PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

Szemere Bertalan Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium Kollégiumának

( 2. fül: kollégiumról)

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

Miskolc, 2007.

Kivonat

3 „A diákszálló és a kollégium között alapvető különbség van. A diákszállóban lakik valaki, a kollégiumban pedig él, még hozzá közösségben.” Göncz Árpád

BEVEZETÉS Kollégiumunk - a Miskolc megyei Jogú Város Önkormányzata által fenntartott a Szemere Bertalan Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégiummal közös üzemeltetésben működő középiskolai kollégium. Sajátos arculatát, működési feltételeit, fejlesztési lehetőségeit ez a tény határozza meg.

1. A kollégiumi testület pedagógiai hitvallása Kollégiumunk a hagyományoknak megfelelően az értéktisztelet, a gyermekszeretet, a tanulói személyiség tiszteletben tartása jegyében neveli és oktatja a bentlakásos nevelésben részesülő tanulókat. Célunk az erkölcsi értékeket tisztelő és elfogadó, tájékozott, széles ismeretekkel rendelkező, egyénileg sikeres, közösségi szempontból értékes, társadalmi szerepeit ismerő és vállaló állampolgár nevelése.

Tanáraink magukénak vallják azt az értékrendet - humanista szemlélet, keresztény értékeket elfogadó és tisztelő, nemzeti, demokratikus, közösségi, liberális, egyéni sikerorientált stb. -, amelynek alapján, kialakítva nevelési rendszerünket, a kitűzött céljaink elérhetők.

Tanáraink, dolgozóink és gyermekeink mindannyian hisszük és valljuk, hogy kollégiumunk olyan alkotó pedagógiai, emberi és szellemi környezet, amely alkalmas a folyamatos megújulásra. A pedagógiai programunk végrehajtása alkalmas arra, hogy a pedagógiai közösség fejlődése előidézze az egyén fejlődését.

Hiszünk abban, hogy olyan egyéni sajátosságokkal, jellemzőkkel, arculattal rendelkező egyedi kollégiumot tudunk csinálni, amelyik teljesíteni tudja a fenntartó, a szülők, a kapcsolódó iskolák és a benne résztvevők elvárásait,

4

5

ugyanakkor színes, differenciált tevékenységrendszerével, személyiséget tisztelő, együttműködő kollégiummá tud válni sugalmazó pedagógiai módszereivel és programjával.

2. Legfontosabb alapelveink, alapdokumentumaink Alapelveink a kollégiumi nevelésben, pedagógiai gondolkodásunkban:  Minden kollégistának biztosítjuk a lakhatás, az ellátás lehetőségét, az alapellátását és a szociális biztonságot,  minden kollégista élhet a törvény és a belső szabályok által biztosított jogaival,  minden kollégista megkapja a szeretetteljes nevelést, a tanuláshoz a nyugalmat és a támogatást, bajában, gondjainak megoldásában a segítséget,  minden kollégista részt vehet a hiánypótló, felzárkóztató, illetve a fejlesztő programokban. Alapdokumentumok  a kapcsolódó iskolák helyi tantervei és pedagógiai programjai  korszerű pedagógiai, pszichológiai és szociológiai kutatások eredményei.  2006. évi…törvény a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX törvény módosításáról Kt.40. § 11.bek.  277/1997./XII.22./Korm. rendelet. A pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben résztvevők juttatásairól és kedvezményeiről 1. § /1/ BEK.  19/2002./V.8./ OM rendelet. A közoktatási intézmények elhelyezésének és kialakításának építészeti – műszaki követelményeiről. 19/2002./V.8./OM rendelet 6. sz. melléklet  3/2002./II.15./OM rendelet. A közoktatás minőségbiztosításáról és minőségfejlesztéséről. 1.§/1/BEK. d.pont  46/2001./XII.22./OM rendelet. A kollégiumi nevelés országos alapprogramjának kiadásáról.  11/1994./VI.8./MKM rendelet. A nevelési-oktatási intézmények működéséről - módosította a 30/2004./X.28./OM rendelet 1.§ /1/bek.d.pont  A Nemzeti Alaptanterv kiadásáról /130/1995.(X.26.)Korm.r./  44/2001/VI.18./OM rendelet  45/2001/VII.31./OM rendelet  a gyermekek nevelésével, oktatásával és védelmével összefüggő törvények, jogszabályok

6

7

I. Helyzetelemzés 1. A kollégiumunk sajátos arculata, jellemzői 1.1. Rövid történeti áttekintés Kollégiumunk 1982-től üzemel, abban az időszakban Miskolc város egyik legmodernebb és legjobban felszerelt kollégiuma volt. A kezdeti években fiú kollégiumként csupán szakmunkástanulók nevelésével és képzésével foglalkozott az akkori 101. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet (mint bázis iskola) képzési profiljának megfelelően, más iskolából elsősorban a Mezőgazdasági Szakmunkásképző Intézetből kevés tanuló elhelyezését tudta biztosítani.

Bázisiskolánk az iskolák megújulási törekvései nyomán 1986-tól folyamatosan több képzési célú iskolává alakult, bővítette képzési profilját a szakközépiskolái, gimnáziumi és érettségi utáni szakképzéssel, az iskola neve is ennek megfelelően változott Szemere Bertalan Gimnázium, Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézetre. 2006/2007-es tanévben, jelenleg a bázisiskolánkban a művészeti képzés kiemelt profil, az informatika és az autószerelő szakmák mellett. A város középfokú oktatási intézményeiben végbement közoktatási és stratégiai változások következtében átalakult a kollégiumunk beiskolázási, képzési és nevelési arculata is. Ma már a középfokú oktatás minden típusából (szakiskola –szakközépiskola - gimnázium -felnőtt érettségi utáni szakképzés) megjelennek a tanulók a kollégiumunkban. A tudás és képzettségi szint igen széles skáláján mozognak, reprezentálják a térség eltérő oktatási színvonalát, esélykülönbségeit.

A 25 éves működésünk alatt tevékenységi rendszerünkben ebből eredően mindig is elsődlegesen a felzárkóztatás és a hátrányos helyzetből adódó esélykülönbségek megszüntetése dominált, nem elhanyagolva a személyiség és képességfejlesztést, a szabadidő értelmes eltöltésének a

8 szervezését, a kollégiumunkra jellemző hagyományok folyamatos megteremtését és ápolását. A megteremtett hagyományok közül még ma is megkülönböztetett figyelmet érdemel az Elsős avató, a kollégiumi karácsonyest és ballagás, valamint a diákönkormányzat lendületes tevékenysége. Tantestületünkre nem volt jellemző az indokolatlan fluktuáció. A személyi változások természetes okok miatt (nyugdíjazás, áthelyezés) következtek be. A közoktatás távlati fejlesztési stratégiája alapján városunkban további képzési-szerkezeti változások várhatók, úgy a bázisiskolánkban, mint a kapcsolódó intézményekben. Jelenleg a bázisiskolán túl az Avasi lakótelepen működő 4 középfokú intézmény (Fereczi Sándor Egészségügyi Szakközépiskola, Fáy András Közgazdasági Szakközépiskola, Avasi Gimnázium, Martin János Speciális Szakiskola) tanulóinak biztosítjuk az elhelyezését és fejlesztését. 1999/2000-es tanévtől Kollégiumunk tagja az Önfejlesztő Kollégiumi hálózatnak, önálló minőségbiztosítási program szerint dolgozik.

1.2. A kollégiumunk működését meghatározó tényezők 1.2.1. A vonzáskörzet és jellemzői A rendszerváltást követő privatizáció következtében magánkézbe kerültek a vállalatok, gyárak többsége. Létrejött egy nagyfokú munkanélküliség, mely országosan is a legnagyobbak közzé tartozik. Nehezíti a helyzetet, hogy a magángazdaság a megye területi adottságai miatt nem tud kellően fejlődni. Az iparban dolgozók egy része a megyéből elköltözött Dunántúlra és a fővárosba. Miskolc városára jellemző, hogy ezelőtt tíz évvel 220 ezer ember élt a megyeszékhelyen 1997-ben csak 182 ezer. A külföldi tőkéből nagyon kevés jut a térségünkbe. Oka a közlekedési infrastruktúra elmaradottsága, az autópálya és a repülőtér hiánya volt. Az ittmaradó lakosságra jellemzővé vált az alacsonyabb iskolázottsági szint, valamint az értelmiségi réteg csökkenése. A polgárság a térségben nincs kellően kialakulva. A magas munkanélküliségi ráta miatt a szülők gyer-

9 mekeiket csak nagy erőfeszítések árán tudják iskoláztatni a kollégiumi felmérés alapján.

A térség gazdasági – társadalmi problémái, eredményei a (2002/2003. tanév és a 2003/2004. tanév) felülvizsgálat időszakában rendelkezésünkre álló információk szerint alapvetően nem változtak meg. 2004-2007 időszakban jelentős változás történt a közlekedési infrastruktúrában (autópálya, körgyűrű átadás). Bevásárlóközpontok létrehozásával, külföldi cégek letelepítésével. Elkezdődött a munkahelyteremtés a megyénkben.

1.2.2.Tanulóink szociokultúrális háttere:

1.2.2.1. Családi körülmények Egy háztartásban élő családtagok száma

1995/96. tanév

2002/2003. tanév

2006/2007. tanév

2 fő 3 fő 4 fő 5 fő 6 fő 7 fő 8 fő 10 fő

6% 19 % 48 % 19 % 5% 1% -

6% 17,2 % 42 % 24 % 8% 2% 0,4 % 0,2 %

6% 19 % 45 % 25 % 12 % 3% 0,1 % -

A helyzetelemzés igazolja, hogy a tanulók hátrányos helyzete, esélybeli különbsége a család anyagi hátterével, szociokultúrális körülményeivel, a térség finanszírozási gondjaival; a munkanélküliség emelkedése a szülők alacsony képzettségi szintjével, korszerű ismereteinek hiányával függ össze.

A térségünkre jellemző elszegényedési folyamat része a családokat súlyosan érintő jövedelemviszonyok és foglalkoztatási arányok előnytelen változása, mely természetesen a szülők iskolai végzettségének alakulásával szoros öszszefüggésben elemezhető, a lakókörzetük gazdasági, társadalmi mutatóin túl. A felmérésünk alapján egyértelműen megállapítható, hogy a tanulók 72 %-a a

10 létminimum alatt élő családokból kerülnek ki. A szociális problémák sokasága rajzolódik ki a háttérben, melyet a program tervezésénél elsődlegesen kell figyelembe vennünk. A családok anyagi helyzete, a rájuk háruló feladatok megoldása jelentős terheket ró a szülőkre (család ellátása, fenntartása, iskoláztatás költségei, megélhetési lehetőségek). Nem jelenik meg a családi költségvetésben a művelődési igény kielégítése.

1.2.2.2. A szülők elvárásai A kollégiumban biztos helyen tudja gyermekét, segítséget igényel a gyermeke problémáinak megoldásában, tanulmányi munkájának segítésében. A család szociális helyzete és a kistérségi hátrányok miatt esélytelenné váló gyermekének olyan elérhető szolgáltatások, programok biztosítását várja, amely a családot nem terheli, viszont a gyermek jövője szempontjából nélkülözhetetlen. A szülőkkel való kapcsolat erősítésére, folyamatosságára 1993-tól nagy gondot fordítottunk. Megalakítottuk a kollégiumi szülői munkaközösséget, amely rendszeresen foglalkozott a kollégium éves programjával, segítette annak megvalósítását, támogatta a tanulók életét befolyásoló programokat, a szabályzatokat véleményezte. A Szülői Munkaközösség tagjai évente rendszeresen találkoztak a Diákbizottság tagjaival, a szülők véleményükkel mindig a nevelőmunkát, a pedagógiai elképzeléseket támogatták. A Kollégium javára Alapítványt hoztak létre 1995-ben, amelyet 2007-ben az alapítókkal egyeztetve az intézmény vezetése megszüntetett.

1. 2.3. Küldő iskolák jellemzői A képzési struktúrák a küldő intézményekben folyamatosan változnak, ezzel párhuzamosan módosulnak az intézmények nevei. A képzési profilok változásával a tanulólétszám összetétele korosztályban és képzettségi szintben egyaránt változott a kollégiumunkban. Valamennyi iskola a képzési céljaiban megfogalmazza a konvertálható tudás biztosítását a társadalmi termelés, a szolgáltatás, vállalkozás színvonalának emelése érdekében, valamint a társadalmi mobilitás segítését, a sikerorientált életszemlélet alakítását, az élő munkaerővel való jobb gazdálkodást.

11 A helyzetelemzésben jelzett intézmények képzési struktúrájának átalakítása folyamatosan változik az Országos Képzési Jegyzéknek megfelelően, illetve az iskolák tervei szerint. A város 20 oktatási intézményével tartunk kapcsolatot, ez az intézményi szám stabil 1997-től, lényeges változás az intézményekből elhelyezett tanulólétszámban alakult ki. A városban bekövetkezett kollégiumi férőhely megszüntetés és módosítás miatt, valamint a szabad kollégiumválasztás következtében megfigyelhető (stabilizálódni látszik) bizonyos elhelyezési kör változás. Intézményünkben nőtt a Ferenczi Sándor Szakközép tanulóinak száma, intézmény összevonás miatt emelkedett a Fáy, és az Avasi Gimnáziumból érkezettek száma is. 2006 évtől az intézmények bezárása, összevonása, bővítése miatt stabilizálódott az elhelyezett tanulók száma és a küldő intézmények köre. Elsődlegesen az Avasi lakótelep középiskoláival alakítottunk ki együttműködést.

1.2.3.1.Az elhelyezési skálán történt elmozdulás okai  Az Avas térségében működő gimnázium, szakközépiskolák, tantestületeinek, valamint a szülők és tanulók véleményét figyelembe véve nőtt a kollégiumunk elismertsége, szakmai – pedagógiai – nevelési tevékenységünk, szolgáltatásaink alapján.  Nőtt az elvárásnak megfelelő elégedettség az iskolák, szülők – tanulók körében.  Az intézmények egymáshoz való közelsége.  Az elhelyezési, tanulási, felzárkóztatási és fejlesztési feltételek pozitív változása.

A kapcsolatrendszerben lényegi változás nem történt. Az iskolák – szülők – tanulók elvárásai az eddig megfogalmazottakkal megegyeznek, az elvárások teljesítésének megítélésére helyeződött a figyelem. A minőségi követelmények hangsúlyozódtak, a fegyelmi helyzet és a tanulmányi teljesítményeket, szabadidős programokat értékelve.

1.2.3.2.Az elmozdulás következménye a tanulók szempontjából vizsgálva:

12  a tanulási motivációk erősödése,  a fejlesztő foglalkozások iránti igény megjelenése,  a tanulmányi átlagok emelkedése,  bukások csökkentése,  általános műveltségi szint bővülése.

13

ÖSSZEGEZVE:

A tantestület hitvallása nem változott. Továbbra is prioritást élvez körükben a minőségi változtatás követelménye, a kreativitás és a következetesség. Követelményrendszerünk kiforrott, (szigorú, de igazságos, elnyerte a diákság támogatását) kiállta a változások megpróbáltatásait, végrehajtása következetes. Az intézmények képzési struktúrája a típusának megfelelően jelenleg is széles skálán mozog. A helyzetelemzésben rögzítettek alapján a középfokú intézmények teljes területe valamilyen %-ban megjelenik a kollégiumunkban. A speciális szakiskolai képzésen át, a szakképzés ipari és szolgáltatói ágazatai, a szakközépiskolák művészeti, számítástechnikai - informatikai, általános ápoló és asszisztens közgazdasági, pénzügyi, külkereskedelmi, kereskedelmi és vendéglátó-ipari, építőipari és egyéb szakok képzése, valamint a gimnáziumok általános képzési feladata között a főiskolai és egyetemi továbbtanulás előkészítése, a szakmát adó területek művelése mellett. A szakközépiskolák 5 éves képzése, az érettségi utáni szakmát adó képzés az egészségügy területére (regisztrált ápoló, szülésznő, fogműves), valamint a szolgáltatás, fodrász, kozmetikus stb. egyéni vállalkozás számos szakterületére. A szabad kollégiumválasztás jogának tiszteletben tartása mellett arra kell törekednünk, hogy minél kevesebb iskolával álljunk kapcsolatban, mert csak így tudjuk pedagógiai programunkat maradéktalanul betartani.

1.2.4. Intézményi összetevők 1.2.4.1. A kollégiumunk szerkezeti felépítése Szervezeti formája A Szemere Bertalan Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégiummal egybeszervezett középiskolás kollégium, ahová minden iskolatípusból (szakiskola, szakközépiskola, gimnázium, érettségire épülő felnőttképzés) beiskolázásra kerülnek a tanulók.

A fenntartó szerint Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata által üzemeltetett

14 intézmény részterülete, közös igazgatású kollégium. Az Alapító Okirat szerint diákotthon. A tanulók életkorát tekintve: Középiskolai kollégium, amely 14-22 éves korig fogad be diákokat. A kollégisták nemét tekintve: Koedukált kollégium. Létszámát tekintve: Nagy létszámú kollégium 400 fő feletti 15 kollégiumi csoport, 2003-tól 13 csoport, 2007-től 14 csoport működésével. Belső szerkezeti felépítését illetően Tanulócsoportokra és emeletekre-szintekre épülő. Koedukált helyzetéből eredően függőlegesen, létszámarányosan kettéválasztott fiú és lány részre osztott kollégium. Ellátottságát tekintve Megfelelően ellátott intézmény. Személyi ellátottsága: 1 fő kollégiumvezető 14 fő tanár 1 fő gondnok 2 fő ügyviteli alkalmazott 4 fő takarító

1.2.4.2. A tanulók jellemzői Az 1994/95. tanévtől a tanulók életkörülményeiben beállt változások miatt évente megvizsgáljuk, az erre a célra kidolgozott kérdőív segítségével, a tanulók szociokultúrális hátterét és neveltségi szintjét. Diagnosztizáljuk a családi körülményeket, eredményvizsgálatot végzünk a tanulók értékrendjének változásáról, érdeklődési köreik alakulásáról, ezzel kontrolálható a nevelési és tevékenységi rendszerünk életképessége, hatékonysága. Minden esetben a segítségnyújtás lehetőségeinek felkutatására, a pedagógiai folyamat célszerű szervezésére és végrehajtására törekedtünk.

1.2.4.2.1. A tanulók korosztály és iskolatípuskénti mutatói: A tanulók életkor szerinti összetétele az évek során megváltozott, a

15 14-18 éves korosztályról a 14-22 éves korosztályra módosult, az elhelyezett 398 tanulóból az alábbiak szerint: 14 - 18 éves

80,0 %

19 - 22 éves

20,0 %

A bázis tehát továbbra is a 14-18 éves korosztály marad, nem elhanyagolva az érettségire alapuló szakmát tanuló fiatalok segítését. A tanulók 20 intézményben tanulnak, a bázisiskola 214 fő biztosításával a Szemere Bertalan Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium maradt.

A tanulólétszám változása:

Iskola típus Gimnázium Szakközépiskola Szakiskola ebből:  érettségi  spec. szakiskola

2002/2003. 10.01. állapot szerint 12 fő 230 fő 135 fő

2003/2004. 10.01. állapot szerint 6 fő 227 fő 134 fő

2006/2007. 10.01. állapot szerint 5 fő 223 fő 181 fő

96 fő 21 fő

89 fő 23 fő

22 fő

A Kollégium nevelési feladatai körébe a beiskolázás, elhelyezés változása alapján kiegészítő feladat került, nevezetesen a fogyatékos tanulók fejlődésének segítése: 2003/2004. tanév fő

2006/2007. tanév fő

Fogyatékos tanulók sz. ebből:  mozgássérült  értelmi  egyéb

6 11 1

7 9 7

Összesen:

18

23

Kollégiumi elhelyezésben részesül 398 fő (Lány: 230 fő Fiú: 168 fő) a 2002. október 1-jei állapot szerint, 2003. október 1-jei állapot szerint pedig 390 fő (lány. 236 fő, fiú: 154 fő), 2006. október 1-jei elhelyezésben 409 fő (lány: 263 fő, fiú 146 fő)

16

17 1.2.4.2.3.A tanulók magatartása

Valamennyi tanuló a Házirendben rögzített szabályoknak megfelelően, a közösségi együttélési szabályokat betartva éli a kollégiumi életét, végzi kötelességét, gyakorolja jogait. A fegyelmi vétségek nem jellemzők a tanulókra. Több évre visszatekintve tanévenként 3-4 fegyelmi eljárás történt a társadalmi tulajdon rongálása, illetve mások vagyonának eltulajdonítása miatt. Kizárás fegyelmi büntetés 1-2 esetben fordult elő.

A végzett felmérésünk alapján a tanulók kollégiumi közérzete jó. Kiválóan érzi magát a tanulók 10,1 %-a, jól érzi magát 82,4 %, változó érzései vannak (hol jó, hol rossz) 7,5 %-nak. Akik jól érzik magukat, indoklásként a gazdag programkínálatot, a kollégium koedukált jellegét és a diákbizottság létét emelték ki, a nyugodt légkör, a tanulási lehetőségek mellett.

1.2.4.2.4. A tanulók eredményei

Valamennyi iskolatípusban a tanulók átlagos teljesítményt mutatnak, bár az utóbbi két tanévben jelentősen emelkedett a kitűnő, jeles és jó rendűek száma. A bukási arányok további csökkentése érdekében fokozni kell a felzárkóztató programok eredményességét az iskolai oktatást kiegészítve, illetve a csoportvezetők tanulást segítő tevékenységét. A szilenciumi idő esetenkénti iskolai elfoglaltsághoz igazítását az érintett csoportokban, meg kell oldani, átszervezéssel. A tanulmányi teljesítmények alakulása összefügg az olvasás szeretetével, az értő olvasás szintjével is. Felmérésünkben tájékozódtunk a tanulók olvasás szeretetéről is.

E szerint rendszeresen olvas a tanulók 45,2 %-a, határozott nemmel válaszolt viszont a tanulók 34,3 %-a, 20,5 % csak alkalmanként olvas a tananyagon kívül más könyvet. A könyvek témája változó, igen széles skálán mozog.

18 Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyen az iskolák nevezései alapján évente 6-7 fő vesz részt. A kollégiumban a versenyre felkészülést a megadott szaktanári útmutatás alapján végezzük el.

19

1.2.4.2.5. A tanulók érdeklődési köre

A felmérésünk alapján rendkívül nagy érdeklődés mutatkozik az alábbi programok iránt:

Érdeklődési Kör

2002/2003. tanév fő 103

2006/2007. tanév fő 200

Sport

86

152

Stúdiós kör

77

15

Idegen nyelv

51

53

Önismereti kör,

46

180

Eü. tanfolyam

27

-

Irodalmi színpad

21

25

Képzőművészeti kör

23

13

Környezetvédelmi kör

14

190

Háztartási és barkács kör

24

-

Számítástechnika- informatika

mentálhygiéne

Az érdeklődési köröket figyelembe véve tervezzük meg a választható programjainkat.

1.2.4.2.6. A tanulók értékrendje

A tanulók értékrendjének, érdeklődési körének alakítása szempontjából nem szerencsés az iskolatípus szerinti zárt közösségek, csoportok létrehozása (szakiskolás, szakközépiskolás, gimnazista). A csoportalakításnál nem tekinthetjük elsődleges szempontnak az adminisztratív tényezőket, mint képzési struktúra, órarendi beosztás, képzettségi szint. Ennél sokkal fontosabb az egyének egymásra ható, személyiségformáló szerepe és ereje. Kétségtelen, hogy ez a tanártól több figyelmet, mélyrehatóbb segítséget, jó kapcsolatteremtési és szervezési készséget igényel, mint a homogén közegben.

20 A neveltségi szint fontos mutatója, hogy a tanulóink, milyen értékeket fogadnak el pozitív, követendő mintaként, és melyeket utasítják el egyértelműen. Az életkorukból eredően a 14-18 éves korosztálynak még alakulóban van az értékrendje, érzékenyen reagál az elfogadás, az elutasítás vonatkozásában a mikro- és makrokörnyezeti hatásokra, mintaközvetítő szerepére.

Az alkalmazott értékskála felmérés az értékek rangsorolásában nagy szóródást nem mutat. Fontosnak tartják a közösségi és egyéni életükben is a pozitív értékek, mint fontos emberi tulajdonságok meglétét. A 17 szintes skálán első helyekre rangsorolták az őszinteséget (81 %), becsületességet (75,5%) és hűséget (63,1 %), fontosnak tartják az akaratot (67,3 %), a szorgalmat (57,3 %), a felelősséget (61,0 %), a kitartást (75,2 %) és a figyelmességet (80,5 %). Az erőszakosságot nagy százalékban (92,5) elutasítják, 10,2 %nál azonban tolerálható értékként megjelenik. Az érzelmi gazdagság, kapcsolatteremtő képesség, alkalmazkodó képesség fontos szerephez jut, valamennyi tanuló szükségesnek érzi a tervei szempontjából, de ezeket az egyéni elképzeléseinek megfelelően rangsorolta.

1.2.4.3. A nevelőtestület szervezeti formája:

A kollégiumokban dolgozó tanárok munkaidejéről a KT rendelkezik. Kollégiumvezető 1 fő, helyettesekkel nem rendelkezik. A pedagógus létszám 16 főről 12 főre csökkent, 2003. szeptember 1-jén 13 fő, 2006. szeptember 1-től 14 fő. Ennek következménye lett a csoportlétszám 24-ről átlag 32-re emelése, a csoportok számának csökkentése 16-ról 13-ra, ami jelenleg 14-re emelkedett. Valamennyi alkalmazott pedagógus csoportvezetői feladatokat lát el. A technikai dolgozók száma: 4 fő – változatlan Adminisztratív dolgozók száma: 3 fő – változatlan Portaszolgálatot ellátók száma 10 fő, az iskola alkalmazása és beosztási rendje szerint módosult. A tantestület, koedukált helyzetéből eredően, 2 munkacsoportra (fiú-lány) szerveződik, az erre a feladatra megbízott 2 csoportvezető

21 irányításával. 2004. évtől minőségbiztosítási munkacsoportként működik a kollégiumi nevelőtestület, 1 fő minőségirányítási felelős koordinálja a feladatokat. Közös igazgatású kollégium lévén a kollégiumi tantestület tagjai a teljes tantestülethez tartoznak, ugyanakkor a pedagógiai szempontokat figyelembe véve konkrét, saját programmal rendelkező, önálló szakmai közösségként működik.

1.2.4.3.1. A tanárok jellemzői

Az intézmény pszichés klímája biztosítja a nyugodt, kiegyensúlyozott munkavégzést valamennyi dolgozó és diák számára. Tág teret nyit a kreatív képességekkel rendelkező pedagógusok-diákok önmegvalósítására. Mint minden tantestületre, úgy a mi tantestületünkre is igaz azaz általános megfogalmazás, hogy akinek az életterve és karrier-terve a kollégiumhoz kötődik, az részt vesz annak megújítási folyamatában, hiszen hivatása gyakorlásának fontos színtereként kezeli azt, amennyiben maga is képes a megújulásra, megfelelő innovatív és kreatív képességekkel rendelkezik. Kollégiumunk speciális helyzetéből adódóan a tanulást segítő és fejlesztő tevékenységre helyeződhet a hangsúly. A korrepetálások, fejlesztő foglalkozások alapja, a mi tantestületünkben, a főiskolai - egyetemi tantárgystruktúra és ismeretanyagának felújítása lehet, mivel a 20 iskola tantárgyi rendszerét a 14 nevelőtanár szakos képzettsége nem tudja lefedni. Így tehát a végzettség mellett jelentősen felértékelődik a tanárok érdeklődési köre, hobby tevékenysége a tervezés szempontjából. A megtervezett tevékenységi rendszer alapján támogathatók és e területen kívánatos is a pedagógusok ismereteinek felújítása, továbbképzésének szervezése, megoldása.

1.2.4.3.2. Továbbképzési terv:

Idegen nyelv

2 fő

Számítástechnika

3 fő

Szakmapedagógiai továbbképzés

8 fő

22

1.2.4.4.Diákbizottság szervezeti formája

A Diákbizottság a törvény által biztosított módon a tanulók hivatalos érdekképviseleti szerve. Önálló szervezeti és működési szabályzattal rendelkezik. A hatáskörébe tartozó ügyekben kompetens dönteni. A DB alapegysége a tanulócsoport. Minden tanulócsoport (14) szeptemberben bizalmi elv alapján megválasztja DB titkárát és helyettesét. Feladatuk a a tanulók szervezési, kulturális munkájának segítése, a csoport véleményének, ötleteinek, elképzeléseinek felvázolása. A DB elnökét a kollégium lakói demokratikusan, titkos szavazás útján választják meg 50 % + 1 fő többséggel választási kampány keretében. Helyettesét a DB választja meg 50 % + 1 fő többséggel. A DB elnöke szervezi, koordinálja és figyelemmel kíséri a DB tevékenységét, védi a kollégisták jogait és érdekeit a törvényben biztosított kereteken belül. Folyamatos kapcsolatban áll a DB patronáló tanárral és a kollégium vezetésével.

1.2.4.5. A tárgyi, dologi feltételek 1.2.4.5.1. A kollégium épülete, környezete, helyiségei

A pedagógiai funkció teljesítését szolgálják, a rájuk vonatkozó rendelkezéseket a mindenkori építésügyi, egészségügyi, balesetvédelmi szabványok, előírások tartalmazzák. Eszközellátottságunk nem felel meg a 11/1994/VI.8./MKM rendeletben – 7. sz. mellékletben - rögzítetteknek. Jelentős változás a tárgyi feltételek javításában tapasztalható. Befejeződött a sürgősségi feladatok elvégzése, elsősorban a vizesblokk teljes felújítása, festése. A kopolit üvegek, radiátorok, nyílászárók cseréje, javítása nem történt meg. A bútorzat (ágy) felújítása, pótlása folyamatos. A tanulószobák eszközei elavultak. Pozitív változás a szaktantermek kialakítása területén volt. Pályázati úton elnyert szaktantermi fejlesztések: 3 számítástechnikai szaktanterem 1 idegen nyelvi labor

23 Megszüntetésre került a tankonyha, fafaragó műhely és a kerámia műhely, a pénzügyi kondíciók kedvezőtlen alakulása miatt.

Az étkeztetés Az iskola által üzemeltetett saját főzésű konyhával rendelkezünk. A kulturált, egészséges étkezés lehetőségét tudja biztosítani. A kollégium valamennyi tanulója napi háromszori étkezésben (reggeli, ebéd, vacsora) részesül.

Étkezési kedvezményben részesül: ebből:  3 és több gyermek jogcímén  kiegészítő családi pótlék (gyv. kedvezmény)

2003/2004.

2006/2007.

tanév (fő)

tanév (fő)

157

175

83

56

91

119

Helyiségek:  minden csoportnak biztosított a tanulószoba, főzőkonyha, szárítóhelyiség, melyet a tanulók igényei szerint hasznosítunk,  vendégfogadásra biztosítottak a társalgók  szakköri kiscsoportos foglalkozásokra, DB számára belső átszervezéssel, kisebb helyiségek kerültek kialakításra.

Egyéb terület  iskolakert, szabadtéri sportpálya, iskolával közös udvaron

1.2.4.5.2. Eszközök, technikai felszereltség

Könyvtár Az elmúlt 2 év tapasztalata alapján megállapított tény, hogy a szilencium ideje alatt 20 -25 tanuló vette igénybe napi feladatainak elvégzéséhez a könyvtári könyveket.

24 Indokolttá vált az eddig alkalmazott 5 óra nyitvatartási idő megváltoztatása. A szilencium ideje alatt, minimum heti 12 óra nyitva tartást kell bevezetnünk, ami eltér a vonatkozó rendeletben szabályozottól.  könyvtár állománya:

3450 kötet

Technikai felszereltség  A modern információhordozók biztosítottak (számítógép, internet).  A stúdió felszerelése megfelelő - a diákbizottság hatékony működését biztosítja.  A nyelvi labor 8 fős központi vezérlési lehetőséggel, szakszertári felszereltséggel (számítógép).  Csoportokként 1 színes Tv, kábel tv csatornával.  Szakkörök, diákkörök működéséhez szükséges felszerelés alapszinten biztosított. Élet, vagyon- és tűzvédelmi előírásnak megfelelően rendelkezünk:  Belső riasztási rendszerrel (csengő, hanghálózat).  Külső kapcsolat (telefon) biztosításával.  Szervezési, szolgáltatási céllal működik a videóhálózat, házitelefon és 1 db tanulói nyilvános telefon, valamint valamennyi szobában kártyával működő telefon. Eszközellátottságunk nem megfelelő, a kötelező eszköz- és felszerelés jegyzékkel nincs szinkronban. Összegezve: A kollégium esélyközelítő szerepének betöltéséhez a tárgyi-technikai adottságok biztosítottak (otthonjelleg, tanulási, művelődési, szabadidős lehetőségek vonatkozásában), megfelel egy középszinten élő kulturált polgári család körülményeinek. Ugyanakkor a modern információhordozók tekintetében kívánatos lenne a legmagasabb szintű technika alkalmazása, ezen a téren jelentős a lemaradásunk. Kollégiumunk funkciói

Az Alapító Okirat szerint

25 - a diákotthoni ellátás biztosítása - szálláshelyek bérbeadása

1.2.5.1. Alapfunkciók, tehát feltételteremtő funkciók 1.2.5.1.1. Oktatáspolitikai, szociálpolitikai funkció  a szabad iskolaválasztás jogának biztosítása  a tankötelezettség megvalósíthatóságának, teljesítésének biztosítása  a továbbtanulás lehetőségének biztosítása  az esélyegyenlőség megteremtése, a társadalmi mobilitás elősegítésében való részvétel  a társadalmi munkamegosztásban való részvétel elősegítése 1.2.5.1.2.Szociális funkció Mint minden középiskolai kollégium alapvető funkciója, hogy lakhatást, ellátást (otthont), valamint tanulási lehetőséget biztosítson a szülői háztól távol, elsősorban a Szemere Bertalan Középiskolában tanulni akaró, illetve az ide felvett valamennyi diák számára  szociális ellátás és az ellátás biztonsága  szociális védőháló az egyén és a közösség számára  az otthon, a „második otthon” kialakításának lehetősége  a tanulás lehetőségének anyagi megteremtése, biztosítása 1.2.5.2. Kollégiumpedógiai funkciók 1.2.5.2.1. Nevelés  családhelyettesítő funkció  szocializációs funkció  személyiségformáló funkció  nevelési értékeket közvetítő (etikai, norma stb.) funkció 1.2.5.2.2. Tanítás, képzés, oktatás  az iskolai teljesítés feltételeinek megteremtése,  a hátrányos helyzet enyhítése,  felzárkóztatás,  tehetséggondozás,

26  pályaorientáció, pályaválasztás  kiegészítő-, hobby foglalkozások szervezése.

1.2.5.3. Kollégiumunk kiemelt nevelési feladatai:  Felzárkóztatás, tehetségvédelem, pályaorientáció.  Tanulási kultúra kialakítása, megszilárdítása.  A társadalmi együttélési normák kialakítása, fejlesztése.  Egészséges és kultúrált életmódra és a környezettudatos magatartásra nevelés.  Önismeret fejlesztése.

Az Alapító Okirattól eltérően a középiskolai kollégiumokkal szemben megfogalmazott elvárásokat és követelményeket tekintjük munkánk alapjaként.

27

II. Értékeink, értékrendszerünk 1. Értékeink 1.1. Magyarság

 a szülőföld, az elbocsátó környezet, a befogadó környezet szeretete, megismerése, lokálpatriotizmus, hazaszeretet  nemzetünk történetének szeretete, ismerete  az anyanyelv szeretete, művelése, „tiszta” használata,  a határon kívüli, kisebbségben élő magyarok problémáinak ismerete, a velük való kapcsolatteremtés, közösségvállalás, együttműködés,  hagyományaink, kultúrkincseink ismerete, tisztelete, védelme, gyarapítása,  nemzeti szimbólumaink (zászló, himnusz, címer, szózat) ismerete, tisztelete  pozitív, előítéletmentes vélemény a hazánkban élő nemzetiségekkel, kisebbségekkel kapcsolatban, jogaik, kultúrájuk, hagyományaik, nemzeti érzéseik tisztelete,  áldozathozatal a haza békéjéért, fejlődéséért, védelméért.

1.2. Európaiság

 Európai „identitástudat” kialakítása, formálása,  az európai kulturális hagyományok és örökség megismerése, megóvása, gyarapítása,  az egyetemes emberi jogok elfogadása, tisztelete,  szomszédaink és a többi európai nép nemzeti érzéseinek, identitástudatának tiszteletben tartása,  a közép-európai és kelet-európai régió sajátos történetének, problémáinak megismerése,

28  Európa és az emberiség globális problémáinak érzékelése

2. Értékrendszerünk 2.1. Tudatos erkölcsiség

 erkölcsösség, jólneveltség, értéktisztelet, viselkedés, magatartási szabályok betartása, becsületesség, jellemesség,  önmagával és másokkal szembeni igényesség,  a jó - a rossz, a helyes - a helytelen, az igaz - a hamis felismerése, s döntés a pozitív érték mellett,  az elfogadott társadalmi normákhoz való igazodás, de nem elvtelenül, nem megalkuvón,  őszinteség, az egyenesség, a nyíltság, a felelősség vállalása,  hűségesség (elvekhez, hazához, közösségekhez, családjához, barátokhoz, önmagához, kollégiumához, iskolájához, nemzeti közösségéhez)  felelősségtudat, felelősségvállalás,  büszkeség a közösségeinek - különösen a kollégiumra vonatkoztatva - hagyományaira, értékeire, sikereire,  állhatatosság, fegyelmezettség,  igazságosság, lelkiismeretesség.

2.2. Műveltség, tudás, intelligencia, a művészet, a tudomány különböző területeinek ismerete, befogadása,  általános műveltség, speciális műveltség gyarapítása,  önképzés, önművelés, szakmai műveltség fokozása,  nyelvtanulás, nyelvismeret, nyelvvizsga,  kommunikációs készség fejlesztése.

2.3. Motiváltság az önképzésre, jártasságok, ismeretek megszerzésére, a permanens tanulásra, a konvertálható ismeretek megszerzésére, a rendszeres és eredményes tanulásra  színes, bőséges szókincs,  pontos, szabatos kifejezések,

29  beszédkultúra fejlesztése,  lényeglátás, az összefüggések, törvényszerűségek észlelése,  szaktárgyi nyelvezet használata.

2.4. Önismeret, önelfogadás, önbizalom, reális énkép  magabiztosság, céltudatosság, egyéni sikerességre törekvés,  a változó feltételekhez alkalmazkodni tudás,  belső autonómia, egyéniséget tükröző személyiség,  életterv, karrier-terv, önfejlesztés-igény, önmenedzselés-igény,  pozitív eszményképek, példaképek.

2.5. Konfliktusok megoldására való képesség  sikerorientáltság, de nem siker hajhászás,  kudarctűrés, szorongások, feszültségek oldásának képessége,

2.6. Céltudatosság, következetesség, kitartás, erős akarat 2.7. Demokrácia (kollégiumban, iskolában, társadalomban)  a demokrácia megteremtése, működtetése,  a „jó kollégista”, az iskolai tanulói szerep, a dolgozói, az értelmiségi, a fogyasztói szerep jellemzőinek ismerete,  részvétel a kollégiumi és iskolai közéletben,  érdekvédelem,  jogismeret

2.8. Széles profilú szakmai alapképzettség, konvertálható szaktudás  vállalkozó szellem  sikerorientáltság,  kockázatvállalás  önmenedzselési és pályamódosításra való képesség

2.9. Munkában, tanulmányokban igényesség, szorgalom, kreativitás

30  innovatív képességek fejlesztése

31

2.10. Környezetvédelem  nyitottság a világ, Európa, Magyarország, a mikro- és makrokörnyezet aktuális kérdései, problémái iránt,  környezettudatos magatartás

32

III. Kollégiumunk nevelési céljai, alapelvei, feladatrendszere 1. Kollégiumunk nevelési céljai 1.1. A kollégisták személyiségének harmonikus és egészséges fejlesztése, adottságaik, képességeik kibontakoztatása, optimális szintre emelése, műveltségük gyarapítása, az önművelésre való igény kialakítása.

1.2. A hátrányos helyzet megszüntetése, az esélyegyenlőség megteremtése.

1.3. Olyan erkölcsös, becsületes, jellemes, erős akaratú, önmagukkal és másokkal szemben igényes, önismerettel rendelkező, öntudatos, saját értékeit, érdekeit, életprogramját érvényesíteni tudó, mások értékeivel és érdekeivel toleráns, egyéni és közösségi sikerességre törekvő, viselkedni tudó, hazáját szerető, magyar állampolgárok nevelése, akik az értékrendszerben meghatározott értékeket elfogadják, tisztelik, magukénak tekintik.

1.4. A kollégista segítése a választott, a reális életpályára való felkészülésben.

1.5. A kollégiumi csoportok, közösségek spontán alakulásának, fejlődésének segítése, illetve kialakítása és fejlesztése.

1.6. A kollégista felkészítése a közösséggel való pozitív viszony, a harmónikus társas kapcsolatok, az együttműködés és a társadalmi aktivitás kialakítására.

1.7. A demokrácia működtetésének szabályaival, az érdekeltségek, érdekütköztetések alkalmazásával, az önkormányzó képesség kialakításával, a felelős döntési helyzetekbe hozással a növendékek felkészítése a társadalmi élet gyakorlatára.

33

2. Alapelvek

2.1. Az alapvető emberi és szabadságjogok, valamint a gyermekeket megillető jogok érvényesítése, demokratikus és humanista elvek alkalmazása.

2.2. A nevelés folyamatát a diákok iránti felelősség, bizalom és szeretet hassa át.

2.3. A pedagógiai tevékenységet intellektuális igényesség, kulturált stílus jellemezze.

2.4. Az alapvető erkölcsi normák betartása. 2.5. Az egyéni és életkori sajátosságok figyelembe vétele. 2.6. A nevelőtevékenység építsen a diákok tevékenységére, önszerveződő képességeire.

2.7. Együttműködés a szülőkkel és a kapcsolódó iskolákkal.

3. Kollégiumunk nevelési feladatrendszere 3.1. A tanulási kultúra fejlesztése Az ismeretátadás (oktatás, tanítás) megszervezése,  a tanulás segítése (felzárkóztatás, fejlesztés)  a tanulási módszerek tanítása,  a tanulmányi teljesítmény fokozása,  az iskolai eredményesség módozatainak, taktikáinak közvetítése,  praktikus ismeretek nyújtása. Kultúraközvetítés  széleskörű ismeretek, az általános műveltség megszerzésének elősegítése,  a permanens művelődés, önművelés igényének kialakítása  az esztétikai értékek és a társadalmi értékek közvetítése. 3.2. Szociális értékrend és képességrendszer fejlesztése  pozitív szociális szokások, minták közvetítése,

34  szociális készségek (empátia, tolerancia, konfliktuskezelő, kommunikációs, vita-szervezőkészség fejlesztése)  tanulási és munkaerkölcs kialakítása, folyamatos erősítése,  társas kapcsolatok etikai követelményének közvetítése,  családi életre, takarékos gazdálkodásra nevelés,  a valódi kollégiumi élet problémáinak, konfliktusainak etikus megoldásai,  a sikeresség elérésének másokat nem sértő módjainak bemutatása, gyakoroltatása.

3.3. Az egészséges és kulturált életmódra nevelés  a testi, lelki, szellemi egészség, az egészséges életmód, az igényes életvitel kialakítása/megfelelő életritmus,  az egészséges és kulturált étkezés, öltözködés, tisztálkodás, testápolás, a rendszeretet belső igénnyé válása, az ehhez kapcsolódó szokásrendszer kialakítása,  környezettudatos magatartás formálása,  a testi-lelki egészség megőrzéséhez szükséges ismeretek, képességek megszerzése, melyek segítik őket az egészségkárosító szokások kialakulásának megelőzésében.

3.4. Az önismeret fejlesztése, tudományos világkép alakítása  kollégiumon belüli kapcsolat és tevékenységrendszer ismeretek nyújtásával segítse az önismeret és önértékelés szilárd elméleti alapjainak megteremtését,  a természeti és társadalmi ismeretek bővítésével, művészeti élményekkel segítsük a világban való tájékozottság, a személyes és szociális azonosságtudat fejlődését,  kiegészítve az iskolai tanulmányokat - nemzeti kultúránk értékeinek, nemzeti, történelmi, vallási hagyományainknak megismertetése,  környezettudatos magatartás kialakítása, környezetük állapota iránti igényesség, környezetkímélő magatartás fejlesztése,  az érdeklődésnek, tudásnak megfelelő pályaorientálás segítése.

35

3.5. Csoportok, közösségek formális szervezése  a személyiség egyéniséggé, a kollégiumi tanuló kollégistává, az egyednek a közösség tagjává nevelése, fejlesztése  érdeklődési csoportok, elsődleges közösségek, szobaközösségek, tanulócsoportok kialakítása, szervezése, fejlesztése  az iskolai tanulókkal, az osztállyal való aktív kapcsolat szorgalmazása, segítése,  más kollégiumokkal való kapcsolat

3. 6. Kollégiumi önkormányzat működtetése  az önkormányzó képesség kialakítása, fejlesztése,  jogok és kötelességek azonos súllyal való szerepeltetése,  a kollégium társadalmi szerepek gyakorlótereként való működtetése,  reális önkormányzati szerepek kialakítása, gyakoroltatása.

3.7. Felzárkóztatás, tehetségek kiválasztása és gondozása  Változatos szervezeti és módszertani megoldások alkalmazása, melyek segítik a tanulók között meglévő műveltségbeli, képességbeli különbözőségek, hátrányok csökkentését,  a tanulásban elmaradt gyerekek egyéni segítése biztosítsa annak esélyét, hogy a választott iskolát eredményesen elvégezzék,  tehetséges tanulók képességeinek fejlesztése, tudásuk bővítése,  fokozott egyéni törődést igényelnek a hátrányos helyzetű és állami gondoskodásban nevelkedő gyermekek, pedagógiai tapintattal, megfelelő tolarenciával és szakértelemmel kell kezelni minden felmerülő esetet.

4. Nevelésünk alaptevékenységei 4.1.Az elfogadott értékekre támaszkodó erkölcsi nevelés, a jellem a jellemesség alakítása, fejlesztése.

4.2. A kollégiumi csoportba, közösségbe való beillesztés, beilleszkedés, a kollégiumhoz való pozitív viszony alakítása.

36

4.3.A kollégiumi tanulás irányítása, szervezése, az életre, értelmiségi létre, szerepre, dolgozói szerepre való felkészítés, felkészülés

4.4. A konstruktív életvezetés kialakítása. Az alaptevékenységek mindegyike, minden nap, minden órában átszövi egész munkánkat, tevékenységeinket. Jelen van a tanulásban és sportban, a gyermekvédelemben és a kultúrmunkában egyaránt. A kollégiumi nevelés során a tanulói tevékenységeket csoportos és egyéni foglalkozások keretében szervezzük meg attól függően, hogy mi a foglalkozás célja és jellege.

37

IV. Kollégiumunk követelményrendszere Mit várunk el a kollégistáinktól? A kollégista legfőbb kötelessége a tanulás, a kollégiumi együttélési és viselkedési, erkölcsi szabályok, tanulói kollégiumi tagsági kötelességek betartása. (KT, iskolai és kollégiumi házirend, napirend, fegyelmi szabályzat, szobarend tartalmazza lsd. melléklet)

1. A növendékekkel szemben támasztott követelmények 1.1. Általános nevelési követelmények  Szeresse szülőföldjét, elbocsátó környezetét, befogadó környezetét, legyen lokálpatrióta, szeresse hazáját, hazája népeit, ismerje és értse az Európa-szemléletet,  ismerje és szeresse nemzetét, nemzete történetét, szépen, tisztán beszélje anyanyelvét, ismerje a határon kívül rekesztett, kisebbségben élő magyarok problémáit, vállaljon velük közösséget,  ismerje, tisztelje, védje és gyarapítsa hagyományainkat, egész kultúrkincsünket,  tisztelje nemzeti szimbólumainkat,  legyen pozitív, előítélet mentes véleménye a hazánkban élő nemzetiségekkel, kisebbségekkel kapcsolatban, tartsa tiszteletben jogait, kultúrájukat, hagyományaikat, nemzeti érzéseiket,  tegyen meg mindent hazája fejlődéséért, békéjéért, védelméért,  legyen európai „identitás-tudata”,  törekedjen az európai kulturális hagyományok és örökségek megismerésére, megóvására,  fogadja el az egyetemes emberi jogokat és érvényesítse azokat,  legyen érzékeny az emberiség globális problémáira.

38

1.2. Nevelési, együttélési, viselkedési, magatartási követelmények  legyen jól nevelt, az értékeket tisztelő, viselkedni tudó, erkölcsös, becsületes, jellemes, önmagával és másokkal szemben igényes,  cselekedjen a pozitív értékek szellemében, tudjon és akarjon igazodni az elfogadott társadalmi normákhoz,  legyen jellemzője az őszinteség, az egyenesség, a nyíltság, a felelősség vállalása,  legyen hűséges elveihez, hazájához, közösségeihez, barátaihoz, szerelméhez, önmagához, érezze, hogy családja, kollégiuma, iskolája, nemzete közösségéhez tartozik,  közösségében legyen „mi-tudata”, s legyen büszke kollégiumára, a kollégium hagyományaira, értékeire, sikereire,  legyen állhatatos és fegyelmezett,  pártolja az igazságot, legyen jellemzője az igazságosság, lelkiismeretesség.

1.3. Speciális neveltségi követelmények  legyen intelligens, anyanyelvét és idegen nyelveket is beszélő, tudással, műveltséggel bíró, legyen képes eligazodni a kultúra, a művészet, a tudomány különböző területein, tudja befogadni és élvezni a művészeti alkotásokat,  tisztelje és ismerje el értéknek a tudást és a műveltséget,  folyamatosan vegyen részt a tanulmányi, az önképző, továbbtanulásra felkészítő, illetve szakmaszerző, a szakmai tudást tökéletesítő munkában,  ha szükséges, vegyen részt társai tanulmányi segítésében,  képességeinek megfelelően teljesítsen, optimális legyen a megterhelése, ha tehetséges, törekedjen alkotóképessége kibontakoztatására, a gyengébb tanulóra is érvényes a képességeinek megfelelő teljesítmény, ezt felzárkóztatásban, hiányai pótlásában, iskolája eredményes elvégzésében tanúsítsa,

39  gyakorolja a számítástechnikai ismereteket, fejlessze informatikai tudását,  tanuljon nyelveket, tegyen nyelvvizsgát, legyen egy-két idegen nyelvből  kommunikációképes,  vegyen részt tanulmányi és szakmai versenyeken, s törekedjen az eredményes szereplésre,  legyen kiegyensúlyozott életvitele,  tudja kulturáltan beosztani szabadidejét, legyen szórakozása személyiséget gazdagító,  törekedjen értékes könyvek olvasására, tartalmas filmek, színházi előadások megnézésére, legyen rendszeres múzeumlátogató,  legyen tudatukban, hogy a speciális műveltséghez, a tehetség kibontakoztatásához az általános műveltségen keresztül vezet az út.

1.4. Általános műveltségi követelmények  legyen motivált az önképzésre, szerezzen jártasságot az ismeretszerzés módszereiben, legyen képes a permanens tanulásra a konzerválható ismeretek megszerzésére,  legyen fontos számára a tanulás öröme és eredménye,  legyen megfelelő szókincse, tudja gondolatait pontosan, szabatosan kifejezni,  lássa a lényeget, észlelje az összefüggéseket, törvényszerűségeket,  munkájában legyen igényes, szorgalmas, kreatív,  legyen jól képzett, konvertálható szaktudással rendelkező, vállalkozó szellemű, kockázatvállalásra, önmenedzselésre, pályamódosításra képes, sikerességre orientált.

1.5. Specifikus műveltségi követelmények  Legyen önmagát ismerő, elfogadó, értékelő, önbizalommal rendelkező, magabiztos, céltudatos, egyéni sikerességre törekvő, a változó feltételekhez alkalmazkodni tudó, belső autonómiát, egyéniséget tükröző személyiség,  legyen reális énképe,

40  legyenek élettervei, karrier-tervei,  legyen meg benne az önfejlesztés igénye,  legyen konfliktustűrő, konfliktusok oldására, megoldására képes, legyen sikerorientált, legyen kudarctűrő, de legyen a feszültségek oldására képes,  legyen céltudatos, következetes, kitartó, erős akaratú,  legyen képes a demokrácia megteremtésére és működtetésére, tanulja meg a tanulói szerep minden jellemzőjét, vegyen részt a kollégiumi és iskolai közéletben, ismerje jogait, tudja önmaga és társai érdekeit képviselni és megvédeni,  legyen önmagát, családját, környezetét gyarapító, a fogyasztásban mérsékletes, takarékos

2. Elvárások a pedagógusokkal szemben Mit kívánunk a pedagógusoktól? „A kollégiumi tanár „etikus” lény, érték-lény! Hisz hivatásában, hisz a pedagógiai értékekben. Pedagógiai optimizmus jellemzi.” MSZ - Munkaköri leírás tartalmazza a kollégiumi nevelőtestület számára támasztott követelményeket.

A konkrét, folyamatos feladatok, a pedagógiai munka, illetve a megvalósítandó tevékenységek szempontjából az alábbi elvárásokat szükséges kiemelni.

2.1. Alakítson ki a kollégiumi és az iskolai tanárokkal, vezetőkkel együttműködő, alkotó, folyamatos munkakapcsolatot. Tartson gyakorta konzultációt a szaktanárokkal, az osztályfőnökökkel. Szakmunkástanulók esetében a szakoktatókkal.

2.2. Ismerje a Közoktatási Törvényt, a Nemzeti Alaptantervet, a csatlakozó programját, Szervezeti és Működési Szabályzatát, éljen az ezekben foglalt jogaival, a kötelességének teljesítése mellett. Hivatásából eredő kötelessége, hogy szakmai, pedagógiai, pszichológiai, szociológiai, metodikai, valamint szaktárgyi és általános műveltségi ismere-

41 teit felújítsa elsősorban önművelés útján, de a törvény által előírt 7 évenként, szervezett továbbképzésben is fejlessze.

2.3.lsmerje meg a tanulók személyiségét, dolgozzon ki tervezetet a tanulók személyiségének fejlesztésére. Alakítson ki a tanulókkal nyílt, őszinte kapcsolatot, fenntartva annak tudatosítását, hogy a kollégiumi nevelés folyamatában a tanár irányító szerepet tölt be. Fogadtassa el magát, igényeljen tiszteletet, törekedjen arra, hogy beszédkultúrája, metodikai eljárása tanárhoz méltó és a tanuló által elfogadható legyen.

2.4.Érdeklődjön a tanulók gondjai iránt, hallgassa meg a problémáikat, bajaikat segítsen ezek és a kiinduló konfliktusok megoldásában. Segítse elő az otthonosság kialakítását. Törekedjen a beilleszkedési folyamatok gyorsítására, a csoportközi viszonyok fejlesztésére, a közösségi együttműködés szintjének emelésére. Segítse az általa irányított kollégiumi csoport és az egész kollégium öntevékeny tervező, szervező, ellenőrző és érdekvédelmi munkáját.

2.5.Tartson kapcsolatot a kollégisták szüleivel, ismerje meg élet- és lakókörülményeit. Szükség esetén kérje a szülők segítségét a nevelési problémák megoldásában. Tájékoztassa a szülőket a gyermekük előmeneteléről, értesítse őket, ha növendékét valamilyen fegyelmi büntetésben, jutalomban vagy dicséretben részesíti. Figyelmeztesse a szülőket, ha növendékkel probléma van, ha tanulmányi, vagy neveltségi szintje romlik.

2.6.Ellenőrizze rendszeresen a tanulók lakószobáit és az általuk használt helyiségek rendjét, tisztaságát, a tanulók személyes ápoltságát, eszközeinek, tárgyainak rendjét, rendezettségét. A növendék jelenlétében, tapintatosan, de időnként tekintsen be a szekrényekbe, az asztalfiókokba. Ha rendetlenséget tapasztal, segítsen a rendet kialakítani. Gondoskodik a betegek ellátásáról és orvosi vizsgálatáról. Figyelemmel kíséri a külső foglalkozásokra járók tevékenységét, számon tartja az edzések, iskolai elfoglaltságok idejét. Kötelessége, hogy részt vegyen olyan speciális kollégiumi feladatok irányításában,- mely a csoportjához kötődik -, mint a szobák, szint berendezésének átvétele-átadása, ágyneműcsere, étkezés megrendelése, a használt helyiségek berendezések állagának megőriztetése, ezért erkölcsi - meghatározott esetekben anyagi felelősséggel tartozik.

42

2.7.Felelős az ifjúságvédelmi feladatok ellátásáért, elsősorban a csoportja körében. Különösen a csonka családok gyermekeire, a munkanélküli szülők gyermekeire figyel fokozottan. Az esetlegesen felmerülő problémákat megoldja együttműködve a kollégium gyermek- és ifjúságvédelmi felelősével, az osztályfőnökökkel és kollégiumi kollégáival. Pedagógiai tapintattal és toleranciával közelít meg minden felmerülő esetet.

2.8.Javaslatot tesz ösztöndíjak, jutalmak, dicséretek, segélyek odaítélésére, Maga is dicsér, illetve a rendbontó, helytelenül viselkedő, az együttélési szabályokat megszegő tanulók esetében fegyelmező eljárást javasol, vagy azt önállóan megteszi.

2. 9. Rendszeresen olvassa a pedagógiai szakirodalmat. Felhívja a figyelmet a vonatkozó pályázatokra, adott esetben maga is önállóan pályázik.

2. 10. A kollégiumvezető által meghatározott beosztás szerint végzi ügyeleti és nevelő-oktató munkáját.

2. 11. Ha munkáját indokolt okkal halasztani, vagy cserélni kívánja, azt idejeben írásban jelentse be a kollégium vezetőjének. Betegség vagy rendkívüli helyzet esetén legalább az adott nap reggelén telefonáljon, hogy a helyetteítése időben megoldható legyen.

2. 12. A kollégiumi tanár köteles elvégezni mindazon feladatokat, amelyet a nevelőtestület szükségesnek ítél és a kollégiumvezető megbízást ad.

43

V. Kollégiumunk tevékenységrendszere Tevékenység-rendszerünk kialakításánál fontos tényező volt, hogy a tanulók az iskolai szellemi leterheltséget követően megtalálják a megfelelő lehetőséget a regenerálódásra, a másnapi sikeres felkészülésre, a változatos ismeretszerzésre, valamint a kulturált szórakozásra. A kollégiumi nevelés Országos Alapprogramja, a 44/2001./VI. 18./ OM rendelet és a 46/2001./XII. 22/ OM rendelet értelmében

1. Pedagógus kötelező óraszámának alakulása A nevelőtanárok (kollégiumi tanárok) heti kötelező óraszáma: Csoportvezetői feladatokhoz kötött órakedvezmény: Pedagógiai tevékenységre, foglalkozásokra fordítható kötelező óra: Kollégiumi élet szervezésével járó feladatokra, ügyeletre:

2. A munkaidő eltöltésének rendje: A délelőtti és délutáni oktatási rendhez igazodva  a foglalkozások tartása: 15-2100 idősávban  ügyeleti feladatok ellátása: éjszakai :

2100-2300 ill. 600- 800

általános:

1200-1500

(napközben teljesítendő) A pedagógus az órarend szerint a kijelölt helyen ill. a feladatkörben meghatározott célcsoportban köteles eltölteni munkaidejét. Ügyelet helye:

aula udvar fiú-lány oldal emeleti

Foglalkozások helye: tanulószoba szaktanterem

30 1 24 5

44 szakköri helyiség A foglalkozásokon való tanulói részvételt a Házirend módosítása szabályozza.

3. A pedagógiai tevékenységek, foglalkozások két minőségbiztosítási kategóriába tartoznak

3.1. Tanulást segítő tevékenységek:  szilencium  felzárkóztató foglalkozás  korrepetálás  érettségi előkészítő foglalkozás  továbbtanulásra felkészítő foglalkozás  nyelvvizsgára előkészítő foglalkozás  csoportfoglalkozás  könyvtári foglalkozás

3.2. Szabadidő eltöltését segítő tevékenységek  szakkör  önképzőkör  diákkör  sportkör  versenyek o tanulmányi o kulturális o sport  hagyományok ápolása, új hagyományok teremtése  rendezvények

45

4. A tanulók számára a foglalkozásokon való részvétel 3 ka tegóriája lép hatályba A jogszabályok értelmében a tanuló köteles heti 15 óra pedagógiai foglalkozáson részt venni. :

4.1. A diákok számára „K” Kötelező óra:  szilencium

heti: 12

napi: 3 óra

 (a heti hazautazási rend miatt 4 alkalom/hét)  csoportfoglalkozás

4.2. A diákok számára „Vt” Választandó óra 

felzárkóztató foglalkozás



korrepetálás



érettségi élőkészítő foglalkozás



továbbtanulásra előkészítő foglalkozás



nyelvvizsgára előkészítő foglalkozás

4.3. A diákok számára „Vh” Választható óra 

szabadidős tevékenységek



szakkör



sportkör



önképzőkör



diákkör



versenyek

heti: 1

heti: 1

heti: 1

A foglalkozásokon való részvételi kötelezettségét a Házirend módosítása tartalmazza. Lásd. az 1.sz. melléklet /1-2. oldal/

5. A foglalkozásokra vonatkozó módosítások

46 A46/2001./XII.22./ OM rendelet értelmében 2003. szeptember 1-jétől bevezetésre kerül a csoportfoglalkozások keretterve. Lásd. a 2.sz. melléklet A jogszabályi előírás szerint a csoportfoglalkozások 60 %-át meghatározott témakörök szerint, évfolyamonként meghatározott óraszámban kell ellátni az alábbiak szerint: A tanév 37 nevelési hétből áll

9-11. évfolyamon 12-15. évfolyamon.

A témakörök feldolgozásánál kerülendő a tanóraszerű, felolvasásból álló módszer. Törekedni kell az élményszerűségre.

6. Kötelezően biztosítandó foglalkozások 6.1. Szilenciumi foglalkozások Csoportkeretben szerveződik.

Formája: A napi felkészülést szolgáló tevékenység (számonkérés egyéni segítségnyújtás) tanári irányítással, meghatározott időkeretben és a nyugodt felkészülést biztosító tárgyi környezetben történik csoportos, illetve egyéni foglalkozás keretében. A tanulási rendet a Szervezeti és Működési Szabályzat, a pedagógusok munkabeosztása rögzíti a tanulók iskolába járásához igazítva. Délután: 1530 - 1800 Önálló időbeosztással csak az érettségi után szakmát tanulók rendelkeznek.

A tanulás helye: a tanulószoba, az erre a célra elkülönített egyéni tanulásra alkalmas kisebb helyiségek, valamint a tanulók szobája.

Feladatok: 

A tanulmányi tevékenység megszervezése.

47 

A kollégiumi tanulás módszereinek jellegzetességeinek az

ismere-

te, ennek bemutatása a tanulás megtanítása a

kollégistáknak. 

Kiemelt foglalkozás az újonnan érkezett elsősökkel, egyes tantár gyakból segítők kijelölése társai és a tanárok közül.



Kapcsolattartás a tanulók szaktanáraival.



A hátrányos helyzetű, gyengén tanuló kollégisták felzárkóztatásának és korrepetálásának megszervezése, (a kifüggesztett

időbe-

osztás alapján) annak elérése, hogy egyetlen

kollégista se mor-

zsolódjon le, a választott iskolatípusát

a meghatározott idő alatt el

tudja végezni.



A tehetséges tanulók felkutatása, tehetségük gondozása.



Az önművelés szükségletének kialakítása, felkészítés a permanens önművelés.



A tanulás egyénenként, közösségenként, szobánként, évfolya-+ monként való ellenőrzése, az eredmények figyelemmel kí-

sérése,

a hatékonyság elemzése és napi, heti, havi

értékelése. Tevékenységek a tanulmányi munkában:  korrepetálás, felzárkóztatás  pályaorientáció, pályaválasztás,  tehetségkutatás, tehetséggondozás  érettségire, szakvizsgára való felkészítés

Elvárások a kollégistával szemben: A bemutatott tanulási modellek, módszerek alapján legyen képes:  a szóbeli, írásbeli feladatok, memoriterek, órai ismeretek számbavételére,  a számára könnyűnek, nehéznek ítélt tárgyak, kedvelt és elutasított tárgyak, feladatok tanulására,  a közös tanulás, illetve egyéni tanulási stratégiákat alkalmazni,  az elsősök tanulását hatékonyan segíteni a tanári segítés mellett,  elfogadni a tanári és tanulási segítést.

48 Elvárások a pedagógusokkal szemben:  ismerje és alkalmazza a tanulás pszichológiáját, irányítását,  a hatékony tanulás megtanulása és megtanítása a kollégistáknak,  ismerje az intelligencia, tehetség, kreativitás, tehetséggondozási technikákat, a kollégium tanulási tevékenységének irányítási technikáit,  folyamatosan tájékozódjon és adjon tájékoztatást a kollégisták aktuális tanulmányi munkájáról, helyzetéről,  a reális pályaválasztási szándék kialakulásának segítése,

6.2. Csoportfoglalkozások Ennek keretében elsősorban a csoport életével kapcsolatos feladatok, tevékenységek megbeszélése, értékelése történik.

Nevelési feladatok:

 a mindennapi élettel kapcsolatos ismeretek megismertetése, elsajátítása,  a szociális viselkedés alapvető szabályainak gyakorlása, a szociális értékrendek megismertetése,  a pályaorientáció segítése,  a tanulók egészségének védelme érdekében a káros szenvedélyek kialakulásának megelőzésére irányuló felvilágosító tevékenység,  a szexuális kultúra és magatartás kérdéseivel való foglalkozás A csoportfoglalkozások témáit a csoportvezetők éves munkaprogramban rögzítik, a kerettanterv témakörei alapján lsd. kerettanterv a 46/2001 (XII.22.)OM rendelet 3. sz. mellékletét figyelembevéve.

6.3. Egyéni (kiscsoportos) foglalkozások Szervezése egyéni szükségletek szerint történik, a mindennapi munka szerves részét képezi.

Feladatok:

49  a tanulmányi munka segítése, egyéni és differenciált foglalkozás tartásával, szaktárgyi korrepetálásra irányítással,  napi feladatok, kérdések, speciális nevelési problémák megbeszélése.

50

VII. Ellenőrzési és értékelési rendszerünk Kitűzött céljaink, kijelölt feladataink és követelményeink végrehajtásának, a tervezett tevékenységrendszer kivitelezésének, eredményének, hatásának a vizsgálata a pedagógiai folyamat elengedhetetlen része úgy a tanár, mint a tanuló számára.

1. Ellenőrzés Folyamatosan ellenőrizni kell a tervezett és a meglévő helyzet közötti viszonyt.

1.1. Tanulóknál o a tanulók készségeit, képességeit, attitűdjeit, ezek fejlődését és változását, o motívumait, sikerorientáltságát, önmenedzselési képességeit, o önértékelési jellemzőit, vállalkozási, kockázatvállalási szándékait, o életjellemzőit, szerepvállalásait; jelenlegi és leendő szerepeihez való viszonyulását.

1.2. Csoportoknál, közösségeknél o a csoport, a közösség felépítésének, szerkezetének, belső mozgásának sajátosságait, o a csoport, a közösség tevékenységrendszerének jellemzőit, tartalmát, hatékonyságát, o a diákönkormányzat működését, minőségét, o a közösség stílusát, hangnemét, a közvélemény elsődlegesen a szülők - iskolák minősítését. o

1.3. A kollégium dolgozóinak pedagógiai program szerinti tevékenységét.

51

52

2. Értékelés 2.1. Az eredményesség folyamatos értékelésénél ( egyén, csoport, közösség) figyelembe kell venni, hogy a nevelési folyamat milyen kiindulási állapotból, milyen kezdeti feltételek mellett fejtette ki hatását. Alapja a mindenkori helyzetelemzés.

2.2. Időszakos összegző értékelés a diákönkormányzat közgyűlésén és szülői értekezleten, tantestületi értekezleteken a munkatervben meghatározottak szerint.

A vizsgálati módszer kiválasztása a kijelölt célnak megfelelő legyen, értékelése tükrözze a tanulók neveltségi állapotát, nevelésünk eredményességét. A hatékonyság elemzése alapozza meg a további nevelőmunka tudatos, célirányos korrekcióját és továbbfejlesztését.

53

VIII. Pedagógiai innovációs terv S.sz.

Téma

A megvalósí-

Felelős

tás ideje 1. 2.

3.

4. 5. 6. 7.

8. 9.

10.

11.

Kollégiumi klímavizsgálat megismétlése Humán erőforrás célfeladathoz rendelt optimális hasznosítása továbbképzések:  az intézmények pedagógiai programjában rögzítésre kerülő modul rendszerű képzéshez a tevékenységi rendszer hozzáigazítása, tanárok felkészítése.

folyamatos

kollégiumvezető

folyamatos

kollégiumvezető

Szülői, tanulói, tanári elégedettségi vizsgálatok elvégzése, értékelése. A pedagógiai tevékenységek rendszerének racionalizálása. Helyi lehetőségek változásaihoz igazított stratégiai módosítás. Egységes követelményrendszer megvalósítása Tárgyi- és személyi feltételek, valamint az eszközellátottság folyamatos javítása. Ellenőrzés hatékonyabbá tétele. Minőségirányítási programok 1.2.3. pontjának végrehajtása a megjelölt szegmensek vizsgálata, korrigálása:  a kollégium infrastrukturális feltételeinek javítása (épület, eszközellátottság)  tanulmányi eredmények nyomon követése  szabadidős programok bővítése. Információáramlás, munkamegosztás javítása, a teljesítmények elismerése (anyagi, erkölcsi) Együttműködés társintézmények

folyamatos

kollégiumvezető

folyamatos

kollégiumvezető

folyamatos

kollégiumvezető

folyamatos

kollégiumvezető csop.vez.tanárok iskolaigazgató kollégiumvezető

folyamatos

folyamatos 2 évente ill. folyamatos

kollégiumvezető kollégiumvezető

folyamatos

kollégiumvezető

folyamatos

minőségbizt.felelős

54 (iskolák) osztályfőnöki munkaközösségével

koordinátor

ZÁRADÉK

A.) A pedagógia programot felül kell vizsgálni:  A vonatkozó törvények, jogszabályok változása esetén,  a fenntartói finanszírozás változása esetén,  a Diákbizottság igénye alapján,  a nevelőmunka célirányos korrekciója és továbbfejlesztése esetén.

A felülvizsgálat két éves rendszerességgel történik meg. A módosítási eljárás megegyezik az alap pedagógiai program elkészítésével.

B.) Érvényességi rendelkezés: A jelen pedagógiai program érvényességi ideje: 2007. szeptember 1-től – a felülvizsgálati módosításokkal visszavonásig.

TARTALOMJEGYZÉK

BEVEZETÉS I. Helyzetelemzés II. Értékeink, értékrendszerünk

5. o. 21. o.

III. Kollégiumunk nevelési céljai, alapelvei, Feladatrendszere

25. o.

IV. Kollégiumunk követelményrendszere

30. o.

V. Kollégiumunk tevékenység-rendszere

36. o.

VI. Ellenőrzési és értékelési rendszerünk

42. o.

VII. Pedagógiai innovációs terv

44. o.

ZÁRADÉK

Kivonat

45 1.sz. melléklet

A Szemere Kollégium pedagógiai tevékenységének szerkezete

Foglalkozás típusa

Megnevezés

Fajtái

Heti kollégiumi óraszám/csop ort

I. Felkészítő fogl. /F/ Tanulást segítő tevékenység /14 óra/

Napi felkészítés Folyamatos felkészítés 1. Felzárkóztató fogl.  külön tematika szerint

szilencium

12

Tanulóra nézve /K/ kötelező /Vt/ kötelezően választandó /Vh/ választható K

szaktárgyak 9.évf. matematika magyar irodalom nyelvtan-helyesírás angol nyelv német nyelv francia nyelv számtechn.

4 4 4 4 2 2

Vt Vt Vt Vt Vt Vt

4 4 4 4 2 2

Vt Vt Vt Vt Vt Vt

3 3 3 5 2 4 1 4 3 2 3 6

Vt Vt Vt Vt Vt Vt Vt Vt Vt Vt Vt Vt

2. Korrepetálás 

Kötelező a tanuló számára - szilencium heti l2 ó Kötelezően választandó - felzárkóztató heti 1 ó - korrepetálás heti 1 ó

10.évf. matematika magyar irodalom nyelvtan-helyesírás angol nyelv német nyelv számítástechn. 9-12. évf. fizika magyar irodalom,nyelvt. matematika angol nyelv német nyelv gyors- és gépírás francia nyelv orosz nyelv anyagismeret munkavédelem mechanika kommunikáció sz.orientáció

46 3. Tehetséggondozás - fejlesztő szaktárgyi fogl.

- érettségi előkészítő

tánc matematika magyar angol nyelv számtechn. marketing

2 2 2 2 3 3

Vt Vt Vt Vt Vt Vt

matematika magyar angol nyelv

2 2 2

Vh Vh Vh

csop.fogl.

1

K

Könyvtár felzárkóztató fejlesztő

2 5

Vh Vh

- speciális ismeretet adó

Megnevezés

Fajtái

Diákkör

Szakkör - stúdió - média-kommunikáció

Heti kollégi- Tanulóra umi óranézve szám/csoport /K/ kötelező /Vt/ kötelezően választandó /Vh/ választható Vt 2 Vh 2 Vh

Önképzőkör - képzőművészeti - népi iparművészet - tánc - irodalmi színpad

2 2 2 3

Vt Vh Vh Vh Vh

Tömegsport labdarúgás asztalitenisz sakk kosárlabda lövészet

4 2 2 2 1

Vt Vh Vh Vh Vh Vh

Foglalkozás típusa

II. Szabadidő eltöltését biztosító foglalkozás /Sz/ 10 óra



választandó a tanuló számára heti 1 óra

Sportkör

Versenyek 

III. Egyéni törődést biztosító foglalkozás /E/

tanulmányi kulturális versenyfelhívásnak házibajnokság megfelelően kollégiumok közötti sportbajnokság

Vh Vh Vh Vh

Egyéb

Házi-mozi

2

Vh

Gyermek- és ifjúságvédelem

egyéni beszélgetés

2

Vh

mentálhigiénés foglalkozás

2

Vh

Prevenció

Pedagógiai vélemény szükség szerint.

47 IV. Kollégiumi élet szervezése /K/

Házirendben rögzített feladat szerint

DT patronálás



az óraszám tömbösíthető, feladatfüggő Egyéb

ébresztés szobarend étkeztetés vacsoraügyelet főügyelet takarodó tanulók ügyeinek intézése adminisztráció osztályfőnökkel, szaktanárral kapcsolattartás szülői értekezlet fogadóóra

1 1

K K

1

K

1 1

K

2 rendezvény előkészítése 2 hagyományok ápolása - boszorkánykereső - vetélkedők - kívánságműsor - Valentin-nap - havi disco - ballagás * Adminisztráció feladatszerint

Kollégiumi tevékenységek, kötelező foglalkozások éves óraszáma

Tevékenységi forma Szilencium Csoportfoglalkozás ebből (60 %) kötelező témakörök feldolg. 1. Tanulásmódszertan 2. Önismeret, pályaválasztás 3. Műv. és inform.kultúra 4. Környezeti nevelés 5. Életmód, életvitel, házt.ism. 6. Egyén és közösség 7. Magyarság, európaiság nemzeti lét Összesen: Csoport ügyeivel foglalakozás, egyéni foglalkozás, közösségi feladatok szervezése össz.: Felzárkóztató fogl./tantárgy korrepetálás Fejlesztő foglalkozás Szakkör

Időkeret óra Heti 14 (Napi 3,5 ) Heti 1

heti 4 / napi 1 heti 4 / napi 1 heti 4 / napi 2 heti 2

Vh Vt-Vh

2.sz. melléklet

9.évf. 10.évf. 11. évf. 12. évf. 13-14.évf. óra óra óra óra óra 518 518 518 462 462 37

37

37

33

33

4 3 3 2 4 3

3 3 3 2 4 3

3 4 2 2 4 3

3 4 2 5 3

2 5 3 5 2

3 22

4 22

4 22

3 20

3 20

15 148 148 148 74

15 148 148 148 74

15 148 148 148 74

13 132 132 132 66

13 132 132 132 66

48 Ellátandó óra összesen: 1073 1073 1073 957 957 * 9-11 évf. 37 nevelési hét *12-13. évf. 33 nevelési hét Egy kollégiumi tanár éves óraszáma heti 30 óra/fő 1110 óra, ebből pedagógiai foglalkozásokkal kitöltendő heti 14+10/24 óra/fő 888 óra. Adminisztrációs órakedvezmény 37 óra/heti 1 óra, ügyeletre felhasználható 185 óra maximum heti 5 óra/fő. Kollégiumi pedagógiai tevékenységek, foglalkozások intézményi 3.sz. melléklet arányai (heti kimutatásban/fő) 2001/2002. tanévig (az ellenőrzés tapasztalatai alapján)

50 45

43,1

39,6

40 35 30

Adatsor1

25 20 15

10,3

10

7

5 0 12,5 óra

3 óra

2 óra

11,5 óra

Szilencium

Felzárkóztató korr.

Szabadidős fogl.

Ügyelet

* Megjegyzés: Az ügyeletre fordított idő indokolatlanul magas óraszám a gyermekmegőrző funkciót erősítette. Feladat: A kollégiumi tevékenységek, pedagógiai foglalkozások intézményi belső arányainak, a foglalkozások hatékonyságának javítása. Változás: lsd. Minőségfejlesztési terv 2002/2003. tanévtől

49 60

55,2

50 40 30

24,1 17,2

20 10

3,5

0 16 óra

1 óra

7 óra

5 óra

Tanulás s. Korr. Felz. Szilencium

Éjsz. Napk. Csop.fogl.

Szabaidős fogl.

Ügyelet

*Megjegyzés: A közoktatási törvény várható módosításával pedagógiai felügyelő beállítása várható, így az ügyelet átcsoportosítható a tényleges pedagógiai foglalkozásokra. A tanulást segítő és a szabadidős tevékenységre fordított időkeret személyenként – a képzettséget figyelembe véve – emelkedhet, ill. csökkenhet. Az ügyeletre fordítandó időkeret nem emelkedhet 2003. szeptember 1-től a 46/2001/XII.22./OM számú rendelet értelmében. 2004. január 21-én a nevelőtestület 13 nem és 1 tartózkodással elutasította a pedagógiai felügyelő beállítását. A rendelet értelmében a továbiakban a kötelező óraszám marad 30 óra.