PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

Szinapszis Szakképző Iskola OM azonosító: 201460 1114 Budapest, Vásárhelyi Pál u. 4-6.

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

2014. Hatályos: 2014. szeptember 01. napjától

Szinapszis Szakképző Iskola

TARTALOMJEGYZÉK PREAMBULUM .................................................................................................................................................................4 AZ INTÉZMÉNY ALAPÍTÓJA .......................................................................................................................................................... 4 AZ ALAPÍTÓ SZÉKHELYE .............................................................................................................................................................. 4 AZ INTÉZMÉNY FENNTARTÓJA ..................................................................................................................................................... 4 1078 BUDAPEST, ISTVÁN UTCA 53.............................................................................................................................................. 4 INTÉZMÉNY TÍPUSA ................................................................................................................................................................... 4 SZAKKÖZÉPISKOLAI KÉPZÉS ......................................................................................................................................................... 5 SZEMÉLYI FELTÉTELEK ................................................................................................................................................................ 7 TÁRGYI FELTÉTELEK ................................................................................................................................................................... 7 1

NEVELÉSI PROGRAM ...............................................................................................................................................8 1.1 A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, ÉRTÉKEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI ............................................ 8 1.1.1 Pedagógiai alapelvek ....................................................................................................................................... 8 1.1.2 Pedagógiai értékek........................................................................................................................................... 9 1.1.3 Pedagógiai célok ............................................................................................................................................ 10 1.1.4 Pedagógiai feladatok ..................................................................................................................................... 11 1.1.5 Az oktató munka pedagógiai eszközök, eljárások .......................................................................................... 13 1.2 A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK ..................................................................................... 14 1.2.1 A személyiségfejlesztés fő feladatai ............................................................................................................... 15 1.2.2 Az optimális személyiségfejlődést az alábbi tevékenységek is elősegítik. ...................................................... 15 1.3 A TELJES KÖRŰ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSSEL ÖSSZEFÜGGŐ FELADATOK .......................................................................................... 16 1.3.1 Az egészségfejlesztés iskola feladatai ............................................................................................................ 16 1.3.2 Egészségnevelési program ............................................................................................................................. 17 1.3.3 Az iskola drogstratégiája................................................................................................................................ 18 1.3.4 Az osztályfőnöki órákon tartott előadások javasolt tematikája .................................................................... 19 1.4 ISKOLAI KÖRNYEZETNEVELÉSI PROGRAM ............................................................................................................................ 20 1.5 A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL, AZ ISKOLA SZEREPLŐINEK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉVEL KAPCSOLATOS FELADATOK ......................................... 23 1.6 A PEDAGÓGUSOK HELYI INTÉZMÉNYI FELADATAI, AZ OSZTÁLYFŐNÖKI MUNKA TARTALMA, FELADATA.............................................. 24 1.7 A KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓKKAL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG .............................................................. 25 1.7.1 A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek .................................................................... 25 1.7.2 A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program ............................................................... 25 1.7.3 A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység ..................................................................................... 26 1.8 AZ INTÉZMÉNYI DÖNTÉSI FOLYAMATBAN VALÓ TANULÓI RÉSZVÉTELI RENDJE ............................................................................. 26 1.9 AZ INTÉZMÉNY PARTNERI KAPCSOLATTARTÁSÁNAK FORMÁI ................................................................................................... 26 1.10 A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK, AZ ALKALMASSÁGI VIZSGÁK SZABÁLYAI, SZÓBELI FELVÉTELI VIZSGA ....................................... 27 1.10.1 A tanulmányok alatti vizsgák .................................................................................................................... 27 1.10.2 Osztályozó vizsga ...................................................................................................................................... 28 1.10.3 A tanulmányok alatti vizsgák szervezésének legfontosabb alapelvei ....................................................... 29 1.10.4 Vizsgák időpontjai ..................................................................................................................................... 32 1.10.5 Jelentkezés a vizsgákra .............................................................................................................................. 32 1.10.6 Az egyes vizsgatárgyak részei, követelményei és értékelési rendje ........................................................... 32 1.10.7 A vizsgaeredmények dokumentálása ........................................................................................................ 33 1.10.8 Az alkalmassági vizsga szabályai .............................................................................................................. 33 1.11 AZ ISKOLÁBA TÖRTÉNŐ FELVÉTEL ÉS ÁTVÉTEL HELYI SZABÁLYAI AZ NKT. ÉS SZT. RENDELKEZÉSEI ALAPJÁN ..................................... 34 1.12 AZ ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK ELSAJÁTÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS ISKOLAI TERV ....................................................... 35

2

SZAKMAI PROGRAM .............................................................................................................................................37 2.1 A VÁLASZTOTT KERETTANTERV MEGNEVEZÉSE: ÁGAZATI KERETTANTERVEK................................................................................ 37 2.2 AZ ÁGAZATI KERETTANTERVBEN SZEREPLŐ SZABAD ÓRASÁVBAN – 90%-BAN A SZAKKÉPZÉS TANTÁRGYI ELEMEIT OKTATJUK................ 37 2.3 AZ OKTATÁSBAN ALKALMAZHATÓ TANKÖNYVEK, TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI............................................................. 37 2.3.1 Tankönyv kiválasztás a lapelvei ..................................................................................................................... 37 2.3.2 A taneszköz kiválasztásának szempontjai ...................................................................................................... 38 2.4 A TANULÓ TANULMÁNYI MUNKÁJÁNAK ÍRÁSBAN, SZÓBAN VAGY GYAKORLATBAN TÖRTÉNŐ ELLENŐRZÉSI ÉS ÉRTÉKELÉSI MÓDJA, DIAGNOSZTIKUS, SZUMMATÍV, FEJLESZTŐ FORMÁI, VALAMINT A MAGATARTÁS ÉS SZORGALOM MINŐSÍTÉSÉNEK ELVEI ................................ 38 2.4.1 Az iskolai értékelés alapelvei .......................................................................................................................... 38

82/2

Pedagógiai program 2014

Szinapszis Szakképző Iskola 2.4.2 A számonkérés formái és követelményei ....................................................................................................... 40 2.4.3 Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei, korlátai .................. 41 2.4.4 A tanuló teljesítményének dokumentálása .................................................................................................... 42 2.5 A MAGATARTÁS ÉS SZORGALOM MINŐSÍTÉSÉNEK ELVEI ........................................................................................................ 42 2.6 A CSOPORTBONTÁSOK ÉS AZ EGYÉB FOGLALKOZÁSOK SZERVEZÉSÉNEK ELVEI .............................................................................. 43 2.7 AZ ISKOLA EGÉSZSÉGNEVELÉSI ÉS KÖRNYEZETNEVELÉSI ELVEI.................................................................................................. 44 2.7.1 A program megvalósításának kritériumai ..................................................................................................... 44 2.7.2 Az egészségfejlesztés főbb területei ............................................................................................................... 44 2.7.3 Felvilágosítás és szemléletformálás ............................................................................................................... 44 2.7.4 Az iskola környezeti nevelés elvei................................................................................................................... 45 2.7.5 Az iskola környezeti nevelési, programja és fő céljai ..................................................................................... 45 2.7.6 A környezetvédelem főbb területei ................................................................................................................ 45 2.8 A TANULÓK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉT SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK ................................................................................................... 46 2.8.1 Prevenció területei ......................................................................................................................................... 46 2.8.2 A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítését szolgáló tevékenységek .......................... 46 2.8.3 A szociális hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységek.............................................................................. 46 2.8.4 Ifjúságvédelmi felelős alkalmazása................................................................................................................ 47 2.9 A TANULÓK JUTALMAZÁSÁVAL ÖSSZEFÜGGŐ, A TANULÓ MAGATARTÁSÁNAK, SZORGALMÁNAK ÉRTÉKELÉSÉHEZ, MINŐSÍTÉSÉHEZ KAPCSOLÓDÓ ELVEK ................................................................................................................................................................ 48 2.9.1 Értékelés alapelvei ......................................................................................................................................... 48 2.9.2 A magatartás értékelésének és minősítésének követelményei ...................................................................... 48 2.9.3 A szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei ........................................................................ 49 2.9.4 A tanuló jutalmazása, büntetése ................................................................................................................... 51 2.10 AZ ISKOLÁBAN ALKALMAZOTT SAJÁTOS PEDAGÓGIAI MÓDSZEREK, PROJEKTOKTATÁS .............................................................. 51 2.10.1 Az ismeretszerzés szervezeti keretei .......................................................................................................... 51 2.10.2 Projektoktatás ........................................................................................................................................... 51 2.10.3 Sajátos pedagógiai módszerek céljai ........................................................................................................ 52 KÉPZÉSEINK ................................................................................................................................................................... 53 SZAKISKOLAI KÉPZÉSEK .................................................................................................................................................. 54 SZAKKÖZÉPISKOLA KÉPZÉSEK ........................................................................................................................................ 61 3

ZÁRADÉK .............................................................................................................................................................. 80 3.1 A PEDAGÓGIAI PROGRAM LEGITIMÁCIÓJA ......................................................................................................................... 80 3.1.1 A pedagógiai program érvényessége ............................................................................................................. 80 3.1.2 A pedagógiai program felülvizsgálata ........................................................................................................... 80 3.1.3 A pedagógiai program módosítása................................................................................................................ 80 3.1.4 A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala ........................................................................................... 80 3.2 PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADÁSÁHOZ ............................................................................................................. 81

4

LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK ....................................................................................................................................... 82


82/3


PREAMBULUM Az intézmény alapítója:

Ring Képző Központ Alapítvány

Az alapító székhelye:

1114 Budapest, Vásárhelyi Pál utca 4-6.

Az intézmény fenntartója:

Szinapszis Képző és Kutató Közhasznú Alapítvány 1078 Budapest, István utca 53. I. em.

Intézmény típusa: Többcélú intézmény, összetett iskola (szakközépiskola és szakiskola). A szakközépiskolai képzések nappali és esti munkarend szerint folynak 1/13., 2/14. és 3/15. szakképző évfolyamon a tanév rendje szerinti ütemezésben, valamint keresztféléves képzési rendben. A szakiskolai képzések nappali rendszerű iskolai oktatásban, illetve nappali és esti munkarend szerinti oktatásban folynak 1/11. és 2/12. szakképző évfolyamon a tanév rendje szerinti ütemezésben valamint keresztféléves képzési rendben. A Szinapszis Szakképző Iskolát a Ring Képző Központ Alapítvány alapította 2010-ben. A Szinapszis Szakképző Iskola alapításának célja egyértelmű volt, az oktatásban és közoktatásban meglévő képzési rendszerek és szisztémák mellett egy olyan alternatívát létrehozni (kínálni), ahol gyakorlatorientált és a magyarországi cégek részéről fennálló elvárásoknak megfelelő szakképzés folyik! Fontos célként tűztük ki magunk elé, hogy a Szinapszis Szakképző Iskolát elvégzett diákoknak nagy megbecsülése legyen a munkaerőpiacon, és a cégek keressék diákjainkat felkészültségük miatt, ezzel biztosítva a könnyű elhelyezkedést tanulmányaik után. Ennek a célnak megfelelni kizárólag egy elitiskola létrehozásával lehet! Korszerű oktatási módszerek, jól felszerelt tantermek, megfelelő technikai eszközök és jól felkészült, a gyakorlati életben tapasztalatot szerzett oktatók bevonása; ez mind-mind szükséges feltétele céljaink megvalósításának. Ennek megfelelően lett kialakítva működésünk, ennek megfelelően működnek belső folyamataink.

82/4



Szakma-csoport

Ágazati besorolás

Képzési idő (év)

Évfolyamok jelölése

Szakközépiskolai képzés: szakmai középfokú oktatás (nappali és esti munkarendben), kizárólag szakképzési évfolyamokkal. Munkarend

Elektronikai műszerész

Elektrotechnikaelektronika

Villamos-ipar és elektronika XI

2

1/11 2/12

Esti

3434101

Eladó

Kereskedelemmarketing, üzleti adminisztráció

Kereskedelem XXVI

2

1/11 2/12

Nappali és esti

3481101

Cukrász

Vendéglátásturisztika

3481103

Pincér


3481104

Szakács


Számítógép-szerelő, karbantartó

1/11 2/12 1/11 2/12 1/11 2/12 1/11 2/12

Nappali és esti Nappali és esti Nappali és esti

3452302

Vendéglátóipar XXVII Vendéglátóipar XXVII Vendéglátóipar XXVII Informatika XIII

OKJ szám

3452203

Szakképesítés


Informatika

2 2 2 2

Esti

82/5


OKJ szám

Szakképesítés

Szakmacsoport

Ágazati besorolás

5472601

Gyógy- és sport-masszőr

5521401

Lakberendező

5414002

Pedagógiai- és családsegítő munkatárs

5434401

Pénzügyi-számviteli ügyintéző

Közgazdaság

5481101

Vendéglátásszervezővendéglős


5481001

Fotográfus és fotótermékkereskedő

Egyéb szolgáltatások

5421104

Grafikus

5421103

Festő

5421101

Dekoratőr

5421102

Divat- és stílustervező

5421106

Ötvös, fémműves

5476102

Kisgyermek-gondozó, nevelő

Szociális szolgáltatások

Egészségügy I Képző- és iparművészet V Pedagógia IV Közgazdaság XXIV Vendéglátóipar XXVII Optika XXIX Képző- és iparművészet V Képző- és iparművészet V Képző- és iparművészet V Képző- és iparművészet V Képző- és iparművészet V Szociális III

5434501

Logisztikai ügyintéző


5421303

Mozgókép- és animációkészítő

Művészet, közművelődés, kommunikáció

82/6

Egészségügy Művészet, közművelődés, kommunikáció Oktatás

Művészet, közművelődés, kommunikáció Művészet, közművelődés, kommunikáció Művészet, közművelődés, kommunikáció Művészet, közművelődés, kommunikáció Művészet, közművelődés, kommunikáció

Képzési idő (év) Évfolyamok jelölése

Szakközépiskolai képzés: (nappali és esti munkarendben), kizárólag szakképzési évfolyamokkal. Munkarend

2

1/13 Nappali 2/14 és esti

1

3/15

2 2 2 2

1/13 2/14 1/13 2I/14 1/13 2/14 1/13 2/14

Nappali és esti Nappali és esti Nappali és esti Nappali és esti Nappali és esti

2


2


2


2


2


2

1/13 2/14

Kereskedelem XXVI

2


Hang-, film és színháztechnika VI

2

1/13 Nappali 2/14 Esti

Esti


Szinapszis Szakképző Iskola Személyi feltételek A hatályos jogszabályi környezet szerinti feltételeknek és az előírt létszámnak megfelelő végzettségű vezetőket, pedagógusokat, nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottakat és technikai személyzetet alkalmaz az intézmény. Az alaptevékenységének ellátásához szükséges előírt alkalmazotti létszám legalább hetven százalékát határozatlan időre szóló munkaviszonyban foglalkoztatja az intézmény. Tárgyi feltételek Az intézmény a szakképzésekhez a mindenkori jogszabályokban előírt feltételeket biztosítja.  Az eszközök beszerzése az új szakképzések indításánál, a felmenő rendszerű képzéshez igazodva folyamatos. A feladatok ellátásához a jelenlegi tanteremszám elegendő.


82/7


1 NEVELÉSI PROGRAM 1.1

A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai

1.1.1 Pedagógiai alapelvek A XXI. századba belépve új kihívásokkal kell szembenéznünk. A jövő generációt oktató– nevelő intézményünk tanárai, tanulói és a partnerek (munkaerőpiac) számára fogalmazza meg a tevékenységét meghatározó legfontosabb értékeket, célokat és feladatokat, hogy ezek a mindennapi munkában is irányt mutassanak. Életünk és környezetünk megváltozott, a jövőkép meghatározója a változás állandósága. A mai társadalmakban a változás útja a tanulás, és ez nem öncélú, hanem a napi tapasztalatokkal együtt az életünk megismerésének és megértésének eszköze és az öröm forrása. Új tulajdonságokra van szükségünk megtartva mindazt, ami múltunkból a jövőt orientáló erő és érték. A megszerzett képesítések gyorsan elavulnak, a mai fiatalok a meghosszabbodott életkor miatt sokáig munkavállalók lesznek. A változásokhoz a megszerzett széles bázisú általános és szakmai műveltséggel, az állandó tanulás készségével, motivációjával és képességével rendelkező ember tud csak alkalmazkodni. Mindehhez szükséges az egyén részéről az önállóság, a kreativitás és innováció, a teljesítő – és cselekvőképesség, hogy megszerzett ismereteit megváltozott körülmények között is képes legyen alkalmazni és kiegészíteni, a folyamatos önképzés és szakmai fejlődés igénye valamint a mobilitás és kockázatvállalás tulajdonságai. Ugyanakkor tudnunk kell, hogy az egyes ember saját maga életének alakítója. Az életen át tartó személyes útkeresés önismeretet, önbizalmat, reális jövőképet, a tervezés és rendszerben gondolkodás képességét igényli. A gazdasági – társadalmi életviszonyok gyors változásával az életvitel hagyományos formái átalakultak és egyes elemei értékvesztetté válnak. Mindennapjainkat meghatározza a globalizáció, a multinacionális vállalatok szerepe és az általuk közvetített életforma, a multikulturális kihívások a film, az irodalom, a képzőművészet és az élet minden területén, az információk mennyiségi robbanása. Az életmóddal kapcsolatos alternatívák közül a helyes választás: az élet és az egészség igenlése és mindezt veszélyeztető magatartások elutasítása, a család és a barátság fontossága és a megtartásáért cselekvő akarat, az erkölcs, az igényesség és az ízlés mindennapi érzelmi életünk gazdagítása. Kiemelten: Legyünk képesek érdeklődni, és együtt érezni más magatartások, életformák, szociális helyzetek, meggyőződések iránt, legyünk képesek megbecsülni mások teljesítményét és a tolerancia határozza meg viszonyunkat minden az átlagostól különbözőhöz. A másságot és másokat akkor érthetjük meg, ha tudatában vagyunk saját nemzeti identitásunknak és helyünknek, szerepünknek Európában és a világban. Fel kell vállalnunk, hogy társadalomban élünk és egy állam polgárai vagyunk, a demokrácia aktív részvételt ró ránk országunk, régiónk, de mindenek előtt közvetlen környezetünk és közösségünk problémáinak megoldásában. Mindez csak az együttműködés képessége, az egyéni és közösségi érdekek összhangja alapján lehetséges. A korszerű, sok eszközt és energiát igénylő élet miatt a jövő a környezettudatos magatartást, felelősséget a Föld globális problémái iránt, de mindenekelőtt a természeti környezet megóvásának gyakorlatát várja tőlünk a mindennapi életben. 82/8


Szinapszis Szakképző Iskola A képzőművészeti képzés terén olyan emeltszintű végzettséget biztosítani a tanulóknak, mely lehetővé teszi elsősorban az EU-ban, de végső soron bármely kontinensen az „alkalmazott” képzőművészet területein az alkotó tevékenységet. Alkalmazott képzőművészet fogalom alatt azt a tudást értjük, amely a murális, az elektronikus és a nyomtatott médiát helyezi előtérbe. Elemezve a jelenlegi- XXI. századi- nemzetközi trendeket megállapíthatjuk, hogy az elvárások nem csak a fő szakterülettel szemben támasztanak biztos szakmai tudást, hanem a képzőművészet egyéb szakterületein is alapos ismeretekkel kell bírni. Olyan munkafolyamatokba kell részt venni akár önállóan, akár közösségben-, melyben a különböző szakmai, technikai megoldások nem jelentenek akadályt. Az általános alapképzésre épülő szakmai képzések lehetővé teszik a fenti célok elérését. Ez a képzési forma biztosítja, hogy elsősorban az Európai közösségen belül munkavállalóként, vállalkozóként bátran felhasználják megszerzett ismereteiket, szakképzettségüket. Lehetőség nyílik a nemzetközi kapcsolatok kialakítására, tudásuk elmélyítésére, bármely tagállamban. 1.1.2 Pedagógiai értékek Tanulóközpontúság Az oktató-nevelő munka középpontjában a tanuló, mint önálló személyiség áll. Iskolánk kiemelt figyelmet fordít a tanulói jogok teljes körű érvényesítésére és védelmére. Biztosítjuk a tanulók, a fiatal felnőttek testi, lelki fejlődésének optimális feltételeit. Lehetőségeinkhez mérten, a prevenció fontosságát kiemelve, óvjuk és védjük tanulóinkat a káros társadalmi hatásoktól. Nyitottság Valljuk, hogy nyitott iskola vagyunk. A nyitottság egyrészt jelenti az intézmény társadalmi kihívásokhoz, elvárásokhoz igazodó folyamatos újítás, fejlesztés iránti elkötelezettségét, másrészt a legfontosabb partnerek, a tanulók igényeinek megfelelő, és elégedettségüket kiváltó oktató-nevelő munkára való törekvését. Figyelembe vesszük, és beépítjük programunkba a tanulók igényeit. Meghallgatjuk véleményüket, felvetéseiket, és készek vagyunk a problémák megoldására. Következetesség Következetesek vagyunk magunkkal és másokkal szemben egyaránt. Valljuk, hogy az eredményes és hatékony pedagógiai munka a következetességre épül. Kiemelt figyelmet fordítunk arra, hogy diákjaink pontosan ismerjék a velük szemben támasztott elvárásokat, követelményeket, feladataikat és munkájuk ellenőrzésének szempontjait. Motiváltság Minden ember értékes. Törekszünk arra, hogy feltárjuk a tanulókban rejlő képességeket, adottságokat, és érdeklődésük folyamatos fenntartásával meggyőzzük őket arról, hogy a tudás olyan érték, amelyet folyamatosan fejleszteni kell. Arra neveljük diákjainkat, hogy legyenek képesek önmaguk megismerésére, céljaik megfogalmazására, és alakítsák ki magukban az élethosszig tartó tanulás igényét.


82/9

Szinapszis Szakképző Iskola Felelősség Mindannyian, diákok és tanárok egyaránt felelősek vagyunk a ránk bízott vagy általunk vállalt feladatok felelősséggel való végrehajtásáért, szűkebb és tágabb környezetünk értékeinek, valamint iskolánk hírnevének megőrzéséért. Elkötelezettség Az elkötelezettség a szakmai sikerek feltétele. A nevelőtestület tagjai elkötelezettek szakmájuk és hivatásuk iránt, és személyes példamutatással, illetve különböző pedagógiai eszközökkel és módszerekkel segítik a tanulók helyes szemléletének kialakítását. Esélyegyenlőség Minden tanulónak biztosítjuk az iskola eredményes elvégzésének lehetőségét. Oktató-nevelő munkánk során megkülönböztetett figyelmet fordítunk az átlagostól eltérő képességű, és a hátrányos helyzetű tanulók gondozására. Szakmailag megalapozott, egyénre szabott pedagógiai módszerekkel, és az egyéni tanulási utak támogatásával gondoskodunk az érintett diákok felzárkóztatásáról, illetve tehetséggon-dozásáról. A felnőttek oktatása a már szakmával rendelkező, de a modern és állandóan új kihívásokat jelentő, nagymértékben átalakult munkaerőpiacon elhelyezkedni nem tudó, sokszor kallódó fiataloknak, felnőtteknek adja meg a tanuláshoz az igényesebb, keresettebb szakmákhoz való jutás esélyét. 1.1.3 Pedagógiai célok  Harmonikus személyiséget fejlesztő, az oktatott szakmáinkat jó színvonalon elsajátító tanulókat képző szakképző intézmény működtetése.  Az általános és széles kitekintésű szakmai alapműveltség biztosítása minden tanulónk számára és az egyetemes emberi és nemzeti értékeket fontosnak tartó személyiség alakítása, aki testi és lelki egészsége érdekében cselekszik, társas kapcsolataiban igényes, és mindennapjaiban a konstruktív életvezetés elveit követi.  A megvalósuló szakmai oktatás minden részeleme szerves egységet alkot és az egyéni képességek fejlesztésével, biztosítja a fiatalok céljainak elérését.  A szakmai oktatás megteremti a tudásnak és a készségeknek azt a bázisát, ame-lyek birtokában a tanuló az ismeretelsajátítás körülményeitől eltérő környezetben is tudását és képességeit felhasználva cselekszik, mert rendelkezik az interpoláció képességével.  Az iskola a munkaerő-piaci igényeknek megfelelő felkészültségű és a változásokhoz gyorsan alkalmazkodó középfokú szakembereket képez, akik alkalmassá válnak hatékony szakmai munkavégzésre és felkészültek az európai integrációs feladatok megoldására, valamint a globalizációból adódó kihívások kezelésére.  Az információval való produktív és kreatív bánásmódra középfokú és felsőfokú tanulmányaik befejeztével és a továbbtanulás, az átképzések, a továbbképzések során is megérti és elfogadja az egész életen át tartó tanulás fontosságát és szerepét. A kompetencia alapú oktatás célja, kulcskompetenciák A gondolkodás, megismerés készségeinek és képességeinek a kifejlesztése, melyek segítségével az egyén képes a környezetéből felvett információkat hatékonyan feldolgozni, elemezni, az elemzések alapján következtetéseket levonni és döntéseket hozni. Az Európai Unióban a kulcskompetenciák foglalják magukba azokat a tudásokat és képességeket, amelyek birtoklása alkalmassá teheti az Unió valamennyi polgárát egyrészt a

82/10


Szinapszis Szakképző Iskola gyors és hatékony alkalmazkodásra a változásokkal átszőtt, modern világhoz, másrészt aktív szerepvállalásra e változások irányának és a tartalmának a befolyásolásához. A kulcskompetenciák azok a kompetenciák, amelyekre minden egyénnek szüksége van személyes boldogulásához és fejlődéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához. Számos olyan fejlesztési terület van, amely mindegyik kompetencia részét képezi: például a kritikus gondolkodás, a kreativitás, a kezdeményezőképesség, a problémamegoldás, a kockázatértékelés, a döntéshozatal, az érzelmek kezelése. 1.1.4 Pedagógiai feladatok Az iskola funkciói:  Ismeretközvetítés, - általános műveltség, szakképzési ismeretek átadása a hagyományos tantervi oktatási formák mellett a moduláris oktatás, a projektoktatás, a témahét/hetek, a tantárgytömbösített oktatás, a műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása, a különböző tantermen kívüli oktatási formák (versenyek stb.) megszervezésével, a kulturális és a társadalmi környezettel való kapcsolatok kiépítése révén.  A konstruktív életvezetés kialakítása tanulóinkban.  Továbbtanulásra előkészítés.  Szakmai felkészítés - szakképző tevékenység: az általános és a szakmai műveltségtartalmak egymást kiegészítő és megerősítő kapcsolatának kialakítása.  Értékátadás.  A szakmai képzés kiterjesztésével, a naprakész ismeretek tanításával biztosítja a szakmai bizonyítvány megszerzését, ez a szakasz a munkahelyi igényeknek megfelelő ismeretek és képességek megszerzésének időszaka. A képzések tartalma mindenkor a hatályos törvényi szabályozásnak megfelelő tartalommal, az érvényes OKJ szerinti tartalmak és követelmények szerint jelenik meg. Feladatunk az alábbi kulcskompetenciák fejlesztése  kommunikációs készség,  tanulni tudás képessége,  problémamegoldó képesség,  mentális és fizikai feladatmegoldó képesség,  kulcskompetenciák fejlesztése. A kompetencia alapú oktatás célja, kulcskompetenciák A gondolkodás, megismerés készségeinek és képességeinek a kifejlesztése, melyek segítségével az egyén képes a környezetéből felvett információkat hatékonyan feldolgozni, elemezni, az elemzések alapján következtetéseket levonni és döntéseket hozni. Az Európai Unióban a kulcskompetenciák foglalják magukba azokat a tudásokat és képességeket, amelyek birtoklása alkalmassá teheti az Unió valamennyi polgárát egyrészt a gyors és hatékony alkalmazkodásra a változásokkal átszőtt, modern világhoz, másrészt aktív szerepvállalásra e változások irányának és a tartalmának a befolyásolásához. A kulcskompetenciák azok a kompetenciák, amelyekre minden egyénnek szüksége van személyes boldogulásához és fejlődéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához.


82/11


Kiemelten: Anyanyelvi kommunikáció Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a fogalmak, gondolatok, érzések, tények, vélemények kifejezését és értelmezését, megőrzését és közvetítését szóban és írásban (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás szóban és írásban), valamint a helyes, öntudatos és alkotó nyelvhasználatot az oktatásban és képzésben, a társadalmi és kulturális tevékenységek során, a családi és a társas életben, a munkában és a szabadidős tevékenységekben, a társas valóság formálásában. Idegen nyelvi kommunikáció Az idegen nyelvi kommunikáció – az anyanyelvi kommunikációhoz hasonlóan – az alapvető nyelvi készségekre épül: fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése idegen nyelven különböző tevékenységi formákban. Ilyen a hallott és olvasott szöveg értése, a szövegalkotás és az interakció szóban és írásban. Ezek a tevékenységek az élet különböző területein – oktatás és képzés, munka, családi és társas élet, szabadidős tevékenységek – az egyén szükségleteinek megfelelően folynak. Az idegen nyelvi kommunikáció olyan képességekre és készségekre is támaszkodik, mint a közvetítés az anyanyelv és az idegen nyelv között, valamint más kultúrák megértése. A nyelvhasználó tudásszintje változhat a különböző nyelvek, nyelvi tevékenységek szerint. Digitális kompetencia A digitális kompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak (információs és kommunikációs technológia, a továbbiakban IKT) és a technológiák által hozzáférhetővé tett, közvetített tartalmak magabiztos, kritikus és etikus használatát a társas kapcsolatok, a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén. Ez a következő készségeken, tevékenységeken alapul az információ felismerése, azonosítása, visszakeresése, értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása és cseréje; digitális tartalomalkotás és - megosztás, továbbá kommunikációs együttműködés az interneten keresztül. Szociális és állampolgári kompetencia A személyes, értékalapú, személyek és kultúrák közötti párbeszédre nyitott szociális és állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel, valamint a közösségi beilleszkedés feltételei. A közjó iránti elkötelezettség és tevékenység felöleli a magatartás minden olyan formáját, amelynek révén az ember hatékony és építő módon vehet részt az egyre sokszínűbb társadalmi és szakmai életben, továbbá – ha szükséges – képes a konfliktusok megoldására. Az állampolgári kompetencia lehetővé teszi, hogy a társadalmi folyamatokról, struktúrákról és a demokráciáról kialakult tudást felhasználva aktívan vegyünk részt a közügyekben. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia A kezdeményező képesség és a vállalkozói kompetencia segíti az embert, hogy igyekezzék megismerni tágabb környezetét, és ismeretei birtokában képes legyen a kínálkozó lehetőségek megragadására. Ez tudást, kreativitást, újításra való törekvést és kockázatvállalást jelent, valamint azt, hogy az egyén céljai érdekében terveket készít és valósít meg. Alapját képezi azoknak a speciális ismereteknek, készségeknek és magatartásformáknak, amelyekre a mindennapi életben, a társadalomban és a munkahelyen szükség van. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőkészség

82/12


Szinapszis Szakképző Iskola Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőkészség magában foglalja az esztétikai megismerést, illetve az elképzelések, képzetek, élmények és érzések kreatív kifejezésének elismerését, befogadását mind a hagyományos művészetek nyelvén, mind a média segítségével, különösen az irodalomban, a zenében, a táncban, a drámában, a bábjátékban, a vizuális művészetekben, a tárgyak, épületek, terek kultúrájában, a modern művészeti kifejező eszközök, a fotó és a mozgókép segítségével. A hatékony, önálló tanulás A hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy az ember képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve a hatékony gazdálkodást az idővel és az információval. Felismeri szükségleteit és lehetőségeit, ismeri a tanulás folyamatát. Ez egyrészt új ismeretek szerzését, feldolgozását és beépülését, másrészt útmutatások keresését és alkalmazását jelenti. A hatékony és önálló tanulás arra készteti a tanulót, hogy előzetes tanulási és élettapasztalataira építve tudását, a képességek együttesére támaszkodó készségeit a legkülönbözőbb helyzetekben alkalmazza: tanulási és képzési folyamataiban, otthon, valamint a munkában egyaránt. A motiváció és a magabiztosság e kompetencia elengedhetetlen eleme. 1.1.5 Az oktató munka pedagógiai eszközök, eljárások A célok, feladatok megvalósulásához hatékonyabban kell használni az egyes tanórák, foglalkozások, tanítás utáni programok tananyagának, tematikájának lehetőségeit. Változatos, az egyéni képességekhez igazodó, differenciált módszerekkel szükséges közvetítenünk céljainkat, a leírt alapelveknek megfelelően. A megvalósítás érdekében szükséges  a feladatok ellátásában résztvevők folyamatos informálása, a tapasztalatok átadása,  a tanulók felé a konkrét, egyértelmű elvárások megfogalmazása, azok következetes számonkérése, a végrehajtás színvonalának folyamatos értékelése, miközben fejlesztjük a tanulók önértékelését, a helyes önkép kialakulását, de mások munkájának megbecsülését is. Az iskolában folyó nevelő oktató, képzőmunka során az alapelvek megvalósítása és a célok elérése érdekében az alábbi feladatok megoldását a következő konkrét eszközök és eljárások teszik lehetővé. Feladataink az esélyegyenlőség és a képesség szerinti differenciálás elve alapján: A fiatalok társadalmi beilleszkedését (szocializációját) segítse elő az iskola hatékony ifjúságvédelmi munkával, a diákközélettel, célirányos oktató és nevelőmunkával. Fontos feladat olyan képzési szerkezet, és olyan képzési formák kialakítása, ahol az adott szakterületen a tanulók és a felnőttoktatásban résztvevők, képességének és teljesítményének megfelelő végzettséget megszerezhetik, szándékuknak és tanulmányi eredményüknek megfelelően felkészülhetnek a munkába állásra, illetve a felsőfokú továbbtanulásra. Gondoskodni kell a lemaradók iskolában tartásáról és szakképesítéshez juttatásáról is. Évfolyam ismétlésére csak az kényszerüljön, aki a tantervi követelményeket nem teljesíti. Feladataink az "igazodás a tanuló egyéni fejlődési üteméhez" elv alapján:  Az egyén érési üteméhez rugalmasan alkalmazkodó képzési utak biztosítása.  A pedagógiai munkának az egyénre kell irányulnia.


82/13

Szinapszis Szakképző Iskola Az értékközvetítés pedagógiai feladatai: Tudásközvetítés: Az oktató-nevelő munkában a vizsgaorientáltság és a szakemberképzés szempontjából fontos szerepet kap az ismeretközvetítés. A tanulói teljesítményben - az egyes képzési szakaszokban eltérő mértékben- a tárgyi tudás és a kommunikációs készség szintje egyaránt fontos. Az alapozó szakaszban hangsúlyosabb a kommunikációs készség fejlesztése. Fontos, hogy megfelelő kérdés kultúrával rendelkezzenek a fiatalok. A tanulókat képességüknek megfelelő szakmai ismeret birtokába kell juttatni. A szakképző iskolában, a szakképzési évfolyamokon a kreativitás fejlesztésére kell törekedni. Ez részben a jellemző tanulói attitűdökkel, az eltérő felkészültséggel magyarázható, de a majdan betöltendő munkakör szükségletei is ebbe az irányba hatnak. A felnőttoktatásban résztvevőknél is kiemelt feladat az oktató – nevelőmunkában, a vizsgaorientáltság, az ismeretközvetítés. Nevelési módszereink: A fentebb felsorolt célok megvalósulását segítő, az intézmény pedagógusai valamint oktatói által alkalmazott nevelési módszerek két nagy csoportba oszthatóak: Közvetlen (direkt) módszerek azok, amelyek alkalmazása során a nevelő közvetlenül, személyes kapcsolat révén hat a tanulóra. Közvetett (indirekt) módszerek azok, amelyekben a nevelő hatás áttételesen, a tanulói közösségen keresztül érvényesül. Közvetlen módszerek Szokások kialakítását célzó, beidegző módszerek

Magatartási modellek bemutatása, közvetítése

Tudatosítás, a meggyőződés kialakítása

Követelés, Gyakoroltatás, Segítség adása, Ellenőrzés, Ösztönzés Elbeszélés, Tények és jelenségek bemutatása, Műalkotások bemutatása, A nevelő személyes példamutatása Magyarázat, beszélgetés, A tanulók önálló elemző munkája

Közvetett módszerek A tanulói közösség tevékenységének megszervezése, A közelebbi vagy távolabbi közös célok kitűzése, elfogadtatása, Hagyományok kialakítása, Követelés, ellenőrzés, ösztönzés A nevelő részvétele a tanulói közösség tevékenységében, A követendő egyéni és csoportos minták kiemelése a közösségi életből Felvilágosítás a betartandó magatartási normákról, Vita

Az iskola oktatási- nevelési programjainak céljai, megfogalmazott elvárásai csak a mindennapi munkában helyesen megválasztott, következetesen alkalmazott és a célok megvalósítására alkalmas eszközök és módszerek használatával valósíthatók meg. 1.2

A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

A tanulók személyiségfejlesztésének elősegítéséért a következő feladatokat végezzük:  Az önismeret és emberismeret fejlesztése,  Olyan életmód és napirend biztosítása, szükségleteinek,

82/14

mely

megfelel

a

diákok

sajátos


Szinapszis Szakképző Iskola  Túlterhelés megelőzése egyénre szabott követelmények és elvárások meghatározásával,  A stressz hatások csökkentése, stressz elviselésének fejlesztése a „megküzdési módok” elsajátításával,  A kritikus élethelyzetek és konfliktusok megoldására való képesség kifejlesztése,  Egészségre káros szenvedélyek kialakulásának megelőzése,  Szükség esetén szoros kapcsolat a különböző szakintézményekkel. 1.2.1 A személyiségfejlesztés fő feladatai Az iskola pedagógiai munkájának egyik alapvető célja a tanulók személyiségének minél teljesebb kibontakoztatása. A nevelési folyamat áthatja az oktatás teljes rendszerét, személyiségformáló erővel hat. E folyamat egyik sarkalatos pontja az értékközvetítés, amely közösségfejlesztő és individuális fejlesztő funkciót tölt be. A személyiségfejlesztés alapvető feladata a személyiség ösztönző funkciójának fejlesztése, amely az iskolában a nevelés, oktatás és képzés együttes hatásával valósulhat meg. A személyiségfejlesztés az önfejlődés elősegítése. Az ismeretek és az értékek közvetítése csak a személyiség kibontakoztatásával párhuzamosan történhet. A személyiségfejlesztés kiemelt területei:  Élmény-pedagógia.  A pedagógus hatékony modellközvetítő szerepe, mint a személyiségformálás egyik legfontosabb eszköze.  Pedagógiai tevékenységével fejleszti a tanulók motivációs bázisát, s törekszik az intellektuális tevékenység megszerettetésére.  Törekszik: a morális magatartás, a társas viselkedési normák elsajátítására.  Hangsúlyok az önismeretfejlesztésre.  Minden területen fejleszti a hatékony kommunikációt, a véleményalkotást, a döntéshozatal, a problémamegoldás, a magabiztosság képességeinek gyakorlását.  Elősegíti a személyiség jövőképének, pályaorientációjának fejlődését.  Fejleszti a közösségi érzést. 1.2.2 Az optimális személyiségfejlődést az alábbi tevékenységek is elősegítik. a) Hagyományőrző tevékenységek  Minden tanév folyamán iskolai ünnepséget, megemlékezést tartunk a következő alkalmakkor: 1956. október 23-a, 1849. október 6-a, 1848. március 15-e évfordulóján, és egyéb emléknapokon.  Képzőművész tanulóink munkáiból kiállítást rendezünk évente. b) Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások  Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a gyengék felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik.  Az egyes tantárgyakból gyenge teljesítményt nyújtó tanulók képességeinek fejlesztésére rendszeres korrepetáló órákat tartunk.  A továbbtanulás, a munkaerőpiacon való helytállás a főiskolai felvétel elősegítésére a gyenge eredményt elérő tanulók részére felzárkóztató, a jó eredményt elérő tanulók részére képességfejlesztő órákat tartunk. További tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások indításáról – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével – minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt.


82/15

Szinapszis Szakképző Iskola c) Versenyek, vetélkedők  A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, kulturális, tanulmányi stb.) versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük. A versenyek, vetélkedők megszervezését, illetve a tanulók felkészítését a különféle versenyekre a tanárok a szaktanárok végzik. d) Tanulmányi kirándulások  Az iskola nevelői a tantervi követelmények teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából az osztályok számára évente egy alkalommal tanulmányi kirándulást szervez(het)nek. e) Múzeumi, kiállítási, művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozások  Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését szolgálják a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások. Az e foglalkozásokon való részvétel – ha az költségekkel is jár – önkéntes.  A művészeti képzések esetén a tanulóknak tanévenként egy kiállítás megtekintése kötelező. f) Szabadidős foglalkozások  A szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy különféle szabadidős programokat szervez. (táborok, színház- és múzeumlátogatások, rendezvények). A szabadidős rendezvényeken való részvétel önkéntes. g) Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata  A tanulók igényei alapján előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az iskola létesítményeit, illetve eszközeit (pl. számítógépterem, stb.) a tanulók – tanári felügyelet mellett – egyénileg vagy csoportosan használják. 1.3

A teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok

1.3.1 Az egészségfejlesztés iskola feladatai Az egészségfejlesztés – és annak egyik megvalósulási formája, a korszerű egészségnevelés – az egészségi állapot erősítésérre és fejlesztésére irányul. Ide tartozik például az egészséges táplálkozás, a szabadidő aktív eltöltése, a személyi higiéné, a lelki egyensúly megteremtése, a fenntartása, az egészséges és biztonságos környezet kialakítása, az egészségkárosító magatartásformák elkerülése, a járványügyi és élelmiszer-biztonság megvalósítása. Az egészségfejlesztési feladatok megoldása során az iskola  minden rendelkezésre álló módszerrel elősegíti a tanulók és a nevelőtestület egészségének védelmét, az egészség fejlesztését és az eredményes tanulást,  együttműködést alakít ki a pedagógiai, egészségügyi, szakemberek a diákok között annak érdekében, hogy az iskola egészséges környezet legyen,  kiemelt jelentőséget tulajdonít az egészséges étkezésnek, a szabadidő hasznos eltöltésének, teret ad a társas támogatást, a lelki egészségfejlesztést és a tanácsadást biztosító programoknak,  a családoknak, valamint a helyi közösségek tagjainak egészségük megőrzését, együttműködik a helyi közösség vezetőivel, hogy utóbbiak megértsék, a közösség hogyan járulhat hozzá – vagy éppen hogyan hátráltathatja – az egészség fejlesztését.

82/16


Szinapszis Szakképző Iskola Az iskolai egészségfejlesztésnek ahhoz kell hozzájárulnia, hogy a tanulók kellő ösztönzést és tudást szerezhessenek egy személyes és környezeti értelemben egyaránt ésszerű, a lehetőségeket felismerő és felhasználni tudó, egészséges életvitelhez. Ehhez arra van szükség, hogy az egészséggel összefüggő kérdések fontosságát értsék, az ezzel kapcsolatos beállítódások szilárdak legyenek, s konkrét tevékenységekben alapozódhassanak meg. Az egészséges életmód, életszemlélet, magatartás szempontjából lényeges területeknek az iskola pedagógiai rendszerébe, összes tevékenységébe be kell épülnie. Ezek közé tartoznak kiemelten az alábbiak:  önmagunk ismerete,  egészségi állapotunk ismerete,  a mozgás fontossága. Az egészségfejlesztésben képzett szakembernek támaszkodnia kell az osztályfőnökök szoros együttműködésére, a szaktanárok, a gyakorlatvezetők munkájára. A feladat jellege közös problémakezelést és egységes viszonyulást igényel a résztvevők között. 1.3.2 Egészségnevelési program Az iskolai egészségnevelés célja  Minden rendelkezésre álló módszerrel elősegíteni a tanulók egészségének védelmét, az egészség fejlesztését és az eredményes tanulást.  Együttműködést alakítani ki a pedagógusok, az egészségügyi szakemberek, az ifjúságvédelmi szakemberek, és a diákok között, annak érdekében, hogy az iskola egészséges környezet legyen.  Segíteni a diákok egészségének megőrzését, egészségtudatos viselkedés kialakítását.  A tanulók egészségük megőrzése és védelme érdekében korszerű ismeretekkel rendelkezzenek és azokat alkalmazni is tudják. Az iskola egészségnevelési tevékenységének kiemelt feladatai A tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek egészségük megőrzése és védelme érdekében. A tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások keretében - foglalkoznak az egészség megőrzésének szempontjából legfontosabb ismeretekkel: 1. a táplálkozás, 2. az alkohol- és kábítószer fogyasztás, dohányzás, 3. a családi és kortárskapcsolatok, 4. az aktív életmód, a sport, 5. a személyes higiénia. Az egészségnevelés az iskola minden pedagógusának, illetve minden tanórai és tanórán kívüli foglalkozás feladata. Az egészségnevelés iskolai területei  önmagunk és egészségi állapotunk ismerete,  az egészséges testtartás, a mozgás fontossága,  az értékek ismerete,  az étkezés, a táplálkozás egészséget befolyásoló szerepe,  a betegségek kialakulása és a gyógyulási folyamat,


82/17

Szinapszis Szakképző Iskola       

a személyes krízishelyzetek felismerése és kezelési stratégiák ismerete, a tanulás és a tanulás technikái, az idővel való gazdálkodás szerepe, a rizikóvállalás és határai, a szenvedélybetegségek elkerülése, a tanulási környezet alakítása, a természethez való viszony, az egészséges környezet jelentősége.

Tevékenység formák  A rendszeres testedzés lehetőségeiről tájékoztatás.  A szaktantárgyi és az osztályfőnöki órákon történő témafeldolgozások.  Az egészségnevelést szolgáló tanórán kívüli foglalkozások: kirándulások, pályázatok, kiállítás látogatások, stb. A megvalósítás szereplői  a tantestület,  a szakszolgálatok szakemberei,  a tanulók. 1.3.3 Az iskola drogstratégiája Iskolánk célja, hogy olyan egészséges fiatalokat neveljen, képezzen, akik a megfelelő információk birtokában az életben felelősségteljes döntéseket tudnak hozni, a saját életükkel, életmódjukkal kapcsolatban képesek a szenvedélybetegségek megelőzésére, leküzdésére. Iskolánk hangsúlyt fektet a prevencióra is: Célja       

elsődleges megelőzés, felvilágosítás, tudatos viselkedés kialakítása, szemléletalakítás önismeretre alapozva, egészségmegőrző életmód és életszemlélet formálása, a legális és az illegális drogok megismerése, a droghasználat jogi következményeinek megismertetése, nem csak a diákokkal, de a pedagógusokkal.

Célunk, hogy minél szélesebb körű, pontos, jól megfogalmazott ismeretanyagot adjunk át, illetve képessé tegyük diákjainkat arra, hogy a döntésükhöz szükséges információk megszerzésére több csatornából is képesek legyenek. Törekvések  szükség esetén szakember bevonása a drogprevenciós programba,  szakambulanciák munkatársaival való együttműködés a tanulók érdekeinek védelmében,  szakemberekkel való szorosabb együttműködés megvalósítása,  szakoktatók bevonása a megelőzési tevékenységbe,  további szoros együttműködés és folyamatos kapcsolattartás a Drogkonzultációs Központok szakembereivel. A célok megvalósításának színterei

82/18


Szinapszis Szakképző Iskola A tanulók körében:  tanítási órák keretén belül,  szaktárgyi órák keretében, pl:, egészségtan,  tanítási órán kívül, a szabadidő hasznos eltöltésére irányuló foglalkozásokkal,  rendszeres tájékoztatás tartalmas szabadidős programok lehetőségeiről,  hagyományos iskolai rendezvények, versenyek,  iskolaújság- a diákokat foglalkoztató témákban,  egyéni, személyes megbeszélések,  mentálhigiénés tanácsadás- szakember segítségével egyéni problémák feltárása, a megoldáshoz segítségnyújtás,  iskolai nyílt nap szervezése. A pedagógusok körében:  akkreditált továbbképzéseken való részvétel,  igény szerint “Témanap” szervezése külső előadó felkérésével. A megvalósítást segítő személyek, szervezetek:  a nevelőtestület,  az ifjúságvédelmi felelős,  drogmegelőzéssel foglalkozó szakmai szervezet,  XI. Kerületi Rendőrkapitányság,  szak-ambulanciák Szolgálatok,  XI. Kerületi Egészségügyi Szolgálat. 1.3.4 Az osztályfőnöki órákon tartott előadások javasolt tematikája Egészséges életre nevelés Fizikai aktivitás szerepe Aktív pihenés, kirándulás, sportolás Táplálkozás Rendszeres Só- és zsírszegény, vitamin és ásványi anyagban dús Elhízás – mediterrán diéta Hibás fogyókúra és következményei Higiénia Test- és fogápolás Környezeti higiénia Öltözködés Teendők betegség esetén Lázmérés, lázcsillapítás Gyomorrontás, hasmenés, hányás Görcsös állapotok Szédülés Szexuális magatartás Testi és pszichés érettség Párválasztás Önismeret- társismeret Udvarlási szokások Biztonságos szex A felelősségteljes magatartás hiányának következményei – nemi betegségek, AIDS, abortusz, nem kívánt terhesség Családi életre nevelés Családon belüli erőszak és jelzési lehetőségek Rizikómagatartás A legális drogok Dohányzás, alkohol, kávé Stresszes életmód Bizonytalanság – teljesítménykényszer – rohanó világ Munkahelymegtartás


82/19


A fiatalok szabadidős szokásai, szórakozási lehetőségek veszélyei

1.4

Családfenntartás Legális és illegális drogok és hatásaik Megváltozott szexuális magatartásformák Csoportos garázdaság Egyéb kihatás az egészségre

Iskolai környezetnevelési program

Iskolánk a főváros budai részén, fontos közlekedési csomópont közelében, lakó környezetben helyezkedik el. Belső környezet Az iskola épülete nem saját tulajdonú, bérelt épület, a profilunknak csak részben felel meg, ezért funkcionális problémák folyamatosan jelentkeznek. Az épület állapotában és stílusában illeszkedik a városi lakó környezethez, így pozitív nevelő hatást nem gyakorol. Az épület kisméretű, zárt udvarral rendelkezik, ami nem biztosít lehetőséget nevelési tevékenység folytatására. Erőforrások Személyi erőforrások  Dolgozók szaktudása, elkötelezettsége és példamutatása.  Tanulók között tapasztalható példamutatás. Anyagi erőforrás  Fenntartói támogatás.  Pályázatok.  Iskola saját forrásai. Tárgyi erőforrások  Minimum és pályázatokon beszerzett speciális taneszközök.  Iskolaépület szaktantermekkel.  Saját tanműhely.  Veszélyes hulladéktárolók.  Szelektív hulladékgyűjtő. Célok A környezeti nevelés  természet- és embertisztelő szokásrendszer kialakítása,  a környezet védelmével kapcsolatos késztetések, esztétikai, érzelmi, erkölcsi megalapozása,  a szokásrendszerek elmélyítése intellektuális és érzelmi hatások által,  mindezeknek eredményeképpen kialakul az ökológiai gondoskodás és a környezettudatos szemlélet, magatartás,  szelektív hulladékgyűjtés, újrahasznosítás,  fenntarthatóságra való nevelés (élethosszig tartó) a szemléletmód segítségével,  tolerancia,  globális szemléletmód és lokális cselekvési szintek kialakítása,  az egészség és a környezet összefüggéseinek vizsgálata,

82/20


Szinapszis Szakképző Iskola  helyzetfelismerés, ok-okozati összefüggések, döntésképesség megalapozása, fejlesztése,  fogyasztás helyébe életminőség helyezése. Rövidtávú célok a nevelés terén Jelenlegi helyzet Cél Pontatlanság (időben és Pontosság munkában) Egységes példa hiánya Példamutatás Hiányosságok a viselkedéskultúrában

Kulturáltabb viselkedés

Középtávú célok a nevelés területén Jelenlegi helyzet Cél Felelősségvállalás hiánya Felelősségvállalás Korlátozott együttműködés

Összefogás

Kulturális igénytelenség

Igényesség, műveltség

Hosszútávú célok a nevelés területén Jelenlegi helyzet Cél Hiányos kulturáltság Kulturáltság Kiegyensúlyozatlanság Belső és külső harmónia

problémamegoldó

gondolkodás,

Sikerkritériumok Késések csökkenése Pontosabb munkavégzés Házirend betartása, betartatása Iskolai légkör javulása

Sikerkritériumok Rongálások csökkenése Tisztaság növekedése Iskolai fegyelem javulása Tantárgyi koncentráció javulása Munkamegosztás Osztály koherencia növekedése Széles körben lebonyolított műveltségi vetélkedők Rongálások, padfirkák, kultúrszemét visszaszorulása Sikerkritériumok Viselkedés javulása Ízléses öltözködés, hajviselet, smink Kiegyensúlyozott viselkedés

Rövidtávú célok az iskola környezeti állapota terén Jelenlegi helyzet Cél Sikerkritériumok Szemetes, rongált iskolaépület Tiszta, Helyreállítási költségek rongálásmentes csökkenése épület Szemétmentes környezet Hulladékgyűjtők rendeltetésszerű használata Középtávú célok az iskola környezeti állapota területén Jelenlegi helyzet Cél Sikerkritériumok Szeméttermelő büfé Költségkímélőbb Büféből származó hulladék büfé csökkenése Anyag- és energiapazarlás (pl. Gazdaságosabb Nyílászáró csere fűtés, világítás, víz) anyag és Vizesblokk felújítása energiafelhasználás Átgondoltabb energiafelPedagógiai program 2014

82/21

Szinapszis Szakképző Iskola használás, takarékosság Módszerek Tanórai A tanórán alkalmazható összes módszer megfelelő, de a speciális területre való tekintettel előnyben részesítendők a tanulók aktív részvételét kívánó eljárások, munkaformák pl. egyéni, pár- és csoportmunka, projektmódszer, kísérletezés, modellezés, önálló témafeldolgozás. Nem hagyományos tanóra foglalkozás Nem hagyományos tanórai foglalkozás lehet minden olyan új tanítási-tanulási módszer, amelynek a tantárgyak tananyagának elsajátíttatása a célja, de színtere nem a szokásos (45 perces) tanóra, s a helyszíne akár az iskolán kívül is lehet (de tanítási naplóba beírt óra!). A nem hagyományos tanóra foglalkozások közös és alapvető jellemzője, kritériuma a komplexitás. Ennek lényege:  a tantárgyakon átívelő ismeretek összekapcsolása, egy adott tartalom sokoldalú megközelítése, valamiféle „egymásra hajtogatottsága”,  a sokféleség összekapcsolódása a különféle tevékenységek által,  a természet és társadalom kapcsolatrendszerének holisztikus megközelítése,  kapcsolatközpontúság,  értelem és érzelem egysége,  módszerek sokfélesége. A szakképzés adta lehetőségek A korábban tanult általános ismeretekre építve a szakma speciális kérdésköreit megismertetve kell a környezetvédelemmel kapcsolatos gondolkodást és viselkedést kialakítani. Környezeti nevelési feladatok  Az általános célokra vonatkozó érték- és szokásrendszer érzelmi, értelmi, esztétikai és erkölcsi megalapozása.  Az ökológiai gondolkodás kialakítása.  Holisztikus és globális szemléletmód kialakítása.  Fenntarthatóságra nevelés.  Együttműködés, alkalmazkodás, tolerancia és segítő életmód.  Az állampolgári – és egyéb közösségi – felelősség felébresztése.  Az életminőség fogyasztáson túlra mutató alkotóinak keresése.  Problémamegoldó gondolkodás, döntésképesség, kreativitás.  Az egészség és a környezet összefüggései.  Kerüljék el az emberi szervezet egészségét veszélyeztető anyagokat (alkohol, nikotin, drog, gyógyszerek stb.).  Figyeljenek az emberi kapcsolatok tisztaságára (mentálhigiéné). Környezeti nevelés eszközei, tanulásszervezési és tartalmi keretei  Hagyományos tanórai foglalkozások: tanórák, osztályfőnöki órák.  Nem hagyományos szervezésű tanóra: kiállítás, előadások, viták, témanapok, látogatások, órák különböző helyszíneken.

82/22


Szinapszis Szakképző Iskola  Tanórán kívüli foglalkozások: osztálykirándulások, iskolai programok, könyvek, filmek, képek, Internet, beszélgetés, meggyőzés, virágos iskola (tantermek díszítése), szelektív hulladékgyűjtés. A fentiek segítségével az ismeretek összekapcsolásával mód nyílik sokoldalú megközelítésére egy adott tartalomnak. A környezeti nevelés módszerei: modellezés, riportmódszer, projektmódszer, terepgyakorlati módszer, aktív, kreatív munka, közösségépítés, művészi kifejezés. Összefoglalva az iskola környezeti nevelési szemlélete a következő: Növelni kell a környezeti tudatosságot és annak felismerését, hogy a gazdasági, a társadalmi, a politikai és az ökológiai jelenségek kölcsönös függőségben és kölcsönhatásban vannak mind a városi, mind a falusi környezetben. Biztosítani kell mindenki számára annak lehetőségét, hogy a környezet védelméhez és megőrzéséhez szükséges tudást, ismereteket, értékeket, attitűdöket és készségeket megszerezze. Meg kell teremteni az egyének, csoportok és az egész társadalom környezettel kapcsolatos, új típusú magatartási és életviteli mintáit. A környezeti nevelési kutatások eredményeinek elemzése azt mutatja, hogy a környezeti ismeretek önmagukban nem elegendőek! Környezettudatos életvitelt azok a személyek tanúsítanak, akik azon túl, hogy ismerik a fontosabb környezeti fogalmakat, az aktuális környezetvédelmi gondokat és tennivalókat, az adott kérdés megoldásához hozzájárulnak. Hisznek tevékenységük jelentőségében, elkötelezettek és gyakorlatuk van az önálló cselekvésben. A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok

1.5    

a tanítási órán megvalósítható közösségfejlesztő feladatok, egyéb foglalkozások közösségfejlesztő feladatai, diákköri munka közösségfejlesztő feladatai, szabadidős tevékenység közösségfejlesztő feladatai.

Célja: A közösség segítse az egyének fejlődését, képességeinek kibontakozását úgy, hogy azok egyéni lehetőségeik maximumára jussanak el. Az iskola keretén belül működő közösségi nevelés területei Nagyon fontos az oktatás, képzés és a szabadidős tevékenység gondosan megtervezett, átgondolt munkamegosztása, amely az egymásra épülés teljes rendszerét jelenti. A közösségteremtés közös cselekvésekben, a célok közös megfogalmazásában valósul meg. A közösségfejlesztés hozzájárul diákjaink egyéni képességének, tehetségének kibontakoztatásához, tanulási és továbbtanulási esélyének növeléséhez.  az ismereteket konkrét helyzetben alkotó módon alkalmazó tudás, intelligencia és annak tisztelete, követendő példaként, tekintélyként kezelése,  az életértékek fontossága, gyakorlati ápolása, (életvitel, életmód, sport, kirándulás) tudatosítása,  a mindennapi élet kulturális értékrendjének következetes gyakorlata (ízlés, beszédmód fejlesztése, a kommunikáció szabályainak betartása, a tisztesség, a becsület erkölcsi értékeinek megismerése és a gyakorlati érvényesítése).


82/23

Szinapszis Szakképző Iskola A közösségi neveléshez szükséges tényezők  lokális ismeretek, információs csatornák kiépítése,  a tanulók nyitottsága a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások megismerése iránt, a különbözőségek megértése, tisztelete,  a tanulók aktív részvétele a helyi értékek megőrzésében, fejlesztésében,  személyes tapasztalatszerzés az együttműködések előnyeiről, a konfliktuskezelési módok ismerete saját környezetben,  a kommunikációs kultúra, az önálló véleményalkotás, (a formálás és kifejezés megismerése, érvek, ellenérvek értelmezése, viták etikájának kialakítása a fentiek szerint),  a sérült, beteg, fogyatékos embertársak elfogadása, megértése, segítése,  osztálytudat fejlesztése, egymásra figyelés,  érzelmi kötődés, felelősségtudat kialakítása. 1.6

A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, feladata

A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg.  a tanítási órákra való felkészülés,  a tanulók dolgozatainak javítása,  a tanulók munkájának rendszeres értékelése,  a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése,  különbözeti, felvételi, osztályozóvizsgák lebonyolítása,  kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése,  a tanulmányi versenyek lebonyolítása,  tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok,  felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken,  iskolai kulturális és egyéb programok szervezése,  osztályfőnöki feladatok ellátása,  az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása,  fogadóórák megtartása,  részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken,  részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken,  tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése,  iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel,  részvétel a munkaközösségi értekezleteken,  tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munka-végzés,  iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés,  szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása,  osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása. Az osztályfőnököt – az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével konzultálva – az igazgató bízza meg minden tanév júniusában, elsősorban a pedagógiai alkalmasságot és a felmenő rendszer elvét figyelembe véve.

82/24


Szinapszis Szakképző Iskola Az osztályfőnök feladatai és hatásköre  Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire.  Együttműködik az osztály tanulóival, segíti a tanulóközösség kialakulását.  Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztályt tanító szaktanárokkal, a munkaközösségével.  Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét.  Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti.  Fogadóórát, tájékoztatást tart.  Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: digitális napló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása.  Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola megbízott ifjúságvédelmi felelősével.  Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében.  Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére.  Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását.  Rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban. 1.7

A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység

1.7.1 A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek A tehetséges tanulók képességeinek kibontakoztatására, versenyekre való felkészítésére a pedagógusok szervezetten, illetve egyéni konzultáció keretein belül lehetőséget, támogatást nyújtanak. A tehetséggondozás elszakíthatatlan részét képezi a színvonalas oktatásnak, nevelésnek, képzésnek. A tehetséggondozás céljai intézményünkben:  minden diákunk tehetségének felismerése és felkarolása,  tehetségfejlesztés, eredményes verseny-előkészítés,  a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatása,  a tanult ismeretek szintézisének biztosítása. A tehetséggondozás feladatai intézményünkben:  egyéni és kiscsoportos tehetséggondozó órák, verseny-előkészítő foglalkozások,  hátrányos helyzetű diákok számára szervezett felzárkóztató foglalkozások,  korrepetáló foglalkozások. 1.7.2 A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítése a következő tevékenységek során történik:  az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése, egyéni foglalkozás,  heti 2 korrepetálási óra évfolyamonként, kiscsoportban,  felzárkóztató órák – egyénileg,  ingergazdag környezet kialakítása,


82/25

Szinapszis Szakképző Iskola       

a tanuló személyiségének átgondolt és reális megítélése, a tanuló testi-lelki állapotának minél teljesebb felmérése, ok-okozati összefüggések feltárása, negatív környezeti hatások kiszűrése, az ismeret hiányok, kiesések lehetőség szerinti pótlása, korrigálása, a pedagógusok és a tanulók személyes kapcsolatai, a továbbtanulás irányítása, segítése.

1.7.3 A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység    

a felzárkóztató foglalkozások nevelők és a tanulók segítő személyes kapcsolatai, továbbtanulás és szakmaválasztás irányítása, segítése, a pedagógusok ifjúságvédelemmel kapcsolatos tevékenysége, a szociális hátrányt elszenvedő tanulók érdekében jó munkakapcsolat az őket segíteni tudó háttér intézményekkel, továbbtanulást segítő pályázatok továbbítása a koordináló szervekhez, az iskolai létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata, a nevelők és a tanulók segítő, személyes kapcsolatai, a tanulók életvezetési gondjainak segítése, drog- és bűnmegelőzési program alkalmazása.

     1.8

Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje

Az iskola életével kapcsolatos legfontosabb döntések a nevelőtestület hatáskörébe tartoznak. A jogszabályok szerint bizonyos döntések a fenntartó, mások az intézmény vezetőjének hatáskörébe tartoznak. A tanulók döntési joga a diákönkormányzati munkában történő részvételre, annak szervezésére, szervezeti rendjének kialakítására korlátozódik a jogszabályok által meghatározott módon. A tanuló joga, hogy személyesen vagy képviselője útján – a jogszabályban meghatározottak szerint – részt vegyen az érdekeit érintő döntések meghozatalában. A döntési jogkört – a nevelőtestület véleményének meghallgatásával – az alábbi területeken gyakorolhatják:  saját közösségi életük tervezésében, szervezésében,  tisztviselőik megválasztásában,  jogosultak képviselni magukat a diákönkormányzatban. A tanuló joga, hogy „válasszon” a pedagógiai program keretei között a választható tantárgyak „közül”. A diákönkormányzat (működése esetén) bevonásával biztosítjuk az iskola tanulóközössége számára azt a lehetőséget is, hogy a tanulók számára fontos döntéseket megelőzően – a diákönkormányzat vezetőjének vagy patronáló tanárának előzetes kérése alapján – részt vehetnek a nevelőtestületnek azokon az értekezletein, amelyeken az iskola munkájának értékelése történik. 1.9

Az intézmény partneri kapcsolattartásának formái

Célja a folyamatos kétoldalú információcsere, tájékoztatás, tájékozódás, partnerkapcsolatok erősítése.

82/26


Szinapszis Szakképző Iskola Az intézmény működésének intézményen kívüli résztvevői közül kiemelt partner a szülő, aki az intézmény működésével vagy annak eredményével szemben észrevételeket fogalmazhat meg. A tanulók közösségét érintő kapcsolattartás  Személyes beszélgetés, kis-csoportos megbeszélések, honlap, hírlevél, faliújság, közösségi oldalak, helyi média, iskolai rendezvények, programok, kiállítások, kirándulások.  Egyéni fogadóóra (igazgató is), telefonos kapcsolat, honlap, hírlevél, faliújság, helyi média, iskolai rendezvények, programok, kiállítások, kirándulások, levél. A partnerek közösségét érintő kapcsolattartás Személyes találkozó, levél, elektronikus kapcsolattartás, telefon, megkeresés, támogatói szerződések, szponzori lehetőségek, kiállítások. Iskola kapcsolatai Az iskola rendszeres kapcsolatot tart:  A fenntartóval,  Az iskolai oktatást, nevelést segítő alapítvány kuratóriumával,  A kerületi egészségügyi szolgálattal,  A kerületi önkormányzattal, rendőrkapitánysággal,  Budapest Főváros Kormányhivatlának Népegészségügyi Szervével,  A kerületi könyvtárral,  Drogkonzultációs Központtal és Ambulanciával,  Az Én Utam Nonprofit Közhasznú Kft. (TISZK-kel),  Szakmai kamarákkal,  Gyakorlati helyekkel,  Nemzeti Munkaügyi Hivatal.

Szakigazgatási

Az iskola vezetői folyamatos kapcsolatot tartanak fenn az írott és nyomtatott sajtóval, az illetékes kormányhivatallal. A sajtóval történő kapcsolattartás a szakmai igazgatóhelyettes feladatkörébe és felelősségi körébe tartozik. 1.10 A tanulmányok alatti vizsgák, az alkalmassági vizsgák szabályai, szóbeli felvételi vizsga 1.10.1 A tanulmányok alatti vizsgák    

osztályozó vizsgákra, különbözeti vizsgákra, javítóvizsgákra, - és pótló vizsgákra, szintvizsgákra vonatkozik.

Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára:     

aki osztályozó vizsgára jelentkezik, akit a nevelőtestület határozatával osztályozóvizsgára utasít, aki különbözeti vizsgára jelentkezik, akit a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasít, aki szintvizsgára jelentkezik.


82/27

Szinapszis Szakképző Iskola Kiterjed továbbá az intézmény nevelőtestületének tagjaira és a vizsgabizottság megbízott tagjaira. Ha a tanuló mulasztása a Köznevelési törvényben meghatározott mértéket eléri, de igazolatlan mulasztása nincs és szorgalma, elért teljesítménye alapján a mulasztását a következő tanév megkezdéséig pótolja és az előírt gyakorlati követelményeket teljesíteni tudja, mentesíthető – a nevelőtestület döntése alapján, ill. a gyakorlati képzést folytató szervezetnél folyó gyakorlati képzés esetén a gyakorlati képzést folytató szervezet javaslatára – az évfolyam megismétlésének kötelezettsége alól. 1.10.2 Osztályozó vizsga Ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és az igazolatlan mulasztása együttesen az Nkt.5.§ (1) d) pontjában meghatározott iskolai nevelés – oktatás, szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszában az elméleti tanítási órák 20%-át, és emiatt a tanuló teljesítménye tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhető, a tanítási év végén nem minősíthető, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozó vizsgát tegyen. Ha a tanulónak a szorgalmi időszakban teljesítendő gyakorlati képzésről való igazolt és igazolatlan mulasztása egy tanévben meghaladja az adott tanévre vonatkozó összes gyakorlati képzési idő (óraszám) húsz százalékát, a tanullót tanulmlányait csak az évfolyam megismétlésével folytathatja.  Osztályozó vizsgát kell tennie teljesítményének értékelése céljából a tanulónak, ha a tanítási év során jogszabályban meghatározott mértékű igazolt és igazolatlan hiányzást gyűjtött össze, s emiatt félévi vagy év végi osztályzatát nem tudta a szaktanár megállapítani. Az osztályozó vizsgához vezető hiányzás mértéke 250 óra, illetve egy adott tantárgyból a tanítási órák több mint 20%-a szakmai alapozás illetve a szakképzésben.  Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és év végi jegyek lezárását megelőző két hétben, ha  felmentést kapott – kérelmére – a kötelező tanórai foglalkozások látogatása alól, sajátos helyzete miatt,  engedélyt kapott arra, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget. Az osztályozó vizsga félévi, évvégi osztályzat megállapítására szolgál, ha ez elégtelen, a tanuló javítóvizsgát tehet. Különbözeti vizsga Iskolaváltoztatás vagy külföldi tanulmányok magyarországi folytatása feltételeként írhatja elő az Intézmény a különbözeti vizsga letételét. Abból a tantárgyból, modultartalomból kell különbözeti vizsgát tennie a tanulónak, amelyet az Intézmény a megkezdeni tervezett évfolyamtól alacsonyabb évfolyamon tanított, amely tantárgy, tananyag ismerete feltétele a sikeres továbbhaladásnak, a magasabb évfolyamra lépésnek. A különbözeti vizsga tantárgyainak, tartalmának, időpontjának meghatározása során mindig egyedileg kell az Intézmény vezetőjének határozatot hoznia a jelentkező tanuló ügyében. Javító vizsga Javítóvizsgát tehet a tanuló, ha a tanév végén elégtelent kapott.

82/28


Szinapszis Szakképző Iskola Ha a tanuló tanév végén – legfeljebb három tantárgyból – elégtelen osztályzatot kapott, vagy az osztályozó vizsgáról, a különbözeti vizsgáról számára felróható okból elkésik, távol marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül távozik, javítóvizsgát tehet. Javítóvizsga ideje minden félév- és évvége szorgalmi időszakának utolsó napját megelőző héten, a munkatervben meghatározott napon szervezhető. A javítóvizsga bizottságban a kérdező tanár ne a tanulót javítóvizsgára utasító kollega legyen. Pótló vizsga Pótló vizsgát tehet a vizsgázó, ha a vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné. A vizsgázónak fel nem róható ok minden olyan, a vizsgán való részvételt gátló esemény, körülmény, amelynek bekövetkezése nem vezethető vissza a vizsgázó szándékos vagy gondatlan magatartására. Az igazgató hozzájárulhat ahhoz, hogy az adott vizsganapon vagy a vizsgázó és az intézmény számára megszervezhető legközelebbi időpontban a vizsgázó pótló vizsgát tegyen, ha ennek feltételei megteremthetők. A vizsgázó kérésére a vizsga megszakításáig a vizsgakérdésekre adott válaszait értékelni kell. Független vizsgabizottság előtt zajló vizsga A tanuló tanulmányai során pedagógusaitól független bizottság előtt, tanulmányok alatti vizsgát tehet, amely lehet osztályozó-, és javítóvizsga. A független vizsgabizottság előtt letehető tanulmányok alatti vizsgát az Oktatási Hivatal szervezi. A tanuló a félév, illetve a szorgalmi idő utolsó napját megelőző huszonkettedik munkanapig, amennyiben hiányzás miatt nem értékelhető és osztályozó vizsga letételére kap engedélyt, az engedély megadását követő három napon belül jelentheti be, ha független vizsgabizottság előtt kíván vizsgát tenni. A tanuló amennyiben a tanév végén valamely tantárgyból / tantárgyakból megbukott, s javítóvizsgát tehet, a bizonyítvány átvételét követő tizenöt napon belül kérheti, hogy a javítóvizsgát független vizsgabizottság előtt tehesse le. Szintvizsga A szintvizsgák különböző műveletek elsajátítási szintjét mérik. A részletes követelményt a szakmai program tartalmazza. 1.10.3 A tanulmányok alatti vizsgák szervezésének legfontosabb alapelvei A vizsgabizottság A vizsgabizottság minimum három főből áll:  elnök,  kérdező tanár,  ellenőrző tanár vagy a kamra által kijelölt képviselő. Az elnök által ellátandó feladatok:  felel a szabályok betartásáért,  ellenőrzi a vizsgázók adatait, vezeti a jegyzőkönyvet,  szavatolja a szakmai vizsga törvényességét. Kérdező tanár(ok):  ne az kérdezze a tanulót, aki vizsgára küldte. A kamara által kijelölt képviselő:  lehetőség szerint szakos tanár, vagy szakember,  felel a szakmai vizsga hiteles, szakmai tartalmáért. Pedagógiai program 2014

82/29

Szinapszis Szakképző Iskola Az igazgató felel a vizsgák szabályos lebonyolításáért. Vizsga lebonyolítása A vizsga reggel nyolc óra előtt nem kezdhető el, és legfeljebb tizennyolc óráig tarthat. Minden vizsga írásbeli vagy szóbeli, vagy gyakorlati vizsgarész(ek)ből állhat.

82/30


Szinapszis Szakképző Iskola A tanulmányok alatti vizsgarészek:  írásbeli,  szóbeli,  gyakorlati. Írásbeli vizsgák általános szabályai  a vizsgateremben az ülésrendet a vizsga kezdetekor a vizsgáztató tanár úgy köteles kialakítani, hogy a vizsgázók egymást ne zavarhassák és ne segíthessék,  a feladatlapot az iskola pecsétjével kell ellátni, fel kell tüntetni a tantárgy megnevezését, a tanuló nevét és a dátumot,  a feladatlap megoldásának ideje: 45 perc,  a vizsgán használható segédeszközöket a szaktanár tájékoztatása alapján a tanuló hozza magával. Egy vizsganapon két írásbeli vizsga tehető le, de közöttük 10 perc pihenőidőt kell biztosítani, kivétel, pótló vizsga esetén, három írásbeli vizsga tartható. Ha a vizsgázó az írásbelin szabálytalanságot követ el, a felügyelő tanár e tényt jegyzőkönyvben rögzíti, és felvezeti a feladatlapra és jelenti az igazgatónak. A tanuló a vizsgát tovább folytathatja. Az írásbeli vizsga feladatlapjait a vizsgáztató tanár az adott napon kijavítja, a hibákat, tévedéseket a tanuló által használt tintától jól megkülönböztethető színű tintával megjelöli, röviden értékeli. Ha a szaktanár arra a feltételezésre jut, hogy a vizsgázó meg nem engedett segédeszközöket használt, – rávezeti a feladatlapjára és értesíti az igazgatót. A szóbeli vizsga általános szabályai Egy napon három szóbeli vizsga tehető le.  a vizsgázónak a vizsga előtt minimum 10 perccel kötelező megjelennie,  a vizsgák ideje alatti várakozáshoz lehetőség szerint pihenő helyiséget kell biztosítani,  a szóbeli vizsgán minden vizsgázó tételt húz, a tantárgyakhoz kapcsolódó segédeszközökkel készül az önálló feleletre,  a felkészülési idő legalább 20 perc,  a felelet során a tanuló a felkészülési idő alatt készített jegyzeteit használhatja,  a felelet maximum 10 percet tarthat,  ha a vizsgázó az adott tételből teljes tudatlanságról tesz tanúbizonyságot, egy alkalommal póttételt húz, amit az elnök jegyzőkönyvbe vesz a vizsgabizottság,  két tantárgy között a vizsgázó pihenőidőt kérhet. Ha a szóbelin a vizsgázó szabálytalanságot követ el, az elnök figyelmezteti, jegyzőkönyvet készít, és a vizsgabizottság dönt a szóbeli eredményéről. Gyakorlati vizsga általános szabályai  A gyakorlati vizsgarész a vizsgafeladatok elvégzéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek megléte esetén kezdhető meg, illetőleg folytatható.  A gyakorlati oktatást vezető tanárnak kötelező a vizsgázót tájékoztatni a gyakorlati vizsga rendjéről, továbbá a gyakorlati vizsgarész helyére és a munka-végzésre vonatkozó munkavédelmi, tűzvédelmi, egészségvédelmi előírásokról.  A gyakorlati vizsgafeladatok végrehajtásához az adott tantárgynál helyben meghatározott idő áll a rendelkezésére. Ebbe az időbe a vizsgafeladatok ismertetésének ideje nem számít bele.  A gyakorlati vizsgarészt a vizsga feladatok számától függetlenül egy érdemjeggyel kell értékelni.


82/31

Szinapszis Szakképző Iskola 1.10.4 Vizsgák időpontjai Az intézmény a) osztályozó vizsgát évente négyszer szervez:  az I. félévi osztályozó értekezletet követő három héten belül azon tanulók számára, akik a tanítási év során jogszabályban meghatározott mértékű igazolt és igazolatlan hiányzást gyűjtöttek össze, és emiatt félévi osztályzatukat nem tudta a szaktanár megállapítani,  év végi osztályozó értekezletet követően az augusztusi javítóvizsgákkal egy időben azon tanulók számára, akik a tanítási év során jogszabályban meghatározott mértékű igazolt és igazolatlan hiányzást gyűjtöttek össze, és az év végi osztályzatukat nem tudta a szaktanár megállapítani,  az osztályozó vizsgát tevő tanulók számára félévkor – az első félév szorgalmi időszakának utolsó két hetében és évvégén – a második félév szorgalmi időszakának utolsó két hetében a munkatervben meghatározott tanítási héten, b) javító vizsgát évente kétszer szervez, figyelembe véve a keresztféléves képzést is, c) a különbözeti vizsgák ideje megegyezik az osztályozó vizsgák idejével, ha az Intézmény vezetője másképp nem rendelkezik, d) a pótló vizsgák ideje megegyezik az osztályozó vizsgák idejével, ha az Intézmény vezetője másképp nem rendelkezik, e) szintvizsgák, a kamara által meghatározott időpontban félév, vagy évvége előtt. 1.10.5 Jelentkezés a vizsgákra a) Osztályozó vizsgák Osztályozó vizsgára az osztályfőnökök jelentkeztetik a tanulókat,  ha a tanuló a tanítási év során jogszabályban meghatározott mértékű igazolt és igazolatlan hiányzást gyűjtött össze, Az osztályfőnökök az osztályozó értekezlet napján (az osztályozó értekezlet döntése értelmében) közvetlenül az értekezlet után. b) Javító vizsgák A javító vizsgára az osztályfőnökök jelentkeztetik a tanulókat. Az osztályfőnökök az osztályozó értekezlet napján (az osztályozó értekezlet döntése értelmében) közvetlenül az értekezlet után kitöltik a jelentkezési lapot, a javító vizsgára utasított tanuló(k) nevének és a tantárgy(ak)nak feltüntetésével. Az osztályfőnökök a kitöltött jelentkeztetési lapokat a belső vizsgák szervezéséért felelős igazgatóhelyetteseknek adják át. c) Különbözeti vizsgák A különbözeti vizsgák előírásáról, időpontjáról az igazgató határozatban dönt. A határozat egy példányát megkapják a vizsgázók és a belső vizsgákért felelős igazgatóhelyettesek. d) Pótló vizsgák A pótló vizsgákról – a benyújtott igazolások és dokumentumok vizsgálatát követően – az igazgató határozatban dönt. A határozat egy példányát megkapják a vizsgázók és a belső vizsgákért felelős igazgatóhelyettesek. 1.10.6 Az egyes vizsgatárgyak részei, követelményei és értékelési rendje  A szabályosan megtartott tanulmányok alatti vizsga nem ismételhető.  A tanulmányok alatti vizsgán elért eredmény csak akkor támadható meg, ha az Intézmény nem a Pedagógiai Programban meghatározott követelményeket kéri

82/32


Szinapszis Szakképző Iskola számon, vagy a vizsgáztatás során olyan eljárási hiba történt, amely vélhetőleg a tanuló teljesítményét hátrányosan befolyásolta. Minden vizsgatantárgy követelményei azonosak az adott évfolyam adott tantárgyának az intézmény pedagógiai programjában található követelményrendszerével. Június 30-ig minden tantárgy javítóvizsga témaköreit az iskola honlapján közzé kell tenni. Írásbeli és szóbeli vizsga Olyan tantárgyak esetében, amelyből írásbeli és szóbeli vizsga is van, a vizsgákon a tanulók teljesítményének értékelése, az elért pontszámok érdemjeggyé történő alakítása. A legalább elégséges osztályzat megszerzésének feltétele vizsgarészenként legalább 60% teljesítmény elérése. Olyan tantárgyak esetében, amelyből csak írásbeli/szóbeli vizsga van, a vizsgákon a tanulók teljesítményének értékelése, az elért pontszámok érdemjeggyé történő alakítása. A legalább elégséges osztályzat megszerzésének feltétele vizsgarészenként legalább 60% teljesítmény elérése. 1.10.7 A vizsgaeredmények dokumentálása A tanulmányok alatti vizsgák eredményeit osztályzattal minősíti a vizsgabizottság, és jegyzőkönyvben rögzíti, majd aláírásával igazolja azok valódiságát. Az elért osztályzatokat az osztályfőnök a vizsga napján záradékolja a naplóba és a törzslapon az alábbiak szerint: Vizsga típusa Osztályozó vizsga Különbözeti, vizsga köztes vizsga Javító vizsga Pótló vizsga Független vizsgabizottság

Napló

Törzslap

Bizonyítvány

x

x

-

x

x

*

x x

x x

x x

x

x

x

*A határozat alapján esetenként más és más

1.10.8 Az alkalmassági vizsga szabályai Iskolai rendszerű szakképzésbe csak olyan tanulót lehet felvenni, aki az adott szakképesítés szakképzési kerettantervében előírt egészségügyi alkalmassági, továbbá a pályaalkalmassági követelményeknek megfelel, és ez alapján előreláthatóan nincs akadálya a komplex szakmai vizsgára bocsátásnak. A gazdálkodó szervezet a tanulószerződés megkötését szakmai alkalmassági vizsgához, illetőleg pályaalkalmassági vizsgálathoz is kötheti. A szakmai alkalmassági vizsga, illetőleg pályaalkalmassági vizsgálat a gyakorlati ismeretek elsajátításához szükséges alapvető képességek vizsgálatára terjedhet ki. Szakmai alkalmassági orvosi vizsgálat A szakképesítések egy részének megszerzéséhez a tanulónak igazolnia kell szakmai egészségi alkalmasságát. Egyes szakmák képzésében való részvételhez, a szakma gyakorlásához előírt orvosi vizsgálatokat kell elvégezni, melyek alapján a szakmai egészségügyi alkalmasság megállapítható. Az OMFI szakorvosi vizsgálatai eredménye alapján az alkalmasság megállapítására felhatalmazott orvos, végzi a minősítést. Néhány szakképesítés megkezdéséhez pályaalkalmassági vizsgálat szükséges. Az Országos Képzési Jegyzék (OKJ) megadja, hogy mely szakképesítéseknél szükséges


82/33

Szinapszis Szakképző Iskola szakmai, illetve pályaalkalmasság, ezeket a követelményeket felvételi tájékoztatónkban szerepeltetjük. 1.11 Az iskolába történő felvétel és átvétel helyi szabályai az Nkt. és Szt. rendelkezései alapján A felvétel szabályai Iskolánk központi írásbeli vizsgát nem szervez, így értelemszerűen szóbeli felvételi vizsgát sem szervez. A tanuló másik iskolába történő átjelentkezésének szabályozása a Házirendben található. A szakképzési évfolyamra történő felvétel, átvétel szabályai Felvétel  Az iskola a felvételi követelményeket a felvételi tájékoztatóban, a tanév rendjében meghatározott időben nyilvánosságra hozza.  Ha a továbbhaladáshoz szükséges a különbözeti vizsga, az iskola által kijelölt vizsgaidőszakban kell teljesítenie a tanulónak.  Az iskolába felvett tanulók osztályba vagy csoportba való beosztásáról a szakmai igazgatóhelyettes véleményének kikérésével az igazgató dönt. Egy osztályon belül a tantárgyi csoportbontásoknál a szaktanárok.  Külön elbírálást igényel az a tanuló, aki nem moduláris képzésben vett részt.  A szakképzésre való felvétel o a jelentkezési lap kitöltésével jelentkezhetnek a szakképző évfolyamra. A felvétel feltétele: eredményes befejezett 10. évfolyam vagy érettségi, valamint egészségügyi orvosi alkalmasság.  A szakképző évfolyamra történő felvétel további feltétele: az SZVK által, a képzés megkezdésének feltételeként megszabottak teljesítése. Az átvétel szabályai Az iskolába történő átvételről az igazgató dönt. Az átvétel feltétele, hogy a tanuló azonos szakmacsoportos képzésben vett részt és van szabad férőhely a kérdéses osztályban. Amennyiben a tanuló más intézményből, azonos szakmacsoportba tartozó, de más szakképzettséget kíván szerezni, az elvégzett első szakképzési évfolyam után különbözeti vizsga sikeres letételével kezdheti meg az újonnan választott szakon történő tanulmányait. A szakképzési évfolyamra történő felvétel, átvétel szabályai Az érettségi vizsgával rendelkező tanulók az erre a célra elkészített „Jelentkezési lap” nyomtatványon jelentkezhetnek a szakképzési évfolyamra. A felvétel feltétele, hogy a jelentkező sikeres érettségi vizsgával rendelkezik-e, ill. vállalja, hogy azt az őszi vizsgaidőszakban megszerzi. A jelentkező augusztus 15-ig középiskolai bizonyítványának és érettségi bizonyítványának leadásával iratkozhat be a szakképző évfolyamra. A szakképzési évfolyamra más iskolából azonos feltétellel iratkozhat be azzal a különbséggel, hogy számukra a jelentkezés beadása nincs határidőhöz kötve. Beszámítható előzetes tanulmányok Azonos szakmacsoporton belül az elvégzett modul beszámítható.

82/34


Szinapszis Szakképző Iskola Átlépés más oktatási intézménybe  Kilépés előtt a tanuló leadja az iskolai tulajdont képező könyveket, eszközöket, felszereléseket, valamint diákigazolványát. A leadás igazolásához a megfelelő aláírásokat a felelős dolgozóktól beszerzi. Átvétel iskolán belül másik osztályba  Indokolt esetben (tanulmányi előmenetelének érdekében, szakközépiskolai osztályból szakiskolai osztályba történő átvétel vagy szakiskolaiból szakközépiskolaiba történő átvétel vagy az egészségi állapotában bekövetkezett változás miatt) a tanuló kérvényt nyújt be az igazgatóhoz. Az igazgató az érintett osztályfőnököknek, valamint a szaktanároknak a tantárgyi haladásra vonatkozó véleménye figyelembevételével hozza meg döntését. Átvétel osztályon belül másik csoportba  Indokolt esetben a tanuló kérvényt nyújthat be az igazgatóhoz. Az igazgató az osztályfőnök és az érintett szaktanárok véleményének figyelembevételével hozza meg döntését. 1.12 Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása tanítási órákon belül (osztályfőnöki, biológia, és elsősegélynyújtás órák), délutáni vagy tanításon kívüli csoportfoglalkozásokon, szakmai gyakorlatokon valósul meg. Az iskolai elsősegélynyújtás oktatásának legfőbb céljai  A tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek az elsősegélynyújtás területén.  Tanulóink képesek legyenek egy esetleges veszélyhelyzetben, sérülés, baleset, rosszullét esetében olyan segítséget nyújtani társaiknak, tanáraiknak, az iskola minden dolgozójának, amely az egészségkárosodás megelőzését vagy mérséklését szolgálja.  Cél olyan tanulók nevelése, akik iskolán kívül is állampolgári kötelességüknek eleget téve saját testi épségüket nem veszélyeztetve, segítséget tudnak nyújtani vészhelyzetben bajba jutott embertársaiknak.  Tanulóinknak bemutatásra kerül és gyakoroltatjuk velük az elsősegély-nyújtási tevékenységi formákat, a segítségnyújtó viselkedésformákat az életkoruknak megfelelő szinten.  Cél, hogy a tanulók megfelelő ismeretekkel rendelkezzenek olyan krónikus betegségekről, amelyek gyakoriak pl. cukorbetegség, pánikbetegség és előfordulnak az iskolai közösségekben, hogy egy rosszullét vagy roham esetében megfelelően tudjanak bánni a beteggel.  Fontos, hogy az iskola bármely tanulója képes legyen szaksegítséget pl. mentők, tűzoltók hívni, és azt a szükséges módon tájékoztatni a fennálló helyzetről. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek iskolai területei  szaksegítség hívása (mentők, tűzoltók, rendőrség),  balesetben további veszélyforrás elhárítása,  eszköz nélküli, alapszintű újraélesztés,  elsősegélynyújtás rosszullét, ájulás, görcsroham esetében,  segítségnyújtás és kérés módosult tudatállapot esetében (alkoholos, kábítószeres, gyógyszeres befolyás) és ezen állapotok felismerése, Pedagógiai program 2014

82/35

Szinapszis Szakképző Iskola     

elsősegélynyújtás vegyszer okozta balesetek esetében, elsősegélynyújtás égési sérülés esetében, segítségnyújtás áramütés esetén, alapismeretek elsajátítása a sebellátás és a kötözés terén, alapismeretek elsajátítása a törés, ficam, rándulás, zúzódás elsősegély-nyújtása terén.

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának formái  A balesetvédelmi oktatás megtartása és ezzel együtt a kialakult veszélyhelyzet elhárításának és megoldási lehetőségeinek ismertetése az első osztályfőnöki órán illetve a gyakorlati jellegű tantárgyak első tanóráin valósul meg.  A szaktantárgyi és az osztályfőnöki órákon történő témafeldolgozások a tanmeneteknek megfelelően.  Az elsősegély- nyújtás alapismereteinek elsajátítását szolgáló tanórán kívüli tevékenységek: pályázatok, múzeum látogatás, bemutatók stb. A megvalósítás szereplői  a tantestület,  a meghívott, bemutatót tartó szakemberek,  az iskola nem pedagógus egyéb dolgozói,  a tanulók.

82/36



2 SZAKMAI PROGRAM Bevezető A szakmai program összeállításánál figyelmet fordítottunk az egészségfejlesztéssel, a fogyasztóvédelemmel, a környezetvédelemmel, a közlekedésre neveléssel, a társadalmi bűnmegelőzéssel, az áldozattá válással, az erőszakmentes konfliktuskezelő technikákkal összefüggő, kulcskompetenciákra épülő kiemelt fejlesztési feladatok gyakorlati alkalmazására. A szakmai program elkészítésénél figyelembe vett jogszabályok, dokumentumok és ajánlások:  a Nemzeti Köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény,  a Szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény,  a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. Kormányrendelet,  a Nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 20/2012. EMMI rendelet,  a Kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet,  az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Kormányrendelet,  a Nemzetgazdasági miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről szóló 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet,  A módosítás alatt álló – az OKJ-ról szóló – 150/2012. (VII. 6.) Korm. rendeletben található szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeinek LEGFRISSEBB munkaanyagai. (nem hatályos!) 2.1

A választott kerettanterv megnevezése: ágazati kerettantervek

Mint szakképző intézmény, iskolánk a szakmai kerettantervek alapján végzi az alapító okiratában meghatározott OKJ-s képzéseket. 2.2

Az ágazati kerettantervben szereplő szabad órasávban – 90%-ban a szakképzés tantárgyi elemeit oktatjuk.

A szabadsáv óraszámainak 5%-ában kommunikációs készség fejlesztése történik, a másik 5%-ban álláskeresési technikákat tanítunk. 2.3

Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, taneszközök kiválasztásának elvei

2.3.1 Tankönyv kiválasztás a lapelvei  Tartalmában legyen összhangban a szakmai programmal.  Tartalmazzon minden szükséges tananyagot.  Legyen áttekinthető szerkezetű (az alapvető fontosságú definíciók, tételek, öszszefüggések legyenek nyomdatechnikailag kiemelve). A szöveg jól olvasható legyen, az ábrák legyenek világosak.  Tartalmazzon kellő számú és fokozatosan nehezedő kidolgozott mintafeladatot, legyenek benne kitűzött feladatok és a tankönyv végén legyenek meg ezek megoldásai.  A tanulók számára érthető nyelven, tanulható stílusban megírt legyen.  Minden fejezet végén legyen, irodalomjegyzék a témában elmélyedni akaró tanárok és tanulók számára.


82/37

Szinapszis Szakképző Iskola  Az iskola indokolt esetekben méltányossági alapon esetenként ingyenesen biztosítja a tanulkmányokhoz szükséges taneszközöket, tankönyveket, az arra rászoruló tanulóknak. 2.3.2 A taneszköz kiválasztásának szempontjai  Legyen összhangban a szakmai programban meghatározottakkal.  Szolgálja a tananyag jobb megértését.  Segítse elő az önálló gondolkodást, fejlessze a megfigyelő és lényegkiemelő képességet.  Legyen tartós és esztétikus. A tanítási év közben a meglévő tankönyveket, taneszközöket, ruházati és más felszereléseket nem lehet megváltoztatni. Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket a szaktanárok határozzák meg az iskola szakmai programja alapján. A kötelezően előírt taneszközökről a tanulókat minden tanévben tájékoztatja az iskola. A taneszközök kiválasztásánál a következő szempontokat veszik figyelembe:  a taneszköz feleljen meg az iskola szakmai programjának,  az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat kell előnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatók,  a taneszközök használatában a stabilitásra törekszünk, új taneszköz használatát csak nagyon szükséges, az oktatás minőségét lényegesen jobbító esetben vezetünk be,  a taneszközök áránál a tanulók anyagi helyzetéhez, a lehetőségekhez igyekszünk közelíteni. Taneszközök használata Minimális programnak tekinthető, hogy valamennyi neveléssel-oktatással, képzéssel foglalkozó személy elsajátítsa az alapvető oktatási eszközök kezelését. Tudjon minden nevelő egyszerű audiovizuális ismerethordozókat, diaképet, magnetofon hanganyagot, írásvetítő-transzparenseket, képmagnó felvételeket készíteni, tudják az említett eszközöket és anyagokat eredményesen alkalmazni a nevelési-oktatási folyamatban. Minden típusú taneszközre szükség van a tanítás-tanulás, képzés folyamatában ahhoz, hogy a nevelés-oktatás minőségét, nagyobb hatékonyságát biztosítsuk. Ezen eszközök csak akkor segítik a munkánkat, ha kiválasztásuk tudatos pedagógiai munkával, módszertanilag megalapozott, célszerű kihasználással párosul. 2.4

A tanuló tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történő ellenőrzési és értékelési módja, diagnosztikus, szummatív, fejlesztő formái, valamint a magatartás és szorgalom minősítésének elvei

2.4.1 Az iskolai értékelés alapelvei  A nevelőtestület egészére nézve egységes értékelési rendszer kialakítására és következetes alkalmazására törekszünk.  Legyen objektív, nevelő célzatú, motiváló hatású, diákközpontú, vegye figyelembe a felvett tanulók képességeit.  Rendszeres és nyilvános (a tanulók is értesüljenek róla, ill. véleményüket is kinyilváníthassák).  Az írásbeli dolgozatoknál, a szóbeli feleléseknél és a gyakorlati munkavégzéseknél egyaránt személyre szabott értékelést alkalmazunk, amely túlmutat az adott érdemjegyen.  Az osztályozásnál a hagyományos 5 fokú skálát használjuk.

82/38


Szinapszis Szakképző Iskola  Az értékelésnél betartjuk a rendszeresség és a módszertani sokszínűség elvét /feleltetés, dolgozat íratás, évfolyam felmérések, otthoni munkák értékelése, osztályok látogatása/.  Az értékelésnél a jutalmazás és az elmarasztalás eszközeit egyaránt alkalmazzuk.  Az értékelést egyaránt használjuk diagnosztizálásra, folyamatjellemzésre és összegzésre.  Az értékelés történhet szóban, és érdemjegyek, osztályzatok formájában, írásban. Nem kérhető számon olyan ismeretanyag, amelynek feldolgozása a tanórán, foglalkozáson nem történt meg. Kivételt képez ez alól a felnőttoktatásban az a tantárgyi anyag, amelyre a tanulóknak önállóan kell felkészülniük. Iskolarendszerű oktatásban az értékelés alapja az iskolai pedagógiai program, a szakmai és vizsgakövetelményeken alapuló szakmai program által meghatározott követelmény. Figyelembe kell venni a tanulók képességeit is. Ehhez elengedhetetlen az egyes tantárgyak anyagának, különböző szinteken megszabott követelményeinek pontos ismerete és ezeknek a diákokkal való megismertetése. A tantárgy jellege, a vizsga formája szabja meg az értékelés formáját, az írásbeli és szóbeli számonkérés arányait. A tanulmányi munka, a tanuló magatartásának és szorgalmának értékelése a diáknak szól elsősorban, de tájékoztatást ad az osztályfőnökök, a többi szaktanár, és az iskolavezetés számára is. Az értékelés módszerei:  diagnosztikus, amely a tudásszint felmérésére szolgál, a hiányosságok felderítésével segíti a további oktató munkát tanárnak, diáknak egyaránt. Alapvetően a tanulók indulási szintjének megállapítására, egy-egy nagyobb tematikus egység kezdetén használhatjuk. A tanulók ismereteiről, képességeiről és készségeiről így megszerzett információk alapján a későbbi tanulási-tanítási folyamat jobban irányítható és szervezhető.  A folyamat jellemzésére alkalmas (formatív) értékelést alapvetően a tanulástanítás folyamatában az éppen aktuális tudásszint megállapítására használhatjuk. Ezen értékelési mód elsősorban a tanítási módszereink eredményességéről ad tájékoztatást, s metodikai fejlesztésre serkent. Az érdemjegyek megállapítását célszerű személyre szabott szöveges értékeléssel is kiegészíteni.  szummatív (összegző) értékelés, amely elsősorban egy-egy tematikus egység végén vagy a jellegzetes csomópontoknál alkalmazható, a félévi, illetve évi teljesítmény értékelését is jelenti és osztályzat formájában ad tájékoztatást. Alapvető célja a tanulók közötti tudásbeli különbségek feltárása és azok érdemjeggyé történő átalakítása. Ezen értékelési mód relatív képet fest a tanulók ismereteiről, képességeiről és készségeiről, ill. tájékoztatást nyújt a szaktanár, valamint a pedagógiai folyamaton kívül állók számára. Az osztályban tanító szaktanár a tanulók teljesítményét évközben, rendszeresen érdemjeggyel értékeli, melyek alapján félévkor és év végén osztályzattal minősít.


82/39

Szinapszis Szakképző Iskola 2.4.2 A számonkérés formái és követelményei ÍRÁSBELI számonkérés formái Röpdolgozat  konkrét ismeretek számonkérése.

SZÓBELI számonkérés formái Rövid szóbeli felelet Irányított beszélgetés  ami több nagy témakört is felölelhet

Teszt

Házi dolgozat  kiválasztott témakörben önállóan elvégzendő feladat,  főleg fogalmazási készség felmérésére szolgál, Memoriter  készítése nagyfokú önállóságot igénylő feladat,  témaköreinél célszerű figyelembe venni a vizsgák elvárásait. Önálló gyakorlati munka 

elkészítése mely a szakmai szemléletmód kialakítására szolgál

Témazáró dolgozat Modulzáró dolgozat  Dolgozat a kötelező vizsga tárgyakból

Modulzáró felelet  Felelet a kötelező vizsga tárgyakból

Témazáró dolgozat: (Egy – egy témakör végén az egész téma feldolgozása során szerzett ismeretekről egész órán át írt, dolgozat). Röpdolgozat: (Az előző 1-2 tanóra anyagából írt rövidebb dolgozat, amely a szóbeli felelést helyettesíti. Többnyire csak az óra egy részét, körülbelül a felét veszi igénybe). Házi dolgozat: (Meghatározott témából, a szakirodalom önálló feldolgozásával, előre megszabott határidőre elkészített tanulói munka). A témazáró dolgozat írását a tanár egy héttel előtte bejelenti, röpdolgozatnál ez nem szükséges, mivel az egyenértékű a szóbeli felelettel. Házi dolgozatnál a téma nehézségétől és a megszabott terjedelmétől függően elegendő időt (1-2 hetet) kell biztosítani a munka elkészítésére. Egy nap legfeljebb két témazárót és bármennyi röpdolgozatot írhatnak a diákok. Legnagyobb súlya a félévi és az év végi osztályzatok kialakításánál a témazáró dolgozatoknak van. Lehetőleg ezeket piros színnel kell megkülönböztetni a többitől, és súlyozottan kell figyelembe venni a végső jegy kialakításakor. Témazáró dolgozatot minden témakör végén iratunk, de legalább félévente kettőt. Az értékelés alapja a pontozás. A tanulók teljesítményét az alábbi százalékok alapján váltjuk át érdemjegyre 0% - 39% 40% - 59% 60% - 74% 75% - 89% 90% -100%

82/40

elégtelen elégséges közepes jó jeles

(1) (2) (3) (4) (5)


Szinapszis Szakképző Iskola Az írásbeli beszámolók érdemjegyei 50 százalékban kerülnek beszámításra, az egyes tantárgyi osztályzatok megállapításánál. Témazáró dolgozatot, félévi és év végi felmérést egy héttel a megírás előtt a pedagógusnak kötelessége bejelenteni. Egy napon két témazáró dolgozatnál, két félévi és két év végi felmérésnél többet nem lehet íratni. A témazáró dolgozatok, a félévi és az év végi felmérések jegyeit piros színnel, a témaközi dolgozatok jegyeit kék színnell köteles minden pedagógus jelölni. A tanuló tanulmányi munkája A tanuló tanulmányi munkájának és teljesítményének értékelése érdemjegyekkel, illetve félévkor és tanév végén osztályzatokkal történik. Ezek a következők: 5 jeles 4 jó 3 közepes 2 elégséges 1 elégtelen 5 (jeles) osztályzatot kap az a tanuló, aki a szakmai programban, vizsgakövetelményekben megfogalmazott követelményeket legalább 85%-ban teljesíti. 1 (elégtelen) osztályzatot kap az a tanuló, aki a szakmai programban, valamint a vizsgakövetelményekben megfogalmazott minimális követelményeket nem teljesíti. Szakközépiskolában nem éri el a 30 %-os, teljesítményt. A szakképző évfolyamokon az elégséges minimális szintjét hozzáigazítjuk a szakmai vizsgakövetelményekben előírtakhoz. A többi osztályzat megítélése a követelményszint teljesítésének mértékének arányában történik. Az évközi érdemjegyek azt tükrözik, hogy a tanuló a fenti követelményekből időarányosan mennyit sajátított el. A témazáró és a vizsgadolgozatokat rövid szöveges értékeléssel is javasolt ellátni. A félévi és az év végi osztályzat megállapítása A tanuló félévente minimum 3 érdemjegyet szerezzen, Az év végi osztályzat: az év végi bizonyítványban szereplő értékelés a tanuló egész éves munkáját felöleli. A tanév folyamán szerzett jegyek tendenciája határozza meg az év végi osztályzatot. Az iskola a nevelő és oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi munkájának folyamatos ellenőrzését és értékelését. Az előírt követelmények teljesítését a nevelők az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelően a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrzik. Az ellenőrzés kiterjedhet a régebben tanult tananyaghoz kapcsolódó követelményekre is. 2.4.3 Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei, korlátai Otthoni felkészülés Az iskolai nevelési célok megvalósításának fontos eszköze, az oktató-nevelő munka szerves része, az önállóság és az akarat fejlesztésének fontos eszköze. Az otthoni felkészülés (házi feladat) célja: Az iskolai tananyag feldolgozásának ki kell egészülnie a diákok otthoni munkájával, hogy megtanulják, gyakorolják a tanórán feldolgozott anyagot, valamint hogy fejlődjön náluk az önálló tanulás készsége.


82/41

Szinapszis Szakképző Iskola Lehetővé teszi a tanórai tananyag:  át-, illetve újragondolását,  egyéni tempóban való bevésését, rögzítését,  kiegészítését, gazdagítását,  jártassággá, készséggé alakítását,  felhasználását, gyakorlati alkalmazását. A házi feladat követelményei:  a kapott feladat a tanulók számára világos és érthető legyen,  a feladatok változatosak legyenek, ezzel is ösztönözve a tanulókat azok elvégzésére, ne legyen monoton, unalmas, fárasztó,  teljesíthető legyen tartalmilag, minőségileg,  érdeklődést ébresszen, belső kényszert váltson ki,  differenciálásra adjon lehetőséget. A házi feladat el nem készítésének következménye kihat a szorgalom jegyének alakulására, ott vehető figyelembe. A pedagógusok a másnapi felkészüléshez írásbeli illetve szóbeli feladatokat adhatnak az alábbiak figyelembe vételével.  Szóbeli házi feladat minden tanítási napon adható,  A naponta adható írásbeli házi feladat háromnál nem lehet több. Mennyiségét és minőségét a tananyag, a tanuló életkora, a tantárgy jellege alapján a szaktanár határozza meg. 2.4.4 A tanuló teljesítményének dokumentálása A tanulók tájékoztatásának legfontosabb eszköze az osztálynapló. Ebben kell dokumentálni a tanuló érdemjegyeit, magatartásával, szorgalmával kapcsolatos észrevételeket, dicséreteket és elmarasztalásokat. A bejegyzéseket, érdemjegyeket az osztályfőnöknek időszakosan ellenőriznie kell. Ezeknek időpontjáról tájékoztatás van az iskola faliújságján, valamint változás esetén az osztályfőnök küld értesítést. A szakmai vizsgán történő értékelés a mindenkori hatályos szakmai vizsgaszabályzat szerint történik. 2.5

A magatartás és szorgalom minősítésének elvei

A jutalmazás célja minden esetben a helyes magatartás, kiemelkedő teljesítmény megerősítése. A jutalmazás rendkívül nagy motiváló erő, főleg középiskolás korban, de később sem lebecsülendő a szerepe. Éppen ezért helyes mértékkel és jó időben kell alkalmazni. Az értékelés alapelvei:  szakszerű, differenciált stratégiák alkalmazása,  sokszínű, változatos, ösztönző módszerek bevezetése,  a tanulói megerősítés biztosítása.

82/42


Szinapszis Szakképző Iskola 2.6

A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elvei

20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 7. § (1) bj) alapján/ Az épület infrastrukturális adottságai miatt is az iskola működésében alapvetően megfelelőnek tartjuk a hagyományos osztálykeret rendszert. A szakiskolai gyakorlati képzések tanműhelyben, a szakképzés egy része tanulói szerződéssel gazdálkodó szervezeteknél valósul meg. A csoportbontást a tanulók igényei, az egyes tantárgyak belső logikája és nevelési-oktatási céljai határozzák meg. Az osztályok összetétele beiskolázáskor, a csoportbontás a tanév elején az osztályfőnök irányításával, az osztályban tanító szaktanárok egyetértésével alakul ki. A csoportbontás - indokolt esetben - az egyes félévek végén módosítható. Elvek  A differenciálás a haladási ütem szerint történik.  Amennyiben az érdeklődés és képesség alapján szervezett foglalkozásokra igény van, akkor lehetőség van a csoport indításra.  Az egységes alaptevékenységet osztályszerkezetben végezzük, a választható tevékenységet évfolyam szinten szervezzük.  Élünk a tömbösítés lehetőségével, külső helyszínek, szakemberek bevonásával.  A differenciálás a tanulásszervezés mellett a tantárgyi rendszerbe is belép.  Emellett a tananyag tartalmába és a tanórán kívüli tevékenységben is megjelenik (önképzőkör szerveződésének lehetősége). Az alapképzést kiegészítő, nem kötelező tanórai foglalkozások indításának elvei, feltételei:  tartalma, követelménye legyen összefüggésben a pedagógiai cél- és feladatrendszerével,  biztosított legyen a személyi, a tárgyi és az eszközrendszer a képzés teljes idejére. A tanulók által választható foglalkozások minimális és maximális létszámát minden évben a meghirdetéssel egy időben állapítjuk meg. A tanév során meghatározó, hogy a tanítást és a tanulást a tanulók érdekének és az alaptevékenység hatékonyságának figyelembevételével szervezzük. A csoportbontás lehetőséget ad a tanulók motiválására, a felzárkóztatásra és a tehetséggondozásra is. Tanév elején a tanárok korrepetálást és tehetséggondozó csoportot szerveznek. A csoportba jelentkezés után a tanulóknak kötelező járniuk. A korrepetálások, tehetséggondozó csoportok indítására az igazgató ad engedélyt elegendő számú jelentkező esetén. Csoportbontásban megtartott tantárgyak, foglalkozások:  idegen nyelv,  informatika,  szakmai gyakorlati foglalkozás,  konyhai gyakorlatok (pincérek, cukrászok, szakácsok, vendéglősök),  masszázs,  korrepetálás,  tehetséggondozás,  felzárkóztatás,  egyéni foglalkozások.


82/43

Szinapszis Szakképző Iskola Az osztálykerettől eltérő, csoportbontással kialakított tanórai és egyéb foglalkozásokról és azok résztvevőiről a pedagógus csoportnaplót vezet. Célunk ezzel, hogy az ismereteket elmélyítsük, hogy több idő jusson a kommunikációs készségek fejlesztésére és a tanulók tudásának megalapozására. A választható tantárgyak esetében diákjainknak lehetőséget adunk, hogy megjelöljék, melyik pedagógusnál szeretnék tanulmányaikat folytatni. Amennyiben a tantárgyfelosztás ezt lehetővé teszi, biztosítjuk a többség által megjelölt pedagógust. Az iskola egészségnevelési és környezetnevelési elvei

2.7

20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 128. § (5) bek. alapján/ A korszerű egészségfejlesztési szemlélet elterjesztése érdekében az egész iskolára, annak minden alkalmazottjára, diákjára is kiterjedő elveket, célokat fogalmaztunk meg. Az iskolai egészségnevelés ahhoz járul hozzá, hogy a tanulók kellő ösztönzést és tudást szerezhessenek egy személyes és környezeti értelemben egyaránt ésszerű, a lehetőségeket és a veszélyeket felismerő és felhasználni tudó, egészséges életvitelhez. 2.7.1 A program megvalósításának kritériumai        

céljaiban konkrét és reális, az életkori sajátosságokat figyelembe veszi, a tantestület és a segítő kapcsolatok szakemberei által elfogadott, a megvalósítási lépéseiben figyelembe veszi az adott lehetőségeket, tartalmazza a módszertani elemeket, a szükséges forrásokat meghatározza, kijelöli a határidőket, megnevezi a résztvevők körét és a felelősöket.

Módszerei: ismeretterjesztő előadások, tájékoztató fórumok, konzultációk a szakemberekkel, kortárssegítő képzés, kirándulások.  Rendhagyó iskolanapok lehetnek: Egészségnap, Környezetvédelmi nap,  Tanórán kívüli programok: kirándulás, kiállítások jeles alkalmakra, gyűjtési akciók, vetélkedők. 2.7.2 Az egészségfejlesztés főbb területei Az egészségfejlesztési célkitűzések kulcsterületeinek számítanak a következő feladatok:  a dohányzás visszaszorítása („füstmentes iskola”),  az alkohol- és a drog prevenció,  az egészséges táplálkozás,  a mentális betegségek megelőzése,  az AIDS prevenció. 2.7.3 Felvilágosítás és szemléletformálás  Az iskolánkban tradicionálisan megrendezhető igény szerint Egészségnappal a tanulók számára elérhető közelségbe kívánjuk hozni az egészséges életmódot.  Versenyeken való részvétel (fővárosi és megyei versenyek, elsősegélynyújtó verseny, polgárvédelmi verseny).  Véradás diákok és tanárok részvételével.

82/44


Szinapszis Szakképző Iskola  Kiemelten az osztályfőnöki, szakmai elméleti és gyakorlati és idegen nyelvórán folyik az egészséges életmódra nevelés. 2.7.4 Az iskola környezeti nevelés elvei Az iskolai környezeti nevelés hozzájárul ahhoz, hogy  kialakulhasson a felelős, környezettudatos magatartás,  a tanulók kellő ösztönzést és tudást szerezhessenek a személyes és környezeti értelemben egyaránt ésszerű, a lehetőségeket felismerő és felhasználni tudó egészséges életvitelhez,  a diákok megértsék a környezetvédelemmel összefüggő kérdések fontosságát, az ezzel kapcsolatos beállítódásaik szilárdak legyenek, és konkrét tevékenységekben alapozódjanak meg. Színterei:  A tanórákon, a szaktantárgyi órákon hozzárendeljük az adott témához a megfelelő környezetvédelmi vonatkozásokat. Az óra jellege határozza meg, mely témák kerüljenek feldolgozásra. Kiemelt helyet kapnak a hétköznapi élettel kapcsolatos vonatkozások, főként azok, amelyekhez a diákoknak is közük van.  Az ismereteket különböző interaktív módszerekkel adjuk át, de hangsúlyt kap az önálló ismeretszerzés is.  A szemléltetésben a hagyományos, audiovizuális és informatikai lehetőségeket is maximálisan kihasználjuk, hiszen így élményszerű tanításra nyílik lehetőség.  Nem hagyományos tanórai keretben a témanapok kapcsán: Drogellenes nap. 2.7.5 Az iskola környezeti nevelési, programja és fő céljai  A tanulók környezettudatos magatartásának kialakítása.  Érzékenység kialakítása a környezet állapotváltozásaira, s ezek emberre gyakorolt hatására.  Személyes felelősség vállalás a környezetkímélő magatartásban.  Közvetett módon a környezeti világválság kialakulásának megelőzése.  Természeti értékeink megőrzése, tisztelete, természet és társadalom harmóniájára törekvés.  A fenntarthatóságot szolgáló cselekvési késztetésekre és gyakorlati készségekre tegyen szert a tanuló. 2.7.6 A környezetvédelem főbb területei A környezetvédelem főbb területei között tartjuk számon a vízvédelmet. (vízfogyasztás, gazdaságos vízfelhasználás), a levegővédelmet (szmog, dohányzás). Napjainkban a hulladékkezelés és újrahasznosítás, a szelektív hulladékgyűjtés olyan területei programunknak, amelyek ismerete elengedhetetlen értékeket képvisel. A zajkárosodás megakadályozása, a gazdaságos energiafelhasználás megoldása, a környezetbarát gyakorlatok reflexszerű használata szintén elengedhetetlen a szemléletmód kialakításában. Környezetvédelmi feladataink konkrétabb gyakorlati területének számít a tömegközlekedés, a kerékpár használata és a szárazelem begyűjtése, papírgyűjtés.


82/45

Szinapszis Szakképző Iskola A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések

2.8

A társadalmi tendenciák azt mutatják, hogy tanulóink egyre több negatív hatásnak, veszélynek vannak kitéve. Ezért iskolánk kiemelt feladatának tartja a szociálisan hátrányos körülmények között élő tanulók problémáinak kezelését, a tanulók veszélyeztetettségének megelőzését, illetve megszüntetését. E feladatokat az alábbiakban határozzuk meg:  A tanulók jogainak fokozott védelme.  Az életmódprogram keretében rendszeres felvilágosító munka végzése az osztályfőnök, a szaktanárok segítségével (drog, alkohol, dohányzás).  Törekszünk arra, hogy minél több pedagógus szerezzen alapos ismereteket a sikeres kábítószer-ellenes program megvalósításához.  Rendszeres kapcsolattartás a tanulókkal.  A veszélyeztetett, illetőleg hátrányos helyzetű tanulók helyzetének figyelemmel kísérése. Alapkövetelmény, hogy mindenki részére egyenlő eséllyel biztosítsuk a fejlődéshez szükséges feltételeket ahhoz, hogy a tanuló képességeit, tehetségét kibontakoztathassa. Ez átfogja:  a teljes pedagógiai munkát,  a teljes oktató- és nevelőmunkát,  magába foglalja a tanulóval való kapcsolattartás teljes rendszerét. Segítségünkre van:  ifjúságvédelmi feladatokkal megbízott pedagógus,  továbbképzések. 2.8.1 Prevenció területei         

osztályfőnöki munka (szocializáció, viselkedés-kultúra, kommunikáció), közösségépítés - közös tevékenység, munka, tanulásmódszertan (tanulásra szoktatás), az indulási hátrányok csökkentése, a differenciált oktatás és képességfejlesztés, a pályaválasztás segítése, a személyes, egyéni tanácsadás, egészségvédő és mentálhigiénés programok szervezése, a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, szünidei programok) igény esetén.

2.8.2 A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítését szolgáló tevékenységek     

az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése, az egyéni foglalkozások, a felzárkóztató foglalkozások, az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni, vagy csoportos használata, a továbbtanulás irányítása, segítése, felkészítés a felsőfokú oktatásra, szakma tanulásra, munkába állásra.

2.8.3 A szociális hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységek  az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése,  a felzárkóztató órák,

82/46


Szinapszis Szakképző Iskola    

iskolai foglalkozások, az iskolai létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata, a tanárok, a nevelők és a tanulók segítő, személyes kapcsolatai, a tovább tanulás irányítása, segítése.

2.8.4 Ifjúságvédelmi felelős alkalmazása Az ifjúságvédelemmel összefüggő tevékenység iskolánkban - az adatvédelmi törvényt, a személyiségi jogokat szem előtt tartva - sok összetevős csapatmunka. Munkánk alapelve a prevenció: az iskolai ifjúságvédelmi munkán keresztül a tanulók problémáinak minél korábbi felismerése és kezelése. Ez elsősorban és túlnyomórészt az osztályfőnökök közreműködésével, sokrétű tevékenységük révén valósul meg. Feladatunknak tekintjük elsődlegesen a segítségnyújtást pedagógiai és pszicho-pedagógiai módszerekkel, ill. a súlyosabb esetekben szakellátás igénybevételét. Az iskolai ifjúságvédelem biztosításáért felelős személy az iskola igazgatója. Feladata, elsősorban hogy gondoskodjék az ifjúságvédelmi munkához szükséges feltételekről, biztosítsa az ehhez szükséges tárgyi, személyi és szervezeti feltételeket, kialakítsa, és működésben tartsa az ifjúságvédelemmel foglalkozó külső és belső munkatársak kapcsolatrendszerét. Az iskolai ifjúságvédelem irányítója és ellenőrzői az igazgatóhelyettesek. Ifjúságvédelmi tevékenységünk kiemelt jelentőséget nyer a hátrányos helyzetű fiatalokkal való foglalkozás során. Az ifjúságvédelmi felelős feladatai:  Tájékoztatja az iskola tanulóit arról, hogy milyen problémákkal, hol és milyen időpontban fordulhatnak hozzá, továbbá, hogy az iskolán kívül problémájukkal milyen intézményt kereshetnek fel.  Az osztályfőnökkel közösen feltárja az indokolatlan iskolai hiányzások okait, segít a továbbiak megelőzésében.  Nyomon követi a hátrányos helyzetű tanulók tanulmányi előmenetelét, tanórai, tanórán kívüli viselkedését.  Indokolt esetben javasolni kell a tanuló számára a korrepetáláson való részvételt.  A tanulót ért bántalmazás vélelme vagy egyéb pedagógiai eszközökkel meg nem szüntethető veszélyeztető tényező megléte esetén meg kell tenni a szükséges lépéseket a tanuló érdekében.  Az iskolában a tanulók által jól látható helyen közzéteszi a gyermekvédelmi feladatot ellátó fontosabb intézmények (pl. Ifjúságvédelmi Intézet, Pedagógiai Szakszolgálat, Drogambulancia, Ifjúsági Lelkisegély Telefon, Átmeneti Otthonok) címét, illetve telefonszámát.  Tájékoztatást nyújt a tanulók részére szervezett szabadidős programokról.  Gondot fordít a szenvedélybetegségek megelőzésére, illetve a gyógyult szenvedélybeteg tanulók beilleszkedésének elősegítésére.  Továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadással segítséget nyújt a tanulóknak felsőfokú iskolai tanulmányok megkezdéséhez (feladata a tanulók továbbtanulása során fellépő nehézségek orvoslása, pályaorientációs segítségnyújtás: szakelőadók hívása, felvételi előkésztő tanfolyamokról szóló információk továbbítása, a tanulók pályaválasztási pszichológiai tanácsadásra küldése révén).  Kapcsolatot tart szükség esetén az egészségügyi szolgáltató intézményekkel. (Szakambulanciák, háziorvos, Budapest Főváros Kormányhivatalának XI. kerületi Népegészségügyi Intézete)  Részt vesz az iskolában indított fegyelmi eljárásokon.


82/47

Szinapszis Szakképző Iskola  Feladata az általános prevenciós tevékenységek megszervezése, koordinálása az iskolát körülvevő szociális társadalmi környezet függvényében, ennek keretében drogés bűnmegelőzési programokat szervez.  Számba veszi a felhasználható szociális ellátásokat (támogatást, segélyeket, stb.).  Szorgalmazza a mentálhigiénés programok bevezetését.  Fontos feladata – amennyiben működik - a diákönkormányzattal/diákképviselővel való kapcsolattartás.  Felkutatja a tanulók számára hasznos szünidei elfoglaltságokat (táborok, művelődési házak által kínált lehetőségeket; a diákmunka-lehetőségeket).  Minden esetben a tanulók érdekeit képviseli. A veszélyeztetett és hátrányos helyzetű diákokkal kapcsolatban különösen feladata, hogy: o Felmérje a veszélyeztetett és a hátrányos helyzetű tanulókat az osztályfőnökök közreműködésével. o Nyilvántartásba vegye őket, mérlegelje a veszélyeztetettség, illetve a hátrányos helyzet típusát és súlyosságát, ez alapján javaslatot tegyen a további teendőkre. 2.9

A tanulók jutalmazásával összefüggő, a tanuló magatartásának, szorgalmának értékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó elvek

/20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 7 § (1) bi) alapján/ Az elvek illetve a megvalósításuk a személyiségfejlesztést szolgálja. A minősítés az életkori sajátosságok figyelembevételével fejezi ki az intézmény közösségeihez, azok tagjaihoz való viszonyt: felelősségtudat, önállóság, a közért végzett tevékenység, hangnem, segítőkészség, viselkedés. A minősítés azonos elvek alapján valósul meg az osztályközösség, az évfolyam és az iskola szintjén. 2.9.1 Értékelés alapelvei  szakszerű, differenciált stratégiák alkalmazása,  sokszínű, változatos ösztönző módszerek bevezetése,  a tanulói megerősítés biztosítása. 2.9.2 A magatartás értékelésének és minősítésének követelményei Példás (5) az a tanuló, aki:  a házirendet betartja,  a tanórán és a tanórán kívül példamutatóan, rendesen viselkedik,  kötelességtudó, feladatait teljesíti,  önként vállal feladatokat és azokat teljesíti,  tisztelettudó,  társaival, nevelőivel, a felnőttekkel szemben udvarias, előzékenyen, segítőkészen viselkedik,  az osztály és az iskolai közösség életében aktívan vesz részt,  óvja és védi az iskola felszerelését, a környezetet. Jó (4) az a tanuló, aki:  a házirendet betartja,  tanórán, vagy tanórán kívüli foglalkozásokon rendesen viselkedik,

82/48


Szinapszis Szakképző Iskola  feladatait a tőle elvárható módon teljesíti,  feladatokat önként nem, vagy ritkán vállal, de a rábízottakat teljesíti,  az osztály- vagy az iskolaközösség munkájában csak felkérésre, bíztatásra vesz részt. Változó (3) az a tanuló, aki:  az iskolai házirend előírásait nem minden esetben tartja be,  a tanórán, vagy tanórán kívül többször fegyelmezetlenül viselkedik,  feladatait nem minden esetben teljesíti,  előfordul, hogy társaival, a felnőttekkel szemben udvariatlan, durva,  a közösség, az iskola szabályaihoz nehezen alkalmazkodik,  igazolatlanul mulasztott. Rossz (2) az a tanuló, aki:  a házirend előírásait sorozatosan megsérti,  feladatait egyáltalán nem, vagy csak ritkán teljesíti,  magatartása fegyelmezetlen, rendetlen,  társaival, a felnőttekkel szemben rendszeresen udvariatlanul, durván viselkedik,  viselkedése romboló hatású, az iskolai nevelést, oktatást akadályozza,  több alkalommal igazolatlanul mulaszt,  több szaktanári figyelmeztetést kapott, illetve van osztályfőnöki megrovása vagy ennél magasabb fokú büntetése. A magatartás elbírálásakor az egyes érdemjegyek, illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges. A tanulók szorgalmának értékelésénél, a minősítésnél a példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2) érdemjegyeket, illetve osztályzatokat használjuk. A tanuló szorgalmát az osztályfőnök az érdemjegyek és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben, az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról. A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni. 2.9.3 A szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei Példás (5) az a tanuló, aki:  képességeinek megfelelő, egyenletes tanulmányi teljesítmény nyújt,  tanulmányi feladatait minden tantárgyból rendszeresen elvégzi,  a tanórákon aktív, szívesen vállal többlet feladatokat is, és azokat elvégzi,  munkavégzése pontos, megbízható,  a tanórán kívüli foglalkozásokon, versenyeken önként vesz részt,  taneszközei tiszták, rendesek, és ezeket a tanítási órákra mindig elhozza. Jó (4) az a tanuló, aki:  képességeinek megfelelő, viszonylag egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt,  rendszeresen, megbízhatóan dolgozik,  a tanórákon többnyire aktív,  többlet feladatot, tanórán kívüli foglalkozásokon vagy versenyeken való részvételt önként nem vagy ritkán vállal, de az ilyen jellegű megbízatást teljesíti, Pedagógiai program 2014

82/49

Szinapszis Szakképző Iskola  taneszközei tiszták, rendezettek. Változó (3) az a tanuló, akinek:  tanulmányi eredménye elmarad képességeitől,  tanulmányi munkája ingadozó, a tanulásban nem kitartó, feladatait nem mindig teljesíti,  felszerelése, házi feladata gyakran hiányzik,  érdemjegyeit, osztályzatait több tárgyból is lerontja,  önálló munkájában figyelmetlen, a tanórán többnyire csak figyelmeztetésre, felügyelettel dolgozik. Hanyag (2) az a tanuló, aki:  képességeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében,  az előírt követelményeknek csak minimális szinten felel meg,  tanulmányi munkájában megbízhatatlan, figyelmetlen,  feladatait többnyire nem végzi el,  felszerelése hiányos, taneszközei rendetlenek,  a tanuláshoz nyújtott nevelői vagy tanulói segítséget nem fogadja el, annak ellenszegül,  félévi, vagy év végi osztályzata valamely tantárgyból elégtelen. A szorgalom elbírálásakor az egyes érdemjegyek illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges. Azt a tanulót, aki képességeihez mérten  példamutató magatartást tanúsít, vagy  folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el, vagy  az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez, vagy  iskolai, illetve iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyeken, vetélkedőkön vagy előadásokon, bemutatókon vesz részt, vagy  bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez – az iskola jutalomban részesítheti, melynek szabályozása a Házirendben történik. Az iskola szintű versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, eredményesen szereplő tanulók igazgatói dicséretben részesülnek. Az iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, eredményesen szereplő tanulók igazgatói dicséretben részesülnek.

bemutatókon bemutatókon

Azt a tanulót,  aki tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti,  a házirend előírásait megszegi, vagy  igazolatlanul mulaszt, vagy  bármely módon árt az iskola jó hírnevének, büntetésben lehet részesíteni, melynek részletes szabályozása a Házirendben megtalálható. Az iskolai büntetés kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben – a vétség súlyára való tekintettel – el lehet térni.

82/50


Szinapszis Szakképző Iskola A büntetést az osztályfőnöki intés, illetve az annál magasabb fokozat esetén írásba kell foglalni, és azt a tanuló, (illetve 18 éves kor alatti tanuló esetén a szülő) tudomására kell hozni. 2.9.4 A tanuló jutalmazása, büntetése A jutalmazás célja minden esetben a helyes magatartás, a kiemelkedő teljesítmény elismerése, megerősítése. A jutalmazás rendkívül nagy motiváló erő. A kiemelkedő tanulmányi és közösségi munkát szaktanári, osztályfőnöki, igazgatói, illetve tantestületi írásbeli dicsérettel jutalmazzuk. Az iskola hírét öregbítő teljesítményért, versenyen elért eredményért tanulóink könyv- vagy más tárgyjutalomban részesülhetnek, amelyet ünnepélyes körülmények között adunk. 2.10 Az iskolában alkalmazott sajátos pedagógiai módszerek, projektoktatás 2.10.1 Az ismeretszerzés szervezeti keretei  Tanóra feladatai: heterogén osztályközösségnek szervezve, csoportbontás lehetőségével élve, változatos, korszerű oktatásszervezési módszerek használatával – különös tekintettel a kooperatív technikák és a projektmódszer, tanórai differenciálás, tevékenységközpontú oktatás használatára.  Projektoktatás feladatai: meghatározott témával, éves munkatervben jelölve. A projektoktatás során a témaegységek feldolgozása, a feladat megoldása a tanulók érdeklődésére, a tanulók és a pedagógusok közös tevékenységére, együttműködésére épül, a probléma megoldása és az összefüggések feltárása útján.  Tantárgyi projekt: adott tantárgy éves programjába illesztve, a projektmódszer használatával feldolgozott téma, témarészlet.  Tantárgytömbösítés: a szakrendszerű oktatásban, az adott éves intézményi órakeret bizonyos százalékában, felmenő rendszerben.  Moduláris oktatás: tantárgyi modulok használata különböző kompetenciaterületeken.  IKT-val támogatott tanóra. 2.10.2 Projektoktatás A projektoktatás egy új oktatási stratégia, mely kiválóan alkalmas a tanulás tanulására és ezáltal az élethosszig tartó tanulás megalapozására. A fenti szervezeti keretek között alkalmazható sajátos pedagógiai módszerek, eszközök: kooperatív, egyéni fejlesztés, differenciálás, IKT, páros és kiscsoportos munka, élménypedagógia, tevékenységközpontú oktatás stb. A projektoktatás olyan célközpontú oktatási stratégia, mely egyrészt a sajátos célok elérését, a valós életet integráló és reprezentáló tanulási tartalommal, a komplex szemléletmódot segítő, tevékenységközpontú, feladatorientált tanulói tevékenységet biztosító szervezési formákkal, módszerekkel, technikákkal, eszközökkel, az iskolai keretet kitágítva természetes tanulási környezetben valósítja meg; másrészt a stratégia eredményeként létrejött projekt további tanulási célok spirálisan fejlődő modelljét valósítja meg. A projektoktatás eredménye mindig egy produktum, egy projekt. A projekt fajtái: esztétikai-művészeti alkotás, intellektuális alkotás, materiális eszköz készítése. Nincs két egyforma projekt, hiszen más környezetben, más gyerekek, más tanárok dolgoznak rajta.


82/51

Szinapszis Szakképző Iskola A projektmódszer a tanulói tevékenységek tudatos tervezését igényli. A tervezés két fő szinten kell történjen: Az első az egész folyamatra vonatkozik, amely során meghatározott ismeretekhez és képességekhez kívánjuk eljuttatni a tanulókat. A másik szint az egyes projektek megtervezését jelenti, amelyhez a tanári motiváció és segítség tudatos jelenléte szükséges. Az oktatott szakmáink esetén tananyag egy része, egyes témák – az adott tantárgy keretein belül, tanár választása alapján – feldolgozhatóak a tanulók és a pedagógusok közös tevékenysége, közös problémamegoldása során. A projektek készítésekor a tanítási óra, mint szervezeti forma nem kerül alkalmazásra. 2.10.3 Sajátos pedagógiai módszerek céljai  Fejlesszük a tanuláshoz szükséges szövegértési és szövegalkotási képességeket, az írott, beszélt és képi kommunikáció legfontosabb elemeit, a szabatos és világos érvelést és önkifejezést.  A tanulóknak a passzív befogadó attitűd kialakulásának elkerülése és a manipulációk elleni védekezés céljából meg kell tanulni a feléjük irányuló kommunikáció kritikai szemlélését, elemzését, értelmezését.  Minden tantárgyban a nyelvtan helyes használatára, a szókincs gazdagítására kell törekedni a nemzeti identitás megteremtése érdekében is.  A képzésben résztvevőknek alkalmassá kell válniuk a realitás megfigyelésére, a gondolatok és fogalmak elemzésére, valamint azok összerendezésére, a racionális gondolatmenet kialakítására. Fontos a logikus összefüggésekben, rendszerben való gondolkodás, a különböző információk között eligazodás képessége, a lényeges és a járulékos közötti különbségtétel.  Képessé kell válniuk az egész világra kiterjedő információáramlásba bekapcsolódni, a legújabb információszerzési, feldolgozási és átadási technikák használatára.  Szorgalmazzuk a tanulói aktivitást, tág teret adunk az egyéni munkamódszereknek és hozzásegítjük a tanulót egyéni tanulási stratégia kialakításához, valamint tanulási, tájékozódási módszerek megtanulásához a diák elvárásai szerint.  Az interpolációs képességek kialakítása csak tanulói aktivitással lehetséges. Ez a tanulás állandó gyakorlás, probléma felismerés és megoldás-keresés, folytonos önként vállalt aktivitás. Az elvégzett tevékenységek értékelése a kapott feladatok megvalósításának módja és színvonala, a problémákra adott válaszok minősége szerint történik. Amit a jövő követel, az a teljesítmény tanúsítványa.  Pontos, fegyelmezett, kitartó, önálló munkára, feladatai elvégzésének megszervezésére és munkája ellenőrzésére szoktatjuk a tanulókat - akár egyedül, akár csoportban dolgoznak -, az autonómia és a felelősségtudat kialakítása érdekében.  Iskolánk a világot olyan felépítményként mutatja be, amelynek alakítása mindanynyiunk feladata, s nem olyannak, ami már befejezett alkotás. A jogok és kötelességek tudatosítása a demokrácia gyakorlásához szükséges képességeket fejleszti. Fontos a felelős társadalmi magatartás kialakítása, az állampolgári létre felkészítés, a természeti és mesterséges környezet felelős használata, a gyakorlati életben felmerülő kérdésekre is választ találni, és a különböző élethelyzetekben a tudásra épülő önálló vélemény kialakítására törekedni.  A komplex személyiség fejlesztésében fontos szerepet kap az önismeret - az erős és gyenge pontok felismerése, a fejlett és reális önértékelés, az önbizalom erősítése gyakori pozitív megerősítéssel, a kezdeményező és vállalkozó készségek, az ítélőképesség, az erkölcsi és esztétikai érzékenység, az érzelmi intelligencia kialakítása. 82/52



KÉPZÉSEINK

Az OKJ- szerinti szakma száma, megnevezése:

Szakiskolában 34 522 03 Elektronikai műszerész 34 523 02 Számítógép-szerelő, karbantartó 34 341 01 Eladó 34 811 01 Cukrász 34 811 03 Pincér 34 811 04 Szakács Szakközépiskolában 54 811 01 Vendéglátásszervező-vendéglős 54 726 01 Gyógy- és sportmasszőr 55 214 01 Lakberendező (szakképesítésráépülés) 54 211 01 Dekoratőr 54 211 02 Divat- és stílustervező 54 211 03 Festő 54 211 04 Grafikus 54 211 06 Ötvös, fémműves 54 140 02 Pedagógiai- és családsegítő mukatárs 54 343 01 Pénzügyi termékértékesítő (bank, befektetés, biztosítás) 54 344 01 Pénzügyi-számviteli ügyintéző 54 345 01 Logisztikai ügyintéző 54 761 02 Kisgyermekgondozó, -nevelő 54 810 01 Fotográfus és fotótermék-kereskedő 54 213 03 Mozgókép- és animációkészítő


Munkarend

A szakmai programban meghatározott óraszám szabad sávval nappali munkarend esetén

A 14/2013 (IV.05) NGM r. szerinti óraszám szabad sávval

Esti

2540

2540

Esti Nappali és esti Nappali és esti Nappali és esti Nappali és esti

2540 2540 2540 2540 2540

2540 2540 2540 2540 2540

Nappali és esti

2540

2540

Nappali és esti

2540

2540

Nappali és esti

1120

1120


2540 2540 2540 2540 2540

2540 2540 2540 2540 2540

Nappali és esti

2540

2540

Nappali és esti

2380

2380


2380 2540 2540 2540 2540

2380 2540 2540 2540 2540

82/53


SZAKISKOLAI KÉPZÉSEK

Szakképesítés

Évfolyamok jelölése

OKJ szám

Képzési idő (év)

Szakiskolai képzés: szakmai középfokú oktatás (nappali és esti munkarendben), kizárólag szakképzési évfolyamokkal felnőttoktatás keretében. Munkarend


2

I/11 II/12

Esti

2

I/11 Nappali II/12 és esti

Szakma-csoport Ágazati besorolás

3452203



3434101

Eladó


Kereskedelem XXVI

3481101

Cukrász


3481103

Pincér


3481104

Szakács


3452302


Vendéglátóipar XXVII Vendéglátóipar XXVII Vendéglátóipar XXVII Informatika XIII

82/54

Informatika

2 2 2 2

I/11 Nappali II/12 és esti I/11 Nappali II/12 és esti I/11 Nappali II/12 és esti I/11 Esti II/12


Szinapszis Szakképző Iskola ÓRAFELOSZTÁS A SZABADSÁV MEGJELÖLÉSÉVEL 3452203


Szakmai követelménymodulok


Tantárgyak


I/11 II/12

2

Szakiskolai képzés közismereti oktatás nélkül ESTI munkarendben 1/11 2/12

Esti

Szabad sáv

elm gyak ögy elm gyak

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

Munkahelyi egészség és biztonság

11499-12 Foglalkoztatás II. 11497-12 Foglalkoztatás I.

Foglalkoztatás II.

0,5

Foglalkoztatás I.

1

10007-12 Informatikai és műszaki alapok

10320-12 Elektronikai berendezések

Műszaki informatika gyakorlat Műszaki ismeretek Műszaki gyakorlatok Elektronika

Összes óra Összes óra

0,25

1 1,5

60

1,5

2 3

50

2

5 1,5

Ipari alkalmazástechnika

1,25 0,75

1,5

Ipari alkalmazástechnika gyakorlat

7

50

6

1

5 12,5 6,5 11 17,5 160 17,5

Kerettantervben előírt kötelező óraszám: nappali munkarend szerint: esti munkarend szerint: Szabadsávban felhasznált óraszám: nappali munkarend szerint: esti munkarend szerint:


0,25

1

Elektronika gyakorlat Elektronikus áramkörök

10321-12 Áramkörök ipari alkalmazása

0,5

31,5 óra / hét 15,75 óra / hét 3,5 óra / hét 1,75 óra / hét

82/55


3434101

Eladó


Kereskedelem XXVI

Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció

Tantárgyak

11500-12 Munkahelyi egészség és Munkahelyi egészség biztonság és biztonság

Szakiskolai képzés közismereti oktatás nélkül 1. évfolyam 2. évfolyam elm gyak ögy elm gyak

Foglalkoztatás II.

0,5

11497-12 Foglalkoztatás I.

Foglalkoztatás I.

2

10025-12 A kereskedelmi egység működtetése

A működtetés szabályai

2

11507-12 Az áruforgalom lebonyolítása

Áruforgalom

10027-12 A ruházati cikkek és a vegyes iparcikkek forgalmazása

Áruforgalmazás

A működtetés szabályai gyakorlat

Áruforgalmazás gyakorlata II. Értékesítés idegen nyelven I.

Áruforgalmazás gyakorlata III. Értékesítés idegen nyelven II.

Összes óra Összes óra Nappali képzés esetén: Kerettantervben kötelezően előírt kötelező óraszám: Szabadsávban felhasznált óraszám: Összes óraszám:

82/56

2

Szabad sáv

0,5 óra gyakorlat

2 6

1

Áruforgalmazás gyakorlata I.

Áruforgalmazás III. 10029-12 A műszaki cikkek forgalmazása

3

Áruforgalom gyakorlata

Áruforgalmazás II.


0,5

11499-12 Foglalkoztatás II.

10028-12 Az élelmiszerek, vegyi áruk és gyógynövények forgalmazása

2

1,5 6

6

2

2 6

7

2

1

2

1 6

6

1,5

1

9,5 22 31,5

160

1 óra gyakorlat 0,5 óra elmélet 1 óra gyakorlat 1 óra elmélet 0,5 óra gyakorlat 1 óra elmélet

1 óra gyakorlat 0,5 óra elmélet

11,5 20 31,5

31,5 óra / hét 3,5 óra / hét 35 óra / hét


Szinapszis Szakképző Iskola 3481101

Cukrász

Szakmai követelménymodulok 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11497-12 Foglalkoztatás I. 10045-12 Gazdálkodás 10044-12 Élelmiszer, fogyasztóvédelem 10046-12 Szakmai idegen nyelv 10043-12 Cukrászati termékkészítés

Vendéglátóipar XXVII

Vendéglátás-turisztika

Tantárgyak Munkahelyi egészség és biztonság

2

Szakiskolai képzés közismereti Szabad oktatás nélkül sáv 1. évfolyam 2. évfolyam elm gyak ögy elm gyak 0,5

Foglalkoztatás II.

0,5

Foglalkoztatás I.

2

Vendéglátó gazdálkodás Szakmai számítások Általános élelmiszerismeretek, fogyasztóvédelem Élelmiszerek csoportjai

1,5 1,5

1 1,5

1,5 2

Szakmai idegen nyelv

2

1

Cukrászat Szakrajz gyakorlat Cukrászat gyakorlat Cukrászat üzemi gyakorlat

4

3

Kerettantervben kötelezően előírt kötelező óraszám: Szabadsávban felhasznált óraszám: Összes óraszám:


12

0,5 0,5 0,5

1



1 4 18 23 35

160

5 19 11 24 35

1 2,5 2


82/57


3481103

Pincér




Tantárgyak

11500-12 Munkahelyi egészség és Munkahelyi egészség és biztonság biztonság

2

Szakiskolai képzés közismereti oktatás nélkül 1. évf. 2. évf. elm gyak ögy elm gyak

Foglalkoztatás II.

0,5

11497-12 Foglalkoztatás I.

Foglalkoztatás I.

2

10044-12 Élelmiszer, fogyasztóvédelem 10046-12 Szakmai idegen nyelv 10047-12 Felszolgálás alapjai

Vendéglátó gazdálkodás

1,5

1

0,5 elmélet

Szakmai számítások

1,5

1,5

0,5 elmélet

Általános élelmiszerismeretek, fogyasztóvédelem

1,5

0,5 elmélet

Élelmiszerek csoportjai

1

2


2

1

Felszolgálás alapjai

3

Felszolgálás alapjai gyakorlat

1,5 gyakorlat

6

Felszolgálás 10074-12 Felszolgálás

4

Felszolgálás gyakorlat

5

Felszolgálás üzemi gyakorlat

18


11

Kerettantervben előírt óraszám: Szabad sávban felhasznált óraszám: Összes óraszám:


82/58

Szabad sáv

0,5


10045-12 Gazdálkodás


18

24 35

12 160

1 elmélet 2 gyakorlat 1 gyakorlat

23 35



Szakács



Tantárgyak


2


Szakiskolai képzés közismereti Szabad oktatás nélkül sáv 1. évfolyam 2. évfolyam elm gyak ögy elm gyak

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11497-12 Foglalkoztatás I.


10045-12 Gazdálkodás


1,5

1

0,5

Szakmai számítás

1,5

1,5

0,5

10044-12 Élelmiszer, fogyasztóvédelem

Általános élelmiszer-ismeretek, fogyasztóvédelem

1,5

10046-12 Szakmai idegen nyelv 10049-12 Konyhai kisegítés

Foglalkoztatás II.

0,5

Foglalkoztatás I.

2

10075-12 Ételkészítés

0,5

Élelmiszerek csoportjai

1

2


2

1

Előkészítési és ételkészítési alapis-meretek

1,5

0,5

Előkészítési és ételkészítési alapo-zó gyakorlat Ételkészítési alapok

10048-12 Ételkészítés alapjai

0,5

1 2,5

2

Ételkészítési alapgyakorlat Ételkészítési üzemi alapgyakorlat Ételkészítési ismeretek

0,5

4

2

2

1

Ételkészítési gyakorlat Ételkészítési üzemi gyakorlat

Összes óra Összes óra Kerettantervben előírt óraszám: Szabadsávból felhasznált óraszám: Összes óraszám:


18 23

12 35

12 160

1,5

3

1

18 23

1

35


82/59


3452302


Szakmai követelménymodulok 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11497-12 Foglalkoztatás I. 10815-12 Információtechnológiai alapok

Tantárgyak


10834 -12 Számítógépes hibaelhárítás

1

Kerettantervben előírt kötelező óraszám: Szabadsávban felhasználat óraszám: Összes óraszám:

Szabad sáv

0,25 elmélet

1 1 1 1 2

Hálózati ismeretek gyakorlat Operációs rendszerek Operációs rendszerek gyakorlat Számítógéprendszer hibáinak elhárítása Számítógéprendszer hibáinak elhárítása gyakorlat

Esti

0,25 elmélet

0,5

Foglalkoztatás I. Információtechnológiai alapok Információtechnológiai gyakorlat

I/11 II/12

Szakiskolai képzés ESTI munkarendben közismereti oktatás nélkül 1. évf. 2. évf. elm gyak ögy elm gyak

0,5


82/60

2

Foglalkoztatás II.

10826-12 Munkaszervezési ismeretek Szakmai életpálya építés, munkaszervezés, munkaMunkaszervezés gyakorlat helyi kommunikáció Hálózati ismeretek 10833-12 Hálózati alapok

Informatika XIII

Informatika

1 1,5

1

1,5

2

1 elmélet 0,5 gyakorlat

1

4

0,5 gyakorlat 1 elmélet

4 5

6

9 8,5 17,5

7,5 10 160 17,5

15,75 óra / hét 1,75 óra / hét 17,50 óra / hét



SZAKKÖZÉPISKOLA KÉPZÉSEK

OKJ szám

Szakképesítés

Szakma-csoport

Munkarend


Egészségügy I Képző- és iparművészet V Pedagógia IV Közgazdaság XXIV Vendéglátóipar XXVII Optika XXIX Képző- és iparművészet V Képző- és iparművészet V Képző- és iparművészet V Képző- és iparművészet V Képző- és iparművészet V Szociális III Kereskedelem XXVI

2


Hang-, film és színháztechnika VI

2

1/13 Nappali 2/14 Esti

5472601

Gyógy- és sport-masszőr

5521401

Lakberendező

5414002


5434401


Közgazdaság

5481101

Vendéglátásszervezővendéglős


5481001

Fotográfus és fotó-termékkereskedő


5421104

Grafikus

5421103

Festő

5421101

Dekoratőr

5421102


5421106

Ötvös, fémműves

5476102

Kisgyermek-gondozó, nevelő

Egészségügy Művészet, közművelődés, kommunikáció Oktatás

Művészet, közművelődés, kommunikáció Művészet, közművelődés, kommunikáció Művészet, közművelődés, kommunikáció Művészet, közművelődés, kommunikáció Művészet, közművelődés, kommunikáció

5434501



5421303




Ágazati besorolás

Képzési idő (év) Évfolyamo k elölése

Szakközépiskolai képzés: (nappali és esti munkarendben), kizárólag szakképzési évfolyamokkal.

2


1

3/15

2 2 2 2

1/13 2/14 1/13 2/14 1/13 2/14 1/13 2/14


2


2


2

I/13 Nappali 2/14 és esti

2


2


2


82/61


5472601

Gyógy- és sportmasszőr

Szakmai követelménymodulok 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén) 11110-12 Egészségügyi alapismeretek 11221-12 Alapápolás

11222-12 Klinikumi ismeretek

Egészségügy I

Egészségügy

Tantárgyak


Ágazati szakSzakképesíképzés közis- tés-specifikus meret nélkül utolsó évf. 1/13 5/13 és 2/14. elm gyak ögy elm gyak

0,5

Foglalkoztatás I.

2

Egészségügyi alapismeretek

4

Szakmai kommunikáció

2

Ápolástan-gondozástan

5

1,5 elmélet

1,5

Ápolástan-gondozástan gyakorlat

4 9,5

Klinikumi gyakorlat

6

160

11172-12 Masszázs elméleti alapjai Masszázs elméleti alapjai Masszázstechnikák és 11173-12 kiegészítő terápiák Masszázstechnikák és Masszázstechnikák és kiegészítő terápiák kiegészítő terápiák gyakorlat Gyógymasszázs

5 2 6,5 2

2

Gyógymasszázs gyakorlat 11174-12 Gyógy- és sportmasszázs

2

9,5

Sportmasszázs

2

Sportmasszázs gyakorlat Összes óra Összes óra Nappali képzés esetén: Kerettantervben előírt kötelező óraszám: Szabad sávban felhasznált óraszám: Összes óraszám:

82/62

Szabad sáv

0,5

Foglalkoztatás II.

Klinikumi ismeretek


2

4 23

12 35

160

15

2 óra elmélet 2 óra elmélet 1,5 gyakorlat 0,5 elmélet 0,5 gyakorlat

20 35

31 óra / hét 4 óra / hét 35 óra / hét



5521401


Lakberendező

Szakmai követelménymodulok 10592-12 Lakberendezés

Tantárgyak

Képző- és iparművészet V

3

Berendezési ismeretek

4

Lakberendezői háttér

4 3

0,5 6

Számítástechnika gyakorlat

6

1

4

1

3 14

Összes óra


Szabad sáv

2

Tervezési gyakorlat 10593-12 Kreatív gyakorlat Lakberendezői tervezés Bútortervezési gyakorlat

Nappali képzés esetén: Kerettantervben meghatározott kötelező óraszám: Szabadsávban felhasznált óraszám: Összes óraszám:

Nappali és esti

1

Tanácsadási gyakorlat

Összes óra

III/15

Elméleti heti Gyakorlati óraszám heti óraszám

Bútor és enteriőrtörténet

Szakrajz

1

21 35


82/63


5414002


Szakmai követelménymodulok 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén) 11464-12 Pedagógiai, pszichológiai feladatok

11467-12 Oktatási tevékenység

11468-12 Kapcsolat a családokkal

11469-12 Családpedagógiai gondozás

Tantárgyak


2

0,5 0,5

Foglalkoztatás I.

2

Pedagógia

10,5

Pedagógia gyakorlat Pszichológia Oktatási intézmények működése Szabadidő szervezés

10

160

10 2

2 óra elmélet

3,5 3

A pedagógiai segítés gyakorlata

2

6

Családtan

2

Kommunikáció, kapcsolatépítés

2 4

Családpedagógia Szervezési és ügyintézési ismeretek A szervezés és ügyintézés gyakorlata

Nappali képzés esetén: Kerettantervben meghatározott kötelező óraszám: Szabadsávban felhasznált óraszám: Összes óraszám:

2 óra gyakorlat 1 óra elmélet

Kommunikáció a gyakorlatban

Összes óra


Ágazati szakkép- SzakképesíSzabad zés közismeret tés-specifikus sáv nélkül utolsó évf. 1/13 5/13 és 2/14. elm gyak ögy elm gyak

Foglalkoztatás II.

Összes óra

82/64

Pedagógia IV

Oktatás

1 óra gyakorlat

4 4 4 23

12 35

160

21

1 óra elmélet 1 óra gyakorlat

14 35






Közgazdaság

Tantárgyak

Közgazdaság XXIV



Foglalkoztatás II.

11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)


11504-12 Gazdálkodási alaptevékenység ellátása

Pénzügyi alapismeretek

Számvitel gyakorlat 10147-12 Gazdálkodási feladatok ellátása

Gazdálkodási ismeretek

11505-12 Könyvelés számítógépen

Könyvelés számítógépen

10149-12 Könyvvezetés és beszámoló- Számvitel készítés

gyak

0,5 2 2 0,5 óra elmélet

6 6 2 2

1óra elmélet

5 1

2 óra elmélet

3,5

Adózás gyakorlat Számviteli alapismeretek

elm

0,5

Pénzügy gyakorlat Adózási alapismeretek


gyak ögy

Foglalkoztatás I. Gazdasági és jogi alapismeretek Ügyviteli gyakorlatok Általános statisztika Statisztika gyakorlat


Ágazati szak- SzakképeSzabad képzés közis- sítés-spesáv meret nélkül cifikus 1/13 5/13 és 2/14. utolsó évf. elm


2

1 0,5 óra elmélet

5 1

0,5 óra elmélet

4

4

7

1 óra elmélet

82/65


Vállalkozás-finanszírozás

11506-12 Vállalkozásfinanszírozási és adózási feladatok

Vállalkozás-finanszírozás gyakorlat

1

Adózás

1 óra elmélet

4

Elektronikus adóbevallás gyakorlata 11501-12 Projektfinanszírozás

2

Projekt-finanszírozás Projekt-finanszírozás gyakorlata

2 2

Projekttervezés gyakorlata

Összes óra Összes óra Nappali képzés esetén: Kerettantervben meghatározott kötelező óraszám: Szabadsávban felhasznált óraszám: Összes óraszám:

82/66

1 óra elmélet

3

Projektfolyamatok követése 11502-12 Projektfolyamatok követése

0,5 óra elmélet

2,5

1 24

11 35

25

10 35




5481101


VendéglátásszervezőVendéglátás-turisztika vendéglős


Tantárgyak

Szakképesítés -specifikus Szabad utolsó évf. sáv 5/13 és 2/14. ögy elm gyak

Ágazati szakképzés közismeret nélkül elm

1/13. gyak




Foglalkoztatás II.

0,5


Foglalkoztatás I.

2

10053-12 Vendéglátó üzleti gazdálkodás

10051-12 Vendéglátó marketing és kommunikáció

10054-12 Vendéglátó üzleti idegen nyelv

10052-12 Vendéglátó termelés

10050-12 Vendéglátó értékesítés 10055-12 Vendéglátó üzletvezetés

0,5


3

2

Szakmai számítás

2

1,5

Marketing és kommunikáció a gyakorlatban Alkalmazott számítástechnika Ügyvitel Vendéglátó üzleti idegen nyelv 3,5

Termelés elmélete

3

Termelés gyakorlata Értékesítés elmélete

3

Összes óra Nappali képzés esetén: Kerettantervben előírt kötelező óraszám: Szabadsávban felhasznált Összes óraszám:


4

2

2

4

2

4

2

2 óra gyakorlat

2 0,5 óra elmélet 3

6

80

8 2

Értékesítés gyakorlata

Összes óra

2

4

Élelmiszer ismeret

Vendéglátó vállalkozások Vendéglátó vállalkozás működtetése


2

3

68

1

6

1 óra elmélet 2 óra 1 óra gyakorlat gyakorlat 0,5 óra elmélet

1 2

16

19

1 óra gyakorlat

1 160

35

13

22 35


82/67


5481001

Fotográfus és fotótermék-kereskedő


Optika XXIX


Tantárgyak

Ágazati szakképzés közismeret nélkül 1/13 elm gyak ögy

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén) 10039-12 Művészetelméleti és szakrajz feladatok 10038-12 Kereskedelmi és vállalkozási tevékenységek 10037-12 A fotográfiai eszközök jellemzése 10854-12 Fotográfiai elmélet 10855-12 Fotográfiai gyakorlat

Szakképesítés-specifikus utolsó évf. 5/13 és 2/14. elm


Szabad sáv

gyak

Munkahelyi egészség és 0,5 biztonság Foglalkoztatás II.

0,5

Foglalkoztatás I.

2

Művészettörténet

2

Filozófia története

1

Kereskedelmi és vállalkozási ismeretek Fotográfiai ismeretek Fotográfiai ismeretek gyakorlata Kultúrtörténet Fotótechnika Felvételkészítés és kidolgozás

1 óra elmélet

1

Szakrajz

4 0,5 1 óra elmélet 1 óra gyakorlat

9 16

160 2 4

2

17,5

Kreatív tervezés

Összes óra Összes óra Nappali képzés: Kerettantervben kötelezően előírt óraszám: Szabadsávban felhasznált óraszám: Összes óraszám:

82/68

2

8 14

21 35

160

9,5

1 óra elmélet 3 óra gyakorlat 1 óra gyakorlat

25,5 35




5421104

Grafikus




Tantárgyak

2

SzakképeSzakképesítés sítés utolelső évf. só évfolyama 2/14. 1/13. évfolyam évfolyam elm gyak ögy

elm



11499-12 Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)

Foglalkoztatás II.

0,5

Foglalkoztatás I.

2

10586-12 Művészetelmélet és ábrázolás 10587-12 Művészeti vállalkozások működtetése 10588-12 Tervezés és technológia

10610-12 Grafikai alapok

10611-12 Grafikai illusztrálás 10612-12 Alkalmazott grafikai munka

Művészet-történet Filozófia története Térábrázolási rendszerek Rajz, festés, mintázás gyakorlat Művészeti vállalkozás Stílustan és szaktörténet Technológia Tervezés és gyakorlat Kortárs szakmai környezet Kortárs grafika szaktörténet Szakmai ábrázolási gyakorlat Grafika szakelmélet Illusztrációs technikai gyakorlat Szakillusztrációs gyakorlat Tervező-grafikai technológiai gyakorlat Tervezőgrafikai tervezési gyakorlat

Összes óra Összes óra Nappali képzés esetén: Kerettantervben kötelezően előírt óraszám: Szabadsávban felhasznált óraszám: Összes óraszám:



Szabad sáv

gyak

0,5

2 1 2

1 elmélet 1 elmélet

1

8

1 gyakorlat

0,5

1 elmélet

1

1 3 15 2 2 4 1 elmélet

3 2

3

3 gyakorlat

2 4,5 10 10

25 35

160

11,5 23,5 35


82/69


5421103

Festő




Tantárgyak


11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén) 10586-12 Művészetelmélet és ábrázolás


elm

Foglalkoztatás I.

2

Művészettörténet Filozófia története Térábrázolási rendszerek Rajz, festés, mintázás gyakorlat

10588-12 Tervezés és technológia

Stílustan és szaktörténet Technológia Tervezés és gyakorlat

2 1 2

1

8

1 3 15

2 12

23 35

1 1

50

0,5

Kortárs szakmai környezet 10749-12 Kortárs Szakmai Ismeretek Szakmai ábrázolási gyakorlat Táblakép és falfestészeti gyakorlatok 10750-12 A festészet nyersanyagai, Festészet technikái Festészettörténet Összes óra Összes óra Nappali képzés esetén: Kerettantervben kötelezően előírt óraszám: Szabadsávban felhasznált óraszám: Összes óraszám:

gyak

0,5 0,5

Művészeti vállalkozás


Szakképesítés-specifi- Szabad kus utolsó sáv évf. 5/13 és 2/14.

Foglalkoztatás II.

10587-12 Művészeti vállalkozások működtetése

82/70

2

1 1

1

3

1

30 50 7,5

1

10

1

7

1

3 10,5 24,5 160 35




5421101

Dekoratőr



Tantárgyak

Képző- és iparművészet V Szakképesítés első évf. 1/13. év. elm gyak ögy



11499-12 Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire Foglalkoztatás I. épülő képzések esetén) Művészettörténet 10586-12 Művészetelmélet és ábrázolás 10587-12 Művészeti vállalkozások működtetése 10588-12 Tervezés és technológia 10589-12 Kortárs szakmai környezet

10590-12 Dekoratőr technológia

10591-12 Kirakat- és térrendezés

2

0,5

1 elmélet

2 8

50

1 gyakorlat 1 elmélet

1

1 3

30 15

50 2 5 3 1

2

4 2

2 gyakorlat 2 gyakorlat

1 6 3

Rendezés szakelmélet


1 elmélet

1

Tervezés és gyakorlat Kortárs szakmai környezet Szakmai ábrázolási gyakorlat Technológia gyakorlat Technológia szakelmélet Grafika gyakorlat Tervezés gyakorlat Térábrázolási rendszerek II. Kirakatrendezés gyakorlat Térrendezés gyakorlat

Kerettantervben kötelezően előírt óraszám: Szabadsávban felhasznált óraszám: Összes óraszám:

gyak

2

Művészeti vállalkozás

Összes óra

elm

Szabad sáv

0,5

1

Összes óra

Szakképesít és utolsó évfolyama 2/14. évf.

0,5

Filozófia története Térábrázolási rendszerek Rajz, festés, mintázás gyakorlat

Stílustan és szaktörténet Technológia


2

30 10

25 35

160

3,5 12

23 35


82/71


5421102



11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzés esetén) 10586-12 Művészetelmélet és ábrázolás


Tantárgyak

10600-12 Stílusalakítás


Szakképesítés utolsó évfolyama 2/14. évf. elm gyak

Foglalkoztatás I.

2 2 1 2

Kerettantervben kötelezően előírt óraszám: Szabadsávban felhasznált óraszám: Összes óraszám:

1 elmélet 1 elmélet

1

8

1 elmélet

80

0,5

1 elmélet

1

1 3 15

80 2 3 4

Divattervezési gyakorlat Öltözék kivitelezés gyakorlat Stílusalakítás elmélet Stílusalakítás gyakorlat Látványtervezési gyakorlat

Összes óra

Szabad sáv

0,5 0,5

Művészettörténet Filozófia története Térábrázolási rendszerek Rajz, festés, mintázás gyakorlat


2

Foglalkoztatás II.

Összes óra

82/72

Szakképesítés első évf. 1/13. évf. elm gyak ögy

10587-12 Művészeti vállalkozások Művészeti vállalkozás működtetése Stílustan és szaktörténet 10588-12 Technológia Tervezés és technológia Tervezés és gyakorlat Kortárs szakmai környezet 10598-12 Stílus és divat szakmai Divattörténet rajz, modern és kortárs Szakmai ábrázolási szakmai környezet gyakorlat 10599-12 Divattervezés


4 5 2,5 4 6

2 10

25 35

160

12

1 gyakorlat 1 elmélet 2 gyakorlat

23 35




5421106

Ötvös, fémműves


Tantárgyak

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)


10586-12 Művészetelmélet és ábrázolás 10587-12 Művészeti vállalkozások működtetése 10588-12 Tervezés és technológia 10698-12 Ötvös, fémműves szakmai rajz és plasztika, kortárs szakmai környezet 10699-12 Fémművesség



2

SzakképesítésSzabad specifikus sáv utolsó évf. 5/13 és 1/13 2/14. elm gyak ögy elm gyak Ágazati szakképzés közismeret nélkül

0,5

Foglalkoztatás II.

0,5

Foglalkoztatás I.

2

Művészettörténet Filozófia története Térábrázolási rendszerek

2 1 2

1 1

Rajz, festés, mintázás gyakorlat Művészeti vállalkozás Stílustan és szaktörténet Technológia Tervezés és gyakorlat Kortárs szakmai környezet Szakmai ábrázolási gyakorlat Szakmai gyakorlat 1.

8

50

0,5

1 1

1 3 15

1

30 80

1 2

1 4

Szakismeret 1. Szakismeret 2.

1

Ötvös szaktörténet 2D-s és 3D-s tervezés és modellezés

2

Összes óra Összes óra Kerettantervben kötelezően előírt óraszám: Szabadsávban felhasznált óraszám: Összes óraszám:


9

1

9,5

1

1

Szakmai gyakorlat 2. 10700-12 Az ötvösség egyéb területei


2 10

25 35

1

2 160

12,5

22,5

35


82/73


5476102

Kisgyermek-gondozó,nevelő

Szakmai követelménymodulok 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)

Szociális III


Tantárgyak



Foglalkoztatás I.

2 5 4 4

10522-12 Gyermekellátási alapfeladatok

70

5

0,5 elmélet

5

0,5 elmélet

Pszichológiai gyakorlat

10559-12 Elsősegélynyújtási feladatok

5/13 és 2/14. elm gyak

0,5

Társadalomismereti és szociálpolitikai gyakorlat Szociálpolitikai, jogi és etikai ismeretek Pszichológiai és pedagógiai ismeretek

3


4

Népegészségügyi ismeretek

2

54


Az elsősegélynyújtás gyakorlata

2,5

36

1 gyakorlat

Gyermekvédelmi ismeretek

2

0,5 elmélet

Gyógypedagógiai ismeretek

2

0,5 elmélet

Gondozási, ápolási ismeretek

3

1 elmélet

Gondozási, ápolási gyakorlat

10528-12 Házi időszakos gyermekfelügyeleti feladatok 10529-12 A napközbeni gyermekellátás feladatai 10530-12 A napközbeni gyermekellátás dokumentációs feladatai Összes óra Összes óra

82/74

Szabad sáv

0,5

Szakmai készségfejlesztés és kommunikációs gyakorlat

10525-12 A szociális ellátás általános tevékenységei

Szakképesítésspecifikus utolsó évf.

Foglalkoztatás II.

Társadalomismeret


2

4

Házi időszakos gyermekfelügyeleti ismeretek A házi gyermekfelügyelet gyakorlata A napközbeni kisgyermekellátással kapcsolatos ismeretek A kisgyermekkori nevelés

1 gyakorlat

2 1 0,5 elmélet

2 5

A kisgyermek gondozása

0,5 elmélet

3

A napközbeni kisgyermekellátás gyakorlata Adminisztráció és tájékoztatás

6 1,5

Dokumentációs gyakorlat

1 20,5 14,5 35

160

23

12 35


Szinapszis Szakképző Iskola Kerettantervben kötelezően előírt óraszám: nappali munkarendben: esti munkarendben: Szabadsávban felhasznált óraszám: nappali munkarendben: esti munkarendben: Összes óraszám nappali munkarendben: Esti munkarendben:


31 óra / hét 15,5 óra / hét 4 óra / hét 2 óra / hét 35 óra / hét 17,5 óra / hét

82/75


5434501



Kereskedelem XXVI

Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció

Tantárgyak

Ágazati Szakképesítésszakképzés specifikus közismeret utolsó évf. nélkül 1/13. 5/13 és 2/14. elm gyak ögy elm gyak




Foglalkoztatás II.

0,5


Foglalkoztatás I.

2

10032-12 Marketing

Marketing alapjai

1,5

0,5 óra gyakorlat

20

12

1 óra elmélet

2

1 óra elmélet 5

80 0,5 óra elmélet

6 5

1 óra gyakorlat

60

1 óra elmélet

5

10035-12 Nemzetközi Szállítás, fuvarozás, szállítmányozás, szállítmányozás fuvarozás

2

Raktározás

3

1 óra gyakorlat

6

1 óra gyakorlat

0,5 óra elmélet

Raktározás gyakorlata

4

Összes óra

23,5 11,5

Összes óra

35

82/76

5

7,5

Közlekedés- és gazdaságföldrajz

Nappali képzés esetén: Kerettantervben kötelezően előírt óraszám: Szabadsávban felhasznált óraszám:

Szabad sáv

3

Szállítmányozási és fuvarozási feladatok gyakorlat

10036-12 Termelési és nagykereskedelmi raktározás


0,5

Marketing a gyakorlatban

Üzleti tevékenység 11508-12 tervezése, elemzése Áruforgalom Vezetési ismeretek tervezése, irányítása, elemzése Üzleti tevékenység a gyakorlatban 11507-12 Áruforgalom Az Áruforgalom Áruforgalom gyakorlata lebonyolítása Logisztika 10035-12 A logisztikai Készletgazdálkodás ügyintéző feladatai gyakorlat

2

160

20

0,5 óra gyakorlat

15 35

31 óra / hét 4 óra / hét


Szinapszis Szakképző Iskola Összes óraszám: 5421303




Tantárgyak

35 óra / hét Hang-, film és színháztechnika VI


Foglalkoztatás I.

2 2 7 4 3 2 3,5 4 3 2

1


1

Filozófia története Rajz- mintázás Ábrázoló geometria Betűrajz Hardverismeret

1

Szoftverismeret

2

Grafika tipográfia Képfeldolgozás

1

5 1

1 elmélet 1 gyakorat

1 1 0,5 elmélet,

1

1

2

Prezentáció


gyak

1

Népművészet

Mozgókép- történet, műfajok Kamera ismeret 10660-12 SzaktörténetAnimáció típusok munkakörnyezet Fölvételi stúdió világítástechnika Digitális hang- és képrögzítés Kreatív tervezés 10588-12 Tervezés és technológia Fölvétel technikák

Szabad sáv

0,5 0,5

Hangművészeti, zenei alapismeretek 10733-12 Ábrázolás technika Az audiovizuális Anyagismeret szakmák vállalkozási Anyagismeret gyakorlat ismeretei és környezete Munkakörnyezet ismeretek Digitális művészeti gyakorlatok Multimédia gyakorlatok Művészettörténet

10586-12 Művészetelmélet és ábrázolás

elm

Foglalkoztatás II.

Művelődéstörténet

I/13 Nappali II/14 Esti

SzakképeSzakképesítés sítés utol-só első évf. évfolyama 1/13. évfolyam 2/14. évf. elm gyak ögy

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)

2

1 2 0,5 2 1 2 1 2

1 gyakorlat 0.5 elmélet 1 elmélet

0.5 elmélet

82/77


10661-12 Mozgókép- és animáció készítés

Sík figurák és hátterek készítése Plasztikus figurák és díszletek építése Animációs film készre gyártása és dokumentálása

Összes óra Összes óra Nappali órarend: Kerettantervben kötelezően előírt óraszám: Szabadsávban felhasznált óraszám: Összes óraszám:

82/78

2 2

27

8 35

160

1

1

18

17

0.5 gyakorlat

35




Gyógy- és sportmasszőr

Szakmai követelménymodulok 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén) 11110-12 Egészségügyi alapismeretek 11221-12 Alapápolás

11222-12 Klinikumi ismeretek

Egészségügy I

Egészségügy

Tantárgyak


0,5 0,5

Foglalkoztatás I.

2


4

Szakmai kommunikáció

2

Ápolástan-gondozástan

5 4 9,5

Klinikumi gyakorlat

6

160

11172-12 Masszázs elméleti Masszázs elméleti alapjai alapjai Masszázstechnikák és 11173-12 kiegészítő terápiák Masszázstechnikák és Masszázstechnikák és kiegészítő terápiák kiegészítő terápiák gyakorlat

11174-12 Gyógy- és sportmasszázs

1,5 elmélet

1,5

Ápolástan-gondozástan gyakorlat

Gyógymasszázs

5 2 6,5 2

2

Gyógymasszázs gyakorlat

2

9,5

Sportmasszázs

4 23

12

160

Összes óra

35

Kerettantervben előírt kötelező óraszám: Szabad sávban felhasznált óraszám: Összes óraszám:



2 óra elmélet 2 óra elmélet 1,5 gyakorlat 0,5 elmélet

2

Sportmasszázs gyakorlat Összes óra


Ágazati szakSzakképesíképzés közis- tés-specifikus Szabad sáv meret nélkül utolsó évf. 1/13 5/13 és 2/14. elm gyak ögy elm gyak

Foglalkoztatás II.

Klinikumi ismeretek

2

15

0,5 gyakorlat

20 35

82/79


3 ZÁRADÉK 3.1

A Pedagógiai Program legitimációja

3.1.1 A pedagógiai program érvényessége A nevelőtestület határozata alapján a pedagógiai program 2014. szeptember 1-től szervezi meg oktató – nevelő munkáját. A benne foglalt szakképzési kerettantervektől és szakmáktól függően 4-6 évre érvényesek, a törvényekhez igazodva.

3.1.2 A pedagógiai program felülvizsgálata A pedagógiai programban megfogalmazottak végrehajtását és megvalósítását a nevelő testület a tanév munkarendjében meghatározott időpontokban folyamatosan értékeli, és javaslatot tesz a módosításokra. Központi intézkedés esetén is szükségessé válik a program felülvizsgálata és módosítása.

3.1.3 A pedagógiai program módosítása A pedagógiai program módosítására javaslatot tehet:  az iskola igazgatója,  a nevelők szakmai munkaközösségei,  az iskola fenntartója. A pedagógiai program módosítását a nevelőtestület fogadja el, és az igazgató jóváhagyásával válik érvényessé. A módosított pedagógia programot a jóváhagyást követő tanév szeptember első napjától kell bevezetni. Amennyiben a pedagógiai program az alapító okirat változása miatt módosításra kerül, a legitimációs eljárás lefolytatása nem szükséges.

3.1.4 A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára megtekinthető a székhelyen. A pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél tekinthető meg:  az iskola irattárában,  az működési engedélyt kiadó Kormányhivatalok Oktatási Főosztályán,  az iskola igazgatójánál. A pedagógiai program folyamatos értékeléséről és felülvizsgálatáról az intézményvezető köteles gondoskodni. A program módosításának körülményéről az igazgatóhelyettes intézkedik. A pedagógiai program alkalmazása 2014. szeptember 1-jétől kötelező felmenő rendszerben, de évenkénti felülvizsgálata szükséges. Budapest, 2014. május 5.

82/80


Szinapszis Szakképző Iskola 3.2

PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADÁSÁHOZ

Intézményvezető: Az intézmény OM-azonosítója: ………………………………

201460

Voss Katalin …../2014. (…..) határozatszámon elfogadta: …………………………………………

…../2014. (…..) határozatszámon jóváhagyta:

nevelőtestület nevében

………………………………

…………………………………………

Voss Katalin

…………………………………………

igazgató

alkalmazotti közösség nevében Egyetértését kinyilvánító: ……………………………… Csapó József fenntartó nevében

PH. A dokumentum jellege: Nyilvános Megtalálható: - az iskola honlapján: www.szinap.hu

Érvényes: A kihirdetés napjától 2014. 09. 01. visszavonásig

- az iskola titkárságán Verziószám: I/2014.


Készült: X/1 eredeti példány

82/81


4 Legitimációs záradék 1. A Pedagógiai programot készítette: Az intézmény nevelőtestülete Budapest, 2014. ............................................. ..................................................... a nevelőtestület nevében aláírás

2. Az iskola Pedagógiai programjában foglaltakkal kapcsolatosan a magasabb jogszabályban biztosított általános véleményezési jogával élve a dokumentumról a nevelőtestületi elfogadás előtt a jogszabályban biztosított határidő betartásával véleményt alkotott. A dokumentummal kapcsolatban ellenvetés nem fogalmazódott meg. Az iskola közalkalmazotti tanácsa: Budapest, 2014. ............................................. ..................................................... aláírás

3. A Szinapszis Szakképző Iskola .................. számú határozatával elfogadott Pedagógiai programot a nevelőtestület képviseletében döntési hatáskörében ....................................... számú határozatával jóváhagyta az intézmény vezetője. Budapest, 2014. ............................................. PH. ..................................................... Voss Katalin igazgató

4. A Szinapszis Képző és Kutató Közhasznú Alapítvány Elnöke, mint a Szinapszis Szakképző Iskola fenntartója a szakképző intézmény átdolgozott, módosított pedagógiai programját elfogadja.

Budapest, 2014. ............................................. ..................................................... Csapó József kuratóriumi elnők

Tájékoztatás: az intézményben DÖK és szülői szervezet nem működik.

82/82


PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

Recommend Documents