Pedagógiai programja

Ikt.sz.: 500/2014. Ügyintéző: Kozák Zsolt Gyula

A Mezőtúri II. Rákóczi Ferenc Magyar - Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola (5400 Mezőtúr, Rákóczi utca 40.) OM: 035 869

Pedagógiai programja

Jóváhagyta: Mezőtúr, 2014. augusztus 29. Kozák Zsolt Gyula igazgató

Tartalomjegyzék Bevezető ..................................................................................................................................... 8 1. Az intézmény nevelési programja ....................................................................................... 8 1.1. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai ........ 9 1.2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ...................................... 14 1.3. Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok .......................................... 15 1.3.1. Az egészségfejlesztés iskola célja, feladatai .......................................................... 15 1.3.2. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása .................................................. 20 1.4. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ........................................... 21 1.4.1. A tanítási órán megvalósítható közösségfejlesztő feladatok .................................. 21 1.4.2. Az egyéb foglalkozások közösségfejlesztő feladatai ............................................. 22 1.4.3. A diák-önkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai ................................. 25 1.4.4. A szabadidős tevékenység közösségfejlesztő feladatai .......................................... 25 1.5. A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai ............................................ 25 1.6. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység ............. 32 1.6.1. Tehetségpont, a tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek ....... 32 1.6.2. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program ........................ 34 1.6.3. A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdők segítése ............. 34 1.6.4. A gyermek- és ifjúságvédelemi feladatok ellátása ................................................. 35 1.6.5. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység ............................................. 37 1.7. Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje............................... 37 1.8. Kapcsolattartás a tanulókkal, szülőkkel, az iskola partnereivel .................................... 37 1.8.1. A tanulók közösségét érintő kapcsolattartási formák ............................................ 37 1.8.2. A szülők közösségét érintő együttműködési formák............................................. 38 1.8.3. Kapcsolattartás az iskola partnereivel ................................................................... 39 1.9. A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata ............................................................ 41 1.10. A tanulók felvételének, átvételének szabályai ............................................................ 45 1.11. A felvételi eljárás különös szabályai ........................................................................... 46 1.12. Az iskola könyvtár-pedagógiai programja .................................................................. 47 1.13. Iskolai környezeti nevelési program ........................................................................... 48 1.14. Referencia iskola ......................................................................................................... 51 2. Magyar – angol két tanítási nyelvű oktatás ..................................................................... 52 2.1. Helyzetelemzés.............................................................................................................. 53 2

2.2. A két tanítási nyelvű iskolai nevelés - oktatás személyi, tárgyi feltételei ..................... 54 2.3. A munkaközösségek szerepe a két tanítási nyelvű oktatás pedagógiai munkájának fejlesztésében. ...................................................................................................................... 54 2.4. Nevelési program .......................................................................................................... 55 2.4.1. A magyar-angol két tanítási nyelvű oktatás céljai, feladatai .................................. 55 2.4.2. A két tanítási nyelvű képzés nevelési célja és feladata .......................................... 56 2.5. A célok érdekében megvalósítandó feladatok, eszközök, eljárások ............................. 56 2.6. Kötelező tanórai foglalkozások rendje ......................................................................... 56 2.7. Tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások........................................................................... 57 2.7.1. Tehetség, képesség kibontakozását segítő foglalkozások ...................................... 57 2.8. Az iskola önköltséges programajánlata ......................................................................... 58 2.9. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos konkrét feladatok ................................................ 58 2.10. A szülő, tanuló, pedagógus együttműködése .............................................................. 58 3. Az intézmény helyi tanterve .............................................................................................. 59 3.1. A választott kerettanterv megnevezése ......................................................................... 59 3.2. A választott kerettanterv feletti óraszám ....................................................................... 60 3.3. A választott kerettanterv típusa ..................................................................................... 61 3.4. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei .......... 62 3.5. A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása .. 62 3.5.1. Az 1-2. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása ..................................... 62 3.5.2. A 3-4. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása ....................................... 63 3.5.3. Az 5-6. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása ..................................... 63 3.5.4. A 7-8. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása ....................................... 64 3.6. Mindennapos testnevelés............................................................................................... 64 3.7. A választható tantárgyak, foglalkozások szabályai ....................................................... 65 3.8. Kompetencia alapú oktatás............................................................................................ 65 3.9. Projektoktatás ................................................................................................................ 68 3.10. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések - IPR ......................................... 69 3.11. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái, a tanuló magasabb évfolyamra lépésének feltételei ................................................................ 69 3.12. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása ............ 74 3.13. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei .................................. 75 3.14. A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek ......... 76 3

3.15. Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei ............................................ 76 3.16. A magatartás és szorgalom minősítésének elvei ......................................................... 78 3.17. A tanuló jutalmazása és büntetése ............................................................................... 80 4. A magyar-angol két tanítási nyelvű oktatás helyi tanterve ............................................ 82 4.1. Az iskolán belül vagy más iskolából a két tanítási nyelvű osztályba kerülés feltételei 82 4.2. A két tanítási nyelvű osztályokból való kikerülés feltételei .......................................... 82 4.3. A helyi tanterv tantárgyi programjainak hetes óratervei ............................................... 83 4.4. Alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek ....................................................... 85 4.5. Az otthoni felkészüléshez előírt feladatok elvei, korlátai ............................................. 86 4.6. Az iskolai számonkérés, minősítés követelményei, formái .......................................... 86 4.7. Értékelés, az ismeretek számonkérése .......................................................................... 86 4.8. A tanuló teljesítményének minősítése ........................................................................... 87 5. Mezőtúri Magyar - Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Bárdos Lajos Alapfokú Művészeti Iskolája Nevelési programja ......... 88 5.1. Bevezető ........................................................................................................................ 88 5.1.1. Iskolánk történeti áttekintése .................................................................................. 89 5.1.2. Iskolánk hagyományai............................................................................................ 90 5.1.3. Helyzetelemzés....................................................................................................... 91 5.1.3.1. Tárgyi feltételek .............................................................................................. 91 5.1.3.2. Személyi feltételek .......................................................................................... 93 5.1.4. Szakmai munka ...................................................................................................... 93 5.2. Nevelési program .......................................................................................................... 93 5.2.1. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai .......................................................................................................................................... 93 5.2.2. Az egyes művészeti tevékenységek oktatásának cél- és feladatrendszere ............. 94 5.2.2.1. Az alapfokú zeneoktatás.................................................................................. 94 5.2.2.2. Az alapfokú táncművészeti oktatás ................................................................. 94 5.2.3. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ............................... 95 5.2.4. A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok ........................................................................................................................... 95 5.2.5. A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai ...................................................................................................... 95 5.2.6. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendjét, a tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység ................................ 97

4

5.2.7. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje ........................................................................................................ 97 5.2.8. A szülő, tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái, rendje ................................................................................................................................ 97 5.3. A tanulmányok alatti vizsgák és az alkalmassági vizsgák szabályai ............................ 98 5.3.1. A felvételre és az átvételre vonatkozó szabályok, vendégtanulói jogviszony létesítése ........................................................................................................................... 98 5.3.2. Az iskolai írásbeli, szóbeli és gyakorlati beszámoltatások, ismeretek számonkérésének rendje ................................................................................................... 99 5.3.3. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli és gyakorlati feladatok meghatározásának elvei és korlátai. ................................................................................. 99 6. Mezőtúri Magyar - Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Bárdos Lajos Alapfokú Művészeti Iskolája Helyi tanterve ................ 101 6.1. A választott kerettanterv megnevezése ....................................................................... 101 6.1.1. Az alapfokú művészeti iskola tantárgyai ................................................................. 102 6.1.2. Az alapfokú művészeti iskola képzési struktúrája ............................................... 105 6.1.2.1. A zeneművészeti ág óratervi hálója .............................................................. 105 6.1.2.2. A táncművészeti ág óratervi hálója ............................................................... 107 6.1.2.3. „Kiselőképző” ............................................................................................... 107 6.1.2.4. A választható tantárgyak, foglalkozások, továbbá ezek esetében a pedagógusválasztás szabályai .................................................................................... 109 6.2. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, kották, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elveit, figyelembe véve a tankönyv térítésmentes igénybevétele biztosításának kötelezettségét ............................................................................................ 109 6.3. A táncművészeti ág követelményei és tantervi programja - kiegészítés ..................... 109 6.3.1. Balett tanszak ....................................................................................................... 109 Ellenőrzés – értékelés ..................................................................................... 114 Ellenőrzés – értékelés ..................................................................................... 115 6.3.2. Társastánc tanszak .................................................................................................... 129 6.3.3. A tanuló tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történő ellenőrzési és értékelési módja, diagnosztikus, szummatív, fejlesztő formái, a magasabb évfolyamba lépés feltételei, valamint a magatartás és szorgalom minősítésének elvei ..... 140 6.3.4. A gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések ............................ 142 6.3.6.

Művészeti alapvizsga és művészeti záróvizsga általános követelményei .......... 143

6.3.7. A művészeti alapvizsga követelményei és témakörei iskolánkban (3. sz. melléklet) ............................................................................................................................................ 145 5

6.4. Helyi tanterv II. rész .................................................................................................... 145 6.4.1. A helyi tanterv az a tanterv, melyet egy iskola pedagógiai programjában kitűzött céljainak, alapelveinek megfelelően kiválaszt, vagy összeállít ...................................... 145 6.4.2. Az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programja ................... 145 6.4.3. Zeneművészeti ág – klasszikus zene ........................................................................ 146 6.4.3.1. A zeneoktatás általános fejlesztési követelményei ........................................ 146 6.4.3.2. Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak, a kötelező és kötelezően választható tanórai foglalkozások évfolyamainak száma és azok óraszámai ............ 147 6.4.3.2.1. Zeneművészeti ág – klasszikus zene ...................................................... 147 6.4.3.2.2. Hangszeres tanszakok – egyéni képzés „A” tagozat .............................. 147 Óraterv („A”tagozat) .......................................................................................... 148 6.4.3.2.3. Hangszeres tanszakok – egyéni képzés „B”tagozat ............................... 149 6.4.3.2.4. Az alapfokú művészeti iskola Klasszikus zenei óratervi hálója a 27/1998. (VI.10.) MKM. rendelet 2. sz. melléklete alapján............................................. - 151 6.4.4. Zeneművészeti ág - Népzene.................................................................................... 152 6.4.4.1. Az alapfokú népzeneoktatás célrendszere, funkciói ..................................... 152 6.4.4.2. A népzeneoktatás általános fejlesztési követelményei .................................. 152 6.4.4.3. Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak, a kötelező és kötelezően választható tanórai foglalkozások évfolyamainak száma és azok óraszámai ............ 154 6.4.4.3.1. Zeneművészeti ág népzene ..................................................................... 154 6.4.4.3.2. Hangszeres tanszakok – egyéni képzés „A” tagozat .............................. 154 6.4.4.3.3 Hangszeres tanszakok – egyéni képzés „B” tagozat ............................... 155 6.4. 4.3.4.Az alapfokú művészeti iskola Népzenei óratervi hálója a 27/1998. (VI. 10.) MKM. rendelet 2. sz. melléklete alapján ................................................... - 156 6.4.5. Zeneművészeti ág – Elektroakusztikus zene ........................................................ 157 6.4.5.1. Az alapfokú elektroakusztikus zeneoktatás célrendszere, funkciói .............. 157 6.4.5.2. Az elektroakusztikus zeneoktatás általános fejlesztési követelményei ......... 157 6.4.5.3. Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak, a kötelező és kötelezően választható tanórai foglalkozások évfolyamainak száma és azok óraszámai ............ 158 6.4.5.3.1. Zeneművészeti ág elektroakusztikus zene.............................................. 158 6.4.5.3.2. Hangszeres tanszakok – egyéni képzés „A” tagozat .............................. 158 6.4.5.3.3. Hangszeres tanszakok – egyéni képzés „B” tagozat .............................. 159 6.4.5.3.4. Az alapfokú művészeti iskola Elektroakusztikus zenei óratervi hálója a 27/1998. (VI. 10.) MKM. rendelet 2. sz. melléklete alapján ............................ - 161 6.4.6. Táncművészeti ág- Balett tanszak ............................................................................ 162 6.4.6.1. Az alapfokú balettoktatás célrendszere, funkciói .......................................... 162 6.4.6.2. A balett oktatás általános fejlesztési követelményei ..................................... 162 6.4.6.3. Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak, a kötelező és kötelezően választható tanórai foglalkozások évfolyamainak száma és azok óraszámai ............ 163 6.4.6.3.1. Táncművészeti ág ................................................................................... 163 6.4.6.3.1.1. Balett tanszak (csoportos képzés) tantárgyai .................................. 163 6.4.6.3.2. Az alapfokú művészeti iskola Balett tanszakának óratervi hálója a 27/1998. (VI.10.) MKM. rendelet 2. sz. melléklete alapján .................................. 164 6.4.7. Táncművészeti ág- Társastánc tanszak .................................................................... 165 6.4.7.1. Az alapfokú társastáncoktatás célrendszere, funkciói ................................... 165 6

6.4.7.2. A társastáncoktatás általános fejlesztési követelményei ............................... 165 6.4.7.3. Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak, a kötelező és kötelezően választható tanórai foglalkozások évfolyamainak száma és azok óraszámai ............ 166 6.4.7.3.1. Táncművészeti ág ................................................................................... 166 6.4.7.3.1.1. Társastánc tanszak (csoportos képzés) tantárgyai ..................... 167 6.4.7.3.2. Az alapfokú művészeti iskola Társastánc tanszakának óratervi hálója a 27/1998. (VI. 10.) MKM. rendelet 2. sz. melléklete alapján ................................. 168 Záró rendelkezések .............................................................................................................. 169 Legitimációs záradék.......................................................................................................... 169 Ratifikációs záradék ............................................................................................................. 170

7

„Mivel mindenki a maga módján látja a világot, a maga módján éli meg nehézségeit és a sikereit. Tanítani annyi, mint megmutatni a lehetőséget. Tanulni annyi, mint élni a lehetőséggel.” /Paulo Coelho/ Bevezető A pedagógiai program célja, feladata A nevelő és oktató munka az intézményben a pedagógiai program alapján valósul meg. A pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja el és az igazgató hagyja jóvá. Fenntartói egyetértés szükséges a fenntartóra háruló többletkiadások vonatkozásában. A pedagógiai programot nyilvánosságra kell hozni. Jogszabályi háttér A pedagógiai program tartalmát a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, valamint a 20/2012. (VIII. 31.) a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló EMMI rendelet, az 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet, a 4/2013. (I. 11.) EMMI rendelet határozza meg.

1. Az intézmény nevelési programja A Mezőtúri II. Rákóczi Ferenc Magyar - Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola többcélú köznevelési intézmény, Mezőtúr és Mesterszállás állami fenntartású köznevelési intézményeit foglalja magába. A mezőtúri telephelyek működtetője a települési önkormányzat. Jelenleg ellátott köznevelési alapfeladatai:  általános iskolai nevelés-oktatás alsó tagozat, felső tagozat (Mezőtúr: 1 – 8. évfolyam; Mesterszállás 1 – 4. évfolyam);  alapfokú művészetoktatás;  pedagógiai szakszolgálati feladat. Iskoláink hosszú évekre (100, 150 év) visszanyúló hagyományokkal rendelkeznek, melyekre folyamatosan építünk. Az intézmény kiemelt figyelmet az iskolatörténet feldolgozására:  Újvárosi iskola épületei fennállásának 150 és 100 éves évfordulójára készült emléktáblák /2006. , 2011./;  Rákóczi, Kossuth iskolák 100 éves évfordulójára készült emléktáblák, évkönyv /2009/ mezőtúri helytörténeti kiadványok (MHK) sorozat;  Bárdos Lajos AMI 50 éves évfordulójára készült évkönyv /2010/ MHK sorozat). 8

Intézményünket magas színvonalú nevelés, oktatás, a befogadás, a nyitottság és a tolerancia jellemzi. Folyamatosan kutatjuk és alkalmazzuk azokat az új nevelési, oktatási formákat, melyek eredményesebbé teszik munkánkat, s melynek során a tanulók egyre több lehetőséget találnak képességeik kibontakoztatására. Intézményünk pedagógusainak eredményes nevelő, oktató Mezőtúr szellemi életében betöltött szerepét, a város és a megye több alkalommal rangos kitüntetésekkel ismerte el. Több tanulónk is részesült városi és országos kitüntetésben, többen elnyerték pl. a „Magyar Köztársaság Jó Tanulója, Jó Sportolója” címet is. Intézményünk 2011-ben elnyerte a Tehetségpont címet, valamint együttműködési megállapodást kötött a Szent István Egyetem Pedagógiai Karával a hallgatók szakmai gyakorlatának biztosításáról. Az elmúlt években megkezdett főbb innovációink:        

Comenius 2000. I. számú modell Kompetenciaalapú oktatás - TÁMOP 3.1.4/08/2 Magyar - angol két tanítási nyelvű oktatás Ökoiskola Integrációs pedagógiai rendszer IKT eszközök alkalmazása - TIOP 1.1.1.-07/1; TIOP-1.1.1-09/1 Tehetségpont Referencia iskola - TÁMOP-3.1.7.-11/2

1.1. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei Az intézményünkben tanító pedagógusok mindennapi nevelő és oktató munkájukban az alább felsorolt pedagógiai alapelveket szeretnék érvényre juttatni. Iskolánkban olyan légkört kívánunk teremteni, ahol tanulóink biztonságban és otthon érezhetik magukat. Ennek érdekében:    

tiszteletben tartjuk a tanuló személyiségét, a gyerekeket bevonjuk saját iskolai életük megszervezésébe, a tanulók egyéni képességeit a nevelés, oktatás során figyelembe vesszük, minden gyermek számíthat a pedagógusok jóindulatú segítségére tanulmányi munkájában és életének egyéb problémáiban,  diákjaink előre megismerhetik a velük szemben támasztott követelményeket, így tudhatják, mit várunk el tőlük, Az iskola életében szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakítására törekszünk:

9

   

tanuló és tanuló, tanuló és nevelő, szülő és nevelő, nevelő és nevelő között.

Iskolánkban a tanulók teljes személyiségének fejlesztése, valamint a tanulók korszerű ismereteinek, képességeinek, készségeinek kialakítása és bővítése a legfontosabb pedagógiai feladat. Nevelőink szellemileg, érzelmileg, erkölcsileg és testileg egészséges nemzedéket kívánnak nevelni a ránk bízott gyermekekből. Ennek érdekében:  a tervszerű nevelő és oktató munka a tanulók alapkészségeit fejleszti, és számukra korszerű, a mindennapi életben hasznosítható, továbbépíthető alapműveltséget nyújt,  iskolánk olyan – az emberre, a társadalomra, a művészetekre, a természetre, a tudományokra, a technikára vonatkozó – ismereteket közöl, melyek megalapozzák a tanulók műveltségét, világszemléletét, világképük formálódását és eligazodásukat szűkebb és tágabb környezetükben,  tehetségük kibontakoztatásához pedagógiai segítséget nyújtunk,  a szabadidő hasznos eltöltéséhez programokat, foglalkozásokat biztosítunk,  fontosnak tartjuk, hogy diákjaink elsajátítsák az egyéni tanulás hagyományos és korszerű módszereit,  szeretnénk elérni, hogy tanulóink körében a szorgalomnak, a tudásnak és a munkának becsülete legyen,  törekszünk a humánumra, az egyén és a közösségek iránti tiszteletre,  a nevelő, oktató munka során megmutatjuk tanulóinknak az általánosan elfogadott értékeket, igyekszünk bennük kialakítani azt a képességet, hogy meg tudják különböztetni az értékest az értéktelentől,  törekszünk az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott normáinak és helyes formáinak kialakítására,  szeretnénk tanulóinkat megismertetni nemzeti kultúránk és történelmünk eseményeivel, kiemelkedő személyiségeivel és hagyományaival, hogy mindezek megbecsülése révén tápláljuk a gyermekekben a haza, a szülőföld iránti szeretetet,  törekszünk az egyetemes kultúra megismertetésére, felfedeztetésére. Iskolánk – elsősorban a szülőkkel ápolt kapcsolatok révén – folyamatosan részt kíván venni lakóhelyünk életében. Ennek érdekében:  rendszeres kapcsolatot tartunk a tanulók szüleivel, a családokkal,  igyekszünk lehetőséget teremteni arra, hogy iskolánk életéről, tevékenységéről, eredményeiről minél többet megismerhessenek a szülők, valamint városunk érdeklődő polgárai,  ápoljuk és bővítjük eddigi kapcsolatainkat a városunkban található iskolákkal és közművelődési intézményekkel,  nevelőink fontos feladatnak tartják, hogy iskolánk – eddigi hagyományaihoz híven – továbbra is képviseltesse magát a különféle városi rendezvényeken, illetve a tanulók 10

számára szervezett városi szintű megmozdulások szervezésében és lebonyolításában maga is részt vegyen,  részt kívánunk venni megyei, regionális, országos és nemzetközi tanulmányi, kulturális és sportversenyeken. Eszményeinkben olyan tanuló képe él, aki a közös családi és iskolai nevelés eredményeképpen egyesíti magában az alábbi tulajdonságokat és viselkedési formákat:                                     

humánus, erkölcsös, fegyelmezett, művelt, kötelességtudó, érdeklődő, nyitott, kreatív, alkotó, becsüli a szorgalmas tanulást, a munkát, képes a problémák érzékelésére és megoldására, gyakorlatias, képes eligazodni szűkebb és tágabb környezetében, jó eredmények elérésére törekszik tanulásban, egyéb szabadidős tevékenységben, van elképzelése a jövőjét illetően, becsüli a tudást, öntevékenyen, aktívan vesz részt a tanulásban, ismeri a tanulás helyes és hatékony módszereit, képes tudását tovább fejleszteni és önállóan ismereteket szerezni, tudását folyamatosan gyarapítja, bővíti, képes az értő olvasásra, gondolatait helyesen és szabatosan tudja megfogalmazni szóban és írásban, a mindennapi életben felhasználható képességekkel rendelkezik, ismeri, tiszteli, óvja, ápolja: nemzeti kultúránkat, történelmünket, anyanyelvünket, a természet, a környezet értékeit, más népek értékeit, hagyományait, az egyetemes kultúra legnagyobb eredményeit, a társadalmilag elfogadott normák szerint viselkedik az emberi és a természeti környezetben, ismeri és alkalmazza a közösségben éléshez szükséges magatartásformákat, ismeri és betartja a különféle közösségek (család, iskola, társadalom) együttélését biztosító szabályokat, ismeri és alkalmazza az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott formáit és módszereit, viselkedése udvarias, beszéde kulturált, társaival együttműködik, szüleit, nevelőit, társait szereti és tiszteli, képes szeretetet adni és kapni, szereti hazáját, megérti, tiszteletben tartja a sajátjától eltérő nézeteket, szellemileg és testileg egészséges, edzett, egészségesen él, szeret sportolni, mozogni, megjelenése és személyes környezete tiszta, ápolt, gondozott.

11

Tudjuk, hogy ezen tulajdonságok mindegyikét nem vagyunk képesek kialakítani minden egyes hozzánk járó tanuló személyiségében. Nevelőink mindennapi nevelő és oktató munkája azonban arra irányul, hogy a lehető legtöbb diákunk rendelkezzen végzős korára minél több itt felsorolt személyiségjeggyel. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Az iskolánkban folyó nevelő, oktató munka céljait az általános emberi és a nemzeti értékek tanulókkal történő megismertetése, elfogadtatása és átadása határozza meg. Pedagógiai munkánk alapvető feladata, hogy a gyermeki nyitottságra, fogékonyságra, érdeklődésre és aktivitásra építve a személyiségfejlődés szempontjából kiemelten fontos alábbi értékeket tanulóink elsajátítsák, ezek képviselete váljon bennük meggyőződéssé és határozza meg viselkedésüket, magatartásukat.  Az élet tisztelete, védelme. A természeti környezet megóvása. Az állatok és növények védelme, szeretete. Fogékonyság az élő és az élettelen természet szépsége iránt.  Az ember testi és lelki egészsége. Az egészség megőrzésének fontossága. Az egészséges és kulturált életmód iránti igény. A testmozgás iránti igény. Az önellátás és igényesség képességeinek kialakítása (tisztálkodás, öltözködés, étkezés, környezet rendben tartása). Az egészségvédelem (az egészségre káros szokások ismerete, elutasítása; a balesetek megelőzése).  Az önismeret, a saját személyiség kibontakoztatásának igénye (önbecsülés, önbizalom). Felelősségvállalás saját sorsának alakításáért (önállóság, kitartás, szorgalom, kreativitás). Nyitottság az élményekre, a tevékenységekre, az esztétikum befogadására és létrehozására.  Fogékonyság az emberi kapcsolatokra, a barátságra. Hűség, önzetlenség, megértés, tapintat, őszinteség, egymás elfogadása, udvariasság, figyelmesség.  A család tisztelete, a szülők, nagyszülők megbecsülése, szeretete.  Kulturált magatartás és kommunikáció a közösségben. Udvariasság, figyelmesség, mások szokásainak és tulajdonának tiszteletben tartása. Fegyelem és önfegyelem. Közösségi érzés, áldozatvállalás. Törekvés az előítélet-mentességre, a konfliktusok kezelésére, készség a megegyezésre.  A világ megismerésének igénye. Igény a folyamatos önművelésre, az értékelés és önértékelés, valamint az önálló tanulás képességeinek kialakítására.  A szülőföld és Magyarország megismerése, szeretete, megóvása. A nemzeti kultúra ápolása: a nemzeti múlt megismerése, megértése, emlékeinek, hagyományainak, jelképeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. Egészséges nemzeti önbecsülés és hazaszeretet.  A kisebbségben élő magyarságért érzett felelősség - és közösségvállalás. A hazánkban élő kisebbségek és más népek, nemzetek jogainak tisztelete, kultúrájuk, hagyományaik tiszteletben tartása.  Az alkotmányosság, a törvényesség, az állampolgári jogok tisztelete. Az emberek egyenlőségének elismerése. Az egyetemes emberi jogok tiszteletben tartása. Érdeklődés a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény a közéletiségre, a közösségi tevékenységekre. Törekvés a demokrácia érvényesítésére. Az iskolánkban folyó nevelő és oktató munka feladata, hogy a felsorolt értékek elsajátítását elősegítse. 12

Ezt szolgálják a nevelési program különböző fejezeteiben később meghatározásra kerülő tanórai és egyéb foglalkozások tevékenységei, valamint az e tevékenységekhez kapcsolódó folyamatos értékelés. Nevelési céljaink megvalósítását segítik az iskola pedagógusai által alkalmazott személyiségfejlesztésre irányuló eljárások, nevelési módszerek. Nevelési módszereink két nagy csoportra oszthatóak:  Közvetlen (direkt) módszerek azok, amelyeknek alkalmazása során a nevelő közvetlenül, személyes kapcsolat révén hat a tanulóra.  Közvetett (indirekt) módszerek azok, amelyekben a nevelő hatás áttételesen, a tanulói közösségen keresztül érvényesül. Iskolánk pedagógusai által alkalmazott közvetlen és közvetett nevelési eljárások: Szokások kialakítását célzó, beidegző módszerek.

Magatartási modellek bemutatása, közvetítése.

Tudatosítás (meggyőződés kialakítása).

Közvetlen módszerek - Követelés. - Gyakoroltatás. - Segítségadás. - Ellenőrzés. - Ösztönzés.

- Elbeszélés. - Tények és jelenségek bemutatása. - Műalkotások bemutatása. - A nevelő személyes példamutatása. - Magyarázat, beszélgetés. - A tanulók önálló elemző munkája.

Közvetett módszerek - A tanulói közösség tevékenységének megszervezése. - Közös (közelebbi vagy távolabbi) célok kitűzése, elfogadtatása. - Hagyományok kialakítása. - Követelés. - Ellenőrzés - Ösztönzés. - A nevelő részvétele a tanulói közösség tevékenységében. - A követendő egyéni és csoportos minták kiemelése a közösségi életből. - Felvilágosítás a betartandó magatartási normákról. - Vita.

Nevelési céljaink megvalósulását illetően akkor tekintjük nevelő és oktató munkánkat sikeresnek, ha iskolánk végzős diákjainak legalább kilencven százaléka a nyolcadik évfolyam végén:  Minden tantárgyból megfelel az alapfokú nevelés-oktatás kerettanterveiben meghatározott továbbhaladás feltételeinek (Természetesen elsődleges célunk az, hogy tanulóink többsége - vagyis több mint ötven százaléka - a minimális követelmények teljesítésén túl az egyéni képességei alapján elvárható legjobb szinten feleljen meg az iskolánk helyi tantervében megfogalmazott követelményeknek.).  Rendelkezik olyan bővíthető biztos ismeretekkel, készségekkel, képességekkel és jártasságokkal, amelyek képessé teszik őt arra, hogy a középiskolás követelményeknek a későbbiekben megfeleljen.

13

 Ismeri a kulturált viselkedéshez, az emberek közötti kapcsolatokhoz, valamint a közösségben éléshez szükséges viselkedés- és magatartásformákat.  Határozott elképzeléssel bír saját közelebbi és távolabbi jövőjét és sorsát illetően. 1.2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Iskolánk nevelő és oktató munkájának alapvető feladata, hogy a tanulók személyiségét a különféle iskolai tevékenységek megszervezésével széleskörűen fejlessze. Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladataink: A tanulók erkölcsi nevelése.  Feladata: Az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása. A tanulók értelmi nevelése.  Feladata: Az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása. A tanulók közösségi (társas kapcsolatokra felkészítő) nevelése.  Feladata: Az emberi együttélés szabályainak megismertetése. A társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttműködési készség kialakítása. A kulturált magatartás és kommunikáció elsajátítása. A tanulók érzelmi (emocionális) nevelése.  Feladata: Az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása. A tanulók akarati nevelése.  Feladata: Az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztése. A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása. A tanulók nemzeti nevelése.  Feladata: A szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése. A nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. A hazaszeretet érzésének felébresztése.

14

A tanulók állampolgári nevelése.  Feladata: Az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése. Az érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény kialakítása a közösségi tevékenységekre, az iskolai és a helyi közéletben való részvételre. A tanulók munkára nevelése.  Feladata: Az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása. A tanulók önellátására és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása. A tanulók egészséges életmódra történő nevelése.  Feladata: A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése. Egészséges, edzett személyiség kialakítása. Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény kialakítása.

1.3. Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 1.3.1. Az egészségfejlesztés iskola célja, feladatai Az egészségnevelés célja, hogy a tanulók képesek legyenek objektív módon felmérni saját egészségi állapotukat, ismerjék az egészségkárosító tényezőket, azok hatását, elkerülésük módját. El kell érni, hogy alkalmazzák a tanultakat, tegyenek saját egészségük érdekében. A WHO meghatározása szerint az egészségnevelés olyan változatos kommunikációs formákat használó, tudatosan létrehozott tanulási lehetőségek összessége, amely az egészséggel kapcsolatos ismereteket, tudást és életkészséget bővíti egyén és a környezetben élők egészségének előmozdítása érdekében. Iskoláink teljes körű egészségfejlesztéssel kapcsolatos egészségnevelési tevékenységei koordinált, nyomon követhető és mérhető, értékelhető módon magukba foglalják az egészségfejlesztés, egészségmegőrzés és egészségvédelem céljait, feladatait:        

prevenció; életkorral járó biológiai-, pszichohigiénés-, életmódi tennivalók; társkapcsolatok egészségi, etikai kérdései; egészségre káros szokások (helytelen táplálkozás, inaktív életmód); antihumánus szenvedélyek, drogprevenció; kortárshatások az egészségfejlesztésben; egészséges életvitelhez szükséges képességek, a személyiség fejlesztése; egészségérték tudatosítása.

15

Az iskoláink egészségnevelési tevékenységének kiemelt feladatai, területei: Az iskolai egészségfejlesztés hozzájárul, hogy a tanulók kellő ösztönzést és tudást szerezzenek egy személyes és a környezettel harmóniában élő ésszerű, a lehetőséget felismerni és felhasználni tudó egészséges életvitelhez. Ezen folyamat sikerességéhez szükség van arra, hogy tanulóink értsék az egészséggel összefüggő kérdések fontosságát, ezzel kapcsolatos beállítódásaik szilárdak legyenek, és konkrét tevékenységekben alapozódjanak meg. Az egészséges életmód, az életszemlélet és magtartás szempontjából lényeges területébe: az iskola pedagógiai rendszerébe, tanórai és tanórán kívüli tevékenységébe épül be:

Lelki egészség:  tanulók testi, lelki, szellemi, szociális egészségének tudatos építése,  egymásra épülő preventív szemlélet kialakítása,  éljenek harmóniában önmagukkal, embertársaikkal és környezetükkel,  a családi és kortárskapcsolatok fontossága: barátság, párkapcsolatok, szexualitás szerepe az egészségmegőrzésben. Egészséges életmód, táplálkozás, személyes higiéné:  önmaguk testi- és egészségi állapotának ismerete,  a táplálkozás egészséget befolyásoló szerepe, a helyes és nyugodt étkezés fontossága;  felismerjék a betegségeket előidéző tényezőket, megelőzési lehetőségeket, és a gyógyulási folyamatot,  az

elsősegély-nyújtás

alapismereteinek

elsajátítása,

magabiztos

gyakorlati

alkalmazása,  szenvedélybetegségek elkerülése pl.: az alkohol- és kábítószer fogyasztás, dohányzás, internetfüggőség káros hatásai a szervezetre,  személyes higiénia,  fogápolás. Mozgáskultúra fejlesztése:  helyes testtartás, a mozgás fontossága,  helytelen testtartás következményei, gerincdeformitások korrigálási lehetőségei, a gyógytestnevelés fontossága,  az aktív életmód, a sport. Környezettel való harmóniára törekvés:  környezettudatos magatartás kialakítása, a természet szeretetén, településünk kulturális örökségén keresztül, 16

 természethez való viszony, az egészséges környezet jelenősége,  felelősségvállalás,  problémamegoldó gondolkodásmód kialakítása,  idővel való gazdálkodás,  tanulási környezet alakítása. Az iskolai egészségnevelés összefügg a tanári magtartással, gondossággal, az intézmény szervezettségével:  rendszeres szellőztetés,  tanulók egészségi állapotára való fokozott figyelem,  osztálytermek berendezésére az ergonómiai

és egészségügyi szempontjának

megfelelően,  mozgásigény kielégítése. Az egészségnevelés az iskola minden pedagógusának, illetve minden tanórai és tanórán kívüli foglalkozás feladata. Kiemelten fontosnak tartjuk, hogy diákjainknak életkori sajátosságukat figyelembe véve adjunk segítséget helyes magatartásformák elsajátításához. Az egészséges életmódra nevelés nemcsak a betegségek megelőzésének módjára tanít, hanem az egészséges állapot örömteli megélésére és harmonikus élet értékként való tiszteletére is nevel. Szülőkkel együtt feladatunk, hogy felkészítsük diákjainkat az önálló felnőtt életre, hogy képesek legyenek helyes döntések meghozatalával kialakítani egészséges életvitelüket. Családi életre nevelés:  Szeretetre, egymás megbecsülésére, tiszteletadásra nevelés mellett a segítőkészség fejlesztése.  Emberi kapcsolatok, társas érintkezés szabályok megismertetésével kialakítani a diákjainkban a harmonikus családi életre nevelést. Önismereti nevelés:  Pozitív énkép kialakítása.  Testi-lelki tulajdonságok megismerése.  Helyes értékrend kialakítása, értékek ismerete, az élet tisztelete, egészséges énkép kialakítása.  Személyes krízishelyzetek felismerése és kezelési stratégiák ismerete: hatékony kommunikációs eljárások, konfliktuskezelési módok.  Szociális és életviteli kompetenciák fejlesztése, tolerancia, másság elfogadása.

17

Az iskolai egészségnevelést elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják: A mindennapi testedzés lehetőségének biztosítása:  testnevelés órák;  játékos, iskolai sportkör foglalkozásai;  gyógytestnevelési órák. A helyi tantervben szereplő tartalmak, követelmények:  környezetismeret, természetismeret, biológia, testnevelés, életvitel, hit és erkölcstan tantárgyak tananyagai. Az ötödik-nyolcadik évfolyamon az osztályfőnöki órák, foglalkozások tanóráin feldolgozott ismeretek. Programok:  évente egy egészségvédelemmel, helyes táplálkozással, elsősegély-nyújtással, drogprevencióval foglalkozó projektnap (egészségnap) szervezése az alsó és a felső tagozatos tanulók számára. Személyiség fejlesztése: Feladata a fiatalok személyiségének kibontakoztatása, fejlesztése. E program részeként az alábbi területeken végzünk tudatos fejlesztőmunkát:  önismeret erősítése, az önelfogadás képességének kialakítása,  kudarctűrő képesség fejlesztése,  kapcsolatteremtési képesség fejlesztése,  akaraterő fokozása,  az igényes környezet kialakítására és fenntartására való törekvés erősítése,  az egészséges táplálkozás iránti igény felkeltése,  az öltözködési szokások, az ízlés alakítása,  helyes testtudat. Tudatos fejlesztőmunka színtere a tanóra, és minden szervezett tanórai és tanórán kívüli esemény, rendezvény, program, ahol spontán lehetőség kínálkozik a fiataloknak egymással és a pedagógusokkal való közös tevékenységére. A szülők körében egyrészt a felvilágosító munka (értekezletek, kiadványok) útján, másrészt a saját gyermekük fejlődéséről, problémáiról szóló négy- és hatszemközti beszélgetések során tudjuk elveinket, az általunk elsőbbséget élvező értékeket közvetíteni. Az egészségnevelést szolgáló tanórán kívüli foglalkozások:  szakkörök (pl.: elsősegélynyújtás, sportkörök); 18

 minden félévben egy-egy gyalog- vagy kerékpártúra szervezése;  minden tanév őszi félévében egészségnap, egészségnevelési hét vagy hónap szervezése (intézményegységenként változó), mely a tavaszi félévben egészségnappal egészül ki: játékos vetélkedő az első-nyolcadik évfolyamos osztályoknak az egészséges életmódra vonatkozó ismeretekkel kapcsolatosan, bemutatók, előadások szervezése, melyben kiemelt szerepet kap a drogprevenció.

Legfőbb célunk tanulóinkat olyan ismeretekkel, pszichésen megalapozott benső értékké vált normakultúrával felruházni, amelynek segítségével egyértelműen elhárítják a személyiségük integritását veszélyeztető szerek használatát, valamint a társadalmi normákhoz igazodó, életkoruknak, érdeklődésüknek megfelelő szabadidős elfoglaltságok nyújtása. A drogprevenció összetett személyiségfejlesztő munka, ezért tantestületünk minden tagjának részt kell vennie, mely folyamatban kiemelten fontos az osztályfőnökök szerepe. Pedagógusainknak tisztában kell lenniük a legális-, illegális drogok fogyasztása mögött meghúzódó okokkal. Közre kell működniük a tanuló fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében. Tudniuk kell, mi a teendőjük, kompetenciájuk, ha szembesülnek a kábítószerezés problémájával. A szülő, a család a legfontosabb társ a tanulók érdekében végzett megelőző munkában, megfelelő előkészítés és információ-átadás után részvételükkel tudják támogatni az iskola programjait. A pubertás kortól kezdve egyre fontosabbá válik a kortárs csoport befolyása, amit a drogprevenciós munkában is fel tudunk használni (DÖK, kortárs segítők.). Iskolai drogprevenció lehetséges színterei:  Tanórai foglalkozások.  Szaktárgyi órák témafeldolgozása. Minden tantárgynak van konkrét csatlakozási pontja az egészségfejlesztéshez és így a drogprevencióhoz is.  Osztályfőnöki órák , foglalkozások.  Konkrét

témakörök

feldolgozása,

ismeretátadás

és

interaktív

gyakorlatok,

esetelemzések, szükség esetén külső előadók, szakemberek bevonásával.  Személyiségfejlesztő játékok, gyakorlatok.  Szabadidős foglalkozások (sportprogramok, számítógépterem-használat, vetélkedők, versenyek, játékos programok, témával kapcsolatos filmvetítések).  Szülői értekezletek (osztály-, évfolyam- vagy iskolaszintű, esetleg külső előadó, pld. orvos, pszichológus, rendőr bevonásával).  Értekezletek, esetmegbeszélések, tréningek (elsősorban a pedagógusok számára, de tanulókat és szülőket is meghívunk, amikor a program, illetve a téma engedi).

19

Az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele  Félévente egy alkalommal az ötödik-nyolcadik évfolyamon egy-egy osztályfőnöki óra/ foglalkozás megtartásában;  a tanulók egészségügyi és higiéniai szűrővizsgálatának megszervezésében. (A tanulóknak évenként legalább egyszer fogászati és általános szűrővizsgálaton kell részt venniük). 1.3.2. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának célja, hogy a tanulók:       

ismerjék meg az elsősegélynyújtás fogalmát; ismerjék meg az élettannal, anatómiával kapcsolatos legfontosabb alapfogalmakat; ismerjék fel a vészhelyzeteket; tudják felmérni a sérült állapotát, ismerjék a leggyakrabban előforduló sérüléseket; ismerjék meg a sérülések élettani hátterét, várható következményeit; sajátítsák el a legalapvetőbb elsősegély-nyújtási módokat; sajátítsák el, mikor és hogyan kell mentőt hívni.

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos kiemelt feladatok:  a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek elsősegély-nyújtási alapismeretek területén;  a tanulóknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük elsősegély-nyújtás alapismereteit;  a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások keretében – foglalkoznak az elsősegély-nyújtással kapcsolatos legfontosabb alapismeretekkel. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos feladatok megvalósításának elősegítése érdekében:  az iskola kapcsolatot épít ki az Országos Mentőszolgálattal, Magyar Ifjúsági Vöröskereszttel és az Ifjúsági Elsősegélynyújtók Országos Egyesületével;  tanulóink bekapcsolódnak az elsősegély-nyújtással kapcsolatos iskolán kívüli vetélkedőkbe;  támogatjuk a pedagógusok részvételét 30 órás, elsősegély-nyújtási ismeretekkel foglalkozó továbbképzésen. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítását elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják:  a helyi tantervben szereplő alábbi tantárgyak tananyagaihoz kapcsolódó alábbi ismeretek: Tantárgy

Biológia

    

Elsősegély-nyújtási alapismeretek rovarcsípések légúti akadály artériás és ütőeres vérzés komplex újraélesztés napszúrás 20

Kémia

Fizika

Testnevelés

            

vízbe fulladás ficam, rándulás, csonttörés mérgezések vegyszer okozta sérülések savmarás égési sérülések forrázás szénmonoxid mérgezés égési sérülések forrázás elektromos áram okozta balesetek magasból esés ficam, rándulás, csonttörés

 Az ötödik-nyolcadik évfolyamon az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott elsősegély-nyújtási ismeretek: teendők közlekedési baleset esetén, segítségnyújtás baleseteknél; a mentőszolgálat felépítése és működése; a mentők hívásának helyes módja; valamint az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele félévente egy alkalommal az ötödik-nyolcadik évfolyamon egy-egy osztályfőnöki óra megtartásában az elsősegély-nyújtási alapismeretekkel kapcsolatosan. Az egészségnevelést szolgáló egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások:  szakkörök (Ifjúsági Vöröskereszt, elsősegély-nyújtó);  minden évben egy alkalommal az egészségnapunk keretében elsősegély-nyújtási bemutatót szervezünk a tanulóknak az Országos Mentőszolgálat, Magyar Ifjúsági Vöröskereszt vagy az Ifjúsági Elsősegélynyújtók Országos Egyesületének bevonásával;  évente egy egészségvédelemmel, helyes táplálkozással, elsősegély-nyújtással foglalkozó projektnap (témanap) szervezése az alsó és a felső tagozatos tanulók számára. 1.4. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 1.4.1. A tanítási órán megvalósítható közösségfejlesztő feladatok Az iskola nevelői a tanítási-tanulási folyamat megszervezése során kiemelten fontosnak tartják a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását és a differenciálást.  A motiválás célja, hogy tanulóinkban felébresszük azokat az indítékokat, amelyek a gyermekeket tanulásra ösztönzik, és ezt a tanulási kedvet a tanulás végéig fenn is tartsuk.  A tanítási órák tervezésénél és szervezésénél minden esetben előtérbe helyezzük azokat a módszereket és szervezeti formákat, amelyek a tanulók tevékenykedtetését, vagyis állandó aktivitását biztosítják. 21

 Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás, vagyis az, hogy a pedagógusok nevelő-oktató munkája a lehetőségekhez mérten a legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez. A nevelők az egyes szaktárgyak tanítási óráin előnyben részesítik az egyéni képességekhez igazodó munkaformákat, így elsősorban a gyakorlásnál, ismétlésnél - a tanulók önálló és csoportos munkájára támaszkodnak. Az egységes alapokra épülő differenciálás Intézményünk pedagógiai tevékenysége teret enged a színes, sokoldalú iskolai életnek, a tanulásnak, a játéknak, a munkának; fejleszti a tanulók önismeretét, együttműködési képességét, akaratát; hozzájárul életmódjuk, motívumaik, szokásaik, értékekkel való azonosulásuk fokozatos kialakításához, megalapozásához. A kulcskompetenciák hatékony fejlesztésének egyik feltétele a fejlesztési céloknak megfelelő tanítási folyamat, tanulási tevékenység. A tanítás nem más, mint a tanulók tanulásának szervezése: tervezése, irányítása, szabályozása és értékelése. A differenciált tanulásszervezés terén különösen a következő szempontokra kell figyelemmel lenni:  Olyan szervezési megoldásokat kell előnyben részesíteni, amelyek előmozdítják a tanulás belső motivációinak, önszabályozó mechanizmusainak kialakítását, fejlesztését.  A tanulásszervezés meghatározó szempontja a tanulók aktivitásának kibontakoztatása.  A nevelési folyamat megszervezése segítse elő a tanulók előzetes ismereteinek, tudásának, nézeteinek feltárását, adjon lehetőséget esetleges tévedéseinek korrigálására és tudásának átrendeződésére.  A nevelési folyamat alkalmazza az együttműködő (kooperatív) tanulás technikáit, formáit.  Az iskolai tanítás-tanulás különböző szervezeti formáiban (az osztálymunkában, a csoportmunkában, a tanulók páros és egyéni oktatásában) a tanulók tevékenységét, önállóságát, kezdeményezését, problémamegoldását, alkotóképességét kell előtérbe állítani.  A tanulásszervezés egyik fő elve és teendője a tanulókhoz alkalmazkodó differenciálás a feladatok kijelölésében, azok megoldásában, a szükséges tanári segítésben, az ellenőrzésben, az értékelésben.  A feladathoz illeszkedő tanulásszervezési technikák, alkalmazása nélkülözhetetlen a hátrányos helyzetű tanulók egyéni képességeinek fejlesztése érdekében. 1.4.2. Az egyéb foglalkozások közösségfejlesztő feladatai Hagyományőrző tevékenységek Tagintézményeinkben a felsorolt ünnepségek, ünnepélyek, megemlékezések, rendezvények megrendezésre kerülnek:

22

                                 

Tanévnyitó ünnepség Kossuth nap Rákóczi nap Október 6-i megemlékezés Október 23-i megemlékezés A zene világnapja Márton nap A magyar nyelv napja Mikulás délután Advent, karácsonyi készülődés Karácsonyi hangverseny A magyar kultúra napja Kommunista és egyéb diktatúrák áldozatai Megyei Fafúvósverseny Megyei Szolfézsverseny Farsang Március 15-i megemlékezés Tehetségnap Húsvét Költészet napja Föld napja A tánc világnapja A magyar művészetoktatás napja Holokauszt áldozatai Anyák napi műsorok Madarak és fák napja Környezetvédelmi nap Gyermeknap Pedagógusnap Nemzeti összetartozás napja Ki mit tud? Egészségnap, egészségnevelési hét és hónap Ballagás Tanévzáró ünnepség

Az ünnepségeken, ünnepélyeken ünneplő ruhában kell megjelenni (fehér blúz / ing, sötét szoknya / nadrág, ünnepi cipő). Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások. Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a gyengék felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik. Képesség-kibontakoztató felkészítés és integrációs felkészítés. Az iskola – amennyiben a feltételek adottak, a jogszabályi előírásoknak megfelelően – a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók szociális helyzetéből és fejlettségéből eredő hátrányainak ellensúlyozása céljából képesség-kibontakoztató és integrációs felkészítést szervez.

23

A képesség-kibontakoztató és integrációs felkészítés keretei között a tanulók:  egyéni képességének, tehetségének kibontakoztatása,  fejlődésének elősegítése,  a tanuló tanulási, továbbtanulási esélyének kiegyenlítése folyik. Iskolai sportkör. Az iskolai sportkör foglalkozásain részt vehet az iskola minden tanulója. Az iskolai sportkör a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítja a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre. Néptánc oktatás. A néptánc oktatás fejleszti a hagyományőrzést, a hazaszeretetet, a népismeretet, az állóképességet, és a mozgáskultúrát. Fontosnak tartjuk, hogy a hozzánk járó gyermekek mindegyike megismerkedjen a magyar néphagyomány alapjaival. A mindennapos testnevelés keretei között valósítjuk meg. Szakkörök. A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök jellegüket tekintve lehetnek művésziek, technikaiak, szaktárgyiak, de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör, hobbi alapján is. A szakkörök indításáról – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével – minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. Szakkör vezetését – az igazgató beleegyezésével – olyan felnőtt is elláthatja, aki nem az iskola dolgozója. Versenyek, vetélkedők, bemutatók. A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti stb.) versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk (pl. „32 év emlékére”; Németh József Matematika Emlékverseny; Futóverseny Salánki István emlékére; Petőfi szavalóverseny; Korom Gyuláné szépíró verseny; Kitekintő nyelvi- irodalmi vetélkedő; Komplex tanulmányi verseny; SZÓJÁTÉK anyanyelvi verseny). A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli, internetes, levelezős versenyeken való részvételre is felkészítjük. A versenyek, vetélkedők megszervezését, illetve a tanulók felkészítését a különféle versenyekre a nevelők szakmai munkaközösségei vagy a szaktanárok végzik. Tanulmányi kirándulások. Az iskola nevelői a tantervi követelmények eredményesebb teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából a tanulók számára gyalogos vagy kerékpáros tanulmányi kirándulásokat szerveznek a lakóhely és környékének természeti, történelmi, kulturális értékeinek megismerése céljából. Osztálykirándulások. Az iskola nevelői a tantervi követelmények eredményesebb teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából az osztályok számára évente egy alkalommal osztálykirándulást szerveznek. Az osztálykiránduláson való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Az iskola nevelői a pályázati lehetőségek minél jobb kihasználásával törekednek arra, hogy ezeken a programokon a nehezebb szociális körülmények között élő családok – elsősorban halmozottan hátrányos helyzetű – gyermekei is részt tudjanak venni. Erdei iskolák, táborozások. A nevelési és a tantervi követelmények teljesítését segítik a táborszerű módon, az iskola falain kívül szervezett, több napon keresztül tartó erdei iskolai foglalkozások, melyeken főleg egy-egy tantárgyi téma feldolgozása történik, illetve az iskolai 24

szünidőkben szervezett táborozások. Az erdei iskolai foglalkozásokon és a táborozásokon való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Az iskola nevelői a pályázati lehetőségek minél jobb kihasználásával törekednek arra, hogy ezeken a programokon a nehezebb szociális körülmények között élő családok – elsősorban halmozottan hátrányos helyzetű – gyermekei is részt tudjanak venni. Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozás. Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését szolgálják a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások. Az e foglalkozásokon való részvétel – ha az költségekkel is jár – önkéntes. A felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Az iskola nevelői a pályázati lehetőségek minél jobb kihasználásával törekednek arra, hogy ezeken a programokon a nehezebb szociális körülmények között élő családok – elsősorban halmozottan hátrányos helyzetű – gyermekei is részt tudjanak venni. Iskolai könyvtár. A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon, a nyitvatartási időben látogatható iskolai könyvtárak segítik. Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata. A tanulók igényei alapján előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az iskola létesítményeit, illetve eszközeit (pl. sportlétesítmények, számítógép stb.) a tanulók – tanári felügyelet mellett – egyénileg vagy csoportosan használják. Hit- és vallásoktatás. Az iskolában a területileg illetékes, bejegyzett egyházak – az iskola nevelő és oktató tevékenységétől függetlenül – hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes. 1.4.3. A diák-önkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai A tanulók, diákkörök a tanulók érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot hozhatnak létre. Az intézményben nem működik diákönkormányzat. 1.4.4. A szabadidős tevékenység közösségfejlesztő feladatai Szabadidős foglalkozások. A szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez (pl. túrák, kirándulások, táborok, színház- és múzeumlátogatások, klubdélutánok, táncos rendezvények stb.). A szabadidős rendezvényeken való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Az iskola nevelői a pályázati lehetőségek minél jobb kihasználásával törekednek arra, hogy ezeken a programokon a nehezebb szociális körülmények között élő családok – elsősorban halmozottan hátrányos helyzetű – gyermekei is részt tudjanak venni. 1.5. A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza.

25

A pedagógusok alapvető feladatai  A magasabb jogszabályokban, a pedagógiai programban, a szervezeti és működési szabályzatban, valamint az intézmény más belső szabályzatában és vezetői utasításában előírt pedagógiai és adminisztratív feladatok ellátása.  Heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát (kötött munkaidejét) az intézményvezető által meghatározott feladatok ellátásával töltse.  Heti teljes munkaidejének ötvenöt–hatvanöt százalékában (neveléssel-oktatással lekötött munkaidejében) tanórai és tanórán kívüli (egyéb) foglalkozásokat tartson.  Kötött munkaidejének neveléssel-oktatással lekötött munkaidején felöli részében a nevelést-oktatást előkészítő, a neveléssel-oktatással összefüggő egyéb feladatokat, tanulói felügyeletet (szabadidős programokon is), továbbá eseti helyettesítést lásson el.  A tanítási órák és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások pontos és eredményes megtartása.  Aktív részvétel a nevelőtestület értekezletein, valamint a szakmai munkaközösségek munkájában.  Aktív részvétel az éves munkaterv szerinti rendezvényeken.  A tudomására jutott hivatali titkot megőrizze.  A jogszabályokban meghatározott határidőkre megszerezze az előírt minősítéseket.  Az iskola céljainak képviselete a tanulók és a szülők előtt.  A pedagógusra bízott osztályterem, szaktanterem gondozottságának és pedagógiai szakszerűségének figyelemmel kísérése. A tanórai és a tanórán kívüli nevelőmunka, tanulásirányítás  Tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások megtartása.  Az IPR-ben részt vevő tanulókkal való kiemelt foglalkozás.  A tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások éves tervének elkészítése (tanmenetek, éves programok).  Előzetes felkészülés a tanítási órákra és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozásokra.  A motiválás, a differenciálás, a tanulói aktivitás változatos formáinak alkalmazása a tanítási órákon.  Változatos szervezeti formák alkalmazása a tanítási órákon.  A tanulók életkorához és a didaktikai feladatokhoz megfelelően illeszkedő módszerek, szemléltetés, ellenőrzés és értékelés alkalmazása a tanítási órákon.  A tanulók aktív munkájának és megfelelő magatartásának biztosítása a tanítási órákon és a különféle iskolai foglalkozásokon.  Az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak elsajátíttatása, gyakoroltatása a tanítási órákon.  A helyi tanterv követelményeinek elsajátíttatása a nevelő által tanított tanulók körében. A tehetséges tanulók gondozása  Egyéb (tanórán kívüli) fejlesztő foglalkozások szervezése a tehetséges tanulók részére.  Iskolai tanulmányi, sport és kulturális versenyek, vetélkedők, bemutatók, pályázatok önálló szervezése, segítség a szervezésben.  Részvétel az iskolai tanulmányi, sport és kulturális versenyeken, vetélkedőkön, bemutatókon. 26

 A tehetséges tanulók részvételének biztosítása és felkészítése a különféle iskolán belüli versenyekre, vetélkedőkre stb.  A tehetséges tanulók részvételének biztosítása és felkészítése a különféle iskolán kívüli versenyekre, vetélkedőkre stb. A hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók gondozása, eredményes fejlesztése  Egyéb (tanórán kívüli) fejlesztő foglalkozások szervezése a hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók részére. Mentorálás sikeres Útravaló pályázat esetén.  A gyermekvédelmi feladatok ellátása a hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók körében.  A hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók felkészítése a javító vagy osztályozó vizsgára.  Az eredményes középiskolai felvétel elősegítése a hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók körében. A tanulók tanórán kívüli foglalkoztatása  Szabadidős programok szervezése iskolán kívül (pl. színház-, múzeumlátogatás, kirándulás).  Szabadidős programok szervezése iskolán belül (pl. klubdélután, karácsonyi ünnepség).  Iskolai rendezvények, ünnepélyek, évfordulók megrendezése.  A nevelők, gyerekek és szülők együttműködését, kapcsolatát erősítő (közös) programok. Munkafegyelem, a munkához való viszony    

A munkaköri kötelességek teljesítése. Az ügyeleti munka pontos, felelősségteljes ellátása az óraközi szünetekben. Pontos adminisztrációs munka. A formai követelmények, a határidők betartása. Az egyes tanév közben adódó feladatok pontos, határidőre történő megoldása.

Folyamatos, aktív tevékenységében     

részvétel

a

nevelőtestület

és

a

szakmai

munkaközösség

Feladatvállalás a munkaközösség, a nevelőtestület aktuális feladataiban. Részvétel a különféle feladatok megoldására alakult nevelői munkacsoportokban. Oktatási segédanyagok, szemléltető és mérőeszközök kidolgozása, közreadása. Belső továbbképzéseken, előadásokon, való aktív részvétel. Bemutató órák szervezése, megtartása.

27

Továbbtanulásban, továbbképzésekben való részvétel, önképzés  Másoddiploma, mesterképzés, szakvizsga megszerzésére irányuló továbbtanulásban való részvétel.  Továbbképzéseken való részvétel.  A továbbképzéseken tanultak átadása a nevelőtestület tagjainak. Az iskolai munka feltételeinek javítása    

Pályázatok összeállítása, pályázatokon való részvétel. Bekapcsolódás az eredményes pályázatok megvalósításába. Az alapítványok működésének segítése. Az iskolai munka javítása új ötletekkel, az ötletek kivitelezése megvalósítása (innováció).  Az iskola épületének, helyiségeinek megóvása, dekorálása. Részvétel a nevelőtestület végrehajtásában

szakmai

életében,

a

döntések

előkészítésében

és

 Részvétel az adott tanév munkatervében meghatározott feladatok ellátásában.  Részvétel a nevelőtestület szakmai (pedagógiai) döntéseinek előkészítésében.  Önkéntes feladatok vállalása a nevelőtestületi feladatok megoldásában. Aktív részvétel a tantestület életében  A pályakezdő (gyakornok) vagy az iskolába újonnan került nevelők munkájának, beilleszkedésének segítése.  Önkéntes feladatvállalások a nevelőtestület közösségi életének; rendezvényeinek szervezésében, a szervezés segítése.  Részvétel a nevelőtestület közösségi életében, rendezvényein. Az iskola képviselete  A szülők által szervezett rendezvények segítése.  Részvétel a szülők által szervezett rendezvényeken.  Tudósítások közreadása a helyi társadalom számára az iskola életéről, eredményeiről a helyi médiában.  Bekapcsolódás az iskolán kívüli szakmai-pedagógiai szervezetek tevékenységébe.  Bekapcsolódás az iskolán kívüli érdekképviseleti szervezetek tevékenységébe (önkéntesség).  A település rendezvényein, eseményein való részvétel.  Lehetőség szerint aktív részvétel, tisztségek vállalása a település társadalmi, kulturális, sport, stb. életében, civil szervezeteiben. A vezetői feladatok ellátása  Vezetői feladatok vállalása a nevelőtestület szervezeti életében.  Az egyes vezetői feladatok (tervezés, szervezés, a végrehajtás irányítása, ellenőrzés, értékelés) lelkiismeretes ellátása.  A vezetőre bízott közösség formálása, az emberi kapcsolatok javítása. 28

Megfelelő kapcsolat kialakítása a tanulókkal, a szülőkkel és a pedagógus kollégákkal  A tanulók, a szülők és a pedagógus kollégák személyiségének tiszteletben tartása.  Elfogadást, figyelmet, megértést, jóindulatot sugárzó stílus, hangnem és viselkedés a tanulók, a szülők és a pedagógus kollégák felé.  Pedagógiai tanácsadás a tanulóknak és a szülőknek.  Kellő figyelem érdeklődés, megbecsülés és jóindulat a nevelőtársak felé (a pedagógus kollégák segítése, a tapasztalatok átadása, észrevételek, bírálatok elfogadása). Az osztályfőnököt – az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével konzultálva – az igazgató bízza meg minden tanév júniusában, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve. Az osztályfőnök feladatai és hatásköre  Megfelelő magaviseletű és az iskolai rendezvényeken aktív osztályközösséget alakít ki az osztályközösség megfelelő irányításával.  Fejleszti a tanulók személyiségét, elősegíti egészséges lelki és testi fejlődésüket.  Elősegíti a társadalmi normákhoz és az iskolai elvárásokhoz igazodó értékrend kialakítást és elfogadását.  Tanórákon kívüli – szükség esetén – iskolán kívüli közösségfejlesztő, szabadidős programokat (pl. osztálykirándulás, túra, színház-, múzeumlátogatás) szervez.  Az osztályszintű és az iskolai rendezvényeken kíséri osztályát, felügyel a tanulókra.  Megismeri a tanulók családi és szociális körülményeit.  Rendszeres kapcsolatot tart és együttműködik a tanulók szüleivel.  Rendszeres kapcsolatot tart együttműködik az osztályban tanító nevelőkkel.  Tájékoztatja a tanulókat és a szülőket az őket érintő kérdésekről. Érdemi választ ad a szülők és tanulók iskolai élettel kapcsolatos kérdéseire.  Figyelemmel kíséri a diákok tanulmányi előmenetelét, és erről rendszeresen – legalább havonta – tájékoztatja a szülőket.  A bukásra álló tanulók szüleit a félév vége és az év vége előtt legalább egy hónappal írásban értesíti.  Ha a tanuló az év végén tanulmányi kötelezettségeinek nem tesz eleget, a szülőket tájékoztatja a tanuló továbbhaladásának feltételeiről.  Figyelmezteti a szülőket, ha a gyermekük jogainak megóvása vagy fejlődésének elősegítése érdekében intézkedést tart szükségesnek.  A szülők figyelmét felhívja a szociális és egyéb juttatásokra, a halmozottan hátrányos helyzet jogszabályi vonatkozásaira.  Támogatja és segíti osztálya szülői közösségének munkáját.  A szülők tájékoztatására szülői értekezleteket és fogadó órákat szervez.  Fokozott törődéssel foglalkozik az osztályába járó kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal.  Az osztály tanulóinál ellátja a gyermekvédelmi feladatokat, együttműködik a gyermekvédelmi felelőssel, szükség esetén a gyermekjóléti és családsegítő szolgálattal.  Segíti a tanulási, beilleszkedési, magatartási nehézséggel küzdő tanulók iskolai munkáját.  Támogatja a tehetséges tanulók fejlődését.  Tájékozódik a tanulók iskolán kívüli tevékenységeiről. 29

 Az iskolaorvosi szolgálat bevonásával figyelemmel kíséri a tanulók egészségi állapotát, és erről szükség esetén tájékoztatja az osztályban tanító nevelőket.(pl. tartós betegségek, fogyatékosságok, gyógyszerérzékenység).  Minden hó végén érdemjeggyel értékeli a tanulók magatartását és szorgalmát.  Az első félév végén és a tanév végén javaslatot tesz a nevelőtestületnek a tanulók magatartás és szorgalom osztályzatára.  A tanév végén javaslatot tesz a nevelőtestületnek a tanulók egész tanévi munkájának dicsérettel történő elismerésére.  A házirendet megsértő vagy feladatait elmulasztó tanulót először szóbeli figyelmeztetésben, majd írásbeli figyelmeztetésben, intőben vagy rovóban részesíti. Súlyosabb esetben javaslatot tesz a tanuló elleni fegyelmi eljárás lefolytatására.  Figyelemmel kíséri a tanulók hiányzásait, vezeti a mulasztási naplót, a mulasztásokat az osztálynaplóban havonként összesíti. Igazolatlan mulasztás esetén a jogszabályokban előírt rendelkezések alapján jár el.  A tanév elején elkészített osztályfőnöki tanmenet szerint vezeti az osztályfőnöki órákat, azokra előre felkészül.  Segíti és ösztönzi a tanulók középiskolai továbbtanulását, megismerteti őket a pályaválasztási és továbbtanulási lehetőségekkel.  A nyolcadik évfolyamban a szülők döntése alapján ellátja a tanulók középiskolai jelentkezésével kapcsolatos feladatokat, elkészíti az ehhez szükséges dokumentumokat.  Elkészíti az osztályfőnöki munka éves tervezetét (osztályfőnöki munkaterv, osztályfőnöki tanmenet).  Elkészíti az osztálystatisztikákat és ezekhez kapcsolódó elemzéseket.  Elkészíti a félévi és tanév végi értékeléseket az osztályközösség fejlődéséről.  Betartja az alapvető erkölcsi normákat a tanulókkal, a szülőkkel és a nevelőtársakkal szemben.  Kitölti és vezeti az osztálynaplót, hetente ellenőrzi a szükséges beírásokat, és szükség esetén gondoskodik azok pótlásáról.  Felfekteti és vezeti a tanulói törzslapokat és bizonyítványokat.  Tanév elején gondoskodik a tanulók tájékoztató füzetének kitöltéséről, tanév közben havonta ellenőrzi tájékoztató füzet vezetését (érdemjegyek, egyéb beírások, szülői aláírások).  Figyelemmel kíséri az osztály tantermének gondozottságát és pedagógiai szakszerűségét. Az osztályfőnöki munka tervezése Az osztályfőnök osztályfőnöki nevelő munkáját a minden tanév elején összeállított osztályfőnöki munkaterv alapján végzi. Az osztályfőnöki munkaterv felépítése A tanév elején összeállított munkaterv:     

Az előző tanév végi értékelés az osztályközösség fejlődéséről. Tanév eleji statisztikai adatok az osztályról. Osztályfőnöki tanmenet (az osztályfőnöki órák éves terve). Tervezett egyéb programok az adott tanévre havi bontásban. Tervezett fogadó órák és szülői értekezletek az adott tanévre. Az egyes szülői értekezletek tervezett témái. 30

 Az osztály diák felelősei.  Az osztályban működő szülők csoportvezetői. Az osztályfőnöki munkatervhez csatolt dokumentumok a tanév folyamán:  Első félévi és tanév végi osztálystatisztika.  Első félévi és tanév végi értékelés az osztályközösség fejlődéséről.  Jelenléti ívek és feljegyzések a szülői értekezletekről. Az osztályfőnök által készített statisztikák, jelentések az osztályról Tanév eleji statisztikai adatok az osztályról:            

Tanulók száma, ebből leány Állami nevelt (gondozott) Hátrányos helyzetű, ebből halmozottan hátrányos helyzetű tanuló Tanulási, magatartási, beilleszkedési zavarral küzdő tanuló Sajátos nevelési igényű tanuló Az iskolában étkező, ebből normatív támogatásban részesülő tanuló Az étkezőkből csak ebédelő, illetve háromszor étkező tanul Az iskolába járás alól felmentett tanuló (magántanuló) Egyes tantárgyakból az értékelés alól felmentett tanulók Más településről bejáró tanuló Nem magyar állampolgár Évfolyamismétlő

Statisztikai adatok az első félév és a tanév végén az osztályról:               

Tanulók száma Osztályozott tanulók száma és aránya Osztályozatlan tanulók száma és aránya Az egyes tantárgyak osztályátlaga Az osztály tanulmányi átlaga Kitűnő tanulók száma és aránya Szaktárgyi dicséretek száma tantárgyanként a tanév végén Példamutató magatartásért adott dicséretek száma a tanév végén Példamutató szorgalomért adott dicséretek száma a tanév végén Egy tantárgyból bukott tanulók száma és aránya Két tantárgyból bukott tanulók száma és aránya Három vagy több tantárgyból évfolyamismétlésre bukott tanulók száma és aránya A bukások száma tantárgyanként A tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyek eredményei Iskolán belüli versenyek eredményei (iskolai versenyeken részt vett tanulók száma és az elért helyezések)  Iskolán kívüli versenyek eredményei (iskolán kívüli versenyeken részt vett tanulók száma és az elért helyezések)  Nyolcadik évfolyamon a középiskolai továbbtanulás jellemzői: - A középiskolai felvételi eljárást megelőző írásbeli vizsgán elért eredmények (magyar, matematika) - Középiskolai felvétel a tanulók választása alapján 31

-

A választott középiskolák közül az elsőként megjelölt iskolába felvett tanulók száma és aránya A választott középiskolák közül a másodikként megjelölt iskolába felvett tanulók száma és aránya A választott középiskolák közül a harmadikként megjelölt iskolába felvett tanulók száma és aránya Továbbtanulás iskolatípusok szerint Gimnáziumba felvett tanulók száma és aránya Szakközépiskolába felvett tanulók száma és aránya Szakiskolába (szakmunkásképzőbe) felvett tanulók száma és aránya Egyik középiskolába sem felvett tanulók száma és aránya

A tanulói közösségek (osztályközösségek) tevékenységének, fejlődésének értékelési szempontjai az első félév és a tanév végén:  Az osztályközösség életét jellemző legfontosabb adatok (létszám, fiúk-lányok aránya, új tanulók, távozók).  Az osztály szociális összetétele (a családok szociális helyzete, hátrányos és halmozottan hátrányos tanulók, gyermek- és ifjúságvédelmi munka).  A tanulási teljesítmény (tanulmányi átlageredmények, tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, a bukások, a tehetséges tanulók eredményei).  Az osztályközösség társas szerkezete, a közösség rétegződése, struktúrája.  Neveltségi szint (magatartás, társas viselkedés, beilleszkedési és magatartási nehézségekkel küzdő tanulók).  A közösségi tevékenység (önkormányzás szintje, közös programok és rendezvények felsorolása, egyéb (tanórán kívüli) foglalkozásokon való részvétel).  A szülői házzal való kapcsolat (a családlátogatások és a szülői értekezletek tapasztalatai, a szülők nevelési elvei, a szülők kapcsolata az iskolával).  Minden felsorolt területen belül meg kell határozni az alapvető pedagógiai feladatokat:  Milyen változások történtek az előző értékelés óta eltelt időszakban?  Milyen új problémák jelentkeztek az előző értékelés óta eltelt időszakban?  A problémák megoldásának érdekében milyen beavatkozás látszik célszerűnek? 1.6. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység 1.6.1. Tehetségpont, a tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek Kiemelten tehetséges tanuló az a különleges bánásmódot igénylő tanuló, aki átlag feletti általános vagy speciális képességek birtokában magas fokú kreativitással rendelkezik, és felkelthető benne a feladat iránti erős motiváció, elkötelezettség. Intézményünk intézményi hatókörű Tehetségpontot működtet. Célunk, hogy intézményünkben minél több gyermek kerüljön be a tehetségének megfelelő tehetséggondozó programba mind művészeti-, sport, vagy tanulmányi területen. A tehetség felderítését, fejlesztését, több irányban, eredményesen végezzük. Szükségesnek látjuk a tehetséggondozás iránt érdeklődő pedagógusok, szakemberek, intézmények tájékoztatását, koordinálását. Folyamatosan részt veszünk tehetséggondozó rendezvényeken, 32

tanácskozásokon, előadásokon, s magunk is szervezünk tehetséggondozáshoz kapcsolódó programokat. A tehetséges tanulók speciális képességeinek kibontakoztatásához biztosítjuk kreativitásuk fejlesztését szolgáló szervezeti formákat. Fontos, hogy minél előbb felismerjük az átlagosnál tehetségesebb gyerekeinket, speciális fejlesztésüket minél hamarabb kezdjük el.  Az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése; differenciált feladatok adása, kooperatív csoportmunka. kamarazene, kiselőadások, prezentációk készítése, felzárkóztató foglalkozás.  Egyéni foglalkozások; egy adott területen kiemelkedő tehetséget nyújtó tanulóval a szaktanárok, mentorok foglalkoznak, hangszeres szakmai délutánok tartása meghívott művésztanárok segítségével.  Iskolai és iskolán kívüli versenyek, vetélkedők, bemutatók, növendék hangversenyek, Tehetségnap, Intézményi Díj elnyerése, bemutatkozási- fellépési lehetőség Tehetségpont Intézmények rendezvényein együttműködési megállapodás keretében pl.: KI MIT TUD – on.  Az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata; évi munkaterv alapján – pl.: szellemi vetélkedők.  IKT eszközök használatának támogatása.  A középiskolai továbbtanulás irányítása, segítése; középiskolai előkészítő magyarból, matematikából.  Képesség-kibontakoztató felkészítés és integrációs felkészítés. A tagintézményekben biztosított - iskolai sportkör, szakkörök lehetőségek:  Tantárgyhoz kapcsolódó: ének, informatika, angol, német, tömegsport, rajz, KÉPKÖR,  Tantárgyakhoz közvetlenül nem kapcsolódó: néptánc, dráma, tűzzománc, elsősegélynyújtó, iskolaújság, iskolarádió  Tehetséggondozó foglalkozások: magyar, matematika, matematika felvételi előkészítő, magyar felvételi előkészítő  Felzárkóztató foglalkozások: magyar, matematika, földrajz  Sport: tömegsport, szivacskézilabda  A tanulók szabadidejének szervezése, tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, szünidei programok, táborozás.  Szabadidős foglalkozások: színház- koncert és múzeumlátogatások, tantárgyhoz kapcsolódó szakmai kirándulás. A tagintézményekben folyó hagyományos programok: Márton-nap, ünnepkörök programjai, gyereknap, suli buli, suli nap, Kossuth nap, klubdélutánok, gálaműsor, jelmezbál, tavaszköszöntő, adventi ünnepkör, egészségnevelés. Helyi nevezetességek, kulturális intézmények megismertetése a tanulókkal: könyvtár, Badár Emlékház, Múzeum, Városháza. Tehetséges tanulók elismerése: Tehetségnapon: a legkiemelkedőbb eredményt elérő tanulónak tehetségoklevél kiosztása tagintézményenként. Tanév végi külön rendezvényen: a tanév során eredményesen szereplő tanulók köszöntése – oklevelek átadása.

33

1.6.2. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program Iskolai nevelő és oktató munkánk egyik alapvető feladata a kiemelt figyelmet igénylő tanulók fejlesztése, melynek alapja a tanulók egyéni képességeinek, fejlettségének, ismereteinek figyelembe vétele, a differenciálás; valamint különféle egyéni fejlesztő módszerek és szervezeti formák alkalmazása a tanítási folyamatban. Munkánk során kiemelten kezeljük:  a sajátos nevelési igényű;  a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő;  a kiemelten tehetséges;  a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók egyéni fejlesztését. Sajátos nevelési igényű tanulók Iskolánkban a sajátos nevelési igényű tanulók nevelése, oktatása a többi tanulóval együtt, integrált formában folyik. A sajátos nevelési igényű tanulók nevelését-oktatását a 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet 2. sz. mellékleteként kiadott Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve alapján szervezzük meg. A sajátos nevelési igényű tanulók a tanítási órákon túl gyógypedagógus vezetésével – habilitációs, rehabilitációs fejlesztést szolgáló órakeretben – egyéni fejlesztési terv alapján terápiás fejlesztő foglalkozásokon vesznek részt. Iskolánk a sajátos nevelési igényű tanulók neveléséhez-oktatásához igénybe veszi az illetékes pedagógiai szakszolgálati, illetve pedagógiai-szakmai szolgáltatást nyújtó intézmények szolgáltatásait. A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztéséhez biztosított feltételek:     

gyógypedagógus végzettségű pedagógus alkalmazása, a tanulók képességének megfelelő differenciált foglalkoztatás, speciális gyógyászati, valamint tanulást, életvitelt segítő technikai eszközök, képességfejlesztő játékok, eszközök, számítógépek fejlesztő programokkal.

1.6.3. A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdők segítése  Szoros kapcsolat a helyi óvodai intézményekkel, nevelési tanácsadóval, és gyermekjóléti szolgálattal;  az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése;  felzárkóztató órák, fejlesztő foglalkozások;  egyéni foglalkozások;  képesség-kibontakoztató felkészítés és integrációs felkészítés;  nevelők és a tanulók személyes kapcsolatai;  az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata;  a középiskolai továbbtanulás irányítása, segítése; 34

 iskolai sportkör, szakkörök;  a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, szünidei programok);  szabadidős foglalkozások (pl. színház- és múzeumlátogatások);  a tanulók szociális helyzetének javítása (segély, természetbeni támogatás);  a szülőkkel való együttműködés;  családlátogatások;  szülők és a családok nevelési gondjainak segítése;  szülők tájékoztatása a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról. 1.6.4. A gyermek- és ifjúságvédelemi feladatok ellátása A gyermek- és ifjúságvédelem sokrétű és komplex tevékenység. Felöleli mindazokat a pedagógiai, pszichológiai, egészségügyi, szociális és jogi feladatokat, amelyek a kiskorúak nevelését, gondozását erkölcsi és anyagi érdekvédelmét biztosítja. A gyermek- és ifjúságvédelem feladata:  a hátrány- és veszélyeztető okok, körülmények, következmények feltárása, megszüntetése,  a hátrányos- halmozottan hátrányos és veszélyeztetett helyzetű tanulók megkülönböztetett figyelme. A tanulók fejlődését veszélyeztető okok megszüntetése érdekében együtt kell működni a Nevelési Tanácsadóval, a Gyermekjóléti Szolgálattal, a gyermekorvossal, a védőnővel és a Gyámhatósággal. A gyermekvédelem megvalósítását az alábbi tevékenységek szolgálják:    

felzárkóztató programok: felzárkóztatás, tehetséggondozás, képességszerinti korrepetálások egyéni foglalkozások, tanórai differenciálás, tanulási problémák megbeszélése.

Indulási hátrányok csökkentése:      

felzárkóztató csoportok, fokozott segítségnyújtás, személyiségfejlesztő tréningek, a nevelési intézményen belül igénybe vehető szociális ellátások, szabadidős programok biztosítása, tájékoztatás, tanácsadás szülőknek.

Pályaválasztás segítése:  a képesség, érdeklődés és a társadalmi lehetőségek közötti eligazodás segítése, pl. pályaorientációs osztályfőnöki órák,  pályaválasztási szülői értekezlet tartása, melyre meghívjuk a város középfokú intézményeinek vezetőit (szülők, tanulók). 35

Szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek tehetséggondozása:  felkészítés tanulmányi versenyre,  szakkörök működtetése,  öntevékeny könyvtárhasználat. Napközi, tanulószoba működtetése:  a tanulmányi munka differenciált segítése, különös tekintettel a hátrányos helyzetűekre,  nevelőcélzatú szabadidős tevékenységek,  az iskolai könyvtár bevonása a tanulásfejlesztés érdekében,  egészséges napirend,  tartalmas, élményt nyújtó programok. Szünidei programok szervezése:  táborok szervezése,  sport- és kulturális programok szervezése. Szabadidős tevékenységek:  változatos, vonzó programok szervezése intézményi szinten,  kapcsolatteremtés iskolán kívüli intézményekkel (pl. gyermekkönyvtár, közösségi ház, múzeum, más iskolák). Szülőkkel való együttműködés:  a kapcsolattartás formái: fogadóóra, szülői értekezlet, nyílt nap, családlátogatás, szülők tájékoztatása, tanácsadás,  tájékoztatás a segítő szolgáltatások lehetőségeiről,  előadások szervezése. Személyiségfejlesztés:    

önismereti csoportok kialakítása, osztályfőnöki órákon a pozitív én-attitűd erősítése, a "másság" elfogadása és elfogadtatása, a kreativitás fejlesztése.

Tanácsadás, értékközvetítés:    

támogatás nyújtása a tanulóknak a váratlanul fellépő élethelyzetekben, családi életre nevelés, egészségvédő és mentálhigiénés programok szervezése, egészségügyi szűrővizsgálatok.

A tanítás kezdete előtt reggeli ügyeletet tartunk (tagintézményenként változó időpont).

36

Különös figyelmet fordítunk a hátrányos,- halmozottan hátrányos és veszélyeztetett helyzetű tanulókra. Szüleikkel rendszeres kapcsolatot tart az osztályfőnök, a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, iskolavezetés. Bármilyen jellegű negatív jelenséget észlelünk, azonnal közbelépünk a tanuló érdekét figyelembe véve. Az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi felelőse figyelemmel kíséri a jogszabályi előírások betartását és betartatását. 1.6.5. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység  Képesség-kibontakoztató felkészítés és integrációs felkészítés, mely a pedagógiai program mellékletét képező „Intézményi integrációs program” alapján történik;  szoros kapcsolat a helyi óvodai intézményekkel, nevelési tanácsadóval, és gyermekjóléti szolgálattal;  az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése;  felzárkóztató órák, fejlesztő foglalkozások;  egyéni foglalkozások;  a tanulók háromhavonkénti fejlesztő értékelése a szülőkkel közösen (IPR);  nevelők és a tanulók személyes kapcsolatai;  az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata;  a középiskolai továbbtanulás irányítása, segítése;  iskolai sportkör, szakkörök;  a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, szünidei programok);  szabadidős foglalkozások (pl. színház- és múzeumlátogatások);  a tanulók szociális helyzetének javítása (segély, természetbeni támogatás);  a szülőkkel való együttműködés;  családlátogatások;  szülők és a családok nevelési gondjainak segítése;  szülők tájékoztatása a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról. 1.7. Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje Az intézményben diákönkormányzat nem működik. A diákokat közvetlenül érintő kérdésekben egyéni felmérések, osztály szintű felmérések, vélemények alapján dönt a nevelőtestület. 1.8. Kapcsolattartás a tanulókkal, szülőkkel, az iskola partnereivel 1.8.1. A tanulók közösségét érintő kapcsolattartási formák A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az intézmény vezetője, helyettese, a tagintézmény-vezetők és az osztályfőnökök tájékoztatják:  Az intézményvezető, a helyettese, a tagintézmény vezetők esetenként, az osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órákon. 37

 A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan (szóban, illetve a tájékoztató füzeten keresztül írásban) tájékoztatják.  A tanulók a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított jogaiknak az érvényesítése érdekében – szóban vagy írásban, közvetlenül – az iskola igazgatóságához, az osztályfőnökükhöz, az iskola nevelőihez fordulhatnak.  A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel. 1.8.2. A szülők közösségét érintő együttműködési formák A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, helyettese, a tagintézmény-vezetők és az osztályfőnökök tájékoztatják:  Az igazgató helyettese, a tagintézmény vezetője félévente egyszer az osztályok által delegált szülők számára vagy az iskolai szintű szülői értekezleten;  az osztályfőnökök folyamatosan az osztályok szülői értekezletein. A szülők és a pedagógusok együttműködésére az alábbi fórumok szolgálnak: Egyéni megbeszélések Feladata a szülők tájékoztatása gyermekük iskolai életéről, magaviseletéről, tanulmányi eredményeiről; segítségnyújtás a szülőknek a gyermek neveléséhez; valamint az együttes, összehangolt pedagógiai tevékenység kialakítása a szülő és a pedagógus között. Családlátogatás Feladata, a gyermekek családi hátterének, körülményeinek megismerése, illetve tanácsadás a gyermek optimális fejlesztésének érdekében. Szülői értekezlet Feladata:  a szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása,  a szülők tájékoztatása: - az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről, - az országos és a helyi közoktatás-politika alakulásáról, változásairól, - a helyi tanterv követelményeiről, - az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról, - saját gyermekének tanulmányi előmeneteléről, iskolai magatartásáról, - a gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről, - az iskolai és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémáiról, - a szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az iskola igazgatósága felé.

38

Fogadóóra Feladata a szülők és a pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egy-egy tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal (Otthoni tanulás, szabadidő helyes eltöltése, egészséges életmódra nevelés, tehetséggondozás, továbbtanulás stb.). Nyílt tanítási nap Feladata, hogy a szülő betekintést nyerjen az iskolai nevelő és oktató munka mindennapjaiba, ismerje meg személyesen a tanítási órák lefolyását, tájékozódjon közvetlenül gyermeke és az osztályközösség iskolai életéről. Írásbeli tájékoztató Feladata a szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggő eseményekről, illetve a különféle iskolai vagy osztály szintű programokról. A szülői értekezletek, a fogadóórák és a nyílt tanítási napok időpontját az iskolai munkaterv évenként határozza meg. A szülők a tanulók és a saját – a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított – jogaiknak az érvényesítése érdekében szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján az iskola igazgatóságához, az adott ügyben érintett gyermek osztályfőnökéhez, az iskola nevelőihez fordulhatnak. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőtestületével. A szülők és más érdeklődők az iskola pedagógiai programjáról, szervezeti és működési szabályzatáról, illetve házirendjéről az iskola igazgatójától, helyettesétől, a tagintézmények vezetőitől, valamint nevelőitől az iskolai munkatervben évenként meghatározott igazgatói, intézményvezető helyettesi, tagintézmény-vezetői fogadóórákon kérhetnek tájékoztatást. Az iskola pedagógiai programjának, szervezeti és működési szabályzatának és házirendjének előírásai nyilvánosak, azt minden érintettnek (tanulónak, szülőnek, valamint az iskola alkalmazottainak) joga van megismernie. A pedagógiai program, a szervezeti és működési szabályzat, illetve a házirend egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg:        

az iskola honlapján; az iskola fenntartójánál; az iskola irattárában; az iskola könyvtárában; az iskola nevelői szobájában; az intézmény vezetőjénél; a tagintézmény-vezetőknél; a nevelők szakmai munkaközösségeinek vezetőinél

1.8.3. Kapcsolattartás az iskola partnereivel Az iskolai munka megfelelő szintű irányításának érdekében az intézmény igazgatóságának állandó munkakapcsolatban kell állnia a következő intézményekkel:  Az intézmény fenntartójával: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ 1055 Budapest, Szalay utca 10-14.

39

 Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Mezőtúri Tankerület 5400 Mezőtúr, Kossuth tér 1.  Az intézmény mezőtúri telephelyeinek működtetőjével: Mezőtúr Város Önkormányzata  A területileg illetékes önkormányzati képviselőtestülettel és polgármesteri hivatallal: Mezőtúri Polgármesteri Hivatal 5400 Mezőtúr, Kossuth tér 1.  Mezőtúri Járási Hivatal 5400 Mezőtúr, Kossuth tér 1.  Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal 5000 Szolnok, Kossuth Lajos út 2.  A megyei pedagógiai intézettel: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Pedagógiai Intézet Pedagógiai Szakmai és Szakszolgálat 5000 Szolnok, Mária út 9. A munkakapcsolat megszervezéséért, irányításáért az igazgató a felelős. A tanulók egészségi állapotának megóvásáért az intézmény igazgatósága rendszeres kapcsolatot tart fenn az alábbi egészségügyi intézmények illetékes egészségügyi dolgozóival, és segítségükkel megszervezi a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatát. A tanulók veszélyeztetettségének megelőzése, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok eredményesebb ellátása érdekében az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi felelőse rendszeres kapcsolatot tart fenn a gyermekjóléti szolgálattal. A munkakapcsolat felügyeletéért a megbízott gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, az igazgató vagy a tagintézmény-vezető a felelős. A nevelők szakmai, pedagógiai munkájának segítésének, fejlesztésének céljából az iskolában működő szakmai munkaközösségek bekapcsolódnak a területi (iskolaközi) szakmai munkaközösségek munkájába.

PARTNEREK

Nagysága Teleki Blanka Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium 626. Szakképző Iskola és Kollégium Szegedi Kiss István Református Kollégium Mezőtúri Városi Intézmény – Csodavár Központi Óvoda

Összetétele

Képviselője

1 fő

igazgató

Majoros Gergely

1 fő

tagintézmény-vezető

Korom Endre

1 fő

főigazgató

Vasas István

1 fő

intézményvezető

Kontér Béláné

40

Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat Védőnői Szolgálat Rendőrség

1 fő

vezető családgondozó

Bíró Varga Anikó

1 fő

vezető

Horváth Róbertné

1-1-1 fő

Alapítványok

Vallási felekezetek

iskolarendőr

Benes Gréta rendőr törzszászlós (Kossuth) Márki Károly rendőr őrnagy (Rákóczi) Baranyiné Fodor Zsuzsa rendőr százados (Újváros) Gyermekeink Jövőjéért Czeglédi Erzsébet (Rákóczi) (Rákóczi) Művészeti Nevelésért Berczeliné Boldog Mária (Kossuth) (Kossuth) Az Újvárosi tanulók Nyíri Lajosné (Újváros) jövőjéért (Újváros) Református Mihalina László egyházközösség Katolikus Ondavay Tibor Egyházközösség Mezőtúri Evangélikus Fülöp Mónika Egyházközség

1.9. A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata A vizsgaszabályzat hatálya, célja Jelen vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra, azaz:  osztályozó vizsgákra,  különbözeti vizsgákra,  pótló vizsgákra,  javítóvizsgákra vonatkozik. Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára:     

aki osztályozó vizsgára jelentkezik, akit a nevelőtestület határozatával osztályozó vizsgára utasít, aki különbözeti vizsgát tesz, akinek az igazgató pótló vizsgát engedélyez, akit a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasít.

41

Kiterjed továbbá az intézmény nevelőtestületének tagjaira és a vizsgabizottság megbízott tagjaira. A tanuló osztályzatait évközi teljesítménye és érdemjegyei vagy az osztályozó vizsgán, a különbözeti vizsgán, valamint a pótló és javítóvizsgán nyújtott teljesítménye alapján kell megállapítani. A kiskorú tanuló érdemjegyeiről a szülőt folyamatosan tájékoztatni kell. Osztályozó vizsga, különbözeti vizsga, pótló vizsga, javító vizsga Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához, ha:  felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétele alól,  engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget,  a törvényben meghatározott időnél többet mulasztott, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet,  a tanuló a félévi, év végi osztályzatának megállapítása érdekében független vizsgabizottság előtt tesz vizsgát. Egy osztályozó vizsga egy adott tantárgy és egy adott évfolyam követelményeinek teljesítésére vonatkozik. A tanítási év lezárását szolgáló osztályozó vizsgát az adott tanítási évben kell megszervezni. Különbözeti vizsgát a tanuló abban az iskolában tehet, amelyben a tanulmányait folytatni kívánja. Pótló vizsgát tehet a vizsgázó az igazgató által meghatározott vizsganapon, ha a vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné. A vizsgázónak fel nem róható ok minden olyan, a vizsgán való részvételt gátló esemény, körülmény, amelynek bekövetkezése nem vezethető vissza a vizsgázó szándékos vagy gondatlan magatartására. Az igazgató engedélyezheti, hogy a vizsgázó a pótló vizsgát az adott vizsganapon tegye le, ha ennek a feltételei megteremthetők. A vizsgázó kérésére a vizsga megszakításáig a vizsgakérdésekre adott válaszait értékelni kell. Az osztályozó, különbözeti, pótló vizsgára az intézmény vezetőjénél a tanuló – kiskorú tanuló esetén a szülője – jelentkezhet a fenti feltételek megléte esetén. A vizsga időpontját az intézmény vezetője határozza meg. Javító vizsga Javítóvizsgát tehet a vizsgázó, ha:  a tanév végén – legfeljebb három tantárgyból – elégtelen osztályzatot kapott,  az osztályozó vizsgáról, a különbözeti vizsgáról számára felróható okból elkésik, távol marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül eltávozik.

42

A vizsgázó javítóvizsgát az intézmény vezetője által meghatározott időpontban, az augusztus 15-étől augusztus 31-éig terjedő időszakban tehet. Tanulmányok alatti vizsga A tanulmányok alatti vizsga követelményeit, részeit, így különösen az írásbeli, a szóbeli, a gyakorlati vizsgarészeket, az értékelés szabályait tantárgyanként és évfolyamonként az intézmény pedagógiai programja határozza meg. A tanuló – kiskorú tanuló esetén a szülője – a bizonyítvány átvételét követő tizenöt napon belül kérheti, hogy amennyiben bármely tantárgyból javítóvizsgára utasították, akkor azt független vizsgabizottság előtt tehesse le. Az iskola a kérelmet nyolc napon belül továbbítja a kormányhivatalnak. A tanuló félévi osztályzatáról a szülőt az értesítőben (az ellenőrzőben) kiállított félévi értesítőben kell tájékoztatni. Ha a tantárgy oktatása félévkor fejeződik be, a tanuló osztályzatát az év végi bizonyítványban is fel kell tüntetni. Ha a tanuló egy vagy több tantárgy több évfolyamra megállapított követelményeit egy tanévben teljesíti, osztályzatait minden érintett évfolyamra meg kell állapítani. Ha a tanuló több iskolai évfolyam valamennyi követelményét teljesíti, az osztályzatokat valamennyi elvégzett évfolyam bizonyítványába be kell jegyezni. Ha a tanuló nem teljesíti az iskolai évfolyam valamennyi követelményét, az egyes tantárgyak osztályzatát a törzslapján valamennyi elvégzett évfolyamon fel kell tüntetni, és a vizsga évében, ezt követően az adott évben kiállításra kerülő év végi bizonyítványba be kell írni. Ha a tanuló – a szülő kérelme alapján – a tankötelezettségének magántanulóként kíván eleget tenni, és az intézmény vezetőjének megítélése szerint a tanulónak ez hátrányos, akkor az erre irányuló kérelem benyújtásától számított öt napon belül az intézmény vezetője megkeresi a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes kormányhivatalt. Ha a tanuló tanulmányi kötelezettségének a szülő kérelme alapján magántanulóként tesz eleget, felkészítéséről a szülő gondoskodik, a tanuló egyénileg készül fel. A magántanuló magatartását és szorgalmát nem kell minősíteni. Az intézmény vezetője köteles tájékoztatni a tanulót és a szülőt a magántanuló kötelességeiről és jogairól. A magántanuló az intézményvezető előzetes engedélyével vehet részt a tanórai vagy egyéb foglalkozásokon. A magántanuló kérelemre felvehető a napközibe és a tanulószobai foglalkozásra. Az iskola köteles gondoskodni a tanuló felkészítéséről, érdemjegyeinek és osztályzatának megállapításáról akkor is, ha szakorvosi vélemény alapján otthoni ellátás keretében részesül tartós gyógykezelésben, és emiatt magántanulóként folytatja tanulmányait. Ha a tanuló nem teljesítette az évfolyamra előírt tanulmányi követelményeket, tanulmányait az évfolyam megismétlésével folytathatja. Az évfolyam megismétlésével folytathatja tanulmányait az a tanuló is, akit fegyelmi büntetésként az adott iskolában eltiltottak a tanév folytatásától.

43

Ha a tanuló a következő tanév kezdetéig azért nem tett eleget a tanulmányi követelményeknek, mert az előírt vizsga letételére a nevelőtestülettől halasztást kapott, az engedélyezett határidő lejártáig tanulmányait felsőbb évfolyamon folytathatja. Az évfolyam megismétlése – kivéve, ha a tanuló betöltötte a tizenhatodik életévét és nem végezte el az általános iskola hatodik osztályát – nem tagadható meg abban az iskolában, amellyel a tanuló tanulói jogviszonyban áll. A tanuló kérésére az intézmény vezetője köteles segítséget nyújtani ahhoz, hogy a tanuló a megkezdett tanulmányait másik iskolában vagy a Köznevelési Hídprogram keretében folytathassa. Ha a tanuló részére engedélyezték, hogy a sikeresen befejezett évfolyamot megismételje, kérelmére a magasabb iskolai évfolyamra lépésről a megismételt iskolai évfolyamon elért év közbeni érdemjegyek, félévi és tanítási év végi osztályzatok alapján kell dönteni. Az osztályozó és javítóvizsgák követelményeit az iskola helyi tantervében (a kerettantervben) szereplő követelmények alapján a nevelők szakmai munkaközösségei, illetve – amelyik tantárgynál nincs munkaközösség – a szaktanárok állapítják meg. Az osztályozó- és javító- és pótló vizsgákon az alábbi tantárgyakból kell írásbeli, szóbeli vagy gyakorlati vizsgarészeket tenniük a tanulóknak:

TANTÁRGY Magyar nyelv Magyar irodalom Idegen nyelv Matematika Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Magyar nyelv Magyar irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan Történelem Természetismeret Fizika Kémia Biológia Földrajz Ének-zene Hon- és népismeret

ÍRÁSBELI

SZÓBELI VIZSGA ALSÓ TAGOZAT ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI SZÓBELI

FELSŐ TAGOZAT ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI

GYAKORLATI

GYAKORLATI GYAKORLATI GYAKORLATI GYAKORLATI

GYAKORLATI

44

Vizuális kultúra Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport

SZÓBELI

GYAKORLATI GYAKORLATI GYAKORLATI GYAKORLATI

A két tanítási nyelvű képzésben részt vevő tanulók hatodik és nyolcadik évfolyamon a hivatal által szervezett célnyelvi mérésben vesznek részt. A tanulmányok alatti vizsga követelményeit, részeit, így különösen az írásbeli, a szóbeli, a gyakorlati vizsgarészeket, az értékelés szabályait tantárgyanként és évfolyamonként az intézmény helyi tantervében meghatározott követelményrendszer szabályozza. 1.10. A tanulók felvételének, átvételének szabályai Iskolánk a kötelező beiskolázási körzetéből – melyet az iskola fenntartója határoz meg – minden jelentkező tanköteles korú tanulót felvesz. Az első osztályba történő beiratkozás feltétele, hogy a gyermek az adott naptári évben a hatodik életévét augusztus 31. napjáig betöltse. Az első évfolyamba történő beiratkozáskor be kell mutatni:  a gyermek személyazonosítására alkalmas, a gyermek nevére kiállított személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolványt;  a szülő személyi igazolványát;  az iskolába lépéshez szükséges fejlettség elérését tanúsító óvodai igazolást;  szükség esetén a szakértői bizottság véleményét;  a gyermek TAJ kártyáját. A második-nyolcadik évfolyamba történő felvételnél be kell mutatni:    

a tanuló anyakönyvi kivonatát; a szülő személyi igazolványát; az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt; az előző iskola által kiadott átjelentkezési lapot.

Az iskola beiratkozási körzetén kívül lakó tanulók átvételéről a szülő kérésének, a tanuló előző tanulmányi eredményének, illetve magatartás és szorgalom érdemjegyeinek, valamint az adott évfolyamra járó tanulók létszámának figyelembe vételével az iskola igazgatója dönt. Ha az átvételt kérő körzeten kívüli tanuló előző tanév végi osztályzatának átlaga 4,0 alatt van, illetve magatartása vagy szorgalma rossz, hanyag vagy változó minősítésű, az igazgató a tanuló felvételéről szóló döntése előtt kikéri az intézményvezető helyettes, a tagintézményvezető és az érintett évfolyam osztályfőnökeinek véleményét. Az iskolába beadott felvételi kérelmeket a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló rendeletben meghatározott sorrendben kell teljesíteni.

45

Amennyiben iskolánk – a rendeletben megadott sorrend szerint – az összes felvételi kérelmet helyhiány miatt nem tudja teljesíteni, akkor az érintett csoportba tartozók között sorsolás útján kell dönteni. A sorsolás lebonyolításának részletes szabályait a házirend tartalmazza. A második-nyolcadik évfolyamba jelentkező tanulónak – az iskola helyi tantervében meghatározott követelmények alapján összeállított – szintfelmérő vizsgát kell tennie azokból a tantárgyakból, amelyeket előző iskolájában – a bizonyítvány bejegyzése alapján – nem tanult. Amennyiben a tanuló bármely tantárgyból a szintfelmérő vizsgán az előírt követelményeknek nem felel meg, a vizsgát az adott tantárgyból két hónapon belül megismételheti. Ha az ismételt vizsgán teljesítménye újból nem megfelelő, az évfolyamot köteles megismételni, illetve tanév közben az előző évfolyamra beiratkozni. Beiratkozáskor, átiratkozáskor az egyházi jogi személy 22/2013. (III. 22.) EMMI rendelet 33. § (3) bekezdés szerint nyilvánosságra hozott adatait az iskola írásban is a szülők rendelkezésére bocsátja, ez alapján a szülő a hit- és erkölcstan oktatással összefüggő adatkezeléshez történő önkéntes írásbeli hozzájárulással egyidejűleg írásban nyilatkozhat az iskolának arról, hogy:  valamely, a hit- és erkölcstan oktatás megszervezését vállaló egyházi jogi személy által szervezett hit- és erkölcstan oktatást, vagy  az erkölcstan oktatást igényli a gyermeke számára. Beiratkozáskor, átiratkozáskor a szülő a hit- és erkölcstan oktatással összefüggő adatkezeléshez történő önkéntes írásbeli hozzájárulással egyidejűleg írásban igényelheti olyan egyházi jogi személy hit- és erkölcstan oktatását is, amely egyházi jogi személy nem tartott tájékoztatót az iskolában. Az ilyen igényről az igazgató írásban értesíti a szülő által megjelölt egyházi jogi személy képviselőjét. Abban az esetben, ha a szülő nem tesz nyilatkozatot, az iskola a tanuló számára erkölcstan oktatást szervez. Ha a 22/2013. (III. 22.) EMMI rendelet 33. § (5) bekezdés a) pontja szerinti egyházi jogi személy vagy a (6) bekezdés szerint megkeresett egyházi jogi személy a hit- és erkölcstan oktatást nem vállalja, a szülő ismételten nyilatkozik arról, hogy:  valamely, a hit- és erkölcstan oktatás megszervezését vállaló egyházi jogi személy által szervezett hit- és erkölcstan oktatást, vagy  az erkölcstan oktatást igényli a gyermeke számára. 1.11. A felvételi eljárás különös szabályai Az iskolába beadott felvételi kérelmeket a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló rendeletben meghatározott sorrendben kell teljesíteni. Amennyiben iskolánk – a rendeletben megadott sorrend szerint – az összes felvételi kérelmet helyhiány miatt nem tudja teljesíteni, akkor az érintett csoportba tartozók között sorsolás útján kell dönteni. A sorsolás lebonyolításának részletes szabályait a házirend tartalmazza. A második-nyolcadik évfolyamba jelentkező tanulónak – az iskola helyi tantervében meghatározott követelmények alapján összeállított – szintfelmérő vizsgát kell tennie azokból a tantárgyakból, amelyeket előző iskolájában – a bizonyítvány bejegyzése alapján – nem 46

tanult. Amennyiben a tanuló bármely tantárgyból a szintfelmérő vizsgán az előírt követelményeknek nem felel meg, a vizsgát az adott tantárgyból két hónapon belül megismételheti. Ha az ismételt vizsgán teljesítménye újból nem megfelelő, az évfolyamot köteles megismételni, illetve tanév közben az előző évfolyamra beiratkozni. 1.12. Az iskola könyvtár-pedagógiai programja A könyvtár sajátos eszközeivel, szabad légkörével, a személyiségre ható tevékenységével az iskolánk arculatát meghatározó értékek megvalósulásának helyszíne. A tanulókkal való differenciált foglalkozás megoldásában – szolgálja az ismertelsajátítást, a tanulást, az önművelést, a tehetséggondozást, a felzárkóztatást, a magatartási problémákkal küszködő tanulók beilleszkedését, a szociális, kulturális hátrányok leküzdését. Az iskola könyvtár-pedagógiai programját és céljai meghatározó tényezők:      

NAT, Kerettanterv, az iskola szerkezete és profilja, nevelési és oktatási célja, az iskola pedagógiai programja, az egyes tantárgyak helyi tanterve, követelményrendszere.

Az iskolai könyvtár tanulási-információs forrásközpont, eszköztár, a szellemi munka bázisa. Ugyanakkor fel kell vállalnia:  a tehetség, képesség kibontakoztatását segítő,  a szociális hátrányok enyhítését célzó és a tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő programok, tevékenységek egy részét is. A könyvtári pedagógiai tevékenység kiemelt feladatai:          

Az élethosszig tartó tanulás megalapozása a kulcskompetenciák révén. A tanuló életvitelét kedvezően befolyásoló tudáskonstrukciók kialakítása. Az alkalmazható tudás (mint az alkotó személyiséggé válás eszköze) megalapozása. A könyvtárral különösen jól fejleszthető kompetenciák fejlesztése: problémamegoldás, kommunikáció, kritikai, globális látásmód, információszerzés- és kezelés, a kooperatív munkára való alkalmasság. Információkultúra elsajátítása: az információ gyűjtésétől a rendszerezésen, tároláson át a kritikai elemzésig, valamint az információ megfelelő formába öntése, kommunikálása. A tanulókban a könyvtárhasználaton alapuló önálló ismeretszerzéshez szükséges magatartásmódok, tevékenységek kialakítása. Az oktatási egyenlőtlenségek mérséklése, az esélyegyenlőség megteremtése. A szociális, kulturális hátrány leküzdése lehetőségének megteremtése. A tehetséggondozás során az érdeklődés elmélyítése, továbbfejlesztése. A tanulás fejlett módszereivel rendelkező, önálló ismeretszerzésre képes személyiségfejlesztés.

A könyvtár-pedagógiai program feladatai 1-8. évfolyamon a spirálisan építkező tantervi követelmények szerint: 47

 Az írott dokumentumok jelentősége: az olvasás megszerettetése.  Az információszerzés lehetősége: a könyvtár. A helyes használatra, viselkedésre nevelés.  A könyv tartalmi és formai elemeinek megismerése: általa az információhoz jutás megkönnyítése.  A könyvtári állomány tagolása, raktári rend: segítségével az ismerethez jutás lehetőségének megteremtése.  A dokumentumtípusok megismerése: a megfelelő információhordozó kiválasztása.  A tájékozódás direkt és indirekt eszközeinek használata: a problémamegoldó gondolkodásra nevelés, mint az információs társadalom szükségletét természetes lehetőségként felkínálni.  A kibővülő információszerzési lehetőségek megismertetése: korszerű használói tudás, szokások kialakítása.  A megszerzett információk értelmezése, rendezése, felhasználása, kommunikálása: a forrás helyes feldolgozására képessé tenni.  Az iskolai könyvtár centrális és kibővülő szerepkörének tudatosítása: a nevelőtestület tagjainak az elsődleges információforrása munkája során az iskolai könyvtár legyen.  Az alapozó könyvtárhasználati órák a NAT követelményeit szolgálják: a minimális elméleti ismeretek mellett ezek alkalmazási műveletei hangsúlyosak.  A szakórák könyvtárhasználaton alapuló tanulási, tananyag-feldolgozási technikái természetes módszerré váljanak. 1.13. Iskolai környezeti nevelési program A környezeti nevelés célja a tanulók ösztönzése saját élő és élettelen környezetük megismerésére, alakítására, védelmére, a környezetet károsító jelenségek felismerésére, az azok elleni tudatos fellépésre. Az Ökoiskola cím azon iskolák munkájának legmagasabb szintű állami elismerése, melyek iskolafejlesztési, pedagógiai munkája kiemelkedően magas színvonalon képviseli a környezeti nevelést, a fenntarthatóság pedagógiai értékeit. Az Ökoiskola cím adományozása kapcsolódik az ENSZ "A fenntarthatóságra oktatás" 2005 - 2014 évtizedének programjához. Intézményünk 2008-ban és 2011-ben vehette át sikeres pályázat során az Ökoiskola címet három-három tanévre. 2011-ben elnyertük a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Madárbarát iskola címét. Iskolánk kiemelt feladatának tartja a diákjaink környezettudatos nevelését, melynél elsődleges cél, hogy az elméleti tudás megszerzése tapasztalati úton jöjjön létre. Különösen fontos ez, hiszen a környezeti nevelés önálló tantárggyal nem rendelkezik, ezért a pedagógusok feladata az ismeretek egységbe szervezése, mely által tanulóinkban kialakul a szilárd meggyőződésen alapuló környezettudatos magatartás, ökológiai szemlélet. Ezen folyamat révén tanítványainkkal meg kell ismertetnünk az ember és környezete közötti kapcsolatrendszert, hogy felismerjék a lehetőségeket, melyeket megfelelően használva tehetnek környezetük megóvása érdekében. Ez a feladat komplex, mivel a természeti és társadalmi környezet megóvásával az egészséges életvitel kialakításán keresztül érhető el a környezettudatos magatartásforma kialakítása. Célunk diákjaink megfelelő testi és lelki fejődésének biztosítása, hogy az iskolából kilépve képesek legyenek harmóniában élni önmagukkal és környezetükkel. Környezettudatos magatartás kialakítása, a természet szeretetén, településünk kulturális örökségén keresztül valósítjuk meg. Feladatunk, hogy diákjainkban kialakuljon az igény az

48

őket körülvevő szűkebb és tágabb környezet megóvására, ehhez rendelkezzen megfelelő természettudományos alapismeretekkel:  megismerik a természetes és mesterséges környezet hatásait;  tudatosítjuk bennük, hogy a környezetvédelemmel valósítható meg az egyén egészsége;  környezettel harmonizáló játszó- és pihenőhelyek kialakítására törekedtünk és törekszünk;  iskolai zöldterületek bővítése, ápolása az iskola környezetének zöldítése, minden tavasszal virágok ültetése és gondozása;  madáretetők- és odúk kihelyezése, gondozása- madárbarát iskolaként;  élményekben, cselekvésekben gazdag pedagógiai módszerek alkalmazása;  környezeti problémák megoldásához szükséges készségek fejlesztése;  természetismereti, környezetvédelmi versenyeken való eredményes részvétel;  aktív szerepvállalás a Kaán Károly Természet és Környezetismereti verseny országos döntőjének lebonyolításában (pedagógusok);  szelektív hulladékgyűjtés, komposztálás lehetőségének biztosítása az iskolában. figyelemfelhívás, tudatos cselekvésre ösztönzés;  túrák tanulmányi utak szervezése;  megemlékezés jeles napok alkalmával;  esztétikai érzék fejlesztése: tantermeket, folyosókat növényekkel, tanáraink és művészeti képzésen részt vevő diákjaink alkotásaival díszítjük, folyamatosan aktualizáljuk;  épített és természeti környezet eredeti állapotának megóvása. A környezeti nevelés az iskola minden pedagógusának, illetve minden tanórai és tanórán kívüli foglalkozás feladata. Környezet- és egészségtudatos magatartás kialakítása közösségépítő és formáló mechanizmusa jó szervezett és átgondolt tanulási- tanítási folyamat eredményeként jön létre, mely a következő területeket öleli fel:              

önismeret, önérvényesítés, pozitív énkép kialakítása; csoportlélektani ismeretek bővítése; toleranciára nevelés, konfliktuskezelési stratégiák elsajátítása; esélyegyenlőség biztosítása; tanulási stratégiák megismerése, hatékony alkalmazása; példamutató, hiteles pedagógus; iskola környezeti nevelése: a környezettudatosságra való nevelést támogató szakemberekkel való folyamatos kapcsolattartással valósítható meg; esztétikus iskolai környezet biztosítása; az iskolai környezeti nevelés tevékenységorientált; környezetünkért felelősségteljes magatartás kialakítása; környezeti nevelésünknek komplex és rendszerszemléletűnek kell lennie; a környezeti nevelés terjedjen ki a globális, regionális, lokális szintre; új értékrendszert ad diákjainknak; élményközpontú diákprogramok szervezése.

Iskolánk tanulóközösségeivel való együttműködésünk hatékony, programjainkba beépítjük és támogatjuk a környezettudatos magatartás kialakítását.

49

Változatos módszertani választék áll a rendelkezésünkre, mely eredményesé teszi élmény- és tevékenységközpontú nevelő - oktató munkánkat tanórán és tanórán kívüli tevékenységben:  páros és csoport munka, kooperatív tanulási technikák alkalmazása;  természettudományos megfigyelések, vizsgálódások, kutatómunka végzése csoportban;  vita, érvelés, problémafelvetés- véleményalkotás, érvelés technikájának alkalmazása;  szövegelemzés, tényanyaggyűjtés, jegyzetelés, feladatok, feladatmegoldások összehasonlítása, elemzése; interjúk készítése az emberek és természet viszonyáról;  „Öröm és bánattérkép” készítése;  új és meglévő ismeretekhez kapcsolódóan kérdések megfogalmazása egyénileg, csoportban;  adatgyűjtés, információk rögzítése, hipotézisek megfogalmazása, következtetések levonása értelmezése, megoldási javaslatok tervezése, alkotása;, asszociációs feladatok;  drámapedagógia, szituációs, interaktív gyakorlatok;  digitális készségek fejlesztése, előadások készítése;  részvétel természetvédelmi tevékenységekben, helyi környezetvédelmi törekvésekben;  természet szeretetére nevelés, a gyerekek természettel való közvetlen élményekhez juttatása (terepgyakorlat, természetjáró túrák);  múzeumok látogatása, múzeumpedagógiai foglalkozások;  szelektív hulladékgyűjtés lehetőségének felkínálása, ösztönzése (iskolai hulladékgyűjtő sziget);  kerékpáros közlekedés gyakorlatának, kultúrájának népszerűsítése (kerékpáros közlekedést népszerűsítő programok, kerékpártúrák szervezése);  lakóhelyünk természeti, helytörténeti, építészeti értékeinek megismerése népi hagyományaink, népszokásaink, természetes anyagok és hagyományos kézműves technikák megismertetése. Környezeti nevelés szinterei Tantárgyi keretek között:  Tanórákon történik azon ismeretek megalapozása, szemléleti formálása, amely során lehetőség van a helyes értékrend kialakítására.  Természettudományos tantárgyak: környezetismeret, természetismeret, biológia, földrajz, fizika, kémia, matematika, valamint az életvitel és gyakorlat. Ezen tantárgyakon keresztül megismerhetik az élő és élettelen környezeti tényezőket és közöttük lévő kölcsönhatásokat. Az emberi tevékenység hatását a környezetre. Adatok feldolgozása, gyakorlati feladatok alapján következtetések levonása, megoldási javaslatok tétele, a problémamegoldó gondolkodás fejlesztése történik.  Magyar nyelv és irodalom órákon környezeti neveléshez kapcsolódó tevékenység lehet irodalmi művek, ismeretterjesztő szövegek tanulmányozása, elemzése. Kapcsolat kereshető az írott szöveg és a tanuló saját élményei között.  Idegen nyelv: környezettel, globális problémákkal kapcsolatos cikkek fordítása, elemzése.  Erkölcstan: megfelelő magatartásforma felelősségtudat kialakítása környezetünkkel szemben.

50

 Vizuális kultúra, ének-zene: környezet és természet szépségeinek érzelmi megközelítése, bemutatása. Felhívják a figyelmet az értékvesztésre, uniformizálódásra, elértéktelenedésre.  Testnevelés eszköze a mozgás örömének átélésére, szabad levegőn való tartózkodás fontosságára. (gyalogos, kerékpártúrák során a helyes viselkedésforma kialakítása a természetben). Szabadidősportok ismerete, gyakorlása. Egyéb (tanórán kívüli) tevékenységekben:  Környezetvédelmi őrjárat: ügyeleti rendszerben, heti váltásban szervezzük meg az iskola és környékének tisztán tartását. Diákok feladata az iskola udvarának és közvetlen környékének megtisztítása a szeméttől.  Versenyek: tanulóink olyan versenyben is indulhatnak, melyek elősegítik környezettudatos szemléletük formálását.  Jeles napok: környezetkultúra átadása változatos formákban, egy-egy jeles naphoz hagyománnyá váló tevékenységek.  Állatok világnapja (október 4.) - előadás álltokról, környezetünk élővilágáról.  Vizes élőhelyek (február 1.) - Tisza emléknapja (február 2.) - Víz világnapja (március 22.) diákok kreatív megemlékezése. (plakátok készítése).  Föld napja (április 20.) terepgyakorlat.  Madarak és Fák (május) rajzpályázat, téma: az év madara, fája, vadvirága.  Madárbarát iskola: madáretetők és odúk rendszeres karbantartása, téli madáretetés, ennek kapcsán kertünk madarainak megismerése.  Lakóhelyünk természeti épített értékeinek megismerése, hagyományőrzés: régi mesterségek, kézműves foglalkozások szervezése.  Hulladékok csökkentése: iskolai „szelektív szigeteken” lehetőség van külön válogatva gyűjteni: papír, PET palackok, műanyagkupakok, elemeket. Lehetőség van komposztálásra, mely egyben környezetformáló és kommunális hulladék térfogata is csökken.  Alternatív energiaforrások működési elvének megismerése: napelem, napkollektor, szélerőmű, geotermikus energia.  Tantermeket, folyosókat diákjaink alkotásaival, zöld növényekkel tesszük otthonossá.  Iskolai zöld felületek gondozása, bővítése, virágok ültetése.  Környezettel harmonizáló játszó és pihenőhelyek kialakítása.  Iskolai könyvtárban elkülönítetten szerepelnek az ismeretterjesztő könyvek, melyeket felhasználunk tanórai, tanórán kívüli tevékenységekben.  Túrák, tanulmányi kirándulások táborok szervezése: önköltséges alapon. Cselekvőfelfedező magatartás dominál. Lakóhelyünktől eltérő természeti formák megismerése mellett személyiség és közösségépítő, fejlesztő hatással bír.

1.14. Referencia iskola A Kossuth iskola sikeres pályázatot nyújtott be „Korszerű nevelési alapokon nyugvó pedagógiai gyakorlatunk alapján a referenciai-intézményi szolgáltató szerepre való felkészítést támogató projekt” címmel. A projekt azonosítója: TÁMOP-3.1.7.-11/2-2011-0025. A projekt megvalósítási időszaka: 51

A projekt megvalósításának időpontja: A projekt fizikai megvalósítása: A projekt megvalósítása:

kezdő 2012. 10. 04. 2012. 10. 04 - 2013. 06. 03. 2012. 10. 04 - 2013. 08. 03.

A projekt célja: A referencia értékű működési és pedagógiai gyakorlattal rendelkező közoktatási intézmények- intézményi fejlesztési tervük alapján – felkészüljenek nevelésioktatási gyakorlatuk továbbadására, elterjesztésére, megismertetésére, illetve ezzel segítsék más közoktatási intézmények értékelvű szakmai fejlesztő tevékenységét. A Kossuth iskola teljes körű felújítását tette lehetővé az ÉAOP 4.1.1/2/2F-2009-0010 számú projekt megvalósítása. A modern, korszerű, gyermekbarát iskola rendelkezik mindazon humán és tárgyi erőforrásokkal, melyek a referencia-intézmény elvárásainak megfelelnek. Az elmúlt időszak nagyszabású fejlesztéseit nyertes pályázataink (TÁMOP 3.1.4.; TIOP 1.1.1./07/1.; TIOP 1.1.1./09/1; IPR) tették lehetővé. A projekt során megvalósuló felkészítéseken és továbbképzéseken a nevelőtestület tagjai széleskörű ismeretekre tettek szert, melyek segítségével képessé váltak jó gyakorlataink megismertetésére és elterjesztésére. A befogadó, gyermekközpontú pedagógiai gyakorlatunk garantálja a projekt eredményeinek fenntartását. A szakmai műhelyekben folyó pedagógiai tevékenységek garantálják a projekt keretében létrehozott fejlesztések folytonosságát. A horizontális tanulás elterjesztésének és fenntartásának biztosítéka innovatív nevelőtestületünk és a változatos intézményközi együttműködések. A referenciaértékű működési és pedagógiai gyakorlatunk továbbadása segíti más közoktatási intézmények szakmai fejlesztő tevékenységét. Referenciahelyként a kidolgozott eljárásrendet alkalmazva működtetjük a szolgáltatásokat (képzés, mentorálás, felkészítés, konzultáció), továbbfejlesztve pedagógusaink módszertani kultúráját ön-és továbbképzés keretében. A projekt keretében hasznosított technológia korszerűsítését további pályázati lehetőségek kihasználásával kívánjuk biztosítani. A folyamatos szakmai együttműködés a regionális hálózatkoordinációs központtal tovább segíti és eredményesebbé teszi a fejlesztéseink fenntarthatóságát. Az elektronikus és nyomtatott sajtó által és iskolánk honlapján biztosítjuk a folyamatos nyilvánosságot a projekt eredményeiről.

2. Magyar – angol két tanítási nyelvű oktatás Küldetésnyilatkozat A magyar - angol két tanítási nyelvű oktatás – a magyarországi közoktatás részeként – megvalósítja az iskolai nevelés és oktatás általános céljait és feladatait, és e mellett biztosítja az angol nyelv tanulását, angol nyelven való tanulást, az angol nyelvterületek szellemi és anyagi kultúrájának megismerését. Az interkulturális tanulás segítségével rávilágítunk a nyelvi kulturális sokszínűség előnyeire és a saját, valamint más kultúrák megbecsülésére nevelünk.

52

A tanulók megtanulják a magyarságot az európai dimenzióban elhelyezni. Az angol nyelvoktatás tartalmi követelményei a Kerettanterv követelményeit veszik alapul, egészítik ki, biztosítva ezáltal, hogy az oktatásban résztvevő tanulók a más osztályokban tanulókkal azonos esélyek mellett készülhessenek fel a középiskolai tanulmányok megkezdésére. Nyelvi céljaink között szerepel, hogy a két tanítási nyelvű osztályok diákjai 8. osztály végére megtanuljanak hallott, olvasott, (látott) szöveget megérteni. Legyenek képesek a célnyelvet tannyelvként használni, a célnyelven szerzett információt beépíteni a tudásukba. Életkori sajátosságuknak megfelelő témákban tudjanak szóban és írásban megnyilvánulni, véleményt megfogalmazni. Tudjanak beszélgetést kezdeményezni, folytatni, és az idegen nyelvet a hétköznapi kommunikációs helyzetekben használni, az európai referenciakeret által 6. évfolyam végére A2, 8. évfolyam végére B1 szinten (a tanulók minimum 60 % - a). Legyenek képesek a célnyelven információkat szerezni, azon feladatokat megoldani és a célnyelvet az ismeretszerzés eszközévé tenni. Nem nyelvi céljaink között szerepel a nyitottságra nevelés, rugalmas gondolkodás, az interkulturális értékek iránti nagyobb fogékonyság, tolerancia, másokra odafigyelni, konszenzusra jutni. 2.1. Helyzetelemzés A magyar – angol két tanítási nyelvű oktatás bevezetésének indokai, céljai, a programmal kapcsolatos elvárások A szülőkkel fenntartott folyamatos párbeszéd, a társadalmi elvárások arra késztettek bennünket, hogy 2010 szeptemberétől iskolánk fő irányultságának a nyelvoktatást válasszuk olyan formában, amely a leghatékonyabban szolgálja a tanulók fejlődését. Ez a városunkban és tankerületünkben egyedülálló oktatási forma a két tanítási nyelvű oktatás. Célnyelvnek az angolt választottuk. A két tanítási nyelvű oktatás irányelveit a 4/2013. (I. 11.) EMMI rendelet határozza meg. Ebben található az óraterv, és a két tannyelven tanítható tantárgyak száma. A rendelet előírásainak megfelelő módszertani ajánlások:  Tanulóink heti 5 órában tanulják az angol nyelvet. Emellett 3 tantárgyat is tanulnak angol nyelven. A gyerekeket angol anyanyelvű pedagógus is fogja tanítani minimum heti 1 órában.  A kicsiknek már az első évfolyamtól oktatjuk a nyelvet, de még nem tanulnak ezen írni és olvasni. Módszereiben szóbeli és vizuális eszközökre támaszkodunk. Módszerek: Szituációk, szerepjátékok, fantáziajátékok alkalmazása; játékok dalok, mondókák, rajzok tanítása. Tevékenység alapú oktatás, a gyermek feladat és életkori sajátosságainak megfelelő módon. Tapasztalat alapú tanítás. Az angol gyermekirodalom gazdag tárházának felhasználása (dalok, rímek, mesék).  A nyelvtudás mélyülése, lehetővé teszi, hogy a gyerekek szemléltetés útján és más nem verbális eszközök segítségével nagyon jól képesek a környezetismeret tárgyat is elsajátítani célnyelven.  A nyelvelsajátítás az ismeretek átadása és a készségek fejlesztése útján történik, a kompetencia alapú nyelvtanulás elveinek megfelelően. A kommunikatív nyelvoktatás 53

révén a tanulók megtanulják gondolataikat, véleményüket idegen nyelven kifejezni.  Megvalósul a tantárgyak közötti koncentráció, az új információk, a témák sokasága által a művészettörténet, a történelem és az angol kultúra oktatásának bevezetésével jelentős szókincsbővítésre nyílik lehetősége.  A további elképzelések közé tartozik a nyaranta megvalósításra kerülő nyelvi tábor szervezése, ezzel is segítve a nyelv ismeretének elmélyítését és használatának gyakorlását. 2.2. A két tanítási nyelvű iskolai nevelés - oktatás személyi, tárgyi feltételei A nevelési-oktatási intézményekben pedagógus munkakörben alkalmazottak végzettségi és szakképzettségi követelményei a két tanítási nyelvű iskolai nevelés – oktatásban: Tantárgynak megfelelő szakos tanár és az iskolai nevelés – oktatás nyelvének tanítására jogosító tanító, tanár, nyelvtanár szakképzettség, Magyarországon honosított oklevél alapján az adott évfolyamon az adott tantárgy tanításához előírt, a tanítás nyelvének megfelelő pedagógus végzettség és szakképzettség. Személyi feltételrendszerünk:      

Tanító (angol műveltségterület): 3 fő Tanár (angol – történelem): 1 fő Tanár (angol): 1 fő Tanár (angol – rajz – földrajz): 1 fő Tanár - tanító (angol): 2 fő Anyanyelvi lektor (angol nyelvterületről áttelepült tanár) segíti a két tanítási nyelvű nevelés - oktatás hatékonyságának növelését.

Objektív feltételrendszer Tanterem: A magyar – angol két tanítási nyelvű oktatás a Rákóczi és a Kossuth iskolában került bevezetésre. Az iskolákban tanévenként legfeljebb két – két első osztályt indítunk. A 2010/2011-es tanévtől kezdődően az alsó tagozat 1 - 4. évfolyamán legfeljebb évfolyamonként négy csoportban a két tanítási nyelvű program szerint tanulnak a diákok. A program felfutásával a csoportbontások miatti teremigényt biztosítani tudjuk. Felszereltség: A két tanítási nyelvű osztályok számára folyamatosan szükséges beszerezni többek között - a taneszköz-jegyzékben szereplő eszközöket. A jegyzékben felsoroltak mellett az angol nyelven tanított tantárgyak tanításához szükséges további eszközöket is folyamatosan be kell szerezni, pl. tankönyvek, taneszközök, szemléltető eszközök, térképek, audio-vizuális eszközök, interaktív tábla, számítógépek. 2.3. A munkaközösségek szerepe a két tanítási nyelvű oktatás pedagógiai munkájának fejlesztésében. A két tanítási nyelvű osztályok nevelő – oktató munkájának fejlesztése, a tagok továbbképzésének segítése az idegen nyelvi munkaközösség elsődleges feladata (szervezés alatt), amely együttműködik az alsó tagozatos munkaközösséggel (szervezés alatt), és tagjai körébe vonja az egyes tantárgyakat idegen nyelven oktató kollégákat is.

54

A munkaközösségek feladata:  A nevelés helyes gyakorlati alkalmazásának elősegítése: folyamatos kapcsolattartás, tapasztalatcsere az osztályban tanítókkal.  A szülők rendszeres tájékoztatása a program előrehaladásáról.  Tapasztalatcsere hasonló profilú iskolákkal, óralátogatások, szakmai megbeszélések.  Az idegen nyelvi lektor és a szakértő szakvéleménye tanácsadás céljából.  A munkaközösségi tagok munkájának összehangolása, a nevelő – oktató munka hatékonyságának növelése, a módszertani eljárások fejlesztése.  Az öntevékeny szakmai továbbképzés elősegítése.  A tanulókkal szemben támasztott egységes követelmények kidolgozása.  A tanulók tudásának eredményfelmérése.  A pedagógusok közösségi felelősségének növelése, közösségi életének fejlesztése, szaktantermek létesítése, azok továbbfejlesztésében való részvétel, felszereléseinek őrzése és fejlesztése.  Bemutatóórák szervezése (szülők, óvodapedagógusok, tanítók, tanárok, fenntartó részére).  Egymás és az anyanyelvi tanár óráinak látogatása.  Különböző pedagógiai és módszertani viták szervezése.  Tanulmányi versenyek, vetélkedők, kulturális rendezvények, tanulmányi kirándulások, erdei táborok szervezése. A munkaközösségek közreműködnek a helyi tantervek kidolgozásában, a tankönyvek, tanítási segédanyagok kiválasztásában. Határozataikról feljegyzést készítenek, ezek végrehajtása a munkaközösség tagjai számára kötelezőek. Az egy osztályban tanító pedagógusok valamennyien felelősek az adott osztály neveléséért, oktatásáért, az osztály szellemiségének alakulásáért. 2.4. Nevelési program 2.4.1. A magyar-angol két tanítási nyelvű oktatás céljai, feladatai A két tanítási nyelvű képzés oktatási célja és feladata:  Célunk, hogy a tanulók más műveltségi területeken szerzett ismereteiket alkalmazzák az idegen nyelven, valamint az idegen nyelvi ismereteiket más tantárgyak tanulása során.  Megtanítjuk az anyanyelvi és idegen nyelvi tudás egyidejű és kiegyensúlyozott fejlesztésével a tanulókat az idegen nyelven való tanulásra és kommunikálásra, az idegen nyelvű információk feldolgozására.  Legyenek képesek az idegen nyelven való gondolkodásra, az idegen nyelv használatára az információszerzésben, közlésben és alkalmazásában (B1 nyelvhasználói szint).  Célunk, hogy fejlesszük tanulóink kreativitását, fogalomalkotását, gondolkodásuk komplexitását, a tartalom és a forma különválasztásának képességét.  Gondolkodásuk legyen rugalmas, fejlődjenek osztályozási képességeik, metanyelvi tudatosságuk.  Feladatunk a különböző tanulási stratégiák fejlesztése (a jelentésnek a kontextusból való kikövetkeztetése, a lényegkiemelés képessége, a kommunikációs struktúrák felismerése). 55

 Egy másik nyelv tanulása az anyanyelvi szint magasabbra emelését segíti, tudatosítja a nyelvi formákat, rugalmasabbá teszi az anyanyelv használatát.  Az angol tanítás feladata nem a magyar nyelvi világ újrateremtése, a már megszerzett ismeretek átültetése az angol nyelv közegébe, hanem sokkal inkább az, hogy az új nyelv segítségével új tartalmak elsajátítását tegye lehetővé. 2.4.2. A két tanítási nyelvű képzés nevelési célja és feladata  Tudatosítsuk a tanulókban, hogy az anyanyelvükön kívül más nyelven is kommunikálhatnak, kifejezhetik magukat.  A nyelvtanulás iránti pozitív hozzáállás kialakítása.  Bővítsük a tanulók világról alkotott elképzeléseit, alakítsuk az Európához való tartozás élményét.  Nyújtsunk betekintést a célországok kultúrájába és civilizációjába, hogy ezek értékeinek megismerésével, azokat saját kultúránkkal összehasonlítva, a magyar kultúrát is tágabb összefüggésben lássák.  Alakítsuk ki bennük más népek és etnikumok, társadalmi csoportok elfogadását, és hívjuk fel a figyelmüket a hasonlóságokra és különbségekre.  Fejlesszük önbizalmukat az idegen nyelvű kommunikáció terén, s ehhez biztosítsunk számukra olyan lehetőségeket, hogy a célnyelvet használhassák.  A különböző kultúrák értékein keresztül neveljük türelemre, megértésre és nyitottságra. Törekedünk a pozitív én- és országkép kialakítására, értessük meg a nemzetközi kapcsolatok és együttműködés fontosságát.  Célunk az interkulturális nevelés, mely a célország kultúrája mellett saját országunk kultúrájának jobb megismerését is szolgálja.  Kooperációra történő nevelés. 2.5. A célok érdekében megvalósítandó feladatok, eszközök, eljárások A személyiségformálás, közösségfejlesztés színterei Az iskola által kínált lehetőségek mellett - szakkör, énekkar, sportkör, kulturális- és sportrendezvények, tanulmányi versenyek:  részvétel városi, kistérségi, megyei, országos kulturális rendezvényeken, találkozókon,  angol nyelvű honlapok olvasása,  részvétel angol nyelvű tantárgyi versenyeken, vetélkedőkön,  kétnyelvű osztályünnepségek (Halloween, karácsony, farsang, anyák napja),  erdei iskolai programok egy része,  közös program más két tanítási nyelvű iskola diákjaival,  angol nyelvi tábor. 2.6. Kötelező tanórai foglalkozások rendje A két tanítási nyelvű oktatásban a magyar nyelv és az angol nyelv a tanítás nyelve, s mindkettő tantárgy is. Az anyanyelv és irodalmon kívül legalább három tantárgyat angol nyelven kell oktatni.

56

Alsó tagozatunkon ezek közé tartoznak a rajz, a technika, a testnevelés és a környezetismeret. A felső tagozaton a célnyelvi civilizáció mellett, a történelem, a természetismeret és földrajz. Az angol nyelvet és a fenti közismereti tantárgyakat nyelvi csoportbontásban tanítjuk. A két tanítási nyelvű osztályok - törvényes keretek között - magasabb heti óraszámmal működnek, mint a normál tantervű osztályok. A tantárgyi követelmények teljesítéséhez valamennyi évfolyamon lehetőséget kell biztosítani a mellékelt óratervekben feltüntetett tantárgyak heti óraszámának megtartására, az angol nyelv és az angol nyelven oktatott közismereti tantárgyak csoportbontásban való oktatására. 2.7. Tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások 2.7.1. Tehetség, képesség kibontakozását segítő foglalkozások A két tanítási nyelvű osztályok tanulói kedvük és érdeklődésük szerint részt vehetnek az iskola magyar nyelvű szakkörein és tanfolyamain. Ezen kívül érdeklődés és igény szerint angol nyelvű szakköröket is indítunk. Pl.: meseklub, angol nyelvű színjátszó-kör, dalkör, turisztikai szakkör. A 7 - 8. évfolyamokon angol nyelvvizsgára és felvételire előkészítő tanfolyamot szervezünk azon tanulók számára, akik nyelvvizsgát szándékoznak tenni. Az iskolai könyvtárban létrehoztunk egy angol könyvtársarkot - kézi és kikölcsönözhető könyvekkel, folyóiratokkal, tankönyvekkel, stb. A meglévő könyvtárállományt folyamatosan bővítjük a két tanítási nyelvű osztályokban angol nyelvet és angol nyelven tanítók és az osztályokban tanuló diákok napi felkészüléséhez, ismereteik bővítéséhez szükséges angol nyelvű és kétnyelvű ismerethordozókkal:  Angol - Magyar / Magyar - Angol Akadémiai Nagyszótár  Egynyelvű szótár  Tankönyvek  Középszótárak  Zsebszótárak  Egynyelvű értelmező szótárak különböző korosztályok számára  Képes szótárak  Ismeretterjesztő könyvek, videofilmek, folyóiratok  Szépirodalom írók és költők művei  Mesekönyvek  Művészeti könyvek  Számítógépes programok különböző témákban  Hanganyag CD-n, DVD-n és hangkazettán  Nyelvi társasjátékok 57

 Barkácskönyvek  Tanári kézikönyvek, valamint munkafüzetek, poszterek, stb. 2.8. Az iskola önköltséges programajánlata Az alábbi programokon a gyermekek angol nyelvi ismereteit bővítjük:      

nyári táborok, erdei iskola, hétvégi túrák, színházlátogatások, múzeumlátogatások, mozielőadások, kiállítások, tárlatok megtekintése, tananyaghoz kapcsolódó ipari létesítmények és mezőgazdasági létesítmények látogatása,  természetvédelmi területek felkeresése. A felmerülő költségeket a szülők fizetik. 2.9. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos konkrét feladatok Ünnepélyek, megemlékezések, hagyományok  Részvétel osztálykeretben, ill. más két tanítási nyelvű iskolák osztályaival közösen szervezett a célnyelvi országok hagyományainak megfelelő ünnepségeken, hagyományteremtés, ill. – ápolás céljából. 2.10. A szülő, tanuló, pedagógus együttműködése Szülői közösség Az iskolákban a szülők, nevelők együttműködése érdekében az osztályok választott képviselőinek részvételével iskolai szülői közösség működik, melyben a két tanítási nyelvű osztályok szüleinek választott képviselői teljes joggal vesznek részt. A szülői közösség összejövetelein bemutatjuk a szülőknek a programot, megbeszéljük az elvárásokat. Hogyan segítünk a szülőknek az iskolaválasztásban?  A városban működő óvodákba eljuttatjuk az iskolánkat bemutató kiadványunkat.  Az első osztályt tanító kollégák óvodai szülői értekezleteken nevelő-oktató munkánk sokszínűségéről tájékoztatják a szülőket.  Nyílt tanítási napra invitáljuk az érdeklődőket. A nyílt tanítási napon a szülők személyesen megismerhetik azt a pedagógust, akire gyermeküket bíznák. Egyben részt vehetnek a két tannyelvű programot bemutató órán.

58

3. Az intézmény helyi tanterve 3.1. A választott kerettanterv megnevezése Helyi tantervünket a kerettantervek kiadásának és jogállásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) számú és a 4/2013. (I. 11.) EMMI rendeletben meghatározott kerettanterv alapján készítettük, figyelembe véve az iskola hagyományait, adottságait is. Az iskola helyi tantervében a tantárgyak tananyagai és követelményei megegyeznek a minisztérium által kiadott kerettantervben meghatározott tananyaggal és követelményekkel. Iskolánkban a tanulók idegen nyelvként az angol, a német és az orosz nyelv tanulását választhatják. Iskolánk az ötödik évfolyamon választható Dráma és tánc tantárgyat a Kossuth iskolában, a Hon- és népismeret tantárgyat a Rákóczi iskolában tanítja. Helyi tantervünket az iskola 1. és 5. évfolyamán a 2013/14. tanévben vezetjük be, felmenő rendszerben. A 2016/17. tanévtől kerül bevezetésre minden évfolyamon az új helyi tanterv. Az egyes évfolyamokon a különféle tantervek szerinti oktatást a következő táblázatban foglaltuk össze: TANÉV 20132014 20142015 20152016 20162017

1.

2.

3.

4.

5.

ÉVFOLYAM 6. 7.

8.

9.

10.

11.

12.

2013 2007 2007 2007

2013 2007 2007 2007 2013 2007 2007 2007

2013 2013 2007 2007

2013 2013 2007 2007 2013 2013 2007 2007

2013 2013 2013 2007 2013 2013 2013 2007 2013 2013 2013 2007 2013 2013 2013 2013 2013 2013 2013 2013 2013 2013 2013 2013

A választott kerettanterv tantárgyait és kötelező minimális óraszámait az alábbi táblázatok tartalmazzák. Óraterv a kerettantervekhez 1–4. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret

1. évf. 7

2. évf. 7

3. évf. 6

4 1 1 2 2 1 5 2 25

4 1 1 2 2 1 5 2 25

4 1 1 2 2 1 5 3 25

4. évf. 6 2 4 1 1 2 2 1 5 3 27

59

Óraterv a kerettantervekhez 5–8. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Természetismeret Fizika Kémia Biológia-egészségtan Földrajz Ének-zene Dráma és tánc/Hon- és népismeret Vizuális kultúra Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret

5. évf. 4 3 4 1

6. évf. 4 3 3 1

7. évf. 3 3 3 1

8. évf. 4 3 3 1

2

2

2

2

2

2

1

2 1 2 1 1

1 2 1 2 1

1 1 1 5 1 3 28

1 1 1 5 1 3 31

1 1

1 1 1 1 5 1 2 28

5 1 3 31

A tantárgyak helyi tanterveit az 1. számú melléklet tartalmazza. 3.2. A választott kerettanterv feletti óraszám A választott kerettantervek óraszámát a szabadon tervezhető órakeret terhére a következő évfolyamokon és tantárgyakban emeljük meg az alábbi óraszámokkal. Óraterv a helyi tantervhez 1–4. évfolyam Tantárgyak 1. évf. 2. évf. 3. évf. Magyar nyelv és irodalom 7+1 7+1 6+2 Idegen nyelvek Matematika 4+1 4+1 4+1 Erkölcstan 1 1 1 Környezetismeret 1 1 1 Ének-zene 2 2 2 Vizuális kultúra 2 2 2 Életvitel és gyakorlat 1 1 1 Testnevelés és sport 5 5 5

4. évf. 6+1 2 4+1 1 1 2 2 1 5 60

Informatika Szabadon tervezett órakeret Rendelkezésre álló órakeret

0 2 25

0 2 25

0 3 25

0+1 3 27

Óraterv a helyi tantervhez 5–8. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Természetismeret Fizika Kémia Biológia-egészségtan Földrajz Ének-zene Hon- és népismeret Vizuális kultúra Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Természettudományi gyakorlatok Szabadon tervezett órakeret Rendelkezésre álló órakeret

5. évf. 4 3 4 1

6. évf. 4 3 3 +1 1

7. évf. 3+1 3 3+1 1

8. évf. 4 3 3+1 1

2

2 + 0,5

2

2

2

2

1

1,5 1,5 1,5 1,5 1

1,5 1,5 1,5 1,5 1

1 + 0,5 1 1 5 1 0+1 3 28

1 1 1 5 1 0+1 3 31

1 1 0 + 0,5 5 1 + 0,5 0+1 3 31

1 1 1 0+ 1 1 5 1 0+1 2 28

A kerettantervben meghatározottakon felül megtanítandó és elsajátítandó tananyagot a helyi tantervben, a tantárgyaknál tüntetjük fel. A Kossuth iskolában a 2013/2014-es tanévben 5. osztályt kezdő tanulók számára az 5., 6., 7. és 8. osztályban a szabadon tervezhető órakeretből 2 órával növeljük az ének-zene tantárgy heti óraszámát. 3.3. A választott kerettanterv típusa A fel nem sorolt tantárgyakból egyetlen kerettanterv létezik, ezért ezeket nem tüntetjük fel táblázatunkban. A kerettantervi alternatívát kínáló tantárgyak tantervei közül az alábbiakat választjuk: Tantárgy megnevezése Változat Magyar nyelv és irodalom A változat Matematika B változat Fizika B változat Kémia B változat Biológia-egészségtan A változat 61

Ének-zene felső tagozat Ének-zene alsó tagozat

A változat A változat

3.4. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei Iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok csak olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép stb.) használnak a tananyag feldolgozásához, amelyek a hivatalos tankönyvjegyzékben szerepelnek. A nyomtatott taneszközön túl néhány tantárgynál a tanulóknak egyéb eszközökre is szükségük van. Ezek a testnevelés, a vizuális kultúra, valamint a technika, életvitel és gyakorlat. Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket a nevelők szakmai munkaközösségei (illetve, ahol nincs munkaközösség, ott az egyes szaktanárok) határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján. A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt (a megelőző tanév májusában szülői értekezleteken) tájékoztatjuk. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetéig a szülők kötelessége. A taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek a következő szempontokat veszik figyelembe:  A taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének.  Az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell előnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatóak.  A taneszközök használatában az állandóságra törekszünk: új taneszköz használatát csak nagyon szükséges, az oktatás minőségét lényegesen jobbító esetben vezetünk be. Intézményünkben elvárás, hogy tudjon minden nevelő egyszerű audiovizuális ismerethordozókat, diaképet, magnetofon hanganyagot, írásvetítő-transzparenseket, képmagnó felvételeket készíteni, digitális táblát, IKT eszközöket kezelni, és eredményesen alkalmazni a nevelési-oktatási folyamatban. Minden típusú taneszközre szükség van a tanítás-tanulás folyamatában ahhoz, hogy a nevelésoktatás minőségét, nagyobb hatékonyságát biztosítsuk. Ezen eszközök csak akkor segítik a munkánkat, ha kiválasztásuk tudatos pedagógiai munkával, módszertanilag megalapozott, célszerű kihasználással párosul. 3.5. A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása 3.5.1. Az 1-2. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása Az alsó tagozat első két évében a tanulók között tapasztalható különösen jelentős egyéni fejlődésbeli különbségek pedagógiai kezelése.  Fokozatosan átvezetjük a gyermeket az óvoda játékközpontú cselekvéseiből az iskolai tanulás tevékenységeibe. 62

 Mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait.  A kreativitás fejlesztése; az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés; a tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő értékelésük.  Fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat.  A mozgásigény sokrétű kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztésével alapozzuk meg a koncentráció és a relaxáció képességét.  Megalapozzuk a megfelelő tanulási módszereket, az iskolai fegyelem és figyelem, a kötelességérzet kialakulását. 3.5.2. A 3-4. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása Az alsó tagozat harmadik-negyedik évfolyamán meghatározóvá válnak az iskolai teljesítmény-elvárások által meghatározott tanítási-tanulási folyamatok. Fokozatosan előtérbe kerül a Nat elveiből következő motiválási és a tanulásszervezés folyamat.  Mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait.  A tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont: az életkori jellemzők figyelembevétele; az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása.  A személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozásával; helyes magatartásformák megismertetésével és gyakoroltatásával.  A mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztésével; a koncentráció és a relaxáció képességének alapozásával. 3.5.3. Az 5-6. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása A felső tagozaton folyó nevelés-oktatás feladata elsősorban a sikeres iskolai tanuláshoz, a tanulási eredményességhez szükséges kulcskompetenciák, képesség-együttesek és tudástartalmak megalapozásának folytatása.  Az önismeret alakításával, a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének fejlesztéséve, az együttműködés értékének tudatosításával a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban.  Az értelmi és érzelmi intelligencia mélyítését, gazdagítását a drámapedagógia eszköztárának alkalmazásával kívánjuk megvalósítani.  A személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozásával; helyes magatartásformák megismertetésével és gyakoroltatásával.  A biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat és az alapvető képességek, készségek elsajátításával; a mentális képességek célirányos fejlesztésével; az önálló tanulás és az önművelés alapozásával.

63

3.5.4. A 7-8. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása A felső tagozat hetedik-nyolcadik évfolyamán folyó nevelés-oktatás alapvető feladata - a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben - a már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése, az életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása, valamint az, hogy fektessen hangsúlyt a pályaválasztásra, pályaorientációra.  Mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait.  A mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztésével, a koncentráció és a relaxáció képességének alapozásával.  Az egészséges életvitel kialakításához az egészségtan gyakorlati jellegű oktatásával kívánunk hozzájárulni.  A tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont az életkori jellemzők figyelembevétele, az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása. 3.6. Mindennapos testnevelés Az iskola a mindennapos testnevelést a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 27. § (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezi meg. Ennek alapján:  Az iskola minden osztályban, megszervezi a mindennapos testnevelést heti öt testnevelés óra keretében, amelyből a tanuló legfeljebb heti két órát az alábbi módok valamelyikével teljesíthet: - a kerettanterv testnevelés tantárgyra vonatkozó rendelkezéseiben meghatározott tanórán való részvétellel, - iskolai sportkörben való sportolással, - kérelem alapján – sportszervezet, sportegyesület által kiállított igazolás alapján kiadott igazgatói engedéllyel – sportszervezet, sportegyesület keretei között szervezett edzéseken való sportolással. A könnyített és a gyógytestnevelés szervezésének, a tanulók könnyített vagy gyógytestnevelési órára történő beosztásának rendje A tanulót, ha egészségi állapota indokolja, az iskolaorvosi, szakorvosi szűrővizsgálat alapján könnyített testnevelés- vagy gyógytestnevelés-órára osztjuk be. A könnyített testnevelés órát a többi tanulóval együtt, azonos csoportban szervezzük. A könnyített testnevelés-órát az iskolaorvosi, szakorvosi vélemény alapján a testnevelésóra keretében biztosítjuk. A gyógytestnevelés-órákat heti három tanóra keretében megszervezzük. Amennyiben a tanuló szakorvosi javaslat alapján a testnevelés órán is részt vehet, akkor számára is biztosítjuk a mindennapos testnevelésen való részvételt. Ebben az esetben a gyógytestnevelés- és a testnevelésórákon való részvétel együttesen éri el a heti öt órát, ezek arányára a szakorvos tesz javaslatot.

64

Fel kell menteni a tanulót a testnevelésórán való részvétel alól, ha mozgásszervi, belgyógyászati vagy egyéb, szakorvos által megállapított egészségkárosodása nem teszi lehetővé a gyógytestnevelés-órán való részvételét sem. 3.7. A választható tantárgyak, foglalkozások szabályai A tantárgyfelosztás az iskola pedagógus-erőforrásainak optimális kihasználásával készül úgy, hogy minden osztály és tanulócsoport számára biztosítsa a szakos ellátást. Ugyanakkor tantárgyfelosztásunknak biztosítania kell azt is, hogy minden pedagógus számára a törvényben meghatározott heti tanítási órát vagy egyéb foglalkozást biztosítson. Pedagógiai programunk szerint választható tantárgy iskolánkban nincs. A választható foglalkozások meghirdetésekor közöljük azt is, hogy a foglalkozást várhatóan melyik pedagógus fogja vezetni. 3.8. Kompetencia alapú oktatás A TÁMOP - 3.1.4./08/2. azonosítószámú „Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben” című pályázatára intézményünk Mezőtúr Város Önkormányzatával sikeres pályázati projektet nyújtott be a hatékonyabb tanítás-tanulás érdekében. Az elnyert támogatás 49.975.698.- Ft volt. A pályázat megvalósítását is segítik a pedagógiai, módszertani reformot támogató informatikai infrastruktúra fejlesztéséhez kapcsolódó sikeres TIOP 1.1.1.-07/1-2008-0131, valamint a TIOP-1.1.1-09/1-2010-0017 pályázatok. Projektünk előzményei, indokoltsága Szeretnénk, ha tanulóink megfelelő mértékben rendelkeznének a felnőtt élethez szükséges kompetenciákkal (olvasás-szövegértés, matematikai logika, szociális és életpálya-építési kompetenciák, idegen nyelvi kompetenciák, információs és kommunikációs kompetenciák). Ezért határoztunk úgy, hogy kidolgozunk egy projektet és pályázunk a megvalósítás támogatására. Ez a projekt tanulóinkat az életszerű helyzetek, problémák megoldására készíti fel, ami lehetővé teszi, hogy az országos kompetenciaméréseken a diákok minél eredményesebben szerepeljenek. Projektünk céljai Hosszú távú célunk, hogy a kompetencia alapú csomagok alkalmazásával, olyan nyitott, az egész életen át tartó tanulás képességével rendelkező, változásra képes, kreatív felnőttekké neveljük tanulóinkat, akik képesek alkalmazkodni a XXI. század gyorsan változó munkakövetelményeihez. Közvetett célunk, hogy megalapozzuk a tudás alapú társadalom és gazdaság létrejöttének feltételeit. Ennek érdekében felkészítjük iskolánkat és pedagógusainkat a hatékony, kompetencia alapú oktatásra, hogy biztosítani tudjuk tanulóink számára az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciák megszerzésének lehetőségét.

65

Projektünk szakaszai, tartalma Az első szakaszban külső és belső továbbképzések segítségével, ügyelve az iskolai élet fenntarthatóságára, először mi pedagógusok felkészültünk a korszerű kompetencia alapú oktatásra, a modern taneszközök használatára. A pályázat anyagi támogatása segítségével megteremtettük a munkához szükséges legmodernebb tárgyi feltételeket is. A második szakaszban az olvasás-szövegértés, matematikai logika, és szociális kompetenciaterületek programcsomagjait, moduljait próbáltuk ki. Projektünk harmadik szakaszában a sikeres adaptálást követően felmenő rendszerben alkalmazzuk az új módszereket. Az iskola biztosítja az eltérő fejlettségi szinten lévő tanulók számára az optimális képzési környezetet, a differenciálás lehetőségét, a lemaradó tanulók felzárkózását a helyi tanterv követelményszintjéhez. Módszerei:       

változatos tanulásszervezési megoldások, tanulóközpontú differenciálás , játékos elemeket tartalmazó tanítási környezet, tevékeny tanulói magatartás kialakítása, személyre szabott tanulási stratégiák, fokozatosan növekvő tanulói terhelés, teljesítményelvárás, folyamatos visszajelzés, értékelés.

Tanulásszervezési formák:     

csoportmunka, differenciált csoportmunka, páros munka, egyéni foglalkoztatás, projektmódszer.

Szervezeti keretek:  osztálykeret,  osztályon belüli csoportbontás. Anyanyelvi kommunikáció Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények kifejezését és értelmezését szóban és írásban, a helyes és kreatív nyelvhasználatot a társadalmi és kulturális tevékenységek során. A magyar nyelv és irodalom művelése különösen fontos. Magyarságunk gyökerei nagyon mélyek, nyelvünk sok változáson ment keresztül, kultúránkat sok hatás érte. Ezek együttes hatásából fejlődött ki magyarságunk. Feltárásuk, átadásuk iskolánk legfontosabb feladatai közé tartozik. Hitünket is csak magyarként tudjuk megélni.

66

Idegen nyelvi kommunikáció Az idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvi kommunikáció elemeivel jellemezhető: fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése szóban és írásban. Az idegen nyelvi kommunikáció olyan képességeket is igényel, mint például a közvetítés, más kultúrák megértése. Az idegen nyelvek, a földrajz, de a világtörténelem tanulása is lehetőséget teremt más népekkel, nyelvvel, kultúrával való találkozásra. Tanítványainknak meg kell tanulniuk a különböző értékek, és a mienktől eltérő kultúra helyes elfogadását, tiszteletét. Hazánk történelmi múltja, földrajzi helyzete és Európai Uniós politikája egyaránt szükségessé teszi az élő idegen nyelvek magas szintű tudását. Matematikai kompetencia A matematikai kompetencia a matematikai gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának képessége. A matematikai kompetencia felöleli a matematikai gondolkodásmódhoz kapcsolódó képességek alakulását, használatát, a matematikai modellek alkalmazását. Természettudományos kompetencia A természettudományos kompetencia feladata, hogy magyarázatot adjon a természetben, az ember és a természeti világ közt lezajló kölcsönhatásra. A természettudományok feladata, hogy bemutassák a természet szépségét, az ember felelősségét, a tudósok emberi nagyságát, a technikai fejlődés eredményeit. Digitális kompetencia A digitális kompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak magabiztos és kritikus használatát a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén. Ez a következő készségeken, tevékenységeken alapul: információ felismerése, visszakeresése, értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása és cseréje; továbbá kommunikáció és hálózati együttműködés az interneten keresztül. Tanulóink 4. osztálytól számítástechnikát tanulnak. A mai világban a tudományok és a technika fejlődése szükségessé teszi, hogy otthonosan mozogjanak a számítógépek világában. Ugyanakkor felhívjuk figyelmüket az elgépiesedés veszélyeire. A hatékony, önálló tanulás A hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy az egyén képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idővel és az információval való hatékony gazdálkodást. Felismeri szükségleteit és lehetőségeit, ismeri a tanulás folyamatát. Ez egyrészt új ismeretek szerzését, feldolgozását és beépülését, másrészt útmutatások keresését és alkalmazását jelenti. A hatékony és önálló tanulás arra készteti a tanulót, hogy előzetes tanulási és élettapasztalataira építve tudását és képességeit helyzetek sokaságában használja, otthon, a munkában, az oktatásban és képzésben. A motiváció és a magabiztosság e kompetencia elengedhetetlen eleme. 67

Szociális és állampolgári kompetencia A szociális és állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel és a közösségi beilleszkedés feltételei. Lefedik a magatartás minden olyan formáját, amely révén az egyén hatékony és építő módon vehet részt a társadalmi és szakmai életben, továbbá ha szükséges, konfliktusokat is meg tud oldani. Az állampolgári kompetencia képessé teszi az egyént arra, hogy a társadalmi folyamatokról, struktúrákról és a demokráciáról kialakult tudását felhasználva, aktívan vegyen részt a közügyekben. Történelemtanításunk bemutatja az ember méltóságát és felelősségét. Hálát ébreszt az évszázadok gazdag örökségéért. Kialakítjuk a meggyőződést, hogy az emlékezés páratlan szerepet tölt be értékeink megismerésében, elmélyítésében. Hazánk történelme és kultúrája nem érthető meg a Kárpát-medence más népei történelmének, illetve a világtörténelem és kultúra ismerete nélkül. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia A kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia segíti az egyént a mindennapi életben, hogy megismerje tágabb környezetét, képes legyen a kínálkozó lehetőségek megragadására, valamint, hogy célkitűzései érdekében terveket készítsen és hajtson végre. Alapját képezi azoknak a speciális ismereteknek és képességeknek, amelyekre a gazdasági tevékenységek során szükség van. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség magában foglalja az esztétikai megismerést, illetve elképzelések, élmények és érzések kreatív kifejezését, különösen az irodalom, a zene, a tánc, a dráma, a bábjáték és a vizuális művészetek segítségével, melyek az emberi lélek szépségre törekvésének, önkifejezésének csodálatos eszközei. Az iskola feladata, hogy ezeket az értékeket a gyerekek szintjén megismertesse, átadja és beépítse saját helyi kultúrájába. Ennek egyik elősegítője az osztályok, folyosók ízléses díszítése is.

3.9. Projektoktatás Témahetek, témanapok (projekthetek, projektnapok). Az iskola nevelői a tantervi követelmények eredményesebb teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából a tanulók számára projektoktatást (témaheteket, témanapokat) szerveznek. A projektoktatás egy iskolai napon legalább három órát meghaladó foglalkozás vagy több iskolai órán, tanítási napon át zajló tanítási-tanulási folyamat. Ennek során – elsősorban – a tantárgyi rendszerbe nehezen beilleszthető ismeretek feldolgozása történik egy-egy témakör köré csoportosítva a gyerekek aktív részvételével zajló közös, sokféle tevékenységre építve. Iskolánkban évente ismétlődnek azok a téma napok, amelyek az egészségvédelemmelelsősegélynyújtással, a természet- és környezetvédelemmel, iskoláink névadóival kapcsolatos ismereteket dolgozzák fel. 68

A hosszabb (több napos, egy hetes) témaheteken feldolgozásra kerülő ismereteket a nevelők szakmai munkaközösségei az iskola éves munkatervében határozzák meg. 3.10. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések - IPR Intézményünk tudatosan és tervszerűen törekszik a tanulók esélykülönbségeinek mérséklésére. Kiemelt feladatunknak tekintjük az eredményes együttnevelés feltételeinek biztosítását, a sajátos nevelési igényű, a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók hatékony integrált oktatásának megvalósítását, a jelzőrendszer tagjainak folyamatos kapcsolattartását. Iskolánk minden tanuló számára biztosítani kívánja az esélyegyenlőséget. Ennek érdekében integrációs pedagógiai rendszer programján keresztül biztosítjuk a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók számára a képesség-kibontakoztató, illetve a fejlesztő, felzárkóztató foglalkozásokat, melyek lehetővé teszik számukra a sikeres integrációt, illetve azt, hogy képesek legyenek megfelelni a sikeres társadalmi beilleszkedés követelményeinek. A szociális hátrányok enyhítését célzó tevékenységek Napközis ellátás: valamennyi jelentkező tanulónak biztosítjuk a napközis ellátást. Indokolt esetben a napközis ellátást a pedagógus is kezdeményezheti. Gyermekétkeztetés: Minden rászoruló tanulónak biztosítjuk a jogszabály garantálta kedvezményeket. Felzárkóztató, ill. tehetséggondozó programok: a fejlesztésre szoruló diákok számára korrepetáló, felzárkóztató foglalkozások lehetőségét biztosítjuk. Tankönyvtámogatás: a jogszabályi előírásoknak megfelelően biztosítjuk az ingyenességet a rászoruló tanulók számára. Kapcsolattartás a szülőkkel: Kiemelten fontosnak tartjuk a szülőkkel való együttműködést, kapcsolattartást, tájékoztatást. A szülőket tájékoztatjuk a szociális juttatások lehetőségeiről is szülői értekezleten, fogadóórán, családlátogatáson. A pedagógusok - ha igénylik a szülők segítséget nyújtanak az igénylések benyújtásakor. Kapcsolattartás a szakszolgálat intézményeivel: Indokolt esetben kezdeményezzük a szakértői vizsgálatot. A szakértői véleményeknek megfelelően biztosítjuk minden rászoruló tanuló fejlesztését. Továbbtanulás: Továbbtanuló tanítványaink figyelmét felhívjuk az Arany János Tehetséggondozó Gimnáziumi valamint a Hátrányos Helyzetű Tanulók Szakiskolai Programjára. Táborozás: Minden lehetőséget felkutatunk a támogatott nyári táborozásokhoz, valamint osztálykirándulásokhoz. 3.11. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái, a tanuló magasabb évfolyamra lépésének feltételei Az iskola a nevelő és oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi munkájának folyamatos ellenőrzését és értékelését. 69

Az iskolai beszámoltatás a tanítási-tanulási folyamat során elsajátított ismeretek, készségek számonkérését, folyamatos ellenőrzését, értékelését jelenti. Ekkor tanulóink teljesítményét viszonyítjuk a helyi tantervben megfogalmazott célokhoz, követelményekhez. Látjuk és elismerjük az eredményeket, tudjuk, hogy kinek kell segítséget nyújtani, tanácsot adni, kit kell ösztönözni. Az előírt követelmények teljesítését a nevelők az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelően a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrzik. Az ellenőrzés kiterjedhet a régebben tanult tananyaghoz kapcsolódó követelményekre is. Értékelési rendszerünkért, ezen belül a számonkérés szaktárgyi és pedagógiai kifogástalanságáért a tanító, a szaktanár felel. Az iskolai beszámoltatás, számonkérés (mérés/ellenőrzés) célja: informálódni a tanuló tananyagban való előrehaladásáról, reális önértékelés, az önálló tanulási képesség és igény kialakítása. Feladata: hiteles visszajelzést adni a tanuló és a szülő számára az elsajátítandó tartalmak és a teljesítmény megfeleléséről. A beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének elvei: A tanulmányi előmenetel folyamatos ellenőrzése, értékelése (az osztályozás) a pedagógus törvényben rögzített joga és kötelessége. Fő alapelv a rendszeresség és a fejlesztő támogatás.  Tárgya, tartalma a helyi pedagógiai programban, tantervben leírtakra terjedhet ki.  Sajátos nevelési igényű tanulóinknál a tananyag kijelölése és a követelménytámasztás az egyéni sajátosságokhoz, a fejlődés lehetséges üteméhez igazodik.  A tantárgyak összhangja azt jelenti, hogy egyik sem túlhangsúlyozható vagy elhanyagolható a másik rovására.  A tanulókat (és szüleiket) meg kell ismertetni a tantárgyak követelményeivel, a számonkérés és az értékelés formáival.  A tanulók (és szüleik) az elért eredményeikről folyamatos tájékoztatást kapnak. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének formái:  Szóbeli: tanári kérdésekre válaszadás; memoriter; leírások, tények, fogalmak, szabályok, törvények; önálló, összefüggő felelet; kiselőadás, önálló előadás.  Írásbeli: az írásbeli felelet (összefüggő írásos beszámoló); röpdolgozat (feleltetésként, felmérni, hogy rendszeresen készülnek-e, vagy mennyire értették meg az anyagot); témazáró dolgozat (célja egy nagyobb tanegység, témakör elsajátításának komplex ellenőrzése központi mérőlapok, munkafüzet önellenőrző feladatai, esetleg egységes iskolai feladatlap alapján); év eleji felmérés, félévi, év végi összefoglaló dolgozat; házi dolgozat, fogalmazás.  Egyéb: házi feladat számonkérése, önálló alkotás, munkadarab; óraközi, tanórai munka; tanulmányi versenyek, vetélkedők; pályázatok; gyűjtőmunka; ünnepi műsor.  A magyar nyelv, magyar irodalom, matematika, tantárgyakból az első-negyedik évfolyamon, a tanév végén a tanulók a követelmények teljesítéséről átfogó írásbeli dolgozatban is tanúbizonyságot tesznek.  A következő elméleti jellegű tantárgyak: magyar nyelv és irodalom, idegen nyelv, matematika, környezetismeret, természetismeret, történelem, fizika, kémia biológia, földrajz ellenőrzésénél:

70

-

a nevelők a tanulók munkáját egy-egy témakörön belül szóban és írásban is ellenőrizhetik; - az egyes témakörök végén a tanulók az egész téma tananyagát és fő követelményeit átfogó témazáró dolgozatot írnak.  Ének-zene, rajz, informatika, technika tantárgyakból egy bemutatott produkciót, munkadarabot értékelünk.  A többi tantárgy esetében pedig egy-egy témakörön belül. A testnevelés követelményeinek elsajátítását csak gyakorlati tevékenység révén ellenőrizzük. A nevelők a tanulók tanulmányi teljesítményének és előmenetelének értékelését, minősítését elsősorban az alapján végzik, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul az iskola helyi tantervében előírt követelményekhez; emellett azonban figyelembe veszik azt is, hogy a tanulói teljesítmény hogyan változott – fejlődött-e vagy hanyatlott – az előző értékeléshez képest. A tanulók tanulmányi munkájának értékelése az egyes évfolyamokon a különböző tantárgyak esetében a következők szerint történik:  Az első évfolyamon, valamint a második évfolyam első félévében minden tantárgy esetében csak szöveges értékelést alkalmazunk. 1. évfolyamon novemberben /negyedéves értékelés/, félévkor és év végén valamint 2. évfolyamon félévkor szöveges értékelést alkalmazunk. Tanév közben az első évfolyamon szimbólumokat és %-os értékelést használunk. Szövegesen értékeljük a szakértői vélemény alapján egyéni haladási tempó szerint tanuló sajátos nevelési igényű tanulóinkat.  A második évfolyamon a második félévben, valamint a harmadik-nyolcadik évfolyamon a tanulók teljesítményét, előmenetelét év közben minden tantárgyból érdemjegyekkel minősítjük. Kivétel ez alól a mozgóképkultúra és médiaismeret, a hon- és népismeret, a tánc és dráma, az egészségtan, az etika és az erkölcstan tantárgy. Ezen tantárgyak esetében a tantárgy osztályozás nélküli értékelése történik. Az érdemjeggyel történő osztályozás helyett a szöveges minősítést használjuk az alábbiak szerint: megfelelt; nem felelt meg. A teljesítmény értékelését az alábbi szempontok szerint végezzük: -

Milyen mértékben sikerült a tanulónak a tantárgy anyagát, az ehhez kapcsolódó ismereteket, készségeket elsajátítani, a követelményeket teljesíteni? Mennyit fejlődtek a képességei az előző értékelés óta? Milyen a szorgalma (feladatvállalás és végzés, felszerelés) a tantárgy tanítása során?

Mindezek alapján: -

megfelelt: az a tanuló, aki megbízhatóan elsajátította a helyi tanterv követelményeit, és akinél a fejlesztés elvárt eredményei megvalósultak. nem felelt meg: az a tanuló, aki nem rendelkezik a továbbhaladáshoz szükséges minimális ismeretekkel, akinél a fejlesztés elvárt eredményei nem valósultak meg.

71

 Az első évfolyamon félévkor és év végén, valamint a második évfolyamon félévkor a tanulók teljesítményét, előmenetelét szöveges minősítéssel értékeljük. A szöveges minősítés a tanuló teljesítményétől függően a következő lehet: -

KIVÁLÓAN TELJESÍTETT JÓL TELJESÍTETT MEGFELELŐEN TELJESÍTETT FELZÁRKOZTATÁSRA SZORUL

 A második évfolyamon, év végén, valamint a harmadik-nyolcadik évfolyamon félévkor és év végén a tanulók teljesítményét, előmenetelét osztályzattal minősítjük. A 2. év végi, valamint a 3-8. évfolyamon a félévi és az év végi osztályzatot az adott félév, illetve tanév során szerzett érdemjegyek és a tanulmányi év közbeni tanulmányi munkája alapján kell meghatározni.  Az egyes tantárgyak érdemjegyei és osztályzatai a következők: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1).  A tanulók munkájának, előmenetelének folyamatos értékelése érdekében minden tanuló munkáját a kis óraszámú tantárgyak esetében félévente min. 3-4 érdemjeggyel, a többi tantárgy esetén havonta egy érdemjeggyel kell értékelni.  A tanuló által szerzett érdemjegyekről a szülőt az adott tantárgyat tanító nevelő értesíti az értesítő könyvön keresztül. Az értesítő könyv bejegyzéseit az osztályfőnök 3 alkalommal ellenőrzi, és az esetlegesen elmaradt érdemjegyek beírását pótolja.  A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében a tanulók írásbeli dolgozatainak, feladatlapjainak, tesztjeinek értékelésekor az elért teljesítmény (pontszám) érdemjegyekre történő átváltását a következő arányok alapján végzik el a szaktárgyat tanító nevelők: MINIMUM Teljesítmény Érdemjegy 0-40% elégtelen (1) 41-60% elégséges (2) 61-80% közepes (3) 81-90% jó (4) 91-100% jeles (5) OPTIMUM Teljesítmény Érdemjegy 0-30% elégtelen (1) 31-50% elégséges (2) 51-74% közepes (3) 75-90% jó (4) 91-100% jeles (5) Az írásbeli beszámoltatás rendje Írásbeli beszámoltatás egy témakörön belül:

72

Formája Röpdolgozat

Rendje Bejelentés nélkül

Témaközi dolgozat Témazáró dolgozat

Előre bejelentett órán Minimum egy héttel előre bejelentett, a naplóban jelzett órán Megegyezés szerint

Házi dolgozat

Tartalma Egy óra anyaga. A mobilizálható, pillanatnyi tudást méri Néhány óra anyaga Néhány órát meghaladó anyag. Egy nagyobb témakör globális áttekintésére. Kiadott téma alapján

Gyakorisága Súlya Korlátozás nélkül Egyszeres, mint a szóbeli felelet. Korlátozás nélkül Egyszeres Időpontja Kétszeres tanmenetben jegyérték rögzített. Egy nap max. 2 db íratható. Tantárgytól függő Egyszeres

 Az érdemjegyek bejegyzésére az osztályozó naplóban a következő jelölést alkalmazzuk: -

Piros tinta: témazáró felmérés, témazáró dolgozat. Kék tinta: szóbeli, írásbeli felelet, tudáspróba, gyakorlati teljesítmény. Zöld tinta: gyűjtőmunka, szorgalmi feladat, kiselőadások, füzetek rendje, %-os teljesítmény, év eleji mérés, memoriter.

A tantárgyi osztályzatokat a tanuló évközi (ellenőrzőbe és naplóba beírt) érdemjegyei, vagy az osztályozó vizsga (javítóvizsga) eredményei alapján alakítjuk ki. A tanév végi osztályzat tanúsítja, hogy a tanuló az adott évfolyam követelményeit milyen mértékben teljesítette. Az értékelés elvei  Mindig a gyermek érdekében a fejlesztés és megerősítés szándékával történik. A tanulói teljesítmény értékelésekor visszajelzést kapunk és adunk a tanítás-tanulás eredményéről.  Csak azt értékeljük, amit korábban megtanítottunk és meggyőződtünk az elsajátításáról.  Az értékelés legyen folyamatos, igazságos, körültekintő, következetes, személyhez szóló.  Igyekezzünk egyértelműen megfogalmazni a követelményeket és az értékelési módszereket.  A jól megválasztott értékelési szempontok nagy segítséget nyújtanak a tanulók önellenőrző, önértékelő, képességének, önbizalmának kialakításában.  Sajátos nevelési igényű tanulóink teljesítményét egyéni képességeinek, fejlettségi szintjéhez viszonyított fejlődésének figyelembe vételével értékeljük. A teljesítmény értékelését az alábbi szempontok szerint végezzük:  Milyen mértékben sikerült a tanulónak a tantárgy anyagát, az ehhez kapcsolódó ismereteket, készségeket elsajátítani, a követelményeket teljesíteni?  Mennyit fejlődtek a képességei az előző értékelés óta? 73

 Milyen a szorgalma (feladatvállalás és végzés, felszerelés) a tantárgy tanítása során? Az írásos tanulói teljesítmények (dolgozatok) érdemjegyét a tanulóval megismertetjük, a szóbeli feleleteket pedig a teljesítéssel egyidejűleg, szóban is értékeljük. Érdemjegyek és osztályzatok a tantárgyak esetében:  jeles (5), jó (4), közepes (3) elégséges (2), elégtelen (1). -

Jeles (5), ha a tanuló megbízhatóan elsajátította a helyi tanterv követelményeit, tudását képes alkalmazni. Jó (4), ha a tanuló kevés hibával elsajátította a helyi tanterv követelményeit, tudását kisebb bizonytalansággal alkalmazni képes. Közepes (3), ha a tanuló pontatlanul, felszínesen, több hibával sajátította el a helyi tanterv követelményeit, tudásának alkalmazásakor nevelői segítségre szorul. Elégséges (2), ha a tanuló a helyi tanterv követelményeit minimális szinten sajátította el, tudását kizárólag nevelői segítséggel képes alkalmazni. Elégtelen (1), ha a tanuló nem rendelkezik a továbbhaladáshoz szükséges minimális ismeretekkel, a feladatvégzésre nevelői segítséggel sem képes.

Amennyiben a tanuló:  csak gyógytestnevelés órán vesz részt, értékelését a gyógytestnevelő,  gyógytestnevelés és testnevelés órán is részt vesz, értékelését a testnevelő és a gyógytestnevelő együtt végzi.” A tanuló magasabb évfolyamra lépésének feltételei A tanuló az iskola magasabb évfolyamába akkor léphet, ha az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. Az iskola igazgatója a szülő kérésére legfeljebb egy alkalommal engedélyezheti az iskola első évfolyamának megismétlését, akkor is, ha a tanuló az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. Ebben az esetben a megismétlésre kerülő évfolyamról nem kap bizonyítványt a tanuló. A szülő kérésére az iskola magasabb évfolyama is megismételhető legfeljebb egy alkalommal. 3.12. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása Iskolánkban a házi feladatok meghatározásával kapcsolatosan az alábbi szabályok érvényesülnek:  A házi feladatok legfontosabb funkciója a tanórán feldolgozott tananyaghoz kapcsolódó gyakorlás (készség- és képességfejlesztés), valamint a tananyaghoz kapcsolódó ismeretek megszilárdítása. A tanórán már gyakorolt feladatokból, otthoni tanulás céljából a pedagógus szóbeli és írásbeli házi feladatot egyaránt adhat a tanulóknak.  Az első – negyedik évfolyamon a tanulók hétvégére (szombatra, vasárnapra) valamint a tanítási szünetek idejére nem kapnak sem szóbeli, sem írásbeli házi feladatot.

74

 Az ötödik – nyolcadik évfolyamon a tanulók a tanítási szünetek idejére – a szokásos (egyik óráról a másikra esedékes) feladatokon túl – nem kapnak sem szóbeli, sem írásbeli házi feladatot.  A házi feladatok meghatározásánál figyelembe kell venni a tanulók életkorát, egyéni terhelhetőségét, hogy minden tanuló el tudja készíteni, legyen esélye, lehetősége, képessége a feladat elvégzésére, megoldására.  A felkészülés történhet írásban, szóban, gyűjtő- és kutatómunkával.  A pedagógus figyelembe veszi, hogy a diákok több tanítási órára készülnek fel, ennek tükrében határozza meg a házi feladat terjedelmét.  A házi feladatok meghatározásánál figyelembe kell venni az iskolai könyvtárak állományát.  A házi feladatok elkészítésénél az alábbi segítségeket biztosítjuk: -

napközi és tanulószobai ellátás keretén belül szaktanári segítség, a könyvtárban kialakított internet hozzáférés.

 A házi feladatok ellenőrzése, számonkérése a következő tanóra elején történik.  A tanulók eredményes felkészülése érdekében egy tanítási napon belül egy-egy osztállyal legfeljebb kettő témazárót illetve félévi vagy év végi felmérő dolgozatot lehet íratni. Az otthoni írásbeli házi feladat kiadásának korlátai  A tanulókat (versenyre készülők, a tantárgy iránt aktívan érdeklődők) egyéni választásuk, kérésük alapján szorgalmi feladattal segíthetjük, számukra szorgalmi feladatot javasolhatunk.  Az otthoni tanulási idő (írásbeli és szóbeli feladatok elvégzésének együttes ideje) maximum 20-30 percet vehet igénybe egy tantárgyból.  A napi felkészülés otthoni (napközis, tanulószoba) ideje nem lehet több 1-1,5 óránál. 3.13. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei Iskolánkban csoportbontásban tanítjuk az idegen nyelvet, az informatikát, technika (felső tagozat). Tanórai felzárkóztató és haladó csoportokat szervezünk különböző tantárgyakból nagy szélsőségek esetén, továbbtanulás, felvételi előtt. Célunk ezzel, hogy az ismereteket elmélyítsük, több idő jusson a kommunikációs készségek fejlesztésére és a tanulók tudásának megalapozására. Az egyéb foglalkozások a tanítási órákat követően kezdődhetnek. Az egyéb foglalkozások közé tartoznak a délutáni sportfoglalkozások, szakkörök, stb. A foglalkozások a tanév elején kerülnek kihirdetésre. A foglalkozások meghirdetésekor közöljük azt is, hogy a foglalkozást várhatóan melyik pedagógus fogja vezetni. A jelentkezés szabadon történik, de a kiválasztott foglalkozásokon a részvétel kötelező. Az egyéb foglalkozásokról foglalkozási tervet, haladási és mulasztási naplót kell vezetni. A választásukat a szülők aláírásukkal megerősítik.

75

3.14. A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek A tanulók fizikai állapotának mérését a tantárgyat tanító pedagógusok végzik ősszel és tavasszal. (A felmérés a „Hungarofit” teszt alapján került összeállításra. Lásd: Módszertani szakanyag a tanulók fizikai állapotának egységes méréséhez és minősítéséhez. A módszert kifejlesztette: Dr. Fehérné dr. Mérey Ildikó 2000.) Elvégzendő mérések: a) Alapmérések a testösszetétel meghatározásához: - testmagasság - testtömeg b) Alapmérések az általános teherbíró képesség minősítéséhez: 7-8 évesek számára (1+3 motorikus próba) -

aerob állóképesség mérése: cooper teszt vagy 1609 (1 mérföld) lefutása az alsó végtag dinamikus erejének mérése: helyből távolugrás páros lábbal a csípőhajlító és hasizom erő-állóképességének mérése: hanyattfekvésből felülés kifáradásig a hátizmok erő-állóképességének mérése: hasonfekvésből törzsemelés és leengedés kifáradásig

9 éves kortól „Mini Hungarofit” (1+4 motorikus próba) -

aerob állóképesség mérése: cooper teszt vagy 2000m-es síkfutás az alsó végtag dinamikus erejének mérése: helyből távolugrás páros lábbal a vállövi – és karizmok erő-állóképességének mérése: mellsőfekvőtámaszban karhajlítás és nyújtás folyamatosan kifáradásig a csípőhajlító és hasizom erő-állóképességének mérése: hanyattfekvésből felülés kifáradásig a hátizmok erő-állóképességének mérése: hasonfekvésből törzsemelés és leengedés kifáradásig

A pedagógusok a mért adatokat a „Fit szoft 2000” szoftver segítségével (de lehet táblázat alkalmazásával is) minősítik. A tanulók fizikai állapotáról a szülők az ellenőrző könyvön keresztül kapnak tájékoztatást minden tanév végén. A nevelők további elemzéseket is végeznek, amelyekkel az adott tanévre és az előző időszakra vonatkozó fejlődést vizsgálják. 3.15. Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei Az egészséges életmódra nevelés keretében fejlesztjük – elsősorban osztályfőnöki órákon, másrészt a szociálisan hátrányos helyzetű diákokkal való egyéni foglalkozás alkalmával – az alábbi képességeket és készségeket: 76

        

érzelmek alkotó kezelése, stresszkezelés, önismeret, önbecsülés megerősítése, célok megfogalmazása és kivitelezése, konfliktuskezelés, problémamegoldás, döntéshozás, kortárscsoport nyomásának kezelése, segítségkérés és segítségnyújtás módjának megismerése, elutasítási készségek fejlesztése.

Egészségfejlesztési tevékenységünk célja az egészséggel kapcsolatos egyéni és közösségi érzékenység fokozása, az egészséges életstílusok elterjesztése és olyan környezeti körülmények kialakítása, melyek elősegítik az egészség feltételeinek létrejöttét. Az egészségkultúra összetevői, amelyekre nevelőmunkánkban kiemelt figyelmet fordítunk:    

egészséges táplálkozás, rendszeres testmozgás, higiénés magatartás, tartózkodás az egészségkárosító anyagok szervezetbe juttatásától.

A környezeti nevelés csak az iskolai oktatással egységben, attól el nem különítve értelmezhető, mivel a tanulók teljes személyiségére hat. A motiváció kialakítása, megőrzése és fejlesztése minden életkori szakaszt átívelő célunk, mely egyben biztosítja is a folyamatosságot a környezeti nevelés során. A célok meghatározásánál figyelembe vettük a pedagógusok véleményét is, kiemelt hangsúlyt adva a gyakorlatnak, mivel fontosnak tartjuk, hogy elérhető, teljesíthető célokat tűzzünk ki magunk elé. Első és második évfolyam:       

fejleszteni a tanuló környezete iránti megismerési vágyát, nyitottságát, játékos átmenettel felkészíteni a tanulási tevékenységre, elemi ismereteket közvetíteni a tanuló számára, kielégíteni a gyermek kíváncsiságát, érzelmi kötöttséget kialakítani a gyermekben a természettel, kialakítani a gyermekek igényét a szabadban történő játékokra, a pihenésre, az esztétikus, rendezett környezet iránti igény kialakítása.

Harmadik és negyedik évfolyam:     

fejleszteni a tanuló környezete iránti megértési vágyát, tudatosítani a környezetből megismerhető értékeket, mintákat adni a természet megismeréséhez, kialakítani a csoportos és az egyéni megismerés képességét, az esztétikai nevelés részeként kialakítani a közvetlen környezet rendezettségének igényét,  kialakítani egy természet- és embertisztelő szokásrendszert.

77

Ötödik és hatodik évfolyam:  képi megismerési formákkal továbbfejleszteni a természettel kialakult kötődést stabilizálni a kialakult helyes viselkedési szokásokat,  lehetőséget biztosítani gyakorlati tapasztalatok szerzésére a végzett tevékenységek során,  megalapozni a környezettudatos érdeklődés kulcskompetenciáit,  tovább erősíteni a környezeti tapasztalatszerzés készségét és képességét,  kialakítani az empátia képességét a természeti jelenségekkel kapcsolatosan. Hetedik és nyolcadik évfolyam:  elvont megismerési formákat is felhasználva továbbfejleszteni a természettel kialakult érzelmi kötődést,  a természetes és épített környezet iránti felelős magatartás kialakításával előkészíteni a társadalomba való beilleszkedést,  fejleszteni a tanuló önismeretét és együttműködési képességét a környezeti problémák iránt érzett felelőssége kapcsán,  kialakítani a gyermekben az emberiség közös problémái megértésének képességét,  a környezetkímélő életmód fontosságának megértetése a tanulókkal,  a természetközeliség igényének, a pozitív jövőképnek a kialakítása. A környezeti nevelés az iskola minden pedagógusának, illetve minden tanórai és egyéb foglalkozásnak feladata. 3.16. A magatartás és szorgalom minősítésének elvei A tanulók magatartásának értékelésénél az első-nyolcadik évfolyamon a példás(5), jó(4), változó(3), rossz(2) minősítést használjuk. A tanulók magatartását az első évfolyamon a félév és a tanítási év végén az osztályfőnök osztályzattal minősíti és ezt az értesítőbe, illetve a bizonyítványba bejegyzi. A második-nyolcadik évfolyamon a tanuló magatartását az osztályfőnök minden hónap végén érdemjegyekkel értékeli. A magatartás félévi és év végi osztályzatát az osztályfőnök javaslata alapján a nevelőtestület állapítja meg. A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni. Iskolánkban a magatartás értékelésének és minősítésének követelményei a következők: Példás (5) az a tanuló, aki:  a házirendet betartja;  a tanórán és a tanórán kívül példamutatóan, rendesen viselkedik;  kötelességtudó, feladatait teljesíti;  önként vállal feladatokat és azokat teljesíti;  tisztelettudó; 78

 társaival, nevelőivel, a felnőttekkel szemben udvariasan, előzékenyen, segítőkészen viselkedik, soha nem használ trágár szavakat;  az osztály és az iskolai közösség életében aktívan részt vesz;  óvja és védi az iskola felszerelését, a környezetet;  nincs írásbeli figyelmeztetése, intője vagy megrovása. Jó (4) az a tanuló, aki:  a házirendet betartja;  tanórán vagy a tanórán kívüli foglalkozásokon rendesen viselkedik;  feladatait a tőle elvárható módon teljesíti;  feladatokat önként nem, vagy ritkán vállal, de a rábízottakat teljesíti;  az osztály- vagy az iskolaközösség munkájában csak felkérésre, biztatásra vesz részt;  legfeljebb szóbeli figyelmeztetője van. Változó (3) az a tanuló, aki:  az iskolai házirend előírásait nem minden esetben tartja be;  a tanórán vagy tanórán kívül többször fegyelmezetlenül viselkedik;  feladatait nem minden esetben teljesíti;  előfordul, hogy trágár szavakat használ, társaival, a felnőttekkel szemben udvariatlan, durva;  a közösség, az iskola szabályaihoz nehezen alkalmazkodik;  igazolatlanul mulasztott;  osztályfőnöki intője van. Rossz (2) az a tanuló, aki:  a házirend előírásait sorozatosan megsérti;  feladatait egyáltalán nem, vagy csak ritkán teljesíti;  magatartása fegyelmezetlen, rendetlen;  társaival, a felnőttekkel szemben rendszeresen udvariatlanul, durván viselkedik, rendszeresen trágár szavakat használ;  viselkedése romboló hatású, az iskolai nevelést, oktatást akadályozza;  több alkalommal igazolatlanul mulaszt;  több szaktanári figyelmeztetést kapott, illetve van osztályfőnöki megrovása vagy ennél magasabb fokozatú büntetése;  órai magatartásával szándékosan akadályozza társait a tananyag elsajátításában;  fegyelmezetlen magatartásával a közösség fejlődését hátráltatja, rossz példát mutat társainak, hibáit nem látja be, szándékosan árt a közösségnek. A magatartás elbírálásakor az egyes érdemjegyek, illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges. A tanulók szorgalmának értékelésénél az első-nyolcadik évfolyamon a példás(5), jó(4), változó(3), hanyag(2) minősítést használjuk. A tanulók szorgalmát az első évfolyamon a félév és a tanítási év végén az osztályfőnök osztályzattal minősíti, és azt az értesítőbe, illetve a bizonyítványba bejegyzi. A második-nyolcadik évfolyamon a tanuló szorgalom osztályzatát az első félév és a tanév végén az osztályfőnök javaslatára a nevelőtestület állapítja meg. A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni.

79

Az iskolában a szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei a következők: Példás (5) az a tanuló, aki:  képességeinek megfelelő, egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt;  tanulmányi feladatait minden tantárgyból rendszeresen elvégzi;  a tanórákon aktív, szívesen vállal többlet feladatokat is, és azokat elvégzi;  munkavégzése pontos, megbízható;  a tanórán kívüli foglalkozásokon, versenyeken önként részt vesz;  taneszközei tiszták, rendesek, és ezeket a tanítási órákra mindig elhozza. Jó (4) az a tanuló, aki:  képességeinek megfelelő, viszonylag egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt;  rendszeresen, megbízhatóan dolgozik;  a tanórákon többnyire aktív;  többlet feladatot, tanórán kívüli foglalkozáson vagy versenyeken való részvételt önként nem vagy ritkán vállal, de az ilyen jellegű megbízatást teljesíti;  taneszközei tiszták, rendezettek. Változó (3) az a tanuló, akinek:  tanulmányi eredménye elmarad képességeitől;  tanulmányi munkája ingadozó, a tanulásban nem kitartó, feladatait nem mindig teljesíti;  felszerelése, házi feladata gyakran hiányzik;  érdemjegyeit, osztályzatait több tárgyból is lerontja;  önálló munkájában figyelmetlen, a tanórán többnyire csak figyelmeztetésre, felügyelettel dolgozik. Hanyag (2) az a tanuló, aki:  képességeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében;  az előírt követelményeknek csak minimális szinten felel meg;  tanulmányi munkájában megbízhatatlan, figyelmetlen;  feladatait többnyire nem végzi el;  felszerelése hiányos, taneszközei rendetlenek;  a tanuláshoz nyújtott nevelői vagy tanulói segítséget nem fogadja el, annak ellenszegül;  félévi vagy év végi osztályzata valamely tantárgyból elégtelen;  a követelményeknek nem is próbál megfelelni. A szorgalom elbírálásakor az egyes érdemjegyek illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges. 3.17. A tanuló jutalmazása és büntetése Azt a tanulót, aki képességihez mérten:  példamutató magatartást tanúsít,  vagy folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el,  vagy az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez,

80

 vagy iskolai, illetve iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyeken, vetélkedőkön vagy előadásokon, bemutatókon vesz részt,  vagy bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez az iskola jutalomban részesítheti. Az iskolai jutalmazás formái Az iskolában tanév közben elismerésként a következő dicséretek adhatók:  szaktanári dicséret,  napközis nevelői dicséret,  osztályfőnöki dicséret,  tagintézmény-vezetői  igazgatói dicséret,  nevelőtestületi dicséret. Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő munkát végzett tanulók a tanév végén:    

szaktárgyi teljesítményért, példamutató magatartásért, kiemelkedő szorgalomért, példamutató magatartásért és kiemelkedő szorgalomért dicséretben részesíthetők.

Az egyes tanévek végén, valamint a nyolc éven át kitűnő eredményt elért tanulók oklevelet és könyvjutalmat kapnak, melyet a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt vehetnek át. Az iskolai szintű versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók osztályfőnöki dicséretben részesülnek. Az iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók tagintézmény-vezetői/igazgatói dicséretben részesülnek. A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni. A dicséretet írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni. Azt a tanulót, aki:    

tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti, vagy a házirend előírásait megszegi, vagy igazolatlanul mulaszt, vagy bármely módon árt az iskola jó hírnevének, büntetésben lehet részesíteni.

Az iskolai büntetések formái, eljárásrendje: a szervezeti és működési szabályzatban, házirendben foglaltak szerint.

81

4. A magyar-angol két tanítási nyelvű oktatás helyi tanterve Intézményünk többcélú köznevelési intézmény, melynek alapprofilja a magyar – angol két tanítási nyelvű oktatás. Nyolc évfolyamos általános iskolai két tanítási nyelvű nevelés-oktatás abban az általános iskolában folytatható, amelyik három egymást követő tanév átlagában teljesíti azt a feltételt, hogy a hivatal által szervezett célnyelvi mérésben a két tanítási nyelvű nevelés-oktatásban részt vevő tanulók legalább hatvan százaléka megfelel:  a hatodik évfolyamon a Közös Európai Referenciakeret (a továbbiakban: KER) szerinti A2 szintnek, és  a nyolcadik évfolyamon az idegennyelv-tudást igazoló államilag elismert nyelvvizsgáztatásról és a külföldön kiállított, idegennyelv-tudást igazoló nyelvvizsgabizonyítványok Magyarországon történő honosításáról szóló 137/2008. (V. 16.) Korm. rendelet 2. számú mellékletében meghatározott KER szerinti B1 szintű nyelvtudást mérő célnyelvi mérés követelményeinek. Tantervválasztásunk elvei:  Tantárgyi rendszere és óraterve minél jobban illeszkedjen iskolánk jelenleg is érvényben lévő helyi tantervéhez.  Az angol nyelv tanítása az első évfolyamon kezdődik.  A nevelési programban megfogalmazott nevelési célok és feladatok megvalósítását tegyék lehetővé.  A fejlesztési feladatok és a továbbhaladás feltételei feleljenek meg az iskolába járó tanulók képességeinek.

4.1. Az iskolán belül vagy más iskolából a két tanítási nyelvű osztályba kerülés feltételei Az iskolán belül más osztályból vagy más iskolából két tanítási nyelvű osztályba akkor kerülhet tanuló, ha az osztályokban tanító pedagógusok bizottsága előtt harmadik osztálytól írásban és/vagy szóban számot ad az angol nyelvi és az angol nyelven tanult tantárgyak tananyagának tudásáról, és a magyar nyelven tanult közismereti tárgyakból is alsó tagozaton legalább „megfelelt” értékelés szerepel, negyedik év végétől pedig közepes osztályzata van. Ezt bizonyítványával, tanév közben ellenőrzőjével kell igazolnia. 4.2. A két tanítási nyelvű osztályokból való kikerülés feltételei Abban az esetben, ha a tanuló a két tanítási nyelvű osztályban a fokozottabb terhelés miatt, a differenciált foglalkozás ellenére is gyenge eredményt ér el, tanácsos a szülőkkel beszélgetést folytatni egy másik osztályba, illetve iskolába való áthelyezés lehetőségéről 82

Az osztályból a szülő kérelmére is áthelyezhető a tanuló a hagyományos tantervű osztályba. Az iskolákban tanévenként legfeljebb négy két tanítási nyelvű első osztályt indítunk (Rákóczi iskola – kettő; Kossuth iskola –kettő). Az alsó tagozaton a diákok a két tanítási nyelvű oktatási programban vesznek részt. A 3. évfolyam végén a fokozottabb terhelés miatt válogatásra kerülhet sor. Felső tagozaton két tanítási nyelvű program szerint, illetve emelt óraszámú program szerint működhetnek az osztályok/csoportok. A diákok az alsó tagozat négy év tanulmányi eredménye alapján folytatják a tanulmányaikat a magasabb, illetve az alacsonyabb szintű programban. 4.3. A helyi tanterv tantárgyi programjainak hetes óratervei

Az intézmény törvény által biztosított órakerete:  Magyar – angol két tanítási nyelvű oktatás 4/2013. (I. 11.) EMMI rendelet alapján. Heti óraterv a magyar-angol két tanítási nyelvű osztályok számára 1 - 4. évfolyamon Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Angol nyelv Matematika Informatika Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Technika-életvitel Testnevelés Összesen: Angolul tanított órák száma:

1. évfolyam 7 5 5 0 1 1 2 2 1 5 29

2. évfolyam 7 5 5 0 1 1 2 2 1 5 29

3. évfolyam 7 5 5 0 1 1 2 2 1 5 29

4. évfolyam 7 5 5 1 1 1 2 2 1 5 30

13

13

9

9

(A pirossal szedett órák és számok az angol nyelven tartott órákat, illetve azok óraszámát jelölik.) Heti óraterv a magyar-angol két tanítási nyelvű osztályok számára 5 - 8. évfolyamon Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Történelem, társ.állampolg. ism. Angol nyelv Matematika Erkölcstan

és

5. évfolyam 4

6. évfolyam 4

7. évfolyam 4

8. évfolyam 4

2

2,5

2

2

5 4 1

5 4 1

5 4 1

5 4 1 83

Informatika Természetismeret Természettudományi gyakorlat Fizika Biológia-egészségtan Kémia Földrajz Ének-zene Dráma és tánc Vizuális kultúra Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés Osztályfőnöki Célnyelvi civilizáció Összesen:

1 2 1 0 0 0 0 1 1 1 1 5 1 1 31

1 2 1 0 0 0 0 1 0 1,5 1 5 1 1 31

1 0 1 1,5 1,5 1,5 1,5 1 0 1 1 5 1 1 34

1 0 1 1,5 1,5 1,5 1,5 1 0 1 0,5 5 1,5 1 34

Angolul tanított órák száma:

10

10,5

9

10

(A pirossal szedett órák és számok az angol nyelven tartott órákat, illetve azok óraszámát jelölik.) Az iskola óraterve mind tartalmában, mind szerkezetében tükrözi az iskolában folyó nevelőoktató munkát meghatározó pedagógiai elveket és célokat. A kötelező órák óraterve a minden tanuló számára kötelezően teljesítendő óraszámot tartalmazza. Ezek során sajátítják el a tanulók a helyi tantervben szereplő valamennyi tantárgy tananyagát, megfogalmazott követelményeit, valamint a magasabb évfolyamra lépéshez szükséges továbbhaladás feltételeit. Az angol nyelven tanított tantárgyak megválasztásánál az alábbi szempontokat vettük figyelembe:  játékos tevékenységgel igazodjon az alsó tagozatos gyerekek életkori sajátosságaihoz,  biztosítsa az angol nyelv esetében a tapasztalatalapú sikerélményhez jutást a felső tagozaton is. Alkalmazott szervezeti formák Programunkat 8 évfolyamos, csoportbontásban működő tanulócsoportokkal kívánjuk megvalósítani. 1–8. osztályig osztott és hagyományos osztálykeretben, változtatható összetételben kívánjuk foglalkoztatni a tanulókat:

 A két tanítási nyelvű osztályokban 1–8. osztályig az azonos tantárgyakat, azonos órakeretben tanulja mindenki (a célnyelven tanított tantárgyakat csoportbontásban).

84

4.4. Alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek Az alkalmazott tankönyvek kiválasztásának elvei (Az iskolai helyi tanterv kiegészítése) Az 1-8. osztály számára kommunikatív szemléletű egységes tankönyvcsalád létezik, a rendelkezésre álló tankönyvek kritikus átvizsgálása alapján az eredmény tükrében alakítunk ki egy optimális tankönyv-láncot. A koncepció kialakításában segítséget nyújt Dr. Kovács Judit: A gyermek és az idegen nyelv (Eötvös József Könyvkiadó 2009.) és a Magyar-angol kéttannyelvű általános iskolai programok a közoktatásunkban (Eötvös József Könyvkiadó 2006.) című könyve. Elengedhetetlenül fontos szempont a tankönyvválasztásnál a kommunikatív szemlélet. Rendkívül fontos, hogy a tankönyvcsaládhoz hanganyag is tartozzon. A tanuló a tanítás - tanulási folyamat során, mint példa, ne csak a tanítóját hallja, hanem szembesüljön a nyelvi kiejtés sokszínűségével, variációival. A két nyelven oktatott tantárgyak esetében rendelkezésre áll a célok megvalósítására közvetlenül alkalmas tananyag (Pl. Konsept Kiadó tankönyvei és tanári kézikönyvei). Az idegen nyelvi és a humán munkaközösség a meghatározott elvek alapján dönt, mely tankönyveket, tanulmányi segédleteket és taneszközöket használják a tanítási-tanulási folyamatban. A munkaközösség-vezetők felelőssége, ill. kötelezettsége a tanulók által kötelezően használt tankönyvekről, a taneszközről való gondoskodás. Fontos, hogy a tankönyvek témái a gyerekek tapasztalataihoz, tudásszintjéhez igazodjanak, lehetővé tegyék az ismeretek tematikai és nyelvi továbbfejlesztését. A témaköröknek nyitottnak és nem hierarchizáltaknak kell lenniük. Olyan témákat és a témákhoz anyagokat ismertünk meg, melyek középpontjában az egyik oldalon a tanulók tapasztalatai, világról alkotott elképzelései, a másik oldalon pedig, az angol nyelvi országokban élő emberek, elsősorban a hasonló korú tanulók élete és tapasztalatai állnak. Úgy kell kialakítanunk a tanítás/tanulás folyamatát, hogy a tanulóknak lehetősége nyíljon egyszerű tartalmakon keresztül megtapasztalni a valóság komplexitását. Amennyiben a nyelv nem öncél, hanem a megértés eszköze kíván lenni, akkor az angol nyelv tanításának komolyan kell venni a tanulók érdeklődését és érzelmeit. Nem elegendő, ha kizárólag azokat a tapasztalatokat és ismereteket reaktiválja, melyeket a tanulók a magyar nyelven folyó oktatás keretében szereznek, ill. amelyekre a magyar nyelvi oktatás épít. A szövegek kiválasztásakor nemcsak arra kell ügyelnünk, hogy segítségükkel a tanulók minél árnyaltabb képet kaphassanak az angol nyelvi országokról. Olyan témákat vetünk fel, melyek felkeltik a tanulók kíváncsiságát, elgondolkodtatják, kritikus állásfoglalásra késztetik, vagy éppen megnevettetik őket, és lehetőséget nyújtanak nekik arra, hogy szabadon szárnyalhasson fantáziájuk, kibontakozzon kreativitásuk. Az évek során, annak tükrében, ahogyan a tanulók fejlődésük lépcsőfokain a világot minduntalan másképp tapasztalják meg, bizonyos témaköröket újra és újra tárgyal(hat)unk, miközben a tanulók korának megfelelően bővítjük, módosítjuk őket, újabb és újabb tartalmakat kapcsolunk hozzájuk, hogy ezáltal egyre komplexebb formát öltsenek. 85

Ez természetesen azt is jelenti, hogy a szavak és struktúrák körét az idők során szisztematikusan minduntalan tovább bővítjük, ill. eszközöket adunk a tanulók kezébe, hogy ezt önállóan is megtehessék. A témakörök kiválasztása és elrendezése során tanácsos lazán és sok szabadon kitölthető szakasszal tervezni, hogy az egyes témákat a tanulók érdeklődése szerint ki lehessen bővíteni, és legyen mód bizonyos általuk javasolt további témák feldolgozására is. Mindenképpen helyes, ha a tanulókat arra neveljük, hogy a tartalmak és témák megválasztásánál velünk közösen döntsenek. Ezáltal elkerülhetővé válik, de legalábbis csökken annak veszélye, hogy a tanítás a gyermeki világ köréből kimozduljon a gyermekek számára csak korlátozottan releváns felnőtt világ irányába, ill. hogy tanításunk a gyermekek világa helyett a felnőtteknek az erről a világról alkotott elképzeléseit tükrözze vissza. A helyesen megválasztott tartalom, a megfelelő téma minden más tényezőnél alkalmasabb arra, hogy tartósan motiválja a tanulókat. A közösen megválasztott téma körében végzett munka pedig erősíti a tanulókban azt az érzést, miszerint ők maguk is felelősek saját tanítási folyamatuk alakulásáért. 4.5. Az otthoni felkészüléshez előírt feladatok elvei, korlátai Alsó tagozaton lehetőséget biztosítunk arra, hogy a tanulók az iskolában készítsék el házi feladatukat. Felső tagozaton a tanórákon közösen feldolgozott ismeretek megszilárdításához szükséges, hogy a diákok tanórán kívül időt szenteljenek a feldolgozott tananyag magabiztos birtoklásának megerősítéséhez. Minél több készséget vonunk be a tanítás-tanulási folyamatba, az ismeretek annál jobban rögzülnek. A felkészülés történhet írásban, szóban, gyűjtő- és kutatómunkával. A pedagógus figyelembe véve a diákok életkori sajátosságai mellett, hogy több tanítási órára készülnek fel, határozza meg a házi feladat terjedelmét. 4.6. Az iskolai számonkérés, minősítés követelményei, formái A tanítás-tanulási folyamatban folyamatosan szükség van a feldolgozott ismeretanyag elsajátítás mértékének visszacsatolására. A számonkérés történhet szóban és írásban, rajzban, tevékenykedtetéssel, egyénileg, ill. csoportosan a tantárgy sajátosságainak megfelelően. 4.7. Értékelés, az ismeretek számonkérése A két tanítási nyelvű osztályok tanterveiben az angol nyelvi követelményeket úgy határoztuk meg, hogy azt a két tanítási nyelvi osztályainkban tanuló diákjainknak esélyük legyen teljesíteni, számukra a nyelv tanulása és az angol nyelven tanulás, az ismeretszerzés örömmel és sikerélménnyel járjon. A tanult ismeretek életkorilag megfelelő formában történő számonkérése helyénvaló és többnyire maguk a tanulók is igénylik.

86

Alsó tagozaton a visszacsatolás játékos formában történik. A tanulók teljesítményének értékelése szöveges formában történik. Felső tagozaton a beszámoltatás révén a tanulók visszajelzést kapnak nyelvi fejlődésük folyamatáról, haladásuk önmagukhoz és társaikhoz viszonyított mértékéről. Megtanulják becsülni mások teljesítményét, és adott esetben saját teljesítményük felhasználását mások megsegítésére. A számonkérés során már a kezdetektől fogva tanácsos minél több olyan formát alkalmazni, amely módot ad a tanulóknak arra, hogy teljesítményüket önmaguk is értékelni tudják. Az angol nyelv és az angol nyelven tanított tantárgyak elsajátított ismeretanyagának számonkérése írásban és szóban, tevékenykedtetéssel, egyénileg és csoportosan történik. A célnyelven tanított tantárgyak ismeretanyagát ellenőrizzük, a nyelvi hibákat nem vesszük figyelembe. A magyarul és angolul elsajátított tananyagot külön értékeljük. A számonkérést nemcsak a részkompetenciák tudásmértékének ellenőrzésére korlátozzuk. Alsó tagozaton főleg a szóbeli készségeket mérjük. Felső tagozaton komplex méréseket is végzünk, ahol az egyes készségeket (olvasásértési készség, írásbeli készség), vagy azok kombinációját mérjük (pl. beszédértési készség - írásbeli készség). A produktív készségek mérésekor figyelembe vesszük a kommunikatív szándék megvalósulását, a megnyilvánulás minőségét, azaz a produktív irányba történő elmozdulás mértékét. A beszédkészség mérésekor fontos szempont a kiejtés, az intonáció, a beszédtempó és a folyamatosság. A számonkérés tartalma és módszere összhangban áll a tanítás tartalmával és módszereivel. Csak azt kérjük számon, amit megtanítottunk, és csak úgy, ahogy megtanítottuk. 4.8. A tanuló teljesítményének minősítése A két tanítási nyelvű osztályokban tanuló diákok kétnyelvű bizonyítványt kapnak az év végén. A tanuló az iskola magasabb évfolyamába akkor léphet, ha az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette.

87

5. Mezőtúri Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Bárdos Lajos Alapfokú Művészeti Iskolája Nevelési programja „Zene nélkül lehet élni, de nem érdemes” (Bárdos Lajos) Ajánlás „A zene erkölcsi törvény. Lelket kölcsönöz a mindenségnek, szárnyat az elmének, Szállni tanítja a képzeletet, bájt ad a szomorúnak, derűt és életet mindennek, Lényege a rendnek és útja minden jóhoz, igazságoshoz és széphez vezet.” (Platón) Intézményünk nevelőtestülete nevében ajánlom iskolánk Pedagógiai programját mindazoknak, akik az alapfokú művészetoktatás terén nyújtott szolgáltatásainkat igénybe veszik, illetve igénybe szeretnék venni.

Karapancsevné Jász Ildikó tagintézmény-vezető 5.1. Bevezető Pedagógiai programunk célja, hogy egységes formában fogalmazza meg a Nemzeti köznevelésről szóló törvényben meghatározott feladatok megvalósításának módját. Tartalmazza: Tagintézményünk nevelési programját:  az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelveit, céljait, feladatait, eszközeit, eljárásait,  az egyes művészeti tevékenységek oktatásának cél- és feladatrendszerét,  a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatokat,  a közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatokat,  a pedagógusok helyi intézményi feladatait, az osztályfőnöki munka tartalmát, az osztályfőnök feladatait,  a kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendjét, a tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységet,  a tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendjét,

88

 a szülő, tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formáit, rendjét,  a tanulmányok alatti vizsgák és az alkalmassági vizsga szabályait,  a felvételre és az átvételre vonatkozó szabályokat, vendégtanulói jogviszony létesítését,  az iskolai írásbeli, szóbeli, és gyakorlati beszámoltatások, ismeretek számonkérésének rendjét,  az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elveit és korlátait. Tagintézményünk helyi tantervét:  a választott kerettanterv megnevezését,  a választott kerettanterv által meghatározott óraszám feletti kötelező tanórai foglalkozások, továbbá a kerettantervben meghatározottakon felül a nem kötelező tanórai foglalkozások megtanítandó és elsajátítandó tananyagát, az ehhez szükséges kötelező, kötelezően választandó vagy szabadon választható tanórai foglalkozások megnevezését, óraszámát,  az egyes tanszakok, ezen belül a tantárgyak általános fejlesztési követelményeit,  a választható tantárgyak, foglalkozások, továbbá ezek esetében a pedagógusválasztás szabályait,  az oktatásban alkalmazható tankönyvek, kották, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elveit, figyelembe véve a tankönyv térítésmentes igénybevétele biztosításának kötelezettségét,  a tanuló tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történő ellenőrzési és értékelési módját, diagnosztikus, szummatív, fejlesztő formáit, valamint a magatartás és szorgalom minősítésének elveit,  a gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedéseket,  a tanuló jutalmazásával összefüggő, a tanuló magatartásának, szorgalmának értékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó elveket,  a művészeti alapvizsga és művészeti záróvizsga követelményeit és témaköreit. 5.1.1. Iskolánk történeti áttekintése A magyar iskolarendszerben a zeneoktatás immár több mint 100 éve fontos helyet foglal el. Mezőtúron 1935. szeptember elsejétől Báthory Sándor létesített zeneiskolát. Ezt követően a Városi Kultúrotthon indított intézményes alapokon való zenetanítást. A Művelődési Minisztérium 1959. augusztus 22-én kiadott engedélyezése alapján indult meg az Állami Zeneiskola szervezése, melynek eredményeként – a megye negyedik intézményeként – létrejött a mezőtúri Állami Zeneiskola. Ebben a formában közel 40 évig folyamatosan fejlődve, bővülő hangszeres tanszakkínálattal, emelkedő növendék és tanár létszámmal, kiemelkedő, színvonalas szakmai munkával a település igényeinek szolgálatában működött. Ezen időszak alatt váltak hagyományossá ma is élő és fejlődő, városunk kulturális életét színesítő rendezvényeink pl.: tanári hangversenyek, növendékhangversenyek, városi ünnepségek stb.

89

1999 tavaszán a 40. évforduló tiszteletére nagyszabású hangversennyel és domborműavatással egybekötött névadóünnepséggel iskolánk felvette Bárdos Lajos nevét. Az új elnevezés – művészeti iskola – már jelzi, a fejlődés új irányát is. Előre vetíti egy olyan intézmény létrejöttét, melyben a művészeti ágak (zene-, tánc-, képző- és iparművészet) összefonódásával a komplex művészetoktatás valósulhat meg. 2001 szeptemberétől tánctagozattal, 2004-től képző- és iparművészeti ággal bővült intézményünk kínálata. Sajnos ez utóbbit szükségszerűen meg kell szüntetnünk más tanszakokkal együtt 2007 szeptemberétől azért, hogy a többi tanszak tovább élhessen, csökkentett formában tovább működhessen iskolánk. A 2009/2010-es tanévben 50 éves iskolaként ünnepeltünk és Miniszteri Dicsérő Oklevél, valamint a Magyar Művészetoktatásért Intézményi plakett tulajdonosai lettünk. A megye és az ország szakmai vérkeringésében tanáraink és növendékeink aktívan és eredményesen vesznek részt. Több országos és megyei versenyen, fesztiválon, találkozón érnek el kiemelkedő helyezéseket, teljesítményeket tanítványaink. Szinte minden évben készül növendékünk zenei pályára, illetve más művészeti szakközépiskolába, akik szinte száz százalékban be is jutnak a kívánt intézménybe. Országszerte tanítanak, munkálkodnak, vagy jelenleg tanulmányokat folytatnak Mezőtúrról induló zenepedagógusok, művészek, zeneművészeti szakközépiskolai tanulók, zeneművészeti főiskolai hallgatók. A táncművészeti ág máris hasonló szép eredményeket tud felmutatni. Iskolánk legszebb eredményét, Országos Modern – Kortárstánc Versenyen (2006) és az Országos Klasszikus Balettversenyen (2008) elért első helyezést a klasszikus balett tanszak tudhatja magáénak, s már hárman tanulnak táncművészeti szakközépiskolában, több volt tanítványunk pedig Táncművészeti Főiskolán tanul. 5.1.2. Iskolánk hagyományai Névadónk Bárdos Lajos, kiváló zenepedagógusként, zeneszerzőként alkotott és nevelt sokakat, öregbítette a „Magyar Zene” hírnevét. Születésnapja, október 1-je egyben a Zene Világnapja is, melyen hagyományainkhoz híven ünnepi hangversenyt rendezünk növendékeink és tanáraink közreműködésével, s megkoszorúzzuk domborművét, mely iskolánk épületének utcafrontját díszíti. Április 29–én, a Tánc Világnapja alkalmából minden évben méltóképpen megszervezzük a táncművészet ünneplésének rendezvényét. A több, mint ötven éves zenetagozat szinte indulása óta vesz részt rendszeresen a város kulturális életében: városi, és nemzeti ünnepek, rendezvények állandó szereplője (s a más jellegű iskoláknak is biztosít műsort). Mezőtúr zenei életét színesítik fúvószenekari,- tanári,és növendékhangversenyek, valamint az ehhez kapcsolódó vendégművészek koncertjei, karácsonyi és egyéb hangversenyeink, melyek szervezését az intézményünket támogató „Zene Mezőtúr Gyermekeiért” Alapítvány segíti. Mezőtúr kulturális életét fellendítette tánccsoportjaink állandó jelenléte városi rendezvényeinken. Immár hetedik éve csatlakoztunk a Magyar Művészetoktatás Napja alkalmából megvalósuló Országos Rendezvényekhez nagyszabású fesztiválprogramunkkal. 90

1976. óta rendezi iskolánk a megyei fúvós (később fafúvós) versenyt, mely a megye fafúvósnövendékeinek és tanárainak fontos megmérettetése. A 2012/2013-as tanévben már 16. alkalommal került megrendezésre s kétévenként folytatjuk ezt a hagyományt. Ehhez a 2001/2002 – es tanévtől kapcsolódott a megyei szolfézsverseny hosszú távra tervezett és már 2012-ben hatodik alkalommal megvalósított szervezése és lebonyolítása. 5.1.3. Helyzetelemzés 5.1.3.1. Tárgyi feltételek Iskolánk 1960 decemberében foglalhatta el jelenlegi főépületét, amely eredetileg nem oktatási célra épült (magánlakás volt). Bővítésekkel, átalakításokkal hét tanterem kialakítására volt lehetőség, majd az emelkedő növendék létszám szükségessé tette az iskola bővítését. A teremgondokat a Bolváry - kúria felújításával, (5 oktatóterem kialakításával) oldották meg 1989-ben. Sajnos ez a megoldás nem számított véglegesnek, mert a 2003/2004 – es tanévnek a végén át kellett adni az épületet más célra. A változó igények és profilunk bővítése (tánc-, képzőművészet) újabb helyiségek (vagy épületek) megszerzését tette szükségessé. Képviselő – testületi döntés alapján a 2004/2005 – ös tanévtől szakszerűen és korszerűen felújított új saját épületben (a főépület szomszédságában) folytatódott a zene és táncoktatás, valamint a 2004/2005 – ös tanévtől induló képző – és iparművészeti ág órái is helyet kaptak benne. A 2002 szeptemberétől tiszaföldvári telephellyel is működő klasszikus balett tanszak számára biztos helyet találtunk a helyi Művelődési Ház tánctermében. A 2007 – es év vízválasztó iskolánk életében is. Gazdasági okok miatt ki kell költöznünk a Damjanich utcai épületből, s a továbbiakban csak a főépület áll rendelkezésünkre, amelyben nem mind kifogástalan kivitelezésű (nincs természetes megvilágítása, nehezen szellőztethető) termek állnak rendelkezésünkre a zeneművészeti és táncművészeti ág működéséhez. Jelenleg szép tiszta és esztétikus iskolában, kis felújításokkal és átalakításokkal várjuk tanítványainkat. Barátságos hangversenytermünk is van, mely két zongorájával méltó helye iskolai hangversenyeinknek. Tánctermünk kisebb, mint az előző, de jól felszerelt, s a szakmai munka minden feltételének eleget tud tenni. Épületünkön és épületünkben csak a legszükségesebb karbantartási munkákat tudjuk elvégeztetni. Hangszerállományunk állandó odafigyelést igényel, folyamatos karbantartása, a hangszerek tartozékainak naprakész pótlása, javítása szükséges. Ennek biztosítására (részben) a 2003/2004 – es tanévtől bevezetett hangszerbérleti díjak összegét használjuk fel. 2007 – től eszköz karbantartási hozzájárulások segítik iskolánk szakmai tevékenységét. Iskolánk értékes könyv-, kotta- és lemezgyűjteménnyel, ill. hangszerállománnyal rendelkezik. Iskolánk technikai felszereltségének fejlesztése folyamatos a fenntartó támogatásával és egyéb pályázati források igénybevételével. Technikai felszerelésünk    

4 db számítógép monitorral 2 db nyomtató 2 db notebook 1 db kottaíró szoftver (Finale 2008 Akademic) 91

                

1 db DEVELOP multifunkciós készülék 1 db papírra nyomtató Panasonic fax 1 db Panasonic mikro torony 1 db Philips 2 kazettás, CD-s, rádiós magnetofon (hordozható) 1 db Panasonic TV 1 db Panasonic DVD lejátszó 1 db Panasonic videomagnó 1 db Panasonic kamera 1 db Sony digitális fényképezőgép 1 db Grundig erősítő 2 db Videoton hangfal 1 db Thomson CD-lejátszó 1 db JVC CD-rádiós magnó 2 db zenei ötvonalas írótabló 5 db szemléltető zenei tabló 1 db spirálozó gép 1 db papírvágó

Iskolánk bútorzata folyamatos modernizálást igényel, mennyiségileg megfelelő. Iskolánk hangszerállománya Xilofon Adams marimba Pearl dobfelszerelés Meinl cintányérkészlet 2 és fél oktávos harangjáték Stagg menet nagydob Ajax üstdobpár Műanyag békasor Egyéb ütőhangszerek Bach, Haydn, Mozart, Beethoven, Vivaldi, Brahms CD-k Opera DVD-k Hegedűk Brácsa Nagybőgő Gordonka Metronóm Szaxofon Klarinét Zongora Pianínó Digitális zongora Zongoraszék (2 db bőr, 1 db hidraulikus) Zongora pedál adapter Kottaállvány (fekete fém) Kottaállvány (fa) Gitár Akusztikus basszusgitár tartozékokkal Gitárzsámoly

1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 13db 660 db 10 db 51db 1 db 1 db 22 db 5 db 6 db 8 db 3 db 6 db 2 db 3 db 1 db 10 db 6 db 11 db 1 db 8 db 92

Tuba Kürt Tenorkürt Baritonkürt Harsona Trombita Fagott Oboa Fuvola Piccolo Szintetizátor (1db Roland) Citera Basszusfurulya Tenorfurulya Altfurulya

1 db 3 db 3 db 1 db 5 db 14 db 4 db 5 db 16 db 1 db 3 db 8 db 1 db 1 db 1 db

5.1.3.2. Személyi feltételek 12 státusz áll rendelkezésünkre. Ebből 11 pedagógus álláshely, melyet teljes és részmunkaidőben, fő – és mellékállásban, határozatlan és határozott idejű kinevezésű, valamint óraadóként foglalkoztatott pedagógusokkal töltünk fel. A tantestület összetétele megfelelő, közel 100 %-a felsőfokú (főiskola, egyetem) végzettséggel és szakirányú szakképesítéssel rendelkezik. A munkavállalók közül 1 fő iskolatitkár. Szakmai munkánkhoz elengedhetetlenül szükséges az ő munkája is. 5.1.4. Szakmai munka Az iskolai munkaközösségek tevékenységét az intézményegység-vezető és a munkaközösségvezetők fogják össze: zenei munkaközösségek: 1. zongora, szintetizátor, hegedű, gordonka, szolfézs 2. gitár, citera, furulya, fuvola, klarinét, oboa, fagott, szaxofon, trombita, kürt, harsona, tuba, ütő), tánc tanszakok (klasszikus balett, társastánc, kihelyezett tagozat). Iskolánkban zeneművészeti ágon a hangszeres főtárgyi órákat egy – egy tanuló részére biztosítjuk. A csoportos zenei foglalkozásokat és a táncórákat a jogszabályokban meghatározottak szerint szervezzük. 5.2. Nevelési program 5.2.1. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Az alapfokú művészetoktatás iskolánkban olyan fejlesztőpedagógiát képvisel, amelyben a hangsúly a meghatározott követelmények teljesítésével történő képességfejlesztésen van. A Bárdos Lajos Alapfokú Művészeti Iskola a zeneművészet, táncművészet területei iránt érdeklődő tanulók számára biztosítja készségeik, képességeik fejlesztését, az alkotó és

93

önkifejező-képességeik kibontakoztatását, tehetségük gondozását a művészeti nevelés máshoz nem hasonlítható, sajátos eszközeivel. Művészeti iskolánk és a benne folytatott művészeti nevelés a magyar és az egyetemes kultúra megőrzésével egyedülálló szerepet hivatott betölteni a helyi oktatási rendszerben. 5.2.2. Az egyes művészeti tevékenységek oktatásának cél- és feladatrendszere 5.2.2.1. Az alapfokú zeneoktatás Az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programja keretében folyó zenei, népzenei nevelés alkalmat ad az érdeklődő és fogékony növendékek képességeinek fejlesztésére, biztosítja a különböző szakterülteken való jártasságok megszerzését és gyakorlását. A képzés figyelembe veszi az életkori sajátosságokat, a tanulók érdeklődésére, tehetségére építve alakítja készségeiket és gyarapítja ismereteiket. Lehetőséget ad az egyetemes kultúra, az európai műveltség, a nemzeti, népi hagyományok, értékek átadására, az értékmegőrzés formáinak kialakítására. A program lehetőséget nyújt az esztétikai érzékenység – nyitottság, igényesség, fogékonyság – alakítása mellett a zene megszólaltatásához szükséges hangszeres és énektechnikai készségek megszerzésére, a zenei ismeretek átadására és minden zenei tevékenység tudatosítására. A zeneoktatás a különböző zenei műfajok sajátosságait, a művészi megjelenítés módjait ismerteti meg a tanulókkal, miközben célja az is, hogy az önkifejezés eszköztárának gazdagításával a zene alkalmazására, befogadására készítsen fel. 5.2.2.2. Az alapfokú táncművészeti oktatás Az alapfokú művészetoktatás követelményei, és tantervi programja lehetőséget nyújt a tanulók mozgásműveltségének és mozgáskultúrájának sokirányú fejlesztésére, fizikai állóképességének, ügyességének, cselekvő biztonságának, ritmusérzékének, hallásának, térés formaérzékének fejlesztésére, gazdagítására. Egészséges életmódra, magabiztosságra, határozottságra, érzelmi nyitottságra nevel. Hozzájárul, hogy a tanulók személyisége nyitottá váljon a közösségi alkotó tevékenység és a művészetek iránt. Kibontakoztatja a tanulók kreativitását, improvizációs képességét, készségét. A program keretében folyó táncművészeti nevelés alkalmat ad a táncművészet különböző műfajai iránt érdeklődő és fogékony tanulók képességeinek fejlesztésére, biztosítja a különböző művészeti szakterületeken való jártasságok megszerzését és gyakorlását. Figyelembe veszi az életkorra jellemző fizikai és szellemi sajátosságokat, a tanulók érdeklődésére, tapasztalataira, folyamatosa technikai fejlődésére építve gyarapítja ismereteiket, fejleszti képességeiket és alakítja készségeiket. Az alapfokú és továbbképző évfolyamokon képességeiktől és szorgalmuktól függően fejleszthetik tánctechnikai, előadói műveltségüket és különféle szakirányú területeken szerezhetnek jártasságot. A táncművészeti oktatás célja, hogy felkészítse és irányítsa a tehetséges tanulókat a táncművészei pályára, illetve az amatőr táncéletbe való bekapcsolódásra. A múlt és jelen hagyományainak és táncművészeti értékeinek megismertetésével, megszerettetésével lehetőséget teremt a tanulók számára életkoruknak megfelelő táncművészeti kultúra, műveltség megszerzésére. 94

5.2.3. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Az iskolánkban folyó nevelés-oktatás eredményeképpen megvalósuló művészeti tevékenység, mint minden tevékenység, magában hordozza a személyiségformálás sajátos lehetőségét. A művészeti nevelés folyamatában növendékeink megérthetik, hogy az alkotás a legértékesebb emberi alapképesség. Pedagógiai feladatunk konstruktív személyiség létrehozása, melynek legfontosabb vonása: szeretet, bizalom, mások iránti tisztelet és megbecsülés, perspektívaérzés, az önmegvalósítás igénye, a belső aktivitás. 5.2.4. A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok Növendékeink személyiségfejlesztése mellett hangsúlyt fektetünk a jó közösségek kialakítására is, melynek legfontosabb színterei az iskolában működő zenekarok, kamaraegyüttesek, tánccsoportok. Hangszeres és tánctanáraink személyisége, a művészet iránt rajongó és elkötelezett alakja segít a tanulók- tanulók, tanulók- tanár és tanulók- szülők, az iskolánkat használók egész csoportját együttműködésre, együttgondolkodásra ösztönözni. Ez a fajta közösségfejlesztés a táncórákon, zenekari próbákon, fellépéseken és megmérettetéseken együtt muzsikáló, együtt táncoló gyermekeknek nemcsak az együttlét örömét jelenti, hanem a másikhoz való alkalmazkodó képességét, egymás munkájának megértését és toleranciájuk kialakítását is segíti. 5.2.5. A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai Iskolánk zene- és tánctanárai a tanítási óráik pontos megtartásán kívül egyéb pedagógiai és előadóművészi feladatokat is ellátnak az alábbiak szerint: Feladatok

Felkészülés a foglalkozásra

A teljesítés helyszíne A megvalósítás módja Iskola Iskolán kívül X X Gyakorlás, zenei anyagválasztás, anyagkeresés, beszerzés.

A tanítási órák, egyéb foglalkozások előkészítése Ügyviteli feladatok ellátása

X

Részvétel a nevelőtestület munkájában

X

X

X

Tantermek, hangszerek, hanganyagok előkészítése.

kották,

eszközök,

Naplók, tájékoztató füzetek naprakész, bizonyítványok, törzslapok, és egyéb nyomtatványok szükség szerinti vezetése. Nevelési értekezlet, nevelőtestületi értekezlet, osztályozó értekezlet.

95

Iskolai szintű hangversenyeken, rendezvényeken való részvétel Városi ünnepségeken, rendezvényeken közreműködés Szabadidő hasznos eltöltésének szervezése Tanulók felügyelete Tehetséges tanulók felkészülésének segítése

X

X

Iskola, egyéb rendezvény helyszínek.

X

X

Városi intézmények, rendezvények helyszínei.

X

X

Hangverseny-, kiállítás.

X

X

Tehetséges tanulók felzárkóztatásának segítése Baleset megelőzési feladatok Intézményi dokumentumok készítése A pedagógus munkájának ellenőrzése

X

Iskolai rendezvényeken, külső fellépési helyszíneken. Helyi bemutatók, hangversenyek, megyei versenyek, országos tanulmányi versenyek, általunk szervezett J.-N.-Szolnok Megyei Fafúvós- és Szolfézsverseny előkészítése, szervezése, lebonyolítása, iskolai tanulmányi verseny előkészítése, szervezése, lebonyolítása. Szolfézs szaktanárok

X

X

Munkabiztonsági ellenőrzés, családi kapcsolatok.

X

X

A jogszabályok által meghatározott rendben.

X

X

opera-,

és

színházlátogatás,

Csak az igazgató, intézményegység-vezető és a munkaközösség-vezetők.

Osztályfőnöki feladatot lát el az a pedagógus, aki a tanulók meghatározott csoportjában oktatásszervezési, adminisztratív feladatokat lát el és csoportját tananyaggal látja el, bemutatókat, tanévvégi vizsgára felkészítést szervez, valamint a szülőkkel rendszeres kapcsolatot tart. Osztályfőnöki feladatok:  rendszeres kapcsolattartás az egy tanárhoz járó (főtárgy tanár), és/vagy egy csoportba tartozó tanulókkal,  a tanulók, csoportok tananyaggal (kotta, könyv, hangzó, ill. digitális tananyag, egyéb elméleti anyag) való ellátásának megszervezése, segítése, az iskolai rend szerint, a kötelező, ill. választható tárgyakra való jelentkezés rendjének ismertetése, segítése, a részvétel figyelemmel kísérése,  közös foglalkozások (tanszaki hangverseny, bemutató) szervezése, vezetése, 96

 szülői értekezlet tartása: folyamatos konzultáció a szülőkkel gyermekük fejlődésével kapcsolatosan, hangversennyel, bemutatóval összekötve,  kapcsolattartás a szülőkkel, adott esetben a tanulók közismereti iskoláival, tanárokkal,  adminisztratív feladatok ellátása (foglalkozási naplók kitöltése és vezetése, tájékoztató füzet kitöltése, folyamatos vezetése, bizonyítvány, törzslap kitöltése, összeolvasása, egyéb nyomtatványok kitöltése és vezetése stb.),  balesetvédelmi oktatás megtartása a tanulók részére, házirend ismertetésekiosztása a tanulóknak,  közös iskolán belüli és kívüli programok szervezése (pl.: ismeretterjesztő előadások, hangversenyek, látogatása, stb.) és vezetése. 5.2.6. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendjét, a tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység Iskolánk is, - mint általában az alapfokú művészeti iskolák-, tehetséggondozó intézmény. Ebből adódóan az iskolába jelentkező gyerekek beíratását felvételi meghallgatás, alkalmassági vizsga előzi meg. Természetesen nemcsak a kiemelkedő művészi tehetségek számítanak, hiszen a tehetség összetett képesség, kutatása, kibontakoztatása folyamatos, több évig tartó alapfeladata iskolánknak. A tanulási folyamat közben derül fény az átlagostól eltérő, kiemelkedő tehetségekre. Tehetségük magasabb szintű fejlesztésére ad lehetőséget zeneművészeti ágon a „B” tagozat – mellyel nagyobb óraszám (hetente 2 x 45 perc vagy 3 x 30 perc) áll a velük foglalkozó pedagógus rendelkezésére, valamint részt vehetnek különféle kamaracsoportokban, együttesekben és zenekarokban. A táncban kiemelkedő tanulók szóló szerephez juthatnak egy – egy koreográfiában, társastánc tanszakon pedig tánc egyesületekben fejleszthetik tovább tudásukat. A kiugró tehetségek gondozását teszi lehetővé a megyei, országos versenyekre, fesztiválokra, találkozókra történő felkészítés. Ezeknek a növendékeknek művészi pályára való irányításához elengedhetetlen a szülői támogatás. Napjaink társadalmában érezhetően jelen van – ha nem is minden körben – a kulturális értékek, a művészetek, a zene szeretete. Ilyen feltételek mellett bontakozhatnak ki igazán a tehetségek, válhatnak érdeklődő, igényes, zenét hallgató, hangversenyre, táncszínházba járó emberré növendékeink. 5.2.7. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje Az intézményben diákönkormányzat nem működik. A tanulókat közvetlenül érintő kérdésekben a főtárgy tanárok egyéni felmérései, valamint csoport szintű felmérései, a növendékek véleményeinek ismerete alapján dönt a nevelőtestület. 5.2.8. A szülő, tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái, rendje Intézményünk tanulói főként településünk általános iskoláiból, óvodásaiból valamint középiskoláiból kerülnek ki, ezért számítunk az intézmények segítségére növendéklétszámunk szervezésében. 97

Az iskolák énektanáraival és más tanáraival, tanítóival a jó kapcsolat kialakítására törekszünk, hangszerbemutatókat, táncbemutatókat szervezünk, melyen leendő növendékeink megismerkedhetnek az egyes hangszerekkel, tánc műfajokkal. Kérésre igyekszünk más iskolák rendezvényein részt venni, zenei, táncos műsort biztosítani számukra. Tanév közben a szülő a tanuló tájékoztató füzetéből értesül gyermeke előmeneteléről, hiányzásairól, szorgalmáról. A gyermekkel kapcsolatban felmerülő problémákról a főtárgy tanár - ill. a vezetők- személyesen, levében, ill. telefonon ad tájékoztatást. A szülők betekinthetnek az iskolában folyó munkába: félévente rendezett tanszaki hangversenyeken, bemutatókon, – melyek szülői értekezlettel zárulnak – félév végi meghallgatáson. Továbbá lehetőséget adunk a szülőknek, hogy igény szerint részt vehessenek főtárgyi és kötelező órákon.

5.3. A tanulmányok alatti vizsgák és az alkalmassági vizsgák szabályai Növendékeink tanulmányaik alatt félévente adnak számot ismereteikről, félévkor nyilvános fellépésen, év végén vizsga keretében. Az iskolánkba való beiratkozást alkalmassági vizsga előzi meg. Az alkalmassági vizsga lényege, megállapítani, hogy a tanuló képes- e a választott, tanulni kívánt főtárgy tanulására. 5.3.1. A felvételre és az átvételre vonatkozó szabályok, vendégtanulói jogviszony létesítése A felvételi vizsga követelményei Jelentkezési alsó korhatár betöltött 5. életév (zeneovi és táncelőkészítő), az előképző 1. évfolyamba jelentkezéshez a betöltött 6. életév (szeptember 1. napjáig).  A gyermek, a fiatal szabad akaratából döntsön a tanulás mellett.  Fizikai alkata, adottsága tegye képessé a választott művészeti főtárgy tanulására.  A hangszeres főtárgy felvételi vizsgáján legyen képes két népdalt vagy műdalt énekelni, a tanár által megszólaltatott ritmust visszatapsolni.  A társastánc és klasszikus balett felvételi vizsgájának célja a szintfelmérés, korosztály alapján a csoportbeosztás elkészítése.  Más alapfokú művészeti iskolából tanuló átvétele az előző iskola által kiállított bizonyítvány figyelembevételével, valamint az előző évfolyam követelményeinek teljesítésével történik.  Vendégtanulói jogviszony létesítésére nincs igény. Tanulói jogviszony létesítése, keletkezése  A tanulói jogviszony létesítésének feltétele a felvételi vizsga követelményeinek teljesítése. Tanulói jogviszony a beiratkozással történik, amelyet a tanuló szülője, képviselője tesz.

98

 A beiratkozáshoz a JELENTKEZÉSI LAP és SZÜLŐI NYILATKOZAT I. II. nyomtatványokat kell kitölteni, amely tartalmazza a gyermek nevét, adatait, a választott főtárgyat, valamint a szülő nyilatkozik az igénybevevés módjáról (térítési – vagy tandíj ellenében), és más alapfokú művészetoktatási intézmény igénybevételéről is. A kitöltéshez szükséges adatokat tartalmazó hatósági igazolványokat be kell mutatni.  Valamennyi növendékünk eszközeink, hangszerparkunk bővítésére, felújítására, karbantartására "általános hangszer, ill. eszköz karbantartási díjat" fizetnek, a többi iskolai hangszer bérlésére pedig lehetőséget adunk.  Az anyagi kötelezettségeket általában félévente kérjük. Ettől a szülő írásbeli kérésére eltérhetünk.

5.3.2. Az iskolai írásbeli, számonkérésének rendje

szóbeli

és

gyakorlati

beszámoltatások,

ismeretek

Iskolánkban minden félév végén beszámolnak növendékeink tanulmányaik előrehaladásáról. Hangszereseink az első félév végén, nyilvános hangversenyen (tanszaki hangverseny) mutatják be tudásukat a szülőknek, év végén pedig zárt vizsgán, vizsgabizottság előtt játsszák el a tantervi programban előírt vizsgaműsorukat. Szolfézsból és egyéb elméleti tárgyból félévkor dolgozat formájában, év végén dolgozat megírásával és szóbeli vizsgával teljesítik a követelményeket. Balettosaink félévkor nyílt tanítási órán mutatkoznak be a szülőknek, valamint zárt vizsgán adnak számot az elméleti és gyakorlati tanulmányaikról. Év végén táncbemutató formájában teljesítik a vizsgájukat. Társastáncosaink félévkor és évvégén is nyílt táncbemutatón adnak számot tudásukról, felkészültségükről. Az alapfokú évfolyamok végén művészeti alapvizsgát köteles tenni az, aki továbbképző évfolyamokon kívánja tovább folytatni tanulmányait. Tanítványaink minden tanítási órán számot adnak szorgalmukról, tudásukról, havi rendszerességgel értékelésre kerülnek ismereteik. 5.3.3. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli és gyakorlati feladatok meghatározásának elvei és korlátai.  A házi feladatok legfontosabb funkciója a tanórán feldolgozott tananyaghoz kapcsolódó gyakorlás (készség- és képességfejlesztés), valamint a tananyaghoz kapcsolódó ismeretek megszilárdítása. A tanórán már gyakorolt feladatokból, otthoni tanulás céljából a szolfézs tanárok szóbeli és írásbeli házi feladatot, hangszeres és tánctanárok otthoni gyakorlási feladatot adhatnak a tanulóknak.  Tanulóink hétvégére (szombatra, vasárnapra) valamint a tanítási szünetek idejére csak szorgalmi feladatokat kaphatnak.  A házi feladatok meghatározásánál figyelembe kell venni a tanulók évfolyamát, egyéni terhelhetőségét, hogy minden tanulónak legyen esélye, lehetősége, képessége a feladat elvégzésére, megoldására. 99

 Tanáraink figyelembe veszik, hogy növendékeink más közismereti iskolák tanítási óráira is készülnek, ennek tükrében határozzák meg az otthoni feladatok terjedelmét.  Otthoni feladatok meghatározásánál figyelembe kell venni az aktuális tankönyvek és kották használatát.  A házi feladatok ellenőrzése, számonkérése a következő tanórán történik.

100

6. Mezőtúri Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Bárdos Lajos Alapfokú Művészeti Iskolája Helyi tanterve 6.1. A választott kerettanterv megnevezése Iskolánk tantestülete a 27/1998. (VI. 10.) számú MKM rendelettel kiadott „Az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programja”-t 100%-os mértékben elfogadta, ezzel egyidejűleg adaptálta. A rendelet 1. sz. melléklete szerint 2011. szeptember 1-jétől kifutó rendszerben alkalmazzuk a tanulmányaikat korábban megkezdett tanulók számára. A rendelet 2. sz. melléklete szerint a 2011/2012. tanévtől kezdődően felmenő rendszerben történő alkalmazásával. Tantestületünk szakmai munkáját a sikeres szakemberek által a különböző tantárgyakra javasolt feladatrendszer, cél- és követelményrendszer, valamint tananyag alapján végzi 2001. szeptember 1-jétől, az általunk oktatott tanszakok mindegyikén. A tanulmányaikat a 2011/2012- es tanévben megkezdők számára az iskola szaktanárai dolgozták ki a 27/1998. (VI. 10.) számú MKM rendelet 2. sz. melléklete alapján. Iskolánk helyi tanterveit a 2. és 3. számú mellékletek tartalmazzák. A felhasznált tantervi programok szerkesztői Főszerkesztő: Dr. Szüdi János Sorozatszerkesztő: Dr. Szűcsné Hobaj Tünde Alkotószerkesztő: Kovács Brigitta Az iskolánkban tanulható főtanszakok, tantárgyak tantervi programjainak készítői (2011. szeptember 1- jétől kifutó rendszerben): Furulya: Perényi Péter, Stadler Vilmos, Lektorálta: Bali János, Czidra László Fuvola: Herczeg Mária, Kárász Ilona, Barnabás Zoltán, Lektorálta: Dratsay Ákos, Oboa: Lénárd Andorné, Lektorálta: Kerényi Sándor Klarinét: Perényi Éva, Zentainé Valkai Ágnes, Lektorálta: Kraszna László, Morvay Bálint Szaxofon: Simonffy György, Solymosi Sebestyén, Lektorálta: Kiss Gy. László Fagott: Herpay Ágnes, Lektorálta: Bokor György, Keszler György Kürt: Szilágyi Pálma, Beleznay Tibor, Lektorálta: Tarjáni Ferenc Trombita: Huszár Gábor, Sztán István, Lektorálta: Nagyiván Éva Harsona, tenor – bariton: Foltyn Péter, Kovács Attila, Ronyecz József, Lektorálta: Steiner Ferenc Tuba: Jakab Gedeon, Lektorálta: Szabó László Ütőhangszer: Balázs Oszkár, Fazekas László, Zempléni László, Lektorálta: Schwarcz Oszkár Gitár: Mosóczi Miklós, Kozma István, Lektorálta: Fodor Ferenc, Topa Zoltánné Kovács Katalin Zongora: Aszalós Tünde, Konzulens: Eckhardt Gábor, Lektorálta: Kovács Kálmánné, Tényi Zoltán 101

Szintetizátor: Fehér József, Lehotka Gábor, Közreműködött: Esze Jenő, Balázs Fecó, Gyimesi László, Lektorálta: Szirmai László Hegedű: Balsay Krisztina, Horváth Józsefné, Dr. Makláryné Baranyai Valéria, Lektorálta: Dénes László Gordonka: Fekete Ferenc, Lektorálta: Sín Katalin Citera: Balogh Sándor, Lektorálta: Jakab Csongor Szolfézs: Dobos Lászlóné, Móriczné Kolláth Márta, Nógrádi László, Papp Károlyné, Spiegel Mariann, Lektorálta: Igó Lenke, Kocsárné Herboly Ildikó, Konzultáns: Laczó Zoltán Zeneelmélet: Fekete Győr István, Magyar Margit, Lektorálta: Kocsár Miklós Zenetörténet – zeneirodalom: Munia Zoltán, Konzultáns: Nagy Erzsébet, Lektorálta: Vígh Lajos, Madarász Iván, Szakértők: Solymosi Tari Emőke, Szitha Tünde Zenekar: Dr. Fodor Katalin, Kondor Ferenc, Magyar Margit, Lektorálta: Szilágyi Péter, Váray László, Záborszky Kálmán Kórus: Fazekas Ágnes, Ispánkiné Gede Éva, Nógrádi László, Lektorálta: Ember Csaba Fafúvós kamarazene: Perényi Éva, Perényi Péter, Lektorálta: Horn András, Kovács Imre Rézfúvós kamarazene: Szilágyi Péter, Lektorálta: Sztán István Vonós kamarazene: Az MZMSZ vonós munkacsoportja Legány Dénes vezetésével, Lektorálta: Devich Sándor, Nemes László Népi kamarazene, zenekar: Kobzos Kiss Tamás Balett tanszak: Összeállította: Bretus Mária, Lektorálta: Uhrik Dóra Klasszikus balett: Hevesi Imre, Rajcsányiné Hartmann Éva, Jaczó Ildikó Balettelőkészítő gimnasztika: Stimácz Babriella Népi játék, néptánc: Neuwirth Annamária Történelmi társastánc: Rajcsányiné Hartmann Éva Társastánc: Sziliné Csáki Emília Jazz-technika: Jeszenszki Endre Graham-technika: Lőrincz Katalin Limón-technika: Gálik Éva Társastánc tanszak: Összeállította: Sziliné Csáki Emília, Lektorálta: Bretus Mária Társastánc, Gyermektánc, Történelmi társastánc, Viselkedéskultúra: Sziliné Csáki Emília, Klasszikus balett: Hevesi Imre A külön füzetekben kiadott programok tartalmazzák:  

az egyes tanszakok általános fejlesztési követelményeit, iskolánk egyes évfolyamain tanított tantárgyakat, a kötelező és választható tanórai foglalkozásokat,  a foglalkozások óraszámait, a tanszakok, tantárgyak szakirányú feladatait, követelményeit és az előírt tananyagot, A tánc tanszakok tantervi programja a Kt. 48 § (8) bek. b) pontja alapján kiegészítésre került. 6.1.1. Az alapfokú művészeti iskola tantárgyai Főtanszakok Hangszeres (egyéni) 6 éves kortól  

Zongora Szintetizátor 102

              

Hegedű Gordonka Furulya Fuvola Klarinét Oboa Fagott Szaxofon Kürt Trombita Harsona Tuba Ütő Gitár Citera

Elméleti (csoportos) 

Szolfézs

Tánc (csoportos)  

Balett Társastánc

Kötelező tantárgyak Zeneművészeti ág   

Korrepetíció Szolfézs Zongora

Táncművészeti ág 

Balett tanszak: o o o o



Klasszikus balett Balettelőkészítő gimnasztika Népi gyermekjátékok Tánctörténet

Társastánc tanszak o o o o o

Gyermektánc Klasszikus balett Történelmi társastánc Viselkedéskultúra Tánctörténet 103

Kötelezően választható, ill. választható tantárgyak Zeneművészeti ág Elméleti: o Szolfézs o Zeneelmélet o Zenetörténet – zeneirodalom 

Gyakorlati: o o o o

Második hangszer Kamarazene Zenekar Kórus

Táncművészeti ág 

Balett tanszak: o Társastánc o Modern-kortárstánc



Társastánc tanszak: o A tanszak bármely tantárgya

104

6.1.2. Az alapfokú művészeti iskola képzési struktúrája 6.1.2.1. A zeneművészeti ág óratervi hálója

Képzési idő Főtárgy EK+alapfok +TK évfolyamok

Főtárgy óraszáma A

Korrepetíció B

A

Kötelező tárgy (szolfézs)

Kötelezően választható

Választható tárgy

B

óraszám

évfolyam

óraszám (min.)

csoportos

1-2. o. 10’ 4-ig 3-4. o. 15’ 5-től 20’ 4-ig

10-ig

2 x 45’

5-6

1 x 45’

10-ig

2 x 45’

5-6

1 x 45’

1. o. 10’ 2. o. 15’ 3-tól 20’

4-ig

8-ig

2 x 45’

5

1 x 45’

4-ig

8-ig

2 x 45’

5

1 x 45’

4-ig

6-ig

2 x 45’

5

1 x 45’

4-ig

8-ig

2 x 45’

5

1 x 45’

4-ig

10-ig

2 x 45’

5-6

1 x 45’

1 v. 2 45’ 1 v. 2 45’ 1 v. 2 45’ 1 v. 2 45’ 1 v. 2 45’ 1 v. 2 45’ 1 v. 2 45’ 1 v. 2 45’ 1 v. 2 45’ 1 v. 2 45’ 1 v. 2 45’ 1 v.2 45’

B

A

2+6+4

Furulya

2 x 30’

2+6+4

Fuvola

2 x 30’

2+4+4

Klarinét

2 x 30’

2+4+4

Oboa, fagott

2 x 30’

2+4+2

Szaxofon

2 x 30’

2 x 45’ Ek. 1.o. 5’ 2 x 45’ 2-3.o. 10’ 4-től 15’ 2 x 45’ Ek. 1.o. 5’ 2 x 45’ 2.o. 10’ 3-tól 15’ 2 x 45’

2+4+4

Kürt

2 x 30’

2 x 45’

2+6+4

Trombita

2 x 30’

2 x 45’

2+4+4

Harsona

2 x 30’

4-ig

8-ig

2 x 45’

5

1 x 45’

2+4+4

Tuba

2 x 30’

4-ig

8-ig

2 x 45’

5

1 x 45’

2+6+4

Ütő

2 x 30’

2 x 45’ Ek. 1.o. 1. o. 10’ 5’ 2. o. 15’ 3-tól 20’ 2 x 45’ 2.o. 10’ 3-tól 15’ 2 x 45’ mint a fuvola

4-ig

10-ig

2 x 45’

5-6

1 x 45’

2+6+4

Gitár

2 x 30’

2 x 45’

4-ig

10-ig

2 x 45’

5-6

1 x 45’

2+6

Szintetizátor

2 x 30’

2 x 45’

4-ig

6-ig

2 x 45’

5

1 x 45’

mint a fuvola

Korrepetíció nincs

egyéni

x 1 x 30’ x 1 x 30’ x 1 x 30’ x 1 x 30’ x 1 x 30’ x 1 x 30’ x 1 x 30’ x 1 x 30’ x 1 x 30’ x 1 x 30’ x 1 x 30’ x 1 x 30’

105

2+6+4

Zongora

2 x 30’

2 x 45’

4-ig

10-ig

2 x 45’

5-6

1 x 45’

2+6+4

Hegedű

2 x 30’

2 x 45’

mint a fuvola

4-ig

10-ig

2 x 45’

5-6

1 x 45’

2+6+4

Gordonka

2 x 30’

2 x 45’

mint a fuvola

4-ig

10-ig

2 x 45’

5-6

1 x 45’

(2)+4+4

Szolfézs

2 x 45’

2 x 45’

min 15’

1 x 45’

-

-

1+6+4

Citera

2 x 30’

5-6

1 x 45’

zongora 4-ig

2 x 45’

1 v. 45’ 1 v. 45’ 1 v. 45’ 1 v. 45’ 1 v. 45’

2 x 1 x 30’ 2 x 1 x 30’ 2 x 1 x 30’ 2 x 1 x 30’ 2 x 1 x 30’

106

6.1.2.2. A táncművészeti ág óratervi hálója

TANTÁRGY Klasszikus balett

Balettelőkészítő gimnasztika Népi gyermekjáték

ÉVFOLYAMOK ELŐKÉPZŐ ALAPFOK 1. 2. 1. 2. 2x 2x 45’ 45’

3x 45’ 1x 45’

3x 45’ 1x 45’

2x 45’

3. 3 x v. 4x 45’

4. 3 x v. 4x 45’

5. 3 x v. 4x 45’

6. 3x v. 4x 45’

1x 45’

Kötelezően választható

1x 45’ 1x 45’

1x 45’ 1x 45’

1x 45’ 1x 45’

1x 45’ 1x 45’

3x 45’

3x 45’

3x 45’

3x 45’

3x 45’

1x 45’

1x 45’

1x 45’

1x 45’

1x 45’

Szabadon választható

Társastánc

4x 45’

2x 45’

1x 45’ 1x 45’

1x 45’

1x 45’

1x 45’

2 x 2 x v. 3 x v. 3x 45’ 3 x 45’ 45’

3x 45’

1x 1x 45’ 45’

1x 45’

1x 45’

1x 45’ 1x 45’

2x 45’

2x 45’

2x 45’

Klasszikus balett Történelmi társastánc Viselkedéskultúra

1x 45’

Tánctörténet Szabadon választható t.

10. 3 x v. 4x 45’

2x 45’

Tánctörténet

Gyermektánc

TOVÁBBKÉPZŐ 7. 8. 9. 3 x 3 x v. 3 x v. v. 4x 4x 4 x 45’ 45’ 45’

2x 45’

2x 45’

2x 45’

2x 45’

1x 45’

2x 45’

1x 45’ 1x 45’

6.1.2.3. „Kiselőképző” Óvodáskorú gyermekek zenei nevelése a Bárdos Lajos Művészeti Iskolában (évi 66 óra – heti 2 x 45 perc). „Az óvodával, annak zenéjével foglalkozni nem mellékes kis pedagógiai kérdés, hanem országépítés.” (Kodály Zoltán)

107

Az ízlésformáló zenei anyagot nagy szaktudással kell összeválogatni az óvodások számára. Az ösztönösen megcsodált jó zene fejleszti a művészeti fogékonyságot. Zenei élményt jelent, ha a zenetanár énekel egy szép dalt, majd valamilyen hangszeren, furulyán vagy zongorán bemutatja azt. Ha sok ilyen emléke lesz a gyermeknek, akkor felnőtt korában jobban tud majd maga is különbséget tenni, és a művészeti értéket becsülni és tisztelni fogja. Oktatás célja A zenei nevelés célja az óvodás gyermek énekhangjának, hallásának fejlesztése, ritmusérzékének kialakítása, különböző ritmusjátszó és dallamhangszerek megismertetése. Ilyen ritmusjátszó hangszer a kisdob, cintányér, triangulum, dallamjátszó hangszer a furulya, altfurulya, xilofon, és a zongora. Zenei foglalkozások témái A zenei nevelés alapja az énekes játék, mert által nemcsak a zenei készségek, hanem a gyermek teljes személyisége is fejlődik. A játék kellemes, önként vállalt tevékenység, ahol a gyermek szabadon játszik. A gyermekjátékok között szerepelnek a mondókák, például a Kiskertemben az ürge, Dirmeg-dörmög a medve, Szigóri-móri. Az egész csoport szerepelhet körjátékoknál, ahol a gyerekek kézfogással körbejárnak, vagy a daltól függően leguggolnak, ellentétes irányba járnak ritmikusan lépkedve a dal tempójának megfelelően. Ezáltal a gyermekek mozgáskultúrája is fejlődik. Ilyen például a Hol jársz, hová mégy, Katalinka szállj el, Koszorú, koszorú. Ismertebb népdalok és gyermekdalok éneklése történik a foglalkozásokon, amivel a gyermekek dalanyagai bővülnek, és ez által fejlődik a hallásuk is. A gyermekek dalanyagai közül néhány példa: Kis kece lányom, Hegedül a kisegér, Két szál pünkösdi rózsa, Hopp, Juliska, Egy boszorka van. Az óvodáskorú gyermekek a zene szeretetére való nevelésének középpontjában a játékosság áll. Figyelembe kell venni a gyermekek fejlettségi szintjét és a zenei feladat tartalmát, és megfelelő tervet kell biztosítanunk a zenei tevékenységnek a gyermek fejlődése érdekében. Tantervi program A „Kiselőképző” az Oktatási Minisztérium által kiadott Az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programjának szolfézs tárgy 1. előképző tananyaga alapján készíti elő a középső- és nagycsoportos gyerekek zenei tanulmányait. Felhasználható irodalom: 1. Törzsök Béla: Zenehallgatás az óvodában 2. Forrai Katalin: Ének az óvodában 3. Szarvasi Óvóképző Főiskola folyóirat 4. Kodály Zoltán: Zene az óvodában 5. Csörgő Anikó – Rádi Veronika: Énekeskönyv óvodásoknak 6. Füzesi Zsuzsa: Zsipp-Zsupp

108

6.1.2.4. A választható tantárgyak, pedagógusválasztás szabályai

foglalkozások,

továbbá

ezek

esetében

a

Iskolánk óratervi hálói tartalmazzák a kötelezően válaszható és a szabadon választható tantárgyakat. A szakos tanítás és a tantárgyak választása által tanulóink élhetnek a pedagógusválasztás lehetőségével. 6.2. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, kották, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elveit, figyelembe véve a tankönyv térítésmentes igénybevétele biztosításának kötelezettségét A felhasználható irodalmat, valamint a szükséges tárgyi feltételeket az alapfokú művészetoktatás követelményei, és tantervi programja pontosan megadja tanszakokra, évfolyamokra lebontva. Az iskola kottatára ingyenesen biztosítja hátrányos helyzetű tanulói számára a szükséges tankönyveket. 6.3. A táncművészeti ág követelményei és tantervi programja - kiegészítés Készítette: Gyenes Ferencné – balett tanár Jenei Éva Evelin – társastánc tanár Karapancsevné Jász Ildikó – igazgató Felhasznált irodalom: 27/1998. (VI. 10.) számú MKM rendelettel kiadott „Az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programja – táncművészet Főszerkesztő: Dr. Szüdi János Sorozatszerkesztő: Dr. Szűcsné Hobaj Tünde Alkotószerkesztők: Bretus Mária Angelus Iván Szalay Tamás Neuwirth Annamária Sziliné Csáki Emília 6.3.1. Balett tanszak Cél: 

A tanulónak el kell sajátítani a klasszikus balett szigorú, fegyelmezett, speciális mozgásnyelvét.

A tanszak feladata Ismertesse meg a tanulóval: 109

     

mozgásszerveinek a funkcióját, a különböző mozgásformák összekötését, a klasszikus balett lépésanyagát, a táncstílusok sokféleségét, a különböző tánctechnikák mozgásformáit, a tánc történetét.

Fejlessze a tanuló:           

technikai adottságait, mozgásemlékezetét, testi-lelki teherbírását, tér- és formaérzékét, hallását, ritmusérzékét, koordinációs készségét, dinamikai különbségek iránti érzékét, előadási készségét, a mozgás pontos zenei kivitelezését, magabiztos fellépését.

Alakítsa ki a tanulóban:       

a tánc iránti szeretetet, az interpretáláshoz szükséges önfegyelmet, az önkontrollt és annak tudatos használatát, a rendszeres munka igényét, a munkában való részvételhez szükséges megfelelő magatartásformát, a gondolkodás szükségességének tudatát, a művészetek iránti nyitottságot.

Ösztönözze a tanulót:      

az igényes munkára, a színházi táncesemények látogatására, alkalmi eseményeken való szereplésre, az érzelmi nyitottságra, az egészséges életmódra, külső megjelenésének (testtartás, ápoltság, öltözködés) igényességére.

Adjon teret a tanuló:   

fantáziájának kibontakozására, a kreativitás megnyilvánulására, az improvizációs készség kibontására.

Tudatosítsa a tanulóban, hogy a tánc tanulásán keresztül fejleszti saját:   

akaratát, ízlését, személyiségét, alkalmazkodóképességét. 110

Irányítsa a tanulót:   

szakirányú továbbtanulásra, a továbbképző folytatására, az amatőr táncéletbe való bekapcsolódásra.

Követelmények Általános követelmény  A tanuló életkori sajátosságainak, adottságainak, képességeinek, a körülményeknek megfelelően - megfogalmazott feladatok teljesítése. A számonkérés formája   

A tanulók minden évfolyamban félévi és év végi vizsgán adnak számot tudásukról. Bemutatás csoportosan. Az anyagot a szaktanár állítja össze.

Az értékelés szempontjai Minimum követelmények:     

az adott évfolyam anyagának ismerete a bemutatott gyakorlatok technikai biztonsága harmonikus, koordinált bemutatás a zene és a tánc összhangjára való törekvés a klasszikus balett stílusának megfelelő előadásmód

Tárgyi feltételek      

Balett terem Tükör Korlát Magnetofon Zongora Egyéb eszközök, kellékek

Óvodáskorúak bevezetése a tánc világába, a tánc megszerettetése Balett előkészítő gimnasztika Célja:  

Óvodáskorú gyerekeket előkészíteni az iskolai rendszerű tánctanításra, a klasszikus balett speciális követelményeire, a tánc megszerettetése, és a közösségérzés kialakítása. A helyes testtartás elsajátítása.

111

Módszere:     

A gimnasztika elemei alkalmasak arra, hogy az ovisokat fizikailag és szellemileg felkészítsük tánctanulmányok megkezdésére, így bizonyos előképzettséget szerezhetnek. Jelentősége azért van, mert izomerőre, tágságra, ruganyosságra, ritmus és formaérzékre, továbbá koordináló képességre lesz szükségük. A növendékek fizikumát fokozatosan fejlesztjük, ismernünk kell az emberi test mozgáslehetőségeit, főként azokat, amelyek a tánc alapelemeit képezik. Az órákat zenei kísérettel vezetjük le. A növendékek ritmusérzékének megismerése és fejlesztése is az órák programjaihoz tartozik. A kísérőzene tempója az adagiótól az allegróig terjed.

A foglalkozás anyaga:  köszönés,  bemelegítés, a szervezet előkészítése fokozott fizikai munkára: o ritmikus járás gyakorlatok különböző járásformák, o a törzs izomzat erősítése a helyes táncos tartás beidegzése érdekében, o a helyes testtartás összetett izommunka eredménye, o a vállakat a lapocka izmok segítségével lehúzzuk, ugyanakkor a nyakat megnyújtjuk, a hasizmokat behúzzuk és a nagy farizmot összehúzzuk,  különleges légzéstechnika megtanulása: o hanyattfekvésekből az egész gerincoszlopot a talajra nyomni és ellazítani, o hát gyakorlatok a gerinc hajlékonyságának fejlesztése céljából, o ülésben előre dőlés egyenes gömbölyítés, lábvezetés sarokfogással, o háton fekvésben: lábemelés, felső hát megemelése: (hullám), medenceemelés, híd, gömbölyű és nyújtott lábbal, o hason fekvés: mellkas emelés, lábemelés, kis bölcső, o térdelésből: hátra hajtás, dőlés, o térd és kéztámasz: cica hát, hát hullám, csípő hátra tolás, o állva: hajlások, dőlések, o kartartások: nyújtott, gömbölyű, különböző fokozatban,  lábak kidolgozása: térd nyújtás, lábfő feszítés, kifordított lábhelyzetek beidegzések 90o-on: o lábfej gyakorlat: állva (fél talp, spicc talp) o előre irányuló lábemelés, tágítás fejlesztése oldal és hátra is.  plasztikus, lazán nyújtott kartartások és karemelések beidegzése,  ruganyosság fejlesztése: a helyes lábfej technika beidegzése, a földről való felpattanás, illetve a visszaérkezés pillanatában,  spárga, illetve attitűd előkészítése,  koncentráló képesség és mozgásmemória fejlesztés egyszerű gyakorlatok fűzésével,  járások: körben, diagonálban,  spiccnyújtáson keresztül átfűzve, féltalpon, kombinálva (2 x talp, 2 x relevé, 2 x plié, 2 x talp)  kar kísérettel, egyik kart vezet, I. Port de brason keresztül, 2 kar vezet oldal  Allegro: párhuzamos lábbal, egy lábon  szökdelés helyben, haladva, párban,  futás: helyben elöl felhúzott térd, sarok felkapás haladva körbe és diagonálba,  páros gyakorlatok: hasizom, hátizom, törzs hajlítás hátra, angol spárga, terpesz ülés, láb emelés, előre hajlás. 112

Akrobatikus mozgásképzés    

gurulások fekve, zsugorhelyzetbe, hason bölcső, tarkón állás, csípő alátámasztás, bicskázással, terpesznyitással, fej mögé vezetve bukfenc: zsugorban terpeszbe, nyújtott zárt lábbal, előre, hátra, oldalt, híd: a test ívet alkot, híd előkészítő a csípő emelés háton fekvésből, térdelésből hátra hajlás, nyújtott ülésből hátra hajlás, és hanyatt fekvésből spárga haránt, angol és lábvezetések.

Tánclépések     

galopp: szólóban, párokban, váltott lábbal, térformában, kettesével, fésűben és diagonálban, polka: előre, hátra és oldalt, keringő: alap és haladó lépés, szökkelés: párokban és térformákban, sasszé: azonos lábbal és váltva.

Játékok         

állatutánzó mozgások, szobor játék, tükörmozgások, kérdés felelet mozdulattal, fogó játékok, párválasztó, labdajátékok, karika játékok, térforma játékok.

Népi gyermekjáték Előképző 1. évfolyam Cél:    

A tanulók mozgáskultúrájának sokirányú fejlesztése. Fizikai állóképességük, ügyességük, cselekvő biztonságuk fejlesztése. Ritmusérzékük, hallásuk, tér- és formaérzékük gazdagítása. A tanulókat érzékennyé tenni a magyar népi kultúra befogadására a népi gyermekjátékokon és a magyar néptánc alaplépésein keresztül.

Követelmények: A tanuló ismerje   

az énekes, táncos gyermekjátékokat a népi sportjátékokat a játékokhoz fűződő néptánc alaplépéseit.

113

Legyen képes 

a játékokat és a néptánc alaplépéseket megfelelően előadni.

Ellenőrzés – értékelés     o o o o

A tanulók félévi és év végi vizsgán adnak számot tudásukról. A bemutatás csoportosan történik. A minősítésre a szaktanár tesz javaslatot Az értékelés szóban és írásban történik, szöveges formában: Kiválóan megfelelt Jól megfelelt Megfelelt Nem felelt meg

Előképző 2. évfolyam Cél:    

A tanulók mozgáskultúrájának sokirányú fejlesztése. Fizikai állóképességük, ügyességük, cselekvő biztonságuk fejlesztése. Ritmusérzékük, hallásuk, tér- és formaérzékük gazdagítása. A tanulókat érzékennyé tenni a magyar népi kultúra befogadására a népi gyermekjátékokon és a magyar néptánc alaplépésein keresztül.

Követelmények A tanuló ismerje  az énekes, táncos gyermekjátékokat  a népi sportjátékokat  a játékokhoz fűződő néptánc alaplépéseit. Legyen képes  a játékokat és a néptánc alaplépéseket megfelelően előadni. Ellenőrzés – értékelés  Mint az 1. évfolyamon. Balett előkészítő gimnasztika Előképző 1-2. évfolyam Cél:  A fejletlen izomzattal rendelkező gyermekek megerősítése a./ törzsi izomzat b./ lábak, lábfej kidolgozása c./ helyes testtartás beidegzése érdekében.  Tágító gyakorlatokkal elősegíteni a 180 fokra kifordított lábhelyzetet az en  dehors-t. Kargyakorlatokkal rávezetni a tanulót a plasztikus karmunkára.  Ruganyosságfejlesztő gyakorlatokkal érzékeltetni az elrugaszkodás és a földre érkezés, a hajlítás - nyújtás alaptézisét.  Ritmus, járás, futás és szökdelő gyakorlatokkal fejleszteni a gyermek mozgásmemória és koordináló készségét. 114

 

Ritmusérzék fejlesztő gyakorlatokkal a mozgás és zene összhangját elősegíteni. A balett előkészítő gimnasztika célja, hogy az előképzős tanulók testét a helyes testtartás elsajátításával, izomfejlesztő és erősítő gyakorlatokkal tegye alkalmassá a balett oktatás megkezdésére. Lelkileg és fizikailag egyaránt hangolja rá a nehéz, figyelmes munkára, készítse fel az izmokat a nehezedő gyakorlatok elvégzésére. Az alapfok első és második évfolyamában a tantárgy elsősorban bemelegítésre szolgál, valamint a rugalmasság, tágság megőrzésére, fejlesztésére. A balett oktatásban itt még csak az alapozás történik, azonban fokozatosan nehezebb gyakorlatokkal terheljük a különböző testrészeket.

Követelmények Minimumkövetelmény      

A tananyag elsajátítása. Megfelelő kivitelezése. A célgyakorlatok eredményességére való törekvés. A fizikai képességek fejlődése. A tanuló ismerje testrészeit, testrészének mozgás lehetőségeit, különböző izomcsoportokat, az izomcsoportok egymással összefüggő kapcsolatát. Legyen képes a térben való tájékozódásra, izmainak tudatos használatára, a tanult anyag bemutatására. (egyéni és csoportos)

Ellenőrzés – értékelés 



A tanulók az előképző 1-2. évfolyamában félévi és év végi vizsgán adnak számot tudásukról. A vizsga anyagát a szaktanár állítja össze. A bemutatás csoportosan történik. A minősítésre, az osztályzatra a szaktanár tesz javaslatot, a bizottság szótöbbséggel dönt. Szöveges értékelés: o kiválóan megfelelt o jól megfelelt o megfelelt o nem felelt meg

Klasszikus balett Alapfok 1. évfolyam Cél:  A helyes testtartás, az en dehors, a lábizomzat és a kartartások kidolgozása.  Ugrástechnika megalapozása.  Rúdfogás technikájának kialakítása.  Helyes testtartás elérése, kimunkálása. Minimum követelmény      

A helyes testtartás beidegzése. Az en dehors elsajátítása. Ugrástechnika megalapozása. A nagy pózok: croisé és effacé elsajátítása középen. Pózokban való gyakoroltatás talpon és 45 fokra nyitott lábbal. Kis allegró fokozatos nehezítése. 115

Ellenőrzés – értékelés Az értékelés szempontjai:   

Pontos kartartás, lábpozíciók elsajátítása. Helyes testtartás. A tananyag elsajátítási mechanizmus fejlődése.

A pedagógus a tanuló teljesítményét a tanítási és közben érdemjeggyel értékeli, félévkor és a tanítási év végén osztályzattal minősíti. A tanulók félévi és év végi vizsgái az iskolában - csoportos bemutatási formában bizottság előtt történik. A vizsga anyagát a szaktanár állítja össze. A minősítésre a szaktanár tesz javaslatot, amelyről a bizottság szótöbbséggel dönt. Alapfok 2. évfolyam Cél:   

A kiváló képességű tanulók Balett Intézetbe irányítása. Helyes testtartás, lábizom-erősítés, tágítás mellett ebben az évfolyamban a nagy és kis pózok elsajátítása. (Csak croisé és effacé) Először a nagy pózok, és csak utána a kis pózok elsajátítása.

Követelmények  A tanult gyakorlatok végrehajtása talajon.  A tanult elemekből egyszerű kombinációk végrehajtása mérsékelt tempóban. Minimum követelmény   

A nagy pózok croisé és elfacé elsajátítása középen. Pózokban való gyakoroltatás talpon és 45 fokra nyitott lábbal. Kis allegro fokozatos nehezítése.

Ellenőrzés – értékelés Az értékelés szempontjai:   

Pontos kartartás, lábpozíciók elsajátítása. Helyes testtartás. A tananyag elsajátítási mechanizmus fejlődése.

A pedagógus a tanuló teljesítményét a tanítási és közben érdemjeggyel értékeli, félévkor és a tanítási év végén osztályzattal minősíti. A tanulók félévi és év végi vizsgái az iskolában - csoportos bemutatási formában bizottság előtt történik. A vizsga anyagát a szaktanár állítja össze. A minősítésre a szaktanár tesz javaslatot, amelyről a bizottság szótöbbséggel dönt. Alapfok 3. évfolyam Cél: 

Rúdgyakorlatok lábujjhegyre emelkedéssel (középgyakorlatokat még talpon). 116

   

A nagy és kis pózok elsajátítása után (rúdnál és középen) tudatosítva végeztetjük pózokban a tanult elemeket. Battirozás az allegróban. Fej és karkíséretek. Tempók gyorsítása

Követelmények  A mozgások koordinálása.  A gyakorlatok végrehajtása fej és karkísérettel. Minimum követelmény  Kis és nagy pózokban való tudatos gyakoroltatás.  Battírozás megalapozása először csak rúd mellett.  I. II. és III. arabesque emelt lábbal.  A port debrasok alkalmazása gyakorlatokban. Ellenőrzés – értékelés Az értékelés szempontjai:   

Pontos kartartás, lábpozíciók elsajátítása. Helyes testtartás. A tananyag elsajátítási mechanizmus fejlődése.

A pedagógus a tanuló teljesítményét a tanítási és közben érdemjeggyel értékeli, félévkor és a tanítási év végén osztályzattal minősíti. A tanulók félévi és év végi vizsgái az iskolában - csoportos bemutatási formában bizottság előtt történik. A vizsga anyagát a szaktanár állítja össze. A minősítésre a szaktanár tesz javaslatot, amelyről a bizottság szótöbbséggel dönt.  

Zene és a tánc összhangjára törekvés. A bemutatott gyakorlatok technikai biztonsága.

Alapfok 4. évfolyam Cél:  A rúdgyakorlatok mellett egyes középgyakorlatokkal is lehet "próbálkozni" féltalpra emelkedéssel. Megnő a koordináció szerepe.  Tour preperációk a kis tourokhoz en dehors és en dedans.  Diagonálból forgások.  Battirozással is gyakoroljuk az egyes ugrásokat. Követelmények  Három lábmagasság: 35 fok jeté, frappé 45 fok fondu, sautenu 90 fok relevé lent és Developpé. Minimum követelmény  Rúdgyakorlatok féltalpra emelkedéssel. (középen is próbálkozni)  Egyensúlyérzék fejlesztése a tour preperációkhoz és kis tourokhoz.  Tour preparációk gyakoroltatása.  Ugrásokat kis allegróban battirozással is csináltatni, középen is.

117

Ellenőrzés - értékelés Az értékelés szempontjai:   

Pontos kartartás, lábpozíciók elsajátítása. Helyes testtartás. A tananyag elsajátítási mechanizmus fejlődése.

A pedagógus a tanuló teljesítményét a tanítási és közben érdemjeggyel értékeli, félévkor és a tanítási év végén osztályzattal minősíti. A tanulók félévi és év végi vizsgái az iskolában - csoportos bemutatási formában bizottság előtt történik. A vizsga anyagát a szaktanár állítja össze. A minősítésre a szaktanár tesz javaslatot, amelyről a bizottság szótöbbséggel dönt.  Zene és a tánc összhangjára törekvés.  A bemutatott gyakorlatok technikai biztonsága. Alapfok 5. évfolyam Cél:  Állóképesség és izomerő fejlesztés.  Tour lent gyakorlatok.  Nagy ugrások tanítása.  Összekötő lépések a gyakorlatokat táncosabbá teszik.  Diagonálból forgások. Követelmények  Kis és nagy pózok használata gyakorlatokban.  Tour sur le cou - de - ied egy fordulattal, stabil állólábbal és fejkapással. Minimum követelmény  Kis tourok 1 és 2 fordulattal.  Tour lent gyakorlatok  Nagy allegró  Gyakorlatok táncos kivitelezése. Ellenőrzés – értékelés Az értékelés szempontjai  Pontos kartartás, lábpozíciók elsajátítása.  Helyes testtartás.  A tananyag elsajátítási mechanizmus fejlődése. A pedagógus a tanuló teljesítményét a tanítási és közben érdemjeggyel értékeli, félévkor és a tanítási év végén osztályzattal minősíti. A tanulók félévi és év végi vizsgái az iskolában - csoportos bemutatási formában bizottság előtt történik. A vizsga anyagát a szaktanár állítja össze. A minősítésre a szaktanár tesz javaslatot, amelyről a bizottság szótöbbséggel dönt.  Zene és a tánc összhangjára törekvés.  A bemutatott gyakorlatok technikai biztonsága.  Klasszikus balett stílusának megfelelő előadásmód

118

Alapfok 6. évfolyam Cél:  A 8 év folyamán tanultak összegzése.  A gyakorlatok pontos kivitelezése.  Csoportos és egyéni bemutatkozás.  Kombinációk táncossá és színpadképessé tétele.  Felkészülés a továbbtanulásra (művészeti szakközépiskola)  Nagy allegró gyakorlatok kombinálása. Minimum követelmények  A 8 évfolyam tananyagának ismerete.  Bemutatott gyakorlatok technikai biztonsága.3  Koordinált bemutatás.3  Zene-tánc összhangjára való törekvés.  A klasszikus balett stílusának megfelelő előadásmód. Ellenőrzés – értékelés Az értékelés szempontjai  Pontos kartartás, lábpozíciók elsajátítása.  Helyes testtartás.  A tananyag elsajátítási mechanizmus fejlődése. A pedagógus a tanuló teljesítményét a tanítási és közben érdemjeggyel értékeli, félévkor és a tanítási év végén osztályzattal minősíti. A tanulók félévi és év végi vizsgái az iskolában - csoportos bemutatási formában bizottság előtt történik. A vizsga anyagát a szaktanár állítja össze. A minősítésre a szaktanár tesz javaslatot, amelyről a bizottság szótöbbséggel dönt.   

Zene és a tánc összhangjára törekvés. A bemutatott gyakorlatok technikai biztonsága. Klasszikus balett stílusának megfelelő előadásmód.

Továbbképző 7. évfolyam Cél: 

A követelmény elsajátítása. A középgyakorlatok plasztikus kivitelezése, táncosabbá tétele.

Követelmények  Rúdgyakorlat pózokban, fondu, relevé lent lábujjra emelkedéssel.  Taur sur le cou-de-pied minimum szinten 1 fordulattal. 45°-os fonették minőségi előadása. Ellenőrzés - értékelés  A tanulók minden évfolyamon félévi és év végi vizsgán adnak számot tudásukról. A vizsga anyagát a szaktanár állítja össze. A bemutatás csoportosan történik. A minősítésre, az osztályzatra a szaktanár tesz javaslatot. A bizottság szótöbbséggel dönt. Az értékelés szempontjai – minimum követelmények  

Az adott évfolyam anyagának ismerete. A bemutatott gyakorlat technikai biztonsága. 119

  

Harmonikus, koordinált előadásmód. A zene és tánc összhangja. A klasszikus stílus követése.

Továbbképző 8. évfolyam Cél:  A követelmény elsajátítása. A rúdnál végzett plié-relevés gyakorlatok precízzé tétele.  Balancé helyzetek biztosítása középen ettitűd pózokban, a grand tomok megkezdéséhez. Követelmények  Plié-relevék kidolgozása fondu és frappé gyakorlatoknál és a passé developpé gyakorlatoknál.  Az izomerő és állóképesség fejlesztése a grand tourok kezdéséhez.  Piegonál forgások, allegro nagy ugrások alapozása. Ellenőrzés – értékelés A tanulók minden évfolyamon félévi és év végi vizsgán adnak számot tudásukról. A vizsga anyagát a szaktanár állítja össze. A bemutatás csoportosan történik. A minősítésre, az osztályzatra a szaktanár tesz javaslatot. A bizottság szótöbbséggel dönt. Az értékelés szempontjai – minimum követelmények     

Az adott évfolyam anyagának ismerete. A bemutatott gyakorlat technikai biztonsága. Harmonikus, koordinált előadásmód. A zene és tánc összhangja. A klasszikus stílus követése.

Továbbképző 9. évfolyam Cél:  A követelmény elsajátítása. Grand tourok pontos kivitelezése fordulattal.  Grand allegro táncos kombinációval előadva. Követelmények  Súlyláb megerősítése, a grand fonettékhoz.  Grand tourok 1 fordulattal I. erebesquéban.  Tour-tire-bouchon 2 fordulattal.  Nagy allegró: Grand essemblé, Pas billi, Jete luhe lacé.  Nagy ugrások kombinációi. Ellenőrzés, értékelés  A tanulók minden évfolyamon félévi és év végi vizsgán adnak számot tudásukról. A vizsga anyagát a szaktanár állítja össze. A bemutatás csoportosan történik. A minősítésre, az osztályzatra a szaktanár tesz javaslatot. A bizottság szótöbbséggel dönt.

120

Az értékelés szempontjai – minimum követelmények

    

Az adott évfolyam anyagának ismerete. A bemutatott gyakorlat technikai biztonsága. Harmonikus, koordinált előadásmód. A zene és tánc összhangja. A klasszikus stílus követése.

Továbbképző 10. évfolyam Cél:  A követelmény elsajátítása.  Az eddig tanultak táncos kivitelezése, plasztikus előadásmód, kombinációk önálló összeállítása a 10 év anyagából, lexikai tudás. Követelmények  Az eddigi évfolyamok tananyagának pontos tudása.  Technikai pontosság, táncos kivitelezés.  Kis tourok 2 fordulattal eu dehors és en dedans, grand tourok 1 fordulattal.  Battírozott kisugrások, grand allegro gyakorlatok táncos kombinációi, diagonról forgások gyorsított tempóban is, tour pes de bourre, tour piqué és chainé.  Tour pasé folyamatosan minimum 8 egymás után. Ellenőrzés, értékelés A tanulók minden évfolyamon félévi és év végi vizsgán adnak számot tudásukról. A vizsga anyagát a szaktanár állítja össze. A bemutatás csoportosan történik. A minősítésre, az osztályzatra a szaktanár tesz javaslatot. A bizottság szótöbbséggel dönt. Az értékelés szempontjai – minimum követelmények     

Az adott évfolyam anyagának ismerete. A bemutatott gyakorlat technikai biztonsága. Harmonikus, koordinált előadásmód. A zene és tánc összhangja. A klasszikus stílus követése.

Alapvizsga követelmények Cél:  Harmonikus, plasztikus, koordinált színpadi előadásmód, lépések tudatos használata.  Zenére önálló kombináció, etűd összeállítása Rúdgyakorlat 1. Demi és grand plié I., II., IV., V. pozícióban karkísérettel és hajlásokkal kombinálva. 2. Battement tendu pózokban nagy kartartással nyújtott lábbal és demi poiével. Doubletendu nyújtott és hajlított lábbal. 3. Battement tendu jeté pózokban nagy kartartással nyújtott lábbal és demi pliével. Tendu 121

4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13.

jete pointé. Tendu jeté developpé. Tendu jeté enveloppé. Rond de jambe par terre en dehors és en dedans grand ronddal és hajlással. Fondu 45°-ra emelt lábbal double fondu 45°-ra féltalpra emelkedéssel. Fondu demi ronddal és fondu grand ronddal 45°-on féltalpon. Soutenu 45°-on féltalpra emelkedéssel. Rond de janbe en l’air en dehors és en dedans féltalpon. Frappé –doublé frappé 35°-on pózokban petit baltemens sur le con de pied.. Relevé lent pózokban. Passe developpé pózokban talpon attitűd helyzetekben, ellangé póz. Grand battement jeté nagy pózokban, pointéval. Mély hajlások, körzések. Relevék és balancé helyzet.

Középgyakorlat 1. Demi és grand plié I., II., III., IV. pozícióban. 2. Battement tendu és tendu jete kis nagy pózokban, effacéé, craisé, ecarte. Battemnat tendu és jete pas marché en dehors és en dedans. 3. Rond de jambe par terre grand ronddal és hajlásokkal pózból-pózba. 4. Fondu 45°-on talpon nagy pózokban. 5. Frappé –doublé frappé nagy pózokban talpon. 6. Relevé lent és passé developpé 90°-on nagy pózokban. 7. Grand battement jeté nagy pózokban. 8. Az I., II., III., IV., V., VI. port de bras. 9. Temps lié par terre folyamatosan. Tour-ok 1. Tour preparáció: először a korlátnál balancé helyzet gyakoroltatása tartott szabad láb sur le cou de piedben. 2. Egy tour sur le cou-de-pied-ben IV. és V. pozícióból en dehors és en dedans 1 fordulattal. Diagonál forgás Tour pas de bourréc Tour piqué Tour chainé Allegro Kis ugrások: sauté, changement, echappé glissade, assemblé, petit jeté sissoné ferme 45°-ra nyitott lábbal, changement és echappé ¼ és ½ fordulattal is Összekötő lépések: pas chassé, pas balancé, tombé pas de bourré Záróvizsga tételek Rúdgyakorlat 1. Demi és grand plié I., II., IV., V. pozícióból hajlásokkal, körzésekkel kombinálva. 2. Battement tendu kis én nagy pózokban, tendu en cerele. 3. Battement tendu jeté kis és nagy pózokban tendu jete en cercle. 4. Rond de jambe par terre grand ronddal és hajlásokkal kombinálva. 5. Fondu és double fondu 90°-on lábujjhegyre emelkedéssel nagy pózokban, demi és grand ronddal kombinálva + fondu tombéval 90°-on. 6. Soutenu 90°-on pózokban, lábujjhegyre emelkedéssel. 7. Frappé –doublé frappé pózokban féltalpon + doublé frappé poséval. 122

8. 9. 10. 11.

Rond de janbe en l’air lábujjhegyen állva és és plié relevével. Fouetté 90 °-on plié relevével. Passe developpé és developpé passé nagy pózokban, relevé lent 90°-on plié relevével. Grand battement jeté pózokban, pointével + grand battement jete balancoire.

Középgyakorlat 1. Demi és grand plié I., II., III., IV., V. pozícióban hajlásokkal. 2. Battement tendu kis nagy pózokban, tendu en cerele. 3. Battement tendu jete kis és nagy pózokban, pointével és en cerelével is. 4. Rond de jambe par terre grand ronddal és hajlásokkal pózból-pózba. 5. Fondu és double fondu pózokban féltalpra emelkedéssel 90°-on. 6. Soutenu 90°-on 7. Grand fonette ½ fordulattal 90°-on. 8. Frappé –doublé frappé pózokban féltalpon. 9. Nagy Adagió gyakorlat 90°-os relevé lent, passé developpé, port debras-kal kombinálva. 10. Temps lié par terre en tournent 1 fordulattal és 90°-on talpon. 11. Grand battement jeté pózokban és pointéval. Allegro 1. Kis ugrások battírozva 2. Ghangement, royal, guatre, echappé battu. 3. Jete és assemblé battu. 4. Ballonné 45°-on haladva pózokban. 5. Fouetté ½ fordulattal 90°-on. 6. Grand assemlé, sissone ouvete 90°-on pózokban. 7. Failli, sissone ferme 90°-on pózokban. 8. Jete entrelasé. Tour-ok 1. Kis tourok 2 fordulattal en dehors és en dedans II., IV., V. pozícióból. 2. Tour tirebuchon en dehors 2 fordulattal. 3. Grand tourok 1 fordulattal eroisé és effaceé pózokban. Diagonál tourok 1. Tour pas de bourré 2. Tour piqué 3. Tour chainé 4. Tour degagé Modern-kortárstánc Alapfok 3. évfolyam Cél: Jazz technika:  Alakítsa ki a tanulóban a jazz technika iránti nyitottságot, a rendszeres munka igényét, illetve az improvizáció és kompenzáció tudatos használatát és az önálló gondolkodás igényét.  Adjon lehetőséget a tanuló fantáziájának kibontakoztatására, kreativitásának megnyilvánulására, az improvizációs készségek megmutatására.  Fejlessze a tanuló technikai adottságait, muzikalitását, kreativitását, térérzékét, koncentrációsképességét, előadói készségét. 123

Követelmények Jazz technika:  A tanuló ismerje a jazz technika mozgásanyagát, a contraction-release tudatos használatát, a testközpont szerepét, illetve a technika stílusát, előadásmódját.  A tanuló legyen képes a technika elemeit, gyakorlatait biztonsággal, harmonikusan, stílusosan előadni, bemutatni.  Legyen képes a technika sajátosságainak megfelelő, önálló és csoportos etűdök, kombinációk, koreográfiák előadására.  Legyen képes a klasszikus balettől esetlegesen eltérő mozgásnyelv befogadására. Ellenőrzés, értékelés  A tanulók minden évfolyamon félévi és év végi vizsgán adnak számot tudásukról. A vizsga anyagát a szaktanár állítja össze. A bemutatás csoportosan történik. A minősítésre, az osztályzatra a szaktanár tesz javaslatot. A bizottság szótöbbséggel dönt.  Az értékelés szempontjai – minimum követelmények 

az adott évfolyam tananyagának ismerete, a bemutatott gyakorlatok technikai biztonsága, a jazztánc sajátosságainak megfelelő bemutatása.

Alapfok 4. évfolyam Cél: Jazz technika:  Alakítsa ki a tanulóban a jazz technika iránti nyitottságot, a rendszeres munka igényét, illetve az improvizáció és kompenzáció tudatos használatát és az önálló gondolkodás igényét.  Adjon lehetőséget a tanuló fantáziájának kibontakoztatására, kreativitásának megnyilvánulására, az improvizációs készségek megmutatására.  Fejlessze a tanuló technikai adottságait, muzikalitását, kreativitását, térérzékét, koncentrációsképességét, előadói készségét. Követelmények Jazz technika:  A tanuló ismerje a jazz technika mozgásanyagát, a contraction-release tudatos használatát, a testközpont szerepét, illetve a technika stílusát, előadásmódját.  A tanuló legyen képes a technika elemeit, gyakorlatait biztonsággal, harmonikusan, stílusosan előadni, bemutatni.  Legyen képes a technika sajátosságainak megfelelő, önálló és csoportos etűdök, kombinációk, koreográfiák előadására.  Legyen képes a klasszikus balettől esetlegesen eltérő mozgásnyelv befogadására. Ellenőrzés, értékelés  A tanulók minden évfolyamon félévi és év végi vizsgán adnak számot tudásukról. A vizsga anyagát a szaktanár állítja össze. A bemutatás csoportosan történik. A minősítésre, az osztályzatra a szaktanár tesz javaslatot. A bizottság szótöbbséggel dönt. Az ellenőrzés, értékelés szempontjai – minimum követelmények 124



az adott évfolyam tananyagának ismerete, a bemutatott gyakorlatok technikai biztonsága, a jazztánc sajátosságainak megfelelő bemutatása.

Alapfok 5. évfolyam Cél: Jazz technika:  Alakítsa ki a tanulóban a jazz technika iránti nyitottságot, a rendszeres munka igényét, illetve az improvizáció és kompenzáció tudatos használatát és az önálló gondolkodás igényét.  Adjon lehetőséget a tanuló fantáziájának kibontakoztatására, kreativitásának megnyilvánulására, az improvizációs készségek megmutatására.  Fejlessze a tanuló technikai adottságait, muzikalitását, kreativitását, térérzékét, koncentrációsképességét, előadói készségét. Követelmények Jazz technika:  A tanuló ismerje a jazz technika mozgásanyagát, a contraction-release tudatos használatát, a testközpont szerepét, illetve a technika stílusát, előadásmódját.  A tanuló legyen képes a technika elemeit, gyakorlatait biztonsággal, harmonikusan, stílusosan előadni, bemutatni.  Legyen képes a technika sajátosságainak megfelelő, önálló és csoportos etűdök, kombinációk, koreográfiák előadására.  Legyen képes a klasszikus balettől esetlegesen eltérő mozgásnyelv befogadására. Ellenőrzés, értékelés  A tanulók minden évfolyamon félévi és év végi vizsgán adnak számot tudásukról. A vizsga anyagát a szaktanár állítja össze. A bemutatás csoportosan történik. A minősítésre, az osztályzatra a szaktanár tesz javaslatot. A bizottság szótöbbséggel dönt. Az értékelés szempontjai - minimum követelmények 

az adott évfolyam tananyagának ismerete, a bemutatott gyakorlatok technikai biztonsága, a jazztánc sajátosságainak megfelelő bemutatása.

Alapfok 6. évfolyam Cél: Jazz technika:  Alakítsa ki a tanulóban a jazz technika iránti nyitottságot, a rendszeres munka igényét, illetve az improvizáció és kompenzáció tudatos használatát és az önálló gondolkodás igényét.  Adjon lehetőséget a tanuló fantáziájának kibontakoztatására, kreativitásának megnyilvánulására, az improvizációs készségek megmutatására.  Fejlessze a tanuló technikai adottságait, muzikalitását, kreativitását, térérzékét, koncentrációsképességét, előadói készségét. Követelmények Jazz technika:  A tanuló ismerje a jazz techika mozgásanyagát, a contraction-release tudatos használatát, a testközpont szerepét, illetve a technika stílusát, előadásmódját. 125

  

A tanuló legyen képes a technika elemeit, gyakorlatait biztonsággal, harmonikusan, stílusosan előadni, bemutatni. Legyen képes a technika sajátosságainak megfelelő, önálló és csoportos etűdök, kombinációk, koreográfiák előadására. Legyen képes a klasszikus balettől esetlegesen eltérő mozgásnyelv befogadására.

Ellenőrzés, értékelés  A tanulók minden évfolyamon félévi és év végi vizsgán adnak számot tudásukról. A vizsga anyagát a szaktanár állítja össze. A bemutatás csoportosan történik. A minősítésre, az osztályzatra a szaktanár tesz javaslatot. A bizottság szótöbbséggel dönt. Az értékelés szempontjai - minimum követelmények 

az adott évfolyam tananyagának ismerete, a bemutatott gyakorlatok technikai biztonsága, a jazztánc sajátosságainak megfelelő bemutatása.

Továbbképző 7. évfolyam Cél:  A Graham technika alapjainak elsajátítása és más tánctechnikáktól eltérő mozgáselvek, alapelemek, alapsorozatok megtanulása. Követelmények  Az adott évfolyam tananyagának ismerete.  A Graham technika speciális gerinchasználatának tudatossága. Ellenőrzés, értékelés  A tanulók minden évfolyamon félévi és év végi vizsgán adnak számot tudásukról. A vizsga anyagát a szaktanár állítja össze. A bemutatás csoportosan történik. A minősítésre, az osztályzatra a szaktanár tesz javaslatot. A bizottság szótöbbséggel dönt.

Az értékelés szempontjai - minimum követelmények 

az adott évfolyam tananyagának ismerete, a bemutatott gyakorlatok technikai biztonsága, a Graham technika sajátosságainak megfelelő bemutatása.

Továbbképző 8. évfolyam Cél:  Az alapelemeket és sorozatokat ritmikai, dinamikai, tempóbeli, térbeli variációkkal gazdagítva megtanítani, majd a gyakorlatokban alkalmazni. Követelmények  Az adott évfolyam tananyagának ismerete.  A bemutatott gyakorlatok technikai biztonsága.  A Graham stílus technikai, dinamikai, ritmikai sajátosságainak alkalmazása. Ellenőrzés, értékelés  A tanulók minden évfolyamon félévi és év végi vizsgán adnak számot tudásukról. A vizsga anyagát a szaktanár állítja össze. A bemutatás 126

csoportosan történik. A minősítésre, az osztályzatra a szaktanár tesz javaslatot. A bizottság szótöbbséggel dönt.

Az értékelés szempontjai - minimum követelmények 

az adott évfolyam tananyagának ismerete, a bemutatott gyakorlatok technikai biztonsága, a Graham technika sajátosságainak megfelelő bemutatása.

Továbbképző 9. évfolyam Cél:  Az első év célja a Limón technika alapjait képző és a többi modern tánctechnikáktól elétérő alap mozgáselvek megtanítása.  A mozgásanyag elsajátítása egyszerű, jól áttekinthető zenékre. Követelmények  Az adott évfolyam tananyagának ismerete.  A bemutatott gyakorlatok technikai biztonsága. Ellenőrzés, értékelés  A tanulók minden évfolyamon félévi és év végi vizsgán adnak számot tudásukról. A vizsga anyagát a szaktanár állítja össze. A bemutatás csoportosan történik. A minősítésre, az osztályzatra a szaktanár tesz javaslatot. A bizottság szótöbbséggel dönt.

Az értékelés szempontjai - minimum követelmények 

az adott évfolyam tananyagának ismerete, a bemutatott gyakorlatok technikai biztonsága, a Limón technika sajátosságainak megfelelő bemutatása.

Továbbképző 10. évfolyam Cél:  A második év célja a Limón technika alapelveinek használata. A tanulók már nehezebb, kortárs zenékre is képesek táncolni, előadni és rövidebb etűdöket komponálni. Követelmények  Az adott évfolyam tananyagának ismerete.  A bemutatott gyakorlatok technikai, harmonikus, koordinált bemutatása.  A technika stílusának megfelelő előadásmód. Ellenőrzés, értékelés  A tanulók minden évfolyamon félévi és év végi vizsgán adnak számot tudásukról. A vizsga anyagát a szaktanár állítja össze. A bemutatás csoportosan történik. A minősítésre, az osztályzatra a szaktanár tesz javaslatot. A bizottság szótöbbséggel dönt.

127

Az értékelés szempontjai - minimum követelmények 

az adott évfolyam tananyagának ismerete, a bemutatott gyakorlatok technikai biztonsága, a Limón technika sajátosságainak megfelelő bemutatása.

Alapvizsga követelmény 

A tanuló ismerje a modern tánctechnikák jellegzetes lépésanyagának alapjait, ismerje a testközpont szerepét, fontosságát illetve az improvizálás szabályait.



Képes legyen a klasszikus balettől eltérő mozgásnyelv befogadására, illetve a tananyag stílusos előadására.

Záróvizsga követelmény   

A tanuló ismerje a Graham-, Limón-, Modern jazz-technika lépésanyagait, sajátosságait. Ismerje a modern kortárstánc térszemléletét, illetve az improvizáció szabályait. Képes legyen az elsajátított technikák lépésanyagainak gyakorlatokban történő bemutatására, meggyőző, stílusos előadására.

Tánctörténet Továbbképző 7. évfolyam Cél:  A tanulókat szakmai ismereteikre alapozva ismertesse meg az egyetemes és nemzeti tánctörténeti folyamatokkal, a táncművészet kimagasló alkotó egyéniségeinek munkásságával, a táncirodalom néhány alapvető művével, továbbá fejlessze ízlésüket és ösztönözze őket arra, hogy a táncművészet értő és élvező befogadójává váljanak. Követelmények  Ismertesse meg a tanulóval: o a táncművészi és közhasznú formáit, o a társasági táncélet alkalmait, o a színpadi táncművészet legfontosabb ágazatait és korszakait, o az egyetemes és nemzeti táncművészet legjelentősebb művészeinek pályáját, o az egyetemes és nemzeti táncművészet néhány alapművét, s ezek elemzésén keresztül a táncirodalom különböző stílusait.  Alakítsa ki a tanulókban: o az esztétikai érzéket, o a művészetek befogadására nyitott attitűdöt, o fogékonyságot a múlt és a jelen értékeinek befogadására.  Fejlessze a tanuló: o nem verbális megnyilvánulások iránti fogékonyságát, o a tánc komplexitásából adódóan a társművészetek (zene, képzőművészet, színház) iránti érzékenységét, o vizuális memóriáját, o képzelőerejét.  Ösztönözze a diákot: o a rendszeres társasági és színházi táncesemények látogatására, o az iskolán kívüli tánceseményeken való részvételre, 128

o a rádió és televízió táncos-témájú műsorainak figyelemmel kísérésére.  Tudatosítsa a tanulóban: a tánctörténeti ismeretek fejlesztik a személyiségét, az ízlését és fogékonyságát általában a művészetek, különösen az előadóművészetek iránt. Ellenőrzés, értékelés  A tanév során érdemjeggyel értékeljük a tanulók tudását, félévkor és év végén osztályzatot kapnak Továbbképző 8. évfolyam Cél:  A tanulókat szakmai ismereteikre alapozva ismertesse meg az egyetemes és nemzeti tánctörténeti folyamatokkal, a táncművészet kimagasló alkotó egyéniségeinek munkásságával, a táncirodalom néhány alapvető művével, továbbá fejlessze ízlésüket és ösztönözze őket arra, hogy a táncművészet értő és élvező befogadójává váljanak. Követelmények  Ismertesse meg a tanulóval: o a tánc művészi és közhasznú formáit, o a társasági táncélet alkalmait, o a színpadi táncművészet legfontosabb ágazatait és korszakait, o az egyetemes és nemzeti táncművészet legjelentősebb művészeinek pályáját, o az egyetemes és nemzeti táncművészet néhány alapművét, s ezek elemzésén keresztül a táncirodalom különböző stílusait.  Alakítsa ki a tanulókban: o az esztétikai érzéket, o a művészetek befogadására nyitott attitűdöt, o fogékonyságot a múlt és a jelen értékeinek befogadására.  Fejlessze a tanuló: o nem verbális megnyilvánulások iránti fogékonyságát, o a tánc komplexitásából adódóan a társművészetek (zene, képzőművészet, színház) iránti érzékenységét, o vizuális memóriáját, o képzelőerejét.  Ösztönözze a diákot: o a rendszeres társasági és színházi táncesemények látogatására, o az iskolán kívüli tánceseményeken való részvételre, o a rádió és televízió táncos-témájú műsorainak figyelemmel kísérésére.  Tudatosítsa a tanulóban: o a tánctörténeti ismeretek fejlesztik a személyiségét, az ízlését és fogékonyságát általában a művészetek, különösen az előadóművészetek iránt. Ellenőrzés, értékelés  A tanév során érdemjeggyel értékeljük a tanulók tudását, félévkor és év végén osztályzatot kapnak 6.3.2. Társastánc tanszak Cél A tanszak célja, hogy törekedjen a táncművészet, azon belül a társastánc minél teljesebb megismerésére, segítse sajátos eszközeivel a tanulók személyiségének formálását. 129

A tanszak feladata Ismertesse meg a tanulóval:    

a társastánc alapjait, technikai elemeit, a mozgás kapcsolatát a zenével, a kombinációk és etűdök, koreográfiák megfelelő kivitelezését.

Alakítsa ki a tanulóban:  a rendszeres munka természetes igényét,  a megfelelő munkafegyelmet,  az esztétikai érzéket,  az önkontroll alkalmazását. Fejlessze a növendék:  fizikai állóképességét,  tánc iránti szeretetét,  ritmusérzékét,  technikai tudását,  koncentrálóképességét,  stílusérzékét,  előadói készségét,  tér- és formaérzékét. Ösztönözze a tanulót:  a társastánccal kapcsolatos események, bemutatók megtekintésére, elemzésére,  a viselkedéskultúra alapszabályainak és magatartásformáinak alkalmazására a mindennapi életben és a társas érintkezésben,  táncművészeti előadások látogatására,  a televízió táncos műsorainak figyelemmel kísérésére. Tudatosítsa a tanulóban, hogy a tánctanulás fejleszti:  akaratát,  ízlését,  állóképességét,  mozgáskoordinációját,  alkalmazkodóképességét,  személyiségét. A tehetséggondozás feladatai a tanszakon    

a szabadon választható tárgyak mozgásanyagának magasabb szintű elsajátítása igazolt versenytáncosként amatőr táncversenyeken való megmérettetés latin és standard táncokból, fellépési lehetőségek biztosítása az iskolai rendezvényeken, nyári, szünidei intenzív tréningek, táborok szervezése.

Tantárgyfelosztás Előképző 1-2.: Ciklusterv: Gyermektánc: heti 2 óra – 72 óra/év 130

Alapfok 1.: Ciklusterv:

Társastánc: heti 4óra – 144 óra/év

Alapfok 2-3-4.: Ciklusterv:

Társastánc: heti 3 óra – 108 óra/év Balett: heti 1 óra – 36 óra/év

Alapfok 5.: Ciklusterv:

Társastánc: heti 2 óra – 72 óra/év Viselkedéskultúra: heti 1 óra – 36 óra/év Balett: heti 1 óra – 36 óra/év

Alapfok 6.: Ciklusterv:

Társastánc: heti 3 óra – 108 óra/év Balett: heti 1 óra – 36 óra/év

Továbbképző 7-8.: Ciklusterv:

Társastánc: heti 2 óra – 72 óra/év Történelmi társastánc: heti 1 óra – 36 óra/év Tánctörténet: heti 1 óra – 36 óra/év

Továbbképző 9-10.: Ciklusterv:

Társastánc: heti 3 óra – 108 óra/év Történelmi társastánc: heti 1 óra – 36 óra/év

A tantárgyak helye a tanszak programjában Gyermektánc: az előképző 1-2. évfolyamában Gyermektánc tantárggyal a társastáncot megalapozó tudásra tesz szert a tanuló a tantárgyon belüli ritmikai, gimnasztikai gyakorlatokkal, játékos táncokkal. Így a tanulóban fejlődik a rendszeres munka természetes igénye, fizikai állóképessége, ritmusérzéke, egymásra figyelő magatartása. Klasszikus balett: az alapfok 2-6. évfolyamán kötelező tantárgy. A klasszikus balett célja és feladata a tanulók izomzatának erősítése, fizikai teherbírásának fokozása, térérzékének, formaérzékének kibontakoztatása, mozgáskultúrájának fejlesztése, plasztikusabbá tétele. Történelmi társastánc: a továbbképző 7-10. évfolyamán kötelező tantárgy. A tantárgy célja, hogy a tanulók megismerjék a különböző korok táncait. Oktatása azért szükséges, mert a historikus táncokon keresztül jobban megismerik a főtantárgy (társastánc) kialakulásának előzményeit. Viselkedéskultúra: az alapfok 5. évfolyamán kötelező tantárgy. A tantárgy célja, hogy a tanulók megismerjék és elsajátítsák a mindennapi élet és a társas érintkezés viselkedéskultúrájának alapszabályait és magatartásformáit. 131

Tánctörténet: a továbbképző 7-8. évfolyamán kötelező tantárgyként szerepel, célja, hogy minden tánccal foglalkozó tanuló ismereteket szerezzen a tánc kialakulásáról, fejlődéséről, múltjáról, jelenéről. Szabadon választható tantárgy: a tanszak bármely tantárgyából választható. Célja, hogy a tehetséges tanulóknak módot adjon a további fejlődésre. Követelmények Gyermektánc  a tanuló ismerje a társastánc alapfogalmait, alapmozdulatait, a magyar és más népek táncainak alaplépéseit,  legyen képes zenére, énekre ritmikus mozgást végezni,  legyen képes a tanult játékos táncok csoportos bemutatására. Társastánc az alapfok elvégzése után  ismerje a tanuló a standard és latin-amerikai táncok alapmotívumait (angol és bécsi keringő, tangó, slow fox, quickstep, samba, cha-cha-cha, rumba, paso doble, jive)  legyen képes a tanult táncok pontos, stílusos eltáncolására, páros és csoportos feladatok végrehajtására. Társastánc a továbbképző elvégzése után  ismerje a tanuló az angol stílus szerint a standard és latin-amerikai táncok összetettebb motívumait és az alaplépések variációit,  legyen képes a standard és latin-amerikai táncok önálló és páros bemutatására, a csoportos bemutatási formában figyelmes együttműködésre,  legyen képes a tanult társastáncok valamelyikéből vagy azok mixeléséből önálló csoportos bemutatására. Klasszikus balett  a tanuló ismerje a klasszikus balett tanult alapelemeit, a harmonikus, esztétikus kivitelezés módját,  legyen képes a tanultak pontos kivitelezésére, a zene és tánc összhangjának betartására. Viselkedéskultúra  a tanuló ismerje a mindennapi élet és a társas érintkezés alapszabályait, magatartás formáit,  legyen képes az elsajátított viselkedéskultúra gyakorlati alkalmazására. Történelmi társastánc  ismerje a tanuló a történelmi társastáncok alaplépéseit,  legyen képes a tanult táncok stílusos, önálló és csoportos bemutatására. Tánctörténet  a tanuló ismerje az adott évfolyam anyagát, a táncművészet kimagasló alapműveit, a nagy egyéniségek munkásságát, az egyetemes és nemzeti tánctörténeti folyamatokat.  legyen képes elemezni a táncművészet különböző stílusait,  legyen képes a múlt és jelen értékeinek befogadására, a táncművészetek iránti érdeklődésre. 132

A számonkérés formája  a tanulók minden évfolyamban félévi és év végi vizsgán adnak számot tudásukról.  a bemutatás párosan és csoportosan történik.  az anyagot a szaktanár állítja össze.  a minősítésre, az osztályzatra a szaktanár tesz javaslatot, a bizottság szótöbbséggel dönt. Az értékelés szempontjai - minimum követelmények  az adott évfolyam tananyagának ismerete,  párral való táncolás technikájának biztonságos elsajátítása,  a táncban alkalmazott térformák helyes, pontos bemutatása,  művészetek iránti érzékenység, kreativitás,  alkalmazkodás a csoportos munkában,  a tanult táncok stílusának megfelelő előadásmód. Tárgyi feltételek  Táncterem  Tükör  Balettrúd  Magnetofon  Zongora  Egyéb eszközök, kellékek Az egyes évfolyamok szakirányú feladatai Előképző 1. évfolyam      

A 2/4-es, 3/4-es, 4/4-es ütemű zenék megismertetése a tanulókkal, A tánc iránti igény felkeltése a gyermektáncokon keresztül. A tanulók mozgáskultúrájának sokirányú fejlesztése. Fizikai állóképességük, ügyességük, cselekvő biztonságuk fejlesztése. Ritmusérzékük, hallásuk, tér- és formaérzékük gazdagítása. A tanulókat érzékennyé tenni a magyar népi kultúra befogadására a népi gyermekjátékokon és a magyar néptánc alaplépésein keresztül.

Követelmények A tanuló ismerje  az énekes, táncos gyermekjátékokat  a népi sportjátékokat  a játékokhoz fűződő néptánc alaplépéseit. Legyen képes 

a játékokat és a néptánc alaplépéseket megfelelően előadni.

Értékelés Az értékelés szóban és írásban történik, szöveges formában:  Kiválóan megfelelt  Jól megfelelt  Megfelelt 133



Nem felelt meg

Előképző 2. évfolyam    

A tanulók mozgáskultúrájának sokirányú fejlesztése. Fizikai állóképességük, ügyességük, cselekvő biztonságuk fejlesztése. Ritmusérzékük, hallásuk, tér- és formaérzékük gazdagítása. A tanulókat érzékennyé tenni a magyar népi kultúra befogadására a népi gyermekjátékokon és a magyar néptánc alaplépésein keresztül.

Követelmények  a gyermektáncok anyagának ismerete,  alapvető ritmikai szabályok alkalmazása,  a csoportos táncolás magatartásformáinak betartása. Értékelés  Megjegyzés: 

Mint az 1. évfolyamon. a tampet koreográfia megtanítása nem kötelező, sétakombinációkkal, vagy a tanult táncokból összeállított etűdökkel helyettesíthető.

Alapfok 1. évfolyam   

a társastáncok kezdő szintű megismerése, alapvető ritmikai szabályok alkalmazása, a partnerrel való táncolás technikájának biztonságos elsajátítása.

Alapfok 2. évfolyam     

a klasszikus balett tantárgy bevezetése a táncos mozgásának fejlesztéséhez, szakmailag indokolt, ha a társastánc órákat megelőzi a balett óra. a társastánc tananyag bővítése, a partnerrel való táncolás technikájának biztonságos elsajátítása, a tánc stílusának megfelelő előadásmód kialakítása. Balett o az évfolyam tananyagának pontos ismerete, o a balettelőkészítő gimnasztikai gyakorlatok pontos kivitelezése, o a kar- és lábpozíciók technikai biztonsága.

Alapfok 3. évfolyam 

a korábban tanult táncok anyagának mélyítése, technikai fejlesztése (tangó, rumba)  az előző évfolyamban tanult társastáncok anyagának bővítése (angol keringő, quickstep, cha-cha-cha),  a tanult társastáncok anyagának alapos ismerete (bécsi keringő, szamba),  a stílusnak megfelelő előadásmód. Balett o egyszerű balett elemek gyakorlása rúdnál és középen.(Port de bras-k) o a klasszikus balett stílusának megfelelő előadásmód kialakítása, o a bemutatott gyakorlatok technikai biztonsága, megfelelő kivitelezése. 134

Alapfok 4. évfolyam    Balett

az előző évben tanult táncok elmélyítése, technikai fejlesztése, motívumanyagának bővítése, a táncban alkalmazott térformák helyes, pontos bemutatása, alkalmazkodás a csoportos munkában. o o o o

klasszikus balett pozíciók használata rúdnál és középen, pózok fogalma, az évfolyam tananyagának ismerete, a megfelelő előadásmód, a bemutatott gyakorlatok technikai biztonsága

Alapfok 5. évfolyam   Balett

a korábban tanult táncok mélyítése, fejlesztése, motívumanyagának bővítése az évfolyam új táncainak stílusos elsajátítása (Slowfox, Paso doble).

o battement-ok plié-vel és nyújtva, balance gyakorlatok, fordulatok, forgások, o a bemutatott gyakorlatok technikai biztonsága, megfelelő kivitelezése, stílusos előadásmód. Viselkedéskultúra o a 14 éves növendékek segítése a mindennapok gyakorlatában, o különböző témakörök feldolgozása a tanár által irányított beszélgetés formájában, o a táncos alkalmakkor való viselkedés szabályainak ismerete, o tájékozottság a köznapi élet illemtanában. Alapfok 6. évfolyam  az öt standard tánc (angol keringő, tangó, bécsi keringő, slowfox, quickstep) pontos, stílusos táncolása,  az öt latin-amerikai tánc (szamba, cha-cha-cha, rumba, paso doble, jive) pontos, stílusos táncolása,  a páros és csoportos feladatok végrehajtása. Balett o néhány gyakorlat féltalpon, demi és grand rond-ok 45°-on, o ugrások fordulva, forgások par terre és diagonálban, o nagyobb és nehezebb ugrásokat – ha azt a főtárgy megkívánja – az évfolyam fizikai állapotának és balett tudásának figyelembe vételével taníthatunk, o a bemutatott gyakorlatok technikai biztonsága és stílusos előadása. Továbbképző 7. évfolyam   

a táncosok a továbbképző évfolyamokon – miközben tovább bővítik ismereteiket – a standard és latin-amerikai táncokból készített koreográfiákkal ismerkednek meg, a koreográfiák egyénileg, az évfolyam felkészültségét figyelembe véve készülnek, a motívumokból készült kombinációk stílusos előadása, 135

 a zene és a tánc összhangja. Történelmi társastánc o a XIX. századi társasági táncok alaplépéseinek megismerése, o a táncok stílusának és magatartásformáinak elsajátítása. Tánctörténet o Lásd a balettnél. Továbbképző 8. évfolyam   

A tanult társastáncok motívumainak alapos ismerete, a társastáncok technikailag pontos, stílusos előadása, a táncok valamelyikéből készült koreográfia helyes térformákban történő bemutatása,  alkalmazkodás a csoportos munkában. Történelmi társastánc o a XIX. századi társasági táncok etűd formájában való bemutatása, o a Keringő koreográfia technikailag pontos, stílusos kivitelezése. Tánctörténet o Lásd a balettnél. Továbbképző 9. évfolyam  Az egyre nehezebb fejlettségű motívumok pontos kivitelezése,  az összetettebb motívumok és alaplépések variációinak stílusos előadás,  az előző évfolyamon tanult koreográfia fejlesztése. Történelmi társastánc o a barokk szertartásosabb, kifinomultabb, kötöttebb stílusának megismerése a menüett lépésein keresztül, o az elsajátított anyag korhű, stílusos bemutatása. Továbbképző 10. évfolyam Az összetettebb motívumok, alaplépés variációk pontos kivitelezése, a társastáncok valamelyikből készült koreográfia stílusos előadása, a táncban alkalmazott térformák helyes alkalmazása, alkalmazkodás a csoportos munkában. Történelmi társastánc o az adott évfolyam táncanyagának ismerete, o az elsajátított táncok korhű, stílusos bemutatása. Az egyes évfolyamok vizsgakövetelményei Előképző – 1. évfolyam Félévi tanszaki vizsga:  táncirányok felismerése,  zenefelismerés,  a tanult táncok csoportos bemutatása. Év végi tanszaki vizsga:  súly- és súlytalan láb fogalma,  fordulás és többirányú fordulás bemutatása, 136

  

forgásmennyiségek, térformák, irányok felismerése, alkalmazása, a tanult tánclépések pontos ismerete.

Előképző – 2. évfolyam Félévi tanszaki vizsga:  mozgásos-, ritmikai-, ütemgyakorlatok bemutatása,  ütem felismerése, ütemfajták, ütemszünet felismerése,  a tanult táncok csoportos bemutatása zenére. Év végi tanszaki vizsga:  a magyar (csárdás) és más népek (polka, keuzpolka, country, angol keringő, boogie-woogie) táncainak alaplépéseinek bemutatása,  elmélet: a társastánc alapfogalmainak, alapmozdulatainak ismerete (tánctartás, emelkedés, süllyedés, angol keringő és cha-cha.-cha alaplépés elemzése) Alapfok 1. évfolyam Félévi tanszaki vizsga:  standard táncok alaplépéseinek csoportos bemutatása zenére (angol keringő, tangó, bécsi keringő, slow fox, foxtrott). Év végi tanszaki vizsga:  gyakorlati rész: standard és latin amerikai táncok pontos és stílusos eltáncolása,  elmélet:  standard táncok alapmotívumainak ismerete (angol keringő, tangó, bécsi keringő, slow fox, quick step),  latin amerikai táncok (szamba, cha-cha-cha, rumba, paso doble, jive) alapmotívumainak ismerete,  disco, country, polka alapmotívumainak ismerete. Alapfok 2. évfolyam Félévi tanszaki vizsga:  gyakorlati rész: standard és latin amerikai táncok elsajátított figurák ismerete (quarter turns, natural and reverse, turn, fallaway rock),  Balett: láb és karpozíciók ismerete, pontos bemutatása. Év végi tanszaki vizsga:  gyakorlati rész: standard és latin amerikai táncok pontos és stílusos bemutatása zenére,  elmélet: standard és latin amerikai táncok alapmotívumainak és az eddig tanult figuráknak ismerete,  Balett: a tanult gyakorlatok pontos kivitelezése (gyakorlati rész: törzs-, kar-, fekvő-, ülő-, rúdgyakorlatok bemutatása). Alapfok 3. évfolyam Félévi tanszaki vizsga:  az eddig tanult és elsajátított lépések kombinációjának csoportos, pontos bemutatása zenére,  Balett: kargyakorlatok, törzshajlító, nyújtógyakorlatok bemutatása a tanult gyakorlatok pontos és harmonikus kivitelezése. Év végi tanszaki vizsga:  a tanult táncok pontos és stílusos eltáncolása zenére,  Balett: a klasszikus balett alapelemeinek harmonikus, esztétikus kivitelezése.

137

Alapfok 4. évfolyam Félévi tanszaki vizsga:  standard és latin amerikai táncok eddig elsajátított koreográfiájának stílusos, csoportos bemutatása zenére,  Balett: a klasszikus balett tanult gyakorlatainak pontos kivitelezése. Év végi tanszaki vizsga:  standard és latin amerikai táncok csoportos és egyéni bemutatása zenére,  Balett: rúd- és középgyakorlatok, allegro fordulatok, forgások ismerete és pontos bemutatása. Alapfok 5. évfolyam Félévi tanszaki vizsga:  a standard és latin amerikai táncok bővített tudásanyagának bemutatása,  Viselkedéskultúra: helyzetgyakorlatok előre megbeszélt témakörök szerint,  Balett: A tanult gyakorlatok pontos kivitelezése (rúd és középgyakorlatok). Év végi tanszaki vizsga:  gyakorlati rész: standard és latin amerikai táncok koreográfiájának eltáncolása csoportosan;  elméleti rész: húzott tétel alapján az adott táncok figuráinak pontos bemutatása egyénileg,  Viselkedéskultúra: viselkedés és megjelenés hétköznapi és ünnepi alkalmakkor – beszámoló,  Balett: A tanult gyakorlatok pontos kivitelezése rúddal és rúd nélkül a klasszikus balett stílusának megfelelő előadásmódban. Alapfok 6. évfolyam Félévi tanszaki vizsga:  a tanulók tudásszintjének megfelelően összeállított koreográfiák letáncolása zenére, csoportosan,  Balett: a klasszikus balett stílusának megfelelő előadásmódban rúddal és rúd nélküli gyakorlatok pontos kivitelezése. Év végi tanszaki vizsga:  gyakorlati rész: standard és latin amerikai táncok koreográfiájának eltáncolása csoportosan,  elméleti rész: az adott táncok figuráinak bemutatása-házidolgozat,  Balett: gyakorlati rész: a tanult gyakorlatok pontos kivitelezése megfelelő technikai biztonsággal. Megjegyzés:  az alapfok 6. évfolyam befejezésével a tanév rendjében meghatározott időpontban alapvizsgát kell szervezni azok számára, akik a 2004/2005 – ös tanévben kezdték meg alapfok 1. évfolyamán a tanulmányaikat. Csak a sikeres vizsgát követően folytathatja a tanuló tanulmányait a továbbképző évfolyamain.  az alapvizsga témakörei és követelményei később kerülnek kidolgozásra. Továbbképző 7. évfolyam Félévi tanszaki vizsga:  a tanulók tudásszintjének megfelelően összeállított koreográfiák letáncolása zenére, csoportosan,  Történelmi társastánc: a tanult táncok bemutatása zenére, párban,  Tánctörténet: elméleti vizsga /írásbeli, szóbeli/ a tanult anyagokból.

138

Év végi tanszaki vizsga:  a tanulók tudásszintjének megfelelően összeállított koreográfiák letáncolása zenére, csoportosan,  Történelmi társastánc: a tanult táncok bemutatása zenére, párban,  Tánctörténet: elméleti vizsga /írásbeli, szóbeli/ a tanult anyagokból. Továbbképző 8. évfolyam Félévi tanszaki vizsga:  a tanulók tudásszintjének megfelelően összeállított koreográfiák letáncolása zenére, csoportosan,  Történelmi társastánc: a tanult táncok bemutatása zenére, párban,  Tánctörténet: elméleti vizsga /írásbeli, szóbeli/ a tanult anyagokból. Év végi tanszaki vizsga:  a tanulók tudásszintjének megfelelően összeállított koreográfiák letáncolása zenére, csoportosan,  Történelmi társastánc: a tanult táncok bemutatása zenére, párban,  Tánctörténet: elméleti vizsga /írásbeli, szóbeli/ a tanult anyagokból. Továbbképző 9. évfolyam Félévi tanszaki vizsga:  a tanulók tudásszintjének megfelelően összeállított koreográfiák letáncolása zenére, csoportosan,  Történelmi társastánc: a tanult táncok bemutatása zenére, párban,  Tánctörténet: elméleti vizsga /írásbeli, szóbeli/ a tanult anyagokból. Év végi tanszaki vizsga:  a tanulók tudásszintjének megfelelően összeállított koreográfiák letáncolása zenére, csoportosan,  Történelmi társastánc: a tanult táncok bemutatása zenére, párban,  Tánctörténet: elméleti vizsga /írásbeli, szóbeli/ a tanult anyagokból. Továbbképző 10. évfolyam Félévi tanszaki vizsga:  a tanulók tudásszintjének megfelelően összeállított koreográfiák letáncolása zenére, csoportosan,  Történelmi társastánc: a tanult táncok bemutatása zenére, párban,  Tánctörténet: elméleti vizsga /írásbeli, szóbeli/ a tanult anyagokból. Év végi tanszaki vizsga:  a tanulók tudásszintjének megfelelően összeállított koreográfiák letáncolása zenére, csoportosan,  Történelmi társastánc: a tanult táncok bemutatása zenére, párban,  Tánctörténet: elméleti vizsga /írásbeli, szóbeli/ a tanult anyagokból. Megjegyzés:  a továbbképző évfolyamok elvégzése után a tanuló művészeti záróvizsgát tehet,  a záróvizsgát a tanév rendjében meghatározott időpontban kell megszervezni,  a záróvizsga témakörei és követelményei később kerülnek kidolgozásra. Különbözeti vizsga:  Az a tanuló, aki az egyes évfolyamokat átugorni kívánja, így eggyel vagy több évfolyammal magasabban szeretné folytatni tanulmányait, az adott tanév 139

vizsgaanyagából 3 tanár előtt összevont beszámolót köteles tenni (igazgató és két tanár). 6.3.3. A tanuló tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történő ellenőrzési és értékelési módja, diagnosztikus, szummatív, fejlesztő formái, a magasabb évfolyamba lépés feltételei, valamint a magatartás és szorgalom minősítésének elvei A korszerű tanterveknek megfelelően a művészetoktatásban résztvevő tanulók teljesítményének mérésekor a kiemelt szabályozás elvét érvényesítjük. Az alapfokú művészetoktatásban az ellenőrzés az állandó kontroll szerepét kell, hogy betöltse, folytonos referencia a készségek kialakításáról, azok stádiumairól, állapotukról. Elméleti órákon az írásbeli és szóbeli számonkérés egyensúlya adhat teljes képet. Az értékelés rendszere: Az alapfok első osztályától osztályzatokkal történik az értékelés. Előképző évfolyamokon, ill. kamarazene, zenekar, énekkar tantárgyakból tanulóink szöveges értékelést kapnak: kiválóan megfelelt, jól megfelelt, megfelelt, nem felelt meg. Az értékelés célja:   

adjon visszajelzést a tanár és növendék közös munkájáról mindkettejük és a szülő számára, mutassa meg a tanulási folyamat meghatározott szakaszaiban (félévkor, évvégén), hogy a növendék az adott év folyamán mennyire haladt előre az előírt képességek és készségek szintjén, nyújtson lehetőséget az esetleges korrekciók kijelölésére.

Az értékelés helye és formája: A növendékeink teljesítményének és szorgalmának értékelése szóban minden órán, írásban a hónapok végén, félévi beszámolók alkalmával valamint év végén, a különböző tanszakok tanáraiból álló bizottság előtti vizsgán történik osztályzattal, illetve szöveges minősítéssel. Növendékeink osztályozásának elvei: 5 - jeles:

Ha a tantervi követelményeket magas szinten teljesíti, s a megszerzett ismeretanyagot a gyakorlatban is alkalmazni tudja.

4 - jó:

A tantervi követelményeket az ötöshöz hasonlóan teljesíti, de bizonytalanság, kevés és jelentéktelen hibák előfordulnak.

3 - közepes: A tantervi követelményeket jelentősebb hibákkal teljesíti, melyeket a tanár segítségével korrigálni képes. 2 - elégséges: A tantervi követelményeknek a magasabb évfolyamba lépéshez szükséges minimális ismereteket elsajátította, állandóan visszatérő hibáit csak folyamatos ellenőrzés mellett képes korrigálni. 1 - elégtelen: A tantervi követelmények minimumát sem tudja teljesíteni a pedagógus irányítása mellett sem. A magasabb évfolyamba lépés feltételei: 140



  

Magasabb évfolyamba az a tanuló léphet, aki a tantestület határozata alapján az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette, vizsgakötelezettségének eleget tett, s ennek alapján bizonyítványában osztályzatot, vagy egyéb értékelést (szöveges) kapott. Igazgatói engedéllyel a művészeti iskola két vagy több évfolyamában megállapított tanulmányi követelményt egy tanévben vagy annál rövidebb időn belül is teljesíthető. Ha a tanuló önhibáján kívüli okok miatt nem tud eleget tenni a tantervi követelményeknek (huzamosabb betegség, tanév közben történő felvétel) az igazgató engedélyével osztályát folytathatja. Az utolsó alapfokú évfolyam elvégzése után az léphet továbbképző évfolyamba a 2008/2009-es tanévtől kezdődően, aki művészeti alapvizsgát tett. A művészeti alapvizsgát jogszabályban meghatározottak szerint kell szervezni.

Növendékeink szorgalmának minősítése:

SZORGALOM

PÉLDÁS

JÓ

VÁLTOZÓ

1.Tanulmányi munkája

céltudatosan törekvő, odaadó, igényes a tudás megszerzésére

figyelmes, törekvő

ingadozó

2. Munkavégzése

kitartó, pontos, megbízható, lankadatlan

rendszeres, rendszertelen, többnyire állandó hullámzó, önállótlan

HANYAG hanyag, lassító

megbízhatatlan, gondatlan

3.Kötelességtudata kifogástalan, precíz

megfelelő, néha ösztökélni kell

felkészültsége felkészültsége gyakran felületes állandóan felületes

4. Tanórákon kívüli rendszeres, programon érdeklődő

előfordul, ösztönzésre dolgozik

ritkán

részt vétele

egyáltalán nem

Növendékeink magatartásának minősítése: MAGATARTÁS

PÉLDÁS

JÓ

VÁLTOZÓ

ROSSZ

1.Aktivitás, példamutatás

nagyfokú

közepes

2.Részvétel a közösségi munkában

élen jár

aktívan részt vesz közömbös

érdektelen

3.Viselkedés, hangnem

kifogástalan

kívánnivalót hagy udvariatlan, maga után nyegle

durva, goromba

4.Fegyelmezettség

nagyfokú

megfelelő

elégtelen

gyenge

gyenge

negatív

141

6.3.4. A gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések Intézményünk tudatosan és tervszerűen törekszik a tanulók esélykülönbségeinek mérséklésére. Kiemelt feladatunknak tekintjük az azonos feltételek biztosítását származás vagy életkörülmény megkülönböztetése nélkül. Iskolánk minden tanulója számára biztosítani kívánja az esélyegyenlőséget. Ennek érdekében a csoportos foglalkozásokon keresztül (a csoport segítségével) biztosítjuk a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók számára a képesség-kibontakoztató, illetve fejlesztő, felzárkóztató lehetőségeket, melyek csökkentik, sőt eltűntetik a különbözőségeket, ez által a társadalom értékeket értő és szerető tagjává válhat. A szociális hátrányok enyhítését célzó tevékenységek Felzárkóztató, tehetséggondozó programok: a fejlesztést kívánó növendékek számára igény szerint korrepetáló, felzárkóztató külön órák lehetőségét biztosítjuk. Tankönyvtámogatás: a jogszabályi előírásoknak megfelelően biztosítjuk az ingyenességet a rászoruló tanulók számára. Kapcsolattartás a szülőkkel: Kiemelten fontosnak tartjuk a szülőkkel való együttműködést, kapcsolattartást, tájékoztatást. A szülőket tájékoztatjuk a szociális juttatások lehetőségeiről is a szülői értekezleten, vagy egyéni beszélgetés során. A pedagógusok és az iskolatitkár - ha igénylik a szülők - segítséget nyújtanak az igénylések benyújtásához. Továbbtanulás: Művészeti pályára készülő tanítványaink minden segítséget megkapnak a kevésbé erős felvételi tantárgy gyakorlására egyéni foglalkozás keretében. Táborozás: Minden lehetőséget felkutatunk a zenei és tánctáborok eléréséhez, s ha anyagi akadálya van a részvételnek, ahhoz civil szervezetek segítségét igyekszünk igénybe venni. 6.3.5. A tanuló jutalmazásával összefüggő, a tanuló magatartásának, szorgalmának értékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó elvek A tanulmányi eredményekben kiemelkedő, szorgalomban és magatartásban jó példát mutató tanuló év közben és év végén jutalomban részesül. Évközi jutalmak:  szóbeli szaktanári dicséret  írásbeli szaktanári dicséret  írásbeli igazgatói dicséret Év végi jutalmak formái:  szaktanári dicsérő oklevél és tárgyjutalom  igazgatói dicsérő oklevél és tárgyjutalom  „Év tanulója” kitüntető címmel járó oklevél és tárgyjutalom Jutalomban részesül, aki céltudatos, törekvő, igényes a tudás megszerzésére, munkája kitartóan pontos és megbízható, érdeklődő, továbbá aktív és példamutató, viselkedése kifogástalan, fegyelmezett, a közösségi munkában élen jár.

142

6.3.6. Művészeti alapvizsga és művészeti záróvizsga általános követelményei A művészeti alapvizsgára és záróvizsgára bocsátás feltételei Művészeti alapvizsgára az a tanuló bocsátható, aki az alapfokú művészetoktatási intézmény utolsó alapfokú évfolyamát sikeresen elvégezte, és a vizsgára jelentkezett. Művészeti záróvizsgára az a tanuló bocsátható, aki az alapfokú művészetoktatási intézmény utolsó továbbképző évfolyamát sikeresen elvégezte, és a vizsgára jelentkezett. A művészeti alapvizsga és záróvizsga követelményei, feladatai meghatározásának módja A művészeti alapvizsga és záróvizsga követelményeit, vizsgafeladatait - valamennyi vizsgatantárgy tekintetében - az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programja figyelembevételével határoztuk meg. A művészeti alapvizsga és záróvizsga feladatait a követelmények alapján az intézményünk pedagógusai állították össze oly módon, hogy azokból mérhető és elbírálható legyen a tanuló felkészültsége és tudása. A művészeti alapvizsga és záróvizsga feladatait a vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá, amennyiben az nem felel meg a követelményeknek, átdolgoztathatja. A választható tantárgyak közül vizsgatantárgynak csak az a tantárgy választható, amelyet az intézmény pedagógiai programja szerint biztosít, valamint amely esetében a tanuló a tantárgy tanításának utolsó évfolyamán az előírt tantárgyi követelményeknek eleget tett. Hangszer, („A” tagozat) főtanszakos tanulók szolfézs vagy zenetörténet - zeneirodalom vizsgatantárgyak közül választhatnak. A művészeti alapvizsga és záróvizsga egyes részei alóli felmentés Mentesülhet (részlegesen vagy teljes mértékben) az adott tantárgyból a művészeti alapvizsga, illetve záróvizsga letétele alól az a tanuló, aki az országos művészeti tanulmányi versenyen egyéni versenyzőként - a versenyfelhívásban meghatározott helyezést, teljesítményt, szintet eléri. Ha a tanuló már rendelkezik a zeneművészeti ág valamelyik tanszakán szolfézs, zenetörténet tantárgyakból megszerzett művészeti alapvizsga és záróvizsga-bizonyítvánnyal, akkor az adott tantárgyakból a vizsga alól felmentés adható. Előrehozott vizsga Az alapfokú művészetoktatási intézmény tanulói számára előrehozott vizsga is szervezhető. Előrehozott művészeti alapvizsga, illetve záróvizsga az egyes tantárgyra előírt iskolai tanulmányi követelmények teljesítése után, a tanulói jogviszony fennállása alatt, az iskolai tanulmányok teljes befejezése előtt, egyes vizsgatárgyból, első alkalommal tett művészeti alapvizsga, illetve záróvizsga. Szolfézs tantárgyból előrehozott alapvizsga szervezhető. A művészeti alapvizsga és záróvizsga minősítése A tanuló teljesítményét a művészeti alapvizsgán és záróvizsgán vizsgatantárgyanként különkülön osztályzattal kell minősíteni. Amennyiben az intézmény előrehozott művészeti alapvizsgát vagy záróvizsgát szervez, úgy annak eredményét a tanuló kérésére a művészeti alapvizsgán és záróvizsgán figyelembe kell venni. 143

A művészeti alapvizsga, illetve záróvizsga eredményét a vizsgatantárgyakból kapott osztályzatok számtani közepe adja. Ha az átlagszámítás eredménye öt tizedre végződik, a végső eredmény meghatározásában a főtárgyból kapott osztályzat a döntő. Eredményes művészeti alapvizsgát, illetve záróvizsgát tett az a tanuló, aki valamennyi előírt vizsgatantárgy vizsgakövetelményeit teljesítette. Sikertelen a vizsga, ha a tanuló valamely vizsgarészből, illetve vizsgatantárgyból elégtelen érdemjegyet kapott. Sikertelen vizsga esetén a tanulónak csak abból a vizsgarészből, illetve vizsgatantárgyból kell javítóvizsgát tennie, amelynek vizsgakövetelményét nem teljesítette. A művészeti alapvizsga részei Az alapvizsga írásbeli és/vagy szóbeli, valamint gyakorlati vizsgarészből áll. Az alapvizsgán az „A” tagozatos tanuló választhat írásbeli, illetve szóbeli vizsga között. A „B” tagozatos tanulók számára mindkét vizsgarész kötelező. Gyakorlati vizsgát valamennyi tanulónak kell tennie. Az írásbeli vizsga tantárgya és időtartama: A szóbeli vizsga tantárgya és időtartama: Hangszer főtanszak („A” tagozat): Szolfézs vagy Zenetörténet-zeneirodalom A szóbeli vizsga időtartama valamennyi 10-20 perc. A gyakorlati vizsga tantárgya és időtartama: Hangszer főtanszak („A” és „B” tagozat): Főtárgy A gyakorlati vizsga időtartama 15-25 perc. Hangszer főtanszak („B” tagozat): zongora (az adott tanszakok óratervében jelölteknek megfelelően) A gyakorlati vizsga időtartama 10-15 perc. A művészeti záróvizsga részei A záróvizsga írásbeli és/vagy szóbeli, valamint gyakorlati vizsgarészből áll. A záróvizsgán a kötelezően választható elméleti tantárgyakból a hangszer „A” tagozatos főtanszakos tanulók szóbeli vizsgát tesznek. A „B” tagozatos tanulók számára mindkét vizsgarész kötelező. Gyakorlati vizsgát valamennyi tanulónak kell tennie. Az írásbeli vizsga tantárgya és időtartama Hangszer főtanszak („B” tagozat): Szolfézs Az írásbeli vizsga időtartama 45 perc. A szóbeli vizsga tantárgya és időtartama Hangszer főtanszak („A” tagozat): Szolfézs vagy 144

Zenetörténet-zeneirodalom Hangszer főtanszak („B” tagozat): Szolfézs A szóbeli vizsga időtartama 15-25 perc. A gyakorlati vizsga tantárgya és időtartama Hangszer főtanszak („A” és „B” tagozat): Főtárgy Zongora (az adott tanszakok óratervében jelölteknek megfelelően) A gyakorlati vizsga időtartama főtárgyból 20-30 perc, Zongorakötelező tantárgyból 10-20 perc. 6.3.7. A művészeti alapvizsga követelményei és témakörei iskolánkban (3. sz. melléklet) 6.4. Helyi tanterv II. rész A 27/1998.(VI.10.) MKM. rendelet 2. sz. melléklete szerint a 2011/2012. tanévtől kezdődően felmenő rendszerben történő alkalmazásával 6.4.1. A helyi tanterv az a tanterv, melyet egy iskola pedagógiai programjában kitűzött céljainak, alapelveinek megfelelően kiválaszt, vagy összeállít Az iskolánkban folyó nevelő és oktató munka, illetve a helyi tanterv az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programjának bevezetéséről és kiadásáról szóló 27/1998.(VI.10.) MKM. rendelet programjára épül, ennek alapján készítettük el és helyi tantervként beépítettük pedagógiai programunkba. A helyi tanterv összeállításánál a helyi sajátosságokat is figyelembe vettük. 6.4.2. Az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programja Az alapfokú művészetoktatás követelménye és tantervi programja keretében folyó művészeti nevelés alkalmat ad a tanulók képességeinek fejlesztésére, biztosítja a különböző szakterületeken való jártasságok megszerzését és gyakorlását. A képzés figyelembe veszi az életkori sajátosságokat, a tanulók érdeklődésére, tehetségére építve alakítja készségeiket és gyarapítja ismereteiket. Lehetőséget ad az egyetemes kultúra, az európai műveltség, a nemzeti, népi hagyományok, értékek átadására, az értékmegőrzés formáinak kialakítására. A program lehetőséget nyújt az esztétikai érzékenység – nyitottság, igényesség, fogékonyság – alakítása mellett a zene megszólaltatásához szükséges hangszeres és énektechnikai készségek megszerzésére, a zenei ismeretek átadására és minden zenei tevékenység tudatosítására, az önálló ismeretszerzés képességére,a hagyományos és az új típusú kultúraközvetítő eszközök alkalmazásával. A zeneoktatás a ismerteti meg a gazdagításával a közösséggel való

különböző zenei műfaj sajátosságait, a művészi megjelenítés módjait tanulókkal, miközben célja az is, hogy az önkifejezés eszköztárának zene alkalmazására, befogadására készítsen fel. Kiemelten fejleszti a együttműködés képességét, az érzelmi társas intelligenciát. A mindennapi 145

iskolai munkánkon kívül fontosnak tartjuk, hogy igényes zenei rendezvényeket szervezzünk iskolánk tanulóinak illetve a város zeneszerető közönsége számára. 6.4.3. Zeneművészeti ág – klasszikus zene 6.4.3.1. A zeneoktatás általános fejlesztési követelményei Kiemelt kompetenciák a zeneoktatás területén  Bemeneti kompetencia  Azok az adottságok és képességek, amelyek alkalmassá teszi az oktatásba bekapcsolódó tanulót arra, hogy elsajátítsa a zenetanuláshoz szükséges kompetenciákat.  Szakmai kompetencia – A zenei képességek és készségek fejlesztése (hallás, ritmusérzék, intonációs érzékenység, fogékonyság a dinamika és a hangszín különbségeire, zenei memória és fantázia, előadói és manuális készség, a zenei karakterek iránti érzékenység). – –

A zenei olvasás és írás készségének megalapozása és fejlesztése. A hangszeres technikai készség, az improvizációs készség fejlesztése.

 Személyes kompetencia – Érzelmi intelligencia, művészi kifejező készség, szorgalom, önfegyelem, elhivatottság, kreativitás, ötletgazdagság, az alkotói magatartás, lelkiismeretesség, önbizalom.  Társas kompetencia – Együttműködés képessége (közös munka, alkalmazkodás, irányíthatóság, tolerancia, kommunikációs készség) azon viselkedési formák tanulása, amely alapján konstruktívan be tud illeszkedni és aktívan részt tud venni a társas zenélésben.  Esélyegyenlőség  Módszertani kompetencia – Tanulás tanulása, a tanulók rendszeres, céltudatos, igényes munkára, hatékony gyakorlásra nevelése. – Rendszerezett zenei ismeretek, általános zenei műveltség megalapozása. – A zene logikájának, a harmóniai szerkezet és a forma összefüggéseinek megismertetése. – A főbb zenei műfajok, stílusok sajátosságainak, a zeneirodalom nagy korszakainak, népünk zenéjének, a zene történetének, az előadóművészet és a zeneirodalom nagy egyéniségeinek megismertetése. – A kortárs zene befogadására nevelés. – A tanulók zenei ízlésének formálása, a tanuló rendszeres zenehallgatásra nevelése. – A társművészetek iránti nyitottság kialakítása. – Tehetséggondozás. – Hátrányos helyzetűekkel való differenciált foglalkozás – A zenei pályát választó tanulók felkészítése szakirányú továbbtanulásra

146

Az egyes tanszakok általános fejlesztési követelményeit az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programjának bevezetéséről és kiadásáról szóló 27/1998. (VI. 10.) MKM rendelettel kiadott dokumentum alapján kidolgozott helyi tanterv határozza meg. 6.4.3.2. Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak, a kötelező és kötelezően választható tanórai foglalkozások évfolyamainak száma és azok óraszámai 6.4.3.2.1. Zeneművészeti ág – klasszikus zene Iskolánkban a klasszikus zene tanszakain az alábbi tantárgyakat oktatjuk: Klasszikus zenei tanszakok és tantárgyai  Fafúvós tanszak tantárgyai: furulya, fuvola, oboa, klarinét, szaxofon  Rézfúvós tanszak tantárgyai: trombita, kürt, harsona–tenorkürt–baritonkürt, tuba  Akkordikus tanszak tantárgyai: gitár, ütő  Billentyűs tanszak tantárgyai: zongora  Vonós tanszak tantárgyai: hegedű, gordonka  Zeneismeret tanszak tantárgyai: szolfézskötelező, szolfézs, zeneelmélet, zenetörténet–zeneirodalom, kiselőképző – zeneóvoda  Kamarazene tanszak tantárgyai: kamarazene, zenekar, kórus 6.4.3.2.2. Hangszeres tanszakok – egyéni képzés „A” tagozat  Főtárgy: hangszeres tantárgyak: furulya, fuvola, oboa, klarinét, szaxofon, trombita, kürt, harsona- tenorkürt-baritonkürt, tuba, gitár, ütő, zongora, hegedű, gordonka  kötelező tárgy: szolfézs  kötelezően választható tárgyak: szolfézs, zeneelmélet, zenetörténetzeneirodalom, zenekar, kamarazene, kórus  Választható tantárgyak: szolfézs, zenetörténet–zeneirodalom, kamarazene, zenekar, kórus  Korrepetíció (zongorakíséret): a hangszeres (kivéve zongora, gitár tantárgyak) tanszakok tantárgyaihoz szorosan kapcsolódó kötelező kiegészítő foglalkozás.

147

Óraterv („A”tagozat)

Tantárgy

Előképző (1) (2) (2) (2)

1 2 Főtárgy Kötelező (2) (2) 2 tantárgy Kötelezően választható tantárgy Választható (0–2) (0–2) 0–2 tantárgy Összes óra: (4–6) (4–6) 4–6

2 2

Évfolyamok Alapfok 3 4 5 2 2 2

2

2

6 2

Továbbképző 7 8 9 10 2 2 2 2

2

2

2

2

2

2

2

0–2

0–2

0–2

0–2

0–2

0–2

0–2

0–2

0–2

4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

Az „A” tagozatos óratervek magukba foglalják az előképző, az alap és a továbbképző évfolyamokat. Az első (zárójelben levő) számjegy az előképző, a második számjegy az alapfokú, a harmadik számjegy a továbbképző évfolyamainak számát jelenti. (Az előképzőt nem kötelező elvégezni) A képzés évfolyamainak számai (2)+6+4 évfolyam: furulya, fuvola, oboa, klarinét, szaxofon, trombita, kürt, harsona–tenorkürt–baritonkürt, tuba, gitár, ütő, zongora, hegedű, gordonka. A tanítási órák időtartama „A” tagozaton  Főtárgy: 2x30 perc (egyéni)  Kötelező tantárgy: 4. évfolyam végéig 2x45 perc (csoportos)  Kötelezően választható tantárgy: 5–10. évfolyamig  Csoportos foglalkozás: 2x45 perc (zenekar: minimum 9 fő; kamarazene: 2–8 fő)  Választható tantárgy: Az előképző 1. évfolyamától a képzés teljes idejében 1 vagy 2 tantárgy.  Egyéni foglalkozás: minimum 1x30 perc  Csoportos foglalkozás: minimum 1x45 perc (zenekar minimum 9 fő; kamarazene: 2–8 fő)  Korrepetíció ideje: Hangszeres tanszakok: (minimum) Ek.1.–2. és 1.évfolyam 5 perc 2–3. évfolyam 10 perc 4. évfolyamtól 15 perc A szolfézskötelező osztályok indokolt esetben összevonhatók. A tanulók az elvégzendő anyagot differenciált oktatás keretében sajátítják el. A tanuló minimum 4 foglalkozást (tanórát) köteles felvenni, maximum heti 6 foglalkozásban, – 300 perc/művészeti képzés – oktatásban részesülhet.

148

A zeneoktatás kötelezően előírt tantárgyai és azok óraszámai figyelembevétele mellett a növendék más művészeti ág, (táncművészeti ág) illetve más zeneművészeti tanszak (népzene, elektroakusztikus zene) képzésébe is bekapcsolódhat, illetve azok központilag meghatározott tanítási óráin részt vehet. Amennyiben második tanszak főtárgy tantárgyait kívánja tanulni, a Közoktatási Törvény rendelkezése alapján azok tandíjkötelesek. 6.4.3.2.3. Hangszeres tanszakok – egyéni képzés „B”tagozat az alapfok 2. évfolyamától ajánlott  Főtárgy: Fafúvós tanszak: furulya, fuvola, oboa, klarinét, szaxofon, Rézfúvós tanszak: trombita, kürt, harsona- tenorkürt-baritonkürt, tuba, Billentyűs tanszak: zongora, Vonós tanszak: hegedű, gordonka Akkordikus tanszak: gitár, ütő,  kötelező tantárgy: szolfézs,  kötelezően választható tantárgy: zongora a 3. évfolyamtól  Választható tantárgyak: zenetörténet–zeneirodalom, zeneelmélet, kamarazene, zenekar, kórus  Korrepetíció (zongorakíséret): a hangszeres (kivéve zongora, gitár tantárgyak) és tanszakok tantárgyaihoz szorosan kapcsolódó kötelező kiegészítő foglalkozás. Óraterv („B”tagozat)

Tantárgy

Előképző (1) (2) (2) (2)

(1) (2)

2 2

Főtárgy Kötelező (2) (2) (2) 2 tantárgy Kötelezően választható tantárgy Választható (2) (2) (2) 0–2 tantárgy Összes óra: (4–6) (4–6) (4–6) 4–6

Évfolyamok Alapfok 3 4 5 2 2 2

6 2

7 2

2

2

2

2

2

2

2

2

0–1

0–1

0–1

0–1

0–1

0–1

0–1

0–1

1–2

1–2

1–2

1–2

1–2

1–2

1–2

1–2

4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

Továbbképző 8 9 10 2 2 2

A „B” tagozatos évfolyamok óratervei magukba foglalják az előképző, az alapfok és a továbbképző évfolyamokat. A zárójelbe tett évfolyamok az „A” tagozaton végzett előtanulmányokat jelentik. Az előképző évfolyamokat nem kötelező elvégezni. A képzés évfolyamainak számai: (2+1)+5+4 évfolyam: furulya, fuvola, klarinét, szaxofon, trombita, harsona–tenorkürt– baritonkürt, tuba, harmonika, ütő, zongora, hegedű.

149

A tanítási órák időtartama „B”tagozaton        

Főtárgy: 2x45perc (egyéni) Kötelező tantárgy: 2x45 perc (csoportos) Kötelezően választható tantárgy: 5–10. évfolyamig Egyéni foglalkozás: 2x30perc (minimum 1x30perc) Választható tantárgy: 1 vagy 2 foglalkozás Egyéni foglalkozás: minimum 1x30 perc Csoportos foglalkozás: minimum 1x45 perc Korrepetíció ideje: Hangszeres tanszakok: (minimum) 2. évfolyam 15perc 3.-4. évfolyam 20 perc 5. évfolyamtól 25 perc

150

6.4.3.2.4. Az alapfokú művészeti iskola Klasszikus zenei óratervi hálója a 27/1998. (VI.10.) MKM. rendelet 2. sz. melléklete alapján

Képzési idő Főtárgy EK+alapfo k+TK évfolyamok

Főtárgy óraszáma A

Korrepetíció

B

A

B

FAFÚVÓS TANSZAK TANTÁRGYAI 2+6+4 Furulya 2 x 30’ 2 x 45’ Ek. 1.o. 2. o. 10’ 2+6+4 Fuvola 2 x 30’ 2 x 45’ 5’ 3-4. o. 2+6+4 Klarinét 2 x 30’ 2 x 45’ 2-3.o. 10’ 15’ 2+6+4 Oboa 2 x 30’ 2 x 45’ 4-től 15’ 5-től 20’ 2+6+4 Szaxofon 2 x 30’ 2 x 45’ RÉZFÚVÓS TANSZAK TANTÁRGYAI 2+6+4 Kürt 2 x 30’ 2 x 45’ 2+6+4 Trombita 2 x 30’ 2 x 45’ Ek. 1.o. 2. o. 10’ 3-4. o. 2+6+4 Harsona, 2 x 30’ 2 x 45’ 5’ 2-3.o. 10’ 15’ tenorkürt, 4-től 15’ 5-től 20’ baritonkürt 2+6+4 Tuba 2 x 30’ 2 x 45’ AKKORDIKUS TANSZAK TANTÁRGYAI 2+6+4 Ütő 2 x 30’ 2 x 45’ mint a furulya 2+6+4 Gitár 2 x 30’ 2 x 45’ Korrepetíció nincs BILLENTYŰS TANSZAK TANTÁRGYAI 2+6+4 Zongora 2 x 30’ 2 x 45’ Korrepetíció nincs VONÓS TANSZAK TANTÁRGYAI 2+6+4 Hegedű 2 x 30’ 2 x 45’ mint a furulya 2+6+4 Gordonka 2 x 30’ 2 x 45’ mint a furulya

Kötelező tárgy (szolfézs) Kötelezően választható tárgy elméleti, Választható gyakorlati v. zongorakötelező B tárgy tagozaton A B óraszám évfolyam óraszám (min.) csoportos

4-ig 4-ig 4-ig 4-ig 4-ig

10-ig 10-ig 10-ig 10-ig 10-ig

2 x 45’ 2 x 45’ 2 x 45’ 2 x 45’ 2 x 45’

5-6 5-6 5-6 5-6 5-6

3-tól 3-tól 3-tól 3-tól 3-tól

2 x 45’ 2 x 45’ 2 x 45’ 2 x 45’ 2 x 45’

1 x 30’ 1 x 30’ 1 x 30’ 1 x 30’ 1 x 30’

1 v. 2 x 45’ 1 v. 2 x 45’ 1 v. 2 x 45’ 1 v. 2 x 45’ 1 v. 2 x 45’

4-ig 4-ig 4-ig

10-ig 10-ig 10-ig

2 x 45’ 2 x 45’ 2 x 45’

5-6 5-6 5-6

3-tól 3-tól 3-tól

2 x 45’ 2 x 45’ 2 x 45’

1 x 30’ 1 x 30’ 1 x 30’

1 v. 2 x 45’ 1 v. 2 x 45’ 1 v. 2 x 45’

4-ig

10-ig

2 x 45’

5-6

3-tól

2 x 45’

1 x 30’

1 v. 2 x 45’

4-ig 4-ig

10-ig 10-ig

2 x 45’ 2 x 45’

5-6 5-6

3-tól 3-tól

2 x 45’ 2 x 45’

1 x 30’ 1 x 30’

1 v. 2 x 45’ 1 v. 2 x 45’

4-ig

10-ig

2 x 45’

5-6

3-tól

2 x 45’

1 x 30’

1 v. 2 x 45’

4-ig 4-ig

10-ig 10-ig

2 x 45’ 2 x 45’

5-6 5-6

3-tól 3-tól

2 x 45’ 2 x 45’

1 x 30’ 1 x 30’

1 v. 2 x 45’ 1 v. 2 x 45’

- 151 -

6.4.4. Zeneművészeti ág - Népzene 6.4.4.1. Az alapfokú népzeneoktatás célrendszere, funkciói Az alapfokú művészetoktatás tantervi programja keretében folyó zenei nevelés lehetőséget ad népzenei tanszakok működtetése révén a nemzeti, népi hagyományok átadására, az egyetemes kultúra, az európai műveltség közvetítésére, az értékmegőrzés formáinak kialakítására, a klasszikus zene és népzene egymást gazdagító, organikus kapcsolatának kiteljesítésére. Tantervünkkel szeretnénk hozzájárulni nemzeti és etnikai kisebbségi közösségeink zenei önismeretének megalapozásához, e közösségek hagyományos zenei megnyilvánulásainak megőrzéséhez, szakmai fejlesztéséhez is. Az alapfokú népzeneoktatás az életkori sajátosságok figyelembe vételével a hagyományos kultúra értékeinek egységes szemléletű feldolgozására nevel, fejleszti az alkotó magatartást, a variációképző–rögtönzőkészség kialakítását, az önkifejezést, megalapozza az általános zenei műveltséget. Az énekes és hangszeres népzene anyanyelvi szintű elsajátíttatásával a hagyományos kultúra értékeinek tiszteletére, őrzésére, gyarapítására, továbbadására nevel, lehetőséget nyújt a zene megszólaltatásához szükséges hangszeres és énektechnikai készségek megszerzésére, a zenei ismeretek tudatosítására, a kreativitás az esztétikai érzékenység alakítására. Az oktatási folyamat – kihasználva a még élő tradíció nyújtotta pedagógiai lehetőségeket – megismerteti a tanulókkal a népzene sajátos gondolkodásmódját, a dallam– és harmóniavilág és a formai szerkezet összefüggéseit, a ritmus és intonáció értelmezésének a nyelvi sajátosságokkal is összefüggő hangsúlyviszonyait, a különböző zenei műfajok sajátosságait. Célja az is, hogy felkészítsen a zene emocionális és intellektuális befogadására, a társas zenei aktivitásra. A népzene – és hagyományos közegében tanulásának folyamata is – alapvetően közösségi megnyilvánulás, ezért tanításában a kamarazenének, a hangszeres–énekes együttmuzsikálásnak kiemelt jelentősége van. A társas zenélés, valamint az ehhez gyakran társuló néptánc elmélyíti, megerősíti a tanulók megszerzett egyéni tudását, közösségformáló ereje által hat az emberi interakciók fejlődésére, megteremti a kapcsolatot a hagyomány és ennek a mindennapi életben történő alkalmazása között. 6.4.4.2. A népzeneoktatás általános fejlesztési követelményei Kiemelt kompetenciák a népzeneoktatás területén Bemeneti kompetencia: Alapfokú művészetoktatás keretében folytatott népzenei tanulmányokhoz előképzettség nem szükséges. A képzés figyelembe veszi az életkori sajátosságokat, a tanulók érdeklődésére, tehetségére építve alakítja készségeiket és gyarapítja ismereteiket. Szakmai kompetencia: A zenei képességek fejlesztése (hallás, ritmusérzék, intonációs érzékenység – különös tekintettel a népzene sajátos hangközeire és ritmusfajtáira fogékonyság a hangszín és a dinamika különbségeire, zenei memória és fantázia, előadói és manuális készség, a zenei karakterek iránti érzékenység, stílusérzék, esztétikai érzékenység. A megfigyelőkészség a hallás utáni memorizálás fejlesztése. 152

A zenei olvasás és írás készségének megalapozása és kifejlesztése, segítséggel eljutva az önálló lejegyzéshez és dallamértelmezéshez, az eredeti előadásmód alapvető jellegzetességeinek felismeréséhez és alkalmazásához, dallamfüzérek, zenei folyamatok, táncciklusok szerkesztéséhez. A hangszer– és énektechnikai készségek megszerzése, fejlesztése. A variációképző rögtönzőkészség kialakítása, az improvizációs készség fejlesztése. Személyes kompetencia: – Az érzelmi intelligencia, művészi kifejező készség, szorgalom, önfegyelem, elhivatottság, kreativitás, ötletgazdagság, az alkotói magatartás, lelkiismeretesség, önbizalom, nyitottság. Az énekes és hangszeres népzene anyanyelvi szintű elsajátíttatásának megalapozásával a hagyományos kultúra értékeinek tiszteletére, őrzésére, gyarapítására, továbbadására nevel. Társas kompetencia Az együttműködés képessége (közös munka, alkalmazkodás, felelősségvállalás, irányítókészség, irányíthatóság, tolerancia, kommunikációs készség) azon viselkedési formák tanulása, amelyek alapján a tanuló konstruktívan be tud illeszkedni és aktívan részt tud venni a társas zenélés különböző formáiban (szólistaszerep, kísérőfunkció, ének–, tánckíséret, táncház). Módszertani kompetencia Tanulás tanulása, a tanulók rendszeres, céltudatos, igényes munkára, hatékony gyakorlásra, értő zenehallgatásra nevelése. Rendszerezett zenei ismeretek, általános zenei műveltség megalapozása, az egyetemes kultúra, az európai műveltség, a nemzeti, népi hagyományok átadására, az értékmegőrzés formáinak kialakítására. A zene logikájának, különös tekintettel a népzene sajátos gondolkodásmódjának, a dallam– és harmóniavilág és a formai szerkezet összefüggéseinek, a ritmus és intonáció hajlékonyabb értelmezésének, a nyelv sajátságaival is összefüggő hangsúlyviszonyainak megismertetése. A főbb zenei műfajok, stílusok sajátosságainak, a zeneirodalom nagy korszakainak, a zene történetének, népünk zenéjének, az előadóművészet és a zeneirodalom nagy egyéniségeinek megismertetése. A különböző népzenei műfajok, dialektusok, stílusok sajátosságainak, a velünk együtt élő népek hagyományának, a népzenekutatás történetének, a népzene jelentős előadó– egyéniségeinek megismertetése. Nyitottság kialakítása a klasszikus zene, a kortárs zene, a régi zene, jazz, az értékes szórakoztató zene iránt. A tanulók zenei ízlésének formálása. Fogékonyság a művészeti értékek befogadására, alkalmazására, a korábban gyűjtött vagy még élő népzenei anyag segítségével a hagyományos kultúra értékeinek önálló, egységes szemléletű feldolgozására. Az önkifejezés eszköztárának gazdagítása, a népzene sajátos értékrendszerének felismerése, alkalmazása, aktív közművelődési tevékenységre, koncerteken, fesztiválokon, táncházakon, táborokban, valamint gyűjtő utakon való részvételre ösztönzés, az egyházzenei élet segítése a népzene eszközeivel. A társművészetek iránti nyitottság kialakítása. Tehetséggondozás. A zenei pályát választó tanulók felkészítése szakirányú továbbtanulásra. 153

6.4.4.3. Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak, a kötelező és kötelezően választható tanórai foglalkozások évfolyamainak száma és azok óraszámai 6.4.4.3.1. Zeneművészeti ág népzene Iskolánkban a zeneművészeti ág népzene tanszakon az alábbi tantárgyakat oktatjuk. Népzene tanszak és tantárgyai Pengetős tanszak: citera Zeneismeret tanszak tantárgyai: szolfézskötelező, szolfézs Kamarazene tanszak tantárgyai: népi kamarazene (a tantárgy magába foglalja a hangszeres társas zenét) 6.4.4.3.2. Hangszeres tanszakok – egyéni képzés „A” tagozat    

Főtárgy: citera Kötelező tantárgy: szolfézskötelező* Kötelezően választható tantárgyak: szolfézs, népi kamarazene. Választható tantárgy: népi kamarazene

* Ha a tanuló már teljesítette a kötelező tantárgy követelményeit (szolfézs alapfok 4. évfolyam), akkor helyette a kötelezően választható tantárgyak közül körül köteles egyet felvenni. Óraterv (A tagozat) Tantárgy

Előképző (1) (2) (2) (2)

1 2

2 2

Évfolyamok Alapfok 3 4 5 2 2 2

(2)

2

2

2

Főtárgy Kötelező (2) tantárgy Kötelezően választható tantárgy Választható tantárgy Összes óra: (4)

(4)

6 2

Továbbképző 7 8 9 10 2 2 2 2

2

2

2

2

2

2

2

0–2

0–2

0–2

0–2

0–2

0–2

0–2

0–2

0–2

0–2

4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

A képzés évfolyamainak száma: (2)+6+4 évfolyam: citera Az első (zárójelben levő) számjegy az előképző, a második számjegy az alapfokú, a harmadik számjegy a továbbképző évfolyamainak számát jelentik. Az előképző évfolyamokat nem kötelező elvégezni. A tanszakok kötelezően előírt tantárgyai és azok óraszámai figyelembevétele mellett a tanuló más tanszak, illetve művészeti ág képzésébe is bekapcsolódhat, illetve azok tanítási óráin részt vehet. 154

A tanítási órák időtartama:  Főtárgy: „A” tagozaton minimum 2x30 perc (egyéni)  Kötelező tantárgy: „A” tagozaton a 4. évfolyam végéig 2x45 perc (csoportos)  Kötelezően választható tantárgy: 5.–10. évfolyamig  Csoportos tantárgy: minimum 2x 45 perc (kamarazene: 2–8 fő)  Választható tantárgy: Az előképző 1. évfolyamától a képzés teljes idejében 1 vagy 2 tantárgy. 6.4.4.3.3 Hangszeres tanszakok – egyéni képzés „B” tagozat    

Főtárgy: citera – az alapfok 2. évfolyamától javasolt Kötelező tantárgy: szolfézs Kötelezően választható tantárgy: zongora Választható tantárgyak: népi kamarazene

Óraterv (B tagozat) Tantárgy

Előképző (1) (2) (2) (2)

(1) (2)

2 2

Évfolyamok Alapfok 3 4 5 2 2 2

(2)

(2)

2

2

2

2

2

2

2

2

2

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

5–6

5–6

5–6

5–6

5–6

5–6

5–6

5–6

5–6

Főtárgy Kötelező (2) tantárgy Kötelezően választható tantárgy Választható tantárgy Összes óra: (4)

(4)

(4)

6 2

7 2

Továbbképző 8 9 10 2 2 2

A képzés évfolyamainak száma: (2+1)+5+4 évfolyam: citera Az első (zárójelben levő) számjegy az előképzettség, a második számjegy az alapfokú, a harmadik számjegy a továbbképző évfolyamainak számát jelentik. A tanítási órák időtartama    

Főtárgy: minimum 2x45 perc (egyéni) Kötelező tantárgy: minimum 2x45 perc (csoportos) Kötelezően választható tantárgy: minimum 1x45 perc (egyéni) Választható tantárgy: a képzés teljes idejében 1 tantárgy: minimum 1x45 perc (egyéni vagy csoportos)

155

6.4. 4.3.4.Az alapfokú művészeti iskola Népzenei óratervi hálója a 27/1998. (VI. 10.) MKM. rendelet 2. sz. melléklete alapján

Képzési idő Főtárgy EK+alapfo k+TK évfolyamok

Főtárgy óraszáma A

B

Korrepetíció A

B

Kötelező tárgy (szolfézs) Kötelezően választható tárgy szolfézs, Választható kamarazene v. zongorakötelező B tagozaton tárgy A B óraszám évfolyam óraszám (min.) népi kamarazene szolfézs, zongorakamarazene kötelező

PENGETŐS TANSZAK TANTÁRGYA 2+6+4

Citera

2 x 30’

2 x 45’

Nincs korrepetíció

4-ig

10-ig

2 x 45’

5-6

3-tól

2 x 45’

1 x 45’

1 v. 2 x 45’

- 156 -

6.4.5. Zeneművészeti ág – Elektroakusztikus zene 6.4.5.1. Az alapfokú elektroakusztikus zeneoktatás célrendszere, funkciói Az alapfokú művészetoktatás követelménye és tantervi programja keretében folyó elektroakusztikus zenei nevelés alkalmat ad az érdeklődő és fogékony tanulók képességeinek fejlesztésére, biztosítja a különböző szakterületeken való jártasságok megszerzését és gyakorlását. A képzés figyelembe veszi az életkori sajátosságokat, a tanulók érdeklődésére, tehetségére építve alakítja készségeiket és gyarapítja ismereteiket. Lehetőséget ad az egyetemes kultúra, az európai műveltség, a nemzeti, népi hagyományok, értékek átadására, az értékmegőrzés formáinak kialakítására a digitális technika modern eszközeivel. A program lehetőséget nyújt az esztétikai érzékenység – nyitottság, igényesség, fogékonyság – alakítása mellett a zene megszólaltatásához szükséges készségek megszerzésére, a zenei ismeretek átadására és minden zenei tevékenység tudatosítására. A zeneoktatás a különböző zenei műfajok sajátosságait, a művészi megjelenítés módjait ismerteti meg a tanulókkal, miközben célja az is, hogy az önkifejezés eszköztárának gazdagításával a zene alkalmazására, befogadására készítsen fel. 6.4.5.2. Az elektroakusztikus zeneoktatás általános fejlesztési követelményei Kiemelt kompetenciák az elektroakusztikus zeneoktatás területén Bemeneti kompetencia Azok az adottságok és képességek, amelyek alkalmassá teszi az oktatásba bekapcsolódó tanulót arra, hogy elsajátítsa a zenetanuláshoz szükséges kompetenciákat. Szakmai kompetencia A zenei képességek és készségek fejlesztése (hallás, ritmusérzék, intonációs érzékenység, fogékonyság a dinamika és a hangszín különbségeire, zenei memória és fantázia, előadói és manuális készség, a zenei karakterek iránti érzékenység). A zenei olvasás és írás készségének megalapozása és fejlesztése. A hangszeres technikai készség, az improvizációs készség fejlesztése. Személyes kompetencia Érzelmi intelligencia, művészi kifejező készség, szorgalom, önfegyelem, elhivatottság, kreativitás, ötletgazdagság, az alkotói magatartás, lelkiismeretesség, önbizalom. Társas kompetencia Együttműködés képessége (közös munka, alkalmazkodás, irányíthatóság, tolerancia, kommunikációs készség) azon viselkedési formák tanulása, amely alapján konstruktívan be tud illeszkedni és aktívan részt tud venni a társas zenélésben. Esélyegyenlőség.

157

Módszertani kompetencia Tanulás tanulása, a tanulók rendszeres, céltudatos, igényes munkára, hatékony gyakorlásra nevelése. Rendszerezett zenei ismeretek, általános zenei műveltség megalapozása. A zene logikájának, a harmóniai szerkezet és a forma összefüggéseinek megismertetése. A főbb zenei műfajok, stílusok sajátosságainak, a zeneirodalom nagy korszakainak, népünk zenéjének, a zene történetének, az előadó művészet és a zeneirodalom nagy egyéniségeinek megismertetése. A kortárs zene befogadására nevelés. A tanulók zenei ízlésének formálása, a tanuló rendszeres zenehallgatásra nevelése. A társművészetek iránti nyitottság kialakítása. Tehetséggondozás. Hátrányos helyzetűekkel való differenciált foglalkozás A zenei pályát választó tanulók felkészítése szakirányú továbbtanulásra. 6.4.5.3. Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak, a kötelező és kötelezően választható tanórai foglalkozások évfolyamainak száma és azok óraszámai 6.4.5.3.1. Zeneművészeti ág elektroakusztikus zene Iskolánkban a zeneművészeti ág elektroakusztikus tanszakon az alábbi tantárgyakat oktatjuk. Elektroakusztikus zenei tanszakok és tantárgyak Billentyűs tanszak: szintetizátor- keyboard Zeneismeret tanszak tantárgyai: szolfézskötelező, zenetörténet-zeneirodalom, Kamarazene tanszak tantárgyai: kamarazene

szolfézs,

zeneelmélet,

zeneelmélet,

zenetörténet-

6.4.5.3.2. Hangszeres tanszakok – egyéni képzés „A” tagozat  Főtárgy: szintetizátor- keyboard  Kötelező tantárgy: szolfézskötelező*  Kötelezően választható tantárgyak: zenirodalom, kamarazene.  Választható tantárgy: kamarazene

szolfézs,

* Ha a tanuló már teljesítette a kötelező tantárgy követelményeit (szolfézs alapfok 4. évfolyam), akkor helyette a kötelezően választható tantárgyak közül körül köteles egyet felvenni.

158

Óraterv (A tagozat) Tantárgy

Előképző (1) (2) (2) (2)

1 2

2 2

Évfolyamok Alapfok 3 4 5 2 2 2

(2)

2

2

2

Főtárgy Kötelező (2) tantárgy Kötelezően választható tantárgy Választható tantárgy Összes óra: (4)

(4)

6 2

Továbbképző 7 8 9 10 2 2 2 2

2

2

2

2

2

2

2

0–2

0–2

0–2

0–2

0–2

0–2

0–2

0–2

0–2

0–2

4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

A képzés évfolyamainak száma: (2)+6+4 évfolyam: szintetizátor- keyboard Az első (zárójelben levő) számjegy az előképző, a második számjegy az alapfokú, a harmadik számjegy a továbbképző évfolyamainak számát jelentik. Az előképző évfolyamokat nem kötelező elvégezni. A tanszakok kötelezően előírt tantárgyai és azok óraszámai figyelembevétele mellett a tanuló más tanszak, illetve művészeti ág képzésébe is bekapcsolódhat, illetve azok tanítási óráin részt vehet. A tanítási órák időtartama:  Főtárgy: „A” tagozaton minimum 2x30 perc (egyéni)  Kötelező tantárgy: „A” tagozaton a 4. évfolyam végéig 2x45 perc (csoportos)  Kötelezően választható tantárgy: 5.–10. évfolyamig  Csoportos tantárgy: minimum 2x 45 perc (kamarazene: 2–8 fő)  Választható tantárgy: Az előképző 1. évfolyamától a képzés teljes idejében 1 vagy 2 tantárgy. 6.4.5.3.3. Hangszeres tanszakok – egyéni képzés „B” tagozat  Főtárgy: szintetizátor- keyboard – az alapfok 2. évfolyamától javasolt  Kötelező tantárgy: alapfokon szolfézs, továbbképző évfolyamon szolfézs vagy zeneelmélet, zongora  Kötelezően választható tantárgy: zeneelmélet, zenetörténet- zeneirodalom, kamarazene  Választható tantárgyak: kamarazene

159

Óraterv (B tagozat) Tantárgy

Előképző (1) (2) (2) (2)

(1) (2)

(2)

(2)

Főtárgy Kötelező (2) tantárgy Kötelezően választható tantárgy Választható tantárgy Összes óra: (4)

(4)

(4)

(2) (2)

Évfolyamok Alapfok 3 4 5 2 2 2

6 2

Továbbképző 7 8 9 10 2 2 2 2

(2)

2

2

2

2

2

2

2

2

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

5–6

5–6

5–6

5–6

5–6

5–6

5–6

5–6

5–6

A képzés évfolyamainak száma (2+1)+5+4 évfolyam: szintetizátor- keyboard „B” tagozatra a tanulót a szintetizátor–keyboard főtárgynál az alapfok harmadik évfolyamától javasolt irányítani. Az első (zárójelben levő) számjegy az előképzettség, a második számjegy az alapfokú, a harmadik számjegy a továbbképző évfolyamainak számát jelentik. A tanítási órák időtartama Főtárgy: minimum 2x45 perc (egyéni) Kötelező tantárgy: minimum 2x45 perc (csoportos) Kötelezően választható tantárgy: minimum 1x45 perc (egyéni) Választható tantárgy: a képzés teljes idejében 1 tantárgy: minimum 1x45 perc (egyéni vagy csoportos)

160

6.4.5.3.4. Az alapfokú művészeti iskola Elektroakusztikus zenei óratervi hálója a 27/1998. (VI. 10.) MKM. rendelet 2. sz. melléklete alapján

Képzési idő Főtárgy EK+alapfo k+TK évfolyamok

Főtárgy óraszáma

A

B

Korrepetíció

A

Kötelező (szolfézs) B

A

B

4-ig

10-ig

tárgy Kötelezően választható tárgy elmélet, Választható gyakorlat v. zongorakötelező B tárgy tagozaton óraszám évfolyam óraszám (min.) csoportos

FAFÚVÓS TANSZAK TANTÁRGYAI 2+6+4

Szintetizáto r- keyboard

2 x 30’

2 x 45’

Nincs korrepetíció

2 x 45’

5-6

3-tól

2 x 45’

1 x 45’

1 v. 2 x 45’

- 161 -

6.4.6. Táncművészeti ág- Balett tanszak 6.4.6.1. Az alapfokú balettoktatás célrendszere, funkciói Az alapfokú balett oktatás tantervi programja lehetőséget nyújt a tanulók mozgásműveltségének és mozgáskultúrájának sok–irányú fejlesztésére, fizikai állóképességének, ügyességének, cselekvő biztonságának, ritmusérzékének, hallásának, tér– és formaérzékének fejlesztésére, gazdagítására. Egészséges életmódra, magabiztosságra, határozottságra, érzelmi nyitottságra nevel. Hozzájárul, hogy a tanulók személyisége nyitottá váljon a közösségi alkotó tevékenység és a művészetek iránt. Kibontakoztatja a tanulók kreativitását, improvizációs képességét, készségét. A klasszikus balett, tanulása erős koncentrálást, fegyelmezett, tudatos munkát igényel. Tanítása fiatal korban kezdődik, hiszen a test ekkor még laza; az izmok alakíthatóak, az ízületek tágíthatóak. A klasszikus balett tantárgy mellett megismerkedhetnek a moderntánc táncnyelvével. E tantárgyak részben szorosan kapcsolódnak a balett oktatáshoz, részben kiegészítik, feloldják a kötött, nagy fegyelmet igénylő munkát. Oktatásuk célja, hogy kiegészítsék a tanulók ismereteit, közös mozgásélményt nyújtsanak, fejlesszék a testi ügyességet. Egy komplex oktatás keretében, a különböző táncművészeti ágak megismertetésével lehetőséget teremtenek a tanulók számára az életkoruknak megfelelő táncművészeti kultúra, műveltség megszerzésére. 6.4.6.2. A balett oktatás általános fejlesztési követelményei Kiemelt kompetencia területek a mozgáskultúra megalapozására és fejlesztésére  Szakmai kompetenciák  Fejlessze a tanuló tánchoz szükséges képességeit, izomzatát, mozgáskultúráját, ritmusérzékét, koordinációs készségét, dinamikai különbségek iránti érzékét, rugalmasságát, hajlékonyságát, a különböző tánctechnikák iránti érzékenységét. Ezzel párhuzamosan a technikai adottságok, a fizikai állóképesség, a tér–, forma– és stílusérzék, fantázia, előadói készség, improvizációs készség, a táncmemória fejlesztése is szükséges – Személyes kompetenciák  Érzelmi intelligencia, művészi kifejezőkészség, szorgalom, önismeret, koncentráció, önfegyelem, elhivatottság, kreativitás, ötletgazdagság, az alkotói magatartás, lelkiismeretesség, önbizalom, testi–lelki harmónia, magabiztos fellépés  Társas kompetenciák  Együttműködés képessége, közös munka, alkalmazkodás, irányíthatóság, tolerancia, kommunikációs készség, azon viselkedési formák tanulása, amely alapján konstruktívan be tud illeszkedni és aktívan részt tud venni a társas táncolásban  Módszerkompetenciák  Tanulás tanulása, a tanulók rendszeres, céltudatos, igényes munkára, hatékony gyakorlásra nevelése

 A táncstílusok, a tánctörténet megismertetése  A tánc tanulásán keresztül a tanuló fejleszti akaratát, ízlését, személyiségét, alkalmazkodóképességét, a tánc iránti szeretetét, az interpretáláshoz szükséges önfegyelmét, az önkontrollt és annak tudatos használatát, a rendszeres munka igényét, a munkában való részvételhez szükséges megfelelő magatartásformát, a gondolkodás szükségességének tudatát, a művészetek iránti nyitottságot, érzékenységet  Ösztönözze a tanulót az igényes munkára, a színházi táncesemények látogatására, alkalmi eseményeken való szereplésre, az érzelmi nyitottságra, az egészséges életmódra, külső megjelenésének – testtartás, ápoltság, öltözködés – igényességére  Irányítsa a tehetséges tanulót szakirányú továbbtanulásra, a továbbképző folytatására, az amatőr táncéletbe való bekapcsolódásra 6.4.6.3. Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak, a kötelező és kötelezően választható tanórai foglalkozások évfolyamainak száma és azok óraszámai 6.4.6.3.1. Táncművészeti ág Iskolánkban a táncművészeti ág balett tanszakán az alábbi tantárgyakat oktatjuk.

6.4.6.3.1.1. Balett tanszak (csoportos képzés) tantárgyai Főtárgy: Balett előkészítő gimnasztika (1–2. előképző évfolyamon) Klasszikus balett (1–6. alapfokú évfolyamon és a 7–10. továbbképző évfolyamon) Kötelező tantárgy: Balett előkészítő gimnasztika (1–2. alapfokú évfolyamon) Balett elmélet (3–6. alapfokú évfolyamon) Tánctörténet (9–10. továbbképző évfolyamon) Kötelezően választható tantárgy az összevont osztályokban: Balett elmélet, Tánctörténet Kötelezően választható tantárgy: Egy, a klasszikus balettől eltérő táncnyelv az alábbiak közül: Jazz–technika (3–6. alapfokú évfolyamon), vagy Graham–technika (7–8. továbbképző évfolyamon) Választható tantárgyak: Népi játék (1–2. előképző évfolyamon) Kreatív gyermektánc (1–2. előképző évfolyamon) Jazz– technika (3–6. alapfokú évfolyamon) Graham–technika (7–8. továbbképző évfolyamon

163

Óraterv Tantárgy

Előképző 1. 2. 2 2

Főtárgy Kötelező tantárgy Kötelezően választható tantárgy Választ2 ható tantárgy Összesen 2–4

1. 2

2. 2

2

2

2 2–4

4

4

Évfolyamok Alapfok 3. 4. 5. 6. 2–3 2–3 2–3 2–3

7. 3

Továbbképző 8. 9. 10. 3 3 3

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1–2

1–2

1–2

1–2

4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

A fenti táblázat Összes óra rovatában az első számok az ajánlott heti minimális óraszámra, míg a második helyen szereplő számok a szakmai program optimális teljesítéséhez szükséges időre utalnak. A képzés évfolyamainak száma: 12 évfolyam (2+6+4 évfolyam) Az első számjegy az előképző, a második számjegy az alapfokú, a harmadik számjegy a továbbképző évfolyamainak számát jelenti. A tanszakok kötelezően előírt tantárgyai és azok óraszámai figyelembevétele mellett a tanuló más tanszak vagy művészeti ág képzésébe is bekapcsolódhat illetve azok tanítási óráin részt vehet. A tanítási órák időtartama: 45 perc 6.4.6.3.2. Az alapfokú művészeti iskola Balett tanszakának óratervi hálója a 27/1998. (VI.10.) MKM. rendelet 2. sz. melléklete alapján

TANTÁRGY Főtárgy Klasszikus balett Főtárgy Balett előkészítő gimn. Kötelező tantárgy Balett elmélet Kötelező tantárgy Tánctörténet Választható

ELŐKÉPZŐ 1. 2. 1. 2x 45’ 2x 2x 2x 45’ 45’ 45’

2. 2x 45’ 2x 45’

ÉVFOLYAMOK ALAPFOK 3. 4. 5. 6. 2x 2x 2x 2x 45’ 45’ 45’ 45’

1x 45’

2x

1x 45’

1x 45’

TOVÁBBKÉPZŐ 7. 8. 9. 3x 3x 3x 45’ 45’ 45’

10. 3x 45’

1x 45’

1x 45’

1x 45’

2x 164

Népi játék Kötelezően választható Jazz- technika Kötelezően választható Graham- technika

45’

45’ 1x 45’

1x 45’

1x 45’

1x 45’ 1x 45’

1x 45’

6.4.7. Táncművészeti ág- Társastánc tanszak 6.4.7.1. Az alapfokú társastáncoktatás célrendszere, funkciói A táncművészeti ágak közül a legrégebbi hagyományokkal rendelkező társastáncoktatás nagy utat tett meg az ifjúság kulturált szórakozási formájától a művészetoktatásig. Az értékeket megtartva a tantervi program további lehetőséget nyújt az alapos, mélyebb tudás megszerzésére, a rendszeres munka igényének kialakítására, a megfelelő munkafegyelemre, az önkontroll alkalmazására. Az alapfokú oktatás célja a társastánc iránt érdeklődő és fogékony tanulók képességeinek szakirányú fejlesztése. A főtárgyak és kötelező tantárgyak tanulása során a tanulók jártasságot szereznek a különböző társastáncokból. Megismerik azok történetét, a hozzátartozó viselkedés szabályait és a mindennapok magatartásformáit. A szabadon választható tantárgyak előkészítik a társastáncok tanulását, megismertetik a főtárgy előzményeivel a tanulót és bekapcsolódást biztosítanak a táncművészet más ágába valamint a társművészetekbe. A korán elkezdett testképzés előkészíti a társastánc tantárgy tanulását, majd a historikus táncokon keresztül a főtárgy előzményeivel ismerkedhetnek meg a tanulók. A kötelezően választható tantárgy órái az összevont osztályokban történő tanulást segítik. A tanszak komplex ismeretet adó, készségfejlesztő tanterve motiválja a tanulót az újabb tudás megszerzésére és ösztönzi a tanultak gyakorlati alkalmazására az élet minden területén. Közelebb viszi a tanulót a művészetekhez, ugyanakkor választott művészeti ágának értő művelőjévé, közönségévé válik. 6.4.7.2. A társastáncoktatás általános fejlesztési követelményei A társastánc tanszak célja, hogy törekedjen a társastánc minél teljesebb megismertetésére, megszerettetésére, értékeinek megvédésére. Sajátos eszközeivel segítse a tanulók személyiségének formálását. Késztesse a tanulót hatékony, önálló tanulásra, a tanultak gyakorlati alkalmazására az élet minden területén. Kiemelt kompetenciák a társastánc területén  – – – – –

Szakmai kompetenciák A mozgás és a zene kapcsolatának kialakítása, összhangja A helyes testtartás, a tudatos légzés megismerése A társastánc alapjainak, technikai elemeinek ismerete A kombinációk, etűdök, koreográfiák kivitelezése A képességek (a ritmusérzék, a tér– és formaérzék, a stílusérzék, előadói készség, koncentrálóképesség) fejlesztése 165

– – – –

A viselkedéskultúra alapszabályainak és magatartásformáinak elsajátítása, alkalmazása Az idegen szavak, kifejezések kiejtése, alkalmazása A táncok történeti háttérének ismerete A historikus táncok ismerete

 – – – – – –

Személyes kompetenciák Az esztétikai érzék fejlesztése A tánc iránti szeretetet mélyítése Lelkiismeret, önfegyelem, önkontroll kialakítása A fizikai és lelki állóképesség fejlesztése Az értelmi és érzelmi intelligencia szintjének emelése A múlt és jelen értékeinek befogadására nevelés

 Társas kompetenciák  A közösségi magatartás (közös alkotás öröme, alkalmazkodás, kapcsolatteremtés, aktív szerepvállalás, a társak elfogadása, tiszteletben tartása) formáinak kialakítása, gyakorlati alkalmazása.  A táncos partnerkapcsolat kialakítása  Csoportos bemutatásnál a figyelmes együttműködésre nevelés  A táncművészetek iránti érdeklődés felkeltése  A környezet megóvásának fontossága  Az egymás megsegítése és saját egészségünk megóvása iránti igény kialakítása  Módszerkompetenciák – A nyitottságra, az ismeretek befogására nevelés – A tanulás tanulása (a rendszeres és igényes munkára, a hatékony, önálló gyakorlásra nevelés) – Művészi önkifejezés fejlesztése – Az esztétikai érzék fejlesztése a táncelőadások rendszeres látogatásával, táncelemzéssel – A kiemelkedő alkotók megismerése a hazai és nemzetközi társastáncmozgalomban – Az elsajátított viselkedéskultúra gyakorlati alkalmazása – Tehetséggondozás, a tanulók felkészítése szakirányú továbbtanulásra 6.4.7.3. Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak, a kötelező és kötelezően választható tanórai foglalkozások évfolyamainak száma és azok óraszámai

6.4.7.3.1. Táncművészeti ág Iskolánkban a táncművészeti ág társastánc tanszakán az alábbi tantárgyakat oktatjuk.

166

6.4.7.3.1.1. Társastánc tanszak (csoportos képzés) tantárgyai Főtárgy:

Gyermektánc (1–2. előképző évfolyamon) Társastánc (1–6. alapfokú évfolyamon és a 7–10. továbbképző évfolyamon) Kötelező tantárgy: Viselkedéskultúra (3. alapfokú évfolyamon) Társastánctörténet (5– 6. alapfokú évfolyamon, 9–10. továbbképző évfolyamon) Kötelezően választható tantárgy az összevont osztályokban: Viselkedéskultúra, Társastánctörténet Választható tantárgyak: Társastánc gimnasztika (1–2. előképző évfolyamon, 1–3. alapfokú évfolyamon) Társastánc (1–6. alapfokú évfolyamon, 7–10. továbbképző évfolyamon) Óraterv Tantárgy Főtárgy Kötelező tantárgy Kötelezően választható tantárgy Választható tantárgy Összes óra

Előképző 1. 2. 2 2

1. 3–4

2. 3–4

Évfolyamok Alapfok 3. 4. 5. 6. 2–3 3–4 3 3 1

1

1

1

1

1

Továbbképző 7. 8. 9. 10. 3–4 3–4 3 3

1 1

1

1

1

2

2

1–2

1–2

1–2

1–2

1–2

1–2

1–2

1–2

1–2

1–2

2–4

2–4

4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

A fenti táblázat Összes óra rovatában az első számok az ajánlott heti minimális óraszámra, míg a második helyen szereplő számok a szakmai program optimális teljesítéséhez szükséges időre utalnak. A képzés évfolyamainak száma: 12 évfolyam (2+6+4 évfolyam) Az első számjegy az előképző, a második számjegy az alapfokú, a harmadik számjegy a továbbképző évfolyamainak számát jelenti. A tanszakok kötelezően előírt tantárgyai és azok óraszámai figyelembevétele mellett a tanuló más tanszak vagy művészeti ág képzésébe is bekapcsolódhat illetve azok tanítási óráin részt vehet. A tanítási órák időtartama: 45 perc

167

6.4.7.3.2. Az alapfokú művészeti iskola Társastánc tanszakának óratervi hálója a 27/1998. (VI. 10.) MKM. rendelet 2. sz. melléklete alapján

TANTÁRGY Főtárgy Társastánc Főtárgy Gyermektánc Kötelező tantárgy Társastánctörténet Kötelező tantárgy Viselkedéskultúra Választható Társastánc gimnasztika Kötelezően választható Viselkedéskultúra Összevont osztályokban Kötelezően választható Társastánctörténet Összevont osztályokban Választható Társastánc

ELŐKÉPZŐ 1. 2. 1. 4x 45’ 2x 2x 45’ 45’

2. 4x 45’

ÉVFOLYAMOK ALAPFOK 3. 4. 5. 6. 3x 4x 3x 3x 45’ 45’ 45’ 45’

1x 45’

TOVÁBBKÉPZŐ 7. 8. 9. 3x 3x 3x 45’ 45’ 45’

10. 3x 45’

1x 45’

1x 45’

1x 45’

1x 45’ 2x 45’

2x 45’

1x 45’

1x 45’

168

Záró rendelkezések Legitimációs záradék A Mezőtúri Magyar - Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola pedagógiai programját a nevelőtestületek felülvizsgálták és módosították: 2014. augusztus 29-én. Jelen pedagógiai program az intézmény igazgatójának a jóváhagyásával lép hatályba 2014. szeptember 1-én. Módosítás csak a nevelőtestület elfogadásával és az igazgató jóváhagyásával lehetséges. Az intézmény pedagógiai programja, nyilvános, minden érdeklődő számára elérhető, megtekinthető. Egy-egy példánya a következő helyeken található meg:      

az intézmény fenntartójánál, az intézmény vezetőjénél, a tagintézmény-vezetőknél, az intézmény irattárában, a tagintézmények könyvtárában, a tagintézmények nevelői szobájában.

Az intézmény pedagógiai programjának egy példányát a tagintézmények könyvtárában helyezzük el, ahol azt a szülők és a tanulók helyben olvasással, a könyvtár nyitvatartási ideje alatt szabadon megtekinthetik. A pedagógiai programot az intézmény honlapján nyilvánosságra hozzuk. A pedagógus a szülők részére szülői értekezlet keretében, a tanulók részére osztályfőnöki órán ad tájékoztatást a pedagógiai programról. A szülők a megelőző tanév végén a honlapon, illetve az osztályfőnököktől tájékoztatást kapnak azokról a tankönyvekről, tanulmányi segédletekről, taneszközökről, ruházati és más felszerelésekről, melyekre a következő tanévben a nevelő és oktató munkához szükség lesz. Tájékoztatjuk őket továbbá az iskolától kölcsönözhető tankönyvekről, taneszközökről, valamint arról is, hogy az iskola milyen segítséget tud nyújtani a szülői kiadások csökkentéséhez. M e z ő t ú r, 2014. augusztus 29.

Kozák Zsolt Gyula s.k. igazgató 169

Ratifikációs záradék I. A Mezőtúri Magyar - Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Pedagógiai Programját a nevelőtestület 2014. augusztus 29-én 100 % arányban elfogadta. M e z ő t ú r, 2014. augusztus 29. Kozák Zsolt Gyula s.k. igazgató Jóváhagyta: M e z ő t ú r, 2014. augusztus 29. Kozák Zsolt Gyula s.k. igazgató

170