Pedagógiai programja

A Kanizsay Dorottya Egészségügyi Szakképző Iskola

Pedagógiai programja 2013.

Kanizsay Dorottya Egészségügyi Szakképző Iskola 1043 Budapest Kassai u. 24/a

TARTALOMJEGYZÉK

Bevezető rész............................................................................................................ 5 Az iskola bemutatása .................................................................................................. 8 1. Iskolánk története ............................................................................................. 8 2. Iskolánk jelene ................................................................................................ 15 2.1. Az intézmény adatai ................................................................................ 15 2.2. Iskolánk képzési kínálata ......................................................................... 15 2.3. Az iskola szociológiai, gazdasági környezete ............................................. 18 A Nevelési Program ................................................................................................ 20 I. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai ................................................................................. 22 I.1. Az iskolai oktató-nevelő munka kiemelt területei ............................................ 22 I.2. Értékek ........................................................................................................... 22 I.3. Alapelvek, célok, feladatok ............................................................................. 23 I.3.1. Általános pedagógia elveink, céljaink ................................................... 23 I.3.2. Készségek, képességek fejlesztése ........................................................ 24 I.3.3. Közéletiségre nevelés .......................................................................... 24 I.3.4. A munka, az egészség megbecsülése, a környezettudatosság ................... 25 I.4. Eszközök, eljárások ........................................................................................ 25 I.4.1. A közvetlen (direkt) nevelési módszereink ............................................ 26 I.4.2. A közvetett (indirekt) nevelési módszereink .......................................... 26 I.4.3. Nevelési eszközrendszerünk................................................................. 26 II. A személyiség- és a közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok .... 28 II.1. Személyiségfejlesztési feladatok .................................................................... 28 II.1.1. Szükségletek ...................................................................................... 28 II.1.2. A pedagógiai válaszok, eszközök.......................................................... 28 II.1.3. A tanítási órákon kívüli tevékenységek ................................................. 29 II.2. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok .............................................. 32 II.2.1. A közösség személyiségformáló ereje ................................................... 32 II.2.2. A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink .................... 32 II.2.3. A tanítási órákon kívüli tevékenységek szerepe ...................................... 34 III. Az egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok ................................................... 36 IV. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv 38 V. A nevelőtestület feladatai ...................................................................................... 39 V.1. A pedagógusok intézményi feladatai .............................................................. 39 V.2. Az osztályfőnökök speciális feladatai ............................................................. 40 V.3. A tantestületi munka hatékonysága ................................................................ 41 VI. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos feladatok ......................... 42 VI.1. Az SNI-s és a BTM-es tanulók........................................................................ 42 VI.2. A gyógytestnevelés ........................................................................................ 43 VI.3. A szociális hátrányok leküzdésére irányuló, illetve a gyermek-, és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok....................................................... 43 VII. A tanulók érdekképviselete ............................................................................. 44 VIII. Az intézmény és partnerei kapcsolattartásának formái................................... 44 VIII.1. A pedagógusok közösségein belüli és a vezetőséggel való kapcsolattartás formái..................................................................................... 44 VIII.2. A pedagógusok és a tanulók kapcsolattartásának formái ............................... 45 Kanizsay Dorottya Egészségügyi Szakképző Iskola 2 1043 Budapest Kassai u. 24/a

VIII.3. Az iskolavezetés és a tanulók kapcsolattartásának formái ............................. 46 VIII.4. A pedagógusok, illetve a vezetőség szülőkkel való kapcsolattartásának formái.............................................................................................................. 46 VIII.5. Az intézmény és egyéb partnerei közötti kapcsolattartás ............................... 47 IX. A felvétel és az átvétel szabályai .................................................................... 47 IX.1. A felvétel ......................................................................................................... 47 IX.2. Átvétel............................................................................................................. 47 IX.3. Átjárhatóság az iskolán belül .......................................................................... 48 X. A tanulmányok alatti vizsgák ................................................................................. 49 X.1. Vizsgafajták .................................................................................................... 49 X.2. A javítóvizsgákra illetve az osztályozó-, különbözeti és beszámoltató vizsgákra vonatkozó szabályok ...................................................................... 50 X.2.1. A vizsgabizottság ................................................................................ 50 X.2.2. A független vizsgabizottság ................................................................. 51 X.2.3. Az írásbeli vizsga................................................................................ 52 X.2.4. A szóbeli vizsga.................................................................................. 54 X.2.5. A gyakorlati vizsga ............................................................................. 55 X.2.6. A vizsgára való felkészítés ................................................................... 56 X.3. Vizsgakövetelmények ..................................................................................... 56 Iskolánk helyi tantervei ......................................................................................... 58 I. A Nemzeti alaptantervben (Nat) meghatározott pedagógiai feladatok .................. 59 II. Az egészségnevelési és a környezeti nevelési elvek ............................................ 60 II.1. Az iskolai egészségnevelés célja ................................................................... 60 II.2. Az egészségnevelési célok megvalósulását segítő tevékenységek ............... 61 II.2.1. Intézkedések az egészséges étkezés érdekében ....................................... 61 II.2.2. Mindennapos testnevelés, testmozgás ................................................... 62 II.2.3. Prevenciós előadások, foglakozások, bemutatók, versenyek .................... 62 II.2.4. Az iskolaorvos és a védőnő tevékenysége .............................................. 63 II.3. Az iskola környezeti nevelési elvei ................................................................. 64 III. A tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei ....... 65 III.1. Az iskolában használatos tankönyvek, taneszközök ...................................... 65 III.2. A tankönyvek kiválasztásának elvei ............................................................... 66 III.3. A tanulók saját tulajdonú eszközei, felszerelései ............................................ 67 IV. A csoportbontás és egyéb foglalkozások szervezésének elvei ...................... 68 V. Szabadon választható foglalkozások .................................................................... 69 VI. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések ...................................... 69 VI.1. Az SNI-s, és a BTM-es tanulókkal kapcsolatos feladatok ............................... 69 VI.2. Gyógytestnevelés ........................................................................................... 70 VI.3. A szociális hátrányokkal küzdő, vagy gyermek- és ifjúságvédelemre szoruló tanulók ............................................................................................... 70 VII. A tanulmányi munka értékelése ...................................................................... 72 VII.1. A beszámoltatás, számonkérés formái ........................................................... 72 VII.1.1. A szóbeli és gyakorlati számonkérés ..................................................... 72 VII.1.2. Az írásbeli számonkérés ...................................................................... 73 VII.1.3. Az otthoni felkészüléshez adott feladatok .............................................. 73 VII.2. Az értékelés elvei ........................................................................................... 74 VII.3. Záróértékelések .............................................................................................. 75 VII.4. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei ........................................... 75 VIII. A magatartás és a szorgalom minősítésének elvei ......................................... 76 VIII.1. Az iskolai jutalmazás formái ........................................................................... 76 VIII.2. Az iskolai fegyelmező intézkedések formái .................................................... 77 Kanizsay Dorottya Egészségügyi Szakképző Iskola 1043 Budapest Kassai u. 24/a

3

VIII.3. A magatartás és szorgalom értékelése .......................................................... 78 IX. A tanulók fizikai állapotának mérése .............................................................. 80 X. Az érettségi vizsga ................................................................................................ 84 A középszintű szóbeli vizsga témakörei vizsgatárgyanként ...................................... 84 Magyar nyelv és irodalom ............................................................................... 84 Matematika ................................................................................................... 87 Történelem .................................................................................................... 88 Idegen nyelv .................................................................................................. 92 Biológia ........................................................................................................ 94 Egészségügyi alapismeretek ............................................................................ 95 Ember- és társadalomismeret, etika .................................................................. 97 Fizika ......................................................................................................... 97 Földrajz......................................................................................................... 98 Kémia ......................................................................................................... 98 Informatika.................................................................................................. 100 Testnevelés.................................................................................................. 102 XI. A kerettantervek alkalmazása....................................................................... 105 XII. Óratervek ...................................................................................................... 106 XII.1. Kifutó képzéseink ......................................................................................... 106 XII.1.1. Humán szakmacsoportos, nappali rendszerű, szakiskolai képzés, 9-10. évfolyam .............................................................................................. 106 XII.1.2. Informatika szakmacsoportos, nappali rendszerű, szakközépiskolai képzés, 9-13. évfolyam ..................................................................................... 107 XII.1.3. Humán szakmacsoportos, nappali rendszerű, szakközépiskolai képzés, 9-13. évfolyam .............................................................................................. 108 XII.1.4. A felnőttek esti tagozatos, szakközépiskolai oktatása, 9-12. évfolyam .... 109 XII.2. A 2013/14-es tanévtől, felmenő rendszerben bevezetésre kerülő képzéseink.................................................................................................... 110 XII.2.1. Felnőttek esti tagozatos, szakközépiskolai oktatása, 9-12. évfolyam ....... 110 XII.2.2. Egészségügy ágazat, nappali rendszerű, szakközépiskolai képzés, 9-12. évfolyam .............................................................................................. 111 XII.2.3. Nyelvi előkészítő évfolyammal induló, egészségügy ágazat, nappali rendszerű, szakközépiskolai képzés, 9-12. évfolyam, ................................ 114 XIII. Zárórendelkezések ........................................ Hiba! A könyvjelző nem létezik. A pedagógiai program hatályba lépése, nyilvánosságaHiba! A könyvjelző nem létezik. A pedagógiai program véleményezése, jóváhagyása és elfogadásaHiba! A könyvjelző nem l


4

Bevezető rész


5

„Az iskola dolga, hogy megtaníttassa velünk, hogyan kell tanulni, hogy felkeltse a tudás iránti étvágyunkat, hogy megtanítson bennünket a jól végzett munka örömére és az alkotás izgalmára, hogy megtanítson szeretni, amit csinálunk, és hogy segítsen megtalálni azt, amit szeretünk csinálni.” /Szent-Györgyi Albert/

„Az egészség nagy kincs, az egyetlen, amely arra érdemes, hogy ne csak időt, verejtéket, fáradságot, vagyont vesztegessünk rá, de még az életünket is kockára tegyük a nyomában: nélküle az élet csak szánalmas botrány. Nélküle kéj, bölcsesség, tudomány, erény elfakul és elernyed…” /Montaigne: Bölcsességek könyve/


6

Az iskolában a nevelő-oktató munka a pedagógiai program alapján folyik. A pedagógiai program az iskola pedagógiai stratégiai terve, amely hosszú-, illetve középtávra – az intézményben működő évfolyamok számához kapcsolódva legalább egy képzési ciklusra – határozza meg az iskolában folyó nevelés-oktatás rendszerét: céljait, feladatait és tevékenységeit. A pedagógiai program ebből következően az iskola szakmai önmeghatározásának dokumentuma, egyben szakmai autonómiájának biztosítéka is. A pedagógiai programban, mint stratégiai tervben foglaltak akkor valósíthatók meg, ha évente meg vannak határozva az aktuális célok, és az ahhoz kapcsolódó feladatok teljesülnek. A pedagógiai program megvalósításának meghatározó feltétele az iskola egy-egy tanévre szóló, rövid távú pedagógiai célokat és feladatokat is tartalmazó munkatervének elkészítése és végrehajtása. A pedagógiai program tartalmát meghatározzák: -

Magyarország Alaptörvénye,

-

az 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról,

-

a 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről,

-

a 2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről,

-

a 2001. évi CI. törvény a felnőttképzésről,

-

a 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról,

-

a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról,

-

a 243/2003. (XII.17.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról,

-

az 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről,

-

az 1/2011. (I. 7.) NEFMI rendelet az egészségügyért felelős miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeinek kiadásáról,

-

a 100/1997. (VI. 13.) korm. rendelet az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról.


7

Az iskola bemutatása 1. Iskolánk története Az iskolaépületet a vallás- és közoktatásügyi miniszter építtette a község által ingyen átengedett területen, a Ferenc József téren. Újpest város az állami polgári iskolák fenntartásához 1919 végéig minden évben 3600 koronával járult hozzá. 1902 szeptemberében négy új elemi iskola épülete készült el, s vették használatba – többek között a Ferenc József téren (ma Tanoda tér) –, mindet a modern pedagógiai követelményeknek megfelelő felszereléssel és berendezéssel. Az elemi iskola mellett ide költözött az I. számú Polgári Fiúiskola is. A fiú- és a leányiskolában összesen kb. 900 tanuló végezte tanulmányait. Az iskola ekkor kétszintes volt, nem volt II. emelete. Az I. világháború évei után átmenetileg rendkívül megfogyatkozott az iskolakötelesek száma. Lassanként azonban a tanulók létszáma ismét nőtt, így az állam átvette az elemi iskolákat. Iskolánk Újpest város tanácsának kezdeményezésére 1919. szeptember 28-án nyílt meg négy osztállyal, 201 növendékkel az I. számú állami polgári leányiskolában, délutáni tanítás mellett. Ez az ideiglenes áldatlan helyzet 6 évig tartott, úgy, hogy a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium több ízben foglalkozott a megszüntetés gondolatával. Különösen a Polgári Leányiskola lett egy idő után túlzsúfolt. Az iskola betöltötte hivatását, a község fejlődése folytán annyira benépesedett, hogy a leány polgári iskola tantermeit meg kellett növelni. Az állandó veszedelmet véglegesen dr. Zibolen Endre igazgató hárította el a város támogatásával, s az 1925/26. tanévben Újpest város vezetősége gondoskodott a leánygimnázium új helyiségéről: a Ferenc József téri polgári és elemi iskola épületére ráépítéssel létesített helyet iskolánk számára. A magyaros szecessziós épület íves attika falait és a falvégek díszeit 1925-ben veszíthette el, hogy a Kanizsay Dorottya Leánygimnázium osztályait elhelyezhessék. A gimnázium épületének kérdése így véglegesen megoldódott, s oda az iskola 1925 szeptemberében beköltözött. Az iskola az 1923/24. tanévben teljes nyolcosztályúvá fejlődött, s a tanév végén megtartották az első érettségi vizsgákat. Az 1925/26. tanévben a magyar királyi állami Kanizsay Dorottya Leánygimnázium nevet kapta. Az 1926. évi XXIV. Törvénycikk kétféle leány-középiskolát szervezett, mely egyetemre képesít: leánygimnáziumot és leánylíceumot. Iskolánk az 1927/28. tanévtől leánylíceum lett. Az átalakulás évről évre osztályonként ment végbe. 1943 februárjában a katonai hatóság hadikórház céljaira lefoglalta az épületet, így a tanítás 2 évig szünetelt. 1944-ben hadikórházat rendeztek be a termekben, az épület több lövést kapott, a berendezése elpusztult, a további iskolai létet veszély fenyegette. A háború utáni évek az iskolareform évei voltak, az 1946-47-es tanévtől újra fejlődésnek indult a Kanizsay, 202 tanuló járt a gimnáziumba. Az 1948. évi tanügyi reform megszüntette az elemi és polgári iskolákat, így az 1948/49-es tanévtől teljes nyolcosztályos általános fiú és leányiskolaként működött az intézmény. A fiúosztályokat az északi, a lányosztályokat a déli épületrészben helyezték el. Kanizsay Dorottya Egészségügyi Szakképző Iskola 1043 Budapest Kassai u. 24/a

8

1950. január 1-jén lett a főváros IV. kerülete Újpest, és az újpesti iskolarendszer rohamosan fejlődött a lakótelepi építkezésekkel megnövő gyereklétszám miatt. 1956ban az iskola másodszor is átépült, folytatódott a gimnáziumi oktatás. Az 1961-62-es tanévtől szakközépiskolai osztályok is indultak. A tanulmányi eredményekről érdemes megemlíteni, hogy a 60-as években a tanulók egynegyede jeles, illetve kitűnő eredménnyel érettségizett, s az egyetemre jelentkezettek közül 25%-ot vettek fel a választott szakokra. 1970/71-ben a fiú- és leányiskolát összevonták, a koedukált iskolában már 1968-tól kezdve az egyéb típusok megszűntek, 1972-re egészségügyi szakközépiskolává vált a régi gimnázium. Kezdetben évfolyamonként 2 osztály indult, s ez az évek folyamán 800 fős, 24 osztályos iskolává alakult. A humánum, a tisztesség, becsület, az általános műveltség és a szakmai felkészültség jó színvonalú elsajátítása lettek a fő alapelvei iskolánknak. Jól felszerelt szaktantermekben, valamint szakmai gyakorlóterületeken sajátították el tanulóink mindazokat az elméleti és gyakorlati tudnivalókat, melyek a beteg emberek ápolásához, a kisgyermekek gondozásához szükségesek. Az egészségügyi ápolási program átgondolt és tervszerű volt: a tanulóknak heti egy napon – amely a szakmai napot jelentette –, át kellett öltözniük fehér ruhába és a fejükre fityulát kellett tenni. A diákok rá voltak szoktatva 14 éves kortól a fegyelemre, a rendre: nem késhettek, nem beszélgethettek, s míg néhányan tevékenykedtek, amíg elvégezték a kijelölt feladatot, a többieknek figyelniük kellett a konkrét munkavégzést (injekciózás, ágyazás, a beteg mozgatása, különböző ápolási feladatok). Tehát négy közismereti és egy szakmai napból állt össze a hét, ezen kívül évfolyamonként évközi és nyári gyakorlatok is kötelezők voltak. Az első évben a szakmai latint sajátíthatták el a tanulók, a második évfolyam végén ezt alkalmazták a bölcsődei szakmai feladatok során, s anatómiai gyakorlatuk is volt (2-2 óra elmélet illetve gyakorlat). A harmadik évfolyam után sebészeti és belgyógyászati gyakorlaton vettek részt, s az utolsó évben a tanulók a gyógyszertan, kórtan, járványtan, mikrobiológia, sebészet, belgyógyászat és kisklinikum témákban szereztek ismereteket. Ugyancsak ebben az időszakban szombatonként iskolai szinten besegítettünk takarítani a Károlyi Kórházban: egy-egy osztályra húsz-húsz tanuló ment, s fertőtlenítési munkát végeztek tanári felügyelet mellett. A 70-es években Tímár tanár úr vezetésével az iskolai énekkar szép sikereket ért el: az énekkarok budapesti versenyén I. helyezést szereztek, ezen kívül a kórus többször szerepelt a rádió nyilvánossága előtt. Sportoló tanulóink Bodnár Ágota vezetésével arattak sok sikert, sőt többen az Egyesült Izzóban NBII-es játékosokként erősítették a csapatot. Az országos egészségügyi versenyeken több alkalommal, több tanítványunk is bekerült az első 10 helyezett közé, s Székesfehérvárott a Kossuth Zsuzsa, Kállai Éva és Kanizsay Dorottya diákjai együttesen mindig jól szerepeltek. Végzős tanulóink 80%-a helyezkedett el az egészségügyben, a 20-25% továbbtanuló pedig az Egészségügyi Főiskolán, az Orvostudományi Egyetemen, vagy tanárképző intézményekben szerzett diplomát. A 70-es, 80-as években az orvostudományi karra felvett tanítványok ma is gyakorló orvosok, s több volt tanítvány is tanít ma nálunk, az egykori alma materében. Kanizsay Dorottya Egészségügyi Szakképző Iskola 1043 Budapest Kassai u. 24/a

9

Az iskola történetében 1990-től, a rendszerváltást követően nagyarányú változás következett be. Az 1990-es évek gazdasági, társadalmi változásai, a szabályozási rendszer teljes körű megújítása rendkívüli feladatok elé állította az oktatási intézményeket. A kihívás többirányú volt, s az oktatás ügye ekkor sem volt problémamentes. Az iskolarendszer fellazulása, az oktatási törvény megjelenése, annak módosítása, a közoktatási és a szakképzési törvény újfajta szemlélete, az OKJ és annak módosításai, a racionalizálási program és annak végrehajtása jellemezte az akkori feszültségekkel, gondokkal teli időszakot. Az eligazodás az oktatáspolitikában, az oktatási rendszeren igen nehéz volt, az ok a sokféle vertikális szerkezet, az ennél még több oktatásirányító "hatóság", s az aktív-inaktív népességarány megbomlása volt. A helyzetet csak súlyosbította, hogy a "tudás érték" társadalmi presztízse csökkent. Az oktatás, a képzés jövőjét úgy kellett meghatározni, hogy tekintettel legyünk a társadalmi fejlődésre, a gazdasági környezetre, a munkaerőpiac változó igényeire. Ezeket az igényeket össze kellett hangolni a lehetőségekkel. Nem utolsó sorban figyelembe kellett venni az oktató nevelői munka tartalmi változtatásait. A változás igen átgondolt tervezési, szervezési munkát igényelt a szaktárca oktatásirányítóitól, és megfeszített munkát az iskolák szakembereitől, vezetőitől, tanáraitól. Ebben a munkában iskolánk a kezdeti lépésektől vállalt feladatokat. 1990-től tantestületünk ismét vállalkozott - évtizedek után – a gimnáziumi képzésre, és az országban először egy 4+1-es egészségügyi technikusképzésre, mellette felmenőben a hagyományos egészségügyi szakközépiskolai képzés befejezésére. Hogy a tantervek megírása, egyeztetése, tartalommal való megtöltése, a tanmenetek, a tananyag megírása mennyi időt vett el a kollégáktól és az iskola vezetőségétől, nem tudjuk pontosan. Alapos, szakszerű és gyors munkájuk meghozta eredményét: teljesítményük lehetővé tette, hogy higgyünk a jövőben. Azt gondoltuk, hogy iskolát teremtünk, amely csak a miénk, jogaival, kötelességeivel, feladataival, eredményeivel és kudarcaival együtt. Nagy erőpróba volt, a feladatok megoldása naponta új és új problémák elé állította a testületet. Negyedévente mértünk, összehasonlítottunk. Amikor tanulóink harmadikban az első "tömbös gyakorlatról" visszajöttek, beszámoltak élményeikről, a gyakorlóterületek vezetői elmondták pozitív tapasztalataikat, a betegektől kapott köszönő levelek adtak erőt a folytatáshoz, a kudarcok fiziológiás "megéléséhez". Hitet, hogy érdemes újat akarni. 1994-ben sikerrel pályáztunk a Munkaügyi Minisztérium által meghirdetett "Emberi erőforrások fejlesztése" II. ütem világbanki program bevezetésére Humán és Informatika szakmacsoportban. A magyar kormány 1991 márciusában hitelszerződést kötött a Világbankkal, forrást teremtve ezzel új iskolai és munkaerőpiaci oktatási formák bevezetésére. A kölcsön teljes összege 150 millió dollár volt, ebből 63 millió dollár az emberi erőforrások fejlesztése program megvalósítását célozta. Ezt a projektet a Munkaügyi Minisztérium vezette és koordinálta, és nemcsak a világbank támogatta, hanem a szociális partnerek, munkaadók, munkavállalók is. Jóval harmonikusabb foglalkoztatást biztosított és a munkanélküliségből adódó feszültségeken enyhített. Az iskola 1996-ban tíz új tanteremmel bővült, ahol elindulhatott az új rendszerű képzés. Kanizsay Dorottya Egészségügyi Szakképző Iskola 1043 Budapest Kassai u. 24/a

10

Nagy jelentőségű volt az érettségit adó középfokú szakképzés modelljének kifejlesztése, amely széleskörű, konvertálható szakmai alapozást nyújtott a felsőfokú képzéshez, a gyors munkaerőpiaci változásokhoz, az életpályán többször szükséges szakmaváltáshoz. Lényeges célja volt, hogy a pályaválasztás kényszerét 14 évesen a tanulók ne érezzék egy életre szóló döntésnek. Nyújtott képzési időt, horizontális mozgást tett lehetővé, árjárhatóságot biztosított a kezdeti közös alapozás után 13 szakmacsoportban, közel 100 szakmában. A közismereti képzés a megfelelő műveltségi szint elérését biztosította, lehetőséget adott egy idegennyelv-tudás megszerzésére. A Népjóléti Minisztérium 1992-ben döntést hozott az egészségügyi szakképzés strukturális és tartalmi megváltoztatásáról. Magyarországon az egészségügyi szakképzés tanterveit át kellett dolgozni az Európai Unió ajánlásainak megfelelően. Ennek a programnak fontos eleme volt, hogy az egészségügyi szakembereket képző intézmények tananyaga közelítsen az európai normákhoz. A minisztérium felkérésére több kolléga részt vett a tantervek kidolgozásában, ugyanis a hagyományos szakképzés nem tette lehetővé az életkornak megfelelő pályaválasztást. A következő feltételeknek kellett megfelelni: -

a képzésnek érettségire kell épülnie,

-

a világon mindenütt elismert, felkészült, kész szakemberekre van szükség,

-

4600 óra (50 % szakmai elmélet, 50 % szakmai gyakorlat) szakmai képzés kötelező, amelyből 1200 óra lehetett irányított egyéni felkészülés,

-

az 1994-ben megjelent OKJ már csak azon humán szakmákat szerepeltette, amelyek ezen elvárásoknak megfeleltek.

Az érettségire épülő egészségügyi szakmai képzések felvállalását tantestületünk részéről átgondolt, többéves előkészítő munka előzte meg. 1989 óta részt vettünk azokon a nyilvános és testületi vitákon, amelyeken egyre világosabbá vált, hogy amennyiben 1976-hoz hasonlóan csak foltozgatunk, javítgatunk egy elavult, a munkáltatók elvárásainak nem megfelelő tartalommal megtöltött tantervet, a képzés lassú és rendkívül költséges halálának lehetünk tanúi. Munkánk lényeges célja tehát az volt, hogy egész Európában fogadják el a magyar ápolók szakmai végzettségét, feleljünk meg a nemzetközi regisztrálás kritériumainak. Ennek érdekében szakmailag felkészült, önálló ápolásra képes, felelősségre vonható ápolószemélyzetet képeztünk. 1995 szeptemberétől érettségire épülő egészségügyi képzést indítottunk az OKJ-ban meghatározott előírásoknak megfelelően ápoló és csecsemő- és gyermekápoló szakmákban.


11

Azonban a változások itt nem értek véget, ahogyan az ország szinte valamennyi területén folyamatos átalakulás volt megfigyelhető, mire elértük a 2000-es éveket, újabb kihívások elé néztünk. Fejlett demokrácia, modern piacgazdaság nem képzelhető el az oktatás fejlesztése nélkül. A mindennapok követelte versenyképesség erősítésében meghatározó szerepe van a jól képzett, szakmailag kvalifikált munkaerőnek, és ennek egyik lényeges meghatározója a nevelés, az oktatás, a képzés, a szakképzés hatékonysága. Iskolánk is igyekezett lépést tartani a körülötte zajló fejlődéssel, válaszolni a külvilág, a szakma kihívásaira. Először is éltünk a lehetőséggel, és a nyelvi és az informatikai kompetenciák fejlesztése érdekében felvállaltuk a nyelvi előkészítő osztályok elindítását, amelyek rövid időn belül nagy népszerűségnek örvendtek a hozzánk jelentkezők körében. A BME Nyelvvizsga Központtal szerződve biztosítottunk nyugodt körülményeket a nyelvvizsgázni szándékozó tanulóink számára. Kollégáink nagy számban vettek részt a különböző módszertani és szaktárgyi továbbképzéseken, ezzel is felkészülve az előttük álló újabb kihívásokra. Pedagógiai Programunkat többször átdolgoztuk, alkalmazkodva a jogszabályi változásokhoz és a fenntartó döntéseihez, de mindig előtérben tartottuk, hogy a hangsúly a humánumon legyen, hogy tanulóink személyisége harmonikusan fejlődhessen. Egyaránt figyelmet fordítottunk a tehetséggondozásra és a felzárkóztatásra, a korszerű tanulási módszerek elsajátíttatására, hogy diákjaink képességeiket a lehető legszélesebb körben tudják kibontakoztatni. A kétszintű érettségi bevezetése, a képzési rendszer, az OKJ újabb átalakulása ismét nagy munka elé állította a tantestületet, de összefogtunk, és megőrizve iskolánk hagyományait, elveit, alkalmazkodtunk az új körülményekhez. Időközben azt is tapasztalnunk kellett, hogy a hozzánk kerülő tanulók képzettségi és neveltségi szintje, szociális háttere egyre nagyobb problémák elé állít minket, sokszor kellett a szülők, a család szerepét átvállalnunk. Egyre több olyan tanulónk lett, aki valamilyen tanulási, vagy viselkedési problémával küzdött, és szívesen jöttek hozzánk a testi, vagy érzékszervi adottságaik miatt sajátos nevelési igényű gyerekek és szüleik is. Folyamatos feladatunk volt a kilencedikesek beilleszkedésének segítése, a bukások, lemorzsolódó tanulók, a mulasztások számának csökkentése. Sajnos egyre inkább előtérbe került a veszélyeztetett, hátrányos szociális helyzetű tanulókkal való foglalkozás, valamint szükségessé vált az egészséges életmódra nevelésen kívül a drogés alkoholproblémák, az AIDS-szel kapcsolatos felvilágosítás, amelyet egészségügyi iskolaként szakmai kötelességünknek is tekintünk. A lemorzsolódás ellen a szakiskolai képzés elindítása, a felnőttoktatás megerősítése jó útnak látszott, több diákunk kapott így lehetőséget a tanulmányai befejezésére. A prevenciós tevékenységben komoly szerepet vállaltak diákjaink is, akik kortárssegítőként az iskola falain kívül is végezték munkájukat. A klasszikus értelemben vett oktatás mellett közös kulturális programokkal próbáltuk tanulóink általános műveltségét fejleszteni, igyekeztünk a klasszikus és kortárs művészeteket, múzeumlátogatásokat becsempészni a szabadidős tevékenységbe.


12

A problémák mellett azonban nem feledkezhetünk meg, azokról a tanulóinkról, akik a szakmai, tanulmányi és sportversenyeken, kulturális rendezvényeken elért eredményeikkel öregbítették iskolánk hírnevét. Újabb fordulópont következett be 2007-ben, amikor a fenntartó Fővárosi Önkormányzat átszervezte a szakközépiskoláit. Létrejöttek a Térségi Integrált Szakképző Központok (TISZK), ahol a központi iskolákba került a szakképzés, a többi iskola – köztük mi is – a szakmacsoportos alapozó képzést kapta feladatául. Az ezt megelőző iskolaösszevonások után megmaradt hat, az egészségügyi képzésben érdekelt iskolából jött létre a Humán TISZK, amelynek jelenleg is tagjai vagyunk, és az informatikai szakmacsoportos osztályaink révén kerültünk a Petrik TISZK-be. Mindkét TISZK tagiskoláival együtt kidolgoztuk a közös szakmai alapozó tanterveket a későbbi szakmai tanulmányokba való beszámíthatóság érdekében. Részt vettünk a TÁMOP projektekben, amelyeknek jelenleg a fenntartási szakaszát éljük, és amelyek keretében pedagógusaink számos továbbképzésen vehettek részt. Tanulóink közös programokon, versenyeken, vetélkedőkön, kulturális- és sportrendezvényeken ismerkedhettek meg egymással. A tananyagfejlesztés mellett bővült az eszközállományunk is, ezek jelentősen megkönnyítik a munkánkat. A szakiskolai képzésben is változás következett be, az iskolában a kétéves alapozó képzés maradt, erre épülően újabb két év alatt a súlyponti iskolában szerezhetnek szakmát a tanulók. A szakképzést iskolánk csak az iskolarendszeren kívüli keretek között folytathatta tovább, igaz ennek köszönhetően országos hírnevünket továbbra is fenn tudtuk tartani. Ezekben a képzési formákban tanulnak a jelenlegi diákjaink, a 2012/13-as tanévben induló nyelvi előkészítős osztály kivételével. Az átszervezés mellett egyfajta profiltisztítás is elindult, ennek következtében először elvesztettük a gimnáziumi képzés lehetőségét, majd 2012 szeptemberétől már nem iskolázhattunk be az informatikai szakmacsoportba tanulókat. A változások az iskola egyéb feladatait is érintették, 2011 szeptemberétől létrejött a Humán TISZK GSZ, ami átvette az iskola működtetetését, és gazdasági ügyeinek intézését, így az iskola már nem gazdálkodhatott önállóan. Szintén ekkor jött létre a Koordinációs Iroda, amelynek munkatársai (szabadidő-szervező, pszichológus, gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, projektmenedzser) a hat iskolában látták el feladataikat. Ez a fajta együttműködés az iskolák és a GSZ vezetőit állította komoly kihívások elé, a közös programok szervezésétől, a gazdálkodás kérdésein át a szakmai munka összehangolásáig.


13

A „helyi viszonyok” átalakulása mellett azonban az iskola életét még jelentősebben befolyásoló, törvényi szintű változások is bekövetkeztek, amelyek 2012 szeptembere óta folyamatosan alakítják át intézményünket. Megjelent és hatályba lépett a nemzeti köznevelésről szóló törvény (a hozzákapcsolódó végrehajtási rendeletekkel együtt), megújult az OKJ, a szakképzési törvény, a NAT, utóbbiakhoz kapcsolódóan megjelentek a kerettantervek. Iskolánk 2013. január 1-jén átkerült a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KLIK) fenntartásába és működtetésébe, annak intézményegységévé vált. Mindezek tükrében került sor a Pedagógiai Programunk jelenlegi felülvizsgálatára, és átdolgozására.


14

2. Iskolánk jelene 2.1. Az intézmény adatai Név: Kanizsay Dorottya Egészségügyi Szakképző Iskola Cím: 1043 Budapest, Kassai utca 24/a OM azonosító: 035292 Telefonszám: (06-1) 369-2237 Fax: (06-1) 369-28-07 E-mail: [email protected] Honlap: www.kanizsay.sulinet.hu Fenntartója és működtetője: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ 1051 Budapest, Nádor utca 32. Telefonszám: (06-1) 795-1170 Fax: (06-1) 795-0744 E-mail: [email protected] Honlap: www.klik.gov.hu

2.2. Iskolánk képzési kínálata Kifutó képzések: -

Humán szakmacsoportos, nappali rendszerű, szakiskolai képzés, 9-10. évfolyam (az utolsó évfolyam a 2013/14-es tanévben végez);

-

Informatika szakmacsoportos, nappali rendszerű, szakközépiskolai képzés, 9-13. évfolyam (az utolsó évfolyam a 2014/15-ös tanévben végez);

-

Humán szakmacsoportos, nappali rendszerű, szakközépiskolai képzés, 9-13. évfolyam (az utolsó évfolyam a 2015/16-os tanévben végez);

-

A felnőttek esti tagozatos, szakközépiskolai oktatása, 9-12. évfolyam (az utolsó évfolyam a 2014/15-ös tanévben végez);


15

2013 szeptemberétől indítható, új kerettantervre épülő képzések: -

Nyelvi előkészítő évfolyam;

-

Egészségügy ágazat, nappali rendszerű, szakközépiskolai képzés, 9-12. évfolyam;

-

Felnőttek esti tagozatos, szakközépiskolai oktatása, 9-12. évfolyam;

-

OKJ: 34 762 01 Szociális gondozó és ápoló, nappali rendszerű, 9-11. évfolyam;

-

OKJ: 34 762 01 Szociális gondozó és ápoló, esti tagozatos, felnőttképzés, 9-11. évfolyam;

-

OKJ: 54 726 01 Gyógy- és sportmasszőr, nappali rendszerű, 13-14. évfolyam;

-

OKJ: 54 726 01 Gyógy- és sportmasszőr, esti tagozatos, felnőttképzés, 13-14. évfolyam;

-

OKJ: 52 723 01 Gyakorló ápoló, esti tagozatos, felnőttképzés, 13-14. évfolyam;

-

OKJ: 52 723 02 Gyakorló csecsemő- és gyermekápoló, esti tagozatos, felnőttképzés, 13-14. évfolyam;

-

OKJ: 55 723 01 Ápoló, esti tagozatos, felnőttképzés, 13-14. évfolyam;

-

OKJ: 55 723 02 Csecsemő- és gyermekápoló, esti tagozatos, felnőttképzés, 13-14. évfolyam;

Akkreditált, iskolarendszeren kívüli OKJ szerinti felnőttképzések (az OKJ változásával módosulhatnak): Jelenlegi képzéseink: -

OKJ: 54 723 01 0010 54 01 Ápoló, szakképesítés-elágazás;

-

OKJ: 54 723 01 0001 54 08 Körzeti közösségi szakápoló, szakképesítéselágazás;

-

OKJ: 54 723 01 0001 54 12 Pszichiátriai szakápoló, szakképesítés-elágazás;

-

OKJ: 52 720 01 0001 54 05 Kardiológiai és angiológiai szakasszisztens, szakképesítés-elágazás;

-

OKJ: 52 720 01 0001 54 07 Klinikai neurofiziológiai szakasszisztens, szakképesítés-elágazás;

Indítási illetve vizsgáztatási engedéllyel rendelkező képzéseink: -

OKJ: 54 723 01 Általános ápoló;

-

OKJ: 52 726 01 Masszőr;

-

OKJ: 52 723 01 1000 00 00 Mentőápoló

-

OKJ: 54 723 01 0010 54 02 Csecsemő- és gyermekápoló, szakképesítéselágazás;

-

OKJ: 54 723 01 0001 54 01 Diabetológiai szakápoló, szakképesítés-elágazás; Kanizsay Dorottya Egészségügyi Szakképző Iskola 1043 Budapest Kassai u. 24/a

16

-

OKJ: 54 723 01 0001 54 04 Foglalkozás-egészségügyi szakápoló, szakképesítéselágazás;

-

OKJ: 54 723 01 0001 54 07 Hospice szakápoló, szakképesítés-elágazás;

-

OKJ: 54 723 01 0001 54 13 Sürgősségi szakápoló, szakképesítés-elágazás;

-

OKJ: 52 720 01 0010 54 03 Gyógyszertári asszisztens, szakképesítés-elágazás;

-

OKJ: 52 720 01 0001 54 01 Audiológiai szakasszisztens és hallásakuztikus, szakképesítés-elágazás;

-

OKJ: 52 720 01 0001 54 04 Gyógyszerkiadó szakasszisztens és hallásakusztikus, szakképesítés-elágazás;

-

OKJ: 52 725 02 0001 54 02 Műtéti szakasszisztens, szakképesítés-elágazás;

-

OKJ: 52 726 01 0010 52 01 Gyógymasszőr, szakképesítés-elágazás;

-

OKJ: 54 723 01 0100 33 01 Ápolási asszisztens, részszakképesítés;

-

OKJ: 54 723 01 0100 52 01 Gyakorló ápoló, részszakképesítés;

-

OKJ: 52 723 01 0100 33 01 Betegkísérő, részszakképesítés;

Akkreditált, iskolarendszeren kívüli pontszerző szociális továbbképzéseink: -

Gyógyszereléssel kapcsolatos ismeretek szociális intézményben dolgozók részére (45 pont; engedély száma: T-05-015/2010);

-

Hatékony intervenció a családokkal végzett szociális munkában (45 pont; engedély száma: T-05-009/2010);

-

Sürgősségi kórképek felismerése és szakdolgozói kompetencia körébe tartozó ellátása, különös tekintettel az időskorra jellemző specifikumokra (45 pont; engedély száma: T-05-076/2011);

-

Foglalkoztatásszervezés a bentlakásos szociális intézményekben (45 pont; engedély száma: T-05-019/2011);

-

Csoportszervezői és csoportvezetői módszertani képzés szociális területen dolgozóknak (35 pont; engedély száma: T-05-010/2010);

-

A komplex gondozás fogalma, tervezése, folyamata és megvalósítása a szociális ellátásban (30 pont; engedély száma: T-05-013/2010);

-

Válaszok és megoldások az időskori életszakaszok speciális szükségleteihez (30 pont; engedély száma: T-05-011/2010);

-

Vezetői ismeretek és készségek fejlesztése szociális intézményben dolgozó vezetők részére (30 pont; engedély száma: T-05-020/2011);

-

A decubitus (nyomási fekély) kialakulása, megelőzésének és kezelésének korszerű lehetőségei (30 pont; engedély száma: T-05-015/2011, e-learning);

-

A szívizominfarktuson átesett betegek ápolása, gondozása, rehabilitációja intézményi illetve otthonápolási keretek között (30 pont; engedély száma: T-05-018/2011, e-learning);


17

2.3. Az iskola szociológiai, gazdasági környezete Egy volt munkáskerületben, az újpesti lakótelep közepén található az iskola. Az itteni gyárak, üzemek az 1980-as évek végétől egyre másra megszűntek, több család fenntartói munkanélkülivé váltak, s mindezek következményei erősen meghatározták tanulóink szociális helyzetét, s meghatározzák ma is. Az anyagi ellehetetlenülés, a szociálisan elembertelenedő körülmények, az egyik napról a másikra kialakuló létbizonytalanság miatt sokadrangúvá válik a társadalom követelte normák betartása, az emberi értékek reális számbavétele, az embert motiváló hosszú távú célok kitűzése. Ezek nélkül az emberi élet elszürkül, adott esetben a családok vegetálnak. Az elsődleges szocializáció során így a gyerekek sokszor lépéshátránnyal kezdik életüket, s ilyen közegből jőve kell életüket irányítani tudó, igényes középiskolássá válniuk. Tanulóink döntően a magyar társadalom alsó középrétegéből hozzák tapasztalat- és élményanyagukat. Szemléletüket a kisvállalkozói és alkalmazotti lét és egzisztencia határozza meg. Minden 2-3. tanuló él csonka családban. A szülők nagy átlagban igen keveset tudnak segíteni gyermeküknek a középiskolai tanulmányokban. Sokszor nehezen kezelik serdülő, kamasz gyerekeiket. Többször kérnek módszerbeli, nevelési segítséget kollégáinktól. Szenvedélybetegségekkel (kábítószer- és alkoholfogyasztás) iskolánk eddig csak preventív módon foglalkozott, de most már elvétve konkrét eseteink is vannak. A dohányzás azonban komoly feszültséget teremt az iskola és a tanulók kapcsolatában. Sajnos ebben a szülők támogatására is csak kis mértékben számíthatunk. Tanulóink 40-50%-a újpesti, 25-30%-a a környező kerületekből (III., XIII., VI.), 2530%-a távolabbi kerületekből illetve Pest megyéből érkezik. Ebből következően neveltségi szintjük, szociális és pszichés adottságaik, felkészültségük, szociális hátterük igen eltérő, ezt alapul véve kellett nevelési programunkat újragondolnunk. A hozzánk érkező 9. évfolyamos tanulók egy része alapvető neveltségi normákkal sem rendelkezik. Többen a közösségben élés alapvető feltételeit nem ismerik, a felnőttekhez és egymáshoz való viszonyukból hiányzik a tisztelet, a szeretetadás képessége, mások megbecsülése. Szenvednek a sikerélmény hiányától, sokan a kudarcélmények okozta frusztrációtól. Fontosnak tartjuk, hogy a kortársaikat is bevonva igyekezzünk kompenzálni ezeket a kamaszkorukat még nehezebbé tevő, számukra hátrányt jelentő jellemzőket. A tanulók sokszor nem rendelkeznek helyes tanulási szokásokkal, munkafegyelemmel, nem fejlesztették koncentrálóképességüket. Többeknek nincs jövőképük, majdani foglalkozásukra irányuló céljaik. Felsőoktatási intézménybe reális továbbtanulási szándéka a tanulók kisebb hányadának van, diákjaink többsége az OKJ-s tanfolyamokon szeretne és tud is helytállni. Ugyanakkor azok, akik jól tanulnak, sikereket érnek el tanulmányi, sport, kulturális illetve művészeti területen, példaértékűek a diáktársaik számára, ezzel is növelve tanévről tanévre a szorgalmas, önmagukhoz képest jól, sőt kiválóan teljesítő tanulóink táborát.


18

Fontosnak tartjuk, hogy valamennyi rászoruló diákunknak segítsünk elsajátítani azokat a tanulási technikákat, amelyeket alkalmazva képességeikhez mérten tudnak teljesíteni. Törekszünk arra, hogy diákjaink személyisége harmonikusan fejlődjön, hogy kellő önismerettel rendelkezzenek, megtalálják a számukra legmegfelelőbb utat ahhoz, hogy sikeres felnőttekké váljanak. Hiszünk abban, hogy munkánkkal, pedagógiai és szakmai elkötelezettségünkkel mindehhez hozzájárulunk, és valamennyi diákunk erkölcsi, érzelmi és értelmi többlettel felvértezve hagyja el az iskolánkat. Ennek szellemében fogalmaztuk meg nevelési, illetve szakmai programunkat, készítettük el helyi tanterveinket.


19

A Nevelési Program


20

Iskolánk a XXI. századi Magyarországon akkor tud életképes lenni, ha a képzési feladatok megvalósításakor figyelemmel követjük azokat a folyamatokat, amelyek a jövőben kialakítják és meghatározzák a követendő értékeket. Büszkék vagyunk arra, hogy az utóbbi évek társadalmi változásai, a demográfiai hullám és az iskola képzési kínálatának folyamatos átalakulása ellenére iskolánk tanulói létszáma ha kis mértékben is, de nőtt. Tudjuk, hogy ez nem tehet elbizakodottá bennünket, mivel a világ az ipari-informatikai fejlődés újabb szakaszához érkezett, s globális verseny részesei lettünk, ezért az összehasonlításkor továbbra is versenyképesnek kell lennünk. Ezért a következő területekre kell nagyobb hangsúlyt fektetnünk: -

az élethosszig tartó tanulásra való felkészítésre,

-

az egyenlő bánásmód preferálására,

-

a kompetencia alapú oktatásra,

-

az esélyegyenlőség biztosítására,

-

a differenciált foglalkozás előtérbe helyezésére,

-

a tanulók kulturált véleményformálásának elősegítésére,

-

a szülői kötelezettségek és jogok érvényesítésére,

-

a munkaerő-piac terén fellépő igényekhez való alkalmazkodásra.

A társadalomnak fel kell készülnie arra, hogy a nyugati államok közösségében nekünk magunknak kell megfogalmaznunk a „kis ország” feladatait, hogy versenyképesek legyünk. A helyi érdekeket kell képviselnünk és vállalnunk a nemzetközi érdekekkel szemben. Ugyanakkor tudni kell szellemileg és erkölcsileg is integrálódni, modernizálódni, a mérhető teljesítményt megbecsülni. Ebben a szemléletben kívánjuk tanulóinkat is felkészíteni az iskola utáni „felnőtt” életre. Alapvető kérdés ma az oktatásban, hogy milyen tudást kell az iskolában elsajátítani. A tudás alapú társadalomban ez az anyagi, szellemi boldogulás alapja. Ma már a tanult anyag nem érvényes generációkon keresztül, hanem más minőségű tudásra van szükség, az állandóan megújuló versenyképes tudás képességére, az élethosszig való tanulásra. Diákjainkat arra neveljük, hogy legyenek nyitottak az őket körülvevő világra, ne csak az iskolától várják el az ismeretanyag átadását, hanem tudatosan keressék az információkat. A lexikális tudás mellett fontosnak tartjuk megismertetni a lehetséges források használatát, az önképzés módszereit. Tanulóinkat arra készítjük fel, hogy az iskolából kilépve nem fejeződik be a tanulás folyamata, ahhoz, hogy az életük során érvényesülni tudjanak, szükségük lesz az állandó fejlődésre, ebben igyekszünk őket motiválttá tenni.


21

I. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai „A tanár egyetlen eszköze a szája. Ha nem tanulod meg becsülni, akkor a pokol fenekén fogsz vergődni. Jó lett volna, ha valaki már akkor szól: Ide hallgass, Mac, az életedből – világos? –, az egyetlen életedből harminc évet fogsz lehúzni az iskolában, világos?, iskola, iskola, iskola, gyerekek, gyerekek, gyerekek, dolgozat, dolgozat, dolgozat, olvasni és javítani, olvasni és javítani, dolgozathegyek gyűlnek össze az iskolában és

otthon,

éjjel-nappal

olvashatod

a történeteiket, verseiket,

naplójukat, búcsúleveleiket, gyalázkodásaikat, bocsánatkéréseiket, színdarabjaikat, tanulmányaikat, sőt regényeiket, az évek során…” „Aki mindennap a tanteremben tölti az idejét, az egy másik világban él, Mac.” /Részletek Frank McCourt: A tanárember című művéből/

I.1. Az iskolai oktató-nevelő munka kiemelt területei -

a személyiség komplex fejlesztése, értékekre nevelés,

-

az önművelésre, önismeretre alkalmas iskolai légkör biztosítása,

-

hatékony, beszédközpontú idegen nyelvi képzés,

-

a kulcskompetenciák fejlesztésén alapuló oktatás,

-

a nevelő-oktatói munka értékelési rendszerének megszilárdítása.

I.2. Értékek Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka céljait az általános emberi és a nemzeti értékek tanulókkal történő megismertetése, elfogadtatása és átadása határozza meg. Pedagógiai munkánk alapvető feladata, hogy a gyermeki nyitottságra, fogékonyságra, érdeklődésre és aktivitásra építve a személyiségfejlődés szempontjából kiemelten fontos alábbi értékeket tanulóink elsajátítsák, ezek képviselete váljon bennük meggyőződéssé és határozza meg viselkedésüket, magatartásukat: -

az élet tisztelete, védelme, a természeti környezet megóvása,

-

az ember testi és lelki egészsége, a megőrzésének fontossága, a testmozgás iránti igény,

-

az önismeret, a saját személyiség kibontakoztatásának igénye (önbecsülés, önbizalom),

-

fogékonyság az emberi kapcsolatokra, a barátságra,

-

a család tisztelete, a szülők, nagyszülők megbecsülése, szeretete, Kanizsay Dorottya Egészségügyi Szakképző Iskola 1043 Budapest Kassai u. 24/a

22

-

kulturált magatartás és kommunikáció a közösségben,

-

a szülőföld és Magyarország megismerése, szeretete, megóvása, a nemzeti kultúra ápolása,

-

igény a világ megismerésére, a folyamatos önművelésre, az értékelés és önértékelés, valamint az önálló tanulás képességeinek kialakítására,

-

a kisebbségben élő magyarságért érzett felelősség– és közösségvállalás,

-

az alkotmányosság, a törvényesség, az állampolgári és kisebbségi jogok tisztelete.

Az iskolánkban folyó nevelő és oktató munka feladata, hogy a felsorolt értékek elsajátítását elősegítse. Ezt szolgálják a nevelési program különböző fejezeteiben később meghatározásra kerülő tanórai és tanórán kívüli nevelési tevékenységek, valamint az e tevékenységekhez kapcsolódó folyamatos értékelés.

I.3. Alapelvek, célok, feladatok Célunk a mai társadalom meghatározta értékek átadása, alapértékeinek megőrzése. -

Az egyetemes emberi jogokat tiszteletben tartjuk, hazánk értékeit megbecsüljük.

-

Az igényesség – szellemi és erkölcsi téren – kialakítása és megőrzése az iskolai munkában is nagyon fontos, így a szabad gondolat, a kreativitás, az eredményesség elismerése, illetve elfogadása, önmagunk művelése, a folyamatos munka megbecsülése. A sokoldalú műveltség, mint érték elismerése a cél.

-

A nyitottság az új iránt fontos szempont, ugyanúgy, mint a társas kapcsolatok értékeinek, szabályainak elfogadása, tisztelete, a tolerancia. Ugyanakkor felelősséggel tartozunk önmagunk tetteiért; e kettősség megértése nagy feladatunk.

I.3.1. Általános pedagógia elveink, céljaink -

iskolánkban a legfontosabb, hogy jó iskolai légkört biztosítsunk,

-

korrekt magatartásra törekszünk a tanár-diák kapcsolatban,

-

a szakmai feladatok megoldásához, a személyiség fejlődéséhez a tanuló számára megfelelő motivációt alakítunk ki,

-

oktató munkánkban a változatos tartalmi tevékenység a célunk, ennek érdekében pedagógusaink folyamatosan továbbképzik magukat és alkalmazkodnak a kor kihívásaihoz,

-

munkánkra jellemző a tervszerűség, a rendszeresség, a megbízhatóság és a folyamatosság,

-

a nevelőtestület által kidolgozott, elfogadott és alkalmazott egységes szemléletmód kiszámíthatóságot eredményez, biztonságot nyújt,

-

a gyermekközpontúság, Kanizsay Dorottya Egészségügyi Szakképző Iskola 1043 Budapest Kassai u. 24/a

23

-

a személyiségfejlesztés alapja a tanulók önismerete mellett egyéni képességeikhez, készségeikhez mért célok kitűzése, korrekt követelmények támasztása, a közösség személyiségformáló erejének felhasználása,

-

a sajátos nevelési igényű tanulóink számára az igényeikhez igazodó feltételek biztosítása az esélyegyenlőség jegyében,

-

prevenciós tevékenységet folytatunk a tanulóinkat fenyegető, veszélyeztető káros hatások mérséklésére, lehetőségeink szerinti kizárására,

-

pedagógiai munkánk során vallási és világnézeti kérdésekben semlegesek maradunk, ugyanakkor tanulóink számára lehetőséget teremtünk ezek minél szélesebb körben való megismerésére.

I.3.2. Készségek, képességek fejlesztése Hatékonyan kívánjuk fejleszteni a logikai készséget, a kommunikációs készséget, az empátiát és a felelősségtudatot. Ennek érdekében nagy hangsúlyt fektetünk a tanulás tanítására, az eredményes tanulás segítésére, az önismeret fejlesztésére, az egészséges énkép kialakítására. Célunk, hogy segítségünkkel valamennyi tanulónk megtalálja önmagában azokat a készségeket, és képességeket, amelyeket fejlesztve sikeres és boldog felnőtté, harmonikus személyiséggé válhat. Ezért támogatjuk törekvéseiket a tehetségük kibontakoztatására, hiszen sikerélményeik motivációul szolgálhatnak azoknak a területeknek a fejlesztésére, ahol elmaradásaik vannak, felzárkóztatásra van szükségük. Hisszük, hogy minden gyermek jó valamiben, csak meg kell találni azt tevékenységet, kifejezési formát, és segíteni kell őt annak minél magasabb szintre való emelésében. Ugyanakkor segíteni kell diákjainkat abban, hogy az oktatás-nevelés valamennyi színterén önmagához mérten a lehető legjobb teljesítményt nyújthassa, ennek megfelelően alakítottuk ki a pályaorientációs tevékenységünket is.

I.3.3. Közéletiségre nevelés Erősítjük a tanulókban az alapvető értékeket, a jogok és kötelességek összhangját, a demokráciára törekvést, a toleranciát, a másság tiszteletét s a szabatos véleménynyilvánítást, a független gondolkodást. Törekszünk az életszerű, példákon és példamutatáson alapuló erkölcsi nevelésre, a tanulók felelősségtudatának elmélyítésére. A társas kapcsolati kultúra elsajátíttatása, a harmonikus családi életre való nevelés az alapja a tudatos állampolgárrá válás folyamatának. Fontosnak tartjuk, hogy diákjaink megismerjék a nemzeti kultúránk értékeit, ápolják hagyományait, erősítsük nemzeti öntudatukat, megismerjék hazafias, állampolgári kötelességeiket. Arra neveljük őket, hogy tudatosan gyakorolják az állampolgárságukból adódó és a demokrácián alapuló jogaikat, ugyanakkor ne feledkezzenek meg az ezekkel járó kötelezettségeikről sem, az iskola, Magyarország és az Európai Unió polgáraiként egyaránt.


24

I.3.4. A munka, az egészség megbecsülése, a környezettudatosság Ki kell alakítanunk a tanulókban a munkafegyelmet, fejlesztetnünk kell az állóképességüket, fel kell készítenünk őket a rájuk váró gazdasági és pénzügyi problémák, helyzetek kezelésére. Igyekszünk felismertetni az egészséges életmód elemeit, felkészíteni őket a szenvedélybetegségek elleni küzdelemre. Egészségügyi szakképző iskolaként, a több évtizedes hagyományainkhoz híven kiemelkedő feladatunknak tartjuk a testi és lelki egészségre, ezek összhangjára való nevelést, nem csak a szakmai órákon, de az iskolai mindennapjaiban is. Külön figyelmet fordítunk arra, hogy megerősítsük bennük az önkéntesség, a másokért való felelősségvállalás fontosságát, hiszen az életkori sajátságaiknak megfelelően talán a nálunk töltött időszakban legfogékonyabbak erre. Mindezekhez szükséges megismertetni velük a hasznos, kellemes, kulturált szabadidős tevékenységeket is. Tanulóink számtalan káros hatásnak vannak kitéve a média, az internet korlátlan lehetőségeinek köszönhetően, ezért kell a médiatudatosságra való neveléssel kiemelten is foglalkoznunk. A globalizáció, az ember által okozott környezeti hatások egyre több természet-, illetve környezetvédelmi problémát vetnek fel. Diákjain környezettudatosságra való nevelése kulcsfontosságú nemcsak a jelenük, de a jövőjük szempontjából is. Hiszen az ő feladatuk is, hogy óvják-védjék, megőrizzék a közvetlen és a tágabb környezetüket, hogy saját maguk és utódaik számára is egy élhető világot biztosíthassanak.

I.4. Eszközök, eljárások A nevelési feladataink megvalósításában a felnőttek által közvetített értékekre, példamutatásárára, a kitűzött feladatok nevelőerejére és a kortársak pozitív irányba befolyásoló hatására támaszkodunk. Igyekszünk elkerülni a tevékenységek és a magatartás túlszabályozását, amely végeredményben önállótlansághoz, a kezdeményezőkészség csökkenéséhez, végső soron a pedagógiai irányítással szembeni ellenálláshoz vezethet. Ugyanakkor törekednünk kell arra is, hogy a kellő intenzitású pedagógiai irányítás elemét kikapcsolva nehogy bizonytalanságot, rendszertelenséget váltsunk ki, mint mindenben, itt is az arany középutat kell megtalálnunk. Hiszünk a közösen kialakított szabályrendszer, az önként vállalt kötelezettség és a közösségi szellem nevelő hatásában, szem előtt tartva a készségekhez, képességekhez differenciáltan igazodó egyéni bánásmód elvét. Valljuk, hogy az elismerés, a dicséret, a jutalmazás ösztönző, motiváló erőként hat az általunk tanított korosztály esetén is a hatékonyabb, eredményesebb munkára. Indokolt esetben az előre meghatározott szabályok szerint és mértékben alkalmazzuk a büntetés módszerét, előtérbe helyezve annak várható pedagógia-nevelő hatását a tanuló viselkedésére. Ha szükséges - a diákok érdekeit szem előtt tartva - az oktató-nevelői feladataink elvégzéséhez speciális szakemberek (pl. gyógypedagógus, gyógytornász, fejlesztőpedagógus, szakorvos), illetve szakmai szolgáltató intézmény (pl. nevelési tanácsadó, gyermekjóléti szolgálat) segítségét is igénybe vesszük. Kanizsay Dorottya Egészségügyi Szakképző Iskola 1043 Budapest Kassai u. 24/a

25

I.4.1. A közvetlen (direkt) nevelési módszereink A beidegzés közvetlen módszerei: -

a követelés módszere;

-

a gyakoroltatás módszere;

-

a segítségadás módszere;

-

az ösztönzés módszere;

A magatartási-tevékenységi modellek közvetítésének direkt módszerei: -

az elbeszélés módszere;

-

a tények és jelenségek bemutatásának módszere;

-

a műalkotások bemutatása;

-

személyes példaadás;

A meggyőződés-formálás közvetlen módszerei: -

előadás, magyarázat, beszélgetés;

-

a tanulók önálló elemző munkája;

I.4.2. A közvetett (indirekt) nevelési módszereink -

a közösségfejlesztő és önfejlesztő tevékenységek megszervezésének módszerei,

-

a kölcsönhatásrendszer (közvélemény) irányításának módszerei,

-

a beidegzés közvetett módszerei,

-

a magatartási-tevékenységi modellek közvetítésének indirekt módszerei,

-

a meggyőződés-formálás közvetett módszerei.

I.4.3. Nevelési eszközrendszerünk A tanítás-tanulás folyamatához kapcsolódó, illetve a szabadidős tevékenységek változatosságával teremtjük meg annak a lehetőségét, hogy tanulóink képességeiknek, érdeklődési körüknek, fejlettségi szintjüknek és az igényeiknek megfelelően fejleszthessék személyiségüket. Iskolánkban a tanulóknak nincs lehetőségük a tanítási órákon a pedagógusok szabad megválasztásra, de a nevelőtestület által elfogadott közös elvek betartásával igyekszünk a lehető legmegfelelőbb körülményeket biztosítani számukra.


26

A tanítási órákon, tanítási időn kívüli, de a tanításhoz kapcsolódó eszközök: -

kötelező órák órarendbe építetten, osztálykeretben, illetve csoportbontásban,

-

felzárkóztató, tehetséggondozó foglalkozások, kiscsoportos és egyéni keretben,

-

sajátos nevelési igényhez igazodó fejlesztő foglalkozások,

-

felkészítés a kétszintű érettségire, a különböző versenyekre,

-

sportköri illetve tömegsport foglalkozások,

-

demonstrációs termek, a média, az informatikai és a nyelvi szaktermek használata,

-

könyvtár használata,

-

tanulmányi versenyek.

Szabadon választható, a szabadidő hasznos eltöltéséhez kapcsolódó eszközök: -

szakkörök, önképzőkörök, énekkar,

-

délutáni osztályprogramok,

-

hagyományőrzés, iskolai ünnepélyek,

-

vetélkedők, kulturális rendezvények,

-

a diákönkormányzat által szervezett programok (pl. diákközgyűlés, diáknap, az iskolarádió működtetése),

-

szülői kezdeményezésre, a szülők által vállalt költségek terhére közreműködést vállalunk a különböző iskolán kívüli programok (pl. tanulmányi kirándulás, mozi- színházlátogatás, illetve szalagavató bál) megszervezésében, lebonyolításában.


27

II. A személyiség- és a közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok II.1. Személyiségfejlesztési feladatok II.1.1. Szükségletek A NAT-ban képviselt értékek, az egységes, alapvető követelmények és az ezekre épülő differenciálás egyaránt azt a célt szolgálják, hogy a tanulók adottságaikkal, fejlődésükkel, iskolai és iskolán kívüli tanulásukkal, egyéb tevékenységeikkel, szervezett és spontán tapasztalataikkal összhangban minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket. Intellektuális-művelődési szükségletek: -

az intellektuális aktivitás szükséglete,

-

az új információk és ismeretek iránti szükséglet,

-

a teoretikus kutatás és konstruálás szükséglete.

Esztétikai szükségletek: -

az esztétikai szemlélődés, élménybefogadás és az esztétikai alkotás igénye,

-

az esztétikai jelenségek reprodukálásnak igénye, megnyilvánulásaival kapcsolatos esztétikai igényesség.

az

ember

saját

Az egészséges életmód iránti szükségletek: -

a rendszeres testmozgás és testedzés szükséglete,

-

az egészséges életritmus és a higiéniai szabályok betartásának szükséglete.

II.1.2. A pedagógiai válaszok, eszközök A szükségletcsoport fejlődésére a következő tényezők hatnak bizonyíthatóan a legkedvezőbben: -

a pedagógus személyiségbeli és magatartási sajátosságai, valamint tudatosító hatása,

-

az oktatás szervezeti formái,

-

az oktatás módszerei,

-

az oktatás eszközei.

A pedagógus személyiségének sajátosságai közül a felkészültség és a pedagógiai szakismeret, magatartási sajátosságai közül pedig mindenekelőtt az igazságosság, a humánus és partneri bánásmód alkalmas a tanulással kapcsolatos nyitottság megalapozására. A tanulók idegenkednek a tanítási órán alkalmazott sablonos megoldásoktól, a monotóniától.


28

Erre utal a csoportmunka, illetve minden egyéb, együttműködésre lehetőséget adó és a hagyományos frontális megoldástól eltérő munkaszervezési mód iránti szimpátia, ezek tanulási kedvet fokozó hatása. Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás, vagyis az, hogy a pedagógusok nevelő-oktató munkája a lehetőségekhez mérten a legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez. E feladat megoldását a tanítási órákon az alábbi tanítási módszerek és szervezeti formák segítik: -

az informatika, a matematika, a szakmai tárgyak egy része, és az idegen nyelvek tanítása - létszámtól függően- csoportbontásban folyik, angol nyelvből a csoportokat a nyelvtudás szintje szerint igyekszünk megszervezni,

-

a szociálisan hátrányos helyzetű, beilleszkedési, magatartási, tanulmányi problémákkal küzdő tanuló részére fejlesztő foglalkozásokat szervezünk, igény szerint pszichológusi segítséget nyújtunk, szükség esetén külső szakemberek bevonásával,

-

pedagógusaink az egyes szaktárgyak tanítási óráin előnyben részesítik az egyéni képességekhez igazodó munkaformákat, így – elsősorban a gyakorlásnál, ismétlésnél – a tanulók önálló és csoportos munkájára támaszkodnak,

-

a tantárgyi óraszámemelések lehetővé teszik, hogy több időt tudjunk fordítani a gyakorlásra, az ismeretanyag elmélyítésére, a szövegértésre, valamint, hogy tanulóinkkal megismertessük a különböző tanulási technikákat,

II.1.3. A tanítási órákon kívüli tevékenységek Az iskolában a nevelési és oktatási célok, ezen belül a személyiségfejlesztési feladatok – ugyanakkor a közösségfejlesztési feladatok - megvalósítását az alábbi tanítási órán kívüli tevékenységek segítik: Az iskolai sportkör Az iskolai sportkör tagja az iskola minden tanulója. Az iskolai sportkör a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítja a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre. Évente több iskolai egyéni, vagy osztályszintű versennyel, megmozdulással igyekszünk erősíteni tanulóink mozgásiránti igényét, ilyenek: -

őszi, tavaszi sportvetélkedő (ősszel a TISZK iskoláinak bevonásával),

-

suli olimpia,

-

iskolai bajnokságok (röplabda, falmászás, foci, kosárlabda, asztalitenisz, tollaslabda, floorball stb.),

-

a „Kihívás napja”

-

a karácsonyi foci.


29

Röplabdacsapataink leányai évek óta sikeresen szerepelnek a fővárosi bajnokságban, sőt országos szinten ötödik helyezést is elértek. Tanulóink rendszeresen vesznek részt a kerületi, fővárosi szintű sportrendezvényeken, akár versenyről, akár tömegspotról van szó. Sok tanulónk tagja valamilyen sportegyesületnek, többen válogatott szinten versenyeznek. Hagyományőrző tevékenységek Fontos feladat névadónk emlékének ápolása. Kanizsay Dorottya XVI. századi tevékenységét, humánus jellemét, embersegítő tetteit, kitartását hangsúlyozzuk az osztályfőnöki órák keretében, vetélkedőkön, érettségi témakör formájában. Évenkénti megemlékezéseinken - október 23-án a 9. évfolyamosok avatásával egybekötve, valamint a ballagási ünnepélyen - tanulóink megkoszorúzzák emléktábláját. Minden tanév folyamán iskolai ünnepséget, megemlékezést tartunk a következő alkalmakkor: -

az aradi vértanúk napján (október 6.),

-

nemzeti ünnepeinken október 23-a, és március 15-e alkalmából,

-

február 25-én a kommunista diktatúra áldozatairól, április 16-án a holocaust áldozatairól emlékezünk meg,

-

a nemzeti összetartozás napján (június 4.),

-

karácsonykor az iskola udvarán tanár-diák együtt köszönti a karácsonyt, az énekkar karácsonyi dalainak kíséretében egy pohár meleg tea és a tantestület által készített sütemények elfogyasztása közben,

-

a végzős évfolyam szalagavató bálján, ballagásakor.

Igen jelentősnek hagyományőrző és iskolatudatot erősítő szimbólumnak tartjuk iskolai ünneplőruha kiegészítőjét, a KD monogramos nyakkendőt. Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a gyengék felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó, felzárkóztató és fejlesztő foglalkozások segítik. A gyenge teljesítményt nyújtó tanulók képességeinek fejlesztésére elsősorban matematikából és helyesírásból, de igény szerint más tantárgyakból is felzárkóztató foglalkozásokat szervezünk. A tanulás tanítása, a különböző tantárgyak speciális tanulási módszereinek elsajátítatására az osztályfőnöki órákon, és a szaktárgyak tantervébe beépítetten kerül sor. A jó szövegértés valamennyi tantárgy tanulásánál elengedhetetlenül szükséges, ennek a területnek a megerősítését a magyar nyelv és irodalom tantárgyba beépítetten végezzük. A szövegek értelmezésével, a fogalmi, logikai problémákkal küzdő tanulóknak a fejlesztő foglalkozásokon tudunk külön is segítséget nyújtani. Valamennyi sajátos nevelési igényű, illetve tanulási, beilleszkedési nehézséggel küzdő tanulónk számára fejlesztőpedagógusi, pszichológusi, gyógytestnevelői és szaktanári segítséget nyújtunk, szükség esetén külső szakembereket vonunk be a munkába. Kanizsay Dorottya Egészségügyi Szakképző Iskola 1043 Budapest Kassai u. 24/a

30

A tehetséges tanulóink versenyekre, nyelvvizsgára, emelt szintű érettségire való felkésztésen vehetnek részt. A foglalkozások indításáról – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével – minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. Versenyek, vetélkedő, bemutatók A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulóink képviselik iskolánkat a kerületi, fővárosi, illetve országos szintű megmérettetéseken, a TISZK-ek közös rendezvényein. Eredményeikre rendkívül büszkék vagyunk, a sportolók trófeáival együtt kiemelt helyen található vitrinekben helyezzük el okleveleiket, emléklapjaikat. Az iskolarádión keresztül minden alkalommal tájékoztatjuk az iskola valamennyi dolgozóját és tanulóját diákjaink sikereiről, elért helyezéseiről, valamint az iskola honlapján, és a fő faliújságon, az „Akikre büszkék vagyunk” táblán jelenítjük meg a neveket és az eredményeket. Tanulóink az utóbbi években kiemelkedő eredményeket értek el: -

a különböző szintű vers-, és prózamondó, illetve íróversenyeken,

-

a különböző művészeti kategóriákban (fotó, képzőművészet, zene, tánc, ének) kiírt pályázatokon, vetélkedőkön, kiállításokon,

-

a TISZK-eken belül szervezett kulturális rendezvényeken, tudományos diákkonferenciákon,

-

szakmai tanulmányi versenyeken (egészségfejlesztés, csecsemőgondozás, elsősegélynyújtás, komplex szakmai verseny), kiemelten az országos a „Szakmacsoportos szakmai előkészítő érettségi tantárgyak” versenyen (2012ben első helyezés, a 2013-ban négy tanulónk jutott be az áprilisi döntőbe, első, ötödik, nyolcadik és tizenegyedik helyen),

-

közismereti tanulmányi versenyeken, kiemelten az Implom József helyesírási versenyen.

A versenyek, vetélkedők megszervezését, illetve a tanulók felkészítését a versenyekre a szakmai munkaközösségek munkaterve alapján az iskola pedagógusai végzik. Szakkörök A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök jellegüket tekintve lehetnek művészetiek, szaktárgyiak, de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör, hobbi alapján is. Kiemelkedő az énekkar, a kulturális szakkörök tevékenysége. A szakkörök indításáról – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével – minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt.


31

Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozások Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését szolgálják a különféle közművelődési intézményekben illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások. Az e foglalkozásokon való részvétel – ha az költségekkel is jár – önkéntes. A felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük.

II.2. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok II.2.1. A közösség személyiségformáló ereje Az iskolai nevelés legfőbb célja a tanuló minél szélesebb körben történő fejlesztése, felkészítése az életre. A gyermek fejlődése azonban szorosan összefügg és nem választható el a közösségtől, a közösségi neveléstől. A tanulók közösségben, illetve közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása iskolánk nevelő-oktató munkájának alapvető feladata. A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelő és oktató munka iskolánkban egyrészt a nevelők és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül. A kortárs csoport: -

lehetőséget ad az ön-érvényesítésre,

-

biztosítja a valakihez tartozás érzését,

-

emocionális biztonságot nyújt.

Az iskola életében a közösség tevékenységrendszere kulcsfontosságú szerepet tölt be. Nemcsak a szokásformáló, beidegző-begyakorló hatások forrása, hanem egyúttal alapja olyan közösségen belüli kölcsönhatásoknak is, amelyek a tanulók között játszódnak le. Nagy hatékonysággal járul hozzá a közösségfejlesztő és önfejlesztő magatartás- és tevékenységformák mintáinak, modelljeinek közvetítéséhez, valamint a konstruktív aktivitást megalapozó meggyőződések kialakításához is. II.2.2. A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink A tanuló fejlődésének meghatározó tényezői a családban elsajátított szokásokon, morális tényezőkön túl a baráti körben kialakított emberi kapcsolatok és értékrendek. Az iskolába bekerülő tanulók otthonról, a környezetükből igencsak változatos szokásokkal, értékrenddel, kommunikációs megnyilvánulásokkal érkeznek, ezek összehangolása, közös megegyezésen alapuló elfogadása az alapja minden iskolai tevékenység eredményességének.


32

A személyiségfejlesztési feladatoknál felsoroltakon túl, de azokhoz szorosan kapcsolódva a következő tanulói közösségeknek van kiemelkedő szerepe, feladata: -

az osztályközösségnek, azon belül a tanulói csoportoknak,

-

a tanórán kívüli foglalkozási csoportoknak,

-

az iskolai diákönkormányzatnak,

-

a tanítási időn kívüli programok köré szerveződött csoportoknak,

-

az iskola területén kívüli, de az iskola képviseletében szerveződött csoportoknak.

Az osztályközösség, a tanulási, foglalkozási csoportok feladatai -

valamennyi tanuló pozitív irányú befolyásolása,

-

az egyéni értékek felismerése,

-

egymás tiszteletben tartása,

-

mások gondjainak, nehézségeinek felismerése,

-

egymás segítése a tanulásban és az egyéni vagy beilleszkedési problémákban,

-

a másság elfogadása, a tolerancia.

Az osztályközösség szokásokkal, szemléletmóddal rendelkező tanulók közössége, ahol az életszemléletet kell formálni és továbbfejleszteni. Ebben nagy a szerepe a közösségnek, mivel a kortársak hatnak egymásra. A tanuló idejének legnagyobb részét az osztályközösségben tölti, ezért nagyon meghatározó annak légköre, szellemisége, hatása a tanulók egymás között kialakuló kapcsolatrendszerére, viselkedési formáira. A közösség irányításában, alakításában meghatározó az osztályfőnök szerepe. Különösen fontos a szerepe a problémák felismerésében és azok keresésében. Fontos a szerepe és a tevékenysége abban, hogy a családot hogyan tudja bevonni, befolyásolni a tanuló támogatásába, mennyire azonos alapelvekkel irányít az iskola és a család. Az osztályfőnök ismerje fel a tanuló problémáit, érzékelje az esetleges deviáns eseteket, és találja meg a problémák megoldásához a helyes utat vagy azokat a személyeket, akik a probléma megoldásában a segítségére lehetnek. Az osztályközösségen belül oktatásszervezési okokból különböző csoportok jöhetnek létre, esetenként más osztályok tanulóival vegyesen (nyelvi csoportok, testnevelésórák, fejlesztő, tehetséggondozó, felzárkóztató tanulási csoportok). Fontos, hogy ezeken a kisebb csoportokon belül is kialakuljanak a csoportszabályok, egyes esetekben (pl. kommunikációs, önismereti foglalkozások) elengedhetetlen a csoporttitok megőrzése. Ezek a közösségek teret adnak a személyiség kibontakoztatására, ugyanakkor alkalmasak a közösségi szabályok betartatására, az egyéni és a csoportérdek egyensúlyának kialakítására, az érdekképviselet, az egyéni és a közösségi felelősségvállalás-tudat megszilárdítására.


33

A diákönkormányzat Az iskola akkor jó és szerethető, ha a tanulás mellett a diákélet is színes és változatos, ezért a tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. Az érdekképviselet gyakorlása nem csak a közösséget építő, formáló erővel rendelkezik, de rendkívül fontos a tanulók állampolgárságra, demokráciára való nevelése szempontjából is. Erről a nevelési program VII. fejezetében írunk részletesebben. Közösségformáló ereje van az iskolai papírgyűjtésnek is. Az osztályok lelkesen vesznek részt a munkában, többek saját testsúlyukon felüli papírmennyiséget gyűjtenek össze, így egyénileg is versenyeznek. A bevétellel a diákönkormányzat rendelkezik, amelyet egyrészt az iskolai diákrendezvényekre, másrészt a díjazásokra fordítanak. A tanulók igényei alapján szerveződik az iskola tanórákon kívüli élete, s ez hozzájárul ahhoz, hogy aktív résztvevői legyenek a programoknak, és igazán magukénak érezzék az iskolát. Az IDB igyekszik ápolni az iskolai hagyományokat, s próbál évrőlévre megújulni; a kulturális rendezvényeket új, a kor szellemének megfelelő tartalommal megtölteni. A programokról színes és változatos, kreatív faliújságokon, plakátokon és az iskolarádión keresztül értesítik tanulótársaikat. Több közösségformáló rendezvénynek is a házigazdái, szervezői, lebonyolítói (természetesen a pedagógusok irányításával, közreműködésével), ilyen: -

a kilencedikesek gólyaavatója,

-

a Mikulás-napi és a Valentin-napi rendezvények,

-

a szalagavató bál, a ballagás,

-

a március 15-i műsor (11. évfolyam),

-

a diáknap.

II.2.3. A tanítási órákon kívüli tevékenységek szerepe Egy egészségügyi szakképző iskola közössége programjain keresztül hatékonyan tudja formálni tanulói egészséges életmóddal kapcsolatos személyiségjegyeit. Ennek jegyében az év utolsó, vagy azelőtti tanítási napján kerül sor a szakmai nap (egészségnap) megrendezésére, amelynek a programja igen változatos: poszter-, fotókiállítások, előadások, kvízjátékok, filmvetítések, vetélkedők, szakmai bemutatók váltogatják egymást. A tanév során folyamatosan kiemelt szerepet kap a prevenció, az egészség és annak megőrzése, a káros szokások elleni küzdelem, nem csak a szakmai és osztályfőnöki órákon, de külső előadók közreműködésével szervezett programsorozatok keretében is. Ezek témája igazodik a korosztályi igényekhez, a tanulók fejlettségi szintjéhez, megvalósulási formájukra jellemző a sokféleség: a kiállítástól kezdve, a kis csoportos foglalkoztatáson át a kortárssegítő programokon keresztül az előadásokig minden megtalálható.


34

Tanulóink szociális érzékenységét, a másokon való segítés örömének megismerését szolgálják azok a programok, amelyekben segítőként, szereplőként működnek közre. Ilyenek: -

a gyermekkórházak betegeinek, óvodásoknak adott Mikulás-műsor, a számukra készített Mikulás-csomagok, illetve húsvéti ajándékok átadása,

-

az ajándékozás a „Mikulásgyár” illetve a „Cipős doboz” karitatív programok keretében

-

a kupakgyűjtés a „Daganatos gyermekekért Alapítvány” számára,

-

a kortárssegítés.

Felmenő rendszerben, a 2012/13-as tanévben először 9. évfolyamos osztályaink kezdték el az érettségi feltételeként előírt közösségi szolgálat teljesítését. A szeptember elején megrendezett osztályszintű tanulmányi kirándulások, a tavaszi szünet programjaként felkínált külföldi utazások a szabadidő hasznos eltöltése mellett, az iskolán kívül kötetlenebb formában biztosítanak lehetőséget a közösségek formálásra. Az utóbbi programok sajnos csak a szülők önként vállalt hozzájárulásával valósíthatók meg, az iskola nem tudja fedezni a felmerülő költségeket. Az osztálykirándulásokat igyekszünk úgy megszervezni, hogy azok ingyenesek legyenek a tanulóink számára, de ha a szülői közösség úgy dönt, hogy vállalja a költségek fedezését, akkor ezt figyelembe véve állítjuk össze a programot. Azoknak a tanulóknak, akik indokolhatóan nem tudnak részt venni a tanulmányi kiránduláson, az adott napon iskolai elfoglaltságot szervezünk. Igyekszünk az iskola és a családok között folyamatosan kapcsolatot tartani, különösen azon tanulóink esetében, akik szociálisan, kulturálisan hátrányos helyzetűek. Szükség esetén – rendezetlen, bizonytalan családi háttér miatt – igénybe vesszük a gyermekjóléti szolgálat, illetve a gyámhatóság segítségét. Szociológiai felméréssel, helyzetelemzéssel az osztályfőnökök a tanév során folyamatosan feltárják a tanulók körülményeit, majd meghatározzák az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatokat.


35

III. Az egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok „Egészségedre mindazonáltal ügyelj, mert anélkül dolgodban el nem járhatsz.” /Apáczai Csere János/

„A társadalom és az egészségügy jelentős erőfeszítéseket tesz a betegségek gyógyítása terén, de szerény marad az eredmény, ha a lakosság életmódjában, életvitelében nem következik be változás. A gyermekek alkotják a társadalom azon rétegét, amely leginkább védelemre szorul. Egy új, egészséges generáció felnövekedése elképzelhetetlen a hatékony egészségügyi megelőzés és egészséges életmódra nevelés nélkül. Az „egészségi jólét” állapotának megtartása az egészségmegőrzésegészségfejlesztés

szemléletének

erősítésével

valósítható

meg.

Feladatunk az, hogy az egyéni felelősséget hangsúlyozzuk; hiszen életmódunk,

így

természetesen

életvitelünk

döntő

jelentőségű,

meghatározó az egészségünk alakulása szempontjából. Ismereteken alapulhat minden felelősség. Ismeretek hiányában nem várható el sem pozitív attitűd, sem kívánt magatartás, sem öntevékenység.” /Ottawai Egészségügyi Karta, 1986/

Iskolánk fő profilját tekintve egészségügyi szakképző iskola, ebből adódóan mindig is kiemelt feladatunknak tekintettük az egészségnevelést és egészségfejlesztést. Az iskolai egészségfejlesztés az iskola egész életébe, mindennapjaiba beépülő tevékenység, ami a pedagógusok és tanulók egészséggel kapcsolatos ismereteinek bővítésére, korszerűsítésére irányul. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) megfogalmazása szerint az egészségfejlesztő iskola folyamatosan fejleszti környezetét, ami elősegíti azt, hogy az iskola, az élet, a tanulás és a munka egészséges színtere legyen. Az iskola a szocializáció kitüntetett színtere, így a fenti tényezők közül érdemi hatást –a iskola fizikai-tárgyi és pszichoszociális környezetének alakításával-, az iskola-egészségügyi ellátás minőségére és az életmódra tudunk gyakorolni. Az iskolai egészségfejlesztő munka alapvetően befolyásolja az iskola egészének mindennapjait, kiterjed az egészséges táplálkozás lehetőségének biztosítására, a mindennapos testmozgás megszervezésére, a testi és lelki egészség fejlesztésére, a prevenciós tevékenységre (különösen a szenvedélybetegségek, függőségek kialakulása, az iskolai balesetek, bántalmazás, erőszak elkerülése tekintetében), a személyi higiénére, a szexualitással kapcsolatos felvilágosításra, az elsősegélynyújtás alapvető ismereteire.


36

Az egészségfejlesztés magába foglalja a korszerű egészségnevelés (részletesebben helyi tantervben), az elsődleges prevenció, a mentálhigiéné, az egészségfejlesztő szervezetfejlesztés, az önsegítés feladatait, módszereit. A WHO meghatározása szerint az egészségfejlesztés az a folyamat, amely képessé teszi az embereket arra, hogy saját egészségüket felügyeljék és javítsák. Ismeretes, hogy az egészséget és életminőséget meghatározó tényezők: -

a biológiai adottságok (20%);

-

a környezeti hatások (33%);

-

az egészségügyi ellátás (15%);

-

az életmód (32%);

Így az egészség megőrzésében a felelősség megoszlik az egyén, a közösségek és a társadalom között. A mi feladatunk az, hogy az egyéni felelősséget hangsúlyozzuk, hiszen az életvitelünk döntő jelentőségű az egészségünk alakulása szempontjából. A másodlagos prevenciónál a kiindulópont a megbetegedés korai jegyeinek azonosításán múlik, tehát nem az egészség fenntartása a cél, hanem a betegség vagy a hajlamosító tényezők korai észlelése, majd az ehhez kapcsolódó célzott beavatkozás. A másodlagos prevenció körébe tartozik az iskolás gyermekek életkorhoz kötött kötelező szűrővizsgálatainak rendszere, a túlsúllyal vagy mozgásszervi problémával küzdő gyermekek számára szervezett speciális táplálkozási tanácsadás és/vagy differenciált testi nevelés. A korai életszakaszokban jelentkező, aggodalomra okot adó, egészséget veszélyeztető magatartásformák az esetek jelentékeny százalékában a kortárscsoport nyomására, hatására jelennek meg. Az első cigaretta elszívása, az első részegség, az első illegális droghasználat: mindegyik a társas tevékenység részeként történik meg, gyakran az "ifjúsági kultúra" - vagy inkább szubkultúra szerves elemeként. A serdülőkorú fiatalok számára a felnőttnél lényegesen hitelesebb a kortárs, aki éppen ezért sokkal jelentékenyebb véleményformáló hatással is van rá. Iskolánkban több éve működik igen hatékonyan kortárssegítő csoport. Képzett kortárssegítő tanítványaink a főváros iskoláiban eredményesen vezetnek kortárssegítő csoportokat, kortárssegítő klubokat. Tanévenként 5-10 alkalommal kapnak meghívást az ország különböző városainak középiskoláiba, egy-egy csoportfoglalkozás megtartására, vagy kortárscsoport hívja meg őket kölcsönös tapasztalatcserére. Példamutatásuk nélkülözhetetlen. A kortárssegítők meggyőzéssel hatnak társaik gondolkodására, érzelmeikre, akaratukra és viselkedésükre. A kortárssegítő tanulók közül többen az iskolai diákönkormányzat vezetői is. Az IDB fontos feladatának tekinti, hogy az iskola tanulóit aktívan bevonva közvetítsen ismereteket, illetve kialakítson egészségvédő készségeket, szokásokat. A családi nevelés hiányosságainak pótlása is segítségükkel történik meg.


37

IV. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv Az egészségügyi szakmacsoportos szakközépiskolai osztályokban a kifutó képzéseknél önálló tantárgyként, a 2013/14-es tanévtől bevezetendő helyi tantervben a klinikumi ismeretek szakmai követelménymodul tantárgyai között szerepel az Elsősegélynyújtáselső ellátás ismeretanyaga (9. évfolyam heti 1 óra). A szakiskolai osztályokban a szaktantárgyakba beépítve szerepelnek az elsősegély-nyújtási alapismeretek. Ezen tantárgyak keretében tanulóinkat megismertetjük a baleseti veszélyforrásokkal és azok elkerülését szolgáló intézkedésekkel, magatartásformákkal. Tudniuk kell a leggyakoribb sérülések okait, következményeit, valamint ezeknek a sérüléseknek az elsődleges ellátását. Célunk, hogy a tanuló képes legyen önmagában tudatosítani az egyén kockázati magatartásának jelentőségét a balesetek következtében, valamint tudatosítani az egyéni felelősség szerepét veszélyhelyzetek illetve a balesetek megelőzésében. Kiemelt feladatunk, hogy tudatos állampolgárként is képesek legyenek a mindennapi gyakorlatban a leggyakrabban előforduló sérüléseket felismerni, és a balesetek helyszínén történő tájékozódás után – az elsősegélynyújtás szabályainak alkalmazásával – a sérülteket elsődleges ellátásban részesíteni. Tanulóink rendszeresen kiemelkedő eredménnyel vesznek részt a Vöröskereszt, illetve egyéb szervezetek által meghirdetett elsősegélynyújtó versenyeken. Az informatika szakmacsoportos szakközépiskolai osztályokban az osztályfőnöki órák keretében nyílik lehetőség az elsősegélynyújtással kapcsolatos ismeretek alapszinten történő elsajátítására. Ezen túlmenően kortárssegítő diákjaink is vállalnak foglalkozásokat ebben a témakörben. A téma minden évben bekerül az iskolai egészségügyi szakmai nap (egészségnap) programjába, ahol tanulóink kipróbálhatják a különböző eszközöket, elméletben (tesztek formájában) és gyakorlatban is megmérettethetik elsajátított tudásukat. Ilyenkor olyan kuriózumok is bemutatásra kerülnek, mint például egy teljesen felszerelt mentőautó, vagy egy újraélesztő készülék.


38

V. A nevelőtestület feladatai „A középiskolai tanár egyszerre jutasi őrmester, rabbi, váll (amelyre a diák ráborulhat, hogy kisírja magát), fegyelmező erő, énekes, másodrangú tudós, irodai adminisztrátor, bíró, bohóc, tanácsadó, divatdiktátor,

karmester,

apologéta,

filozófus,

kollaboráns,

sztepptáncos, politikus, terapeuta, tökfej, közlekedési rendőr, pap, apa–anya–testvér–nagynéni-nagybácsi, könyvelő, kritikus, pszichológus, az utolsó csepp a pohárban.” /Részlet Frank McCourt: A tanárember című művéből/

V.1. A pedagógusok intézményi feladatai A pedagógusok munkaköri feladatait az SZMSZ mellékleteként megtalálható munkaköri leírás tartalmazza, itt a pedagógus meghatározó szerepét emeljük ki (személyiségét, szaktudását, rátermettségét). A feladatok a következők: -

a véleménynyilvánítási és a döntési jogkör gyakorlása,

-

aktív részvétel a munkaközösség(ek) munkájában,

-

a helyi tantervek meghatározása, a tananyag és taneszközök kiválasztása,

-

a tanórai és tanórán kívüli tevékenységek szervezése, lebonyolítása, vezetése,

-

a tanulók megismerése, „ráhangolódás” a személyiségükre (neveltségi szint, szociológiai mérések alapján),

-

a tanulók aktivizálása, dicséretek, jutalmazások,

-

az érdeklődés felkeltése, motiválása,

-

a helyes tanulási szokások kialakítása, jegyzetelési, vázlatkészítési, adatgyűjtési gyakorlatok, önálló tanulás segítése, differenciált feladatok,

-

a képességek és adottságok fejlesztése az eredményesség érdekében,

-

az életkori sajátosságok figyelembevétele,

-

az adott feladatnak, megválasztása,

-

a tanulók teljesítményének ellenőrzése, mérése, értékelése,

-

felzárkóztatás, felzárkóztató programok kialakítása,

-

tehetséggondozás,

-

az iskola szereplőivel - pedagógus és nem pedagógus kollégákkal, az iskola vezetőségével, a szülőkkel - való együttműködés (értekezletek, fogadóórák, egyéb konzultációs alkalmak formájában),

-

az éves munkatervhez kapcsolódóan vállalhat és végezhet egyéb feladatokat is.

szituációnak

megfelelő

pedagógiai


módszerek

39

V.2. Az osztályfőnökök speciális feladatai „Minden osztályra jut egy szószóló, egy panaszkodó, egy bohóc, egy eminens, egy szépségkirálynő, egy mindenre önként jelentkező, egy mindenért lelkesedő, egy értelmiségi, egy anyámasszony katonája, egy misztikus, egy síró-picsogó fiú, egy hősszerelmes, egy kritikus, egy kétbalkezes idióta, egy vallási fanatikus, aki mindenben csak a bűnt látja, egy merengő, aki hátul ül és csak a padot bámulja, egy boldog meg egy szent, aki mindenkiben megtalálja a jót. A szószóló feladata, hogy feltegye a kérdéseket, mindegy, hogy mit, csak sikerüljön a tanárt eltéríteni az unalmas órától.” /Részlet Frank McCourt: A tanárember című művéből/

Az osztályfőnök tevékenységében kiemelt szerepet tölt be a közösségfejlesztés, a közéletiségre nevelés. Olyan megbízásokat ad az osztály tanulóinak, amelyekért felelősséget lehet és kell vállalni, feladatokat tűz ki számukra, amelyekkel értéket lehet megmutatni. Mindenkinél jobban kell ismernie a rábízott diákok személyiségjegyeit, képességeit, szociális hátterét, a tanulók közötti kapcsolatokat. Vezeti és irányítja a közösséget, ugyanakkor segíti is őket az önállósági törekvéseikben, jogaik gyakorlásában, kötelezettségeik teljesítésében. Bizalmasuk, példaképük, sokszor a családjuk helyett is, de társuk is egy-egy közös feladat elvégzésében, velük együtt örül és szomorkodik. Szakmai tudásán túl, viselkedésével, példamutatásával erkölcsi normákat, a különböző programok segítségével értékeket közvetít. Szükség esetén segítséget nyújt, ha kell, szakember bevonásával. A tanulók teljesítményét összességében értékeli (magatartás, szorgalom), jutalmaz és büntet is, ha kell. A következőkben a speciális szerepköréből álló feladatokat emeljük ki, a teljesség igénye nélkül: -

a tanulók tanulmányi előmenetelének, személyiségfejlődésének figyelemmel kísérése,

-

a tanulók adatainak kezelése a személyiségi jogok és az adatvédelem figyelembevételével,

-

a naprakész, pontos adminisztráció vezetése,

-

az önismeret, önértékelés, önbecsülés segítése,

-

az ODB munkájának kialakítása, felelősségének erősítése,

-

a helyes viselkedés, az etikett szabályainak kapcsolatokban, a véleménynyilvánításban,

-

a faji, nemzetiségi és vallási kérdésekben törekvés a toleranciára

-

az osztályszintű megemlékezések, ünnepségek koordinálása,

-

változatos osztályprogramok kezdeményezése,

elsajátítatása


a

társas

40

-

a tanulókat veszélyeztető élethelyzetek bemutatása, az okok feltárása,

-

ösztönzés a kreativitásra (pl. osztályterem dekorálása), a közösségi programokon való aktív részvételre,

-

a fegyelem és önfegyelem kialakítása az osztályon belül, késések, hiányzások, fegyelmezetlenségek csökkentése,

-

az élet tiszteletére tanítás, a karitativitás, a humanista értékek középpontba állítása, az egészség megbecsülése, a fizikai állóképesség fejlesztése,

-

a környezeti kultúra szerepének hangsúlyozása,

-

az aktív és passzív pihenés összhangjának megteremtése, a hobbi szerepének hangsúlyozása az egyén életében,

-

a szülőkkel való folyamatos kapcsolattartás, együttműködés a gyermekek harmonikus fejlődése érdekében,

-

segítség a pályaválasztásnál.

V.3. A tantestületi munka hatékonysága A nevelőtestület munkája csapatmunka, ennek feltétele az alapelvek, értékek és célok mindenkori egységes értelmezése, a feladatok arányos felosztása. Folyamatos feladat a tanár-diák kapcsolat fejlesztése, a különböző neveltségi szintű osztályok, csoportok kezelését célzó egységes stratégiák kidolgozása és betartása. A munkaköri illetve a megbízás alapján ellátandó feladatok pontos megfogalmazása, a különböző szintű vezetői tennivalók tisztázása szolgál kiindulásként a pedagógiai munka és a teljesítmény ellenőrzésen alapuló értékeléséhez. A hatékonyság növeléséhez elengedhetetlen a folyamatos pedagógus-továbbképzés, amely irányulhat a tanári személyiség, a módszertani kultúra, illetve a szaktudás fejlesztésére. Munkánk hatékonysága egyrészt tanulóink viselkedésének, neveltségi szintjének folyamatos figyelemmel kísérésével, másrészt a különböző területekre irányuló mérések eredményeivel mérhető. Ezeket a tapasztalatokat a nevelőtestület tagjai különböző szintű fórumaikon tudják egymással megosztani, az eredmények, az értékelés alapján az éves munkatervekben kerülnek kitűzésre az újabb feladatok, célok. Az értékelésekhez széles alapot nyújtanak a különböző mérőmódszerek a tanulók tudásának tanórai értékelésétől kezdve, a különböző vizsga illetve versenyeredményeken át a külső mérésekig, valamint az esetmegbeszélések, a különböző szintű vezetői ellenőrzések.


41

VI. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos feladatok Iskolánk szellemiségéből adódóan hosszú évek óta vállalja fel olyan tanulók fogadását, akik az átlagostól eltérő odafigyelést, törődést, speciális ellátást igényelnek. A velük kapcsolatos feladataink a következők szerint csoportosíthatóak: -

a sajátos nevelési igényű (SNI) tanulók integrált oktatása-nevelése,

-

a beilleszkedési, tanulási és magatartási (BTM) problémákkal rendelkező tanulók fejlesztése,

-

gyógytestnevelési igények kielégítése,

-

a szociális hátrányok leküzdésére irányuló tevékenységek,

-

gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátása.

A problémák egy része pedagógiai módszerekkel és eszközökkel enyhíthető, illetve megoldható, de vannak olyanok, amelyekhez más szakemberek segítségére, bevonására van szükség. Ezért az itt leírtak szorosan kapcsolódnak a helyi tantervben megtalálható, a tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedéseket tartalmazó fejezethez.

VI.1. Az SNI-s és a BTM-es tanulók Törekednünk kell arra, hogy az ide tartozó tanulóink semmilyen formában ne szenvedjenek hátrányt sajátos igényeik miatt. Ezért nevelésük-oktatásuk intézményünkben integráltan folyik, fejlesztő foglalkozásaik órarendjükbe beépítve jelennek meg. A diákokkal, kiemelten az osztálytársakkal megbeszéljük, hogy a helyzetükből adódó másfajta bánásmód (tantárgyi értékelés alóli mentesség, többletidő kedvezménye) nem jelent kivételezést, ugyanakkor nem adhat alapot a gúnyolódásra, a lekicsinylésre. Hangsúlyozzuk, hogy az állapotuk számukra hátrányt jelent, ezért segíteni kell őket abban, hogy ezt leküzdhessék. A testi, illetve érzékszervi adottságaik miatt kiemelt figyelmet érdemlők esetén külön is hangsúlyt fektetünk a tolerancia, az empátia, a másokon, másoknak való segítés okozta öröm érzésének fontosságára. Az ilyen tanulóknál még nagyobb a jelentősége annak, hogy megtaláljuk azt a területet, ahol a gyermek sikerélményt érhet el, hiszen ezzel is motiválhatjuk őt a hátrányt hozó képességek, készségek fejlesztésére. Tapasztalataink azt mutatják, hogy akár a sport, akár a művészetek, akár a közösség érdekében végzett tevékenységekben elért kisebbnagyobb sikereik, az általuk szerzett elismerés megerősíti önbizalmukat, erőt adva nekik az egyéb akadályok leküzdéséhez.


42

VI.2. A gyógytestnevelés Azoknak a tanulóknak, akik szakorvosi vélemény alapján rászorulnak, heti három órában biztosítunk lehetőséget az egyéni igényekhez igazodó gyógytestnevelésre. Az utóbbi évek alatt ehhez pályázati forrásból szereztünk be korszerű eszközöket, illetve szakképzett pedagógusokat alkalmaztunk az órák ellátására. Utóbbinak azért is lényeges szerepet tulajdonítunk, mert a kollégák a normál testnevelésórákon és a sportköri foglalkozásokon is találkoznak a tanulókkal, így ki tudják szűrni a rászorulókat, fel tudják mérni az igényeiket. A megfelelő fejlesztés után vissza tudják integrálni a tanulókat a normál testnevelés órákra, ahol továbbra is figyelemmel kísérhetik őket, szükség esetén azonnal reagálni tudnak a fellépő problémákra. Testnevelőink arra törekednek, hogy a gyógytestnevelésre járó tanulókat az adottságaikhoz mérten bevonják a sportköri foglalkozásokba, rábírják őket a tömegsport-rendezvényeken való aktív részvételre.

VI.3. A szociális hátrányok leküzdésére irányuló, illetve a gyermek-, és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok Az utóbbi évek során a körülöttünk zajló társadalmi, gazdasági változásoknak köszönhetően egyre nagyobb mértékben nő azoknak a tanulóinknak a száma, akik valamilyen okból ebbe a csoportba sorolhatóak. Sajnos a szemérmesség, a szégyenérzet még mindig elég nagy hátráltató tényező ezeknek az eseteknek a feltárásában, ezért pedagógusainknak, különösen az osztályfőnököknek kiemelt figyelmet kell fordítaniuk az árulkodó jelek felismerésére. A tanár-diák kapcsolat bizalmi viszony, ezért különösen óvatosan kell megközelíteni ezt a témakört, hiszen közbeavatkozásunkkal a céljainkkal ellenkező hatást is elérhetünk, és az őszinte bizalmat a teljes bezárkózás, hárítás válthatja fel. Oda kell figyelnünk a személyiségjogok tiszteletbe tartására, a ránk bízott információk bizalmas kezelésére. Ugyanakkor vannak olyan esetek, amelyek nem engedik meg a mérlegelést (pl. gyermekbántalmazás, a tanuló egészségét, testi épségét veszélyeztető körülmények, káros szokások), de ezekben az esetekben is a lehető legkörültekintőbben kell eljárni, meggyőződni a helyzet valódiságáról. Az iskolának forrás hiányában kevés lehetősége van a konkrét segítségre, de a lehetőségek feltárásában, ismertetésében, a külső segítők bevonásában közreműködést vállal.


43

VII. A tanulók érdekképviselete A diákmozgalom működésének alapját az osztály-diákbizottságok (ODB) jelentik, akik az osztályok igényeit, problémáit viszik tovább az iskolai diákbizottságba (IDB), s az ott hallottakat közvetítik osztályuknak. Az IDB év elején felelősen dönt személyi kérdésekben, megújítja a diákbizottság elnökének, egyéb tisztségviselőinek mandátumát, megválasztja az új évfolyam osztályaihoz a patrónusokat. A diákközösség minden olyan estben, ahol véleménynyilvánítási joggal rendelkezik, osztályszinten, majd a képviselőikkel kibővített IDB ülésén megtárgyalja, megvitatja az aktuális anyagot. Az IDB ülésére meghívhatják az iskola igazgatóját, helyetteseit, és azon pedagógusait, akiktől segítséget, válaszokat várnak a (megtárgyalandó dokumentum kapcsán) felvetődő problémáikra, kérdéseikre. Megfogalmazzák javaslataikat, véleményüket, amelyet írásba foglalnak, és azt képviseletükben az IDB elnöke illetve helyettese írja alá. A tanulók legfontosabb fórumai a diákparlament és a diákközgyűlés. Ezeket osztályközgyűlések előzik meg, ahol a tanulók megfogalmazzák a kisebb közösségek problémáit. A parlamentben az iskola életével kapcsolatos vélemények hangzanak el, a megfogalmazott kérdésekre illetve kérésekre az igazgató válaszol. Az IDB-tagok nem csak az érdekeik érvényesítésében, de a kötelezettségeik megtartatásában is részt vállalnak, képviselőik részt vesznek a szülői értekezleteken, beszámolnak az osztály tanulmányi, közösségi munkájáról, fegyelmi problémáiról, közvetítik kéréseiket a szülői szervezet felé. A kötelességszegésből adódó (pl. igazolatlan mulasztások, a házirend szabályainak megszegése) megbeszéléseken, fegyelmi tárgyalásokon az ODB, illetve az IDB elnöke is jelen van. A diákönkormányzat tevékenységét az iskola igazgatója által megbízott nevelő és a nevelési igazgatóhelyettes segítik.

VIII. Az intézmény és partnerei kapcsolattartásának formái Az intézmény szervezeti egységei, a tanulók, a szülők és az intézmény külső partnereivel való kapcsolattartás részletes szabályait az SZMSZ és a házirend tartalmazza, ezért itt csak a formák felsorolására térünk ki.

VIII.1. A pedagógusok közösségein belüli és a vezetőséggel való kapcsolattartás formái Az iskola pedagógusai a nevelőtestületen belül kisebb-nagyobb csoportokat alkotnak, amelyek egy-egy feladat köré, vagy valamilyen közösen megfogalmazott cél megvalósítása érdekében szerveződhetnek. Munkájukat hosszabb-rövidebb ideig végezhetik, de általában tanévenként újraszerveződnek. A nevelőtestület egészét érintő kérdéseket először a munkaközösségek vitatják meg, kialakítják véleményüket, megteszik javaslataikat a jogszabályok által meghatározott esetekben. A munkaközösség-vezetők írásban összefoglalják, és a tantestületi


44

értekezleteken szóban megbeszélteket.

előterjesztik

az

egész

nevelőtestület

elé

az

általuk

Itt kerül sor az egyeztetésekre és a közös álláspont megfogalmazásával gyakorolják a véleményezési illetve döntési jogkörüket. A pedagógusok munkájuk során természetesen számos alkalommal kerülnek kapcsolatba egymással, ezek leggyakoribb formái: -

spontán kialakuló beszélgetések;

-

az aktuális problémák megoldására összehívott megbeszélések, értekezletek,

-

egy adott osztályban, csoportban (pl. nyelvi, vagy gyakorlati csoport) tanítók megbeszélése,

-

az osztályfőnökök vagy egy évfolyam osztályfőnökeinek megbeszélése,

-

egy adott tanulót tanítók megbeszélése,

-

munkaközösségi, tantestületi értekezletek,

-

belső továbbképzések, nevelési értekezletek, előadások,

-

óralátogatások, és megbeszélésük,

-

vetélkedők, versenyek, vizsgák, egyéb programok szervezése, lebonyolítása,

-

személyes megbeszélések,

-

írásbeli beadványok, kérelmek, és az azokra született válasz, határozat,

-

írásbeli utasítások, megbízások, munkaköri leírások,

-

vezetőségi értekezletek.

VIII.2. A pedagógusok és a tanulók kapcsolattartásának formái Mivel a tanulók az iskolában töltött idejének jó részét a tanórák, és a tanórán kívüli foglalkozások teszik ki, alapvetően ezek keretében tartják egymás között a kapcsolatot. Ezen felül kapcsolatba kerülhetnek: -

a tanítás előtt vagy után, illetve az óraközi szünetekben

-

négyszemközti beszélgetésekben,

-

kiscsoportos beszélgetésekben,

-

a szabadidős tevékenységek során,

-

rendezvények, ünnepélyek alkalmából

-

vizsgaszituációban,

-

a diákönkormányzat érdekképviseletéhez kapcsolódó és egyéb rendezvényein,

-

az iskola által szervezett külső programokon,

-

az iskola képviseletében mások által szervezett rendezvényeken.


45

VIII.3. Az iskolavezetés és a tanulók kapcsolattartásának formái -

a hivatalos ügyek intézésekor személyes megbeszélés formájában,

-

a diákönkormányzat érdekképviseletéhez kapcsolódó és egyéb rendezvényein,

-

a belső és külső mérések, vizsgák alkalmával,

-

az iskolai versenyek, vetélkedők eredményhirdetésekor, egyéb jutalmazáskor,

-

a fegyelmi ügyekben tartott megbeszéléseken, tárgyalásokon, a fegyelmi fokozat kiszabásakor,

-

a tanulók különböző szintű közösségei által megfogalmazott kérések megbeszélésekor, a felmerülő problémák kivizsgálásakor,

-

írásban benyújtott beadványok esetén írásban történő válasz, határozat.

VIII.4. A pedagógusok, illetve kapcsolattartásának formái

a

vezetőség

szülőkkel

való

Az iskolába járó tanulók szülei osztályszinten választják meg a szülői munkaközösség képviselőit, akik a szülők nevében szükség esetén eljárnak, illetve képviselők őket az iskolai szülői szervezetben. A szülői szervezet maga határozza meg a működését, de évente legalább két alkalommal találkozik az iskola vezetőségével. A szülői szervezet minden tanévben megválasztja a vezetőjét, aki a szülői szervezet képviselőjeként aláírja, és az igazgatónak átadja a véleménynyilvánítás jogának gyakorlásakor a szülői szervezet által megfogalmazottakat. A szülőkkel való kapcsolattartás formái: -

az e-naplón, az ellenőrző könyvön keresztül írásbeli tájékoztatás, tájékozódás,

-

az iskola honlapja,

-

hivatalos írásbeli beadvány, kérvény, az arra adott írásbeli válasz, határozat,

-

telefonbeszélgetés, e-mail,

-

hivatalos fogadóóra,

-

egyéni kérés alapján, egyeztetett időpontban személyes beszélgetés,

-

a pedagógus vagy igazgató által kezdeményezett személyes beszélgetés,

-

fegyelmi tárgyalás,

-

szülői értekezlet,

-

az igazgató és a szülői szervezet képviselőinek megbeszélése,

-

az iskolai ünnepségek, rendezvények, különösen a tanévnyitó, tanévzáró ünnepély, a szalagavató bál és a ballagás.


46

VIII.5. Az intézmény és egyéb partnerei közötti kapcsolattartás -

szóbeli és írásbeli tájékoztatás kérése, adása, adatszolgáltatás,

-

e-mail, telefonkapcsolat, hagyományos úton való levelezés,

-

személyes találkozók, megbeszélések, értekezletek, tárgyalások,

-

az intézmény honlapja,

-

beiskolázási börzék, nyitott kapuk programja,

-

intézménylátogatások, konferenciák, kulturális és sportrendezvények.

IX. A felvétel és az átvétel szabályai IX.1. A felvétel A tantestület döntése alapján 2000 óta az általános iskola nyolcadik osztályának elvégzése után hozzánk jelentkező tanulóknak nem kell felvételit tenniük. A meghirdetetett tanulmányi területekre (tagozatokra) való besoroláskor a diákok által kapott osztályzatok átlagát vesszük figyelembe. Az átlagot a magyar nyelv és irodalom, a történelem, a matematika, az idegen nyelv, és a biológia tantárgyak 7. osztályos év végi és 8. osztályos félévi jegyeiből számítjuk. Elutasítjuk azokat a tanulókat, akik 8. osztályban félévkor bármilyen tárgyból elégtelen osztályzatot kaptak. A nyelvi előkészítő évfolyam speciális követelményei miatt oda nem tudunk SNI-s tanulókat fogadni. Valamennyi BTM-es, és a többi képzésre jelentkező SNI-s tanulót és szüleit arra kérjük, hogy még a jelentkezés előtt keressék fel az iskolát. Erre azért van szükség, hogy kölcsönösen fel tudjuk mérni, alkalmas-e az iskola a gyermek fogadására, tudjuk-e biztosítani számára a szükséges feltételeket. A gyermek jövőbeni fejlődése érdekében fontosnak tartjuk, hogy felelősséggel hozhassuk meg döntésünket, és esetleges elutasítása esetén is ezt a szempontot tekintjük elsődlegesnek. A felnőttek középiskolájába jelentkezők, az előző tanulmányaikat beszámítva magasabb évfolyamon is folytathatják tanulmányaikat. Az érettségi utáni szakképzés belépési feltételeit alapvetően a kerettanterv, illetve a képzési program határozza meg, ezzel részletesebben a szakmai programról szóló fejezetben foglalkozunk.

IX.2. Átvétel A Humán TISZK iskoláival a megalakuláskor egyeztettük a jelenlegi, egészségügyi szakmacsoportos kifutó képzéseink helyi tanterveit. Erre részben az átjárhatóság, részben pedig az OKJ-s képzéseknél a beszámíthatóság biztosítása miatt volt szükség. Ennek alapján a társiskolákból a tanulókat akár tanév közben is át tudjuk venni, ha ezt az adott osztály létszáma és összetétele megengedi. Osztályozó- illetve különbözeti vizsgára nincs szükség, de az esetleges lemaradások pótlását a tanulóknak vállalniuk kell.


47

Azok a tanulók, akik költözés miatt kényszerülnek iskolaváltásra, az addig tanult szakmacsoportnak és képzési formának megfelelő osztályainkba a létszám figyelembevételével felvételt nyerhetnek. Esetükben felmérjük, hogy az addigi tanulmányaik a zökkenőmentes csatlakozáshoz elegendőek-e, és ha hiányosságokat tapasztalunk, akkor írásos, egyéni tervet készítünk azok pótlására, és a beszámoltatás formájára, határidejére. Más szakmacsoportból, iskolatípusból jelentkezők esetén először sor kerül a tanuló addigi tanulmányainak felmérésére, ezt követően javaslatot teszünk az átvétel lehetséges módjára, feltételeire. Tanév közben csak nagyon indokolt és megalapozott esetben veszünk át tanulót, mert úgy véljük, hogy a lehetséges különbözeti, illetve osztályozóvizsgák terhe gátolhatja az aktuális évfolyam tananyagának elsajátítását. A tanítási év végén jelentkezőknek. a felmérést követően augusztus végére adunk időpontot a megbeszélt vizsgák letételére. Az átvett tanulók osztályba, csoportba sorolásánál figyelembe vesszük a szóba jöhető osztályok, csoportok létszámát, összetételét, az angol nyelv esetén a tanuló nyelvi szintfelmérő eredményét. Ha ezek a feltételek megengedik, akkor figyelembe vehető a tanuló, illetve a szülő azon kérése, hogy ismerőseivel egy osztályba, csoportba kerüljön. Minden átvétel esetén szükséges a szülő írásbeli kérelme, és határozat születik az átvétel feltételeiről.

IX.3. Átjárhatóság az iskolán belül Indokolt esetben a szülő és a tanuló írásbeli kérelme alapján lehetőség van csoportilletve osztályváltásra azonos képzési formán és szakmacsoporton belül. A szakmacsoportok között átjárhatóság csak a szakmai tárgyakból sikeresen letett osztályozóvizsga után, írásbeli szülői és tanulói kérésre van lehetőség. A szülő és a tanuló együttes kérése alapján bármilyen vizsga letétele nélkül lehetőség van a nyelvi előkészítő évfolyammal indult osztályból azonos szakmacsoporton belül, hagyományos osztályba való, illetve az egészségügyi szakmacsoportos szakközépiskolai osztályból a szakiskolai osztályba való átkerülésre. A nem tanköteles tanuló a szülő és a tanuló együttes kérése alapján az esti tagozatos képzés keretében, azonos évfolyamon folytathatja tanulmányait, ha annak fegyelmi vagy egyéb akadálya nincs.


48

X. A tanulmányok alatti vizsgák X.1. Vizsgafajták Iskolánk a 9. évfolyamos tanulók számára a beiratkozáskor angol nyelvből szintfelmérő vizsgát tart a csoportok kialakításának érdekében. Az első tanítási héten matematikából, és helyesírásból szintén szintfelmérő dolgozatot íratunk, felzárkóztatási feladatok felméréséhez. Ezeknek a szintfelmérőknek a tanuló továbbhaladására nincs és nem is lehet befolyása. Minden év áprilisában (a tanév helyi rendjében meghatározott napon) matematikából a tizenegyedik és a végzős évfolyam tanulói, idegen nyelvből a végzős évfolyam diákjai és az előrehozott érettségire jelentkezők próba érettségi dolgozat feladatsort oldanak meg. A kapott osztályzat egy-egy témazáró dolgozat jegyének felel meg és így kerül be a naplóba. Osztályozóvizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához, ha 1. felmentést kapott a tanórai foglalkozásokon való részvétele alól (pl. magántanuló), 2. engedélyt kapott, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget (pl. előrehozott érettségi esetén), 3. a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 51. § (7) bekezdésében meghatározott időnél többet mulasztott, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozóvizsgát tehet, 4. a tanuló a félévi, év végi osztályzatának megállapítása érdekében független vizsgabizottság előtt tesz vizsgát. Egy osztályozóvizsga – az előző bekezdés 2. pontjában meghatározott kivétellel – egy adott tantárgy és egy adott évfolyam követelményeinek teljesítésére vonatkozik. A tanítási év lezárását szolgáló osztályozóvizsgát az adott tanítási évben kell megszervezni. Osztályozóvizsgának számít a szakképzésre vonatkozó rendelkezések szerint szervezett beszámoltató vizsga is. Ha a tanuló valamely tantárgyból előrehozott érettségi vizsgát tett, ezáltal az adott tantárgy tanulmányi követelményeit teljesítette, az iskola magasabb évfolyamán vagy évismétlés esetén e tantárgy tanulásával kapcsolatban a következők szerint kell eljárni: -

a tanórákat látogatni kell,

-

a tanórákon egyéni feladatot kap, amellyel tudását elmélyítheti, magasabb szintre helyezheti,

-

az értékelés alól felmentést kap.


49

Különbözeti vizsgára IX. fejezetben az átvételnél leírt esetekben és módon kerülhet sor. Pótló vizsgát tehet a vizsgázó, ha a vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné. A vizsgázónak fel nem róható ok minden olyan, a vizsgán való részvételt gátló esemény, körülmény, amelynek bekövetkezése nem vezethető vissza a vizsgázó szándékos vagy gondatlan magatartására. Az igazgató hozzájárulhat ahhoz, hogy az adott vizsganapon vagy a vizsgázó és az intézmény számára megszervezhető legközelebbi időpontban a vizsgázó pótló vizsgát tegyen, ha ennek feltételei megteremthetők. A vizsgázó kérésére a vizsga megszakításáig a vizsgakérdésekre adott válaszait értékelni kell. Javítóvizsgát tehet a vizsgázó, ha -

a tanév végén – legfeljebb három tantárgyból – elégtelen osztályzatot kapott,

-

az osztályozó vizsgáról, a különbözeti vizsgáról számára felróható okból elkésik, távol marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül eltávozik.

Szakmai gyakorlatból akkor lehet javítóvizsgát tenni, ha a gyakorlati képzés szervezője azt engedélyezte. A tanév helyi rendjében különbözeti és a beszámoltató vizsgákra tanévenként legalább két időpontot, javítóvizsga letételére az augusztus 15-étől augusztus 31-éig terjedő időszakban kell vizsgaidőszakot kijelölni. Osztályozóvizsgát az iskola a tanítási év során bármikor szervezhet, ha az azt megelőző három hónapon belül a vizsgaidőszakot kijelölte. A tanuló javítóvizsgát, illetve osztályozó-, különbözeti és beszámoltató vizsgát a tanév helyi rendjében meghatározott időpontban tehet, amelyről a tanulót a vizsgára való jelentkezéskor írásban tájékoztatjuk. A szabályosan megtartott tanulmányok alatti vizsga nem ismételhető.

X.2. A javítóvizsgákra illetve az osztályozó-, különbözeti és beszámoltató vizsgákra vonatkozó szabályok X.2.1. A vizsgabizottság Az iskolában tartott tanulmányok alatti vizsga esetén az igazgató, a független vizsgabizottság előtti vizsga esetén a kormányhivatal vezetője engedélyezheti, hogy a vizsgázó az X.2 alfejezet szerint előre meghatározott időponttól eltérő időben tegyen vizsgát. Tanulmányok alatti vizsgát legalább háromtagú vizsgabizottság előtt kell tenni. Amennyiben az iskola pedagógusainak végzettsége, szakképzettsége alapján erre lehetőség van, a vizsgabizottságba legalább két olyan pedagógust kell jelölni, aki jogosult az adott tantárgy tanítására. A vizsgabizottság elnökét és tagjait az igazgató, a független vizsgabizottság elnökét és tagjait a területileg illetékes kormányhivatal bízza meg.


50

A vizsgabizottság elnöke felel a vizsga szakszerű és jogszerű megtartásáért, ennek keretében -

meggyőződik arról, a vizsgázó jogosult-e a vizsga megkezdésére, és teljesítette-e a vizsga letételéhez előírt feltételeket, továbbá szükség esetén kezdeményezi a szabálytalanul vizsgázni szándékozók kizárását,

-

vezeti a szóbeli vizsgákat és a vizsgabizottság értekezleteit,

-

átvizsgálja a vizsgával kapcsolatos iratokat, a szabályzatban foglaltak szerint aláírja a vizsga iratait,

-

a vizsgabizottság értekezletein véleményeltérés esetén szavazást rendel el.

A vizsgabizottsági elnök feladatainak ellátásába a vizsgabizottság tagjait bevonhatja. A kérdező tanár csak az lehet, aki a vizsga tárgya szerinti tantárgyat az Nkt. 3. melléklete szerint taníthatja. A vizsgabizottság munkáját és magát a vizsgát az iskola igazgatója készíti elő. Az igazgató felel a vizsga jogszerű előkészítéséért és a zavartalan lebonyolítás feltételeinek megteremtéséért. Az igazgató e feladata ellátása során -

dönt minden olyan, a vizsga előkészítésével és lebonyolításával összefüggő ügyben, amelyet a helyben meghatározott szabályok nem utalnak más jogkörébe,

-

írásban kiadja az előírt megbízásokat, szükség esetén gondoskodik a helyettesítésről,

-

ellenőrzi a vizsgáztatás rendjének megtartását,

-

minden szükséges intézkedést megtesz annak érdekében, hogy a vizsgát szabályosan, pontosan meg lehessen kezdeni és be lehessen fejezni.

X.2.2. A független vizsgabizottság A független vizsgabizottság előtt letehető tanulmányok alatti vizsgát a kormányhivatal szervezi. A kormányhivatal a szakmai elméleti és szakmai gyakorlati vizsgatantárgyak esetén az érintett szakközépiskolai ágazat vagy szakképesítés – szakképzési törvényben meghatározott – országos szakképzési névjegyzéken szereplő szakértőjét kéri fel a vizsgabizottság tagjának. A tanuló – kiskorú tanuló esetén a szülője – a félév vagy a tanítási év utolsó napját megelőző harmincadik napig, a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 51. § (7) bekezdésében meghatározott esetben az engedély megadását követő öt napon belül jelentheti be, ha osztályzatának megállapítása céljából független vizsgabizottság előtt kíván számot adni tudásáról. A bejelentésben meg kell jelölni, hogy milyen tantárgyból kíván vizsgát tenni. Az iskola igazgatója a bejelentést nyolc napon belül továbbítja a kormányhivatalnak. A hivatal az első félév, valamint a tanítási év utolsó hetében szervezi meg a vizsgát.


51

A tanuló – kiskorú tanuló esetén a szülője – a bizonyítvány átvételét követő tizenöt napon belül kérheti, hogy amennyiben bármely tantárgyból javítóvizsgára utasították, akkor azt független vizsgabizottság előtt tehesse le. Az iskola a kérelmet nyolc napon belül továbbítja a kormányhivatalnak. A kormányhivatal által szervezett független vizsgabizottságnak nem lehet tagja az a pedagógus, akinek a vizsgázó hozzátartozója, továbbá aki abban az iskolában tanít, amellyel a vizsgázó tanulói jogviszonyban áll. X.2.3. Az írásbeli vizsga A vizsga reggel nyolc óra előtt nem kezdhető el, és legfeljebb tizenhét óráig tarthat. Az írásbeli vizsgára vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni a gyakorlati vizsgára, amennyiben a vizsgafeladat megoldását valamilyen rögzített módon, a vizsga befejezését követően a vizsgáztató pedagógus által értékelhetően – így különösen rajz, festmény, számítástechnikai program formájában – kell elkészíteni. Az írásbeli vizsgán a vizsgateremben az ülésrendet a vizsga kezdetekor a vizsgáztató pedagógus úgy köteles kialakítani, hogy a vizsgázók egymást ne zavarhassák és ne segíthessék. A vizsga kezdetekor a vizsgabizottság elnöke a vizsgáztató pedagógus jelenlétében megállapítja a jelenlévők személyazonosságát, ismerteti az írásbeli vizsga szabályait, majd kihirdeti az írásbeli tételeket. A vizsgázóknak a feladat elkészítéséhez segítség nem adható. Az írásbeli vizsgán kizárólag az iskola bélyegzőjével ellátott lapon, feladatlapokon, tétellapokon (a továbbiakban együtt: feladatlap) lehet dolgozni. A rajzokat ceruzával, minden egyéb írásbeli munkát tintával kell elkészíteni. A feladatlap előírhatja számológép, számítógép használatát, melyet az iskola biztosít. Az íróeszközökről a vizsgázók, az iskola helyi tanterve alapján a vizsgához szükséges segédeszközökről az iskola gondoskodik, azokat a vizsgázók egymás között nem cserélhetik. A vizsgázó az írásbeli válaszok kidolgozásának megkezdése előtt mindegyik átvett feladatlapon feltünteti a nevét, a vizsganap dátumát, a tantárgy megnevezését. Vázlatot, jegyzetet csak ezeken a lapokon lehet készíteni. A vizsgázó számára az írásbeli feladatok megválaszolásához rendelkezésre álló maximális idő tantárgyanként hatvan perc. Ha az írásbeli vizsgát bármilyen rendkívüli esemény megzavarja, az emiatt kiesett idővel a vizsgázó számára rendelkezésre álló időt meg kell növelni. Az SNI-s, a BTM-es tanuló szakértői bizottság szakvéleményével megalapozott kérésére az igazgató engedélye alapján az SNI-s, a BTM-es vizsgázó -

számára az írásbeli feladatok megválaszolásához rendelkezésre álló időt legfeljebb harminc perccel meg kell növelni,

-

számára lehetővé kell tenni, hogy az iskolai tanulmányok során alkalmazott segédeszközt használja,

-

írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tehet,

-

a szóbeli vizsgát írásban teheti le. Kanizsay Dorottya Egészségügyi Szakképző Iskola 1043 Budapest Kassai u. 24/a

52

Ha a vizsgázó a szóbeli vizsgát írásban teszi le, a vizsgatétel kihúzása után külön helyiségben, vizsgáztató tanár mellett készíti el dolgozatát. A dolgozat elkészítésére harminc percet kell biztosítani. A dolgozatot a vizsgázó vagy a vizsgázó kérésére a vizsgáztató tanár felolvassa. Egy vizsganapon egy vizsgázó vonatkozásában legfeljebb három írásbeli vizsgát lehet megtartani. A vizsgák között a vizsgázó kérésére legalább tíz, legfeljebb harminc perc pihenőidőt kell biztosítani. Ha a vizsgáztató pedagógus az írásbeli vizsgán szabálytalanságot észlel, elveszi a vizsgázó feladatlapját, ráírja, hogy milyen szabálytalanságot észlelt, továbbá az elvétel pontos idejét, aláírja és visszaadja a vizsgázónak, aki folytathatja az írásbeli vizsgát. A vizsgáztató pedagógus a szabálytalanság tényét és a megtett intézkedést írásban jelenti az iskola igazgatójának, aki az írásbeli vizsga befejezését követően haladéktalanul kivizsgálja a szabálytalanság elkövetésével kapcsolatos bejelentést. Az iskola igazgatója a megállapításait részletes jegyzőkönyvbe foglalja, amelynek tartalmaznia kell a vizsgázó és a vizsgáztató pedagógus nyilatkozatát, az esemény leírását, továbbá minden olyan tényt, adatot, információt, amely lehetővé teszi a szabálytalanság elkövetésének kivizsgálását. A jegyzőkönyvet a vizsgáztató pedagógus, az iskola igazgatója és a vizsgázó írja alá. A vizsgázó különvéleményét a jegyzőkönyvre rávezetheti. Az iskola igazgatója az írásbeli vizsga folyamán készített jegyzőkönyveket és a feladatlapokat – az üres és a piszkozatokat tartalmazó feladatlapokkal együtt – a kidolgozási idő lejártával átveszi a vizsgáztató pedagógusoktól. A jegyzőkönyveket aláírásával – az időpont feltüntetésével – lezárja, és a vizsgairatokhoz mellékeli. Az írásbeli vizsga feladatlapjait a vizsgáztató pedagógus kijavítja, a hibákat, tévedéseket a vizsgázó által használt tintától jól megkülönböztethető színű tintával megjelöli, röviden értékeli a vizsgakérdésekre adott megoldásokat. Ha a vizsgáztató pedagógus a feladatlapok javítása során arra a feltételezésre jut, hogy a vizsgázó meg nem engedett segédeszközt használt, segítséget vett igénybe, megállapítását rávezeti a feladatlapra, és értesíti az iskola igazgatóját. Ha a vizsgázó a vizsga során szabálytalanságot követett el, az iskola igazgatójából és két másik – a vizsgabizottság munkájában részt nem vevő – pedagógusból álló háromtagú bizottság a cselekmény súlyosságának mérlegeli, és -

a vizsgakérdésre adott megoldást részben vagy egészben érvénytelennek nyilvánítja, és az érvénytelen rész figyelmen kívül hagyásával értékeli a vizsgán nyújtott teljesítményt,

-

az adott tantárgyból – ha az nem javítóvizsga – a vizsgázót javítóvizsgára utasítja.

A szabálytalansággal összefüggésben hozott döntést és annak indokait határozatba kell foglalni.


53

X.2.4. A szóbeli vizsga Egy vizsgázónak egy napra legfeljebb három tantárgyból szervezhető szóbeli vizsga. A vizsgateremben egyidejűleg legfeljebb hat vizsgázó tartózkodhat. A vizsgázónak legalább tíz perccel korábban meg kell jelennie a vizsga helyszínén, mint amely időpontban az a vizsgacsoport megkezdi a vizsgát, amelybe beosztották. A szóbeli vizsgán a vizsgázó tantárgyanként húz tételt vagy kifejtendő feladatot, és – amennyiben szükséges – kiválasztja a tétel kifejtéséhez szükséges segédeszközt. Az egyes tantárgyak szóbeli vizsgáihoz szükséges segédeszközökről a vizsgáztató tanár gondoskodik. Minden vizsgázónak tantárgyanként legalább harminc perc felkészülési időt kell biztosítani a szóbeli feleletet megelőzően. Kivételt képez az idegen nyelv tantárgy, ahol az érettségi vizsgaszabályzatnak megfelelően a tétel kihúzása után a feleletet rögtön meg kell kezdeni. A felkészülési idő alatt a vizsgázó jegyzetet készíthet, de gondolatait szabad előadásban kell elmondania. Egy-egy tantárgyból egy vizsgázó esetében a feleltetés időtartama tizenöt percnél nem lehet több. A vizsgázók a vizsgateremben egymással nem beszélgethetnek, egymást nem segíthetik. A tételben szereplő kérdések megoldásának sorrendjét a vizsgázó határozza meg. A vizsgázó segítség nélkül, önállóan felel, de ha önálló feleletét önhibájából nem tudja folytatni, vagy a vizsgatétel kifejtése során súlyos tárgyi, logikai hibát vét, a vizsgabizottság tagjaitól segítséget kaphat. A vizsgabizottság tagjai a tétellel kapcsolatosan a vizsgázónak kérdéseket tehetnek fel, ha meggyőződtek arról, hogy a vizsgázó a tétel kifejtését befejezte, vagy a tétel kifejtése során önálló feleletét önhibájából nem tudta folytatni, vagy a vizsgatétel kifejtése során súlyos tárgyi, logikai hibát vétett. A vizsgázó a tétel kifejtése során akkor szakítható félbe, ha súlyos tárgyi, logikai hibát vétett, vagy a rendelkezésre álló idő eltelt. Ha a vizsgázó a húzott tétel anyagában teljes tájékozatlanságot árul el, azaz feleletének értékelése nem éri el az elégséges szintet, az elnök egy alkalommal póttételt húzat vele. Ez esetben a szóbeli minősítést a póttételre adott felelet alapján kell kialakítani úgy, hogy az elért pontszámot meg kell felezni és egész pontra fel kell kerekíteni, majd az osztályzatot ennek alapján kell kiszámítani. Ha a vizsgázó a feleletet befejezte, a következő tantárgyból történő tételhúzás előtt legalább tizenöt perc pihenőidőt kell számára biztosítani, amely alatt a vizsgahelyiséget elhagyhatja. Amikor a vizsgázó befejezte a tétel kifejtését, a vizsgabizottság elnöke rávezeti a javasolt értékelést a vizsgajegyzőkönyvre. Az SNI-s, a BTM-es tanuló szakértői bizottsági szakvéleménnyel megalapozott kérésére, az igazgató engedélye alapján az SNI-s, a BTM-es vizsgázó -

számára harminc perc gondolkodási időt legfeljebb tíz perccel meg kell növelni,

-

a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó a szóbeli vizsgát írásban teheti le,

-

a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tehet. Kanizsay Dorottya Egészségügyi Szakképző Iskola 1043 Budapest Kassai u. 24/a

54

Ha a vizsgázó engedélyt kapott, hogy az írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tegyen vagy a szóbeli vizsgát írásban tegye le, és a vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészekből áll, két vizsgatételt kell húznia, és az engedélynek megfelelő tételeket kell kifejtenie. A felkészüléshez és a tétel kifejtéséhez rendelkezésre álló időt tételenként kell számítani. A vizsgázó kérésére a második tétel kifejtése előtt legfeljebb tíz perc pihenőidőt kell adni, amely alatt a vizsgázó a vizsgahelyiséget elhagyhatja. Ha a szóbeli vizsgán a vizsgázó szabálytalanságot követ el, vagy a vizsga rendjét zavarja, a vizsgabizottság elnöke figyelmezteti a vizsgázót, hogy a szóbeli vizsgát befejezheti ugyan, de ha szabálytalanság elkövetését, a vizsga rendjének megzavarását a vizsgabizottság megállapítja, az elért eredményt megsemmisítheti. A figyelmeztetést a vizsga jegyzőkönyvében fel kell tüntetni. A szóbeli vizsgán elkövetett szabálytalanság esetében az igazgató az írásbeli vizsga erre vonatkozó rendelkezéseit alkalmazza. X.2.5. A gyakorlati vizsga A gyakorlati vizsgarész szabályait akkor kell alkalmazni, ha a tantárgy helyi tantervben meghatározott követelményei eltérő rendelkezést nem állapítanak meg. A gyakorlati vizsgafeladatokat – legkésőbb a vizsgát megelőző két hónappal – az iskola igazgatója hagyja jóvá. A gyakorlati vizsgarészt akkor lehet megkezdeni, ha a vizsgabizottság elnöke meggyőződött a vizsgafeladatok elvégzéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek meglétéről. A gyakorlati vizsgarész megkezdése előtt a vizsgázókat tájékoztatni kell a gyakorlati vizsgarész rendjéről és a vizsgával kapcsolatos egyéb tudnivalókról, továbbá a gyakorlati vizsgarész helyére és a munkavégzésre vonatkozó munkavédelmi, tűzvédelmi, egészségvédelmi előírásokról. A gyakorlati vizsgafeladatok végrehajtásához a vizsgázónak az adott tantárgynál helyben meghatározott idő áll a rendelkezésére. Ebbe az időbe a vizsgafeladatok ismertetésének ideje nem számít bele. A gyakorlati vizsgarész feladatait a végrehajtásra rendelkezésre álló idő szerint meg lehet osztani. Nem számítható be a vizsgafeladatok végrehajtására rendelkezésre álló időbe a vizsgázónak fel nem róható okból kieső idő. A gyakorlati vizsgarészt – a vizsgafeladatok számától függetlenül – egy érdemjeggyel kell értékelni. Az értékelésben fel kell tüntetni a vizsgázó nevét, születési helyét és idejét, a tanszak megnevezését, a vizsgamunka tárgyát, a végzett munka értékelését és a javasolt osztályzatot. Az értékelést a gyakorlati oktatást végző szaktanár írja alá. A vizsgázó gyakorlati vizsgarészre kapott érdemjegyét a vizsgamunkára, a vizsga helyszínén készített önálló gyakorlati alkotásra vagy a vizsga helyszínén bemutatott gyakorlatra kapott osztályzatok alapján kell meghatározni.


55

X.2.6. A vizsgára való felkészítés Ha a tanuló tanulmányi kötelezettségének a szülő kérelme alapján magántanulóként tesz eleget, felkészítéséről a szülő gondoskodik, a tanuló egyénileg készül fel. A magántanuló magatartását és szorgalmát nem kell minősíteni. Az iskola igazgatója köteles tájékoztatni a tanulót és a szülőt a magántanuló kötelességeiről és jogairól. A magántanuló az igazgató előzetes engedélyével vehet részt a tanórai vagy egyéb foglalkozásokon. Ha az SNI-s, BTM-s tanuló a nevelési tanácsadási feladatot, szakértői bizottsági feladatot ellátó intézmény szakértői véleménye alapján tanulmányait magántanulóként folytatja, iskolai neveléséről és oktatásáról, felkészítéséről, érdemjegyeinek és osztályzatainak megállapításáról, az ehhez szükséges pedagógusokról a szakértői véleményben foglaltak szerint az az iskola gondoskodik, amellyel a tanuló tanulói jogviszonyban áll. Az iskolában nem foglalkoztatott szakemberek biztosításáról -

a BTM-es tanuló esetén a szakvéleményt kiállító a nevelési tanácsadást ellátó intézménynek,

-

az SNI-s tanuló esetén a fővárosi, megyei utazó gyógypedagógusi hálózat keretében

kell gondoskodni. Az iskola köteles gondoskodni a tanuló felkészítéséről, érdemjegyeinek és osztályzatának megállapításáról akkor is, ha szakorvosi vélemény alapján otthoni ellátás keretében részesül tartós gyógykezelésben, és emiatt magántanulóként folytatja tanulmányait.

X.3. Vizsgakövetelmények A különbözeti és a beszámoltató vizsga követelményeit egyénenként kell meghatározni, figyelembe véve az addigi tanulmányokat, és az adott tantárgyra vonatkozó osztályozó vizsga követelményeit. Az osztályozóvizsgák követelményeit félévenként kell meghatározni, évfolyamokra, tantárgyakra lebontva, valamennyi tanulmányi területre. A javítóvizsgák követelményei megegyeznek az egész tanévre vonatkozó osztályozóvizsga követelményekkel. Az osztályozóvizsga követelmények megegyeznek a helyi tanterv tantárgyankénti követelményeivel, amelyeket az adott tanévre vonatkozóan részletesen, félévekre lebontva, október hónap utolsó tanítási napjáig kell közzé tenni az iskola honlapján.


56

A tantestület a tanulmányok alatti vizsgák típusairól és az értékelésekről a következő, általánosan érvényes döntést hozta: A magyar nyelv, az irodalom, a történelem, az idegen nyelv és az egészségügyi szakmacsoportos tantárgyakból: -

kötelező az írásbeli vizsga, aki ezen nem éri el a 25%-ot, az nem szóbelizhet, elégtelen osztályzatot kap,

-

aki az írásbelin 25 % és 50 % között teljesít, annak kötelező szóbeli vizsgát is tennie, aki az 50 %-ot meghaladja, az kap egy megajánlott jegyet az írásbeli teljesítménye alapján, de ha szeretne, akkor szóban javíthat.

A matematika, fizika, kémia és informatika tantárgyakból: -

kötelező az írásbeli (gyakorlati) vizsga, aki ezen nem éri el a 15 %-ot, az elégtelen osztályzatot kap,

-

aki az írásbelin 15 % és 25 % között teljesít, annak szóbeliznie kell, 25 % felett az írásbeli eredménye lesz a javító vizsgán szerzett osztályzat.

Földrajz és biológia tantárgyakból csak szóbeli vizsga van. Az értékelés a témazáró dolgozatoknak megfelelően történik. Ének, rajz, és testnevelés tantárgyakból szóbeli és gyakorlati vizsga van, a két vizsgarész együttes értékelése adja a végső osztályzatot, a tantárgyaknál szokásos elvek szerint.


57

Iskolánk helyi tantervei


58

I.

A Nemzeti alaptantervben (Nat) meghatározott pedagógiai feladatok

A középiskolai nevelés-oktatás szakaszában folyó nevelés-oktatás feladata az iskolai alapműveltség árnyalása és megszilárdítása, melynek során már megjelennek a pályaválasztáshoz, a továbbtanuláshoz, a munkavállalói szerephez, iskolánk esetében döntően az egészségügyi, illetve a szociális ágazathoz tartozó szakképesítések megszerzéséhez szükséges kompetenciák. Iskolánkban a 2013/14-es tanévben induló, négy évfolyamos szakközépiskolai képzésünk keretében a szakmai érettségi végzettséget adó érettségire, a szakirányú felsőfokú iskolai továbbtanulásra, a szakirányú munkába állásra készítjük fel tanulóinkat. A szakiskolai képzésünk keretében folyó nevelés-oktatás az iskolai alapműveltség megerősítése mellett a gazdaság, a szakképzés igényeihez is igazodva felkészít a választott szakképesítésre és segíti a társadalmi különbségekből adódó hátrányok leküzdését. A Nat a köznevelés feladatát alapvetően a nemzeti műveltség, a hazai nemzetiségek kultúrájának átadásában, megőrzésében, az egyetemes kultúra közvetítésében, az erkölcsi érzék és a szellemi-érzelmi fogékonyság elmélyítésében jelöli meg. További feladatok: -

a tanuláshoz és a munkához szükséges képességek, készségek, ismeretek, attitűdök együttes fejlesztése,

-

az egyéni és csoportos teljesítmény ösztönzése,

-

a közjóra való törekvés megalapozása,

-

a nemzeti, közösségi összetartozás és a hazafiság megerősítése,

-

a családdal együttműködve a cselekvő elkötelezettségre való nevelés az igazság és az igazságosság, a jó és a szép iránt,

-

a harmonikus személyiség kibontakoztatásához szükséges szellemi, érzelmi, erkölcsi, társas és testi képességfejlesztése.

A kijelölt feladatok iskolánkban történő megvalósításának részletes szabályait a Pedagógiai Program különböző fejezetei tartalmazzák.


59

II. Az egészségnevelési és a környezeti nevelési elvek II.1. Az iskolai egészségnevelés célja „Mert tudás és ismeret kell ahhoz a joghoz is, hogy ki-ki saját élete

feletti beleszólással ellenőrizhesse mindazokat a dolgokat, amelyektől élete, egészsége függ.”

/Ottawai Egészségügyi Karta, 1986./

A cél az egészséges életvitel, életszemlélet megvilágítása és a jó példa mutatása. Az iskola pedagógiai rendszerébe be kell épülnie az egészséges életszemléletnek. Ezek közé tartoznak: -

az egészségi állapotunk ismerete;

-

az egészséges testtartás, a mozgás fontossága;

-

az egészség mint érték ismerete;

-

az egészséges étkezés, a táplálkozás szerepe;

-

a betegségek megelőzése;

-

a betegségek kialakulása és a gyógyulási folyamat;

-

a párkapcsolatok, a szexualitás kultúrája;

-

a krízishelyzetek felismerése és kezelési stratégiák ismerete;

-

az egészséges tanulási környezet alakítása;

-

a szenvedélybetegségek elkerülése;

-

a természethez való viszony, az egészséges környezet jelentősége;

Az egészségnevelési program témakörei: -

az egészséges táplálkozás témái;

-

a szenvedélybetegségek megismerése és megelőzése;

-

a szexuális felvilágosítás-nevelés, a családtervezés alapjai, az AIDS prevenció;

-

a betegség és a gyógyulást segítő magatartás, a testi higiénia;

-

a környezeti ártalmak és megelőzésük;

-

a személyes biztonság, és mások biztonságának biztosítása;

-

a testedzés, a mozgás, a helyes testtartás;

-

mentális állapot védelme;

A tanulók egészségkulturáltságának fejlesztése iskolánk főbb nevelési célkitűzései között szerepel. Ezt minden pedagógus kiemelt feladatának tekinti tanórán és tanórán kívül egyaránt. Fontosnak érezzük már a 9. osztályosok körében az egészségtudatos magatartás kialakítását.


60

Munkánk lényeges eleme annak hangsúlyozása, hogy az élet és az egészség az ember alapvető értékei, nélkülük nem létezik civilizáció. Közismert tény, hogy az egészség megőrzése sokadrangú kérdéssé vált napjaink értékrendszerében. Az egészségmegőrzésnek prioritást kell biztosítani. Élet és egészség nélkül se társadalom, se termelés, se jólét nem képzelhető el!

II.2. Az egészségnevelési célok megvalósulását segítő tevékenységek II.2.1. Intézkedések az egészséges étkezés érdekében A nyugodt, kulturált étkezés lehetőségét két hosszabb (tízórai és ebéd) óraközi szünet beiktatásával igyekszünk biztosítani. Nem csak a tanórákon kerül sor az egészséges étkezéssel kapcsolatos ismeretek átadására, az óraközi szünetekben is odafigyelünk tanulóinkra, hogy betartsák az alapvető higiénés szabályokat. Fokozott figyelmet fordítunk azokra a tanulókra, akiknél az étkezés vagy a kellő folyadékmennyiség fogyasztásának hiányát, illetve az ebből adódó rosszullétet már megtapasztaltuk, illetve akiknél felmerült az egészségre káros italok (energiaital, alkohol, nagy mennyiségű kávé) fogyasztásának lehetősége. A folyosókon, a szaktermekben a tanulóink által készített plakátok hívják fel a figyelmet az egészséges életmód, ezen belül az étkezés, a testmozgás fontosságára. Az iskola és a büfét üzemeltető vállalkozó közötti megállapodás alapján a büfé kínálatában nagy arányban találhatóak egészséges ételek és italok: -

teljes kiőrlésű pékáru,

-

salátafélék,

-

gyümölcsök,

-

Tündérmix aszalt gyümölcskeverékek,

-

diákcsemege és egyéb magvak,

-

müzliszeletek (Cerbona, Fittness,

-

rizs-medál, hajdinával,

-

Ham-let,

-

bio kölesgolyó (többféle ízesítés),

-

Jó reggelt!-kekszek;

-

magas gyümölcstartalmú italok,

-

tejtermékek.

Néhány évvel ezelőtt egy közösen benyújtott pályázat eredményeként a büfénk gyermekbarát minősítést kapott.


61

A közétkeztetés 2013. január 1-től a Fővárosi Önkormányzat feladata, aki az iskolánkban vállalkozó közreműködésével biztosítja az ebédelés lehetőségét. Igyekszünk hetente egyeztetni a menü összeállítását, ebben az ételt szállító cég rendkívül rugalmas, azon felül, hogy törekszik az egészséges ételek biztosítására, alkalmazkodik a helyi igényekhez is.

II.2.2. Mindennapos testnevelés, testmozgás Iskolánkban a 2012/13-as tanévben kezdtük meg felmenő rendszerben a mindennapos testnevelés bevezetését, először a 9. évfolyamos tanulók számára. Az iskola többi tanulójának tanórai keretben heti két nap van testnevelésórája, számukra a mindennapi testmozgás lehetőségét a sportköri foglalkozások biztosítják. Bár csak egy tornatermünk van, de tornaszoba kialakításával, a sportudvar lehetőségeinek kibővítésével, a Halassy Olivér Sportközponttal kötött együttműködési megállapodással igyekszünk minél jobb feltételeket teremteni a rendszeres testmozgás biztosítására. Az utóbbi években pályázati úton sikerült korszerű sportfelszereléseket beszereznünk, ezzel is bővítve a kínálatot sportolni vágyó tanulóink számára. Rendszeresen szervezünk sportprogramokat, diákjaink számos külső rendezvényen vesznek részt. Szép eredményeket érnek el a különböző versenyeken, különösen a röplabdás lányok, sokan sportolnak különböző egyesületekben, ezzel is példát mutatva többieknek. Természetesen minket sem kerülnek el az országosan tapasztalható problémák, a hozzánk kerülő tanulók nagy százaléka nem szeret, és nem akar mozogni. Ezért nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy a körülményeinkhez mérten vonzóvá tegyük számukra a rendszeres testmozgást. A tornateremben mászófalat létesítettünk, egyszerűen használható, de népszerű sporteszközöket (floorball, görkorcsolya, korcsolya, tollaslabda, illetve asztalitenisz-felszerelés stb.) szereztünk be. Igyekszünk a tanórák programját változatossá tenni, zenés tornával, tánctanítással, játékórák beiktatásával. A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósítása iskolánkban az Nkt. 27.§ (11) bekezdésében meghatározottak szerint történik.

II.2.3. Prevenciós előadások, foglakozások, bemutatók, versenyek Az egészségügyi szakórák tananyagát, az osztályfőnöki órák témaköreit kiegészítve és megerősítve, külső előadók, illetve kortárssegítők közreműködésével évek óta szervezünk prevenciós előadásokat, foglalkozásokat, bemutatókat. A legfontosabb témakörök: -

dohányzásellenes kampány, „Egyél inkább egy almát!” program;

-

drogprevenció, Kronodrog program;

-

az alkoholfogyasztás káros hatásai;

-

bűnmegelőzési program;

-

szexuális felvilágosító programsorozat;

-

családi életre nevelés programsorozat; Kanizsay Dorottya Egészségügyi Szakképző Iskola 1043 Budapest Kassai u. 24/a

62

Filmvetítésekkel, kiállítások látogatásával is igyekszünk nagyobb hangsúlyt adni a megelőző tevékenységnek. A tanév utolsó, vagy utolsó előtti szakmai napján vetélkedők, előadások, egészséges étel- és italkóstoló, és még számos program segítségével próbáljuk felhívni tanulóink figyelmét az egészséges életmód jelentőségére. A dohányzási törvény betartatásával, ellenőrzéssel igyekszünk az iskolai dohányzást megakadályozni, de ezen a területen akad még bőven tennivalónk. Eszközök híján nincs könnyű dolgunk, csupán a meggyőzésben, a viszonylag enyhe büntetés visszatartó erejében bízhatunk. Nehezítik a helyzetünket a családból hozott rossz szokások, a kortársak negatív hatása (ezek jelenleg sajnos nagyobb arányúak, mint a pozitív példamutatás), iskolán kívül és belül. Tanulóink minden évben szép eredménnyel vesznek részt az egészségfejlesztés, egészségmegőrzés témakörében meghirdetett versenyeken. Többen készítettek előadást, prezentációt, plakátot ebben a témakörben, amelyeket TISZK-en belüli, kerületi, fővárosi, sőt országos szintű rendezvényeken is bemutattak.

II.2.4. Az iskolaorvos és a védőnő tevékenysége Az iskola-egészségügyi feladatokat az orvos és a védőnő közösen látja el, szerepkörükből adódóan aktívan vesznek részt az iskolai egészségnevelési program megvalósításában is. Feladataik – a teljesség igénye nélkül – a következők: -

a tanulók életkorhoz kötött vizsgálata, dokumentálása, ami magában foglalja a testi, érzelmi és intellektuális fejlődés követését és az érzékszervek vizsgálatát. Az életkorhoz kötött szűrővizsgálatok a fejlődés követésén kívül a krónikus betegségek és kóros elváltozások korai felismerésére is irányulnak (szekunder prevenció);

-

tanácsadás, illetve közreműködés a közegészségügyi-járványügyi, környezetegészségügyi, táplálkozás-egészségügyi és balesetvédelmi feladatok ellátásában;

-

felvilágosító előadás, prezentáció tartása az osztályfőnöki órák keretében;

-

javaslat készítése a testnevelés alóli felmentésre, gyógytestnevelésre való utalásra;


63

II.3. Az iskola környezeti nevelési elvei Számos, a világméretű környezeti válság felismerése óta megszületett, nemzetközi és hazai kezdeményezés, jogszabály alapozta meg azt a döntést, hogy a környezeti nevelés kiemelt módon jelenjen meg a közoktatás fejesztendő területei között. Az iskolai környezeti nevelés az a pedagógiai folyamat, melynek során a tanulókat felkészítjük környezetük megismerésére, tapasztalataik feldolgozására, valamint az élő és élettelen természet érdekeit is figyelembe vevő cselekvésre. A környezeti nevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók környezettudatos magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elősegítve az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlődését. Iskolánkban arra törekszünk, hogy tanulóinkat környezettudatos szellemben neveljük, ennek érdekében nem csak a tanórák és az osztályfőnöki órák anyagában jelenik meg visszatérően a téma, de a mindennapi működés során is igyekszünk példamutatással ösztönözni tanulóinkat. Ezt szolgálja a következő néhány példa is: -

egész éven át tartó papírgyűjtési verseny (egyéni és osztály szintű is);

-

elemgyűjtő kihelyezése a portánál;

-

az iskola teljes területén szobanövények, az ablakokban muskátlik elhelyezése;

-

plakátverseny a környezetvédelem, a környezettudatosság témakörében;

-

energiatakarékossági intézkedések;

-

a tisztaság megőrzésének folyamatos ellenőrzése;

-

osztályok közötti verseny az osztálytermek esztétikus dekorálására;

-

újrahasznosított alapanyagok felhasználása, többször felhasználható dekorációs kellékek készítése, pl. ballagáskor;

-

környezetvédelmi versenyeken, pályázatokon való részvétel;

-

a témához kapcsolódó előadások szervezése, kiállítások látogatása;


64

III. A tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei III.1. Az iskolában használatos tankönyvek, taneszközök Iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok csak a hivatalos tankönyvjegyzékben szereplő nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép stb.) használják a tananyag feldolgozásához. Ezeken túl több tantárgynál egyéb eszközökre is szükség van (pl. CD, hanglemez, videokazetta, térkép, demonstrációs, illetve laboratóriumi eszköz, audiovizuális eszköz), amelyek a könyvtárban, a szertárakban, a demonstrációs termekben, egyéb szaktermekben állnak a pedagógusok illetve a tanulók rendelkezésére. A szükséges eszközök beszerzését, a jogszabályban előírt és a fenntartó által biztosított kötelező felszerelésen és eszközökön kívül, pályázati támogatásból illetve a szakmacsoportos normatív keretből oldjuk meg. Több alkalommal kaptunk külső szervezetektől olyan adományokat, amelyek korszerű eszközökkel, segédanyagokkal bővítették taneszközeink körét. Pedagógusaink egyénileg és munkaközösségen belül is készítenek tanulmányi segédleteket, egyszerűbb demonstrációs eszközöket, ezzel is színesítve a tanórákat, és segítve a tanulók munkáját. A gyakorláshoz, elmélyítéshez készült feladatbankok, a sokszor megfizethetetlen árú szakkönyvek pótlására összeállított összefoglalók, prezentációk, tananyagok a tanulók számára elektronikusan hozzáférhetőek, tanulás céljára szabadon felhasználhatóak. A Humán TISZK és a Petrik TISZK TÁMOP pályázatának keretében is sor került tananyagfejlesztésre, ezek egyrészt papír alapon, másrészt elektronikusan állnak a pedagógusok és a tanulók rendelkezésére. A könyvtárunkban azokat a tankönyveket, amelyek már nem használhatóak teljes egészében, de gyakorlásra, egyes tananyagrészek feldolgozására, a tanulók egyéni feladatainak elkészítésére még alkalmasak, megőrizzük, és pedagógusaink valamint tanulóink rendelkezésére bocsátjuk. Évek óta törekszünk arra, hogy a könyvtárunkat úgy fejlesszük, hogy az ingyenes tankönyvek biztosításán túl legyen mód a szociális alapon rászorulók támogatására is. Azok a tanulóink, akik tanulmányaikat iskolánkban befejezték, rendszeresen adják át könyveiket az iskola könyvtárának. Régi és jelenlegi diákjaink, pedagógusaink, és egyéb támogatóink adományaival (főleg szépirodalmi művekkel) is folyamatosan bővül a könyvtár kínálata. Pályázati támogatás útján fejlesztettük kézikönyvtárunkat, és az oktatási segédletek számát is így tudtuk növelni.


65

III.2. A tankönyvek kiválasztásának elvei A tanulók számára kötelezően előírt tankönyvek munkafüzetek kiválasztása több lépcsőben történik. Elsőként az adott tárgyat tanító tanárok mérik fel a kínálatot, majd munkaközösségi szinten készítik el a javaslatukat. Végül a munkaközösség-vezetők és az iskola vezetősége összehangolja a különböző javaslatokat, és osztályonként, tanulmányi területenként összeállítja a tankönyvcsomagokat. Az így kapott tankönyvlistát véleményezésre megkapja a szülői szervezet, és az IDB. A tankönyvek kiválasztásánál a következő szempontokat kell figyelembe venni: -

fedje le az adott tárgy ismeretanyagának, követelményének megfelelő tartalmat;

-

tartalmában feleljen meg a helyi tanterveink elvárásainak;

-

tanítható és tanulható legyen, alkalmazkodjon a tanulók életkori sajátosságaihoz, értve olvasható legyen

-

tartalmát tekintve több éven át használható legyen;

-

technikai kivitele szempontjából tartós, alkalmas legyen több évfolyam kiszolgálására

-

árát tekintve a szülők részéről megvehető legyen;

-

az egy tanuló számára előírt tankönyvcsomag értéke férjen bele a normatív támogatás összegébe, hogy a rászorultsági alapon járó ingyenes tankönyv ellátás biztosítható legyen;

A szaktanároknak, a munkaközösség-vezetőknek folyamatosan figyelemmel kell kísérniük, hogy a használatban lévő taneszközök állapota megfelelő-e, illetve a helyi tanterv változása után alkalmazható-e tovább. Amennyiben valamilyen okból új taneszköz beszerzése szükséges, akkor a taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek a következő szempontokat veszik figyelembe: -

pótlás, az eszközállomány bővítése esetén előnyben kell részesíteni a már kipróbált és bevált eszközöket;

-

a taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének;

-

azokat az eszközöket kell előnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatóak;

-

új taneszköz használatát csak az oktatás minőségét lényegesen jobbító esetben vezetjük be;


66

III.3. A tanulók saját tulajdonú eszközei, felszerelései A tanulók személyes taneszközeivel (füzetek, íróeszközök, számológép, körző, vonalzók, tornafelszerelés stb.) szemben az iskola különösebb minőségi, vagy formai követelményt nem támaszt. De az iskolával tanulói jogviszonyt létesítő tanulók és szüleik a beiratkozással elfogadják, hogy a következőkben felsoroltakat a tanuló iskolai tanulmányaihoz biztosítaniuk kell: -

minden testnevelésórára az időjárási viszonyoknak megfelelő felszerelés (tornacipő, póló, rövid vagy hosszú, sportolásra alkalmas nadrág (sort, vagy melegítő), melegítő felső, törölköző, szappan a tisztálkodáshoz)

-

valamennyi tanórára, ahol a jegyzetelés szükséges, külön füzet, a tanár kérése alapján dolgozatfüzet, idegennyelv-órára külön szótárfüzet is, matematikára négyzetrácsos füzet,

-

valamennyi tanórára, ahol a jegyzetelés szükséges, kék színű golyóstoll (javasoljuk a tartalék tollbetétet vagy tollat);

-

matematikaórára számológép (az érettségi vizsgaszabályzatnak megfelelő), körző, két darab derékszögű vonalzó, grafit és színes ceruza;

Az idegen nyelv tanulásához javasoljuk a kétnyelvű középszótár, matematikához a négyjegyű függvénytáblázat beszerzését. A házi dolgozatok, beadandó feladatok elvégzéséhez szükség lehet dekorációs kartonra, ragasztóra, stb., de igyekszünk ezekkel anyagilag nem terhelni a családokat. Az otthon elkészített beadandó feladatokat ugyanakkor kérjük igényes formában elkészíteni, például A4-es fénymásolópapíron. Ezek - ha erre a szaktanár más utasítást nem adott - készülhetnek kézírással, vagy gépelt, nyomtatott formában, illetve elektronikus adathordozóra elmentve is. Az előírt kötelező olvasmányokat megvenni nem kell, de elolvasni igen, ezért javasoljuk az iskolai, vagy a lakóhely szerinti könyvtár használatát. Ha a tanuló emelt szintű érettségire vagy nyelvvizsgára való felkészítésre jelentkezik, további tankönyvek beszerzése válhat szükségessé, erről az adott szaktanár ad tájékoztatást. A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt, beiratkozáskor, vagy az előző tanév tanévzáróján, illetve az e-naplón keresztül tájékoztatjuk. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetére a szülők kötelessége. Az iskolai ünnepélyek, megemlékezések alkalmával, illetve az iskola képviseletében a tanulóknak ünneplőruhában kell megjelenniük. Ez fehér ing/blúz, sötét nadrág/szoknya és az iskola KD monogramos nyakkendője, amelyet a szülőknek a beiratkozást követően kell megvásárolniuk. Az ünneplőruhával és az iskolában hétköznapokon viselt ruházattal szemben egyaránt elvárás, hogy visszafogott, a jó ízlésnek és az időjárásnak megfelelő legyen. Kerülni kell a feltűnő smink, a balesetveszélyes testékszerek használatát. Az iskola tanulóinak ápoltan kell az iskolában megjelenniük, és ott tartózkodniuk.


67

IV. A csoportbontás és egyéb foglalkozások szervezésének elvei A finanszírozott órakeret terhére, az óratervekben feltüntetett tantárgyaknál alkalmazunk csoportbontást az ismeretanyag könnyebb elsajátíttatása, a begyakoroltatás érdekében. A csoportok szerevezésénél figyelembe vesszük az adott osztály létszámát, és az adott tantárgy specialitásait. Az angol nyelv esetén szintfelmérő dolgozat és szóbeli meghallgatás után soroljuk a tanulókat kezdő, középhaladó és haladó szintű csoportokba. Ez lehet osztály vagy évfolyam szintű bontás is. A csoportok összetételét folyamatosan nyomon követjük, a szaktanárok javaslata vagy szülői kérés alapján indokolt esetben lehetőség van a csoportváltásra. Matematikából, a nyelvi előkészítő évfolyamon magyar nyelv és irodalomból, valamint a szakmai tárgyakból létszám alapján végezzük el a csoportbontást, az osztályok (vagy az adott évfolyam) tanulóit arányosan elosztva. A szakmai gyakorlati csoportok szervezésére a jogszabályi előírások alapján kerül sor, általában maximum 12 fős csoportok alakíthatóak így ki. Szintén a finanszírozott órakeret terhére az előzetes igények felmérésért követően alakulnak ki az egyéb foglalkozási csoportok, amelyek lehetnek: -

felzárkóztató, fejlesztő foglalkozások;

-

sportköri foglalkozások;

-

énekkari foglalkozások;

-

szakköri, önképzőköri foglalkozások;

-

érettségire, nyelvvizsgára, versenyre felkészítő, tehetséggondozó foglalkozások.

A csoportok a szaktanárok, a szülők és a diákok kezdeményezése alapján egyaránt létrejöhetnek, a létrehozási szándékot szeptember 10-éig kell jelezni, a potenciális résztvevők létszámával (minimum 6 fő) együtt. A feltételek mérlegelése után az igazgató ad engedélyt az adott csoport működésére, amely legkésőbb október elsején megkezdi működését. A foglalkozásokat tartó tanár a foglalkozásokról csoportnaplót vezet, melyet minden hónap utolsó munkanapján ad át elszámolásra az általános igazgatóhelyettesnek. Ezen kívül az SNI-s és a BTM-es tanulók esetében az egyéni fejlesztést a szakvéleményben előírt óraszámban és formában, az erre a célra megállapított órakeret terhére biztosítjuk. Igény szerint, és ha a finanszírozott órakeret megengedi, kiscsoportban (3-5 fő) is biztosítunk tanulóinknak konzultációs lehetőséget, pl. a versenyfelkészítés, az emelt szintű érettségire való készülés, illetve a magántanulói jogviszony keretében.


68

V. Szabadon választható foglalkozások Iskolánkban szabadon választható tantárgyak nincsenek, a tanulók számára kötelezően előírt foglalkozásokat az órarendjük tartalmazza. A tanulók a kötelező tantárgyaik tanulásához nem választhatják ki a tanáraikat. Az előző pontban felsorolt egyéb foglalkozások az iskola tanulói számára szabadon választhatóak, kivéve, ha az adottságai (pl énekkar, sportkör esetén) nem teszik lehetővé a részvételt. Azonban ha a tanuló viselkedésével, fegyelmezetlenségével zavarja a csoport munkáját, akkor megtagadható a további részvétele. A foglalkozást a jellegének, rövid programjának ismertetésével és a foglalkozást tartó tanár megnevezésével kell meghirdetni, így választásakor a tanuló döntésével elfogadja a pedagógus személyét is.

VI. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések VI.1. Az SNI-s, és a BTM-es tanulókkal kapcsolatos feladatok A fejlesztőpedagógusunk az iskolánkba járó valamennyi SNI-s tanuló számára az osztályfőnök, a szaktanárok bevonásával, a szakértői vélemény alapján elkészíti a rászabott fejlesztési tervet. Ehhez kapcsolódóan minden tanév elején a tanulók órarendjének ismeretében kialakítja a fejlesztő foglalkozások (egyéni, illetve kiscsoportos) rendjét. Megbeszéli az osztályban tanító pedagógusokkal a tanórákra vonatkozó feladatokat (speciális eszközigények, különleges bánásmód, az értékelésnél figyelembeveendő szempontok stb.), kitűzik a tanévre vonatkozó fejlesztési célokat. Szükség esetén, speciális esetben felkeresi a megfelelő szakembert, tanácsot kér, és/vagy bevonja a fejlesztő tevékenységbe. A fejlesztőpedagógus feladata, hogy figyelemmel kísérje a felülvizsgálat esedékességét, arra időpontot kérjen, és összeállítsa hozzá a megfelelő dokumentációt. A tanulókról folyamatosan vezeti a fejlesztési dokumentációt, igény szerint konzultál, esetmegbeszélést tart. Félévkor és év végén értékeli a tanuló fejlettségi állapotát, javaslatokat tesz a további munkára, tájékoztatja a szülőket. A BTM-es tanulók esetében a tanulással kapcsolatos nehézségek esetén a feladatok megoszlanak a fejlesztőpedagógus (kiscsoportos fejlesztő foglalkozások) és a szaktanárok (felzárkóztató foglalkozások, hatékonyabb tanulási módszerek elsajátíttatása, szövegértési és egyéb kompetenciák erősítése a tanórákon) között. A beilleszkedési, magatartási problémák esetén az osztályfőnök, az iskola pszichológusa, lehetőség szerint a szülőkkel együttműködve nyújt segítséget a tanulóknak. Az ő esetükben hatékonynak bizonyulnak a már említett prevenciós előadások, foglalkozások, illetve a kortárssegítők bevonása. Sajnos azonban többször előfordul, hogy ha a folyamat nem kezdődött el a kamaszkort megelőzően, akkor „elkéstünk” azzal, hogy a pedagógiai módszerek segítségével hathatós eredményeket érjünk el, különösen, ha a család nem működik ebben közre, vagy nincs is megfelelő szülői háttér. Ilyenkor kénytelenek vagyunk kérni a gyermekjóléti szolgálatok, a gyámhatóság, nevelési tanácsadók és egyéb szakmai szolgáltatók, illetve hatóságok segítségét is. Kanizsay Dorottya Egészségügyi Szakképző Iskola 1043 Budapest Kassai u. 24/a

69

VI.2. Gyógytestnevelés Az iskola testnevelő tanárai jelzésére, szakorvosi javaslat alapján, vagy a szűrővizsgálat eredményeként az iskolaorvos a tanulót, ha egészségi állapota indokolja, könnyített testnevelésre vagy gyógytestnevelés órára utasítja. Az orvosi szűrővizsgálatot – kivéve, ha a vizsgálat oka később következik be – május 15-éig kell elvégezni, a következő tanévre vonatkozóan. Az új tanulóknak beiratkozásukkor be kell mutatniuk a szakorvosi véleményt. A tanulóról az iskola védőnője nyilvántartást vezet, ebben feltünteti a felvétel állapotát és az ellenőrző vizsgálatok eredményét. Az iskola igazgatója határozatba foglalja a könnyített testnevelésről, vagy a gyógytestnevelésre való utasításról szóló döntést. A határozatban kell megjelölni azt is, hogy a könnyített testnevelést a testnevelésóra, vagy külön foglalkozás keretében biztosítja az iskola. Mivel iskolánk alapító okiratában a pedagógiai szakszolgálat feladatainak ellátására kijelölt intézmény, tanulóink számára helyben biztosítunk heti két alkalomra elosztva, összesen három tanítási órában lehetőséget a gyógytestnevelési órán való részvételre. Ennek pontos időpontját és helyét, a tanuló beosztását a tanuló órarendjéhez igazítva, a határozatban kell megnevezni. Amennyiben a tanuló állapota a szakorvosi javaslat alapján lehetővé teszi, hogy a normál testnevelésórán is részt vegyen, akkor ez a lehetőség adott a számára. Az iskola igazgatója határozatban menti fel a tanulót a testnevelésórán való részvétel alól, ha mozgásszervi, belgyógyászati vagy egyéb, szakorvos által megállapított egészségkárosodása nem teszi lehetővé a gyógytestnevelés-órán való részvételét sem.

VI.3. A szociális hátrányokkal küzdő, vagy gyermek- és ifjúságvédelemre szoruló tanulók Ennél a csoportnál sokszor az iskolán túl mutatnak a szükséges intézkedések, de valamennyi pedagógusunk, különösen az osztályfőnökök elsődleges feladata a tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények feltárása, megelőzése. Ennek érdekében tett intézkedéseink: -

felmérések, kiscsoportos, szerepjátékkal;

egyéni

beszélgetések,

problémafelvetéssel,

-

a családdal való szoros kapcsolattartás;

-

prevenciós tevékenység (drog, dohányzás, alkoholizmus, bűnmegelőzés, fogyasztóvédelem, tudatos gazdálkodás);

-

tájékoztatás a tanulók részére szervezett szabadidős programokról;

-

rászorultsági alapon az állam által biztosított ingyenes tankönyv, illetve étkezési támogatás;

-

az ingyenes tankönyvre nem jogosultak szociális alapon való tankönyvellátása (házirendben szabályozva);

-

a könyvtár, az iskola eszközeinek ingyenes használata a tanulmányokhoz és egyéb iskolai elfoglaltságokhoz kapcsolódó egyéni feladatok elvégzéséhez; Kanizsay Dorottya Egészségügyi Szakképző Iskola 1043 Budapest Kassai u. 24/a

szexualitás,

70

-

a „Tudás érték” alapítvány ösztöndíjaira való felterjesztés;

-

segítségnyújtás egyéb táborozás, külföldi út);

-

segítségnyújtás pályázati, önkormányzati és egyéb támogatások igénylésénél;

-

segítségnyújtás igénylésénél;

-

a tanulók és a szülők tájékoztatása azokról a lehetőségekről, személyekről, intézményekről, amelyekhez problémáik megoldása érdekében fordulhatnak;

a

ösztöndíjak

kollégiumban,

megpályázásában

átmeneti

(pl.

otthonban

továbbtanulás,

való

elhelyezés

A veszélyeztető okok megléte esetén: -

a gyermekjóléti szolgálat értesítése;

-

közreműködés a megoldáskeresésben, folyamatos kapcsolattartás gyermekjóléti szolgálat tevékenységének nyomon követése;

-

a tanulók anyagi veszélyeztetettsége esetén gyermekvédelmi támogatás megállapításának kezdeményezése, egyéb támogatási lehetőség felkutatása;

és

a

A tanulók fejlődését veszélyeztető okok megszüntetésének érdekében iskolánk együttműködik a területileg illetékes: -

nevelési tanácsadóval;

-

gyermekjóléti, illetve családsegítő szolgálattal;

-

Polgármesteri hivatallal;

-

gyermekorvossal, védőnővel, iskolai pszichológussal;

-

a gyermekvédelemben résztvevő társadalmi szervezetekkel, egyházakkal, alapítványokkal;


71

VII. A tanulmányi munka értékelése VII.1. A beszámoltatás, számonkérés formái Az iskola a nevelő és oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi munkájának folyamatos ellenőrzését és értékelését. Az előírt követelmények teljesítését a tanárok az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelően a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrzik. Az ellenőrzés kiterjedhet a régebben tanult tananyaghoz kapcsolódó követelményekre is. A számonkérések típusát, időpontját és témáját minden esetben fel kell tüntetni az enaplóban.

VII.1.1. A szóbeli és gyakorlati számonkérés A tanulók szóbeli kifejezőkészségének fejlesztése érdekében a pedagógusok többször ellenőrzik a követelmények elsajátítását szóbeli felelet formájában. Ennek érdekében minden tanuló minden tantárgyból félévente legalább kétszer szóban felel, kivéve, ha számára a szóbeli beszámoltatás alól az igazgató határozattal mentességet állapított meg. Kivételt képez továbbá az ének-zene, a rajz, az informatika, az informatikai gyakorlat és az informatikai alapismeretek gyakorlat, ezekből a tantárgyakból félévente, valamilyen gyakorlati tevékenységgel összekapcsolva kell szóban feleltetni. A szóbeli felelet általában az egyik óráról a másik órára való felkészülést méri, ilyenkor nem kell előre bejelenteni, az óra elején zajló, rendszeres számonkérés, a rá kapott osztályzat egyszeres súlyozású. Előre bejelentetten lehet nagyobb témából (pl. érettségi témakörök, javító felelés) is szóban feleltetni, akár az óra teljes idejében, de a felelet tanulónként 10 percnél ekkor sem tarthat tovább, és a rá adott osztályzatot kétszeres súlyozással kell a naplóban feltüntetni. Egy tantárgyból félévente két alkalommal lehet jelenteni - az ok megjelölésével - ha a tanuló nem tudott készülni, és nem tud szóban lefelelni, Ebben az esetben a tananyagból a következő órán be kell számolni, nem kap elégtelent, és a pótlást sem osztályozzuk. A gyakorlati jellegű tantárgyak esetében a számonkérés valamilyen gyakorlati tevékenységhez kötődően történik, de lehetőség van az adott tantárgy elméleti követelmény részének szóbeli, illetve írásbeli számonkérésére is, amennyiben az a tanórákon elhangzott. Ide tartoznak a testnevelés és a szakmai gyakorlatok.


72

VII.1.2. Az írásbeli számonkérés Az írásbeli számonkérés kétféle formában történhet. A kisdolgozat egyik óráról a másik órára való felkészülést mér, nem kell előre bejelenteni, az óra elején zajlik, a rá kapott osztályzat egyszeres súlyozású. A témazáró dolgozat megíratását rendszerezés, összefoglalás előzi meg, időpontját a dolgozatírás előtt legalább egy héttel előre be kell jelenteni. A dolgozat megíratására minimum egy teljes tanórát kell szánni, és egy tanítási napon háromnál több témazáró dolgozat nem íratható. A témazáró dolgozat osztályzatát dupla súlyozással kell a naplóban szerepeltetni. Hiányzás esetén a témazáró dolgozatot előre kijelölt időpontban pótoltatni kell. A kisdolgozatot egy héten, a témazáró dolgozatot két héten belül kell kijavítani és a tanulók számára megtekintésre vagy a szülőnek való bemutatásra kiosztani. A témazáró dolgozatot a tanulók legkésőbb a kiosztást követő tanórán mindennemű belejavítás, megjegyzés, átírás nélkül a szaktanárnak visszaadják, aki azokat összegyűjtve a tanév végéig megőrzi.

VII.1.3. Az otthoni felkészüléshez adott feladatok A tanulók számára a tanórán elhangzott, megbeszélt tananyag begyakorlására, elmélyítésére, rögzítésére házi feladat adható. Törekedni kell arra, hogy a házi feladat, a megtanulandó tananyag mennyisége, és az ehhez szükséges idő ne csökkentse az őt megillető pihenésre, regenerálódásra fordítandó időt. A témazáró dolgozatok előtti összefoglaláshoz, rendszerezéshez, minta feladatok, gyakorló feladatsorok kiadása javasolt, de ezek elkészítését nem lehet a tanulótól számon kérni. Ha a tanuló nem készíti el a házi feladatát, akkor figyelmeztetni kell a kötelességének betartására, a feladat pótlására. A tanuló minden harmadik alkalom után, amikor nem készíti el a házi feladatát, elégtelen osztályzatot kap, amely a szóbeli felelettel, illetve a kisdolgozattal egyenlő súlyú. Házi dolgozat formájában (pl. fogalmazás, prezentáció, kiegészítő anyagból beszámoló készítése) is kiadható feladat. Ez minden esetben önálló információgyűjtést, a tananyaghoz kapcsolódó, azt kiegészítő ismeretek feldolgozását igénylő egyéni, vagy kiscsoportos, időigényes, a tanórán nem elvégezhető munkát jelent. Az ilyen jellegű feladatot - előre meghatározott és ismertetett szempontok alapján - minden esetben értékelni kell, az osztályzatot egyszeres súlyozással kell szerepeltetni.


73

VII.2. Az értékelés elvei A pedagógusok a tanulók tanulmányi teljesítményének és előmenetelének értékelését, minősítését elsősorban az alapján végzik, hogy a tanuló teljesítménye hogyan viszonyul az iskola helyi tantervében előírt követelményekhez. A tanulók munkájának, előmenetelének folyamatos értékelése érdekében minden tantárgyból egy-egy témakörön belül minden tanulónak legalább egy érdemjegyet kell szereznie. Ha a témakör tanítása hosszabb időt vesz igénybe, a tanulók munkáját érdemjeggyel úgy kell értékelni, hogy a tanuló osztályzatainak száma félévente megegyezzen a tantárgy heti óraszámával, illetve minimum három jegye legyen, amiből legalább egy dupla súlyú. Kivételt képez ez alól az ének-zene, a testnevelés és a rajz, ahol az osztályzatok lehetnek azonos súlyúak, és félévente legalább három osztályzat elegendő a záró értékelés megállapításához. Az osztályozásnál a hagyományos 1-5 fokozatú skálát használjuk valamennyi tantárgy esetében. A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében a témazáró dolgozataiknak értékelésekor az elért teljesítmény (pontszám) érdemjegyekre történő átváltását - az idegen nyelv tantárgy kivételével - a következő arányok alapján végzik el a szaktárgyat tanító tanárok: Teljesítmény

Érdemjegy

0-34% 35-54% 55-74% 75-89% 90-100%

elégtelen (1) elégséges (2) közepes (3) jó (4) jeles (5)

Idegen nyelvből és a szakmacsoportos tantárgyakból az átszámítás a következőképpen történik: Teljesítmény

Érdemjegy

0-49% 50-64% 65-79% 80-89% 90-100%

elégtelen (1) elégséges (2) közepes (3) jó (4) jeles (5)

A tanuló által szerzett érdemjegyekről a szülőt az e-naplón keresztül értesítjük. Ha a szülő nem tudja vagy nem akarja használni az e-naplót, írásban kérheti, hogy a tanuló érdemjegyeiről hivatalosan, az e-naplóból kinyomtatott, hitelesített formában havonta értesítsük, de ebben az esetben a postaköltségeket neki kell vállalnia. A szülők továbbra is tájékozódhatnak az ellenőrző könyvön keresztül is, de ennek vezetése a tanuló kötelessége. Bejegyzéseit az osztályfőnök a szülő írásbeli kérése alapján kéthavonta ellenőrzi, és az esetlegesen elmaradt érdemjegyek beírását – az eredeti bejegyzés színétől eltérő tollal – pótolja. Kanizsay Dorottya Egészségügyi Szakképző Iskola 1043 Budapest Kassai u. 24/a

74

A szülőt kérésére a tanuló érdemjegyeiről a hivatalos fogadóórán, a szülői értekezleten, illetve előre egyeztetett időpontban, szóban is tájékoztatjuk, ilyenkor lehetősége van az e-napló hitelesített másolatának személyes átvételére is.

VII.3. Záróértékelések A tanuló tanulmányi előmeneteléről, az évközi teljesítményérre kapott osztályzatai átlaga alapján, vagy az osztályozó vizsgán elért eredményét figyelembe véve félévkor és a tanítási év végén tájékoztatjuk a szülőket. Az osztályzatok megállapítása a szaktanár feladata, az évközi jegyek mellett figyelembe veheti azt is, hogy a tanuló képességei, eredményei hogyan változtak – fejlődtek-e vagy hanyatlottak – az előző értékelés óta. Az osztályzatokat az osztályban tanító tanárok, illetve vitás esetben a nevelőtestület tagjai hagyják jóvá, a félév illetve a tanítási év befejezését követő osztályozóértekezleten. A féléves osztályzatokról az e-naplóból kinyomtatott és aláírt, lepecsételt értesítő készül, amely tartalmazza a tanuló hiányzásainak kimutatását is, és amelynek tudomásul vételét a szülő aláírásával igazolja. A félévi értesítők kiosztásának idejét a tanév helyi rendjében határozzuk meg, és az első tanítási napon, illetve az első szülői értekezleten hirdetjük ki, valamint megjelentetjük az iskola honlapján. A tanítási év végén az osztályzatok a törzskönyvbe és a bizonyítványba kerülnek, ha a tantárgy félévkor fejeződik be, akkor a féléves jegy kerül a bizonyítványba, illetve a törzskönyvbe. A bizonyítványok kiosztására – az érettségizők kivételével – a tanévzáró ünnepély alkalmával kerül sor. A végzősök az érettségi megkezdése előtt betekintésre megkapják a bizonyítványukat, majd az érettségi eredményhirdető értekezletén vehetik át.

VII.4. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei A tanuló az iskola magasabb évfolyamára akkor léphet, ha a helyi tantervben előírt tananyag követelményeit a továbblépéshez elégséges mértékben teljesítette, vagyis az év közbeni tanulmányi munkája, érdemjegyei alapján az osztályozó értekezleten megállapított, vagy osztályozó vizsgán elért osztályzatai valamennyi tárgyból legalább az elégséges (2) szintet elérték. Ha a tanuló a tanítási év végén legfeljebb három tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott, illetve az osztályozóvizsgáról, a különbözeti vizsgáról számára felróható okból elkésik, távol marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül eltávozik, javítóvizsgát tehet. A javítóvizsga tényét, eredményét záradék formájában kell a bizonyítványba illetve a törzskönyvbe bevezetni.


75

Ha a tanuló háromnál több tárgyból kapott a tanítási év végén elégtelen osztályzatot, nem tehet javítóvizsgát. Ebben az esetben, illetve, ha a javítóvizsgán elégtelen osztályzatot kapott valamelyik tantárgyból, nem léphet magasabb évfolyamra. A tanköteles tanuló az évfolyamot megismételni köteles, a nem tanköteles tanuló évismétlési kérelemmel élhet. Az évismétlési kérelemről a tanuló, a szülők, az osztályban tanító pedagógusok meghallgatása után az igazgató dönt. A szülő kérésére a tanulmányai alatt egy alkalommal a tanuló az eredményesen befejezett évfolyamot is megismételheti.

VIII. A magatartás és a szorgalom minősítésének elvei VIII.1. Az iskolai jutalmazás formái „Mindennap megszűnik valami, amiért az ember szomorkodik;de mindennap születik valami, amiért érdemes élni és küzdeni.” /Herakleitosz/

Az iskolában tanév közben elismerésként a következő dicséretek adhatók: -

szaktanári dicséret

-

osztályfőnöki dicséret;

-

igazgatói dicséret;

-

nevelőtestületi dicséret;

Osztályfőnöki dicséretben részesülnek az iskolai szintű versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók. Igazgatói dicséretben részesülnek az iskolán kívüli kerületi szintű, illetve a TISZK-en belüli versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók. Nevelőtestületi dicséretben részesülnek a fővárosi, illetve országos szintű versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók. Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő munkát végzett tanulók a tanév végén -

szaktárgyi teljesítményért,

-

példamutató magatartásért,

-

kiemelkedő szorgalomért,

-

példamutató magatartásért részesíthetők.

és

kiemelkedő

szorgalomért


dicséretben

76

Az egyes tanévek végén, valamint a 4 éven át kitűnő eredményt elért tanulók oklevelet és a „Tudás érték” alapítvány könyvjutalmát kapják, melyet a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt vehetnek át. A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és a „Tudás érték” alapítvány jutalmában lehet részesíteni. A kiemelkedő tanulmányi és közösségi munkát végző tanulók a „Tudás érték” alapítvány Kanizsay-díjára, illetve Kanizsayösztöndíjára pályázhatnak.

VIII.2. Az iskolai fegyelmező intézkedések formái Kisebb súlyú, vagy egyszeri fegyelmezetlenségből, illetve a Házirend viselkedésre vonatkozó szabályainak megszegéséből eredő vétségek esetén a következő büntetések szabhatók ki: -

szóbeli szaktanári figyelmeztetés

-

írásbeli szaktanári figyelmeztetés

-

szóbeli osztályfőnöki figyelmeztetés

-

írásbeli osztályfőnöki figyelmeztetés

-

írásbeli osztályfőnöki intés

-

szóbeli igazgatói figyelmeztetés

-

írásbeli igazgatói fegyelmeztetés

-

írásbeli igazgatói intés

Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben – a vétség súlyára való tekintettel – el lehet térni. A büntetést írásba kell foglalni, és azt az e-naplón és az ellenőrzőn keresztül is a szülő tudomására kell hozni. Súlyosabb fegyelmi vétség, szándékos, vagy véletlen károkozás esetén fegyelmi eljárás indítható, melynek részletes szabályait a Házirend és az SZMSZ tartalmazza. A tanulók igazolatlan mulasztásaival kapcsolatos fegyelmező intézkedéseket a Házirend szabályozza. A mulasztások miatt, illetve az egyéb fegyelmezetlenségből adódó fokozatokat külön kell vezetni.


77

VIII.3. A magatartás és szorgalom értékelése A magatartás, szorgalom értékelésére iskolaközösségünk által elfogadott normákat alkalmazzuk. A magatartás minősítése az életkori sajátosságokhoz igazodva fejezi ki a közösséghez, annak tagjaihoz való viszonyt (felelősségérzet, a közösség érdekében végzett tevékenység, viselkedés, hangnem). A szorgalom minősítése pedig az egyéni képességeket és körülményeket mérlegelve fejezi ki a tanulmányi munkához való viszonyt (rendszeresség, pontosság, önállóság, kötelességtudat). A magatartás és szorgalom minősítésrendszerét az osztályfőnök a tanév elején ismerteti a tanulókkal és a szülőkkel. Félévkor és év végén a tanulók magatartás és szorgalom minősítésére az osztályfőnök az ODB véleményének meghallgatásával tesz javaslatot, a végleges jegyet az osztályban tanító tanárok állapítják meg. A javaslat alapján a minősítések az osztályban tanító tanárok, illetve vitás esetben a nevelőtestület tagjainak megegyezésével kerülnek megállapításra, a félév, illetve a tanítási év befejezését követő osztályozóértekezleten. A magatartásjegyek elbírálása során figyelembe kell venni: -

a tanuló személyiségének előző félévhez viszonyított pozitív vagy negatív változását;

-

a közösség érdekeivel való azonosulás szintjét;

-

a közösség érdekében végzett tevékenységet;

-

az igazolatlan mulasztásainak számát;

Minősítés

Példás (5)

Jó (4)

Változó (3)

Rossz (2)

Feltételek betartja a Házirend követelményeit, viselkedése tanórán és azon kívül is példamutató, a rábízott feladatokat példamutatóan ellátja, legfeljebb 1-2 igazolatlan órája, illetve maximum osztályfőnöki figyelmeztetése van a Házirend követelményeit általában megtartja, a tanórai és azon kívüli viselkedése jó, a közösség érdekében vállalt feladatait ellátja, 3-6 igazolatlan órája és legfeljebb osztályfőnöki intője van a Házirend követelményeit gyakran nem tartja be, tanórai és azon kívüli viselkedése kifogásolható, a rábízott feladatok ellátásában nem megbízható, maximum 20 igazolatlan órája, és legfeljebb igazgatói intője van rendszeresen, illetve súlyosan vét a Házirend követelményei ellen, hangvétele, viselkedése durva, vagy szándékosan árt a közösségnek, 20-nál több igazolatlan órája, tantestületi megrovása van


78

A szorgalomjegyek elbírálása során figyelembe kell venni: -

a tanuló képességeit, és egybevetni az elért tantárgyi eredményekkel;

-

a tanuló otthoni körülményeit;

-

a tantárgyi bukások számát;

Minősítés

Feltételek

Példás (5)

képességeihez és körülményeihez képest a maximális teljesítményt nyújtja, az órákon aktív, rendszeres munkát végez, teljesítménye egyenletes, céltudatos, önellenőrzésre képes

Jó (4)

az órákon figyel, aktív, feladatait elvégzi, egyenletesen, megbízhatóan dolgozik, önellenőrzése jó

Változó (3)

ingadozó teljesítményt nyújt, munkája rendszertelen, önellenőrzése fejletlen, az órákon passzív; vagy képességeihez és körülményeihez képest általában jó teljesítményt nyújt, az órákon aktív, rendszeres munkát végez, de egy vagy két tárgyból elégtelen osztályzatot kapott

Rossz (2)

képességeihez és körülményeihez képest rossz teljesítményt nyújt, feladatait nem végzi el, egy vagy több tárgyból elégtelen minősítést szerzett


79

IX.

A tanulók fizikai állapotának mérése

A tanulók fizikai állapotának mérését a testnevelés tantárgyat tanító nevelők végzik el a testnevelésórákon, tanévenként két alkalommal október, illetve április-május hónapban. A felmérés a “Hungarofit teszt” alapján került összeállításra. (Lásd: „Mozdulj Budapest Mozgásprogram 2011, Mini hungarofit fizikai fittséget mérő egységes mozgásprogram”.) A mérés eredménye alapján a testnevelők a tanulók fizikai állapotát, általános teherbíró képességét minősítik, az évente kapott eredményeket összehasonlítják. A tanulók fizikai állapotának mérését szolgáló feladatokat az alábbiakban mutatjuk be, az elért eredményekhez tartozó pontszámokat tartalmazó táblázatok a testnevelőtanároknál megtekinthetők. Az aerob fittség (állóképesség) mérése: Előre meghatározott időtartam alatt megtett távval mért aerob állóképesség (m), Cooper-teszt, 12 perc folyamatos futás/kocogás, cél az adott időtartam alatt a lehető leghosszabb táv megtétele. Előre meghatározott táv teljesítésének időtartama (perc, mp), 2000 m-es síkfutás, cél az adott táv lehető legrövidebb időtartam alatti megtétele. Általános testi erő, erő-állóképesség mérése: Az alsó végtag dinamikus erejének mérése: helyből távolugrás, páros lábbal (m) A gyakorlat végrehajtása: Kiinduló helyzet: a vizsgált személy az elugróvonal/elugródeszka mögött oldalterpeszben áll, (a lábfejek párhuzamosak és egymástól kb.: 20-40 cm távolságra vannak) úgy, hogy a cipő orrával a vonalat nem érinti. Feladat: térdhajlítás (és ezzel egyidejű páros karlendítés hátra, hátsó rézsútos mélytartás helyzetéig), majd (páros karlendítéssel előre) páros lábú elrugaszkodás és elugrás előre, talajfogás páros lábbal. Értékelés: az ugróvonalra merőlegesen, az utolsó nyom és az elugróvonal közötti legrövidebb távolságot mérjük 1 cm-es pontossággal. A bemelegítő ugrásokat követően, a próba során maximum 3 kísérleti lehetőség megadásával, a legnagyobb ugrás eredményét kell figyelembe venni a pontértékre történő átszámításkor. A hátizmok erő-állóképességének mérése: Hason fekvésből törzsemelés és leengedés folyamatosan, kifáradásig (db), maximális időtartam: 3 perc.


80

A gyakorlat végrehajtása: Kiinduló helyzet: hason fekvés torna-, vagy egyéb nem puha szőnyegen, kezek a tarkón, tekintet a szőnyegre néz. A hasizom és a farizom egyidejű megfeszítésével a medence középhelyzetben rögzül, ami a gyakorlat során végig tartva marad! A lábakat nem kell leszorítani! Feladat: 1. ütem: törzsemelés hátra, 2. ütem: könyökleengedés és -összeérintés az áll alatt, 3. ütem: karemelés vissza kiinduló helyzetbe, 4. ütem: törzsleengedés hason fekvésbe (kiinduló helyzet). A gyakorlat végrehajtása egyenletes, nem gyors tempóban történik. Értékelés: a megadott időhatáron belül, szünet nélküli szabályosan végrehajtott ismétlések száma. A hasizmok erő-állóképességének mérése Hanyatt fekvésből felülés és visszaereszkedés folyamatosan, kifáradásig (db), maximális időtartam: 3 perc. A gyakorlat végrehajtása: Kiinduló helyzet: hanyatt fekvés torna-, vagy egyéb nem puha szőnyegen, térdek 90 fokos szögben behajlítva, talpak a talajon, kezek a tarkón. (A próbázó lábát külső erővel nem kell leszorítani.) Feladat: a vizsgált személy a nyaki gerinc indításával, a gerincszakaszokat fokozatosan emelve üljön fel úgy, hogy a combokat azonos oldali (előrenéző) könyökeivel érintse meg, a derék indításával a gerincszakaszokat fokozatosan leengedve feküdjön vissza. Értékelés: a megadott időhatáron belül, szünet nélküli szabályosan végrehajtott ismétlések száma. A vállövi és a karizmok erő-állóképességének mérése Fekvőtámaszban karhajlítás és nyújtás folyamatosan, kifáradásig (db), maximális időtartam: nők 1.5 perc, férfiak 3 perc. A gyakorlat végrehajtása: Kiinduló helyzet: mellső fekvőtámasz, tenyerek vállszélességben a talajon előre néző ujjakkal, a törzs egyenes, a fej a törzs meghosszabbításában, a térd nyújtott, a láb zárt, a kar az alátámasztási felületre merőleges.


81

Feladat: A vizsgált személy mellső fekvőtámaszból indítva karhajlítást és nyújtást végez. A törzs (és a fej) feszes, egyenes tartását a karnyújtás és karhajlítás ideje alatt is meg kell követelni. A karhajlítás addig történik, amíg a felkar vízszintes helyzetbe nem kerül. Értékelés: a megadott időhatáron belül, szünet nélküli szabályosan végrehajtott ismétlések száma. A mini Hungarofit motorikus teszt-rendszer pontértékelési rendszere Az általános fizikai teherbíró-képesség pontértékelési rendszere 7–19 éves korig, 1 + 4 motorikus próbában elért teljesítmény értékelése esetén, a megszerezhető maximális pontszám: Aerob állóképesség területén:

77 pont

Helyből távol ugrás páros lábbal:

21 pont

Fekvőtámaszban karhajlítás- és nyújtás:

14 pont

Hason fekvésből törzsemelés hátra:

14 pont

Hanyatt fekvésből felülés térdérintéssel:

14 pont

Az elérhető maximális pontszám 140 pont, a motoros tesztekben elért teljesítmények pontértékeinek összege ismeretében ki-ki saját maga minősítheti az általános fizikai teherbíró képességét. A motorikus próbák elvégzése után az egyes próbákban elért teljesítmény pontértékei alapján azonnal felszínre kerülnek a mindennapi tevékenység során leginkább igénybe vett izomsorok/izomcsoportok területén mutatkozó esetleges hiányosságok, és azok mértéke. Az általános fizikai teherbíró-képességre utaló Hungarofit minősítő kategóriák pontértékben és százalékban kifejezve  Hungarofit 1985. F. Mérey Ildikó Minősítő Az elért teljesítmény Az elért teljesítmény kategóriák pontértékei százalékban kifejezve Igen gyenge 0.0 - 20 pont 1- 14 % Gyenge 20.5 - 40 pont 15 - 28 % Kifogásolható 40.5 – 60 pont 29 - 42 % Közepes 60.5 – 80 pont 43 - 56 % Jó 80.5 –100 pont 57 - 70 % Kiváló 100.5 -120 pont 71- 85 % Extra 102.5 -140 pont 86 – 100%


82

Hungarofit minősítő kategóriákkal kapcsolatos egészségi kockázat

F. Mérey Ildikó

HUNGAROFIT minősítő kategóriák megnevezése

Igen gyenge (0-20 pontig)

Gyenge (20.5-40 pontig)

Kifogásolható (40.5-60 pontig)

Közepes (60.5-80 pontig)

Jó (80.5-100 pontig)

Kiváló (100.5-120 pontig)

Extra (120.5-140 pontig)

Egészségi kockázati veszélyeztetettség

FELADAT

Az egészség/terhelhetőség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek területén meglévő hiányosságok nagyon erős feltérképezése. Az egyes területeken kockázat mutatkozó hiányosságok mértékének feltárása, és tudatos, fokozatos felszámolása, heti négy-öt óra rendszeres testedzéssel. Az egészség/terhelhetőség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek erős területén meglévő hiányosságok és azok kockázat mértékének feltárása. Az egyes területeken mutatkozó hiányosságok mielőbbi tudatos felszámolása, heti négy-öt óra rendszeres testedzéssel. A kondicionális képességek területén még meglévő kisebb-nagyobb hiányosságok átlag feletti kockázat tudatos felszámolása, heti négy óra rendszeres testedzéssel. Az egészséges létezés stabil megtartásához a szinten tartásra kell törekedni, minimálisan heti három óra egyénre szabott testedzéssel. átlagos Amatőr szintű versenyszerű sportoláshoz az kockázat általános fizikai teherbíró képességet magasabb szintre kell fejleszteni, heti négy-öt óra rendszeres, tudatos testedzéssel. Az átlagosnál jobb fizikai állapot, amatőr szinten versenyszerűen sportolók zónája. Az egészséges létezés stabil megtartásához a szinten tartásra kell törekedni, minimálisan alacsony heti három óra egyénre szabott testedzéssel. kockázat Versenyszerű sportolás esetén a javasolt edzések száma: heti négy-öt óra, egyénre szabott optimális terheléssel. Kitűnő fizikai állapot. Az egészséges létezés stabil megtartásához heti három óra testedzés szükséges. Versenyszerű sportolás esetén a igen alacsony sportágtól függően fejlesztést, vagy kockázat folyamatos szinten tartást igényel. Heti hétheti nyolc óra tudatos testedzéssel biztosítható. Kitűnő fizikai állapot. Az egészséges létezés stabil megtartásához heti három óra testedzésre van szükség. Versenyszerű igen alacsony sportolás esetén valamennyi sportágban kockázat folyamatos szinten tartást igényel, amely minimálisan heti tíz óra tudatos testedzéssel biztosítható.


83

X.

Az érettségi vizsga

Az érettségi vizsga szabályait, a vizsgatárgyak általános és tartalmi követelményeit a 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet tartalmazza. A rendelet előírásai alapján iskolánk a kötelező érettségi vizsgatárgyak mellett a következő tantárgyakból és szinten vállalja az érettségire való felkészítést: A vizsgatárgy neve

A vizsga szintje

Biológia

közép és emelt

Egészségügyi alapismeretek

közép és emelt

Ember- és társadalomismeret, etika

közép

Fizika

közép

Földrajz

közép

Informatika

közép

Kémia

közép

Testnevelés

közép

Az érettségire - idegen nyelvként - az angol vagy a német nyelvből vállaljuk a felkészítést.

A középszintű szóbeli vizsga témakörei vizsgatárgyanként Magyar nyelv és irodalom Irodalom Teljes életművek Ady Endre Arany János Babits Mihály József Attila Kosztolányi Dezső Petőfi Sándor Témakörök a világirodalomból Az antikvitás korából A középkor korából A reneszánsz korából A barokk korából A felvilágosodás korából A romantika és a realizmus korából 20. század korából Néhány alkotó látásmódjának bemutatása Kanizsay Dorottya Egészségügyi Szakképző Iskola 1043 Budapest Kassai u. 24/a

84

Jókai Mór Karinthy Frigyes Örkény István Portrék bemutatása néhány műfaji jellemző, korstílus alapján Balassi Bálint Berzsenyi Dániel Csokonai Vitéz Mihály Juhász Gyula Kölcsey Ferenc Márai Sándor Mikszáth Kálmán Móricz Zsigmond Radnóti Miklós Tóth Árpád Vörösmarty Mihály Egy kortárs szerző lírai/epikai művének értelmezése Jókai Anna Kertész Imre Spiró György Szabó Magda Tar Sándor Varró Dániel A dráma értelmezése különböző korszakokban Katona József Madách Imre Moliére Shakespeare Szophoklész Az irodalom határterületei Egy irodalmi mű megfilmesítése: pl. Örkény István: Tóték; Kertész Imre: Sorstalanság; Móricz Zsigmond: Árvácska A regionális kultúra megjelenése (művelődéstörténeti vonatkozások, múzeumok): pl. A Petőfi Irodalmi Múzeum; József Attila szülőháza (emlékmúzeum) Az olvasott művek motívum és téma változatainak felismerése, értelmezése (pl. férfinő, bűn-bűnhődés stb…) Magyar nyelv Ember és nyelv A nyelv mint jelrendszer A nyelvtípusok Kanizsay Dorottya Egészségügyi Szakképző Iskola 1043 Budapest Kassai u. 24/a

85

A nyelv és a beszéd A kommunikáció A közlésfolyamat tényezői A kommunikáció funkciói A nonverbális kommunikáció A magyar nyelv története A magyar nyelv eredete és rokonsága Fontosabb nyelvemlékeink művelődéstörténeti jelentősége A nyelvújítás Nyelv és társadalom A mai magyar nyelvváltozatok Az információs társadalom hatása a nyelvhasználatra és a nyelvi érintkezése A magyar helyesírás jellemzői és alapelvei A nyelvi szintek A hangok találkozásának és előfordulásának szabályszerűségei A szóelemek Az igenevek A mondat szintagmatikus szerkezete A toldalékok fajtái A mai magyar nyelv szókészletének rétegei A szöveg A szöveg egységének szerkezeti és jelentésbeli összetevői A szövegtípusok A szövegösszetartó erő fajtái és szerepei Szóbeli és írásbeli szövegek alapvető különbségei A retorika alapjai A nyilvános beszéd A szövegszerkesztés eljárásai A szónoki beszéd felépítése Stílus és jelentés A stílus fogalma; a nyelv és a stílus viszonya A társalgási stílus A nyelvi elrendezés a művészi nyelvhasználatban Hangalak és jelentés viszonya A szóképek fajtái és jellemzői Az állandósult szókapcsolatok


86

Matematika A szóbeli vizsgára 20 tételt kell kitűzni, amelyek nem egy adott témakört fednek le, hanem az egyes feladatok elemei más-más témakörből kerülnek kiválasztásra. A tartalmi megoszlás aránya a következő: Gondolkodási módszerek, halmazok, logika, kombinatorika, gráfok Aritmetika, algebra, számelmélet Függvények, az analízis elemei Geometria, koordinátageometria, trigonometria Valószínűségszámítás, statisztika

20% 25% 15% 25% 15%

Egy tételen belül három egyszerű, az elméleti anyag elsajátítását számon kérő kérdést (definíció, illetve tétel kimondását, vagy ezek közvetlen alkalmazását kívánó egyszerű feladatot), valamint három számítási feladatot kell feltenni. A témakörök Halmazok (fogalma, megadási módjai, ábrázolás, részhalmaz, halmazműveletek és tulajdonságaik) Kombinatorika, gráfok (egyszerű sorbarendezési, kiválasztási feladatok, binomiális együtthatók) Statisztika (adathalmaz szemléltetése: oszlop, kördiagram, grafikon; gyakoriság, relatív gyakoriság, statisztikai mutatók: számtani közép, módusz, medián, terjedelem, átlagos abszolút eltérés, szórás) Valószínűségszámítás (egyenlő esélyű elemi események, Laplace-modell, visszatevéses mintavétel, binomiális eloszlás) Számelméleti alapismeretek (számfogalmak, abszolút érték, oszthatóság, oszthatósági szabályok, prímszám, összetett szám, lkkt., lnko., számelmélet alaptétele) Hatványozás (egész és racionális kitevő esetén, azonosságok) Gyökvonás (négyzetgyök, n.gyök, azonosságok) Logaritmus (fogalma, azonosságok, áttérés más alapú logaritmusra) Egyenletek, egyenlőtlenségek, egyenletrendszerek (grafikus és algebrai megoldás, elsőfokú, irracionális, abszolút értékes, exponenciális, logaritmusos, trigonometrikus egyenletek) Másodfokú egyenletek (megoldó képlet, diszkrimináns, gyöktényezős alak) Számtani, mértani közép (fogalma, kapcsolatuk) Függvények (fogalma, jellemzők: ÉT,ÉK, zérushely, monotonitás, szélsőérték, periódus, paritás; egyenes és fordított arányosság; függvénytípusok: elsőfokú, másodfokú (ax2+bx+c), négyzetgyök, abszolút érték, tört, trigonometrikus, exponenciális, logaritmus) Sorozatok (számtani, mértani, an, Sn; kamatos kamat) Kanizsay Dorottya Egészségügyi Szakképző Iskola 1043 Budapest Kassai u. 24/a

87

Elemi síkgeometria (térelemek távolsága, szögek fajtái, szögpárok, térelemek hajlásszöge, nevezetes ponthalmazok: szakaszfelező merőleges, szögfelező, kör) Háromszögekkel kapcsolatos tételek (oldalak és szögek kapcsolata, háromszög egyenlőtlenség, belső, külső szögek, nevezetes vonalak, pontok, körök: oldalfelező merőlegesek, szögfelezők, magasságvonalak, középvonalak, súlyvonalak, beírt, köré írt kör, Pitagorasz-tétel, Thalesz-tétel, magasság- befogó tétel, területszámítás) Sokszögek (négyszögek: trapéz, rombusz, paralelogramma, deltoid; sokszögek: belső szögek összege, átlók száma, szabályos sokszögek, területszámítás) Kör és részei (érintő, középponti szög~körív~körcikk terület; kör körcikk, körszelet területe) Egybevágósági transzformációk (tengelyes tükrözés, középpontos tükrözés, eltolás, elforgatás, háromszögek egybevágósági alapesetei, szimmetria) Hasonlósági

transzformációk (középpontos nagyítás, kicsinyítés, háromszögek hasonlósága, hasonló háromszögek, síkidomok területe, hasonló testek felszíne, térfogata)

Trigonometria (hegyesszögek szögfüggvényei, általánosítás, pótszögek, negatív szögek, pitagoraszi összefüggés, nevezetes szögek, szinusz, koszinusz tétel) Koordinátageometria (vektor fogalma, ellentett, összeg, különbség vektor, skalárszoros, felbontás összetevőkre, 90o-os elforgatott, két pont távolsága, felezőpont, harmadoló pont, súlypont, egyenes egyenlete, két egyenes metszéspontja, egyenesek párhuzamosságának, merőlegességének feltételei, kör egyenlete, kör adott pontjába húzható érintő) Térgeometria (felszín- és térfogatszámítás) (henger, kúp, gúla, hasáb, gömb, csonka kúp, csonka gúla)

Történelem Az ókor és kultúrája Vallás és kultúra az ókori Keleten: az egyes civilizációk vallási és kulturális jellemzőinek azonosítása Az athéni demokrácia intézményei, működése A hódító háborúk társadalmi és politikai következményei a római köztársaság korában Az antik hitvilág, művészet, tudomány A kereszténység kialakulása, főbb tanításai A Nyugat-római Birodalom bukása és a népvándorlás


88

A középkor A feudális társadalmi és gazdasági rend jellemzői Az egyház politikai szerepe a nyugati kereszténységben Az iszlám vallás kialakulása és főbb tanításai A világvallások civilizációformáló szerepe A középkori város jellemzőinek bemutatása A középkori kereskedelem sajátosságai Az egyház szerepe a középkori művelődésben és a mindennapokban A román és gótikus stílus főbb jellemezői A lovagi kultúra és értékrend néhány eleme A humanizmus és reneszánsz főbb jellemzői Az Oszmán Birodalom katonai rendszerének jellemző vonásai Az oszmán hódítás irányai, legfontosabb állomásai a XIV-XVI. században A középkori magyar állam megteremtése és virágkora A magyar nép vándorlása A honfoglalás A honfoglaló magyarság társadalma és életmódja Géza fejedelemsége és Szent István államszervező tevékenysége Az Aranybulla A tatárjárás és az ország újjáépítése IV. Béla idején Károly Róbert gazdasági reformjai A magyar városfejlődés korai szakasza Hunyadi János harcai a török ellen Mátyás király uralkodói portréja intézkedései alapján Jelentős Árpád- és Anjou-kori művészeti emlékek Szellemi, társadalmi és politikai változások az újkorban A nagy földrajzi felfedezések legfontosabb állomásai Az Európán kívüli civilizációk hatása Európára, és a gyarmatosítás A reformáció főbb irányzatai A katolikus megújulás, az ellenreformáció kibontakozása A barokk stílus jellemzői A francia abszolutizmus XIV. Lajos korában Az alkotmányos monarchia működése A felvilágosodás legjelentősebb gondolatai és főbb képviselői


89

Magyarország a Habsburg Birodalomban A mohácsi vész és az ország három részre szakadása Végvári küzdelmek Erdély sajátos etnikai és vallási helyzete A Rákóczi-szabadságharc fordulópontjai. A szatmári béke Demográfiai változások, a nemzetiségi arányok alakulása Magyarországon a XVIII. században Mária Terézia és II. József reformjai A hazai reformáció és a barokk kulturális hatása A polgári átalakulás, a nemzetállamok é az imperializmus kora Francia polgári forradalom: az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozatának alapkérdései Az alkotmányos monarchia válsága és bukása A XIX. század főbb eszmeáramlatainak jellemzői A legfontosabb állam- és alkotmányjogi fogalmak Az ipari forradalom legjelentősebb területei és néhány találmánya Az ipari forradalom teremtette ellentmondások Az USA kialakulása és nagyhatalommá válása Németország nagyhatalommá válása A balkáni konfliktusok okai A második ipari forradalom alapvető vonásainak bemutatása A technikai fejlődés hatása a környezetre és az életmódra A polgárosodás kezdetei és kibontakozása Magyarországon A reformkor fő kérdései Széchenyi és Kossuth reformprogramja A reformkor kulturális életének főbb jellemzői A pesti polgári forradalom eseményei Az áprilisi törvények A szabadságharc főbb hadjáratai, a katonai erőviszonyok alakulása, a vereség okai A Függetlenségi Nyilatkozat A kiegyezés megszületésének okai A kiegyezés tartalma és értékelése Gazdasági eredmények a dualizmus korában Budapest világvárossá fejlődése Társadalom a dualizmus korában Nemzetiségek a dualizmus korában Az életmód változásai a századfordulón A magyar tudomány és művészet néhány kiemelkedő személyisége


90

Az első világháborútól a kétpólusú világ felbomlásáig Az első világháború: szövetségi rendszerek, frontok, az új típusú hadviselés jellemzői A Párizs környéki békék területi, etnikai és gazdasági vonatkozásainak elemzése A modern életforma néhány jellegzetessége A nők szerepének változása Az 1929-33-as gazdasági világválság jelenségei, gazdasági és társadalmi következményei A náci Németország legfőbb jellemzői A náci ideológia és propaganda A bolsevik hatalomátvétel körülményei A sztálini diktatúra legfőbb jellemzői A második világháború előzményei, katonai és politikai fordulópontjai A holokauszt Az ENSZ létrejötte és működése Nemzetközi konfliktusok a hidegháború idején A szovjet blokk kialakulása és jellemzői Rendszerváltozás Kelet-Közép-Európában Magyarország története az első világháborútól a második világháborús összeomlásig Az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlása és következményei Trianon gazdasági, társadalmi és etnikai hatásai Az ellenforradalmi rendszer konszolidációjának legfontosabb lépései Társadalmi rétegződés és életmód a húszas-harmincas években A magyar külpolitika céljai és kapcsolatai a két világháború között Magyarország második világháborúba lépése, és részvétele a Szovjetunió elleni harcokban Magyarország német megszállása és a nyilas hatalomátvétel A holokauszt Magyarországon Magyarország 1945-től a rendszerváltozásig A szovjet felszabadítás és megszállás Az ország háborús emberáldozata és anyagi vesztesége A magyarság helyzetének főbb jellemzői a szomszédos országokban Az 50-es évek jellemzői, a rendszer működése a Rákosi-korszakban Életmód és mindennapok Az 1956-os forradalom és szabadságharc kitörésének okai és főbb eseményei A megtorlás megnyilvánulási formái, áldozatai A Kádár-rendszer jellege, jellemzői Életmód és mindennapok A rendszerváltozás tartalma és következményei


91

A jelenkor A közép-európai régió sajátos problémái Az Európai Unió legfontosabb intézményei A fejlődő országok főbb problémái A technikai civilizáció és a gazdasági növekedés hatása a természeti környezetre A tömegkultúra új jelenségei A mai magyar társadalom és életmód Emberi jogok ismerete és a jogegyenlőség elvének bemutatása Emberi és állampolgári jogok és kötelességek Nemzetiségek a mai magyar társadalomban A hazai romák helyzete. A diszkrimináció fogalma A parlamenti demokrácia működése és az önkormányzatiság Demográfiai változások Magyarországon az elmúlt fél évszázadban

Idegen nyelv SZEMÉLYES VONATKOZÁSOK, CSALÁD A vizsgázó személye, életrajza, életének fontos állomásai (fordulópontjai) Családi élet, családi kapcsolatok A családi élet mindennapjai, otthoni teendők Személyes tervek EMBER ÉS TÁRSADALOM A másik ember külső és belső jellemzése Baráti kör A tizenévesek világa: kapcsolat a kortársakkal, felnőttekkel Női és férfi szerepek Ünnepek, családi ünnepek Öltözködés, divat Vásárlás, szolgáltatások Hasonlóságok és különbségek az emberek között KÖRNYEZETÜNK Az otthon, a lakóhely és környéke (a lakószoba, a lakás, ház bemutatása) A lakóhely nevezetességei, szolgáltatások, szórakozási lehetőségek A városi és a vidéki élet összehasonlítása Növények és állatok a környezetünkben Környezetvédelem a szűkebb környezetünkben: Mit tehetünk környezetünkért vagy a természet megóvásáért? Időjárás


92

AZ ISKOLA Iskolánk bemutatása (sajátosságok, pl. névadónk, szakmai képzés, tagozat) Tantárgyak, órarend, érdeklődési kör, tanulmányi munka A nyelvtanulás, a nyelvtudás szerepe, fontossága Az iskolai élet tanuláson kívüli eseményei, iskolai hagyományaink A MUNKA VILÁGA Diákmunka, nyári munkavállalás Pályaválasztás, továbbtanulás vagy munkába állás ÉLETMÓD Napirend, időbeosztás Az egészséges életmód (a helyes és a helytelen táplálkozás, a testmozgás szerepe az egészség megőrzésében, testápolás) Étkezési szokások a családban Ételek, kedvenc ételek Étkezés iskolai menzán, éttermekben, gyorséttermekben Gyakori betegségek, sérülések, baleset Gyógykezelés (háziorvos, szakorvos, kórházak) SZABADIDŐ, MŰVELŐDÉS, SZÓRAKOZÁS Szabadidős elfoglaltságok, hobbik Színház, mozi, koncert, kiállítás stb. Sportolás, kedvenc sport, iskolai sport Olvasás, rádió, tévé, videó, számítógép, internet Kulturális események UTAZÁS, TURIZMUS A közlekedés eszközei, lehetőségei, a tömegközlekedés Nyaralás itthon illetve külföldön Utazási előkészületek, egy utazás megtervezése, megszervezése Az egyéni és a társas utazás előnyei és hátrányai TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA Népszerű tudományok, ismeretterjesztés A technikai eszközök szerepe a mindennapi életben


93

Biológia Bevezetés a biológiába A biológia tudománya Az élet jellemzői Fizikai, kémiai alapismeretek Egyed alatti szerveződési szint Szervetlen és szerves alkotóelemek Az anyagcsere folyamatai Sejtalkotók Az egyed szerveződési szintje Nem sejtes rendszerek Önálló sejtek Többsejtűség Szövetek, szervek, szervrendszerek, testtájak Az emberi szervezet Homeosztázis Kültakaró Mozgás Táplálkozás Légzés Anyagszállítás Kiválasztás Szabályozás Szaporodás és egyedfejlődés Egyed feletti szerveződési szintek Populáció Életközösségek Bioszféra Ökoszisztéma Környezet- és természetvédelem Öröklődés, változékonyság, evolúció Molekuláris genetika Mendeli genetika Populációgenetika és evolúciós folyamatok A bioszféra evolúciója


94

Egészségügyi alapismeretek Egészségfejlesztés Egészségkulturáltság Az egészség értékjellege Az egészséges életvitel Az egészség fenntartását hátrányosan befolyásoló tényezők Egészségre káros szenvedélyek Kábítószer Anatómia Az ember az ökoszisztéma része Az emberi test főbb szerkezeti elvei Mozgásrendszer Keringési rendszer Légzőrendszer Emésztőrendszer Vizeleti szervek Szaporodás szervrendszere Belső elválasztású mirigyek Idegrendszer Érzékszervek Pszichológia Az általános pszichológia fogalma, tárgya, jelentősége Az érzékelés, és az észlelés Figyelem, álom Emlékezet, képzelet Motiváció Érzelem Személyiség, temperamentum, jellem A fejlődéspszichológia fogalma és törvényszerűségei A szenzoros, és a kognitív mechanizmusok fejlődése Az érzelmi, és akarati élet fejlődése A szociálpszichológia fogalma, tárgya és jelentősége Az előítélet Szerep Konfliktus


95

Gondozástan Gondozás mint integrált tevékenység, és az egyedfejlődés testi és lelki szakaszai Szülők leszünk Újszülött a családban Az életkori szakaszoknak megfelelő gondozás (az első év, a kisdedkor, óvodáskor, a kisiskolás gyermek, a serdülőkor, ifjúkor, felnőttkor, időskor) Kommunikáció A kommunikáció alapfogalmai, dinamikai alapelvei, törvényszerűségei Kommunikációs zavarok Verbális és nonverbális csatornák Az érintkezés kultúrája Állapotmegfigyelés Alkat A testtömeg, testkörfogat, testmagasság Mozgás, járás A bőr és nyálkahártyák A tudatállapot, eszméleti állapot Testtájankénti megfigyelés (az arc és a nyak, a mellkas, a gerincoszlop, érzékszervek működése) Váladék megfigyelés (köhögés, köpet, hányadék, széklet, vizelet) Életjelenségek, alapvető életjelek megfigyelése (légzés, pulzus, vérnyomás, hőmérséklet) Gyermekbántalmazás Elsősegélynyújtás Az elsősegélynyújtás és a mentés kialakulásának története Magyarországon Az elsősegélynyújtási kötelezettség Az elsősegélynyújtás általános szabályai Életveszélyes állapotok Tájékozódás a helyszínen a beteg állapotáról Sérülések Testtájéki sérülések Rosszullétek Görcsökkel járó belgyógyászati balesetek Mérgezések Sokk Újraélesztés A sérült mozgatása és fektetése A tömeges baleset, katasztrófa medicina


96

Ember- és társadalomismeret, etika A szóbeli vizsgán a vizsgázónak be kell mutatnia a projektmunkáját, és válaszolnia kell az azzal kapcsolatosan feltett kérdésekre. Emellett az alábbi témakörökből kerülnek kitűzésre tételek, amit a vizsgázónak a szóbeli érettségire vonatkozó szabályok szerint kell kifejtenie. A két feladat együttes értékelése adja a végső pontszámot. A témakörök Az ember mint természeti és társadalmi lény Az ember mint értékelő-erkölcsi lény Szokás, erkölcs, jog Az ember közvetlen környezete A mi kis ügyeink (a mindennapi élethez kapcsolódó ügyintézések) A munka világa, pályaorientáció Társadalmi rétegződés A politika világa A magyarság és Európa Globális kihívások

Fizika A sebesség Az egyenletes körmozgás Mozgást befolyásoló tényezők A matematikai inga A lendület és megmaradása Olvadás - fagyás Lineáris összefüggések az ideálisnak tekintett gázok állapotjelzői között Ideálisnak tekinthető gázok nyílt folyamatai Hőtágulás Az egyenáramú áramkör A mágneses mező jellemzése Töltés – és energiatároló eszközök A fény visszaverődése A fény törése Atommodellek A radióaktivitás Az anyag részecske – hullám természete Az atommag felfedezésétől az első működő hasadásos reaktorig Csillagok fejlődése A Hold


97

Földrajz Természetföldrajz Univerzum, naprendszer Tájékozódás a térképen A Föld belső szerkezete Lemeztektonika, vulkanizmus, földrengések Gyűrődés, vetődés, nagyszerkezeti egységek Kőzetburok, kőzetismeret A légkör földrajza A víz földrajza Külső erők felszínformáló munkája Éghajlati övezetesség Társadalom és gazdaságföldrajz Hazánk és a Föld népességföldrajza Hazánk és a Föld településföldrajza Hazánk és a Föld közlekedésföldrajza és idegenforgalma Hazánk gazdasági térszerkezete A világgazdaság térszerkezete Transznacionális vállalatok A globális pénzügyi világ és annak válsága Az EU kialakulása, intézményrendszere és világgazdasági szerepköre Földünket fenyegető globális problémák Gazdasági és politikai rendszerváltás Magyarországon

Kémia ÁLTALÁNOS KÉMIA Atomszerkezet (az atom, elem, az elektronszerkezet, a periódusos rendszer, az atomok mérete, ionok, az elektronegativitás) A kémiai kötések (elsőrendű és másodrendű kötések) Molekulák, összetett ionok (a molekula, a kovalens kötés, a molekulák térszerkezete, összetett ionok) Anyagi halmazok (az anyagi halmaz fogalma, állapotjelzők, halmazállapotok és halmazállapot-változások, ionrácsos, atomrácsos, fémrácsos és molekularácsos kristályok, diszperz rendszerek, kolloid rendszerek, oldatok) Kémiai átalakulások (kémiai reakció, kémiai képlet, kémiai egyenlet, a folyamatok energiaviszonyai, reakcióhő, reakciósebesség, katalízis, megfordítható reakciók, dinamikus egyensúly, sav-bázis reakciók, vizes oldatok kémhatása, sav-bázis indikátorok, közömbösítés, sók hidrolízise, redoxireakciók) Kanizsay Dorottya Egészségügyi Szakképző Iskola 1043 Budapest Kassai u. 24/a

98

Elektrokémia (galvánelem, elektrolízis) SZERVETLEN KÉMIA Hidrogén Nemesgázok Halogénelemek és vegyületeik (fluor, klór, bróm, jód, hidrogén-halogenidek, kősó, ezüst-halogenidek, hypo) Az oxigéncsoport elemei és vegyületeik (oxigén, dihidrogén-peroxid, víz, fém-oxidok, és fém-hidroxidok, kén, kén-hidrogén, kén-dioxid, kén-trioxid, kénessav, kénsav, fontosabb szulfátok, fixírsó) A nitrogéncsoport elemei és vegyületeik (nitrogén, ammónia, nitrogén-oxidok, salétromos sav, salétromsav, foszfor, foszfor-pentaoxid, foszforsav, fontosabb nitrátok és foszfátok) A széncsoport elemei és vegyületeik (szén, szén-monoxid, szén-dioxid, szénsav, fontosabb karbonátok, szilícium, szilícium-dioxid, üveg) Fémek (tulajdonságok, ötvözetek, előállítás, korrózió, alkálifémek és alkáliföldfémek, alumínium, ón, ólom, vas, kobalt, nikkel, réz, arany, ezüst, cink, higany, a hipermangán) SZERVES KÉMIA A szerves vegyületek általános jellemzői (a szerves anyag, a szerves molekulák szerkezete, izoméria és annak típusai, homológ sor, funkciós csoport, a szerves vegyületek csoportosítása, reakciótípusok a szerves kémiában: szubsztitúció, addíció, polimerizáció, polikondenzáció, elimináció) A szénhidrogének (alkánok, cikloalkánok, alkének, diének, poliének, alkinok elnevezése, molekulaszerkezete, izomériái, fizikai és kémiai tulajdonságaik, előfordulásuk, felhasználásuk; benzol, tuluol, sztirol, naftalin) Halogéntartalmú szénhidrogének Oxigéntartalmú szerves vegyületek (hidroxivegyületek, éterek, aldehidek, ketonok, karbonsavak /szappanok/, észterek /zsírok, olajok, szervetlensav-észterek) Nitrogéntartalmú szerves vegyületek (aminok, aminosavak, savamidok, nitrogéntartalmú heterociklusos vegyületek) Szénhidrátok (monoszacharidok: glükóz, fruktóz, ribóz, 2-dezoxi-ribóz; diszacharidok: maltóz, cellobióz, szacharóz; poliszacharidok: cellulóz, keményítő) Fehérjék Nukleinsavak Műanyagok


99

KÉMIAI SZÁMÍTÁSOK Az anyagmennyiség (relatív atom- ill. molekulatömeg, mol, moláris tömeg, Avogadroállandó, sűrűség) A gázok (Avogadro törvénye, gázok moláris térfogata, gázok sűrűsége és relatív sűrűsége) Az oldatok, elegyek, keverékek (tömegszázalék, térfogatszázalék, mólszázalék, anyagmennyiség-százalék, oldhatóság, hígítás, töményítés keverés) Sztöchiometria (a kémiai képlettel és kémiai egyenlettel kapcsolatos számítások) Termokémia (reakcióhő, képződéshő, Hess-tétele) Kémhatás (pH, vízionszorzat) Elektrokémia (standardpotenciál, elektromotoros erő, elektrolízis)

Informatika Információs társadalom A kommunikáció Az információkeresés elektronikus formái A magyar közhasznú információs források Az adat és az információ fogalma Az információs és kommunikációs eszközök hatása a társadalomra Az informatika fejlődéstörténetének legfontosabb lépései Egészségvédelem, ergonómia A hálózati szolgáltatások igénybevételének szabályai Jogi kérdések az informatikában Informatikai alapismeretek – hardver Jelátalakítás és kódolás A számítógép felépítése A számítógép részegységeinek feladata, működése A perifériák A számítógép biztonságos üzemeltetése, karbantartása A Neumann által megfogalmazott elvek A hálózatok jellemzői


100

Informatikai alapismeretek – szoftver Az operációs rendszer fogalma, fajtái, feladatai Az operációs rendszer működése Az operációs rendszer és a hardver eszközök kapcsolata Az operációs rendszer segédprogramjai A szoftverek telepítése, beállításai Lemezkezelési műveletek A könyvtárszerkezet, és műveletei Az állományok típusai, tulajdonságai, műveletei A tömörítés A számítógépes vírusok, és az ellenük való védekezés A hálózatok működéséhez szükséges szoftverek Információs hálózati szolgáltatások Az internetes szolgáltatások és jellemzőik Az elektronikus levelezés Az állományátvitel lehetőségei Egy böngészőprogram használatának bemutatása Információ keresése az interneten Távoli on-line adatbázisok használata Könyvtárhasználat A könyvtárak fejélődésének története A könyvtári szolgáltatások A könyvtári állomány, a kölcsönzés Az Országos Széchényi Könyvtár mint nemzeti könyvtár A digitális könyvtárak (Neumann János Digitális Könyvtár, MEK) használata Az írás és a könyv története A nyomtatott dokumentumok jellemzése A nem nyomtatott dokumentumok sajátosságai A tájékoztató eszközök típusai A katalógus, az ETO A számítógépes katalógusok (SZIRÉN, MOKKA)


101

Testnevelés Sporttörténet Az olimpia játékok eredete Az ókori olimpiai versenyjátékok küzdőterei és az első versenyszámok. Érdekességek az ókori olimpián történtekről Az ókori olimpiai játékok hanyatlásának okai Olimpiák nélküli korszak Hellász öröksége. Az újkori olimpia kezdetei A történelmi események hatása az olimpiák rendezésére Magyarország szerepe az olimpiai mozgalomban Magyar sportolók szereplése az olimpiai játékokon Anatómia, sportélettan A mozgás aktív szervrendszere A mozgás passzív szervrendszere A sima, a harántcsíkolt és a szívizom összehasonlítása Az alsó végtag csontjai és a térd ízület A felső végtag csontjai és a könyök ízület Az izmok működése Az izmok energiaforrásai és az energianyerés A légzés szervrendszere. A tüdő. Vitálkapacitás A rendszeres edzés hatása a légzőrendszer működésére A vérkeringési rendszer. Erek, vérkörök A szív működése. Pulzus, perctérfogat A vér általános jellemzése. Vércsoportok. Izommunka hatása a szív – vérkeringési rendszerre. Vérnyomás Az alapanyagcsere A kalorigén tápanyagok Sportolók táplálkozásának alapjai. Ásványi anyagok, folyadékszükséglet Vitaminok A hőszabályozás folyamatai. A holtpont


102

Testnevelés elmélet, sportpszichológia A testi nevelés és a játék összefüggései Mozgásfejlődés szakaszai Mozgásos cselekvés tanulásalapjai Testnevelési játékok felosztása. Sportjátékok az iskolai testnevelésben Az iskolai testnevelés mozgásanyaga. A sokoldalúság szükségessége Szabadidősportok szerepe az egészséges életmód kialakításában Testnevelés és a sportedzés közötti különbségek Testgyakorlatok felosztása. Káros edzéseszközök. Gimnasztika szerepe a testedzésben. Bemelegítés A teljesítmény és a terhelés összetevői Alkalmazkodási sajátosságok. Elfáradás Kondicionális képességek. Erő, gyorsaság, állóképesség Koordinációs képességek. Ügyesség, hajlékonyság, lazítás Motiváció. Akarati erőfeszítés. Sport és agresszió A testnevelés, sportolás balesetveszélyei Sportszakmai kérdések Atlétika Hogyan rendszerezik az atlétikai versenyszámokat? Hogyan történik a magasugrás holtversenyének eldöntése? Mit jelent a pályaelőny és hogyan alkalmazzák a versenyeken? Sportsikereink Torna A torna olimpiai versenyszámai Milyen szabályokkal számolják ki a pontokat a versenyeken? Példák az új elemekre Sportsikereink Labdarúgás Mikor ítél a játékvezető leshelyzetet? Mit jelent a közvetett és a közvetlen szabadrúgás, mikor ítéli meg a bíró? A kapus játék és a „hazaadás” lehetőségei Sportsikereink Kosárlabda Mit jelent a tiszta játékidő? Mikor állítják meg a mérkőzésórát? Hogyan mérik a támadóidőt? Óra indítása, újraindítása, visszaállítása Hogyan történik a büntetők végrehajtása és a pontok számolása? Sportsikereink


103

Röplabda Milyen szabály vonatkozik a játékosok helytartására? Milyen elnevezésük van a játékosoknak, és milyen feladatokat jelentenek? Hány pontig és milyen játszma arányig játsszák a mérkőzéseket? Sportsikereink Kézilabda Mikor ítélhet büntetőt a játékvezető? Mik a játékos cserék lebonyolításának szabályai? Mennyi a játékidő és hogyan történik a mérése? Sportsikereink Egyéb sportágak Az új asztalitenisz-szabályok és a változás okai. Sportsikereink. Milyen extrém sportokat ismersz? Miért vonzó sok ember számára? Az úszás szerepe a rehabilitációban. Sportsikereink. A világ élvonalában. Kajak-kenu, öttusa, vívás, birkózás, ökölvívás. Beszélj egy általad választott sportágról, eredményeiről!


104

XI.

A kerettantervek alkalmazása

Iskolánk helyi tantervei -

a kifutó képzéseknél a 28/2000. (IX.21.) OM rendelet, valamint a 17/2004. (V. 20.) OM rendelet és módosításaik

-

a 2013/14-ben felmenő rendszerben bevezetésre kerülő képzéseinknél a 23/2013. (III.21.) EMMI rendelet, illetve annak 5-8. mellékletei, valamint a szakképzési kerettantervek (2013.áprilisában megjelenő NGM rendelet)

alkalmazásával készültek. A nevelőtestület döntése alapján az iskola helyi tantervében a kötelező tanítási órák keretében tanított tantárgyak tananyaga és követelménye teljes egészében megegyezik az alkalmazott kerettantervekben meghatározott tananyaggal és követelményekkel, a fennmaradó 10%-ot a tananyag begyakoroltatására, elmélyítésére kívánjuk felhasználni. A tananyag megtanításához és elsajátítatásához szükséges tantárgyak megnevezését és óraszámát a következő fejezetben található óratervi táblák tartalmazzák.


105

XII. Óratervek XII.1. Kifutó képzéseink XII.1.1. Humán szakmacsoportos, nappali rendszerű, szakiskolai képzés, 9-10. évfolyam (az utolsó évfolyam a 2013/14-es tanévben végez) Tantárgy Magyar nyelv Irodalom Szövegértés Történelem és társadalomismeret Idegen nyelv Matematika Informatika Természetismeret/egészségtan Földrajz Fizika Kémia Biológia Egészségtan Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Testnevelés és sport Tanulásmódszertan Szakmacsoportos alapozás Osztályfőnöki Kötelező óraszám Szakmaicsoportos alapozás Kommunikáció Egészséges ember gondozása Pályaorientáció Ön- és társismeret Környezetkultúra Egészségtan Humán pályák világa Csoportbontás Kommunikáció Szövegértés Egészséges ember gondozása Pályaorientáció Ön- és társismeret Környezetkultúra Egészségtan Humán pályák világa Tanulásmódszertan Idegen nyelv Matematika Informatika

Évfolyam

9.

10. 1 2 1 2 3 3 1 1 1 0,5 0,5 1 1 5 2 6 1 32

1 2 1 2 3 3 1

0,5 0,5 1 1 1 5 2 6 1 31

2 2 2 2 1 2 1 4 1 4 4

2 3 3 1


4 2 4 2 2 3 3 1

106

XII.1.2. Informatika szakmacsoportos, nappali rendszerű, szakközépiskolai képzés, 9-13. évfolyam (az utolsó évfolyam a 2014/15-ös tanévben végez) tantárgy

évfolyam

Magyar nyelv Irodalom Történelem, társadalmi ismeretek Társadalomismeret és etika Idegen nyelv Matematika Tanulásmódszertan Fizika Biológia és egészségtan Kémia Földünk és környezetünk Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Testnevelés Osztályfőnöki Szakmacsoportos alapozó oktatás Kötelező óra törvény alapján Tantárgyi óraszámemelés Matematika Tanulásmódszertan Történelem, társadalomismeret Biológia és egészségtan Szövegértés Földünk és környezetünk Fizika Tanulói óraszám Csoportbontás Szövegértés Szakmacsoportos alapozás Matematika Idegen nyelv Tanulásmódszertan Szakmacsoportos alapozás Informatikai alapismeretek Informatika Összesen Összesenből elmélet Informatikai alapismeretek Informatika Összesenből gyakorlat Informatikai alapismeretek Informatika

9./10.*

10./11.*

11./12*

1 3 2

1 3 2

3 3 0,5

3 3 0,5 2 2

3 2 1

1 1

2 1 6 27,5

2 1 6 27,5

1 0,5 1

1 0,5 1 1

12./13* 1 3 3 1 3 3

1 3 3

2

3

1 2 1 10 30

1 2 1 10 30

1

1

1

1

1 33

32

3 3

1 1 32

32

1 4 4 3 1

4 4 3 1

6 4 3

6 4 3

6

7 3 10

8 2 10

2

3 1

2 2

4

4 2

6

4 2 6

6

2 4

A *-gal jelölt évfolyam, ha a képzés nyelvi előkészítő évfolyammal indult.


107

XII.1.3. Humán szakmacsoportos, nappali rendszerű, szakközépiskolai képzés, 9-13. évfolyam (az utolsó évfolyam a 2015/16-os tanévben végez) tantárgy

évfolyam

Magyar nyelv Irodalom Történelem, társadalmi ismeretek Ember- és társadalomismeret, etika Idegen nyelv Matematika Informatika Fizika Biológia és egészségtan Kémia Földünk és környezetünk Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Testnevelés Osztályfőnöki Szakmacsoportos alapozó oktatás Kötelező óra törvény alapján Tantárgyi óraszámemelés Testnevelés Matematika Tanulásmódszertan Történelem, társadalomismeret Földünk és környezetünk Biológia Szövegértés Tanulói óraszám Csoportbontás Tanulásmódszertan Szövegértés Informatika Matematika Pszichológia Szaknyelvi kommunikáció Egészségfejlesztés Kommunikáció Környezetkultúra Ön-és társismeret Egészségügyi pályák világa Gondozástan Elsősegélynyújtás Állapotmegfigyelés Anatómia Mentalhigiéne Egészségügyi alapismeretek

9./10.*

10./11.*

11./12*

1 3 2,5

1 3 2,5

3 3 2

12./13* 1 3 4

3 3

1 3 3 1 3 3

3 1

2

2

1 2 1 10 30

1 2 1 10 30

1 1 0,5 1 1

1

1

1

1

32

33

32

4 2 1

4

2 1 1

1

3 3

3 1

1 1

2 1 6 27,5

2 1 6 27,5

1 1 0,5 2 1 32 2 1 2 4

1

1

4

1 2 2 2 1

2

2 1 2



108

tantárgy

évfolyam

9./10.*

10./11.*

11./12*

12./13*

Szakmacsoportos alapozás elmélet: Tanulásmódszertan

2

Egészségfejlesztés

2

Pszichológia

2

Állapotmegfigyelés

1

Szaknyelvi kommunikáció

1

Általános kórtan

2

Anatómia

2

gyakorlat: Egészségügyi alapismeretek

2

2

Gondozástan

2

1

Elsősegélynyújtás

1

Állapotmegfigyelés

1


1

Kommunikáció

2

Környezetkultúra

2

Ön-és társismeret

2

Egészségügyi pályák világa

1

Anatómia

2

Mentalhigiéne

1

Összesen

6

6

10

10


XII.1.4. A felnőttek esti tagozatos, szakközépiskolai oktatása, 9-12. évfolyam (az utolsó évfolyam a 2014/15-ös tanévben végez) tantárgy

évfolyam

Magyar nyelv és irodalom Művészetismeret Társadalomismeret Történelem Idegen nyelv Matematika Kémia Fizika Informatika Biológia és egészségtan Földünk és környezetünk

9.

10.

11.

3 1 1 1 3 3 1 1

3 1 1 1 3 3 1 1

1 1

1 1


12. 3 1 1 1 3 3 1 1 1 1 1

3 1 2 1 3 3 1 1 1

109

XII.2. A 2013/14-es tanévtől, felmenő rendszerben bevezetésre kerülő képzéseink

XII.2.1. Felnőttek esti tagozatos, szakközépiskolai oktatása, 9-12. évfolyam tantárgy

évfolyam

9.

10.

11.

12.

Magyar nyelv és irodalom

3

3

3 2,5+0,5

Művészeti ismeretek

1

1

1

Történelem és állampolgári ismeretek

1

1

1

1+1

Idegen nyelv

2

2

2

2+2

Matematika

3

3

3

2+1

Kémia

1

1

1

Fizika

1

1

1

Biológia

1

1

1

Földrajz

1

1

1

0+1

Osztályfőnöki

1

1

1

1

15

15

15

15

Összesen


1

110

XII.2.2. Egészségügy ágazat, nappali rendszerű, szakközépiskolai képzés, 9-12. évfolyam 9.

évfolyam

10.

11.

12.

nyári nyári nyári heti óraszám (36 óra) heti óraszám (35 óra) összeösszeösszefüggő függő függő keret- óraszám- csoportgyakorlat keret- óraszám- csoportgyakorlat keret- óraszám- csoportgyakorlat tantervi emelés bontás tantervi emelés bontás tantervi emelés bontás heti óraszám (35 óra)

tantárgy Magyar nyelv és irodalom

4

Idegen nyelv (angol/német)

3

1

4

3

1

Matematika

3

1

4

3

1

4

keret- óraszám- csoporttantervi emelés bontás

4

1

4

3

1

4

3

1

4

4

3

1

4

3

1

4

Etika

4

1

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek

2

2

Fizika

2

2

1

Kémia

2

2

2

2

3

3

1

Biológia-egészségtan Földrajz

heti óraszám (35 óra)

2

1

Ének-zene

1

1

2

1

1

Informatika

1

1

2

Testnevelés és sport

5

5

5

5

Osztályfőnöki

1

1

1

1

Szakmai tárgyak

6

Összes heti tanulói óraszám:

35

6

7 36

7

8 35


8

11

11

35

111

A szakmai tantárgyak részletezése Munkavédelmi alapismeretek

0,5


0,5

0,5 0,5

1

1

1,5

Szakmai jogi és etikai ismeretek Szociológia Pszichológia

0,5

0,5

0,5

0,5

Egészségügyi ellátórendszer

0,5

0,5

Népegészségügy

0,5

Környezetegészségügy Kommunikáció Orvosi latin

0,5 0,5

0,5

0,5

1

0,5

1 1 0,5

0,5

2,5

1

0,5

0,5

Ápolástudomány

0,5

0,5

0,5

0,5

Ápoláslélektan

0,5 1

0,5

0,5

Akadályozott ember gondozása

Csecsemő- és kisgyermekgondozás

0,5

0,5

1,5 Egészséges ember gondozása

0,5

0,5

Speciális kommunikáció Ápolástangondozástan

0,5

0,5


1,5

0,5

1

Pedagógia

Szakmai kommunikáció

0,5

0,5

1

Betegmegfigyelés

1

0,5

1,5

Ápolási beavatkozások

1

0,5

1,5


112

Ápolástan-gondozástan gyakorlat

70

105

Egészséges csecsemő és gyermek gondozása

35

35

Gondozási feladatok felnőttkorban

35

Ápolási-gondozási feladatok felnőttkorban Klinikumi ismeretek

70 1

2,5

Anatómia-élettan

1

2 1

Általános kórtan

1 0,5

Mikrobiológiajárványtan

0,5

1

4

1

1 0,5

1

0,5

Gyógyszertani alapismeretek

0,5

Belgyógyászat

1,5

Sebészet és traumatológia

1

1

0,5

0,5

Gyermekgyógyászat Diagnosztkai alapismeretek

1

Terápiás alapismeretek Elsősegélynyújtáselsőellátás Klinikumi gyakorlat

0,5

1

Sebészeti gyakorlat

0,5

0,5

1

140

3,5

1,5

3

35

2

4

1

2

35

1,5

3

Traumatológia Csecsemő- és gyermekosztályos gyakorlat

2

1 3,5

Belgyógyászati gyakorlat

0,5

1 0,5

1

0,5

35

1


2

35

113

XII.2.3. Nyelvi előkészítő évfolyammal induló, egészségügy ágazat, nappali rendszerű, szakközépiskolai képzés, 9-12. évfolyam, évfolyam

tantárgy

NYEK

9.

10.


nyári összekeret- óraszám- csoport- függő tantervi emelés bontás gyakorlat heti óraszám (35 óra)

csoportbontás

2

2

4

18

18

3

2

5

3

2

2

3

1

4

3

Idegen nyelv (angol) Matematika

nyári összeóraszám- csoport- függő emelés bontás gyakorlat


kerettantervi

Magyar nyelv és irodalom

11.

kerettantervi 4

kerettantervi

5

3

3

3

Etika

nyári összefüggő óraszám- csoportgyakorlat emelés bontás


4 2

12.

1

2

heti óraszám (35 óra) keret- óraszám- csoporttantervi emelés bontás 4

3

3

5

3

3 1

4

1

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek

2

2

Fizika

2

2

1

Kémia

2

2

2

Földrajz

2

3

3

1

Biológia-egészségtan 2

1

Ének-zene

1

1

2

1

1

Informatika

2

Testnevelés és sport

5

5

5

5

5

Osztályfőnöki

1

1

1

1

1

Szakmai tárgyak Összes heti tanulói óraszám:

1

2

1

6 30

35

1

6

7

7

36


8 35

8

11

11 35

114

A szakmai tantárgyak részletezése Munkavédelmi alapismeretek

0,5


0,5

0,5 0,5

1

1

1,5

Szakmai jogi és etikai ismeretek Szociológia Pszichológia

0,5

0,5

0,5

0,5

Egészségügyi ellátórendszer

0,5

0,5

Népegészségügy

0,5

Környezetegészségügy Kommunikáció Orvosi latin

0,5 0,5

0,5

0,5

1

0,5

1 1 0,5

0,5

2,5

1

0,5

0,5

Ápolástudomány

0,5

0,5

0,5

0,5

Ápoláslélektan

0,5 1

0,5

0,5

Akadályozott ember gondozása

Csecsemő- és kisgyermekgondozás

0,5

0,5

1,5 Egészséges ember gondozása

0,5

0,5

Speciális kommunikáció Ápolástangondozástan

0,5

0,5


1,5

0,5

1

Pedagógia

Szakmai kommunikáció

0,5

0,5

1

Betegmegfigyelés

1

0,5

1,5

Ápolási beavatkozások

1

0,5

1,5


115

Ápolástan-gondozástan gyakorlat

70

105

Egészséges csecsemő és gyermek gondozása

35

35

Gondozási feladatok felnőttkorban

35

Ápolási-gondozási feladatok felnőttkorban Klinikumi ismeretek

70 1

2,5

Anatómia-élettan

1

2 1

Általános kórtan

1 0,5

Mikrobiológiajárványtan

0,5

1

4 1

0,5

1

0,5

Gyógyszertani alapismeretek

0,5

Belgyógyászat

1,5

Sebészet és traumatológia Gyermekgyógyászat Diagnosztkai alapismeretek

1

0,5 1

0,5 0,5

2

1

1

0,5

0,5

1

Terápiás alapismeretek Elsősegélynyújtáselsőellátás

1

0,5

1

0,5

0,5

1

1

Klinikumi gyakorlat

3,5

Belgyógyászati gyakorlat Sebészeti gyakorlat

140

3,5

1,5

3

35

2

4

1

2

35

1,5

3

Traumatológia

35

Csecsemő- és gyermekosztályos gyakorlat

1


2

35

116

Pedagógiai programja

Recommend Documents