PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

Szabadságtelepi Óvoda Pedagógiai Programja

A Szabadságtelepi Óvoda

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA Székhelye: 4034 Debrecen Faraktár u. 115. Telephelye: 4078 Debrecen Haláp 35. Készült: 2014. november 06. Iktatószám: 155-1541/2014. PH.

Legitimációs eljárás OM AZONOSÍTÓ: 030865

_________________________________ intézményvezető aláírása

Készítette: Elfogadta:

Dr.Felvéginé Jakab Magdolna intézményvezető A Szabadságtelepi Óvoda nevelőtestülete 155-1541/2014.11.06. számon

A nevelőtestület nevében hitelesíti: Hatályba lépés: A dokumentum jellege: Megtalálható:

2014. november 06. Nyilvános http//www. szabadasagtelepiovoda.gportal.hu

1. oldal, összesen: 85


.

A Szabadságtelepi Óvoda Pedagógiai Programjával kapcsolatos adatok:

Az intézmény OM azonosítója:

030865

Nevelőtestület elfogadása:

2014.november 06.

Jóváhagyja:

intézményvezető

Kisebbségi önkormányzat egyetértése:

nem aktuális

Hatálybalépés:

2014. november 06.

Tervezett felülvizsgálat:

2016. vagy jogszabály módosítás esetén

Intézményvezető jóváhagyása: Dr.Felvéginé Jakab Magdolna intézményvezető



TARTALOMJEGYZÉK VÁZLAT I. HELYZETELEMZŐ BEMUTATKOZÁS………………………………………….…….7 1/1. Az óvoda személyi feltétele …………………………………………………………9 1/2. A nevelőmunka tárgyi feltételei……..……………………………………………...12 1/3. Az óvoda csoportszerkezete……………………………...…………………………13 1/4. Igazgatási – irányítási szint….………………..………………………………….…14 1/5. Az intézmény szervezeti felépítésének ábrája………………………………………15 II. CÉLMEGHATÁROZÁS – CÉLMEGVALÓSÍTÁS: FELADATOK………………….20 2/1. Érzelmi, erkölcsi és közösségi nevelés .…………….………………………………29 2/2.1. Az egészséges életmód alakítása, egészségfejlesztési program…………..………33 2/2.2. Környezettudatos magatartásra nevelés…….………………………………….…34 2/3. Anyanyelvi, értelmi fejlesztés és nevelés ….………….……………………………36 2/4. Az óvodai élet tevékenységi formái…….. ………………………………………….38 2/5. Tervezés, szervezés, időkeret………..………………………………………………60 III. CÉLMEGVALÓSÍTÁST SEGÍTŐ RENDSZER………………………………………65 3/1. Ünnepek, megemlékezések, rendezvények………………………………………...65 3/2. Az óvoda kapcsolatrendszere……………………………………………………....68 3/3. Gyermekvédelem és esélyegyenlőség……………………………………………...74 3/4. Pedagógiai Program megvalósításához szükséges eszköz és felszerelés……...……77

IDÉZETEK JEGYZÉKE ÁBRÁK JEGYZÉKE IRODALOMJEGYZÉK MELLÉKLETEK 1. sz. Projektterv 2. sz. Tematikus terv 3. sz. Nevelőtestületi jegyzőkönyv jelenléti ívvel, érvényességi záradékkal



VÁZLAT I.

HELYZETELEMZŐ BEMUTATKOZÁS 1/1. Az óvoda személyi feltétele 1/2. A nevelőmunka tárgyi feltétele 1/3. Az óvoda csoportszerkezete 1/4. Igazgatási-irányítási szint 1/5. Szervezeti felépítés

II.

CÉLMEGHATÁROZÁS – CÉLMEGVALÓSÍTÁS FELADATOK 2/1. Érzelmi, erkölcsi és közösségi nevelés 2/2.1. Egészséges életmód alakítása, egészségfejlesztési program 2/2.2. Környezettudatos magatartásra nevelés 2/3. Anyanyelvi, értelmi fejlesztés és nevelés 2/4. Az óvodai élet tevékenység formái: -

Játék

-

A tevékenységekben megvalósuló tanulás

-

Munka jellegű tevékenység

-

Külső világ tevékeny megismerése

-

Verselés, mesélés

-

Ének, zene, énekes játék, gyermektánc

-

Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka

-

Mozgás

2/5. Tervezés, szervezés és időkeret

III.

CÉLMEGVALÓSÍTÁST SEGÍTŐ RENDSZER 3/1. Ünnepek, megemlékezések, rendezvények 3/2. Az óvoda kapcsolatrendszere 3/3. Gyermekvédelem és esélyegyenlőség 3/4. Pedagógiai Program megvalósításához szükséges eszköz és felszerelés



PREAMBULUM

1. Az óvoda jellemző adatai:

Az intézmény neve: SZABADSÁGTELEPI ÓVODA Székhelye:

4034 Debrecen, Faraktár u. 115. Tel./fax: 06-52/416-962 Tel:

06-52/416-862

E-mail: [email protected]

Telephelye:

4078 Debrecen, Haláp 35. Tel: 06-52/413-094 OM azonosító: 030865

Alapítás ideje:

1929.

Fenntartó:

DEBRECEN MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

Felügyeleti szerv:

DEBRECEN MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSE



A Szabadságtelepi Óvoda nevelőtestülete – az Óvodai nevelés országos alapprogramja alapján – készítette az intézmény Pedagógiai Programját, mely egyben az önálló intézmény nevelési programja.

Küldetés nyilatkozat Intézményünk, a Szabadságtelepi Óvoda Pedagógiai Programja szellemében a gyermekeink egyenlő hozzáférés biztosításával, a hátrányok és a halmozott hátrányok leküzdése, a nem organikus okú sajátos nevelési igényű és a beilleszkedési tanulási, magatartási zavarral küzdő gyermekek integrált, differenciált fejlesztése, érdekeiknek szolgálata, és az őket megillető jogaik biztosítása mellett kötelezte el magát. Küldetésünk, hogy az óvodánkba járó gyermekek számára tevékenységek által, az egyenlő hozzáférés biztosításával fejlődjön személyiségük, kompetenciájuk. Differenciált fejlesztéssel érjük el az önmagukhoz mért optimális fejlesztést, mely a zökkenőmentes átmenetet segíti elő a következő intézményi fokozatba. Vállaljuk, hogy nevelőmunkánk során az egészséges életmód biztosításával, óvó-védőgondoskodó környezetben, az érzelmi nevelés, a szocializáció, az anyanyelvi és az értelmi fejlesztés harmóniáját alapozzuk meg. Nevelőtestületünk elkötelezett az Óvodai nevelés országos alapprogramja szellemében készített Szabadságtelepi Óvoda Pedagógiai Program megvalósítására, s arra, - hogy az abban foglaltakat folyamatosan szem előtt tartva - fejlessze szakmai munkáját, mely egyben minden munkatársunk személyes felelőssége is. Jogszabályi alapok:  2011. évi CXC törvény a Nemzeti köznevelésről és módosításai  229/2012. (VIII.28.) Korm. Rendelete a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról  363/2012.(XII.17.) kormány rendelet az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjáról  A sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról szóló 32/2012. (X.8.) EMMI rendelet



A pedagógiai program eljárásjogi megfelelőssége  Nkt. 26. § (1) A nevelő és oktató munka az óvodában, az iskolában, a kollégiumban pedagógiai program szerint folyik. A pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja el és az intézményvezető hagyja jóvá. A pedagógiai program azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra, a működtetőre többletkötelezettség hárul, a fenntartó, a működtető egyetértése szükséges.  A pedagógiai programot nyilvánosságra kell hozni.

I. HELYZETELEMZŐ BEMUTATKOZÁS 1/1. Az óvoda személyi feltétele 1/2. A nevelőmunka tárgyi feltételei 1/3. Az óvoda csoportszerkezete 1/4. Igazgatási – irányítási szint 1/5. Az intézmény szervezeti felépítésének ábrája

A

Szabadságtelepi

Óvoda

Debrecen

keleti

városrészén

található.

Megközelítése

tömegközlekedéssel egyszerű, hisz a Szabadságtelep közlekedési csomópontjának közelében helyezkedik el. A felvételi körzet területén fekvő kertségekben élők (Fancsika, Nagycsere, Ungvári kert, Bellegelő kert, Kondoros ) számára viszonylag könnyen elérhető. Az 1929-ben létesített intézmény 1980-ban egy épülettel bővült, illetve 2004-től a Halápi telephelyen egy csoporttal bővült, így ma már a három épületben nyolc gyermekcsoporttal és két tálaló konyhával működik közel 1 hold parkosított, biztonságos játékeszközökkel felszerelt játszóudvarokon. 2003 óta korszerű tornaszoba, sószoba nyújtja a lehetőséget a mozgás - egészség fejlesztéshez. Telephelyünkről: Sajátos és különösen szerencsés helyzet ez, mivel itt a várostól távol, szerényebb körülmények között élő családok gyermekei is a megterhelő napi ingázás nélkül vehetnék részt az óvodai életben. Kihasználtságunk maximális: minden férőhelyünk betöltött és a nyitva tartás teljes ideje alatt óvodában vannak a gyermekek. Közösség épül itt, hisz nemcsak a gyermekcsoportban, hanem a szülők között is szövődnek, szorosabbra fűződnek a már meglévő kapcsolatok. Az óvoda épületének környezete kivételes, hatalmas erénye a nyugodt erdei környezet, a tiszta levegő, mely még inkább hozzájárul a gyermekek egészséges fejlődéséhez.



Az óvoda szociokultúrális háttere: A családi hátterek különbözősége többféle értékrendet takar, melyet egyértelműen igazoltak a szülők részére szerkesztett kérdőíveken adott válaszok. A családokban megnőtt a munkanélküli, gyermekét egyedül nevelő és a szociálisan hátrányos helyzetben élők száma, melyet bizonyít a rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülő, térítési díjkedvezményt igénybe vevők növekvő száma is. E kedvezőtlen tendencia óvodapedagógusainktól másfajta szemléletet, gondoskodást igényel. Segítjük a szülőket – s igény szerint – egyéni beszélgetéseket kezdeményezünk, életvezetési tanácsokat, tájékoztatást adunk arról, hogy hová fordulhatnak problémáik orvoslására. Testületünk hitvallása: Óvodánk saját nevelési rendszerének kidolgozásában pedagógiai alapelveink iránytűként hatnak: -

A gyermek nem kicsinyített felnőtt, fejlődésének jellemzői: az autonómia és az öntörvényűség.

-

Az óvodáskorú gyermek életében kiemelt jelentőségű a szeretet és a biztonság. A gyermek legfőbb joga, hogy gyermekéveit gyermekként élje meg, s legalapvetőbb tevékenysége a játék.

-

Az óvodai ismeretszerzés, a tevékenységekben történő tanulás, a játék motivációs bázisa tevékenységek sorozatára épül, melyeket minden gyermek részére egyenlő hozzáférés biztosításával ajánljuk fel.

-

Az óvodapedagógusoknak együtt kell tevékenykedniük a gyermekekkel, gondoskodni róluk, védeni őket. Az óvodapedagógus az az értő felnőtt, kinek vállalt feladata és kötelessége a gyermek

fejlődésének

hozzáértő,

céltudatos

irányítása,

személyiségének

teljes

kibontakoztatása, a gyermeki jogok tiszteletben tartása mellett. -

Humán potenciánk: mosolypedagógia, jókedvűség, humor, oldottság.

-

Az Óvodai nevelés országos alapprogramja, a nevelőtestület alapelvei, személyi-tárgyi feltételeink, napi nevelőmunkánk fejlesztési gyakorlata integrációt jelent, mely rendszerbe foglaltan jelenik meg a Pedagógiai Programunkban az innovatív pedagógiai szemlélet és módszertani szabadság érvényesítésével.

-

Pedagógiai Programunk kidolgozásakor szem előtt tartottuk az alábbiakat: -

Nemzeti Köznevelési Törvény

-

Az Óvodai nevelés országos alapprogramját

-

Debrecen

város

közoktatási,

feladatellátási,

fejlesztési tervét


intézményhálózat-működtetési

és


Valljuk, hogy tolerálni, tisztelni kell a különbözőségeket, az egyéniség már jelentkező kis csiráit. Ilyen körülmények között



elő kell segíteni a gyermek személyiségének kibontakozását,

valamint szellemi és fizikai tehetségének és képességeinek a lehetőségek legtágabb határig való kiterjesztését  / a Gyermek Jogairól szóló Egyezmény, 1991. évi LXIV. sz. trv. 29. cikk. 1./a/. Kiemelten kell foglalkoznunk a szociálisan hátrányos helyzetben lévők differenciált fejlesztésével, az esélyegyenlőség megteremtésének szem előtt tartásával. Nyolcvan éves múltunk, hagyományaink és a jelen eredményei egy olyan jövő tervezését kívánják meg, amely:  a szülők elvárásaira épített  Pedagógiai Program megvalósítása, mely (SZPP)  sikeres társadalmi gyakorlatra történő felkészítést eredményez.

1/1. Az óvoda személyi feltétele: Óvodánkban foglalkoztatott alkalmazottak: 32,75 fő

17

A program Módosítási igénye + vagy -

8

-

-

-

-

-

-

-

-

-

7,75

-

32,75

-

Jelenleg ( fő ) Pedagógiai képesítéssel rendelkező főállású óvodapedagógusok száma Nevelő munkát segítő főállású szakképesített dajkák száma Pedagógiai munkát segítő főállású szakképesítés nélküli dajkák száma Egyéb, felsőfokú végzettségű fejlesztőmunkát végző főállásúak száma Rész-, fél-, másod- stb. állású nevelőfejlesztő munkát végző felsőfokú végzettségűek száma Egyéb, nevelő munkát segítő, felsőfokú végzettségű főállású vagy rész-, fél-, másodállásúak száma Egyéb munkakörben foglalkoztatott főállásúak száma Egyéb munkakörben foglalkoztatott rész, fél, másod stb. állásúak száma Összes alkalmazott - Ebből más képesítéssel is rendelkezik:

1 fő szociálpedagógus 1 fő tanító, tanár 3 fő szakvizsga



A nevelőmunka személyi feltétele: -

„Az óvodában a nevelőmunka középpontjában a gyermek áll.” (Óvodai nevelés országos alapprogramja)

-

Az intézmény alkalmazottainak létszáma. 32,75 fő

a) Óvodánkban biztosított a kettős norma; - jelenleg 17 óvodapedagógus látja el feladatát 1 kinevezett óvodavezetővel. Felsőfokú végzettséggel 17 fő rendelkezik Továbbképzési tervünknek megfelelően ütemezzük a továbbképzést és a szakvizsgát. Szakvizsgával rendelkezik 3 fő, ebből: - közoktatás vezetői végzettséggel

1 fő

- tehetség és fejlesztése végzettséggel

2 fő

- a preventív és differenciáló nevelés, a gyermek-, ifjúság- és családvédelem pedagógiai-pszichológiai módszertani ismeretei

1 fő

Az óvodapedagógusok számos tanfolyamon szerezetek tanúsítványt és folyamatosan képzik magukat.

Az intézmény adminisztrációs munkáját 1 fő óvodatitkár segíti. b) Minden dajkánk ( 8 fő ) szakképzett. c) A maximálisan felvehető gyermekek létszáma: 240 fő

-

A túljelentkezés miatt 1998. szeptember 01-től a jelentkezők egy részét a Kemény Zsigmond úti óvodába buszoztattuk, s 1999. szeptember 01-től a Táncsics Mihály úti Óvoda fogadja azokat a gyermekeket, akiket mi hely hiányában nem tudtunk fogadni.

-

A kollégáink, a munkatársaink valamennyien otthonuknak érzik az óvodát, s ebben az egymásra utalt együttlétben születik meg az a derű és harmónia, amelyben biztosított a gyermekek harmonikus nevelése.



A nevelőmunka kulcsszereplője az óvodapedagógus, akinek elfogadó, segítő, támogató attitűdje modellt, mintát jelent a gyermekek számára. -

Nevelőmunkánk eredményeit igazolják a partnereinktől kapott pozitív visszajelzések, valamint a megyei és városi szintű óvodáskorúak számára szervezett sport és egyéb programokon elért eredményeink : mesemondó verseny, bábos fórumok, bábos találkozók, sportvetélkedők, sikeres rajzpályázatok

Emberi és szakmai kvalitásokat figyelembe vevő, egymás munkáját is elismerő, folyamatosan képzett nevelői közösség működtetése is feladatunk.

Ezek az alábbi értékek pozitívumok mentén szerveződnek: -

A környezetünkben élő családok és gyermekek személyiségének feltétel nélküli elfogadása.

-

A nemzeti, etnikai kissebséghez tartozó gyermekeket nevelő óvoda kapcsolattartása az érintett kisebbségi szervezetekkel, egyesületekkel, kisebbségi önkormányzatokkal.

-

A nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó és migráns gyermekek óvodai nevelésének megvalósítása.

-

Gyermekszeretet, valamint a gyermeki jogok tiszteletben tartása.

-

Szeretetteljes, nyílt intézményi légkör.

-

A nevelőközösségen belül egymás munkájának és személyiségének megbecsülése, tisztelete, ezáltal az egyéni pedagógiai presztízs növelése, mely erősíti az intézmény hírnevét is.

-

Igényes, folyamatos, kiegyensúlyozott nevelőmunka.

-

Igény az önképzésre, a továbbképzésre, szakvizsgára, - finanszírozási lehetőségek felkutatásával.

-

A nevelőtestületi tagok együttműködése, szakmai segítségnyújtása.

-

Az óvodapedagógusi tevékenységet segítő nem pedagógus alkalmazottak összehangolt munkája hozzájárul az óvodai nevelés eredményességéhez.



Az intézmény stratégiai dokumentumai nyilvánosak, - megtekinthetőségük folyamatos a Szervezeti és Működési Szabályzatban foglaltak szerint: - Szervezeti és Működési Szabályzat - A Szabadságtelepi Óvoda Pedagógiai Program - Házirend - Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv Az érdeklődők számára az alábbi megtekintési lehetőséget kínáljuk a következő személyeknél, illetve helyszíneken: 1. Az óvodavezetőnél 2. Az óvodavezető helyettesnél 3. A munkaközösség vezetőknél 4. Az óvodánk könyvtárában 5. Honlapunkon

1/2. A nevelőmunka tárgyi feltételei A három külön épületben működő intézmény (székhely + telephely) felszereltsége, eszközállománya jónak mondható, mely a közétkeztetés feltételeire is vonatkozik. Óvodánk rendelkezik a Pedagógiai Program megvalósításához szükséges tárgyi feltételekkel, melyeket a gyermekek számára hozzáférhető módon, biztonságosan helyezünk el. A csoportszobák tiszták és higiénikusak. Intézményünk biztosítja a megfelelő munkakörnyezetet a munkatársaknak, és lehetőséget teremt a szülők fogadására. A tárgyi feltételek javítása sok ötletet, átgondolt fejlesztést, ütemezett kivitelezést követelt meg, melyek megvalósításában a költségkímélő megoldásokat kerestük és keressük. Elmondható, hogy munkánk végzéséhez a tárgyi feltételek optimálisak.



1/3. Az óvoda csoportszerkezete A gyermekcsoport szervezését meghatározó tényezők - életkor - gyermekek személyisége - szülők igénye - gyermekek szociális kapcsolata

Csoport szervezésének elvei: a) Beiratkozáskor fokozottan figyelünk a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek arányos elosztására az óvodai csoportok kialakítása során (IPP): b) vegyes életkorú csoportok c) azonos életkorú csoportok



1/4. Igazgatási – irányítási szint

FENNTARTÓ ÖNKORMÁNYZAT

OKTATÁSI BIZOTTSÁG

INTÉZMÉNYFELÜGYELETI OSZTÁLY

ÓVODAVEZETŐ

Gazdasági Egység vezető

Óvodavezető-helyettes

Munkaközösség vezetők

Nem pedagógusok Óvodapedagógusok



1/5. Az intézmény szerzeti felépítésének ábrája ÓVODAVEZETŐ

Óvodavezető-helyettes

Munkaközösség vezetők

Nem pedagógusok

Óvodapedagógusok

Ügyvitel

A teljes alkalmazotti kör feladatmegosztása:

óvodapedagógus

17

dajka

8

óvodatitkár

1

egyéb

6,75

Összesen:


32,75


Pedagógus kompetenciák

1. kompetencia:

Szakmai feladatok, szaktudományos, szaktárgyi, tantervi tudás.

2. kompetencia:

Pedagógiai folyamatok, tevékenységek tervezése és a megvalósításukhoz kapcsolódó önreflexiók.

3. kompetencia:

A tanulás támogatása.

4. kompetencia:

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesülése, a hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló többi gyermekkel, tanulóval együtt történő sikeres neveléséhez, oktatásához szükséges megfelelő módszertani felkészültség.

5. kompetencia:

A tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése, esélyteremtés, nyitottság a különböző társadalmi-kulturális sokféleségre, integrációs tevékenység, osztályfőnöki tevékenység.

6. kompetencia:

Pedagógiai folyamatok és a tanulók személyiségfejlődésének folyamatos értékelése, elemzése.

7. kompetencia:

Kommunikáció és szakmai együttműködés, problémamegoldás.

8. kompetencia:

Elkötelezettség és szakmai felelősségvállalás a szakmai fejlődésért.

A pedagógussal szemben támasztott intézményi elvárások: - a kompetenciák tükrében 1. Pedagógiai, módszertani felkészültség: -

Korszerű szaktudományos ismeretekkel rendelkezik. Szakmódszertani tudással rendelkezik. A pedagógiai elvek érvényesítése. A nevelés eredményessége. Innovatív, szakmai felkészültség, gyermekszeretet. A Pedagógiai Program ismerete és magas szakmai színvonalon történő megvalósítása. Élménypedagógia. Önálló gondolkodásra, felfedezések általi ismeretszerzésre motivál. Változatos módszereket alkalmaz. Motiváció, aktivitás megvalósítása.



2. A gyermek személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesülése, a hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló többi gyermekkel, tanulóval együtt történő sikeres neveléséhez, oktatásához szükséges megfelelő módszertani felkészültség: A „különbözőségek”, elfogadása, tolerálása, tehetséggondozás. Az integráció megvalósítása (SNI, BTM, HHH, HH). Folyamatos fejlesztés a gyermek egyéni képességeinek megismerésére építve. Mérésmetodika kidolgozása, alkalmazása. Az életkori sajátosságok, az érési ütem, a szükségletek figyelembe vétele. A gyermekek jogainak érvényesítése. A sajátos nevelési igényű (SNI) gyermekek időbeni kiszűrése A speciális fejlesztésükhöz a rendelkezésre álló pedagógiai, pszichológiai szakszolgáltatások igénybe vétele. - A szakemberekkel való tervszerű együttműködés. - Az egyenlő hozzáférés elvének biztosítása. - A gyermekek alapos megismerése. - Fejlődési napló vezetése. - Befogadó attitűd kialakítása. - A bizalom légkörének kialakítása. - A szociális hátrányok enyhítése. - Alkalmazza a differenciálás elvét. 3. A gyermekcsoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése, esélyteremtés, nyitottság a különböző társadalmi- kulturális sokféleségre, integrációs tevékenység, csoportirányító tevékenység: -

-

-

-

-

-

-

A nemzetiségi óvodai nevelést igénylők számára a nemzetiségi nyelv és kultúra ápolásának biztosítása az óvoda tevékenységi formák keretei között. A nemzetiségi nevelésben részesülő gyermekek önazonosságának megőrzéséhez, hagyományainak ápolásához szükséges feltételek, és a hazájukat elhagyni kényszerülő (migráns) családok gyermekeinek társadalmi integritásának biztosítása. A tehetséges gyermek átlag feletti speciális egyéni képességeinek előhívása, fejlesztése, tehetségek gondozása és utánkövetése. A tevékenységek tudatos befolyásolásával segítjük a személyiség fejlesztését, a képesség kibontakoztató felkészítést, az eltérő adottságokra, képességekre, szokásokra, érésbeli, vérmérsékleti különbségekre és a családok értékrendjének sokféleségére támaszkodva. A tevékenységek árnyaltan gazdag rendszere biztosítja minden gyermek számára az önmegvalósítás, önérvényesítés, önértékelés lehetőségét, ezek fejlődését, elsősorban a mással nem helyettesíthető játék keretein belül. Intézményünkben osztott, részben osztott és osztatlan csoportokat szervezünk, amelyhez megnyertük a szülők támogatását, és ennek megfelelően alakítjuk ki házirendünket. Az életkori jellemzők ismeretében és az egyéni eltérésekre építsen. A tevékenységek szervezésénél a motiválás kiemelkedő fontosságú. A gyermek a tevékenységeket egyénileg és/vagy csoportban, csapatban, mikrocsoportban végzi. A mikrocsoportos együttműködés lehetőségei a gyermek szocializációjának minőségétől is függnek, erre kiemelt hangsúlyt fektetünk. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermek óvodai beíratásának támogatása. Az integrációt elősegítő csoportalakítás, az arányos elosztás megvalósítása. A gyermekek esélyegyenlőségét szolgáló tevékenységek biztosítása. 17. oldal, összesen: 85


4. Pedagógiai folyamatok, tevékenységek tervezése és a megvalósításukhoz kapcsolódó önreflexiók - A gyermekek alapos megismerése. - A gyermek észlelésének, megfigyelő-képességének, önkéntes és szándékos figyelmének, emlékezetének, képzeletének, gondolkodásának, szellemi aktivitásának, beszédkészségének, problémaérzékenységének, helyzetfelismerő képességének, mozgáskészségének, térérzékelésének, nagy mozgásának fejlesztése. - A szabad játék minél gazdagabb feltételeinek biztosítása, pedagógiai, pszichológiai szakértelemmel való támogatása indirekt módszerekkel a 3-7 éves korú gyermekek optimális személyiségfejlődésének biztosítása érdekében az együttműködés kiszélesítésével. - A környezetben szerzett tapasztalatok újbóli átéléséhez a lehetőségek biztosítása, a játék értelmi képességekre gyakorolt hatásának biztosítása. - Az udvari játéktevékenységek megszervezésekor figyelembe vesszük az időjárási körülményeket, a játékra inspiráló eszközök biztosítását, a megfelelő helyet, és időt. Kiemelt figyelmet érdemel, hogy a kibontakozó játéktevékenység lehetőség szerint tovább folytatódjon az udvaron is. Tevékenységben megvalósuló tanulás Programunkban a tanulás fogalmát tágabb értelemben használjuk, mert a gyermek mindent tevékenysége révén tanul. … játékba ágyazott, változatos tevékenységek gyakorlása során… Ebben a folyamatban az óvodapedagógus az egyes gyermek tanulási képességeinek alakulását követi és segíti. A gyermek életkorának egyéni fejlettségének megfelelő játékos tanulás magába foglalja:  a tapasztalatok gyűjtését,  az ebből származó ismeretek alkalmazását elősegítő műveletek tanulását,  a pszicho-motoros készségek gyakorlását,  a tanulás elemi szintű technikáinak megismerését,  a gondolkodás képzeti, elemi, fogalmi használatát, 5. Az ismeretszerzés, a tanulás támogatása - A gyermek értelmi képességeinek megalapozása, fejlesztése ösztönző környezet biztosításával; aktív cselekedtetéssel, érzelmi hatásokkal eljuttatni a gyermeket a tapasztalatokon alapuló gondolkodásig, fogalomalkotásig; spontán szerzett ismereteinek, tapasztalatainak, élményeinek rendezése, és értelmi képességeinek fejlesztése oly módon, hogy, érzékelése, észlelése, figyelme, emlékezete, logikus gondolkodása, alkotóképessége adottságaihoz viszonyítva differenciáltan fejlődjön;a gyermek értelmi képességeinek: érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás, alkotóképesség fejlesztése. - Nyugodt, derűs légkör biztosítása. - A gyermekek előzetes tapasztalataira, spontán szerzett ismereteire való építés. - A gyermekek kíváncsiságának, érdeklődésének kielégítése. - A gyermekek cselekvő aktivitása, a közvetlen, sok érzékszervet foglalkoztató tapasztalás lehetőségeinek biztosítása. - Folyamatos megfigyelés és ellenőrzés mellett a helyes cselekedetek kiemelése dicsérettel. - Az egymástól való tanulás, tapasztalatszerzés.



6. Pedagógiai folyamatok és a tanulók személyiségfejlődésének folyamatos értékelése, elemzése - Elvárjuk azt, hogy a gyermekek tapasztalataikat szóban is megfogalmazzák, megerősítjük az ítéletalkotás, véleményalkotás, meghatározás képességének alakulását. - A közösen, és egyénileg átélt élmények, tapasztalatok feldolgozását beszélgetések segítik, ilyenkor mód nyílik az ismeretek rendezésére. - Az óvodapedagógus kérdésekkel tudatosan segíti az egyes folyamatok megismerhetőségét, felfedezését, az ok- okozati összefüggések feltárását, a logikus gondolkodás fejlődését. - Óvodapedagógusaink törekednek arra, hogy a gyermekek speciális érdeklődéseire, kérdéseire is választ adjanak. - Önbizalom fejlesztése. - Hibák korrigálása. - Pozitív megerősítő dicséret. - A felmérések alapján egyéni fejlesztési tervek készítése, értékelések. - A gyermekek személyiség lapjának vezetése. 7. Kommunikáció és szakmai együttműködés, problémamegoldás - A gyermeket körülvevő felnőtt magatartásában kifejezésre jut a szeretet, az elfogadás, a támogatás, a megerősítés, a bizalom. - Kapcsolattartás családdal, iskolával, gyermekjóléti szolgálattal, (munkaközösségi foglalkozások, esetmegbeszélések, közös továbbképzések, bemutató foglalkozások). - Bölcsődével való kapcsolt (kölcsönös látogatások, megbeszélések). - Együttműködés a szakszolgálattal. - Kapcsolattartás. - Esetmegbeszélések. 8. Elkötelezettség és szakmai felelősségvállalás a szakmai fejlődésért - Minden óvodapedagógus kötelessége a folyamatos önképzés, a pedagógiai, pszichológiai kutatások eredményeinek ismerete és gyakorlatban való alkalmazása. - Minden pedagógus a kiemelkedő képességeit úgy fejlessze, hogy a nevelőközössége módszertani eszköztárának gazdagítását, a gyermekek tevékenységrendszerének fejlesztését szolgálja. - A továbbképzéseken részt vevő felelősséggel készüljön fel, az ott hallottakat adja tovább, - ossza meg tudását tudásmegosztó fórumokon. - Fontosnak ítéljük meg, hogy a nevelőtestület tagjai segítsék, erősítsék egymást a tanulmányaikban, a távollévők helyettesítésében, a továbbképzéseken szervezett bemutatók alkalmával, illetve, hogy különböző fórumokon, méltó módon képviseljék intézményünket, helyi pedagógiai programunkat. - Alapvető jelentőségű a környezetvédelmi szemléletformálásában a felnőtt modell, azaz az óvodapedagógus személyisége és egyben környezetkultúrája. - Rendszeres megbeszélés a nevelőmunkát közvetlenül segítő munkatársakkal. - Belső továbbképzések, bemutatók tartása. - Aktívan részt vesz a testület munkájában. - Továbbképzés keretein belül folyamatosan fejleszti tudását, ismereteit. - A nevelőmunka iránti elhivatottság. - Folyamatos képezés, önképzés.



II. CÉLMEGHATÁROZÁS-CÉLMEGVALÓSÍTÁS FELADATOK 2/1. Érzelmi, erkölcsi nevelés és szocializáció 2/2.1. Egészséges életmód alakítása 2/2.2. Környezettudatos nevelés 2/3. Anyanyelvi, értelmi fejlesztés és nevelés 2/4. Az óvodai élet tevékenységi formái 2/5. Tervezés, szervezés időkeret

A SZABADSÁGTELEPI ÓVODA NEVELÉSI CÉLJA : Az óvodás gyermekek személyiségének fejlesztése az eltérő fejlődési ütem és egyéni sajátosságok figyelembe vételével. Kompetenciák, képességek fejlesztése – „a gyermek képességének önmagához mért optimális fejlesztése a zökkenőmentes átmenethez a következő intézményi fokozatba”. A képességfejlesztés a kompetencia nevelés intézményi szintű feladatai Az óvodáskori hatékony fejlesztés folyamata: a veleszületett képességek feltérképezése után minden gyermek fejlesztését a saját szintjéről indítjuk, és a fejlesztés menetét a gyermek haladásához ütemezzük. A képességfejlesztés akkor eredményes, ha differenciáltan érvényesül az egyéni bánásmód. Az eltérő fejlődésű és képességű gyermekek a világ megismerését más-más úton, időben, és módon érik el. A tevékenységek során szerzett ismeretek jobban tudatosodnak a gyermekben, a tapasztalás során képességeik jobban fejlődnek. Az óvodai ismeretszerzés és képességfejlesztés folyamata tevékenységek sorozatában valósul meg. Egyik támogatja a másikat, illetve egyik elmaradása akadályozza a másik fejlődését. A tevékenységek során derül ki, hogy melyik gyermek milyen ismeretekkel

rendelkezik,

van-e olyan ismerethiánya,

amely képességeinek

fejlődését

akadályozza. Célunk: eligazodás segítése a világban, képessé tétel az ismeretek megszerzésére, nem pedig tudásdömping átadása. A képességfejlesztő játékok, kezdeményezések, cselekvő tanulás magukban foglalják az ismeretátadás lehetőségét.



Az óvodáskorban játékosan megszerzett ismeretek az ösztönösség szintjére épülhetnek be, innen differenciáltabban és hatékonyabban irányítják a későbbi érdeklődést, befogadóképességet, tevékenységet. E korosztály gondolkodása még ikonikus, azaz képi, az asszociációs háló és fogalmi gondolkodás még alakulóban van, a tevékenységekben történő tanulás pedig mozgásos-többérzékszervitapasztalásos úton, azaz szenzomotoros formában történik. Az értelmi fejlesztésben- kiemelten a tevékenységekben történő tanulási képességek alakulásában- a mozgás meghatározó szerepe mellett a zenei nevelés eredményes gyakorlása az egész személyiség, az értelmi fejlődés hatékony eszköze. A tevékenységekben történő tanulási képességeket meghatározó pszichikus funkciókkialakulásuk folyamatai, az őket alkotó részképességek, azok fejlesztésének lehetőségei, módjai. Az ismeret, attitűd, képesség hármas egységként létrejövő kompetenciája jelentéstartalmában több, minőségében más pedagógiai fogalom, így nem egyértelmű megfeleltetése egyik részterületnek sem. Amikor kompetencia alapú óvodai nevelésről gondolkodunk, ennek a hármas egységnek a részre bontásáról beszélünk, mégis a komplex egész viszonyrendszerében.

GYERMEKKÉP ( Ilyen gyermekké nevelünk ! ) A gyermek személyisége egyedi, mással nem helyettesíthető, individum és szociális lény egyszerre. A gyermek fejlődő személyiség, sajátos életkoronként (életszakaszonként) és egyénenként változó testi és lelki szükségletei vannak. A személyiség szabad kibontakoztatása a célunk, az alábbiak szerint: Váljon a gyermek: egészséges és egészséges mentálhigiénés állapotúvá, kreatívvá, nyitottá, gondolkodóvá, érdeklődővé és találékonnyá, értelmileg fejletté, szocializálttá, nyelvileg is szocializálttá, kapcsolatteremtésre és kommunikációra képessé, környezettudatossá.



Sajátos nevelési igényű (SNI) gyermekek óvodai nevelése, ellátása (a megismerési funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető, vagy vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő gyermekek) és a beilleszkedési tanulási, magatartási (BTM) zavarral küzdő, valamint a halmozottan hátrányos helyzetű (HHH) gyermekek integráltan történő, differenciált fejlesztése.

A SZABADSÁGTELEPI ÓVODA NEVELÉSI ALAPELVEI 1. A gyermeki jogok és érdekek mindenek felett állnak. 2. A gyermekek esélyegyenlőségének biztosítása, a hátrányos megkülönböztetés kizárásával. 3. A gyermek elsődleges tevékenysége, legelemibb pszichikus szükséglete a: JÁTÉK. 4. Nevelőmunkánk az egészséges életmód biztosításával, az érzelmi, erkölcsi és közösségi nevelés, valamint anyanyelvi nevelés és értelmi fejlesztés harmóniáját alapozza meg.

ÓVODAKÉP ( A MI óvodánk képes ennek megvalósítására ! )  Óvodánk és óvodánk óvodapedagógusainak hitvallása: - a gyermeki személyiség elfogadása, tisztelete, szeretete, megbecsülése és bizalom iránta, - segítjük a gyermeki személyiség fejlődését, a gyermek egyéni készségeinek és képességeinek kibontakoztatását, - pedagógiai intézkedéseinkkel a gyermek személyiségéhez igazodunk, - a gyermekek fejlesztését, a differenciált fejlődés elősegítését, a tehetség fejlesztését valósítjuk meg, - a hátrányok csökkentése, - emberi értékek közvetítése, - a gyermek elsődleges nevelésének színtere a család, - gyermekközpontú, befogadó hozzáállással biztosítjuk minden óvodás gyermek számára az egyenlő hozzáférést, - nemtől függetlenül.



Továbbá: A nevelés feladata az óvodáskorú gyermek testi és lelki szükségleteinek kielégítése. Ezen belül: - az egészséges életmód alakítása - az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés - az anyanyelvi-, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása Értékeink:  Gyermeki szükségletek kielégítése Derűs, családias, nyugodt légkört teremtve biztosítjuk az óvodáskorú gyermek fejlődésének és nevelésének optimális feltételeit. Gondoskodunk a gyermekek testi-lelki szükségleteinek kielégítéséről.

Kiegyensúlyozottabbá

válásuk

érdekében

egészsége,

mozgásra

motiválókörnyezet biztosításával szeretetteljes játékos légkör kialakításával teremtjük meg az objektív feltételeket.  Nyelvi szocializáció Beszédértő és beszédet alkalmazó gyermekek nevelése.  Kapcsolatteremtés A közösségi életre való felkészítés, a szociális életképesség kialakítása.  Kommunikáció Közmegegyezésre való törekvés mindazokban a kérdésekben, amelyek az együttélést és az együttműködést szolgálják.  Személyiségfejlesztés Óvodásaink személyiségének fejlesztését, valamint a tehetséggondozását - változatos tevékenységfajták feltételeinek biztosításával, élményre és tapasztalatra építettséggel - minél összetettebb tevékenységformák megszervezésével valósítjuk meg. Tevékenységeken keresztül az életkorhoz és a gyermek egyéni képességeihez igazodó megfelelő műveltségi tartalmakat közvetítünk. Közvetetten segítjük az iskolai közösségben történő beilleszkedéshez szükséges gyermeki személyiség vonások fejlődését. Pedagógiai tevékenységrendszerünkkel és tárgyi környezetünkkel segítjük a gyermek környezettudatos magatartásának kialakítását.



 Differenciált fejlődés elősegítése Differenciált fejlődés elősegítése - szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek differenciált fejlesztése, - fejlődésének elősegítése érdekében - egyénre szabott fejlesztési tervet készítünk, (mely irányt mutat a neveléshez, különös tekintettel a játék fejlesztő hatásának alkalmazásával) - a szociális hátrányok leküzdése, - egyenlő hozzáférés megteremtése érdekében. A fentiekkel összefüggő óvodai feladatok: A hazájukat elhagyni kényszerülő családok (a továbbiakban: migráns) gyermekeink óvodai nevelésében biztosítjuk: - az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, - közösségi társadalmi integritását, - az emberi jogok és alapvető szabadságjogok védelmét. Nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozó és migráns gyermekek óvodai nevelésében biztosítjuk a nyelvi nevelést, a multikultúrális nevelésen alapuló integráció lehetőségét.  Tehetségfejlesztés Intézményi szinten a tehetség ígéretek felismerése, tehetségük kibontakoztatásuknak segítése a célunk. A tehetségfejlesztést kollégáink hatékonyan építik be nevelőmunkájukba. Specifikus tehetség azonosítása esetén a szülőkkel történő szoros együttműködés kialakítására törekszünk. A specifikus tehetséggondozást tehetség műhelyekben végezzük, szegregáltan, a csoportból kiemelve a tehetséges gyermekeket. Intézményünkben Tehetségpont működik, melynek működése és feladatai az alábbiakban: Tehetségpont célja, feladatai: A tehetségpont célja, hogy az érdeklődő gyermekek kapjanak hatékony segítséget tehetségük felismeréséhez, és kibontakoztatásához, minél teljesebb és minél személyesebb információhoz jussanak a különböző tehetséggondozó lehetőségekről. Az intézményi, helyi, térségi és regionális tehetséggondozó kezdeményezések minél intenzívebb kapcsolatrendszert tudjanak kiépíteni egymással, a tehetséges gyermekekkel, a tehetséges gyermekek környezetével /szüleivel, pedagógusaival stb./, a tehetséggondozásban jártas



szakemberekkel, és hogy a tehetséggondozó kezdeményezések minél több emberi és anyagi forrást tudjanak bevonni a tehetségsegítés folyamatába. Feladatai: - tehetségazonosítás - tehetséggondozás - tehetségtanácsadás - hálózatépítés A tehetségfejlesztés intézményi szintű célja, feladatai, tevékenységei Intézményi szinten a különleges bánásmódot igénylő tehetségígéretek felismerése, tehetségük kibontakoztatásának segítése a célunk. Specifikus tehetség azonosítása esetén a szülőkkel történő szoros együttműködés kialakítására törekszünk. A tehetségazonosítást Renzulli-módszerrel végezzük, amely a gyermek képességei, kreativitás és motiváció összetevők alapján szelektál. A tehetséggondozást tehetségműhelyekben végezzük, szegregáltan, a csoportból kiemelve a tehetséges gyermeket. Tehetségtanácsadást a szülőknek és az óvodapedagógusoknak tartunk aktuális témákról /speciális képességekről, a kiválasztás szempontjairól, stb./ Hálózatépítés: együttműködés kialakítása a környezetünkben található tehetségpontokkal. Óvodai és városi rendezvényeken való fellépések szervezése. Óvodai és városi szintű kiállításokon, pályázatokon, versenyeken részvétel. Nyári tábor szervezése.

Integrációs Pedagógiai Program Bevezetés Az óvodai nevelés jelentősége a hátrányok csökkentése érdekében Óvodánk feladata a hátrányos helyzetű gyermek esélyének növelése, leszakadás megakadályozása. A társas kapcsolatok kialakulása, a motiváción alapuló tevékenységek, ismeret-szerzések mind-mind elősegítik az egyéni fejlődési utakat, a készségek, képességek kialakulását. Az óvodai közösség, a gyermekek-felnőttek együttélése, egymásra hatása, a szokás-szabályrend kialakítása, a rendszeresség, az érdeklődés felkeltése és fenntartása nagyban hozzásegíti a gyerekeket az érzelmi stabilitás, az együttérzés és elfogadás, a tudásvágy alakulásában, formálódásában.



Az óvodai IPR minden pontja a hatályos jogszabályokra épül. Az IPR egy olyan rendszernek tekinthető, melynek elemeit – a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek fejlődésének, esélyegyenlőségének növelése érdekében építjük be a nevelés folyamatába. Az Alkotmány 67. § (1) bekezdése értelmében „… minden gyermeknek joga van a családja, az állam a társadalom részéről arra a védelemre és gondoskodásra, amely a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéshez szükséges. A szülőket megilleti a jog, hogy a gyermeküknek adandó nevelést megválasszák.” Az IPR az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjára épül, figyelembe véve az Egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvényt.

Integrációs Pedagógiai Programunk célja: ~

Az óvodánkba felvett 3-7 éves HHH gyermek rendszeresen járjon óvodába, ahol megfelelő minőségű óvodáztatással, tudatos óvodai nevelő-fejlesztő munkával biztosítjuk a gyermekek iskolai sikerességét, egyenlő esélyét az iskolakezdéshez.

~

Együttműködő partneri kapcsolat kiépítése – a szülői házzal, a Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálattal, Szakmai és Szakszolgálatokkal, Általános Iskolákkal – annak érdekében, hogy gyermekeink sokoldalú fejlesztése, szociális támogatása sikeresen megvalósuljon.

Integrációs Pedagógiai Programunk hatóköre: Az óvodánkba járó halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek teljes köre, kiknek mindenkori létszáma az óvoda „Halmozottan Hátrányos Helyzetű gyermekek” nyilvántartásában kerül kimutatásra. A kimutatás fellelhetősége: intézményvezető irodában. Integrációs Pedagógiai Programunk jellemzői: ~

gyermekközpontú és családorientált szemlélet,

~

olyan interdiszciplináris (több tudományt, szakterületet érintő) megközelítés, mely a kora gyermekkori fejlődés kérdésében kompetens minden szakma szerepét egyenrangúan fontosnak és egymást kiegészítőnek tartja.

Integrációs Pedagógiai Programunk működtetésének szabályozása Elvárható eredmény: Az Integrációs Pedagógiai Programunk megalkotását és legitimálását követően a fenntarthatóság megvalósul, melyet az alábbi szabályozás biztosít:



Jogszabályi háttér Óvodánk Integrációs Pedagógiai Programjának jogszabályi hátterét Pedagógiai Programunk „Esélyegyenlőségi Intézkedési Terve” tartalmazza.  Az óvodánkban megvalósuló – integrált nevelés A „sajátos nevelési igényű” (SNI) gyermekek családi nevelését, a közösségbe való beilleszkedését segítheti elő a többi gyermekekkel való integrált nevelésük. A fejlesztés során figyelembe kell vennünk a speciális tartalmak közvetítése során, az egyedi fejlesztési igényeket. Külön gondot kell fordítanunk, és segítséget kell nyújtanunk ahhoz, hogy a gyermek megkapjon minden, hátrányainak leküzdéséhez szükséges segítséget. Az integráltan, differenciált fejlesztés keretei között a gyermekek részére biztosítani kell mindazon

eszközöket

és

alkalmazott

módszereket,

melyek

felhasználásával

sikeresen

biztosíthatjuk a gyermek fejlődését, beilleszkedését, és a többiekkel való együtt haladását. Az együttnevelés során a pedagógus részéről magas fokú elfogadásra, toleranciára, empátiára és hitelességre van szükség. Az egyéni fejlődési sajátosságokra épülő képesség fejlesztéséhez, együtt kell működni a különböző

szakemberekkel,

a

gyógypedagógusokkal,

a

terapeutákkal

és

a

fejlesztőpedagógusokkal. Az SNI-is gyermekek részére egyéni fejlesztési terv készítése szükséges a rehabilitáció eredménye érdekében, melyet jelenteni kell a Pedagógiai Szakszolgálatnak. A különböző nevelési helyzetek problémamegoldásához az óvodapedagógus alternatívákat állít fel és együttműködve a különböző szakemberekkel és a pedagógiai folyamatokba beépíti javaslataikat, irányításaikat. A szülővel történő, a gyermekek mindenek felett álló érdekeinek szolgálatát előtérbe helyező, folyamatos kapcsolattartás az integrált nevelés sikeres záloga. Továbbképzési programunkban preferáljuk a pedagógusok ez irányú képzésének támogatását. A sajátos nevelési igényű gyermek is teljes értékű ember. A különleges bánásmódot igénylő gyermek joga, hogy megfelelő, elfogadó, ugyanakkor fejlesztő hatású környezetben éljen, fejlődjön. A gyerekek őszintén elfogadják, tolerálják sajátos bánásmódot igénylő társaikat, a gyengébbekhez való közeledés és segítőkészség természetes számukra. Olyan pedagógiai környezetet alakítunk óvodánkban, ahol a különbözőség mindenkinek természetes.



NEVELŐMUNKÁNK RENDSZERE:

Feladataink

A fejlesztés tartalma

formái

(tevékenységek)

(nevelési területek)

- kompetenciák, képességek fejlesztése - játék és tevékenysé- kommunikáció - közösségi nevelés - szükségletek kielégítése - egészséges életmódra nevelés

Az óvodai élet tevékenységi

- mozgás

gekben történő tanulás - matematikai tevékenység - közösségi

- természet-ember-

tevékenység - munka tevékenység

- érzelmi, erkölcsi nevelés

tárgyi környezet - verselés, mesélés - ének-zene, énekes

- integráció

játék, gyermektánc

- differenciált fejlesztés

- rajzolás, festés mintázás,

- egyenlő hozzáférés biztosítása

kézimunka -



A NEVELÉS FELADATAI - CÉLMEGVALÓSÍTÁS – Fő feladataink:

2/1.

érzelmi, erkölcsi és közösségi nevelés

2/2.1. egészséges életmód alakítása 2/2.2. környezettudatos magatartásra nevelés 2/3.

anyanyelvi, értelmi fejlesztés és nevelés

2/4

óvodai élet tevékenységi formái

2/5.

étkezés, szervezés, időkeret

2/1. Az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés „Ha elvesznél a ködben Szeretetlenül, magányosan, letörten, Ha visszanézel láthatod, Hogy egy lépéssel mögötted ott vagyok.” (Crhisty Wander Griendt)

Az óvodáskorú gyermek jellemző sajátossága magatartásának érzelmi vezéreltsége. Személyiségén belül az érzelmek dominálnak. A gyermekeknek azonban sajátos, életkoronként, életkori szakaszonként és egyénenként változó testi, lelki szükségletei vannak. Ezen szükségletek kielégítésében, a gyermeki személyiség alakulásában meghatározó szerepe van a gyermeket körülvevő személyi és tárgyi környezetnek. Így a gyermek számára az első, meghatározó szocializációs szintér a család. A családi hatások spontán és tudatos módon valósítják meg a társadalomba való bevezetés feladatait. Óvodánkba különböző kultúrájú családokból érkeznek a gyermekek. 

A gyermekek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége, s ebben az óvodák

kiegészítő szerepet játszanak / 1. sz. idézet / Óvodánk tudatosan alakítja a nevelő hatásokat, tehát nem spontán szocializációnak, hanem pedagógiailag determinált, tervezett szocializációnak a színtere. 

Egyik elsőrendű feladatunk a spontán családi nevelésre való tervszerű ráépítés illetve a

negatív megnyilvánulások leépítése  / 2. sz. idézet /



A fejlesztés csak azután kezdődhet, miután az óvodánkba járó gyermek biztonságosan mozog az őt körülvevő új környezetben. Az óvodai erkölcsi nevelés célja: a társadalmi és értékrendbeli változások, valamint a pszichológiai-pedagógiai tények figyelembevételével a gyermeki igények és szokásrend együttes alakítása. Az óvodás gyermek számára ennek a leghatékonyabb terepe a játék. „Erkölcs nélkül nincs ember” mondta Seneca a római filozófus. (Értékek nélkül pedig nincs mihez mérni magunkat.) Tudjuk, hogy a gyermekeket születésüktől kezdve különböző hatások érik, személyiségüket döntően közvetlen környezetük befolyásolja, hisz innen merítik a modelleket, szerepeket, amelyekkel azonosulni igyekeznek. A jól átgondoltan felállított és következetesen betartott illemszabályok a gyermekek számára megkönnyítik a beilleszkedést, biztonságot adnak.

A szocializáció szempontjából különös jelentőségű a közös élményekre épülő, közös tevékenységek gyakorlása, a szokás és normarendszerének megalapozása. A gyermeki magatartás és erkölcsi tulajdonságainak alakulása szempontjából modell értékű az óvodapedagógusaink és a pedagógiai munkát segítő felnőttek személyisége, kommunikációja, bánásmódja, viselkedése. Óvodánk a szociális viselkedés gyakorlásának színtere, ahol a társas - közösségi tevékenységek nevelőmunkánk egészét átfogják. A kialakuló szokásrendszer lehetővé teszi a gyermek - gyermek közötti együttműködést, az odafigyelést, a konfliktusok önálló megoldását. Gyermekeink érzelmileg kötődnek társaikhoz és az óvodánkban dolgozó felnőttekhez. Az évek során fokozódik aktivitásuk, önállóságuk, nyitottságuk. Az óvodai élet folyamán kialakulnak a közösséghez való tartozás érzései, mások munkájának megbecsülése, a kialakított szokások, hagyományok ápolása révén. A társas kapcsolatok, a közös munka, a komplex óvodai tevékenység rendszere is erősíti az összetartozás érzését.



A tevékenység célja: a helyes szociális magatartás, viselkedés megalapozása, gyermekeink társadalmi gyakorlatra, azaz az életre való felkészítése. Célunk az, hogy gyermekeink rendelkezzenek azokkal a kompetenciákkal, képességekkel, amelyek egy adott tevékenység, feladat elvégzéséhez szükségesek. Kapcsolatteremtő képesség fejlesztése báb-drámapedagógia alkalmazásával. A közösségi nevelés alapelve, hogy a gyermek, mint egyén találja meg helyét a közösségben. Nevelési célunk, hogy igényévé váljék a csoporttal való együttműködés, ugyanakkor, ha arra van igénye, egyedül is tevékenykedhessen. Ilyenkor a többiek alkalmazkodjanak hozzá. A társas kapcsolatok alakulásának legfőbb eszköze elsősorban a játék, ezt követik a közös tevékenységek, a közösen végzett feladatok, a különböző szervezeti keretekben megvalósuló tevékenységi formák.

FELADATAINK:  Már óvodába lépéskor kedvező hatások érjék a gyermekeket az érzelmi biztonságot nyújtó, kiegyensúlyozott, szeretetteljes, családias légkörben.  A gyermek - óvodapedagógus, a gyermek-dajka, a gyermek – gyermek kapcsolatot pozitív attitűd, érzelmi töltődés jellemezze.  Egyszerre segítjük a gyermek szociális érzékenységének fejlődését, éntudatának, önbizalmának alakulását és önkifejező törekvéseit.  Nyújtsunk lehetőséget a természetes, társas szükségletek kielégítésére.  Az esélyegyenlőség feltételének megteremtésével a különbözőségek tiszteletére, elfogadására nevelés, hátránykompenzáció.  A szeretet kifejezésének és az alkalmazkodás képességének fejlesztése.  A mások iránti tisztelet, megbecsülés érzésének fejlesztése.  Az élménybefogadás képességének fejlesztése. Ismerje szűkebb és tágabb környezetét, amely a szülőföldhöz való kötődés alapja.  Az érzelmek kifejezőképességének fejlesztése.  Az ösztönök és érzelmek irányításának fejlesztése.  Az érzelmi zavarok tompítása, leépítése, szükség esetén megfelelő szakemberek bevonásával.



 Játékok, tárgyi eszközök helyének megtanítása, - a rend elvárása,  A nehezen szocializálható, lassabban fejlődő, alacsonyabb fejlettségi szinten álló, érzékszervi, értelmi vagy mozgássérült, hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű, az elhanyagolt, valamint kiemelkedő képességű gyermekek nevelése speciális ismereteket, speciális nevelést igényel, szükség esetén megfelelő szakemberek közreműködésével. (pszichológus, logopédus, gyógypedagógus konduktor, stb.)  A kapcsolatteremtő és a kommunikációs képességek fejlesztése, társas és közösségi tevékenységek által - folyamatos szocializációval, mely a gyermekek erkölcsi tulajdonságainak ( együttérzés, figyelmesség, segítőkészség, önzetlenség, … ) és akaratának fejlődését ( feladattudat, szabálytudat, kitartás, önfegyelem, önállóság, … ) eredményezi.  Óvodánk gyermekközösségének kialakítását változatos és sokszínű tevékenységek rendszerén keresztül valósítjuk meg oly módon, hogy minden gyermek egyéni fejlettségének megfelelően tevékenykedhet. Folyamatosan biztosítjuk a nyugodt, biztonságos, szeretetteljes légkört.  Részfeladatot vállalunk egy - egy tevékenységben, mintát nyújtva, amelyet a gyermek megfigyelhet, utánozhat. A bizalom, a megértés, a türelem, a segítőkészség légkörében kapott pozitív viselkedésminták gyorsítják az együttműködési szabályok elsajátítását.  A gyermekek egymás iránti pozitív attitűdjének erősítése Várható fejlődési jellemzők óvodáskor végére : - kimeneti jellemzők -

Magatartási, viselkedési szokások kialakulása és gyakorlása.

-

Kommunikációs, metakommunikációs lehetőségekkel élés gyakorlata.

-

Együttműködési lehetőségek kiaknázása.

-

Felelősségérzet kialakulása.

-

Szabályok betartása.

-

Tolerancia, kudarctűrés.

-

Konfliktusmegoldó készség alakulása.

-

Egymás és felnőttek iránti tisztelet, szeretet és megbecsülés.



Óvodánkban a következő illemszabályok kialakítását tartjuk fontosnak - köszönés - konfliktusok feloldása - ajándékozás - helyzetnek megfelelő kommunikációs kifejezések alkalmazása - segítségadás - türelem, kitartás - helyes utcai viselkedés

2/2.1. Egészséges életmód alakítása, egészségfejlesztési program Egészségnevelési elveink: Gyermekeink testi és lelki fejlődését már az óvodába lépés előtt alapvetően meghatározzák a család szociális, kulturális és anyagi körülményei, melyek egyénenként különbözőek. Az elsődleges szocializáció során a családi nevelésnek, az óvodai mentálhigiénének igen nagy szerepe van. E tevékenység célja: A helyes életritmus megszervezése, az ehhez kapcsolódó gyermeki tevékenységek és az ezen alapuló egészséges életmód szokásainak kialakítása.

FELADATAINK:  A gyermekek egészséges óvodai környezetének megteremtése.  Óvodánk valamennyi helyiségét, udvarát, tárgyi eszközeit úgy alakítjuk, hogy feleljen meg óvodás gyermekeink igényeinek, méretének, mozgásszükségletének, biztonságának.  Biztosítjuk a gyermekeink megfelelő gondozottságát, alapvető fizikai szükségleteinek kielégítését. A testápolás, öltözködés, táplálkozás minőségi volta biztosíték a testi és lelki fejlődéséhez.  A harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése is fontos feladatunk, mely kialakítása nem csak fizikai, de esztétikai élmény is gyermekeink számára.



 Gyermekeink testi képességeinek fejlesztése spontán és irányított formában zajló folyamat.  Az egészséges életmód, a testápolás, az étkezés, az öltözködés, a pihenés, a betegségmegelőzés és a z egészségmegőrzés szokásainak alakítása.  Gyermekeink edzése, sószoba rendszeres használata, egészségének védelme, óvása, megőrzése, - melyet folyamatos, fokozatos kondicionálással érünk el, figyelve a balesetek megelőzésére.  Gyermekeink testi szükségleteinek kielégítése meghatározza szellemi terhelhetőségük lehetőségeit. A mozgás szeretete, a szükségletek kielégítése gyermekeinkben egészséges mentálhigiénés állapotot, pszichikai harmóniát hoz létre.  A hátrányos, a halmozottan hátrányos helyzetű, SNI-is és BTM-es gyermekek differenciált fejlesztése, fejlődésének elősegítése érdekében prevenciós és korrekciós feladatokat látunk el, ha kell szakemberek bevonásával segítünk a gyermekeknek. A tapintatos, elfogadó magatartás a szülőkkel való partneri együttműködés és a szakember bevonása segíthet az okok, s így a tünetek oldásában, megszüntet

2/2.2. Környezettudatos magatartásra nevelés Környezettudatos elveink: Intézményünk elkötelezett a fenntarthatóság biztosítása mellett. Valljuk, hogy a természetes és épített környezet minőségét, értékeit meg kell őriznünk, s ezt a szemléletet tovább kell adnunk a ránk bízott gyermekek számára. A környezet jó minőségét a fejlesztések közben kell garantálni, s arról nem utólag gondoskodni, amikor a károsodást már létrehoztuk. Önkéntes, gondos és megelőző magatartással reménykedhetünk, hogy hozzájárulunk a környezet, társadalom és gazdaság egyensúlyának megőrzéséhez. Célunk nemcsak az óvodások, de szüleik illetve közvetlen környezetünk szemléletváltása is. A gyermekeket saját nyelvükön, játékos formában, a mese, báb, játék, kézművesség eszközeivel szólítjuk meg. Törekszünk arra, hogy a környezetünk minél optimálisabb alapot biztosítson céljaink eléréséhez. -

Az óvoda udvara mentes minden allergiát, mérgezést, sérülést okozó növénytől. Sík és dombos területek; füves, homokos, járólapos, gumitéglás felület egyaránt megtalálható. A fák, bokrok, virágok, az élősarok, gyógy- és fűszerkert nemcsak árnyékot, esztétikai



élményt is nyújt. Az udvari játékok folyamatos cseréjével igyekszünk az UNIO-s szabványoknak is megfelelni. -

Védjük, óvjuk az udvar faunáját. Az udvar területén számtalan madáretetőt és fészkelő odút helyeztünk el, melyben kerti rozsdafarkúak, fekete rigók illetve verebek élnek. Télen eleséggel, nyáron vízzel és fürdetési lehetőséggel látjuk el a madarakat.

-

Folyamatosan telepítjük és a gyermekekkel együtt gondozzuk az udvar növényvilágát, így kellően biztosítjuk az árnyékos területeket.

-

Komposztálót is működtetünk.

-

Az ivó kutak szomjoltásra megfelelnek.

-

A

gyermekek

szabadba

történő

egészséges

mozgását

nap,

mint

nap

mobil

játékeszközökkel is biztosítjuk. Hogy minden gyermek megismerhesse az udvar valamennyi játékot forgórendszerben váltjuk a felosztott területeket. -

A belső terek esetében figyelünk a természetes anyagok, fa bútorok használatára. Egyszerű, praktikus, takarékos megoldásokra törekszünk.

-

A takarékosság sarkalatos pontunk. A nyílászárók cseréjével, az energiatakarékos fénycsövek használatával, a pazarlás kiküszöbölésével sokat teszünk e területen.

-

Egész év folyamán szelektíven gyűjtjük a papírt, illetve akciókat szervezünk a közeli szelektív hulladékgyűjtő szigethez: kitaposott műanyag flakonokat helyezünk el a gyerekekkel. Az óvoda működése során felhasznált papírt is gyűjtjük.

-

A nevelőmunka tervezésében megtalálhatók a környezeti nevelés elvei, tartalmi jellemzői.

-

A nevelőmunka hatékonyságát segíti, hogy az ismeretszerzés tevékenységek során valósul meg.

-

A fejlesztés differenciált módon, a gyermekek egyéni fejlettségéhez mérten valósul meg.

-

A hagyományápolás, gazdagítás a szülők bevonásával, közös programokon is zajlik.(Zöld napok, ősz ünnep, családi nap, Ovi Gála)

-

A dolgozók életmódjukkal, munkájukkal pozitív mintát nyújtanak a környezettudatos magatartásra, az ökológiai szemléletformálásra, az egészséges életmód szokásainak megalapozására, az egészséges életvitelre. (Autómentes nap, Dohányzásmentes nap, Egy óra a Földért)

-

Kérdőívekkel, szórólapokkal, ismertetőkkel mérjük fel, illetve tájékoztatjuk a szülőket, dolgozókat az Öko szemlélet terén.

-

A folyamatos, aktuális környezeti neveléshez kapcsolódó szakirodalom beszerzésére gondot fordítunk.



-

Partnerkapcsolatot ápolunk a Nagyerdei Kultúrparkkal, Erdei Óvodával, Debreceni Vízművel,

Karácsony

Sándor

Általános

Iskolával,

Bölcsődével,

Debreceni

Tehetséggondozó Központ Pedagógiai Szakszolgálattal, Bánki Tájházzal. -

Rendezvények: 

Erdei Óvoda



Hármashegyalja- Madarak és Fák-, Családi nap



Ősz ünnep – egészséges táplálkozás



Zöld napok



Az Egészség Világnapja



„A Föld Órája” - egy óra a Földért akció

2/3. Anyanyelvi, értelmi fejlesztés és nevelés Óvodánkba eltérő beszédkészséggel és szókinccsel érkeznek gyermekeink. Ahhoz, hogy alapvető szükségleteiket ki tudjuk elégíteni, már a három éves gyermeknek is lételeme a kommunikáció. Ezt az alapszintet fejlesztjük tovább az óvodáskor ideje alatt. Van, amire ráépítünk, de van, amit le kell építenünk. A hozott előnyt meg kell erősítenünk, a hátrányt pedig kompenzálnunk kell – mely erősítés és kompenzáció a folyamat egészét jellemzi. Az anyanyelvi nevelés áthatja az óvoda mindennapi életét, tartalma a pedagógia eszközeinek és a gyermeki tevékenységrendszernek, ezért kiemelt jelentőséggel bír. Az óvodánkban folyó anyanyelvi nevelés alapozza meg a társadalmi érintkezést. /Magyarságtudat -



Nyelvében él a nemzet / A gyermekek szókincsét nagyban befolyásolja a

szociális háttér, a szülők példaadása, óvodánkban pedig a felnőttek és gyermektársak beszédstílusa, szövegalkotása, hanglejtése, dinamikája, hangsúlyozása, beszédszínvonala, igényessége. Óvodapedagógusaink és a pedagógiai munkát segítők felkészültsége, szókincse, anyanyelvi fejlettsége minta gyermekeink számára. A kapcsolatok / gyermek - gyermek, gyermek - felnőtt között / kialakításának és formálásának legfontosabb eszköze az anyanyelv. A beszéd a kommunikáció egyik eszköze. Ez azt jelenti, hogy az alapkészségek fejlesztésének lehetőségei jórészt az óvoda kezében vannak. Fejlesztjük a szókincset sokoldalú, változatos módszerekkel. Erre építjük a mondatalkotás,



mondatfűzés jártasságát, beépítve a reláció-szókincset, a kötő- és utalószavakat. Gyakoroltatjuk az elvont fogalmak használatát, az elemi absztrahálás szintjét, mert e nélkül a pontos értelmezés nem lehetséges. A beszédfejlesztéssel párhuzamosan fejlesztjük gyermekeink gondolkodását és a metakommunikációs eszközök használatának képességét. A komplex folyamatban az egészséges önbizalom kifejlesztése egyik legfontosabb feladatunk. Az értelmi képesség főként a képzelet és a kreativitás fejlődését elősegítő ösztönző környezete biztosítása szintén kiemelt feladatunk. „Kommunikáció = konszenzus keresés  / 3. sz. idézet / Az anyanyelvi nevelés és értelmi fejlesztés célja: -

Az életkornak megfelelő szintű beszédészlelés és beszédértés fejlesztése.

-

Mondják el élményeiket, véleményeiket.

-

A beszéd, a nyelvi kifejezőkészség fejlesztése, szükség esetén logopédia igénybevétele.

-

Saját és a Debreceni Tehetséggondozó Központ Pedagógiai Szakszolgálat mérésére épített egyéni képességfejlesztés.

FELADATAINK:  Az anyanyelvi nevelés valamennyi tevékenyégi forma keretében megvalósítandó feladat.  Az anyanyelvi fejlesztés beszélő környezettel, helyes minta és szabályközvetítéssel a nevelőtevékenység egészében jelen van.  Közléseink, kéréseink egyszerűek, érthetőek, lényegretörőek legyenek a gyermekek számára.  Beszélgetésre, bátor kérdésfeltevésre motiváljuk őket, biztosítsuk a beszédörömöt, tartsuk fenn a kommunikációs kedvet.  A beszédtechnika, a beszédfejlesztés és a beszédmegértés fejlesztése nyelvi játékok közben.  Alkalmat teremtünk az egyéni, verbális kommunikációra.  Felmérjük gyermekeink anyanyelvi szintjét / beszédhiba, gátlásosság, megkésett beszédfejlődés/ .  A gyermekek szókincsének folyamatos bővítése.  Szükség esetén szakemberhez, logopédushoz irányítjuk gyermekeinket és együttműködünk a logopédussal.  Egyéni fejlesztési tervek készítése.  Változatos tevékenység biztosítása meglévő tapasztalataikra, élményeikre és ismereteikre építve.  További élmények biztosítása ahol tapasztalatokat szerezhet az őt körülvevő társadalmi és természeti környezetről. 37. oldal, összesen: 85


 A gyermek spontán szerzett tapasztalatainak, ismereteinek rendezése, bővítése  Különböző tevékenységben és élethelyzetekben való gyakorlás  Értelmi képességek fejlesztése (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás, alkotóképesség, kreativitás) fejlesztése. Várható jellemzők óvodáskor végére: - kimeneti jellemzők -

Képesek: - a beszéd megértésére - a beszélgetésre - mások türelmes meghallgatására

-

Élményeikről örömmel, folyamatosan beszélnek.

-

Érdeklődéssel kérdeznek, választ várnak kérdéseikre.

-

Képesek beszédhibáik, hangképzésük javító gyakorlására.

-

Gondolataikat, érzelmeiket választékosan, az anyanyelv szabályainak megfelelően fejezik ki.

2/4. Az óvodai élet tevékenységi formái a) Játék, b) Tevékenységekben megvalósuló tanulás c) Munkatevékenység

a) Játék Gyermekeink eltérő ismeret és élményanyaggal érkeznek óvodánkba, a családok különböző szociális helyzete és nevelési attitűdje miatt. Óvodapedagógusaink a játék elsődleges fontosságát - mint a kisgyerek elemi pszichikus szükségletét - ismerik el a nevelés folyamatában és rendelkeznek azokkal a képességekkel, amelyek lehetővé teszik gyermekeink teljes személyiségének - játéktevékenységeken keresztültörténő fejlesztését. Óvodánk

meglévő

eszközállományának,

biztonságos

játékainak

karbantartásáról,

felújításáról, pótlásáról és bővítéséről folyamatosan gondoskodunk, - kötelező eszközjegyzékben, foglaltak biztosításával, pályázatok készítésével, benyújtásával.



Jót és jól játszani - ez a gyermek dolga, mert a gyermek a külvilágból és saját belső világából származó tagolatlan benyomásait játékában tagolja. Így válik a játék kiemelt jelentőségű tájékozódó, kreativitásokat fejlesztő és erősítő, élményt adó tevékenységgé, mert a játék folyamatában olyan tulajdonságok alakulnak ki a gyermekben, melyek később a társadalomba való beilleszkedést nagy mértékben segíthetik. Feladatunk, hogy gyermekeink személyiségfejlődése biztosított legyen - a játék által –, s ehhez a következő feltételeket teremtjük meg: - élményszerű óvodai élet - nyugodt alkotói légkör - megfelelő hely és idő - játékeszközök - ötletek, lehetőségek, helyzetek megteremtése - közös élményszerzési lehetőség, a különbözőn játékformához, mint a mozgásos játékokhoz, a gyakorló játékokhoz, a szimbolikus szerepjátékokhoz, az építő, a konstruáló játékokhoz, barkácsoláshoz, a szabályjátékokhoz, a dramatikus játékokhoz és a bábozáshoz. - a gyermeki játék önállóságának tiszteletben tartása - együttjátszás lehetősége / gyermek - felnőtt is / A fentiek biztosításával az egész gyermeki személyiség harmonikus fejlődésének lehetőségét segítjük elő. Minden gyermek számára nélkülözhetetlen a szabadban, a friss levegőn való mozgás, játék, mely során érvényesül a felszabadultság, az önkéntesség, az alkotókedv, az öröm. Fejlődnek gyermekeink testi képességei, szociális érzékenységük, valamint intellektuális képességeik.

Minden játéktevékenységben figyelembe vesszük a gyermekek önállóságra való törekvését, hisz a játék kiemelt jelentőségű önfejlesztő, tapasztalatszerző tevékenység. Szükség esetén bekapcsolódunk a játékba s együtt játszunk a gyermekekkel. A játék folyamatában az óvodapedagógus tudatos jelenléte biztosítja az indirekt felelősségét. Hangulatok, ingerek, élmények és a tárgyi lehetőségek megteremtésével belülről vezérelve beindul, s folyamatában meg - megújulva magasabb fejlődési szintre jut a játék. Az óvodában fontos a szabad játék túlsúlyának érvényesülése 39. oldal, összesen: 85


A JÁTÉK JELLEMZŐI

ÓVODAPEDAGÓGUS

GYERMEK

SZABAD VÁLASZTÁS

TUDATOSAN ALAKÍTOTT FELTÉTELEK

( Variabilis, mobilis elemek )

Elemi pszichikai szükséglet

Napi szinten történő kielégítés

-

TEVÉKENYSÉGEKBEN,

- CSOPORT ÖSSZETÉTELE,

-

TEVÉKENYSÉG

-

A JÁTÉK HELYE csoportszoba

TARTALMÁBAN,

udvar

-

TÁRSBAN,

- HELY-TÉRELOSZTÁS,

-

ESZKÖZBEN,

- JÁTÉKSZOKÁSOK,

-

HELYBEN,

- ÉLMÉNY, KREATÍVITÁS,

-

IDŐTARTAMBAN

TAPASZTALATNYÚJTÁS - NAPIREND

-

-

MEGERŐSÍTÉS

-

SEGÍTSÉGADÁS

ÓVODAPEDAGÓGUS KÉSZENLÉTE, „RENDELKEZÉSREÁLLÁS”, -

KONFLIKTUS FELOLDÁS 1. sz. ábra



KEZDEMÉNYEZETT JÁTÉK JELLEMZŐI

ÓVODAPEDAGÓGUS

GYERMEK

SZABAD VÁLASZTÁS

ADOTT FELTÉTELEK, KÖRÜLMÉNYEK

Játékkapcsolatok

Mintaadó, kezdeményező, jelenlévő indirekt irányító

-

A RÉSZVÉTELBEN,

- TÉMA, ÉLMÉNY

-

A FELKÍNÁLT SZEREPBEN

- A FELHASZNÁLT ESZKÖZÖK, ANYAGOK, JÁTÉKSZEREK

- JÁTÉK SZITUÁCIÓ

- HELY, IDŐ,

ELFOGADÁSÁBAN,

CSOPORTLÉGKÖR

- JÁTÉK IDEJÉBEN

- JÁTÉK MENETE, - SZABÁLYOK,

- PARTNERVÁLASZTÁSBAN

- EREDMÉNY.

A FOLYAMAT

VÁLTOZÓ ELEMEI

-

ÚJ HELY, ÚJ ESZKÖZ,

ÚJ ÖTLETEK:

A játék tartalmában A játék szabályában Más játékra utaló 2. sz. ábra



b) A tevékenységekben megvalósuló tanulás Óvodánk életének minden területén folyamatosan jelen van, a tevékenységben megvalósuló tanulás, spontán vagy irányított formában, amely a teljes személyiség fejlődését fejlesztését támogatja. A tevékenységekben történő tanulási tevékenység elsődleges célja: az óvodás gyermek kompetenciáinak fejlesztése, a kompetenciát növelő stratégia, attitűdök erősítése és a képességek fejlesztése. Az óvodapedagógus a tanulást támogató környezet megteremtése során épít a gyermekek előzetes tapasztalataira, ismereteire. A tevékenységekben történő tanulás feltétele: a gyermek érdeklődésének felkeltése, motiváltság, a gyermek cselekvő aktivitása, valamint az, hogy a tapasztalatszerzés lehetőségét biztosítsuk. A több érzékszervet igénybe vevő tapasztalásban és sokoldalú cselekedtetésben gyermekeink önként, örömmel vegyenek részt. A tevékenységekben történő tanulás formái: - utánzásos, minta - és modellkövetéses magatartás - és viselkedés / szokások kialakítása / - spontán játékos tapasztalatszerzés - a gyermeki kérdésekre, válaszokra épülő ismeretszerzés - általunk irányított megfigyelések, felfedezés, tapasztalatszerzés, gyakorlati probléma - és feladatmegoldás - óvodapedagógusaink által kezdeményezett tevékenységekben megvalósuló tanulás - cselekvéses tanulás Minél több tevékenység, tárgy és jelenség megfigyelése természetes környezetben, a szabadban történjék, ahol gyermekeink személyes tapasztalatszerzéshez juthatnak, megismerhetik a felfedezés, kutatás örömét, rácsodálkozhatnak a természet szépségeire, illetve védelmére is nevel. Biztosítjuk gyermekeink igényéhez, egyéniségéhez, teherbíró képességéhez igazodó tevékenységi kereteket és formákat, figyelembe véve gyermekeink kíváncsiságát, tudásvágyát, játékosságát. A

gyermekeinkben

kialakított

értékek

folyamatos

megerősítést

igényelnek

az

óvodapedagógusok által, mely megerősítő tevékenyég gyermekeink személyiségének fejlődését pozitívan befolyásolja. Az óvodapedagógus a tevékenységekben történő tanulás irányítása során személyre szabott pozitív egyéni, fejlesztő értékeléssel segíti a gyermek személyiségének kibontakozását. 42. oldal, összesen: 85


Óvodapedagógusaink felkészültsége lehetőséget nyújt a gyermekek differenciált fejlesztésére, fejlődésének elősegítésére és a tehetséggondozásra.



Tanulás az, ami gyermekeinkben nyomot hagy  / 4. sz. idézet /

FELADATUNK  Gyermekeink önállóságának, figyelmének, kitartásának, aktivitásának, pontosságának, feladattudatának valamint értelmi képességeinek fejlesztése a pszichikus funkciók figyelembe vételével / érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, fegyelem, gondolkodás, képzelet, kreativitás/. Az óvodáskori tevékenységekben történő tanulás motiváltsága hatással van az iskolai tanulás örömteliségére.

A játéktevékenység és tanulás terén várható fejlődési jellemzők óvodáskor végén : - kimeneti jellemzők -

A társakkal való együttjátszás képessége.

-

Egymás játéktevékenységének tiszteletben tartása.

-

Alá - fölérendeltségi viszonyok önkéntes kialakításának és elfogadásának képessége.

-

Alkalmazkodás a játék szabályaihoz.

-

Játékhelyzetek önálló teremtése, tervezése, szereposztása, szabály felállítása.

-

Önálló, egyéni ötlet alapján való konstruálás.

-

Kitartó, elmélyült játéktevékenység.

-

Játékfajták összekötése.

-

Kiegészítő eszközök készítése.



c) Munkajellegű tevékenység A személyiségfejlesztés fontos eszköze a játékkal és a cselekvő, tevékenységekben történő tanulással sok vonatkozásban azonosságot mutató, azzal egybeeső munka és munkajellegű tevékenység. A munka óvodás gyermekeink számára játékos jellegű, gyakran nem is választható szét az örömmel és szívesen végzett aktív játékos tevékenység. Óvodánkban a gyermekek különböző képességekkel érkeznek, így már a kezdetek ideje alatt igen eltérő fejlettségi szinteket figyelhetünk meg az önkiszolgálás terén. A gyermekeknek lehetőséget adunk bármilyen őket érdeklő munkavégzésre, még akkor is, ha képességeik és vágyaik nincsenek összhangban. Olyan feladatokat biztosítunk, melyeket a gyermek önállóan vagy kis segítséggel, örömmel végezhet. Óvodánk dolgozói figyelnek arra, hogy – partnerként - munkavégzésük modell értékű legyen a gyermekek számára, s hogy együttműködés jellemezze kapcsolatukat a folyamatban. A munkavégzés egyre önállóbbá válik, így ez a gyermekek egyre magasabb fokú együttműködését igényli. Eközben természetes módon alakul a gyermekek szociális magatartása, társas kapcsolata, megélik a közösségért való tevékenykedés örömét is. A gyermeki munka az óvodapedagógustól tudatos pedagógiai szervezést, tervezést, a gyermekkel való együttműködést és folyamatos, konkrét, reális, vagyis saját magához mérten fejlesztő pozitív értékelést igényel. A mi óvodásaink kertes családi házakban élnek, ahol mód nyílik különböző munkatevékenységekre - például kerti munka, állatgondozás, stb. A szülői igények - melyek magukban foglalják az életre, a társadalmi gyakorlatra való felkészítést - összhangban állnak óvodánk célkitűzéseivel. E céljaink megvalósítása érdekében építünk a gyermekek nyitottságára, megismerési vágyára, aktivitására és önkéntességére, mégpedig úgy, hogy mindezek pozitív élmények átélésének forrásai lehessenek, mert ebben az esetben a gyermekek motiváltan fogják végezni a munkatevékenységeket. A közösen elvégzett munkákban gyermekeink közvetlenül megélik a munka hasznosságát, értelmét. Az eredményt hozó, szükségleteket kielégítő feladatokkal értelmi, erkölcsi, esztétikai értéket is közvetítünk a gyermek felé. A gyermekek munka jellegű tevékenysége a közösségi kapcsolatok, a kötelességteljesítés alakításának eszköze, a saját és mások elismerésére nevelés egyik formája.



A kialakítandó szokás- és szabályrendszer felállítása nevelési programunk elveihez igazodóan pedagógusaink konszenzusán múlik, óvodapedagógusaink saját kompetenciájába tartozik. Ennek kialakításában a következőket tartjuk szem előtt: fokozatosság, következetesség, tervszerűség, rugalmasság, differenciálás, rendszeresség, folyamatosság és kreativitás. Munkajellegű tevékenységek óvodánkban: a) önkiszolgáló munka - saját személyével kapcsolatos munkák - feltételeket teremtő munkák b) megbízatások (alkalomszerű) - eszközök javítása, tisztántartása - növények gondozása, gyűjtőmunkák c) szükségleteket kielégítő munkák - befőzés, betakarítás, kertészkedés, növény-, állatgondozás - ünnepeket előkészítő munkák - kézművesség d) asztalfelelősi munka - társak érdekében végzett tevékenységek A munkatevékenység célja: - Tapasztalatszerzés a gyermekeket körülvevő világról, a munkavégzéshez szükséges attitűdök alakítása (kitartás, önállóság, felelősség és céltudatosság) -

Speciális ismeretszerzés a társadalmi környezetről.

FELADATAINK:  A gyermekek munkatevékenységgel kapcsolatos készségeinek, képességeinek fejlesztése, a munka mint érték megbecsülésére nevelés.  Elősegíteni a gyermek kitartásának, felelősségérzetének, kötelességtudatának, önértékelésének, közösségi érzésének fejlődését a munkatevékenység által.  A gyermekek a különböző tevékenységi formák által tanuljanak meg önállóan dönteni és egymás között a feladatokat megosztani.  Megfelelő számú eszköz biztosítása.  Az eszköztárolás biztonságos megoldása.  Az eszköztár folyamatos bővítése, karbantartása.





A gyermeki képességek és készségek fejlődéséhez, a belső értékek fejlesztéséhez az

szükséges, hogy a pedagógus minden tevékenység befejezésére hagyjon elegendő időt, s a munka folyamatában se sürgesse a gyermeket



/ 5. sz. idézet /

A munkatevékenység terén várható jellemzők óvodáskor végére: - kimeneti jellemzők -

Megbízatások önálló végezése.

-

A gyermek képes a saját személyével kapcsolatos feladatok ellátására.

-

Szívesen vállal feladatokat a közösség érdekében is.

-

Nem csak részt vesz, hanem ötletet ad, kezdeményez, gondoskodik, ápol, gyűjt, ültet, stb.

-

A problémákat meglátja és önállóan megoldást keres.

-

Együttműködésre és eredményre törekszik.

-

Kitartásra és önkorrekcióra való képességgel rendelkezik.

Az óvodai élet további tevékenységi formái d)Külső világ tevékeny megismerése: d/1. Matematikai tartalmú tevékenységek d/2. Természeti-emberi-tárgyi környezet e). Verselés, mesélés f) Ének-zene, énekes játékok, gyermektánc g) Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka h) Mozgás

d) Külső világ tevékeny megismerése d/1. Matematikai tartalmú tevékenységek Gyermekeink szívesen vesznek részt matematikai tevékenységekben, melyek biztosítják a tapasztalatszerzést, a véleménynyilvánítást, a kérdezés lehetőségét és a kapcsolatteremtést gyermekekkel és a felnőttekkel. A család által nyújtott matematikai tartalmú ösztönzéseket követi az óvodánkban folyó matematikai nevelés, mely biztosítja a gyermek személyiségének fejlődését. Az

óvodánkba

kerülő

gyermekek

már

rendelkeznek

bizonyos

matematikai

tapasztalatokkal. Felismerik a tárgyak nagysága közötti különbségeket, képesek meghatározni kevés elemű halmaz számosságát.



A matematikai nevelésben gyermekeknél két életkori szintet jelölünk meg: -

Első szint: a gyermekek öt éves koráig tart

-

Második szint: a gyermekek 5-6-7 éves korától kezdődik A tanulási módok játékos szituációkba ágyazva segítik gyermekeink eligazodását a

mindennapi életben. Egy - egy részképesség sokoldalú tevékenységgel fejleszthető. A fejlesztő tanulási tevékenységekben az észlelésre épülő, a mozgásos, a közösségi tevékenység aktív átélése biztosítja a tapasztalatszerzést. A matematikai részképességek fejlesztéseire a szabadon választott tevékenységekben a játékban, a munka jellegű tevékenységek közben és az egyéb tervezett tanulási tevékenységekben is lehetőséget kínálunk, melyek helyszínei természetes vagy szimulált környezetek lehetnek. Ezek a lehetőségek adnak alkalmat a tehetségfejlesztésre és a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek differenciált fejlesztésének elősegítésére is. Célunk a matematikai nevelés területén: -

A gyermek korai matematikai tapasztalata, érdeklődése szakmai megerősítéssel tudássá váljon

-

Az óvodánkba járó gyermekek társas szükségleteiket kielégíthessék, közös élményekben, különféle tevékenységekben vegyenek részt, amelyek alkalmasak a matematikai ismeretek megalapozására, bővítésére, a más tevékenységekben szerzett matematikai összefüggések megerősítésére

-

Saját és a Debreceni Tehetséggondozó Központ Pedagógiai Szakszolgálat mérésére épített egyéni képességfejlesztés.

FELADATAINK:  A matematikai érdeklődés kibontakoztatásának segítése.  A környező valóság mennyiségi, nagyságbeli, térbeli és formai viszonyainak megismertetése, tevékenységeikben való alkalmazása.  Tapasztalatok megszerzése, tér-, sík-, és mennyiségszemlélet megalapozása.  Részképességek, műveletek, szokások elsajátítása komplex óvodai tevékenységek keretén belül, játékos feladatok által .  A matematikai beállítódás és szemlélet megalapozása.  Intenzív fejlesztés: gondolkodási műveletek végzése szokások elsajátítása  Egyéni fejlesztési tervek készítése. 47. oldal, összesen: 85


Várható jellemzők óvodáskor végére: - kimeneti jellemzők -

Természetes kíváncsiság, érdeklődés a problémák iránt.

-

Helyes ítéletek felállításának képessége.

-

Összehasonlítás, szétválogatás, sorbarendezés képessége (sorszámok).

-

Tájékozódás a térben és a síkban ábrázolt világban.

-

Számlálás, műveletek végzése, relációk felállítása.

-

A megismert matematikai kifejezések alkalmazása.

d/2.Természeti-emberi-tárgyi környezet A gyermekek – elsősorban tapasztalás útján – ismeretet gyűjtenek, szereznek a szűkebb és tágabb, az épített és természetes környezetükről. Miközben felfedezik azt, megismerik a hazájukat, az ott élő embereket, a néphagyományokat, a helyi hagyományokat, családi értékeket, s megtanulják szeretni és védeni azokat. Óvodánk tágas játszóudvarral, élő sarokkal, díszkerttel rendelkezik. A gyermekek többsége kertes házba él. Sok családban tartanak állatot és kertészkednek is. Ezt az adottságot kihasználva ellátogatunk a családokhoz, az ott élő állat- és növényvilág megfigyelése céljából. Sétákat, kirándulásokat szervezünk az épített- (nevezetességek) és a természetes környezet megismerésére. Mindezen lehetőségek biztosítják, hogy a gyermekek ismeretei természetes élethelyzetekben, tevékenységek, megfigyelések, tapasztalások során gyarapodjanak. A természet – ember- tárgyi környezet fogalomkör legfőbb rendező elvének a természet körforgásában végbemenő évszakok változásait tekintjük, melyek hatással vannak a földi élet minden színterére / ember, állat, növény /. A természeti és társadalmi ismeretnyújtást úgy szervezzük meg, hogy mindenkinek lehetősége legyen saját képességeinek megfelelően tevékenykedni, fejlődni. Nagy hangsúlyt fektetünk, - spontán és szervezett formában - a természetben zajló események folyamatos megfigyelésére (ok-okozat összefüggések), biztosítva a megfelelő számú gyakorlás, tevékenység lehetőségét, melyhez mennyiségileg és minőségileg megfelelő eszközöket biztosítunk. A tevékenységek helyszínei és időkeretei megváltoztathatóak az adott óvodai csoport és a gyermekek igényeinek, képességeinek figyelembevételével.



Rendszeres programjaink: -

Föld napja

-

Víz világnapja

-

Madarak és fák napja

-

Takarítási világnap

-

Állatok világnapja, Ősz ünnep

-

Madárkarácsony

-

Kiállítások szervezése, megtekintése a növény és állatvilággal, az épített- és természetes környezettel, környezetvédelemmel kapcsolatban

-

Az Egészség Világnapja

 Rendszeres tevékenységeink: -

növénygondozás

-

díszkertápolás,

-

udvartakarítás

-

madáretetés, madáritatás

-

avargyűjtés

-

hólapátolás

-

virágültetés

-

fa- és bokortelepítés

Szűkebb környezetünk megismertetése: -

bölcsőde

-

iskolák

-

Méliusz Könyvtár

-

a településrészen való közlekedés

-

Hármashegyalja

-

Csereerdő

-

Ördögárok

-

a „Zsuzsi” Erdei Kisvasút debreceni állomása

-

a Bánki Tájház és Arborétum

-

Zöldség és gyümölcsbolt

-

Posta

-

Gyógyszertár

-

Hús- és hentesáru bolt 49. oldal, összesen: 85


Tágabb környezetünk megismertetése: -

Debreceni Egyetemek

-

Botanikus kert

-

Nagyerdei Kultúrpark

-

Déri Múzeum

-

Református Nagytemplom

-

Vasutas Egyetértés Művelődési Központ

-

Csokonai Színház

-

Vojtina Bábszínház

-

Petőfi Sándor és Kossuth Lajos szobra

-

Hajdú-Bihar Megyei Vízmű ZRT.

-

Ötholdas pagony

-

Hortobágy

-

Vásárcsarnok

-

Tímárház

-

Pódium terem

Célunk: A természet szeretetére, a környezet természeti és társadalmi értékeinek megóvására, környezettudatos viselkedésre nevelés. Gyermekeink általi közvetlen megfigyelésre és tapasztalatszerzésre építve, tevékenység közben ismerjék meg, óvják és alakítsák közvetlen környezetüket, valamint alakuljon ki természetbarát magatartásuk. Saját és a Debreceni Tehetséggondozó Központ Pedagógiai Szakszolgálat mérésére épített egyéni képességfejlesztés.

FELADATAINK:  Segítsük elő a gyermekek önálló véleményalkotását, döntési képességeinek fejődését, a kortárs kapcsolatokban és a környezet alakításában.  Tapasztalatszerzési lehetőségek biztosítása.  Jussanak ismeretekhez a természetben és a társadalomban végbemenő folyamatokról és összefüggésekről.  Ítéljék el a környezetünket rongáló, pusztító magatartást.  Váljék igényükké a természet gondozása, védelme, megújulásának segítése. 50. oldal, összesen: 85


 Az állat- és növényvilággal harmonikusan együttműködve igényes magatartás, helyes világkép kialakítása.  Egyéni fejlesztési tervek készítése. Várható jellemzők óvodáskor végére: - kimeneti jellemzők -

Gyermekeink elemi ismeretekkel rendelkezzenek önmagukról, környezetükről.

-

A folyamatos gyakorlás révén ismerjék meg a gyalogos közlekedés alapvető szabályait ( útburkolati jelek, jelzőtáblák, rendőri karjelzések),

-

Ismerjék a tömegközlekedési eszközöket, amelyekkel naponta találkoznak / autóbusz, vonat, troli /.

-

Utazás és séták alkalmával gyakorolják a helyes viselkedési szabályokat (környező utcanevek ismerete)

-

Tudjanak tájékozódni óvodánk környékén, ismerjék a közelben lévő létesítményeket / iskolák, bölcsőde, posta, templomok, vasútállomás, orvosi rendelő, gyógyszertár, Erdei vasút ( Zsuzsi vonat ), üzletek /.

-

Ismerjék a környezetükben élő háziállatokat, növényeket, tevékenyen vegyenek részt a növényápolásban,- alakuljon ki pozitív viszonyulás - tevőlegesen járuljanak hozzá a környezet megőrzéséhez, óvásához, építéséhez.

-

Ismerjék az ember felelősségét a természeti és a társadalmi környezet megóvása szempontjából.

-

Ismerjék fel a természetben végbemenő évszakonkénti változásokat, ezek hatásait az emberre, állatra, növényre Ismerjék és alkalmazzák

az emberi együttélés alapvető viselkedési

szabályait. -

Gyakorolják a szelektív hulladékgyűjtést.

e) Verselés,mesélés Tapasztalataink szerint gyermekeink kevés vers és meseismerettel rendelkeznek óvodai életük kezdetén. Meseanyagunk az élménynyújtás mellett a valós életre nevel, valamint fejleszti gyermekeink erkölcsi, etikai fejlődését, esztétikai érzékét, szókincsét, igazságérzetét. Az anyaggyűjtés során egyaránt helyet kapnak a népi, a klasszikus és kortárs irodalmi művek is.



Az igényesen kiválasztott irodalmi anyag nap, mint nap szerepel tervezésünkben és napirendünkben új anyagként vagy ismétlésként, mert a mindennapos mesélés, mondókázás és verselés élményüket gazdagítva és mélyítve - gyermekeink mentális higiénéjének elmaradhatatlan eleme. Az irodalmi anyagokat egy - egy tágabb időszakhoz, évszakhoz vagy ünnepek köré csoportosítjuk. A személyes kapcsolat a mesélővel kialakítja gyermekeink érzelmi biztonságát, belső képalkotását, a művek belső képvilágának megjelenítését. Ez a folyamat a gyermeki élményfeldolgozás egyik legfontosabb formája. Így válik élményszerűvé a mese- és vershallgatás, a bábozás, a dramatikus játék, s csak ily módon fogják gyermekeink kultúránk ezen kincseit megérteni, megszeretni és megőrizni. A gyermek saját vers- és mesealkotása, annak mozgással és/vagy ábrázolással történő kombinálása az önkifejezés egyik módja.

Az irodalmi tevékenység célja: -

A népmesék, klasszikus és kortárs irodalmi művek világának megismertetése, megértetése.

-

Népi kultúránk, hagyományaink ápolása.

-

A gyermeki személyiségben rejlő pozitív tulajdonságok felerősítése, a negatív tulajdonságok tompítása, leépítése.

-

A mesehallgatás, mesemondás és a hozzá kapcsolódó játék, mozgás vagy ábrázolás váljék belső igényükké.

-

A dramatikus játékokkal, a bábozás játékos önkifejezésével a karakterek világának és a mondanivalónak megértése – koruknak megfelelő szinten.

-

A mesei szituációk feloldódást, érzelmi biztonságot nyújtsanak gyermekeinknek, ébressze rá őket a realitásra és megismerési törekvésekre.

-

Az előadói mozgáskultúra fejlesztése.

-

A versek, mondókák ritmikus hangzásának, játékos szókapcsolatainak megkedveltetése.

-

Kapcsolatteremtő képesség fejlesztése báb-drámapedagógia alkalmazásával.

-

Saját és a Hajdú-Bihar Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Debreceni Tagintézménye mérésére épített egyéni képességfejlesztés.



FELADATAINK:  Minden nap nyújtunk irodalmi élményt a gyermekeknek.  A bábozást, a dramatizálást, a szituációs játékokat és a drámajátékokat beépítjük a szocializációs folyamatokba is.  Lehetőséget teremtünk gyermekeink önálló szöveg- és mesemondására.  Módot nyújtunk a kellékek és a bábok felhasználásával a mesei szituációk spontán gyermeki eljátszására is.  Egyéni fejlesztési tervek készítése. Várható jellemzők óvodáskor végére: – kimeneti jellemzők -

Igénylik a meséket, verseket, mondókákat.

-

Figyelmesen hallgatják, átérzik a művek derűjét vagy búját.

-

Érzelmeiket visszatükrözik.

-

Vannak kedvelt meséik és mesehőseik.

-

Értékelik és védik a könyveket, bábokat, eszközöket.

-

Képesek - felnőtt irányításával - irodalmi élményeik reprodukálására ( dramatizálással és bábozással ).

-

Önálló mesemondásra, mondókázásra, verselésre, rövid történetek előadására képesek.

-

Színházszeretővé, művészetkedvelővé válnak.

f) Ének, zene, énekes játék, gyermektánc Kodály Zoltán útmutatásai alapján a Forrai Katalin által kidolgozott óvodai ének-zenei nevelés alapjára épülő fejlesztést valósítjuk meg. Gyermekeink eltérő készséggel érkeznek az óvodába és eltérő a viszonyulásuk a zenéhez, ezért hangsúlyt fektetünk az eltérő egyéni készségszintekre és ezeket figyelembe véve komplexen fejlesztjük gyermekeink személyiségét. Fontosnak tartjuk, hogy az ének - zene, énekes játékok komplex módon épüljenek be napi tevékenységünkbe. A felnőtt minta spontán utánzásával az éneklés, zenélés részévé válik a gyermekek mindennapi tevékenységének, fejlődik gyermekeink alkotó fantáziája. A zenei kreativitás fejlesztése az önkifejezés újabb csatornáját nyitja meg a gyermekek előtt. Az improvizálás örömet okoz számukra, s egyben fejlesztő hatással bír. Ez tükröződik mozgásukban, táncmozdulataikban és éneklésük során is. Gyermekeink igényeihez igazodva ölbeli játékok, népi gyermekdalok, énekes játékok, kortárs művészeti alkotások is szerepelnek a komplex tevékenységek folyamatában.



A néphagyományokat beépítjük a napi zenei tevékenységekbe, hisz múltra építjük a jövőt. A magyar zenei nevelés szilárd alapja az összegyűjtött és így megőrzött népdalkincs, a népi gyermekdalok közös éneklésével, az éneklést kísérő közös játékkal, az énekes játékkal örömet nyújtunk óvodásainknak. Az egyes fejlesztési területek mindhárom korcsoportban szerepelnek. A gyermekek számára igazi élményt az élő zene jelent. Zenehallgatás során az aktualitásokat figyelembe véve népdalokat, műdalokat, kortárs művészeti alkotásokat adunk elő élményszerű előadásmódban, figyelembe véve a nemzetiségi, etnikai kisebbségi hovatartozást. Bemutatunk jól ismert dalokat hangszeres kísérettel. Kiemelt esemény a gépi zenehallgatás, mely az igényes és értékes zene szeretetére nevel. (állatokhoz, természethez, évszakokhoz köthető művek, mesés zenedarabok, hangszereket és együtteseket bemutató zenedarabok) A napközben adódó spontán lehetőségeket mondókázásra, éneklésre, körjátékok játszására egyaránt használjuk. Mindez alkalmat ad a zene iránti befogadó képesség erősítésére, ízlésformálásra és a zenei átélésre. Valamennyi tevékenységi formába belophatjuk a zenét, alkalmat adva a gyermek továbbfejlődésére. A zenei nevelésnek kulcsfontosságot tulajdonítunk a gyermekek személyiség fejlődésében. Az ének-zenével, énekes játékkal segítjük a gyermekek nyelvi-kommunikációs fejlődését. A gyermekekben meglévő ösztönös zenei érzékre építve gyakoroljuk az anyanyelv, zenei anyanyelv elsajátítását. (énekelt szöveg könnyebb megjegyzése a ritmika és dallam összekapcsolásával, természetes hanglejtés, szókincs bővítése, mozgás és játékszituáció, nyelvtani szabályok, párbeszédek)

A tevékenység célja: -

Zeneértő és zenekedvelővé váljanak gyermekeink

-

A közös éneklés jelentsen örömet.

-

Váljanak fogékonnyá a zene iránt.

FELADATAINK:  Globális zenei élmény nyújtása.  Az örökletes adottságokra építve a zenei érdeklődés megalapozása és az ének-zenei képességek kibontakoztatása.  Az ének-zenei élmények befogadásához meghitt légkör teremtése.  A dallam, a ritmus, a mozgás, egyszerű táncmozdulatok szépségének felfedeztetése.  Zenei ízlés megalapozása. 54. oldal, összesen: 85


 Egyéni fejlesztési tervek készítése.  Migráció figyelembe vétele  A hangszerek és hangszeres kíséret megismertetése.  Hajdú-Bihar Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Debreceni Tagintézménye mérésére épített egyéni képességfejlesztés.

Várható jellemzők az óvodáskor végére: - kimeneti jellemzők -

Éneklési képességek tekintetében: örömteli, tiszta éneklési készség

-

Ritmusérzék fejlettség terén: egyenletes lüktetés kifejezése, ritmus felismerése, kifejezése, egyenletes lüktetés és ritmus összekapcsolása, ütemhangsúly kiemelése, tempó, gyors-lassú kialakítása, tartása, változtatása és gyermektánc elemeinek ismerete, ritmushangszerek használata.

-

Hallásfejlesztés terén: magas - mély, halk - hangos érzékelése, felismerése, kifejezése, belső hallás, zenei alkotó fantázia, dallambújtatás, dallamvisszhang.

-

Zenehallgatás vonatkozásában: igény az élő és hangszeres előadásra

-

Zenei élmény befogadására képesek.

g) Rajzolás, festés mintázás, kézimunka Gyermekeink eltérő készségszinttel érkeznek óvodánkba, s eltérő a viszonyuk, ismeretük a vizuális tevékenységek tekintetében: gyurmázás, rajzolás, agyagozás, festés, tépés, hajtogatás, konstruálás, kézimunka, varrás, szövés, fonás, batikolás, vágás, ragasztás, barkácsolás. Ezek a vizuális tevékenységek a gyermekek számára örömforrást jelentenek, melyre mint motivációs bázisra építünk. Számunkra ez a tevékenységöröm a fontos, valamint az igény kialakítása az alkotásra, az önkifejezésre, a környezet esztétikai alakítására és az esztétikai élmények befogadására. A szülők igénye is gyermekeik személyiségének fejlesztése, - mely a vizuális tevékenységek által is történhet. A művészeti tevékenységek motiváló feladatok megvalósításával segítik a gyermekek személyiségének fejlődését / zene, mozgás, ábrázolás, mese - vers, báb /. A fejlesztés az egyéni fejlettséghez és képességekhez igazodva segíti a képi - plasztikai kifejezőképesség, a komponáló, a térben való tájékozódó és rendező képességek alakulását, a fantáziavilág gazdagodását.



Gyermekeink számára megszokott és elérhető helyen állnak rendelkezésre vizuális anyagok és eszközök, amivel fantáziájuknak megfelelően dolgozhatnak, alkothatnak. Figyelembe vesszük az évszakok változásait, a természet szépségeit, óvodánk környezetének sajátosságait, a kialakult hagyományokat. A hagyományos vizuális eszközök mellett előtérbe kerülnek a természetes anyagok is, mint: fa, termések, üveg, textil, fonal, bőr stb. A csoportszobákban kis sarkokat biztosítunk, ahol ezek a vizuális és barkácseszközök megtalálhatók, ezek által biztosítjuk, hogy gyermekeink kipróbálhassák képességeiket. Az udvaron is kihasználjuk az évszakok

adta

lehetőségeket

/

hóemberépítés,

hógolyózás,

sarazás,

homokvárépítés,

aszfaltrajzolás, homokba rajzolás /. A gyermeki alkotás a belső képek gazdagítására épül. E mellett lehetővé tesszük a hagyományos eszközök és technikák használatát is, ezzel motiválva a kiegészítő

eszközök

készítését

játéktevékenységekhez,

dramatizáláshoz

és

egyéb

tevékenységekhez. Az óvodába lépéskor általában gyermekeink még nem ismerik az ott alkalmazott eszközöket, és azok használatát. Ezért fokozatosan ismertetjük meg velük az alábbi anyagokat: agyag, festék, ecset, rajzeszközök, olló, fonalak, ragasztó, kréta, tű, stb. A felsorolt anyagokkal kapcsolatos technikai alapelemek és eljárások elsajátítása fokozatosan történik az egyszerűbbtől a bonyolultabb műveletek felé, figyelembe véve gyermekeink képességeit, a higiéniai szokásokat és az esetleges veszélyforrásokat / tű, kés, olló, stb. /. A hetirend és napirend viszonylatában a vizuális tevékenységek lehetősége a hét minden napján, egész nap rendelkezésre áll. A művészeti tevékenységekbe ágyazott, tervezett vizuális fejlesztés heti egy alkalommal nyújt lehetőséget folyamatossággal és rendszerességgel. A tevékenység célja: - Önkifejezés. -

Kibontakozhasson a gyermekek alkotókedve.

-

Tér- forma, és színérzék gazdagítása.

-

Képi gondolkodás fejlesztése.

-

Esztétikai gondolkodás fejlesztése.

-

A szép meglátására és annak létrehozása iránti képesség fejlesztése.

-

Finommozgások, kézügyesség fejlesztése.

-

Gyermekeink saját, és egymás munkájának megbecsülése.

-

Saját és a Hajdú-Bihar Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Debreceni Tagintézménye mérésére épített egyéni képességfejlesztés.



FELADATAINK:  Esztétikai élmények nyújtása.  Lehetőség teremtése az alkotásra.  A gyermekek bátorítása az önkifejezésre.  Új, korszerű technikák és anyagok megismertetése, kipróbálása.  Műalkotások megtekintése.  Múzeumlátogatás szervezése.  Eszköz, idő, hely, lehetőség, átélés és megvalósítás biztosítása.  Egyéni fejlesztési tervek készítése. Várható jellemzők az óvodáskor végére: - kimeneti jellemzők -

A téralakításban, a képalakításban, a formaábrázolásban és a mintázásban alkotásra készek.

-

Esztétikai érzékük, igényük, ízlésük életkoruknak megfelelő.

-

Önkifejezőek.

-

Kreatívak.

h) Mozgás Óvodánkba gyermekeink különböző szintű testi fejlettséggel érkeznek. Intézményünk főleg kertes családi házakból fogadja a gyermekeket, így óvodánk eleget tud tenni azon szülői és gyermeki igényeknek, melyek a mozgásfejlesztést, a természet erőivel történő edzést, az egészségmegőrzést tartják szem előtt. Óvodánk közel 1 hold területen fekszik, mely optimális lehetőséget nyújt a gyermeki igények, szükségletek kielégítésére. (Domborzat, pályák, medence, tornaszoba, természetes anyagból készült udvari játékok) Óvodánkban a tárgyi feltételek lehetővé teszik, hogy egyszerre, egy időben tevékenykedjenek gyermekeink bent a tornaszobában és kint a teraszokon és az udvaron. Ezek a helyszínek a térkiszélesedés által a kitágult mozgástérben többféle mozgáslehetőséget biztosítanak. A felkínált lehetőségek közötti szabad választás - döntés - által, önmagát irányítani képes, önálló egyéniséggé válnak gyermekeink. Óvodánk testnevelési tevékenységét a fejlesztő hatás, a regenerálódás lehetősége és a nagy szabadságfok jellemzi. A felsoroltak adják a testnevelés objektív feltételeit, míg az óvodapedagógus testi neveléshez való viszonya szubjektív feltételként működik. A testnevelést a derűs légkör és az együttmozgás öröme jellemzi. Az eltérő készségszintek, terhelhetőségek megkövetelik, hogy mindennapi munkánk 57. oldal, összesen: 85


tervszerű és egymásra épített legyen, figyelembe véve a gyermeki spontaneitást. A mozgásos játékokkal biztosítható a testi és az értelmi fejlődés kedvező egymásra hatása. Mindezek hozzájárulnak a gyermek személyiségének fejlődéséhez, mint pozitív énkép kialakulása, önkontrol, érzelemszabályozás, szabálykövető társas viselkedés, kooperáció, kommunikáció, problémamegoldó gondolkodás.

A mozgásos tevékenységek célja: -

Váljon igényükké a rendszeres egészségfejlesztő testmozgás.

-

Fejlődjenek pszichomotoros készségeik és képességeik, finommotoros mozgáskészségeik, koordinációjuk.

-

Fejődjenek kondicionális képességeik (erő, állóképesség).

-

Érjen el önmagukhoz és korosztályukhoz mért fejlettségi szintet testi képességeik, mozgáskultúrájuk, mozgásharmóniájuk.

FELADATAINK:  Felmérni a gyermekek meglévő mozgásfejlettségét és testi képességeit, - ezek a felmérések alapot képeznek, melyek nevelő munkánk kiinduló pontját jelentik  Derűs, oldott légkör biztosítása.  Oldaliság (testséma, dominancia, térpercepció, alaplátás) fejlesztése.  Mozgásszeretet kibontakozatása, erősítése.  Szaknyelv értésének és használatának fejlesztése.  Lehetőségek, eszközök kínálásával, biztosításával fejlesztjük a gyermekek természetes mozgását (járás, futás, ugrás, támasz, függés, egyensúlyozás , dobás) és testi képességeit, mint erő, ügyesség, gyorsaság, állóképesség, koordinációs képesség, helyes testtartás, társra figyelés.  Óvodánk nevelési idejében az óvodapedagógusok irányításával, ingyenesen a következő mozgásfejlesztési lehetőségeket biztosítja: - mindennapos mozgás - tartásjavító mozgás - Ayres terápiás eszközök használata - séták, kirándulások - kerékpártúra 58. oldal, összesen: 85


- néptánc - sportjátékok szervezése a játszó udvaron - sportjátékok szervezése a tornaszobában - erdei óvodai túraprogram - Bozsik Program  Egyéni fejlesztési tervek készítése. Erősítjük és kiegészítjük a gondozás és egészséges életmód nevelő hatását. A

mozgáskultúra

fejlesztése

mellett

segítjük

a

térben

való

tájékozódást,

a

helyzetfelismerést, a döntést és alkalmazkodó képességet, valamint a személyiség akarati tényezőinek alakulását. A tornának, játékos mozgásoknak az egészséges életmódot erősítő egyéb tevékenységeknek teremben és szabad levegőn, eszközökkel és eszközök nélkül, spontán vagy szervezett formában az óvodai nevelés mindennapján – az egyéni szükségletek és képességeket figyelembe véve – minden gyermek számára lehetőséget kell biztosítanunk.  Mozgásigény kielégítése.  Mozgásszeretet kibontakoztatása, erősítése.  Testi képesség, agyi funkciók fejlesztése.  Hajdú-Bihar Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Debreceni Tagintézménye mérésére épített egyéni képességfejlesztés



A fának lélegzésre és sűrű,

élénkítő mozgásra van szüksége, amelyet a szél, eső, fagy idéz elő, máskülönben könnyen kiszárad. Éppen így igen nagy szüksége van az emberi testnek is mozgásra, aktivitásra, komoly testgyakorlatokra vagy játékokra.  / 6. sz. idézet /



Várható jellemzők óvodáskor végére: - kimeneti jellemzők -

Mozgáskoordináció és finommotorika kornak megfelelő fejlettsége.

-

Térbeli tájékozódó képesség.

-

Arányos testfelépítés.

-

Teherbíró képesség.

-

Mozgásban kitartás.

-

Összerendezett mozgás.

-

Gyors cselekvőképesség.

-

Vezényszavak és utasítások végrehajtása.

-

Járnak, futnak, ugranak, egyensúlyoznak, kúsznak, másznak, csúsznak, támasz- és függésgyakorlatokat végeznek, dobnak célba és távolba az utasításnak megfelelően.

-

Szeretik a mozgást, a versenyeket, kialakul labdaérzékük.

-

Használják a kézi szereket, végeznek pad, labda, bot, stb. gyakorlatokat.

-

Sporttevékenységekben is alkalmazkodnak a szabályokhoz, a társakhoz.

2/5. Tervezés, szervezés, időkeret a) Nevelés és tanulás tervezésének elvei b) Az óvodai élet megszervezése c) Időkeretek: d) Az óvodai dokumentumok kapcsolata a) Nevelés és tanulás tervezésének elvei A tervezés tudatos és átgondolt folyamat, melynek során számításba kell vennünk azt, hogy a gyermekek személyiségének fejlődési üteme eltérő lehet, sőt a fejlődés dinamikája egy - egy gyermek esetében is eltérő. Fejlődésük nyomon követését a különböző kötelező dokumentumok szolgálják. Szükséges a gyermekek előzetes és folyamatos megismerése, mérése mert egyéni képességfejlesztő munkánk alapja a részképességek szintjének ismerete. Tervezésünket anyaggyűjtés előzi meg, mely a tanulási tevékenységek minden formájára kiterjed, valamint a szükséges oktatási eszközök összeállítását is igényli. Az óvodapedagógus által tervezett, elképzelt fejlesztést folyamatosan kiegészítjük a gyermekektől származó spontán ötletekkel.



A nevelés, tanulási folyamat tervezésénél egyik fő szempontunk az, hogy kevesebbet, de azt alaposabban, többoldalú tapasztalatszerzés és tevékenykedtetés által. Napi óvodai életünkben a nevelés, a tevékenységekben történő tanulási folyamat egységet alkot, így a tanulási tevékenység formák rendszere is beépül a nevelési folyamat egészébe. Az óvodapedagógusok a Szabadságtelepi Óvoda Pedagógiai Programjának célmeghatározása és feladatai alapján terveznek. A célrendszerből levezetett feladatsor lesz tervező munkánk alapvető iránya. A fejlesztést féléves időtartamokra / szeptembertől - januárig; februártól – májusig; júniustól - augusztusig /, illetve a projektek időigényének megfelelően gondoljuk át és tervezünk. A nyári udvari élet tevékenységtartalmának tervezését is a csoportnaplóban rögzítjük. A komplex fejlesztés elkészítése egyben magába foglalja a tervezett fejlesztést oly módon, hogy először a témát határozzuk meg projekt módszer alapján. Az óvodai nevelés általános feladatai: -

az egészséges életmód alakítása

-

az érzelmi, erkölcsi és közösségi nevelés

-

az anyanyelvi, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása

b) Az óvodai élet megszervezése Az óvodai élet szervezésében a gondozásnak kiemelt szerepe van. Az óvodapedagógus a gondozás folyamatában is nevel, építi kapcsolatait a gyermekekkel, egyúttal segíti önállóságuk fejlődését, együttműködve a gondozást végző többi munkatárssal. Az óvoda teljes nyitvatartási idejében a gyermekekkel történő tevékenységi formák mindegyikét óvodapedagógus irányítja. A gyermek egészséges, a tevékenységekben megnyilvánuló fejlődéséhez, fejlesztéséhez a napirend és a hetirend biztosítja a feltételeket, amelyek a megfelelő időtartamú, valamint a gyermek együttműködő képességét, feladattudatát fejlesztő, növekvő időtartamú (5-35 perces) csoportos foglalkozások keretében valósulnak meg. Napirendünk kialakításakor figyelembe vesszük a szülők igényeit, továbbá a tárgyi feltételek helyi sajátosságait, szem előtt tartva a harmonikus szabad játék kitüntetett szerepét. A közösen használt helyiségeket igénybe vevő csoportok összehangolják napirendjüket a folyamatosság megvalósítása érdekében. A nevelés tevékenységek keretében szervezhető meg, az óvodapedagógusok feltétlen jelenlétében és közreműködésével.



A nyitvatartás ideje alatt napirendünk a következő tartalmú: - Játék - Étkezés, pihenés - Öltözködés, tisztálkodás - Tevékenységekben történő tanulás A csoportok napirendjének elkészítésekor rugalmasan figyelembe vesszük: - az egyes tevékenységek időigényét - az aktualitásokat - a gyermekek igényeit, - a gyermekek fejlettségi szintjét Az óvodai élet tevékenység formái: Játék Tevékenységekben megvalósuló tanulás A külső világ tevékeny megismerése Matematikai tartalmú tevékenységek Természeti-emberi-tárgyi környezet Verselés, mesélés Rajzolás, festés, mintázás, kézi munka Ének, zene, énekes játék, gyermektánc Mozgás Munka jellegű tevékenység

c) Időkeretek: 1. A napirend általános időkeretei: - Játék

5 óra

- Étkezés, pihenés

3 óra

- Öltözködés, tisztálkodási tevékenység

1 óra 25 perc (maximum)

- Tevékenységekben történő tanulás

35 perc (maximum)

Összesen:

10 óra nyitva tartás / csoport



A nyári hónapokban ( június – augusztus ): - A napirend időkeretei és tartalma - fejlesztési célkitűzéseink megtartásával - az évszak jellegének megfelelő tevékenység alapú és rendszerű.



d) Óvodai dokumentumok - koherencia A Szabadságtelepi Óvoda Pedagógiai Programja

Óvodavezetői pályázat

Intézményi Minőségirányítási Program

A pedagógiai működés éves munkaterve

A nevelés–tanulás hetiterve a csoportnaplóban

Egyéni fejlesztési terv

Anamnézis ( személyiség lap )

Indulási szint

Értékelés

( egyéni fejlettségi mérőlap )

(Kiscsoportos-, Középsős-, Nagycsoportos korban félévenként)

Fejlesztési program kidolgozása

csoportra vonatkozóan

egyes gyermekre vonatkozóan

- Egyéni fejlesztési tervek „Nyilatkozat – anamnézis” dosszié „Mérés – fejlesztés” dosszié (csoportnapló része)

- projekttervek a - csoportra vonatkozó mérési eredmények - éves terv a csoportnaplóban



A nevelőmunka dokumentálása konkrét elvárások formájában: - Csoportnapló, felvételi - mulasztási napló, statisztikai lap, szülői nyilatkozat, étkezők nyilvántartása ( naprakész állapotban ) - Napirend összeállítása ( szeptember, június első hete ) - A nevelőmunka értékelése a csoportnapló megfelelő oldalán történik ( nevelési év folyamán félévente és nyári udvari élet) - A gyermek fejlődésének nyomon követése (Fejlődési napló – Egyéni fejlesztési tervek)

III. CÉLMEGVALÓSÍTÁST SEGÍTŐ RENDSZER 3/1. Ünnepek, megemlékezések, rendezvények 3/2. Az óvoda kapcsolatrendszere 3/3. Gyermekvédelem 3/4. A nevelési programhoz szükséges eszköz és felszerelés

3/1. Ünnepek, megemlékezések, rendezvények Nevelőmunkánkban fontosnak tartjuk az ünnepélyeket és megemlékezéseket. Lényeges, hogy legyen elegendő időnk az ünnepi előkészületekre, melyeket előre megtervezünk a nevelési - tanulási hetitervünkben. Az ünnepség, a megemlékezés ne legyen megterhelő és fárasztó gyermekeink számára. Az ünnepi készülődés és maga az ünnep is meghatározott külsőségek között zajlik. Gyermekeink érezzék azt, hogy mennyi öröm és szép élmény kapcsolódik az ünnepekhez! Az ünneplés során használt eszközeink színesek, esztétikusak és ízlésformálóak. Rövid, pergő, sok gyermeket egyszerre megmozgató, a csoport kedvenc dalaiból, mondókáiból és verseiből összeállított műsorokkal készülünk. Közös és egyéni szereplés tarkítja műsorainkat. A személyiség kialakulásának, az egyéni képességek kibontakoztatásának az ünnep keretén belül is teret adunk. Ünnepeinket családias, közvetlen hangulat jellemzi, mely bátorságot ad gyermekeinknek az egyéni szerepléshez, önmegvalósításhoz.



Az ünnepek, ünnepélyek, megemlékezések célja: -

Közösségi érzés alakítása.

-

A gyermekek közötti együttműködés fejlesztése.

-

Kultúránk megismertetése.

-

Hagyományok tiszteletére nevelés.

-

Ízlésformálás.

FELADATAINK:  A megemlékezés külsőségekben történő megjelenítése. / ünneplőruha, teremdíszítés, ünnepi asztal /.  A nap másságának megéreztetése.  Esztétikai élmények nyújtása.  Kreativitásra ösztönzés.  Hagyományok teremtése, ápolása. Hagyományos ünnepeink:  Őszi Tehetséggála  Mikulás - óvodai szintű, gyermekek részére szervezett (Óvodapedagógusaink műsorral kedveskednek gyermekeinknek.)  Tavaszi Tehetséggála  Gyermekeink név- és születésnapja - Rövid, kellemes percekkel ajándékozza meg a gyermekeket.  Anyák napja - Ajándékot készítünk, versekkel, dalokkal kedveskedünk. Minden kisgyermek felköszönti édesanyját, majd megajándékozza az általa készített 

kis meglepetéssel 

 Évet záró programok: - Családi nap Hármashegyalján – május 2. csütörtöke - Tavaszi kerékpártúra – gyermekek részére - Bábelőadás – gyermekek részére szervezve - Kirándulások - – gyermekek részére szervezve - Gyermeknapi program - Ovibúcsú a leendő iskolások és családjuk részére- május utolsó péntekén - Erdei Óvoda – gyermekek részére szervezve



Néphagyományainkhoz kapcsolódó ünnepeink:  Advent-karácsony – Csoportszintű készülődés  Farsang- Téltemetés – Csoportszintű, gyermekek részére (Teremdíszítés, versenyjátékok, közös tánc)  Húsvét – Csoportszinten, hagyományok, népszokások felelevenítése, ápolása.

Nemzeti ünnepeink, megemlékezéseink: Október 23., Március 15., Június 04., - A város nevezetességeinek felkeresése (Kossuth és Petőfi szobor ) - Tablókészítés, teremdíszítés

Egyéb ünnepeink: - Május 1- Májusfa díszítése, körjátékok, versek – óvoda szintű, gyermekek részére Évszak ünnepeink: - Megemlékezünk a



zöld napokról 

- Víz világnapja ( március 22. ) - Egészség Világnap (április 08.) - Föld napja ( április 22. ) - Madarak és fák napja ( május 10. )- családi nap - Hármashegyalja - Takarítási világnap ( szeptember 23. ) - Állatok világnapja ( október 4. ) - Madárkarácsony ( december )



3/2. Az óvoda kapcsolatrendszere : A szülő, a gyermek, a pedagógus együttműködésének formái

Közoktatási intézményünk az intézmény működése, a gyermekek szociális-, gyermekvédelmi és nevelési ellátása érdekében rendszeres kapcsolatot tart fenn más intézményekkel, szervezetekkel az intézményvezető és más kapcsolattartók útján. Közvetlen ( külső ) partnereink: a, Szülők b, Iskolák c, Bölcsőde d, Fenntartó ( alá- fölérendeltségi kapcsolat )

Kapcsolat-

Formái

Gyakorisága

tartásért felel

Szülőkkel

Iskolákkal

Bölcsődével

Fenntartóval

- igény esetén - január 2. hetében - előzetes megbeszélés alapján - évi 2 x illetve szükség esetén - szükség esetén, alkalmanként - évet záró programok - gyermekhéten

- óvodavezető - iskolai koordinátor - óvodapedagógus

- Szülői Munkaközösség - nyíltnapok - fogadóórák - szülői értekezletek - közösségi munkák - ünnepek, programok - kirándulások- Hármashegyalja - Erdei Óvoda - óralátogatás - foglakozás látogatás - vetélkedők - versenyek - műsorok

- óvodavezető - bölcsődei koordinátor

- közös játékok - ajándék készítés - kölcsönös látogatások

- gyermekhéten - Mikulás ünnepre - évi 2 alkalommal

- Közgyűlés - Oktatási Bizottság - Intézményfelügyeleti Osztály - értekezletek - utasítások - megbeszélések - konzultációk - rendezvények

- folyamatosan - rendszeresen - feladat esetén

- óvodavezető óvoda- pedagógusok

- óvodavezető


- június első hete - évi egy alkalommal - meghívás esetén - meghívás esetén


Közvetett partnereink és a kapcsolattartásért felelnek: e, Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat - óvodavezető, gyermekvédelmi felelős, - esélyegyenlőségi megbízott, f, Szakmai Szolgáltatók - óvodavezető g, Egészségügyi intézmények - egészségügyi felelős h, Kulturális intézmények - munkaközösség vezető i, Egyéb kapcsolatok - óvodavezető

a, Szülőkkel való kapcsolattartás feladatai : - szülő - gyermek kapcsolat erősítése a sajátosságok, szokások figyelembe vételével, intervenciós gyakorlat érvényesítése, azaz segítségnyújtás a családhoz illesztett megoldásokkal - szülők folyamatos, korrekt informálása a gyermek fejlődéséről - kiállítás szervezése a gyermekek munkáiból -  nyílt napok  élőbbé tétele, nyitottság fokozása - Szülői Munkaközösség ( SZMK ) részvétele az óvoda munkájában ( SZMK szabályzat alapján ) - SZMK részvétele nevelési értekezleteken, szülői / érdek /képviselet - ünnepi előkészületekbe való bevonás - ismeretterjesztő előadások, pedagógiai és pszichológiai témákból

A szülőkkel való kapcsolattartás és tájékoztatás formái és rendje a)

Az intézmény a Nemzeti Köznevelési Törvénynek

megfelelően a nevelési év során

rendszeresen szóbeli tájékoztatást tart az éves munkatervben rögzített, faliújságon kifüggesztett, az általános munkaidőn túli időpontokban ( szülői értekezletek, fogadóórák ) Az intézményi „Éves munkatervben” is rögzített időkben – nevelési évenként két csoportszintű és két SZM választmányi szülői értekezletet tartunk.



b) Szülői értekezletek A szülői közösség számára a csoport színtű szülői értekezletet a csoportvezető óvodapedagógusok tartják, - míg a választmányi szülői értekezleteket az óvodavezető tartja. A szülők a nevelési év Helyi rendjéről, feladatairól a szeptember eleji csoportszintű szülői értekezleteken kapnak tájékoztatást, míg a nevelési év értékeléséről és a nyári időszak feladatairól a áprilisi csoport színtű szülői értekezleten kapnak információt. Az új nevelési évben kezdő gyermekek szülei már júniusban részt vehetnek óvodai szintű felkészítő szülői fórumon. Rendkívüli szülői értekezletet hívhat össze az intézményvezető, a csoportvezető óvónők - a gyermekcsoportban felmerülő problémák megoldására. c) Szülői fogadóórák Az intézmény valamennyi pedagógusa bármikor fogadja a szülőket és szóbeli tájékoztatást ad a gyermekekről, előzetesen egyeztetett időpontban. A kapcsolattartás egyéb formái: nyíltnapok, közös rendezvények: játékdélután, kirándulások, anyák napja, sportnap, eseti családlátogatások, évzárók.

b , Óvodánk és a környező iskolák kapcsolata Az

óvodából

a

következő

intézményi

fokozatba

történő

átmenetet

segítjük.

Óvodapedagógusaink figyelemmel kísérhetik egy tanítási óra keretében, hogyan dolgoznak volt nagycsoportosaink, az elsősök. Lehetőséget biztosítunk az iskolák számára, hogy nagycsoportos gyermekeink óvodai nevelését megismerhessék az óvodai tevékenységek látogatásán.

Az óvodából a következő intézményi fokozatba távozó gyermek jellemzői: - kimeneti állapotHat-hét éves korra a gyermekek többsége elér egy olyan fejlettségi szintet, amely alapján az óvodás gyermek iskolás gyermekké váljon. A fejlettségi szerinti iskolakezdésre az életkor figyelembe vétele mellett a rugalmas beiskolázás ad lehetőséget. Az óvodából a következő intézményi fokozatba való távozásnak testi, pszichés (lelki) és szociális kritériumai vannak, amelyek szükségesek a zökkenőmentes átmeneti folyamathoz, a sikeres iskolai kezdéshez, munkához. 70. oldal, összesen: 85


Testi érettség jellemzői: - arányos fejlettség, - megfelelő teherbírás - összerendezett, harmonikus mozgás, helyes mozgáskoordináció és finommotorika - mozgását, viselkedését, testi szükségletei kielégítését irányítani tudja Pszichés érettség jellemzői: - közvetlen, szándékos bevésés és felidézés (a megőrzés időtartama nő) - szándékos figyelem időtartama, terjedelme, megosztása, átvitele megfelelő mértékű - a cselekevő- szemléletes és képi gondolkodás mellett az elemi fogalmi gondolkodás is kialakulóban van Szociális érettség jellemzői: - képes az együttműködésre, kapcsolatteremtésre felnőttel és társaival - egyre több szabályhoz tud alkalmazkodni - késleltetni tudja szükségletei kielégítését - az elvárásokhoz, feladatokhoz érdeklődéssel fordul - feladattudat, feladatmegértés, feladattartás jellemzi - kitartás, megfelelő munkatempó - önállóság, önfegyelem Anyanyelv terén jellemző: - beszéde tiszta és érthető, folyamatosan kommunikál - kifejezőkészsége jó - szívesen beszél, mesél - mondatszerkezeteket, mondatfajtákat alkot - tisztán ejti a mással- és magánhangzókat - megérti mások beszédét - elemi ismeretekkel rendelkezik magáról és környezetéről A sajátos nevelési igényű gyermekek fejlettségi szintjét az óvodapedagógus mellett speciális szakember is figyelemmel kíséri. A közösen végzett korrekció (az egyéni tevékenységek, terápiás célú pedagógiai eljárások, a gyermekekhez illeszkedő eszközök-eszköztárak, a különböző fejlesztések, fejlesztési tervek, stb.) illetve a kölcsönös információáramlás (pedagógus-szakemberszülő) teszi lehetővé, elérhetővé a fentiekben felsorolt fejlettségi szintek elérését. 71. oldal, összesen: 85


Az együttnevelésnél, az integrált fejlesztésnél lényeges, hogy a nevelési programban foglaltak összhangba kerüljenek a sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztésének igényével. Fontos olyanná alakítanunk, formálnunk a befogadó intézmény közegét, amely megfelel a gyermek igényeinek, megfelelő módon segíti elő fejlődését, a fejlettségi szint elérésében. c, Óvodánk és a bölcsőde kapcsolata Az óvodába lépés fordulópont a bölcsődés gyermek életében is. Az alkalmazkodás, az új környezet, az ismeretlen felnőttek pszichés megterhelést jelentenek a gyermekek számára. Ezért fontos, hogy tájékozódjunk a bölcsőde életéről és működéséről, segítve ezzel a gyermekek zökkenőmentes beilleszkedését. A bölcsődés gyermekeknek lehetőségük van betekintést nyerniük óvodánk életébe, ismerkedni a nagyobb óvodás társakkal és óvodánk dolgozóival. A bölcsődéből érkező gyermekek lehetőleg egy óvodai csoportba kerülnek, mivel ezek a gyermekek ismerik egymást, ott már barátságok csírái alakultak ki. Közösen szervezünk játékokat, műsorokat, kölcsönösen készítünk ajándékokat a gyermekek számára. Ezeket a programokat előzetesen minden évben egyeztetjük. d, Közoktatási irányítással - fenntartóval - Közgyűlés - Oktatási Bizottság - Humán Főosztály - Intézményfelügyeleti Osztály - Intézményfelügyeleti Csoport - Oktatási Hivatal - Kormány Hivatal - Klebesberg Intézményműködtetési Központ e, Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal Veszélyeztetett, hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek esetén - tájékoztatás nyújtás - igény esetén jelenlét környezettanulmány felvételénél - kapcsolattartás a családgondozóval / személyesen, írásban / - egyeztető tárgyaláson való megjelenés - adatok egyeztetése - adatok nyilvántartása



f, Szakmai szolgáltatókkal - Debreceni Tehetséggondozó Központ Pedagógiai Szakszolgálat

- Pedagógiai Intézetek - Pedagógus könyvtár - Hajdú-Bihar Megyei Közoktatási Szolgáltató Intézet Gyógypedagógiai Szakértői és Rehabilitációs Szolgáltató Központ g, Egészségügyi intézményekkel - szemészet - fogászat - gyermek ideggondozó h, Kulturális intézményekkel - Csokonai Színház - Helytörténeti kiállítás – Vasutas Egyetértés Művelődési Központ - Vojtina Bábszínház - Modem - Jégcsarnok i, Egyéb kapcsolatok - Szín - Báb Egyesület - Kézműves Iskola - Bánki Tájház és Arborétum - Tímárház - Sodexho Magyarország Kft. - Nagyerdei Kultúrpark - Botanikus kert - Erdei Óvoda Hármashegyalja - Diószegi Sámuel Oktatási Központ - Gönczi Pál Általános Iskola Józsa „Ökofarm”



3/3. Gyermekvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenységek és a gyermekek esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések A gyermekvédelmi feladatok óvodánk Pedagógiai Programjának szerves részét képezik. A gyermekvédelmi feladatokat minden nevelési évben a felmérések, és a jelzések alapján a gyermekvédelmi szempontok figyelembe vételével végzi el az intézmény gyermekvédelmi felelőse. Kiemelt figyelmet igénylő gyermek: a) különleges bánásmódot igénylő gyermek: aa) sajátos nevelési igényű gyermek ab) beilleszkedési, tanulás, magatartási nehézéggel küzdő gyermek ac) kiemelten tehetséges gyermek Az óvodánkba járó gyermekek magyar anyanyelvűek, magyar állampolgárok. Jelenleg intézményünkbe sem kétnyelvű nevelésben részesülő, sem etnikum, sem kisebbség nem jár. Óvodánk gyermekvédelmi programjának célja: -

Gyermekeink védelme.

-

A gyermekek hátrányos helyzetének csökkentése és kompenzációja. A segítő tevékenységekben az óvodában –ideiglenesen is- alkalmazott pszichológus kulcsszereplő. A differenciált, egyéni fejlesztési terv óvodapedagógus és pszichológus közreműködésével magas szakmai színvonalon oldható meg.

-

Veszélyeztetettségének megelőzése, megszüntetése.

-

A gyermekek családban történő nevelkedésének elősegítése

-

Prevenció.

-

Különleges bánásmódot igénylő, sajátos nevelési igényű (SNI) gyermekek óvodai nevelése, ellátása (a megismerési funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető, vagy vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő gyermekek) és a beilleszkedési tanulási, magatartási (BTM) zavarral küzdő, valamint a halmozottan hátrányos helyzetű (HHH) gyermekek integráltan történő, differenciált fejlesztése. 74. oldal, összesen: 85


FELADATAINK:  A gyermekek mindenek felett álló érdekeinek képviselete.  Szülők tájékoztatása a gyermeki jogokról és a gyermekek fejlődését biztosító támogatásokról, a támogatáshoz való hozzájutás lehetőségeiről.  Jelzés a megfelelő szervek, intézmények irányába, egyeztetés a Gyermekjóléti Szolgálattal, a gyermekvédelmi koordinátorokkal a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzése érdekében.  Segítségnyújtás a családok informálásában.  Problémák felderítése és rögzítése a nyilvántartásban.  Környezettanulmány készítése.  Tanácsadás szülőknek, pedagógusoknak.  A gyermekek esélyegyenlőségének biztosítása, a hátrányos megkülönböztetés kizárásával. További feladataink:  Prevenciós tevékenységek az intézményt körülvevő szociális társadalmi környezet függvényében.  A gyermekvédelmi rendszer működtetése minisztériumi, önkormányzati és intézményi feladat. Programunk szervezeti formái: felmérések, jelzések alapján egyedi segítségnyújtás tanácsadás családlátogatás statisztika vezetése együttműködés a szülőkkel, szakemberekkel szemléletformálás Gyermekvédelmi felmérések: a, Óvodánkba járó gyermekek jellemzői gyermekvédelmi szempontból: - gyermekeink lakókörnyezetének felmérése (tanya, család ház, lakótelep,…) - óvodások száma - veszélyeztetett gyermekek száma - hátrányos helyzetű gyermekek száma (2 H) - halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma (3H) - sajátos nevelési igényű gyermekek száma - csonka családban élő gyermekek száma 75. oldal, összesen: 85


- nevelőszülőknél élő gyermekek száma - nemzetiségi és etnikai kisebbséget képviselő gyermekek száma - beszédhibás gyermekek száma. b, Gyermekeink családjainak jellemzői gyermekvédelmi szempontból: - három vagy több gyermekes családok száma - szülők iskolai végzettsége - veszélyeztetett családok feltérképezése - csonka családban élők - nevelőszülők - családgondozásban részesülők c, A veszélyeztetettség mértékének és okainak feltárása - nevelési hiányosságok - italozó szülők - környezeti okok / rossz lakásviszonyok / - egészségügyi okok - anyagi okok - megromlott családi kapcsolatok - egyéb okok (családon belüli erőszak, stb.) Kapcsolattartás egyéb – gyermekvédelmi szempontból fontos - szervekkel - Gyámhivatal - közvetlen - Gyámhivatal - nevelőszülők által - Jegyző - Szociális Osztály - Egyéb civil szervezetek, egyházak, alapítványok - Hajdú-Bihar Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Debreceni Tagintézménye - Hajdú-Bihar Megyei Közoktatási Szolgáltató Intézet Gyógypedagógiai Szakértői és Rehabilitációs Szolgáltató Központ - Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat / Mester utca, Csapókerti Közösségi Ház, Víztorony utca, Esélyek Háza Debrecen, / - Rendőrség - Ügyészség, Bíróság 76. oldal, összesen: 85


Nemzetiséghez tartozó gyermekekkel kapcsolatos feladataink Óvodánkban óvodapedagógusok segítségével mérjük fel a nemzetiségi és etnikai kisebbségben lévők számát. Szükség esetén támogatásuk, szülők tájékoztatása, hogy hová fordulhatnak problémáikkal. Óvodánk a nemzetiségi, etnikai kisebbségi szervezetekkel – az aktualitásnak megfelelően - kapcsolatot épít ki. Együttműködésünk indokoltság alapján, hivatalos megkeresés útján történik. Migráns (hazájukat elhagyni kényszerülők) gyermekekkel kapcsolatos feladataink: -

integráció

-

önazonosság megőrzése, ápolása, erősítése

3/4. A Pedagógiai Program megvalósításához szükséges eszköz és felszerelés A Szabadságtelepi Óvoda Pedagógiai Programjának megvalósításához szükséges eszközt és felszerelést : a 20/2012, (VIII.31.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet a „Jegyzék a nevelési-oktatási intézmények kötelező (minimális) eszközeiről és felszereléséről” tartalmazza.

I. Helyiségek (a székhelyen két külön épületben és a telephelyen egy épületben működünk ) Megnevezés

Előírt mennyiség gyermekcsoportonként 1 (Gy./2 nm<) óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1 óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1 óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1 óvoda székhelyén 1

csoportszoba tornaszoba szertárral logopédiai foglalkoztató

játszóudvar intézményvezetői iroda intézményvezető-helyettesi iroda nevelőtestületi könyvtár

szoba

és

óvodánként (székhelyen és telephelyen)1 óvodánként (székhelyen és telephelyen)1 77. oldal, összesen: 85

Tényleges mennyiség 8

Hiányzó mennyiség -

1

-

1

-

1

-

1

-

1

-

1

-


orvosi szoba, elkülönítő szoba

gyermeköltöző gyermekmosdó, WC helyiség felnőtt öltöző orvosi szoba, elkülönítő szoba melegítőkonyha tálaló-mosogató felnőtt mosdó felnőtt WC helyiség ételhulladék tároló óvodapszichológusi helyiség óvodatitkári iroda általános szertár többcélú helyiség, (tárgyalás, ünnep) felnőtt zuhanyzó mosó, vasaló helyiség szárító helyiség

óvodánként (székhelyen és telephelyen)1 gyermekcsoportonként 1 gyermekcsoportonként 1 (wc-nemenként 1) óvodánként (székhelyen és telephelyen)1 óvodánként (székhelyen és telephelyen)1 óvodánként (székhelyen és telephelyen)1 óvodánként (székhelyen és telephelyen)1 óvodánként (székhelyen és telephelyen)1 óvodánként (székhelyen és telephelyen)1 óvodánként (székhelyen és telephelyen)1 1

1

Összevontan

5

Összevontan

5

Összevontan

2

1

1

-

2

-

2

-

1

1

5

-

1

1

-

1

1

1

-

óvodánként (székhelyen és telephelyen)1 óvodánként (székhelyen és telephelyen)1 óvodánként (székhelyen és telephelyen)1 óvodánként (székhelyen és telephelyen)1 óvodánként (székhelyen és telephelyen)1

1

1

-

2

2

-

-

2

-

2



óvodánként (székhelyen és telephelyen)1 óvodánként (székhelyen és telephelyen)1 óvodánként (székhelyen és telephelyen) csoportonként 1

felnőtt étkező karbantartó műhely gyermekágy/fektető tárolóhelyiség

-

2

-

2

-

8

II. Helyiségek bútorzata és egyéb berendezési tárgyai Megnevezés

Előírt mennyiség

Tényleges mennyiség

Hiányzó mennyiség

gyermeklétszám szerint 1 gyermeklétszám szerint 1 gyermeklétszám figyelembevételével ablakonként 1

327

-

270

-

55

-

megfelelő

-

szőnyeg

összterület 1/5 -e

24

-

játéktartó szekrény vagy polc

gyermekcsoportonként 2 gyermekcsoportonként 1 gyermekcsoportonként 1 gyermekcsoportonként 1

21

-

8

-

8

-

8

-

gyermekcsoportonként 1 gyermekcsoportonként 1

8

-

8

-

2. tornaszoba tornapad

2

17

-

tornaszőnyeg

1

3

-

bordásfal

2

11

-

mozgáskultúrát, mozgásfejlődést segítő, mozgásigényt kielégítő készlet

1

1

-

1. csoportszoba óvodai fektető gyermekszék (ergonomikus) gyermekasztal fényvédő függöny

könyvespolc élősarok állvány textiltároló

és

foglalkozási

eszköztároló szekrény edény és evőeszköz szekrény szeméttartó

tároló



három gyermek egyidejű speciális felszerelések foglalkoztatásához 3 logopédiai foglalkoztató, egyéni fejlesztószoba tükör (az asztal 1 szélességében) asztal 1 szék 2 szőnyeg 1 Játéktartó szekrény vagy 1 könyvek tárolására is alkalmas polc 4. óvodapszichológusi szoba asztal 1 szék 4 szőnyeg 1 könyvek, iratok tárolására is 1 alkalmas polc 5. játszóudvar gyermekcsoportonkerti asztal ként 1 gyermekcsoportonkerti pad ként 1 gyermekcsoportonbabaház ként 1 gyermekcsoportonudvari homokozó ként 1 homokozónként 1 takaróháló egyéni

fejlesztést

szolgáló

-

-

1

-

1 2 1 1

-

-

1 4 1 1

9

-

13

-

5

3

8

-

8

-

gyermekcsoportonként a gyermeklétszám figyelembevételével

megfelelő

-

1-1

1-1

-

tárgyalóasztal, székekkel

1

1

-

fax

1

1

-

telefon

1

1

-

könyvszekrény

1

1

-

iratszekrény

1

1

-

1

1

-

mozgáskultúrát, mozgásfejlődést segítő, mozgás igényt kielégítő eszközök 6. Intézményvezetői iroda íróasztal és szék

elektronikus

adathordozó

szekrény



számítógép

Internet

1 felszerelés

1

-

1-1

1-1

-

hozzáféréssel, perifériákkal számítógépasztal és szék

7. Intézményvezető-helyettesi, tagintézmény-, intézményegység vezető-helyettesi, óvodatitkári iroda (a felszerelések feladatellátás szerint helyezhetők el) 1-1 íróasztal és szék iratszekrény számítógépasztal és szék telefon számítógép,

Internet

1-1

-

1

-

1

1-1

1-1

-

1

1

-

1

1

-

17

-

17

-

859

-

hozzáféréssel, perifériákkal 8. nevelőtestületi szoba fiókos asztal, ami egyben pedagógus létszám eszközelőkészítő munkaasztal szerint 1 is pedagógus létszám szék szerint 1 500 könyvtári dokumentum könyvszekrény

2

2

-

tükör

1

-

1

fénymásoló

1

-

1

9. Többcélú helyiség tárgyaló asztal székekkel

1

-

1

10. orvosi szoba, elkülönítővel berendezése, felszerelése a vonatkozó jogszabályban előírtak szerint 11. gyermeköltöző öltözőrekesz, ruhatároló, fogas gyermeklétszám megfelelő figyelembevételével öltözőpad gyermeklétszám megfelelő figyelembevételével 12. gyermekmosdó, WC helyiség törölközőtartó gyermeklétszám megfelelő figyelembevételével falitükör mosdókagylónként megfelelő 1 rekeszes falipolc gyermeklétszám megfelelő (fogmosótartó ) figyelembevételével


-

-


III. Tisztálkodási és egyéb felszerelések Megnevezés egyéni tisztálkodó szerek tisztálkodó felszerelések fésűtartó törölköző

abrosz takaró ágyneműhuzat, lepedő

Előírt mennyiség gyermeklétszám szerint 1 mosdókagylónként 1 csoportonként 1 felnőtt és gyermeklétszám szerint 3-3 asztalonként 3 gyermeklétszám szerint 1 gyermeklétszám szerint 3-3

Tényleges mennyiség megfelelő


megfelelő

-

8 385

404

260 298

-

413-275

276-415

IV. A felnőttek munkavégzéséhez szükséges eszközök Megnevezés szennyes ruha tároló mosott ruha tároló mosógép

centrifuga vasaló vasalóállvány szárítóállvány takarítóeszközök

Előírt mennyiség óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1 óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1 óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1 óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1 óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1 óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1 óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1 óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1


Tényleges mennyiség 2


1

-

1

-

1

-

8

-

2

-

4

-

2

-


kerti munkaeszközök, szerszámok hűtőgép porszívó

óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1-1 óvodánként 1 óvodánként 1

1-1 3 8

-

V. A nevelőmunkát segítő játékok és egyéb eszközök Megnevezés

Előírt mennyiség

1. Játékok, játékeszközök (mennyiség eszközfajtánként) különféle játékformák gyermekcsoportonk (mozgásos játékok, gyakorló, ént a gyermekek szimbolikus, szerepjátékok, 30%-ának építő-konstruáló játékok, megfelelő szabályjátékok, dramatizálás, mennyiségben bábozás, barkácsolás) eszközei mozgáskultúrát, gyermekcsoportonk mozgásfejlesztő segítő, ént a mozgásigényt kielégítő gyermeklétszám eszközök figyelembevételével ének, zene, énekes játékok gyermekcsoportonk eszközei ént a gyermeklétszám figyelembevételével az anyanyelv fejlesztésének a gyermekcsoportonk kommunikációs képességek ént a gyermekek fejlesztésének eszközei 30%-ának megfelelő mennyiségben értelmi képességeket gyermekcsoportonk (érzékelés, észlelés, emlékezet, ént a gyermekek figyelem, képzelet, 30%-ának gondolkodás) és a kreativitást megfelelő fejlesztő anyagok, eszközök mennyiségben ábrázoló tevékenységet gyermekcsoportonk fejlesztő eszközök ént a gyermeklétszám figyelembevételével a természeti-emberi-tárgyi gyermekcsoportonk környezet megismerését segítő ént a eszközök, anyagok gyermeklétszám figyelembevételével munkajellegű tevékenységek gyermekcsoportonk eszközei ént a gyermekek 30%-ának megfelelő mennyiségben


Tényleges mennyiség

Hiányzó mennyiség

megfelelő

-

megfelelő

-

megfelelő

-

megfelelő

-

megfelelő

-

megfelelő

-

megfelelő

-

megfelelő

-


2. a nevelőmunkát segítő egyéb eszközök videó (lejátszó) 1 televízió óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1 magnetofon/CD három lejátszó/hangfalak csoportonként 1 diavetítő vagy projektor óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1 vetítővászon óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1 hangszer (pedagógusoknak) óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1 hangszer (gyermekeknek) gyermekcsoportonk ént a gyermekek 30%-ának megfelelő mennyiségben egyéni fejlesztést szolgáló gyermekcsoportonk speciális felszerelések ént a gyermekek 30%-ának megfelelő mennyiségben projektor vagy írásvetítő 1

1 megfelelő

-

8

-

7

-

megfelelő

-

megfelelő

-

megfelelő

-

megfelelő

-

1

-

Tényleges mennyiség megfelelő

Hiányzó Mennyiség -

megfelelő

-

megfelelő

-

VI. egészség- és munkavédelmi eszközök Megnevezés Ételminta-vételi

(üvegtartály)

készlet elsősegélyláda

gyógyszerszekrény (zárható)

Előírt mennyiség óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1 készlet óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1 készlet óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1 készlet



amennyiben a betöltött munkakörben a viselete előírt, vagy javasolt, munkaruha tűzoltó készülék

külön jogszabályban meghatározottak szerint az érvényes tűzvédelmi szabályok szerint

-

-

7

-

Debrecen, 2014. november 06.

Dr.Felvéginé Jakab Magdolna intézményvezető


PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

Recommend Documents