Pedagógiai Programja

Az Éltes Mátyás Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Speciális Szakiskola és Kollégium Pécs, Építők u. 9.

”Ha egyenlő tanulási lehetőséget akarunk biztosítani tanulóink számára, akkor különbözőképpen kell tanítanunk.” Hansen (1994)

Pedagógiai Programja

TARTALOM

1. Helyzetelemzés Intézményünk Baranya megye székhelyén működik 1947. óta. Jelentős múlttal, kialakult hagyományokkal rendelkezik. Pécs városában és a megyében központi, szinte bázis szerepet tölt be szakmai szempontból. Ugyanakkor évtizedeken keresztül hordozta a gyógypedagógiai intézményekre jellemző stigmatizáltságot tanulói mássága miatt. Az elmúlt évek során jelentős lépéseket tettünk a képességfejlesztő eljárások megismerésére a fejlesztő pedagógiai munka elterjesztésére terén. Folyamatosan erősítettük Intézményünk nyitottságát annak érdekében, hogy munkánk és a nálunk tanuló gyermekek értékei minél szélesebb körben ismertté váljanak. A gyógypedagógusok szaktudásának kiterjesztése az óvodák és a többségi iskolák irányába a sajátos nevelési szükségletű gyermekek eredményesebb foglalkoztatását tette lehetővé. ERŐSSÉGEINK - A tanulókkal empátiával, szeretettel foglalkozunk, igényeiket figyelembe vesszük - A szakmai tudás magas szintű

FEJLESZTÉSRE VÁRÓ TERÜLETEK -

A szakmai együttműködés erősítése.

-

A tantestület egységességének és mentálhigiénés állapotának javítása.

-

A személyi feltételekkel való hatékonyabb gazdálkodás.

-

A tárgyi feltételek, környezeti lehetőségek jobb kihasználása

- Nyitott vezetés - Színvonalas szakmai munka. - A fejlesztő tevékenység sokoldalú és színvonalas KÜLSŐ LEHETŐSÉGEK -

Szakmai értékeink megismertetése a környezetünkben. Partnerekkel való kapcsolatok bővítése, szülőkkel való együttműködés erősítése.

-

Rendezvények, kiállítások, gyerekek értékeinek megismertetése, támogatók, szponzorok keresése.

-

Továbbképzési, továbbtanulási lehetőségek kihasználása.

-

Pályázatok szervezett kihasználása.

-

Pályaválasztás, elhelyezkedés segítése.

KÜLSŐ VESZÉLYEK -

Társadalmi előítéletek.

-

Káros, veszélyeztető hatások (a tanulók felé – drog, alkohol stb.)

-

Kilátástalan jövőkép, elhelyezkedési korlátok.

Funkciók, tevékenységi területek: Iskolánk a Pécsett és vonzáskörzetében élő, sajátos nevelési igényű tanköteles korú gyermekek nevelését, oktatását látja el, valamint szak- és szakmai szolgáltató funkciót tölt be egységes módszertani intézményként. Tevékenységünk többcélú, ennek megfelelően intézményegységeink a következők: - Óvodai nevelés - Tanulásban akadályozott (enyhe fokban sérült értelmi fogyatékos) tanulók általános iskolája - Értelmileg akadályozott (középsúlyos értelmi fogyatékos) tanulók általános iskolája - Értelmileg akadályozottak Készségfejlesztő Speciális Szakiskolája 9-10.,11-12. osztály - Autizmussal élő tanulók csoportja - Kollégium - Utazó gyógypedagógusi ellátás Az egyenlő oktatás elvéről szóló pedagógiai elképzelés számunkra azt jelenti, hogy minden gyermek egyenlő eséllyel kapja meg – a nevelési rendszeren belül – a számára szükséges nevelést, oktatást. Hitvallásunk: Minden gyermeket elfogadunk olyannak, amilyen – azzá neveljük, amivé válni képes – annak érdekében, hogy életesélyei a lehetőségeihez képest a legjobbak legyenek. „Az Éltes Mátyás Általános Iskola, Szakiskola és Kollégium a sajátos nevelési igényű gyermekek különleges gondozási igényeinek kielégítésével, a fejlődésükhöz szükséges speciális pedagógiai feltételek megteremtésével járul hozzá a közoktatási szolgáltatás rendszeréhez. Iskolánk folyamatosan törekszik ennek a szerepnek és az érte vállalt tudatos munkának minél szélesebb körben való elfogadtatására és társadalmi megbecsülésére. Intézményünk folyamatos fejlesztésével biztosítjuk jelenlegi és jövőbeli partnereink elégedettségét, a szegregáció oldását, a társadalmi előítéletek csökkenését, s ezáltal a rászoruló gyermekek időben történő megsegítését – az esélyteremtés szolgálatában. Ezekhez a törekvésekhez az iskola valamennyi dolgozója legjobb tudásával és felelősségével járul hozzá.” Nagy szakmai kihívás a gyógypedagógiai intézmények számára a többi tanulóval együtt nevelhető, oktatható gyermekekkel foglalkozó intézmények, pedagógusainak szakmai megsegítése. Célunk: Az átlagtól eltérő fejlődésmenetet mutató gyermekek esélyteremtésének elősegítése.

2. Az óvoda nevelési alapelvei és célkitűzései 2.1. A korai segítségnyújtás, gyógypedagógiai óvodai nevelés indokoltsága - A köznevelésii törvény biztosítja, hogy minden sérült, akadályozott fejlődésű gyermek születése pillanatától, illetve a szülők igényeihez alkalmazkodva, támogató segítséget kapjon. - Olyan segítséget, amely hatékonyan mozdítja elő a szervezet érését, integratív funkcióinak, belső erőtartalékainak kibontakoztatását. - Ahhoz, hogy a speciális nevelési szükségletű gyermek eredményesen illeszkedjen be a többségi közösségbe, hogy saját képességeinek megfelelően fejlődjön, orvosi - gyógype-

dagógiai - pszichológiai segítségre van szüksége. Washingtonban, 1996. június 1.-én a Sérült Gyermekek Szolgáltatásairól szóló IV. Nemzetközi Konferencián az alábbi határozat és minden országnak szóló ajánlás született:

Minden családnak és értelmi sérüléssel élő gyermeknek joga és szüksége van arra, hogy - a társadalom teljes jogú tagja legyen, tudása, képessége szolgálja a közösséget, amelyben él; - ennek érdekében teljes jogú tagként vegyen részt az óvodában, iskolában, szociális gondozásban, egészségügyi ellátásban, pihenésben, szabadidő eltöltésében stb.; - a gyermek optimális növekedése, fejlődése érdekében a lehető legkorábban és ettől fogva megelőző, élethosszig tartó támogatást, szolgáltatást kapjon; - olyan szolgáltató rendszert kell kifejleszteni, amely tiszteletben tartja az embert, a családot, a kulturális különbségeket és megengedi, hogy a család a gyermekének legmegfelelőbb szolgáltatást választhassa; - biztosítja a család - szakember egyenrangú együttműködését a gyermek gondozása szolgáltatása tervezésében, döntések megvalósításában, a stratégia, a szabályozás alakításában, a programok megvalósításában; - biztosítja a meglévő szolgáltatások rendszerének összehangolt működését, annak érdekében, hogy a családok lehetőleg a lakóhelyükön juthassanak hozzá; - a társadalom ismerje meg, legyen tudatában annak, hogy az eltérő képességű emberek mindannyian hozzájárulnak saját közösségük életéhez. A családközpontú gondoskodásnak a gyermek és a környezet szükségleteit figyelembe véve a szülőben a kilátástalanság helyett a fejlesztő beállítódást kell kialakítania.

Az együttműködés akkor lehet hatékony: -

ha a segítséget nem erőszakolja rá a családra, de ha kérik, azonnal segít a szakember; ha a komplex gyógypedagógiai - pszichológiai - orvosi diagnózis korrekt, de nem csupán deficitleltár, hanem esélydiagnózis; ha a szakember ismeri a szülők igényét, a család életkörülményeit, lehetőségeit; ha partnerként és nem páciensként kezeli a szülőt; ha azt igyekszik segíteni, hogy az anya helyesen és hatékonyan értelmezze gyermeke viselkedését, reálisan ismerje gyermeke állapotát, fejlesztésének lehetőségeit, korlátait; ha figyelembe veszi, hogy a gyermek spontán tanulása is sérült, ezért tudatosan törekszik a tanulási helyzetek kiépítésére; ha olyan fejlesztő programot állít össze, amely nem funkció tréning, hanem szociális tanulás.

Ezért a programnak gyermekre lebontottnak kell lennie a kis lépések elvét, az állandóságot, a folyamatosságot kell szolgálnia.

"A nevelés nem csupán szocializációs aktus, hanem perszonális és szociális integrációs folyamat, amelyben a személy (az én) alkotó szerepet tölt be, még akkor is, ha fogyatékossága bizonyos fokig gátolja ebben" (Otto Speek)

A gyógypedagógiai óvoda nevelési koncepciója Az óvoda célja: egy olyan feltételrendszer biztosítása, amely figyelembe veszi a tünetek változatosságát, az egyéni teherbíró képességet, a speciális nevelési szükségleteket, a harmonikus személyiségfejlesztést, a testi, szociális, értelmi érettség kialakítása, az iskolai potenciális tanulási zavarok megelőzése, az iskolában történő beválás érdekében. - A speciális nevelési szükségletekhez, életkori, érési sajátosságokhoz igazodó támasznyújtás, az érzelmi biztonság nyújtásán túl törekszik: - az interperszonális kapcsolatok, az énkép kialakítására, az önismeret fejlesztésére, attitű-

-

-

dök, normák kialakítására; speciális módszerek, terápiák alkalmazásával segíti az egyre pontosabb észlelést, fejleszti a figyelem összpontosítását, a gondolkodást, az emlékezetet, elősegíti a verbális és nonverbális kommunikáció kialakulását; a tanulási képességeket meghatározó struktúrák fejlesztésénél a mozgásra alapoz; a program a gyógypedagógiai hagyományokra, a legújabb szakirodalomra a gazdag tapasztalatokra támaszkodik, a sérült gyermek egyéni szükségleteihez, eltérő fejlődési üteméhez igazodik; differenciált, a szükségletekhez igazodó segítségnyújtással szolgálja a képességfejlesztést, törekszik a hiányosan működő képességek korrekciójára valamennyi területen.

A fejlesztés legfontosabb területei:  a nagymozgások kialakítása, korrigálása; az egyensúlyérzék fejlesztése;  a manuális készség fejlesztése;  a beszédszervek ügyesítése, a beszéd indítása;  a játéktevékenység fejlesztése  a speciális zenei nevelés alapjainak lerakása. A percepció fejlesztés, a kognitív funkciók, a mozgás stb. fejlesztésén túl különös hangsúlyt kap az önkiszolgálás fejlesztése, az iskolai életmódra való felkészítés, egyéni, kiscsoportos, csoportos formában, játékosan, sok tapasztalatszerzést biztosítva a módszeres, következetes, apró lépésekben történő fejlesztés, a "gyökerek" kiépítése. A program foglalkozási körén túl lehetőséget kell teremteni a kiegészítő terápiák igénybevételére (pl. speciális úszás, terápiás lovagoltatás, ULWILA zenei módszer stb.). Törekszik a program a családközpontú gondoskodás megvalósítására, a korai fejlesztés eredményeire.

támaszkodik

Támogatja az integrációs törekvéseket. Felkészítik az arra alkalmas gyermekeket a többségi intézményes nevelésre. Részt vesz az intézmény a befogadó pedagógusok képzésében. Módszertani központként hospitálási, konzultációs lehetőséget biztosít. Az itt folyó munkával kapcsolatban kézikönyvek, mondókagyűjtemény, videofilmek készültek. Mindezek a szülőkkel együttműködve valósulnak meg. Tanácsadással segítik őket. A meleg családias légkör őszinte, a gyermekek ügyét szolgáló együttműködést biztosít minden gyermek és felnőtt számára.

2.2. Fejlesztési célok A középsúlyos fokban értelmi fogyatékos óvodáskorú gyermekek az óvodába lépéskor igen heterogén képet mutatnak. Az eltérések az életkorban, fejlettségi szintben, a fogyatékosság súlyosságában, típusában, a gyermek előzetes életében, családi vagy előző intézményes nevelésében gyökereznek. Közös vonásuk azonban, hogy fejlődésük lelassult, s a mennyiségi eltérésen túl minőségi eltérés tapasztalható. Az alacsony pszichés aktivációs szint miatt minden területen nehezebben induló, lassabb fejlődést mutatnak. Gyakran motiváció szegények. Míg a problémamentesen fejlődő gyermek egyenletes tempóban nagyobb lépcsőfokokon át jut el a célig, addig az értelmi fogyatékos gyermek sok kisebb, alacsonyabb lépcsőfok megmászásával, kis lépésekkel, sok-sok gyakorlás után közelíti meg a célt, saját lehetőségeinek csúcsát. Szorosan együttműködve a családdal célzottan igyekszik a pedagógus kihasználni azokat az időpontokat, amikor bizonyos funkciók érése "szenzibilis fázisban" van. Az optimális fejlesztés a transzfer hatás következtében az egész személyiségre hat, a gyermek pszichomotoros fejlesztését szolgálja. Így nem egymástól elkülönült funkció tréning zajlik, hanem egyidejűleg több funkció fejlődését segíti a komplex környezet. A szociális tanulás támogatása közben figyelembe veszi a program a különböző funkciók egymásra épülését, hogy sikerélményt biztosítson a gyermekeknek, s hogy a tanítási technikák könnyen érthetőek, elsajátíthatóak legyenek. A "tanulás" akkor hatékony, ha a gyermek érzi a biztonságot, ha tudja, hogy a környezete őt elfogadja, megérti.

Három "alapelv"-nek kell érvényesülni: "Ölelj át!", "Tegyél le!", "Hagyjál békén!" Ez jelenti egyrészt az életkor specifikus, illetve fejlettség szerinti önállósulási folyamatok állomásait, másrészt azt, hogy a sérült gyermek is elsősorban gyermek, akinek szüksége van a bizalomteljes szeretetre, elfogadásra, de a túlzott óvó-védő szeretet gátja lehet az önállósulásnak. Így meg kell tanulni elengedni, "letenni" a gyereket, örülni az első önálló kísérleteknek, s ezt elő kell segíteni, illetve szükségleteit olymódon figyelembe venni, hogy a napirendben legyenek a pihenést, a nyugalmat biztosító idők, fázisok, ahol azt csinál, amit akar -- természetesen a felnőtt felügyelete mellett. Miután a spontán tanulás is sérült, gyakran hiányzik a természetes kíváncsiság belőlük, tudatosan kell kiépíteni a tanulási helyzeteket. Meg kell tanulniuk az összes érzékszerv bevonásával a helyes érzékelést, észlelést, mint a magasabb mentális folyamatok kialakulásának első lépcsőfokát. Az észleléssel igen szoros kapcsolatban van a megismerés folyamatában az emlékezet és figyelem, hisz csak azt tudják felidézni, amire emlékeznek, az emlékezet pedig függ a figyelemtől. A nagy mozgásigényre, a tevékenység érzelem vezéreltségére, a viszonylag jó utánozó készségre, a felnőttközpontúságra támaszkodva lehet eredményt elérni. A gyermeki személyiség fejlődése szempontjából a legfontosabb tevékenységformára a játékra épülhet a pedagógiai munka, bármilyen képesség-fejlesztés legyen az mozgás, pszichomotoros vagy nyelvi-kommunikációs fejlesztés. A játék nincs ellentétben a tanulással. Játék közben a gyermek tanul: tanul szociális szerepet, érzelmeket, motívumokat, beállítódást, tanulja a környezet személyi és tárgyi világának elsajátítását. Az óvodai élet tudatos szervezésével, a mindennapos szakszerű csoportos és egyéni képességfejlesztő munkával, az érzelmi biztonság megteremtésével, a gyermekek tevékenységszükségletének kielégítésével, a sokoldalú tapasztalat-szerzést, a szociális tanulás feltételeit biztosítva kell elérni, hogy az óvodások: -

érezzék magukat biztonságban a szeretetteljes légkörű közösségben;

-

testi, szociális, értelmi képességeik egyaránt fejlődjenek:

-

tudjanak utánozni;

-

tudjanak egymás mellett és egymással tevékenykedni, a felnőtt irányítását elfogadni;

-

használják adekvátan a játékeszközöket, játékban legyenek kitartóak, vigyázzanak játékukra, ismerjék azok helyét;

értsék az egyszerű -- alkalmanként gesztussal kísért -- verbális utasításokat, azokat hajtsák végre. -

fejlettségi szintjüknek megfelelően tudjanak kommunikálni;

-

kívánságukat, kérésüket, szükségleteiket tudják közölni; használjanak nonverbális jelzéseket is.

-

sokrétű tapasztalatokat szerezzenek közvetlen környezetükről, tudjanak abban tájékozódni. Ismerjék meg a környezet tárgyait, azok tulajdonságait.

-

tudjanak rövid ideig feladathelyzetben maradni, figyelmüket egy adott tevékenységre irányítani.

-

alakuljon ki önállóságuk az elemi tisztálkodás, öltözés-vetkőzés, étkezés, WC használat terén. Ha kell, fogadjanak el és kérjenek segítséget.

-

mozgásuk legyen viszonylag összerendezett, harmónikus; igényeljék a rendszeres mozgást, tevékenyen vegyenek részt mozgásos játékokban.

-

tudjanak különböző anyagokkal ügyesen manipulálni, alakuljon ki az ábrázolás igénye bennük.

-

szívesen hallgassanak rövid mesét, verset. Tudjanak életkoruknak, fejlettségi szintjüknek megfelelő dalokat, verseket, mondókákat,

-

ismerjék az alapvető viselkedési szokásokat, tudjanak köszönni, kérni, kivárni stb. Tudjanak elemi szabályokhoz

alkalmazkodni, elemi munkát

végezni.

2.3. Nevelési feladatok és tevékenységek Foglalkozási formák A tanulás folyamatában elméleti, gyakorlati ismeretek, jártasságok, készségek elsajátítását, képességek kialakulását, viszonyulások, érzelmi akarati tulajdonságok fejlődését, magatartás tanulást segíti a pedagógus. A verbális, mozgásos és szociális tanulás eredményeként alakulnak a gyermek érzelmei, a cselekvés módja, a szociális magatartás, különböző tulajdonságok és képességek.

###

önkiszolgálásra nevelés: feladatai: a tisztálkodás, öltözés-vetkőzés, étkezés, egyszerű munkavégzés, szobatisztaságra nevelés terén minél nagyobb önállóságra nevelni az óvodás gyermeket.

###

mozgásfejlesztés: az alapmozgások kialakítása, korrigálása, a koordinációs zavarok, a mozgásos ügyetlenség csökkentése, a testi-lelki harmónia, a jó pszichomotoros állapot elősegítése.

###

anyanyelvi nevelés: kettős feladata: a beszéd megértés fejlesztése, az aktív beszéd indítása, fejlesztése, illetve speciális megközelítési móddal, kis lépésekkel, minden érzékszerv egyidejű bevonásával a szűkebb környezet megismertetése. Egyszerű mesék, versek, mondókák megtanítása.

###

a vizuomotoros készség fejlesztése: a vizuális és taktilis észlelés, a testséma fejlesztése a szem-kéz koordináció, alakállandóság, alak-háttér felismerő képesség fejlesztése, a téri tájékozódás fejlesztése, a helyes ceruzafogás megtanítása, az ábrázoló kedv felkeltése, technikák, eszközök megismertetése.

###

játékra nevelés: az adekvát játékhasználat elsajátíttatása, a gyakorló, konstruáló és elemi szerepjátékok megismertetése. Az egymás melletti és együttes játék megvalósítása énekes-verses népi játékok játszása.

###

egyéni fejlesztés: az adott gyermek fejlettségi szintjének megfelelő képességfejlesztés. A lassabban haladó és a csoport átlagánál jobb képességű gyermek egyénre szabott terápiáját is jelenti.

###

zenei nevelés alapjai: egyszerű ritmusú versek, mondókák segítségével a ritmus, a zenei hallás fejlesztése, alapjainak megtanítása.

Kiegészítő terápiák ### logopédiai és komplex kommunikációs fejlesztés ### mozgásfejlesztés ### habilitációs kutyaterápia

###

gyógytestnevelés

A foglalkozások heti rendszeressége a foglalkozás neve

heti előfordulás

anyanyelv mozgásfejlesztés önkiszolgálás

5 5 2

vizuomotoros fejlesztés

3

játékra nevelés egyéni fejlesztés zenei nevelés alapjai

2-3

5 2

a foglalkozás formája csoportos, egyéni csoportos egyéni, mikrocsoportos mikrocsoportos vagy egyéni csoportos, mikrocsoportos vagy egyéni egyéni mikrocsoportos

Szokások kialakítása Minden ember életében a rítusok, szokások jelen vannak. Lényegesen befolyásolják a személyiségfejlődést. Gazdaságossá teszik a cselekvést, tudatmentesítő szereppel is bírnak A szokásos cselekményeknél nincs szükség akarati erőkifejtésre, erős figyelemkoncentrációra. Jól begyakorolt szetereotípiákat kell kialakítani úgy, hogy a már kialakult jó szokásokat megerősítik - illetve a helyes szokásokat alakítják ki, - egyben kiküszöbölik a rossz beidegződéseket kioltással. A szokás valamilyen művelet többszöri ismétlésének eredménye egy adott helyzetben. Ennek kialakulásához meghatározott számú gyakorlásra, ismétlésre van szükség, hogy a cselekvés vagy viselkedésforma szokássá váljon. A gyermek sérülésének, életkorának megfelelő élethelyzeteket kell teremteni, a kialakult feltételes reflexeket meg kell erősíteni. Szükséges, hogy a már kialakult szokásokat mindig, minden körülmények között azonos módon várják el a gyermektől. A szokások keletkezésekor a tudatosságnak, a szükségesség belátásának a cselekvés akarásának is lényeges szerepe van, megkönnyíti, meggyorsítja a szokásfejlődés folyamatát. Az értelmi fogyatékos óvodás még nem látja be helyes vagy helytelen viselkedésének következményét, itt az utánzásnak, modellkövetésnek van nagy jelentősége. A cselekvés hasznosságát kell hangsúlyozni elsősorban. A helyes viselkedést kell megerősíteni. A következetes elvárás mellett szükséges az állandó ellenőrzés. Figyelni kell a fokozatosságra, egymásutániságra, fontossági sorrendre. Igyekeznek kiküszöbölni azokat a cselekvési alkalmakat, amelyből a rossz szokások származhatnak. A szokások kialakításának alapvető feltétele tehát a pozitív példa. A preferált személy viselkedése utánzásra készteti a gyermeket. Ezért csak olyan szabályokat állítson fel a pedagógus - a gyermek számára érthetően, - amely betartása nem jelent túl nagy feladatot. A meggyőzés a gyermek szenzoros problémái értelmi állapota miatt csak óvatosan alkalmazható. A jól megválasztott napirend, a határozott, de szeretetteljes követelés, az értelmes rend segíti a szokások kialakítását. A nevelés során egyre nagyobb szerepet kap az önállóságra nevelés, amely azonban soha nem nélkülözheti az ellenőrzést, az ehhez kapcsolódó jutalmazást, büntetést.

A gyermekek a pedagógusban, illetve a velük kapcsolatban levő felnőttekben érzelmi támaszt keresnek. Szavaikat, azok tartalmát, egész magatartásukat, annak minden összetevőjét úgy kell szabályozni, hogy érzelmeken alapuló, bensőséges személyes kapcsolat alakulhasson ki. Az óvodások családban élnek. Többségük meleg, szeretetteljes miliőből érkezik, de a családok nevelés attitűdjét gyakran meghatározza a túlzott féltés. Többségüket teljesen kiszolgálják, etetik, pelenkázzák, ölben cipelik. Többnyire autón utaznak -- a nagy távolságok ezt indokolják -- nem ismerik a tömegközlekedési eszközöket, néhány lépés után elfáradnak, rövid ideig tudnak csak sétálni. Egyedül nem tudják elfoglalni magukat. Már a 3 - 4-éves értelmi fogyatékos gyermek is képes "manipulálni" környezetét, ha a család ezt hagyja. Mindezek figyelembevételével kell a gyermek helyes szokásrendszerét kiépíteni, hatva a családra, azonos követelményeket állítva. A szoktatási idő (8 hét) arra szolgál, hogy fokozatos legyen az átmenet, de feltétlenül örömszerző a gyermek számára. A családban addig csak felnőttek között élő a vele való permanens anyai foglalkozást igénylő gyermek fokozatosan szokja meg az új miliőt. Fontos, hogy ne változtassanak meg radikálisan mindent a gyermek életében. Türelmes, de határozott követeléssel, speciális tréningekkel (pl. játék elrakás, csap kinyitása stb.) érik el, hogy szívesen alkalmazkodjon az elvárásokhoz minden gyermek. A szokások kialakításának területei Az egészséges életmódra nevelés Az óvodai élet során törekedni kell arra, hogy a gyermekek egészsége, későbbi igényei megalapozása érdekében kapja meg szükségleteinek megfelelő gondozást, s egyre inkább legyen számára természetes igény az egészséges életmód. Ezek megvalósulási területei: testápolás - célja: a tisztaság igényének felkeltése, a fokozatos önállóság: tudják a csapot kinyitni, elzárni, saját törölközőt felismerni, kis segítséggel kezet törölni. WC-használat után, étkezés előtt kezet mosni, segítséggel fogat mosni, tűrni a fésülést, kérjenek zsebkendőt, tudjanak orrot fújni, üljenek helyes testtartással.

étkezés: esztétikus környezetben fokozatosan alakulnak az étkezési szokások az etetéstől az önálló kanalazáson át megtanulják a villa használatát, a szalvéta használatát, a pohárból ivást, a rágást. Ügyesebb gyermekek segítenek teríteni, az asztalt leszedni, letörölni, szemetet kivinni, kancsóból tölteni stb. Fontos az étkezésnél a helyes mérték, a tempó megtanulása is. öltözés-vetkőzés: a célszerű, könnyen le-fel-vehető kényelmes ruhadarabok segítik az önállóságra nevelést. Fontos, hogy igényelje a gyermek a tiszta, ápolt külsőt, a rendet. A fokozatosság elvét betartva tanulja meg az egyes ruhadarabok levételét, majd kis segítséggel az öltözködés fázisait, a saját ruhadarabok felismerését. WC használat, szobatisztaságra nevelés: a pelenka nélkül rendszeres ültetés mellett nappal "száraz maradjon" állapottól el kell jutni az utánjelzés, majd szükséglet jelzéséig. A bilitől a WC használatig, a WC- papír használatban segítséget igényelnek többnyire az óvodások. testedzés: a teremben vagy szabad levegőn való tornázás, kirándulás, sok-sok mozgás legyen igénye minden gyermeknek.

A közösségi élet szokásainak megalapozása A bölcsődéből érkező gyermek óvodai beilleszkedése viszonylag könnyebb, mint a családból érkező gyermekeké. Ők először kerülnek olyan helyzetbe, amikor a vágy a cselekvés, szándék és végrehajtás közé akadályok ékelődnek. Nehezíti a helyzetet, hogy a kommunikáció hiányában nem tudják kívánságaikat, szükségleteiket jelezni, kódjai nem egyértelműek az új környezet számára. A szülő és pedagógus türelmes kivárása, egyszerű gesztussal megerősített beszéde segíthet az első időben. Ha a gyermek tapasztalja, hogy nem örökre szakították ki a megszokott környezetből, és számára élményhordozó az első óvodai nap, könynyebben beilleszkedik. Megtanul alkalmazkodni, vágyait késleltetni, a szituáció ismétlődésével lassan tájékozódni az új helyzetben, megtanulja "elviselni" társait, majd fokozatosan közelít a számára szimpatikusabbak felé, mindig érezve, hogy a szeretett, biztonságot adó felnőtt közelében van.

A napirend, a foglalkozások változatos ismétlődése, a pihenés, szabad játék számtalan lehetőséget ad az egymásra figyelésre, az együttes örömszerzésre, a másság elfogadásának segítésére. Megtanulják az elemi illemszabályokat, pl. köszönés, lábtörlés, kopogás, a csendes- és hangos helyzetek váltakozását. Az óvodai élet alkalmat nyújt a közlekedési eszközökön való utazásra, az egyre nagyobb séták megtevésére, közös vásárlásra, lépcsőzésre stb. Mindezek számtalan lehetőséget nyújtanak a szociális tanulásra, a derűs légkör, a jó munkaszervezés, sok-sok együttes élmény alapján. Munka jellegű tevékenységek A középsúlyos értelmi fogyatékos óvodások szívesen tevékenykednek, "segítenek". Sajnos a túl féltő környezet gyakran letöri a kezdeti próbálkozásokat. Ha a gyermek érzi munkája fontosságát -- bármilyen kicsi is az -- szívesen hajt végre egyszerű feladatokat önmaga ellátására, társai javára. Az egyszerű "add ide!", "hozd ide!" , "rakjuk el!" jellegű feladatoktól fokozatosan jutnak el a gyermekek az elemi “naposi” feladatokig. A felnőttet utánozva egymásnak is szívesen segítenek, -- gyakran elvégezve egymás helyett a feladatot, -- segítenek az eszközök kikészítésében, elrakásában, terem átrendezésben stb. Fontos, hogy a szülők is igényeljék az otthoni feladatvégzést, s a későbbi önálló életvezetés érdekében bízzák meg őket egyszerű feladatokkal. Hagyományok kialakítása A hagyományok minden közösség életében nagy jelentőségűek. A készülődés, az ünnepi hangulat, majd a rá való emlékezés, fényképek, filmek nézése sok közös élmény forrása lehet. Erősíti az összetartozást, segíti az egymás figyelését, az egymásnak segítést. Fokozza önmaguk megismerését, önbizalmukat. A hagyományok egy-egy közösség sajátjai, csak rájuk jellemző apró mozzanatokkal, intimitásokkal bírnak. Hagyomány lehet pl. az alvás előtti rövid mese, a reggeli közös éneklés, névsorolvasás, a közösen megünnepelt születésnapok, névnapok, a játékház, táncház, akadályverseny egy-egy ünnephez kapcsoltan. Az ünnepek is a hagyományépítést szolgálják. A legjelentősebbek: Mikulás, Karácsony, Farsang, Anyák Napja, Gyermeknap, Tanévzáró ballagás. Ezek egy része csoportban zajlik, más része a szülők számára is nyilvános. Alkalmat nyújtanak arra, hogy számot adjanak arról, hogy mit tanultak a gyermekek, hogy mennyit

változott figyelmük, emlékezetük, beszédállapotuk, mennyire váltak magabiztossá, mennyit ügyesedtek. Értik-e, hogy a szülő most néző, s nekik a "színpadon" van a helyük. Fontos, hogy az ünnepekre való készülődéskor a külsőségek és a tartalom arányban legyen. Szervezeti és időkeretek A pedagógiai program legfőbb jellemzője a rugalmasság. Ez jelenti az év folyamán az egyes tevékenységek aránybeli eltolódását éppúgy, mint a napirenden belüli rugalmas kereteket. Mivel az értelmi fogyatékos óvodások spontán tanulása is sérült, indokolt, hogy a többségi óvodáktól eltérően kötött, tehát az egész csoport számára kötelező foglalkozások, illetve mikrocsoportos, egyéni fejlesztő foglalkozások váltsák egymást. Mindezek mellett a játék, az elmélyült játéktevékenység lehetőségeit is biztosítani kell. Az egésznapos tevékenység során megteremtik a megfelelő kereteket a mozgásigény kielégítésére csoportos foglalkozások, szabadban végzett játék, tornázás, kirándulás segítségével, azzal a céllal, hogy a gyermek természetes igényévé váljon, beépüljön szokásrendszerébe, s mert a "gyökerek" kiépítése a munka alapja. A mozgásos tanulás a tanulás többi területével is szoros kölcsönhatásban van. A fejlesztőmunkánkban kiemelt szerepe van az önállóságra nevelésnek. Az óvodába kerüléskor e terület fejlesztése nagyobb időkeretet kap, mint az értelmi nevelés, a későbbiekben az arány megfordul. Megfelelő időt, teret, sok-sok próbálkozást kell biztosítani a fokozatosság elvét szem előtt tartva a gyermekeknél. A higiénés szokások kialakítása, a helyes táplálkozás, a szabadlevegőn való tartózkodás, a helyes öltözködés szolgálja az egészséges életmódra nevelést, azt, hogy az óvodások teherbíró képessége, edzettsége, a betegségekkel szembeni ellenállása, fizikai erőnléte fokozódjon. A szülőket is próbálják befolyásolni közös programok, kirándulások alkalmával. A mozgás, a célzott foglalkozások, a környezet kínálta spontán tanulási helyzetek hozzájárulnak az érzelmi neveléshez. A szokásrend, a mindennapok ritmikus ismétlődései tagolják az óvoda életét. Az óvodáskorú gyermek igényli az ismert és áttekinthető, ismétlésekkel tagolt napirendet, a biztos támpontokat. Ezekben természetesen lehetnek kivételes alkalmak, mint az ünnepi készülődés ideje, vagy az ünnepek. Az értelmi fogyatékos kisgyermek életében a napi ritmuson túl a megszokott kereteknek is nagy jelentősége van. Az óvoda napirendje 06.30. - 08.30. gyülekező, szabad játék 08.30. - 08.40. tisztálkodás 08.04. - 09.00 reggeli 09.00. - 11.00. kötelező foglalkozások (egyéni, mikrocsoportos vagy csoportos formában), illetve játék 11.00. - 12.00.

levegőzés (önkiszolgálás fejlesztése)

12.00. - 12.15. 12.15. - 12.45.

WC, kézmosás ebéd

12.45. - 13.00. 13.00. - 14.30. 14.30. - 15.00. 15.00. - 15.15. 15.15. - 15.30. 15.30. – 16.30

WC, kézmosás, fogmosás, ágyazás mese, alvás, pihenés öltözés, WC, teremrendezés terítés uzsonna szabad játék

Rugalmasan változik az adott igényeknek megfelelően. A gyógypedagógus fejlesztő munkáját segíti a gyógypedagógiai asszisztens (gyermekfelügyelő) és a dajka. A kötött foglalkozások, az önkiszolgálásra nevelés célzott foglalkozásai, a levegőztetés délelőtt zajlanak. A délutáni alvás után a gyakorlásra, szabad játékra van lehetőség. Az egyes foglalkozások időtartama függ az adott gyermekcsoport fejlettségétől, a témától, illetve az egyes gyermekek aznapi állapotától. S így 5 - 15 - 20 perces foglalkozások lehetnek. A foglalkozások azonos rítusok szerint indulnak (teremrendezés, énekes névsorolvasás, hiányzók felismerése, időjárás megfigyelése). A gyógypedagógus törekszik a játékosságra, a gyermek életkori, fejlődésbeli különbségeinek figyelembevételére már a tervezés idején is. A fejlesztés során folyamatos ellenőrzéssel győződik meg az eredményességről. Lehetőséget biztosít az elmélyült tevékenységre, biztosítja az értő figyelmet, differenciált feladat adással, sokoldalú megközelítéssel, sok gyakorlással segíti az ismeret elsajátítást. Ez cselekedtető tanulásirányítás. Ellenőrzés, értékelés A gyermek fejlődési ütemének ellenőrzése A pedagógus a tanév elején pedagógiai megfigyeléseit írásban rögzíti (fejlődési lap + pedagógiai jellemzés). Mindezek, és a gyermek gyógypedagógiai - pszichológiai - orvosi vizsgálati lelete alapján készíti el a gyermek egyéni terápiás tervét, s tervezi a csoport munkáját. Munkájára jellemző a folyamatellenőrzés: a pedagógiai vizsgálatot félévkor, évvégén megismétli. A nevelőtestület rendszeres esetbeszélésein team munkában keresik a lehető legjobb megoldást egy-egy gyermek esetében. Ez a team gyakran kiegészül a gyermeket kezelő szakorvossal, pszichológussal. A tanköteles gyermekek a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság iskolaérettségi vizsgálatán vesznek részt. A Bizottság véleménye, a gyermekkel foglalkozó pedagógus és a szülő véleménye alapján kezdi meg a gyermek tanulmányait általában a középsúlyos értelmi fogyatékosokat nevelő általános iskolában. Néhány jól fejlődő gyermek az enyhe értelmi fogyatékosokat nevelő általános iskolába kerül, illetve van aki felmentettként további gyógypedagógiai óvodai ellátást kap. A szülők a napi beszélgetések, a szülői értekezletek, a gyermek kiállított munkái, illetve az évi egy alkalommal megrendezett "nyílt nap" során -- és az azt követő konzultáción győződhetnek meg gyermekük fejlődéséről.

A programellenőrzés és értékelés rendszere Az ellenőrzési formák: folyamatos megfigyelés, feljegyzések készítése, munkaközösségi megbeszélések, a gyermekek cselekedeteinek, viselkedésének elemzése, fejlődési tesztek végzése, felmérések, nyomonkövetések. Az iskolai beválás vizsgálata. Az ellenőrzést végzi: az intézményvezető. Az ellenőrzés részben folyamatos, részben ciklusonkénti, pl. bizonyos célzott ellenőrzés: szokások elsajátítása, erőfeszítés, munkában való részvétel; vagy egyes fejlesztési terület eredményei. 2.4. A gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok, szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek Cél: A gyermekek szociális és egészségügyi szükségleteinek adekvát kielégítése, a probléma megszűntetése céljából vagy azok súlyosbodását, halmozódását megelőző tevékenység. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős feladatai: Segítségnyújtás / a veszélyeztetettség megszüntetésében részvétel Együttműködési kötelezettség (gyermekjóléti, gyermekvédelmi rendszerrel) Jelzési kötelezettség A gyermek veszélyeztetettségének megelőzése A gyermek veszélyeztetettségének felismerése Dokumentációs feladatok az esetek, intézkedések nyomonkövetés, visszacsatolása céljából A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős segíti az óvoda pedagógusainak gyermek- és ifjúságvédelmi munkáját, azzal hogy: - A csoportokat felkeresve tájékoztatja a pedagógusokat és a szülőket lehetőségeikről a pedagógusok, szülők, gyermekek jelzése, illetve a velük folytatott beszélgetések alapján a veszélyeztető okok feltárásában együttműködik - Anyagi veszélyeztetettség esetén rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítását kezdeményezi, lehetőségeket kutat fel. - Gyermekbántalmazás vélelme vagy más veszélyeztető tényező megléte esetén a gyermekjóléti szolgálatot értesíti. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős általános intézkedési terve: A pedagógus, a gyermek, a szülő jelzi a problémát a gyermekvédelmi felelősnek. A gyermekvédelmi felelős pedagógiai véleményt kér az adott gyermekről. A gyermekvédelmi felelős dokumentálja a történteket, feljegyzést készít. Amennyiben a probléma nem oldható meg az iskola keretein belül, a gyermekvédelmi felelős felveszi a kapcsolatot a területileg illetékes gyermekjóléti szolgálattal. A gyermekvédelmi felelős továbbra is nyomon követi az eseményeket, tartja a kapcsolatot a gyermekjóléti szolgálat munkatársaival, folyamatosan tájékoztatja az ügyben érintetteket.

2.5. A szülő, a gyermek és a pedagógus együttműködése Intézményünkben az alábbi formákban kívánunk segítséget nyújtani a kapcsolattartáshoz: Nyílt napok - A Szakértői Bizottság által intézményünkbe irányított gyerekek és szüleik ellátogathatnak óvodánkba, ismerkedhetnek az óvodai élettel – a beiratkozás előtt is. - Tanévkezdéskor /megláthatják, honnan indul gyermekük/ - Félévkor /betekintést kaphatnak. az eddig végzett munkáról, haladásról/ - Év vége előtt /felmérhetik, meddig jutottak gyermekeik/ Szülői értekezletek - Az éves munkaterv által meghatározott időpontokban. Fogadóórák - Beszoktatási időszakban /szeptember–október hónap – havi rendszerességgel/ - Ezt követően a szülői értekezletek közé eső időszakokban negyedévenként. - Halasztást nem tűrő probléma esetén azonnal. Egyéb programok - Kötetlen beszélgetések szülők számára, tapasztalataik kicseréléséhez való lehetőségnyújtás, amely elősegítheti az egyéni problémák feldolgozását, megkönnyítheti a gondokkal való szembenézést. - Közös kirándulások szervezése. /szülő-gyerek-pedagógus részvételével/ - Ünnepek közös megtartása. A szülők által ingyenesen igénybe vehető szolgáltatások -

a tanulók reggeli és délutáni ügyeletének ellátása mindennapos mozgás a tornateremben vagy a szabadban eseti és igény szerinti egészségügyi ellátás házon belül szakrendelés igénybevételéhez nyújtott segítség segélyezési lehetőségek biztosítása óvodai rendezvények

2.6. Az óvodai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések Intézményünk eszközei és felszereltsége megfelelnek a 20/2012(VIII.31) EMMI rendelet, 2.mellékletében leírtaknak. A nevelő, oktató munkát segítő eszközök és a fogyatékos gyermekek nevelésének, oktatásának további eszközei a „Funkcionális taneszköz-jegyzék” alapján kerültek meghatározásra figyelembe véve a Fogyatékos Tanulók Iskolai, Oktatásának Tantervi Irányelvében leírtakat. Az országos és megyei szintű pályázatok figyelemmel kísérésével a beszerzéseket folyamatosan elősegítjük.

3. Készségfejlesztő Szakiskola Önmeghatározás Az Éltes EGYMI Készségfejlesztő Speciális Szakiskolája értelmileg akadályozott fiatalok nevelését, oktatását és szakképzését látja el. A készségfejlesztő szakiskolában 9.-10. évfolyamon szakmai alapozó képzés, a 11.-12. évfolyamon szakképzés folyik. Tanítványaink a képzés végén tanúsítványt kapnak. A feladatellátás személyi feltételei Az érintett szakfeladatokon jelenleg gyógypedagógus tanárok, általános iskolai tanárok dolgoznak. A pedagógiai munkát segítők középfokú OKJ szakmai képzésben részesültek. ÁLTALÁNOS ÉS SPECIÁLIS CÉLOK ÉS FELADATOK A szakképzés során tanítványaink értelmi, testi és pszichés állapotát tekintjük kiindulási alapnak. Hosszú távú céljaink: -

-

-A nálunk végzett fiatalok szociális és emocionális fejlettsége tegye lehetővé, hogy kiegyensúlyozott, munkára felkészített, önmagukat minél jobban ellátni tudó emberré váljanak. Legyenek képesek dönteni, bizonyos fokú önállóságra tegyenek szert. Egyéni lehetőségeik függvényében integrálódjanak a családba, intézménybe, a munka világába.

Rövid távú céljaink: - Szemléletes, közvetlen megtapasztaláson alapuló nevelés-oktatás megvalósulása - Kommunikáció fejlesztés - Mozgásfejlesztés - Tevékenység fejlesztés - Szociális kompetenciákhoz szükséges kognitív készségek fejlesztése Fő fejlesztési feladataink: - Harmonikus személyiség alakítása - Egészségügyi-, pedagógiai habilitáció - Tehetséggondozás (MHGY, művészetek, sport) - Beilleszkedési. magatartási nehézséggel küzdő tanulók megsegítése Fejlesztendő kompetencia területek: - Önismerettel összefüggő kompetenciák - Önszabályozás - Társas kompetenciák - Önérvényesítés - Problémakezelés - Döntőképesség

A KÉSZSÉGFEJLESZTŐ SZAKISKOLA KÉPZÉSI FORMÁJA A szakiskola készségfejlesztő speciális szakiskolaként működik, értelmileg akadályozott tanulók nevelését, oktatását végzi. A képzés iskolai rendszerben nappali tagozaton történik. A szakmai oktatás általános szervezeti keretei A szakiskola tanulóinak köre A szakiskolában értelmileg akadályozott tanulók szakmai képzése folyik. A tanulók a nyolcadik évfolyamon jelentkezhetnek a szakképzésre az általános felvételi eljárás keretében. A Szakértői Bizottság iskola kijelölő határozata szükséges a tanuló felvételéhez. A kilencedik, tizedik évfolyamon az értelmileg akadályozott tanulók részére kidolgozott tantárgyi rendszer olyan képességek kialakítását célozzák, amelyek elősegítik, a szakképzés megalapozását. Az eredményes képzés zárásaként tanúsítványt adunk tanítványainknak. PÁLYAORIENTÁCIÓ ÉS A SZAKMAI ALAPOZÁS FELADATA A tanórai keretben megvalósuló munka célja a sikeres társadalmi beilleszkedéshez való kompetenciák fejlesztése. Társas kompetenciák: Segítségkérés, együttműködés, konfliktuskezelés, csoporthoz tartozás, szolidaritás, önkéntesség, feladatvállalás, empátia, Önszabályozás: Érzelmek kezelése, felelősségvállalás, nyitottság, bizalom Énhatékonyság-érzés: pozitív önértékelés, önbizalom, belső kontroll Kritikai gondolkodás, szabálykövetés A tudatos pályaválasztás érdekében cél a munkahelyi elvárások, a munkahelyi hierarchia, munkatársi kapcsolatok megismertetése HABILITÁCIÓ BIZTOSÍTÁSA A habilitációs foglalkozások célja az egyéni diagnosztikára épülő feltárás után a személyre szabott fejlesztés. A funkcionális képességfejlesztés az tanuló legoptimálisabb állapotának elérése, amely előfeltétele a képzésnek. A fejlesztő, habilitációs foglalkozások szervezeti formái: Tanórai keretek között differenciált tanulásszervezéssel Fejlesztő foglalkozásokon egyéni foglalkozások keretében Szabadidős tevékenység során A fejlesztés feladatai és területei a szakiskolai oktatás során A habilitáció kiemelt területe és feladata a mozgásképesség, kommunikációs képességek fejlesztése, a szociális beilleszkedéshez szükséges személyiség fejlesztés.

SZAKMAI ELMÉLETI ÉS A GYAKORLATI KÉPZÉS PROGRAMJA A szakképzés módja A képzés részletes tematikáját és értékelési rendszerét a helyi tanterv tartalmazza. A szakképzésben eredményesen résztvevő tanulók a képzés végén tanúsítványt kapnak. A gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok, szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek A szakiskola tanulói közt nagy arányban vannak jelen a hátrányos helyzetű családi háttérből származó fiatalok, akiknek nevelése-oktatása intézményünkben folyik. Az általános iskola értelmileg akadályozottak tagozatán megkezdett preventív és problémakezelő munka folytatódik, kibővítve az életkori sajátosságokból adódó problémák kezelésével. Cél: A gyermekek szociális és egészségügyi szükségleteinek adekvát kielégítése, a probléma megszűntetése céljából vagy azok súlyosbodását, halmozódását megelőző tevékenység. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős feladatai: Segítségnyújtás / a veszélyeztetettség megszüntetésében részvétel Együttműködési kötelezettség (gyermekjóléti, gyermekvédelmi rendszerrel) Jelzési kötelezettség A gyermek veszélyeztetettségének megelőzése A gyermek veszélyeztetettségének felismerése Dokumentációs feladatok az esetek, intézkedések nyomonkövetés, visszacsatolása céljából A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős segíti az óvoda pedagógusainak gyermek- és ifjúságvédelmi munkáját, azzal hogy: - A csoportokat felkeresve tájékoztatja a pedagógusokat és a szülőket lehetőségeikről a pedagógusok, szülők, gyermekek jelzése, illetve a velük folytatott beszélgetések alapján a veszélyeztető okok feltárásában együttműködik - Anyagi veszélyeztetettség esetén rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítását kezdeményezi, lehetőségeket kutat fel. - Gyermekbántalmazás vélelme vagy más veszélyeztető tényező megléte esetén a gyermekjóléti szolgálatot értesíti. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős általános intézkedési terve: A pedagógus, a gyermek, a szülő jelzi a problémát a gyermekvédelmi felelősnek. A gyermekvédelmi felelős pedagógiai véleményt kér az adott gyermekről. A gyermekvédelmi felelős dokumentálja a történteket, feljegyzést készít. Amennyiben a probléma nem oldható meg az iskola keretein belül, a gyermekvédelmi felelős felveszi a kapcsolatot a területileg illetékes gyermekjóléti szolgálattal. A gyermekvédelmi felelős továbbra is nyomon követi az eseményeket, tartja a kapcsolatot a gyermekjóléti szolgálat munkatársaival, folyamatosan tájékoztatja az ügyben érintetteket.

SZEMÉLYISÉG- ÉS KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK Az egyén a közösség egy tagjaként a társadalmi, közösségi normák szerint kell, hogy alakuljon egyénisége. Személyiségét alakító tényező a család, az oktatási intézmények, majd a munkahely. Elvárások: Környezete korosztályának megfelelő legyen A házirend és egyéb szabályok számára értelmezhetők, korosztályi elvárásoknak megfelelők legyenek. A szabadidő, a délutáni tevékenység szakmailag megalapozott, tudatosan szervezett legyen. A mozgásba hozható nevelő hatások: Megbízatások – rendszeres értékeléssel Kulturális rendezvényeken való részvétel Ünnepélyeken való részvétel Versenyeken való részvétel Üzemlátogatáson, munkahelyi gyakorlaton való részvétel Kirándulás

TEHETSÉG, KÉPESSÉG KIBONTAKOZTATÁSÁT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉGEK A tanórán kívüli foglalkozások rendszere folyamatosan alakult ki és újult meg. A tevékenységek köre egybeesik a tanulók adottságaival, a nevelők és szülők igényeivel, elvárásaival. Szakkörök. énekkar néptánc atlétika AZ ALKALMAZHATÓ TANKÖNYVEK, TANULMÁNYI SEGÉDLETEK ÉS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI Elsősorban a mentálisan sérült tanulók számára készült tankönyveket és segédeszközöket rendeljük meg. A tankönyvek kiválasztása a következő elvek figyelembe vételével történik: Az ismeretanyag feldolgozásához kapcsolódva nyújtson lehetőséget képességfejlesztésre. Alkalmazása adjon segítséget a tanulók közti differenciálásra. Aktivitásra, tevékenységre buzdítson. Az ismeretanyag feldolgozását segítsék a tanulók érdeklődését felkeltő, egyértelmű, áttekinthető, színes, szemléletes ábrák. Időtálló, tartós, vonzó és figyelemfelhívó legyen.

A taneszközök kiválasztása is igazodik a fogyatékossági területek speciális fejlesztési tartalmaihoz. Lényeges szempont, hogy a taneszközök alapanyaga tegye lehetővé a tartós használatot és a rendszeres tisztítást. A tankönyvrendeléseket a tagozatvezető a tankönyvfelelőssel együttműködve koordinálják. A nyomtatott taneszközökön túl szükséges eszközökről, a tantárgy egyéb segédeszközeiről a szülő köteles gondoskodni. A magasabb évfolyamra lépés feltételei Az értelmileg akadályozott tanuló iskolai nevelésében tantárgyi célok és feladatok aprólékos bontásban, értelmezésben és árnyaltabb szakmai reflexióban nyernek értelmet. Olyan képességek kialakítását célozzuk meg ami elősegíti, hogy önmagukat minél jobban el tudják látni. Környezetükben képesek legyenek tájékozódni és tevékenykedni. Szociális kommunikációs képességeik fejlődjenek, azokat adekvátan tudják használni. Ismerjék közvetlen tárgyi és személyi környezetüket, azt alakítani is képesek legyenek. Mindezekben céltudatra bizonyos önállóságra tegyenek szert, dönteni tudjanak. A követelményeket egyszerűsítéssel, a tanuló szomatikus és pszichés állapotát, annak fejlődési lehetőségeit figyelembe véve - egyénre szabottan - határozzuk meg. Magasabb évfolyamra lépéshez, tanévvégi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozóvizsgát kell tennie ha: Magántanuló volt A nevelőtestület engedélyezi, mert egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztások együttesen meghaladják a 250 tanítási órát ill. egy adott tárgyból a tanítási órák harminc százalékát. Emiatt teljesítménye nem volt értékelhető – osztályozó vizsgát tehet. Az osztályozó vizsga akkor tagadható meg, ha igazolatlan mulasztások száma meghaladja az igazolt mulasztások számát. A tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítette. Osztályozó vizsga tantárgyai 9.-10. évfolyamon Olvasás-írás Számolás- mérés Környezet és egészségvédelem Társadalmi ismeretek és gyakorlatok 11.-12. évfolyamon Anyanyelv és kommunikáció Környezetismeret Társadalom ismeret Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számon kérésének követelményei, formái, a tanulók magatartásának, szorgalmának értékelése és minősítésének követelményei Szakmai előkészítő évfolyamokon 9. évfolyam

Félévkor Szöveges értékelés értékelő lapon

Év végén Szöveges értékelés bizonyítványban

10. évfolyamon

Szöveges értékelés értékelő lapon

Értékelés módja

Szöveges értékelés bizonyítványban

kiválóan teljesített jól teljesített megfelelően teljesített gyengén teljesített felzárkóztatásra szorul

Tanév közben folyamatosan szóbeli értékelés történik. Szakképző évfolyamokon 11.. évfolyam 12.. évfolyamon Értékelés módja

Félévkor Szöveges értékelés értékelő lapon Szöveges értékelés értékelő lapon kiválóan teljesített jól teljesített megfelelően teljesített gyengén teljesített felzárkóztatásra szorul

Év végén Szöveges értékelés bizonyítványban Szöveges értékelés bizonyítványban

Tanév közben folyamatosan szóbeli értékelés történik.. A magatartás és szorgalom értékelése A tanulói magatartás és szorgalom értékelésénél az érintett szakemberek (osztályfőnök, délutános nevelő, pedagógiai munkát segítő, szaktanár, fejlesztő pedagógus) együttes véleményét figyelembe kell venni. Magatartás értékelése:

példás jó változó rossz

Szorgalom értékelése:

példás jó változó hanyag

Az otthoni (napközis) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai Tanulóink a szakmai előkészítő és szakképző évfolyamokon is jelentős arányban veszik igénybe a napközis foglalkozást. E tevékenységi forma keretében szervezett tanórákon a képességek fejlesztése és az ismeretek elmélyítése történik szervezett keretek között.

A délutáni tanórák szervezésének elvei:  A tanórával párhuzamosan ne legyen más szabadidős tevékenység  Tanóra keretében az aktuális ismeretanyag rögzítése gyakorlása történjen.  A fejlesztendő technikák épüljenek be a tanórába.  A tanulók speciális igényeihez igazodva a gyakorlásra szánt anyag legyen arányban a rendelkezésre szánt idővel. A tanulók fizikai állapotának mérése Célok: Az egészséges testi fejlődés elősegítése, a testtartási rendellenességek kialakulásának megelőzése. A mozgástechnika fejlesztése. A mozgásigény felkeltése, fenntartása. Az egészséges életmód és a rendszeres fizikai aktivitás igényének megalapozása. Megfigyelés, mérés: A tanulók fizikai állapotának megfigyelése. Megfigyelés járás, kúszás, mászás, futás közben. A terhelhetőség megfigyelése testnevelés órán. A terhelhetőség megfigyelése munkahelyi gyakorlat közben.

4. Kollégiumi Program A kollégium alapfeladata: A Pécsi Éltes Mátyás Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Speciális Szakiskola és Kollégium a Pécs város területén, illetve annak vonzáskörzetében élő értelmi fogyatékos, sajátos nevelés igényű gyermekek, tanulók nevelését /oktatását látja el. A kollégium tárgyi feltételei A hatvan gyermeket befogadni képes kollégium az északi épületrész felső két emeletén kapott otthont. Mindkét szinten kilenc-kilenc szoba található. Az utóbbi években részben pályázatok, részben alapítványi és egyéb támogatásokból megtörtént az emeletes ágyak cseréje, ez sokat javított a tanulók biztonság- és komfortérzetén egyaránt. A kollégiumi szárnyban vizesblokkok, teakonyhák és nevelői szobák találhatók. A kollégiumhoz tartozó orvosi-és betegszobák az épület földszintjén helyezkednek el. A közösségi életre használható helyek az iskola területén találhatók. Az intézmény földszintjén van a közétkeztetést szolgáló ebédlő. A kollégium személyi feltételei: A kollégium jelenleg max.60 tanulónak ad otthont hétfőtől péntekig. Kizárólag azok a gyermekek nyerhetnek felvételt, akik az intézmény beírt tanulói. Fontos további szempont a jogviszony létesítésénél a lakóhely szerinti gyermekjóléti szolgálat elhelyezési javaslata, a földrajzi távolság, illetve a szociális és egyéb gyermekvédelmi problémák. A kollégista tanulók több évre visszamenőleg vizsgált adatai: - fiú-lány aránya 50-50 % , - értelmi képesség szerinti megoszlás 60 % F70, 40% F71. - testvérek 25% A kollégium nevelőtestülete tagjai és a pedagógiai munkát segítők szinte mindannyian munkaidejük csak meghatározott részét végzik a kollégiumban. (A két éjszakai éberügyeletes kolléga és a pedagógiai munkát segítők munkaközösségvezetője dolgoznak teljes munkaidőben a kollégiumban.) Ez a szervezési forma hagyományosan jól működik és tanulóink megfelelő ellátását szolgálja A gazdasági és a hozzá kapcsolódó ügyviteli, valamint technikai feladatokat az intézmény működtetőjének alkalmazásában álló közalkalmazottak látják el. A kollégium nevelési alapelvei, értékei, célkitűzései Nevelési alapelvek -

alapvető emberi szabadságjogok, a gyermekeket megillető jogok, demokratikus, humanista, nemzeti és európai nevelési elvek a tanulók iránti felelősség, bizalom, szeretet, tapintat

-

az alapvető, fontos erkölcsi és együttélési normák betartása az egyéni és életkori sajátosságok figyelembe vétele a nemzeti, etnikai kisebbségi azonosságtudat tiszteletbe tartása az intellektuális igényesség, kulturált stílus építés a tanulók össztevékenységére, önszervező képességére a szülőkkel és a kapcsolódó iskolákkal való konstruktív együttműködés a tanulók esélyegyenlőségének biztosítása az egészséges fejlődés érdekében: az egyéni és közösségi érdekek egyensúlyban tartása

A kollégiumban folyó nevelő munka értékei -

-

-

Kollégiumba beiratkozott diákok ellátásáról gondoskodik, étkezést, szállást, pedagógiai felügyeletet biztosít. A személyiségformálás meghatározó nevelési színtere a kollégium, mely a pedagógiai célkitűzések megvalósításában az iskola szerves egységet alkot. A kollégium saját érték-és normarendszerével önmaga is szocializál, nevel a közvagyon megbecsülésére,demokráciára, toleranciára, az egyéni –és közösségi értékek megbecsülésére. A kollégiumi pedagógiai munka során kiemelkedően fontos az egyéni bánásmód, a személyre szabott nevelési eljárások alkalmazása. A nevelők és a tanulók közötti személyes kapcsolat minőssége, a felkínált tevékenységrendszerek tartalma és színvonala, a kollégium által kidolgozott értékelési rendszer és az alkalmazott jutalmazási –büntetési elvek és formák a társadalmi beilleszkedéshez szükséges képességek fejlesztését szolgálják. A kollégium törekszik a tanulók családi –és települési adottságaiból eredő hiányaik pótlására ,ezzel mérsékelve a diákok közötti esélykülönbségeket. A tehetséggondozásban a személyiség teljes fejlesztésére figyelünk A pályaorientációs tevékenységek a továbbtanulást, a felnőtté válás folyamatát könynyítik

A kollégium nevelési célkitűzései A kollégiumi nevelés általános célja - az otthonteremtés biztosítása - az esélyegyenlőség megteremtése - a tanulók felzárkóztatása - ismereteik kiegészítése, elmélyítése A kollégiumi nevelés során szükségszerűen speciális eszközök és módszerek alkalmazásával a tanulók szocializációs képességeinek (együttműködés, alkalmazkodás, önállóság, önellátás, önkifejezés, pozitív önértékelés ) fejlesztése történik.

A Tanulók életrendje, tanulása, szabadideje szervezésének pedagógiai elvei. A tanulók életrendjének pedagógiai elvei: -

egészséges életmód, életritmus kialakítása az iskolai életrend figyelembe vétele a szülői elvárások figyelembe vétele egyéni és közösségi érdekek összehangolása a munka, az aktív pihenés és a pihenés egyensúlyának biztosítása helyes életmódminta nyújtása

A tanulók tanulásának pedagógiai elve: -

a tanulás a tanuló kötelessége a tanulási feltételek megteremtése a pedagógus kötelessége az egyéni adottságok és igények figyelembe vétele a tudástöbblettel rendelkező tud segíteni a tanulásra motivált tanuló tud hatékonyan tanulni a kötelezőfoglalkozások alól - egyéni elbírálás alapján- felmentés kapható

A tanulók szabadidő szervezésének pedagógiai elvei - szükséges szabadidőt biztosítani - minden tanulót érdekel valami, színes programkínálat mellett a neki valót segíteni kell megtalálni - a szabadidejével a tanuló – a jogi normák betartása mellett – rendelkezik A teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok A 20/2012. EMMI rendelet 128-131§.- a rendelkezései alapján: A teljes körű egészségfejlesztés célja, hogy a nevelési-oktatási intézményben eltöltött időben minden gyermek részesüljön a teljes testi-lelki jóllétét,, egészségét, egészségi állapotát hatékonyan fejlesztő, a nevelési-oktatásiintézmény mindennapjaiban rendszerszerűen működő egészségfejlesztő tevékenységekben Az intézmény által működtetett teljes körű egészség fejlesztés olyan folyamat, melynek eredményeképpen a gyermek, a tanuló egészségi állapotának kedvező irányú változását idézi elő. A gyermek, a tanuló egészséghez, biztonsághoz való jogai alapján a teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok különösen az alábbi területekre terjednek ki: - az egészséges táplálkozás - a mindennapos testnevelés, testmozgás - a testi és lelki egészség fejlesztése, a viselkedési függőségek, a szenvedélybetegségekhez vezető szerek fogyasztásának megelőzése - a bántalmazás és iskolai erőszak megelőzése - a baleset-megelőzés és elsősegélynyújtás - a személyi higiéné

A teljes körű egészségfejlesztés figyelembe veszi a gyermekek, tanulók biológiai, társadalmi, életkori sajátosságait A tanulók fejlődését, tehetséggondozását, felzárkóztatását, pályaválasztását, az önálló életkezdést elősegítő tevékenység elvei teljes mértékben megegyeznek az intézményi pedagógiai alapelvekkel Nem prognosztizálható, hogy az értelmi sérült tanuló az ismeretelsajátítás folyamatában milyen készség-képességszintre, milyen ismeret birtokába juttatható el. A nevelést, oktatást meghatározó jellemzők miatt a tanuló fejlesztésének hosszú folyamatában az aktuális igényeknek megfelelően kell módosulni az ismeretek tartalmának és mélységének, a tevékenységformáknak, az alkalmazott módszereknek, a tanítás/ nevelés szervezeti kereteinek (egyéni, csoportos) valamint a pedagógiai folyamat korrekciós, kompenzáló jellegének. A tanulók eredményes fejlesztése folyamatos, egymásra épülő gyógypedagógiai segítségnyújtást igényel. A nevelésnek támaszkodnia kell a tanulók pozitív tulajdonságaira, érzelmi kötödéseik gazdagságára. A kollégiumi nevelés során alkalmazott változatos módszerbeli megoldások segítségével az egyes tanulók közötti (műveltségi – képességbeli felkészültségei, neveltségi- stb) különbözőségeket kezelni lehet. A tanulók felzárkóztatása, tehetséggondozása, pályaválasztását elősegítő tevékenységek rendszerét oly módon kell szervezni, irányítani, hogy a fejlődés, fejlesztés eredményesen megvalósuljon. A hátrányos helyzetű tanulóknak szervezett felzárkóztató, tehetséggondozó, társadalmi beilleszkedést segítő foglalkozások terve A foglakozások célja az életminőség javítása. Lehetőséget kell teremteni az életminőség javítására, hogy tanulóink hasznosnak érezzék magukat a társadalomban, mely előítéletekkel viseltetik a fogyatékosok iránt. Tanulóink sérüléseikből és szociokulturális hátrányaikból adódóan fokozott megsegítést igényelnek. A megsegítés elvei: - a szocializációs különbségek enyhítése, magatartási normák közvetítése, ösztönző követelmény rendszer kidolgozása - hatékony kommunikációs formák, technikák kialakulásának segítése- a beilleszkedéshez szükséges hagyományos nyelvi formák gyakoroltatásának lehetősége - a közösségbe történő beilleszkedéshez szükséges hagyományos szerepekre való felkészülés biztosítása- tudatosan kialakított szituációk, interakciók, drámapedagógiai elemek segítségével. A foglalkozások feladata - szociális beilleszkedésre nevelés - önellátási funkciók fejlesztése - érzelmi nevelés

- motorikus funkciók fejlesztése - kognitív funkciók tréningje (emlékezet, figyelem, gondolkodás fejl.) - szenzoros funkciók fejlesztése (érzékelés, észlelés fejl.) - mindennapi élettevékenységek fejlesztése életszituációs helyzetekben (öltözködés, tisztálkodás, étkezés, takarítás, rendrakás, kommunikációs eszközök használata stb.) - aktív életre felkészítés (kézműves gyakorlatok, háztartási teendők) A foglalkozások szervezése szempontjai: - tanulás - türelem - szeretettel való megközelítés - ismétlés (a sikertelenség esetén is adott újrakezdés biztosítása) - rendszeresség - értelmezni a feladatot - tevékenység hasznosság élménye - minden lépést megmutatni, elmagyarázni - kreativitás fejlesztése A kollégiumi közösségi élet fejlesztésének módszerei, eszközei, a művelődési és sportolási tevékenység szervezésének elvei. A kollégium a nevelési folyamat során hangsúlyt helyez a pozitív szokások és minták közvetítésére , az együttélési, szociális készségek fejlesztésére, fejlődésére. A közösség fejlesztéssel kapcsolatos feladat: - a közösségi együttélés szabályainak elsajátítása, különös figyelemmel a Nemzeti, etnikai kisebbségi és vallási sajátosságokra - az intézmény falain kívül szervezett szabadidős programok lehetőséget adnak a szegregáció oldására - a tanulók a hátrányos helyzetekből következően a kollégium közösség formáló, élményt nyújtó tevékenységrendszere, programja kompenzáló és egyben integráló funkciót is betölt. A gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő tevékenységek A kollégiumban az iskolával közös gyermek- és ifjúságvédelmi felelős látja el a kollégista tanulók esetében is a gyermek és ifjúságvédelmi feladatokat a nevelőtanárokkal és a kollégium vezetőjével együttműködően. A kollégista tanulóink többsége hátrányos helyzetű, többen veszélyeztetettek is, ezért minden nevelő magáénak kell, hogy érezze a gyermek- és ifjúságvédelemi feladatok folyamatos ellátását. - jelzik, ha bármilyen jellegű szülő/ gondozó által okozott lelki vagy testi bántalmazást észlelnek - egyéni és csoportos beszélgetéseken, egyéb foglalkozásokon felszínre került miden súlyos problémát továbbítanak a gyermek és ifjúságvédelmi felelősnek, az intézmény pszichológusának.

A kollégium hagyományai és továbbfejlesztésének terve Kollégista tanulóink részt vesznek az iskolai rendezvényeken, egemlékezéseken. Ezen kívül vannak külön kollégiumi rendezvényeinek, amelyek évről évre megtartásra kerülnek, és immár részei lettek a kollégiumi hagyományoknak. - Születés és névnapok megünneplése, egymás felköszöntése - Mikulás várás - Húsvétra hangoló - Tanévvégi „mulatság „ - Családi vacsora, mint új szervezési forma kerül bevezetésre. Az iskolával, a szülővel való kapcsolattartás és együttműködés formái A kollégium dolgozói rendszeres kapcsolatot tartanak az iskolában dolgozó pedagógusokkal, délutános nevelőkkel, tájékoztatják egymást a gyerekekkel / tanulóval kapcsolatos problémákról illetve pozitív történésekről. A szülőkkel való kapcsolattartás formái: - a kollégiumba való be és kiíratkozáskor kötelező a szülő/ gondviselő jelenléte. - kollégiumi nyíltnapot ,fogadóórát tartunk évente háromszor ( az iskolai szülőértekezletek időpontjához igazítottan ) - a látogatási idő délután 16-17 ó 30.-ig - a hazautazási napokon lehetőség nyílik a szülő tájékoztatására (dicséret, elmarasztalás, egyéb teendők stb. ) Az intézményi (Pécsi Éltes EGYMI) pedagógiai Program „A szülő, tanuló, iskolai és kollégiumi pedagógus együttműködésének formái, az együttműködés továbbfejlesztésének lehetőségei„rész rendelkezései érvényesek. Egészségnevelési és környezeti nevelési elvek Az egészségnevelés és környezeti nevelés magába foglalja a természet és az emberiség jövőjének fenntarthatóságát. A fenntarthatóságra nevelés azt jelenti, hogy az oktatás kapcsolatokat hoz létre a környezeti, a társadalmi és a gazdasági rendszer között a célból, hogy megértsük e kapcsolatok működési szabályait. Ennek központi gondolata a „környezeti polgárrá” nevelés, azaz a természeti, az épített, a társas- társadalmi környezeti fenntartósága ismeretek, magatartásminták, értékek és életviteli szokások megtanítása. A fenntarthatóságra neveléshez meg kell érteni az ember és a környezet kölcsönös összefüggéseit, egymásra utaltságát. A program célja:  egészségtudatos magatartás olyan gondolkodás és magatartásmód kialakítása, és megerősítése mely képessé tesz az egészség megőrzésére, a betegség megelőzésére  pozitív viszony megteremtése az interperszonális kapcsolatokban  környezettudatos magatartás, a környezetért felelős életvitel megerősítése A program megvalósításában nagy hangsúlyt kap a primer prevenció:  a közösségi magatartás befolyásolása,  az aktív részvételre a testi-lelki egészséghez szükséges készségek kialakításában.

A program fő területei Személyiségfejlesztés: célja: olyan pszichés kompetenciák kialakítása, melyek védő funkciót töltenek be a veszélyeztető helyzetekkel szemben: - reális önismeret, pozitív énkép - társas kapcsolati készségek - mérlegelés és döntéshozás képessége - együttműködési készség - stressz kezelés - konstruktív konfliktuskezelés - hatékony kommunikációs képesség - kreatív gondolkodás Közösségfejlesztés: célja: olyan közösségek kialakítása, melyek „mi tudattal” rendelkeznek, csoportnormává válik az egymásért való felelősségvállalás, egymás segítése, ahol ismerik és megbecsülik egymás értékeit, a gondolkodás előítélet-mentes, nem működik a mobbing, ahol a csoport minden tagja biztonságban érzi magát, fontosnak érzi magát és lehetősége van sikerélményhez jutni. Egészséges életmódra nevelés: célja: az egészségtudatos magatartás kialakítása egyrészt a szükséges ismeretek megszerzése, másrészt a szükséges készségek begyakorlása révén. Nem elég, hogy tisztában legyenek a kockázati tényezőkkel, még fontosabb, hogy tisztában legyenek az egészséget szolgáló hétköznapi tevékenységekkel (mozgás, egészséges táplálkozás, pihenés stb.) igényeljék és gyakorolják azokat. a tanulás lényege nem a lexikális ismeretek gyarapítása, hanem a funkcionális tudásszerzés, mely a cselekvési képességekben nyilvánul meg. A kollégium nevelőtestülete által szükségesnek tartott kérdések: A kollégiuma nevelési-oktatási folyamat során a tanulói tevékenységeket csoportos és egyéni foglalkozások keretében szervezi, attól függően, hogy mi az adott foglalkozás célja, jellege. A tanulók a szabadidejük hasznos eltöltéséhez segítséget igényelhetnek. A kollégiumi nevelés feladatai: - Egyéni bánásmód, személyre szabott nevelési eljárások alkalmazása annak érdekében, hogy a tanulók között meglevő képességbeli, neveltségi különbözőségeket eredményesen lehessen kezelni. - Természetes élethelyzetek megteremtésével hozzájárulni a kedvezőtlen szociokulturális háttér miatt hiányosságokat mutató tanulók felzárkóztatásához --pozitív szokások és minták közvetítésével. - Megfelelő életritmus, egészsége, kulturált étkezés, öltözködés, tisztálkodás, testápolás, rendszerének kialakítása. A kollégiumi nevelés eszközei, eljárásai A kollégium családpótló, gyakran kompenzáló funkciója miatt az egyéni tevékenységi formák és a személyre szabott nevelési eljárások alkalmazása a jellemző.

A tanulók szabadideje szervezése a következő szempontok figyelembe vételével történik: - segítik a személyiségfejlődésüket - biztosítják a pihenést - lehetőséget adnak a játékra kikapcsolódásra, szórakozásra A tanulók személyiségének fejlesztése A kollégiumban a lehetőségekhez mérten inger gazdag, védettséget, biztonságot nyújtó környezetet alakítunk ki, mely biztosítja a szociális és lelki komfortot a tanulók számára. .A tanulási kultúra fejlesztése elsősorban az iskolai, és a napközis csoportokon belül történik. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő tevékenységek feladatai : - meleg, pozitív légkör kialakítása a kollégiumban - a tanulókban a „fontos vagyok„ érzésének kialakítása reális elvárásokkal annak érdekében, hogy minél több sikerélményhez jussanak - kapaszkodó támasz biztosítása (barát, segítő tanár) - kedvenc időtöltésére, hobbira megfelelő idő keret, nyugodt körülmények biztosítása - lehetőség teremtés a konfliktuskezelési technikák elsajátítására - kreatív, önkifejezést segítők tevékenységek biztosítása - egyénre szabott motivációs rendszer Éves tanulói foglalkozási terv A Kollégium Pedagógiai programja a „Kollégiumi nevelés országos alapprogramja„-nak megfelelően meghatározza ­ a Kollégiumi foglalkozások formái, megszervezésükre vonatkozó szabályok ­ a Kollégiumi nevelés országos alapprogramja alapelvei ­ a Kollégiumi foglalkozások keretterve ­ a Kollégiumi foglalkozások keret programterve A tanulók életrendje-, tanulása-, szabadideje szervezése az iskolai kötelező tanórai foglalkozások után elkezdődik a délutáni napközis és egyéb foglalkozások keretében, majd folytatódik a kollégium területén, főként szabadon választható tevékenységekben, a tanulókkal egyéni törődést biztosító foglalkozásokon, a tanulók fejlődését, tehetséggondozását, felzárkóztatását elősegítő elfoglaltságokkal, a beilleszkedési, magatartási nehézségek csökkentését, célkitűzését célzó tevékenységekkel. A kollégiumba beiratkozott tanulónak minden esetben kötelezően részt kell venni a délutáni egyéb foglalkozások valamelyikén szükséglete, igénye szerint. Délutáni foglalkozások melyek az iskola szervezésében történnek 16 óráig: ­ Egészségnevelés ­ Tanóra ­ Differenciált képességfejlesztés, felzárkóztatás ­ ( habilitáció, rehabilitáció ) ­ kézműves foglalkozás ­ Kulturális foglalkozás, kulturális és művészeti tevékenység ­ Sport, és testmozgás

-

Játék Szociális munkatevékenység, szoc. Tréning Szakkör Klubfoglalkozás A tanítási órák keretében meg nem valósítható osztály vagy csoport foglalkozás

A kollégista tanulóknak az intézmény területén kialakított kollégiumban folytatódik a napja 16 órától ahol a vacsoraidőig illetve lefekvésig az alábbi foglalkozások, tevékenységek heti rendszerességgel ismétlődnek. Felzárkóztató, tehetség kibontakoztató, speciális ismereteket adó felkészítő, egyéni vagy csoportos foglalkozás Közösségi fejlesztést megvalósító foglalkozás A szabadidő eltöltését szolgáló csoportos foglalkozás A tanulókkal való törődést és gondoskodást biztosító egyéni foglalkozás A kollégiumi közösségek működésével összefüggő csoportos foglalkozás Az iskolai, kollégiumi foglalkozásokon részt nem vevő tanulók folyamatos pedagógiai felügyeletét gyógypedagógiai asszisztensek látják el. A kollégiumi foglalkozások heti rendszerességgel megjelenő témakörei: ­ szociális tevékenység (beszélgetések, élménybeszámolók, a házirend megbeszélése/ kialakítása, séta, stb.) ­ manuális foglalkozások (rajzolás, színezés, kézimunkák különbféle témákban stb.) ­ játékfoglalkozás (babázás, legózás, szabadtéri játékok, sportolás, hintázás, kirakójátékok, kártyajátékok, társasjátékok stb.) ­ kulturális foglalkozások (beszélgetések meghatározott témákban, mesehallgatás, zenehallgatás, illemkódex, illedelmes viselkedés,öltözködési szokások, hagyományok, elvárások, mesekönyvek ill. művészeti könyvek nézegetése, filmvetítés stb) ­ informatikai foglalkozás (ismeretszerzés, internethasználat, számítógépes készségfejlesztő játékok, szövegszerkesztés, képmanipuláció stb) ­ hittan Kollégiumi csoportvezetői foglalkozás formái: - a közösségi fejlesztést megvalósító csoportos foglalkozás - a kollégiumi közösségek működésével összefüggő csoportos foglalkozás Minden tanuló számára heti 1 foglalkozás kötelező A Kollégiumi Nevelés Országos Alapprogramja, mely a Nemzeti Alaptanterv kiemelt fejlesztési feladataihoz illeszkedve, azokat érvényesítve elősegíti a tanulók sokoldalú fejlesztését, nevelését, oktatását-által meghatározott tematikus csoportfoglalkozások keretterve témaköreit: 1. A tanulás tanítása 2. Az erkölcsi nevelés 3. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés 4. Állampolgárságra, demokráciára nevelés 5. Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése 6. A családi életre nevelés

7. Testi és lelki életre nevelés 8. Felelősség vállalás másokért, önkéntesség 9. Fenntarthatóság 10. Pályaorientáció 11. Gazdasági és pénzügyi nevelés 12. Médiatudatosságra nevelés A tematikus csoportfoglalkozások kerettanterve témakörei egyértelműen jelen vannak a délutáni egyéb foglalkozások és a kollégiumi foglalkozások egyéni és csoportfejlesztési tervekben. Minden kollégiumi tanuló délután az egyéb foglalkozásokon saját osztályközösségében életkori sajátosságait, készségeit, képességeit figyelembe véve, értelmi és más fogyatékosságát szem előtt tartva részesül a megfelelő fejlesztésben. A kollégiumi foglalkozások megszervezésekor alkalmanként akár több témakört is érintveazok tartalmát a csoport profiljához igazítva- a tevékenykedtetés sokféle lehetőségét kihasználva kollégiumi tanulóink komplex fejlesztését célozzuk meg. A foglalkozások teljesítése, teljesülése A kollégiumi nevelés országos alapprogramja szerint a tanuló: - heti 13 órában köteles részt venni felkészítő-fejlesztő, illetve tematikus foglalkozáson - heti 1 órában közösségi szintű csoportvezetői foglalkozásosokon - heti1 órában a kollégium által biztosított és a kínálatból általa választott szabadidős foglalkozásokon

5. Utazó gyógypedagógiai hálózat

„A sajátos nevelési igényű gyermeknek, tanulónak joga, hogy különleges gondozás keretében állapotának megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátásban részesüljön attól kezdődően, hogy igényjogosultságát megállapították. A különleges gondozást a szakértői és rehabilitációs bizottságok szakértői véleményében foglaltak szerint kell biztosítani. Az ellátási körzet    

Az integrációban részt vevő városi óvodák, általános iskolák, középiskolák a Pécsi tankerületben Baranya megye területén tiflopedagógiai és szurdopedagógiai ellátás Igény szerinti ellátás a Szigetvári és a Sellyei tankerületben Pécsi Éltes EGYMI

Az ellátás célcsoportja Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodás kortól a tankötelezettség végéig, kiknek ellátási jogosultságát a szakértői és rehabilitációs bizottságok határozzák meg. Az ellátottak köre             

testi fogyatékos gyermek beszédfogyatékos gyermek látássérült gyermek (vak, gyengénlátó, aliglátó)) hallássérült gyermek (siket, nagyothalló) értelmi fogyatékos gyermek (tanulásban akadályozott, értelmileg akadályozott autizmussal élő gyermek halmozottan fogyatékos gyermek a pszichés fejlődés zavara miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott tanulók (diszlexiás, diszgráfiás, diszkalkuliás) diszlexia veszélyeztetett gyermek mutista gyermek kórós aktivitás zavaros gyermek kóros hiperkinetikus gyermek a befogadó intézménybe visszahelyezett SNI tanuló

Az utazótanári szolgálat személyi feltételei A fogyatékosság típusának megfelelő végzettségű gyógypedagógus     

oligofrénpedagógia szakos (tanulásban akadályozottak pedagógiája, értelmileg akadályozottak pedagógiája) tiflopedagógia szakos szurdopedagógia szakos szomatopedagógia szakos pszichopedagógia szakos

Tárgyi feltételek   

személyautó fejlesztőszoba, melyet a többségi intézmények biztosítanak fejlesztő eszközök, „utazó csomagok” melyeket a módszertani központ eszköztárából állítanak össze

Az ellátás formája  

egyéni foglalkozás csoportos foglalkozás

Az ellátás időkerete Heti rendszerességgel a sérülés specifikumától és az ellátás komplexitásától függően 2-10 óra. Az utazó gyógypedagógus órarendjének összeállításánál figyelembe vesszük a gyermekek      

életkorát napirendjét órarendjét sérüléséből adódóan a terhelhetőségét a komplex fejlesztésben résztvevő más szakemberek időbeosztását a többségi intézmények helyi adottságait.

Minden tanév elején a gyermekkel foglalkozó szakemberek team megbeszélés keretében tájékoztatják a többségi intézmény vezetőjét a fejlesztésekről és egyeztetik órarendjüket. Az ellátás tervezése Egyéni fejlesztési terv alapján a jogosultságot meghatározó Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakvéleményére és a folyamatos gyógypedagógiai diagnosztizálásra építetten is.

Az utazó gyógypedagógus feladata A szülőkkel való kapcsolattartás             

a gyermek megfigyelése a szülő kérésére javaslat további vizsgálatokra tanácsadás segítségnyújtás a szakvélemény,diagnózis értelmezésében tájékoztatás a fejlesztés lehetőségeiről rendszeres konzultáció a gyermek fejlődésével kapcsolatosan javaslattétel az együttműködési módokra javaslattétel a gyermek/ tanuló egyéni igényeihez szükséges környezet kialakítására megbeszélés az otthon végzendő gyakorlatokkal kapcsolatosan segítségnyújtás a speciális eszközök kiválasztásában tájékoztatás a speciális eszközök beszerzési lehetőségeiről szülői értekezleteken, fogadóórákon való részvétel a szülők felkészítése a sajátos nevelési igényű gyermekek fogadására

A gyermekkel való foglalkozás          

a gyermek megfigyelése speciális fejlesztő tevékenység a gyermekkel való közvetlen foglalkozásokon a gyermek képességeinek megfelelő módszerek, terápiák, technikák alkalmazása a gyermek terhelhetőségének figyelembevétele a fejletlen vagy sérült funkciók korrigálása az ép vagy kevésbé sérült funkciók fejlesztése speciális segédeszközök elfogadtatása és használatuk megtanítása az egyéni sikereket elősegítő tulajdonságok, funkciók fejlesztése a gyermek/tanuló haladásának figyelemmel kísérése többségi általános iskolába visszahelyezett, ill. többségi szakképző intézményekben továbbtanuló gyermekek utógondozása

Többségi intézmények pedagógusaival való kapcsolattartás             

a gyermek megfigyelése az intézmény kérésére javaslat további vizsgálatokra a pedagógusok felkészítése a sajátos nevelési igényű gyerek fogadására segítségnyújtás a szakvélemény, diagnózis értelmezésében javaslattétel a gyermek/ tanuló egyéni igényeihez szükséges környezet kialakítására segítségnyújtás a tanuláshoz szükséges speciális eszközök kiválasztásában tájékoztatás a speciális eszközök beszerzési lehetőségeiről részvétel vesz a gyermek/tanuló részeredményeinek értékelésében módszertani segítségnyújtás sikertelenségek, kudarcok és eredmények okainak feltárása tanulási nehézségek kialakulását, tanulási zavarokat, magatartászavarokat megelőző pedagógiai eljárások megismertetése szakmai előadások megtartása a többségi intézmények által kiválasztott témában eszközbemutatók, könyvajánlások

Adminisztrációs feladatok       

egyéni fejlesztési terv készítése óvodai fejlesztés esetén munkanapló vezetése iskolai ellátás esetén munkanapló és a törvény által előírt Egészségügyi és pedagógiai célú habilitáció, rehabilitáció, egyéni fejlődési lap betétlapjainak vezetése pedagógiai vélemény készítése a rehabilitációs bizottság vizsgálataihoz félévi beszámoló és statisztika készítése év végi beszámoló és statisztika készítése minden év végén az általa ellátott gyermekek fejlesztéséről, fejlődéséről részletes tájékoztatás írása, melyet az integráló intézmények vezetői is megkapnak

Szakmai felkészültség, kapcsolattartás        

folyamatos önképzés városi és kistérségi gyógypedagógusok munkaközösségének összejövetelein való részvétel tanfolyamokon való részvétel szakmai konferenciákon való részvétel partnerlista összeállítása, ismerete folyamatos kapcsolattartás, rendszeres team megbeszélések a gyermekkel foglalkozó más szakemberekkel (logopédus, pszichológus, terapeuta…) kapcsolattartás a pedagógiai szakszolgáltatásokkal (nevelési tanácsadó, szakértői bizottságok) kapcsolattartás egészségügyi intézményekkel

A szolgáltatás feltételei és folyamata: Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakvéleménye a sajátos nevelési igény megállapításáról

A gyermeket, tanulót integráló közoktatási intézmény – amennyiben a szakértői véleményben meghatározott képzettségű szakemberrel nem rendelkezik, utazó gyógypedagógiai ellátást igényelhet

Éltes EGYMI, Pécs, Építők u. 9. 7633

Az igénylő intézmény biztosítja:

Az EGYMI biztosítja:



Hospitálás feltételeinek biztosítása



 

Osztálytanítók együttműködése Rendszeresen, előre egyeztetett időpontban helyiség biztosítása Feladatok beépítése, befogadó, toleráns szemlélet Egyéni fejlődési lap beszerzése, vezetése, tanuló személyi anyagának nyilvántartása Értékelés alóli mentesség érvényesítése

 

  

 

Az érintett gyermek, tanuló megismerése foglalkozásokon és egyéni helyzetben Egyéni fejlesztési terv készítése Közreműködés a habilitációs foglalkozások megtartásában Konzultáció pedagógussal, szülővel Tananyag adaptációja, tanácsadás a tartalomra és az értékelésre vonatkozóan

6.Fejlesztő nevelés oktatás Törvényi háttér  2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről  97. § (5) A fejlesztő nevelés, nevelés-oktatás 15. § (2) bekezdés szerinti ellátása 2014. szeptember 1-jétől kötelező. Eddig az időpontig az érintett tanulók részére a fejlesztő iskolai oktatás a Kt. szabályai szerint is megszervezhető „  15. § (2) Ha a sajátos nevelési igényű gyermek súlyos és halmozottan fogyatékos, attól az évtől kezdve, amelyben az ötödik életévét betölti, fejlesztő nevelésben, attól az évtől kezdődően, hogy tankötelessé válik, fejlesztő nevelés-oktatásban vesz részt.  (3) A súlyos és halmozottan fogyatékos gyermek annak a tanítási évnek az első napjától, amelyben a hatodik életévét betölti, fejlesztő nevelés-oktatás keretében teljesíti a tankötelezettségét. o A fejlesztő nevelés-oktatást az oktatásért felelős miniszter rendeletében foglaltak alkalmazásával, a szülő igénye, a gyermek állapota és a szakértői bizottság, fejlesztő foglalkozások heti óraszámára vonatkozó javaslatának figyelembevételével kell megszervezni. o A heti fejlesztő foglalkozások száma nem lehet kevesebb húsz óránál. Indokolt esetben a szülő kérésére, ha a gyermek állapota szükségessé vagy lehetővé teszi, ennél több vagy kevesebb óraszám is megállapítható. o Megszervezésekor e törvénynek a tankötelezettségre, a pedagógiai munka szakaszaira, a Nat-ra és a kerettantervekre, az intézménytípusokra, a tanítási év rendjére, a tanítási, képzési idő rendjére, a tanulói jogviszony létesítésére, a gyermek, tanuló kötelességének teljesítésére és a felnőttoktatásra vonatkozó rendelkezéseit nem lehet alkalmazni.  (4) A fejlesztő nevelés-oktatásban a tanuló annak a tanítási évnek az utolsó napjáig köteles részt venni, amelyben betölti a tizenhatodik életévét és annak a tanítási évnek az utolsó napjáig vehet részt, amelyben betölti a huszonharmadik életévét. A fejlesztő nevelésben, fejlesztő nevelés-oktatásban a tanulókat a sajátos nevelési igényük, fejlettségük és életkoruk alapján osztják be fejlesztő csoportokba.

 32/2012. (X.8.) Sajátos nevelési igényű gyermekek irányelve 3 melléklet - A súlyos és halmozottan fogyatékos tanulók fejlesztő oktatása irányelve  Az éves terv a nevelés tartalmait szem előtt tartva készül, a csoport tevékenységeit tartalmazza. Egy-egy tartalom megtartása legalább két egymást követő évben indokolt, az új elemek bevezetésekor a fokozatosság – egy-egy apró mozzanatot cseréje a programban – szem előtt tartása szükséges.  Az éves terv tartalmazza az ünnepeket és az iskola által – de lehetőség szerint a szülők bevonásával – szervezett közös programokat alkalmazásával kell megszervezni, oly módon, hogy a heti fejlesztő foglalkozások száma elérje a húsz órát

A fejlesztő nevelés-oktatás illeszkedése a Nemzeti Alap Tantervbe Nemzeti alaptanterv alkalmazása a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásában 

a Nemzeti köznevelési Trv, a NAT és az Irányelv rájuk vonatkozó előírásait,



a nevelés és oktatás helyi célkitűzéseit és lehetőségeit,



a helyi önkormányzati intézményfenntartó minőségirányítási programját,



a szülők elvárásait és



az általuk fejlesztett - nevelt tanulók sajátosságait.

A Nemzeti alaptanterv (a továbbiakban: NAT) a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának is alapdokumentuma, az abban meghatározott kiemelt fejlesztési feladatok a sajátos nevelési igényű tanulókra is érvényesek. A sajátos nevelési igényű tanulókat nevelőoktató iskolák pedagógiai programjuk, helyi tantervük elkészítésénél figyelembe veszik: Cél: a sajátos nevelési igényű tanulók esetében a tartalmi szabályozás és a gyermeki sajátosságok ugyanúgy összhangba kerüljenek, mint más gyermekeknél: 

a fejlesztés a számukra megfelelő tartalmak közvetítése során valósuljon meg, segítse a minél teljesebb önállóság elérését és a társadalomba való mind teljesebb beilleszkedést,



az iskola fejlesztési követelményei igazodjanak a fejlődés lehetséges üteméhez,



ha szükséges, a fejlesztés az iskoláskor előtti képességfejlődés területeire is terjedjen ki,



a rehabilitációs célú fejlesztő terápiák programjai váljanak az intézmények pedagógiai programjainak tartalmi elemeivé,



a tanulókat a nevelés, oktatás, fejlesztés ne terhelje túl.

Ennek érvényesítése érdekében az Irányelvben meghatározottakat alkalmazva: 

a tartalmak kijelölésekor egyes területek módosításának, elhagyásának vagy egyszerűsítésének, illetve új területek bevonásának lehetőségeit,



a sérült képességek rehabilitációs, habilitációs célú korrekciójának területeit,



a nevelés, oktatás és fejlesztés szokásosnál nagyobb mértékű időbeli kiterjesztésére vonatkozó javaslatokat.

Általános célkitűzések:  Az általános műveltség megalapozása az életkor, a tanulási akadályozottság, a fejlettség figyelembevételével.  A tanulók szociális képességének, viselkedésének, magatartásának formálása a konfliktusmentes társadalmi beilleszkedés érdekében.  Az ön- és környezetellátó, valamint védekezési technikák birtoklása a környezettel való harmonikus együttélés, a komfortérzet megteremtése céljából.  Alapvető tanulási képességek fejlesztése az ismeretek megszerzése, a továbbtanulás érdekében.  Az állóképesség, az erőnlét fokozása, felismerése, törekvés a fejlődésre, a kompenzáló, a karbantartó technikák, megoldások, korrigáló gyakorlatok elsajátítása és annak kitartó végzése.  Az általános emberi értékek megismertetése, elfogadtatása, azonosulás a fejlettségnek megfelelően.  Az önálló tanulás képességének fejlesztése, egyénre szabott tanulási módszerek és technikák kiépítése hosszabb időkeretek biztosításával.  A testi és lelki egészség megóvása, a maradandó testi és lelki állapotváltozás megismertetése, elfogadtatása - a kompenzáló, korrigáló technikák gyakorlott birtoklása.

 Értékeink, kultúránk, a szülőföldünk és népünk, gyökereink megismertetése, kötődések, azonosulások kiépítése.  Oldott, humánus légkör megteremtése az intézményben, ahol az értelem, az érzelem szabadon kibontakozik, és az emberi kapcsolatok kiteljesednek.  A jól működő képességek tudatos fejlesztése, értékeik, adottságaik megismerése, önbecsülésük erősítése.

Az általános célkitűzések teljesülésének kritériumai: 

Eredményes, sikeres ismeretelsajátítás önmaga képességeihez mérten.



Kulturált érintkezési formák birtoklása, azonosulás a szerepeivel, írott és íratlan szabályok betartása, társas kapcsolatok fenntartása, illemszabályok elsajátítása, önuralom, a konfliktuskezelő technikák birtoklása.



Reális önismeret, önelfogadás, biztos tájékozódás a környezetben, az élő és az épített környezetünk értékeinek felismerése, környezetvédő, óvó cselekedet, viselkedés és megnyilvánulás különféle helyzetekben.



Önmaga és a társak másságának pontos ismerete, megértése, türelem, a mások hátrányos helyzetével való visszaélés elkerülése.



A szokások, a hagyományok elfogadása, más értékek tisztelete, az erkölcsös viselkedés és megnyilvánulás a társakkal szemben, az önzetlenség, a szeretet, a segítőkészség, a szorgalom és a rend cselekedetekben történő megmutatkozása.



A rongálás megfékezése, elítélése saját helyzettől, képességtől függően.



Részvétel az iskola közösségeinek életében, kötődés társakhoz, felnőttekhez, büszkeség az iskolai hovatartozásban, oldott viselkedés az iskolai környezetben.

A Nemzeti alaptantervben meghatározott kiemelt fejlesztési feladatok a súlyosan és halmozottan fogyatékos tanulók nevelése, oktatása, fejlesztése során úgy értelmezhetőek, hogy azok a tanulók személyiségállapotához igazítottan, elsősorban a szükséges képességek és készségek megalapozása, kialakítása útján valósulnak meg. Ennek során az alábbiakat szükséges figyelembe venni. 1. Tanulás A súlyosan és halmozottan fogyatékos gyermekek fejlesztő iskolai oktatása során a tanulás és tanítás hagyományos felfogása nem alkalmazható. A tanuló és a gyógypedagógus közös tanulási folyamaton megy keresztül, amelynek során egymás jelzéseit, kettejük személyes viszonyát, egymás megértésének lehetőségeit tanulják, és a másikat önmaguk jelzéseinek megértésére, kifejezéseik helyes értelmezésére tanítják. Ennek során folyamatosan szem előtt kell tartani: - a súlyosan és halmozottan fogyatékos gyermekek pedagógiájának alapvető tételeit, és - a súlyosan és halmozottan fogyatékos gyermekek tanulási sajátosságait. 2. Az énkép, az önismeret kialakulása és a környezet fokozatos megismerése A személyiség fejlődésének és kibontakozásának alapfeltétele, hogy a tanulókban kialakulhasson az identitástudat, önmagukat autonóm személyként, az emberi és dologi világ aktív résztvevőjeként tapasztalják meg. Ennek pszichofizikai feltételei jelentős mértékben korlátozottak lehetnek, ezért a nevelés-oktatás kitüntetett és komplex feladata, hogy a tanulók pozitív tapasztalatokat szerezzenek saját testükről és legszűkebb környezetükről s e kettő egymáshoz való viszonyáról. Az egyes tartalmakat koncentrikusan, egymásra építve, egymásra vonatkoztatva és egymásból kifejtve kell tanítani úgy, hogy a gyermekek a tágabb környezet megismerése során mindig saját közvetlen tapasztalataikra és a már korábban megismert szűkebb környezetre támaszkodhassanak. 3. Az önrendelkezés elismerése, a gyermekkor megélésének biztosítása és felkészülés a felnőtt lét szerepeire A tanulóknak a gyermek- és pubertáskort, az ifjú- és felnőttkort, végül az időskort jellemző tulajdonságok kibontakoztatásához segítségre van szükségük, hiszen számukra csak igen korlátozottan adottak a változó életszakaszokkal fellépő szükségletek és igények kielégítéséhez szükséges képességek. Az önállósodás, az autonóm döntéshozatal, a szociális kapcsolatok kiszélesedése, a párválasztás és a szexualitás világba való belépés a tanulók emberi jogai közé tartoznak. Mivel a kiszolgáltatottság mértéke nem értelmezhető az önrendelkezésre való képesség mutatójaként, a lehető legszélesebb körben - a

mindennapi élet helyzeteiben is - biztosítani kell a tanulók számára a választás és önálló döntéshozatal lehetőségét. 4. Testi és lelki egészség A testi és lelki egészség a személyes életminőség és jóllét egyik meghatározó eleme. A fejlesztő iskolai oktatás központi feladata az alapszükségletek kielégítése, a jó testi és lelki közérzet megteremtése, amelynek minden eleme az iskolai nevelés-oktatás alapvető, pedagógiai jelentőséggel bíró feladata is. 5. Információs és kommunikációs kultúra Az információs és kommunikációs technikák alkalmazásának különösen nagy jelentőségük van az alternatív és augmentatív kommunikáció (a hiányzó kommunikációs készségek kompenzálása során) terén, a mindennapos helyzetekben való eligazodás, a személyi függetlenség és az önállóság biztosításában. Ezért különösen indokolt, hogy nevelés, oktatás, fejlesztés során kellő súlyt kapjon - a megfelelőképpen akadálymentesített, azaz hozzáférhetővé tett - informatikai és számítástechnikai eszközök megismerése, használata. 6. Hon- és népismeret - európai azonosságtudat - egyetemes kultúra A súlyosan és halmozottan fogyatékos tanulók a világot mindenekelőtt testi tapasztalataikon keresztül ismerik meg. A kommunikáció, a szociális interakció, a másik ember megértésének és önmaguk kifejezésének kölcsönösen egymásra épülő fejlesztése során számos tanuló számára lehetségessé válhat, hogy a kultúra alapvető fontosságú értékeit, annak számukra közelségbe hozható részeit megismerjék és megértsék Ennek az ismeretkörnek az elsajátítása, előkészíti a tanulókat arra, hogy saját jogaikat a lehető legmagasabb fokon tudják képviselni és érvényesíteni. Nevelésének-oktatásának alapelvei  Kommunikáció és interakció elve: a gyógypedagógiai tevékenységet át kell hatnia a kommunikatív megközelítésnek, a nevelés folyamatot kölcsönös párbeszéden alapuló interperszonális kapcsolatként kell felépíteni. Testközelbe kell kerülnie egymással a tanulónak és a nevelőnek, a világ jelenségeit, tárgyait, személyeit, eseményeit intenzív testi kontaktuson keresztül kell a tanulók felé közvetíteni. A pedagógusnak meg kell tanulnia a fogyatékos személy legegyszerűbb életműködéseiben, vegetatív megnyilvánulásaiban is felfedezni a kommunikatív szándékot.  Normalizáció és participáció elve: olyan életfeltételek és életmodellek váljanak hozzáférhetővé, melyek a lehető legjobban megközelítik az életkoruknak megfelelő, kultúrá-

jukban érvényes mintákat. Nemcsak a fogyatékos tanuló hiányzó képességeit kell pótolni, hanem életkörülményeit szükséges úgy alakítani, hogy abban képességeinek maximumát nyújtva teljes emberi életet élhessen, illetve részt vehessen a társadalom életében. A normalizáció csak konkrét szociokulturális összefüggésben értelmezhető. Olyan szolgáltatásokat kell kialakítani, melyben minden gyermeknek helye van.  Komplexitás, személyiségközpontúság és szükségletorientáltság elve: minden személy esetében egyénileg kell felmérni a képességeket, szükségleteket, igényeket. A fogyatékos tanuló személyisége jelenti a pedagógiai tevékenység kiindulási, vonatkoztatási, összehasonlítási és ellenőrzési pontját egyaránt. Nem választható szét a hagyományos értelmű oktatás, fejlesztés, nevelés, terápia, ápolás és gondozás, hanem mindennek komplex formában kell megvalósulnia.  Kooperáció elve: a gyógypedagógus, nevelő, terapeuta a tanulóval együttműködve, közösen vesznek részt a tanítási-tanulási folyamat eseményeiben. Olyan tanulási szituációt kell kialakítani, ahol lehetőség nyílik az élmény- és tapasztalatszerzésre, a világot tehát közösen kell megélni és alakítani.  Differenciálás és individualizáció elve: a gyermekek rendkívül heterogén csoportot alkotnak, emiatt a nevelés-oktatás folyamán megfelelő differenciálás szükséges. A differenciálás egyik formája az egyéni tanulás, az individualizálás. Az egész folyamatot a célkitűzésektől az értékelésig mindig egyénre szabott eljárások alkalmazása célszerű. Csoportos tevékenységekre mégis szükség van a szociális kapcsolatok fejlődéséhez, erre lehetőséget adnak a kreatív, a zeneterápiás, a játék-foglalkozások, de a közös étkezések, kirándulások, szabadidős és más programok is.

A fejlesztő nevelés - oktatás során a halmozottan sérült tanulókat koruk és állapotuk szerint három csoportba soroljuk: bevezető, alapozó és fejlesztő szakaszban történik a képzés. A csoportban történő differenciált foglalkoztatást, az egyéni fejlesztések egészítik ki, a személyes szükségletek és igények felmérését követően meghatározott egyéni fejlesztési tervek alapján. Az egyéni fejlesztés területei intézményünkben a következők: gyógypedagógiai fejlesztés, logopédia, augmentatív kommunikáció, gyógytorna, konduktív pedagógia, zeneterápia, bazális stimuláció

Az intézményegység tanulói közössége Lakóhely szerinti megoszlás Intézményünk megyei ellátottságú. A gyermekek szülői, támogató szolgálati segítséggel, illetve tömegközlekedési eszközzel jutnak el intézményünkbe Szociális háttér A tanulók jelentős része hátrányos helyzetű családi miliőből érkezik. A családok általában előnytelen helyzetben vannak, mert megváltozott társadalmi helyzetükben a piacgazdaság "farkastörvényeihez" nem tudnak alkalmazkodni. Közülük sokan vannak GYES - en, ápolási díjon. Gyakori az egyszülős család. Nemcsak a gyermekek vágynak stabil közösségi kapcsolatokra, hanem a munkahelyekről kirekedt, beszűkült környezetben élő szülők is. Az iskola ebben az állapotban fontos társadalmi kapcsolatot jelentő színtér a szülőknek, szinte naponta vagy igényük szerint találkozhatnak más szülőtársakkal, a pedagógusokkal, az iskola vezetőivel, és megoszthatják velük nyomasztó gondjaikat. Fontosnak gondoljuk, hogy a gyermekek családban élhessenek. (A családok kb. 70 % az egy főre eső kereset alapján, a magyarországi létminimum alatt él.) Munkánk fontos része a családsegítés: Ennek egyik formája a Szülői Klub, amelynek keretében tanácsadást, szakmai előadáso-

-

kat, egyéni segítségadásokat szervezünk, a szülők által ajánlott témában. A „Szülői Klub” előadásai ingyenesek. Tanácsadással, ügyeik konkrét intézésével is segítjük a családokat. Tájékoztatást adunk a

-

szociális juttatások lehetőségeiről, azokhoz szükséges feltételekről, az ügyintézés lépéseiről. Intézményünkben történik a segédeszközök felíratása (szakorvos által), a mintavételek,

-

valamint a segédeszközök próbája. Ily módon a szülőknek sok időt, energiát, fáradozást takaríthatunk meg. A gyermekvédelmi tevékenység legfontosabb feladatai: Feladatunkat meghatározza a tanulók életkora, a mozgáskorlátozottsága, valamint egyéb akadályozottsága. -

a tanulók elemi szükségleteinek (élelem, ruházat, tanszer, pihenés, gyógyszer) figyelemmel kísérése a családban;

-

folyamatos, őszinte légkör biztosítása a gyermekek és a családok felé, amely alapvető feltétele az esetleges problémák feltárásának;

-

a tanuló egészséges fejlődéséhez szükséges nevelési légkör biztosítása és a fizikai állapot romlásának megelőzése a családon belül és a családon kívül;

-

kapcsolattartás a családdal, a Családsegítő és Gyermekvédelmi Szolgálattal, Nevelési Tanácsadóval, Területi Szociális Központtal, védőnővel stb.;

-

a család szociális és anyagi helyzetének megfelelően a különféle támogatások – pénzbeli és természetbeli – felkutatása, a hozzájutás segítése, támogatása, valamint tanácsadás a fogyatékos gyermeket nevelő családoknak járó szociális juttatásokról;

-

segítségnyújtás a kultúrált szabadidőtöltéshez, az életkoruknak, mozgásállapotuknak megfelelő rendezvényeken történő részvételhez;

-

egyéni esetkezelés, életvezetési tanácsok nyújtása, pályaorientáció;

-

magatartás vagy pszichés zavar esetén kapcsolatfelvétel gyermekpszichológussal;

-

gyors és hatékony megoldási stratégiák kidolgozása a gyermeket veszélyeztető helyzetben;

-

a tanuló eredményeinek, rendszeres iskolába járásának ellenőrzése – szükség esetén eljárás kezdeményezése;

-

segítségnyújtás az erkölcsi érzék kialakításához /példamutatás, etika, /;

-

Személyi és technikai segítségnyújtás az egyre önállóbb életvitel kialakításához

A fejlesztés feladatai 1. Kommunikáció: A másik ember megértése, az önkifejezés és az interakció fejlesztésének elősegítése 2. Mozgásnevelés: A testséma kialakítása, a mozgás örömének átélése és az önálló cselekvés ösztönzése 3. A dologi, az emberi és a természeti világjelenségeinek megértése. Az érzékelés-észlelés és az értelem fejlesztése, a valóság kognitív birtokba vétele: Az észlelhető világ megnyitása, a dologi és emberi világ rendjének felfedeztetése és a valóság-megismerés tágítása a magasabb rendű kognitív folyamatok bekapcsolásával. 4. A konkrét műveletek és a formális műveletek konstrukciójának elősegítése, a cselekvések logikai struktúrájának kialakítása, a tér, az idő és a tartam, a sorozatok, halmazok elemi fogalmainak elsajátítása: Fokozatosan megtapasztalják az anyag és a súly állandóságát, és ismereteket szereznek a tömeg fogalmáról. A gondolkodás fejlődésével mód

nyílik a téri viszonylatok absztrakt megismerésére is. Kialakulnak azok a minőségi műveletek, melyek a teret strukturálják: térbeli, egymást követő sorrend és szakaszok vagy távolságok elkülönítése; a hosszúság, a felszín stb. megmaradása. Összekapcsolódnak az időrendi összefüggések (előtt, után) a tartam összefüggéseivel (rövid vagy hosszú ideig). Egyszerre több tulajdonság alapján osztályozzák a tárgyakat és a fogalmakat, és több szempontból is képesek csoportosítani azokat. 5. Kreativitásra, játékra, szabadidős tevékenységre nevelés. Az emberi lét esztétikai dimenziójának megtapasztalása és a kreatív tevékenységek ösztönzése: A zenei, mozgásos, képzőművészeti és irodalmi alkotások megtapasztalása és önálló létrehozása lehetővé teszi a tanulók számára a befogadás, a megértés komplex emocionális és kognitív formáinak megtapasztalását, valamint a kreatív alkotás, létrehozás lehetőségét nyújtja számukra. Fontos, hogy a tanulók megtapasztalják, hogy maguk is képesek pozitív módon adni valamit a világnak. 6. Érzelmi és szociális nevelés, az én pozitív megtapasztalása, megnyílás a közösség felé, a kommunikáció kulturált formáinak elsajátítása: A személyes érzelmek kifejezése és a másik ember érzelmeinek megértése, a másokkal való együttműködés kialakulásának segítése az iskolai oktatás alapvető - a kommunikáció fejlesztésével szoros összhangban álló - feladatai közé tartozik. A súlyosan és halmozottan fogyatékos tanulók számára a szűkebb és tágabb közösségi életben való részvétel az egyik legnehezebben teljesíthető feladatot jelenti. A tanulóknak kezdetben lehetővé kell tenni, hogy önmagukat egyedi, autonóm lényként tapasztalják meg, és ilyenként képesek legyenek belépni egy közösségbe, és részt venni annak életében. 7. Önkiszolgálás, egészséges életmódra nevelés, az önállóság és önellátás képességének elsajátítása, az emberi szükségletkielégítés kultúrájának megismerése. A testi szükségleteinek kielégítése, valamint az e területeken való önállóság megszerzésének elősegítése alapvető pedagógiai jelentőséggel bír, és nagymértékben hozzájárul a tanuló kommunikációjának, kognitív képességeinek - különösen az érzékelés és észlelés funkcióinak fejlődéséhez. Az önkiszolgálás és az egészséges életmódra nevelés magában foglalja az alapvető biológiai szükségletek kielégítésének - a kommunikáció fejlődése szempontjából alapvető jelentőséggel bíró - kezdeti lépéseit, a mindennapos tevékenységek tanítását és gyakorlását, valamint az emberi szükségletek életkoronként változó jellegének elismerését és megélésének segítését, illetve azok kulturális vonatkozásainak elsajátítását.

Rehabilitációs pedagógiai program Alapja a Súlyos és halmozottan fogyatékos tanulók fejlesztésének irányelve, amely figyelembe veszi a nemzeti köznevelés törvényt, a NAT és a Sajátos nevelési igényű tanulók oktatásának irányelve vonatkozó részeit is. Elméleti alapját elsősorban Franziska Schäffer koncepciója képezi, melynek megvalósíthatóságát hazai gyakorlati tapasztalatok is alátámasztják. Ez egy egységes fejlesztő program, amely támpontul szolgál az egyéni képességekhez igazított fejlesztés megtervezéséhez. A rehabilitációs pedagógiai program tervezésekor tekintettel kell lennünk a törvényi előírásokon kívül az ellátottak körének adottságaira és szükségleteire. „ A közoktatási szolgáltatás kialakításakor, a nevelés, oktatás, fejlesztés tartalmi kidolgozásakor a súlyosan-halmozottan fogyatékos személyek reális életpályája és lehetőségei fontos szerepet játszanak. A nevelés, oktatás, fejlesztés és képzés célkitűzései között a súlyosanhalmozottan fogyatékos gyermek, fiatal későbbi életére való felkészítése hangsúlyos helyen szerepel. Ennek érdekében kell lehetőségeiket maximálisan kihasználva, személyiségük kibontakozását a megfelelő módszerekkel és eszközökkel, neveléssel és terápiával segíteni, hogy a lehetőségekhez mért legnagyobb önállóságot érhessék el a mindennapos tevékenységekben (önellátásban, önkiszolgálásban), mozgásképességben, kommunikációban. Ennek értelmében az intézményrendszeren belül olyan célkitűzéseket és követelményeket kell megfogalmazni, hogy azokat reálisan teljesíteni tudják a gyermekek. Mindeközben fel kell adni a teljesítmény-orientált szemléletet, helyette szükséglet- és kínálat-orientált pedagógiai tevékenység kialakítására kell törekedni. Az iskola legfőbb kritériuma, hogy a tanulás színtere, s ha valakinek arra van szüksége, hogy megtanuljon egyedül enni, vagy háton-fekvésből felülni stb., akkor olyan iskolának kell lenni, ahol ezt megtanulhatja.” (Márkus, 2005, 198.) A súlyosan-halmozottan fogyatékos gyermek „ A súlyos-halmozott fogyatékosság olyan állapot, melynek hátterében rendszerint a korai életszakaszban (méhen belüli életben vagy a születés körül), ritkábban a későbbi életkorban bekövetkező súlyos, átható, komplex sérülés áll, ami rendszerint a központi idegrendszert (elsősorban a fejlődésben és érésben lévő agyat) is érinti. A komplex károsodás következményeként rendkívül változatos formában megjelenő, összetett tünet-együttes alakul ki, ami a személyiség fejlődésében jelentős eltéréseket, a tevékenység-

ben (aktivitásban) súlyos akadályozottságot, és a társadalmi életben való részvételben (participáció) súlyos hátrányokat okoz. A fejlődés eltérése és a tevékenység akadályozottsága a motoros, a kommunikációs funkciók és e kettővel szoros kapcsolatban álló értelmi funkciók területén a legszembetűnőbb. A motoros (mozgás) funkciók területén a fejkontroll és a tekintés kontrolljának hiánya, a felegyenesedés, állás, helyváltoztatás képességének súlyos nehézségei, vagy hiánya, a végtagok (kar, kéz, láb) működésének súlyos zavarai, a komplex mozgásminták koordinációjának zavarai és a beszédszervek funkciózavarai fordulnak elő. A motoros funkciózavarok következtében minden mozgásaktivitást feltételező tevékenység területén akadályozottság figyelhető meg. A kommunikációs funkciók területén a kifejező (hangzó) beszéd hiánya, a nonverbális és/vagy metakommunikatív jelzések alkalmazásának bizonytalanságai, a beszédértés nehezen megítélhető szintje a kölcsönös kommunikációs megértés zavarát, akadályozottságát vagy hiányát okozzák. Ebből következően a környezettel való kapcsolatfelvétel és az együttműködés nehezített, ami a társadalmi beilleszkedés szempontjából jelent hátrányt. Mivel a súlyos és halmozódó károsodások miatt a súlyosan-halmozottan fogyatékos személyek aktivitásukban a fejlődés kezdeti (gyakran a szenzomotoros vagy pszichomotoros fejlődési szakasznak megfelelő) szintjét mutatják, az értelmi funkciók eltéréseit elsősorban a szenzoros (érzékelési-észlelési) vagy szenzomotoros, és az emocionális-szociális funkciók területén észlelhetjük. A szenzoros funkciók területén az érzékelés-észlelés organikus és pszichés jellegű kiesései, az ingerek felfogásának és feldolgozásának alacsony szintű képessége, az érzékletek és a mozgásminták, illetve viselkedésformák összehangolásának hiányos képessége, a túlérzékenység, vagy az alacsony ingerküszöb okozhat nehézséget. Az emocionális-szociális funkciók területén külön megfogalmazást nyer több feltűnő magatartásforma (agresszív/autoagresszív viselkedés), a túlérzékenység, a személyektől és tárgyaktól való elvonatkoztatás képességének hiánya vagy zavara, a hangulati labilitás, és az inadekvát érzelmi kitörések (pl. nevetés/sírás).

Mindezekhez az eltérésekhez társulhatnak még különböző krónikus betegségek, fokozott görcskészség (epilepszia), tartós gyógyszerszedés és egészségügyi terápiás szükséglet, megnövekedett balesetveszély és halálozási rizikó. Ezek további súlyosbító, a személyiségfejlődést nehezítő feltételeket teremthetnek.” (Márkus 2005, 140-141.). A súlyosan-halmozottan fogyatékos személyek akadályozottságuk szerinti besorolása Fentiek alapján Márkus Eszter doktori értekezésében egy új besorolási rendszert vázol fel, melynek kialakításánál – részben a hagyományos gyógypedagógiai népességcsoport-felosztást követve, részben saját felmérésének eredményeit és a gyakorlati tapasztalatokat felhasználva hat területet (fő-kategóriát) különböztet meg: 

Motoros funkciók (mozgás) eltérései;



Értelmi funkciók (adaptív magatartás, gondolkodás, kognitív funkciók) eltérései;



Kommunikációs funkciók eltérései;



Érzékszervi funkciók (látás, hallás) eltérései;



Magatartási, viselkedési funkciók eltérései;



Társuló - a nevelés feltételeit befolyásoló - betegségek. (Márkus 2005, 80.)

A súlyos-halmozott fogyatékosság pedagógiai következményei Az ismertetett jellemzőkből következően a fejlesztő nevelés-oktatásnak figyelembe kell vennie néhány, pedagógiai, gyógypedagógiai szempontból, vagyis a fejlesztés és terápia szempontjából fontos tényt, következményt. „ A súlyosan-halmozottan fogyatékos személyek tünet-együttese egyre összetettebb, állapota egyre súlyosabb, ez tükröződik az érintett funkcióterületek számának növekedésével a fiatalabb életkori csoportokban. A különböző szolgáltatások kialakításakor ezzel számolni kell, hogy a tervezett (közoktatási) szolgáltatás hosszú távon képes legyen rugalmasan alkalmazkodni a nevelési feltételek, a sajátos nevelési igények folyamatos változásához. A magatartási zavarok esetében el kell különíteni a valódi viselkedészavarokat, vagy pszichiátriai problémákat a kommunikációs akadályozottság okozta „feltűnő magatartásformáktól”.

A mozgáskorlátozottságnak döntő szerepe van a súlyosan-halmozottan fogyatékos személyek állapotának súlyosságában, valamint a mindennapos tevékenységekben való segítség-igény alakulásában, ezért a gyógypedagógiai nevelésben, megsegítésben hangsúlyt kell fektetni a mozgásnevelésre. A kommunikációs zavarnak döntő szerepe van a súlyosan-halmozottan fogyatékos személy megítélésében, különösen az értelmi állapot feltérképezésénél jelent nehezítő tényezőt. A nevelési folyamat megvalósítása során is elengedhetetlen a megfelelő kommunikációs – interakciós kapcsolat kialakítása, ezért a gyógypedagógiai nevelés tartalmi rendszerében kiemelkedő szerepet kell biztosítani a kommunikációs funkciók fejlesztésének, egyénre szabott kommunikációs csatornák és stratégiák alkalmazásával. A súlyosan-halmozottan fogyatékos személyek többsége segítséget igényel a mindennapos tevékenységekben, ezért az önellátásban mutatott kompetencia növelése érdekében a nevelési tartalmak közé szükséges a fejlesztő gondozás beemelése.” (Márkus 2005, 194-196). A rehabilitációs pedagógiai program céljai, feladatai, pedagógiai elvei: A súlyos, halmozott fogyatékosság pedagógiai következményei meghatározzák a fejlesztő iskolai oktatás célját, feladatait, s az alkalmazott alapelveket is. Célok A rehabilitációs pedagógiai program iskolai körülmények között olyan fejlesztést nyújt, mely törekszik képessé tenni a tanulókat szűkebb és tágabb környezetük egyre bővülő megismerésére, saját életük mindennapi élményeinek megélésére, és az ezekben való egyre tevékenyebb részvételre, továbbá egyszerű társas kapcsolatok kialakítására és fenntartására, aminek eredményeképpen jobb minőségű életet élhetnek.  tanulók legalapvetőbb szintű megnyilvánulásának értelmes közlésként való felfogása  tanuló és a pedagógus közti partneri kapcsolat kialakulása  cselekvéses tanulás és komplex (totális) kommunikációs beágyazottság  tevékenység tanulás kis lépésekben, segítséggel  megfelelő tanulási motiváció kialakulása  énkép, önismeret kialakulása, fejlődése  autonóm döntéshozatal elősegítése, elismerése

 szociális kapcsolatok kiszélesítése  jó testi és lelki közérzet megteremtése Feladatok 

A családban már kialakított szokások, jelzések, megszerzett képességek, készségek, elsajátított tudásanyag feltérképezése és az iskolai életbe való lehetőség szerinti beépítése és fejlesztése.



A súlyosan-halmozottan fogyatékos tanulók a sérült funkciók fejlesztése egyéni lehetőségeik szerint a kidolgozott fejlesztési program, egyéni fejlesztési tervek alapján.



Elemi szintű ismeretek elsajátíttatása szűkebb és tágabb környezetük jelenségeiről.



A kommunikáció egyénenként változó lehetőségeinek feltérképezése, a tanulók állandó ösztönzése a számukra lehetséges önkifejezési módok tudatos alkalmazására, gyakorlására.



A tanulók mozgásállapotának lehetőség szerinti javítása, a meglevő funkciók állandó fejlesztése, az önállóan kivitelezhető mozgások adta lehetőségek folyamatos kihasználása, illetve állapotromlás megakadályozása



A szociális készségek, társas kapcsolatok, elemi magatartási formák megismertetése.



A szabadidős és játéktevékenységben való aktív részvétel elősegítése.



Szoros kapcsolattartás a szülőkkel a tanulók eredményes fejlesztése, a szülő-gyerek kapcsolat segítése érdekében.

A mindennapi fejlesztés során fontos pedagógiai elvek: 

A fejlesztés minden esetben játékosan, konkrét tapasztalatok, valósághű szemléltetés útján történjen.





Az egyéni adottságok figyelembevétele, ennek megfelelően: -

egyénre szabott fejlesztési terv szerint történő fejlesztés biztosítása

-

egyéni foglalkozások keretében és

-

csoportban differenciáltan.

Tanulásszervezési alapelv, hogy a csoportban a különböző fejlesztést végző pedagógusuk száma a lehető legkevesebb legyen, mivel a személyes kötődések és a szoros team-munka (amely nagyobb létszám esetén nehezített) fokozzák az eredményességet.



Ugyancsak tanulásszervezési alapelv, s egyben az eredményesség feltétele, hogy a csoportos foglalkozások időtartama alatt az optimális fejlesztéshez szükséges számú pedagógus és asszisztens biztosítása elengedhetetlen (legalább 3 fő). Bizonyos esetekben (mozgásne-

velés órán, étkezéskor, kirándulásokon) ennél több, akár a tanulók létszámával megegyező felnőtt jelenléte szükséges. 

A team-munka rendszeres és hatékony legyen.



A szülőkkel való kapcsolattartás, állandó információcserét jelentsen.

Fejlesztési program A súlyosan-halmozottan fogyatékos gyermekek, tanulók sajátosságai és a nevelési alapelvek alapján körvonalazhatók a fejlesztés fő területei. Ezek a területek nem választhatók szét, komplex egységként kezelendők, és természetes módon épülnek be a mindennapi tevékenységbe is. A rehabilitációs programban meghatározott fejlesztő foglalkozásokon az egyes fejlesztési területeknél ismertetett feladatok, tevékenységek több foglalkozáson is megjelennek, keresztkapcsolatokat képezve. Egy-egy foglalkozás keretén belül általában több terület célzott fejlesztése is történik, úgy, hogy azok nem választhatók külön, szerves egységbe fonódnak. A fejlesztés területei: -

beszédfejlesztés

-

kommunikáció fejlesztése

-

a mozgásnevelés

-

a kognitív funkciók fejlesztése

-

kreativitás fejlesztése, esztétikai nevelés

-

érzelmi és szociális nevelés

Foglalkozások× („tantárgyak”) -

reggeli és búcsú kör

-

szűkebb és tágabb környezet

-

ábrázolás - alakítás

-

mozgásnevelés

-

játék és szórakozás

-

személyi higiénia

×(A foglalkozások elnevezései F. Schäffer koncepciójából származnak)

Fejlesztési területek

A foglalkozások és a fejlesztési területek keresztkapcsolatai:

Reggeli és búcsú kör

Szűkebb

Ábrázo-

és tágabb lás ala-

Mozgásnevelés

Játék

és

szabadidős

higiénia

környezet

kítás

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

Kreativitás fej- X

X

X

X

X

X

X

X

X

Beszédfejlesztés Kommunikáció Mozgásfejlesztés Kognitívfunkci-

tevékenység

Személyi

ók fejlesztése

lesztése Érzelmi és szo- X ciális nevelés

X

A fejlesztési területek részletes leírása: Beszédfejlesztés Célok: A beszédfejlesztés célja, hogy a gyermekeket eljuttassa az általuk elérhető legmagasabb szintre a beszédmegértés és a beszéd területén, és ezzel elősegítse az őket körülvevő szűkebb és tágabb környezetbe való beilleszkedést. Az a „Súlyosan-halmozottan fogyatékos személyekkel való foglalkozás során a kommunikáció nem elsősorban cél, hanem az egyénnel közösen végzett valamennyi tevékenység során eszközként használt interakciós folyamat. Cél lehet azonban a súlyosan-halmozottan fogyatékos emberrel közösen kialakítani a kommunikációnak azt a hatékony módját, mellyel az együttműködés megalapozható”. (Farkas 2003, Márkus, 2005)). Az érintett csoportok tagjainak - kommunikációs akadályozottságuk miatt - számtalan helytelen feltételezéssel és félreértéssel kell szembesülniük mindennapjaik során, akár a legegyszerűbb élethelyzetekben is, amikor nem tudják mások számára érthetővé tenni gondolataikat, érzéseiket, kívánságaikat; amikor nem tudják hatékonyan befolyásolni az őket körülvevő világ eseményeit és történéseit. Feladatok:  Az akkusztikus észlelés fejlesztése:  a tanulók érdeklődésének felkeltése környezetük hangjai és hangforrásai iránt  a hallási figyelem fejlesztése  az akusztikus differenciálási képesség fejlesztése  a hangok irányába való odafordulás kialakítása  a hangforrás, hangok azonosításának kialakítása  a sorrend, ritmus, hangsúly, hanglejtés megfigyeltetése  zenehallgatás, a zene és a mozgás összekapcsolása.  Reflexgátló testhelyzet biztosításával az izomtónus normalizálása a foglalkozások megkezdésekor.  Az arc és a szájtér masszírozása, stimulálása (illatok, ízek, taktilis ingerek)

 A mellkas, a vállöv és a szájkörüli izmok lazítása a foglalkozások megkezdésekor.  A beszédhez szükséges motoros képességek tréningje és a nyálzás befolyásolása:  a száj akaratlagos nyitásának és zárásának kialakítása  a szopó, harapó reflexek kialakítása, majd gátlása  a rágás facilitálása  a szívás, fújás, köpés kialakítása és gyakoroltatása. 

A hangképzés fejlesztése:  a légzés és a hangadás egyidejű fejlesztése  a hangadás és a mozgás összekapcsolása  egyes hangok, ill. szótagok kialakítása az egészséges fejlődés sorrendjének megfelelően  a hangok megtartásának kialakítása  majd egyszeri kilégzés során egyik magánhangzóról a másikra való áttérés kialakítása  hangadás megszakításának kialakítása.

 Artikulációs mozgásügyesítés, az ajkak és a nyelv differenciált mozgásának kialakítása és gyakoroltatása.  Beszédszervek ügyesítése: légző gyakorlatok, fújó-, ajak- és nyelvgyakorlatok 

Beszédkedv erősítése, folyamatos lehetőség biztosítása az önálló megnyilatkozásokra a legkülönbözőbb helyzetekben. A beszédmegértés és a szókincs fejlesztése a fogalmak körének fokozatos kialakításával és bővítésével az ismerttől a kevésbé ismert felé, a közvetlen környezettől a tágabb környezet felé haladva.



Folyamatos lehetőség biztosítása az önálló megnyilatkozásokra a legkülönbözőbb helyzetekben.



A beszédképtelen gyermekek megnyilvánulásainak értelmezésével a jobb megértés, az egymásra való odafigyelés elősegítése.



Minden lehetséges helyzetben és módon a gyermekek késztetése az egymással és a felnőttekkel való (kölcsönös) kommunikációra.



A kifejezőkészség fejlesztése: 

a meglévő szókincs aktivizálása, a szókészlet bővítése



a nyelvhelyesség fejlesztése



összefüggő beszéd kialakítása



mondókák, versek memorizálása.



beszédritmus javítása mondókákkal



adekvát válaszok kialakítása, echolália visszaszorítása



nyelvtani helyesség kialakítása

Alapelvek: 

Rendkívül fontos a beszédre, hangadásra ösztönző légkör és a mesterségesen kialakított beszédszituáció.



Az augmentatív kommunikációs módszereket használó tanulók hangadásra, ill. beszédre való ösztönzéséről nem szabad lemondani.



Az ismeretszerzés, a fogalmak bővítése konkrét tapasztaláson, cselekedtetésen alapul.



A bemutatás, szemléltetés során a való világ tárgyait, jelenségeit érzékeltetjük a tanulókkal, képekkel, filmekkel csak olyasmit szemléltetünk, amit már a gyermekek jól ismernek.



A szóbeli közlések, intsrukciók mindig rövidek és a tanulók számára érthetőek.



A gyakorlás, ismétlés a már meglevő ismeretek szinten tartását, elmélyítését szolgálja.



Az új ismeretek közlése mindig a már meglevők ismétléséhez kapcsolódva, az ismeretek körét apró lépésekkel bővítve történik.



A tanulók ellenőrzése, értékelése folyamatosan, minden megnyilvánulásuk azonnali – lehetőleg pozitív – minősítésével történik.

A beszédmegértés fejlesztésének, a szókincs (passzív, aktív) bővítésének főbb területei: 

A saját személlyel kapcsolatos ismeretek: név, testséma.



A szűkebb társadalmi környezet: családtagok, osztálytársak, nevelők.



A közvetlen tárgyi környezet: lakás, tanterem, iskolaudvar.



A tágabb környezet: iskola helyiségei, környező utcák, üzletek, közlekedési eszközök.



A természeti környezet:



évszakok, időjárás



növények (fák, virágok) és azok változásai az egyes évszakokban



zöldségek, gyümölcsök



állatok.



Öltözködés, ruhadarabok.



Ünnepek: 

születésnap, névnap, anyák napja



Mikulás, karácsony, húsvét



farsang, gyermeknap



népszokások, néphagyományok : vásár, Karácsonyi ünnepkör, Pünkösdölés stb) illetve a gyermekek keresik fel az iskola környékén lakókat pl.: „Háromkirály-járás”. Jól szolgálja mindez a szocializációs törekvéseket is.

A beszédfejlesztés tartalmainak megjelenése a különböző foglalkozásokon

Beszédfejlesztés

Reggeli és búcsú kör A saját keresztnév, becenév ismerete - reagálás valamilyen módon a név hallatán - hangadás a név közlésének szándékával - a név ritmusának viszszaadása hangadással - a név érthető közlése A saját teljes név ismerete A csoporttal dolgozó felnőttek, osztálytársak nevei - rátekintés az adott személyre - rámutatás az adott személyre - hangadás a megnevezés szándékával - az illető neve ritmusának felismerhető visszaadása hangadással - érthető megnevezés A köszöntés, a búcsúzás legegyszerűbb szavai Közös éneklés során a dalok, mondókák ritmusának visszaadása valamilyen hangadással

Szűkebb és tágabb kör- ÁbrázolásMozgásnevelés Játék és szabadidős Személyi higiénia nyezet alakítás tevékenység Öltözködés, ruhadarab-  Színek, formák Egyszerű A játéktárgyak A saját test részeok nevei felszólítások nevei inek felismerése, megnevezése - az öltözködés válto-  Technikák kelmegértése, A játéktevékenymegnevezése zásai az évszaknak végrehajtása ségek nevei Testi szükséglelékeinek megmeg-felelően A tornateÉrzelmek nyilvátek jelzése nevezése A növények változásai  Az alkotás sorem, tornanítása egy-egy jáTesti állapotok az egyes évszakokban szoba gyaktékkal kapcsolat(fájdalom, hideg, rán felmerülő - gyümölcsfák megfiran használt ban meleg) kifejezése vágyaik, érzésegyelése a környező berendezési Közös játék során Tisztasági szerek ik kifejezése kertekben tárgyainak, valamilyen komnevei  Az elkészült A gyakrabban fogyaszeszközeinek munikáció a tárSzemélyi higiéművel kapcsolatott gyümölcsök, zöldnevei sakkal, nevelőknével kapcsolatos tos értékelésük, ségek nevei, kapcsolóA naponta kel tevékenységek érzelmeik kifedás az évszakokhoz. végzett cse-  Játék, nevei játéktárjezése A tágabb környezet lekvések neA gyakran fogyak kiválasztása, - üzletek, utcák az isvei gyasztott ételek jelentkezés szerekola környékén nevei  A fájdalom, pekre - közlekedési eszköEvőeszközök, kényelmetHangutánzó játézök megfigyelése edények nevei lenség, fákok játékállatokÜnnepek Az étkezéssel radtság kifekal A színek és formák kapcsolatos érjezése valamegnevezése zelmek kinyilvámilyen mónítása  Állatok nevei don  Állathangok utánzása fogyasztott étel  Lakás helyiségeinek, minősítése egyberendezések nevei szerű szavakkal  Testrészek nevei  Téri irányok megnevezése

A beszéd (verbális kommunikáció) mozzanatai, fejlesztési feladatok, kimeneti elvárások

Kompetencia terület/készségek, képes-

Fejlesztési feladatok

ségek 

Felfigyelni

 



Nézés, odanézés 

Hangadás

  



Pillantással válaszolni Mások szeme irányát követni Véletlen hangadás (észrevenni, értelmezni, válaszolni rá) Szándékos hangadás Váltakozó hangadás partnerrel Variációk a hangadásnál

Dialóg - cselekvés

Szimbolikus, szimbólumok



 





 



Önmagát érezni Nyilatkozni a hogylétéről, ezt megkülönböztetni

Tervezhető kimeneti elvárások



 

Valamit megfogni, elvenni, visszaadni



Valamit megmutatni, beszéddel, hangadással kísérni





Tárgyi állandóságot kialakítani Imitációs képességet kialakítani Cselekvések tudatosítása Emlékképek és képzelet kifejlesztése Önmagát, tárgyat és cselekvést elkülöníteni



    

Alakuljon ki a spontán hangadás. Lehetőség szerint induljon meg a differenciált hangadás. A gyermekek ismerjék társaik, családtagjaik és a velük dolgozó felnőttek nevét. Egyszerű felszólításokat értsenek meg, és – képességeik függvényében – hajtsanak végre. Szükségleteiket, akaratukat, véleményüket valamilyen, a többiek számára is érthető formában jelezzék. Legyenek képesek egymás és a pedagógusok közléseire rövid ideig figyelni és adekvátan reagálni. Legyenek alapvető ismereteik közvetlen környezetük tárgyairól, személyeiről, jelenségeiről. Fogadják örömmel az ünnepeket, legyenek képesek elemi magatartási szabályok betartására az ünnepélyek alkalmával

Kompetencia terület/készségek, képességek



Odanézés, mimika, testtartás, mozgás

Fejlesztési feladatok

       



Beszélni (hangokkal), megérteni

   

 

Tárgyakat megismerni, követni, keresni Cselekvéseket pillantással követni Mozgást, hangadást és odanézést használni (interakció) Mimika jelentését felfogni Hangulatokat mimikából megérteni Saját arcjeleket alkalmazni Test-jeleket megérteni, saját kommunikációra felhasználni Önmagát kinyilvánítani Észrevenni, felfigyelni, odanézni, megkülönböztetni (egyéb zajtól) Odafigyelni, reagálni (gyere, nem…) Hangképet és jelentést összekötni (megértés) Személy- és állatnevek, tárgyak, cselekvések neve, tulajdonságok, tevékenységek neve stb. Egy, majd több jelentés-egységet megérteni, és megfelelően reagálni Érzelmek verbalizációját megtapasztalni

Tervezhető kimeneti elvárások

Kompetencia terület/készségek, ké-

Fejlesztési feladatok

pességek





Saját verbalizációt a gyermek megértéséhez alkalmazni

   



Tudatosan hallani zajokat

 



Hangok, hangzások hangszer, tárgyak)

(emberi,

 

  



Hangzók, szavak, mondatok

   

Tárgyra és szituációra vonatkozóan: korlátozni, ami látható és történik Egyszerű, lassú és érthető beszéd Ismétlés, utánzás: ezt értettem? Kérdés-válasz struktúra: bevonni a kommunikációba Igen - nem választás Észrevenni, azonosítani, lokalizálni, megkülönböztetni, sorrendet megjegyezni Zajokat hangadással utánozni Magas, mély (mozgással összekötni, rajzolni, felismerni) Rövid, hosszú (mozgással összekötni, rajzolni, felismerni) Hangos, csendes - utánozni (mozgással összekötni, rajzolni, felismerni) Megpróbálni hangokat kicsalni Azonosítani, megkülönböztetni Kihallani, utánozni Eredményt kazettán meghallgatni Szavakat megérteni, rövid – hosszú szót mondatból kihallani Szavak sorrendjét megjegyezni Mondatok cselekedni

Tervezhető kimeneti elvárások

Módszerek:  Bobath-módszer, 

evés-ivás terápia



bemutatás



motiválás



gyakoroltatás



cselekedtetés



ellenőrzés, értékelés



valós és valósághű szemléltetés



beszélgetés



tanulmányi kirándulás



egyénre szabott segítségadás

Eszközök:  Bobath-labdák (különböző méretű és formájú)  ékpárnák, matracok  zsámolyok  speciális székek  speciális poharak: kétfülű, átalakítható fülű, puha, összenyomható, orrnál kivágott  speciális evőeszközök: hajlított nyelű (jobbra, balra kanyarodó)  vastagított, formált, cserélhető nyelek az evőeszközökre  rágókák  tapadó alátétek  terápiás fogkefék: puha szőrű, szivacs  jeges tömlők, jég  gumikesztyűk  szívószál  gyertyák  könnyű labdák: szivacs, hungarocell, papír, ping-pong  „pipa”  tollpehely  szappanbuborék, buborékfúvók  sípok, vizisípok

 „ördögnyelv”  lufi, stb.  zizi  méz, szörp, csoki, tejföl, stb.  fültisztító  rúzs  tükör  játéktárgyak  tárgyképek, rajzok, fotók  didaktikai játékok (lottó, memória, puzzle, dominó, stb.)  bábok  különböző logopédiai segédkönyvek és segédanyagok (Logopédia Gmk. kiadványai, egyéb kiadványok)  a szűkebb-tágabb környezetünk tárgyai, jelenségei  modellek, makettek  mesekönyvek, vers-, mondóka-, énekgyűjtemények Kommunikáció és interakció (segített kommunikáció) fejlesztése Előzmények: A beszédképtelen gyerekek az iskolás kort elérve még alig rendelkeznek valamilyen kommunikációs eszközzel, és kommunikációs lehetőségük – jó esetben is – a passzív igen-nem feleletig terjed. Kiszolgáltatottságuk miatt alig vagy egyáltalán nem kerülnek döntéshelyzetbe, és így akaratuk, gondolatuk véghezviteléhez sincs lehetőségük. Súlyos mozgáskorlátozottságuk és értelmi problémáik miatt sokszor az adekvát igen - nem jelzés sem alakult ki. Az információszerzés, a tanulás alapvető feltétele az oda-vissza működő kommunikációs kapcsolat. A személyiség egészséges fejlődéséhez, gondolkodáshoz, a passzív befogadó szereptől az aktív részvételig való eljutáshoz az augmentatív és alternatív kommunikáció adja meg számukra a lehetőséget. 

A nem beszélő gyermekek egy részénél augmentatív és alternatív kommunikációs (AAK) oktatást alkalmazunk. Az augmentatív és alternatív kommunikáció fogalma

olyan kiegészítő és/vagy kisegítő kommunikációs módszereket, eszközöket és technikákat takar, amelyek segítségével, a súlyos beszédzavarral küzdő ember kommunikációs lehetőségei bővíthetők. Az augmentatív és alternatív kommunikáció célja felébreszteni a gyermekben a kommunikáció iránti vágyat, meggyőzni, hogy van értelme kommunikálni, eszközöket biztosítani a kommunikációhoz, fejleszteni a használathoz szükséges készségeket. A kommunikációs eszköz, az eszközhasználat módja, a kommunikációs módszer és az üzenethordozó fajtája minden gyermekhez egyénileg igazodik. A kommunikációs eszközök skálája igen széles, az egyszerű kommunikációs táblától a drága kommunikátorokig terjed. Az eszközök használata az adott gyermek kézfunkciójától függ, működtethetőek ujjal, ököllel, könyökkel stb. Üzenethordozó fajtája is igazodik a gyerekek képességeihez, ezek lehetnek tárgyak, fényképek, képek, Bliss-jelképek, gesztusok. Az üzenethordozó kiválasztása, mutatása mi gyerekeinknél a kéz különböző részeivel vagy szemmel történik. 

A nem beszélő gyermekek másik részénél a Mall-féle bazális kommunikáció a meghatározó, amely a korai anya-gyermek közti kommunikációs formákhoz nyúl vissza. Így a beszédet, gesztusokat, mimikát, hanglejtést, szemkontaktust, hangadást, érintést, mozgást és a légzésritmust használjuk kommunikációs csatornaként.

Célok: 

A beszédképtelen gyermekek kívánságainak, gondolatainak mások számára is érthető közlése.



Saját életük cselekvőbb részesévé válás.



Augmentatív

kommunikációs

eszköz

segítségével

egyenlő

esély

elérése

a többi gyerek között, a szűkebb és tágabb környezetükben egyaránt. 

Személyiségük minél teljesebb kibontakozása.



A lehető legteljesebb beilleszkedés a társadalomba.

Feladatok: 

A kommunikáció iránti igény felkeltése, kommunikációs kedv erősítése



Meglévő kommunikációs csatornák és módok feltérképezése, erősítése, bővítése, újak kialakítása



Alapkommunikáció kialakítása: -

kapcsolatfelvétel, szemkontaktus kialakítása

-

ránézéssel való kiválasztás, döntés

-

adekvát igen-nem válaszadás

-

köszönés.

 Önálló akaratközlés, vélemény, szükséglet, döntés kifejezésének megtanítása. 

Tetszés – nem tetszés nyilvánítására, választásra való ösztönzés



Pozicionálás, a kommunikációt leginkább elősegítő testhelyzet megtalálása

Az alternatív és augmentatív kommunikációt fejlesztő tartalmak megjelenése a különböző foglalkozásokon

Alternatív és augmentatív kommunikáció

Reggeli kör

Szűkebb és tágabb kör- Ábrázolás-alakítás nyezet

Szociális kapcsolatok Ismeret-közvetítés kialakítása  tárgyak, élőlények - kapcsolatfelvétel cselekvések megnevezéés se tartás  szókincs-, fogalombőví- általános szociális tés kifejezések és  kérdezés képessége mondatok  kérés, kíváncsiság jelzé- figyelem-felkeltés, se -felhívás  érzelem, vélemény kife- kommunikációra jezése való felkészítés  ruhadarabok egyeztetése - egymás megnyilkommunikációs képpel vánulásaira való  évszakok, időjárás jelenoda-figyelés, megségeinek egyeztetése hallgatás, reagálás kommunikációs képpel - személyek neve  zöldségek-gyümölcsök  Jelenlévők és hiegyeztetése kommunikáányzók kiválasztása ciós képpel fénykép vagy jel  állatok egyeztetése alapján kommunikációs képpel  lakás és berendezésinek egyeztetése kommunikációs képpel  testrészek, téri irányok egyeztetése kommunikációs képpel  ünnepek jellemzőinek egyeztetése kom. képpel

Játék és szabad- Mozgásnevelés idős tevékenység

 Színek, formák  érzelmi-indulati egyeztetése komkifejezések munikációs képpel  kérés, kívánság jelzése  Technikák kellékeinek egyeztetése  kapcsolatfelkommunikációs vétel, - tartás képpel  egyéb kom Az alkotás során munikációs csafelmerülő vágyaik, tornák használaérzéseik kifejezése ta  Az elkészült művel kapcsolatos értékelésük, érzelmeik kifejezése

Mutatásra alkalmas testrész megtalálása, illetve erősítése Megfelelő, stabil, biztonságos testhelyzet kialakítása Megfelelő szék használata

Személyi higiénia Szükségletek jelzése Figyelemfelhívás, - felkeltés Kérés Étkezési szokások és az azokkal kapcsolatos szükségletek kifejezése

Követelmények:  A tanulók legyenek képesek a mozgásos és értelmi lehetőségeikhez képest aktívan kommunikálni.  Tudják adekvátan jelezni szükségleteiket, kéréseiket.  Legyenek képesek érzelmek, élmények, pozitív-negatív tapasztalatokkal kapcsolatos kifejezések használatára.  Fel tudják hívni magukra a figyelmet.  Értsék az egyszerű megszólításokat, kérdéseket, utasításokat, és egyértelmű választ adjanak.  Legyenek képesek a társas együttlétekbe bekapcsolódni és azokban részt venni. Módszerek:  Egyéni és kiscsoportos foglalkozás.  Egyénre szabott multi - kommunikációs forma alkalmazása. Ez magába foglalja és kombinálja a gesztust, a jelbeszédet, a maradék beszédet vagy hangokat, a mimikát, a kommunikációs rendszereket és eszközöket.  Pozitív élmények alapján történő inspiráció. (A beszéd tartalma: itt és most, arról beszélek, amit teszek vagy amit tenni fogok, amit a másik cselekedeteiből, érzéseiből, kívánságaiból, szándékaiból, jelzéseiből érzékelek. Egyszerű mondatok, szavak, fogalmak.)  Élethelyzetek játékos modellálása, reprodukálása. Eszközök: 

elemes játékok



speciális kapcsolók



fejpálca



fejlesztő játékok



jelkép-kommunikációs rendszer –

Bliss

–

Gesztusnyelv - Erdélyi Andrea : "Nézd a kezem" gesztusnyelv magyar adaptálása súlyosan akadályozott emberek számára alapján



számítógép, oktatási programok

Az eszközök kiválasztásánál figyelembe kell venni a gyermekek mozgásálla-potát, értelmi szintjét, életkorát, kommunikációs igényét és szintjét, kognitív képességeit, vizuális észlelését, a foglalkozások témáját.

Mozgásfejlesztés Előzmények Súlyosan – halmozottan sérült gyermek esetében a központi idegrendszer sérülése már korai életkortól kezdve befolyásolja a mozgásfejlődést. A test automatikus irányítása a születéstől fogva akadályozott, nem tudnak kifejődni az életkor adekvát mozgásai. A motorium fejlődése diszharmonikus. A sérülés okozhat különböző fokú mozgáskorlátozottságot, melyet nemcsak az ép mozgásformák részleges vagy teljes hiánya jellemez, hanem a mozgásállapotot jelentősen befolyásolják a különböző kóros tartási- és mozgásminták, valamint az idő folyamán kialakult deformitások, kontraktúrák is. Leggyakrabban spasztikus tónusfokozódás, hipotónia és/vagy athetótikus jellemzők figyelhetők meg. Általában a nagymozgások mellett a kézfunkciók, a finommotoros tevékenységek is – különböző mértékben – sérülnek. Az élet első éveiben a fejlődés egész folyamatát jelentősen meghatározza a mozgás ép, vagy megváltozott fejlődés, a mozgásos akadályozottság okozta hátrányok következtében az ép fejlődéstől való egyre nagyobb elmaradás tapasztalható, különösen akkor, ha nem avatkozunk be kellő időben. A súlyosan-halmozottan fogyatékos emberek többsége súlyos mozgászavarral is küzd, és gyakran az életkortól függetlenül a fejlődés kezdeti (elemi) szintjét mutatják. Ha a fejlődés elemi szintet mutat, figyelembe kell venni a fejlődés korai szakaszának – pszichomotoros vagy szenzomotoros szakasz – legfontosabb jellegzetességét, a mozgásba ágyazottságot (Csiky In Várkonyi 1997). A mozgásnak kiemelt jelentősége van a gyermekek fejlődésében. A fogyatékos személy funkcióinak és képességeinek harmonikus alakulásához elengedhetetlen a mozgás, hiszen ellenkező esetben a többi funkció sem tud optimálisan fejlődni, s ezzel további nehézségek várnak a mozgásfejlődésre is. A funkciók egymástól való kölcsönös függőségi viszonyaként kell tehát ezt a folyamatot elképzelni, melynek alappontjában a mozgás áll. Ez nagymértékben segíti az észlelést, a tapasztalatszerzést, alapját képezi a magasabb gondolkodási funkcióknak, a beszéd egyik feltétele. A károsodás ugyanakkor a szenzoros fejlődésnél is zavart okoz. Befolyásolhatja a tapasztalatszerzést, a kommunikáció fejlődését is hátrányosan érintheti. Hátráltatja az érzékelési-

észlelési folyamatok fejlődését, a szociális kapcsolatok megfelelő alakulását. (Benczúr 2000., Benczúr-Bernolák 1991., Bernolák 1996., Hajtó 2000.) Az érzékszervek működése, az érzékelés-észlelés folyamata sok esetben pontatlan. A látás megfigyelhető zavara az optikus atrófia, amikor a szemtől az agyig vezető összeköttetés alulfejlett. Ez a jelenség csökkenti a vizuális teljesítményt, de nem jelenti azt, hogy az egyén nem képes látni. Mozgásállapot miatt azonban a szem-kéz koordináció is tökéletlen, gyakran figyelhető meg a strabizmus és a fixálás zavara is. Sokszor tapasztalható a hallási figyelem zavara és a látáshoz hasonlóan a hallóideg működése is elégtelen lehet. Jelentősen akadályozott a taktilis, kinesztetikus érzékelés is (Bernolák 1996, Fröhlich 1996.). Súlyos nehézségeket okozhat a kommunikáció motoros zavara. A beszéd, a mimika, a gesztusok nehezen vagy egyáltalán nem kivitelezhetők. A központi idegrendszer károsodása miatt a magasabb rendű kognitív funkciók is zavart szenvednek, valamint magatartási és szociális adaptációs problémák is fennállnak. A súlyosan-halmozottan fogyatékos személyek mozgásnevelésének előfeltétele a megfelelő szenzoros ingerek felvétele, feldolgozása és integrálása (ld. érzékelés-észlelés fejlesztése), folyamata passzív, vezetett aktív illetve facilitált mozdulatok, mozgások formájában megvalósuló közös tevékenység.” (Márkus 2005, 150.) ki A mozgáskárosodást gyakran egyéb klinikai tünetek is kísérik, pl. epilepszia, légzési és keringési elváltozások. Az életkor előrehaladtával, a másodlagos következmények hatásai felerősödhetnek. (pl. kontraktúrák, deformitások, degeneratív elváltozások). A funkcionális képességek akadályozottak, módosultak vagy hiányoznak (Benczúr 2000.). Célok  A gyermekek adottságainak függvényében a lehető legmagasabb szintű mozgásos önállóság elérése. 

A mozgásszerv-rendszer működőképességének optimális szintre való emelése

Feladatok 

A gyermekek pozitív mozgásélményhez juttatása sok játékkal, motiválással.



A mozgásra való képesség felismertetése, tudatosítása, a mozgás iránti igény felkeltése, erősítése.



Az elmaradt vagy károsodott tartási és mozgási funkciók fejlesztése, javítása.



Az idegrendszer sérülése nyomán kialakuló kóros mozgások, elváltozások megelőzése, korrekciója és kompenzálása.



A lehető legnagyobb önállóság eléréséhez szükséges mozgásos és önellátási ismeretek megtanítása.



Gyógyászati és rehabilitációs segédeszközök viselésének, használatának szoktatása, tanítása.



Az ép fejlődéshez – a lehetőségekhez képest – leginkább közelítő testi fejlődés elősegítése.



Mozgásos tapasztalatokon keresztül a pszichomotoros és szenzomotoros képességek fejlesztése.

Speciális feladatok A mozgásnevelés kiindulása: a pozicionálás (helyes és biztonságos testhelyzetek kialakítása), mert ennek jelentős szerepe van az általános testi funkciók működésében (pl. légzés, emésztés, stb.), a következményes tünetek megelőzésében (pl. decubitus, kontraktúrák, deformitások, stb.), és a mindennapos tevékenységek lehető legönállóbb kivitelezésében. (Márkus 2005, 151.) A mozgásnevelő feladata a rehabilitációs és foglalkoztatási terapeutával közösen a gyermekek ültetésének, tanórán és egyéb foglalkozásokon történő pozicionálásának kialakítása. Annak meghatározása, hogy mennyi időt tölthetnek egy bizonyos helyzetben, segédeszközben. Ha a gyermekek egyik végtagja sem alkalmas célirányos mutatásra, ceruzafogásra, akkor meg kell találni számukra a megfelelő segítő eszközt. A mozgásnevelő feladata az ültetés folyamatos felülbírálása, illetve szükség szerinti változtatása. A mozgásnevelés megvalósításához feltétlenül szükséges a terapeuta (szomatopedagógus) kreativitása és spontaneitása a mozgásnevelés optimális kínálatának megválasztásában, a fejlesztő tevékenység folyamatos értékelésében és korrekciójában.

Alapelvek 

A mozgásfejlesztésnek a kiemelt célú mozgásnevelés foglalkozások mellett a gyerekek egész napi tevékenységébe integráltan kell folynia, tevékenységüket át kell szőnie.



Szükséges, hogy a tanulóknak legalább a hét négy napján legyen mozgásnevelés foglalkozásuk.



Törekedni kell a fiziológiás mozgások lehetőségek szerinti helyes kivitelezésére, de elsődleges szempont a mozgás – bármilyen, az egészséget nem veszélyeztető módon történő – végrehajtása.



További alapelv a már megtanult legmagasabb szintű mozgásformák alkalmazása, megkövetelése – a végrehajtáshoz elegendő időt, illetve segítő eszközt biztosítva.



A különböző foglalkozásokon a gyermekek lehetőleg aktuális egészségi és mozgásállapotuknak megfelelő testhelyzetekben legyenek.



Játékosság elve.



A mozgásanyag összeállításánál, tanításánál figyelembe kell venni a mozgáskorlátozottság mellé társuló egyéb fogyatékosságokat, zavarokat, így az értelmi fogyatékosságot, az esetleges érzékelési - észlelési zavarokat, stb.





A gyakorlatok tervezésénél szem előtt tartjuk a következő szempontokat: -

lassú tempó

-

több ismétlés

-

egyszerű feladatok

A mozgásfunkciók gyakoroltatása, kiépítése csak apró lépésenként történhet.

Fejlesztési feladatcsoportok:  Ízületek mobilizálása Kontraktúrák oldása és kialakulásuk megelőzése. Reflexgátló testhelyzetek felvétele. Ízületvédelem. Ízületek minden irányú passzív kimozgatása. Ízületi mozgáshatárok növelése és az elért eredmények fenntartása.  Izomlazítás, relaxáció Passzív átmozgatás Relaxációs technikák alkalmazása.

Masszázs technikák alkalmazása. Zsályázás (fürdő, krém, pakolás) Cryoterápia Izomérzet kialakítása (feszítés-lazítás)  Izomállapot fejlesztése Adekvát izomlazítási és –nyújtási technikák alkalmazása Innervációs, izometriás, passzív, vezetett aktív, aktív (gravitáció irányában, illetve ellen) és ellenállással szemben végzett gyakorlatok zárt és nyitott kinetikus láncban Szelektív izomerősítés diagnózisnak megfelelően 

Helyes légzéstechnika kialakítása Pulmonológiai gyógytorna eljárásainak alkalmazása Légzőizmok, mellizmok lazítása  

Mozgással összehangolt harmonikus, gazdaságos légzés kialakítása Vitálkapacitás növelése

 Mozgásos kontroll kialakítása -

Pontos kiinduló helyzetek felvétele

-

Fiziológiás mozgássor alaphelyzeteinek és mozgásanyagának elsajátítása, összekapcsolása mozgássorrá

-

A gyakorlatok helyes kivitelezésének elősegítése

-

Saját mozgásindításra késztetés

 Mozgás-koordináció fejlesztése    

Fej- és törzskontroll alakítása Térbeli orientáció fejlesztése Célzó gyakorlatok (szem-kéz és szem-láb koordináció) Harmonikus járásra törekvés

 Egyensúly fejlesztése 

Egyensúlyi helyzetek megteremtése



Biztonságérzet elősegítése



Támaszkodási reakciók kiépítése

 Kóros szinergizmusok megtörése, reflexgátló helyzetek kialakítása 

Reflexgátló helyzetekből indított egyszerű gyakorlatok

 Helyes testséma, térbeli orientáció, lateralitás, dominancia kialakítása  Helyes testtartás kialakítása (ülésben, állásban)





A helyes tartás megéreztetése, tartás korrigálása



Gerinctorna



Általános izomállapot javítása és szinten tartása

Járásfejlesztés 

Járáselőkészítés



Járógyakorlatok

 Ritmus fejlesztése







Gyors-lassú és az egyenletes lüktetés megéreztetése



Egyszerű mondókák, énekek összekötése mozgással

Manipuláció fejlesztés 

Felső végtag passzív, aktív átmozgatása, masszírozása



Szenzoros ingerek alkalmazása



Taktilis percepció fejlesztése



Kéz izmainak erősítése



Fogás, megtartás, elengedés tanulása

Önellátási feladatok

 Praktikus mozgásformák  Műtéti előkészítés, utókezelés  Gyógyászati segédeszközök használatának elfogadtatása, tanítása és szoktatása

A nagymozgás fejlesztés tartalmainak megjelenése a különböző foglalkozásokon Reggeli és búcsú Szűkebb és tágabb Ábrázolás-alakítás kör környezet

Nagymozgás fejlesztés

Kóros szinergizmusok megtörése,reflexgátló helyzetek kialakítása, pozicionálás Helyes testtartás kialakítása Ritmusérzék fejlesztése – énekek, mondókák ritmusának mozgással, hangszerrel való egyszerű követése, kísérése

Kóros szinergizmusok megtörése, reflexgátló helyzetek kialakítása, pozicionálás Helyes testtartás kialakítása A szűkebb és tágabb környezet felfedezése közben a nagymozgások, egyensúly, térbeli orientáció, állóképesség mozgásos önkontroll fejlesztése

Mozgásnevelés

Kóros  szinergizmusok megtörése, reflex-gátló helyzetek kialakí-tása, pozicionálás Helyes testtartás kialakítása

Lásd: Foglalkozások: Nagymozgás fejlesztés,fejlesztési feladatcsoportok

Játék és szabadidős Személyi higiénia tevékenység  Kóros sziner-  Önkiszolgáláshoz gizmusok megszükséges mozgástörése,reflexgátló sor kialakítása, helyzetek kialagyakorlása kítása, pozici-  lonálás adatok (pl. étkezés, öltözködés, WC  Helyes testtartás kialakítása használata, mosakodás) végzése a  Különböző testtanulók adottságahelyzetekben végik szerinti aktív zett játékközreműkötevékenység désével, önállósá Helyzet- és helygával változtatás fejlesztése  Egyensúlyfejlesztés(pl. billenések, hintázás)  Mozgásos játékok elsajátítása  Mozgásos koordináció fejlesztése - utánzással - követéssel

Manipulációfejlesztés

Reggeli kör

és

búcsú Szűkebb és tágabb Ábrázolás-alakítás Mozgásnevelés környezet  Célzott nyúlás  célzott nyúlás  Lásd: Foglalkozások fejlesztése Finommotorika,mani  Tárgyak fogása,  tárgyak megfogá– énekek, mondókák puláció fejlesztés megtartása, elsa, megtartása, elritmusának mozengedése engedése gással, hangszerrel  szem-kéz, két-  szem-kéz, két-kéz való egyszerű kökéz koordináció koordináció vetése, kísérése  tapintásos feladatok  szűkebb-tágabb környezet felfedezése tapintás segítségével

Játék és szabadidős Személyi higiénia tevékenység  feladatok célzott  Önkiszolgáláshoz nyúlás szükséges mozgássor kialakítá tárgyak megfogása, gyakorlása sa, megtartása, elengedése  ladatok (pl. étke szem-kéz, két-kéz zés, öltözködés, koordináció WC használata, mosakodás) végzése a tanulók adottságaik szerinti aktív közreműködésé-vel, önállóságával

Módszerek  Pedagógiai módszerek 

differenciálás



motiválás



bemutatás



gyakorlás



korrigálás

 A komplex mozgásterápia módszerei Foglalkoztatási formák: 

Egyéni



Csoportos, differenciált foglalkozás

Eszközök:  Párnák, szivacsok, ék, henger  lejtő  fokosszék, priccs, zsámolyok  pad  bordásfal  lépcső, járató lejtő, létra  járókorlát, járókötél  trampolin  egyensúlyozó eszközök (pl. egyensúlyozó deszka, félkör, hordó, egyensúlyozó teknő)  hengerek (különböző méretben)  labdák (különböző méretű, anyagú, fogású, keménységű, súlyú labdák, Bobathlabdák)  különböző méretű karikák  tornabot  babzsák  léggömb

 a manipuláció fejlesztéshez szükséges különböző speciális eszközök és játékok, használati tárgyak  tükör  gyógyászati és rehabilitációs segédeszközök, pl. 

hidroterápiás kád



kéz- és lábsínek



járókeretek



kerekesszékek, stb.

 Kognitív funkciók fejlesztése A kognitív, vagy más szóval megismerő funkciók gyűjtőfogalom, melyhez a következő területek tartoznak: – figyelem, megfigyelőképesség – érzékelés-észlelés – emlékezet – gondolkodási funkciók. A

figyelem,

a

megfigyelőképesség

fejlesztése

Előzmények: A központi idegrendszer sérülése mind a spontán, mind az akaratlagos figyelem működésére kihat. A környezet ingereire történő spontán odafigyelés csak nagy intenzitású, hosszantartó és a gyermekek számára kifejezetten felszólító jellegű ingerek esetén megfigyelhető. Ugyanakkor az akaratlagos figyelem még egyéni foglalkozásokon is hamar elterelődik. Az aktivációs szint ingadozása és a motiváció gyengesége nem teszik lehetővé a koncentrált, pontos, alapos megfigyelést. A fejkontroll, a fixáció, a célirányos nyúlás és a manipuláció gyengesége vagy hiánya és a társuló érzékelési és észlelési zavarok jelentősen leszűkítik a megfigyelhető tárgyak és jelenségek körét.

Célok: 

A tanulók környezet iránti érdeklődésének kialakulása.



Új és régi, megszokott ingerek közötti különbségtétel képességének kialakulása.



Új inger jelentkezésekor spontán odafordulás kialakulása.



Egy-egy tevékenységnél való elidőzés.



Lehetőség szerint az összes érzékszerv használata egy-egy dolog alapos megfigyelésekor.



Az adott helyzet, tevékenység szempontjából fontos és jelentéktelen ingerek elkülönítése.

Feladatok: 

A megismerési kedv felkeltése.



A figyelem tartósságának, elmélyültségének, terjedelmének fejlesztése.



Az akaratlagos, szelektív figyelmi funkciók fejlesztése.



A megosztott figyelem kialakítása (távlati cél).

Alapelvek: 

A gyermek figyelme, koncentrálása, együttműködése alapját képezi minden pedagógiai és terápiás tevékenységnek. Ezért a figyelemfejlesztés minden foglalkozás feladatai között szerepel.



A napirend kialakításánál és a célok, elvárások megtervezésénél figyelembe kell venni, hogy a halmozottan sérült gyerekektől komoly figyelmet és erőfeszítést követelnek azok a tevékenységek is, amelyeket ép társaik már rutinszerűen végeznek (pl.: étkezés, WC-használat, játék, stb.). Ezért a nagy koncentrációt igénylő feladatok között lazító gyakorlatokat vagy pihenést kell biztosítani.

Reggeli és

Szűkebb és tágabb

Ábrázolás –

búcsú kör

környezet

alakítás

 Intenzív egymásra figyelés: - kik vannak mellettem - ki van velem szemben - megfigyelni, hogy hiányzik - e valaki - szemkontaktus felvétele, megtartása  Annak felismerése, hogy mikor szólítanak a nevemen  A hangszerek hangjainak felismerése és megkülönböztetése f igyelem és megfigyelés

A figyelem, megfigyelőképesség

A figyelmet, megfigyelőképességet fejlesztő tanulási tartalmak megjelenése a különböző foglalkozásokon

 Állatok, növények és  tárgyak különböző érzékszervekkel tör-  ténő alapos megfigyelése   A tárgyak funkcióinak megfigyelése  Jelenségek különböző érzékszervekkel történő megfigyelése (pl. időjárás, olvadás)  Fixálás tárgyakra, képekre (pl.diavetítés)  Szemkontaktus felvétele, megtartása  Szem – kéz koordináció, mutatás és mindenfajta tevékenység közben (Játék és szórakozás foglalkozáshoz is)

Szem-kéz, két kéz koordináció Alapanyagok megfigyelése Eszközök funkciójának megfigyelése

Mozgás

 A gyermek figyelmének ráirányítása az adott feladatra, ezáltal a gyermek aktív részvételének biztosítása, mely a mozgásfejlesztés hatékonyságát növeli  Egyszerű utasítások megértése, követése (pl.: emeld fel a karod, lazítsd el a lábad)  Állandó folyamatos kontaktus fenntartása  Saját testhelyzet megfigyelése  A testhelyzet változtatásának megfigyelése  Utánzásos feladatoknál a mozgások megfigyelése  Motiváltság kialakítása  Két kéz koordinációja manipuláció során

Játék és szórakozás



     

Közös játéktevékenység közben a megosztott figyelem fejlesztése: figyelni: - a játéktevékenységre - a társakra Fixálás a játéktárgyakra Szemkontaktus felvétele és megtartása A megszólítás felismerése A soron következés felismerése Mozgások, mozdulatok megfigyelése (építőjátékok, szerepjátékok) Játékszabályok megfigyelése

Személyi higiénia

 A gyermekekkel való kapcsolat fenntartása szem-kontaktussal, beszéddel  A gyermekek figyelmének ráirányítása az adott tevékenységre, illetve tárgyra a gondozási folyamat során. Pl. kézmosáskor: mosdó, csap, a vízsugár, a szappan, a törülköző, és az ezekkel kapcsolatos cselekvések

Reggeli és búcsú kör

 

A figyelem, megfigyelőképesség





gabb környezet

Énekek felismerése (kezdő sor,  Új, váratlan ingerekre is nyitottnak csak dallam, stb.) kell lenni (pl. séta, A csend felismekirándulás, sponrése tán helyzetek sor A másik kezét megfogni, és fi-  Testhelyzetek megtartása, és opgyelni, hogy ne timális testhelyzeszakadjunk el tek felvétele a teA megszólítás vékenykedés során felismerése hang Ének, zene, mongal (név elhangdóka vagy vers zása, a név énekhallgatása közben: lése, a név ritmu- a darabok kezsa tapssal vagy detének és végéhangszerrel), nek felismerése érintéssel, szem- hangulatuk felkontaktussal, ismerése labdagurítással - a zene és a Mozgások pontos mozdulat (pl. feskivitelezése (érintés) összehangotés, labdagurítás, lása hangszerhasználat, kézfogás, stabil testhelyzet megtartása)

f igyelem és megfigyelés



Szűkebb és tá-

Ábrázolás – alakítás

Mozgás

Játék és szórakozás

 Zenehallgatás tánc közben: - zenedarabok, számok kezdetének végének felismerése - hangulatok felisme-rése - figyelni a zene lüktetésére - a zene hangulata és/vagy lüktetése megváltozásának felismerése  Zenehallgatás tánccal  Játéktárgyak és a környezet tárgyainak, jelenségeinek megfigyelése játék vagy szemlélődés közben: - színe - formája - tapintása - hangja - funkciója

Testi higiénia



Szűkebb és tá-

Ábrázolás - alakí-

kör

gabb környezet

tás

Mozdulatok meg-  Változások megfigyelése: figyelése (mozdu- jelenségek szemlatokkal kísért lélése énekek, mozgásos - sütés – főzés játékok) - gyurmázás, forAz időjárás megmázás figyelése - festés, színezés közben

f igyelem és megfigyelés

A figyelem, megfigyelőképesség



Reggeli és búcsú

Mozgás

Játék és szórakozás

 Valaki, vagy valami hiányának a megfigyelése (pl.: bújócska, eldugós játék)  Változás, változtatás megfigyelése (pl.: építőjátékok)  A testhelyzet és a testhelyzet változásának megfigyelése játéktevékenység közben, hintázáskor, mozgásos játékokban

Testi higiénia

Általános elvárások: A gyermekek egyéni érzékelési – észlelési, kognitív, mozgásos lehetőségeihez mérten aktív részvétel, interakció a környezettel. Módszerek: Egyéni és csoportos foglalkozások keretében: 

szomato –, tiflo –, szurdopedagógiai és logopédiai módszerek



a bazális stimuláció elemei



alternatív kommunikációs technikák



kompenzáló technikák



evésterápia



gondozási feladatok terápiás végzése



tanulmányi séták, kirándulások



bemutatás



valós és valósághű szemléltetés



egyénre szabott segítségnyújtás



játékosság



cselekedtetés



gyakoroltatás



beszélgetés



ellenőrzés, értékelés alkalmazása

Eszközök: A szűkebb-tágabb környezet tárgyai, személyek, élőlények, a természet jelenségei, erői, képek, hangfelvételek, festékek, hangszerek, zene, diavetítő, magnó.

Érzékelés - észlelés Előzmények: A súlyosan-halmozottan fogyatékos gyerekeknél a súlyos agykárosodás miatt az érzékelés, észlelés is nehezített. A biológiai károsodás történhetett az érzékszervben, az érzőideg mentén és az ingereket feldolgozó agyi központokban. A szintén az agykárosodás következtében kialakuló mozgáskorlátozottság tovább nehezíti az érzékelést, a mozgásos tapasztalatszerzést. Gyakran rontja a teljesítményt a meglassúbbodott pszichés tempó és az aktivációs szint ingadozása. Gyakori a figyelem és a motiváció gyengesége. A legsúlyosabban sérült tanulók önállóan végzett tevékenységre csak nagyon korlátozott mértékben képesek, s ezen tevékenységek száma is nagyon kevés. Beszédképtelenségük miatt a beszéd kapcsolatteremtő, információkérő, aktivitást adó lehetőségeivel sem rendelkeznek. Ezért ahhoz, hogy ők is minél gazdagabb életet élhessenek, nagyon nagy szükségük van az őket körülvevő világ érzékszerveken keresztül megragadható tartalmaira. Célok: 

Kinesztikus érzékelés fejlesztése: különböző testhelyzetekben, helyzet- és helyváltoztató mozgások közben a test és testrészek helyzetének érzékeltetése, megélése a cél eme terület fejlesztése során.



Szomatikus érzékelés fejlesztése: cél a differenciált érzékelés fejlesztése a testfelszínén. Bár a testfelszíne csak csekély mértékben tesz lehetővé differenciált érzékelést, ugyanakkor ez az érzékelés nagyon elementáris, vagyis alapvető és érzelmileg telített. Ebből következik, hogy az ezen a területen szerzett tapasztalatok lesznek az úgynevezett testséma és mozgáskoordináció előfeltételei (Fröhlich, 1982).



Hallási figyelem fejlesztés: cél a hangok felfogásának és arra való reagálásnak eléré-

se, hangforrás lokalizálásának, követésének és differenciálásának kialakítása. Ezen belül is hangsúlyos szerep jut a vibratorikus ingerlésnek. A fejlődésükben súlyosan akadályozott gyermekek először a testközeli, vagyis érzékelhető rezgéseket fogják fel, a további test távoli, vagyis csak hallható rezgéseket csak a fejlődés későbbi szakaszában. A vibratorikus ingerlés segítségével a gyermek megtanulhatja, hogy azoknak a jelenségeknek is van jelentésük, melyek bár testileg érzékelhetők, ugyanakkor nem megfoghatóak (Fröhlich, 1982). 

Taktilis-haptikus érzékelés fejlesztése: kéz differenciált érzékelésének fejlesztése a cél. Különösen hangsúlyos területe a fejlesztésnek látássérült gyermekeink esetében.



Vizuális figyelem fejlesztés: cél a különböző fényingerek felfogásának és azokra való reagálás elérése, fényforrás lokalizálásának, követésének és differenciálásának kialakítása.



Szaglás és íz érzékelés fejlesztése: fejlesztés fontos területe mivel a szag- és ízingerek igen szorosan összefüggnek az elementáris jó közérzettel.



Vesztibuláris fejlesztés: cél az egyensúly, a térbeli helyzet megélése, egyensúlyi reakciók kiváltása a különböző ringó, billenő eszközökön. Fröhlich szerint a vesztibuláris stimuláció az egyensúlyi reakciók funkcionális kialakulását, az érzékelés integrációját és a mozgás illetve mozgatás örömének megélését fejlesztheti.

Feladatok:  A tanulók hozzásegítése ahhoz, hogy önmagukról és a szűkebb értelemben vett személyi, tárgyi és természeti környezetükből érzékelési – észlelési tapasztalatokat szerezzenek.  Ezek segítségével az önmagukról és a környezetükről való ismereteik bővítése.

Részfeladatok: 

A tapasztalt érzékelési – észlelési zavarok mögött rejlő okok (lásd: előzmények) társszakemberekkel (pl.: szemész, audiológus, neurológus) együtt történő feltérképezése és a velük közösen történő kezelése.



Az aktiváció, a motiváció erősítése.



A mozgásfejlesztés feladataihoz tartozóan az érzékelés, észlelés mozgásos feltételeinek javítása (a fejkontroll javítása a fixálás elősegítésére, kóros reflexek gátlása, leépítése; a manipuláció mozgásos feltételeinek javítása.), megfelelő testhelyzet biztosítása.



Az egyes érzékelési – észlelési területek fejlesztése: 

látás



hallás



bőrérzékelés (tapintás, hő- és fájdalomérzékelés)



szaglás



ízlelés



egyensúlyérzékelés



kinesztetikus érzékelés



testérzékelés



térérzékelés



az idő érzékelése.

Ezek részeként az észlelési figyelem fejlesztése. 

A fejlettségi szintet figyelembe vevő mennyiségű és minőségű inger biztosítása.



A tanulóknak a saját testükből és a külvilágból érkező ingerek iránti érzékenységének felkeltése, kialakítása.



Az ingerek felé való odafordulás, az azok megragadására irányuló képesség fejlesztése.



A lényeges ingereknek a lényegtelenektől való elkülönítése képességének kialakítása.



Az érzékletek, észleletek értelmezésének elősegítése az aktuális fejlettségi szintnek megfelelően.



A különböző érzékelési területek összekapcsolódásának, együttműködésének elősegítése, fejlesztése.



Az érzékletek, észleletek integrálódásának elősegítése.



Az érzékelési és mozgási folyamatok összerendeződésének elősegítése.

Alapelvek: 

Az érzékelés-észlelés alapját képezi minden tevékenységnek, ezért a fejlesztése valamennyi foglalkozás feladatai között szerepel.



A mozgás- és cselekvőképesség súlyos korlátozottsága következtében elmaradt tapasztalatokat konkrét, közvetlen tapasztalatszerzésen keresztül pótoljuk.



Az érzékelési, észlelési képességek fejlesztése általában nem elszigetelten, öncélúan történik, hanem a heti témakörbe ágyazva, játékos formában, vagy természetes, valóságos, életszerű helyzetekben.

Az érzékelési, észlelési funkciókat fejlesztő tanulási tartalmak megjelenése a különböző foglalkozások Reggeli és búcsú kör

Látás

Érzékelés, , észlelés

 Hangszerek nézegetése megnevezés, megszólaltatás mellett  Rátekintés (mutatás) egy adott hangszerre, hallva annak hangját

Szűkebb és környezet

tágabb Ábrázolás - alakítás Mozgásnevelés

 Színek nézegetése  tárgyak (játékok, gyakori megneveképek) jellemző zés mellett tulajdonságainak megnevezése je A színek differencigyeik megfigyeléálása se.  Adott szín kiválasz Népünk művészeti tása (rátekintéssel tárgyainak megfivagy mutatással) a gyelése nézegetétöbbi közül se  Az időjárás megfi Művészeti alkotágyelése, amikor vasok nézegetése lamilyen jelenség megnevezése jól látható (szobor, festmény) (eső, hó, napsütés, köd )  Testrészek megfigyelése megnevezés mellett, saját magukon és másokon.

Játék és szabadidős Személyi higiénia tevékenység  Mozgások (nagyés finommozgások) megfigyelése, utánzása pl. építő, szerepjátékoknál

 Saját test megfigyelése, nézegetése fogmosásnál a tükörben  A WC, fürdőszoba berendezésének nézegetése megnevezése  A fogápolás és testápolás kellékeinek nézegetése megnevezése

Reggeli és búcsú kör   

Hallás

Érzékelés, , észlelés



A saját név felismerése-reagálás a saját név hallatán Társak, felnőttek nevének felismerése Dalok, versek, mondókák hallgatása Hangszerek különféle hangjainak hallgatása és nevének egyidejű hangoztatása

Szűkebb és környezet 





tágabb Ábrázolás - alakítás

A csoportban megjelenő személyek hangjainak felismerése A környezet tárgyainak megnevezése, hangjainak megfigyelése, felismerése Cselekvések megnevezése, hangjaik felismerése

 Az ábrázolás alakítás során használt különböző eszközökkel keltett hangok megismertetése megnevezése

Játék és szabadidős Mozgásnevelés tevékenység    



A játéktárgyak megnevezése A játéktárgyak hangjainak megfigyelése Zajkeltés a játékokkal A játéktárgyakkal végezhető cselekvések folyamatos megnevezése Személyek, tárgyak, állatok felismerése hangjuk alapján

    

Személyi higiénia

Testhelyzetek  megnevezése Cselekvések megnevezése Eszközök, tornaszerek  megnevezése Testrészek minél gyakoribb megnevezése  Testrészek mozdításának próbálgatása szóbeli felszólítás alapján

Mosakodás, kézmosás, WChasználat közben a vízcsobogás megfigyelése Evés közben az ételek, edények, evőeszközök megnevezése Öltözködésnél az egyes ruhadarabok megnevezése, színükkel együtt

Reggeli és búcsú kör

Hallás

Érzékelés, , észlelés

 Adott hangszer azonosítása a hangjával (rátekintéssel vagy mutatással)  Érzelmek felismerése

Szűkebb és környezet

tágabb Ábrázolás - alakítás

 Állatok, növények megnevezése  Állathangok megfigyelése, felismerése  Időjárási jelenségek megnevezése, hangjaik megfigyelése.

Játék és szabadidős Mozgásnevelés tevékenység  Dalok, mondókák, versek hallgatása  Hangszerek hangjai  Zenehallgatás (hangerő megfigyelése, érzékelése)

Személyi higiénia  Evés, mosakodás, öltözködés közben az éppen végzett cselekvés megnevezése  Evés közben a fogyasztott ételek jellemző ízének megnevezése

Reggeli és búcsú kör

Bőrérzékelés

Érzékelés, , észlelés

 Hideg-meleg tárgyak érintése  Társak simogatása, az éppen érzékelt minőség megnevezése mellett (az arca sima, a haja borzas, a pulóvere puha)  Egymás kezének megfogása, simogatása  Időjárás megtapasztalása bőrérzékeléssel közvetlenül (hőmérséklet, eső, szél, hó)

Szűkebb és környezet

tágabb Ábrázolás - alakítás

 Az időjárás megfigyelése hideg és meleg napokon  Hideg és meleg ételek  Hideg és meleg tárgyak tapogatása  Különféle textíliák tapogatása (vastag,  pulóver, nyári póló, stb.)  Különféle papírok tapogatása, gyűrögetése (vastag, kemény papír, vékony, lap)  Növények, gyümölcsök tapogatása, tépegetése  Alakítható anyagok tapintása

 Az ábrázolásalakítás során használt különböző anyagok tapintása ( a festék síkos, a kréta kemény stb.)  Sima, érdes, rücskös, szúrós felületek kipróbálása, megnevezés mellett  Festés kézzel.

Mozgásnevelés  Puha és kemény felületek kipróbálása megnevezés mellett  Sima, érdes, rücskös, szúrós felületek kipróbálása, megnevezés mellett

Játék és szabadSzemélyi higiénia idős tevékenység  Játéktárgyak tapogatása, simogatása (a maci szőrös és puha, a mesekönyv sima és kemény, a labda sima és puha, stb.)  Alakítható anyagok tapintása (gyurma, agyag, sóliszt gyurma)  A természet anyagaival való ismerkedés, játék (víz, hó, homok)

 Hideg és meleg ételek  Használati tárgyak tapogatása megnevezés mellett ( a szappan síkos, a kanál hideg és kemény, a törülköző puha, stb.)  „Igen-nem” válaszok adása „Fázol? Meleged van?” kérdésekre  Szalvéta, papírzsebkendő, pelenka tapogatása, gyűrögetése  Öltözködés közben az egyes ruhadarabok tapogatása, simogatása

Reggeli és búcsú kör

Szűkebb és környezet

tágabb Ábrázolás - alakítás

Bőrérzékelés

Érzékelés, , észlelés

 Sütés-főzés egyes műveletei: tésztagyúrás, formázás, nyomkodás  A természet megismerése tapintás útján (föld, fű, fakéreg, állatok szőre, stb.)  Séta hóban, esőben, szélben, tűző napon, az éppen érzékelt hőmérséklet megnevezése.

Mozgásnevelés

Játék és szabadidős Személyi higiénia tevékenység

Reggeli kör

Szaglás

Érzékelés, , észlelés

 Egymás hajának, kezének, ruhájának megszagoltatása, amikor erre lehetőség adódik

Szűkebb és környezet

tágabb Ábrázolás és alakítás Mozgásnevelés

 Ételek, gyümölcsök szagolgatása (jó szagú, rossz szagú)  Növények, virágok szagolgatása  Séta közben az esetleges jellegzetes szagok megfigyelése, megnevezés mellett (kukás autó, pékség, cukrászda, virágüzlet, hentes, stb.)  Gyertya, mécses, füstölő szagolgatása  Szagolgatás sütésfőzés közben

 Illatos alapanyagok szaglása  Ünnepére készülés, illatok segítségével

Játék és szabadSzemélyi higiénia idős tevékenység  Illatos alapanyagokból (fűszerek, illóolajok, virágszirmok, stb.) barkácsolás  Mikulás, karácsony ünnepére készülés, illatok segítségével az ünnepek felidézése  Sütés, főzés, étel, ital készítése közben szagolgatás

 Szagok megnevezése, ahol mód nyílik rá (a pelenka büdös, a szappan illatos, stb.)  Tisztálkodó szerek szagolgatása (a sampon, a szappan, a mosópor illata)  Ételek szagolgatása

Reggeli kör

Ízlelés

Érzékelés, észlelés,

 Stabil testhelyzet megtartása, cselekvés közben és mozgásos játékok, feladatok közben is

Szűkebb és környezet

tágabb

 A négy alap-íz megnevezése minden olyan helyzetben, amikor erre lehetőség van  A különféle ételek fogyasztása közben az étel minősítése egyszerű kifejezésekkel  Gyümölcsök kóstolása, megnevezés mellett  Fűszerek kóstolása, megnevezés mellett  Az éppen fogyasztott ételek megnevezése  Sütés-főzés közben ízlelgetés

Ábrázolás és alakíMozgásnevelés tás

Játék és szabadSzemélyi higiénia idős tevékenység  Sütés-főzés közben ízlelgetés  Élelmiszerek ízleltetése megnevezése (zöldség, gyümölcs, konyhai alapanyagok pl. só,cukor,vaj stb.)

 Evés közben a négy alap-íz megnevezése, amikor erre lehetőség van  Az éppen fogyasztott étel minősítése egyszerű szavakkal (finom a leves, kicsit sós a főzelék, kemény a husi, forró a tea, stb.)  Az éppen fogyasztott étel nevének többszöri elismétlése az étkezés során

Reggeli és búcsú kör

Egyensúly



 



Kinesztikus

Érzékelés, , észlelés



Stabil testhelyzet megtartása, cselekvés közben és mozgásos játékok, feladatok közben is

Szűkebb és környezet

tágabb Ábrázolás - alakíJáték és szabadMozgásnevelés Személyi higiénia tás idős tevékenység  Szándékos kibillentés az egyensúlyi  Hintázás  Stabil testhelyzet  Az ábrázoló és  Pelenkázás közmegtartása, cselekalakító tevéhelyzetből, játék  Lovacskázás ben vés közben és mozkenység közben közben. Az új hely-  Csúszdázás az adott helyzet gásos játékok, felaz adott helyzet zet megnevezése megnevezése, enyhe lejtőn adatok közben is megnevezése, (pl.:„Most gurulunk.  Ringatás amikor a gyerek amikor a gyerek Most hintázunk. kibillen az kibillen az Most leesel az egyensúlyi egyensúlyi ölemből. Most felhelyzetből helyzetből borulsz.”)

Szem, száj nyitása,  Testrészek megneve-  csukása (utánzással, zése mellett az adott illetve felszólításra) testrész mozdítása segítséggel vagy önállóKéz nyújtása a társak felé an Ujjak csukása, nyitá-  Az éppen végzett csesa lekvések, az éppen felvett testhelyzetek Igen-nem jelzése a fej minél gyakoribb mozdításával megnevezése („Most Igen-nem jelzése lefekszel. Most feszemmozgással lülsz. Most felemelem a kezedet. Most sétálunk.” stb.)

Az éppen vég-  A saját test helyzeté-  Játék közben a  Minden testápolázett cselekvések, nek érzékeltetése az felvett testhelysi tevékenység soaz éppen felvett adott helyzet megnezetek, az önálrán az éppen feltesthelyzetek vezésével lóan vagy segítvett testhelyzet, az minél gyakoribb (áll, ül, fekszik, stb. ) séggel kiviteleéppen végzett megnevezézett mozgások mozgás vagy  Testrészek mozdítása se(Most felemelfolyamatos mozdulat megneönállóan vagy segítjük a kezünk, megnevezése, vezése, ill. megséggel, a mozdulat most gyúrunk tudatosítása nevezés utáni végmegnevezése mellett stb.) rehajtása  Mozgással kísért versek, mondókák, énekek

Reggeli és búcsú kör

Szűkebb és környezet

tágabb Ábrázolás - alakíMozgásnevelés tás

Kinesztikus

Érzékelés, , észlelés

 Mozgással kísért versek, mondókák, énekek  Mutatás  Megnevezett mozdulatok végrehajtása

 Testrészek önálló mozdításának próbálgatása, lehetőség esetén önálló mozdítása, szóbeli instrukció, illetve utánzás alapján  A saját test mozgásának érzékeltetése, megnevezése a különféle eszközök, tornaszerek használata során („Most gurulsz. Most csúszol. Most hintázol.” stb.)  Sokoldalú mozgáslehetőségek megtapasztalása vízben, lovon

Játék és szabadSzemélyi higiénia idős tevékenység

Reggeli és búcsú kör 

Testérzékelés, testkép

Érzékelés, , észlelés

Köszönési és kapcsolatteremtési formák, módok (pl. szemkontaktus felvétele, integetés, simogatás, puszi adása) kapcsolódása testrészekhez, közben ezen testrészek megnevezése  Zenére való mozgás, tánc közben a mozgatott testrész megnevezése

Szűkebb és tágabb Ábrázolás - alakíJáték és szabadMozgásnevelés Személyi higiénia környezet tás idős tevékenység  Önmegfigyelés tü-  Az ábrázolási  A test masszírozása,  Játék babák,álla-  Gondozási és körben, a társak és alakítási passzív mozgatás, tok testrészeinek önkiszolgálási megfigyelése feladatok közvezetett aktív/aktív megmutatása, feladatok közben (tépés, mozgások közben ér- megnevezése, ben a testrészek  Testrészek elhegyúrás stb.)a zékletek, észleletek mozgatása megérintése, lyezkedésének megtestrészek megszerzése a testünkből,  Játék baba öltöztemegnevezése, figyelése, megneveérintése, megtestrészeinkből, köz- tése, segítséggel zése mosdatása, nevezése, seben az érintett, moz- gon-dozása közben vagy önállóan  Páros és páratlan gítséggel vagy gó testrészek megnetörténő mozgatestrészeinek megtestrészek megkereönállóan törtévezése tása nevezése sése, megnevezése nő mozgatása,  Tükör előtt végzett  Betegség esetén  „Orvosos” játék –  A mimika megficselekedtetése gyakorlatok a fájó testrész test megvizsgyelése megkeresése, gálása(testrészek  Izometriás gyakorla Testünk körberajzomegnevezése, tok, pl. tolás, húzás, megérintése, mozlása, a test részeinek lehetséges kefeszítés gatása),„fájó” vagy berajzolása zelése (pl. seb, testrész,  Izomfeszítő, - lazító „beteg” Képkiegészítés, fájó torok bekögyakorlatok (a gyere- testtáj megkeresétestrészekből a tése, fájó has kek sérüléseinek se, „kezelése” test összerakámegmasszírofüggvényben)  Testről, testrésa zása)  A testérzet felerősíté- szekről mondókák, énekek. se (pl. csengősor, bo- versek, ka-súlyzó erősítése a Testrészek megérintése,megmutatás csuklóra, bokára) a, mozgatása  Minél több testrész használata játéktevékenység során

Térérzékelés, - észlelés

Érzékelés, észlelés

Reggeli és búcsú kör

Szűkebb és környezet

tágabb Ábrázolás - alakíMozgásnevelés tás

 Térbeli elhelyezkedé-  Téri irányok, helyze-  Az ábrázolás ala-  Mozgáson keresztül a sünk a foglalkozás sotek, viszonyok érzé- kítás során hasztéri irányok, helyzerán – téri irányok, vikeltetése, gyakorlása nált , különböző tek és viszonyok szonyok (Mellettem, a saját testen, a tér- eszközök (nyommegtapasztalása, érvelem szemben ki ben és a síkban. dák, kiszúró játézékeltetése, közben ül?) kok, ecsetek stb.) megnevezése (pl. elő A tér különböző iráre-hátra, föl-le, oldalnyaiból különféle ér- térbeli helyzete, térbeli viszonya ra; fönt - lent, előlzékleti ingerek érkehátul, oldalt; melletzése, ezek lokalizálá- elhelyezkedése. te) sa  Művészeti alkotásokon szereplő  Kéziszerekkel, kütárgyak térbeli lönböző eszközökkel, helyzetének megtárgyakkal, azok nevezése mozgatásával a téri irányok, helyzetek, viszonyok érzékeltetése, közben megnevezése (relációs szavak és helyragok: aláfölé; -ba, -be, -ra, -re, -hoz, -hez, -höz)

Játék és szabadSzemélyi higiénia idős tevékenység  Játéktárgyak  A saját testtel helyzete, térbeli kapcsolatos tudás viszonya bővítése (jobb és bal oldal)  Játéktárgyak mozgatása a tér  A gondozási és különböző iráönkiszolgálási felnyaiba adatok ellátásához szükséges mozgá Mozgásos játésok segítséggel kok során mozvagy önállóan a gás a tér különtér különböző iráböző irányaiba, nyaiba (pl. a láb ezek megneveelőre nyújtása, a zése (pl. hintápopsi, kar felemezásnál: előrelése), ezek meghátra, csúszdánevezése zásnál: felmásznilecsúszni)  A téri irányokról, helyzetekről szóló mondókák, versek, énekek – mozgással kísérve

Az idő érzékelése, észlelése

Érzékelés, észlelés

Reggeli és búcsú kör  Napszak, nap, évszak  A nap eseményeinek (a napirend) eljátszása, felidézése a nap elején és végén tárgyak, képek segítségével  A nap eseményeinek időbeli egymáshoz viszonyítása  Múltbeli események-re (pl. ünnepek, az előző heti kirándulás, a hétvége eseményei) viszszaemlékezés, tárgyak, fényképek, képek segítségével (előbb,előtt fogalmak)  Eljövendő eseményekre készülés. Jövőben bekövetkező eseményekre jelzések alkalmazása pl. adventi naptár, koszorú, Mikulás –énekek (később, utána fogalmak)  Rövid-hosszú időtartam megtapasz-talása, pl. ének, zenehallgatásakor

Szűkebb és tágabb Ábrázolás - alakíJáték és szabadMozgásnevelés Személyi higiénia környezet tás idős tevékenység  Napszak, nap, év-  Cselekvéssorok  Mozdulatsorok, fel-  Cselekvéssorok  Az étkezések és szak által az időrendiadat-sorok által a sor- által a sorrendimás gondozási és - jellegzetességeik ség és sorrendirendiség megtapasz- ség megtapasztaönkiszolgálási fel- sorrendiségük ség megtapasztatalása lása adatok kapcsoló- ismétlődésük lása dása a napszakok Egyszerű fogalmak hoz megismerése (lassan,  Napirend gyorsan, folyamato Ezt felhasználva  Most, előbbsan, stb.) az időben való elkésőbb, régenigazodás segítése sokára fogalmak érzékeltetése  Eseményképek sorrendje  Fényképalbum készítése  Beszélgetés a gyermekek fejlődéséről. Kiskori fényképek nézegetése. A különböző életkorok jellemzőinek megjelenítése, utánzása

Általános elvárások A tanulók egyéni érzékelési – észlelési, kognitív, mozgásos lehetőségeihez mérten aktív részvétel, interakció a környezettel. Módszerek Egyéni és csoportos foglalkozások keretében: 

szomato –, tiflo –, szurdopedagógiai és logopédiai módszerek



bazális stimuláció



alternatív kommunikációs technikák



kompenzáló technikák



evésterápia



gondozási feladatok terápiás végzése



tanulmányi séták, kirándulások



bemutatás



valós és valósághű szemléltetés



egyénre szabott segítségnyújtás



játékosság



cselekedtetés



gyakoroltatás



beszélgetés



ellenőrzés, értékelés alkalmazása

Eszközök 

a szűkebb és tágabb környezet élőlényei, tárgyai



a természet erői, jelenségei



modellek



képek (fénykép, diakép, grafika, jelkép…)



könyvek



kommunikációs táblák



játéktárgyak



hangfelvételek (személyek, tárgyak, cselekvések, jelenségek hangjai)



hangszerek, zene



festékek, zsírkréták, színes ceruzák, színes papírok



gyurma, agyag



diavetítő, magnetofon, diktafon



tükör



egyensúlyfejlesztő eszközök (pl.: hinta, billenődeszka)

Emlékezet fejlesztése Előzmények Az emlékezet sérülése a gyengébb, halványabb, hiányos, nehezen felidézhető és hamar elhalványodó emlékképekben nyilvánul meg. Mivel a beszéd hiánya és a manipuláció, valamint a fixálás gyengesége miatt a kommunikáció jelentősen akadályozottá válik, az emlékezet működésének objektív megítélése nehéz. Célok 

A gyermekek olyan fejlettségi szintre való eljuttatása, hogy emlékezzenek: – a mindennapos események egymást követő mozzanataira, – kialakult szokásokra a családban, a csoportban, – a begyakorolt korrekciós mozgásformákra, a testhelyzetekre, – korábbi élményekre, tapasztalatokra, – a napirendre

– egy adott dolog (szűkebb–tágabb környezetünk tárgya, jelensége, stb.) megismerése során szerzett különböző érzékletekre, észleletekre. 

Rövid, majd a hosszú távú emlékezet fejlesztése.

Feladatok: 

A fejlettségi szintet figyelembe vevő bevésés,



A fejlettségi szintet figyelembe vevő felidézés,



Különböző érzékelési területek érzékletei és észleletei megőrzésének elősegítése:  látás  hallás  bőrérzékelés  szaglás  ízlelés  egyensúly  kinesztézia  térészlelés  az idő észlelése.



A különböző érzékletek és észleletek összekapcsolódásának, integrálódásának elősegítésével a felidézés megkönnyítése.



Egyszerű

összefüggések

felismertetése,

megtanítása

a

felidézés

elősegítése

céljából. 

A kommunikáció fejlesztése, amely lehetővé teszi az emlékképek kifejezését.



A cselekvések mozgásos feltételeinek javítása, amelyek szintén az emlékképek kifejezését szolgálják.



Jelek, szimbólumok kialakítása, melyekkel bonyolultabb eseményeket, történéseket idézhetünk fel egyszerűbben.



Szoros kapcsolattartás a szülőkkel az üzenő füzeten keresztül az iskolai és a hétvégi eseményekről, hogy ezek később is felidézhetők legyenek.

Alapelvek 

Az adott tartalom, különböző észlelési területek felől, különbözőképpen történő megismertetése.



A kis lépésekben való haladás elve.



Gyakori ismétlés, ellenőrzés.



A tanmenet összeállításánál alapelv, hogy az ismeretek egymásra épüljenek és koncentrikusan bővüljenek.

Az emlékezetet fejlesztő tanulási tartalmak megjelenése a különböző foglalkozásokon Reggeli és búcsú kör

Szűkebb és környezet

 Emlékezés  Emlékezés a korábbi  Emlékezés: a hétvégi eseményekélményekre, tapasz- alapanyagok re talatokra tulajdonságaiaz évszakokról, az ra időjárásról tanultakra - eszközök ki hiányzott tegnap, funkciójára ki volt beteg? - Munkafolyamatok sor Milyen nap van ma? – rendjére vagyis: a napok jellegzetességei (pl.: a hét kezdő napja, vagy mozgásos nap)  Cselekvések felidézése (pl.: „ma festeni/főzni fogunk”)  Kit köszöntöttünk már és kit még nem? Kinek nem énekeltük még a nevét?  Emlékezés az énekeket kísérő mozdulatokra és azok sorrendjére

Emlékezet

Játék és szabad- idős tevékenység Állandó feladatsornál: em-  Emlékezés lékezés a feladatokra és a - korábbi élmésorrendjükre nyekre Az egyes testrészek érzék- - elemi játékleti képeinek, funkcióinak, szabályokra nevének felidézése, testfo- mesékre, történetekre galom kialakítása Mozdulatokkal kísért mondókák, versek, énekek megtanulása, melyek játékosan segítik a különböző mozgásformák felfedezését, gyakorlását Utánzásos feladatokkal, rövidtávú emlékezet, fejlesztése Általános, mindig érvényes szabályok tudatosítása a hosszú távú emlékezet fejlesztése céljából (pl.: a fejtartásra, kéztámaszra, korrekciós helyzetekre, helyzet- és helyváltoztató mozgások kivitelezésére vonatkozó szabályok) Játékszabályok elsajátítása

tágabb Ábrázolás - alakíMozgásnevelés tás  



 



Személyi higiénia  Az egyes gondozási feladatok mozzanataira és azok sorrendjére való emlékezés  Az egyes gondozási feladatok végzése során használt eszközök megjegyzése, felismerése (pl.: ruhadarabok, fogkefe, szappan, fogkrém)  A napirend eseményeinek egymásutánisága

Általános elvárások: A gyermekek egyéni érzékelési – észlelési, kognitív, mozgásos lehetőségeihez mérten aktív részvétel, interakció a környezettel. Módszerek A bevésés módszerei: 

bemutatás



szemléltetés



cselekedtetés



gyakoroltatás



beszélgetés



és ezek ismétlései, felidézései

A felidézés módszerei: 

beszélgetés



szemléltetés (valósághű modell, kép, jelkép)



bemutatás



cselekvés megkezdése



megfelelő testhelyzet és kommunikációs eszközök, módszerek biztosítása

Eszközök: 

szűkebb és tágabb környezetünk tárgyai, élőlényei, erői, a természet jelenségei



modellek



képek (fénykép, grafika, jelkép…)



fotóalbum



üzenő füzet



tárgyi emlékek pl.: nyaralásról, sétáról, stb.

A gondolkodás fejlesztése Előzmények: A halmozottan fogyatékos gyermekek esetében a gondolkodás kialakulásának elengedhetetlen feltétele a mozgás, mivel a gondolati síkon való műveletvégzés csak a konkrét tárgyakkal történő cselekvés és sok-sok gyakorlás talaján alakulhat ki. A tárgyi tevékenykedések közben jelentkező problémák megoldása csak fokozatosan függetlenedik a cselekvéstől, és a szavakban történő kifejeződésen keresztül vezet a képzeletben történő megoldások kereséséhez, a gondolkodáshoz. A beszéd, a mozgás és az értelmi képességek sérülésének következtében a gondolkodási műveletek kialakítására és gyakoroltatására még a cselekvés szintjén van szükség. Célok: 

Önmaguk megismerése, azonosságtudatok és én identitásuk kialakulása.



Szűkebb és egyre bővülő környezetükben való eligazodás.



Tárgyi környezetük birtokba vétele.



Személyi és tárgyi környezetükre való hatás gyakorlása.



A környezet változásaihoz való alkalmazkodás.



Egyszerű probléma-megoldási módozatok megismerése és alkalmazása (kommunikációs problémáikra, céljaik elérésére, akaratuk keresztülvitelére, stb.).

Feladatok: 

A környezet megismertetése, felfedeztetése.



Elemi fogalomrendszer kialakítása, ismereteik rendszerezése, új ismeretek elhelyezése, színek, formák megismertetése.



Főfogalom alá rendelés.



Különbségek megfigyeltetése.



Változás megfigyeltetése.



(Logikai)- funkcionális összefüggések megfigyeltetése.



Analizáló - szintetizáló képesség fejlesztése.



Hiányok pótlása



- szimmetria - rész-egész viszony



Általánosítás, konkretizálás.



Analógiás gondolkodás fejlesztése.



Téri, idői tájékozódás fejlesztése.



Testfogalom fejlesztése.



Szám- és mennyiségfogalom fejlesztése.



Társadalmi szokások, elemi szabályok megismertetése, elsajátíttatása.



Hangulatok, érzelmek felismertetése.



Kreatív gondolkodás, képzelet fejlesztése.

Alapelvek: 

A gondolkodási műveletek fejlesztése sohasem elszigetelten, öncélúan történik, hanem mindig a heti témakörbe ágyazva, játékos formában vagy természetes, valóságos, életszerű helyzetekben.



A fejlesztési feladatok kiválasztása és meghatározása egyénre szabottan, tervszerűen, az egyéni szükségleteknek megfelelően történik.

A gondolkodási funkciókat fejlesztő tanulási tartalmak megjelenése a különböző foglalkozásokon Reggeli és búcsú kör

Gondolkodási funkciók

 Ídőbeli tájékozódás (évszak, nap, napszak)  Téri irányok (mellettem, velem szemben ki van?)  Valaki hiányának felismerése  Analógia: egy-egy mozdulat, hang, stb. körbeadása (pl.: mindenki tapsol egyet sorban, mindenki üt a hangszerére)  Számfogalom (pl.: 1 tapsolás, 1 névválasztás)  Alapfogalmak: családtagok, az időjárás jelenségei, hangszerek nevei, a gyermekdalok szövege; ki gyerek, ki felnőtt, fiú-l

Szűkebb és környezet

tágabb

 Az általános ismeretek bővülése, mélyülése  Főfogalom alá rendelés  Az egy dologra vonatkozó, különböző érzékleti tapasztalatok összegzése, integrálása  Összehasonlítás: - az egyforma, nem egyforma fogalmának megismerése - különbségek észrevétele - tárgy – tárgy, - tárgy – kép, - kép–kép egyeztetés

Ábrázolás - alakítás     

Mozgásnevelés

 Általános ismeretek bővítése  Összehasonlítás Változás Szerialitás fejlesz tése Logikaifunkcionális összefüggések felismerése 

Alapfogalmak megismerése Testrészek nevei, száma, funkciói, a testfogalom kialakítása Mozgást kifejező fogalmak bevezetése (pl.: nyújtás, feszítés, lazítás, hajlítás, emelés, húzás, tolás) Felhasznált játékok, eszközök megismerése, melyek elősegítik a motivációt, a mozgások helyes kivitelezését és a mozgásos feladat megértését. (pl.: különböző játéktárgyak, a tanterem berendezései: hinták, matrac,bordásfal, labdák, bicikli, karikák, tornabotok, súlyzók, babzsákok, csörgők)

Játék és szabadidős tevékenység  Általános ismeretek bővítése  Összehasonlítás  Változás megfigyelése  Ritmikus sorok alkotása (Pl.: építőjátékok)  Téri orientáció fejlesztése  Testfogalom fejlesztése  Össze nem illőség felfedezése  Logikaifunkcionális öszszefüggések felismerése

Személyi higiénia 







A gondozási feladatokkal kapcsolatos helyzetek, cselekvések, eszközök megismerése, a passzív (aktív) szókincs bővítése Egyszerű utasítások megértése és követése (pl.: „Add a kezed!”) A saját testtel kapcsolatos tudás bővítése, mélyítése (pl.: testrészek nevei, jobb és bal oldal) A testi szükségletek felismerése (pl.: WC-re kell mennem, ki kell fújni az orromat)

Gondolkodási funkciók

Reggeli és búcsú kör

Szűkebb és környezet

tágabb

 Állatok és hangjai (bábok  Analizáló – szintetiszemélyesítik meg) záló képesség fejlesztése (Dupló, épí Különböző kommunikátőkocka, néhány ciós formák és csatornák elemes puzzle) megtapasztalása (beszéd, ének, dallam, ritmus,  Rész – egész viszony érintés, simogatás, tármegértése (tárgyak, gyak, képek) növények, állatok, saját magunk meg Alapérzelmek, hangulaismerése során) tok felismerése (öröm, bánat, fáradtság, fájda-  Általánosítás – konklom retizálás, ennek segítségével jelek kidolgozása kommunikációs táblára  Ritmikus sorok alkotása  Eseményképek sorba rakása  Téri tájékozódás fejlesztése  Időben való tájékozódás fejlődése (most; előbb– később; eseményképek sorrendje)

Ábrázolás - alakítás

Mozgásnevelés 

A téri orientáció fejlesztése - téri irányok mozgással egybekötve (föl, le, oldalra, mellé, alá, fölé, stb.) - relációs szavak és helyragok (on, -en, ön, -hoz, -hez, -höz, ba, -be, stb.)  Időbeli tájékozódás - mozdulatsorok, feladatsorok által a sorrendiség megtapasztalása - egyszerű fogalmak megismerése (lassan, gyorsan, folyamatosan, stb.) - relációs szavak  Különbségek megfigyelése és összehasonlítás saját testen, tükör segítségével és utánzásos feladatoknál  Változás megfigyelése: testhelyzet, izületek helyzete,izomfeszes-ség

Játék és szabadSzemélyi higiénia idős tevékenység  





Időben való tájékozódás Alapvető szokások megtanítása (pl.: evés előtti kézmosás, evés utáni kézmosás) Cselekvés és annak eredménye (pl.: megmosom a kezemet, tiszta és illatos lesz; ha megfésülködöm, szép lesz a frizurám) Ellentétpárok (pl.: piszkostiszta; kócosszép; büdösillatos)

Gondolkodási funkciók

Reggeli és búcsú kör

Szűkebb és tágabb Ábrázolás - alakítás környezet  Szín- és formaismeret  Szám- és mennyiségfogalom kialakítása (több–kevesebb, sokkevés, 1, 2, 3  A különböző érzékelési területek ingerei minőségének megismerése, Pl.: - hallás: halk-hangos mély- magas - látás: színek sötét-világos kicsi-nagy - ízlelés: édes-savanyú -sós (keserű, csípős) - tapintás: sima-nem sima (tüskés, rücskös recés) hideg – meleg puha – kemény - szaglás: illatos–büdös

Mozgásnevelés  Szimmetria felfedezése  Egyszerű játékszabályok megértése

Játék és szabadSzemélyi higiénia idős tevékenység

Általános elvárások: A gyermekek egyéni érzékelési – észlelési, kognitív, mozgásos lehetőségeihez mérten aktív részvétel, interakció a környezettel. Módszerek: Egyéni és csoportos foglalkozások keretében történnek 

szomato –, tiflo –, szurdopedagógiai és logopédiai módszerek



alternatív kommunikációs technikák



kompenzáló technikák



evésterápia



gondozási feladatok terápiás végzése



tanulmányi séták, kirándulások



bemutatás



valós és valósághű szemléltetés



egyénre szabott segítségnyújtás



játékosság



cselekedtetés



gyakoroltatás



beszélgetés



ellenőrzés, értékelés alkalmazása

Eszközök: 

a környezet tárgyai, személyek, állatok, növények, jelenségek (pl.: időjárás)



játéktárgyak



mesekönyvek, fényképek, diaképek, rajzok, jelképek, feladatlapok



kommunikációs táblák



festékek, ceruzák, papírok



magnetofon, diktafon, hangfelvételek a környezetünkről, zene

III/ 2. 5. Kreativitás fejlesztése, esztétikai nevelés: Az ember életének, személyiségének egyik talán legnehezebben megfogható területe fejlesztését esztétikai nevelésnek neveztük el. A mozgást, az érzékelés-észlelést, a figyelmet, emlékezetet és gondolkodást, valamint a kommunikációt magába foglalva az átélt élményekkel és érzelmekkel táplálja a személyiséget. Fő eszköze a művészet – vagyis a zene, a képzőművészet és az irodalom – ami szavakkal nehezen körülírható. Az esztétikai nevelés mind alkotó, mind pedig befogadó tevékenységeket felölel, melyek sokszor szétválaszthatatlanul egymásba fonódnak. Pl.: 

zenehallgatás közben ringatózás Bobath - labdákon



spontán, improvizatív mozdulatok zenére



egymás improvizatív táncának (a csoportban dolgozó felnőttek tánca is) megfigyelése zenehallgatás közben



tánc zenére színes selyemkendőkkel



improvizatív egyéni és közös játék hangszereken



zenére festés.

Célok: 

Az önkifejezésre lehetőséget adó technikákkal, mint újabb kommunikációs eszközökkel való megismerkedés.



Passzív befogadóból aktív résztvevővé válás.



Alapérzelmek megélése, felismerése, kifejezése. Pl.: öröm, szomorúság, félelem.



A tanulókat körülvevő jelenségek élményeinek, hangulatainak felidézése, képzeletben történő újbóli átélése, elképzelése és kifejezése. Pl. esőben, szélviharban, tavaszi mezőn.



A környezet jelenségeiről szerzett tapasztalatok, és ezek művészi eszközökkel történő összekapcsolódása, integrálódása.



Egy-egy képzőművészeti alkotás láttán, vagy zenedarab hallatán képzeletük megindulása.



A rendelkezésre álló technikák, alapanyagok, eszközök közüli választás képességének kialakulása.



Az esztétikai fejlesztésen keresztül a szűkebb és tágabb környezet alaposabb megismerése, elemzése.

Feladatok: 

Nyugodt, biztonságos légkör teremtése.



Az alkotáshoz, önkifejezéshez szükséges helyzetek, alapanyagok, eszközök biztosítása.



Az alapvető festészeti, grafikai, vegyes technikák és a mintázás megismertetése, használatuk gyakoroltatása.



A közös alkotó folyamatba való bekapcsolódás lehetőségének biztosítása.



A színek szerepének megfigyeltetése, az alapformák megismertetése, különféle eszközökkel történő megjeleníttetése, kapcsolódva a tanmenethez.



A vizuális kifejezési formák és az irodalom, a zene és egyéb művészeti ágak kapcsolatának megismertetése, az ebből adódó lehetőségek kiaknázása.



Dramatikus technikákban való minél aktívabb részvétel lehetőségének megteremtése (bábjáték, jelmezes megjelenítés, zenei megjelenítések, egyszerű mondókák eljátszása).



Fényképek, műalkotások, a természet hangjai, zenei darabok megfigyeltetése. A hangulati, érzelmi megjelenítés elősegítése.

Alapelvek: 

A foglalkozások során mindig tartsuk tiszteletben az alkotás szabadságát.



A témakezelés legyen rugalmas és interaktív.



Törekedjünk a csönd és elmélyülés, valamint az önkifejezés és beszélgetés megfelelő arányának megtalálására.



Valósuljon meg a lehetőségekhez mért legaktívabb kommunikáció.



Mindenfajta művészeti megnyilvánulást alkotásként értelmezzünk.



Ne javítsunk bele a művekbe, hanem tartsuk őket tiszteletben.



Fejezzük ki örömünket és bátorítsuk a gyerekeket további önkifejezésre.



Kezdetben értékeljünk pozitívan minden aktivitást, még ha az eszközhasználat, a megnyilvánulás nem is tökéletes.



Ne korrigáljunk kezdetben, később is inkább csak ajánljuk fel az általunk jobbnak vélt lehetőséget.

A fejlesztés tartalma, területei: 

A csoportban a szabad festés technikájának bevezetése. A zenére festés, hangulati ábrázolás gyakorlása. Érzelmek felismerése, megjelenítése a tanult technikákkal.



Az alapszínek elkülönítése, a meleg és hideg színek és tónusok hatásának megfigyelése. Az alapformák megjelenítésének gyakorlása.



Formázás agyaggal, gyurmával. Egyszerű modellek készítése különféle alapanyagokból.



Szabad hangszerhasználat. Hangutánzás. Egyszerű ritmusképzés. Zenei darabok hatásának megfigyelése, megbeszélése.



Kötött témák megjelenítése művészeti eszközökkel, kapcsolódva a tanmenethez

Az esztétikai nevelés tartalmainak megjelenése a különböző foglalkozásokon Szűkebb és tágabb Ábrázolás - alakíMozgás-nevelés környezet tás

  

 

Ősz



Szabad hangszerhasználat Éneklés, illetve énekekhez hangadás próbálgatása Egyszerű ritmusképzés Állatok és időjárási jelenségek hangjainak hangszerekkel történő utánzása Ritmushangszerek használata Zenélés az erdő kincseivel, termésekkel, kavicsokkal… Ősszel kapcsolatos mondókák, versek, énekek hallgatása átélése

Levelek



Színek

Reggeli és búcsú kör

 Őszi színek meg-  Őszi tájat ábrá-  A lehetőség szerinti figyeltetése és elzoló műalkotáslegharmonikusabkülönítése a többiok nézegetése ban kivitelezett től mozgássorok.  Őszi színek megfigyeltetése, el-  Koordinált, komp Meleg színek megjelenítése: vökülönítése, meglex gyakorlatok rös, barna, sárgák jelenítése végrehajtása  Járás közbeni  Lenyomatok synergizmusok temperával, víz-  Dinamikus, ritmi Lenyomatok temperával, vízfestékkel papírra, kus mozgássorok festékkel papírra, filcre vászonra  Igényesen kivitelefilcre vászonra  Ragasztások zett, színes, külön Montázsok, ralevelekből, papíböző anyagú, fejgasztások levélrokból, termélesztő eszközök darabokból, teásekből, terméhasználata ból, fűszerekből, nyekből stb.  Lenyomatok Közös nagy szabadkészítése festéses kompozíciók: fák

Játék és szabadidős te- Személyi higivékenység énia

  

  

Hangszerkészítés kü-  Az évszaklönböző anyagokból nak, időjárásnak megfelelő Zenehallgatás: igényes, esza zene hangulatának, tétikus, öltözlüktetésének, tempóködés jának, dinamikájának megfigyelése Szabad mozgás, tánc zenére Mondókák, versek, énekek hallgatása átélése Egyszerű őszi körjátékok eljátszása

Szűkebb és tágabb körÁbrázolás - alakítás nyezet

Gyümölcsök, termések

Reggeli és búcsú kör

 Őszi gyümölcsök, termések nézegetése, esztétikumuknak, színeiknek a megfigyelése  Hangszerkészítés termésekből, dobozokból, üvegekből  Mintázás színes gyurmából  Mintázás agyagból festékkel kifestve 

Időjárás

Ősz



Időjárás szélsőségei-  nek ill. jellemzőinek megtapasztalása (eső, köd, szél…) Temperás kompozíciók vastag ecsettel,  hengerrel, kézzel: levelek, fák

    

Formázás gyurmából, só-liszt gyurmából, agyagból Formák megfestése sablonnal Formák és színek vizes alapon Ragasztások kreppből, filcből Lenyomatok csomagolópapírra, vászonra Lapon, üvegen, csomagolópapíron vízfestékkel, üvegfestékkel: a köd és az eső megfestése

Mozgás-nevelés

  



Mozgássorok zenére Egyszerűbb tánclépések Énekkel mondókával harmonizáló gyakorlat – kivitelezés Páros és csoportos gyakorlatoknál egymásra figyelő, szép mozdulatok megtalálása

Játék és szabadidős Személyi tevékenység higiénia

 

Énekekhez hangadás Ragasztások levelekből, papírokból, termésekből, terményekből

Szűkebb és környezet

Reggeli és búcsú kör





Téli mondókák, énekek, zene egyszerű kísérése ritmushangszerekkel

 

Ábrázolás - alakítás

Téli színek megfi-  Temperás festés fegyeltetése és elkülökete, sötét alapra: hó, nítése a többitől hideg, jég (cukros festés ) Hideg színek A fehér szerepe  Papírmunkák: tépések (hópihe, hóema télben ber) Téli tájat ábrázoló alkotások né-  Kompozíciók fenyőből zegetése

Színek



tágabb

Időjárás

Tél

 Téli táj esztétikumának megfigyelése

 Üvegfestés: a jég hatásának érzékeltetése  Ragasztások ( hó ): kókusszal, grízzel, vattával stb.

Mozgás-nevelés

Játék és szabadidős Személyi hitevékenység giénia

 Mondókák, éne-  Az évszakkek, zene egyszenak, időjárű kísérése ritrásnak mushangszerekke megfelelő l igényes esztétikus, öltözködés

Szűkebb és tágabb körÁbrázolás - alakítás nyezet

Reggeli és búcsú kör



Gyertya, adventi koszorú, mécses meggyújtása zenehallgatás, éneklés közben  Ünnepekre készülődés énekkel, verssel, a terem feldíszítésével

-

Ünnepeink



 Mikulás:  Mikulás  Tánc, Mikulás-báb - virgácsfestés mozgás - Mikulás zsák ünne Karácsony: készítése pekhez csomagolópapírkapcsofestés  Karácsony: lódó, dísz készítése - adventi zenére kompozíciók fenyőkoszorú ből  - gyertya díbetlehem szítése gyertyamártogatás  Farsang: mézeskalács-díszítés - díszek asztali dísz - maszkok

Farsang: - arcfestés 

Állatok

Tél

-

Mozgásnevelés

Bábok és modellek készítése fakanál bábok barlang papírmaséból, dobozokból



-

Bábok és modellek készítése fakanál bábok barlang papírmaséból, dobozokból

Játék és szabadidős tevé- Személyi kenység higiénia



Gyertya, adventi koszorú, mécses meggyújtása zenehallgatás, éneklés közben  Ünnepekre készülődés énekkel, verssel, a terem feldíszítésével  Karácsony: - csomagolópapírfestés - díszek készítése - adventi koszorú - betlehem készítése - gyertyamártogatás, - gyertyaöntés - a gyertya díszítése mézeskalács-díszítés

Szűkebb és tágabb Ábrázolás - alakítás környezet

Reggeli és búcsú kör

 A zöld szín fontosságának érzékeltetése  A hideg és meleg színek együttes jelenléte

Tavaszi mondókák, énekek, zene hallgatása

Színek





Időjárás

Tavasz





Mozgás-nevelés

Vizes alapon festés kékkel,  Tavaszköszönzölddel tő népi játékok  A víz megfestése  A víz felszínének megfestése és papírra vetítése  Festékfolyatás vizes lapon  Vizes alapon foltok és egyenesek létrehozása  Temperás festés: - rétek - fák - felhők  Ragasztások szívószálból, papírból, textilből  Textilfestés A szél megjele-  Az eső megfestése vizes nítése selyempaalapon, festékfolyatás pírral, sálakkal Jég olvadásának megtapasztalása

Játék és szabad- Személyi higiidős tevékenység énia

 Tavaszköszön-  Az időjárásnak tő népi játékok megfelelő igényes esztétikus öltözködés

Szűkebb és tágabb Ábrázolás - alakítás környezet

Reggeli és búcsú kör

 Húsvéti szokások  Mézeskalács díszítése

   

Ünnepek

Tavasz

 Húsvéti és anyáknapi mondóka, ének, versek és zenehallgatás

Mozgás-nevelés

Húsvét:  Húsvéti kalács készítése, díszítése só-liszt gyurmából Tojásfestés nyuszi készítése Anyák napjára készülődés

Játék és szabad- Személyi higiidős tevékenység énia

Húsvéti játé-  kok

Húsvéti népszokások

Szűkebb és tágabb Ábrázolás - alakítás környezet

Reggeli és búcsú kör

Időjárás

Nyár

Színek

 Nyári mondóka, ének, versek és zenehallgatás

 Meleg színek megjelenítése (sárgák és a vörös)  Zöldek szerepe

Mozgás-nevelés

Játék és szaSzemélyi higiébadidős tevénia kenység



 Az évszaknak, időjárásnak megfelelő igényes, esztétikus öltözködés.

Az eső megfestése vizes alapon, festékfolyatás  Nyarat ábrázoló alkotások képek nézegetése

 Temperás festés:  - rétek - fák - felhők  Ragasztások  Textilfestés  Napsütés és a hőség megfestése temperával

Vizes játékok

 Nyári játékok

Minden évszakban

Reggeli és búcsú kör

Szűkebb és tágabb Ábrázolás - alakítás környezet

Mozgás-nevelés

Játék és szabadidős Személyi higiénia tevékenység  A személyi higiénia iránti igény kialakításakor felhívni a figyelmet a rendezett haj viselet és a tiszta szép kéz, arc esztétikai látványára, szépségére

III/2. 6. Érzelmi és szociális nevelés Előzmények A súlyosan halmozottan sérült gyermekek állapota számos probléma- és konfliktushelyzet forrása. Ezeknek egy részét tanulóink felismerik, megélik, de mivel e válságok kifejezése, megosztása és kezelése akadályokba ütközik, súlyos lelki terheket jelentenek számukra. Ilyen például a beszédképtelenség okozta meg nem értettség, a mozgássérülés következtében a mindennapokban való aktív részvétel hiánya, az ép testvérek közötti háttérbe szorulás, a természeti és tárgyi világgal való kapcsolattartás kudarca. Továbbá a fogyatékosságnak lehetnek olyan nem törvényszerű következményei, melyek bár a gyermekek megítélése szerint nem feltétlenül kellemetlenek, mégis káros hatással vannak a személyiség fejlődésére. Pl.: túlzott féltés, óvás, kiszolgálás, babázás. Célok 

Pozitív és reális énkép kialakulása a tanulók értelmi szintjének megfelelően.



Érzelmek felismerése, tudatos megélése.



A tanulók nyitottá válása a környezetükben élők felé.



Akarják és tanulják meg érzelmeiket, akaratukat a legdifferenciáltabban, legérthetőbben kifejezni.



Mások megnyilvánulásainak értelmezése és tolerálása.



Vágyaik késleltetése, a várakozás képességének kialakulása, türelmessé válás.



Ugyanakkor legyenek képesek küzdeni egy-egy cél eléréséért. Ne adják fel hamar, legyenek kitartóak.

Feladatok 

Kiegyensúlyozott légkör megteremtése mellett, alkalmazkodás elősegítése, fejlesztése váratlan új helyzetekhez.



Kommunikációs kedv erősítése, ezen belül is, tetszés-nem tetszés nyilvánításra, választásra való ösztönzés.



Meg nem értett kommunikációból eredő frusztrációs helyzetek kiküszöbölése a későbbi agresszív vagy apátiás magatartás megelőzése érdekében.



Az önkifejezés lehetőségeinek megismertetése.



Az én-tudat fejlődésének segítése (énkép kialakítása).



Lehetőség biztosítása a különféle élmények és érzelmek megélésére, kifejezésére.



Az élmények és a velük kapcsolatos érzelmek értelmezésében, kezelésében való segítségnyújtás.



A gyerekek képessé tétele más emberek hangulatának, érzelmeinek felismerésére, és az arra való reagálásra (pl. együtt örülés, vigasztalás).



A motiváció erősítése.



Az együttműködési készség fejlesztése.



A közösségi magatartás kialakítása (felnőtt-gyermek, gyermek-gyermek viszonylatban).



A helyes viselkedési formák megismertetése, elsajátíttatása.



A csoportos és az egyéni tevékenykedések arányának helyes megválasztása az életkor, a szociális érettség, a fogyatékosságok és a pillanatnyi szükségletek szempontjainak figyelembevételével és mérlegelésével.



A közösséghez való tartozás élményeinek közvetítése a csoportos foglalkozásokon keresztül, ezek pl.:



-

a közös éneklés, zenélés, játék öröme

-

a mások sikerének öröme

-

a „mindenki egyformán fontos” élménye

-

a „valamit közösen létrehozni” élménye

-

a kortársakkal való kapcsolat öröme.

Kétszemélyes helyzetekben -

a „most egyedül én vagyok a fontos”

-

a teljes elfogadottság

-

az osztatlan figyelem

-

élményének közvetítése.



Pozitív, reális énkép kialakítása a tanulók értelmi szintjének megfelelően.



Döntési helyzetek teremtése, melyekben a tanulók szabadon választhatnak tevékenységek, játékok, ételek, stb. közül, valamint ezek biztosítása.



Reális és egységes, a tanulók állapotához, ugyanakkor életkorához is a lehető legjobban igazodó elvárások kialakítása, megismertetése.



Kommunikációs eszközök és technikák biztosítása és alkalmazása.

Alapelvek 

„A lélek a legfontosabb testrész.” (Ancsel Éva)



Az érzelmi és szociális nevelés az egész napot átszövi. A közösségi szokásokat a nap folyamán valamennyi élethelyzetben szem előtt kell tartani.



A pedagógusok minden megnyilvánulásukkal önkéntelenül is nevelnek, mintául szolgálnak. Erre tudatosan is törekedniük kell.



A gyermekek optimális érzelmi és szociális fejlődéséhez szükségük van mind csoportos, mind kétszemélyes helyzetekre.



A gyermekek fejlődésében különösen nagy szerepe van a feltétlen szeretet és elfogadás biztonságot adó érzésének.



Mindenfajta fejlesztésnek és tanulási szituációnak érzelmi bázison kell alapulnia.



Az érzelmek, indulatok megélését, kifejezését, ezeken keresztül pedig értelmezését és feloldását kell elősegíteni, nem pedig az elfojtását.



A szülőkkel való szoros együttműködés (pl.: üzenő füzeten keresztül, személyes beszélgetések) elengedhetetlenül szükséges a tanuló teljesebb megismeréséhez, és a fejlesztés eredményességéhez

Érzelmi élet és szociális nevelés

Reggeli kör  Köszönési formák, kapcsolat-felvétel (ének-lés, szemkontaktus, simogatás, labdagurítás)  Kapcsolatok – felnőttgyerek – gyermekgyermek  Nevek – saját – csoporttársak – felnőttek – család  Búcsúzás  Érzelmek kifejezése  Élmények felidézése, megosztása  A közösséghez való tartozás élménye

Szűkebb és tágabb környezet  A család– családtagok - felnőtt, gyereknév - foglalkozás – családi szokások  Az iskola csoporttársak– tanárok  Ünnepek – családi ünnep születésnap - névnap – egyéb ünnep - Reformáció - Advent - Mikulás - Karácsony - Farsang - Március 15 - Húsvét - Anyák napja

Ábrázolásalakítás  Az alkotás öröme  Önkifejezés, kreativitás kibontakozása,  fejlődése  Tapasztalati élmények alapján alkotásvágyuk fejlődése  A pozitív énkép kialakulása, önismeret fejlődése Önmaguk és környezetük ápolása, tisztántartása

Játék és szabadidős tevékenység  Együttműkö Társasjáték dés  Szerepjáték  Kitartás, küz-  Dramatizálás delem  Bábozás Fáradtság, fájda-  Egyszerű jálom kifejezése és tékszabályok elviselése pl.: – soron következés – valami, pl. labda körbeadása – kiszámolójáték  A (közös) játék öröme  A (közös) alkotás öröme  A választás, a döntés öröme és következménye Játékszabályok  Mozgásnevelés

Személyi higiénia  Napirend és napi rend-szeresség elfogadása  A különböző gondozási folyamatok elviselése  Együttműködés, aktív részvétel  A testi szükségleteknek a környezet számára érthető és elfogadható módon történő jelzése  A testi szükségletek késleltetése, várakozás – ha a helyzet úgy hozza

TANULÓI JOGVISZONY NYOMON KÖVETÉSE Bekerülés feltételei: A fejlesztő nevelés-oktatásban azok a súlyosan és halmozottan fogyatékos gyermekek részesülnek, akiket a szakértői bizottságok erre a képzési formára javasolnak. Azok a tanulók, akik értelmi képességeik súlyos, tartós akadályozottsága miatt a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelvében leírtaknak, illetve a kerettantervben megfogalmazott követelményeknek a különböző egyéni megsegítő stratégiák ellenére sem képesek minden téren megfelelni, s eredményes fejlesztésük elsősorban különféle egyénre szabott terápiás fejlesztő eljárások segítségével valósítható meg.  Baranya Megyei Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakvéleményével  Mozgásvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakvéleményével A továbbhaladás: A programban rögzített témakörök szerint történik a tanulók fejlesztése. Az ismeretek évről évre koncentrikusan vagy spirálisan bővülnek, melyek elsajátításában a tanulók egyéni tempójuk szerint haladnak. Az évfolyamok között a továbbhaladás automatikus. Csoportlétszám: A fejlesztő nevelés-oktatás csoport létszáma legfeljebb 6 fő lehet. Háromnál kevesebb gyermek esetében a csoportos foglalkoztatás előnyei már nem valósulnak meg, az ideális csoportlétszámnak öt fő tekinthető. A tanulói jogviszony megszűnése: A fejlesztő nevelés-oktatás csoportból a gyermekek csak szakértői bizottsági javaslatra vagy szülői kérésre kerülhetnek ki más intézménybe. A tanulói jogviszony egyéb esetekben, a köznevelési törvényben meghatározott tankötelezettségi korhatár elérésével szűnik meg. Ez 16 éves kor, ami a szülői kérésre meghosszabbítható 23 éves korig.

ÓRASZÁMOK ÉS FOGLALKOZÁSOK

Heti és éves óraszámok:

Foglalkozások

Szűkebb Reggeli és és búcsútágabb körkör környezet

Ábrázolás alakítás

Mozgásnevelés

Egyéni fejlesztések

Játék és szabadidős tevékenység

Személyi higiÖsszesen énia

Heti óraszám

5

2

2

2

3

1

5

20

Éves óraszám

185

74

74

74

111

37

185

740

Foglalkozások heti száma és időtartama:

Foglalkozások

Szűkebb Reggeli és és búcsúkörtágabb kör környezet

Ábrázolás alakítás

Egyéni fejlesztések

Játék és szabadidős tevékenység

Mozgásnevelés

Személyi higiénia

Heti óraszám

5

2

2

2

3

1

5

Foglalkozások időtartama

35+10

45

30+15

30+15

45

30+15

15+30

FOGLALKOZÁSOK

Foglalkozási terv: A heti foglalkozási terv a fejlesztő nevelés-oktatás csoport órarendje Hétfő

Kedd

Szerda

Csütörtök

Péntek

9. 00 - 9. 35

Reggeli kör

Reggeli kör

Reggeli kör

Reggeli kör

Reggeli kör

9. 45 - 10. 00

Személyi higiénia

Személyi higiénia

Személyi higiénia

Személyi higiénia

Személyi higiénia

10. 00 -10. 45

10. 50 -11. 20

11. 30 -12. 00

12. 00 -12. 30

Szűkebb

és

tágabb

környezet

Mozgásnevelés

Személyi higiénia

Ábrázolás-alakítás, búcsúkör

Egyéni fejlesztések

Szűkebb és tágabb környe- Egyéni fejlesztések: zet

Ábrázolás-alakítás,

Mozgásnevelés

Ábrázolás-alakítás,

Személyi higiénia

Személyi higiénia

Személyi higiénia

Mozgásnevelés, búcsúkör

Játék és szabadidős tevékenység búcsúkör

Mozgásnevelés búcsúkör

Egyéni fejlesztések

Játék és szabadidős tevékenység

Személyi higiénia

Ábrázolás-alakítás, búcsúkör

Foglalkozások: Reggeli és búcsú kör Célok 

Az iskolában töltött idő keretbe foglalása.



A közösen eltöltendő idő jó hangulatban való elkezdése, majd lezárása, illetve jó hangulatban való hazatérés.



Figyelemösszpontosítás egymásra, a tanulási tartalomra, önmaguktól a környezetük felé fordulás.



Az önkifejezés a különféle kommunikációs csatornák, eszközök, módszerek kipróbálásával.



Közösségi társadalmi szokások, szabályok megismerése és gyakorlása.



Zenei élményszerzés.



A közösség élménye, közösséggé válás.



Hangulatok, érzelmek megismerése.



Személyes kapcsolatok kialakulása, elmélyülése. Önálló vélemény kialakulása.

Feladatok 

Nyugodt, kellemes légkör teremtése.



Megfelelő testhelyzet biztosítása, mely lehetővé teszi a figyelmet és a különféle kommunikációs fogások alkalmazását, beleértve a hangadást, a manipulációt és a nagymozgást is.



A beszédértés fejlesztése.



Kommunikációs eszközök, módszerek megismertetése.



Igen-nem válaszadás kialakítása.



Manipulációfejlesztés.



Hangadásra való bátorítás.

Alapelvek A tanulók minden megnyilvánulását kommunikációként értelmezzük, azonban törekednünk kell arra, hogy a tanulók a már elsajátított, legmagasabb szintű kommunikációs jelzéseket alkalmazzák.

A foglalkozás témakörei, fejlesztési feladatai, kimeneti teljesítmény Témakörök 

Fejlesztési feladatok a szituáció felismerése a nevek ismerete a saját név meghallása hallási figyelem fejlesztése fejkontroll hangadás a szemkontaktus felvétele, megtartása szem-kéz koordináció két kéz koordináció manipuláció hangszerekkel mutatási módok kialakítása célirányos mozgások: - nyúlás - gurítás - fogás-elengedés - kommunikációs szándék - egymásra figyelés, a másik meghallgatása - reggeli és búcsú énekek

Egymás köszöntése- egymástól való elbúcsúzás - hangadással - szemkontaktussal - hangszerhasználattal - kommunikációs tábla használatával - simogatással - labdagurítással

-

Ünnepekre való készülődés - énekekkel, versekkel, mondókákkal - egyszerű jelképekkel, szokásokkal, teremdíszekkel (pl.: adventi koszorú, gyertyagyújtás, adventi naptár, Mikuláscsizma, húsvéti kosárka tojásokkal) beszélgetéssel

-



-

Tervezhető kimeneti teljesítmény -

a szituáció felismerése a saját név meghallása, felismerése a csoporttársak nevének ismerete a társak és a csoporthelyzet elfogadása a lehetőségekhez mért aktív részvétel

az énekek, versek, mondókák szövegének értelmezése a díszekre, dekorációra való felfigyelés

- beszédértés - igen-nem válaszadás - választás képessége - képfelismerés mutatási képesség

igen-nem válaszadás választás, döntés képessége 2-4 dolog között beszédértés - igen-nem válaszadás - választás képessége - képfelismerés mutatási képesség -

Témakörök



Az időjárás megfigyelése - testi tapasztalatokkal - ablakon való kinézéssel beszélgetéssel

Fejlesztési feladatok

-

-

-

bőrérzékelés (napsütés, hideg, eső, szél, hó, stb.) hallás (a szél, az eső hangja) az érzékletek értelmezése, összegzése irányított figyelem („nézd meg a fákat” „nézd meg a háztetőt!” „látod a napot?”) látásfejlesztés a látottak értelmezése a látottak összehasonlítása természeti felvétellel, vagy az időjárást, évszakot ábrázoló képekkel igen-nem válaszadás

Tervezhető kimeneti teljesítmény

Témakörök 

Fejlesztési feladatok

Közös éneklés, zenélés - kézfogással

-

tapsolással, dobogással

kopogással,

-

célirányos nyúlás, fogás a másik kezének megtartása a kezek himbálása az ének ritmusára

-

egyéni testhelyzetek és egyéni megoldások megtalálása és alkalmazása (pl.: egy vagy két kézzel, tenyérrel, ököllel) alkalmazkodás az ének ritmusához, lüktetéséhez nyúlás, fogás, megtartás

-

-

hangszerekkel

-

célirányos mozgás (pl.: dob ütése) szem-kéz, illetve két kéz koordináció az ének kezdetének és végének felismerése az ének lüktetésének átvétele hangadás, vokalizáció

Tervezhető kimeneti teljesítmény -

a másik kezének megtalálása

-

az ének kezdetének és végének felismerése aktív részvétel kézzel vagy lábbal

-

-

az ének kezdetének és végének felismerése a hangszer megfogása és mozgásba hozása, hangkeltés hangszerválasztás

egyszerű mozdulatok utánzása - aktív részvétel, próbálkozás aktív részvétel, együttműködési szándék megjelenése, próbálkozások

-

énekléssel

Módszerek 

Csoportos foglalkozás



Beszélgetés



Gyakorlás

Eszközök:  fényképek, jelek  időjárás képek  hangszerek -

csörgő, csuklócsörgő

-

csengő

-

csörgődob

-

csengő

-

száncsengő

-

cintányér

-

xilofon, metalofon

-

triangulum

-

kasztanyetta

-

maracas

-

stb.

 évszakok képei  ünnepek képei, kellékei  mondókák, versek, énekek Speciális eszközök: 

A megfelelő testhelyzetet biztosító eszközök: -

párna

-

ékpárna

-

karfás szék

-

kerekesszék

-

csúszásgátló

-

egyéb gyógyászati segédeszközök





Kommunikációs eszközök: -

kommunikációs tábla

-

jelképek

A manipulációt segítő eszközök: –

csúszásgátló

–

vastagított nyelű eszközök (pl.: hangszer-ütők)

Szűkebb és tágabb környezet Célok:  A tanulók érdeklődésének kialakulása szűkebb és tágabb környezetük szereplői, tárgyai, jelenségei iránt.  Egyénileg eltérő képességeik függvényében a természeti, tárgyi és személyi környezetükről szerzett élményeik megélése, értelmezése, elraktározása.  A tanulók saját életükben történő minél aktívabb részvételének kialakulása.  A természeti környezet szépségeinek felismerése.

Feladatok: A gyermekek szűkebb és tágabb környezetének, résztvevőinek és jelenségeinek megismertetése, megtapasztaltatása. Fejlesztési feladatok:  koncentráló képesség fejlesztése, akaratlagos figyelmi funkciók kialakítása és fejlesztése.  figyelem tartósságának, terjedelmének, mélységének növelése (egyszerű és összetett illetve feltételes utasítások adása)  látási, hallási memória és ezek kombinációjának fejlesztése, rövid és hosszú távon.  tanulás tartósságának biztosítása, bevésés, megőrzés, felidézés.  elemi fogalomrendszer kialakítása (a gyermek szűkebb világának tárgyai, családtagok)  tágabb környezet megismerése (távolabbi tárgyak, formák, színek felismerése, egyeztetése, megnevezése)  a mozgásos, érzékszervi úton szerzett ismeretek mozgósítása a problémamegoldásra.  figyelmi és emlékezeti funkciók erősítése.  tájékozódó-képesség fejlesztése térben-síkban-időben.  azonosságtudat, én-identitás kialakulásának segítése

 általános ismeretek gyarapítása  összehasonlítás (azonosság, hasonlóság)  különbségek megfigyelése.  változás felfedeztetése.  hibakeresés - össze nem illőség.  logikai-funkcionális összefüggések felismerése.  hallási és látási analizáló-szintetizáló képesség fejlesztése (hiánypótlás, szimmetria, részekre bontás, részekből egész összeállítása).  főfogalom alá rendelés, gyűjtőfogalmak.  analógiás gondolkodás, ritmikus sorok kirakása, eseményképek értelmezése

Alapelvek 

A természeti, társadalmi és tárgyi környezet jelenségei, tárgyai, szereplői minden gyermek számára megismerhetők



. A mozgás- és cselekvőképesség súlyos korlátozottsága következtében elmaradt tapasztalatokat elsősorban konkrét, valódi élményeken keresztül pótoljuk. Ezekre főleg a havonta sorra kerülő „Szűkebb és tágabb környezet” foglalkozást magukban foglaló séták nyújtanak valamilyen szinten alkalmat.



A „Szűkebb és tágabb környezet” és a „Játék és szórakozás” foglalkozások anyaga sokszor jól kapcsolható egymáshoz, kölcsönösen épülhetnek egymásra, ezért szükséges, az ezen foglalkozásokat tartó tanárok, közös részvétele a tervezésben, valamint a folyamatos konzultáció.



Sok játék a havonta lévő sétánkon közösen szerzett élményekből, tapasztalatokból táplálkozik, azok újraéléséhez, feldolgozásához, elmélyítéséhez segít hozzá.



A sétákon a gyermekek helyváltoztatásának, figyelmének, aktív részvételének és egyéni tapasztalatszerzésének szükséges segítése miatt a gyermekek számával megegyező felnőtt jelenléte az optimális.

A foglalkozás témakörei, fejlesztési feladatai, kimeneti teljesítmény Tananyag

Fejlesztési feladatok

Tervezhető kimeneti teljesítmény



 A családtagok és neveik megismertetése  Tudják a saját és családtagjaik nevét A család – családtagok és neveik  Értsék, hogy ki tartozik a családba – családi szerepek és szokások  A lakás helyiségeinek és bútorainak meg-  Ismerjék fel a lakás helyiségeit és bútorda– a lakás helyiségei és berendezési tárgyai ismertetése rabjait (szoba, konyha, fürdő)  Család, fogadott család



Az iskola – az iskola helyiségei és berendezési tárgyai (csoportszoba, étkező szoba, mosdó, folyosó, mozgássérült lift stb..) – csoporttársak és neveik – tanárok és neveik



Zugok, individuális szükségletek



Az iskola helyiségeinek bemutatása, be-  Ismerjék fel a csoport-terem berendezési rendezési tárgyainak megismertetése tárgyait  Csoporttársak és tanárok nevének megis-  Vegyenek részt csoportosítási feladatokmertetése ban  Osztály  Tudják a csoporttársaik és tanáraik nevét  Saját szükséglet felismerése

  

 Tudják jelezni életterük megváltoztatásáAhová visszavonulhatok nak igényét Térmegosztás Barlang, láda, nyugvósarok sátorral vagy terápiás szekrénnyel, fénnyel, rezgő asztal

Tananyag 

Fejlesztési feladatok

 Az évszakok Évszakok Az ősz, tél, tavasz, nyár legjellemzőbb jelegjellemzőbb jegyeinek bemutatása gyei:  Az időjárás megragadható jelenségeinek - időjárás megismertetése - öltözködés  Ruhadarabok és neveinek megismertetése - növények  Gyakran fogyasztott gyümölcsök és zöld- állatok ségek bemutatása, neveik megismertetése  Hideg-meleg bemutatása és megismertetése  Édes-keserű, savanyú-sós megismertetése

Tervezhető kimeneti teljesítmény 

    

 

Az iskola környéke – utcák, üzletek az iskola környékén

Közlekedési eszközök – legismertebb közlekedési eszközök (autó, autóbusz, vonat, HÉV, hajó) – a közlekedés zajai  Testünk - a főbb testrészek nevei

 

 Az utca, az üzletek bemutatása



Ismerjék fel az esőt, napsütést, és havat

Ismerjék fel és tudják a ruhadarabok nevét Ismerjék fel és tudják a gyakran fogyasztott zöldségek és gyümölcsök nevét Tudjanak különbséget tenni hideg és meleg között Tudjanak különbséget tenni édes, keserű, savanyú és sós között Vegyenek részt a látottak megbeszélésében Ismerjék fel a legismertebb közlekedési eszközöket Ismerjék fel az utca zajait

A közlekedés és közlekedési eszközök bemutatása A közlekedés zajainak megfigyeltetése Ismerjék a fej, has, hát, láb, kéz fogalmát

Tananyag

Fejlesztési feladatok



Állatok – a háziállatok legjellemzőbb jegyei ( cica, kutya) – vadon élő állatok legjellemzőbb jegyei (medve, madár) – állatok hangjai   Színek – piros, kék, zöld, sárga, barna, fehér 

Tervezhető kimeneti teljesítmény 

A négy alapszín megismertetése

Ismerjék fel a tanult állatokat



Tudják egyeztetni a tanult színeket, megnevezésre ismerjék fel a négy alapszínt  A napirenden keresztül a napszakok meg-  Ismerjék fel a nappalt és estét ismertetése

Időbeli tájékozódás – napirend – napszakok (reggel, dél, este, délelőtt, délután)   Térbeli tájékozódás – le-fel – fölé- alá –mellé    Ismerkedés az élelmiszerekkel – szag íz, kinézés, ehető – nem ehető    Kézzel – eszközzel feldolgozni     Változások megismerése      

A fel-le, fölé-alá-mellé fogalmak Megkülönböztetni Kipróbálni Puha, kemény Édes, savanyú, sós, keserű Héj, mag, hús Érett, éretlen Nyers, főtt Dagad, apad, levet ereszt Reszelés, vagdalás Szag Gyúrás, nyújtás Formálás Hámozás, kimagozás, keverés stb.



„Tedd a …!” felszólítással tudják a legegyszerűbb téri viszonyokat létrehozni

Tananyag

Fejlesztési feladatok

Tervezhető kimeneti teljesítmény



 Az ünnepek hangulatának érzékeltetése  „Mit ünneplünk?” Az ünnepek kellékei



Ünnepek – születésnap – névnap – Mikulás – karácsony – farsang – húsvét – anyák napja – gyermeknap – tanévnyitó –záró

Vegyenek részt az ünnepi készülődésben és az ünnepen  Értsék, hogy különleges nap az ünnep

Tananyag

Fejlesztési feladatok

Tervezhető kimeneti teljesítmény

A világ megismerése  3 dimenziós tér

 

Különböző nagyságot megismerni Mászás, bebújás, bedugás stb.

 Ismerjék a mennyiség- tér és formaismereti alapfogalmakat, és tudjanak abban értelemszerűen tevékenykedni



Fogalmak tevékenységek

    

Tele, üres Tölteni, telerakni, fele Kiüríteni Kicsi nagy, túl Sok-kevés hely



Mennyiség elemei

  

Összerakni, elvenni Tárgyak közös tulajdonságai Rendezés



Forma, mint tulajdonság

 

Kerek-szögletes Azonosítás, megkülönböztetés, rendezés



Nagyság, vastagság, szín, szag, íz, felü let, hő, hangzás, több tulajdonság, gyűj tőfogalmak, mennyiséggel dolgozni   

Mindenhez fogalom, jel, szimbólum Ugyanannyi, több, kevesebb Növelni, csökkenteni Legtöbb, legkevesebb Egy az egyhez rendezni stb.

Tananyag

Fejlesztési feladatok

   

          

Összehasonlítani, rövid – hosszú Négyzet, háromszög Keskeny-széles Megélni, könnyű-nehéz Kezdet-vég, tartalom, jelek (csengő) Most, mindjárt, később Először, azután végén, Pontosan ma-tegnap Évszakok, napok, napszakok stb. Rendszeresen visszatérőek, óra Események lefolyása, időbeli

   

Minden érzékkel Játék szabadban Növekedés, virágzás, hervadás megfigyelés Állatok megfigyelés

  

Éhség, szomorúság, vidámság, fájdalom Érzelmeket tudatosítani Állatok, növények



Étkezés, ruházkodás stb.

Hosszúsággal dolgozni Felületekkel dolgozni Súllyal dolgozni Időt megismerni

Tervezhető kimeneti teljesítmény

A természet megismerése   

Fölfigyelni Természetes anyagok Növények és állatok



Életjelek, élőlények



Állatok és növények haszna



A környezetünkben élő élőlények megismerése



Életfolyamatok, szükségletek megismerése

Tananyag

Fejlesztési feladatok



Élet – évszak - ciklus

  



Víz tulajdonságai



Tűz és hő

Főzni  Elpárolgás  Fagy, olvadás, öntözés  Veszélyek

 A technika megismerése - Technikai szerkezeteket megismerése

Elmúlás Erdő élettér, gazdaság, folyó Időjárást évszakok szerint megélni

 Kapcsoló  WC  Zár, kilincs  Csengő Mágnes, távirányító, kávéfőző

Tervezhető kimeneti teljesítmény



Az élőlények életciklusai, változások



A természeti környezet elemeinek, tulajdonságainak, változásainak megismerése, felfigyelés a veszélyekre



A közvetlen környezet technikai eszközeinek ismerete, egyszerűbbek használata

Tananyag

Fejlesztési feladatok

Tervezhető kimeneti teljesítmény

    

Megkülönböztetni Megszólítani Gesztusokkal meghívni üdvözölni Szünetet tudatosítani



Megkülönböztetni embereket: embereket, intézményeket, részt venni külön-  féle lehetőségeken/ rendezvényeken

Együttlakás  Az együttélés különféle formáit ismerni

  

Szülő – gyermek Ház, lakóközösség Együtt élő párok

Partner-viszony  Személyes viszonyok, odafordulás, érezni, hogy megszólítják és bevonják, barátságot pozitívan megélni

   

Mall: bazális kommunikáció Ének Ujj-játékok Segíteni és erősíteni egymást

Nyilvánosság  Megélni, hogy része a társadalmi környezetnek (iskola, otthon)



A társasági életformákat ismerni (hivatalok, sport, egyházközség, stb.)



A többi emberhez való adekvát viszonyulás

Különféle helyszínek és a hozzájuk tartozó tevékenységek összekapcsolása



A társas együttélés formái, megfelelő viszonyulás



A bazális kommunikáció megélése, aktív részvétel abban

Tananyag

Fejlesztési feladatok

Tervezhető kimeneti teljesítmény

„Én”



Minden érzékszervvel érzékelni, hő- és mozgástapasztalatok is





Testrészeket ismerni, funkcióval ösz-  szekötni

        

Nyújtani, húzni, nyomni Kopogtató masszázs Hintáztatni, lengeni Billegni, forgatni Támasztani, felegyenesíteni, felhúzni Csúszni-mászni Saját magát megtapogatni Dörzsölni, vakarni Tükörképet felismerni



Undor, izgalom, bosszúság, félelem, öröm, meglepetés, harag, düh, élvezet

 

Nem megbántani, fájdalmat okozni Emberekkel, állatokkal, növényekkel óvatosan bánni

Én vagyok én: élni az érzékszervekkel, velük tanulni



Testsémát kialakítani, testi funkciókat észrevenni és tudatosítani



Saját érzéseket észlelni, megkülönböztetni, adekvát magatartást tanulni



Önmagát és másokat értékelni, tisztelni

Saját test, testrészek, érzékszervek ismerete, érzetek megélése

Tananyag 



Időt megélni, fogalmakat megismerni

„Az öregedés folyamata

Én és mások  Egyedül lenni másokkal 

Együttélés szabályai



Légzés

Fejlesztési feladatok

Tervezhető kimeneti teljesítmény

    

Időszakok Most – később – mindjárt Azonnal, mindig Tegnap – ma – holnap Óra, terminusok



   

Változásokat észrevenni Születésnap Csecsemő – gyermek – felnőtt – idős Halál



Az én és a többi ember viszonyának megélése

 

 A személyiség egyedi-egyszerisége Önmagát másokkal szemben képviselni

Szabályok megismerése, alkalmazkodás azokhoz

    

Feladatok, rituálék, szabályok Jogok és kötelességek Udvariassági formák Bocsánatot kérni Más véleményt elfogadni



Partner-légzés: hát – háttal, hát - hassal

Az én és az idő összekapcsolása

Tananyag 

Bizalom, védettség

Fejlesztési feladatok 

Megélni, megnyugodni, jó légzésrit-  musba kerülni Rábízni magát valakire Testi kontaktust megélni Zavarmentes sarok, kunyhó, sötét, vízágy, szívritmus-zene

Mások támogatását kérni, elfogadni, pozitívan értékelni

Saját életfolyamatokat megélni, kezelni



 Tudatosítani, milyen vagyok én Szükségletet és kívánságot felismerni és közölni Mások állapotát felismerni

  

Tudni róla, mik a korlátaim Megoldást keresni Frusztrációt feldolgozni



A kiszolgáltatottságot megélni, helyesen kezelni

 

 Kontaktust felvenni Kívánságot, hogylétet, hangulatot közölni (verbális, nonverbális kommunikációval)

Mások támogatását kérni, elfogadni, pozitívan értékelni

   







Énkép

Saját korlátokat ismerni

Emberi kapcsolatokat megélni

Megérteni, hogy mindenki halandó

Tervezhető kimeneti teljesítmény

 

 

Az élet mulandóságának megértése, elfogadáEmber és természet életfolyamatain sa, megélése keresztül megtanulni Veszteséget és gyászt megélni

Módszerek, tevékenységi és foglalkoztatási formák 

bazális stimuláció elemei



kompenzáló technikák alkalmazása



valós és élethű szemléltetés



bemutatás



cselekedtetés



gyakoroltatás



játék



beszélgetés



séta



kirándulás



zenei foglalkozás



barkácsolás



festés



egyéni és differenciált,



csoportos foglalkozások

Eszközök 

szűkebb és tágabb környezetünk tárgyai



a természet jelenségei



a természet kincsei (ágak, levelek, termések, kövek, stb.)



növény- és állatvilág



modellek, makettek



játéktárgyak, bábok, jelmezek



zene, hangfelvételek (gyermek- és népdalok, versek megzenésített változatai, a zeneirodalom témához illő darabjai a hangulati aláfestés érdekében, saját készítésű hangfelvételek a környezetünk hangjairól)



gyermekirodalom (mesék, versek, mondókák)



hangszerek



könyvek



képek



fényképek



dia- és videofilmek



ecset, festék, tempera, színes ceruza, zsírkréta, papírok



gyurma, agyag

Speciális eszközök: 







A megfelelő testhelyzetet biztosító eszközök: -

párna

-

ékpárna

-

karfás szék

-

kerekesszék

-

csúszásgátló

-

egyéb gyógyászati segédeszközök

Komunikációs eszközök: -

kommunikációs tábla

-

jelképek

A manipulációt segítő eszközök: –

csúszásgátló

–

vastagított nyelű eszközök (pl.: hangszer-ütők)

–

ceruzafogó

–

speciális olló

A helyváltoztatást segítő eszközök: –

gurulózsámoly

–

gurulókeret

–

kerekesszék

Ábrázolás - alakítás, esztétikai nevelés Célok:  Önkifejezés, kreativitás kibontakozása, fejlődése  Tapasztalati élmények alapján alkotásvágyuk fejlődése  A pozitív énkép kialakulása, önismeret fejlődése 

Az önkifejezésre lehetőséget adó technikákkal, mint újabb kommunikációs eszközökkel való megismerkedés.



Passzív befogadóból aktív résztvevővé válás.



Alapérzelmek megélése, felismerése, kifejezése. Pl.: öröm, szomorúság, félelem.



A tanulókat körülvevő jelenségek élményeinek, hangulatainak felidézése, képzeletben történő újbóli átélése, elképzelése és kifejezése. Pl. esőben, szélviharban, tavaszi mezőn.



A környezet jelenségeiről szerzett tapasztalatok, és ezek művészi eszközökkel történő összekapcsolódása, integrálódása.



Egy-egy képzőművészeti alkotás láttán, vagy zenedarab hallatán képzeletük megindulása.



A rendelkezésre álló technikák, alapanyagok, eszközök közüli választás képességének kialakulása.



Az esztétikai fejlesztésen keresztül a szűkebb és tágabb környezet alaposabb megismerése, elemzése.

Feladatok:  Nyugodt, biztonságos légkör teremtése.  Az alkotáshoz, önkifejezéshez szükséges helyzetek, alapanyagok, eszközök biztosítása.  Különböző technikák megismertetése, használatuk gyakoroltatása.  A közös alkotó folyamatba való bekapcsolódás lehetőségének biztosítása.  A színek szerepének megfigyeltetése, az alapformák megismertetése, különféle eszközökkel történő megjeleníttetése  A vizuális kifejezési formák és az irodalom, a zene és egyéb művészeti ágak kapcsolatának megismertetése, az ebből adódó lehetőségek kiaknázása.  Fényképek, műalkotások, a természet hangjai, zenei darabok megfigyeltetése. A hangulati, érzelmi megjelenítés elősegítése

Tananyag           

Festés ujjal, ecsettel, szivaccsal Nyomdázás Rajzolás, színezés Ragasztás Szórás Gyurmázás, só-liszt gyurmázás Textilfestés Decoupage-technika Gyertyaöntés Papírmerítés Agyagozás

Fejlesztési feladatok  Különböző

technikák

Tervezhető kimeneti teljesítmény megismertetése, 

Marok-, két- és három ujjas fogás

gyakorlása  Különböző technikákhoz szükséges ma- 

Ceruzafogás

nipuláció kialakítása, fejlesztése:  Tépés, gyűrés



Szem-kéz, két kéz koordináció



Önkifejezés és kreativitás fejlesztése

 Ollóval vágás  Sodrás, gömbölyítés, lapítás

Módszerek:  tanulmányi séták, kirándulások  bemutatás  valós és valósághű szemléltetés  egyénre szabott segítségnyújtás  játékos feladatvégzés  cselekedtetés  gyakoroltatás  beszélgetés  alternatív kommunikációs módszerek  ellenőrzés, értékelés alkalmazása Eszközök  A természet kincsei: -

ágak

-

levelek

-

termések

-

fűszerek

-

kövek, stb.

 Festékek: -

tempera

-

ujjfesték

-

vízfesték

-

üvegfesték

-

textilfesték

-

matrica festék

 Papírok: -

karton

-

hullámkarton

-

rajzlap

-

selyempapír

-

újságpapír

-

színes papír

-

márványpapír

-

krepp papír

 Érdekes formájú üvegek, síküveg  Textildarabok különféle színekben, minőségben, filc  Matrica fólia  Ecsetek: -

változó méretű és jellegű ecsetek

-

szivacsok

-

hengerek.

 Só-liszt gyurma.  Dobozok, hurkapálca, különféle ragasztók  Cserép, fakanál  Papírmerítő háló  Viasz, kanóc Mozgásnevelés 

A mozgásnevelés elsődleges feladata: a motoros aktivitás csökkenése miatt kialakult szenzomotoros depriváció csökkentése, a szenzomotoros területen kialakult fejlődési elmaradások pótlása célzott ingerléssel, passzív mozgatással (mozgásérzékelés) és facilitált mozgások kiváltásával. Optimális feltételek megteremtése a saját test megéléséhez (testkép, testséma, mozgáskoordináció). A spontán fejlődés feltételeinek megteremtése a fiziológiás mozgássornak megfelelően (kóros mozgásmintákat gátló kiinduló helyzetek megtalálása, megfelelő tér és idő biztosítása az aktív mozgások gyakorlásához a fejkontrolltól a felállásig). A mozgásnevelés összekapcsolása az érzékelés-észleléssel, a mindennapos tevékenységekhez szükséges mozgásokkal, a fejlesztő gondozással. (Márkus 2005, 151.)

Foglalkoztatási formák:  Egyéni  Csoportos, differenciált foglalkozás Céljai és szempontrendszere:  Általános izomállapot szinten tartása, javítása és az elért eredmények továbbvitele.  Mozgáskészség kialakítása.  Veszélyérzet kialakítása és kezelésének tanítása.  Biztonságérzet növelése.  Mozgástervezés, mozgásirányítás pontosítása.  Testséma, testkép és térérzékelés fejlesztése.  Térbeli orientáció.

 Szem-kéz, szem-láb koordináció fejlesztése.  Ritmusérzék fejlesztése.  A már kialakított helyes testtartás szinten tartása.  Egyensúlyérzék fejlesztése.  A figyelem, koncentráció felkeltése, minél hosszabb ideig való fenntartása.  A feladattudat alakítása különböző feladathelyzetekben.  Alapvető instrukciók megértetésének kialakítása.  Mozgással összekötött kommunikáció megélése utánzásos mondókákkal, énekekkel, játékokkal.  Kéz és ujjak ügyesítése, mozgékonyságuk fokozása, meglévő mozgások szinten tartása, fejlesztése  Hüvelykujj és a többi ujj közti oppozíció kialakítása  Látás, tapintás, mozgásérzet együttes szabályozása  Kéz dominancia kialakításának segítése  A mozgásélmény minél pozitívabb megélésének elérése.  Csoportos mozgásélmény hatásainak kihasználása. Nagymozgás fejlesztése Célok: A gyermekek adottságainak függvényében a lehető legmagasabb szintű mozgásos önállóság elérése. Fejlesztési feladatcsoportok:  A fej szabadon történő mozgatását és mozgását akadályozó kontraktúrák manuális oldása.  Fejkontroll kialakítása különböző testhelyzetekben: – A fej középhelyzetbe hozása és ebben a pozícióban való megtartásának elősegítése. – Szemkontaktus felvételének tanítása, fixálás kialakítása. – Fejfordítás elősegítése, elérése mindkét irányba. – Különböző tárgyak követése utánfordulással fejjel és az egész testtel. – Fejemelés kivitelezéséhez szükséges feltételek megteremtése. – Fejemelés alakítása, gyakorlása.  Támaszkodás kialakítása: – Tenyér nyitásának és zárásának lehetővé tétele, gyakorlása. – Súlyáthelyezéses gyakorlatokkal rávezetés a támaszkodás kialakítására. – Támaszkodás gyakorlása. – A támaszkodási reakciók beépítése a mindennapi mozgásba.

 Fordulás (rotációs-derotációs mozgás) kialakítása: – Fordulás elemi mozgásminták kivitelezésével, játékokkal, manuálisan. – A fordulás továbbvitele gurulássá, a helyzetváltoztatás megéreztetése. – Aktív, önálló forgás gyakorlása különböző ingerek alkalmazásával. 

Kúszás kialakítása:

– Kúszatás az elemi mozgásminták kiváltásával. – Az önálló kúszás kiépítése különféle motivációk segítségével.  Mászás kialakítása: – Mászatás az elemi mozgásminták kiváltásával. – Térd-kéz-láb helyzet alakítása. – Testsúlyáthelyezések gyakorlása, a helyzetváltoztatás elindítása. – Az önálló mászás facilitálása különböző motivációk alkalmazásával. – Önálló mászási gyakorlatok – Nehezített akadálypályákon, mászás gyakorlása  Felülés kialakítása: – Fekvésből felülés tanulása hasonfekvő helyzetből illetve oldalra kitámasztással hátonfekvő helyzetből kiindulva – Négykézláb helyzetből csípő kifordítással felülés tanulása  Ülés kialakítása: – Ülés egyensúly megéreztetése – Ülési egyensúly begyakorlása különböző facilitációs és kilendítési technikák segítségével. – Különböző ülésformák gyakorlása, a legmegfelelőbb üléshelyzetben passzív megtámasztással. – Önálló ülésmód kialakítása. – Stabil ülésből különböző irányú elmozdulások gyakorlása (ülésből hátra, hasra, négykézláb tartásba).  Térden állás, guggolás kialakítása: – Térden állás kialakítása különböző helyzetekből kiindulva (fekvésből, ülésből) – Térden állás stabilizálása különböző egyensúlyvesztéses feladatok gyakorlásával. – Térden járás gyakorlása kezdetben segítséggel majd önállóan, karok együttmozgásának megéreztetése, járás-előkészítés. – Térdelésből felkapaszkodás különböző segédeszközök igénybevételével állásig. – Guggolás kialakítása (zárt, terpesz) egyensúly feladatokkal.  Felállás, állás kialakítása:

– Felállás tanulása különböző helyzetekből kiindulva – Állás tanulása manuális facilitációval – Állás stabilizálása manuális facilitációval, segédeszközzel – Állás egyensúly megéreztetése különböző nehezedési feladatokkal – Önálló stabil állás kialakítása  Járás előkészítése: – Nehezedési feladatok pontosítása álló helyzetben – Egyensúly helyzetek megtapasztaltatása, biztonságos „esés”alakítása  Járás kialakítása: Járás alakítása manuális facilitációval Járás stabilizálásának kialakítása, különböző segédeszközökkel Kapaszkodással, segédeszközzel a folyamatos járás kialakítása Különböző támaszkodási lehetőségekkel járás önállóságának kiépítése, az önálló járás előkészítése Önálló járás segédeszközökkel ( járógéppel, járókerettel, bottal ), illetve anélkül Nehezített járásfeladatokkal, akadálypályán a járás pontosítása, stabil önálló járás alakítása. Járásegyensúly kialakítása különböző gyors helyváltoztatások közbeiktatásával. Finommotorika, manipulációfejlesztés Célok: A gyermekek adottságainak függvényében a lehető legmagasabb szintű manipuláció elérése. Fejlesztési feladatcsoportok:  Érdeklődés felkeltése: 

Egyszerre több érzékszervre ható játék eszközökkel. (hallási, látási, tapintási ingerek), amelyet beszéddel, énekkel, zenével kísérünk



Kar-, kéz-, ujjgyakorlatok mozgásutánzó mondókákkal összekötve

 Taktilis hárítás leépítésére, taktilis tapasztalatszerzés ( különböző anyagokkal ismerkedés)  Célirányos mozgások, tárgyak fixálása, utánnyúlás (pl. háton fekvő helyzetben a szárazzuhany szalagjait, illetve csörgőt, más tárgyakat megpróbáljon megérinteni)  Izomerő, fogáserősség növelése  Fogás - megtartás- elengedés tanulása hangot adó ill. színes játékokkal  Kezébe adott különböző anyagú, formájú, nehézségű, tapintású használati tárgyak és játékok fogása, megtartása, elengedése

 Ki-, bepakolás egyszerű utasítással kísérve:  Először jól fogható, puha, majd keményebb;  Különböző formájú és súlyú tárgyak  Nagyobb, később egyre kisebb dobozokból, egyre szűkülő nyílású dobozokba  Fogásmódok gyakorlása:  Marokfogás: a gyermek kezének megfelelő nagyságú tárgyak, játékok megfogása  Háromujjas fogás egyre kisebb méretű tárgyakkal  Kétujjas /csipesz/ fogás kialakítása, ügyesítése (pl. Montessori tornyok le- és felfűzése, csipeszek leszedése, felrakása, különböző méretű és anyagú gyöngyök fűzése, apró tárgyak válogatása)  Kétujjas fogás változatainak (hüvelyk és a többi ujjal való fogás) gyakorlása 

Differenciált ujjmozgások gyakorlása  Funkciójátékkal, tárgyak egymásba illesztése, építés: utánzáson alapuló építéstől a kreatív konstruáló játékig  Ritmusfejlesztés hangszerekkel, felelgetős játékokkal az ujjak nyújtásának segítségével pl. dobon, nagy labdán  Egy ujjal történő nyomkodás,  Helyes ceruza fogás kialakítása



Célzó mozgások pontos kivitelezése összetett mozgásokban:  Formatáblák elemeinek megfelelő helyre történő berakása:a forma, és a fogó nagyságának fokozatos csökkentésével bonyolultabb formák kiszedése majd berakása  Kulcsot zárból ki- és betegyen  Ajtót és csapot nyisson és zárjon  Húzás- tolás gyakorlása  Csavarás - tekerés megtanítása  Ki-, be-, le-, felkapcsolás



Két kéz együttes tevékenységének kialakítása, kétkezes mozgások tanulása (pl. labdagurítás, elkapás, kulcsolás)

 Ábrázoló tevékenység kialakítása, különböző technikákkal az előzőkben ismertetett feladatcsoportok segítségével

Módszerek  Pedagógiai módszerek     

differenciálás motiválás bemutatás gyakorlás korrigálás

 A komplex mozgásterápia módszerei Eszközök Nagymozgás:  Párnák, szivacsok, ék, henger  lejtő  fokosszék, priccs, zsámolyok  pad  bordásfal  lépcső, járató lejtő, létra  járókorlát, járókötél  trampolin  egyensúlyozó eszközök (pl. egyensúlyozó deszka, félkör, hordó, egyensúlyozó teknő)  hengerek (különböző méretben)  labdák (különböző méretű, anyagú, fogású, keménységű, súlyú labdák, Bobath-labdák)  különböző méretű karikák  tornabot  babzsák  léggömb  a manipuláció fejlesztéshez szükséges különböző speciális eszközök és játékok, használati tárgyak  tükör  gyógyászati és rehabilitációs segédeszközök, pl.    

hidroterápiás kád kéz- és lábsínek járókeretek kerekesszékek, stb.

Finommozgás:  különböző méretű, anyagú labdák  különböző méretű dobozok, üvegek  különböző méretű, anyagú játékok, tárgyak  termések  óriásgyöngyök  Montessori-torony  fűzőcske  öltöztető kocka  formatáblák  formabehelyezők  gyurma, só liszt gyurma  vastag ceruza, zsírkréta  szivacs, ecset olló, stb. Játék és szórakozás Előzmények Súlyosan halmozott fogyatékosság esetén a gyermekek játéktevékenységének – és ezáltal az összes területnek – fejlődése is, nagy mértékben nehezített. Ebben szerepe van a kézfunkciók, a nagymozgások különböző fokú, esetenként nagy mértékű korlátozottságának, az értelmi képességek akadályozottságának, egyes gyermekeknél a társuló érzékelési, észlelési zavaroknak, az indíték-szegénységnek. Mivel az egészséges gyermek – legfőbb tevékenységformájaként – fejlődésének egyik alappillére a játék, nagy részben ezen keresztül ismeri meg környezetét és gyűjt részletes tapasztalatokat az őt körülvevő világról. Így alakítja ki társas kapcsolatait, sajátítja el a közösségi viselkedés alapjait, fejlődik figyelme, gondolkodása, képzelete, gazdagodik érzelmi élete. Ezért a fent leírt nehézségek miatt indokoltnak látjuk (legalább az első iskolai években) a játéktevékenység külön óratervi órában is megjelenő fejlesztését. Célok 

A játék örömének megismerése, a játéktevékenység iránti igény kialakulása.



Egyéni és közösségi játékok, szórakozási lehetőségek megismerése. Ezekben a gyermekek egyéni lehetőségeihez mérten minél aktívabb részvétele.



Képessé válás önállóan végzett játéktevékenységre is.



A gyermekek szocializációs képességének fejlődése. Ennek részeként a közös játékban való részvétel, a játszótársakhoz való alkalmazkodás fokozatos elsajátítása.



A játék során, által a gyerekek sokféle képességének és készségének fejlődése: a nagy- és finommozgások, érzékelés-észlelés, figyelem, megfigyelőképesség, emlékezet, gondolkodás, képzelet, fantázia, utánzás, kreativitás, kommunikáció és beszéd, szociabilitás fejlődése.

Feladatok 

A gyerekek megismertetése különböző játékeszközökkel és azok használatával, egyéni és csoportos játéktevékenységek és szórakozási lehetőségek megismertetése és megszerettetése.



Az ezekben való minél aktívabb részvétel elősegítése, kialakítása.



Az egyéni adottságokhoz igazodóan, a szükséges feltételeket megteremtve a játszás és szórakozás képességének kialakítása.

Részfeladatok 

Vidám, felszabadult légkör teremtése.



A játékra való motiváltság kialakítása és fenntartása.



A játék örömszerző jellegének biztosítása.



A gyermekek játékszintjének megfigyelése, megismerése.



Az érdeklődési körnek, nemnek, életkornak, értelmi, mozgásos, érzékelési-észlelési, kommunikációs képességeknek megfelelő, játékeszközök és –tevékenységek, idő, hely biztosítása.



A gyerekek játéktevékenységének, játékszintjének továbbfejlődéséhez szükséges segítség megadása (pl.: a tevékenységhez megfelelő testhelyzetek megtalálása, biztosítása, mozdulatok vezetése, segítése, együttjátszás, - cselekvés, a figyelem irányítása, minta, játékötlet adása, élmények nyújtása, melyekből játéktevékenység fakadhat).



Meg kell találni azokat a játékeszközöket is, amelyeket a gyerekek önállóan tudnak használni, azokat a játéktevékenységeket is, amelyeket önállóan tudnak végezni.



A segítéssel történő és az önállóan végzett tevékenykedés közötti helyes arány megtalálása (A segítéssel, irányítással soha ne vegyük el a játék örömét, lényegét.).



A lehetőségek szerinti legnagyobb szabadság és önállóság biztosítása.



A tervezett, szervezett, irányított mellett a spontán, szabadon választott játéktevékenységek lehetőségének biztosítása.



A játékban való szabad kommunikáció (pl.: a játék iránti igény kifejezése, játéktárgy, játéktevékenység, játszótárs választása) elősegítése, ehhez szükség esetén augmentatív kommunikációs eljárásokat, módszereket, eszközöket alkalmazva.



A társas, közösségi kapcsolatok, a közösségi érzés kialakulásának, erősödésének elősegítése.



A játék során élményeik, tapasztalataik feldolgozása, ismereteik mélyítése, gyarapítása, rendszerezése; képességeik, készségeik fejlesztése.



A játéktevékenység tudatos fejlesztésével az egész személyiség fejlődésének, életük tevékenyebb részesévé válásának elősegítése.

Alapelvek 

A „Játék és szórakozás” és a „Szűkebb és tágabb környezet” foglalkozások anyaga sokszor jól kapcsolható egymáshoz, kölcsönösen épülhetnek egymásra, ezért szükséges az ezen foglalkozásokat tartó tanárok közös részvétele a tervezésben, valamint a folyamatos konzultáció.



Mivel a gyerekek számára a játék az ismeretszerzés egyik leglényegesebb formája, nagyon fontos az egyéb foglalkozásokon való gyakori megjelenése is.



A játékosság elve

A foglalkozás témakörei, fejlesztési feladatai, kimeneti teljesítmény Témakörök, tananyag

Fejlesztési feladatok





Funkció- vagy gyakorlójáték

A környezetben található alapvető anya-  A tanulók értelmi, érzékelési és mozgásbegok, tárgyak tulajdonságainak, rendeltetésli akadályozottságukhoz mérten legyenek szerű használatának, a velük végezhető cseképesek spontán, illetve irányított, egyéni lekvéseknek, műveleteknek megismerése. és közösségi játék- és szórakozási tevéFajtái: kenységekben részt venni. – mozgásos gyakorlójátékok – manipulációs, explorációs játékok – érzékszervi gyakorló játékok – a hang és a beszéd játékos gyakorlása, utánzása

 

Elemi konstruálás, építés

Az építés, anyagok formázása alapjainak megismerése.  A természeti és társadalmi környezet egyszerű modellálásának megismerése, építése, anyagok formázásával, alakításával. 



Barkácsolás

Tervezhető kimeneti teljesítmény

Különböző anyagokból egyszerű technikákkal egyszerű tárgyak készítése (pl.: játék-, használati, dekorációs, ajándéktárgyak).

Témakörök, tananyag

Fejlesztési feladatok





Utánzásos és szerepjátékok

Egyszerű mozdulatok, mozgások, tevékenységek megfigyelése és utánzása.  Mindennapi helyzetek, egyszerű szerepek, tevékenységek, viszonyok megismerése, eljátszása. Elemei: - utánzásos játékok - baba gondozása (etetés, fürdetés, ringatás, altatás, öltöztetés, stb.) - papás-mamás - autózás, közlekedés, utazás eljátszása (utas, vezető, jegyeladó, kalauz, rendőr) - „orvosos” játék - főzőcskézés - „boltos” játék - „postás” játék - vendégség eljátszása - állatok gondozása, etetése egyéb saját és közösen szerzett élmények eljátszása

Tervezhető kimeneti teljesítmény

Témakörök, tananyag

Fejlesztési feladatok



Szabályjátékok





Mozgásos játékok



Szabadtéri játékok

      

Egyszerű szabályjátékok megismerése Fajtái: - didaktikus játékok (a megismerő képességet, tevékenységet fejlesztő játékok) pl.: - képes lottó - egyszerű puzzle - memória játék - hallási differenciálást segítő játékok - személyek, tárgyak felismerése tapintással - mozgásos szabályjátékok - ügyességi és versenyjátékok - népi eredetű körjátékok - dalos játékok - társasjátékok A mozgás élményének megtapasztalása, mozgásos funkciók gyakorlása Homokozás Pancsolás Játékok a hóval, szánkózás Hintázás Csúszdázás Kerékpározás

Tervezhető kimeneti teljesítmény

Témakörök, tananyag 

Fejlesztési feladatok

Mondókák, versek, énekek hallgatása,  mozgással való kísérése  

A ritmus, lüktetés érzékelése Kísérő mozdulatok megfigyelése, utánzása Hangadás, beszélő gyermekeknél a szöveg reprodukálásának próbálgatása  Az esztétikai érzék, fogékonyság fejlődése 



Zenehallgatás, tánc

A zene hangulatának, lüktetésének, tempójának, dinamikájának, az ezekhez való alkalmazkodás lehetőségeinek megismerése  Szabad mozgás, tánc a zenére  



Képeskönyvek nézegetése

A képekre való fixálás, figyelés Ismerős tárgyak, élőlények felismerése, megmutatása  Kevésbé sérült manipuláció esetén a képeskönyv lapozása 

Bábok és alapvető használatuk megismerése Egyszerű, rövid történet figyelemmel kísérése,  Bábozás, versek, mesék hallgatása és átélése, megjelenítése és eljátszása tárgyakkal, dramatizálása képekkel, saját mozdulatainkkal, bábozással 

Rajzolás, festés

Tervezhető kimeneti teljesítmény

Témakörök, tananyag

Fejlesztési feladatok

Tervezhető kimeneti teljesítmény

Munka és szórakozás 



Alapvető tapasztalatok fával (ég, úszik)

Textíliákkal foglalkozni

– – – – –

Építőkocka használata Kirakás Ragasztás Nyomtatás Összehasonlítás más anyagokkal

–

Ismeretek: mindennapi használat: ruha: szoros-tág, rövid-hosszú, melegít, szárít. Különbségek: ruha, háztartási, lakástextil, kötél Használat szerint rendezni

– – 

Bőrt ismerni

– –



Papírt ismerni



Műanyagot ismerni

Megtapasztalni, különbségek: bőrök, szőrök, természetes és műbőr Bőrápolás, cipőtisztítás

– –

Különféle papírok Kísérletezni: szakítani, gyűrni, lapozni, vágni, hajlítani, hatogatni, göngyölíteni, nedvesíteni, formálni, gyúrni

– – – –

Felismerni háztartásban Csomagolás Használati tárgyak Összehasonlítani

–

A tanulók értelmi, érzékelési és mozgásbeli akadályozottságukhoz mérten legyenek képesek irányított, egyéni és közösségi munkatevékenységekben aktívan részt venni

Témakörök, tananyag 



Lakásfelújítás, építés, házmesteri feladatok

Agyaggal dolgozni

Fejlesztési feladatok – – – – –

Ragasztók, festékek, utcai kréta, tapéta, lakk ecsetek Padlók és falburkolatok oldószerek

ismeretek tapintani, gyúrni, formálni, önteni/ természetes anyag – só-liszt gyurma, gipsz, gyurma – simítani, nyújtani, szúrni, hasítani – formát/ mintát belevágni nyomtatni

Tervezhető kimeneti teljesítmény

Módszerek  motiválás 

bemutatás, mintaadás



együtt játszás, együtt cselekvés



cselekedtetés



ismétlés



gyakoroltatás



egyénre szabott segítségadás



irányítás

Tevékenységi és foglalkoztatási formák 

játék



megerősítés



bábozás



mese dramatizálása



énekes, zenés foglalkozás



barkácsolás



beszélgetés, szükség esetén augmentatív kommunikációs módszerek, eszközök alkalmazása



bazális stimuláció elemei



kompenzáló technikák alkalmazása



egyéni (és differenciált) foglalkozás csoporton belül



csoportos foglalkozás

Eszközök A környezetünkben található valamennyi tárgy lehet a játék, a foglalkozások eszköze: 

játéktárgyak



használati tárgyak, pl. ruhadarabok, bútorok



mozgásfejlesztő eszközök, sporteszközök



bábok



textíliák



könyvek



diafilmek



társasjátékok, stb.

Speciális eszközök 

A finommozgásokat igénylő tevékenységekhez nagyméretű baba.



Különböző méretű és fogású fejlesztő játékok



Kellékek: pl. fésű, babaruhák, ágy ,kád, tányér, bögre, stb.



A kishajó úsztatásához lavórban, babakádban víz.



Esetleg székek (ülésnek), kör alakú tárgy a kormány imitálásához.



Különböző méretű, keménységű és felületű labdák. Ugyanazok, mint a „Szűkebb és tágabb környezet” foglalkozásokon.

Az eszközök kiválasztásának szempontjai: Figyelembe vesszük a gyermek 

mozgásállapotát, és hogy milyen testhelyzetben játszik,



manipulációs képességeit,



érzékelési-észlelési, megismerő funkcióit, kommunikációs képességeit,



szem-kéz koordinációjának szintjét,



életkorát, nemét,



aktuális érdeklődési körét.

Személyi higiénia A súlyosan-halmozottan fogyatékos személyek akadályozottsága miatt az önálló életvitel korlátozott, egész életükön át külső személyek segítségét igénylik. A gyógypedagógiai megsegítésnek ki kell terjednie az alapvető biológiai, létfenntartó szükségletek kielégítésére, a nevelés, oktatás fejlesztés céljai, feladatai és tartalmai közé, fel kell venni, a mindennapos tevékenységek részterületeit. A megfelelően és személyre szabottan szervezett mindennapos tevékenységek mindamellett, hogy biztonságérzetet adnak, sok tanulási lehetőséget biztosítanak a súlyosan-halmozottan fogyatékos emberek számára. Az ápolás-gondozás tevékenységeit naponta többször el kell végezni, és sok időt vesznek igénybe. Ilyenkor közvetlen testi kontaktusba kerülünk a súlyosan-halmozottan fogyatékos személlyel, kommunikálunk egymással, szenzoros ingereket közvetítünk számukra. A mindennapos tevékenységekben az önellátás szintjének emelése a cél, ennek megvalósításában a fejlesztő gondozás hatásai játszanak jelentős szerepet. Ilyenkor ugyanis a fogyatékos

személy élményhorizontját fokozatosan tágítjuk, stabilizáljuk szociális kapcsolatait, a mindennapos események megfelelő kis lépésekre bontásával és strukturálásával lehetővé tesszük számára a szituációhoz kapcsolt tevékenységtanulást és gyakorlást. A fejlesztő gondozás megvalósítása során érdemes szem előtt tartani a strukturált foglalkoztató terápia elméleti és gyakorlati ismereteit.” (Márkus 2005, 147.) Az ide tartozó tevékenységek elsősorban a „Testi higiénia”, „Ebéd” és „Tízórai” foglalkozások részei, de valójában átszövik a teljes iskolai tevékenységet. Miután intézményünkben a gyermekek délelőtti foglalkozásokon vesznek részt, így a „Testi higiénia” foglalkozás az, ami megvalósítható a fentiek közül. A súlyosan és halmozottan sérült emberek is átélik kiszolgáltatottságukat létük legalapvetőbb történéseivel és a mások által végzett gondozással szemben. Programunkban ezért a gondozási feladatok nem csupán mellékesen elvégzendő tevékenységek, hanem külön foglalkozásként is megjelennek, még akkor is, ha a mozgás olyan súlyosan sérült, hogy az önkiszolgálás még távoli célként sem tűzhető ki. Cél A tanulók lehessenek aktív részesei saját életük legalapvetőbb történéseinek, testi szükségleteik kielégítésében is.

Feladatok 

Az érzékelés-észlelés fejlesztése: a saját testtel kapcsolatos ingerek felismerésének és értelmezésének elősegítése (pl.: éhség, szomjúság, jóllakottság, széklet-, vizeletürítés, hőmérséklet).



A kommunikáció fejlesztése: a tanulók képessé tétele arra, hogy ha felismerik testi szükségleteiket, azokat a környezetük számára a legérthetőbben és a legdifferenciáltabban tudják kifejezni.



A mozgás fejlesztése: a lehető legnagyobb mértékű mozgási képesség kialakításával a lehető legnagyobb önállóság, illetve részvétel biztosítása. Ezek tanulóink esetében többnyire részmozzanatok, pl. öltöztetés közben a kar nyújtása – hajlítása.



A kognitív funkciók fejlesztése: A figyelem fejlesztésével a gondozási feladatok figyelemmel kísérésének, az aktív részvétel alapjainak megteremtése.

Az emlékezet fejlesztésével a gondozási feladatok mozzanatai sorrendjének, az azokhoz kapcsolódó eszközöknek, a napirendhez való kapcsolásuknak rögzítése, mindezeken keresztül az aktív részvétel elősegítése. Az ok-okozati összefüggések megismertetésével a testi szükségletek és azokat kielégítő tevékenységek, illetve ezek összetevői jobb megértésének segítése. 

A tanulók és a személyzet mindennapjait egyaránt megkönnyítő eszközök biztosítása.

Speciális feladatok A mozgásnevelő és az osztályban dolgozó pedagógus feladata, a gyermekek lehetséges önkiszolgálási tevékenységekhez kapcsolódó eszközigény felmérése. A kommunikációs szakember az osztályban dolgozó pedagógussal közösen méri fel és fejleszti azt a kifejezés-repertoárt, amellyel a gyermekek – adottságaik függvényében – képesek jelezni igényeiket, szükségleteiket.

Alapelvek 

A gondozási feladatok elvégzésének idejét és módját befolyásolják a családban már kialakult szokások, a tanulók értelmi és mozgásos lehetőségei.



A napirend kialakításánál figyelembe kell venni a gondozási és önkiszolgálási feladatok optimális idejét és időtartamát.



A gondozási és önkiszolgálási feladatok – terápiás – végzése fontos, ám időigényessége miatt óvakodni kell attól, hogy a tanulók életének egyedüli központi kérdésévé váljon. A súlyosan-halmozottan sérült tanulóknak sem csak testi szükségleteik vannak, ők is igénylik a kommunikációt, a személyes kapcsolatokat, a játékot, a tapasztalatok és ismeretek szerzését, mint ép társaik (illetve amennyiben nem, úgy ezen igények kialakításán fáradozni kell).

Témakörök

Fejlesztési feladatok

Bazális ápolás, higiénia  Dialógus, egzisztenciális  alapgondozás Előjelzés     

Emocionalitás és szenzibilitás a gondozásban

       

Tervezhető kimeneti teljesítmény 

(Speciális) eszközök

gondozásban való aktív rész-  tisztálkodási eszközök vétel Gondozás kommunikációs  rögzített és speciálisan kialaszituáció, szóval kísért cselek-  Gondozás tudatos megélése kított tisztálkodási eszközök vés  Változások megélése és viszMegélni, reagálni szajelzése Testi érintést elfogadni Ápoló kezet eszköztől megkülönböztetni Biztonságot, jó érzést közvetíteni, melegíteni Szükséges forgatásokat, emeléseket félelemmentesen végezni Szenzibilitás elfogadása a genitáliáknál Tükröt használni Közelség és distancia Testrészeket, gondozást tudatosítani: nyomás, fájdalom, hőérzést közölni Minden megnyilvánulást viszszajelezni Észrevenni, ha valami megváltozik, és Tudatosan változtatni: beszédhang, testhelyzet, fény?

Témakörök

Fejlesztési feladatok

Tervezhető kimeneti teljesítmény

Öltözködés  Ruhadarabok felismerése, mit  Saját ruhadarabok felismerése - Öltözködés-vetkőzés hova veszünk fel  Aktív részvétel a lehetőségek- Öltöztetni – vetkőztetni, meg-  Saját ruhadarabok felismerése hez mérten ismerni, elfogadni  Évszaknak megfelelő ruházat kiválasztása - Helyes öltözködés (időjárás  Testtudat alakítása szerint)  A „fázom”, a „melegem van” szükségletek felismerése  Aktív részvétel a vetkőzésben, öltözésben: felszólításra vagy anélkül végtagok, testrészek emelése, nyújtása, hajlítása, ellazítása – az öltözés-vetkőzés megkönynyítésére  Kiszolgáltatottság és egyéni kívánságok: tudatosítani, jelezni  Védettséget és biztonságot nyújtani, hogy együttműködjön  Fordulás, fejtartás reflexek ellen  Öltözés: önkifejezés, fejleszteni  Felismerni hideg-meleg időt  Napszemüveg, esővédők  Különböző eseményekre öltözni  Öltözetet felismerni, keresni  Vásárolni segítséggel

(Speciális) eszközök

Saját ruházat

Témakörök -

Cipő le- és felvétele

Fejlesztési feladatok    

-

Szobatisztaságra nevelés

  

  

Tervezhető kimeneti teljesítmény

Kifűzött, meglazított cipő levétele Cipő kifűzése, meglazítása Cipő felvételénél aktív részvétel, a cipő megfogása Kifűzött, meglazított cipő levételének más módjai pl.: lerúgása a másik lábbal Cipő felhúzását segítő lábtartás felvétele Saját cipő felismerése Évszakhoz tartozó lábbelik  Szükségletek időben történő vagy utólagos jelzése felismerése  Szükségletek kúltúrált elvégzése vagy abban való együttműködés a segítségével Együttműködés pelenkázás  közben  Szükségletek jelzése

Megfelelő testhelyzet felvétele és megtartása bilin vagy WC-n  WC papír használata  WC lehúzók, nyomógombok ismerete, használata  Kézmosás szükségességének felismerése

(Speciális) eszközök

     

Pelenka Bili WC gyerekülőke Lábtartó Kapaszkodó

Témakörök

Fejlesztési feladatok





-

Testápolás kézmosás mosakodás fürdés zuhanyozás hajmosás törülközés fésülködés körömvágás testápoló krémek használata menstruáció

    

       

Tervezhető kimeneti teljesítmény

(Speciális) eszközök

a testápolás szükségességének  testápolásban való aktív rész-  (speciális) mosdó, kád, zués céljának megértése vétel hanyfülke, csaptelepek a testápolás módjainak és  a testápolás eszközeinek és  tisztálkodási eszközök mozzanatainak ismerete és toazok rendeltetésének ismerete  rögzített és speciálisan kialalerálása kított tisztálkodási eszközök a szükséges eszközök és használatuk ismerete testtudat az egyes testápolási módok mozzanatainak sorrendjére való emlékezés a lehetőségekhez mért aktív közreműködés pl.: felszólításra testrészek mozgatása, eszközök megfogása, használata Érzéki benyomásokat gyűjteni Berendezést ismerni Passzívan megélni, félelem nélkül Víz, szappan, , kendők Sorrend, rituálé Különböző ápolószerek Nyugalom, ellazulás, hő Menstruációt megélni, tudatosítani, gondozás

Témakörök

Fejlesztési feladatok





Egészségügyi szokások

- orrfúvás, orrtörlés

-

tüsszentésnél, köhögésnél

- lábtörlés

     



Egészségügyi ellátás

Módszerek: 

Bemutatás



Terápia



Gyakoroltatás



Cselekedtetés

és

Tervezhető kimeneti teljesítmény

Szükségletek felismerése és  Tisztasági rendszabályok ismejelzése rete és betartása a lehetőségekhez mérten Orr kifújása Zsebkendő használata Száj eltakarása a lehetőség szerinti módokon ( kézzel, karral, stb.) Fej elfordítása, lehajtása Szükségességének megértése Használata (járóképesség esetén)

terápiás Orvosságok és segédeszközök  Egészségügyi ellátás elfogadása haszna, elfogadása, jó segítség  Szükségességének megértése  Orvosi vizsgálatoktól nem  Együttműködés félni, együttműködni  Emelőket elfogadni 

(Speciális) eszközök



Zsebkendő 

lábtörlő

EGYÉNI FEJLESZTÉSEK Segített kommunikáció, beszédterápia Célok: 

A beszédképtelen gyermekek kívánságainak, gondolatainak mások számára is érthető közlése.



Saját életük cselekvőbb részesévé válás.



Augmentatív

kommunikációs

eszköz

segítségével

egyenlő

esély

elérése

a többi gyerek között, a szűkebb és tágabb környezetükben egyaránt. 

Személyiségük minél teljesebb kibontakozása.



A lehető legteljesebb beilleszkedés a társadalomba.

Feladatok: 

A kommunikáció iránti igény felkeltése, kommunikációs kedv erősítése



Meglévő kommunikációs csatornák és módok feltérképezése, erősítése, bővítése, újak kialakítása



Alapkommunikáció kialakítása:

-

kapcsolatfelvétel, szemkontaktus kialakítása

-

ránézéssel való kiválasztás, döntés

-

adekvát igen-nem válaszadás

-

köszönés.

 Önálló akaratközlés, vélemény, szükséglet, döntés kifejezésének megtanítása. 

Tetszés – nem tetszés nyilvánítására, választásra való ösztönzés



Pozicionálás, a kommunikációt leginkább elősegítő testhelyzetek megtalálása



Képességekhez igazodó kommunikátorok megtalálása, használatának kialakítása



Kezdeti számítógép használat kialakítása Módszerek:

 Egyénre szabott multikommunikációs forma alkalmazása. Ez magába foglalja és kombinálja a gesztust, a jelbeszédet, a maradék beszédet vagy hangokat, a mimikát, az alternatív és augmentatív kommunikációs rendszereket és eszközöket.

184  Pozitív élmények alapján történő inspiráció. (A beszéd tartalma: itt és most, arról beszélek, amit teszek, vagy amit tenni fogok, amit a másik cselekedeteiből, érzéseiből, kívánságaiból, szándékaiból, jelzéseiből érzékelek. Egyszerű mondatok, szavak, fogalmak.)  Élethelyzetek játékos modellálása, reprodukálása.  Valós élethelyzetekben alkalmazása a megtanultaknak, intézményen belül és kívül  Gyakorlás  Beszélgetés Eszközök:  Kapcsolóval működő játékok  Kapcsolók  Tárgyak, fotók, képek  kép-kommunikációs rendszerek  jelkép-kommunikációs rendszer -

Bliss-jelképek

Érzékelés – észlelés fejlesztése Vesztibuláris fejlesztés Célok:  a mozgás gravitáció érzékelése (egyensúly, térbeli helyzet és gyorsulási erő) Feladatok:  Bobath-labdán különböző testhelyzetek megélése 



hintázás: -

hason, háton, ülésben

-

előre-hátra, oldalra, körbe

rugózás

 hintáztatás plédben, speciális eszközökben -

előre-hátra, oldalra, körbe

 billenő deszkán egyensúly gyakorlatok végzése Módszerek:

185  szomatopedagógiai módszerek, bazális stimuláció  kompenzáló technikák  egyénre szabott segítségnyújtás  játékosság  cselekedtetés  gyakoroltatás  beszélgetés  ellenőrzés, értékelés alkalmazása Eszközök:  Bobath-labda  Egyensúlyozó teknő  Félkör  Hordó  Pléd  Billenő deszka Szomatikus érzékelés fejlesztése Célok:  a saját testtel kapcsolatban tapasztalatok nyújtása  a test felület érzékelése, a test határok megélése  elemi testséma fejlesztés Feladatok:  Szomatikus stimuláció különböző anyagokkal, termésekkel, töltött zsákokkal  Masszírozás krémmel, különböző masszírozó hengerek, géppek  Hideg – meleg érzékeltetése, megkülönböztetése Módszerek:  szomatopedagógiai módszerek, bazális stimuláció  kompenzáló technikák  egyénre szabott segítségnyújtás  játékos feladatvégzés  beszélgetés

186 Eszközök:  különböző anyagok  termések  különböző anyagokkal töltött zsákok  masszírozó hengerek, gépek Taktilis – haptikus érzékelés fejlesztése Célok: Elemi taktilis-haptikus tapasztalatok szerzése. Feladatok:  elemi tapintási tapasztalatok nyújtása  tárgyak tulajdonságainak megismerése  elemi kézhasználatra késztetés 

tapintásfejlesztés különböző anyagokkal, termésekkel, töltött zsákokkal

 különböző tulajdonságú tárgyak tenyérbe fektetése, érzékeltetése  tapintótáblák használata  különböző fogásmódok kialakításának segítése Módszerek:  szomatopedagógiai módszerek, bazális stimuláció  kompenzáló technikák  egyénre szabott segítségnyújtás  játékosság  beszélgetés Eszközök:  különböző anyagok  termések  különböző anyagokkal töltött zsákok  különböző felületű tárgyak  tapintókorong készlet

187 Szaglás és íz érzékelés fejlesztése Szaglásfejlesztés Célok:  ivás, evés feltételeinek javulása  szagok differenciálása Feladatok:  fűszerek, illóolajok szagoltatása, felismerése, egyeztetése illat alapján Módszerek:  bazális stimuláció  játékos tevékenykedés  gyakorlás  beszélgetés Eszközök:  illóolajok  fűszerek  Smellor Íz érzékelés fejlesztése: Célok:  ivás, evés feltételeinek javulása  ízek differenciálása Feladatok:  sós, édes, savanyú, keserű érzékelése és differenciálása Módszerek:  bazális stimuláció  evésterápia  játékos cselekedtetés  gyakorlás  beszélgetés Eszközök:  különböző ízű ételek, fűszerek

188 Akusztikus figyelem fejlesztése Célok: 

Akusztikus érzékleti – észleleti tapasztalatok szerzésével az önmagukról és a szűkebb környezetükről való ismereteik bővülése.



A világ, halláson keresztül megragadható tartalmainak segítségével a tanulók gazdagabb, intenzívebb, a környezettel interaktívabb, ahhoz jobban alkalmazkodóbb, minőségibb életet élhessenek. Feladatok:

 lehetőség biztosítása a zörejek, zajok, hangok információ tartalmának megtapasztalásához  akusztikus téri orientáció  biztatás saját hangadásra  késztetés a különböző irányokból érkező hangok megkeresésére, fejfordítással  Hangforrás lokalizációja, követése  Hangok differenciálása  csörgők,- és zajkeltőjátékok, hangszerek megszólaltatása  ritmizálás hangszerek felhasználásával  emberi hangok érzékelése (éneklés, beszéd) Módszerek:  bazális stimuláció  egyénre szabott segítségnyújtás  játékosság  cselekedtetés  gyakorolás  ellenőrzés, értékelés alkalmazása Eszközök:  szélharangok, csőharangok  csörgők  hangszerek  zenélő játékok

189 Vizuális figyelem fejlesztése Célok: 

Vizuális érzékleti – észleleti tapasztalatok szerzésével az önmagukról és a szűkebb környezetükről való ismereteik bővülése.



A világ, látáson keresztül megragadható tartalmainak segítségével a tanulók gazdagabb, intenzívebb, a környezettel interaktívabb, ahhoz jobban alkalmazkodó, minőségibb életet élhessenek. Feladatok:

 vizuális ingerek iránti érdeklődés felkeltése  meglévő látásmaradvány hasznosítása, fejlesztése  szemmozgások koordinálása  vizuális követés  fényjátékok, váltakozó intenzitású fényforrások adása  (színes fény, csillogó-, visszaverődő fény)  különböző színű fényekkel stimulálás  sötét-világos elkülönítése elsötétített helyiségben  fényforrás fixálás, követés különböző irányokban  sötétben megvilágított tárgyak megfigyelése Módszerek:  bazális stimuláció  egyénre szabott segítségnyújtás  játékosság  cselekedtetés  gyakorolás  ellenőrzés, értékelés alkalmazása Eszközök:  gyertya  zseblámpa  különböző csillogó tárgyak  plazma lámpa  diavetítő, látásfejlesztő diák  fényszálak

190 Megismerő tevékenység fejlesztése Célok:  Önmaguk megismerése, azonosságtudatok és én identitásuk kialakulása.  Szűkebb és egyre bővülő környezetükben való eligazodás.  Tárgyi környezetük birtokba vétele.  Személyi és tárgyi környezetükre való hatás gyakorlása.  A környezet változásaihoz való alkalmazkodás.  Egyszerű probléma-megoldási módozatok megismerése és alkalmazása (kommunikációs problémáikra, céljaik elérésére, akaratuk keresztülvitelére, stb.). Feladatok: Figyelem: 

kontaktus kialakítása.



koncentráló képesség fejlesztése, akaratlagos figyelmi funkciók kialakítása és fejlesztése.



figyelem tartósságának, terjedelmének, mélységének növelése (egyszerű és összetett illetve feltételes utasítások adása) Emlékezet:



látási, hallási memória és ezek kombinációjának fejlesztése, rövid és hosszú távon.



tanulás tartósságának biztosítása, bevésés, megőrzés, felidézés. Gondolkodás:



elemi fogalomrendszer kialakítása (a gyermek szűkebb környezetének résztvevői és tárgyai)



tágabb környezet megismerése



a gyermek értelmi, nyelvi képességeinek fejlesztése



a mozgásos, érzékszervi úton szerzett ismeretek mozgósítása a problémamegoldásra



figyelmi és emlékezeti funkciók erősítése



a kreativitás, képzelet, probléma-látás fejlesztése



tájékozódó-képesség fejlesztése térben – síkban - időben



azonosságtudat, én-identitás kialakulásának segítése



általános ismeretek gyarapítása



összehasonlítás (azonosság – hasonlóság – különbségek - megfigyelése)



változás felfedeztetése



hibakeresés - össze nem illőség



logikai-funkcionális összefüggések felismerése

191 

hallási és látási analizáló-szintetizáló képesség fejlesztése (hiánypótlás, szimmetria, részekre bontás, részekből egész összeállítása)



főfogalom alá rendelés, gyűjtőfogalmak

 színek, formák, mennyiségi fogalmak érzékeltetése, differenciálása, egyeztetése 

Meglévő ismeretek szinten tartása, folyamatos ismétlése, bővítése



Mennyiségegyeztetés



Számfogalom kialakítása



Mennyiség fogalmak érzékeltetése, kialakítása: - Sok – kevés - Kicsi – nagy - Hosszú – rövid



Testséma fejlesztés, testrészek, megnevezése, megmutatása magán, babán, képen



Téri irányok megmutatása, téri tájékozódás fejlesztése Módszerek

 alternatív kommunikációs technikák  kompenzáló technikák  tanulmányi séták, kirándulások  bemutatás  valós és valósághű szemléltetés  egyénre szabott segítségnyújtás  játékosság  cselekedtetés  gyakoroltatás  beszélgetés  ellenőrzés, értékelés alkalmazása Eszközök  a környezet tárgyai, személyek, állatok, növények, jelenségek (pl.: időjárás)  játéktárgyak  didaktikus játékok

192 Hidroterápia A foglalkozások célja: A víz jótékony hatásának felhasználása a halmozottan sérült gyermekek komplex fejlesztésében. Szárazföldön nehezen mozgó, illetve nehezen járó gyermekek vízben történő mozgatása, tornáztatása különféle eszközök segítségével. A melegebb vízhőfok segít a spasztikus izomzat ellazításában, illetve A gyermekek a vízben aktívabban, szabadabban mozoghatnak, megtapasztalhatják a szabad mozgás élményét. A vízben való mozgás öröme növeli aktivitásukat, önbizalmukat, pozitívan hat értelmi fejlődésükre. A hidroterápia terápiás céllal használja fel a víz fizikai tulajdonságait: 

hőhatást



hidrosztatikai nyomást



a felhajtó erőt

A hidroterápia összekapcsolódik: 

a termoterápiával, mert a hőhatást vízzel közvetíthetjük (melegvíz, hideg: kiroterápia)



mechanoterápiával, mert jól kombinálható mozgásterápiás és masszázskezelésekkel

Intézményünkben alkalmazott hidroterápiás eljárások: 

zsályafürdő: melegvizű, teljes kádfürdő, zsályaadalékkal kiegészítve. Hatása az izomtónus normalizálása, a fokozott izomtónus csökkentése. Célja a lágyrészek előkészítése az aktív mozgásterápiára.



pezsgőfürdő (légbuborék): a zsályafürdővel kombinálva alkalmazzuk, így hatásuk öszszeadódik, illetve csak magában. Hatása szintén az izomtónus normalizálása, a spasztikus izomzat lazítása illetve a hypoton izomtónusú gyermekeknél tonizálás. Célja a lágyrészek előkészítése az aktív mozgásterápiára

A hidroterápiás foglalkozások fejlesztési feladatai: Látásfejlesztés: 

szemkontaktus felvétele



környezet, használati eszközök megfigyelése (folyamatos megneveztetéssel )



testrészek megfigyelése, megnevezése

193 

különböző anyagú tárgyak (pl. golyók, labdák, stb.) megfigyelése

Hallásfejlesztés: 

a terápiát végzők hangjának kiválasztása, felismerése



a használt eszközök hangjának felismerése(vízcsobogás, hajszárító, énekek stb.)

Bőrérzékelés fejlesztése: 

a foglalkozás alatt használt különböző típusú anyagok észlelése különbségek megélése a bőrön (puha- kemény, érdes- selymes stb.)



víz hőfokának érzékelése, a víz masszírozása (légbuborékos víz)



fürdetés után a törölköző dörzsölésének- simításának, hajszárítónak érzékelése



illatok, szagok megtapasztalása, megkülönböztetése, megnevezése (zsálya, fürdőhab stb.)

o testrészek megnevezése átmozgatás közben, ennek megtapasztalása o az adott cselekvés nevesítése, tudatosítása Egyensúlyfejlesztés: 

Különböző egyensúlyi helyzetek megtapasztaltatása vízben

Testséma fejlesztése: 

Testrészek megfigyelése különböző helyzetekben



Masszírozással, passzív, vezetett aktív, aktív mozgások közben saját test megtapasztaltatása benyomások, érzékletek segítségével

Térérzékelés-észlelés fejlesztése: 

Téri irányok, helyzetek megtapasztaltatása vízben történő mozgássorokon, mozgásokon keresztül



Saját testmegélése a térben

Megismerő tevékenységek fejlesztése: 

Figyelem: A figyelmi idő növelése tevékenységek, tárgyak használatának megfigyeltetésével.(pl. testhelyzetek, változások megfigyelése). Egyszerűbb, alapvető kérések utasítások megértetése,



Emlékezet: Korábban szerzett tapasztalatok felidézése (jó élmények, gondozással összefüggő tevékenységek stb.).



Gondolkodás: Általános ismeretek bővítése (pl. mozgást kifejező fogalmak, használati eszközök, játékok ismerete stb)

194 Zeneterápia: A zene az esztétikai élményen túl, művészi kifejezésmódjával hat az érzelemvilágra is. Hozzásegít az önkifejezés eszközeinek gazdagításához, a közösségi összetartozás megéléséhez. Mindemellett a ritmusérzék, a finommozgások javításával az érzékelés új formáival hozzájárulhat a habilitációs, rehabilitációs folyamatok teljességéhez. Hatásmechanizmusa a következőkből áll: A zeneterápia során a képzett zeneterapeuta, egy szervezett folyamatban használja a zenét vagy zenei elemeket (hang, ritmus, dallam, harmónia) annak érdekében, hogy elősegítse a kommunikációt, kapcsolatokat, tanulást, kifejezést, mobilizációt, gesztust, mimikát. Ezek mellet, terápiás hatást gyakoroljon fizikai, emocionális, mentális, szociális és kognitív területeken. Vannak a léleknek régiói, melyekbe csak a zene hatol be, van az emberi érzés és gondolatvilágnak egy rétege, amit csak a zene tud kifejezni és semmi más. A zeneterápia célja: Az egyén lehetőségeit feltérképezze és/vagy, sérült funkcióit helyre állítsa, így jobb intrapszichés, vagy interperszonális integrációt tegyen lehetővé, s a prevenció, rehabilitáció vagy a kezelés következtében a személy minőségileg jobb életet élhessen. Felhasználása: Primer prevenció: kreativitásfejlesztés, konfliktuskezelés, mentálhigiéne, személyiségfejlesztés, egészségnevelés, pedagógiai stb. keretében a testi, lelki, szociális betegség megelőzésében a zeneterápia eszközeivel vesz részt azáltal, hogy önismeret és személyiségfejlesztést nyújt. Szekunder prevenció: gyógyítás, pszichoterápia, reedukáció keretében testi, lelki, szociális zavarok és rendellenességek kezelésében veszi segítségül a zenét. Tercier prevenció: rehabilitáció, korrekció, utókezelés a betegség következtében létrejött állapot visszaállításában, a gyógypedagógia keretében a sérült funkciók korrekciójában, valamint a kompenzatorikus átszerveződés folyamatában (pl. látásvesztés esetén hang tulajdonságainak kommunikációt segítő voltának megtanítása vagy mozgássérülés esetén, mozgások, mozgássor folyamatosságának zenével, ritmussal való segítése.) A zeneterápia hatása a súlyosan halmozottan sérült gyerekre: A zeneterápia a dallam, az éneklés, a kellemes hangingerek ismétlésével, sokféleségével a beszédfejlesztés, a kommunikáció, a figyelemfejlesztés és a megnyugtatás eszköze a sérült gyermekek személyiségformálásában. 

A zene, serkentő, aktivizáló, lazító, légzésszabályzó



Fejleszti a koncentrációt, figyelmet és a reakciókészséget.



A zene emóciókat mobilizál

195 

A zenének erős befolyása van a gyerek hangulatára, érzelmi életére. Erősíti az én-élményt, az identitás újraszerveződését



Élménykonstrukciós folyamatokat indukál. Így a közösen megélt öröm fejleszti és erősíti a kollektívát.



Regresszív hatású



Növeli a percepciós érzékenységet



Segíti az interperszonális kommunikációt



Fejleszti a súlyosan és halmozottan sérült gyermek mozgásigényét, valamint készteti arra, hogy mozgása célirányosabbá alakuljon át.

A zeneterápiás foglalkozások: A mindennapi gyakorlatban, a zenét, eszközként használva, csoportos vagy egyéni formában történnek A foglalkozások egymásra épülnek, meghatározott u.n. „lépcsőfokokat” járnak végig a gyermekek. 

A zene lélektani, személyiség-alakító, korrekciós munka nem szóbeli önkifejezés, kommunikáció útján történik.



Bizonyos mozgások – egy-egy énekre való elsajátítása, a gyermek tanítása mondókákon, éneken keresztül a figyelem, az érdeklődés felkeltésével látási, hallási és tapintásos ingerek tudatos megválasztásával kezdhető el. Pozitív emocionális hatásokkal késztetjük a tárgy követésére, fejemelésre, fordításra, szem-kéz koordináció kialakítására. A tevékenységek iránti kedvet, ritmus feladatokkal, eszközökkel (dob, csörgő, csengő) aktív-passzív rávezetéssel segítjük.



Az éneklés, az "élő" énekhang, a hangokkal történő megnyilatkozás változatos lehetősége, természetes, önfeledt, önmagáért való dalolás, melyben az éneklő azonos önmagával, önnön személyiségével. A tanulók hanggal irányítva sok mindent megértenek, s ha nem is beszélnek, ily módon a beszédkedv felkelthető, és a gyermekek kommunikációra késztethetők, ami természetesen nem igazi párbeszéd, de jelzés értékű. A tanulók ezt a szituációt természetes közegként kezelik.



Az éneklés párkeresés, játékkínálás, kapcsolatkezdeményezés. A játék szituációit, kezdeményeit a tanulók hangulata irányítja. A terápiából adódóan a legfontosabb a tanulók megnyugtatása, a rossz emlék feledtetése, új, maradandó élmény nyújtása.

196 

A zene hallgatása és annak érzelmi befogadása igen fontos, mert a hallgatás és befogadás közben pozitív emberi érzelmek kerülnek előtérbe. A zenének nagy szerepe van a közösségi magatartás kialakításában.



A zene és a mozgás együtt adják a fejlesztés lehetőségét. Összekapcsoljuk a zenét a mozgással, lazítja az izomtónust, csökkenti a túlmozgást, szabályozza a tevékenység ritmusát, és a légzéskoordinációt.

Összetett feladatokat végeznek pl. 

gyakorlatok ütős hangszerrel, csengővel: ritmust, ütemet dobolni tenyérrel, ököllel, ujjakkal, különféle mozgásállapotban (fekve, ülve, állva, haladással, járással)



hangadási kísérletek, megnyilvánulások felé fordulás (nyávogás, csirkecsivitelés stb.)



zenehallgatással összekötött-mozgás ének utánzás;



ujj-játékok, fúvós hangszerrel, pl. állatok utánzása, madárrepülés, macska, szamár utánzás.

Foglalkozások menete: 

kapcsolatteremtés egymással és a zenével



saját test, megélése, mozgatása zenére



zenére, mozgás különféle tárgyakkal, eszközökkel



saját zene, kiválasztása, felismerése, hallgatása



hangszerekkel, zenélés egyénileg illetve csoportosan.

EGYÉNI FEJLESZTÉSI TERVEK Az egyéni fejlesztési tervek alkalmazásának szükségessége A súlyosan-halmozottan fogyatékos gyermekek nem képeznek egységes csoportot. Sérüléseik és tüneteik, s azok pedagógiai következményei és akadályozottságuk is rendkívül változatosak és összetettek. A fent felvázolt javaslat alapján elkészíthető egy csoportra, tagozatra, részlegre egy egységes rehabilitációs pedagógiai program, ez azonban teljes mértékben nem valósítható meg minden tanulónál.

197 A már elkészült rehabilitációs pedagógiai program alapján és az egyéni adottságok és akadályozottság figyelembe vételével minden tanuló eredményesebb fejlesztéséhez egyéni fejlesztési programok készítésére van szükség. Az egyéni fejlesztési tervek teszik lehetővé, hogy minden súlyosan-halmozottan fogyatékos gyermek a képességeinek megfelelő mennyiségű és összetételű anyagot a neki megfelelő ütemben, személyre szabott eszközök, módszerek és megsegítő stratégiák alkalmazásával sajátítson el. Cél: Az egyéni tervek készítésének célja, hogy azokat a tanulókat, akik csoportban nem fejleszthetők kellő eredményességgel, eljuttassa az egyénileg elérhető legteljesebb intellektuális, kommunikációs és szocializációs szintre. Ez lehet a csoport számára tervezett teljesítményénél alacsonyabb, de bizonyos területeken akár jóval magasabb szint is.

Feladat: Legfontosabb feladat, hogy a súlyosan-halmozottan fogyatékos gyermekeknek egyénre szabott: -

eszközök,

-

módszerek,

-

eljárások és fejlesztési ütem alkalmazásával olyan, egyéni korrekciót is biztosító progra-

mot nyújtson, amelynek segítségével adottságaikhoz, képességeikhez és korlátaikhoz mért legeredményesebb fejlesztésük megvalósítható. Az egyéni programok tartalmi vonatkozásai Sérüléstől függően egyénenként változhat az elsajátítandó tananyag, a módszerek és a kompenzáló technikák kiválasztása, alkalmazása, ezért az egyéni fejlesztési tervekhez egységes tartalmi útmutatót nem lehet adni. Alapját minden esetben a gyermek képességei és az intézmény rehabilitációs pedagógiai programja képezi. Az egyéni fejlesztési programok csak akkor lehetnek hatékonyak, ha elkészítésüket megelőzi egy részletes, az észlelés területére is kiterjedő felmérés. Ezt a rögtön bekerüléskor kell elvégezni, de lehetőség szerint évente meg kell ismételni, illetve kiegészíteni az év eleji felmérési időszakban. Kiegészítő vizsgálatokra, megfigyelésekre tanév közben is sor kerülhet. A tervnek tartalmaznia kell: 

Bevezető részt, amelyben ismertetni kell:

198 -

a diagnózist,

-

a magatartás, viselkedés jellemzőit

-

a beszéd, a kommunikáció, a mozgás és az egyes észlelési részterületek felmérési eredményeit



Az éves tervet, amely tartalmazza:

-

az egész évre szóló fő feladatokat

-

a megvalósítás módját, idejét, eszközeit, tanári és tanulói segédleteket.

-

TARC és egyéb diagnosztikus eljárás felmérési eredményeit



A részletes tervet, mely az éves anyag egy-egy hónapra történő lebontását tartalmazza. Ezt

szükség szerint lehet hosszabb, de rövidebb időre is tervezni. Szervezési vonatkozások Az egyéni tervek fejlesztési irányvonalát és annak megvalósulását team-munka követi nyomon. A team munkakapcsolata: 

A bekerülést, illetve a tanév eleji felméréseket követően az adott gyermekkel foglalko-

zó pedagógusok team-megbeszélést tartanak a felmérések eredményeiről. 

A felmérések értékelése után megbeszélik és összehangolják a fejlesztés irányát.



A mozgásnevelő segítséget és útmutatást ad a speciális testhelyzetek, önkiszolgálás

kialakítására, speciális asztal, szék használatára, illetve a kompenzáló technikák, eszközök alkalmazására. 

Meghatározzák az óratervi, a szabadidős otthoni foglalkoztatás feladatait, és összehan-

golják 

A team havonta tart megbeszélést. Az egyénre tervezett fejlesztési stratégiák és az

ehhez szükséges egyedi eszközök megválasztása, tervezése, tanításának sikere minden esetben team munkát igényel, mely a fejlesztést végző pedagógus, mozgásnevelő, kommunikációt oktató, zeneterápiás foglalkozást vezető pedagógus, gyógypedagógiai asszisztensek és a szülők összehangolt, egymást segítő munkáját feltételezi. 

Kiugró negatív tapasztalatok, eredmények mutatkozásánál rendkívüli team megbeszé-

lést kell tartani, szükség esetén a fejlesztési tervet korrigálni. 

Az egyéni fejlesztés mindig a kommunikációs, logopédiai és mozgásfejlesztő órák tá-

mogatásával, tanórai differenciált foglalkoztatással történik.

199

ÉRTÉKELÉS RENDSZERE A FEJLESZTŐ NEVELÉS-OKTATÁSBAN Az intézménybe lépéstől az intézmény elhagyásáig célunk elérése érdekében szükséges a fejlesztő folyamat ellenőrzése, értékelése, elemzése. Értékelni kell: 

a tanulók tudásának mennyiségi gyarapodását



tudásuk minőségbeli jellemzőinek változását



önmagukhoz mért fejlődésüket



a tanulók attitűdjét az ismeretszerzés területén.

Folyamatosan értékelni kell a tanulók munkáját szóban és szimbólumokkal. A szöveges értékelés, félévkor és a tanév végén írásban történik. Félévkor a tájékoztató füzetben, tanév végén az „Iskolalátogatási bizonyítvány” nyomtatványon. A szöveges értékelés kiterjed a magatartásra, a szorgalomra és az értékelendő időszakban nyújtott általános teljesítményre. Félévkor és tanév végén is teljes körű szöveges értékelés a tanuló teljesítményéről, ezen belül a magatartásáról (tekintettel kell lenni a sérülésből adódó viselkedési, magatartási zavarokra) és szorgalmáról (itt elsősorban az attitűd értékelésére gondoljunk) is. Az ellenőrzés-értékelés főbb fázisai Főbb fázisai Első fázis: Ebben a fázisban a szakmai team tagjainak véleménye a mérvadó - a gyermekek megismerése (intézménybe lépés) - a szülői igények, elvárások regisztrálása, - az intézményt a tárgyi feltételei alkalmassá teszik-e a program működtetését. Második fázis: Ennek eszközei: kérdőívek. - a program bevezetése milyen változásokat hozott az Otthon életében, - dokumentumelemzés, feljegyzés, mérések elemzése, - közvetlen megfigyelés, - a gyógypedagógusok és a gyermekkel foglalkozó más szakemberek véleménye a megvalósításról (előnyök, nehézségek). Harmadik fázis:

200 A bevezetést követő harmadik év végén. Az ellenőrzés, értékelés, elemzés kiterjed azoknak a tényeknek a feltárására melyek akadályai, vagy segítői voltak a várható szint elérésének. Az értékelés szabja meg a program folyamatos alkalmazását, vagy módosítását. Külső segítség az ellenőrző, értékelő, elemző munkában: - A pedagógiai munka színvonalasabb végzése érdekében félévente, csoportonként egy szülőcsoportot illetve team megbeszélést tartunk (szükség szerint akár többször) amelyre segítségül hívunk egy szupervízort. - kikérjük véleményét, javaslatait azokban az esetekben, amikor a szakemberek között, a szakember(ek) és szülő(k) nézetkülönbség alakul ki, DOKUMENTÁCIÓ, ADMINISZTRÁCIÓ A napi munka rögzítésére fejlesztő iskolai csoport naplót használjuk. Az 1-4. évfolyamok számára készült Tájékoztató füzet alkalmazzuk a tanulók fejlesztő iskolai munkájának folyamatos értékelésére. Félévkor ebbe kerül a rövid szöveges értékelés. Általános iskolai bizonyítványt a tanulók nem kapnak, A gyermekeknek tanév végén Iskolalátogatási bizonyítvány adunk. Ez teljes körű szöveges értékelést tartalmaz. (magatartás, szorgalom, foglalkozások). Ez jelenleg még egyszerű házi nyomtatvány. (Lásd 1. számú melléklet.) A hátoldalára a Törzslappal és az Csoport cnaplóval megegyező részletes szöveges értékelés kerül. A törzslapok megegyeznek az általános iskolaival. Az éves terv a nevelés tartalmait szem előtt tartva készül, a csoport tevékenységeit tartalmazza. Az éves terv tartalmazza az ünnepeket és az iskola által – de lehetőség szerint a szülők bevonásával – szervezett közös programokat (kirándulás, farsang, nyaralás, múzeum látogatása stb.). Külön nyomtatvány nem készült, ezért bármely tanmenet nyomtatvány vagy hivatalos bélyegzővel és aláírással ellátott kis füzet használható erre a célra. Az egyéni (individuális) nevelési – oktatási – fejlesztési terv a gyermek pedagógiai diagnózisának eredményeiből, az individuális célkitűzésekből, valamint az egyes tartalmi egységek megvalósítása során alkalmazandó speciális didaktikai-metodikai lépések konkrét megfogalmazásából áll. Az egyéni fejlesztési terv szoros összhangban áll a csoport számára kidolgozott éves tervvel és az adott tanévre készített heti ütemtervvel, csupán a módszerek, eszközök tekintetében jelennek meg az eltérések. Az egyéni fejlesztési tervek számára sem készült nyomtatvány. A heti terveket havonta a csoportba járó gyermekekkel foglalkozó pedagógusok közös megbeszélés alapján egy hónapra előre készítik el az általuk meghatározott formában.

201 A felméréseket a gyermekek egyéni dossziéjában kell összegyűjteni. Ide kerül a mozgásvizsgálati, a beszédvizsgálati, a kommunikációs felmérő lapja.

202

7. Az általános iskolában folyó nevelő, oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Pedagógiai alapelvek Enyhe értelmi fogyatékos tanulók A fogyatékosságból eredően az enyhe értelmi fogyatékos tanulóknál jellegzetes különbségek alakulnak ki, amelyek megmutatkoznak: - a sérült vagy fejletlen pszichés funkciók (érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezet, képzelet, gondolkodás, érzelmi-akarati élet, stb.) jellegzetes különbségét létrehozó okok sokszínűségében, - abban, hogy az eltérés ugyan minden pszichés funkciót érinthet, azonban ennek változatossága tanulónként és funkciónként vizsgálva igen eltérő, - a fejlődés ütemében és dinamikájában, - a fejlesztés várható eredményében. Nem prognosztizálható biztonsággal, hogy az enyhe értelmi fogyatékos tanuló a tanulás, az ismeretelsajátítás folyamatában milyen készség-, képességszintre, milyen ismeret birtokába juttatható el. A nevelést és oktatást meghatározó jellemzők miatt a tanuló fejlesztésének hosszú folyamatában az aktuális igényeknek megfelelően kell módosulni az ismeretek tartalmának és mélységének, a tevékenységformáknak, az alkalmazott módszereknek, a tanítás szervezeti kereteinek (egyéni, csoport, osztály), valamint a pedagógiai folyamat korrekciós, kompenzáló jellegének. Középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók A tanulók eredményes fejlesztése folyamatos, egymásra épülő gyógypedagógiai segítségnyújtást igényel. A nevelésnek elsődlegesen a kommunikációs és szocializációs képességek, valamint a pszichés funkciók fejlesztését és a mozgásállapot javítását kell biztosítania. Mindezeket a gyógypedagógia eszközrendszerével lehet csak elérni. A nevelésnek támaszkodnia kell a tanulók pozitív tulajdonságaira, érzelmi kötődéseik gazdagságára. A nagymértékű egyéni különbségek miatt a csoportok összetétele rendkívül heterogén. Ez a pedagógiai helyzet csak a tanulók képességeihez igazodó egyéni fejlesztési programokkal pedagógiai többletszolgáltatásokkal (habilitációs, rehabilitációs foglalkozások, gyógytestnevelés, különféle terápiák) oldhatók meg optimálisan. Autizmussal élő tanulók Az autizmussal élő gyermekek fejlesztéséhez, neveléséhez tanításához intenzíven, strukturáltan, célzottan alkalmazott, specifikus pedagógiai módszerekre van szükség. A választott módszereknek alkalmazkodni kell a jellegzetes autisztikus, kognitív nehézségekhez, az egyénileg változó készségstruktúrához, az általános értelmi szinthez, illetve a mentális korhoz.

203 A nevelő-oktató munka céljai Az oktatási-nevelési tevékenységét a kompetenciafejlesztés alapján végezzük a jövőben is. Feladatok:  A kompetenciafejlesztő módszerek, eljárások terjesztése a tantestületben, ezek tudatosítása  A kompetenciafejlesztés tárgyi feltételeinek a kialakítása  A kompetenciafejlesztés elemeinek a beépítése az iskola tevékenységeibe Általános célunk a fogyatékosságtól függetlenül, hogy a nálunk végzett fiatalok:  szociális és emocionális fejlettsége tegye lehetővé, hogy lelkiekben kiegyensúlyozott, munkát szerető, reális jövőképpel rendelkező, tartalmas és becsületes életre készülő emberekké váljanak  egyéni lehetőségeik függvényében integrálódjanak az épek társadalmába: családba, intézménybe, munkahelyre, közösségbe.  felkészítsük tanulóinkat az alapfokú iskolai végzettség megszerzésére mely lehetőséget ad fejlettségüktől függően a továbbtanulásra, illetve értékteremtő munka végzésére

A nevelő-oktató munka feladatai Alapvető feladatunk tanulóink szocializációs képességeinek, készségeinek kialakítása és olyan szintre emelése, hogy adottságaiknak megfelelően önálló életvezetésre legyenek képesek. Ennek érdekében kiemelt szerepet kap:  az együttélésre, együttműködésre való képesség fejlesztése – ezen belül – a konfliktushelyzetek kezelése, a közösségi magatartás, az alkalmazkodóképesség kialakítása, az erkölcsi normák megismertetése, betartása és a megfelelő kommunikációs formák alkalmazása.  az önálló életvezetést segítő készségek kialakítása –ezen belül – a munkavégző-képesség megalapozása, tájékozódás a szűkebb-tágabb környezetben és a társadalmilag elfogadott szokásrendszerek elsajátítása. Enyhe értelmi fogyatékos tanulók Alsó tagozaton nagyobb hangsúlyt szükséges fordítani a tanuláshoz nélkülözhetetlen pszichés funkciók fejlesztésére. Differenciált eljárásokkal, tartalmakkal és oktatásszervezési megoldásokkal, terápiákkal kell alkalmazkodni a tanulók között meglévő nagyobb eltérésekhez. A képességfejlesztésben hangsúlyosan jelen kell lennie a közvetlen érzéki tapasztalatoknak, a tárgyi cselekvéses megismerésnek, a céltudatosan kiválasztott tevékenység formáknak. A felső tagozat az 5-8. évfolyamot foglalja magába. A tanulók fejlesztése az előző pedagógiai szakaszok eredményeire – elsődlegesen a megismerési módszerek további fejlesztésére, a szemléletes képi gondolkodás nyomán kialakuló képzetekre, ismeretekre, az elsajátított tanulási szokásokra – épül. Hangsúlyosabbá válik az önálló tanulási tevékenység. A tanítástanulás folyamatában előtérbe kerül a verbális szint, de a tanulók fejlettségének megfelelően, differenciált módon jelen van a manipulációs és a képi szint is.

204 Középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók A pszichés funkciók fejlesztése, képesség és szokásrendszerek kialakítása játékos fejlesztési formák dominanciájával történik. Alapvető a valóság megismeréséhez szükséges ismeretek és technikák elsajátítása, kiemelve a napi tevékenységekbe ágyazott ismeretközvetítést, készségfejlesztést. A fejlesztő munkának ki kell térnie a jel- és szimbólumértés képességének kialakítására. Előtérbe kerül a konkrétumokhoz kötődő ismeretek bővítése, alapvető kultúrtechnikai eljárások differenciált alkalmazása, a munkaképesség kialakítása és a normakövetés gyakoroltatása egyszerű szociális kapcsolatokban. A fejlesztés központi feladatát a gyakorlati jellegű tevékenységek, az életvezetést segítő technikák alkalmazása és megerősítése képezi. Autizmussal élő tanulók Fő feladataink a következők: - A szociális, a kommunikációs és a kognitív készségek hiányának specifikus módszerekkel való kompenzálása, fejlesztése - A fejlődési elmaradás, a másodlagos (pl. viselkedés) problémák kezelése, a mindennapi gyakorlati készségek és a tananyag speciális módszerekkel való tanítása, - A különböző tanulási, szociális és munkahelyzetekbe való beilleszkedés és viselkedés elsajátítása. A tanuló fejlesztésénél szem előtt kell tartani, hogy a tanítás lehetséges módszertanát illetően az autizmus limitáló tényező. Általában a szükségletek egyéni kombinációjával kell a járulékos zavar speciális szempontjait és az autizmus-specifikus pedagógiai módszereket összehangolni. A pedagógusok helyi intézményi feladatai Fontosnak tartjuk kiemelni az alábbiakat. A köznevelési törvény alapján a gyermek, a pedagógus és a szülő kötelességei és jogai egységet alkotnak. A nevelés és oktatás feladata megosztott a szülők és a pedagógusok között, amelynek alapja a bizalom és a pedagógusok szakmai hitele. A tanulásban akadályozott tanulók iskolai oktatásának , nevelésének célja, hogy segítse a minél teljesebb önállóság elérését és a társadalmi integráció kívánalmainak való megfelelést. Ennek jegyében az egyéni fejlesztések és az általunk alkalmazott korszerű tanulásmódszertani eljárások lehetőséget teremtenek tanulóink számára, hogy saját képességeiknek megfelelő ütemben sajátítsák el a tananyagot,alakuljanak ki kompetenciáik és bontakozzon ki tehetségük. A fentiek alapján a pedagógusok helyi intézményi feladatai:  Minden pedagógus feladata, hogy a tanításra való felkészülés során a NAT fő fejlesztési feladatainak figyelembe vételével tervezze meg saját munkáját.  Legyen tekintettel arra, hogy e területek fejlesztése a tanulásban akadályozott tanulók esetében egyéni sajátosságaikhoz igazodik.  A tanítás módszereinek kiválasztása, alkalmazása. A pedagógus korszerű tanulásszervezési eljárások alkalmazásával motiválja a tanulókat, teremtsen lehetőséget a hatékony, önálló ismeretszerzésre, így készítve fel őket a felnőtt-lét szerepeire.  A tanítási órán törekedjék a pozitív osztálytermi légkör megteremtésére, tartson fegyelmet és kezelje a felmerülő konfliktusokat. (Helyi program az agresszió kezelésére, resztoratív technikák?)

205                 

A tanulók munkájának felmérése, ellenőrzése, értékelése alkalmával tervezetten használja a mérés-értékelés különböző-diagnosztikus, formatív, szummatív – fajtáit. Ezen értékelési formák szolgálják a tanulók további fejlődését, motiválását, legyenek alkalmasak arra, hogy a tanulók önmagukhoz való fejlődését mérjék.(Nem csak kritérium és nem csak normaorientált szempontok érvényesítésével.) A pedagógus vegyen részt szakmai munkaközössége munkájában. Vegye ki részét a tagozatszintű és az iskolai ünnepélyek, megemlékezések szervezéséből és lebonyolításából. Szakkörök szervezésével, tanulmányi, sport és művészeti versenyekre való felkészítéssel segítse a tehetségdiagnosztikát és a tehetséggondozást. Órai segédanyagok, taneszközök, multimédiás és interaktív anyagok alkalmazásával, készítésével segítse a tananyag elmélyültebb, több csatornán megerősített megismerését. Kísérje figyelemmel a tanügyi dokumentumok változásait. Legyen képes saját munkájának reális értékelésére, önreflexióra. Segítse a diákokat egyéni problémáik kezelésében, szükség esetén irányítsa őket a megfelelő szakemberhez. Segítse a tanulók erkölcsi-állampolgári nevelését és személyiségfejlődését. Az iskola minden pedagógusa vegye ki részét pályaorientációs programunk megvalósításából. Pécs város környezeti nevelési koncepciója alapján járuljanak hozzá a tanulók környezeti neveléséhez. A pedagógusok vegyék ki részüket az iskolai kirándulások, nyári táboroztatások szervezéséből, lebonyolításából. Felkérés esetén lásson el osztályfőnöki feladatokat. Külön beosztás alapján vegyen részt a tanulók óraközti szünetekben történő felügyeletében. Maradéktalanul lássa el iskolai adminisztratív feladatait. Tartson kapcsolatot az osztályfőnökökkel, gyermekvédelmi felelőssel, szükség esetén a szülőkkel és más szakemberekkel.

Az osztályfőnöki munka tartalma Az osztályfőnöki munka komplex tevékenység, amely egyrészt az osztály tanulóinak differenciált személyiségfejlesztését, másrészt az osztály közösségének kialakítását, illetve annak fejlesztését is magába foglalja. E munka jellemzően nagyfokú rugalmasságot, reflektivitást, kreativitást igényel, hiszen nincs –az osztályfőnöki tanmeneten kívül- olyan előirt tananyag, amely e tevékenység részleteit meghatározná. Az osztályfőnöki munka tartalma a mindennapok közvetlen nevelőmunkája több terület szintézise nyomán alakul ki. Részét alkotja a különböző értékrendek megismertetése, a kultúrahasználat megtanítása, a konfliktuskezelés módjainak megismertetése, mentálhigiénés szemléletmód alkalmazása, aktuális problémák kezelése és a gyermekvédelmi tevékenység is. Az osztályfőnöki munka elengedhetetlen részét alkotják az úgynevezett koordinációs feladatok, mint a kapcsolattartás az osztályt tanító kollégákkal, a szülőkkel, olyan más szakemberekkel és szervezetekkel, amelyek a tanulók, vagy az osztályközösség fejlesztésében valamilyen módon részt vesznek. (egészségvédelem, gyermekvédelem, terápiás tevékenység) Az osztályfőnök feladatkörébe tartoznak még olyan szervezési feladatok is, mint a tanulmányi és osztálykirándulások szervezése, szabadidős tevékenységek tervezése és lebonyolítása.

206 Az osztályfőnöki munka velejárója a jelentős ügyviteli, adminisztratív munka is, amely a dokumentumok naprakész vezetését, a tanulói hiányzások regisztrálását, az osztályozó értekezletekre való felkészülést, a félévi-évvégi értesítő, anyakönyv és bizonyítvány, valamint az egyéni fejlesztési tervek elkészítését jelenti. Az osztályfőnöki munkában intézményünkben, illetve a tanulásban akadályozottak iskolájának felső tagozatán fontos feladat az egyéni és csoportos pályaorientációs tevékenység. Iskolánk saját pályaorientációs programja alapján az osztályfőnökök jelentős részt vállalnak az életpálya-kompetenciák fejlesztésében. A pályaválasztási döntés megfelelő előkészítése érdekében az 5-8 évfolyam tanulóinak önismereti, szakmaismereti és stratégiaalkotáshoz szükséges kompetenciáit fejlesztjük. A tanulók kommunikációs tréningen vesznek részt, illetve munkaerő-piaci ismeretekhez is jutnak a program keretében. Minden 8. évfolyamos tanulónk egyéni pályaválasztási tanácsadásban részesül. A fentiek jegyében az osztályfőnökök feladatai a következőkben foglalhatóak össze:  Az osztályfőnök feladata a felkészülés az osztályfőnöki munkára, hospitálás a 4. évfolyam osztályaiban.  Az osztályba kerülő tanulók dokumentumainak áttanulmányozása (szakértői biz. határozata, korábbi fejlesztési tervek, stb.)  Az egyéni fejlesztési tervek elkészítése.  Az osztályközösség megismerése több, egymást kiegészítő módszer alkalmazásával (szociometria, megfigyelés, interjú).  Az osztályközösség további alakítása, együttműködés, szabályrendszer kialakítása.  Az osztályközösség, valamint a közös szabályok kialakítása során az osztályfőnök teremtsen lehetőséget arra, hogy a tanulók megélhessék az egyéni és a csoportos koherencia élményét, kapjanak lehetőséget a demokratikus jogok gyakorlására.  Az osztályfőnök segítse az osztályhagyományok kialakítását és ápolását.  Az osztályfőnök tartson kapcsolatot a szülőkkel, szülői szervezetekkel.  Tartson kapcsolatot más, a tanulók érdekében működő szervezetekkel, intézményekkel.(alapítványok, sportkörök, kulturális létesítmények)  Az osztályfőnök képviselje a tanulók érdekeit és tartson kapcsolatot az osztályban tanító kollégákkal és más, az intézményben dolgozó szakemberekkel (gyermekvédelem, pszichológus, védőnő. Stb.)  Hatékonyan vegyen részt a tanulók pályaorientációjában  Szervezzen tanulmányi, illetve osztálykirándulást, abban az esetben, ha ennek anyagi feltételei megoldhatóak.  Rendszeresen értékelje a tanulók és az osztály magatartását és szorgalmát, adjon lehetőséget az önreflexióra.

A nevelő- oktató munka eszközei, eljárásai Munkánk hatékonysága érdekében a következő szempontokat kell figyelembe venni: Az osztályba sorolás elvei: - A Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakvéleményében javaslatot tesz arra, hogy a tanuló melyik évfolyamon kezdje meg tanulmányait. - Túlkoros tanuló, amennyiben a fejlődés üteme lehetővé teszi, évnyerő vizsgára bocsátható.

207 

  

Tanulóink között a beiskolázáskor jelentős egyéni különbségek tapasztalhatók. Az eltérések elsősorban a tanulási képességek minőségében mutatkoznak meg. A környezetből érkező információk felfogása, feldolgozása és eközben végbemenő önreflexiós folyamat, különböző mértékben gátolt. A képességfejlődést mindezen túl erősen meghatározza a környezet, amelyből a tanuló érkezik. A nevelhetőség érdekében a tanulásszervezés, a nevelési feltételek alakítása csak differenciált formában történhet. A társuló részképesség-zavarok esetén kiscsoportok szervezése szükséges korrekciós céllal a súlyos tanulási zavar kezelésére. A felsőbb évfolyamok tanulóinak kiegészítő foglalkozásai: kiscsoportos felzárkóztató, tehetséggondozó, továbbtanulásra kiegészítő ismeretet nyújtó, a lemaradók számára begyakorlást, megerősítést nyújtó foglalkozási formák. A tevékenység a személyiségkorrekciós feladatokra is kiterjed. A tervező munkát a szülőkkel történő konzultáció, az igények felmérése, a lehetőségek pontosítása előzi meg.

A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Az iskolánkban folyó munka az általános pedagógiai tevékenységhez viszonyítva speciális gyógypedagógiai tevékenység. Ez a tevékenységforma a speciális nevelést-oktatást igénylők személyiségfejlesztésére irányul. E folyamatban az ismeretek nyújtása, a különböző képességek fejlesztése, a jártasságok és készségek kialakítása közben, azokkal kölcsönhatásban, azokkal együtt történik  a sérült funkciók és funkcionális rendszerek korrigálása, átszervezése,  az elvesztettek pótlása, újra kialakítása,  a ki nem alakultak szisztematikus kiépítése,  a további (következményes, másodlagos) sérülések megelőzése  az egész személyiség egyensúlyba hozása. Mindezekhez olyan iskolai légkört teremtünk, amelyben a gyermek, felnőtt jól érzi magát, ahol az emberi társas kapcsolatok a kölcsönös tiszteleten alapulnak, ahol minden tanuló teljes értékű emberként élheti meg önmagát, különösségét, másságát is elfogadva. Személyiségfejlesztő munkánk hatékonysága érdekében:  differenciált gyógypedagógiai eszközrendszerrel dolgozunk.  a tanulók egyéni megsegítését nevelési szükségleteikhez igazítjuk  a hátrányok kompenzálása a tanuló fejlettségéhez illeszkedő tartalmak és módszerek kiválasztásával történik. Feladataink:  A tanulók anamnézisének alapos megismerése  Környezettanulmány – kritikus esetekben  Pedagógiai diagnosztikai eljárások - megfigyelés megadott szempontsor alapján vagy vizsgálóeljárás alkalmazása - dokumentációk készítése (egyéni fejlesztési tervek) - a fejlődés mértékének nyomon követése fejlesztési ciklusonként A feladatokat az osztályfőnökök és a napközis nevelők a szaktanárokkal, a gyógypedagógiai asszisztensekkel és a gyermekfelügyelőkkel együttműködve végzik.

208 A kollégiumban a lehetőségeinkhez mérten ingergazdag, védettséget, biztonságot nyújtó környezetet alakítunk ki, mely biztosítja a szociális és lelki komfortot a tanulók számára. Személyiség- és közösségalakító munkánk részeként fejlesztjük a tanulók életpálya-éptési és a szociális és életviteli kompetenciáit.

A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok  Céljaink: - A magatartásnormák, minták, szabályok megismertetése, gyakoroltatása - Szabálytudat kialakítása, elfogadása, azonosulás a pozitív magatartásformákkal - A megismert minták, normák belsővé válásának elősegítése Ezek megvalósítása megfelelő pedagógiai helyzetteremtéssel, a közösségi nevelés különböző színtereinek felhasználásával történik.  Feladataink: - Az életkorhoz igazított tevékenységek szervezése - Határozott, teljesíthető követelmények állítása - Az erkölcsi szabályok konkrét eseményekhez, helyzetekhez kötése  Tevékenységformák: - Közös programok szervezése, hagyományteremtés - Szabadon választott munkatevékenységek – osztályszinten, iskolai szinten - Tanórai keretek között történő közösségfejlesztés - Nem kötelező tanórai foglalkozások - Iskolán kívüli programok – A tevékenységformákat a helyi tanterv, valamint az egészségnevelési és környezeti nevelési program tartalmazza, amelyben kiemelt szerepet kap a társas kapcsolatokban erősödő lelki egészség megteremtése és védelme. A kollégium közösségfejlesztő tevékenysége: Kollégiumunk – mint szociális közeg – a nevelési folyamatban hangsúlyt helyez a pozitív szokások és minták közvetítésére. Az intézmény falain kívül szervezett szabadidős programok lehetőséget adnak a szegregáció oldására. A tanulók hátrányos helyzetéből következően a kollégium közösségformáló, élményt nyújtó tevékenységrendszere, programja jelentős kompenzáló és egyben integráló funkciót is betölt.

209 A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő tevékenység Tanulóink adottságai között sok a nevelés szempontjából kedvezőtlen elem. Az iskolai fejlesztésénél figyelembe vesszük tanulási nehézségeiket, sajátos nevelési szükségleteiket. Az egyéni fejlesztés differenciált tartalmakban, módszerekkel –a nem kötelező tanórai foglalkozásokon, a napközis és a diákotthoni foglalkozásokon, a tanórákon, - a habilitációs órákon valósul meg. Az egyéni bánásmóddal, a szükséges nevelési többletszolgáltatásokkal a tanulók fejlesztése eredményhez vezet. Feladataink: - meleg, pozitív légkör kialakítása az osztályközösségekben és a diákotthonban - a pszichológus aktív együttműködése a tanulókkal és a velük közvetlenül kapcsolatban lévő felnőttekkel - a tanulókban „a fontos vagyok” érzésének kialakítása reális elvárásokkal annak érdekében, hogy minél több sikerélményhez jussanak - kapaszkodó, támasz biztosítása: barát, segítő tanár, Gyermekvédelmi Tanács segítségével - pedagógusváltások előkészítése, a frusztrációt kiváltó helyzetek megelőzése a csoportok szervezésekor - a kedvenc időtöltésre, hobbira megfelelő időkeret, nyugodt körülmények biztosítása, túlterhelés elkerülése; - egyénre szabott motivációs rendszer kidolgozása - lehetőségteremtés a konfliktuskezelési technikák elsajátítására - komplex, teljes személyiségre ható fejlesztő munka - kreatív, önkifejezést segítő tevékenységek biztosítása

A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység Célunk, hogy a nálunk végző tanulók a sikeres társadalmi integráció érdekében:  rendelkezzenek olyan személyiségjegyekkel,  legyenek olyan tudás birtokában,  szerezzenek olyan gyakorlati ismereteket,  sajátítsanak el olyan munkafolyamatokat, amelyek segítségével folytatni tudják tanulmányaikat, értékteremtő munkát tudnak végezni. A tevékenységek szervezésének fő elve a kollégiumban: - olyan foglalkozások szervezése, amelyek lehetőséget adnak a sérültséget kompenzáló kreatív képességek fejlesztésére, biztosítva ezzel:  az önértékelés, az énkép pozitív elmozdulását  önmagunk és társai elfogadását, elismerését  a személyiség egészének egyensúlyba hozását, amelynek segítségével kiegyensúlyozottabb életvezetésre, eredményesebb alkalmazkodásra és sikeresebb beilleszkedésre lesznek képesek.

210 Feladataink:  szakszerű diagnózisra épülő egyéni terápiák, fejlesztő foglalkozások szervezése  a fejlesztő munka egymásra épülésének, folyamatosságának biztosítása  az egyéni fejlesztések koordinálása időben, tartalomban az osztályban tanítók és a fejlesztő pedagógusok együttműködésének segítségével  a differenciált foglalkozások dominanciája a frontális osztálymunkával szemben  a fejlesztő technikák tudatos beépítése a tanórai, tantárgyi tevékenységekbe  a szabadidős tevékenységek ráépítése a fejlesztendő területekre (fejlesztő játékok tudatos alkalmazása)  művészeti terápiák alkalmazása  külső helyszínek, lehetőségek felhasználása a fejlesztés egy-egy részterülete esetében  a sport, a zene és a kézműves tevékenységek terén szakkörök, versenyek, kiállítások, pályázatok szervezése a tehetséges tanulók kreatív képességeinek továbbfejlesztése érdekében – kompenzációs célzattal, a sikerhez, önbizalomhoz juttatás érdekében.

A teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok A 20/2012. EMMI rendelet 128-131§.- a rendelkezései alapján: 

           

A teljes körű egészségfejlesztés célja, hogy a nevelési-oktatási intézményben eltöltött időben minden gyermek részesüljön a teljes testi-lelki jóllétét,, egészségét, egészségi állapotát hatékonyan fejlesztő, a nevelési-oktatásiintézmény mindennapjaiban rendszerszerűen működő egészségfejlesztő tevékenységekben Az intézmény által működtetett teljes körű egészség fejlesztés olyan folyamat, melynek eredményeképpen a gyermek, a tanuló egészségi állapotának kedvező irányú változását idézi elő. A gyermek, a tanuló egészséghez, biztonsághoz való jogai alapján a teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok különösen az alábbi területekre terjednek ki: - az egészséges táplálkozás - a mindennapos testnevelés, testmozgás - a testi és lelki egészség fejlesztése, a viselkedési függőségek, a szenvedélybetegségekhez vezető szerek fogyasztásának megelőzése - a bántalmazás és iskolai erőszak megelőzése - a baleset-megelőzés és elsősegélynyújtás - a személyi higiéné A teljes körű egészségfejlesztés figyelembe veszi a gyermekek, tanulók biológiai, társadalmi, életkori sajátosságait

211 A kötelező tanórai és a nem kötelező tanórán kívüli tevékenységek Az iskolai tevékenységek rendszerét meghatározza:  a kötelező és szabadon választható tevékenységek egysége  a fizikai, szellemi, pszichés és erkölcsi fejlesztés egysége és egyenértékűsége Kötelező tanórai tevékenységek: A Fogyatékos Tanulók Iskolai Oktatásának Tantervei Irányelvei határozzák meg és a helyi tantervünk tartalmazza.

Speciális differenciált fejlesztések, terápiák – habilitációs foglalkozások:           

Kognitív képességek fejlesztése Zeneterápia, Dyslexia prevenció Művészetterápia Kommunikációs képességek fejlesztése Drámapedagógia Beszéddiagnosztika – beszédhiba javítás Részképesség-zavar diagnosztizálása, terápiája, Gyógytestnevelés Mozgáskoordináció fejlesztés. Komplex prevenciós fejlesztés.

A tanórán kívüli tevékenységek feladatai  nyújtson segítséget a lassabban haladó tanulók számára  fejlessze a testi lelki egészséget, akaratot, jellemet, cselekvési képességeket, az erkölcsi arculatot  alakítson ki művelt magatartást, kultúrált viselkedést, valamint közösségi tudatot Szervezeti formák Napközis csoportok. Napközis ellátásban részesülhet az iskola valamennyi tanulója igény és rászorultság alapján. A kollégista tanulók is naponta 16 óráig a napközis foglalkozásokon vesznek részt. Ennek keretében történnek a tanórákra való felkészülés, az egyéni képességfejlesztés, a közösségformáló játékok, séták, valamint a szervezett szabadon választható tevékenységek. A tanulók napi felkészülése közvetlen tanári irányítással, meghatározott időkeretben, nyugodt felkészülést biztosító tárgyi környezetben, csoportos illetve egyéni foglalkozás keretében történik. Szakkörök, klubok, speciális életvezetési program (ÉKP): Igény szerint tanévenként szerveződő különböző korosztályú tanulókat magában foglaló közösségek csoportja. Óraterv a helyi tantervben és az egészségnevelési és környezeti nevelési programban. A foglalkozási kínálat a szakaszok (életkori jellemzők, érdeklődési kör), illetve az egyes fogyatékossági kategóriák (sérülésspecifikus módszerek) alapján differenciálódik.

212 Sportkör: Az iskolai sportélet az ISK keretén belül működik. Részletes terv az intézmény egészségnevelési és környezeti nevelési programjában. A tervezés alapelvei:  igények alapján szervezett csoportok, mozgásformák  mozgásélményhez juttatás minden életkorban, differenciált nehézségi fokkal  a mozgás hatására létrejövő idegrendszeri fejlődés elősegítése A kollégiumi tanulók életrendje, tanulása és a szabadideje szervezésének elvei: A kollégium a nevelési-oktatási folyamat során a tanulói tevékenységeket csoportos és egyéni foglalkozások keretében szervezi, attól függően, hogy mi az adott foglalkozás célja, jellege. A tanulók a szabadidejük hasznos eltöltéséhez segítséget igényelhetnek. Szabadon választható tevékenységek a kollégiumban: - Mese, rajz, diavetítés - Kézimunka - Kondicionáló torna - Aerobic - Képzőművészet - Sport - Ismerkedés a számítógéppel Hagyományaink A hagyományok rendszere erősíti az intézményhez tartozás érzését. Rendezvényeink: - hagyományos és nemzeti ünnepek köré szervezett rendezvények - versmondó, daléneklő verseny - mesemondó, meseolvasó verseny - csoportok bemutatkozó műsora - kézműves délutánok - elsősök napja - nyolcadikosok napja - farsang - gyermeknap - testvérosztály kapcsolatok kiépítése, közös programok a testvérosztályok között - Éltes Napok rendezvénysorozata - gyermekfesztiválokon való részvétel - vásárok, kiállítások és rajzpályázatok a tanulók munkáiból

A gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok Célja: A tanulók szociális és egészségügyi szükségleteinek adekvát kielégítése, a probléma megszűntetése céljából vagy azok súlyosbodását, halmozódását megelőző tevékenység.

213 A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős feladatai - Segítségnyújtás / a veszélyeztetettség megszüntetésében részvétel - Együttműködési kötelezettség (gyermekjóléti, gyermekvédelmi rendszerrel) - Jelzési kötelezettség - A gyermek veszélyeztetettségének megelőzése - A gyermek veszélyeztetettségének felismerése - Dokumentációs feladatok az esetek, intézkedések nyomonkövetés, visszacsatolása céljából A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős segíti az iskola pedagógusainak gyermek- és ifjúságvédelmi munkáját, azzal hogy: -

az osztályokat felkeresve tájékoztatja a tanulókat, pedagógusokat és a szülőket lehetőségeikről a pedagógusok, szülők, gyermekek jelzése, illetve a velük folytatott beszélgetések alapján megismeri a veszélyeztetett tanulókat, a veszélyeztető okok feltárásában együttműködik a tanuló anyagi veszélyeztetettsége esetén rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítását kezdeményezi, lehetőségeket kutat fel gyermekbántalmazás vélelme esetén, vagy más veszélyeztető tényező megléte esetén a gyermekjóléti szolgálatot értesíti.

A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős általános intézkedési terve: - A pedagógus, a gyermek, a szülő jelzi a problémát a gyermekvédelmi felelősnek - A gyermekvédelmi felelős pedagógiai véleményt kér az osztályfőnöktől, napközis nevelőtől a problémás gyermekről - A gyermekvédelmi felelős dokumentálja a történteket, feljegyzést készít - Amennyiben a probléma nem oldható meg az iskola keretein belül, a gyermekvédelmi felelős felveszi a kapcsolatot a területileg illetékes gyermekjóléti szolgálattal - A gyermekvédelmi felelős továbbra is nyomon követi az eseményeket, tartja a kapcsolatot a gyermekjóléti szolgálat munkatársaival, folyamatosan tájékoztatja az ügyben érintetteket

214

Kapcsolatrendszer

Iskolán belül

Iskolán kívül

pedagógusok

gyerekek

Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat Gyermek-és ifjúságvédelmi felelős

szülők Hatóság jegyző, gyámhivatal, rendőrség

215 A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program Tanulóink mentálisan akadályozott gyermekek. Fejlődésmenetük, személyiségszerkezetük eltér az átlagosan fejlődőkétől, így fejlesztésük is sérülésspecifikus feltételeket igényel. Helyi tantervünk és tanórán kívüli tevékenységeink teljes programja a tanulási kudarcok megelőzését segíti elő. Céljuk a fogyatékosságból származó hátrányok csökkenése, mely lehet pedagógiai, egészségügyi, illetve szociális irányú. A habilitációs, rehabilitációs foglalkozások tartalma:           

Hiányzó funkció megindítását célzó programok. Sérült funkció korrigálása, illetve kompenzálása. A jól működő funkciók szinten tartását elősegítő programok. A társuló fogyatékosságokhoz kapcsolódó kompenzáló programok. Tanulási képességeket fejlesztő eljárások. Egy-egy tantárgyhoz vagy témakörhöz kapcsolódó fejlesztő programok. Kritikus tanulási pontok, tematikus részprogramok. Tanulási technikák elsajátítására irányuló fejlesztés. A sérüléshez kapcsolódó segédeszközök használatának elsajátítása Komplex, szocializációs célú, beilleszkedést segítő program Magatartáskorrekció, személyiségfejlesztés

A képességfejlesztő tevékenység fő irányai, területei: « A kognitív képességek, a figyelem, az észlelés és az emlékezet fejlesztése (Sindelar terápia) « Dyslexia prevenció. « A grafomotoros készség és a mozgás fejlesztése. « A kommunikációs és a szociális képességek fejlesztése. « A számolási készség fejlesztése. « Zeneterápia « Ayres terápia « A beszéd és beszédészlelés fejlesztése A foglalkozások megtervezése, és a megvalósítás lépései A habilitációs foglalkozások megtervezését az osztálycsoportba érkező gyermekek diagnosztizálásával kezdjük. A diagnosztizálás során megismerkedünk a gyermek személyi anyagával, a szakértői bizottságtól érkező vizsgálati eredményekkel és a fejlesztési javaslatokkal. A felmérés és az arra épülő fejlesztési folyamat szempontjai:  magatartásbeli jellemzők  mozgáskoordináció fejlettsége  általános tájékozottság

216       

beszédállapot figyelem észlelés emlékezet mennyiségfogalom speciális jellemzők szociális érettség

A felmérés és a fejlesztési folyamat az egész személyiségre irányul, mely a következő területeket foglalja magában: - fiziológiai jellemzők - szociokulturális háttér - pszichés állapot - képességstruktúra - ismeretek szintje Egyéni fejlesztési terv A felmérés eredményeinek összegzése a fejlesztési terv kiindulópontja. A mindenkori jelen állapot rögzítése után tervezhető meg az adott fejlesztési ciklus feladatsora. Ez a terv határozza meg a habilitációs foglalkozások tartalmát. A fejlesztési feladatok – a tanuló egyéni sajátosságaitól függően – rövidebb, illetve hosszabb időtartamra is tervezhetők, a fejlődés nyomon követése során folyamatos visszacsatolást igényelnek és ha szükséges, módosíthatók. A felmérés összegzését és a rá épülő egyéni fejlesztési tervet külön füzetben jegyezzük le és a gyermek személyi anyagához csatoljuk. A tanév elején az osztályfőnök tájékozódik a tanuló addigi fejlődéséről és a speciális szükségleteiről (különös tekintettel a gyermek egészségét befolyásoló teendőkre: pl. gyógyszerszedés, fogyatékosságot korrigáló segédeszközök, orvosi ellenőrzések, stb). Az osztályfőnök felelős az osztályba tartozó tanulók optimális fejlesztésének koordinálásáért: - A gyermeket érő pedagógiai hatások egységességének megteremtésével (szaktanárok, napközis nevelők, asszisztensek, helyettesítő kollégák tájékoztatása a speciális szükségletekről). - A fejlesztési terv lehető legeredményesebb megvalósításával (tanítási órák, habilitációs foglalkozások, tanórán kívüli tevékenységek tartalmának célirányos tervezése a kiemelt fejlesztési területek szem előtt tartásával). - A fejlesztéshez nélkülözhetetlen szakemberek felkérésével (gyermekpszichiáter, gyermekneurológus, szakorvosok, pszichológus, kineziológus, fejlesztő pedagógusok, gyermek- és ifjúságvédelmi felelős)

217 A céltudatosan kiválasztott tevékenységi formák, módszerek és a szükséges eszközök kijelölése után veheti kezdetét a fejlesztő munka, melynek során a folyamatos értékelés, szintfelmérés visszacsatolást jelent az eredeti célokhoz. Ennek eredményeként valósulhat meg a fejlesztési terv módosítása, amelyet mindig a gyermek aktuális állapota, fejlődési üteme és várható prognózisa határoz meg. Csak ilyen módon tehetünk eleget a különleges gondozás követelményének, amely nélkül elképzelhetetlen a fogyatékos ember társadalomba történő beilleszkedése, a valódi habilitáció. A hátrányos helyzetű tanulók szervezett felzárkóztató, tehetséggondozó, társadalmi beilleszkedést segítő foglalkozásai a kollégiumban. Tanulóink sérüléseikből és szociokulturális hátrányaikból adódóan fokozott megsegítést igényelnek. A megsegítés elvei: - a szocializációs különbségek enyhítése, magatartási normák közvetítése, ösztönző követelményrendszer kidolgozása. - hatékony kommunikációs formák, technikák kialakulásának segítése – a beilleszkedéshez szükséges hagyományos nyelvi formák gyakoroltatásának lehetősége - a közösségbe történő beilleszkedéshez szükséges hagyományos szerepekre való felkészülés biztosítása – tudatosan kialakított szituációk, interakciók drámapedagógiai elemek segítségével.

218 6.11. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység Intézményünkben a szociális, pszichés és mentálhigiénés megsegítés célja: Komplex segítségnyújtás a nehezen kezelhető élethelyzetekben.

Feladat – Konzultáció, felvilágosítás tartása a gyermekvédelmi felelős, családterapeuta, pszichológus részvételével a tanulók, szülők, tanárok részére – Szociális, pszichológiai és mentálhigiénés segítségnyújtás a teljeskörű okfeltárás és gyermekismeret érdekében. – A gyermek teljes személyiségének megismerésére irányuló pozitív attitűd és szemlélet elterjedésének elősegítése az intézményben. Tevékenységi formák: - konzultáció - esetmegbeszélés, esetelemzés, esetkövetés - belső képzés - tanácsadás - tájékoztatás Szociális munkaterület Célja: A gyermeki szükségletek és jogok intézményen belüli minél maradéktalanabb érvényesítése Feladata: - Felvilágosító munka végzése a szülők, pedagógusok körében - Rendszeres konzultációk - Tájékoztatás faliújságon, körözvényen keresztül - Támogatások megszerzése: a szociális hátrányok leküzdésére, kirándulások, táborozások szervezéséhez - Az intézménybe érkező gyermekvédelmi támogatások szétosztása - A szociális juttatások elosztásának koordinálása - Pályázatok írása Gyógypedagógiai – pszichológiai munkaterület Célja: Az intézményben folyó pedagógiai munka hatékonyságának elősegítése. A nevelési helyzet pszichológiai elemzésével hozzájárulni a szocializációs rendszerek sikeresebb működtetéséhez a gyermekek iskolai, társadalmi, beilleszkedésének elősegítése. Tevékenységi kör: - Elsődleges prevenció (mentálhigiénés szakember bevonásával) Az iskolai légkör, a nevelés eredményességének javításával elősegíti a gyerekek egészséges fejlődését, csökkenti a személyiségzavarok kialakulásának valószínűségét. - Pszichológiai támogatás gyermekeknek, szülőknek, pedagógusoknak. - Preventív szűrőmunka (személyiség- és teljesítményzavarok korai jelzéseinek felismerése, beavatkozás)

219 - Másodlagos prevenció körébe tartozó tevékenységek. (A fejlődési problémát mutató gyerekekkel való foglalkozás). Tevékenységi formái. - Exploráció - Esetmegbeszélés - Esetkövetés - Konzultáció szülők, pedagógusok és gyermekek részére - Ismeretterjesztés, képzés - Pályaválasztási tanácsadás - Kapcsolattartás az érintett intézményekkel (Nevelési Tanácsadó, Gyermekideggondozó) és szakemberekkel (pedagógus, pszichológus, orvos). Mentálhigiénés munkaterület Célja: A tanulók és dolgozók lelki egészségének gondozása. Feladata A mentálhigiénés szemlélet közvetítése gyermekeknek, tanároknak, szülőknek Tevékenységi formái: -

belső képzések (konfliktuskezelés, önismeret, családterápia, személyiségfejlesztés) egészségnevelés (egészségnevelési napok, vetélkedők) kríziskezelés

Kríziskezelés: Tanulóink az életszakasz váltás kríziseit is nehezen élik meg, több odafigyelést, törődést igényelnek ilyenkor. Az ehhez társuló életesemények krízisei tovább nehezítik helyzetüket. A krízisben lévő személy azonnali megsegítést igényel. A krízis: fordulópont az egyén életében. Akkor következik be, ha a személy saját helyzetmegoldó képességével nem volt képes megoldani aktuális problémáit. Válsághelyzetben viselkedésreakciók, egyensúlyvesztés alakulhat ki és eljuthat a teljes összeomlásig, illetve destruktív viselkedésig. (Tanulóinknál különösen sok a hajlamosító tényező. Megoldási stratégiáik gyengék.) Amit a segítő tehet: - A személyiség elfogadásának üzenete (ha ez nem teljes, ne vállalja) - A beszűkülés oldása – bűntudatkezelés nélkül. - A direkt tanácsadás kerülése. Ha erősen veszélyeztetett helyzetben látjuk a személyt – mindenki lehet segítő a fentiek figyelembevételével. Lényeges a teljes személyiség elfogadása és a megnyugvásig tartó interakció. A családtagokkal való kapcsolatfelvéte, esetleg a teljes család gondozása de mindig az aktuálisan bajbajutott emberre való fókuszálás a legfontosabb.

220 Az intézmény Házirendje, Tanulói rendje és a Gyemekvédelmi Intézkedési Terv szabályozza az egyes tanulói cselekedetek során alkalmazható intézkedéseket – elismerés és elmarasztalás esetén egyaránt.

A szülő, tanuló, iskolai és kollégiumi pedagógus együttműködésének formái az együttműködés továbbfejlesztésének lehetőségei Intézményünkben, az alábbi formákban kívánunk segítséget nyújtani a kapcsolattartáshoz: Nyílt napok - A Szakértői Bizottság által intézményünkbe irányított gyerekek és szüleik ellátogathatnak iskolánkba, ismerkedhetnek az iskolai és kollégiumi élettel – a beiratkozás előtt is. - Tanévkezdéskor /megláthatják, honnan indul gyermekük/ - Félévkor /betekintést kaphatnak. az eddig végzett munkáról, haladásról/ - Év vége előtt /felmérhetik, meddig jutottak gyermekeik/ Szülői értekezletek - Az éves iskolai munkaterv által meghatározott időpontokban.

Fogadóórák - Beszoktatási időszakban /szeptember–október hónap – havi rendszerességgel/ előkészítő, első o./ - Ezt követően a szülői értekezletek közé eső időszakokban negyedévenként. - Halasztást nem tűrő probléma esetén azonnal. Szülők klubja - Tematikus programok – a szülői igények szerint. - Szemléletformáló együttműködés az oktató-nevelő munka rangjának elismertetésére. Az együttműködési képesség fejlesztése. - Problémamegoldáshoz segítség – gyermek és szülő esetében egyaránt. - Igények – lehetőségek összhangba hozása. - A gyermek érdekében történő egységes követelményrendszer kialakítása, ezek egyeztetése. - Tájékoztatás az iskolából való kilépés utáni reális lehetőségekről, jövőképről. A fentiekhez belső szakemberek biztosítása, igény esetén külső szakember meghívása. /Kötetlen, irányított beszélgetések formájában./ (Nevelési területenként, aktuális problémák felmerülésekor, illetve a problémák megelőzésére a szülők és pedagógusok által javasolt időpontban.) - Kötetlen beszélgetések szülők számára, tapasztalataik kicseréléséhez való lehetőségnyújtás, amely elősegítheti az egyéni problémák feldolgozását, megkönnyítheti a gondokkal való szembenézést. - Közös kirándulások szervezése. /szülő-gyerek-pedagógus részvételével/ - Ünnepek közös megtartása.

221 Szülői munkaközösség A szülők legfontosabb érdekérvényesítő szerve iskolánkban. Évente választja tisztségviselőit. Véleményezik az iskola programját, házirendjét, részt vállalnak az iskola egész életét érintő események szervezésében, lebonyolításában. Feladatuk a munkaközösségi ülésen elhangzottakról tájékoztatni szülőtársaikat, információt adni a különböző programokon való részvételi lehetőségekről. A Szülői Munkaközösség tagjai igény szerint, fogadóórai megkötések nélkül találkozhatnak a pedagógusokkal. Osztályonként 1-1 szülőből áll, 4-6 hetenként tartanak összejövetelt. Feladataikat munkaterv alapján szervezik. A fent leírt együttműködési formák az iskolában folyó valamennyi nevelési-oktatási területre érvényesek. A szülők tájékoztatása az iskolai tankönyvekről, segédletekről, segítségnyújtás a tankönyvek kiválasztásában  A választható tankönyvekről a szülők az iskola könyvtárában tájékozódhatnak.  Intézménytípusunkban valamennyi tanuló ingyenesen jut a tankönyvekhez.  Az iskolai tankönyvrendelés összeállítása előtt a szülők véleményének kikérése osztályszinten történik. A különböző oktatási létesítmények közös pályázati tevékenysége eredményeként létrejött intézményi hálózatban a pedagógusok új típusú együttműködését alakítjuk ki: megismerjük és megvitatjuk egymás jó kompetenciafejlesztő gyakorlatát, szakmai tapasztalatainkat folyamatosan megosztjuk egymással.

A szülők által ingyenesen igénybe vehető szolgáltatások A tanulók számára a kötelező foglalkozásokat az iskola ingyenesen szervezi meg. A kötelező és a választható tanórai foglalkozások óratervei a helyi tantervben találhatók. A szabadidős tevékenységek keretén belül szervezett iskolán kívüli foglalkozások választhatók. Azoknak a tanulóknak, akik ezt nem tudják igénybe venni, az iskolában szervezett foglalkozást biztosítunk. További szolgáltatások: - a tanulók reggeli és délutáni ügyeletének ellátása - mindennapos testedzés a tornateremben, vagy az uszodában, vagy a szabadban - klubok, szakkörök a tehetséggondozásra, a képesség-fejlesztésre - iskolai könyvtár használata, könyvek kölcsönzése, könyvtári foglalkozások igénybevétele - felkészítés kulturális és sportversenyekre, vetélkedőkre - eseti és igény szerinti egészségügyi ellátás házon belül - szakrendelés igénybevételéhez nyújtott segítség - segélyezési lehetőségek biztosítása - informatikai terem használata, internet hozzáférés Az iskola és a kollégium által szervezett rendezvények a tanulók számára ingyenesek.

222 Állatasszisztált (terápiás kutyás) foglalkozások Célja:  Adott célcsoport életminősége és hangulatjavítása  Terápiás jelleggel meghatározott képességek fejlesztése  Oktatási szempontból: tanórai keretek között zajló, tanulást segítő motiváló foglalkozások Kiemelt fejlesztési területei:  Mozgásfejlesztés (beleértve nagy- ill. finommozgások fejlesztése)  Téri tájékozódás, testtudat, térérzékelés fejlesztése  Beszéd - kommunikáció fejlesztése  Figyelem, koncentráció fejlesztése  Emlékezet, memória fejlesztése Szociális képességek fejlesztése:  Magatartás és viselkedésproblémák (beilleszkedés, szorongás, hiperaktivitás stb.) enyhítése. A foglalkozások feltételei  Az állatasszisztált foglalkozások szigorúan a Magyar Terápiás Segítőkutya Szövetsége (MATESZE) szabályainak megfelelően vizsgáztatott kutya bevonásával történnek.  Az állatasszisztált foglalkozásokon résztvevő gyermekek oktatófilm ill. segéd anyagok kiegészítésével felkészülésben részesülnek, ami a megfelelő viselkedést mutatja be idegen kutya közeledésekor továbbá ismerteti a felelős állattartási ismereteket. A kutyaterápia felmerülő költségeit az iskola alapítványa biztosítja. Az intézmény egészségnevelési és környezeti nevelési programja Feladatok Alapelvei és célok Az egészségnevelés és környezeti nevelés magába foglalja a természet és az emberiség jövőjének fenntarthatóságát. A fenntarthatóságra nevelés azt jelenti, hogy az oktatás kapcsolatokat hoz létre a környezeti, a társadalmi és a gazdasági rendszer között a célból, hogy megértsük e kapcsolatok működési szabályait. Ennek központi gondolata a „környezeti polgárrá” nevelés, azaz a természeti, az épített, a társas- társadalmi környezeti fenntartósága ismeretek, magatartásminták, értékek és életviteli szokások megtanítása. A fenntarthatóságra neveléshez meg kell érteni az ember és a környezet kölcsönös összefüggéseit, egymásra utaltságát. A program célja:  egészségtudatos magatartás olyan gondolkodás és magatartásmód kialakítása, és megerősítése mely képessé tesz az egészség megőrzésére, a betegség megelőzésére  pozitív viszony megteremtése az interperszonális kapcsolatokban  környezettudatos magatartás, a környezetért felelős életvitel megerősítése

223 A program megvalósításában nagy hangsúlyt kap a primer prevenció:  a közösségi magatartás befolyásolása,  az aktív részvételre a testi-lelki egészséghez szükséges készségek kialakításában. A program fő területei Személyiségfejlesztés: célja: olyan pszichés kompetenciák kialakítása, melyek védő funkciót töltenek be a veszélyeztető helyzetekkel szemben: - reális önismeret, pozitív énkép - társas kapcsolati készségek - mérlegelés és döntéshozás képessége - együttműködési készség - stressz kezelés - konstruktív konfliktuskezelés - hatékony kommunikációs képesség - kreatív gondolkodás Közösségfejlesztés: célja: olyan közösségek kialakítása, melyek „mi tudattal” rendelkeznek, csoportnormává válik az egymásért való felelősségvállalás, egymás segítése, ahol ismerik és megbecsülik egymás értékeit, a gondolkodás előítélet-mentes, nem működik a mobbing, ahol a csoport minden tagja biztonságban érzi magát, fontosnak érzi magát és lehetősége van sikerélményhez jutni. Egészséges életmódra nevelés: célja: az egészségtudatos magatartás kialakítása egyrészt a szükséges ismeretek megszerzése, másrészt a szükséges készségek begyakorlása révén. Nem elég, hogy tisztában legyenek a kockázati tényezőkkel, még fontosabb, hogy tisztában legyenek az egészséget szolgáló hétköznapi tevékenységekkel (mozgás, egészséges táplálkozás, pihenés stb.) igényeljék és gyakorolják azokat. a tanulás lényege nem a lexikális ismeretek gyarapítása, hanem a funkcionális tudásszerzés, mely a cselekvési képességekben nyilvánul meg. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv -

Két hetente a felső tagozatos diákok részére, délutáni foglalkozás keretein belül Elsősegély-nyújtási alapismeretek – 4-5 fő csoport. Egészségnap/projektnap állomás feladatai között szerepel. Osztályfőnökökkel egyeztetve, délelőtti órákban elsősegély-nyújtás. A foglalkozások elméleti és gyakorlati elemeket is tartalmaznak. Lehetőség szerint mentőállomás látogatással kiegészítve. Munkaközösségek részére alkalmanként előadás-gyakorlat. 26/1997. (IX.3) NM rendelet.

224 A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke. Intézményünk eszköz és felszerelés jegyzéke a 20/2012, (VIII.31.) EMMI rendelet és a 32/2012. (X.8.) EMMI rendelet alapján biztosított. A tanulmányok alatti vizsgák szabályai Tanulmányok alatti vizsgák szabályai 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet alapján A tanulók érdemjegyeiről a szülőt tájékoztatni kell. Tanulmányok alatti vizsgák: → fajtái:  osztályozó,  különbözeti,  pótló,  javító vizsga. → követelményei, részei (írásbeli-szóbeli-gyakorlati) értékelés szabályai a pedagógiai programban kerülnek meghatározásra → lehetőleg legalább 3 tagú vizsgabizottság előtt, ami szerveződhet:  független vizsgabizottságból, vagy  abban a nevelési-oktatási intézményben, amellyel a tanuló jogviszonyban áll. → a vizsgáról jegyzőkönyv készül  tanulónként, vizsgánként. → időpontról a vizsgázót írásban kell tájékoztatni.

Osztályozó vizsgát kell tenni a félévi-évvégi osztályzatok megállapításához, ha:  a tanulót felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól,  egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményeit egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt végzi a tanuló,  magántanulói státuszban van a tanuló,  a tanuló mulasztása a 250 tanítási órát, illetve egy adott tantárgyból a tanítási órák 30%-át meghaladja (nevelő testület engedélyével) (megtagadható, ah a 20 igazolatlan tanórai mulasztása van). (ha félévkor már meghaladja a meghatározott mértéket a mulasztás) Pótló vizsgát tehet a tanuló, ha neki fel nem róható okok miatt a vizsgáról:  elkésik,  távol marad,  engedéllyel eltávozik, mielőtt válaszadását befejezné Javítóvizsgát tehet a tanuló augusztus 15.-31-ig terjedő időszakban, ha:

225  

a tanév végén legfeljebb 3 tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott, az osztályozó vizsgáról számára felróható okok miatt elkésik, távol marad vagy a vizsgáról engedély nélkül eltávozik.

A felvétel és átvétel – Nemzeti Köznevelési Törvény keretei között Helyi szabályok 1. Más oktatási intézményből és óvodai ellátásból érkező tanulóm felvétele-átvétele: A Baranya Megyei Tanulási Képességet Vizsgáló és Beszédvizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság Javaslata iskolaváltoztatásra vagy, a Baranya Megyei Tanulási Képességet Vizsgáló és Beszédvizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság Javaslata vizsgálati eredmények alapján című, a szülő által aláírt nyomtatvány beadásával történik a beiratkozás. 2. A személyi adatok felvétele hivatalos iratok alapján történik (születési anyakönyvi kivonat, lakcím kártya, TAJ kátya). 3. Az átadó és az átvevő intézmény között a hivatalos értesítés és a bizonyítvány megkérése a A.T.ü. 7.r.sz. számú nyomtatványon történik. 4. A Baranya Megyei Tanulási Képességet Vizsgáló és Beszédvizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság által kiállított részletes szakértői véleményt a későbbiek folyamán küldik meg részünkre.

226

8. A pedagógiai program nyilvánossága Tájékoztatás, megismertetés formája és rendje: - új dolgozóval a pedagógiai program megismerése és elfogadása után lehet munkaviszonyt létesíteni - az új tanulók szülei tanév elején tájékoztatást kapnak a programról Hozzáférhető elhelyezés: - Építők úti főépület könyvtára - Hajnóczy úti telephely tanári - Türr István utcai telephely tanári A tájékoztatás kérés és adás rendje: - Tájékoztatást írásban kell kérni, a válaszadás 15 napos határidővel írásban történik.

Záró rendelkezések Érvényesség: - Hatálybalépés: 2013szeptember 1. A felülvizsgálat rendje: - Munkaközösségekben a 20/2012. (VIII:31.) EMMI rendelet alapján - A felülvizsgálat irányítója az igazgató Módosítás: A hatályosságon belül módosítást kezdeményezhet: - Fenntartó - Igazgató - Tantestület

227

8. Jóváhagyás dokumentumai

A Szülői Szervezet a Pedagógiai Programot megismerte, véleményezési jogot gyakorolt, melynek tényét képviselője tanúsítja: Pécs,2013. március 25. ___________________________ SZM elnök Az Éltes Mátyás Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Speciális Szakiskola és Kollégium Pedagógiai Programját az intézmény nevelőtestülete elfogadta.

Pécs,2013. március 27.

_________________________ a nevelőtestület képviseletében

Az Éltes Mátyás Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Speciális Szakiskola és Kollégium Pedagógiai Programját az intézmény igazgatója jóváhagyta.

______________________________ Pécs,2013. március 27. Igazgató