PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

Arany János Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Pedagógiai Szakszolgálat és Nevelési Tanácsadó

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

2010

Arany János Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Központ és Nevelési Tanácsadó

A PEDAGÓGIAI PROGRAM FELÉPÍTÉSE I.

Preambulum – az Alapító Okirat szerint ......................................................... 4

II.

Az intézmény filozófiája..................................................................................... 5

III.

Az intézmény szervezeti felépítése működési rendjének bemutatása ............ 9

IV.

-

Szervezeti ábra

-

Munkaközösségek munkája és működése

-

Működési rend

Az intézmény alapfeladatainak és nevelési céljainak meghatározása pedagógiai modulonként ...................................................... 13 1. Pedagógiai Szakszolgálat alapfeladatai és nevelési céljai ........ 13 A) Szakszolgálat a. Korai Fejlesztés b. Logopédiai ellátás c. Gyógytestnevelés, gyógytorna d. SNI gyógypedagógiai ellátást, tanácsadást a megismerő funkció vagy viselkedés fejlődésének organikus okokra vissza nem vezethető SNI „B” gyermekek részére e. Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek vizsgálatát B) Nevelési Tanácsadó a. Pszichológiai vizsgálatok, terápia b. Logopédiai terápia c. Nyelv- és beszédfejlesztés, „diszes” gyermekek ellátása d. Alapozó terápia e. Pszichodráma f. Drámapedagógia g. Mentálhigiénés-foglalkozás h. Képzőművészeti terápia i. Mozgásnevelés 2. Óvodai nevelés ............................................................................... 33

2

Arany János Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Központ és Nevelési Tanácsadó 3. Alapfokú nevelés-oktatás 1 – 8. osztályig .................................. 34 a. Tanulásban akadályozottak b. Értelmileg akadályozottak c. Beszédfogyatékosok Az iskola tanulói részére napközis, tanulószobai ellátás és szervezett iskolai étkeztetés. 4. Középfokú nevelés-oktatás ......................................................... 39 a. Speciális Szakiskolában i. Pályaorientációs képzés szakmai előkészítő 9. 10. évfolyamon ii. OKJ-s szakmai képzés 11. – 12. évfolyamon  Textiltermék-összeállító  Sütőipari munkás  Parkgondozó  Dísznövénytermesztő  Takarító, takarítógép-kezelő b. Készségfejlesztő Speciális Szakiskolában:  Szőnyegszövő,  Konyhai kisegítő,  Parkápoló,  Dísznövénytermesztő,  Árufeltöltő szakmák alapjainak megismerése. V.

Neveléssel-oktatással kapcsolatos egyéb rendelkezések ................................ 58 1. Az intézménybe járó tanulók számonkérésének és értékelésének regisztrálása az iskolai dokumentumokba ..................................... 58 2. Az intézmény és partnereinek (szülők, tanulók, pedagógusok stb.) együttműködési formái .................................................................. 61 3. A tankönyvrendelés szabályai ....................................................... 63 4. Környezeti és egészség nevelés ..................................................... 63 5. Gyermek- és Ifjúságvédelemmel kapcsolatos tevékenység .......... 64

VI.

Az intézmény személyi, tárgyi feltételei .......................................................... 68

VII.

Az intézmény minőségirányítási programja ......................................................

3

Arany János Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Központ és Nevelési Tanácsadó VIII. Legitimációs záradék ...........................................................................................

4


I.

PREAMBULUM

Az intézmény adatai 1. A költségvetési szerv:

a)

OM azonosító: 038499

b)

Az intézmény neve: Arany János Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Pedagógiai Szakszolgálat és Nevelési Tanácsadó Rövidített neve: Arany János Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Központ és Nevelési Tanácsadó Székhelye: 9300 Csorna, Erzsébet királyné u. 64.

c)

Telephelye: 9300 Csorna, Arany János u. 19. d)

Illetékességi területe: Győr-Moson-Sopron Megye

e)

Alapító és irányító szerv neve, székhelye: Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium 1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 2-4. Középirányító szerv neve, székhelye: Győr-Moson-Sopron Megyei

f)

Intézményfenntartó Központ 9021 Győr, Árpád út 32. A középirányító szerv vezetője a Korm rendelet 11. § (1) bekezdésében meghatározott hatásköreit, jogait és feladatait a kormánymegbízott egyetértésével gyakorolja. Fenntartó szerv neve, székhelye: Győr-Moson-Sopron Megyei Intézményfenntartó

g)

Központ Győr, Árpád út 32.

2.

A költségvetési szerv gazdálkodási besorolása: Önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv.

2.

A költségvetési szerv vezetőjének megbízási rendje:

5

Arany János Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Központ és Nevelési Tanácsadó A költségvetési szerv igazgatóját pályáztatás útján kell kiválasztani. A vezető kinevezését, valamint felmentését a középirányító szerv készíti elő és terjeszti fel az illetékes ágazati miniszternek. Az intézményvezetőt az illetékes ágazati miniszter nevezi ki és menti fel, felette az egyéb munkáltatói jogokat a középirányító szerv vezetője gyakorolja. A pályáztatásra és foglalkoztatásra a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény, az e törvény közoktatási intézményekben való végrehajtásáról szóló 138/1992. (X.8.) kormányrendelet, illetve a megyei intézményfenntartó központokról, valamint a megyei önkormányzatok konszolidációjával, a megyei önkormányzati intézmények és a Fővárosi Önkormányzat egészségügyi intézményeinek átvételével összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 258/2011. (XII.7.) kormányrendelet előírásai az irányadóak.

II.

AZ INTÉZMÉNY ÖNMEGHATÁROZÁSA, FILOZÓFIÁJA

1. Helyzetkép: Intézményünk 1981-ben nyitotta meg kapuját. Az azóta eltelt 25 évben Csorna városának több területén különböző épületekben folyt az oktatás és nevelés. A 2000. – 2001-es tanévtől az intézmény fenntartója a Győr-Moson-Sopron Megyei Közgyűlés. A Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat a régi épületek teljes újjáépítésével biztosította számunkra az európai normáknak megfelelő iskolai nevelés és oktatás lehetőségét. 2004. február 15. óta a két új épületben közel 5.000 m2 alapterületen folyik az óvodai nevelés, alapfokú oktatás, a speciális szakiskolai képzés, készségfejlesztő speciális szakiskolai oktatás, kibővülve a pedagógiai szakszolgálati és nevelési tanácsadással, melynek keretén belül több terápiás eljárást vezettünk be. (Korai fejlesztés, logopédiai ellátás, nevelési tanácsadás, gyógytestnevelés). Modern, jól felszerelt iskolánkban tanulóinkat a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői Bizottság javaslata alapján iskolázzuk be Csorna városából és az egész Rábaköz területéről. Pedagógiai

programunkat,

helyi

tantervünket

meghatározza

az

a

intézményünkben csak sajátos nevelési igényű gyerekek tanulnak. Nevelési-oktatási céljaink meghatározásánál a következőket vettük figyelembe: -

A NAT 6

tény,

hogy

Arany János Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Központ és Nevelési Tanácsadó -

A Sajátos Nevelési Igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos Nevelési Igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve

-

A kerettantervi segédlet az alapfokú nevelés-oktatás tantárgyaihoz és tantervi moduljaihoz

Általános irányelvként fontosnak tartjuk:

-

A sajátos nevelési igényű gyermek harmonikus személyiségfejlődését, olyan környezet biztosítását amelyik, eredményeit, erényeit, sikeres próbálkozásait értékeli, másságát elfogadja.

-

A sajátos nevelési igényű gyermek iránti elvárást fogyatékosságának jellege, súlyosságának mértéke határozza meg; terhelhetőségét biológiai állapota, esetleges társuló fogyatékossága befolyásolja. Gyermekeink egyes területeken kiemelkedő teljesítményre is képesek lehetnek. Ennek felismerése és gondozása kiemelt feladatot jelent.

-

Gyermekeinknél is a nevelés általános célkitűzéseinek megvalósítására törekszünk; a nevelés hatására a sérülés arányában náluk is ki kell alakulnia az alkalmazkodókészségnek, akaraterőnek, az önállóságra törekvésnek, az együttműködésnek.

-

Az oktatás-nevelés során mindig csak annyi segítséget kapjon a gyermek, hogy önállóan tudjon cselekedni.

-

A sajátos nevelési igényű gyermek oktatásának nevelésének sajátossága, hogy az egész napos tevékenység során a különleges gondozási igény kielégítését is szolgálja a kiscsoportos vagy egyéni formában történő foglalkozás. Ennek érdekében a sérülésspecifikus módszerek, terápiák, technikák szakszerű megválasztása és alkalmazása szükséges és indokolt. Ezek mellett a speciális eszközök használatára, elfogadtatására is gondot fordítunk.

-

A fejlesztés rövid távú céljait minden esetben a fejleszthetőséget tükröző gyógypedagógiai – orvosi - pszichológiai komplex vizsgálat diagnózisára, javaslataira kell építeni; a multiszenzoriális fejlesztés magába foglalja a vizuális, akusztikus, taktilis mozgásos észlelés folyamtatait, a motoros képességek, a beszéd- és nyelvi készségek fejlesztését; Az egyes fogyatékossági típusnak megfelelően más-más terület kap nagyobb hangsúlyt.

7

Arany János Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Központ és Nevelési Tanácsadó Az iskola tanulóinak 60%-a bejáró, 40%-a csornai gyermek. A tanulók jelentős része a rossz szociokulturális környezet, a hátrányos helyzet miatt fogyatékosságától függetlenül is megsegítésre szorul. Szüleik közül az alacsony iskolázottság miatt sokan munkanélküliek, vagy a létminimum határán élő rokkant-nyugdíjasok, kisnyugdíjasok. Ritka a biztos munkahellyel rendelkező, rendezett körülmények között lévő családban élő tanulónk. Intézményünkben gyermek és ifjúságvédelmi felelős tevékenykedik, aki munkájával próbálja enyhíteni a nehéz helyzetben lévő családok gondjait. Kiemelten kezeljük a roma etnikumból érkező tanulók nyelvi hátrányaiból fakadó beilleszkedési problémáiknak megsegítését és átvezetését az iskoláztatással összefüggő elvárások, szokásrendszerek elfogadására. Mindemellett teret biztosítunk kultúrájuk és hagyományaik ápolásának.

2. Az intézmény filozófiája Az Arany János Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Központ és Nevelési Tanácsadó filozófiájának bemutatását Petőfi Sándor: Az Apostol c. művének részletével kívánom kezdeni: „…A szőlő is csak a napsugaraktul érik Míg édes lett, hány napsugár Lehelte rája élte melegét, Hány százezer, hány miljom napsugár? A földet is sugárok érlelik, de Ezek nem napsugárai, hanem Az embereknek lelkei…” Intézményünk térségi gyógypedagógiai szolgáltató centrumává nőtte ki magát. A két évtized után végre a gyógypedagógiai oktatáshoz, fejlesztésekhez méltó helyet kapott az intézmény. Az új épületben a gyógypedagógiai munka megkezdése nem volt könnyű feladat, de örömteli időszak volt. Minden korban, óriási teher nehezedett a gyermek érdekét mindenek fölé helyező, jövőépítő családok vállaira. Ott sem könnyű, hol egészségesek a gyermekek, ám ahol valamilyen gyermeki sérüléssel, hátránnyal is birkózniuk kell a szülőknek, ott igazán nagy a teher. 8

Arany János Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Központ és Nevelési Tanácsadó Intézményünk célja és feladata, hogy ezt a terhet enyhítse. Ez olyan komplex feladat, amely a sérült gyermek születésétől az óvodai nevelésen át, az iskolakezdésig tartó időszakot, az iskoláskor szakaszait, továbbá a szakképzés lehetőségeit is egy intézményen belül kínálja a rászorulóknak. Két egyforma ember, illetve gyermek nincs. Innen a „sajátos nevelési igényű” elnevezés. Gyógypedagógiai munkánk minden gyermek részére biztosítja az egyéni fejlesztés lehetőségeit. A komplex fejlesztő és feladatterápiákat minden életkorban a gyermek meglévő mozgás – játék és értelemszintjéhez igazítjuk. A szülőkkel való kapcsolattartás is a legfontosabb célok és feladatok közé tartozik. Nagy figyelmet

fordítunk

az

anya-gyermek

kapcsolat

elmélyítésére

szolgáló

fejlesztő

tevékenységrendszerekre, a gyermek és ifjúságvédelem prevenciós munkájára is. Fontos, hogy a szülők idejében felismerjék a problémákat, kerüljenek be a gyógypedagógiai ellátó – rehabilitáló, - habilitáló rendszerbe.

9


III.

AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE ÉS MŰKÖDÉSI RENDJÉNEK BEMUTATÁSA

A csornai Arany János Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Központ és Nevelési Tanácsadó vezetése és hatáskörei

Intézményvezető Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Pedagógiai Szakszolgálat és Nevelési Tanácsadó - Pedagógiai Szakszolgálat

Gazdasági vezető Speciális Szakiskola Intézményvezető-helyettese - Speciális szakiskolai pedagógusok - Asszisztensek - Karbantartó

- Nevelési tanácsadás - Általános iskolai oktatás - Iskolai pedagógusok - iskolai tanulószoba, napközi - gyermek és ifjúságvédelem - pedagógiai asszisztensek - gyermekfelügyelő - tanulói étkeztetés - iskolatitkár - portások

10

- gazdasági ügyintéző

Arany János Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Központ és Nevelési Tanácsadó (9300 Csorna, Erzsébet királyné u. 64.) Az intézmény szervezete, szervezeti és működési egységeinek felépítése

Óvoda

Pedagógiai Szakszolgálat

Iskola

Általános Iskola

Speciális Szakiskola

Logopédiai Korai fejl. Gyógytestn. Gyógyped.ellátás ell.

Tan. ak.

Ért. ak.

Beszédfogy.

Tan. ak.

Ért. ak.

tanácsadás SNI B

Nevelési Tanácsadó

Pszichológiai vizsg, terápia;

gyermekek számára Logopédiai terápia; részképességzavaros Nyelv-és beszédf.;

Elők.

Felj. isk.okt

1-4.oszt.

9-10. évf

9.-10. évf

Alapozó terápia;

osztály

1-4. oszt.

Textiltermék-össz.. Szőnyegszövő;

Drámapedagógia;

1-4. oszt.

5-8. oszt

Sütőipari munkás; Konyhai kisegítő;

Pszichodráma;

Dísznövény ter-

Parkápoló;

Mentálhigiénés fogl

mesztő;

Dísznövény termesztő;

Képzőműv. terápia

Parkgondozó;

Árufeltöltő;

Mozgásnevelés;

5-8. oszt.

Takarító, taka-

BTM-es gyermekek

rítógép kezelő;

vizsgálata;

Arany János Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Központ és Nevelési Tanácsadó Arany János Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Központ és Nevelési Tanácsadó Az intézményvezetés felépítése, feladata és hatáskörei INTÉZMÉNYVEZETŐ Felelősséggel tartozik az intézmény működéséért

INTÉZMÉNYVEZETŐ-HELYETTES

GAZDASÁGI VEZETŐ

INTÉZMÉNYVEZETŐ HELYETTES

Közvetlenül irányítja az Erzsébet

Felelős az egész intézmény

Közvetlenül irányítja az Arany János

királyné úti épületben a gazdasági

vagyongazdálkodásáért.

úti épületben a gazdasági vezető

vezető kivételével a pedagógusok,

kivételével a pedagógusok, a pedagógiai

a pedagógiai munkát segítők

munkát segítők tevékenységét,

tevékenységét, és a technikai

és a technikai dolgozók munkáját

dolgozók munkáját. MUNKAKÖZÖSSÉG VEZETŐK

MUNKAKÖZÖSSÉG VEZETŐK

Az intézmény vezetéséhez tartozók feladataikat a részletes munkaköri leírásuk tartalmazza!

12

Arany János Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Központ és Nevelési Tanácsadó Az intézmény működési rendje 1. Az intézmény nyitvatartási rendje modulonként: 

Óvoda:

7.00-16.00



Általános Iskola:

7.00-16.00



Speciális Szakiskola:

7.00-16.00



Nevelési Tanácsadó és Pedagógiai Szakszolgálat:

8.00-19.00

Porta szolgálat:

6.00-22.00

-

Ellátja az intézmény vagyonfelügyeletét

-

Alkalmazkodik az intézményt bérbevevő partnereihez

2. Az intézmény zárva tart: Szabadnapokon, ünnepnapokon, valamint munkaszüneti napokon. 3. A tanítás kezdete: Reggel 7 óra 55 perckor kezdődik. (a bejáró tanulók utazásához igazodva) 4. A gyermekek hazautaztatása: A gyermekek hazautaztatása 3 csoportban történik, amelyeknek rendje az autóbuszok menetrendjéhez igazodik. Munkaközösség vezetők: Meghatározott működési rendjük szerint koordinálják a Pedagógiai Programhoz kapcsolódó intézményi feladatok megvalósítását. Az alkalmazottak jogait, kötelezettségeit a KJT. szabályozza. Munkaszervezési kérdéseket a részletes Munkaköri leírások tartalmazzák Megbízásos feladatkörök esetén szintén a részletes munkaköri leírások tartalmazzák a munkaszervezéseket.

13


IV.

AZ INTÉZMÉNY ALAPFELADATAINAK, EZEK NEVELÉSI CÉLJAINAK MEGHATÁROZÁSA

1. A Pedagógiai Szakszolgálat alapfeladatai és nevelési céljai A) Pedagógiai Szakszolgálat Alapfeladatai: -

Korai fejlesztés (0 – 5 év korig)

-

Logopédiai ellátás (A Fenntartó által köttetett a mindenkor érvényben lévő Együttműködési Megállapodás alapján, Csorna városában, és a Rábaköz településein)

-

Gyógytestnevelés, gyógytorna

-

SNI gyógypedagógiai ellátást, tanácsadást a megismerő funkció vagy viselkedés fejlődésének organikus okokra vissza nem vezethető SNI B gyerekek részére

-

részképesség zavaros gyermekek fejlesztése

Korai fejlesztés és gondozás: A korai fejlesztés és gondozás feladata a testi, az érzékszervi, az értelmi, a beszéd- vagy más fogyatékosság megállapításának időpontjától kezdődően a gyermek korai fejlesztése és gondozása a szülő bevonásával, a szülő részére tanácsadás nyújtása. A korai fejlesztés, gondozás a tanév rendjéhez igazodik, mely év közben is megkezdhető. A korai fejlesztés és gondozás feladatait – a Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakvéleményére építve valósítjuk meg. Célcsoport:

a 0- 5 éves korú különböző sérülésekkel élő sajátos nevelést, fejlesztést igénylő gyermekek.

Célja:

az eltérő sérülésben szenvedő gyermekek olyan prevenciós és rehabilitációs fejlesztő és feladatterápiája, amely minél több kisgyermek integrációját teszi lehetővé a helyi óvodákban, iskolákban

Feladata:

- Intenzív nagymozgás fejlesztés - Koognitív fejlesztés - Percepció fejlesztés 14

Arany János Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Központ és Nevelési Tanácsadó - Érzékelés észlelés fejlesztése - Sindelar – program - Beszédfejlesztés sérülésekre adaptálva. Ayres-terápia Eszközei:

Nagymozgást fejlesztő eszközök Ayres-terápiás eszközök, vizuális percepciót fejlesztő eszközök, Sindelar-teszt, tanulást segítő és fejlesztő eszközök.

Logopédiai ellátás: Az ellátottak köre: A logopédiai ellátást igénylők köre azon gyermekekből, ill. gyermekcsoportokból tevődik össze, akiket a Szakértői Bizottság, az orvosok, a pszichológusok, a védőnők, a pedagógusok, ill. a szülők logopédiai vizsgálatra javasolnak; valamint a tanév eleji területi -logopédus általi- szűrővizsgálat megállapítása alapján a logopédus terápiára irányít - 18 éves korig. A logopédiai terápia célja: Biztosítsa a beszédhibás egyén személyiségének töretlen fejlődését, célkitűzéseinek megvalósulását, az optimális szocializációt, a sikeres habilitációt, ill. rehabilitációt. Leghatékonyabb formája a megelőzés: a szülők, nevelők felvilágosítása, a veszélyeztetettek korai kiszűrése; előzetes fejlesztéssel az esetleges halmozódó beszédhibák megjelenésének kivédése. A vizsgálat a terápia egész folyamatát érinti. A terápia a szakemberek széles körű, összehangolt team-munkáját igényli. A széles körű program, eszköz alkalmazása, a célirányos fejlesztés, a személyiséget figyelembe vevő intenzív foglalkozás alkalmazása elengedhetetlen a beszédhiba javításában. A terápia hatékonyságát, az egyén zavartalan beilleszkedését a társadalomba (főként súlyos beszéd- és nyelvi zavarok esetében) az utógondozás szolgálja. A logopédiai tevékenység: A terápia megválasztása a kóroki tényezők, a beszédhibás életkora, a logopédiai kórforma súlyossága, kiterjedése, az esetleges halmozott beszédsérülés, a terápia kezdetének időpontja, a környezet, az integráció lehetőségének érvényesítése alakítja. 15


A logopédiai tevékenység színtere: mobil színtér, ami optimálisan alkalmazkodik az ellátásra szoruló egyén szükségleteihez. A beszédjavítást végző szakemberek kompetenciái: A logopédus a beszéd-, hang-, nyelv- és kommunikációs zavarban szenvedő gyermekek

hátrányainak

megelőzésére,

vizsgálatára

és

felismerésére,

más

beszédkórképektől való elkülönítésére, az ezekből következő feladatok megállapítására, megtervezésére, a sérülés specifikus prevenciós, terápiás (habilitációs, rehabilitációs), fejlesztési, nevelési, oktatási tevékenység ellátására képesített szakember. Kötelező óraszáma a gyermekek/tanulók kezelésének és vizsgálatának feladatait tartalmazza. A logopédus feladata: 

az ellátási körzetébe tartozó gyermekek/tanulók beszéd- és nyelvi fejlettségének és állapotának szűrése;



a beavatkozást igénylő gyermekek/tanulók logopédiai vizsgálata;



szükség esetén a gyermek/tanuló további vizsgálatainak megszervezése;



egyes esetekben logopédiai vizsgálati vélemény készítése;



a kapott és saját vizsgálati eredmények alapján a gyermek logopédiai ellátásának megtervezése, szükség esetén a gyermek/tanuló egyéni fejlesztési tervének elkészítése;



a gyermekek/tanulók rendszeres fejlesztése;



a beavatkozási hipotézis helyességének és hatékonyságnak ciklizált vizsgálata;



a gyermek egész személyiségének pozitív befolyásolása;



a fejlesztő beavatkozás dokumentálása;



kapcsolattartás a szülőkkel, a gyermek pedagógusaival, a gyermeket fogadó/kezelő más szakemberekkel. Beszédzavarral, beszédhibával küzdő gyermekek/tanulók kezelése során a logopédus

maga állapítja meg és szervezi meg a szükséges vizsgálatokat, és ezek lebonyolításában a szülőnek segítséget nyújt. A segítő szakemberekkel való kapcsolattartás alapján tanácsot tud adni a szülőnek, hogy hová forduljon, vagy a megfelelő szakemberrel maga is felveszi a kapcsolatot. Sok esetben nemcsak vizsgálat, hanem párhuzamos terápia vagy egyéb segítség miatt javasolja mások bevonását. Kezdeményezésére és irányításával a gyermek/tanuló intézményen kívüli szolgáltatásokat igényelhet. A gyermekek/tanulók egy része a közoktatási intézményen belül működő fejlesztéseken vehet részt. 16


Az iskolai tanév időtartamát tekintve a szorgalmi időszak első két hetében a gyermekek/tanulók szűrését végzi és kialakítja a tanév munkarendjét, az utolsó két hétben pedig a tanévben logopédiai ellátásban részt vevők fejlődését minősíti. Módja van arra, hogy szakaszonként mérje és mérlegelje beavatkozása eredményességét. Az esetenkénti egyéni fejlesztési terv készítésének szabályai megegyeznek a pedagógiai munka tervezésének általános szabályaival. A logopédus a gyermek állapotára és egyéni szükségleteire figyelve tervezi a beavatkozás általános célját és a ciklusban kijelölt célterületeket, a feldolgozandó anyag tartalmát, az illeszkedő módszert és eszközt, a felhasználható időt, a gyermek egyéb szükségleteit és sajátosságait és a fejlesztéshez szükséges optimális pedagógiai körülményeket. A logopédiai fejlesztés tervezését nehezíti, hogy ahány gyermek/tanuló vesz részt a foglalkozáson, annyiféle cél, eszköz és módszer kerül megjelölésre, nincs ugyanis két egyforma nyelv- és beszédprobléma.

A logopédiai fejlesztés alapelvei A beszédhibák javításában, illetve a beszéd rendellenességeinek korrekciójában alkalmazott módszereknek, eljárásoknak minden esetben összhangban kell lenniük a beszédjavítás alapelveivel. 

A beszédhibás/beszédfogyatékos gyermek/tanuló fejlesztésében törekedni kell a pszichológiai és fiziológiai tényezők összhangjára, a személyiség és a beszédműködés kölcsönhatására, funkcionális összefüggésrendszerére.



A fejlesztés tudatos és tervszerű legyen. A beszéd állapotának felmérésétől, a diagnózis és prognózis felállításától a terápiás terv megválasztásán át a módszerek/eljárások kiválasztásáig, majd a folyamatba épített mérési, értékelési metódusok alkalmazásában is a tudatosság és a tervszerűség domináljon.



A módszerek célszerű megválasztásának elve megköveteli a logopédiai gyakorlatban az életkor, a pszichikai sajátosságok, az értelmi képesség, a beszédhiba típusának és súlyosságának, a terápia adott szakaszának figyelembevételét.



A terápia során figyelembe kell venni a beszédfejlődés szakaszait. Tudni kell, hogy az adott

gyermeknél/tanulónál

hogyan

érvényesülnek

és

miben

jelentkeznek

a

beszédfejlődési szakaszokon belül az egyéni sajátosságok, amelyek messzemenően befolyásolhatják a módszerek megválasztását.

17

Arany János Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Központ és Nevelési Tanácsadó A logopédiai fejlesztő munkában meghatározó a sokoldalú percepciós fejlesztés. A



kinesztéziás, a hallási, a látási és a beszédmozgási benyomások egymást erősítve fejlődnek. A beszédjavító munka fontos elve a transzferhatások tudatos kihasználása. A különböző



beszédműveletek számos azonos elemből épülnek fel, ezért az átviteli megoldások alkalmazása eredményesebbé teszi a fejlesztést. A beszédhibás/beszédfogyatékos gyermekek/tanulók hatékony fejlesztése során a



csoportra irányuló munka folyamatában kell kialakítani az egyénre szabott terápiás programok megvalósításának a módját. A beszédhibás tanuló fejlesztése legyen folyamatos, intenzitása pedig a beszédhiba



típusának és súlyosságának függvénye. A logopédusnak motiválnia kell a gyermeket/tanulót beszédhibája leküzdésére,



ugyanakkor fel kell készítenie az esetleges visszaesésekre, azok kezelésére, valamint arra, hogy a maradandó tünetekkel később együtt tudjon élni. A beszédjavításban alkalmazott módszerek és eljárások hatékonyságát befolyásolhatja a



gyermek/tanuló szűkebb és tágabb környezete (család, óvoda, iskola). A logopédus szakszerű irányítása alapján szükséges a szülők és a gyermekkel/tanulóval kapcsolatba lévő pedagógusok (óvónő, tanító) aktív részvétele. Munkaformák: -

Egyéni terápia

-

Csoportterápia

-

Egyéniesített csoportterápia

Terápiák eszközei: -

Az adott terápia hatékonyságát növelő terápiás eszközök

Terápiás programok -

A beszédészlelés és beszédmegértés zavara

-

Megkésett beszédfejlődés

-

Pöszeség

-

Orrhangzós beszéd, ajak- szájpadhasadék

-

Beszédritmus zavara (dadogás, hadarás)

-

Diszfónia 18


Dyslexia - dysgráfia – dyscalculia esetén prevenció; reedukáció

-

A gyermekkori afázia

A gyermekek értékelése, minősítése: A tanév eleji, félévi és tanév végi mérések alapján: - Tünetmentes - Lényegesen javult - Részben javult - Keveset javult - Nem javult - Nem minősíthető - Kimaradt A logopédus egyes esetekben szöveges értékelést alkalmaz.

Gyógytestnevelés A gyógytestnevelés célja és feladata 

A gyógytestnevelés hozzájárul a szerzett vagy veleszületett betegség következtében kialakult egészségi állapot helyreállításához, azaz gyógyításához, rehabilitációjához.



A lehetőségekhez mérten segítse elő a gyermekek egészséges testi fejlődését, fokozza edzettségüket, teljesítőképességüket és a betegségekkel szembeni ellenálló-képességüket.



Keltse fel igényüket az egészségi állapotuknak megfelelő testmozgás és sportolás iránt, járuljon hozzá a testmozgás, a sport megkedveltetéséhez, s alakítsa ezzel kapcsolatos szokásaikat.



Fejlessze a gyermekek általános mozgásműveltségét, és készítse fel elváltozásuk fokozódásának megakadályozására, állapotuk javítására.



Járuljon hozzá a pozitív személyiségvonások kialakításához.

19

Arany János Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Központ és Nevelési Tanácsadó A gyógytestnevelés részterületei 

A tartó- és mozgatórendszer elváltozásainak gyógytestnevelése, (gerinc- mellkasi-, alsó végtag deformitásai)



Belgyógyászati és egyéb betegségek gyógytestnevelése. (szívbetegség, juvenilis hipertónia, tüdőasztma, kóros kövérség, csökkentlátás, vegetatív disztóniások)

A gyógytestnevelés módszerei és eszközei A gyógytestnevelés alapvető eszközei a testmozgások és a testgyakorlatok.(gimnasztika, futás, játékos feladatok, mobilizáló gyakorlatok, izomerősítő eljárások, légzési gyakorlatok stb.) Speciális módszerek: - a mozgásformák sajátos módosításai, -

a terhelés intenzitásának és terjedelmének adekvált megválasztása és adagolása.

A gyógytestnevelésen való részvétel feltétele: szakorvos diagnózisa, besorolási javaslata. A gyógytestnevelés színterei: gyógytestnevelési óra Gyógytestnevelés értékelése: szöveges értékelés személyre szabottan

B) Nevelési tanácsadó Pszichológiai vizsgálatok Nevelési tanácsadás Színtere:

Győr-Moson-Sopron Megye egész területe

Célcsoportja:

3 évtől 18 éves korig

Célja és feladata: A beilleszkedési zavarokkal, tanulási nehézségekkel, magatartási rendellenességgel küzdő gyermek, tanuló óvodai nevelésével ill. iskolai nevelésével és oktatásával kapcsolatos 20

Arany János Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Központ és Nevelési Tanácsadó problémáinak feltárása, feladatok meghatározása. Ennek alapján szakvélemény készítése, a gyermek rehabilitációs célú foglalkoztatása, a pedagógus és a szülő bevonásával, továbbá az óvoda megkeresésére szakvélemény készítése az iskolakezdéshez, ha a gyermek egyéb adottsága, fejlettsége azt szükségessé teszi. Felülvizsgálat: a nevelési tanácsadó a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő gyermek és tanuló fejlődését- a fejlesztő foglalkozás fennállása alatt- az első vizsgálatot követő 2. évben, ezt követően 3 évenként felülvizsgálja. Módszerei: Szűrés, prevenció, anamnézis készítése, beszélgetés, tesztek felvétele

Eszközei: Pszichológiai tesztek

Nyelv- és beszédfejlesztés Az ellátottak köre A közoktatás területén az alapvégzettségnek megfelelő színtereken a beszéd- és nyelvi fejlődésükben akadályozott gyermekek különböző csoportjai. Valamennyi olyan gyermek, akiknél az anyanyelvi képesség gyengébb színvonala, az olvasás, írás, helyesírás nehézsége és zavara a kortárscsoportban történő továbbhaladást akadályozza. A fejlesztés célja

-

a beszélt és írott nyelv elsajátításának és használatának elősegítése

-

problémák megelőzése, enyhítése, illetve megszüntetése

A nyelv- és beszédfejlesztő pedagógus feladata, kompetenciája (a logopédiai hálózattal együttműködve)

21

Arany János Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Központ és Nevelési Tanácsadó A kiejtés eltérésének esetén, a beszéd- és nyelv fejlődési elmaradás enyhébb eseteiben -

beszédszervi mozgást fejlesztő gyakorlatok végzése

-

a beszédhangok differenciálása

-

a már kialakult hangok játékos automatizálása, begyakorlása

-

általános képességfejlesztés

A nyelvelsajátítási nehézségek és zavarok esetén -

a beszéd- és nyelv fejlődési elmaradás enyhébb eseteiben szókincsfejlesztés, játékos begyakorlás

-

szociokulturálisan hátrányos helyzetű gyermekek nyelvi fejlesztése

-

beszédgyenge, nem beszédhibás gyermekek anyanyelvi fejlesztése

Olvasás, írás- helyesírás tanulási problémák megelőzése esetén -

-

általános képességfejlesztés 

testsémafejlesztés



az észlelési mozgás és orientációs képesség fejlesztése



nyelvi képesség fejlesztése

figyelem – és emlékezetfejlesztés

Olvasás, írás- helyesírási nehézségek és zavarok esetén -

általános képességfejlesztés 

testsémafejlesztés



az észlelési mozgás és orientációs képesség fejlesztése



nyelvi képesség fejlesztése

-

figyelem- és emlékezetfejlesztés

-

az összeolvasás és a folyamatos olvasás képességének fejlesztése

-

az önálló olvasóvá nevelés elősegítése a gyakorlás különböző formáinak felhasználásával

A folyamatos beszéd eltérése és zavara esetén -

a logopédussal és más szakemberrel egyeztetett feladatok ellátása

-

fokozott egyéni bánásmód alkalmazása

-

a gyermek beilleszkedésének elősegítése az adott szociális környezetben

22


játékos lazító gyakorlatok végzése gyermekcsoportban

-

általános képességfejlesztés

A nyelv- és beszédfejlesztő pedagógiai diagnosztikai kompetenciája

-

a logopédus/okkal egyeztetett módon szűrővizsgálatok végzése

-

javaslat további (logopédus, szakorvos, pszichológus közreműködésével történő) szakirányú vizsgálat elvégzéséhez

-

egyéni ill. speciális fejlesztésre szoruló gyermekek korai felismerése és megfelelő szakemberhez irányítása

-

a szülő irányítása a szakellátás megfelelő intézményeibe

-

a gyermek aktuális nyelvi fejlettségéről és egyéb esetleges problémáiról speciális fejlesztőpedagógiai vélemény készítése, nevének aláírásánál a szakképzettség feltüntetése

Az alábbi szűrővizsgálati eljárások alkalmazása:  a gyermek teljesítményének leírása megfigyelés alapján  anamnézis és jelen állapot felvétele  artikuláció vizsgálata (a Prefer-teszt részpróbájával)  Juhász- Bittera- féle megkésett és akadályozott beszédfejlődés vizsgálat alkalmazása  GMP- teszt felvétele  verbális emlékezet vizsgálata (a Prefer-teszt részpróbájával)  a reláció szókincs vizsgálata (a Prefer-teszt részpróbájával)  Goodenough-féle rajzvizsgálat alkalmazása  Inizan-teszt alkalmazása  a Kassai- Kovács féle szóanalízis és verbális emlékezet vizsgálata  DPT-teszt alkalmazása  az íráskészültség vizsgálata a (Prefer-teszt részpróbájával)  figyelem- és lateralitás vizsgálatok végzése  olvasás-, írás- és helyesíráskészség felmérése Terápia eszközei: A nyelv- beszédfejlesztés hatékonyságát elősegítő fejlesztő játékok, terápiás programok, szoftverek, informatikai eszközök, könyvek, munkafüzetek. 23


A tanulók értékelése, minősítése A tanév eleji, félévi és tanév végi mérések alapján: -

tünetmentes

-

lényegesen javult

-

részben javult

-

keveset javult

-

nem javult

-

nem minősíthető

-

kimaradt

Alapozó terápia A terápia fő célja: a mozgáskoordináció fejlesztése, a harmónikus mozgás kialakítása, a rosszul szerveződött agyi struktúrák „ újrahuzalozásával „,a tudatosan felépített terápiával az önkorrekció lehetősége nyíljon meg. Az ellátottak köre az alábbi felsorolásban szereplő részképesség hiányok illetve egy lassúbb fejlődési tempó miatti kortól elmaradott fejlettségi szint miatti fejlesztésre szoruló gyermekek: 

Nagymozgásokban való ügyetlenség.



Rugalmasságban, egyensúlyban való ügyetlenség.



Finommotorika gyengesége.



Mozgásos játékokban való ügyetlenség.



Térben való bizonytalanság.



Oldaliságban való tájékozódási képtelenség.



Testismeret gyengesége.



Fejletlen grafomotorika, íráskészség elmarad a korától.



Időbeli tájékozódás súlyos zavara.



Szerialitás gyengesége.



Beszédbeli problémák.



Dyslexia gyanúja.

24

Arany János Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Központ és Nevelési Tanácsadó 

Pszichés problémák.



Családi háttér rendezetlensége miatti problémák.



Túlzott érzelmi függőség illetve elutasítás.

A terápia a humán nagymozgásokon alapul és a tökéletes mozgáskoordináció elérését célozza meg. Miután a mozgáskoordinációs képességek a mozgás-végrehajtás minőségében, a gazdaságos, csiszolt mozgásban és a cselekvés/tanulás eredményességében jutnak kifejezésre, a mozgáskoordináció fejlesztésével a gyereket megtanítjuk uralni saját mozgását, és testének mozgástervezését. A mozgáskoordinációs képességek: a külső környezetből (látás, hallás, irány, mélység, térérzékelés, ritmus) és a belső környezetből (izület, izom, helyzetérzés, mozgásérzékelés) nyert információ finom elemzése, ezért a magasabb rendű idegrendszeri funkciókkal, mint amilyen az anyanyelvi készség szoros összefüggést mutat. A koordinációs képességek a mozgások szabályozását teszik lehetővé. A szabályozó folyamatok feltétele, hogy a gyerekben van egy előre elképzelt mozgásprogram a mozgás meghatározott jellemzői mentén (irány, ritmus, dinamikai összetevők, stb.) és ez azonosságot fog mutatni a végrehajtott cselekvéssel. Ha a kettő között eltérés van, az érzékszervekből érkező visszajelentés alapján képesek vagyunk javítani. Ez a külső-belső környezetből nyert információ, majd az állandó korrekció a végrehajtás során, ez maga az érzékszervi tanulás modellje. A mozgás-észlelés befolyásolja és szabályozza a mozgást, a mozgás szabályozza az észlelési folyamatot. Mindez fejleszti az összerendező képességet. A gyermek a gimnasztika során megtanulja összerendezni a külső és a belső információkat, kiválasztja azokat az ingerületeket, amelyek bizonyos helyzetben meghatározóak és elutasítja a lényegtelennek ítélt információkat. A gyakorlatok a tudatos és pontos végzésen keresztül felélesztik a koncentrációt és az önfegyelmet. A látásérzékelés fejlesztése a mozgásminták megfigyelésével és utánzásával történik. Az akusztikus és akusztiko-motoros fejlesztés a mozgások ritmusos tapsra vagy ritmusos mondókára, versekre történő végzésével valósul meg. A formaérzék és a koordináció együtt fejlődik, amikor a gyerek az izomműködésből megérzi a mozdulat pontos kivitelét anélkül, hogy látná és ugyanakkor megtörténik a testrészek mozgásának harmónikus összehangolása. Ugyancsak együtt fejlődik a gyermek mozgásbeli

25

Arany János Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Központ és Nevelési Tanácsadó tér, idő és dinamikai érzéke: a mozdulatok pályája meghatározza a mozgás térbeliségét, a mozgás ritmikája az időbeliséget és a dinamika a szükséges erőadagolást és tónusállapotot. A gyermek mozgásvizsgálatának értékelése-mérése szöveges értékeléssel történik az alábbi mondatbank szerint:  Nem képes a gyerek a mozdulatra.  Képes de nagyon nagy segítséggel.  Igen sok problémával.  Készség, van már ügyessége, de problémával.  Kifejezett készség, de nem automatikus vagy automatikus, de nem szép.  Automatikus és szép. Eszközei:  Logikai készségfejlesztő  Érzékelést, észlelést fejlesztő  Mozgásfejlesztő terápiás eszközök

Drámapedagógia Az ellátottak köre Az ellátottak köre azokból a gyerekekből, illetve gyerekcsoportokból tevődik össze, akiket a Szakértői Bizottság, az orvosok, a pszichológusok, a pedagógusok, a védőnők erre a fejlesztésre javasolnak. Célok és feladatok Tánc – Tudatosítsuk a tánc szellemi, fizikai és esztétikai értékeinek lehetőségeit. – Tudjunk különbséget tenni a játékos, a szórakoztató és a művészi tánc között. – Gyűjtsük össze az eddig megismert mozgásos játékokat, táncokat.

26

Arany János Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Központ és Nevelési Tanácsadó – Határozzuk meg az emberi élet azon eseményeit, amelyek alkalmával elengedhetetlen a tánc jelenléte. – Meg kell értetni, hogy az egyéni és csoportos tánc, aminek alapja a mozdulat, érzelmeket fejez ki, szorosabbá teheti kapcsolatunkat társainkkal, környezetünkkel. – Kellemes, nyugodt csoportlégkör kialakítása, nyitott, oldott hangulat megteremtése. – Fedezzék fel saját testük lehetőségeit (súly, hajlékonyság). – Fejlődjék a koncentrációs képesség. – Tapasztalják meg, hogy a tánc nem magányos művészet, hanem lehet páros vagy csoportos tevékenység, amely során az együttlét öröme fokozható. –Érezzék az izmok egyenkénti és összehangolt mozgását. –Mondókák tanulásával a tiszta, érthető, hangsúlyos beszéd elősegítése

Dráma – Fejleszteni a gyerekek pszichikus tulajdonságait. – Serkenteni a tananyag felidézésével a reproduktív emlékezetet, az új helyzetekben való újszerű feladatok megoldásával a produktív emlékezetet és képzeletet. – Ösztönözni a gyerekeket a problémalátó, problémafejtő, kombinatív, rendszerező gondolkodásra és tevékenységre. – Gyarapítani, a jártasságok, készségek, képességek fejlesztésével az önképző személyiség tudását. – Fokozni az akaraterőt, a feladatok megoldására ösztönző és kiterjedő motivációval. – Eredményes megoldásokkal kell bővíteni a pozitív érzelmi megnyilvánulásokat. – Tudatosítani, hogy a játék és a munka együttese nemcsak nehéz feladatot, hanem kellemes szellemi izgalmat és felszabadult – társas együttléti – örömöt is jelenthet. – Fejleszteni a kreatív, alkotó munkaképességet. – Törekedni a beszédkészség (szókincs) fejlesztésére és a kulturált, érthető, kifejező szövegmondás gyakorlatára, megvalósítására. – Alakítani és gazdagítani az egyéniségét, jellemét = személyiségformálás. – A tanulók érzékeljék a tér és idő viszonylatát. – Fejlődjön a megfigyelőképességük. – Tudjanak helyes légzéssel hangot képezni, szöveget mondani, és mindezekkel együtt kifejezően mozogni. 27

Arany János Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Központ és Nevelési Tanácsadó – Erősödjön a koncentrációs képesség. – Alakuljon ki a harmonikus csoportmunka, az egyéni és páros gyakorlatok alkalmazásával.

Bábjáték – Törekedni kell arra, hogy a bábjáték, az irodalom/beszédkészség – szép kiejtés és a zene mindig egységes egészet alkosson. – Megmutatni a reális tervezés elsődlegességét és a megvalósítás lehetőségét. – Rávilágítani a beleélő képesség fontosságára. –Kiemelt szerepet kapjon az ötletesség – belső képek – az esztétikai igény fejlesztésével, fokozásával. – A világra nyitott, harmonikus közösségi emberré válás. – A társakkal szemben/mellett gyakorolt helyesen megválasztott magatartásformák alkalmazása a jó és a rossz harcában, az élet és halál kérdésében.

Munkaformák -

egyéni terápia

-

csoportos terápia

-

egyéniesített csoportterápia

A terápia eszközei Mindazon eszközök, amelyek elősegítik a tánc, dráma és báb terápia hatékonyságát. Szakkönyvek, népi mondókák, bábok, bábkészítéshez szükséges eszközök, CD lejátszó, DVD lejátszó, televízió, ritmushangszerek, népi gyermekjátékok, rajzeszközök. A gyermekek értékelése Az értékelés minden foglalkozás végén, szóban történik. A tanév végén írásos értékelés az éves munkáról.

28

Arany János Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Központ és Nevelési Tanácsadó Pszichodráma Ellátottak köre:  Magatartászavarok (túlmozgásos, agresszív gyerekek)  Visszahúzódó, félszeg, szótlan gyermekek ösztönzésére  Pszichoszomatikus zavarok kezelésére (allergia, enurézis, fejfájás)  Halmozottan hátrányos helyzetű családok gyermekeinek fejlődésére  Kreatív gyermekeknek  Súlyos személyiségproblémát felmutató gyermekek kezelésére  Egocenrtikus gyermekeknek  Autisztikus gyermekeknek  Speciális nevelési igényű gyermekeknek  Befelé forduló, magányos, álmodozó gyerekek részére  Családi és társas konfliktusok dramatikus feldolgozására A terápia célja: Olyan érzéseket, képzeteket, fantáziát, magatartást idéz fel, vagy éleszt újra, amelynek játékos kifejezése lehetővé teszi a személyiség megismerését, fejlesztését vagy módosítását.

Feladata:  Tájékozódást ad térben és időben  Diszkréten fejezhetőek ki az érzelmek (szorongás, félelem, szenvedés, öröm)  Mozgósítják a belső erőket  Önbecsülést teremt  A többiek jobb megbecsülését  Egymásra figyelést  Segíti a szocializációt  A konfliktus kezelési technikák megismerése  Szabályok betartása  Kognitív képességek fejlesztése

29

Arany János Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Központ és Nevelési Tanácsadó Módszere:  pszichodramatikus játék Eszköze:  különböző ruhák, kendők, anyagok, maszkok, rajzeszközök,  varázslóruha-táska-(sok-sok apró tárgy) Értékelés:  félévkor a szülők szóbeli tájékoztatása  év végén a gyerekekről szöveges értékelés (Egyéni fejlesztési napló)

Mentálhigiénés foglalkozás Az ellátottak köre A nevelési tanácsadó pszichológusai által javasolt gyerekek, fiatalok. A foglalkozás célja A gyermek lelki egészségével kapcsolatban felmerülő problémák megoldásának elősegítése.

Feladatok A gyermek lelki egészségének megőrzése, helyreállítása. Személyiségének, képességeinek fejlesztése, pl.: kreativitás, önbizalom, önismeret, stb. Kommunikációs ill. konfliktuskezelő készségek fejlesztése. Szorongás, stressz csökkentése. Módszerek Csoportos foglalkozás, tréning. A tréning alapvetően készségfejlesztésen alapuló, csoportos módszer. A csoportban a résztvevők személyes tapasztalatokat szereznek, tapasztalati tanulás útján új ismeretekhez jutnak önmagukról, másokról, különböző helyzetekhez való viszonyulásukról. Ennek eszközei különféle játékok, szituációs és szerepgyakorlatok.

30


Eszközök Szerepjátékok kellékei, bábok, textíliák (pl. lepedők, fonalak, sálak). Feladatlapok, színes papírok, olló, ragasztó, színes ceruzák, filcek, üres lapok, kártyák, stb. Értékelés Szöveges értékelés a gyermek viselkedéséről, különböző helyzetekhez való viszonyulásáról, személyes kapcsolatairól; állapotáról a szakvéleményben megfogalmazottak vonatkozásában.

Képzőművészeti pedagógiai terápia Az ellátottak köre A nevelési tanácsadó pszichológusai által javasolt gyerekek, fiatalok. Elsősorban a nehezen tanuló és/ vagy magatartás-problémával, részképesség problémával küzdő óvodás és általános iskolás gyermekek számára ajánlott. A foglalkozás célja, feladata A képzőművészeti pedagógiai terápia célja a személyiség és képességfejlesztés, melyet a vizuális-művészeti nevelés eszközeinek felhasználásával ér el. A terápia épít arra, hogy az alkotói folyamat a gyermek szinte minden képességét megmozgatja, ezért alkalmazása a tanulási képesség fejlesztésében is sikeres lehet. Módszerek A foglalkozások egyénileg és csoportokban történnek, tevékenységtartalmát az alkotó folyamat és a célzott fejlesztés adja. Eszközök A vizuális alkotás folyamata:

Árnyjáték

Bábjáték

Drámajáték

Mozgásos játékok

Tánc

zene 31


Mozgásnevelés Célcsoport: A tanulásban, illetve értelmileg akadályozott, mozgásszervi károsodást mutató sérült gyermekek 0 – 16, illetve 18 éves korig. A mozgásszervi károsodás megmutatkozhat: a. A tartó és mozgató szervrendszer struktúrájának sérülésében vagy hiányában b. A fizikai teljesítő képesség, valamint c. Az

életkori

normákhoz

viszonyított

testi

képességek

és

tevékenységek

megváltoztatásában. Célok és feladatok: A mozgásszervi károsodás rehabilitációja (helyreállítása) korrekciója, kompenzációja, valamint a további károsodások kialakulásának megelőzése. -

„Alkalmazott testnevelés,” vagyis a testi képességek fejlesztése (erő, ügyesség, gyorsaság,

edzettség,

hajlékonyság,

izületi

kimozgathatóság,

állóképesség,

koordinációs képesség). -

Egészségnevelés illetve az egészség megőrzésére, megszilárdítására való törekvés.

-

A tanulók mozgásműveltségének, és mozgásigényének kialakítása.

-

Mindennapos tevékenységre nevelés, melynek során a gyermek megtanul a sérüléseivel élni, önmagát ellátni, tevékenykedni. (Az önellátási, illetve az életkori sajátosságoknak megfelelő tevékenységek elsajátítása a mozgásállapottól és a feladatmegoldó képességtől függően.)

-

A mozgáskárosodással oki összefüggésben álló beszédzavarok korrekciója a beszédmozgás komponenseinek mozgásnevelés útján történő befolyásolása.

-

Törekszünk az érzékelés – észlelés fejlesztése mellett a pszichomotoros gyakorlás elvének a megvalósítására is.

Módszerek: -

Minden esetben sérülés specifikus módon és formában, a tanuló biológiai károsodása és funkcionális állapotának figyelembevételével kell megválasztani a fejlődés és fejleszthetőség elvét szem előtt tartva.

-

A fokozatosság és az optimális terhelhetőség elvére építünk. 32


A gyermek mozgásmotivációjának, illetve mozgásigényének növelése érdekében a játékba ágyazott mozgásnevelésre törekszünk. (A játék eszköz és módszer is egyszerre.)

-

Előtérbe helyezzük a tanulók szomatikus és funkcionális állapotára adaptált játékos sportot.

-

A korrigált mozgásminták ismételt begyakorlásával azok interiorizálására törekszünk.

Eszköz: -

A mozgásnevelés érdekében felhasználunk minden olyan eszközt (speciális mozgásfejlesztő eszköz, technikai, illetve alkalmi segédeszköz…), amely az adott tanulónál a közvetlen vagy távlati cél elérésében a legmegfelelőbb.

-

Játék és sport, mint eszköz alkalmazása.

-

A zene a ritmusos, harmonikus, dinamikus és összerendezett mozgásra nevelés egyik legnépszerűbb eszköze.

Színterei: -

Mozgásnevelés óra,

-

Testnevelés és egyéb tanórák, munkafoglalkozások,

-

Sportkör,

-

Speciális képességfejlesztő foglalkozások.

Részképesség zavaros gyermekek fejlesztése Célcsoport: Azok a 3-8 éves korú, ép értelmű gyermekek, akiket a nevelési tanácsadó vizsgálatán kiszűrt a logopédus, vagy a pszichológus,és az intelligencia szint alapján elvárhatónál lényegesen alacsonyabb tanulási teljesítményt mutatnak, amely gyakran neurológiai deficit vagy funkciózavar talaján jön létre, sajátos kognitív tünet együttessel. Ezek a részképesség zavarok alapvetően nehezítik az iskolai tanulás során az olvasás, az írás és/vagy a matematika elsajátítását. Előfordulhatnak méhen belüli fejlődési rendellenességek, vagy szülés körüli komplikációk, melyek következtében maradandó károsodás érheti az újszülöttet. - óvodás korban diszlexia-veszélyeztetettség, kialakulatlan kézdominancia esetében - a nagymozgások és finommozgások ügyetlenségének fejlesztésére - súlyos beszédfejlődési zavar: megkésett/akadályozott beszédfejlődés esetén - iskoláskorú diszlexia esetében - diszgráfiás gyermekek számára az írás alaki oldalának javítására 33


intelligencia-határeset gyerekeknél (IQ: 70-85) túlmozgásos/figyelemzavaros gyermekeknél

Célja, feladata: A részképesség zavarok: az érzékelés, észlelés, a mozgás, a beszéd, az emlékezet, figyelem, gondolkodás eltérő működésének fejlesztése a szenzitív periódusban gyógypedagógiai módszerekkel, terápiával, eszközökkel. bizonytalan, összerendezetlen mozgás, testkép fejlesztése téri- időbeli tájékozódásának, lateralitásának javítása szerialitás fejlesztése figyelemkoncentráció fejlesztése figyelemhiányos hiperaktivitásban szenvedő gyermekeket segítése vesztibuláris ingerek erősítése. szenzoros integráció a testséma fejlesztése nagy- és finommozgás koordinációjának pontosítása gyermek izomzatának erősítése, testtartásának javítása a gyakorlatok végrehajtása során ritmus és emlékezet fejlesztése statikus és dinamikus egyensúly és rugalmasság fejlesztése taktilis (tapintási) ingerek erősítése, javítása szabálytudat, a kudarc tűrés és a közösséghez tartozás érzésének erősítés Módszerek: 1. Beszédfejlesztés: - szókincsbővítés, - hanganalízis-szintézis, - mondatgyakorlatok alkalmazása. 2. Beszédmozgás tudatosítása: - ajakmozgások megfigyelése, - zöngés-zöngétlen mássalhangzók megkülönböztetése. 3. Iránygyakorlatok: - mozgásirányok megfigyelése, - írásgyakorlatok mozgással, - olvasás iránya, sorváltás, - téri relációk verbalizálása, - tájékozódás a vonalrendszerben. 4. „SINDELAR” módszer 5. Ayres-terápia 6. Szenzoros integrációs terápia

34

Arany János Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Központ és Nevelési Tanácsadó Eszköz: Meixner Ildikó által összeállított LEXI- sorozat darabjai. Mozgásfejlesztést, érzékelést, észlelést

fejlesztő

eszközök,

Ayres-terápiás

eszközök,

Puzzle-

kirakók,

figyelem

koncentrációt erősítő játékok Színtere: Egyéni és csoportos terápiás foglalkozások 2. Óvodai nevelés alapfeladatai, nevelési céljai Színtere:

Arany János Egységes

Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Pedagógiai Szakszolgálat és Nevelési Tanácsadó Csorna, Erzsébet királyné u. 64. Célcsoportja: Csorna városából, és a Rábaköz településeiről a Megyei Szakértői Bizottság által intézményünkbe javasolt óvodás korú gyermekek. Alapvető célja és feladata a speciális óvodai nevelést igénylő gyermekek sokoldalú, harmonikus

fejlődésének

biztosítása,

a

gyermeki

személyiség

kibontakoztatásának elősegítése az életkori és egyéni sajátosságokon túl az egyes gyermek egyéni fejlettségének, diagnózisának figyelembe vételével. Az óvodai nevelés általános céljai:

-

szülőkkel szorosan együttműködve a gyermekek egészséges életmódjának kialakítása

-

mindenoldalú, tervszerű, harmonikus, szakszerű fejlesztés

-

elősegíteni egyéni korrekcióval a fennálló fejlődési rendellenességek javítását, csökkentését; és megelőzni a következményes ártalmak kialakulását

-

a gyermekeket egészséges napirendre szoktatni

-

helyes higiénés szokások kialakítása

-

iskolára való előkészítés

-

hozzájárulni a harmonikus személyiség kialakulásához

Az óvodai nevelés fő feladatai:

35


a gyermekek megfigyelése, megismerése, a szükséges korrekció elvégzése

-

szűkebb – tágabb környezet megismertetése

-

helyes magatartás kialakítása – alkalmazkodás

-

beszédfejlesztés (beszédindítás, beszédmegértés, beszédkésztetés, szókincsbővítés…)

-

játéktevékenységek továbbfejlesztése

-

elemi munkavégzés képességének kialakítása (egyszerű önkiszolgálás, szóbeli utasítások végrehajtása…)

-

közösségi magatartás kialakítása

-

a testi fejlettség szintjének megfelelő tevékenységek gyakorlása, fejlesztése

Alapelveink:

-

Nevelésünkben a rendszeresség, a következetesség és a fokozatosság (kis lépésekben haladás) elve érvényesül.

-

A speciális óvodai nevelés, a sérülés specifikus fejlesztés, a korrekció- az adott gyermek képességei, tulajdonságai alapján- a meglévő ép funkciókra épít.

-

Az alkalmazott módszer- és eszközrendszert az egyes gyermekek állapotából fakadó egyéni szükségletek határozzák meg.

-

Óvodai nevelésünk iskola- előkészítő funkciója mellett a csecsemő- vagy főként a kora kisgyermekkori fejlődés hiányosságait van hivatva pótolni.

3. Alapfokú oktatás alapfeladatai, nevelési és oktatási céljai Színtere:

Arany János Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Központ és Nevelési Tanácsadó Csorna, Erzsébet királyné u. 64.

Célcsoportja:

Csorna városából, és a Rábaköz településeiről a Megyei Szakértői Bizottság által intézményünkbe helyezett tanköteles korú tanulók.

Célja és feladata a gyógypedagógiai ellátás keretében biztosítsa a sajátos nevelési igényű (tanulásban és értelmileg akadályozott, valamint a beszédfogyatékos tanulók) különleges gondozási szükségletéből adódó iskolai nevelést, oktatást, a fejlesztő felkészítést. Az iskola nevelési-képzési sajátosságait a helyi igények és lehetőségek függvényében alakítottuk ki. 36


Alapelvünk: A nyitott, projektorientált oktatás, amely alkalmazkodik az adott gyermek mindenkori

-

szükségleteihez, -

Ahol megvalósul az esélyegyenlőség, a komplexitás, személyközpontúság.

-

Mindenkor legyen tekintettel a tanuló életkorára, állapotára, juttassa el a tanulót képességei maximumára, az alapfokú nevelés-oktatás szakaszának eredményes befejezéséhez. Alakítsa az önálló életvitelre, eredményes szocializációra, pályaválasztásra való

-

felkészítést. Az iskola tanulói életkoruknak, fejlettségi állapotuknak, szükségleteiknek megfelelő

-

gyógypedagógiai ellátást kapjanak tanórán, tanórán kívül egészségügyi, pedagógiai habilitációs és rehabilitációs foglalkozásokon a gyermekvédelem a kulturális hátrányok enyhítése területén. Nevelésünk célja olyan személyiség kialakítása kell hogy legyen, mely lehetővé teszi tanulóink beilleszkedését a társadalomba, és amellyel a társadalom őket sérüléseikkel, fogyatékosságaikkal együtt elfogadja. Első szakasz nevelési célja (tanulásban akadályozottak 1. – 4. osztályig) Alapfokú nevelés 

Bevezető szakasz 1-2. évfolyam



Kezdő szakasz: 3-4. évfolyam

Célja: -

A gyermekek harmonikus beilleszkedése.

-

Az alapvető erkölcsi normák, egyetemes emberi értékek átszármaztatása.

-

A játékon keresztül a test és a lélek harmonikus fejlesztése, különös tekintettel az egészséges életmód és a mindennapi testmozgás kialakítására.

-

az érzelmi élet gazdagítása közösségi élményeken keresztül.

-

A szociális hátrányok enyhítésének segítése.

-

Egyéni haladási ütemek, a sérültség fokának megfelelő egyéni fejlesztés biztosítása.

-

A differenciálás lehetősége.

-

A gyermeki sajátosságok és az oktatás tartalma közötti összhang.

37


A tananyagátadásnál és a fejlesztésnél a szokásosnál nagyobb mértékű időbeli kiterjesztés lehetősége.

-

Sikerélményhez juttatás.

-

Felkészítés a további tanulásra.

A tanítást elősegítő eszközök A tantárgyak tanításához igénybe vehető az iskola 1500 kötetes könyvállománya, amely rendkívül

gazdag

mesekönyvekben,

gyermeklexikonokban,

és

ismeretterjesztő

kiadványokban. A DVD, és CD állomány segítséget nyújthat a szemléletes ismeretátadáshoz. Rendelkezésre álló audovizuális eszközök: TV, DVD lejátszó, video-lejátszó, CD lejátszó, magnó, diavetítő, írásvetítő. Az iskolában található több bábparaván, ill. sokféle fejlesztőjáték. Az egyes tantárgyak tanításához igénybe vehető a Sötétfény-szoba. Az intézmény jól felszerelt tankonyhája az életvitel tantárgy tanításában nyújt segítséget. A tornaterem ideális lehetőség tanórák és szabadidős programok megtartásához. A Szabadidőteremben délutáni szabadidős foglalkozásokon vehetnek részt a gyermekek. A Kiállító teremben rajzaikat és egyéb kézműves alkotásaikat mutatjuk be.

Második szakasz (tanulásban akadályozottak 5 – 8. osztályig) 

Alapozó szakasz 5-6. évfolyam



Fejlesztő szakasz 7-8. évfolyam

-

Az eltérő érzelmi, értelmi testi fejlettségű motivációjú, szocializáltságú, kultúrájú gyermekek együtt nevelése, előkészítése a társadalomba való beillesztésre.

-

Önismeretre nevelés.

-

Egészségmegőrző környezetet óvó attitűd kialakítása.

-

Differenciálódó tantárgyi rendszerben a mentális képességek fejlesztése az önálló tanulás alapozásával a „tanulás tanulása”.

-

Az iskolai tanulás folyamatában a gyakorlatközpontúság, az életvitelhez szükséges tudás gyarapítása.

Első szakasz nevelési célja (értelmileg akadályozottak 1. – 4. csoportig) 38


Bevezető szakasz: 1-2. évfolyam




Nevelési célja:

-

Megsegítő, átfogó, egymást kiegészítő, fejlesztő, támogató, valamint gondozó eljárások biztosítása.

-

Alapvetően humánus pedagógiai, nevelési és terápiás formák alkalmazása.

-

A gyermek formális és informális megfigyelésének tapasztalataira alapozva egyéni fejlesztési tervek készítése.

-

Fejlődési funkcióelmaradások, önkiszolgálás, alapvető készségek kialakítása: étkezés, tisztálkodás, szobatisztaság.

Második szakasz nevelési célja (értelmileg akadályozottak 5. – 8. csoportig) 

Alapozó szakasz: 5-6. évfolyam



Fejlesztő szakasz: 7-8. évfolyam

-

Olyan speciális készségek erősítése, amelyek felnőtt korban jól kihasználhatók és az élet teljességének megélését segítik elő.

-

Munkára nevelés munkával

-

Túlzó gondoskodás helyett az önállóság támogatása.

-

Az elsajátított képességek önálló használatának tanítása.

-

Az elsajátított képességek más összefüggésben való használata.

-

Képességek alkalmazása más, elsősorban otthoni környezetben.

-

Önszervezés, önállóság, táguló szociális integráció.

Első szakasz nevelési célja (beszédfogyatékosok 1. – 4. évfolyam) Alapfokú nevelés 

Bevezető szakasz 1-2. évfolyam




A beszédfogyatékosok osztályában olyan gyermekek tanulnak, akiknek az olvasás, írás, matematika tárgyakban beszéd-, nyelvi-, kommunikációs zavaruk miatt sok nehézségük, kudarcuk adódhat. 39


Célunk: A nehézségek, kudarcok megelőzése, csökkentése speciális gyógypedagógiai/logopédiai módszerek segítségével. Az alkalmazott oktatási, habilitációs/rehabilitációs eljárások teszik lehetővé a sikeres tanulást, a sajátos nevelési igényt okozó problémák csökkenését, a későbbi integrációt. Meixner Ildikó 1958-ban kezdett olvasástanítási módszerének kidolgozásához a dyslexiás gyerekek logopédiai kezelése során. Több tankönyv szerzője, társszerzője volt. (Olvasni tanulok,Olvasókönyv, Írni tanulok) 1993-ban jelent meg a Játékház című ötkötetes olvasókönyvcsaládja, amelyet a normál 1. osztályokban, logopédiai első osztályokban, az enyhe fokban értelmi sérültek iskoláinak 1.-2. osztályaiban és az ambulanter logopédiai ellátásban egyaránt sikerrel alkalmazott dyslexia-prevenciós módszere alapján írt. A pszichológiailag is megalapozott olvasástanítási módszerrel párhuzamosan alakult ki az a prevención, reedukáción alapuló pedagógiai szemléletmód, amely nem korlátozódik az olvasás-írás megtanítására, hanem az oktatási folyamat egészében alkalmazható paradigmának tekinthető. Személyi feltételek A logopédiai osztályban elméleti tárgyakat tanító szakemberek tanítói végzettséggel is vettek,vagy folyamatban van a képzésük. A sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztését a TKVSZRB diagnózisában szereplő sérülésiterület ellátására specializálódott gyógypedagógusok végzik. A többféle logopédiai problémát speciális logopédiai terápiás módszerekkel enyhítjük. A bevezető és a kezdő szakaszokon a tantárgyak többségét az osztályfőnök tanítja, akinek a munkáját egy napközis nevelő, illetve szaktanárok (rajz, testnevelés) támogatják. A logopédiai osztály működésének általános jellemzői A nevelő-oktató munka elméleti kereteit a Meixner-féle módszertan alapelvei alapján határoztuk meg: - Meghatározó szerepet kap a tanulók egyéni adottságaihoz alkalmazkodó differenciálás. - A tananyag feldolgozásban, általánosságban szem előtt tartjuk a Ranschburg-féle homogén gátlás elkerülését. Általános tanulási törvény a pszichológiában, hogy hasonló tartalmak megtanulása közvetlenül egymás után nehezebb, könnyebb összekeverni, nehezebb megtanulni és könnyebb elfelejteni az egymáshoz közel bemutatott, rokon tartalmakat. Ezt az elvet olvasástanítás során alapvető módszertani elvként tartjuk szem előtt, de a többi tárgy tanulásánál is tekintetbe vesszük. Így hatékonyabbá tudjuk tenni tanulóink ismeretelsajátítását - Különösen nagy hangsúlyt fektetünk a szemléletességre: Sok, jó minőségű, kézbe fogható szemléltetőeszközzel, képanyaggal, valamint digitális eszközzel dolgoznak a gyerekek. A tanulási nehézségekkel küzdő gyerekek egyéni foglalkoztatásához igény szerint egyéni taneszközöket készítünk. Mindezek a sajátos nevelési igényű gyerekeknél nélkülözhetetlenek - Fontos alapelv, hogy az új anyag bemutatásakor az egyeditől igyekszünk az általános felé haladni. Nem szabályokat tanítunk, hanem lehetőség szerint közösen állapítjuk meg ezeket a tapasztalatok alapján. - Fontosnak tartjuk, ezért minden lehetséges esetben alkalmazzuk a személyes élményeken, tapasztalatszerzésen alapuló ismeretátadást.

40


Olyan alapozó alsó tagozatot alakítottunk ki, ahol: • egyrészt azok a szülők is optimális feltételek között iskoláztathatják gyermeküket, akik nem akarják kitenni őket a versenyhelyzettel együtt járó, többnyire speciális területeken támasztott teljesítménykényszernek, • másrészt sajátos nevelési igényű gyerekek integrált oktatási keretben - ép értelmi képességek esetén - számottevő tananyag- és követelménycsökkentés nélkül juthatnak a hátrányaik kompenzálásához szükséges szakszerű pedagógiai ellátáshoz. A bevezető és a kezdő szakaszban (1-4. osztály) kiemelt hangsúlyt fektetünk az alapvető készségek elsajátítására: az olvasás, írás, számolás, szóbeli-írásbeli kifejezőkészség terén az alsó tagozatban olyan szintre akarjuk juttatni növendékeinket, hogy azok révén önálló ismeretszerzésre, tananyag-feldolgozásra legyenek képesek. A tanulási zavar veszélyeztetett ill. tanulási zavarral küzdő gyerekek az alsó tagozatban már megszokott módon állandó segítséget kapnak az órákon a tananyagfeldolgozáshoz.

Az egyes képzési pedagógiai szakaszok Bevezető szakasz: Az első két osztályt tekintjük az első egységnek, amelynek két fő feladata van: Egyrészt az iskolai munka természetének megismertetése az iskolába kerülő gyermekkel: meg kell tanulnia együttműködni társaival és a pedagógussal, elfogadni az irányítást és az értékelést, rendben tartania felszerelését, nyomon követni a vele szemben támasztott elvárásokat, feladatait Másrészt el kell, hogy érje az olvasás-írás-számolás terén az eszközszerű használat szintjét. Ez a későbbi sikeres iskolai haladás szempontjából kulcsfontosságú 3.-4. osztályban az alapvető készségek elmélyítése, a helyes tanulási módszerek kialakítása és az önálló ismertszerzésre való alkalmasság és igény elérése a fő cél. Felvétel a logopédiai osztályba A logopédiai osztályba a TKVSZRB által vizsgált, sajátos nevelési igényűvé nyilvánított gyermekek nyerhetnek felvételt, akik súlyos nyelvi-kommunikációs zavarral küzdenek és/vagy tanulási zavar veszélyeztetettek Az ő esetükben az átmeneti szegregáció, a speciális írás-olvasás tanítási módszer alkalmazása, valamint az intenzív fejlesztő foglalkozások teszik lehetővé a későbbi integrációt. Szervezeti formák, alkalmazott módszerek A speciális oktatási szükségletekkel rendelkezőknek kétféle módon nyújtunk támogatást. Az egyik, hogy az osztályban tanító pedagógusok a dyslexia-prevenció és reedukáció módszertanában járatos kollégák, akik az osztályban folyó munkát is speciális eszközökkel kiegészítve végzik. Ezek a speciális eszközök a Meixner-féle módszertan kellékei.

41

Arany János Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Központ és Nevelési Tanácsadó Lényegük, hogy a szokásos szemléltető eszközökön kívül sok mozgatható, kézbe fogható kép és kártya segíti a tananyag feldolgozását. Ennek az a funkciója, hogy az aktuális anyag megértéséhez és elsajátításához szükséges - a gyengébb nyelvi fejlettségű, dyslexiás gyerekek számára ismeretlen - fogalmakat szemléletesen megmutassa, begyakoroltassa. A fonomimika alkalmazása szintén elősegíti a betű-hang kapcsolat létrejöttét, bevésését. Az általános iskola egy bizonyos nyelvi szintet feltételez, a tankönyvekben használt fogalmak jelentős részét tudottnak, illetve egyszeri magyarázat után megérthetőnek tételezi. Ez persze a gyerekek egy részénél nem is okoz fennakadást. A másik mód pedig ahogyan a speciális oktatási igényű gyerekeknek segítünk az, hogy ezek a gyerekek heti 2-4 alkalommal kiscsoportos - szükséges esetben egyéni - logopédiai terápiában illetve egyéb gyógypedagógiai fejlesztésben részesülnek, személyes szükségleteik szerint. A gyermekek érdeklődésüknek megfelelően választhatnak a művészeti nevelést nyújtó szakkörök közül, amelyeket szintén fejlesztő hatásuk miatt biztosítunk számukra (tánc, képzőművészeti technikák). A tankönyvek kiválasztásának elvei 1. Színes, gazdagon szemléltetett legyen, a grafika ne csak dekoráció, hanem a megértést segítő jól megtervezett legyen. 2. A tankönyv szövegezése legyen egyszerű, könnyen érthető. 3. A tankönyv az aktuális kerettantervi követelményeknek megfelelő legyen, ne tartalmazzon fölösleges, a tananyagcsökkentés után nem tanítandó részeket. 4. A tankönyv lehetőség szerint biztosítsa a differenciált feladatadás, illetve a csoportmunka lehetőségét

Napközi, tanulószobai ellátás, szervezett iskolai étkeztetés A napközi, tanulószobai ellátásban szervezett iskolai étkeztetésben a szülők írásbeli jelzése alapján minden általános iskolai és speciális szakiskolai tanuló részt vehet. Színtere: Az Arany János Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Központ és Nevelési Tanácsadó tanórán kívüli foglalkozása. Célcsoportja: Intézményünk 6 –14 (18) éves tanulói. Szülői igénybejelentés szerint. Célja: A tanulók szociális, kognitív képességeinek, az egész személyiségének fejlesztése. Az iskolai tanórai munka segítése gyakorlással, alkalmazással. A gyermek hátrányos helyzetéből fakadó hátrányok csökkentése (érzelmi törődés, odafigyelés…) A tanulók aktív és igényes szabadidő

42

Arany János Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Központ és Nevelési Tanácsadó eltöltési formákra tanítása, szabadidős szokások alakítása. Megtanítani a gyermekeket képességeikhez mérten való önálló tanulásra, hiszen a gyerekek folyamatos hazamenetele, az idő rövid terjedelme nem ad lehetőséget a teljes körű felkészülésre, csak a tanulás elkezdésére.

Módszerei: -

Együttműködés az osztályos tanítóval, a csoportban dolgozó gyógypedagógiai asszisztensekkel, egymás munkájának segítése, a differenciált képességek figyelembe vétele egyéni fejlesztés.

-

A napközis és tanulószobai foglalkozás ideje alatt nyugodt, derűs légkör, megfelelő hely, idő biztosítása.

-

Motiváció, kíváncsiság felkeltése → játékos tanulás.

-

Sikerélmény, dicséret, pozitív megerősítés.

-

Cselekedtetve tanulás, minél több érzékszerv bevonásával.

-

Szabadidős lehetőségek kínálása (pihenés, tanulás aránya).

-

Gyakorlás – alkalmazás – megvalósítás csoportos vagy egyéni foglalkozási formában.

Eszközök: Mozgásos játékok, fejlesztő játékok, képességfejlesztő feladatlapok, a gyerekek által készített tárgyak, kirakók, memóriakártyák. Tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenység A nevelő-oktató munka mellett iskolánkban kiemelt feladat a szabadidős programok, mindenekelőtt az általános kultúrával kapcsolatos programok szervezése, az iskola falain belül és kívül egyaránt. A délutáni napközis foglalkozással párhuzamosan szervezzük e tevékenységet, ahol az iskolai könyvállomány mellett játékok, hangszerek, audovizuális eszközök, és megfelelő tér biztosítja a gyermekek komplex fejlődését, szabadidejük hasznos eltöltését.

4. Középfokú oktatás-nevelés 43


Pályaorientációs képzés alapfeladatai, nevelési és oktatási céljai A nevelés célja és feladata: A tanulásban akadályozott és speciális gyógypedagógiai megsegítésre szoruló tanulók pályaválasztásának és szakmai képzésének megsegítése, társadalmi beilleszkedésük támogatása, önálló életvitelre nevelés. A serdülőkorban a gyermek biológiai és pszichológiai, valamint szociális szempontból egy dinamikus és kritikus szakaszba érkezik, amely a felnőtté válás szakaszában viszonylag rövid időt ölel fel, de a társadalmi beilleszkedés szempontjából talán a legmeghatározóbb. A speciális szakiskola oktató-nevelő munkáját tekintve két főbb szakaszt határozunk meg. A megszilárdító szakasz (9-10. osztály): feladatai elsősorban a pályaorientáció és a pályaválasztás köré csoportosulnak. A szakképesítés megszerzésére felkészítő szakasz (11-12. osztályok) a szakmai felkészítéssel és a munkába állással kapcsolatos nevelési feladatokat helyeztük előtérbe. Nevelési feladatok: Az általános iskolában megkezdett nevelő munkára építünk. -

értelmi nevelés

-

erkölcsi nevelés

-

esztétikai nevelés

-

egészséges életmódra nevelés

-

környezeti nevelés

-

manuális készségek, képességek fejlesztése

Nevelői munkánk során nagy hangsúlyt fektetünk a pedagógus és a szülő kapcsolatára, az együttműködésre, mivel a serdülő személyiség fejlődése során a biológiai, pszichológiai, és a szociális környezet hatása a legdeterminánsabb. Célcsoport: A tanulásban akadályozott 8 általános iskolai bizonyítvánnyal rendelkező sajátos nevelési igényű fiatalok felkészítése a szakma tanulására az előkészítő 9. – 10. évfolyamon. A beiskolázott tanulók elsősorban Csorna városából és Rábaköz térségéből kerülnek ki. A tanulók önállóságának fejlesztése, érdeklődésének felkeltése a szakmák iránt. Egyéni képességeik, lehetőségeik alapos fejlesztése. 44

Arany János Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Központ és Nevelési Tanácsadó 9. évfolyamon a megismerés, mint önismeret és szakma ismeret a meghatározó, mely előkészítő jellegű és szakmacsoportos blokkokban történik. Biztosítva ezáltal a későbbi átjárhatóságot a rokon szakmák között, egyben megalapozva az életen át tartó tanulás igényét. 10. évfolyamon sajátítják el a konkrét szakmák alapozó ismereteit a műszaki szakterület és agrár szakterület körében. A szakmai alapozó ismeretek oktatása keretében már a későbbi szakterület általános szakmai ismereteinek nyújtása, készségek, képességek fejlesztése folyik, a tanuló képességeinek, személyiségállapotának függvényében. A szakképzéssel, a foglalkoztatási rendszerrel kapcsolatos információk átadása. Az értelmileg akadályozott tanulók a készségfejlesztő speciális szakiskola 9. csoportjától a rájuk jellemző, nevelhetőségi szempontból nagyon eltérő egyéni adottságok miatt, differenciált gyógypedagógiai segítségnyújtást igényelnek. Fejlesztésük során váljanak alkalmassá egyéni szükségleteik, az életkezdéshez szükséges személyiségjegyek

megszerzésére.

Képességeikhez

mérten,

egyéni

adottságaiknak

megfelelően legyenek képesek a munkába állást lehetővé tevő egyszerű betanulást igénylő munkafolyamatok ellátására, a lakókörnyezetük életébe történő integrálódásra. Ennek érdekében, figyelembe véve egyéni aktuális állapotukat és az adott munkavégzésre való alkalmasságukat, be kell vonni őket az iskolában folyó orientációs és alapozó szakmai képzésbe.

(szőnyegszövő;

konyhai

munkás-konyhai

kisegítő;

parkápoló;

dísznövénytermesztő) Színtere: Az Arany János Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Központ és Nevelési Tanácsadó tanórai és tanórán kívüli foglalkozásai. Célcsoportja: A speciális nevelési igényű tanulók az általános iskola 8. csoportját befejező értelmileg akadályozott tanulók elsősorban Csorna városból és a Rábaköz településeiről. Célja: Speciális nevelési szükségletek kielégítése megfelelő gyógypedagógiai eszközökkel. A sajátos nevelési igényű tanulók felnőtté válásának, közösségbe való beilleszkedésének segítése, önállóságra nevelés, az önálló életkezdéshez való készségek, képességek kialakítása, munkára 45

Arany János Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Központ és Nevelési Tanácsadó nevelés. Olyan személyiségjegyek kialakítása, melyek az iskola befejezése után az életközegben való szocializációhoz, elemi szintű munkatevékenységek végzéséhez alapot biztosítanak. Módszerei: Terápiás módszerek munkaterápia, manipulációs tevékenységek. Oktatási módszerek: -

Beszélgetés, megbeszélés

-

Differenciált szervezés, egyéni bánásmód, megsegítés

-

Sokoldalú szemléltetés (ismeretek térbeli alapjainak feltárása)

-

Folyamatos ismétlés.

Nevelési módszerek bíztatás, pozitív megerősítés, dicséret, ellenőrzés. Eszközei: Tanulást segítő eszközök, fejlesztő játékok, szituációs játékok. A szakképzés alapfeladatai, nevelési, oktatási céljai Célcsoport: A többségi középfokú szakképző iskolában tanulókkal fogyatékosságuk miatt együtthaladásra képtelen fiatalok számára a 9. – 10. előkészítő évfolyamot végzettek és (vagy) az alapoktatást eredményesen befejezett 16. életévüket betöltött tanulók szakmaszerzése. E befejező szakasz a szakmai felkészítésen át az önálló életkezdést hangsúlyozó nevelési, képzési szintér. A szakmai vizsga eredményes teljesítése érdekében differenciált segítséget kell nyújtani a szakmai ismeretek elsajátításához, a társadalmi beilleszkedéshez, a felnőtt életre felkészítéshez. A szakmai képzés elméleti előkészítése az iskola tárgyi és személyi feltételrendszerére alapozottan, míg a gyakorlati képzést részben iskolai tanműhelyben, részben a munka világához közeli célszerű megvalósítani.

46

Arany János Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Központ és Nevelési Tanácsadó Törekedni kell a szakma megszerzése utáni első munkahelyhez jutás lehetőségének megteremtésére azáltal, hogy a gyakorlati képzés helyszíne a lehető legközelebb legyen a tanuló lakóhelyéhez. Intézményünkben oktatott OKJ-s szakmák: OKJ-s képzések tanulásban akadályozottak részére:  Textiltermék-összeállító  Sütőipari munkás,  Dísznövénytermesztő,  Parkgondozó,  Takarító, takarítógép-kezelő.

TEXTILTERMÉK-ÖSSZEÁLLÍTÓ Színtere: Arany János Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Központ és Nevelési Tanácsadó Arany János úti épülete, elméleti, elmélet igényes gyakorlat és gyakorlati képzést biztosító tanterme, tanműhelye. Célcsoport: 16. életévet betöltött, legalább 8 általános iskolai bizonyítvánnyal rendelkező, sajátos nevelési igényű tanulásban akadályozott fiatalok csoportja elsősorban Csorna városából és a Rábaköz területéről. Célja: 

Államilag elismert szakképesítés (lakástextil-készítő) életkezdéshez, munkába álláshoz.



Alapozzon meg és fejlesszen ki olyan, a munkahelyen hasznosítható tudást, amely képessé teszi a szakterületen a technikai, technológiai fejlődésből adódó változó, növekvő szakmai követelményeknek való megfelelést.

47


Neveljen

szakmaszeretetre,

hivatástudatra,

fegyelmezett,

szakszerű,

pontos,

megbízható munkavégzésre, önállóságra, felelősségtudatra és vállalásra, fejlessze a tanulók esztétikai érzékét és készítse fel a tanulókat a munkahelyi közösség elvárásainak megfelelő munkavégzésre. 

A tanulásban akadályozott tanulók sajátos nevelési igényéből fakadó fejlesztés, személyiség formálás, szocializációs funkciókra való felkészítés.



A tanulók megszerezzék a textiltermék-összeállító szakma műveléséhez, az önálló munkavégzéshez szükséges elméleti és gyakorlati tudást.



Egyszerű, betanított munkára való felkészítés.



A tanulók megszerezzék a lakástextil-készítő szakma műveléséhez, az önálló munkavégzéshez szükséges elméleti és gyakorlati tudást.



A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok és az azokhoz közvetlenül kapcsolódó követelmények:



A tevékenység során felhasználható anyagok meghatározása  az alapanyagok (különböző textilek) készítési módjai, felhasználási lehetőségei  az alapanyagok tulajdonságai  alapanyagok, segédanyagok, kellékanyagok  lakástextíliák típusai  az alapanyagok, kellékek hibáinak felismerése



A textiltermék-összeállító készítésének technológiai ismerete  textíliák fajtái  a különböző korok, vidékek textíliáinak változása, a mai kor követelményeinek megfelelő textíliák ismerete



Legyen alkalmas a különböző női, férfi, csecsemő és gyermekruházati termékek összeállítására az aktuális divatnak, illetve a megrendelő igénye szerint.  a használat során történő igénybevétel ismerete  az alapanyaghoz és a kívánt darabszámhoz igazodó eszközök, szerszámok meghatározása  a díszítő eljárások és lehetőségek ismerete  a tárgyak készítése  a textiltervek megértése  a tervnek, az anyagnak és az igénybevételnek egyaránt megfelelő technológia kiválasztása 48

Arany János Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Központ és Nevelési Tanácsadó  a munkafolyamatok sorrendjének kialakítása  a varrási műveletek elvégzése a tervben előírt méretek, minták betartásával  a díszítő, befejező munkálatok elvégzése  a minőségi előírások betartása 

A lakástextília varrás, gépeinek ismerete  a huroköltésű varrógép szerkezetének, működésének ismerete, tisztítása, karbantartása.  A tartályos gőzvasaló és elszívóberendezés működésének ismerete a meghibásodott eszközök hibaokainak feltárása, megszűntetése



A meghibásodott lakástextilek javítása  a javíthatóság megállapítása  a meghibásodott tárgyhoz felhasznált alapanyagok, kellék- és segédanyagok felismerése  a varrási technológia meghatározása  a javítás elvégzése  A munkavédelmi, tűzrendészeti és környezetvédelmi előírások folyamatos betartása.

Módszerei: -

Szemléltető anyagok, szakszerű táblarajzok

-

Gyakorlás az ismeretek gyakorlatba ágyazott elsajátíttatása,

-

Magyarázat, beszélgetés, személyes példamutatás

-

Folyamatos ismétlés, ellenőrzés, értékelés

-

Ösztönzés az igényes munkára

-

Üzemlátogatás

Az elméleti felkészítés előzze meg a gyakorlatot, fontos, hogy a kettő összhangban legyen. A műveletek kivitelezésének ismertetése, a készítés módszere, a minőségkövetelmények, a hibák megelőzésének módja. Szemléltetésként kész darabokat, mintagyűjteményeket, tervdokumentációkat, táblai rajzokat, anyaggyűjteményeket alkalmazunk. A munkavégzés közben ügyelünk a tanulók helyes testtartására, a munkavédelmi szabályok betartására. Nagy hangsúlyt fektetünk kiemelkedő képességű tanulók fejlesztésére.

49

Arany János Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Központ és Nevelési Tanácsadó Eszközei: Pedagógiai: Írásbeli, szóbeli dicséret. Jutalom, elismerés, kritika, figyelmeztetés. Gyakorlati: Szakma műveléséhez szükséges szerszámok, eszközök, prospektusok szakmai újságok kiállítások megtekintése, táblavázlatok, jegyzetek. A szakmai ismeret és gyakorlat során alkalmazott eszközök: -

Huroköltésű ipari varrógép

-

Interlock varrógép

-

Tartályos gőzvasaló elszívóberendezéssel

Sütőipari munkás szakmacsoport: Elméleti és elmélet igényes gyakorlat képzés színtere: Arany János Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Központ és Nevelési Tanácsadó Arany János úti épülete, tanórai foglalkozások. Gyakorlati képzés színhelye: Ceres Sütőipari KFT Csornai Üzeme, és a tanulók lakóhelyéhez közeli kisebb sütőipari vállalkozások üzemei.

Üzemlátogatások színhelyei: -

Malmok, kereskedelmi egységek.

Célcsoport: 16. életévet betöltött, legalább 8 általános iskolai bizonyítvánnyal rendelkező, sajátos nevelési igényű tanulásban akadályozott fiatalok csoportja elsősorban Csorna városából és a Rábaköz területéről. Célja: -

A szakképesítés munkaterülethez tartozó legjellemzőbb munkakörök, foglalkozások betöltéséhez szükséges kompetenciák elsajátítása.

50


A feladat ellátásához szükséges tulajdonságok kialakítása – szakmai ismeret, szakmai készségek, képességek, személyes, társas és módszerkompetenciák.

-

A

képesítés

birtokában

legyen

alkalmas

az

alapvető

sütőipari

termékek

gyártástechnológiai műveleteinek manuális elvégzésére. -

Legyen képes a gépek üzemeltetésére, az üzemelés során fellépő üzemzavarok felismerésére.

-

Ismerje a higiéniai és munkavédelmi előírásokat, váljon alkalmassá azok betartására.

-

Tevékenységével segítse elő az élelmiszerekkel szembeni mennyiségi, minőségi, és higiéniai követelmények és szabványok betartását.

-

A tanulásban alakuljon ki az élelmiszert előállító személy felelősségtudata, pontosan tartsa be a technológiai utasításokat.

-

Munkahelyi, társadalmi beilleszkedés.

-

Önálló munkavállalóvá válás, munkára nevelés.

-

Felkészítés az önálló életkezdésre, és egyéni életvitelének kialakítására.

Módszerei: Példamutatás, beszélgetés, előadás, szemléltetés, bemutatás, vita, problémafelvetés és megoldás. Eszközei: Pedagógiai: Írásbeli, szóbeli dicséret. Jutalom, elismerés, kritika, figyelmeztetés. Gyakorlati: Szakma műveléséhez szükséges szerszámok, eszközök, prospektusok szakmai újságok kiállítások megtekintése, táblavázlatok, jegyzetek.

Takarító-takarítógép kezelő Elméleti és elmélet igényes gyakorlati képzés színtere:ua. Arany János….. Gyakorlati képzés színhelye: Csornai illetve Csorna környékén működő vállalkozás biztosítja a szakmai gyakorlat letöltéséhez szükséges feltételeket szakképzett szakoktató irányításával.

51


Parkgondozó Elméleti és elmélet igénye gyakorlati képzés színtere: Arany János Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Központ és Nevelési Tanácsadó Arany János úti épülete, tanórai foglalkozások. Gyakorlati képzés színhelye: Csorna városának parkjai, terei, illetve külső gyakorlati helyek igénybevétele mindig az aktuális társadalmi környezethez igazodva. (közép, kisvállalkozások) - Szakképzett szakoktatók irányításával. Célcsoport: 16. életévet betöltött, legalább 8 általános iskolai bizonyítvánnyal rendelkező, sajátos nevelési igényű tanulásban akadályozott fiatalok csoportja elsősorban Csorna városából és a Rábaköz területéről. Célja: -

A sakképesítés munkaterületéhez tartozó legjellemzőbb munkakörök, foglalkozások betöltéséhez szükséges kompetenciá elsajátítása.

-

Sajátítsa el a munkakörben elvégzendő feladatokat, ki kell alakítani a azokhoz szükséges tulajdonságokat, szakmai ismeretek, szakmai készségek, képessége, személyes, társas és módszerkompetenciák.

-

A közterületek, parkok házi és hétvégi kertek, temetők gondozási, ápolási teendőinek elvégzésére alkalmas munkások képzése.

-

Kitartó

munkára,

esztétikai

igényességre,

közösségi

alkalmazkodásra,

kommunikációra nevelés. -

Olyan munkások képzése, akik alapfokon ismerik a kertek, parkok élő és élettelen alkotóelemeit, az alkalmazott növényanyag biológiai tulajdonságait.

-

Önállóan képesek kisebb munkák anyag és eszközszükségletének kiszámítására, tudatosan alkalmazzák elméleti ismereteiket munkavégzésük során.

-

Szakmai és gazdasági ismereteik lehetővé teszik, hogy vállalkozóként végezzenek zöldterületei,

zöldfelületi

fenntartási,

környezetvédelem követelményeit betartva.

52

ápolási

munkákat,

a

természet-

és

Arany János Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Központ és Nevelési Tanácsadó Feladata: A sajátos nevelési igényű gyermekek életkori sajátosságait figyelembe véve megtanítani velük a szakma sajátos nyelvezetét, a szakmai fogásokat, személyes példamutatással átadni a gyakorlati a tapasztalatokat Módszerei: Bemutatás, megbeszélés, beszélgetés, elméleti és gyakorlati útmutatás. Eszközei: Pedagógiai: Szóbeli, írásbeli dicséret, jutalom, elismerés az osztály és az iskola nyilvánossága előtt. Gyakorlati: Szakma műveléséhez szükséges szerszámok, eszközök.

Dísznövénytermesztő Elméleti képzés színtere: Arany János Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Központ és Nevelési Tanácsadó Arany János úti épülete, tanórai foglalkozások. Gyakorlati képzés színhelye: Csorna városának parkjai, terei, kertészetek, illetve külső gyakorlati helyek igénybevétele mindig az aktuális társadalmi környezethez igazodva. (közép, kisvállalkozások) -

Szakképzett szakoktatók irányításával.

-

Tanulmányi kirándulások, kertészeti üzemlátogatások.

-

Múzeumlátogatás, (Mezőgazdasági Múzeum Bp, Természettudományi Múzeum, Bp)

Célcsoport: 16. életévet betöltött, legalább 8 általános iskolai bizonyítvánnyal rendelkező, sajátos nevelési igényű tanulásban akadályozott fiatalok csoportja elsősorban Csorna városából és a Rábaköz területéről. Célja: 53


A dísznövények, cserepes levél és virágos dísznövények, egynyári, kétnyári, évelő dísznövények, díszfák és díszcserjék gondozási, ápolási teendőinek elvégzésére alkalmas munkások képzése.

-

Kitartó

munkára,

esztétikai

igényességre,

közösségi

alkalmazkodásra,

kommunikációra nevelés. -

Olyan munkások képzése, akik alapfokon ismerik a dísznövények élő és élettelen alkotóelemeit, az alkalmazott növényanyag biológiai tulajdonságait.

-

Önállóan képesek kisebb munkák anyag és eszközszükségletének kiszámítására, tudatosan alkalmazzák elméleti ismereteiket munkavégzésük során.

-

Munkafolyamatok sorrendjének kialakítása.

-

Minőségi előírások betartása.

-

A munkavédelmi, tűzvédelmi és környezetvédelmi előírások folyamatos betartása.

Feladata: A sajátos nevelési igényű gyermekek életkori sajátosságait figyelembe véve megtanítani velük a szakma sajátos nyelvezetét, a szakmai fogásokat, személyes példamutatással átadni a gyakorlati a tapasztalatokat Módszerei: -

Bemutatás, megbeszélés, magyarázás, személyes példamutatás, beszélgetés.

-

Elméleti és gyakorlati útmutatás. (növényismeret)

-

Szemléltető anyagok

-

Gyakorlás az ismeretek gyakorlatba ágyazott elsajátíttatása.

-

Folyamatos ellenőrzés, értékelés.

-

Kertészet, dísznövény kiállítás megtekintése.

-

Botanikus kertek megnézése.

-

Szemléltetésként a növényismereti jegyzékben meghatározott dísznövényekből legalább 1-1 db legyen, képen, üvegházban.

-

Az elméleti, gyakorlati képzés összhangban legyen.

Eszközei: Pedagógiai: Szóbeli, írásbeli dicséret, jutalom, elismerés az osztály és az iskola nyilvánossága előtt. 54

Arany János Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Központ és Nevelési Tanácsadó Gyakorlati: Szakma műveléséhez szükséges szerszámok, eszközök. Prospektusok, szakmai kiadványok, szakkönyvek, megtekintése. Dísznövény kiállítások, botanikus kertek látogatása. Táblavázlat, jegyzetek.

Intézményünkben a szakmai vizsgáztatás rendje az alábbiak szerint történik Szakmai tanulmányokat lezáró vizsgák Textiltermék-összeállító Vizsgarészek:

- írásbeli vizsga - gyakorlati vizsga - szóbeli vizsga

Megszerzett képesítés: Szakmai bizonyítvány Lakástextil-készítő Vizsgarészek:

-írásbeli vizsga - gyakorlati vizsga - szóbeli vizsga

Megszerzett képesítés: Szakmai bizonyítvány Szőnyegszövő Vizsgarészek:

- gyakorlati vizsga - szóbeli vizsga

Megszerzett képesítés: Szakmai bizonyítvány Sütőipari munkás Vizsgarészek:

- gyakorlati vizsga - szóbeli vizsga - írásbeli vizsga

Megszerzett képesítés: Szakmai bizonyítvány

55

Arany János Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Központ és Nevelési Tanácsadó Parkgondozó Vizsgarészek:

- gyakorlati vizsga - szóbeli vizsga - írásbeli vizsga

Megszerzett képesítés: Szakmai bizonyítvány Dísznövénytermesztő Vizsgarészek:

- gyakorlati vizsga - szóbeli vizsga

Megszerzett képesítés: Szakmai bizonyítvány Takarító-takarítógép kezelő Vizsgarészek

- szóbeli vizsga - gyakorlati vizsga - írásbeli vizsga

Készségfejlesztő speciális szakiskolai oktatás nevelési - oktatási céljai.

Célcsoportja: Az értelmileg akadályozott 9.- 10. évfolyamot befejezett tanulók elsősorban Csorna város körzetéből és a Rábaköz településeiről Célja:

Az

értelmileg

akadályozott

tanulók

segítése

szocializációjukban,

a

munkavégzéshez szükséges kötöttségek, szabályok interiorizált elsajátításában, a későbbi rehabilitáció, illetve védett munkahelyen történő munkavégzés képességének elősegítésében. Színtere.

Arany János Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Központ és Nevelési Tanácsadó tanórai és tanórán kívüli foglalkozásai.

56


Módszerei:

Terápiás módszerek munkaterápia, manipulációs tevékenységek. Oktatási módszerek: -

Beszélgetés, megbeszélés

-

Differenciált szervezés, egyéni bánásmód, megsegítés

-

Sokoldalú szemléltetés (ismeretek térbeli alapjainak feltárása)

-

Folyamatos ismétlés.

Nevelési módszerek bíztatás, pozitív megerősítés, dicséret, ellenőrzés.

Oktatott modulok  Szőnyegszövő szakma alapjainak megismerése,  Konyhai kisegítő szakma alapjainak megismerése,  Parkápoló szakma alapjainak megismerése,  Dísznövénytermesztő szakma alapjainak megismerése,  Árufeltöltő szakma alapjainak megismerése.

A beszámolás rendje a szakmai ismeretek megszerzéséről A szakképzés befejezésével a tanulók gyakorlati munkavégzés közben adnak számot felkészültségükről. A tananyagban szereplő éppen aktuális munka kiscsoportos végzésével. A minősítést a szakmai követelmények megvalósulásáról az oktató team végzi, beszámítva a képzési folyamat során elért eredményeket is. Írásbeli és szóbeli vizsgára a képzés befejezésével nem kerül sor, mert az értelmileg akadályozott tanulók korlátai ezt nem teszik lehetővé. A képzésről kiadott bizonyítvány

57

Arany János Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Központ és Nevelési Tanácsadó A Készségfejlesztő Speciális Szakiskola befejezésekor a Bizonyítvány mellé Tanúsítványt adunk

a

tanulók

fejlődéséről,

valamint

részletes

javaslatot

arról,

hogy milyen

munkatevékenységben milyen önállósági fokon foglalkoztatható életvitele során. A Tanúsítványban bejegyzésre kerülnek: -

-a tanuló azonosító adatai,

-

a képző intézmény azonosító adatai (közöttük OM szám), illetve annak a ténynek, hogy a tanuló ismereteit a készségfejlesztő speciális szakiskolában szerezte,

-

a képzési szakterület, a képzési idő és a képzés engedélyezésének száma.

A Tanúsítvány minősítése: – kiválóan megfelelt, – jól megfelelt, – megfelelt, – a képzésben részt vett* lehet. * A képzésben részt vett minősítés a követelmények teljesítésének képtelensége esetén kerül bejegyzésre a képzésben aktívan részt vevő, de a követelményeket teljesíteni nem képes értelmileg akadályozott fiatal tanúsítványába.

58


V.

NEVELÉSSEL – OKTATÁSSAL KAPCSOLATOS EGYÉB RENDELKEZÉSEK

1. Az intézménybe járó tanulók számonkérésének és értékelésének regisztrálása az iskolai dokumentumokba ÉRTÉKELÉS Tanulásban akadályozottak értékelése Az alsó tagozatban 4. osztály félévig szöveges, 4. osztály második félévében érdemjeggyel történő értékelés van. Az alapozó szakaszban (5-6. évfolyam) és a fejlesztő szakaszban (7-8. évfolyam), megszilárdító szakaszban (9-10. évfolyam), a szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszban (11-12. évfolyam) a tanuló teljesítményét, előmenetelét, tanítási év közben rendszeresen érdemjeggyel értékeljük, félévkor és a tanítási év végén osztályzattal minősítjük. Értelmileg akadályozottak értékelése 1-8. csoportig az értelmileg akadályozott gyermeket félévkor és tanév végén szöveges értékeléssel, a Készségfejlesztő Speciális Szakiskolában pedig szöveges érdemjeggyel minősítjük. A szöveges értékelés személyre szabott, differenciált. A gyermek aktuális állapotát, viselkedését teljesítményét rögzíti. Fontos, hogy megjelenjen benne a gyermek önmagához mért fejlődése. Beszédfogyatékosok értékelése A tanulók értékelésekor az alábbi szempontokat kell figyelembe venni: - A tanuló teljesítménye az egyes tantárgyak tanterveiben meghatározott követelmények alapján. - A tanuló önmagához mért fejlődése, az ismeretek elsajátítása, képességeinek minőségi, mennyiségi gyarapodása terén. - A tanuló szociális képességeinek, magatartásának, viselkedésének fejlődése.

59

Arany János Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Központ és Nevelési Tanácsadó A tanulók tudásának értékelése, minősítése: Alsó tagozatban szöveges összefoglaló értékeléseket kapnak a gyerekek, amelyről a tanulót és a szülőjét a tájékoztató könyvön keresztül meghatározott időben értesítjük: - félévi értesítő - év végi bizonyítvány Az alsó tagozatban folyamatosan is, illetve félévkor év végén is elsősorban részletes szöveges értékeléssel minősítjük a tanulókat. Az értékelés rendszeressége és formái: -

1.-4. évfolyam félévéig a bevezető szakaszban a szöveges értékelés rendszerességét 1.-3. évfolyamon félévkor és évvégén, 4. évfolyamon félévkor kap a tanuló szöveges értékelést. 4. évfolyam második félévében érdemjeggyel történő értékelés van.

Természetesen a havi érdemjegyes értékelésen túl, más módok és eszközök is alkalmazhatók (naponta, hetente) a tanulók értékelését illetően. Piros pontok, csillagok, jelek, szimbólumok valamennyi évfolyamon ösztönzőleg hatnak Értékelés megjelenítése szimbólumokkal Kiválóan megfelelt: piros csillag Jól teljesített: piros pont Megfelelően teljesített: zöld pont Felzárkóztatást igényel: fekete pont Az iskola írásbeli beszámoltatásának formái, rendje, korlátai, az értékelésben betöltött szerepének súlya. Témazáró, félévi és év végi felmérések százalékos értékelése: 1-3. évfolyam és 4. évfolyam első félév Kiválóan megfelelt: 91% - 100% Jól teljesített: 77% - 90% Megfelelően teljesített: 51% - 76% Felzárkóztatást igényel: 50% alatt 4. évfolyam II. félév 0 – 50% - elégtelen 51% - 63% elégséges 64% - 76% közepes 77% - 90% jó 91% - 100% jeles Magatartás és szorgalom értékelése A magatartás és szorgalom értékelésének alapját a Házirend tartalmazza. Szöveges értékelés módja: 1. Magatartás

- példás - jó 60

Arany János Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Központ és Nevelési Tanácsadó - változó - rossz 2. Szorgalom

- példás - jó - változó - hanyag

A magatartás és szorgalom szöveges értékelésénél az alsó tagozatban ajánlott az alábbi mondatbank: Magatartás: Társas kapcsolatainak jellemzői:  Társaira való odafigyelése: kiemelkedő, megfelelő, még fejletlen, szívesen segít, kérésre segít, nehezen nyújt segítséget.  Együttműködése: aktív, nyitott, udvarias, változó, visszahúzódó.  Konfliktuskezelő képessége: kiemelkedő, jó, változó, még fejletlen.  Szokásrendszerhez való viszonya: megbízható, változó, kialakulatlan, elutasító.  Fegyelmezettsége: a szabályokat – mindig, általában – betartja, A szabályok betartása olykor még nehezen megy.  Közösségi munkához való viszonya: önként vállal feladatot, kérésünkre segít,  Szívesen vállal feladatot, feladatvállalása változó, nehezen vállal feladatot,  A vállalt feladatot megbízhatóan, kitartóan végzi. A vállalt feladatot nem végzi el.

Szorgalom:  Figyelme: kitartó, megfelelő, aktivizálható, szétszórt.  Feladattudata: fejlett, elfogadható, változó, jelentősen fejlesztendő.  Tanulási tevékenységeinek jellemzői: egyéni munkája során – önálló, kevés segítséggel  jól dolgozik, indokolatlanul is segítséget kér, probléma esetén nem kér segítséget, gyakran igényel segítséget.  Kitartó, általában kitartó, elkalandozik, könnyen kilép a feladathelyzetből.  Tanórák alatt fegyelmezett, környezetét időnként zavarja, fegyelmezetlen.  Kooperatív munka során (páros, csoportmunka)- együttműködő, segítő, irányító, elfogadó, passzív, öntörvényű.

61


A tantárgyankénti szöveges értékelés A szöveges értékelés tantárgyanként jelenik meg, és két részből áll: a minősítésből, és a szöveges részből. Félévi és év végi minősítések:  Kiválóan megfelelt  Jól megfelelt,  Közepesen megfelelt,  Gyengén megfelelt  A tantárgyi minimumkövetelményeket nem tudja teljesíteni.  Dicséret…….tantárgyból. A minősítéshez kapcsolódik a szöveges rész, amely a minősítést indokolja. A szöveges értékeléshez segítséget nyújt a tantárgyankénti mondatbank. (Lásd. a tantárgyak végén.) Előkészítő osztályban, nincs minősítés, csak szöveges értékelés. A szöveges értékelés félévkor a tanulók Tájékoztató füzetében, év végén a Bizonyítványban jelenik meg. Ezek a dokumentumok írott, és számítógépes formában is elkészíthetők.

A pedagógus havonta, de legalább negyedévente írásban tájékoztatja a szülőket a tanuló fejlődéséről. Ez történhet a gyermek Tájékoztató füzetében, vagy más, a pedagógus által választott dokumentumban, írottan vagy géppel kitöltve. Magasabb évfolyamra lépés feltételei, tantárgyanként:  A minimumkövetelmények teljesítése.  Amennyiben a tanuló részképesség deficitje miatt nem képes teljesíteni a tantárgy minimum követelményét, akkor is tovább haladhat. Ennek feltétele, hogy az adott területekhez szükséges képességekben, a tananyag tudásában, az eddigi teljesítményéhez képest, pozitív változás történjen.  Ennek érdekében a következő tanévben differenciált fejlesztést igényel a tantárgy adott területén.

62

Arany János Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Központ és Nevelési Tanácsadó Amennyiben a tanuló nem képes teljesíteni a tantárgy minimum követelményét, és semmilyen pozitív változás nem tapasztalható a tantárgy egyik területén sem, a pedagógus az alábbiak szerint járhat el:  Abban az esetben, ha a gyermek első évfolyamra járt, a szülővel való előzetes megbeszélés alapján a tanuló munkája előkészítő jellegűnek minősül, tanulmányait a következő tanévben az első osztályban folytathatja.  Ha a tanuló az első évfolyamon első alkalommal nem tesz eleget az előírt követelményeknek, munkáját osztályfőnöke év végén szöveges formában értékeli a tanuló részére kiadott iskolalátogatási bizonyítványon. Munkája előkészítő jellegűnek minősül.  Amennyiben a gyermek második, harmadik, vagy negyedik évfolyamon tanul, a szülővel és az intézmény vezetőjével egyetértve a tanuló a következő tanévben megismételheti az előző évfolyamot.  Amennyiben a szülő ezzel nem ért egyet:  Esetmegbeszélés után, ahol az intézmény igazgatója, a gyermeket oktató valamennyi pedagógus, szükség esetén a gyermek és ifjúságvédelmi felelős, a gyógypedagógiai asszisztens, a szülő is jelen van- a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottsághoz fordulhat, a gyermek vizsgálatát kérve.

2. Az intézmény és partnereinek (szülők, tanulók, pedagógusok stb.) együttműködési formái Az iskola rendszeres kapcsolatot tart: 

A Fenntartó Önkormányzattal.



Az iskola körzetéhez tartozó önkormányzatokkal



Családsegítő intézményekkel, azon belül Gyermekjóléti szolgálatokkal



Gyámhivatallal



A megye gyógypedagógiai intézményeivel



A Rábaköz általános iskoláival, intézményeivel



A Városi Művelődési Központtal



Martincsevics Károly Városi Könyvtárral



A Gyógypedagógiai Szolgáltató Központtal (Győr, Cirkeli u. 32) 63


A gyógypedagógus, pedagógus és egyéb szociális felsőoktatási képzést folytató felsőoktatási intézményekkel



A gyógypedagógiai asszisztensképző intézményekkel



A Megyei Pedagógiai Intézettel



Tanulóink szakmai gyakorlati képzését biztosító iskolákkal, termelőüzemekkel, cégekkel



A gyermekorvosi, fogászati szakrendeléssel és a védőnői szolgálattal.



OKÉV-vel



NSZFI-vel



Az intézmény működését szolgáló vállalkozások vezetőivel való kapcsolattartás az intézményvezető és intézményvezető helyettesek hatásköre. - Tűz és munkavédelemi megbízottal - Takarításért felelős vállalkozóval - Étkeztetést biztosító vállalkozás helyi képviselőjével.

A tanulók és a szülők tájékoztatása 1. A tanulókat és a szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális tudnivalókról az intézményvezetője a bejáratnál és a folyosón lévő hirdetőtáblán, eseti hirdetésekben valamint hangos bemondón keresztül folyamatosan tájékoztatja. A Szülői Munkaközösség választmányának értekezleteken, szóban ad felvilágosítást. 2. Az osztályfőnökök osztályfőnöki órákon, szülői értekezleteken, fogadó órákon, alkalmanként előre megbeszélt időpontban tájékoztatnak szóban és írásban. 3. A napközis nevelők a napközis foglalkozásokon folyamatosan adnak információt. 4. A szülői értekezlet és a fogadóórák időpontjait tanévenként az iskolai Munkaterv tartalmazza, melyet a porta melletti hirdetőtáblán írásban teszünk közzé.

64

Arany János Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Központ és Nevelési Tanácsadó 5. A tanulók és a szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban, egyénileg vagy választott képviselőik útján közölhetik az intézmény vezetőivel, nevelőivel. 6. A nevelő-oktató munka mellett kiemelt feladat a szabadidős programok, mindenek előtt az általános kultúrával kapcsolatos szervezés az iskola falain belül és kívül. A közéleti megnyilvánulásokon a tanulói közösségeket a pedagógusok mellett a szülők és a szülői szervezet képviselői is kiegészítik. (szabadidős foglalkozás, roma napok, tanulók és művésztanárok alkotásainak kiállítása, kirándulásokon való közös részvétel stb.)

3. A tankönyvrendelés szabályai

A tankönyvrendelésről és tankönyvterjesztésről törvény rendelkezik. A tankönyvrendelés elkészítésével megbízott alkalmazott saját hatáskörben gondoskodik arról, hogy az iskolai oktatásban felhasználható tankönyvek, valamint segédkönyvek hivatalos jegyzéke az igazgató által engedélyezett példányszámban álljon rendelkezésre a szakmai munkaközösségnek és a pedagógusoknak. A pedagógusok február 20-ig írásban közlik az általuk használni kívánt tankönyvre vonatkozó igényüket a tankönyvrendelés elkészítésével megbízott alkalmazottal, aki ezek megfelelő összesítésével 3 munkanapon belül aláírásra elkészíti a rendelést.

4. Környezeti és egészség nevelés Figyelembe véve tanulóink sajátos nevelési igényéből fakadó egyéni adottságaikat, korlátaikat és lehetőségeiket, az iskolai élet minden tevékenységét áthatja a fenntarthatóság szemlélete. Segíti a tanulókat a környezettel harmonikus életvezetési képességeik kialakításában. Eligazítja őket a környezeti problémák felismerésében és azok kezelésében. Fejleszti felelősség érzetüket a környezet állapotának megőrzésére. Ezáltal a környezettel kapcsolatos nézeteik erkölcsi alapértékké válnak.

65


Az osztályfőnöki nevelő és oktató munkához kapcsolódva építettük be az egészségvédelmet szolgáló tananyagot, melynek időkerete – 5-12. évfolyamon – tanévenként 10 óra. Főbb tartalmi körök: 

egészségfejlesztés



az életkori csoportokhoz tartozó fejlődési jellegzetességek



társadalmi csoportok kirívó népegészségügyi problémái



az egészségmagatartás befolyásolása és annak lehetőségei

5. A Gyermek- és Ifjúságvédelemmel kapcsolatos tevékenység A gyermekvédelem meghatározása A gyermek- és ifjúságvédelem célja minden gyermek, fiatal harmonikus testi-lelki ill. szociális fejlődésének biztosítása. Ez nemcsak a gyermek segítését, hanem a szülők, a család támogatását is magában foglalja. A gyermekvédelmi tevékenység két részre osztható: általános és sajátos. Az általános gyermekvédelem a családban élő gyermekek védelmével foglalkozik; míg a sajátos vagy speciális gyermekvédelem a családban élő veszélyeztetett, vagy a családból kikerült gyermekek védelmét jelenti.

Az iskolai gyermekvédelem Az iskolai gyermekvédelem sokrétű, összetett és nagyon jelentős szerepet tölt be a felnövekvő nemzedékek életében. A gyermekvédelmi törvény szellemisége szerint a gyermek érdeke az, hogy saját családjában nőjön fel, az iskolának, a pedagógusnak ebben kell segítséget nyújtania - más szakemberekkel: a gyermekjóléti szolgálattal, pszichológussal, iskolai szociális munkással, orvossal, védőnővel együttműködve -, aktív szerepet vállalva a gyermekek védelmében.

66

Arany János Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Központ és Nevelési Tanácsadó Az iskolának – mint másodlagos szocializációs színtérnek – a személyiségformálásban betöltendő feladatköre hirtelen kitágult. Az iskolás korosztály idejének jelentős hányadát tölti oktatási-nevelési intézményben. Naponta hallott közhely: a megváltozott társadalmi viszonyok, a szülőkre nehezedő egzisztenciális terhek, a túlhajszoltság stb. következtében eltolódott a család és a gyermekellátási intézmények szocializációban betöltött szerepének aránya. Az óvoda, iskola hirtelen új feladatokkal találta magát szemben: egyre inkább az itt dolgozó pedagógusok kénytelenek ellátni a családi nevelés hiányosságait pótlandó reszocializációs, korrekciós funkciót is. Fokozottan jelentkezik ez a probléma az olyan intézményekben, ahol a gyermekek jelentős része hátrányos családi környezetből érkezik. Sokszor tapasztaljuk, hogy a szülői feladatok kisebb- nagyobb hányadát magunkra kell vállalnunk.

A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős gyakorlati feladatai 1. A gyermek veszélyeztetettségének megelőzését, az általános prevenciót szolgáló szervezési és tájékoztatási feladatok Az általános prevenció, a veszélyeztetetté válás megakadályozása a gyermekvédelmi felelős egyik legfontosabb feladata. Összetett, sok színtéren zajló munka ez: Tanári közösségen belüli teendők: 

Szemléletformálás;



Ismertető, tájékoztató anyagok közreadása, ajánlása;



Részvétel az iskola pedagógiai programjának kialakításában;



Folyamatos együttműködés az intézmény vezetőjével, osztályfőnökökkel.

Teendők a szülők körében: 

Részvétel a szülői értekezleteken, tájékoztatás, szemléletformálás;



Előadások, fórumok szervezése szülőknek.

A tanulókkal kapcsolatos feladatok: 

Ismeretterjesztő programok szervezése;

67


Folyamatos

tájékoztatás

a

támogatásokkal,

segítő

szervek

elérhetőségével

kapcsolatban, szakemberhez való hozzájutás megszervezése. Egyéb feladatok: 

Gyermekek, szülők, pedagógusok tájékoztatása a gyermekek jogairól, a gyermek jóléte érdekében működő szervezetekről, szolgáltatásokról, azok elérhetőségéről;



Programok szervezése az egészséges életmódról, káros szenvedélyek kialakulásának megelőzéséről;



Segélykérési lehetőség biztosítása a gyermekek számára;



Fogadóóra biztosítása a szülők, pedagógusok, családsegítők, stb. számára;



Pedagógusok felkészítése a veszélyeztető tényezők, korai tünetek felismerésére;



Kapcsolattartás a gyermekvédelmi rendszer tagjaival: családsegítő-, gyermekjóléti-, népjóléti szolgálatok, pártfogó felügyelők, rendőrség, stb.

2. Veszélyeztetettség felismerése, jelzési kötelezettség A gyermekvédelmi felelős feladata, hogy biztosítsa az iskolán belül a gyermek veszélyeztetettségének felismerését. Az önkéntes segítségkérés azonban nem elég. Az ifjúságvédelmi felelősnek információkat kell gyűjtenie, tájékozódnia kell. A tájékozódás formái: 

Rendszeres fogadóórák tartása, tájékoztatás az elérhetőségekről;



Információszerzés az iskolában törvényesen fellelhető adatok alapján;



Anonim tesztek, felmérések;



Rendszeres esetmegbeszélések a tanári közösségen belül;



Rendszeres

kapcsolattartás

a

gyermekvédelmi

jelzőrendszer

tagjaival

(pl.:

gyermekjóléti szolgálatok). A gyermek veszélyeztetettségének felismerése után a gyermekvédelmi felelős köteles jelezni a megfelelő intézmény felé (családsegítő szolgálat, gyámhivatal, jegyző, rendőrség, stb.).

68

Arany János Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Központ és Nevelési Tanácsadó 3. Dokumentációs feladatok A gyermekvédelmi felelős feladatai közé tartozik, hogy nyilvántartást vezessen a veszélyeztetett

gyermekekről,

az

esetek

jelzéséről,

kapcsolatfelvételekről,

családlátogatásokról, stb. A dokumentáció legcélszerűbb formája a munkanapló vezetése. Fontos, hogy a megtett intézkedések visszakereshetőek legyenek, nemcsak a gyermekvédelmi felelős munkájának egyszerűsége miatt, hanem a bizonyíthatóság miatt is. (Előfordul néha, hogy akár a gyámhivatal vagy a rendőrség számára írásos bizonyítékot kell szolgáltatni a megtett intézkedésekről.)

4. Adatvédelemmel, adatszolgáltatással kapcsolatos jogszabályok A közoktatási törvény meghatározza a közoktatási intézményben nyilvántartott és kezelt személyes és különleges adatok körét. Nyilvántartott adatok: 

gyerek neve, születési helye, ideje, állampolgársága, állandó és ideiglenes lakcíme és telefonszáma;



a szülő neve, állandó és ideiglenes lakcíme és telefonszáma;



a gyermek fejlődésével kapcsolatos adatok;



a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos adatok.

Az adatok továbbíthatók: fenntartó, rendőrség, bíróság, ügyészség, önkormányzat, államigazgatási szerv (pl.: gyámhivatal, jegyző).

5. Jelzések A gyermekvédelmi felelős felé a jelzések írásban történnek. Az igazolatlan hiányzásokat az osztályfőnökök a harmadik írásbeli felszólítást követően jelzik írásban. Ezt követően a

69

Arany János Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Központ és Nevelési Tanácsadó gyermek- és ifjúságvédelmi felelős írásban, sürgős esetben telefonon ill. faxon is jelzi az ügyet az illetékes Gyermekjóléti Szolgálat felé. Jelzés a Gyermekjóléti Szolgálatnak: A jelzés írásban történik, általában – a probléma jellegétől függően – esetjelző lapon. Ez tartalmazza az esetet jelző intézmény nevét, címét; a jelző személy nevét, elérhetőségét; a gyermek adatait; az eset rövid leírását és a megtett intézkedéseket. Sürgős esetekben az írásbeli jelzéssel együtt telefonon történő jelzés is szükséges.

70

Arany János Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Központ és Nevelési Tanácsadó VI.

AZ INTÉZMÉNY SZEMÉLYI ÉS TÁRGYI FELTÉTELEI

Személyi: Gyógypedagógiai tanár

16 fő

Gyógytestnevelő

1 fő

Mérnök tanár

1 fő

Általános Iskolai tanár

3 fő

Tanító

3 fő

Egyéb pedagógiai végzettségű

2 fő

Gyógypedagógiai asszisztens

4 fő

Gyermekfelügyelő

1 fő

Gazdasági vezető

1 fő

Gazdasági ügyintéző

1 fő

Iskolatitkár

1 fő

Portás

2 fő

Tartósan távollévő

3 fő

Összesen:

38 fő

Az intézmény feladatköréből adódóan hangsúlyos munkakörnek minősül mindaz melyet gyógypedagógiai végzettséggel lehet csak ellátni. A szakosodás, specializáció, pedagógus szakvizsga és továbbképzés, önképzés rendszerében folytatjuk kollégáink szakmai továbbfejlődését a gyógypedagógia területén. Tárgyi: 2004. február 16.-án intézményünk 2 új épületben elfoglalta helyét. Erzsébet királyné u. 64.-ben (székhely) az -

Óvoda

-

Általános Iskola

-

Nevelési Tanácsadó

-

és Pedagógiai Szakszolgálat

Arany János u. 19.-ben (telephely) Speciális Szakiskola -

Készségfejlesztő Speciális Szakiskola

Működését új berendezési tárgyak és nevelést – oktatást segítő eszközökkel kezdte.

71

Arany János Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Központ és Nevelési Tanácsadó A jóváhagyott eszközfejlesztési tervnek megfelelően az anyagi lehetőségek keretein belül továbbfejlesztjük. A berendezések egy része (informatikaoktatás, irodatechnika) használt eszközökkel indult, mely területen prioritási sorrendben fejlesztést kívánunk végrehajtani.

72

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

Recommend Documents