PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

A Pusztamagyaródi Kenyeres Elemér Általános Iskola

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

Készítette: Kozma Andrea igazgató Módosítás időpontja: 2013.március 31.

TARTALOMJEGYZÉK 1.

BEVEZETŐ ................................................................................................................................................. 5 PEDAGÓGIAI HITVALLÁSUNK ................................................................................................................. 5

1.1. 2.

AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA ................................................................................................. 6 2.1. A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI .......... 7 2.2. A SZEMÉLYISÉGFEJLŐDÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK ................................................. 7 2.3. AZ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK .................................................. 8 2.3.1. Az egészségfejlesztés iskolai feladatai ............................................................................................. 9 2.3.1.1. 2.3.1.2.

Szociális kompetenciák fejlesztése ...................................................................................................... 10 Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása ................................................................................ 11

KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK .................................................................. 12 2.4. A PEDAGÓGUSOK HELYI FELADATAI, AZ OSZTÁLYFŐNÖK FELADATAI .................................................. 13 2.4.1.1.

Az osztályfőnök feladatai és hatásköre ................................................................................................ 14

2.5. A KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓKKAL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG ................ 15 2.5.1. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek ....................................................... 15 2.5.2. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program ............................................... 15 2.5.3. A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdők segítése ..................................... 16 2.5.4. Az ifjúságvédelmi feladatok ellátása ............................................................................................. 17 2.5.5. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység ..................................................................... 17 2.6. AZ INTÉZMÉNYI DÖNTÉSI FOLYAMATBAN VALÓ TANULÓI RÉSZVÉTELI RENDJE ................................... 19 2.6.1. Az osztályközösségek ..................................................................................................................... 19 2.6.2. A diákönkormányzat ...................................................................................................................... 19 2.7. KAPCSOLATTARTÁS A SZÜLŐKKEL, TANULÓKKAL, AZ ISKOLA PARTNEREIVEL .................................... 20 2.7.1. Az iskola szervezeti egységei ......................................................................................................... 20 2.7.1.1. 2.7.1.2. 2.7.1.3.

Tanulók ............................................................................................................................................... 20 Szülők.................................................................................................................................................. 21 Külső partnerek ................................................................................................................................... 23

2.7.2. A szülők közösségét érintő együttműködési formák ....................................................................... 24 2.7.3. A tanulók közösségét érintő kapcsolattartási formák .................................................................... 25 2.7.4. A külső kapcsolatok rendszere és formája..................................................................................... 26 2.8. A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGA VIZSGASZABÁLYZATA .................................................................... 26 2.8.1. Az osztályozó, a javító és az egyéb vizsgák lebonyolításának helyi szabályai .............................. 26 2.8.2. A vizsga célja, általános szabályai ................................................................................................ 27 2.8.3. Tantárgyankénti, évfolyamonkénti követelmények ........................................................................ 29 2.8.4. A tanulmányok alatti vizsgák tervezése ......................................................................................... 29 2.9. AZ ISKOLAVÁLTÁS, VALAMINT A TANULÓ ÁTVÉTELÉNEK SZABÁLYAI ................................................. 30 2.9.1. Belépés az iskola első évfolyamába............................................................................................... 30 2.9.2. Belépés a felsőbb évfolyamokba .................................................................................................... 31 2.9.3. Továbbhaladás, magasabb évfolyamra lépés ................................................................................ 31 2.9.4. Kilépés, a tanulói jogviszony megszűnése ..................................................................................... 31 3.

AZ INTÉZMÉNY HELYI TANTERVE.................................................................................................. 32 3.1. A VÁLASZTOTT KERETTANTERVEK...................................................................................................... 32 3.2. KIEGÉSZÍTŐ KERETTANTERVEK........................................................................................................... 33 3.3. A VÁLASZTOTT KERETTANTERVEK FELETTI ÓRASZÁMOK .................................................................... 33 3.4. ISKOLARENDSZERŰ FELNŐTTOKTATÁS................................................................................................ 38 3.5. AZ OKTATÁSBAN ALKALMAZHATÓ TANKÖNYVEK ÉS MÁS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI .. 40 3.6. A NEMZETI ALAPTANTERVBEN MEGHATÁROZOTT PEDAGÓGIAI FELADATOK HELYI MEGVALÓSÍTÁSA . 40 3.6.1. Az 1-2. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása ............................................................ 40 3.6.2. A 3-4. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása .............................................................. 41 3.6.3. Az 5-6. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása ............................................................ 41 3.6.4. A 7-8. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása .............................................................. 41 3.6.5. Speciális nevelési tevékenységek ................................................................................................... 42 3.6.5.1. 3.6.5.2. 3.6.5.3. 3.6.5.4. 3.6.5.5.

3.6.6.

Az integrációs- és képességkibontakoztató stratégia ........................................................................... 42 A kompetencia alapú fejlesztési stratégia - Pusztamagyaród ............................................................... 42 A magyar nyelvű roma/cigány nemzetiségi nevelés-oktatás stratégiája ............................................... 45 A sajátos nevelési igényű tanulók nevelési stratégiája......................................................................... 54 Az integrációs-, cigány nemzetiségi oktatás és kompetenciaalapú nevelés közös, sajátos céljai ........ 56

Mindennapos testnevelés ............................................................................................................... 57

2

3.7. A TANÍTÁST-TANULÁST SEGÍTŐ ESZKÖZRENDSZER ELEMEI, PROJEKTOKTATÁS ................................... 58 3.8. AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI ....... 60 3.8.1. A tanulói teljesítmények értékelése ................................................................................................ 60 3.8.2. Az ellenőrzés és az értékelés alapelvei: ......................................................................................... 62 3.8.3. Az értékelés fajtái .......................................................................................................................... 62 3.8.4. Az ellenőrzés.................................................................................................................................. 64 3.9. AZ OTTHONI FELKÉSZÜLÉSHEZ ELŐÍRT ÍRÁSBELI ÉS SZÓBELI FELADATOK MEGHATÁROZÁSA .............. 65 3.10. A VÁLASZTHATÓ TANTÁRGYAK, FOGLALKOZÁSOK ÉS PEDAGÓGUSVÁLASZTÁS SZABÁLYAI ................ 67 3.10.1.1.

Választható foglalkozások ................................................................................................................... 67

3.11. A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK, EDZETTSÉGÉNEK MÉRÉSÉHEZ SZÜKSÉGES MÓDSZEREK .............. 71 3.12. A TANULÓK JUTALMAZÁSÁNAK, MAGATARTÁSÁNAK ÉS SZORGALMÁNAK ÉRTÉKELÉSI ELVEI ............. 72 3.12.1. Magatartás és szorgalom értékelése, minősítése ........................................................................... 72 4.

ÉRVÉNYESSÉGI RENDELKEZÉSEK .................................................................................................. 75

5.

A PEDAGÓGIAI PROGRAM LEGITIMÁCIÓJA ............................................................................... 76

6.

MELLÉKLETEK ...................................................................................................................................... 77 6.1. ÁTMENETI ÓRATERVEK ....................................................................................................................... 77 6.2. AZ ISKOLA EGÉSZSÉGNEVELÉSI ÉS KÖRNYEZETI NEVELÉSI ELVEI ........................................................ 84 6.2.1. Környezeti nevelés ......................................................................................................................... 84 6.2.2. A fogyasztóvédelem ....................................................................................................................... 90 6.3. A TANÍTÁST-TANULÁST SEGÍTŐ ESZKÖZRENDSZER ELEMEI, PROJEKTOKTATÁS ................................... 92 6.3.1. Kulcskompetenciát fejlesztő programok, programelemek ............................................................. 92 6.3.2. Módszertani elemek ....................................................................................................................... 93 6.3.2.1. 6.3.2.2. 6.3.2.3. 6.3.2.4. 6.3.2.5. 6.3.2.6. 6.3.2.7.

Egyéni fejlesztés és felzárkóztatás ....................................................................................................... 93 Egyéni haladási ütemet segítő differenciált tudásszervezés ................................................................. 94 Kooperatív tanulásszervezés................................................................................................................ 96 Projektoktatás ...................................................................................................................................... 96 Témahét ............................................................................................................................................... 98 IKT alkalmazása .................................................................................................................................. 99 Drámapedagógia .................................................................................................................................. 93

6.3.3. Műhelymunka – a tanári együttműködés szabályai ....................................................................... 93 6.4. ISKOLAI INTEGRÁCIÓS PROGRAM ............................................................................................... 94 6.5. ESZKÖZFEJLESZTÉSI TERV ................................................................................................................. 107 6.6. TANTERVEK ...................................................................................................................................... 108 6.6.1. Magyar nyelv és irodalom ........................................................................................................... 108 6.6.2. Idegen nyelv ................................................................................................................................ 108 6.6.3. Matematika .................................................................................................................................. 108 6.6.4. Erkölcstan ................................................................................................................................... 108 6.6.5. Környezetismeret ......................................................................................................................... 108 6.6.6. Ének-zene .................................................................................................................................... 108 6.6.7. Vizuális kultúra ........................................................................................................................... 108 6.6.8. Technika, életvitel és gyakorlat ................................................................................................... 108 6.6.9. Testnevelés és sport ..................................................................................................................... 108 6.6.10. Informatika ................................................................................................................................. 108 6.6.11. Kötelező tantárgyak: ................................................................................................................... 108 6.6.12. Magyar nyelv és irodalom ........................................................................................................... 108 6.6.13. Idegen nyelv ................................................................................................................................ 108 6.6.14. Matematika .................................................................................................................................. 108 6.6.15. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek ..................................................................... 108 6.6.16. Erkölcstan ................................................................................................................................... 108 6.6.17. Természetismeret ......................................................................................................................... 108 6.6.18. Biológia-egészségtan................................................................................................................... 108 6.6.19. Fizika ........................................................................................................................................... 108 6.6.20. Kémia .......................................................................................................................................... 108 6.6.21. Földrajz ....................................................................................................................................... 108 6.6.22. Ének-zene .................................................................................................................................... 108 6.6.23. Dráma és tánc ............................................................................................................................. 108 6.6.24. Vizuális kultúra ........................................................................................................................... 108 6.6.25. Informatika .................................................................................................................................. 108 6.6.26. Technika, életvitel és gyakorlat ................................................................................................... 108

3

6.6.27. Testnevelés és sport ..................................................................................................................... 108

4

1.

Bevezető A Pusztamagyaródon 1887-től kántortanítói tevékenységet végző Kenyeres Károly fiá-

nak, Kenyeres Elemérnek a nevét 2000-ben vette fel az iskola. Az óvodapedagógiával, a gyermeki lélekkel, a személyiségfejlődéssel foglalkozó pedagógust a munkássága, a nézete, az elvei miatt választottuk iskolánk névadójának.

A bánokszentgyörgyi iskola 2001-től viseli Arany János nevét. A költő sokoldalú művelt-

sége, tudományos felkészültsége, mértékadó erkölcsisége, nevelői tevékenysége példa diákjaink, pedagógusaink számára. Munkássága egyben azt is bizonyítja, hogy vidékről, akár egy olyan kis faluból is, mint Bánokszentgyörgy eljuthat valaki a művészet és a tudomány legmagasabb köreibe, a legnagyobb magyarok közé.

1.1.

Pedagógiai hitvallásunk

A mi iskolánk olyan, ahol a) tanulóink a kisközösségek adta előnyök felhasználásával a demokratikus légkörű munkában lehetőséget kapnak az emberi kapcsolatok szélesebb körű kiépítésére, az egyéni képességek fejlesztésére. b) a differenciált foglalkozások alkalmazásával, az önálló ismeretszerzési módok kihasználásával a mindennapi életben használható elméleti és gyakorlati ismeretek megszerzése az elsőrangú feladat. c) a tanulók érdekeit szem előtt tartó szülői, fenntartói javaslatok, vélemények figyelembevétele miatt az iskolai tevékenység szerves része a helyi társadalom, a környezet életének.

5

2.

Az iskola nevelési programja A beiskolázási körzetbe tartozó községek a gazdaságilag, társadalmilag elmaradott térség közé tartoznak (a nagyfokú munkanélküliség oka: a városok messze vannak, a helyi

munkalehetőség

kevés,

a

munkaképes

lakosság

képzettsége

alacsony).

Községeinkben magas a roma családok, illetve a hátrányos, a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma. A városok csökkenő munkahely- illetve álláskínálatából adódóan a térségben élők visszakényszerültek lakóhelyükre, s az itt meglévő néhány - főként mezőgazdasági, erdőgazdasági tevékenységgel kapcsolatos - munkahelyen szereztek, illetve keresnek megélhetési lehetőséget. A korábban megszerzett szakképesítéseket nem alkalmazva, segéd- vagy betanított munkásként dolgoznak a szülők, nagy részük csupán alapfokú végzettséggel rendelkezik. A hátrányokból adódik, hogy a családok alapvető igénye, hogy gyermekeik megélhetési lehetőségei javuljanak, jobb körülmények közt éljenek majd. A továbbtanulási adatok azt mutatják, hogy a jobb képességű tanulóink a szakmai ismereteket is nyújtó intézménytípust választják, akár újabb tanulási lehetőséggel is kiegészítve, míg a gyengébb képességű tanulóink a középfokú iskola befejezése után nem a tanult szakmában helyezkednek el. Az iskolánkból kikerülő tanulókat ezért arra kell felkészíteni, hogy ne stabil munkahelyben gondolkodva tervezzenek jövőt, hanem fejlődni, alkalmazkodni, változtatásokat uralni képes egyénekké váljanak, és birtokolják az alapfokon megszerzendő és magasabb szintre jutáshoz szükséges tudás valamennyi elemét.

6

2.1.

A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai

A nevelés folyamán el kell érnünk, hogy tanulóinknak -

-

-

2.2.

pontos ismerete legyen a valóságról:  a követelmények, normák, szabályok megismerésével, azok pozitív érzelmi fogadtatásának kialakításával az ismeretük és a magatartásuk összhangban legyen.  tudatos magatartási készségek, szokások alakuljanak ki bennük. a tudása- és a képességfejlesztése helyes arányban legyen:  az Országos kompetenciamérések, helyi mérések alapján készüljön intézményi és egyéni fejlesztési terv a továbbhaladás tervezéséhez. tevékenységközpontú tanítási-tanulási folyamatban legyen része  élményszerű helyzetekkel szerezzenek tapasztalatokat az életkori sajátosságaiknak megfelelően  a környezeti elemek közötti kapcsolatok felfedezésével, az összefüggések, következtetések levonásával szerezzenek ismereteket, építve a korábbi tapasztalatokra, ismeretekre, készségekre.  legyen lehetőségük véleményalkotásra, kritika megfogalmazására lehetősége legyen megfelelően felkészülni - az érdeklődésének, képességének és tehetségének megfelelően - a középfokú iskolai továbbtanulásra. megújuló, nyitott segítő nevelőtestületi háttere legyen. A személyiségfejlődéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

A nevelés folyamán el kell érnünk, hogy tanulóinknak a) értékes személyiségjegyei, tulajdonságai alakuljanak ki. Ezek:  megfelelő belső motiváción alapuló aktív tevékenység: (érezze tevékenysége hasznát, a célokat)  igényesség: reális igényszint kialakítása a feladatok teljesítésével kapcsolatban (siker, kudarc)  pozitív értékorientáció: a tanulók tevékenységeik során érezzék az ismeretszerzés fontosságát (negatív eszményképek kialakulásának elkerülése)  közösségi jelleg: közösségi normák elfogadása, a csoport értékeinek tudatosítása, biztonság, elismerés, érvényesülés utáni vágy kialakítása  önállóság: olyan képesség, mely lehetővé teszi az egyéni döntéseket, a felelősségvállalást  fegyelmezettség: szabályok önkéntes betartása, követelmények teljesítése  kreativitás: kíváncsi, érdeklődő, aktív, kezdeményező személyek kialakítása, akikre a problémaérzékenység, a vállalkozási szellem a jellemző  érzelmi nyíltság: színes, tartalmas érzelmi világ kialakítása, kölcsönös érzelemnyilvánítás  reális önértékelés: helyes önértékelés kialakítása (személyiségjellemzés, társak értékelése, önjellemzés) 7

A megfogalmazott célok elérése érdekében valamennyi nevelő feladata:  a fokozatok betartása,  a megfelelő motiváció,  a gyermekre szabott differenciált munka,  az időbeni fejlesztő értékelés. Eredményes munka csak a tanuló személyiségének ismerete mellett lehetséges:  a családi háttér megismerése,  a változatos tanórai tevékenység,  a tanórákon kívüli tevékenységeken való együttműködés segíthet a feladat megvalósításában. 2.3.

Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

Az egészségnevelés célja, hogy a tanulók: - legyenek képesek objektív módon felmérni saját egészségi állapotukat, - ismerjék meg az egészségkárosító tényezőket, azok hatását, elkerülésük módját, - alkalmazzák a tanultakat: tegyenek meg mindent saját egészségük védelme, megőrzése érdekében. Tanulók egészségügyi felügyelete, ellátása: - a helyi háziorvosi szolgálat, - a fogorvosi szolgálat, - a védőnői szolgálat segítségével történik. A szűrővizsgálatok, tájékoztatások (fogorvos esetén a kezelések egy része) tanítási időben zajlanak, melyeken tanári felügyeletet biztosít az intézmény. Az egészségvédelem kiemelt témakörei: - az életkorral járó biológiai-, pszichohigiénés-, életmódi tennivalók; - a társkapcsolatok egészségi, etikai kérdései; - az egészségre káros szokások (helytelen táplálkozás, inaktív életmód); - az antihumánus szenvedélyek, drogprevenció; - az egészséges életvitelhez szükséges képességek, a személyiség fejlesztése; - az egészségérték tudatosítása.

8

2.3.1. Az egészségfejlesztés iskolai feladatai Iskolai étkeztetés A helyes táplálkozási szokások kialakítása: - az étkezés minőségi és mennyiségi mutatóinak javítása, - kulturált étkezés lehetőségének biztosítása. Az étkeztetést nyújtó szolgáltatókkal, a családokkal együttműködünk a helyes táplálkozási szokások, a helyes étkezési kultúra kialakítása érdekében. Iskolai tanórai, tanórán kívüli programokkal részt veszünk a folyamatban (témahét, projekt…). Lehetőség szerint részt veszünk az iskolatej, az iskolagyümölcs programban, így a gyümölcs, a tejfogyasztás népszerűsítését vállaljuk. Mindennapos testmozgás Az iskolaorvosi adatok alapján ismert, hogy a gyermekek nagy részénél diagnosztizálható valamilyen tartási rendellenesség, gerincferdülés, statikai lábbetegség. Ezek az általános iskolában kezdődő és a középiskolában fokozódó elváltozások rendszeres testmozgással, célirányos gimnasztikával megelőzhetőek lennének. Lehetőséget teremtünk a mindennapi testmozgásra, de ehhez szükséges még: a tornaterem és az udvari játékok. A PÁLYÁZATi lehetőségekkel élve igyekszünk a feltételeken javítani. Tanulóink választhatnak az alábbi lehetőségek közül: kosárlabda, labdarúgás, kézilabda, röplabda, tánc, illetve szabad játék, asztalitenisz, tollaslabda… A testnevelési órák számának növelésével, a 12-14 óráig tartó szabadidős idősávval, a sportköri tevékenységekkel biztosítjuk az iskolában végzett mozgás feltételeit. El kell érnünk, hogy a felkínált lehetőségekkel minél több diák éljen (vonzóbb mozgási tevékenységek szervezése: kerékpáros programok, gyalogtúrák, aerobic…) – pályázati lehetőségekkel segítjük a szabadidő hasznos eltöltésére vonatkozó igényt, szellemiséget megalapozni. A testnevelés foglalkozások (órák, sportköri foglalkozások) során különös gondot fordítunk annak (a testedzés melletti) másodlagos hasznára, örömforrást biztosító jellegére. A testnevelők igyekeznek olyan légkört teremteni az órákon, amely alkalmas a napi szellemi feszültség oldására és sikerélmény szerzésére.

9

A személyiség fejlesztése Alapvető feladatunk a fiatalok személyiségének kibontakoztatása, fejlesztése. E program részeként az alábbi területeken végzünk tudatos fejlesztőmunkát: - önismeret erősítése, az önelfogadás képességének kialakítása, - kudarctűrő képesség fejlesztése, - tolerancia erősítése, - kapcsolatteremtési képesség fejlesztése, - akaraterő fokozása, - az igényes környezet kialakítására és fenntartására való törekvés erősítése, - az egészséges táplálkozás iránti igény felkeltése, - az öltözködési szokások, az ízlés alakítása. 2.3.1.1.Szociális kompetenciák fejlesztése Mentálhigiénés programok Cél: - a testi-lelki egészségmegőrzés tudatosítása, - a felnőttkori pszichés zavarok megelőzése, - megoldáskeresés: iskolai tanulási zavarok, elidegenedés, alkohol- és drogproblémák, az agresszív viselkedés terjedése területeken

Feladat: -

Osztályfőnöki órák mentálhigiénés témáinak feldolgozása

-

Biztonság megőrzése – elsősegélynyújtás

Felelős: éves munkaterv alapján – programot vezető pedagógus Fejlesztési területek: -

Az antihumánus szenvedélyek, drogprevenció o Az elsődleges drogprevenció lényege, hogy a nem drogozó fiatalokat megtartsuk ebben az állapotukban. o Célunk:  tanulóinkat olyan ismeretekkel, pszichésen megalapozott benső értékké vált normakultúrával felruházni, amelynek segítségével egyértelmű-

10

en elhárítják a személyiségük integritását veszélyeztető szerek használatát,  a tanulók számára a társadalmi normákhoz igazodó, életkoruknak, érdeklődésüknek megfelelő szabadidős elfoglaltságok nyújtása.

A drogprevenció lehetséges színterei - Iskolai programok: 

Tanórai foglalkozások: szaktárgyi órák témafeldolgozása, osztályfőnöki órák – TÉMAHÉT keretében



Tanórán kívüli foglalkozások



Napközis foglalkozások



Délutáni szabadidős foglalkozások, sportprogramok, számítógépteremhasználat,

vetélkedők,

versenyek,

játékos

programok,

témával

kapcsolatos filmvetítések) 

Szülői értekezletek



Iskolán kívüli rendezvények: drogprevenciós rendezvények, továbbképzések, kirándulások, túrák, sportprogramok, erdei iskola, tábor

A drogprevenció lehetséges programformái: filmvetítés, szakkörök, egészségügyi szervek, gyermekjóléti szolgálatok munkatársai által vezetett szervezett programok – kiscsoportos formában. 2.3.1.2.Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása Minden tanév elején a balesetvédelmi oktatás keretein belül sor kerül azon ismeretek felelevenítésére, megújítására, amelyek a biztonságos munkavégzés, tevékenységvégzéshez szükségesek. Az oktatás során sort kerítünk az alapvető elsősegély – nyújtási ismeretekre is. Egyéb, speciális terület: o tanírási órákon belül (biológia órák, kémia órák: mérgezések, vegyszer okozta sérülések, égési sérülések, fizika órák: égési sérülések, az áram hatásai, osztályfőnöki órák, testnevelés óra: mozgások-balesetek) A taralmi ismereteket a témával foglalkozó szervezetek (Ifjúsági Elsősegélynyújtók, Magyar Vöröskereszt) szakemberei, a helyi egészségügyi dolgozókkal együtt szervezett programok is segíthetik.

11

Közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Cél: - közösség segítse az egyéni képesség kibontakozatását, az érvényesülést, - közvetítse az egyetemes emberi, kulturális, nemzeti, vallási, szociális értékeket. A közösségfejlesztés fő területei: - Tanórák (szaktárgyi, osztályfőnöki órák) - Tanórán kívüli tevékenységek (napközi, tanulószoba, szakköri-, sportfoglalkozások, művészeti tevékenység, ünnepségek, kirándulások, könyvtári foglalkozások) - Diákönkormányzati munka, ügyeleti tevékenység - Szabadidős tevékenységek (túrák, oszt. programok, teadélutánok, …) - Hit- és vallásoktatás - Ünnepségek (települési rendezvények). Kiemelt feladataink: A nevelőmunkánk során törekednünk kell arra, hogy iskolánk tanulói: - Megismerjék és elsajátítsák a társas együttélés alapvető szabályait, a közös értékrend elfogadásával megfelelően viselkedjenek, tevékenykedjenek az iskola szervezeti keretein belül, megismerjék nemzeti kultúránk értékeit. - Gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, melyek az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és az ott élők megismeréséhez, megbecsüléséhez vezetnek. - Legyenek nyitottak a másság iránt, becsüljék ezek értékeit. - Szerezzenek személyes tapasztalatokat az együttműködés, a konfliktusok kezelése és megoldása terén. - Tudjanak társaikkal és a felnőtt emberekkel kulturáltan, szabatosan kommunikálni, véleményüket, érveiket kifejteni. - Legyenek képesek önellenőrzésre, egymás segítésére. - Váljanak a környezetük állapota iránt érzékeny emberekké. - Ismerjék meg és tudják elkerülni az egészséget, a testi épséget veszélyeztető tényezőket, a káros függőségekhez vezető szokások kialakulását. A tanulók közösségfejlesztésében részt kell vennie valamennyi nevelőnek, iskolai dolgozónak, akiknek - emberi kapcsolataival, megjelenésével, viselkedésével, kommunikációs stílusával - példaként kell a diákok előtt állni.

12

Közösségfejlesztési feladataink: - Iskolai közösségek szervezése, irányítása, ezek működésének tudatos fejlesztése - A tanulás kölcsönös segítségnyújtással, közösségi ellenőrzéssel, tanulmányi és munkaerkölcs erősítésével való támogatása - A tanulók önállóságának, önigazgató képességének fejlesztése - A közösségek egyéni arculatának fejlesztése, hagyományainak ápolása - Jó kapcsolatok kiépítése a gyermekekkel, szüleikkel, a külső szakemberekkel - Élményre épülő, problémamegoldást fejlesztő módszerek alkalmazása

2.4.

A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai

A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg.

-

a tanítási órákra való felkészülés, a tanulók dolgozatainak javítása, a tanulók munkájának rendszeres értékelése, a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése, osztályozó vizsgák lebonyolítása, kísérletek összeállítása, dolgozatok, versenyek összeállítása és értékelése, a versenyek lebonyolítása, tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok, felügyelet az iskolai programokon, iskolai méréseken, iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése, osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása, az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása, szülői értekezletek, fogadóórák megtartása, részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor, iskolai, tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése, iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, részvétel a munkaközösségi értekezleteken, tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása, osztálytermek rendben tartása, osztály/iskola dekorációjának kialakítása.

Az osztályfőnököt – az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével konzultálva – az igazgató bízza meg minden tanév júniusában, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve. 13

2.4.1.1.Az osztályfőnök feladatai és hatásköre 

Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire.



Együttműködik az iskolai diákönkormányzattal, segíti a tanulóközösség kialakulását.



Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját.



Kapcsolatot tart az iskolai szülői közösséggel.



Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét.



Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti.



Szülői értekezletet tart.



Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: napló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása.



Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát.



Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelmi felelősével.



Az integrációs pedagógiai rendszer (IPR/HHH tanulók fejlesztése) megvalósításában aktívan közreműködik, az IPR-ben vállalt feladatait teljesíti.



Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében.



Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére.



Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását.



Rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban.

14

2.5.

A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység

2.5.1. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek Az egyéni képességekre épülő nevelési- oktatási folyamatunkat úgy szervezzük, hogy mind a tanórai, mind a tanórán kívüli tevékenységek során alkalmunk legyen az egyéni tehetség kibontakoztatására. A tanórai differenciált képzéssel, a szakkörök, sportkörök szervezésével egyéb képességek fejlesztésére is mód nyílik. A tanulmányi versenyekre való felkészítés (OM, Ped. Intézet, a térségi intézmények által meghirdetett versenyek, pályázatok), a művészeti képzés szervezése (színjátszás, néptánc, kézműves foglalkozások), az iskolai szabadidős programok, a kulturális tevékenységek mind-mind a tehetség felismerését, a fejlesztését szolgálják. 2.5.2. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program A nevelési-oktatási folyamat valamennyi érdekelt résztvevőjének szoros együttműködésben kell dolgoznia ahhoz, hogy időben felismerjük, orvosolhassuk a tanulási kudarcos gyermekeket. A megoldást segítő tevékenységformák: - Teljes körű iskolaérettségi vizsgálat - Háttérintézmények igénybevétele (logopédus, pszichológus, fejlesztő pedagógus, …Nevelési Tanácsadó, Tanulási Képességeket Vizsgáló Bizottság) - Integrált oktatás keretében a „sajátos nevelésű igényű” gyermekek képzésének biztosítása - Integrált oktatás keretében a „halmozottan hátrányos helyzetű ” gyermekek képzésének biztosítása – integrációs és képesség-kibontakoztató fejlesztés - Differenciált tanórai foglalkozás szervezése - Felzárkóztató foglalkozások, korrepetálások - Napközi otthonos foglalkozás, egyénre szabott tanulási technikák - Továbbtanulás segítése - Személyes, egyénre szabott tanácsadás, kapcsolattartás a szülőkkel - Az intézmény eszközeinek, könyvtárának, létesítményeinek használata.

15

Cél: - Nő az évfolyamvesztés nélkül továbbtanuló hátrányos helyzetű tanulók aránya. - Csökken az intézményben a tankötelezettségi kor határa az iskolai rendszerből kikerülők száma. Ehhez minden szakmai és pedagógiai segítséget biztosít az intézmény. Pl.: konzultációs lehetőség adott időpontokban, tankönyv, feladatlap differenciált, egyénre szabott összeállítása, könyvtár mindennapos igénybevételi lehetősége, stb. - Az országos kompetenciamérésekben a tanulóka képességeiknek megfelelő szintű eredményt érjenek el. Az eredményvizsgálatok alapján az iskolának ki kell dolgoznia a megfelelő eljárásrendet a felkészítéshez. Ennek megvalósításához a pedagógusok modern, hatékony eszközök (IKT) alkalmazásával, differenciált óravezetéssel, a tehetségek gondozásával, az alapkészségek fejlesztésével járulnak hozzá. - A szülőkkel való rendszeres, jó együttműködés megteremtése, a szülők, tanulók igényeinek rendszeres felmérése, figyelembe vétele.

2.5.3. A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdők segítése Nevelő munkánk során alapvető feladatunknak tekintjük a beilleszkedési-, magatartási nehézséggel küzdő gyerekekkel való egyéni foglalkozást, a felzárkóztatást. A problémák feltárásához, kezeléséhez szükséges: - A közösségek szociometriai vizsgálata, - A periférián lévők esetén az okok feltárása, megszüntetésének segítése, - A magatartási zavarok okainak feltárása (szakemberek segítségével) - A tanítási órákon az egyéni képességekhez igazodó tanulásszervezés, - Tanórán kívül a felzárkóztatások szervezése. - Kapcsolattartás a háttérintézményekkel (Gyermekjóléti Szolgálat, …) - A hátrányos helyzetű, a nehezen nevelhető, a veszélyeztetett tanulókra nagyfokú figyelem fordítása. - Szoros kapcsolattartás a családokkal.

16

2.5.4. Az ifjúságvédelmi feladatok ellátása A köznevelési valamint a gyermekvédelmi törvény alapján a következő kiemelt szempontoknak kell érvényesülniük az oktató - nevelő munkánk során:  A tanulók életének, helyzetének folyamatos nyomon követése rendszeres beszélgetésekkel, családlátogatással, a szülőkkel való kapcsolattartással.  A szociális hátrány leküzdésének elősegítése az egyéni tanulási programok, az iskolai tanulási feltételek megteremtésével (felzárkóztató foglalkozások, napközis foglalkozások szervezésével), az integrált oktatás feltételeinek megteremtése.  Az egészséges életmódra nevelés (lelki egészség is)  Gyermekvédelmi ügyekkel, szociális kérdésekkel foglalkozó szakemberekkel való kapcsolattartás.  Szociális kérdésekben való aktív közreműködés: javaslattétel az illetékes hivatalokban (gyermekvédelmi támogatás odaítélése, juttatások szétosztása…).

2.5.5. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység A hátrányos helyzetű, a nehéz körülmények között élők beilleszkedésének, felzárkóztatásának segítése az osztályfőnökök kiemelt feladata. A gyermekvédelmi szolgálat szakemberével közösen végzik e munkát. Célunk, hogy segítsük az iskolai környezetbe való beilleszkedést, az ismeretelsajátítás folyamatát, valamint biztosítsuk számukra az egyéni ütemű fejlesztést. Tevékenységformák -

Felzárkóztató és tehetséggondozó programok szervezése Az egyéni képességekhez igazodó tanórai foglalkozás Napközi-otthonos foglalkozás Étkeztetési szolgáltatás biztosítása, szociális juttatások igénylési lehetőségei (önkormányzatoktól) Az intézmény eszközeinek, létesítményeinek használata Támogatások megszervezése – ösztöndíjrendszer, pályázatok, alapítványok segítségével Drog, bűnmegelőzési programok Továbbtanulási segítségnyújtás 17

-

Segítő nevelői támogatás, Támogatási rendszer működtetése (tk. támogatás) Családlátogatások, életvezetési gondok megoldásában segítségnyújtás Szoros kapcsolat a hivatalokkal, fenntartókkal

Szociális támogatásokat a fenntartó önkormányzatok biztosítanak. A tankönyvvásárlási támogatás törvényileg szabályozott, a normatíva felhasználása ezen előírások szerint történik.

18

2.6.

Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje

2.6.1. Az osztályközösségek Az azonos évfolyamra járó, közös tanulócsoportot alkotó tanulók osztályközösséget alkotnak, mely az iskolai közösség legalapvetőbb szervezete. Döntési jogkörébe tartoznak: 

az osztály diákbizottságának és képviselőjének megválasztása,

 küldöttek delegálása az iskolai diákönkormányzatba,  döntés az osztály belügyeiben. 2.6.2. A diákönkormányzat A tanulók, a tanulóközösségek érdekeinek képviseletét az iskolai diákönkormányzat látja el.  Az iskolai önkormányzat jogosítványait az iskolai diákönkormányzat vezetősége, illetve annak választott tisztségviselői érvényesítik. -

Az iskolai diákönkormányzat a magasabb jogszabályokban megfogalmazott jogkörökkel rendelkezik: véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben.



Az iskolai diákönkormányzat tevékenységét külön Szabályzat szerint folytatja - szabályzatát a diákönkormányzat készíti el és a nevelőtestület hagyja jóvá..



Az iskolai diákönkormányzat munkáját segítő nevelőt a diákönkormányzat vezetőségének javaslata alapján, a nevelőtestület egyetértésével, az igazgató bízza meg, legfeljebb ötéves időtartamra. A diákönkormányzat minden tanévben – az iskolai munkarendben meghatározott időben – diákközgyűlést tart, melynek összehívását a diákönkormányzat vezetője kezdeményezi. A diákközgyűlés napirendi pontjait a közgyűlés megrendezése előtt 15 nappal nyilvánosságra kell hozni.

A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát az intézmény belső működésének szabályai között kell őrizni. A diákönkormányzat az iskola helyiségeit, az iskola berendezéseit – a szabályzatokban leírtak szerint szabadon használhatja.

19

2.7.

Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel 2.7.1. Az iskola szervezeti egységei

2.7.1.1.Tanulók Alsó tagozat: 1-4 osztály. Felső tagozat: 5-8 osztály. Napközi, tanulószoba: 1-4., illetve 5-8. évfolyamos tanulók számára szervezett foglalkozás (a létszámok függvényében átlépés megengedett). Az azonos évfolyamra járó tanulók osztályközösséget alkotnak. Amennyiben a tanulmányi munka szervezése szükségessé teszi, csoportbontásra is lehetőség van (idegen nyelv, technika, informatika). Az osztályközösség élén az osztályfőnök, a napközis-, tanulószobás csoport élén a napközis csoportvezető áll. Az egyes közösségek a tagjaik közül választanak felelősöket. A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az igazgató, a DÖK vezetője, ill. az osztályfőnök tájékoztatják. A tanulók képviseleti formái: - A tanulói érdekképviseletet a diákönkormányzat látja el. A munkát a diákönkormányzat vezetésével megbízott nevelő segíti (tantestületi, Szülői Közösségi ülésen képviseli a diákönkormányzatot) Közszolgálati diákszerep: az ügyeleti tevékenység (700-1600)) Társadalmi munkában: Az osztályfőnökök irányításával rendszeresen ill. alkalomszerűen társadalmi munkát végeznek tanulóink (óvoda és iskolaudvar, hulladékgyűjtés, takarítási akciók…) Rendezvényeken: Az iskolai rendezvények előkészítésében, szervezésében aktívan vesznek részt a tanulóink. Tanulói véleménynyilvánítási lehetőségek: osztályfőnöki óra, diák-önkormányzati fórum, egyéb (a demokrácia szabályai alapján). A szervezeti egységek, csoportok, közösségek munkáját a törvényi előírások, illetve a SZMSZ tartalmazza. A kapcsolattartásra a demokratikus légkör, a kölcsönös segítőkészség, a sokoldalúság a jellemző.

20

2.7.1.2.Szülők Az iskolai tevékenységünket - a törvényi tartalmi szabályozást alapul véve - a tanulói, szülői elvárások, vélemények alapján formáljuk (megfelelő keretek között). Az iskola az alábbi módon biztosítja a szülők számára közvetlen módon az informálódást: személyes beszélgetések, fogadó órák, nyílt napok, szülői értekezletek, iskolai rendezvényeken való részvétel, családlátogatások (eseti). Közvetetten az ellenőrző-, tájékoztató füzetek, a kérdő-, ill. adatlapok, tájékoztató leiratok, a szülői képviselet, az iskolai honlap révén kaphatnak hírt az iskolai eseményekről. Együttműködés a szülői házzal Az intézmény a törvényben előírtaknak megfelelően biztosítja a szülőknek a gyermek neveltségi és tanulmányi előmenetelének figyelemmel kísérését. Az iskolahasználók legszélesebb autonómiáját biztosítja intézményünkben a Szülői Közösség (SZK), amely a szülői véleménynyilvánítás hivatalos fóruma – Pusztamagyaródon, Bánokszentgyörgyön külön csoport működik a helyi érdekek képviselete érdekében. A szeptemberi szülői értekezleteken kerül sor az osztályonkénti egy SZK választmányi tag megválasztására vagy megerősítésére, akik tagjaik közül megválasztják a vezetőséget. Az SZK elnökével a rendszeres kapcsolatot az iskolavezetés tartja. Az SZK választmányi ülésein az iskola igazgatója tájékoztatást ad az éves munkatervről, a szülőket, tanulókat érintő kérdésekről. Szülői értekezlet A szülőkkel való kapcsolattartás legegyszerűbb és bevált színtere a szülői értekezlet, aminek színhelye az iskola, illetve egyedi esetben a lakóhely szerinti település - kihelyezett szülői értekezlet-. Előtte vagy utána minden alkalommal fogadóórán várjuk az érdeklődő szülőket. Feladata: -

a szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása, a szülők tájékoztatása: • az iskolai célokról, feladatokról, lehetőségekről, az országos és helyi közoktatás-politika alakulásáról, változásairól, • a helyi tanterv követelményeiről, • az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról, • saját gyermeküknek tanulmányi előmeneteléről, iskolai magatartásáról, • a gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről, • az iskolai és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémáiról, • a szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az intézmény vezetői felé.

21

A szülők aktívan vesznek részt az iskolai tevékenységekben, mint megrendelők, kezdeményezők, vagy segítők, aktív résztvevők (tanulók kísérete uszodába, versenyekre, kirándulásokra, farsang, gyermeknap szervezése,…). A szülőket az iskola igazgatója, az osztályfőnök tájékoztatják (szülői értekezlet, levél, …) A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban, egyénileg vagy képviselőik útján közölhetik az iskola igazgatójával, a nevelőkkel, vagy a Szülői Közösségtel. Fogadó óra Feladata a szülők és a pedagógusok személyes találkozása, kötetlen beszélgetése illetve ezen keresztül egy-egy tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal (otthoni tanulás, szabadidő helyes eltöltése, egészséges életmódra nevelés, tehetséggondozás, továbbtanulás, magatartási problémák, személyiségzavarok, stb.). Nyílt nap A nyílt tanítási napok célja, hogy az órákon tudják megfigyelni gyermeküket a szülők, illetve, hogy a tanári kérdéskultúrát, követelményt megfigyelhessék. Feladata: biztosítani, hogy a szülő betekintést nyerjen az iskolai nevelő és oktató munka mindennapjaiba, ismerje meg személyesen a tanítási órák lefolyását, tájékozódjon közvetlenül gyermeke és az osztályközösség iskolai életéről. Írásbeli tájékoztatás Feladata a szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggő eseményekről, illetve különféle iskolai vagy osztályszintű programokról. Kötetlen beszélgetések A szülőkkel való együttműködés jól megfigyelhető a tanításon kívüli rendezvényeken. Szívesen és aktívan vesznek részt a karácsonyi ünnepélyen, a farsangon, a gyermeknapon. A kötetlen beszélgetések alkalmasak arra, hogy a gyermekekről, családról, iskoláról is szót váltsunk. Elégedettségi felmérések Szükség van arra is, hogy a szülők rendszeresen véleményt nyilváníthassanak az iskolai életről, munkáról. Ezért feltétlenül szükség van a szülők körében rendszeresen évente – elégedettségi felmérést végezni, elemezni. Az ebben leírtakat figyelembe véve továbblépni, szükség esetén a pedagógiai program ide vonatkozó pontjait módosítani.

22

Közös előadások Nagyobb hangsúlyt kell fordítani arra, hogy a szülőkkel közösen vegyenek részt a pedagógusok a mindenkit érintő, nevelési, pszichológiai előadásokon. A hallottak közös feldolgozása, a gyakorlatban való hasznosítása javítja az egységes nevelési elvek alapján történő személyiségfejlesztést. Feladat: minden tanév első szülői értekezletén a szülők igényeinek felmérése A szülői értekezletek, a fogadóórák időpontját az iskolai munkaterv évenként határozza meg. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban, egyénileg vagy választott képviselőik útján közölhetik az iskola igazgatójával, nevelőtestületével, a tanuló osztályfőnökével. A szülők intézményünket anyagilag is támogatják; bekapcsolódnak társadalmi akciókba is. Iskolánkban a Szülői Közösség aktívan működik. Részt vesznek a gyermekprogramok szervezésében, lebonyolításában, anyagilag is támogatják az iskolai rendezvényeket. 2.7.1.3.Külső partnerek Sorszám

Partneri célcsoportok

1. 2. 3.

Tankerület Önkormányzatok képviselői Gyermekjóléti szolgálat

4.

Szakszolgálat: Nevelési Tanácsadó, Szakértői Bizottság Egészségügyi szolgálat

5. 6. 7. 8.

Középfokú oktatási intézményekkel Kisebbségi önkormányzat Civil szervezetekkel - Helyi sportegyesület, Polgárőrség, …, Alapítványok

Pusztamagyaród Bánokszentgyörgy „külső” képviselő „külső” képviselő neve/személye neve/személye Tankerületi igazgató, oktatási szakemberek polgármesterek megbízott szakember (jelenleg Bedőné Hári Éva) kijelölt szakemberek Védőnő, háziorvos, fogorvos Beiskolázási felelős

Védőnő, háziorvos, fogorvos Beiskolázási felelős

vezető Sárközi Zoltánné Aktuális képviselő

vezető Bogdán József Aktuális képviselő

Kapcsolati stratéga az iskolai környezet intézményeivel Kapcsolatépítés alapvető célja: a pedagógiai programban megfogalmazott célok elérése, a feladatok teljesítése, az együttműködés adta fejlesztő lehetőségek kihasználása. Együttműködések, partnerségi kapcsolatok kiépítése Fenntartóval - napi kapcsolat Helyi önkormányzatokkal – alkalmankénti kapcsolat Helyi érdekeltségű civil szervezetekkel – alkalmanként, programok szervezése érdekében Gyermekjóléti Szolgálat – fejlesztendő a munkakapcsolat A szükséges esetben családlátogatás. 23

A védelembe helyezett gyerekek esetében rendszeresek az esetmegbeszélések. Középfokú oktatási intézmények – iskolaválasztási program szerint Kisebbségi Önkormányzat: Támogatást nyújt a gyerekek táboroztatásához, osztálykirándulásokhoz, pályázatokhoz, az iskolai célok megvalósításához, integrációs tevékenységhez, cigány nemzetiségi oktatás program megvalósításához. Szakmai és szakszolgálatok: a Nevelési Tanácsadóval való együttműködésben. A szakmai szolgáltatók – igény szerint Lehetőségeikhez mérten tárgyi eszközökkel járulnak hozzá az eredményesebb nevelő –oktató munkához. 2.7.2. A szülők közösségét érintő együttműködési formák 



 

Az iskola egészének életéről, az intézményi munkatervről, az aktuális feladatokról  Az igazgató (tagintézmény-vezető) a közös szülői értekezleten szóban, alkalmanként pedig írásban tájékoztatja a szülőket.  Az osztályfőnökök az osztályszülői értekezleten (tanévenként legalább 2) ismertetik a tudnivalókat az érintettekkel (a személyiségi jogok maximális betartásával) A gyerekek egyéni haladásával kapcsolatos tájékoztatásra az alábbi fórumok szolgálnak:  Családlátogatások  Szülői értekezletek (kihelyezett – adott falvakban lakóknak is) munkatervben pontosítva (Bánokszentgörgy: minden hónapban 1 szülői értekezlet vagy fogadóóra, Pusztamagyaród: szeptemberben, decemberben: január-február, május) Ezen túl a felmerülő problémák megoldása céljából az igazgató, az osztályfőnök vagy a szülői munkaközösség elnöke rendkívüli szülői értekezletet hívhat össze.  Fogadóórák – megadott időpontokban  Nyílt napok – ősszel, tavasszal: Pusztamagyaród:1-1 nap, Bánokszentgyörgy: 2-2 nap  Írásbeli tájékoztatók a tájékoztató füzetben.  Egyéni beszélgetések/egyéni fejlesztések, esetmegbeszélések A szülői értekezletek és fogadóórák idejét az iskolai munkaterv tartalmazza. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az intézmény igazgatóságával, nevelőtestületével.

24

A szülők írásbeli tájékoztatása: minden, gyermeket érintő ügyben: -

a tanuló gyenge vagy hanyatló tanulmányi eredménye,

-

súlyos fegyelmi vétsége,

-

fogadóórák, szülői értekezletek időpontja,

-

fontos eseményről (szünetekről, rendezvényekről, iskolai programokról, …) lehetőleg egy héttel, de legalább öt munkanappal az esemény előtt.

2.7.3. A tanulók közösségét érintő kapcsolattartási formák -

Minden diákot megillet a jog, hogy a személyét érintő kérdésekről, döntésekről tájékoztatást kapjon osztályfőnökétől, szaktanárától vagy a döntés hozójától.

-

A diákközösséget érintő döntéseket iskolagyűlésen, valamint kifüggesztett hirdetés formájában kell a diákság tudomására hozni.

-

Az igazgató és a nevelőtestület szükség szerinti gyakorisággal iskolagyűlésen tart kapcsolatot a diákokkal. Az iskolagyűlésen részt vesznek az iskola tanárai is.

-

A pedagógus a diák tudásának értékelése céljából adott osztályzatokat az értékelés elkészültét (lehetőség szerint a következő tanórán, de legkésőbb 1 héten belül), szóbeli feleletnél azonnal köteles ismertetni a tanulóval.

-

A tudás folyamatos értékelése céljából félévente minden tárgyból legalább a tárgy heti óraszámánál eggyel több osztályzatot adunk. -

E szabály alól a heti egy órás tárgyak kivételt képeznek, e tárgyaknál is szükséges a három osztályzat megléte a tanuló lezárásához. Az osztályzatok számának számbavétele naplóellenőrzéskor történik.

-

Témazáró dolgozatok megírásának időpontjáról az osztályt (csoportot) legalább egy héttel a kijelölt időpont előtt tájékoztatni kell.

-

Egy napon maximálisan két (lehetőség szerint csak egy) témazáró dolgozatot lehet íratni.

-

A tanuló egy írásbeli vagy szóbeli feleletére (magyar nyelv és irodalom írásbeli kivételével) csak egyetlen osztályzat adható. Tört osztályzatot nem adunk.

-

Az írásbeli számonkérések, dolgozatok javítását egy héten belül el kell végezni, a dolgozatokat ki kell osztani.

-

A tanulót értesíteni kell a személyével kapcsolatos büntető és jutalmazó intézkedésekről.

25

2.7.4. A külső kapcsolatok rendszere és formája Az intézményi munka megfelelő szintű irányításának érdekében az intézmény igazgatóságának állandó munkakapcsolatban kell állnia a következő intézményekkel: 

a fenntartóval,



a helyi önkormányzatokkal,



Együttműködés civil programokkal,



a megyei pedagógiai intézettel, tankerületi oktatási intézmények vezetőségével,



a helyi gyermekjóléti szolgálat vezetőjével,



a nevelési tanácsadóval,



az egészségügyi szakemberekkel (iskolaorvos, fogorvos, iskolai védőnők),



külső partnerekkel (CKÖ, RNO…),



művészeti iskolákkal, 

iskolánk telephelyként működik együtt művészeti iskolával.

A munkakapcsolat megszervezéséért, irányításáért az igazgató a felelős.

2.8.

A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata 2.8.1. Az osztályozó, a javító és az egyéb vizsgák lebonyolításának helyi szabályai



A kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétel alól felmentett tanuló az igazgató által meghatározott időben a nevelőtestület által meghatározott módon ad számot tudásáról.



A mindennapos iskolába járás alól felmentett /magán/ tanuló osztályozó vizsgáját a tanév utolsó két hetében teheti le.



Az intézmény igazgatójának engedélyével az iskola két vagy több évfolyamára megállapított tanulmányi követelményeket a tanuló az előírtnál rövidebb idő alatt is teljesítheti.



Ha a tanuló egy tanév alatt két tanév tantervi anyagát teljesíti, osztályozó vizsgáját az intézmény igazgatója által meghatározott időpontban teheti le.



A tanuló minősítéséről, magasabb évfolyamba lépéséről a nevelőtestület dönt.



Ha javítóvizsgára kötelezett a tanuló, akkor rögzíteni kell a vizsgák szabályait.



Ha a tanuló a tantervi követelményeket 1-2 tárgyból szorgalmi időben nem teljesíti, csak akkor léphet magasabb évfolyamba, ha a javítóvizsgán megfelel.

26

Osztályozó vizsgát tehet a tanuló akkor,

- ha egy tanévben 250 óránál többet mulasztott, és a nevelőtestület nem tagadta meg az osztályozó vizsga letételének lehetőségét, - Ha a tanuló hiányzása egy adott tantárgyból az évi tanítási órák 30%-át meghaladta és a nevelőtestület nem tagadta meg az osztályozó vizsga letételének lehetőségét, 

ha átvételnél az iskola igazgatója azt előírja.

2.8.2. A vizsga célja, általános szabályai A tanulmányok alatti vizsgák célja: - Azon tanulók osztályzatainak megállapítása, akiknek félévi vagy év végi osztályzatait évközi teljesítményük és érdemjegyeik alapján a jogszabályok és az intézmény Pedagógiai Programja szerint nem lehetett meghatározni - A Pedagógiai Programban meghatározottaknál rövidebb idő alatt (tanév öszszevonással) szeretné a követelményeket teljesíteni. A szabályosan megtartott tanulmányok alatti vizsga nem ismételhető. ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK Jelen vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra, azaz: - osztályozó vizsgákra - különbözeti vizsgákra - javító vizsgákra - és pótló vizsgákra vonatkozik Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára: - aki osztályozó vizsgára jelentkezik - akit a nevelőtestület határozatával osztályozó vizsgára utasít - aki különbözeti vizsgára jelentkezik - akit a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasít Kiterjed továbbá az intézmény nevelőtestületének tagjaira és a vizsgabizottság megbízott tagjaira. A vizsgaszabályzat hatályba lépése a 2012/2013-as tanév végén megszervezendő vizsgáktól érvényes, és határozatlan időre szól. Minden vizsga írásbeli vagy szóbeli, vagy gyakorlati vizsgarészből állhat az iskola Pedagógiai Programja alapján. 27

AZ ÍRÁSBELI VIZSGA ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI - a tanteremben minden padban csak egy diák ülhet - a feladatlapot az iskola pecsétjével kell ellátni, fel kell tüntetni a tantárgy megnevezését, a tanuló nevét és a dátumot - a feladatlap megoldásának ideje max.45 perc - szaktanár által meghatározott idő - a vizsgán használható segédeszközöket a szaktanár tájékoztatása alapján a tanuló hozza magával - egy vizsganapon két írásbeli vizsga tehető le, de közöttük 10 perc pihenőidőt kell biztosítani, kivétel, pótló vizsga esetén három írásbeli vizsga tartható - ha a vizsgázó az írásbelin szabálytalanságot követ el, a felügyelő tanár e tényt jegyzőkönyvben rögzíti, felvezeti a feladatlapra és jelenti az igazgatónak Az írásbeli vizsga javítása - a szaktanár az adott vizsganapon piros tollal kijavítja az írásbeli dolgozatot - ha a szaktanár arra a feltételezésre jut, hogy a vizsgázó meg nem engedett segédeszközöket használt, - rávezeti a feladatlapra és értesíti az igazgatót. A SZÓBELI VIZSGA ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI - egy napon három szóbeli vizsga tehető le - a vizsgázónak a vizsga előtt minimum 15 perccel kötelező megjelennie - a vizsgák ideje alatti várakozáshoz lehetőség szerint pihenő helységet kell biztosítani. - a szóbeli vizsgán minden vizsgázó tételt húz, a tantárgyakhoz kapcsolódó segédeszközökkel készül az önálló feleletre - a felkészülési idő legalább 20 perc - a felelet során a tanuló a felkészülési idő alatt készített jegyzeteit használhatja - a felelet maximum 10 percig tarthat - ha a vizsgázó az adott tételből teljes tudatlanságról tesz tanúbizonyságot, egy alkalommal póttételt húzhat. - két tantárgy között a vizsgázó pihenőidőt kérhet – ha a szóbelin a vizsgázó szabálytalanságot követ el, az elnök figyelmezteti, jegyzőkönyvet készít, és a vizsgabizottság dönt a szóbeli eredményéről - szabálytalanságok esetén a vizsgabizottság elnöke értesíti az igazgatót, aki a törvények alapján dönt.

28

A GYAKORLATI VIZSGA ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI

- a gyakorlati oktatást vezető tanárnak kötelező a vizsgázót tájékoztatni a gyakorlati vizsga rendjéről - a gyakorlati vizsgarészt a vizsga feladatok számától függetlenül egy érdemjeggyel kell értékelni 2.8.3. Tantárgyankénti, évfolyamonkénti követelmények A vizsgatárgyak követelményrendszere Minden vizsgatantárgy követelményei azonosak az adott évfolyam adott tantárgyának az intézmény Pedagógiai Programjában található követelményrendszerével. VIZSGATÁRGYAK RÉSZEI írásbeli + szóbeli vizsga írásbeli + szóbeli vizsga írásbeli + szóbeli vizsga írásbeli + szóbeli vizsga írásbeli + szóbeli vizsga írásbeli + szóbeli vizsga írásbeli + szóbeli vizsga írásbeli + szóbeli vizsga írásbeli + szóbeli vizsga írásbeli + szóbeli vizsga gyakorlati vizsga gyakorlati vizsga gyakorlati vizsga gyakorlati vizsga gyakorlati vizsga

Irodalom Magyar nyelvtan Történelem Idegen nyelv Matematika Fizika Földrajz Környezetismeret/természetismeret Biológia Kémia Informatika Testnevelés Ének-zene Technika Vizuális kultúra

2.8.4. A tanulmányok alatti vizsgák tervezése -

A tanulót és szüleit az osztályozó és javítóvizsgáról /15/ nappal előbb értesíteni kell.



Az osztályozó és javítóvizsgák bizottság előtt folynak.



A vizsgabizottságot az intézmény igazgatója bízza meg. Tagjai: - szaktanár, osztályfőnök, igazgató vagy igazgatóhelyettes. - elnök: felel a szabályok betartásáért, ellenőrzi a vizsgázók adatait, vezeti a jegyzőkönyvet, ha kell, szavazást rendel el - kérdező tanár: csak megfelelő tanári végzettséggel rendelkező lehet - ellenőrző tanár: lehetőség szerint szakos tanár, felel a vizsga szabályszerűségéért.

Ha a tanuló a kijelölt időpontban a vizsgán igazoltan nem tud megjelenni, a vizsga új időpontját az igazgató jelöli ki. -

Az osztályozó és javítóvizsga jegyzőkönyveit iktatottan irattárban kell tárolni.

29

2.9.

Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai 2.9.1. Belépés az iskola első évfolyamába

Beíratás menete: - Előzetes feladatok:

-

-

A kormányhivatal meghatározza és közzéteszi az iskolák felvételi körzetét, továbbá közzéteszi az iskolai beiratkozás idejét, az erről való döntés és a jogorvoslat benyújtásának határidejét.

-

Valamennyi általános iskola közzéteszi a körzetét, a kötelező felvételt biztosító iskoláról a helyben szokásos módon tájékoztatást kapnak a szülők.

A beíratással kapcsolatos intézményi feladatok: -

Az iskola igazgatója gondoskodik a beíratás napjain a megfelelő személyi és tárgyi feltételek biztosításáról.

-

A jelentkezéshez az alábbi dokumentumok szükségesek:  a gyermek személyazonosítására alkalmas, a gyermek nevére kiállított hatósági igazolvány,  az iskolába lépéshez szükséges fejlettség elérését tanúsító igazolás. Az iskolába lépéshez szükséges fejlettség elérését tanúsító igazolás lehet o óvodai szakvélemény, o nevelési tanácsadás keretében végzett iskolaérettségi szakértői vélemény, o sajátos nevelési igényű gyermekek esetében a Szakértői Bizottság szakértői véleménye.

A beíratást követő intézményi és fenntartói feladatok: - intézményi adatok összesítése - az iskolák vezetői tájékoztatják a fenntartót a felvenni, sorsolni, ill. elutasítani szándékozott tanulókról. - A fenntartó kiszűri az esetlegesen több intézménybe is beiratkozó gyermekeket, valamint meghatározza az adott iskolában a 2013/2014. tanévben indítható első osztályok számát. - A tanulók felvételéről az általános iskola igazgatója a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendeletben foglalt eljárásrend szerint dönt. A felvételről vagy elutasításról szóló határozatot az iskolaigazgató 2013. április 26-ig küldi meg a szülő részére. Az Nkt. 50.§ (6) bekezdése alapján az általános iskola köteles felvenni azt a tanköteles tanulót, akinek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye a körzetében van. -

Jelentkezés elutasítása esetén a szülő, a köznevelési törvény 37.§ (2)-(3) bekezdése alapján érdeksérelemre hivatkozással nyújthat be kérelmet a kézhezvételtől számított 15 napon belül. Az eljárást megindító kérelmet a KLIK illetékes Tankerületi Igazgatójához kell benyújtani. 30

Heterogén osztályok kialakítása a jogszabályoknak megfelelően Intézményünkben 1-1 évfolyamon 1 osztállyal dolgozunk, így adott a jogszabályi előírás. Nincs lehetőség nem heterogén osztályok szervezésére. 2.9.2. Belépés a felsőbb évfolyamokba A törvényi előírás szerint történik. A más intézményből átlépő tanuló esetén a pedagógus, a szaktanár feladata, hogy a tényfeltárást elvégezze, s ennek megfelelően szervezze meg a differenciált munkára épülő oktatónevelő munkát. Egyéb, speciális esetekben a megoldási lehetőségekről a nevelőtestület dönt (pl.: nyelvtanítás). Intézményünk nem szervez felvételi eljárást. 2.9.3. Továbbhaladás, magasabb évfolyamra lépés A törvényi előírás szerint történik. A továbblépés határai: tanév végén. A továbblépés kritériuma: az adott évfolyam tantárgyi követelményrendszerének megfelelő (legalább elégséges) szintű teljesítése. A kritérium nem teljesítése esetén: - évismétlés: elégtelen minősítés 3 vagy több tantárgyból - javítóvizsga, osztályozó vizsga: elégtelen minősítés legalább 1 tantárgyból Továbbhaladásról dönt: - szaktanár, pedagógus (nevelőtestület, intézményvezető) Problémás esetben szakember véleményét is ki kell kérni a tanuló helyzetével kapcsolatban. 2.9.4.

Kilépés, a tanulói jogviszony megszűnése

A folyamat végrehajtása, adminisztrálása a törvényi előírásoknak megfelelően történik.

31

3.

Az intézmény helyi tanterve

Az iskola pedagógiai programjának részeként, az oktatásért felelős miniszter által kiadott kerettanterveket kiegészítve készítettük el a helyi tantervet. 3.1.

A választott kerettantervek

Alapfokú nevelés-oktatás szakasza, alsó tagozat, 1–4. évfolyam Kötelező tantárgyak: Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv - angol Matematika Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Informatika

Alapfokú nevelés-oktatás szakasza, felső tagozat, 5–8. évfolyam Kötelező tantárgyak: Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Idegen nyelv - angol nyelvi specifikáció Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Hon- és népismeret Erkölcstan Természetismeret Biológia-egészségtan Fizika Kémia Földrajz Ének-zene Dráma és tánc Vizuális kultúra Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport

32

3.2.

Kiegészítő kerettantervek

Az 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet módosításában kiadásra kerülő kerettantervek – közül a miniszter által egyes iskolatípusra, pedagógiai szakaszra, tantárgyra, vagy egyes sajátos köznevelési feladat teljesítéséhez készített kerettantervek közül iskolánk az alábbiak szerint szervezi a nevelési-oktatási munkáját: -

Nemzetiségi nevelés-oktatás kerettantervei o a cigány nemzetiségi nevelés-oktatás kerettantervei Kerettantervek a sajátos nevelési igényű tanulókat oktató nevelési-oktatási intézmények számára o Kerettantervek az enyhén értelmi fogyatékos tanulók számára (1-8. évfolyam) 3.3.

A választott kerettantervek feletti óraszámok

Az iskola határozata: - a helyi tantervben nem ír elő további tananyagot és választható tantárgyakat (kivéve: informatika 4., 5) sem épít be a képzésébe, hanem az egyes tematikai egységek között osztja el a rendelkezésre álló időkeretet az alkalmazható tudás megszerzése vagy a képességek fejlesztése céljából. Indoklás: - Az alapkészségek fejlesztése az irányadó - A lassabban haladó, gyengébb képességű tanulók miatt a megismerés a kis egységekre való bontáson, a gyakorlati úton történő megerősítésen alapszik. - Több idő kell a gyakorlásra, az elmélyítésre az iskola tanulóközösségének összetétele miatt. A kerettantervben meghatározott, a kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozások időkerete legfeljebb tíz százalékának felhasználása: -

-

a tantárgyi alapóraszámok növelése  a tantárgyi tartalomban az alapfeladatok elmélyítése, a gyakoroltatás a cél. informatika tantárgyat az előírtnál korábban, a 4. évfolyamtól heti 1-1 órában vezetjük be. a hon és népismeret/Dráma és tánc tantárgyak közül iskolánk a Dráma és tánc tantárgyat vezeti be.

33

Évfolyam Sorszám Tantárgyak 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19.

Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Informatika Erkölcstan

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

Összesen

8

8

8

5

5

5

1

1

1

8 2 4 1 1

5 3 4 1 1 2 2

5 3 4 1 1 2 3

4 3 4 1 1 2,5

5 3 4 1 1 2

2 1,5 2

1,5 2 1,5 2 1

51 14 35 5 8 8,5 5 3,5 3,5 3,5 4 3 12 1 12 4 3 40 4 220

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek

Természetismeret Fizika Kémia Biológia-egészségtan Környezetismeret Földrajz Ének-zene Dráma és tánc Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat

1

1

1

1

2

2

2

2

2 1

2 1

2 1

2 1

Technika, életvitel és gyakorlat

Testnevelés és sport Osztályfőnöki összesen Etnikai ismeretek

5

5

5

5

25

25

25

27

2

2

2

34

2

1 1 1

1

1 1

1

1

1

1 5 1 28 2

1 5 1 28 2

1 5 1 31 2

5 1 31 2

16

Évfolyam Sorszám Tantárgyak 1. 2. 3. 4. 5.


6.


7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19.

Természetismeret Fizika Kémia Biológia-egészségtan Környezetismeret Földrajz Ének-zene Dráma és tánc Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

7+1

7+1

6+2

4+1

4+1

4+1

1

1

1

6+2 2 4 0+1 1

4+1 3 4 0+1 1

4+1 3 3+1 1 1

3+1 3 3+1 1 1

4+1 3 3+1 1 1

2

2

2+0,5

2

2

2+1 2 1,5 2

1+0,5 2 1+0,5 2 1 1

1

összesen Etnikai ismeretek

1.

1

1

1

2

2

2

2

2 1

2 1

2 1

2 1

5

5

5

5

25

25

25

27

2

2

2

A táblázat a kerettantervi ajánlathoz viszonyított változtatásokat tartalmazza.

35

2

1 1 1

1

1 1

1

1

1

1

1

5 1 28 2

5 1 28 2

5 1 31 2

5 1 31 2

SNI ÓRATERVEK – enyhe értelmi fogyatékosok Sorszám Tantárgyak

1.

1. 2. 3. 4. 5.


6.


7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19.


8

2. 7+1

5

4+1

1

1

8

3. 7+1

5

4+1

1

1

1

2

8 6+1 8 7+1 5 2 3 5 3+1 4 4 4 1 1 1 1 1 1 1 1 1

6.

7. 4+1

1

5 3 4 1 1

2

2

2

2

2

2

3

2+1

4+1 4 1

4 1 1

1

2

1

2

1

4 3 4 1 1

8. 4 2 4 1 1

2,5 2+.5

2

2

2

1

2

2

2

2

2 1

1

2 1

2

2 1

2

2 1

2

1

1

5

5 25

2

5

5

25

25

2

2

2 4+1

4+1.5

1,5 2 1,5

1

2

1 1

2

1

2

1

1

1

1 5 1 28 2

1 5 5 1 1 28 31 2

2

1 1 1

2

1 5 5 5 5 5 1 25 25 27 26 28 2 2 2

1

5 4+1 2 3 4 4 1 1 1 1

2 1

összesen 25 Etnikai ismeretek

5.

2 1,5 2


Testnevelés és sport Osztályfőnöki

4.

2

1

2 1 1

1

1

1

1

1 5 1 27

1

5 1 31

1

5 1 31 2

5 1 31

Az évfolyamok oszlopaiban az első aszlop a helyi óraszámokat, a 2. oszlop a kerettantervi javaslat alapóraszámait és a helyi többletórákat tartalmazza.

36

A helyi tantervek kidolgozásának menete: - kerettantervek tanulmányozása – egyénileg, szakterületenként -

óraszámok meghatározása

-

helyi tantervek kidolgozása – feladatmegosztással: Bánokszentgyörgyi, pusztamagyaródi pedagógusok között 

tankönyvkiadók ajánlatainak böngészése, összevetése a helyi gyakorlattal

-

helyi tantervek összeállítása, véleményezése – szakterületenként

Saját kidolgozású dokumentumok: -

Idegen nyelvek – angol, Matematika, Kémia, Informatika, Erkölcstan, Történelem/Társadalmi és állampolgári ismeretek, Fizika, Földrajz, Dráma és tánc, Ének-zene, Technika, életvitel és gyakorlat

Tankönyvkiadó ajánlatai alapján készített: - alsó tagozat: minden tantárgy – kivéve testnevelés (AP) - Magyar nyelv és irodalom, - Természetismeret - Biológia-egészségtan - Vizuális kultúra (AP) - Osztályfőnöki (AP) - Testnevelés és sport (AP) A mellékletekben a tantárgyi helyi tantervek megtalálhatók.

37

3.4.

Iskolarendszerű felnőttoktatás

Alapfokú nevelés-oktatás, 1–4., 5–8. évfolyam Törvényi háttér: - köznevelési törvény – a felnőttoktatás eltérései: o a felnőtt (illetve a tankötelezettségen túl lévő) tanulók a nappali tagozaton munkarendtől eltérő tanulási utakon teljesítik a követelményeket. Megvalósítási forma: - esti és levelező munkarendben történő oktatás megvalósítása: általában heti 15 és 10 tanórában, mert legalább ennyi tanóra szükséges a tanulók számára ahhoz, hogy tanári útmutatással, és ezt kiegészítve egyéni felkészüléssel eleget tudjanak tenni tanulmányi kötelezettségeiknek. Követelmények: az iskolarendszerű alap- és középfokú felnőttoktatás tanulmányi követelményei általában (beleértve az érettségi vizsga követelményeit is) azonosak a nappali oktatás követelményeivel. A felnőttoktatás megszervezése – SZMSZ szerint. Az eltérő előzetes ismeretanyaggal, felkészültséggel és iskolai múlttal bekerülő résztvevők tanulmányi munkáját nagy körültekintéssel kell megszervezni. A felnőttoktatásban a tanórai foglalkozások, az osztálybontásra és egyéni foglalkozásra, a tanórán kívüli foglalkozásra, a mindennapos testedzésre vonatkozó előírások alkalmazása nem kötelező. Ugyanakkor nyilvánvaló, hogy lehetnek olyan feladatok, amikor célszerű, szükségszerű ezek valamelyikével élni (pl. idegennyelv-oktatás vagy felzárkóztató programok esetében). A tanórai foglalkozások kialakítása a felnőttoktatásban A felnőttoktatásban – bármilyen oktatási formát választ az iskola – az iskola helyi tantervében pontosan meg kell határozni a tanított tantárgyakat, tantervi modulokat. A kerettantervben szereplő tantárgyak oktatása kötelező. 1-4. évfolyam

Tantárgyak és óraszámok Évfolyam/Tantárgy szervezési forma Magyar nyelv és irodalom, kommunikáció Matematika Szabadon tervezhető Összes óra

1–4. évfolyam heti óraszám

1–4. évfolyam összes óraszám

Esti 5

Levelező 3

Esti 360

Levelező 216

5 5 15

3 4 10

360 360 1080

216 288 720

38

5-8. évfolyam

Tantárgyak és óraszámok Évfolyam/ Tantárgyak

5.

6.

7.

8.

esti

levelező

esti

levelező

esti

levelező

esti

levelező

Anyanyelv, kommunikáció

1

1

1

1

1

0,5

1

0,5

Magyar irodalom

2

1

2

1

2

1

2

1

Matematika

3

2

3

2

3

1,5

3

1,5

Fizika

1

-

1

-

1

1

1

1

Kémia

1

-

1

-

1

1

-

1

Földrajz

1

1

1

1

-

-

-

-

Biológia

1

1

1

1

-

-

-

-

Történelem és állampolgári ismeretek

1

1

1

1

1

1

1

1

Művészeti ismeretek

-

-

-

-

1

-

1

1

Informatika

-

-

-

-

1

1

2

1

Idegen nyelv (Angol/Német)

2

2

2

2

2

2

2

1

Osztályközösségépítő program

1

1

1

1

1

1

1

1

1

-

1

1

-

1

-

15

10

15

10

Szabadon tervezhető órakeret

Magyar irodalom Matematika Összesen

15

10

15

10

A felnőttoktatásban is alkalmazni kell, lehet a nemzetiségi oktatás irányelveit, amenynyiben ilyen oktatás megszervezését határozza el a fenntartó vagy az iskola. Az esti, levelező, egyéb oktatásban a tanuló egyéni felkészítése keretében tud elmélyültebben foglalkozni a tananyaggal.

39

3.5.

Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és más taneszközök kiválasztásának elvei

Oktató - nevelő munkánk során azokat a kiadványokat használjuk, amelyek megfelelnek az előírásoknak:  központilag engedélyezettek és a tankönyvjegyzékben szerepelnek, jól ismertek, megbízhatóak.  Kerüljük a gyakori, indokolatlan változtatást. A szaktanárok által javasolt kiadványokat megrendelés előtt az intézményvezetővel egyeztetni kell, a finanszírozás központi előírások szerint történik (ingyenesség, kedvezmények).  A kiadványok beszerzése iskolai feladat: az eszközök kölcsönzési, iskolai használatának lehetőségét biztosítani kell a tanulóknak.  Törekedni kell arra, hogy a kiadások minimálisak legyenek, csak a ténylegesen használt segédanyagokat kell megvásárolni (kellő darabszám!)  A tartós könyvekre vonatkozó előírásokat be kell tartani!

3.6.

A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása

3.6.1. Az 1-2. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása Alapcél: Az alsó tagozat első két évében a tanulók között tapasztalható különösen jelentős egyéni fejlődésbeli különbségek pedagógiai kezelése.  fokozatosan átvezetjük a gyermeket az óvoda játékközpontú cselekvéseiből az iskolai tanulás tevékenységeibe;  mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait. Az óvoda által elvégzett iskolaérettségi vizsgálat eredménye alapján differenciáltan kell a gyermekekkel való bánásmódot megválasztani, egyénre szabottan a fejlesztést megtervezni a hátrányok minél teljesebb leküzdéséért. Kiemelt pedagógiai feladatok: - A neveltségi hátrányok fokozatos csökkentése - Tanulási módszerek kialakítása, iskolai fegyelem és figyelem, kötelességérzet kialakulása. - Egészséges napirend és szokásrendszer kialakításával, a szocializáció fokozatos fejlesztése, az érzelmi - intelligencia növelése - Beszédfejlesztés, az esetleges nyelvi hátrányok csökkentése - Fejlesztő foglalkozások szervezése: megismerő, megelőző, fejlesztő, felzárkóztató, a fejlődési elmaradások célzott leküzdésére irányuló

40

3.6.2. A 3-4. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása Az alsó tagozat harmadik-negyedik évfolyamán meghatározóvá válnak az iskolai teljesítmény-elvárások által meghatározott tanítási-tanulási folyamatok. Fokozatosan előtérbe kerül a NAT elveiből következő motiválási és a tanulásszervezés folyamat. Alapcél: a megfelelő motiváció, tanulásszervezés, teljesítmények növekedésének elősegítése,. 3.6.3. Az 5-6. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása A felső tagozaton folyó nevelés-oktatás feladata elsősorban a sikeres iskolai tanuláshoz, a tanulási eredményességhez szükséges kulcskompetenciák, képesség-együttesek és tudástartalmak megalapozásának folytatása. Alapcél: Kulcskompetenciák megalapozása, együttműködési készség fejlődése, a tanulói tudás megalapozása.

3.6.4. A 7-8. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása A felső tagozat hetedik-nyolcadik évfolyamán folyó nevelés-oktatás alapvető feladata - a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben - a már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése, az életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása, valamint az, hogy fektessen hangsúlyt a pályaválasztásra, pályaorientációra. Közös célok, feladatok:  a tanulási stratégiák megválasztása, életkori jellemzők figyelembevétele, az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása,  fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat.  az értelmi és érzelmi intelligencia mélyítése, gazdagítása drámapedagógia eszköztárának alkalmazása;  az önismeret alakítása, a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének fejlesztése, az együttműködés értékének tudatosítása (családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban);  a kreativitás fejlesztése; az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés; a tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő értékelésük;  a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozásával; helyes magatartásformák megismertetésével és gyakoroltatásával;  a biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat és az alapvető képességek, készségek elsajátítása; a mentális képességek célirányos fejlesztése; az önálló tanulás és az önművelés alapozásával; 41

3.6.5. Speciális nevelési tevékenységek 3.6.5.1.Az integrációs- és képességkibontakoztató stratégia Az intézményünkben kb. 40 %-ban vannak a hátrányos helyzetű tanulók, így a velük való bánásmód, az „együttnevelés” folyamatát, az integráció hatékonyságát növelheti az integrációs pedagógiai rendszer alkalmazása. Az integrációs tevékenység végzésére Pusztamagyaródon a 2006/2007-es tanévtől, Bánokszentgyörgyön a 2009/2010. tanévtől van lehetőségünk: az új módszertani eljárások alkalmazásához szükséges bútorzat, eszközök beszerzése, s a továbbképzések mind-mind szükségesek ahhoz, hogy a helyi, a hátrányos helyzetű gyermekeket is helyzetbe hozzuk. A hatékony együtt-nevelés céljai: A különböző háttérrel és különböző területeken eltérő fejlettséggel rendelkező gyerekek fogadása, és együttnevelése. - Multikulturális tartalmak beépítése a helyi tantervbe. - A szülőkkel, partnerekkel való kapcsolattartás lehetőségeinek, módjainak fejlesztése - A tanári együttműködésre épülő értékelési rendszer továbbfejlesztése. - Az évfolyamvesztés nélkül továbbhaladó hátrányos helyzetű tanulók esélyeinek továbbnövelése, javítása. - A tankötelezettségi kor határa előtt az iskolai rendszerből kikerülők számának o szinten tartása. - Az érettségit adó intézményekben továbbtanulók számának növelése. - Az országos kompetenciamérések eredményének javítása. 3.6.5.2.A kompetencia alapú fejlesztési stratégia Pusztamagyaród A pusztamagyaródi Kenyeres Elemér Kistérségi Általános Iskola a 2009/2010. évben a TÁMOP-3.1.4./08/2-2009-0245 kódszámú „Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés – Innovatív intézményekben” a „Hátrányból esélyt Pusztamagyaródon!” című projektje a 2009/2010. tanévtől fogalmaz meg új feladatokat,

Céljaink: -

a sikeres munkaerő piaci alkalmazkodáshoz szükséges, az egész életen át tartó tanulás megalapozását szolgáló képességek fejlesztése, kompetencia alapú oktatás elterjesztése, a kompetencia-alapú oktatás megvalósításához illeszkedő módszertan széleskörű megismerése, és megvalósítása, a nevelőközösség módszertani kultúrájának fejlesztése, a tanulók képességeinek és kulcskompetenciáinak egyénre szabott fejlesztése, az esélyegyenlőség érvényesítése, újszerű tanulásszervezési eljárások bevezetése, szegregációmentes együttnevelési környezet kialakítása egyéni fejlesztési tervek készítése, digitális írástudás elterjesztése 42

A célok megvalósítását segítő tevékenységrendszer, sikerkritériumok - A kompetencia alapú oktatás implementációja Tevékenységek teljes tanórai lefedettséget biztosító programcsomag alkalmazása teljes tanórai lefedettséget biztosító programcsomag alkalmazása egy választott kulcskompetencia területi programcsomag alkalmazása tantárgytömbösített oktatás szervezése a szakrendszerű oktatásban (5-10-15 %) műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása digitális tartalmak, taneszközök használata (25 %) A hátrányos helyzetű és SNI tanulók esélyegyenlőségének javítása új módszerek intézményi alkalmazása, elterjesztése önálló intézményi innováció megvalósítása jó gyakorlatok átvétele

évfolyam 3.,4., 5.,6.

kompetenciaterület szövegértés; szövegalkotás

1., 2.,5.,6.,..

matematikai logika

7.,8. 5., 6.

Szociális-, és életvitel kompetencia matematika, magyar

7., 8.

Földünk és környezetünk

1-8. 1-8. 1-8. 1-8. 1-8.

1. „A játszótársam, mondd, akarsz-e lenni…” kisiskolások fejlesztése játékfoglalkozásokkal 2. „Madarak fák napja projekt” 3. „Számítógéppel segített földrajzoktatás a 7. évfolyamon, Ázsia témakörben”

4.

tehetséggondozás – természettudományos témakörben

Sikerkritérium: o tanuláshoz, ismeretszerzéshez fűződő viszony, motiváció javul, o a kompetenciaeredmények javulnak, o középfokú beiskolázásnál felvételizők eredményessége javul o közösségi kapcsolatok, elfogadás mértéke javul o tantárgyi eredményesség javul b) A kompetenciamérések eredményeinek felhasználása, javító tevékenységek megszervezése, a bevezetett kompetencia területekhez kapcsolódóan. 43

Az intézmény intézkedési tervet készít minden tanévben a kompetenciaeredmények megismerésének, a fejlesztő folyamat megszervezése érdekében. c) Az eltérő képességű és szociális helyzetű tanulók együttnevelését-oktatását meghatározó célok és sikerkritériumok (HH;HHH; SNI tanulókkal való foglalkozás) Az IPR, a sajátos nevelési igényű gyerekek fejlesztési stratégiáinak megfelelően intézményünk vállalta a megfelelő, az együttnevelést, a befogadást, az egyéni fejlesztést támogató környezeti feltételek kialakítását. A technikai-, személyi feltételek megteremtésével törekszünk arra, hogy a csoportba tartozó személyek egyéni fejlesztése révén az adott iskolai követelményeknek eleget téve, sikeresen bejussanak a megfelelő középfokú intézménybe. d) A kompetencia A célok ütemezése. Célok, indikátormutatók

teljes tanórai lefedettséget biztosító programcsomag egy választott kulcskompetencia területi programcsomag tantárgytömbösített oktatás a szakrendszerű oktatásban (5-10-15 %) műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása digitális tartalmak, taneszközök használata (25 %) A hátrányos helyzetű és SNI tanulók esélyegyenlőségének javítása új módszerek intézményi alkalmazása, elterjesztése, önálló intézményi innováció megvalósítása jó gyakorlatok átvétele, beépítése a helyi programba

alapú

oktatás

implementációjának

célrendszere.

Fenntarthatóság

Implementáció éve 2009/2010

2010/2011

2011/2012

2012/2013

2013/2014

2014/2015

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

25

25

25

25

25

25

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

5

44

3.6.5.3. A magyar nyelvű roma/cigány nemzetiségi nevelésoktatás stratégiája A környezeti feltételeink, a települések lakosságának összetétele alapján iskolánkban továbbra is biztosítjuk a családok számára a nemzetiségi nevelés-oktatást: magyar nyelvű roma/cigány nemzetiségi nevelés-oktatás szervezünk. A bánokszentgyörgyi tagiskola tanulóinak több mint 40 %-a roma származású, akiknek többsége hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű családok gyermekei. A tantestület, az iskolafenntartó és a szülők közös elhatározás alapján a 2006/2007-es tanévtől kezdődően az iskola roma kisebbségi oktatást végez. A megváltozott feltételrendszer miatt a 2012/2013. tanévtől – felmenő rendszerben, 1. osztálytól kezdve – a pusztamagyaródi iskola is csatlakozott a programhoz. Az oktatás célja, hogy a nemzetiséghez tartozó gyermekeket fejlessze abban, hogy ismerjék meg és felfedezett értékeik alapján, becsüljék hazánk és Európa más országaiban élő különböző cigány népcsoportok kulturális hagyományait, - megtalálják, megőrizzék és fejlesszék identitásukat, kialakuljon a reális nemzetés kisebbség kép, - cigány és nem cigány tanulók legyenek büszkék értékeikre, nemzetiségi kötődésükre, - vállalják másságukat, - elfogadják és másoknak is megmutassák a kisebbség értékeit, - erősítsék a közösséghez való kötődésüket. A célok elérése érdekében az iskola törekszik arra, hogy a tanulók számára nyilvánvalóvá -

váljanak a nyelvi – és kulturális gazdagság előnye(i), az előítéletek és a kirekesztés megjelenésformái, e jelenségek háttere, veszélyei, a jelenség elleni fellépés jogi eszközei. A cigány interkulturális program kapcsolódik a NAT –hoz, kiegészíti az a cigányság -

történelmének, szokásainak, hagyományainak, nép- és műköltészetének, zene- és képzőművészetének megismertetésével és ápolásával. Ezzel törekszik: - a hátrányok kompenzálására, - a tanulók előrejutásuk és társadalmi beilleszkedésük elősegítésére, - egymás megismerésével a toleranciára, - a másság tiszteletére, - értékeinek felfedezésére. 45

Törvényi háttér: A nemzetiség iskolai oktatásának irányelve A programban való részvétel feltételei: - ugyanazon nemzetiséghez tartozók által benyújtott kérelem kitöltésével kezdeményezhetik a szülők, törvényes képviselők a nemzetiségi nevelést - oktatást. - A kérelmet minden év május 31-ig kell benyújtani a feladatellátás kötelezettjéhez. - Amennyiben legalább nyolc, azonos nemzetiséghez tartozó szülő azt kezdeményezi, a nemzetiségi iskolai nevelés-oktatást a kérelem beérkezését követő naptári évben kezdődő nevelési évtől, tanévtől felmenő rendszerben meg kell szervezni, feltéve, hogy legalább nyolc gyermek, tanuló valóban be is iratkozik az óvodába, iskolába. - A nyilatkozat nemzetiségi iskolai nevelés-oktatás esetén a tanulói jogviszony megszűnéséig vagy a kérelem visszavonásáig érvényes. - Nyilatkozatot kell kitölteni abban az esetben is (szülő, tanuló), ha a tanuló a következő tanítási évtől nem kíván részt venni a nemzetiségi nevelés-oktatásban. - Az iskola tájékoztatót készít a szülők számára. A tájékoztatót az óvodai, általános iskolai beiratkozásról szóló tájékoztatóval egy időben, azzal megegyező módon kell a nemzetiségi feladatellátásban érdekelt intézményekben közzétenni. o A tájékoztató tartalmazza a nemzetiségi iskolai nevelés-oktatás feladatainak rövid bemutatását, időkeretét, az intézményben működő nemzetiségi iskolai nevelési-oktatási forma bemutatását, valamint a nyilatkozatmintát. A kitöltött nyilatkozatot a nevelési-oktatási intézményhez kell benyújtani. - A nevelési-oktatási intézmény a kérelemmel, nyilatkozattal érintett gyermekek, tanulók nemzetiségenként, nevelési, nevelési-oktatási formánként összesített létszámáról a beiratkozást követő tizenöt napon belül tájékoztatja iskolai nevelés-oktatás esetében az állami intézményfenntartó központot. Nemzetiségi iskolai nevelés-oktatás dokumentumháttere A nemzetiségi iskolai nevelés-oktatást biztosító iskola a pedagógiai programját és helyi tantervét a Nemzetiségi iskolai nevelés-oktatás feladatai alapján készíti el. - Az iskola pedagógiai programja és helyi tanterve tartalmazza a nemzetiségi népismeret oktatását az első évfolyamtól a tizenkettedik évfolyamig. - A képzési idő egészére kiterjedő egységes fejlesztési folyamat általános iskolában 3 képzési szakaszra oszlik, a fejlesztési feladatok e szakaszokhoz kapcsolódnak. - A roma/cigány nemzetiség esetében a nemzetiségi népismeret oktatása a magyar nyelven is folyhat.  Ha a nemzetiséghez tartozó tanulók szülei kezdeményezik a nemzetiségi nyelv és a nemzetiségi népismeret tanítását az iskola a választható tanórai foglalkozások időkerete terhére, a pedagógiai programban meghatározottak szerint legalább heti két órában megszervezi a felkészítést.

-

46

A magyar nyelvű roma/cigány nemzetiségi nevelés-oktatás biztosítja - a roma/cigány tanulók számára a romák, a cigányság kulturális értékeinek megismerését, - a romák/cigányok történelméről, irodalmáról, képzőművészetéről, zenei és tánckultúrájáról, valamint hagyományairól szóló ismeretek oktatását, - nem kötelező eleme a romani és beás nyelv tanulása, de a szülők igénye alapján anyanyelvű, kétnyelvű vagy nyelvoktató nemzetiségi nevelés-oktatás keretében – biztosítani kell e nyelvek oktatását, Tartalmazza a - roma/cigány népismeret műveltségi terület oktatását, a nemzetiségi önismeret fejlesztését és a folyamatosan szervezett roma/cigány kulturális tevékenységet. Szervezeti kerete: - a heti egy tanórára kiterjedő kötelező roma/cigány népismeret oktatása - heti két tanórának megfelelő időkeretében roma/cigány kulturális tevékenység o E tevékenységek lehetnek – SZAKKÖR keretében  kézműves foglalkozások, népzenei, néptánc foglalkozások, roma témájú filmek, színházi előadások,  a romák történelmével, hagyományaival, képző- és iparművészetével kapcsolatos kiállítások megtekintése,  író-olvasó találkozók roma alkotókkal, találkozók roma közéleti személyiségekkel, részvétel roma művészeti-kulturális programokon vagy felkészülés ilyen programokra. A nemzetiségi nyelv és irodalom, valamint a nemzetiségi népismeret oktatásához szükséges időkeret biztosítása A nemzetiségi iskolai nevelés-oktatást az órarendbe építve, a nemzetiségi iskolai nevelés-oktatás Nkt. 6. melléklete szerinti többlet tanórai foglalkozásainak a felhasználásával szervezzük meg. o a 2 óra többlet felhasználása:  cigány/roma népismeret: 1 óra/évfolyam  kézműves foglalkozás: 1 óra/évfolyam o

A nemzetiségi iskolai nevelés-oktatás időkeretének biztosítására a tanuló heti kötelező tanórái számának és az osztályok engedélyezett heti időkeretének a különbözete, a választható tanórai foglalkozások időkerete is felhasználható:  Szakkör a roma hagyományok kutatására – 1 óra/évfolyam

Cigány népismeret Fejlesztési feladatok 1. Ismeretszerzés, tanulás 2. Kritikai gondolkodás 3. Kommunikáció 4. Tájékozódás térben -és időben 5. A reflexiót irányító kérdések

47

1. Ismeretszerzés, tanulás 1-4. évfolyam Személyes beszélgetések: énkép, szülők, család, rokonok - cigány megnevezések használata. Távolabbi rokoni kapcsolatok megkülönböztetése. A cigány népcsoport életmódja, a család és környezet nemzetiségi kötődése Jellemző tárgyak, épületek, képek megfigyelése. A cigány családi ház, az utca, a telep, a település jellegzetessége. A népcsoportok egymáshoz való viszonya. Emberi magatartásformák és élethelyzetek megfigyelése

5-6. évfolyam Családfa összeállítása. Generációk együttélése. Családban űzött foglalkozások a múltban (azok nyelvjárási megnevezése) és a jelenben. Gyűjtőmunka tanári irányítással a magyarországi cigány népcsoportokról

7-8. évfolyam Nemzetiségek földrajzi elhelyezkedése, számossága életmódja ma Magyarországon és Európában. Tömegkommunikációs eszközök használata

Adott település lakossága, élete személyes élmények alapján. Őshaza elhagyása. Vándorlás, letelepedés. Tájékozódás Magyarország és India térképén. Felszíni formák, vizek, városok, emberek

A cigány meséken, eredetmondákon keresztül az életkori sajátosságoknak megfelelően- betekintés az elődök történelmébe. Jelképek: zászló, himnusz

Tanári kérdések segítségével nevezett történelmi események elmondása különös tekintettel cigány személyek, csoportok megnevezésére, cselekvéseire. A cigányok sajátos igazságszolgáltatási módja: a Romani Kris, a cigány törvény. A vajdák szerepe

A régi cigányházak jellemzői (építőanyag, alaprajz, berendezés). Szimbólumok. Szülő-, tartózkodási-, lakóhely azonossága vagy különbözősége. A cigány népvándorlás útvonalainak nyomon követése. Tájékozódás Eurázsia térképén A cigány történelem sajátosságai. Cigányok - a három részre szakadt országban - a felvilágosodás korában - a polgári Magyarországon. Törvényi szabályozás, rendelet a letelepítésről. Információk gyűjtése történelmi dokumentumok szövegeiből, képeiből, idős emberek visszaemlékezéseiből. A hazai cigányság politikai, jogi, kulturális érdekképviseleti szervezetei, a nemzetiségi önkormányzatok szerepe (Országos Roma Önkormányzat), civil szervezetek

48

Ismerkedés régi illetve ma élő hagyományokkal, szokásokkal: mondókák, mesék, találós kérdések, népi játékok, nyelvtörők, gyermekversek, népdalok, közmondások, időjóslások kapcsán. Szájbőgőzés, pittyegetés, csapásolás gyakorlása. Cigány ételek elnevezése, egyszerű ételreceptek gyűjtése Nyelvhasználat a családon belül és kívül. Romani és/vagy beás nyelv otthon és az iskolában.

Mesemondási szokások, híres mesemondók és meseírók. Hazai cigány népviseletek: motívumok, színek. A legjellemzőbb férfi és női öltözék tartozékainak megnevezése. A műalkotás megkülönböztetése: műfaj, anyag, technika Nyelvhasználati készség fejlesztése (alapszavak és kifejezések, köszönések, köszöntések, számolás,versmondás

49

A cigány népdalok, balladák témáinak megfigyelése: történelmi, hősi, mitikus, ünnepekhez, szokásokhoz kapcsolódó, mindennapokról szóló. Anyaggyűjtés a magyarországi cigányok családi és közösségi szokásairól - könyvtárban, médiatárban, múzeumban. Műalkotások felismerése, megnevezése Szótárhasználat, fordítási gyakorlat. A cigány nyelvhasználat sajátosságai, nyelvjárások

2. Kritikai gondolkodás 1-4. évfolyam A család és a rokonság életének fontos eseményei (születésnapok, ünnepek, évfordulók). Mindennapi élethelyzetek elbeszélése, eljátszása

5-6. évfolyam A család szokásrendszere, időbeosztása, iskolázottsága. Problémák felvetése, megoldási javaslatok

Településtípusok. Különböző házak, utcák, terek, cigánytelepek, cigányközösségek egyéni élmények, képek alapján

A régi és mai „lakó”hagyományok összehasonlítása, a cigányságra jellemző jegyek felismerése. Kérdések, érvek a cigány népcsoportok vándorlásával és letelepedésével kapcsolatban Történelmi személyek, mai közszereplők, hétköznapi cigány emberek bemutatása, jellemzése. Szerepük a cigány nemzetiségi azonosságtudat formálásában (pl. Duna és Echo TV dokumentumfilmjei, magyarcigány nyelvű gyermekfolyóirat: Glinda élettörténetei) A magyar és a cigány szokások összehasonlítása. A hiedelem világa és alakjai. Bajelhárítás, gyógyítás, jóslás. Babonák. A cigányok vallásossága. Egyházi ünnepek, szertartások, viselkedési módok egyéni élmények feltárásával, filmrészletekkel bemutatásával

Híres cigányok régen és ma. Cigány népzene, és modern irányzatai (zenészek, hangszerek, énekesek). Példaképek

A hagyományápolás fontosságának tudatosítása. Nép- és műköltészeti alkotásokban pozitív és a negatív hősök tulajdonságainak elemzése (pl. becsületesség, tisztesség, eszesség, ravaszság, kapzsiság, hazugság, tolvajlás). A cigány kultúrkör színeinek és motívumainak felfedezése A cigány nyelvekben rejlő azonosságok és különbségek

A cigány nyelv szókincse. Jövevényszavak átvétele

50

7-8. évfolyam Szabadidő eltöltése. Egészséges életmód (étkezés, mozgás, sportolás). Családi értékrendszerek összehasonlítása. Továbbtanulási tervek Összefüggések keresése a cigányok történelme, földrajzi elhelyezkedése, nyelve között. Telepítő tényezők. Cigányok Európában. Számosságuk A nemzetiség és a többség együttélése, kölcsönös egymáshoz viszonyulása. Társadalmi és egyéni lehetőségek, nehézségek objektív feltárása. Vélemények és kérdések megfogalmazása

Alkotói életutak és stílusok összehasonlítása. A műelemzés legfontosabb módszereinek elsajátítása. A gondolkodásmód, a kulturális különbségek és a mű közötti összefüggés felismerése

A cigány nyelv dialektusai között fennálló hasonlóságok és különbségek érzékelése. Hazai cigány nyelvvizsga központok

3. Kommunikáció 1-4. évfolyam Családrajz készítése, képi beszámoló. Családtagok, rokonok megszólítása. Cigány ragadványnevek. Beszélgetések nemzetiséghez tartozó személyekkel

Szűkebb és tágabb környezet. Gazdasági élet a ház körül, saját termelés. Magyarországi települések adottságainak (munka és megélhetés) megismerése szülőkkel, idősebb személyekkel történő beszélgetések kapcsán A legfontosabb állami jelképek értelmezése és azokhoz viszonyuló helyes magatartás. A cigány himnusz megtanulása A településen gyűjtött cigány dalok, mondókák, versek, közmondások, játékok tanulása. Egyes mesék dramatizálása. Ünnepekhez kapcsolódó köszöntők, ajándékok. A cigány tánc alapelemeinek kipróbálása Néhány gyermekirodalmi mű megtanulása magyar és cigány nyelven

5-6. évfolyam Eszmecsere a cigányok egykori és jelenlegi hétköznapjairól. Emlékképek felelevenítése (régi családi fotók alapján). Gasztronómia: a cigány konyha berendezéseinek, régi konyhai eszközeinek, azok használatának bemutatása. A cigány és a magyar ételek összehasonlítása Élet a vándorutakon. Nyári és téli szálláshelyek. Valóságos vagy képzeletbeli utazás (fotók, képek) utáni élménybeszámoló olyan területekről, ahol cigányok élnek vagy éltek - megfigyelési szempontok alapján Népcsoportok (romungrók, oláh cigányok, beások) érkezése hazánk területére (különböző történelmi korokban) irányított beszélgetéssel, szituációs játékokkal Tánctípusok: szóló, páros, botoló. Hazai és külföldi cigány népdalok, néptáncok megismerése. Még élő hiedelmek, babonák születéssel, kereszteléssel, házasságkötéssel, halállal kapcsolatosan Cigány nyelvek és nyelvjárásaik. Adott település nyelvhasználata

51

7-8. évfolyam Források olvasása és értelmezése családi, és más közösségi témákban. Önálló gyűjtő-, illetve kutatómunkával szerzett Ismeretek feldolgozása, prezentáció készítése

Fogalmazás írása Magyarország különböző tájain élő vallási felekezethez tartozó cigányok életéről vagy adott település cigány származású lakóinak esküvői, keresztelői, temetési szokásairól A nemzetiség fogalmának, tartalmának mélyítése. Bepillantás cigány és más nemzetiségek életébe. Intézményi, szervezeti kapcsolatok keresése Cigányokról szóló alkotások a magyar irodalomban. Egyéni és/vagy csoportos kulturális előadások bemutatása (iskolai, települési rendezvényen).

Kiselőadás tartása a cigány kulturális élet (nemzetközi, országos, helyi szintű) eseményeiről – médiahírek alapján

4. Tájékozódás térben és időben 1-4. évfolyam 5-6. évfolyam 7-8. évfolyam Az idő tagolására szolgáló kifejezések használata romani, beás és magyar nyelven. Időmeghatározások A településre jellemző Az idő kifejezéseinek Kronológiai adatok helymeghatározások bővítése: év, évtized, rendezése: (templom, iskola, temető) évszázad, évezred. - A cigányok Európába Viszonyítások tér-idő Az új ismeret elhelyezése érkezésük előtt. gyakorlására (előbb, utóbb, már rögzített időpontokhoz - A cigányok megjelenése előtt, után, később, korábban, viszonyítva (pl. Zsigmond Európa országaiban, ugyanakkor, most, régebben király László vajda és népe különös tekintettel a mellett, alatt, felett, mögött). számára adományozott Balkánon. Az idő tagolására szolgáló menlevelet) Az idő Tájékozódás térben és kifejezések helyes ábrázolása vizuális időben a történelmi és használata: perc, óra, nap, eszközökkel földrajzi atlasz segítségével hét, hónap, év (esemény, hely, idő) Helyi tájékozódás Ismert cigány művészek Az adott település gyakorlása. születési – és temetési térképének elkészítése Egyszerű alaprajzok helyének megkeresése a vázlatos bemutatással - a készítése. Ismerkedés a térképen. Távolságok cigányok és más térképpel becslése és számítása. nemzetiségek által Életszakaszuk bejelölése tömbszerűen lakott részek időszalagon kiemelése - meghatározott korszakban Az idő tagolására és Magyarországi cigányok a Magyarországi cigányok a múlására valamint feudalizmus korában. A felvilágosodás korában. helymeghatározásra tanultak elhelyezése az Európai történelmi atlasz vonatkozó kifejezések időszalagon a kiemelt tanulmányozása, a cigányok gyűjtése és használata időpontokhoz képest vándorlásának nyomon követése. Az útvonal kézzel történő megrajzolása. A tanult országok, ismertebb települések megkeresése a térképen Hagyományos Modellezések: szekerek, Történelmi helyszínek foglalkozások bemutatása cigány kunyhók, speciális modellezése és kipróbálása (vályogtégla használati tárgyak (makett, készítése, kosárfonás, terepasztal…) fafaragás…)

52

5. A reflexiót irányító kérdések 1-4. évfolyam Hasonlóságok és különbségek mélyítése csoportokban, egyénekben

Fejlődjön a tanuló önismerete: Mire vagyok képes? Milyen szeretnék lenni? Tudjanak választ adni kérdésekre: Melyek a családi és egyéni (öröklött, szerzett) tulajdonságaik? Foglalkoztassák olyan kérdések, hogy mennyire fontos a hasonlóságok és különbségek elfogadása társaikkal szemben. Tisztelje, tartsa be a szabályokat.

5-6. évfolyam Adott település népcsoportok szerinti összetétele (nyelvi, kulturális jellemzők). Azonosságtudat formálódása

7-8. évfolyam Az ország népcsoportjai. Különböző népcsoporthoz tartozó személyek a rokonságban, családban. Identitás vállalásának mélyítése A tanulókban alakuljon ki a A tanulókban fogalmazódjafelismerés, hogy a cigány nak meg kérdések, érezzenek népcsoporthoz való tartozás késztetést a válaszkeresésre: többletet, kulturális Miért nem viselnek háborút a színességet jelent. cigányok? Miért vannak gazÉrdeklődjön a családi gyöke- dag és szegény országok, rek, népe múltja iránt. települések, családok, egyéMilyen mértékben határozza nek? Miért vannak meg a lakókörnyezet az munkanélküliek? Hogyan emberek mindennapi életét és kapcsolódnak, élnek együtt kultúráját? különböző kultúrák? Hogyan lehet a Mi a hit, a vallás szerepe a hagyományokat továbbadni? cigányok életében?

Közművelődési tartalmak 1-4. évfolyam 1. Közösségi élet (régen és ma): - Énkép, családi kör, rokoni kapcsolatok - Élethelyzetek, életmódok, események, ünnepek - Településtípusok, utcák, házak, berendezési tárgyak - Lakóhely és közvetlen környezete 2. A cigány kultúrkör elemei - Hagyományos cigány mesterségek, gazdasági élet - A cigány konyha sajátosságai - Dalok, mondókák, versek, mesék, közmondások, köszöntők, játékok - A cigány tánc alapelemei 3. A cigány nyelvek (romani, beás) 5-8. évfolyam 1. Nemzetiségi azonosságtudat, pozitív minták, példaképek 2. Földrajzi elhelyezkedés - Vándorlások útvonala, letelepedések - Magyarországi cigány népcsoportok a térképen - Cigányok Európában 3. Történelmi események időszalagon 4. Alapismeretek a magyarországi és európai cigányok kultúrájáról - Cigányzene és tánc típusai, népviselet - Irodalmi és képzőművészeti alkotások, életutak, munkásságok - Cigány nyelvek eredete, nyelvjárások 53

3.6.5.4.A sajátos nevelési igényű tanulók nevelési stratégiája A sajátos nevelési igényű tanulók nevelésének-oktatásának kiemelt célja - az esélyegyenlőség feltételeinek megteremtése annak érdekében, hogy a gyermekek az iskolai tanulmányaik során felkészültté váljanak az ismeretszerzésre és tanulásra, az önálló döntéshozatalra, képessé váljanak az önrendelkező életvitelre. - Ismerjék meg a helyzetükből eredő egészségi teendőket és az egészségügyi ellátás lehetőségeit, a sajátos helyzetükből adódó jogaikat, alakuljon ki bennük az önrendelkező életforma képessége, amely elősegíti jövendő felnőtt életüket, társadalmi beilleszkedésüket. - A helyzetükből meghatározott adottságok, korlátok figyelembevételével olyan belső motiváció teremtődjön meg, amely által a tanuló aktívan kapcsolódhat be a fejlesztő folyamatba; - alakuljon ki a fejlődés igénye önmagával szemben, az igény a sikeres továbbtanuláshoz, munkába álláshoz. - Fejlődjön ki a megfelelő életminőség megalapozása érdekében a megszerzett tudás és képességek birtokában a testi, lelki, pszichikai jól-lét és annak kialakítására irányuló igényesség. - A másság elfogadására nevelés. - A habilitációra irányuló, egyénre szabott fejlesztés - A gyerekek képességeinek kibontakoztatása, önálló életvitelre történő nevelés szakértői véleménnyel összhangban. Pedagógiai cél: - A gyermeket eljuttatni egyéni teljesítőképessége csúcsára. - Képességfejlesztése, a habilitás, a rehabilitáció, az általános műveltség alapozása az életkoruknak és egyéni képességeiknek megfelelően. Céljaink között kiemelt helyen szerepel:  a képességfejlesztés a kedvező létszámú összevont csoportokban,  differenciált, szükségletekhez igazodó segítségnyújtás a képességek fejlesztése során,  hiányosan működő képességek korrekciója, terápiás eljárások alkalmazása a magatartási zavart mutató tanulók esetében,  személyiség gazdagítása az önelfogadással, mások elfogadásával, a toleráns magatartással,  általános emberi értékek, társadalmi normák elsajátítása. Módszertani lehetőségek:      

a gyermek megismerési igénye, egyéni foglalkozás, a pedagógiai munka gyakorlatiasságát a tapasztalatszerzésre és motivációra alapozó oktatás - speciális - képi és kézzel fogható módszerekkel, az ösztönző, óvó-, - védő légkör megteremtése, helyi tanterv: megfelelő anyag kiválasztása, az elsajátításhoz szükséges több idő biztosítása. 54

A képzés rendje A sajátos nevelési igényű tanulókat integráltan, a többi tanulóval együtt nevelve fejlesztjük, biztosítva számukra a szakértői véleményekben meghatározott, egyéni fejlesztésre fordítandó órakeretet. Az egyéni fejlesztés során a szakember segítségével a fejlesztési programban meghatározott elvek szerint végezzük az egyénre szabott nevelési-oktatási munkát. A törvény meghatározza évfolyamonként a heti kötelező órák számát, a kötelező egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs tanórai foglalkozások megszervezésének heti időkeretét, valamint a nem kötelező, választható tanórai foglalkozások évfolyamra lebontott heti időkeretét. – A sajátos nevelési igényű tanulókkal való foglalkozás feltételei: - az intézmény felkészül a tanuló fogadására: kialakítja a megfelelő fizikai környezetet , beszerezi azokat a segédeszközöket, amelyek a különböző tevékenységekben való részvételt segítik, felkészíti a befogadó személyi környezetet (diákok, iskolai dolgozók, szülők), előkészül a szakértői javaslatban megfogalmazott pedagógiai fejlesztő folyamat megvalósítására. – Az együttnevelés teljes folyamatát gyógypedagógus, konduktív nevelés esetén konduktor kíséri, segíti. A pedagógusok/gyógypedagógusok fejlesztő szakemberek szakmai együttműködése, az intézményi együttműködések (egységes gyógypedagógiai módszertani intézmények, pedagógiai szakszolgálatok, pedagógiai-szakmai szolgáltatók), a társszakmák bevonása biztosíthatja a megfelelő ellátást. Intézményünkben előforduló sajátos nevelési igényű tanulók – csoportok - A mozgásszervi fogyatékos (mozgáskorlátozott) tanulók - A látássérült (vak, aliglátó, gyengénlátó) tanulók - A hallássérült (siket, nagyothalló) tanulók - Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók – külön kerettantervi, helyi tantervi előírással. A sajátos nevelési igényű tanulókra meghatározott irányelvek szerint - mellékletben – határozzuk meg a tantárgyi tartalmakat.

55

3.6.5.5.Az integrációs-, cigány nemzetiségi oktatás és kompetenciaalapú nevelés közös, sajátos céljai A tanulókra vonatkozóan: - A hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének biztosítása - A tanuláshoz való viszony áthangolása - A tanulói aktivitás növelése a tanítási órákon (kooperatív módszer alkalmazásával) - Hatékony tanulási módszerek, szokások elsajátíttatása - A tanuláshoz szükséges alapkészségek (koncentráció, figyelem, emlékezet) fejlesztése - Továbbtanuláshoz szükséges információk átadása - Személyiségfejlesztés - Szabadidő hasznos eltöltése A pedagógusokra vonatkozóan: - Szemléletváltás: száműzni a tanítási órákról a közömbösséget, unalmat - Integráció elfogadása - Képzések: módszertani eszköztár bővítése - Partnerközpontú nevelés: pedagógus – tanuló; pedagógus – szülő; pedagógus – pedagógus; pedagógus – külső partnerek

56

3.6.6. Mindennapos testnevelés Diákjaink számára a pedagógiai programunk heti öt testnevelés órát tartalmaz (a 2012/2013-as tanévben az 1. és 5. évfolyamon, a továbbiakban felmenő rendszerben vezetjük be), az

órarendbe iktatva osztálykeretben szervezünk. Bánokszentgyörgyön az 5. óra: tánc – a 2012/2013-as tanévben 1., és 5. évfolyamos tanulók esetében). A kötelező testnevelési órákon belül heti 2 órás gyógytestnevelésen vesznek részt azok a tanulók, akik – az iskola-egészségügyi szolgálat szakvéleménye szerint fejlesztésre szorulnak. Intézményeinkben iskolai sportkör működik

1. A délutáni sportfoglalkozásokat az iskolai sportkör (fiú és lánysportkör) keretében kell megszervezni. Ezeken az iskola minden tanulója jogosult részt venni. 2. Az iskolai sportkör munkáját az iskola igazgatója által megbízott testnevelő tanár segíti. 3. Az iskolai sportkör foglalkozásait tanévenként az iskolai munkatervben ill. tantárgyfelosztásban meghatározott napokon és időben, a szintén ott meghatározott sportágakban felnőtt vezető irányítása alatt kell megszervezni. 4. A délutáni sportfoglalkozásokon való részvételhez az iskola biztosítja, hogy a testnevelő tanár felügyelete mellett a tanulók számára nyitva legyen: 

őszi és tavaszi időszakban: a sportudvar, a tornaszoba,



a téli időszakban a tornaszoba, osztályterem, aula – ping-pong miatt.

A sportfoglalkozások pontos idejét tanévenként az iskolai munkatervben, a tantárgyfelosztásban kell meghatározni. Sportkör működésének alapja: a sportkör munkaterve, amelyet az iskola igazgatója a tanév munkatervének elkészítése előtt beszerez. A feladatok megoldásához figyelembe veszi a sportkör munkatervét, biztosítja a szükséges erőforrásokat és a megvalósításhoz szükséges feltételeket. A sportkör elnöke a tanév végén beszámol a sportkör tevékenységéről, az eredményekről listát készít, amelyet az iskola vezetése beemel a tanévről szóló beszámolóba, megjelenít az iskola weblapján. Egyebekben a sportkör vezetőjével napi operatív kapcsolatot tart az intézmény vezetője.

57

3.7.

A tanítást-tanulást segítő eszközrendszer elemei, projektoktatás

Az iskolai nevelési-oktatási célok megvalósulását a sokoldalú módszertani eljárások alkalmazása teszi eredményessé. A pedagógusok kiemelt feladata, hogy a pedagógiai folyamatba megtalálja és beépítse az egyéni képességet figyelembe vevő megfelelő módszertani elemet. Az alábbi lehetőségek segítenek a folyamat eredményességének növelésében: A/ Önálló tanulási képességet kialakító programok A tanulók önálló – életkornak megfelelő – kreatív tevékenységére épülő foglalkozások  Tanórai foglalkozások keretében  Otthoni kutatómunka:  Önálló munkavégzésre és szövegértésre szoktatás  Intézményi szinten szervezett programok: B/ A tanulási zavarok kialakulását megelőző programok - Fejlesztés, a beszédszervek mozgásának tudatosítása (szájmozgás, a hangszalagok rezgése, a nyelv mozgása), szókincsfejlesztés tárgyakkal, képekkel történik, egyre magasabb nyelvi szinten. - A betűtanítás fő elve a hármas asszociáció kialakítása: a hang akusztikus képe, a betű vizuális képe, a hang beszédmotoros emlékképe - megfelelő olvasástanítási technika alkalmazása, késleltetett írástanítás (diszlexia megelőző: Meixner-módszer ) C/Megfelelő motiváció  A foglalkozások érdekesek, élményszerűek legyenek, hogy a gyermekek örömmel vegyenek ezeken részt, érezzék, hogy valamivel gazdagodtak, többet tudnak.  A felfedezés izgalma, a sikeres problémamegoldás, az eredményes munka tudata legyen a tanulók tevékenységének legfőbb indítéka.  A fejlődés alapfeltétele a tevékenykedés.  Az önálló problémamegoldó gondolkodás kialakításához a konvergens gondolkodás gátjainak letörésén keresztül vezet az út. Ennek célszerű eszköze a problémák divergens megoldásokon alapuló vizsgálata.  A megoldási módszereket lehetőleg a tanulók fedezzék fel. D/Egyéni fejlesztés és felzárkóztatás A gyermekek tanulási nehézségeinek főbb tünetei: Viselkedés területén mutatkozó zavarok  Figyelemzavarok  Nyelvi fejlettség zavarai  Írás koordinációs zavarai A fejlesztés területei:  Beszédművelés, Olvasás, Írás, Helyesírás, Fogalmazás 58

A tanulókat az alábbi formákban segítjük:  egyéni fejlesztő programokban  szakköri foglalkozásokban  tanulmányi versenyekre való felkészítés és részvétel /mesemondóés versmondó-, nyelvtan- , olvasás-, matematika- versenyeken /  Pályázatokra való benevezés  Patrónusi, mentori rendszer működtetése E/ módszertani lehetőségek  Egyéni haladási ütemet segítő differenciált tanulásszervezés egyéni, páros, csoportos munkával  Kooperatív tanulásszervezés  Projektoktatás (rövidebb és 3 hetet meghaladó projekt) Lehetséges témakörök:  Helyi hagyományok  Jeles napok  Évszakok  A négy fő elem Kiválasztás elve: minden tanév elején, a munkaterv összeállításakor fogalmazódik meg a pontos témakör, a résztvevő évfolyam/ok.  Témahét - 2 téma/év; 1-1 hetes Lehetséges témakörök: a főbb nevelési területekhez igazodnak. Kiválasztás elve: minden tanév elején, a munkaterv összeállításakor fogalmazódik meg a pontos témakör, a résztvevő évfolyam/ok.  IKT alkalmazása  Drámapedagógia F/Műhelymunka – a tanár együttműködés szabályai  Értékelő esetmegbeszélések – integrációs felkészítésben résztvevők 3 havonta egy foglalkozás keretén belül értékelő esetmegbeszéléseket tartunk, melynek célja a hátrányos tanulók személyiségfejlesztése. A megbeszélés dokumentációs alapja a tanulókról vezetett Egyéni fejlődési napló. A nevelőtestület véleménye alapján elkészített háromhavonkénti összegző értékelést a szülővel megbeszéli az osztályfőnök, az egyéni fejlődési naplóba csak a véleményegyeztetés után kerül dokumentálásra az értékelés.

59

3.8.

Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái 3.8.1. A tanulói teljesítmények értékelése

TANULMÁNYI MUNKA: 1. évfolyam: - tanév során: szöveges, %-os teljesítményértékelés - negyedévente: szöveges értékelés – napló, központi értékelő lapok alapján, - tanév végén: szöveges értékelés - napló, központi szöveges értékelő szoftver segítségével (intézményi választás alapján) 2. évfolyam: - első félév során: szöveges, %-os teljesítményértékelés - első negyedévben: szöveges értékelés – napló, központi értékelő lapok alapján, - I. félév végén: szöveges értékelés – napló, központi értékelő lapok alapján, táblázatos kimutatás segítségével. 1., 2. évfolyamon a szöveges értékelés ÖSSZESÍTŐ értékelési kategóriái:  kiválóan teljesített,  jól teljesített  megfelelően teljesített,  felzárkóztatásra szorul. 2. évfolyam II. félévtől 3-8. évfolyam: - tanév során: érdemjegy (1, 2, 3, 4, 5) - A tanév végén: osztályzat: jeles/kitűnő(5), jó(4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1) - Erkölcstan/hit-és erkölcstan: 1. évfolyam kivételével: érdemjegy/osztályzat TANTÁRGYAK, évfolyamok, amelyek esetén érdemjegy/osztályzat helyett szöveges értékelést alkalmazunk: a) idegen nyelv - 4. évfolyam:  első félévben: szöveges, %-os teljesítményértékelés  II. félévben, év végén: érdemjegy/osztályzat

60

b) PUSZTAMAGYARÓD-i iskola: informatika - 4., 5., 6. évfolyam: tanév végéig szöveges értékelés Mindkét iskolában: c) Roma/cigány népismeret etnikumi oktatás, Erkölcstan, Dráma és tánc: szöveges értékelés Szöveges értékelési rövidítés váltás Egyéb kategóriák: (naplóban) kt kiválóan teljesített 5 kiemelkedő teljesítmény esetén: KITŰNŐ jt jól teljesített 4 mt megfelelően teljesített 3 nem megfelelően teljesített

év végén: javítóvizsgát köteles tenni - iskolaváltás/továbbtanulás esetén, a szülő kérésére a félévi, év végi szöveges minősítést osztályzatra váltjuk. - a tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében a tanulók írásbeli dolgozatainak, feladatlapjainak, tesztjeinek értékelésekor az elért teljesítmény (pontszám) érdemjegyekre történő átváltását a következő arányok alapján végzik el a szaktárgyat tanító nevelők a TÉMAZÁRÓK értékelése során: BÁNOKSZENTGYÖRGY: nmt

1

Teljesítmény Érdemjegy 0-29 %: elégtelen (1) 30-49 %: elégséges (2) 50-74 %: közepes (3) 75-89 %: jó (4) 90-100 %: jeles (5) PUSZTAMAGYARÓD: 1-4.oszt.:matematika, ma- 5-8.oszt.:matematika, fizika, 5-8.oszt.: magyar nyelv és gyar nyelv és irodalom, kémia, földrajz, biológia irodalom, történelem, idekörnyezetismeret, idegen gen nyelv nyelv, informatika 90-100 % jeles (5) 91-100 % jeles (5) 91-100 % jeles (5) 75-89 % jó (4) 71-90 % jó (4) 80-90 % jó (4) 56-74 % közepes (3) 51-70 % közepes (3) 60-79 % közepes (3) 40-55 % elégséges (2) 31-50 % elégséges (2) 40-59 % elégséges (2) 0-39 % elégtelen (1) 0-30 % elégtelen (1) 0-39 % elégtelen (1)

Az egyéb írásbeli munkák teljesítményértékelésekor figyelembe kell venni a feladatok összetételét (minimumkövetelmény, törzsanyag, optimum arányát). - A tanuló által szerzett érdemjegyekről a szülőt az adott tantárgyat tanító nevelő értesíti az értesítő könyvön keresztül. Az értesítő könyv bejegyzéseit az osztályfőnök havonta ellenőrzi, és az esetlegesen elmaradt érdemjegyek beírását pótolja.

61

3.8.2. Az ellenőrzés és az értékelés alapelvei: Folyamatosság, rendszeresség, korrektség, igényesség, objektivitás és empátia egészséges aránya, a tanulói önkontroll fejlesztésének igénye. A számonkérésnek, a tanulói teljesítmény értékelésének, minősítésének követelményei •

Számon kérni csak olyan ismeretet szabad, amelyet megtanítottunk, illetve amelyhez a tanuló tanára vezetésével (irányításával) hozzájutott, vállalt feladatainak teljesítési szintjét tükrözi – projekt, témahét, ….

•

A számonkérésnek mindig a tanuló tudására (és nem tudásának hiányosságaira) kell irányulnia. A hiányosságok feltárásának célja a további ismeretszerzés, illetve a hiányosságok pótlásának segítése.

•

Lehetőséget kell adni a tanulónak a számonkérés során feltárt hiányosságok pótlására, hibák javítására.

•

A tanuló teljesítményét mindenkor korrekt módon, az elvárás–képesség–teljesítmény egységében kell értékelni.

•

Az értékelés és minősítés során arra kell törekedni, hogy az érdemjegy vagy szöveges minősítés mindenkor a tanuló, a feladatot vállaló csoport – témahét, projekt, kooperatív munkák- teljesítményét tükrözze (és ne az osztályban, csoportban kialakult tudásbeli rangsorban elfoglalt helyét).

•

A tanulói teljesítmény értékelésekor a pozitív motiváció, a képességeknek a megerősítés útján történő fejlesztése az irányadó elv.

3.8.3. Az értékelés fajtái Alsó tagozat – szöveges értékelés Az alsó tagozaton a szöveges értékelés célja az, hogy a szülők pontos képet kapjanak gyermekük képességeinek és készségeinek fejlődéséről. • Az értékelő szöveg tárgyanként, illetve azon belüli részenként változhat az adott terület kulcskompetenciáinak függvényében (pl. hangos olvasás, szövegértés, lényegkiemelés vagy: tollbamondás, szövegalkotás, íráskép). Egy tárgyon / értékelendő területen belül az azonos szintű teljesítményekre, illetve hiányosságokra azonos kifejezéseket, nyelvi fordulatokat kell használni minden gyerek esetében. • Az értékelő szövegnek az abszolút teljesítmény mellett tükröznie kell az előző értékelés óta tapasztalt fejlődést is. • Az értékelés nem tartalmazhat társakkal való összehasonlítást (nem rangsorolhatja a diákokat). • Az értékelés mindenkor segítő szándékú; a gyerek fejlődését kell, hogy segítse, nem lehet megalázó vagy büntető jellege. Minden értékelésben a pozitívumokból kiindulva, azokra alapozva kell megfogalmazni a további fejlődés útját. 62

• Az értékelést úgy kell megfogalmazni, hogy annak tartalmát, üzenetét a gyerek is pontosan értse. Érdemjeggyel/osztályzattal történő értékelés a 2– 8. évfolyamokon 

Folyamatos A folyamatos értékelés funkciói: •

visszajelzés a diáknak a zökkenőmentes továbbhaladás érdekében,

•

jelzés a szülőknek a diák adott tantárgybeli előmeneteléről.

A folyamatos értékelés fajtái:



•

órai értékelés (szóban az órai munka, az aktivitás visszajelzésére),

•

szóbeli felelet értékelése,

•

gyakorlati, illetve manuális tevékenység értékelése osztályzattal és szóban (készségtárgyakból a teljesítmény értékelésére),

•

írásos értékelés (írásbeli munka minősítésére: osztályzat + hozzáfűzött megjegyzések, tanácsok),

•

szülőknek tájékoztató/üzenőfüzet vagy ellenőrző útján küldött jelzés a feltűnően gyenge vagy – esetleg – a kiemelkedően jó teljesítményről.

Félévi és tanév végi A félévi és tanév végi – ellenőrzőben, ill. bizonyítványban rögzített – értékelés funkciói: - félévkor: visszajelzése annak, hogy a tanuló hol tart a tantárgy ismeretanyagának, az abban való jártasságnak az elsajátításában. A félévi osztályzatnak kell kifejeznie azt, hogy a tanulói munka, aktivitás tendenciája megfelelő-e, a képességei szerinti legmagasabb szintű tudás megszerzéséhez vezet-e, visszajelzést kell adnia arról, hogy megtalálta-e a tanuló a tantárgy eredményes elsajátításához szükséges tanulási módszereket. - év végén: az osztályzatban kifejezett értékelés azt mutatja meg, hogy a tanuló milyen szinten sajátította el a tantárgy adott tanévre előírt követelményeit, hogyan működött közre az ismeretanyag feldolgozásában, elsajátításában.

A félévi és év végi értékelés összhangban kell, hogy legyen az évközi értékelések során adott szóbeli, írásbeli és jegyekben kifejezett visszajelzésekkel. Az év végi osztályzat a Köznevelési törvényben foglaltaknak megfelelően születhet osztályozó vizsga eredményeként. Ekkor az értékelés az adott tanév tantárgyi követelményeinek elsajátítási szintjét jelzi. Az előbbiektől eltérő, speciális értékelési forma a különbözeti vizsga. A különbözeti vizsgán kapott osztályzat azt jelzi, hogy a tanuló a befogadó csoport (osztály) tudásszint-skáláján milyen helyet foglal el (pl.: iskola- vagy tagozatváltó, idegen nyelvi csoportba illeszkedő tanuló esetén). 63

3.8.4. Az ellenőrzés Fajtái: •

szóbeli feleltetés,

•

házi feladat, füzetvezetés ellenőrzése,

•

írásbeli számonkérési formák: •

írásbeli felelet (egy anyagrészből),

•

beadandó, nagyobb elmélyülést igénylő házi dolgozat kitűzése,

•

röpdolgozat (bejelentés nélkül, aznapi házi feladatból, …),

•

dolgozat (előző órán bejelentett, kisebb anyagrészből),

• témazáró dolgozat (legalább egy héttel korábban bejelentett, összefoglalással előkészí-

tett, teljes témakört felölelő). • a tanuló produktumának (pl.: rajz, technika órán előállított tárgy, testneveléssel össze-

függő mozgásforma előadása) ellenőrzése, projektmunkák, témahét produktumainak ellenőrzése, minősítése - pedagógusok, diáktársak, szülők bevonásával, önértékeléssel. Funkciói: •

folyamatos munkára készteti a tanulókat,

•

motiváló hatás, önképzésre, elmélyülésre késztet – a témaválasztás, érdeklődési kör önálló megválasztása miatt.

•

folyamatos visszajelzést ad a tanárnak az egyes tanulók, illetve az egész csoport (osztály) adott anyagrészből elért tudásszintjéről,

•

a tanulók reális önértékelésének, következésképpen a reális pályaválasztáshoz vezető út megtalálásának eszköze.

64

3.9.

Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása

A számonkérési, értékelési formák (szóbeli, írásbeli) helyes arányára figyelni kell! Elvek: • Bejelentés nélküli témazáró dolgozatot nem íratunk. • Egy napon lehetőleg nem íratunk két tantárgynál több tárgyból témazáró dolgozatot. • A félévi és tanév végi minősítés nem alakítható ki csak írásbeli számonkérés alapján született érdemjegyekből, azokból a tantárgyakból, amelyek alkalmasak a szóbeli kifejezőkészség fejlesztésére, amelyekből későbbi tanulmányaik során a tanulók szóbeli vizsgát kötelesek tenni (illetve tehetnek). • A bizonyítottan részképesség-hiányos (diszlexiás), illetve írásképtelenséget okozó fogyatékkal élő diákot az írásbeli számonkérés minden formája alól fölmentjük. • Az írásbeli munkák ellenőrzése és a tapasztalatok visszajelzése során különös figyelmet fordítunk arra, hogy a diákokat megtanítsuk jegyzetelni. • Az írásbeli kifejezőkészség fejlesztésébe beleértendő az is, hogy megtanítjuk a diákokat az információhordozók használatára. (Pl. szövegszerkesztés, az Internet használata levelezésre, forrásgyűjtésre, prezentáció készítése demonstrációs eszközökkel, stb.) • A diákok írásbeli dolgozatait, beszedett füzetét, beadott munkáját rövid időn belül értékelni, javítani kell: ellenkező esetben annak – fontosabb – visszajelzés jellege háttérbe szorul „jegyszerző” funkciója mögött. • Az értékelésre beadott tanulói munkák (házi dolgozatok, tanulói kutatómunkák anyaga) a tanulók „szellemi termékei”, azokat vissza kell adni a készítőiknek, illetve csak a tanuló engedélyével őrizheti meg azokat a pedagógus. • A tanulókat tájékoztatni kell arról, hogy melyik tantárgyi füzetüket, jegyzetüket kérheti el, szedheti be pedagógus. (Előzetes bejelentés nélkül a tanuló magánfeljegyzéseit, jegyzeteit nem szabad elvenni.) A házi feladatok kitűzésének elvei és gyakorlata A „házi feladat” céljai: -

újra feldolgozni, elmélyíteni, rögzíteni az órán tanultakat; készségszintig gyakorolni a tanult algoritmusokat; önálló kutatómunkát végezni valamely témában; alkotómunkát végezni valamely témában.

65

Elvek:  Házi feladatot öncélúan nem adunk (azaz ha a fenti célok egyikét sem szolgálja).  A házi feladat mennyiségének meghatározásánál mindenkor figyelembe kell venni, hogy a tanulónak naponta 4-6 órája van, és a legtöbb órán tűznek ki a számára kötelezően megoldandó feladatot.  Csak olyan feladat adható kötelező jelleggel, amelynek megoldására valamennyi tanuló képes. (Ha ez a csoport heterogén tudásszintje miatt nem lehetséges, akkor a házi feladatnak mindig legyen olyan része, amelynek elvégzésére/elkészítésére/ megtanulására mindenki képes.)  A házi feladatot mindig részben vagy teljesen (minden diákra, illetve feladatra vonatkozóan) ellenőrizni kell. Az iskolai beszámoltatás rendje és követelményei Az el nem készített, illetve hibás, hiányos házi feladat értékelésekor különbséget kell tenni a mulasztás okai szerint:  nem büntetjük a tanulót, ha a mulasztás, hiány, hiba a feladat vagy annak alapjául szolgáló anyag nem értéséből fakad;  meg kell adni a tanulónak a házi feladat pótlásának lehetőségét, ha önhibáján kívül (igazolt betegség) mulasztotta azt el;  a hanyagságból elmulasztott írásbeli feladat nem „értékelhető” elégtelennel. (Érdemjegyet csak tudásra adunk. Az el nem készített feladattal tudásszint nem mérhető.  Az önálló kutatómunkát, a kötelező tananyagon kívüli ismereteket kívánó feladatok elvégzését – a befektetett munka arányában – jutalmazni kell.  Tanítási szünet idejére legfeljebb annyi kötelező házi feladat adható, amennyi egyik óráról a másikra szokásos.  A nagyobb elmélyülést, több időt igénylő feladatok kitűzésekor (könyvtári vagy internetes kutatómunka, modellkészítés, képzőművészeti alkotás, technikai eszköz készítése, forráselemzés) az elkészítés határidejét különös gonddal, a tanulók egyéb kötelezettségeire tekintettel kell megállapítani.  A tantervi anyagot meghaladó mennyiségű vagy mélységű ismereteket kívánó feladatokat (pl. versenyfeladatok) csak annak a diáknak lehet kötelezően előírni, aki a versenyzést, illetve az önálló kutató- vagy más jellegű alkotómunkát önként vállalta.  A tanulókat (versenyre készülők, a tantárgy iránt aktívan érdeklődők) egyéni választásuk, kérésük alapján szorgalmi feladattal segíthetjük, számukra szorgalmi feladatot javasolhatunk  Az otthoni tanulási idő (írásbeli és szóbeli feladatok elvégzésének együttes ideje) maximum 20-30 percet vehet igénybe egy tantárgyból.  A napi felkészülés otthoni (napközis, iskolaotthonos, tanulószoba) ideje nem lehet több 1-1,5 óránál.

66

3.10. A választható tantárgyak, foglalkozások és pedagógusválasztás szabályai Intézményünkben a hagyományos évfolyamokra épített osztályok működnek mind a székhely, mind a tagiskolában. Ha a létszámok megengedik, az 1-8 évfolyamokon 1-1 tanulócsoportos bontásban folyik az oktató-nevelő munka Az alsó tagozatban az alacsony osztálylétszámok miatt szükséges csoportösszevonást alkalmaznunk. Az összevonás a készségtárgyak óráit érinti, a matematika, magyar tantárgyakból „csoportbontásban” szervezzük a foglalkozásokat. Csoportbontás Tanulóink hagyományosan az életkoruk és az adott évfolyamra előírt követelmények teljesítésével kerülnek azonos évfolyamba. Az osztálystruktúrát abban az esetben bontjuk meg, ha az osztályok létszáma miatt a biztonságos foglalkoztatás a meglévő technikai háttérrel nem valósítható meg (pl.: alsó tagozat, nyelv, informatika, , ..) A csoportbontást minden tanév előkészítő időszakában kell megtervezni. A technikai háttér és a létszámok módosulása esetén a bontás nem indokolt. A csoportbontással célunk az, hogy az ismereteket elmélyítsük, több idő jusson a kommunikációs készségek fejlesztésére és tanulók tudásának megalapozására. A választható tantárgyak esetében (szakkör, sportkör, énekkar, napközi, …) több évfolyamból szerveződnek a csoportok – érdeklődésüknek megfelelően -, a pedagógusok alacsony létszáma miatt nincs lehetőség tanárválasztásra. A választásukat a tanulók és a szülők aláírásukkal megerősítik és tudomásul veszik, hogy az értékelés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamra lépés tekintetében úgy kell tekinteni, mintha kötelező tanórai foglalkozás lenne.

3.10.1.1.Választható foglalkozások E tevékenységi formákat a tanulók ismereteiknek, érdeklődésüknek megfelelően választják a tanulók. Az igényeknek megfelelően, a pénzügyi és a létszámadatok figyelembevételével egyéb foglalkozás is szervezhető. Az igényfelmérést a munkaterv készítésekor kell végrehajtani. A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formája Az intézményben az alábbi tanórán kívüli szervezett foglalkozási formák vannak: napközis, tanulószobai foglalkozások, szakkörök, sportkör, felzárkóztatás, korrepetálás, tanulmá67

nyi és sportversenyek, kulturális rendezvények, könyvtárlátogatás, hitoktatás, zene- illetve táncoktatás, művészeti képzés igény szerint. A fenti foglalkozások helyét és időtartamát az igazgató rögzíti a tanórán kívüli órarendben, terembeosztással együtt. A foglalkozásokról naplót kell vezetni. A foglalkozást vezetők személyéről az igazgató dönt. A napközis, tanulószobai foglalkozás a tanórákra való felkészülés, a pihenés, a játék, a szabadidő hasznos eltöltésének színtere. A napközis foglalkozásról való távolmaradás csak a szülő tájékoztató füzetbe beírt kérelme alapján történhet a napközis nevelő engedélyével. Szakköröket a tanulók érdeklődésétől függően, az iskolai tantárgyfelosztás lehetőségeinek figyelembevételével indítunk. A szakkörbe való jelentkezéshez szülői hozzájárulás szükséges, melyet a szülő a tájékoztató füzetbe jegyez be. A jelentkezés egész tanévre szól. A szakköri aktivitás tükröződhet a tanuló szorgalomés szaktárgyi osztályzatában. A szakkörök vezetőit az igazgató bízza meg. A foglalkozások előre meghatározott tematika alapján történnek, erről, valamint a látogatottságról szakköri naplót kell vezetni. A szakkörök térítésmentesek. Szakköri foglalkozásokat október 1-től május 15-ig tartunk. Az énekkar a tantárgyfelosztásban meghatározott időkeretben működik. Az énekkarba való belépés önkéntes, a kórusvezető javaslatára történik Az énekkarból való kilépést a szülő írásban, a kilépés indoklásával a kórusvezetőtől kérheti. A sportkör a gyermekek mozgásigényének kielégítésére, a mozgás, a sport megszerettetésére alakul meg. A sportkör, mint szervezeti forma az iskola tanulóinak nyújt lehetőséget sportköri foglalkozásokon, versenyeken való részvételre. Tanfolyamokat az iskola a tanulók érdeklődése, valamint a szükséges tárgyi és személyi feltételek megléte esetén indít. Az iskola által szervezett tanfolyamokon való részvételt a szülő írásban kéri a tanfolyamvezetőtől. (Tánc-, úszótanfolyam, zeneiskolai képzés). A felzárkóztatás, korrepetálás célja az alapképességek fejlesztése és a tantervi követelményekhez való felzárkóztatás. Az 1-4. évfolyamokon a korrepetálás órarendbe illesztett időpontban történik, az osztályfőnök, szaktanár javaslatára kötelező jellegű foglalkozás a megadott tantárgyakban. A tanulmányi és sportversenyeken való részvétel a kiemelkedő teljesítmények függvényében lehetséges. A tanulók az intézmény, a település és az országos meghirdetésű versenyeken vehetnek részt, szaktanári felkészítést igénybe véve. A nevezési díjat az intézmény fizeti a központilag (tanév rendjében kiírt, Pedagógiai Intézet által szervezett) meghirdetett versenyek esetén. Az iskolai könyvtár közös használatú, községi könyvtárként is működik. A nyitvatartási ideje ennek ellenére igazodik a bejáró tanulók utazási lehetőségeihez. A tanítási időben való könyvtárhasználat, könyvtári foglalkozások tartása a könyvtárossal való egyeztetés után lehetséges. Nyitvatartási rend az éves munkatervben szerepel. 68

A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanuló számára önkéntes. Az intézmény együttműködik az egyház képviselőivel, a hittanfoglalkozásokhoz tantermet biztosít az intézmény tanítási rendjéhez igazodva és az érintettekkel való megállapodást betartva. A bevezetésre kerülő etika illetve hittan tantárgy választási lehetősége szervezést igényel. Az iskola ünnepi műsorainak, megemlékezéseinek terveit az éves munkaterv tartalmazza a műsor elkészítéséért felelős pedagógus megnevezésével. Az ünnepségeken az iskola tanulói a házirend, az SzMSz és a szóbeli utasításoknak megfelelő öltözékben és rendben kötelesek megjelenni – a hagyományok fejezetben részletezve az elvárt viselet. A tanulmányi kirándulás/iskolai kirándulás: az iskolai élet, a közösségek kialakításának és fejlődésének szerves, pótolhatatlan része. Ezért az iskola mindent megtesz a kirándulások igényes és egyben olcsó megszervezése és problémamentes lebonyolítása érdekében. A tanulmányi kirándulások szervezésének és lebonyolításának kérdéseit igazgatói utasításban kell szabályozni.

A napközis, tanulószobai foglalkozásokra való felvétel elvei 1. A napközis, tanulószobai foglalkozásokra a tanév első napjaiban kell jelentkezni. Indokolt esetben a szülő tanév közben is kérheti gyermeke felvételét. 2. A csoportokba minden jelentkező tanulót fel kell venni, mindaddig, amíg a csoport, a terem befogadóképessége megengedi. 3. Ha a jelentkező tanulók száma meghaladja a megadott létszámot, a felvételről az iskola igazgatója dönt az érintett tanulók osztályfőnökei és a foglalkozást vezető nevelő véleményének meghallgatásával. 4. A felvételi kérelmek elbírálásánál előnyt élveznek: napközis csoport esetén az alsó tagozatosok, tanulószoba esetén a felső tagozatosok. Egyéb „előny”: - HHH helyzet  akiknek napközbeni otthoni felügyelete nem megoldott,  akiknek mindkét szülője dolgozik,  akik állami gondozottak és akik rosszabb szociális körülmények között élnek. 5. A napköziből ki kell zárni azt a tanulót, aki fegyelmezetlen magatartásával rendszeresen zavarja társainak munkáját (következetes szabályozók alkalmazásával). Amennyiben a napközis foglalkozás elmarad, a szülőket időben (legalább 2 nappal korábban) értesíteni kell a tényről, hogy gyermekük felügyeletéről, elhelyezéséről gondoskodni tudjanak. Szabadidős tevékenységek: A TÁMOP-os helyi innováció révén kidolgoztuk a szabadidős programok összehangolt rendszerét, melynek lényege, hogy a napi információszerzés szerves kiegészítése a tanórán kívüli programok sora, azok motiváló hatása. A sport, a kultúra köréből egyaránt szervezünk programokat, a mindenkori igények alapján (rendezvények). A kirándulások, túrák programjának összeállításánál a következő elvek érvényesülnek: Pusztamagyaród 69

A túrák célja a szűkebb környezet megismerése, így a gyalogosan, kerékpárral, kisvasúttal 1 nap alatt bejárható helyeket választjuk. A kirándulások szervezésével célunk a távolabbi országrészek megismerése. Alsó tagozatban az egy napos kirándulásokkal a környék nevezetességeit mutatjuk be. Felső tagozatban a 3 napos kirándulás (Bánokszentgyörgyön 2-3 napos) révén még távolabbi területek is megismerhetők. Célunk az, hogy a 4 évfolyam során Magyarország nagyobb egységeit bemutassuk (Északi-középhegység, Alföld, Dél-Magyarország, Budapest és környéke). Az iskolai tananyag elmélyítését az erdei iskolai program szervezésével is meg kell próbálni, amennyiben az anyagi lehetőségek (pályázat…) is rendelkezésre állnak. Szociális szolgáltatások: - Ügyelet: Az iskolai programok idején a tanulók számára állandó ügyeletet biztosítunk. A részletek a házirendben szerepelnek. - Étkezés: A megrendelt (tízórai, ebéd, uzsonna) szolgáltatásokat a helyi önkormányzatok biztosítják. A díjfizetés az önkormányzati határozattól függ. Fizetési problémák esetén az illetékes önkormányzati szervek segítségét kérjük. - Tankönyvellátás: A központilag biztosított támogatás odaítéléséről a nevelőtestület dönt a szülők véleményének figyelembevételével. - Juttatások: A bejáró tanulók utaztatását a helyi önkormányzatok szervezik (tanulóbérletek vásárlása). Egyéb pénzbeli illetve természetbeni juttatást az intézmény csak a fenntartók egyetértésével és anyagi támogatásával adhat. A tanév végi jutalmazások (pl.: ajándékkönyv, könyvutalvány) formáját, költségét a fenntartó jóváhagyásával szervezzük meg. - Egyéb szociális kérdésben a törvényi előírás a döntő.

70

3.11. A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek A tanulók fizikai állapotának mérése Az általános fizikai teherbíró képesség mérése során feltérképezzük az egyes képességek területén mutatkozó hiányosságokat. E hiányosságok feltárása, a tanulók életmódjának ismerete kiindulási alapul szolgál mind az egyéni, mind a közösségi fejlesztő, felzárkóztató programok elkészítéséhez, lehetőséget biztosítva az egészségileg hátrányos helyzet megszüntetésére, az általános fizikai teherbíró képesség fokozatos fejlesztésére, a szükséges szint elérésére, megtartására. A tanulók fizikai állapotának mérésére és minősítéséhez a központilag biztosított rendszert használjuk (Hungarofit). A jó fizikai állapot eléréséhez ill. megtartásához a kondicionáló képességek közül az alap-állóképességet és az általános testi izomerő, erő-állóképességet és annak változásait kísérjük figyelemmel, és a differenciált terheléssel a mindennapi tevékenység elvégzéséhez szükséges mértékig fejlesztjük. Az egyes próbákon elért teljesítményeket nyomon követjük az elért pontértékek alapján.

71

3.12. A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei Intézményünk a köznevelési törvényben megfogalmazott kategóriákat alkalmazza: MAGATARTÁS: példás, jó, változó, rossz SZORGALOM: példás, jó, változó, hanyag

3.12.1. Magatartás és szorgalom értékelése, minősítése A magatartás Fogalma: A tanuló viszonya az iskola értékrendjéhez, a Házirendben rögzített viselkedési normák és íratlan viselkedési szabályok betartásának szintjei, a tanuló viszonya társaihoz, tanáraihoz, az iskola dolgozóihoz. A magatartás nem azonos a magaviselettel. A magatartásjegy kialakításában a tartás, a morális tulajdonságok (becsületesség, kudarctűrés, önfegyelem) játsszák a döntő szerepet. A magatartásjegy kialakításának elvei A tanuló magatartásjegyében kifejezésre jut: • az iskolába járási fegyelme (a Házirendben meghatározott bizonyos igazolatlan óraszám,

amely mellett a tanuló magatartásjegye – ha az egyéb feltételek teljesülnek – lehet példás, jó, változó); • társaihoz való viszonya (segítőkészség, szolidaritás, stb.); • a tanáraival szemben tanúsított magatartása (udvariasság); • beszédstílusa, a kulturált magatartás szabályaihoz való viszonya az iskolában és az iskolai

szervezésű rendezvényeken; • a tanuló korábbi magatartásához képest történt (pozitív vagy negatív irányú) változás; • óra alatti magaviselet (a fegyelmezettség szintje).

A szorgalom Fogalma: A tanuló viszonya a tanuláshoz, aktivitás, érdeklődés. A szorgalomjegy kialakításának elvei A tanuló szorgalomjegyében kifejezésre jut: • a tanuló tudás iránti igénye (szelektál-e a tárgyak között vagy minden tárgyat igyekszik ta-

nulni), • a tanuló képességéhez mért teljesítménye, • a tanuló feladattudata (kötelező feladatai megoldásának, elkészítésének minősége, igényes-

sége), 72

• a tanuló részvétele az órák menetében (aktivitás), • a tanuló írásos és manuális munkáinak külalakja, iskolai felszerelésére vonatkozó igényes-

sége (pl. gyakran otthon hagy-e kötelező felszerelési tárgyat). A szorgalomjegyben kifejezett értékelés alapelvei: • az abszolút teljesítmény helyett a relatív, tehát a képességhez mért teljesítmény minősítésé-

nek eszköze, • az órai aktivitás csak a személyiségből fakadó tulajdonságok figyelembevételével minősít-

hető (a zárt, csendes, lassú, elmélyült tanuló nem kaphat elmarasztalást, amiért az órákon ritkábban jelentkezik, nyilvános szereplést nem szívesen vállal önként), • a szorgalomjegyben tükröződnie kell a változásnak (a korábban tanúsított szorgalom javulá-

sának vagy romlásának), • a szorgalomjegytől – amennyire lehet – el kell különíteni a magatartásjegyet. (A fegyelme-

zettség önmagában nem példás szorgalom, a fegyelmezetlenség nem jelenti a szorgalom hiányát, illetve aki aktív, szorgalmas, nem biztos, hogy példás magatartású is.) A magatartás és szorgalom minősítésének (a jegy kialakításának) formái Folyamatos minősítés: • A pedagógusok folyamatosan, rendszeresen, következetesen reagálnak a tanulók megnyilvá-

nulásaira (órán és órán kívüli szervezett foglalkozásokon). • Kirívó magatartásbeli vétség, illetve a munkamorál feltűnő romlása esetén a szülőket szóban

vagy írásban tájékoztatjuk. • Kiemelkedő teljesítmény (versenyeredmény, rendezvényen való szereplés, szervezőmunká-

ban való részvétel, stb.) jutalma szóbeli és írásbeli dicséret. Félévi és év végi minősítés, jegy kialakítása: • a tanuló önértékelésének figyelembe vételével, • az osztályfőnök a tanulók, az osztályközösség által elfogadott saját minősítésükre vonatkozó

javaslatát figyelembe véve kialakítja javaslatát, • az osztályban tanító tanárok testülete megvitatja azt, • a döntést (vitás esetben szavazás segítségével) az osztályfőnök hozza meg.

Mind a magatartás, mind a szorgalom értékelése a tanulói személyiség alakításának, a tudás megszerzésére irányuló tevékenység segítésének eszköze. Nem szabad a tanuló magatartását és szorgalmát mereven, a személyiségvonásainak figyelmen kívül hagyásával értékelni. Semmilyen körülmények között nem megengedett a kollektív büntetés (csoport vagy osztály szintű alulértékelés). Az értékelés nem tükrözhet tanári rokonvagy ellenszenvet. A minősítés nem büntetés és nem megtorlás, hanem folyamatos értékelés: 73

célja minden esetben a nevelés, a jobbítás, a segítségnyújtás. Amennyiben a szülő nem ért egyet a pedagógusok által kialakított minősítéssel, az osztályfőnöknek (ill. az osztályban tanító bármely tanárnak) törekednie kell a szülő meggyőzésére. A magatartás minősítése Példás (5):

Munkájában aktív, jó kezdeményezéseivel a közösségért is dolgozik. Magatartásával, kulturált viselkedésével példát mutat. A házirend előírásait betartja.

Jó (4):

A reá bízott feladatokat kifogástalanul ellátja, ő maga azonban felkérés nélkül nem vállal feladatokat. Iskolai viselkedése általában kifogástalan, a házirend egyéb előírásait betartja.

Változó (3): Gyakran hiányos a felszerelése. Magatartásával gyakran zavarja a tanórákat. Szaktanári, illetve osztályfőnöki figyelmeztetést kapott. A házirend egyéb előírásait többször megsérti. Rossz (2):

Rendszeresen hiányos a felszerelése. Magatartásával rossz példát mutat. Többször kapott szaktanári, illetve osztályfőnöki figyelmeztetést. A házirend egyéb előírásait nem tartja be.

A szorgalom minősítése Példás (5)

A tanítási órákra való felkészülése képességéhez mérten kifogástalan. Tanórákon aktív. Előmenetele céljából plusz feladatokat vállal.

Jó (4):

Iskolai munkáját teljesíti. Vállalt feladatait elvégzi.

Változó (3): Iskolai munkájában csak időnként tanúsít törekvést. Kötelességeit csak ismételt figyelmeztetés után teljesíti. Hanyag (2): Képességeihez mérten csak keveset tesz a fejlődése érdekében (emiatt elégtelen a tantárgyi teljesítménye). Kötelességét gyakran elmulasztja, munkájában megbízhatatlan

74

4.

Érvényességi rendelkezések A jelen Pedagógiai Program érvényességi ideje: 5 év. A program érvényességei ideje 2018. augusztus 31. tart. A Pedagógiai Programban megfogalmazottak megvalósítását a nevelőtestület minden tagja figyelemmel kíséri. A nevelési, szaktárgyi feladatok, követelmények megvalósulását tanévenként értékelni kell. A Pedagógiai Program módosítására javaslatot tehet a nevelőtestület, az iskola igazgatója, a szakmai munkaközösség, a nevelőtestület bármely tagja, az intézmény fenntartója. A szülők és a tanulók a módosítást a Diákönkormányzat, ill. a Szülői Közösség útján teheti meg.

A pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja el és az intézményvezető hagyja jóvá. A pedagógiai program azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra, a működtetőre többletkötelezettség hárul, a fenntartó, a működtető egyetértése szükséges. A teljes, jóváhagyott változat megtalálható, mindenki által hozzáférhető a(z): - fenntartónál - iskolai könyvtárban - igazgatói-, nevelői szobában.

75

5.

A Pedagógiai Program legitimációja

A Pusztamagyaródi Kenyeres Elemér Általános Iskola Pedagógiai Programjának elfogadása és jóváhagyása. A pedagógiai programot nyilvánosságra kell hozni. Az intézmény Pedagógiai programját  A székhelyiskola diákönkormányzata a 2013. március 25-i ülésén véleményezte és elfogadásra javasolja. ______________________ DÖK segítő pedagógus -

A tagiskola diákönkormányzata a 2013. március 25-i ülésén véleményezte és elfogadásra javasolja. ______________________ DÖK segítő pedagógus

-

-

A pusztamagyaródi Iskolai Szülői Közösség a 2013. március 24- i ülésén véleményezte és elfogadásra javasolja. ______________________ SZK vezető A bánokszentgyörgyi Iskolai Szülői Közösség a 2013. március 25-i ülésén véleményezte és elfogadásra javasolja. ______________________ SZKvezető

-

Az intézmény nevelőtestülete a 2013. március 27- i nevelőtestületi értekezleten 2018. augusztus 31. tartó érvényességgel elfogadta. ______________________ Kozma Andrea igazgató

A Pusztamagyaródi Kenyeres Elemér Általános Iskola intézmény Pedagógiai Programját jóváhagyom. ______________________ Kozma Andrea igazgató Pusztamagyaród, 2013. március 28.

76

6.

MELLÉKLETEK

6.1. Átmeneti óratervek Pusztamagyaród Tanév: Műv.ter. magyar idegen nyelv nemzetiségi

matematika ember és társd.

ember és term.

földünk és környzetünk művészetek

életvitel testnevelés informatika

2013/2014. tanév Tantárgy kötelező óra magyar angol horvát horvát népismeret Roma/cigány népismeret; etnikai ismeretek matematika történelem honismeret etika osztályf. Környezetismeret természetismeret egészségtan biológia kémia fizika földrajz természetismeret ének média Tánc és dráma rajz technika testnevelés informatika

1.o 2.o 3.o . . . 4.o. 8

8

1 5

2 4

4

1 1,5

2

1

1

1

2 1 5

2 1,5 1 1 5 3

1 1 3 1

2

0 31 3 0 0

0 4 3,5 4,5 17 3 3 3 12 0

0 48 15 0 0

0 3 13

3 30

2 8,5 0 0 1 0,5 0,5 3

8,5 0 1 3

5 0 0 2 1,5 3,5 0 0 0 1,5 2 3,5 0 1,5 1,5 3 0 1,5 1,5 3 0 1 1,5 1,5 4 0 0 5 1 1 1 1 4 0 0 0 1 6,5 1 1,5 1 0,5 4 4 1 1 1 0,5 3,5 16 5 5 2,5 2,5 15 1 1 1 1 1 4 92, 10 5 27 25 25 25 2 0 1,5 0,5 2 0 1 1 1 3 0 0,5 0,5 1 0 0,5 0,5 1 0 0,5 0,5 0 0,5 0,5

5 3,5 0 3,5 3 3 4 0 9 0 0 10,5 7,5 31 5 194, 5 2 3 1 1 0,5 0,5

3 17 0 0 1 0

1

Magyar Matematika testnevelés osztályfőnöki óra rajz technika Nemzetiségi ism - szabadidős

4

7 3

1

26 kötelező választandó

8

5.o 6.o 7.o 8.o . . . .

24

20

1,5

22,5

5 3

4

3

2

2 2,5

1

2

3

0

2

77

VÁLASZTHATÓ FOGLALKOZÁSOK - tanórán kívüli foglalkozás (fenntartónak kötelező finanszírozni ennyi órában)

Ha az adott foglalkozáson több évfolyam tanulói vesznek részt, akkor a létszámot egy cellában kell szerepeltetni.

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

2 1 2 2 2 2 2 2 15

20

egyéb összesen

technika

rajz

osztályfőnöki

testnevelés

matematika

magyar

szakkör

NEMZETISÉGI nevelés

KÖNYVTÁRi foglalkozás

énekkar

sportkör

Tanulószoba

"napközi"

BTM, SNI

tehetséggondozás

felzárkoztatás

évfolyam

PUSZTAMAGYARÓD

2

24 3 3,5 24 2 8,5 26,5 38,5

2 1,5 2

20

2

1,5

2

11

10

2 8

20 11

40

20

11 3

2

11

2

10

1,5 0,5

1 1 1

0,5 0,5

0,5 0,5

0,5

0,5

2

3

1

1

0,5

0,5

0

130

78

Sorszám Tantárgyak 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19.


1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

Összesen

8

8

8

5

5

5

1

1

1

8 2 4 1 1

5 3 4 1 1 2 2

5 3 4 1 1 2 3

4 3 4 1 1 2,5

5 3 4 1 1 2

2 1,5 2

1,5 2 1,5 2 1

51 14 35 5 8 8,5 5 3,5 3,5 3,5 4 3 12 1 12 4 3 40 4 220



1

1

1

1

2

2

2

2

2 1

2 1

2 1

2 1


Testnevelés és sport Osztályfőnöki összesen Nemzetiségi ismeretek

5

5

5

5

25

25

25

27

2

2

2

2

1 1 1

1

1 1

1

1

1

1 5 1 28 2

1 5 1 28 2

1 5 1 31 2

5 1 31 2

16

79

Bánokszentgyörgy – óraháló

80

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 2 1 1 1 2 1 1 2

11 2

2 22

8 22 40 20 2

20

2

20

2

11

2

4

2

20 6

6

8

2 11

17

2 8 4

1 1 1 1 0,5 0,5 1 1

12 1 2 0,5

1

3

2 5

0,5 1 1

0,5 2 0,5

2,5 0,5

egyéb összesen

rajz

környezetismeret

informatika

fizika

osztályfőnöki

testnevelés

matematika

magyar

szakkör

NEMZETISÉGI nevelés

KÖNYVTÁRi foglalkozás

énekkar

sportkör

Tanulószoba

"napközi"

BTM, SNI

tehetséggondozás

felzárkoztatás

évfolyam

BÁNOKSZENTGYÖRGY PLUSZ tantárgyi óraszámok

24 16 3 37 6 11,5 6,5 60,5

164,5

81

Személyi feltételek- végzettségek - Pusztamagyaród

SorNév szám

Születési év

Alapképz. megszerz. időpontja okl. (biz.) száma 2004.01.19.

1.

Árok Aliz

1978.07.27.

2.

Bedőné Hóbor Györgyi

1968.02.05.

1989.07.19 141/1989

3.

Benő Csaba

1968.04.17.

1992.06.16. 353/1992

4.

Bódis Oxána

1969.04.20.

1988.07.02. LT 057024

5.

Gál-Bogár Rita

1975.03.05.

1996.06.04. 73/1996

6.

Szilágyi Mária

1960.02.08.

7.

Kozma Andrea

1967.03.16.

8.

Major Ferenc

1968.10.04.

9.

Lukjanov Veronika

1978. 12. 02.

10.

Tubolyné Paragi Beatrix

1974. 06. 27.

Munkakör

tanár tanító

Képzés szintje

történelem, földrajz szakos t. tanító

tanárképző főiskola

tanító, tanár tanár

orosz-testnevelés


tanár

matematika kémia


tanító

tanító


2002.

tanár


1995.

tanító

magyar nyelv és irodalom szakos tanár német-tanító szak

tanár

közgazdász nemzetközi kommunikáció szak 1998. 06. 25. 3427/98.

főiskola

tanár

magyar nyelv és irodalom szakos általános iskolai tanár

főiskola

1995. 06. 15. 294/1996.

11.

Szolnoki Adrienn

1972. október 25.

1998. 06. 25. 3427/98.

12.

Lukács Dávid

1982. 09.25.

2009. 01. 20.

Technikai dolgozók: - Karakai Zoltánné - Pálné Jandó Valéria, Tóthné Novák Melinda

tanár

További szakképzettség


-

-

informatika főiskola 1996. -

földrajz szak – egyetem 1998. -

Megjegyzés

tanítóképző főiskola

biológia,földrajz, tanárképző főiskola szakos általános iskolai tanár mértani rajz és a Szakközépiskola képzőművészet tanítása tanító tanítóképző főiskola

1982.06.26. 445/1982 1989.06.16.

tanár

Szakképzettség

tánc és drámapedagógia szak 2001.06.15. szakvizsga informatika szak 1995.06. Gyógypedagógus tanulásban akadályozottak szak 2004.

közoktatási vezető 2006.

szakvizsga - kötelező

Angol nyelv és irodalom tanár: 2005. 06. 23. száma: B. – ANTA – 4/05

Mesterképzés: 2010. június 12. száma: TA-M-L19/2010.

mesterképzés

tanítóképző főiskola

iskolatitkár iskolatakarító

82

ARANY JÁNOS TAGISKOLA - BÁNOKSZENTGYÖRGY Pedagógusok végzettsége Ssz.

Név

Születési év

Alapképz. megszerz. időpontja – okl. (biz.) száma

Munkakör

Szakképzettség

Képzés szintje



1998. technika szak főiskola

1999. oktatás informatikus

1.

Busáné Nagy Edina

1973.01.01.

1995.

tanár

matematika, fizika, technika, oktatás informatikus


2.

Buzásiné Baracskai Erika

1964.03.25.

1988.

tanító

tanító, rajz szakkollégium

tanítóképző főiskola tanárképző főiskola

1994. német nyelv és irodalom főiskola

3.

Hederics Andrea

1967.10.04.

1990.

tanár

magyar nyelv és irodalom, orosz nyelv és irodalom szakos ált. isk. tanár

4.

Jámborné Balázs Éva

1951.12.19.

1977.

tanár

matematika, fizika szakos ált. isk. tanár


5.

Kovács Tamás

2000.

tanár

történelem szakos ált. isk. tanár


2003. testnevelés szak főiskola

6. 7.

Sümegi Szilvia Szabó Éva

1975.06.05. 1974.01.02.

1997. 1996.

tanító tanító

tanító tanító

8.

Szakony Lenke

1955.06.18.

1977.

tanár

matematika, kémia szakos ált. isk. tanár


1985. földrajz szak főiskola

9.

Tamásné Csordás Gabriella

10.

Tóthfalusiné Kulcsár Beáta

11.

Vargáné Táncos Szilvia

1994.

gyógypedagógus, tanító

tanító, gyógypedagógus

Szakközépiskola

1994. tanító szak főiskola

1976.03.22.

1999.

tanár

ének-zene


2003. orosz nyelv és irodalom

1969.04.

1991.

tanító

tanító, testnevelés szakkollégium

Technikai dolgozók: - Gerics Kitti - Mausecz Istvánné

Megjegyzés

2005. gyógypedagógus - tanulásban akadályozottak pedagógiája szak 2005. tánc- és drámapedagógia szak főiskola

iskolatitkár takarító 83

6.2.

Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei

6.2.1. Környezeti nevelés Helyzetleírás Tárgyi feltételek a környezeti nevelés szempontjából  Az iskola épülete modern, az építészeti szabványoknak megfelelő (az egészségügyi követelményeknek megfelelő toalett-helyiségek, étkezés előtti tisztálkodási lehetőségek). A javításokat folyamatosan végezzük, balesetveszélyek nincsenek. Szellőztetés megoldott, a természetes világításról nagy ablakfelületek gondoskodnak. Ablakaink többsége zaj- és hőszigeteltek.  Osztálytermeink fényviszonyai kedvezőek, a termek sötétíthetők.  Iskolánk osztálytermeit, illetve folyosóit növényekkel díszítjük.  Udvarunk nyitott, nagyrészt lebetonozott illetve füves sportpálya borítja. Az udvaron padok és fiatal fák is találhatók, a jövőben növelni kell ezek számát.  Az épületen belül környezeti vizsgálatokhoz megfelelő, alapeszköz-készlettel ellátott kémiaterem áll rendelkezésünkre (nincs gázelszívó berendezésünk)- Pusztamagyaród  Iskolánkban figyelmet fordítunk a környezetbarát tisztítószerek használatára. Megvalósult környezeti nevelési tevékenységeink     

Jeles napok alkalmából az iskola egészét érintő akciók, tevékenységek Papírgyűjtés, szárazelemek gyűjtése Aktuális jubileumi ünnepségek tartása Iskolaújságban környezetvédelmi témák megjelenítése Tanulmányi versenyekre felkészítés, versenyzés

Személyi erőforrások  Pedagógus: - tantárgyában segít a környezeti nevelési célok megtalálásában, tantárgyába beépíti ezeket, tanmenetében jelöli, tanmenetéhez tartja magát - odafigyel példamutató magatartására - részt vesz a környezeti nevelési programokon, segít azok szervezésében  Diák: - részt vesz a környezeti nevelési programokon - magatartásával, aktív részvételével elősegíti a környezeti nevelési célok megvalósulását  Iskolatitkár, technikai dolgozók: részt vesznek azokban a környezeti nevelési feladatokban, amelyekben szükség van a segítségükre (pl. madárkalács készítés, madárodú készítés, papírgyűjtés stb.)  önkormányzat, szülők, lakosság, civil szervezetek, egyéb partnerek: közreműködnek az iskolai feladatok megvalósításában

84

Tárgyi erőforrások  kémiaterem, kísérleti eszközök  ismerethordozók (kép- és hanganyag, folyóiratok, szakkönyvek, Internet, multimédiás anyagok), könyvtár Alapelvek, célok Konkrét célok és feladatok  A gyermekekben hajlandóságot ébreszteni az aktív részvételre, kialakítani a tenni akarást a problémák megoldására, kifejleszteni az eredményes konfliktuskezelés cselekvő képességét, aktivitást és jó együttműködést.  Érzékennyé tenni a gyerekeket a harmonikus környezet szépségének befogadására, élvezetére.  Segíteni a környezeti folyamatok, összefüggések megértését, a környezettudatos életvitel kialakítását, lehetővé tenni a természet teljességének, osztatlan egységének megérzését, az ehhez kötődő pozitív emóciók megélését, a környezetérzékenység javulását.  Megvalósítani a helyes döntések meghozatalához szükséges ismeretek átadását, a magatartások, viszonyulások, értékrend, pozitív jövőkép és környezeti etika kialakulásához nélkülözhetetlen élmény-helyzetek biztosítását.  Lehetővé tenni a problémák, jelenségek sokoldalú megközelítésének, látásmódjának kialakítását.  Felkészíteni a gyerekeket, hogy ha lehetőségük van választani, dönteni akkor a környezetkímélő termékeket, technológiákat részesítsék előnyben. Kialakítani a gyerekekben a károsodásokat megelőző gondolkodás, megismertetni a gyerekekkel a takarékos és mértékletes életvitel lehetőségeit.  A kis létszám lehetővé teszi, hogy felfedezzük a gyerekek bizonyos irányú tehetségét, és módunkban áll érdeklődési körüknek megfelelően terelgetni őket azon az úton, melyen tehetségüket kibontakoztathatják. A kis közösségi létszám lehetővé teszi a könnyebb együttműködést, a szereteten alapuló nevelés szolgálatát.  A környezeti nevelés beépítése a természettudományokon kívüli tantárgyakba (technikaéletvitel, történelem, társadalomismeret-etika, művészeti tárgyak), ez lehetővé teszi, hogy az összetett és bonyolult környezeti jelenségeket, folyamatokat könnyebben megértsük több tudomány eredményeinek felhasználásával, a sokoldalú megközelítéssel.  Konkrét természetvédelmi és környezetvédelmi oktatás a felsőbb évfolyamokon a természetismeret, a biológia, a kémia és a földrajz órák keretében.  Ökológiai szemlélet tükröződése a természetes életközösségek sokféleségének megfigyelésével, a környezetben bekövetkező változások nyomon követésével, az élőhelyek megóvásával, megfelelő irányítással történő természetvédelmi tevékenységgel.

85

Az iskolai foglalkozások lehetőségei Tanórai foglalkozások Valamennyi tanórai foglalkozás keretében meg kell jelennie a környezeti nevelés célkitűzéseit megvalósító tevékenységnek. Nem hagyományos tanórai foglalkozások Kötelező tananyag elsajátítása nem hagyományos (45 perces) órakeretek között is történhet.  Jeles Napok: Iskolánkban ilyen a Föld Napja, a Madarak és Fák Napja.  Terepgyakorlatok: Környezet- és természetismeret órákon: füves területek élővilága, erdők élővilága, víz- vízpart élővilága.  Nem a tanteremben tartott óra: A háziállatfajták oktatásánál egy gazdasági udvar meglátogatása. - TÉMAHÉT – alsó-, felső tagozat Tanórán kívüli lehetőségek A tanulók környezeti ismereteinek bővítésével, rendszerezésével, az összefüggések feltárásával meg kell alapozni, hogy a középiskolában lehetővé váljon a környezetért, a jövő generációkért felelős viselkedést vállaló személyiség formálása. Célkitűzések A választott programok és az alkalmazott módszerek  fejlesszék a tanuló szociális képességeit  adjanak lehetőséget új ismeretek megszerzésére (biológiai sokféleség, fenntartható fejlődés)  rendszerezzék, szelektálják, mélyítsék el a már meglévő ismereteket  szintetizálják az egyes tantárgyak nyújtotta analitikus ismereteket, rendszerszemlélet!  alakítsanak ki kritikus gondolkodást  fejlesszék a környezeti harmónia megteremtése érdekében fontos képességeket (pl.: problémamegoldó, konfliktuskezelési képességek, tolerancia, alternatív gondolkodás)  ösztönözzenek az egészséges, környezetbarát életmód elsajátítására  alakítsanak ki környezeti érzékenységet, helyes szokásokat, viselkedési normákat  neveljenek a hagyományok tiszteletére  mutassanak követendő mintákat  ösztönözzenek felelősségteljes cselekvésekre (tárják fel, hogy mit tehet a tanuló egyéni életében a környezeti problémák megoldása, megelőzése érdekében); tárják fel a tanulók számára a globális kérdések alapvető gazdasági, társadalmi hátterét, tegyék világossá a tanulók számára, hogy az ember a természet része, és csak akkor van esélye a boldogulásra, ha kész együttműködni környezetével, és nem uralkodni akar felette Tanulói pályázatok – Egy-egy környezetvédelmi probléma, témakör önálló kutatása, feldolgozása. A legjobb munkák díjazása. A születendő munka formája sokféle lehet: szakmai dolgozat, rajz, fotó, film, interjú, irodalmi alkotás. Iskolai átfogó környezetvédelmi programok, projektek – Papír és hulladékgyűjtés. Szárazelemek gyűjtése. Az iskola „zöldesítése”.

86

A környezet- és egészségvédelem jeles napjai. A természet-környezetvédelem jeles napjairól külön programokat szervezve emlékezünk meg és tudatosítjuk a jelentőségüket. A nap jellegének megfelelő vetélkedőt, rajzkiállítást, akciót vagy kirándulást szervezünk. Módszerjavaslat- projekt Március 22. A víz napja Április 3. Csillagászati Világnap Április 22. Föld Napja Május 10. Madarak és Fák Napja – Jó gyakorlat megvalósítása Június 5. Környezetvédelmi Világnap Október 4. Állatok Világnapja - Projektmódszerrel Kiállítások – Nyitott, a nagyközönség által is látogatható környezetvédelmi kiállítások szervezése. Iskolai zöld médiumok – Az iskolai könyvtárban természet- és környezetvédelmi médiumok propagálása. Iskolaújságban, lehetőséget adunk a diákokat foglalkoztató zöld hírek megjelentetésére. Kirándulás – Egy- vagy többnapos utak egy-egy terület, táj megismerése céljából. Zöldesítés: A környezetvédelmi jeles napokhoz kapcsolva vagy önálló programként, a szülők illetve az iskola- lakosság megnyerésével cserjék, fák ültetése környezetünk szépítése. Vetélkedők, tanulmányi versenyek – Az érdeklődő, ambiciózus tanulókat ösztönözése arra, hogy vegyenek részt helyi, regionális és országos versenyeken. Napközis szabadidős foglakozások: séta a környéken, termések gyűjtése Látogatások: múzeumban, botanikus kertben, arborétumban, nemzeti parkban. Környezetvédelemmel kapcsolatos filmek megtekintése: környezetvédelmi filmek megnézése és utána beszélgetés, véleménycsere. Szülői értekezletek: utalás a környezetvédelem néhány fontos elemére. Taneszközök  Tankönyvek, nyomtatott és elektronikus anyagok, természetismereti könyvek, mesekönyvek, játékgyűjtemények, hírlevelek, folyóiratok, természetfilmek, dokumentumfilmek, diasorozatok, plakátok.  Térképek, tájékozódási eszközök (iránytű, tájoló), modellek, tablók.  Fizikai, kémiai mérésekhez megfelelő eszközök, anyagok, biológiai vizsgálatokhoz szükséges eszközök, anyagok (nagyító, mikroszkóp, bonckészlet stb.).  Játékokhoz szükséges felszerelések (labda, szembekötő stb.)  Anyagok és eszközök a kézműves foglalkozásokhoz, gyakorlati természetvédelemhez (papír, ragasztó, írószerszámok, faanyag stb.)  Eszközök és anyagok az életvitel és gyakorlati ismeretek környezeti nevelési célkitűzéseihez (pl. megfelelő szerszámok)

87

Az iskolai környezet Az iskolaépület és működtetése Az iskolai környezettel kapcsolatban az alábbi feladatokat kell megvalósítani:  Ügyeljünk az iskola esztétikusságára, a termek, folyosók ne kongjanak az ürességtől, legyenek faliújságok, színes tablók, tárlók, ahol a gyerekek műveit is kiállíthatjuk. Adjuk meg a lehetőséget, hogy a gyerekek maguk is részt vehessenek környezetük szépítésében.  Legyenek az iskolában megfelelő termek, helyiségek, ügyeljünk a világosságra és a megfelelő hőmérsékletre.  Az iskolaudvar zöldítése: próbáljunk minél több zöld területet csempészni az iskola udvarára. Törekedjünk rá, hogy legyen minél több fa legyen. Az iskolánkban minden első osztályos csoport ültet egy fát, melyet attól kezdve ők gondoznak.  Papírgyűjtést rendezése, és megszervezése a MÉH-be való elszállítását. A papírt és a szerves hulladékot gyűjtsük külön.  Energiagazdálkodás, vízgazdálkodás: nyílászárók megfelelő szigetelése, energiatakarékos izzók beszerelése. A gyerekek is figyeljenek oda, hogy a villanyok le legyenek kapcsolva ott, ahol nem tartózkodnak, a csapok megfelelően legyenek elzárva stb. Az iskola életvitele  Pedagógusok, iskola dolgozóinak példamutató magatartása (tartsák be a hulladékkezelés, az energia- és vízgazdálkodás gyerekek számára is előírt szabályait, a takarító ügyeljen a hulladékkezelésre  Szünetekben szellőztetés, minél többet legyenek a gyerekek az udvaron.

88

Kommunikáció Iskolán belül  Tanárok–iskolavezetők, tanárok–tanárok: előre kiírt és rögtönzött értekezletek, faliújság, megbeszélések,  Diákok–tanárok: faliújság, iskolaújság, diákönkormányzat, osztályfőnökök tájékoztatása,  Diákok–diákok: faliújság, diákönkormányzat,  Iskola–szülők: szülői értekezletek, fogadóórák, levélben való tájékoztatás, nyílt napok, szülőkkel közös programok, iskolaújság, évkönyv, kiállítások.  Iskola–partnerek: nyílt programok, nyílt napok, levélben való tájékoztatás. A tanulók környezeti nevelési eredményeinek értékelési szempontjai: Egyes tanulók esetében  az iskolai cél- és értékrendszer megvalósulása; a szociális képességek alakulása  a beállítódások és értékorientáció fejlődése; a csoporthelyzet megismerése  a konfliktuskezelés módjai Osztályközösségek esetében  a csoportviszonyok alakulása; a közvélemény, a morális gondolkodás változása  az informális kapcsolatrendszerek alakulása; a tevékenységrendszer megismerése A pedagógusok környezeti nevelési gyakorlata színvonalának minősítése:  Rendelkeznek-e mindazon ismeretekkel, szakmai hozzáértéssel és személyiségvonásokkal, amelyek a környezettudatosság és az együttélési morál alakítása során mintaként szolgálnak?  Felkészülésüket áthatja-e az együttműködésre törekvés?  Törekednek-e fenntartani az egyensúlyt a személyiség szabadsága és a munkavégzés rendje között?  Tanulóik számára jól szervezett tevékenységek során biztosítják-e a sokoldalú, személyes tapasztalatszerzési lehetőséget és kommunikációs helyzetet?  Alkalmat adnak-e az önálló elemzés, szabály, sejtés tanulói megfogalmazásának?  Segítik-e a szabály, összefüggés, megállapítás napi élethelyzetekben megjelenő példáinak és a szükségszerűségeinek felismerését?  Lehetőségeket biztosítanak-e arra, hogy a tananyag legyen természetes valóságában tanulmányozható, és élményt nyújtson?  Megszervezik-e az egyéni és kooperatív tanulás formáit, biztosítják-e a differenciálás lehetőségeit a képességek fejlesztésének folyamatában? Tantárgyak  A tantárgyakban előírt környezeti nevelési tartalmakat az adott tantárgyra előírt ellenőrzési, értékelési formákkal tudjuk mérni. A tanulók személyiség-fejlődése  A tanulók személyiségének formálódásának méréséhez használhatunk kérdőíveket, szociometriai vizsgálatokat, különböző megfigyeléseket, egyéni vagy csoportos beszélgetéseket.

89

6.2.2. A fogyasztóvédelem A fogyasztóvédelmi oktatás célja: A fogyasztóvédelmi oktatás célja a fogyasztói kultúra fejlesztése, és a tudatos kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése a tanulókban. A fogyasztóvédelmi oktatás tartalmi elemei: A tanulók hatékony társadalmi beilleszkedéséhez, az együttműködéshez és a részvételhez elengedhetetlenül szükséges  a szociális és társadalmi kompetenciák tudatos fejlesztése  a társadalmi és állampolgári kompetenciák kialakítása,  a jogaikat érvényesíteni tudó a közéletben részt vevő és közreműködő tanulók képzése,  a cselekvési kompetenciák fejlesztése  a tájékozódás képessége, a döntési helyzet felismerése és a döntésre való felkészülés.  a piac, a marketing és a reklám, a minőség és a biztonság szerepe  a gazdaságosság és a takarékosság. A tanulóknak érteni és alkalmazni kell az alábbi fogalmakat:  Környezettudatos fogyasztás: Egyfajta középút az öncélú, bolygónk erőforrásait gyorsulva felélő fogyasztás és fogyasztásmentesség között.  Kritikus fogyasztói magatartás: A fogyasztói jogok érvényesítése. A fogyasztónak joga van: a.) az alapvető szükségleteinek kielégítéséhez b.) a veszélyes termékek és eljárások ellen való tiltakozáshoz c.) különböző termékek és szolgáltatások közötti választáshoz d.) a megfontolt választáshoz szükséges tények ismeretéhez e.) a jogos panaszok tisztességes rendezéséhez f.) az egészséges és elviselhető környezetben való élethez g.) a kormány irányelveinek meghatározásába és végrehajtásába való beleszóláshoz  Preventív, vagyis megelőző fogyasztóvédelem: Amikor a vevő már a kezdet kezdetén érvényesíteni tudja jogait, és nincs szükség panaszbejelentésre, bírósági perekre. A fogyasztóvédelmi oktatás színterei az oktatásban:  Az egyes tantárgyak tanórai foglalkozásai.  Tanórán kívüli elemek (vetélkedők, versenyek, rendezvények…)  Az iskola fogyasztóvédelmi működése és az ezzel kapcsolatos foglalkozások Módszertani elemek: Fontos, hogy a diákok e módszereket minél többször valós helyi és globális problémákon és értékeken keresztül maguk alkalmazzák.  Interjúk, felmérések készítése az emberek vásárlási szokásairól  Szülők, helyi közösségek megnyerése a pedagógussal, az iskolával való együttműködésre  Helyi-, országos- és EU-s szabályozások tanulmányozása  Adatgyűjtés, feldolgozás információrögzítés együttműködéssel  Problémamegoldó gyakorlat ötletbörzével, értékeléssel  Viták, szituációs játékok

90



Érveléstechnikai gyakorlatok (hatékony érdekérvényesítés).

A nevelési célok megvalósulását segíti az iskola által elnyert „Innovatív iskolák” témában kiírt, Eséllyel a jövőbe! Megújuló szemlélettel, programokkal, összefogással a hátrányok leküzdéséért! című, TÁMOP-3.1.4-12/2-2012-0626 azonosítószámú projekt megvalósítása, amely a 2013. február 01. – 2014. augusztus 31. időszakban a tanórán kívüli tevékenységek megvalósításával hozzájárul a célrendszer teljesüléséhez.

91

6.3.

A tanítást-tanulást segítő eszközrendszer elemei, projektoktatás

6.3.1. Kulcskompetenciát fejlesztő programok, programelemek A/ Önálló tanulási képességet kialakító programok A tanulók önálló – életkornak megfelelő – kreatív tevékenységére épülő foglalkozások  Tanórai foglalkozások keretében: - a tanórák anyagától függően az önálló egyéniesített foglalkoztatás, az önálló ismeretszerzésre nevelés, kellő motiválással, a sikeres alkotások, produkciók elismerése, a dicséret. Feladat: Egyéni segítségnyújtás, odafigyelés, fejlődés figyelemmel kísérése. Felelős: tanítók, szaktanárok 

Otthoni kutatómunka:

A történelem, magyar, természetismereti tárgyak házi kutatómunkákra épülő beszámolói, környezetismereti gyűjtőmunka, a különböző kiselőadásokra való felkészülés szintén az önálló ismeretszerzés egyik formája. - iskolai könyvtárban, informatika szaktanterem délutáni használatának biztosításával adjuk meg a megfelelő segítséget. Feladat: Érdeklődési köt szélesítése a motiváció hatásos alkalmazásával. Egyénre szabott segítségnyújtás a minél igényesebb, színvonalasabb produktumok előállítása érdekében. Felelős: napközis nevelők 

Önálló munkavégzésre és szövegértésre szoktatás Elsősorban az 1-4. osztály tanulói - napközis foglalkozás keretében a különböző szabadidős tevékenységek alkalmával az önálló, alkotó tevékenykedtetés- A munkadarabok elkészítéséhez szükséges anyagokat, eszközöket az iskola biztosítja. Feladat: A foglalkozások színesítése, az önmegvalósítás segítése az egyéni alkotásokban. A nívó fokozatos emelése.

 Intézményi szinten szervezett programok: kézműves napok, tevékenységek a szülők bevonásával Feladat: - Az önálló tanulást, kreativitást fejlesztő oskolai programok skálájának szélesítése, a programokon való teljes részvétel biztosítása. - Évenkénti igényfelmérés elvégzése (szeptember). Felelős: diákönkormányzatot segítő pedagógus, igazgató

92

B/ A tanulási zavarok kialakulását megelőző programok Elsődleges célunk az volt, hogy a műveltségbeli, valamint a nyelvi hátrányokat mielőbbi hatékony fejlesztő munkával csökkentsük, tanulóinkat alkalmassá tegyük az olvasás- és írástanulásra, játékos módszer alkalmazásával a pszichológiai gátakat feloldjuk. 1. osztály: fejlesztés, a beszédszervek mozgásának tudatosítása (szájmozgás, a hangszalagok rezgése, a nyelv mozgása), szókincsfejlesztés tárgyakkal, képekkel történik, egyre magasabb nyelvi szinten. A betűtanítás fő elve a hármas asszociáció kialakítása: - a hang akusztikus képe, a betű vizuális képe, a hang beszédmotoros emlékképe. A szótagsorok, szópárok olvasásának állandó gyakorlása megszünteti az olvasás technikai problémáit, pontossá, egyenletes ritmusúvá teszi az olvasást. Az olvasási programunkhoz késleltetett írástanítás kapcsolódik. ( Meixner-módszer) A térirányok sokoldalú gyakorlása után a betűelemek elsajátítása következik. Az alapos előkészítő munka után az írás technikai (fiziológiai) problémát nem okoz. 6.3.2. Módszertani elemek Az oktató-nevelő munka hatékonyságát befolyásoló tényezők egyike a tanítás-tanulás során alkalmazott módszerek. A tanulás korszerű felfogásmódjának jellemző vonása a motiváció, - az érzelmi szféra fontosságának figyelembevétele. A személyiségfejlesztést, az oktató-nevelő munka hatékonyságát kedvezően befolyásolják:  A foglalkozások érdekesek, élményszerűek legyenek, hogy a gyermekek örömmel vegyenek ezeken részt, érezzék, hogy valamivel gazdagodtak, többet tudnak.  A felfedezés izgalma, a sikeres problémamegoldás, az eredményes munka tudata legyen a tanulók tevékenységének legfőbb indítéka.  A fejlődés alapfeltétele a tevékenykedés.  Az önálló problémamegoldó gondolkodás kialakításához a konvergens gondolkodás gátjainak letörésén keresztül vezet az út. Ennek célszerű eszköze a problémák divergens megoldásokon alapuló vizsgálata.  A megoldási módszereket lehetőleg a tanulók fedezzék fel. 6.3.2.1.Egyéni fejlesztés és felzárkóztatás A gyermekek tanulási nehézségeinek főbb tünetei:

1. Viselkedés területén mutatkozó zavarok Ezek a gyermekek nem képesek nyugodtan ülni, állandóan közbeszólnak, nem tudják kivárni míg sorra kerülnek. Állandóan izegnek-mozognak, társaikat sem hagyják nyugodtan dolgozni. Alacsony tűrőképességgel rendelkeznek. 2. Figyelemzavarok Hullámzó, ingadozó a figyelmük, ami könnyen elterelhető, figyelem-koncentrációs problémáik vannak.

93

3. Nyelvi fejlettség zavarai Gyenge beszédartikuláció, szegényes szókincs, nehézkes kifejezés-mód, beszédhiba. 4. Írás koordinációs zavarok A szem és kéz mozgásait nem tudja összehangolni, ezért a finom mozgások területén halmozott hátrány jellemzi őket. A fenti okok és jelenségek igen különbözőek és rendkívül összetettek. Egyetlen közös jellemzője, hogy ezek a gyermekek normál osztálykörülmények között, az általánosan alkalmazott módszerekkel nem képesek együtt tanulni társaikkal, nem tudják teljesíteni a minimális követelményeket sem. A lemaradás jelentkezhet egyetlen területen pl. írás-olvasás-számolás nem elsajátításában, de megmutatkozhat egyidejűleg több elméleti tárgyban. A fejlesztés területei:  Beszédművelés /helyes hangejtés, beszédhibák javítása, helyes artikuláció, a kifejező készség javítása, a szókincs gyarapítása, stb./  Olvasás / szótagoló olvasás javítása, majd ennek folyamatos olvasássá fejlesztése. Mondatvégi írásjelek érzékeltetése helyes hangsúllyal, a pontos olvasás gyakorlása/.  Írás /finom mozgások gyakorlása különböző vonalrendszerekben, íróeszközök szabályos fogása, igényesség az írásos munkája során/  Helyesírás / helyes ejtési gyakorlatokkal a helyírás javítása, szabályok gyakorlati alkalmazása, másolással és tollbamondással/.  Fogalmazás / fogalmazási készség javítása: szógyűjtéssel mondatalkotással, párbeszédek gyakorlásával, mesék dramatizálásával /.  Számolási készség fejlesztése /alapműveletek elsajátítása, különböző eszközök segítségével /.  Történelem, biológia, fizika, idegen nyelv: a tanórák anyagához való felzárkóztatás. Ezeket a tanulókat az alábbi formákban segítjük:  egyéni fejlesztő programokban  szakköri foglalkozásokon  tanulmányi versenyekre való felkészítés és részvétel /mesemondó- és versmondó-, nyelvtan- ,olvasás-matematika- versenyeken / felesleges!  pályázatokra való benevezéssel 6.3.2.2.Egyéni haladási ütemet segítő differenciált tudásszervezés A tanulók egyéni, páros, csoportos munkával, tapasztalati úton, próbálkozással, korábbi ismeretei felhasználásával, újraszervezésével vagy analógia alapján igyekeznek megtalálni a kitűzött probléma helyes megoldását, amelyhez a pedagógus folyamatos, személyre szóló segítséget nyújt. A differenciálás kiterjed a - különböző nehézségi feladatok kitűzésére, - az eszközhasználat mértékjére, - a feladatmegoldáshoz rendelkezésre álló időkeret meghatározására,

94

- az alternatív utak kiválasztására, alkalmazására, - az önállóság szintje szerinti differenciálásra. A differenciált tanulásszervezésben az egyes tanulók fejlettségéhez, fejlesztéséhez igazodó feladatok leggyakoribb típusai:  Ismerethiányok miatt szükséges ismeretpótló,  Egyes ismeretekben bizonytalan tanulók megerősítését célzó,  Az alkalmazásban járatlanok számára gyakorlást biztosító,  Az önállótlanabbak részére tanulási módszereket alakító,  A tehetségesebbek részére továbbfejlesztő hatást biztosító változatok.

95

6.3.2.3.Kooperatív tanulásszervezés Kooperatív tanulásról az alábbi alapelvek együttes érvényesülése esetén beszélhetünk: Építő egymásrautaltság Az egyéni felelősség Az egyenlő részvétel Párhuzamos interakció Az egyén a kooperatív tanulás módszerével megtanulja az iskolában, hogyan figyeljen oda másokra, hogyan törődjön azzal, hogy a társa tudja-e a feladatát, megtanulja, hogy egy feladatot, szöveget hányféleképpen lehet értelmezni, hányféle módja van a megjegyzésnek, megtanulja, hogy különbözőek vagyunk. Megtanul várni amíg a másik elkészül, vagyis olyan szociális készségekre tesz szert, amelyek későbbi életében biztosan hasznára válnak. Az év folyamán egy témát 3 hetet meghaladó projekt keretében dolgozunk fel. 6.3.2.4.Projektoktatás Lehetséges témakörök:

 Helyi hagyományok  Jeles napok  Évszakok  A négy fő elem Kiválasztás elve: minden tanév elején, a munkaterv összeállításakor fogalmazódik meg a pontos témakör, a résztvevő évfolyam/ok. A megvalósítás lépései Első lépésként az érintett gyermekcsoportot segítjük abban, hogy meghatározzák a legfontosabb célokat, hogy mit is akarnak elérni a projekt megvalósításával, miben tudnak segítségükre lenni a koordinálást végző felnőttek A felnőtt csoport tagjai szaktárgyuk és érdeklődési körük alapján osztoznak a feladatokon. A tervezés során elvégzik a tanmenetek összehangolását, a tananyag esetleges átcsoportosítását a projektcélokkal. Az érdeklődési kör alapján így megalakult csoportok megtervezik közös tevékenységüket, és elkészítik időtervüket. Időtartam, időbeosztás: Előkészítő szakasz: 1 hét – tervezőmunka, ötletbörze Feladatok végrehajtása: 3 hét – tanítási órák, tanórán kívüli programok keretében a csoportok megvalósítják vállalt feladataikat Projektnap előkészítése: 3-4 nap – a program összeállítása, szükséges eszközök számbavétele, előkészítése. A projekt lezárása

Projektnap keretében történik, amikor a csoportok beszámolnak a végzett tevékenységről, bemutatják az elkészült produktumokat. A projektnap megvalósítása: a végzett munka bemutatása

96

Tárgyi és technikai feltételek Tárgyi feltételek megfogalmazása Technikai feltételek meghatározása A projektmunka eredménye: Mindenekelőtt az elkészült produktumok, de legalább ilyen fontos, hogy az együttműködő csoportok megismerik a közös munka során az információszerzés forrásait, szociális készségeik, vitakultúrájuk fejlődik, és megtanulnak együttműködni társaikkal. A projekt értékelése: A projektnap tapasztalatain túl a résztvevő tanulók és a megvalósítást segítő pedagógusok is kitöltenek egy projekt-értékelőlapot, melyen rögzítik a közös munka során szerzett tapasztalataikat, és véleményt nyilvánítanak.

97

6.3.2.5.Témahét Az év folyamán két témát 1-1 hetes időtartamban, témahét keretében dolgozunk fel. Lehetséges témakörök: a főbb nevelési területekhez igazodnak. Kiválasztás elve: minden tanév elején, a munkaterv összeállításakor fogalmazódik meg a pontos témakör, a résztvevő évfolyam/ok. 1. Időtartam: 1 hét 2. Célcsoport: alsó évfolyam 1-1 osztálya 3. Cél: - Önálló anyaggyűjtés, tájékozódás, rendszerezés - Az önállóan végzett munka öröme, a munkák során az egymásra figyelés erősödése - A tanulók ismerjék meg a kiválasztott alapismereteit - Szerezzenek tapasztalatot környezetükről 4. Fejlesztési feladatok: - Személyes kompetencia: - Kognitív kompetencia: információ keresése, rendszerezése, ismeretszerző képesség - Szociális kompetencia: együttműködés, kommunikáció, problémamegoldás 5. Tevékenységek: A témahét tanórai keretben, tanórán kívüli és szabadidős tevékenységekben egyaránt megjelenik. Tanórák: Matematika: (4 óra) - Szöveges feladatok, mennyiségi összehasonlítások Magyar olvasás és írás:(8 óra) - a témához kapcsolódó szövegek feldolgozása; - feliratok keresése, olvasása, másolása; - társasjáték és feliratának készítése - Kérdőív a kiránduláson hallottak, látottak alapján - kitöltés Környezetismeret: (1 óra) - Játékos együttlét az ovisokkal, feladatok megoldása Technika-rajz: plakát készítése; társasjáték készítése Testnevelés: Túra, kirándulás, játékos feladatok Ének-zene: Témával kapcsolatos dalok éneklése

98

6.3.2.6.IKT alkalmazása A digitális pedagógiai elterjesztésével kapcsolatos tevékenységek, célkitűzések A digitális pedagógiai módszertan 3-as célú kompetenciafejlesztés:   

Tantárgyi ismeretek bővítése, rendszerezése IKT eszközök készségszintű alkalmazásának fejlesztése A konstruktív munkaformák alkalmazásával a szociális kompetenciák fejlesztése

Az IKT által támogatott tanulásszervezési módok:     

Csoportmunka Pármunka-tanulópár Egyénre szabott munka Részben egyénre szabott munka Önálló munka

A digitális pedagógiai módszertan többszintű differenciálásra is lehetőséget biztosít,amelynek a következők a megvalósulási formái:   

Mennyiségi differenciálás Minőségi differenciálás Tanulási követelmények differenciálása

Ajánlott óratípusok:   

Új ismeretanyag feldolgozása Alkalmazás-gyakorlás Összefoglalás, ellenőrzés-diagnosztikus mérés

Alkalmazására szánt feladattípusok:     

Problémamegoldó csoportfeladatok Alkotó feladatok Felfedező, kutató feladatok Érvelésre-vitára alkalmas feladatok Ellenőrzés, értékelés

Digitális tartalmak:     

az iskola saját honlapja, diákoknak, szülőknek, tanároknak szóló információkkal, az intézmény saját belső hálózatán tárolt digitális oktatási anyagok, multimédia tartalmak (pl. képek, mozgóképes állományok, animációk, hangállományok), multimédia CD-k, DVD-k, egyéb tömegtároló eszközök, eTanulás rendszerekkel kezelhető, módosítható tartalmak, tananyagok

99

IKT-val támogatott mérés-értékelési tevékenységek -

A tanórán alkalmazott diagnosztikus, fejlesztő-formatív és szummatív célú pedagógiai ellenőrzési, értékelési, mérési eljárások és feladatok megvalósítása (egyéni fejlesztés, a hatékony és önálló tanulás kialakítása) Mérési, értékelési módszerek alkalmazása - azonnali, egyénre szabott visszajelzés, egyéni tanulási stratégiák kialakítása, digitális kultúra elterjedése.

Lehetőségek:  számítógép segítségével kitöltött tesztek, más, értékelésre alkalmas feladatok megoldása (önértékelési, központi kiértékelési lehetőséggel)  bemeneti (a tanóra elején) mérés (pl. annak megállapítására, hogy a tanulók felkészültsége megfelelő szintű-e az új tartalom befogadására, elsajátítására)  fejlesztő célú mérés, értékelés (a tanóra során ellenőrző feladatok megoldása a továbbhaladás, illetve a megértés, elsajátítás szintjének ellenőrzésére)  összegző, szummatív értékelési eljárások alkalmazása a tanulók teljesítményének, tudásszintjének mérésére  számítógéphez kapcsolható audio-vizuális és/vagy multimédia eszközök (projektor, hangosítás, VHS, DVD, kamera, digitális fényképezőgép, stb.) igénybevétele a tanórán a mérési-értékelési folyamatban  csoportos feladatmegoldás esetén egyéni teljesítmény értékelését lehetővé tévő eszközök, eljárások alkalmazása (szoftverek, hálózati megoldások, stb.)  mérési, értékelési eljárásban internet, elektronikus kommunikáció igénybevétele (SDT, internetes feladatbankok, házi dolgozat, projektfeladat megoldása, távoli elérés, stb.)

92

6.3.2.7.Drámapedagógia Különböző tantárgyaknál Drámajátékok (olvasás - szövegfeldolgozás) - Ritmus-, mozgás- és beszédgyakorlatok - Kombinált memóriagyakorlatok - Fantázia játékok: elképzelt valóságos helyzetek megjelenítése - Részvétel csoportos játékokban (pl. állóképek tervezése, kivitelezése, megbeszélése) - Mozgás a térben (térkitöltő, térkihasználó gyakorlatok) - Mozgás és szövegmondás összekapcsolása - Egyszerűbb drámai konvenciók és a színházi formanyelv alapjainak tapasztalati megismerése (jelenet, felvonás, kezdet és vég, díszlet, berendezés, jelmez, kellék, fény és hanghatások) - A tanultak felhasználása saját produkcióhoz, bábelőadások, színházi előadások (kulturális bemutató, színházi, bábszínházi előadások megtekintése) megbeszélésekor

6.3.3. Műhelymunka – a tanári együttműködés szabályai Értékelő esetmegbeszélések – integrációs felkészítésben résztvevők Az iskolavezetés és az osztályfőnökök egyik alapvető feladata, hogy figyelemmel kísérje a tanulók személyiségének fejlődését. Ezért havonta egy foglalkozás keretén belül értékelő esetmegbeszéléseket tartunk, melynek célja a hátrányos tanulók személyiségfejlesztése. Ennek érdekében fontos, hogy az osztályfőnök naprakész információval rendelkezzen a tanuló szociális, érzelmi helyzetéről / beszélgető-kör, tartalmas, őszinte kapcsolat kialakítása a családsegítő szolgálattal, a gyermekvédelmi felelőssel/. Lényeges, hogy az esetmegbeszélésen őszintén a problémák valódi okának feltárására törekedjünk. A lehetséges megoldási módok közül igyekezzünk mindig a leghatékonyabb módszert kiválasztani, amely a tanuló személyiségének leginkább megfelel. Az értékelő esetmegbeszélések, valamint a gyermeki személyiségben történt változásokat az egyéni fejlődési naplóba az alábbi értékelési szempontok alapján végezzük: 1. Helyzetelemzés 2. Szociokulturális környezet változásai 3. Személyiségfejlődés  Tanulási képességek, kognitív kompetenciák  Szociabilitás  Viselkedéskultúra  Emocionális tényezők, attitűdök  Tehetség területek  Fejlesztendő területek

93

6.4.

Iskolai INTEGRÁCIÓS PROGRAM

A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 39/D. és 39/E. §-a két olyan oktatási-szervezési formát tartalmaz, amely támogatással ösztönzi a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrált keretek között megvalósuló – a szociális helyzetből és a képességek fejlettségéből eredőhátrányok ellensúlyozását célzó - iskolai nevelésének-oktatásának. A rendelet szerint a képesség-kibontakoztató és az integrációs felkészítés, a résztvevőtanulók nevelése és oktatása, tudásának értékelése a közoktatási törvény 95. §a (1) bekezdésének j) pontja alapján kiadott integrációs program alkalmazásával történik. Az itt kiadott iskolai integrációs program (iskolai IPR) kiindulópontja, hogy a tanulók közti különbségek rendkívül sokfélék, a személyiség széles dimenzióiban írhatók le, s nem korlátozhatók valamely tantárgyban elért iskolai eredményekben megmutatkozó különbségekre. A differenciálás nem azonosítható a felzárkóztatással és a tehetségneveléssel, a differenciálás tehát nem a tanulmányi eredményesség szintjeihez igazodik. A differenciálás mindenki számára a saját komplex személyiségstruktúrájának leginkább megfelelő, számára optimális fejlesztés biztosítását jelenti, figyelembe véve előzetes tudását, annak gyengébb és erősebb területeit, a tanuló igényeit, törekvéseit, érdeklődését, személyiségének rá jellemzővonásait, speciális erősségeit és gyengeségeit. A nevelés, az oktatás igazodik a gyermekhez, s ez azt is jelenti, hogy igazodik ahhoz a közeghez, amelynek a gyermek részese. Ha az integrációs nevelés ezt a célt eléri, működőképessé válik. Az iskolai integrációs program a következőelemeket tartalmazza: I.

Az alkalmazás feltételei:

II.

A tanítást-tanulást segítő és értékelő eszközrendszer

III.

Elvárható eredmények

IV.

Intézmény önétékelés

94

I.

Az alkalmazás feltételei

Teljesítése kötelező, a program működéséhez elengedhetetlen az integráló, heterogén intézményi közeg kialakítása: olyan szervezési, intézményi feltétel, amely biztosítja azokat a kereteket, amelyeken belül az integráció működni tud. Az alábbi elemek végrehajtása kötelező. 1. Integrációs stratégia kialakítása: I. 1.1. Helyzetelemzés az integráció szempontjai alapján (az intézményi önértékelés táblái segítséget nyújtanak) I. 1.2. A célrendszer felállítása (a célok és feladatok meghatározása), valamint az elvárható eredmények intézményi megfogalmazása a helyi sajátosságok figyelembe vételével –az intézményi önértékelés segítségével Az intézményünk integrációs céljai - 1. számú MELLÉKLET Elvárható eredmények – 2. számú MELLÉKLET 2. Az iskolába való bekerülés előkészítése I. 2. 1. Az óvodából az iskolába való átmenet segítése, szakmai együttműködés kialakítása az óvodával. Az intézmény közös múltja miatt az együttműködés, s ezáltal az átmenet jónak mondható. I. 2. 2. Heterogén osztályok kialakítása a jogszabályoknak megfelelően 3. Együttműködések – partnerségi kapcsolatok kiépítése Partneri célcsoportok 1. Szülői ház –minden szülő 2. Gyermekjóléti szolgálat 3. Szakszolgálat: 4. Kisebbségi önkormányzat:

Képviselő neve Szülői közösség tagjai – 1-1 fő osztályonként Bedőné Hári Éva Letenye – Lenti, Zalaegerszeg Orsós Mária

3.1. Szülői házzal 3.2. Gyermekjóléti és családsegítő szolgálattal 3.4. Középfokú oktatási intézményekkel

95

II. A tanítást-tanulást segítő eszközrendszer elemei Kötelező elemek, az egyes pontokon belül azonban szabadon lehet választani legalább egy programelemet (aláhúzással jelöltük az iskola által választott elemet) – az egyes projektek feladatait az 5. számú melléklet tartalmazza II. 1. Kulcskompetenciákat fejlesztőprogramok és programelemek a következőterületekről II. 1.1. Az önálló tanulást segítő fejlesztés • a tanulási és magatartási zavarok kialakulását megelőző programok • az önálló tanulási képességet kialakító programok • a tanulók önálló - életkornak megfelelő- kreatív tevékenységére épülő fogl. • tanulási motivációt erősítő és fenntartó tevékenységek II. 1.2. Eszközjellegű kompetenciák fejlesztése • tantárgyi képességfejlesztő programok • kommunikációs képességeket fejlesztőprogramok • komplex művészeti programok II. 1.3. Szociális kompetenciák fejlesztése • közösségfejlesztő, közösségépítő programok, mentálhigiénés programok • előítéletek kezelését szolgáló programok II. 2. Az integrációt segítőtanórán kívüli programok, szabadidős tevékenységek • patrónusi, mentori, vagy tutori rendszer működtetése • együttműködés civil (pl. tanodai) programmal, művészeti körök II. 3. Az integrációt elősegítő módszertani elemek • egyéni haladási ütemet segítődifferenciált tanulásszervezés • kooperatív tanulásszervezés, • projektmódszer, drámapedagógia II. 4. Műhelymunka – a tanári együttműködés formái • értékelő esetmegbeszélések • problémamegoldó fórumok, hospitálásra épülő együttműködés II. 5. A háromhavonta kötelezőkompetencia alapú értékelési rendszer eszközei • a szöveges értékelés – árnyalt értékelés, egyéni fejlődési napló II. 6. Multikulturális tartalmak • multikulturális tartalmak megjelenítése a különbözőtantárgyakban • multikulturális tartalmak projektekben feldolgozva II. 7. A továbbhaladás feltételeinek biztosítása • pályaorientáció, továbbtanulásra felkészítő program 96

Tanítványainknak lehetővé tesszük a középiskolák által rendezett nyílt napon való részvételt. A megyei pályaválasztási kiállítást szervezett formában látogatják meg 7-8. osztályos tanulóink, ahol a megye középiskolái képviseltetik magukat, mutatkoznak be leendő tanulóiknak és szüleiknek. Az intézményi minőségirányítási programnak megfelelően kérdőíves felmérés segítségével tájékozódunk a tanulók beilleszkedéséről. Feladat: - A továbbtanuló 8. osztályosok széleskörű tájékoztatása érdekében középiskolák képviselőjének fogadása osztályfőnöki órán, szülői értekezleten. III. Elvárható eredmények Kimeneti pontokat határoznak meg, melyek az integrációs felkészítés eredményeit írják le, teljesítésük biztosítja a rendszer hatékony és eredményes működését. Az intézményi önértékelés segíti az integrációs stratégia elkészítését, az éves feladat meghatározást és megmutatja a program eredményességét jelzőindikátorok változását. Az iskolai integrációs program alkalmazása esetén a következő eredményekről kell számot adni, amelyek az ellenőrzés szempontjait is jelentik: o A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók aránya az oktatási-nevelési intézményben megfelel a jogszabályban előírtaknak. o Az intézmény képes a különbözőháttérrel és különböző területeken eltérő fejlettséggel rendelkező gyerekek fogadására, és együttnevelésére. o Multikulturális tartalmak beépülnek a helyi tantervbe. o Az intézmény párbeszédet alakít ki minden szülővel. o Az intézményben létezik tanári együttműködésre épülő értékelési rendszer. Ezek eredményeként: o Nő az évfolyamvesztés nélkül továbbhaladó halmozottan hátrányos helyzetű tanulók száma. o Csökken az intézményben az iskolarendszerű oktatásból kikerülők száma. Ezen adatokhoz elkészítjük az alábbi statisztikát: Integrációs nevelésben (kk-ban) résztvevő tanulóink előrehaladása az egyes tanévekben (6. mellékletben); az iskolai statisztikák elkészítése – fejlesztési folyamat megszervezése o Csökken az iskolai hiányzások óraszáma. 97

o Csökken a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók körében a magántanulók száma. o Nő az érettségit adó intézményekben továbbtanuló halmozottan hátrányos helyzetű tanulók száma. o Az adott intézményben az országos kompetenciamérések eredményei az országos átlagot meghaladó mértékben javulnak. IV. Intézményi önértékelés Az intézményi önértékelést a

központilag kiadott dokumentumok alapján készítjük el.

98

1.

számú MELLÉKLET

Az intézményünk integrációs céljai 2013-2018. Általános célok:

Társadalmi integráció elősegítése A hátrányos helyzetű emberek esélyének, boldogulásának segítése

Konkrét célok Rövid távú célok

Hosszú távú célok

1. Az egyéni különbségeket figyelembe vevő, a gyermekek egyediségé- 1. A hátrányos helyzetű tanulók aránya megfelel a jogszabályban hez igazodó nevelő-oktató munka (differenciálás) megteremtése

előírtnak

2. Részképességek hiányának feltárása, ezek módszeres kezelésével az 2. Az intézmény képes a különböző háttérrel, és a különböző fejlettegyéni képességek mind teljesebb kibontakoztatása

séggel bíró gyermekek fogadására, együttnevelésére.

3. A továbbtanuláshoz és az életvezetéshez szükséges alapkompeten- 3. Az intézmény párbeszédet alakít ki a lehető legtöbb szülővel ciák elsajátíttatása 4. Elfogadó, terápiás szemlélet kialakítása a tantestületen belül; a más- 4. Az intézményben kidolgozott és működőképes a tanári együttműság tudatos vállalása (továbbképzések)

ködésre épülő értékelési rendszer

5. Megfelelő párbeszéd a szülői ház és az iskola között; a nevelési 5. Csökken vagy nem változik az évfolyamismétlők és a tankötelezettelvek közelítése

ségi kor határa előtt az iskolarendszerből kikerülők száma (jelenleg minimális 1-1 fő, így ezt a szintet kell tartani!!!)

6. Egységes értékelési rendszer kialakítása.

6. Nő az érettségit adó intézményekben továbbtanulók száma (1-2 fővel)

99

Elvárható eredmények Sorszám

Cél

Feladat

1.

Minden tanuló számára esélyt biztosítunk az eredményes tanuláshoz, egyéni fejlődésének kibontakoztatásához

A tanulók személyiségének tiszteletben tartása A másság elfogadása, az empátia fejlesztése A hátrányos helyzetű tanulók segítése Minden tanulót eljuttatni a saját lehetőségeinek határáig Teret kell adni a tehetséges tanuló képességeinek kibontakoztatására Tanulók szociális helyzetének megismerése Szociális zavarok kompenzálása A gyermeki személyiség megismerése A DÖK munkájának segítése A toleranciakészség fejlesztése – tanuló, pedagógus Az iskolai szabályzatok betartása

2.

Tiszteletben tartjuk a gyermekek jogait

3.

A szülőkkel való kapcsolattartást erősítjük

Együttműködni a szülőkkel úgy, hogy mindenki érezze: közösek a célok A szülők nevelési kultúrájának megismerése

Eszköz, eljárás

A teljesülés kritériuma Családlátogatások Törekszünk arra, hogy a tanulók többsége (80 Osztályfőnöki órák, pszichológiai, szociológi- %-a) megfeleljen a minimális követelméai mérések Felzárkóztató, tehetséggondozó foglalkozások nyek teljesítésén túl az egyéni képességei Differenciált foglalkozások szerinti – helyi tantervnek megfelelőVersenyek, vetélkedők követelményeknek. Családlátogatások, kapcsolattartás a társintézményekkel, … Ösztönző értékelés, motivációk Osztályfőnöki órák, iskolai programok, renA gyermekek és a pedezvények dagógusok is jól érzik Szabályzatok magukat az intézKérdőívek, mérőlapok, szoc. mérések ményben A szabályzatok naprakészek, betarthatók Szülői értekezlet, nyílt nap, fogadóóra, esetAz elégedettségi vizsmegbeszélések, Kérdőívek, vizsgálatok, isko- gálatok eredménye 80 lai rendezvények, programok, … % feletti

100

Együttműködési (kommunikációs terv) megállapodás a szülői házzal A szülőkkel való kapcsolattartásnak kialakult formái vannak az iskolában:  

Összevont szülői értekezletek, ahol a szülők tájékoztatást kapnak az iskola pedagógiai, gazdasági helyzetéről, a tanévi feladatokról, problémáról. Osztály szülői értekezletek: Feladata:  A szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása,  A szülők tájékoztatása  az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről,  az országos és a helyi közoktatás-politika alakulásáról, változásairól, a helyi tanterv követelményeiről,  az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról,  saját gyermekének tanulmányi előmeneteléről, iskolai magatartásáról,  a gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről,  az iskolai és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémáról  a szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az iskola igazgatója felé.

 Fogadóóra: Feladata a szülők és a pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egy-egy tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal. 

Az iskolai SZMK a tanév elején rendszeresen megújul, munkatervet készít, részt vesz a rendezvények szervezésében (jelmezbál, kulturális gálák, sport rendezvények) a környezet szépítésében. Feladata: a szülők kollektív jogait gyakorolja. Az SZM elnöke vezetői szinten képviseli az iskolához tartozó szülők közösségét.



Nyílt tanítási nap: Feladata, hogy a szülő betekintést nyerjen az iskolai nevelő és oktató munka mindennapjaiba. Közvetlenül tájékozódjon gyermeke és az osztályközösség iskolai életéről.



Kérdőívek, üzenő füzet útján: A szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányaival, vagy magatartásával összefüggő eseményekről, illetve a különféle iskolai vagy osztályszintű programokról.



Családlátogatás: Feladata személyes kontaktus megteremtése.



Rétegcsoport megbeszélés.



Közös sportprogramok, kirándulások, táborozások, ünnepségek.

101

Iskolánk évek óta fontosnak tartja és odafigyel a szülőkkel való kapcsolattartási, kapcsolatkiépítési lehetőségekre. A megszokott kapcsolattartási módokon túl speciális kommunikációs lehetőségeket is biztosítunk pl.: „szülőkör”. A tanulási zavart mutató, speciális foglalkozásokon résztvevő gyermekek szüleinek beszélgető-kört szervez a fejlesztő pedagógus. „Szülőinket” bevonjuk iskolai életünkbe, részt vesznek belső iskolai rendezvényeken, ünnepségeken, közösségi rendezvényeink megszervezésében, lebonyolításában, vagy csak egyszerűen vendégként (kulturális gálák, karácsonyi parti, kiállítás megnyitók, sportbemutatók, sportprogramok, erdei iskola), sőt olyan belső pl.: „Drog-prevenció az általános iskolában” (intenzív 2 napos továbbképzésünk volt november hónapban). Ezt a kommunikációt próbáljuk folyamatossá tenni. Alapjául az SZM, illetve SZM elnök bizalmát elnyerni, a vele való együttműködést még szorosabbá fűzni. Megértetve, megláttatva problémáinkat, nehézségeinket, pedagógiai munkánk, elveink lényegét. A gyermekvédelem feladata szintén alapvető a problémás családok és az iskola kapcsolatában. A gyermekvédelmi felelősök rendszeresen kijárnak, meglátogatják a rászoruló csalásokat, problémák megoldásában segítséget nyújtanak. Az 5. osztályba került gyermekek szülei részére „bemutatkozó” szülői értekezletet tervezünk. Ezzel megkönnyítjük részükre a gyermekeiket tanító szakos nevelők megismerését. Pályaválasztási ankét tartása a 8. osztályos szülők részére. Kapcsolattartási rend: Szeptember: iskolai elvárások, szabályzatok Október: értékelési- és minősítési rendszer, követelmények, elvárások megismerése, munkaés programtervek összeállítása November: szöveges értékelések; a nyílt napok tapasztalatai December: ünnepi programok Január: SZM gyűlés Témánk: Általában kötött, aktuális gondok, megbeszélni valók. Januári témánk: „Iskolánk bekapcsolódása az integrációs felkészítés pedagógia rendszerébe. Február: - Szülői értekezletek: A féléves értékelések után; szöveges értékelési rendszerünk lényege, fogalmak magyarázata, értelmezése. - Farsang: Szülők bevonása a farsangi bál megszervezésébe, lebonyolításába. A segítségnyújtást szívesen vesszük bármely szülő részéről és a részvételt is lehetővé tesszük mindenki számára. Igen jó alkalom arra, hogy a hátrányos helyzetű szülő a jól szituált szülővel együtt örülhessen gyermekének. Az általában egységes jelme102

zek – osztályszinten - lehetővé teszik az érzést: „az egyik gyermek ugyanolyan, mint a másik gyermek” szülőnek, pedagógusnak, iskolának egyaránt. A tombolatárgyakat is a szülők biztosítják, amely anyagilag nagy segítséget jelent a gyermekcsapatnak. Március: Fogadóóra előkészítése értesítőkkel történik. A problémás gyermekek szülei értesítést kapnak a fogadóóra időpontjáról. Április: Szülőkör (szülő ankét) Speciális programunk a szülők számára szervezett beszélgető kör. Célja: hogy segítséget adjon a szülőnek problémás gyermeke neveléséhez. Megvilágítja a tanulási zavar okát és az otthoni segítségnyújtás lehetőségeit. Segítségnyújtáson túl az „én gyermekem más” elfogadását is célozza. Mentálhigiénés célja a feszültség oldása, mely a szülőn túl a családra és a gyermekre is pozitív hatást gyakorol. Május: Anyák napja Az alsó tagozatos osztályszinten történő megünneplése folyik meghitt, bensőséges hangulatban, műsor kíséretében, az anyukák megajándékozásával. Gyermeknap Gyermeknapi játékos vetélkedőnk megrendezésében, lebonyolításában nagy szerepet vállalnak szülőink. Június: Szülői értekezlet Szöveges értékelésünk magyarázata. Ballagás Szervezésbeli segítséget kapunk. Tanévzáró Jellemző a szülők nagylétszámban való részvétele. Az alsó tagozatos gyerekek nagy részét elkísérik és műsorunkat méltatják.

103

Együttműködési (kommunikációs terv) megállapodás Szakszolgálati intézménnyel Amely létrejött a KENYERES ELEMÉR kistérségi ÁLTALÁNOS ISKOLA Valamint a

között. A szerződés célja: a megfelelő szolgáltatás igénybe vételének rögzítése. Képességfejlesztő tevékenységünk szakszolgálati megsegítése. A Nevelési tanácsadó vállalja: - Az elsős tanulók év eleji kompetenciaszűrését, a szükséges egyéni vizsgálatok elvégzését. A vizsgálati eredmények megbeszélését. A táblázatba rendezett adatokat az osztálytanítónak átadják. - A kijelölt gyermekeknél egyéni fejlesztést, terápiás gondozást végez. - Tanulási képességvizsgálatot készít az iskola pedagógusainak javaslata alapján azoknál a gyermekeknél, akiknél azok indokoltnak találják. - Javaslatot tesz iskolai fejlesztésre – diagnosztizál – a vizsgálati esetekben. - Szakmai konzultációs lehetőséget biztosít pedagógusaink számára. A Kenyeres Elemér Kistérségi Általános Iskola vállalja: - Együttműködik a kompetenciamérésben, az egyéni fejlesztő foglalkozások megtervezésében. - Együttműködik a nevelési Tanácsadó fejlesztő pedagógusával. Tanácsait, javaslatait elfogadja, igyekszik beépíteni a mindennapi munkájába. - A gyermekek értékelésében, elbírálásában figyelembe veszi a Nevelési Tanácsadó fejlesztő pedagógusának véleményét. - A fejlesztő pedagógus eszközigényét igyekszik a lehetőségeihez képest biztosítani, a fejlesztés céljainak megvalósításához illeszkedő elhelyezésről gondoskodni. A két fél vállalja a 2006/2007. tanévben az együttműködést, a napi szintű ill. szükség szerinti kapcsolattartást. Pusztamagyaród, 200_. ___________ ___________________________ Kozma Andrea

____________________________ ____________________ 104

Együttműködési megállapodás a gyermekjóléti szolgálattal Amely létrejött a KENYERES ELEMÉR kistérségi ÁLTALÁNOS ISKOLA Valamint a

között. A szerződés célja: a hatékonyabb munkavégzés elősegítése azáltal, hogy következetesen nyomon követjük a problémás gyermekek iskolai és otthoni életét, és mindkét fél részéről megpróbáljuk segíteni őket. A gyermekjóléti szolgálat vállalja: - Listát készít arról, hogy mely gyermekek tartoznak az ellátási körükbe. - Esetmegbeszéléseket, tapasztalatcserét szervezünk egy-egy konkrét ügy kapcsán. - A családgondozók óralátogatáson vesznek részt, hogy a gondozott gyermekeket megfigyelhessék a tanórákon. - Új információk esetén tájékoztatót ad a gyermek helyzetéről az iskolai felelősnek. - Védelembe-vételi tárgyalásra meghívja az adott gyermek osztályfőnökét – amennyiben a helyzet az iskolát is érint. - Az éves beszámolóra az iskola igazgatóját is meghívja. - A családgondozó bekapcsolódik az iskola fejlesztő munkájába, pl.: a HEFOP „Roma értelmiségiekkel integrált nevelésért” projekt munkájába, a kerekasztal tevékenységében aktívan részt vesz. A Kenyeres Elemér Kistérségi Általános Iskola vállalja: - Az osztályfőnök bármilyen gondot jelez a GYIV felelősnek, közösen meggyőződnek a probléma valódiságáról, majd családlátogatáson vesznek részt. Tájékoztatja a gyermekjóléti szolgálatot a gyermek érdekében tett intézkedésékről és azok eredményéről. - Valós probléma és eredménytelenség esetén jelzőlapot küld a gyermekjóléti szolgálat felé. - Az iskola képviseletében az osztályfőnök családlátogatást kezdeményez a családgondozóval együtt. - Esetmegbeszéléseket, tapasztalatcserét szervezünk egy-egy konkrét ügy kapcsán. - A családgondozók részére lehetőséget biztosít arra, hogy óralátogatáson vehessen részt. - A HHH tanuló 3 havonta esedékes értékelési megbeszélésének időpontjáról értesíti a családgondozót. A két fél együttesen vállalja a folyamatos, hosszú távú együttműködést, a napi szintű, ill. szükség szerinti kapcsolattartást. Pusztamagyaród, 200_. ___________ ___________________________

____________________________ 105

Kozma Andrea

____________________

Együttműködési a ROMA NEMZETISÉGI önkormányzattal Amely létrejött a KENYERES ELEMÉR kistérségi ÁLTALÁNOS ISKOLA Valamint a

között. A ROMA NEMZETISÉGI önkormányzat vállalja:



a RNÖ és a Kenyeres Elemér Általános Iskola pályázatait a pályázat előtti előzetes egyez-

tetéssel, a RNÖ testületi hozzájárulásával támogatja. 

Az iskolai integrációs pedagógiai programokat figyelemmel kíséri, ötleteivel hozzájárul

annak gazdagításához. 

Az iskola multikulturális szabadidős tevékenységeink szervezéséhez segítséget nyújt.



Az integrációs és kulturális rendezvényeken igyekszik részt venni.



A szülők tudatformálásában, az iskolára, tanulásra való orientációs munkában segít az osztályfőnököknek, az iskola vezetésnek.

A Kenyeres Elemér Kistérségi Általános Iskola vállalja: 

A roma szülőknek segítséget nyújtunk az iskolai feladatok teljesítésében



Életvezetési és nevelési tanácsokkal látjuk el a segítséget igénylő szülőket.



A tehetséges roma gyerekek fejlesztését is figyelemmel kísérjük.



Mentori segítséget nyújtunk, pályázati lehetőségek keresésével is támogatjuk őket – Útravaló program, …

A két fél együttesen vállalja a folyamatos, hosszú távú együttműködést, a napi szintű, ill. szükség szerinti kapcsolattartást. Pusztamagyaród, 200_. ___________ ___________________________ Kozma Andrea

____________________________ ____________________

106

6.5.

Eszközfejlesztési terv

107

6.6.

Tantervek

Alapfokú nevelés-oktatás szakasza, alsó tagozat, 1–4. évfolyam Bevezetés Kötelező tantárgyak 6.6.1. Magyar nyelv és irodalom 6.6.2. Idegen nyelv 6.6.3. Matematika 6.6.4. Erkölcstan 6.6.5. Környezetismeret 6.6.6. Ének-zene 6.6.7. Vizuális kultúra 6.6.8. Technika, életvitel és gyakorlat 6.6.9. Testnevelés és sport 6.6.10. Informatika

Alapfokú nevelés-oktatás szakasza, felső tagozat, 5–8. évfolyam Bevezetés 6.6.11. Kötelező tantárgyak: 6.6.12. Magyar nyelv és irodalom 6.6.13. Idegen nyelv 6.6.14. Matematika 6.6.15. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek 6.6.16. Erkölcstan 6.6.17. Természetismeret 6.6.18. Biológia-egészségtan 6.6.19. Fizika 6.6.20. Kémia 6.6.21. Földrajz 6.6.22. Ének-zene 6.6.23. Dráma és tánc 6.6.24. Vizuális kultúra 6.6.25. Informatika 6.6.26. Technika, életvitel és gyakorlat 6.6.27. Testnevelés és sport A cigány nemzetiségi nevelés-oktatás kerettantervei – helyi tanterv Kerettantervek az enyhén értelmi fogyatékos tanulók számára (1-8. évfolyam) MELLÉKLET II.

TANTÁRGYI TANTERVEK

108

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

Recommend Documents