PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

Polgárdi Széchenyi István Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola OM: 030 124

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2014. november 5. Módosítva: 2016. augusztus 29.

Polgárdi Széchenyi István Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola 8154 Polgárdi, Kossuth u. 139.

PEDAGÓGIAI PROGRAM Tartalom Tartalom ................................................................................................................................................................................. 2

1. Bevezetés ............................................................................................................................................ 5 1.1. „Küldetésnyilatkozat”..................................................................................................................................................... 5 1.2. Pedagógiai program törvényi háttere ........................................................................................................................... 5 1.3. Az intézmény jellemzői ................................................................................................................................................. 6 1.4. Pedagógiai Program hatályba lépése, ellenőrzése, felülvizsgálata ............................................................................ 7 1.5. Nyilvánosságra hozatala ................................................................................................................................................ 7

2. Az iskola nevelési programja ........................................................................................................... 7 2.1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai .................................................................................................................................................................................. 7 2.1.1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei ....................................................................... 7 2.1.2. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka értékei, céljai, feladatai .................................................................. 9 2.1.3. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai ......................................................................... 12 2.2. Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógia tevékenység ............................................................................ 13 2.2.1. Az értelem kiművelése ...................................................................................................................................... 13 2.2.2. A segítő életmódra nevelés ................................................................................................................................ 14 2.2.3. Az egészséges, kulturált életmódra nevelés ..................................................................................................... 14 2.2.4. A speciális képességek fejlesztése .................................................................................................................... 14 2.3. Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ................................................................................. 15 2.3.1. Az egészségfejlesztés iskola feladatai .............................................................................................................. 15 2.3.2. Általános alapelvek, célkitűzések ..................................................................................................................... 15 2.3.3. Az egészségnevelés fő területei, feladatai ........................................................................................................ 16 2.3.4. Az egészségfejlesztés fő célcsoportja és színterei ........................................................................................... 17 2.3.5. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása ........................................................................................... 18 2.4. Közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai tevékenység ................................................................................ 19 2.4.1. A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink ......................................................................... 19 2.4.2. A személyiségfejlesztés és a közösségfejlesztés feladatainak megvalósítását szolgáló tevékenységi rendszer és szervezeti formák ...................................................................................................................................... 20 2.5. A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai .................................................................................. 23 2.6. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység ................................................ 24 2.6.1. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek ...................................................................... 24 2.6.2. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program ................................................................ 24 2.6.3. Beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek ................. 26 2.6.4. Sajátos nevelési igényű tanulók integrált oktatása .......................................................................................... 26 2.6.5. Az ifjúságvédelemi feladatok ellátása .............................................................................................................. 27

Polgárdi Széchenyi István Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola 8154 Polgárdi, Kossuth u. 139. 1

PEDAGÓGIAI PROGRAM 2.6.6. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység ...................................................................................... 29 2.7. Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvétel rendje .................................................................... 29 2.8. A szülő, a pedagógus, a tanuló intézmény partnerei kapcsolattartásának a formái ..................................... 30 2.8.1.A tanulók közösségét érintő kapcsolattartási formák ....................................................................................... 30 2.8.2.A szülők közösségét érintő együttműködési formák ....................................................................................... 30 2.8.3. Együttműködés a partnerekkel .......................................................................................................... 30 2.9. A tanulmányok alatti vizsgák ................................................................................................................. 32 2.9.1. A tanulmányok alatti vizsgák fajtái .................................................................................................. 32 2.9.2. Fogalmak ........................................................................................................................................... 32 2.9.3. A tanulmányok alatti vizsgák időpontjai .......................................................................................... 32 2.9.4. A vizsgára jelentkezés módja, határideje .......................................................................................... 32 2.9.5.A tanulmányok alatti vizsgák eljárási ................................................................................................ 32 2.9.6.A tanulmányok alatti vizsgák követelményei .................................................................................... 34 2.9.7.Az értékelés rendje ............................................................................................................................. 34 2.10.Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai ................................................................... 34

3. Az iskola helyi tanterve ...................................................................................................... 35 3.1. A választott kerettanterv megnevezése ...................................................................................................... 35 3.2. A választott kerettanterv feletti óraszám ................................................................................................... 35 3.3. A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai ........................................... 36 3.4. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei ..................................... 37 3.5. A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása ............................. 38 3.6. Mindennapos testnevelés ........................................................................................................................... 41 3.7. A gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések ............................................................. 41 3.8. A tanulók tanulmányi munkájának írásban, szóban, vagy gyakorlatban történő ellenőrzési és értékelési módja ................................................................................................................................................. 42 3.9. A magasabb évfolyamra lépés feltételei .................................................................................................... 44 3.10. Az otthoni írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai ......................................... 44 3.11. Csoportbontás ........................................................................................................................................... 45 3.12. A tanulók fizikai állapotának mérése ...................................................................................................... 46 3.13. Iskolai egészségnevelési és környezeti nevelési elvek ............................................................................ 46 3.14. A tanuló jutalmazásának, büntetésének, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei .................. 48 3.14.1.Jutalmazás elvei ................................................................................................................................ 48 3.14.2.Büntetés ............................................................................................................................................ 49 3.14.3.Magatartás normái ............................................................................................................................ 49 3.14.4.Szorgalomi érdemjegy normái ......................................................................................................... 50 3.15. Egész napos iskola ................................................................................................................................... 51

4. A pedagógiai program kiegészítése a szegregáltan oktatott SNI tanulókra vonatkozóan ........................................................................................................................ 52


PEDAGÓGIAI PROGRAM 4.1. A tagozaton folyó nevelő- oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, módszerei, eljárásai ............................................................................................................................ 52 4.1.1. Pedagógiai alapelvek .................................................................................................................. 52 4.1.2. Nevelő – oktató munkánk céljai ................................................................................................. 53 4.1.3. A nevelés – oktatás feladatai ...................................................................................................... 56 4.1.4. A nevelési – oktatási munka pedagógiai -módszertani eszközei, eljárásai ................................. 58 4.2. A sajátos nevelési igényű tanulók típusai, fejlesztési területek, nevelési célok ............................. 64 4.2.1. Beszédfogyatékos tanuló ............................................................................................................ 64 4.2.2. Az autizmus spektrum zavarral küzdő tanulók fejlesztésének elvei .......................................... 66 4.2.3. Pszichés fejlődési zavarral küzdő tanulók iskolai fejlesztésének elvei ...................................... 72 4.2.4. Az enyhén értelmi fogyatékos tanuló .......................................................................................... 79 4.2.5. A hallássérült tanuló ................................................................................................................... 80 4.3. A tanulásban akadályozott tanulók személyiségfejlesztésével kapcsolatos82 pedagógiai feladatok ................................................................................................................................ 82 4.3.1. Alsó tagozat ................................................................................................................................ 83 4.3.2. Felső tagozat .............................................................................................................................. 83 4.4. Az egyéni habilitációs és rehabilitációs foglalkozások megszervezésének elvei és eljárási rendje ......................................................................................................................................................... 84 4.4.1. A tanórai differenciálás .............................................................................................................. 85 4.5. Ellenőrzés, értékelés ......................................................................................................................... 86 4.6. Óratervek .......................................................................................................................................... 87 4.6.1. Fejlesztendő területek (tantárgyak) struktúrája és óraszámok az értelmileg akadályozott (F71) tanulók számára .................................................................................................... 87 4.6.2. Kötelező tantárgyak és minimális óraszámok a tanulásban akadályozott (F70) tanulók számára .......................................................................................................................... 88

5. Az Alapfokú Művészeti Iskola pedagógiai programja .......................................................................................... 89 5.1. a művészeti oktatás nevelési programja ...................................................................................................................................................... 89 5.1.1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka céljai, feladatai, eljárásai ................................................................................................. 89 5.1.2. A személyiség fejlesztése a művészeti iskolában ................................................................................................................................ 91 5.1.3. Közösségfejlesztési feladatok a művészeti iskolában ......................................................................................................................... 92 5.1.4. A tehetséggondozás feladatai és lehetőségei a művészeti iskolában ................................................................................................. 93 5.1.5. A szülők, a tanulók és a pedagógusok együttműködésének formái, fejlesztése a művészeti oktatásban ..................................... 93 5.1.6. Tanulók felvételének és átvételének szabályai az alapfokú művészetoktatásra ............................................................................... 94 5.1.7. A művészeti alapvizsga és záróvizsga általános követelményei ........................................................................................................ 95


PEDAGÓGIAI PROGRAM 5.2. Alapfokú művészetoktatás helyi tanterve, óraszámai .............................................................................................................................. 96 5.2.1. A képzés struktúrája ................................................................................................................................................................................ 96 5.2.2. Óraterv ...................................................................................................................................................................................................... 97 5.2.3. A tanórák szervezésének rendje ............................................................................................................................................................. 97 5.2.4. Egyes tanszakok, ezen belül egyes tantárgyak általános fejlesztési követelménye ......................................................................... 97 6. Legitimációs záradék ................................................................................................................................................................................................ 101


PEDAGÓGIAI PROGRAM 1. Bevezetés 1.1. „Küldetésnyilatkozat” „Semmilyen szél sem kedvező annak, aki nem tudja, milyen kikötőbe tart.” (Seneca) Iskolánk küldetése, hogy magas szintű nevelő-oktató tevékenységével lehetőséget biztosítson a tankötelezettség színvonalas teljesítésére.

1.2. Pedagógiai program törvényi háttere

2011. évi CXC törvény: A Nemzeti Köznevelésről 2012. évi CXXIV. törvény: A Nemzeti Köznevelési törvény módosításáról 2012. évi CXXV. törvény: A tankönyvpiac rendjéről 110/2012. (VI.4.) Korm. rendelet: A Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról 202/2012. (VII.27.) Korm. rendelet: A Klebelsberg Intézményfenntartó Központról 229/2012. (VIII.28.) Korm. rendelet: A Nemzeti Köznevelési törvény végrehajtásáról 28-30/2012. (IV.27.) NEFMI rendeletek 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 30/2012. (IX.28.) EMMI rendelet A 2011. évi CXC. tv.: 1-3. § A törvény célja és alapelvei… 1. § (2) „A köznevelés közszolgálat, … amelynek általános kereteit és garanciáit az állam biztosítja” 3. § (9) „A köznevelés rendszerének alapegységei a szakmai önállósággal rendelkező intézmények. Munkájuk minőségét, demokratikus és jogszerű működésüket törvényi szabályozás és állami ellenőrzés biztosítja.” 26. § (1) A nevelő és oktató munka …, az iskolában, … pedagógiai program szerint folyik. A pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja el és az intézményvezető hagyja jóvá. A pedagógiai program azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra többletkötelezettség hárul, a fenntartó egyeztetése szükséges. Polgárdi Széchenyi István Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola 8154 Polgárdi, Kossuth u. 139. 5

PEDAGÓGIAI PROGRAM

1.3. Az intézmény jellemzői Az intézmény neve:

Polgárdi Széchenyi István Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola

Feladatellátási helyei: Székhelye:

8154 Polgárdi, Kossuth Lajos u. 139.

telephelye: telephelye:

8154 Polgárdi, Kossuth Lajos u. 185. 8154 Polgárdi, Kossuth Lajos u. 167.

Típusa: összetett iskola (általános iskola, alapfokú művészeti iskola) OM azonosító:

030124 KLIK 072060

Alapító szerv neve és székhelye: Alapító szerv neve: Emberi Erőforrások Minisztériuma székhelye: 1055 Budapest, Szalay utca 10-14. Alapítói jogkör gyakorlója: emberi erőforrások minisztere Fenntartó neve és működtető neve és székhelye: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ 1054 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky42-56. KLIK Székesfehérvári Tankerület 8000 Székesfehérvár, Petőfi Sándor u. 5.

Az iskola leírása: Az általános és zeneiskola az alapműveltség nyújtásán, a továbbtanulásra való felkészítésen, az alapfokú oktatáson kívül, mint a város egyetlen ilyen intézménye alapvető szerepet tölt be a település kulturális életének szervezésében. Az intézmény beiskolázási körzete: Az általános iskola beiskolázási területe Polgárdi, Polgárdi-Ipartelep, Kiscséripuszta, de fogadunk tanulókat Füléről, Kőszárhegyről, Szabadbattyánból és Kislángról is. Telefon száma: /22/576 – 100; /22/ 576 – 155 Fax száma: /22 / 576 – 100 E–mail címe: f.igazgató@szechenyi -polgardi.sulinet.hu


PEDAGÓGIAI PROGRAM [email protected] Weboldalunk: http://szechenyi-polgardi.sulinet.hu

1.4. Pedagógiai Program hatályba lépése, ellenőrzése, felülvizsgálata Az iskola Pedagógiai Programja 2014. november 5-től hatályos. Ellenőrzése és felülvizsgálata a törvényi változások miatt folyamatosan, ellátandó feladatok változása miatt tanévenként szükséges.

1.5. Nyilvánosságra hozatala Az iskola Pedagógiai Programját a nevelőtestület fogadja el és egyben az igazgató jóvá is hagyja. Jelen Pedagógiai Program nem tartalmaz többletfeladatot, ami többletkötelezettséggel terhelné a fenntartót, így fenntartói egyeztetés nem szükséges. 2014. november 5-től megtekinthető az igazgatói irodában és az iskola I. sz. épületének tanári szobájában, az iskola könyvtárában és az iskola honlapján.

2. Az iskola nevelési programja 2.1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 2.1.1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei Iskolánkban tanító pedagógusok mindennapi nevelő és oktató munkájukban az alább felsorolt pedagógiai alapelveket szeretnék érvényre juttatni:  Iskolánkban olyan légkört kívánunk teremteni, ahol a tanulók biztonságban és jól érezhetik magukat. Ennek keretében:  a tanuló személyiségét tiszteletben tartjuk,  a gyerekeket bevonjuk saját iskolai életük megszervezésébe,  a tanulók egyéni képességeit az oktatás során figyelembe vesszük,  diákjaink előre megismerhetik a velük szemben támasztott követelményeket, így tudhatják, mit várunk el tőlük,  minden gyermek számíthat a pedagógusok jóindulatú segítségére tanulmányi munkájában és életének egyéb problémáiban,  az iskola életében szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakítására törekszünk: - tanuló és tanuló,


PEDAGÓGIAI PROGRAM - tanuló és nevelő, - szülő és nevelő, - nevelő és nevelő között.  Iskolákban a tanulók teljes személyiségének fejlesztése, valamint a tanulók korszerű ismereteinek, képességeinek, készségeinek kialakítása és bővítése a legfontosabb pedagógiai feladat. Szellemileg, erkölcsileg és testileg egészséges nemzedéket kívánunk nevelni a ránk bízott gyermekekből. Ennek érdekében:  a tervszerű nevelő és oktató munka a tanulók alapkészségeit fejleszti, és számukra korszerű, a mindennapi életben hasznosítható, továbbépíthető alapműveltséget nyújt,  iskolánk olyan - az emberre, a társadalomra, a művészetekre, a természetre, a tudományokra, a technikára vonatkozó - ismereteket közöl, melyek megalapozzák a tanulók műveltségét, világszemléletét, világképük formálódását és eligazodásukat szűkebb és tágabb környezetükben,  az iskola oktató tevékenységének célját a gyermeki személyiség széleskörű fejlesztésében látjuk,  fontosnak tartjuk, hogy diákjaink elsajátítsák, az egyéni tanulás módszereit,  szeretnék elérni, hogy tanulóink körében a szorgalomnak, a tudásnak és a munkának becsülete legyen, 

törekszünk az egyén és a közösségek iránti tiszteletre,



segítünk diákjainknak észrevenni és értékelni a jót, - megelőzni, felismerni a rosszat, törekszünk az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott normáinak és helyes formáinak kialakítására, szeretnénk tanulóinkat megismertetni nemzeti kultúránk és történelmünk eseményeivel, kiemelkedő személyiségeivel és hagyományaival, hogy mindezek megbecsülése révén tápláljuk a gyermekekben a haza, a szülőföld iránti szeretetet.

 

 Iskolánk folyamatosan részt kíván venni lakóhelyünk életében. Ennek érdekében:  rendszeres kapcsolatot tartunk a tanulók szüleivel, a családokkal,  a település egyesületeivel, civil szervezeteivel, egyéb intézményeivel és a helyi vállalkozásokkal,  igyekszünk lehetőséget teremteni arra, hogy iskolánk életéről, tevékenységéről, eredményeiről minél többet megismerhessenek a szülők, valamint városunk érdeklődő polgárai,  nevelőink fontos feladatnak tartják, hogy iskolánk – eddigi hagyományaihoz híven - továbbra is képviseltesse magát a különféle városi rendezvényeken.

2.1.2. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka értékei, céljai, feladatai Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka céljait az általános emberi és a nemzeti értékek tanulókkal történő megismertetése, elfogadtatása és átadása határozza meg.


PEDAGÓGIAI PROGRAM Pedagógiai munkánk alapvető célja, hogy a gyermeki nyitottságra, fogékonyságra, érdeklődésre és aktivitásra építve a személyiségfejlődés szempontjából kiemelten fontos alábbi értékeket tanulóink elsajátítsák, ezek képviselete váljon bennük meggyőződéssé és határozza meg viselkedésüket, magatartásukat. Az erkölcsi nevelés A köznevelés alapvető célja a tanulók erkölcsi érzékének fejlesztése, a cselekedeteikért és azok következményeiért viselt felelősségtudatuk elmélyítése, igazságérzetük kibontakoztatása, közösségi beilleszkedésük elősegítése, az önálló gondolkodásra és a majdani önálló, felelős életvitelre történő felkészülésük segítése. Az erkölcsi nevelés legyen életszerű: készítsen fel az elkerülhetetlen értékkonfliktusokra, segítsen választ találni a tanulók erkölcsi és életvezetési problémáira. Az erkölcsi nevelés lehetőséget nyújt az emberi lét és az embert körülvevő világ lényegi kérdéseinek különböző megközelítési módokat felölelő megértésére, megvitatására. Az iskolai közösség élete, tanárainak példamutatása támogatja a tanulók életében olyan nélkülözhetetlen készségek megalapozását és fejlesztését, mint a kötelességtudat, a munka megbecsülése, a mértéktartás, az együttérzés, a segítőkészség, a tisztelet és a tisztesség, a korrupció elleni fellépés, a türelem, a megértés, az elfogadás. A tanulást elősegítő beállítódások kialakítása – az önfegyelemtől a képzelő tehetségen át intellektuális érdeklődésük felkeltéséig – hatással lesz egész felnőtt életükre, és elősegíti helytállásukat a munka világában is.

Nemzeti öntudat, hazafias nevelés A tanulók ismerjék meg nemzeti, népi kultúránk értékeit, hagyományait. Tanulmányozzák a jeles magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók munkásságát. Sajátítsák el azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek megalapozzák az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismerését, megbecsülését. Alakuljon ki bennük a közösséghez tartozás, a hazaszeretet érzése, és az a felismerés, hogy szükség esetén Magyarország védelme minden állampolgár kötelessége. Európa a magyarság tágabb hazája, ezért magyarságtudatukat megőrizve ismerjék meg történelmét, sokszínű kultúráját. Tájékozódjanak az egyetemes emberi civilizáció kiemelkedő eredményeiről, nehézségeiről és az ezeket kezelő nemzetközi együttműködési formákról. Állampolgárságra, demokráciára nevelés A demokratikus jogállam, a jog uralmára épül közélet működésének alapja az állampolgári részvétel, amely erősíti a nemzeti öntudatot és kohéziót, összhangot teremt az egyéni célok és a közjó között. Ezt a cselekvő állampolgári magatartást a törvénytisztelet, az együttélés szabályainak betartása, az emberi méltóság és az emberi jogok tisztelete, az erőszakmentesség, a méltányosság jellemzi. Az iskola megteremti annak lehetőségét, hogy a tanulók megismerjék a főbb állampolgári jogokat és kötelezettségeket, és ennek keretében biztosítja a honvédelmi nevelést. A részvétel a közügyekben megkívánja a kreatív, önálló kritikai gondolkodás, az elemző képesség és a vitakultúra fejlesztését. A felelősség, az önálló cselekvés, a megbízhatóság, a kölcsönös elfogadás elsajátítását hatékonyan támogatják a tanulók tevékeny részvételére építő tanítás- és tanulásszervezési eljárások. Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése Az önismeret – mint a személyes tapasztalatok és a megszerzett ismeretek tudatosításán alapuló, fejlődő és fejleszthető képesség – a társas kapcsolati kultúra alapja. Elő kell segíteni a tanuló kedvező szellemi fejlődését, készségeinek optimális alakulását, tudásának és Polgárdi Széchenyi István Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola 8154 Polgárdi, Kossuth u. 139. 9

PEDAGÓGIAI PROGRAM kompetenciáinak kifejezésre jutását, s valamennyi tudásterület megfelelő kiművelését. Hozzá kell segíteni, hogy képessé váljék érzelmeinek hiteles kifejezésére, a mások helyzetébe történő beleélés képességének az empátiának a fejlődésére, valamint a kölcsönös elfogadásra. Ahhoz, hogy az oktatási és nevelési folyamatban résztvevő tanulók, az elsajátított készségekre és tudásra támaszkodva énképükben is gazdagodjanak, a tanítás-tanulás egész folyamatában támogatást igényelnek ahhoz, hogy tudatosuljon, a saját/egyéni fejlődésüket, sorsukat és életpályájukat maguk tudják alakítani. A megalapozott önismeret hozzájárul a kulturált egyéni és közösségi élethez, mások megértéséhez és tiszteletéhez, a szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakításához. A családi életre nevelés A család kiemelkedő jelentőségű a gyerekek, fiatalok erkölcsi érzékének, szeretetkapcsolatainak, önismeretének, testi és lelki egészségének alakításában. A szűkebb és tágabb környezet változásai, az értékrendben jelentkező átrendeződések, a családok egy részének működésében bekövetkező zavarok szükségessé teszik a családi életre nevelés beemelését a köznevelés területére. A köznevelési intézményeknek ezért kitüntetett feladata a harmonikus családi minták közvetítése, a családi közösségek megbecsülése. A felkészítés a családi életre segítséget nyújt a gyermekeknek és fiataloknak a felelős párkapcsolatok kialakításában, ismereteket közvetít a családi életükben felmerül konfliktusok kezeléséről. Az iskolának foglalkoznia kell a szexuális kultúra kérdéseivel is. A testi és lelki egészségre nevelés Az egészséges életmódra nevelés hozzásegít az egészséges testi és lelki állapot örömteli megéléséhez. A pedagógusok ösztönözzék a tanulókat arra, hogy legyen igényük a helyes táplálkozásra, a mozgásra, a stressz kezelés módszereinek alkalmazására. Legyenek képesek lelki egyensúlyuk megóvására, társas viselkedésük szabályozására, a konfliktusok kezelésére. Az iskola feladata, hogy a családdal együttműködve felkészítse a tanulókat az önállóságra, a betegségmegelőzésre, továbbá a szabályok betartására a közlekedésben, a testi higiénében, a veszélyes körülmények és anyagok felismerésében, a váratlan helyzetek kezelésében. A pedagógusok motiválják és segítsék a tanulókat a káros függőségekhez vezet szokások kialakulásának megelőzésében. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség A Nat ösztönzi a személyiség fejlesztését, kibontakozását segít nevelést-oktatást: célul tűzi ki a hátrányos helyzetű vagy fogyatékkal él emberek iránti szociális érzékenység, segít magatartás kialakítását a tanulókban úgy, hogy saját élményű tanuláson keresztül ismerik meg ezeknek a csoportoknak a sajátos igényeit, élethelyzetét. A segít magatartás számos olyan képességet igényel és fejleszt is egyúttal (együttérzés, együttműködés, problémamegoldás, önkéntes feladatvállalás és -megvalósítás), amelyek gyakorlása elengedhetetlen a tudatos, felelős állampolgári léthez. Fenntarthatóság, környezettudatosság A felnövekvő nemzedéknek ismernie és becsülnie kell az életformák gazdag változatosságát a természetben és a kultúrában. Meg kell tanulnia, hogy az erőforrásokat tudatosan, takarékosan és felelősségteljesen, megújulási képességükre tekintettel használja. Cél, hogy a természet és a környezet ismeretén és szeretetén alapuló környezetkímélő, értékvédő, a fenntarthatóság mellett elkötelezett magatartás váljék meghatározóvá a tanulók számára. Az intézménynek fel kell készítenie őket a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességek és jogok gyakorlására. Törekedni kell arra, hogy a tanulók megismerjék azokat a gazdasági és társadalmi folyamatokat, amelyek változásokat, válságokat idézhetnek el , továbbá kapcsolódjanak be közvetlen és tágabb környezetük értékeinek, sokszínűségének meg Polgárdi Széchenyi István Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola 8154 Polgárdi, Kossuth u. 139. 10

PEDAGÓGIAI PROGRAM őrzésébe, gyarapításába. Pályaorientáció Az iskolának – a tanulók életkorához igazodva és a lehetőségekhez képest – átfogó képet kell nyújtania a munka világáról. Ennek érdekében olyan feltételeket, tevékenységeket kell biztosítania, amelyek révén a diákok kipróbálhatják képességeiket, elmélyülhetnek az érdeklődésüknek megfelelő területeken, megtalálhatják hivatásukat, kiválaszthatják a nekik megfelelő foglalkozást és pályát, valamint képessé válnak arra, hogy ehhez megtegyék a szükséges erőfeszítéseket. Ezért fejleszteni kell bennük a segítéssel, az együttműködéssel, a vezetéssel és a versengéssel kapcsolatos magatartásmódokat és azok kezelését. Gazdasági és pénzügyi nevelés A felnövekvő nemzedéknek hasznosítható ismeretekkel kell rendelkeznie a világgazdaság, a nemzetgazdaság, a vállalkozások és a háztartások életét meghatározó gazdasági-pénzügyi intézményekről és folyamatokról. Cél, hogy a tanulók ismerjék fel saját felelősségüket az értékteremtő munka, a javakkal való ésszerű gazdálkodás, a pénz világa és a fogyasztás területén. Tudják mérlegelni döntéseik közvetlen és közvetett következményeit és kockázatát. Lássák világosan rövid és hosszú távú céljaik, valamint az erőforrások kapcsolatát, az egyéni és közösségi érdekek összefüggését, egymásrautaltságát. Ennek érdekében a köznevelési intézmény biztosítja a pénzügyi rendszer alapismereteire vonatkozó pénzügyi szabályok, a banki tranzakciókkal kapcsolatos minimális ismeretek és a fogyasztóvédelmi jogok tanítását. Médiatudatosságra nevelés Cél, hogy a tanulók a mediatizált, globális nyilvánosság felelős résztvevőivé váljanak: értsék az új és a hagyományos médiumok nyelvét. A médiatudatosságra nevelés az értelmező, kritikai beállítódás kialakítása és tevékenység-központúsága révén felkészít a demokrácia részvételi kultúrájára és a médiumoktól is befolyásolt mindennapi élet értelmes és értékelvű megszervezésére, tudatos alakítására. A tanulók megismerkednek a média működésével és hatásmechanizmusaival, a média és a társadalom közötti kölcsönös kapcsolatokkal, a valóságos és a virtuális, a nyilvános és a bizalmas érintkezés megkülönböztetésének módjával, valamint e különbségek és az említett médiajellemzők jogi és etikai őségével. A tanulás tanítása A tanulás tanítása az iskola alapvető feladata. Minden pedagógus teendője, hogy felkeltse az érdeklődést az iránt, amit tanít, és útbaigazítást adjon a tananyag elsajátításával, szerkezetével, hozzáférésével kapcsolatban. Meg kell tanítania, hogyan alkalmazható a megfigyelés és a tervezett kísérlet módszere; hogyan használhatók a könyvtári és más információforrások; hogyan mozgósíthatók az előzetes ismeretek és tapasztalatok; melyek az egyénre szabott tanulási módszerek; miként működhetnek együtt a tanulók csoportban; hogyan rögzíthetők és hívhatók elő pontosan, szó szerint például szövegek, meghatározások, képletek. Olyan tudást kell kialakítani, amelyet a tanulók új helyzetekben is képesek alkalmazni, a változatok sokoldalú áttekintésével és értékelésével. A tanulás tanításának elengedhetetlen része a tanulás eredményességének, a tanuló testi és szellemi teljesítményeinek lehetőség szerinti növelése és a tudás minőségének értékelése. Az iskolánkban folyó nevelő és oktató munka feladata, hogy a felsorolt értékek elsajátítását elősegítse. Ezt szolgálják a nevelési program különböző fejezeteiben később meghatározásra kerülő tanórai és tanórán kívüli nevelési tevékenységek, valamint az e tevékenységekhez kapcsolódó folyamatos értékelés. 2.1.3. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai Polgárdi Széchenyi István Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola 8154 Polgárdi, Kossuth u. 139. 11

PEDAGÓGIAI PROGRAM

Nevelési céljaink megvalósítását segítik az iskola pedagógusai által alkalmazott személyiségfejlesztésre irányuló eljárások, nevelési módszerek. Nevelési módszereink két nagy csoportra oszthatóak: 1. Közvetlen (direkt) módszerek azok, amelyeknek alkalmazása során a nevelő közvetlenül, személyes kapcsolat révén hat a tanulóra. 2. Közvetett (indirekt) módszerek azok, amelyekben a nevelő hatás áttételesen, a tanulói közösségen keresztül érvényesül. Iskolánk pedagógusai által alkalmazott közvetlen és közvetett nevelési eljárások:

Közvetlen módszerek

Közvetett módszerek

1. Szokások kialakítását célzó, beidegző módszerek.

- Követelés. - Gyakoroltatás. - Segítségadás. - Ellenőrzés. - Ösztönzés.

- A tanulói közösség tevékenységének megszervezése. - Közös (közelebbi vagy távolabbi) célok kitűzése, elfogadtatása. - Hagyományok kialakítása. - Követelés. - Ellenőrzés - Ösztönzés.

2. Magatartási modellek bemutatása, közvetítése.

- Elbeszélés. - Tények és jelenségek bemutatása. - Műalkotások bemutatása. - A nevelő személyes példamutatása.

- A nevelő részvétele a tanulói közösség tevékenységében. - A követendő egyéni és csoportos minták kiemelése a közösségi életből.

3. Tudatosítás (meggyőződés kialakítása).

- Magyarázat, beszélgetés. - A tanulók önálló elemző munkája.

- Felvilágosítás a betartandó magatartási normákról. - Vita.

2.2. Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógia tevékenység A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladataink:


PEDAGÓGIAI PROGRAM Iskolánk pedagógiai programja a NAT- ban leírt és képviselt értékekre, valamint a helyi sajátosságokból adódó hagyományokra és szükségletekre épül. Ezért pedagógiai feladatainkat az alábbiakban határoztuk meg:  

a NAT- ban és a kerettantervben leírt egységes, alapvető tartalmak átadása, elsajátíttatása, valamint az ezekre épülő differenciálás.

E két feladtunk azt a célt szolgálja, hogy tanulóink  a különböző szintű adottságaikkal  az eltérő mértékű fejlődésükkel  az iskolai és iskolán kívüli tanulásukkal  egyéb tevékenységükkel  szervezett ismeretközvetítéssel  spontán tapasztalataikkal összhangban minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket. A különböző ismeretek elsajátítása során törekszünk a tanulók értelmi önálló ismeretszerzési, kommunikációs, egészséges és kulturált életmód iránti cselekvési motívumainak, képességinek kialakítására, fejlesztésére. Képzésünk tartalma az emberre, a társadalomra, a művészetekre, a technikára vonatkozó kultúra alapvető eredményeit foglalja magában a tanulók életkori fejlettségi szintjéhez méretezett kiválasztással, elrendezéssel. A helyi tanterveket is magában foglaló pedagógiai programunk összeállításánál elsődleges szempontunk volt az, hogy olyan követelményeket határozzunk meg, amelyek ösztönzik a személyiségfejlesztő oktatást. Éppen ezért a következő feladatok élveznek prioritást: Az iskola nevelési, tanítási-tanulási folyamata adjon teret:  a színes iskolai életnek, a tanulásnak, játéknak, munkának,  fejlessze a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, eddze akaratukat,  járuljon hozzá életmódjuk, szokásaik, az értékekkel történő azonosulásuk fokozatos kialakulásához. Jól tudjuk, hogy a személyiség kialakulásának , a nevelésnek az iskola csak az egyik ( nem feltétlenül meghatározó) színtere. Ezért személyiségfejlesztéssel kapcsolatos céljainkat olyan konkrét feladatok ( az értelem nevelése, a segítő életmódra nevelés, az egészséges, kulturált életmódra nevelés és a speciális képességek (kompetenciák) fejlesztése ) köré csoportosítjuk, amelyekben az iskolának fontos szerepet tulajdonítunk. 2.2.1. Az értelem kiművelése     

ébresszük, őrizzük és fejlesszük tanulóinkban a megismerés iránti vágyat, ösztönözzük tanulóinkat a tudatos megfigyelésre, a tapasztalataik értelmezésére, feldolgozására, őrizzük és fejlesszük a játék szeretetét, fejlesszük az alkotásvágyat, alakítsunk ki olyan légkört, melyben a tanulási siker iránti vágy erősebb a kudarctól való félelemnél, fejlesszük az értelmi képességeket és az ehhez szükséges technikákat, gondolkodási műveletek : felismerés, összehasonlítás , összefüggések felismerése, tapasztalati következtetés fejlesztése, a kommunikációs készség fejlesztése: ábrázolás, ábraolvasás, írás, olvasás, értő


PEDAGÓGIAI PROGRAM olvasás, beszéd, beszédértés fejlesztése, gondolkodás: viszonyítás, általánosítás, osztályozás, problémamegoldás fejlesztése, tanulás: optimális tanulási módok , tapasztalati és értelmező tanulás fejlesztése. 2.2.2. A segítő életmódra nevelés A segítő életmód kialakítása egyrészt a szociális értékrendek megismertetését, másrészt a pozitív értékrend elfogadását és azok szerinti viselkedés kialakítását jelenti. Feladataink:       

iskolánkban olyan életrend és olyan szabályok kialakítása, melyek átláthatóak, kiszámíthatóak és betartásuk minden gyermek számára biztonságot nyújt, ezáltal hozzájárul a követendő magatartásminták, szociális szokások kialakításához, az iskola nevelői rendszeresen éljenek a segítő együttműködés változatos formáival, tanórán és tanórán kívül egyaránt, élményszerű pozitív minták felkínálása, személyes példamutatással, történelmi személyiségek, irodalmi, drámai hősök tetteinek, magatartásának átélési lehetőségeivel, negatív, antiszociális cselekedetek elítélésével mintát nyújt, a lehető legtöbb ismeretet cselekvésbe, példába ,esetekbe, de legalább elképzelt esetekbe ágyazottan, fejleszteni a szociális ismereteket, olyan pozitív érzelmi légkör fenntartása az osztályokban, az iskolában , melyben az ide járók jól érzik magukat és bátran megnyilvánulnak, olyan légkör kialakítása, melyben a segítés elvárt, elismert viselkedés, tevékenység, segítő versengés képességeinek fejlesztése tényleges versengési lehetőségek gyarapításával.

2.2.3. Az egészséges, kulturált életmódra nevelés Feladataink:  a testi képességek fejlesztése a sportági tevékenységek elsajátításán túl; a testnevelési órák és a diáksportkör minél optimálisabb kihasználása;  a készügyesség fejlesztése- ennek egyik iskolán kívüli módja az iskola által szervezett játszóházi foglalkozás is;  az egészséges, kulturált étkezési szokások, a tisztálkodás fejlesztése,  a rendszeretet fejlesztése, környezetünk tisztán tartása,  váljék rendszeressé az önértékelés a tanórai foglalkozásokon  a tehetség kibontakozásának segítése a személyiség fejlesztésének érdekében. 2.2.4. A speciális képességek fejlesztése Az alkotókészség fejlesztése:  a tantárgyi tananyagok kreativitást fejlesztő lehetőségeinek kihasználása,  a tanórán kívüli szakkörök, működtetése,  az iskolán kívüli lehetőségek feltárása és kihasználása,  a leírt szabályok szerinti önálló feladatmegoldások gyakorlása,  a szabályalkotó képesség fejlesztése.

2.3. Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 2.3.1. Az egészségfejlesztés iskola feladatai


PEDAGÓGIAI PROGRAM A teljes körű egészségfejlesztés célja, hogy a nevelési-oktatási intézményben eltöltött időben minden gyermek részesüljön a teljes testi-lelki jóllétét, egészségét, egészségi állapotát hatékonyan fejlesztő, a nevelési-oktatási intézmény mindennapjaiban rendszerszerűen működő egészségfejlesztő tevékenységekben. Intézmény mindennapos működésében kiemelt figyelmet fordítunk a gyermekek, tanulók egészséghez, biztonsághoz való jogai alapján a teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatokra, amelyek különösen a) az egészséges táplálkozás, b) a mindennapos testnevelés, testmozgás, c) a testi és lelki egészség fejlesztése, a viselkedési függőségek, a szenvedélybetegségekhez vezető szerek fogyasztásának megelőzése, d) a bántalmazás és iskolai erőszak megelőzése, e) a baleset-megelőzés és elsősegélynyújtás, f) a személyi higiéné területére terjednek ki. Az egészség: testi, lelki, szociális harmónia. Az egészségfejlesztés: az a folyamat, amely képesé teszi az embereket arra, hogy kontrollt szerezzenek saját egészségi állapotuk felett, és képessé váljanak annak javítására. Az egészségfejlesztés fő feladata, az egészséges környezet megteremtése, a szemléletváltoztatás, az egészségfejlesztő közösségi tevékenység, és az egyéni képességek kibontakoztatása. Az egészségnevelés: olyan tanulási lehetőségek összessége, amely az egészséggel kapcsolatos ismereteket, tudást és életkészséget bővíti. A korszerű egészségnevelés egészség- és cselekvésorientált tevékenység.

2.3.2 Általános alapelvek, célkitűzések Alapelvek: Az iskolának minden tevékenységével szolgálnia kell a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését. - Olyan pozitív beállítódást, szokásokat, magatartást kell kialakítanunk, amelyek a gyermek egészségi állapotát javítják. - Nemcsak a betegségek megelőzésének módjára kell megtanítani, hanem a harmonikus, egészséges élet örömteli megélésére, az egészséges életvitel kialakítására, a beteg, sérült, fogyatékos emberek iránti elfogadó magatartásra. - Az iskola nyújtson segítséget a káros függőségekhez vezető szokások megelőzésében. Foglalkozni kell a szexuális kultúra és magatartás kérdéseivel, a családi életre, az örömteli párkapcsolatra való felkészítéssel. - Cél az egészséges, harmonikus életvitelt megalapozó szokások kialakítása a tanulók tevékeny részvételével. Célkitűzések: - Az iskola tárgyi környezete, az emberi kapcsolatok minősége egészségtámogató legyen - Az egészségnevelési tevékenységbe lehetőség szerint be kell vonni a családokat. A család mellett az iskola váljék az egészségnevelés kiemelkedő színterévé. - Az iskolának szorosan együtt kell működnie az egészségügyi szolgálattal gyermek orvossal, védőnőkkel, fogorvossal. - Az iskolában lehetővé kell tenni az egészséges életmód gyakorlását pl. mindennapos testedzés, egészséges ételek fogyasztása, étkezési kultúra, stressz-mentesség, WC tisztasága stb. Polgárdi Széchenyi István Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola 8154 Polgárdi, Kossuth u. 139. 15

PEDAGÓGIAI PROGRAM -

A hátrányos helyzetű tanulók számára lehetővé kell tenni az egészséges életmód elemeinek, szokásainak elsajátítását.

2.3.3 Az egészségnevelés fő területei, feladatai Testi nevelés Személyi higiénia - Tisztálkodási szokások kialakítása, gyakoroltatása (fog-, haj-, körömápolás, kézmosás) - Öltözködési szokások (fehérnemű naponkénti váltása, célszerű, tiszta, ízléses, időjárásnak megfelelő felsőruházat viselése, utcai, ill. váltócipő rendeltetésszerű használata. Testnevelés órán, edzésen sportruházat és cipő viselése.) - Mosdó és WC rendeltetésszerű használata és tisztaságának megőrzése. - A személyi higiénia elmulasztásából eredő betegségek megismertetése. - Egészséges táplálkozás - Az étkezés megfelelő körülményeinek biztosítása - Megfelelő mennyiségű és minőségű ételek fogyasztása - Az étkezés napi ritmusa - Evőeszközök rendeltetésszerű használata - Az egészségtelen táplálkozás következtében kialakuló betegségek megismertetése. - Testedzés, kondicionálás - Szem előtt kell tartani, hogy a testmozgás a testi és lelki egészséget egyaránt erősíti. - Mindennapos testmozgás lehetőségének biztosítása - Tömegsport - Sportrendezvények, sportnapok - Baleseti források feltérképezése - Baleset megelőzési szabályok megismertetése és betartatása - Elemi elsősegély nyújtási ismeretek elsajátítása Lelki egészség -

Önismeret, önfejlesztés, pozitív kialakítása Egészséges életmód és életvezetési szokások kialakítása, gyakoroltatása Toleranciára, a környezeti hatások feldolgozására nevelés Az emberi kapcsolatok harmóniája Devianciák megelőzése illetve kezelése Érzelmi nevelés

Szociális kapcsolatok kialakítása -

Megfelelő iskolai légkör kialakítása Családi életre nevelés (családi szerepek, munkamegosztás, családi ünnepek, stb.) Kommunikációs nevelés (rendszeres megbeszélések, metakommunikációs játékok, stb.) Kedvező társas miliő működtetése (munkacsoportok kialakítása, felelősök rendszere) Közéletiségre nevelés (Valamennyi tanórán, kiemelten az osztályfőnöki órákon, valamint a diákönkormányzat által szervezett programokon)

Káros szenvedélyek kialakulásának megelőzése Polgárdi Széchenyi István Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola 8154 Polgárdi, Kossuth u. 139. 16

PEDAGÓGIAI PROGRAM

-

Drog-, alkoholfogyasztás, dohányzás ártalmainak, veszélyeinek megismertetése, fogyasztásuk megelőzését, elutasítását segítő prevenciós programok szervezése.

2.3.4 Az egészségfejlesztés fő célcsoportja és színterei Intézményünkben az egészségfejlesztés alapvető célcsoportja a tanulók közössége. Ezt a munkát segítik a tanárok az iskola egyéb dolgozóinak bevonásával. Tisztában vagyunk azzal, hogy a fiatalok szocializációjában az iskola is kulcsszerepet játszik, de a tanulók szüleinek közreműködése nélkül sikerünk csak részleges lehet. Szakemberek meghívásával, előadások szervezésével, konzultációk biztosításával kívánjuk céljainkat elérni: gyermekorvos, védőnők, ifjúságvédelmi felelősök, pszichológus, gyermekvédelmi szakszolgálat, mentálhigiénés szakember, családsegítő központ. Gyermekorvos, védőnő-mérések, diagnosztika Gyakorlati célkitűzésként szerepeltetjük a diákok évenkénti vizsgálatát. A vizsgálatok során nyomon követjük a testi fejlődést (testsúly, testmagasság, vérnyomás). Külön hangsúlyt fektetünk az érzékszervi elváltozások vizsgálatára (látás, hallás vizsgálata), valamint a mozgásszervi rendellenességek kiszűrésére (lúdtalp, gerincferdülés). Évenkénti fogászati szűrővizsgálaton is részt vesznek a tanulók. Az első és második évfolyamon logopédiai szűrést is biztosítunk a tanulók számára. Utóbbi vizsgálat segítségével lehetőségünk van a diszlexiás és diszgráfiás tanulóink kiszűrésére. A mentális, pszichés zavarok szűrésével (ifjúságvédelmi felelős, fejlesztőpedagógus, osztályfőnökök) is lehetőségünk nyílik újabb problémás esetek felderítésére, a kialakult helyzet javítására. Testnevelés órák - mindennapos testnevelés A mindennapos testnevelést iskolánk heti öt testnevelés óra keretében szervezi meg. Legfeljebb heti két óra kiváltható sportolással iskolai sportkörben, vagy – a tanuló kérelme alapján – sportszervezet, sportegyesület keretei között végzett igazolt sporttevékenységgel. Délutánonként az alábbi lehetőségek állnak rendelkezésre: - labdarúgás, - házibajnokságon való részvétel, - sportköri órák, - aerobic - asztalitenisz - kézilabda - tánc és mozgás. Felvilágosítás és szemléletformálás -

-

Az iskolánkban évi 1 egészségnap megszervezésével kívánjuk a tanulók számára elérhető közelségbe hozni az egészséges életmódot. Az évente megrendezésre kerülő hagyományos őszi és tavaszi akadályverseny mozgáslehetőséget nyújt, másrészt aktívan támogatja az egészséges életmódra törekvést. Sportversenyeken való részvétel (körzeti, megyei). Kiemelten biológia, természetismeret, testnevelés, kémia, földünk és környezetünk, osztályfőnöki, technika és életvitel órákon folyik az egészséges


PEDAGÓGIAI PROGRAM életmódra nevelés. Csak akkor lehetünk azonban elégedettek, ha a többi foglalkozáson is törekszünk a pozitív egészségszemlélet kialakítására.

2.3.5 Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása

-

Az iskolai elsősegélynyújtás oktatásának legfőbb célja: baleseteknél gyors segítség nyújtása kritikus helyzetekben élet mentése balesetek megelőzése

Az elsősegélynyújtás oktatásának színterei Az egyes tantárgyak tanórai foglalkozásaiba beépíthetők az elsősegélynyújtással kapcsolatos tartalmak. Például: - Fizika – mechanikai sérülések (törések – fizikai okai, elektromos áram hatása az emberi szervezetre) - Magyar – kommunikáció (mentőhívás) - Biológia – az emberi test oktatásánál (vér – vérzés, mozgás szervrendszer – törés, ízületi elváltozások, szív – szívmegállás) - Kémia – vegyszerek – mérgezések elkerülése - Osztályfőnöki órák – az elsősegélynyújtásról általában Tanórán kívüli tevékenységek (vetélkedők, versenyek, rendezvények) - Iskolán kívüli helyszínek (kirándulások, közlekedés az iskolába) A hatékony végrehajtás feltétele: - az elsősegélynyújtó kijelölése szakmai affinitásra épülő vállalás alapján történjen - az elsősegélynyújtó megfelelően felkészült legyen - az iskolavezetés legyen elkötelezett a program megvalósítása mellett - a tantestület aktív közreműködése a elsősegélynyújtás alapjainak megtanításában - szülők bevonása - iskolaorvos, védőnő, gyógyszerész segítségének felhasználása - rendszeres kapcsolat a mentő szolgálattal, civil szervezetekkel

-

Az elsősegélynyújtó legfőbb iskolán belüli segítői: osztályfőnökök ifjúságvédelmi felelős diákönkormányzatot segítő tanár


PEDAGÓGIAI PROGRAM 2.4. Közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai tevékenység 2.4.1. A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelő és oktató munka iskolánkban egyrészt a nevelők és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül. A tanulók közösségben, illetve közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása iskolánk nevelő-oktató munkájának alapvető feladata. Feladataink: -

A különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése, nevelői irányítása Feladat: Az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerű nevelői fejlesztése.

-

A tanulók életkori fejlettségének figyelembevétele a tanulóközösségek fejlesztésében. Feladat: A tanulói közösségek irányításánál a nevelőknek alkalmazkodniuk kell az életkorral változó közösségi magatartáshoz: a kisgyermek heteronó m - a felnőt tek elvárásainak megfelelni akaró személyiségének lassú átalakulásától az autonóm önmagát értékelni és irányítani képes személyiséggé válásig.

-

Az önkormányzás képességének kialakítása Feladat: A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják.

-

A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése. Feladat: A tanulói közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata, a közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése, hiszen a tanulói közösség által történő közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók a közösség által szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak, azokban aktívan részt vesznek, és ott a közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz és viselkedési formákhoz tapasztalatokat gyűjthetnek.

-

A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása. Feladat: A tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési formák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása.

-

Iskolánk egyéni arculatának kialakítása. Feladat: Iskolánk névadójának, Széchenyi István legfőbb emberi tulajdonságainak ismerete, tanulók elé példaként állítása. A hagyományaink szerint megtartott Széchenyi-hét az együvé tartozás erősítésének kialakítását kell, hogy szolgálja.


PEDAGÓGIAI PROGRAM 2.4.2. A személyiségfejlesztés és a közösségfejlesztés feladatainak megvalósítását szolgáló tevékenységi rendszer és szervezeti formák A tanulói személyiség fejlesztésének legfontosabb színtere a hosszabb tanítási-tanulási folyamatba illeszkedő tanítási óra. Az iskola nevelői a tanítási-tanulási folyamat megszervezése során kiemelten fontosnak tartják a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását és a differenciálást. a) A motiválás célja, hogy tanulóinkban felébresszük azokat az indítékokat, amelyek a gyermekeket tanulásra ösztönzik, és ezt a tanulási kedvet a tanulás végéig fenn is tartsuk. b) A tanítási órák tervezésénél és szervezésénél minden esetben előtérbe helyezzük azokat a módszereket és szervezeti formákat, amelyek a tanulók tevékenykedtetését, vagyis állandó aktivitását biztosítják. c) Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás, vagyis az, hogy a pedagógusok nevelő-oktató munkája a lehetőségekhez mérten a legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez. E feladat megoldását a tanítási órákon az alábbi tanítási módszerek és szervezeti formák segítik: - A nevelők az egyes szaktárgyak tanítási óráin előnyben részesítik az egyéni képességekhez igazodó munkaformákat, így - elsősorban a gyakorlásnál, ismétlésnél a tanulók önálló és csoportos munkájára támaszkodnak. - Az idegen nyelv és számítástechnika órákat- amennyiben ezt a tanulólétszám indokolttá teszi- csoportbontásban tanítjuk. Az iskolában a nevelési és oktatási célok megvalósítását az alábbi tanítási órán kívüli tevékenységek segítik: a) Hagyományőrző tevékenységeink, ünnepeink, rendezvényeink: - Tanévnyitó ünnepély - Őszi akadályverseny - Hulladékgyűjtés - Állatok világnapja - október 4. - Október 6. Iskolai ünnepély – emlékezés az aradi vértanúkra - Október 23-a, az 1956-os forradalom emléknapja - Mikulás - Karácsonyi vásár a szünet előtti utolsó tanítási héten - Magyar Kultúra Napja – január 22. - Farsangi mulatságok - Suli-tanoda - Március 15-e, az 1848/49-es forradalom és szabadságharc emléknapja - Széchenyi-hét (tanulmányi, sport versenyek) - A Víz világnapja – március 22. - Anyák napja - Madarak és fák napja – május 10. Polgárdi Széchenyi István Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola 8154 Polgárdi, Kossuth u. 139. 20

PEDAGÓGIAI PROGRAM - Pedagógus napi megemlékezés - Környezetvédelmi világnap – június 5. - Osztálykirándulások - Ballagási ünnepély - Tanévzáró ünnepély b) Diákönkormányzat. A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működhet. Az iskolai diákönkormányzat munkáját az 5-8. osztályokban megválasztott küldöttekből álló diák önkormányzati vezetőség irányítja. A diákönkormányzat tevékenységét - a tanulók felkérése és javaslata alapján - az iskola igazgatója által megbízott nevelő segíti. c) Napközi otthon, tanulószoba. A köznevelési törvény előírásainak megfelelően, - ha a szülők igénylik - az iskolában tanítási napokon a délutáni időszakban az 1-4. évfolyamon napközi otthon, az 5-8. évfolyamon tanulószoba működik. A tanítási szünetekben a munkanapokon – igény esetén, legalább 10 tanuló jelentkezése esetén – összevont napközis csoport üzemel, ha ezt olyan tanulók szülei igénylik, akiknek otthoni felügyelete nem megoldott. d) Diákétkeztetés. A tanulók számára igény szerint a napi háromszori étkezés biztosított. Amennyiben nem kívánja a napi háromszori étkezést igénybe venni, választhat a tízórai-ebéd, ebéd, ebéd-uzsonna lehetőségek közül. A helyi önkormányzat által megállapított étkezési térítési díjakat az iskolában kell befizetni. e) Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások. Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a különböző okokból lemaradó tanulók felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik. Az 1-4. évfolyamon az egyes tantárgyakból gyenge teljesítményt nyújtó tanulók képességeinek fejlesztésére heti felzárkóztató órát szervezünk. A 8. évfolyamon a továbbtanulás, a középiskolai felvétel elősegítésére képességfejlesztő órákat tartunk heti egy órában magyar nyelv és matematika tantárgyakból. További tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások indításáról - a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembevételével - minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. f) Iskolai sportkör. Az iskolai sportkör tagja az iskola minden tanulója. Az iskolai sportkör a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítja a testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre. g) Szakkörök. Polgárdi Széchenyi István Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola 8154 Polgárdi, Kossuth u. 139. 21

PEDAGÓGIAI PROGRAM A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök jellegüket tekintve lehetnek művésziek, technikaiak, szaktárgyiak, de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör, hobbi alapján is. A szakkörök indításáról - a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembevételével - minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. Szakkör vezetését olyan felnőtt is elláthatja, aki nem az iskola dolgozója. h) Versenyek, vetélkedők, bemutatók. A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti stb.) versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük. A versenyek, vetélkedők megszervezését, illetve a tanulók felkészítését a különféle versenyekre a nevelők szakmai munkaközösségei vagy a szaktanárok végzik. i) Tanulmányi kirándulások. Az iskola tanárai a nevelőmunka elősegítése céljából az osztályok számára évente egy alkalommal kirándulást szervezhetnek, amely maximum két tanítási napot érinthet. A tanulók részvétele a kiránduláson önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Ezért az osztályfőnökök mindent megtesznek a kirándulások igényes és egyben olcsó megszervezése és problémamentes lebonyolítása érdekében. A kirándulást megelőzi egy szülői értekezlet, ahol az osztályfőnök az utazás úti célját és részletes programját a szülőkkel ismerteti (írásban is). Köteles a szülőket tájékoztatni a kísérők számáról és az utazás módjáról. A tanulmányi kirándulás is iskolai program, ezért az iskola házirendjében foglaltakat a kirándulás minden résztvevőjének be kell tartani. A kirándulást szervező pedagógusnak joga van dönteni - a nevelő testület véleményezése alapján -, a résztvevők személyéről. j) Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozás. Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését szolgálják a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások. Az e foglalkozásokon való részvétel - ha az költségekkel is jár - önkéntes. A felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. k) Iskolai könyvtár. A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár ingyenes használata segíti. l) Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata. A tanulók igényei alapján előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az iskola létesítményeit, illetve eszközeit (pl. sportlétesítmények, számítógép stb.) a tanulók – tanári felügyelet mellett - egyénileg vagy csoportosan használják.


PEDAGÓGIAI PROGRAM 2.5. A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg.                       

a tanítási órákra való felkészülés, a tanulók dolgozatainak javítása, a tanulók munkájának rendszeres értékelése, a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése, érettségi, különbözeti, felvételi, osztályozó vizsgák lebonyolítása, kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése, a tanulmányi versenyek lebonyolítása, tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok, felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken, iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése, osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása, az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása, szülői értekezletek, fogadóórák megtartása, részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor, tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése, iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, részvétel a munkaközösségi értekezleteken, tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása, osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása.

Az osztályfőnököt – az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével konzultálva – az igazgató bízza meg minden tanév júniusában, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve. Az osztályfőnök feladatai és hatásköre         

Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire. Együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását. Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével. Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét. Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti. Szülői értekezletet tart. Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: digitális napló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása. Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát. Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot


PEDAGÓGIAI PROGRAM    

tart az iskola ifjúságvédelmi felelősével. Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére. Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását. Rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban.

2.6. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység 2.6.1. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek          

egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése, szabadidős foglalkozások (pl.: színház- múzeumlátogatások), iskolai sportkörök, a továbbtanulás-beiskolázás segítésére 8. osztályban magyarból, matematikából felvételire előkészítő foglalkozások , versenyek, vetélkedők, bemutatók szervezése, versenyeken való részvétel, szereplések városi rendezvényeken, tehetséggondozó foglalkozások, szakkörök, az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata.

2.6.2. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő tevékenység Ahogy telnek az évek, az iskolában úgy növekednek a követelmények. A játékos tanulást mindinkább felváltja a tudatos ismeretszerzés. Vele párhuzamosan egyre nő azoknak a száma, akik sikerélmények helyett csak kudarcokat élnek át. Ez irányú tevékenységünk megelőzésre és hatékony segítésre tagolódik. A tanulási kudarc megelőzése   

Olyan módszertani gazdagsággal kell tanítani, amely magában hordozza a tananyag elsajátításának célszerű módjait. A tanítás során a tanulók ne passzív befogadók, hanem aktív résztvevők legyenek. Így növelhető a tanulás hatékonysága. Fejleszteni kell a megismerési folyamatokhoz szükséges képességeket: - koncentrálóképesség; - hatékony olvasás képessége; - emlékezőképesség; - gondolkodási képesség.


PEDAGÓGIAI PROGRAM 

  

Ugyancsak fejleszteni személyiségjegyeket:

kell

a

megismerési

folyamatokhoz

szükséges

- rendszeresség; - alaposság; - akaraterő; - kitartás; - önállóság. A tanuláshoz való pozitív viszony formálása, az érdeklődés felkeltése, egyéni érdekeltség felismertetése Helyes tanulási szokások kialakítása A hiányosságok, problémák időbeni felfedezése és kezelése hozzájárul a tanulási kudarc megelőzéséhez

Szervezeti keretek:    

Szaktárgyi órák. Osztályfőnöki órák. Differenciált egyéni foglalkozások. Napközis foglalkozások.

A tanulási kudarccal küszködő gyerekek segítése Felismerés, az okok feltárása Munkánk akkor eredményes, ha idejében felismerjük a nehézséggel küzdő diákokat. Ez csak akkor lehetséges, ha tanítványaink tevékenységét rendszeresen ellenőrizzük, így visszajelzést kapunk: - képességeik fejlettségéről - személyiségjegyeik alakulásáról - tanuláshoz való viszonyukról. Ezáltal feltárulnak előttünk a tanulási kudarcok okai. A segítés stratégiája Ki kell dolgozni a fejlesztés stratégiáját, melyek része, hogy sikerélményekhez juttatjuk a tanulókat. Az egyéni képességekhez igazodó fejlesztőtevékenység végzésére kell törekedni. Feltételei: - a tanulás külső és belső feltételeinek biztosítása; - a hatékony tanulás szokásrendszerének gyakoroltatása, - a célszerű rögzítési módok kialakítása; - a képességek sokoldalú fejlesztése, kiemelt szerepe van az alapkészségek, a gondolkodás és a kommunikációs képességek fejlesztésének; - a tananyag mennyiségi és minőségi szelekciója; - a tanulók munkájának rendszeres ellenőrzése, értékelése, a gyermekek buzdítása; - a pedagógusok módszertani felkészítése. Polgárdi Széchenyi István Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola 8154 Polgárdi, Kossuth u. 139. 25

PEDAGÓGIAI PROGRAM Tudatosuljon a tanulóban, mi a kudarc oka, és mit kell tennünk a siker érdekében. Ismertetni kell mindezt a szülőkkel is és fel kell kérni őket az együttműködésre. Szervezeti formái: Differenciált egyéni vagy kiscsoportos foglalkozás keretében részben tanórán, részben tanórán kívül (korrepetálás). Fejlesztőpedagógus foglalkozásai.

2.6.3. Beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek Évről - évre egyre több problémával küszködő gyerekkel találkozunk, amely nagy terhet ró a pedagógusok vállára, sok esetben csak szakember segíthet a probléma feltárásában és megoldásában.    

   

A lehető legkorábban kiszűrjük azokat a tanulókat, akiknél e területen problémát tapasztalunk. A tanuló magatartási és/vagy tanulási zavarait előidéző okok feltárásának céljából az osztályfőnök és a gyermekvédelmi felelős családlátogatáson vehet részt. Ha a magatartási problémák indokolják, az iskola javasolja a szülőknek a problémakezelésben kompetens társintézmények (Nevelési Tanácsadó, Gyermek- és Ifjúsági Ideggondozó) pszichológiai, illetve pszichiátriai terápiás módszereit. Abban az esetben, ha a családlátogatások során a veszélyezettség jelei észlelhetők (p1. erkölcstelen családi környezet, mely akadályozza a gyermek testi-, értelmi- vagy érzelmi fejlődését), az iskola felveszi a kapcsolatot a Gyermekjóléti Szolgálattal. A védő-óvó pártfogókkal (családgondozókkal) együttműködve az iskola gyermekvédelmi felelőse figyelemmel kíséri, hogy a család betartja-e a Gyámhatóság által meghatározott magatartási szabályokat. A szakvélemény figyelembevételével kidolgozzuk a segítés stratégiáját. Korrepetálást, fejlesztő foglalkozást biztosítunk a felzárkóztatáshoz. Törekszünk önismeretük, konfliktuskezelő készségeik fejlesztésére. Ezért: önismereti, konfliktuskezelő és egyéb mentálhigiénés foglalkozásokat szervezünk. Minél több sikerélményhez juttatjuk tanítványainkat.

2.6.4. Sajátos nevelési igényű tanulók integrált oktatása Az integráltan nevelhető sajátos nevelési igényű tanulók oktatása a következőképpen biztosított. A szakértői vélemény alapján a tanuló egyéni fejlesztő foglalkozásra jogosult. Az egyéni foglalkozást a szakértői vélemény szakmai iránymutatása alapján a tanuló igényeinek megfelelő fejlesztési terv alapján kell megszervezni és megtartani.

Az iskola fejlesztő tevékenységének jellege lehet: - órai differenciált foglalkozás,


PEDAGÓGIAI PROGRAM - komplex képességfejlesztés, - logopédiai terápia, - pedagógiai célú fejlesztő foglalkozások egyéni fejlesztési terv szerint a Szakértői Bizottság szakértői véleménye, szakvéleménye alapján. A fejlesztő tevékenységeket végző szakemberek: - gyógypedagógus, - logopédus, - fejlesztő pedagógus, - pedagógus. Az egyéni fejlesztési terv Célja: - A törvény által meghatározott és a szakértői/szakvéleményben szereplő fejlesztési formák biztosítása. - A sajátos nevelési igényből és tanulási, beilleszkedési és magatartási zavarokból/nehézségekből fakadó hátrányok csökkentése, vagy lehetőség esetén megszüntetése. - Harmonikus, önmaga problémáit megfelelően kezelni tudó személyiség kialakítása. - Az egész élet során jól használható kompenzációs technikák elsajátítása. Az osztály, a többi tanuló bevonása fontos, ismerniük kell a pedagógus állásfoglalását, az értékelés szempontjait, a „miért másképp” kérdések felmerülése miatt. Feladata: - Egyénre szabott fejlesztés a gyermek szükségleteinek figyelembe vételével. - Differenciálás a szakértői/szakvélemény alapján. Szakértői vélemény alapján a tanulót az igazgató mentesítheti egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés, minősítés alól. A szakértői véleménnyel rendelkező tanuló részére a vizsgákon (osztályozó, javító, különbözeti) biztosítani kell a hosszabb felkészülési időt, az írásbeli vizsgákon lehetővé kell tenni az iskolai tanulmányok során alkalmazott segédeszköz alkalmazását, szükség esetén az írásbeli beszámoló szóbeli beszámolóval vagy a szóbeli beszámoló írásbeli beszámolóval történő felváltása.

2.6.5. Az ifjúságvédelemi feladatok ellátása A nevelők a tanulókkal személyes kapcsolatban vannak, a napi kapcsolat elősegíti a tanulók minél jobb megismerését. Minden pedagógus közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok el-látásában, a tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében. Az iskolában a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok segítésére gyermek- és ifjúságvédelmi felelős működik. Polgárdi Széchenyi István Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola 8154 Polgárdi, Kossuth u. 139. 27

PEDAGÓGIAI PROGRAM

Feladatai:  segíti a pedagógusok gyermek- és ifjúságvédelmi munkáját,  a tanulók és a szülők tájékoztatása azokról a lehetőségekről, személyekről, intézményekről amelyekhez problémáik megoldása érdekében fordulhatnak,  családlátogatáson vesz részt a veszélyeztető okok feltárása érdekében,  veszély esetén értesíti a gyermekjóléti szolgálatot,  segíti a gyermekjóléti szolgálat tevékenységét,  kezdeményezi a gyermekvédelmi támogatás megállapítását,  tájékoztatást nyújt a tanulók részére szabadidős programokról,

Az iskola gyermekvédelmi tevékenysége három területre terjed ki: a gyermek fejlődését veszélyeztető okok megelőzésére, feltárására, megszüntetésére. A gyermekvédelmi problémák feltárásának az a célja, hogy a gyermekek problémáit az iskola a gyermekjóléti szolgálat segítségével minél hatékonyabban tudja kezelni, megelőzve ezzel súlyosabbá válásukat. Iskolánk alapvető feladatai a gyermek- és ifjúságvédelem területén: • fel kell ismerni és fel kell tárni a tanulók problémáit, • meg kell keresni a problémák okait, • segítséget kell nyújtani a problémák megoldásához, • jelezni kell a felmerült problémát a gyermekjóléti szolgálat szakembereinek. A tanulók fejlődését veszélyeztető okok megszüntetésének érdekében iskolánk együttműködik a területileg illetékes:  nevelési tanácsadóval  gyermekjóléti szolgálattal  családsegítő szolgálattal  polgármesteri hivatallal  gyermekorvossal  védőnővel  társadalmi szervezetekkel  alapítványokkal, egyházakkal. Iskolánk pedagógiai munkáján belül elsősorban az alábbi tevékenységek szolgálják a gyermekvédelem céljainak megvalósítását:  a felzárkóztató foglalkozások,  a tehetséggondozó foglalkozások,  a differenciált oktatás és képességfejlesztés,  a pályaválasztás segítése,  a személyes, egyéni tanácsadás (tanulónak, szülőnek),  egészségvédő és mentálhigiénés programok szervezése,  a családi életre történő nevelés,  a napközis és a tanulószobai foglalkozások, Polgárdi Széchenyi István Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola 8154 Polgárdi, Kossuth u. 139. 28

PEDAGÓGIAI PROGRAM     

az iskolai étkezési lehetőségek, az egészségügyi szűrővizsgálatok, a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások) a szülőkkel való együttműködés, tájékoztatás a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról.

2.6.6. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység                

az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése, a felzárkóztató órák, a napközi otthon, iskolaotthon a tanulószoba, a diákétkeztetés, a felzárkóztató foglalkozások, az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata, a nevelők és a tanulók segítő, személyes kapcsolatai, a szülők, a családok nevelési, életvezetési gondjainak segítése, a családlátogatások, a továbbtanulás irányítása, segítése, az iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi felelős tevékenysége, a tankönyvvásárláshoz nyújtott segélyek, az étkezési díjak kifizetéséhez nyújtott segélyek, szoros kapcsolat a polgármesteri hivatallal és a gyermekjóléti szolgálattal annak érdekében, hogy a szociális hátrányt elszenvedő tanulók minél hamarabb segítségben részesüljenek.

2.7. Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvétel rendje A tanulók, diákkörök a tanulók érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot hozhatnak létre. A diákönkormányzat munkáját e feladatra kijelölt, felsőfokú végzettségű és pedagógus szakképzettségű személy segíti, akit a diákönkormányzat javaslatára az intézményvezető bíz meg ötéves időtartamra. A diákönkormányzat véleményét ki kell kérni:  az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt,  a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt,  az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor,  a házirend elfogadása előtt. A diákönkormányzat a nevelőtestület véleményének kikérésével dönt:  saját működéséről,  a diákönkormányzat működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról,  hatáskörei gyakorlásáról,  egy tanítás nélküli munkanap programjáról, Polgárdi Széchenyi István Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola 8154 Polgárdi, Kossuth u. 139. 29

PEDAGÓGIAI PROGRAM  

az iskolai diákönkormányzat tájékoztatási rendszerének létrehozásáról és működtetéséről, valamint tájékoztatási rendszer szerkesztősége tanulói vezetőjének, felelős szerkesztőjének, munkatársainak megbízásáról.

A diákönkormányzat SZMSZ-ét a választó tanulóközösség fogadja el, és a nevelőtestület hagyja jóvá. Az SZMSZ jóváhagyása csak akkor tagadható meg, ha az jogszabálysértő vagy ellentétes az iskola SZMSZ-ével, házirendjével. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben.

2.8 A szülő, a pedagógus, a tanuló intézmény partnerei kapcsolattartásának a formái 2.8.1.A tanulók közösségét érintő kapcsolattartási formák A diákönkormányzat aktívan bekapcsolódik az iskolai rend, fegyelem biztosításába, az iskolai tulajdon védelmébe. Részt vesz az iskolai ünnepélyek lebonyolításában folyosók dekorálásában, sportversenyek, vetélkedők szervezésében. A diákönkormányzatot segítő nevelők segítségével új javaslatokat dolgoznak ki a házirend módosításához a rend, a fegyelem szilárdítása érdekében. A tanulókat az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a diákönkormányzat felelős vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják: - az iskola igazgatója legalább évente egyszer a diákközgyűlésen, valamint a diákönkormányzat vezetőségének ülésén, - a diákönkormányzat vezetője havonta egyszer a diákönkormányzat vezetőségének ülésén és a diákönkormányzat faliújságján keresztül, - az osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órákon. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan (szóban, illetve a tájékoztató füzeten keresztül írásban) tájékoztatják. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel vagy a szülői munkaközösséggel.

2.8.2. A szülők közösségét érintő együttműködési formák Iskolai szülői munkaközösség vezetőségével való kapcsolattartás: 

Az iskolai SZM vezetőinek közössége áll minden osztály SZM vezetőjéből és helyetteséből. A szülői választmányi tagokkal évente két alkalommal tanácskozik az iskolavezetés


PEDAGÓGIAI PROGRAM Ősszel:  Az intézmény pedagógiai programjából és helyi tantervéből adódó éves feladatok megvitatása  Követelményrendszer, értékelési rendszer, házirend elemzése. Tavasszal:  Az éves munkatervben lefektetett munkáinkról, eredményeinkről számolunk be.  Feltárjuk a hiányosságokat. Kikérjük a szülők véleményét az egyes éves tevékenységünkről. Az év végi rendezvényeket készítjük elő.

A szülők és a pedagógusok együttműködésére még az alábbi fórumok szolgálnak: 





Családlátogatás. Feladata, a gyermekek családi hátterének, körülményeinek megismerése, illetve tanácsadás a gyermek optimális fejlesztésének érdekében. Szülői értekezlet. Feladata:  a szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása,  a szülők tájékoztatásaaz iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről,  az országos és a helyi közoktatás-politika alakulásáról, változásairól,  a helyi tanterv követelményeiről,  az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról,  saját gyermekének tanulmányi előmeneteléről, iskolai magatartásáról,  a gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről,  az iskolai és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémáiról,  a szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az iskola igazgatóságához. Fogadóóra. Feladata a szülők és a pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egy-egy tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal. (Otthoni tanulás, szabadidő helyes eltöltése, egészséges életmódra nevelés, tehetséggondozás, továbbtanulás stb.)



Nyílt tanítási nap. Feladata, hogy a szülő betekintést nyerjen az iskolai nevelő és oktató munka mindennapjaiba, ismerje meg személyesen a tanítási órák lefolyását, tájékozódjon közvetlenül gyermeke és az osztályközösség iskolai életéről.



Írásbeli tájékoztató. Feladata a szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggő eseményekről, illetve a különféle iskolai vagy osztály szintű programokról.


PEDAGÓGIAI PROGRAM A szülői értekezletek, a fogadóórák és a nyílt tanítási napok időpontját az iskolai munkaterv évenként határozza meg. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatójával, nevelőtestületével.

2.8.3. Együttműködés a partnerekkel Óvodával való kapcsolattartás: A két intézményközti jó kapcsolatoknak hagyománya van. Az óvónők és a leendő iskolások meglátogatják az elsősöket, konkré t tapasztalataikat egyeztetik. Első osztályos nevelők részt vesznek a beiratkozást megelőző óvodai szülői értekezleten. Sulitanoda keretében a szülők és a gyermekek megismerik az egész intézményre jellemző nevelési-oktatási eljárásokat, az intézmény egyéni arculatát. Iskolai egészségügyi szolgálat: iskolaorvos, védőnők, fogorvos. A tanulók rendszeres egészségügyi és higiéniai szűrővizsgálata. Osztályfőnöki órák keretében egészségügyi és higiéniai előadások tartása. Egyéb partnereink:      

Gyermekjóléti szolgálat Nevelési tanácsadó Családsegítők, családgondozási hálózat Rendőrség. DÖK. Tanárok és szülők harmonikus együttműködése.

2.9. A tanulmányok alatti vizsgák szabályai 2.9.1. A tanulmányok alatti vizsgák fajtái Alapfokon az alábbi tanulmányok alatti vizsgák lehetségesek:   

Osztályozó vizsga Különbözeti vizsga Javító vizsga/pótvizsga

2.9.2. Fogalmak: Javító/pótvizsga: Adott tantárgyból az adott tanév követelményeinek nem teljesítése esetén megfelelő felkészítés után letehető vizsga. A szaktanár által összeállított tematika alapján írásbeli és szóbeli vizsgára is sor kerül. A javító /pótvizsgára pedagógusaink 1 alkalommal 2 órás felkészítést tartanak. Javítóvizsgát akkor tehet a tanuló, ha: Polgárdi Széchenyi István Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola 8154 Polgárdi, Kossuth u. 139. 32

PEDAGÓGIAI PROGRAM  

a tanév végén - legfeljebb három tantárgyból - elégtelen osztályzatot kapott, az osztályozó vizsgáról, a különbözeti vizsgáról számára felróható okból elkésik, távol marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül eltávozik.

Osztályozóvizsga: A félévi és a tanév végi osztályzat megállapítását szolgálja. Osztályozó vizsgát akkor kell tenni a tanulónak, ha:  fel volt mentve a tanórai foglalkozásokon való részvétele alól,  engedélyt kapott az igazgatótól, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget,  kétszázötven óránál többet mulasztott, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet,  hiányzása egy adott tantárgyból a tanítási órák 30%-át meghaladja, és emiatt nincs elegendő érdemjegye (a tanuló mulasztásainak száma már az első félév végére meghaladja a meghatározott mértéket, és emiatt teljesítménye érdemjeggyel nem volt minősíthető, félévkor osztályozóvizsgát kell tennie),  a tanuló a félévi, év végi osztályzatának megállapítása érdekében független vizsgabizottság előtt tesz vizsgát Különbözeti vizsga: Adott tantárgyból iskola, illetve iskolatípus váltás esetén letehető vizsga.

2.9.3. A tanulmányok alatti vizsgák időpontjai A tanulmányok alatti vizsgák időpontjait aktuálisan az adott tanévre szóló munkaterv határozza meg.   

Javító vizsga: augusztus utolsó hete Osztályozó vizsga: január, május (június) és augusztus utolsó hete Különbözeti vizsga: január, május (június) és augusztus utolsó hete

2.9.4. A vizsgára jelentkezés módja, határideje A fentiekben felsorolt vizsgák közül egyedül az osztályozó vizsgára kell jelentkezni, de csak akkor, ha a tanuló számára ez nem kötelezően előírt. Jelentkezés határideje: az osztályozó vizsga időpontja előtt 1 hónappal, írásban, az igazgatónak benyújtva a kérelmet.

2.9.5. A tanulmányok alatti vizsgák eljárási szabályai Valamennyi – az előző pontokban felsorolt vizsga – bizottsági vizsga. A vizsga bizottsága 3 tagú, a kérdező tanár mellett javasolt a munkaközösség-vezető (bizottsági elnök) illetve a tantárgyat tanító másik kolléga részvétele. A részletes eljárási szabályokat a 20/2012.(VIII.31.) EMMI r. 64-73.§-aiban rögzíti.


PEDAGÓGIAI PROGRAM 2.9.6. A tanulmányok alatti vizsgák követelményei Javító vizsga:

az adott tantárgy adott tanévben előírt követelmények Osztályozó vizsga: az adott tantárgy adott tanévben előírt követelmények Különbözeti vizsga: az adott tantárgy adott tanévben előírt követelmények

2.9.7 Az értékelés rendje A javító-, osztályozó-, különbözeti vizsgán elért eredmény – az adott évfolyam, adott tantárgy év végi illetve félévi bizonyítványba, törzslapba beírt érdemjegy.

2.10. Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai Iskolánk a beiskolázási körzetéből – melyet a fenntartó határoz meg – minden jelentkező tanköteles korú tanulót felvesz. Az első osztályba történő beiratkozás feltétele, hogy a gyermek az adott naptári évben a hatodik életévét augusztus 31. napjáig betöltse, vagy ha a gyermek az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget korábban eléri, a kormányhivatal a szülő kérelmére szakértői bizottság véleménye alapján engedélyezheti, hogy a gyermek hatéves kor előtt megkezdje tankötelezettségének teljesítését. Az első évfolyamba történő beiratkozáskor be kell mutatni:   

a gyermek személyazonosítására alkalmas, a gyermek nevére kiállított személyi azonosítót, lakcímet igazoló hatósági igazolványt, az iskolába lépéshez szükséges fejlettség elérését tanúsító igazolást.

A második-nyolcadik évfolyamba történő felvételnél be kell mutatni: 

a gyermek személyazonosítására alkalmas, a gyermek nevére kiállított személyi azonosítót,  lakcímet igazoló hatósági igazolványt,  az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt,  az előző iskola által kiadott átjelentkezési lapot. Ha az általános iskola a felvételi kötelezettsége teljesítése után további felvételi, átvételi kérelmeket is teljesíteni tud, a további felvételi kérelmek teljesítésénél előnyben kell részesíteni a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeket, tanulókat. A további felvételi kérelmekről a tanuló előző tanulmányi eredményének, illetve magatartás és szorgalom érdemjegyeinek, valamint az adott évfolyamra járó tanulók létszámának figyelembe vételével az iskola igazgatója dönt. Ha a körzeten kívüli tanuló tanév végi osztályzatának átlaga 3,5 alatt van, illetve magatartása vagy szorgalma rossz, hanyag, változó minősítésű, az igazgató a tanuló felvételéről szóló döntése előtt kikéri az igazgatóhelyettesek és az érintett évfolyam osztályfőnökeinek véleményét. Az iskolába felvett tanulók osztályba vagy csoportba való beosztásáról - a szakmai munkaközösség véleményének kikérésével - az igazgató dönt. Polgárdi Széchenyi István Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola 8154 Polgárdi, Kossuth u. 139. 34

PEDAGÓGIAI PROGRAM 3. Az iskola helyi tanterve 3.1. A választott kerettanterv megnevezése A kerettantervek közül az alábbiakat alkalmazzuk:

Tantárgy megnevezése

Változat

Magyar nyelv és irodalom

A változat

Fizika

B változat

Kémia

B változat

Biológia-egészségtan

A változat

Ének-zene felső tagozat

A változat

Ének-zene alsó tagozat

A változat

3.2. A választott kerettanterv feletti óraszám A választott kerettantervek óraszámát a szabadon tervezhető órakeret terhére a következő évfolyamokon és tantárgyakban emeljük meg az alábbi óraszámokkal.

Óraterv a kerettantervekhez – 1–4. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret

1. évf. 7+1 0 4+1 1 1 2 2 1 5 2 25

2. évf. 7+1 0 4+1 1 1 2 2 1 5 2 25

3. évf. 6+1 0 4+1 1 1+1 2 2 1 5 3 25

4. évf. 6+1 2+1 4 1 1+1 2 2 1 5 3 27


PEDAGÓGIAI PROGRAM

Óraterv a kerettantervekhez – 5–8. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Természetismeret Fizika Kémia Biológia-egészségtan Földrajz Ének-zene Hon- és népismeret Vizuális kultúra Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret

5. évf. 4+1 3 4 1

6. évf. 4+1 3 3+1 1

7. évf. 3+1 3 3+1 1

8. évf. 4 3 3+1 1

2

2

2

2

2 0 0 0 0 1 1 1 +1 1 5 1 2 28

2+1 0 0 0 0 1 0 1 1 1 5 1 3 28

0 2 1+0,5 2 1+0,5 1 0 1 1 1 5 1 3 31

0 1+1 2 1+1 2 1 0 1 1 0 5 1 3 31

3.3. A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 13-15. §-ai alapján. 

A tanulói részvétel szempontjából a tanítási óra lehet kötelező, kötelezően választandó (szabadon tervezhető) és szabadon választható (szabadon választható) tanítási óra.



A helyi tanterv határozza meg, hogy melyek azok a kötelező tanítási órák, amelyeken egy adott osztály valamennyi tanulója köteles részt venni, valamint hogy melyek azok a kötelező tanítási órák, amelyeken a tanulónak a választásra felkínált tantárgyak közül kötelezően választva, a helyi tantervben meghatározott óraszámban részt kell vennie.

 Az iskola igazgatója minden év április 15-éig elkészíti és a fenntartó jóváhagyását követően közzéteszi a tájékoztatót azokról a tantárgyakról, amelyekből a tanulók választhatnak. A tájékoztató elfogadása előtt be kell szerezni az iskolaszék, ennek Polgárdi Széchenyi István Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola 8154 Polgárdi, Kossuth u. 139.

36

PEDAGÓGIAI PROGRAM hiányában a szülői szervezet és az iskolai diákönkormányzat véleményét. 

A tanuló május 20-áig jelentheti be a tantárgy megválasztásával kapcsolatos döntését. Kiskorú tanuló esetén a tantárgyválasztás jogát a szülő gyakorolja. A szülő ezt a jogát attól az évtől kezdődően, amelyben gyermeke a tizennegyedik életévét eléri, gyermekével közösen gyakorolja.



Az iskolának minden év május 20-áig fel kell mérnie, hogy a tanuló a) milyen szabadon választott tanítási órán, továbbá b) melyik egyház által szervezett hit- és erkölcstan órán, vagy – az állami általános iskolában – kötelező erkölcstan órán kíváne részt venni.



A szülőnek írásban kell bejelentenie, ha a tanuló a következő tanítási évben már nem kíván részt venni a szabadon választott tanítási órán, továbbá ha jelentkezni kíván a szabadon választott tanítási órára.



Ha a tanulót – kérelmére – felvették a szabadon választott tanítási órára, a tanítási év végéig, vagy, ha a tanítási év vége előtt befejeződik, az utolsó tanítási óra befejezéséig köteles azon részt venni. Erről a tényről – a szabadon választott tanítási órára történő jelentkezés előtt – kiskorú tanuló szülőjét írásban tájékoztatni kell.



A szabadon választott tanórai foglalkozást az értékelés és a minősítés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamra lépés tekintetében úgy kell tekinteni, mint a kötelező tanítási órát. A tanulónak – kiskorú tanuló esetén a szülőnek – írásban nyilatkoznia kell arról, hogy a szabadon választott tanítási órákra történő jelentkezés jogkövetkezményeit tudomásul vette.

Ha az iskola helyi tantervében meghatározott tananyag elsajátítása, a követelmények teljesítése csak a szabadon választott tanítási órákon való részvétellel teljesíthető, az iskolába történő beiratkozás a szabadon választott tanítási órákon való részvétel vállalását is jelenti.

3.4. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei A tankönyvek, munkafüzetek, tanulási segédletek megválasztásáról a szakmai munkaközösségek döntenek, az alábbi szempontokszerint: - A tankönyvek kiválasztása a szakmai munkaközösségek hosszú távú, felelős döntése, ezért azok kiválasztása több évre szól. - Iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok csak olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép, stb.) használnaka tananyag feldolgozásához, amelyeket az oktatásért felelős miniszter hivatalosan tankönyvvé nyilvánított. - A kiválasztott tankönyvek illetve a tankönyvcsaládok a NAT-hoz, a kerettantervhez és az intézmény pedagógiai programjához, valamint helyi tantervéhez illeszkedjenek. - A tankönyvek, tankönyvcsaládok kiválasztásakor figyelembe kell venni a pedagógiai Polgárdi Széchenyi István Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola 8154 Polgárdi, Kossuth u. 139.

37

PEDAGÓGIAI PROGRAM

-

-

-

-

programban rögzített képzési szakaszokat és az egymásra épülés kritériumait. Ennek érdekében döntéshozatal előtt az alsó és a felső tagozaton azonos tantárgyat tanítók közötti egyeztetés elengedhetetlenül szükséges. A sajátos nevelési igényű tanulók esetében, a speciális tankönyv és taneszköz használatát kell biztosítani. A tankönyv, munkafüzet, feladatgyűjtemény, térkép stb. feleljen meg az adott tanulócsoport képességeinek. A tankönyvek által közölt ismeretek tudományosan legyenek hitelesek, megbízhatóak. A taneszköz legyen igényes kivitelezésű, a gyermek szívesen vegye a kezébe, ugyanakkor a mindennapi használatra legyen alkalmas. Tartalmazza a felfedezés lehetőségét, fejlessze a kreativitást. Fejlessze azokat a képességeket, készségeket, amelyek a környezettel való harmonikus, konstruktív kapcsolathoz szükségesek. Minél érthetőbben, szemléletesebben közvetítse az ismeretanyagot a tanulók felé. A tankönyvi, munkafüzeti feladatok adjanak minél több lehetőséget a gyakoroltatásra, az ismeretanyag elmélyítésére, differenciálásra. Fejlessze a környezet iránti felelősség, a cselekvés, a környezet állapota iránti érzékenység tudatát. Amennyiben a tankönyvkínálatban megjelenő tankönyvek és tanulási segédeszközök közül több is megfelel a szakmai kritériumoknak, illeszkedik a NAT-hoz és iskolánk pedagógiai programjához, valamint a helyi tantervhez, úgy a kiválasztási szempontok között szerepeljen a taneszköz tartóssága és kedvezőbb ára is. Törekszünk arra, hogy a tankönyvekből az iskolai könyvtár számára évente növekvő mennyiséget szerezzünk be. Ezeket a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók kikölcsönözhetik, ingyenesen használhatják a tanév során. Az iskola ingyenesen biztosítja a tankönyveket, munkafüzeteket, azoknak a tanulóknak, akik jogosultságukat a jogszabályban előírt módon, hitelt érdemlően bizonyítani tudják, valamint igényüket az erre a célra készült nyomtatvánnyal írásban is jelzik. A nyomtatott taneszközökön kívül néhány tantárgynál egyéb eszközökre is szükség van: rajz, technika, testnevelés. Az előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt tájékoztatjuk.

3.5. A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása Az 1 – 2. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása 

az alsó tagozat első két évében a tanulók között tapasztalható különösen jelentős egyéni fejlődésbeli különbségek pedagógiai kezelése



mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait a mozgásigény kielégítése a mindennapos testneveléssel




38

PEDAGÓGIAI PROGRAM                   

a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztése a koncentráció és a relaxáció képességének megalapozása fokozatosan átvezetjük a gyermeket az óvoda játékközpontú cselekvéseiből az iskolai tanulás tevékenységeibe fokozatosan kialakítjuk a kooperatív- és interaktív tanulási technikákat a kreativitás fejlesztése, az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés a tanulók egészséges terhelése személyre szóló fejlesztő értékelés helyes magatartásformák megismertetése és gyakoroltatása önálló tanulás és önművelés megalapozása biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat megalapozása alapvető képességek, készségek elsajátítása belső motivációk kialakítása változatos szervezési megoldásokkal cselekvő tanulás előnyben részesítése meglévő ismeretek felhasználása differenciálás a tanulás minden területén hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű, tehetséges tanulók esetében egyéni bánásmód alkalmazása tanulás esélyek egyenlőségének biztosítása, különböző tanulásszervezési megoldásokkal a tanulók tanulási nehézségeinek feltárása, problémáik megoldásának segítése a tanuló személyiségének, képességeinek, szociokulturális hátterének megismerése

A 3 – 4. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása 

       

a 3 – 4. évfolyamon erőteljesebbé válnak – a 4. évfolyam végére már meghatározóan – az iskolai teljesítményelvárások által meghatározott tanítási-tanulási folyamatok mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat-és problémamegoldáshoz, fejlesztjük a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait a mozgásigény kielégítése a mindennapos testneveléssel és a sportkörrel a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás továbbfejlesztése a koncentráció és a relaxáció képességének fejlesztése a kreativitás fejlesztése, az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés a tanulók egészséges terhelése személyre szóló fejlesztő értékelés helyes magatartásformák gyakoroltatása önálló tanulás és önművelés szorgalmazása

    

biztonságos szóbeli és írásbeli szóhasználat továbbfejlesztése alapvető képességek, készségek fejlesztése belső motiváció változatos szervezési megoldásokkal cselekvő tanulás alkalmazása meglévő ismeretek beépítése az új tananyagba




39

PEDAGÓGIAI PROGRAM       

differenciálás a tanítás minden területén hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű, tehetséges tanulók esetében egyéni bánásmód alkalmazása tanulási esélyek egyenlőségének biztosítása különböző tanulásszervezési megoldásokkal a feltárt tanulási nehézségek folyamatos figyelemmel kísérése (Egységes Pedagógiai Szakszolgálat, Tanulási Képességet Vizsgáló és Rehabilitációs Szakértői Bizottság…) az értelmi és érzelmi intelligencia mélyítése szituációs játékok alkalmazásával önismeret, önértékelés képességének fejlesztése az együttműködés értékének tudatosítása a családban, a közösségekben

Az 5 – 6. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása 

         

a felső tagozaton folyó nevelés-oktatás feladata elsősorban a sikeres iskolai tanuláshoz, a tanulási eredményességhez szükséges kulcskompetenciák, képességegyüttesek és tudástartalmak megalapozásának folytatása kreativitás fejlesztése, írásbeliség és szóbeliség egyensúlyára való törekvés, a tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló fejlesztő értékelésük szövegértelmező és szövegalkotó értelmezés fejlesztése, pozitív motiváció kialakítása kommunikációs készség fejlesztése valószínűségi és statisztikai szemlélet fejlesztése a nyelv logikai elemeinek helyes használata tervezés, ellenőrzés igényének kialakítása az értelmi és érzelmi intelligencia mélyítését, gazdagítását a drámapedagógia eszköztárának alkalmazásával kívánjuk megvalósítani önismeret, önértékelés képességének fejlesztése az együttműködés értékének tudatosítása a családban, a közösségekben, a baráti kapcsolatokban, csoporton belül

A 7 – 8. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása A felső tagozat 7 – 8. évfolyamán folyó nevelés-oktatás alapvető feladata – a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben – a már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése, az életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása, valamint az, hogy fektessen hangsúlyt a pályaválasztásra, pályaorientációra.  mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait  a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont az életkori jellemzők figyelembevétele, az ismeretek tapasztalati megalapozása, és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása  fokozatos kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat  fejlesztjük az igényes szóbeli és írásbeli közlést, a tanult ismeretek közötti Polgárdi Széchenyi István Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola 8154 Polgárdi, Kossuth u. 139.

40

PEDAGÓGIAI PROGRAM

 

összefüggések felismerését, azok értő alkalmazását fejlesztjük kombinatorikus gondolkodást megismertetjük és gyakoroltatjuk a helyes magatartási formákat, a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi megalapozásával

3.6. Mindennapos testnevelés A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módját a köznevelési törvény 27. § (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezzük meg a következő módon. A mindennapos testnevelést heti öt testnevelés óra keretében szervezzük meg, amelyből legfeljebb heti két óra - iskolai sportkörben való sportolással, - versenyszerűen sporttevékenységet folytató igazolt, egyesületi tagsággal rendelkező vagy amatőr sportolói sportszerződés alapján sportoló tanuló kérelme alapján a tanévre érvényes versenyengedélye és a sportszervezete által kiállított igazolás birtokában a sportszervezet keretei között szervezett edzéssel váltható ki.

3.7. A gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység Feladat: A szociális hátrányok időben történő felderítése, és a problémák szükség szerinti orvoslása. Helyzetfelmérés:  a hátrányos helyzetű tanulók felmérése az osztályfőnök közreműködésével, nyilvántartásba vétel  a problémás családok megismerése  a szociokulturális háttér felmérése  a család gazdasági hátterének megismerése  szülő, gyermek kapcsolat  tanszer és taneszköz ellátottság a gyermeknél Megelőzés, gondozás:  a tanári kar, mint jelzőrendszer működtetése  a Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat bevonása a gyermekvédelmi ügyek konkrét megoldásába  külső kapcsolatok kiépítése, együttműködés az iskolán kívüli intézményekkel, szakemberekkel  szabadidős tevékenységek szervezése  napközi, tanulószoba biztosítása  hasznos szünidei programok, táborok szervezése  szülőgondozás, a szülőkkel való együttműködés  családlátogatások Polgárdi Széchenyi István Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola 8154 Polgárdi, Kossuth u. 139.

41


a továbbtanulás segítése a nevelők és a tanulók segítő, személyes kapcsolata a tankönyvvásárláshoz, az étkezési díjak kifizetéséhez nyújtott segélyek szoros kapcsolat a polgármesteri hivatallal és a gyermekjóléti szolgálattal annak érdekében, hogy a szociális hátrányt elszenvedő tanulók minél hamarabb segítségben részesüljenek

3.8 A tanulók tanulmányi munkájának írásban, szóban, vagy gyakorlatban történő ellenőrzési és értékelési módja Az iskola a nevelő és oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi munkájának ellenőrzését és értékelését. 











Az előírt követelmények teljesítését az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelően a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája, vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrzik. Az ellenőrzés kiterjedhet a régebben tanult tananyaghoz kapcsolódó követelményekre is. A különböző elméleti jellegű tantárgyak: magyar nyelv és irodalom, matematika.  1. – 4. évfolyamon és a 5. – 8. évfolyamon év elején a félév és az év végén a tanulók a követelmények teljesítéséről átfogó írásbeli dolgozatban is tanúbizonyságot tesznek,  a tanulók munkáját egy - egy témakörön belül szóban és írásban is ellenőrzik,  az egyes témakörök végén a tanulók az egész téma tananyagát és fő követelményeit témazáró felmérést, dolgozatot írnak. Kiemelten fontos, hogy a tanulók szóbeli kifejezőkészségének fejlesztése érdekében minél többször - félévenként egyszer - ellenőrizzük követelmények elsajátítását szóbeli felelet formájában. Ennek érdekében minden tanuló legalább egyszer felel szóban:

Kitűnő minősítést kap az a tanuló, aki a tantárgyi eredményeken túl magatartásból és szorgalomból is példás, illetve jeles osztályzatot kap. Jeles minősítést kap az a tanuló, akinek az év végi bizonyítványában a magatartást és a szorgalmat is beleszámítva, legfeljebb két négyes osztályzata van. A tanulók tanulmányi teljesítményének és előmenetelének értékelését, minősítését elsősorban az alapján végezzük, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul az iskola helyi tantervében előírt követelményekhez, emellett azonban figyelembe vesszük azt is, hogy a tanuló képességei, eredményei hogyan változtak - fejlődtek-e vagy hanyatlottak - az előző értékelés óta. A tanulók tanulmányi munkájának értékelése az egyes évfolyamokon a különböző tantárgyak esetén a következők szerint történik:  Az 1. évfolyamon félévkor és év végén, 2. évfolyamon félévkor minden


42

PEDAGÓGIAI PROGRAM



    





tantárgy esetében szöveges értékelést alkalmazunk az Apáczai Kiadó által megfogalmazott értékelési szempontok alapján. Tanév közben érdemjegyeket adunk a tanulóknak. A 2. évfolyamon év végén, 3. - 8. évfolyamon a tanulók munkáját minden tantárgyból év közben érdemjeggyel, a fél év és a tanév végén osztályzattal minősítjük. A félévi és az év végi osztályzatot az érdemjegyek alapján kell meghatározni. Az egyes tantárgyak érdemjegyei és osztályzatai a következők: Jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1). A tanuló magatartásának és szorgalmának értékelésénél: példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2), illetve hanyag (2) A tanuló: kiválóan, jól, megfelelően teljesített, vagy felzárkóztatásra szorul A tanulók munkájának, előmenetelének folyamatos értékelése érdekében minden tantárgyból egy-egy témakörön belül minden tanulónak legalább két érdemjegyet kell szerezni. Ha a témakör tanítása hosszabb időt vesz igénybe, minden tanuló munkáját havonta legalább egy érdemjeggyel kell értékelni. A tanuló által szerzett érdemjegyekről a szülőt a tárgyat tanító nevelő értesíti az ellenőrző könyvön keresztül. Az ellenőrző könyv bejegyzéseit az osztályfőnök kéthavonta ellenőrzi, és az esetlegesen elmaradt érdemjegyek beírását pótolja. A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében a tanulók írásbeli dolgozatainak, feladatlapjainak, tesztjeinek értékelésekor az elért teljesítmény (pontszám) érdemjegyekre történő átváltását a következő arányok alapján végzik. Teljesítmény:

Érdemjegy:

0 - 33% 34 - 50% 51 - 75% 76 - 90% 91 - 100%

elégtelen (1) elégséges (2) közepes (3) jó (4) jeles (5)

A tanulók értékelése, a javasolt ellenőrzési módszerek: - feladatlapok (műveletek elvégzése, állítások igazságtartalmának eldöntése, nyíltvégű mondatok helyes befejezése, hibakereséses feladatok elvégzése, egyszerű feleletválasztás, többszörös feleletválasztás ellenpéldák indoklásával, rajzos, szerkesztéses feladatok, logikai feladatok megoldása indoklással…) - szóbeli felelet (órán megoldott mintára feladatok számonkérése, házi feladatok helyes megoldásának szakszerű kommunikálása, lényegkiemelés, érvelés, kiselőadás felkészülés alapján, órai feladatok végrehajtása, szerkesztések végrehajtása…) - témazáró dolgozat (nagyobb témakörök végén vagy több témakör együttes zárásakor…) - otthoni munka (feladatok, szerkesztések, testek építése, gyűjtőmunka, megfigyelés, Polgárdi Széchenyi István Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola 8154 Polgárdi, Kossuth u. 139.

43

PEDAGÓGIAI PROGRAM feladatok számítógépes megoldása…) - füzetvezetés (íráskép, áttekinthetőség, pontosság…) - csoportmunka (statisztikai adatgyűjtés, valószínűségi kísérletek elvégzése…) - versenyeken, vetélkedőkön való szereplés, elért eredmények A tantárgyi eredmények értékelése a hagyományos számmal 5 fokozatú skálán történik.

3.9. A magasabb évfolyamra lépés feltételei A tanuló az iskola magasabb évfolyamára akkor léphet, ha az oktatási miniszter által kiadott kerettantervekben "A továbbhaladás feltételei" c. fejezetekben meghatározott követelményeket az adott évfolyamon minden tantárgyból teljesítette. A követelmények teljesítését a nevelők a tanulók év közbeni tanulmányi munkája, illetve érdemjegyei alapján bírálják el. Minden tantárgyból legalább az "elégséges" év végi osztályzatot kell megszereznie a tanulónak a továbbhaladáshoz. Ha a tanuló a tanév végén valamely tantárgyból, de legfeljebb három tantárgyból szerez "elégtelen" osztályzatot, a következő tanévet megelőző augusztus hónapban javító vizsgát tehet. Ha a tanuló valamely tantárgyból sikertelen javítóvizsgát tett évet ismételni köteles. Az iskola igazgatója a szülő kérésére legfeljebb egy alkalommal engedélyezheti az iskola első évfolyamának megismétlését, akkor is, ha a tanuló az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. Ebben az esetben a megismétlésre kerülő évfolyamról nem kap bizonyítványt a tanuló. A szülő kérésére az iskola magasabb évfolyama is megismételhető legfeljebb egy alkalommal. A magasabb évfolyamba történő lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha:  az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól.  az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse.  egy tanítási évben 250 óránál többet mulasztott.  magántanuló volt.  a közoktatási törvényben előírtak szerint, a tanuló az egyes tantárgyakból az éves óraszám 30 %-nál többet hiányzott.

3.10.

Az otthoni írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai

A házi feladat célja az ismeretek gyakorlása megszilárdítása. Hallani olyan álláspontot, hogy a házi feladatok adása mellőzendő. Ezt azzal indokolják, hogy a rendszeres tanulás oly súlyos munka a gyermek számára, még ha külsőleg nem is látszik rajta, hogy csak sok pihenéssel, Polgárdi Széchenyi István Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola 8154 Polgárdi, Kossuth u. 139.

44

PEDAGÓGIAI PROGRAM játékkal, mozgással kapja vissza a tanuláshoz szükséges friss erőt. A mi álláspontunk az, hogy szükség van házi feladatra, de nem mindenáron. A házi feladat tartalma tegye lehetővé a tanuló számára a többirányú keresgélést, a kreativitást és engedje meg a tévedés szabadságát. A házi feladat lehet: szóbeli írásbeli gyűjtőmunka kutatómunka A házi feladatok meghatározásának általános alapelvei: o A tanulók életkori sajátosságainak figyelembevételével kell kijelölni a feladatokat o A feladatokat megfelelően elő kell készíteni, a megoldásukhoz szükséges eszközök minden tanuló számára elérhetőek legyenek. o Törekedni kell a házi feladat meghatározásnál is a differenciálásra, a feladatok érdekességére, változatosságára, amivel motiváló hatását erősíti. o A tanulókat (versenyre készülők, a tantárgy iránt aktívan érdeklődők) egyéni

o

o

o o

o o

választásuk, kérésük alapján szorgalmi feladattal segíthetjük, számukra szorgalmi feladatot javasolhatunk. Az elemi szinten a házi feladatok célja a gyakorlás, képességfejlesztés. ennek megfelelően kell meghatározni a feladatok mennyiségét és minőségét. Figyelembe kell venni a feladatokra fordított idő optimális mennyiségét, ami lehetőleg ne haladja meg az 1 órát. Az alsó szinten és az alsó-közép szinten a gyakorlás és képességfejlesztés mellett a tehetséggondozás, a tanulási képességek megalapozása illetve elmélyítése céljából az egyéni kutatómunka, kiselőadás, gyűjtőmunka, projekttevékenység is lehet házi feladat. Ezek elvégzésére hosszabb időtartamot kell meghatározni. Ezen a szinten is ügyelni kell a házi feladatra fordított időmennyiségre, ami lehetőleg ne haladja meg a 1,5 illetve 2 órát. A házi feladatokat rendszeresen ellenőrizni, értékelni kell. Ez történhet szóbeli- és szöveges értékeléssel illetve érdemjeggyel. A felsős tanulószobai illetve alsós napközis foglalkozás ideje alatt megfelelő szervezéssel és foglalkozás-vezetéssel biztosítani kell, hogy a tanulók másnapra felkészüljenek. A foglalkozásokat vezető pedagógus ellenőrzi az írásbeli feladatok elkészítését és segíti a szóbeli tanulást. Törekedjünk arra, hogy a tanulók az aktuális napon feladott házi feladatokat maradéktalanul elvégezzék. Ehhez a nyugodt, tanulást segítő légkör megteremtése a foglalkozást tartó pedagógus feladata.

3.11. Csoportbontás Mindig az aktuális tanév létszáma alapján kerül kialakításra. Polgárdi Széchenyi István Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola 8154 Polgárdi, Kossuth u. 139.

45

PEDAGÓGIAI PROGRAM 3.12. A tanulók fizikai állapotának mérése Az iskola testnevelés tantárgyat tanító pedagógusa - az adott tanév rendjéről szóló miniszteri rendeletben meghatározott mérési időszakban - a Nemzeti Egységes Tanulói Fittségi Teszt (a továbbiakban: NETFIT) alkalmazásával méri . A tanulók eredményeit a NETFIT rendszerbe azonosításra alkalmatlan módon tölti fel, azokat a NETFIT -et támogató informatikai alapú diagnosztikus értékelő rendszer automatikusan kiértékeli. A tanulók fizikai fittségi mérésének célja a tanulók egészsége megőrzésének, javításának, fenntartásának előmozdítása, és a tanulók egészségi állapotának nyomon követése a tanulók fizikai fittségi szintjének feltárásával. A fizikai fittségi mérések adatait az iskola testnevelés tantárgyat tanító pedagógusai tanévenként elemzik, és meghatározzák a tanuló k fizikai fittségi szintjének további fejlesztése szempontjából szükséges intézkedéseket. A fizikai fittségi mérés tanulót érintő eredményeiről a tanuló és a szülő a tanuló mérési azonosítójának felhasználásával a NETFIT rendszeren keresztül kap tájékoztatást.

3.13. Iskolai egészségnevelési és környezeti nevelési elvek Célok, feladatok az egészségnevelésben:  A tanulók korszerű ismeretekkel és azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek egészségük megőrzése és védelme érdekében.  Ismerjék fel a tanulók azt, hogy milyen összefüggés van az életmód, viselkedés, környezet és az egészségi állapot között.  Az egészségnevelés során megszerzett ismeretek, tapasztalatok ösztönözzék a diákokat arra, hogy kialakuljon bennük az önmagukkal szembeni felelősségérzet, segítsen nekik a további életük során az életmódbeli döntések meghozatalára, ezzel is segítve, hogy az egészséget támogató magatartásformák, megoldási módok alternatívaként jelenjenek meg mindennapi éltünkben.  Az egészségnevelési munkánk eredményeként váljon érthetővé és élményszerűvé a tanulók számára az „egészséges" - „kevésbé egészséges" tevékenységi formák közti különbség és a pozitív életszemlélet.  Ismerkedjenek meg a tanulók az aktív életmód által kínált előnyökkel, elsősorban a mindennapi mozgás kedvező élettani hatásaival, ezáltal a saját fizikai képességeik megőrzésében játszott szerepével.  Feladatunk segíteni a diákokat, hogy átéljék a szűkebb és tágabb környezetért vállalt felelősség érzését, ismerjük fel egyéni lehetőségeiket a természetvédelem területén. A nevelésben résztvevő személyek:  Az iskola minden pedagógusa az erre alkalmas tanórai és tanóránkívüli foglalkozások során.  Iskolai egészségügyi szolgálat: iskolaorvos, védőnő  Iskolán kívüli meghívott szakemberek, rendőrök, katasztrófavédelem Célok, feladatok a környezeti nevelés területén:  A tanulókban a környezettudatos magatartás, a környezetért felelős életvitel elősegítése, a természetet, az embert, az épített és a társadalmi környezetet tisztelő szokásrendszer Polgárdi Széchenyi István Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola 8154 Polgárdi, Kossuth u. 139.

46

PEDAGÓGIAI PROGRAM megalapozása.  Tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük azokat a környezet megóvásához szükséges képességeket és készségeket, amelyek a természeti és a társadalmi környezet zavartalan működését elősegíthetik.  A tanulók az életkoruknak megfelelő szinten foglalkozzanak a környezet megóvásának szempontjából legfontosabb ismeretekkel:  a környezet fogalmával,  a földi rendszer egységével,  a környezetszennyezés formáival és hatásaival a környezetvédelem lehetőségeivel,  lakóhelyünk természeti értékeivel,  lakóhelyünk környezetvédelmi feladataival.  A környezeti nevelés az iskola minden pedagógusának, illetve minden tanórai és tanórán kívüli foglalkozás feladata. Az iskolai program témakörei évfolyamokra, tantárgyakra lebontva:  Személyes higiénia, táplálkozás.  Családi és kortárs kapcsolatok.  Környezetvédelem.  Aktív életmód, sport.  Szexuális fejlődés, nevelés.  Alkohol, kábítószer, dohányzás.  Az egészségnevelést szolgáló tanórán kívüli foglalkozások.  Egészségügyi szolgáltatások, külső szakemberek. Egészségnevelést szolgáló tanórán kívüli foglalkozások  osztályonként gyalogtúrát szervezünk lakóhelyünk tágabb környezetében, elsősorban a környezet megfigyelése céljából  évente papírgyűjtés során híjuk fel a tanulók figyelmét az anyagok újrahasznosítására  évente programokkal emlékezünk meg a Föld Napjáról, a Víz Világ Napjáról – ekkor akadályversenyt, kirándulást szervezünk az egész iskola részére Egészségügyi szolgáltatások, külső szakemberek:  Évente a tanmenethez illeszkedő témakörök kapcsán a védőnő  A 8. évfolyam biológia tananyagához kapcsolódóan az iskolaorvos és a szaktanár felvilágosító előadása  Az iskolai étkeztetésnél kiemelt figyelmet fordítunk az étkezés előtti megfelelő higiéniai követelmények kielégítésére, így kialakítva az igényt a tanulókban a tisztaságra  Évente részt vesz minden tanuló fogászati szűrővizsgálaton  Kétévente minden tanuló részt vesz az iskolaorvos által tartott érzékszervi, fejlettségi szűrővizsgálaton


47

PEDAGÓGIAI PROGRAM 3.14.

A tanuló jutalmazásának, büntetésének, magatartásának és szorgalmának

értékelési elvei 3.14.1. Jutalmazás elvei Az iskola jutalomban részesíti azt a tanulót, aki képességeihez mérten ○ példamutató magatartást tanúsít, ○ vagy folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el, ○ vagy az osztály, illetve az iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális stb, versenyeken, vetélkedőkön, vagy előadásokon, bemutatókon vesz részt, ○ vagy bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez Iskolánkban – tanév közben – elismerésként a következő dicséretek adhatók: szaktanári dicséret, napközis nevelői dicséret, osztályfőnöki dicséret, amelyből a 3. halmazati jutalomként igazgatói dicséretet ér igazgatói dicséret, a nevelőtestületi dicséret (csak tanév végén), „Jó tanuló – jó sportoló” érem (tanév végén adható, legalább 4-es tanulmányi eredmény és kiemelkedő sportteljesítmény kell hozzá), Kiváló diák (A 8. tanév végén az a tanuló kaphatja meg, aki nyolc éven át kitűnő tanulmányi eredményt ért el.) Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő tanulmányi és közösségi munkát végzett tanulók a tanév végén: ○ szaktárgyi teljesítményéért, ○ példamutató magatartásáért, ○ kiemelkedő szorgalmáért, ○ példamutató magatartásáért és kiemelkedő szorgalmáért dicséretben részesíthetők. A dicséretet az osztályfőnöknek az osztálynaplóba, törzslapokba és a tanuló bizonyítványába be kell jegyezni. Az a nyolcadik osztályos tanuló, aki Kiváló diák dicséretben részesül, az oklevelet és tárgyjutalmat kap, melyet a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt vehet át. Az iskolai szintű versenyek első három helyezettje oklevelet és könyvjutalmat kap, melyet az iskola közössége előtt vehet át. Az iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók igazgatói dicséretben részesülnek. A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni. A dicséretet mindig írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni.


48

PEDAGÓGIAI PROGRAM 3.14.2. Büntetés elvei A házirendben foglaltak megsértése fegyelmező intézkedést, súlyosabb esetben fegyelmi eljárást vonhat maga után. A fegyelmező intézkedés fokozatai és formái: A fokozatok betartása nem kötelező. 1. Írásbeli szaktanári figyelmeztetés: szakórán belüli rendbontásért. 2. Szabad programról eltiltás. 3. Szóbeli, írásbeli osztályfőnöki figyelmeztetés, különösen a házirend alábbi pontjainak megsértéséért:  A nevelők ügyeletesek útmutatásának megsértéséért.  Az iskolát a foglalkozások alatt engedély nélkül elhagyja.  Ellenőrzőjét sorozatosan nem hozza magával, jegyeit utasításra sem írja be.  Trágár beszédért.  Az iskola épületének, helyiségeinek használati rendjét nem tartja meg.  Társai testi épségét gondatlanságból veszélyezteti.  Gondatlanságból okozott kárért.  A tanórákról történő rendszeres késésért.  Mások testi épségét veszélyeztető durva játék esetén.  Veszélyt hordozó tárgyat hoz magával.  Szándékosan okozott kárért. 4. Osztályfőnöki rovó az előzők ismételt előfordulása esetén 5. Igazgatói figyelmeztetés: az előzőkben felsorolt durva, ismételt, másokat sértő, iskolánk jó hírének ártó előfordulása esetén.

3.14.3. Magatartási normák Példás a magatartása annak, aki:  a házirend előírásainak pontosan és maradéktalanul eleget tesz alkotó, kezdeményező a közösségével összefüggő kérdésekben,  a nevelő utasításait pontosan betartja, segíti őt munkájában,  a felnőttekkel, s társaival szemben udvarias, tisztelettudó,  részt vesz környezete kialakításában, értékeinek megóvásában,  az iskolán kívüli magatartása is példamutató. Jó a magatartása annak, aki:  a házirend szabályait betartja,  nevelő utasításainak eleget tesz,  a felnőttekkel, s társaival szemben jó magatartású,  környezete berendezéseit megbecsüli,  az iskolán kívüli magatartása ellen nincs kifogás,


49

PEDAGÓGIAI PROGRAM Változó a magatartása annak, akinek szóbeli vagy írásbeli szaktanári, vagy osztályfőnöki figyelmeztetése van.:  a házirend szabályai ellen többször vét és csak nevelői kényszer hatására tartja be azokat  a nevelő utasításainak nem mindig tesz eleget  a felnőttekkel, s társaival szembeni magatartása időnként kifogásolható  nem törődik környezete berendezési tárgyaival, a tulajdon védelmével  magatartása időnként durva, rendbontó  az iskolán kívüli viselkedése időnként kifogásolható

Rossz a magatartása annak, aki:  a házirend szabályait gyakran és durván megsérti  rendbontó magatartásával zavarja a tanítási órán folyó munkát  fegyelmezetlen, durva megjegyzéseivel, közbeszólásaival rombolólag hat a közösségre  tiszteletlen a felnőttekkel, társaival, rendbontást, veszekedést kezdeményez  a közösség vagyonát szándékosan rongálja  iskolán kívüli rossz magatartásával intézményünk rossz hírét kelti  igazgatói figyelmeztetése van, vagy fegyelmi eljárás utáni büntetésben részesült

3.14.4.Szorgalmi érdemjegy normái Példás a szorgalma annak, aki:  a tanítási órákra legjobb képességei szerint mindig pontosan felkészül, ott figyel, érdeklődik, és erre ösztönzi társait is, órán aktív,  az önképzésben példamutató,  a tanulásban segíti társait. Jó a szorgalma annak, aki:  a tanítási órákra felkészül,  a tanári munkába bekapcsolódik,  az ónképzésben részt vesz,  segít társainak,  a felszerelését magával hozza. Változó a szorgalma annak, aki:  a tanítási órákra pontatlanul, rendszertelenül készül,  a tanítási órákon alkalmanként passzív, önellenőrzése hiányos,  egy-két tárgyból romlott a tanalmányi eredménye,  felszerelése, házi feladata hiányos. Hanyag a szorgalma annak, aki:  nem készül fel a tanítási órákra, megbízhatatlan, nem önálló, közönyös, Polgárdi Széchenyi István Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola 8154 Polgárdi, Kossuth u. 139.

50


nem kapcsolódik be a tanári munkába, tanulmányi eredménye több tárgyból romlott, passzív, rendetlen, hanyag munkájával másokra is rossz hatással van, felszerelése gyakran hiányos.

3.15. Egész napos iskola Iskolánk a szülők igényeit figyelembe véve alsó tagozaton iskolaotthonos osztályokat szervez. „Az iskolaotthonos nevelés és oktatás - a nem szakrendszerű oktatásra alapozva - egységes keretbe foglalja a tanulók egyéni képességéhez igazodó fejlesztés teljes folyamatát, biztosítva a tanulóknak a pihenés, a kikapcsolódás, a szórakozás és a testmozgás lehetőségét.” Iskolaotthonos nevelés és oktatás Az oktatás megszervezése a délelőtti és a délutáni tanítási időszakban - melyben a tanulók elsajátítják az új ismereteket, tananyagot, és a következő tanítási napra is felkészülnek - a kötelező tanórai foglalkozások, a nem kötelező tanórai foglalkozások, a mindnapos testedzés foglalkozási időkeretben történik. Az iskolaotthon esetében a gyermek egész napos nevelése történik, a tanítási órák és a szabadidő összefüggő rendszert alkot. A tanulás és a szabadidő váltakoznak, szem előtt tartva ezzel a gyermekek terhelhetőségét. A két osztályfőnök között egyenlően oszlanak meg a feladatok minden esetben két tanító váltja egymást, a tanórákon, a szabadidős foglalkozásokon és az önálló tanuláson is. Az iskolaotthonos nevelés keretei között házi feladat adásának nincs helye mivel a tanuló az egész napos felkészítés során készül fel a következő tanítási napokra. A tanítási órák megosztása: - délelőtt, mikor a gyermekek a legaktívabbak, a nehezebben elsajátítható tárgyak vannak napirenden, - délután pedig a készségtárgyakat oktatjuk. A gyermekeknek lehetőségük van beszélgetni problémájukról, nem olyan kötött és rideg az órarend, illetve a napirend. Az osztályfőnökök értesülhetnek miden gondról, bajról, késésről, megfigyelhetik a diákokat a szabadidős tevékenységek eltöltése közben is, így jobban megismerve a tanulókat, a nevelésük is hatékonyabbá válhat. A szabadidőben végezhető tevékenységek között vannak a mozgás számos formája, könyvtárlátogatás, zenehallgatás, játékok, és más kreatív foglalkozások. Az iskolaotthonban 8 órától délután 16-ig foglalkoztatjuk a gyermekeket, táskájukat a könyvekkel, munkafüzetekkel csak hétvégén viszik haza, hogy a szülő is lássa, hogyan haladnak a gyerekek.


51

PEDAGÓGIAI PROGRAM Ez az oktatási forma kedvező szervezeti feltételt biztosít a tanulmányi munka hatékonyabb irányításához:  Az óvodai életrend szerves folytatásává válik.( Megkönnyíti az óvoda és az iskola közötti zökkenőmentes átmenetet.)  Egyenletes megterhelést nyújt. (Az egyéni fejlesztésen és a tehetséggondozáson van a hangsúly.)  A gyermekek tevékenykedtetésén alapuló, egész nap kedvező pedagógiai hatást nyújtó munkarend kialakítása válik lehetővé.  A tanítás, a tanulás, az aktív pihenés, a szabadidős tevékenységek célszerűen váltogatják egymást.  Meghitt viszony alakul ki a pedagógus és a tanuló között. ( A szülőkkel szoros és harmonikus együttműködésre törekszünk.)  Minden gyermek különböző, más fejlettségű más-más terület: így ennek megfelelően foglalkozunk velük.

4. A pedagógiai program kiegészítése a szegregáltan oktatott SNI tanulókra vonatkozóan

4.1. A tagozaton folyó nevelő- oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, módszerei, eljárásai 4.1.1. Pedagógiai alapelvek Tagozatunk olyan pedagógiai munka végzésére törekszik, melynek középpontjában a sajátos nevelési igényű (mozgásszervi fogyatékos, beszédfogyatékos, halmozottan fogyatékos, autizmus spektrumzavar, értelmi fogyatékos - enyhe értelmi fogyatékos, értelmi fogyatékos – középsúlyos értelmi fogyatékos, érzékszervi fogyatékos – hallási fogyatékos, érzékszervi fogyatékos – látási fogyatékos) tudásának, képességeinek, egész személyiségének fejlődése, fejlesztése áll, az alapkompetenciák fejlesztésére építve, a környezeti feltételek figyelembe vételével. Nevelésfilozófiánk alapvetése a ránk bízott gyermekek mindenekfelett álló érdekének figyelembe vétele szellemiségében és gyakorlatában egyaránt. Ennek érdekében: 

a tanulók szükségleteinek, a felnőtt életben való boldogulásának, a társadalmi és szülői elvárásoknak megfelelő korszerű ismeretek nyújtására törekszünk


52


a tanulók személyiségének, képességstruktúrájának megismerése után határozzuk meg a gyermekhez és csoporthoz igazodó adaptív tanulásszervezési eljárásokat



pedagógiai gyakorlatunkban a motívumrendszer, a készség- és képességrendszer, a személyiség fejlődésének segítésén, valamint a kulcskompetenciák fejlesztésén van a hangsúly



a tanítás-tanulás folyamatában maximálisan figyelembe vesszük az egyes tanulók különleges gondozási igényét, speciális nevelési szükségletét



pedagógiai munkánk kiemelten fókuszál az iskolai tanítási-tanulási folyamatok hatékonyságára és az elsajátított tudás és kompetenciák használhatóságára, hasznosságára



a tanuló terhelésekor „teljes személyiségét” figyelembe vesszük: egyedi elbírálás a haladási tempóban, módszerválasztásban, a tehetség és készségek kibontakoztatásában



a gyermek lehetőségeihez, korlátaihoz és speciális igényeihez igazodva a feladatok megvalósításához hosszabb idősávokat, kereteket jelölünk meg ott, ahol erre szükség van tanulásszervezés során előtérbe helyezzük a differenciálást, melyen a mindenki számára a saját komplex személyiség struktúrájának leginkább megfelelő, számára optimális fejlesztés biztosítását értjük



az iskoláztatás teljes időszakában biztosítjuk a kiegészítő pedagógiai szolgáltatásokat: fejlesztő, korrekciós, habilitációs, rehabilitációs és terápiás célú gyógypedagógiai ellátások körét



toleránsak vagyunk az alsó határon teljesítőkkel, és ezt az elvet érvényesítjük befogadásuknál, integrálásuknál és fejlesztésüknél



az iskolai nevelést – oktatást olyan elvek szerint szervezzük, hogy az segítse az iskolák közötti átjárhatóságot és tegye lehetővé a sikeresen fejlesztett tanuló számára a többségi iskolába való át-, illetve visszahelyezést – nyomon követés és megsegítés mellett

4.1.2. Nevelő-oktató munkánk céljai Tagozatunk gyógypedagógiai tagozat, ennek értelmében célja és egyben feladata is, hogy gyógypedagógiai ellátás keretében biztosítsa a sajátos nevelési igényű tanulók szükségletéből adódó iskolai nevelést, oktatást, fejlesztést, terápiák alkalmazását. Célunk, hogy a nevelés, oktatás, fejlesztés során a tanuló jusson el a saját fejlődési Polgárdi Széchenyi István Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola 8154 Polgárdi, Kossuth u. 139.

53

PEDAGÓGIAI PROGRAM lehetőségeinek maximumára. Korlátait is figyelembe véve legyen képes harmonikus, értékes, egészséges, kulturált, önálló életre. Ennek érdekében alapvető célkitűzéseink a) a nevelés területén 

a személyiség érzelmi, akarati oldalának stabilizálása



értékek és érzelmek befogadására és átadására nevelés



reális önismeret, önelfogadás, önfejlesztés képességének kialakítása



fogékonyság az emberi kapcsolatokra, a barátságra



önmaga és társai másságának ismerete, türelem, elfogadás, a visszaélés elkerülése



a szokások, hagyományok elfogadása, más értékek tisztelete



egészséges életmódra nevelés



önálló életkezdés ismereteinek, készségeinek megalapozása



a választott szakma megbecsülése, megszerettetése



a természeti környezet értékeinek megóvása, a velük való együttélés képességének kialakítása



a szülőföld, a lakóhely értékeinek megismerése, megbecsülése és az ezekhez való kötődés



kialakítása

b) az oktatás területén Napjaink gyors technológiai fejlődése miatt a tudás olyan sokféle lehet, és olyan gyorsan változik, hogy a tudásátadás hagyományos útjai immár nem tudják kiszolgálni a munkaerő piaci igényeket. Tanulóinkat tehát nem lezárt tudáshoz, hanem olyan kulcskompetenciák birtokába kívánjuk juttatni gyermekeinket, amelyek lehetővé teszik számukra az egész életen

tartó

tanuláshoz

szükséges

készségek

és

motívumok

elsajátítását.

A

kulcskompetenciák azok a kompetenciák,amelyekre minden egyénnek szüksége van a személyes boldoguláshoz és fejlődéshez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához. Kiemelt célunk fejlesztésük. A kulcskompetenciák a következők 

anyanyelvi kommunikáció

Az anyanyelvi kommunikáció fejlesztésének az értelmi fogyatékos és az autizmussal élő gyermekek oktatásában kitüntetett helye van. Célunk az egyéni képességeknek megfelelő szókincsfejlesztés, az információgyűjtés és feldolgozás technikáinak megtanítása, a kommunikációs helyzetekhez való alkalmazkodás alakítása, a nyelvi hátrányok csökkentése, Polgárdi Széchenyi István Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola 8154 Polgárdi, Kossuth u. 139.

54

PEDAGÓGIAI PROGRAM valamint a különböző segédeszközök (pl. képcserés kommunikáció) használatának elsajátítása. 

idegen nyelvi kommunikáció

Tanulóink sajátos fejlődésmenete miatt a nyelvtanulás során arra törekszünk, hogy egyszerű szóbeli

közléseket

megértsenek,

elmondjanak.

A

nyelvtanulás

a

természetes

nyelvelsajátításra épül. Célunk, hogy alakuljon ki kedvező attitűd és motiváció a nyelvtanulás, a tanult nyelv, és az azon beszélő emberek és kultúrájuk megismerésére. 

matematikai kompetencia

A matematikai kompetencia fejlesztésével a - kognitív funkciók sajátosságait figyelembe véve – célunk a tanulók egyéni képességeihez igazodó intellektuális kapacitás növelése, a mindennapi életben jelentkező problémák megoldására való felkészítés, és ezzel a cselekvési képességük növelése. 

természettudományos kompetencia

Célunk, hogy tanulóink egyéni képességeiknek megfelelően szerezzenek ismereteket a természeti – környezeti világ elemi fogalmairól, tulajdonságairól, jelenségeiről: alakuljon ki pozitív viszonyuk a természethez, szűkebb és tágabb környezetükhöz, sajátítsák el az egyén és

a

társadalom

számára

fontos

konstruktív

magatartás-és

viselkedésformákat

(egészségeséletmód, egészségvédő életvitel, környezettudatos viselkedés). 

digitális kompetencia

Célunk a munkához és a mindennapi életvitelhez kapcsolódó informatikai praktikus ismeretszerzés és készségfejlesztés. Az informatikai ismerethordozók használatának megismerése alapvető fontosságú és az esélyegyenlőség megteremtése és a személyes életvitel szempontjából is. Ez ad lehetőséget a gyors, korszerű ismeretszerzésre. 

hatékony önálló tanulás

Célunk, hogy enyhén értelmi fogyatékos és autizmussal élő tanulóink – képességeikhez mérten megismerjék a hatékony és önálló tanulás feltételeit: saját tanulási stratégiáikat, készségeik és tudásuk erős és gyenge pontjait. A tanulási folyamatban az önállóság növelésére törekszünk.  Célunk

szociális és állampolgári kompetencia a

tanulók

egyediségének,

megváltozott

tulajdonság-együttesének


55

PEDAGÓGIAI PROGRAM figyelembevételével életmóddá, szokás-, viselkedés- és magatartásformává szervezni a fejlesztés kiemelt területeit: fizikai és mentális egészségére vonatkozó ismeretek; normatudat; a viselkedési és az általánosan elfogadott magatartási szabályok ismerete; nemzeti kulturális identitás kialakítása; az európai identitás megértése; tájékozódás a szűkebb és tágabb társadalmi-gazdasági dimenziókban; az egyenlőség és demokrácia tisztelete. Az aktív állampolgári lét biztosításához szükséges napjainkban egyre növekvő információhalmazban való tájékozódás képességének kialakítása. 

kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia

Célunk tanulóink egyedi képességeinek figyelembevételével minimális ismeretek nyújtás a gazdaság működéséről, az egyéni és csoportmunkában történő munkavégzés képességének alakítása és az önismeret fejlesztése. Autizmussal élő tanulóinknál ez a kompetencia nagyon korlátozottan fejleszthető. Célunk az önellátás és az önálló munkavégzés képességének fejlesztése. 

esztétikai – művészeti tudatosság és kifejezőképesség

Célunk olyan élményszerű ismeretek nyújtása, melyek hozzájárulnak a harmonikus személyiség kialakulásához. Értékközvetítő és értékőrző tevékenységekkel igyekszünk tanulóinkat aktív befogadásra és alkotásra késztetni. c) a fejlesztés területén 

az enyhe fokú értelmi fogyatékosságból, illetve az autizmusból fakadó hiányzó vagy sérültfunkciók helyreállítása, újak kialakítása



a meglévő ép funkciók bevonás a hiányok pótlása érdekében



a különféle funkciók egyensúlyának kialakítása



a szükséges speciális eszközök elfogadtatása és használatuk megtanítása



az egyéni sikereket segítő, a társadalmi együttélés szempontjából kívánatos egyénitulajdonságok, funkciók fejlesztése



a legáltalánosabb távlati cél az egyéni képességek, fejlettség szintjén elérhető legjobbfelnőttkori szociális adaptáció és önállóság feltételeinek megteremtése

4.1.3. A nevelés-oktatás feladatai A nevelő – oktató munka kiemelt feladatai pedagógiai alapelveinkre és a nevelés – oktatás céljaira épülnek. Alapvető feladatunk biztosítani azokat a személyi és tárgyi feltételeket, Polgárdi Széchenyi István Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola 8154 Polgárdi, Kossuth u. 139.

56

PEDAGÓGIAI PROGRAM amelyek a sajátos nevelési igényű sajátos iskolai neveléséhez szükségesek. Ennek érdekében: 

az iskolázás teljes időtartamában - a szükségleteknek megfelelően – biztosítanunk kell az egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs ellátást,



megfelelő tanulásszervező formákkal és módokkal lehetővé kell tenni, hogy a tanórákon és a tanórán kívüli tevékenységekben egyaránt érvényesüljön a differenciált, az egyéniesítettfejlesztés,



azoknál a tanulóknál, akiknél az évfolyamra megállapított követelmények teljesítése nehezített, 20 hónapos időkeretet biztosítsunk,



olyan tanulási környezetet, tapasztalatszerzési lehetőséget teremtsünk, amelyben a gyermek a valóságról sokoldalú, konkrét tapasztalatokat szerezhet, és a közvetlen vizsgálódásokból kiindulva juthat el az ismeretek képi majd absztrakciós szintjéhez,



a tanuláshoz, önálló ismeretszerzéshez szükséges pszichés funkciók fejlesztését folyamatosan biztosítani kell,



az

ön-és

környezetellátáshoz,

eredményeséletvezetéshez

a

társadalmi

nélkülözhetetlen

együttéléshez,

tevékenységek

az

önálló

gyakorlása

és

kiemelt

feladatunk, 

a szülők és az iskola között olyan kapcsolatot kell teremtenünk, ahol a nevelési feladatokmegvalósításában partnerként vesz részt a szülő,



a szülőket folyamatosan tájékoztatnunk kell a gyermekeik fejlődéséről, az elért eredményekről, lehetőségekről,



a tanítás-tanulás folyamatában a mindennapi élethez, a gyakorlathoz kapcsolódva meg kell értetni és elsajátíttatni az egészség megóvásának fontosságát, a környezettudatos magatartást,



a diákokat be kell vonnunk, megtanítanunk az iskolai életük megszervezésére, szervezeteik működtetésére, jogaik gyakorlására, kötelezettségeik felfogására, értelmezésére,



a gyermekvédelmi tevékenységet úgy kell megszervezni és működtetni, hogy az csökkentse aszociális hátrányból eredő különbségeket, és valódi védelmet jelentsen az arra rászorulógyermek számára.

Az autizmus specifikus oktatás sajátos feladatai: 

a sérülésből adódó szükségletekhez adaptált környezet megteremtése


57


a biztonságérzet kialakítása a fejleszthetőség és az önálló tevékenység feltételeként



az autista gyermekek beilleszkedését főként akadályozó kommunikációs és szociálisképességek, valamint a képzelet kiemelt fejlesztése



a

társuló

fejlődési

elmaradások,

fogyatékosságok

pedagógiai

eszközökkel

viselkedésproblémák

csökkentése,

történőkompenzálása 

a

tanulást

akadályozó

pszichés

zavarok,

alternatívviselkedések tanítása viselkedésterápiával 

a képességstruktúrába integrálható készségek, jártasságok kialakítása, ismeretek nyújtása



az ismeretek, készségek valamennyi élettevékenység során történő alkalmazásának biztosítása



az integrált nevelésre alkalmas tanulók felkészítése és integrálás utáni segítése



konkrét segítség nyújtása tanulóink szüleinek gyermekük fejlesztéséhez, neveléséhez



egyéni fejlesztési tervek kialakítása a gyermek szükségleteinek megfelelően és a családigényeinek messzemenő figyelembevételével

4.1.4. A nevelési – oktatási munka pedagógiai -módszertani eszközei, eljárásai A célokat és a feladatokat a tanórai és a tanórán kívüli nevelőmunka során a személyi, a tárgyi feltételekkel és a pedagógiai, módszertani eszközökkel valósítjuk meg. A módszerek megválasztásának szempontjai 

a nevelés – oktatás célja



a tanulók életkori sajátosságai, képességei, egyénisége



a didaktikai feladat



a tanítási tartalom



a tantárgyak sajátossága



a pedagógus személyisége



az iskola tárgyi feltételei



a tanulók sérülés specifikus jegyei


58

PEDAGÓGIAI PROGRAM Az alkalmazott módszer kiválasztásának alapelvei: 

a módszert mindenkor a pedagógiai célhoz, a célrendszerhez igazítjuk



a

módszer

megválasztása

igazodjék

a

tanuló

fejlettségéhez,

állapotához,

szükségletéhez, sérüléséhez, korlátaihoz 

figyelembe vesszük a tanuló életkori sajátosságait, előzetes tudását, norma és szokásrendjét, a többségtől eltérő kultúrát, a módszert az adott helyzethez, szituációhoz igazítjuk



a tanulók egyediségéhez, sérüléséhez leginkább illő módszerkombinációkat alkalmazunk,



a sérült gyermek személyiségét figyelve, a választott módszerek elsődlegesen ösztönzőek, pozitív megerősítést szolgálóak legyenek



a kényszerítő módszerek alkalmazására csak nagyon indokolt esetben – az egész személyiséget figyelembe véve – kerüljön sor



a módszerek kiválasztásában figyelembe vesszük, hogy az értelmi fogyatékos és az autizmussal élő gyermekek/tanulók elsődlegesen tapasztalati személyiségek, így a tapasztalatszerzésnek, a követendő mintaadásnak, a modellnyújtásnak, a gyakorlásnak, a megerősítésnek, a szerepjátékoknak, fejlesztő beszélgetéseknek jelen kell lenni a tanítás-tanulás, a nevelés egészfolyamatában habilitációs céllal



hasonlóan központi szerepet kell biztosítani a tevékenységek megszervezésének, a tevékenységhez kötődő módszerek alkalmazásának: a megbízások, a feladatok teljesítésének, a szabályok, a szokások követésének, gyakorlásának, az ellenőrzés és értékeléstevékenységeinek, az önállóság kialakításának, az egészséges életmód szokásrendszerének, azönálló életvezetés tevékenységeinek gyakorlásának, az alkotóképesség kibontakozásának, a tanulási szokások, technikák elsajátításának

A nevelési módszerek csoportjai 

közvetlen (direkt) módszerek azok, amelyeknek alkalmazása során a nevelő közvetlenül, személyes kapcsolat révén hat a tanulóra



közvetett (indirekt) módszerek azok, amelyekben a nevelő hatás áttételesen, a tanulói közösségen keresztül érvényesül


59

PEDAGÓGIAI PROGRAM A nevelési módszerek funkcionális rendszere Mind a közvetlen, mind a közvetett módszercsoporton belül beszélhetünk: 

a szokások kialakítását szolgáló beidegzési módszerekről



a magatartási- tevékenységi modellek közvetítésére alkalmas, a példaképek, eszményképek kialakítását célzó módszerekről



a meggyőződések formálásában döntő szerepet játszó eljárásokról, a tudatosítás módszereiről

A nevelési módszerek gyakorlati alkalmazása A szokásformálás közvetlen módszerei: A szokásformálás közvetlen módszerei közé soroljuk a követelés, gyakoroltatás, segítségadás, ellenőrzés és ösztönzés módszerét. 

A követelés módszere

A követelés módszerének alkalmazásával megfogalmazzuk azokat az optimális magatartás- és tevékenységformákat, amelyek begyakoroltatását, szokássá alakítását tűzzük ki célul. 

A gyakoroltatás módszere

Ez az eljárás a közösségfejlesztés és önfejlesztés szempontjából optimális a magatartás- és tevékenységformák reprodukálásának, begyakorlásának megszervezésére. A direkt speciális gyakoroltatást nevezi a pedagógiai szakirodalom tréningnek. A gyakorlás tartalmának biztosítása, a gyerekek foglalkozásainak, munkájának előkészítése, szervezése és vezetése a feladat. Az eljárások a következő szükségletek kielégítésén alapulnak: o valamely tárgyi területre irányuló információs igény és aktivitási szükséglet o játékszükséglet o az eredményesség szükséglete o a változatosság iránti igény, a monotónia kerülésének szükséglete 

A segítségadás módszere

A segítségadás módszere a nehézségek elhárításával vagy mérséklésével megkönnyíti a begyakorlás folyamatát. Korrekciós funkciókat is betölt ebben a folyamatban, amennyiben helyesbíti a téves magatartás- és tevékenységformákat. Fontos szerepe van a nevelő – növendék pozitív kapcsolatának megalapozásában az aktív hallgatás módszerével. Polgárdi Széchenyi István Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola 8154 Polgárdi, Kossuth u. 139.

60


Az ellenőrzés módszere

Ez a nevelési módszer a szokásformálási, begyakorlási folyamat fennmaradását biztosítja azáltal, hogy jelzi a növendéknek a szociális kontroll jelenlétét. 

Az ösztönzés módszere

Az ösztönzés módszerének alapformái: az elismerés, elmarasztalás, jutalmazás és büntetés. A magatartási-tevékenységi modellek közvetítésének direkt módszerei A szervező tevékenység ellátására szolgáló nevelési módszerek a következők: 

Az elbeszélés módszere



Modellértékű személyek bemutatása



Műalkotások bemutatása



Személyes példaadás

Az elbeszélés módszere Az elbeszélés módszere alkalmas arra, hogy élményszerű formában közvetítsen viselkedési formákat. Modellértékű személyek bemutatása A modellértékű személyek bemutatása lényegében az erkölcsi normák és elvek megvalósulását, a társadalmi elvárásoknak megfelelő magatartás- és tevékenység értékének megjelenítését szolgálja életszerű körülmények között. Műalkotások bemutatása Élményszerű formában megfogalmazott vagy kidolgozott minták, amelyek a helyesen megválasztott irodalmi és képzőművészeti alkotás, zenemű, folyóirat, vagy film segítségével tehetők szükségletformáló tényezővé. A nevelő személyes példaadása 

felkészültség



általános műveltség



folyamatos önképzés


61


kifogástalan erkölcsi magatartás



kulturált megjelenés



igazságosság és tapintat a gyermekekkel szemben



facilitátor szerep alkalmazása



társadalmi ranglistán elfoglalt hely (presztízs)

A meggyőződés-formálás közvetlen módszerei Ebbe a módszercsoportba az előadás, magyarázat, beszélgetés módszerét, valamint a tanulók önálló elemző munkáját, mint nevelési módszert sorolhatjuk. 

Az előadás, magyarázat, beszélgetés módszere

Az előadás, magyarázat, beszélgetés módszere alkalmazást nyerhet a rendszeres tudatosító tevékenységben, az alkalomhoz kötött és a tantárgy anyagához kapcsolódó tudatosítás keretében is. 

A tanulók önálló elemző munkája

Olyan önálló feladatokat adunk a tanulóknak, amelyek megkívánják tőlük meghatározott erkölcsi fogalmak, normák, eszmék értelmezését, következményeinek átgondolását. A beidegzés, szokásformálás közvetett módszerei Közös jellegzetességük, hogy olyan tevékenység-és magatartásformákat preferálnak, szerveznek rendszerbe, amelyek a közösség életében és fejlődésében nélkülözhetetlenek, s ezek követésére mozgósítják a közösség tagjait. A közvetett gyakorlás három tevékenységformában valósítható meg: 

az önkormányzati tevékenység megszervezése során



a fizikai munkatevékenység folyamatában



a tanulmányi tevékenység keretében

A magatartási-tevékenységi modellek közvetítésének indirekt módszerei A nevelő személyes részvétele a közösség tevékenységében: 

Különösen a közös fizikai munka esetében szolgáltat hatékony magatartási mintákat a konstruktív tevékenység- és magatartásformákra.


62


Pozitív egyéni és csoportos példák kiemelése a közösség életéből



A pozitív egyéni és csoportos példák kiemelése alapvető fontosságúnak látszik. Részben tapasztalati mintákat ad a magatartáshoz és tevékenységhez és normatív alapot nyújt a kölcsönhatások szabályozásához. A közvélemény hatásrendszerének irányító faktorává teszi.

A tudatosítás közvetett módszerei A csoporton belüli kölcsönös felvilágosító hatásrendszer megszervezését szolgálják elsődlegesen, s így az erkölcsi, esztétikai, higiéniai stb. normák és eszmék közvetítéséhez, s a meggyőződés formálásához járulnak hozzá. Ez a módszercsoport a közvetett felvilágosítás és a vita módszeréből tevődik össze. Tanulásszervezési eljárások A tanítás-tanulás során a hangsúly a tanulás irányítására helyeződik. A frontális osztálymunkában megszokott előadó szerep helyett pedagógusaink a támogató, segítő, facilitátor szerepet preferálják. Az egyéni képességekhez, sajátosságokhoz, egészségi állapothoz, érdeklődéshez való alkalmazkodás csak a differenciális pedagógia módszereivel lehetséges. Nevelő-oktató munkánkban a differenciálás direkt és indirekt módszereit is alkalmazzuk: 

rétegmunka



individualizált munka



páros munka



csoportmunka



kooperatív csoportmunka



pedagógiai projekt



témanap, témahét

Speciális módszerek az autisztikus tanulók fejlesztésében 

az idő, a tanítási helyzetek, tevékenységek pontos, gondos, gyermek által átlátható (strukturálatlan idő minimalizálása)



speciális, egyéni motivációs rendszer kialakítása



a speciális környezeten belül és a személyek között olyan kommunikációs rendszer kialakítása, amely igazodik a gyermek mentális korához, beszédértésének szintjéhez


63


a csoportba való beillesztést és a taníthatóságot akadályozó viselkedésproblémák kezelésében alapvető a viselkedés- és kognitív terápiák alkalmazása



a fejlesztő tevékenység lényeges mozzanata az ismeretek alkalmazásának, általánosításának tanítása, az ismeretek folyamatos használata és fenntartása



a tananyag kiválasztásának legfontosabb szempontja a tanított képesség gyakorlati alkalmazhatósága



a tanulók túlterhelésének elkerülésére a felesleges információkat kerülni kell



a viselkedés-terápiás, fejlesztési és tanítási célokat a fenti szempontok alapján hierarchikusan kell értelmezni és fontossági sorrend szerint kell a fejlesztési tervekbe iktatni

4.2. A sajátos nevelési igényű tanulók típusai, fejlesztési területek, nevelési célok 4.2.1. Beszédfogyatékos tanuló Átmeneti, ill. tartós zavarok léphetnek fel a nyelvi, a kommunikációs és tanulási képességekben, a kommunikációs, szociális kapcsolatok kialakításában. Az akadályozottsága megmutatkozhat a beszédhangok helyes ejtésének, a beszédészlelés és megértés zavaraiban, a beszédritmus sérülésében, a grafomotoros, vizuomotoros koordináció fejletlenségében és az ezekkel együtt járó részképesség kiesésben (szerialitás, figyelem, emlékezet) A beszédfogyatékos tanulóknál a tünetek az egészen enyhe eltérésektől az értelmetlen beszédig minden változatban előfordulhatnak. A beszédfogyatékosság nem tekinthető halláskárosodás következményének, együtt járhat a nyelven kívüli kognitív képességek és a viselkedésszerveződés zavaraival azok maradványtüneteivel, valamint az olvasás, írás, helyesírás, számolás területén kialakuló verbális tanulási zavarral. A kommunikációs nehézségek miatt másodlagos pszichés eltérések, magatartás zavarok is kialakulhatnak. Az iskolai oktatás, a fejlesztés, a különleges bánásmód függ a beszédbeli akadályok jellegétől, súlyosságától. Az akadályozottság a tanulók életkori sajátosságainak módosulásával, a tanuláshoz való képességek kiesését, átalakulását is okozhatja. A fejlesztést, a pedagógiai munkát egységes komplex feladatként kell kezelni. Cél, hogy a szükséges kompetenciákat alkalmazva megfelelő műveltséget biztosítva, a bennük rejlő lehetőségek maximális kibontakoztatása, a tehetség kibontakoztatása a társadalomba való Polgárdi Széchenyi István Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola 8154 Polgárdi, Kossuth u. 139.

64

PEDAGÓGIAI PROGRAM teljesebb beilleszkedés érdekében. (pl: zene, ének , hangszer, rajz sport térén) A fejlesztés tudatos tervszerű komplex. A módszerek alkalmazásánál figyelembe vesszük az életkort, az értelmi képességet, a beszédfogyatékosság fajtáját, súlyosságát, milyenségét, individualizmusát. A beszédfogyatékosság típusai: 

nyelvfejlődési zavar



orrhangzós beszéd



a folyamatos beszéd zavara



logofóbia (mutizmus típusai)



centrális eredetű beszédzavarok



verbális beszédzavarok



vagy ezek halmozott előfordulásai

A beszédfogyatékos tanulók beszéd és nyelvi fejlesztése komplex fejlesztést szolgáló foglalkozások keretében történik. A fejlesztés csoportos, ill. egyéni keretek között is folyhat. A fejlesztésben törekedni kell a személyiség és a beszédműködés kölcsönhatására, a pszichikus tényezők összhangjára. A fejlesztésben, az iskolai tevékenységben meghatározó a sokoldalú percepciós fejlesztés-a kinesztéziás, a hallási, a látási, a beszédmotoros észlelések egymást erősítve fejlődjenek. A fejlesztés fontos elve a transzferhatások tudatos kihasználása, amely a részképességek egymásra hatását, erősítését jelenti. Fontos a mozgás, a sporttevékenység, a zeneoktatás, a táncoktatás, hiszen a nagymozgás az alapja a finommotorikát igénylő beszédfejlesztésnek, a grafomotorium fejlődésének is. A fejlesztés fontos része a szülök támogató együttműködése. Fejlesztési területek, nevelési célok: 

önbizalom fejlesztése



reális énkép, belső kontroll kialakítása, másságának elfogadása, elfogadtatása



kifejezőkészség fejlesztése



beszédgátlás feloldása



kommunikáció iránti igény kiépítése



egyénre szabott motivációk kialakítása


65


egyéni tanulási stratégiák feltárása



alapvető erkölcsi normák megismertetése



önkéntes feladatvállalás



önállóság fejlesztése



szövegértés, lényegkiemelés fejlesztése



alapfogalmak megismertetése



IKT eszközök használata, médiatudatosságra nevelés



interperszonális készségek fejlesztése



szociális kompetenciák fejlesztése



kudarcok pozitív feldolgozása, leküzdése



reális továbbtanulás



reális pályaválasztás segítése

Feladatok: 

speciális tantervek, tanmenetek, tankönyvek, segédletek alkalmazása



differenciált tanulásszervezési formák alkalmazása



egyes tanulási tartalmak módosítása, elhagyása, leegyszerűsítése, új területek bevonása a sikeres tanulás, ill. tudás megszerzése érdekében



a frontális tanítási forma helyett, csoportos, ill. pár, ill. egyéni módszerek alkalmazása



a kooperatív együttműködő feladatvégzési technikák alkalmazása



a tanulók eseti, átmeneti, ill. tartós mentesítése a követelmények teljesítése alól a szakértői vélemények alapján

4.2.2. Az autizmus spektrum zavarral küzdő tanulók fejlesztésének elvei Az autizmus spektrum zavarral küzdő tanuló Az autizmus spektrum zavarok az idegrendszer igen korai, nagy valószínűséggel veleszületett ártalmának, illetve a genetikai, egyéb biológiai és környezeti tényezők együttes hatásának következményei. Az autizmus spektrum zavarok lényege a társas viselkedés, a kommunikációs és sajátos gondolkodási képességek minőségi károsodása, amely jellegzetes viselkedési tünetekben Polgárdi Széchenyi István Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola 8154 Polgárdi, Kossuth u. 139.

66

PEDAGÓGIAI PROGRAM nyilvánul meg. Az autizmus spektrum zavarral küzdő tanulóra legjellemzőbb a társas viselkedést a kölcsönösséget igénylő társas viselkedési készségek területén tapasztalható gondolkodási képesség sajátos

hiányosságai,

a

beszéd

szintjéhez

képest

károsodott

kölcsönös

kommunikáció, a rugalmas viselkedés szervezés és kivitelezés képességének minőségi sérülése és az egyenetlen képességprofil. Az állapot hátterében idegrendszeri fejlődési zavar áll. Autizmus spektrum zavar minden értelmi szinten előfordul, ami azt jelenti, hogy jelen lehet átlagos vagy átlag feletti intelligencia mellett épp úgy, mint értelmi sérüléssel együtt járva. Autizmusban a beszédfejlődés gyakran megkésik, súlyos esetekben nem alakul ki beszélt nyelv. A központi probléma azonban nem a nyelv hiánya, vagy megkésett fejlődése, hanem a funkcionális, kölcsönös kommunikáció sérülése. Az alapvető problémák közé tartozhat a nyelvhasználat színvonalától függetlenül, hogy hiányozhat a kommunikáció és a beszéd hasznának, hatalmának megértése, vagyis hiányozhat annak megértése, hogy mások érzéseit, gondolatait, tetteit kommunikáció útján befolyásolni lehet. Az alapvető gondolkodási és viselkedési képességek spontán elsajátításához szükséges képesség hiányok egész életen át jellemzően megmaradnak, de a speciális intenzív terápiás és pedagógiai ellátás segítségével jelentős fejlődés érhető el. A hiányzó/sérült képességek okozta elsődleges és másodlagos viselkedési tünetek az igen súlyostól a jól ellensúlyozott állapotokban csaknem tünet mentessé fejlődhetnek, változhatnak, és az élet különböző szakaszaiban különböző formákban jelentkezhetnek. Új helyzetben, váratlan események, körülmények hatására felerősödhetnek a típusos tünetek. A tünetek változatossága mellett a tanuló autizmusának súlyossága széles skálán szóródik. Az autizmus spektrum zavarral küzdő gyermekek esetében a kommunikációs képességek fejlődése és nyelvelsajátítás folyamata minőségileg eltér a tipikusan fejlődő kortársakétól. A fejlődési zavar kihat a szókincs, jelentés, nyelvtan és nyelvi funkciók elsajátítására, rugalmas alkalmazására. Hiányozhatnak vagy sérülhetnek azok a képességek, melyek lehetővé teszik a helyzetnek megfelelő személyközi kommunikációt és a nyelvi úton történő ismeretszerzést. Különösen nehezített az élő nyelv és szociális közvetítés útján való tanulás. A fejlesztésnél szem előtt kell tartani, hogy a tanuló autizmusa az elsődlegesen meghatározó tényező.


67

PEDAGÓGIAI PROGRAM Az autizmus típusai: 

Izolált típus:

Társas kapcsolatokat nem kezdeményező, a kezdeményezést, társas helyzeteket kerüli, elutasítja, nem érti. Általában értelmi fogyatékos, gyakoriak a szenzoros ingerfeldolgozás zavarai is. A legrosszabb prognózisú, legnehezebben tanítható alcsoport. 

Passzív típus:

Szociálisan nem kezdeményező, a közeledést passzívan elfogadja, gyakran jól irányítható. A legjobban tanítható, legjobb prognózisú a későbbi beilleszkedés lehetősége szempontjából is. Passzivitása, együttműködési készsége miatt nehéz észrevenni, amikor már nem követi a tananyagot, csak jelen van, illetve rugalmatlanul, formálisan „tanul”. 

Aktív, bizarr típus

Szociálisan aktív. Viselkedése gyakran a helyzethez nem illő, szokatlan módon, esetleg sokat kezdeményező. Kapcsolatteremtése egyoldalú, a partner személyiségét, szándékát nem veszi tekintetbe, saját érdeklődési körbe tartozó témákra, kérdésekre szorítkozik. 

Merev, formális típus

Főként a serdülő- és felnőttkorban, a legjobb értelmű és beszédszintű személyekben alakulhat ki a jellegzetes viselkedés, amelynek hátterében erős kompenzációs igyekezet áll. A gyermekek fejlődésük során többször is típust válthatnak. Az autizmus spektrum zavarral küzdő tanulók kiemelkedő jelentőségű tulajdonságai melyek nem hagyhatók figyelmen kívül a fejlesztés, oktatás során: a) A másik személy szándékának, érzéseinek, gondolatainak, szempontjainak (pl. az információátadás szándékának) meg nem értése, az önmagára vonatkoztatás hiánya. Legsúlyosabb esetben képtelenség arra, hogy az embereket, mint a valóság egyéb elemeinél fontosabbakat megkülönböztesse. b) A szociális megerősítés jutalomértékének hiánya, vagy az ezzel kapcsolatos öröm későbbi, direkt tanítás útján való kialakulása, illetve a belső motiváltság gyengesége – gyakran teljes – hiánya. Többnyire nagyon kevés vagy szokatlan dolog okoz számukra örömöt. c) A beszéd korlátozott megértése, még látszólag jó beszédprodukció mellett is, amelyet nehezítenek a beszéd érzelmi, társas viselkedési sajátosságai, mint pl. a hanghordozás. d) A beszéd vagy más kommunikációs eszköz spontán, funkcionális, rugalmas Polgárdi Széchenyi István Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola 8154 Polgárdi, Kossuth u. 139.

68

PEDAGÓGIAI PROGRAM alkalmazásának sérülése. e) Egyenetlen képességprofil, pl. a szigetszerű ismeretek, képességek és az önellátás vagy a mechanikus és a személyes memória közötti szakadékszerű különbség. f) Hiányzó vagy korlátozott belátás, pl. saját tudásával, az ismeret forrásával, módjával, a szubjektív jelentőséggel kapcsolatban. g) A változásokkal, újdonsággal kapcsolatos ellenállás, szorongás. Típusos nehézségek, amelyekkel számolni kell a tanítás, fejlesztés során: 

az érzékszervi ingerfeldolgozás zavarai, túlérzékenységre utaló viselkedések



figyelemzavar gyakorisága.



az utánzási képesség kialakulásának hiányosságai



vizuomotoros koordinációs problémák.



tér-idő orientáció gyengesége, esetleg hiánya.



analízis szintézis műveleteinek problémája.



ok-okozati összefüggések felismerésének problémája.



a lényegkiemelés nehézségei



a problémamegoldó gondolkodás fejletlensége



az általánosítás, a tanultak új helyzetben való alkalmazásának nehezítettsége



felidézési problémák



a szimbolikus gondolkodás hiánya



a valóság téves értelmezése, téves felfogása



realitás és fantázia összetévesztése



a szóbeli kérések, közlések félreértése, különösen a többértelmű, elvont kifejezések, többrészes utasítások esetén



ismeretek önálló alkalmazásának nehézsége



gyermekközösségben áldozattá, bűnbakká válás,



szociálisan a helyzetnek nem megfelelő viszonyulás



félelmek, fóbiák, szorongás.

Típusos erősségek, amelyekre építeni lehet a tanítás ill. fejlesztésük során: 

a megfelelő szintű vizuális információ jól értelmezhető számukra



tanult rutinokhoz, szabályokhoz való alkalmazkodás


69


jó mechanikus memória



érdeklődésének megfelelő témáknál kiemelkedő koncentráció, kitartás.



egyes, tantárgyi területeken viszonylag jó képességek. pl. - szó szerinti tanulás, - nem szöveges számolási feladatok, - földrajz, - zene.

Az autizmus spektrum zavarral küzdő tanulók fejlesztésének általános céljai, feladatai 

A legáltalánosabb cél az egyéni képességek, fejlettség szintjén elérhető legjobb szociális adaptáció és önállóság feltételeinek megteremtése, ennek alapja a szociális, kommunikációs és gondolkodási készségek hiányának speciális módszerekkel történő kompenzálása és a meglévő készségek fejlesztése.



Az iskolai és a mindennapi életre felkészítő tananyag, ismeretanyag speciális módszerek segítségével történő elsajátítása.



A tananyag kiválasztásának legfontosabb szempontja a tanuló túlterheltségének elkerülése érdekében a felesleges információk megszűrése, lényegtelenek eltörlése, mert nagy mennyiségű információ az autizmus spektrum zavarral küzdő gyermek számára nehézséget jelent.



Speciális, egyéni motivációs és jutalmazási rendszer kialakítása.



Vizuálisan segített kommunikációs rendszer, a speciális környezeten belül és személyek között: beleértve a gyermek felé irányuló minden kommunikációt.



A tanítási nehézség miatt keresni kell az információ átadására a gyermek megértési szintjének megfelelő és szociális vonatkozásoktól leginkább független módszereket és médiumokat (pl. írott utasítás, folyamatábra, számítógépes oktatás stb.).



A fejlesztésben, tanításban és a viselkedésproblémák kezelésében alapvető a kognitív viselkedésterápia módszereinek alkalmazása.



Az egyéni fejlődési eltérések az általános értelmi, önállósági, beszédképességi szint, illetve a viselkedésproblémák jellege szerint további speciális, egyedi módszerek alkalmazását teszik szükségessé.



A fejlesztés üteme és a tanuló továbblépési lehetősége függ a mért eredményeitől, azaz: a gyermek képességeitől és a képzés intenzitásától.



A képességek szinten tartása az önállóság fejlesztésével



A szociális-kommunikációs kompetencia fejlesztése



Kognitív fejlesztés, különös tekintettel a problémamegoldó gondolkodásra


70


A tananyagot mennyiségi és minőségi szempontból módosítani és redukálni kell a tanulók speciális szükségletei szerint.



A tananyag szűrése.



Egyes tantárgyakból, tananyagrészekből felmentés.



Az egyes műveltségi területekre vonatkozó sajátos eltéréseket a helyi tantervben és az egyéni fejlesztési tervekben kell rögzíteni.



A tananyag elsajátításához speciális módszerek és eszközök használata szükséges.



Alapvető nevelési cél az énkép és önismeret fejlesztése,



Saját és mások érzelmeinek, nézőpontjának felismerése, megértése,



A saját gondolatok és érzelmek kifejezésének tanítása.



A viselkedésproblémák megelőzése, hatékony kezelése hozzájárul a testi-lelki egészség megőrzéséhez és kiküszöbölheti a gyógyszeres kezelést.

A médiatudatosságra nevelés kiemelt jelentőségű az autizmus spektrum zavarral küzdő tanulók nevelésében. Különösen veszélyeztetettek lehetnek a különböző médiumok által közvetített tartalmak meg nem értése, félreértése tekintetében és fokozott a függőségek kialakulásának veszélye is. Ugyanakkor a különböző médiumok lehetővé teszik az élő nyelvtől és szociális közvetítéstől független tanulást és kapcsolatteremtést, valamint olyan multimédiás tananyagok kialakítását, mely lelassítja és hozzáférhetővé teszi a szociális interakciókat, nagyban hozzájárulva a fejlődési zavar következményeinek enyhítéséhez. Az IKT eszközök lehetőséget nyújtanak az élő nyelv és a szociális közvetítés helyettesítésére, a kölcsönös kommunikáció segítésére, az önálló ismeretszerzésre. A későbbi munkavállalás szempontjából is szerepe lehet az informatikának, mivel számos tanuló mutat érdeklődést e terület iránt. Az IKT alkalmazása egyedülálló lehetőséget jelent az autizmussal élő tanulók számára, a kommunikációs akadálymentesítés, a tanulás és későbbi munkalehetőségek tekintetében egyaránt, sokan közülük pedig kifejezetten tehetségesek az IKT alkalmazásában. Az érintett tanulók esetében azonban kiemelten fontos a lehetséges veszélyek megelőzése. Fokozottan veszélyeztetettek azzal kapcsolatban, hogy függővé váljanak a számítógép és internet használat során. Szociális-kommunikációs sérülésük miatt nehézséget jelenthet számukra az IKT interaktív használattal összefüggő veszélyek felismerése, elkerülése, valamint a rendelkezésre álló információk közötti kritikus válogatás.


71

PEDAGÓGIAI PROGRAM 4.2.3. Pszichés fejlődési zavarral küzdő tanulók iskolai fejlesztésének elvei A pszichés fejlődési zavarral küzdő tanuló: A pszichés fejlődési zavarral küzdő tanulók csoportjába azok a tanulók tartoznak, akik az iskolai teljesítmények és a viselkedésszabályozás területén a kognitív, emocionális-szociális képességek eltérő fejlődése, a kialakult képességzavarok halmozott előfordulása miatt egyéni sajátosságaik

figyelembevételével

fokozott

pedagógiai,

pszichológiai

megsegítést,

gyógypedagógiai segítséget igényelnek. A pszichés fejlődési zavar miatt sajátos nevelési igényű tanulók oktatása intenzív terápiás céllal szervezett időszakos külön nevelés keretében (pl. logopédiai osztályban, tagozaton), valamint a többi tanulóval együtt, integrált nevelés, oktatás keretében történhet. A specifikus tanulási zavarok esetében a tanulók alapproblémája, hogy jó értelmi képességeik ellenére az olvasással (diszlexia), a helyesírással (diszortográfia), az írásmozgással (diszgráfia) és a számolással (diszkalkulia) kapcsolatban az iskolai oktatás során feltűnő nehézségek jelentkeznek, általános értelmi képességeik és tanulási teljesítményeik között alulteljesítés formájában lényeges különbség áll fenn. Ennek az eltérésnek a hátterében a megismerési képességek különböző zavarai állnak, amelyek az olvasás, az írás, a helyesírás vagy a számolás területén önálló, vagy kevert típusú zavar formájában jelenhetnek meg. Specifikus tanulási zavarok 

diszlexia,



diszkalkulia,



diszgráfia



disztográfia



a fentiek együttes megjelenése



hiperaktivitás és vagy figyelemzavar;

Gyakran élnek át kudarchelyzetet, az iskolai teljesítményelvárások iránti közömbösség, elutasítás, illetve önértékelési zavarok, különböző jellegű beilleszkedési problémák alakulhatnak ki. A pszichés fejlődési zavarral küzdő tanulóknál megmutatkoznak az idegrendszer csökkent terhelhetőségének jelei pl: 

a tanulók általában fáradékonyabbak, a meteorológiai változásokra érzékenyebbek,



az átlagnál, nehezebben tűrhetnek zajokat, viselik el a várakozás, kivárás okozta feszültséget, aktivációs szintjük erősebben ingadozik, nyugtalanabbak,


72


gyakrabban van szükségük pihenésre, szünetre, esetleg egyedüllétre, támasznyújtásra,



fokozottabban igénylik a tevékenységet meghatározó állandó kereteket, érthető és követhető szabályokat, valamint



a pozitív visszajelzést, a sikeres teljesítmények megerősítését, a dicséretet.

A fejlesztés alapelvei A pszichés fejlődési zavar miatt sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztése a szakértői bizottság szakvéleményére épülő egyéni fejlesztési terv alapján, egyéni sajátosságaik, szükségleteik figyelembevételével történik. Az

egyéni

fejlesztési

terv

tartalmáról,

célkitűzéseiről,

ütemezéséről

(mikro,

ill.

makrotervezés) tájékoztatni kell az osztálymunkában résztvevő pedagógusokat, szaktanárokat, különös tekintettel a gyermek osztályfőnökére. Az iskolai oktatásban érvényesíteni kell a tanuló fejlődését, előrehaladását segítő számonkérési, értékelési formákat; indokolt esetben, a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság javaslata alapján – az egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből – az értékelés és minősítés alól mentesítés adható. Az iskolai nevelés, oktatás során kiemelt feladatok: 

a tantervi előírásoknak megfelelő sikeres továbbhaladás biztosítása



a pozitív énkép és önértékelés kialakítása



a tanulás iránti motiváció és a kudarctűrő képesség növelése



a társadalmi együttélés szabályainak követése és az önállóságra nevelés

Diszlexia: Az olvasási képesség zavara, a specifikus tanulási zavarok leggyakoribb formája, amely önmagában és más jelenségekkel kombinálódva fordulhat elő. Jellemzői 

a hang-betű kapcsolat kialakulásának nehézsége



hiányos fonológiai tudatosság: nehezített a beszédhangok megkülönböztetése, hangok, szótagok sorrendjének, rímek felismerésének nehézsége



értelmes és értelmetlen szavak helyes/hibás olvasásának különbözősége



gyenge rövid távú emlékezet, a hallott szöveg pontatlan és részleges feldolgozása


73


rendhagyó szavak szabályosítása olvasásnál



írott szavak felbontása a szavakat alkotó hangelemekre



vizuális felismerési zavarok, vizuálisan hasonló betűalakok esetén

A fejlesztés célja: A fejlesztőmunka specifikus olvasászavar esetén alakítsa ki a tanuló mindenkori osztályfokának megfelelő értő olvasás készségét, segítse az olvasás eszközzé válását az ismeretek megszerzésében. A fejlesztés feladatai: 

a betűbiztonság és az összeolvasási készség kialakítása, fejlesztése



a fonológiai tudatosság kialakítása,



a rövid távú emlékezetfejlesztése,



az auditív, vizuális és mozgáskoordináció fejlesztése,



a testséma biztonságának kialakítása,



téri, idői orientáció kialakítása téri és verbális szinten



vizuomotoros koordináció fejlesztése



auditív, vizuális, motoros területek koordinált működtetése



az olvasás, írás tanítása (szükség esetén újratanítása) lassított tempójú, nyújtott ütemű, hangoztató-elemző, szótagoló, a homogén gátlás elvét figyelembe vevő analizálószintetizáló módszerrel



szövegértés folyamatos fejlesztése



a kompenzáló technikák alkalmazása valamennyi tantárgy tanulása során,



az élő idegen nyelv oktatása speciális módszerekkel, auditív megközelítéssel,



az olvasásképtelenség esetében a tanulás segítése a szövegek auditív tolmácsolásával, gépi írással, szövegszerkesztő használatának megtanításával és alkalmazásával



az olvasási kedv felébresztése, a motiváció erősítése

Diszortográfia A helyesírási képesség zavara, nagy gyakorisággal társul diszgráfiával, egyik önálló megjelenési formája a specifikus tanulási zavaroknak


74

PEDAGÓGIAI PROGRAM Jellemzői: 

a centrális auditív feldolgozás zavara,



a fonémafeldolgozás zavara



beszédhangok nehezített megkülönböztetése a fonetikai, fonológiai jellemzők szintjén pl. időtartam, zöngésség mentén



helyesírási hibák halmozódása



a tollbamondás utáni írás hibái

A fejlesztés célja: 

a tanuló mindenkori osztályfokának megfelelő helyesírási készségkialakítása



az anyanyelvi kompetencia kialakulása



az írott nyelv használatának életkori szintű alkalmazása

A fejlesztés feladata: 

a fonológiai tudatosság kialakítása



beszédészlelési képesség fejlesztése



a rövidtávú emlékezet fejlesztése



a spontán és tollbamondás utáni írás javítása



a figyelemfejlesztés



önértékelési képesség fejlesztése ,hibajavítás fejlesztése



szerialítás fejlesztése

Diszgráfia: Az írás képességének specifikus zavara Jellemzői: 

csúnya, torz, nehezen olvasható íráskép



szaggatott betűalakítás és betűkötések



rossz csukló, -kéz,- ujjtartás,



az íróeszköz helytelen fogása, görcsösség, merevség



egyenetlen ritmusú, strukturálatlan íráskép, formai és aránybeli hibák



kialakulatlan kézdominancia



lassú tempójú írás,



központozás, hiánya,


75


nagybetűk használata és betoldása a kisbetűk közé



fonológiai-nyelvi jellemzők zavara (nyelvtan, mondatszerkezet, helyesírás)

A fejlesztés célja: A tanuló a mindenkori osztályfokának megfelelő írás készséggel rendelkezzen, képes legyen azt a kommunikáció egyik formájaként használni ismeretszerzés, tudásgyarapítás és társas kapcsolatok létesítésének céljára. A fejlesztés feladatai: 

a mozgáskoordináció fejlesztése



a testséma biztonságának kialakítása,



a vizuomotoros koordináció fejlesztése



az írásmozgás alapformáinak gyakorlása,



különböző technikák alkalmazása (ráírás, másolás, önálló írás kivitelezés)



írás alkalmával a ritmus, a nyomás, és a sebesség optimális egyensúlyának megteremtése

Diszkalkulia: A számolási képesség specifikus zavara. A specifikus számolási zavar a különböző számtani műveletek, matematikai jelek, kifejezések, szabályok megértésének, a számjegy, számkép felismerésének, egyeztetésének, grafikus ábrázolásának, a számok sorrendiségének, számneveket szimbolizáló vizuális alakzatok azonosításának nehézsége. Jellemzői: 

a szimbólumok felismerésének és tartalmi azonosításának nehézségei



a mennyiségfogalmak kialakulásának hiányosságai,



a mennyiségfogalmakkal végzett gondolkodási műveletek zavara



a téri és síkbeli viszonyok érzékelésének hiányosságai



helyi érték megértésének nehézségei,



a műveleti jelek értelmezésének nehézségei,



a halmazok, mennyiségek összehasonlításának nehézségei



szerialitási zavar,



számlálási és becslési képesség hiánya



számértékek szimbolikus funkciójának értelmezési nehézségei


76


mennyiség és a számértékek összehasonlításának nehézsége



számjegyekre vonatkozó lexikai hibák



komplex aritmetikai műveletek értelmezésének problémái



gyenge verbális emlékezet,(a számmemória és az általános memóriateljesítmény különbsége)



figyelemzavar



szövegértési nehézség, a matematika nyelvének lefordítási nehézségei

A fejlesztés célja: A tanuló a mindenkori osztályfokának megfelelő matematikai készséggel rendelkezzen, képes legyen a matematikai kompetencia megszerzésére, a számolási-matematikai műveletek használatára, az ismeretszerzés, a tudásgyarapítás és a hétköznapi gyakorlat színterein. A diszkalkuliás tanulóknál általában hiányzik a matematikai érdeklődés, elmaradásaik vannak a matematikai nyelv használatában, a matematikai relációk verbális kifejezésében A számolás elkülönülten szerveződő képességrendszer, amelynek számos kapcsolata van a beszéd, az olvasás és az írás rendszereivel, ezért a számolási zavarok a specifikus tanulási zavarok és nyelvi zavarok különböző megjelenési formáival együtt járhatnak. A fejlesztés feladatai: 

téri, idői relációk fejlesztése



a számosság és a számok iránti érdeklődés felkeltése, megerősítése



matematikai törvények és szabályok készségszintű ismerete és alkalmazása



az észlelés, a figyelem, az emlékezet, a gondolkodás és a nyelvhasználat összehangolt fejlesztése



a vizuális-téri tájékozódó rendszer fejlesztése



a matematikai relációk nyelvi megalapozása



a matematika-nyelv tudatosítása



a sorozatalkotási képesség, a szeriális észlelés fejlesztése



segítő, kompenzáló eszközök használatának megengedés,



a fogalmak, így a szám- és műveletfogalom kialakításakor a manipuláció előtérbe helyezése



a megfigyelés és a megértés érdekében a matematikai eszközök használata, a képi, vizuális megerősítés


77


a fokozott gyakorlás során az egyéni sajátosságokhoz igazított, megjegyzést segítő technikák, eljárások alkalmazása



a diszkalkúliareedukáció speciális terápiás programjainak felhasználása



az önértékelés fejlesztése



sikerélmény biztosítása



az egyéni bánásmód, differenciálás elvének fokozott alkalmazása

Hiperaktivitás és figyelemzavarok A pszichés fejlődés zavarainak egyik alcsoportját alkotják azok a sajátos nevelési igényű tanulók, akik nagyfokú impulzivitásukkal, a célirányos, tartós figyelem zavarával küzdenek. Jellemzői 

szóródó, terelhető figyelem,



hosszabb ideig nem képes összpontosítani egy feladatra



komplex feladatokra nem képesek választ adni, az elterelő ingereket gátolni, kizárni



az impulzivitás következtében kialakuló meggondolatlan viselkedés, eseteként düh, haragreakciók



motoros nyugtalanság (babrálás, széken hintázás, ülőhely elhagyása, stb)



megkezdett tevékenység befejezetlensége, kapkodó magatartás



ingersorozatok hibás kivitelezése



tantárgyi alulteljesítés (főként, nyelvi, számolási feladatokkal kapcsolatban)



én-bizonytalanság,



másodlagos pszichés tünetek

A fejlesztés célja 

a figyelemszabályozás és a viselkedés egyensúlyának megteremtése



a közösségi szabályokhoz alkalmazkodó, szervezett viselkedés kialakítása,



a szélsőséges megnyilvánulások leépítése,



az önkontroll,



az érzelmi egyensúly megteremtése


78

PEDAGÓGIAI PROGRAM A fejlesztés feladatai 

speciális figyelem-tréning, figyelemfejlesztés



a figyelem tartósságát biztosító környezeti feltételek megteremtése, ingerszegény környezet



fokozott egyéni bánásmód



önkontroll fejlesztése,



önértékelési képesség fejlesztése



feladatok idői megtervezése és kivitelezése



motiválás fokozása



sikerélmény biztosítása



pozitív megerősítés, visszajelzések



jutalmazási technikák bevonása



együttműködés a családdal, szakemberekkel

4.2.4. Az enyhén értelmi fogyatékos tanuló Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók a tanulásban akadályozott gyermekek körébe tartoznak, akik az idegrendszer és/vagy genetikai okra visszavezethető gyengébb funkció képessége illetve a kedvezőtlen környezeti hatások folytán tartós, átfogó akadályozottságot, tanulási nehézségeket, tanulási képességzavart mutatnak. Tanulási helyzetekben jellemzőik: 

téri tájékozódás fejletlensége



finommotorika kialakulatlansága



figyelem koncentráció hiánya



bonyolultabb gondolkodási folyamatok sérülése



a kommunikáció a szociális alkalmazkodás fejlődésének eltérései

Ezek eltérő mértékben és mindig egyedi kombinációban jelennek meg, és akadályozzák az iskolai tanulást illetve annak eredményességét. A tanuláshoz nélkülözhetetlen pszichés funkciók fejlesztésére nagy hangsúlyt kell fordítani. Például: 

Közvetlen érzéki tapasztalatok



Tárgyi cselekvéses megismertetés


79


Célirányos tevékenységek



Szemléltetés a képi gondolkozás elősegítése

A fejlesztési területek megegyeznek, a részképesség zavaros gyermekek fejlesztésével,de azok mélysége, időigénye mindig az egyéni sajátosságokat figyelembe véve módosul. Fejlesztés feladatai: 

a reális énkép megfelelő önismeret kialakítása



belső kontrol kialakítása



a másságok elfogadtatása



a szociális érzékenységet segítő magatartás kialakítása



egyénre szabott tanulási módok megismerése, ezek alkalmazása



a beszédértés és a kifejező beszéd fejlesztése



konkrét cselekvéssel összekapcsolt tapasztalat szerzés kialakítása



matematika tudásának praktikus használata az élet különböző területein



digitális kompetencia kifejlesztése



az életvitelhez, tanuláshoz, szabadidő hasznos eltöltéséhez kapcsolódó ismeretszerzés elsajátíttatása



az értékteremtő munka a saját felelősség felismertetése



a tanulók képességének megfelelő pályaválasztás segítése

A fejlesztés fő célja: A fogyatékosságból eredő hátrányok leküzdése, a funkciók zavarának korrigálása, kompenzálása az eredményes társadalmi integráció érdekében

4.2.5. A hallássérült tanuló A hallássérült tanulók a sajátos nevelési igényű tanulók körébe tartoznak, tartós tanulási nehézségeket, tanulási zavart mutatnak. A nagyothallók a hallási fogyatékosok egyik alcsoportját alkotják., lehetnek enyhe vagy közepes fokú hallásveszteséggel rendelkező gyermekek. A nagyothallóknál a hallási analizátor károsodása az élet bármely szakaszában felléphet. Az enyhe nagyothalló gyermekeknél a beszédtartományban mért hallásveszteség 30–45 dB közötti, középsúlyos esetben 45–65 dB közötti, súlyos esetben 65–90 dB közötti hallásveszteséget mutatható ki. Polgárdi Széchenyi István Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola 8154 Polgárdi, Kossuth u. 139.

80

PEDAGÓGIAI PROGRAM A nagyothalló gyermekek az emberi beszéd, a környezeti hangok korlátozott felfogására, differenciálására képesek. Beszédfejlődésük késve, általában spontán (hallókészülék segítségével vagy anélkül ), esetenként azonban csak speciális segítséggel indul meg. A nagyothallók a beszédet hallás útján sajátítják el, a beszéd megértésében a szájról olvasás kiegészítő funkciót tölt be. A halláskárosodás miatt teljesen elmarad, vagy erősen sérül a beszéd és a nyelvi kompetencia. Korlátozott a nyelvi alapokon történő fogalmi gondolkodás kialakulása, aminek következtében módosul a gyermek megismerő tevékenysége, esetenként egész személyisége megváltozik. A hallássérült tanulónál – a hallás hiánya vagy csökkenése miatt – a szokásostól eltérhet a nyelvi kommunikáció (beszédértés, szövegértő olvasás szókincs, nyelvi szerkezetek értése és használata, hangzó beszéd stb.) fejlettsége, ennek következtében a megismerő tevékenység és a teljes személyiség fejlődése is megváltozhat. A tanuló nyelvi kommunikációja intenzív fejlesztést igényel, mert ennek szintje általában nem korrelál életkorával, hallásállapotával melytől pozitív és negatív irányú eltérés is lehet. A hallásveszteség következményei csökkenthetők, vagy adott esetben megszüntethetők. A speciális pedagógiai segítség eredményeként elérhető, hogy a hallássérült gyermek érzékeli a hangot, s képes lesz az emberi hang kommunikációs funkciójának felismerésére. A beszédhallás fejlődésével és a szájra irányultság kialakulásával párhuzamosan megindul a passzív és aktív szókincs fejlődése. Képessé válhatnak a hallásra épített kommunikációra. A hallássérült gyermekek iskolai nevelésének feladata –az audiológiai gondozásra építve – a nyelvi kommunikáció megalapozása, megindítása, fejlesztése. A fejlesztés eredményességét döntően meghatározza, hogy a gyermek az iskolába lépés időszakában milyen beszédmegértési, beszédkészenléti állapotban van. Ez függ a hallásállapottól és a beszéd kialakulását egyénenként is nagymértékben és eltérő módon befolyásoló egyéb tényezőktől (például kognitív és pszichés állapot, szociokulturális környezet korai és optimális audiológiai ellátástól.). Az anyanyelvi-kommunikációs fejlesztés az iskola egész napi tevékenységében megjelenik. A fejlesztés feladatai: 

a nyelvi kommunikáció rendszerében a hallás és a beszédértés fejlesztése,



a hangos beszéd aktív használatának építése,



agrafomotoros készségfejlesztés



adiszfázia, diszlexia-prevenció.


81

PEDAGÓGIAI PROGRAM

A nagyothallók személyiségfejlesztése döntően vagy részben a hallási fogyatékosokra irányuló gyógypedagógiai (szurdopedagógiai) tevékenységgel, a hangerősítés különböző korszerű technikai eszközeinek segítségével valósul meg. Ennek fő célkitűzései: 

a kommunikációs alapkészségek és képességek fejlesztése,



a hallásnevelés,



az ismeretnyújtás,



és a szociális magatartás korrigálása.

A nagyothalló függetlenül attól, hogy melyik alcsoportba tartozik, integráltan végezheti általános iskolai tanulmányait. Az integrált tanulást a hallási fogyatékosok nevelésére specializált utazó tanár szurdopedagógus segíti.

4.3.

A

tanulásban

akadályozott

tanulók

személyiségfejlesztésével

kapcsolatos pedagógiai feladatok Az életkori sajátosságok fogyatékosság által okozott részleges körű módosulása szükségessé teszi a személyiségfejlesztés folyamatában a sajátos fejlesztő, korrekciós, habilitációs, rehabilitációs és terápiás célú pedagógiai eljárások alkalmazását. A pedagógiai programunk a sérült személyiség egészének figyelembe vételével jelöli ki azon nevelési területeket, amelyeknek kitüntetett helye és szerepe van a tanuló személyiségfejlesztésében, a sérült, a hiányos funkcióinak alakításában. Nevelési programunkban – a személyiségfejlesztés tekintetében kiemelt területként kezeljük



a szocializáltsági, a neveltségi mutatók erősítését



az egészségmegőrző, óvó attitűd kialakítását



a természet- és környezettudatos magatartásformákat



a tanulást az egész személyiség fejlődése, fejlesztése érdekében



a kommunikációs nevelést és kultúrát az egyes tanuló sikeres szocializációjának, a tudásának gyarapítását szolgáló rendszernek a gondozását is kiemelten építjük be a személyiségfejlesztés területei közé


82

PEDAGÓGIAI PROGRAM 4.3.1. Alsó tagozat Feladatok, tevékenységek 

tapasztalatok szerzése az intézmény működéséről, az egyes közösségek működési rendjéről



az iskolai hagyomány és szokásrend értelmezése, felfogása – együttműködés a társakkal, a pedagógussal – például a teremrend, a tanszerek rendje, saját holmi elhelyezésének rendje, sorakozások, a tanórai megnyilvánulások, a közös étkezések, óraközi szünetek, a szabadidős foglalkozások terén



a pozitív szokásrend megerősítése az önellátásban, az öltözködésben, az elemi tisztálkodásban,



a WC használatának elemi szabályai, következetes betartása, működtetése,



a felelősi rend értelmeztetése, a felelősi munka elvégzése, a saját, a társak tulajdonának, felszerelésének óvása, tiszteletben tartása

Ezeket az elvárásokat elsődlegesen az első és a második évfolyam felé fogalmazzuk meg. Az érzelmi kötődések, odafordulás, elfogadás, szeretet kimutatása a tanulók formálásának fontos eszköze. A normák elsajátítása második fázisában a megismert, a megértett szokás, norma gyakorlása, megerősítése, interiorizációs szakasza következik. A gyakorlás különféle színtereken pl. osztályban, tornateremben, öltözőben, uszodában étteremben, utazásnál, játszótéren, a közös helyiségekben, az orvosi rendelőben, kirándulásokon, kulturális programokon, stb. realizálódik. A gyakorlást összekötjük az egyén képességeinek legmegfelelőbb feladattal, tevékenységgel. A nagyobb önállóság, a visszajelzések, a korrigálások, a megerősítések dominanciája jellemzi ezt a szakaszt. Ezek elsődlegesen a harmadik – ötödik évfolyamokon realizálódnak.

4.3.2. Felső tagozat Feladatok, tevékenységek: Ebben a szakaszban már az alkalmazási szintig juttatjuk el a tanulókat. Célunk, hogy az elsajátított normák, viselkedési szabályok, szokások már belsővé vált algoritmus szintjén működjenek. Ehhez kapnak indíttatást, megfelelő terepet, alkalmat, helyzeteket. A szituációk széles körét felkínálva kívánjuk eljuttatni a tanulókat az együttélési normák, az írott és íratlan Polgárdi Széchenyi István Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola 8154 Polgárdi, Kossuth u. 139.

83

PEDAGÓGIAI PROGRAM szabályok

megismeréséig,

értelmezéséig

és

azok

elfogadásáig,

alkalmazásáig.

A

serdülőkorban nagyobb figyelmet fordítunk az érzelmi élet gazdagítására, a barátságokra, tartós kapcsolatokra, az egymás problémáinak kezelésére, a közösségi atmoszférára. A személyiségfejlődés problémás eseteiben a tanulók egyéni bánásmódban és megsegítésben részesülnek. A normaelfogadás mindenkor együtt jár a másság, a más kultúrából hozott értékek megerősítésével, tolerálásával. Mindez addig nyer elfogadást, amíg annak tartalma, vagy módja nem károsítja a tanulót vagy az intézményi életet. Iskolánk nyitott a különféle vallási, közösségi normák, elvek terén, amíg ez a többi tanuló munkáját, erkölcsi fejlődését nem károsítja, vagy az érintett tanuló ellenében nem hat. A belsővé válást elősegíti a közösség minősítő ereje, hatása, a társak véleménye, megítélése, az önértékelés, a következetes visszajelzés, megerősítés, vagy korrekció. Az intézmény az eredményeit csak valamennyi pedagógusnak, pedagógiai segítőnek, munkatársának egységes elvek szerinti együttműködéseként érheti el. Ebben a folyamatban meghatározó a családi háttér megnyerése, támogató megerősítése.

4.4. Az egyéni habilitációs és rehabilitációs foglalkozások megszervezésének elvei és eljárási rendje Az intézmény pedagógusai által hatékonyan működtetett egyéni fejlesztés távol áll a tananyagközpontú

módszertantól.

Tananyagok

az

egyéni

fejlesztésben

kizárólag

eszközjelleggel jelenhetnek meg, azaz a cél nem az elsajátítás, hanem a tartalomba ágyazott képességfejlesztés. Az egyéni fejlesztés eszközrendszeréhez kapcsolódnak az input- és outputmérésekhez kidolgozott mérőlapok, melyek segítenek meghatározni a fejlesztési célokat, és mérik a fejlesztés eredményét; a fejlesztési területenként csoportosított eszköztár, valamint a tanórán kívüli és a tanórába ágyazott egyéni fejlesztés programja. Tanulásban akadályozott tanulóink esetében a diagnosztikus mérések eredményeire támaszkodva készül el az egyéni fejlesztési terv. A habilitációs, rehabilitációs tevékenység során a fejlesztő programok készítésekor azt kell vizsgálni, hogy az egyéni fejlesztés, a terápiás eljárás és Polgárdi Széchenyi István Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola 8154 Polgárdi, Kossuth u. 139.

84

PEDAGÓGIAI PROGRAM eszközrendszer miként tud hozzájárulni a pszichikai és fiziológiai funkciók zavarának korrigálásához, kompenzálásához, a funkcionális képességek csökkenéséből, a funkciók fejletlenségéből eredő zavarok kezeléséhez, a szociális szféra akadályozottságából származó hátrányok csökkentéséhez. A fejlesztés a fejletlen vagy sérült funkciók korrigálására, kompenzálására, az eszköztudás fejlesztésére, a tanulási technikák elsajátítására, a felzárkóztatásra irányul. Lényeges eleme a folyamatos vagy szakaszos pedagógiai diagnosztizálás, mely a fejlesztés tartalmának, eljárásainak tervezését, esetleges módosítását szolgálja, így megelőzheti további – másodlagos – tünetek megjelenését. A habilitációs, rehabilitációs foglalkozások szervezése egyénileg, vagy kiscsoportos formában történik. A csoportba sorolás alapja a tanév elején végzett diagnosztikus mérés. Gyógypedagógusaink a habilitáció során egy-egy fejlesztési területre specializálódtak. Fejlesztési területek: 

logopédia



nyelvi készségek és képességek fejlesztése



matematikai készségek és egyéb kognitív funkciók



finommotorika



szenzomotoros integrációs terápia



tehetséggondozás

4.4.1. A tanórai differenciálás A gyermekek tapasztalatszerzési/ismeretszerzési folyamatát úgy segíthetjük elő maximálisan, ha azt egyéni szükségleteikhez igazítjuk. Ez az elvárás a tanórai differenciálás igényét veti fel. Pedagógusaink. érzékenyek a tanulók egyéni különbségei iránt és törekszenek alkalmazkodni hozzá. Intézményünkben a differenciálás direkt és indirekt módját is alkalmazzuk. A direkt differenciálás lényege az, hogy akinek különböző a képességbeli, vagy fiziológiai terhelhetősége, az elé más-más célt tűzünk ki, más-más feladatokkal emeljük egyéni teljesítményük szintjét. Az effajta differenciálás alatt csoportok, vagy rétegek kialakítását értjük. A rétegek kialakításának alapja a teljesítmény mellett lehet az aktivitás, érdeklődés, motiváltság is. A csoportokban eltérőek a feladatok, eszközök és a módszerek. Van olyan Polgárdi Széchenyi István Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola 8154 Polgárdi, Kossuth u. 139.

85

PEDAGÓGIAI PROGRAM csoport, melynek tagjaival a pedagógus közvetlenül foglalkozik. Mások önállóan dolgoznak. A tanulók egyéni szükségleteihez való alkalmazkodást nemcsak direkt, a szervezésben megjelenő módon oldjuk meg. Az indirekt differenciálás során olyan feladatokat, tevékenységeket kínálunk fel a tanulóknak, amelyek lehetőséget nyújtanak differenciált teljesítményre. A pedagógus feladata, hogy megteremtse az optimális tanulási feltételeket, biztosítsa a szükséges eszközöket, megszervezze a gyermekek eltérő képességeihez igazodó tevékenységrendszert. A tanulók maguk választhatnak szintjüknek megfelelő feladatot, ami motiválttá és aktívvá teszi őket az ismeretszerzés folyamatában. A lényeg az, hogy a tanuló differenciálja saját magát, és nem a pedagógus a tanulót. Előnye, hogy nem szelektál, érzelmi biztonságot teremt a gyermek számára.

4.5. Ellenőrzés, értékelés A tanulási tevékenységben az ellenőrzésnek differenciáltan, komplex módon, rendszeresen kell történnie. Ez alapul szolgál a hiányosságok feltárásával, azok megszüntetését szolgáló egyéni és csoportos felzárkóztatásnak, a fejlesztés megtervezésének. Az ellenőrzést mindig kövesse értékelés, melynek pozitív irányultsága segíti a kudarcélmények elkerülését. Az értékelés elsődleges célja a motiválás, a biztatás, a tanuláshoz és a különböző tantárgyakhoz fűződő pozitív viszony megteremtése. A rendszeres ellenőrzés ösztönzi a tanulókat kitűzött céljuk elérésében. Az értékelés alapjául a követelményekhez viszonyított teljesítmény és a tanuló önmagához mért fejlődése szolgál. A tanulási tevékenységben a tanulókat motiváló tényezőként alkalmazható: 

az előre közölt ellenőrzési és értékelési szempont



fokozatosság az ellenőrzési módok alkalmazásában (szóbeli, írásos; különböző nehézségi fokú írásos felmérők)



a humánus és igazságos értékrend következetes alkalmazása



a feladatteljesítést közvetlenül követő, pozitív irányultságú, többnyire szóbeli értékelés



a fejlődés elismerése

A tanulásban akadályozottak esetében különösen fontos a tanítás-tanulás folyamatában a feladatok, az ismeretek megértésének folyamatos ellenőrzése. Az elméleti tudás vagy megértés ellenőrzése történhet szóban vagy írásban. (Kezdetben az, azonnali szóbeli visszacsatolással, majd fokozatosan egyre több írásos formában. Polgárdi Széchenyi István Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola 8154 Polgárdi, Kossuth u. 139.

86

PEDAGÓGIAI PROGRAM

4.6. Óratervek 4.6.1. Fejlesztendő területek (tantárgyak) struktúrája és óraszámok az értelmileg akadályozott (F71) tanulók számára


87

PEDAGÓGIAI PROGRAM 4.6.2. Kötelező tantárgyak és minimális óraszámok a tanulásban akadályozott (F70) tanulók számára


88

PEDAGÓGIAI PROGRAM 5. Az Alapfokú Művészeti Iskola pedagógiai programja 5.1. A művészeti oktatás nevelési programja 5.1.1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka céljai, feladatai eljárásai Az iskolában folyó nevelő-oktató munka céljai:  a diákok művelt, egészséges emberré, szabad és gazdag személyiséggé, felelős polgárrá, tisztességes és emberséges, alkotásra és boldogságra képes emberré nevelése.  sokrétű ismeretközléssel a tanulók önálló problémamegoldó képességének és kreativitásának fejlesztése.  olyan jártasságok és készségek kialakítása és képességek fejlesztése, amelyek lehetővé teszik tanulóink, hogy életük folyamán képesek legyenek az önálló ismeretszerzésre és képesek legyenek igazodni a társadalom állandó változásaihoz. Az alapfokú művészetoktatás célja, hogy:  alkalmat adjon az érdeklődő és fogékony növendékek képességeinek fejlesztésére, biztosítsa a különböző szakterületeken való jártasságok megszerzését és gyakorlását,  vegye figyelembe az életkori sajátosságokat, a tanulók érdeklődésére, tehetségére építve, alakítsa képességeiket és gyarapítsa ismereteiket,  a művészeteket, zenét értő, szerető és művelő emberek nevelése,  a nemzeti értékek, hagyományok megőrzése és az ennek megfelelő viselkedés elsajátítására való nevelés,  bizalmon alapuló otthonias légkör megteremtése. A nevelési célokhoz szorosan kapcsolódnak a nevelési feladatok, azok a teendők, amelyek segítségével a pedagógusaink elérhetik a célokat. A fentiekben megjelölt célokat a következő feladatokon keresztül kívánjuk megvalósítani:     

iskolánk olyan ismereteket közvetít, melyek megalapozzák a tanulók műveltségét, világszemléletét, világképük formálódását segítik elő, valamint eligazodásukat a szűkebb és tágabb környezetben, az ismeretek az emberre, társadalomra, művészetekre, a természetre, a tudományokra, technikára egyaránt vonatkoznak, ezzel széleskörű ismeretanyaghoz juttatjuk diákjainkat, segítjük, hogy tanulóink elsajátítsák az egyéni tanulás eredményes módszereit, ezzel elősegítjük, hogy képesek legyenek az önálló ismeretszerzésre, a kialakított jártasságot, készségek és képességek pedig tegyék lehetővé számukra az ismeretek gyakorlatban történő eredményes alkalmazását, törekszünk az emberek közötti érintkezés, kommunikáció elfogadott


89


 

        

normáinak és helyes formáinak kialakítására, zenei és művészeti élmények nyújtásával szeretnénk elérni tanulóinknál a művészetekhez való pozitív viszonyulását. A zene gazdagítja a személyiséget és harmonikusabb egyéniség kialakulását eredményezheti. Zenei nevelésükkel igazodunk a Kodály által megfogalmazottakhoz „A zene mindenkié”. diákjainkkal megismertetjük és megszerettetjük a népi hagyományokat és szokásokat, kiemelten tájegységünk népi kultúráját. szeretnénk megismertetni tanulóinkat nemzeti kultúránk és történelmünk eseményeivel, kiemelkedő személyiségeivel és hagyományaival, hogy mindezek megbecsülésével tápláljuk a gyerekekben a haza, a szülőföld iránti szeretetet. tanulóink tartsák fontosnak és természetesnek a két nagyközségház, a térséghez való tartozást is, örömmel vegyenek részt különböző rendezvényeken, megmozdulásokon, fejlesszük az európai kulturális örökség gazdaságának megismerését, amikor csak lehet közvetlen tapasztalat útján, ki kell alakítanunk diákjainkban az európai értékek megbecsülését, a környezetét védeni, formálni tudó tanulók nevelése, tiszteletben tartjuk tanulóink személyiségét, a tanulókat ösztönözzük saját iskolai életükben való aktív kulturális részvételre, rendszeresen kapcsolatot tartunk a tanulók szüleivel, a családokkal, lehetőséget biztosítunk a szülőknek arra, hogy minél jobban megismerhessék a művészeti oktatás eredményeit, igyekszünk elérni, hogy a szülők is magukénak érezzék iskolánkat, problémáinkat és együtt gondolkodva oldjuk meg azokat.

Az iskola nevelő-oktató munka eljárásai és eszközei A nevelő-oktató munka céljainak és feladatainak megvalósítását segítik az iskola pedagógusai által alkalmazott nevelési eljárások, módszerek. Nevelési eljárásaink, módszereink kiválasztásánál azonban nem csak nevelési céljainkhoz és feladatainkhoz kellett igazodni, hanem:  a tanulók életköri sajátosságaihoz,  értelmi fejlettségéhez,  képességeihez,  a pedagógusok személyiségéhez,  a pedagógiai kulturáltsághoz,  felkészültségéhez,  vezetői stílusához  valamint a mindenkori szituációhoz és annak tartalmához. De ugyanakkor azt is tudni kell, hogy nincs két egyforma szituáció, nincs két egyforma gyermek, két egyforma pedagógus. Ezért a nevelési módszereket mindig úgy kell megválasztani, hogy azok a leghatékonyabb alkalmazást tegyék lehetővé. Mindebből következik, hogy minden nevelési szituáció más-más módszer, illetve módszerkombináció alkalmazásával oldjunk meg. A módszerek alkalmazásának fontos törvénye: a módszerek, eljárások kombinációja. Ezt szem előtt tartva kell mindig választani a módszerek közül. Iskolánk pedagógusai által használt módszerek alapvetően két nagy csoportba oszthatók: Polgárdi Széchenyi István Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola 8154 Polgárdi, Kossuth u. 139.

90

PEDAGÓGIAI PROGRAM 1. 2.

közvetlen (direkt) módszerek azok, amely alkalmazásával a pedagógus közvetlenül, személyes kapcsolat révén hat a tanulókra. közvetett (indirekt) módszerek azok, amelyekben a nevelői hatás áttételesen, a tanulói közösségen keresztül érvényesül.

A különböző nevelési célok eléréséhez egyaránt alkalmazzuk mind a közvetlen, mind pedig a közvetett módszereket.

5.1.2. A személyiség fejlesztése a művészeti iskolában Az alapfokú művészetoktatás a művészi kifejezőkészségeket alapozza meg. A művészetoktatás fontos szerepet tölt be a nemzeti hagyományok ápolásában, a nemzeti értékek megőrzésében, a különböző kultúrák iránti nyitottság kialakításában. Iskolánk a klasszikus hangszerek oktatása iránt érdeklődő tanulók számára biztosítja készségeik, képességeik fejlesztését, az alkotó és önkifejező képességeik kibontakoztatását, tehetségük gondozását. Az alapfokú művészetoktatás olyan fejlesztő-pedagógiát képvisel, amelyben a hangsúly a meghatározott követelmények teljesítésével történő képesség fejlesztésen van. A képességfejlesztő gyakorlatok hangszeres oktatás területén sikerélményhez juttatja a tanulót, mely szerint biztosan tudja kezelni hangszerét. A tananyag a különböző művészeti területek alapvető tartalmait foglalja magába. A tananyag eszköz a tanulók értelmi, érzelmi és kifejezőképességeinek fejlesztésében. A művészetoktatás a készség- és képességfejlesztést, az ismeretgazdagítást a személyiségformálás eszközeként kezeli, követelményeit a gyermek életkori fejlődési jellemzőihez igazítja. A művészeti tevékenység, mint minden tevékenység magában hordozza a személyiségformálás specifikus lehetőségét. A művészeti nevelés alapja a nemzet, egyetemes kultúra és a mindennapi élet esztétikai jelentéssel bíró tartománya. A képzés lehetőséget ad az egyetemes kultúra, az európai műveltség, a nemzeti, a népi hagyományok, értékek átadására, az értékmegőrzés formáinak kialakítására. 



 



Fontos feladata a növendék személyiségének erkölcsi és szellemi formálása, érzelemvilágának kibontakoztatása, nemzeti identitástudatának megalapozása. A hagyományos kultúra értékeinek tiszteletére, őrzésére, gyarapítására, továbbadására nevel. Megalapozza a nemzeti önismeretet, a nemzettudatot, a közösségtudatot, a tevékenység hazaszeretetét. Elősegíti olyan emberi magatartás kialakítását, amelynek lényeges eleme a hagyományőrzés, népi kultúránk nemzeti értékeink megbecsülése. A lakóhely, a szűkebb pátria és a haza néphagyományainak ápolása, a hagyomány értékeinek bemutatásával múlt és jelen összefüggéseinek felfedeztetése, mindezzel a személyiség formálásának pozitív irányba terelése. Ezáltal erősödik a hovatartozás-tudat, a szülőföldhöz való kötődés. Az alapfokú művészeti nevelés feltárja a művészet megörökítő, átörökítő szerepét, megérteti, hogy az alkotás a legértékesebb emberi alapképesség. Biztosítja a tanulás személyes tapasztalati módját. A tanulók élményszerűen tapasztalhatják meg a művészeti stílusok és irányzatok sokszínűségét, valamint azokat a kifejezési formákat, amelyek a népzenében, néptáncban, képzős-és iparművészetben, valamint a drámajátékban ötvöződnek. Lehetőséget nyújt a látás kiművelésére és tudatosítására bővítve a képi műveltséget, a képi emlékezetet és képzeletet. A művészeti nevelés megalapozza a tanuló esztétikai szemléletét, kommunikációs képességét, az értékes alkotások iránti igényét. A rendszeresen átélt pozitív élmények


91

PEDAGÓGIAI PROGRAM





alakítják ki azokat az emberi tulajdonságokat, magatartási szokásokat, melyek a művészetek területén – de nem csak a művészetek területén – az alkotó-alakító cselekvőképesség fejlesztéséhez. Lehetőséget ad az önkifejezés eszköztárának gazdagítására, a variációképző, rögtönzőkészség kialakítására. Kialakítja a képességet a gondolatok, érzések, elképzelések, tapasztalatok, vizuális eszközökkel, zenével való megjelenítésének gyakorlatára. A program lehetőséget nyújt az esztétikai érzékenység, nyitottság, igényesség, fogékonyság alakítására, a növendékek ízlésének formálására. A művészetek iránt érdeklődő, művelt embereket neveljen, akik tanulmányaik során képessé válnak a további (egyéni) önművelésre, valamint a zene aktív (öntevékeny) művelésére, e folyamat gazdagítja a növendékeket a művészetek megértésének és befogadásának örömével. A művészeti értékek befogadására, alkalmazására, a hagyományos kultúra értékeinek önálló, egységes szemléletű feldolgozására nevel. Segíti a tanulókat pozitív személyiségvonásaik kialakításában, fejleszti bennük a képzelőerőt, a koncentráló képességet, a találékonyságot kezdeményező, készséget. Megerősíti a rendszeres munka természetes igényét, a kitartást, a szorgalmat, a céltudatosságot, a megfelelő munkafegyelmet. A tanulók képesek lesznek figyelmük tudatos összpontosítására.

5.1.3. Közösségfejlesztési feladatok a művészeti oktatásban A művészeti iskolában folyó oktatás hozzájárul, hogy a tanulók személyisége nyitottá váljon a közösségi alkotó tevékenység, a közös alkotás öröme, a közösségi kultúra értékei iránt. A tanulók képesek lesznek rugalmas szemlélettel látni az egyén és a közösség egységét, kölcsönhatását, a hagyományos népi kultúrában. Az egyes tanszakok különböző lehetőségeket biztosítanak a közösség fejlesztésre, közösségformálásra:  

a népi ének oktatása során a tanulóknak lehetőségük van az egyén és a közösség viszonyának megfigyelésére. a hangszeres oktatás lehetőséget biztosít arra, hogy a tanulókban kialakuljon az együttzenélés igénye. Az összetartozás érzését erősíti a közös cél elérése érdekében a kamaracsoport, a zenekar tagjainak együttműködése, az egymáshoz való alkalmazkodás, a próbák közösségformáló ereje (4 kezes együttzenélés).

5.1.4. A tehetséggondozás feladatai és lehetőségei a művészeti iskolában Minden gyermek tehetséges valamiben. Az iskolai nevelés-oktatás során meg kell találni a tanulóban szunnyadó értékeket és a felszínre kell hozni. Az iskolában folyó nevelés és oktatás fő feladata, hogy a gyermeki fogékonyságra, kíváncsiságra, érdeklődésre, nyitottságra építve a készségeket, képességeket fejlessze, a tehetséget „láthatóvá” tegye. A művészeti iskola a különböző művészeti ágak tanításával szolgálja a személyiség fejlesztését a zenei, a vizuális, a manuális, szomatikus és drámapedagógiai nevelés terén. A család és az iskola felelőssége, hogy időben biztosítsa az alkotókészségek fejlesztését, a gyermek kreativitásának kibontakoztatását, improvizációs készségük fejlődését, teljesítményük fokozását. Polgárdi Széchenyi István Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola 8154 Polgárdi, Kossuth u. 139.

92

PEDAGÓGIAI PROGRAM A gyermek képességei kibontakoztatásához egyéni tehetség-fejlesztő programok alakíthatók ki. Mindezeket a célokat megfelelő anyagi feltételekkel, jól képzett, jól felkészült pedagógusokkal, kellően motivált szülői, gyermeki háttérrel érhetjük el. Az alapfokú művészetoktatás alapfeladata a tehetséggondozás. A művészeti nevelés minden tevékenységének a fenti cél megvalósulását kell segíteni. A tantárgyi programok alapvetően szolgálják, biztosítják a személyiség fejlődését, a tehetség kibontakoztatását, ápolását. A tehetség gondozását teszik lehetővé a törvény által biztosított egyéni foglalkozások, kiscsoportos műhelyfoglalkozások, az intézmény által biztosított személyi és tárgyi feltételek, elméleti ismeretek. A tehetséggondozás érdekében a zenei tagozaton emelt szintű „B” tagozatos képzést nyújtunk azoknak a növendékeknek, akik kiváló képességűek, kiemelkedő szorgalmúak és előmenetelük alapján a képzésre alkalmasak. A „B” tagozaton való maradásról minden tanév végi vizsgán döntést hoz a bizottság. A kiemelkedő képességű növendékek tanításával egyenrangúnak tekintjük az átlagos képességű tanulókkal való foglalkozást, a képzőművészetek, a népzene az irodalom, a művészi zene megszerettetését, e műveltség iránti igény felkeltését és erősítését és a velük folytatott személyiségformálást.

5.1.5. A szülők, a tanulók és a pedagógusok együttműködésének formái, fejlesztése a művészeti oktatásban A tanulók és a pedagógusok együttműködésének formái: A tanulók kérdéseiket, véleményeiket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőtestületével. A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról: a.) az iskola telephelyként kijelölt pedagógusa b.) főtárgyi szaktanár folyamatosan tájékoztatja. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan tájékoztatják. Szülő és a pedagógusok együttműködésének formái: 

Telephelyenként tartott szülői értekezletek feladata: o a szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása. o a szülők tájékoztatása az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről, az iskola egészének életéről, a helyi tanterv követelményeiről, az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról, saját gyermekének tanulmányi előmeneteléről, iskolai magatartásáról, a gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről. Fogadóóra (feladata): Polgárdi Széchenyi István Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola 8154 Polgárdi, Kossuth u. 139.

93

PEDAGÓGIAI PROGRAM A szülők és a pedagógusok személyes találkozása, illetve egy-egy tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal. Minden pedagógus havi egy alkalommal a szülők rendelkezésére áll. Nyílt tanítási napok: Feladata: a szülő betekintést nyerjen az iskola nevelő-oktató munka mindennapjaiba, ismerje meg személyesen a tanítási órák lefolyását, tájékozódjon közvetlenül gyermek és az osztályközösség iskolai életéről. Gyakorisága: évi két alkalom A szülői értekezletek, fogadóórák és nyílt tanítási napok időpontját az iskolai munkaterv évenként határozza meg. Írásbeli tájékoztató: Feladata: a szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggő eseményekről, illetve a különféle iskola vagy osztály szintű eseményekről, programokról. Eszköze a tájékoztató füzet, a postával kézbesített levél. Iskolai rendezvények, bemutatók: Versenyekre, fellépésekre való szülői kíséret. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőjük útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőtestületével.

5.1.6. Tanulók felvételének művészetoktatásra

és

átvételének

szabályai

az

alapfokú

A tanuló felvétele Az alapfokú művészeti iskolába külön jelentkezési lap benyújtásával kell jelentkezni. A felvételi eljárás rendjét az iskola igazgatója határozza meg. A beiratkozás időpontját a helyben szokásos módon – nyilvánosságra kell hozni. Az alapfokú művészeti iskolában a jelentkező képességeit az iskola – adott művészeti ágnak megfelelő végzettségű és szakképzettségű – pedagógusból álló bizottság méri fel. A bizottság a jelentkezők képességeinek felmérése után javaslatot készít az igazgatónak a kérelem elbírálására, továbbá arra vonatkozóan, hogy melyik évfolyamra és tanszakra vegyék fel a jelentkezőt. Ha a tanuló az alapfokú művészeti iskola magasabb évfolyamára kéri felvételét, a jelentkezési lapján ezt fel kell tüntetnie. Kérelméről a bizottság különbözeti vizsga alapján dönt, az alapfokú művészetoktatás követelményeinek és a tantervi programjának az adott évfolyamra meghatározott rendelkezései alapján. Az iskola igazgatója a felvételi eljárásban a felvételről, átvételről tanulói jogviszonyt létesítő, vagy a kérelmet elutasító döntést hoz. Az iskola igazgatója köteles értesíteni a felvételi, átvételi kérelem elbírálásáról a szülőt a döntést megalapozó indoklással, a fellebbezésre vonatkozó tájékoztatással, továbbá átvétel Polgárdi Széchenyi István Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola 8154 Polgárdi, Kossuth u. 139.

94

PEDAGÓGIAI PROGRAM esetén az előző iskola igazgatóját is.

A tanuló átvétele: A tanuló átvételére a tanítási év során bármikor lehetőség van. Az átvételi kérelemhez be kell mutatni:  

személyazonosítására alkalmas, a gyermek nevére kiállított személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolványt, az elvégzett évfolyamokat tanúsító szóló bizonyítványt.

A második-tizenkettedik évfolyamba jelentkező tanulóknak – az iskola helyi tantervében meghatározott követelmények alapján összeállított – szintmérő vizsgát kell tennie azokból a tantárgyakból, amelyet a másik iskolában is tanult a tanuló, idegen nyelvből és azokból a tantárgyakból, amelyeket előző iskolájában – a bizonyítvány bejegyzése alapján – nem tanult, különbözeti vizsgát. A különbözeti vizsga időpontjáról a szülőt a tanuló átvétele során tájékoztatni kell. A különbözeti vizsga szervezése a tanulói jogviszony keletkezésétől számított három hónap eltelte után lehetséges. Amennyiben a tanuló a különbözeti vizsgán az előírt követelményeknek nem felel meg, a vizsgát az adott tantárgyból 2 hónapon belül megismételheti. Ha az ismételt vizsgán teljesítménye újból nem megfelelő, az évfolyamot köteles megismételni, vagy a tanév közben az előző évfolyamra beiratkozni.

5.1.7. A művészeti alapvizsga és záróvizsga általános követelményei A művészeti alapvizsgára és záróvizsgára bocsátás feltételei: Művészeti alapvizsgára az a tanuló bocsátható, aki az alapfokú művészetoktatási intézmény utolsó alapfokú évfolyamát sikeresen elvégezte, és a vizsgára jelentkezett. Művészeti záróvizsgára az a tanuló bocsátható, aki az alapfokú művészetoktatási intézmény utolsó továbbképző évfolyamát sikeresen elvégezte, és a vizsgára jelentkezett, A művészeti alapvizsga és záróvizsga követelményei, feladatai meghatározásának módja: A művészeti alapvizsga és záróvizsga követelményeit, vizsgafeladatait – valamennyi vizsgatantárgy tekintetében – az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programja figyelembevételével az iskola helyi tantervében kell meghatározni. A művészeti alapvizsga és záróvizsga feladatait a követelmények alapján a vizsgát szervező intézmény állítja össze oly módon, hogy azokból mérhető és elbírálható legyen a tanuló felkészültsége és tudása. A művészeti alapvizsgát és záróvizsgát háromtagú vizsgabizottság előtt kell letenni. A vizsgabizottság elnökét és tagjait a vizsga szervezője bízza meg. A művészeti alapvizsga és záróvizsga lebonyolítása a vizsgáztató intézmény feladata. Vizsgatantárgynak csak az a tantárgy választható, amelyet az intézmény pedagógiai programja szerint biztosít, valamint a tanuló a tantárgy tanításának utolsó évfolyamán az előírt Polgárdi Széchenyi István Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola 8154 Polgárdi, Kossuth u. 139.

95

PEDAGÓGIAI PROGRAM tantárgyi követelményeknek eleget tett. A művészeti alapvizsga és záróvizsga vizsgatantárgyak Alapvizsga tantárgyai Az alapvizsga írásbeli és/vagy szóbeli, valamint gyakorlati vizsgarészből áll. Az alapvizsgán az „A” tagozatos tanuló választhat írásbeli, vagy szóbeli vizsga között. Gyakorlati vizsgát valamennyi tanulónak kell tennie. 1. Írásbeli vizsga tantárgya: Hangszeres tanszakok: szolfézs kötelező, vagy szolfézs, vagy zeneismeret, vagy zenetörténet– zeneirodalom, vagy zeneelmélet Zenetörténet–zeneirodalom főtárgy(„A” tagozat): zenetörténet–zeneirodalom, Zeneelmélet főtárgy („A” tagozat): zeneelmélet, Az írásbeli vizsga időtartama valamennyi tantárgyból minimum 45 perc. 2. Szóbeli vizsga tantárgya Hangszeres tanszakok és magánének főtárgy („A” tagozat): kötelező szolfézs, vagy zeneismeret, vagy zenetörténet–zeneirodalom, vagy zeneelmélet Szolfézs főtárgy: szolfézs Zenetörténet–zeneirodalom főtárgy („A” tagozat): zenetörténet–zeneirodalom, Zeneelmélet főtárgy („A” tagozat): zeneelmélet, A szóbeli vizsga írásbeli vizsga időtartama valamennyi tantárgyból minimum 10 perc. 3. Gyakorlati vizsga tantárgya Hangszeres tanszakok és magánének főtárgy („A” tagozat): tanult hangszer

5.2. Alapfokú művészetoktatás helyi tanterve, óraszámai 5.2.1. A képzés struktúrája Tanszakok és tantárgyak Billentyűs tanszak tantárgyai: zongora, „A” TAGOZAT Főtárgy: hangszeres tantárgyak Kötelező tantárgy: szolfézs kötelező* Kötelezően választható zeneelmélet,

tantárgyak:

szolfézs,

zeneismeret,

zenetörténet–zeneirodalom,


96

PEDAGÓGIAI PROGRAM 5.2.2. Óraterv

5.2.3. A tanórák szervezésének rendje A Művészeti Iskolában zeneművészeti ágban a hangszeres órák hossza heti 2x30 perc, szolfézs órák hossza heti 2x45 perc. Tanítási órák: 

Alapfokú művészetoktatás: iskolaotthonos osztályokban a tanuló egyéni órarendjéhez igazodóan, a többi osztályban délelőtti tanítási órák végétől -18.00-ig szervezhetők.

5.2.4. Egyes tanszakok, ezen belül egyes tantárgyak általános fejlesztési követelménye Alapfokú művészeti iskola indítása:   

hangszeres zene klasszikus zeneművészeti ág: zongora elektroakusztikus zeneművészeti ág: szintetizátor

Általános követelmények A tanulókkal szemben támasztott követelmények: igényes, évfolyamának megfelelő, egyre önállóbb, rendszeres gyakorlás, tanulás, felkészülés, 

a természet és a környezet védelme, tisztaság-és rendszeretet,


97

PEDAGÓGIAI PROGRAM   

a társadalom által elvárt magatartás elsajátítása, megfelelő viselkedés egymás megbecsülése, megfelelő társas kapcsolatok, udvariasság, szép magyar beszéd 1, ápolt megjelenés, öltözködés.

A nevelőtestülettel szemben támasztott követelmények: jártasság a nevelés művészetében,      

együttműködés a szülőkkel, megfelelő kapcsolattartás a pedagógus társakkal, igényes, pontos, fegyelmezett munkavégzés, gyermekszeretet, a gyermekek tisztelete, a tanulói érdekek védelme, egyéni bánásmód, személyes példamutatás, magatartási normák és nevelési értékek képviselete.

A zeneoktatás követelményei A hangszeres tanszakok követelményei: A növendék: Legyen képes a zenei anyagot életkorának, képességeinek, készségeinek megfelelő hangszerkezelési, kotta es stílus hűen, értelmesen tagolva, kifejezően megszólaltatni,             

rendelkezzék a megszólaltatáshoz szükséges koncentrálóképességgel, ismerje a hangszerkezelés alapvető tudnivalóit, rendelkezzék a zenei anyag megszólaltatásához szükséges technikával, és ezeket tudatosan alkalmazza, tudjon dinamikailag árnyalt, kulturált kifejező hangot képezni, legyen képes a zenei anyagot fejből játszani /memorizálás/, törekedjék a tiszta intonációra, tudjon – magasabb évfolyamon önállóan hangolni, legyen képes az arra alkalmas anyag lapról olvasására, ismerje a zenei jelzéseket, kifejezéseket, tanári segítséggel a zenei előadási eszközöket alkalmazza, legyen képes a kottaolvasási készség olyan szintű elsajátítására, hogy belső elképzelés vezethesse játékát, ismerje a zenei korokat, azok főbb zeneszerzőit, fontosabb műveit, legyen képes a társas zenében az alkalmazkodásra, a harmonikus együtt játékra, ismerje a hangszere történetét, rendelkezzék egyszerű hangszer-karbantartási ismeretekkel, legyen képes a tudatos, mindennapi gyakorlásra, évente legalább két alkalommal szerepeljen növendék-hangversenyen.

Elméleti tárgyak követelményei A növendék: rendelkezzék azzal a késztetéssel, hogy a muzsikálás élete szerves részévé váljék, Polgárdi Széchenyi István Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola 8154 Polgárdi, Kossuth u. 139.

98




rendelkezzék a zenei alapismeretekkel: zenei írás-olvasás, harmóniaiformai és stílus ismeretek, zenei kifejezések, jelek, zenetörténeti tájékozottság, legyen képes a zenei összefüggésekben való eligazodásra, rendszerezésre, rendelkezzék olyan ismeretekkel, amelyeknek birtokában önállóan megoldja a képességének, készségének megfelelő feladatokat, élményszerűen szólaltassa meg a műzenei szemelvényeket, magyar népdalokat és más népek dalait, szilárd értékrend kialakításával a későbbiekben is tudjon a zene bármely műfajában tájékozódni.

A zeneoktatás általános fejlesztési követelményei Az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programja keretében folyó zenei nevelés alkalmat ad az érdeklődő és fogékony növendékek képességeinek fejlesztésére, biztosítja a különböző szakterületeken való jártasságok megszerzését és gyakorlását. A képzés figyelembe veszi az életkori sajátosságokat, a tanulók érdeklődésére, tehetségére építve alakítja készségeiket és gyarapítja ismereteiket. Lehetőséget ad az egyetemes kultúra, az európai műveltség, a nemzeti népi hagyományok, értékek átadására, az értékmegőrzés formáinak kialakítására. A zeneoktatás a különböző zenei műfajok sajátosságait, a művészi megjelenítés módjait ismerteti meg a tanulókkal, miközben célja az is, hogy az önkifejezés eszköztárának gazdagításával a zene alkalmazására, befogadására készítsen fel. A program lehetőséget nyújt az esztétikai érzékenység – nyitottság, igényesség, fogékonyság – alakítása mellett a zene megszólaltatásához szükséges hangszeres és énektechnikai készségek megszerzésére, a zenei ismeretek átadására és minden zenei tevékenység tudatosítására.

A zenei műveltség megalapozása és fejlesztése. A zenei képességek fejlesztése (hallás, ritmusérzék, intonációs érzékenység, fogékonyság a dinamika és a hangszín különbségeire, zenei memória és fantázia, előadói és manuális készség, a zenei karakterek iránti érzékenység kialakítása). A zenei olvasás és írás alapfokot meghaladó készségének megalapozása és kifejlesztése. A technikai készség, az improvizációs készség és képesség, az alkotó magatartás, a kreativitás kialakítása. Rendszerezett zenei ismeretek, általános zenei műveltség átadása. A zenei műszavak és jelentésük megismertetése. A zene logikájának, a harmóniai szerkezet és a forma összefüggéseinek megismertetése. A főbb zenei stílusok sajátosságainak a zeneirodalom nagy korszakainak népünk zenéjének, a zene történetének és a zeneirodalom nagy egyéniségeinek megismertetése. A kortárs zene befogadására nevelés. A tanuló rendszeres zenehallgatásra nevelése. Az értékes zene megszerettetése. A növendékek zenei ízlésének megformálása. A tanulók életkorának megfelelő zenei tárgyú könyvek, ismeretterjesztő művek olvasására való ösztönzés. A társművészetek iránti nyitottság kialakítása. A zenei élet eseményei iránti érdeklődés felkeltése, illetve részvétel a zenei életben. Polgárdi Széchenyi István Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola 8154 Polgárdi, Kossuth u. 139.

99

PEDAGÓGIAI PROGRAM Tehetséggondozás. A zenei pályát választó növendékek felkészítése szakirányú továbbtanulásra. A növendékek rendszeres, céltudatos, igényes munkára, hatékony gyakorlásra nevelés. A tanuló aktív társas muzsikálásra nevelése. Közreműködés az egyéb intézmények kulturális rendezvényein. Az amatőr zenekarokban, kamaraegyüttesekben, kórusokban történő aktív részvételre való előkészítés, ösztönzés. Cserekapcsolatok létesítése hazai és – lehetőség szerint – külföldi zeneoktatási intézményekkel.

Kiemelt kompetenciák a zeneoktatás területén: Bemeneti kompetencia: – Azok az adottságok és képességek, amelyek alkalmassá teszi az oktatásba bekapcsolódó tanulót arra, hogy elsajátítsa a zenetanuláshoz szükséges kompetenciákat. Szakmai kompetencia – A zenei képességek és készségek fejlesztése (hallás, ritmusérzék, intonációs érzékenység, fogékonyság a dinamika és a hangszín különbségeire, zenei memória és fantázia, előadói és manuális készség, a zenei karakterek iránti érzékenység). – A zenei olvasás és írás készségének megalapozása és fejlesztése. – A hangszeres technikai készség, az improvizációs készség fejlesztése. Személyes kompetencia – Érzelmi intelligencia, művészi kifejező készség, szorgalom, önfegyelem, elhivatottság, kreativitás, ötletgazdagság, az alkotói magatartás, lelkiismeretesség, önbizalom. Társas kompetencia – Együttműködés képessége ( közös munka, alkalmazkodás, irányíthatóság, tolerancia, kommunikációs készség) azon viselkedési formák tanulása, amely alapján konstruktívan be tud illeszkedni és aktívan részt tud venni a társas zenélésben. – Esélyegyenlőség Módszertani kompetencia – Tanulás tanulása, a tanulók rendszeres, céltudatos, igényes munkára, hatékony gyakorlásra nevelése. – Rendszerezett zenei ismeretek, általános zenei műveltség megalapozása. – A zene logikájának, a harmóniai szerkezet és a forma összefüggéseinek megismertetése. – A főbb zenei műfajok, stílusok sajátosságainak, a zeneirodalom nagy korszakainak, népünk zenéjének, a zene történetének, az előadó-művészet és a zeneirodalom nagy egyéniségeinek megismertetése. – A kortárs zene befogadására nevelés. – A tanulók zenei ízlésének formálása, a tanuló rendszeres zenehallgatásra nevelése. – A társművészetek iránti nyitottság kialakítása. – Tehetséggondozás. – Hátrányos helyzetűekkel való differenciált foglalkozás – A zenei pályát választó tanulók felkészítése szakirányú továbbtanulásra.


100

PEDAGÓGIAI PROGRAM 6. Legitimációs záradék


101

PEDAGÓGIAI PROGRAM


102

PEDAGÓGIAI PROGRAM Az Pedagógiai Program 2016. augusztus 29-i módosításának legitimációs záradékai Nyilatkozat A Polgárdi Széchényi István Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Szülői Munkaközösségének képviseletében és felhatalmazása alapján aláírásommal tanúsítom, hogy a pedagógiai program módosításához előírt véleményezési jogunkat gyakoroltuk. Az SZM elnöksége a pedagógiai program 2016. augusztus 26-i ülésén megtárgyalta, annak tartalmával egyetért. Polgárdi, 2016. augusztus 26.

a Szülői Munkaközösség elnöke Nyilatkozat A Polgárdi Széchényi István Általános Iskola, Gimnázium és Alapfokú Művészeti Iskola Diákönkormányzata képviseletében és felhatalmazása alapján aláírásommal tanúsítom, hogy a pedagógiai program módosításának elfogadásához előírt véleményezési jogunkat gyakoroltuk. A Diákönkormányzat a pedagógiai programot 2016. augusztus 26-i ülésén megtárgyalta, és annak tartalmával egyetért. Polgárdi, 2016. augusztus 26.

a Diákönkormányzat vezetője

Nyilatkozat A Polgárdi Széchényi István Általános Iskola, Gimnázium és Alapfokú Művészeti Iskola Intézményi Tanácsa képviseletében és felhatalmazása alapján aláírásommal tanúsítom, hogy a pedagógiai program módosításának elfogadásához előírt véleményezési jogunkat gyakoroltuk. Az Intézményi Tanács a pedagógiai programot 2016. augusztus 26-i ülésén megtárgyalta, és annak tartalmával egyetért.


103

PEDAGÓGIAI PROGRAM

Nyilatkozat A Polgárdi Széchényi István Általános Iskola, Gimnázium és Alapfokú Művészeti Iskola nevelőtestülete képviseletében és felhatalmazása alapján aláírásunkkal tanúsítjuk, hogy a nevelőtestület a pedagógiai program módosítását 2016. augusztus 29-i ülésén megtárgyalta, és azt elfogadta. Polgárdi, 2016. augusztus 29. ………………………………

…………………………………

A fenntartó részéről jóváhagyta:…………………………………………………….. Székesfehérvár, 2016. ……………….


104

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

Recommend Documents