gyógypedagógus: tanulásban akadályozottak terapeutája pszichopedagógus » állatasszisztált terapeuta

159

Lovas terápia

F e j l e s z t é s i t e r ü l e t e k

Judo terápia

Gyógytorna

Rehabilitációs úszás

DSGM

Kutyás terápia

» Társas kapcsolatok kialakítása

» Mozgáskoordináció fejlesztése

» Beszűkült izmok nyújtása

» Beszűkült izmok nyújtása

»A beszűkült mozgásfunkciók megszüntetése

» Megkésett beszédfejlesztés,

» Egyensúly fejlesztése

» Egyensúly fejlesztése

» Mozgás szabályozása

» Mozgás szabályozása

» szorongásoldás,

» Téri orientáció fejlesztése

» Elemi reflexek kialakítása

» Elemi reflexek kialakítása

»A mozgás mechanikai akadályainak elhárításával lehetővé teszi a helyes funkció kialakítását

» Feladat- és fegyelemtudat fejlesztése

» Kóros reflexek leépítése

» Kóros reflexek leépítése

» Kommunikáció javítása » Gondolkodás fejlesztése

» beszédgátoltság, » dadogás kezelése.

» Izületi mozgás terjedelemnövelése

» Magatartási, beilleszkedési problémák kezelése

» Önellátó funkciók gyakoroltatása

» Mozgáskoordináció fejlesztése

» Járási biztonság gyakoroltatása

» Izületi mozgás terjedelemnövelése

» Tornatermi körülmények között nem kivitelezhető feladatok tanítása

160

»A gyógyítás abszolút alapja a központi idegrendszer direkt stimulálása

» Önellátó funkciók gyakoroltatása

»Hatása: a kóros mozgások megszüntetése, normalizálás

» Járási biztonság gyakoroltatása

»egészséges mozgásminták kialakítása

» Önbizalom, » felelősségérzet, » kortárskapcsolatok, » autizmusban megjelenő kommunikációs zavar kezelése.

Terápiák Autogén tréning

Célcsoport

Ellátás helyszíne

Ellátás tervezése

Az ellátás formája

»Tanulásban akadályozott, általános kisiskolás és serdülő korú gyermekek

Módszertani Központ

Éves fejlesztési terv (középtávú)

» Egyéni fejlesztés » Kiscsoportos fejlesztés

»Tanulásban akadályozott óvodás és általános iskoláskorú gyermekek

Módszertani Központ

Éves fejlesztési terv

» Egyéni fejlesztés » Mikrocsoportos fejlesztés » Egész osztályra kiterjedő nagycsoportos foglalkozás

Módszertani Központ

Éves és havi lebontású fejlesztési terv

» Egyéni fejlesztés » Mikrocsoportos fejlesztés

Játék- és bábterápia

Ayres-terápia

Gyermek- pszichodráma

Szociális érzékenységet fejlesztő tréning

Alapozó terápia

» Tanulásban akadályozott óvodás és általános iskoláskorú gyermekek » Óvodás és általános iskolás korú autista gyermekek » Óvodás és általános iskolás korú hiperaktív gyermekek »Tanulásban akadályozott általános iskoláskorú gyermekek, szakiskolás fiatalok számára »Szegregált és integrált keretek között nevelt és/vagy diákotthonos tanulásban és értelmileg akadályozott, beilleszkedési és magatartászavaros tanulók számára (általános iskolai, diákotthonos csoporttól szakiskoláig) »Anyanyelvi készséghiány » idegrendszeri éretlenség » mozgáskoordináció elmaradottság esetében 5- 16 éves korig.

Ayres-szoba

Módszertani Központ

Éves fejlesztési terv

Módszertani Központ

Rövid- és középtávú fejlesztési terv

Módszertani Központ

Rövid- és középtávú fejlesztési terv

161

» Kiscsoportos fejlesztés » Egész osztályra kiterjedő nagycsoportos foglalkozás » Egyéni fejlesztés » Mikrocsoportos fejlesztés » Egész osztályra kiterjedő nagycsoportos foglalkozás

» egyéni » kiscsoportos

Terápiák

Fejlesztési terület

Autogén tréning

» szorongásoldás » pszichoszomatikus tünetek kezelése » önérvényesítés fejlesztése

Játék- és bábterápia

» szorongásoldás » verbális, non-verbális kommunikáció » együttműködési készség » traumatikus élmények feldolgozása, ventilláció » feszültség csökkentés-konfliktuskezelés

Ayres-terápia

Gyermek- pszichodráma

Szociális érzékenységet fejlesztő tréning

Alapozó tréning

Dokumentálás

A Módszertani Központ ellátást biztosító szakemberei

Módszertani központ által kidolgozott Terápiás napló

» gyógypedagógus » pszichopedagógus » autogén tréning terapeuta

Módszertani központ által kidolgozott Terápiás napló

» gyógypedagógus » pszichopedagógus » játékterapeuta - pszichológus »mentálhigiénés asszisztens

» mozgásbeli sztereotípiák, perceptuomotoros zavarok csökkentése autistáknál » figyelemkoncentráció növelés » hatékony szociális viselkedés kialakítása

Módszertani központ által kidolgozott Terápiás napló

» gyógypedagógus » pszichopedagógus » Ayres-terápiás szakember

» empátia fejlesztése » csoportkohézió fejlesztése » traumák szimbolikus úton történő feldolgozása

Módszertani központ által kidolgozott Terápiás napló

» gyógypedagógus » pszichopedagógus » gyermek-pszichodráma terapeuta

Módszertani központ által kidolgozott Terápiás napló

» gyógypedagógus » pszichológus - mentálhigiénés asszisztens

Módszertani központ által kidolgozott Terápiás napló

» Alapozó terapeuta

» önismeret, társak ismerete » kommunikáció »konfliktuskezelés, együttműködés, tolerancia » pozitív én-attitűd kialakítása » kreativitás, fantázia » döntési helyzetgyakorlat » elemi mozgásminták,rugalmasság,egyensúly » mozgáskoordináció » finommotorika » dominancia

162

XV./8. Pedagógiai szakmai szolgáltatás A szakmai szolgáltatás a Módszertani Központ szerves része.

Jogi szabályozása: A szakmai szolgáltatások célját, feladatát a KT 36. § (1) pontja definiálja. „A közoktatási intézmények és fenntartók, valamint a pedagógusok munkáját, továbbá a tanulói érdekvédelemmel összefüggő tevékenységet pedagógiai szakmai szolgáltatások segítik.” Az egységes gyógypedagógiai módszertani intézmény céljával összhangban elláthatja a 36. § (2) b)-e) és g) pontját. A szaktanácsadást, pedagógusok képzésének, továbbképzésének, önképzésének segítését, tanulótájékoztató, tanácsadó szolgálatot.

Szakmai szolgáltatás célja: Pedagógiai szakmai szolgáltatás célja, hogy felkészítse a sajátos nevelési igényű tanulót befogadó intézmények pedagógusait, a szülőket, a fenntartó önkormányzatot az együttnevelésre, segítse az együttnevelés megvalósítását. A szolgáltatások régiós kiterjesztése során szakmai továbbképzési programok kidolgozásával, innovatív, regionális szakmai műhelyekkel járul hozzá az integrációhoz, az inklúzióhoz. Befogadó szerepre készíti fel a többségi pedagógusokat, fejlesztő pedagógusokat, a gyógypedagógiai tudás átadására a gyógypedagógusokat. Módszertani innovációit (e-tananyag, átdolgozott pedagógiai program, fejlesztési tervgyűjtemény, érzékenyítő osztályfőnöki órák programjai, tartósan beteg tanulók ellátásának tervezése, szakszolgálati ellátás, kiemelten középiskolai logopédiai ellátás, utazógyógypedagógiai hálózat, iskolapszichológia tematikája, új gyakorlati módszertani ismeretek nyújtása, tevékenységközpontú pedagógiák alkalmazása, kompetencia alapú fejlesztés lehetőségei, a szolgáltatási rendszer továbbépítése) nyilvánossá teszi a követő és befogadó intézmények számára.

Területei:    

szaktanácsadás, mentorálás, tréningvezetés szakértés pedagógusok képzésének, önképzésének segítése tanulótájékoztató tanácsadó szolgálat

Szaktanácsadás: Célcsoportja: - pedagógusok - szülők - fenntartó képviselői Szaktanácsadással, szakmai együttműködéssel járuljon hozzá a befogadó intézmények pedagógiai és szakmai fejlődéséhez, a nevelés-oktatás színvonalának növekedéséhez.

Szaktanácsadó feladata: -

Tanítási órák keretében megfigyeli a gyermeket, helyzetelemzést, problémafeltárást végez. Segít megmutatni az SNI tanulók fejlesztésének irányát, értelmezi a szakértői véleményeket. Gyakorlati ismereteket ad át a tanítási órák tervezéséhez, tanulási technikákhoz. Kapcsolatot tart fenn az integrációs koordinátorokkal, segíti az ellátás szervezését. Szakmai ismereteket, információkat közvetít. Vezeti az SNI tanulók köré szerveződött szakmai teamet. Pedagógiai eljárásokat, információkat, taneszközöket mutat be.

A szaktanácsadás megvalósításának szakmai menete:  A befogadó intézmény levélben igényli a szolgáltatást a módszertani intézmény igazgatójától.  A módszertani központ területileg illetékes vezetője (városi, kistérségi) felkeresi a partnerintézményt. a helyszínen tájékozódik az igényekről, bemutatja a feladat elvégzésére kompetens szakembert, szakembereket.  A befogadó intézmény és a módszertani központ között megállapodás születik a feladat ellátására, amelyben meghatározzák az ellátás óraszámát, feltételrendszerét, a finanszírozás módját.  A finanszírozás módja:  ha a módszertani központ fenntartója azonos a befogadó intézményével a fenntartó státuszt, illetve óraszámot rendel a tevékenység végzéséhez  különböző fenntartó esetén a befogadó intézmény a sajátos nevelési igényű tanulóra járó emelt normatívából biztosítja az órakeretet, illetve megállapodás alapján a módszertani központ pályázati keretből fedezi.  A tevékenység minőségéről, az elégedettség mértékéről a módszertani központ visszajelzést kér a befogadó intézménytől. Az igényeknek, elégedettségmérésnek megfelelően a szolgáltatás felülvizsgálatra kerül. Szülősegítő szolgáltatások: A módszertani központ tanácsadásokban nyújtott szerepvállalását tovább növeli, hogy kiemelt figyelmet fordít a sajátos nevelési igényű gyermekek szüleire, családjára. Szülői klubot működtet, ahol a hasonlósorsú szülők, családtagok szakemberek segítségével beszélhetik meg problémáikat. A szülői tanácsadó szolgálat telefonon és személyesen áll a szülők rendelkezésére. Telefonos egyeztetés után a problémának megfelelő szakember áll az érintettek rendelkezésére. A szakmai team az esetfelvételt követő esetmegbeszélés után javaslatot tesz a családnak a megsegítés módjára. Az együttműködés alapja a kölcsönös bizalom.

164

Eszközkölcsönzés szülők számára: A szülők az intézményből fejlesztő eszközöket és szakirodalmat kölcsönözhetnek gyermekeik otthoni nevelését, fejlesztését segítve.

Pedagógusok képzésének, továbbképzésének, önképzésének segítése: Célcsoportja: - befogadó intézmények pedagógusai - szegregált gyógypedagógiai intézmények pedagógusai - EGYMI pedagógusai A Módszertani Központ pedagógusképzések biztosításával közvetítsen jó gyakorlatokat a befogadó intézmények számára. Elméleti és gyakorlati ismeretek, módszerek egységével növelje a pedagógusok szakmai kompetenciáját, erősítse a pedagógusok szemléletváltását. Szüntesse meg az iskolák és a pedagógusok elszigeteltségét, biztosítson naprakész információt. Járuljon hozzá az egész életen át tartó tanulási folyamat megvalósításához. Ennek érdekében szakmai szolgáltató csomagot állított össze: Szakmai szolgáltató csomag tartalma:  Nyílt szakmai napok A műhelymunka során elméleti képzések, gyakorlati bemutató órák, konzultációs lehetőség biztosítja az SNI tanulók fejlesztéséhez szükséges módszerek átadását.  Konferenciák Előadások, tréningek keretében autentikus vélemények hangzanak el a különböző szakterületek elismert előadóitól.  Kihelyezett nevelőtestületi értekezletek Optimális közelségbe hozza és a tantestület valamennyi tagja számára elérhetővé teszi az integráció és a kompetencia alapú oktatás bevezetésének elméleti és gyakorlati ismereteit.  Szakmai munkaközösségek működtetése, irányítása A városi és kistérségi munkaközösségek éves terv alapján biztosítanak szakmai segítséget az elkülönítetten, elszigetelten dolgozó szakemberek számára.  Módszertani kiadványok A Módszertani Központ szakemberei szakmai tudásuk átadása céljából több területen készítenek szakmai anyagokat. o Érintő című módszertani lap o Integrációs kézikönyv o Filmek - kompetencia alapú oktatás - együttnevelés o Elektronikus tananyagkészítés o Fejlesztő lapok o Fejlesztési tervek 165

 Tanfolyamok, tréningek pedagógusoknak, szülőknek A képzések megteremtik a kompetencia alapú oktatás bevezetéséhez, digitális kultúra elterjesztéséhez és az inkluzív nevelés térhódításához szükséges pedagógiai környezetet. A képzések során a pedagógusok és szülők olyan módszertani ismeretekhez jutnak, amelyek alkalmazkodnak a tanulók egyéni különbségeihez, újfajta tanulásirányítási, tanulásszervezési technikákat ismertetnek meg. A képzések egyénre szabott fejlesztést biztosító pedagógiai gyakorlatokat, eltéréseket figyelembevevő módszereket mutatnak be bölcsődétől a középiskoláig.  Tanácsadás, mentori tevékenység A kompetencia alapú oktatás adaptációs folyamatának támogatása Sajátos nevelési igényű tanulók inkluzív nevelésének támogatása IPR rendszer módszertani eljárás bevezetésének támogatása Feladata:

         

akkreditált pedagógus-továbbképzések szervezése és lebonyolítása szülői képzések szervezése és lebonyolítása tréningek fenntartók, intézményvezetők számára, szervezése és lebonyolítása a nem akkreditált tanfolyamok szervezése és lebonyolítása a hétévenkénti pedagógus-továbbképzés feladatainak koordinálása továbbképzési programok elkészítése a pedagógus-továbbképzés területére kiírt pályázatok figyelése, pályázatok készítésében való részvétel képzési igények előzetes felmérése képzések akkreditálása az intézmény képzési tevékenységével kapcsolatos általános dokumentumok nyilvántartása

Erőforrások: Személyi feltételek: Előadóink, trénereink, tanfolyamvezetőink végzettségű gyakorló pedagógusok: -

intézményvezető módszertani központ vezetők andragógus kistérségi tanügyigazgatási szakértők munkaközösség-vezetők szupervizor szaktanácsadók főiskolai oktatók tanítók gyógypedagógiai tanárok elektronikus tananyagkészítők 166

valamennyien

főiskolai

vagy

egyetemi

-

pszichopedagógusok logopédusok drámapedagógus pszichológusok középiskolai tanár közoktatási szakértők óvodapedagógusok informatikai tanár

Tárgyi feltételek: 

oktatóterem - hallgatói asztalok, székek a képzési programban meghatározott csoportlétszám figyelembevételével - oktatói asztal és szék - tábla - laptop - projektor



informatikai oktatóterem: - résztvevőnként egy számítógépes munkahely - oktatói számítógép - projektor - internet hozzáférési lehetőség - nyomtató - a képzési programok megvalósításához szükséges szoftverek



oktatási segédanyagok sokszorosítására alkalmas berendezés



ügyfélszolgálat: - elektronikus illetve telefonos elérhetőség

A szakmai szolgáltatások biztosításához a teljes intézmény humánerőforrása rendelkezésre áll. A Módszertani Központ szakemberei folyamatosan keresik azokat a pályázati lehetőségeket, amelyek a szolgáltatások pénzügyi hátterét biztosítják.

167

XVI./1. Nevelési Tanácsadó Magyarországon a közoktatás három nagy intézményrendszerre tagozódik: nevelési-oktatási intézmények, pedagógiai szakszolgálatok, pedagógiai szakmai szolgáltató intézmények. A nevelési tanácsadó a közoktatás részeként, a pedagógiai szakszolgálat intézménye, legfontosabb szerepe a prevenció, hogy ne maradjon magára a problémájával a szülő, a pedagógus és a gyermek Működését meghatározó legfontosabb jogszabályok:  a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény és módosításai  a képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról szóló 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet és módosításai (ill. a 2010. augusztusától ezt felváltó 4/2010. OKM rendelet) A 14/1994. MKM rendelet 1.sz. melléklete tartalmazza a nevelési tanácsadóban kötelezően foglalkoztatottak számát, ami az ellátott gyermeklétszám arányában emelhető. A nevelési tanácsadóban pedagógus besorolású pszichológusok, pedagógusok, gyógypedagógusok dolgoznak, és nevelő-oktató munkát segítő alkalmazottak (orvos, családgondozó). A pedagógus státus a gyermekkel közvetlenül eltöltendő kötelező óraszámra és az azt kiszolgáló órákra tagolódik. A nevelési tanácsadás, mint feladat A törvényi rendelkezések alapján a nevelési tanácsadás feladatai a.) szakvélemény készítése az iskolakezdéshez, amennyiben a gyermek egyéni adottsága, fejlettsége azt szükségessé teszi b.) a beilleszkedési, tanulási nehézséggel, magatartási rendellenességgel küzdő gyermekek problémáinak feltárása c.) a gyermek rehabilitációs célú, ill. fejlesztő foglalkoztatása a pedagógus és a szülő bevonásával A cél a gyermeki, tanulói, szülői jogok érvényesítése, hogy minden gyermek olyan oktatásban-nevelésben részesüljön, amely leginkább megfelel állapotának, elősegíti adottságaiból eredő hátrányainak leküzdését, képességeinek optimális kibontakoztatását. Működési körzete, működési rendje Az intézmény működési körzete Kaposvár város és a Kaposvári Kistérségi Társulás települései.

168

Működési rend:  

Az intézményegység munkarendje az iskolai tanév rendjéhez igazodik. Az intézményegység működésének helyi rendjét az SZMSZ és az éves munkaterv határozza meg.  A munkavégzéshez kapcsolódó kötelességeket, jogokat, a munkaidő beosztását a munkaköri leírások tartalmazzák.  A munkatársak heti kötelező óraszámukat egyéni időbeosztás szerint teljesítik.

Elhelyezés, felszereltség A nevelési tanácsadó belső feladatellátása két helyszínen zajlik. Bárczi Gusztáv Módszertani Központban foglakozásra biztosított termek száma: 8 A helyiségek alkalmasak a vizsgáló és kiscsoportos (4fő) terápiás munka lebonyolítására. Külső telephelyen a könnyebb megközelíthetőség érdekében a Kinizsi iskola épületében - egy Ayres-szoba és egy fejlesztő helyiség áll rendelkezésre. Tárgyi feltételek, eszközellátottság jó A teljesítmény- és személyiségtesztek mellett fejlesztő játékok, eszközök, kiadványok széles választéka biztosítja az eredményes fejlesztést. A vizsgáló és terápiás helyiségek barátságosak, a gyermekek életkorának megfelelően felszereltek, modern, új bútorokkal berendezettek. A közvetlen partnerekkel való kapcsolattartást telefonközpont, fax és internetes elérhetőség teszi gyorssá és rugalmassá. Az adminisztrációs tevékenységet az adatfeldolgozó központi számítógép mellett három intézményi és 5 – a pedagógusok számítógépes pályázatán nyert, számítógép segíti. Humán erőforrás A szakmai munkát tizennégy főállású és két részmunkaidős szakember látja el. Munkájukat egy fő kisegítő személyzet (adminisztrátor) segíti.  

10 pszichológus 9 gyógypedagógus (pszichopedagógusok és logopédus)

169

Az alapvégzettségek mellett akkreditált képzéseken, szakirányú továbbképzéseken szerzett ismeretek biztosítják a diagnosztikai és terápiás munka szakmai színvonalát, a következő területeken:

Ayres diagnosztika és terápia logopédiai diagnosztika Sindelar I.II. korai fejlesztés gyp.pszichodiagnosztika Meixner-diagnosztika diszkalkúlia diagnosztika és terápia autisztikus másság drámapedagógia grafológia kineziológia pedagógus szakvizsga ECDL számítógépkezelői

Szakmai munka A szakmai munka tartalma - a törvényben előírtak alapján - diagnosztikai vizsgálatokra, fejlesztő, terápiás foglalkozásokra, a fejlesztésre szoruló gyermekekkel kapcsolatos mentorálló-, ill. ellenőrző feladatokra, valamint egyéb, a partnerek igényeit figyelembe vevő szakmai szolgáltatásokra terjed ki. A pszichológusok a Kaposvári Kistérség tíz decentrumában és a Nevelési Tanácsadóban végzik a magatartási nehézséggel küzdő gyermekek ellátását. Az óvodapszichológus a város óvodáiban – az iskolapszichológiai tevékenység mintájára – végez preventív, tanácsadó koordináló jellegű munkát, továbbá fontos feladat a tanulási nehézséggel küzdő tanulók vizsgálata, kontrollja, rendszeres felülvizsgálata és – a törvényi változásoknak megfelelően – az intézményi ellátásuk koordinálása, segítése, ellenőrzése. A diagnosztikai munka a kötelező órák kb. felét teszi ki, a fennmaradó rész a fejlesztő, ill. terápiás munka. Emellett, az egyre növekvő számú BTM (beilleszkedési-, tanulási-, és magatartási nehézség) diagnózisú gyermekek helyi (saját iskolájukban) történő ellátását két gyógypedagógus biztosítja teljes óraszámában. A fejlesztő és terápiás foglalkozások az óvodásoknál a prevenció, és az iskolára való felkészítés jegyében történik. 170

Típusai:

  

írást megalapozó készségek komplex fejlesztése (Ayres + grafomotoros terápia) a kognitív funkciók általános fejlesztése mentálisan retardált óvodások számára szenzoros integrációs terápia ill. Ayres-érlelő csoport kicsiknek

Iskolásoknál tanulást segítő magatartáskorrekciók folynak:

           

képesség-

és

személyiségfejlesztés,

általános készségfejlesztő és felzárkóztató foglalkozások helyesírási készségfejlesztés matematikai készségfejlesztés figyelemfejlesztő program tanulási tréning (a tanulás tanulása) játékterápia szorongásoldás pszichodráma autogén tréning hipnoterápia egyéni pszichoterápia életpálya-tervezés a középiskolás korosztálynak

171

valamint

Az ellátás folyamatábrája: SZÜLŐ + GYERMEK + PROBLÉMA

FOGADÓ SZAKEMBER

VIZSGÁLAT

KIEGÉSZÍTŐ VIZSGÁLAT

DIAGNÓZIS

KÜLSŐ TERÁPIA

NEVELÉSI TANÁCSADÁS

SZAKVÉLEMÉNY SZAKÉRTŐI BIZOTTSÁG

TERÁPIÁK HELYBEN

PSZICHOLÓGIAI

GYÓGYPEDAGÓGIAI

ÓVODÁSOK, ISKOLÁSOK

KONTROLL

TOVÁBBI PROBLÉMA

PROBLÉMA MEGSZÜNT

IRATTÁR

172

A kötelező órákon kívüli tevékenység a szakvéleményezés. A nevelési tanácsadás fontos része a szakmai szolgáltatás jellegű felvilágosító munka, szülőiés nevelőtestületi értekezletek, ankétok megtartása, előadások szervezése egy-egy témában.

Kapcsolatok A szakszolgálati feladatok sajátos jellegéből adódóan a kapcsolatok ápolása kiemelten kezelendő. Kapcsolatrendszerünk:

Intézményen belül

Intézmények között Oktatási-nevelési intézményekkel

Szakmai team

Egészségüggyel Társintézményekkel Egyéb szakemberekkel

. Intézményen belüli együttműködés – a szakmai team A Tanácsadóhoz forduló szülőket, gyermekeket magasan képzett szakmai team várja. A páciensek problémájának sokszínűsége sokrétű diagnosztikai és terápiás megközelítést igényel a szakszolgálatoknál dolgozóktól. Az elvárások - találkozva az egyes munkatársak érdeklődési körével – a szakmai tudás bővítését indukálják, újabb és újabb képzéseken, tanfolyamokon, konferenciákon való részvétellel. A szélesebb körű elméleti és gyakorlati ismeretek teszik lehetővé a sérülésspecifikus szemléletet és ellátást. Egy-egy gyermeknek tehát többféle, célirányos vizsgálat után, adekvátan megajánlott terápiával, terápiákkal tudunk segíteni. Rendszeresen megbeszélve a közös eseteket, módosíthatjuk terápiás tervünket, így egyre eredményesebbek lehetünk.

173

Hallgatói képzések Az együttműködés egy másik lehetséges formája az intézmény hallgatói képzésekbe történő bekapcsolódása révén valósul meg. Eseti jelleggel tanítóképzős, gyógypedagógus, szociál-pedagógia szakos hallgatók, védőnőjelöltek, hivatásos nevelőszülői/pártfogói tanfolyamok résztvevői fordulnak meg az intézményben hospitálásokon, gyakorlaton. A felső- vagy felnőttoktatásban résztvevők megismertetése a szakszolgálati munkával, magában hordja annak a lehetőségét, hogy a hallgatók munkájuk során is alkalmazzák ismereteiket: idejekorán felismerik a gyermekek problémáit, és tudni fogják, hogy ki a kompetens szakember a kezelésében.

174

XVI./2. Iskolapszichológiai hálózat (városi, kistérségi szintéren)

Mi az iskolapszichológia? Az iskolapszichológia gyakorlati pedagógiai pszichológia. Alapját a pedagógia és a pszichológia elmélete, gyakorlata, az említett két tudomány közti interakciós hatások adják. Célja:  a pedagógiai munka hatékonyságát a pszichológia eszközeivel erősíteni.  A gyermekek iskolai, társadalmi beilleszkedésének támogatása. Kikkel kell foglalkoznia az iskolapszichológusnak? Harmonikusan fejlődő gyerekekkel, gyerek csoportokkal. Ez az indirekt út a személyiségfejlődési nehézségek prevencióját is célba veszi. Az iskolapszichológus munkaterülete a pedagógusokkal, szülőkkel, gyermekekkel való együttműködés. Mi az iskolapszichológus feladata? A nevelési intézményekben az iskolapszichológus alapvető funkciója az elsődleges prevenció. Az iskolapszichológus „szolgáltatási területeit” az Iskolapszichológusok Nemzeti Egyesületének 1978-ban kiadott standardja a direkt (gyermekkel közvetlenül kapcsolatos) és az indirekt (gyermekkel kapcsolatos, de nem közvetlenül rá irányuló) tevékenységekre osztja fel. A kétféle szolgáltatás megvalósulhat rendszerszinten (iskola), csoportszinten (osztály) és az egyén szintjén. Direkt szolgáltatás: 1.) 2.) 3.) 4.) 5.)

Korai azonosítás Értékelés Pszichopedagógiai program tervezése Beavatkozás Követés

Indirekt szolgáltatások: 1.) 2.) 3.) 4.) 5.)

Prevenció Konzultációs tevékenység Tréning, fejlesztés, szupervízió Ügyintézés Kutatás

175

Részleteiben: - tanácsadás tanulási és magatartási nehézségeknél - iskolai kudarcokkal való munka - tesztek, kérdőívek felvétele, kidolgozása, kvantitatív és kvalitatív elemzése - tanácsadás tanároknak - tanároknak továbbképzési lehetőségek - fogadóóra, tanácsadás szülőknek - „segítő harmadik” a „győztes-győztes” helyzet létrejöttéért - Konfliktusok kezelésében segítségnyújtás közvetítőként (pedagógus-gyerek/osztály, gyerek –gyerek, pedagógus- pedagógus, iskolavezetés-nevelő), amennyiben mindkét fél igényli a pszichológus jelenlétét és hozzájárul mediátor szerepéhez. - hospitálás/tanári módszerek, gyermek megfigyelés - ismeretterjesztés (osztályfőnöki órák) - megfelelő intézménybe irányítás Az iskolapszichológus munkájának felosztása három területre: 1.) Pedagógiai munka pszichológiai összetevői - pszichohigiénés tennivalók, elsődleges prevenciót szolgáló tevékenységek (iskolai légkör, intézmény eredeti szocializációs feladatának erősítése) - pszichológiai támogatás a pedagógusoknak munkájuk gyakorlásában 2.) Célzott preventív-szűrő munka - a zavarok kialakulását megelőző, korai jelzések felismerése 3.) Másodlagos prevenció - fejlődési nehézséget mutató, nevelési gondot jelentő gyerekekkel (osztályokkal) való foglalkozás, továbbirányítás Az iskolapszichológus munkáját befolyásoló, segítő külső és belső tényezők, nyitott kérdések  

  

A pszichológus munkáját nagymértékben befolyásolja az iskola igénye, elvárása! A folyamatos, az iskola életébe integrált jelenlét ad megfelelő terepet a pszichológusnak munkájához! Munkájának eredményessége függ attól mennyire képes szolgáltatásait a „fogyasztók” igényeihez, szükségleteihez igazítani. Az iskola elvárásaihoz rugalmasan alkalmazkodó pszichológus lesz képes együttműködő munkára „elnyerni” az intézményt és szervesen beépülni az életébe. Természetesen az intézmény merev szerep- és szabályrendszerét akadálynak érezheti a pszichológus. Az iskolai légkör „humanizálására” tett kísérlet, idegenkedést válthat ki. Az iskolapszichológusnak tudatában kell lennie, „nem változtathat egymaga az intézményen, de a helyi viszonyok között kezdeményezheti és támogathatja a változást.” A pedagógusoknak a”kettős kötésű” helyzetben nehéz eligazodnia. Kimondott, vagy kimondatlan elvárások, amelyeket az oktatásirányítás, nevelői lelkiismeret vagy a pszichológus közvetíthet felé. Ez állhat annak hátterében, hogy a

176



pedagógusok az intézmény működésbeli hiányosságait -, ami a gyermek fejlődésére nézve káros – nem érzékelik olyan intenzíven. A klinikai területen alkalmazott passzív, várakozó beállítódást az iskolákban csak szűkebb területen lehet alkalmazni. A munka nagy részét az igények felébresztése, feladatok elővezetése, „kínálat” nyújtása teszi ki. Aktívabb magatartást kell tanúsítania az iskolapszichológusnak, de ez nem jelenti a direkt beavatkozást.

Intézményi szinten részletesen:  Problémafeltárás, problémamegoldás eljárásrendje (a folyamat algoritmusát megalkotni)  Burnout, Helfer szindróma tünetei (figyelmet felhívni, mérni)  Nevelőtestületi értekezletek, továbbképzések tartása (ajánlott témakör csatolása) Pedagógus-pszichológus konzultáció: Zömében csoportra irányuló problémaközpontú tanácsadásról van szó. A pedagógus egyéni terápiája nem az iskolapszichológia hatásköre! Feladata:  A pedagógus problémamegoldó képességét segítse  Nevelési konfliktushelyzetek elemzése  A csoport megismeréséhez szükséges nevelési, pszichológiai vizsgálatok/különböző módszerek megismertetése, lefolytatása  Erre néhány példa: - a tanulócsoport komplex helyzetelemzése - szociometria felvétele - kötődési háló - tanulói megfigyelés - eseménynapló - időmérleg - dokumentum-elemzés (Szakértői Bizottság, Nevelési Tanácsadó, egyéb intézmények gyermekről szóló papírjai), rajzelemzés, fogalmazás vizsgálatok stb… - módszerek az erkölcsi ítéletalkotás vizsgálatához - értékrend, értékválasztás - egyéni-fókuszcsoportos interjú - önértékelő kérdőívek - attitűd vizsgálat  tanórák tréning jellegű tartása (pl. osztályfőnöki óra, életvitel, pályaorientáció, egyéb tantárgyi kapcsolódó tananyagok) Egyéni/tanulói szinten: A tanulókkal történő egyéni foglalkozás hely, idő, nyugodt, állandó körülmény függvénye. Ennek részleteit az Együttműködési megállapodás tartalmazza.  Különítsük el a következő 2 esetet: a tanuló önállóan, magától vesz részt a tanácsadáson ------ explorációs beszélgetés, majd ha szükséges, a szakember további lépéseket ajánl  A pedagógus jelez problémás tanulót, így kerül a látókörünkbe.------ egyéni terápiás foglalkozásra a családot a megfelelő szakellátást biztosító intézményekhez pl. Nevelési Tanácsadóhoz kell irányítani. 177

Szülői szinten:  Egyéni szülői tanácsadás/igény szerint, előre egyeztetett időpontban  Szülői értekezletek keretén belül, ajánlott témakörök feldolgozásával Ajánlott témák nevelőtestületi, szülői értekezletekre: 1. A család, mint rendszer. Az alrendszerek szerepe a gyermek szocializációjában. Kommunikáció a családban. A családi rendszer működészavara, összefüggése a gyermek személyiségfejlődésével. 2. Családi életciklusok. A család támogató szerepe a gyermek egészséges lelki fejlődésében. Krízisek, titkok, hiedelmek a családban. 3. Speciális családkonstellációk. Válás, egyszülős családok, újraházasodók, nevelőszülők, örökbefogadók. 4. Nevelés és személyiségfejlődés összefüggései. Jutalmazás, büntetés szerepe a szocializációs folyamatban, személyiségfejlődésben. Nevelési módszerek, attitűdök a családban. 5. Intézményes nevelés, másodlagos szocializáció. Az iskola, mint rendszer. Az iskola szerepe a nevelésben, mentálhigiénés prevencióban. Iskola és család együttműködése. 6. A pedagógus szerepe a személyiségfejlesztésben, modellnyújtásban, értékközvetítésben. A pedagógus hivatásszemélyisége. A tanár szocializációja, szerepkonfliktusai, szociális hatékonysága, vezetői és kommunikációs stílusa. A pedagógus mentálhigiénéje. 7. A tanuló megismerése, élettörténete. Életkori pszichés sajátosságok. A fejlődés zavarai, elakadások. A megismerést akadályozó tipikus hibák. A tünetek üzenetértéke. 8. Magatartászavarok, agresszió okai, kezelése. Csoportos foglalkozások tematikája                

Önismeret fejlesztése Önértékelés fejlesztése Előítélet feloldása Stresszhelyzet kezelése Döntési helyzetgyakorlatok Frusztrációkezelés Problémamegoldó gondolkodás fejlesztése Konfliktusmoderálás Feszültség szabályozás Viselkedés kultúra kialakítása Agressziókezelés Teadélután Pozitív kommunikáció fejlesztése Érzelmek kifejezése Kapcsolatépítés segítése Pozitív én attitűd kialakítása

178

Osztályfőnöki órákra ajánlott tematika

Az új típusú osztályfőnöki órák célja: Az új típusú osztályfőnöki órák célja, hogy a gyermekek személyiségfejlesztéséhez hatékony segítséget nyújtsanak a pedagógusoknak, valamint erősítsék az osztályközösségek együttműködését, segítsenek a konfliktusok megoldásában. Az osztályfőnöki órák közvetlenül hatnak a gyermekekre, aktív részvételükön alapulnak        

Csoportfoglalkozás önmagunk jobb megértéséért Kortárs kapcsolatok - barátság, szexualitás Mindennapi konfliktusok – agresszivitás (szóval és tettekkel) Emberi tulajdonságok - tolerancia, empátia “Mondj nemet a problémahelyzetekre!” Gondolat és érzés - helyzetgyakorlatok “Micsoda nap!” - stresszhelyzet felismerése, adekvát reakciók Függeni valamitől, kiszolgáltatottnak lenni (pl. alkohol, dohányzás, számítógép, internet, játékszenvedély stb.)

Iskolapszichológiai hálózat működtetésének feltételrendszere: Humán erőforrás:  Pszichológus  Pszichopedagógus  Mentálhigiénés szakember  Gyógypedagógus  Szupervízor Eszközszükséglet:  Tesztek, kérdőívek – saját összeállításban  Fénymásolási, nyomtatási lehetőség  Naprakész számítógépes nyilvántartás vezetése  Standardizált tesztek beszerzése (Lüscher-teszt, CAT, TAT, Rorschach-teszt, Színpiramis teszt, stopperóra, bábteszt stb.)  Játékok, fejlesztő eszközök összeállítása  Irodaszerek, rajzeszközök, papír  Nyugodt környezetben, tanácsadásra alkalmas helyiség az intézményben  Mobiltelefon a páciensekkel való közvetlen kapcsolattartásra Kapcsolattartás módja: 1. Az iskolapszichológus és az intézményben kijelölt összekötő személy között telefonos kapcsolattartás 2. Tanulók és szülők az intézményben megjelölt tanácsadói időpontban (időpont egyeztetés az intézményi összekötő személlyel) 3. Pedagógus – pszichológus konzultáció, tanulói megfigyelés előre egyeztetett időpontban (pedagógus – pszichológus egyeztetése) 4. Iskolai faliújságon keresztül: jeligés levelekre pszichológus válaszol 179

5. Iskolaújságban önálló rovat, aktuális témákban rövid cikkek, kérdőívek megjelentetése 6. Mobiltelefon biztosításával közvetlen kapcsolattartás az iskolapszichológiai hálózatot igénybevevő páciensekkel Ajánlott irodalmak a témához kapcsolódóan: 

Böszörményi-Nagy Iván, Barbara R. Krasner kiegyensúlyozásának dialógusa Coincidencia Kft



Kézdi Balázs (szerk.)(1998): Iskolai mentálhigiéné Pannónia Könyvek



Kézdi Balázs (1995): Család és iskola In: Pszichoterápia IV. évf. 3. szám



Az iskola szociálpszichológiai jelenségvilága -

(2001):

Kapcsolatok

ELTE Eötvös Kiadó 1997.

Martonné Tamás Márta: Pedagógusok és pszichológusok együttműködési lehetőségei különös tekintettel az iskolapszichológus munkájára Buda Béla: Kommunikáció az osztályban Sallay Hedvig: Tanári elvárások, visszajelentések és a tanulók ezekre adott reakciói Zétényi Ágnes: A hatékony tanár Serfőző Mónika: Az iskola szervezeti kultúrája Szabó Éva: A szociális megismerés alapjelenségei



Szabó Éva-Lőrinczi János (1998): Az iskola légkörének lehetséges pszichológiai mutatói Magyar Pedagógia 98. évf. 3 szám



Buda Béla (1998): Elmélet és alkalmazás a mentálhigiénében



Nemes Lívia (2000): Külső hatások belső feldolgozása In: Nemes L.: A bennünk élő gyermek Filum Kiadó



Horányi, Kósáné(1991): Nevelési tanácsadás és iskolapszichológia, A „Társadalmi beilleszkedési zavarok” c. kutatás Programirodája



Bagdy Emőke: Szempontok az iskolapszichológiai munka elméleti és gyakorlati kérdéseihez. Pályaválasztás, 1984. 4. 16-25.



Szitó Imre: Kommunikáció az iskolában. Iskolapszichológia 7. ELTE, Bp. (1987)



Galba Katalin: Hogyan válik természetessé az iskolapszichológus munkája az iskolában? In.: Iskolapszichológia. Szerk.: Porkolábné Balogh Katalin. Tnkk, Bp. 1988. 98-115.



Galba Katalin: Az iskolapszichológus feladatai. In.: Iskolapszichológia. Szerk. Porkolábné Balogh Katalin. Tnkk. Bp., 1988. 59-68.

180

TÁMASZ



Porkolábné Balogh Katalin-Szitó Imre: Az iskolapszichológia néhány alapkérdése. Iskolapszichológia 1. ELTE, Bp., 1987.



Gyenge Eszter (1998): Iskolai mentálhigiéné a gyermekpszichiáter szemszögéből In: Iskolai mentálhigiéné Pannónia Könyvek



Bagdy E.- Telkes J. (1988): Személyiségfejlesztő módszerek az iskolában Tankönyvkiadó, Budapest



Emilia Dowling - Gill Gorell Barnes (2001): Együttműködés a gyermekekkel és szüleikkel a különélés és a válás során Coincidencia Kft



Virginia Satir (1999): A család együttélésének művészete Coincidencia Kft



Fülöp Márta-Berkics Mihály (2007): A győzelemmel és vesztéssel való megküzdés mintázatai serdülőkorban Pszichológia 2007/3



Dr. Szitó Imre (1987): A tanulási stratégiák fejlesztése Iskolapszichológia 2.



Kalmár Hajnalka (1987): A CAT bemutatása és használati lehetőségei az iskolában Iskolapszichológia 3.



Sziszik Erika (1987): A JEPQ személyiség-kérdőív ismertetése Iskolapszichológia 3.



Porkolábné dr. Balogh Katalin (1987): Készségfejlesztő eljárások tanulási zavarral küzdő kisiskolásoknak Iskolapszichológia 4.



Kalmár Hajnalka (1987): Tíz alkalom (Tanulási zavarok korrekciójához kapcsolódó fejlesztő program tapasztalatai és lehetőségei) Iskolapszichológia 5.



Kreácsik Judit (1987): A Wartegg-teszt bemutatása és iskolai alkalmazásának lehetőségei Iskolapszichológia 6.



Dr. Szitó Imre (1987): Kommunikáció az iskában Iskolapszichológia 7.



Dr. Kalamár Hajnalka (1987): Egy, a serdülők számára szervezett kreativitáskommunikáció fejlesztő kiscsoport indítása Iskolapszichológia 8.



Vozár Anna-Homoki Zsuzsa (1987): Önismereti csoport középiskoláskorú egészséges serdülők részére Iskolapszichológia 8. 181



Cvik Éva-Sziszik Erika (1987): Kísérleti tapasztalatok a kompetencia fejlesztéséről Iskolapszichológia 9.



T.B. Gutkin-M.J. Curtis (1987): Az iskolai konzultáció elmélete és technikái Iskolapszichológia 10.



Dr. Kalamár Hajnalka (1988): Kreativitás- és kommunikáció fejlesztés serdülők önismereti csoportjában Iskolapszichológia 11.



Martonné Tamás Márta (1988): Pályaválasztás és szelekció Iskolapszichológia 12.



Sallay Hedvig-Perge Judit (1988): A szociometriai módszer alkalmazása alsó- és középfokú oktatási intézményekben Iskolapszichológia 12.



Magyar Judit (1988): Egy kiscsoportos fejlesztő program kísérlete Tanulási és magatartási gondokkal küzdő gyermekek számára Iskolapszichológia 13.



Fürcht László-Hegyiné F. Gabriella-Martonné T. Márta-Szitó Imre (1988): Tanulási készség tréning serdülők számára Iskolapszichológia 14.



Nagyné dr. Elek Eszter (1988): A diagnosztikai- és fejlesztő munka lehetőségei a gimnáziumban Iskolapszichológia 16.

182

XVI./3. Intézményi mentálhigiénés program Az iskolapszichológiai hálózat működtetése életre hívta azt az igényt, hogy intézményünk belső – közvetlen – partnereinek mentálhigiénéjét is figyelemmel kísérjük. Legfontosabb alapelvünk:  Az egyén mentális védelme a társadalom minden területének feladata. Az egészség védelmét már a születés előtt a családtervezéssel kezdjük, majd a méhen belüli élet megóvásával folytatjuk. A későbbiekben a szocializáció különböző szakaszaiban és színterein – család, óvoda, iskola, munkahely…- rendkívül fontossá válik, hogy toleránsak legyünk családtagjaink, társaink pillanatnyi állapotával szemben. Egy közösség mentális egészsége tükrözi a benne élő egyének lelki egészségének állapotát, de ez az állítás fordítva is igaz. A mentálhigiénés szemléletet jellemzi:  A lelki egészséget befolyásoló tényezők komplex szemlélete  A pozitív lelki egészséghez alkalmazkodó, kreatív, elégedett életminőség  A lelki problémák megelőzésében, és kezelésében adaptív egyéni megoldások kidolgozása  A mentálhigiénés szakemberek munkájába önkéntes segítők bevonása Célok:  Az intézmény tanulóifjúsága mentális egészségmegőrzésének segítése  Az intézmény dolgozóinak – különösen a segítő munkát végző személyeknek – preventív mentálhigiénés gondozása a kiégés elkerülése érdekében  Az intézménnyel kapcsolatban álló családok/szülők lelki egészségvédelme, a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzet negatív hatásainak enyhítése Szeretnénk elérni, hogy gyermekeink: - reális önképet alakítsanak ki - legyenek céljaik, és keressék a megvalósításuk felé vezető utat - feladataik elé pozitívan álljanak, elvégzésüket reálisan értékeljék - bízzanak önmagukban, ismerjék fel értékeiket - tudjanak értékes, tartós kapcsolatokat kialakítani - ha nem tudják problémáikat egyedül megoldani, merjenek segítséget kérni - akarjanak, és tudjanak egészségesen élni - tanulják meg indulataikat akaratuktól függően kezelni - legyenek saját életük tudatos formálói Feladatok:  Szoros védőhálót vonni neveltjeink köré, amely a biztonságot adó, elsősorban prevencióra építő feladatokat közép- és rövidtávon is megfogalmazza (tanévre lebontott intézményi mentálhigiénés program segítségével)  Partnereinkkel együttműködni az intézményi mentálhigiénés feladatok ellátására (Városi Rendőrkapitányság, Magyar Vöröskereszt, szülői rendezvények, pedagógus belső továbbképzések stb.)

183

XVI./4. Továbbtanulási és pályaválasztási tanácsadás Bevezetés A továbbtanulás és pályaválasztás nem korlátozódhat csak a 18 – 19 éves korosztály problémáinak körére. Ez sokkal hosszadalmasabb felkészülési folyamatot jelent. A megfelelő pályaorientáció feltételezi az általános iskolás korú népességgel való foglalkozást, ha nem is konkrét pályaismeret címszóval, hanem megfelelő kulcskompetenciák fejlesztésével. Így ez a témakör a felső tagozatosoktól kezdve a középiskola végéig átfogja szinte a teljes serdülőkorú populációt. A fiatalok személyiség építésében központi helyet foglal el az egyén életkori szintjének megfelelő szociális kompetenciájának állapota és fejlesztése, a saját erőtartalékok felülvizsgálata (Mit tudok jól? Milyen ismeretekkel rendelkezem?), az egyéni célok megfogalmazása az érdekek, értékek és a reális összevetések tükrében. Közvetlenül nem lehet célja a serdülő korosztállyal való foglalkozás során, hogy az egyéni kvalifikációkat vessük össze a magyarországi munkapiaci szükségletekkel, és az sem cél, hogy feltérképezzük a képzési piac állását jelző információs forrásokat és tájékozódási pontokat. De az tény, hogy a 21. század elején a hangsúly a kulcskompetenciák fejlesztésén van, ami legalább annyira fontos képzési feladat, mint a szakmai ismeretek elsajátítása. A demokratikus és kiegyensúlyozott személyiségfejlődés előfeltétele a fiatalok kezdeményező, alkotó aktivitásának, cselekvőképességének megtartása és fejlesztése. A pályaválasztási tanácsadás célja Elsődleges cél a továbbtanulás segítése, ezáltal az első szakma kiválasztásához való segítségnyújtás.  Rövid tájékoztató keretén belül a képzési és továbbképzési lehetőségekről való informálódás.  Szakavatott tanácsadóval tájékoztató beszélgetés olyanok számára, akik már tudják, hogy mit akarnak, de még információra van szükségük arról, hogyan érhetik el céljukat.  Kérdésfeltevésre és problémaelemzésre tanítása a pillanatnyi helyzet meghatározása érdekében.  Az egyéni életpályával koherens célok megfogalmazása.  A célokhoz adekvát megoldási lehetőségek keresése és kidolgozása.  Egyéni és csoportos pályaorientáció, főleg a középiskolás korosztály számára.  Reális lehetőségek felmérése és összhangba állítása a saját értékrend kérdéseivel.  Általános és átfogó személyiségfejlesztés az alábbi kulcsképességek középpontba helyezésével:  Kooperációs és kommunikációs képesség  Önállóság és teljesítőképesség  Problémamegoldó képesség  Felelősségvállalás  Tanulási és gondolkodási képesség  Indoklási és értékelési képesség (Összeállítás Dieter Mertens (1977) és Werner a Brassard (1992) kritériumai szerint. )

184

 A szakma felett álló képességek átfogó fejlesztése a sikeres továbbtanulás és/vagy a munkába állás érdekében.  Azok az új követelmények, amelyeket ma a munkavállalókkal szemben támasztanak:  Legyen rugalmas  Tudjon team-ben dolgozni  Tudjon összefüggésekben és rendszerben gondolkodni  Érezzen felelősséget értékek, embertársai és a környezet iránt  Legyen tudatában a minőség fontosságának  Legyen kész tanulni A fent felsorolt kulcsképességekkel egy modern társadalom képéhez való illeszkedés, amelyet magas műszaki és gazdasági fejlettség, dinamizmus, racionalitás, humanitás, kreativitás, rugalmasság és az önmegvalósítás sokszínű lehetőségei jellemeznek.  A képzésnek és oktatásnak a továbbtanulás és pályaválasztás szemszögéből a következő dimenziók szem előtt tartása:  A személyiség kibontakoztatása, beleértve az egyéni problémák kezelésének képességét is.  A szakmai egzisztencia megalapozása.  Társadalmilag megfelelő és jelentős magatartás kialakítása. Specifikus célok Az egyén pszichés struktúrájának fejlesztése (képességek, személyiség, tulajdonságok, érdeklődés) - Az önismeret fejlesztése, a pszichés struktúra elemeinek pályavonatkozású hangsúlyozása - A jövőtervezés segítése, az én-azonosság és az én-identitás erősítése, az énkép fejlődésének formálása és irányítása - A számításba vehető pályák ismertetése - Az egyes pályák követelményrendszerének, jellemzőinek ismertetése - A pályákhoz szükséges képzés körülményeinek, feltételeinek ismertetése (F. Tóth és mtsai 1982) Az első három cél a gyermek vagy serdülő egyéni, személyes szempontjait hangsúlyozza. Ha a fiatal reális önismerettel, pozitív énképpel, stabil énidentitással érdeklődésének, tehetségének, adottságainak megfelelő pályát választ, lelkesedni tud jövendő foglalkozása iránt, akkor valószínűleg sikeresebb lesz a képző intézményben, és jobban fogja magát érezni leendő munkahelyén (Arany és mtsai 1999). A gyermek korai pályaválasztási tervei hűen fejezik ki a neveltetése során elsajátított és elfogadott értékeket, törekvéseket, környezeti elvárásokat és rávonatkoztatott terveket. Érdemes ezért mindig arra is figyelni, hogy melyek a gyermek fő motívumai egy pálya kiválasztásánál. Azért törekszik ebbe az irányba, mert szüleitől ehhez kapott mintát, ösztönzést, ezt várják tőle, vagy saját érdeklődése, tudásvágya, belső igényei vezetik a

185

döntésben, és ezért erőfeszítéseket is hajlandó tenni? A kérdés tisztázása akkor is fontos, ha a tanuló nyilvánvalóan meg tud felelni az adott pálya követelményeinek (F. Tóth és mtsai 1982) A pályaorientáció csak akkor lehet eredményes, ha támaszkodik a gyermek saját aktivitására. A fő cél a gyermek öntevékenységének fokozása a megfelelő pálya megtalálása érdekében. A gyermeknek meg kell éreznie a pályaválasztás belső szükségletét. Nem szabad ezt kívülről kapott feladatnak tartania! Tudatosítani kell benne, hogy sikeres pályaválasztásáért ő tehet a legtöbbet (Szücs 1980). Aktualizált feladatok

1)

A kulcsképességek négy alapformájának – az életkori sajátosságok figyelembe vételével való – fejlesztése  Alapképességek: ezek az általános jellegű képességek, amelyeket sokféle helyzetben lehet alkalmazni. Pl. logikus, elemző, strukturáló, koncepciózus, kreatív és problémamegoldó gondolkodás képessége, a kooperatív munka képessége.  Horizontális képességek: ezek olyan képességek, amelyek segítségével az ember önállóan tágítja látókörét, ezek képessé tesznek bennünket arra, hogy önállóan szerezzünk be információkat. Pl: kézikönyvek használata, szakkönyvek kölcsönzése, információk interpretálása és feldolgozása.  Szélességi elemek: ezek olyan képességek, amelyeket egy-egy szakmában gyakran használnak, és amelyek gyakorlati követelményként jelentkeznek. Pl. mérési technikák, karban tartás, munkavédelem.  Évjárat tényezők: ezek olyan képességek, amelyek segítenek olyan szakadékok áthidalásában, amelyek a saját- és mások tudása közötti különbségekből adódnak, tehát generációs különbségekből is. Pl. számítógép kezelés eltérő módja, a másik nemmel való bánásmód, a korszellemhez való viszony.

2)

Tudatosítani a továbbtanulási és pályaválasztási tanácsadáson résztvevő fiatalokban, szülőkben, pedagógusokban a kulcsképességek szakmákon túlmutató jelentőségét.

A szakmák feletti képességek kategóriája Interdiszciplináris, Módszertani eljárás- és Személyiséget érintő szakmaközi átfedő tudás viselkedéstechnikai tudás képességek és készségek Pl. központi fogalmak, Pl. PC kezelés, Pl. kreativitás, szociális szabályok, cselekvési munkamódok, tervezési érzékenység, ítélőképesség, útmutatók technikák, beszélgetés kooperációs készség irányítása ELSŐDLEGES FELADAT a szakmák állandó változása miatt olyan képességek elsajátítása, amely más követelmények teljesítésére is mozgékonnyá és rugalmassá teszi a fiatalokat.

3)

A pályaválasztás tipizált problémáinak elkerülése, azaz a pályaválasztásra való előkészület, a pálya kiválasztása, a tényleges döntés és a pályára való felkészülés szakaszainak egyértelmű körülhatárolása célirányos fejlesztése. A fiatalok 186

pályaválasztása végtelenül sokféle lehet, ehhez igazítva a pályaválasztási tanácsadás is sokoldalú, tartalmilag komplex jellegű.

4)

5)

A pályaválasztási tanácsadás, mint problémamegoldó folyamat kezelése. Hiszen a problémák nem egyedül jelentkeznek, hanem problémacsoportot alkotva szorosan kapcsolódnak egymáshoz. Ennek kiküszöböléséhez feltétlenül szükséges ismerni a pályaválasztó egész körülményrendszerét, ami sokoldalúan képzett szakemberek jelenlétét teszi szükségessé. A pályaválasztási döntés kialakulását hátráltató tényezők kiküszöbölése. Ezek:  A pályaválasztási érettség hiánya  Döntésképtelenség és határozatlanság

6)

A pályaválasztási érettség hiánya: azokat az éretlen személyiségű fiatalokat érinti, akiknek az egész pszichikus működése egyébként normális színvonalú. Összességében mégsem rendelkeznek olyan belső késztetéssel és egyéni aktivitással, amely igényként kialakítaná bennük a cselekvésvágy szükségességét. Jellemző rájuk a passzivitás, az irreális önismeret, a nem megfelelő személyiségfejlődés, feldolgozatlan traumák, pszichikus károsodások, nagyfokú érzékenység, az alkalmazkodási képesség alacsony színvonala.

7)

Döntésképtelenség és határozatlanság háttere: gyakran állhat mögötte a képességek, érdeklődés, motivációs rendszer sokirányúsága.

8)

A pályaválasztási problémák egyfelől mindig konkrétak, azaz adott személyhez kötöttek, másrészt komplexitásuk folytán nehezen megközelíthetők. Ezért a tanácsadás alkalmával a problémás eseteket elemeikre kell bontani, hogy a probléma igazi természete megmutatkozzon. Lépései:  Képességrendszer megismerése, mivel a pályaválasztási problémák jelentős hányada a nem megfelelő képességekre vezethető vissza.  Az egyén motivációinak ismerete, mert a tevékenység indítékrendszerének feltárásával juthatunk csak el a probléma mélyebb rétegeibe.  A pályaválasztó érdeklődési sajátosságai, amely egyben a személyiség iránytűje is. Döntő jelentőségű lehet az elképzelt pálya emberi oldalának való megfelelés, vagy meg nem felelés megállapítása.

9)

Különleges feladatok: A továbbtanulás és pályaválasztás szempontjából hátrányos helyzetű populáció megsegítése. Pl. a lányok, a vidéki fiatalok, a mozgáskorlátozott, az értelmileg akadályozott, az egyéb sajátos nevelési igényű, valamint a gyenge tanulmányi eredménnyel rendelkezők megfelelő lehetőségeinek felkutatása.

187

Kulcsképességek azonosítása Megnevezés Alkalmazási terület A gyakorló feladatok A munka tervezése, megszervezése és kivitelezése, az kivitelezése eredmény ellenőrzése

Kommunikáció és kooperáció

Tanulási technikás és a szellemi munka technikáinak alkalmazása

A csoportban tanúsított viselkedés, a másokkal való kapcsolatteremtés és kapcsolattartás, team-munka Tanulási magatartás, információk értékelése és továbbítása

Önállóság és felelősség

Egyéni és közös felelősség a munkában

Teherbírás

Pszichikai és fizikai igénybevétel

Lényeges elemei Céltudatosság Szisztematikus Gondosság eljárás Pontosság Racionális Önirányítás munkavégzés Önértékelés Szervezőképesség Rugalmasság Koordinációs készség Szóbeli és írásbeli Empátia kifejezőkészség Integrációs készség Az érvelés Szociális felelősség tárgyilagossága Sportszerűség Közvetlenség Kooperációs készség Továbbképzési Előrelátó készség gondolkodás Tanulási technikák Transzfer alkalmazása Rendszerben való Rajzok és kapcsolási gondolkodás rajzok megértése és Elméleti szabályok alkalmazása alkalmazása a Logikus gondolkodás gyakorlatban Analógiák Problémamegoldó felismerése gondolkodás Absztraháló képesség Kreativitás Együttgondolkodás Körültekintő Megbízhatóság cselekvés Fegyelem Kezdeményezés Minőségre és Döntésképesség biztonságra való Önkritikusság törekvés A saját korlátok és A saját álláspont hiányosságok képviselete felismerése Ítélőképesség Koncentráló Éberség, azaz kitartó képesség figyelem egyhangú Kitartás pl. hosszú megfigyelési távú feladatoknál, tevékenységeknél visszatérő Frusztráció tűrés feladatoknál, Képesség az átállásra alulterhelés és nehézségek esetén

188

A SIKERES PÁLYAVÁLASZTÁS FELTÉTELEI MOTIVÁCIÓ A továbbtanulás és pályaválasztás folyamatában a motiváció központi szerepet játszik. Motiváló Csoportmunka verseny Problémák felfedezése és megoldása A hibázás megengedése, tanulás belőle

Demotiváló Elszigetelt, egyedül végzett munka A megoldások előzetes megadása A hibázástól való félelem miatti elbizonytalanodás Passzív magatartás, önállótlanság, kudarcorientáltság Szemlélői magatartás A felelősség másokra hárítása

Aktivitás minden területen, sikerélmények Önálló munka A felelősségvállalás lehetősége

A tanulási motivációt az egyéni belső hajtóerők, és a külső tényezők kölcsönhatása alakítja ki. Pedagógiai szempontból négy motivációs szint különböztethető meg: 1. Beépült /internalizált/ tanulási motiváció: a tanuló lelkiismerete, kötelességtudása alapján teljesíti az iskolai követelményeket. A tanulás ebben az esetben a társadalommal, a szülőkkel vagy az illető önmagával szembeni erkölcsi kötelességét jelenti. Az iskolai elvárások beépülnek a tanuló személyiségébe. 2. belső /intrinzik/ tanulási motiváció: ha a motivált állapotot a tanuló bizonyos személyiségvonásai vagy a tanulási helyzet sajátosságai hozzák létre. Ilyenkor a tanulás valódi tevékenységként értendő. - a tanuló azért teljesíti az iskolai követelményeket, mert azok összhangban vannak saját céljaival - az iskolában való megfelelés igénye itt elsősorban a tananyag iránti érdeklődésből, kíváncsiságból, belső ösztönző erőkből ered - a tanulási szituáció, mint belülről fakadó drive - a tananyag tartalmát, vagy az elsajátításhoz vezető tevékenységformát preferálja - megerősítés maga a tanulási folyamat 3. külső /extrinzik/ tanulási motiváció: akkor vezérli az ismeretszerzést, ha az egy külső, tehát a tanulástól idegen cél érdekében történik. Az így motivált tanulás valamilyen külsőleges cél elérésének eszköze - az ismeretszerzés a tanulás lényegétől idegen dolgokért folyik / külső jutalmak: jó jegy, tárgyi jutalom, egyéb előnyök…/ - külső jutalmakra irányul még a szülők, tanárok, iskolatársak elvárásainak való megfelelés igénye, az elfogadás, elismerés utáni vágy - negatív következmények / büntetés, rossz jegy / elkerülésének motivációja - külső motivációk befolyása, tevékenységformáló szerepe - megszűnése vagy jelentőségének elvesztése után nem ösztönöz további tevékenységre 4. presztízs, mint tanulási motiváció / hírnév, tekintély, befolyás, erkölcsi súly…/ - a külső és a belső motiváció között található meg - a személyes belső törekvések, és a külső versenyhelyzetek vezérlő hatásaként alakulhat ki

189

-

a presztízs motivációs hatása: könnyen legyőzhető, gyors eredményekkel kecsegtető feladathelyzetek, életpályák, munkaterületek, divatos szakmák, tevékenységek választásában

Az iskolai pályafutást befolyásoló tényezők 1. A tanárok tárgyaikon keresztül képesek elkötelezetté tenni diákjaikat. A tantárgyakon keresztül közvetve irányíthatja a tanítvány érdeklődését. A tanárok sem mindig életmintát adó személyiségek. Negatív befolyásoló hatás, ami a gyermeket visszahúzó, elmarasztaló tanári attitűd, vagy a kellő inspiráció, biztatás elmulasztása. 2. A tantárgy. A vizsgálati eredmények a magyartanárok dicstelen szereplését tárják fel. Gyakran általános értékítéletet mondanak. A tanulás önértéke sérül, illetve az elutasító értékítéletek hosszú távon nyomot hagynak a tanulóban. A magyaron kívül a matematika vezet a negatív példák között. 3. A tanár életmintája. A tanári hatásrendszer megítélésében döntő szerepe van a tanári munka során vállalt és közvetített értékrendszer harmóniájának. A vizsgálatokban a középiskolás kor vezet, kisebb számban az elemi iskola, és csak elenyésző számban jelentkezik a tanár meghatározó személyisége befolyásoló tényezőként a főiskolán, egyetemen. A meghatározó oktatók jellemző jegyei: a képviselt tudományterület magas szintje, a kiemelkedő tudás, jó előadói készség. 4. A felvételi vizsga torzító hatása. Az új érettségivel kapcsolatos problémák nem fogják csökkenteni azt a torzító hatást, amit az értékelő-kizáró procedúra, vagy az ezt objektiváló számszerűsítés jelent. Tudomásul kéne venni, hogy a tanulás szabadsága és a szabadság tanulsága elválaszthatatlan. Ez adja a szabad tanulás örömét. 5. Az önértékelésben mutatkozó defektusok. A szülők gyakran ambivalens magatartást tanúsítanak: lebecsülik a gyerek képességeit, és olyan intézménybe irányítják, amelynek színvonala messze alatta van a gyermek képességeinek. 6. Tantárgyi inspiráció. A tantárgyak inspiráló hatása konkrét érdeklődéshez kötődik. ÖNISMERET A sikeres pályaválasztás csak akkor lehetséges, ha a pályaválasztó önismerete megfelelő. Ezért a pályaválasztási, pályaorientációs foglalkozások egyik fontos része, hogy segíteni kell a tanácskérőt abban, hogy megismerje saját - a pályaválasztáshoz nélkülözhetetlen jellemzőit. Ezt különböző eljárások teszik lehetővé.

190

TANULÁSI TECHNIKÁK, TANULÁS MÓDSZERTAN II. A tanulást gátló tényezők Retroaktív gátlás: hátra ható gátlást jelent  a később tanultak zavaróan visszahatnak az őket megelőzően tanult ismeretekre Proaktív gátlás: előre ható gátlás  alapja az a jelenség, hogy a tanulás belső folyamata a tankönyv becsukása után nem fejeződik be, hanem a tananyag tovább hat, és az új anyag tanulására negatív hatást gyakorol 191

Ezeket a folyamatos tanulás okozta hibákat szünetek beiktatásával lehet kiküszöbölni. Asszociatív gátlás /homogén gátlás/: így nevezzük a nagyon hasonló ismeretek megtanulásakor tapasztalható nehézséget Előhívásos gátlás: az óra előtti vagy a vizsgákat közvetlenül megelőző időben az anyag felmondása által okozott negatív hatás Ezeket a tanulási hibákat megfelelően tervezett időbeosztással kerülhetjük el. TANÁCSADÓI MÓDSZEREK Képességvizsgálat A pályaorientációs, pályaválasztással kapcsolatos szakirodalom áttekintése alapján nyilvánvaló, hogy a megfelelő pálya, foglalkozás kiválasztásának egyik legfontosabb feltétele, hogy a tanácsadó vizsgálati eszközei alapján tisztába jöjjön a fiatal képességeivel, erősségeivel és gyöngéivel, és ezt a megfelelő formában vissza is jelezze neki. Ennek megvalósítására a képességek vizsgálatához a következőkben ismertetett tesztkészletet állítottuk össze. A kiválasztás egyik szempontja az volt, hogy a továbbtanuláshoz feltétlenül fontos intellektuális funkciók minőségéről megfelelően árnyalt képet kapjunk. Arra is törekedtünk, hogy az eredmények alapján visszajelezhessük a tanácskérőnek, az általa választott pálya követelményei mennyire esnek egybe képességeivel. Azt is célul tűztük ki, hogy a kiválasztott tesztek viszonylag rövid idő alatt képesek legyenek nagy mintával összehasonlítható (standard) eredményeket adni. A kiválasztott területek és tesztek a következők: A figyelem vizsgálata: -

Révész-Nagy-féle figyelem teszt

-

Piéron-féle figyelem teszt

Az emlékezet vizsgálata: -

Ranschburg-féle verbális emlékezeti teszt

-

Moede-féle vizuális emlékezeti teszt

A gondolkodás vizsgálata: -

Ranschburg-féle fogalom analógia teszt

-

Számsor a matematikai logika vizsgálatára

-

Absztrakciót vizsgáló fogalomcsoportosítás próba

Az intellektus vizsgálata: -

Raven intelligencia teszt 192

A motivációk felmérése A pályaválasztás hátterében meghúzódó motivációk felderítését, tisztázását is fontos feladatunknak tekintettük. A szakirodalom is nagy súlyt fektet erre, külön kiemelve az inadekvát motivációk veszélyes következményeit. Igyekszünk tehát a pályát választó fiatallal folytatott kevésbé strukturált beszélgetések során is kitérni erre, de kérdőívvel – strukturáltabb formában - is feltárjuk a döntést befolyásolni képes tényezőket. A tanácsadás formái, színterei A pályaválasztási tanácsadás a leggyakrabban egyéni keretek között zajlik. Ezeken a kétszemélyes alkalmakon vehetők fel a képességtesztek, és tölthető ki a motivációs kérdőív. Itt jelezzük először vissza ezek megállapításait, és beszéljük át az eredmények pályaválasztási vonatkozásait. Az egyéni tanácsadás alkalmain készítetjük el a foglalkozásokkal kiegészített családfákat, és tárjuk fel az ebben rejlő motivációkat és erőforrásokat. S végül ezeknek az alkalmaknak adhat keretet a lazán strukturált pályairányító beszélgetés, mely aztán a strukturáltabb Pályaválasztási kérdőívvel egészülhet ki. Az általános iskolai korosztály magas száma miatt szükséges a csoportos pályaorientáció formájának, gyakorlatának a bevezetése. A csoportos forma egyrészt lehetővé teszi, hogy ugyanannyi idő alatt több fiatallal foglalkozzunk. Másrészt a csoportban résztvevő pályaválasztó pl. nyolcadikosok információikat, ötleteiket, véleményüket a többiekkel megosztva egymás tanácsadóivá válhatnak.

193

A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE A nevelőmunkát segítő eszközök A tanulói és tanári segítő eszközök tantárgyanként csoportosítva kerülnek feldolgozásra. Az eszközöket az iskola munkarendje szerint minden osztály alkalmazni tudja. Matematika Eszközök, felszerelések

Mennyiségi mutatók Mérő, rajzoló, szerkesztő eszközök, tanári tanulói Manipulációs eszközök, táblai szemléltető képek, ábrák, formák Tér- és síkmértani modellező készlet

nem minden csoportnak áll rendelkezésre, pótlásra, kiegészítésre szorul nem minden csoportnak áll rendelkezésre, pótlásra, kiegészítésre szorul nem minden csoportnak áll rendelkezésre, pótlásra, kiegészítésre szorul A súly-, a hossz-, az űrmérték eszközei nem minden csoportnak áll rendelkezésre, pótlásra, kiegészítésre szorul Speciális fejlesztő eszközök a matematikai egyéni és kiscsoportos fejlesztéshez korlátozott képességek fejlesztéséhez számban áll rendelkezésre, kiegészítésre szorul

Magyar nyelv és irodalom Eszközök, felszerelések

Mennyiségi mutatók Hívóképek, betűképek, szótagkészlet, szókártyák Applikációs képek Bábsorozat

betűkártyák, nem áll minden alsós évfolyam tanulóinak rendelkezésére, kiegészítésre szorul nem áll minden alsós évfolyam tanulóinak rendelkezésére, kiegészítésre szorul nem áll minden alsós évfolyam tanulóinak rendelkezésére, kiegészítésre szorul videofilmek, hiányos, pótlásra szorul

Diapozitívek, hangkazetták, hanglemezek Anyanyelvi programok az olvasástanításhoz jelenleg nincs számító-gépre Speciális taneszközök az írástanításhoz, egyéni, vagy kiscsoportos foglalkozáshoz finommotorika fejlesztéséhez korlátozott számban áll rendelkezésre, kiegészítésre szorul Speciális taneszközök a beszéd, a szókincs egyéni, vagy kiscsoportos foglalkozáshoz fejlesztéséhez korlátozott számban áll rendelkezésre, kiegészítésre szorul Speciális taneszközök az olvasás tanításához egyéni, vagy kiscsoportos foglalkozáshoz korlátozott számban áll rendelkezésre, kiegészítésre szorul Speciális taneszközök az emlékezet, figyelem, a egyéni, vagy kiscsoportos foglalkozáshoz forma- az alakészlelés fejlesztéséhez korlátozott számban áll rendelkezésre, kiegészítésre szorul Kompetencia alapú programcsomag bevezetését Alapozó szakasz szolgáló eszközök -mozgásfejlesztést, finommotorikát fejlesztő eszközök -ritmus fejlesztő eszközök ( babzsák, kövek…stb) -téri tájékozódást, szemmel követést fejlesztő eszközök (játékok, szalagok, bábok..stb) 194

Operatív program Az általános iskolák 5-8. évfolyamai számára Témakörök:  Konfliktus (Konfliktusmegoldás cselekvési mátrixa, Én és a konfliktus stb.)  Énkép – pályakép (Ki vagyok én? Tervem a jövőre vonatkozóan, Életem 10 év múlva)  Milyen vagyok? (tulajdonságok, jellemzők, attitűdök)  Értékeim (Fedezd fel önmagad! A mérleg egyik oldala)  Értékrend (Értékárverés, Három kívánság, Elvarázsolt bolt)  Stressz (Micsoda nap! Stresszhelyzet kezelése)  Én és a másik (Hasonlóságok és különbözőségek, A másság elfogadása)  Egy a sok közül (kooperatív csoportmunka) Tematikus foglalkozások:  Ismerkedés régi szakmákkal – múzeumlátogatás  Szakmák régen és most  Múlt – jelen – jövő (Élet a jövőben)  Szakma családfa elkészítése (fotós illusztrációval)  Érdeklődési köröm (szakma kapcsolatok)  Lehetőségeim – A mai közoktatási intézménystruktúra áttekintése

Középiskolák 9-14. évfolyamai számára Témakörök:  Konfliktuskezelési stratégiák elsajátítása  Konfliktuselemzés – helyem a konfliktuson belül  Pozitív kommunikáció – én-közlés, én-kérés, én-üzenet  Konstruktívan élni – problémamegoldás fantáziával, kreativitással  Figyelj másokra! – személyre szóló figyelem elsajátítása  Tisztába vagy önmagaddal? – tükörtartás magamnak és a másiknak  Az élethez kell egy kis motiváció   Működési mechanizmusok az interperszonális kapcsolatokban – játszmák, alá- és mellérendelődési viszonyok  Mennyire vagy csapatjátékos? – csoportszerepek megismerése, öndefiniálás  A másság elfogadása – harc az előítélet ellen Tematikus foglalkozások:  Ismerkedés különböző szakmacsoportokkal  Szakma családfa elkészítése  Továbbtanulási lehetőségek  Megújulás a szakmakínálatban – új szakmák a piacon  Szakmák – képességek – érdeklődési kör  Divatszakmák veszélyei  Egyéni szakmaválasztási motivációk felderítése

195

XVII. FELSŐFOKÚ OKTATÁSI INTÉZMÉNYEK, FŐISKOLÁK ÉS TANFOLYAMOK HALLGATÓINAK SZAKMAI GYAKORLATAI Az intézmény 1984-től a gyógypedagógiai szakmai képzés különböző területeinek gyakorló terepe. Az ország számos felsőfokú intézményéből, tanfolyamokról érkező hallgatók végezhetik szakmai gyakorlataikat a következő színtereken: - gyógypedagógiai óvoda - értelmileg akadályozottak iskolája - tanulásban akadályozottak iskolája - autista tanulók osztálya - fejlesztő iskolai oktatatás - gyógytestnevelés - logopédia - speciális szakiskola - diákotthon - Nevelési Tanácsadó A gyakorlati képzésen az alapképzéses / BA /, valamint nappali és levelező tagozatos – alapdiplomás, másoddiplomás- hallgatók vesznek részt. A gyakorlati képzés előzményeit, illetve elméleti alapjait a hallgatóknak a saját élményű iskolai / pedagógiai / tapasztalatok, a gyógypedagógiai általános alapozás, a szakterületi alapozás tantárgyai, a tanulásban akadályozottak pedagógiája, az értelmileg és tanulásban akadályozottak pszichológiája, illetve a szakági képzés tanegységei, a gyógypedagógiai pszichológiai studiumok, a pedagógiai diagnosztika, a képességfejlesztések módszertanai, illetve a specializációk blokk tanegységei adják. A Kaposvári Egyetem Csokonai Vitéz Mihály Pedagógiai Főiskolai Kar tanulásban akadályozottak pedagógiája szakos gyógypedagógus hallgatók szakmai gyakorlatai A gyakorlati képzésről A gyakorlati képzésben az alapképzéses / BA /, valamint nappali és levelező tagozatos hallgatók vesznek részt. A szakmai gyakorlat az óvodától, az általános iskola 1-8. évfolyamain, valamint a speciális szakiskolán át a diákotthonig felöleli az oktatási intézmény valamennyi területét. Az eltelt 20 év alatt több száz hallgató ismerte meg az intézmény keretein belül az eltérő tantervű intézmények speciális tevékenységét, sajátította el a nevelő-fejlesztő-oktató munka során a szakvezetők közreműködésével a gyógypedagógiai szemléletet, a gyógypedagógiai gyakorlat sajátosságait. A tanítási gyakorlatok komoly tervezési, szervezési feladatokat jelentenek az érintett szakvezetőknek, az intézmény vezetésének. A hallgatók tapasztalatokat szereznek a Módszertani Központ munkájáról, különösen az utazó gyógypedagógus tevékenységéről. Megismerkednek a Kaposvár és kistérsége integrációs 196

feladataival, az inkluzív intézményekkel, az ott folyó munkával. Az egységes gyógypedagógia módszertani intézmény szakszolgálatain és terápiáin a Nevelési Tanácsadóban is tájékozódnak, valamint a pedagógiai szakmai szolgáltatás területén. A gyakorlati képzés általános követelményei 









  

A hallgatók felkészítése a közoktatási törvényben meghatározott oktatási nevelési feladatok ellátására, az integrációhoz szükséges pedagógiai szemléletváltásra, a korszerű együttnevelési gyakorlatra, valamint a speciális szükségletű óvodai, illetve tanulócsoportok vezetésére. Az Európai Bizottság 2005-ben megfogalmazott, és a 2007. évi Nemzeti alaptantervben megjelenő, ismeretbe ágyazott tevékenység koncepciójának megismertetése, a kulcskompetenciák fejlesztésére irányuló szemléletmód kialakítása, és az ehhez szükséges innovatív gyakorlati tevékenység elsajátíttatása. A gyakorlati képzés során a hallgatókat alkalmassá kell tenni az iskolai oktatásban a műveltségtartalomnak és tantervnek a sérülés, fogyatékosság, akadályozottság jellegéhez és súlyosságához igazodó fejlesztés megtervezésére, feldolgozására és közvetítésére, valamint speciális eljárásokkal egyéni, illetve kiscsoportos foglalkozások/tanórák keretében a tanulók differenciált képességfejlesztésére, egyéni segítségnyújtásra a fejlesztő tevékenység eszközeivel. Fel kell készíteni az integráció – inklúzió megismerésére, a sajátos nevelési igényű tanulók többségi iskolákban történő speciális nevelési, oktatási szükségleteit figyelembe vevő, a sérülés kompenzálását célzó adekvát, egyéni fejlesztés biztosítására. Az inkluzív pedagógia megismerésének eredményeként alkalmassá kell tenni az együttnevelés során alkalmazott tanulásszervezési módszerek, munkaformák, tananyag, követelményrendszer, értékelési rendszer, stb. átalakítására, hogy azok alkalmasak legyenek az egyéni különbségek kezelésére, az optimális egyéni segítségnyújtásra. A hatékony munkavégzéshez szükséges új pedagógusszerepek elsajátíttatása, teammunkában, kooperációban történő együttműködésre, közös stratégiák kidolgozására, segítségnyújtásra és elfogadásra stb. való alkalmasság kialakítása. Fel kell készíteni a tanköteles kor előtt és után is a gyógypedagógiai támogatást igénylők segítésére (pl. korai fejlesztés intézményeiben, gyógypedagógiai óvodákban, rehabilitációs centrumokban, utazó tanárként, stb.). Képessé kell tenni a tanári szakágon szerzett speciális szakképzettségnek megfelelő típusú akadályozott (fogyatékos) tanulók oktatását-nevelését ellátó általános iskolák 1-6. évfolyamain valamennyi tantárgy tanítására.

A gyakorlati képzés célja Az eredményes gyógypedagógusi hivatás elsajátításához és szakmai önmegvalósításhoz korszerű gyakorlati ismeretek nyújtása, valamint a hallgatók gyakorlati képességeinek fejlesztése, a gyógypedagógus hivatás gyakorlására történő felkészítés, melynek eredményeként képessé válnak a sérült, fogyatékos, akadályozott népesség speciális szükségletei szerinti fejlesztő, nevelő, oktató és tervező tevékenységre. 197

Képesek legyenek a tanulásban akadályozott gyermekek állapotára, élethelyzetük javítására irányuló gyógypedagógiai nevelési, oktatási, fejlesztési, terápiás, prevenciós, habilitációs feladatok megtervezésére és ellátására, együttműködve a nevelésben, ellátásban érintett partnerekkel. A tanári szakágon szerzett speciális szakképzettségnek, szakiránynak megfelelő típusú akadályozott (fogyatékos) tanulók oktatását-nevelését ellátó általános iskolák 

1-6. évfolyamain minden szak estében valamennyi műveltségterület



valamennyi műveltségi terület tantárgyainak oktatására (informatika és idegen nyelv kivételével) történő felkészítés az általános iskola 7-8. évfolyamán

valamint 

a speciális szakiskolákban a nem szakmai tantárgyak tanítására is.

A gyakorlati képzés feladatai 



 

 

Korszerű ismeretek nyújtásán túl elő kell segíteni az eredményes gyógypedagógiai tanári tevékenységhez szükséges készségek és képességek kialakítását, az oktató, nevelő, fejlesztő, megelőző, segítő munka széles skáláját gyakorolni tudó, innovatív ismeretekkel megfelelő pedagógiai identitással rendelkező gyógypedagógusok képzését. Olyan tevékenységeket kell biztosítani, melyek tartalmilag és módszertanilag komplex, az egyes szakoknak adekvát gyógypedagógiai tevékenységet átfogó feladatrendszer megvalósítására tesznek alkalmassá, és lehetővé teszik a hallgatók szakirányú képesítéséhez szükséges a jelen pedagógiai gyakorlatán túlmutató készségek és képességek kialakítását és fejlesztését. Széles körű tevékenységrendszeren keresztül meg kell ismertetni a hallgatókat a gyakorlati színterekkel – mint leendő munkahelyükkel –, az egyes korosztályokkal és gyógypedagógiai tanári szerepkörükkel. Fel kell készíteni a pedagógiai, gyógypedagógiai és pszichológiai, a szaktárgyi és tantárgy-pedagógiai ismereteknek a tanórai/foglalkozási, valamint ezen kívüli alkalmazására, oktató, nevelő, fejlesztő, megelőző, segítő tevékenység szervezésére, tervezésére, irányítására és elemzésére. Fel kell készíteni az inkluzív nevelés során történő együttműködésre, a gyermek befogadó iskolában történő beilleszkedésének, nevelés-oktatásának adekvát módon történő segítésére, optimális fejlődésének biztosítására. Ki kell alakítani a hallgatókban a legcélravezetőbb választás képességét az adott helyzetekben, az adott tantervek, módszerek, programok, eszközök, technológiák alkalmazásában, mely leginkább biztosítja az akadályozott gyermek, fiatal, felnőtt képességeinek kibontakoztatását, és/vagy rehabilitációját a saját fejlődési ütemének, egyéni sajátosságainak figyelembe vételével.

198

A GYAKORLATI KÉPZÉSI RENDSZER Valamennyi tanulásban akadályozottak pedagógiája szakos hallgató négy gyakorlati képzési formában teljesíti szakmai gyakorlatát: 1. Egyéni komplex pedagógiai gyakorlat. Az elméleti ismeretek gyakorlatban történő megismerésére irányul. A komplex megfigyelés a nevelési-oktatási intézmény arculatának, célrendszerének, hatásrendszerének, a gyógypedagógusi munkakör (nevelői attitűdök, magatartás, kommunikáció, konfliktuskezelés, óravezetés, foglalkozások tervezése, kivitelezése, szervezése, stb.), valamint a gyermekek viselkedésének, tanulási szokásainak megismerését célozza Betekintést kap a hallgató a tanulásban és értelmileg akadályozott gyermekeket, fiatalokat nevelő, oktató intézmények mindennapi életébe, megismerkedhet az intézmények szervezeti és szakmai felépítésével, fejlesztő- nevelő-oktató munkájával, valamint – az intézményen kívüli, de hozzá tartozó – szakmai, adminisztratív, szabadidős tevékenységével. Lényege a tapasztalatgyűjtés, hogy eredményesebben és sikeresebben készülhessenek fel a többi gyakorlati modul feladatainak megvalósítására, valamint a gyógypedagógusi hivatás megalapozására. Az egyéni komplex pedagógiai gyakorlat színterei: -

Sajátos nevelési igényű gyermekeket nevelő óvoda Tanulásban és értelmileg akadályozottak iskolája -/1-8. évfolyam / Eltérő tantervű általános iskola , szakiskola diákotthona Speciális szakiskola / 9-10. évfolyam /

2. Egyéni tanítási gyakorlat. A leendő gyógypedagógusnak elméleti felkészültségét kell realizálnia, azaz egymásra épülő tantárgyi tanításokat, foglalkozásokat kell terveznie, szerveznie, vezetnie, elemeznie. Ezt a tevékenységet szakmailag jól felkészült mentorok bemutató órákkal, a tervező munka irányításával, különböző segédletekkel, szakirodalmakkal, módszertani útmutatással, az osztály szokásrendszerének, sajátosságainak megismertetésével segítik. 3. Csoportos tanítási gyakorlat. Csoportos tanítási gyakorlaton a nappali tagozatos, alapdiplomás és alapképzésen / BA / résztvevő hallgatók vesznek részt. Az egyéni tanítási gyakorlattól abban tér el, hogy nem egymásra épülő tantárgyi órák tanítása történik, hanem a teljes félév folyamán,minden héten egy napon a teljes tanulmányi csoport előtt egy meghatározott tantárgy keretében tervez, vezet egy-egy hallgató 1 vagy 2 tanítási órát, melyet a mentor irányításával, segédletével történő óraelemzés követ. A hallgatók figyelemmel kísérhetik egy teljes félév 199

szakmai, gyógypedagógiai munkáját, a gyerekek személyiségbeli sajátosságait, tanulási szokásait, mialatt elsajátítják a tantárgyi órák tervezésének, szervezésének, elemzésének mélyebb aspektusait is. 4. Összefüggő szakmai gyakorlat; Zárótanítás és védés A befejező képzési szakaszban, amely a gyakorlati modulok közül a leghosszabb időtartamú, az elméleti és gyakorlati ismeretek, és a szakmai gyakorlatokon szerzett tapasztalatok szintetizálása történik. Ezen az összegző célzatú gyakorlaton a hallgatóknak meg kell ismerkedniük a gyógypedagógiai tanár iskolai (és terápiás) hivatásgyakorlásának komplex körülményeivel. Elsajátítja a sajátos nevelési igényű tanulók eredményes haladása érdekében végzett, a sérülésből adódott hátrányok enyhítésére, kompenzációjára vonatkozó rehabilitatív fejlesztő tevékenység elméleti és gyakorlati ismereteit, rehabilitációs, habilitációs foglalkozást tervez, szervez és vezet. Ennek a gyakorlati képzési modulnak a záróaktusa a zárótanítás és védés, melynek célja, hogy a gyógypedagógus-jelölt hivatását mennyire önállóan, milyen szakszerűen és milyen elméleti tudatossággal tudja megoldani. A zárótanításról jegyzőkönyv készül, a kapott érdemjegy egyik összetevője a gyógypedagógusi oklevél minősítésének. Összefüggő komplex szakmai gyakorlat:  1-8. évfolyamon valamennyi tantárgy tanítása, kivéve idegen nyelv és informatika  tanórán kívüli foglalkozások tartása (tanulószoba, szabadidős foglalkozás, szakkör, stb.)  egyéni és csoportos fejlesztés (egyéni fejlesztés, rehabilitáció, stb.)  zárótanítás és védés Az előírt szakmai gyakorlatokon kívül nagy az érdeklődés a fejlesztő, felzárkóztató, terápiás jellegű foglalkozásaink iránt. Ezeket a hallgatók egyéni időpont egyeztetéssel – a fejlesztés sajátosságait figyelembe véve – látogathatják. A gyógypedagógus /BA/ alapképzésen, tanulásban akadályozottak szakirányon résztvevő hallgatók gyakorlata: -

240 óra pedagógiai rendszeres gyakorlat Félévente 45 óra / heti 3 órában Hospitálás EÁI-ban Csoport előtti tanítás és tanítási gyakorlat Zárótanítás a 7. félév végén / 40 óra összefüggő szakmai gyakorlat végén / Kötelezően letöltendő összefüggő szakmai gyakorlat EÁI – ban a 8. félévben / a diploma megszerzésének feltétele /

A mentorok feladatai A mentorok szerepe a sikeres szakmai felkészültség, a pályaszeretet, hivatástudat kialakításában nélkülözhetetlen. Mentorok minimum ötéves szakmai gyakorlattal rendelkező gyógypedagógusok lehetnek, akiket az intézmény, mint gyakorlóhely vezetősége választ ki.

200

Feladatai:  A hallgató gyakorlati rendjének összeállítása ( a tanítási órák, foglalkozások, tantestületi feladatok kijelölése)  A hallgató legszükségesebb információkkal történő ellátása  Felkészülésének figyelemmel kísérése  A tanítási órákon, foglalkozásokon való részvétel, az önállóságra való törekvés támogatásával  Az órák rendszeres, hallgatókkal közös értékelése, elemzése  Korszerű, a nevelést, oktatást szabályozó alapdokumentumoknak, az intézmény pedagógiai programjának megfelelő szemléletmód közvetítése.  A szakmai gyakorlat befejezésével összegző feljegyzés, szöveges értékelés készítése A vélemény tartalmazza:  a hallgató hozzáállását  felkészülési jellemzőit  a tanulókkal való kapcsolatát  tanításai jellemzőit  mentorával való együttműködését  beilleszkedését  kapcsolatteremtő készségét A Bárczi Gusztáv Módszertani Központban a szakmai gyakorlatot teljesítő főiskolai hallgatónak a gyermek személyiségére irányuló komplex nevelő hatás miatt a gyakorló intézmény ajánlja, hogy megjelenése pontos, öltözete rendezett, magatartása, érintkezésmódja kulturált legyen, és az intézmény szokásrendjéhez, normáihoz alkalmazkodjon.

201

A gyakorlati képzési rendszer időkeretei és vizsgaterve Tanulásban akadályozottak pedagógiája szakos, alapdiplomás, nappali tagozatos hallgatók gyakorlati képzésének óra- és vizsgaterve Képzési formák Egyéni komplex pedagógiai gyakorlat

Félévek I II. 1 nap óvoda 5 óra mgy

Nevelési gyakorlat tanulásban és értelmileg akad. gyermekeket nevelőoktató intézm. Egyéni tanítási gyakorlat

III. 1 hét tan. akad. iskolája 1-4. oszt. 30 óra mgy

1 nap (gyógypedagógiai) óvoda 5 óra mgy

IV. 1 nap ért.akad iskolája 5 óra mgy

V.

VI.

VII.

VIII.

2 hét 40 óra mgy

2 hét 40 óra mgy

2 hét 40 óra mgy

60 óra mgy

60 óra mgy

60 óra mgy

1 nap diákotthon 5 óra mgy 1 nap szakiskola 5 óra mgy

Pedagógiai gyakorlat I. Csoportos tanítási gyakorlat

45 óra mgy

Pedagógiai gyakorlat II. Összefüggő komplex szakmai gyakorlat Összesen:

4 hét 100 óra mgy zt 10 óra

30 óra

15 óra

500 óra  mgy: minősített gyakorlati jegy  zt: zárótanítás

202

45 óra

100 óra

100 óra

200 óra

Tanulásban akadályozottak pedagógiája szakos hallgatók, alapdiplomás, levelező tagozatos hallgatók gyakorlati képzésének óra- és vizsgaterve Képzési formák Egyéni komplex pedagógiai gyakorlat

Félévek I. II. 1 nap óvoda 5 óra mgy

Nevelési gyakorlat tanulásban és értelmileg akad.gyerm. nevelő-oktató intézm.

III. 2 nap tan.akad. iskolája 1-4. oszt. 10 óra mgy

1 nap (gyógypedagógiai )óvoda 5 óra mgy

IV. 1 nap ért. akad. iskolája 5 óra mgy

V.

VI.

VII.

VIII.

15 óra mgy

30 óra mgy

30 óra mgy

15 óra mgy

1 nap diákotthon 5 óra mgy 1 nap szakiskola 5 óra mgy

Egyéni tanítási gyakorlat Pedagógiai gyakorlat I. Összefüggő komplex szakmai gyakorlat Összesen:

20 óra mgy zt 10 óra

10 óra

15 óra

145 óra  mgy: minősített gyakorlati jegy  zt: zárótanítás

203

15óra

30 óra

30 óra

35 óra

Tanulásban akadályozottak pedagógiája szakos, másoddiplomás, levelező tagozatos hallgatók gyakorlati képzésének óra- és vizsgaterve Képzési formák Egyéni komplex pedagógiai gyakorlat Nevelési gyakorlat tanulásban és értelmileg akad. gyerm.ket nevelő-oktató intézm.

Félévek I. II. (Gyógypedagógiai) óvoda (5 óra) mgy Értelmileg akadályozottak iskolája (5 óra) mgy Diákotthon (5 óra) mgy Szakiskola (5 óra) mgy

Egyéni tanítási gyakorlat

III.

IV.

V.

15 óra mgy

30 óra mgy

15 óra mgy

Pedagógiai gyakorlat I. Összefüggő komplex szakmai gyakorlat Összesen:

20 óra mgy zt 20 óra

15 óra

100 óra  mgy: minősített gyakorlati jegy  zt: zárótanítás

204

30 óra

35 óra

Az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar nappali és levelező tagozatos hallgatói közül számosan évek óta iskolánkban teljesítik szakmai gyakorlataikat. Feladatok: A főiskola tájékoztatót küld minden félév elején a gyakorlatot végző hallgatókról: - Előzetes egyeztetés alapján a hallgatók osztály- és időbeosztása. - Megbízásos szerződések megkötése a pedagógusokkal. - Dokumentumok, pedagógiai vélemények elküldése a gyakorlatok teljesítéséről. - A minőségi nevelő-oktató munka biztosítása. Tanfolyamok hallgatóinak szakmai gyakorlatai: Gyógypedagógiai, pedagógiai asszisztens, szociális munkás, gyermekfelügyelői, dajka képző tanfolyamok résztvevői gyakorlatainak szervezése felkérés alapján.

Feladatok: - A tartalmi munka szervezése, ellenőrzése. - A minőségi nevelő-oktató munka biztosítása.. - A gyakorlatok teljesítéséről dokumentumok készítése, elküldése.

205

XVIII. A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK RÉSZLETES JEGYZÉKE

Tantermenként (egy-egy)       

írásvetítő vetítővászon diavetítő televízió videó-lejátszó kazettás magnó CD-lejátszó

Óvodai csoport: Zenei nevelés  különböző hangszerek (dob, csörgő, xilofon, kasztanyetta, furulya)  hangkazetta óvodás dalokkal  CD-k Mozgásfejlesztés  mozgásfejlesztő speciális eszközök: Wesco elemek  egyensúlyfejlesztő eszközök - billenőtálca - egyensúlytálca  hinta  kötél  testhenger  labdák (nyeles, óriás, szivacs, tüsi)  zsámolyok  kéz- és lábnyomok  bólyák, karikák

206

Játékra nevelés            

babaszoba babakonyha játékpolcok orvosi táska telefon kisautók dömperek mesekönyvek, leporellók babák plüss állatok homok + homokozó játékok Minden egyéb eszköz, amivel a gyermekek szívesen játszanak, tevékenykednek.

Anyanyelv és környezetismeret             

      

bábszínház bábok fa fűzők fa puzzlék faliképek képes kirakók klipp-klapp könyvek testséma képek fiú, lány évszaktablók Minimat készlet tükör 30- x 20 TV videó + videókazetták: - állatokról - évszakokról - családról - mesék diafilmek anyanyelvi applikációs készlet emberek világa, állatok világa növények világa, közlekedés Logiko primo keret Logiko primo kártyák lateralitást fejlesztő eszközök

207

Vizuomotoros fejlesztés                      

vastag és vékony ecset nagygombú vízfesték flakonos temperák gyurma agyag színes papír krepp papír origami papír írólap ragasztó papírragasztó tükör 30 x 20 vizesedény rajzlap csomagoló papír dekorkarton olló fonalak termények (bab, búza, mák, rizs) só-liszt gyurma vatta természetben található anyagok

Minden egyéb eszköz, amit fel lehet használni és a gyermekek örömüket lelik bennük. Habilitációt, rehabilitációt segítő fejlesztő eszközök:              

Ajak- és nyelvgyakorlatok fejlesztését szolgáló eszközök A helyes beszédlégzés kialakítására alkalmas eszközök Akusztikus ingereket keltő, hallási figyelmet fejlesztő eszközök Szókincsbővítésre alkalmas eszközök Finommotorikát fejlesztő eszközök Alak-háttér konstanciát kialakító eszközök Vizuomotoros koordinációt fejlesztő eszközök Forma, kiterjedés, színek egyeztetésére, megismertetésére alkalmas eszközök Helyes szokásrendszert megalapozó speciális demonstrációs eszközök Finommotorikus képességeket fejlesztő speciális eszközök Akusztikus észlelést segítő és figyelemfejlesztési eszközök Nagymozgások koordinációját segítő speciális eszközök Egyensúlyérzéket fejlesztő eszközök Mozgáskoordináció fejlesztésére alkalmas speciális eszközök

208

     

Kommunikációs helyzetgyakorlatokat bemutató audiovizuális eszközök Tájékozódó képességet fejlesztő eszközök Analizáló és szintetizáló-képességet fejlesztő speciális eszközök Problémamegoldó gondolkodást fejlesztő speciális tanulói munkaeszközök A testi-lelki higiéniás szokásrendszer fejlesztését szolgáló demonstrációs eszközkészlet A környezettudatos magatartást kialakító tanári és tanulói speciális demonstrációs készlet

Enyhe értelmi fogyatékos tanulók csoportjai

1. – 4. osztályok: Magyar nyelv és irodalom     

Hívóképek, betűképek, betűkártyák, szótagkészlet, szókártyák, tanulói szókártyakészlet Betűsín, betűtartó Applikációs készlet Bábsorozat Diapozitív - képsorozat a beszédfejlesztéshez  Diafilmek - klasszikus mesék  Audiokazetták, hanglemezek - megzenésített versek - mesék - hangutánzó gyakorlatok - Vivaldi: Négy évszak  Tablók, faliképek - írott kis- és nagybetűs abc - nyomtatott kis- és nagybetűs abc - A szó - Főnevek - Igék - Melléknevek - Eseményképek a szófajok tanításához - A mondat - Hagyományos írásmód (j-ly) - Magánhangzók, mássalhangzók - Magánhangzók időtartama - Szótő és toldalék

209

 Könyvek - Gyermeklexikon - Szólások, közmondások könyve - Helyesírási szabályzat - Szinonimaszótár - Magyar értelmező kéziszótár

Matematika  Mérő-, rajzoló, szerkesztő eszközök - táblai vonalzók - táblai körző - tanulói vonalzó - tanulói körző  Manipulációs eszközök, táblai szemléltető képek, ábrák - szám- és jelkártyák - szorzókártyák - játékpénz - helyiérték-táblázat - színes rúd  Tablók - Számok 1-10-ig - Mértékegységek - Szorzó és bennfoglalótábla - Kis időtérkép - Számegyenes - Számok bontása (1-10)  Tér és síkmértani modellező készlet - lyukas szöges tábla - síkidom kirakó - közkirakó - mágneses törtek - testek - mértani eszközkészlet  A mérés eszközei - hőmérő - méterrúd, mérőszalag, vonalzó - mérőpoharak (l, dl, cl) - demonstrációs óra - kétkarú mérleg, közforgalmi súlyok Környezetismeret    

Öltöztető babák, ruhacserélős Iránytű Hőmérő Térkép: Magyarország domborzati térképe 210

 Terepasztal, tereptárgyak  Tablók: - Testünk - Érzékszerveink - Növény részei - Virág részei - Fák - Gyümölcsök - Háziállatok - Vadon élő állatok - Halak - Az erdő szintjeinek élővilága - A mező élővilága - A víz és vízpart élővilága - Felszíni formák - Magyar nemzet jelképei - Közlekedés, közlekedési táblák  Videokazetták - Életközösségek I. - Életközösségek II. - Életközösségek III. - Életközösségek IV. - Vadon nőtt gyógynövényeink - Dunántúli középhegység - Dunántúli középhegység - Közlekedés szabályai  Diapozitívek - Élő természet - Élet a vízben - Vízben és vizek közelében élő gerincesek  Tanulókísérleti eszközkészlet  Állatok világa  Növények világa  Emberek világa  Közlekedés világa  Környezetismeret készlet 1., 2., 3. osztály  Környezetismeret kisiskolásoknak

Rajz és kézművesség  Diapozitívok: - Thököly vár – Késmárk - Medgyessy Ferenc: Anyaság - Kolozsvári testvérek: Szt. György szobra - Kovács Margit: Szamaras, Sámson dombormű - Szőnyi István: Este 211

-

Csontváry Kosztka Tivadar: Mária kútja Pablo Picasso: Maia arcképe Ferenczy Noémi: Noé bárkája – gobelin Cifraszűr, bölcső, csengős népi játék Hollókői ház Füstös konyha Matyó tisztaszoba Mai lakóház külső és belső képe Árva vára Pollack Mihály: Nemzeti Múzeum Schaár Erzsébet: Kirakat Albrecht Dürer: Nyúl, Önarckép – ezüstvessző rajz, Hónapok – Berry herceg hóráskönyvéből Eugéne Delacroix: Villámtól megriadt ló Paul Cézanne: Csendélet Ferenczy Károly: Festőnő Fényes Adolf: Testvérek Vaszilij Kandinszkij: Festmény három folttal Bálint Endre: Vándorlegény útra kél Ember alakú butella Kerített ház – Pityerszer Botpaládi ház Faragott, festett, oromzatos ház – Hegyhátszentpéter Hősök tere Vajdahunyad vára Makovecz Imre: Sárospataki Művelődési Ház Ligeti Miklós: Anonymus Ferenczy Béni: Bem érem Götz János: Szarvas Cseh László: Táncolók Michelangelo: Ádám teremtése Ferency Károly: Október Fényes Adolf: Babfejtők Koszta József: Tányértörölgetők Glatz Oszkár: Birkózók Kapatisztító, kunsági gyapjú hímzés, hímes tojás, mézeskalács báb Aratókorsó, tálak, miskakancsó Magyar koronázási jelvények

A diapozitívok megtalálhatók a Műalkotások az általános iskola 3-8. osztálya számára készült diapozitívok között.  Domanovszky Gy.: A magyar nép díszítőművészete  Malonyai D.: Magyar népművészet c. könyvéből a Dunántúl

212

Ének-zene        

magyar és külföldi zeneszerzők arcképei zenetörténeti korszakok falitáblái zongora szintetizátor magnó-rádió-lemezjátszó-midi system készülék CD-lejátszó-rádió-magnó Philips készülék 64 db-ból álló CD-tár 123 db-ból álló lemeztár

 Szakkönyvek - Kodály – Ádám: Ének-zene tankönyvek 1-8. osztályig - Récsi Géza: Kulcs a muzsikához – tankönyvek - Kodály: Énekeljünk tisztán 333. Olvasógyakorlatok - Kétszólamú gyakorlatok 22. 33. 55. - Ötfokú zene I-II-III-IV. - Énekkari kottatár, énekkari egyenblúzok - Nagy zeneszerzők élete - Kodály Zoltán élete - Énektár a Kulcs a muzsikához című tankönyvhöz - Dr. Barti Ernő: Néprajz az általános iskola kezdő szakaszában - Gelencsér Ágnes: Magyar népzenei alapismeretek - Péterffy Ida: Kis történetek nagy zeneszerzőkről - Somogy megye néprajza - Kerényi György: Magyar énekes népszokások - Korniss Péter-Lázár István: Magyarország - Zenei ABC – Zenei lexikon – Néprajzi lexikon - Bari Károly: Cigányfolklór  Ritmushangszerek - Cintányérok – mini, közepes - Ütőszett – 9 db-os készlet faütőkkel - Triangulum – mini, közepes - Maracas Maracas Quido – mini Maracas - Csörgő dob, dob, csörgők  Hangszerek - Metallofon, tubofon, xilofon - Hangzó hangsor, furulya  Hangzó anyagok - Lemeztár – népzene, gyermekkari, kórusfelvételek - Zenehallgatási szemelvények lemezei - Történelmi idők - Zenetörténeti bemutatók lemezei - Zenehallgatás 1-4. osztály - Zenés mesék neves előadók bemutatói 213

 CD-tár - Zenehallgatási anyag 1-4. osztály - Népzenei felvételek – tájegységek zenéi - Kodály, Bartók, Bárdos kórusai – gyerekkari művek - Hangszerek, zenei részletek CD-i

Gyakorlati ismeretek        

Olló Kés Vonalzó Mintázó eszközök Építőkocka Szövőkeret Csiszolópapír Szerelőelemek

Testnevelés              

Gumilabda Ugrálókötél Karika Tollasütő Ping-pong ütő Kosárlabda Tollaslabda Ping-pong labda Zsámoly Görkorcsolya Maroklabda Jelzőszalag Kisgát Jelzőbólya

5. – 8. osztályok Magyar nyelv és irodalom  Irodalomtörténeti térkép  Irodalomtörténeti atlasz  Írói arcképsorozat 214

 Hanganyag: - Népdalok - Népmesék - János vitéz - Mitológiai és bibliai történetek - Versek (Petőfi Sándor, Arany János) - Görög regék és mondák - Népballadák - Arany János: Walesi bárdok - Arany János: Toldi - Gárdonyi Géza: Egri csillagok - Balassi Bálint, Zrínyi Miklós, Csokonai Vitéz Mihály versei - Kölcsey Ferenc, Petőfi Sándor, Vörösmarty Mihály, Arany János, Jókai Mór műveiből - Móricz Zsigmond: Hét krajcár - Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig (rádiójáték) - Ady Endre, Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, József Attila, Radnóti Miklós versei - Megzenésített versek  Videofilmek - Magyar népmesék - János vitéz - Pál utcai fiúk - Magyar mondák (Álmos vezér, A fehér ló mondája, Botond, Lehel kürtje, István megkoronázása) - Arany János: Walesi bárdok - Fazekas Mihály: Ludas Matyi - Gárdonyi Géza: Egri csillagok - Mátyás könyvtára - Petőfi Sándor - Jókai Mór: Kőszívű ember fiai - Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig - Móricz és a Légy jó mindhalálig - Móricz élete - A fiatal József Attila - Erőltetett menet

 Tablók: - Hangtan - A teljes hasonulás - Szótan - A szófajok rendszere - Mondattan - A nyelv - Hogyan írjam - Hagyományos írásmód ly, j

215

 Diafilmek: - Petőfi Sándor - Fogalmazás - Arany János : Toldi - Petőfi, Arany, Vörösmarty - Móricz Zsigmond: A hét krajcár - Ady és a Nyugatosok  Oktatócsomag: - A főnév  Könyvek: - Népmesegyűjtemény - O. Nagy Gábor: Magyar szólások és közmondások - Gabnai: Drámajátékok - Kaposi: Drámafoglalkozások - Montágh I: Mondjam vagy mutassam? - Molnár Ferenc: Pál utcai fiúk - Gárdonyi Géza: Egri csillagok - Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig - Helyesírási szabályzat - Szinonímaszótár Modul: Médiaismeret    

Fotók Filmek, hazai és külföldi filmművészeti alkotások Műsorfüzetek Reklámkiadványok

Matematika  Mérő, rajzoló, szerkesztő eszközök - táblai körző - táblai vonalzó - táblai szögmérő - méterrúd - űrmérték sorozat - kétkarú mérleg, közforgalmi súlyok  Sík- és térmértani modellező készlet - összerakható m³ - szétszedhető dm³ - alaphálók, alapábrák - sík és mértani modellezőkészlet - testek (kocka, téglatest, gömb, kép) 216

-

mértani eszközkészlet síkidomkirakó

 Tablók - Halmazok - Mértékegységek - Területszámítás - Tükrözés - Terület- és kerületszámítás - Négyszögek kerülete - A kör kerülete, területe - Testek felszíne és térfogata - Szorzótábla  Fóliák - számegyenes, koordinátarendszer - helyiérték-táblázat 

Kompetencia fejlesztés eszközei ( Lénárt - gömb)

Történelem  Falitérképek: - Az ókori Kelet - Az ókori Görögország - A Római Birodalom - Bibliai országok – Pál apostol utazásai - Magyarország X-XI. sz. - A magyar népvándorlás és a honfoglalás - Magyarország a korai feudalizmus idején - A feudális Magyarország a XIII. sz. közepétől a XV. sz. elejéig - A tatárjárás Magyarországon 1241-42. - Magyarország 1526-1606. - A feudális Magyarország a XV. században - Magyarország a XVII. században - Magyarország Bethlen Gábor korában (1629) - Magyarország népei a XVIII. század végén - Az 1848/49-es szabadságharc - Európa az I. világháború idején - A gyarmati rendszer 1830-1914. - Az Osztrák-Magyar Monarchia 1914-ben - Trianoni béke következményei - A gyarmati rendszer felbomlása (1917-1975.) - Európa a II. világháború idején - Hazánk felszabadulása

217

 Videokazetta: - Az ókori Egyiptom - Egyiptomi hétköznapok - Egyiptom, a Nílus ajándéka - Széthi, a fáraó - A piramisok - A kínai Nagy Fal - Az ókori Hellász - Görögország - Az ókori Róma - Róma és Pompei - Róma építészete - A Colosseum, Róma - Álmos vezér - Honfoglalás, államalapítás - Aquincum - Céh, inas – legény – mester - Mátyás király - Hunyadi János - Mátyás országa - Mátyás király könyvtára - A lovagok, a Hunyadiak - Mohács - Magyar ereklyék - Rákóczi szabadságharca - Reformkor I.-II. rész - Kossuth élete - A kiegyezés - A II. világháború - 1956. október 23.  Tablók, faliképek - Transzparens sorozat az általános iskolai történelem tanításhoz - A magyar államcímer története - Magyar történeti áttekintés a honfoglalás idejétől - A középkori társadalom  Diapozitív - Sorozat az általános iskolai történelem tanításához - Tanulói egységcsomag az 5-6. osztályos történelem tanításához - Forráscsomag a 7. osztály történelem tanításához Modul: Hon és népismeret  Magyarország nemzeti jelképei  Tablók, faliképek: - Himnusz - Szózat 218

 Könyvek: - Kaposvár - Somogy megye - Népi hagyományok - Népdalok gyűjteménye - Ünnepeink - Koronázási jelképek - Régi magyar mondák  CD, hangkazetta: - Himnusz - Szózat Természetismeret  3 dimenziós szemléltető eszközök - Az emberi test - Szem - Emberi fejmetszet - Emberi fog szerkezete - Emberi bőr - Emberi torzó - Szív - Vese - Fül - Virágmakett - Bibe

     

- Szilvafa virága - Burgonya virága - Béka csontváz - Egér csontváz - Veréb csontváz - Madár csontváz - Sertés koponya - Lábtípusok - Agancs - Hal csontváz Maggyűjtemény Csíráztató Kézi nagyító Mikroszkóp Lámpa Oktatótáblák, tablók - Erdők legjellemzőbb élőhelyei - Hazai füves területek élővilága - Folyók, tavak és környékének élővilága - Almafa 219

- Erdők jellemző növényei - Kocsányos tölgy - Fenyő - Erdei pajzsika - Ehető és mérgező gombák - Virág, virágzat - Termések, terméstípusok - Fásszár - Egyszikű növények - Rovarok - Lepkék - Szarvasmarha - Házityúk - Mókus, sün, róka - Szivacsok, csalánozók - Gyűrűs férgek - Puhatestűek - Ízeltlábúak - Gerincesek - Légzés szervei - Szaporodás szervei - Nemzeti parkjaink  Videofilmek - Különböző területek élővilága - Állatok életmódjai  Könyvek - Növény- és állathatározók  Kémiai kísérletek eszközei: - kémcső - főzőpohár - óraüveg - borszeszégő - kémcsőfogó - vasháromláb - azbesztháló - vízbontó készülék - üvegtölcsér  Videokazetták - A víz egy csodálatos anyag - Ismeretlen ismerős a víz - Kincsek a homokban és a bányákban - Fémek jellemzése - Az élet elemei - Levegő, tenger, kőzet - A konyhasó - A magyar ezüst: az alumínium - Lidércfény és nitrátos vizek - Kénsav a felhőből és a gyárból 220

 Fizikai kísérletek eszközei: - homorú, domború tükör, optikai pad - prizmabontó - mágnespatkó, mágneses készlet - rugós erőmérő - közlekedőedény - ebonitrúd - lejtőmodell - nyomás, súrlódás vizsgálatára eszközkészlet - kétkarú emelő - karos mérleg - hőmérő - kétütemű, négyütemű motorminta - tanulókísérleti eszközkészlet áramkörök létrehozására - csengő reduktor - dugaszos ellenállásszekrény - mérőműszer - tanulókísérleti eszközkészlet a fény vizsgálatához  Videokazetta - Fényből áram  Tabló - Naprendszer

Földrajz      

Térképtartó állvány Domborzati modell Terepasztal, tereptárgyak Földgömb Barométer Ásványok, kőzetek gyűjteménye

 Térképek - A Föld éghajlata - A Föld természetes növényzete - A Föld domborzata - A Föld felszíne (dombortérkép) - Európa domborzata és vizei - Ázsia domborzata és vizei - Afrika domborzata és vizei - Amerika domborzata és vizei - Ausztrália és Óceánia - Európa országai - Kárpát medence - FÁK országai - Magyarország domborzati térképe - Magyarország közigazgatása 221

-

Magyarország természetvédelmi területei Somogy megye Budapest 5-8. osztályos vaktérképsorozat

 Tablók, oktatótáblák - A Föld forgása - A Föld természetes növényzete - Földrajzi övezetesség - Karsztjelenségek - Csillagászat, naprendszer - Hold- és napfogyatkozás  Diasorozat - 5-8. osztályos diafilm sorozat - Magyar Köztársaság - Hazai tájakon - Felső-Tisza Vidék - Kisalföld - Magyarországi városok - Budapest - Folyók, tavak - Óceánia - Csillagászat  5-8. osztályos írásvetítő fóliasorozat a földrajz tanításához  Puzzle: Magyarország közigazgatása  Optikár, optikár fóliák

Rajz          

Műanyag, átlátszó hengerek, gúlák Képsíkrendszer a vetületi ábrázoláshoz Táblai körző 60 fokos táblai vonalzó 45 fokos táblai vonalzó 100 cm-es táblai vonalzó Táblai szögmérő Műanyag, átlátszó kocka, tégla Demonstrációs testek (fa) Diapozitívek: a kerettantervben a megismertetésre, elemzésre ajánlott műalkotásokról (1-1 db)  Videofilmek: - Képzőművészet a honfoglalás idején - A román stílus - A gótika 222

           

- Reneszánsz - XIX. század művészete - XX. század művészete - Pásztorkodás a Hortobágyon - Testbeszéd, gesztus Művészeti kislexikon Egyiptom. Az első civilizációk Nikolaus Pevsner: Az európai építészet története Jan Gympel: az építészet története Reg Cox és Neil Morris: Az ókori világ 7 csodája Új képes történelem sorozat A magyar művészet képeskönyve A festészet története a reneszánsztól napjainkig Barangolás a művészetek világában Díszítő festés világszerte Stan Smith: Az akvarellfestés iskolája Szemtanú sorozat könyvei (albumok): - C. Monet - Van Gogh - Gauguin - Perspektíva

 Albumok: - Munkácsy Mihály - Paál László - Kovács Margit - Rippl-Rónai József  Sascha Wintlement: Színmeditációk  Malonyai Dezső: A magyar művészet története I.-IV. kötet  Domanovszky Gy. : A magyar nép díszítőművészete  Platty: Népművészet Ének-zene  A szaktanterem és szakkönyvek eszközjegyzéke megtalálható az alsó tagozatnál.  Lemeztár - Zeneszerzők életútja: Ismeri Ön? sorozat - Zenetörténeti korok – jelesebb alkotásai, koronként bemutató anyaggal (Reneszánsz, barokk, klasszicizmus, romantika, XX. század) - Zenehallgatás az általános iskolában 5-8. osztályig - Himnusz – Szózat - Magyar költők versei – Latinovits Zoltán - István a király - Kaláka Sebő együttes felvételei - Kulcs a muzsikához – lemezsorozat

223

 CD-tár - Kodály zenekari művek, kórusművek, oratórium Cd-i - Zenetörténeti korok: Bach, Vivaldi, Haydn, Mozart, Beethoven 1-1 kiemelkedő alkotásának CD-je - Romantikus zeneszerzők CD-i: Chopin, Brahms, Verdi, Puccini, Csajkovszkij, Mendelssohn, Shubert - Magyar előadók – Ferenczik, Solti György - Magyar zeneszerzők: Bartók, Kodály, Kocsár, Bárdos, Liszt - Magyar neves előadóművészek: Sebestyén Márta, Labó Dénes - Kulcs a muzsikához – CD-sorozat - Bari Károly: Cigányfolklór – CD-sorozat - Somogyi együttesek: Zengő, Vikár kórus CD-i - XX. századi zeneszerzők: Dvorák, Stravinszkij, Gershwin, Rahmanyinos, Sosztakovics CD-i

Gyakorlati ismeretek  Papírmunkák



 

  

- különböző papírfajták - olló - ragasztó Kerti munkák - ásó - gereblye - kapa - seprű - metszőolló - sövénynyíró olló - védőkesztyű - vetőmagok Testi higiénia - tisztálkodási, fogápolási szerek - bőr- és körömápolási kellékek Közlekedés - kresz-táblák, optikár fóliák - kresz-könyv - kerékpár Szerelőgyakorlatok - szerelőkészletek Elektromos szerelőkészlet Dísz- és ajándéktárgyak készítése - bőr - bőrlyukasztó - csatok - gyöngyök

224

 Háztartási ismeretek - vasaló, vasalódeszka - tisztítószerek - főzőedények - turmixgép - robotgép - grill- és mikrosütő - kávéfőző - szeletelőgép - élelmiszer-alapanyagok - varrógép - szabásminta - fonal, hímzőfonal - olló - kötőtű - különböző textíliák - hajszárító - mosógép - centrifuga  Barkácsolás – famunka: - barkácskészlet és tartozékai - vésőkészlet - gyaluk - enyvfőző edény - ecsetek - kések - furdancs  Barkácsolás – fémmunka: - lemezvágóollók - Crova szerszámkészlet - tolómérők - menetmetszők, menetfúzó - vágók - körzők - rajztűk - forrasztópákák (24 V) - szegecshúzók, szegecsfejezők - lemezlyukasztók - drótkefe  Barkácsolás – fa- és fémmunka: - különböző szerelőkulcsok (villás, csillag) - csavarhúzók - reszelők - derékszögek - fogók (lapos, kerekcsőrű) - mellfúró (amerikáner) - satuk - fűrészek (keretes, lyuk, rókafarok, illesztő) 225

- pillanatszorítók - kalapácsok - sikattyú  Egyéb szemléltető eszközök: - képsíkrendszer - fatörzs keresztmetszete - technika transzparens készletek - Tablók: - A fa megmunkálása - Gépek  Bemutatásra szolgáló elektromos eszközök: - asztali fúrógép (állványos) - asztali körfűrész - villanyfúrógép - Hetra hegesztő + pajzs - Evig barkácskészlet és tartozékai - főzőlap - Optikár készülék Alapanyag-szükséglet:

A tantárgy tanításához szükséges alapanyagok mennyiségét a mindenkori tanulólétszám határozza meg. - Lécek (mm)

-

10 x 10 10 x 20 10 x 30 10 x 40 Képkeretlécek 10 x 15 15 x 20 3-4 mm-es farostlemez 4-5 mm-es rétegelt lemez Faragasztó Huzalszegek különböző méretben Műanyaglemez 0,8 – 1 mm-es Alumíniumlemez 0,5 mm 0,8 – 1 mm-es Alumíniumszegecs (átmérő 3 x 15) Alumíniumhuzal átm: 1 – 1,5 mm-es (félkemény) Forrasztóón Rézvezetékek – egyenes, többeres 6-6 fm

Testnevelés    

Teremfoci (filc) Focilabda Kosárlabda Röplabda 226

                           

Tollasütő + labda Asztalitenisz háló, labda, ütő Zsámoly Súlyzó (3 kg, 5 kg, 2 kg) Medicinlabda Dobbantó Ugrószekrény (svédszekrény) Tornaszőnyeg Ugródomb Kerékpár Görkorcsolya Kislabda Bordásfal Tornapad Kiegészítő tornaszerek Mászókötél, mászórúd Minikapu, hálók Röplabdaháló Kézilabda kapuháló Teniszütő, labda Labdakompresszor Kosárlabdapalánk, gyűrű, háló Rajtgép Magasugróléc, állvány Súlygolyó Stopperóra Jelző bólya Rugófal

Informatika  Számítógépek  Nyomtatók (lézer és színes nyomtató)  Szkenner  Alkoholfilces tábla, filctoll  Projektor, festékek, papírok  Hangkártyák  CD-olvasók

227

Habilitációt, rehabilitációt segítő fejlesztő eszközök (1-8. osztály)  Téri tájékozódóképesség fejlesztésére szolgáló tanulói munkaeszközök  Olvasás, írás elsajátításához szükséges pszichés funkciók és gondolkodási műveltek fejlesztésére alkalmas tanulói munkaeszközök  Finommotorika fejlesztésére alkalmas munkaeszközök             

Íráskészség fejlesztésére, kialakítására alkalmas speciális munkaeszközök Olvasástechnika tipikus hibáinak javítására, gyakorlására alkalmas vizuális eszközök Látás, hallás, tapintás, íz, szag érzékelésére alkalmas tanulókísérleti munkaeszközök A térpercepció, a térbeli viszonyok észlelésének fejlesztésére alkalmas speciális terápiás eszközkészlet A testséma, a lateralitás kialakítására alkalmas vizuális és elektronikus eszközök A mozgásos cselekvésbiztonság, mozgáskoordináció képesség javítására alkalmas munkaeszközök Egyensúlyozó képesség fejlesztésére alkalmas, különböző járásfelületeket biztosító eszközök Vizuális, akusztikus figyelem és emlékezet fejlesztésére alkalmas eszközök Rész, egész viszonyának elemzésére alkalmas vizuális eszközök A vizuális észlelés, az alaklátás, a formaállandóság fejlesztésére alkalmas speciális eszközök Vízbiztonság, vízben való biztonságérzet kialakítását elősegítő eszközök Szókincsbővítésre alkalmas tanári és tanulói képsorozat Gondolkodási funkciók aktivizálására alkalmas speciális tanári eszközök

Autista csoport Autisztikus tüneteket mutató gyermekek speciális fejlesztéséhez szükséges eszközök az általános eszközökön túl:  írógép  órák – önálló feladatmegoldás idejének méréséhez  tükör

Középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók csoportjai 1. - 8. osztály:

228

Olvasás-írás előkészítése 1-2. osztály Olvasás-írás elemei 3-8. osztály           

írásvetítő, állvány, vászon hívóképek applikáció ABC-tábla kis- és nagybetűs betűkártya szókártya betűsín gyengén látó füzetek kecskeméti füzetek ceruzafogó oktatótáblák - Mesesorozatok táblái (Nodus Kiadó) - Hang- és szóképek készletben  CD-lemezek - Manó ABC - Manó Olvasás 1.  Segédkönyvek (tankönyvek) - Marosits I.né: Betűző - Marosits I.né: Tudod-e? - Mixner Ildikó: Én is tudok olvasni - Mixner Ildikó: Játékház feladatlap + olvasókönyv I.-II. - Olvasás-írás tankönyv fogl.isk. 4-5-6-7-8. oszt. - R. Kárándi Rita: Varázsceruza óvodásoknak 1-2. - Színezd ki és rajzolj te is! - Ákom-bákom - Anyanyelv és környezetismeret elők.oszt. (KISEGÍTŐ ISK.) - Egyéni korrekció elők.oszt. (KISEGÍTŐ) - Gyakorló anyag a pöszeség javításához - Csodaország –sorozat - Besztercei Enikő: Máskép (Logopédiai kiadó) - Vésike – Olvasást segítő feladatlapok - Dr. Juhász: Képanyag a megkésett/akadályozott beszéd- és nyelvi fejlesztéshez

Beszédfejlesztés és környezetismeret 1-6. osztály Társadalmi ismeretek és gyakorlatok 7-8. osztály     

makettek modellek naptárak applikációs képek képes dominó 229

 szín-forma dominó  szemléltető kártyák - Emberek világa - Állatok világa - Növények világa - Közlekedés világa  Oktatótáblák - Otthon sorozat - Utcán sorozat  postai küldemények nyomtatványai  videofilmek: - Anyanyelvi játékok az óvodában  Leporellók - háziállatok - vadon élő állatok  segédkönyvek: - Beszédfejlesztés és környezetismeret 1-2-3-4-5-6. - Fejlesztő lapok fogl. 1-2-3. - Anyanyelv és környezetismeret elők. oszt. - Egyéni korrekció kis.1-2-3. oszt. Számolás-mérés előkészítése 1-2. osztály Számolás-mérés elemei 1-8. osztály                     

játéktárgyak számolókorongok logikai készlet minimat-készlet babaedények, evőeszközök, eszközök, babaruhák mágnestábla építő elemek applikációs képek színes rudak eseményképek tárgyképek számképek dominójátékok játékpénz síkidomok űrmértékek súlymértékek + mérleg hosszúságmérő eszközök játékóra óra számegyenes 230

       

érzékelő játékok hőmérő KODY-számlépcső Oktatókészlet a matematikához (Nodus) Kép- és formadominó Számkép és formakirakók (Edushape) Tabló: Az idő Segédkönyvek: - Mennyiség, tér- és formaismeret elők.oszt. - Iskolás leszek – óvodásoknak - Számvarázs 1., 2., 3. - Számolás-mérés fogl. 4-5-6-7-8. - Színezd ki, és számolj te is!  CD-lemez - Manó matek Környezetvédelem, egészségvédelem 5-8. osztály  Természetismeret oktatásához alkalmazható képsorozat  Biológia oktatásához ajánlott taneszközök  Diasorozatok: - Az ember és környezete  Videofilmek - Az ember fejlődése és növekedése - Kerekek és lépések 1-3.  Oktatótáblák - Mindennapi veszélyek sorozat  Optikár készülék, fóliák  Térkép  Terepasztalok  Elsősegélyláda  Környezet- és egészségvédelemmel kapcsolatos kiadványok  CD-lemez - Manó kaland - Manó élővilág Ábrázolás, alakítás 1-8. osztály       

Hajtogatópapír Gyurma Agyag Gipsz – gipszkiöntők Vízfesték – tempera Építőjátékok Zsírkréták 231

       

Filctollak Textilanyagok Cérnák, fonalak Ragasztó Olló Szövőkeret Festékek: ujjfestékek, matricafesték, textilfesték Színes ötletek sorozat könyvei: - Játékos figurák - Állatok …

Ének-zene 1-8. osztály  Hangszerek - tornadob – csörgődob - triangulum - cintányér - ritmusfa - rumba csörgő - kasztanyetta - metallofon - xilofon - száncsengő - maracas  Hangkazetták - Süss fel… 1-2. - Halász Judit: Kép a tükörben - Regélő - Galgamácsai népi mondókák - Saint-Saens: Állatok farsangja - Prokofjev: Péter és a farkas - Zenehallgatás ált. isk. 1-4. oszt. Önkiszolgálás 1-3. osztály           

tisztálkodó eszközök papír zsebkendő evőeszközök abrosz babaedények, babakonyha cipőápoló szerek patentok, kapcsok, cipzárak gyakorló játékokon fűzőjáték cipőfűzős játékok öltöztető babák takarító eszközök 232

Életviteli és gondozási ismeretek 4-8. osztály                

      

szövethulladékok varrótűk hímzőfonalak kongré – napszövet – vászonanyagok gombok szövőráma – szövéshez használható fonalak hímzőráma mosogatószerek kerti szerszámok (kanna, ásó, kapa, gereblye, seprű) takarítóeszközök gyöngyök konyhai eszközök vasaló mosógép centrifuga képsorozatok - Háziállatok - Zöldségek, virágok, a kertész - A konyhában - Ételek - Kerti munkák szerszámai - Hová tegyük a hulladékot papír és fa megmunkáláshoz szükséges eszközök, huzalok, alumíniumlemez gipsz, gipszkiöntő formák agyag – agyagozó korong kosárfonáshoz vessző kötőtű, horgolótű fonalak oktatótáblák: - Mindennapi veszélyek táblái

Mozgásnevelés 1-6. osztály Testnevelés 7-8. osztály         

bordásfal járó korlát lejtővel járó lépcső korláttal gumiasztal roller kerékpár háromkerekű kerékpár guruló lapok mászást, kúszást, átbújást segítő játékos eszközök 233

           

tornaszőnyegek hengerek egyensúlyozó lap billenő rácshinta tornakarikák tüskelabdák gömbvégű tornabot hangszerek – ritmus babzsák tornapad ugrálókötél hinták: - billenőhinta - fekvőhinta - hengerhinta - lengőhinta - mérleghinta

Játékra nevelés 1-3. osztály                         

fából készült kormányozható jármű nagyméretű dömper húzható játékautók rakodásra alkalmas játékautók, vonatok járművek: autóbusz, villamos, mentőautó, tűzoltó autó, csónak, repülőgép húzható állatfigurák egymásba rakható kockák, poharak Montessori építők fűzőgyöngy, nagy, közepes és kisebb plüss állatok kézbábok homokozó, formázó garnitúrák babaszoba babakonyha nagy és közepes nagyságú öltöztetőbaba ruhákkal játéktelefon orvosi táska boltos felszerelések építőelemek nagy, kicsi kockák Duplo mágneses kirakó korongépítő dobókarika tér- és formaépítő 234

          

talicska Babilon és Jáva építők társasjátékok képes dominó képlottó szánkó játék kerti szerszámok képes könyvek – leporellók Puzzle-kirakók diavetítő - diafilmek udvari játékok: homokozó, mászóka, csúszda, hinta

Habilitációt, rehabilitációt fejlesztő eszközök                            

Ajak- és nyelvgyakorlatok fejlesztő eszközök A helyes beszédlégzés kialakítására alkalmas eszközök Szókincsbővítésre alkalmas speciális tanári, tanulói, demonstrációs eszközök Ajak, nyelv és légzőgyakorlatok eszközei Kommunikációs helyzetgyakorlatokat bemutató audiovizuális eszközök Akusztikus ingereket keltő és hallási figyelmet fejlesztő eszközök Hallási diszkriminációt fejlesztő auditív eszköz, ritmuskeltő játékok Tájékozódó képességet fejlesztő eszközök Vizuális, speciális képességfejlesztő eszközök Az alak-háttér konstanciát kialakító eszközök Analizáló, szintetizáló képességet fejlesztő speciális eszközök Téri orientáció kialakítását segítő speciális eszközök Forma, kiterjredés és a színek egyeztetése, megismertetésére, elemi tapasztalatok megszerzésére alkalmas speciális eszközök Az elemi gondolkodási funkciók fejlesztését szolgáló speciális eszközök A gondolkodási funkciók aktivizálására alkalmas speciális tanári demonstrációs eszközök A fogalmi gondolkodást megalapozó készségek fejlesztésére alkalmas speciális eszközök A reprodukciós képességet fejlesztő speciális eszközök A problémamegoldó gondolkodást fejlesztő speciális tanulói munkaeszközök Ítélőképességet fejlesztő speciális tanári és tanulói demonstrációs eszközök Nagymozgások koordinációját segítő speciális eszközök Egyensúlyérzéket fejlesztő eszközök A mozgáskoordináció fejlesztésére alkalmas speciális eszközök Tartásjavító speciális kiegészítők a tornaszerekhez Finommotorikus képességeket fejlesztő speciális eszközök Vizuomotoros koordinációt fejlesztő speciális eszközök A testi-lelki higiéniés szokásrendszer fejlesztését szolgáló demonstrációs eszközkészlet A környezettudatos magatartást kialakító tanári és tanulói speciális demonstrációs készlet Helyes szokásrendszert megalapozó speciális demonstrációs eszközök

235

Szakiskolai csoportok 9. – 10. osztály Magyar nyelv és irodalom  Lemezek, CD-k – versek: - Babits Mihály - Tóth Árpád - Juhász Gyula - Szabó Lőrinc - József Attila - Radnóti Miklós - Weöres Sándor  Videókazetták: - Móricz Zsigmond - Kosztolányi Dezső - Karinthy Frigyes - Illyés Gyula - Déry Tibor műveiből - Tamási Áron: Ábel a rengetegben - Shakespeare: drámák - Moliere: A fösvény - Vörösmarty: Csongor és Tünde  Képek, tablók: - Helyesírási tablók - Írói arcképsorozat

Matematika  Mérő, rajzoló szerkesztő eszközök - vonalzók - körző  Súly-, hossz- és űrmérték eszközei - mérőpoharak - kétkarú mérleg közhasználatú súllyal - mérőszalag  Lénárt - gömb

236

Történelem és társadalmi ismeretek  Térképek: - Honfoglalás - I. világháború - II. világháború - Európa a II. világháború után  Tablók, faliképek: - Korok művészete  Videokazetták: - Hitler - Schindler listája - Ryan közlegény megmentése - Hair - Szakasz - Soha sehol senkinek - Mephisto - Dokumentumfilmek - Jézus élete  Könyvek, albumok: - Emberiség krónikája - XIX. század történelme - Történelmi arcképcsarnok - Pannon enciklopédia - Magyarország alkotmánya Természetismeret-biológia-egészségtan  Tablók, faliképek - Emberi test - A szaporodás szervei - Terhesség - Csecsemőápolás - Egészséget veszélyeztető szokások - Helyes táplálkozás - Egészségügyi ismeretterjesztő kiadványok Természetismeret-fizika-kémia  Kémiai kísérletek eszközei: - kémcső - főzőpohár 237

-

óraüveg borszeszégő kémcsőfogó vasháromláb azbesztháló vízbontó készülék üvegtölcsér

 Videokazetták - A víz egy csodálatos anyag - Ismeretlen ismerős a víz - Kincsek a homokban és a bányákban - Fémek jellemzése - Az élet elemei - Levegő, tenger, kőzet - A konyhasó - A magyar ezüst: az alumínium - Lidércfény és nitrátos vizek - Kénsav a felhőből és a gyárból  Fizikai kísérletek eszközei: - homorú, domború tükör, optikai pad - prizmabontó - mágnespatkó, mágneses készlet - rugós erőmérő - közlekedőedény - ebonitrúd - lejtőmodell - nyomás, súrlódás vizsgálatára eszközkészlet - kétkarú emelő - karos mérleg - hőmérő - kétütemű, négyütemű motorminta - tanulókísérleti eszközkészlet áramkörök létrehozására - csengő reduktor - dugaszos ellenállásszekrény - mérőműszer - tanulókísérleti eszközkészlet a fény vizsgálatához  Videokazetta - Fényből áram  Tabló - Naprendszer Földrajz  Földgömb  Térképek - Föld domborzati térképe 238

- Föld országai - Föld népességeloszlása - Föld éghajlata - Vaktérképek  Tablók: - Hegyvidék övezetessége - Karsztjelenségek - Csillagászat, naprendszer - Hold- és napfogyatékozás - Föld forgása - Földrajzi övezetessége  Diasorozat: - Csillagászat  Ásványok, kőzetek  Útleírások  Újságok Testnevelés                  

Teremfoci (filc) Focilabda Kosárlabda Röplabda Tollasütő + labda Asztalitenisz háló, labda, ütő Zsámoly Súlyzó (3 kg, 5 kg, 2 kg) Medicinlabda Dobbantó Ugrószekrény (svédszekrény) Tornaszőnyeg Ugródomb Kerékpár Görkorcsolya Kislabda Bordásfal Tornapad

    

Kiegészítő tornaszerek Mászókötél, mászórúd Minikapu, hálók Röplabdaháló Kézilabda kapuháló 239

        

Teniszütő, labda Labdakompresszor Kosárlabdapalánk, gyűrű, háló Rajtgép Magasugróléc, állvány Súlygolyó Stopperóra Jelző bólya Rugófal

Életvitel és háztartási ismeretek  Papírmunkák: - különböző színű dekorációs kartonok - tafet papír - színes csomagolópapír - ragasztó - olló  Háztartási ismeretek: - konyhatechnikai felszerelések - főzést előkészítő és elkészítő eszközök - konyhai kézi elektromos eszközök - tisztító és takarító eszközök - szabás-varráshoz szükséges mérő és vágó eszközök - elektromos varrógép - kötőtű, horgolótű - fonalak, cérnák - talicska - ásó, kapa, gereblye - metszőolló - villa - locsoló - ültetőfa - sorvezető zsineg - vetőmagvak, palántás - gumikesztyű - lombtrágya  Famunkák: - rétegelt lemez - puhafa, keményfa - enyv - pácoldat - szegek 240

-

csónaklakk facsavar szárnyas anya, alátét

 Fémmunkák: - fémvonalzó - rajztű - forrasztópáka - lemezvágó olló - fémreszelő - csuklós mérőléc  Fa- és fémmunka: - csuklós mérőléc - illesztő fűrész - satu - kalapács - fogók - ráspoly - csavarhúzó - tolómérő - elektromos fúrógép - decopir fűrész  Népi mesterségek: - korongozó agyag - korong - égető kemence - szövőkeretek - zománcfesték - kemence - fémlapok - méhviasz - rafia - vessző  Közlekedés: - kerékpárok - videófilmek  Felkészülés a családi életre - Videófilmek Informatika    

Számítógépek Nyomtatók Szkenner Alkoholos filctollas tábla, filctoll 241

 Projektor  CD-olvasó

Angol:  Nyelvi kazetták  Nyelvi CD-k  Videofilmek 11. – 12. osztály: Kommunikáció  Kommunikációs helyzetgyakorlatok  Montágh Imre: Útravaló I., II., III. Társadalomismeret és etika  Oktatófilmek  Oktatótáblák  Gazdasági folyamatokat bemutató táblák Élet- és pályatervezés  Oktatófilmek  Oktatótáblák A szakmai tantárgyak eszközjegyzéke megtalálható a szakmák központi programjában. A kompetencia alapú oktatási programcsomag és a hozzá kapcsolódó módszerek alkalmazását mobil asztalok, székek alkalmazása teszi lehetővé. Az IKT-val támogatott tanórák eszközei: Projektor Laptop Interaktív eszközök Elektronikus tananyagok a képességfejlesztés különböző területeihez

242

Logopédia  Szűrőeljárásokhoz szükséges eszközök: - G-O-H hallásvizsgáló készülék - GMP beszédészlelést és beszédmegértést vizsgáló tesztcsomag - PPVT szókincsvizsgáló teszt - Frostig teszt - Bender A, B teszt - Raven-féle intelligencia teszt - Sindelar tesztcsomag  A kommunikációt fejlesztő terápia: - Feketéné Gacsó Mária: Szemléltető segédanyag a pöszeség terápiájához - Marosits Istvánné: Gyakorlóanyag a helyviszonyokat kifejező névutók helyes használatának kialakításához - Patakvölgyi Jánosné – Raskóné Déri Erzsébet: Hogyan mondjam? - Házikó - Szaitzné Gregorits Anna: Világunk hangjai 1-2. - Mondd meg, mutast meg! – beszédfejlesztő játék - Petra fejlesztő játék család - Ravensburger fejlesztő játékok - Csézli Lukács: Ördöngös fahasábok - Bábok, bábszínház - Babaház - Betűkirakó - Kártya - Szórejtő - Szófejtő - Játékos beszédnevelő - Telefon - Mit gondolsz? képsorozat - Babák - Mesekocka  A diszlexia, diszkalkulia, diszfónia prevenció: - önálló számítógép - Hagymásy Endre-Brückler Tamás: Dyslexia programcsalád - Mesevilág – szoftver - B.Méhes Vera: Számlépcső, Számlétra - Logikai készlet - GMP tesztcsomag - Diszfónia terápiás egységcsomag - DPT prevenciós tesztcsomag  Egyéb terápiás eszközök: (pösze, megkésett beszédfejlesztés stb.) - Memóriajáték - Gyakorlófüzet - Állathangos autó 243

-

Fejlesztő doboz Fa forma egyeztetés Colorama szín-forma egyeztetés Differix Mágneses tábla Mágneses lapok Betűző könyv Képanyag Böngésző EDUSHAPE számok EDUSHAPE szivacsépítő Lufi Mi fér még be? Állatok világa Növények világa Emberek világa Közlekedés világa Házikó kirakós játék Logopédiai táska Logikai építő Érzékelő játék Puzzle Keresd a párját! c. hangra Képes lottó Furulya Memóriajáték Fújó játék Játékos beszédnevelés Mackó

Gyógytestnevelés         

nyomtatott nevelői segédletek módszertani kiadványok gyakorlatgyűjtemények játékgyűjtemények gyógytestnevelési szakkönyvek szakmai folyóiratok tanulói segédletek oktatási célú ábrák egyéni gyakorlatokhoz, úszáshoz tükör

 Auditív és vizuális információhordozók - magnó - hangszalagok kísérőzenéhez - TV - képmagnó 244

-

videófilmek CD

 Általános tornaszerek: - tornapadok - bordásfal - domború bordásfal - ugrószőnyeg - talajszőnyeg - mászórúd - mászókötél - glissza (függesztő)  Kéziszerek: - babzsák - ugrókötél - gumikötél - színes tornabot - karika - buzogány - kislabda - 2-3 kg. tömött labdák - 1-2 kg kézi súlyzók - fitt-ball labdák - expander - különböző méretű gumi vagy műanyag labdák - gömbös bot  Sportszerek, játékeszközök: - zsámoly - gyűrű - kosárlabda – állvány, háló - tollasütők és labdák + tollasháló - röplabda és háló - kerékpár - váltóbot - uszodai felszerelések  Egyéb felszerelések: - tükör (falfelületnyi) - síp - öltözőpad

-

szertárszekrény labdatároló pumpa mentőláda jelzőszalag 245

-

időmérő óra víznyomásmérő testsúlymérő fonendoscop

Gyógytorna: -

Különböző átmérőjű speciális labdák (PHYSIOBALL). Különböző formájú speciális fejlesztő labdák (tüskés, tojás, csillag, gyűrű). Kéz és talp formák a kézi orientáció, mozgáspontosság, mozgásirányítás fejlesztéséhez. Egyensúlyozó korongok (1 cm átmérővel) Felfújható állatfigurák (a hely-helyzetváltoztatás irányításához) Bordásfalak Fa padok, székek Speciális lépcső (járástanításhoz) Trambulin Torna-karikák, - botok Manipulációt fejlesztő kockák, téglatestek, SOFT-labdák Babzsákok Különböző hosszúságú gumikötelek Egyszerű tornaszőnyegek (POLYFOAM) Légzést tanító speciális „pipa” (FLUTTER) Szappan buborék fúvó játékok Speciális gumiszalagok (THERA-BAND)

Rehabilitációs úszásoktatás, - hydroterápia: -

Hydromasszázs-medence „Lebegő virág” egyensúlyfejlesztéshez, vízhez-szoktatáshoz „Vízi járda” Kar-láb-emelő, - segítő támaszok Törzs-támaszok, úszóövek „Víz alatti alagút” Bólyák, úszólapok, deszkák Speciális mentő mellények Apróbb lebegő-merülő vízi játékok (labdák, állatfigurák, korongok, tányérok) Lebegő karikák „Vízi-nudlik vagy kukacok” polyfoamból Speciális úszó nadrágok (inkontinens gyermekeknek) Speciális vízi kesztyűk

246

KOMPETENCIA ALAPÚ OKTATÁS A HELYI TANTERVBEN A kompetencia alapú programcsomag bevezetését az intézmény - a programcsomag moduljainak kipróbálását követően - a következő ütemezés szerint vezeti be: 2006/2007. tanév Tantárgy Matematika

Kompetenciaterület matematika, logika

Évfolyam

Típus

5. osztály (modulok)

„A” tesztelés

Évfolyam

Típus

1. osztály 2. osztály (modulok) 9. évfolyam (modulok) 6. osztály (modulok)

„A” tesztelés

Évfolyam

Típus

1. osztály 2. osztály 3. osztály (modulok) 9. évfolyam 10. évfolyam (modulok) 1. osztály 7. osztály (modulok) 4. osztály (modulok) óvoda (modulok)

„A” tesztelés

2007/2008. tanév Tantárgy Magyar

Matematika, Magyar Matematika

Kompetenciaterület szövegértés, szövegalkotás életpálya-építés matematika, logika

„B” tesztelés „A” tesztelés

2008/2009. tanév Tantárgy

Magyar

Matematika, Magyar

Matematika Napközi Óvoda

Kompetenciaterület szövegértés, szövegalkotás életpálya-építés

matematika, logika életpálya-építés óvodai programcsomag

247

„B” tesztelés „A” tesztelés „C” tesztelés tesztelés

2009/2010. tanév Tantárgy

Matematika

Magyar

Matematika, magyar Beszédfejlesztés és környezetismeret Ábrázolás Mozgásnevelés Játékra nevelés Óvoda Diákotthon

Kompetenciaterület

Évfolyam

Típus

5. osztály matematika, logika

(teljes lefedettség)

2. osztály 8. osztály (modulok) 1. osztály (teljes lefedettség) 2., 3., 4. osztály (modulok)

teljes lefedettség „A” tesztelés tesztelés teljes lefedettség „A” tesztelés

életpálya-építés

9., 11. évfolyam

„B”

életpálya-építés

1. osztály (értelmileg akadályozottak)

„A”

óvodai programcsomag

óvoda (modulok)

szociális, életviteli és környezeti programcsomag

diákotthon tanulócsoportok

„C” tesztelés

Kompetenciaterület

Évfolyam

Típus

5., 6. osztály matematika, logika

(teljes lefedettség)

teljes lefedettség „A” tesztelés tesztelés teljes lefedettség „A” tesztelés

szövegértés, szövegalkotás

2010/2011. tanév Tantárgy

Matematika

Magyar

Matematika, magyar

szövegértés, szövegalkotás életpálya-építés

248

2., 3. osztály (modulok) 1., 2. osztály (teljes lefedettség) 3., 4. osztály (modulok) 9., 10., 11., 12. évfolyam

„B”

Tantárgy Beszédfejlesztés és környezetismeret Ábrázolás Mozgásnevelés Játékra nevelés Óvoda Diákotthon

Évfolyam

Típus

életpálya-építés

1., 2. osztály (értelmileg akadályozottak)

„A”

óvodai programcsomag

óvoda (modulok)

szociális, életviteli és környezeti programcsomag

diákotthon tanulócsoportok

Kompetenciaterület

„C”

ELLENŐRZÉS, ÉRTÉKELÉS

I. Alapelvek Tanulóink ellenőrzése, értékelése egységes elvek alapján történik. Jellemzői:  Az intézmény pedagógiai programjára épül.  Folyamatos és motiváló hatású, a tanuló állapotának megfelelően differenciált.  Egyénre szabott, konkrét és az egész személyiséget figyeli.  A személyiség alakulására, az attitüd fejlődésére is irányul.  Pontosan feltárja a pozitívumokat és a hiányosságokat a tanulási képességek területén.  Megoldási módokat ad a javításra.  A szóbeli és írásbeli értékelés, ellenőrzés komplex egységet alkot, esetenként más tevékenységi formákat preferál.  A tanulás-tanítás egész folyamatát végig kíséri a diagnosztizálás és ennek dokumentálása.

II. Ellenőrzési rendszerünk Az ellenőrzési rendszerünk két nagyobb területet ölel fel:  az adott tantárgyhoz, tanulmányi munkához kapcsolódó ismeretek, tevékenységek és képességek ellenőrzését,  a tanulók személyiségfejlődésének, szocializáltsági mutatóinak, attitüdjének folyamatos alakulását nyomon követő ellenőrzését.

249

1. A tantárgyhoz, a tanulmányi munkához kapcsolódó ellenőrzés típusai

gyakorisága

dokumentálása, nyilvánossága

Szóbeli feleltetés (differenciáltan) főleg a felső tagozaton

a gyakorlást, a rögzítést, megerősítést követően

nyilvános szóbeli visszajelzés a tanulónak, önértékelés alkalmazása a felsőben

Írásbeli munka feladatlappal, munkalappal (differenciáltan, segítségnyújtással)

folyamatosan a tanítástanulás didaktikai egységeiben

javítása, segítségnyújtás folyamatosan, a tanórákon feljegyzés készítése a tanulói teljesítményről, önállóságról

Házi feladat (differenciáltan a fejlettségségnek megfelelő tartalommal és terjedelemmel)

folyamatosan a gyakorlást és megerősítést szolgálva

tanári ellenőrzés, önellenőrzés, feljegyzés a tanuló munkájáról

tárgy, produktum, gyűjtőmunka, szorgalmi munka

témához, tematikus egységhez kötötten

nyilvános, közösség előtt, szóbeli, írásbeli visszajelzés dokumentálás

2. A tanulók személyiségfejlődése, szocializáltsága, attitüdje, fejlődésének mérése, ellenőrzése területei

Aktivitás, együttműködés tanórán és tanórán kívül

Együttélési normák, szabályok követése iskolában és iskolán kívül, külön figyelemmel a tanuló osztályközösségen belül betöltött helyére, szerepére Feladatvállalás és viszonyulás a munkához

Reális önismeret kialakítására való törekvés

színterei

módszerei és dokumentációja

a tanórán, a tanórán kívül(napköziben külső programokon, játékban, sportban, vetélkedőkön) a családban

megfigyelés, produktumok elemzése, beszélgetés, családlátogatás

tanórán, napköziben, szünetben, szabadidőben, iskolán kívüli helyszíneken

megfigyelés, visszajelzés az adott esetben, tapasztalatok gyűjtése a családtagoktól, feljegyzés készítése, szociometriai vizsgálat

iskolában, osztályban, családban

folyamatos megfigyelés visszacsatolás, kommunikáció, a feladatról írásos feljegyzés

5., 7., 9., 11. évfolyamon

beszélgetés egyénileg, kiscsoportban, a családtagokkal történő konzultá-

ció, feljegyzés készítése, kérdőív 250

Egészséges életmód iránti attitűd mérése

4., 8., 12. évfolyam végén

kérdőív a kiértékeléséről írásbeli feljegyzés készítése kérdőív a kiértékeléséről írásbeli feljegyzés készítése

Értékrend, értékpreferencia mérése, vizsgálata - különös tekintettel az agreszszivitás, az előítéletes gondolkodás, stigmatizálás jelenlétésre Tanulás iránti attitűd mérése

8., 10., 12. évfolyamon

7., 9., 11. évfolyamon

kérdőív a kiértékeléséről írásbeli feljegyzés készítése

Felkészítés a társadalmi szerepre, a magánélet szerepeire, a konfliktusmentes kapcsolatépítésre, szocializációra

osztályfőnöki órák tematikájába való beépítés, hatékonyságvizsgálat 4., 8., 12. évfolyam végén

kérdőív a kiértékeléséről írásbeli feljegyzés készítése

III. A tanulók tudásának mérése A tanulók tudásának, képességeik fejlődésének, fejlettségének mérésére saját feladatbankot használunk, amelyet a helyi tantervi követelményekre építve állítunk össze, és évenként felülvizsgáljuk, és a tanulói szükséglet szerint módosítjuk, kiegészítjük. A mérést kettős céllal alkalmazzuk:  a félévi és az év végi teljesítménymérések  a diagnosztikus mérések 1. A félévi és év végi mérések A méréshez használt feladatbank (tesztek) elkészítésének szempontjai:      

a feladatok a begyakorolt, a megerősített ismeretanyagra épüljenek, különféle teljesítményszintekhez készüljenek, adjanak lehetőséget a differenciálásra, a feladatok – az ismereteken túl – mérjék a tanuló önállóságát, a tevékenységének szintjét, viszonyulását, attitűdjét, munkatempóját, írásbeli munkája külalakját, feladat-megértési képességét, a mérőeszköz csak a tanuló által megismert, elsajátított munkaszokásokat, tanulási módokat és eszközhasználatot kérje számon, a mérőeszközök csak a tanulók által ismert, begyakorolt algoritmusokat, feladatmegoldási módozatokat tartalmazzanak, minden tanuló fejlettségének megfelelően kapjon segítséget, manipulációs, képi eszközt a feladatmegoldáshoz.

A mérés eredményeinek ellenőrzésébe minden tanuló bekapcsolódik, gyakorolva az önellenőrzést. 251

Az adatok elemzése évfolyamonként, de ha indokolt, munkaközösségi szinten valósuljon meg. 2. Diagnosztikus mérés Diagnosztikus mérést alkalmazunk a helyzetfeltárás céljából, a nevelési-oktatási folyamat adott szakaszába lépéskor, az iskolakezdéskor, tanév elején, vagy egy-egy új tanuló érkezésekor, illetve kirívó eredménytelenség esetén. Diagnosztikus méréssel információkat szerzünk a tanulók képességeiről, előzetes tudásáról, ismereteiről. Ezek hatékony segítséget nyújtanak a pedagógiai tervező munkához, a tanmenetek, tematikus tervek és fejlesztő programok írásához, a habilitációs órákhoz. A diagnosztizálás a tanítás-tanulás folyamatát végig kísérő gyógypedagógiai tevékenység, amely terápiás célokat szolgál a tanulók között fennálló különbségek, sérülések miatt. A tartós fejlesztésre, habilitációs foglalkozásra szoruló tanulók esetében egyéni fejlesztési tervet készítünk a diagnosztizálás alapján. Itt történik az állapot és a fejlesztés eredményeinek rögzítése is.

IV. A tanulók értékelése A tanulók teljesítményének értékeléséhez rendelkezésünkre állnak a tanítás-tanulás folyamatában alkalmazott ellenőrzések, a mérések eredményei. Iskolánkban az értékelés elsődlegesen a tanuláshoz való pozitív viszony, a motiváltság, a közösségben elfoglalt státusz megerősítését, pozitív irányú elmozdulását segíti. Hozzájárul az önismeret képességének alakításához, az önelfogadáshoz, a szülői elfogadáshoz. Értékelési rendszerünkben kiemelten kezeljük:   

a tanuló önmagához mért fejlődését az ismeretek elsajátítása, a képességek minőségi, mennyiségi gyarapodása terén, a tanuló szociális képességeinek, magatartásának, viselkedésének fejlődését. Ehhez figyelembe vesszük az iskolai és a diákotthoni Házirend szabályait, mely részletesen tartalmazza az iskolai élet szokáskultúráját, hagyományait, jogokat és kötelességeket. a tanuló iskolán kívülről hozott, az iskolai követelményeken túli tudását, más területen megmutatkozó képességeit, arculatát.

1. Fejlesztő értékelés A nevelési és oktatási céljaink eléréséhez a fejlesztő értékelést alkalmazzuk. Célunk  minden tanítványunk saját lehetőségének optimumáig jusson el erkölcsi, értelmi és testi-lelki fejlődésében,  tanulóink eredményesebb tanulásának elősegítése,  nem a minősítés, hanem a tanulási hibák és nehézségek differenciált feltárása, a tanulási folyamat – a tanuló - segítése, fejlesztése, a javítási lehetőségek számbavétele. 252

A fejlesztő értékelés folyamatának során nem a tudás egészét, hanem a részfolyamatokat, a tudás bizonyos elemeit értékeljük. Értékelésünk a tanuló számára nyújt visszajelzést erősségeiről és hiányosságairól, fejlődésének lehetőségeiről. Figyelembe véve egyéni haladását, az önfejlesztésre, énképre, önértékelésre hatva. 2. A formatív értékelés A formatív értékelés célja a nevelési-oktatási folyamat közben jelentkező tanulási nehézségek feltárása. Így lehetőség nyílik azonnali korrekcióra. Megerősítő szerepe is van. Folyamatosan visszajelzést kapunk munkánk hatékonyságáról, a tanuló taníthatóságáról, tanulási képességeinek fejlődéséről. 3. Szummatív értékelés Szummatív értékelést alkalmazunk egy-egy nagyobb témakör lezárásakor, félévkor, év végén, egy tantárgy tanulásának befejezésekor. Funkciója az eredmények megállapítása, összevetése a kitűzött célokkal. 4. Az értékelés formái és rendszeressége   -

Személyes, szóbeli értékelés tanítási órákon hetenkénti visszajelzés a tanuló teljesítményének megerősítésére tanórán kívüli helyzetekben a szaktanárok és az osztályfőnök által az évközi érdemjegyek és osztályzatok megállapításakor fogadóórákon a szülő igénye szerint az osztályfőnök által a napló és ellenőrzők havi felülvizsgálatakor az iskola által szervezett programok értékelésekor (kirándulás, színházlátogatás, iskolai műsorok, vetélkedők kapcsán) igazgató vagy igazgatóhelyettesek által (kiemelkedő eredmények, fegyelmi vétségek kapcsán) Szöveges értékelés írásban a kapott érdemjegyek mellé egyénre szóló, írásbeli szöveges értékelés készülhet a szülő igénye szerint a szaktanár vagy az osztályfőnök által, kiemelkedő teljesítmény vagy fegyelmi vétség esetén külső felkérésre készített minősítések, vélemények (gyermekvédelem, rendőrség, bíróság, pályázatok stb…) az autista, autisztikus tüneteket mutató, a fejlesztő osztályok, valamint a középsúlyos értelmi fogyatékos /értelmileg akadályozott/ tanulóknál év végén egyénre szóló, írásbeli szöveges értékelést adunk, amelynek alapja a képességmérés (iskolakészültség, önkiszolgálás szintje, neveltségi szint = PAC I. illetve PAC II. készítése).

 Kompetencia alapú oktatatás esetén: - Adott kompetenciaterület ellenőrzése, mérése. A formatív mérés előnyben részesítése. Tartalmát tekintve kompetenciamérés. 253

-

Alkalmazott mérőeszközök: A programcsomagokhoz készített adaptált mérőeszközök Évente aktualizált saját készítésű mérési csomag A viszonyítás alapja: a teljesítményszintek (programtanterv) és a tanulók korábbi teljesítménye, önmagukhoz viszonyított fejlődése.

-

 Az értékelés célja: - A tanulási motiváltság fenntartása, a gyermek egyéni fejlődéséhez igazodó  





pedagógiai munka megvalósítása - Folyamatos visszajelzés a tanítási- tanulási folyamatról Feladata: - Megerősítés, - Folyamatkövetés Területei: - A tanulás szempontjából: tanulási tevékenységek - A társas kapcsolatok szempontjából: együttműködés, feladatmegosztás, konfliktuskezelés - A produktum szempontjából: mennyire felel meg az elvárásnak (pár, csoport) Módja: - Minden évfolyamon szöveges értékelés is a páros, a csoportmunka és a projektek értékelése esetében - Önértékelés, társ értékelése Eszközei: - Portfólió - Projektnapló

V. A tanulók teljesítményének minősítése 1. Az első – harmadik évfolyamon félévkor és év végén, valamint a 4. évfolyamon félévkor szöveges értékeléssel minősítjük a tanuló teljesítményét. Félévkor és év végén a következő minősítési kategóriákat használjuk: - kiválóan teljesített - jól teljesített - megfelelően teljesített - felzárkóztatásra szorul 1.1. Ha a tanuló „felzárkóztatásra szorul” minősítést kap, a pedagógusok a szülő bevonásával feltárják a tanuló fejlődését akadályozó tényezőt, majd javaslatot tesznek azokra az intézkedésekre, amelyek a sikeres továbbhaladáshoz szükségesek. Ha az intézkedések meghatározásához szükséges, a pedagógus más szakemberek (pszichológus, pszichopedagógus, orvos, szakértői bizottság szakembere) segítségét is kér, az okok feltárásához és a megoldásához. Ha a tanuló eredményes felkészülése szükségessé teszi, biztosítunk számára heti két alkalommal egyéni foglalkozást.

254

A szülőt minden esetben tájékoztatjuk azokról a lehetőségekről, amelyekkel az iskola segítséget tud nyújtani a sikeres felzárkózáshoz (egyéni foglalkozás, napközis ellátás a másnapi felkészüléshez, terápiás szolgáltatások, esetleg diákotthoni ellátás). 1.2. Az értékelés év közben különböző szimbólumokkal (piros pont, csillag stb…) történik adott időegységenként – a tantárgy és tananyag sajátosságaitól függően (naponta, hetente, havonta). Szimbólumok használatára a további évfolyamokon is van lehetőség – különös tekintettel a 2.-4. évfolyamra. E jelképek érdemjeggyé történő átszámítása a szakmai munkaközösségek döntése alapján valósulhat meg. 1.3. A 2. évfolyamtól a tanulók teljesítményét év közben rendszeresen – legalább havonta egyszer – érdemjeggyel értékeljük. Ezen túlmenően érdemjeggyel értékeljük a helyi tanterv alapján készült tanmenetekbe tervezett dolgozatokat, témazáró és félévi felmérőket, azonban félévkor és év végén csak szövegesen értékelünk a 4. osztály félévéig bezárólag. 2. A 4. évfolyam év végétől a 12. évfolyammal bezárólag:  

év közben az érdemjegyek, félévkor és év végén az osztályzatok, a tantárgyi minősítések a következők: - jeles 5 - jó 4 - közepes 3 - elégséges 2 - elégtelen 1  Páros, csoport, projektmunka esetében: - Csoportbeszámoló - Az elkészült produktumok bemutatása - Kiállítás - Projektnapló - Portfólió - Mestermunka bemutatásai 3. Az értékelés, minősítés alól kivont tantárgyak Iskolánkban – élve a jogszabályok adta lehetőségekkel – az alábbi tantárgyakból, tananyagokból nem értékeljük, nem minősítjük a tanulók előmenetelét: - angol nyelv 9. évfolyam (nem lehet elégtelen osztályzatot adni, kivéve a jogszabályban meghatározott hiányzás miatt) - élet- és pályatervezés szakiskola 1/11. évfolyam - olvasás és írásbeli nehézségek esetén az ismeretek szóbeli ellenőrzését részesítjük előnyben Középsúlyos értelmi fogyatékos tanulóknál értékelésekben realizálódnak. 255

a

szimbólumok

havonta a

szöveges

4. Magasabb évfolyamba lépés: A tanuló akkor léphet magasabb évfolyamba, ha: -

az előírt minimális követelményeket teljesítette, az előírt minimális követelményeket nem teljesítette, de egyéni adottságai, fogyatékossága súlyosságának figyelembevételével a nevelőtestület döntése alapján.

Az 1 – 3. évfolyamon osztályismétlés csak a jogszabályban meghatározott mulasztások miatt lehet. A magántanulók vizsgáztatása, értékelése a hatályos jogszabályok alapján történik.

VI. A magatartás és szorgalom minősítési rendszere A magatartás, a szorgalom értékelésénél maximálisan figyelembe vesszük az önmagához képest elért pozitív változást, fejlődést, amelynek szóban és írásban történő dokumentálással adhatunk nagyobb hangsúlyt. 1. Az értékelés módja: 

Az osztályfőnökök havonta a 2. évfolyammal kezdődően egy osztályzattal értékelik a tanulók magatartását, szorgalmát. Ehhez összegzi a napközis nevelő, az osztályban betanító pedagógusok véleményét, észrevételeit, az osztály véleményét, s ezután dönt.



Félévkor, év végén szövegesen minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, ezt az osztályozó konferencia hagyja jóvá.

Értékelés: magatartás:

példás (5) jó (4) változó (3) rossz (2)

szorgalom:

példás (5) jó (4) változó (3) hanyag (2)

2. A magatartás és szorgalom értékelése, minősítése 2.1. A magatartás Értékelési szempontok:    

A házirend és az iskolai elvárások, normák elfogadása, betartása, a közösséghez és annak tagjaihoz való viszony az együttélés, a társas kapcsolatok, a közösségi normák elfogadása az iskolán belül és kívül a tanuláshoz való viszony az iskola képviselete. 256

A minősítéshez kapcsolódó követelmények: Példás az a tanuló, aki minden szempontnak következetesen megfelel, nincs osztályfőnöki figyelmeztetése sem. Jó az a tanuló, aki kisebb hiányosságokkal felel meg a szempontsornak, nincs osztályfőnöki intője. Változó az a tanuló, aki a szempontsornak nem felel meg folyamatosan, osztályfőnöki intője van. Rossz az a tanuló, aki a követelményeknek sorozatosan nem tesz eleget, osztályfőnöki és igazgatói intője van. A magatartás, a szorgalom értékelésénél maximálisan figyelembe vesszük az önmagához képest elért pozitív változást, fejlődést, amelynek szóban és írásban történő dokumentálással adhatunk nagyobb súlyt. 2.2. A szorgalom Értékelési szempontok:    

a motiváltság az egyes tantárgyak követelményeinek eléréséhez tett erőfeszítés, akarat többletfeladatok vállalása, ellátása a közösségért végzett munka, a társak megsegítése, a kisebbek gondozása.

A minősítéshez kapcsolódó követelmények: Példás az a tanuló, aki maximálisan megfelel az elvárásoknak, a szabályozókat betartja. Jó az a tanuló, aki a követelményeket általában teljesíti. Változó az a tanuló, aki a hozzáállásból, motívumaiból eredően a követelményeknek nem felel meg folyamatosan. Hanyag az a tanuló, aki nem is igyekszik megfelelni az elvárásoknak, vagy szándékosan szembe helyezkedik, elutasítja azt. 3. A szülők tájékoztatása a tanulók eredményeiről A szülők tájékoztatása a tanulók előmeneteléről történhet szóban – szülői értekezleteken, fogadóórákon, nyílt napon, családlátogatás alkalmával – írásban az üzenő- és tájékoztató füzetben, bizonyítványban - egyéni beszélgetés során is. Az első évfolyamon főleg a tanulók beilleszkedéséről, a társaikhoz, a felnőttekhez és az egyes tantárgyakhoz való viszonyukról, feladattudatukról adunk tájékoztatást. Az ötödik évfolyam első negyedévében a felső tagozatos létformához, az új tantárgyakhoz, tanórákhoz való viszonyukat, motiváltságukat értékeljük. A többi évfolyamokon a tanulók önmagukhoz mért fejlődéséről, személyiségjegyeik, szociális kapcsolataik alakulásáról, tanulmányi előmenetelükről tájékoztatjuk a szülőket. A tanulók motiválása, fejlődése érdekében fejlesztési javaslatokat és feladatokat is megfogalmazunk. Félévkor a tájékoztató füzetben, tanév végén a bizonyítványban tájékoztatjuk a szülőket a tanulók eredményeiről. 257

VII. A középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók értékelése Az ellenőrzés funkciója sajátosan jelenik meg az értelmileg akadályozottak nevelésében. Ez a velük való foglalkozásban állandóbb, folyamatos, jelentősebb – pótolni kell a csekély önkontrollt és a céltudat hiányát. Jellegében segítő, óvó, gondoskodó tevékenység, az értékelés pedig ösztönző hatású legyen, erősítse a gyermek pozitív személyiségjegyeit. A szóbeli értékelés során a tanuló pozitív teljesítményeit emeljük ki, ezzel is fokozva az ösztönző, megerősítő hatást (az elmarasztalás is fejlesztő legyen).

Értékelés értelmileg akadályozott tanulóknál Az 1-3. évfolyamon valamint a 4. évfolyamon félévkor szöveges értékeléssel minősítjük a tanuló teljesítményét. A következő minősítési kategóriákat használjuk: -

kiválóan teljesített jól teljesített megfelelően teljesített felzárkóztatásra szorul

4. évfolyam év végétől 8. évfolyammal bezárólag az osztályzatok, a tantárgyi minősítések a következők: - olvasás-írás elemei és számolás-mérés elemei tantárgyakból: - (5) jeles - (4) jó - (3) közepes - (2) elégséges - (1) elégtelen - a többi tantárgyból (szöveges minősítés) : - kiválóan megfelelt - jól megfelelt - megfelelt - gyengén felelt meg - felzárkóztatásra szorul A 9-12. évfolyam tantárgyi minősítései, osztályzatai a következők: -

(5) jeles (4) jó (3) közepes (2) elégséges (1) elégtelen

258

A szülők igénye alapján, a tanév folyamán is készülhet írásos értékelés. A tanév végén minden tantárgyból tájékoztató értékelést is adunk. Ennek formái: - a tanulóra jellemző fejlesztő értékelés aláhúzása - táblázatban való jelölés - mondat kiegészítése - önálló megfogalmazás A szöveges értékelés szempontjai: I. Mozgás színvonala - finommozgás - nagymozgás - mozgás-furcsaságok - testi tudatosság - utánzás II. Kommunikáció - preverbális kommunikáció - gesztus - mimika - alternatív kommunikáció - beszéd színvonala - beszédértés - irányíthatóság-kooperáció III. Szociális viselkedés - kapcsolat felnőttel-gyermekkel - kezdeményezést elfogad-e felnőttől-gyermektől - szelektív kapcsolatok - szociális időérzék - jutalmazhatóság IV. Érzékelés-észlelés-jellemzők/furcsaságok - hallás - látás - tapintás - ízlelés - szaglás V. Érzelmi reakciók - hangulatai - hangulatváltozások - félelem, idegesség, veszélyérzet stb. VI. Tájékozódás - napirend fajtája - épületben, környékén 259

VII. Kognitív képességek - válogatás – egyeztetés – soralkotás - - figyelem - emlékezet fajtái, terjedelme, felidézése VIII. Önkiszolgálás - étkezés - szobatisztaság - öltözés - önápolás – személyi higiénia IX. Munkavégzés - önállóan - kézimunka - egyéni foglalkozáson - házimunka X. Viselkedés - strukturálatlan helyzetben - társas helyzetben - váratlan – új helyzetben - alkalmazkodás a változáshoz - viselkedésproblémák és kezelésük XI. A fejlesztés iránya - a fenti szempontok szerint

Értékelés az autista, autisztikus tüneteket mutató tanulóknál Az autisztikus tüneteket mutató tanulók számára csak a konkrét, azonnali visszajelzés érthető. A visszajelzésben azt fogalmazzuk meg, miként lehetne sikeresebb. Az értékelés a legutolsó minősítéshez viszonyított állapotot, valamint a tantervben meghatározott tartalmak elsajátításának mértékét tükrözi. A szöveges minősítés mellett 4. évfolyamtól érdemjegy is adható (amely a tananyagban való előrehaladásról ad tájékoztatást).

Értékelés a fejlesztő iskolai osztályok tanulóinál Fejlesztő iskolai osztályok tanulói fogyatékosságuk, fejlettségük és életkoruk alapján történő csoportba sorolása miatt a tanítás nem tagolódik évfolyamokra – de felépítésében az elért fejlődési szakaszokat követő egységes folyamat -, ezért a szöveges értékelés a legutolsó minősítéshez viszonyított állapotot tükrözi. Magatartás és szorgalom esetében a fejlesztő iskolai oktatásban és az autista, autisztikus tüneteket mutató tanulók felmentést kaphatnak a minősítés alól, hiszen náluk éppen azok a képességek sérülnek, amelyeket a minősítés során figyelembe kell venni.

260

VIII. A tanulói közösségek (osztályközösségek) tevékenységének, fejlődésének értékelése 

Szempontjai:

-

az osztályközösség életét jellemző legfontosabb adatok (létszám, fiú-lány arány, új tanulók, távozók …)

-

az osztály szociális összetétele (családok szociális helyzete, a családok kulturális elvárásai, gyermek- és ifjúságvédelmi munka)

-

tanulási teljesítmény (tanulmányi átlageredmények, egyéni képességeknek megfelelő tanulási teljesítmény, tanulónként vagy csoportonként az egyes részterületek speciális felzárkóztatásának, rehabilitációjának szükségessége, az egyes területen (részképességeken) kiemelkedő tehetségű tanulók eredményei, a hiánykompenzáció megvalósításának lehetőségei, bukások…)

-

az osztályközösség társas szerkezete, a közösségi struktúra (szociometria, a közösség rétegződése)

-

neveltségi szint (magatartás, nehézségekkel küzdő tanulók)

-

közösségi tevékenység (diákönkormányzaton belüli feladatvállalás, közös programok és rendezvények, tanórán kívüli foglalkozásokon való részvétel)

-

családlátogatás rendje, szülőkkel való kapcsolattartás módja, szülői értekezletek tapasztalatai

társas

viselkedés,

beilleszkedési

és

magatartási

Minden felsorolt területen belül meg kell határozni az alapvető pedagógiai feladatokat: - milyen változások történtek - milyen új problémák jelentkeztek - milyen beavatkozás látszik célszerűnek

Tankönyvek, taneszközök, tanulmányi segédletek 1. A tankönyvek kiválasztásának elvei: -

a tananyagok egyezzenek meg a helyi tanterv tanítási tartalmaival (használhatóság elve),

-

legyenek szemléletesek, igazodjanak a fogyatékosság korlátaihoz,

-

legyenek alkalmasak az önálló tanulásra (analógia, algoritmus),

-

legyenek tartósak, jó minőségűek, 261

-

igazodjanak a szülők anyagi lehetőségeihez,

-

mennyiségük és súlyuk igazodjon a tanulók fizikai teherbíró képességükhöz.

2. A taneszközök, tanulmányi segédletek kiválasztásának elvei: -

legyenek célszerűek,

-

könnyen kezelhetők,

-

egészségre ártalmatlanok,

-

jó minőségűek, tartósak,

-

beszerzésük igazodjon a szülők lehetőségeihez,

-

együttes súlyuk igazodjon a tanulók fizikai teherbíró képességeihez.

-

a kompetenciák fejlesztését segítse - lehetőséget adjon az interaktív, a cselekvéses tanulásra, - differenciáláshoz alkalmazható legyen, - harmonizáljon a kompetencia alapú programtantervek szemléletével, - életkori sajátosságoknak megfeleljen, - feladatrendszere nyílt és zárt feladat egyaránt.

Iskolánkban lehetőséget biztosítunk a taneszközök, tanulmányi segédletek tárolásához, ezzel is könnyítünk a tanulók mindennapi fizikai terhein, különös tekintettel az alsó tagozatos tanulókra. Csak az ismeretek elsajátításához feltétlen szükséges taneszközök, segédletek beszerzését kívánjuk meg a tanuló szüleitől. Házi feladatok - a tanuló felkészülése 1. A házi feladat célja: a gyakorlás, az ismeretek megerősítése, a tanultak rögzítése, a tanult ismeretek szinten tartása. A házi feladatot megfelelő előkészítés, közös értelmezés, a feladat pontosítása, a feladat megoldásához vezető lehetséges megoldás felvázolása előzi meg. Hosszabb intervallumra adott feladatoknál – pl. verstanulás, kötelező olvasmányok – a tanuló saját maga tervezheti az időbeosztását a feladathoz.

262

2. A házi feladatok formái: szóbeli, írásbeli, tárgy, produktum elkészítése. A szóbeli és írásbeli házi feladatok aránya és mennyisége függ a tantárgytól, az adott osztály haladási ütemétől, a másnapi órarendtől. 3. Alsó tagozat: Intézményünkben az alsó tagozatos tanulók szinte kivétel nélkül napközisek, így a délutáni foglalkozáson a másnapra való felkészülés biztosított. Ezért hétvégén a tanulóknak nem kell otthon írásbeli házi feladatot készíteniük, a szóbeli házi feladatok mennyisége is minimális, inkább gyakorló jellegű (pl. verstanulás, olvasmányok gyakorlása). A közismereti tantárgyakat az osztályfőnök tanítja, ezért a házi feladatok mennyiségét, elkészítésének rangsorolását csak a napközis nevelővel kell megbeszélnie, nem kell egyeztetnie más pedagógusokkal. 4. Felső tagozat, szakiskola: A felső tagozaton és a szakiskolában is az osztályfőnök tanítja a közismereti tárgyak nagy részét, s ismerve osztálya, tanítványai optimális terhelhetőségét, önálló tanulási szokásait, stílusát határozza meg a házi feladat mennyiségét, minőségét. A tanulószobát igénybe vevő tanulók többnyire önállóan készítik el a feladataikat, de segítséget kapnak a pedagógustól, egymástól a felkészülésben. A többiek – ebéd után hazajárók – a pedagógus útmutatásai alapján otthon készülnek fel másnapra. A másnapra felkészülés általában nem haladja meg a 1,5 órát. Hétvégére, tanítási szünetekre nem adunk írásbeli feladatot. Iskolánkban pedagógusaink figyelembe veszik, hogy a tanulók családi körülményei, a szülők alacsony szintű iskolázottsága sok esetben nem teszik lehetővé az otthoni nyugodt, eredményes felkészülést a másnapi tanórákra. 5. Amennyiben a tanuló indokolatlanul nem készíti el az írásbeli házi feladatát, azt pótoltatni kell, de ezért tantárgyi elégtelen osztályzatot nem kaphat. A hanyagságot a szorgalom értékelésébe kell beszámítani.

Magyar nyelv és irodalom A tantárgy tanítása a kompetencia alapú oktatási programcsomag bevezetésével valósul meg a szövegértés-szövegalkotás kompetenciaterület moduljainak beépítésével. A bevezetés ütemezése:   

2007/2008. 2008/2009. 2009/2010.



2010/2011.

a programcsomag moduljainak tesztelése 1., 2. osztály a programcsomag moduljainak tesztelése 1., 2., 3. osztály a programcsomag moduljainak tesztelése 2., 3., 4. osztály teljes lefedettségű bevezetés: 1. évfolyam a programcsomag moduljainak tesztelése 3., 4., 5. osztály teljes lefedettségű bevezetés: 1-2. évfolyam

263

A felhasznált modulok a mindenkori tanulócsoportok fejlettségi szintjének megfelelően kerülnek beépítésre, és az éves tanmenetekben realizálódnak.

Matematika A tantárgy tanítása a kompetencia alapú oktatási programcsomag bevezetésével valósul meg a matematika moduljainak beépítésével. A bevezetés ütemezése:    

2006/2007. 2007/2008. 2008/2009. 2009/2010.



2010/2011.

a programcsomag moduljainak tesztelése 5. osztály a programcsomag moduljainak tesztelése 6. osztály a programcsomag moduljainak tesztelése 7. osztály a programcsomag moduljainak tesztelése 8. osztály teljes lefedettségű bevezetés: 5. évfolyam teljes lefedettségű bevezetés: 5-6. évfolyam

A felhasznált modulok a mindenkori tanulócsoportok fejlettségi szintjének megfelelően kerülnek beépítésre, és az éves tanmenetekben realizálódnak.

SPECIÁLIS SZAKISKOLA Matematika

Magyar A tantárgy tanítása során a kompetencia alapú programcsomag életpálya-építés kompetencia terület moduljai beépülnek a tananyagba. A bevezetés ütemezése:    

2007/2008. 2008/2009. 2009/2010. 2010/2011.

9. osztály 9., 10. osztály 9., 11. osztály 9., 10., 11., 12. osztály

A felhasznált modulok a mindenkori tanulócsoportok fejlettségi szintjének megfelelően kerülnek beépítésre, és az éves tanmenetekben realizálódnak.

264

Foglalkoztató csoportok A Beszédfejlesztés és környezetismeret, Ábrázolás, Mozgásnevelés és Játékra nevelés tantárgy tanítása során a kompetencia alapú programcsomag életpálya-építés kompetenciaterület moduljai beépülnek a tananyagba. A bevezetés ütemezése:  

2009/2010. 2010/2011.

1. évfolyam 1., 2. évfolyam

A felhasznált modulok a mindenkori tanulócsoportok fejlettségi szintjének megfelelően kerülnek beépítésre, és az éves tanmenetekben realizálódnak.

265